hukonzuliszolgalat.kormany.hu/download/a/f9/20000/hu_handbook.pdf · mi a teendő abban az esetben,...

HU Error! Unknown document property name. HU

HU

HU 1 Error! Unknown document property name. HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG

A vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT változata az alábbak alapján:

A BIZOTTSÁG C(2010) 1620 végleges HATÁROZATA

(2010. március 19.)

a vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv létrehozásáról

*******

A BIZOTTSÁG C(2011) 5501 végleges VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

[2011. augusztus 4.]

vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv létrehozásáról szóló, 2010. március 19-i C (2010) 1620 végleges bizottsági határozat

módosításáról


MELLÉKLET

A VÍZUMKÉRELMEK FELDOLGOZÁSÁRÓL ÉS A KIADOTT VÍZUMOK

MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ KÉZIKÖNYV

– Egységes szerkezetbe foglalt változat (2011. szeptember 15.) –


TARTALOMJEGYZÉK

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................ 10

1. Uniós tagállamok ....................................................................................................... 10

2. Társult államok........................................................................................................... 10

3. Uniós tagállamok és társult államok, amelyek belső határaikon a határellenőrzést megszüntették és a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó schengeni vívmányokat teljes körűen végrehajtják.................. 10

4. Az EU/EGT-országok vagy Svájc állampolgárainak családtagjai............................. 11

5. Vízumkönnyítési megállapodások ............................................................................. 11

6. A vízumkódexben és a vízumkódex kézikönyvében tárgyalt vízumtípusok ............. 12

7. A vízumbélyegek egységes formátuma ..................................................................... 12

8. A tagállamok területére való beutazást és/vagy ott-tartózkodást lehetővé tevő dokumentumok, amelyekre a vízumkódex és a kézikönyv hatálya nem terjed ki ..... 13

II. RÉSZ: ...........A VÍZUMKÉRELMEK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ OPERATÍV UTASÍTÁSOK........................................................................................................... 15

1. VÍZUMKÖTELEZETTSÉG...................................................................................... 15

1.1. Mely országok állampolgárai vízumkötelesek? ......................................................... 15

1.2. Mely országok állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól? .................... 16

1.3. Mely országok állampolgárai tartoznak a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alá?.................................................................................................................................... 17

2. AZ ILLETÉKES TAGÁLLAM ÉS E TAGÁLLAM ILLETÉKES KONZULÁTUSÁNAK MEGHATÁROZÁSA ........................................................ 19

2.1. Egyszeri beutazásra jogosító egységes vízum iránti kérelem .................................... 19

2.2. Többszöri beutazásra jogosító egységes vízum iránti kérelem.................................. 19

2.3. Átutazás céljából benyújtott, egységes vízum iránti kérelem .................................... 20

2.4. Repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem ...................................................................... 20

2.5. Mi a teendő abban az esetben, ha a vízumkérelmező több tagállamba utazik, amelyek között olyan tagállam is van, amely mentesíti őt a vízumkövetelmény alól?............ 21

2.6. Elfogadja-e egy tagállami konzulátus egy vízumkérelmező kérelmét, ha az olyan tagállamba készül utazni, amely nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel abban harmadik országban, ahol a kérelmező lakik?................................................. 22

2.7. Mi a teendő akkor, ha a kérelmező olyan konzulátuson nyújtotta be kérelmét, amely nem illetékes az adott ügyben eljárni? ....................................................................... 22


2.8. Elfogadhat-e egy konzulátus vízumkérelmet olyan kérelmezőtől, akinek lakóhelye nem a konzulátus illetékességi területén található? ................................................... 22

2.9. Megvizsgálhatja-e a vízumkérelmeket egy másik tagállam területén található tagállami konzulátus?................................................................................................. 24

3. VÍZUMKÉRELEM BENYÚJTÁSA......................................................................... 25

3.1. Mikor nyújtható be egy vízumkérelem? .................................................................... 25

3.2. Időpont-egyeztetési rendszer...................................................................................... 26

3.3. A kérelmező személyes megjelenése ......................................................................... 26

4. A VÍZUMKÉRELEM ALAPELEMEI...................................................................... 29

4.2. A kérelemnyomtatvány .............................................................................................. 31

4.3. A fénykép ................................................................................................................... 32

4.4. A vízumdíj.................................................................................................................. 33

4.5. Befogadhatóság .......................................................................................................... 36

4.6. Mi a teendő akkor, ha a vízumkérelem nem befogadható?........................................ 37

4.7. Vizsgálható-e bizonyos esetekben egy nem befogadható kérelem? .......................... 37

4.8. Milyen tájékoztatást kell adni a kérelmezőnek a kérelem benyújtását követően a VIS-ben tárolt adatokról?................................................................................................... 38

5. BIOMETRIKUS AZONOSÍTÓK.............................................................................. 39

5.1. Milyen biometrikus azonosítókat kell felvenni? ........................................................ 39

5.2. A kérelmezési eljárás mely szakaszában kell felvenni a biometrikus azonosítókat?. 39

5.3. Mely kérelmezők mentesülnek az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól?.................. 40

5.3.1. 12 év alatti gyermekek (azaz a 12 éves gyermekek a 12. életévük betöltése előtti napig); ........................................................................................................................ 40

5.4. Mi a teendő akkor, ha a felvett ujjlenyomat minősége nem megfelelő?.................... 40

6. TÁMOGATÓ DOKUMENTUMOK, UTAZÁSI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS.......... 41

6.1. Támogató dokumentumok ......................................................................................... 41

6.2. Milyen dokumentumokat kell benyújtani egységes vízum iránti kérelem alátámasztására?......................................................................................................... 42

6.3. Utazási egészségbiztosítás ......................................................................................... 49

7. A VÍZUMKÉRELEM MEGVIZSGÁLÁSA............................................................. 51

7.1. Alapelvek ................................................................................................................... 51

7.2. Kérelemfájl létrehozása és keresés a VIS-ben ........................................................... 51


7.3. A dokumentumok és nyilatkozatok hitelessége és megbízhatósága .......................... 52

7.4. Az úti okmány............................................................................................................ 52

7.5. A tervezett tartózkodás célja ...................................................................................... 53

7.6. A tervezett tartózkodás körülményei ......................................................................... 54

7.7. A biztonsággal és a közegészséggel kapcsolatos kockázat........................................ 56

7.8. Utazási egészségbiztosítás ......................................................................................... 56

7.9. A korábbi és a tervezett tartózkodások hosszának ellenőrzése.................................. 57

7.10. További dokumentumok ............................................................................................ 59

7.11. Mikor kell a kérelmezőt személyes elbeszélgetésre hívni?........................................ 59

7.12. Annak felmérése, milyen kockázata van az illegális bevándorlásnak, és hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e a kérelmezett vízum lejárta előtt elhagyni a tagállamok területét.................................................................................................... 59

7.13. Repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem ...................................................................... 61

7.14. Kiskorúak ................................................................................................................... 61

7.15. A kérelemfájl továbbítása abban az esetben, ha a kérelem vizsgálatát egy képviselő tagállam megszakítja.................................................................................................. 61

8. DÖNTÉS A VÍZUMKÉRELEMRŐL ....................................................................... 63

8.1. Milyen határidővel kell dönteni a kérelmekről? ........................................................ 63

8.2. Mikortól kell számítani a kérelemmel kapcsolatos döntésre rendelkezésre álló határidőket? ................................................................................................................ 64

9. A KIADHATÓ VÍZUMOK TÍPUSAI....................................................................... 65

9.1. Vízumok, amelyek birtokosai beléphetnek a tagállamok területére .......................... 66

9.2. Vízumok, amelyek birtokosai nem léphetnek a tagállamok területére ...................... 69

10. MÁS TAGÁLLAMOK KOZPONTI HATÓSÁGAINAK TÁJÉKOZTATÁSA A VÍZUMKIADÁSRÓL................................................................................................ 71

11. A VÍZUMBÉLYEG................................................................................................... 72

11.1. A vízumbélyeg kitöltése............................................................................................. 72

11.2. A vízumbélyeg beillesztése........................................................................................ 72

11.3. A kitöltött vízumbélyegek érvénytelenítése............................................................... 73

12. A VÍZUMKÉRELEM ELUTASÍTÁSA.................................................................... 74

12.1. Milyen alapon kell a vízum kiadását megtagadni? .................................................... 74

12.2. Közölni kell-e az érintett személlyel a kérelem elutasítását és annak okait?............. 75


12.3. Élhet-e az érintett személy jogorvoslattal az elutasító döntéssel szemben? .............. 75

13. AZ ÚTI OKMÁNY VISSZAJUTTATÁSA .............................................................. 76

13.1. A kérelmezőnek személyesen kell-e megjelenni, hogy átvegye úti okmányát? ........ 76

14. A KÉRELMEK IKTATÁSA ..................................................................................... 77

14.1. Mit kell az egyes aktáknak tartalmazniuk? ................................................................ 77

14.2. Mennyi ideig kell megőrizni az aktákat? ................................................................... 77

III. RÉSZ: AZ UNIÓS POLGÁROK ÉS SVÁJCI ÁLLAMPOLGÁROK CSALÁDTAGJAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK ................. 78

1. Vonatkozik-e a 2004/38/EK irányelv a vízumkérelmezőre? ..................................... 79

2. Mentesülhetnek-e az uniós polgárok családtagjai a 2004/38/EK irányelv alapján a vízumkötelezettség alól? ............................................................................................ 81

3. Különleges eltérések a vízumkódex általános szabályaitól ....................................... 82

3.1. A vízumdíj.................................................................................................................. 82

3.2. Szolgáltatási díj, amennyiben a kérelmeket külső szolgáltató veszi át ...................... 82

3.3. Minden eszköz biztosítása.......................................................................................... 83

3.4. A feldolgozás időtartama ........................................................................................... 83

3.5. Kiadható vízumtípusok .............................................................................................. 83


3.7. A bizonyítási terhe ..................................................................................................... 84

3.8. A vízumkérelem elutasítása ....................................................................................... 84

3.9. Az elutasításról szóló értesítés és annak indokolása .................................................. 85

4. Uniós polgároknak a külső határokon vízumot igénylő családtagjai......................... 85

1. A „családtag” fogalmának meghatározása a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás szerint .................................................................................................. 86

1.1. A 2004/38/EK irányelv és a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás közötti különbségek ................................................................................................... 86

2. Különleges eltérések a vízumkódex általános szabályaitól ....................................... 86

2.1. A vízumdíj.................................................................................................................. 86

2.2. Minden eszköz biztosítása – A feldolgozási időtartama ............................................ 87

2.3. Kiadható vízumtípusok .............................................................................................. 87


2.5. A bizonyítási terhe ..................................................................................................... 87


2.6. Az elutasításról szóló értesítés és annak indokolása .................................................. 88

PART IV: A KÜLSŐ HATÁRON KÉRELMEZETT VÍZUMOK ......................................... 89

1. Vízum kérelmezése a külső határokon....................................................................... 89

1.1. Lehet-e a határon vízumkérelmet benyújtani? ........................................................... 89

1.2. Vonatkoznak-e külön szabályok a határon benyújtott kérelmek feldolgozására? ..... 89

1.3. Milyen típusú vízumok adhatók ki a külső határon? ................................................. 91

1.4. A vízumbélyeg kitöltése............................................................................................. 91

1.5. Más tagállamok központi hatóságainak tájékoztatása a vízumkiadásról ................... 91

1.6. A külső határon benyújtott vízumkérelmek elutasítása ............................................. 91

1.7. Közölni kell-e az érintett személlyel a vízumkérelem elutasítását és annak okait?... 92

2. Az átutazó tengerészeknek a külső határon kiadott vízumok .................................... 92

V. RÉSZ: ..................................................................A KIADOTT VÍZUMOK MÓDOSÍTÁSA.................................................................................................................................... 94

1. A kiadott vízum meghosszabbítása............................................................................ 94

1.1. Milyen körülmények fennállása esetén kötelező meghosszabbítani a kiadott vízumot?.................................................................................................................................... 94

1.2. Milyen körülmények fennállása esetén nem kötelező meghosszabbítani a kiadott vízumot?..................................................................................................................... 94

1.3. A vízum meghosszabbításáról hozott döntés előtt kell-e „előzetes egyeztetést” folytatni? .................................................................................................................... 95

1.4. Milyen területi érvényességű legyen a meghosszabbított vízum? ............................. 95

1.5. Milyen hosszú tartózkodást tesz lehetővé a meghosszabbított vízum? ..................... 95

1.6. Milyen formában történjen a meghosszabbítás? ........................................................ 95

1.7. Mit kell ellenőrizni a vízum meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásakor? .......... 95

1.8. Be kell-e vinni a VIS-be a meghosszabbított vízummal kapcsolatos adatokat?........ 96

2. Kiadott vízum megsemmisítése ................................................................................. 96

2.1. A megsemmisítés okai ............................................................................................... 96

2.2. Hogyan kell a megsemmisítést jelölni?...................................................................... 97

2.3. Be kell-e vinni a VIS-be a megsemmisített vízummal kapcsolatos adatokat?........... 97

2.4. Közölni kell-e az érintett személlyel a megsemmisítést és annak indokait? ............. 97

2.5. Élhet-e az érintett személy jogorvoslattal a megsemmisítésről szóló döntéssel szemben? .................................................................................................................... 97


3. A kiadott vízum visszavonása.................................................................................... 97

3.1. A visszavonás indokai................................................................................................ 98

3.2. Hogyan kell a visszavonást jelölni? ........................................................................... 98

3.3. Be kell-e vinni a VIS-be a visszavont vízummal kapcsolatos adatokat? ................... 98

3.4. Közölni kell-e az érintett személlyel a visszavonást és annak okait? ........................ 98

3.5. Élhet-e az érintett személy jogorvoslattal az visszavonással szemben? .................... 98

4. A „megsemmisítve” és a „visszavonva” szó fordításai............................................ 100


ELŐSZÓ

E kézikönyv célja, hogy a vízumkódex gyakorlati alkalmazásának céljából a tagállamok konzulátusi személyzete valamint a vízumkérelmek vizsgálatáért és az azokról való döntésért felelős egyéb hatóságok személyzete, illetve a kiadott vízumok módosításáért felelős hatóságok személyzete feladatainak ellátására vonatkozóan operatív utasításokat (iránymutatásokat, bevált gyakorlatokat és ajánlásokat) fogalmazzon meg. A kézikönyv és a benne található operatív utasítások tekintettel vannak a vízumkódexre1, valamint minden egyéb európai uniós jogszabályra, amely az Európai Unió a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó közös vízumpolitikájának azon végrehajtására vonatkozik, amelyet a konzulátusok személyzete, valamint a vízumkérelmek vizsgálatáért és az azokról való döntésért felelős egyéb hatóságok személyzete végez. A kézikönyv szempontjából releváns jogi aktusok felsorolását a VI. rész tartalmazza. A kézikönyv a vízumkódex 51. cikke alapján készült. Nem ró semmiféle jogi kötelezettséget a tagállamokra, és nem állapít meg semmilyen új jogot vagy kötelezettséget az esetlegesen érintett személyekre vonatkozóan. Célja az, hogy biztosítsa a jogszabályi rendelkezések harmonizált alkalmazását. Csak az e kézikönyv alapjául szolgáló vagy általa hivatkozott jogi aktusok bírnak jogi kötelező erővel, és csak e jogi aktusokra lehet nemzeti bíróság előtt hivatkozni. Minden vízumkérelmet benyújtó személy számára biztosítani kell az Emberi Jogok Európai Egyezményében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett alapvető jogokat. A vízumkérelmek feldolgozását szakmai szempontok alapján, tiszteletteljes módon kell végezni, és teljes mértékben tiszteletben kell tartani az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát és a megkülönböztetés tilalmát, amint ezeket az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. és 14. cikke, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. és 21. cikke lefekteti. Így a konzulátusi alkalmazottaknak feladataik ellátása során teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot, és senkivel szemben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján. A feladataik ellátása során hozott intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük az ezen intézkedések által elérni kívánt célokkal. A konzulátusi alkalmazottaknak mindig törekedniük kell arra, hogy egyensúlyt alakítsanak ki egyrészről aközött, hogy mindig ébernek kell lenniük a közrendre és a belső biztonságra veszélyt jelentő személyek és az esetleges illegális bevándorlók leleplezése érdekében, másrészről aközött, hogy biztosítaniuk kell a beutazási feltételeket teljesítő személyek által benyújtott vízumkérelmek zökkenőmentes kezelését. Nem lehetséges egy kézikönyvben olyan operatív utasításokat meghatározni, amelyek minden egyes esetlegesen előforduló helyzetre egyértelmű útmutatást nyújtanak. Azokban az esetekben, amelyekre nem vonatkozik egyértelmű iránymutatás, a konzulátusi alkalmazottaknak a közös vízumpolitika szellemének maradéktalan tiszteletben tartásával kell végezniük a vízumkérelmek feldolgozását.

1 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex

létrehozásáról (vízumkódex), HL L 243., 2009.9.15., 1. o.

HU 10Error! Unknown document property name. HU

I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. UNIÓS TAGÁLLAMOK

1. Ausztria 2. Belgium 3. Bulgária 4. Cseh Köztársaság 5. Ciprus 6. Dánia 7. Észtország 8. Finnország 9. Franciaország

10. Németország 11. Görögország 12. Magyarország 13. Írország 14. Olaszország 15. Lettország 16. Litvánia 17. Luxemburg 18. Málta

19. Hollandia 20. Lengyelország 21. Portugália 22. Románia 23. Szlovákia 24. Szlovénia 25. Spanyolország 26. Svédország 27. Egyesült Királyság

2. TÁRSULT ÁLLAMOK Norvégia, Izland, Liechtenstein (EGT-országok2) és Svájc.

3. UNIÓS TAGÁLLAMOK ÉS TÁRSULT ÁLLAMOK, AMELYEK BELSŐ HATÁRAIKON A HATÁRELLENŐRZÉST MEGSZÜNTETTÉK ÉS A HÁROM HÓNAPOT MEG NEM HALADÓ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ SCHENGENI VÍVMÁNYOKAT TELJES KÖRŰEN VÉGREHAJTJÁK

1. Ausztria 2. Belgium 3. Cseh Köztársaság 4. Dánia 5. Észtország 6. Finnország 7. Franciaország 8. Németország 9. Görögország

10. Magyarország 11. Izland 12. Olaszország 13. Lettország 14. Litvánia 15. Luxemburg 16. Málta 17. Hollandia 18. Norvégia

19. Lengyelország 20. Portugália 21. Szlovákia 22. Szlovénia 23. Spanyolország 24. Svédország 25. Svájc

Megjegyzés: 2008. február 28-án sor került az EU/EK, illetve Svájc és Liechtenstein között létrejött jegyzőkönyv aláírására Liechtensteinnek a schengeni vívmányokhoz való csatlakozásáról, azonban Liechtenstein még nem hajtja végre a schengeni vívmányokat. A vízumkódex és ezen kézikönyv alkalmazásában a „tagállam” kifejezés a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamokra és társult államokra vonatkozik, a „tagállami terület” (lásd 1.1. pont) pedig ezen „Tagállamok” területére vonatkozik. Franciaország és Hollandia tekintetében a közös vízumpolitika csak e tagállamok európai területére alkalmazandó, Norvégia esetében pedig a Svalbard-szigetekre (a Spitzbergákra) nem alkalmazandó. Bulgária, Ciprus és Románia még nem hajtja végre a schengeni vívmányokat teljes körűen. Ez azt jelenti, hogy a vízumkódex kötelező erejű rájuk nézve, azonban a schengeni vívmányok teljes körű végrehajtását megelőzően ez a három tagállam csak a saját területükön való rövid távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumokat ad ki. Bulgária, Ciprus és Románia teljes

2 Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás.


körűen alkalmazza a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendeletet.

4. AZ EU/EGT-ORSZÁGOK3 VAGY SVÁJC ÁLLAMPOLGÁRAINAK CSALÁDTAGJAI Az Európai Unió működéséről szerződés21. cikke4 kimondja, hogy az e szerződésben és a végrehajtására hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. E korlátozásokat és feltételeket az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv5 határozza meg. E kézikönyv külön fejezetben foglalkozik az azon vízumkérelmezőkre vonatkozó speciális szabályokkal, akik az említett rendelet hatálya alá tartozó EU/EGT-állampolgárok családtagjai vagy az Európai Közösség és Svájc közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó svájci állampolgárok családtagjai.

5. VÍZUMKÖNNYÍTÉSI MEGÁLLAPODÁSOK A vízumok kiadásának megkönnyítéséről az Európai Unió, illetve egyes harmadik országok között létrejött vízumkönnyítési megállapodások a vízumkiadás feltételeinek megváltoztatása nélkül (azaz a vízumkérelmezőnek továbbra is eleget kell tennie a beutazási feltételeknek) eljárási könnyítéseket (pl. a vízumdíj csökkentése, meghatározott kategóriákba tartozó kérelmezők esetében többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadása, rövidebb feldolgozási idő) biztosítanak bizonyos harmadik országok állampolgárai számára. Jelenleg kilenc vízumkönnyítési megállapodás van hatályban6 A vízumkönnyítési megállapodásokat felügyelő vegyes bizottságok minden egyes megállapodáshoz külön végrehajtási iránymutatást készítettek. A vízumkönnyítési megállapodások Dánia, az Egyesült Királyság és Írország kivételével minden uniós tagállamra nézve kötelezőek. A schengeni társult államokra a vízumkönnyítési megállapodások nem vonatkoznak. Dánia, Norvégia és Svájc több érintett harmadik állammal kétoldalú megállapodást írt alá.

Harmadik ország

Az uniós megállapodás hatálybalépése

A kétoldalú megállapodás hatálybalépése

Dánia


Norvégia


Svájc Orosz

Föderáció 2007.6.1. 2009.10.1. 2008.12.1. 2011.2.1

Ukrajna 2008.1.1. 2009.3.1. Macedónia

volt Jugoszláv

2008.1.1. 2008.2.1.

3 Az EGT-megállapodásból következően a 2004/38/EK irányelv az EGT-államok (Norvégia, Izland és

Lichtenstein) vonatkozásában is alkalmazandó. Az ezen irányelv tekintetében az EGT.megállapodásban megállapított mentességek a vízumkezelési eljárás szempontjából nem relevánsak. Így amikor e kézikönyv az uniós polgárokra hivatkozik, ebbe – egyéb rendelkezés hiányában – az EGT állampolgárai is beleértendők.

4 Korábban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 18. cikke. 5 HL L 158., 2004.4.30., 77. o. 6 2010. június 7 Az 539/2001/EK rendeletet módosító 1244/2009/EK rendeletnek megfelelően Macedónia Volt

Jugoszláv Köztársaság biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai mentesülnek a


Köztársaság7 Szerbia8 2008.1.1. 2009.5.1. 2010.7.1.

Montenegró9 2008.1.1. 2008.8.1. 2009.12.16. Bosznia-

Hercegovina10

2008.1.1. 2009.4.1. 2009.5.1. 2009.7.1.

Albánia11 2008.1.1. 2008.12.1. 2009.5.1. Moldovai

Köztársaság 2008.1.1. 2011.2.1.

Grúzia 2011.3.1.

6. A VÍZUMKÓDEXBEN ÉS A VÍZUMKÓDEX KÉZIKÖNYVÉBEN TÁRGYALT VÍZUMTÍPUSOK

A vízumkódex „létrehozza a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely hathónapos időszakban három hónapot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket” (azaz a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum szabályait), valamint „meghatározza a tagállamok repülőterei nemzetközi tranzitterületén történő áthaladáshoz szükséges vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.”. A kiadható vízumok típusai a következők: egységes vízum, amely birtokosa számára a tagállamok teljes területén szabad mozgást biztosít; korlátozott területi érvényességű vízum, amely csak egy vagy több tagállam területén belül biztosít szabad mozgást; valamint többszöri átutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízum, amely lehetővé teszi, hogy birtokosa átutazzon egy tagállam repülőterének (vagy repülőtereinek) nemzetközi tranzitterületén.

7. A VÍZUMBÉLYEGEK EGYSÉGES FORMÁTUMA A tagállamok által kiadott egységes vízumokat, korlátozott területi érvényességű vízumokat és repülőtéri tranzitvízumokat a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes vízumbélyeg-formátumban állítják ki.

vízumkötelezettség alól (HL L 336, 2009.12.18., 1. o.); a nem biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárokra továbbra is a vízumkönnyítési megállapodás alkalmazandó.

8 Az 539/2001/EK rendeletet módosító 1244/2009/EK rendeletnek megfelelően Szerbia biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai (a szerbiai Koordinációs Igazgatóság [szerb nyelven: Koordinaciona uprava] által kiadott szerb útlevéllel rendelkező személyek kivételével) mentesülnek a vízumkötelezettség alól (HL L 336, 2009.12.18., 1. o.); a nem biometrikus útlevéllel rendelkező, valamint a szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiadott szerb útlevéllel rendelkező állampolgárokra továbbra is a vízumkönnyítési megállapodás alkalmazandó.

9 Az 539/2001/EK rendeletet módosító 1244/2009/EK rendeletnek megfelelően Montenegró biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól (HL L 336, 2009.12.18., 1. o.). Mivel a nem biometrikus montenegrói útlevelek már nem érvényesek, a vízumkönnyítési megállapodást a gyakorlatban már nem alkalmazzák.

10 Az 539/2001/EK rendeletet módosító 1091/2010/EU rendeletnek megfelelően Bosznia-Hercegovina biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól (HL L 329, 2010.12.14., 1. o.); a nem biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárokra továbbra is a vízumkönnyítési megállapodás alkalmazandó.

11 Az 539/2010/EK rendeletet módosító 1091/2009/EK rendeletnek megfelelően Albánia biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól (HL L 329, 2010.12.14., 1. o.); a nem biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárokra továbbra is a vízumkönnyítési megállapodás alkalmazandó.


8. A TAGÁLLAMOK TERÜLETÉRE VALÓ BEUTAZÁST ÉS/VAGY OTT-TARTÓZKODÁST LEHETŐVÉ TEVŐ DOKUMENTUMOK, AMELYEKRE A VÍZUMKÓDEX ÉS A KÉZIKÖNYV HATÁLYA NEM TERJED KI

– Hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízumok

A hosszú távú (három hónapnál hosszabb távúra tervezett) tartózkodásra jogosító nemzeti vízumok kiadásának eljárásait és feltételeit a nemzeti jogszabályok határozzák meg, annak ellenére, hogy a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek, valamint az 562/2006/EK rendeletnek (a Schengeni határ-ellenőrzési kódexnek) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgása tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. március 25-i 265/2010/EU rendelet alapján a hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízum birtokosának joga van a tagállamok területén belül szabadon mozogni.

– Tartózkodási engedélyek

A tartózkodási engedélyek kiadásának eljárásait és feltételeit a nemzeti jogszabályok határozzák meg, ugyanakkor a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek közötti egyenértékűség elve alapján a tagállamok valamelyike által kiadott tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkező személyek a tagállamok területén belül legfeljebb három hónapig szabadon mozoghatnak.

– Egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD)

2003. július 1-jén speciális utazási rendszer lépett hatályba a kalinyingrádi körzet és Oroszország mint anyaország közötti átutazásra. A rendszer keretében kétfajta, a tagállamok területén való áthaladáshoz szükséges okmányt – egyszerűsített átutazási okmányt (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmányt (FRTD) – vezettek be, hogy lehetővé tegyék és megkönnyítsék olyan harmadik országbeli állampolgárok utazását, akik a saját országuk földrajzilag nem összefüggő két része között utaznak. Jelenleg csak Litvánia alkalmazza ezt a rendszert. Az egyszerűsített átutazási okmánnyal Litvánia területén bármilyen szárazföldi közlekedési eszközzel többször is közvetlenül át lehet utazni. Az okmányt a litván hatóságok állítják ki, és legfeljebb három évig érvényes. Az egyszerűsített átutazási okmány alapján megvalósuló átutazás időtartama nem haladhatja meg a 24 órát. Az egyszerűsített vasúti átutazási okmány lehetővé teszi a vasúton történő egyszeri oda- és visszautazást, és legfeljebb három hónapig érvényes. Az egyszerűsített vasúti átutazási okmány alapján megvalósuló átutazás időtartama nem haladhatja meg a 6 órát. Az egyszerűsített átutazási okmány és az egyszerűsített vasúti átutazási okmány a vízummal egyenértékű, és a konzuli hatóságoknak a 693/2003/EK tanácsi rendelettel és a 694/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban egységes formátumban kell őket kiállítaniuk. Az egyszerűsített átutazási okmány és az egyszerűsített vasúti átutazási okmány nem állítható ki a határon. A 693/2003/EK rendeletben meghatározott különös szabályokra is figyelemmel, a schengeni vívmányok vízumokra vonatkozó rendelkezéseit az egyszerűsített átutazási okmányra és az egyszerűsített vasúti átutazási okmányra is alkalmazni kell (a 693/2003/EK rendelet 10. cikke). A Tanács 693/2003/EK rendelete egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32003R0693:EN:HTML




A Tanács 694/2003/EK rendelete az egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) egységes formátumairól.




II. RÉSZ: A VÍZUMKÉRELMEK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ OPERATÍV UTASÍTÁSOK

1. VÍZUMKÖTELEZETTSÉG

EGYSÉGES VÍZUM

1.1. Mely országok állampolgárai vízumkötelesek?

Jogalap: 539/2001/EK rendelet Az 539/2001/EK rendelet határozza meg azon harmadik országok jegyzékét, amelyek állampolgárai a tagállamok területére bármely hat hónapos (180 napos) időszakban három hónapot (90 napot) meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazás esetén vízumkötelezettség alá esnek. Lásd: 1. melléklet).

1.1.1. A személyek mely kategóriái mentesülnek a vízumkötelezettség alól uniós jog alapján valamennyi tagállam területének vonatkozásában?

• A valamely tagállam által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok nem mentesülnek automatikusan a vízumkötelezettség alól, ugyanakkor tartózkodási engedélyük az egységes vízummal egyenértékűnek minősül. Lásd: A tagállamok által kiadott tartózkodási engedélyek jegyzéke (2. melléklet);

• A diplomata-útlevelek birtokosai, akik az egyes harmadik országokkal kötött vízumkönnyítési megállapodások értelmében mentesülnek a vízumkötelezettség alól;

• Kishatárforgalmi engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, amennyiben jogaikat a kishatárforgalmi rendszer keretében gyakorolják12 (3. melléklet);

• Azon iskolai tanulók, akik vízumkötelezettség alá eső harmadik ország állampolgárai, ugyanakkor egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkeznek és az Európai Unión belül iskolai kirándulás keretében diákcsoport tagjaként az adott iskola tanárának kíséretében utaznak. Lásd: Az Európai Unión belül iskolai kirándulás keretében utazó diákok listája (4. melléklet);

• Menekültnek elismert, hontalan, vagy más, egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkező személyek, akik a tagállamok egyikében tartózkodnak és az adott tagállam által kibocsátott úti okmánnyal rendelkeznek;

• Az uniós és svájci állampolgárok családtagjainak egyes kategóriái mentesülnek a vízumkötelezettség alól. Lásd: III. rész.

1.1.2. A személyek mely kategóriái mentesülnek a vízumkötelezettség alól nemzeti rendelkezések alapján?

Az 539/2001/EK rendelet alapján a tagállamok egyedileg mentesítést adhatnak egyébként vízumköteles harmadik országbeli állampolgárok meghatározott kategóriái számára. Ezek a következők:

12 HL L 405., 2006.12.30., HL L 29., 2007.2.3.

https://circa.europa.eu/Members/irc/jai/visacodehb/library?l=/en/doc/handbook-annex-01&vm=detailed&sb=Title




https://circa.europa.eu/Members/irc/jai/visacodehb/library?l=/en/doc/handbook-annex-03





• diplomata útlevéllel, szolgálati/hivatali vagy különleges útlevéllel rendelkezők;

• polgári tengerhajózási személyzet tagjai, a nemzetközi vizeken és a nemzetközi belvízi utakon hajózó járművek polgári személyzetét is beleértve;

• katasztrófa vagy baleset során a sürgősségi ellátást vagy mentést végző légi járatok hajózó és kiszolgáló személyzete, valamint az egyéb segítő személyek;

• polgári légiközlekedési személyzet tagjai;

• egyes kormányközi nemzetközi szervezetek által tisztviselőik részére kiállított laissez-passer birtokosai;

• a fegyveres erők azon tagjai, akik a NATO vagy a Békepartnerség keretében utaznak;

• a NATO-tagállamok közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-i megállapodásban meghatározott személyazonosító okmányokkal és menetparanccsal rendelkező személyek;

• valamely vízumkötelezettség alá eső harmadik ország állampolgárságával rendelkező iskolai tanulók, akik olyan harmadik országban tartózkodnak, amelynek állampolgáraival szemben nem áll fenn vízumkötelezettség, és akik iskolai kirándulás keretében diákcsoport tagjaként az adott iskola tanárának kíséretében utaznak;

• menekültnek elismert és hontalan személyek, akik olyan harmadik államban tartózkodnak, amelynek állampolgáraival szemben nem áll fenn vízumkötelezettség, és akik rendelkeznek az adott ország által kiadott úti okmánnyal.

