ZÁ(J()N[ MIKKS KELEMEN

VÁLOGATOTT

T(')IÍÖK()ll8ZÁ(il LEVELEI.

OSSZKAI-LITOT'IA ES .IF.dYZETKKKKL KISKUTK

IK ERODi BKLA.

:masoi)1k kiadás.

iUJDAl'EST.

íANKLIN-TÁRSUTíAIM.\r.YAIl IIIOI) INTÍ'.ZKT í'.S KÖN Y VNV()-H DA ,

l'lKt.

BEVEZETÉS.

Zágoni Mikes Kelemen, a Törökországi Levelek és egyéb

mvek írója, Mikes Pálnak és Torma Évának fia, 1090-ben

született Zágonban, Háromszék vármegyében. Atyját korán

elvesztvén, gróf Mikes Miliály, Kelemen távoli nagybátyja

vette ó't házához, liol egy ideig nevelkedett, míg a kolozs-

vári jezsuiták convictusába került. Néhány évi itteni tanu-

lása után 1707-ben II. Rákóczi Fereuc mellé adatott abels

inas» vagyis udvari apród minségében. Mikes rajongó

szeretettel viseltetett a nagy fejedelem iránt, kit azon perc-

tl kezdve, hogy udvarába került, soha többé el nem ha-

gyott. Ö maga (1727. nov. 8 iki levelében) azt írja a fejedelem

iránti vonzalmáról: «A bizonyos, hogy a szabadságkeresés az

én elmémben akkor nem volt, és ha eddig tart bujdosásom, az

igaz, hogy az nnrmJioz való rak szeretetein okozLai>. Másutt

megint (1738, dec. 15.) «Énnekem soha semmi egyéb okomnem volt liazámat elhagyni, hanem, hogy vieti szerettein az öreg

feiedeliiiei )Mzzel a vak szeretettel ment Mikes Rákóczi udva-

rába ezzel szolgálta a fejdelmet rövid jó napjaiban és a bujdosás

hosszú keser éveiben. Midn Rákóczi szerenÍ3séjének csillaga

leáldozott, Mikes feláldozó hséggel követte a fejedelmet Len-

gyelországon ;'it Franciaországba és onnan Törökországba. 1717-

ben hagyta el Mikes Kelemen, mint Rákóczi kísérje, Francia-

országot, hol a f 'jedelemmelnégy éven át tartózkodva, afrancia

mveltséget elsajátította. III. Ahmed szultán meghívására

ment Rákóczi Törökországba, hol reményeinek teljesülését

inkább várhatta, mint Franciaországban, minthogy a török

akkor épen háborúba volt bonyolódva a német császárral.

A török ugyan saját ügyének akarta felhasználni Rákóczit, de

a fejedelem azt hitte, hogy e háború által saját céljait is elér-

heti. Szép remények vitték Rákóczit és bujdosó társait Török-

országba, s midn 1717. október 10 ikén Gallipolinál török

4 fiKVKZE'IKf^

loMrc léptek, csakugyan .ízt hit'ólc. Imgy liinen eívdcs n ;iz

igért-t tüldj-'re méheinek. Ebbeli szép re-nényeik ;izonl):in fiistbe

mentei:. Vár a Vi1rtá'< az idt és a kedvez alkalmat, hogy ter-

veiket valósítsák; de év év után jött, és k minden évvel távo-

labb estek annak valósulásától Sötét éjszaka boi-ult a szegény

bujdosók életére Törökors/ágban. Végre b< le nyugodt-tk kér-

lelhetetlen sorsukba. A bujdosók száma egymásután gyorsan

megfogyatkozott. Esterházy, Horváth, Bercsényi rövid id-

közben követték egymást, 3 mindenik halála keser fájdalmat

okoz Mikesnek. De legnagyobb és leg uogreudítobb volt az a

csapás, mely a bujdosókat és Icülönösebben Mikest Rákóczi

halálával érte. 1735. ápril 8 án hunyt el a nagy fejedelem. Fiá-

nak Józsefnek megérkezése és élete a bujdosók között nemcsak nem vigasztalta, hanem inkább leverte ók^^t : mert apjá-

nak épen ellentéte: bizalmathm, zárkózott, gyanakodó és epés

természet vult, ki a bujdoí-óknak még keserbbekké tette a.

hontalanság szomorú napjait.

Az ifjú Rákóczit a török szintén fólhasziuUt i a uém t

császár < llen ijesztnek, míg 1838. uovemb.-r lOéu bekövetKo-

zett halála után a többi fbb magyarnak kellett azt a szerepet

átvenni és a török által kirendelt küldetésben eljárni. Mikes.,

ki sokkul becsületesebb volt, iiogy sem ezen utón ha/.ájának és.

ho la íitársainak kárát lelkére vcdiette voln,;, csak kelletlenül,

vetette iLiagát alája megbízatásának, maga is inkább óhajtván

vajha meg ne történnék az, amire t felhasználni akarták

hopy t i. a békétlen magyarok a lázadás zászlaját kitzve a.

bujdosókhoz csatlakozzanak és a török sereggel harcoljanak,

hazájuk ellen. Látható öröm és könnyebbülés szállta meg lel-

két, midn ezen szereplése vége; ért és i^mét visszatérhetett,

rodüsztói mag.lnyába, honnan többé ki sem mozdult. Huszon-

két évet ti)lt()tt tt másod-izori letelepülése ut;in, mialatt több-

ször tett lépéseket aziránt, hogy hazájába visszabocsáss.lk..

Has/Oütalan -volt ebben az ügyben rokonaival váltott levele-

zése, majd a koustantinsipolyi osztrák követnél tett személyes

kérése; a szegény bujdosónak nem engodték meg, hogy ábrán-

disan szeretett hazája földjére léplie-i->eu és ott pihenhesse ki

]iLVEZb,lKö. 5

hosszú biijd sásíiuHk f;iiadalinait. A liajtljaiatlan Hzit("rúsiig az

ártatlan Mikessel sz''uil)en, kinek o-^yediili buecs-ik a/, volt, hogy

a jó öreg fejdcliuet. vakon szerette, mindenesetre túlzó volt.Ennél

keményebben még so'.ia ^em lakolt az oázinte ragaszkodás és

rajongó szeretet. Mikesnek végre is teljesen rezignálnia kellett,

mit keresztényi türidemmel és bölcs megnyugvással cseleke-

dett is; csupán egyszer falcadt ki keser panaszra miatta A buj

dosók soraiból a halál azaUilt ujia szedte }iz áldozatokat luitid-

addig, míg Mikes egy maga luaradt nzok közül, kik Rákóczival

jöttek ki Magyarorszáy b 'd s a porta öt nevezte ki a bu;do«ók

fejévé, básbuggá. Ezt a méltóságot né,::íy évig viselte (1758-

1762-ig), míg 1762 ben vége sxakadt az ö földi zarándokságá-

nak is. Október 2-án a pest snek esett á dozatnl. Földi marad-

ványait a Hrtus Hungaronunban tometlik el. Rákóczi

Ferenc egykori séfcakertje helyén, ahová a fejedelem h-ilála

vitán a bujdosó magyarokat temettek vult.

Mikes Kelemen mint ember legmelegebb rokonszonviinkct

birja. Ritka nemes lélek, kiben az emberi jellem legszebb

vonásai tündökölnek. Férfias er mellett a szív leggyöngédebb

érzése, az önzetlen, feláldozó szeretet di-izítik- öt. Rákóczi

iránti vak szeretete minden sorából ' itünik ; de leginkább

nyilvánul az abban a mély fájdalomban, melyet hal.U-i fölött

érez. Ennek a bálványozó szeretetnek kell tulajdouítauuuk

azt a békeséges trést és megadást annyi megpróbáltatá-^

közepette. Nem zúgolódik, mintha csak trésre volna teremt' c.

Inkább maga szenved, csakhogy a békétleneket locsi l.ipít-^a ;

másokat vigasztal és reménynyel kecsegtet ; míg t^/A n íri sen

kinek sincs vigasztaló szava. Igaz, hséges sáfár, ki b'.^c ülettel

kezeli azt. mit ura rábízott; ki inkább társainak irígyk(!dését és

gylölködését szenvedi, hogysem legkevesebbet is feláldozzon

abból, mit kezére bíztak. Hogy igaz sáfárkodásáért és Inisznos

szolgálatáért Rákóczi Józseftl még köszönetet sem kapott,

azt nem igen vette föl; de ha becsületességében kételkedek,

azt még a jó öreg fejedelemtl sem tudta szótlanul eltrni.

Hirtelen kifakadását egy ízben késbb megbánja és könnyek-

kel áztatva s csókolva a fejedelem kezeit, maga kér tle bocsa-

6 BEVEZETÉS.

natot. Gyöngéd szíve forró gyermeki szeretettel ragaszkodik

anyjához még férfi korában is, midó'n anyjától vett levelét éve-

ken át kebelén hordozza s késbb féltvén azt az avatatlan kezekbe

kerüléstl, mint legdrágább kincset haza küldi rokonának.

Érz szívének résztvev kebelre levén szüksége, azt Rákóczi

fegyvertöltjének lányában, Kszeghy Zsuzsiban hitte föltalál-

hatni; gyöngéd szerelemre gyulád iránta, kinek úgymond «igen

fösvényen osztogatták a szépséget, de rendes, tisztességes sze-

mély, és tiszta jóság».De szegény Mikesnek szinte igaz szere-

tetéért itt sem jutott jutalom osztályrészül ; az egyszer kis

Zsuzsi gr. Bercsényi neje lett s a gyöngéd lelk i\íikes el nemtitkolhatja, hogy csalódása fájdalmat okozott lelkének. Érzszíve magános életre lévén kárhoztatva, a honvágyat annál

mélyebben érezte. De e vágya sem teljesülhetvén, elhagyatott-

ságában szellemi munkával adott lelkének táplálékot. Elmé-

lyedt kedvenc olvasmányaiba és üres idejét írással töltötte el.

Olvasmányait vallásos és erkölcsi iratok, továbbá történeti m-vek képezték, s mint író is ez irányban mködött. Mvei között

a legkiválóbb helyet foglalják el a Trökorszár/i Lrrelck.

maga, ki minden meghitt jó baráttól, résztvev kebeltl

megfosztva volt kénytelen élni, képzeletében teremtett magának

egy olyan meghitt lényt, kivel minden gondolatát, szívének

minden érzelmét tartózkodás nélkül közölte. Képzeletében élnénje, kihez leveleit negyven éven át intézi, pótolta neki a jó

barátot, a szeret hitvest. Szüksége volt Mikesnek, a mélyér-

zés Mikesnek ilyen bizalmas lényre, kinek minden baját, min-

den viszontagságát elpanaszolja, kit azzal a gyöngéd szeretettel

elhalmozzon, mely szívében meg nem férhetett. Ez a körül-

mény magyarázza fkép, miért liasznált Mikes levélformát. DeMikes Rákóczinak meghitt embere, titkos tanácsosa is volt,

s mint ilyen nyomát akarta hagyni nagynev ura viszontagsá-

gos életének és a vele bujdosó * ázsiai magyarok" szenvedései-

nek, hogy int például szolgáljanak az egész nemzetnek

;

(145. levél). Ez vezette másrészt Mikes Kelement a Törökországi

levelek írására. Meg akarta, írni Rákóczi törökországi bujdo-

sásának történetét. Ezt a feladatot teljesen meg is oldotta,

BKVEZETKS. 7

mert az erre vonatkozó minden legkiebb mozzanata, a Rákóczi-

féle bujdosás egész története híven meg van írva e levelekben.

De Mikes azt nem száraz történeti munkábana karta megörökí-

teni ; ez az eladási forma nem felelt meg az ö egyéni ter-

mészetének. A száraz történeti eladásban a maga személye,

apró bajaival, keserveivel és sok egyéb kiszorult volna a míí

keretébl. Mikes pedig ezt is felveendnek tartotta s azon-

kívül még a törökországi viszonyokat, a népéletet, a mieinktl

eltér szokásokat, továbbá több oldalú olvasmányait, böngésze-

teit Í8 mind igen érdekes dolgoknak tartotta arra, hogy felje-

gyezze ket. Azért kellett neki olyan formát keresnie, mely ezt

a tarka képcsoportot magába foglalhassa. És ez a keret ismét

csak a levélforma lehetett. Mikes Törökországi Levelei tehát

nem ////,s.s//i.s írvrlr};, melyeket Cg}' állítólagos nagynénjéhez (gr.

P. E.-hez) küldött Konstantinápolyba, hanem levélformában

írt napi feljegyzések gyjteménye vagy emlékirat féle iro-

dalmi mü. A levélalakot Mikes Franciaországban való tartózko-

dása alatt ismerhette és kedvelhette meg.

Franciaországban a XVII. században és a XVIII. -ban is

azon idtájt, midn Mikes Parisban élt, a levélformát nagyon

kedvelték és mvelték. Jean Louis Guez de Balzac (1594

—

lG5i) használta legelször a levélformát, melylyel Cicerónak

mintaszer és vels irályát igyekezett utánozni. Vegyes tar-

talmú leveleiben és egyéb írásaiban a «styl academique» meg-

teremtje lett. Utána Vo-iturc (1,598— 1648) lépett fel e formá-

ban, mely csakhamar és leginkább a ni olvasóközönséget

hódítá meg. A levélforma legkiválóbl) mvelje volt Sév>(/iié

uKii-quiAíié (1626— 1696), ki ezt a formát a tökély legmagasabti

fokára emelte. Levelei, melyeket leányához Grignan asszony-

hoz írt (Lettres a ma fille Madame de Grignan), a kifejezés

gyöngédségénél és érzelmi tisztaságánál fogva nagyon vonzók

és az akkori udvari életnek h tükréül szolgálnak. Sévigné

leveleit a francia körökben azon idtájt, hogy Mikes Parisban

volt, mohón olvasták és azok szellemes és érzelmes Írónjének

emlékét bálványozták.

A levelezés — írja egy francia ©sthetikus - akkor ép oly

S) IfKVKZKTES.

nagy szeiej)et jitszott, mint a müveit társalgás; keresve keres-

ték a szép leveleket.

Nincs kétség benne, hogy Mikes szintén olvasta és meg-

kedvelte e leveleket, mint a francia mvelt világ legkedveltebb

olvasmányát. S valóban, ha Sévigné leveleit Mikes levelei mel-

lett olvassuk, lehetetlen ez utóbbiakon ;iz elsknek hatását föl

nem ismerni: A mit Sévigné a levélírásról mond : «En verité,

il fant un peu entre amis laisser trotter les plumes, commeelles veulent: la mienne a toujours la bride sur le cou» (Való-

ban, barátok között, engedni kell egy kissé a tollakat, hogy tet-

szésük szerint nyargaljanak ; az enyémnek mindig féket eresz-

tek) ezt az elvet Mikes nagyon is magáévá tette. Úgy ír, min-

den tartózkodás nélkül, amint tollára jön. Nem válogat a kife-

jezésekben, nem szépít, nem tesz kerülket, hanem ír amint

érez és gondol. Sévigné asszony eladása mesterkéletlenül jó

iziien, kedélyesen foly; ezt mondhatjuk Mikesérl is, Sévigné

asszony levelének mindegyike tele van leánya iránti gyöngéd,

bálványozó szeretetével ; Mikesnek minden levele, melyet nénjé-

hez intézett, szintén a legmelegebb érzelemnek gyöngéd tol-

mácsa. A kifejezések egész sorát idézhetnk Sévigné leveleibi,

melyek majdnem vérévé váltak Mikesnek és leveleiben csak-

nem ugyanazon szavakkal vannak visszaadva. Csak néhány

kifejezését idézzük Sévignének, hogy Mikes megfelel helyeivel

összevethessük.

• Adieu mon enfant; je ne finis point; je vous défie de

pouvoir comprendre combién je vous aime». (Isten veled, leá-

nyom; nem tudom befejezni; nem hiszem hogy megérthetnéd

mennyire szeretlek téged.)

« Je ne sais point,comme You fait pour ne jioint aimer sa fillc.»

(Nem tudom valóban, hogy teheti azt valaki, hogy ne

szeresse a lányát.)

«Je ne m'amnserai point aujourd'lmi a vous dire com-

bién je vous aime." (Ma nem mulatom magam azzal, hogy

elmondjam neked, mennyire szeretlek téged.)

«J'ai le bonheur de erire qiie vous m'aimez.» (Boldog

vagyok fibbaö a reményben, hog^ szeretsz cn^em.)

ÜKVKZKTES.

<ije ne puis jamais vous trop aimer.» (Soha sem tudlak

eléggé szeretni.)

« Adieu, ma chére enfant, je vous aime passionément, que

je ne pense pas qu'on puisse aller plus loin ; si quelqu' un

souhaitait mon amitié, il devrait étre content que je l'ajmasse

antant que j 'aime votreportrait.» (Isten veled, édes gyermekem,

oly szenvedélyesen szeretlek, hogy nem hiszem, hogy ennél

tovább lehetne menni ; ha valaki barátságomat kívánná^ meg-

lehetne elégedve azzal, ha úgy szeretem, mint a hogy arcképe-

det szeretem.)

Ilyen és hasonló gyöngédségi kifejezések számtalan válto-

zatban fordulnak el Sévigné leveleiben; Mikes Kelemennek

nénje iránti hasonló kifejezései a francia írónó' érzelem virág-

jainak szakasztott párjai.

Mikes Kelemen tehát, ki egy más kedvelt francia Írónnek,

Gomeznénak «Journées amusantes* cím munkáját magyarra

fordítá, okvetlenül kedvenc olvasmányai közé számíthatta Sé-

vigné leveleit is, melyekre ha más nem, Bonnac marcjuisné, a

konstantinápolyi francia követ neje, ki Mikest francia olvas-

mányokkal látta el, tehette figyelmessé.

Mikes irodalmunk történetében a prózaírók sorában ki-

váló helyet foglal el. Oly szépen, oly mvészi ügyességgel hasz-

nálja a nyelvet, kifejezései oly trül metszett magyarok, hogy

a késbbi kor több írója szorul háttérbe Mikes mellett. Kere-

setlen egyszerííséggel s mégis nemes csínnal fejezi ki gondolatait

és érzelmeit. A humoros hangot oly kellemesen váltja fel a

komoly dictio, az elmélked, majd érzelmes fordulat, hogy

alig veszszük észre az átmenetet egyik hangból a másikba. Mikes

irálya úttör volt s a bekövetkezett század íróira is képzlcg

hatott.

A « Törökországi Levelek* írója nemcsak mint író, hanemmint ember is méltán kiérdemelte azt a rokonszenvet, mely^

lyel e jelesünk iránt viseltetünk.

Leveloit Toldy Ferenc feltevése szerint báró Tníh Ferenc

generálJF, Tóih Andrásnak, JBercsényi tisztjének fia. a híres

pjemoij-es-író, elbb francia, majd török szolgálatban állott

10 BEVEZETÉS.

tüzértiszt mentette meg számunkra, és Törökországból vissza

kerülvén hazájába, Yasvármegyében, Tárcsán telepedett meg,

hol a szomszédos Szombathelyen tanárként mköd Kulcsárral

megismerkedvén, Mikes leveleit vele közölte. Kulcsár a leve-

leket 1793-ban báró Tóth halála után sajtó alá adta és azok

i 794-ben láttak elször napvilágot.

Thaly Kálmán ellenben úgy véli, hogy azokat Mészáros

nevezet szolnoki származású magyar ember hozta Rodos-

tóból, bol azt néhai Rákóczi Ferencnek Horvát nevezet

sz szolgájától kapta. Mészáros e mvet Görög Demeter-

nek ajándékozta, ez pedig Kulcsárnak adta közlés végett.

Mikes Törökországi Leveleiben van összesen 207 levél, melyek

közül 112 levél a 11. Rákóczi Ferenc halála eltti idbl való;

innen kezdve Rákóczi Józsefnek Törökországba érkezéséig kelt

10 levél. A 122-ik levél fölé Mikes e címet írá: « Rákóczi József

fejedelemnek ebben az országban érkezésérl való levelek ».

A 14i-ik levél az utolsóig Mikesnek Moldvában idzése, majd

Rodostóba visszatérése idejébl való.

A levelek kiszemelésénél ftekintetünk arra irányult, hogy

elször h képét nyerhessük az akkori politikai viszonyoknak,

a Rákóczi -féle mozgalomnak a hazán kívül, másodszor, hogy

Rákóczi és bujdosó társainak, s ezek között fleg Mikes szere-

tetreméltó egyéniségének minden jellemz vonását összeállít-

hassuk. Ami ezeken kívül a levelekben még mint ethnographiai,

közhasznú ismeret, mulattató és egyéb jelleg elfordul, arra

csak a kimért kereten belül lehettünk tekintettel.

A kiszemelt levelek folyó számmal vannak jelölve, a

római jegy a teljes gyjtemény levélszámát jelöli. A szöveg a

Franklin Társulat kiadásában megjelent Magyar Reraekirók

Mikes kötetébl való. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahoza-

tala évében (1909-ban) Mikes K. Törökországi Levelei díszes

alakban láttak napvilágot a Franklin Társulat kiadásában,

mely mben Mikesre és mvére vonatkozó nagybecs tanul-

mányok vannak. A inup}vf\, remek képekkel van illuszti-álva.

t:. ff-

(I)

Gallipoliból^ Anno 17 J7. 10 Octohrin.

Édes néném, hála légyen az Istennek, mi ide érkeztünk

ma szerencsésen, í^anciaországból pedig 15. Septembris indiU-

tunkmeg. A fejedelmünknek, Istennek hála, jó egészsége volna,

hogyha a köszvény búcsút akarna tUe venni : de reményijük,

hogy ^itt a török aér'^ elzi.

Édes néném, mi jó a földön járni. Látja ked, még Sz. Péter

is megijedett volt, mikor a vízben sippadoztak a lábai: hát mibnösök, hogy ne félnénk, araidon a hajónk olyan nagy habokközött fordult egyik oldaláról a másikára, mint az erdélyi nagyhegyek némelykor azoknak a tetején mentünk el, némely-kor pedig olyan nagy völgyben estünk, hogy már csak azt vár-

tuk, hogy reánk omoljanak azok a vízhegyek; de mégis olyan

emberségesek voltának, hogy többet nem adtak innunk, mint-

sem kellett volna. Elég a, hogy itt vagyunk egészségben ; merta tengeren is megbetegszik az ember, nemcsak a földön, — és

ott, ha a hintó megrázza, elfárad, és jobb egyepetyéje'^ vagyonaz ételre : de a hajóban az a szííntelen való rengetés, hánykódása föt elbódítja, a gyomrot felkeveri, és úgy kell tenni, valaminta részeg embernek, a ki a bort meg nem emésztheti. A szegénygyomromnak is olyan nyavalyában kelletett lenni vagy két elsnap, de azután úgy kellett enneoa, valamint a farkasnak.

A fejedelmünk a hajóból még nem szállott vala le, hogy

' Gallipoli (törökül Gelibolu), az Edirne vilajet | adrinápolyikerület) egyik livájáiiak fhelye, a Gallipoli félsziget keleti, a Hel-lespontus legészakibb szélén fekszik, két nagy és bi-itos kiköt-vel ; Törökország egyik legélénkebb keresked városa,

- Leveg.^ Étvágy, székely táj szó.

12 MIKES KELEMEN.

egy tatár hám,* a ki itt exiliumban ^ vagyon, holmi ajándékot

külde, és a többi között egy szép lovat nyergelve. Itt a fejde-

lemnek jó szállást adtak, de mi ebül vagyunk szállva, de

mégis jobban szeretem itt lenni, mintsem a hajóban.

Édes néném, a ked'' kedves levelit, vagyonmár két esz-

tendeje, hogy vettem. Igazat mondok, hogyha az esztend egyhónapból állana. Keménlem, édes néném, hogy már ezután,

minthogy egy áérrel élünk, gyakrabban veszem kedves levelét.

De, minthogy egynehány száz mélyfölddel ' közelebb vagj'unk

egymáshoz, úgy tetszik, hogy már inkább is kell kednek enge-

met szeretni : éu pedig, ha igen szeretem is kedet, de többet

nem írhatok ; mert úgy tetszik, mintha a ház keringene

velem, mintha most is a hajóban volnék.

2.

(II)

GaUipoH 21. Octobris 1717.

Édes néném, még kednek semmi levelét nem vettem,

ítmely nem igen jól esik nekem, de az igen jól esett : látván a

köszvény, hogy nem becsüllik, a fejdelmet elhagyá, aki is maSi tatár hám látogatására mene ugyan a tatár hám lován. Igen

nagy barátsággal fogadta Azt gondoltam elsben, hogy majdelrabolnak bennünket, már csak azt néztem, hogy melyik kötöz

meg ; de ezek igen emberséges emberek, jó szívvel beszéllgettek

volna velünk, de oly kevés id alatt nem leheténk tatárokká.

* Khán, persa eredet török szó ; röviditett alakja a khaganszónak, mely eredetileg a tatár fejedelem címe. A török ural-

kodók is viselik e cimet a név után, pl. Szultán Abdul Hamidkhan. XVII. és XVIII. századbeli íróinknál és a köznépnél uia is

Jíám alakjában fordul el.•'' Számzetés." Rövidített alakja a kegyelmed második személyragos név-

nek. Elfordul /íred, néhol kird, kjed, st a tunyán beszéllöknél kee

illákban is. h'eiul alakja leggyakrabban van használatban. Régitiszteletcím, molylycl hajdan általánosan éltek minden rendjszemély irányábiin. Mai napság a kcfujclmcd, kigyelmcd vagykelmed mint megbecsül cím csak a köznépnél van liaszuálatban

a liasonló rendek irányában. A kelmed alakot néha félig-med-

dig gúnyos és megvet értelemben használják.' Mérföld.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 13

A fejdelem elbúcsúzváu a hámtól, mi is megköszönvén csakföiutéssel ö tatárságokiiak jóakaratjokat, a szállásra menénk,és az urunknál egy szép paripát hiigyának.

Gondolom, hogy holnap idehagyjuk ezt a puszta, kies szo-

morú lakóhelyet, mivel a császár veres hintója elérkezett, amelyet urunk után küldöttek. Veresnek azért hívom, mert kivlveres posztóval vagyon beborítva, de a hintó nevet nem érdemli,

mert csak kocsi. Aztot pedig négy fejér szokta húzni, vagyvonni, azokat pedig az ügettetéssel nem terhelik; mivel márazt el is felejtették, annyira megöregedtek — nyolcvan eszten-

dt csak adhatni a négynek. Lehetetlen, hogy már ne szóljak a

kocnsról. Azt gondolná ked, hogy valamely polgármester igaz-

gatja azt a négy lovat — annak az tiszteletreméltó fejér sza-

k^ilát n igy csendesea mozgatja a nyerges ló, az egyik kézibena gyeplöt tartja mégis régi szokásból, mondom, régi szokás-ból ; mivel a lovai gyepl nélkül is tudják a leckét: a má-siií kéziben pedig a pipát, gyakorta füstölvén öreg lovait,

hogy meg ne náthásodjanak.Fi min i jó, édes néném, de Belgrádnál megverték a törö-

köt/*^ A nép itt már szalad Ázsiába. Ugy tetszik, mint hamar anémet Drinápolynál volna, noha vagyon onnét másfélsz íz

mélyföldnyiie. Eleget mondjuk, hogy mi azért jöttünk, hogyvélek hadakozzunk, de k csak szaladnak, ki ide, ki amoda.Jaj ! elles néném, hogy lehet ilyen néppel hadakozni? Elég a,

hogy holnap mci/iioiilunk Drinápoly felé, hogy olt meglássukazt a hatalmas, és sok feleség császárt, és a fényes, tündöklportát.^ De, édes néném, a restséget el kell zni, a töt '"^ le kell

tenni, azokban a kis kezecskékben a pennát kell venni, és én-nekem gyakran ki II írni, legalább minden héten hét levelet

** Bolgrádot S/.avojai Jen 1717. június 18-án kezdte köriil-

táboroziii és ostromolni 61 gyalogzászlóaljjal és 176 lovas század-ból álló sereggel, míg a várat Muszlafa pasa mintpgy 30.{)0() rrelés (iOO ágyával védehnezé; Khalil pasa nagyvezér pedig Nisbl12()() UUU emberrel ment a vár segélyére. A nagy sereg dacára atörökök vereséget szenvedtek a;gusztiis lö-éu, melynél "20 -"21 ezertörök esett el, a mi részünkrl. I5üt) halott és 3ö() i sebesült vala.A tíyzk !200 ágyiit. -M) zászlót, 'i lófarkat és 30(M) minden-félével terhelt szekeret ejtettek zsákmányul. Aiig. il'-l-én Nándor-fehérvárban már ueia volt török.

" Porta (fényes porta) a külügyminisztérium é- uagyvezirpalotája Konstantinápolyban, így neveztetvén a török luijnt

(pasa kapuszu = pasa kapuja, arabosan : bábáli = magas kapu)elnevezés után.

'" Erdélyi alakja a t-uek.

14 MIKES KELEMlSN.

De az egészségre igen kell vigyázni, és enpemet szeretni

kell; mert ki szerelhetné az édes nénémet jobban, mint én?

3.

(V)

Drinápoly^^ 29. Novembris 1717.

Édes néném, micsoda szerencsés asszony ked, hogy közel

nem vagyunk egymáshoz ; mert mindjárt megölelném kedet, és

mentl szebben és jobban lehetne töllem, megköszönném ked-

nek azt, hogy kedvesen vette levelemet, és örömmel olvasta.

Annyi levelet írok kednek, és olyan hosszú leveleket, hogy mégösszeteszi ked a két kézit, és úgy fog kérni, hogy ne írjak any-

nyit ; mert énnekem nincsen nagyobb gyönyörségem, mint,

mikor kednek írok — jaj ! hazudtam, édes néném; mert a kedleveleit olvasni még nagyobb gyönyörség nekem, nem is lehet

olyan gyönyör leveleket másnak úgy írni, csak kednek, úgytetszik, hogy a meg vagyon tiltva másoknak.

Ugyanis, édes néném, ne kíméljük egymást, hanem szün-

telen írjunk egymásnak. Ha az id annyira elhánt vetett egy-

mástól; amennyiben tUünk lehet, álljunk bosszút rajta, és

ha másképpen nem lehet, az írással beszéllgessüuk egymással— talán végtére megunja, és egymás mellé teszen minket. Deminthogy az soha olyan hamar meg nem lesz, mint én kí-

vánnám, azért addig is csak írjunk, és ismét írjunk.

Azt pedig méltó megírni kednek, hogy a hatalmas fvezérma ide érkezett a táborból, ^^ és nagy pompával jöttbe a város-

ban, A kalmakány,*^ és az itt lév nagy urak eleiben mente-

** Adrinápoly (törökül Edirne), elbb a hasonnev vilajet, a

berUni szerzdés óta Kelet-Kumélia székhelye. A. Tundsa és Ma-rica összefoly<á8ánál szép és termékeny völgyben fekszik. 1360 —1453-ig ez volt a török birodalom székvárosa. A Tundsa mellett

ma impozáns romokban fekv Eszki-Szeráj a törökök eg^'kori

fényérl és hatalmáról tanúskodik.^- Klialil pasa, nagyvezir, miután a törökök Nándorfehér-

várat feladták, haza felé indult seregével s 1718-ban Driná-

polyban táborozott, hol II. Rákóczi Ferenccel hosszabban érte-

kezett.'^ Kupiiukam, helyesebben hajmmakám, a nagyvezir helyet-

tese, helytartó, arab eredet török szó. Polgári hivatalban meg-

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. !•*

nek, kiki maga udvarával. Elmoudhatni, édes néném, hogy a

vezérek a földi istenek ; mert más országokban a királyokot semfogadják olyan nagy pompával és ceremóniával, mint ezt a

vezért fogadták. De, jaj ! nem olyané ezeknek az nagy dics-

ségek és fényességek, mint a komédiában lév királyságok ?

Két, három óráig tart a komédia, a királyság sem megyéntovább : ez a vezér is nagy pompával jött bé, talám holnap eg)

szekérre teszik, hat ember kiviszi a városból. Ezt pedig igen

könnyen megérheti, talám maga is tudja ö azt; mert a kalma-

kány veje lévén a császárnak, a felesége kétség nélkül jobban

szeretne vezérné lenni, mintsem kalmakányné. Ezt úgy hi-

szem, mint ha a szájából hallottam volna.

A míg pedig azt a szerencsétlen napot eléri, addig azt

írhatom kednek a vezér felöl, hogy, ha távúi láttam is, de szép

ember. És azt nem kell csudálni, ha ers, izmos ;mert az apja

házánál az ökrökkel kell néki küszködni, és egy mészáros

fiának ersnek kellett lenni. Ebbl eütélheti ked, hogy mé-száros família, és hogy legközelebb az apja is a volt, és

maga is azon tudományt követte egy darabig. Hogy folyna

jól dolga ennek az imperiumnak, amidn egy mészárosnak

adják azt kéziben?

De nekem úgy tetszik, hogy jobban illik egy mészároshoz,

hogy jó hadi ember legyen, mivel úgy is minden nap vért ont,

mintsem egy favágóhoz, akin mindenkor nevetek, mikoreszembejut, A császár udvarában volt egy favágó, törökül bal-

dacsi.'* A császárnak megtetszett az ember, hogy jól vágta a

fát, — az udvarában valamely tisztnek teszi, azután elébb

-

elébb annyira, hogy vezérnek teszi. De szerencsétlenségére a

császár olyankor tette vezérnek, amidn okosabbra kelletett

volna bízni a muszka cárral való hadakozást. Elég az, hogy a

baldacsit vezérnek teszik, és a muszka cár ellen küldik, akinek

is úgy megszorították volt már a táborát Priith mellett, hogyegész táborával fel kelletett volna adni magát, ha a baldacsi

felel a mi szolgabiránknak, mennyiben egy kazának (közigazgatási

járásnak) hivatalnoka. Itt Ibrahim kajmakamrt'il a nagyvezir hely-

tartójáról, a szultán vejérl van szó. Mikes nagyon is magyaroshangzásúvá lette e szót, midn kalmakánynak írja.

'* Helyesebben baltadni. Itt Baltadsi pasa nagyvezirrl vanszó, ki 1711 július 22-én a Pruth folyó mellett békét kötött Pé-

ter orosz cárral, holott öt teljesen hatalmában bírván, egész

hadával megsemmisíthette volna. XII. Károly svéd király szem-rehányása és az arra adott válasz a történeti hséggel teljesen

megegyez.

l(í MIKKS KELKMEN.

okoH lett volna. A cár látván, hogy rabságban kell esni, a fele-

ségének esziben jut, hogy taláiii, ha ajiiiiíh-kot külden 'Mielv a

vezérnek, megcsinálhatnák a vezért; másnap uaj^y ajá dékotküldenek neki, a békességet is megcsinálják véle. és így sza-

badul meg a rabságtól a muszka cár egész hadaival.

Az alatt érkezik a svéciai király '"^ a vezérhez, és mondjanéki: ihon kezedben vagyon a cár, holnap rabbá teheted, lia

akarod ; arra feleli a vezér : údde,"' ha rabbá teszem a cíirt. ki

viseli gondját az országának? Itólje il ked, uiicsoda méroggelhallotta ezt a feleletet a svéciai király. De azi kérdem kedtöl,

nem favágóhoz iÜendcí felelet volt é ez ? De gondolom, liogy a

mi mészárosunk okosabb a baldacsinál. MegváUk, raint foly-

tatja dolgunkat. Én pedig azt kívánom, hogy ke'l egészsé-

ginek dolga jól folyjon. Ede; nénrm, lia tudná ked. mintszeretem kedet, hosszabb leve'cktt írna nekem.

(VI)

I)rindpi)ly 10. Dccoiihri.^ 1717.

Édes néném, mi meg itt vagyunk, itt is 'eszünk, de megneiii tudjuk, irt is -nit csinálunk. \lóg itt el nem untuk magun-kat, de igin közel vagvun'c hozzája; morfc minthogy nem azért

jöttünk ide. hogy itt sok idt töltsünk, és csak a drinápolyi szép

sík mezn valá-zszunk, hanem azért, hogy bújdosásuukuakvégit szakaszszuk. De areménysr'g igen igrn kezd fogyni ben-

nünk. A való, hogy na.:y hidegek is jának, hideg házakban is

lakunk. De ugyancsak a bennünk va'ó melrg megoltalmazná a

fagyástól a reraénsógct, ha más nemzettel volna dolgunk ; de

ini lehet e világon hidrgcbb való doloír, mint a töfökkcl való

dolog? A való. ád biztató s/.ót. de végit nem lehet látni a véle

való végezésnek. Abban a rettent' halogatás — holiüip — liol-

uap — az a lioln^ip hat holnapra halad, és addig hat szót nrin

lehet^^belllo kiráncigálni. cs;ik reméuségsíel kell pihegni.

() császársága megtudván, hogy az urunk francia köntöst

\ is(!'. titkon egy öltöz köntöst csináltatott, ós ma idn küldö'to.

.'\ liéllés töbhet ér a köntösnél ; de itt mondhatni el, hogy nemkuli az ajándékot t'kinteni, liaiem a;^t, aki kíild(>ttf'. k való,

Xir. Károlv svéd király.

Úgy do.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 17

édes néném, hogy sokan vannak, akik ajándékot adnak, de

kevesen vannak, akik tudnák az ajándékozásnak módját, és

akik az ajándékot helyesen tudnák adni ; mert ugyanis helyes

ajándék-é egy vezértl egy fejedelemnek virágot, csuprot,'' vagy

éveg ^^ korsót küldeni? Az ilyen ajándék közönséges ebben az

országban, itt ilyen szokás vagyon : de jó é? illend é ?

Ne szóljunk már többet az ajándékról. De édes néném, havolna mit írnom keduek, még el nem végezném levelemet

;

mert bizonyságul veszem a ked szívecskéjit, hogy legnagyobb

gyönyörségem az, amikor keddel beszéllgethetek, ma pedig

épen nagy egyepetyóm vagyon keddel beszélgetni. De inkább,

ha csak hejábanvalóságot is, írok, hogysem ilyen hamar elvégez-

zem levelemet. De mirl írjak? a botozásról? e nem igen derék

ajándék ; de micsoda nagy becsület, mikor egy császár meg-botoz valakit. Elég a. hogy a császár megbotozta a vejét.

Hihet, hogy nem kereste kedvét a feleséginek. — —De a botozást egy atyánkfiától tudtuk meg, amely atyánk-

fiának a felesége a kalmakányné szolgalatjában vagyon mosónéhivatalban. Ennek az wtsl magyar, ós a kalmakánynak rabja,

az udvarában pedig favágó tisztséget visel. Csak jó a jóakaró

mindenütt. E hazafiúságtól viseltetvén gyakran látogat min-

ket, és olyan titkos helyeken történt hírekkel kedveskedik

nekünk. Mondja ked, édes néném, hogy talán nincsen egyéb

dolgom, hogy ilyen hejábanvalóságot írok : a való, hogy a he-

verés legnagyobb dolgunk, de ha volna is, azt elhadnám a

kednek való írásért ; mert, édes néném, ki szereti kedet úgy,

mint én ? De megszaporítanám még két font szeretettel a

többit, ha tudnám, hogy jó gondja vagyon az egészségire.

Hát engem szeret ked 7

5.

(VII)

Dririápoly 12. Decembris 1717.

Ma, édes néném, a vezér izené az urunknak, hogy jó szív-

vel látná, ha hozzája menne. De, minthogy mi mind hajdúkvagyunk, csak az urunknak vagyon három lova, azért minde-nikünk alá egy-egy lovat hoztanak, és nagy török ceremóniávalmenénk a vezérhez. De ítélje el ked, mint megijedtem volt

;

" Erdélyben csak a csupor szó van használatban bögre helyett.^* Székely formája az üveg szónak.

Mikes Kelemen. *

18 MIKES KELEMEN.

mert midn a vezér házában léptünk, a sok nép teli torokkal

kezcle kiáltozni, mint mikor azt kiáltják ; tolvaj ! — Csak azt

néztem már, hogy melyik ragad meg. De az ijedtség nem sokáig

tárta ; mert a vezér jó szívvel fogadá az urunkot, és maga mellé

ülteté. Kérdeztem azután, hogy mire való volt az a kiáltozás ?

mondották, hogy szokás kiáltani, mikor a vezér valamely ide-

gen úrnak ádaudentiát : Éljen Mahumet !^'^ Éljen a gyzhetetlen

császár ! Éljen a hatalmas vezér ! Édes néném, látja ked, mikoraz ember a szokást nem tudja másszor én sem ijedek

meg. Elég a, hogy az urunk két óráig volt a mészárossal. Azt

mondják felöle, hogy több esze vagyon, mintsem egy mészá-

rosnak, és nemcsak a bárdot tudja forgatni, hanem az ország

dolgát is. Csak elhihetjük, mikor olyan nagyesz ember mondjaazt felöle, mint a mi urunk, aki is a vezér paripáján mentvissza, és azt ide ajándékozta — már e szokás. Tudom, hogymikor a császárhoz megyünk, akkor is lesz egy paripánk.

Mondottam már, hogy ezek a vezérek a földiistenek. Egykirályhoz illenék ezeknek nagy pompájok, gazdagságok, nagyudvarok. De minthogy a pompájoknak egyik része abban áll,

hogy mindenkor sok szolga álljon eltte, mikor pedig országos

dolgokról beszéllnek, a szolgák ott nem lehetnek : azért némaszolgákat tartanak,^" és azok az intést úgy értik, mintha szól-

nának, és ezek vannak ben a házban, amidn a vezér titkos

dolgokról beszéli. E nem jó szokás-é ? talám még nálunk is

jó volna az ilyen szokás, és nem volna annyi temonda a

háznál.

Mi jutott eszembe ? Ha nálunk az öreg asszonyok némákvolnának, a leányasszonyok^* nem bánnák : de én azt bánom,hog}^ a mi dolgunk igen igen némán foly, és semmi elébb való

mozdulását nem látom. De attól tartok, hogy még hátrább nemenjen, és itt ne telepedjünk meg. Édes néném, a fazakas aka-

ratján kell járni a fazéknak, és azt nem mondhatja a fazakas-

nak : miért küldöttéi engem Drinápolyba ? jobban szerettem

volna káposztás fazék lenni Erdélyben, mintsem kávét ivó fin-

csája a császárnak. Azt nem okosan mondj a-é a török, hogy az

Isten rakás kenyereket hintett el imitt-amott az ember számára

1® Mohammed próféta.^" A bizebanokat (nyelvnélkülieket), kiket kis gyermekkoruk-

ban tesznek mesterségesen némákká és drágán vásái'olnak megezen szolgálatra. Szép elbeszélést írt Jókai Mór a bizebanról.

mely Dekám cron-jiníik egyik sikerültebb darabja.^* A leányasszony cím liajdan csak úri leányokat illetett s

megfelel a mai kisasszony címnek.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. l9

és oííii kinekkinek el kell menni, és ott kell maradni valaméga kenyérben tart? Itt vagyon a mi rakás kenyerünk elhintve,

azért együnk belöUe, amíg abban tart, zúgolódás nélkül, és

azt ne mondjuk, hogy jobb volna Erdélyben málét ^'^ enni,

mint^itt búzakenyeret.

Édes néném, tahim nem ok nélkül tartok én attól, hogyha a jó Isten megtart ebben a bujdosó testben, talám egy kazal-

nyi rakás kenyeret kell megennem ebben az országban ; mert,

ha egyszer megverik a törököt, ha lehet tlle, azt békességgel

keni meg. A mi mészárosunk, ha jó vezér is, de nem jó hadi

ember; ha szinte jó hadi ember volna is, de ötét a császár úgynem szereti, mint a kalmakánt, a kinek igen nagy esze vagyon,

de a hadakozást úgy szereti, mint én a prókátorságot, -'^ csak

annyit is tud hozzá— de, a vezérségen, tudnivaló dolog, hogykap ; a császár veje lévén el is érheti ; ha azt pedig eléri, a bizo-

nyos, hogy a békességet megcsinálja, ha pedig a békesség meg-tesz, csak üljünk a rakás kenyerünk mellé ; mert innét ki nemmegyünk addig, amég azt meg nem eszszük. Én pedig mindaddig, valamég a rakás kenyeremben tart, szívesen szeretemkedet. Hát ked engemet? Az egészségire jól vigyázzon ked;semmi nincsen annál drágább.

(vm)Drinápoly 1718. 4. Janiiarií.

Kívánom Istentl, hogy ezen új esztendt szerencsésenkezdje és végezze ked. Legalább két fontni egészséggel többe-

kívánok kednek, és azon kérem kedet, hogy legalább száz drám,maF* jobbítsa meg ked a hozzám való szeretetit. Édes nénémnoha az én szívemnek minden zsebje, ránca, fiókja tele akedhez való szeretetemmel ; de mégis olyan vagyok, minttegy darab jég, hát azért ne írjak kednek?

** Málé, Erdélyben kukorica- lisztbl készült kenyeret és sü-

teményt, némely helyen kukoricát jelent. Itt erdélyi értelmébenveend.

23 Ügyvédség, prókátor a latin proeurator szóból. Fogadat-lan prókátor, ki hívatlanul védelmez valamely ügyet.

-* Száz drachma, körülbelül félfont, negyed kilo. A törökokJ;((, melyben négyszáz dram (dirheml van, egy kilónak felel meg.Egy drám (drachma) török súlymérték Vi dekának felel meg.

2*

20 MIKES KELBMBN.

A való, megérdemlem, Imgy igen szópen megköszönje ked,

hogy ilyen fagyoson is örömest írok, és tudtára adom kednek,hogy ma a gyzhetetlen császárnak fényes portáján voltunk,

ahová nagy pompával vitték a fejdelmet. A dívánházban ^'

fogadta a fejdelmet a vezér, azután a fejdelem elejében tétetvén

egy kis kerek asztalt, és arra egy nagy ezüst medencét, az

étket elhozták, de csak egyenkét rakták azt bé. Se kés, se villa,

se abrosz, se asztalkend nem alkalmatlankodott az asztalon.-'"

Mind pedig a vezérnek, a kalmakánnak különkülön asztal volt

eltte, és mindenik asztalra egyféle étket tettek egyszersmind.

Az ebédnek vége lévén egy óra múlva, azután a fejdelmet a

császárhoz vitték. ^^ Senki közüliünk a fejdelmet nem kísérte.

És amidn a császár eltt volt, egy nusztos kaftánt adtak reája.

Az id alatt, hogy a császárnál volt a fejdelem, minékünk min-denikünknek egy kaffcánt adtak a hátunkra. A fejdelem kijvéna császártól, a császár paripájára ült, mi is mindnyájan lóra

ültünk, és legalább harminc király kísérte vissza a szállására.

Édes néném, ne nevessen ked ; mert, ha minket látott volna

ked a kaftánban, olyan, mintha annyi egyiptomi király kísérte

volna a fejdelmet - csak éppen, hogy nem vagyunk olyan feke-

ték. Édes néném, ne csudálja ked, ha a felséges királyoknak

nagy hidegek volt ; mivel ma igen kemény id volt ; azt is tudja

meg ked, hogy hatalmasságok éhen jöttek vissza a vendég-

ségbl. Amely paripán visszatért a fejdelem, azt a császár ide

ajándékozta egész szerszámmal ; egy buzogány, és egy kard is

volt a nyergen. Engemet úgy szeret ked, ha az egészségire

vigyáz ; én pedig úgy szeretem kedet, ha egészséges.

7.

(IX)

Drinápoly 15. Fehruárii 171S.

Édes néném, kedvesen is veszem, nevettem is a ked pana-

szolkodását, hogy gyakrabban nem írhat, alkalmatossága nemlévén az elküldésre. Olyan jól tudja ked menteni magát, olyan

^^ Törökül : divcm-kkane, tanácsterem, társalgó szoba, iroda.^^ A törököknél legnagyobbrészt még ma is így étkeznek.^^ III. Ahmed szultán nagy nni^pélyességgel fogadta liákó-

ezit s a következ ígéretet tette neki : «Ma<,'as portám segítségó-

l)en és támogatásában nem kell kételkedni ; az én magas por-

támra érkez vendégeket becsülettel szoktuk megtisztelni s elha-

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 21

kedvesen panaszolkodik ked, hogy csak a megér tíz levelet.

Talám azt tudja ked, hogy innét nincsen posta Konstancinápo-

lyig ? Tudja-é ked az okát annak? Az oka annak a, hogy az

eltt, mikor a császár itt lakott, az urak legkisebb állapotért

Í8 postán küldöttek Konstancinápolyba. A többi között egy pasa

ide érkezvén, egy kedves pipaszárát Konstancinápolyban felej-

tették, azért postán küldött vissza. Azt a császár megtudván,

megparancsolta, hogy többé posta ne legyen ezen két fvárosközött. Látja ked, micsoda kárt tett nekem egy pipaszár ! Itt

mi semmit nem múlatunk el abban, hogy a dolgaink jól foly-

janak. Areis-effendi-"^ (cancellarius) gyakran j hozzánk, mi is

gyakran megjnink incognitó -'* a kalmakányhoz. Adja Isten jó

végit! De attól félek, hogy úgy járunk, mint a hegyek, akik

esszegylvén egereket szültek, ^'^'mert, amint egyszer megírtam,

százszor is csak azt írom, hogy a császár veje (akit ha sokszor

megvernek is, a favágó mondása szerént, de a vezérségre céloz)

a hadakozásra pedig olyan alkalmatos, mint én a prókátor-

ságra. Talám még ahhoz is többet tudok; mert hisz nem az-é

egy prókátornak a hívatalja, hogy tudja keresni a magahasznát ? hogy mindenik résztl vegyen ajándékot, és egyik-

nek se szolgáljon ?

