microsoft frontpage '98 - users.atw.huusers.atw.hu/pszfsalgo/files/downloads/frontpage...

�: www.pszfsalgo.hu, �: [email protected], �: 30/644-5111 Microsoft FrontPage '98

A jegyzetet a PSZF-Salgó Kft. megbízásából Gajdár Csabáné programozó készítette 315

Microsoft FrontPage '98

Tartalomjegyzék

Alapfogalmak ____________________________________________________________ 317

Mi is az a World Wide Web (WWW)? _____________________________________________ 317

Kommunikáció és a Web szerverek ________________________________________________ 317

HTML szerkesztés ________________________________________________________ 317

A HTML szerkesztés alapjai ______________________________________________________ 317

HTML szerkesztés a Microsoft FrontPage '98 segítségével ________________________ 318

Mi a Microsoft FrontPage '98, és milyen segítséget nyújt a HTML oldalak szerkesztésében? 318

A FrontPage részei ______________________________________________________________ 318

A FrontPage Explorer indítása ____________________________________________________ 318

Új FrontPage web készítése_______________________________________________________ 319

A projekt nézetei _______________________________________________________________ 320

Mőveletek meglévı oldalakkal a FrontPage Editorban ________________________________ 323

Nézetek a szerkesztıben _________________________________________________________ 324

Új oldal létrehozása _____________________________________________________________ 324

Az oldal jellemzıinek beállítása ___________________________________________________ 325

Frame-es (keretes) oldal készítése _________________________________________________ 326

A keretek szerkesztése ___________________________________________________________ 328

Szövegszerkesztés a FrontPage Editor segítségével ___________________________________ 328

Bekezdések __________________________________________________________________________ 329

Stíluslapok ___________________________________________________________________________ 329

Betők _______________________________________________________________________________ 330

Felsorolás és számozás _________________________________________________________________ 331

Szimbólumok _________________________________________________________________________ 332

Táblázatok ___________________________________________________________________________ 332

Szöveges hyperlinkek ____________________________________________________________ 335

Multimédia, látványelemek _______________________________________________________ 336

Képek, videók, hangok _________________________________________________________________ 336

Az oldal háttérstílusának meghatározása ____________________________________________________ 340

A projektétıl eltérı téma egy oldalhoz _____________________________________________________ 341

Egy látványos megoldás ________________________________________________________________ 342

Animált oldalváltás ____________________________________________________________________ 342

Diavetítı ____________________________________________________________________________ 343

Fényújság ____________________________________________________________________________ 343

Adatbevitelt lehetıvé tevı elemek, és az azokat kezelı script-ekkel kapcsolatos tudnivalók __ 344 Form-ok tulajdonságai __________________________________________________________________ 345

Egysoros szövegdobozok _______________________________________________________________ 350

Többsoros szövegdobozok ______________________________________________________________ 352

Választónégyzetek _____________________________________________________________________ 353

Rádiógombok ________________________________________________________________________ 353

Listák _______________________________________________________________________________ 354

Microsoft FrontPage '98 �: www.pszfsalgo.hu, �: [email protected], �: 30/644-5111


Nyomógombok ________________________________________________________________________ 356

Képek, mint őrlapelemek ________________________________________________________________ 356

Címkék ______________________________________________________________________________ 356

"Programok" beszúrása _________________________________________________________ 357

Script ________________________________________________________________________________ 357

Java alkalmazás________________________________________________________________________ 360

Plug-in ______________________________________________________________________________ 360

ActiveX vezérlı _______________________________________________________________________ 360

Adatforrások használata _________________________________________________________ 360

Speciális elemek ________________________________________________________________ 361

Vízszintes vonal _______________________________________________________________________ 361

Dátumbélyegzı ________________________________________________________________________ 361

Tartalomjegyzék _______________________________________________________________________ 362

Navigációs sáv ________________________________________________________________________ 362

Hyperlink-es nyomógomb ________________________________________________________________ 363

Keresı őrlap __________________________________________________________________________ 363

Látogatás-számláló _____________________________________________________________________ 364

Egyéb FrontPage komponensek ___________________________________________________________ 365

Az Editor alapbeállításai _________________________________________________________ 366

Fájlok beimportálása a FrontPage web-be __________________________________________ 367

Csatorna (Channel) definiálása ___________________________________________________ 367

A projekt bekonfigurálása ________________________________________________________ 368

Hozzáférés korlátozása __________________________________________________________ 370

A FrontPage beállítási lehetıségei _________________________________________________ 371

A projekt közzététele a web-en ____________________________________________________ 371

Melléklet ________________________________________________________________ 372

Új FrontPage web létrehozásakor választható projektkategóriák _______________________ 372

Corporate Presence Wizard ______________________________________________________________ 372

Discussion Web Wizard _________________________________________________________________ 373

A FrontPage beépített sablonjai ___________________________________________________________ 374



Microsoft FrontPage '98

Alapfogalmak

Mi is az a World Wide Web (WWW)? A World Wide Web (röviden WWW ) a leggyorsabban terjedı és legnépszerőbb Internet szolgáltatás.

Hatalmas népszerőségének oka a nagy erejő információhordozás, melyet megvalósít, valamint az ehhez való hozzáférést biztosító eszközök könnyő kezelhetısége. A másik ok, hogy kihasználja a multimédiás lehetıségeket, így a felhasználó nem száraz szövegekkel találja szemben magát, hanem érdekes, színes, képekkel, animációkkal, hanganyagokkal tőzdelt dokumentumokat nézegethet. Könnyedén ugrálhat az egyes dokumentumok között, mit sem sejtve arról, hogy közben esetleg bejárja az egész világot, mivel ezek az információk különbözı számítógépekrıl (WWW szerverekrıl) származnak, melyek a világ legkülönbözıbb részein találhatók. Ezt a lehetıséget az un. hyperlinkek biztosítják.

A felhasználó speciális szoftverek, un. böngészık (browser-ek) segítségével barangolhat az Interneten, és tekintheti meg a számára érdekes információkat. A két legelterjedtebb böngészı a Netscape Communicator (régebben Netscape Navigator) és a Microsoft Internet Explorer (melynek 4.0-s verziója már Windows 98 esetén az operációs rendszer része).

Az információ hypertext formájában jelenik meg a felhasználó elıtt. Ez egy olyan dokumentum, amelynek külsı megjelenési formáját egy különleges nyelv segítségével írják le, amely nyelv ismeretére a felhasználónak nincs szüksége, mivel az így megírt oldalaknak csak a megjelenési formáját látja a böngészı használatával. Ez a nyelv a HTML (HyperText Markup Language).

A hyperlink egy a dokumentumból jól kiemelkedı szövegrész (pl. aláhúzott, eltérı színő), kép vagy képrészlet, nyomógomb stb., mely a világ bármely részén megtalálható WWW szerveren lévı objektumra mutat, legyen az egy másik HTML oldal, fájl e-mail cím vagy egyéb objektum.

Mi az az URL? A hyperlinkeknek két része van. Az egyik a felhasználó elıtt megjelenı, a szövegbıl kiemelt objektum, a másik az URL (Uniform Resource Locator), amely a böngészı számára megmondja, hogy hogyan valósítsa meg a kapcsolatot a hyperlink által mutatott objektumra. Az URL felépítése a következı:

• le kell írnia a használandó protokollt, mivel a WWW böngészık nem csak WWW szerverekkel, állhatnak kapcsolatban (kapcsolatot teremthetnek pl. FTP szerverekkel is);

• meg kell határoznia azt a szervert, ahol az információ található; • valamint a dokumentum elhelyezkedését (alkönyvtár-útvonalát) és nevét az adott szerveren.

Kommunikáció és a Web szerverek A WWW kommunikációját a HTTP (HyperText Transfer Protocoll) kommunikációs protokoll valósítja meg.

A kliens-szerver rendszerek esetében a felhasználói igényeket a kliens programok közvetítik a szerver felé. A böngészı az URL-ben meghatározott protokollt használja. Web szerverekhez kapcsolódás esetén a HTTP protokollt kell alkalmaznia (FTP szerverhez az FTP protokollt stb.).

Mi is valójában a szerepe a kliensnek, és mi a szerepe a Web szervernek? A kliens program feladata, hogy elérje az URL-ben meghatározott protokoll segítségével a szintén az URL-ben megadott szervert, és a szerveren lévı objektumot (HTML oldalt, fájlt stb.), valamint megjelenítse azt. Ezek a kliens programok a böngészık.

A Web szerver valamely (általában) távoli számítógépen futó program, mely kiszolgálja a kliens igényeit, és itt találhatók meg a HTML dokumentumok.

HTML szerkesztés

A HTML szerkesztés alapjai Mint arról már esett szó, a World Wide Web-en megjelenı dokumentumok leíró nyelve a HTML. Ennek a

nyelvnek az ismeretére akkor van csak szükség, ha valaki ilyen HTML dokumentumot szeretne szerkeszteni. A FrontPage '98 esetében ez azonban nem feltétlenül szükséges. Éppen ebben rejlik ennek egyik nagyszerősége: a felhasználók számára nagyon megkönnyíti a használatát, mivel nekik nem szükséges a nyelvet ismerniük, hiszen a böngészık ezt a nyelvet "lefordítva" csak a szépen megformázott, multimédiás elemekkel megtőzdelt dokumentumot tárják a szemük elé.



A HTML szerkesztéséhez szükség van az ahhoz kapcsolódó alapfogalmakra. • Tag: a tag-ek a nyelv elemei, ilyen elem pl. a bekezdés, a kép, a link stb., ezeket a <> jelpár közé

kell írni. • Form: speciális HTML tag, mely adatbevitelt tesz lehetıvé, az azon belül elhelyezett további

elemek segítségével (ilyen elemek pl. a beviteli mezık, a nyomógombok, a választónégyzetek, a rádiógombok stb.), magyar megnevezése őrlap.

• Frame: elıfordul, hogy egy oldalt több felé osztanak, ezek a frame-ek (keretek), melyeknek lényege, hogy külön-külön scrollozható a tartalmuk; minden frame-nek külön HTML forrása van, mivel egymástól teljesen különálló egységek.

• Script: script-eket használnak arra, hogy valamilyen eseményhez egy tevékenységsorozatot rendeljenek, ez azt jelenti, hogy egy esemény bekövetkezésekor az ahhoz rendelt script-ben leírt tevékenységek végrehajtódnak (ilyen lehet pl. ha egy CD-kereskedés web-lapján a felhasználó kitölt egy CD-megrendelı lapot, és a "Rendelés elküldése" nyomógombra kattint és megjelenik a CD-kért fizetendı összeg, valamint a megrendelés a szerveren tárolásra kerül). A script egy olyan programkód, melyet direkt módon futtat egy olyan program, mely ismeri azt a nyelvet, melyen a script íródott, így nincs szükség a fordítására sem.

• CGI: a CGI (Common Gateway Interface) írja le azt az eljárást, ahogyan a script-ek a szerverrel kommunikálnak.

HTML szerkesztés a Microsoft FrontPage '98 segítségével

Mi a Microsoft FrontPage '98, és milyen segítséget nyújt a HTML oldalak szerkesztésében? A Microsoft FrontPage '98 (a továbbiakban csak FrontPage) egy wisiwig (úgymond "azt kapod amit látsz")

szerkesztı, melynek segítségével akár a HTML nyelv ismerete nélkül is könnyedén szerkeszthetünk HTML oldalakat, majd közzétehetjük azokat az Interneten.

A FrontPage rengeteg segítséget nyújt a szerkesztésben. Lehet például válogatni elıre felépített oldalstruktúrák közül (ennek persze csak több összefüggı oldal készítése esetén van értelme), valamint válogathatunk elıre definiált oldal-megjelenési sémák között is. Ezeken kívül persze sok más, munkánkat megkönnyítı lehetıséget biztosít a számunkra.

A FrontPage részei A FrontPage csomag több programot tartalmaz, ezek közül a legfontosabbak:

• MS FrontPage Explorer a szerkesztés kereteit biztosítja egy projekthez. • MS FrontPage Editor HTML oldalak szerkesztésére használható. • MS FrontPage Personal Web Server web szerver. • MS FrontPage Server Administrator a web szerver adminisztrációját teszi lehetıvé. • MS FrontPage Server Extensions Resource Kit a web szerver adminisztrációját segítı csomag.

A FrontPage Explorer indítása Miután feltelepítettük a FrontPage-et,

nekiláthatunk a munkának. A projektkészítéshez a FrontPage Explorer biztosítja a keretet, így ezt kell használni. Ha elindítjuk a programot, a következı párbeszédablak jelenik meg.

Itt választható ki, hogy melyik projektet azaz FrontPage web-et szeretnénk fejleszteni. Az Open an Existing FrontPage Web bejelölésével a már meglévı projektjeink közül választhatunk ki egyet a listából. A lista alatt mindig látszik az elérési út. Elıl mindig a "http://" megnevezés áll, majd a gép neve, ezután pedig a projekt elérési útja a gépen. Ez az elérési út alapesetben a "\FrontPage Webs\Content" alkönyvtárból indul ki, tehát ez számít a gyökérnek. Pl. ha van egy NKK nevő projekt, és ezt kiválasztjuk a listából, a gép neve pedig Eromu, a lista alatt ez fog megjelenni: "http://Eromu/nkk". Valójában a számítógépen az NKK projekt a



"C:\FrontPage Webs\Content\nkk" alkönyvtárban található, de mivel a Web Server úgy van beállítva, hogy gyökérnek a "C:\FrontPage Webs\Content" könyvtárat lássa, csak a "/nkk" szerepel. (Az URL hivatkozások felépítése a "Mi is az a World Wide Web (WWW)" címszó alatt olvasható.)

Ha már régebben készítettünk egy FrontPage web-et, de nincs a listán, a More Webs nyomógomb segítségével megkereshetjük. Fordított esetben, azaz ha a listán olyan projekt szerepel, mellyel már nem szeretnénk dolgozni, kitörölhetjük azt onnan a Del billentyő segítségével.

Amennyiben a meglévı projekt megnyitását választjuk, a program bekéri a felhasználói nevet és a jelszót, melyet korábban megadtunk a FrontPage web szerkesztéséhez.

Új projektet a Create a New FrontPage web lehetıség bejelölésével hozhatunk létre. Az Always open last web választónégyzet kipipálása esetén nem jelenik meg a FrontPage Explorer elindításakor ez a párbeszédablak, hanem az utoljára szerkesztett FrontPage web kerül megnyitásra. Ha ezt a lehetıséget kiválasztottuk, és késıbb szeretnénk újra megjeleníteni induláskor a dialógusablakot, akkor a Tools/Options menüpontban (azaz a Tools menü Options almenüpontját választva) a General fülön a Show Getting Started dialog kipipálásával ezt megtehetjük.

A megnyitást nem csak induláskor végezhetjük el, ugyanezt a dialógust használhatjuk, ha a File/Open FrontPage Web menüpontot vagy az eszköztáron a ikont választjuk. Bezárni az aktuálisan megnyitott projektet pedig a File/Close FrontPage Web menüponttal lehet.

Új FrontPage web készítése Ha az új projekt készítését (Create a New FrontPage web) választjuk, és az OK gombra kattintunk,

megjelenik a következı ablak.

Elıször ki kell választani az elkészítendı FrontPage web típusát: • One Page Web: Egyetlen üres oldal létrehozása • Import an Existing Web: Létrehoz egy új FrontPage web-et, melybe fájlokat importálhatunk meglévı webektıl, legyenek azok a saját gépünkön, vagy külsı web site-ok (web-helyek). Az importálásban varázsló segít minket, melynek neve Import Web Wizard. Elsı lépésként azt kell kiválasztani, honnan szeretnénk importálni a fájlokat. A From a source directory of files on a local computer or network kiválasztásával saját gépünkrıl vagy helyi hálózatról válogathatunk, míg a From a World Wide Web site választásával a világhálóról importálhatunk a cím beírásával. Az elsı esetben a Browse gomb segítségével tallózással választhatjuk ki azt a mappát, melybıl importálni szeretnénk a fájlokat. Az Include subfolders kipipálásával a varázsló a kiválasztott mappa almappáit is felolvassa. A második lépésben az importálandó fájlokat kell kiválasztani a listából. Az Import Web Wizard varázsló lépéseit mutató ábrák a következı oldalon találhatók. • From Wizard or Template: FrontPage web létrehozása minta alapján. A FrontPage-ben vannak elıre definiál minták, ezek közül választhatunk a listából, majd ez alapján az Explorer létrehoz egy a mintában elıre definiált szerkezetet, és kialakítja az egyes oldalak megjelenési formáját is.

A Choose a title for your FrontPage web mezıbe egy címet kell adnunk a projektnek. Ha ezt kitöltjük, a beviteli mezı alatt láthatjuk az alapértelmezett hivatkozást: annak a mappának a nevét és elérési útját a web szerveren, ahová a FrontPage web fájljai kerülni fognak. Ezt a hivatkozást azonban a Change gombbal megváltoztathatjuk.

Az Add to current web választónégyzet bejelölésével az aktuálisan megnyitott projekthez lehet hozzáadni az új FrontPage web-et.

Az alábbi ábrán az Import an Existing Web kiválasztásakor használt Import Web Wizard elsı lépése, a forráskiválasztás látható.



A következı kép az Import Web Wizard második lépését, az importálandó fájlok kiválasztását mutatja.

Ugyanezeket a lépéseket követhetjük, ha a File/New/FrontPage Web menüpontot választjuk. Ha eldöntöttük milyen projekten dolgozunk, a következı lépésben egy felhasználói nevet és egy jelszót kér a

program. Ez már létezı FrontPage web esetén azt jelenti, hogy a korábban megadott jelszót kell beírni, új projektnél pedig meg kell adni egy felhasználói nevet és egy jelszót, mellyel a továbbiakban dolgozni szeretnénk.

A projekt nézetei A jelszóbekérés után nekiláthatunk a munkának. A megjelenı képernyın több nézetben is megtekinthetjük

projektünket. Ezekben a nézetekben nem egy-egy oldalt látunk magunk elıtt, hanem az egész FrontPage web-et, a legtöbb esetben szerkezeti megvilágításban.

A kezdeti nézet új FrontPage web esetében a Navigation, azaz a navigációs szerkezet, amely a következı képpen néz ki, ha a One Page Web lehetıséget választottuk.

Ez azt mutatja, hogy a projektünk egyetlen oldalt tartalmaz - melynek neve "Home Page" - , és a dobozka alá írt szöveg felhívja figyelmünket, hogy az oldal szerkesztéséhez kattintsunk duplán a dobozra, vagy használjuk a New Page nyomógombot - ami az eszköztáron található, - új oldal hozzáadásához.

Most nézzük meg részletesen, hogy melyik nézet pontosan mit jelent.



Folders: Azokat a mappákat és tartalmukat mutatja, melyek az aktuálisan megnyitott FrontPage web

részei. Egy fájlnak kiírja a nevét, a címét, típusát, az utolsó módosítás idıpontját, a felhasználó nevét aki módosította, valamint megjegyzéseket. Ha új mappát szeretnénk létrehozni, vagy törölni, másolni, mozgatni, átnevezni szeretnénk valamit, legyen ez mappa vagy fájl, ebben a nézetben kell megtenni. A fájlmőveletek végrehajtása a Windows-ban megszokott módon történik.

All Files: Egy összefoglaló listában mutatja az összes fájlt, melyek a projekt részei. Az információk

többsége megegyezik a Folders nézetnél látottakkal.

Navigation: A nézet a FrontPage web-ünk navigációs szerkezetét mutatja. Ez faszerkezetet alkot, melynek a

gyökere a kezdı oldal, melyrıl lejjebb léphetünk az alsó szintekre, onnan pedig mind fölfelé, lefelé és vízszintesen is mozoghatunk, azaz azt a navigációs szerkezetet mutatja, mely alapján a felhasználó majd bejárhatja a projekt oldalait. A lényege, hogy mindenképpen lennie kell egy gyökérnek (és csak egy lehet), ebbıl ágazhat ki a többi oldal, mint a faágak, vagyis minden ágnak kell lennie egy szülıjének, de csak egy lehet. A fán kívül is helyezhetık el oldalak, újabb és újabb fák építhetık fel így egymás mellett, ezek azonban külön navigációs szerkezetet alkotnak. A jobb oldali ábrán egy ilyen navigációs faszerkezet látható.

Új ágat, azaz oldalt a File/New/Page menüponttal, vagy az eszköztáron a gombbal vagy az Insert billentyővel. Ekkor az új lap a kijelölt ág alá kerül be (ha nincs kijelölve ág, akkor a fán kívül jön létre az oldal). A kijelölt oldal törölhetı az Edit/Delete menüponttal, az eszköztár gombjával, vagy a Del billentyővel. Vigyázat, ilyenkor a kijelölt oldalból kiindulva, l efelé teljes egészében törlıdik az egész ág!!!

Az Explorer rákérdez, hogy csak a navigációs fából szeretnénk törölni az oldalt, vagy a fájlt is. Természetesen az oldalak szabadon mozgathatók a fában - akár másik szintre is - , valamint készíthetı róluk másolat, és a fa kinyomtatható. Ezek a mőveletek a Windows-ban megszokott módon hajthatók végre: az Edit menü parancsaival (Cut - mozgatás, Copy - másolás, Paste - beillesztés), ill. a File/Print Navigation View menüponttal (nyomtatás), és természetesen az eszköztár ezeknek megfelelı nyomógombjaival.

Az oldal jellemzıit az Edit/Properties menüpontban tekinthetjük meg. A General fülön láthatjuk a fájl nevét - File Name, az oldal címét - Title, a fájl típusát - Type, méretét - Size, helyét - Location. A Summary fülön megnézhetjük az oldal készítésének dátumát - Created, a készítı személy nevét - Created by, az utolsó módosítás dátumát - Modified, a személy nevét, aki az utolsó módosítást végrehajtotta - Modified by, valamint megjegyzéseket főzhetünk az oldalhoz a Comments mezıben.

A fában minden dobozka egy oldalt jelent, és minden oldalnak van egy neve. Ez a név alapértelmezésként az oldal címe is, azaz ez fog a böngészık ablak-címsorában is megjelenni, mikor a felhasználó megnyitja azt. Természetesen ez a név bármikor megváltoztatható vagy az Edit/Rename menüpontot választva vagy a dobozban az oldal nevébe kattintva.

Végezhetünk helyesírás-ellenırzést is (igaz csak angol) az összes oldalra a Tools/Spelling menüpontban vagy a nyomógombra kattintva az eszköztáron, valamint kereshetünk szövegrészeket a Tools/Find menüponttal vagy az eszköztár ikonjával. Lehetıség van szövegrészek lecserélésére is a Tools/Replace menüpontban. Ha a faszerkezetet megjelenítı ábra túl nagy, akkor a View/Size To Fit menüpont vagy az eszköztáron a gomb beigazítja a fát úgy, hogy az kiférjen a képernyıre, a View/Rotate menüparancs vagy a gomb pedig a fa forgatására szolgál. Ha valamelyik ágat nem feltétlenül szeretnénk látni, azzal is csökkenthetı a fa mérete, hogy a doboz alján található mínusz jelre kattintunk, kibontani az ágakat pedig ugyanígy: a mínusz jel helyén megjelent plusz jellel tudjuk. A View/Expand All menüpont kiválasztása az egész fa kibontását eredményezi.

Hyperlinks: Ebben a nézetben könnyedén áttekinthetjük a projektben szereplı összes hyperlinket. Kiválaszthatjuk, hogy

melyik oldal szempontjából szeretnénk látni a hivatkozásokat. Ilyenkor mindig a kiválasztott oldal látható középen, tıle balra azok az oldalak, melyekben található hivatkozás erre az oldalra; tıle jobbra pedig azok az oldalak vannak, melyekre ez az oldal hivatkozik.



Hyperlink Status: Egy lista látható a FrontPage web hyperlink-jeirıl. Ha a View/Show All Hyperlinks menüpontot kipipáljuk,

akkor az összes, a projektben lévı hyperlinket megjeleníti az ellenırzési státuszával együtt, egyéb esetben csak a hibásakat mutatja.

A külsı és belsı hyperlinkeket a Tools/Verify Hyperlinks menüponttal ellenırizhetjük le. A Verify all hyperlinks opció választásával az összes hyperlinket leellenırizhetjük. A Resume verifycation opció csak akkor engedélyezett, ha elkezdtük ellenırizni a hyperlinkeket, majd mielıtt a mővelet befejezıdött volna, megállítottuk. Ilyenkor ugyanis folytatni lehet - ennek az opciónak a kiválasztásával - az ellenırzést. A Verify selected hyperlink(s) rádiógomb megjelölésével csak a Hyperlink Status nézetben megjelölt linkek kerülnek ellenırzésre.