Az itt felsorolt (1.1.2. pont) összes mentességre vonatkozó információkat Az 539/2001/EK tanácsi rendelet szerinti tájékoztatás teszi közzé (lásd: 5. melléklet).

1.1.3. A szolgáltatónak minősülő török állampolgárok mentesülhetnek a vízumkötelezettség alól.

1.1.4. Lásd: Iránymutatás az uniós tagállamok külső határait az Unión belüli szolgáltatásnyújtás céljából átlépő török állampolgárok mozgásáról, 6. melléklet.

1.2. Mely országok állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól? Az 539/2001/EK rendelet határozza meg azon harmadik országok jegyzékét, amelyek állampolgárai a tagállamok területére bármely hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazás esetén mentesülnek a vízumkötelezettség alól (lásd: 1. melléklet).

1.2.1. A személyek mely kategóriái esetében vannak nemzeti eltérések a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozóan?

Az 539/2001/EK rendelet alapján a tagállamok egyoldalúan kiterjeszthetik a vízumkötelezettséget harmadik országbeli állampolgárok olyan meghatározott kategóriáira, amelyekre általában nem terjed ki a vízumkötelezettség hatálya. Ezek a következők:

• diplomata útlevéllel, szolgálati/hivatali vagy különleges útlevéllel rendelkezők;

• polgári légiközlekedési és tengerhajózási személyzet tagjai;





• katasztrófa vagy baleset során a sürgősségi ellátást vagy mentést végző légi járatok hajózó és kiszolgáló személyzete, valamint az egyéb segítő személyek:

• polgári tengerhajózási személyzet, a nemzetközi vizeken és a nemzetközi belvízi utakon hajózó járművek polgári személyzetét is beleértve;

• egyes kormányközi nemzetközi szervezetek által tisztviselőik részére kiállított laissez-passer birtokosai;

• azon személyek, akik a három hónapnál rövidebb tartózkodás során kereső tevékenységet kívánnak végezni.

Az itt felsorolt mentességekre vonatkozó információkat az 539/2001/EK tanácsi rendelet szerinti tájékoztatás teszi közzé (lásd: 5. melléklet). REPÜLŐTÉRI TRANZITVÍZUMOK Jogalap: a vízumkódex 3. cikke

1.3. Mely országok állampolgárai tartoznak a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alá?

A 7.A melléklet tartalmazza azon harmadik országok jegyzékét, amelyek állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladnak. Valamely tagállam egyedileg előírhatja, hogy meghatározott harmadik országok állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor a területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladnak. Lásd: 7.B melléklet.

1.3.1. A személyek mely kategóriái mentesülnek a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alól?

A repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alól a személyek következő kategóriái mentesülnek:

a) azon személyek, akik valamely tagállam által kiadott, érvényes egységes vízummal, hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek;

b) azon személyek, akik a következő országok valamelyike által kiadott érvényes vízummal rendelkeznek:

– Bulgária, Ciprus, Románia, Liechtenstein, Írország vagy az Egyesült Királyság

– Kanada, Japán, vagy az Egyesült Államok,

vagy a felsorolt országokból a vízum felhasználását követően hazatérők; A Bulgária, Ciprus, Románia, Írország, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán vagy az Egyesült Államok által kiadott érvényes vízummal rendelkezőkre vonatkozó mentesség független attól, hogy az érintett személy a vízumot kiadó országba vagy más harmadik országba utazik. Az érvényes vízummal rendelkező személyeket érintő, előző bekezdésben említett mentességek az érintett tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén történő tartózkodás és áthaladás céljából kiadott vízumokra vonatkoznak.





Példa: Érvényes kanadai vízummal rendelkező nigériai állampolgár Lagosból (Nigéria) Frankfurt (Németország) érintésével Bogotába (Kolumbia) utazik.

E személynek nem kell repülőtéri tranzitvízummal rendelkeznie a frankfurti repülőtér nemzetközi tranzitterületén való áthaladáshoz.

Ha azonban a harmadik állambeli állampolgár Bulgária, Ciprus, Románia, az Egyesült Királyság, Írország, Kanada, Japán vagy az Egyesült Államok által kiadott vízuma már lejárt, az illető a vízumot kiadó országtól eltérő országból való visszatérés esetén nem mentesül a repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alól.

Példa: Már lejárt kanadai vízummal rendelkező nigériai állampolgár Frankfurt érintésével (Németország) utazik vissza Bogotából (Kolumbia) Lagosba (Nigéria).

E személynek repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkeznie a frankfurti repülőtér nemzetközi tranzitterületén való áthaladáshoz.

c) azon személyek, akik az alábbi országok által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek:

– Írország, Egyesült Királyság;

– Andorra, Kanada, Japán, San Marino vagy az Egyesült Államok, amennyiben a tartózkodási engedély birtokosának feltétel nélküli visszatérést biztosít, lásd: 7.C melléklet;

d) a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós állampolgárok családtagjai, függetlenül attól, hogy egyedül, az uniós állampolgár kíséretében vagy a hozzá való csatlakozás céljából utaznak, (lásd: III. rész);

e) a diplomata-útlevelek birtokosai;

f) a repülőgépek személyzetének azon tagjai, akik a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény valamely szerződő felének állampolgárai.


2. AZ ILLETÉKES TAGÁLLAM ÉS E TAGÁLLAM ILLETÉKES KONZULÁTUSÁNAK MEGHATÁROZÁSA

Hogyan állapítható meg az illetékes tagállam a kérelmező úti célja alapján? Jogalap: a vízumkódex 5. cikke

2.1. Egyszeri beutazásra jogosító egységes vízum iránti kérelem

2.1.1. Amennyiben az úti cél a tagállamok egyike, a kérelemmel ezen tagállam konzulátusának kell foglalkoznia.

2.1.2. Amennyiben az utazás célja egynél több tagállamot foglal magába, a kérelemmel a fő úti cél szerinti konzulátusnak kell foglalkoznia. Fő úti célnak az a hely minősül, ahol a kérelmező a leghosszabb ideig kíván tartózkodni vagy ahol a tervezett utazás fő célja megvalósul.

Példa: Egy marokkói állampolgár Franciaországba kíván utazni családi látogatásra (20 nap), és emellett megbeszélt egy belgiumi találkozót egy üzletfelével (két nap). Amszterdamba (Hollandia) fog érkezni és innen is utazik vissza. Az utazás fő célja a családi esemény, tehát a kérelemmel a francia konzulátusnak kell foglalkoznia. Példa: Egy marokkói állampolgár Belgiumba készül üzleti célból (6 nap,) és azt tervezi, hogy egyúttal Franciaországban élő rokonait is meglátogatja (6 nap). Amszterdamba (Hollandia) fog érkezni és innen is utazik vissza. A tervezett belgiumi és franciaországi tartózkodás hossza azonos, így akár a francia, akár a belga konzulátus foglalkozhat a kérelemmel. Mindkét ország fő úti célnak számít; nem indokolt, hogy az első beutazás szerinti tagállam legyen felelős a kérelem elbírálásért.

2.1.3. Ha a fő úti cél nem határozható meg, azon tagállam konzulátusának kell foglalkoznia a kérelemmel, amelynek külső határát a kérelmező először szándékozik átlépni.

Példa: Egy ukrán állampolgár turisztikai célból Lengyelországba, Németországba és Ausztriába készül utazni busszal. Négy napot tölt Lengyelországban, négyet Németországban és hármat Ausztriában. Ebben az esetben a lengyel konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel a vízum birtokosa a külső határt a Lengyelországba való beutazáskor lépi át.

2.2. Többszöri beutazásra jogosító egységes vízum iránti kérelem

Ajánlott bevált gyakorlat a többszöri beutazásra jogosító egységes vízum iránti kérelmekben való eljárás terén illetékes tagállam meghatározására: Általában a többszöri beutazásra jogosító vízumkérelemmel annak a tagállamnak kell foglalkoznia, amely a szokásos fő úti cél; azaz amelyik tagállam a leggyakrabban lesz az úti cél, vagy amennyiben nincs ilyen úti cél, akkor az a tagállam, amelyik az első tervezett utazás célja.


Példa: Egy szenegáli állampolgár rendszeresen meglátogatja Franciaországban élő családtagjait, ugyanakkor üzleti okokból évente egyszer-kétszer más tagállamokba is utazik. Első utazásának célja Svájc. Ebben az esetben a francia konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel Franciaország lesz a leggyakoribb úti cél.

Példa: Egy ukrán fuvarozó vállalatnál kamionsofőrként dolgozó ukrán állampolgár rendszeresen szállít árut ausztriai ügyfeleknek, ezért Ausztria több alkalommal adott ki számára többszöri beutazásra jogosító vízumot. Korábbi vízuma lejártát követően az osztrák konzulátuson nyújt be új vízum iránti kérelmet, annak ellenére, hogy a vállalat a jövőben már csak Spanyolországba fog árut szállítani. Ebben az esetben a kérelmezőt a spanyol konzulátushoz kell irányítani, még ha jól is ismerik személyét az osztrák konzulátuson, mivel a továbbiakban fő úti célja Spanyolország lesz.

2.3. Átutazás céljából benyújtott, egységes vízum iránti kérelem

2.3.1. Amennyiben az átutazás egyetlen tagállamot érint, a kérelemmel ezen tagállam konzulátusának kell foglalkoznia.

2.3.2. Amennyiben az átutazás több tagállamot érint, azon tagállam konzulátusának kell foglalkoznia a kérelemmel, amelynek külső határát a kérelmező először szándékozik átlépni.

Példa: Egy marokkói állampolgár az Egyesült Királyságba kíván utazni, Spanyolország és Franciaország érintésével. Ebben az esetben a spanyol konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel az illető személy a külső határt a Spanyolországba való beutazáskor lépi át. Példa: Egy ukrán állampolgár Kijevből (Ukrajna) Londonba (Egyesült Királyság) kíván utazni repülőgéppel, Bécs (Ausztria) és Frankfurt (Németország) érintésével, majd angliai tartózkodását követően más útvonalon, Berlin (Németország) és Budapest (Magyarország) érintésével kíván visszatérni Ukrajnába. Ebben az esetben az osztrák konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel az illető személy a külső határt az Ausztriába való beutazáskor lépi át.

2.4. Repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem

2.4.1. Ha a kérelem csupán egyetlen repülőtéri tranzitot érint, azon tagállam konzulátusának kell foglalkoznia a kérelemmel, amelynek területén található az érintett repülőtér.

Példa: Egy nigériai állampolgár a frankfurti repülőtér (Németország) érintésével utazik Brazíliába. Ebben az esetben a német konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel.


2.4.2. Ha a kérelem több repülőtéri tranzitra irányul, azon tagállam konzulátusának kell foglalkoznia a kérelemmel, amelynek területén található az elsőként érintett tranzitrepülőtér.

Példa: Egy pakisztáni állampolgár a madridi repülőteret (Spanyolország) érintve utazik Kolumbiába, majd a frankfurti repülőtér (Németország) érintésével utazik haza. Ebben az esetben a spanyol konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel. Fontos megkülönböztetni egymástól azt a esetet, amikor a harmadik országbeli állampolgár a továbbutazáskor nem hagyja el a repülőtér nemzetközi tranzitterületét, attól a helyzettől, amikor továbbutazáskor a harmadik országbeli állampolgár elhagyja a repülőtér nemzetközi tranzitterületét. Lásd a 9.2. pont példáit.

2.5. Mi a teendő abban az esetben, ha a vízumkérelmező több tagállamba utazik, amelyek között olyan tagállam is van, amely mentesíti őt a vízumkövetelmény alól?

Példa: Indiai diplomata-útlevél birtokosa Németországba (négy nap), Dániába (két nap), Magyarországra (egy nap) és Ausztriába (egy nap) utazik. Németország, Dánia és Magyarország az indiai diplomata-útlevelek birtokosait mentesíti a vízumkötelezettség alól, Ausztria azonban nem. Ebben az esetben – bár a fő úti cél Németország – az osztrák konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel Ausztria az egyetlen olyan tagállam, amely az érintett személyre vonatkozóan vízumkötelezettséget érvényesít. Példa: Pakisztáni szolgálati útlevél birtokosa Dániába (hét nap,) Lengyelországba (egy nap), Ausztriába (két nap) és Olaszországba (egy nap) utazik. Ausztria és Dánia a pakisztáni szolgálai útlevelek birtokosait mentesíti a vízumkötelezettség alól, Olaszország és Lengyelország azonban nem. Ebben az esetben – bár a fő úti cél Dánia – a lengyel konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel az illető személyre vonatkozóan vízumkötelezettséget érvényesítő tagországok közül Lengyelország az első beutazás szerinti tagállam. Példa: Ukrán szolgálati útlevél birtokosa Bécs (Ausztria) érintésével Kijevből (Ukrajna) Pozsonyba (Szlovákia) utazik. Kijevből Bécsbe repülőgéppel utazik, majd vonattal utazik Bécsből Pozsonyba. Szlovákia az ukrán szolgálati útlevelek birtokosait mentesíti a vízumkötelezettség alól. Ebben az esetben az osztrák konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel Ausztria az a tagállam, amely az érintett személyre vonatkozóan vízumkötelezettség érvényesít. Példa: Kenyai diplomata-útlevél birtokosa Németországba (két nap) és Máltára (három nap)utazik hivatalos kiküldetésben, olaszországi útmegszakítással (egy napot tölt ott, csatlakozó járatra várva). Németország és Málta a kenyai diplomata-útlevelek birtokosait mentesíti a vízumkötelezettség alól, Olaszország azonban nem. Ebben az esetben – bár Olaszország csak „útmegszakítás” – az olasz konzulátusnak kell foglalkoznia a kérelemmel, mivel Olaszország az egyetlen olyan tagállam, amely az érintett személyre vonatkozóan vízumkötelezettség érvényesít.


2.6. Elfogadja-e egy tagállami konzulátus egy vízumkérelmező kérelmét, ha az olyan tagállamba készül utazni, amely nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel abban harmadik országban, ahol a kérelmező lakik?

Jogalap: a vízumkódex 5. cikkének (4) bekezdése A vízumkódex egyik alapelve szerint hosszú távon az a cél, hogy a tagállamok minden olyan harmadik országban legyenek jelen vagy rendelkezzenek képviselettel, amelyeknek állampolgárai vízumkötelesek. E célból az 5. cikk (4) bekezdése kimondja: „A tagállamok együttműködnek annak megelőzése érdekében, hogy egy kérelem megvizsgálására vagy a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára azért ne kerülhessen sor, mert az [5. cikk (1)–(3) bekezdése szerint] illetékes tagállam nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel abban a harmadik országban, amelyben a kérelmező a kérelmet [a konzulátusok területi illetékessége szerint] benyújtja”. Ez nem jelenti azt, hogy a kérelmező lakóhelye szerinti harmadik államban működő tagállami konzulátusok mindegyike köteles elfogadni a kérelmet, ha az illetékes tagállam (azaz a kérelmező egyetlen vagy fő úti célja szerinti tagállam) nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel az adott harmadik országban, mivel az illetékességre vonatkozó szabályok továbbra is alkalmazandók (lásd a 2.1–2.5. pontot). Az 5. cikk (4) bekezdése kötelezi a tagállamokat, hogy hosszú távú célként működjenek együtt az ilyen esetek elkerülése érdekében, amennyiben egyes tagállamok nincsenek jelenek vagy nincsenek képviselve, tehát ez nem az eredményre, hanem az eljárás módjára vonatkozó kötelezettség. Tehát abban az esetben, ha az illetékes tagállam az adott országban nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel, a tagállamok nem kötelesek elfogadni olyan vízumkérelmeket, amelyek vizsgálatára és az amelyekről való határozat meghozatalára a fent kifejtett szabályok értelmében nem illetékesek. Ugyanakkor – tekintettel ara, hogy „a kérelem megvizsgálására és a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára illetékes tagállam” meghatározásáról rendelkező cikk kitér erre az esetre – az egyébként illetékes tagállam jelenléte híján a tagállamok egyedi, kivételes körülmények között megvizsgálhatják az ilyen kérelmeket és dönthetnek róluk

– humanitárius okokból, valamint

– az egyébként illetékes tagállam hozzájárulását követően.

2.7. Mi a teendő akkor, ha a kérelmező olyan konzulátuson nyújtotta be kérelmét, amely nem illetékes az adott ügyben eljárni?

Jogalap: a vízumkódex 18. cikkének (2) bekezdése Ha a konzulátus a kérelem benyújtását követően megállapítja, hogy nem illetékes az ügyben eljárni, ezt az információt azonnal közölnie kell a kérelmezővel, és a teljes kérelmet (a vízumkérdőívet és a támogató dokumentumokat) vissza kell juttatnia, a vízumdíjjal egyetemben. A kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy hová kell benyújtania kérelmét. Amennyiben a nemzeti jogszabályok (pl. az ombudsmanról szóló törvény) ezt előírják, a tagállam megőrizheti a benyújtott dokumentumok és a kérelmezőnek eljuttatott tájékoztatás másolatát.

2.8. Elfogadhat-e egy konzulátus vízumkérelmet olyan kérelmezőtől, akinek lakóhelye nem a konzulátus illetékességi területén található?

Jogalap: a vízumkódex 6. cikke Általános szabályként csak azon személyek vízumkérelmét lehet elfogadni, akik az illetékes konzulátus illetékességi területén jogszerűen lakóhellyel rendelkeznek (az illetékes konzulátus leírását lásd a 2.1–2.5. pontban).


Elfogadható ugyanakkor kérelem olyan személytől, aki nem rendelkeznek lakóhellyel az adott konzulátus illetékességi területén, de jogszerűen tartózkodik ott, amennyiben a megindokolja, hogy miért nem áll módjában a lakóhelye szerint illetékes konzulátuson nyújtani be a kérelmet. A konzulátus feladata annak értékelése, hogy a kérelmező által benyújtott indokolás elfogadható-e. A „lakóhellyel nem rendelkező kérelmező” olyan kérelmezőt jelent, akinek lakóhelye másutt van, de jogszerűen tartózkodik azon konzulátus illetékességi területén, ahol a vízumkérelmet benyújtja. A „jogszerű tartózkodás” azt jelenti, hogy a tartózkodás helye szerinti harmadik ország jogszabályai alapján a kérelmező jogosult ideiglenesen a konzulátus illetékességi területén belül rövid távon, vagy amennyiben engedélyezett számára, hosszú távon tartózkodni, miközben állandó lakóhelye továbbra is egy másik harmadik ország területén van. Példa: Egy perui művész május 25-én Portugáliában lép fel, február 20. és május 15. között pedig Kanadában és az Egyesült Államokban vannak fellépései. Ilyen körülmények esetén egy kanadai vagy egyesült államokbeli portugál konzulátusnak el kell fogadnia a kérelmező vízumkérelmét, mivel a kérelmező nem tudná a lakóhelye szerinti országban benyújtani a kérelmét, tekintettel arra a szabályra, hogy a kérelmeket nem lehet a tagállamok területére való beutazás tervezett időpontját megelőző három hónapnál korábban benyújtani. Példa: Egy kínai professzor Londonba utazott, hogy egy egyetem nyári kurzusain oktasson. Tartózkodása alatt Franciaországban élő édesapja súlyosan megbetegedik, és a kínai hölgy a londoni francia konzulátuson vízumkérelmet nyújt be, hogy Franciaországba utazhasson. A londoni francia konzulátusnak el kell járnia a kérelem ügyében, mivel túlzás lenne megkövetelni, hogy az érintett személy a vízumkérelem benyújtása céljából térjen vissza a lakóhelye szerinti országba. Példa: Egy szabadságát Montrealban (Kanada) töltő marokkói állampolgár németországi utazása céljából a montreali német konzulátuson kívánja benyújtani vízumkérelmét. Állítása szerint a rabati (marokkói) német konzulátuson csak hosszú várakozási idő után lehet a vízumkérelem benyújtására időpontot kapni. Nem ajánlott, hogy a montreali német konzulátus járjon el a vízumkérelem ügyében, mivel az indokolás nem megalapozott. Példa: Egy akkreditált kereskedelmi közvetítő egy oroszt turistacsoport vízumkérelmeit nyújtja be a moszkvai spanyol főkonzulátuson. Az csoport együtt utazik Spanyolországba két hétre. Többségük lakóhelye a moszkvai spanyol konzulátus illetékességi területén van, néhányan azonban a szentpétervári spanyol konzulátus illetékességi területén laknak. A moszkvai spanyol konzultusnak kell eljárnia a kérelmek ügyében.


Példa: Egy Novorosszijszkben (Oroszország) lakó orosz üzletember Moszkvába (Oroszország) utazott egy kereskedelmi vásárra. Itt találkozik egy görög üzletemberrel, aki indítványozza, hogy azonnal látogassa meg Athénben (Görögország), hogy jövőbeli üzleti kapcsolat érdekében szerződést kössenek. Az orosz üzletember a moszkvai görög konzulátuson kívánja benyújtani vízumkérelmét, mivel Moszkva és Novorosszijszk között az utazási távolság kb. 1500 km.

A moszkvai görög konzulátusnak el kell járnia a kérelem ügyében, mivel túlzás lenne megkövetelni, hogy az érintett személy a vízumkérelem benyújtása céljából térjen vissza a lakóhelye szerinti városba.

2.9. Megvizsgálhatja-e a vízumkérelmeket egy másik tagállam területén található tagállami konzulátus?

Jogalap: a vízumkódex 7. cikke Amikor egy harmadik országból származó vízumkérelmező egy tagállam területén jogszerűen tartózkodik, akkor általában birtokában van olyan okmány (egységes vízum, tartózkodási engedély, hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízum), amely lehetővé teszi számára a szabad mozgást. Ugyanakkor adódhatnak olyan helyzetek, amikor a valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó személy nem rendelkezik olyan okmánnyal, amely lehetővé tenné számára, hogy egy másik tagállamba utazzon. Ilyen körülmények esetén szintén az illetékességre vonatkozó szabályok alkalmazandóak (lásd a 2.1–2.5. pontot). Példa: Indonéz diplomata-útlevél birtokosa – akit Ausztria mentesít a vízumkötelezettség alól – Ausztriába utazik egy konferenciára. Ott-tartózkodása folyamán utasítást kap az indonéz hatóságoktól, hogy magas szintű politikai megbeszélésen való részvétel céljából sürgősen utazzon Észtországba. Észtország nem mentesíti az indonéz diplomata-útlevelek birtokosait a vízumkötelezettség alól. A bécsi észt konzulátusnak el kell járnia a kérelem ügyében, mivel túlzás lenne megkövetelni, hogy az érintett személy a vízumkérelem benyújtása céljából térjen vissza a lakóhelye szerinti országba.


3. VÍZUMKÉRELEM BENYÚJTÁSA

3.1. Mikor nyújtható be egy vízumkérelem?

Jogalap: a vízumkódex 9. cikkének (1) bekezdése Főszabály szerint a vízumkérelmeket legalább 15 naptári nappal a tervezett utazás előtt be kell nyújtani (mivel ez a szokásos feldolgozási idő), és nem lehet őket a tervezett utazás megkezdésének időpontját megelőző három hónapnál korábban benyújtani. Amennyiben időpontot kell kérni a konzulátuson, a kérelmező felelős azért, hogy a határidők betartása érdekében ezt kellő időben tegye. A kérelmezőket ugyanakkor tájékoztatni kell a különböző határidőkről (lásd a vízumosztályok megszervezéséről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv I. részének 4. pontját). A indulás tervezett időpontjánál kevesebb mint 15 naptári nappal korábban benyújtott kérelmet el lehet fogadni, de figyelmeztetni kell a kérelmezőt, hogy a feldolgozás 15 napig is eltarthat. Ha ennek ellenére a kérelmező ragaszkodik a kérelem benyújtásához, tájékoztatni kell arról az eshetőségről, hogy a végső határozat meghozatalára a indulás tervezett időpontja után kerül sor. Példa: Egy török állampolgár különleges last minute ajánlat keretében 2 napon belüli

indulással ausztriai síutat foglal le, és csupán az indulás előtt egy nappal jön rá, hogy az

Ausztriába való beutazáshoz vízumra van szüksége.

Ebben az esetben az osztrák konzulátus dönthet úgy, hogy nem jár el a kérelem ügyében.

Többszöri beutazásra jogosító vízum birtokosa nyújthat be új vízum iránti kérelmet a birtokában lévő vízum érvényességének lejártát megelőzően. Az új vízum érvényességi idejének ugyanakkor az aktuális vízum érvényességét kell meghosszabbítania, azaz egy személynek nem lehet ugyanazon időszakra vonatkozóan két egységes vízuma. Példa: Egy nemek közötti egyenlőségért küzdő nem kormányzati szervezetet képviselő marokkói jogász gyakran vesz részt megbeszéléseken különböző tagállamokban, és többszöri beutazásra jogosító vízuma május 31-én lejár. Április 15-én új vízum iránti kérelmet nyújt be. A számára kiállított új vízum érvényességi ideje első napjának június 1-jének kell lennie, és ebben az esetben a vízum birtokosa a látogatás során lejáró korábbi vízum alapján jogosult belépni a tagállamok területére, és az új vízum alapján fogja a tagállamok területét elhagyni.


3.2. Időpont-egyeztetési rendszer

Jogalap: a vízumkódex 9. cikkének (2) és (3) bekezdése

3.2.1. A kérelmezőktől megkövetelhetik-e, hogy a kérelem benyújtására időpontot kérjenek?

A kérelmezőktől megkövetelhetik, hogy a kérelem benyújtására időpontot kérjenek – erre sor kerülhet az intézmény által biztosított keretek között vagy külső szolgáltató által működtetett időpont-egyeztetési rendszer révén. Indokolt és sürgős esetekben azonnal időpontot kell adni a kérelmezőnek, vagy pedig lehetővé kell tenni számára a kérelem közvetlen benyújtását. Sürgős eseteknek azok a helyzetek számítanak, amelyekben a kérelmező által előre nem látható okok miatt nem lehetett volna hamarabb benyújtani a vízumkérelmet. Példa sürgős és indokolt esetre: A vízumkérelmező egyik tagállamban tartózkodó közeli rokona autóbalesetet szenvedett, és a vízumkérelmező segítségére szorul. Az uniós állampolgárok, illetve svájci állampolgárok családtagjaira vonatkozó eljárási biztosítékokról lásd: III. rész.

3.2.2. Időpontkérés esetén mi a maximális várakozási idő?

Jogalap: a vízumkódex 9. cikkének (2) bekezdése A meghallgatást rendszerint az időpontkérés időpontjától számított két héten belül meg kell tartani. A tagállami konzulátusok vízumkérelem-kezelési kapacitását oly módon kell kialakítani, hogy e határidő a csúcsidőszakokban is betartható legyen.

3.2.3. Létre lehet-e hozni a vízumkérelmek benyújtására vonatkozóan gyorsított eljárásokat?

A konzulátusok létrehozhatnak bizonyos kategóriákba tartozó kérelmezők számára gyorsított kérelem-benyújtási eljárásokat. Az uniós állampolgárok, illetve svájci állampolgárok családtagjaira vonatkozó eljárási biztosítékokról lásd: III. rész.

3.3. A kérelmező személyes megjelenése

Jogalap: a vízumkódex 10. és 13. cikke, 21. cikkének (8) bekezdése, valamint 42., 43. és 45. cikke

3.3.1. A kérelmezőknek a kérelem benyújtásakor személyesen kell-e megjelenniük? Főszabály szerint a kérelmezőknek a kérelem benyújtásakor személyesen kell megjelenniük a konzulátuson. A kérelmezőknek akkor is személyesen kell benyújtaniuk a vízumkérelmet, amikor ujjlenyomatokat kell felvenni. A személyes megjelenéshez kötött kérelembenyújtás célja, hogy a konzulátusi alkalmazottak a kérelem lényegi pontjairól képet alkothassanak, és kérdéseket tehessenek fel az utazás céljára és a benyújtott dokumentumokra vonatkozóan. Fontos, hogy az utazás céljának meghatározása érdekében a kérelem benyújtásakor – a kérelem és a támogató dokumentumok átvételének gyakorlati körülményeitől függetlenül – elegendő információt lehessen kapni a kérelmezőtől. Az uniós állampolgárok, illetve svájci állampolgárok családtagjaira vonatkozó eljárási biztosítékokról lásd: III. rész. Amennyiben egy tagállam nevében a vízumkérelmek átvételére külső szolgáltató vagy tiszteletbeli konzul jogosult, a személyes megjelenésre az általuk fenntartott helyiségekben


kell sort keríteni (lásd a 3.3.3. pontot). A személyes megjelenés fogalma nem azonos a 7.11. pontban említett esetleges személyes elbeszélgetéssel. A biometrikus azonosítók felvételére vonatkozó részletes szabályokat az 5. fejezet tárgyalja.

3.3.2. Milyen esetekben lehet eltekinteni a személyes megjelenés követelményétől? El lehet tekinteni a személyes megjelenés követelményétől olyan személyek esetében, akiknek feddhetetlenségét és megbízhatóságát a konzulátus jól ismeri. Ilyen esetben engedélyezhetik a kérelmező számára, hogy kérelmét harmadik személy közreműködésével vagy postai úton nyújtsa be. Ilyen kivételek a vízumot első alkalommal kérők esetében nem tehetők. A kérelmező feddhetetlenségét és megbízhatóságát esetenként kell megállapítani és rendszeresen felül kell vizsgálni. Példák a személyek azon kategóriáira, amelyek esetében le lehet tekintetni a személyes megjelenés kötelezettségétől:

• a konzulátus által már ismert hivatalos szervek vagy vállalkozások: egy vállalkozás megbízhatósága nem jelenti azt, hogy alkalmazottait is automatikusan megbízhatónak kell tekinteni; ezt esetenként kell értékelni.

• olyan személyek, akik az előírásoknak megfelelően használták fel a korábban számukra kiállított egységes vízumokat;

• olyan személyek, akik rendszeresen/gyakran utaznak ugyanazon célból (konferenciák, szemináriumok, oktatás, üzleti kapcsolattartás);

• olyan személyek, akiknek sürgős orvosi kezelés miatt kell utazniuk, és akik egészségügyi okokból nem tudnak megjelenni a konzulátuson.

Ajánlott bevált gyakorlat: Amennyiben olyan személytől érkezik a konzulátusra postai úton vagy közvetítőn keresztül vízumkérelem, akinek esetében nem állapították meg előre a személyes megjelenés követelménye alóli mentességet, az általában követendő eljárás az, hogy a konzulátus ne vegye át a kérelmet. A konzulátusnak a kérelmet a befogadhatóság értékelése nélkül vissza kell juttatnia a közvetítőnek.

3.3.3. Mi a követendő eljárás, ha a kérelmeket kereskedelmi közvetítőn keresztül nyújtják be?

Akkreditált kereskedelmi közvetítők szintén nyújthatnak be az egyének nevében kérelmeket akár közvetlenül a konzulátuson, akár a külső szolgáltató vagy tiszteletbeli konzul működésének helyszínén. Ujjlenyomatot azonban kereskedelmi közvetítők nem vehetnek fel (lásd: 5. fejezet).

3.3.4. Mi a követendő eljárás biometrikus azonosítók felvétele esetén?

EZ A PONT CSAK OLYAN KONZULÁTUSOK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES. A kérelem benyújtásakor szükséges személyes megjelenésre vonatkozó általános szabályoktól függetlenül ujjlenyomat-felvétel céljából kötelező a személyes megjelenés a vízumot első alkalommal kérő személyeknek és azoknak, akiktől a megelőző 59 hónap során nem vettek fel ujjlenyomatot (lásd: 5. fejezet).


3.3.5. A kérelmező személyes elbeszélgetésre való behívása Függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtására hol került sor (a konzulátuson vagy külső szolgáltató működésének helyszínén), és hogy a kérelmező személyesen tette-e vagy sem, indokolt esetben a konzulátus behívhatja őt személyes elbeszélgetésre (lásd: 7.11. pont).


4. A VÍZUMKÉRELEM ALAPELEMEI Egy kérelem a következő feltételek teljesülése esetén minősülhet befogadhatónak:

– a kérelmező kitöltött és aláírt kérelemnyomtatványt (másképpen: vízumkérdőívet), érvényes úti okmányt és fényképet nyújt be,

– megfizette a vízumdíjat,

– adott esetben felveszik a szükséges biometrikus adatokat.