Oh ! édes néném, mely közel vagyon már a vezérséghez

:

ha én olyan közel volnék a házassághoz, talám máris elvonták

volna a menyasszony táncát.^* Mindazonáltal a biztatás meg-vagyon, csak azzal is maradunk. A törököt ha megverik, csak

sír és megbékéllik. Azon kívül is, Isten tudja az okát, de Fran-

ciaországban a németnek kedveznek, és a francia itt azon mun-kálkodik, hogy megbékélljenek a némettel, és ha a meglesz, ne

oldalt, hanem hátat fordítsunk Erdélynek. Hírt nem írhatok;

mert olyan hidegek járuak, hogy a hírek is megfagytak. Többet

tároztuk, liogy téged is a legnagyobb tisztelettel halmozunk el.»

líákóczit az erdélyi fejedelmet megillet hivatalos ünnepélyességgelfogadá a szultán és kaftánnal s karddal ajándékozá meg. Mialatt

a szultán ily Ígéretekkel kecsegtette Eákóczit, azalatt a minisz-tertanácsban a békekötés felé hajlottak s elfogadták Anglia és

Hollandia közvetítését a békekötés ügyében.^^ Helyesebben : Tleisz-efendi, régebben a külügyminiszter.^^ Incognitó, ismeretlenül, rejtve.^^ Horatiusnak tParturiunt montes nascetur ridiculus mus»

(Vajúdnak a hegyek és egy nevetséges egér születik) ismeretesversét (De arte poetica 139-ik sor) tartva szem eltt.

'' Menyasszony-táncnak nevezik azt a táncot, melyet a la-

kodalomban a menyasszony vlegényével és azután sorra anásznéppel lejt.

22 MIKBS KELEMEN.

sem írhatok ; mert egy vén csifut ''^ várakozik a levelem után— a lelkemre fagy^meg.^'^ Bár csak azt tudhatnám, hogy ki nemzctségiböl való '? Ugy tetszik a szakáláról, hogy a Zabulon nem-zetségébl. Édes néném, meg ne náthásodjék ked. Szeret-é

ked ? Azt nem is kell kérdezni, ha szeretem-é kedet.

(X)

Drinápoly 15. Mar. 1718.

Édes néném, éppen ma, hajói felszámlálom, egy liolnapja,

hogy írtam kednek. De szakálomra fogadom, amikor leszen,

hogy, ha az id meglágyul, gyakrabban írok ; mert márványkövolna is a ked szíve, de megszánna, ha látná ked, mint vagyok,

vagy is inkább mint vagyunk szállva. A házam ^* négy kfalbóláll, azon egy fatáblás ablak, azon a szél mind szélyire, mindhosszára bejöhet ; ha pedig papirossal becsinálom, az egerek és

a patkányok a papirost vacsorájokban elköltik. A mobiliám ^'

egy kis fa székbl áll, az ágyam a földre vagyon terítve és a

házamat egy cserép tálban ^"^ való kevés szén melegíti. De azt

ne gondolja ked, hogy mind ezek után én legyek legméltóbb a

szánásra',mert tíznek sincsen egy fa széke, se olyan ágya, mint

nekem, se csak fa tábla is az ablakjokon. A hó lengedezve

bemehet az ágyakra — de lehet- é ágynak híni egy leterített

pokrócot a földre ? Ilyen palotákban lakunk ám mi ! De a

reménység igen szükséges lévén az embernek, és olyan szüksé-

ges, mint az eledel, a rossz házakban lakván mostanában azt

reményijük, hogy még jókban lakunk. Megérjük-ó még aztot

valaha ? — De azt megértük, hogy ide érkezett a spanyol követ,

akit a fejedelemhez küldött a király igen sok ígérettel, hogymindenekben segíteni fogja. Ma reggel szemben volt urunkkal,

aki is fennállva fogadta, és beszólít véle vagy fél óráig. Azttudja ked, hogy szeretem kedet, azt is tudja ked, hogy az

egészségre kell vigyázni, azt is, hogy a hideg házban nemlehet sokat írni.

^^ Zsidó, inkább giinyos elnevezés ; rendesen jahiiili.

^^ Az én lelkemet nj^omja, ha megfagy.^* Szoba értelemben.'•^'^ Bútor, franciául : meubles, olaszul : mobile és mobilia.^* Mangal nev szónserpenyövel, mely sárga vagy vörös

rézbl, a szegényebbeknél cserépbl készült, ftik a törökökszobájukat. A mi kályháink ott ismeretlenek.

TÖRÖKOBBZÁGI LKVKLEI. 23

(XII)

íJrinápoly 27. Apr. 17 lö.

Édes néném, ked még engemet nem üsmér jól ; mert haüsmérne, nem írná azt, liogy énnekem is olyan ritkán ír, vala-

mint én írok. Nem fél-é ked az én rettent bosszúállásomtól?

Tudja-é ked azt, hogy nincsen nagyobb gyönyörségem, mintbosszút állani azon, akit szeretek ? Akire haragszom, annakmegbocsátok, amennyiben lehet, de akit szeretek, azon bosszút

kell állanom — ezt híják édes bosszúállásnak ; bosszút állani

pegig azon, akire haragszunk, a keser bosszúállás. Ezt sokan

nem így tartják, de mi ketten így tartjuk, meg sem bánjuk.

Álljunk hát bosszút egymáson, és írjunk gyakran egymásnak.

Hírt akar-é ked tudni? a ked kívánságát bé nem tölthetem.

A francia követ Bona ^' itt nem azon munkálkodik, hogy a

hadakozás tovább tartson, hanem, hogy csakhamar vége legyen.

A német azt kívánja, a török pedig már is megunta a hadako-

zást. Hát mi mit csinálunk a kett között? Csak amint vonják,

úgy kell táncolnunk. Hadakozásra hítak ide, de békességre jöt-

tünk. Lehet-é mást kívánni, hanem csak azt, ami az Istennek

tetszik ? és az rendelése után kell járnunk, és azon nemsétálni kell. hanem futni ; mert az Isten azt szereti, hogy fus-

sunk az akaratján ne csak jó kedrvel, hanem örömmel. Neszomorkodjunk hát azon, ha a dolgok vígy nem folynak, amintnékünk tetszenének ~ aki a jövendt igazgatja, azt is tudja

hogy mint kell folyni azoknak. De azon szomorkodnám,ha nem szeretne ked : ked pedig örüljön ; mert rettenetesen

szeretem kedet. Hát az egészség jóé? Vigyáz-é ked reája?

Jó étszakát édes néném.

10.

Diinápoly 9. Máj. 17 lö.

Némelyeket az Isten felmagasztal, némelyeket megaláz, és

mindeniknek hálákat kell néki adni. Édes néném, ma ez itt

" Helyesebben De Bormac marquíti, a ki 1724. október ha-

vában visszaliívatott kormánya által ; utóda lett Andrezel.

24 MIKES KELEMEN.

megtörtént. A kalmakán a vezérségre felhága, és a szegény mé-száros abból kiesek. Ma a császár egy kapicsi pasát ^^ külde a

vezérhez, hogy a pecsétet adja vissza, és mindenit a sátorban

hagyván, onnét menjen ki. Szegénynek mindenét egyszersmindel kelleték hadni — csak a rajta való köntössel lóra ültették—egynehány csauz ^^ kikésérte a városból. Lehetetlen vala a

szívnek rajta meg nem esni, amidn az ablakunk alatt mene el

vagy tizenkét kísérvel. A való, hogy meg nem ölik, hanemvalamely basaságot adnak néki. De micsoda nagy magosságrólesett le ! — Ha megtekintjük, hogy mészáros volt, azt mond-hatjuk, hogy nem nagyot esett ; de azt kell néznünk, hogy mi-

csoda felment volt, és fejedelmek rendin volt; úgy meglátjuk,

hogy mélységben esett. Az ilyen állapotban látjuk, hogy a kirá-

lyoknak ura a porból, az eke melll, a mészárszékbl nagyrafelemel valakit, és egy kevés id múlva az elbbeni állapot-

jára hagyja esni, és az eset után való állapot sokkal nehe-

zebb a felemeltetés eltt való állapotnál ; mert a világi di-

csséget megkóstolta.

Édes néném, eleget elmélkedhetnék az ember az ilyen

változásokon ; de azt kell meggondolnom, hogy levelet írok,

nem könyvet. Hanem már visszátérek ahoz a világi boldog-

ságban lév új vezérhez, akinek is minden boldogságával

csak olyan sorsa lesz még, ha nem rosszabb, mint "az eltte-

valójának, de addig csak úsz, amég lehet.

Mihent a szegény mészárostól a pecsétet elkérette a csá-

szár, és kitették minden jószágából, a kalmakánynak adtába

császár a pecsétet ^'^ és azzal a hatalmas vezérségre felemelte. Ésa császártól kimenvén, pompával ment a letett vezérnek sáto-

rában — ahol minden jószágát kézihez vette, és magáénak fog-

lalta. Szép dolog, édes néném, ura lenni fél óra alatt egyne-

hány százezer tallért ér portékának. Csaknem bizonyosnak

tarthatta ez a szerencsés vezér, hogy a dicsséget eléri : egyik

a, hogy a császár a feleségét igen szereti ; másik a, hogy magát

3" Kapidíii vagy kaj)udsi, magyarul kapus. A kapudsik ré-

gebben palotaszolgák voltak, szám szerint összesen 1960-an, kikkülönböz osztályokba voltak sorozva. A l"2 osztály egyes fejei

kapidsi hasi elnevezést viseltek. A kapidsi pasa Mikesnél hibá-

san áll a basi helyett.^^ Helyesebben : csaus vagy csatiits, hírnök, porkoláb, tör-

vényszolga, poroszló ; az újabb katonai rangfokozat szerint a csausrmesteri rangnak felel meg. Csaus hasi föajtónálló, fporkoláb.

*" A nagyveziri állás megnyerése a pecsét átadásával, an-

nak elvesztése a pecsét visszavételével járt.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 25

Ö igen kedvelli ; hogy ne mászott volna fel a kerékre? Ez, a

való, nem volt mészáros, de egy szegény íródeákságból vette fel

a császár, azután elébb elébb vitte, a leányát is neki adta, kal-

makánynak tette — ihon már vezér, és Ibrahim pasának híjják.

Szeretném tudni, hogy ha gondolkodik-é a világi változásokról '?

de ha gondolkodik is, ha nem is, már a pócon vagyon. Ott ül,

amég lehet ; mert a csaknem bizonyos, hogy már hadakozást

nem kell várni, és a békességet is maga mellé ülteti. A magahaszna keresése is azt hozza magával ; mert nem hadakozóember, elméje nagy vagyon, de nem hadakozásra.

Még most is elég biztatást adnak, de a mind füstbe me-gyén, és a hazánk felé való menetelünknek sok szép vigaszta-

lása úgy eloszlik, mint a felh. Kétségben kell tehát esnünk ?

Távul legyen. Bízzunk, reménlyjünk, édes néném ! az Istenben,

ha szinte minden bizonynyal tudnók is, hogy meg nem adja azt,

a mit kívánunk. A való, nehéz Zágon^* nélkül ellenni, nehézminden esztendben 1 2 holnappal avállamotterhelni, és a házas-

ságtól messze, vagy teljességgel elesni ; ez mind nehéz és súlyos

dolog, úgy-é édes néném, de azért vagyunk keresztények, hogybízzunk. — Ismét elfelejtettem, hogy levelet írok, és nemkönyvet, és hogy kednek semmi szüksége nincsen az én prédi-

kálásomra. De az asszonyt alázatosan követi prédikátor uram;

mert ma itt olyan nap vagyon, hogy két embert a mórtékbe tet-

tek : az egyike felment, a másika le, és mi a földön maradtunk;

mégis prédikátor uram az ilyenrl ne gondolkodjék ? A pedig

csak azért, hogy az asszonynyal nem kell félben hagyatni a

játékot, és hosszú levéllel fárasztani. Megmondám, hogy sze-

retem a bosszúállást, de már megszánom kedet, és elvégezema bosszúállást. Héj ! ha tudná ked, mint szeretem kedet ! hát

ked? Az egészségire vigyázzon ked. De a gyertyám mindjártelaluszik, én is alszom.

11.

iXIVj

Drinápoly, <J. Jun. 1718.

Mi még itt vagyunk, de nem tudjuk, mire Ítéltetünk : hada-kozásra-e, vagy békeségre ? Gondolom, hogy az utolsóval vet-

*' Zágon Mikes szülhelye, Háromszék Orbai fiók-székben.Most Háromszék megyének orbai járásában.

26 MIKES KELEMEN.

nek itt láncra. A réz-effendit gyakran küldi a porta az iirunk-

hoz, aki minden zsebét, kebelét, csalmáját*"^ tele hozza ide Ígé-

retekkel és nem valósággal. Nagyon biztatnak a hadakozással,

de mennél inkább beszéli a török a hadakozásról, annál na-

gyobb kedve van a békeségre. De ki mérne gondolkodni abékeségrl, holott ma a vezér tollason, fegyveresen, valamintHerkules a hadakkal megindult innét Sophia felé !*^ Tudja ö

azt, hogy nem lesz szüksége a sok hadra, amint is nem sok

liad mene véle. Elég a, hogy mind a vezér, mintajancsáraga "

igen nagy pompával indultak meg. E csak komédia ; mert kmár régen járnak a békeség után, nem is egyébért megyénSophia felé, hanem, hogy közelebb legyen a helyhez, ahol

a békeség tractájára*'' gyülekeznek a követek.

Ilyenformán, édes néném, ellene ne mondjunk, de bízvást

hátat fordítsunk Erdélynek — annak a kedves tündér ország-

nak, és imádjuk az Istennek rajtunk való csudálatos rendeléseit,

nem csak a mostanit, de még a jövendó't is ; mert ugyan gon-

dolja el ked : a császár nagy ígéretekkel tele való szép levéllel

küld egy kapicsi basát az urunk után Franciaországban — Pá-pai János *'' uramot is elküldötte a porta a kapicsi basával.

*- Turbánját.** Szófia, a régi Sardica, bolgárul Triadica vagy Sredec, ma

Bolgárország fvárosa, 83.000 lakossal.** Jancsáraya ; (janicsárok ura), a jancsár sereg parancsnoka,

ezredesi rangban. Jancsár (helyesebben jenicseri = iij sereg) gya-

log katonaság, melyet Orkhán szultán 1330-ban Csendereli Kha-lil tanácsára keresztény ifjakból alajíított. A jancsárok piros színlobogójukat ezüst holddal és kétél karddal Hadsi Bektástól, a

szent élet szerzetestl kapták, ki a bektási dervis-rendnek volt

alapítója és az els jancsárt, melyet Orkhán szultán eléje veze-

tett, megáldotta. Innen van az a bels viszony, mely a bektási

dervisek és a jancsárok között mindig fennállott. Fehér nemezsüvegük a bektási dervisek fövegének mintájára készült és ev-kanál volt melléje tzve díszül, mintegy jelentve, hogy jó élelme-

zésben részesülnek. A jancsár osztagokat tzhelyek (odsak) szerint

nevezték el. Szentségnek tárták az üstöt, melyben ételüket fztéks mely köré gylve tanácskoztak. A tiszti fokozatok is a konyhamszavaiból kerültek ki. Az ezred parancsnoka volt levesosztó

(csorbadsi), az utána következ tisztek fszakács (asdsi basi) és

vízhordó (szaka basi) nevet viseltek. Szigorú szerzetesi életet éltek

és vak engedelmességre voltak kötelezve. Csak ilyen szervezet

mellett tudott a jancsárság virágzása korában csodával határoshstetteket mvelni.

*^ Békekötésre.*" Ez a Pápai János Horváth és Szalontai társaságában IVOfi

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 27

A bizonyos, hogy olyan reménység alatt jöttünk ide, hogy hada-

kozás által menjünk bé hazánkban : de nem a volt az irántunk

való rendelés. Az el volt végezve, hogy mi ide békeségre jöjünk,

és ebbeu az országban töltsük el a bujdosást.

De ha az Isten a hadakozásról való reménységünket meg-

gátolta, imádjuk másfelöl az ö hozzánk való jóságát ; mert

amicsoda nagy szövetségben vagyon most a francia császárral,

az igaz, hogy Franciaországban maradása nem lehetett volna,

és ha ide nem híták volna is, csak kételen lett volna Francia-

országból kimenni az urunknak. Aminthogy, mihent ide ér-

kezett Orleáns herceg, a francia régens, az urunkkal semmicorrespondentiát *' nem tartott, és leveleire választ nemadott,^^ A császárral való colligátiójára *' váló nézve mit csinál-

tunk volna tehát, hogyha az Isten nem akarván idevaló jöve-

telünket, a török utánunk nem küldött volna oly nagy tisztes-

séggel? Talám hívatlan is ide kellett volna jönnünk, és nemfogadtak volna olyan nagy becsülettel. Itt pedig az urunk nagy

becsületben vagyon . Pénzt elegendt adnak, és annyit, hogy Fran-

ciaországban hat esztendeig sem adtak annyit, mint itt esz-

tendre adnak. Látja ked, mely jó az Isten, ha egyik kézi-

vel eltakarja elttünk Erdélyt, a másikával táplál. Édes néném,hát kétségben essünk-e ? Nem, hanem bizzunk, és mindaddigreményijük, hogy meglátjuk azt a tündér országot, valamíg

élünk. Ha meghalunk, azután lássa meg, akitl lehet. De a

lehet, hogy az egészségire vigyázzon ked, az is lehet, hogyszeret ked, de azt nem lehet elhinni, mint szeretem kedet.

s/én Rákóczi megbízásából és ügyében Konstantinápolyban járt

B a Magyar Szeraj nev palotában száUásoltatott el a törökök

által. A fogadtatáson nem magyar, hanem török ruhában jelentek

meg s a nagyvezirnek 1000 darab aranyon kívül két nagy darab

veretlen aranyat, a kjajának 3000 darab aranyat, a valide kizlar

agájának pedig termés aranyat vittek ajándékba.*'' Levelezés, közlés.•** Franciaország régense, az orleansi herceg, annyii'a elhide-

gült Rákóczi t^yétöl, mióta Auszti-iától jó barátságba lépett,

hogy Rákóczinak abbeli kérésére, hogy groboisi remeteségébevisszatérhessen, a toulousi herceg által azt a választ adá, hogyvisszatérését államokok miatt neki meg nem engedheti.

*^ Összeköttetés, viszony.

28 MIKES KELEMEN.

12.

iXVIi

Dnnápobj, 15. Aug. 1718.

Ihon, édes néném, e lesz az utolsó levelem ebbl a csá-

szári városból. Itt már megettük a nekünk rendeltetett rakás

kenyeret. Már tovább megyünk, de nem elé, hanem hátra, és

azon rakás kenyér mellé ülünk, amely Konstancinápoly mellett

vár minket ; mert amitl tartottunk, abban torkig estünk —ki vészen ki abból '? Csak az Isten. Ennek eltte egynéhánynappal hozák meg a hírit, hogy 21. jul. a vezér megcsinálta a

huszonnégy esztendeig tartó békeséget a némettel.'"'*^ Ha addig

itt kell ülnöm, jó étszakát a menyasszony táncának.'^'' Jaj !

édes néném, ha addig az édes lelkem marad a kövér testemben,

csak török kenyeret kell enni a rakásból.

A békeség meglévén, itt már semmi dolgunk nincsen,

meg is indítják holnap az urunkat a császári fváros felé. Máritt ersen rakodunk. Elég szekereket adtak számunkra, mégtöbbet, mintsem kellene ; mert elitélheti ked, hogy mindenportékámat felraktam egy kis szekérnek a negyedrészére. Azén portékám pedii; nem legkevesebb a többinél Vannak itt

olyanok, hogy tízen sem rakhatnak meg egy szekerecskét. Demég lovakot is rendeltek alánk ; mert ha ötvenen vagyunk is, de

nincsen több öt lovunknál, amint már megmondottam. Holnapmegindulunk. Hol lészen lakóhelyünk, még nem tudom. Elég

^^ A passzaroviei béke 1718. július Í21-éu d. u. IVs-kov íra-

tott alá. Az els conferencia június 5-én vette kezdetét, melyen a

császári biztosok mindjárt azzal a határozott követeléssel léptek

föl, hogy a török Rákóczit és bujdosó társait, névszerint : Ber-csényit, Esterházy Antalt, Forgách Simont, Vay Ádámot és Csá-kit szolgáltassa ki Ausztriának. A török szultán azonban határo-zottan kijelenté, hogy inkább elveszti fvárosát, hogysem magáta vendégszeretet megsértése által ekképen meggyalázza. Erre vonat-kozólag tehát lemondott Ausztria további követeléseirl s csak azt

kötötte ki a békekötésben, hogy a nevezett bujdosó magyarok a

határszéltl tovább költöztessenek : minek teljesítését Mikes már6 levelében jelenti. Úgy látszik, ezen föltételrl nem bírt tudo-mással, különben alig hallgatta volna el e fontos körülménj't s

útnak indításukat nem csuk azzal indokolná, hogy «itt már semmidolgunk nincsen ». A béke 24 holdévre köttetett s nem 25 évre,

mint Horváth M. írja, kinél a bujdosók nevei közül EsterházyAntal hiányzik.

•"'' A nsülésnek.

TÖBÖKORSZÁOI LEVKLEl. 29

a, hogy innét elvisznek valahová. Forgáce úr is velünk j. Mi-

csoda örömmel látom mog kedet! De az egészség jó legyen,

hogy az öröm is nagy lehessen. Többet is írnék, de mikor útra

kell készülni, akkor nem lehet sokat írni. Isten keddel, édes

néném, ilion ebédre hínak.

13.

(xvn)

Biijukdere,^ í>'>. Aug. 1718.

Hála Istennek, ide érkezéuk tegnap. Drinápolyból IGánin-dúlánk ki. Semmi olyan állapot nem történt az úton, amelyetszükség volna megírni : hanem azt megírom, hogy az úton eleget

nevettem a velünk lév franciákon ; mert vannak olyanok kö-

2üttök, akik soha lovon nem ültének, az olyanok mikép ültek

a lovon, és mint várták a szállóhelyt elérni, az egész mulatságomvolt. A Penthesilea ''^ hadnak hallotta ked hirét ? Itt egy sereg

volt olyan közöttünk. Elég a, hogy tegnap ide érkezvén, azt

gondoltuk, hogy mind palotákba szállítnak bennünket ; de itt a

városban egy szép házat sem találtunk. Azért az urunk kény-szeríttetek a város mellett lév kis mezn sátorok alatt ma-radni mind addig, valamíg más rendelést tesznek, és jobb helyre

szállítnak. Azt nem volna szükséges megíi-ni, hogy csak há-

rom órányira vagyok kedtöl. Mivel azt elgondolhatom, hogyazt a szép kanálist "* már ked feljárta, azt sem volna szükséges

=* Helyesebben Böjükdere (Nagy völgy) a Boszporusz európaipartján fekv helység. Nevét másfél mértföldnj'i terjedelm nagyvölííyétl vette, mely a csatorna partjától a szárazföld belseje

felé terjed s a konstantinápolyi elkel világ, különösen az euró-

paiak és gazdag kereskedk kedvenc kiránduló és nyaraló helye.

A völgy alsó részében látható az a hét platán, törökül «Jedi kar-

dos* (hét testvér), melyeket a monda szerint Bouillon Gottfried

nevelt vagj' alattok tanyázott 1096-ban, mikor keresztes hadávalJeruzsálembe utazott. Ez a boszporuszparti kiránduló helyekegyik legszebbike s különösen nyári holdvilágos éjjeleken a leg-

népesebb, mikor a Boszporusz tele van ladikokkal, zene és ének-szó mellett csolnakázókkal.

^^ Penthesilea a fförög raythologiában Ares és Otrera leánya,az amazonok királynéja; seregével Priamos segítségére jött,

kit Akhilleus ejtett el, 8 midn a hs elesni látta, szerelemre gyúltiránta.

^* A Boszporuszt érti alatta, a Fekete és Márvány tengert

30 MIKES KELEMEN.

megírni, bogy a kanálisparton vagyunk a Feketetengernektorkolatától egy ágyúlövésnyire. De mind ezeket örömömbenazért írom, bogy oly közel vagyunk egymásboz. Egy kis

bárom lapátos bajóra felülök, s ebédre abba a nagy császári

városba mebetek. Már itt mind addig sátorok alatt leszek mígjobb belyre szállítanak. A való, szép kis réten vagyunk, de

mellettünk bolmi régi elromlott épületek vannak, abol annyi

a skorpió, mint a bolba. Az olyan vendéget éppen nem szeret-

ném ágyamban. Most pedig éppen nem szeretnék megbalni—bát bogy ölelném meg, édes néném kedet ? A bolt ember pedig

olyan ízetlen, kedvetlen, bogy még a feleségét sem öleli meg;

én pedig alig várom, bogy kedet látbassam ; de az még nemlebet bárom vagy négy bolnapig, vagyis inkább bárom vagynégy napig. Héj ! micsoda szomorúság volna az nekem, ba jó

egészségben nem találnám kedet. Hétfn pedig ebédre elvárjon

ked, káposzta is legyen.

14.

(XIX)Jenikö,^ 9.9.. Sept. 17IS.

Tudja már ked, honnét datálom levelemet ? Azt is észre

veheti ked, hogy már a bujdosó izraeliták a sátorok alól házak-

ban szállottanak végtire. Az urunknak rendes és alkalmatos

szállása vagyon. Azt is tudja ked, hogy éppen a tengerparton

vagyunk, és olyan igen a tengerparton, hogy az én házam alá

vizén bejöhetni. De azt nem tudja ked, ki házánál lakunk —távul azt mondhatná valaki, hogy valamely föispány háza, pedigkorántsem föispány a gazdánk. Mindazonáltal talám elmond-hatni fispánynak a rókák között ; mert szöcs, de igen gazdag.

A vezér szcse, hogyne volna gazdag.

összeköt csatornát, mely más hasonnev csatornától való meg-különböztetésül Thrák melléknévvel is bír. Nevét (Marhaút) onnankapta volna, hogy lo tehénné változva ezen a tentíerszorosou

úszott át Zeusz elöl, aki iildözte. A csatorna (>60 m.-töl .3 kmeterszéles és 28 kilométer hosszú. A csatorna európai ós ázsiai partja

rendkívül festi sr palotái-, romjai-, falvai-, nyaralóival ós kert-

jeivel, melyek srn váltakoznak.•'"'' Jeniköj (Újfalu) a Boszporusz európai pai-tj:'in, Böjükdeié-

nél jóval közelebb Konstantinápolyhoz. Lakosai jobbára örményekés gövöjíök. A falu mögötti hefíyek, flejí melyek tlevel fákkal

vannak födve, kedves sétahelyekül szolgálnak.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI, 31

Ma szállottunk be ide, és annyi portékánk vagyon, hogyfél óra alatt kiki berakoskodott a szállására. A házamban se

szék, se asztal nem alkalmatlankodik. Az való, hogy vagyonegy kis szék formára csinált székecském ha le akarok ülni,

arra ülök, de még más hasznát is veszem ; mert ha írni akarok,

azon kell írnom.^** Micsoda szép állapot, mikor el lehet lenni

annyi aok házi eszköz nélkül I így kell Jenni az ilyen biíjdosók-

nak, mint mi, ma itt, holnap másutt. Úgyis ha megeszszük itt

a rakás kenyerünket, elébb kell mennünk. Nám'" a régiek elle-

hettek annyi házi eszköz nélkül ; hát mi mért nem lehetnénk

el ? Nám a zsidóknak nem volt székök, a törököknek mostsincsen szükségök arra. Egy régi francia királynak láttam a

székét — most csak a zágoni bírónak is jobb széke van annál.

Mi szükségem vagyon hát nekem is a házi eszközre, úgy is mégaz a hajó, amely ide hozott bennünket, még az Archipelagusbanvárakozik, az urunknak szándéka lévén Franciaországba való

visszamenetelre, de abban Tamás vagyok.^*

Bercsényi urat az asszonynyal várjuk ide. A ked szomszéd-

ságában lesznek szállva, de nem tudom, meddig. Elég az, édes

néném, hogy már mi itten a rakás kenyér mellé ültünk, csak az

Isten tudja meddig fog tartani, és hol hintettek el még másuttkenyeret számunkra ; mert oda csak el kell menni — akármintvonogassa az ember magát, de azt csak fel kell szedni. Azt akar-

nám, ha kednek is hintettek volna el legalább két kenyeret itt

nálunk ; mert azt reménylem, hogy elj ked látogatásunkra.

Ugyanis micsoda gyönyörség egy asszonynak egy szép kis fes-

tett hajóban ülni, amelyet három ers török, úgy visz a habokhátán, mint a nyíl. Keményebb volna a szív a kó'sziklánál, haide nem jönne ked egynehány órára. Elvárlak, édes néném,úgy is szeretlek, mint a káposztát, ha ide jöszsz. De az egész-

ségre vigyázzunk.

15.

iXXIIl

Jenikö, 28. Deceiiib, 1718.

Aztot még elre általláttam, hogy Bercsényiné asszonyommeg fog kednek tetszeni. Elmondhatni valósággal, hogy méltó-

ságos asszony ; mert sokan viselik az asszony nevet, de nem

''" Iszkfmle vagy szatidalia nev fonatos alacsony székek.•" Núm, régies és tájdivatos «Zrtm» helyett.•''* Nem hiszem.

:^2.

MIKES KELEMEN.

mindenik viseli érdemesen azt a nevet, és az olyanokat csak

asszonyocskáknak kellene híni, vagy asszonyállatnak. Ne szól-

junk az asszonyok ellen. Elég az, hogy azzal az úri asszonynyal

inkább eltöltheti ked az idt, mintsem a görög kórácákkal."'''

Az asszony maga mulatságot nem indít ; mert tél felé raeg kezd

sárgulni a fának is a levele ; de a vigasságról beszéllni igen

szeret - fképpen a tavaszi idejében való dolgokról.

Azt írja ked, hogy az asszony orcáján olyan ids korábanis megtetszik, hogy ifjú korában szép volt, és hogy mosta szép

télhez hasonlíthatni. De azt ki ne nevetné, hogy azt szeretné

ked megtudni, hogy mért annak az úri asszonynak az orra

fekete, és orcája fehér? Ezt a mesét mindjárt megfejtem ked-

nek. Az attól vagyon, hogy már házas levén meghimlödzött.

Azt tudja ked, hogy az úri asszonyokat másképpen gyógyítják,

mintsem a közönségeseket — nyernek is rajta sokszor, mintBirtok ^" a csikbeii. Mihent megbetegedett, egy sereg doktoro-

kat gyííjtöttek össze — ki egyet, ki mást javallott, hogy a himlmeg ne iássék, éa a szépség megmaradjon. Egyik a többi közt

azt javallottá, hogy meg kell aranyozni az orcáját. Ennek a vok-

sát"^ bevették, ós levél aranynyal bétapasztották, és eleven

képet csináltak belle. Ez meglévén, egy ideig annak úgy kel-

lett maradni, de azután le kellett venni az aranyat ; mert ara-

nyos orcával, elitélheti ked, hogy nem lehet járni, és a piros

orca csak inkább tetszik, mintsem az aranyos. De már az volt a

mesterség, hogy vegyék le ? A sokféle víz le nem mosta, hanemtöhegygyel kelletett lassanként lefeszegetni az aranyat az orcá-

járól; mégis mind leásták, de az orrára inkább oda száradott

volt, azért nehezebb is volt a munka: végtire onnét is lefesze-

gették, de feketén maradott. Azért nem javallom senkinek,

hogy megaranyoztassa az orcáját.

Immár tudja ked, hogy mért fekete annak az úri asszony-

nak az orra? De azt nem tudja ked, hogy holnap a vezér szem-ben akar lenni a fejdelemmel csak magánosan. Ez a vezér mégeddig jó barátsággal volt mihozzánk, és a bujdosó urak éppennem panaszolkodhatnak ellene : megválik mint végzi ; mert itt

a változás könnyen megesik, és az ajándék a vezérekkel hátat

fordíttat. Mi pedig nem vagyunk abban az állapotban, hogyadhassunk, st még mi is tlök várunk. Aki pedig hatalma-

^^ Koráci közhasználata népies alakja az új ííöröfí korasziou(xopaaiov) szónak, mely leányt jelent. Mikes ezt is magyaros hang-zásúvá tette, mint majdnem minden idegen szót.

"'^ Székelyes alakja Bertóknak.*^ Szavazatát.

TÖRÖKORSZÁGI LKVKLKI. 3:{

sabl), az erösebb, és az kötheti meg pénzzel a török urakat,

ezek pedig úgy tekintenek bennünket, mint olyanokat, akik

mindenkor készen vannak a kérésre, de az adást — nec nomi-netiir in vobis.*^'

Itt mi elegen vagyunk, elég tahint'"'^ ád a p'-rta, eleget

eszünk, de azzal ruhásabbak nem vagyunk, sem én, sem más.

A mi urunknak pedig természete az, hogy kéretlen nem ád.

Annyi esztendktl fogvást, hogy szolgálom, soha semmit nemkértem. Édes néném, már el nem kezdem. Egy erdélyi nemes-emberhez az nem illik, aki jobban szeret szükségben lenni,

mintsem kérni. Az én hivatalom a, hogy szolgáljam híven, és

hagyjam az Istenre a többit. Egy erdélyi nemesemberrl nemlehet nagyobb gyalázatot mondani, mint azt, hogy az adómértszolgál. Tudja-e ked, hogy most csakhamar egy leányból asz-

szonyt csinálnak ? Nem tudom, hogy mikor leszen az a szeren-

csés nap, de azt tudom, hogy igen akarnám, ha az én lakodal-

mam olyan közel volna, mint azé a piros leányé. Én szeretemkedet, de úgy, ha az egészségire vigyáz.

16.

iXXVIII'Ji'nikö. IG. Júl. 1719.

Aztot jol mondják, édes néném, hogy nincsen olyan jó tár-

saság, aki egymástól meg ne váljék. Bercsényi uram az asszony-nyal és minden pereputyjával''^ ide érkezvén, itt lesznek mind-addig, valamégTarabiában ''"'rendelt szállásokat elkészíttethetik.

Tarabia pedig hozzánk földön fél érára vagyon, vizén pedig

"- Szó se legyen róla köztetek.*** Helyesebben tájin, napi járandóság, ratio, adag, különö-

sen régebben az idegen hatalmak követeinek adott pénzilletók ésélelem. A török katonák napi élelemilletéke.

"* Egész családjával, mindenestül.^•'' Therapia, a Boszporusz európai partján, Jenikjtl félórát

nyira fekv szép heh'ség, melynek pompás kikötje van. Nevé-egészséges fekvésétl vette, mert Therapia az egész Boszporusz-nak legegészségesebb és legkellemesebb nyaraló helye. Pompáspalotája van itt a francia követségnek, mely egykor Tpsilanti her-cegé volt s melyet a szultán coníiscálván, a francia követnekajándékoza ; van továbbá a szultánnak is, mely régebben a Szucocsaládé volt. A falunak 4000 lakója van.

Mikes Eeleineu. 3

F54 MlKKS KELEMEN.

egy fertály óra. Hugy így esett, aztot igeu bánom kedre vaó

nézve. Tudom, hogy gyakorta meghántatja ked magát a teoge-

ren, és hozzánk kirugaszkodik a tengeri lovakon. Az asszony

ott közel lévén, gyakrabban múlathatta ked magát, és az idinkább tölt, de már ezután tengeren kell ide jönni, mikor az

asszonyhoz akar ked menni. Édes néném, patientia.®*' A ki

ersebb, a hatalmasabb.

Azt jól tudja talám ked, hogy ki követje cselekedte aztot,

hogy Bercsényi Pérából''^ kiköltözködjék addig, amíg oda érke-

zik, nem akarván véle egy városban lakni. Már most mindegyüvé szorultunk, valamennyi bujdosok vagyunk, kettn kivül,

és itt várjuk, hogy hová fog bennünket vezetni a felleg, vala-

mint az izraelitákat a pusztában. Nagy csuda lesz, ha mégbennünket is el nem ugratnak innét. Aztot csak éppen azért

bánnám, hogy kedtl messzebb lennék, de másként azt akarnók,

hogy ma vinnének el innét ; mert igen szoros helytt vagyunk,

és ha égés volna, máshová nem szaladhatnánk, hanem a ten-

gerbe kellene ugranunk. Én nyernék rajta, mint Birtok a csík-

ban, úszni sem tudok.

Édes néném, minden embernek az Isten rendelése alá kell

magát vetni, fképpen a bujdosóknak ; de még fképpen azok-

nak, akik Törökországban bujdosnak; mert sehol olyan hirte-

lenséggel a változás meg nem esik, mint itt. Mert itt semmibizonyosabb dolgot magának nem ígérhet senki, mint azt, hogybizonytalan az állapotja. Ihon már a békeség megvagyon. mit

remélhetünk ? Olyan udvarral vagyon dolgunk, ahol a minis-

terek mindennap változnak ; ahol, ha ma egy dolgot elvégez az

ember, holnap az ujakkal újra kell kezdeni ; aztot pediglen haaz ajándékon nem kezdik, jó kezdetit sem lehet várni. Ez a

mostani vezér a magyarokhoz magát jól mutatja, de a boldogu-

lásoknak eszköze soha sem leszen ; mert a hadakozást nem tud-

ván, attól irtózik, és kész inkább, mindenre hajolni, csak a

hadakozásról ne halljon szóllani. néki magának vagyon oka

hozzá ; mert legkissebb szerencsétlenségért a hadakozásbanleteszik a vezéreket ; békeséges idben pedig e jól tudja a dol-

*8 Türelem.'^~ Pera (törökül Bejoglu) Konstantinápoly legszebb és euró-

paiak lakta városrésze, hol a követségek, francia, olasz színházak,

iskolák, apáca- és szerzetes-kolostorok, templomok, szép kereske-

dések, kávéházak, vendéglk vannak. Ebben az európaiak csak

magukban laknak s egy kis nyugati világot teremtettek itt ma-fíuknak a kelet kell közepén, mely nagy ellentétet képez Kon-stantinápoly világával.

T(")UÖKORSZÁOI LEVELEI. S5

gokat folytatni. De ki ígérte azt nékünk, hogy állandó legyen

a hozzánk való jóiikaratja ? Hogyha pedig az elméjét megvál-

toztatják, mit nem várhatunk tölle ? Csak már is az kopár

szakállú Tihája''^ (udvari kapitánya) nagyobb idegenséggel

vagyon hozzánk, mint azeltt. Mindenféle dolog pedig ez által

megyén a vezér eleiben. Mindennek éhez kell menni, ós csak ö

általa kell folytatni a vezérrel való dolgot; és ha ezt megcsinál-

ják azok, akik minálunk hatalmasabbak, és rossznnkot kíván-

ják : oda leszünk a tyúkoknak.''"

A dicséretes ebben a vezérben, hogy az idegen országok-

ról való dolgokban gyakorta kér tanácsot a mi fejdelmünktó'l,

aztot beveszi, és követi, akinek is nagy eszét megismerte. Demindenkor csak reá megyek arra, hogy holnap, vagy holnap-

után találkozhatik olyan, ki megváltoztathatja elméjét. Em-ber é? Igen is ember, megváltozhatik hát, és az ide való embe-rek abban inkább emberek, mintsem másutt. De, édes néném,mit vizsgálom én a jövendt ? Hagyjuk azt a jövend urára ;

énnekem csak azon kell tördnöm, hogy mikoriáthatom kedet,

mikor nevethetek keddel, és mikor ehetünk káposztát. Ah ! nemmerek már a káposztáról szóllni ; mert a minap káposztás

fazéknak nevezének — csak azért is úgy szeretem kedet, minta káposztát; hát ked? Hát az egészség fell semmit semírunk ?

17.

(XXIX)Jtnikö, Alig. 9. 1719.

Hiszem szégyenlem én azt, édes néném, hogy nekem kell

a császári városban történt dolgokat megírnom. Ha csak örökkéotthon nem ülnénk, több híreket is tudnánk. A való, hogy ritka

dolog, de amikor ked híreket ír, azokat ellehet hinni. De az

hogy lehet, hogy ott helyben lévén még is töllem tudakozzaked, hogy mikor leszen audenciája''^' a császár követének, aki

nem régen érkezett ? Yégtire talán azt is tllem fogja ked meg-tudakozni, hogy mikor esik ott az ess. Ha szinte megnevet-nek is érette, de engedelmeskedem, és megírhatom, hogy mármegvolt. De talám azt sem tudja ked, hogy mi formában volt?azt is megírom. Aztot úgy tudja ked, mint a Miatyánkot, hogy

"* Kjája, házgondnok, felügyel, ü/letvezetö, fnök, udvar-kapitány.

''^ Pórul járunk. Eági székely szólásforma.'" Atiilientiti, kihallgatás.

3*

ói} MIKES KKLRMEN.

rendszerént, amikor a császár audenciát ád valamely követnek,

elsben ebédet adnak néki, és azután viszi bé a vezér a császár-

hoz, de a most nem lehetett ; mert a törököknek ramazánjok^*vagyon ; eztet tudja ked, azt is tudja ked, hogy a ramazán nál-

lok olyan, mint nálunk a nagyböjt, és egy holnapig tart. Az is

tudva vagyon kednél, hogy k akkoron naplementig se nemesznek, se nem isznak csak egy csepp vizet is ; még csak nemis dohányoznak, ami legnehezebb nekik. Ramazánja lévén

tehát most a törököknek, ma két órakor reggel a követ a por-

tára menvén, ott megvendégelték, és öt órakor a császár auden-

ciájára vitték. Mind ezekbl megláthatja ked, hogy az audencia

ma volt. Már tudja ked, nem csak töllem, de talán tíz ember-

tl. Már azt várom, hogy holnap azt fogja ked tllem kérdeni,

ha ked ehetnék-e, vagy alhatnék ? Én pedig tudom, hogy alhat-

nám, mord kedv is vagyok, de mégis egy kevéssé szeretem

kedet, jó étszakát is kívánok kednek.

18.

Békós,'^ Ki. Aug. 1719.

Látja ked, hogy Ázsiából írok kednek. Ha Amerikábanvolnék, Missisipiából is írnék kednek. Minket már rigy tekint-

sen ked, mint ázsiai magyarokat. Elég az, édes néném, hogy

már öt naptól fogvást itt sátorok alatt vagyunk. A mellettünk

való várost mind azeltt, mind mostanában Békósnak híják,

amely város ama híres Bithyniában vagyon. Tudja ked, micsoda

híresek valának a rómaiak idejében a bithyniai királyok? —De azon nem tördöm, hanem azon tördöm, hogy nem Három-széken vagyok. De ott jobb volna-é az Isten, mint itt? Nem —

'^ A holdév tizenkét hónapjának kilencedike, melyet Kamazanel-Mubarek (az áldott Ramazau) néven is neveznek ; böjt hó.

"^^ BejkoHZ, najíy török falu a Boszporusz ázsiai partján, közel

a Fekete tenderhez. Öble az ó-korban Aniykusz vagy a Dühöngborostyán öble nevét viselte. Ezen öböl mellett lakott volt Amy-kusz király, itt volt sírja is, mely fölé valaki egy borostyán-fát

ültetett. Ez a fa oly tulajdonsággal bírt, hogy annak mindenlevele azt, ki leszakította, dühöngövé tette és gyilkosságra ragadta.

Ezen öbölben hajdan igen sok orsóhal (Orca gladiátor) volt;

most azonban a Boszporuszbúi is kipusztultak.

TÖRÖKORSZÁGI LEVEIiKI. 37

mindenütt egy arányú az jósága. Itt akarja az Isten hogylégy, azért itt sétálj ezen a szép réten.

Az igaz, édes néuém, hogy szép helytt vagyunk, — a

sátoraink a tengerparton rendiben ezt a gyönyör kanálist

végig látjuk — a Feketetenger zúgását jól halljuk — azok a

nagy rettenttö sajkák elttünk mennek el a Feketetengeren.

Ilyen kanális nincsen az egész világon talám — ennek a széle

vagyon egy jó ágyú lövés, a hossza vagyon öt mélyföld, minde-nik végin egy nagy tenger, — hol lehetne másutt ilyen kanálist

találni ? A való, hogy ha más nemzet bírná ezt az országot,

csudát csinálna ebbl a kanálisból — két felöl városokat, szép

kastélyokat, házakat építenének. Való, hogy Európa szélén

elég város vagyon, de másutt csak falúknak hínák azokat.

A többi között Jenik, ahol mi lakunk, igen rút város, a többi

ilyen sincsen. Ázsia fell pedig csaknem mindenütt puszta —a császár parton lév házai éppen nem császári házak, —micsoda nagy kár, olyan szép és kies helyeket pusztán hagyni !

De én ugyan meg nem építtetem, lássák k.Lehetetlen, édes néném, annyi halat látni, mint ebben a

kanálisban vagyon. Egynehány ezerét vonnak ki egyszer ahalászok. Hány ezer kél el abban a császári városban, és hányszázezret szárasztanak meg csak Jenikben ? Hát még a ret-

tent sok disznóhal"'^ mennyi benne? Nem örömest hazud-

nék, a szükség sem hozza magával, azért elmondhatom, hogyegyszer a többi között láttam egyszersmind legalább ezerét,

mintlia annyi nagy sereg sertést hajtottak volna le a vízen.

Az igaz, édes néném, hogy mi itt jól vagyunk, a szép réten

sétálunk; a fejdelem által hozatván a lovait, gyakorta fog

vadászni menni. Aztot már észre vettem, hogy itt Ázsiábanis úgy szeretem kedet, mint Európában, de gyakran kell ne-

kem írni, és egy kevéssé hosszabb leveleket, és az egészségre

kell vigj'ázni, fképpen mostanában ; mert azt mondják, hog}'

ott keteknél nagy pestis '^ vagyon.

"'^ A delfin (Delphinus Phocaena), mely disznóhal nevét adisznóéhoz hasonló hosszúkás orrától kapta. A török is disznó-halnak (domuz baUgii nevezi. A Boszporuszban oly nagy tömeg-ben láthatni néha, hogy a csolnakok alig képesek járni tlük.

"* Pestis, dögvész, döghalál. Különösen a keleti országokbanotthonos hagymáz, mely rövid ideig tart, rothasztó ereje, a lágyékés hón alatti mirigyek gyuladása és genyedésbe átmenetele, végrea brön megjelen pokolvar által jelentkezik.

38 MIKES KELEMEN.

19.

(XXXII)Jcnik, 10. Octóh. 1719.

Micsoda szép állapot az : tegnap ebédet Ázsiában ettem>

vacsorát pedig Európában — ide pedig nem a levegégbenhoztak, hanem a vizén. Mindezekbl megismeri ked, hogy ide

visszajöttünk, és a táborozást elvégeztük. Az bizonyos, hogynem az ellenség elöl jöttünk el, hanem a sok ess elöl, amelyetel nem lehetett zni, noha két generális vagyon velünk. A min-dennapi mulatság már itt abból fog állani, hogy vagy Bercsé-

nyi uramj mihozzánk, vagy mi megyünk hozzája. — A vadá-

szat sem múlik el, hogy ellenünk ne vadászszanak a portán,

mert a német követ legtöbbet azon elmélkedik, hogy nekünkárthasson ; mi pedig legkissebben sem ártunk néki. És nemtudom, mi végre kivánja üldözni ezeket a szegény bujdosó ma-gyarokat, akik itt a tengerparton csak dohányoznak sóhajtozás-

sal. Édes néném, vájjon az olyan világi üldözk olvassák- é az

evangyéliumot ? Gondolják é azt, hogy még bé is kell a szeme-ket húnni egynehány száz esztendkig? Akkoron nem a kama-raszék eleiben citáltatunk, ^''' sem nem annak törvénye szerént,

mondják ki a sententiát ''': hanem a szerént a kegyes evan-

gyélium szerént, amely azt parancsolja a császároknak is,

hogy megbocsássanak az ellenségnek, és a rosszért jót tegye-

nek. Az olyan Ítélszék, a hol az allegátiót ^^ bé nem veszik,

nem is az ország törvényit, hanem az evangyéliumot teszik ott a

fejedelmek eleiben. Akkoron egy fejedelem héjában fogja azt

allegálni: a ministerim javallottak nékem, hogy a bujdosó

magyarokat bujdosásokban is üldözzem, és apolitica ratio '•''arra

vitt, hogy ket olyan állapotba vessem, amelyben jövendbense árthassanak az ilyen mentségre azt felelik : Nem kellett

volna azon igyekezni, hogy elvegyed tUök azt a kenyeret, a

melyet én rendeltem nékik idegen országban, minekutánamár elvetted volna az örökséget a politica ratioért nem kel-

lett volna jövendbéli bizonytalan rosszért bizonyos rosszat kö-

vetni felebarátidon. Ha mások is így gondolkoznának, békesóg

75 Idéztetünk.'« ítéletet."' Hivatkozás, l'ellebbezés, meutegetdzés.'8 Politikai ok.

TÖRÖKORSZÁGI LEVBLKl. 30

ben maradüiínk — talám gondolkodnak, de az ilyen gondolat

csak általmegyen rajtok, valamint a purgatio.''^

A talám tudva nincsen kednél, hogy mi most is abbana szándékban vagyunk, hogy Franciaországban visszámenjük,

és hacsak a mi akaratunkon állana, ma indulnánk meg ; de

csak az akarat áll mirajtunk, a tehetség pedig máson ; mivel

a fejdelem ezen szándéka iránt a francia udvarnak egyné-

hány rendbéli leveleket írván, arra egyenes választ nem ve-

hetett még eddig. Az udvar se nem tiltja, se nem jovallja

az oda való menetelét világosan, amelyekbl kitetszik, hogynem kívánja az oda való menetelünket. Inimicus homo hoc fa-

cit**" akik itt miellenünk vannak, ott is ugyanazok gátolták

meg utunkat : Franciaországot Orleáns herceg igazgatván, mi-

vel a király még nem arra való. mindenkor nagy barátságot

mutatott a mi urunkhoz ; az anyja pediglen, aki is egy házbólvaló ami fejedelemasszonyunkkal, úgy szerette mint a fiát mindholtig. De a fejedelmek között lévÖ atyafiság és barátság olyan,

mint a nádszál ; ha jól vagyon dolgod, mind az atyafiság, minda barátság fennvagyon; ha pedig rosszul vagyon, és reájok szo-

rulsz, csak azt mondják : nescio vos. ^^ E már rajtunk betelje-

sedett ; mivel Orleans hercegnek az urunk még egy levelét semvette. Annyi sok szép Ígéretei után legkissebben dolgait ebbenaz országban a portán nem segítette. Ilyen a fejedelmek barát-

sága, ilyen reménység nélkül lehet hozzájok folyamodni mind-azoknak, akikre szükségek nincsen. És csak úgy bánnak az

emberrel, valamint a citronnal, amelybl a levét kifacsarván,

azután elvetik. — Ha a forrásból jól iszunk, azután annakhatot fordítunk. — Reánk pedig most nincs szükség, az el-

múltat elfelejtették, és a hatalom kezekben lévén, jövendrenem hajtanak. A ked mondása szerént derék állapot a sze-

rencsén fekünni — a való, hogy az olyan ágy nem igen ál-

landó, de amég tart, addig csak jó rajta fekünni.