Az ellenırzés a következı eredményeket hozhatja ki egy hyperlinkre: • OK azaz rendben, ha a hyperlink le lett ellenırizve, és jó: létezik a célpont, ahová mutat. • Broken azaz törött, ha megtörtént az ellenırzés, de a hyperlink rossz: nem létezik a célpont,

ahová mutat. • Unknown azaz ismeretlen, ha egy külsı hyperlink ellenırzése még nem történt meg. • Added Task azaz task-hoz hozzáadva, ha egy hyperlink törött vagy nem ellenırzött, és hozzá lett

adva egy task-hoz. A Tools/Recalculate Hyperlinks menüpont segítségével újrakalkuláltathatjuk a belsı linkeket. Erre általában

akkor van szükség, ha van "törött" közöttük, ugyanis ha valamelyik oldalt áthelyezzük, töröljük stb., az Explorer automatikusan elvégzi a belsı hyperlinkek átírását.

Egy hyperlinket szerkeszthetünk, ha kijelöljük, majd kiválasztjuk az Edit/Properties menüpontot. Ekkor a megjelenı dialógusablakban az In Page azt az oldalt mutatja, melyen a listáról kiválasztott hyperlink szerepel, míg a Hyperlink azt mutatja, hogy ez melyik oldalra mutat. Az Edit Page gombra kattintva szerkeszteni lehet azt az oldalt, mely a kiválasztott hyperlinket tartalmazza. A Replace hyperlink with mezıbe azt az URL-t kell beírni, melyre le szeretnénk cserélni a Hyperlink-nél mutatott URL-t. Ha nem tudjuk pontosan ezt a hivatkozást beírni, a Browse gombra kattintva, böngészı segítségével megkereshetjük. A Change in all pages opció bejelölésével az összes oldalban lecseréli a kijelölt hivatkozást a Replace hyperlink with mezıben megadottra, persze ha szerepel benne. A Change in selected pages opció választásakor a listából kijelölhetjük, hogy mely oldalakban kívánjuk a cserét végrehajtani. A Replace nyomógombra kattintva elvégezhetjük a cserét.

Themes: Ha kijelöljük a Use Selected Theme lehetıséget 50 elıre ledefiniált minta közül választhatunk egyet. A

projektben szereplı összes oldal örökölni fogja a Theme Preview-ban mutatott minta tulajdonságait: háttérkép, oldalcím, nyomógombok, címsorok, listaelemek, grafikák és színek. Ha az örökölt tulajdonságokat szeretnénk bıvíteni/korlátozni, három opció engedélyezésével ill. tiltásával tehetjük meg:

• Vivid Colors élénk, kiemelt színek, • Active Graphics a grafikák megjelenítése, • Background Image a háttérkép.

Ha a This Web Does Not Use Themes lehetıséget választjuk, az oldalaink megjelenését teljesen magunknak kell kialakítanunk.

Tasks: A task olyan elem, mely egy még el nem végzett tevékenységet jelent, vagyis egy olyan tevékenységre mutat,

melyet végre kell hajtani a FrontPage web közzététele elıtt. A FrontPage sok helyen felkínálja task létrehozását egy tevékenységhez (pl. helyesírás-ellenırzésnél).

Ha valamilyen tevékenységhez task-ot hoztunk létre, ebben a nézetben megtekinthetı néhány tulajdonságával együtt. (Task-ot olyan akciók esetén hozunk létre, amelyekkel még foglalkozni szeretnénk. Pl. létrehozhatunk task-ot, ha a FrontPage web oldalain végigfuttatjuk a helyesírás-ellenırzést, és azokat az oldalakat meg szeretnénk jelölni, melyekben hibát talált. Ilyenkor annyi task keletkezik, ahány oldalban hibát talált a helyesírás-ellenırzı.) Task-ot vagy az eszköztár nyomógombjával, vagy a File/New/Task menüpontban (ilyenkor a kijelölt fájlhoz vagy hyperlinkhez jön létre a task, persze ha van valami kijelölve vagy a Hyperlinks vagy az All Files stb. nézetben), vagy a megfelelı mővelet dialógusablakában tudunk létrehozni. A már meglévı



task-okat az Edit/Properties menüpontban tudjuk szerkeszteni (task neve, task készítıje, task prioritása, valamint megtekinthetı, a létrehozás és módosítás ideje, a task állapota és hogy melyik HTML oldalhoz kapcsolódik, valamint a leírása, a Do Task gomb pedig végrehajtja a task-ot). A kijelölt task az Edit/Do Task menüponttal hajtható végre, ez a menüpont azonban csak akkor engedélyezett, ha a task-hoz hozzá van rendelve valamilyen HTML oldal vagy fájl. Ha egy task már "komplett", akkor megjelölhetjük az Edit/Mark Task Complete menüponttal, ekkor mellette zöld jelzés jelenik meg az eddigi pirossal szemben. Azokat a task-okat, melyekre már nincs szükségünk az Edit/Delete menüponttal vagy a Del billentyővel törölhetjük.

Mőveletek meglévı oldalakkal a FrontPage Editorban Egy oldal szerkesztéséhez Navigation nézetben válasszuk ki a megfelelı oldalt szimbolizáló "dobozkát" a

fában, majd azon duplán kattintsunk! Ekkor megjelenik a FrontPage Editor, és megnyitja azt az oldalt, melyet kiválasztottunk. (A szerkesztı megnyitását elvégezhetjük a Tools/Show FrontPage Editor menüpont vagy az eszköztár gombjával is.)

Természetesen a szerkesztıben egyszerre több oldalt is megnyithatunk, akár a fentebb említett módszerrel, akár a File/Open menüponttal vagy a gombbal az eszköztáron. A megnyitás dialógusablakban a projektben szereplı fájlok és mappák láthatók. Ha a projektben nem szerepel az a fájl, amelyet meg szeretnénk nyitni, akkor a

számítógépen bárhol tallózhatunk, ha a gombra kattintunk, vagy kiválaszthatunk egy

oldalt web browser segítségével a gombra kattintva. A megnyitott oldalak között a Window menü segítségével váltogathatunk, valamint megváltoztathatjuk az ablakelrendezést (Cascade, Tile, Arrange Icons). A megnyitott oldalak között a Go menü segítségével is vándorolhatunk: Back - vissza , Forward - elıre , Fallow Hyperlink - a kijelölt hyperlink által megjelölt célra ugrás.

Az oldalak mentésére és nyomtatására a File menüben megtaláljuk a Windows-ban megszokott parancsokat (mentés - Save , mentés másként - Save As, az összes megnyitott oldal mentése - Save All, nyomtatás - Print

, nyomtatási kép - Print Preview, oldalbeállítás - Page Setup). Ugyanígy megtalálható a szerkesztés segítését szolgáló, már szintén jól ismert Edit menü (Undo - visszavonás , Redo - ismét , Copy - másolás , Cut - kivágás , Paste - beillesztés , Paste Special - irányított beillesztés, Clear - törlés, Select All - mindent kijelöl, Find - keresés, Replace - csere; ezeknek a funkcióknak legnagyobb része természetesen az eszköztáron is megtalálható).

Lehetıség van az oldal böngészıben történı megtekintésére is, ha kiválasztjuk a File/Preview in Browser menüpontot vagy az eszköztár ikonját. Ekkor a Browser listában a telepített böngészıket látjuk, és ezek közül kiválaszthatjuk azt, amelyben meg szeretnénk nézni az oldalt, valamint kiválaszthatjuk a képernyıfelbontást, és mivel csak kimentett oldalak tekinthetık meg, engedélyezhetjük az automatikus mentést a böngészı elindítása elıtt az Automatically Save Page opcióval.



Nézetek a szerkesztıben A FrontPage Editor három alapnézetet biztosít számunkra az oldalak

megtekintéséhez.

Normal: Az oldal úgy szerkeszthetı, mintha egy szövegszerkesztıvel dolgoznánk. Használatához nem szükséges a HTML nyelv ismerete, elegendıek az alapfogalmak. Ha ebben a nézetben valamit módosítunk az oldalban, az automatikusan változik a HTML forrásban is, így lehetıvé téve, hogy a forrásban egyáltalán nem szükséges semmiféle módosítást végrehajtani.

HTML: Ebben a nézetben tudjuk megjeleníteni az automatikusan létrehozott forrást, azaz a HTML formátumot. Ha valamilyen módosítást mégis kénytelenek vagyunk végrehajtani a forrásban, vagy script-et szeretnénk írni (igaz erre van varázsló is az Editorban), esetleg egy mővelet könnyebben elvégezhetı, ha a HTML formátumot látjuk, akkor ezt a nézetet kell alkalmazni.

Preview: Ebben a nézetben megtekinthetjük az oldal kimentése nélkül, hogy hogyan nézne ki böngészıben, amit szerkesztettünk.

Ha olyan oldalt szerkesztünk, amelyben frame-ek találhatók, két újabb nézettel bıvül a kínálat.

No Frames: Vannak olyan böngészık (leginkább régi verziók), melyek nem ismerik a frame-eket, ezért nem tudják megjeleníteni az azokat tartalmazó oldalakat. Ilyenkor ezek helyett az oldalak helyett egy másik, frame nélküli oldalt szokás megjeleníteni, mely az eredetihez hasonló tartalommal rendelkezik. Ezt szerkeszthetjük ebben a nézetben.

Frames Page HTML: Az elızı nézetnél ismertetett frame nélküli oldal HTML forrását mutatja.

Új oldal létrehozása Új oldalt kétféle képpen hozhatunk létre: 1) Az Explorerben: Legcélszerőbb a Navigation nézetnél, hiszen ekkor pontosan látjuk magunk elıtt az

oldalszerkezetet, így az új lapot a megfelelı szintre illeszthetjük be. Ennek a legnagyobb elınye, hogy így az új oldal azonnal bekerül a faszerkezetbe. (Az új oldal létrehozásának ezt a módját részletesen leírja a "A projekt nézetei" címő fejezet a Navigation nézetrıl szóló pontja.)

2) A FrontPage Editor segítségével: Ekkor az oldal nem kerül bele a Navigation nézetnél látható faszerkezetbe, de ettıl még a projektnek ugyanúgy része lesz. Ehhez természetesen meg kell nyitni az

Editort, majd a File/New menüpontot vagy az eszköztár ikonját kell választani. Ekkor megjelenik egy



párbeszédpanel, melyrıl kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú oldalt szeretnénk létrehozni (pl. üres oldal, keresı oldal, vendégkönyv stb., így nagyrészt vagy sablon alapján készíti el az oldalt, vagy varázsló vezet minket végig az új lap formájának kialakításában). A listáról tehát kiválaszthatjuk az elkészítendı oldal típusát, a Description mutatja ennek a típusnak a rövid leírását, a Preview pedig a kinézetét. Az Open in current frame opció akkor engedélyezett, ha az Editorban éppen egy frame-es oldal van megnyitva, és így lett kiválasztva az új oldal létrehozása menüpont, ugyanis ilyenkor ezt az opciót engedélyezve az aktuális frame-be illeszti be az új oldalt. A Just add web task opció bejelölésével az oldalhoz task-ot hozhatunk létre.

Az oldal jellemzıinek beállítása Az oldal jellemzıit a File/Page Properties menüpontban állíthatjuk be. A General fülön a Location az oldal teljes URL-jét mutatja. Ha az oldal nincs kimentve, akkor a következı

szerepel helyette: "FrontPage:///Editor/New Page n.htm", ahol "n" egy pozitív egész szám. A Title mezıben az oldal címe szerepel, ez jelenik meg a böngészık fejlécében is az oldal megjelenítésekor. Alapállapotban a Navigation nézetnél, a fában, a lapot szimbolizáló dobozkába beírt szöveget tartalmazza (ez természetesen csak akkor igaz, ha az oldal szerepel a navigációs fában). A Base Location mezıben megadható egy URL, mellyel az oldalon található relatív URL-eket abszolút URL-ekké egészíti ki a program.

Az oldalhoz hozzárendelhetı háttérzene (Background Sound), ha kitöltjük a Location mezıt, vagy a Browse gomb segítségével kiválasztunk egyet. A Loop az ismétlések számát adja meg, azaz hogy hányszor játssza le egymás után a megadott dallamot. A Forever opció lehetıvé teszi az állandó, örök ismétlést (ha ez engedélyezve van, akkor a Loop mezı nem tölthetı ki).

A Default Target Frame mezıben azt a frame-et adhatjuk meg, melyben az oldalak automatikusan

megjelennek, ha a felhasználó ezen a lapon olyan hyperlinkre kattint, melyhez nem adtunk meg target-et, azaz célkeretet. Ez a következıt jelenti: ha a felhasználó rákattint egy hyperlinkre, akkor letöltıdik az annak célpontját képezı oldal, és ez az oldal a hyperlink jellemzıinél meghatározott frame-ben fog megjelenni, ha ez a meghatározás elmaradt, akkor lép életbe a Default Target Frame beállítás. Ennek az alapértelmezett frame-nek a

meghatározásához a gombra kell kattintani. A megnyíló dialógusablakban választhatjuk ki, hogy melyik legyen az alapértelmezett ablak. A Current Frames Page nézetben csak akkor látható valami, ha az oldal frame-es, ilyenkor ugyanis annak felépítését mutatja. Itt rákattinthatunk arra a keretre, melyet szeretnénk alapértelmezetté tenni. A Common Targets listáról mind frame-es, mind normál oldal esetén válogathatunk. Itt a következı elemek szerepelnek:

• Page Default (név): csak akkor van rajta a listán, ha nem a Page Properties dialógusból a Default Target Frame gombbal nyitjuk meg ezt az ablakot (hanem pl. a hyperlink beállításoknál), mivel ez azt az alapértelmezett frame-et jelenti, amit az oldaljellemzıknél kell beállítani, márpedig ez körkörös hivatkozást jelentene.

• Same Frame (_self): ugyanaz a keret, amely a hyperlinket tartalmazza, vagyis amelynek a tulajdonságait éppen szerkesztjük.

• Whole Page (_top): az aktuális ablak teljes egészében mutatja a böngészı. • New Winodow (_blank): új ablakban jelenik meg.



• Parent Frame (_parent): abban az ablakban lesz látható, mely azt a keretet definiálja, amelyben a hyperlink található.

A Make default for hyperlinks on the page választónégyzet csak akkor módosítható, ha nem a Page Properties dialógusból a Default Target Frame gombbal nyitjuk meg ezt az ablakot, hanem pl. a késıbbiekben ismertetésre kerülı hyperlink-jellemzık módosításánál. Ennek a választónégyzetnek a bejelölésével ugyanis ugyanazt érhetjük el, mint az oldaljellemzık beállításánál az alapértelmezett frame (Default Target Frame) meghatározásával, vagyis az oldal az alapértelmezett keretbe fog betöltıdni.

A Margins fülön beállíthatjuk, hogy legyen-e az oldalnak felsı (Specify Top Margin) és bal (Specify Left Margin) margója, valamint ha igen, akkor megadhatjuk ezek méretét pixelben (képpontban).

A Custom fülön meta tag-eket adhatunk meg rendszer és felhasználói változók formájában. A meta tag-ek a <head> szekcióban helyezkednek el egy HTML oldalban, és információkat hordoznak az oldal készítésérıl. Például a "Generator" meta tag annak a szerkesztınek a nevét tartalmazza, amelyben a HTML lap készült. A System Variables (HTTP-EQUIV) listára olyan meta tag-ek vehetık fel, melyek különleges instrukciókkal látják el a web browser-eket. Ezek csak a HTML-ben definiált változók lehetnek. A User Variables listára pedig saját változókat definiálhatunk, mivel ezek csak információkat hordoznak. Néhány ilyet automatikusan létrehoz a program: GENERATOR - értéke a program, mellyel a HTML oldal készült, Microsoft Border - mely részeit használjuk a FrontPage által felkínált border-eknek (szegélyeknek) az adott lapon, Microsoft Theme - melyik, szintén a FrontPage által felkínált témát használjuk az adott oldalon. Az Add gombbal új változót vehetünk fel megadva a nevét (Name) és az értékét (Value), a Modify gombbal módosíthatunk, a Remove gombbal pedig törölhetünk egy változót.

A Language fülre kattintva beállíthatjuk, hogy milyen karakterkészletet szeretnénk használni a HTML kódoláshoz mentéskor (HTML Encoding for saving this page), ill. betöltéskor (HTML Encoding for loading this page). Tapasztalataim szerint magyar nyelv esetén elég a mentési karakterkészletet beállítani vagy Central European (Windows-1250-es karakterkészletet használja) vagy Central European (ISO 8859-2) (ISO-8859-2-es karakterkészlet) értékre, még a betöltési karakterkészletet hagyhatjuk Automatic Encoding értéken. Ha mégsem jelennek meg megfelelıen a magyar speciális karakterek, ki lehet még próbálni a Multilingual (UTF-8) lehetıséget, vagy be lehet állítani a betöltési kódolást hasonló értékekre, mint a mentésit.

Frame-es (keretes) oldal készítése Frame-es oldal készítéséhez elıször létre kell hozni egy új oldalt, vagy meg kell nyitni a szerkesztıben egy

már meglévıt, melyet át szeretnénk alakítani több keretesre. Ezután a Frame/New Frames Page menüpontot választva a következı dialógusablak jelenik meg.

A listán láthatók az elıre definiált sablonok, melybıl a számunkra megfelelıt kiválasztva a program elkészíti a Preview-ban mutatott mintának megfelelı oldalt. A Description a kiválasztott minta rövid leírását tartalmazza. Az Open in current frame engedélyezése azt jelenti, hogy a frame-es oldal az aktuális kereten belül kerül létrehozásra. Ha nem keretes oldalt szerkesztünk, akkor az opció nem kiválasztható. A Just add web task kipipálásával a létrehozáshoz task-ot rendelhetünk. Az OK gombra kattintva a program elkészíti az oldalt.



Feltétlenül tudni kell, hogy minden kerethez külön HTML oldalak tartoznak, és ezek külön fájlokban helyezkednek el, valamint létrejön egy a kereteket összefogó lap is. Ha tehát egy három frame-es oldalt hoztunk létre, akkor négy HTML fájl fog hozzá tartozni. Három különbözı fájl a három kerethez, plusz egy amely összefogja a három keretet - a keretdefiníciókat tartalmazza -, valamint itt lehet leírni, hogy mi történjen, ha a böngészı, mellyel a felhasználó nézi az oldalt nem ismeri a frame-eket.

Minden keretben három nyomógomb jelenik meg. • Set Initial Page egy már meglévı oldalt választhatunk ki, ez fog hozzárendelıdni a kerethez. • New Page egy új, teljesen üres oldalt rendelhetünk hozzá a kerethez. • Help segítség kérés.

Keretes oldalak esetén új nézet fülek jelennek meg az Editorban, melyek a "Nézetek a szerkesztıben" cím alatt kerültek ismertetésre.

A keretes oldal kimentésekor a szerkesztı egyenként végigmegy elıször a frame-eken, megkérdezve hogy milyen néven mentse le ezeket (URL), valamint bekéri a címüket (Title). Utolsónak a kereteket összefogó (azaz a keretdefiníciós) oldal kerül elmentésre. Az ablak jobb oldalán található gyorsnézet mindig mutatja, hogy mely oldal tulajdonságait kell éppen meghatároznunk. Az As Template gombra kattintva sablont hozhatunk létre az oldal alapján. A Save As Template dialógusablakban meg kell adni a sablon címét (Title), a mappa és fájl nevét, ahová menteni szeretnénk a sablont (Name), valamint a sablon tömör leírását (Description). Az így létrehozott minta meg fog jelenni a FrontPage elıre definiált sablonjai és varázslói között új oldal létrehozásakor. (Természetesen a sablonkészítési lehetıség fennáll az egyszerő, nem keretes oldalak kimentésénél is.)



A keretek szerkesztése A keretek jellemzıit a Frame/Frame Properties

menüpontban állíthatjuk. A Name mezıben a keret nevét adhatjuk meg. Vigyázat, ha megváltoztatjuk az eredeti nevet, az ehhez kapcsolódó hivatkozások nem fognak automatikusan átíródni az új névnek megfelelıen, ezt magunknak kell elintéznünk!

A Resizable in Browser opció engedélyezésével a felhasználó megváltoztathatja a keretek méreteit a böngészıben. A Show Scrollbars legördülı listából kiválaszthatjuk, hogy a keret scrollozásához mikor rakjon ki a böngészı görgetısávot. • Never soha nem rakja ki a görgetısávot, • Always mindig kirakja, • If Needed csak akkor rakja ki, ha a kerettartalom

nem fér ki a képernyıre. A Frame Size mezıkben a keret méreteit

állíthatjuk. Sokkal egyszerőbb módja a méretezésnek, ha nem ebben a dialógusban írjuk be a kívánt méretet, hanem a szerkesztıben megfogjuk a keret szegélyét, és a bal egér gomb lenyomva tartásával a megfelelı helyre húzzuk.

A Margins csoport mezıiben a frame margóit határozhatjuk meg pixelben, a With a bal és jobb margó szélességét, még a Height a felsı és alsó margó méretét adja meg. Az Initial Page mezıben a kerethez tartozó HTML fájl adható meg, vagyis az a fájl, amely a frame-ben elıször megjelenik, mikor a böngészı betölti az oldalt. Ugyanezt elvégezhetjük a Frame/Set Initial Page menüpontban is.

A Frames Page nyomógombra kattintva a keretdefiníciós oldal tulajdonságait szerkeszthetjük. A szokásos Page Properties dialógusablak jelenik meg, azzal a különbséggel, hogy egy új fül található rajta: Frames. Itt beállíthatjuk a kereteket elválasztó szegély szélességét a Frame Spacing mezı kitöltésével, vagy letilthatjuk a szegély kirajzolását a Show Borders

választónégyzetbıl a jelölés törlésével. Ugyanezt a dialógusablakot nyithatjuk meg a Frame/Frames Page Properties menüponttal is.

A Frame/Split Frame menüponttal kettéoszthatunk egy keretet, így egy újabb frame-et létrehozva. Megadhatjuk, hogy függılegesen (Split into Columns) vagy vízszintesen (Split into Rows) akarjuk kettéosztani a keretet.

Egy keret törléséhez a Frame/Delete Frame menüpontot kell választani, ekkor mindig az aktuálisan kijelölt frame törlıdik.

Elıfordulhat, hogy egy kicsi keretet szerkesztünk, és szeretnénk átlátni az egészet ahelyett, hogy állandóan scrollozgatnánk. Ekkor kiválaszthatjuk a Frame/Open Page in New Window menüpontot a frame teljes ablakban történı megtekintéséhez és szerkesztéséhez. A kereteket a Frame menü Save Page és Save Page As parancsaival menthetjük.

Szövegszerkesztés a FrontPage Editor segítségével A HTML oldalak szövegét az Editor segítségével igen könnyen begépelhetjük és megformázhatjuk. Az

Editort úgy kell használni, mint általában a Windows alapú szövegszerkesztıket, a szöveget egyszerően begépelhetjük ahol villog a szövegkurzor, majd a megfelelı menüpontok kiválasztásával, vagy az eszköztáron található gombok segítségével megformázhatjuk a kijelölt szöveget. Természetesen mint eddig is bármit csinálunk, annak nyoma lesz a HTML forrásban is, azaz a HTML "forrás" ilyenkor is automatikusan generálódik.

Bekezdések A Microsoft Word-höz hasonlóan új bekezdést az Enter, új sort pedig a Shift+Enter billentyőkkel

kezdhetünk. A kijelölt bekezdések jellemzıit a Format/Paragraph menüpontban állíthatjuk. A Paragraph Format listáról kiválaszthatjuk a bekezdés stílusát. Ha például egy címsort szeretnénk létrehozni a szövegben, akkor annak a bekezdésnek a stílusát valamelyik Heading értékre kell állítani. Ugyanezt megtehetjük az eszköztáron található stílus-listában is.

A Paragraph Alignment legördülı listából a bekezdés igazítását választhatjuk ki: Default - a böngészıben alapértelmezett, left - balra zárt, right - jobbra zárt, center - középre zárt. A bekezdés-igazítás az eszköztáron található gombok segítségével gyorsabban elvégezhetı:

A Style gomb megtalálható néhány elem jellemzıit beállító dialógusablakban. Erre a gombra kattintva az adott elem stíluslap-jellemzıit módosíthatjuk. Könnyedén meghatározhatók a betőformátumok, az igazítások, színbeállítások stb. (a stíluslap-jellemzık meghatározása részletesebben olvasható a "Stíluslapok" cím alatt). Vigyázat, sok böngészı nem veszi figyelembe ezeket a formai beállításokat (a Netscape a 4.0 verziótól, az Internet Explorer pedig a 3.0 verziótól ismeri a stíluslapokat).

Stíluslapok A stíluslapok a szövegformázást nagy mértékben megkönnyítik, segítségükkel ugyanis egységes formátum

osztályokat alakíthatunk ki, saját stílusokat hozva létre, vagy már létezıket felüldefiniálva. (Pl. átdefiniálhatjuk a "Heading 1" - magyarul "címsor 1" - bekezdésstílust.) A stílusokat kombinálni is lehet egymással. (Pl. ha definiáltunk egy "Piros" nevő stílust, akkor egy bekezdés stílusának megadhatjuk a "Normal"-t, és ezután még kiválaszthatjuk a "Piros"-at is. Ekkor a bekezdés mind a "Normal", mind pedig a "Piros" stílus jellemzıit örökli.)