4.1. Úti okmányok Jogalap: a vízumkódex 12. cikke

4.1.1. Mi az a minimális érvényességi idő, amely esetén az úti okmányok elfogadhatók?

Egyszeri beutazásra jogosító vízum iránti kérelem esetén a bemutatott úti okmány érvényességének legalább három hónappal meg kell haladnia a tagállamok területéről történő tervezett távozás napját. Többszöri beutazásra jogosító vízum kérelmezése esetén az úti okmány érvényességének három hónappal meg kell haladnia a tagállamok területéről történő tervezett utolsó távozás napját. Példa: Egy malajziai tudós hollandiai és németországi kutatási projektekben való részvételét követően magyarországi kutatási projekteken kezd dolgozni, és ezért 2010 januárja és 2014 januárja között kb. háromhavonta Magyarországra kell utaznia. 2009. november 1-én többszöri beutazásra jogosító vízumot kérelmez, olyan úti okmányt mutatva be, amely 2012. március 15-ig érvényes. Annak ellenére, hogy az érintett személy – mivel korábbi egységes vízumait megfelelően használta fel – jóhiszeműnek minősülhet, és a teljes időszakra érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumot lehetne kiadni számára, csak olyan többszöri beutazásra jogosító vízumot szabad kiállítani számára, amelynek érvényessége 2011. december 15-ig tart. Az úti okmánynak kellő számú, legalább két üres oldalt kell tartalmaznia (egyet a vízumbélyeg, illetve vízumbélyegek beillesztésére, egyet pedig a határellenőrző hatóságok bélyegzője számára). Az utazáshoz elvileg érvényes úti okmányban elhelyezett érvényes vízummal kell rendelkezni. Amennyiben azonban a schengeni vízum birtokosának úti okmányában lévő üres oldalakat vízumok vagy beléptető / kiléptető bélyegzők elhelyezésére használták fel, az érintett személy az érvényes vízumot tartalmazó, betelt, de érvénytelenített úti okmány, valamint egy új úti okmány birtokában utazhat. A különösen a határellenőrzések alkalmával esetlegesen felmerülő nehézségek elkerülése érdekében az érintett személy új vízumot kérhet a meglévő vízum fennmaradó érvényességi idejére, vagy pedig új, többszöri beutazásra jogosító vízumot igényelhet. „Ajánlott bevált gyakorlat azok esetében, akik érvényes vízuma olyan úti okmányban található, amelyben nincs elég üres oldal a beléptető és kiléptető bélyegzők számára: Ha a gyakori utazás miatt, a betelt, de érvénytelenített úti okmányban található, még érvényes vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a fennmaradó érvényességi időszakra új úti okmányban elhelyezendő új vízumot igényel, akkor az érvényes vízumot vissza kell vonni, és vízumdíj felszámítása nélkül, a lehető legsürgősebben olyan új vízumot kell kiállítani, amelynek érvényessége megfelel az első vízum fennmaradó érvényességi


idejének.”

Sürgős és indokolt esetben a fentiekben meghatározottnál rövidebb érvényességi idejű úti okmányt is el lehet fogadni. Sürgős és indokolt esetnek olyan helyzetek minősülnek, amelyekben a kérelmező előre nem látható okok miatt kényszerül utazni, és ezért nem állt volna módjában időben beszerezni a szükséges érvényességi idővel rendelkező úti okmányt. Példa olyan sürgős és indokolt esetre, amelyben el lehet tekinteni az úti okmány érvényességére vonatkozó szabály alkalmazásától. Egy Fülöp-szigeteki állampolgárnak sürgősen Spanyolországba kell utaznia, ahol egy rokona súlyos balesetet szenvedett. Úti okmánya a tervezett visszatérést követően már csak egy hónapig érvényes. Ebben az esetben a spanyol konzulátusnak a kérelem benyújtásakor el kell fogadnia az úti okmányt.

4.1.2. Hogyan kell kezelni a vízumkérelem előtt több mint 10 évvel kiállított úti okmányokat?

Jogalap: a Közösségi Vízumkódex 12. cikkének c) pontja és 19. cikkének (4) bekezdése

A vízumkérelem előtt több mint 10 évvel kiállított úti okmányok elvben nem fogadhatók be, és az ilyen úti okmányokon alapuló kérelmek nem tekinthetők befogadhatónak. Azonban humanitárius okokból vagy nemzeti érdek miatt tehetők kivételek.

Ha végül pozitív döntést hoznak a kérelemről, olyan korlátozott területi érvényességű vízumot kell kiállítani, amellyel a birtokos csak a kiállító tagállam területén utazhat (lásd: 9.1.2.1. pont).

Az uniós állampolgárok, illetve svájci állampolgárok családtagjaira vonatkozó eljárási biztosítékokról lásd a III. részt.

4.1.3. Mi a teendő olyan úti okmány esetében, amelyet egy vagy több tagállam nem ismer el?

Ellenőrizni kell, hogy az úti okmányt elismeri-e a vízumkérelmet átvevő tagállam és a többi tagállam. Elfogadhatók olyan úti okmányok, amelyeket nem ismer el minden tagállam, de speciális szabályok vonatkoznak arra, hogy ilyen esetben milyen típusú vízum adható ki. A tagállamok által elfogadott, illetve el nem fogadott úti okmányokat a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok táblázatának I., II., III. és V. része ismerteti (10. melléklet). Amennyiben egy úti okmányt egy vagy több tagállam nem ismer el, olyan vízum adható ki, amelynek területén érvényessége nem terjed ki az adott tagállamra vagy tagállamokra (lásd: 9.1.2.3. pont). Amennyiben a vízumkérelmet átvevő tagállam nem ismeri el a kérelmező birtokában lévő úti dokumentumot, ki lehet adni vízumot, de ezt a vízum beillesztésére szolgáló külön lapra kell beilleszteni (lásd: 9.1.2.3. és 11.2.1. pont).




Amennyiben az úti okmányt egyetlen tagállam sem ismeri el, a kérelem nem befogadhatónak nyilvánítható (lásd: 4.6. pont).

4.1.4. Hogyan kell kezelni a hamisított úti okmányokat? Jogalap: A Közösségi Vízumkódex 19. cikkének (4) bekezdése Ha egy kérelmező hamisított úti okmányt mutat be, és a hamisítást a kérelem benyújtásakor felfedezik, a kérelmet befogadhatónak kell tekinteni, és a vízumot el kell utasítani.

Ha egy kérelmező hamisított úti okmányt mutat be, és a hamisítást akkor fedezik fel, amikor a konzulátus megállapítja, hogy a kérelem befogadható-e vagy sem, a kérelmet befogadhatónak kell nyilvánítani, és a vízumot el kell utasítani. Az úti okmányt mindkét esetben a 7.4. pontban kifejtett, ajánlott bevált gyakorlatnak megfelelően kell kezelni.

4.2. A kérelemnyomtatvány

Jogalap: a vízumkódex 11. cikke és I. melléklete A bármely hathónapos időszakban három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumokra irányuló kérelmek esetében az egységes kérelemnyomtatványt (9. melléklet) kell használni. Az egységes kérelemnyomtatvány nem változtatható meg, és további mezők (vagy oldalak) sem adhatók hozzá, ugyanakkor a jobb felhasználhatóság érdekében nyomtatható több oldalra. Minden kérelmezőnek kitöltött és aláírt kérelemnyomtatványt (vízumkérdőívet) kell benyújtania. Amennyiben ugyanazon úti okmány több személyre (kiskorúakra vagy a házastársra) is érvényes, az érintett személyeknek külön kérelemnyomtatványt kell kitölteniük és aláírniuk, kiskorúak esetében pedig a szülői felügyeletet gyakorló személy vagy a törvényes gyám aláírására van szükség. Szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásának esetén az uniós állampolgárok és svájci állampolgárok családtagjainak (házastárs, gyermek vagy eltartott felmenő ági rokon) nem kell kitölteniük a *-gal jelölt mezőket, (lásd: III. rész), ugyanakkor a 34. és 35. mezőt ki kell tölteniük.

4.2.1. Mely nyelveken kell hozzáférhetővé tenni a vízumkérdőívet?

Jogalap: a vízumkódex 11. cikkének (3) bekezdése A vízumkérdőívet elérhetővé kell tenni

a) azon tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein), amely esetében vízumkötelezettség áll fenn,

b) a fogadó ország hivatalos nyelvén (nyelvein),

c) a fogadó ország hivatalos nyelvén (nyelvein) és azon tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein), amely esetében vízumkötelezettség áll fenn, vagy

d) képviselet esetén a képviselő tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein).

Az a), b) és c) pontban említett nyelv(ek) mellett a kérdőívet hozzáférhetővé tehetik az Európai Unió intézményeinek más hivatalos nyelvén is, például angolul.

4.2.2. Milyen nyelv használandó a nyomtatvány kitöltésekor?

Jogalap: a vízumkódex 11. cikkének (6) bekezdése



A tagállamok döntik el, milyen nyelven (nyelveken) történhet a vízumkérdőív kitöltése, és erről tájékoztatniuk kell a vízumkérelmezőket. Ajánlott bevált gyakorlat a vízumkérdőív kitöltésére vonatkozó tájékoztatással kapcsolatban: Ajánlatos több helyen is kitenni a kitöltött mintanyomtatványokat, hogy ezáltal könnyebbé váljon a kérelmezők számára a kérelmezési folyamat ezen szakasza, valamint biztosítható legyen, hogy a konzulátusi dolgozók rendelkezésére áll minden szükséges információ. Szükség esetén a kitöltött „mintát” a helyi körülményekhez lehet igazítani (pl. a nemzeti azonosító számra vonatkozó 11. mező esetében: ha ez az adott helyszínen nem alkalmazandó, a minta ezt említse meg).

4.2.3. Mi a jelentősége a kérelemnyomtatványon található és a kérelmező által aláírandó nyilatkozatnak?

Fontos ellenőrizni, hogy a kérelmező vagy jogi képviselője aláírta-e a nyomtatvány alján található záró nyilatkozatot annak igazolására, hogy a nyilatkozat tartalmának tudatában van és elfogadja azt. Kiskorúak esetében a szülői felügyeletet gyakorló személy vagy a törvényes gyám aláírására van szükség.

4.3. A fénykép

Jogalap: a vízumkódex 10. cikke (3) bekezdésének c) pontja

4.3.1. Milyen technikai előírásoknak kell megfelelnie a fényképnek? A fényképnek meg kell felelnie a fényképre vonatkozó előírásokban (11. melléklet) meghatározott feltételeknek. Nem fogadhatók el olyan fényképek, amelyek nem felelnek meg ezeknek az előírásoknak. Amennyiben valamely helyszínen a VIS megkezdte működését, a fényképre vonatkozó előírásoknak meg kell felelniük a biometrikus azonosítókról szóló 5. fejezetben említett előírásoknak.


4.4. A vízumdíj

Jogalap: a vízumkódex 16. cikke

4.4.1. Ugyanaz a vízumdíjat kell-e alkalmazni minden kérelmező esetében? Általános szabályként minden egyéni vízumkérelmező esetében 60 EUR összegű vízumdíjat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy milyen típusú vízumra irányul a kérelem és hogy hol nyújtják be a kérelmet (közvetlenül a konzulátuson nyújtja be maga a kérelmező vagy kereskedelmi közvetítő, illetve külső szolgáltató közreműködésével vagy a külső határokon kerül rá sor). Vannak azonban e díjra vonatkozóan általános kivételek, illetve kedvezmények, amelyeket a vízumkódex, a vízumkönnyítési megállapodások, vagy az uniós állampolgárok és a svájci állampolgárok családtagjaira vonatkozó speciális szabályok tartalmaznak (lásd: III. rész). A tagállamok egyedi esetekben és a kérelmezők bizonyos egyéb kategóriáira vonatkozóan elengedhetik vagy csökkenthetik a vízumdíjat, ugyanakkor törekednek arra, hogy helyi schengeni együttműködés keretein belül összehangolják ezeket a mentességeket. A vízumkönnyítési megállapodások némelyikében meghatározott helyzetek kivételével nem lehetséges „gyorsított eljárási díjat” felszámítani vagy elfogadni, ha a kérelem gyorsított kezelését kérik.

4.4.2. Minden kérelmezőre vagy a kérelmezők egyes kategóriára alkalmazandó kötelező díjak:

Jogalap: a vízumkódex 16. cikkének (4) bekezdése A vízumdíj összege Általános szabályok Vízumkönnyítési

megállapodások 0–6 éves gyermekek (azaz a hat éves gyermekek a hatodik életévük betöltése előtti napig) (1) Az uniós állampolgárok és a svájci állampolgárok családtagjai (lásd: III. rész) Tanulmányi célból vagy ismeretterjesztő képzés céljából tartózkodó tanulók, diákok, posztgraduális hallgatók és kísérőtanárok Tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók (2)

0 EUR

A nonprofit szervezetek azon 25 éves vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt (3)

Lásd: 8. melléklet

35 EUR 6-12 éves gyermekek (a Lásd: 8. melléklet

https://circa.europa.eu/Members/irc/jai/visacodehb/library?l=/fr/pdf/handbook-annex-08&vm=detailed&sb=Title



tizenkettedik életévük betöltése előtti napig) (1)

60 EUR Minden egyéb kérelmező, akire nem vonatkozik vízumkönnyítési megállapodás

70 (vagy 35) EUR Nem alkalmazandó Lásd: 8. melléklet

(1) A díj a kérelem benyújtásának dátumát alapul véve számítandó.

(2) A tudományos kutatásnak a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/761/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás szerinti meghatározása szerint (lásd: 12. melléklet).

(3) Ebben a kontextusban a „nonprofit” szervezet olyan szervezetet jelent, amelyet hivatalosan nonprofit szervezetként jegyeztek be.

4.4.3. A kérelmezők bizonyos kategóriáira és egyedi esetekre alkalmazható opcionális vízumdíj-mentesség


4.4.3.1. A tagállamok a személyek következő kategóriáinak esetében dönthetnek úgy, hogy elengedik a vízumdíjat:

6-12 éves gyermekek (azaz a 12 éves gyermekek a tizenkettedik életévük betöltése előtti napig) (1) A diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai

A személyek meghatározott kategóriái 0 EUR A nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok,

konferenciák, sport-, kulturális vagy oktatási események 25 éves vagy fiatalabb résztvevői (2)

(1) A díj a kérelem benyújtásának dátumát alapul véve számítandó.

(2) Ebben a kontextusban a „nonprofit” szervezet olyan szervezetet jelent, amelyet hivatalosan nonprofit szervezetként jegyeztek be.

4.4.3.2. A vízumdíj elengedése vagy a vízumdíj csökkentése egyedi esetekben

Jogalap: a vízumkódex 16. cikkének (6) bekezdése A tagállamok egyedi esetekben elengedhetik vagy csökkenthetik a vízumdíj összegét, ha ez az intézkedés kulturális, sporttal kapcsolatos, külpolitikai és fejlesztési politikai érdekeket vagy más alapvetően fontos közérdeket vagy humanitárius célokat szolgál.

4.4.4. A vízumdíj kiszámítása abban az esetben, ha az eurótól eltérő pénznemben számítják fel

Jogalap: a vízumkódex 16. cikkének (7) bekezdése A vízumdíjat euróban, a kérelem benyújtásának helye szerinti harmadik ország nemzeti pénznemében vagy az érintett harmadik országban általánosan használt pénznemben kell felszámítani.




Abban az esetben, ha a vízumdíjat az eurótól eltérő pénznemben számítják fel, összegét az Európai Központi Bank által megállapított euro-referenciaárfolyam alkalmazásával kell megállapítani és rendszeresen felülvizsgálni. A felszámított összegek kerekíthetők; a konzulátusok a helyi schengeni együttműködés keretében biztosítják, hogy hasonló összegeket számítsanak fel. Ajánlott bevált gyakorlat az alkalmazott árfolyam felülvizsgálatára vonatkozóan: A konzulátus számviteli részlege által alkalmazott árfolyam felülvizsgálatának gyakorisága és a vízumdíj esetleges kiigazítása a helyi valuta és az euro közötti átváltási arány stabilitásától függ; az euro-devizaárfolyamot legalább kéthetenként ellenőrizni kell, ugyanakkor gyakoribb ellenőrzés is indokolt lehet. Kívánatos, hogy a tagállamok közös eljárást fogadjanak el a helyi schengeni együttműködés keretében. Amennyiben a helyi valuta vonatkozásában nem áll rendelkezésre az Európai Központi Bank által megállapított euro-referenciaárfolyam, a tagállamok alkalmazhatják a belső költségvetési ügyeikben használandó árfolyamot a vízumdíj helyi valutában kifejezett összegének kiszámításához.

4.4.5. Mikor és milyen módon kell a vízumdíjat megfizetni?

Jogalap: a vízumkódex 19. cikkének (1) bekezdése A vízumdíj megfizetése a vízumkérelem befogadhatóságának feltételei közé tartozik, tehát a vízumdíjat vagy a kérelem benyújtásakor készpénzben, vagy azt megelőzően banki átutalással kell megfizetni.


4.4.5.1. Elismervény kiadása

Jogalap: a vízumkódex 16. cikkének (8) bekezdése Ha a vízumdíjat a kérelem benyújtásával egy időben fizetik meg, elismervényt kell kiállítani a kérelmező számára. Ha a díjat banki átutalással fizetik meg, elegendő a banki elismervény. Amennyiben kereskedelmi közvetítő egy csoport nevében nyújt be kérelmeket, ezekről kiállítható együttesen is az elismervény.

4.4.6. Visszatéríthető-e a vízumdíj? Általában a vízumdíj nem visszatéríthető, a kérelemről szóló végső döntéstől függetlenül. Ha azonban a konzulátus azt követően ismeri fel, hogy nem illetékes a kérelem ügyében eljárni, miután a kérelmező már befizette a vízumdíjat, vagy ha a vízumkérelemről kiderül, hogy nem befogadható, a díjat vissza kell téríteni.

4.5. Befogadhatóság

Jogalap: a vízumkódex 10. és 19. cikke A vízumkérelem befogadhatóságát az illetékes konzulátusnak kell ellenőriznie. Amennyiben kiderül, hogy a kérelem nem befogadható, a 2.7. pontban leírt eljárást kell követni.

4.5.1. Mikor befogadható egy vízumkérelem? A vízumkérelem akkor minősül befogadhatónak, ha a benyújtásra vonatkozó határidőket betartották (lásd a 3.1. pontot), benyújtották a kérelem befogadhatóságához szükséges alapelemeket (kitöltött és aláírt vízumkérdőív, érvényes úti dokumentum, fénykép) és megfizették a vízumdíjat, továbbá –adott esetben– sor került a biometrikus adatok felvételére.

4.5.2. Mi a teendő akkor, ha a vízumkérelem befogadható? Ha a vízumkérelem befogadható, le kell bélyegezni a kérelmező úti okmányát (4.5.3. pont),a kérelem befogadhatóságát igazoló bélyegzővel (lásd: 13. melléklet) és el kell végezni a további vizsgálatot. EZ A PONT CSAK OLYAN KONZULÁTUSOK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES: Ha a vízumkérelem befogadható, le kell bélyegezni a kérelmező úti okmányát a kérelem befogadhatóságát igazoló bélyegzővel (lásd a 4.5.3. pontot alább), létre kell hozni a kérelemfájlt a VIS-ben, és el kell végezni a további vizsgálatot.



4.5.3. Mikor és hogyan kell alkalmazni a kérelem elfogadhatóságát igazoló bélyegzőt?

Jogalap: a vízumkódex 20. cikke és III. melléklete A vízumkérelem alapos vizsgálata előtt be kell ütni az elfogadhatóságot igazoló – és az egységes formátum szerinti – bélyegzőt az úti okmány első olyan oldalára, amely sem bejegyzést, sem bélyegzőt nem tartalmaz. Ha a bélyegző ezeket nem rögzíti, manuálisan kell feltüntetni a kérelem dátumát, a kérelmezett vízum típusát („C” vagy „A”), valamint azon tagállam kódját, ahol a kérelmet benyújtották. A bélyegzőhöz nem adhatók további adatok, és a bélyegző kizárólag azt jelzi, hogy a kérelmet benyújtották és az befogadhatónak minősült. A befogadhatóságot igazoló bélyegzőt kell alkalmazni addig az időpontig, amikor a VIS valamennyi régióban teljesen működőképessé válik.

4.6. Mi a teendő akkor, ha a vízumkérelem nem befogadható? Ha a vízumkérelem nem befogadható, a vízumkérdőívet és a benyújtott dokumentumokat vissza kell juttatni a kérelmezőnek, vissza kell téríteni a vízumdíjat, és nem kerül sor a kérelem további vizsgálatára. Amennyiben a nemzeti jogszabályok (pl. az ombudsmanról szóló törvény) ezt előírják, a tagállam megőrizheti a benyújtott dokumentumok és a kérelmezőnek eljuttatott tájékoztatás másolatát.

EZ A PONT CSAK OLYAN KONZULÁTUSOK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES:

Ha a vízumkérelem nem befogadható, a vízumkérdőívet és benyújtott dokumentumokat vissza kell juttatni a kérelmezőnek, a felvett biometrikus adatokat meg kell semmisíteni, vissza kell téríteni a vízumdíjat, valamint nem kerül sor a kérelem további vizsgálatára és a kérelemfájl a VIS-ben történő létrehozására.

4.7. Vizsgálható-e bizonyos esetekben egy nem befogadható kérelem? Kivételes esetekben, humanitárius okokból vagy nemzeti érdek miatt lehetséges a befogadhatóság feltételeit nem teljesítő kérelem vizsgálata.

Példa olyan humanitárius okra, amely miatt lehetséges eltekinteni a befogadhatóságra vonatkozó szabálytól:

Egy Fülöp-szigeteki állampolgárnak sürgősen Spanyolországba kell utaznia, ahol egy rokona súlyos balesetet szenvedett. Úti okmánya a tervezett visszatérést követően már csak egy hónapig érvényes.

Példák arra, amikor nemzeti érdekek miatt lehetséges eltekinteni a befogadhatóságra vonatkozó szabálytól:

Az egyik legjelentősebb kolumbiai utazási iroda vezetője az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium képviselőivel való találkozóra utazik Madridba, azonban útlevele a visszatérés tervezett dátumát követően csupán egy hónapig érvényes.

Egy nigériai üzletembernek üzleti okokból sürgősén Hollandiába kell utaznia: tárgyalásokat kell folytatni egy nigériai multinacionális vállalat és egy hollandiai multinacionális vállalat között kötendő szerződésről. A holland vállalatban a holland kormánynak komoly érdekeltsége van. Úti okmánya a tervezett visszatérést követően már csak egy hónapig


érvényes.

4.8. Milyen tájékoztatást kell adni a kérelmezőnek a kérelem benyújtását követően a VIS-ben tárolt adatokról?

Jogalap: a VIS-rendelet 37. cikkének (1) és (2) bekezdése EZ A PONT CSAK OLYAN KONZULÁTUSOK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES: Amikor a VIS valamely helyszínen működőképessé válik, a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőket a VIS-ben tárolt adatok feldolgozásáért felelős nemzeti hatóságról és nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságról. Ezeket az információkat fel kell tüntetni a vízumkérdőíven.


5. BIOMETRIKUS AZONOSÍTÓK A vízumkérelmezőkre vonatkozó adatok tárolására szolgáló vízuminformációs rendszer (VIS) fokozatosan válik működőképessé a világ különböző régióiban. A kérelmezők biometrikus azonosítóinak felvételét az egyes régiókban a VIS működésének kezdetére vonatkozóan az adott régióra a Bizottság által meghatározott időponttól kell alkalmazni, illetve – azt követően, hogy a VIS az első régióban már megkezdte működését – minden olyan más régióban is, ahol egy tagállam maga úgy határoz, hogy – az ujjlenyomatok továbbítását is beleértve – megkezdi a VIS működtetését.

5.1. Milyen biometrikus azonosítókat kell felvenni? Az alábbi biometrikus azonosítókat kell felvenni:

– digitális fénykép, (lásd: 11. melléklet)

– digitálisan rögzített, lapos ujjlenyomat mind a tíz ujjról.

5.2. A kérelmezési eljárás mely szakaszában kell felvenni a biometrikus azonosítókat?

Jogalap: a vízumkódex 10. cikke (3) bekezdésének d) pontja, valamint 13. cikke A biometrikus azonosítókat a kérelem benyújtásakor kell felvenni, függetlenül attól, hogy milyen formában kerül sor a kérelmek átvételére. A vízumkérelmet első alkalommal benyújtó személyekről a kérelem benyújtásakor fényképet kell készíteni vagy beszkennelni, és ujjlenyomatokat kell felvenni tőlük. Minden kérelmezőről fényképet kell beszkennelni vagy készíteni minden egyes alkalommal, amikor kérelmet nyújt be. Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi kérelem kapcsán az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban ujjlenyomatokat vettek fel, nem szükséges ismételten ujjlenyomatokat venni fel tőle. Ilyenkor a VIS-ben tárolt ujjlenyomatokat kell átmásolni. A kérelmezőnek a vízumkérdőívben fel kell tüntetnie, mikor vettek tőle fel legutóbb ujjlenyomatokat. Amennyiben a konzulátus a kérelemfájl VIS-ben való létrehozatalakor megállapítja, hogy a kérelmező ujjlenyomatai nem szerepelnek a VIS-ben tárolt adatok között, a kérelmezőt be kell hívni, hogy ujjlenyomatot vegyenek fel tőle. Példa: egy személy 20XX. február 9-én első alkalommal nyújt be vízumkérelmet. 20XX+4 június 25-én (52 hónappal az első kérelem benyújtása után) új vízum iránti kérelmet nyújt be: ujjlenyomatait átmásolják előző kérelméből. 20XX+5 szeptember 15-én (67 hónappal az első kérelem benyújtása után) ismét vízumkérelmet nyújt be: ekkor ujjlenyomatot vesznek fel tőle. Ha azonban megalapozott kétségek merülnek fel a vízumkérelmező személyazonosságát illetően, az 59 hónapos időszakon belül is felkérhető arra, hogy ujjlenyomatot adjon: Példa: Egy vízumkérelmező állítása szerint az elmúlt 59 hónapon belül vettek fel tőle ujjlenyomatot, azonban az általa benyújtott fénykép a benyújtott úti okmányban található fényképtől nagyon különbözik. Ilyen esetben a kérelmezőt be lehet hívni, hogy újból ujjlenyomatot vegyenek fel tőle. A kérelmező kérheti, hogy vegyenek fel tőle ujjlenyomatot, ha nem emlékszik rá, hogy az elmúlt 59 hónapon belül sor került-e erre.



5.3. Mely kérelmezők mentesülnek az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól?

Jogalap: a vízumkódex 13. cikkének (7) bekezdése A személyek következő kategóriái mentesülnek az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól:

5.3.1. 12 év alatti gyermekek (azaz a 12 éves gyermekek a 12. életévük betöltése előtti napig);

5.3.2. olyan személyek, akiknél az ujjlenyomatvétel fizikailag kivitelezhetetlen;

Amennyiben a fizikai kivitelezhetetlenség oka átmeneti, a kérelmezőt kötelezni kell arra, hogy felvilágosítást adjon az átmeneti akadály okairól, és adott esetben orvosi igazolást kell benyújtania erről. Amennyiben nem mind a tíz ujjról lehet ujjlenyomatot venni, úgy a legnagyobb számú ujjlenyomatot kell rögzíteni. Azon kérelmezők, akiktől átmeneti akadály miatt tíz ujjnál kevesebbről, illetve egyáltalán nem lehetett ujjlenyomatot felvenni, újabb vízumkérelem esetén vízumkérelmet első alkalommal benyújtó kérelmezőként kezelendők, és tízujjas ujjlenyomatot kell tőlük felvenni.

5.3.3. A tagállamok kormányai vagy nemzetközi szervezetek meghívására hivatalos útra érkező állam- és kormányfők, valamint a nemzeti kormányok tagjai és az őket kísérő házastársak, továbbá hivatalos küldöttségük tagjai;

5.3.4. A tagállamok kormányai vagy nemzetközi szervezetek meghívására hivatalos útra érkező uralkodók, valamint a királyi család egyéb magas rangú tagjai.

5.4. Mi a teendő akkor, ha a felvett ujjlenyomat minősége nem megfelelő? Ha a felvett ujjlenyomat nem felel meg a vonatkozó műszaki minőségi előírásoknak, az ujjlenyomatot az ujjak és a készülék megtisztítását követően ismét fel kell venni. A legjobb minőségi mutatókkal rendelkező ujjlenyomatot kell feltölteni a VIS-be. Biztosítani kell, hogy a kérelmező méltóságát garantáló, megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre arra az esetre, ha a biometrikus adatok felvétele során nehézségek merülnek fel.


6. TÁMOGATÓ DOKUMENTUMOK, UTAZÁSI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS

Jogalap: a vízumkódex 14. cikke és II. melléklete

A támogató dokumentumok célja, hogy az illetékes hatóságok meg tudják ítélni, a kérelmező eleget tesz-e a beutazási feltételeknek, továbbá felmérhessék az illegális bevándorlás kockázatát és /vagy a biztonsági kockázatokat.

A tagállami konzulátusoknak minden egyes helyszínen az e fejezetben foglalt információk alapján értékelniük kell, hogy szükséges-e a támogató dokumentumok jegyzékét a helyi körülmények figyelembevétele érdekében kiegészíteni és harmonizálni. A harmonizált jegyzékeket a vízumbizottság a vízumosztályok megszervezéséről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv II. részének 4.4. pontjában leírt eljárásnak megfelelően jóváhagyja.

A támogató dokumentumok számának és típusának igazodnia kell a következőkhöz:

– a tervezett utazás célja;

– a tervezett utazás hossza és úti célja,

– a helyi körülmények.

A vízumkönnyítési megállapodások hatálya alá tartozó személyek esetében az utazás célját igazoló dokumentumokra vonatkozó szabályokat lásd a vonatkozó iránymutatásban (8. melléklet). Az uniós állampolgárok, illetve svájci állampolgárok családtagjaira vonatkozó eljárási biztosítékokról lásd a III. részt.

6.1. Támogató dokumentumok

6.1.1. Eredeti dokumentumokat, másolatokat vagy fénymásolatokat kell-e benyújtani?

A kérelmezőnek főszabály szerint a vízumkérelemmel együtt be kell nyújtania minden egyes dokumentum eredeti példányát és egy arról készült fénymásolatot.

A fénymásolatokat iktatni kell, az eredeti példányokat pedig vissza kell juttatni a kérelmezőnek, kivéve, ha az eredeti dokumentum kifejezetten a konzulátus számára készült (pl. a kérelmező munkáltatója által kiadott munkáltatói igazolás, a költségviselés és/vagy a szállásadás igazolása), vagy ha hamis, illetve csalárd szándékú. Ez utóbbi esetben a konzulátus a kérdéses dokumentumot megőrzi bizonyítékként egy esetleges jogorvoslati eljárás és/vagy – adott esetben – további eljárások (pl. a dokumentum vizsgálata, a dokumentumnak a fogadó ország hatóságaihoz való benyújtása) céljára.

Ha a kérelmező nem tudja bemutatni az eredeti dokumentumokat, a konzulátus dönthet úgy, hogy megkezdi a vízumkérelem feldolgozását másolatok vagy fénymásolatok felhasználásával. A végső döntést főszabály szerint csak azt követően lehet meghozni, hogy a kért dokumentumokat eredeti példányban is benyújtották.

6.1.2. Le kell-e fordítani a támogató dokumentumokat?

Középutat kell találni a következő megoldások, illetve szempontok figyelembevételével:




– fordítás mellékelésének kötelezővé tétele a kérelmező által benyújtott összes dokumentumról, mivel ez időigényes és költséges lehet,

– a fogadó ország nyelvén (nyelvein) benyújtott támogató dokumentumok vizsgálatát lehetővé tévő konzulátusi kapacitás, valamint

– elutasító döntés elleni jogorvoslat esetén szükség lehet arra, hogy a bizonyítékokat az érintett tagállam nyelvén (nyelvein) nyújtsák be.

Tehát a konzulátusoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőket (pl. internetes honlapokon, hirdetőtáblákon), hogy mely dokumentumokat kell lefordítani és milyen nyelvre.

6.2. Milyen dokumentumokat kell benyújtani egységes vízum iránti kérelem alátámasztására?

A támogató dokumentumoknak a következők tekintetében kell bizonyítékokkal szolgálniuk:


– szállásadás igazolása, vagy a kérelmező szállásához szükséges anyagi fedezet meglétének igazolása;

– olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a kérelmező megfelelő fedezettel rendelkezik mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová bizonyosan bebocsátják, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani, a Schengeni Határellenőrzési Kódex 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és (3) bekezdésével összhangban;

– annak megítélését lehetővé tevő információ, hogy a kérelmező a kérelmezett vízum lejárta előtt el szándékozik hagyni a tagállamok területét.