Meg nem kell édes néném, az ígéretet másolni. A nemesvér amit fogad, megtartja. Ha magyarországi volna ked, tarta-

nék valamitl; de erdélyi lévén, ott a nemes asszonyoknak aszavok olyan állandó, valamint a brassai havas — tartsa meghát ked igéretét, és három vagy négy hónapját a télnek töltse

el ked itt a magyar asszonyokkal. Való, hogy ked lesz egyedülerdélyi; de egy erdélyi asszony nem ér-é annyit, mint tíz ma-gyarországi ? A rózsa többet ér a kórónál — a nap fényesebb

" Tulajdonképeu tisztulás ; itt orvosi szer hatása értend.*'' Az ellenség cselekszi ezt.** Nem ismerlek benneteket.

40 MIKES KKLEMKN.

a holdnál. Mikor Magyarországon fogyatkozás vagyon a nap-

ban, csak egy erdélyi asszonyt vigyenek oda, annak szépsége

elég fényességet ád. E nem dicséret, hanem igaz mondás.

Ha az isten ket szebbeknek teremtette másoknál, ki tehet

arról? Arról sem tehet senki is, ha lefekszem, mert tizenegy

az óra. Ha a szerencsén nem fekszem is, csak jól alugyam —jobb az egészség annál. Ezután csak azt nézem, mikor fog ked

ide érkezni, de minden pereputyástól kell ide jönni.

20,

(XXXIII)Jenikö, 7. Mart. 1720.

No már édes néném, vegyük elé a pennát és tisztítsuk mega penészes kalamárist; mert már ezután az íráshoz kell fogni,

a postákat kell küldözni, a híreket fel kell ébreszteni. Manyolcad napja, hogy itt a telet kitelelvén elhagyaked bennünket,

mint szent Pál az oláhokot, '^'^ és a császári városban lév szé-

kébe visszáhelyezteté ked magát. De már ott a restséget nemkell hevertetni, hanem íratni. Én pedig majd olyan hírt kül-

dök kednek tenger habjain, amelyen mind a két füle megcsendül kednek ^^ — jó, hogy több füle nincs kettnél. De legel-

ször szép szín és jó szagú hírt írok, azután írom meg a csen-

dül hírt. Tegnap a jancsáraga ceremóniával külde ajándékot az

urunknak. Az ajándék sok szép virágból és sokféle gyümölcsblállott. Már elre tudom, hogy erre mit mond ked — erre azt

fogja ked mondani: a bizony illetlen ajándék volt— asszony-

hoz illett volna virágot küldeni ajándékban, és ha a jancsáraga

azt az ajándékot asszonynak küldötte volna, azért dicsérném

;

de, hogy egy generális virágot küldjön egy fejedelemnek, azt

soha sem tartom illendnek. Ha ezeket mondja ked, óa azt

mondom: mert más országban nevetséges dolog volna, de azt

tudja ked, hogy itt nem lehet ajándékot küldeni egy asszonynak,

iinnál is inkáljb halálos vétek volna itt, ha egy asszony aján-

dékot küldene egy férfinak, hacsak egy szál rózsából állana is.

Való, hogy az ilyen ajándék nekünk visszatetszik, és mi

^- hl hagi/ni, mhit ss. Pál az oláliokal, tréfás közmondás,mely egy jelentés ezzel : Ott hagyni a faképnél, azaz rögtön,

bucsúzatlanul eltávozni.^' Azt tartja a köznép, hogy hírt hall, ha a füle megcsendül.

TÖRÖKORSZÁGI LRVELEI. 41

asszonyhoz illend ajándéknak tartjuk, de azt kell megvizsgál-

nunk, hogy itt szokás,^ a mi pedig szokás valahol, az illend is

abban az országban. Angliában ha az asszonyok a korcsomáramennek, azért senki nem itéli meg ket; mert szokás. Spanyol-

ország szélyin az asszonyok egy kis malacot hordoznak az ölük-

ben, valamint másutt hordozzák a kis kutyácskákat. Franciá-

ban, vagy másutt egy úri asszony a hintójába ül, estig oda jár,

ahova szereti ; itt pedig egy török úrnak felesége esztendeig

sem megyén ki a házból. Lengyelországban a papok a sekres-

tyében lév szentelt vízben teszik az égett bort, hogy meghl-jön amíg a misét elvégzik ; nálunk megengednék- é aztot ?

Nálunk szégyenlene dohányozni egy úri asszony, itt pedig

mind dohányoznak. Khinában az olyan leány megyén hamarábbférjhez, akinek leghosszabb a füle. és ha a vállát éri; nálunkpedig az olyantól elszaladnának. Itt csak az ujjokkal esznek

;

-nálunk pedig késsel, villával. Hát az jó szokás-e, hogy a tatár

nemes asszonyok megfúrják az orrokat, és nagy ezüst karikát

vonnak belé valamint a fülbevaló. Az országban lév szokást

kell hát megtudnunk, ha arról akarunk ítélni. Mondjukhát, hogy a jancsáraga küldhetett virágot; mivel itt szokás.

De, édes néném, készítse ked a füleit a rossz hírre. A való,

hogy aztot elre el lehetett látni, de teljességgel nem gondol-

hatta volna az ember. A mi jóakaróink addig munkálkodtanakellenünk, hogy megnyerték a pereket, és innét is ki akarnakbennünket tudni, mintha terhekre volnánk. Ma reggel hívatta

a vezér Horváth Ferencet, és azt izené a fejedelemnek általa,

hogy a porta jobb és alkalmatosabb helyt akar rendelni a ma-gyaroknak Jeniknél. A mi urunk, mint igaz keresztény feje-

delem, csendes elmével vette ezt az izenetet, és abban a vál-

toztatás változást nem okozhata. Elmondhatta volna Dáviddal

:

Usque fjiio (\c(tll((hitur ininticKS ineus siiper »ie^* és: pirnlja-

nnk iiiprj mind moh. akik xz én nyomorúságimon örülnek. Dea Krisztus tanítását követvén, áldást kért üldözire, nem is aportának tulajdonította azt a változást, hanem annak a követ-

nek, aki ártalmunkra igyekszik. Ha az isten mivelünk, ki-

csoda ellenünk? Még nem tudhatom, micsoda helyre akarnakbennünket repíteni. De még nem olyan hamar lészen az el-

menetel, amelyet szívesen bánom azért, hogy egymástól to-

vább esünk. Mindezekrl legels alkalmatossággal tudósítanfogom kedet. Jó egészséget is kívánok. Ámen.

Meddig fog az én ellenségem fölém magasztaltatni ?

MIKES KELEJfEN.

21.

Jcnilw, Ki. April. 1720.

Üssék meg a dobot, fújják meg a készült, édes néném, mármi készen vagyunk. A gálya, ^"^ aki urunkot fogja vinni, itt

vagyon. Amely hajiak a portékát ée a fejedelem embereit fog-

ják vinni, azok itt már rakodva vannak. Bercsényi úrnakegy nagy hajót rendeltek. Már mind az egész bagázsia '*'' el-

indult, csak mi maradtunk még hátra. Forgács úr velünklesz, és egynehány alávaló cseléden kivül hárman vagy négyenleszünk a fejedelemmel és hét órakor reggel mi is abban a

nagy vízi hintóban ülünk.

Tegnap pedig a fejedelem csak különösen szemben volt a

vezérrel, és tle elbúcsúzván, nagy barátságát mutatta a fejede-

lemhez, és meg is ajándékozta egy szép török flintával,*^^ és

nagy barátságosan váltak meg egymástól. De gondolja el ked,

hogy a török micsodaféle beszédekkel él. A fejedelem beszédköz-

ben mondotta a vezérnek, hogy talám messze vagyon Eodostó,

és hogy közelebb szeretett volna lenni a portához ; erre a vezér

monda, hogy ha egy kevéssé messze van is, de a hely alkal-

matos. — De ne gondoljad, hogy messze legyen ; mert csak

annyira vagyon, hogy ha a riskását megfzik, oda vihetik me-legen, ítélje el az ember az ö török mondását! elég a, hogymindjárt megindulunk, és még ezt a levelet be kell pecsétel-

nem, azért most többet nem írhatok, hanem ha helybe érke-

zünk, mindenekrl tudósítani fogom az édes nénémet, akinek

Istentl jó egészséget kívánok, és láthassam meg kedet, men-tl hamarább. Hanem csak arra kérem kedet, hogy írjon

mentl gyakrabban; én pedig azt el nem mulatom. Pola téti****

*'' iiálya (ii görög yauXo:, olasz galea), mintegy 130 — 140 láb

hosszú, 16—20 láb széles, két árboccal s körülbelül .50 evezvel és

tíz ágyúval ellátott tengeri hajó, melyet kapitánya kormányoz s

mely könnysége miatt a szirtek és zátonj'ok között igen használható.*" Podgj'ász, málha, franciául: bagage, olaszul : bagaglio."" Flinta, idegen szó, mely az angol llint, tzkbl szárma-

zik;jelent hosszú kézi puskát, milyen a gyalog katonaságé.

**" Pola téti, rövidített alakja V.l; TtoXXa Sir, (olv. Isz poUa éti)

vagy 6*4 ixri KoXXx (olv. Isz éti polla) új-görög üdvözlésnek (Sokévig t. i. élj), mi a magyar «Isten éltessen ')-nek felel meg.

TÖRÖKORSZÁGI LKVELEI. 43

édes néném, és az egészségre igen koll vigyázni. Mi ezennel

megindulunk, már hét az óra.

22.

I XXXVI

I

Itodostú, 2i. Aprü. 1720.

Édes néném, ha nem mondanám is, hogy ide érkeztünk,

csak arról megiismeri ked, hogy honnét datálom a levelemet.

Elég a, hogy az Isten szerencsésen ide hozott mindnyájunkot.

És miheut ide érkezett Bercsényi úr, mindjárt anagrammát ^'

csinált a város nevébl, és ez jött ki belle : Ostorod — ez igen

hozzá illik a biíjdosókhoz. Elég a, hogy errl eleget lehetne

elmélkedni, de azt hagyjuk másszorra, most pedig fogadásom

szerént hadd írjak meg mindeneket kednek.

Legelször is ott kezdem el, hogy Jenikbl 16-án indulánk

meg. Már a gálya készen várta a fejedelmet. Amely igen nagyméltóságára esett a fejedelemnek, hogy a császár gályát küldött

számára. A gálya is a nagyobbak közül való volt ; mivel 26 pár

lapát vonta — mindenik lapáton kin 4, kin 3 ember volt —mind egészen 220 rab vonta a gályát — azon kivül 100 fegy-

veres léventi,'"^ vagy hajdú benne, egyszóval a gályában vol-

tunk mindnyájan 400. A gályás ftiszt basa volt, a fejedelem

mellett lév császár kapicsi basája'" velünk volt, azon kivül

egy csorbasi.-''^ Hét órakor a fejedelem a gályába szállván, tisz-

teletnek okáért az ágjníval lttének, a vasmacskákat'^^ felvonák,

és vonni kezdek a gályát. — A császár kastélyát meghaladván,

** Anagramma, vers és szójáték, midn valamely verssornak

szavai vagy egj' szónak beti más értelm sorrá vagy szóvá rakat-

nak össze.'** Léventi új-görög szó i AspEvTT); = olv. leventisz), mely alap-

jelentményében a török tengerészetben szolgáló önkénytest, módo-sult értelmében kalózt, rablót jelent, átvitt értelemben hst, derékvitézt is jelent, melybl aztán a magyar levente szó is szár-

mazott.*^ Kapidsi bdsi, fajtónálló ; ma ezt a megtisztel címet vidé-

ken ós olyanok is kapják, kik tényleg nincsenek ily állásban.

A nálunk divatos kir. tanácsos címmel megegyez.^^ Helyesebben csorhadsi, alapjelentményében levesosztó,

régebben a janicsávezred parancsnoka; ma tehets földbirtokost,

kereskedt jelent.*"* Horgony.

44 MIKES KELEMEN.

ellenkez szélre találánk, a szigetek felé kételenítteténk venniutunkat, amely szigeteket nevezik Insula Principum. "* For-gács úr azt észre vévén, hogy nem az volna a rodostói út, és

nem tudván az okát, hogy miért megyünk a szigetek felé,

azonnal megijede és kezdé a fejedelemnek mondani, hogy a

porta megcsalta,és nem Rodostóba viszi,hanem Nikodémiában,-'"'

a hol Tököli volt. A fejdelemnek haszontalan vala bátorítani

és mondani, hogy talám a szelet akarják megnyerni, vagy másokok lehet, és attól nem tart, hogy Nikomédiábau vigyék, és arra

okot nem adottá portának, hogy akaratja ellen vitesse vala-

hová — mind ez haszontalan vala ; mert minden bizonynyalelhitette vala magával, hogy Nikomédiában visznek, és mind-addig tárta attól, valamíg a szigeteket el nem érk. Ott meg-szállva 1 1 órakor, ebéd után Bercsényi úr is oda érkezek. Más-nap is a szél ellenkez lévén estig, este pedig hat órakor onnételindulánk jó széllel Rodostó felé — egész étszaka jó sze-

lünk lévén, a vitorlákat felvonták, és nem kelleték lapátok-

kal vonni. A harmadik napon 8 órakor reggel a herakleai

portusba '^' bementünk, és vasmacskákat vétenek le. A kapicsi

basa pedig elre Rodostóra mene, hogy rendelést tenne a szál-

lások iránt, és mindaddig itt kelleték nekünk maradni. 21-én a

kapicsi basa a fej delemnek tudtára adta, hogy már készen vol-

** A Herceg-szigetek (törökül Kizil Adalár) a Márvány-ten-gerben nem messzire fekszenek Konstantinápolytól, melylyel élénkhajóközlekedósben állanak, számra kilenc és következk : Prote,

Antigoné, Kalki, Plate, Oxeia, Pyti, Antirobidosz, Nanidro és Prin-

kipo. Ez utóbbi kellemes nyaralója a gazdag konstantinápolyiaknak.^^ Nikojnédia (Iszmid) fekszik a Márványtengernek mólyen

fekv Iszmidi öble mellett egy dombon, 13.000 lakossal. Itt tölte

viszontagságos életének utolsó éveit gróf Thököli Imre, II. Rá-kóczi Ferenc mostoha atyja. ugyanis a karlovici békekötésután, mglybe kérelme dacára nem foglalták bele a szerzd felek,

l(i99-ben Konstantinápolyba vonult, onnan azonban a német kor-

mány akarata szerint Nikomédiába küldötte öt a török. Szám-zetésében osztozkodott vele hslelk neje, Zríjiyi Ilona is.

1702-ben telepedtek meg itt. Itt vették hírét, hogy llákóczi Fe-renc megszabadult ueustadti börtönébl, s e hír volt Zrínyi Ilonautolsó öröme, mert már 1704. február 18-án elhunyt. Teteme Ga-latában, Konstantinápoly külvárosában, a jezsuiták templomábantétetett örök nyugalomra. Thököli Imre 1705-ben szept. 13-ánhalt meg. Eltemettetett Nikomédiában az örmény temetben.

®" A herakleai kiköt ma Erekli néven neveztetik s egyikea biztosabb ós jolib kikötknek a Márvány-tengerben. A gzösökis érintik e kikött.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 45

nának a szállások, ma öt órakor reggel megindúlánk, és 1

1

órakor déleltt Rodostóhoz érkezénk. A fejdelem azonnal ki-

szálla a gályából, és a lovak parton lévén, pompával kisérék a

városban lév f tisztek a fejdelmet szállásáig.

Édes néném, nem egy kis uraság a gályán járni. Ott a

nagy rendtartás legkisebb dologban is, a nagy csendesség.

Amikor kétszáz ember megrándítja, csak elhiheti ked, hogy jól

meg vagyon rándítva, aztot pedig mind egyszersmind, az 52lapátot egyszersmind teszik a vízbe — egy lapátnak a hossza-

sága vagyon legalább öt ölnyi. Igen szép mulatság azt nézni,

de meg, ha az ember azt gondolja, hogy azok a szegény rabokcsaknem mind keresztények, és hogy holtig ott kell maradninekik; megesik az ember szíve rajtok. Azon kivül is a gálya-

vonás igen nehéz munka, aki azt nem látta, nem lehet annakazt kigondolni — azt gondolná az ember, hogy mindeniknekaz egész karja kiszakad, úgy megrántja a lapát ket.

A való, hogy az ételöket megadják, de a ruházatjok csak

rongyból áll. A mieink mégis ingben dolgoztának azért, hogya fejdelem ott volt, és ugyan ezért az okért is nem bántak rosz-

8zul vélek, de másként ing nélkül dolgoznak, és a verést leg-

kissebbért szenvedniük, kell, amint magok is mondották sze-

gények. Amidn valamit akarnak nekik parancsolni, csak

süvöltenek — már k azt tudják, mire való, és egyszersmindfognak a munkához. Az székek úgy vannak rendiben egymásután kétfell, valamint a templomban szoktak lenni — köze-

pette utca vagyon, a hol szüntelen járnak alá s fel a tisztek, és

azt nézik, ha valameljdk nem vonja- e jól a lapátot, ha beszél-

nek-e egymással? Kinek-kinek a maga helyében kell maradni,oda vannak láncolva, és mihent a vonást elhagyják, le kell

ülni, és ugyanazon helyben kell alunniok is. Egyébkor sohasem szabad felállani, hanem amikor a gályát vonják, és

olyankor igen szomorú zörgést hall az ember ; mert csak a

sok lánc zörgésit lehet hallani.

Mind ezekre azt mondaná ked, hogy lehetetlen ezeknek a

szegény raboknak, hogy szabadságokat ne sóhajtsák ; mindazon-által mégis vannak olyanok, akik azt a szomorú életet meg-szokták ; mivel én beszéltem két magyar rabbal, akik húszesztendtl fogvást vannak a gályán, és mondottam, hogy hanem lehet-e olyan módot találni abban, hogy megszabadulhas-sanak? Csak ezt felelék erre: miért mennénk mi Magyaror-szágban? Feleségünk, gyermekünk talám már megholtanak —ott mi Í8 mivel élnénk? Itt ételt adnak, és megszoktuk már ezt

a nyomorúságot. A való hogy nem vártam ezt a feleletet t-lök, másként is gondolkodnám, ha helyettek volnék. A mi gá-

4G MIKES KELkMKN.

lyánkon mindenféle nemzetekbl valának: magyar, francia

]cng3'el, muszka. A Noé bárkájában nem volt ennyiféle nem-zetség, kiveszem az állatokat.

Elég a, hogy az egész bujdosó magyarok itt vannak. Ki-

nek-kinek itt vagyon elhintve a kenyere — addig csak itt kell

lenni, amíg abban tart. Kinek-kinek pedig bven elegend és

tágas szállása vagyon — csak én egy szolgával egy gazdagörménynek egész házát bírom, és mindenik háznak vagyonegy kis kertje. -

Elég a, hogy mi már itt helyben vagyunk —• a bújdosás-

ban is bujdosnunk kell — az Isten fizesse meg annak, aki az

oka. Mint leszünk, hogy leszünk ezután, azt hagyjuk az Isten

akaratjára: — hozott bennünket ide, ö is viseli gondun-kat. Akik mivelünk rosszat akartak tenni, azoknak rossz

szándékjokat az Isten javunkra fordította ; mert noha még nemismerem a várost, se körül való helyeit, de azt elmondha-tom, hogy hálaadással tartozunk Istennek ide való hozásáért;

mert sokkal tágasabban vagyunk szállva, mint abban a nyo-

morult Jenikben. Az egész szállásaink a város szélén vannak,csak egyet lépek, már a mezn vagyok. - De lakó helyünkrllegels alkalmatossággal bvebben írok, és nekem úgy tetszik,

hogy most eleget írtam, és 11 órakor ideje volna lefeküdni;

mert az csudálatos dolog, hogy az embereknek és az asszonyok-

nak itt is úgy kell alunni, mint másutt. De mindenekeltteelvessem a pennát, arra kérem kedet, hogy a hozzám való

szeretet meg ne fagyjon, és egészségire igen vigyázzon. Innét

oda mindennap mennek hajók, és akármelyik hajósnak a

levelét oda adhatja ked. Jó étszakát, édes néném.

23.

(xsxvn)Rodostó, 28. Máji 1730.

Már mi itt derék házastüzes ^' emberek vagyunk, és úgyszeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont. Detréfa nélkül, édes néném, mi itt igen szép kies helytt vagyunk.A város elég nagy és elég szép, a tengerparton lév kies és tágas

oldalon fekszik. Az is való, hogy Európának éppen a szélén

*'' Háznstihcs, akinek háza, tüze, aza/. tzhelye van.

ToRÖKORSZÁr.I LF.VELí:!. il

va^íyuiik. Lóliáton iuuét Konstaucinápolyba kft nap könnyenel lehet menni ; tengeren pedig egy nap. Az bizonj os, hogy sehol

a fejdelemnek jobb lakólielyt nem adliattak volna. Akármelyfelé menjen az ember, mindenütt a szép mez, de nem puszta

mez; mivel itt mindenütt a földet jól megmívehk, a faluk mel-

lett lév mezk nem puszták, és ennek a városnak a földje olyan

mívelt, valamint egy jól megmívelt kert kivált mostanábangyönyörséggel nézi az ember itt a szántóföldeket és a szllöket

és a sok veteményes kerteket. Itt pedig annyi szöUhegyekvannak, hogy másutt egy vármegyében elég volna — azokot

pedig igen jói mívelik, és azokban a sok gyümölcsfák úgy tet-

szenek, mintha mind kertek volnának. Itt pedig meg nem ka-

rózzák a szllt, mint nálunk, azért is az ágak mind le van-

nak hajolva, a szllgerezdet a levelek befödvén a földet is

árnyékban tartják, ez pedig szükséges ezen a meleg földön,

ahol nyárban igen kevés ess jár — így a föld nedvesen

marad, és a szUö nem szárad el.

Itt, a való, sok veteményes kertek vannak, az ide való

szokás szerént jól mívelik, de nem lehet a mieinkhez hasonlí-

tani. Gyapotat pedig sehol annyit nem vetnek, mint itt, és a

gyapotból való kereskedés itt igen nagy. Torda vármegyében,gondolom, hogy meg teremne, de a mi kokány ''"^ földünkön

elegend melege nem volna. Itt az asszonyoknak egész esztendáltal csak az (a dolgok), hogy a gyapottat elvessék, megszedjék,

eladják, vagy megfonják. Májusban vetik el, és októberben sze-

dik meg. Való, hogy sok bíbeldés vagyon a gyapottal, de mint-

hogy itt az asszonyoknak semmi más küls munkájok nin-

csen, azért aiTa reá érkeznek.

A város fell azt mondhatom, hogy ezen a földön elmond-hatni egy szép városnak, amely nem olyan széles, mint hosszú.

De akármely szép házak legyenek itt a városokon, nem tetsz-

hetnek szépeknek ; mivel az utcára nem hagynak ablakokot,

kivált a törökök azért, hogy a feleségek ki ne láthassanak —micsoda szép dolog az irigység! A piaca a városnak ipen böv—a sokféle szárnyas állat, gyümölcs, kerti vetemény itt olcsó —amíg ide nem jöttünk, még minden olcsóbb volt. De ha egykis drágaságot okoztunk is, de a való, hogy csendességet is

okoztunk ; mert a lakosok magok mondják, hogy a míg ide nemjöttüok, ahol most vagyunk szállva, ott az utcákon nappal is

"^ Kokány alapjelentméiiyében a szlluek kacsa, fogódzógörbe szára ; átvitt értelemben girbe-gurba, darabos jeleuté.=i

sel bír.

48 MIKES KELEMEN.

félve jártának az asszonyok és leányok; estve felé pedig akit

kivííl találhattak, azt elragadták. — — — Még gyilkos-

ságok is estének, ezeket pedig a jancsárok, görögök és ör-

mények követték, de már most lekissebbet sem hallani.

Estve kiki sétálhat az utcákon, semmitl nem tarthat. A való.

hogy mink is sokan vagyunk, de legkissebb dolog ha tör-

ténnék, a kapunkon lév 30 janc^^ár megtanítaná azokot,

akik valamely garázdát '•' akarnának indítani. Nem is lehet

már csendesebb hely, mint ahol mi lakunk — estve idegen

jancsárt, se görögöt nem látunk, noha a szép idkben 1

1

óráig is kint vagyunk. Csak ilyen hamar is már micsoda hasznáravagyunk a városnak, hát még ezután. Csak azt bánom, hogymessze vagyon Bercsényi úr tlünk: nem bánja, mert rit-

kábban megyünk hozzája, és annyival kevesebb lesz a költség.

De mit tudunk tenni, ha messze is, csak oda kell menni -

hát hogy töltsük az idt '? Még az asszonyok sem szeretik

aztot, de mit tehetnek velünk együtt róla ? A való, hogy a

nem nékik alkalmatlanabb, hanem nékünk; mert csak el kell

hozzájok menni, valamint az úr dolgára. ^^"^

Már eleget beszéltem a városról és a földjérl ; hanem mára mi házunknál lév szokásról kell szólni, és az id töltésérl.

A való, hogy egy klastromban nincsen nagyobb rendtartás, minta fejdelem házánál. Ezek pedig azok a rendtartások : Reggel

hatodfél órakor a dobot megütik, akkor a cselédeknek fel kell

kelni, és készen kell lenni hat órára. Hat órakor dobolnak, és

akkor a fejdelem felöltözik — azután a kápolnába megyén és

misét hallgat. Mise után az ebédlházba megyén — ott kávét

iszunk és dohányozunk. Amikor az óra három fertály nyolcra,

akkor elst dobolnak misére, nyolc órakor másodikat és egy

kis id múlva harmadikat dobolnak — akkor a fejdelem mi-

sére megyén, mise után a maga házába megyén, és kiki odamegyén, ahova tetszik. Tizenegyedfél órakor megütik a dobot

ebédre, és tizenkét órakor az asztalhoz ülünk, és törvényt te-

szünk a tyúkokra. Harmadfél órakor a fejdelem csak magáno-son a kápolnába megyén, és ott vagyon három óráig. Mikor az

óra három fertály ötre, akkor elst dobolnak estvéli imádságra

"" Garázda és gai'ázua, régi használatban veszekedés, perle-

kedés, ma csak melléknévi jelentésben használtatik : garázda em-ber a veszeked, civakodó, házsártos ember. A fnév : garáz-

100 Tulajdonkópeni értelemben a jobbágyoktól a földesuiak-

nak szülgáltandó munka, a robot.

TÖRÖKORSZÁGI LKVKLEI. 40

üt Órakor másodikát és egy kevés id múlva harmadikát —akkor a fejdelem a kápolnába megyén és azután kiki elosz-

lik. Vacsorára hetedfél órakor dobolnak. A vacsora nem tart-

ván sokáig, nyolc órakor a fejdelem levetkezik, de leggya-

kortább le nem fekszik még akkor, és reggel, ha szinte hat

órakor öltözik is fel, de éjféli két órakor felkél. Azt pedigne gondolja ked, hogy legkisebb változás is legyen mind-ezekben. Ha szinte a fejdelem beteg volna is. akkor is mindegyaránt folynak a rendek. Hatodfél órakor felkelni nem ki-

csiny dolog, de el nem múlatom azért, hogy kedvét találjam,

és mindenkor jelen vagyok mikor öltözik — a hivatalom is

azt hozza magával, hogy vigyázzak a cselédekre.

Ezek tékát a mi klastromankbeli rendtartásink. Amipedig a mulatságot és az idtöltést illoti, a sokféle, és kiki a

maga hajlandóságát követi. A fejdelem minden héten lóra ül

kétszer, és estig oda vadászunk; mert itt igen sok fogoly és

nyúl vagyon veres fogoly több vagyon, mint szürke. Mikorpedig vadászni nem megyén a fejdelem, akkor csak a sok írás-

ban tölti az idt. Mink is jobban töltenök, ha lehetne, mert az

ember nem mehet örökké sétálni, nem lehet mindenkor a me-zn vándorlani : az ide való emberekkel pedig nem lehet tár-

salkodni. Itt az idegen senki házához nem mehet. Kivált az

örmények inkább féltik feleségeket, mintsem a törökök. Mégnem láthattam a szomszéd asszonyomat. Napjában tízszer is a

kapuja eltt kell elmennem, és ha a kapuban talál lenni, úgyszalad tllem, mint az ördögtl, és bezárja a kapuját. Nem tör-döm rajta ; mert közönségesen az örmény asszonyok olyan fejé-

rek, mint a cigánynék. Ebbl elitélheti ked, hogy itt a lakosok-kal semmi ismeretség nem lehet, nem is veszünk semmit;mert itt ki szöcs, ki szabó. Valami frenden lév emberek itt

nincsenek, akikhez mehetnénk. Török urak vannak, de unal-

mas dolog törököt látogatni : egyik a, hogy törökül nem tudok;

másik a, hogy üa az ember hozzájok megyén, elsben no ülj le —ezután egy pipa dohányt ád, egy findzsa kávét — hatot vagyhetet szól az emberhez, azután tíz óráig is elhallgatna, ha az

ember azt elvárná. Ók a beszélgetéshez, nyájassághoz épennem tudnak Minden mulatságunk tehát abban áll, hogy Ber-csényi úrhoz megyünk vagy ebédre, vagy vacsorára — ott

mégis nevetünk a kis Zsuzsival; "" mert az asszonynyal *°- reákell az embernek tartani magát, valamint a kompódi nemeS'

^"' Kszeghy Zsuzsi, Rákóczi fegyvertöltjéiiek leánya.'*'"^ Bercsényinével.

Mikes Kelemen. 4

50 MIKES KKLIÍMEN.

asszonynak. A már csak a régi dolgokat szereti beszélni, hogyleánykorában micsoda múlatsági voltának. Azt jól tudja ked,

liogy nekem ahoz semmi kedvem nincsen. - Énnekem amicso-

dás természetem vagyon, elhallgathatom az embert három óráig

is, hogy egyet ne szóljak, de azután kérdje meg ked tlem, mit

beszéltek nekem ? egy szót sem tudnék megmondani belle.

így vagyok azzal az úri asszonynyal. Két óráig sem szólok

egyet. Ha nevet, én is nevetek, de sokszor nem tudom, mit

azt gondolja, hogy én azokat mind nagy figyelmetességgel hall-

gatom. Ugyanis, ha én régi dolgokkal akarom az idt tölteni,

a Nagy Sándor históriáját olvasom, "^^ az elég régi.

Mindezekbl megláthatja ked, hogy micsoda városban tele-

pítettenek le bennünket ; annak micsodás lakosi vannak, mi-

csoda környéke; itt micsodás szokást tartunk. De azt még megnem mondottam kednek, hogy én micsodás szokást tartok. Azén szokásom a, hogy tíz órakor lefekszem, és a szemeimet be-

zárom, és rend szerint azokat fel nem nyitom más nap hatod-

fél óráig. Ezt a dicséretes szokást mind télben, mind nyárbanmegtartom. Azért ez a levél olyan hosszú, hogy már tíz az óra,

alugyunk hát, édes néném. De az egészségre kell vigyázni, haazt akarja ked, hogy gyakran írjak. Másszor többet vagy keve-

sebbet. Ihon azt majd elfelejtettem megírni, hogy a veszett

köszvény az urunkra jött alkalmatlankodni.

24.

Jiodostó, 23. Aug 1720.

Hogy a ked kis ujja meggyógyuljon, azt igen szükséges

kednek megtudni, hogy mi négy napig elhagytuk volt Kodos-tót, és négy mél^földuyire voltunk savanyvivizet innia. De azt

elsben meg kell kednek írni, hogy mi végre ittuk a savanyú-

vizet? Ide nem messze egy lócsás hely vagyon, amelynek szé-

lessége és hosszasága lehet tizenöt ölnyi. Ebben az idben,akiknek valami nyavalyájok vagyon, abban a sárban megfered-

nek. ^*'* Negyven, ötven mélyföldnyirl ide eljnek az emberek

'"•' Yalósziiilcg Haller János Hármas Istóiiájából, melj'

i()!J5-be]i jelent uiej.;- Kolozsvái'ott s melyet Mikes kolozsvári isko-

lázása alatt szerezhetett meg."" Erdélyies alakja a fürödni szónak^

niKÖKORSZÁGI í,KVKLi;l. 51

szekereken feleségestl, gyermekestl. Húsz vagy harmincszekeret meg lehet látni a sár köri, és abban a sok asszony,

féríi, gyermek úgy hevernek, nem különben, valamint a ser-

tések — mikor a sárból kimennek, itélje el líecl, micsodások?

mert a nem egyéb, hanem kemény fekete sár, a melybe er-vel kell lemenni. A lakosok, nem tixdom honnét vették, de

azt tartják, hogy igen hasznos. Én ugyan nem láttam, hogyvalakinek használt volna. Magam is bementem abba az ocs-

mány sárba a többivel, nem a szükségért, hanem azért, hogymondhassam, hogy sárba hevertem.

Nyárban pedig a bialoknak igen kedves mulatóhelye az a

sár. De a görög papok azért, hogy egynehány poltnrát ^"^ nyer-

hessenek, azt mondják, hogy elsben meg kell azt szentelni

;

mert másként nem használna. De a még nem elég ; mert abból

az utálatos sárból kikelvén, a traditio ^''^ szerént és a Hippokra-

tes '"' parancsolatjából a savanyúvízre kell menni, abból har-

mad napig kell innia, amennyit lehet, hogyha azt akarja valaki,

hogy úgy megtisztuljon mint a kristály. Mi is tehát a föld

népének régi hé\ ett szokását akarván követni, oda mentünk, és

ott találtunk legalább kétszáz férfiat, asszonyt és gyermekeket.

De minthogy a görög papok semmi alkalmatosságot sem mú-latnak el, ahol egynehány polturát nyerhetnek, azért ezt a vizet

is meg kelletik szentelni; mert a nélkül nem volna hasznos.

A víz ksziklákból folyt ki, de mégis nem tiszta, és a sok népáztat felzavarván sáros vizet iszik. Mink is másnap, hogy oda

érkeztünk, elkezdettük az italt, és egy nagy üst tele volt vízzel

a tzön ; mert melegen kell innia. És sokan voltunk, akik ittuk.

De micsoda savanyiivíz, édes néném ! Épen a sárhoz illik

;

mert ha egyik utálatos, a másika fertelmes. Mi azt gondoltuk

elsben, hogy olyan savanyúvíz, mint nálunk vagyon, de mikormegkóstoltuk, lehetetlen volt egy cseppet elnyelni ; mert csak

tiszta sós víz, az is rossz íz. Mindazonáltal lassanként egy-

másra való nézve mindenikünk megivott harmad napig tizenkét

ejtelnyit '"'^ belle. Némelyik többet ; mert aki legtöbbet iszik

^"^ PoUura vagy poltra, használatból rég kiment pénznem, melymásfél krajcár, azaz félgaras érték volt.

'°^ Hagyomány.''•' Hippokrates, az orvosi tudománj' atyja, az ó-kor leghíre-

sebb orvosa 460-ban született Kr. e. Kosz szigetén (ma törökülSztankoi). 72 iratot hagyott hátra. A gyogytudományban nagyfontosságot lielyez a diátára. az orvostudományban a dogma-tikának megalapítója.

*'•* Ejtel székely higmérték, mely körülbelöl egy iteének felel

meg.

52 MIKKS KKLEMEN.

aztot legtöbbet is piirgálja.'"^ A vizet ebédig kell inuia, és addig

szüntelen kell járni, vagy futni, hogy jobban használjon. For-

gács úr, minthogy egyiket sem vihette végbe, azért lóra ült, és

ügettette a lovát, és így rázatta magát, és mikor érzette, hogya víz munkálódni akar, akkor leszállott a lóról. Elhiheti ked,

hogy eleget nevettünk rajta. Azt már nem tudom, mit fog

nékünk használni ez a szentelt savanyúvíz. Ha nem használ,

sem tördöm rajta ; mert jó egészségem vagyon. Azt tudom,

hogy két betegnek nem használt : az egyike rosszabbul vagyonutánna; a másika halálán vagyon Vagyon-é olyan orvosság,

aki mindenféle betegséget meggyógyítson? De olyan vagyon,

aki ártson. Halál ellen — nincs fü kertben."" A mi urunk pedig

csak a vadászattal töltötte az idt, és azt nevette, hogy mi mintvendégeskedünk. Édes néném. Istentl jó egészséget kívánván

kednek, maradok kednek legkissebbik szombati szolgája.

25.

iXXXIX)

Rodostó, 18. Novenibris 1720.

A ked szép, de igen kurta leveleit kedvesen vettem. Édesnéném, mért kíván ked olyan gyönyörségtl megfosztani,

amely egy pénziben sem telik kednek ? A meleg házban nemmesterség írni, a ked leveleit pedig a hideg házban is gyö-

nyörség olvasni, Egy kis pirongatás nem árt némelykor.

Reménlem, hogy másszor megjobbítja ked magát. Itt mi nagycsendességben élünk. Isten tudja meddig ; mert innét való

elmenetelünk merre, és mikor lehetne, azt nem lehet kigon-

dolni. A porta nem ri'gen csinált a c-ászárral húsz vagy

huszonnégy '" esztendeig való békességet — huszonnégy k-fallal rekesztették bé tehát az utunkat Erdély felé. Már afelé

nem is kell gondolkodni. Úgy tetszik, hogy még másfelé is

bevágták az utat, és amint mostanában folynak Európábana dolgok, legkisebb sugarát sem láthatjuk megszabadulásunk-

nak, és még csak a reménységet is ládába kell zárni.

Szegény bujilosókuak hogy adsz könnyebbséget.Ha tlük elveszed még a remónséget ?

"» Tisztítja."" Eredetileg latin közmondás : Coutra vim mortis non est

medicamen in hortis."' 25 évre köttetett.

TÍSRÖKORSZÁOI LEVELKt. í>3

De ezzel édes néném, csak vígasztalliatjuk tnagnnkat, hogy

A nyomorúságban lévk nem félhetnek

Semmitl, de Ft még mindent remélhetnek.

A való, hogy az Istenben reméuség ellen is kell reménleni;mert ö igazgatja a szíveket. Ami ellenkez dolgokat látunkEnrópában a mi megszabadulásunkkal, azokat is vezeti, és

nem c?ak reánk kell gondjának lenni, hanem másokra is. Miazt akarnók, hogy csak a mi kívánságink szerént folynának a

dolgok, és hogy holnap ugorhatnék által a feljebb említett

kfalakat ; de nem oda Buda; mert se a portához, se a franciá-

hoz bíznunk nem lehet, A német megbékélvén a törökkel, aspanyolba kapa. Orleaus herceg, a francia régens, akinek ter-

mészet szerént kelletett volna a spanyollal tartani, mivel oly

közelrl való atyafiak, ellenkezt cselekszik, és a császárral

allianciát "-csinál, és a spanyol ellen hadakozni kezd. A csá-

szárral elvéteti a spanyoltól a két Siciliát, és ezzel az esztend-vel a hadakozás is elvégezó'dik. Orleans hercfg a békességbenazt teszi fel, hogy a spanyol király egy leányát a francia király-

nak adja, aki nem több hat vagy h4t esztendsnél. Eztet Fran-ciaorszáRba fogják küldeni most minden órán, hogy ott nevel-

jék fel. És hogy a spanyol királynak az els és a második íía az

Orleans leányi közül vegyenek feleséget— ezt a két leányt is

Spanyolországba fogják küldeni. A császár, a francia, a spanyolés az anglus allianciát csinálván egymással, ki merné ezek ellen

emelni a kezét? És kitl lehetne reméleni valamely vigaszta-

lást a szegény bujdosó magyaroknak ? Mástól nem Iátok, hanema franciától, de az is, elmondhatni, hogy háláadatlanúl bánikaz iirunkkal. aki még most is kéredzik, hogy bocsássák héFranciaországban, Orleans herceg pedig nem hogy azt meg-engedné, vagy még választ adna a leveleire, de még azt semakarja, hogy nevezzék eltte, okúi adván a császárral való

allianciáját."-' Ilyen a fejedelmek barátsága és atyafisága. Az a

herceg Franciában való létünkkor a fejdelemhez mindenkor

"-Szövetség, franci ánl : alliar.ce."3 Midn a passzarovici békemegkötése után fi 718) Rákóci cél-

talannak látá tovább Törökországban tartózkodni, engedélyért folya-

modott az orleansi herceghez, Franciaország régenséhez, hogyFranciaországba, grcboisi remeteségébe visszatérhessen. A hercegazonban maga nem is akart válaszolni Rákóczinak, hanem a tou-lousi herceg által adatta neki tudtáia, hogy államába visszatérninem engedi. Ez a bánásmód keser kifakadásra birta Rákóczit.

o4 MIKKS KELEMEN.

nagy baráiságát mutatta, az atyafiság is megvagyon közöttök,

mivel az ö auyja és a mi fejdelemasazonyunk egy familiából

valók. De a fejdelmek azt tartják, hogy úgy vagy barátom és

atyámfia, ha szükségem vagyon reád ; vagy, ha reám nincsenszükséged. Erre azt mondhatná ked : hát a kereszténység hol

vagyon ? Hát az evangyéliumot csak a köznépnek adták-é ki ?

Való, hogy azt mindennek meg kellene tartani, de úgy tetszik,

mintha a fejdelmeknek szégyen volna ahoz szabni magukat. —Mind ezekbl azt látjuk, hogy csak az Istenben kell bíznunk, és

békességes tréssel vegyük és várjuk irántunk való rendelésit.

Aki a hideget adja, a mentét is ád melléje. Aki bennünket ide

hozott, a gondunkot is viseli. Bízzunk tehát, bízzunk, és úgynem hagyatunk el. A mi fejdelmünk, a bizonyos, hogy bízik, és

a mellett minden héten kétszer vadászni megyén —- aztot,

haszinte varrótö essö volna, sem múlatnók el.

Nem elég azt megírni kednek, hogy Bercsényi úrfi ide érke-

zett még septemberben ; mert azt már régen tudja ked : hanemazt kell megírni, hogy miért jött ide. A francia király meg-engedvén, hogy egy magyar regemeutet állítson fel, azért ide

jött, hogy magyar katonákat gyjthessen Moldvában és Havas-alföldiben. Az egészségre vigyázzunk, édes néném, és úgy leszek

mindenkor a ked (nem lófej) hanem lófö'^* székelye.

26

(XLT)Tiodostó, '.). Scpt. 1721.

Szép dolog a háláadatlanság. Már egynehány levelemre nemvehetek választ ; mégis ked panaszolkodik. A rendes dolog,""'

énnekem kellene kígyót békát kiáltanom '"' kedre ; mégis ked ír

olyan haragos és tüzes levelet nekem, hogy ugyan szikrádzott,

amidn olvastam. Megharagudott Hermán — kövér ludat

kíván. Ne haragudjunk, édes néném ; ked is felejtse el, én is

'" Lfö-székelynok (primipilus) nexoztéka s/.ékelyek hajdaniranfjjüsztályozása szerint azon rendbelieket, kik lóháton köteleztet-

tek szolgálni 8 a többi székelyeknél rangban elkelbbek voltak.

A lüf'-székeiy helyett tréfás gúnyból sokszor lfejt használ a

népnyelv. így tréfálkozva használja ezt Mikes is e helyen.115 ^ renden régi értelemben : furcsa, visszás."18 Kígyót békát kiáltani valakire annyi, mint minden rosszat

mondani valakire. A néjulal is azt mondja

:

Nagypénteken mossa holló a íiát.

Ez a világ kigyót, békát rám kiált.

TÖRÖKORSZÁGI I.KVKLKI. 55

elfolejtcm. De lelietetleu, hogy meg ne írjam, amit gondolok,liaszinte újontában fellohbasztom is azt az édes haragot. Mertegész gyönyörííség iiékem a ked haragos levelét olvasnom, és

olyan formában tud ked panaszolkodni, és pirongatni engemet,hogy^még annál inkább kellene kedet szeretni, ha lehetne.

Édes néném, azt már régen tudja ked, hogy Bercsényi úrfi

innét elröpült hajón még júliusban. Viszen magával mintegyhárom száz katonát —^ annak fele magyar, de a más fele, Isten

tudja hányféle nemzet — talán magok sem tudnák megmon-dani. Elég a, hogy már néki regimentje vagyon. Akinekpedig ott regimentje vagyon, a már az elmenetelnek az elsgrádicsára lépett, fképpen az idegenek közöl. A kis Ester-

házy is elment, akinek is az atyja már egynehány holnapja,hogy itt vagyon. —

Azt tudja meg ked, hogy Forgács úr elhagya bennünket.Nem tudom, ha az ide való lakást únta-é meg, vagy Bercsényiúri'al nem lakhatott egy városban. Lehet, hogy mindenik okoztaaz elmenetelét. Lengyelországba akar lakni. Nekem úgy tet-

szik, hogy illendbb lett volna a többivel itt szenvedni, mivelsemmi rövidsége nem volt. De kiki a maga kardjáról dézmáM^'Az elmúlt holnapban mi ismét a savanyúvíznél voltunk. Úgylátom, hogy mindenkor elmegyünk oda annak idejében. Enugyan nem bánom, mert még is telik az id.

Ugyan idtöltésért is ment volt a fejedelem egy törökúrhoz, aki kérte vila a fejedelmet, hogy menue hozzája, mivelott igen szép vadászó helyek vannak. A jószága öt mélyföldide, de csak két nap maradhattank ott. addig is a sátorok alól

ki nem búhatott az ember a sok ess miatt. Soha sem láttamvolt bialokkal vadászni, csak olt. A ház mellett egy tó lévén,

abban vagy húszig való bialokat hajtottak, és azokkal egészenfelkevertették a tót, és a sárból a kezekkel vonták ki az em-berek a sok halat. Nem lehetett úszni a szegény halaknaka sáros vízben. Török halászat! En, valami itt történik, min-denekrl számot adok kednek, csak no haragudjék ked, és

csak az egészségére vigyázzon. Többet is írnék, de ebédredobolnak, és a hajós megindul ebéd után. Azért maradok és

leszek a ked legkedvesebb és drágább atyjafia.

"" Tized, eredetileg azon tizedrész adót jelenti, melyet a ter-

meszt a földesurának vagy más felsöségnek adni tartozott. Tré-fásan valami jogtalanul elveszett vagy ellopott részt jelent.

?)6 MIKES KKLI?ME^f.

27.

iXLIIII

Rodostó. 16. Apr. 1722.

Szép dolog a háláadatlanság, és a restség. Már egynéhánylevelemre nem vettem választ, mi az oka? Beteg-é ked? harag-

szik-é ked? Nekünk nem kell úgy tennünk, mint a rossz háza-

soknak, akik háttal fordulnak egymáshoz, amikor nem jól van-

nak egymással. De, édes néném, most nem kell hnragudüi

reám ; mert mi most keserségben és sírásban vfi gyünk, és az

olyanokra nem kell haragudni, hanem még az olyanokkal

sírni kell. Azt nem kívánom kedtöl, inkább sírok ked helyett.

A mi szomorúságunknak pedig az az oka, hogy tegnap vet-

tük hírét a fejdf^lemasszonyunk halálának, aki is Parisban

18. febr. holt meg 4-3 esztends korában. ^'^ A való; hopy a

fejdelem szívesen bánja, de már epy nagy bútól megmeneke-dett; mert a fejdelemasszony áUapotján mindenkor kellelett

búsulni. A való, hogy igen keveset laktanak együtt, de a kö-

telesség mindenkor fenn volt, és a gondviselésnek meg kel-

letett lenni : noha a héjával a szegény fejdelemasszonynak

nagy nyomorúsággal és szegénységgel kelletett életét tölteni.

Édes néném, nem vigasztalására vagyon-é az egy szegénynek,

amidn azt Játja, hogy a fejdelmi nagy házból valók is szük-

séget szenvednek, és hogy ezekkel is úgy bánhatik az Isten,

valamint övéle, és ha ezek kenteiének szenvedni, is köny-

uyebben szenvedhet. Vájjon, ha a szegények mindenkor bol-

dogságban látnák a fejdelmcket és más nagy urakat, nemgondolhatnák-é azt felllök. hogy talán az Istennek rendelése

nem bír vélek, és alább nem teh' ti ket ? — —De itt még más rossz hírek is vannak ; mert a pestis itt

igen kezd sétálni. Azt mondják, hogy kcteknél bséggel vagyon.

Az egészségre, édes néném, az egészségre kell most igen vigyázni,

soha sem volt nagyobb szükségünk reá, mint most. Szüntelen

való [élelemben leszek kedért ; mert a nem tréfa Bercsényinek

két vagy három cselédje már megholt, a jezsuitájok is uiánnok

ment, aki méltó "" pap volt. Maga is az asszonynyal hozzánkjnek lakni, mintha már köztünk bátorságosabb volna : de én

nem bánom, mert a kis Zsuzsi közelebb lesz. Erre azt fogja ked

"^ Rákóczi neje, Karolina Amália, Károlynak, a hessen-rhein-

felsi hercegnek leánya volt, kivel Rákóczy 1606 ban kelt egybeKölnben.

"*' Derék értelomben.

TÖRÖKORSZÁGI LKVEI.KÍ. o7

mondani : Jaj I hogy gondolkodik iiyen pestises idben a z olyan-

ról"? Édes nném, amíg élünk, addig csak magunkban hordoz-

zuk a természetet, és az oldalcsontunkat '-" csak kell szeretnünk,

vagy akarjuk, vagy sem. Édes óldalcsontból való néném, arra

vigyázzon ked, hogy a csont egészséges legyen, és cintereraben'-'

ne vigyék. Azért nem kell a házból kimenni, otthon kell ülni,

és reméli) ük, hogy a jó Isten megtart bennünket. Ámen.