Stíluslapokat a Format/Stylesheet menüpont kiválasztásával tudunk létrehozni. A szerkesztı ablakba begépelhetjük a stíluslap-jellemzıket, de a Style gombra kattintva sokkal egyszerőbben megadhatjuk azokat. A definiált stílusnak egy osztálynevet is kell adni, hogy a különbözı objektumok formázásánál alkalmazni tudjuk ezeket. A definiált stílusok megjelennek a bekezdésstílusok listájában azon a néven, amit osztálynévként megadtunk.

Példa a "Heading 1" bekezdésstílus átdefiniálására: h1 { background-color: rgb(0,255,0); margin-left: 50 }

Példa új bekezdésstílus definiálására: .Piros { background-color: rgb(255,0,0) }

Az elsı példában a "Heading 1" (a HTML-ben csak "h1") bekezdésstílust átalakítjuk: a háttérszíne zöld lesz, és a bal oldali kerettıl 50 képpontnyi távolságra fog elhelyezkedni. A második példában a "Piros" osztályba tartozó objektumok háttérszíne piros lesz.

A példában szereplı teljes stíluslap definíció tehát a következı lesz: <style>  </style>

Néhány objektum (pl. bekezdések, betők stb.) beállítási panelén megtalálható egy Style nyomógomb, melynek segítségével módosíthatjuk egy objektum megjelenési stílusát. Ha egy stílusosztályt már hozzárendeltünk az objektumhoz, akkor annak jellemzıit az itt beállított értékek felüldefiniálják ezen objektum esetén.

A Style dialógusablak Class fülén azt az osztályt választhatjuk ki, amelynek jellemzıit örököltetni szeretnénk az objektumra. Az Alignment fülön az objektum igazítását határozhatjuk meg (margó, behúzás stb.), a Borders fülön az objektumot körbevevı keret jellemzıit (stílus, szín, szélesség) adhatjuk meg. A Font fülre kattintva megadhatjuk az elsıdlegesen, másodlagosan, harmadlagosan stb. használt betőtípust. Ennek az a jelentısége, hogy ha a böngészı nem tudja megjeleníteni az elsıdleges betőtípust, akkor a másodlagost használja, és így



tovább. A Colors fülön színbeállításokat (háttérszín, elıtérszín stb.) adhatunk meg, a Text fülön pedig szövegjellemzıket (szöveg igazítása, betők ritkítása stb.) állíthatunk.

Betők A kijelölt szövegrész betőformátumát a

Format/Fonts menüpontban állíthatjuk. Az elsı, Font fülön a Font mezıbe kiválaszthatunk egy betőtípust a listáról. Megadhatjuk a stílust: Regular - normál, Italic - dılt, Bold - félkövér, Bold Italic - félkövér dılt. A betőméretet a Size mezıben lehet meghatározni. Különleges effektek közül is válogathatunk: beállíthatjuk, hogy a kijelölt szövegrész aláhúzott legyen - Underline; áthúzott legyen - Strikethrough; és hogy minden bető azonos széles legyen, mint az írógépen - Typewriter. A Color legördülı listából a bető színe választható ki. A Sample mindig azt mutatja, hogy a jelenlegi beállításokkal hogyan fog a szöveg megjelenni.

A Special Styles fülre kattintva különleges betőstílusokat adhatunk meg. Ezek legnagyobb része hasonlít a Font fülön beállítható dılt, félkövér és írógép stílusokra, ezeknek speciális fajtái, de van néhány teljesen új fajta lehetıség is: a Blink opciót megjelölve a kijelölt szövegrész villogtatható, a Vertical Position legördülı lista és a By mezı kombinációjával alsó és felsı indexeket hozhatunk létre (a legördülı listából a Superscript vagy a Subscript értéket kell kiválasztani, majd a By mezıben felsı index esetén pozitív számot, alsó index esetén negatív számot kell beállítani, annál nagyobb abszolút értékőt, minél jobban eltolni szeretnénk a kijelölt szövegrészt felfelé ill. lefelé).

A legfontosabb betőjellemzık meghatározása az eszköztáron található gombokkal is elvégezhetı.

betőtípus

betőméret növelése, csökkentése

félkövér

dılt

betőszín

aláhúzott



Felsorolás és számozás Létrehozhatunk felsorolást vagy

sorszámozást is a Format/Bullets and Numbering menüpontban.

Az Image Bullets fülön egyszerő felsorolást hozhatunk létre, amelyben minden egyes listaelem elıtt egy kis képecske fog megjelenni. Ha azt szeretnénk, hogy ez a képecske az oldalhoz kiválasztott témához (theme) illeszkedjen, azaz annak felsorolás tulajdonságát örökölje, akkor a Use images from current theme opciót kell választani. Ellenkezı esetben, ha magunk szeretnénk meghatározni, hogy milyen kép jelenjen meg a listaelemek elıtt, a Specify image karikát kell bejelölni, majd a Browse gombbal választani a megfelelı képet. A Microsoft Internet Explorer 4.0 vagy magasabb verzió lehetıvé teszi a listaelemek kibontását és összecsukását, ha többszintő a felsorolás, és egy listaelemnek vannak további allista-elemei. Ezt engedélyezhetjük, ha az Enable Collapsible Outlines választó-négyzetet kipipáljuk.

A Numbers fülre kattintva sorszámozott típusú listát készíthetünk. Hat elıre definiált stílus közül választhatunk, igaz az elsı valójában egy üres típus, melyet csak a felsorolás vagy számozás törlésére tudunk használni. A Start At mezıben megadhatjuk a kezdı sorszámot, vagyis azt a számot, melytıl a listaelemek számozása indulni fog.

Az Other fül csak akkor jelenik meg, ha létezı lista esetén

nyitjuk meg a dialógusablakot. Rákattintva megváltoztatható a felsorolás stílusa egyéb elıre definiált típusúra a List Style listából.

Listákat az eszköztár segítségével is létrehozhatunk.

A behúzás csökkentése és növelése gombokkal nem csak a normál bekezdéseket formázhatjuk, hanem ezekkel lehet többszintő listákat is létrehozni. Ha például azt szeretnénk, hogy a kijelölt, jelenleg elsıszintő listaelemek

sorszámozott lista

behúzás növelése felsorolás

behúzás csökkentése



másodszintőek legyenek, akkor a behúzás növelése gombra kétszer rá kell kattintani (másodszintő lista csak akkor hozható létre, ha van fölötte legalább egy elsıszintő elem).

Szimbólumok Elıfordulhat, hogy olyan karaktert szeretnénk beszúrni a szövegbe, mely nem található meg a billentyőzeten.

Ekkor használhatjuk az Insert/Symbol menüpontot, és a megnyíló dialógusablakban kiválaszthatjuk a megfelelı karaktert (a kínálat elég szegényes). Az Insert gombra kattintva a kiválasztott szimbólum bekerül a szövegbe, a dialógusablak pedig továbbra is nyitva marad. Ha be szeretnénk zárni, a Close gombra kell kattintani.

Táblázatok Táblázatot is elhelyezhetünk a szövegben. Új táblázat létrehozásához a Table/Draw Table vagy a Table/Insert

Table menüpontot kell kiválasztani. Az elsı esetben magunk rajzolhatjuk meg a táblázatot az egér segítségével, mintha az egy ceruza lenne: elıször ki kell jelölni a táblázat körvonalát, majd megrajzolhatjuk az oszlop- és sorvonalakat. A második esetben egy dialógusablakban határozhatjuk meg az elkészítendı táblázat jellemzıit. A táblázatot az eszköztár ikonjával is beszúrhatjuk.

A Rows mezıben a sorok, a Columns mezıben az oszlopok számát kell megadni. Az Alignment legördülı listából a táblázat igazítását választhatjuk ki, vagyis hogy az oldalon vízszintesen balra, középre vagy jobbra helyezkedjen el, esetleg maradjon az alapértelmezett beállítás. A Border Size mezıben a keretszélesség állítható be pixelben, ha értéke nulla, akkor nem lesz kerete a táblázatnak. A Cell Padding segítségével meghatározhatjuk, hogy a szöveg a táblázatban hány pixel távolságra kerüljön a keretektıl. A Cell Spacing mezıben azt az értéket kell megadni, hogy hány pixel válassza el egymástól a cellákat, ezzel üres helyet képezve köztük. A Specify With opció engedélyezésével beállíthatjuk a táblázat méretét vagy pixelben (in Pixels) vagy az oldal vízszintes méretének százalékában (in Percent). Ellenkezı esetben, azaz ha a Specify With jelölınégyzetet üresen hagyjuk, a táblázat mérete a cellákba írt szövegek mérete alapján fog beállítódni.

Sokszor elıfordul, hogy egy kész táblázatba újabb oszlopokat vagy sorokat kell beszúrni. Erre való a Table/ Insert Rows or Columns menüpont, melyet kiválasztva

szintén egy dialógusablak segít minket a mővelet végrehajtásában. Ha oszlopot szeretnénk beszúrni, akkor a Columns, ha sort, akkor a Rows mellé kell tenni a karikát. Amennyiben az oszlopot választottuk, a Number of Columns, ha pedig a sort választottuk, akkor a Number of Rows mezıben meg kell adni a beszúrandó oszlopok illetve sorok számát. Az Above selection opciót választva az aktuális oszlop ill. sor elé, a Below selection lehetıséget választva az aktuális oszlop ill. sor után

történik meg a beszúrás.



Új cellát szúrhatunk be az aktuális cella elé a Table/Insert Cell, cellákat törölhetünk a Table/Delete Cells menüponttal. Egyesíteni cellákat a Table/Merge Cells, megosztani pedig a Table/Split Cells menüponttal lehet. A Split into Columns opció függıleges, a Split into Rows opció vízszintes megosztást tesz lehetıvé. Ha kiválasztottuk a megosztás típusát, meg kell adni azt a számot, ahány felé szeretnénk osztani a cellát.

Beilleszthetünk táblázatcímet is a Table/Insert Caption

menüpont kiválasztásával. Ekkor beírhatjuk a táblázat címét, majd szerkeszthetjük tulajdonságait a Table/Caption Properties menüpontban. A Top of Table lehetıséget választva a táblázat tetejére, míg a Bottom of Table opciót megjelölve a tábla aljára helyezhetjük a címet. A cím szövegformázását pedig ugyanúgy végezhetjük, mint a normál szövegek formázását.

Kiválaszthatjuk a táblázat egyetlen celláját a Table/Select Cell, egye sorát a Table/Select Row, egy oszlopát a Table/Select Column, és az egész táblázatot a Table/Select Table menüponttal.

A Table/Distribute Rows Evenly menüpontot kiválasztva a kijelölt sorokat, a Table/Distribute Columns Evenly menüponttal pedig a kijelölt oszlopokat egyforma szélességőre állíthatjuk úgy, hogy a kijelölt terület lesz felosztva közöttük. (Pl. ha kijelölünk két oszlopot, majd kiválasztjuk a Table/Distribute Columns Evenly menüpontot a két oszlop egyenlı szélességőre lesz igazítva úgy, hogy felosztja a két oszlop között azt a területet, amit együttesen foglalnak.)

Szövegbıl konvertálhatunk táblázatot a Table/Convert Text To Table menüponttal. A megjelenı ablakban beállíthatjuk, hogy mi legyen az alapja a táblaképzésnek. Ha a bekezdést (Paragraphs) választjuk, akkor egy-egy oszlopos táblázatot kapunk, melynek sorai a bekezdések. A Commas opció választásával a szövegben szereplı vesszıket veszi alapul a táblázat oszlopainak elválasztásához, Tabs esetén a tabokat, az Other esetén pedig magunk adhatjuk meg az elválasztó karaktert, a program alapesetben mindig a pontot kínálja fel. A táblázatban akkor kerül új sorba egy szövegrész, ha az eredeti szövegben külön bekezdésben szerepel, vagy soremeléssel van elválasztva a szöveg többi részétıl, azaz a sorképzés alapja a bekezdés vagy a soremelés.

Fordított eset is elıfordulhat, vagyis táblázatot szeretnénk szöveggé konvertálni. Ekkor a Table/Convert Table To Text menüpontot kell választani. A táblázat celláiban található szövegek egymás alá fognak kerülni. A konvertálás úgy történik, hogy elıször az oszlopokon, majd a sorokon megy végig a program. (Pl. egy három oszlopos és két soros táblázat esetén elıször az elsı sor három oszlopát, majd a második sor három oszlopát rendezi egymás alá.)

függılegesenen megosztott cella (Table/Split Cells)

egyesített cella (Table/Merge Cells)

szöveg konvertálása

táblázattá

táblázat konvertálása szöveggé



A táblázatban a kijelölt cellák jellemzıit a Table/Cell Properties menüpontban állíthatjuk. A Horizontal Alignment és a Vertical Alignment legördülı listákból választhatjuk ki a szövegek cellákban való vízszintes illetve függıleges elhelyezkedését (alapértelmezett - Default, balra - left, jobbra - right, középre - center ill. alapértelmezett - Default, fönt - top, középen - middle, alapvonal - baseline, lent - bottom). A Header Cell opció bejelölésével a kijelölt cellákat címcellákká alakítja, ami valójában csak szövegformázásban testesül meg. A No Wrap jelölınégyzetet kipipálva a kijelölt cellák szövege nem lesz megtörhetı. A Specify Width mezıben a minimális cellaszélesség, a Specify Height mezıben a minimális magasság állítható pixelben vagy a táblázat méretének százalékában. A Use Background Image engedélyezésével a cellának saját háttérképet állíthatunk be a Browse gomb segítségével, a Properties gombbal a kép tulajdonságait szerkeszthetjük. A Background Color legördülı listából pedig háttérszínt választhatunk a cellának. A cella keretszínét a Border, Ligth Border és Dark Border kombinálásával állíthatjuk elı. Ha a számunkra megfelelı szín nincs a listában, akkor a Custom elemet kell választani, majd a színbeállító dialógusablakban ki kell keverni a megfelelıt. A Cell Span mezık segítségével megnövelhetık a kijelölt cellák méretei. A Number of Rows Spanned érték megadásával a cella függıleges irányban fog megnıni, mégpedig annyi sor méretőre, amekkora számot ebben a mezıben megadunk. (Pl. ha ide kettıt írunk, akkor a cella függıleges mérete akkora lesz, mint egy normál sor magasságának kétszerese.) A Number of Columns Spanned az elızınek épp az ellentéte, ugyanis itt a cella vízszintes mérete állítható be több oszlop szélességőre.

A táblázat jellemzıit a Table/Table Properties menüpontban határozhatjuk meg. A beállítási lehetıségek egy része már ismerıs az Insert Table, másik része pedig a Cell Properties dialógusablakból azzal a különbséggel, hogy az egész táblázatra vonatkoznak azok az értékek, amelyeket itt beállítunk, szemben a cellák jellemzıinek meghatározásával.

az eredeti táblázat Number of Columns Spanned = 2 Number of Rows Spanned = 2 a táblázat a Cell Span mezık

kitöltése után



A táblázat eszköztáron is megtalálhatók a legfontosabb funkciók.

Szöveges hyperlinkek Szöveges hyperlinket az Insert/Hyperlink vagy az Edit/Hyperlink menüpont kiválasztásával és az eszköztár

ikonjával szúrhatunk be. Az URL mezıt kitöltve adhatjuk meg a hyperlink-célt. • Választhatunk egy HTML oldalt a projektünkbıl, az aktuális FrontPage web lapjait mutató Look in

lista segítségével.

• Kiválaszthatunk egy céloldalt a web-en böngészı segítségével, ha a gombra kattintunk.

• Választhatunk egy fájlt a számítógépen a gomb segítségével.

• Megadhatunk egy e-mail címet, ha a gombra kattintunk, ekkor, ha a felhasználó a böngészıben a hyperlinkre kattint, a böngészı megnyit egy levelezı programot, mely segítségével e-mail-t lehet küldeni a hyperlinkben megadott címre, tárggyal stb.

• Megadhatunk célként egy új oldalt a gombra kattintva. (Ekkor létrejön egy üres oldal, és a link erre fog mutatni. Természetesen az új oldalt nem célszerő üresen hagyni.)

Az Edit/Bookmark menüpontban megadhatunk könyvjelzıket egy oldalhoz, melyek szintén lehetnek célpontjai egy hyperlinknek, megteremtve ezzel egy oldalon belüli pozícionálás lehetıségét. Ha pl. a "hobbik" nevő oldal közepén létrehozunk egy "kozep" nevő könyvjelzıt, akkor a "hobbik.htm#kozep" hyperlink a hobbik oldal közepére fog pozícionálni, ha a felhasználó a böngészıben rákattint. Tehát egy könyvjelzıt úgy hozhatunk létre, hogy kijelöljük azt a szövegrészt vagy objektumot, melyhez a könyvjelzıt rendelni szeretnénk (a kijelölés nem kötelezı), majd kiválasztjuk az Edit/Bookmark menüpontot, a megjelenı dialógusablakban pedig megadjuk a könyvjelzı nevét a Bookmark Name mezıben. Az Other Bookmarks on this Page listában a már létezı

táblázat rajzolása

radír oszlopok beszúrása

háttérszín

egyforma széles oszlopok

egyforma magas sorok

sorok beszúrása

lentre igazítás

középre igazítás

föntre igazítás

cellák beszúrása

cellák megosztása

cellák egyesítése



könyvjelzıket látjuk. A Clear gombbal könyvjelzıt törölhetünk, a Goto gombbal pedig könyvjelzıhöz ugorhatunk.

Most térjünk vissza még egy kicsit a hyperlink beszúrásához (Create Hyperlink dialógusablak, Insert/Hyperlink menüpont)! Most már megnézhetjük mire való a Bookmark legördülı lista. Ha kiválasztjuk a hyperlink célpontját képzı HTML oldalt, a Bookmark listában megjelennek az oldalon definiált könyvjelzık, melyek közül egyet kiválasztva határozhatjuk meg, hogy a megadott oldalon belül hová szeretnénk pozícionálni.

A Target Frame megadásával meghatározhatjuk, hogy frame-eket tartalmazó oldalon melyik keretben jelenjen meg a hivatkozott oldal. (A Target Frame kijelölésének módját "Az oldal jellemzıinek beállítása" fejezetben ismertettem a Default Target Frame meghatározásánál.)

Ha meghatároztuk a hyperlink célpontját, bezárhatjuk a dialógusablakot. A hyperlink szövege automatikusan a célpontot fogja tartalmazni (pl. ha az a "szoftver.htm" oldalra mutat, akkor a szöveg is "szoftver.htm" lesz). Ha a szöveget meg szeretnénk változtatni, egyszerően jelöljük ki és írjuk át!

A már létezı hyperlinkeket az Edit/Hyperlink Properties vagy az Edit/Hyperlink menüpontban

módosíthatjuk, vagy megszüntethetjük az Edit/Unlink menüpont segítségével.

Multimédia, látványelemek

Képek, videók, hangok A szövegbe képet szúrhatunk be a vágólapról vagy az Insert/Image menüpont segítségével (és az eszköztár

ikonjával) fájlból. Az Image dialógusablak hasonló a HTML oldal megnyitása (Open) dialógusablakhoz (File/Open menüpont). Természetesen nem csak kinézetre hasonlóak, hanem a fájlok kiválasztásának módja is megegyezik. Található itt azonban két új, fontos nyomógomb.

• Scan Segítségével TWAIN-kompatibilis képrögzítı eszközökrıl pl. digitális kamera, scanner importálhatunk képet.

• Clip Art A Front Page képgalériájából válogathatunk különbözı kategóriákban. A képkategóriák szerkeszthetık (Edit Categories): új kategória hozható létre (New Category), a meglévı kategóriák törölhetık (Delete Category) vagy átnevezhetık (Rename Category). A Clip Properties gombra kattintva egy kép jellemzıi tekinthetık meg (pl. helye a számítógépen, mérete stb.) és állíthatók: keresési kulcsszavak (Keywords), melyek alapján a galériában rátalálhatunk a képre; valamint itt határozhatjuk meg azt is, hogy a kép mely kategóriákban szerepeljen (Categories választólista). Új képeket importálhatunk a számítógépen található fájlok között tallózva, ha az Import Clips gombra



kattintunk. A Find nyomógomb segítségével kereshetünk képeket a galériában: beírhatunk kulcsszavakat (Keywords), melyeket a képjellemzık beállításánál (Clip Properties) adtunk meg; valamint kereshetünk fájlnév (File name containing) és fájltípus (Clip type) alapján. A keresést követıen egy új kategória jelenik meg a listán, Results of Last Find néven, mely azokat a képeket tartalmazza, melyek az utolsó keresési szempontoknak megfeleltek. Az Insert gomb megnyomásával a kép bekerül az oldalba, míg ha a Close gombot választjuk, a kép nem kerül beszúrásra.

A Clip Art beszúrást nem csak a képbeszúrás dialógusablakból végezhetjük el, hanem az Insert/Clipart

menüpont kiválasztásával is. Ekkor nem csak a Clip Art és a Pictures fül jelenik meg a Microsoft Clip Gallery ablakban, hanem a Sounds és a Videos fül is lehetıvé téve hangok és animációk beszúrását is.

Animált GIF-eket az Insert/Image vagy az Insert/Clipart menüpontok segítségével, videót (AVI-t) pedig az Insert/Active Elements/Video vagy szintén az Insert/Clipart menüpontok kiválasztásával szúrhatunk be.

A képeket csak azután szerkeszthetjük, miután beszúrtuk a dokumentumba. Ha rákattintunk a képre, megjelenik a kép eszköztár.

Objektum kijelölése. Téglalap alakú imagemap-régió kijelölése.

• Imagemap: egy képen egy vagy több nem látható régió jelölhetı ki, melyekhez különbözı hyperlinkek rendelhetık.

Az imagemap-ek segítségével tehát elérhetı, hogy ha a felhasználó a kép más-más részeire kattint különbözı oldalak jelennek meg. Egy imagemap-hez csak egy hyperlinket lehet rendelni.

Kör alakú imagemap-régió kijelölése. Poligon alakú imagemap-régió kijelölése. Egy objektum kijelölése úgy, hogy csak az objektumok körvonalai látszódnak, láthatóvá téve az amúgy

elfedett területeket. Szöveg beillesztése a képre. Rendelhetı hozzá hyperlink, ha duplán rákattintunk, vagy kiválasztjuk az

Edit/Image Hotspot Properties menüpontot. Kép átlátszóvá tétele. Az ikonra történı rákattintás után ki kell jelölni azt a színt a képen, melyet átlátszóvá

szeretnénk tenni, így ahol ez a szín megtalálható a képen, ott helyette a háttér fog látszani. Csak GIF fájlok lehetnek átlátszó képek.

A felesleg levágása. Ki kell jelölni azt a részt, melyet szeretnénk megtartani a képbıl, majd duplán rá kell kattintani vagy ENTER-t kell ütni.

A kép elhalványítása, általában háttérképek esetén használjuk. Váltás fekete-fehér és színes megjelenítés között. Eredeti kép visszaállítása.



Forgatás balra. Forgatás jobbra. Vízszintes tükrözés. Függıleges tükrözés. Kontraszt növelése. Kontraszt csökkentése. Fényerı növelése. Fényerı csökkentése. Képkeret. Felbontás optimalizálása, ha állítottunk a kép megjelenítési méretén az Image Properties dialógusban.

Animált GIF-ek és videók esetén az eszköztár elsı öt ikonja engedélyezett.

A kép vagy video jellemzıit az Edit/Image Properties menüpontban határozhatjuk meg.

A General fülön állíthatók be a legfontosabb jellemzık. Az Image Source mezıben a kép forrása, URL-je található, melyet a Browse gombbal megváltoztathatunk. Az Edit nyomó-gomb segítségével szerkeszthetjük a képet. Kiválaszthatjuk a képfájl típusát: GIF vagy JPEG. Ha a GIF-et választjuk, megadhatjuk, hogy átlátszó legyen (Transparent), valamint azt, hogy Interlaced legyen, azaz a kép letöltésekor folyamatosan egyre részletesebben jelenjen meg, még végül a kép letöltése be nem fejezıdik. JPEG esetén megadhatjuk a minıségét (Quality), vagyis hogy milyen mértékő legyen a tömörítés (százalékos érték 1-99, alapértelmezett érték a 75): minél kisebb számot adunk meg, annál kisebb lesz a képfájl mérete, viszont annál rosszabb lesz a kép minısége. JPEG esetén a Progressive Passes mezıt is kitölthetjük, mely segítségével hasonló eredményt érhetünk el, mint a GIF esetén az Interlaced opció bejelölésével. A Low-Res mezıben megadhatunk egy képet (begépelve vagy a Browse gombbal kiválasztva az URL-jét), mely a böngészıben az eredeti kép helyett meg fog jelenni addig, míg annak letöltése a szerverrıl be nem fejezıdik. A Text mezıben megadott szöveg a böngészıben a kép helyén lesz olvasható, még a kép meg nem jelenik, majd a kép megjelenése után akkor jelenik meg, ha rávisszük az egérkurzort. A Location mezıben hyperlinket rendelhetünk a képhez, vagyis meg lehet adni azt az URL-t, amely a böngészıben a képre kattintva végre fog hajtódni. A Target Frame segítségével pedig a célkeretet (vagyis azt a frame-et, amelybe az oldal betöltıdik a böngészıben) adhatjuk meg. (A Target Frame meghatározása hasonlóan mőködik, mint "Az oldal jellemzıinek beállítása" címő fejezetben ismertetett Default Target Frame beállítása.)