A 14. melléklet ismerteti a konzulátus által kérhető támogató dokumentumok nem kimerítő jegyzékét.

A támogató dokumentumokat az adott kérelemmel kapcsolatban kell értékelni, és egy bizonyos dokumentum megléte más dokumentumokat feleslegessé tehet.

Példák: A tervezett szállás általában az utazás céljától függ: magánlátogatás vagy családi látogatás esetén magánszállás, turizmus esetén szállodák stb.

Meghívás vagy költségviselés fennállása módosíthatja a megkövetelt anyagi fedezet összegét.

Utazási irodák benyújthatnak olyan dokumentumot, amely egyidejűleg igazolja a tervezett utazás célját, a szállásadást és a tartózkodás anyagi fedezetét, amennyiben az utazás költségeit előre kifizették.



A helyi schengeni együttműködés keretein belül kell értékelni annak szükségességét, hogy a támogató dokumentumok jegyzékeit a helyi körülmények figyelembevétele érdekében kell-e harmonizálni.

Példa sajátos helyi körülményekre: Olyan helyeken, ahol az előre fizetett szervezett társasutazás ritka , az ilyen típusú utazással kapcsolatos támogató dokumentumokra vonatkozóan nem szükséges harmonizált jegyzéket állítani össze.

6.2.1. A konzulátus által kérhető azon támogató dokumentumok nem kimerítő jegyzéke, amelyek az utazás céljával és a szállással kapcsolatosak, illetve annak megítéléséhez szükségesek, hogy a kérelmező előtt el szándékozik-e hagyni a tagállamok területét.

A. AZ UTAZÁS CÉLJÁVAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK

(1) üzleti utak esetében:

További megjegyzések és példák

a) cégtől vagy hatóságtól érkezett meghívó kereskedelemmel, iparral vagy munkával kapcsolatos ülésekre, konferenciákra vagy eseményekre;

A meghívónak lehetőleg személyre szólónak kell lennie, de általános meghívók is elfogadhatók.

b) egyéb dokumentumok, amelyek kereskedelmi vagy munkacélú kapcsolatok fennállását bizonyítják;

Példák: Szerződések, számlakifizetések, rendelések jegyzéke.

c) adott esetben vásárokra és kongresszusokra szóló belépőjegyek;

d) a vállalkozás gazdasági tevékenységeit bizonyító dokumentumok;

Példák: Gazdasági szervezetek éves nyilvántartása, kereskedelmi nyilvántartás kivonata, éves jelentés.

e) a kérelmezőnek a vállalkozásnál való foglalkoztatását bizonyító dokumentumok;

Példák: Szerződések, társadalombiztosítási hozzájárulás igazolása.

A személyek bizonyos kategóriái

f) teherautósofőrök;

A fogadó ország nemzetközi közúti közlekedést biztosító fuvarozóinak nemzeti szövetsége által küldött írásbeli kérelem az utazások céljának, időtartamának és gyakoriságának feltüntetésével. Írásbeli kérelem a tagállamban működő partnervállalkozástól. Nemzetközi fuvarozási jogosítvány.


g) tengerészek; Tengerészigazolvány Kísérőlevél az alkalmazó vállalkozástól, amely tartalmazza a tengerész nevét és beosztását. A hajó neve, a hajó kikötőbe való befutásának időpontja és a tengerész hajón történő szolgálatra jelentkezésének időpontja.

h) kereső tevékenység folytatásának céljával utazó személyek.

A kérelmezőnek adott esetben be kell nyújtania a kereső tevékenység tervezett helyszíne szerinti tagállam nemzeti jogszabályainak megfelelő munkavállalási engedélyt vagy egyéb hasonló dokumentumot.

(2) tanulmányi vagy egyéb képzési célból vállalt utazások esetében:

a) igazolás oktatási intézménybe történő beiratkozásról, amelynek célja alap- vagy továbbképzés keretében tartott szak- vagy elméleti képzésben való részvétel;

b) diákigazolványok vagy a látogatandó kurzusokról szóló igazolások.

A kérelmezőnek a lakóhelye szerinti országban fennálló jogállását igazoló diákigazolvány nem számít megfelelő támogató dokumentumnak. Csak akkor fogadható el diákigazolvány támogató dokumentumként, ha az a fogadó egyetem, akadémia, intézet, főiskola vagy iskola állította ki, ahol a tanulmányokra vagy oktatási képzésre sor fog kerülni.

(3) turisztikai vagy magáncélú utazások esetében: meghívó a vendéglátótól, ha ilyen szállásról van szó;

Ez lehet kifejezetten a magánjellegű szállásadás igazolására létrehozott nyomtatvány. Amennyiben a vendéglátóra vonatkozó adatokat a kérelem ügyében eljáró tagállam hatóságai nem ellenőrizték, a konzulátusnak a következők benyújtását kell kérnie a kérelmezőtől: A vendéglátó személyi igazolványának vagy útlevele személyi adatokat tartalmazó oldalának másolata; tartózkodási engedély; lakóhely igazolása (ingatlan tulajdoni lapja, bérleti szerződés stb., jövedelemigazolás).

dokumentum a szállást biztosító létesítménytől vagy bármely más megfelelő dokumentum, amely a tervezett szállást feltünteti;

Megfelelő dokumentum lehet: bérleti szerződés fennállását igazoló dokumentum vagy kérelmező nevét tartalmazó tulajdoni lap olyan ingatlanról, amely úti cél szerinti


tagállamban található. szervezett utazás foglalásának igazolása vagy bármely más megfelelő dokumentum, amely a tervezett útitervet feltünteti; átutazás esetén: vízum vagy egyéb beutazási engedély az úti cél szerinti harmadik országba; a továbbutazáshoz szükséges jegyek;

A tervezett útvonalra vonatkozó dokumentumokat ki kell egészíteni a közlekedési eszközre vonatkozó dokumentumokkal:

lefoglalt visszaútra szóló vagy menettérti jegy (tömegközlekedési eszközzel való utazás esetén); vagy

jogosítvány, gépjármű-biztosítás (személygépkocsival történő utazás esetén).

(4) politikai, tudományos, kulturális, sport-, vallási vagy egyéb célú utazások esetében: a) „aktív” résztvevők (pl. előadók, sportolók, előadóművészek) esetében:

– meghívók, jelentkezési lapok vagy programfüzetek, amelyek lehetőleg feltüntetik a fogadó szervezet nevét és a tartózkodás időtartamát, vagy pedig bármely más megfelelő dokumentum, amely feltüntetni a látogatás célját;

A támogató dokumentumnak fel kell tüntetnie az esemény időtartamát. Amennyiben nonprofit szervezet küld meghívót valamely eseményre: A nonprofit szervezet képviselőinek hivatalos dokumentumot kell benyújtaniuk, amely igazolja, hogy a szervezetet nonprofit szervezetként jegyezték be és a kérelmező jogosult képviseletére. Adott esetben a helyi schengeni együttműködés keretein belül meg kell határozni, mely hatóság illetékes az ilyen nyilvántartások vezetésére.

b) „passzív” résztvevők (pl. közönség, szurkolók) esetében:

– belépőjegyek, Amennyiben nonprofit szervezet küld meghívót valamely eseményre: Nonprofit szervezet által szervezett esemény részvevőinek hivatalos dokumentumot kell benyújtaniuk arról, hogy az adott szervezetet nonprofit szervezetként jegyezték be. Adott esetben a helyi schengeni együttműködés keretein belül meg kell határozni, mely hatóság illetékes az ilyen nyilvántartások vezetésére.

5) azon hivatalos küldöttségek tagjainak utazásai esetében, amelyek az érintett harmadik ország kormányának címzett hivatalos meghívást követően valamely tagállam területén értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken vesznek részt: az érintett harmadik ország hatósága által küldött levél annak megerősítésére, hogy a kérelmező a fenti eseményeken történő

Diplomata útlevéllel, szolgálati/hivatali vagy különleges útlevéllel rendelkezők esetében: az ilyen útleveleket kifejezetten olyan


részvétel céljából valamely tagállam területére utazó küldöttség tagja, valamint a hivatalos meghívó másolata.

utazásokhoz adják ki, amelyek célja hivatalos kiküldetés. Ezért a kiadó hatóságnak (vagy az illetékes adminisztratív szervnek) kell a vízumot kérelmeznie. Továbbá a kiadó hatóságok külügyminisztériumától (vagy ha a vízumkérelmet a kérelmező származási országán kívül nyújtották be, a harmadik ország diplomáciai képviseletétől) származó szóbeli jegyzéket is be kell nyújtani. Ez az uniós intézmények által szervezett eseményekre is vonatkozik.

6) egészségügyi célú utazás esetén: – a konzulátus által kijelölt orvos és/vagy valamely egészségügyi intézmény által kiállított igazolás arról, hogy a kérelem szerint szükséges orvosi kezelés a kérelmező származási országában nem elérhető; – a fogadó egészségügyi intézmény hivatalos dokumentuma, amely megerősíti, hogy az adott intézmény biztosítani tudja a szóban forgó orvosi ellátást, és hogy a beteget hajlandóak e célból fogadni; – az egészségügyi ellátás és a hozzá kapcsolódó költségek kifizetéséhez szükséges anyagi fedezet bizonyítása; – a kezelés előzetes kifizetésének bizonyítéka; – a beutaló orvos és a fogadó kórház közötti egyéb esetleges levelezés.


B. ANNAK MEGÍTÉLÉSÉT LEHETŐVÉ TEVŐ DOKUMENTUMOK, HOGY A KÉRELMEZŐ A KÉRELMEZETT VÍZUM LEJÁRTA ELŐTT EL SZÁNDÉKOZIK-E HAGYNI A TAGÁLLAMOK TERÜLETÉT Elsősorban a kérelmező lakóhelye szerinti országban fennálló társadalmi-gazdasági helyzetének stabilitásától – azaz munkaviszonyának, pénzügyi helyzetének és családi kapcsolatainak stabilitásától – függ annak megítélése, hogy a kérelmező a kérelmezett vízum lejárta előtt el szándékozik-e hagyni a tagállamok területét. Ez az értékelés vezet a kockázat meghatározásához. További megjegyzések és példák (1) lefoglalt visszaútra szóló vagy menettérti jegy;

Általában nem követelmény a kifizetett visszaútra szóló jegy megléte, de kivételes körülmények esetén kérhető.

(2) a lakóhely szerinti országban való anyagi fedezet igazolása;

Az anyagi fedezet friss bankszámlakivonatokkal igazolható, amelyek egy adott időszak pénzmozgásait tüntetik fel (legalább az elmúlt három hónapra vonatkozóan).

(3) a foglalkoztatottság bizonyítéka;

A foglalkoztatottság bizonyítéka lehet: munkaszerződés, munkaviszony igazolása, a szakmai státusra vonatkozó információk, bankszámlakivonatok, társadalombiztosítási hozzájárulás igazolása.

(4) ingatlan tulajdonjogának bizonyítéka; Az ingatlan tulajdonjogának bizonyítéka lehet a tulajdoni lap.

(5) a lakóhely szerinti országba való beilleszkedés bizonyítéka: rokoni kapcsolatok; szakmai státus.

A rokoni kapcsolatok bizonyítéka lehet házassági anyakönyvi kivonat vagy szülőkre és/vagy gyermekekre és azok lakóhelyére vonatkozó egyéb dokumentum.

C. A KÉRELMEZŐ CSALÁDI HELYZETÉVEL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK További megjegyzések és példák (1) a szülői felelősséget ellátó személy vagy törvényes gyám hozzájárulása (amikor kiskorú a szülők nélkül utazik);

A szülői felelősséget ellátó személy vagy törvényes gyám hozzájárulását 18 év alatti kérelmezők esetében kell kérni, függetlenül attól, hogy mi a nagykorúsági életkor a lakóhely szerinti országban, így tehát független a nagykorúság tekintetében a nemek között esetlegesen fennálló megkülönböztetéstől. A konzulátus a hozzájárulást a kiskorú lakóhelye szerinti országban érvényes jogi formában fogadja el.

(2) a vendéglátó/meghívó személlyel fennálló családi kötelékek igazolása.


6.2.2. Az anyagi fedezet igazolása

A kérelmezőnek igazolást kell benyújtania arról, hogy rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve arról, hogy képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani.

Ilyen igazolás lehet:

a) friss bankszámlakivonatok, amelyek egy adott időszak pénzmozgásait tüntetik fel (legalább az elmúlt három hónapra vonatkozóan)

b) hitelkártya (hitelkártyák) és a hitelkártyára vonatkozó számlakivonat

c) készpénz konvertibilis valutában

d) utazási csekk

e) kereseti igazolások

f) munkaviszony igazolása

g) költségviselés és/vagy magánjellegű szállásadásról felvett igazolás

A konzulátusoknak a tagállamok által meghatározott referenciaösszegek (lásd: 18. melléklet) alapján kell kiszámítaniuk azt, hogy mi minősül megfelelő anyagi fedezetnek.

A konzulátusoknak figyelembe kell venniük azt, ha:

• a kérelmező ingyenes szálláslehetőségben részesül,

• a tartózkodás teljes vagy részleges költségét megbízható költségviselő állja.

A konzulátusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egyes országokban lehetséges készpénzkölcsönt felvenni kizárólag abból a célból, hogy a megkövetelt anyagi fedezetnek megfelelő összeget bemutassák a konzulátusnak, és a vízumkérelem benyújtását követően a készpénzt visszaszolgáltatják. Ezekben az országokban a konzulátusok dönthetnek úgy, hogy nem fogadják el készpénz bemutatását anyagi fedezet igazolására.

6.2.3. A jóhiszemű kérelmezőkkel szembeni bánásmód

Jóhiszemű kérelmezőnek számítanak azok, akiket a konzulátuson mint feddhetetlen és megbízható személyt ismernek (különösen a korábbi vízumok jogszerű felhasználása alapján), és akik esetében nem merül fel kétség, hogy a tagállamok külső határainak átlépésekor teljesítik a beutazási követelményeket. A konzulátusok jóhiszemű kérelmezők esetében eltekinthetnek az úti célra, a szállásra és az anyagi fedezetre vonatkozó dokumentumok bemutatásának kötelezettségétől. A jóhiszemű státust egyéni alapon kell megállapítani.

A konzulátusok megbízható nemzetközi vállalatok esetében elfogadhatják, hogy egy adott harmadik országban egyes alkalmazottak jóhiszemű státust élvezzek. E státus igazolására speciális támogató dokumentumokat kell kérni. és a vállalatnak ki kell jelölnie egy kapcsolattartó személyt, aki igazolni tudja a benyújtott támogató dokumentumok hiteleségét.



A magas jövedelem vagy jelentős vagyon, bizonyos vállalatok általi foglalkoztatás vagy valamely szervezetben való tagság nem jelent automatikusan jóhiszemű státust.

6.2.4. Repülőtéri tranzitvízum iráni kérelem esetén szükséges speciális támogató dokumentumok

Repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem benyújtásakor a következő dokumentumokat kell bemutatni:

– hihető/logikus tervezett útvonal igazolása;

Példa: Egy vízumkérelmező azt jelzi, hogy Párizson (Franciaország) keresztül kíván utazni Conarkyból (Guinea) Casablancába (Marokkó), annak ellenére, hogy a két város között vannak közvetlen repülőjáratok.

A kérelmezőt fel kell kérni arra, hogy fejtse ki, milyen okok támasztják alá ezt az útvonalat.

– a végső célállomásra történő továbbutazás szándékának igazolása: a továbbutazáshoz szükséges jegy, a következő és/vagy a végső célállomás eléréséhez szükséges vízum;

– a kérelmező lakóhelye szerinti országban fennálló társadalmi-gazdasági helyzetének stabilitásától függ annak megítélése, hogy a kérelmező el szándékozik-e hagyni a tagállamok területét.

6.3. Utazási egészségbiztosítás


Az egy vagy két beutazásra jogosító egységes vízum kérelmezése esetén a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor bizonyítania kell, hogy rendelkezik a tervezett utazás időtartamára szóló utazási egészségbiztosítással. Többszöri beutazásra jogosító egységes vízum kérelmezése esetén a kérelmezőnek azt kell bizonyítania, hogy rendelkezik az első tervezett tartózkodás időtartamára szóló utazási egészségbiztosítással. Ilyen esetekben a kérelmezőnek alá kell írnia a kérelemnyomtatvány megfelelő rovatában található nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy tudatában van annak, hogy rendelkeznie kell majd a későbbi tartózkodásokra szóló utazási egészségbiztosítással is.

A biztosítást lehetőleg a lakóhely szerinti országban kell megkötni, de ha ez nem lehetséges, más országban is köthető biztosítás. Harmadik fél – pl. meghívó személy – is köthet biztosítást a kérelmező számára.

6.3.1. Kik mentesülnek az utazási egészségbiztosításra vonatkozó igazolás bemutatásának követelménye alól?

A diplomata-útlevelek birtokosai mentesülnek az utazási egészségbiztosításra vonatkozó igazolás bemutatásának követelménye alól.

Az uniós és svájci állampolgárok családtagjai mentesülnek az utazási egészségbiztosítás bemutatásának követelménye alól. E mentesség összhangban van azzal, hogy az e kategóriába tartozó személyeknek nem kell kitölteniük a kérelemnyomtatvány 33. mezőjét.

A biztosításra vonatkozó követelményt teljesítettnek lehet tekinteni, ha megállapításra kerül, hogy a kérelmező szakmai helyzetét tekintve megfelelő szintű egészségbiztosítás megléte


feltételezhető. Az utazási egészségbiztosításra vonatkozó igazolás bemutatása alóli mentesség egyes olyan szakmai csoportokat érinthet, mint például a tengerészeket, akikre szakmai tevékenységük miatt már kötöttek utazási egészségbiztosítást.

A repülőtéri tranzitvízumot kérelmező személyeknek nem kell igazolniuk utazási egészségbiztosítás meglétét, mivel az ilyen vízumok birtokában lévők nem léphetnek be a tagállamok területére.

6.3.2. Mi minősül megfelelő egészségbiztosításnak?

A biztosításnak a tagállamok egész területén érvényesnek kell lennie, és le kell fednie az illető személy tervezett tartózkodásának vagy átutazásának teljes időtartamát a vízum érvényességi idején belül, azaz a biztosításnak csak a tényleges tartózkodás időtartamára kell kiterjednie, nem a vízum érvényességi idejére.

A minimális fedezet 30 000 EUR.

Egyes hitelkártya-társaságok a hitelkártyával járó kedvezmények részeként utasbiztosítást is nyújtanak. Amennyiben a fedezet megfelel a vízumkódex előírásainak, az ilyen hitelkártyák elfogadhatók érvényes biztosításként.

Ha a bemutatott biztosítás nem minősül elégségesnek, ennek nem ajánlatos automatikusan a vízumkérelem elutasítását eredményeznie, hanem lehetővé kell tenni a kérelmező számára, hogy a kérelemre vonatkozó végső döntés meghozatala előtt megfelelő igazolást nyújtson be.

A helyi schengeni együttműködés keretein belül meg kell osztani az információkat a megfelelő utazási egészségbiztosítást nyújtó biztosítótársaságokról, ideértve a biztosítási típusok ellenőrzését is. Lásd a vízumosztályok megszervezéséről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv II. részének 2.3. pontját.


7. A VÍZUMKÉRELEM MEGVIZSGÁLÁSA


7.1. Alapelvek Miután a konzulátus megállapította, hogy illetékes eljárni a vízumkérelem ügyében (lásd: 2. fejezet), hogy a kérelem befogadható (lásd: 4.5. pont), és az úti okmányt is lebélyegezték (lásd: 4.5.2. pont), keresést kell végrehajtani a VIS-ben, adott esetben létre kell hozni a VIS-ben a kérelemfájlt, és meg kell vizsgálni a vízumkérelmet a következőképpen:

– meg kell győződni arról, hogy a kérelmező eleget tesz-e a beutazási feltételeknek,

– fel kell mérni az illegális bevándorlás kockázatát, és hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e a kérelmezett vízum lejárta előtt elhagynia tagállamok területét, valamint

– meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező nem jelent-e veszélyt a tagállamok biztonságára vagy közegészségére.

A vizsgálat részletessége attól függ, hogy a kérelmező – állampolgársága, helyi körülményei, személyes jellemzői és előélete folytán – milyen kockázatot jelent. Nem vezethet a kérelem automatikus elutasításához, ha az illető korábbi vízumkérelmét elutasították; minden egyes kérelmet önmagában, az összes rendelkezésre álló információ alapján kell megvizsgálni. Az uniós polgárok és svájci állampolgárok családtagjaira vonatkozó konkrét szabályokat illetően lásd: III. rész. Az alábbi esetek elbírálásakor figyelembe veendő különleges szempontokat később ismertetjük:

– repülőtéri tranzitvízumok (7.13. pont);

– kiskorúak (7.14. pont).

7.2. Kérelemfájl létrehozása és keresés a VIS-ben

EZ A PONT CSAK OLYAN KONZULÁTUSOK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES. A kérelemfájl létrehozásakor a konzulátusnak keresést kell folytatnia a VIS-ben, hogy ellenőrizze a vízumkérelmező előéletével kapcsolatos esetleges korábbi bejegyzéseket. Az ilyen keresések megbízhatósága a bevitt személyes adatok minőségétől függ. A konzulátusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a tévesen bevitt személyes adatok a kérelem téves elutasításához vagy téves személyazonosításhoz vezethetnek. Avval is tisztában kell lennie a konzulátusnak, hogy ha egy vízumkérelmező nem szerepel a VIS-ben, ez nem feltétlenül jelenti, hogy az illető még nem nyújtott be vízumkérelmet, csupán azt, hogy még nem vittek be róla a VIS-be információkat. Ennek az az oka, hogy a VIS-t fokozatosan terjesztik ki, míg a világ minden részén minden tagállami konzulátust össze nem kapcsolnak; a kiterjesztés előtt kérelmezett vízumok tehát nem kerülnek be a VIS-be. Amennyiben a konzulátusok a kérelmezővel kapcsolatos fájlt találnak a VIS-ben, megvizsgálják a keresés eredményét, nehogy – például névazonosság miatt – téves


személyazonosítás történjen, majd a VIS-ben tárolt információk figyelembevételével döntenek.

7.3. A dokumentumok és nyilatkozatok hitelessége és megbízhatósága A kérelem vizsgálatakor a konzulátusnak figyelembe kell vennie a bemutatott dokumentumok és a kérelmező által akár szóban, akár írásban tett nyilatkozatok hitelességét és megbízhatóságát. A dokumentumok megbízhatóságának mértéke a helyi körülmények függvénye, ezért országonként és dokumentumtípusonként különböző lehet. A helyi schengeni együttműködés keretében a konzulátusoknak meg kell osztaniuk egymással az információkat, és bevált gyakorlatokat kell ki alakítaniuk. Ha a kérelmező szóbeli és írásbeli nyilatkozatai nincsenek összhangban egymással vagy gyanúra adnak okot, ezeket alaposan ellenőrizni kell. Példák:

• Vannak dokumentumok, amelyeket hivatalosan harmonizáltak vagy hagyományosan hasonló formátumban adnak ki. A konzulátusoknak fel kell tudniuk ismerni a szokásostól eltérő, illetve a különös, elavult elemeket tartalmazó dokumentumokat.

• Ha egy adott fogadó országban a vízumszerzés megkönnyítése végett gyakran állítanak ki barátok vagy rokonok számára munkaszerződést annak ellenére, hogy az illetők valójában nem állnak alkalmazásban, de ugyanebben az országban minden munkavállalónak regisztráltatnia kell magát egy hivatalos szervnél, a helyes gyakorlat az lenne, ha támogató dokumentumként mellékelni kellene a regisztrációról szóló igazolást is, ha van ilyen.

• A kérelmet alátámasztó dokumentumok érvényességét vagy érvénytelenségét megerősítő információk online is rendelkezésre állhatnak; a konzulátusoknak meg kell osztaniuk egymással ezeket az információkat, és gyanúra okot adó dokumentumok benyújtása esetén ott, ahol nagy a kockázat, szisztematikusan, ahol pedig csekély, ott szúrópróbaszerűen ellenőrizniük kell e dokumentumok valódiságát.

• Előfordulhat, hogy egyes helyeken – a kérelmező személyes körülményeitől függetlenül – általában nehézségbe ütközik egy kötelezően előírt támogató dokumentum megszerzése, ezért a vízumkérelmezők gyakran akkor is hamisítványokat nyújtanak be, ha egyáltalán nem áll szándékukban illegálisan bevándorolni. Ilyen körülmények között a konzulátusok átgondolhatják, tényleg szükséges-e megkövetelni az adott dokumentumot.

7.4. Az úti okmány A konzulátusnak annak megállapításakor, hogy a kérelem befogadható-e, már ellenőriznie kellett az úti okmány érvényességét (lásd: 4.1. pont), ebben a szakaszban pedig arról is meg kell bizonyosodnia, hogy a bemutatott úti okmány nem hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált-e. A helyi schengeni együttműködés keretében a konzulátusoknak a hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányokkal kapcsolatos információkat is meg kell osztaniuk egymással.


Ajánlott bevált gyakorlatok annak ellenőrzésére, hogy egy úti okmány nem hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált-e: – összehasonlítás az úti okmány valódi példányaival; – a számozás, az oldalak nyomtatása és összetűzése, a benne elhelyezett pecsétek és bélyegzők megvizsgálása, hogy ki lehessen zárni annak lehetőségét, hogy hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányról van szó; az utazónak meg kell indokolnia, ha az okmányban a birtokosán kívül más személyek is szerepelnek, valamint ha az okmányban, de különösen a személyes adatokat tartalmazó oldalon javítások vannak; – például UV-lámpa, nagyító, rejtettkép-olvasó lámpa, mikroszkóp, és szükség esetén még ennél is fejlettebb eszközök, pl. spektrumanalizátor használata; – ha rendelkezésre állnak a szükséges felszerelések, elektronikus útlevél bemutatása esetén ellenőrizni kell, hogy a chipen található aláírás nem sérült-e. Mivel időigényes és bonyolult feladat ellenőrizni, hogy egy úti okmány nem hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált-e, javasoljuk, hogy kérjék ki okmányspecialisták, például rendőrségi összekötő tisztviselők véleményét, és képzésekkel biztosítsák a munkatársak naprakész ismereteit. Ajánlott bevált gyakorlat arra az estre, ha egy úti okmányról kiderül, hogy hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált: az ilyen okmányt semmiképp nem szabad visszaadni a birtokosának, hanem a jogsértést lehetőség szerint jelenteni kell, az okmányt pedig továbbítani kell a kiállító harmadik ország hatóságainak. Ha azonban a szóban forgó harmadik országban az ilyen jogsértés aránytalan büntetést vonna maga után, a konzulátus ne jelentse az ügyet az adott harmadik ország hatóságainak.

7.5. A tervezett tartózkodás célja A konzulátus ellenőrzi a tervezett tartózkodás célját és jogszerűségét, valamint a tervezett utazás céljának a kérelmező általi indoklását és ennek jogszerűségét. Ha ugyanattól a házigazdától/referenciaszemélytől nagyszámú meghívás érkezik, ez arra utalhat, hogy az utazás célja illegális bevándorlás és/vagy munkavállalás. Amikor kérelmező benyújtja kérelmét, a konzulátus az utazás céljának ellenőrzése érdekében a támogató dokumentumokon túl a lehető legszélesebb körű információkat szerezi meg a kérelmezőtől. A konzulátusnak ezért különösen a következőket kell ellenőriznie: – van-e az úti okmányban azt jelző bélyegző, hogy az okmány birtokosa már korábban

is benyújtott befogadhatónak ítélt kérelmet egy másik tagállam konzulátusán, de mégsem adtak ki számára vízumot: ha igen, kapcsolatba kell lépni a bélyegzőt elhelyező hatósággal, és tisztázni kell a vízumkiadás elmaradásának okait;

– megfelel-e a cél a három hónapot meg nem haladó tartózkodásnak: ha a kérelmet alátámasztó dokumentumok alapján a tervezett tartózkodás hat hónapos időszakonként meghaladná a három hónapot, el kell utasítani a vízumkérelmet, és adott esetben a nemzeti jog szerint meg kell vizsgálni egy huzamos tartózkodásra jogosító nemzeti vízum vagy tartózkodási engedély kiadását;

– a nyilatkozatban említett cél ellentmondásoktól mentes és hitelt érdemlő-e, és a támogató dokumentumok megfelelnek-e a megnevezett célnak;

Példák arra, amikor ellentmondás van a tartózkodás kinyilvánított célja és a mellékelt ténybeli információk között:


• a kérelmező turizmus céljával ipari területre utazik és olcsó hotelben száll meg;

• a kérelmező azt állítja, hogy szakmai rendezvényre utazik, de a rendezvény nem az adott időpontban lesz;

• a kérelmező állítólag azzal a céllal utazik, hogy meglátogassa egy barátját, de kiderül, hogy az illető a kérdéses időszakban nem tartózkodik ott;

• egy ékszerkereskedő azt állítja, hogy orvosi konferenciára kapott meghívást.

Példa: Egy harmadik ország állampolgára jelzi, hogy utazásának célja kongresszusi részvétel; a meghívót bemutatja, de nem tudja dokumentumokkal igazolni, hogy a kongresszus témájával kapcsolatosan dolgozna vagy rendelkezne végzettséggel. A megnevezett cél nem hitelt érdemlő.

– az utazás célja indokolt-e: ha valaki orvosi kezelés céljával kéri a vízumot, pedig helyben is rendelkezésre állna kezelés, rejtett szándéka lehet, hogy visszaéljen a tagállam szociális jóléti rendszerével. Azonban nem mindig erről van szó: lehet, hogy a kérelmező a családtagjai lakóhelye közelében szeretné a kezelést igénybe venni, vagy ragaszkodik korábbi kezelőorvosához;

– az utazás célja nem követi-e az illegális munkavállalás vagy bevándorlás esetében tapasztalható mintákat: az ugyanabból a régióból érkező, mindig ugyanabban a hotelben szállást foglaló egyéni kérelmezők gyanúra adhatnak okot;

– az utazás célja a biztonság, a közrend vagy a külkapcsolatok szempontjából nem ellentétes-e valamennyi vagy bizonyos adott tagállam nemzeti érdekével.

A konzulátusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy bizonyos utazásnak több különböző célja is lehet ugyanabban a tagállamban, illetve több tagállam területén, például: – üzleti találkozó, amelyet turizmussal töltött hétvége követ;

– baráti magánlátogatással összekötött fizetett tevékenység;

– képzést követő zarándoklat.

7.6. A tervezett tartózkodás körülményei A konzulátus ellenőrzi a kérelmező által a tervezett tartózkodás körülményeit illetően nyújtott igazolásokat: – a tartózkodás idején igénybe veendő szállásról;

– arról, hogy rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a kérelmező származási vagy lakóhelye szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve hogy képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani. Az anyagi fedezet vizsgálatakor az egyes tagállamok által megállapított referenciaösszegeket kell figyelembe venni.


7.6.1. Hogyan ellenőrizhető a tagállamok területének elhagyásához szükséges anyagi fedezet?

A konzulátusnak a következőket kell ellenőriznie:

– ha a kérelmező nem mutat be menetjegyet, ellenőrizni kell, hogy megfelelő anyagi fedezettel rendelkezik-e a menetjegyvásárláshoz;

– ha a kérelmező magántulajdonú közlekedési eszközzel kívánja elhagyni a tagállamok területét, a konzulátus bizonyítékok (regisztráció, biztosítás) és gépjárművezetői vagy pilótaengedély bemutatását kérheti. Emellett kérhet a konzulátus az adott közlekedési jármű állapotára vonatkozó dokumentumokat is;

– ha a kérelmező továbbutazásra jogosító jegyet mutat be, ellenőrizni kell, rendelkezik-e vízummal vagy más egyéb olyan dokumentummal, amely lehetővé teszi számára, hogy a tervezett célországba beutazzon.

7.6.2. Hogyan becsülhető meg a tartózkodás idejére szükséges anyagi fedezet? A konzulátusnak fel kell mérnie egyrészt a tartózkodás idejére szükséges összeget, másrészt pedig a bemutatott pénzügyi források megbízhatóságát. A bemutatott anyagi fedezet megbízhatóságát mindig a helyi körülmények figyelembevételével kell értékelni. A szükséges összeget hozzávetőlegesen a következők alapján kell megbecsülni:

– a tervezett tartózkodás hossza;


– A tagállamok által a 18. melléklet szerint megküldött megélhetési költségek. Ha a kérelmező a tagállamok területén való tartózkodásának időtartama alatt anyagi támogatásban vagy ingyenes (illetve kedvezményes) szolgáltatásban részesül, a konzulátusnak a becsült összeget el nem érő anyagi forrásokat is megfelelőként kell elfogadnia;

– költségviselést és/vagy magánszállásadást igazoló bizonyítékok;

– a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó személy által nyújtott anyagi támogatást megerősítő, megbízható és hitelt érdemlő igazolás;

– megbízható utazási iroda által kiállított fizetési bizonylat.