28.

XLIV)

liujuk álli, 24. Junii 1722.

Édes néném, éppen nem kell nevetnünk. Nézze ked, honnétírok, meglátja ked abból, hogy vagyon abban valami. Abban a

vagyon, hogy ide három mélyföldnyire kelletett jönnünk, és a

várost elhagynimk a pestis miatt. Vagyon immár két napja,

hogy itt vagyunk sátorok alatt egy nyomorú falu mellett. Ber-csényi úr minden pcreputyostól a faluban egy nyomorult udvar-házban, vagy is majorban vagyon pzállva. A városban a pestis

egészen elhatott. Vagyon olyan nap, hogy másfél száz embertis eltemettek. Közöttünk még senkit sem temettek, noha a

cselédek közül kettn is volt pestis, de kigyógyultak belle.Mindazonáltal máv tovább nem maradhatván a városban,

már két naptól fogvást itt táborozunk egész háznépestl.A való, hogy szép helyt vagyunk szállva, de az a rút nya-valya elvette minden kedvünket, és csak idétlenül nevetünk.Ugyanis ocsmány nyavalya ez ; reggel jól vagyon az ember,estve felé megbetegszik, és harmad napjára eltemetik.

Fed iránt is nagy félelemben vagyok ; mert tudom, hogyketekuél is nagy a pestis, de már ebben benne vagyunk, úsznikell amint lehet, és mindenek felett bízzunk az iirban; mertel nem hagy bennünket : így kell a keresztnek ritján járni.

A bujdosó magyaroknak a biíjdosásban is bujdosni kell, hogyvalamiben hasonlók lehessenek az Istennek bujdosó fiához. '--Ez-

után hogy lészen dolgunk. Isten tudja. Esterházy úr nincsenvelünk. Rodostóhoz közel egy rétre ment szállani sátorok alá a

•^" A ut érti alatta, minthogy az Isten a teremtéskor Ádámoldalcsontjából alkotta.

^-' Temet. Ciiiterem a görög-latiu coemete.rium szóból eredFranciául cimetirre, olaszult cimiterío.

^^"- Jézushoz, ki 40 napig tartózkodott a pusztában.

oS MIKES KELEMEN.

feleségével. Többet nem írhatok ; mert az írás is ízetlen, ami-csoda állapotban vagyunk. Az Isten tartson meg bennünket.Az életére és az egészségére vigyázzon ked. —

Majd elfelejtettem volna kednek megírni, hogy mi a szo-

morú állapotunkhoz való szín köntöst felvettük : mert mind-nyájan feketében vagyunk —• a fejdelemasszonyt gyászoljuk.

Amicsoda állapotban vagyunk, a bizonyos, hogy hozzánk illik

a gyász, haszinte senki haláláért nem viselnk is.

29.

(XLVI

Bújuk álli, 12. Aug. 1722.

Ne csudálja ked, ha az elmúlt hónapban nem írtam ; mertolyan szomorú állapotban vagyunk, hogy azt sem tudom, hatudok- é írni. Az elmúlt hónapban, aki confectumokat '"-^'^

csi-

nált, és aki kávét szokot fzni a fejdelemnek, reggel megfzvéna kávét, ebéd után megbetegedett, és harmad nap múlva a pes-

tisben megholt— hozzám pedig harminc lépésnyire volt szállva.

Ezen kivül a konyhamesterünknek két fia csakhamar utána

ménének. ítélje el ked ezekbl, hogy micsoda szomorú napokattöltünk itten. A félelem sokkal nehezebb talám még annál a

nyavalyánál is ; mivel az ember nem tudhatja a szempillan-

tást, amelyben abba eshetik este egészségesen fekszik le,

reggel betegen találja magát. Istennek hála egészségem jó

vagyon, de, minthogy csak a pestisrl vagyon itt a beszéd,

a már úgy felzavarta az elménket, hogy én mindenkor csak

azt képzelem magamban, hogy beteg vagyok, és az ilyen

képzelés félelmet okozván az elmében, szüntelen való uno-

dalomban és nyughatatlanságban vagyon az ember. Hány-szor feküdtem már úgy le, hogy nem gondoltam viradtát

érni, nem azért, hogy valósággal érzettem volna valamely

változást az egészségben, hanem azért, hogy az elmének nyug-

hatatlansága okozta az olyan gondolatokat.

Azt ne gondolja ked, hogy csak én vagyok így; mivel

mindnyájan ilyen állapotban vagyunk, és ilyen állapotban lévén

elitélheti ked, micsoda vígassággal töltjük az idt. Nem is lehet

fél órát a sátoromban tölteni, hanem a mezn való sok járással

töltöm az idt, hogy mégis valamivel múlassam magamat.

•*=* Csemegéket.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 59

A nevetés pedig olyan ritka nálunk, hogy ha még így leszünk

sokáig, a természet azt is elfelejteti velünk, és csudálni fogjuk,

lia másokat látunk nevetni. Hát ha még olyan városba men-

nénk, ahol mindenkor nevettek, aminthogy azt olvastam egy

régi városról, hogy a lakosoknak mindenkor nevetni kellett,

semmit nem mondhattak neveté.s nélkül — ha a tanácsban

valamely országos dologról végeztek is a tanács urak, de kiki

nevetéssel mondotta ki a voksát, egy szóval soha sem beszél-

hettek olyan nagy dologról, hogy nevetés nélkül beszélhettek

volna — az apjok, anyjok, feleségek, és gyermekek halálát egy-

másnak nevetéssel adták tudtára. A való, hogy nem szeretném

az olyan városban való lakást, de legalább innét egy olyan

városba kellene mennünk, hacsak egy hónapig is — de azt

gondolom, hogy talám még ott sem nevettethetnének megminket ; mert a mosolygás is nehéz nekünk.

És amicsoda processiót ^^* láttunk itt a minapiban, bizony

nem lehet látni könnyhullatás nélkül. Aztot pedig ezen szo-

morú halál okozta : Esterházy úr ide járván misére mindeninnepekben, s legutolszor úr színe változása napján ^-' itt misét

hallgatván, és ebédet evén, estve felé lóra ült, és visszament,

ahol a feleségével volt szállva egy réten. Itt ebéd után nagyffájást éizett, de mi nem is gondoltuk, hogy még a veszedel-

mes legyen, a pedig már a pestisnek jele volt, és harmad napmúlva csak halljuk, hogy pestisben megholt. Azt a hírt a fele-

sége hozta meg nekünk, aki is mibent halva látta az urát, nemtudván mitév legyen abban az elbódult állapotjában, kapja

magát egy szolgával, és egy kis leánynyal, oda hagyja az ura

testét, és mindenütt gyalog két mélyföldnyire j hozzánk. Ami-dn megláttuk ezt a keserves processiót, nem lehetett nemkönnyezni szomorú voltán annak a szegény asszonynak. A fej-

delem visszaküldötte az asszonyt, és tett rendelést az úr te-

metése fell. Mindezek után hogy lehetne legkisebb jó ked-

vünk is? De, nem hogy jó kedvünk, de tartozunk holtig

megemlékezni errl a szomorú állapotunkban való létünkrl,

aminthogy soha el sem felejtem, és mindenkoron eszembefog jutni, hogy micsoda napokat töltöttünk itt el.

De minekeltte elvégezzem levelemet, lehetetlen, hogy megne írjam kednek az égést, amely bennünket megijesztett volt,

haszinte sátorok alatt lakunk is ; mert a minap a cselédek egyvászonból való palotát gyújtottak itt meg, nem tudom mifor-

^** Processio, ünnepi menet, különösen akatboHkns egyliázban

divatozó szokás.^'^^ Augusztus hatodika.

C<() MÍKKS KRI.ÉMRV.

mában, a gyertyát melléje tették volt, egy szempillantás alatt

egészen meggyúlt. Zsihrik lukott benne, és alig szaladha-

tott ki alóla, a partékáját is kikaphatták — de nem lehetett

szebb égést látni, mint a volt ; mert a sátor sokféle színmateriákkal lévén felcifrázva, a láng is mindannyiféle színt

mutatott. Az égés nem tartott fél fertály óráig, de olyankevés id alatt elég drága palota égett^ el. mert egy olyansátor legalább két ezer tallérba kerül. Édes néném, adjuk a

kházra a pénzünket, és ne a vászon palotám. Kívánom,hogy az Isten tartsa meg kedet.

30.

Rodostó. 13. Apr. 1723.

Édes néném ! micsoda feledékeny nyavalyában voltam ed-

dig, hogy elfelejtettem kednek megírni a szegény Horvát Fe-

renc '^'' halálát. Vagyon már két hónapja, hogy elhagyott ben-

nünket örökösen. Ezt a hírt régen tudja ked, de azt is tudja

ked, hogy egy emberséges embert vesztettünk el, aki még hat-

vankilenc esztends korában is igen frissen bírta magát és

jó kedvíi volt — nem is volt vígabb közöttünk náláná). —Micsoda szép dolog a jó természet ! Nem kell csudálni, ha elfe-

lejtette volna is a maga hazáját ; mert, a ki 43 esztendt t(>lt

idegen országban, azt is elfelejti, hogy hová való.

De attól tartok, hogy ismét itt temetés ne legyen, /s a

szemét bé ne hunyja egy úri ass7ony, aki ifjú lett volna Ábra-

hám idejében : de mostanában hatvankilerc esztend semmiékességet nem ád, és egy olyan korban lév asszonynak nemszükséges befedni az orcáját azért, hogy valamely gondolatokat

ne okozzon. Mindezekbl észre veheti ked, hogy Bercsényiné

asszonyról szól az írás, aki is szemlátomást fogy, és mintegyolvad. Azt tudj) ked. hogy ilyen ids korában is mindenkorpiros ábrázatja volt, de mostan á' an egészen elhalványodott, és

maga is veszi észre, hogy nem sokára lekaszálják a szénát. Ed-

dig legkedvesebb bsszéllgetése is a vissza való menetelrl volt,

de már látja, hogy hamarébb meglátja mennyországát, mintMagyarországot. J^izony jobb is az els a másiknál : de mit

'-" Horrálh Feronc mint R;'ikóc/,i követe Pápaival és Szalontai-

val ment Törökországba 170()-bau. Abdul Kerim pasa szívesen

fogadta az ajándékot hozott követeket s ügyöket pártfogásába

vette.

TÖRÖKORSZÁGI J.KVKLEl. 61

ártana Magyarorsziigból mennyországba ineuni? Elég n, hogy,

amicsoda íillapotban vagyon e<; az úri asszony, azt gondolom,

hogy az örökös hazájába megyén most minden órán. Kit ad-

junk azután líercaényi úrnak"? Gondolkozzék ked addig felle,

és írjon ked valami híreket ; mert itt semmit sem hallunk.

31.

iXLVlIliRodostó, 26, Apr. l'i^S.

Edes néném, akármennyit éljen az ember, akár micsodakedvére töltse napjait, de mindazoknak a halál a vége. SzegényBercsényiné asszonyom is azon végezé el életét, aki is máregynehány napoktól íogvást betegeskedvén, és nem annyira

szenvedvén fájdalmakat, mint a természetnek magában való

elfogyását, aki is mint a gyertya, úgy aludt eltepnap három óra

felé dél után. Már észre vettük, hogy csakhamar elalszik, holmikérdéseket lettek tölle a rendelése iránt; az urunk az ágyamellett volt, és mindenre megfelelt, és söt még akart valamit

mondani a fejedelemnek, már el is kezdette volt, de egykét

szó után csendesen kimúléke világbcJl alig vettük észre halá-

lát. Sokat kívánkozott szegény mulandó hazájába, de az Isten az

örökös hazájába vitte. Úgy tet-zik, édes néném, hogy hatvanki-

jDC esztend múlva ceak gondolkozhatott arról a szent hazáról.

Azt elmondhatni arról az úri asszonyról, hogy igen jó erköl-

cs ájtatos asszony volt, az: is elmondhatni, hogy midenkornagy méltóságban élt, és a szükségnek csak a hírét hallotfa.

Nem is lehetett másképen, leginkább a mikor Draskovichné, és

Ei-ddicé volt, a harmadik urával is mindenkor bvségben volt

még mind ebben a bujdosásban is. Ma tettük koporsóba sze-

gényt, és gondolom, hogy a jesuitákhoz viszik bé innét Kostan-

cinápolyba tudom, hogy ott lesz kei a temetésen.

Tudom, hogy már azt várja ked, hogy megírjam, micsodaállapotban volt az úr az ilyen szomorú órákban? Amidn az

asszony betegeskedett, igen igen tudta kedvét keresni, és a

midn lialáláu volt, akkor úgy történt, hogy aludt — nemakarták felkölteni, hogy jelen ne legyen. Amidn felébredt

6s megtudta, hogy a szegény asszony nincsen már a vilá-

gon, akkor, a való, hogy egy keveset könnyezett. Mi azt gon-doltuk, hogy majd nagy zokogásokat fog tenni, de sokkal

csendesebben volt, mintsem gondoltuk volna, és a keserségmeüett a ládákról gondolkodott. Ilyen a világ ! Vájjon nem

62 MIKES KELEMKN.

házasodik-é még meg? Itt nincsen más leány, hanem Zsuzsi,

és két özvegy asszony. Zsuzsihoz pedig más is tartaná közit,

de a ki gazdagabb, a hatalmasabb. Most ez elég; mert aszomorú dolotíról nem kell hosszú levelet írni.

32.

(Li

Rodostó, 15. Octob. 1723.

Hol vannak a muzsikások? Fújják el a tehénhús nótát,'^'

és vonják el a menyasszony táncát. '^-^ Mindezekbl elítél-

heti ked, hogy ma itt házasság lesz. De azt is jó megtudni ked-

nek, hogy lakodalom nem lesz, és hogy csak száraz kortyot nyel-

nek '^* a mái lakodalomban, talán a menyasszonynak semleszen jobban dolga. Elég a, hogy ma esküdt meg Bercsényi úr

Zsuzsival, két vagy három bizonyság eltt, de azt is titkon.

El Ítélheti ked, micsoda örömben vugyon Zsuzsi. Aki is

bizonnyal megérdemli a grófné titulust, és az Istennek iránta

való rendelését lehet csudálni, aki is micsoda úton veszi

gondviselése alá az idegen országban lev árvákat

!

Édes néném, azt is éhez teszem, hogy mi jól vannak az

olyanok, akiknek elég vagyon a ládájokban ; mert Bercsényi

úr nem annyira a szükségért házasodott meg, mint azért, mertmódja van benne. Mert üsmerek én olyat, ked is üsmeri,'-^'' hogynagyobb szüksége volna a házasságra, mint Bercsényi úrnak,

de non hiihrl pi'cuiildm. '•'" És nem csak a búcsút járják

pénzzel, hanem a menyasszony táncát is. — —

'^^ Tehénhnsnóta egy különös zenedarab, melyet csak lakoda-

lom alkalmával és pedig akkor fújtak a zenészek, mikor a tehén-

hus került az asztalra.12S ^ menyasszoiiy tánca szintén iljen alkalommal játszott

zenedarab volt, melyre a menyasszony elbb a völegénynyel, az-

után a násznéppel táncolt. Ezen kifejezések névcserével házasság-

kötést jelentettek.'^•* Száraz kortyot nyelni olyan ígéretet jelent, mely csak ke-

csegtet, de melyet nem teljesítenek.13" Mikes itt magát érti, mint ez késbbi leveleibl kitnik.'^' Nincs pénze.

TÜRÖKORSZÁUl LEVELKI. 63

33.

(LXIDRodostó, 11. Junii 1725.

Eleget nevettem, édes néném, a ked udvaros köszönetin,

mintha ón azt megérdemlettem volna, és mintha valamely új

dologra tanítottam volna kedet: de el kell vennem és meg kell

tudnom, liogy a ked köszönete csak an*a való, hogy bátrabbankinyissam a tudományomnak erkélyit. Jó némelykor megbáto-rítani az embert; mert sokan vannak olyacok, akik szégyenlik

világosságra tenni gondolatjokat; noha jobban gondolkodnaksokszor, mint azok, akik aztot csak bátran kipökik.

Arról igen okosan gondolkodik ked, hogy úgy szeretné

neveltetni a fiát és leányát, valamint ott Pérában nevelik a

franciák. Édes néném, ott pedig csak kereskedket lát ked: de

az országokban kellene látni, hogy a nemesember gyermekeitmint nevelik. A való, hogy nekik magok királyok vagyon, és a

hol mindenféle tudományok és mesterségek virágoznak. Az is

való, hogy egy országnak a boldogsága az ifjakat való jó nevel-

tetésekbl áll a hadakozást, a tudományokat és a mestersé-geket akkor kezdik tanulni. A mi boldogtalan országunkbanmindezekre alkalmatossága nincsen egy ifjúnak, noha mind-ezekre olyan alkalmatos volna, mint akármely nemzet. Mind-azonáltal úgy tetszik, hogy mégis jobban lehetne nevelni az

ifjakat, ha az atyák arról jobban gondolkodnának. Noha köz-lök sokan tudatlanok, és egy vaknak nehéz a világtalant vezetni.

J)e, ha magok is a tanulást jobban szerették volna, a fiakot

többre taníthatnák; mert egy jól neveltetett és oktatott ifjú

a fiát is a szeiént neveli. Mert ugyanis nézzük el, hogy ne-

veltetnek nálunk az ifjak közönségesen ? Legalább tíz vagytizenegy esztends koráig a faluból ki nem megyén, hanemaddig a falusi iskolában jár — addig az ideig megtanul ol-

vasni, de az olvasással sok paraszti szokást is tanul. Ha is-

kolában nincsen, otth .n egyebet nem lát, hanem mindenhéten hétszer az apját részegen látja, aki nem tördik azzal,

hogy a fiába valamely nemesi és keresztényi jó erkölcsöketoltson, és csak a cselédekkel való társaságban hagj'ja. akik-tl mindenféle rossz szokást és rossz erkölcsöt látván és ta-

nulván, azok benne csaknem holtig megmaradnak, és a nagyparasztságban való neveltetése miatt azt sem tudja, ha nemesember gyermeke é? Talám meg sem tudhatná másként, hoghacsak a jobbágyok kis uroknak nem neveznék.

Tizenkét vagy tizenhárom esztends korában valamelj'

64 MIKES KKLEMEN.

collegiumba beplántálják, ahonnét buszonnégy vagy huszonötesztends korában szabadul ki. Olyan idejében, amelybenmásutt már az olyan ifjú jó deák, jó historicus, a gyeometriát,

a gyeographiát szükségéhez képest tudja, és már jó hadi tiszt

;

nem csak hadi dolgot, de országos dolgot is bízhatnak reája. Demár vigyük haza pompával a mi huszonöt esztends deákun-kat a collegiumból és nézzük meg, hogy annyi tanulás utánmit tud, és hogyha használhat é valamit tudományával az

országnak vagy magának ? Legelsben is a mi deákunk azonigyekszik, hogy cifra köntöse és paripája légyen — egynehánykönyvit és philosophiáit valamely almáriomba eltemetvén,azutánfaluról falura bejárja az atyjafiait — Aristotelesnek ^^- ott egynéhány terminusit kipöki, de deákul már szégyenlene beszél-

leni azért, hogy az asszonyok tanuló deáknak ne tartsák. Azatjjafiainál mit csinál? Leghasznosabb beszélgetése a vadászat-

ról, a lovakról vagyon — ha asztalnál vagyon, nagy gyalázat-

nak tartaná, ha jól nem innék, és még deáknak tartanák, hamagát mentegetné — ebéd ixtán vagy az asszony vagy a leá-

nyok házában bontja ki, amit Virgiliusból ^''^^ vagy Ovidiusból ^^*

olvasott. Eszerént felróván az atyjafiait, és közöttök egynéhányrészegség után megmosván torkát a deák szótól és az iskolai

portól, ismét haza iromtat '•^•"' azzal, amit az atyjafiaitól tanult.

De mit tanult? azt a tudományt eléveszi, mihent az apjához

vendégek érkeznek ; mert legnagyobb gondja is a lesz, hogy az

apja vendégeit megrészegítse, és az apjától is azért dicséretet

vegyen más nap. E szerént tölt el két vagy három esztendtvagy a vadászatban, vagy az italban, és amit egynehány esz-

tendkig tanult, azt egy kevés id alatt csaknem mind elfelejti.

De mit tanult volt annyi esztendkig? csak a deák nyelvet, és

egyebet nem tanulván, annak házánál hasznát nem sokat veszi -

és a gazdagságban olyan tudatlan, mint mások És a phisi-

kájából annyit nem tad, mint a molnárja, a kovácsa, nem tud-

ván csak annak is okát adni, hogy miért hinti meg vízzel any-

'^- Aristotelcs Görögországnak egyik nao;y bölcselje és termé-szettudi'isa Sztagirában született, Khalkidike szigetén 384ben Kr. e.

azért gyakran csak Sztagiritának is nevezik. Némelyek szerint

400, mások szerint lUJO Íratott liagyot hátra.133 Vh-gilius Maró, elsrend római költ, szül. Andesben,

Mantua mellett, 70-beu Kr. o. Fomunkája /lt'm;ií;^ hsköltemény,ll2 énekl)en.

^^* Oridiiiíi Naso, jeles római költ, szül. Sulmoban 43-baii

Kr. e irt olégiákat, epistolákat, de legkiválóbb mve a Mctamur-]>ho!<es (Átváltozásoki cím költeménye, IH énekben.

líis Nyargal.

TÖRÖKÜKSZÁÜI LEVELEI. 65

nyiszor az ég szénit. Annyi deáksága után csak azt is a tiszt-

tartójától kell megkérdeni, ha a szöllöje délre, vagy északra

feksziké"? Kérdjük már aztot, hogy mikor fogja hasznát venni

a logikájának, ha megházasodván a gazdaságakor annak

semmi hasznát nem veszi'? Az országgylésiben elmenvén, az

ország dolgához nem tud nagy csendességben kell hallgatni

a végzéseket, mivel, ha ott úgy disputálnána'", mint az iskolá-

ban, azonnal is felugranak székérl és felkiáltaná : Nego majo-

rem. '•^'' De azokhoz nem értvén, olyan tanácsot kell adni, hogy

hányják el az emberft. Nem hogy azt tudná, hogy miben áll az

ország haszna ; de azt sem tiidja, micsoda országok szomszédi

Erdélynek? hogyha a Maros a Tiszába foly-é elsben, vagy a

Dunába? de hol ? a meg más kérdés volna. Mindezekbl látjuk,

hogy a nyolc vagy kilenc esztendeig való tanulásnak se maga,

se az ország hasznát nem veszi ; mert a deák nyelvnek úgyvennék hasznát, ha a hadakozásról, az ország igaz itatásáról és

más tudományokról való könyveket olvasnának. De így a miphilosophusunk e,^ykét esztend múlva olyan tudatlannálészen,

valamint a gondviselje, és ha tisztartójának nem kelletnék

írni, talám az írást és az olvasást is elfelejtené. Nem akaromezekbl azt kihozni, hogy a deák nyelv haszontalan volna, ha-

nem csak azt mondom, hogy egy nemesembernek idvesztés

annyi esztendkig csak azt a nyelvet tanulni; mivel a melleit

más egyéb hasznos tudományt is tanulhatna : egy paraszt em-

ber gyermekinek még haszontalanabb, és jobb volna, mihentírni és olvasni tud, valamely mesterséget tanulni ; mivel a

mesterségek és a kereskedések hajtanak hasznot egy országban.

Tudom, hogy a mi országunkban egy ifjúnak más tudománytnem lehet tanulni ; mert nincsenek arra való coUegiumok, mint

más országokban, ahol egy huszonöt esztends ifjú négy vagy

ötféle tudományokat tud, és egy közönséges ifjri két vagy há-

rom mesterséget De lehetetlent nem kell kívánni a szegény

erdélyiektl: nem is kívánok. De az atyák nagy számot adnakazért, hogy a fiakot nagyobb gondviseléssel nem nevelik, és a

nemesi jó erkölcsre nem ingerlik még eleinte, hanem még pél

dát adnak a részegeskedésre, a feslett és tunya életre. Ha a fiakot

csak arra vennék is, hogy a deák könyveket magyarra for-

dítsák, úgy a tanulásokat a közönséges jóra fordítanák ;mi-

vel sokan vannak olyanok, akik arra alkalmatosuk volná-

' "' Tagadom a ftételt. A syllogismiis elsu tétele(propositio ma-

jor) ; második az altétel (pr. miuor), harmadik a következmény (con-

clusio).A ftétel tagadása,— tagadása az okosl ódás helyességének is

Mikes Kelemen. ^

66 MIKES KELEMEN

nak. És hacsak egy könyvet fordítana is meg életében, azz: 1

mind magának, mind másoknak haszálna, és látná valamelygyümölcsét annyi esztendeig való tanulásának : de a sok liejje-

hujja, a kopó, a virradtig való ital mindezekre idt nem ád,

és nem engedi, hogy az elme valahogy hasznos dologban fog-

lalja magát. És ha megvénül, jó tanácsot sem tud adni ; mertifjúságát haszontalan töltötte el — és egy tudatlan tanács úr

olyan egy országban, mint egy üres hordó a pincében.

De, édes néném, most veszem észre, hogy miben töröma fejemet. Mindazonáltal, mint hazafia, azt akarnám, hogy atudomány oly köKönséges volna nálunk, valamint a tudatlan-

ság. De akármely hosszú levelet írjak is kednek errl a do-

logról, azzal a mi ifjaink szokásokat meg nem változtatják,

se az atyák az asztalnál való régi bevett rendet el nem hagy-ják. Kednek pedig azt javallom, hogy a fiának olyan tudo-

mányokat adasson, amelyekkel használhasson az országnak.

Én eleget prédikáltam a fiakról, azért leszállok a predikálló-

székból, és menjen lel ked is oda predikállani a leányokról —a kedet illeti ; mert a leányok neveltetésére úgy kell vigyázni,

valamint a férfiakéra; de még többet mondok, és azt mon-dom, hogy jól oktatni a leányokat olyan szükséges, valamint a

férfiakat, és az egyike oljsm hasznos az országnak, valamint a

másika. Hogy lehet a? Nem igazé az, édes néném, hogy egy

jól nevelt, jól oktatott eszes leány asszonynyá változván, a fiát

is mind jól tudja nevelni, oktatni, tanítani és aztot az ország

szolgalatjára alkalmatossá tenni ? Ergo, ^^' hasznára vagyon te-

hát az országnak, ha a leányokat jól nevelik és oktatják.

A régi rómaiak megajándékozták az olyan anyákat, kik a

haza szolgalatjára jól nevelték fiakot. Errl többet nem írok,

és többet nem írhattam volna, ha szinte fiam volna is : de

nincsen, és azt bánom. De azt is bánom, hogy ma ismét sá-

torok alá jöttünk lakni ; mprt a napokban visszamentünk volt

a városba. Itt kell a vászon alatt pergelödni, '^'^ és úgy süt a

nap minket, valamint a koldus lábát sütik a tznél. Édes né-

ném, az egészségre vigyázzunk, és mondjon el ked egy olva-

sót érettem ; mert a sok fülbemászóval '•"' tele a sátorom.

i=" Tehát.13S Erdélyben liasziiált alakja pörkölödui igének.''"' Fülbrmúsz, gcszteiiyeBzíiiü, fényes rovaifaj, mely a fák

levelei és kérgei alatt lart('zkodik s a növények nedveivel és ^'yü-

mölcseivel él s melyrl azt tartják, hogy az emberek füleibe sze-

ret mászni. Fogóalakú farka miatt latinul /urficula miriculariu.

TÖHÖKORSZÁÜI LKVKLEI. 67

34.

(LXVIiRodostó, 29. Octoh. 1725.

I\Ja íi szegény Bercsényi úr látogatására voltunk, aki is ép-

pen olyan állapotban vagyon, valamint Jób '"^ volt, csak éppenabban külömbözik, hogy az ágyban fekszik, és nem a ganédom-bon; mert nincsen olyan rész a testében, amelyben valami

épség volna. A lábaiból a víz kifolyván, a rothadás szállott

belé. Megesik az embernek a szíve rajta, amidn látjuk, hogymetélik le a rothadt húst szárairól. És midn halljuk jajgatni

s ordítani a nagy fájdalomban, úgy tetszik, mintha a régi

mártiromokat '^' látnám a kínokban. A bizonyos, hogy ki bemmondhatom azt keduek.hogy micsoda irtózással kell azt látni;

hát még micsoda kínban vagyon az, aki azt szenvedi? De a

test fájdalmival a lélek gyógyul és az irgalmas Isten az lábaiba

tette a purgatoriumot ^*- meg akarván menteni a más vilá-

gon lévtl. Azért már nincsen is legkisebb reménység életé-

liez — hogy is lehetne, amidn mind bell, mind kívül rot-

hadni kezd. A testamentumát már megcsinálta. Es a szegény

Zsuzsit ítélje el ked, hogy micsoda szomorúságban vagyon.

De azt el lehet hinni, hogy nem marad nyomorúságra. Mint-

hogy e szomorú levél, azért most nem is írok többet; merta szomorú levélnek igen rövidnek kell lenni. — —

35.

(XLVII)

Rodostó, (i. November 1725.

Édes néném, itt most elég sírás, rívás és zokogás vagj'on.

A szegény Zsuzsi özvegyen marada, és Kajdacsinéból mindeu-

'*^ Jób az ü-testamentom egyik tanító költeményéuek hse,ki sok csapást szenvedett megadással és Isten akaratjában való

megnyugvással, mondván : «Az úr adta, az úr elvette, legyen az

akarata." Ót szokták a valódi türelem és megnyugvás minta-képéül felállítani.

itx Vértanukat.^*- Tií;ztitóbelyet ; ez a túlvilág azon lielye, hová azon lelkek

mennek, melyek a földön bnükért még eleget nem szenvedtek,még meg nem tisztultak.

68 MIKKS KELEMKN.

féle nedvesség a szemén foly ki, amennyit a ma sírt. Méltán is,

mert a szegény Bercsényi úr a bujdosásának végit szakasztván,

ma reggel hét órakor elhagya bennünket. Mind holtig az el-

méje helyén volt. és egy keresztényhez illend halállal múltki e világból. E már elvette sok szenvedésinek jutalmát, és

nem szükséges szánni ; hanem azokat kell szánni, akiket

árvául hagyott itt idegen országban. De azokra is gondja lé-

szen annak a nagy cselédes gazdának, aki soha meg nemhal. A mi urunk mindenkor mellette volt, és hozzája való barát-

ságát holtáig megmutatta.Micsoda ez a világ? és miért kapunk annyira rajta?

A benne való életnek kezdete nyomorúság, a közepe nyugha-tatlanság, a vége fájdalom és szomorúság. Ez az úr, éltiben.

való, hogy szenvedett, de sok világi jókban is^ volt része.

"Való, bujdosásában holt meg, de nem szükségben. így fogyunkel lassanként, mert már itt elég szegény bujdosókat temet-tünk el. Ezután még mint lesz? Hadjuk a jó atyánkra, és

mondjuk azt, hogy nem érdemli ez a viblg, hogy hozzájakapcsoljuk magunkat; mert akármely gyönyörségben úszunkis, de abból ki kell kelni, és azt elhagyatják velünk.

Elmúlt gyönyörség csak snhajtást okoz,

Jelenvaló pedig liasonLi árnyékhoz,A jövendbelin kapsz bizonytalanhoz :

Ah ! mért hasonlítod magadat boldoghoz ?

Aztot már megmondottam, hogy a szomorú levélnek nemkell hosszúnak lenni. Ez elég szomorú ; mert itt a halálról

kell beszélleni, azért el kell végezni. Tudja ked micsoda nagydohányos volt a szegény úr — mind holtig is dohányozott

:

mert laalála eltt két órával egy pipa dohányt kiszívott

de megholt, kedet pedig az Isten sokáig éltesse. Ámen.

36.

(LXVIII)

liodostó, l'l. Norcmh. 17^5.

Azt ne csudáljuk, édes néném, ha a szegény úr megholt.

A való, mindennek meg kell halni ; de ennek még inkább megkelletett halni, mintsem másoknak; mert holta után testét fel-

bontották, de annak legkisebb íze ép nem volt, és a bels

lészei el voltának rothadva. Nem tudom valójában, ha azért

TORüKOUSZAGI LEVELEI.

nem vitték- ó a testet Konstancinápolyban. hoííy sok költségbe

került volna, vagy azért, hogy nem engedték meg. De azt

tudom, hogy egy kis görög kápolnában temették el. A testa-

mentumát felnyitották, Zsuzsinak ezer aranyat hagyott és

holmi portékát. A cselédinek is hagyott, még nekünk is,

holmi portékát. Nekem a megholt felesége nádpálcáját

hagyta. Nem kell az ajándékot tekinteni, hanem azt kell te-

kinteni, hogy ki adja és mint adja. A több ládabéli portékája,

köntösök, ezüst- és arnnymíves portéka a fiára szállott. a

melyek mind együtt egy asszonynak kedvére lehetnek.

Mindenikünk azt gondolta, hogy kész pénze felesen vagyon;

de holta után megcsalatkoztunk benne. Mindazonáltal ennek a

generá'isnak többje volt, mintsem a régi római generálisoknak.

De most veszem észre magamat, hogy Rodostón kezdettem

el levelemet, és azután a régi rómaiakhoz repültem. De vissza

kell repülni, mert én azt a régi szokást vissza nem hozom, se

a mostani generálisokat az eke mellé nem tehetem. '" Azért

visszátérek Zsuzsihoz, és azt mondom kednek, hogy üsmerekolyat. *" aki Zsuzsival le akarná már is tetetni a feketét, de

nem akarja. Nem tudhatom az okát, noha azt tudom, hogymég leány korában is szerették egymást. — Attól van-é, hogya grófné titulust nem ak^irja letenni: vagy attól van-é. hogya legénynek nem igen villog ládájában az arany ? De elég a,

hogy nincsen kedve hozzá ; noha a szeretet megvagyon. Mint-hogy keresztények vagyunk, mondjuk azt, hogy akit az Isten

valakinek nem rendelt, aztot nem is fogja bírni. — Mi hír

vagyon ott keteknél? mert innét mindenkor szomorú hírt

írok. Jól vagyon- é az egészség?

37.

(LXXV)Rodostó, 18. Julii 1726.

Mi az utolsó levelemtl fogvást bementünk voltavárosban; mert a rút idk behajtottak, és a vászon házainkat

meglyuggatták. De tegnap ismét más ellenség hajta ide bennün-ket, aki eltt a Dárius hada is elszaladott volna. Jaj, édes né-

ném, micsoria rút nyavalya az a pestis! ma jól lenni, holnap

meghalni, éppen nem vígasságra való állapot. Nem tudom, ki

'" Nem épen gúuy nélkül céloz ezen hivatkozással Cinciiina-

tvisra, uiidn az idejebeli generálisokat szeretné az eke mellé

tenni.'** Magát érti.

70 MIKES KELEMEN.

hozta közinkben azt a nyavalyát. De bár ott maradott volna, a

honnét jött ; mert már sok nyavalyák vannak olyanok, a

melyek idvel hatnak el más országokra : példának okáért

azt tartják, hogy a himlt a saracénusok '*"' hozták Európába.Azt a nyavalyát Amerikában a vad emberek csak azoltától

fogvást üsmerik, a miolta az európaiak hozzájok járnak --

a pedig nem régi dolog.

De mi szükség nyavalyáról bcszélleni, másról beszéljünk.

De amit akarok mondani, énnekem a sem örvendetes dolog

;

mert a kis özvegy Zsuzsi csak készül, és valamennyi portéká-

ját látom, hogy a ládában teszi, mintha annyi kést verne a

szívembe. Tudom, hogy kedazon nem tördik a ked kegyetlen

szokása ezerént : de legalább egy kevéssé szánjon ked, ha nembánja is. Én eleget vagyok azon, hogy megmaraszszam. Gon-dolom, hogy talám a szíve is azt tanácsolja néki: de az elméjit

nem nyerhetem meg; mert a szeme hozzá szokott a tele ládá-

kat látni, az urának pedig az erszénye sokkal kövérebb volt.

mint az enyim. ü, ha engemet cirókál is. de jövendre néz —az ezer aranyat, a melyet hadtak néki, félti, hogy id eltt el

ne keljen. Tudja, hogy én ahoz semmit sem tehetek — látja,

hogy miaden szerencsém, jószágom jégre vagyon építve. Azért

nem a szívtl, hanem az elmétl kér tanácsot: mit szóllhatok

ez ellen ? mert a bizonyos, hogy az okosság jobb tanácsot ádnékünk, mint a szívünk; mert a szív csak a jelenvalót suhajtja :

az okosság pedig a jövendrl is gondolkodik. A mi mostaniállapotunkban pedig arról igen kell gondolkodnunk, és nekünkbujdosóknak inkább, mint másoknak, kik jószágokban fülelnek,

amelyeket csak a halál veszi el tUök. És így semmit nem szólha-

tok a Zsuzsi szándéka ellen ; mert, amint a francia példabeszéd

mondja, kinekkinek kell tudni, hogy mi f a fazakában : az énfazakamban pedig semmi haza-menetelre való reménségem nemf. Miért kívánnám én azt, hogy valaki a maga szerencsétlen-

ségén kivül az enyimet is viselje ? Még eddig ezt a mondástnem ízelítettem meg: hogy «végy el te engem szegény, ketten

leszünk szegények». Akinek tetszik, kövessék, nem bánom:de mások se bánják, ha nem követem. Édes néném engeddmeg, hadd végezzem el ezt a levelet; mert olyan meleg vagyon,

hogy attól félek, a nap ma fel ne gyújtsa a sátoromot. A ház-

ban pedig hvösebb lévén, énnekem hosszabb választ írha-

tunk. Édes néném, vigyázzunk arra a drága egészségre.

"^ A szaracén eredetileg Boldog Arábia nyugati részén lakott

nép, melynek nevét a középkorban aztán az egész arab népre,

st tágabb értelem beu az összes mohammedánokra ruházták.

TÖRÖKORSZÁr.I LF.VRí.KI.

38.

(LXXVI)Rodostó, 17. Sept. 1726.

YAes néném, megbocsáss, hogy már tíz esztendtl fogvást

nem írtam, vagy nem írhattam — vagyis csak azért, hogynem írtam ; mert írhattam volna. Mondd meg édes néném,hogy mért nem írtam ; mert én nem tudom - alkalmatos-

ságom elég volt — a dolog meg nem gátolhatott, ha nema sok heverés és dohányzás. De. hogy meggyónjam és vall-

jam igazán, nem más mulattatta el velem, hanem a haloga-

tás: a halogatást pedig a restség okozza.

A való. hogy az elmúlt hónapnak minden résziben és rán-

cában csak a restség nem engedte, hogy írjak. De. ha mentenilehetne a ked ítélszéke eltt magamat, azzal menteném, hogynagy melegek jártak — e nem elég mentségé ? Mint egy igen

kövér pap azon kérte a királyát, hogy ne mondasson véle nyár-

ban misét; mert sokat izzad, és elrontja a misemondó ruhákat.

De édes kemény ítél biróném, erre a mostani hónapra jobb,

vagyis inkább hidegebb mentségem vagyon: mert az elején és

kezdetén a hónapnak azt gondoltam, hogy hideg étek lesz

bellem : de csak háromszor vagy négyszer jött reám. az is

harmad napban egyszer. De itt ilyen nagy melegekben is min-den ember reszket a hideg miatt; mert itt mindent a hideglel. Leginkább az urunkon búsulunk, akin harmadnapi hidegvagyon. '*'' Éntlem ma búcsúzott el. Ugyanezekre való nézveis kelletett tegnaptól fogvást a vászon házakat elhagv'ni. és a

városba költözni. A sok cseléd között sokszor alig vagyon egy.

aki a fejdelemnek szolgálhasson. A jó tííz mellett a szakácsokreszketve fznek. De, Istennek hála. nem veszedelmes hideg-

lelések, és nem tartósok. A mi szegény urunkon nem annyiraa hideg már. mint a nagy ertlenség vagyon, és reményijük,hogy Isten meggyógyítja. Mindazonáltal keresztényebb mó-don gondolkodik, mint mi ; mert készííletibl kilátszik, hogyörömest mégyen. ha Isten kiszólítja a világból. Árravalónézvemeg is csinálta a testamentumát: de az Isten éltesse. Néné-

""^ Kodostótól kezdve délnyugatra Enosig és innen a Maricamentén Filippopolig részint a mocsárok, részint a rizsföldek böntözése folytán keletkezett miazmatikns kipárolgás e vidéket a

mocsárláz (uialaria) fészkévé tette. Ebben a bajban bujdosóinkmindnyájan szenvedtek, s úgy látszik líákí'czi Ferencnek vala-

mint fiának Józsefnek is halálossá vált betegsége ennek tulajdo-

nitandti.

"ZiJ MIKKS KÉLEMEÍJ.

kám, tudódé mivel gyógyítottam én meg magamat? Egy erdélyi

drága orvossággal. Minden nevetett véle. fképen a fejdelem,

mikor megmondottam. Az a drága orvosság pedig a káposzta-

leves — ha e használ, mért kell az indiai drága orvosságok után

járni? De már most nagyobb hidegleléstl félek, amely nagyobblesz az elsnél, és a melyet egy hordó káposztalév sem gyógyít-

hatja meg; mert három vagy négy nap után Zsuzsi Lengyel-

ország felé indul. Meglátom-é valaha, vagy sem? Isten tudja.

Ugyan szép állapot, mikor az ember bújában meg nem hal

;

mert másként négy nap miílva el kellene engemet temetni —azt Zsuzsi sem akarná, hát oztán ki írna néki? Hát ö kinek ír

azután? — Elég az édes néném, hogy szívesen bánom tlevaló megválásomat. Ha akarná, itt maradhatna vagyis

inkább az Istennem akarja, hogy akarja. Mindennek rendelés

szerét kell végbe menni, és ahoz kell magunkat alkalmaztatni.

Azt írod, édes nénékám, hogy micsoda ember az a francia,

aki nem régen jött hozzánk; mert igen hazug. A colonellus ''^

volt a muszka cárnál, de ott kiadtak rajta, mert senkivel megnem alkudhatott. Mindennel azt akarja elhitetni, hogy min-dent tud, és mindent látott. Ha húszat szól, a tizenkilenc

szava hazugság. Már itt némelylyel elhitette, hogy ö tud

aranyat csinálni. Gondolom, amint látom, hogy talán meg-akad itt közöttünk ; mert az olyan sok beszédíí, sík nyelvíi

sehonnain itt igen kapnak. Annak a neve Viguru. ^^^ Édes

néném, jó étszakát — bona sera !

^*^

'*" Colonellus (a francia cotoiíel-höl) ezredes.^*8 Ennek a Vignru vagy Horváth szerint Vigouroux nev fran-

cia ügynöknek Eákóczi 1729. szeptemberben fontos megbízást adott.

Levelekkel és szóbeli megbízással küldé a porosz és a lengyel

kiiályokhoz, ezektl kérvén, hogy a bécsi udvar és közte béki-

tküi föllépjenek. Kérte, engedné meg neki a bécsi udvar, hogyTörökországból távozhassék és Lengyelországban telepedjék meg,a fejedelmi címet holtáiglan viselhesse, a vele való magyaroknakadjon kegyelmet és helyezze vissza javaikba. maga Jablonoszka

Koiistantina hercegnövel szándékozik háznsságra lépni. A porosz

és lengyel király készségesen elfogadta a közbenjáró tisztet, de

Szavojai Jen, ki eleitl fogva gylölettel viseltetett Rákóczy iránt,

tagadó választ adott, azt hozván fel, hogy Rákóczy békeajánlata

nem szinte, hanem csak arra számít, hogy az öríikös tartomá-

nyok közelében lakván, könnyebben lázíthassa a magyarokat. Stannyira mentek volt Bécsben, hogy Vigouroux elfogatását is elren-

delték, de ezt késbb mégis visszavonták."^ Bona sera, olasz üdvözlés, magyarul: jó estét! jó éj-

szakát I

TíiRÖKORSZÁOI LEVELEI. 73

39.

(Lxxxnt

Rodostó, 17. Jiivii, 1727.

Továbbra nem halaszthatom, mert bánnám, ha mástól

tudnád meg, édes néném, hogy a fejdelem második fía '"'"elosont-

ván Bécsbl, Franciában ment. és onnét tegnapeltt ide érke-

zett. Ellehet ítélni, hogy egy olyan atya, mint a mi urunk,

huszonhat esztends fiát, akit soha ennekelötte nem látott volt,

hogy micsoda örömmel fogadta. Másnak nem lehet azt meg-fogni, hogy micsoda szeretetet éreznek az atyák a fiókhoz, azért

atyának kell lenni. Azt pedig vettem észre, hogy a fiú nem azzal

a szívbéli indulatú örömmel köszöntötte az atyját, mint az atya

a fiát. Talán természet szerént nem érzik a fiak azt a nagyszeretetet, mint az atyák ; vagy pediglen a fiakban is némelyek-

ben a szeretet bvebb, mint másokban. A szép példa a Kroesus

király fiában, aki is néma lévén, és látván, hogy az ellenség

hátúi le akarja vá^ni. olyan nagy erszakot tett magában, hogya szava megnyílt, és kiálthatta a királynak, hogy vigyázzon

magára. A mi hercegünk fell elmondhatjuk, hogy szép ifjú,

eszes és értelmes, de természet szerént; mert a tudomány azo-

kot fel nem ékesítette, se a jó neveltetés fel nem cifrázta. Vala-

mint egy szép leány, akinek paraszt neveltetése lévén, annak se

szájában, se magaviselésében kellemetesség nem lehet, és a

szépség nem lesz annyira becses. A szép gyenge munka teszi az

aranyat is becsesebbé. Akármely szép legyen az elme, de aztot

fel kell ékesíteni a jó neveltetéssel és tanulással. A pallérozat-

lan gyémánt szintén olyan, mint olyan k, amelyet békasónakhínak. A mi hercegünknek semmi neveltetése nem volt, és azonigyekeztek, hogy semmit ne tanuljon, azt véghez is vitték, —és azt csudálom, hogy írni tud. ha rosszul is. — Az atyja, aki

általlát mindjárt mindeneket, keservesen tapasztalja mindeze-ket, de mit tehet róla ? ^lár a nádszál kezd vastagodni, de

nehezebben hajol. A bátyja még Bécsben sétál Elég sok jót

mondanak fellié, -— meglássuk még valaha. Errl is eleget

mondottak. Amint észrevettem természetét, csendes és nem

150 György.

74 .VÍIliES KELElVlES.

haragos. De a fiat nem üsraérhetni addig meg, míg az apja szár-

nya alatt vagyon, hanem onnét mikor kirepül. — Nem tudom,

hogy fog szokni a mi baráti életünkhez ; mert itt a néki való

mulatságtól kopik az álla.'

'' Azt tudom, az apja, kedvét ke-

resi, — vadászni elküldi, maga is kimegyen véle; noha máresztendtl fogvást ritkán jár, de azeltt minden héten két-

szer. Azért itt vadászhat amennyi neki kell, csak egyebet

felejtsen el. Én azt gondolom pedig, hogy ugyan azt az egyebet

jobban szeretné a vadászatnál. De itt csak a baráttáncot '"'' kell

járni, más nótát nem fúnak. Én pedig úgy tudom már azt a

táncot, hogy bízvást lehetnék táncmester. Egészséggel, édes

néném. A vendég még igen új, hogy többet írjak felöle.

40.

(LXXXVIII)

nodostó, 24. Mártii 1728.

Kedves néném, tegnap egy kevés sírás, könyveknek forrási

voltának itt nálunk. A pedig azért volt, hogy György herceg

tegnap elmene innét egy francia hajón Franciaország felé.

Legnagyobb fogyatkozást azt találom benne, hogy magyarulnem tud. De a nem az vétke. Németek nevelték, akik csak a

Miatyánkot sem engedték volna, hogy magyarul megtanulja.

Vagyon ugyan egy kis anyai természet benne ; de idvel talám

elhagyja. De másként jó szív. És ahová megyén, az az ország

még nagy hasznára lehet; mert jó iskola. A szegény urunk, aki

is Igen szereti a gyermekeit, nehezen válék meg tle. De ebben

az országban mit lelaet tanulni, azt tudjuk : sohult '•''^ pedig iigy

cl nera unja az ember magát, mint itt; mert semmi üsmerct-

séget nem vethet, senkihez nem mehet, és, hacsak valamiben

nem szereti magát foglalni, mindenkor a nagy unadalombanforog. Hogy pedig minden úgj' töltse az idt, mint a mi urunk,

arra az Isten ajándéka kívántatik ; mert ebédig az olvasásban és

''*' Kopik az álla, felkopik az álla, koppan az álla, cgy-

jeleiités ezzel : Nem vásik benne a foga, nem részesül vala-

miben.^^'- Barátlánr, kópés és tréfás kifejezéssel annyi, mint türe-

lem, béketrés, vak engedelmesség ; itt lemondás értelembon

veend.'••^ Suhult, székely alakja sehol-nak.

TÜRÖKOKSZÁOI LEVELEI, 75

az írásban tölti az idt; ebéd után pedig, aki látná, azt mond-hatná, hogy valamely mestereiuber ; vagy fúr. vagy farag, vagyaz esztergában dolgozik. És az gyönyörü^szakálla sokszor tele

forgácscsal, hogy maga is neveti magát. És úgy izzad, minthamunkája után kellene enni kenyerét. (3tet minden csudálja ; ö

pedig neveti az olyat, aki azon panaszolkodik, hogy elunja ma-gát. Ritka, édes néném, aki így tudja az idhöz alkalmaztatni

magát, mind pedig, hogy úgy mondjam, az idt magához alkal-

maztatni. A fia, azt úgy végben nem vihetvén, jól tette, hogyelment. Kívánjunk neki szerencsés utat, és hogy hazáját mégláthassa meg. Hát mi? Mi is azért éljünk egészségben, mígIstennek tetszik.