A Video fülön az oldalba beszúrt videók általános tulajdonságait adhatjuk meg. Az Video Source mezıben a kép forrása, URL-je található, melyet a Browse gombbal megváltoztathatunk. A Show Controls in Browser opció bejelölésével a böngészıben meg fognak jelenni a lejátszás, leállítás, visszajátszás gombok a videóhoz. A Loop mezıben állíthatjuk be, hogy hányszor ismétlıdjön meg a video lejátszása, a Forever választónégyzetet kipipálva engedélyezhetjük az állandó, örökös lejátszást. A Loop Delay mezıben a lejátszások közti szünet állítható be milliszekundumokban megadva. Meghatározhatjuk, hogy mikor kezdıdjön el a video lejátszása:

• On File Open a fájl megnyitásakor, • On Mouse Over amikor a video fölött elhúzzuk az egeret.

Az Appearance fülre kattintva a kép illetve video elhelyezkedését és méreteit tudjuk állítani. Az Alignment legördülı listában a szöveghez való igazítást határozhatjuk meg:

• Default a böngészı alapértelmezett beállítása szerint; • left balra: a szövegsorok a kép jobb oldalára kerülnek egészen a kép aljáig, a szöveg

körbefutja a képet; • right jobbra: a szövegsorok a kép bal oldalára kerülnek egészen a kép aljáig, a szöveg

körbefutja a képet; • top fent: a kép teteje az azt körülvevı szöveghez lesz igazítva; • texttop hasonló a top-hoz, a kép teteje a magas betők tetejéhez lesz igazítva; • bottom lent: a kép alja az azt körülvevı szöveghez lesz igazítva, a szöveg nem futja körbe a

képet; • absbottom hasonló a bottom-hoz, a képet az aktuális sor aljához igazítja; • baseline az aktuális sor alapvonalához, azaz a "normál" betők aljához igazítja a képet, szemben

a bottom és az absbottom értékekkel, melyek a "lelógó" betők aljához (mint pl. a p és a g bető) igazítnak;

• middle középre: a kép közepe az azt körülvevı szöveghez lesz igazítva; • absmiddle hasonló a middle-hez, a képet az aktuális sor közepéhez igazítja; • center hasonló a middle-hez.



A Border Thickness mezıben a kép keretének vastagságát adhatjuk meg pixelben. Ha üresen hagyjuk, vagy 0-t írunk be, a képnek nem lesz kerete. A szövegtıl való távolságot, azaz a képet körbevevı üres területet a Horizontal Spacing (vízszintes irány) és a Vertical Spacing (függıleges irány) mezıkben határozhatjuk meg képpontban megadva.

Ha a képet nem eredeti méretében szeretnénk megjeleníteni, akkor be kell jelölni a Specify Size választónégyzetet. Ezután megadhatjuk a kívánt megjelenítési méreteket: Width - szélesség, Height - magasság. Ha a megjelenítési méretet képpontban szeretnénk megadni, akkor az in Pixels, ha az eredeti méret százalékában, akkor az in Percent opciót kell megjelölni. A Keep Aspect Ratio jelölınégyzet kipipálása esetén csak arányosan méretezhetjük a képet, azaz a szélesség és a magasság aránya nem változhat, elkerülve így a torzulást (csak képpontban történı méretezés esetén engedélyezett).

Ha olyan képet szúrtunk be a dokumentumba, mely még nem a projekt része, az oldal mentésekor meg fog jelenni a beágyazott fájlok mentése dialógusablak. Ekkor ki kell választani azt a mappát, ahová a fájl(oka)t menteni szeretnénk. Ezt a Change Folder nyomógomb segítségével tehetjük meg. Megváltoztathatjuk a fájl nevét a Rename gombra kattintva, vagy egyszerőbben a Windows-ban megszokott módon. A listában a fájl és a célmappa neve mellett az Action oszlopban leolvasható a végrehajtandó akció (Save - mentés, Overwrite - felülírás). Az Image Preview-ban a kijelölt kép gyorsnézete látható.

Sokkal gyorsabbá tehetjük a felhasználó számára az oldal letöltését, ha használjuk a Tools/Auto Thumbnail menüpontot. Ennek hatására ugyanis a kijelölt képbıl az Editor egy sokkal kisebb képet csinál, és ez fog megjelenni a böngészıben, melyre rákattintva egy üres ablakban megjelenik az eredeti mérető kép. Akkor érdemes a módszert alkalmazni, ha sok képet szeretnénk elhelyezni egy oldalban.

Az oldal háttérstílusának meghatározása Az oldal színeinek és háttérképének beállításához a Format/Background menüpontot kell kiválasztani.

Amennyiben az oldalhoz valamilyen témát rendeltünk, egy üzenetablak jelenik meg, mely arról informál minket, hogy az oldalhoz téma tartozik, és ez meghatározza az oldal háttérjellemzıit, valamint hogy távolítsuk el a témát ahhoz, hogy ezeket a beállításokat magunk határozhassuk meg.

Amennyiben nincs téma rendelve az oldalhoz, vagy sikerült azt eltávolítanunk, a menüpontot kiválasztva megjelenik a Page Properties dialógusablak egy új füllel - Background - kiegészülve, melyen elvégezhetjük a háttérbeállításokat.



A Specify Background and Colors opciót választva magunknak kell elvégezni a beállításokat. A Background Image jelölınégyzet kipipálásával megadhatunk egy képet a Browse gomb segítségével, mely az oldal hátterét fogja képezni (ezen jelennek majd meg a szövegek, ezért vigyázzunk arra, nehogy túl tiri-tarka képet válasszunk, elsıdleges szempont a szöveg olvashatósága maradjon!). A Watermark opció bejelölésével böngészıben nézve az oldalt, képernyıgörgetéskor csak a szöveg fog scrollozódni, míg a háttérkép marad egy helyben. A kép jellemzıit állíthatjuk a Properties gombra kattintva.

A Background legördülı listából az oldal háttérszínét választhatjuk ki, a Text pedig az oldal alapértelmezett

szövegszínének beállítására szolgál. Meghatározhatjuk a linkek színét is. Ezeknél három szín adható meg:

1) Hyperlink az alap hyperlink szín. 2) Visited Hyperlink a meglátogatott hyperlinkek színe, vagyis amelyre a felhasználó már rákattintott. 3) Active Hyperlink az aktuális, éppen kiválasztott hyperlink színe.

A Get Background and Colors from Page opció kiválasztása esetén a Browse gombra kattintva egy már meglévı oldal színbeállításait importálhatjuk. Ennek a lehetıségnek a kihasználásával sok idıt takaríthatunk meg, és teljes egyezıséget érhetünk el más oldalak háttérbeállításaival (úgy, hogy egyik témát sem kell használnia az oldalnak).

A projektétıl eltérı téma egy oldalhoz Elıfordulhat, hogy a projekthez rendelt témától el szeretnénk térni egy oldal esetében, és másik témát

szeretnénk hozzárendelni úgy, hogy az ne érintse a projektben szereplı többi oldalt. Ehhez csak annyit kell tennünk, hogy az Editorban megnyitjuk a szóban forgó oldalt, majd kiválasztjuk a Format/Theme menüpontot. A megjelenı dialógusablakban meghatározhatjuk az oldalhoz tartozó témát, ugyanúgy járva el mint a projekt témájának kiválasztásakor az Explorerben a Themes nézetnél. (Ld. a "A projekt nézetei" fejezet "Themes" pontjában.)

Azok az oldalak, melyekhez téma van rendelve alapesetben több részbıl állnak, melyeket szegélyek választanak el (border). Ezen részek száma kiinduló állapotban három, de maximum ötre növelhetı négy szegély engedélyezésével.

Mint az angol megnevezés mutatja, ezek osztott szegélyek, ami azt jelenti, hogy tartalmuk megváltoztatása az

egyik oldalon kihat a projekt többi oldalára is. Pl. ha az éppen szerkesztett lapon a felsı területrıl kivesszük a nyomógombokat, akkor ezt elmentve a projekt többi oldalán is törlıdik a felsı területrıl a nyomógombsor. Ha

a 3 elkülönített terület



azt szeretnénk, hogy ne jelenjen meg az éppen szerkesztett oldalon pl. a bal oldali szegéllyel elválasztott rész, akkor le kell tiltani ezt a bal oldali szegélyt a szóban forgó lapon. Ennek a mőveletnek viszont nem lesz hatása a projekt többi oldalára. A szegélyek száma a Tools/Shared Borders menüpontban állítható be.

A Use web default rádiógomb bejelölt állapota azt jelenti, hogy az oldal a FrontPage alapértelmezett beállításait használja. A Set to this page only opciót kiválasztva az aktív oldal megjelenítendı területeinek számát megváltoztathatjuk úgy, hogy kijelöljük, hogy a négy oldalsó szegély közül melyik(ek)et szeretnénk alkalmazni:

• Top felsı, • Left bal oldali, • Right jobb oldali, • Bottom alsó. Az alapértelmezett beállítás a felsı és a baloldali

szegély megjelenítése. Ezt megváltoztathatjuk az Explorerben a Tools/Shared Borders menüpontban.

Egy látványos megoldás A száraz szövegeket tartalmazó, multimédiát nélkülözı dokumentumok unalmassága némileg megtörhetı, ha

a böngészıben az oldal megjelenítésekor a szövegek vagy képek animáltan beúsznak, beugrálnak stb. Ilyen megoldást nagyon egyszerően alkalmazhatunk az Editor segítségével. Csak ki kell jelölni azt a szövegrészt vagy objektumot, melyet animálni szeretnénk, majd ki kell választani a Format/Animation menü valamelyik menüpontját, attól függıen, hogy milyen fajta animációt szeretnénk végrehajtani. A lehetıségek a következık:

• Fly From Bottom alulról berepülı, • Fly From Left balról berepülı, • Fly From Right jobbról berepülı, • Fly From Top fentrıl berepülı, • Fly From Bottom-Left a bal alsó sarokból berepülı, • Fly From Bottom-Right a jobb alsó sarokból berepülı, • Fly From Top-Left a bal felsı sarokból berepülı, • Fly From Top-Right a jobb felsı sarokból berepülı, • Fly From Top-Right By Word a jobb felsı sarokból szavanként

berepülı, • Fly From Bottom-Right By Word a jobb alsó sarokból szavanként

berepülı, • Drop In By Word szavanként beesı, • Spiral spirál alakban beúszó, • Zoom In egyre növekvı, míg a végleges méretét el nem éri, • Zoom Out egyre csökkenı, míg a végleges méretét el nem éri.

Animált oldalváltás A Format/Page Transitions menüpontot választva

egy újabb érdekes lehetıséggel találkozunk. Lehetıség van ugyanis ebben a dialógusablakban "animált" oldalváltásokat beállítani.

Elıször az Event legördülı listából ki kell választani hogy melyik eseményhez szeretnénk ezt a megjelenítési módszert alkalmazni. Az események a következık: • Page Enter az oldalra látogatás, • Page Exit az oldal elhagyása, • Site Enter a web-site-ra lépés ezen oldal meglátogatásával, • Site Exit a web-site elhagyása errıl az oldalról.

Aztán a Duration mezıbe be kell gépelni azt az idıtartamot másodpercben, mely alatt az oldalváltás le fog zajlani. A Transition effect listából kiválaszthatjuk az



oldalátmeneti hatást. Érdemes átnézni a listában szereplı effektek mindegyikét, mert sok lehetıséget biztosít, és biztosan mindenki megtalálja a számára megfelelıt.

Diavetítı Szintén egy látványos objektumot szúrhatunk be az Insert/Active Elements/Banner Ad Manager menüpont

segítségével, mely egy diavetítıhöz hasonlít, mivel képeket lehet megadni, melyek egymás után bizonyos idı elteltével kerülnek megjelenítésre.

Meghatározhatjuk a képek megjelenítési területének szélességét a With, és magasságát a Height mezıbe írt számmal, képpontban megadva. Az Effect legördülı listából kiválaszthatjuk a képátmenet megjelenítési módját, a Show each image for (seconds) mezıbe pedig beírhatjuk a megjelenítési idıt másodpercekben. A kiválasztható képátmenet-effektusok a következık:

• None nincs átmeneti hatás, • Blinds Horizontal vízszintesen csíkozva, • Blinds Vertical függılegesen csíkozva, • Dissolve áttetszı, • Box In szőkülı doboz, • Box Out táguló doboz.

A Link to mezıben megadható egy URL, melyet mint hyperlink célpontot lehet megjelölni, arra az esetre, ha a felhasználó rákattint az objektumra. Az Images to Display listára kell azokat a képeket felvenni, melyeket váltakozva szeretnénk megjeleníteni. Az Add gombbal újat vehetünk fel, a Remove gombbal törölhetünk a listáról, a Move Up (fölfelé mozgatás) és a Move Down (lefelé mozgatás) gombok segítségével változtathatjuk a képek megjelenítési sorrendjét.

Ezek a tulajdonságok a késıbbiekben az Edit/Java Applet Properties menüpontban állíthatók.

Fényújság Beszúrhatunk egy elemet, mely a fényújság elvén mőködik, mivel szöveg úszik végig a szemünk elıtt a

képernyı egyik pontjából a másikba. Ilyen objektum beillesztéséhez az Insert/Active Elements/Marquee menüpontot kell használni.

A Text mezıbe a kiírandó szöveget kell begépelni. A Direction opció segítségével a szöveg mozgási iránya határozható meg: Left - balra, Right - jobbra. A Movement Speed csoport kitöltésével a szöveg mozgási sebessége állítható: az Amount mezıbe írt érték meghatározza, hogy hány képponttal mozduljon el a szöveg a Delay mezıben megadott idıközönként (századmásodperc). A Behavior opcióval a szöveg viselkedési módját állíthatjuk:

• Scroll a szöveg újból és újból végigúszik a kijelölt területen, • Slide a szöveg végigsiklik a kijelölt területen, majd megáll, • Alternate a szöveg a kijelölt terület két végpontja között "pattog".



Az Align with Text rádiógombok a szöveg igazítását határozzák meg: Top - fent, Middle - középen, Bottom - lent. A Specify Width és a Specify Height választónégyzetek bejelölésével az objektum szélessége illetve magassága határozható meg képpontban (in Pixel) vagy a böngészıben az oldalnak nyitott ablak méretének százalékában (in Percent). Ha nem határozzuk meg a méretet, akkor a szélesség alapértéke 100%, a magasság pedig a szöveg magassága. A Continuously jelölınégyzet kipipálva azt jelenti, hogy a szöveg mozgatása végtelenített, vagyis a kijelölt stílusú mozgást végtelenszer hajtja végre. Ha kivesszük a pipát a választónégyzetbıl, akkor beírhatjuk a végrehajtások számát. A Background Color legördülı listából a háttérszínt választhatjuk ki.

A beállításokat késıbb az Edit/Marquee Properties menüpontban módosíthatjuk.

Adatbevitelt lehetıvé tevı elemek, és az azokat kezelı script-ekkel kapcsolatos tudnivalók Elıfordulhat, hogy egy HTML oldalon adatbevitelt is lehetıvé szeretnénk tenni a felhasználó számára. Példa

erre egy szoftvereket forgalmazó cég honlapja, melyen a cég bemutatja termékeit, és a felhasználó megrendelést is kitölthet a kiválasztott szoftverre.

Az adatbevitel megvalósítását szolgáló vezérlıelemeket (beviteli mezık, nyomógombok, választónégyzetek stb.) egy speciális elemre, a form-ra (őrlapra) kell elhelyezni. Egy oldalra több őrlap is felrakható, de egy őrlapon célszerő elhelyezni a logikailag összetartozó adatbeviteli elemeket.

Az adatbevitelhez szorosan kapcsolódnak az azokat kiértékelı script-ek. Tegyük fel, hogy egy olyan oldalt készítettünk, mely egy tudásfelmérı tesztet tartalmaz, és felraktunk rá egy nyomógombot, azzal a céllal, hogy ha rákattint a felhasználó, akkor a teszt kiértékelıdik, és kiíródik a képernyıre, hogy hány százalékos teljesítményt sikerült elérnie. Gondoljunk bele, hogy attól még nem fog mőködni a nyomógomb, hogy elhelyeztük azt az oldalon, mivel még "nem mondtuk meg neki, hogy mit kell csinálnia", ha a felhasználó megnyomja. Ezért nekünk kell elıírni a számítógép számára, hogy milyen tevékenységeket hajtson végre. HTML oldalak esetében ezt script-ek segítségével tehetjük meg legegyszerőbben. A két legelterjedtebb script-nyelv a JavaScript és a Visual Basic Script (röviden VBScript). (Bonyolultabb programok írására a Java nyelvet és ActiveX kontrollokat használnak, ezek használatához komoly programozói ismeretekre van szükség.)

Nézzük meg akkor elıször azt, hogyan rakjuk fel a vezérlıelemeket. A FrontPage e célt szolgáló elemei mind az Editorban az Insert/Form Field menüpontban találhatók. Ezek a következık:

• On-Line Text Box egyszerő egysoros beviteli mezı, • Scrolling Text Box többsoros beviteli mezı, görgethetı tartalommal, • Check Box választónégyzet, • Radio Button rádiógomb, • Drop-Down Menu legördülı lista, lista • Push Button nyomógomb, • Image kép, • Label címke (nem tesz lehetıvé adatbevitelt, csak információt szolgáltat; csak úgy lehet

beilleszteni, ha beírjuk a címke szövegét, felrakunk egy adatbeviteli elemet, mindkettıt kijelöljük, és eztán választjuk ki a menüpontot).

Az vezérlıelemek beszúrásához segítségünkre lehet a form eszköztár (Forms Toolbar) is, melyet a View menüpontban kapcsolhatunk be.

egysoros beviteli mezı

scrollozható szövegdoboz

választónégyzet

rádiógomb

legördülı lista

nyomógomb



Az őrlapot nem kell külön elhelyeznünk, mert mikor felteszünk egy vezérlıelemet (és azt nem egy már meglévı őrlapra rakjuk), a program automatikusan megteszi ezt. Új őrlap létrehozásakor általában, szintén automatikusan rákerül két nyomógomb is (Submit és Reset felirattal, az elıbbit kiértékelésre, az utóbbit alapállapot visszaállításra szokás használni). Ha ezekre nincs szükségünk, természetesen kijelölhetjük és törölhetjük. Egy oldalra több őrlap is felhelyezhetı a fentebb ismertetett módszerrel.

Mint a többi HTML elemnek, természetesen ezeknek is állítható néhány tulajdonsága. Ez minden esetben az Edit/Form Field Properties menüpontban végezhetı el. Azt azért tudni kell, hogy minden adatbeviteli elem más-más tulajdonságokkal rendelkezik, így a menüpontot kiválasztva más-más dialógusablak jelenik meg különbözı elemek jellemzıinek állítása esetén.

Fontos, legfıképp a script-írás szempontjából, hogy ezek az elemek nem csak tulajdonságokkal, hanem eseményekkel és metódusokkal is rendelkeznek. Ezek szintén különbözıek más-más elem esetén.

A tulajdonság az adott elemnek mindig egy jellemzıje. Pl. egy scrollozható szövegdoboznak van olyan tulajdonsága, hogy hány sor írható bele, milyen széles, kezdeti értéke stb. A metódus egy az adott elemen végrehajtható mőveletet jelent. A scrollozható szövegdoboz esetében pl. egy metódust hajtunk végre, ha mi utasítjuk a script-bıl a gépet (a kulcsszó az, hogy mi utasítjuk, nem pedig a felhasználó), hogy adja rá a fókuszt a szövegdobozra, jelöljön ki benne egy szövegtartományt stb. Egy elem eseményei alatt azokat az eseményeket értjük, melyek valamilyen, külsı hatásra pl. felhasználói beavatkozásra következhetnek be. A scrollozható szövegdoboz esetében pl. bekövetkezhet egy olyan esemény, hogy a felhasználó valamit beleír, azaz változik a tartalma; használja a görgetısávot, azaz scrollozás esemény következik be; rákattint, tehát rákerül az input fókusz stb. Fontos, hogy akkor is bekövetkezhet esemény, ha a script-ben valamilyen metódust hajtunk végre egy elemen. Ilyen eset pl. ha a script-ben használjuk a szövegdoboznak azt a metódusát, melynek segítségével ráadhatjuk a fókuszt, ugyanis ennek az utasításnak a végrehajtásakor szintén bekövetkezik az az esemény, hogy rákerül a szövegdobozra az input fókusz, annak ellenére, hogy nem történt felhasználói beavatkozás.

Form-ok tulajdonságai Az őrlap jellemzıit úgy állíthatjuk, ha az őrlapon az egér jobb gombjával kattintunk, majd a felbukkanó

menübıl kiválasztjuk a Form Properties menüpontot.

A What to do with form results csoportban azt állíthatjuk be, hogy hova kerüljenek elmentésre az őrlap eredményei, ha a felhasználó egy Submit (érvényesítés) típusú nyomógombra kattint. A Send to opciót választva az eredményeket a File Name mezıben megadott fájlba írathatjuk, vagy elküldhetjük az E-mail Adress mezıbe gépelt elektronikus levélcímre. Az eredmények fájlba írása a következı képpen történik: többszöri kiértékelés esetén az eredmények mindig az elızıek utáni sorba kerülnek a fájlban, a fájl elızı tartalma tehát nem íródik felül, hanem mindig bıvül, így minden információ megırzésre kerül.

Célszerő néhány opciót beállítani ezekkel kapcsolatban az Options gomb segítségével.



A File Results fülön az eredmények fájlba mentésének körülményeit határozhatjuk meg. A File Name mezıbe (Itt ugyanaz szerepel, mint a Form Properties dialógusablak ugyanilyen nevő mezıjében.)

• Ha az információkat a projekt valamelyik mappájába szeretnénk menteni, be kell gépelni a megfelelı relatív URL-t, vagy a Browse gomb segítségével ki kell azt választani. Az alapértelmezés a "_private/form_results.txt" szövegfájl.

• Amennyiben a gyökér-web-ben (azaz a web szerver gyökerében) szeretnénk elhelyezni az eredményeket tartalmazó fájlt, akkor a _vti_log nevő speciális mappát kell használni, amely a gyökér-web-ben helyezkedik el. Meg kell adni a szerver-relatív URL-t a fájlhoz, amely ebben a mappában helyezkedik el. Pl.: "/_vti_log/myresults.txt"..(A gyökér-web a \FrontPage Webs\Content mappa. A FrontPage Webs mappa elhelyezkedése a könyvtárstruktúrában a FrontPage program telepítésekor kerül kiválasztásra.)

• Ha a számítógép fájlrendszerébe szeretnénk elmenteni a fájlt, akkor a teljes elérési utat kell begépelni. (Pl.: "c:\my_results\results.txt".)

A File Format legördülı listából az eredményeket tartalmazó fájl formátumát választhatjuk ki, pl. HTML, formázott szöveg stb. Az alapértelmezés a Text database using comma as a separator. Ez úgy mőködik, hogy az eredmények egy egyszerő szövegfájlba kerülnek egymás után, vesszıvel elválasztva.

Ha az Include field names választónégyzet be van jelölve, akkor az egyes mezık nevei az elsı fájlba írás alkalmával bekerülnek a fájl elsı sorába, ellenkezı esetben nem. Ha a Latest Results at End jelölınégyzet ki van pipálva, akkor az új eredmények mindig a régiek után íródnak, ellenkezı esetben éppen fordítva: az új eredmények a régiek elé kerülnek. Ez az opció csak HTML formátumok esetén engedélyezett.

Megadható egy másik fájl is, melybe szintén bekerülnek az információk. Ehhez az Optional Second File csoport mezıit kell kitölteni, hasonlóan az elızıekben leírtakhoz.