Ha a kérelmező valamely tagállam által kiállított munkavállalási engedélyt mutat be, mentesülhet az anyagi fedezetet igazoló további bizonyítékok bemutatása alól, hiszen feltételezhető, hogy fizetése fedezni fogja a rövid távú tartózkodás költségeit. A konzulátusnak a becsült összeget meghaladó anyagi fedezet igazolását kell kérnie, ha az utazás célja a következő:

– luxusturizmus;

– orvosi kezelés, mely esetben igazolni kell az adott kezelésnek a fogadó egészségügyi intézmény realisztikus becslése alapján számított költségeire szolgáló fedezetet is, kivéve ha e költségeket egy erre felhatalmazott orvos által ellenőrizhető, megbízható intézmény viseli;


– tanulmányok folytatása, mely esetben az iskolai díjak fedezetét is igazolni kell, kivéve ha megbízható forrásból viselik a költségeket vagy igazolják, hogy e költségeket már előre kifizették.

Ha a kérelmező az utazás költségeit maga viseli, igazolnia kell (például kereseti igazolás vagy bankszámlakivonat segítségével), hogy birtokában vannak a szükséges források. A konzulátusok kétség felmerülése esetén ellenőrizhetik a bankszámlakivonaton szereplő összegek megbízhatóságát és stabilitását. Amennyiben a kérelmező ingyen szálláslehetőséggel rendelkezik, és az erre vonatkozó kötelezettségvállalás megbízható, megfelelő mértékben csökkenthető a szükséges anyagi fedezet becsült összege. Ha a meghívás minden költség fedezésére kiterjed, illetve a költségeket teljes mértékben vagy részben magánvállalkozás vagy bármely más jogi vagy magánszemély viseli, a konzulátus a szükséges anyagi források összegét ehhez igazítja, és a kapcsolat természetének (üzleti, magán stb.) megfelelően ellenőrzi, mennyire megbízható a kötelezettségvállalás.

7.7. A biztonsággal és a közegészséggel kapcsolatos kockázat A konzulátusnak ellenőriznie kell, nincs-e érvényben a schengeni információs rendszerben (SIS) beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés a kérelmezővel szemben, valamint hogy a kérelmező nem jelent-e veszélyt bármely tagállam közrendjére, belső biztonságára, közegészségére vagy nemzetközi kapcsolataira (különösen akkor, ha a tagállamok nemzeti adatbázisaiban nincs ugyanezen okokból beléptetési tilalmat elrendelő jelzés); ezeknek az ellenőrzéseknek/kereséseknek az eredményét figyelembe kell venni. A biztonsággal kapcsolatos kockázat ellenőrzése érdekében a konzulátus:

– keresést hajt végre a SIS-ben, hogy meggyőződjön róla, nincs-e a kérelmezővel szemben érvényben figyelmeztető jelzés. Ha talál ilyet, elemzi a SIS-ben végrehajtott keresés eredményeit, nehogy a névazonosság miatt téves személyazonosítás történjen;

– adott esetben megindítja az előzetes egyeztetést más tagállamokkal;

– a nemzeti jogszabályoknak megfelelően keresést hajt végre a nemzeti adatbázisban.

A SIS-ben végrehajtott keresésre és a tagállamokkal folytatott előzetes egyeztetésre nem kerül sor, ha a kérelmező repülőtéri tranzitvízum iránti kérelmet nyújt be. A kérelmezővel szemben felmerülő komoly gyanú esetén a konzulátus erkölcsi bizonyítványt is kérhet a kérelmezőtől. A konzulátusok megtagadhatják a vízum kiadását bármely olyan betegség esetében, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Szabályzata (IHR) szerint közegészségügyi kockázattal jár, valamint más olyan fertőző betegségek vagy ragályos parazitás megbetegedések esetében is, amelyek a tagállamok állampolgáraira vonatkozó védelmi rendelkezések hatálya alá tartoznak. Ilyenkor a konzulátusok saját központi hatóságaiktól kapnak utasításokat. A „közegészségügyi kockázat” értékelése a 2119/98/EK határozat szerint létrehozott közösségi hálózat, annak korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszere (EWRS), valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló 851/2004/EK rendelettel létrehozott központ (ECDC) közreműködésével történik. (Lásd még: ecdc.europa.eu)

7.8. Utazási egészségbiztosítás Mielőtt a konzulátus végleges döntést hozna a kérelemről, ellenőrzi, hogy a kérelmező által bemutatott utazási betegbiztosítás megfelelő-e, azaz egyszeri vagy kétszeri beutazásra




jogosító vízum iránti kérelem esetében a tervezett tartózkodás idejére, többszöri beutazásra jogosító vízum iránti kérelem esetében pedig az első tervezett tartózkodás idejére rendelkezik-e az illető érvényes biztosítással. Ha feltételezhető, hogy a kérelmező más módon – például szakmájából adódóan – jut megfelelő mértékű egészségbiztosításhoz, ennek megbízhatóságát is ellenőrizni kell. Amennyiben a tervezett tartózkodásnak a kérelemben megjelölt tartama meghaladja az utazási betegbiztosítás érvényességi idejét, a konzulátus vagy az engedélyezett tartózkodás hosszát korlátozza az utazási betegbiztosítással lefedett időszakra, vagy pedig felszólítja a kérelmezőt, hogy szerezzen a tervezett tartózkodás teljes időtartamára érvényes utazási betegbiztosítást.

7.9. A korábbi és a tervezett tartózkodások hosszának ellenőrzése A konzulátus a korábbi és a tervezett tartózkodások hosszának ellenőrzésével meggyőződik róla, hogy a kérelmező nem tartózkodott-e/nem fog-e tartózkodni az engedélyezett maximális időtartamnál hosszabb ideig a tagállamok területén. Ebbe az időszakba a másik tagállamok által kiadott, hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel engedélyezett esetleges tartózkodásokat nem kell beszámítani, csak azokat, amelyekre egységes vagy korlátozott területi érvényességű vízummal került sor. A három hónapos időszakot az első beutazás időpontjától kell számítani. Az „első beutazás” kifejezés alatt a tagállamok területére történő legelső beutazást, majd pedig minden egyéb – a legelső beutazás időpontjától számított hat hónapos időszakok lejártát követő – első beutazást kell érteni. Ezek szerint minden, egymást követő hat hónapos időszak alatt összesen három hónapnyi, egybefüggő vagy egymást követő tartózkodások engedélyezhetők13. Ellenőrizni kell a benyújtott úti okmányban már meglévő beléptető és kiléptető bélyegzőket, és az ezeken található dátumok alapján meg kell állapítani, hogy az illető személy nem lépte-e már túl a tagállamok területén maximálisan engedélyezett tartózkodási időt, azaz egy adott hat hónapos időszakon belüli három hónapot. Különös figyelemmel kell megvizsgálni, nem változtatott-e a kérelmező az úti okmányban elhelyezett bélyegzőkön azért, hogy elfedje, korábban mennyi (esetleg az engedélyezettet is meghaladó) időn át tartózkodott a tagállamok területén. Példák a tartózkodás időtartamának kiszámítására: 1) Egy harmadik ország állampolgára 6 hónapig (2010. január 1-től június 30-ig) érvényes vízummal rendelkezik, amely 180 napos időszakonként 90 napnyi tartózkodást, valamint többszöri beutazást tesz lehetővé számára. 2010. február 1-jén utazik be Franciaországba, ahol 28 napot tölt. Márciusban minden héten (összesen négy ízben) Franciaországba utazik, alkalmanként 5–5 (összesen 20) napra. Április és május folyamán 42 napot tölt Franciaországban, tehát ezzel együtt a tagállamok területén összesen 90 napot töltött. A hat hónapos időszakot az első beutazástól, azaz 2010. február 1-jétől kell számolni, tehát a következő időszak 2010. augusztus 1-jén kezdődik majd. Júniusban újabb vízum iránti kérelmet nyújt be, amellyel 2010. július 1-jén kíván a tagállamok területére beutazni. Ha az illető számára új vízumot adnak ki, csak 2010. augusztus 1-jén léphet először a tagállamok területére. 2) Egy harmadik ország állampolgára 60 napig (2010. szeptember 15-től november 15-ig) érvényes, 45 napnyi tartózkodást lehetővé tévő, egyszeri beutazásra jogosító vízummal rendelkezik. Szeptember 15-én érkezik Olaszországba, ahol 23 napot tölt. Ezt követően 12 napra Franciaországba, majd 10 napra Portugáliába utazik, tehát összesen 45 napot tölt a tagállamok területén. A hat hónapos időszakot az első beutazástól, azaz 2010. szeptember 15-

13 Az Európai Unió Bíróságának a C 241/05. sz., Bot kontra Préfet Val-de-Marne ügyben 2006. október 3-

án hozott ítélete.


től kell számolni, tehát a következő időszak 2011. március 15-én kezdődik majd. 2010 decemberében ismét egyszeri belépésre jogosító vízum iránti kérelmet nyújt be, amellyel 2010. december 15-én kíván a tagállamok területére beutazni, 2011. március 1-jén pedig távozni. Mivel a két tartózkodás ugyanarra – az első beutazástól, azaz 2010. szeptember 15-től számított – hat hónapos időszakra esik, hosszuk együttesen sem haladhatja meg a 90 napot. Ezért ha az illető számára új vízumot adnak ki, érvényessége nem haladhatja meg a 45 napot. 3) Egy harmadik ország állampolgára 60 napig (2010. szeptember 15-től november 15-ig) érvényes, 45 napnyi tartózkodást lehetővé tévő, egyszeri beutazásra jogosító vízummal rendelkezik. Szeptember 15-én érkezik Olaszországba, ahol 23 napot tölt. Ezt követően 12 napra Franciaországba, majd 10 napra Portugáliába utazik, tehát összesen 45 napot tölt a tagállamok területén. A hat hónapos időszakot az első beutazástól, azaz 2010. szeptember 15-től kell számolni, tehát a következő időszak 2011. március 15-én kezdődik majd. 2011 februárjában ismét egyszeri belépésre jogosító vízum iránti kérelmet nyújt be, amellyel 2011. március 20-án kíván a tagállamok területére beutazni. Mivel a második tartózkodásra az első beutazás (2010. szeptember 15.) által megnyitott hat hónapos időszak lejárta után kerül sor, a 2011. március 20-i dátum új „első beutazási” időpontnak minősül. Új vízum kiadása esetén 90 napos tartózkodás engedélyezhető. 4) Egy harmadik ország állampolgára 20 napig (2010. november 10-től 30-ig) érvényes, 5 napnyi tartózkodást lehetővé tévő, egyszeri beutazásra jogosító vízummal rendelkezik. 2010. november 10-én érkezik Lengyelországba, ahol november 15-ig marad. Ezt követően 60 napig (2011. március 8-tól május 8-ig) érvényes, 45 napnyi tartózkodást lehetővé tévő, egyszeri beutazásra jogosító vízummal rendelkezik. 2011. március 8-án érkezik Spanyolországba, ahol 2011. április 21-ig marad. A hat hónapos időszakot az első beutazástól, azaz 2010. november 10-től kell számolni, tehát a következő időszak 2011. május 10-én kezdődik majd. Miután elhagyta a tagállamok területét, 2011. május 8-án ismét egyszeri belépésre jogosító vízum iránti kérelmet nyújt be, amellyel 2011. május 10-én kíván Spanyolország területére beutazni, és 90 napig kíván ott tartózkodni. Az új „első beutazás” 2011. május 10-i dátuma újabb hat hónapos időszakot nyit meg, amelyen belül elméletileg engedélyezhető egy legfeljebb három hónapos tartózkodás. A nem egybefüggő, de egymást követő két – 45, illetve 90 napos – spanyolországi tartózkodás azonban a tartózkodás kinyilvánított céljának alapos vizsgálatát kívánhatja meg. Példák a hosszú távú tartózkodást megelőző, azzal egyidejű vagy azt követő rövid távú tartózkodásra: Annak a vízumkérelmezőnek, aki hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel 6 hónapig tartózkodott Spanyolországban, ki lehet adni egységes vagy korlátozott területi érvényességű vízumot közvetlenül a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejárta után. Annak a vízumkérelmezőnek, aki az adott pillanatban még hosszú távú tartózkodásra jogosító spanyol nemzeti vízummal tartózkodik Spanyolországban, e vízum érvényességi ideje alatt is ki lehet adni egységes (vagy korlátozott területi érvényességű) vízumot, hogy spanyolországi tartózkodása idején rövid távon egy másik tagállamban tartózkodhasson. Annak a vízumkérelmezőnek, aki megkapta a hosszú távú tartózkodásra jogosító spanyol nemzeti vízumot, de még nem utazott be Spanyolországba, spanyolországi tartózkodását megelőzően bármely másik tagállamban, bármilyen rövid távú tartózkodásra ki lehet adni egységes (vagy korlátozott területi érvényességű) vízumot.


Amennyiben a tartózkodás(ok) időtartama meghaladja a hat hónapos időszakonkénti három hónapot, a konzulátus nem adhat ki egységes vízumot, de területi érvényességű vízum kiadását megfontolhatja (lásd: 9.1.2.1. pont).

7.10. További dokumentumok Az előírt támogató dokumentumok listáját hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Így ha a kérelmező hiányos anyagot ad le, joggal feltételezhető, hogy vagy nem veszi komolyan a kérelmet, vagy pedig nem áll módjában a kért dokumentumokat bemutatni. A konzulátusnak tehát elvben a bemutatott kérelem alapján kell döntést hoznia, akár teljes, akár hiányos az anyag. A kérelmek vizsgálata során azonban a konzulátus – indokolt esetben – bekérhet olyan további dokumentumokat is, amelyek nem szerepelnek a helyben közzétett, harmonizált listán. Példák:

– a kérelmező által bemutatott munkaszerződés rövidesen lejár; a konzulátus kéri, hogy a kérelmező tájékoztassa jövőbeli foglalkoztatási/anyagi helyzetéről;

– egy kiskorú részére igényelt vízumkérelmen az aláírás gyanúra ad okot, ezért a konzulátus összehasonlítja más hivatalos dokumentumokon található aláírásokkal, és így ellenőrzi az aláíró személyazonosságát;

– ha a kérelmező rokona elhalálozik valamelyik tagállamban, halotti bizonyítvány kérhető;

– ha valamelyik tagállamban kerül sor házasságkötésre, a házasság kihirdetéséről kérhetnek dokumentumot.

7.11. Mikor kell a kérelmezőt személyes elbeszélgetésre hívni? A kérelem vizsgálata során a konzulátusok – indokolt esetben – személyes elbeszélgetésre hívhatják a kérelmezőt. Ez a további elbeszélgetés nem azonos a kérelem benyújtásához szükséges személyes megjelenéssel (lásd: 3.3. pont). Ha a vízumkérelem vizsgálata a rendelkezésre álló információk és dokumentumok alapján nem teszi lehetővé sem a vízum kiadására, sem a kérelem elutasítására vonatkozó végleges döntés meghozatalát, a konzulátusnak vagy telefonon, vagy a konzulátuson folytatott személyes elbeszélgetés keretében kapcsolatba kell lépnie a kérelmezővel. Az elbeszélgetés más kommunikációs formában (pl. élő internetes üzenetváltással) is történhet, de csak abban az esetben, ha a beszélgetőpartner személyét illetően nem merül fel kétség.

7.12. Annak felmérése, milyen kockázata van az illegális bevándorlásnak, és hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e a kérelmezett vízum lejárta előtt elhagyni a tagállamok területét

A konzulátusok felmérik:

– milyen kockázata van annak, hogy a kérelmező illegálisan vándorol be a tagállamok területére (azaz hogy a kérelmező a turizmust, az üzleti utazást, a tanulmányok folytatását vagy a családi látogatást mint úti célt csak ürügyül használja-e arra, hogy illegálisan, tartósan letelepedjen a tagállamok területén), valamint hogy


– a kérelmező el szándékozik-e hagyni a tagállamok területét a kérelmezett vízum lejárta előtt.

A helyi schengeni együttműködés keretében a konzulátusoknak meg kell határozniuk a különleges kockázatot jelentő kérelmezők jellemzőit; ehhez figyelembe veszik a helyi feltételeket és körülményeket, köztük a kérelmező lakóhelye szerinti országban uralkodó általános helyzetet is (politikailag instabil területek, magas munkanélküliség, általános szegénység stb.). E jellemzők meghatározásánál alapul vehető a kérelmező szociális-gazdasági helyzetének stabilitása, de minden egyes kérelmet önmagában, a kidolgozott általános jellemzőktől függetlenül kell értékelni. A kérelmező egyéni stabilitásának mértékét számos tényező határozza meg:

– családi vagy egyéb személyes kapcsolatok a lakóhely szerinti országban;

– családi vagy egyéb személyes kapcsolatok a tagállamokban;

– családi állapot;

– foglalkoztatási helyzet (fizetés összege, amennyiben munkaviszonnyal rendelkezik);

– a kérelmező vagy házastársa, gyermeke vagy eltartottjai jövedelmének rendszeressége (alkalmazotti jogviszony, önfoglalkoztatás, nyugdíj, befektetésből származó jövedelem stb.);

– a jövedelem nagysága;

– társadalmi státusz a lakóhely szerinti országban (pl. közhivatal betöltésére választották, nem kormányzati szervezet képviselője; nagy társadalmi megbecsültségnek örvendő foglalkozás: jogász, orvos, egyetemi tanár);

– ház/ingatlan birtoklása.

E tényezők a kérelmező lakóhelye szerinti ország függvényében változhatnak. Példa: általában azon vízumkötelezettség alá eső, harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik olyan másik harmadik országban tartózkodnak jogszerűen, amelynek állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól (Kanadában élő indiai állampolgárok vagy az Egyesült Államokban élő kínai állampolgárok) nagyon korlátozott mértékű kockázta van annak, hogy illegálisan kívánnának a tagállamokba vándorolni. A szociális-gazdasági helyzetnek is lehetnek eltérő vetületei: előfordulhat, hogy egy munkanélküli kérelmező egyébként nagyon is stabil pénzügyi helyzetben van, míg egy jól kereső kérelmező személyes okokból fontolhatja meg az illegális bevándorlást; az objektív értékelés érdekében minden elemet figyelembe kell venni. Egyéb ellenőrizendő tényezők:

– korábbi illegális tartózkodások a tagállamokban;

– a szociális jóléti rendszerrel való korábbi visszaélés a tagállamokban;

– egymáshoz nem kapcsolódó célokkal, egymást követően benyújtott különböző (rövid vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító) vízumok iránti kérelmek;

– meghívólevél bemutatása esetében a meghívó személy hitelessége.


7.13. Repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem

Jogalap: a vízumkódex 21. cikkének (6) bekezdése A repülőtéri tranzitvízumok birtokosai nem léphetnek be a tagállamok területére. A konzulátusoknak tehát nem kell meggyőződniük arról, hogy az ilyen vízum iránti kérelmet benyújtók teljesítik-e a beutazási feltételeket (azaz adott esetben nem kell keresést folytatniuk a SIS-ben és előzetes egyeztetésre sincs szükség), azonban:

– ellenőrizni kell az úti okmányt (lásd: 7.4. pont)

– ellenőrizni kell, hogy a repülőtéri tranzitvízum megfelel-e a tervezett útvonalnak, hiszen előfordulhat, hogy a kérelmezőnek olyan vízumra van szüksége, amellyel a tagállamok területére is beléphet (lásd: 2.4. pont), valamint

– ellenőrizni kell az útvonalat és a végső célállomásként megjelölt országba való beutazáshoz szükséges engedélyt, és értékelni kell az áthaladás során megvalósuló illegális bevándorlás kockázatát (lásd: 6.2.4. pont).

A konzulátusnak a következőket is ellenőriznie kell:

– a harmadik országbeli állampolgár indulási és érkezési helye, valamint hogy a tervezett útvonal és a repülőtéri átutazás logikus összefüggésben van-e egymással; gyanúra ad okot, ha a kérelmező nagy és/vagy költséges kitérőt tesz annak érdekében, hogy egy tagállam repülőterén áthaladhasson, bár bizonyos esetekben ennek logikus magyarázata is lehet;

– a végső célállomásra történő továbbutazás igazolása.

7.14. Kiskorúak

Ajánlott bevált gyakorlat a kiskorúak nevében benyújtott kérelmek elbíráláshoz: Kiskorúak (18 év alattiak) esetében a konzulátusnak ellenőriznie kell a következőket: – a vízum iránti kérelmet a kiskorú nevében benyújtó személy a szülő vagy

törvényes gyám-e; – a szülői felügyeletet gyakorló személy vagy törvényes gyám beleegyezését

függetlenül attól, hogy a lakóhely szerinti országban mikor válik a gyermek nagykorúvá;

– A konzulátusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy bizonyos harmadik országokban az egyik szülő a másik szülő írásos beleegyezése nélkül is eljárhat a gyermekek nevében.

– a kiskorút nem jogellenesen vitték-e el a szülői felügyeleti jogot jogszerűen gyakorló személy felügyelete alól: ennek gyanúja esetén a konzulátusnak minden szükséges vizsgálatot el kell végeznie, hogy megakadályozza a kiskorú elrablását vagy jogellenes elvitelét;

– nincs-e alapja a gyermekkereskedelem vagy a gyermekbántalmazás gyanújának; – az utazás célja nem illegális bevándorlás-e a tagállamok területére.

7.15. A kérelemfájl továbbítása abban az esetben, ha a kérelem vizsgálatát egy képviselő tagállam megszakítja

Jogalap: a vízumkódex 8. cikkének (2) bekezdése Azokban az esetekben, amikor egy tagállam vízumkiadás céljából képvisel egy másikat, és a képviseleti megállapodás nem rendelkezik arról, hogy a képviselő tagállam végleges elutasító


döntést hozhasson, a teljes kérelmet (a vízumkérdőívet és a támogató dokumentumokat) át kell adni a képviselt tagállam illetékes hatóságainak. Ezek az illetékes hatóságok lehetnek a kijelölt konzulátus vagy a központi hatóságok is. A kérelemfájl továbbításának gyakorlati lépéseit az érintett tagállamok közötti kétoldalú megállapodásban kell rögzíteni. A kérelmek továbbítására a biztonságos adattovábbításra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, lásd: a vízumosztályok működési rendjéről és a helyi schengeni együttműködésről szóló kézikönyv, III. rész.


8. DÖNTÉS A VÍZUMKÉRELEMRŐL

8.1. Milyen határidővel kell dönteni a kérelmekről?

Jogalap: a vízumkódex 23. cikke A vízumkérelmekkel kapcsolatos döntéseket a lehető leghamarabb meg kell hozni, de ez nem veszélyeztetheti a gondos vizsgálatot, amely során felmérik, hogy a kérelmező – a benyújtott dokumentáció és a rendelkezésre bocsátott információk alapján – teljesíti-e a beutazási feltételeket, illetve nem áll-e fenn esetében az illegális bevándorlás veszélye. A vízumokat akkor lehet elfogadható és viszonylag rövid idő alatt kiadni, ha a kérelmezők széles körben hozzáférhető, részletes tájékoztatást kapnak a feltételekről, és így már rögtön a kérelem benyújtásakor minden lényeges dokumentációt és tájékoztatást mellékelhetnek. A döntéshozatal azonban a kérelem befogadhatónak ítélését követően akár 15 naptári napig is eltarthat (lásd: 4.5. pont). Ez a határidő magában foglalja a többi tagállammal (lásd: 7.7. pont) vagy a konzulátus saját központi hatóságaival esetlegesen folytatott előzetes egyeztetést is. A vízumkérelmek feldolgozásakor a konzulátus nem várja meg automatikusan, hogy ez a határidő leteljen, hanem vegye figyelembe a kérelmező által hivatkozott, megfelelően indokolt sürgős eseteket (humanitárius okok). A sürgősséget el kell különíteni azoktól a helyzetektől, amikor a kérelmet hanyagság miatt nyújtják be későn. Egyes esetekben szükség lehet rá, hogy a konzulátus saját központi hatósága további alapos vizsgálatnak vesse alá a kérelmet, illetve képviselet esetén arra, hogy konzultáljanak a képviselt tagállam hatóságaival; ilyenkor a határidő a kérelem befogadhatónak ítélését követő legfeljebb 30 naptári napra meghosszabbítható.

Példák arra, amikor a fentiek miatt még további alapos vizsgálatra lehet szükség:

Egy kérelmező szlovákiai úti céljaként a "családi látogatást" jelöli meg azzal, hogy nagynénét kívánja meglátogatni. A konzulátusnak kételyei vannak a kettejük közötti családi kapcsolat meglétét illetően, ezért további bizonyítékot kér e családi kapcsolat igazolására.

Egy harmadik országbeli állampolgár meghívást kapott az egyik tagállamba, hogy két hónapon keresztül meghatározott tanulmányokat/kutatást folytasson az egyik ottani egyetem laboratóriumában. Az illető bemutatja az egyetem eredeti meghívólevelét. A kérelem megvizsgálása során kételyek merülnek a tanulmányok/kutatás pontos célját illetően (vegyi fegyver elterjedésének kockázata), ezért a konzulátus még alaposabban ellenőrizni kívánja a meghívást és annak hátterét. Egy harmadik ország állampolgára az állítja, hogy Franciaországban élő francia állampolgár családtagja (tehát nem tartozik a 2004/38/EK irányelv hatálya alá), és olyan helyről származó házasságlevelet mutat be, ahol egyszerűen hozzá lehet jutni ilyen hamis, „egyénre szabott” okiratokhoz, ezért a helyi hatóságoktól további tájékoztatást kell kérni. Ha további dokumentumok bizonyulnak szükségesnek, de csakis kivételes esetekben, a kérelem befogadhatóvá nyilvánításától számított legfeljebb 60 naptári napra meghosszabbítható a határidő.

Példák arra, amikor a fentiek miatt még további alapos vizsgálatra lehet szükség:

– ha a kérelmező családi állapotát igazoló dokumentumokat a lakóhely szerinti vagy a származási ország hatóságaival ellenőriztetni kell.

– ha a tagállambeli költségviselőtől további információkat kell szerezni az illető hátteréről és arról, milyen kapcsolatban áll a kérelmezővel.


8.2. Mikortól kell számítani a kérelemmel kapcsolatos döntésre rendelkezésre álló határidőket?

Mivel a befogadhatóságot csak az illetékes konzulátus ellenőrizheti, e határidőket – függetlenül a benyújtás hivatali módjaitól (működik-e időpont-egyeztetési rendszer, a kérelmeket külső szolgáltató vagy tiszteletbeli konzul veszi-e át) – nem attól az időponttól kell számítani, amikor a kérelmet a kérelmező benyújtotta, hanem csak akkortól, amikor megállapítást nyer, hogy a befogadhatóság feltételei teljesülnek. Az uniós polgárok és svájci állampolgárok családtagjaira vonatkozó különleges szabályokat illetően lásd: III. rész. A vízumkönnyítési megállapodások hatálya alá tartozó személyek kategóriáira vonatkozó különleges szabályokat illetően lásd az egyes iránymutatásokat: 8. melléklet.



9. A KIADHATÓ VÍZUMOK TÍPUSAI

Jogalap: a vízumkódex 24., 25. és 26. cikke A kiadandó vízumról hozott döntésnél figyelembe veendő alapelemek:

• érvényességi időtartam: az az időszak, amely alatt a vízum birtokosa felhasználhatja a kiadott vízumot. Példa: ha a vízum január 1-től június 30-ig érvényes, birtokosa ez alatt az időszak alatt léphet be a tagállamok területére, illetve hagyhatja el a tagállamok területét.

• engedélyezett tartózkodás időtartama: ahány napot a vízum birtokosa a vízum érvényességi időtartama alatt ténylegesen a tagállamok területén tartózkodhat. Az engedélyezett tartózkodás időtartama 1-től 90 napig terjedhet.

Példa: egy kolumbiai állampolgár hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal hat hónapot (2009. januártól – júniusig) töltött Spanyolországban egyetemi tanulmányokkal, majd visszatért Kolumbiába. Augusztus elején úgy dönt, hogy Németországba utazik egy hathetes intenzív nyelvtanfolyamra. Ilyen körülmények esetén egységes vízum adható ki, amely legfeljebb három hónapos tartózkodást tesz lehetővé.

• beutazások száma: ennyiszer lehet a vízum érvényesség időtartama alatt, az engedélyezett tartózkodás időtartamának figyelembevételével a tagállamok területére látogatni.

Példa:

– egyszeri beutazás: a vízum január 1-jétől június 30-ig érvényes, és egy beutazásra jogosít. Ez alatt az időszak alatt a vízum birtokosa egyszer utazhat be a tagállamok területére; ha már elhagyta a tagállamok területét, akkor sem jogosult visszatérni, ha az engedélyezett tartózkodási napokat nem teljesen használta fel.

– kétszeri beutazás: a vízum január 1-jétől június 30-ig érvényes, és két beutazásra jogosít. Ez alatt az időszak alatt a vízum birtokosa összesen 90 napnyi tartózkodásra jogosult, amely két külön utazás között oszlik meg.

– többszöri beutazás: a vízum január 1-jétől december 31-ig érvényes, és többszöri beutazásra jogosít. Ez alatt az időszak alatt a vízum birtokosa hat hónapos időszakonként legfeljebb 90 napot tartózkodhat a tagállamok területén. A tartózkodást a vízum birtokosa tetszőleges számú külön utazásra bonthatja.

• területi érvényesség: a vízumok területi érvényességük szerint különbözőek lehetnek:

– az egységes vízum lehetővé teszi birtokosa számára, hogy a tagállamok teljes területén mozoghasson;

– a korlátozott területi érvényességű vízum csak annak (azoknak) a tagállam(ok)nak a területén engedélyezi a mozgást a vízum birtokosának, amely(ek)re érvényes;

– a repülőtéri tranzitvízum csak azt teszi lehetővé birtokosa számára, hogy a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladjon, de az illető a tagállamok területére nem léphet be.


9.1. Vízumok, amelyek birtokosai beléphetnek a tagállamok területére

9.1.1. Egységes vízum

Jogalap: a vízumkódex 24. cikke A vízum területi érvényessége: az egységes vízum lehetővé teszi birtokosa számára, hogy a tagállamok teljes területén mozoghasson.

9.1.1.1. Érvényességi időtartam Az érvényességi időtartamot a kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk alapján kell meghatározni. Az érvényesség időtartamnak minden esetben magában kell foglalnia egy 15 napos „türelmi időt” is, hogy a vízum birtokosa számára némi mozgásteret adjon. A kiadott vízumnak azonban tiszteletben kell tartania az úti okmány érvényességére vonatkozó követelményeket, azaz az úti okmány érvényességének három hónappal meg kell haladnia azt az időpontot, amikor a kérelmező el szándékozik hagyni a tagállamok területét; legkésőbb ebben az időpontban (vagyis az úti okmány lejárta előtt három hónappal) ezért a kiadott vízum érvényességi időtartamának is le kell járnia (lásd: 4.1.1. pont). Az érvényességi időtartam nem lehet 5 évnél hosszabb. Példa: egy egyiptomi állampolgár Olaszországba utazik, hogy részt vegyen egy június 25-i

esküvőn, majd a lakodalom után turizmus céljából szeretne még tovább is maradni.

Repülőjegyet mutat be, amely szerint június 22-én szándékozik megérkezni, július 6-án pedig

távozni, és emellett bemutatja turisztikai célú szállodai foglalását a június 27. és július 5.

közötti időszakra.

A kiadott vízum érvényességi időtartama a következő kell legyen: június 22 – július 21 (30

nap), amely magában foglalja a megérkezés napját, a tartózkodás időtartamát, valamint a 15

napos „türelmi időt”.

A tagállamok a közrend vagy nemzetközi kapcsolataik miatt dönthetnek úgy, hogy nem biztosítanak „türelmi időt”. Nem biztosítható „türelmi idő”, ha többszöri beutazásra jogosító vízumot adnak ki (6 hónaptól 5 évig terjedő érvényességi idővel), mivel ez a típusú vízum már rugalmasságot biztosít a birtokosának.

9.1.1.2. A tartózkodás hossza Az engedélyezett tartózkodás hosszát – az erre vonatkozó általános szabályok tiszteletben tartásával – a tartózkodás vagy átutazás tervezett célja alapján kell meghatározni. Ha valaki már korábban hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel tartózkodott valamelyik tagállam területén, ez nem befolyásolja az egységes vagy a korlátozott területi érvényességű vízummal engedélyezhető tartózkodás hosszát.