41.

(XCI)

Rodostó, 5. Octob. 1730.

Hol jársz édes néném ? Mért mentél Paphlagóniába ?^'•*

Olyan nagy dolgok történnek Konstancinápolyban, s ked ott

nincsen; hogy lehet a? Hogy merték letenni a császárt,^''''

és mást tenni helyébe ked híre nélkül ? Ezek pedig mindmegtörténtének. Hihet, hogy másképpen lett volna a do-

log, ha ked jelen lett volna. A pedig csak rövideden így mentvégben.

Aztot hallotta ked, hogy már egy darab idtl fogvást a

vezér általszállott volt Skutariban '"' táborban olyan szándék-kal, hogy a perzsák ellen menjen. A császárnak ott sók szép

iiiúlatóházii lévén, gyakran ment maga is által Skutariban.Aztot tudja ked, hogy a császár kastélya és Skutari között a ten-

ger egy jó stuc ^'' lövésnyi szélesség. Úgy történik, hogy két közjancsár, kik mindenik a hajókon szolgáltának, rebelliót ^•''*' indí-

'''* Paphlaf/oiiia. az ó-korban Kisázsiának egyik országa a Fe-kete tenger mellett, Bithynia, Galatia és Pontosz között.

'^^ III. Ahmedet október 1-én fosztották meg a zavargók trón-jától és I. Mahmudot. II. Miisztafa fiát ültették a trónra.

^^'' Skutari a Boszporusznak kisázsiai partján Konstantinápolyátellenében fekv török város. Híres eyprueligetérl, mely teme-tül szolgál a törököknek.

"'' Stuc, rövid vadászfegyver.158 Forradalom.

/fa MtKlíS KELEMEN,

tának. Az egyikének a neve Muszli basa ; íi másikának Pátrona.*^'*

A császár nem lévén a kastélyában, se a vezér a városban 28dikseptembris, ez a két jancsáv a több társait összegyjtvén egypiacra,''"'"^ mintegy ötvenre ha teliének. Pátrona négyfelé oszt-

ván ezeket, mindenik résznek egy zászlót ada, és mindenikkezdé a város utcáit járni, és kiáltani, hogy aki igaz török, az

álljon melléjök ; mert k csak a vezér letételét kívánják. A töm-löcöket felnyiták, a várost feljárák, a boltokat bézaraták, és

estig felesen megszaporodának. De a csudálatos volt, hogy senki

a városban ellenek nem álla, holott vagyon legalább a városbannegyven ezer jancsár — lovas had is vagyon, de senki a császár

mellett fel nem kelé. 29. ma már csaknem az egész jancsárság

melléjek álla, és annyira elszaporodáuak, hogy lehetetlen lett

volna ellenek állani, noha még tegnap száz emberrel el lehetett

volna szélyeszteni ket. Ma új jancsár agát is tevének, és sok

ftisztek állának közikbe. 30 dikán pedig a császár a maga kas-

télyában lévén a vezérrel, a kapitán pasával,""' a vezér tihájá-

val, '''^ az ulémákkal (a fpapi rendekkel). ''^^ Mindezeket magáhozhivatván, kérdi tlök, hogy mi okát gondolnák ennek a rebel-

liónak ? Akik is ki egynek, ki másnak tulajdonítván, hivatá a

'cancellariust, és két személyt is választván a papi rendek közül,

követségbe küldé ket a rebellisekhez, kérdeztetvén tlök szán-

dékokat. ()k azt fe'elék, hogy a császárral mogelégszenek ; denem a vezérrel, tihájával és muftival,'^* mert ezek a birodalmathúzásokkal ^®^ elrontották. És néha k elégségesek a császár-

ral, de úgy mindazonáltal, hogy azon három személyt, kezekbeadja elevenen. Mindezeket és egyebeket írásban tévén, a csá-

szárnak küldék. A császár újontában kénszeríte mindent arra,

hogy mondaná meg okát a rebelliónak.) Egy uléma a vezért és

n tiháját adá okúi. A vezér pedig már észrevette vala veszedel-

i'^" Khalil Patrona.^'"' A Bajazid szultán mecsetjének kapuja eltt a Kaualasok

(Kasikdsilar Mejdani) piacán gyltek össze a zavargr)k.'"' Kar>udá)i pa^a a tengerészeti miniszter.^''- Kjájávai.^^^ Ulema, tudóst, különösebben jogtudóst jelent; a nagj'-müf-

titöl kezdve a legutolsó hivatalnokig, ki államjogi és birói hiva-

talt visel, mindenki az ulemák közé tartozik és fehér patyolat

turbánt visel.^"* Mufti, helyesebben müí'ti, jogtudós, biró, ki vallásjogi íté-

leteket (fetvákat) hoz. Nagy mufti vagy röviden csak míifti aseikh-ül-iszlám, az iszlám feje.

"•'' Zsarolással.

rÖBÖKÜRSZÁGI LEVELEI. 77

tiét, a tibáját és a kapitán pasát raegfogatá, és ezt az utolsót

meg is fojtatájA császár meglátváa a rebellisek írásban tett

kívánságait, igen igyekezék azon, hogy megszabadíthassa a

vezért : de nem lebete ; mivel már a kenyér és a víz is szkvolt a kastélyában a rebellisek miatt. Az ulémák is kénszeríteni

kezdek, mondván : ha életedet szereted, engedj kívánságoknak.

Ugy is kéntelen lévén a vezért és a tiháját kezekben adni. de a

ttuftit kezekbe nem adjuk; mert az egész világ eltt gyaláza-

tos volna kezekbe adni a fpapi fejdelmet. Ennekeltte 27 esz-

tendvel egynek haláláért ma is büntet Isten bennünket. Haneminkább küldessék holtig való exiliumban. Végtire addig kény-

szeri ték a császárt az ulémák, és a gyermekei, hogy a vezért és

a tiháját kéntelenítteték megfogatni. Azután megizenék a rebel-

liseknek, hogy ezek már fogságban vannak és kezekben küldik;

de a muftit se kezekben nem adják, se meg nem öletik. Ha a

kettvel megelégszenek, azokat nékik küldik, hogyha pedig megnerc elégesznek, válaszszauak magoknak egy gyaur '^^ muftit,

(a török a keresztént csúfságból gyaurnak híja, azaz : hitetlen-

nek) mert k kezekben nem adják a muftit. Ezzel a rebellisek-

hez bocsáták a követeket : de az még oda járnának, az alatt

megfojták a szegény vezért, — az a veszett, undok, fajtalan

tihája pedig látván, hogy meg akarják fojtani, ijedtében meg-holt. Ezeket megölék azért, hogy elevei.en ne kénszeríttessenek

kiadni ket. A követek visszaérkezvén, a vezér, kapitán pasa és

a tihája testöket egy szekérre tevék, és a rebelliseknek küldék.

A kapitán pasán szánakodának, és a testét az anyjának kül-

dék, hogy temettetné el, — a tihája testét pedig a kutyáknakvetek, — a vezér tsstét pedig visszáküldék oly szín alatt, hogy ok

a vezért elevenen kívánják. "'" A nép mindezeket látván, egészen

hozzájok hajola. A császár látván, hogy a vezér testét viszszá-

küldötték volna, magában szállá, és hivatván az ulémákat,

monda : ezen rebellisek engemet is császároknak, uroknak üs-

mérni nem akarnak, azért azt akarom, hogy senkinek is miattamveszedelme ne légyen, magam szabad akaratjából tehát a bátyámfiának Szultán "^* Mahmudnak engedem a császári széket. —

""' Gi/aur, népies formája küffar ai'ab szónak, mely a kafu-

vagy kjafir, hitetlen, hamis hit jelentéssel bir('i szónak a többese.'*'' ^Jikes itt tévedésben van ; több török törtéuetír('> egybe-

hangzó állítása szerint a kapiulan pasa testét a Khorkhov kútja

elé, a kjaja testét a Hiispiacra (Etiuejdani és a vezir testét az ál-

tala a szeráj elé épített pompás kiit elé dobták a kutyáknak."* Szultán cím illeti raeg az uralkodót magái és nejét. Ha a

szultáij sz.'^ a név eltt áll, mint itt is, akkor férfi-uralkodót

j MIKES KELEMEN.

ivassátok ide élmben, — jó ezívvel mindnyájatok eltt ma-imot öalája vetem, csak hadd sznjék meg ezen rebellió, és negyekokasenki vesz-rdelmének. Ez meglévén, oda vivék Szultánahmudot. Szultán Achmet székibl leszállván, eleibe mene,egölelé, és maga helyében felemelvén császári székiben ülteté,

legelsben is maga megcsókolá a kezét az új császárnak, és az

émákkal is megcsókoltatá. Azután monda nékik : Mindii».kem, mind néktek uratok és császárotok ez a személy, —az Istenre, és a ti lelketek ismeretire bízom, — legyetek

azon, hogy igazság ellen semmit ne cselekedjék, — ha pedig a

rossz dologban meg nem intitek, Isten eltt számot adtok az

ítélet napján, melyrl nekem is tartoztok felelni mind ezen,

mind a más világon. — Azután Szultán Mahmudhoz fordulván,

sok szép tanácsokat ada neki, é^ oly hathatós beszédekkel szóla

hozzája, hogy az egész liallgatók sírának. Végtire monda

:

Távoztasd el, hogy vezérid kéziben ne engedjed egészen szakál-

ladot. A gyermekeimet Istenre és reád bízom, neveljed, táplál-

jad mint atyádfiait, viselvén gondot reájok istenesen. El nefelejtkezzél pedig arról, hogy ez az uraság senkinél nemállandó." Ezek mind így lévén, ezen holnapnak másodiknapjára virradólag Sultán Mahmud császárrá lön, és az Achmeturalkodása megszíínék. Mely nagy változás!

Édes néném, mikor az Isten akar valamit, micsoda alávaló'""

eszközökkel munkálódik ! azért, hogy az alávaló eszközökblkitessék az ö mindenhatósága. Egy ilyen nagy birodalombankik tevék le a császárt? Csak két közönséges jancsár. Az egyi-

két Pátronának hittak — arnót volt, és nem török — ez ennek-

eltte egynehány nappal dinnyét szokott volt árulni. — A má-sikát hittak Muszlinak, ez a feredházban tellák '""

volt, azaz;

feredös legény.

Hát még a szegény vezérrl ne szóljunk ? Akik is itt olya-

nok, mint a királyok, mind kincsekre, mind hatalmokra való

nézve. Kivált ez 12 esztendeig bírá azt a nagy tisztséget. -

De még azonkívííl a császár veje volt. — A kutyák ették meg a

testét, holott ö egynehány ezer tallért ér temett csinált itott

volt magának.Azt megvallom kednek, hogy mi itt tartottunk, és gondol-

jeleut és regi íióiuk, pl. Zrínyi, Mikes következetesen ífjy írják;

ha a szultán szó a név után áll, akkor nrl van szií;pl. Aclile

szultán, Fatima szultán, Adile szultánn, Fatime hercegn.""' Közönséges, csekély, alacsony értelemben.^'° Tellak vagy dellák, íürdszolga.

tükökousí:.áui j.kvelei. 7"

luittuk, hogy itt is lehet zenehona, és prédálás, — vigyáztunk

Í3 étszakákon : de itt minden oly csendességben volt, mintlia

csak álom lett volna a rebellió. Nem hinné azt el, aki nemtudná, hogy a rebellióban is micsoda rendet tartanak, és hogy

ahoz képest micsoda kevés károk vannak. — Mert ugyan is ki

gondolhatná, hogy olyankor nagy prédálás ne legyen ? A sok

boltokat felverhetnék, a császár kincstartójára reá mehetné-

nek : de nem ; mert a tárház, ahol szoktak mindeneknek fizetni,

nekünk is úgy nyitva állott, mint az eltt.

Minekeltte elvégezzem ezt a levelet, jó kednek azt is meg-

tudni, hogy a birodalomban a szokás, hogy a császárok válto-

zásakor mindenik jancsárnak hópénzét napjában rgy pénzzel

megszaporítják, és azonkívül mindenik jancsárnak 15 tallér

baris '^' (azaz áldomás) adatik. Mostanában, hogy kiadták, ment5000 erszény pénzre. — Tudja kcd ? e^iy erszény ötszáz tal-

lér ''- ^— nekünk fele elég volna. Jó étszakát édes néném, a

császárral álmodjék ked.

i±(XCII>

Eodustó, •.'/". yovembris 1730.

Édes néném, a komédiának még vége nincsen. Meg is kell

IJzetni a komédiásokat. Ma hozák hírét, hogy Konstanci-

nápolyban 25 dik napján ennek a holnapnak a császár a rebel-

liseket megölette. Amely ilyenformán ment végben : hallgassa

ked, rebellisné, félelemmel : mert semmit el nem veszek belle,

se hozzá nem teszek.

Az utolsó levelemnek utolsó résziben való utolsó végén

megláthatta a füleivel, hogy micsoda formán lön vége a rebel-

liónak, és hogy mint akará az új császár eloltani a tüzet, amelyet

Pátrona gerjesztett vala fel, és amelyet ha külsképpen mint-

egy eloltotta volna is, de belsképpen mind ez mái napig Pát-

rona szüntelen gerjeszté ; mivel az kívánsági mindennap

'"* Baris, békülést jelent. így nevezték azt a jutalmat, me-lyet a jancsárok mindéit trónra lép szultántól kicsikartak, s

ujel3'iiek fejében vele megbékültek, azaz uralkodónak elismerték.A jancsárok hatalmának növeliedésével és a szultánok erejének

gyöngülésével ez a hariyi végtelen nagy összegre csigáztatott. Nemazonos a bakhis (ajándék, boiraval('i) sz(''val.

^"' Egy erszény, (törökül késze) öUU piaszter (100 koronái.

MIBBS KELEMEN.

okféleképen szaporodának, úgy anuyira, hogy mind a császár

nind a fvezér mintegy kenteiének valának kívánságinak ele

let tenni, tartván attól, bogy újabb rebelliót ne kezdjen ; mivel

sokan tartottanak hozzája. A város fbírája (Stambol EÖ'endi)

D li Ibrahim minden úton módon azon igyekezék, hogy meg-gazdagodhasséli. Mindenekre igyekezék venni Pátronát, úgyannyira, hogy akik valamely tisztségekre vágytanak, ezeknek

sok pénzt kelletett adni elsben, hogy elnyerhessék. Pátrona a

mii!^ i?.;t\,,üzerdengestiek agájával (ez olyan sereg, amely a har-

con eiol szokott menni, mind az ostromokon — ezek olyan

vitézek, akiknek nem is kell a halálról gondolkodni) a vezérhez

kísértete magát, a vezértl mindeneket megnyervén, azzal anynyira elbízá magát, hogy egy mészárost ^^^ akara moldovai vaj-

dának tenni a Deli Ibrahim kérésére, aki is sok pénzt vett vala

fel a mészárostól. De a vezér azt feleié neki, hogy nem volna

szabadságában fejdelemséget adni valakinek a császár híre nél-

kül. Ezzel megmenté magát. De hogy teljességgel ez iránt \aló

szándékát megváltoztathatnák Pátronának, azt tanálák fel,

hogy az ö társát Muszli agát vennék arra eszközül, aki is tihája

vala a jancsár agának. Ez értelmes lévén, eleiben adák, hogymicsoda illetlen dolog volna egy mészárost tenni vajdának

;

hanem vállalja magára, hogy végbe ue menjen ez a dolog.

Muszli tehát ekképen cselekedék. Pátronához menvén, úgytetteté magát, mintha neki is nagy kedve volna arra, hogy a

nem okos mészáros vajdává lenne. — Azért monda Pátronának,

hogy ebben a dologban nagy vigyázassál kell járni, és bogy jó

volna elmenni a kaszáp '"'^ hasihoz (azaz : a mészárosok fejéhez i

aki is itt nagy tekintetben vagyon, és kell neki minden mészárosról felelni. Oda érkezvén, Muszli kérdé tle : Mivel a mol-

dovai A ajdaságért ezer erszény pénzt Ígérnek, azt akarjuk tudni

tölled, ha akarsz-ó kezes lenni azért a mészárosért, hogy nekik

*" Patroiia annyira ment követelésében, boiíy többek között

Janaki görög mészárost, ki neki a lázadás alatt hitelre adott húst.

ajánlotta a nagyvezirnek moldvai vajdául. Janaki mészáros .500

erszény pénzt i;j;ért Pátronának, ha beleülteti a vajdaságba.

A nagyvezirnek engednie kellett s a néf;y nappal elbb vajdávákinevezett Ghika Gyöv<iy mélt('isáííától nie^'fosztatván, a görögmészáros lett Moldva vajdájává. Patrona egyéb esztelen kiván-

aága közül még azt az egyet érdemes niogemliteni, hogy kíván-

ságára az európai édes vizeknél a szultán és pasák által francia

mintákra épített lí20 palotát és nyaralót a gyön3'ör kertekkel

együtt a szultán elpusztíttatta.'"* haszab mészáros, innen kaszabolni - mészárolni.

TÖRÖKORSZÁÜI LEVELEI. 81

;izt a pénzt leteszi, ha a vajdaságot megnyerik néki ? A fnié-'firos feleié, hogy ö nem lenne kezes azért a mészárosért csak

ívíin polturáért is. — Pátrona eire igen elszégyenodék, és a

m okos nagyravágyó mészárost nem Moldovában, hanem a

'inlöcben küídé. Deli Ibrahim pedig semmivel meg nem elé-

gedvén, mindennap nagyobb nagyobb állapotokra vévé Pátro-

nát, úgy annyira, hogy ez az utolsó mindennap ujabb állapo-

tukat kéri' a ministerektöl. Amely nagy tisztségeket n^'vrá"-':

pedig néki magának adni. egyiket sem vévé cl. A csás/.'. emtrhetvén tovább kevélységét, Konstancinápolyban hívatá Csá-

num Kocsát.''•'' hogy kaptán pasának tennék (a kaptán pasa a

tengeren lév ernek fó'geuerálisa) és a nisszai pasát, hogy ez

kísérné a Mekkába men zarándokokat. — Mindenik csaknemegyszersmind Konstancinápolyban érkezének. Pátrona meg-sejdítvén, hogy az utolsót más végre hívatták volna (amint is

iigy volt) tanácsot tárta híveivel, hogy mi képen lehetne meg-elzni és meggátolni a császár szándékát. Erre való nézve az

egész fö tisztségekot magok között eloszták. Muszlit arra kén •

szeríték, hogy venné fel a kultihája tisztségét, a jancsár agát

vezérré akarák tenni ; Pátronát kaptán pasának. A muftit le

iikarák tenni: hasonlóképen az európai Kádi Leszkert fbírói.)

Kgyszóviil Pátrona mind az egész tiszteket a maga híveibiakará tenni. Ha pedig ezt véghez vihette volna, felfordította

volna az egész birodalmat.

A császár ezeket megtudván, úgy téteté, mintha posta

érkezett volna a babyloniai pasától, aki azt írta volna, hogy a

perzsa és a szerecsenek na'^y károkat tesznek; azért aki igaz

muzulmánnak tartja magát, menjen segítségire. Erre való

nézve a vezér nagy dívánt hirdete,'"'' hogy tartana tanácsot az

ulémákkal és hadi tisztekkel. A nem okos Pátrona is a dívánba

mene Muszlival és a szerdengesti agákkal. Azután a díván-

ban béhívaták a pos*át a levéllel, amely csinált levél vala, és

sokféle veszedelmes híreket mondatának véle. Ez így lévén, a

vezér mindjárt három bonc£okos''' pasaságot igére Pátroná-nak, és más ftisztségeket a szerdengesti agáknak, csak men-jenek Babylonia segítségire : de egyik sem esak a trben, mivetegyik sem akara elmenni. A vezér látván, hogy semmit semvégezhetne aznap, monda, hogy másnap a császár eltt kellene

''•' Dsanum Kodsát, a kapudán pasát ( fadmiralist, ten,e;er-

nagyot).'"•* DirátU hirdetni, tartani = gylést hirdetni és tartani.''"

Boncsof;, lófark.

Mikes Kelcmeu, 6

H"2 MIKES K KLEMEN.

más dívánniik lenni, azért arra int mindeneket, hogy kiki jelen

légyen jó reggel. Ez mind arra való volt, hogy a lesre vihessék

a rebelliseket.

Másnap tehát, 25-ik napján a holnapnak, mindnyájan a

császár kastélyában gyfílének. A kastélynak három udvaralévén, mindenik udvarban egy dívánházat készítenek, hogy a

gyíílés háromféle helytt tartatnék. A legbelsbb iidvarban lévházban a fvezér tárta dívánt a tatár kámmal s muftival, jan-

csár agával, Pátronával és más egyéb ftisztjeivel a rebellisek-

nek. — A második udvarban Csánum Kocsa tárta a szerden-

gestiek agáival, és mind azokkal, kik Pátronához tartottanak.

—

A harmadikban vala a nisszai pasa más sokféle renden lévtisztekkel. A császár szolgái penig a boztansiakkal ^''^ mindenikudvarban fegyveresen elrejtett helyekben valának. Találkozók

pedig valamely Csór Basi,^^'' aki Pátronára haragudott, mivel

az ortáját (azaz : a régyimentét) elvette vala tle. Ez ajánlá

magát a császárnak, hogy végben vinné szándékát. Es sok

olyan jancsárokkal, kik Pátronára haragudtanak, a császár kas-

télyában titkon bémene. — Midn pedig már az egész gyüleke-

zet a tanácsházakban kiki helyére ült volna, a császár hívatá a

tatár kámot és a muftit magához. Az alatt egy puskát kiltte-

nek, hogy a kapukat bezárják. Azonnal a Csór hasi bémene a

dívánházban, amelyben vala a vezér — a köntösét letevé, és

csak a páncélingben maradván, Pátronát kezdé vagdalni, és

akik véle valának, azok a Pátrona híveit, akik is magával együtt

összekoncolák. — Hasonlóképen a más két udvarban is a

Pátrona híveit mind megölék, és mindenik udvarban nagy vér-

ontás vala. - A testeket szekerekre rakák és a tengerbe vetek.

Ez napon a rebelliseket kiírták. És csakugyan ettl a naptól

fogvást mondhatja Mahraud valóságos császárnak magát. Enis valóságos atyjafia, szolgája maradok kegyelmednek, édes

néném.

(XCV)Jlodostó, 'JO. Scpt. 1731.

A minapi leveledben, édes néném, azt írád, hogy a vezért

letették. Én pedig a hiriérfc hírrel fizetek ; mert tegnap ment

^"^ iíoszífíWí/.sm/c, BosztandRialapjelentményében kertész (bosz-

tán = kert), de í^y nevezték a császár gyalog örségét, mely rend-

ri teendket is végzett."" Csorbadsi, I. 9i2. jegy/.etet. Itt a csorbadsi alatt Pehlivan

TÖRÖKORSZÁGI LEVKLEI. 83

itt el nagy ceremóniával az új vezér, akit vezérségre visznek.

Azt mondják, jó ember. Egy kevéssé kemény, amint jelét is

adta útjában ; mert egy falusi kadiát felakasztatott az ajtajára,

—

hihet, hogy nem tett jól igazságot. Eztet Topal Ozmánpasának híják (azaz : sánta Ozmánnak), mert sánta Valamelyharcon sántúlt volt meg : de az esze nem sánta, mert nagyesznek mondják, — noha keveset olvasott és írt életében ;

mert egyikét sem tudja. ''^^ E már harmadik vezér, amiolta a

császárt letették. Micsoda rövid uraság, de nagy. Amint látomaz új császár megfogadja a letettnek tanácsát, hogy sokáig nehagyja uralkodni a vezéreket. De a jó tanács-é vagy rossz, a

ked Ítélszéke eleiben terjesztem. Mert ha a vezér jó, nemnagyobb hasznára volna é a birodalomnak, ha meghadnák ? és

mentl tovább uralkodnék, aunálinkább megtanulná az igazga-

tást mind bels, mind küls dolgait az országnak — az ide-

gen ministerekkel jobban tudna a küls dolgokról végezni. Deezekre idt neki nem adnak ; mert olyankor teszik le. amidnmár egy kevéssé kezdi üsmérni a dolgokat. Némelyikét pedigolyan hamar kiveük. mintha csak álmíiban lett volna vezér.

Mind ez a birodalomnak nagy romlására volna, ha eleit nemvennék ; mert noha gyakrabban minden ftiszteket letegyenpkis a vezérrel, de flz alattok való tisztek megmaradnak. — Ha a

fcancellariust ''^' leteszik, az egész cancellariákon lév tisztek,

secretáriusok, írók mind megmaradnak, és az új cancellarius

azoktól mindjárt megtudja, hogy micsoda dolgok folynak, és

azokot követi. Az új kincstartó hasonlóképen megtudja az

alattvalóitól, hogy micsoda rendet tartanak a tárházakban.E szerént az újak hamar ókká lesznek, és a tisztek változásival

a dolgok és rendtartások nem változnak. A birodalom dolga

ilyenformán csak foly: de nekem úgy tetszik, hogy, ha fgy jóvezért sokáig meghadnának, hogy még jobban folyna. De mit

Klialil kulkjája, e.Ljy janicsár ezred parancsnoka szerepel, ki 5000darab aranynyal több janicsárt megnyert magának segítségülPatrona és hívei inefígyilkolására.

'*'' Oszmán, a Sánta, Moreából mint gyermek diórzül ju-tott a szerájba, hol késbb a kert felügyeljévé emelkedett.Hirtelen pasa rangra emeltetve, a fölkelés leveretése után azt amegbízást nyerte, hofjy a Patrona nemzetéhez tartozó albánokközött kiütött forrongást lecsillapítsa. Rendeltetése helyére mégel sem érkezett, midn a szultán követe utóiérte s a na<,'yvezíri

pecsét átadásával visszatérésre fölszc'ilította. lí^y volt alkalma Mi-kesnek látni a na^yvezírt, midn a fváros felé visszatért.

i**! Államtitkárt.

6*

84 MIKES KELKMEN.

mondjak, az Ibrahim pasa sokáig vala vezér, ugyanazért is lön

iiz utolsó támadás ; mert minthogy amég vezérek, addig igen

nagy hatalmok vagyon, csaknem mintegy lehetetlen, hogy visz-

szá ne éljenek hatalmokkal. E pedig soha egyik a másikárólnem tanul— csak mind egy pórázon '**- futnak. Valami mester-f éget kellene nekik kigondolni, hogy olyan hamar ki ne ten-

nék ket.

Rodostó, é. Marta 1733.

Édes néném, a királyok is csak úgy behunyják a szemeket,

valamint mi. Mert épen most hozák hírül, hogy els februarii

a lengyelországi király Augustus '^"^ csak úgy holt volua meg,valamint egy közönséges ember. A lélek kiment belle, a a

halál benne maradott. Az Isten nyúgoszsza ; mert jó király

volt. Ha sokáig uralkodott, meg is érdemiette ; mert talám solia

király úgy nem tudott élni a királysággal, mint ö. Soha a len-

gyeleknek ol3"an királyok nem volt, aki nékik a sok vendégséget,

íiok százféle mulatságot adott volna mint ö. Az asszonyokról

nem is szólok ; mert azok száz esztendeig gyászolhatják — éle-

tében a paradicsomról sem gondolkodtak, úgy tudta ket mú-latni és kedveket keresni.'^'* Egyszóval elmondhatni, hogy méltó\ olt a király.ságra. és tudta annak mind hasznát venni, mind e

világi gyönyörségekre fordítani. Eleinte, a való. hogy igen

tövises volt királysága mind addig, míg a svéciai királyt megnem vorék ;

'^"' de azután tudta a sok rózsát leszedni. Micsoda

is< póyáz, szoros értelemben szíj vagy z.sineg, melylyel a va-

dászebeket megkötik, vagy vezetés végett összefzik. Széiesb érte-

lemben zsineg, kötél, melylyel valakit mej^kötiiok.^^'^ II. Ágost lengyel király 1697-ben jutott a triMira. Kend-

kívüli te.sti ervel bírt; a legersebb patkót könnyen ketté törte,

nagy vasrudakat vékony vasdr(>tként hajlított meg és egy trom-bitást tenyerén tartva nyújtott ki az ablakon. U)97-ben áttéit a

katholikus vallásra s Krakóban királyivá koronáztatta magút.Svédország nem akarta királyul elismerni s ezért hosszú és bal-

kimenetelü háborúba bonj'olódott a svédekkel.ISI Végtelen pazai- életet ólt ; saját kedvtelésére, háborúra, ven-

dégeskedésre és mvészetekre IHO — í2(l() millió koronát költött.

1719-bon Di-esdában csupán liának lakodalmára S millii'' koronát

pazarolt el.

^^•'' XII. Károly svéd király érti, ki elkeseredett ellensége volt

Ágost lengyel királynak, kit több izben megvert és királyi trún-

TÜK<»K<)RS/..ÚiI LEVELEI. 85

kimondhatlan sok jó nem következett az ö vallásunkra való

megtérésével ? Lnthor Mártontól fogvji Saxoniában volt a gyö-

kere és fészke a lutiieránns vallásnak. Kétszáz esztendeig tar-

tott, azolta a saxouiai e'ectorok ''' palotájábnn nein mondottáka szent misét: de most mind ott, inind másutt az országban

azt mondják. Micsoda nagy dicsségire az Istennek, és nagyhasznára lelt az anyaszentegyháznak az ö megtérése. Már a fia

pápista - annak a gyermekei pápisták — kevés idvel ezután

az egész ország is a lesz. A mi urunknak igen jóakarója volt.

liehetetlen, hogy már hadakozást ne lássunk Európában,annyi sok ideig tartó békeség után ; mert a lengyelországi

királyválasztás nem szokott csendcsen végben menni. Ahozmost kett tart számot: a megholt király fia és Stanislaus.*^'

Az elsnek pártfogója lesz a császár és a muszka cárné ; a

másodiknak pedig a francia király.''*'* Már ezek hadd pereljenek

ejymással. Tudom, hogy ezeknek réz prókátorok "^^ leszen —.valamint mikor a francia király a feleségét illet tartományérthadakozást kezde a császár ellen, azt kérdé Leopoldus a francia

követtl, liogy micíoda igazsága vagyon az urának, hogy hada-

kozást akar indítani:^ Azt feleié a követ, hogy azt nem tudja;

hanem azt tudja, hogy az urának már készen vagyon kétszáz

e/.er prókátora, azok meg fognak felelni. Meg is nyeré perit.

Édes néném, micsoda szép dolog annyi prókátorral perelni.

De az is szép dolog, iia ked egészséges, fképpen a böjtben.

45.

iC)

liOdostó. 4. Decemh. 1733.

Tudod már azt a hírfc néném, hooy most minden órán nagyhadakozás lesz ? De tudod-é annak az okát ? Októbernek a

ján'il lemondani kényszerített, míg végre az elbizakodott Károiy1708. július 8-án Pultavánál megveretett a muszkák által és Ben-derlje kényszerült menekülni. Ekkor Ágost ismét elfoglalta a trónt

Lescsinszky Szaniszlótól, kit Károly Lengj^elorszáij királyává tett.i8» Választófejedelmek.'8' A meghalt király fia, a szász Ágost és Lescsinszky Sza-

niszló, kikhez harmadikul a bécsi udvar Emánuel portugali in-

fanst tolta fel ; de ez nti'ibbi látván, hogy terve nem sikeviUliet,

csakhamar visszalépett.'**'* A francia II. Ágostot sem ismerte volt el lengyel királynak

és így fiát sem tartá jogos ut(idának.'*^ Fegyver.

86 MIKBS KELEMEN.

vége felé a francia a német császárnak nagy barátságosonmegizené, hogy hadakozást hirdet neki. Ennek pedig az okanem más, hanem, mihent Auguetus a lengyel király a szemétbéhúnyá, a francia udvar azon igyekvék, hogy Stanislaust

válaszszák a lengyelek királynak. Amidn ezt meghidá, hogycsaknem mindnyájan reá állottak volna a palatínusok,^^'' Sta-

nislaust Lengyelországba küldé a választásra, aminthogy csak-

nem az egész országba gylésben ''" királyának választá, és

annak felkiáltá. De ugy;inabban az idben egynehány palatí-

nus és egynehány püspök összegylvén, az Augustus fiát válasz-

ták királynak. Ez a kis gylés pedig a császár és a muszkacárnó segítségével mene végben. Eleinte mindjárt e nem tet-

szék állandónak lenni : de kevés id múlva a muszka had,

hogy Lengyelországban kezde bemenni, a frenden lévk is

megváltoztaták az elméjöket, és erre a részre állának. Ésmentl több had kezde Lengyelországba menni, annál többen

hajolának Augustus mellé, és eztet mind a császár alattombanvaló munkája cselekedé. A francia udvar azért megharaguvék,és hadakozást hirdete mind a kett ellen. De minthogy Stanis-

lausnak se oly könnyen, se oly hamar hadat nem küldhetné,

amint kívántatott volna, azért Varsováról ki kellették menni,és helyt adni Augustusnak. Mindezért hadakozást nagyot vár-

junk. Mi hasznunk lesz benne, Isten tudja. Mi csak reménlünkmindaddig, míg meg nem halunk. Az olosz példabeszéd azt

mondja, hogy aki csak reménséggel él, az ispotályban hal meg.Ha ispotályban nem is, talám Eodostón. Akárhol legyen a,

csak bé kell a szemünket húnni egyszer. De addig csak jó az

egészségre vigyázni édes néném, és a bvit el kell zni és neengedjük, hogy a gondolat és a melancholia '-'^elfogja elménket

Ne legyünk olyanok, mint egy francia úr volt, aki eltemetvén

a feleségét, ugyanazon este a vacsorát hogy felvitték az asz-

'^" Palatínus volt a by/,aiiciakiiál minden udvari vagy állam-

hivatalnok. A középkorban í,i(y nevezték az orszáfí nagyjait, kik a

királyi udvarban tartózkodiak. A i'égi Lengyeloj'szú^ban ezt a

címet viselték az e^'yes tartományok helytartói. Maf^yarországonpalatínus (comes, mag]Uis, nádor vatfy Nagy ur Ispán, nagy ures-

pán) a furak feje, kit a király által kijelölt négy fúr közül az

országgylésen ef,'ybegyüit rendek választottak a király helytartó-

jául és közvetítül a király és nép között. Leiíutoljára István

fherceg viselte a nádori méltc'isájíot, melyi-e 1847-ben válasz-

tatott.'^' Varsóban.^^"^ Búskomorság.

TüKÖKORSZÁGI LKVELEI. 87

tálra, le nem akart ülni asztalhoz, mert nem volt jelen a fele-

sége. A várakozást elunván, mondja a konyhamesterének,

hogy jelentse meg az asszonynak, hogy az asztalon az étek.

A konyhamester mondja néki, hogy nem jöhet, mert

eltemették, — akkor tér eszére az úr. Sokféle bú van e

viláKOU.

46.

(Cl)

Jíodostó, 15. Fflhruárii, 1731.

Ideje már egy levelet vennem édes néném. Én hármat is

írtam ebben az esztendben. Azt írják, hooy Stanislaus Danc-kán '^

' tölti a telet. Meglássuk, mint lesz dolga a tavaszszal.

A francia és spanyol had ersen takarodik Oloszország felé.

A sardiuiai király is készül. Nem tudom mit gondol a császár:

de én azt gondolom helyette, hogy ha Stanislaussal elveszteti

is a lengyelországi királyságot, attól tarthat, hogy maga is

Oloszországból ki ne költözdjék. A spanyol király fia megnem elégszik az két hercegségével — az apja még királylyá

is teheti — most van ideje.

Hát nekünk vagyon- é most ideje, hogy várjunk valamit?

A szegény urunk amit a pennájával tehet, el nem múlatja.

Eleget ív mindenfelé ;

^^^ mert mi olyanok vagyunk, mint az

evangyéliumbéli beteg, aki harminc esztendeig volt a tó mel-

lett várván, hogy valaki vesse belé, amidn az angyal felza-

varta. Mi is ezt várjuk, liogy valaki valamely zíírzavart csi-

náljon ; mert mi magunkkal jótehetetlenek vagyunk. Az Isten

elhozza még a mi óránkot is — ha most nem, másszor.

47.

(CIII)

Rodostó, l. Martit 17:i4.

Mindenünnen csak az a hír, hogy mindenütt készíílnek a

hadakozásra. A sok német, francia, spanyol takarodik Olosz-

^^^ Danzigbac.*** Eákúczi uem csak maga sarkalta a portát, hogy Ausztria

ellen fegyvert fogjon, hanem Villeneufve francia követ és Stad-nicki, Lescsinszky meghatalmazottja által is^'yekezett arra hatni,

88 MIKES KKLEMKN.

ország felé. Azt gondolná az ember, hogy talám ott valamely

nagy vendégség leszen, és arra gylnek oda. Eugenius ''' pedig

a Rhenus ""' vize felé igyekezik. Azt mondják, hogy a francia is

elküld oda vagy százezer embert. Hát ezek, édes néném, mértgylnek oda ? tahira halászni akarnak'? Stanislaus király pedig

Danckán vagyon. A muszkák és a saxók készülnek, hogy Sta-

nislaust oda szorítsák. Ott még másféle muzsika lészen.

Mindezekbl mi lészen, Isten tudja. Úgy tetszik, mintha Sta-

nislaus király vesztene legtöbbet, ha el találja veszteni a len-

gyelországi királyságot, aminthogy a megtörténhetik, amint

folynak már is dolgai. De ha elveszti is, francia királyné az o

leánya.'-'" Oloszországbaa pedig hogy állhat a császár háromkirály ellen, aki mindenik azon igyekezik, hogy elvesztéssé

véle Siciliát és Neápolist. és oda új királyt tegyenek. De mind-

ezekbl nekünk mi hasznunk lesz ? talám csak semmi. Méga mi óránk nem jött el — addig csak baráttáncot kell járni. —

48.

(CV)

liodostó, 16. Jiivii 1734.

Most hozák hírit, hogy a muszka és a saxo obsideálta'^'^^

Danckát. Minden ösvényt, lyukat bedugott, hogy Stanislaus

király ki ne repülhessen. A várost mind lni, mind megfenni

könny: de azt igen nehéz megoltalmazui, hogy a király

onnét el ne mehessen. Akinek is még arra kell szánni magát

;

hogy a török a leiifíyelek ügyébe avatkozzék, mi által Rákóczi-

nak is alkalma nyílt volna tevékeny részt venni Ausztria ellen.

A porta azonban nasfyon távol tartotta magát a beavatkozástiW.

Közönyösen hall;,'atta a több oidalr(')l éi'kezett kecse<;tetö és rábe-

szél ajánlatokat. A bujdosók reménye nem akart vali'isulni.

^*^ Szavojai Joiö a lenj^yel örökösödési háború kitörésekor 71

éves aggastyán, mint a birodalmi hadsereg parancsnoka, a Rajna

felé küldetett, de mieltt háboiuia került volna a dolog, vissza-

hivatott s 1736-ban april 21-én hirtelen meghalt.i«» Rajna.'*' Leányát Lescsinszka Máriát 1725-ben vette nül a nálánál

7 évvel ifjaijb XV. Lajos fiancia király; innen mafíyii rázható

mejí az a buzf^óság és áldozatkészség, melylyel a francia király

Lescsinszky ügyét támogatta. L. Mária 1768-ban halt meg Versail-

lesban.'** Ostrom alá vette.

TURÖKOBSZÁGI LEVRLEI. 89

mivel a francia iuijók nem igen nyargalnak segítségire. Amelyvárat pedig meg nem segítenek, megveszik. Annál is inkább,

hogy soiia a danckai príesidium '''" olyan játékban magát nemgyakorlottá. De hadjuk el Danckát, úgy is ott most sok álgyú-

dörgések vannak, és sétáljunk Oloszországba, és nézzük meg,hogy ott mint vendégeskednek az oda gylt sokféle hadak.

Azt mondják, hogy ott már két vagy három várót meg-vett a francia. De, ami legnagyobb, még Mediolánumban-"".sem kiáltanak már berdót.-"' Ilyenformában nem igen jól foly-

nak a császár dolgai Oloszországban. Hogyha pedig a spanyolház egyszer gyökeret kezd verni Oloszországban, amint márolkezdette, fél, hogy a vendég ki ne vesse a gazdát házából.

A spanyol király íia, az anyjára maradott három hercegséget

ment volt bírni Oloszországban. De, ha szerencsés lehet, talámmég felállítja a siciliai királyságot. De akármit csinálnánakk, csak nekünk is valami cseppenne hasznunkra. De se sze-

memmel nem hallok, se fülemmel nem látok olyat, ami aiTa

fordulhatna. Az is meg lesz annak idejében.

Édes néném, mi szép dolog sokáig élni. Ebben a saeculum-

ban-^'^ 33 esztend tölt el ; de azon kevés id alatt igen nagydolgok mentenek végben. Hát még, ha élünk, mit nem érünk.

Azt IS megértem, hogy mikor valamit küld ked nekem, meg-panaszolja. De a panaszostól az ember hízik : noha azt szoktákmondani

:

Nincs keserve.sb kenyér, kit adnak panaszszal,Bven elegyítve van mérges kovászszal.

Áztatni kell gyakran sok könyhullatással,És annak élete vau na^y siihajtással.

De, édes néném, ha panaszolod is, de nem háláadatlannalvan dolgod, és azt ne tartsad azonban

:

Te nagy ajándékot ne adj barátodnak :

Mert tet csinálod báláadatlannak.

De én is utána teszem, ha el kellene egyik fülemet Is

vesztenem :

^^^ Pfaesiclium, rség,'o-i Milano .

-"' Bcrclo, Halt, wer da I (Állj, ki va^y !) német katonai ve-

zényszónak elferdített alakja.-**- Saeculum, század.

UO MIKES KELEMKf^.

Ki ajándékinak a számát felírja

:

Már azoknak többé érdemét ne várja.

Tudom azt fogod mondani, hogy jól aludtam az étszaka;

mert a jó aluvás után könnyebb verseket gyalulni. Elrakvánhát a verscsináló szerszámímot, maradok édes néném mindenkor stb.

49.

(CVII

nodostó, 27. Julii 1734.

Néném, irtóztató nagy dolgok mennek végben ezen a mikeserves lakóhelyünkön. Mi csendesen ahiszunk : másutt megervel fektetik le arra a hosszú álomra az embereket. Ha szinte

azok a nagy dolgok minket kirekesztenek is magok közül : de

imádjuk az Istennek munkáit másokon is, és azután léptes-

sünk Danckára. Ahol is megszntek már az álgyúlövések;

mert a város feladta magát a muszkának. Akiknek is keli

fizetni egynehány száz ezer forintot, hasonlóképen a saxóknakis, hogy a várost fel nem prédálták. Igen drágán fizették mega vendégfogadást. Hihet, hogy másszor nem kívánnak szál-

lást adni olyan vendégnek, akiért úgy elrontották a városokotés annak hóstátjit,^"'^ hogy húsz esztendeig sem áhítják helyre.

A várost pedig azután adták fel, minekutánna onnét Stanis

laus király kirepült volna csak harmadmagával. Aki is nagyveszedelemre adta magát, és akit minden rejtekben megkeres-tek a muszkák, de már kés volt ; mert a kalickából kiszaba-

dott volt a madár, és a prussiai király földérc ment Kénisper-

gában"^*^* — ott már ne féltsük a muszkáktól.^""*

A való, hogy elhagyván Lengyelországot, a királyságát is

elhadta. De, aki legels indítója volt az akadálynak, hogy len-

gyel király lehessen, drágán fizeti meg ; mert ez a példa-

beszéd : (íAki másnak vermet ás, maga esik belé » nemcsakaz olyanoknak szól, mint mi, hanem a császároknak is. Amintaztot meglátjuk, mihent Danckáról Oloszországban érkezünk.

í03 Vorstadt (külváros) szónak ferdített alakja Erdélyben ; pl.

Kolozsvárott ma is ebben az alakban használják.*"* Königsberfí.-"•'' Lescsinszky Szaniszló 17(iO-ban halt niep;.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 91

Iromtassuuk ^^ oda tehát, és nézzük meg, hogy ott mint ven-

dégeskednek ; mert sok császármadarat -"" öltek ott meg.Mivel azt bizonyosan írják, hogy a spanyol, francia és a sabau-

dus -"^^ megverték volna a németet, és a hai-c Párma mellett

lett volna az elmúlt holnap végén. Mindezek örvendetes dol-

gok a spanyol király tiának, aki csak huszonkét esztendskorában is igen közelít a korona elnyeréséhez. Mi jól lovagol

az, kit az Isten kegyelme hordoz ! Mi könnyen végbe megyéndolga az olyannak, akit az Isten segít. A Rhenus mellett

pedig a francia megvette Philipsburgot. -"^ Eugenius mindenhadával ott volt, hogy nagyobb bizonyságot tehessen a vármegvételérl. Amely francia generális megszállotta volt, azt

kevés id múlva egy ágyúgolyóbis homlokban ütötte. ítélje el

ked, ki volt ersebb. Magunk fell is írnék kednek. ha volnamit. De mi még mindezeket távúi nézzük ; mert a szegényneka szerencséje is szegény. De az a vigasztalásunk vagyon, hogyaki ezeket a nagy dolgokat míveli, minket is lát, és megemlé-kezik rólunk annak idejében. Szeress néném, és légy jó egész-

ségben. Ámen.

50.

(cvn)

Rodostó, 12. Octoh. 1734.

Az urunk béküldötte Pápai sógort a portára. -^"^ Tudom,már eleget nevetett ketek együtt. Ha végbe mehetne, amiértment, csakhamar Franciaországban mennénk innét. Vagyonimmár két vagy három hete, hogy a francia követ'-" megizenéaz urunknak, hogy a nagyobbik fia

-^- senkitl el nem búcsúz-ván, minden ceremónia nélkül Bécset elhadta, és Velencébenérkezett. Már egy Rákóczi sincsen a császár keze alatt. Aztis hallottuk, hogy még nem j ide, hanem Rómában megyén

206 Jromtat, iramik és ii-amlik igének míveltet alakja, fut,

szalad, vágtat értelemben.-"' Császármadárnak nevezi Mikes az osztrák katonát.-"^ Szavoyai.209 Philippsburgma Karlsruhe területéhez, régebben a speyeri

a; átsághoz tartozott birodalmi vár, a Eajna egyik holt ága mel-lett. 1800-ban kapitulált és leromboltatott.

iio engedelmet kérend a töröktl, hogy Rákóczi bujdosótársaival Franciaországba mehessen.

*" Villeneufve.*'* József.

92 MIKKS KELEMEN.

— az apja pedig igen várja. Nekem vigy tetszett, hogy ide kel-

lett volna jönni elsbben : de csak nehezebb és hosszabb az

atj'ai és anyai szeretet a fiúi szeretetnél. Eztet még az oktalan

állatokban is látjuk. Az oktalan <^llat mennél kisebb, annál

inkább szereti az Anyját, és a nevekedéssel a szeretet fogy

benne. Mindenik a természet munkája. Az anyai szeretet szkséges mind a szaporításra, mind a gondviselésre. Micsodanagygonddal táplálja és rzi egy tyúk a fiait mindaddig, míg ma-gok is kereshessenek ételt, és módjók szerint magokra vigyáz-

hassanak. A fecske csak addig hord enni fiainak, amég nemjárhatnak az áerben, azután koplalni hadja ket, hogy haddíiadják el az apjok házát, és szerezzenek magoknak más kony-

hát. Ezek is azután se vissza nem térnek, se az anyjokkal

többé nem gondolnak.

Mindenikében a természet munkálódik. Ezt látjuk közön-

ségesen az emberekben is, noha mind más formában. Amelyfiú látja, hogy semmit nem várhat a szüléitl, olyan könnyenelhadja a házat, valamint egy fecskefiú. De a szüléihez val('»

szeretetnek meg kell benne maradni mind azért, hogy okos

teremtett állat, mind pedig azért, hogy azt parancsolják néki.

Hogy ne kellene a spanyol király fiának szeretni szüléit, amidnegy szép takarékos -^'' királyságot szereznek nékie ? Mivel a/.

elmúlt holnapban az aj)ja hada ismét megverte a németeket.

A harc Guastalla-'^ nev város mellett ment végben. Márelmondhatni, hogy elvesztette a császár Oloszországban a két

Siciliát. A spanyol király elvévé tlle Spanyolországot ; aunak

a fia most elveszi tlle a neápolisi koronát. Aki is, ha jól jut

eszemben, harmadfél száz esztend múlva felállítja ismét a

francia házból való neápolisi királyságot. Meg kell vallani,

hogy a császár drágán fizeti meg a Stanislaustól elvett koro-

nát.^'"' De a példabeszédnek bé kell teljesedni, De a levelemet

elvégezem ; mert, ha a levél kicsid, a hír elég nagy, és a hajós

utánom várakozik. Jó egészséget.

-" Takaros, szép, csinos értelemben.2" Guastalla város északkeletre fekszik riirmától, a Crostolo

folyónak a Púba szakadásánál, van piispöke, gyninasimna, zene-

iskolája, gazdag könyvtára és élénk gyáripara. A várost Károly

szardíniái király vezetése alatt egyesült francia- szard sereg 173i.

szeptember 19-én vette meg a Königseck gróf vezérlete alatt ál-

lott osztrák seregtl.-i'" Lothringen és Bar hercegségeket Lescsinszkynek, a két

Sziciliát Don Carlosnak, a milanói hercegség egy részét a szard

királynak volt kénytelen átengedni VI. Károly.

TÖUÖKORSZÁCil 1,KVICLKI. 'Xi

51.

(CIX)Rodostó, IC). Jannarii 1735.