Példa az információk fájlba íratására: Vegyük példának egy képzeletbeli hardverforgalmazó

cég honlapján szereplı, egyszerő megrendelı adatlapot, melyen a következık szerepelnek: a megrendelt hardver eszköz neve, a rendelt mennyiség, valamint a megrendelı neve, címe. Ha a felhasználó kitölti az adatlapot, és rákattint a "Megrendel" gombra (amely Submit típusú; lásd késıbb, a nyomógombokról szóló részben), akkor az őrlapon szereplı mezık tartalma (azaz az őrlap eredményei) elmentıdnek egy a Form Properties dialógusablakban meghatározott nevő és formátumú fájlba. Legyen ez most az alapértelmezett "_private/form_results.txt" fájl, melynek tartalma a képen látható adatlap-kitöltés után a következı:

"Mit","Mennyit","Cim","Rendel" "Hitachi GD-2500 BX 6x/24x DVD-ROM","1","Cserepes Virág 9999 Óperencia Kanyargós út 1","Megrendel"

Az elsı sorban a mezık nevei szerepelnek egymás után, a másodikban az értékeik. Ha a egy újabb rendelés kerül felvitelre a fájl tartalma a következı képpen fog módosulni:

"Mit","Mennyit","Cim","Rendel" "Hitachi GD-2500 BX 6x/24x DVD-ROM","1","Cserpes Virág 9999 Óperencia Kanyargós út 1","Megrendel" "Canon BJC-2000 tintasugaras nyomtató","4","Fogd a pénzt és fuss Bank 1111 Kukutyin Pénz út 9","Megrendel"

Ezek után a felhasználó egy visszajelzést kap a megrendelésrıl egy újonnan megnyíló HTML oldalon.



Az E-mail Results fülre kattintva az eredmények e-mail-ben történı küldésnek paramétereit állíthatjuk be.

Az E-mail Address to Receive Results mezıbe azt az elektronikus postacímet kell begépelni, ahová az információkat küldeni szeretnénk. Az E-mail Format legördülı listából az elektronikus levél formátumát választhatjuk ki, hasonlóan a fájlba küldés formátumához. Így tehát itt is válogathatunk különbözı HTML és szövegformátumok között. Az Include field names választónégyzet szintén a mezınevek beírására ill. kihagyására ad lehetıséget, ebben az esetben a levélbıl.

Az E-mail Message Header csoportban a levél fejlécével kapcsolatos teendıket végezhetjük el. Megadhatjuk a levél tárgyát a Subject Line mezıben. Begépelhetünk egy fix szöveget, ekkor minden esetben az lesz a tárgy szövege. Megadhatjuk egy vezérlıelem nevét is, melynek értéke lesz a tárgy szövege. Ehhez azonban ki kell pipálni a Form Field Name választónégyzetet.

Példa egy mezıtartalomtól függı tárgy szövegére: Tegyük fel, hogy van az őrlapon egy görgethetı tartalmú szövegdoboz (Scrolling Text Box) és egy legördülı

lista (Drop-Down Menu), melyben három lehetıség szerepel: "Megrendelés", "Kérdés", "Panasz". A szövegdobozba a levél tartalmát kell begépelni, a legördülı listából a levél tárgyát kell kiválasztani. Ekkor az őrlap jellemzıinek megadásánál, az eredmények e-mail-ben történı küldésének meghatározásakor a Subject Line mezıbe a legördülı lista nevét kell beírni (a legördülı listákról bıvebben lásd az arról szóló részt), és be kell jelölni a Form Field Name választónégyzetet. Ekkor ha a felhasználó a "Megrendelés"-t választja a legördülı listából, akkor a levél tárgyába a "Megrendelés" szöveg kerül, ha a "Kérdés"-t választja, akkor a levél tárgya "Kérdés" lesz stb.

A Reply-to Line (válasz) mezıben jellemzıen egy mezınév szokott szerepelni, melyben a levelet küldı felhasználó címe található. A mezınév megadásához itt is a Form Field Name választónégyzetnek kell bejelölve lenni.

Mikor a felhasználó rákattint egy Submit típusú gombra, nem csak az őrlap értékeit adhatjuk át egy fájlnak levélnek stb., hanem egy oldalt is megjeleníthetünk, melyen visszajelzést küldhetünk a felhasználónak az általa kitöltött adatlap elfogadásáról (visszaigazoló lap). Ezt határozhatjuk meg a Confirmation Page fülre kattintva. Az URL of confirmation page mezıben a visszajelzést tartalmazó oldalra lehet hivatkozni, mely általában egy saját készítéső oldal. Amennyiben nem adunk meg semmit, egy automatikusan generált oldal jelenik meg. Az URL of validation failure page mezıben annak az oldalnak a relatív vagy abszolút URL-jét adhatjuk meg, mely akkor fog megjelenni, ha az érvényesítés közben hiba történik. Ha nem adunk meg semmit, egy automatikusan generált oldal jelenik meg.



A Saved Fields fülre kattintva meghatározhatjuk, hogy mely mezık értékeit szeretnénk kiíratni, valamint beállíthatunk még néhány elküldhetı adatot.

A Form Fields to Save listában azokat a mezıket kell felsorolni, melyek értékeit el szeretnénk menteni. Az Additional information to save csoportban találunk néhány kiegészítı információt, melyet szintén elküldhetünk az adatokkal együtt. Ezek a következık:

• Time idı • Date dátum • Remote computer name távoli sz.gép név • User name felhasználó neve • Browser type böngészı típusa

Térjünk még vissza a Form Properties dialógusablakhoz!

Nem csak fájlba és e-mail-be írathatjuk az őrlap eredményeit. Más célpont megadásához a Send to other opciót kell választani. Ekkor a legördülı listából a következı elemeket választhatjuk ki:

• Custom ISAPI, NSAPI, CGI or ASP Script Akkor válasszuk ezt az opciót, ha egyedileg szeretnénk kiértékelni az őrlap eredményeit pl. egy CGI script

segítségével. Az egyedi kiértékelés körülményeit is meghatározhatjuk, ha az Options gombra kattintunk. Az Action mezıbe az őrlap-kiértékelést végzı rutin abszolút URL-jét kell írni. A Method legördülı listából a form-kiértékelı eljárás típusát kell megadni, mely a következık egyike lehet:

• GET a szerverrıl kerülnek lekérdezésre az adatok. • POST a felhasználó írja be az adatokat (input), és ezek továbbítódnak a szerverre.

Az Encoding type mezıbe az adatkódolás típusát kell megadni, ha üresen hagyjuk, akkor az alapértelmezettet használja.

• Discussion Form Handler Akkor kell használni, ha vitafórumot szeretnénk létrehozni. A vitafórum lényege, hogy felhasználók elküldhetik gondolataikat egy adott témában, amelyek megjelennek egy tartalomjegyzékben, és erre más felhasználók válaszolhatnak. A vitafórum legfıbb eleme éppen ezért egy olyan őrlap, melyen van legalább egy többsoros beviteli mezı, melyre a felhasználó beírhatja megjegyzéseit, és van rajta egy Submit típusú gomb is, mellyel elküldheti a begépelt szöveget. Nézzük, mit lehet beállítani egy ilyen őrlap esetén. Elıször is a Form Properties dialógusablakban természetesen a Send to other opciót kell megjelölni, majd a legördülı listából ki kell választani a Discussion Form Handler elemet. Ekkor az Options gombra kattintva ennek a speciális őrlapnak a beállításait pontosíthatjuk. A Discussion fülön található Title mezıben megadhatunk egy címet, mely minden elküldött felhasználói megjegyzésben szerepelni fog. A Directory mezıben annak a mappának kell szerepelnie, ahová a beszélgetések szövegei mentésre kerülnek. A Form fields mezıbe annak az adatbeviteli elemnek a nevét kell megadni, amely a tartalomjegyzékben a felhasználó által küldött megjegyzésre fog mutatni. Ha több ilyet is meg akarunk adni, akkor azok nevét space-szel elválasztva kell felsorolni. A tartalomjegyzékben megjeleníthetı még néhány dolog a megfelelı választónégyzet bejelölésével:

1) Time a megjegyzés küldésének idıpontja,



2) Date dátuma, 3) Remote computer name a távoli számítógép, ahonnan a megjegyzés érkezett, 4) User name a felhasználó neve.

Az Order newest to oldest választónégyzet bejelölésével a tartalomjegyzékben a megjegyzések érkezésük sorrendjében lesznek feltüntetve úgy, hogy az újabbak lesznek elıl, a régebbiek hátul; ha az opció nincs kiválasztva, akkor fordítva: a régebbiek lesznek elıl, az újabbak hátul. A Get background and colors from page mezıben annak az oldalnak az URL-jét adhatjuk meg (nem kötelezı), melynek a hátterét és színeit szeretnénk örököltetni erre az őrlapra. Az Article fülre kattintva meghatározhatjuk, hogy mi jelenjen meg a felhasználók által küldött megjegyzések olvasásakor a szöveg környezetében. Az URL of Header to Include mezıben megadhatunk egy oldalt, mely beágyazódva a megjegyzések fejlécét fogja alkotni. Az URL of Footer to Include ugyanaz mint az elızı, azzal a különbséggel, hogy ez lábrészként fog megjelenni. Az Additional information to include csoportban beállíthatjuk, hogy itt is megjelenjen az idı (Time), a dátum (Date), a távoli számítógép név (Remote computer name) és a felhasználónév (User name). A Confirmation Page fül ugyanúgy használandó, mint az már feljebb ismertetésre került. Egy új vitafórum elkészítéséhez ajánlott az arra a célra készített varázslót (Discussion Wizard) használni. Annak használata és egy vitafórum felépítése megtalálható a mellékletben. • Registration Form Handler Ezt a lehetıséget akkor kell választani, ha regisztrációs őrlapot szeretnénk készíteni. A regisztrációs őrlap szerepe, hogy a projekt oldalait csak regisztrált felhasználók olvashassák a böngészıben felhasználónevük és jelszavuk beírásával. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az Explorerben a Tools/Permissions menüpontban a Users fülön az Only registered users have browse access opcióval beállítjuk, hogy csak a regisztrált felhasználók férhessenek hozzá a böngészıben a projekthez (itt néhány felhasználót regisztrálhatunk mi magunk is, ld. "Hozzáférés korlátozása" fejezet), majd készítünk egy regisztrációs oldalt a projekthez. (Ha ezt nem tesszük meg, akkor csak a Permissions dialógusablakban megadott felhasználók férhetnek hozzá a FrontPage web oldalaihoz.) Regisztrációs oldalt úgy készíthetünk, hogy létrehozunk egy üres oldalt, ráteszünk egy őrlapot, melynek célszerő tartalmaznia a következıket:

1) a felhasználó nevének bekérésére szolgáló egysoros szövegdoboz,

2) a jelszó bekérésére szolgáló, szintén egysoros, de Password típusú szövegdoboz,

3) a jelszó megerısítésére szolgáló Password típusú, egysoros szövegdoboz,

4) egy Submit típusú gomb, 5) valamint egy Reset típusú gomb.

Ha ez megvan, akkor az őrlapjellemzıknél (Form Properties dialógusablak) a Send to other opciót megjelölve a legördülı listából a Registration Form Handler elemet kell választani. Ekkor az Options gombra kattintva meg kell adni néhány dolgot. A FrontPage web name mezıbe annak a projekt-nek a nevét kell beírni,



melyhez a regisztrációs oldalt készítjük (Ha nem emlékszünk annak pontos nevére, akkor azt az Explorerben a Tools/Web Settings menüpontban a Configuration fülön a Web Name mezıbıl kiolvashatjuk.) A User name fields mezıben annak a szövegdoboznak a nevét kell megadni, melybe a felhasználó a nevét írhatja, a Password field mezınek a jelszó bevitelére szolgáló szövegdoboz nevét kell tartalmaznia, a Password confirmation field mezıbe pedig a jelszó megerısítésére szolgáló szövegdoboz nevét kell begépelni. A Require secure password választónégyzet bejelölésével a felhasználót kötelezhetjük legalább hat karakteres jelszó megadására, és arra, hogy a jelszó nem tartalmazhatja azt a nevet, amit felhasználónévként beírt. Az URL of registration failure page mezıben meg lehet adni egy oldal URL-jét, mely akkor fog megjelenni, ha a felhasználó sikertelenül próbálta magát regisztrálni. (A dialógusablak többi füle feljebb ismertetésre került.) Ha végeztünk az oldal szerkesztésével, akkor azt a gyökér-web-ben kell elhelyeznünk! Ezek után a felhasználói regisztrációkkal nem kell foglakoznunk, mert az automatikusan megtörténik, amennyiben helyesen kitöltik az arra szolgáló őrlapot.

Található még két mezı a Form Properties dialógusablakban, melyekrıl feltétlenül szót kell ejteni. A Form Name mezıben az őrlap nevét kell megadni. Ennek a névnek a legnagyobb szerepe, hogy a script-

ekben ezzel hivatkozhatunk az őrlapra (mint a személyekre is nevükkel hivatkozunk beszélgetéseinkben). A Target Frame mezıben megadható, hogy melyik keretben (frame-ben) jelenjen meg az őrlap-kiértékelés eredménye, vagyis a kiértékelést a felhasználó számára visszajelzı oldal (Confirmation Page).

Egysoros szövegdobozok Az egysoros szövegdobozokat az Insert/Form Field/Text Box menüponttal szúrhatjuk be, jellemzıi pedig

(mint a többi adatbeviteli elemé is) az Edit/Form Field Properties menüpontban állíthatók. A Name mezıben a szövegdoboz nevét kell megadni. Ez a név a felhasználó elıtt nem jelenik meg, ugyanis

általában script-ekben szokás használni. A script-ekben és néhány más helyen is, pl. az őrlapok eredményeinek elmentésénél is ezt a nevet használjuk egy adott szövegdoboz azonosítására. Célszerő egy őrlapon minden adatbeviteli elemnek más-más nevet adni az egyértelmő azonosítás érdekében!

Az Initial value mezıt kitöltve lehetıség van a szövegdoboznak kezdı értéket adni. Ilyenkor, ha a felhasználó egy új adatlap kitöltésébe kezd, alapértelmezésként megjelenik elıtte az általunk megadott szöveg, melyet természetesen átírhat.

A Width in characters mezıben a szövegdoboz vízszintes mérete adható meg karakterekben. Ez a méret valójában a látható méret, mivel a felhasználó a szövegdobozba több karaktert is beírhat, mint az itt megadott érték.

Az adatbeviteli elemek között a felhasználó - a Windows-ban megszokott módon, - a TAB billentyővel is mozoghat, váltogathat. A Tab order mezı segítségével meghatározhatjuk az elemek elérési sorrendjét úgy, hogy beírjuk ide azt a számot, ahányadikként szeretnénk, hogy a felhasználó a TAB billentyővel elérje az adott elemet. A számozás 1-999 történik. Ha azt szeretnénk, hogy egy elemre ne lehessen így rápozícionálni, akkor -1-et kell begépelni. Ha nem adunk meg semmit, akkor a böngészı automatikusan meghatározza a sorrendet.

A Password Field opció segítségével a szövegdoboz alkalmassá tehetı jelszó bekérésére. Ilyenkor, ha a felhasználó gépel valamit a szövegdobozba, a karakterek helyén "* " jelenik meg. Ha ezt a lehetıséget választjuk, akkor a Yes, ellenkezı esetben a No karikát kell megjelölni.

A Validate gombra kattintva tovább pontosíthatjuk a szövegdobozzal kapcsolatos beállításokat. A megnyíló dialógusablak azt teszi lehetıvé, hogy ellenırzési értékeket rendeljünk az adott szövegdobozhoz. Amennyiben a felhasználó a böngészıben nem az itt megadottaknak megfelelıen tölti ki a mezıt, akkor ha egy Submit típusú gombra kattint, hibaüzenetet fog kapni, mely tájékoztatja, hogy melyik mezı nem lett helyesen kitöltve és miért (mik az elfogadott értékek).

A Display Name mezıben lehet megadni, hogy az esetlegesen megjelenı hibaüzenetben milyen néven szerepeljen az adott szövegdoboz. Célszerő azt a szöveget megadni, mely a mezı mellett szerepel megnevezésként, hogy a felhasználó egyértelmően be tudja azt azonosítani! Ha nem adunk meg semmit, akkor a szövegdoboz neve (a Name mezıben szereplı érték) fog megjelenni.

A Data Type legördülı listából kiválaszthatjuk a szövegdobozba írható adat típusát. Ezek a következık lehetnek:

• No Constraints nincs meghatározva, • Text szöveg,



• Integer egész szám, • Number egész vagy tört szám.

A Text Format opciók csak Text típusú adatok esetén engedélyezettek, mivel ezekkel a szövegformátum szabályozható: Ha nem jelölünk meg semmit, akkor minden karakter elfogadott, ellenkezı esetben csak a megjelölt típusúak. Ezek a következık:

• Letters betők (az írásjelek és egyéb karakterek nem!), • Digits számok, • Whitespace elválasztó karakterek (space, tab, kocsivissza, soremelés), • Other egyéb karakterek, melyeket a beviteli mezıben felsorolunk.

A Numeric Formats opciók csak akkor engedélyezettek, ha Integer vagy Number típusú adatbevitelt engedélyezünk, mivel ezekkel a számformátumot lehet meghatározni. A szám tagolását állíthatjuk be a Grouping lehetıséget használva:

• Comma vesszı, • Period pont, • None nincs.

A Decimal opció csak a Number adattípus esetén engedélyezett, ugyanis ennek segítségével lehet meghatározni a tizedeselválasztó karaktert:

• Comma vesszı, • Period pont.

Az Example a beállításoknak megfelelı számformátumot mutatja. A Data Length csoportba foglalt

mezık kitöltésével meghatározhatjuk a szövegdobozba írható információ hosszát. A Required választónégyzet bejelölésével kötelezıvé tehetjük a felhasználó számára az adatbevitelt. Megadható a szövegdobozba írható karakterek minimális a Min Length, ill. maximális mennyisége a Max Length mezıben.

A Data Value opciók lehetıséget adnak a szövegdobozba írt adatértékek korlátok közé szorítására. A Field Must Be választónégyzet bejelölésével megadhatunk egy kifejezést a beírható értékre vonatkozóan. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a kifejezés bal oldala a szövegdobozba írt adat, jobb oldala pedig a Value mezıben megadott érték, és a közte lévı relációs jelnek a legördülı listából kiválasztott elem felel meg. A lista elemei a következık:

• Less than kisebb, • Greater than nagyobb, • Less than or equal to kisebb vagy egyenlı, • Greater than or equal to nagyobb vagy egyenlı, • Equal to egyenlı, • Not equal to nem egyenlı. Az And Must Be jelölınégyzet kipipálásával lehetıség van még egy értékkorlát megállapítására. Ekkor a két

kifejezés "és" kapcsolatban áll egymással, vagyis a kettıt figyelembe véve fogalmazódnak meg az értékhatárok.

Példa értékhatárok megadására: Ha azt szeretnénk, hogy a felhasználó a szövegdobozba csak 60-nál kisebb egész számot adhasson meg, de

azt kötelezıen meg kell tennie, akkor: a Data Type legördülı listából az Integer elemet kell kiválasztani az egész szám típusú adatbevitelhez, a Required választónégyzetet be kell jelölni a kötelezı kitöltéshez, valamint ki kell pipálni a Field Must Be jelölınégyzetet is, hogy megadhassuk a korlátozó feltételt, mely szerint a legördülı listából a Less than elemet kell választani, a Value mezıbe pedig 60-at kell gépelni.

Most egészítsük ki egy kicsit az elıbbi feltételünket azzal, hogy ne fogadjuk el az összes 60-nál kisebb számot, hanem csak azokat, melyek nagyobbak vagy egyenlıek mint 15 (tehát 15<=x<60, ha "x" a szövegdobozba írt érték). Ekkor be kell jelölnünk az And Must Be választónégyzetet a másik korlátozó feltétel



megadásához, majd a legördülı listából ki kell választani a Greater than or equal elemet (ez ugyanis a nagyobb vagy egyenlı relációs jelnek felel meg), és a Value mezıbe be kell írni a 15-öt.

A script-íráshoz fontos ismerni a szövegdoboz néhány jellemzıjét, metódusát és eseményét. Ezért néhányat felsorolok a teljesség igénye nélkül (ezek sajnos nem találhatók meg a FrontPage '98 súgójában, de Interneten letölthetı a Microsoft web-oldaláról a HTML Reference Library és a Script Reference Library, melyek részletesen leírják a HTML tag-ek megadási formátumát és a script-íráshoz szükséges tudnivalókat).

Tulajdonságok • defaultValue alapértelmezett érték, amit a szövegdoboz tulajdonságainál megadtunk • disabled logikai érték, a szövegdoboz letiltásához/engedélyezéséhez, letiltott állapotban a benne

lévı szöveg szürke színő, és az inputfókusz nem kerülhet rá • form az őrlap, amelyen a szövegdoboz el lett helyezve (csak olvasható) • maxLength a beírható szöveg maximális hossza • name amit a szövegdoboz neveként megadtunk • readOnly logikai érték, melynek segítségével a szövegdobozba történı adatbevitel

tiltható/engedélyezhetı • tabIndex a tab-sorrend meghatározásához • type az adatbeviteli mezı típusa, ebben az esetben "text" (csak olvasható) • value a szövegdoboz aktuális értéke

A "csak olvasható" tulajdonság olyan attribútum, melynek értékét a script-ben csak lekérdezhetjük, de nem módosíthatjuk.

Metódusok • blur az inputfókusz elvétele a szövegdobozról, az onBlur eseménykezelı nem hívódik meg • focus az inputfókuszt a szövegdobozra adja, az onFocus eseménykezelıt viszont nem hívja

meg • select a begépelt szöveg kijelölése a szövegdobozban

Események • onBlur akkor hívódik meg, ha az inputfókusz elkerül a szövegdobozról • onChange a szövegdoboz tartalmának megváltoztatásakor hívódik meg • onFocus akkor hívódik meg, ha az inputfókusz rákerül a szövegdobozra • onKeyDown akkor hívódik meg, ha billentyőleütés történik a szövegdobozban, false (hamis)

értékkel tér vissza ha KeyPress esemény nem keletkezik (a dolog ugyanis a következı képpen néz ki: ha a felhasználó lenyom egy billentyőt, akkor a KeyDown esemény következik be, ha lenyomva tartja, akkor KeyPress események keletkeznek, míg fel nem engedi, felengedéskor pedig létrejön egy KeyUp esemény)

• onKeyPress billentyő lenyomva tartásakor keletkezik • onKeyUp billentyő felengedésekor következik be • onSelect a szövegdobozban egy szövegrész kijelölésekor hívódik meg

Többsoros szövegdobozok Többsoros szövegdobozt az Insert/Form Field/Scrolling Text Box menüpont kiválasztásával szúrhatunk be,

jellemzıit pedig az Edit/Form Field Properties menüpontban állíthatjuk. A Name mezı itt is az adatbeviteli

elem nevének megadására, az Initial value pedig a kezdıértékének beállítására szolgál. A With in characters mezıben szintén a szövegdoboz vízszintes mérete adható meg, azonban itt már meghatározható a függıleges mérete is sorokban, a Number of lines mezı kitöltésével. A Tab order mezıvel ebben az esetben is a tab-sorrend határozható meg. A Validate nyomógombra kattintva pedig a már ismertetett dialógusablak jelenik meg ("Egysoros szövegdobozok" címszó alatt került tárgyalásra), melyben ellenırzési értékeket rendelhetünk az adott adatbeviteli elemhez.



Tulajdonságok • cols: a szövegdoboz szélessége (oszlop) • defaultValue • disabled • form • name • readOnly • rows: a szövegdoboz magassága (sor) • tabIndex • type: értéke itt "textarea" • value • wrap: logikai érték az automatikus sortörés

tiltásához/engedélyezéséhez

Metódusok • blur • focus • select

Események • onBlur • onChange • onFocus • onKeyDown • onKeyPress • onKeyUp • onSelect • onScroll: scrollozáskor hívódik meg

Választónégyzetek Választónégyzetet az Insert/Form Field/Check

Box menüponttal szúrhatunk be, és az Edit/Form Field Properties menüpont segítségével határozhatjuk meg jellemzıit.

A Name mezı ebben az esetben is az elem nevét határozza meg. A Value mezı a hozzátartozó értéket, a Tab order pedig a tab-sorrendben elfoglalt helyét tartalmazza. Az Initial State segítségével pedig megadhatjuk, hogy alapállapotban a választónégyzet bejelölt (Checked) vagy nem bejelölt (Not checked) státuszban jelenjen meg.