9.1.1.3. Beutazások száma Egységes vízumot egyszeri, kétszeri vagy többszöri beutazásra lehet kiadni. A kérelmező jelezheti a vízumkérdőíven, hogy hány beutazást szeretne, de a kérelmet megvizsgáló konzuli hatóság dönt arról, hányat engedélyez. Többszöri beutazásra jogosító vízum esetében figyelembe kell venni azt is, meddig érvényes az úti okmány (lásd fent: 9.1.1. pont).

– egyszeri beutazás


Ha a kérelmező utazásának célja egy bizonyos, időben körülhatárolt esemény, csak egy beutazást ajánlatos engedélyezni. Példa: egy indonéz állampolgár Görögországba szeretne utazni a kosárlabda világbajnokságra, amely két hétig tart. Az illetőnek egyszeri beutazásra jogosító vízumot kell kiadni.

Ajánlott bevált gyakorlat: Azok számára, aki nem a lakóhelyük szerinti országban kérelmezik a vízumot, elvben csak egyszeri beutazásra jogosító vízumot ajánlatos kiadni.

– kétszeri beutazás Ha a kérelmező utazásának célja egy bizonyos, időben körülhatárolt esemény, de ezalatt el szeretne látogatni az Egyesült Királyságba vagy Írországba is, kétszeri beutazásra jogosító vízumot kell számára kiadni. Példa: egy etióp állampolgár Belgiumba utazik, hogy részt vegyen egy egy hónapos nyári egyetemi kurzuson. Ezalatt az egy hónapos tartózkodás alatt Dublinban szeretne tölteni egy hétvégét a barátaival. Az illetőnek kétszeri beutazásra jogosító vízumot kell kiadni. Példa: egy ukrán állampolgár autóbusszal utazik Kijevből Londonba, majd vissza Ukrajnába. Az illetőnek kétszeri beutazásra jogosító vízumot kell kiadni.

– többszöri beutazás Amennyiben a konzulátus 6 hónaptól 5 évig terjedő érvényességi időtartamú, többszöri beutazásra jogosító vízumot ad ki, az engedélyezett tartózkodás időtartama mindig 6 havonta 3 hónap. Ez azokra az esetekre is vonatkozik, amikor a vízumot átutazás céljából adják ki. A többszöri beutazásra jogosító vízum érvényessége 6 hónapnál rövidebb is lehet. A konzulátusok a következő körülmények teljesülése esetén adnak ki többszöri beutazásra jogosító vízumot (ideértve az átutazás céljából kiadott vízumokat is): Az alábbi kérelmezők számára, amennyiben igazolták feddhetetlenségüket és megbízhatóságukat, különösen a korábbi egységes vízumok vagy korlátozott területi érvényességű vízumok jogszerű felhasználását, a származási országban fennálló gazdasági helyzetüket és azon valódi szándékukat, hogy a kérelmezett vízum lejárta előtt elhagyják a tagállamok területét, valamint bizonyítják, hogy szükséges, illetve megindokolják, miért szándékoznak – különösen foglalkozási vagy családi helyzetükből adódóan – gyakran és/vagy rendszeresen utazni:

• üzletemberek és üzletasszonyok;

• tengerészek: meg kell jegyezni, hogy a kérelmezők e kategóriájánál viszonylag gyakoriak az „előre nem látható és nyomós indokok”, hiszen (például az időjárási viszonyok miatt) előre nem látható változtatások történhetnek a hajó menetrendjében, amelyre a tengerész fel- vagy visszaszállna, illetve amelyről leszállna. Ezért ha a konzulátus az amúgy megfelelő munkaszerződéssel rendelkező tengerésznek egy évre érvényes, többszöri átutazásra jogosító vízumot ad ki, ezzel nemcsak az adott tengerész utazását könnyíti meg, hanem ezáltal is kevesebb vízumot kell kiadni a határokon áthaladó tengerészek számára;


• a tagállamokkal és az európai uniós intézményekkel rendszeres, hivatalos kapcsolatban álló köztisztviselők;

• civil társadalmi szervezetek képzés, szeminárium vagy konferencia céljából utazó képviselői;

• uniós polgárok vagy a tagállamokban jogszerűen tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok családtagjai.

A vízumkönnyítési megállapodások hatálya alá tartozó személyek kategóriáira vonatkozó különleges szabályokat illetően lásd az egyes iránymutatásokat: 8. melléklet. Hosszú érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot a személyek alábbi kategóriái számára is ki lehet állítani, amennyiben teljesítik a feddhetetlenségre és megbízhatóságra, valamint a gyakori vagy rendszeres utazás szükségességének igazolására vonatkozó, fent ismertetett feltételeket:

• tudományos kutatás folyatásának céljával a tagállamokba utazó kutatók;

• egy bizonyos vagy több tagállamban rendszeresen edző vagy versenyző sportolók;

• a tagállamokban rendszeresen fellépő művészek – ez nem érinti annak szükségességét, hogy esetleg e célból munkavállalási engedélyt szerezzenek;

• a szabad foglalkozásokat gyakorlók;

• a nemzetközi fuvarozásban dolgozó hivatásos teherautó-, és buszsofőrök;

• valamely tagállam területén ingatlannal rendelkező személyek.

9.1.2. Korlátozott területi érvényességű vízum


9.1.2.1. Korlátozott területi érvényességű vízum kiadása a beutazási feltételeket nem teljesítő személyeknek

Ha egy kérelmező nem felel meg a beutazási feltételeknek, vagy ha egy tagállam az előzetes egyeztetési folyamat során ellenzi a vízum kiadását, a kérelmet el kell utasítani. Ha azonban humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy az erre vonatkozó nemzetközi kötelezettségek miatt mégis szükségesnek ítélik, kivételes esetben ki lehet adni korlátozott területi érvényességű vízumot. Példa: Az ENSZ főtitkára genfi (Svájc) találkozóra hívja egy vízumtilalom alá eső ország államfőjét és az illető ország ellenzéki vezetőjét, hogy tárgyalásos úton próbáljanak megoldást találni az országban uralkodó politikai helyzetre. A svájci konzulátus nemzeti érdekből úgy dönt, hogy megadja a vízumot. Ha valaki egy adott hat hónapos időszakban egységes vízummal már tartózkodott 90 napot a tagállamok területén, de a konzulátus úgy ítéli, hogy ugyanezen hat hónapos időszak alatt újabb vízumra van szüksége, kiadhat a kérelmezőnek korlátozott területi érvényességű vízumot, amely az adott hat hónapos időszak alatt további tartózkodásra jogosítja.



Példa: egy pakisztáni állampolgár március 15-től június 15-ig tartózkodott Észtországban, ahol elindított egy kutatási projektet, majd visszatért Pakisztánba. Közvetlenül hazatérése után az észt projektmenedzser felismeri, hogy a projektet csak úgy tudják fenntartani, ha a pakisztáni tudós visszajön. Ebben az esetben kiadható korlátozott területi érvényességű vízum, amely legfeljebb három hónapos észtországi tartózkodást tesz lehetővé.

9.1.2.2. Korlátozott területi érvényességű vízum kiadása az előírt előzetes egyeztetés lefolytatása nélkül

A vízumkérelmekről általában csak egy vagy több tagállammal folytatott előzetes egyeztetést követően lehet végleges döntést hozni. Ha azonban az érintett tagállam humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségei miatt szükségesnek ítéli a vízumkiadást, és úgy látja, hogy sürgőssége miatt el kell tekinteni az előírt előzetes egyeztetés lefolytatásától, az ilyen vízum csak korlátozott területi érvényességű lehet. Példa: Egy vietnámi köztisztviselőnek (aki esetében előzetes egyeztetés szükséges) egy kollégája helyett sürgősen Franciaországba kell utaznia, hogy a francia kormány képviselőivel folytatandó, magas szintű politikai tárgyaláson vegyen részt. Mivel nincs idő a szükséges előzetes egyeztetés lefolytatására másik tagállammal, a francia konzulátus korlátozott területi érvényességű vízum kiadása mellett dönt. A 9.1.2.1 – 9.1.2.2. pontban említett vízumok területi érvényességét általában a vízumot kiadó tagállam területére kell korlátozni, és csak egyszeri beutazást lehet engedélyezni. Kivételes esetben az ilyen vízumok érvényessége kiterjeszthető a vízumot kiadó tagállamon kívül más tagállamokra is, de csak az érintett tagállamok hozzájárulásával. A hozzájárulást helyben vagy központilag is meg lehet szerezni. Példa: egy egyiptomi állampolgár (aki esetében előzetes egyeztetés szükséges) korlátozott területi érvényességű vízumot kapott, hogy Bécsben (Ausztria) részt vehessen egy sürgős üzleti tárgyalássorozaton; a vízumot az előzetes egyeztetés lefolytatása nélkül adták ki számára. Mivel a vízum birtokosa nem tud közvetlen járattal Bécsbe repülni, először Münchenbe (Németország) kell mennie, tehát a vízum területi érvényességét Németországra és Ausztriára kell korlátozni. Ehhez meg kell szerezni Németország hozzájárulását.

9.1.2.3. Korlátozott területi érvényességű vízum kiadása olyan személyeknek, akik úti okmányát nem minden tagállam ismeri el

Amennyiben a kérelmezőnek olyan úti okmánya van, amelyet nem ismer el az összes tagállam, de egy vagy több tagállam igen, a kiadandó vízum érvényességét az úti okmányt elismerő tagállamok területére kell korlátozni. Amennyiben a kiadó tagállam nem ismeri el a kérelmező úti okmányát, a kiadott vízum csak arra a tagállamra lesz érvényes, a vízumbélyeget pedig a vízum beillesztésére szolgáló, egységes formátumú külön lapra kell beilleszteni, lásd: 24. melléklet. Az ilyen vízumok többszöri beutazásra is jogosíthatnak, lásd: 9.1.1.3. pont.

9.2. Vízumok, amelyek birtokosai nem léphetnek a tagállamok területére

Repülőtéri tranzitvízum Jogalap: a vízumkódex 26. cikke Fontos különbséget tenni két helyzet között: az egyik az, amikor valaki egy repülőtér nemzetközi tranzitterületén halad át (átutazás, amely során a harmadik ország állampolgára



nem hagyja el a repülőtér nemzetközi tranzitterületét), a másik pedig az, amikor valaki – bár a repülőtéren belül marad –egy tagállam területén halad át (átutazás, amely során a harmadik ország állampolgára elhagyja a repülőtér nemzetközi tranzitterületét).

9.2.1. Átutazás, amely során a harmadik ország állampolgára nem hagyja el a repülőtér nemzetközi tranzitterületét

Példa: egy nigériai állampolgár Lagosból (Nigéria) Frankfurton (Németország) keresztül utazik Moszkvába (Oroszország). Az illető a frankfurti repülőtér nemzetközi tranzitterületén belül marad, ezért számára repülőtéri tranzitvízumot kell kiadni.

9.2.2. Átutazás, amely során a harmadik ország állampolgára elhagyja a repülőtér nemzetközi tranzitterületét

Példa: egy nigériai állampolgár Lagosból Brüsszelen (Belgium) keresztül utazik Párizsba (Franciaország) és Montrealba (Kanada). A Brüsszel és Párizs közötti járat a schengeni térségen belüli járatnak számít, ezért az illető Brüsszelben lép tagállamok területére, a (belga) konzulátusnak pedig átutazásra jogosító egységes vízumot, nem pedig repülőtéri tranzitvízumot kell kiadnia számára. Példa: Egy Srí Lanka-i állampolgár Colombo repülőteréről a párizsi Charles de Gaulle repülőtérre utazik. Párizsban átszáll egy Mexikóba tartó járatra, amely a párizsi Orly repülőtérről száll fel. Amikor az illető Párizsban egyik repülőtérről átmegy a másikra, belép a tagállamok területére, ezért a (francia) konzulátusnak átutazásra jogosító egységes vízumot, nem pedig repülőtéri tranzitvízumot kell kiadnia számára.

9.2.3. Az átutazások száma és az érvényességi időtartam Az átutazások számát és az érvényességi időtartamot a kérelmezőnek az általa szolgáltatott információk szerinti szükségletei alapján kell meghatározni, ami egyszeri átutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízum esetén az átutazás napján túl további 15 napos „türelmi időt” jelent. Közrendi okokból vagy a tagállam nemzetközi kötelezettségei miatt kivételes esetben dönthetnek úgy, hogy ezt a „türelmi időt” nem adják hozzá az érvényességi időtartamhoz, mert a vízumot kiadó tagállamnak pontosan kell tudnia, hogy az illető mikor halad át a tagállamok repülőtereinek nemzetközi tranzitterületén. Ha az illető az oda-, illetve visszaút során két különböző, más-más tagállamban található repülőtéren utazik át, kétszeri átutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízumot kell számára kiadni. Példa: egy eritreai állampolgár Aszmara (Eritrea) repülőteréről Madridon (Spanyolország) keresztül utazik Havannába (Kuba), majd Frankfurton (Németország) keresztül tér vissza Aszmarába. Többszöri átutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízumot azok kaphatnak, akik esetében nem áll fenn az illegális migráció kockázata, nem veszélyeztetik a biztonságot, és igazolták, miért kell ilyen gyakran átutazniuk a repülőtereken. A többszöri átutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízum érvényességi időtartama azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.


10. MÁS TAGÁLLAMOK KOZPONTI HATÓSÁGAINAK TÁJÉKOZTATÁSA A VÍZUMKIADÁSRÓL

Jogalap: a vízumkódex 31. cikke A tagállamok megkövetelhetik, hogy – a repülőtéri tranzitvízumokat kivéve – központi hatóságaikat tájékoztassák a többi tagállam konzulátusai által kiadott olyan egységes vagy korlátozott területi érvényességű vízumokról, amelyeket egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái számára adtak ki. A VIS teljes kiterjesztéséig az előírt információcserét a központi hatóságok a VISION hálózatot keresztül végzik. Amint a VIS minden régióban teljes mértékben működésbe lépett, az információkat a VIS Mail rendszeren keresztül továbbítják. Mikor kell az információkat továbbítani? Függetlenül a továbbítás módjától, a kiadott vízumokkal kapcsolatos információkat az ezt kérő tagállam részére haladéktalanul továbbítani kell, még mielőtt a vízum birtokosa felhasználná a kiadott vízumot.


11. A VÍZUMBÉLYEG A vízumbélyeg egységes formátumát az 1683/95/EK rendelet határozza meg, lásd: 19. melléklet.

11.1. A vízumbélyeg kitöltése

Jogalap: a vízumkódex 27. cikke és VII. melléklete A vízumbélyeg kitöltésekor be kell írni a 20. mellékletben meghatározott kötelező bejegyzéseket, és az ICAO 9303 sz. dokumentumának 2. részében meghatározottak szerint ki kell tölteni a géppel olvasható vizsgálati zónát. A kitöltött vízumbélyegre a 21. mellékletben találnak példákat. A vízumbélyeg „Megjegyzések” rovatába nemzeti bejegyzéseket is lehet tenni, lásd: 22. melléklet. A nemzeti megjegyzések nem ismételhetik a kötelező bejegyzéseket. Ha a vízumkérelmező nem rendelkezik keresztnévvel és vezetéknévvel/családi névvel, az egyetlen nevét kell beírni a vízumbélyeg két megfelelő rovatába (keresztnév és vezetéknév/családi név), hogy ne akadályozzák meg a nevek megfeleltetését a VIS-ben, és – adott esetben – a SIS-ben. A vízumbélyeg valamennyi bejegyzését nyomtatni kell, és a nyomtatott vízumbélyeget tilos kézírással módosítani. A vízumbélyegeket csak technikai vis maior esetén szabad kézzel kitölteni. A kézzel kitöltött vízumbélyeget tilos módosítani. Ajánlott bevált gyakorlat a vízumbélyegek nyomtatását meghiúsító technikai vis maior esetére: Ha a technikai problémákat viszonylag rövid idő alatt ki lehet küszöbölni, és ez nem hiúsítja meg a kérelmező utazási terveit, ajánlatos a vízumbélyeget nem kézzel kitölteni, hanem inkább elhalasztani a vízumkiadást addig, amíg a bélyeg nyomtathatása lehetővé nem válik. EZ A PONT CSAK OLYAN KONZULÁTUSOK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES. Ha a vízumbélyeget kézzel töltik ki, a vonatkozó információkat be kell vinni a VIS-be. Ha kérelmező olyan úti okmánnyal rendelkezik, amelynek nincs lejárati időpontja, a VIS lejárati idő rovatát az úti okmány kiállításának időpontja utáni 100. évi fiktív dátummal kell kitölteni.

11.2. A vízumbélyeg beillesztése

Jogalap: a vízumkódex 29. cikke és VIII. melléklete A kinyomtatott vízumbélyeget az úti okmány első olyan oldalára kell beilleszteni, ahol a kérelem elfogadhatóságát igazoló bélyegző kivételével nincs bejegyzés vagy bélyegző. A bélyeget az úti okmány oldalának széléhez kell illeszteni és úgy beragasztani. A bélyeg géppel olvasható részét kell a lap széléhez illeszteni (23. melléklet).

11.2.1. A vízumbélyeg beillesztése el nem ismert úti okmányba Amennyiben a vízumot kiadó tagállam nem ismeri el a kérelmező úti okmányát, a vízumbélyeget a vízum beillesztésére szolgáló egységes külön lapra kell beilleszteni, lásd: 24. melléklet. EZ A PONT CSAK OLYAN KONZULÁTUSOK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES: Amennyiben a vízumbélyeget a vízum beillesztésére szolgáló külön lapra illesztik, ezt az információt is be kell vinni a VIS-be.










11.2.2. Vízumbélyeg illesztése több személyre is érvényes úti okmányba A kérelmező úti okmányában szereplő személyek számára kiadott egyéni vízumbélyegeket is a kérelmező úti okmányába kell beilleszteni. Amennyiben az e személyeket is tartalmazó úti okmányt a kiadó tagállam nem ismeri el, az egyéni vízumbélyegeket a vízum beillesztésére szolgáló egységes külön lapokra kell illeszteni (laponként egyet), lásd: 24. melléklet.

11.2.3. A vízum lebélyegzése és aláírása A vízumot kiadó hatóságok bélyegzőjét a „Megjegyzések” rovatba kell oly módon beütni, hogy a bélyeg szélén túl az úti okmány lapját is érje, de a bélyeg géppel olvasható részének olvashatóságát ne korlátozza. Ha a vízumot a kiadó hatóság aláírja, az aláírást is a fent ismertetett módon kell elhelyezni.

11.3. A kitöltött vízumbélyegek érvénytelenítése

Jogalap: a vízumkódex 28. cikke Amennyiben a kiadó konzulátus olyan bélyegen észlel hibát, amelyet még nem illesztettek be az úti okmányba, érvénytelenítenie kell a bélyeget. Ha a kiadó konzulátus csak azután észleli a hibát, hogy a vízumbélyeget már beillesztették az úti okmányba, a bélyeget érvénytelenítés céljából vegytintával, két egymást keresztező vonallal át kell húzni, és egy másik oldalra új vízumbélyeget kell beilleszteni.

Ajánlott bevált gyakorlat abban az esetben, ha a vízumbélyeget az úti okmányban való elhelyezést követően érvénytelenítik: a vízumbélyeg optikailag változó jelét, a „rejtett kép” biztonsági elemet, valamint a „vízum” szót hegyes eszközzel érvényteleníteni kell.



12. A VÍZUMKÉRELEM ELUTASÍTÁSA

Jogalap: a vízumkódex 32. cikkének (1) bekezdése és VI. melléklete Miután egy kérelmet befogadhatónak ítéltek, a további vizsgálat eredményeképpen megállapíthatják, hogy teljesülnek az egységes vízum megszerzéséhez szükséges beutazási feltételek vagy a repülőtéri tranzitvízum megszerzéséhez szükséges feltételek, ezért kiadhatják az egységes vízumot, illetve a repülőtéri tranzitvízumot. Ha nem teljesülnek a beutazási feltételek, fel kell mérni, hogy a körülmények indokolnak-e az általános szabálytól kivételes esetekben engedélyezett eltérést; amennyiben igen, korlátozott területi érvényességű vízumot lehet kiadni (lásd: 9.1.2. pont). Ha nem tartják indokoltnak az általános szabálytól való eltérést, a vízumkérelmet el kell utasítani.

12.1. Milyen alapon kell a vízum kiadását megtagadni? Főszabályként el kell utasítani az egységes vízum iránti kérelmet, ha a kérelem vizsgálata során az alábbi következtetések közül egyre vagy többre jutnak:

a) a kérelmező hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányt mutat be;

b) a kérelmező nem indokolja meg a tervezett tartózkodás célját és körülményeit;

c) a kérelmező nem nyújt igazolást arról, hogy rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve hogy képes ezt a fedezetet jogszerűen megszerezni;

d) a kérelmező a folyó hat hónapos időszakban már három hónapot a tagállamok területén tartózkodott egységes vízummal vagy korlátozott területi érvényességű vízummal;

e) a kérelmezőre vonatkozóan a SIS-ben beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki;

f) a kérelmező a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek minősül, különösen amennyiben a tagállamok nemzeti nyilvántartása által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

g) adott esetben nem szolgál bizonyítékkal arra, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással rendelkezik;

h) megalapozott kétely merül fel a kérelmező által benyújtott támogató dokumentumok hitelességét vagy tartalmuk helytállóságát, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatok megbízhatóságát illetően, vagy a tekintetben, hogy a kérelmező a kérelmezett vízum lejárta előtt el szándékozik-e hagyni a tagállamok területét.

Jelenleg az uniós polgárok és svájci állampolgárok családtagjai esetében a vízumkérelem elutasításának okaira külön szabályozás vonatkozik, lásd: III. rész.


12.2. Közölni kell-e az érintett személlyel a kérelem elutasítását és annak okait?

Jogalap: a vízumkódex 32. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése, valamint VI. melléklete Az itt ismertetett eljárásokat 2011. április 5-től kötelező alkalmazni. Ezt megelőzően a vízumkérelmek elutasításának indokolására és az erről szóló értesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandók. (Az egyes tagállamok e tárgyban külön is kiegészíthetik a kézikönyvet az átmenetre vonatkozó nemzeti utasításokkal.) Ha a konzulátus elutasítja valaki vízumkérelmét, ki kell töltenie az erről szóló értesítést és indokolást tartalmazó formanyomtatványt, amelyben alá is támasztja ezeket az indokokat, majd a formanyomtatványt eljuttatja érintett harmadik országbeli állampolgárnak, lásd: 25. melléklet. Ezt az eljárást kell követni akkor is, ha a kérelmet a külső határon utasítják el, lásd: IV. rész. Jelenleg az uniós polgárok és svájci állampolgárok családtagjai esetében a vízumkérelem elutasításáról szóló értesítésre és annak indokolására külön szabályozás vonatkozik, lásd: III. rész. Repülőtéri tranzitvízum megtagadása esetén a formanyomtatványon meg kell jelölni ennek okát, a nyomtatvány „Észrevételek” rovatában pedig további indokokat lehet felsorolni, lásd: 25. melléklet. Bevált gyakorlat – A SIS-be bevitt figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos információk iránti kérelem: Ha valaki tájékoztatást kér személyes adatainak a SIS-ben történő feldolgozásáról és hozzáférési jogairól, a konzulátus alkalmazottjainak tájékoztatnia kell azon illetékes nemzeti hatóságok, köztük az adatvédelmi hatóságok elérhetőségeiről, ahol e jogait az illető gyakorolhatja.

12.3. Élhet-e az érintett személy jogorvoslattal az elutasító döntéssel szemben?

Az itt ismertetett eljárást 2011. április 5-től kötelező alkalmazni. Ezt megelőzően a vízumkérelmek elutasításával szembeni jogorvoslatra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandók. Az elutasított vízum kérelmezője jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló végső döntést meghozó tagállammal szemben kell lefolytatni. A kérelem elutasításáról szóló értesítéssel együtt a kérelmezőt tájékoztatni kell a jogorvoslat esetén követendő eljárásról is. Ha két tagállam az általuk kötött képviseleti megállapodásban úgy rendelkezik, hogy a képviselő tagállam a képviselt tagállam nevében végleges elutasító döntést hozhat a kérelmekről, az esetleges jogorvoslati eljárásokat a kérelem elutasításáról végleges döntést meghozó képviselő állammal szemben kell lefolytatni. Jelenleg az uniós polgárok és svájci állampolgárok családtagjai esetében a jogorvoslati eljárásról nyújtott tájékoztatásra külön szabályozás vonatkozik, lásd: III. rész. Ajánlott bevált gyakorlat arra, hogyan kell értesíteni a kérelmezőt az elutasításról, miként kell az elutasítást indokolni, és hogyan kell az illetőt tájékoztatni a jogorvoslati lehetőségekről: A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az írásbeli közlés elérhető legyen az elutasított kérelmező lakóhelye szerinti ország nyelvén vagy az uniós intézmények egyik hivatalos nyelvén, például angolul.





13. AZ ÚTI OKMÁNY VISSZAJUTTATÁSA Mivel a vízumkódex nem tartalmaz konkrét szabályokat az úti okmányok visszajuttatására, az ebben a fejezetben foglaltakat ajánlott bevált gyakorlatként kell tekinteni.

13.1. A kérelmezőnek személyesen kell-e megjelenni, hogy átvegye úti okmányát? A kérelmezőnek elvben személyesen kell megjelennie, hogy úti okmányát és adott esetben az egyéb dokumentumokat átvegye. Azonban kivételes esetben a kérelmező a következőket is teheti:

• felhatalmaz egy harmadik felet, hogy úti okmányát az adott esettől függően a konzulátuson, a külső szolgáltatónál vagy a tiszteletbeli konzulnál átvegye;

• kérheti, hogy az úti okmányt – saját költségére – futárszolgálattal küldjék vissza számára.


14. A KÉRELMEK IKTATÁSA


14.1. Mit kell az egyes aktáknak tartalmazniuk? Bár egyes, a vízumkérelmezőkre vonatkozó információkat elektronikusan tárolnak, iktatni is kell a kérelmeket, hogy a konzulátusok alkalmazottjai szükség esetén rekonstruálni tudják a kérelemről hozott döntés hátterét. Az egyéni aktáknak tartalmazniuk kell a vízumkérelmet, a megfelelő támogató dokumentumok másolatát, az elvégzett ellenőrzésekről szóló feljegyzést és a kiadott vízum hivatkozási számát. Másolatot lehet őrizni az úti okmánynak a beillesztett vízumbélyeggel ellátott oldaláról is. A gyakorlatot követő konzulátusok minden egyes vízumbélyegről készítsenek másolat, ha ugyanabba az úti okmányba több vízumbélyeget is illesztenek. A kérelem elutasítása esetén az aktához csatolni kell az elutasításról szóló, a kérelmező által aláírt értesítést (azaz egységes formanyomtatványt) is.

14.2. Mennyi ideig kell megőrizni az aktákat? Az egyéni kérelmek aktáit a kérelemről hozott végleges döntés időpontjától számított legalább két évig meg kell őrizni. Ajánlott bevált gyakorlat a vízumok kérelemfájljainak iktatására: Mivel bevezették az elutasított vízumkérelmekkel szembeni kötelező jogorvoslatot, ajánljuk, hogy az archivált akták a lehető legteljesebbek legyenek, és őrizzék meg őket a lehetséges jogorvoslati eljárásra nyitva álló időszaknak megfelelő ideig.


III. RÉSZ: AZ UNIÓS POLGÁROK14 ÉS SVÁJCI ÁLLAMPOLGÁROK CSALÁDTAGJAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

(ez a fejezet csak az 539/2001/EK rendelet értelmében vízumkötelezettség alá elő harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik)

A. Operatív utasítások a tagállamok (kivétel: Svájc) konzulátusai számára (lásd I. rész, 3. pont)

Jogalap: a vízumkódex 1. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikke kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, az e szerződésben és a végrehajtására hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel. E korlátozásokat és feltételeket az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv15 tartalmazza. Az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának nem lenne kézzelfogható haszna, ha nem társulnának hozzá olyan intézkedések, amelyek ezt a jogot az illetők családja számára is garantálják. Az irányelv ezért terjeszti ki a szabad mozgáshoz való jogot az uniós polgárok családtagjaira is. Az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdése a következőképpen rendelkezik: „A tagállamok minden eszközt biztosítanak [az irányelv hatálya alá tartozó] személyek számára a szükséges vízumok megszerzéséhez. Az ilyen vízumokat ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással kell kiadni.” Mivel a 2004/38/EK irányelv a vízumkódex tekintetében különös szabálynak (lex specialis)16 17 minősül, ott, ahol az irányelv nem állapít meg konkrét szabályt, hanem általánosságban „eszközökről” beszél, a vízumkódexet kell teljes mértékben alkalmazni. Azonban e személykategóriákra nem alkalmazandók a vízumkódex azon rendelkezései, amelyek érintenék az uniós polgárok vagy a svájci állampolgárok családtagjainak az irányelvben meghatározott jogait (pl.: a 12. cikk c) pontjába foglalt azon követelmény, hogy az úti okmányt a vízumkérelmet megelőző tíz éven belül kell kibocsátani).

14 Az EGT-megállapodás értelmében a 2004/38/EK irányelv az EGT-tagállamokra (Norvégia, Izland és

Liechtenstein) is alkalmazandó. Az irányelvtől való, az EGT-megállapodásban meghatározott eltérések a vízumeljárásra nem vonatkoznak. Amikor tehát ebben a részben az uniós polgárokról van szó, ezalatt – egyéb rendelkezések hiányában – az EGT-országok állampolgárai is értendők.

15 HL L 158., 2004.4.30., 77. o. 16 Ez az iránymutatás nem sérti azokat a nemzeti jogszabályokat és adminisztratív szabályokat, amelyeket

a tagállamoknak a 2004/38/EK irányelv átültetése érdekében kell hozniuk. 17 A tagállamok ugyanezt a különleges jogszabályt (lex specialis) alkalmazzák a svájci állampolgárok

esetében is. Amikor tehát ebben a részben az uniós polgárokról van szó, ezalatt – egyéb rendelkezések hiányában – a svájci állampolgárok is értendők.


Kézikönyvünknek ez a része operatív utasításokat kíván nyújtani a konzulátusoknak az olyan vízumkérelmezőkkel kapcsolatos konkrét szabályokra vonatkozóan, akik a vízumkódex 1. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében uniós polgárok családtagjainak minősülnek. A 2004/38/EK irányelv egyéb szempontú alkalmazásával kapcsolatban lásd a COM (2009) 313 végleges18 bizottsági közleményt. 1. pont: hogyan állapítható meg, hogy a vízumkódexet kell-e teljes mértékben alkalmazni, vagy pedig az irányelvben rögzített különleges szabályokat. 2. pont: az uniós polgárok családtagjainak minősülő, harmadik országbeli állampolgárok vízumkötelezettség alóli mentességére vonatkozó különleges szabályok. 3. pont: a vízumkódex általános szabályaitól való eltérések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha megállapítást nyer, hogy a vízumkérelmező az irányelv hatálya alá tartozik (lásd 1. pont), valamint hogy nem mentesül a vízumkötelezettség alól (lásd 2. pont).

15. VONATKOZIK-E A 2004/38/EK IRÁNYELV A VÍZUMKÉRELMEZŐRE?

Ebben a pontban annak megállapításához nyújtunk iránymutatást, hogy az irányelvnek a vízumokkal kapcsolatban előírt különleges szabályait kell-e alkalmazni. Ha az alább ismertetett kérdések közül csak egyre is nemleges a válasz, a kérelmező nem jogosult az irányelv szerinti különleges bánásmódra (lásd: 3.7. pont). Ha ellenben mindhárom kérdésre igen a válasz, ténylegesen megállapítást nyer, hogy az irányelvben előírt különleges szabályok alkalmazandók, tehát a 2. és 3. pontban ismertetett iránymutatást kell alkalmazni. 1. kérdés: Van-e olyan uniós polgár, aki révén a kérelmező jogokat szerezhet? Mivel az uniós polgárok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjai az irányelv szerinti jogaikat az uniós polgár révén szerzik, meg kell állapítani, hogy az uniós polgár maga az irányelv hatálya alá tartozó helyzetben van-e. Elvben az irányelv csak azokra az uniós polgárokra vonatkozok, akik állampolgárságuktól eltérő tagállamba utaznak, vagy már ott is élnek (tehát azokra az uniós polgárokra, akik a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolják vagy gyakorolták). Az állampolgárságuk szerinti tagállamban lakó uniós polgárok rendes körülmények között nem élhetnek az irányelvben biztosított jogokkal (mivel esetükben nem beszélhetünk szabad mozgásról). Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata azonban kiterjesztette az irányelv alkalmazását azokra az uniós polgárokra is, akik azután térnek vissza az állampolgárságuk szerinti tagállamba, hogy egy másik tagállamban éltek, valamint azokra az uniós polgárokra is, akik úgy gyakorolták szabad mozgáshoz való jogukat, hogy nem éltek másik tagállamban, csak például szolgáltatást gyújtottak ott. E tárgykörben bővebb tájékoztatást nyújt a COM(2009)313 végleges19 bizottsági közlemény. Példák:

Egy francia állampolgár, aki az Egyesült Királyságban él, Olaszországba utazik.