Ha miudeu clolgimk úgy fog folyni ebben az esztendben,valamint a Pápai sógor munkiíja a portán, úgy mindou dol-

gunk hátra mász, nem eJé. A porta nem adta teljességgel vála

szúl, hogy az urunkot el nem bocsátja Friinciaországban,

hanem, bogy most nem jovallja. és hogy még annak nincsen

ideje. De a császárok nem jo vallása parancsolat, és ami elme-

netelünkbl semmi sem telik. Kivolt annak meggátolója. Isten

tudja, de azt hinnünk kell, hogy mindent a mi jovunkra cse-

lekszik — ez is jovunkra fordul, hogy el nem boesátnak. Eztet

most lelki szemmel nézzük, de még jövendben te-iti szemmelis meg fogjuk látni : mert ugyan is hát ha a békeségct oly

hamar meg akarják csinálni, mint amely hamar elkezdek a

hadakozást, akkor ott mit csinálnánk? Vissza fogadnának-é a

fészkünkben vagy sem? Nyugodjunk meg tehát azon, hogyjobban tudja a mi Atyánk nálunknál, hogy mi jó nekünk.Háláljuk meg néki, nmidó'n kérésünket meghallgatja, és áldjuk

ötét, amidn akaratunkat meggátolja. Ide az Isten olyan népközibe hozott, aki a másokkal való jótéteményt követi, és az ö

kezek által bségesen táplál minket, akiért hálaadással kell

lenni a kézhez is. Micsoda szép dolog, édes néném, a jótéte-

mény ! soha senki azért meg nem szegényedett ; de sok gazdagház pusztult el azért, hogy abban az adakozást Jiem követték.

Az adakozásnak megbecsülhetetlen hasznát veszik : de ha-

szinte nem vennék is, amely nem lehet, micsoda bela örömetnem érez egy nemes szív, amidn valakivel jót teszen. amidnszükségiben valakit megsegít. Vizsgáljuk meg eztet magunk-ban, és meglátjuk, hogy inkább vígad akkor a. szívünk, mintaz estig való táncolásban. Ne szégyeneljük-é, hogy errl egy

pogány császár'^"' mi szép példát ád"? akinek is este esziben jut-

ván, hogy azon a napon semmi kegyelmességét nem mutatta,

monda: «A mái napot elvesztettem, meit senkivel jót nemtettem.

»

Aminap olvastam, hogy egy adakozó embernek ezeket a

szókat írták a koporsójára : «Amit elköltöttem, azt elvesztet-

tem ; amit bírtam, azt másnak hadtam : és amit másoknakadtam, azt maradandó helvre eltettem." De attól nem tartok

Titus Vespasianus.

!)4 MIKES KELKMEN.

néném, hogy az egerek megegyenek a fösvénységért, mint egy

lengyel királylyal bántak. Hát az egészség mint van ? mert ré-

gen nem vettem leveledet — vagyon harmadnapja. Pólatéti.^'^

52.

(CX)

Eodostó, 12. Mártii 1735.

Talám májasnak nevezhetném ezt a holnapot, olj'an szép

idk járnak. És az id sokkal vidámabb az elmémnél, mertmár egynehány naptól fogva nem látom az urunkot olyan álla-

potban, mint az eltt. Mert ha igen titkolja is, de észre lehet

venni, hogy vagyon valami bels baja. Az ö természet szeréut

való mindenkori jó kedve most nem olyan gyakorta való, és

mintha erszakkal volna. Azt is hozzá teszem, hogy már egykevés idtl fogvást igen kezd apadni, az kövér teste és

ábrázatja igen vékonyodik. Mindezek, édes néném, egy kevés

nyughatatlanságba vetettek engemet ; mert ha ezek a belsszomorúságtól, vagy valamely bels nyavalyától, vagy egy •

szersmind mind a ketttl jnek, a meggyújtott gyertyát nemkell csudálni, ha fogy.

A jezsuiták superiorja "^''^itt vagyon, aki is olyan papi em-

ber, hogy az idt nem vesztik el véle. Az urunk véle tölti az

idt, és a munkáéival : mivel kertet és házat építtet. Isten utáncsak azzal vígasztalom magamot, hogy az urunk igen ers ter-

mészetíí, és hogy ötvenkilenc esztendt könnyen elbírhat.

Tudom, hogy az ilyen vigasztalás csak fövényre van építve, és

boldog, akinek nem kell küszködni a betegséggel ; mert akár-

mely ersnek is le kell esni alatta. De a mi állapotunk olyan,

hogy csak kell valami vigasztalást keresnünk szomorúságunk-ban. Noha nem kellene, hajó keresztény volnék ; mert mindentaz Isten akaratjára kell hadni. ])e mikor ersen szeretünk

valakit, akkor a látható elfelejteti velünk a láthatatlant. —Hogy teljességgel prédikáción ne végezzem levelemet, azt

írom : hogy Abdullah, akit most tetiek jancsár agának, és aki

sok esztendkig mellettünk volt úgy mint csorbasi,-''' olyan nagytisztségilen is megtartván fiz urunkhoz való kötclesrégit, tcg-

'^'" Lásd a 88. jegyzetet.21" Fnöke.'"" Lásd a 92. jegyzetet.

TÖK«'>Ki)HSZÁ(;i IJiVKLKI. í)5

iiiip egy szép paripát küldött több egyéb perzsiai ajándékokkal.

Kdes iiénóm, ha jobb hírt írhatnék egynehány nap múlva,

mint nevetném — mert most nem nevetek.

53.

(CXI)

Rodostó, 25. Mártii 1735.

Édes néném, ha nyughatatlan elmével írtam az elöbbeni

levelemet ; ezt szomorúsággal írom ; mert az iirunkot éppennem jó állapotban látom. Ki is nyilatkoztatta már magát a

betegsége. Tegnapeltt a szokás szerént nyolc órakor este le

akarván vetkezödni, a hideg borzogatta. Én jelen lévén, kérdé

töllem. ha én nem fázom-é ? Felelém, hogy az id elég meleg,

és nem fázom — erre feleié : hogy igen fázik. Ezen mindjárt

megijedek ; de meg azután gondolám, hogy tavasz felé valami

változás esik az egészségben. Az urunk levetkezik és lefekszik,

én is szállásomra megyek. Egy kevés id múlva hozzám jnek,és mondják, hogy hányt volna. Én arra mondám, hogy talámvalamit olyat ett,-^" amit a gyomor nem szenvedhetett. Másnaphat órakor, amikor fel szokott öltözni, a házában megyek : de

micsoda ijedtségben nem esem, mihent meglátám az ábrázat-

ját. Aki is természet szerént mindenkor piros lévén, úgy elsár-

gult, valamintha sáfránynyal megkenték volna. Már két nap-tól fogvást nagy gyengeséget érez — szííntelen való hideglelés

van rajta •— és, mintha az egész vére sárrá változott volna,

úgy elsárgult az egész teste. Ma innep lévén, felöltözött, és a

nagy misét meghallgatta. De nem kell csudálni, ha igen keve-

set ehetett. Legkisebb fájdalmat nem érez, de nagy bágyadt-ságot. Édes néném, kérjük az Istent, hogy tartsa meg ezt a

nagy embert, akit az ellenségi is nagynak tartanak.

54.

(cxinRodostó, 8. April. 1735.

Amitl tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten

árvaságra téve bennünket, és kivéve ma közííllünk a mi édes

**" Ett. Erdélyben ma is közhasználatú alak evett helyett.

!(6 MIKES KELEMEN.

urunkot és atyánkot három óra után reggel. Ma nagypénteklévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokat kell

siratnunk. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért,

hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki

ma megholt érettünk. Amicsoda életet élt, és amicBoda halála

volt, hiszem, hogy megmondották néki : «Ma velem lészsz a

Paradicsomban.)) ^-' Hullassuk bséggel könyveinket, merta keserségnek ködje valóságosan reánk szállott. De ne azt a

jó atyánkot sirassuk, mert ötét az Isten annyi szenvedési után

a mennyei lakadalomban vitte, ahol a gyönyörségnek és az

örömnek poharából itatja, hanem mimagunkat sirassuk, kik

nagy árvaságra jutottunk. Ki sem lehet moudani, micsodanagy sírás és keserség vagyon itt miközöttünk, még csak a

legalábbvalón is. ítéld el, ha lehet, micsoda állapotban íromezt a levelet. De mivel tudom, hogy örömest kívánnád tudni,

mint esett szegénynek halála, mind téntával, mind könyhulla-

tásimmal leírom, liasziute az által megszaporítom is keser-ségemet.

Úgy tetszik, hogy az utolsó levelemet az elmúlt holnap-

nak !25-ik napján írtam vala. Azután szegény mind nagybágyadtságokot érzett. Igen keveset, de másként mindent a

szokás szerint vitt végben. Abban a gyengeségben is eszter-

gájában dolgozott els áprilisig. Az nap pedig a hideg ersenjött reá, és anuálinkább meggyengítette. Másnap jobbacskán

volt. Virágvasárnap a gyengeség miatt nem mehetett a tem-

plomban, hanem a közel való házból hallgatta a misét. —A mise után amely pap oda vitte neki a szentelt ágat,--'^ térden

á'lva vette el kézibl, mondván, hogy talám több ágat nem fog

venni. Hetfn jobbacskán volt — kedden hasonlóképen — méga dohányt is megkívánta és dohányozott. De azt csudálta min-denikünk benne, hogy ö semmit halála órájáig a háznál való

rendben el nem miilatott, se meg nem engedte, hogy érette

valamit elmúlassanak. Mindennap szokott órában felöltözött,

ebédelt, és lefeküdt. Noha alig volt el,--'' de mégis úgy meg-tartotta a rendet, mint egészséges korában. Szeredán délután

-•' E szavakat monda Jézus a keresztfán a mellette függgonosztevnek, midn ez hozzá fordult és istenségét elismerve,

kérte, hogj' emlékezzék meg kegyesen róla.222 Virágvasárnapon (Doiuinica palinarum, hiisvét eltti va-

sárnap) barkát: rügyes íüzfagalyat szokás szentelni a katholikus

eg3'házban,az ü(l\ ezítnek Jeruzsálembe való bevonulása emlékére,

mikor a zsidók pálmaágakkaljöttek eléje ós gályákat hintettek útjára.'J23 ^ijg bii-ta magát. Jól elvan gúnyosan is nem jól ren-

dezte, intézte dolgát baj fenj^egeti.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELKI. 07

nagyobb gyengeségben esett, és csak mindenkor aludt. Egy-nehányszor kérdeztem, hogy mint vagyon? csak azt felelte:

Éujúl\agyok, semmi fájdalmat nem érzek. » Csütörtökön,

igen közel lévén utolsó végéhez, elnehezedék, és az Urat magá-hoz vette nagy buzgósággal. Este a lefekvésnek ideje lévén,

kétfelül a karját tartották : de maga ment a hálóházában.

A szavát igen nehéz volt már megérteni. Tizenkét óra felé

("tszaka mindnyájan mellette voltunk. A pap kérdette tle, ha;ikarja é felvenni az utolsó kenetet?--^ Intette szegény, hogyakarja. Annak vége lévén, a pap szép intéseket és vígasztala-

sokat mondván néki, nem felelhetett reája : noha vettük észre,

hogy eszén van — azt is láttuk, hogy az intéskor a szemeiblkönyhullatások folytának. Végtire szegény ma három óra után

reggel, az Istennek adván lelkét, elaluvék — mivel úgy holt

meg, mint egy gyermek. Szüntelen reá néztünk : de mégis csak

azon vettük észre általmenetelét, amidn a szemei felnyíltak.

- szegény árvaságra hagya bennünket ezen az idegen földön.

Itt irtóztató sírás rívás vagyon közöttünk. Az Isten vigasztal-

jon meg minket.

55.

(CXIII)

Rodostó, 16. Apiil. 1735.

Itt, édes néném, könyhullatással eszszük kenyerünket, és

olyanok vagyunk, mint a nyáj pásztor nélkül. Másnap sze-

génynek a testamentumát felnyitottuk ée elolvastattuk. Min-denik cselédinek hagyott. Énnekem ötezer német forintot.

Sibrik uramnak is annyit. De mindenikünknek azt a pénztFranciaországban kellene felvennünk — mikor vesszük fel.

Isten tudja. A vezérnek szóló levelét is elküldöttük, amelybenkéri szegény, hogy bennünket el ne hadjon. A testet másnapfelbontattuk, és az aprólékját egy ládában tévén a görög tem-

plomban eltemették. A testet pedig a borbélyok ^-' füvekkel

becsinálták ; mert még nem tudjuk, mikor vihetjük Kostan-

cinápolyban. A borbélyok szerént nem kell csudálni halálát

;

mert a gyomra és vére tele volt sárral. Az egész testét elborí-

totta volt a sár. Az agya veleje egészséges volt, de annyi volt,

mint két embernek szokott lenni — esze is volt annyi, mint

--* Ötödik szentség a római katholikus egyházban, melylyela nehéz beteget az egyház megersíti és a halálra elkészíti.

*^^ Kik egyszersmind sebészek.

Mikes EelemeD. •

98 MIKES KELEMEN.

tizenkettnek. A szívót Franciaországban hadta hogy küld-

jük. A testet húsvét után egy nagy palotán kinyújtóztattuk,

ahol isteni szolgálat volt harmadnapig. Mindenféle 'embernekszabad volt a testet meglátni. Harminc török is volt egyszer-

smind, aki látta, és akik jól üsmerték szegényt, de mégis nemhiszik, hogy megholt, hanem azt hirdetik, hogy titkon elment,

és mi mást öltöztettünk fel valakit helyében. Bár igazat mon-danának ! Tegnap az isteni szolgálat után a testet koporsóbanzártuk, és egy kis házban tettük, ahol leszen mindaddig, mígszabadság nem lesz. hogy Konstancinápolyban vihessük.

56.

(CXIV)Rodtgtó, 17. Máji 1735.

Kend szerént, édes néném, mennél inkább távozik az em-ber a keserséget okozó októl, a keserségnek súlya annyival

inkább könnyebbedik, és az id lassanként mindent elfelejtet

velünk. És mennél távolabb legyen az ember valamitl, annálkissebbnek tetszik. De itt nem úgy van ; mert úgy tetszik,

hogy nevekedik és nem kisebbedik az urunk után való keser-ségünk. Mert hovatovább jobban észre veszszük, hogy micsodaaiyánkot vesztettük el, és hogy micsoda pásztorunk hagyott

el. De a mi jó Istenünknek ha egyik kéziben a vessz, a má-sikában a vigasztalás. A porta ide küldötte Ibrahim Effendit,

hogy itt nézze meg, miben van dolgunk, és végezzen Csáki

úrral és a több magyarokkal, kik itt vagyunk, ha akarjuk-é,

hogy a szegény üdvezlt urunk nagyobbik fiát ide hozassa ?

Erre mindenikünk reá állott. Azután, hogy beszéljen Sibrik

urammal az urunk hofmesterével, akire szállott az egész ház-

nak gondja, a tahin ^^''^ iránt, amelyet rendelt nekünk a porta— tíz tallért minden napra, hogy aztot feloszszák a magya-rokra, kik a fejedelmet szolgáltuk : de erre se Sibrik uram, se

én reá nem állottunk, hogy csak mireánk oszszák ; mivel sok

régi idegen szolgái maradván az urunknak, nekik semmi nemjutott volna. Hanem úgy végeztük el, hogy mindazok, akik

meg akarnak maradni, abból a pénzbl éljünk mindnyájanmindaddig, még az ifjú fejedelem elérkezik.

Édes néném, eddig csak belsképen voltam magyar, vagyszékely : de már külsképen is ; mert huszonkét esztend múl-

ván, ma tettem le a francia köntöst.

*-" Láfld a 6.3. jegyzetet.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 99

57.

(CXV)

Rodogtó, 18. Julii, 1735.

A porta megengedvé, hogy titkon a szegény urunk testét

Konstancinápolyban vihessük, egy nagy ládát csináltatván, a

koporsót belé zárattam, hajóra tétettem, és egynehány magam-mal 4-dikben megindultam, G-dikbau Konstancinápolybanérkezvén, a ládát, akiben a koporsó volt, a jezsuitákhoz kül-

döttem. A koporsót kivévén belöUe, felnyitották, hogy a tes-

tet meglássák. Sírt pedig azon a helyen ástak, ahová temet-

ték volt az urunk anyját. Akinek is csak a koponyáját talál-

ták meg, és aztot a fia koporsójába bezárták, és együtt elte-

mették.'-27

Mely csudálatos az Isten rendelése ! Amég abban a nagyvárosban múlaték, a vezért letevék. Én is onnét megindúlék,

és tegnap ide visszaérkezem a szomoriiságnak helyére. Aholie minden szomorúságra gerjeszt. Akárhová forduljak, min-denütt azon helyeket látom, ahol az urunk lakott, járt és

beszéllett velünk : most pedig azokat a helyeket csak pusztán

látom, és azok a puszta helyek keserséggel töltik be szívein-

ket. Elhagyattattunk jó atyánktól, és könyhullatással vígasz-

taljak árvaságban való maradásunkot. Mintha ez a szomorú-ság nem elég volna rajtam ; mert még attól is kell félnem,

hogy az egész háznak gondja reám ne szálljon ; mivel a Sibrik

uram betegsége nehezebbedik mindennap. És mikor meggon-dolom, hogy ha meg talál halni, micsoda bajra jutok mind-addig, amég az ifjú fejedelem el nem érkezik : az énvelem szo-

morú órákat töltet. Elvégzem ezt a levelet, mert magamotkesergetvén, kedet is keserítem. A szomorúan írt levelek úgyjobbak, ha mentl rövidebbek.

--" A klastrom és a templom, melyben Rákóczi tetemeit övöknyugalomra tették s ahol azok hazahozatahakig pihentek, ma a

franczia bencéseké (St. Benois fréres). Fekszik Galatában, a

tenger partjáról Perába vezet fúttól (Jükszek kaldirim =Magas kövezet) jobbra es mellékutczában. A kápolna jobbfelöli mellékoltárja alatt van a sirk, mely hamvait jelöli. A fel-

írás a következ : Hic requiescit Franciscus 11. Rákóczy. Deigratia electus Transsylvaniáé Princeps, partiiim regni Hungá-riáé dominus et Siculorum Comes, Aetatis suae XII a materavulsns, mira divinae providentiae ordine per carceres, per exilia,

et per varia vitae discrimina aductus hic resquiescenti matri per

100 MIKES KELEMEN.

58.

(CXVIi

Rodostó, lö, Sept. 17'J5.

Amicsocla állapotban vagyunk, ha lehetne vigasztalást

venni a leveleidben, néném, eleget találhatnék. Az is valósá-

gos vigasztalás, melyet az igaz szív ád ; mert itt egynehányanvígasztalnak olyanok engem, akik belsképen örülnek szomo-rúságomon, és annak még megszaporodását is akarnák : de az

Isten, akiben kell bíznunk, kívánságokot bé nem tölti, ert és

értelmet ád annak a keresztnek hordozására, melyet reámadott.

Noha szabadságot adtak kinekkinek arra, hogy innét elme-

het, ahová tetszik : de kevesen akartak még eddig azzal a

szabadsággal élni, és meg akarják várni a fejedelem eljövete-

lét. Isten tudja, mikor lészen a ! Vagyon már egy holnapja,

hogy elküldöttünk utána. Addig pedig itt senkinek fizetése

nem jár, hanem kinekkinek asztala megleszen, mint azeltt.

A kitelik a tíz tallérból, melyet adnak napjára ; de senki nemvárhat többet. Harmincz vagy negyven személyt el lehet tar-

tani a tíz tallérból, de nem lehet se fizetést, se ruházatot abból

adni. A szegény urunknak hatvan tallérja volt napjára. Jól

fizethetett, jól is fizetett ; mert kinek 6 száz, kinek 4 száz,

sokaknak 2 száz tallérjok volt. Most pedig a kevésbl keveset

sem adnak — elször azért, mert a rendelt pénz esztend által

az ételre elmegyen, másodszor, mert abból kell fizetni az ala-

cson cselédnek, kik a konyhán szolgálnak, harmadszor azért,

mert ha egynek adnának, a többi is kérne, és zúgolódnék : de

hogy senkinek semmit nem adnak, a zúgolódásra sem adnakokot. Jó egészséget kívánok, édes néném.

mortem redditus, quietem quam vivus ignoravit, in Dominórepcrit, anno salutis MDCCXXXV octava Április, aetatis suae LIX.(Itt nyugszik II. Eákóczy Ferencz, Isten kegyelmébl Érdél}-

választott fejedelme, Magyarország kapcsolt részeinek ura és aszékelyek grófja, tizenkét éves korában anyjától elszakíttatva, az

isteni gondviselés rendelésénél fogva börtönökön, számzetésekenés az élet különböz viszontagságain keresztül vezettetve, itt

nyugvó anyjának a halál által visszaadatván, a nyugalmat, me-lyet életében nem ismert, az Ürbau megtalálta, az üdv 1735-ikévében april 8-án, 59 éves korában.)

TÖKÖK0B8ZÁGI LEVELEI. lOl

59.

iCXVII)Rodogtó, 8. Octob. 1735.

Amely keresztet még elre ellátjuk, hogy viselni fogjuk,

úgy tetszik, hogy aztot könnyebhen kellene viselni. A szegény-séget is könnyebben trik, ha csak lassan lassan esnek abban,

mert hozzá szoknak. Édes néném, a jó Isten újabb keresztet

adott reám, amelyet még elre általláttam volt, hogy reám fog

szállani : de azzal könnyebbnek nem találom^ De reménlem,hogy aki reám adta, ert is. ád hordozására. ítéld el, néném,ha nem nagy kereszt- é rajtam, hogy a mi jó Sibrik apánkatés kellé tegnap temetnünk. Annyi nagy és hosszas betegsége

után az Isten magához vévé. Egy részint halálán nem kellene

szomorkodnunk ; mert az Isten végét vetette sok szenvedésé-nek : de más részint lehet szomorkodnom, mert az egész gondés baj reám szállott, amely nem kevés olyan állapotban, mintamelyben vagyok. Kétféle nem;:ettel van bajom, akik egymástnem szeretik. Vannak olyanok, akik nem voltak kezem alatt,

és akik nem szoktak a tllem való függéshez, akik azt tartják,

hogy már most felszabadultak minden más alattvaló léteitl,

akik azt gondolják, hogy az fejedelem csakhamar elérkezik,

azért addig nem szükséges függeni valakitl. Azt is tekéntik,

hogy éntllem, akitl kell függeniök igazság szerént, én ma-gam sem üsmerem a fejdelmet, azt sem tudom, mint leszek

elméjében ; mivel az gyakorta történik, hogy akit az atyja sze-

retett, azt a fia nem kedveili. Azt is hozzá teszem ; hogy akitlse adományt, se büntetést nem várnak, ott az engedelmességsem egész ; mert az embereket vagy a haszonkeresés, vagy afélelem vezérli — ritkán a szeretet, vagy a becsület. Egyfeljebbvalónak pedig nem lehet magának azzal igen hízelkedni,

hogy szeressék mindenek csak ajándé kon.--'' hogyha tUe vala-

mit nem várhatnak: mint éntllem hogy nem várhatnak.A való, hogy mindenkor csak azon kell igyekezni, hogy azalattunk valók inkább szeressenek, mint féljenek. De azzal

nem kell magunknak hízelkedni, hanem azt kell egy feljebb-

valónak magában feltenni, hogy kinekkinek a maga rendihezvaló becsületét megadja. A maga hivatalját ne az emberekértvaló nézve kívánja jól végbe vinni, hanem az Istenért, és igenszeresse az igazságot. De ámbár mindeneket jól végbe vigyenis. hagyják-é szó nélkül? Nem. A tisztségben lévkre minden-kor balítéletet szoktak tenni : de aki az igaz úton jár, van

228 ii]gyen, mintegy a szeretetet ajándékul adva.

102 MIKES KELEMEN.

mivel vigasztalni magát. Vigasztalj édes néném, mert vanszükségem reá. De egyik vígasztalásom a, ha egészségedre

vigyázsz.

A vezérnek írott búcsúzó levelét urunknak, most jut

eszemben, hogy eddig el kelletett volna kednek küldenem. Sohakeresztény fejdelemhez a porta olyan hitellel nem volt, minthozzája szegényhez. Az tanácsát mind becsülte, mindkövette. Hidd el néném, hogy tudott is jó tanácsot adni.

A Fényes Porta fvezérjenek Ali Pasának halála eltt irott búcsúzó

levelének párja.

Ezen dicsséges birodalom els méltóságában tündökl, nagy böl-

cseséggel fölékesíttetett fvezér, kedves szívbéli barátom, kit

Isten mindenható jókkal megáldjon.

Kétség kívííl csodálkozni fog a vezér, kedves barátom,

amidn halálom hírével ezen levelemet fogja venni. De mivel

az emberi természetnek halandósága a halált elkerülhetetlen-

nek lenni mutatta, az Istenhez való szeretet hívott, hogy hozzá

készüljek, és a gyó'zhetetlen császárhoz való háláadóságomösztönözött, hogy búcsúvétlen e világból ki ne menjek. Me lyre

nézve még egészséges voltomban mindenekrl rendelést tévén,

az udvarom ftisztjeinek megparancsoltam, hogy halálom tör-

ténvén, amidn a vezért tudósítani fogják, kedves barátomnakezen levelemet megküldjék. Hassanak azért szívére igaz barát-

jának utolsó szavai, és mutassa bé a császárnak kegyelmes

uramnak igaz háláadósággal teljes szívemnek utolsó beszédét.

Mindenkor az Isten megfoghatatlan bölcsesége rendelésének

tulajdonítottam ezen fényes birodalomban való jövetelemet.

De kiváltképen azon indulatomat, amelytl viseltetvén, oly

idben jöttem, amidn a liadakozás szerencsétlen sorsa által

legnagyobb változások között forgottiik a birodalom dolgai.

Meggyzte vala elmémet az Istenben vetett bizodalom, és fényes

portában helyheztetett reménségem, hogy engemet el nemhagy. És íme életemnek utolsó órájában is mondhatom, hogy

meg nem csalattam : mert személyemet becsületben tartván,

a velem lév kevés számú híveimmel táplált, és az ellenségim

szándékitól megoltalmazott. Én is mindezeket szemem eltt

viselvén életemben, orcám pirulása nélkül múlok ki ezen

iialandó világból ; mert nem vádol lelkem üsmerete, hogy a

birodiilomban valakit megbántottam volna, és hogy a fényes

porta valóságos jovát minden tlk'm lehet módok szerént nem

. rÖR(tKORSZÁ(iI LEVKLKI. 103

kerestem volna. Vígasztalásomra volt életemben sokszor, hogyezen egyenes szándékomot a porta ministeri megüsmervén,hozzám jó szívvel voltának. És így csendes nyugodalombanélvén, ezen utolsó órámhoz készültem, amelytl egyedül vár-

hattam minden nyomorúságimtól való felszabadúlásimot. Mivelpedig törvényem azt parancsolta, hogy az Istent mindenekfelett, és felebarátomotöérette mint önnönmagamat szeressem,

mondhatom, hogy mindazokot, akiket Isten ezen a világon

gondviselésem alá bízott, ámbár szolgálatomra rendeltettek,

fiaim gyanánt tartván szerettem, és ezen indulattól viseltet-

vén, írásban tett rendelésim szerént, a mim volt, közikbenosztottam. De nem szégyenlem megvallani oly megszkültállapotomat, hogy a császár mellém rendelt, és engemet jószívvel, szorgalmatos hívséggel szolgáló tiszteinek illendmegjutalmaztatásokra semmit sem hagyhattam. Melyre nézve,

ha a gyzhetetlen császár eltt valamely érdemet tulajdonít-

hattam volna magamnak, azon kértem volna, hogy mindazok-hoz, akik mellém rendeltettek vala, énérettem mutassa kegyel-

mességét. De minthogy magam is annyi esztendktl fogvást

inkább terhére voltam a portának, mintsem hasznára, egyedííl

csak a császár kegyelmességében ajánlom egyenként ket, dekiváltképen Ibrahim hív tolmácsomot. A mindenható Isten

jutalmaztassa meg legdrágább áldásival velem tett jótétemé-

nyit, és azon isten nevében kérem, engedje meg, hogy kevésszámú híveim, mintegy pásztor nélkül hagyatott juhok, írás-

ban tett reudelésimet véghez vivén — testemet az édesanyámmellé minden világi pompa nélkül nyugosztatván - mindenháborgatás nélkül bátorságosan követhessék más országokraútjokat, vagy, akinek tetszeni fog, a birodalomban megmarad-hassanak. Mindezek után pedig az Istentl mind testi és lelki

áldást kívánván a vezérnek és az egész birodalomnak, végzi

szavait holtig hséges barátja, már porrá és hamuvá leend E.F.

60.

(cxvni)

Eodosti'i. 13. Xov. 1735.

Egynehány leveleidet vévén, néném, a sok vígasztalásid

között annak leginkább örülök, hogy egészségben vagy. Az ifjú

fejedelemtl is vettem egy vigasztaló levelet, amelyben szépajánlásokat teszen. E mind jó, csak füstbe ne menjenek. Haüsmerném, tudnék ítéletet tenni fellié, és tudnám mit várha-

Íü4 MIKES KKLEMEN.

tok tölle. De, ki tudja micsoda természet? Az atyja ugyan

nagy reménységgel volt fellié, csak meg ne csalta volna magát.

Én semmi ítéletet nem teszek fellié — meglássuk, mikor elj.

Az Isten segítségével azt feltettem, hogy^ úgy adom kéziben

minden jószágát, amint az apja hadta. És, ha lehet, az igaz-

ságot elttem viselem, hogy mindenekrl számot adhassak

;

nem azért, hogy kedvét találjam, hanem azért, hogy Isten

áldása legyen rajtam. Hogyha már is sok balítéleteket tettek

és tesznek felliem a velem valók, hát még ezután mit fognak

irántam mondani magának is a fejdelemnek. De én azt csak

nevetem ; mert nem igazat mondanak, és az Isten pártfogója

azoknak, kik az egyenes úton járnak. Ha tet káromlották,

hát engemet miért nem ? Talám ked még maga is azt gondolja,

hogy a szegény urunknak sok jószága maradott. Sokan meg-

csalják az iránt magokot. Ami legdrágább a portékái között,

az asztalhoz való ezüstmívek — a sem sok. Mostani állapot-

jához elegend volt, de másutt egy kalmárnak is több ezüst-

míve vagyon. Ládabéli portékí^ja igen kevés, köves"--'' portékája

éppen nem volt. Két gyémántos gyüríije volt, annak is az egyi-

két nekem hadta. Két lóra való szerszám. De házi eszköz elég;

mert azt örökké csináltatta. Ládabéli, vagy köves portékát

soha sem vett ; mert azon éppen nem kapott, hanem csak

éppen ami nélkül nem lehetett, olyat vett. Két zsebben való

órája maradott; egyikét a szegény Sibriknek hagyta, a mási-

kát nekem. Ezekbl észreveheted néném, hogy nem igen sok

drága jószága maradott, mert szegény egy asztalt, vagy egy

széket, amelyet maga talált ki, nem adta volna a köves por-

tékáért. Olyan pedig sok volt ; mert az olyanért a pénzt nemkímélte. És az olyanoknak se a íia, se más hasznát nem tudja

úgy venni, mint vette ; mert neki semmi házi eszköze olyan

formában nem volt csinálva, mint másoknak szokott lenni.

Azok mind más formájúak voltak. A székek, asztalok, úgyelbomlottak egymástól, hogy ládákban lehetett elrakni. Elítél-

heti már ked, hogy az asztalos és a lakatos többet nyertek

rajta, mintsem az ötvösök. Egyszóval, néném, a francia példa-

beszéd bé nem tölt rajta, amely azt mondja : hogy boldog íiú

az, akinek az atyja elkárhozott — értvén az olyan atyát, aki

sok hamis keresettel való jószágot hagy a íiára ; mert sze-

gény az igazán való keresetbl is igen keveset hagyott. Hatvagy hét aranyát találtam a kalamárisládájában, és mindenkincse, mikor megholt, ötszáz tallérból állott. Azt kérdhetné

^'^" Dráfía-köves.

fÖKÖKOKSZÁíil LENELKI. KiÖ

keci, hogy hová tette a pénzit, mivel hol hetven, hol hatvantallérja járt egy napra ? Két szóval csak azt felelem kednek,

hogy sok embert tartott, azoknak sok fizetést adott : és meg-annyit költött az építésre ; a harmadik és a leghasznosabb

költsége az isteni szolgálatért, és a kápolnájáért volt. De ö

annak hasznát is vette szegény. Nem is lehetett volna néki azt

mondani, amit mondottak egy francia királynak, aki is egy

spanyol követet a visszámenetelkor meg akarván ajándékozni,

monda az urak eltt : ezt a követet meg akarnám ajándékozni,

de olyan portékát szeretnék neki adni, amely nekem sokbantölt, de amelynek nem veszem hasznát. Egj'ik az urak közül,

aki tréfás volt, monda a királynak : add oda a kápolnádot

:

mert arra sokat költöttéi, de semmi hasznát annak nem veszed.

A bizonyos, hogy tudta szegény hasznát venni a kápolnájá-

nak. — De sok luás olyan költségeket tett. melyek haszonta-

lanok voltak. Talám az is haszontalan volna, ha többet ilye-

neket írnék. Azért elvégezvén maradok, kedves néném, bajban,

szomorúságban úszkáló szolgád.

61.

iCXIX>

Rodostó, 18. Január l'íSG.

A mindeneknek teremtje megadta érnünk ezt az eszten-

dt — hála legyen az ö szent nevének. Én elég bajban és

szomorúságban értem meg, de aki a keresztet adja, a vigaszta-

lást Í8 attól kell várni. A fejdelem levelét vettem. Gróf Bonne-válnak--'" elküldötte a procurátióját,--*' hogy amég ide érkezik,

-•^" Bonneval fraücia eredet renegát. 1716-ban még Jenzászlaja alatt mint tábornok harcolt Péterváradnál a törökök ellen.

hol nehéz sebet kapott. Majd magándolgok miatt .Jen haragjátvonta magára s Ausztriát el kellé hagynia, mi miatt elkeseredettellensége lett Ausztriának. 1729-ben török szolgálatba lépett, mo-hammedan lett, Ahmed pasa nevet és címet kapott s tüzérpa-ranc?;unkká tétetett és miut a magyar ügy barátja a törököketfolyton Ausztria ellen izgatta. 1734-ben Karaman helytartója lett,

majd kegyvesztetté ln, késbb megint visszanyeré befolyását, s

azontúl majd emelkedett, majd hanyatlott szerencsecsillaga. Azoszmánok politikáját több éven keresztül majdnem egymagairányozta. Befolyását Francia- és Svédország javára és Aupztrias Oroszország ellen gj'akran érvényesíté. Meghalt 1747ben.

-^' Az ügyvitelre való megbízást.

106 MIKKS KKLEMKN.

addig minden dolgát folytassa, és minden jószágát kézihez

vegye. A nekem nagy könnyebbségemre lesz, mert aki pana-szolkodik, lesz kire igazítanom. De a szegény urunk, ha ezt

láthatná, keserves szemekkel nézné a fiának ezen cselekedetét,

hogy inkább bízza egy idegenre dolgát s jószágát, mintsemolyanokra, kik gyermekségektl fogva szolgálták az apját. Deabban menthetem a fiát, hogy az atyja szolgáit nem üsméri

;

Bonnevalt pedig Bécsben, minekeltte a hitet megtagadtavolna, még generálisságában üsmérte. Akinek is a portán, hála

Istennek, igen kevés hitele vagyon. Isten azt úgy rendelte

azért, hogy mások, kik tet akarnák követni, tanuljanak

rajta.

Azt írod, néném, hogy a vezér helyett, kit az elmúlt hol

napban letettek vala, a Sziliktár agát^'^ tették helyébe. Ilyen

a világ. Hihet, hogy alkalmatosabb a hadakozásra ; mivel

nincsen több negyednapjánál, hogy itt a városban kihirdették

a muszkával való hadakozást. Hadakozzanak, nem bánomnekünk abban semmi kárunk, se hasznunk, csak az Isten az

elménkben való békeséget adja meg. Ámen.

62.

Rodostó, lÖ. Máji 1/36.

Azt ne gondold, néném, hogy megholtunk volna. Mégélek ; mert eszem és írok : a halottak pedig úgy reá tartják

magokot, hogy egyiket sem cselekszik. A testünk mindennapjól lakik, de az elménk igen koplal a vígasságtól. A többi is

érzi a maga bibijét ;-'^' de én duplán érzem mind a magamétérzem, ^mind a másét kell néznem, haszinte nem tehetek is

rólla. Én soha ilyen állapotban nem voltam, ne is adja Isten,

hogy többször legyek. Legkissebb vígasztalásom nem lehet —a jó Isten valóságoson magamra hagyott engemet. Mindennapa sok bosszút látom : de Isten kegyelme nem engedi, hogy

-^^ Szililidar, helyesebben Szilahdar: fej^yverhordó, a szultán

fegyverének hordozója. Szilihdar aga, föudvarnagy. Ez az egye-

düli eset volt és ritkaság gyanánt van a török történelembe föl-

jep:yezve, Imgy a szultán fegyverliordoz 'íja neveztetett a nagy-veziii nu'lt»)sáfíra. Ez Szilihdar lisszojd Mohanniied pasa volt, lii

\TM. augusztus .5-éii megfosztatott iiagyvezirj lángjától,-" JJibe, csomó, bökken, baj.

TÖRÖKORSZÁGI LF.VKLKI. 107

érezzem. Akikkel legtöbbet vagyok, ós akik legtöbb jó szót

adnak, és nagyobb barátságot mutatnak, ugyanazok akarják

meghomályosítani becsletemet. Egy kis jó kedvem nekik mé-reg, és kedvetlenségem eló'ttök kedves. — Mindennap újítják

ellenem való beszédjeket. Mindezeknek pedig, néném, nemmás az oka, hanem hogy ki nem osztogatom nékik a fejdelem

jószágát. Hogy pedig ki nem osztogatom, azt gondolják, hogymagamnak tartom. Hadd beszélljenek, csak én az igaz útonjárjak.

Már másutt megcsillapodott a hadakozás. Augustas len-

gyel király,-'^* Dom Carlos neápolisi király. ^^' A lotharingus her-

cegnek-'''^ Lotharingiáért a Toscanumi hercegséget -''*^ adták.

És Lotharingiát a francia Stanislaus királynak adta, hogybírja holtig, és így kiki megelégszik a részivel. Itt pedig máshadakozás kezd gyuladni a töröknek a muszkával. Már a bon-

esokokat-'' kitették Konstancinápolyban, az a jele a hadako-zásnak, és hogy egy holnap múlva a vezér megindul a hadak-kal. Az Isten, aki minden dolgokat vezérel, adja vigasztalását

nékünk.

63.

Eüdostó, 15. Aug. 1736.

Egynehány leveleimre csak nem vehetek választ. Márelkezdettem volt magammal hitetni, édes néném, hogy a vezér-

rel elmentél volt táborban. De hiszem onnét is lehetett volna

már választ adni leveleimre. Itt az a híre, hogy a vezér a Dunamellé szállott táborban. A muszkák pedig Tatárországbanigen vadászszák a tatárokat — ha mind megeszik sem bánom.De azt bánom, hogy itt olyan szomorii életet kell élnünk.

Eilankadott szívünk és kedvünk — csak a sok suhajtást kell

hallanom. Egynehány rendbéli leveleit vettem a fejdelemnek,

amelyekkel mégis megvigasztaltam a több kenyeres társaimot.

De a vigasztalás csak harmadnapig tart, azután ismét a

suhajtást kezdik el. Énnekem mindenikét kell vigasztalnom

^** Mindkét mondatból hiányzik az ige : lett.

-'^ Ferenc István,Lotharingia utolsó hercege.Mária Teréziaférje.*-^" Toscana, egykor olasz nagyhercegség, majdnem Itália kö-

zepén, most az olasz kii-ályság egyik tartománya, melyhez Arezzo,Firenze, Grosseto. Livorno, Lncca, Mass a- Carrara, Pisa és Sienatartoznak.

'•^' Lófarkas zászlókat.

108 MIKKS KELEMEN.

és biztatnom ; énnekem pedig még nagyobb szükségem volna

a vígasztalásra, mint másoknak ; de engemet csak az egy Isten

vígasztal, és ád ert a kereszthordozásra. Magamban kell

megfojtanom szomorúságimot. Haszontalan volna sok bajomotmások eleiben terjesztenem. De st még, a mi legnehezebb,

meg kell magamot türtztetnem, és úgy tétetnem magamot,mintha legjobb kedv volnék ; holott belsképen mind mást .

érez a szívem.

Minden leveleiben a fejdelem írja, hogy elj, de még itt

nincsen. Azonban a szükség szaporodik, a baj és a panasznagyobbodik, és, minthogy nem tudnak kit okozni, engemetszüntelen látván reám fordítják panaszokot. Azt sem bánnám,csak nekik használna. — Amely állapotban teszen Isten, ahoz

kell magunkot alkalmaztatni. Sokszor jnt eszemben a szegény

urunk jövendölése ; mert egyszer a többi között a vásárlásról

való számadást hogy oda adtam volna, — mert én vásároltat-

tam ami a köntösihez és a házbéli eszközihez kívántatott — a

fizetmester, aki vásárolta parancsolatomból, nekem számot

adott, én pedig azt a számadást megmutattam a fejdelemnek.

De azt jó megtudni elre, hogy szegénynek olyan természete

volt, hogy a számadásban nem nézte, hogy miért adtának har-

minc vagy negyven tallért ; hanem, ha tíz vagy tizenkét pol-

tura ér portékát olcsón vettek- é vagy drágán. Az olyan apró

állapotban mindenkor gáncsot talált. — A számadásban tehát

egynehány poltura ér portékán megakad a szeme, és kezdi

mondani mintegy nehezteléssel, hogy drágán fizették, nem kel-

lett volna úgy venni. Én azon szokásom ellen felindultam,

mert nekem úgy tetszett, mintha bennem kételkedett volna, és

mondám mint goromba : ha bennem kételkedik, parancsolja

másnak aki vásároltasson. Erre szegény semmit nem felel,

csak a kezembe adja a számadást, és elfordul tllem érdememszerént — én is kimegyek. Másnap semmit sem szól hozzám,

én pedig csak várom, hogy szóljon. Még másnap, akkor semszól semmit is a már nekem nehéz volt, mert megüsmértemostoba cselekedetemet. Harmadnapján már nem trhettem,

bemegyek utána az íróházában, ott eleiben b.orúlok, és köny-

ves szemmel csókoltam kezét, és kértem bocsánatot. Erre az a

ritka és nagy ember megölel, és mondja: <i Megbocsátok —sokszor eszedbe jutok én neked, ha meghalok — sokszor

megemlegetsz engemet: de akkor kés lesz.'^ Ha akkor sírva

hallottam ezeket a szókat, most könyves szemmel jutnak

eszemben, líé is teljesedtek. — Isten így akarta — mindenbendicsértessék szent neve. Megmondottam, hogy a szomorú levél-

nek rövidnek kell lenni, azért cl is végezem.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 109

64.

CXXll I

Hodostó, (>. Decemb. 1730.

Hála légyen Istennek. Ha sokára is, de elérkezék Rákóczi

József. Azt gondoltuk, hogy mindakett elj : de csak a

nagyobbik jött el. A hajó Gallipolinál maradott maga egy-

néhányad magával ide jött szárazon. Tegnap estve nem akar-

ván közinkben jönni, csak a vendégfogadóban szállott. Elérke-

zését tudtomra adatván, oda mentem hozzája. Ma is voltam

egynehány órát véle. mivel Konstancinápolyban ment. Mégnem tudhatok ítéletet tenni fellié. — Isten tudja, micsodás

lesz. Csak azt vettem észre, hogy haragos. Éppen jókor érke-

zett. Nekem azou örülni kell — a sok bajtól megmenekedem.Nem volt több tíz tallérnál az egész ház költségére. De aki a

fogat adta, ennünk is ád.

Rákóczi József fejdelemnek ebbeit az orszáf;ban érkezésérl való

levelek.

65.

icxxniiEodostó, 2. Jun. 1737.

Adja Isten, hogy az áldásával és vígasztalásával kezd-

hessük és végezhessük ezen esztendt. A fejdelem egynehánynapot múlatván Konstancinápolyban, a bujdosó felekezeti

közé az elmúlt holnapnak 17-dik napján ide visszátért. Enneka hirtelen való visszatérésnek pedig oka az, hogy mihent a

porta megtudta, hogy Konstancinápolyban, érkezett, mindjártmegizente, hogy ide visszátérjen. — Nem is kelletett volna

oda menni : de Bonneval volt az oka. ^lert minthogy a portá-

nak a császárral való békesége még tart : de st még minthogya császár, a porta és a muszka között való közbenjáró, a portanem akart okot adni a császárnak a panaszra, hogj' miérthozatta maga mellé a fejdelmet ; mert itt igen tartanak attól,

hogy a császárt valamiben megboszontsák — mert nem akar-

nak két ellenséget csinálni — az egy is elég most nekik. Ezenokból küldék oly hamar vissza a fejdelmet, aki is mint fogja

magát hozzánk alkalmaztatni, nem tudhatom : de amint észre

kezdem venni, igen messze esett almafájától. --^'^ Légyen Isten

akaratja — másszor többet.

^** Az alma nem messze esik fájától, közmondás, mely aztjelenti, hogy a gyermek rendesen szüleire üt. Mikes itt a köz-

110 MIKES KELEMEN.

ÜO.

iCXXlVlUodostó, 3. Mártii 1737.

Bezzeg néném, nyertünk mi a változásban, mint Bertóka csíkban. Vígasztalásunkra vártuk ezt az ifjú fejdelmet : deszomorúságunkra jött. A szép rendtartást, amelyet az atyja

szabott volt közöttünk, és amelyet oly igen igyekezett annyiesztendk alatt megtartani és megtartatni velünk mind boltig,

azt a fia harmadnap alatt felfordítá, és annak elrontásán kezdéel az itt való életét úgyannyira, hogy olyan kevés id alatt

abban a keresztyéni, és fejdelemhez illend rendtartásban csakegy kis fótocska sem marad meg. Minden eltöröltetett, és csaka nagy rendetlenségnek ködje szállotta meg a házunkot. Csakebbl elítélheti akárki, hogy mit remélhetünk, kivált mi, akikolyan nagy fejdelmet szolgáltunk volt, akinek minden dolga

okosságból, rendbl és kegyességbl állott. Most pedig mindellenkezt látunk ; mert a rendet nagy rendetlenség követte ;

az okosságot a hebehurgyaság,-^^ a kegyességet a harag és az

idegenség, úgyannyira, hogy harminc esztendtl fogva való

bújdosásunk oly súlyosnak nem tetszett, mint már ez a háromholnap. Most suhajtjuk leginkább a mi megholt urunkot

;

mert szomorúan kell néznünk az atyja és a fia között való nagykülömbséget. De már ebben benne vagyunk.

Mihent ide érkezett, az atyjának minden jószágát híven ké-

ziben adtam. Való, hogy káromlás nélkül nem maradtam ; merta hamis atyafiak ^*° sokkal vádoltanak, és a hamis vádolásra

a fejdelem sokat vizsgálódott utánam alattomban ; de becsü-

letem megsértésére valót semmit nem talált. Ezt nekem magais megvallotta. Nincsen semmi jobb, mint az igaz úton járni,

A volna kívánatos dolog, hogy az atyja nyomdokát követné;

mert a bizonyos, hogy a porta vizsgálódik utána, hogy mi-

csoda természet? — Azt kérdhetnéd néném, hogy én minvagyok az elméjében ? Csak úgy, mint a többi. Nekem csak

istenfizessét sem mondott azért, hogy jószágára, cselódire

viseltem gondot. — Itt tegnap nagy földindulás volt. A föld

sem nyughatik alattunk. Jó egészséget, néném.

mondás ellenére jellemzi Eákóczi Józsefet. Almafájától itt atyját

jelenti képes értelemben.^^® Beszédbeli vagy cselekedetbeli szélesség, kapkodás, hirte-

lenkedés."" Az atyafi, atyámfia, atyánkfia nemcsak rokont, hanem

egy felekezeten levt, egy társasághoz tartozót, felebarátot is jelent.

TÖRÖK0B82ÁGI LKVELKI. 1 1 1

67.

ICXXV)Rodostó, Julii. 1737.

Itt, néném, minden dolgaink rendetlenül és zrzavar mód-jára folynak, és minden felfordulva — csudálom, hogy mi is a

lábunkon és nem a fejünkön járunk. A bizonyos pedig, hogyaz Isten ebben a fejdelemben sok szép talentumot -^

' adott. Eszet

szépet adott, és ha azt úgy oktatták, nevelték volna mintkívántatik, dicséretre méltó dolog lett volna. De a termé-

szetét kellett volna megzabolázni, és rendben venni még igen

ifjú korában. De mindenben szabaddá hadták, és a természet

rendetlenné, változóvá és állhatatlanná lett — azért is oly

haragos és változó. Arra soha sem tanították, a természet semvitte reá, hogy azon inkább igyekezzék hogy szeressék, mint-sem féljenek tölle. Minthogy bó'vségben nem neveltetett volt,

hanem csak nagy szabadosan, azért se azt nem tudja, hogy mia fösvénység - se a helyes megtartás — se azt, hogy milégyen a helyes adás — se azt, hogy mi légyen a nemzetihezvaló szeretet ; mert soha a nemzetivel nem társalkodhatott.

A már bizonyos, hogy ebben a holnapban a császár a

passarovici békességet a törökkel felbontotta, és letévén a

mediátorságát-'- a muszka mellé állott,-*^ Ha lehet-é olyanfor-

mán a békeséget felbontani, vagy sem, azt a theologusok végez-

zék el ; mert azt elvégezték, hogy nem keresztyéni tartás a

hitetleneknek a hitet meg nem tartani. Mivel a töröknek az

Isten szintén olyan igazságos, és örökös Istene lévén, mintnékünk, öhozzája is olyan igazsággal vagyon, mint hozzánk.