Tulajdonságok • checked logikai érték, true (igaz), ha a

választónégyzet bejelölt állapotban van • defaultChecked logikai érték a választó-

négyzet alapállapotának lekérdezésére • disabled • form • name • readOnly • tabIndex • type értéke itt "checkbox" • value

Metódusok • blur • click a felhasználó kattintását szimulálja a

jelölınégyzetre, az onClick eseménykezelı nem hívódik meg

• focus

Események • onBlur • onClick akkor hívódik meg, ha a felhasználó

rákattint a választónégyzetre, false (hamis) értékkel tér vissza, ha a kattintás nem érvényesül

• onFocus

Rádiógombok Rádiógombokat az Insert/Form Field/Radio Button menüponttal szúrhatunk be, tulajdonságainak

meghatározásához pedig ebben az esetben is az Edit/Form Field Properties menüpont használható. A Group Name mezıben a rádiógomb-csoport neve adható meg. Ha egy őrlapra több azonos nevő

rádiógombot teszünk fel, akkor azok egy csoportot alkotnak, így közülük csak egy lehet kijelölt állapotban. A Value mezıben megadhatjuk a rádiógombhoz társuló értéket. Egy rádiógomb-csoporton belül különbözı értékeket kell megadni. Az Initial State opció segítségével a rádiógomb kezdı értékét állíthatjuk be (Selected - kiválasztott, Not selected - nem

kiválasztott; egy rádiócsoporton belül csak egy kiválasztott rádiógomb lehet), a Tab order mezıt kitöltve pedig a tab-sorrendbeli helyét határozhatjuk meg.



Pl. ha van egy három kérdésbıl álló tesztünk, ahol minden kérdésre két válaszlehetıséget tüntetünk fel, és azok közül kérdésenként csak egy lehet helyes, akkor a rádiógombok jellemzıit a következı képpen kell megadnunk: az elsı kérdéshez tartozó válaszlehetıségeket szimbolizáló két rádiógomb neve (Group Name) legyen mondjuk "R1", az elsı rádiógomb értéke (Value) legyen "V1",, a másodiké "V2"; a második kérdéshez tartozó két rádiógomb neve legyen "R2", értékük pedig legyen ezeknek is "V1" ill. " V2"; a harmadik kérdés rádiógombjainak neve legyen "R3", értékük pedig "V1" ill. " V2".

Megadhatunk értékellenırzést a Validate gombra kattintva. Ha a Data Required választónégyzetet bejelöljük, kötelezıvé tesszük a felhasználó számára az adatbevitelt, vagyis az őrlap csak akkor fog a Submit gomb hatására kiértékelıdni, ha az ebbe a csoportba tartozó rádiógombok közül egyet bejelöl. A Display Name mezıben itt is a rádiógomb megjelenítendı nevét lehet megadni. Ha nem adunk meg semmit, akkor a Group Name mezıbe írt név fogja képviselni.

Tulajdonságok • checked ha értékét script-bıl állítjuk, akkor

hatással lesz a többi, ugyanahhoz a csoporthoz tartozó rádiógombra is ugyanúgy, mintha a felhasználó állította volna át

• defaultChecked • disabled • form • name • readOnly • tabIndex • type értéke "radio" • value

Metódusok • blur • click • focus

Események • onBlur • onClick • onFocus • onMouseDown akkor keletkezik, ha a

felhasználó a rádiógomb fölött lenyomja az egér gombját (false értékkel tér vissza ha az egérgomb lenyomásának nincs hatása a rádiógombra)

• onMouseUp akkor jön létre, ha a felhasználó a rádiógomb fölött felengedi az egérgombot (false értéket ad vissza, ha az onClick esemény nem következik be)

Listák Listát az Insert/Form Field/Drop-

Down Menu menüpont kiválasztásával szúrhatunk be, tulajdonságait pedig az Edit/Form Field Properties menüpontban állíthatjuk.

A Name mezı ebben az esetben is az adatbeviteli elem nevének megadására szolgál, a Tab order pedig a tab-sorrendben elfoglalt helyét határozza meg. A Height mezıben a lista magassága adható meg sorokban. Ha 1-et írunk be, akkor legördülı listát hozunk létre, ellenkezı esetben egy egyszerő lista elemet. Az Allow multiple selections opció segítségével meghatározható, hogy lehessen-e egyszerre több elem kijelölve a listában. (Yes - több elem is kijelölhetı, No - csak egy elem jelölhetı ki.)



Az Add nyomógomb segítségével felvehetjük a listaelemeket. A megnyíló dialógusablakban a Choice mezıbe a listaelem szövegét kell beírni (ezt látja a felhasználó, mint választási lehetıséget). A Specify Value választónégyzetet megjelölve megadhatjuk a listaelemhez tarozó értéket, melynek az őrlap kiértékelésekor van szerepe, ugyanis a kiértékelésben ezzel az értékkel fog szerepelni, ha a felhasználó ezt az elemet választotta ki. Ha nem adunk meg semmit, akkor a kiértékelésben is a Choice mezıbe írt érték fog szerepelni. Az Initial State opció segítségével meghatározhatjuk, hogy a listaelem alapállapotban

kijelölve (Selected) vagy nem kijelölve (Not selected) szerepeljen a listán. Visszatérve a Drop-Down Menu Properties dialógusablakhoz láthatjuk a felvitt elemet a listában. Az Add

gomb újbóli használatával újabb listaelemet vihetünk fel, a Modify gomb segítségével módosíthatunk, a Remove gomb megnyomásával pedig kitörölhetünk egy már meglévıt (természetesen a listában kijelölt elemen fog végrehajtódni a módosítás és a törlés mővelete). A Move Up gombra kattintva a kijelölt listaelem fölfelé, a Move Down gomb segítségével pedig lefelé mozgatható. Erre azért van szükség, mert a felhasználó is ugyanebben a sorrendben fogja látni a listaelemeket.

A Validate gombra kattintva itt is adhatunk meg kritériumokat az adatbevitelre vonatkozóan. A Display Name ebben az esetben szintén az adatbeviteli elem megjelenítendı nevét adja meg, a Data Required pedig a kötelezı kitöltést teszi lehetıvé. A Minimum Items és a Maximum Items mezı csak akkor jelenik meg, ha az Allow multiple selections opciót Yes-re állítottuk, vagyis engedélyeztük a többszörös kijelölést a listában a felhasználó számára. Itt ugyanis a listában kijelölhetı elemek minimális ill. maximális számát adhatjuk meg, vagyis hogy hány elemet kell minimum kiválasztani a felhasználónak, és mennyit választhat ki maximum ahhoz, hogy a Submit típusú gomb hatására az őrlap hibátlanul kiértékelıdjön. A Disallow First Item választónégyzet bejelölésével elérhetı, hogy a felhasználó ne választhassa ki az elsı elemet a listáról.

Tulajdonságok • disabled • form • length a listaelemek száma, az

"options" tömb hossza

• multiple logikai érték, mely azt mutatja, hogy engedélyezett-e egyszerre több elem kijelölése a listában

• name • options a választási lehetıségeket

(listaelemeket) tartalmazó tömb • selectedIndex a kiválasztott listaelem sor-

száma, a számozás 0-val kezdıdik, ha nincs kiválasztva egy sem, akkor -1, ha több is ki van választva, akkor az elsı kiválasztott elem indexe

• size a listadoboz mérete (a látható sorok száma), ha értéke 1, akkor legördülı lista, ha több, akkor egyszerő lista

• tabIndex • type ha egy elem választható ki,

akkor értéke "select-one", ha a többszörös kiválasztás engedélyezett, akkor "select-multiple"

Metódusok • add új elem hozzáadása a listához • blur • focus • remove elem törlése a listából,

paraméterként meg kell adni annak a választási lehetıségnek az indexét, amelyiket törölni szeretnénk

Események • onBlur • onChange • onFocus

Az options objektum tulajdonságai • defaultSelected logikai érték, true (igaz), ha

alapállapotban kijelölt, false (hamis) ha nem • index az elem sorszáma az options

tömbben • selected logikai érték, igaz ha az elem

ki van jelölve, hamis ha nincs • text az elemhez tartozó szöveg,

amely a listában megjelenik • value az elemhez tartozó érték



Nyomógombok Nyomógombot az Insert/From

Field/Push Button menüponttal szúrhatunk be, jellemzıit pedig az Edit/Form Field Properties menüpont kiválasztásával állíthatjuk.

A Name mezıbe a nyomógomb nevét kell beírni (ezzel lehet rá hivatkozni), a Value/Label mezıben pedig a gombfeliratot lehet megadni, mely egyben a nyomógombhoz tartozó érték is lesz. A Button type opció a nyomógomb típusát határozza meg:

• Normal egy általános nyomógomb, mely "magától" nem csinál semmit, script-ben kell meghatározni, mi történjen, ha a felhasználó rákattint.

• Submit ezt a típust az őrlap-kiértékeléshez kell kiválasztani, ha a felhasználó rákattint, akkor az őrlapon található adatbeviteli elemek tartalma kiértékelıdik, és elküldésre kerül az őrlap tulajdonságainál (Form Properties) megadott helyre.

• Reset az őrlap alapállapotának visszaállításához használható, ha a felhasználó ilyen típusú gombra kattint, akkor az őrlapon található összes elem visszakapja kezdıértékét.

A Tab order mezıbe írt szám a nyomógomb tab-sorrendben elfoglalt helyét adja meg. A Form gombra kattintva a Form Properties dialógusablak jelenik meg, lehetıvé téve az őrlapjellemzık azonnali beállítását.

Tulajdonságok • disabled • form • name • tabIndex • type Submit típusú gomb esetén értéke

"submit", Reset esetén "reset", normál nyomógombnál "button"

• value a gombra írt szöveg

Metódusok • blur • click • focus

Események • onBlur • onClick • onFocus • onMouseDown • onMouseUp

Képek, mint őrlapelemek Képeket beszúrhatunk őrlapelemként is az

Insert/Form Field/Image menüpont segítségével, tulajdonságaikat pedig szintén az Edit/Form Field Properties menüpontban határozhatjuk meg.

A Name mezıben a kép neve szerepel, mellyel hivatkozni lehet a script-ekben (nem a fájl neve!). Az Image Properties gombra kattintva gyorsan elérhetı a dialógusablak, melyben a kép megjelenítésére vonatkozó jellemzık állíthatók (ismertetésére a "Multimédia, látványelemek (képek, videók, hangok)" fejezetben került sor). A Form gomb megnyomásával a Form Properties dialógusablakot nyithatjuk meg.

Tulajdonságok • align • form • name • type értéke "image"

Címkék A címkék csak információszolgáltató szerepet töltenek be, pl. egy szövegdoboz megnevezését mutatja. (Pl.

"Jelszó:".) Címkéket az Insert/Form Field/Label menüponttal szúrhatunk be, de csak úgy lehet, hogy beírjuk a címke

szövegét, felrakunk egy adatbeviteli elemet, mindkettıt kijelöljük, és ezután választjuk ki a menüpontot.



"Programok" beszúrása

Script Sok szó esett már a script-ekrıl, így hát itt az ideje, hogy megnézzük, hogyan készíthetünk mi is egyet. Mint

azt már említettük script-ek írásához szükség van némi programozási ismeretre. A legfontosabb tudnivalók: az objektumorientált és a Windows-os programozás alapjai. Aki ezekben legalább egy kicsit járatos folytassa a fejezet olvasását, aki nem, ugorja át ezt a fejezetet!

Tehát a script egy alacsony szintő kis programocska, mellyel utasítások sorozatát hajthatjuk végre. A FrontPage nagyon megkönnyíti a dolgunkat, ugyanis tartalmaz egy varázslót is, melynek segítségével a kezdı programozók is viszonylag könnyedén elboldogulnak, feltéve hogy nem Windows 98 alatt használják a FrontPage 98-at. (Nem kis meglepetés ért ugyanis, mikor Win95-rıl áttértem '98-ra, ugyanis a varázslóból "eltőnt" a lényeg: nem látszódtak az adatbeviteli elemek tulajdonságai, metódusai és eseményei.)

Elıször (leginkább a Windows 98-at használók és a profi script-írók kedvéért) nézzük meg, hogyan lehet egy script-et beszúrni, ha mi magunk akarjuk teljes egészében megírni. Ebben az esetben tehát csak annyit kell tenni, hogy ki kell választani az Insert/Advanced/Script menüpontot.

A megnyíló dialógusablakban csak ki kell választani a script típusát, vagyis hogy milyen nyelven akarjuk a script-et írni (VBScript, JavaScript, egyéb - Other), és már is nekiláthatunk a munkának a szerkesztımezıt használva.

Akik a varázslót szeretnék használni, azoknak csak annyit kell itt tenniük, hogy rákattintanak a Script Wizard gombra.

A bal oldalon ki kell választani azt az eseményt, melynek bekövetkezésekor végre szeretnénk hajtani valamilyen tevékenységet. Az események az aktuálisan szerkesztett HTML oldalon található objektumok nevei alatt vannak felsorolva, mindegyiknél csak a rajta értelmezettek. Így pl. egy form típusú objektumnál van onSubmit esemény, ellentétben pl. a window típusú objektummal, amin ez az esemény nem értelmezett. Azonban ha van még egy form objektum, akkor az alatt is megtalálható ez az esemény. A jobb oldalon az objektumok tulajdonságaikkal és akciókkal, metódusokkal vannak felsorolva. Ezek közül szintén választanunk kell egyet, majd az Insert Action gombra kattintva be kell írnunk az objektum kiválasztott tulajdonságának új értékét vagy a metódus paraméterét. A Delete Action gombbal törölhetünk egy tevékenységet a listáról, a le/fel nyil gombokkal a tevékenységlistán tallózgathatunk, a Modify Value nyomógombbal pedig megváltoztathatjuk az általunk megadott értékeket. A List view nézetben egy adott eseményhez rendelt szavakkal leírt tevékenységek listáját láthatjuk, a Code view nézetben pedig megnézhetjük vagy módosíthatjuk az eseményhez rendelt tevékenységek forráskódú sorozatát.



Példa: egy 3 kérdésbıl álló teszt kiértékelését végzı script

Specifikáció: Adott egy 3 kérdésbıl álló, tudást felmérı teszt. Mindhárom kérdéshez 3 válaszlehetıség tartozik, melyek közül kérdésenként csak egy a helyes. A felhasználó egy kérdésre csak egy, általa helyesnek vélt választ jelölhet meg (mivel egy kérdéshez csak egy helyes válasz tartozhat). A válaszadás nem kötelezı, tehát elıfordulhat, hogy a felhasználó egyetlen választ sem jelöl meg egy kérdéshez. Legyen egy nyomógomb, melyre rákattintva a felhasználó kiértékelheti a tesztet, és az eredmények kiíródnak a képernyıre; és legyen még egy nyomógomb, melynek segítségével alapállapotba állítható a teszt! A tesztet ne lehessen egymás után többször kiértékelni csak akkor, ha a felhasználó újra kitölti, tehát használja az alapállapot nyomógombot, és ezt a hibát egy üzenettel is jelezzük! Az eredmények kiíratásánál a következık szerepeljenek: jó válaszok száma, rossz válaszok száma, megválaszolatlan kérdések száma, kérdések száma, pontszám: a jó válaszok százalékos aránya a kérdések számához. A teszt helyes megoldásai legyenek a következık: az elsı kérdésre az elsı válaszlehetıség, a 2.-ra a 3. válaszlehetıség, a 3.-ra a 2. válaszlehetıség legyen a helyes!

Megoldás: A feladatot célszerő rádiógombok segítségével megvalósítani. Tegyünk fel egy őrlapra (form-ra) 9 rádiógombot (Insert/From Field/Radio Button), mivel 3 kérdés van és mindre 3 válaszlehetıség (tehát 3*3 összesen), majd nevezzük el ıket a következık szerint: az elsı 3 rádiógomb neve (Edit/Form Field Properties - Name) legyen R1, a második háromé R2, a harmadik háromé R3! Ezzel 3 csoportra osztottuk a 9 rádiógombot, mivel 3 kérdés van. Ezek után meg kell adnunk az értékeket, különben nem fog helyesen mőködni a teszt. Az értékeket (Edit/Form Field Properties - Value) az elsı 3 rádiógomb esetén állítsuk be Ví, V2 és V3-ra (tehát az elsı rádiógomb neve R1, értéke V1; a második rádiógomb neve R1, értéke V2; a harmadiké R1 ill. V3)! Az R2 és R3 nevő rádiógombokkal járjunk el ugyanígy: azoknak az értéke is legyen V1, V2 és V3! Mivel a kérdésekre nem kötelezı megjelölni választ, ezért egyik rádiógombnak sem szabad alaphelyzetben bejelölve lennie (tehát az Edit/Form Field Properties - Not checked opciót kell kiválasztani mindnél). Fel kell még rakni egy nyomógombot (Insert/Form Field/Push Button), melynek normál típusúnak kell lennie (Edit/Form Field Properties - Normal), a felhasználó erre kattintva értékelheti ki a tesztet. Fel kell tenni az alapállapot visszaállítását lehetıvé tevı gombot is, mely Reset típusú. Ezek után írjuk be a kérdések és válaszlehetıségek szövegét az őrlapra a megfelelı helyre, majd nevezzük el az őrlapot Radio1-nek (Form Properties - Form Name)! A script, amely elvégzi a teszt kiértékelését pedig a következı lesz: Ha beírtuk a script-et, már csak annyi teendınk van hátra, hogy a megfelelı eseményekhez hozzárendeljük a megfelelı függvényeket. Így a kiértékelı nyomógomb tag-jébe HTML nézetben be kell írni a következıt: ONCLICK="ertekel()". Ez azt jelenti, hogy a kiértékelı nyomógombra történı kattintáskor (vagyis az ONCLICK esemény bekövetkezésekor) az ertekel() függvény hívódik meg. Az alapállapotot visszaállító gomb tag-jébe pedig a következıt kell beírni: ONCLICK="vissza()".



Java alkalmazás A Java alkalmazás (Java Applet) egy rövid kis program, mely Java-ban íródott, és web-lapokhoz szokás

hozzáadni. A számítógép akkor tudja futtatni, ha lett rá telepítve web-böngészı. Java alkalmazást az Insert/Advanced/Java Applet menüpont kiválasztásával szúrhatunk be. Meg kell adni a

Java alkalmazás forráskódját tartalmazó fájl nevét Applet Source mezıbe. Ezek a fájlok a "class" kiterjesztést használják (egy forrásfájl neve így pl. nyomogomb.class). Az Applet Base URL mezıbe a forrásfájlt tartalmazó mappa URL-jét kell begépelni. A Messages for browser without Java support mezıbe írt HTML üzenet fog megjelenni, ha a böngészı nem támogatja a Java alkalmazások használatát. Az Applet Parameters listára a használandó paraméterek nevét (Name) és értékét (Value ha a Specify value választónégyzet be van jelölve) lehet felvenni. Az Add gombbal új paramétert vehetünk fel, a Modify gombbal módosíthatunk, a Remove gombbal törölhetünk. A Size csoport mezıivel az alkalmazás megjelenítési méretét tudjuk (Width - szélesség, Height - magasság) befolyásolni, a Layout csoport mezıivel a körülötte levı üres hely méretét (Horizontal spacing - vízszintesen, Vertical spacing - függılegesen) határozhatjuk meg, az Alignment legördülı listával pedig az igazítását állíthatjuk be.

Plug-in A plug-in egy szoftvermodul, melyet a web-böngészıbe integrálnak az interaktív és multimédiás lehetıségek

bıvítésére. Plug-in-t az Insert/Advanced/Plug-In menüpont segítségével szúrhatunk be. A Data Source mezıben a plug-

in URL-jét vagy elérési útját kell megadni. A Message for browsers without Plug-In support mezıbe mezıbe írt HTML üzenet fog megjelenni, ha a böngészı nem támogatja a plug-in-ek használatát. A Size csoport mezıinek kitöltésével a megjelenítési méretet (Width - szélesség, Height - magasság) határozhatjuk meg, a Hide Pllug-In választónégyzet bejelölésével elrejthetı a plug-in a felhasználó elıl. Az Alignment legördülı lista segítségével az igazítást határozhatjuk meg, a Border thickness mezıben pedig a plug-in-t körülvevı keret szélességét adhatjuk meg képpontban. Beállíthatjuk a plug-in-t körülvevı üres terület méreteit is (vízszintesen - Horizontal spacing és függılegesen - Vertical spacing).

ActiveX vezérlı Az ActiveX vezérlı (ActiveX Control) olyan komponens, mely különféle programnyelvek használatával

készíthetı el, és nem direkt módon használható a HTML oldalon, mint pl. animáció szekvenciák, credit-kártya tranzakciók stb.

ActiveX vezérlı beszúrásához az Insert/Advanced/ActiveX Control menüpontot kell választani. A Pick a Control legördülı listából a számítógépre telepített ActiveX vezérlık közül válogathatunk. A Properties gombra kattintva szerkeszthetjük a vezérlı tulajdonságait, ha támogatja. A properties editor mutatja a vezérlıelem tulajdonságait, melyek módosíthatók. A Name mezıben elnevezhetjük a vezérlıt, ha valahol (pl. script-ben) hivatkozni szeretnénk rá. Az Alignment legördülı lista segítségével az igazítást állíthatjuk be. A Border thickness mezıben a vezérlıt körülvevı keret szélességét adhatjuk meg képpontban. A vezérlıt körülvevı üres területet határozhatjuk meg a Horizontal spacing (vízszintesen) és a Vertical spacing (függılegesen) mezık segítségével. A Width (szélesség) és a Height (magasság) mezık segítségével a megjelenítési méret állítható. Az Alternative Representation mezıt használva megadhatunk egy megjelenítési lehetıséget, arra az esetre, ha a web-böngészı nem támogatja az ActiveX vezérlık használatát. A Network Location csoport mezıinek kitöltése esetén a böngészı automatikusan meghívja a vezérlıt az oldal letöltıdésekor. A Data Source mezıbe annak a fájlnak az URL-jét vagy hálózati elérési útját lehet beírni, mely az ActiveX vezérlı által használt futási idejő paramétereket tartalmazza. A Code Source mezıbe pedig azt az URL-t vagy hálózati elérési utat lehet beírni, amelyet a böngészı az ActiveX vezérlı letöltéséhez fog használni, ha a felhasználó gépére nincs telepítve.

Adatforrások használata Lehetıségünk van arra, hogy az ODBC-n (Open Data Base Connectivity) keresztül elérjünk különbözı

adatbázisokat és ezek aktuális adatait web oldalunkon elhelyezzük. (Pl. ha egy hardverkereskedés honlapját készítjük el, akkor ezzel a módszerrel megjeleníthetjük a termékek listáját, a raktáron lévı mennyiséget, és az áraikat.) Ennek a lehetıségnek a kihasználásához ASP (Active Server Page) kompatibilis web szerverre van szükség. (Pl. Microsoft Internet Information Server 4.0 /Windows NT Server használata esetén/, Microsoft Peer Web Services /Windows NT Workstation használata esetén/, Microsoft Personal Web Server 4.0 /Microsoft Windows 9x használata esetén/.)

Most nézzük meg egy példán keresztül ezt a funkciót! A példában egy termékek adatait tartalmazó Microsoft Access 97 adatbázist fogunk használni.



I, Az elsı teendınk, hogy beimportáljuk a "northwind.mdb" nevő adatbázis fájlt a FrontPage Explorer File/Import menüpontjával. (Az importálásról bıvebben a "Fájlok beimportálása a FrontPage web-be" fejezetben olvashatunk.)

II, Ezután az operációs rendszer ODBC beállításainál a rendszer adatforrások közé felvesszük a beimportált fájlt "Adatok" néven (DSN - Data Source Name).

III, Ha ezzel megvagyunk, akkor elhelyezhetjük az adatokat a web oldalon. Ebben a Database Region Wizard varázsló lesz segítségünkre. Válasszuk ki tehát az Editorban az Insert/Database/Database Region Wizard menüpontot! A varázsló lépései a következık:

1) Az ODBC Data Source Name (DSN) mezıbe az ODBC adatforrás nevét kell beírni. Példánkban ez a név az "Adatok". Ha az ODBC beállításoknál jelszavas hozzáférést adtunk meg, akkor itt beállíthatjuk a Username (felhasználónév) és Password (jelszó) értékeket is.

2) A varázsló második lépésében a lekérdezést kell meghatároznunk SQL formátumban az Enter the SQL string for the query mezıben.. A példánkban az "Adatok" adatforrás "Termékek" tábláját használjuk, és annak a "Terméknév", "Raktáron", és "Egységár" mezıinek értékeit szeretnénk használni. Ekkor a következı SQL parancsot kell beírnunk:

SELECT [Terméknév], [Raktáron], [Egységár] FROM Termékek

3) A harmadik lépésben azokat a mezıneveket kell felsorolnunk az Enter the query field names listán, melyeket szeretnénk megjeleníteni. Az Add field gombra kattintva adhatunk hozzá egy mezıt a listához, a mezı nevének beírásával. A Remove field gombbal törölhetünk a listáról. A Show the query in table választónégyzet bejelölése az adatok táblázatos megjelenítését teszi lehetıvé. Ha a példánkban csak a terméknevet és az egységárat szeretnénk megjeleníteni, akkor a listára csak a "Terméknév" és az "Egységár" mezıket kell felvenni.

IV, Mentéskor az adatbázis objektumnak asp fájlkiterjesztést kell adni. V, Az Explorerben Folders nézetben az asp kiterjesztéső fájlt tartalmazó mappán az egér jobb gombjával

kattintva, a megjelenı dialógusablakban az Allow scripts or programs to be run választónégyzetet be kell jelölni.