Egy cseh állampolgár, aki a Cseh Köztársaságban él, Svédországba utazik. Egy Bolíviában élő magyar állampolgár Lengyelországba utazik. 2. kérdés: A vízumkérelmező megfelel-e a „családtag” meghatározás kritériumainak? Az úgynevezett „szűkebb értelemben vett” családtagok – állampolgárságuktól függetlenül – automatikusan jogosultak a tagállamok területére beutazni és huzamosan ott tartózkodni. Az ő

18 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0313:FIN:HU:PDF. 19 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0313:FIN:HU:PDF.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0313:FIN:HU:PDF




beutazáshoz való joguk az irányelvből ered, és a nemzeti átültető rendelkezések nem korlátozhatják sem e jogokat, sem a „szűkebb értelemben vett” családtagok körét. Az irányelv 2. cikkének (2) bekezdése az alábbi személyeket határozza meg „szűkebb értelemben vett” családtagokként:

• a házastárs;

• az uniós polgár élettársa, akivel egy tagállam jogszabályai alapján létrejött regisztrált élettársi kapcsolatban él, ha a fogadó tagállam jogszabályai a regisztrált élettársi kapcsolatot a házassággal egyenértékűnek tekintik;

• az uniós polgár, házastársa, vagy fent meghatározott élettársa egyenes ági leszármazottai, akik 21. életévüket még nem töltötték be vagy eltartottak; vagy

• az uniós polgár, házastársa, vagy fent meghatározott élettársa eltartott egyenes ági felmenői.

A szélesen értelmezett család egységének fenntartása érdekében a tagállamok a könnyítéseket kiterjeszthetik az úgynevezett „tágabb értelemben vett” családtagokra is, lásd a COM(2009)313 végleges20 bizottsági közleményt. Az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése az alábbi személyeket határozza meg „tágabb értelemben vett” családtagként:

• olyan egyéb (azaz nem az irányelv 2. cikkének (2) bekezdése alá tartozó) családtagok,

• akik az uniós polgár eltartottjai;

• akik az uniós polgárral egy háztartásban élnek; vagy

• akik súlyos egészségügyi okokból kifejezetten az uniós polgár személyes gondoskodását igénylik; vagy

• akivel az uniós polgár tartós, megfelelően igazolt kapcsolatot tart fenn.

Az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a „tágabb értelemben vett” családtagoknak is joguk van arra, hogy beutazásukat a nemzeti jogszabályokkal összhangban megkönnyítsék. A „szűkebb értelemben vett” családtagokkal ellentétben a „tágabb értelemben vett” családtagok nem rendelkeznek automatikus beutazási joggal. A beutazáshoz való jog az irányelvet átültető nemzeti jogszabályokból származik, ezért a konzulátusok a vízumkérelmezők e kategóriájára vonatkozó részletes szabályokat is itt találhatják meg. E tárgykörben bővebb tájékoztatást nyújt a COM(2009)313 végleges21 bizottsági közlemény. 3. kérdés: A vízumkérelmező az uniós polgárt kíséri vagy hozzá csatlakozik-e? Az irányelv célja az uniós polgárok szabad mozgásának megkönnyítése és támogatása, ezért a családtagok olyan utazásaira nem vonatkozik, amelyek ténylegesen nem kapcsolódnak az uniós polgár mozgásához. Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint az irányelv csak az állampolgárságuktól eltérő tagállamba költöző vagy ilyen tagállamban tartózkodó uniós polgárokat kísérő vagy hozzájuk csatlakozó, fent meghatározott családtagokra vonatkozik. Lásd a COM(2009)313 végleges22 bizottsági közleményt. Példák arra, amikor a családtag az uniós polgárt kíséri (azaz vele együtt utazik):

20 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0313:FIN:HU:PDF. 21 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0313:FIN:HU:PDF. 22 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0313:FIN:HU:PDF.






• Az Egyesült Királyságban élő francia állampolgár perui házastársával együtt Olaszországba utazik, vagy a Cseh Köztársaságban élő cseh állampolgár orosz házastársával Svédországba utazik.

• Az Egyesült Királyságban élő szlovák állampolgár perui házastársával együtt a Szlovák Köztársaságba utazik.

Példák arra, amikor a családtag az uniós polgárhoz csatlakozik (azaz később utazik):

• Egy nigériai házastárs utazásának célja, hogy Spanyolországban élő francia állampolgárságú feleségéhez csatlakozzon.

• A Cseh Köztársaságban élő cseh állampolgár Svédországba utazott, ahol orosz felesége később kíván csatlakozni hozzá.

• Az Egyesült Királyságban élő, perui házastárssal rendelkező francia állampolgár Svédországba utazott, ahol felesége később kíván csatlakozni hozzá.

16. MENTESÜLHETNEK-E AZ UNIÓS POLGÁROK CSALÁDTAGJAI A 2004/38/EK IRÁNYELV ALAPJÁN A VÍZUMKÖTELEZETTSÉG ALÓL?

Ebben a pontban a vízumkötelezettség alóli különleges mentességről lesz szó, amelyet akkor kell alkalmazni, ha megállapítást nyert, hogy a vízumkérelmező az irányelv hatálya alá tartozik (1., 2. és 3. kérdés). Az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az irányelv 10. cikkében előírt érvényes tartózkodási kártya birtoklása mentesíti a harmadik országbeli családtagokat a vízumkötelezettség alól. A konzulátusnak különbséget kell tennie az irányelv 10. cikke szerint kiállított tartózkodási kártya, illetve a harmadik országbeli családtagok számára a nemzeti jog alapján kiállított tartózkodási engedély között. Az "irányelv 10. cikke szerinti tartózkodási kártyát" azon uniós polgárok családtagjai számára állítják ki, akik a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat gyakorolták, tehát a fenti 1. pontban meghatározott kategóriák egyikébe esnek. Ilyen tartózkodási kártyát rendszerint az állampolgárságuktól eltérő országban lakó uniós polgárok családtagjainak állítanak ki. Példa:

• A "10. cikk szerinti", német tartózkodási kártya, amelyet szlovák állampolgár kínai házastársának állítottak ki;

• A "10. cikk szerinti", egyesült királysági tartózkodási kártya, amelyet belga állampolgár marokkói házastársának állítottak ki.

Ezt a vízum alóli mentességet ki kell terjeszteni azokra a harmadik országbeli családtagokra is, akik az irányelv 20. cikke értelmében kiállított, érvényes huzamos tartózkodási kártyával rendelkeznek (ez váltja fel az irányelv 10. cikke szerint kiállított, öt évre szóló tartózkodási kártyát). A 2004/38/EK irányelv értelmében nem mentesítik birtokosukat a vízumkötelezettség alól az olyan egyéb, uniós polgárok családtagjai számára kiállított tartózkodási kártyák, amelyeket a


tagállamok a saját (szabad mozgáshoz való jogukat nem gyakorló) állampolgáraikkal való családegyesítésre vonatkozó nemzeti jogszabályaik értelmében állítottak ki. Példa:

Egyesült királyságbeli tartózkodási kártya, amelyet egy Egyesült Királyságban élő, egyesült királyságbeli állampolgár líbiai feleségének állítottak ki. Ezenfelül meg kell említeni, hogy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke értelmében mentesülhetnek a vízumkötelezettség alól azok a harmadik országbeli családtagok is, akik valamely, a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállam által kiállított érvényes tartózkodási kártyával rendelkeznek, lásd: 22. melléklet. Mindig a kedvezőbb rendelkezéseket kell alkalmazni. Példák:

• Egy szlovák állampolgár Németországban él kínai házastársával. Elutaznak Franciaországba. Mivel a kínai házastárs az irányelv 10. cikke szerint kiállított német tartózkodási kártyával rendelkezik, sem az irányelv, sem a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex értelmében nincs szüksége beutazóvízumra.

• Egy német állampolgár Németországban él kínai házastársával. Elutaznak Spanyolországba. Mivel a kínai házastárs a nemzeti jogszabályok szerint kiállított német tartózkodási kártyával rendelkezik, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex értelmében nincs szüksége beutazóvízumra.

• Egy szlovák állampolgár Romániában él kínai házastársával. Elutaznak Franciaországba. Mivel a kínai házastárs az irányelv 10. cikke szerint kiállított román tartózkodási kártyával rendelkezik, az irányelv (de nem a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex) értelmében mentesül a vízumkötelezettség alól.

• Egy szlovák állampolgár az Egyesült Királyságban él kínai házastársával. A kínai házastárs, aki az irányelv 10. cikke szerint kiállított egyesült királyságbeli tartózkodási kártyával rendelkezik, egyedül utazik Franciaországba. Mivel egyedül utazik, vízumot kell igényelnie, hogy Franciaország területére léphessen.

17. KÜLÖNLEGES ELTÉRÉSEK A VÍZUMKÓDEX ÁLTALÁNOS SZABÁLYAITÓL

Ez a pont operatív utasításokat tartalmaz a vízumkódex általános szabályaitól való eltérésekre vonatkozóan, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha megállapítást nyer, hogy a vízumkérelmező az irányelv hatálya alá tartozik, valamint hogy nem mentesül a vízumkötelezettség alól.

17.1. A vízumdíj

Az ilyen vízumok díjmentesek.

17.2. Szolgáltatási díj, amennyiben a kérelmeket külső szolgáltató veszi át Mivel a családtagokat nem szabad díjfizetésre kötelezni, amikor kérelmet nyújtanak be, arra sem kötelezhetők, hogy elsőbbségi hívással vagy olyan külső szolgáltatón keresztül kérjenek időpontot, amely a szolgáltatások díját a kérelmezőre hárítja. A családtagok számára lehetővé kell tenni, hogy kérelmüket díjmentesen, közvetlenül a konzulátuson nyújtsák be. Ha azonban a családtagok úgy döntenek, hogy nem élnek ezzel a jogukkal, hanem külső szolgáltatást vesznek igénybe, e szolgáltatások költségeit nekik kell állniuk.



Ahol mégis időpont-egyeztetési rendszer van érvényben, a családtagok számára külön (helyi tarifával működő) hívóvonalakat kell biztosítani a konzulátushoz, és ezeknek az emelt díjas vonalakhoz hasonlóan kell működniük, azaz ugyanolyan elérhetőnek kell lenniük, mint a kérelmezők többi kategóriája számára elérhető vonalaknak, és ezeken is késedelem nélkül időpontot kell adni.

17.3. Minden eszköz biztosítása A tagállamok minden eszközt biztosítanak, hogy az uniós polgároknak az irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli családtagjai megszerezhessék a szükséges vízumokat. Ezt az elvet úgy kell érteni, hogy a tagállamok minden kellő intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy teljesítsék a szabad mozgáshoz való jogból eredő kötelezettségeiket, azaz a lehető legjobb feltételeket nyújtják az ilyen vízumkérelmezők számára, hogy megszerezhessék a beutazóvízumokat.

17.4. A feldolgozás időtartama Az ilyen vízumokat a lehető leghamarabb, gyorsított eljárással kell kiadni, és a tagállamok által létrehozott eljárásoknak (akár bevonnak külső szolgáltatókat, akár nem) lehetővé kell tenniük a különbségtételt az uniós polgárok családtagjait, illetve az egyéb harmadik országbeli állampolgárokat megillető jogok között. Az előbbieket kedvezőbb bánásmódban kell részesíteni. Az irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok harmadik országbeli családtagja által benyújtott vízumkérelmek esetében a feldolgozás időtartama csak kivételes, megfelelően indokolt esetben haladhatja meg a 15 napot.

17.5. Kiadható vízumtípusok Az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós állampolgárok harmadik országbeli családtagjaitól csak az 539/2001/EK rendeletnek megfelelően lehet beutazóvízumot megkövetelni.

17.6. Támogató dokumentumok Annak bizonyítására, hogy a kérelmező jogosult az irányelv értelmében beutazóvízumot kapni, igazolnia kell, hogy az irányelv kedvezményezettje. Ezt a fenti három kérdés megválaszolásához szükséges dokumentumok bemutatásával teheti meg, amelyek igazolják, hogy:

• van olyan uniós polgár, aki révén a vízumkérelmező jogokat szerezhet;

• a vízumkérelmező családtag (pl. házasságlevél, születési anyakönyvi kivonat, illetve eltartotti viszony, súlyos egészségügyi okok, partneri kapcsolat tartósságának igazolása) és személyazonosságát igazolni tudja (útlevél); valamint

• a vízumkérelmező uniós polgárt kísér, vagy hozzá csatlakozik (igazolás arról, hogy az uniós polgár már a fogadó tagállamban tartózkodik, vagy annak megerősítése, hogy az uniós polgár is a fogadó tagállamba fog utazni).

A szabad mozgásra vonatkozó európai uniós jogban bevett elv, hogy a vízumkérelmezőknek joga van megválasztani azokat a (családi kapcsolatot, eltartotti viszonyt igazoló) dokumentumokat, amelyekkel igazolni kívánják, hogy az irányelv hatálya alá tartoznak. A tagállamok ennek ellenére kérhetnek bizonyos meghatározott dokumentumokat is (pl. házasságlevelet a házasság meglétének bizonyítására), de nem utasíthatnak el más jellegű bizonyítékokat.


A dokumentumokról bővebb tájékoztatást nyújt a COM(2009)313 végleges23 bizottsági közlemény.

17.7. A bizonyítási terhe Az irányelv szerinti vízumkiadás alkalmazásában a bizonyítás terhe kettős: Egyrészt a vízumkérelmező feladata bizonyítani, hogy az irányelv kedvezményezettje. Rendelkeznie kell fent előírt dokumentumokkal, és ezeket be kell tudnia mutatni kérelme alátámasztására. Ennek hiányában a konzulátus arra a következtetésre juthat, hogy a kérelmező nem jogosult az irányelv szerinti különleges bánásmódra. Nem lehet a kérelmezőtől az utazás céljával és az anyagi fedezettel kapcsolatos további dokumentumokat (pl. a szállásadás vagy az utazási költségek igazolását) kérni; ez az elv tükröződik abban is, hogy az uniós polgárok családtagjai mentesülnek a vízumkérdőív alábbi mezőinek kitöltése alól: 19. mező: „Jelenlegi foglalkozása”; 20. mező: „Munkáltató neve, címe és telefonszáma. Diákok esetében az oktatási intézmény neve és címe”; 31. mező: „A tagállam(ok)beli meghívó személy(ek) vezeték- és utóneve. Ha nincs ilyen, a tagállambeli szálloda(szállodák) vagy ideiglenes szállás(szállások) neve”; 32. mező: „A meghívó vállalat / szervezet neve és címe”; 33. mező: „A kérelmező tartózkodása során felmerülő utazási és megélhetési költségek”. A tagállamok megkövetelhetik, hogy a vonatkozó dokumentumokat lefordítsák, közjegyző által vagy egyéb módon hitelesítsék, ha az érintett tagállami hatóság nem érti az eredeti dokumentum nyelvét, illetve kétségei merülnek a dokumentum hitelességét illetően.

17.8. A vízumkérelem elutasítása Családtagtól kizárólag az alábbi okokból lehet a vízumot megtagadni:

• a vízumkérelmezőnek a vízumkérdőív és a 3.6. pontban felsorolt támogató dokumentumok alapján nem sikerül bizonyítania, hogy az irányelv hatálya alá tartozik (azaz legalább a fent ismertetett három kérdés egyikére egyértelműen nemleges a válasz);

• a nemzeti hatóságok bizonyítják, hogy a vízumkérelmező valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a közrendre, közbiztonságra vagy közegészségügyre; vagy

• a nemzeti hatóságok bizonyítják, hogy visszaélés vagy csalás esete forog fenn.

Ez utóbbi két esetben a bizonyítás terhe a nemzeti hatóságokra hárul, mivel nekik kell tudniuk bizonyítékokat felsorakoztatni azon állításuk igazolására, hogy a vízumkérelmező (aki egyébként megfelelő bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy teljesíti az irányelvben előírt feltételeket) közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból, illetve visszaélés vagy csalás miatt nem kaphat beutazóvízumot. A hatóságoknak meggyőzően kell érvelésüket alátámasztani úgy, hogy közben tiszteletben tartják az irányelvben előírt biztosítékokat, amelyeket helyesen és teljesen kell átültetni a nemzeti jogba. A vízumkérelem közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból történő, illetve visszaélés vagy csalás miatti elutasításáról szóló döntést írásban, teljes körű indokolással (pl. az érdekházasság vagy a bemutatott születési anyakönyv hamisított voltának

23 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0313:FIN:HU:PDF.




megállapításához figyelembe vett valamennyi jogi és tárgyi szempont felsorakoztatásával) kell a kérelmezővel közölni, és meg kell adni, hol és mikor tud az illető jogorvoslattal élni. A beutazóvízum kiadásának az irányelv feltételei alapján történő visszautasítását írásban, teljes körű indokolással (pl. a hiányzó bizonyítékok megnevezésével) kell a kérelmezővel közölni, és meg kell adni, hol és mikor tud az illető jogorvoslattal élni. Nem lehet a vízumkiadást csupán azért megtagadni, mert a kérelmezővel szemben a tagállamok területére vonatkozó beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés van érvényben a SIS-ben24. Ebben az esetben is mindig ellenőrizni kell a vízumkiadás megtagadása előtt, hogy az illető valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent-e a közrendre, közbiztonságra és közegészségügyre. Erről bővebb tájékoztatást nyújt a COM(2009) 313 végleges25 bizottsági közlemény.

17.9. Az elutasításról szóló értesítés és annak indokolása Az irányelv 30. cikke szerint a családtagokat az elutasításról írásban kell értesíteni. Függetlenül az elutasításnak a vízumkódexben kötelezően előírt (2011. április 5-től alkalmazandó) közlésétől és indokolásától, ha uniós polgárok családtagjaitól tagadják meg a vízum kiadását, ezt mindig teljes körűen, az elutasító határozat alapjául szolgáló összes konkrét ténybeli és jogi ok felsorolásával kell indokolni, hogy az érintettek eredményesen léphessenek fel védelmük érdekében26. Az elutasításban meg kell jelölni azt a bíróságot vagy közigazgatási hatóságot is, amelyhez az érintett személy a jogorvoslati kérelmet benyújthatja, továbbá tartalmaznia kell a jogorvoslati határidőt is. Az elutasító határozat közlésére lehet formanyomtatványt használni, de az indokolásnál mindig teljes körűen részletezni kell a döntés alapjául szolgáló okokat, ezért ha uniós polgár családtagjától tagadják meg a vízum kiadását, esetükben nem elég csak a vízumkódex VI. mellékletében megadott formanyomtatványon szereplő egy vagy több, előre megadott lehetőséget bejelölni.

18. UNIÓS POLGÁROKNAK A KÜLSŐ HATÁROKON VÍZUMOT IGÉNYLŐ CSALÁDTAGJAI Ha uniós polgárnak a vele együtt vagy hozzá utazó, vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgár családtagja a szükséges vízum nélkül érkezik a határra, az érintett tagállam a családtag visszaküldése előtt köteles minden ésszerű lehetőséget biztosítani számára, hogy ésszerű időn belül megszerezze vagy odajuttassa a szükséges dokumentumokat, amelyek megerősítik vagy más módon bizonyítják, hogy alkalmazandó esetében a szabad mozgáshoz való jog. Amennyiben ez sikerül, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy az illető veszélyt jelentene a közrendre, belső biztonságra vagy közegészségre, a fenti iránymutatás figyelembevételével haladéktalanul ki kell állítani számára a határon a vízumot.

24 Az Európai Unió Bíróságának a C-503/03. sz., Bizottság kontra Spanyolország, valamint a C-33/07. sz.

Jipa-ügyben hozott ítélete. 25 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0313:FIN:EN:PDF. 26 Az Európai Unió Bíróságának a 36/75. sz. Rutili-, valamint a T-47/03. sz. Sison-ügyben hozott ítélete.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0313:FIN:EN:PDF


B. Operatív utasítások Svájc konzulátusainak

Jogalap A 2004/38/EK irányelvet Svájc nem alkalmazza, a Svájci Államszövetség és az Európai Közösség és tagállamai között 1999. június 21-én a személyek szabad mozgásáról kötött megállapodást (a továbbiakban: a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás) viszont igen. A 2001. június 21-i vaduzi megállapodás módosítja az Európai Szabadkereskedelmi Társulást létrehozó 1960. január 4-i egyezményt, és kiterjeszti a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodást az EGT-tagállamokra is.

19. A „CSALÁDTAG” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS SZERINT

A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás I. melléklete 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a következő személyek tekintendők uniós polgár27 vagy svájci állampolgár családtagjainak:

• a házastárs és a 21. évüket be nem töltött vagy eltartott egyenes ági leszármazottak;

• az uniós polgár vagy svájci állampolgár és házastársa eltartott felmenői;

• diák esetében a házastárs és az eltartott gyermekek.

19.1. A 2004/38/EK irányelv és a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás közötti különbségek

A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás és a svájci nemzeti jogszabályok kevésbé korlátozóan határozzák meg a családtag fogalmát, mint a 2004/38/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja. A svájci nemzeti jogszabályok a fenti fogalommeghatározások hatálya alá nem tartozó személyeknek is azonos a jogokat biztosítanak (lásd alább a 2.1. és 2.2. pontot). A könnyítéseket az egyedül utazó családtagok is megkapják (függetlenül attól, hogy az utazás célja az uniós polgárhoz való csatlakozás vagy sem, illetve hogy együtt utaznak-e az uniós polgárral). A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás nem rendelkezik az uniós polgárok családtagjainak vízumkötelezettség alóli mentesítéséről. Ennek ellenére mentesülnek a vízumkötelezettség alól, ha érvényes úti okmánnyal és olyan tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amely szerepel a tagállamok által kiállított tartózkodási engedélyek listáján, lásd: 2. melléklet.

20. KÜLÖNLEGES ELTÉRÉSEK A VÍZUMKÓDEX ÁLTALÁNOS SZABÁLYAITÓL

Ez a pont operatív utasításokat tartalmaz a vízumkódex általános szabályaitól való eltérésekre vonatkozóan, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha megállapítást nyer, hogy a vízumkérelmező a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozik, valamint hogy nem mentesül a vízumkötelezettség alól.

20.1. A vízumdíj

A svájci nemzeti jogszabályok értelében mentesülnek a vízumdíj alól az uniós polgároknak a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás (lásd fent) melléklete 3. cikkének (2)

27 Amikor uniós polgárokról van szó, ez alatt az EGT-országok állampolgárai is értendők.



bekezdésében meghatározott családtagjai, valamint azok a személyek, akikkel az uniós polgár regisztrált partneri kapcsolatban él.

20.2. Minden eszköz biztosítása – A feldolgozási időtartama A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás I. melléklete 1. cikke (1) bekezdésével összhangban Svájc minden eszközzel segíti a vízumszerzésben az uniós polgároknak a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás melléklete 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott családtagjait. A nemzeti jogszabályok alapján Svájc ezeket a könnyítéseket azok számára is biztosítja, akikkel az uniós polgár regisztrált partneri kapcsolatban él. Az alábbi könnyítések léteznek:

• a lehető leghamarabb meg kell vizsgálni azokat a kérvényeket, amelyeket az uniós polgároknak a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás (lásd fent) melléklete 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott családtagjai vagy olyan személyek nyújtottak be, akikkel az uniós polgár regisztrált partneri kapcsolatban él.

• a fent említett személyeknek nem kell bizonyítékot (pl. készpénzt, utazási csekket, hitelkártyát) bemutatniuk annak igazolására, hogy személyesen rendelkeznek anyagi fedezettel;

• a fent említett személyeknek nem kell meghívólevelet vagy költségviselésről és/vagy a szállásadásról szóló igazolást bemutatniuk.

20.3. Kiadható vízumtípusok Harmadik országbeli családtagoktól csak az 539/2001/EK rendeletnek megfelelően lehet beutazóvízumot megkövetelni.

20.4. Támogató dokumentumok A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásban előírt könnyítések igénybe vételéhez a vízumkérelmezőnek bizonyítania kell (pl. házasságlevéllel, születési anyakönyvi kivonattal, illetve eltartotti viszony igazolásával), hogy uniós polgár családtagja.

20.5. A bizonyítási terhe A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás szerinti vízumkérelmezésnél a bizonyítás terhe kettős: Egyrészt a vízumkérelmező feladata bizonyítani, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás kedvezményezettje. Rendelkeznie kell fent említett dokumentumokkal, és ezeket kérelme alátámasztására be kell tudnia mutatni. Ennek hiányában a konzulátus arra a következtetésre juthat, hogy a kérelmező nem jogosult a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás szerinti különleges bánásmódra. Nem lehet a kérelmezőtől az utazás céljával és az anyagi fedezettel kapcsolatos további dokumentumokat (pl. a szállásadás vagy az utazási költségek igazolását) kérni; ez összhangban áll azzal, hogy az uniós polgárok családtagjai mentesülnek a vízumkérdőív bizonyos mezőinek kitöltése alól: 19. mező: „Jelenlegi foglalkozása”; 20. mező: „Munkáltató neve, címe és telefonszáma. Diákok esetében az oktatási intézmény neve és címe”; 31. mező: „A tagállam(ok)beli meghívó személy(ek) vezeték- és utóneve. Ha nincs ilyen, a tagállambeli szálloda(szállodák) vagy ideiglenes szállás(szállások) neve”; 32. mező: „A meghívó vállalat / szervezet neve és címe”; 33. mező: „A kérelmező tartózkodása során felmerülő utazási és megélhetési költségek”.


A konzulátusok megkövetelhetik, hogy a vonatkozó dokumentumokat lefordítsák, közjegyző által vagy egyéb módon hitelesítsék, ha az érintett tagállami hatóság nem érti az eredeti dokumentum nyelvét, illetve kétségei merülnek a dokumentum hitelességét illetően.

20.6. Az elutasításról szóló értesítés és annak indokolása A vízumkérelem elutasításáról szóló döntést és ennek indokolását az erre szolgáló formanyomtatványon kell közölni a vízumkérelmezővel. A svájci nemzeti jogszabályok értelmében az uniós polgárok családtagjait a többi vízumkérelmezőével azonos jogorvoslat illeti meg.


IV. RÉSZ: A KÜLSŐ HATÁRON KÉRELMEZETT VÍZUMOK

Jogalap: a vízumkódex 35. és 36 cikke, valamint a IX. melléklet 1. és 2. része

21. VÍZUM KÉRELMEZÉSE A KÜLSŐ HATÁROKON

21.1. Lehet-e a határon vízumkérelmet benyújtani? Főszabályként a vízumot a tervezett utazást megelőzően, az illetékes tagállamnak (lásd: II. rész 2. fejezet) a kérelmező lakóhelye szerinti országban található konzulátusán kell kérelmezni. A kérelmező azonban a határon is benyújthatja a kérelmet, ha meg tudja indokolni, hogy előre nem látható és nyomós okok miatt miért nem állt módjában előzetesen vízumot igényelni. A határellenőrző hatóságok megkövetelhetik, hogy a kérelmező a beutazás szükségességének előre nem látható és nyomós indokait dokumentumokkal igazolja. Meg kell bizonyosodni arról is, hogy a kérelmező tényleg a származási vagy lakóhelye szerinti országba tér-e vissza, illetve a schengeni vívmányokat teljes mértékben végrehajtó tagállamoktól eltérő államokon keresztül utazik-e át. Példák a beutazás olyan előre nem látható és nyomós okaira, amelyek indokolják, hogy a vízumot a külső határon lehessen értelmezni:

• Közeli rokon hirtelen, súlyos betegsége;

• Közeli rokon halála;

• A beutazás azért szükséges, hogy az érintett tagállamban elvégezhessék a legelső sürgős orvosi és/vagy pszichológiai kezelést, különösen baleset, mint például az adott tagállamhoz közeli vizeken bekövetkezett hajótörés, valamint egyéb mentés, illetve katasztrófahelyzet esetén.

• Repülőgép váratlan útvonal-módosítása: Egy Delhiből Londonba tartó járat a menetrend szerint Frankfurt repülőterén szakítaná meg útját (úgy, hogy ez alatt az utasok nem hagyják el a járművet), de a kedvezőtlen frankfurti időjárási viszonyok miatt a járatot a párizsi Charles de Gaulle repülőtérre irányítják át, ahonnan csak másnap tud továbbindulni.

• A repülőgép személyzetét utolsó pillanatban lecserélik: azoknak, akik már nem képezik a repülőszemélyzet részét, vízumra lesz szükségük, hogy a tagállamok területén tartózkodhassanak, amíg egy másik gép (akár ugyanarról a repülőtérről, akár egy másik tagállami repülőtérről) egyszerű utasként haza nem viszi őket.

Az uniós polgárok és svájci állampolgárok családtagjaira vonatkozó konkrét szabályokat illetően lásd: III. rész.

21.2. Vonatkoznak-e külön szabályok a határon benyújtott kérelmek feldolgozására? Ha a vízumkérelmet a határon nyújtják be, akkor is a megvizsgálásra és a döntéshozatalra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A határon történő vízumkérelmezés körülményeire (azaz a sürgősségre) való tekintettel azonban bizonyos szabályok jelentőségüket vesztik, hiszen a feldolgozás különböző lépései (a kérelem benyújtása, a kérelem megvizsgálása és a róla hozott döntés) gyors egymásutánban zajlanak le.


Ajánlott bevált gyakorlat:

Különbséget kell tenni az alábbiak között: a) azok a kivételes esetek, amikor a tagállamok területére beutazni kívánó, harmadik országbeli állampolgár megjelenik a határon és ott kíván vízumkérelmet benyújtani, illetve b) azok a sürgősségi esetek, amikor olyan személyek kényszerülnek nagy számban a tagállamok területére lépni, akiknek eredetileg ez nem állt szándékában: pl. egy Frankfurtba tartó repülőgépnek a frankfurti időjárási körülmények miatt a luxembourgi repülőtéren kell leszállnia; az utasokat autóbusszal viszik át Frankfurtba; közülük több százan csak át akartak haladni a frankfurti repülőtér nemzetközi részén, mielőtt folytatták volna útjukat harmadik országbeli úti céljuk felé, de így kénytelenek Luxemburgban vízumot igényelni. Az első, a) esetben elvben a vízumkérelmek megvizsgálására és a róluk való döntésre vonatkozó valamennyi szabályt alkalmazni kell, míg a második, b) esetben, ahol az érintett harmadik országbeli állampolgároknak egyáltalán nem állt szándékukban beutazni a tagállamok területére, csak vis maior okok kényszerítik őket erre, bizonyos rendelkezésektől – például a vízumdíj követelésétől – el lehet térni. A határon benyújtott vízumkérelmek esetében a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

21.2.1. A vízumkérelem alapelemei:

• Kitöltött és aláírt vízumkérdőív benyújtása;

• Ha az érintett tagállami illetékes hatóságai úgy ítélik, hogy a körülmények indokolják, (pl. ha rendkívüli sürgősséggel, illetve rövid idő alatt nagy számban kell vízumot kiadni), eltekinthetnek attól, hogy az egyes kérelmezők vízumkérdőívet töltsenek ki, és az illetőkre vonatkozó valamennyi szükséges adatot közvetlenül a nemzeti vízum-adatbázisba is bevihetik;

• Érvényes úti okmány bemutatása, lásd: II. rész, 4.1.1. pont;

• Főszabályként a bemutatott úti okmány érvényességének legalább három hónappal meg kell haladnia a tagállamok elhagyásának tervezett időpontját, de mivel gyakran a sürgősség indokolja, hogy a határon igényeljék a vízumot, ennél rövidebb érvényességi idő is elfogadható.

• A fényképekre vonatkozó előírásoknak megfelelő fénykép bemutatása (11. melléklet).

• Adott esetben biometrikus adatok felvétele, lásd: II. rész, 5. fejezet;

• A vízumdíj beszedése, lásd: II. rész, 4.4. pont;

• Támogató dokumentumok bemutatása, többek között a beutazás előre nem látható és nyomós okainak igazolására, lásd különösen: II. rész, 6.2. pont;

• Megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítást igazoló bizonyítékok bemutatása, lásd II. rész, 6.3. pont;

Humanitárius okokból, vagy ha az utazási egészségbiztosítás az adott határátkelőhelyen nem elérhető, el lehet tekinteni attól a követelménytől, hogy a kérelmező utazási egészségbiztosítással rendelkezzen.