Azt nem tudom, mikor bontotta volna fel a török a békeséget ;

de azt tudom, hogy egy keresztyén császár felbontotta — meg

»" Tehetséget."* Közvetítést, közbenjárást.**^ A porta örömest fentartotta volna a békességet a bécsi ud-

varral s nehogy ennek megszegésére ürügyet adjon, Rákóczi Jó-

zsefet is azonnal visszaküldé Rodostóba. A bécsi udvar azonbankeresve kereste a passzarovici béke megszakítását. Az orosz ügyétmagáévá tette, megszegte a törökökkel kötött békét, remélvehogy az oroszszal szövetségben szerencsésebb lesz fegyvere, s,talán olaszországi veszteségeiért a török birodalom némely részei-

nek elfoglalásával szerezhet magának kárpótlást. Ennek a remény-nek alapján megkezdette a háborút, mely azonban minden olda-

lon szerencsétlen kimenetel volt.

112 MIKKS KELEMEN.

is büntetöclött órette.-" Az olyan példán most is lehetne

tanulni. A törökök, ha azt nem rcménlenék, hogy az Isten

most is igazságot teszen nekik, kétségben esnének. Aminthogyigen tartanak, méltán is; mert két nagy és hatalmas császár

ellen kell hadakozniok, akik ketten Európából kizhetik — de

tegyük utáua, ha Isten úgy rendelte. Talám már errevaló-

nézve a portán is inkább néznek reánk ; mert még most igen

rossz renden vannak dolgaink, — Erdemlüuk-é egyebet?

68.

(CXXVI)Rodostó, 13. Sept. 1737.

A békeség fel lévén bontva ; azért a portának sem lévén

szükséges, hogy arra vigyázzon, amire eddig kelletett vigyázni

;

erre való nézve a kalmakán egy levelet külde ide egy vezér-

agától, amelyben tudtára adja a fejdelemnek, hogy a porta

kívánja Konstancinápolyban való menetelét: a porta megakarván ezzel mutatni, hogy teljességgel való ellensége a németcsászárnak, és beló'Uünk ijesztt akar csinálni. Szegény fej-

delem, ha most élne, mit gondolna, és mit csinálna? Mert azt

sokszor hallottam szegénytl, hogy nem kívánja a portának a

némettel való hadakozását ; mert irtózik a törökkel való hada-

kozástól, és hogy inkább szereti itt halálát, mintsem azt látni,

hogy érette rablásokat tegyenek Erdélyben. Elég a, hogy mibemegyünk, Isten tudja mire. Azt is jó megtudni, hogy új

vezért tettek a táboron. Többet nem írok, mert készülni kell.

Amely helyben pedig sok esztendket töltött valaki, onnétnehezen mozdul ki. Jó egészséget, néném !

69.

(CXXVII)

Konstancináfoly, 21. Sept. 1737.

Elhagyók, néném, Rodostót annyi esztendk múlva. Ki-

bontakozánk onnét, de hogy ? csak herdiburdi -''•' módjára.

^" Ulászló kh-ály 1444-beu, mit a várnai vereség követett,

melyben a király is életét veszté.**^ Hebehurgya szóval rokon értelm.

TÓRÜKOKSZÁtil LKVKLKI. \\^^

A fejdelem csak kevesed magával indúla meg : de úgy, minthaaz ellenség lett volna a hátunkon. Még csak annyi idt semadott niiigának, se nekünk, hogy a portékáit elrakják. E taláia

csak arra való volt, hogy elmondhassa, amit nékem mondott:«Nem lialok én itt meg, mint az apám». Nem felelék reá. de

gondolám, hogy talám még Erdélyben sem. Elég a, hogy teg-

nap ebédtájban a város mellé érkezvén, egy udvarházhoz vivé-

nek. Ott a császár tisztjei a fejdelmet megvendégelek. Ebédután mind a fejdelem, mind mi alánk paripákat adának. Onnétmegindulván pompával kísérek a császár tisztei a szállására,

amely egy szcs -*•* háza, de kényesen ^*" ellakhatik egy fejdelena

benne. A házak mind fel voltak ékesítve az ide való mod sze-

rént a császár parancsolatjából.

Minthogy még itt igen újak vagyunk, azért sepiini új dol-

got nem írhatok többet.

70,

(cxxvnj)

Kanatancinápoly, 11. Oetob. 1737.

A fejdelem 7-dikben a kalmakánnál volt audientián, iak is

egy paripát küldött a fejdelem számára. Hasonlóképen min-denikünk alá is szépen felöltöztetett lovakot. A csauz pasa-*^jött a fejdelem után, és nagy pompával vitte a kalmakánhoz.Ott csak kevés ideig lévén, egy nyusztos mentét adata a fej-

delemre : mireánk pediglen mindenikünkre egy kaftánt,^*^

és azután mindnyájan megcsókolok az kalmakáni kezét, és

visszátérénk hasonló pompával. Elkezdk a komédiát, mert itt

azt gondolják, hogy mentl nagyobb becsületet tesznek nekünka német annál inkább megijed. Én már másodszor látok ilyen

komédiát ebben az országban. A theátrumról hogy szállunk

le, meglássuk. Gratiánus azt mondja, hogy mihent a citrom-

ból a levit kifacsarják, elvetik — és mikor az ember a csorgó-

'** Seücs helyett erdélyiesen.**'' Kényesen = kényellnesen.*** Csaus basi, íajtónálló, fporkoláb.^*^ Hosszú felölt ruha, többnyire prémmel Inkább díszruhás

bizonyos méltóságok megkülönböztetésére szolgál. A hivatalos be-igtatás a törököknél kaftán-ráadással történt régebben mindenhivatalban ; ma azonban csak az egyházi méltóságoknál van divat-ban a kaftán ráadása.

Mikes Kelemen. 8

11 i MIKES KELEMEN.

ból-^'*^' akar innia, meghajol eltte; de azután hátat fordít

neki. Ilyen a világ !

A tegnapi napot nem mondhatom, hogy elvesztettük

volna ; mert a moldovai ós havasalföldi vajdánékot volt a fejde-

lem látogatni csak kevesed magával. Mindenik reá tudta ma-gát tartani. -'' A fejdelmet megajándékozták bennünket is

egy-egy keszkenvel.-^'- Mindenik cifrán volt. Mindenikénekpedig a szépségével a férje megelégedhetik. Férfiú cselédjeket

igen keveset láttam, de szolgálót mindenikénél nagy sereggel

valamint egy majorháznál -"'^ a sok tyúk. A való, hogy a mifejdelmünk igen hideg szemekkel nézte ezeket a görög fejde

lemnéket, se a szép tyúkoknak balfell való gondolatot nemadott ; mert még abban az órában is a hideg volt rajta, amely

már egy darab idtl fogvást csaknem mindennap vagyon

rajta, és amiolta ebben az országban érkezett, az egészsége

teljességgel megromlott. Talám az is okozza a minden kicsi-

dért való haragját. Való, hogy egy szempillantás alatt elmúlik

de minden szempillantásban megújul. Jó egészséget, néném.

71.

(CXXIX)

Konstancinápoly, 3. Decemh. 1737.

Már ezután, néném, csak a pompáról kell írnom Ma egy

nagyon menénk által, amelyet leírom, ha únadalmas lesz is.

Tegnap a porta tudtára adatván a fejdelemnek, hogy maaudientiája lenne a császárnál, azért ma jó hajnalban a fejde-

lem hajóra üle az egész udvarával, és a konstancinápolyi kapu

eltt kiszálla. Ahol már várt bennünket a csauz basa sok

csauzokkal és lovakkal. — A fejdelem a császár paripájára

^^^ Csorgó, erdélyi tájszó, patakocskát, csermelyt, csurgó ku-

tat jelent.*•'*' Magát rátartani, nagyra tartani, büszkélkedni, büszkén

^iselni magát.*^^ Keszken, helyesebben volna kezken, tulajdonképen zseb-

kendt jelentene, de Erdélybon minden fajta kendt e szóval szok-

tak jelölni.*'•* Major, tanya és szállás szavakkal rokonértolm, jelent me-

zei gazdasáfíhoz tartozó épületeket, a hozzájok tartoz<'> udvarral,

szérvel, kerttel. Erdélyben csak a major és helyenként a hodáj

szót használják, mely utóbbi azonban oláh szó.

TÖKÖKOKSZÁlil LEVELEI. 1 lö

Ülvén, mi is más paripákra, uyolc órakor a császár másodikkapujához érénk. A fejdelem a lóról leszállváu, egy kevéssé

a kapu között leültetek. E pedig csak azért volt, hogy meg-

mutassák, hogy a császár kapujánál várakozni kell, akárki

legyen a. Egy kevés ido múlva a ceauz pasa megjelenté, hogymár be lehet menni. A második kapun bemenvén, csaknemolyan udvarra találánk, mint az els. Ebben az udvarban pedig

jobbkéz felöl valának egy csuportban mintegy ezerig való

jancsárok — az udvaron pedig vala lerakva messze egyik a

másikától ötszáz tál étek. Amidn az udvar közepén valánk,

egy kiáltásra a jancsárok nagy zúgással a tálakra rohanának,

valamint az ellenségre, hogy ki kaphat el hamarébb egyet

belölle — egy szempillantás alatt egy tál sem marada a föl

dön. A pedig szokás, hogy a császár í:y megvendégelje a jan-

csárokat azon a napon, amelyen fizet nékik. A pedig igen rossz

jel a császárnak, amidn a jancsárok nem akarnak futni az

ételre. — Balkéz felöl pedig az út mellett 12 paripa volt sor-

jában — mindenikét két ember tartotta ezüstláncokon, és min-denik gazdagon fel volt ékesítve kivált a négy utolsó ; min-denikének rubintos szerszáma volt, a fejeken toll, és g^^öngygye

varrott csábrág -''^ rajtok. Ezeknél se szebb lovakot, se cifráb-

bakot nem lehet másutt látni. - A fejdelem eltt két csauz

pasa menvén, a dívánházban bémene. A kalmakán és a több

frenden lévk felkelének, és köszönték, és a szokott helyre

leültetek. A divánház pedig négy szögeletü nagy bolthajtásos

palota. A kalmakán a vezér helyett középben a fal mellett ült,

a több tisztek kétfell. A vezér feje felett pedig egy kis ablak

vagyon, ahonnét a császár mindent láthat és hallhat, de öte 1

nem láthatják. Azután a szokás szerént olyan embereket hívá-

nak bé, akiknek valamely perek vagy panaszok volt. Ezekegyenként menvén a kalmakán eleiben, supplicátiót -^' adánaknéki — a supplicátiót felszóval elolvasák - egykét szóval, arra

mit felelt a kalmakán, a supplicátióra felírták, és a kérnek a

kéziben adván a házból kiigazították. Azután más rendbelie-

ket vivének eleiben, azokkal is úgy bántanak. Fél óra alatt

húsz személynek elvégezé minden baját és perét. A vezér egyszovával minden törvénykezésnek véget vet, igazságot teszen

egy szempillantás alatt akármely nagy dologról, akit halálra

^^* Csábrág, (törökül csaprak) és cstár, lószerszámokat éke-sít cafrau<,M>k, sallangok, a nyerés alá terített lópokróc ; a nemeSchabraken is innen származik.

í55 Folyamodvány, kérelem.

8*

llfi Mikes kklemen. ^^

ítél, azt mindjárt viszik akasztani, akinek a jószágát vissza

akíirja adatni, a mindjárt végben megyén. Ezek a rövide-

den való törvényes dolgok véghez menvén, azt szép dolog vala

nézni, azután a palota közepiben három sorjával kilencszáz

erszén pénzt rakának mind brzacskókban /•'•"''^ Egy kevés idmúlva érkezek a csauz pasa a császár parancsolatjával, a kal-

makán eleiben mene az ajtóig, elvévé töUe a parancsolatot, a

fejérc tévé és megcsókolá, és helyére üle. és elolvasá. Amely-ben a volt, hogy fizessen a jancsároknak. Azonnal parancsolá,

hogy kezdjenek a fizetéshez. Egy óra alatt azt a sok pénzt

mind kihordák nagy renddel és csendességgel. A meglévén,

valakik a dívánban ültének, mindenik eleiben egy asztalt tevé-

nek, és mindenik asztalra egyaránsú "•^''^ étket vittek egy-

szersmind. Legalább mindenik asztalra vittek egymásutánhúsz húsz tál étket. De azzal az ebéd nem tárta tovább fél

óránál, mert a török gyakorta eszik, de kevese b egyszer. Egytálból két-három falatot eszik, azt mindjárt elviszik, másttesznek helyiben — abból is annyit, és így mind végig, haszáz tál étek volna is. — Ebéd után a dívánházban olyan szo-

morú hallgatás volt egy óráig, mintha senki nem lett volna a

házban : noha tele volt. Azután két csauz pasa az ajtóig jövé-

nek, a két kadileszkert^^^ kiszólítták, és a császárhoz vivék. —Egy feitály óra múlva ismét visszájövének a kalmakánért,

aki is felkelvén a kaptán pasával a császárhoz ménének.rEgykis id múlva a fejdelemért is eljövének, és oda vivék, akire

egy nusztos^^'-* kaftánt adának. Mihent a császár eleiben é ke-

zek, akit is köszöntvén a császár feleié neki: «Az apád énhoz-

zám sok ideig való hséggel voU. gondolom, hogy te is fogod

aztot követni.* A fejdelem kijvén a császártól, mi is mind-nyájan kaftánban lévén, a második kapun kivtíl a császár

paripájára üle, akit is oda ajándekozák ; mi is lóra ülvén a

szállás felé induláuk. A csauz pasa a fejdelem eltt ment,

a szállásig kíséré, és vége lett a komédiának, és ennek a

Ifcvélnek.

258 Lásd a 173. jegy.2" Egyaránsú, egyaránysó, székelyes alakja egyarányosnak,

egyforma mérték, egyarányu jelentéssel.^^^ Kadileszker, kádi (kázi) aszker, a hadsereg fhadbírája.S59 NyusztOS.

TÖRÖKORSZÁGI LEVKLEI. 117

72.

(CXXXI)

Konstancinápoly, 25. Január. 1738.

A vezér tegnap megizené, hogy három vagy négy nap megkellé indulnunk, és hogy ma a vezérhez kellene menni. Oda is

menénk nagy vizes pompával ; mivel nagy es volt. A vezér

melléje ültetvén a fejdelmet, egy kevés id múlva kávét adata,

és a fejdelemre egy nusztos mentét adának, és minket felkaf-

tányozának. E meglévén, a vezér és a fejdelem felkelének, és a

vezér a fejdelem kezében adá az athnamét,-*^" amely levélben a

császár erdélyi fejdelemnek üsméri lenni a fejdelmet ; a fejde-

lem is a vezér kéziben adá a portával csinált szövetségnek leve-

lét,-**' és elbúcsúzának egymástól — és a nagy essben megázta-tok a kaftánt. Ebéd után pedig a császár harminc lovat kúlde

a fejdelemnek a fele szép paripák voltak, a fele közönségeslovak, és ezek mellé egy bécsi hintót hat lóval. Elég a. hogy mimár készülünk a bevett szokás szerént tudniillik igen szép ren-

detlenséggel ; mert holnapután el kell indulnunk, vagy akarjuk

vngy sem. Azért nem írhatok többet.

73

(CXXXUi

Drinápoly, Ö. Febr. 173a.

Kedves néném, mi ide érkezénk úsztatva; mert azt el-

mondhatni, hogy mindenütt úsztattunk a sárban. De már azt

is meg kell mondani, hogy mikor indúlánk ki abból a császári

-"•^ Helyeseeben ahdname (ahd ígéret, kötés, rendelkezés,)ia»ic irat, levél) kinevez levél, ine<;bízó irat.

-"' Melyben Rák('iczí kötelezi maiját, hojíy a szultánnak a nekiadott támogatásért, nem adó, hanem csak ajándék címe alatt évi

4!) ezer píasztert fizet. A nagvvezirrel Eákóezi József meííbízásábólelbb Villeneufve értekezett a mas^yar bujdosók ügyében ; de a

nagyvezír késbb eijészen mellzte Villeneufve közbenjárását s

maga végzett Rák('>czival. A nagyvezir, ki Rákóczival az egyez-séget kötötte Jegén Mobammed pasa, ki 1737, december 18-án lépett

a nagyvezirségre Muhszinzade Abdullahpasa helyére. Mikes Göni-rkcsi Mehemmed j^asának nevezi és december 16-ikára teszi ki-

neveztetését.

118 MIKES KELEMEN.

városból. Elvégezvén tehát ott a komédiát az elmúlt holnap-nak ST-dik napján, elkészülvén nagy hirtelenséggel elindúlánkebéd után ritka ée fényes rendetlenséggel.^*^- Mert hogy a portánós másutt nagyobb ítélettel legyenek irántunk, a porta két ka-picsi pasával kísértete ki a fejedelmet a városból. Egy pediglenmindenkor mellettünk fog lenni, hogy gondja légyen az íiton

mindenre, és egy defterdár,^*^^ aki fizessen. Még itt leszünk vagykét nap. Eló're ellátjuk, micsoda kedvetlen utazás lesz a mienk,mind az idre, útra, és más okokra való nézve. Itt nagy tiszte -

lettel és becsülettel fogadták a fejedelmet. Az útban hosszú leve-

let nem lehet írni, azért elvégezem, és jó egészséget kivánokkegyelmednek.

74.

(CXXXUIl

Csernavoda-'' 19 Fcbr. 1738*

Mi, Istennek hála, ide érkezénk tegnap, igen nagy bajjal

:

de egészségesen. Tegnap húshagyó kedd volt, de mi még teg-

nap kezdettük a böjtöt, és ha mind úgy böjtölünk, amint elkez-

dettük, koplalás lesz a vége : mert semmit sem találtunk. Tá-lam jobb lesz ezután ; mert i^t fogunk maradni eg,y darabig.

Utunk pedig igen havas volt — fképen, hogy átaljöttünk a

hegyeken. Csaknem mindenütt jó bulgár faluk vannak, ahol

ennivalót lehetett találni — bort eleget. Már azokban a faluk-

ban szalonna elegend, amely Törökországban igen ritka liktá-

rium.-*''^ De elsbben bulgár asszony eltt keresztet kell vetni és

úgy ád szalonnát : másképen nem adna. Oka annak az, hogy haegy töröknek adna .szalonnát, azt mások meglátnák, lakoznékérette. Csernavoda igen ocsmán helytt vagyon : de nagy falu,

szép házak vannak benne. Fele oláhok, fele bolgárok lakják,

kevés török. De gazdng kereskedk vannak itt. Mind inkább

'^''^ Azzal a paraiicscsul, ho<,'y Vidin i'elé induljon, hol ej^y

cbükély hadat kell v;il;i átvennie Rákóc/cinak.2fi3 Pénzügyi hivatalnok, szúniviv.^^* Csernavoda, n Duna jobb partján, Dobrudsában fekv város.

Innen indul ki a csornavoda-kösztcndsei va.sut a Fekete-tcnj^erhez,

melyet a Dunával összeköt.

jJU""^ Liktárium, latinosan : electuarium, maj^yaros változattal :

lekvár, különféle f,'yiauölcsökbl fzött csemegefélc íz, gyümölcsíz.

Itt csemeiíe.

TÖRÖKORSZÁGI LRVELEI. I|0

Erdélyben kereskednek. A liázak mind egyformán vannaképítve. Többet is írnék, ha volna mit. Én pedig maradok ke-

gyelmednek.

75.

(CXXXIV)

Csemacoda -3 Mártii I'/3fi.

Talám már az írást el is felejtette kegyelmed. Én még el

nem felejtettem, azért azt irom, hogy tegnap érkeztem vissza

Bukurestböl. A fejdelem Konstantinus vajdát küldött volt kö-Bzönteni. Aki is nagy becsülettel fogadott és pompával vitete

magához. Amég ott voltam, a vajda tartott tisztességesen, és

becsületesen is bocsátott el. A Dunán száraz lábbal mentem, és

jöttem által. Attól igen féltem, hogy a lábam belé ne sipadjon.-*'''

Rosszabbul jártam volna, mint szent Péter. -*^' A vezér levele

ma érkezek, amelyben mindenféle ígéretek bvelkednek.^''^

Abban a sok bíztatások, hogy 30 vagy 40 ezer embert adnakmelléje : de abban Tamás vagyok. -*^^ Yégtire azt írják, hogyiunét Vidinben kell menni — mire, mivégre ? Isten tudja. Csakúgy bánnak velünk, mint a gyermekkel, és vázt-'" akarnakbelöllünk csinálni ; mert azt gondolja a porta, hogy miheutVidinben érkezünk, az egész Magyarország és Erdély lóra ül,

és hozzánk jö. Talám úgy lehetne, ha az öreg urunk élne, de

most, hogy hozzánk jjön valaki. Isten ne adja : hanem kedettartsa meg.

76.

ICXXXV)Vidin,-'^ 7. April. l}3i).

Már azt is végbe vittük, hogy idejöttünk, de postán ; mertmi egyébképen nem tudunk járni, haszinte tíz napig voltunk is

-'^'^ Süpjx'djen.-''' Kinek se.ííítségére ment az üdvözít, midn a teiifxercn hozzá

iiKhilt.-'*'' A vezér ebben többek között azt ijíérí, hoí^y nem nyulá-

szik, uiíjí Rákóczit Erdély fejedelniéül el nem ismerik. A török

fölhívja viszont Rákóczit, hoj^y MaiíyarorszAsr és Erdély lakóit

bírja rá a hozzá val(') csatlakozásra. Rákóczi meg is kísérlé ezt,

fölkelésre szólító leveleket hintetvén szét : de ezeknek semmi ered-

ménye sem volt.í«3 Nem hiszem. Közmondásos célzat Tamás apostolra.-'" Madárijeszt. A császáriak ijesztésére.''' A Duna jobb partján, közel a szerb határhoz fekv város,

120 MIKES KELEMEN.

az Úton. Elég a, hogy az elmúlt holnapnak 27 ik napján szala-

dánk ki Csernavodáról. Azt nem kell gondolni, hogy az ellen-

ség zött volna ki, hanem hogy mi mindent szaladva cseleke-

szünk. Postalovakot mindenütt adának alánk, és a portékánk

alá. Azt elmondhatni, hogy a portékánk több pénziben áll mára császárnak, mint magunknak ; mert a sok postalovat mind a

császár fizeti. Az utunk nem volt unadalmas ;mert igen szép

földön jártunk csaknem mindenütt a Duna mellett. A való,

egy kevéssé pusztás, mert a faluk is puszták most a hadakozás-

ban. Azt a szép földet mind rácok ^^'^ bírják, akik nem igen dol-

gozók — a fejér nép ^'^ igen csúfos süveget visel. Tegnap, ami-

dn két mélyföldnire lettünk volna Vidintl, a pasa háromvagy négy százig való lovasokot külde élnkbe, akik mindcifrák, mind jó paripások valának* A Dunaparton pedig egy kis

mélyföldnire a várostól a pasa sátorai fel valának verve.

A tihája élnkbe jvén a pasa nevével köszönté a fejdelmet, és a

sátorok alá vivé, ahol megvendégelé a fejdelmet. Ebéd után a

fejdelem a pasa paripájára ülvén, nagy pompával érkezénk a

városban ágyúdörgések között. Nem a várban, hanem a külsvárosban vagyunk szállva. Másszor másról írok, most ez elég.

77.

(CXXXVI)

Vidin, 11. April. 1738.

Tegnap a mi fgenerálisunk megvendégelé a fejdelmet.

Úgy tetszik, hogy ezt a pasát méltán nevezhetem generálisnak

ha e nem elég, gubernátornak nevezem, mert a háromboncsokos vezér,^'^ és legalább hatvan vagy hetvenezer ember-

nek parancsol hadakozás idejében. Az ö pasasága pedig mindszélesebb, mind hosszabb, mint csaknem Erdélyországa. Hát az

ilyet nem lehet-é híni generálisnak vagy gubernátornak? —

mely a történelemben nevezetes szerepet játszik. Maj^yar íróknúi

Bodoi) név alatt is szerepel.^'^ A bulvárokat mondja Mikes rácoknak.2^3 Nk.'^''^ Három lófarkas vezér, a lefj;ma.ííasabb méltósá<í a török-

nél. Az e<íy léfarkas pasa (bír tufílu pasa), kinek zászlaja e<;y lú-

farkból áll, damlárparancsnok (liva), a két lófarkas pasa(iki tii^lii

pasa) liado8ztályi)arancsnok (férik), a hái-om h'farkas ])asák (müsir)

a had-, föhadparancsnok ós magasabb rangú vezérek.

TÖRÖKORSZÁGI LKVELtl. 1 í2 1

ö pcdif^len az ö tartományának mintegy örökös ura, mindaddig, valamég ki nem teszik belöUe. A pasa tehát sátorokot vo-

natván fel a városon kívül, tegnap 8 órakor oda menénk nagypompával. A pasa is egy óra múlva nagy ceremóniával odaérkezek, és a maga sátorában letelepedék. Erre jó vigyázni,

hogy nem ö várt minket a sátorok alatt, hanem mi tet

;

mert a török igen meg tudja tartani a ceremóniát. Egy óra

múlva a fejedelem hozzíija mene, és a beszéllgelés egy óráig

tárta. — Ez a pasa szép ember, vezéri módon termett. Ezörmény volt, azért is nevezték Halvács -~'^ Mehemetnek. Igen

kegyes és okos ember.Való, hogy nem volt hadi ember ; mivel a f harminc-

adósságból'^''^ tették pasának. Ebben az országban egyszersmindnnek fel az emberek az ily nagy pasaságra, valamint a gomba.Elég a, hogy most minden órán meg fog innét indulni legalább

ötvenezer emberrel Orsovát ltetni. A beszéllgetés után a fej-

delem a maga sátorában mene, és a tisztjeivel ebédhez üle,

amelyet a pasa készíttetett volt — legalább ötven tál étek volt

egymás után az asztalon. A pasa a maga sátorában ett. Ebédután vagy hatvan jó paripással dzsidáztatott ^"' a pasa, azutáncélt ldöztetett a flintákból, azután nyilakkal, a paripáit megjártattá. Mindezeknek vége lévén, öt órakor a vacsorát elho-

zák, és vacsora után lóra ülénk és haza ballagánk. Egy ke-

vés id múlva a pasa is visszámene a várban. A török ven-

dégség ilyen szomorú vígasság. Ebédre hívott, de velünknem ett. Azután nem is láttuk. Mikor eljöttünk, nem kíván-

tatott elbúcsúzni tlle. A nagy török urak így szoktak ven-

dégelni f keresztyéneket, akik bort isznak.

A bels város nem szép, a lails rút, pusztás és sáros. Dea városon kívül szép térségek vannak. Itt pedig mindennapszomoní állapotokot látunk ; mert mindennap látjuk, hogy ut-

cáról utcára hordozzák a rabokot — hol férfiakot, liol leányo-

kot, hol gyermekes asszonyokot. Boldog as?zony az olyan, akit

gyermekestl együtt veszik meg ; mert sokszor történik, hogyegy az asszonyt veszi meg, más meg a gyermekét — egy órában

-"' Hibásan áll Hadsi Mohammecl helyett.-'" Fvámhivatalnok (gömrük emini).-'' Dsidáztati ; nagyon kedvelt vitézi mulatsága volt a törö-

köknek a jelen század közepéig a dárda-kopja vetés fdsirid-

dobás), mely célra rövid szárú hegyes dsidákat használtak.IV. Murád szultán volt a legszenvedélyesebb dsiridvet ; cél-

táblául szegény rabokat állíttatott föl.

I!2i2 MIKES KRLEMEN.

Úgy elválnak egymástól, liogy soha többé essze-''' nem kerül-

nek. — De a rendes dolog volt, hogy egy török egy szegénynémetet akarván eladni, utcáról utcára hordozta, kiáltván : tíz

tallér, hat tallér, öt tallér az ára ; de senki nem igére sem-mit is érette. A török szegény lévén, nem hogy a rabját

tarthatta volna, de magának sem volt egy polturája is. Harag-jában, hogy senki meg nem akarta venni, a kávéházbanviszi, ott eladja egy findzsa kávéért. Ilyen olcsó itt a császár-

madár !^'^

78.

(CXXXVII)

Vidin, 9. Julii 1738.

Mi repül félben vagyunk ; mert innét is a szokásunk sze-

rént szaladva kell készülnünk és megindulnunk. Kivel, és liová?

hallgassad békeséges trépsel. E holnapnak ötödik napján a

vezér Nissza "^^^ fell ide érkezek nagy sietséggel. Vagyon véle

fegyverfogható 80 ezer ember. Minthogy siet, azért a hadáttovább nem nyugosztalja, és ma megindulunk Orsova felé. Okaennek a, hogy az ide való pasa már vagyon másfél holnapja,

hogy Orsovát megszállotta es lttette. De már annak vagyonkét hete, hogy Königszegg generális eligazította-"' volt alóUa,

és a várat megsegítette. A vezér ezt megtudván, azért jött ilyen

sietséggel erre, és azért is indulunk ma meg, hogy a pasát

megsegítse. Nagy álgyúkot viszen magával, és mindent amikívántatik a várvíváshoz, ülyan álgyú is vagyon, akinek

eltte hatvan bival sétál.

Tegnapeltt a vezér megizené a fejdelemnek, hogy hagynáel Vidint, és menne táborban véle. ^^'^ Elkészülénk tehát a bó-

"'* Essze, székelyes alakja össze szónak.^"'' Német katona./""* Nis, Bolgárország egyik jelentékeny erdje, közel Szer-

bia határához, a Nisszava (Nis) vize mellett.-*" Eligazitani, erdólyies tájszólásban elkükUíni, elzni érte-

lemben használtatik.^"^ Mieltt a háború folytatása megkezddött volna, Ville-

neufve francia követ a béke közvetítjeként lépett föl a török,

Ausztria és Oroszország között. Jegén Mohammed i)asa nemtalálta elfogadhatónak a francia követ ajánlatát, s ezzel szem-ben azt követelte több ízben, iigy szóbelileg, mint írásban, hogyaz osztrák császár ismerje el líákóczit Erdély fejedelmének, az oroszpedig adja vissza, vagy rombolja le Azovot. Villeneufve nem re-

TÖRÖKORSZÁGI LKVKLKI. 1 ÍJIÍ

vett szolviísuuk szerént, és a vezéi* táborára raenénk. J)e hogymenénk ? — mert példa nélkül való dolog a mi dolgunk —senkinek közülünk lova nincsen, se semmi tábori eszköze. Lo-vakot eleget adott a vezér alánk, de azok postalovak — el lehet

ítélni, ha postalovakon kellé táborban menni? Elég a, hogymi azokon megyünk, ugyan postán'^*^'' is térünk vissza. De e mindmeg lehet a komédiában. Ugyanazért is hurcol oda a vezér

;

Ljondolván, hogy ha a táborban leszünk, sok magyarok jönekliozzánk. De hála Istennek, egy valamire való nem jött. Akikjöttek, azok a fára való felmagasztaltatást kerülték el. Csak;i sok szép szót adják, de nem akarják egyéb hasznunkatvonni. Kedves néném, egy kis imádság hasznos volna az

olyanért, aki postalovon táboroz.

79.

iCXXXVIIIi

Fetülán,"-^ 11. Julii 1738.

A bizonyos, hogy a vezér sem adja a császárnak tudtára

nagyobb szorgalmatossággal, hogy hová megyén, és mit cse-

lekszik, mint amelylyel megírok mindeneket kegyelmednek.

Úgy tetszik, mintha a kedves nénémnek kellene igazgatni ezt a

hadakozást. Legelször tehát a fvezér megindula Vidin melllegész táborával igen jó reggel. Mi is postán utána lépteténk.

A megindulás pedig 9 dikben volt, ide pedig ma 11 -kén érke-

zénk déltájban. Tegnap pedig reá vett-"^' minket a vezér, de nemcsak minket, hanem az egész táborát. Azt pedig csak ma tud-

tuk meg. A pedig eszerént mene végben. Tegnap este hat óraután a vezér megindula egész udvarával — sok fáklyákot vittek

mélvén, bo<íy az osztrák és orosz udvar e föltételeket a békekötésalapjául elfogadja, meghiiisultnak látta közbenjárását. A nagyvezirmegindult Konstantinápolyból ápril ö-én, hogy a harctérre men-jen. Vidinben, mint látjuk, magához vette Rákóczit, hogy annálnagyobb hatást legyen képes gyakorolni a császári hadakra.

^"^ Sietve, szaladva. Postán jöttem, szaladva jöttena.asi Ffíthiszlam (Feth-ul-iszlam = az iszlám gyzelme rövidí-

tett alakja) Szkela Kladova, a Piina melletti helység török neve,Orsovától három órányira. ItiSlí-ben török kézre került : rövididn a törökök elvesztvén, Hadsi Mohammed, vidini pasa 1737-

ben elfoglalja."-S5 Rávenni, erdélyiesen rászedni értelemmel bír.

124 MIKES KELEMEN.

eltte és utáua. Az egész tábor, és mi is azt gondoltuk, hogyazonhelyt fogjuk az étszakát tölteni, ós hogy a vezér azért in

dúlt volna meg, hogy étszaka a hvösön érkezzék Fetislánhoz;

mert a török táboron olyan szokás vagyon, hogy a had nemindul meg egyszersmind a vezérrel. A had már tudja a szálló

helyeket vagy elre, vagy a vezér után indul meg — az is ki

egy úton, ki máson. Mikor pedig a vezér megindul, egyet lnekágyúból. A vezérrel pedig más nincsen, hanem a maga udvara,

amely igen sok, és azok a testrzk, akik már mindenkor mel-lette szoktak lenni. A jancsár aga pedig mindenkor meg szokott

indulni a vezér eltt egy nappal. — A vezér megindulván teháttegnap este, amint mondám, amidn két kis mélyföldnire lett

volna a tábortól, tarackokból-^^ ltetni kezde, és azután flinták-

ból, mintha ugyan ellenség ütött volna reája a Dunán ; mivelmindenütt a Dunaparton kelletett elmenni. Arra az egész tábor

felzendül, gondolván, hogy a vezér valamely sajkákra ltetne.

Noha setét volt, de kiki felszedi sátorát, és a vezér után me-gyén. Egy kevés id múlva érkezek hozzánk egynehány csauz a

vezér parancsolatjából, mondván, hogy induljunk meg mi is,

ha veszedelemben nem akarunk lenni. Elkészülénk tehát nagysietséggel, és megindúlánk a vezér után a nagy setétségben.

A török táborral nappal is bajos : de étszaka igen vesze-

delmes ; mert annak a rettent sok rakott öszvére, tevéje, a csak

megyén ki egy, ki más úton, igen szép rendetlenséggel, és haszüntelen az ember magára nem vigyáz, a bizonyos, hogy fel-

üttetik^^" és eltapodtatják. Elég a, hogy ma ebédtájban ide érke-

znk az egész táborral. Ma tudók meg, hogy a vezér azért lt-

tetett az estve, hogy a had hamarébb utána menjen. Miegyik partján vagyunk a Dunának, a vidini pasa pedig Magyar-ország fell való parton. Orsova pedig ide csak három óra, mostnem lövik. Az utolsó levelemben megmondottam volt az okát.

De már ismét kezdik lni, mihent a sáncok készek lesznek. Aztmondják, hogy 2:2 dikén ltetni fogják. Azt tartják, hogy a két

táboron vagyon másfél százezer ember. De ha számlálnák

mindazt, aki kenyeret eszik, kétszáz ezer embernél is több

volna ; mert itt a rettent sok cseléd, a sok mindenféle mester-

ember, a sok kufár,-'^'* kalmár, keresked, valamint egy város-

ban. Egyszóval egy városban annyiféle dolgot nem találna az

286 Mozsárágyú, terjedtebb alakkal ós nagyobb nyílással.*"" Leüttotiii lábáról értelemlien.288 /vi(/Vi)', apróságot áruló ; Erdélyben kofa helyett kufárné

van használatban. Kofa ott inkább szószátyár, hírbordó érte-

lemben használtatik.

Törökországi levelei. 12.".

ember, miut egy vezérnek a táborán - - még ötves^''-' mesterem-bereknek is kell lenni. A sokféle ételnem, és más egyéb por-

tékát mind Konstancinápolyból kelletett a Duna racllé hur-

colni, ítélje cl már az ember, h;i egy vezér táborát felverik,

mit nem nyernek? Csak szekér több vagyon liarminc ezer-

nél — ahoz mindjárt harminc ezer ember.Amicsoda i'endetlenség vagyon amikor a tábor megj'en

;

a rend szintén olyan nagy, amidn helyben vagyon ; mert itt

nagy a csende>íség : gyilkosság, veszekedés, lopás nincsen. Deazt itt nem kell keresni, hogy renddel verjék a pátorokot. Utcá-

kot ugyan hagynak, de kiki oda veri sátorát, ahová tetszik —senkinek szabott helye nincsen. — Fetislán pedig egy nyomorúrác falu. A Trajánus császár híres khídja is itt volt — most is

még megvagyon egy darab belölle. A vezér is ott akar fahidat

csináltatni a Dunán, amely ott igen keskeny. Egyszóval azt

akarom (mondani), liogy ilyen nagy török tábort láttam. — Deúgy tetszik, hogy már mindenrl elég tudósítást adván, elvé-

gezhetem levelemet, és csendességgel várhatom a parancsolato-

kot, hogy hová tetszik kegyelmednek hogy vigyük ezt a nagytábort, ha megveszszük Orsovát ? Addig is maradok •

80.

(CXXXIX)

Fetislán, 26. Aug. 173S.

Kedves néném, a kegyelmed parancsolatjára Orsovát meg-vevök.-'**' Már most nem berdót, hanem AUát kiáltanak benne.Ez a változás e szerént mene végben : A commendáns^^^ látván,hogy a vezér teljességgel el nem szállana alólla, valamíg megnem venné, azt is látá, hogy az ágyúk a kfalakon igen sokajtókat csinálnának mindennap. De leginkább a vivé a fel-

adásra, hogy a hada igen betegeskedett ; mert a sok nyughatat-lanságon kívül a sziget igen egészségtelen. Tegyük éhez azt is.

hogy a vezér kikiáltatta volt, hogy aki ostromra megyén, annak25 tallérja leszen. Erre való nézve sok száz jancsár íratá fel ma-gát. Az ilyen hírt, ha megvitték a várban, gondolkozhattak a

^^ Ótvös, arany-, ezüstmves.^^ Elbb Mehádia, melynek parancsnoka PiccolomÍDÍ ezredes

volt, került a törökök kezére, míg augusztus l.")-én, négy hetiostrom után, Orsova is meghódolt az oszmánoknak. A császárihadak podgyászaikkal együtt szabad elvonulást nyertek.

291 Parancsnok, franciául : commandant.

lí^f) MIKKS KKI.KMKN.

feladásról. A commendáns megizené li2 kén a vezérnek, hogyküldene valakit hozzája, akivel végezhessen a vár feladásáról.

A vezér Ibrahim Eífendit kiildé. aki is mindeneket elvégezvén,

15-kén a commendáns a vezérhez jövc — nagy tisztelettel

fogadá — és a vezérnek a várat feladá, aki is ajándékkal bo-

csátá vissza. Ugyanazon a napon a jancsárok elfoglalák a vár-

nak egyik kapuját, amég egészen kitakarodik a német belölle.

Ugyanazon estve meglövék örömét a táboron. -'^-

A mi hadunk már is kezd oszlani, és talám csak mi mara-

dunk a vezérrel. Az idén uem is tart tovább a hadakozás. A midolgunknak is csakhamar vége lesz. A vezér aztizené tegnap a

fejdelemnek, hogy készüljön ; mert 30 ezer emberrel Temesvárfelé mehet. Ma pedig megizené, hogy nem is kell Erdélyrlgondolkodni, hanem arról, hogy véle Vidin felé menjünk.^"'^

Az Isten megoltalmazta édes hazánkot a rablástól. Elég a, hogyholnap innen megindulunk, és elhadjuk a fekete szalmával,

földdel, füvei, fövénynyel elegyesen sült kenyeret. A vezér

megígérte, hogy az úton szemben lesz a fejdelemmel meg-

lássuk. Ezzel maradok kegyelmednek.

81.

(CXL)

Vidin, 1. Sept. 1738.

Már most bízvást elmondhatjuk, hogy vége vagyon a ko-

médiának és a theátrumról becsületesen leszállítanak, és a vezér

minden ceremónia nélkül felada rajtunk. Perditio ex te Israel.-^*

Az elmúlt holnapnak 27-dik napján Fetislánt elhagyók és

a vezér után menénk Vidin felé. Igen kevés had volt velünk.

A vezér megizente volt, hogy az útban szemben lesz a fejde-

lemmel. A vezér, minthogy mindenkor elttünk indult meg,kilenc óratájban megszállott ebédelni ; nékünk pedig azt mon-dották volt, hogy ebéd után szemben lesz a fejdelemmel. Azért

utána siettünk, hogy az ebédje után a helyre érkezhessünk.

^®* Diadallövéseket szoktak tenni valamely katonai tény,

gyzelem végrehajtása után.*^^ A vezér látván, hogy Rákóczi jelenléte a török táborban,

úgyszintén az izgatásai Magyarországban és Erdélyban semmihatással nem voltak a magyarokra, meghagyta Rákóczinak,hogy visszafelé induljon embereivel Vidin felé.

*''* iVíagad által van pusztulásod Izrael.

TÖKÖKORSZÁGI I.KVELEl. 1^7

De minthogy a vezérnek semmi szándéka nem volt, hogy ve-

lünk szemben legyen, azért csakhamar ebédelt, és amidn látta,

hogy közelítünk sátorához, fogja mngát, a hiutójában ül, és el-

megyen elliünk. E már nem volt tréfa. Azután azt mondák,hogy Vidinnél ksz a szemben való létei. A vezér Yidinhez

érkezvén, sokkal elttünk már sátorok alatt volt az egész udva-

rával. Amidn mi is közelíténk a sátorokhoz, azt izenik nekünk,hogy most nem lehet szemben velünk ; mert rosszul vagyon,

hanem csak tartsuk a ló száját a szálló helyünkre, amely a

Dunaparton volt. a városon túl. Erre csak lesütk a fülünket,

látván, hogy micsoda durván bánnak velünk. Micsoda válto-

zás I Ennekeltte egynehány holnappal nagy pompával vittek

be Vidinben: most pedig még a városon sem akartak keresz-

tül vinni bennünket, hanem a városon kívül a kertek között

kelleték sokat kerülni. Végtire a szállóhelyre érkezénk. és itt

sátorok alatt vagyunk csak magunk, mint a számkivetettek.

29-kén érkezénk ide. Már ezután a fejdelem sem fogja

mondani szokása szerént: 'Hogy nagyobb becsülettel va-

gyon hozzám a porta, mint az atyámhoz voltn.

Ma ebéd után azt izenék.hogy a fejdelem szemben lehet avezérrel, csak menjen hozzája De egy kevés id múlva ismétazt izenék, hogy nem lehet; mert a feje fáj. Nem akarásnaknyögés a vége. -^"' Tegnap pedig ismét jó reggel megindula az

egész udvarával, és ide hagya bennünket. -^'* Már itt meddigleszünk, télre hová visznek, Isten tudja. De azt tudjuk, hogy a

fejdelemnek az egészsége igen rossz renden vagyon. Soha nemis volt egészséges, amiolta ebben az országban jött. De kivált

egy darab idtl fogvást igen sárgódik. A harag pedig igen

árt egészségének. Jó egészséget kívánok kegyelmednek.

82.

(CXLI)

Vidin, 4. Octoh. 1748.

E sem igen nagy vígasztalásra való levél leszen, se semmihírt nem írhatok a nénémnek. Mit is írhatnék, mikor senki

*'^ Közmondás.-'''' A nagyvezir gyorsan hagyta el Vidint, ahonnan Nisbe uta-

zott, mivel az a hír terjedt el, hogy a németek Szendrnél hidatvertek. Nisben érte t a fudvarmester helyettese a szultánlevelével, kaftúuokkal és bundákkal, gyémántos kolcsaggal a nagy-

128 MIKRS KELKMEN.

felénk sem jö — mintha csak mi volnánk Törökországban. A mitáborunk elég hosszú, de igen krskony. Vagyunk mindenestlmásfél százan. De most minden órán f nélkül maradunk ; mert

a fejdelem igen rossz állapolbiin vagyon, szüntelen való forró-

ságban. Az ábrázatja vész, a teste vastagodik, e nem jó. De ö a

fell csak múlatná magát, ha volna luvel és mivel. És csak örö-

mest el akarná titkolni nyavalyáját, orvosságot nem vészen,

hanem a ki való járással akarná magát meggyógyítani. Amiuapa borbélyok és a doktorok tanácsok ellen, hajóra üle és messze

lementünk a Dunán. — De amikor \isszájöttüiik, kétszer is

elájult. Nem is gondoltuk, hogy éleiben érkezik haza, négy em-

bernek kelletett a hajóból kivenni, és a sátoiában vinni. A nya-

valyának nyughatatlansííga miatt már egynehány naptól fogva

a sátorát messze verette a többitl. De ott sem maradhatott,

hanem a mi sátorunk mellé vettetett ágyat. Estig ott feküdt,

estve a maga sátorában vissza akarván menni, maga nem me-hetett, hanem négyen vitték. Amint vitték volna, elájult, Énazt gondoltam, hogy megholt, és a kiáltásomra magához tért.

— Azoltától fogvást mind nagyobbodik rajta a forró hideg.

A hús mintegy hull rólla. De a harag el nem hagyja, amelyet

mind a természetnek kell tulajdonítani, mind pedig an-

nak, hogy nehéz néki, hogy olyan állapotban látja magátlenni.

Minékünk készülnünk kell. A vezér egy agát ^^^ küldött

ide, hogy hajókot rendeljen ; mert a Dunán megyünk le

Oroszcsíkig. ^^^ Onnét Csernavodára telelni. Két nap múlvamegindulunk. Azért a leveleket arra kell igazgatni, és az

egészségre vigyázni.

83.

(CXLII)

Oroszcsík, 14. Octob. 1738.

Itt vagyunk tehát, minthogy innét írok, annyi sok irtóz-

tató veszedelmek között is. De a nemes vér vagy veszt, vagy

vezir és egyéb kitüntetésekkel a többi tisztek számára a nyert

gyzelem megjutalmazásául.^^'^ Aga, úr, alárendeltebb egyéneknél használt czím ; ennél

több az efendi és cselebi, melyek az elbbivel lokonértelmek

;

cselebit most csak nem-mohaumiedánoknak adják.«••» hitszcsuk, a Duna jobb partján, Bolgárország egyik leg-

nevezetesebb és élénk kereskedelmi városa és ers vára.

TftEÖKORSZÁQI LEVKLRI. 12Í)

nyer, de próbál. Mindazon által ide érkezónk szerencsésen.

Hol az ellenség hátán, hol egynehány ezer között kelletett el-

jönnünk, de mégis borbélyra-"'' nem volt szükségünk. Megkelltehát mondani azt a nagy veszedelmet. Nem nagy veszede-

lem-é. midn annyi sok ezer viza között kelletett elmen-nünk. Hátha felfordították volna a hajónkot?

Elég a, hogy ezen holnapnak 6-dik napján mind hajóra

ülének a bujdosó urak, vigymiut : Csáky úr, Zay úrfi, Ilosvai,

Pápay, Dászti, ez olosz, Pázmány nraimék. és magam. A fej-

delmet pedig igen nyomorult állapotban tevék a hajóban, és

nem akará, hogy egyikünk is lenne véle a hajójában, amelyetmi nem igen bántunk ; mert nagyobb mulatsággal vittük vég-

ben a vízi útunkot. '""^ A bizonyos, hogy gyönyörséges dolog

jó társaságban, mint mi voltunk, a Dunán lemenni ; mertminden két óra múlva nixgy szép szigetekre találtunk, és

némelykor meglehets városok mellett mentünk el. A váro-

sok pedig mind Törökország részén vaunak. A híres Niká-

poly a többi között volna legszebb, de igen ocsmány helyre

vagyon építve. A várossal átellenben szakad a Dunában az

édes Olt vize. Csak azt sem láthattam suhajtás nélkül ; mertolyan édes hazából foly ki, ahonnét 31 esztendtl fogvást

vagyok kirekesztve.

Minthogy veszedelmes volna étszaka járni, azért mindenestve kikötöttünk valamely sziget mellé. Gyakorta a sziget-

parton csak a tormához kötötték a hajót ; mert olyan vastag

gyökerek vannak, mint a szekér rúdja. Ha megreszelik, sárga,

és jó, ha mindjárt eszik : de ízetlen, ha egy keveset áll reszelve.

Vérontás is volt ; mert kivált Havasalföld e részén való szige-

tekben csaknem mindenütt találni sertéseket. Vadok, vagyszelídek, nem tudom : mert azok örökké a szigetekben laknakcsak maguk — talám gazdájok is lehet. Elég a, hogy e sziget-

ben kettt megöltünk. Jól laktunk, míg bennök tartott. Demennyi átokkal ettük '? mert a fhajósunk török volt. Eleget

'"^ Orvos-seVjészre, ki a betegeket és sebesülteket ápolás alá

vegye.'*'*' Rákóczi annyira bizalmatlan és gyanakodó volt még leg-

hbb emberei iránt is, hogy mindenütt kerülte ket, féltvén tlükéletét. Ez a gyanakodása tetpontjára hágott ez évi ápril hava29-ike óta, mikor t Károly nyilt levelében felségsértnek nyil-

vánította, s annak, ki t élve adja a császári vezérek kezébe, tíz-

ezer forintot, a csak fejét elmutatónak pedig hatezer forintot,

s ha bujdosó, e felett még kegyelmet is ígért. Ezóta Csákyt,Zayt, Ilosvayt, Pápayt, st Mikest sem trte maga mellett.

Mikes Kelemen. ^

130 MIKES KELEMEN.

mondotta, hogy megszeplsítettük a hajóját. '^^^ Mi azt csaknevettük, néki pedig csak kelletett nyelni a zsíros füstöt. Ami-csoda jó muzulmán volt, talám el is adta azután a hajóját

azért, hogy tisztátalanná lett volt a disznóhústól. Tegnap,úgymint 13kán, ide érkezénk szerencsésen, Isten hála. A fej-

delem már ide érkezett volt igen nyomorult állapotjában.

Innét már csakhamar Csemavodára megyünk. Ezzel maradok.

Csernavoda, 7. Nov. 1738.

Én, ha a kedves néném levelét nem veszem is, de csak

írok. Legalább abból megláthatja kegyelmed, hogy még élek.