Ezek után az oldalon olvashatók lesznek a beillesztett adatok.

Speciális elemek

Vízszintes vonal Az oldalon bárhová beszúrhatunk egy vízszintes elválasztóvonalat az Insert/Horizontal Line menüponttal. Ha

az a lap, melyre beszúrtuk, használ témát (theme), akkor a vonal megjelenési módja illeszkedni fog az alkalmazott témához színben és stílusban egyaránt. Tulajdonságainak beállításához az Edit/Horizontal Lines Properties menüpontot kell kiválasztani.

Amennyiben az oldalhoz téma van rendelve, csak az Alignment opció engedélyezett, mellyel a vonal vízszintes igazítását adhatjuk meg (Left - balra, Center - középre, Right - jobbra). Ha az oldalhoz nem társul téma, akkor az összes beállítási lehetıséget használhatjuk.

A Width mezıbe írt szám a vonal hosszát határozza meg az ablak szélességének százalékában (Percent of Window) vagy képpontban (Pixels), attól függıen, hogy melyik rádiógomb van megjelölve. A Height mezı a vonal szélességét adja meg pixelben. A Color legördülı listából a vonal színét lehet kiválasztani. A Solid line (no

shading) választónégyzet bejelölésével a vonal nem lesz árnyékolva, míg üresen hagyásával árnyékoltan fog megjelenni.

Dátumbélyegzı Az oldalon megjeleníthetünk egy dátum, mely automatikusan nyomon követi és jelzi, az oldal utolsó

módosításait informálva a felhasználót a böngészıben az oldal frissítésének sőrőségérıl és utolsó idıpontjáról. Ilyen "dátumbélyegzı"-t az Insert/Timestamp menüpont kiválasztásával helyezhetünk el.



A Date this page was last edited opciót választva a megjelenítendı dátum az utolsó oldalszerkesztés és mentés dátuma lesz. Ha a Date this page was last automatically updated rádiógombot jelöljük meg, akkor az utolsó frissítés dátuma jelenik meg. Frissítés történik pl. web-szerverre való mentéskor, vagy ha egy másik oldalban módosítunk, és ez valamilyen úton-módon érinti ezt az oldalt is. A Date Format legördülı listából a megjelenítendı dátumformátumot választhatjuk ki (pl. "1999.06.25" vagy "1999. június 25."). A Time Format legördülı listából pedig idıformátumot választhatunk (pl. "12:14:28" vagy "12:14"), ha órára és percre, esetleg másodpercre pontosan ki szeretnénk íratni a módosítás idıpontját. Alapállapotban ez az érték "none", vagyis nincs idıkijelzés.

A beállított értékeket a késıbbiekben az Edit/FrontPage Component Properties menüpontban megváltoztathatjuk.

Tartalomjegyzék Készíthetı a projektben szereplı oldalakról egy tartalomjegyzék az Insert/Table of Contents menüpont

segítségével. A megjelenı dialógusablakban pontosan meghatározhatjuk, hogy mely oldalakat foglalja magába a tartalomjegyzék. A Page URL for Starting Point of Table mezıben a kiindulópontnak kell szerepelnie, tehát

annak a lapnak az URL-jét kell megadni, melybıl a tartalomjegyzék kiindulási pontját szeretnénk származtatni. A Heding Size mezıbe írt szám a tartalomjegyzék fejrészének méretét határozza meg. A Show each page only once választónégyzet bejelölésekor minden oldal csak egyszer fog szerepelni a jegyzékben, ellenkezı esetben annyiszor, ahányszor hivatkozást talál rá a program. A Show pages with no incoming hyperlinks

jelölınégyzet kipipálásával azok az oldalak is bekerülnek a tartalomjegyzékbe, melyek ugyan a FrontPage web részei, de nincs rájuk hivatkozás a lapokon (árva oldalak). A jelölınégyzet üresen hagyásával ezek az oldalak nem kerülnek be a jegyzékbe. A Recomput table of contents when any other page is edited választónégyzet bejelölésekor a tartalomjegyzék automatikusan frissítve lesz, ha egy másik oldal módosul. Ez azonban idıigényes mővelet, ha nagy mérető a projekt, azonban ha nem élünk a lehetıséggel, nekünk kell figyelni és elvégezni a tartalomjegyzék frissítését az azt tartalmazó oldal megnyitásával és mentésével.

A beállítások késıbb is módosíthatók az Edit/FrontPage Component Properties menüpontban.

Navigációs sáv Beszúrhatunk navigációs sávot

az Insert/Navigation Bar menüponttal, melynek lényege, hogy nyomógombok találhatók rajta az oldalak közti váltáshoz az Explorerben felépített navigációs fának megfelelıen. Igaz mozogni ezeknek a gomboknak a segítségével csak a fában megtalálható oldalak között lehet, de azt meghatározhatjuk, hogy mely ágaira mutassanak. Erre valók a Hyperlinks to include opciók. Elıször választanunk kell egyet a navigációs stratégiák közül, melynek megfelelıen a



nyomógombok fel fognak kerülni, és célpontjaik meg fognak határozódni. Ezek a stratégiák mindig az aktuálisan szerkesztett oldalhoz viszonyítva értendık. A következı lehetıségek közül választhatunk:

• Parent level szülı szint • Same level aktuális szint • Back and Next elızı és következı • Child level gyerek szint • Top level legfelsı szint

Parent level Same level Back and Next Child level Top level

Ha a Home page választónégyzetet bejelöljük, akkor felkerül egy a fa gyökerére (azaz a home page-re) mutató nyomógomb is, ha pedig a Parent page opciót is megjelöljük, akkor egy a szülı oldalra mutató gomb is felkerül.

Az Orientation and appearance opciók a nyomógombok stílusának és elhelyezkedésének beállítását segítik. Ha azt szeretnénk, hogy a gombok vízszintesen jelenjenek meg, akkor a Horizontal, ha függılegesen, akkor a Vertical rádiógombot kell választani. Amennyiben kis képeket akarunk nyomógombként használni, akkor a Buttons, ha szöveget akkor a Text lehetıséget kell kihasználni.

A beállítások ebben az esetben is az Edit/FrontPage Component Properties menüpontban változtathatók meg késıbb.

Hyperlink-es nyomógomb Beszúrhatunk egy

különleges nyomógombot, mely megjelenését tekintve sokkal elegánsabb, mint az adatbevitelt szolgáló nyomógomb, funkciója viszont az, hogy hyperlink-et rendelhetünk hozzá. Az oldalra bárhová felrakható őrlap elhelyezése nélkül az Insert/Active Elements/Hover Button menüpont segítségével.

A Button text mezıbe a nyomógomb nevét kell beírni, a Link to pedig a hyperlink célpontját kell hogy tartalmazza. Az Effect legördülı listából kiválasztható egy effektus, mely akkor érvényesül, mikor a felhasználó ráviszi az egérkurzort a nyomógombra (pl. a gomb közepének a színe sötétkékrıl világoskékre vált). A Button color, a Background color és az Effect color legördülı listák segítségével a nyomógomb színei variálhatók. A Width mezıben a gomb szélessége, a Height mezıben pedig a magassága adható meg.

Az Edit/Java Applet Properties menüpont használatával a beállítások a késıbbiekben is módosíthatók.

Keresı őrlap Felhasználóbarátabbá tehetjük projektünket, ha keresési lehetıséget is biztosítunk a web-site-unkra

látogatóknak. A FrontPage ebben az esetben is megkönnyíti dolgunkat, mivel az Insert/Active Elements/Search Form menüpont kiválasztásával egyszerően szúrhatunk be egy oldalra keresı őrlapot, melynek használatával a felhasználó szavakat, kifejezéseket kereshet a projekthez tartozó oldalakban. A keresést követıen megjelenik azon oldalak listája (vagyis azokra való hivatkozás), melyben a keresett kifejezés megtalálható (ezt keresési eredményeknek hívjuk). Ezek közül a felhasználó bármelyikre rákattinthat, minek hatására a böngészıben megjelenik a meghívott oldal.



A Search Form dialógusablak ugyanilyen nevő fülén adhatjuk meg a keresı őrlap tulajdonságait. A Label for Input mezıbe a keresımezı mellett megjelenítendı szöveget kell begépelni. A Witdth in Characters a keresımezı szélességét jelöli karakterekben megadva. A Label for "Start Search" Button mezıben azt a szöveget kell megadni, amely a keresést elindító gombra lesz írva, a Label for "Clear" Button mezıben pedig a keresımezıbe írt szöveg törlésére szolgáló nyomógomb feliratát lehet meghatározni.

A Results fülre kattintva a keresési eredményekre vonatkozó beállítások végezhetık el. A Word List to Search mezıben határozhatjuk meg, hogy a keresés mely oldalakra terjedjen ki. Az All kulcsszó beírásával a rejtett mappákban található oldalak kivételével minden oldalra kiterjeszthetjük a keresést. Vitafórum esetében értelmes megadni egy mappát, melyben a vitafórumra elküldött megjegyzések szövegei vannak. Ekkor a

felhasználók csak ebben a megadott mappában lévı oldalakban kereshetnek. Megadhatjuk, hogy a keresési találatok mellett milyen plusz információkat szeretnénk megjeleníteni:

• Score (Closeness of Match) pontszám a találat értékességének megállapítására, • File Date annak a fájlnak a dátuma, melyben megtalálta a keresett mintát, • File Size fájlméret Kbyte-ban.

A keresı őrlap tulajdonságai az Edit/FrontPage Component Properties menüpontban módosíthatók.

Látogatás-számláló Beszúrhatunk egy speciális elemet, mely számolja és

mutatja az oldal látogatásainak számát. Ehhez az Insert/Active Elements/Hit Counter menüpontot kell kiválasztani.

A Counter Style rádiógomb csoport a választható számlálótípusokat, stílusokat mutatja. A Reset counter to választónégyzetet bejelölve megadhatjuk a számláló induló értékét (pl. ha 1-et írunk be, akkor 2-rıl indul). A Fixed number of digits jelölınégyzetet kipipálva begépelhetjük a fixen megjelenítendı számjegyek mennyiségét (pl. ha 2-t adunk meg, és a látogatások száma 8, akkor 08-at fog megjeleníteni). Ha nem adunk meg semmit, akkor mindig annyi számjegyet mutat, amennyin elfér az aktuálisan megjelenített szám.



A beállítások késıbb az Edit/FrontPage Component Properties menüpontban megváltoztathatók.

Egyéb FrontPage komponensek Az Insert/FrontPage Component menüpont

kiválasztásával beszúrhatunk még egy pár speciális FrontPage elemet. A megjelenı dialógusablakban a listáról ki kell választani a kívánt elemet, majd az OK gombra kell kattintani.

A választható elemek a következık: • Comment

Megjegyzés, beírhatunk egy szöveget, mely csak az Editorban jelenik meg, a böngészıben nem. Csak arra való, hogy magunknak figyelmeztetı szöveget jelenítsünk meg szerkesztı négyzetben.

• Confirmation Field Csak visszaigazoló lapra (confirmation page) tehetı fel ez a komponens (legalább is csak akkor van értelme). Szerepe, hogy egy mezı értékét megjelenítse a kiértékelt őrlapról. Beszúrásához csak annak a mezınek a nevét kell megadni, melynek értékét visszajelzésként meg szeretnénk benne jeleníteni.

• Hit Counter Ugyanaz, mint az Insert/Active Elements/Hit Counter menüpontban beszúrható objektum.

• Include Page Egy másik meglévı oldal csatolása az aktuálishoz. Ez azt jelenti, hogy azon a helyen, ahová a komponenst beszúrtuk, megjelenik a csatolt oldal tartalma. Ha a csatolt oldalt nyitjuk meg és szerkesztjük, a módosulások azon az oldalon is látszódni fognak, amelyre az Include Page objektumot beszúrtuk (ez természetes, mivel csak csatoltuk az oldalt nem pedig beágyaztuk). Az elem beszúrásához csak a csatolandó oldal URL-jét kell megadni.

• Insert HTML HTML szöveg beszúrása. Ugyanolyan HTML "forrás" beillesztése, mint az Editor HTML nézetében látható. Az objektum beszúrásához csak a HTML szöveget kell begépelni, és ez a kiválasztott ponton beillesztésre kerül. A FrontPage az ily módon megadott forrást nem ellenırzi. A böngészıben nem lehet különbséget észrevenni az így megadott és a szerkesztıvel létrehozott részek között.

• Page Banner Oldal szalagcíme. Célszerő az oldalnak címet adni, és ezt megjeleníteni, lehetıleg a legtetején. Megadhatjuk ennek a címnek a megjelenési formáját: kép - Image vagy szöveg - Text. Az oldalcímek megállapítása automatikus, az Explorer navigációs fájában megadott szövegeket használja. (Ha lett kiválasztva téma a projekthez, akkor a FrontPage automatikusan beszúrja.)

• Scheduled Image Idızített képmegjelenítést tesz lehetıvé. Ez úgy mőködik, hogy van egy kép mely csak egy adott idıszakban jelenik meg, és van egy másik mely az adott idıszakon kívül. Az Image to Include mezıben annak a képnek a nevének kell szerepelnie, amely csak a beállított idıszakban jelenik meg. Az Optional Image to include before or after the given dates mezıben pedig annak a képnek a nevét és elérési útját kell megadni, mely a megadott idıszak elıtt és után jelenik meg. Ha nem adunk meg semmit, akkor csak a beállított idıszakon belül lesz kép látható, az idıszakon kívül semmi sem fog megjelenni. A Starting date and time mezıkben az idıszak kezdetét, az Ending date and time mezıkben pedig az idıszak végét kell megadni. A kitöltendı mezık a következık:

⇒ Year év,



⇒ Month hónap, ⇒ Day nap, ⇒ Time idı.

• Scheduled Include Page Idızített oldalmegjelenítést tesz lehetıvé. Hasonlóan mőködik mint az idızített képmegjelenítés, csak itt idıszaktól függıen csatolhatunk oldalakat az aktuálishoz. A csatolt oldalak ugyanúgy jelennek meg, mint a sima Incude Page használatakor, az idızítést pedig ugyanúgy kell meghatározni, mint Scheduled Image esetén.

• Substitution Változó beszúrása. Elıfordulhat, hogy olyan szöveget szeretnénk beszúrni, mely tartalma idırıl-idıre változhat. Ilyen pl. az, mikor ki szeretnénk íratni egy oldalon, hogy ki módosította utoljára. Ebben az esetben a Modified By változót kell beszúrni. A kívánt változót a Substitute with legördülı listából kell kiválasztani. Az elıre definiált változók a következık:

⇒ Author aki az oldal készítıje, ⇒ Modified By aki az oldalt utoljára módosította, ⇒ Description az oldalhoz főzött megjegyzés, ⇒ Page URL az oldal URL-je.

Mi is vehetünk fel változókat az Explorerben a Tools/Web Settings menüpontban a Parameters fülön. Ekkor ezek is meg fognak jelenni a Substitute with listában.

A FrontPage komponensek tulajdonságai késıbb az Edit/FrontPage Component Properties menüpontban módosíthatók.

Az Editor alapbeállításai A Tools/Options menüpontban az

Editor alapbeállításai változtathatók meg. Az Auto Thumbnail fülön egy kép kis mérető változatának elkészítésére vonatkozó beállításokat találunk. (Egy kép kis mérető változatát a Tools/Auto Thumbnail menüponttal tudjuk létrehozni.) A Pixel mezıbe írt értékre lesz lecsökkentve a kép Size legördülı listából kiválasztott oldala. A kép arányosan kerül lecsökkentésre, tehát az egyik oldal aránya nem változik a másikhoz képest, így nem következik be torzulás. A Size legördülı lista elemei a következık:

• Width hossz, • Heigth magasság, • Shortest side rövidebb oldal, • Longest side hosszabb oldal.

Pl. ha a Size legördülı listából a Height elemet választjuk és a Pixel mezıbe 100-at írunk, akkor a kép magassága 100 képpontra lesz lecsökkentve, a másik oldal pedig ennek a csökkenésnek az arányában.

A Border Thickness választónégyzet bejelölésével a lecsökkentett kép egy a Pixel mezıben meghatározott képpont szélességő keretet kap. A Beveled Edge jelölınégyzet kipipálásával besőlyesztett keretet adhatunk a képnek.

A Default Font fülön az alapértelmezett betőtípust állíthatjuk be. A Language (character set) listából a nyelvnek megfelelı betőkészletet kell kiválasztani. (A magyar betőkhöz célszerő a Central European - közép-európai betőkészletet választani.) A



Default Proportional font legördülı listából az alapértelmezett változó szélességő betőtípus, a Default Fixed-width font legördülı listából pedig az alapértelmezett fix szélességő betőtípus választható ki.

Fájlok beimportálása a FrontPage web-be Elıfordulhat, hogy már létezı fájlokat akarunk használni a projektben (pl. képeket, másik FrontPage web

oldalait stb.), de nem tudjuk elérni azokat, mert a FrontPage csak a projektet tartalmazó mappa tartalmát mutatja, és nem is hagyja, hogy a számítógép más mappáiban is tallózzunk. Ekkor egyetlen dolgot tehetünk: be kell importálni azokat a fájlokat, melyeket használni szeretnénk. Ehhez az Explorerben a File/Import menüpontot kell választani. Fájlokat az Add File gombbal vehetünk fel az import listára, ahol az importálandó fájl neve és elérési útja, és a majdani URL-je jelenik meg. Utóbbit az Edit URL gomb segítségével módosíthatjuk. Az Add Folder nyomógomb segítségével mappákat tudunk az import listához hozzáadni, hasonlóan a fájl hozzáadással. Ha valamelyik fájlt vagy mappát mégsem szeretnénk importálni, akkor azt a Remove gomb segítségével eltávolíthatjuk a listáról. A From Web nyomógombra kattintva más web-ekbıl importálhatunk az Improt Web Wizard segítségével (ismertetésére az "Új FrontPage web készítése" fejezetben került sor).

Az importálás ellentéte az exportálás, mikor a projekt egyes részeit szeretnénk a FrontPage web-en kívül elhelyezni. Ehhez ki kell jelölni az exportálandó objektumot, majd a File/Export menüpontot kell választani, és ki kell jelölni azt a helyet, ahová szeretnénk kitenni.

Csatorna (Channel) definiálása A Windows 98 lehetıvé teszi csatornák (channel-ek) használatát. Csatorna: használatával a megadott web-helyek oldalait anélkül olvashatjuk, hogy a kiszolgálóhoz

kapcsolódnánk, csak a fájlok számítógépünkre történı letöltésének idejére kell csatlakozni a web-szerverhez. A csatornák lehetıvé teszik, hogy mindig friss web-tartalommal rendelkezzünk, mivel a tartalmát a

szolgáltató rendszeres idıközönként frissíti. Ha a felhasználó használatba vesz egy csatornát, akkor annak tartalma felkerül a Windows Asztalra.

A csatornákat a felhasználó a következı helyeken jelenítheti meg: • Windows 98-ban az Asztalon: Ha a Channel Bar (csatorna sáv) nem jelenik meg a Windows

indításakor, akkor az valószínőleg le van tiltva. Engedélyezni a Start menü Beállítások/Active Desktop/Asztal testreszabása menüpontjában lehet. A Web fülön található az Az Active Desktop megjeleníése weblapként választónégyzet, melynek bejelölésével engedélyezhetjük a csatornák megjelenhessenek az Asztalon, az alatta felsorolt Channel Bar-ok megjelenítését külön-külön engedélyezhetjük vagy tilthatjuk a hozzájuk tartozó jelölınégyzetek segítségével.

• Az Internet Explorer-ben a Kedvencek/Csatornák menüpontban jelennek meg. • Az Internet Explorer-ben a Nézet/Böngészısáv/Kedvencek menüpontban engedélyezhetı, hogy a

képernyı jobb oldalán állandóan megjelenjen. A FrontPage segítségével mi is definiálhatunk csatornákat. Ez nagyon egyszerő, mivel segítségünkre van a

Channel Definition Wizard. Ha élni szeretnénk a lehetıséggel, akkor a Tools/Define Channel menüpontot kell választani. A varázsló lépései a következık:

1) Elıször azt kell megadni, hogy új csatorna-definíciós fájlt szeretnénk készíteni (Create a new Channel Definition Format file for the current FrontPage web), vagy egy régit szeretnénk módosítani (Open an exitsting Channel Definition file).

2) Ebben a lépésben meghatározhatjuk a megjelenést befolyásoló tényezıket: • Title a csatorna neve. • Abstract a csatorna leírása, az a szöveg, mely akkor jelenik meg, ha az egérkurzort a

csatornát szimbolizáló objektum fölé visszük, és rajta tartjuk. • Introduction Page a kezdı oldal, ez jelenik meg elsı oldalként. • Logo Image 80x35 GIF kép, mely az Asztalra felrakható Channel Bar-on jelenik meg, és

szimbolizálja a csatornát. • Icon Image az Internet Explorer-ben a menüben a csatorna neve mellett szereplı ikon, itt

egy 16x16-os GIF képet lehet megadni. A Last Modified az utolsó módosítás dátumát mutatja.

3) Azt kell megadnunk, hogy a FrontPage web-en belül melyik mappában található oldalakat adja hozzá a csatornához a varázsló (Source folder). Ha az Include Subfolders választónégyzetet bejelöljük, akkor a kiválasztott mappa almappáiból is hozzárakja az oldalakat a csatornához.

4) Ebben a lépésben a csatornával a megjelenítendı oldalakat korlátozhatjuk le. Az elızı lépésben megadott mappák tartalmát egy listába győjtötte a varázsló. Ha a listán szereplı valamelyik oldalt nem szeretnénk a csatornához rendelni, akkor az Exclude gombra kell kattintanunk. Ha olyan oldalt is kivettünk, amit nem kellett volna, akkor a Restore gombbal visszaállíthatjuk az eredeti állapotot.



5) Az oldalak csatornában történı megjelenítését tovább pontosíthatjuk. Az elızı lépéshez hasonlóan a Delete nyomógomb segítségével itt is vehetünk ki oldalakat a megjelenítendı lapok listájáról, a Restore gomb pedig itt is a csatorna által tartalmazott oldalak eredeti körét állítja vissza. Minden oldalhoz különbözı beállításokat alkalmazhatunk:

• Az Abstarct (type a brief description) mezı kitöltögetésével minden oldalhoz más-más megjegyzést főzhetünk, melyek akkor jelennek meg, ha az adott oldal megnevezése fölé viszi a felhasználó az egérkurzort az Internet Explorer menüjében.

• A Page Cache legördülı listából kiválaszthatjuk, hogy a kijelölt oldalhoz a böngészı használhatja-e a cache funkciót: ⇒ Use Default a böngészı alapbeállítását használja, ha ott az van beállítva, hogy hasz-

náljon cache-t, akkor ennél az oldalnál is használni fogja, és fordítva. Don't Use Cache az oldal nem töltıdik le offline böngészéshez.

⇒ Use Cache az oldal letöltıdik offline böngészéshez. • Meghatározhatjuk az oldal csatornában való felhasználási módját (Usage). Ha a Specify Usage

opciót választjuk, a következı felhasználási módokat állíthatjuk be: ⇒ Channel a felhasználó látja a csatornában az oldalt. ⇒ E-mail Notification a felhasználó e-mail-t kap, ha az oldal változott. ⇒ Screen Saver az oldal képernyıkímélıként használható. ⇒ Desktop Component az oldal megjeleníthetı az Asztalon, ekkor a megjelenítési

méreteket is meg lehet adni: Height - magasság, Width – szélesség. A Hidden opció választásával az oldal rejtve marad a felhasználó elıtt.

• A Reset gomb segítségével a kijelölt oldal alapbeállításai állíthatók vissza. 6) Ebben a lépésben a csatornával kapcsolatos idıpont-meghatározásokat végezhetjük el:

• From start date mikortól él a csatorna, és lehet az oldalakat letölteni, két féle érték adható meg: (now) - amikortól a felhasználó használni akarja a csatornát, vagy egy kezdeti dátum a Windows regionális beállításainak megfelelıen.

• Until end date meddig él a csatorna, és lehet az oldalakat letölteni, itt is két féle érték adható meg: (forewer) - nincs meghatározva, az oldal állandóan él, vagy egy végdátum, a Windows területi beállításainak megfelelıen.

• Check every azt határozza meg, hogy milyen idıközönként történjen meg annak ellenırzése, hogy lettek-e módosítva az oldalak; a megadható idıegységek: Days - napok, Hours - órák, Minutes - napok (pl. 2 Days - két naponta figyeli a módosításokat).

• Delay checks engedélyezésével és beállításával lekorlátozható az oldalmódosítások ellenırzé- sének véletlenszerő idıpontja (pl. between 1 and 4 hours - hajnali 1 és 4 óra között véletlenszerően).

7) Egy fájlt lehet megadni, melybe felhasználói információk kerülnek, ha az használja a FrontPage web oldalait.