Ajánlott bevált gyakorlat a vízumkérdőívekkel kapcsolatban: Alapvetően a vízumkérdőívekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni (lásd: 4.2. pont). A határátkelőhelyeken rendelkezésre álló nyelvi változatokat illetően (lásd: 4.2.1. pont) a vízumkérdőívnek rendelkezésre állni legalább annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén/nyelvein, amely határán a kérelmet benyújtják, valamint az uniós intézmények egyik hivatalos nyelvén, például angolul is.

21.3. Milyen típusú vízumok adhatók ki a külső határon? A külső határon kiadott vízum formája egységes vízum, amely a birtokosát – a tervezett tartózkodás céljától és körülményeitől függően – legfeljebb 15 napos tartózkodásra jogosítja fel. Átutazás esetén az engedélyezett tartózkodás hosszának meg kell egyeznie az átutazáshoz szükséges időtartammal. Lásd még: II. rész, 9. fejezet. Azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik kategóriája esetében előzetes egyeztetést kell folytatni, főszabály szerint nem lehet a külső határon vízumot kiadni. Mindazonáltal a külső határon kivételes esetben ilyen személyek számára is kiadható a vízumot kiadó tagállam területére vonatkozó, korlátozott területi érvényességű vízum (lásd: II. rész, 9.1.2. pont).

21.4. A vízumbélyeg kitöltése Lásd: II. rész, 11. fejezet.

21.5. Más tagállamok központi hatóságainak tájékoztatása a vízumkiadásról Lásd: II. rész, 10. fejezet.

21.6. A külső határon benyújtott vízumkérelmek elutasítása

Jogalap: a vízumkódex 32. cikkének (1), 35. cikkének (6) bekezdése, valamint VI. melléklete Ha a vízumkérelmet megvizsgálták és megállapították, hogy a kérelmező teljesíti az egységes vízum megszerzéséhez szükséges beutazási feltételeket, egységes vízumot lehet számára kiadni. Ha nem teljesülnek a beutazási feltételek, fel kell mérni, hogy a körülmények indokolják-e, hogy kivételesen eltérjenek az általános szabálytól; amennyiben igen, korlátozott területi érvényességű vízumot lehet kiadni (lásd: II. rész, 9.1.2. pont). Ha nem tartják indokoltnak az általános szabálytól való eltérést, a vízumkérelmet el kell utasítani. A fentieken túl akkor is el kell utasítani a vízumkérelmet a határon, ha a kérelmező nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani a beutazás előre nem látható és nyomós indokait.

Különbséget kell tenni a beléptetés megtagadása és a határon elutasított vízumkérelem között. A beléptetés megtagadására vonatkozó szabályokat a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex, míg a vízumkérelem elutasítására vonatkozókat a vízumkódex tartalmazza.

21.6.1. Milyen alapon kell a vízum kiadását megtagadni?

Általános szabályként el kell utasítani a vízumkérelmet, ha a kérelem vizsgálata során az alábbi következtetések közül egyre vagy többre jutnak:

a) a kérelmező nem kellőképpen bizonyította azokat az előre nem látható és nyomós indokokat, amelyek miatt nem állt módjában előzetesen vízumot igényelni;

b) a kérelmező hamis, hamisított, csalárd módon felhasznált, vagy olyan úti okmányt mutat be, amelynek érvényessége nem haladja meg három hónappal azt az időpontot, amikor a tagállamok területét elhagyni szándékozik;


c) a kérelmező nem indokolja meg a tervezett tartózkodás célját és körülményeit;

d) a kérelmező nyújt igazolást arról, hogy rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve hogy képes ezt a fedezetet jogszerűen megszerezni;

e) a kérelmező a folyó hat hónapos időszakban már három hónapot a tagállamok területén tartózkodott egységes vízummal vagy korlátozott területi érvényességű vízummal;

f) a kérelmezőre vonatkozóan a SIS-ben beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki;

g) a kérelmező a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek minősül, különösen amennyiben a tagállamok nemzeti nyilvántartása által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

h) a kérelmező adott esetben nem szolgál bizonyítékkal arra, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítása van;

i) megalapozott kétely merül fel a kérelmező által benyújtott támogató dokumentumok hitelességét vagy tartalmuk helytállóságát, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatok megbízhatóságát illetően, vagy a tekintetben, hogy a kérelmező a kérelmezett vízum lejárta előtt el szándékozik-e hagyni a tagállamok területét.

21.7. Közölni kell-e az érintett személlyel a vízumkérelem elutasítását és annak okait?

Jogalap: a vízumkódex 32. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése, 35. cikkének (7) bekezdése, valamint VI. melléklete

Az itt ismertetett eljárásokat 2011. április 5-től kötelező alkalmazni. Ezt megelőzően a vízumkérelmek elutasításának indokolására és az erről szóló értesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandók.

Ha a határellenőrzési hatóság elutasítja a kérelmező vízumkérelmét, ki kell töltenie az erről szóló értesítést és indokolást tartalmazó formanyomtatványt, amelyben alá is támasztja ezeket az indokokat, majd el kell juttatnia az érintett harmadik országbeli állampolgárnak, lásd: 25. melléklet.

22. AZ ÁTUTAZÓ TENGERÉSZEKNEK A KÜLSŐ HATÁRON KIADOTT VÍZUMOK

Vízumot kaphat a határon az átutazáshoz az a tengerész, akinek előre nem látható és nyomós indokok miatt nem állt módjában előzetesen vízumot igényelni, és a határ átlépésének célja, hogy fel- vagy visszaszálljon arra a hajóra, amelyen tengerészként dolgozni fog, illetve partra szálljon arról a hajóról, amelyen tengerészként dolgozott. Meg kell jegyezni, hogy a kérelmezők e kategóriájánál viszonylag gyakoriak az „előre nem látható és nyomós indokok”, hiszen az időjárási viszonyok miatt előre nem látható változtatások történhetnek annak a hajónak a menetrendjében, amelyre a tengerész fel- vagy visszaszállna, illetve amelyről leszáll.




Példák a határátlépésnek – és következésképpen a vízumkérelem határon történő benyújtásának – előre nem látható és nyomós indokaira:

• Egy tengerésszel közli hajózási ügynöke, hogy november 4-én Rotterdam (Hollandia) kikötőjében kell hajóra szállnia. Az üzenetet november 1-jén kapja meg, miközben még egy másik hajón szolgál. Erről a hajóról november 2-án száll le, majd november 3-án repülővel utazik Hollandiába.

• Egy Fülöp-szigeteki, a nagykövetségtől több száz kilométerre található szigeten, egy kis faluban élő tengerésszel május 1-jén közli hajózási ügynöke, hogy Rotterdam (Hollandia) kikötőjében kell felszállnia egy május 8-án induló hajóra.

• Egy tengerésszel közli hajózási ügynöke, hogy november 4-én Rotterdam kikötőjében kell hajóra szállnia. Az üzenetet november 1-jén kapja meg, miközben még egy másik, Píreuszba (Görögország) várhatóan november 2-án megérkező hajón szolgál. A tengerész ezért Görögország külső határán igényel vízumot, mert itt fog belépni a tagállamok területére, mielőtt repülőgéppel Hollandiába utazik.

Példák arra, amikor a tengerész nem tudja bizonyítani a határátlépés – és következésképpen a vízumkérelem határon történő benyújtásának – előre nem látható és nyomós indokait:

• Egy Fülöp-szigeteki, a nagykövetségtől több száz kilométerre található szigeten, egy kis faluban élő tengerész olyan, körutazást végző hajón dolgozik, amely rendszeres menetrend alapján háromhavonta ugyanazon a napon és időben hagyja el Rotterdam (Hollandia) kikötőjét.

• Egy Fülöp-szigeteki, a nagykövetségtől több száz kilométerre található szigeten, egy kis faluban élő tengerésszel május 1-jén közli hajózási ügynöke, hogy Rotterdam (Hollandia) kikötőjében kell felszállnia egy május 28-án induló hajóra.

Mielőtt az illetékes nemzeti hatóságok a tengerésznek vízumot adnak ki a határon, a 26. melléklet 1. részében ismertetett konkrét operatív utasításoknak megfelelően és a 26. melléklet 2. részében található formanyomtatvány segítségével információcserét kell végrehajtaniuk. A tengerészek esetében is a külső határokon kiadott vízumok típusaira vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, de átutazás esetén – a tengerészek által végzett munka különleges jellegének figyelembevételével – lehetővé kell tenni bizonyos mozgásteret.

Ajánlott bevált gyakorlat az átutazó tengerészek számára a külső határon kiadott vízumokhoz: Egy tengerész november 1-jén érkezik Brüsszel (Belgium) repülőterére, hogy felszálljon egy menetrend szerint november 3-án Antwerpen (Belgium) kikötőjébe érkező hajóra. Mivel a hajó akár késhet is, az átutazáshoz szükséges időt néhány napos mozgástér hozzáadásával kell kiszámítani.






V. RÉSZ: A KIADOTT VÍZUMOK MÓDOSÍTÁSA

23. A KIADOTT VÍZUM MEGHOSSZABBÍTÁSA

Jogalap: a vízumkódex 33. cikke Ha a vízum birtokosa már a tagállamok területén tartózkodik, és vis maior, humanitárius okok vagy súlyos személyes okok miatt nem áll módjában a vízum lejárta előtt távozni, a vízum meghosszabbítása iránti kérelmét még akkor is annak a tagállamnak az illetékes hatóságaihoz kell intéznie, amelyik tagállamban éppen tartózkodik, ha a vízumot nem az adott tagállam konzulátusa adta ki. Bizonyos körülmények fennállása esetén az érintett tagállam köteles meghosszabbítani (1.1. pont), más esetekben pedig dönthet úgy, hogy meghosszabbítja (1.2. pont) a vízumot.

23.1. Milyen körülmények fennállása esetén kötelező meghosszabbítani a kiadott vízumot?

A kiadott vízum érvényességi idejét és/vagy az engedélyezett tartózkodási időtartamot meg kell hosszabbítani, amennyiben a tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy a vízum birtokosa bizonyította, hogy vis maior vagy humanitárius okok akadályozzák abban, hogy a vízum érvényességi időtartamának vagy a vízum által engedélyezett tartózkodás hosszának lejárta előtt elhagyja a tagállamok területét. Példa a vis maior okra: – az utolsó pillanatban (pl. az időjárási körülmények vagy sztrájk miatt) változik a repülőpép menetrendje. Példa a humanitárius okokra: – az érintett hirtelen, súlyos betegsége (ami képtelenné teszi az utazásra), vagy valamely tagállamban élő közeli rokonának hirtelen, súlyos betegsége vagy halála. A vízumkönnyítési megállapodások értelmében csak vis maior okok miatt kötelező a vízumot meghosszabbítani, humanitárius okok miatt nem. A vízumkönnyítési megállapodások hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok azonban egyúttal kedvezményezettjei a vízumkódex nagyobb lehetőségeket biztosító rendelkezéseinek is.

23.1.1. Lehet-e díjat kérni a vis maior vagy humanitárius okok miatt meghosszabbított vízumokért?

A vis maior vagy humanitárius okok miatt meghosszabbított vízumokért nem lehet díjat kérni.

23.2. Milyen körülmények fennállása esetén nem kötelező meghosszabbítani a kiadott vízumot?

A kiadott vízum érvényességi időtartama és/vagy a tartózkodás időtartama meghosszabbítható, ha a vízum birtokosa súlyos személyes okokkal igazolja az időtartam meghosszabbítását. Példák a vízum meghosszabbítását indokoló súlyos személyes okokra: – egy namíbiai állampolgár Kölnbe (Németország) utazik egy operáción átesett családtagjáért. Tervezett indulása előtt egy nappal rosszabbodik a beteg állapota, és csak két héttel későbbre kap engedélyt, hogy elhagyhassa a kórházat. – egy angolai üzletember/üzletasszony Olaszországba utazik egy olasz vállalkozással kötendő szerződés letárgyalása és több gyártóüzem meglátogatása céljából. A tárgyalások a vártnál jobban elhúzódnak, ezért az angolai állampolgárnak a tervezettnél egy héttel tovább kell maradnia. Példák a vízum meghosszabbítását nem indokoló személyes okokra:


– egy kolumbiai állampolgár Svédországba utazik, hogy családi eseményen vegyen részt. Itt összetalálkozik egy régi barátjával, ezért két héttel meg kívánja hosszabbítani a tartózkodását.

23.2.1. Lehet-e díjat kérni a súlyos személyes okok miatt meghosszabbított vízumokért? A súlyos személyes okok miatt meghosszabbított vízumokért 30 EUR díjat kell felszámítani.

23.3. A vízum meghosszabbításáról hozott döntés előtt kell-e „előzetes egyeztetést” folytatni?

Ha a vízum birtokosa, aki a vízum meghosszabbítását kérelmezi, olyan harmadik ország állampolgára vagy olyan állampolgárok kategóriájába tartozik, akik esetében valamelyik tagállam „előzetes egyeztetést” ír elő, az egyeztetést nem kell ismét lefolytatni. Mivel az egyeztetést az eredeti vízum kiadását megelőzően már lefolytatták, feltételezhető, hogy a konzultáció eredménye még mindig érvényes.

23.4. Milyen területi érvényességű legyen a meghosszabbított vízum? A meghosszabbítás általában az eredeti vízuméval megegyező területre engedélyezi a beutazást birtokosának. A meghosszabbításért felelős tagállam hatóságai azonban korlátozhatják is a meghosszabbított vízum területi érvényességét. Ennek ellenkezője viszont nem lehetséges, tehát egy eredetileg korlátozott területi érvényességű vízumot nem lehet úgy kiterjeszteni, hogy a tagállamok területének egészére tegye lehetővé a beutazást.

23.5. Milyen hosszú tartózkodást tesz lehetővé a meghosszabbított vízum? A vízum meghosszabbítása általában nem eredményezhet egy adott 180 napos időszakon belül összesen 90 napnál hosszabb tartózkodást.

23.6. Milyen formában történjen a meghosszabbítás?

Jogalap: a vízumkódex 27. cikke, 33. cikkének (6) bekezdése, valamint X. melléklete A vízumok meghosszabbítása egységes formátumú vízumbélyeg formájában történik (19. melléklet), a bélyeget pedig a 11. fejezet és a 20. melléklet szerint kell kitölteni.

23.7. Mit kell ellenőrizni a vízum meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásakor? Ha az illetékes hatóság úgy értékeli, hogy a vízum meghosszabbítása iránti kérelmet alátámasztó indokok elégségesek, a következőket kell ellenőrizniük:

• a kérelmező úti okmánya érvényes lesz-e még a távozás tervezett időpontja után három hónapig?

• rendelkezik-e a kérelmező a további tartózkodás idejére szükséges anyagi fedezettel?

• bemutatott-e a kérelmező olyan bizonyítékot, amely igazolja, hogy a további tartózkodás idejére is rendelkezik utazási egészségbiztosítással?

Ha a vízumot vis major miatt hosszabbítják meg (vö. az 1.1. ponttal), az illetékes hatóság eltekinthet ennek ellenőrzésétől.





EZ A PONT CSAK AZ OLYAN HELYSZÍNEKEN KIADOTT VÍZUMOK MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA VONATKOZIK, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES:

23.8. Be kell-e vinni a VIS-be a meghosszabbított vízummal kapcsolatos adatokat? Ha a vízumot meghosszabbítják, az ezzel kapcsolatos adatokat be kell vinni a VIS-be.

24. KIADOTT VÍZUM MEGSEMMISÍTÉSE

Jogalap: a vízumkódex 34. cikke és VI. melléklete A vízumot meg kell semmisíteni, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a vízumkiadás feltételei nem teljesültek a vízum kiadásának időpontjában, különösen amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy azt csalárd módon szerezték. A vízumot főszabály szerint az azt kiadó tagállam illetékes hatóságai semmisítik meg. A vízumot más tagállam illetékes hatóságai is megsemmisíthetik, amely esetben a vízumot kiadó tagállam hatóságait tájékoztatni kell a megsemmisítésről.

Példa: Egy orosz állampolgár a moszkvai olasz konzulátus által kiadott, egyszeri beutazásra jogosító vízummal rendelkezik; megérkezik Brüsszel (Belgium) repülőterére, de nincs bizonyítéka olyan csatlakozó járatról, amely Brüsszelből valamelyik olasz repülőtérre vinné.

Feltételezhető, hogy a vízumot csalárd módon szerezte, ezért a belga hatóságoknak meg kell semmisíteniük a vízumot, és erről az olasz hatóságokat is értesíteniük kell.

Példa: Egy indiai állampolgár 20 napra érvényes, többszöri beutazást lehetővé tévő vízummal rendelkezik, amelyet a delhi olasz konzulátus adott ki azért, hogy részt vehessen egy olasz egyetem nyári kurzuson, de az illető most illegálisan dolgozik Németországban egy étteremben. Az illegális munkavállalással foglalkozó pénzügyi ellenőrzési hatóság vizsgálatot folytat, amely során fény derül az illető tevékenységére.

Ebben az esetben a német hatóságoknak meg kell semmisíteniük a vízumot.

24.1. A megsemmisítés okai Nem vonja automatikusan maga után a vízum megsemmisítését (különösen abban az esetben, ha a vízumot egy másik tagállam adta ki), de a beléptetést meg kell tagadni akkor, ha a vízum birtokosa nem mutatja be a [6.2.1. pontban] felsorolt valamennyi támogató dokumentumot, vagy a határon való megjelenéskor nem tudja bizonyítani, hogy rendelkezik a megfelelő anyagi fedezettel. Példa: Többszöri (üzleti célú) beutazásra jogosító, az uzsgorodi (Ukrajna) magyar konzulátus által kiadott vízummal rendelkező ukrán állampolgár Kijevből (Ukrajna) Rómába (Olaszország) repül turizmus céljából, de nem tudja bizonyítani, hogy olaszországi tartózkodása idejére megfelelő anyagi fedezettel rendelkezik. Egyértelmű, hogy vízumot magyarországi üzleti utazásra már felhasználta, és hogy a vízum még érvényes. Ebben az esetben a vízumot nem kell megsemmisíteni, de a beléptetést meg kell tagadni. Abban az esetben, ha a vízum birtokosa a határon elvégzett ellenőrzés során nem tudja bizonyítani az utazás célját, további vizsgálat szükséges annak megállapítására, hogy az illető nem csalárd módon szerezte-e a vízumot, és hogy nem áll-e fenn az illegális bevándorlás


veszélye. Szükség esetén fel kell venni a kapcsolatot a vízumot kiadó tagállam illetékes hatóságaival. Csak akkor kell a vízumot megsemmisíteni, ha bebizonyosodik, hogy csalárd módon szerezték. 24.2. Hogyan kell a megsemmisítést jelölni? A megsemmisített vízumra „MEGSEMMISÍTVE” feliratú bélyegzőlenyomatot kell helyezni, valamint a vízumbélyeg optikailag változó jelét, a „rejtett kép” biztonsági elemet és a „vízum” szót hegyes eszközzel használhatatlanná kell tenni. Ez annak megakadályozására szolgál, hogy az optikailag változó jelet a vízumbélyegről eltávolítsák és visszaéljenek vele. Ajánlott bevált gyakorlat a bélyegző nyelvéhez/nyelveihez és a vízum megsemmisítésére vonatkozó információkhoz: Azért, hogy valamennyi tagállam illetékes hatósága megérthesse a bélyegző jelentését, a „megsemmisítve” szó szerepelhet a megsemmisítést elvégző tagállam nemzeti nyelvét/nyelvein, például angolul. Lásd még a 4. pontot is. EZ A PONT CSAK AZ OLYAN HELYSZÍNEKEN KIADOTT VÍZUMOK MEGSIMMISÍTÉSÉRE VONATKOZIK, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES: 24.3. Be kell-e vinni a VIS-be a megsemmisített vízummal kapcsolatos adatokat? Ha a vízumot megsemmisítik, az ezzel kapcsolatos adatokat be kell vinni a VIS-be.

24.4. Közölni kell-e az érintett személlyel a megsemmisítést és annak indokait?

Az itt ismertetett eljárásokat 2011. április 5-től kötelező alkalmazni.

Ezt megelőzően a vízumok megsemmisítésének indokolására és az erről szóló értesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandók.

Ha az illetékes hatóság megsemmisíti a vízumot, ki kell töltenie az erről szóló értesítést és indokolást tartalmazó formanyomtatványt, amelyben alá is támasztja ezeket az indokokat, majd el kell juttatnia az érintett harmadik országbeli állampolgárnak, lásd: 25. melléklet.

24.5. Élhet-e az érintett személy jogorvoslattal a megsemmisítésről szóló döntéssel szemben?

Az itt ismertetett eljárásokat 2011. április 5-től kötelező alkalmazni. Ezt megelőzően a megsemmisítésről szóló döntéssel szembeni jogorvoslatra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandók. A megsemmisített vízum birtokosa jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást a megsemmisítésről szóló döntést meghozó tagállammal szemben kell lefolytatni. A megsemmisítésről szóló értesítéssel együtt a vízum birtokosát tájékoztatni kell a jogorvoslat esetén követendő eljárásról is.

25. A KIADOTT VÍZUM VISSZAVONÁSA

Jogalap: a vízumkódex 34. cikke és VI. melléklete A vízumot vissza kell vonni, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy kiadásának feltételei többé nem teljesülnek. A vízumot főszabály szerint az azt kiadó tagállam illetékes hatóságai



vonják vissza. A vízumot más tagállam illetékes hatóságai is visszavonhatják, amely esetben a vízumot kiadó tagállam hatóságait tájékoztatni kell a visszavonásról.

Példa: A vízumot vissza kell vonni a határon, ha birtokosára vonatkozóan a kiadás óta

figyelmeztető jelzés lépett érvénybe a schengeni információs rendszerben (SIS).

A vízumot a vízum birtokosának kérésére is vissza lehet vonni. Az erre vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani. A vízumot kiadó tagállam illetékes hatóságait értesíteni kell a vízum visszavonásáról.

25.1. A visszavonás indokai Nem eredményezi automatikusan a vízum visszavonását (különösen abban az esetben, ha a vízumot egy másik tagállam adta ki), ha a vízum birtokosa nem mutatja be a II. rész 6.2. pontjában felsorolt valamennyi támogató dokumentumot, vagy nem tudja bizonyítani, hogy rendelkezik a megfelelő anyagi fedezettel.

25.2. Hogyan kell a visszavonást jelölni? A visszavont vízumra „VISSZAVONVA” feliratú bélyegzőlenyomatot kell helyezni, valamint a vízumbélyeg optikailag változó jelét, a „rejtett kép” biztonsági elemet és a „vízum” szót hegyes eszközzel használhatatlanná kell tenni. Ez annak megakadályozására szolgál, hogy az optikailag változó jelet a vízumbélyegről eltávolítsák és visszaéljenek vele. Ajánlott bevált gyakorlat a bélyegző nyelvéhez/nyelveihez és a vízum visszavonására vonatkozó információkhoz: Azért, hogy valamennyi tagállam illetékes hatósága megérthesse a bélyegző jelentését, a „visszavonva” szó szerepelhet a visszavonást elvégző tagállam nemzeti nyelvét/nyelvein, például angolul. Lásd még a 4. pontot is. EZ A PONT CSAK AZ OLYAN HELYSZÍNEKEN KIADOTT VÍZUMOK VISSZAVONÁSÁRA VONATKOZIK, AHOL A VIS MÁR MŰKÖDŐKÉPES:

25.3. Be kell-e vinni a VIS-be a visszavont vízummal kapcsolatos adatokat? Ha a vízumot visszavonják, az ezzel kapcsolatos adatokat be kell vinni a VIS-be.

25.4. Közölni kell-e az érintett személlyel a visszavonást és annak okait?

Az itt ismertetett eljárásokat 2011. április 5-től kötelező alkalmazni. Ezt megelőzően a vízumok visszavonásának indokolására és az erről szóló értesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandók. Ha az illetékes hatóság visszavonja a vízumot, ki kell töltenie az erről szóló értesítést és indokolást tartalmazó formanyomtatványt, amelyben alá is támasztja ezeket az indokokat, el kell juttatnia az érintett harmadik országbeli állampolgárnak, lásd: 25. melléklet.

25.5. Élhet-e az érintett személy jogorvoslattal az visszavonással szemben?

Az itt ismertetett eljárásokat 2011. április 5-től kötelező alkalmazni.

Ezt megelőzően a vízumok visszavonásával szembeni jogorvoslatra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandók.



A visszavont vízum birtokosa jogorvoslattal élhet, amennyiben a vízumot nem az ő kérésére vonták vissza. A jogorvoslati eljárást a vízumot visszavonó tagállammal szemben kell lefolytatni. A visszavonásról szóló értesítéssel együtt a vízum birtokosát tájékoztatni kell a jogorvoslat esetén követendő eljárásról is.


26. A „MEGSEMMISÍTVE” ÉS A „VISSZAVONVA” SZÓ FORDÍTÁSAI

EN ANNULLED REVOKED

BG АНУЛИРАНА ОТМЕНЕНА

ES ANULADO RETIRADO

CS NEPLATNÉ ZRUŠENO

DA ANNULLERET INDDRAGET

DE ANNULLIERT AUFGEHOBEN

ET TÜHISTATUD KEHTETUKS TUNNISTATUD

EL ΚΑΤΑΡΓΕΙΤΑΙ ΑΝΑΚΑΛΕΙΤΑΙ

FR ANNULÉ ABROGÉ

IT ANNULLATO REVOCATO

LV ANULĒTA ATCELTA

LT PANAIKINTA ATŠAUKTA

HU MEGSEMMISÍTVE VISSZAVONVA

MT ANNULLATA REVOKATA

NL NIETIG VERKLAARD INGETROKKEN

PL UNIEWAŻNIONO COFNIĘTO

PT ANULADO REVOGADO

RO ANULAT REVOCAT

SK ZRUŠENÉ ODVOLANÉ

SL RAZVELJAVLJENO PREKLICANO

FI MITÄTÖN KUMOTTU

SV UPPHÄVD ÅTERKALLAD

NO ANNULLERT INNDRATT


VI. RÉSZ: A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA

• Uniós jog:

– Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról (HL L 239., 2000.9.22., 19—62. o.);

– A Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Uniót létrehozó szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott együttes fellépésről a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, harmadik országbeli diákok utazási könnyítéseiről (HL L 327., 1994.12.19., 1. o.);

– A Tanács 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.), a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendelet módosításáról szóló, 2002. február 18-i 334/2002/EK tanácsi rendelet szerinti módosításokkal (HL L 53., 2002.2.23., 7. o.);

– A Tanács 2008. július 24-i 856/2008/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendelet módosításáról (HL L 235., 2008.9.2., 1. o.);

– Az Európai Parlament és a Tanács 1998. szeptember 24-i 2119/98/EK határozata a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról (HL L 268., 1998.10.3., 1. o.);

– Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 364., 2000.12.18., 1. o.);

– A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21.), az alábbi módosításokkal:

– a Tanács 2414/2001/EK rendelete (HL L 327., 2001.12.12., 1. o.);

– A Tanács 453/2003/EK rendelete (HL L 69., 2003.3.13, 10. o.);

– A Tanács 2005. június 2-i 851/2005/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 141., 2005.6.4, 3. o.);

– A Tanács 2006. december 21-i 1932/2006/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 405., 2006.12.30., 23. o., helyesbítés: HL L 29., 2007.2.3., 10. o.);

– A Tanács 2009. november 30-i 1244/2003/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:42000A0922(02):HU:HTML



http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31994D0795:HU:HTML


http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31995R1683:HU:HTML

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32002R0334:HU:NOT







http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000X1218(01):EN:HTML







http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:405:0023:0034:HU:PDF





mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 336., 2009.12.18., 1-3. o.)

– A Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam által el nem ismert úti okmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.);

– A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.);

– A Tanács 2003. április 14-i 693/2003/EK rendelete egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) létrehozásáról, valamint a Közös Konzuli Utasítás és a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 99., 2003.4.17., 8.o.);

– A Tanács 2003. április 14-i 694/2003/EK rendelete a 693/2003/EK rendeletben előírt egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) egységes formátumairól (HL L 99., 2003.4.17., 15.o.);

– A Tanács 2004. március 8-i határozata az Európai Közösség és a Kínai Népköztársaság állami idegenforgalmi hivatala között létrejött, a Kínai Népköztársaságból érkező turistacsoportok vízumairól és az ezzel összefüggő kérdésekről (ADS) szóló egyetértési megállapodás megkötéséről (HL L 83., 2004.3.20., 12. o.);

– Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 38/2004/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról (HL L 229., 2004.6.29.,35. o.);

– Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.);

– Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 896/2006/EK határozata a személyek külső határokon történő, Svájc és Liechtenstein által a területükön történő átutazás céljából kiadott egyes tartózkodási engedélyeknek a tagállamok által történő egyoldalú elismerésén alapuló ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről (HL L 167., 2006.6.20., 8. o.);

– Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1931/2006/EK rendelete a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról (HL L 405., 2006.12.30.; helyesbítés: HL L 29., 2007.2.3., 3. o.);

– Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 582/2008/EK határozata a személyek külső határokon történő ellenőrzése egyszerűsített, egyes dokumentumoknak Bulgária, Ciprus és Románia által a területükön történő














http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004L0038R(01):EN:HTML

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004L0038R(01):EN:HTML




http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:167:0008:01:HU:HTML





http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:029:0003:01_REG_2006_1931_9:HU:HTML

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2007:029:0003:01_REG_2006_1931_9:HU:HTML



átutazás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló rendszerének bevezetéséről (HL L 161., 2008.6.20., 30. o.);

– Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 810/2009/EK rendelete a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 265/2010/EU rendelete (2010. március 25.) a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek, valamint az 562/2006/EK rendeletnek a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgása tekintetében történő módosításáról (HL L 85., 2010.3.31., 1. o.);

– Az Európai Parlament és a Tanács 1091/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról, HL L 329., 2010.12.14., 1.o.)

– Az Európai Parlament és a Tanács 1211/2010/EU rendelete (2010. december 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról, HL L 339., 2010.12.22., 6.o.

• Nemzetközi jog:

– A nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. december 7-i egyezmény (ICAO-egyezmény) 2. és 9. melléklete;

– Az emberi jogok védelméről szóló, 1950. november 4-i európai egyezmény és jegyzőkönyvei;

– A tengerészek személyazonossági okmányairól szóló, 2003. június 19-i (185. sz.) ILO-egyezmény;

– Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás (HL L 114, 2002.4.30., 6. o.);

– A Tanács 2007. november 29-i 2007/840/EK határozata az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 332., 2007.12.18., 66. o.);

– Iránymutatás az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtásáról;

– A Tanács 2007. április 19-i 2007/340/EK határozata az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 129., 2007.5.17., 25. o.);









http://www.icao.int/icaonet/dcs/7300_cons.pdf

http://www.icao.int/icaonet/dcs/7300_cons.pdf

http://conventions.coe.int/Treaty/en/Treaties/Html/005.htm

http://conventions.coe.int/Treaty/en/Treaties/Html/005.htm

http://www.ilo.org/public/english/dialogue/sector/papers/maritime/sid-test-report1.pdf

http://www.ilo.org/public/english/dialogue/sector/papers/maritime/sid-test-report1.pdf

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:22002A0430(01):EN:HTML









– Közös iránymutatás az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtásáról;

– A Tanács 2007. november 8-i 2007/821/EK határozata az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 334., 2007.12.19., 84. o.);

– Iránymutatás-tervezet az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtásáról;

– A Tanács 2007. november 8-i 2007/822/EK határozata az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 334., 2007.12.19., 97. o.);

– Iránymutatás az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtásáról;

– A Tanács 2007. november 8-i 2007/823/EK határozata az Európai Közösség és a Montenegrói Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 334., 2007.12.19., 109. o.);

– Iránymutatás-tervezet az Európai Közösség és a Montenegrói Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtásáról;

– A Tanács 2007. november 8-i 2007/824/EK határozata az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 334., 2007.12.19., 125. o.);

– Iránymutatás-tervezet az Európai Közösség és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtásáról;

– A Tanács 2007. november 8-i 2007/825/EK határozata az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 334., 2007.12.19., 137. o.);

– Iránymutatás-tervezet az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtásáról;

– A Tanács 2007. november 22-i 2007/827/EK határozata az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 334., 2007.12.19., 169. o.);

– Iránymutatás az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtásáról; A Tanács 2011/117/EU határozata (2011. január 18.) az Európai Unió és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 52., 2011.2.25., 34. o.)

















– A Tanács 2011/157/EU határozata (2011. február 24.) az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság közötti, a diplomata, szolgálati vagy hivatali útlevéllel rendelkező személyeknek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességéről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 66., 2011.3.12., 1.o.)


hukonzuliszolgalat.kormany.hu/download/a/f9/20000/hu_handbook.pdf · mi a teendő abban az esetben,...

Documents