8) Az utolsó teendık. A File Name mezıbe a csatorna-definíciós fájl nevét kell megadni. Ez tartalmazza a csatorna beállításait. A Place a button on the navigation bar of your home page that allows users to subscribe to this channel választónégyzet bejelölésekor a FrontPage web kezdı oldalára felkerül egy nyomógomb, melyre rákattintva a felhasználó használatba veheti a csatornát. A Prepare for publishing to választónégyzet bejelölésekor megadhatunk egy URL-t, ahová a FrontPage web publikálása (közzététele után az oldalak kerülni fognak, vagyis akkor a csatorna hol fogja elérni az oldalakat. Ebben az esetben ne felejtsük el a közzétételt végrehajtani!

A projekt bekonfigurálása A Tools/Web Settings menüpontban néhány, a projekthez kapcsolódó beállítást végezhetünk el. A Parameters fülre kattintva változókat definiálhatunk: az Add gombra kattintva újat vehetünk fel, megadva a

nevét, mellyel hivatkozhatunk rá (Name), és az értékét (Value). A létrehozott változókat az oldalakra szokás felhelyezni az Editorban a Substitution komponens beszúrásával. A Modify gomb segítségével módosítható, a Remove gombbal pedig törölhetı egy változó.

A Configuration fülön a projekt nevét (Web Name) és címét (Web Title) adhatjuk meg, valamint leolvashatunk néhány információt: a web-szerver nevét (Web-Server), a FrontPage szerver verzió (FrontPage Server Extensions Version), szerver verzió (Server Version), IP cím (IP Address) és Proxy szerver (Proxy Server).

Az Advanced fülre kattintva további beállítási lehetıségeket találunk. Az Image Maps mezık kitöltésével azt határozhatjuk meg, hogy a projekt esetében milyen imagemap-eket generáljon a FrontPage. A Style legördülı listából egy szerveroldali imagemap-stílust választhatunk.



• Szerveroldali imagemap: olyan imagemap, amely átadja az egérkurzor koordinátákat egy a szerveren található CGI rutinnak vagy programnak, amely megállapítja az átadott koordinátákhoz tartozó hyperlink URL-jét.

• Kliensoldali imagemap: olyan imagemap, amelynek az egérkurzor koordinátákhoz tartozó cél-URL megállapításához nincs szüksége szerverre, ugyanis a böngészı dolgozza fel, ezért ez sokkal hatékonyabb, egyetlen hátránya, hogy nem minden böngészı támogatja.

A Style listából kiválasztható stílusok: • FrontPage a web szerverünknek megfelelı stílust kell választani, de ha ez nem szerepel a listán,

akkor ezt a lehetıséget kell választani. • NCSA a web szerveren található /CGI-BIN/IMAGEMAP.EXE program dolgozza fel az

imagemap-et. • CERN a web szerveren található /CGI-BIN/HTIMAGE.EXE program dolgozza fel az

imagemap-et. • Netscape • <None> ha ezt a lehetıséget választjuk, akkor a FrontPage úgy generálja a HTML formátumot,

hogy nem fogja támogatni a szerveroldali imagemap-feldolgozást. A Prefix mezıben annak a programnak a szerver-relatív URL-jét kell szerepeltetni, amely a szerveroldali

imagemap feldolgozást elvégzi. Ez a mezı nem tölthetı ki, ha a FrontPage vagy a <None> stílust választottuk. Az elıbbi esetén ennek az értéknek a megállapítása automatikusan történik, az utóbbi esetben pedig mivel nincs szerveroldali feldolgozás, ezért feldolgozó program sem lehetséges.

A Generate client-side image maps választónégyzet bejelölésével a FrontPage úgy generálja a HTML formátumot, hogy a kliensoldali imagemap-feldolgozást támogassa. Ha azt szeretnénk, hogy mindkét oldali feldolgozást támogassa, akkor be kell jelölni ezt a választónégyzetet, és ki kell választani egy szerveroldali feldolgozási módot a Style listából.

A Validation Scripts szekció Language legördülı listából kiválasztható, hogy milyen nyelvő script generálódjon az őrlapmezık kiértékeléséhez. A választható lehetıségek a következık:

• VBScript Microsoft Visual Basic Script, amely a Microsoft Visual Basic nyelvbıl származik. • JavaScript JavaScript, amely a Netscape Communication Corporation védjegye, script-nyelvként

építették be a Navigatorba. • <None> csak akkor válasszuk, ha a projektben nem használunk script-et!

A Show documents in hidden directories választónégyzetet akkor kell bejelölni, ha azt szeretnénk, hogy a rejtett mappákat és azok tartalmát is mutassa a FrontPage.

A Recalculate Status csoport információit a FrontPage automatikusan generálja. Az Included page dependencies are out of date a csatolt oldalak aktualitását mutatja, a Text index is out of date pedig a szöveges indexek (pl. tartalomjegyzék) frissítési igényét jelzi.

A Language fülre kattintva az alapértelmezett projekt és HTML kódolási nyelvet lehet megadni. A Default Web Language legördülı listából a projekt nyelve választható ki. A FrontPage Server Extensions ezt használja arra, hogy eldöntse, milyen nyelvő hibaüzeneteket küldjön a web szerver a böngészınek. A Default HTML Encoding legördülı listából kiválasztott karakterkészletet fogja a FrontPage alapértelmezésként használni a HTML oldalak kódolásánál. Ha egy oldal esetén el szeretnénk térni ettıl a beállítástól, akkor az oldaljellemzık beállításánál (az editorban a File/Page Properties menüpontban a Language fülön) ezt megtehetjük.

A Navigation fülre kattintva a navigációs sáv gombjainak feliratát adhatjuk meg. • Home page kezdı oldal, • Parent page szülı oldal, • Previous page elızı oldal, • Next page következı oldal.

A Default gomb segítségével az alapállapotot



állíthatjuk vissza.

Hozzáférés korlátozása Lehetıség van a projekthez való hozzáférés

korlátozására a Tools//Permissions menüpontban. A Users fülön az Everyone has browse access opció kiválasztásával lehetıvé tesszük mindenki számára a közzétett FrontPage web megtekintését. Ha az Only registered users have browse access lehetıséget választva csak a fenti listában szereplı felhasználók férhetnek hozzá - felhasználónév és jelszó megadásával, - a FrontPage web-hez. Az Add gombbal regisztrálhatunk felhasználót, megadva a felhasználónevet (Name), a jelszót (Password) és a jelszó megerısítést (Confirm Password). Ezeken kívül a jogosultságát is meg kell adni, ami a következık egyike lehet:

• Browse this web megnézés, böngészés; • Author and Browse this web tulajdonos:

módosítás, böngészés; • Administer, author, and browse this web

adminisztrátor: módosítás, böngészés, adminisztráció - csak ı változtathatja meg pl. ezeket a jogokat, ı "felügyeli" az egész FrontPage web-et.

Az Edit nyomógombbal a felhasználónevet módosíthatjuk, a Remove gombbal pedig felhasználót törölhetünk. A Computers fülre kattintva azoknak a gépeknek az IP címét adhatjuk meg, amelyekrıl elérhetı a FrontPage

web. Itt is az Add gombbal vihetünk fel új gépet. Az IP Mask mezıkbe kell beírni az IP címet (pl. 127.0.0.1 egy gép IP címe, *.*.*.* az összes gép az Interneten, 193.*.*.* csak azok a gépek, melyeknek IP címe 193-mal kezdıdik). A jogosultságok itt is ugyanazt jelentik, mint a felhasználók definiálása esetén. A listán szereplı gépek jogosultságát az Edit gombra kattintva módosíthatjuk. A Remove gombbal törölhetünk a listáról.

Az aktuális jelszót a Tools/Change Password menüpontban változtathatjuk meg. Ehhez ismerni kell a régi jelszót, mivel be kell azt írni az Old Password mezıbe. Az új jelszót a New Password mezıbe kell begépelni, a Confirm Password mezıbe pedig annak megerısítését.



A FrontPage beállítási lehetıségei A FrontPage beállításait a

Tools/Options menüpontban változtathatjuk meg. A General fülön általános beállításokat végezhetünk el. A Show Getting Started dialog választónégyzet bejelölése esetén a FrontPage Explorer indításakor megjelenik a Getting Started dialógusablak, melynek segítségével megadhatjuk, hogy melyik projektet nyissa meg induláskor. A Show Toolbar választónégyzet segítségével meghatározhatjuk, hogy látszódjon-e az eszköztár vagy sem. A Show Status Bar jelölınégyzet segítségével pedig a státuszsort kapcsolhatjuk ki-be. A Warn when included components are out of date választónégyzet bejelölésével a FrontPage figyelmeztetı üzenetet küld, ha egy komponens (Include Page, Scheduled Image, Scheduled Include Page) aktualizálásra szorul. A Warn when text index is out of date opció engedélyezésével beállíthatjuk, hogy a FrontPage küldjön figyelmeztetı üzenetet, ha a szöveges indexek (pl. tartalomjegyzék) elavultak. A Warn before permanently applying themes választónégyzet segítségével megadhatjuk a FrontPage számára, hogy figyelmeztessen, mielıtt beállítanánk egy témát az Apply gomb segítségével a Themes nézetben.

A Proxies fülre kattintva Proxy (cache) szervert állíthatunk be. A HTTP Proxy mezıbe a Proxy szerver címét kell megadni (pl. cache.pszfs.hu:3128). A List of Hosts without Proxy mezıbe azoknak a gépeknek a címeit kell

felsorolni, amelyek ne használják a megadott Proxy szervert. Általában a lokális hálózatunk gépeit szokás itt felsorolni. A Do not use proxy server for local (intranet) addresses választónégyzet bejelölésével a helyi (lokális) hálózat gépei nem használják az itt beállított Proxy szervert.

A Configure Editors fülre kattintva fájl kiterjesztésekhez rendelhetünk hozzá programokat, szerkesztıket (pl. GIF-hez az Lview programot, ilyenkor ha a FrontPage Editorban a képszerkesztés funkciót szeretnénk használni GIF kép esetén, akkor az Lview program hívódik meg, és annak segítségével szerkeszthetjük képet). Az Add gombra kattintva új fájltípust vihetünk fel. A File Type mezıbe azt a fájl kiterjesztés kell írni, melyhez szerkesztıprogramot

szeretnénk rendelni. Az Editor Name mezıbe a használni kívánt szerkesztı nevét, a Command mezıben pedig a parancssort (a futtatható fájl elérési útját) kell megadni. A felvitt fájltípus-összerendeléseket a Modify gombbal módosíthatjuk, és a Remove gombbal törölhetjük.

A projekt közzététele a web-en Ahhoz, hogy mások is hozzáférhessenek a FrontPage web-hez, el kell azt helyeznünk egy web szerveren. Ezt

nevezzük közzétételnek, és a File/Publish FrontPage Web menüpontot választva végezhetjük el. A Publish FrontPage Web to listában láthatjuk azokat a helyeket, ahová már egyszer elhelyeztük a FrontPage web-et, így egy újabb közzétételkor választhatunk ezek közül, leegyszerősítve ezzel a dolgunkat. Amennyiben mégis egy másik, azaz új helyet szeretnénk kiválasztani, akkor a More Webs nyomógombra kell kattintanunk. Ha nem elıször végezzük el egy FrontPage web közzétételét, akkor célszerő a Publish changed pages only



választónégyzetet bejelölni, mivel ilyenkor csak azok az oldalak másolódnak át, melyekben változás történt az utolsó közzététel óta. Ezzel egy nagyobb projekt esetén jelentıs idımegtakarítást érhetünk el. Az Include child webs választónégyzet csak akkor érhetı el, ha egy gyökér-web-et (root-web) szeretnénk közzétenni. Az opció engedélyezése esetén ugyanis a többi FrontPage web is közzétehetı egy lépésben.

Az OK gombra kattintva a következı lépésre ugorhatunk. A Please specify the location to which you want to publish your FrontPage web legördülı listába beírhatjuk egy új hely Internet címét, vagy kiválaszthatunk egyet a listából. (Pl. az "eromu" nevő web szerver "copy of nkk" nevő mappájába a "http://eromu/copy_of_nkk" megadási módot, a "www.pszfs.hu" szolgáltató "gajdar" felhasználójához a "http//www.pszfs.hu/~gajdar" beírási módot kell alkalmazni.) A Click Here to Find An Internet Service Provider to Host Your FrontPage Web nyomógombra kattintva egy Microsoft által készített listát kapunk azokról a szolgáltatókról, akiknél a FrontPage Server Extensions van installálva. A Secure connection required (SSL) választónégyzet bejelölésével védett módú kapcsolódást választunk.

Amennyiben nem a helyi web szerverre történik a közzététel, akkor FTP-vel kell a feltöltést végrehajtani az idegen web szerverre. Ezért a FrontPage bekéri az FTP szerver nevét (FTP Server Name), és azon egy könyvtár elérési útját (Directory Path), ahová a fájlok kerülni fognak. (Ezeket a paramétereket mindig az Internet szolgáltatók adják meg.) Ezek után meg kell adni a felhasználói nevünket (User Name) és jelszavunkat (Password) az FTP szerveren, ami az azonosításunkat szolgálja.

Ha az összes szükséges paramétert megadtuk a FrontPage számára, végrehajtja a közzétételt a szükséges fájlok felmásolásával.

Melléklet

Új FrontPage web létrehozásakor választható projektkategóriák

Corporate Presence Wizard Cégek bemutatására, termékeik, szolgáltatásaik ismertetésére használható. 1) Az elsı lépésben a varázslóról olvashatunk információkat. A Next gombbal a következı lépésre

ugorhatunk. 2) Ebben a lépésben azt állíthatjuk be, hogy milyen oldalakat tartalmazzon a projekt. A következıket

választhatjuk ki: • Home a fıoldal (a bemutatkozás célszerő helye), kötelezı; • What's New újdonságok; • Products/Services termékek, szolgáltatások; • Table of Contents tartalomjegyzék; • Feedback Form egy őrlap annak biztosítására, hogy a felhasználók megírhassák

véleményüket a web-oldalainkról, a cégrıl és a termékekrıl, szolgáltatásokról;

• Search Form keresı őrlap. 3) A harmadik lépésben azt határozhatjuk meg, hogy milyen témakörök szerepeljenek a fıoldalon. Ezek a

következık lehetnek: • Introduction bevezetés; • Mission Statement céljainak ismertetése; • Comapny Profile a cég profilja; • Contact Information kapcsolódó információk.

4) Ebben a lépésben az újdonságok (Wat's News) oldalon megjelenı témaköröket kell meghatározni. A következı lehetıségeket ajánlja fel a varázsló:

• Web Changes a web-oldalak változásai; • Press Releases új termékek, szolgáltatások; • Articles and Reviews cikkek, beszámolók.

5) Az ötödik lépésben a termékek és szolgáltatások bemutatására készülı oldalhoz kéri be az információkat a varázsló. Meg kell adniuk a cég termékeinek (Products) és szolgáltatásainak (Services) számát, ugyanis minden termékhez és szolgáltatáshoz külön oldal jön létre.

6) Ebben a lépésben is a termék- és szolgáltatásismertetı oldalak tartalma pontosítható. Minden termékhez vagy szolgáltatáshoz tartozó oldal tartalmaz egy címet, egy rövid ismertetıt, és vásárlói kedvezményeket. Felrakhatunk ezeken kívül egyéb információkat is. Ezek a termékekhez a következık:

• Product image a termék képe; • Pricing information ár; • Information request form információ kérésére szolgáló őrlap.



A szolgáltatásokhoz pedig: • Capabilities list a lehetıségek listája; • Reference accounts tájékoztató; • Information request form információ kérésére szolgáló őrlap.

7) A hetedik lépésben azt állíthatjuk be, hogy milyen adatok bekérésére hozzon létre mezıket a varázsló a véleménykérı őrlapon (Feedback Form). A lehetıségek a következık:

• Full Name teljes név, • Job Title foglalkozás, • Company Affiliation munkahely, • Mailing Address levélcím, • Telephone Number telefonszám, • FAX Number FAX-szám, • E-mail Address e-mail cím.

8) A nyolcadik lépésben azt adhatjuk meg, hogy milyen fájlformátumban kerüljenek mentésre a szerverre a felhasználói vélemények (a Feedback Form eredményei). Ha szeretnénk ezeket feldolgozni, akkor célszerőbb a Yes, use tab-delimited format opciót választani (az eredmények szövegfájlba kerülnek TAB-okkal elválasztva). Ellenkezı esetben a No, use web-page format lehetıség lehet a kényelmesebb számunkra (ekkor az eredmények HTML-formátumban kerülnek tárolásra).

9) Ebben a lépésben a tartalomjegyzékkel kapcsolatos követelményeinket határozhatjuk meg. A tartalomjegyzékben a projekt oldalai vannak felsorolva hyperlink formájában. A következı választónégyzetekkel pontosíthatjuk a tartalomjegyzéket elképzeléseinknek megfelelıen:

• Keep page list up-to-date automatically a tartalomjegyzék mindig automatikusan mutassa az aktuális oldaljegyzéket, vagyis "magától vegye észre" az új oldalak létrehozását, törlését stb.

• Show pages not linked into web az árva oldalak is kerüljenek be a tartalomjegyzékbe. • Use bullets for top-level pages használjon felsorolást a felsıszintő oldalakhoz.

10) A tizedik lépésben megadhatjuk, hogy mi jelenjen meg az oldalak tetején és alján. A tetején: • Your Company's logo cégembléma, • Page Title oldal címe, • Links to your main web pages linkek a többi oldalra.

Az alján: • Links to your main web pages linkek a többi oldalra, • E-mail address of your webmaster a projekt készítıjének e-mail címe, • Copyright notice szerzıi jogcím, • Date page was last modified az oldal utolsó módosításának dátuma.

11) A tizenegyedik lépésben dönthetünk afelıl, hogy meg akarjuk-e jelölni egy kis ábrával azokat az oldalakat, melyek még módosításra szorulnak (Yes - igen, No - nem).

12) Ebben a lépésben a cég teljes nevét (What is the full name of your company?), egyszavas (rövid) nevét (What is the one-word version of this name?) és a címét (What is your company's street address?) kell beírni.

13) A cég további adatait gépelhetjük be a tizenharmadik lépésben: • What is your company's telephone number? a cég telefonszáma, • What is your company's FAX number? FAX-száma, • What is the e-mail address of your webmaster? a projekt készítıjének e-mail címe, • What is the e-mail address for general info? az általános információs e-mail cím.

14) A tizennegyedik lépésben a projekt általános oldal-megjelenési témáját állíthatjuk be a Choose Web Theme gombra kattintva.

15) Az utolsó lépésben a varázsló közli a hátralévı teendıinket a projekttel kapcsolatosan, mely szerint az oldalakat át kell még alakítani a saját igényeinknek megfelelıen, majd fel kell tölteni a web-szerverre. Elmondja továbbá, hogy a teendıkhöz emlékeztetıül task-okat rendel, melyek a Tasks nézetben megtalálhatók. A Show Tasks view after web is uploaded választónégyzet segítségével meghatározhatjuk, hogy mutassa-e a Task nézetet a projekt feltöltése után.

Discussion Web Wizard Vitafórum, vagyis beszélgetést lehetıvé tévı projekt, melynek célja különbözı témákban viták, beszélgetések

kialakítása. Valaki felvet egy problémát egy adott témakörben, melyre mások válaszolhatnak, megírhatják véleményüket. Ilyen vitafórumot lehet tehát létrehozni nagyon egyszerően, ha a Discussion Web Wizard projekttípust választjuk új FrontPage web létrehozásánál. Egy varázsló fog minket ebben az esetben



végigvezetni, automatikusan létrehozva az oldalakat ízlésünknek igyekezve megfelelni. Lássuk a varázsló lépéseit!

1) Az elsı lépésben nincs más dolgunk csak az, hogy elolvassuk azt a néhány sort, amely a varázslóról informál minket, majd a Next gombra kattintva továbblépjünk.

2) Ebben a lépésben azt adhatjuk meg, hogy milyen oldalakat tartalmazzon a projekt: • Submission Form a beszélgetés szövege ide íródik be, ezért ez kötelezı. • Table of Contents a beszélgetéseket rendszerzı, tartalomjegyzék, javasolt. • Search Form keresı őrlap, szavak és kifejezések keresésére a beszélgetések szövegében. • Threaded Replies annak biztosítására, hogy egy témára lehessen válaszolni. • Confirmation Page a beírt szöveg elküldésekor megjelenı visszajelzés.

3) Ebben a lépésben a vitafórum címét kell megadni, mely minden lapon meg fog jelenni (Enter a descriptive title for this discussions mezı). Itt kell megadni azt a mappát is a FrontPage web-en belül, melybe a beküldött szövegek bekerülnek (Enter the name for the discussion folder mezı).

4) A negyedik lépésben kell meghatározni, hogy milyen mezık legyenek azon az őrlapon, melyre a beszélgetés szövegét kell beírni. Ezek a következık:

• Subject, Comments tárgy és megjegyzés; • Subject, Category, Comments tárgy, kategória és megjegyzés; • Subject, Product, Comments tárgy, eredmény és megjegyzés.

5) Az ötödik lépésben azt kell megadni, hogy csak regisztrált felhasználók férhessenek hozzá a vitafórumhoz, vagy mindenki (Yes, only registered users are allowed - csak regisztrált felhasználók, No, anyone post articles - mindenki).

6) Ebben a lépésben adjuk meg, hogy milyen sorrendben mutassa a tartalomjegyzék a megjegyzéseket: • Oldest to newest elıl a régiek, késıbb az újak; • Newest to oldest elıl az újak, hátul a régiek.

7) A hetedik lépésben azt lehet megadni, hogy a projekten belül a honlapra kerüljön-e a tartalomjegyzék. 8) A nyolcadik lépésben azt kell meghatározni, hogy a keresı őrlap használata után a keresési eredmények

hogyan jelenjenek meg: • Subject tárgy; • Subject, Size tárgy, méret; • Subject, Size, Date tárgy, méret, dátum; • Subject, Size, Date, Score tárgy, méret, dátum, pont.

9) Itt egy kellemes feladat vár minket: a Choose Web Theme gombra kattintva kiválaszthatunk egy oldal-megjelenési témát a projekthez.

10) A tizedik lépésben a tartalomjegyzékes oldal felosztását adhatjuk meg. Négy lehetıség áll rendelkezésre, melyek közül egyet választva mindig megjelenik a kiválasztott szerkezet szerinti oldalfelépítést mutató ábra.

11) Az utolsó lépés, itt csak néhány instrukciót olvashatunk, köztük azt, hogy ha szerkeszteni vagy törölni szeretnénk a beszélgetéseket tartalmazó oldalakat, akkor az Explorerben a Tools/Web Settings menüpontban az Advanced fülön engedélyezni kell a Show Documents In Hidden Directories (dokumentumok mutatása a rejtett mappákban) opciót. A befejezéshez a Finish gombra kell kattintani.

A FrontPage beépített sablonjai Új projekt létrehozásánál nem csak varázslókat, hanem sablonokat is találunk. Még a varázslók használatával

lépésrıl-lépésre határozhatjuk meg igényeinket a szerkezet kialakítását is tekintve, a sablonok esetén egy olyan szerkezető és kinézető projektet kapunk, melyet csak kézzel változtathatunk meg. A beépített sablonok a következık:

• Customer Support Web Cégeknek szánt sablon, leginkább szoftverfejlesztık szeretik használni. Lényege, hogy a vásárlók problémáira megoldást próbálnak vele találni, segítséget nyújtanak számukra. A következı oldalakat tartalmazza:

⇒ Welcome üdvözlı oldal; ⇒ What's New újdonságok; ⇒ FAQ tanácsok, tippek, trükkök; ⇒ Bugs tájékoztatás az ismert hibákról, hibabejelentés a vásárlók részérıl; ⇒ Suggestions vásárlói ötletek; ⇒ Download letöltés (pl. használati leírások, szoftverfejlesztık esetén program-javítások); ⇒ Discussion vitafórum; ⇒ Search keresés.



• Empty Web Egy teljesen üres projekt, még semmit sem tartalmaz.

• Personal Web Magánszemélyek által kedvelt sablon. Csak bemutatkozásra alkalmas. A beépített oldalak a következık:

⇒ Home Page honlap; ⇒ Interests érdeklıséi kör, hobbik; ⇒ Photo Album fényképalbum; ⇒ Favorites linkek a kedvenc web-oldalakra.

• Project Web Projekt bemutatására, állapotának ismertetésére használható. A használt oldalak:

⇒ Home a projekt honlapja; ⇒ Members a projekt tagjai, készítıi; ⇒ Schedule idıbeosztás, projektfázisok és lezárásuk várható idıpontja, eseményterv; ⇒ Status státuszinformációk; ⇒ rchive a projekthez kapcsolódó dokumentumok; ⇒ Search keresés; ⇒ Discussions vitafórum.