De hogy lehetne kegyelmed levelét vennem, amidn sohaegy helyben nem maradunk. Hol a vizén, hol a földön, hol

az áerben járunk. De bárcsak valamely jóról, és ne csakmindenkor a nyomorúságról kellene írnom.

Az elmúlt holnapnak 19-dik napján indúlánk meg Orosz-

csíkról. Három vagy négy óra múlván ide is érkezénk rossz

állapotban. De a fejdelem végig meg akarja tartani természe-

tét. Három vagy négy nap múlva, hogy ide érkezénk, minde-nikünket eltilta magától, még a borbélyait is. Való, hogy itt

pestis vagyon, de az orvosokat ugyanazért kelletett volna magamellett megtartani. A körülötte lév cselédeket is elküldötte

szállásáról. Csak éppen egy kóborló doktort, a szakácsot, egyszökött olosz maskatérost,^''^ és két asszonyt tart magamellett. Ezekbl áll az udvara. Ezek pedig olyan személyek,

akiket nem smért ennekeltte egynehány nappal. Lehet-é az

ilyenekre bízni életét? A minap étszaka úgy .volt, hogy akik

mellette vannak, azt gondolták, hogy megholt. Mindjárt hoz-

zám futottak megmondani, hogy halálán vagyon. De, hogymeg ne haragítsam, nem mentem eleiben. Csak azt feleltem,

'^'** A török tisztátalan állatnak tartván a sertést, hite szerint

minden tárgy, mely vele érintkezésben volt, megszeplsíttetik, s

mint ilyent igazhív többé nem használhatja, anélkül, hogymaga is tisztátalanná (dsenabet) ne váljék. Ilyen állapotban nemimádkozhatik és egyáltalán igazhitsége is kérdésessé válik.

.302 Miiskaléron, egykori francia gyalog katonák neve. kik ré-

gies szerkezet puskákat (mousquet) viseltek. A mousquetair szó-

ból módosult, épúgy, mint a granatéroa (grenadier) ós saséros

(chasseur).

TÖRÖKORSZAOI LEVELEI. 131

valamint Esther^^^: (iHacsak a király nem hivat, nem merek elei-

ben menni*. A török tisztek látván, hogy nem helyesen cse-

lekednék, megizenék a fejdelemnek, hogy venne valakit kö-

zülünk maga mellé. Ha halála történnék, legyen valaki mel-

lette. Erre való nézve mcgizené nékem, hogy legyek mel-

lette. Azért már egynehány naptól fogvást mellette lakom.

A borbélyokot mintegy kételen ^°^ maga mellé vette, akiknek

tanácsok és akaratjok ellen, mintegy bosszúból eret vágata

magán. Egyszóval, amicsoda állapotban vagyon, nem hiszem,

hogy innét kimenjen. Ezzel maradok.

85.

(CXIilV)

Csernavoda, 10. Nov. 1738.

Kedves néném, végét érk Rákóczi .Józsefnek. Már régtl

fogva láttuk, hogy úgy lesz, mint a gyertya. — Tegnap igen

nagy gyengeséget érezvén, meggyónt és communicált,'"^'' a tes-

tamentumát megcsinálta. Mára virradóra a forró hideg igen

nagy lévén rajta, ma annyira elnehezedék, hogy a gyertya

már vége felé volt. Mindazonáltal jól beszólít tizenegy óráig,

noha már a szemei elhomályosodtak volt, úgyannyira, hogycsak a szováról ^^ üsmért meg mást. Tizenkét órakor a szova

elállott, és igen nagy forróságban volt, és csak a jajgatásáról

vettük észre, hogy szenved. Két órakor délután a pap fel akar-

ván néki adni az utolsó kenetet, amidn az imádságot el-

kezdé, az Istennek adá lelkét — 38 esztends korában. AzÚr irgalmazzon néki. — A testet felbontották — a mája módnélkül megdagadott volt. A testet egy pincében tétettem, —mindaddig ott lesz, míg válasz jön a portától. A testamen-

tumban azt hagyta, hogy az atyja mellé temessék, de nemhiszem, hogy megengedjék.

Ebben a fejdelemben ami fogyatkozás volt, nem a ter-

mészettl volt, hanem a neveltetéstl. Esze szép volt, szíve

jó. De a haragról soha meg nem intették. Noha a mindjárt

elmúlt, de gyakorta jött elé. Se azt néki nem tanácsolták,

hogy kívánja magát szerettetni másokkal. Egyszóval, ha az

atyja nevelhette volna, mind más természet lett volna.

Most ez elég, másszor másról.

^"^ Az ó-testamentumban.30* Kénytelen.305 Megáldozott, az Ur testét vette magához.806 Erdélyiesen szava helyett.

9*

13 MIKES KELEMEN.

86.

(CXLV)

Csernavoda, 15. Decemb. 1788,

Nem kétlem, kedves néném, hogy már vetted levelemet,

amelyben megírtam, hogy ismét f nélkül maradánk. De nemsokára szükségünk nem lészen fre ; mert minap is eltemetkegy atyánkfiát, és amennyin már maradtunk, egy szilvafának

is elférünk az árnyékában. Aki minket teremtett, annak legyen

meg akaratja rajtunk. minket például tett az egész nemze-tünknek, és boldogok azok, kik tanulni fognak rajtunk, kik

az országgal együtt tartanak, és akik füsthöz hasonló okból

el nem hagyják nemzeteket és örökségeket. Adja Isten, hogysoha senki bennünket ne kövessen, és irtózva halljon be-

széllni a mi hosszas bújdosásunkról.

De, kedves néném, mink voltunk-é els példák? Bizonynem. Mi tanultunk é másokon ? Nem. Mások fognak-é tanúin

rajtunk? Nem. De miért? Mert mindenkor egyféle okok vezet

ték, vezetik, és vezetni fogják az embereket az olyan állapotra

mint amelyben mi vagyunk. Hanem csak a lészen szerencsé

sebb, akit az Úr mintegy fogságban tesz a maga jószágában

Mert énnekem soha semmi egyéb okom nem volt hazámatelhagyni, hanem, hogy igen szerettem az öreg fejdelmet

Noha a mennyei atyám eltt más okból kelletett elhagynom.'^"'

Imádnom is kell rendelésót-

Aminap érkezek ide egy vezér aga, a császár és a vezér

leveleivel, amelyekben szép Ígéretek vannak. — Mindeddiga szegény fejdelemnek rendelése szerént minden jószága

kezemnél volt, de ennekelötte egynehány nappal a porta

parancsolatjából a török tisztek ide gylvén, mindent felírá-

rának, kezekhez vevék, és elpecsételek. Én is elhagyám a

szállást, ós más szállásra menék. Ilyen a világ ! És amit

gyjtöttél, kié lószen? Ezzel maradok.

87.

(CXLVI)Csemavoda, 1. Jnnii 1739.

Az elmúlt holnapnak li-dik napján visszáérkezék ide

a porta parncsolataival a defterdár. Es minthogy a porta

'***' Azt hiszi, hogy az Isten valami vétekért bünteti t.

TÖRÖK0B8ZÁ0I LEVELEI. 133

arra szabadságot nem adott, hogy a szegény fejdelem testét

Konstancinápolyban vigyék, azért tegnap estve egy görögtemplomban eltemetök. Akit is az Ur Jézns állítsa jobbkeze

fell az utolsó napon.Itt most minden órán az apostolok eloszlása ^^ lészen.

A parancsolatok elérkeztek. Csáky úr Vidin felé fog menni,Zay úrfi Kocsinban. ^^ én pedig Jásziban : de mi ketten együtt

fogunk járni egész Jászig. '^•'^ Innét Bukurestre megyünk, és

onnét, keresztül és végig Havasalföldön, Moldovában. Innétpedig megindulunk négy nap múlva; mert a fermánunkban'"

'

a vagyon feltéve, hogy egy órával elbb induljunk meg. Mertitt nem teszik azt a parancsolatban, mikor valahová küldenekvalakit, hogy siessen, hanem egy órával elbb induljon meg,mintsem kellene, és egy órával elbb légyen ott, ahová küldik.

Elég a, hogy ha Erdélyt meg nem láthatom is, de a köpönye-git meglátom ; mert az erdélyi havasok mellett megyünkél. Ha Zágonban sert nem ihatom is, de iszom a Bozza ví-

zibl^" — köszöntöm ezeket a kegyelmed nevével is.

Úgy tetszik nekem, hogy elég bséggel adtam kegyel-

mednek tudtára a szegény fejdelemnek minden dolgait, és

életének végét. Már itt két Rákóczit temeténk el — har-

madikát^''^ Isten éltesse — a nem eszik török kenyeret.

Minekeltte ezt a levelet elvégezzem, és az íráshoz való

szerszámimat elrakjam, lehetetlen, hogy egy kis nevetségre

való históriát ne írjak - elég szomorúságra valót írtam. Eléga, hogy nálunk szökött német muskatérosok is vannak, akik-

nek az erszények igen lapos lévén, a vizet is megunván, nemtudták, miképen ihassanak bort, mert pénzek nem volt. Azérttanácsot tartottak egymás között, hogy miképen ihassanak

bort pénz nélkül. Egyik a szomjúhozó gyíílésben monda a több

tanácsoknak : csak azt cselekedjétek, amit én mondok, és lesz

^°* A bujdosók el fognak széledni, mint az apostolok.^"^ Khocim (vagy Khotin), Bessarábiában fekszik, közel Bu-

kovina és Lengyelország határához.^"^ A porta azért küldötte e fbb bujdosókat különböz irány-

ban Erdély felé, mert még mindig azzal biztatta magát, hogy az

közeledésükre az erdélyiek tömegesen fognak fölkelni és hozzá-juk csatlakozni. Jász (Jászii Jászváros.

(11 fcrmtm, a szultán nevében kiállított legfelsbb parancs,mely a szultán mouogrammjával (tugrai és pecsétjével van ellátva.

'*'- A Háromszékbl jöv Bodza (vagy Bozza) a hasonnevszoroson át foly Oláhországba, hol Piiu Bze uév alatt az országészakkeleti részén átfoly és Galac felett szakad a Szerethbe.

3^^ György, Rákóczi Ferenc i^abb fia.

134 MIKES KELEMEN.

borunk. Elküld tehát négyét ásóval és kapával. Ezek estve

késn egy görög papnak a kapujához mennek, ott igen kezdik

ásni és hánni a földet, mintha sírt ásnának. A pap meghall-

ván, hogy dolgoznak a kapuja eltt, kimegyen, és kérdi tllök,

hogy mit akarnak ? azok felelik, hogy egy holtat akarnakeltemetni. A pap inti, hogy másutt temessék el : de k csak

ásnak keményen. A pap gondolkodik, és kérdi tllök, ha pes-

tisben holt-é meg az az ember? k felelik : hogy abban. A papazon megijed, és mondja: Barátim! csak ide ne temessétek,

inkább három veder bort adok néktek : de azok csak ásnak.

A pap négyet ígér, azután ötöt. Mikor az alku megvolt, a paphátra néz, és látja, hogy hozzák a halottat egy deszkán. Arraannál inkább megijed, és a kapuján bell nézi, hogy mintmegyén végbe a temetés. A muskatérosok kiáltják néki, hogyha az öt veder bort megadja, a halottat tovább viszik. A sze-

gény pap megigéré, csak megmenekedhessek. Ezek is mindjártbemennek, és az öt veder bort kihozzák. A pap is utánokmegyén, hogy lássa, hogy elviszik-é a halottat. De micsodacsudálkozással látá, hogy a halott felkelvén, legelször is

kezde innia a borból. A szegény pap nem tudta, ha hara-

gudj ék-é, vagy nevesse, mint megcsalták. Kedves néném, márezután Moldovában kell a leveleket igazgatni, és úgy nemkell tenni, mint egy olyan úri asszony, aki se nem írt, és se

nem olvasott, se nem varrott azcrt, hogy szégyenlette az ocu-

lárét^^* feltenni. En pedig maradok kedves nénémnek.

88.

(cxLvni)

Buktirest, 11. Jiinii. 173'J.

Meg kell tartani mindenkor az Ígéretet ; mert az Ígérettel

adóssá tcszszük magunkot, és az adósságot meg kell fizetni,

akárminém dologból álljon a — példánakokáért, ha egy csók-

ból állana is, de meg kell fizetni. Éppen a csókról kell nekemmost beszéllnem, amidn még innét hetven órára kell üget-

nem. Hátha még valamely kering embertelen katonák bé-

pólálnak, és úgy visznek bé Erdélyben. A nekem rossz tánc

volna. Itt bennünket nagy becsülettel fogadtak a városon

kívül — egy klastromban az ebéd készen várt bennünket a

^'* Szemüveget.

TÖRÖKOBSZÁGI LKVELKI. 135

vajda öccretáriusát küldötte élnkbe - ugyao az is vendé-

gelt meg a vajda részérl. Ebéd után pedig a Mariáüzá voda^^'^

hintójában mentünk bé pompával a városban. Én is ott kez-

dem el, ahol végezni kellene, mint aki elsben elvette az atyja-

fiát, és azután kért szabadságot. 5-dikben índúlánk meg Cser-

navodáról jó társaságban, Pápai János sógor, aki gyógyíttatni

jött ide magát, Zay úrfi, s magam, mert magamat el nem kell

felejtenem. Tegnap a vajda hintóját küldötte utánunk, és

szemben voltunk véle — csaknem egy óráig voltunk nála.

A szeme kancsal, de az esze nem a ; mert elegend van neki,

haszinte görög szín is.'"'' Mert a görögöknek másféle színtí az

eszek -— nem mondhatni teljességgel hogy fekete, de igen

barna ; mert mindenkor azon van, hogy csalhasson meg má-sokot. A vajdának a városon kívül kertje, háza vagyon — ott

voltunk szemben véle. Ugyan maga is ott vagyon táborban —hát nem kell é a káposztát rizni"? Nappal házban vagyon,étszaka a sátorban hál ; mert mikor a vezér táborban vagyon,

a vajdáknak is táborban kell szállani, haszinte káposztáskert-

ben is. és addig mind ott kell maradni, valamég a vezér tábor-

ban vagyon. — Már minekünk a vajda egy hintót is adott,

postalovakot és szekereket, azért Isten segítségével innét elébb

megyünk holnap. Egynehány oláh katonát is adnak mellénk,

hogy kísérjenek ; mert, hogy megrizzenek, azt nem gondo-lom. Mégis hírt visznek a vajdának, ha elfognak. Itt semmiegyéb hír nincsen, hanem tegnap ment itt el egy muszkakövet. A vezérhez megyén. Könny elítélni, hogy a békeségetjárják. Gondolom, hogy itt is reá ropják.'^'' Soha édes néném,nem kelletett úgy vigyázni az egészségre, mint most. Inkábbtöbb fizetést kell neki igérni, csak el ne menjen ; mert én az

enyimnek pitesdi'^^** bort kell adnom — mely nagy büntetés

89.

(CXLIX)

Jász, 21. Junii. 173'J.

Ide érkezénk mi, édes néném, szerencsésen. Foksánig úri

módon jöttünk a vajda hintójában. Talám még a legels havas-

^'•' Mariászá (oláh szó) nagyságost jelent, mely cím Erdély-ben több a méltóságosnál, Vod(i, vajda.

^"^ Göröysziiiü, ravasz, furfangos. A htlenséget, csalárdságotmár a rómaiak Gra-ca fidesnek, görög hségnek nevezték.

^^'^ Eltáncolják. Ropni (táncolni) elavult szó.^^* Pitest, város Oláhországban, Ardsis kerületben.

136 . MIKES KELEMEN.

alföldi vajdáé volt. Akármicsodás volt, de hintó volt. Foksán-

tól'"'- fokva eddig nagy nyugodalommal kocogva ; mert minde-

nütt hatalmas rossz postalovak vannak. De micsoda gyönyörutazásunk volt ! Az idrl nem szóllok ; mert mindenkor essök

voltak — kivált Moldovában olyanok voltunk, mint a meg-ázott kakasok. De micsoda szép térségeken, micsoda helyeken

megyén az ember Bukuresttl fogva egész Jászig, hogy a szembé nem telhetik ! Micsoda kár, hogy ezek a szép és jó földek

pusztán vannak ; mert két nap alatt egyszer ha találtunk

valamely lakóhelyre. Én soha annál szebb földet nem láttam.

Gyönyörség volt a mi utazásunk, és egy menyasszony gyö-

nyörséggel járhatott volna velünk; mert Bukaresttl fogva

Jászig csak a sok külömbkülömbféle szép virágon járt volna— mindenütt a mezk bé voltak terítve virágokkal, hogy csak

a szegfre és a tuhpánra léptek a lovaink. Egyszóval minde-nütt virágos kertben jártunk. De mit mondok ? mert nincsen

olyan kert, akiben annyi sokféle virág legyen. Hátha még az

az elmúló gyönyörségünk nem lett volna megelegyítve a félsz-

szel ? mert attól is kelletett tartanunk, hogy valamely tévelyg

jó magok ^^"^ reánk ne üssenek. Megmutathattuk volna a török

császár fermányát, de tudom, hogy k arra nem hajtottak

volna, és ha csak ervel is, Lobkovicshoz^-^ vittek volna

ebédre. Mi pedig éppen nem óhajtottuk azt a becsületet.

A mi rzink pedig, ha valami lovast láttak, mindjárt az

erdt tekintették.

Elítélheted, néném, micsoda suhajtásokot bocsátottam,

mikor az édes hazám havasi mellett mentem el. Örömest be-

mentem volna Zágonban, de az Ur béfödözte elttem az oda

viv útakot ; mert az egész föld övé. Tegnap másfél móly-

földnire a várostól találók ell a vajda secretáriusát, aki is

köszöntvén bennünket az úr nevével, azután a vajda hintójá-

ban helyheztetök magunkot, és pompával menénk a városban,

és a szállásunkra. Ma reggel á vajda megizenvén, hogy szem-

ben lehetünk véle, és a hintóját küldvén érettünk, nagy cere-

móniával fogada bennünket — sátorok alatt ; mert ez a vajda

is táborban vagyon. — Majd másfél óráig voltunk véle. Inkább

is tudja e magát alkalmaztatni az idegenekhez — nem is kell

310 jroksdn, Moldva batáráu fekv oláhországi város,"" Jó may, erdélyi szójárás szerint jó madarat jelent.

3** Lobkovicz Keresztély György herceg 1707-ben lépett a

császári hadseregbe, 1739-beri lett Erdc'ly fkormúnyzója. 174!2-ben

Csehországban egy hadtest parancsnoka volt. Meghalt 1755-ben

Bécsben. Mikes veszélyes helyzetével is kedélyes tréfát üz.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELKI. 137

caudiilui ; niert a portán fó'tolmács volt. A beszéllgetés után

visszávivéuek szálláaiinkra. Ezek most így fogadnak bennün-

ket ; mert meg vagyon parancsolva nekik : de maholnap reánk

sem néznek. Ilyen a görög, fképen, laa csak egy arasznyira is

felemelik a földtl. I3a a közönségese meg vagyon spékelvc

kevélységgel, hát ligora^— hogy ne volna, amidn egy ország-

nak parancsol ? - - A muszkák közelítnek Moldovához. Mostezeknél többet nem írhatok — másszor másról. Maradok a

jó nénémnek, ha egészségire vigyáz, jó szolgája.

90.

(CL)Jász, 22. Julii 1739.

Már egy holnapja, hogy únadalommal töltöm az idtebben az ízetlen városban csak egyedül : mert Zay is márrégen elmene Kocsinban. A vajdánál'^-'' egynehányszor voltam.

De amiért ide küldöttek,''" a, látom, hogy csak héjában ^^•'^

való lesz. Az únadalomra pedig mindennap elég alkalmatosság

adatik ; mert ezek a bóerok''-'^ olyanok, mint a medvék az ide-

genhez. Nem tudom, hogy természetbl cselekszik é, vagy

pedig nem mernek az idegenekkel társalkodni : de igen vadok.

Voltam már egynehánynál, akiknek kétfej sas a címerek —mert ezek mind a Cantacuzéna ^-' famíliájából mondják mago-

kot — talán még a gazdám is abból való, megnézem a címerét,

noha szabó. — Hogy itt valaki az idegenhez menne, ebédre

híná, amint szokás az emberek között, azt nem kell várni

ezektl a medvéktl. Én is feltettem, hogy egyikhez sem me-gyek. Mikor a vajdához megyek, reám hintik a Mariászá

'** Ligora, gúnyos kifejezés, az oláhra, a Gligor (Gergely) szóból3*3 Ghika.3" Hogy honfitársaira izgatólag hasson és ket felkelésre bírja^^^ Hiában szónak székelyes alakja.3-** Boér (bojár) oláh nemes úr ; régen nagy szabadalmakkal

bírtak a bojárok, ma azonban pusztnlóban vannak ; eredeti jelle-

gükbl nagyon sokat veszítettek t's elszegényedtek. Vannak, kik

a legnagj'obb szegénységgel künködiiek, de azért büszkék arra,

hogy bojárok.^-^ Kantakuzéuosz, görög hercegi család a XIV. században

a byzanti trónon ült. A törökök idejében a legelökel fanarióta (kon-

stantinápolyi görög) családokhoz tartozott és Oroszországra is

kiterjeszkedett. A K. család címere a két fej sas.

138 MIKES KELEMEN.

nevet: mert látják, hogy a vajda mint van hozzám. ])e azonkívül úgy vagyok itt, miutlia csak ón volnék egyedül a

városban.

Még eddig senkinek annyi barátságát nem tapasztaltam

hozzám, mint az idevaló érseknek. Mikor hozzá megyek, igen

örömmel lát, és hogy megmutassa hozzám való jóakaratját,

egynehányszor már holmi ételnem ajándékot küldött, olyat,

ami itt ritka a városon. Azt én igen kedvesen vettem tllc,

nem az ajándékját, hanem hogy jó szívvel vagyon hozzám;

mert énnekem itt olyan asztalom vagyon, hogy tíz emberrel

többet tarthatnék, mint amennyi van. Mégis az a szerencsém,

hogy egy olosz páter^^^ vagyon itt— azzal eszem, és beszéllek;

mert ha nem volna, soha se tátanám fel a számot, hanem mi-

kor eszem. Ha korcsomára •'^-" volna kedvem elmenni, ott eleget

beszéllgethetnék az oláh papokkal ; mert itt a korcsomákonminden hordó mellett vagyon legalább tíz pap, és aztot úgyveszik körül, valamint egy halottat. Mindezekbl el lehet

ítélni, hogy nem kopik a nyelvem a beszédben. Hadd kop-

tassam tehát a pennámat az írásban ; mert arra elég idmvagyon, és a beszéllgetés gyanánt legyen.

Beszéllgesöünk hát mind a városról, mind az itt való álla-

potról egy keveset. A város dombon vagyon, de elég szép

hclytt. De a vizet messzünnen kell hordani a lakosoknak. Ötvagy hat rongyos klastrom cselekszi, hogy Jászt városnak

lehessen mondani ; mert másként a bennevaló házakért csak

falunak nevezhetnék, A kereskedést a zsidók és az örményektartják. Hogyha pedig itt állandó vajdák volnának, és olya-

nok, kik az ország hasznát keresnék, igen nagy kereskedést

lehetne itt felállítani — sokkal könnyebben és nagyobbat,

mint Bukaresten. Hová lehet szebb és jobb föld, mint itt

vagyon ? Valamit a föld teremt, az itt mind több és jobb, mintmásutt — mindenféle mezei és kerti vetemény. Hol lehet

szebb marhákot látni, mint itt? hol lehet olyan jó íz tehén-

húst enni? És a borát akármely asztalra felvihetik — a gotnári

bort a konty alatt is kényesen és gyönyörséggel megcsemcseget-hetik.-^''" De a lakosok olyanok, mint a vadállatok : a gyönyör

^'^^ Szerzetes atj'a.

*-* Korcsma erdélyies alakja. Az erdélyi szójárásban egyálta-

lán nemcsak a szó elején, hanem közepén elforduló két más-salhangzó közé is szoktak hangzót beékelni, például: szereda,

feredett, korcsoma.•iso ^ 2iök íb megizelíthetik.

TÖRÖKORSZÁGI LEVKLKI. l'VJ

szop és jó földet pusztán hagyják, és az erdkben laknak. Itt

a bóeroknak számok igen kevés — ha tizen vagy tizenketten

vannak olyanok, akiket uraknak lehetne mondani, a többit

számban sem veszik. Való, hogy"a török birodalma alatt van-

nak, de bezzeg a görög igája alatt vannak. ^''^ A nagyobb, hasz-

nosabb, f és alacsony tisztségeket a görögök bírják. A fejdelem

mindenkor görögbl lévén, kedvez a maga nemzetinek, és

azoknak inkább hiszen, és azt cselekszi a boérokkal, amitakar. Csak mostanában is kicsoda itt a f hekmány, "''- aki

az egész hadaknak parancsol? Egy gazdag görög szöcsnek

az öcscse, és eltte térdet fejet kell hajtani a több boéroknak.De mi közöm nekem mindezekhez, amidn nagy únada-

lommal kell enni a kenyeremet, és innia ^-^^ a gotnári bort? Itt

mindennap a sok rossz hír; a muszka közelít Kocsinhoz, min-denek félnek és készülnek. Az Isten viselje gondomot —tudja, miokért hozott ide. Aminap egy muszka követ ment itt

által — a vezér táborára megyén. Én is a vajdánál voltam,

elbúcsúztam tölle ; mert tegnap nagy pompával mene ki innét

az egész hadaival. De micsoda had? nem is mondhatni had-nak, hanem csak szUpásztoroknak. Egy pasa van véle,

talám 40 vagy öO emberrel. Mind egész hada volt talám,

bven számlálván, másfél ezer ember. Legutoljára vitték a fal-

tör ágyúkot, amelyeket szükségben dióval is meg lehet töl-

teni. Ezek így mind kitakarodának, és ide hagyának. Márlássam, akármit csináljak. Azt tudom, hogy a vajda jó rende-

lést tett felliem, és a kalmakánokra bízott ; mert itt háromkalmakánt hagyott helyében, akik három idevaló furak —az egyike közüllök a cancellarius. Ezek meg nem oltalmaz-

nak minket. Ügy lehet, hogy Csíkból reánk üthetnek, és egyétszaka az ágyban találnak. Olyan öltöztetkre nincsen szük-

ségem. Maradok édes nénémnek szolgája.

331 Mióta a Maurokordato görög család került Oláhországbana vajdai székre, (1716-tól kezdve), azóta az oláhok gyors hanyat-lásnak, anyagi és erkölcsi sülyedésnek indultak. Byzanti rom-lottság hatott minden rétegbe s az oláhság csakhamar görög igaalatt nyögött. A görögök mindent kezükbe ragadtak, ami elöny-uyel volt összekötve. Ekkor kezddik az orosz befolyás is Oláh-országban.

•^3- Hekmány (helyesebben hetman) az oroszoknál és lengye-leknél a hadak fparancsnoka. Mikes az oláh had fparancsno-kát is e néven nevezi.

33^ Inui, azaz inkább innom helyett.

140 MIKES KELEMEN.

91.

(CLI)Jász, 23. Any. 1739.

Itt, édes néném, ebül vannak a dolgok. Amiolta a vajda

elment, szüntelen való zenebona a városon. Minden készül,

rakodik, szaladófélben vagyon. A boérok már régen az erdkreküldöttek feleségeket. Kivált amiolta a muszka tábor általjött

a Neszteren, ^^* azolta nagy félelem van itt. A vajdának a két

fia is elillanta innét. Ilyen felbódult állapotban magam semtudom, mit csináljak. Legkisebb zörgést halljak, azt gondo-lom, hogy a kozákok az udvaromon vannak. A kalmakánokgyakorta jnek hozzám, biztatnak: én meg azon kérem, küld-

jenek el innét ; mert k, ha valami történik, akkor ülhetnek

lóra, amikor akarnak : énnekem pedig három vagy négycselédem vagyon, és nincsen több egy lovamnál.

ítéld el, néném, micsoda állapotban vagyok : csak amiolta

ezt a levelet írom, háromszor hagyatta el vélem a gazdasszo-

nyom, mondván : hogy már a városon vannak a kozákok. Ele

get biztatom, de magam is azt akarnám, hogy ne volnék itt.

Reggeltl estig itt csak a kozák hír. Itt most egyéb litánia

nincsen, hanem : A kozákoktól szabadíts meg Uram minket.

Szüntelen küldök a kalmakánokra, hogy küldjenek el innét - -

k szüntelen biztatnak, hogy gondjok lesz reám. De én szün-

telen való nyughatatlanságban vagyok, és ilyenben soha nemvoltam. A legnehezebb, senki nincsen, akivel egy szót szóljak.

Bár csak lehetne vagy írni, vagy olvasni, de nem lehet —szüntelen való lárma a kapum eltt. Meg nem indulhatok ma-gam erejével, nem is lehet addig, amég a vajda maga nemmondja. Itt lenni pedig e megrémült nemzetség között, egész

nyomorúság. Nincsen jobb, mint Isten kezeiben ajánlanom

magamot. Ennek a holnapnak ez elein mene itt el a vezér

postája Kocsin felé, aki viszi a hírit, hogy a németeket meg-verte a vezér. •'^^'^ Ha ez igaz, elmondhatni, hogy az Isten ujja

vagyon itt. Tegnap meg más posta hozá hírit, hogy Belgrádot

megvették. ^^*'' Ezek mind nagy hírek. Arra felé az Isten gyze-

ss* Dniszter.33."; Krockánál, liol Wallist annyira megverte a uagyvezir,

hogy e vereség Szubhi török történetíró állítása szerint, (ki mintszemtanú volt ott jelen) a/.onos volt a mohácsi vészszel.

;í3ti ^ gyáva Sukov tábornok, a vár parancsnoka, adta fel

a törököknek Belgi-ádot, miben különben Neipergnek és Wallis-

nak is része volt.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 1

delmet ád a töröknek. Erre felé szaladni kell a muszkától.

Tudja Isten, mindennek mint kell lenni : ö aláz, ö magasz-

tal. Elég a, hogy én szívesen kívánnék innét elrepülni. Deminekeltte elinduljak, írok csak azért is, hogy megtudjadnéném, hogy azok a veszett kozákok el nem vittek.

92.

(CliH)

Jász, 3. Sept. 1739.

Itt csak a kozákokról kell írnom, mégis csak a kozákok-lóP'^"; mert soha nagyobb rémülést nem lehet látni, mint itt

van. Kiváltképen amiolta a törököket megverek, már a muszkais Kocsinnál vagyon, valóságoson lehet tartani a kozáktól.

Szííntelen tele is vannak most a templomok, de nem azért,

hogy imádkozzanak, hanem azért, hogy a nép minden portéká-

iéit a templomokban hordja. A vajda is tegnap ide visszajve,

ile nem olyan nagy pompával, mint mikor elmene. — Ilyen a

világ ! Mihent ide érkezek, én is megizenóm neki, hogy küld-

jön el innét. Ma pedig magam voltam nála. Eleget beszéllget-

tünk a mostani dolgokról. De én leginkább azon sürgettem,

hogy megindulhassak ; mert tudom, hogy ö vajdasága semvárja bé azokot a jó mag kozákokot. Vagyon is már rendelés

irántam, el is készííltem, és Isten jóvoltából elmondhatom,hogy holnap ide hagyom ket, mint szent Pál az oláhokot.

Soha örömestebb meg nem indultam, mint én fogok meg-indulni. Ha lehet, még egy órával indulok meg elbb, mint-sem kellene — és maradok édes nénémnek.

93.

(CLIU)

Bukarest, 18. Sept. 1730.

Valahogy tehetem szerit, de csak elillantok a veszett kozá-kok ell. Itt már talám nem kell tllök félni. De, ha a kozá-

^^^ Kozák tatár eredet néptörzsrl vette elnevezését, az oroszkozák katona-kaszt vagy testület, mely számos törzsbll áll

;

vannak doni, azovi, amur, ukraini, tlniszteri stb. kozákok. A ko-

zákok régebben csak lovas katonák voltak ; ma azonban vannakgyalog- és tüzér-kozákok is. Fparancsnokiik a hetman.

142 MIKES KELEMEK.

koktól nem kelletett félnem az úton, igen kelletett a tolvajok-

tól. Elég a, hogy Jászból 4-kcn indultam ki. A vajda mindlovakot, mind szekereket adatott, és két kalarást'^^^is adott mel-lém, de azoknak semmi hasznát nem vettem, csak harmad-magammal indultam olyan veszedelmes útra ; mert a többit

nem számlálom. Mikor a városon kívül voltam, mintha egynagy követ vettek volna el róllam, és az elmém meg kezde csen-

desedni. A vajdát és a várost nagy zrzavarban hagyám, — de

k lássák pedig, hogy én megszabadulhattam. De ha egy vesze-

delembl kijöttem, más volt elttem ; mert minthogy megindu-lásom eltt csak egynehány nappal verték volt meg a töröktábort, ^^^ azt gondolhattam, hogy elszélyedvén Moldovában és

Havasalföldiben a sok kóborló, azon fog igyekezni, hogy, hamegverték, legalább vihessen valamit haza, és nyerjen valamittolvajlása által. Mert ilyen állapotban a török had igen hiizó-

vonó — kivált az ázsiai nyomorú török, aki örömest viszen,

a mit kaphat, a házához. Mindezekre az okokra való nézve igen

tarthattam a rossz társaságtól. Azonkívül is mennyi sok erd-ket kell általmenni, kivált Foksánig. De az Isten úgy adta,

hogy egy törököt sem találtam Foksánig: azon túl találtam,

de azok idevaló törökök lévén, nem kell töllök félni. Nemhogy olyan kóborlót nem találtam, dest még moldvai em-bert sem láttam. Mintha csak én lettem volna egyedül az

egész országban, vagy mintha az egész föld elszaladott volnaelttem. Ezt a kis tartalékot kiveszem, de azonkíviíl gyönyö-rséges utazásom volt. A mez mindenütt szállást adott, és

a török szokása szerént, amely igen jó szokás, idején in-

dultam meg, és idején szállottam estvére.

Mindezekbl általlátod édes néném, hogy szerencsésen

érkeztem ide. Akit az Isten oltalmaz, meg vagyon az oltal-

mazva. Az érkezés pedig tegnap volt. A szegény Pápay sógort,

ha betegesen is, de életben találtam, és igen nagy örömmellátott. Noha itt már bizonyosan beszéllik a némettel való bé-

keséget, de azonban csak tart a vajda attól, hogy Erdélybllátogatására ne jjenek. Három vagy négy nap múlva, hogy ki-

jöttem Jászból, a vajdának is ki kelletett ugratni. Már itt hogyleszek, és meddig, és mint fog tartani az üres erszényem. Isten

^^^ Katona kísér, a török kalaguz (kalauz) szóból.^'® Az orosz had Münch vezérlete alatt augusztus végén át-

kelt a Dniszteren, megvette Kocsint, borzasztó pusztítást ós gyil-

kolást vivéu véghez, nyomult elre. Gends Ali pasa megveretvén,Benderbe vonult vissza ; a muszkák pedig Jászvárosba rontottak,

mindenütt rabolva, öldökölve.

TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI. 143

tudja. De, aki a fogat adta, ennivalót is ád. Mindeddig csu-

(liílatos gondja volt reám — ezután is hiszem a lesz. Elég nagybútól, gondtól szabadított — ezután is ö viselje gondomot.\ iselj, édes néném, magad is gondot egészségre, és írj.

94.

(CLIV)

Bukurest, 23. Octob. 1739.

Gondold el, néném, itt is kell félni azoktól a veszett kozá-

koktól, mert haszinte a békeség meglegyen, de a muszka arma-dából'^*" sok század elszakadván, erre a földre is beütötték pré-

ilálni. Ugy tetszik, mintha csak engem keresnének. És ha ide

jiittek volna, az ágyban találtak volna; mert ennekeltte egy-

nehány nappal estve, amidn le akartam volna fekünni, egy kis

hideg jött reám. Egész étszaka aludtam, de másnap minthaminden tagomat, ízeimet elszedték volna egymástól, úgy vol-

tam — semmimet meg nem mozdíthattam, még csak az ujjai-

mat sem. Egyszóval valamint egy darab fa, vagy akiben egycsepp vér nincsen, olyan voltam. Se meg nem fordulhattam, se

még csak a pohárt sem szoríthattam meg, noha igen nagy belsforróság lévén rajtam, szüntelen szomjúhoztam, de legkisebb

fájdalmat nem éreztem. így voltam harmadnapig. Azután egy-

kevessó az er meg kezdett jni, de úgy leapadott rólam a hús,

mintha egy holnapig feküdtem volna — a bels nagy forróság

emésztette volt meg. Azután eret vágattam — fele a vérem-ének olyan volt, mint a hideg étek, fele mint a ténta — eztet a

jászi mulatságos lakásom okozta volt. Már most úgy vagyok,hogy kimehetek a szállásomról. De elítélheted, édes néném,micsoda állapotban voltam, mert éppen azon napon, amelyenmeg sem mozdulhattam az ágyban, a szolgám mondja, hogy :

uram itt rossz hír vagyon ; mert a vajda udvarában igen rakod-nak szekerekre — a vajda kiment a városból — és a városonminden ember futófélben vagyon ; mert azt mondják, hogy a

kozákok nem messze vannak. Ezt hallván csak gondoltam, hogymost «oda vagyunk atyúkoknakn. És csak azt vártam, hogymikor jönnek be házomban; mert tudtam, hogy olyan ember-telenek, hogy meg sem jelentetik magokot. Már mindenemetnekik szántam volt, de az Isten úgy adá, hogy másnap hozák

'**" Hadseregbl ; olaszul : armata.

144 MIKES KELEMÉN.

hírit, hogy csak a széleken kóborolnak. Azután hovatovább job-

ban lecsillapodék a hír, és mi is lecsendesedénk, Talám márteljességgel megmenekültünk a veszett kozákoktól. Annyiszorírtam már felllök, úgy tetszik, hogy tégedet is megijesz-

tettelek, néném, vélek. Itt már a tél jól beállott. De a vajda,

aki mindenkor jó volt hozzám, most megváltozott ; mertnem állottam akaratjára.^*^ Az vajdaságánál drágábbnaktartom becsületemet és nemzetségemet. Vigyázz, néném, az

egészségre ; mert a drága portéka — és írj.

95.

(CLV)Bitkarest, 1."). Mártii, 1740.

Nem kétlem, néném, hogy már egynehány rendbéli leve-

leimet nem vetted volna. Én is vettem a februáriusi leveledet.

Csakugyan annak is tulajdonítom, hogy eddig meg nem fagy-

tam ; mert itt rettent irtóztató tél vagyon. 18-dik octobris

állott bé, azolta mindennap szaporodott a hó, és nagyobbodotta hideg. Úgy tetszik, hogy a városostól együtt minket Laponiá-ban vittek a Jegestenger mellé ; mert senki nem emlékezik ilyen

kemény télrl. E pedig közönséges ^^'^ egész Európában. Amipedig hallatlan dolog, és talám soha meg nem történt, hogy a

jégen szekérrel mentek volna Dániából Svéciában.-'^^ De nekemahoz mi közöm ? ahoz több vagyon, hogy rettent hideg ház-

ban kelletett a nagy telet kitöltenem, és ha az idén meg nemfagytam, megfagyhatatlan leszek ezután. A legényim magokcsudálják, hogy maradhatok a hideg házamban. Van is okokhozzá, mert nekik engedtem a meleg házat — és inkábbtrhetek, mint k, és nem zúgolódom.

De a nagy drágaság és szükség itt — az utcákon egymáskézibl vonják ki a kenyeret. Sokszor történt, hogy ebédhezültem volna, de kenyerem nem volt. Mindezeket nem lehet

csudálni ; mert máshonnan semmit nem hozhatnak : itt pedig

víz, malom, molnár mind összefagyott. Megvallom, hogy örö-

mest megválnék Bukaresttl ; mert itt igen ixnadalmas a lakás.

Nem tudom én, micsodaféle emberek ezek, de ezekkel nemlehet társalkodni. Nem kell félni, hogy se Moldovában, se itt

•'" Hogy bemenjen Erdélybe, honfitársai felbujtogatásái'a.=**" Általános.^" Svédország.

TÖRÖKOKSZÁÜI LKVKLEI. 11-5

egy boér is híjon ebédre. Még gytírmekkoromtól fogvást üsme-!rek egy bért itt, de legkisebb barátságot hozzám nem mutatMikor liozzá megyek, a szót nem kimélli — mint az a többi.

Azt ugyan veszem észre, hogy nem mernek a vajdától, az ide-

genekkel társalkodni, de magok között is csak oláhok. Meg-bocsáss, néném, ha elvégezem levelemet ; mert egész peniten-

cia''*^ írni. Valahány bett írok, mindannyiszor kell a tzhöztartani a pennámot, hogy a ténta megolvadjon. De micsodatz ez is? mert még az is sokszor megfagy. Fát igen ritkán

és drágán lehet kapni — ami keveset kaphatok, azt inkábbkonyhára adom ; mert inkább szeretem fázni és jól lakni —mert hidegben jobban esik az étel. Könyörögj már néném,hogy meg ne fagyjak már tavaszig. Noha már közel van, de

itt olyan fergetegek vannak, mintha most kezdené a telet.

Jó egészséget néném, nekünk meg egy kis lágy idt.

96.

(CLVI)

Bukarest, 22. Máji. 17JÁ).

Hála Istennek, a tél elhagyott bennünköt. De mit mon-dok ? majd a tavasz is elhagy, még is az idrl azt észre nemveszszük, hanem csak a kalendáriumból tudjuk. Már több egy

holnapjánál, hogy vajdánk nincsen ; mert a német vissza-

adván a töröknek azt a fele részét Havasalföldinek, amelyet

bírt, azért Krajovára^" ment mintegy visszafoglalni, és magátvajdának üsmértetni. Ilyen hasznát vette a német a békeség

felbontásának. És az Isten nem engedte meg, hogy Erdély s

Magyarország másért büntettessék ; mivel egyikben sem tett

kárt a török — kivált Erdélyben, hála Istennek — amely

emlékezetre való dolog.

Itt még most is minden ritka, és drága, kivált a pite.^'^'^

De nem igen tördöm rajta ; mert az Úr segítségével egy-

néhány nap múlva megindulunk Zay úrfival együtt Eodostó

felé, és örömest ide hagyom ezt a kéreggel födött várost. De

^'^ Büubáuat, vezeklés.'*5 Krajovu Oláhország délnyugati végében, az Erdélybl

jöv Zsil folyó mellett.'*^^ Pite (oláh szó) kenyér.

>IÍkes felemen í"

I4<i MIKKS KKLEMEN.

itt hagyjuk egy kedves bujdosó atyánkfiát, a szegény Pápaysógort, aki elvégezé hosszas bújdosását, így fogyunk lassan-

ként, és annyi sok közül, négyen maradtunk, akik a szegényfejdelmet szerencsétlenségünkre idegen országra kísértük. Csakaz a vígasztalásunk, hogy rások is meghalnak, nem csak nn.

A való, hogy igen sovány vigasztalás, de csak kell valami\ l1

vigasztalni magunkot. Erdélybl még ide senki nem jö.tt, hot^y

tudakozódhattam volna, hanem csak egynehány szász, akitol

csak a len felöl lehetett volna tudakozódni. Egy jó magyarpapunk vagyon, nem régen érkezett, csíki barát. Azt gondolta

szegény, hogy itt is úgy megbecsüllik a reverendát^*' és a csnk-

lyát,''*'* valamint Csíkban. Mondottuk egynehányszor neki,

hogy tegye le a szent Ferencz ^*^ köntösét, de nem akarta. Ami-nap hozzám jvén ebédre, egy embertelen török a pipaszárral

az orcáját megsimogatta. Ó azt szegény békeséges ttírésseJ

vette, és másnap nagy tisztelettel megkövetvén a köntösét

.

oláh köntöst vett magára, és azolta nem tart a pipaszártól,

A levelemet elvégzem, de azért, hogy hamarébb készlhcsek, megindulhassak, és megláthassalak.

97.

(CLVIl)

liodostó, 22. Junii, 1740.

Néném, jó egy lépés Bukarestrl ide. Az Isten ismot

visszáhoza ide. Még volt itt a rakás kenyérbl, arra vissza

kelletett jni, amint a török mondja. Annyi idt, tudom, hogyitt el nem töltök, mint az els úttal, és már innét vagy menn\ -

országban, vagy Erdélyben kell menni. Az elmúlt holnapnak''26 dik napján indultunk meg, és tegnap érkezénk ide. Azt

kérdhetné ked, hogy mit csináltunk annyi ideig az úton? Énmagam sem tudom, hanem azt tudom, hogy sokat aluttuuk.

Késn indultunk meg mindenkor, és igen idején szállottunk

meg. Sok helyit egynehány polturáért a bolgár leányokot meg-táncoltattuk. De k soha el nem fáradnak a táncban ; mertcsak egy helyben táncolnak, a lábokot ritkán mozgatják, egy-

két lépést tesznek elre, megannyit hátra, mind abból áll. De a

sok éneket nem kíméllik; mert magok fújják, magok járják.

•^*'' A rúm. katli. papok fekete talárja.'*'* A ícreucrenili szerzetesek csnklyát, azaz fejre vethet

u

gallért hordanak a revereuda (csuhai felett.^**' Acfisi szent Ferenc a szerzet alapítója,

TÖKÖKORSZÁGI LEVKLKI. 147

De micsoda ének? hogy ugyan a foga csikorog az embernekmikor lialija, mint mikor a vasat reszeli a lakatos : hanemcsak az a különbség van benne, hogy mikor valamely szépecske

énekelt, annak a szava mégis egy kevéssé simábbnak tetszett.

Az cifraságok abban áll, hogy sokféle pénzt rakjanak ma-gokra. Hajokot, nyakokot, egyszóval mindenöket megrakjáka sokféle rézpénzzel és polturával.

De még más ceremónia is vagyon ; mert mikor bémegyenaz ember valamely bolgár faluban, valamely vénasszony egyrostával eleiben megyén — abban búza vagyon — és marékkalaz emberre hányja. Kell ugyan neki valamit adni; mert ö

sem tartozik elhinteni ajándékon a búzáját.

A Balkány nagy hegyeit harmad napig hágván, az Is-

ten szerencsésen ide hoza vissza minket az elöbbeni régi

és szomorú lakhelyünkre tegnapi napon.Micsodás a világ, és micsoda gorombaság azon kapni ! de

mégis kapnak. Mi haszna már a vezérnek abban, hogy olyan

nagy dolgokot cselekedett, ha kitették '? Mikor történt a meg,hogy a török megverte volna a németet ? De azt a csudát

végben vitte — tudom, hogy nem magától — Belgrádot vissza-

vette, és a töröknek a némettel való dicsséges hadakozását jó

békeséggel megkoronázta. Nem érdemiette volna é a holtig

való vezérséget, vagy legalább, hogy egynehány esztendkigbírja? Annyi nagy emlékezetre való dolgok után nem bírhatá

másfél esztendeig a vezérséget. Mit cselekedett Achmet Nis-

sánsi, ^•'^*^' hogy helyiben tegyék, hanem azt, hogy már jól

tudta mindenféle levelekre a császár nevét felírni. Már e

mint lesz hozzánk ? Isten tudja. De úgy leszen, amint pa-

rancsolja. Innét csakhamar Konstancinápolyban megyünkazért, hogy meglássuk, miben vannak dolgaink. A prussziai

király májusnak a végén holt meg.''"''

^^^ Mikes híven megemlékezik a nagyvezirek változásáról, ki

véve Jegén Mohammed pasáéról, kinek letételekor |1739 március23-án, Moldvában volt. Az helyébe lépett Hadsi Mohammedpasa, a volt vidini kormányzó, ki a császáriakat Mehádiánál és

Orsovánál megverte. Most ezt az érdemes vezirt fosztották megméltóságától, azon okból, mert nem tudta a fváros nyugalmátfentartani. Utóda lett Ahmed Nisandsi, a szultán névaláírója.

^••'/. Frigyes Vilmoít, szigorú, önkényes, hatalmaskodó, de az

állam javát és fennállását sikeresen munkálta. Gondjainak ftár-gya rendezett j)énzügy,jól szervezett katonaság volt; tudatlan és

nyers voltánál fogva a tudománynyal és mvészetekkel semmitsem gondolt. Részt vett a XII. Károly elleni és az örökösödésiháborúban. Meghalt május 31 én,

10*

148 MIKES KELEMEN.

98.

(CLX)

Rodostó, 27. Bee. 1740.

A kalendárium szerént már a tél elkezddött, de az idarra nem bajt, és úgy viseli magát, mint a nyár. Még eddig

tüzet nem csináltunk — hogy is csinálnánk? micsoda melegekjárnak ! éjjel nappal nyitva az ablakaink. Az elmúlt tél olyan

nagy volt, hogy talám soha Európában nagyobbat nem értek;

most pedig télben is nyári mentét kell viselni. Ki mondhatnámeg annak az okát ? én megmondom, aki jobban tudja, mondjajobban. Az elmúlt télen nagyobb hidegek jártak, azért fára is

többet kelletett költeni; a mostani télen jó idk járnak, fa is

kevés kívántatik. Mindezekbl tehát azt hozom ki, hogymost nem kell annyi fát venni, miért? mert nincsen hideg.

Látod-é néném, micsoda jó philosophus öcséd vagyon :'

Hátha még tanultam volna? De ha nem tanultamis, üsmc-rek olyanokot, akik philosophusok, nem elég a?

Ne beszélljünk csak a hidegrl, hanem arról is, hogy az

idén igen nagy rendeket kaszáltak le és a halál megmutattahogy nem csak a szalma házakban kaszálhat, hanem még a

palotákban is. Legelbbször Xll-ik Kelemen pápát az Isten

magához vévé.''''^ — A prussziai király 31. máji meghala —Egy özvegy spanyol királyné utána mene. — VI. Károlycsászárt az Isten kiszólítá 20 ik octobris. ''^•^ — Eztet a muszka

352 xiL Kelemen pápa, Corsini Lrinc, 1652-ben született Kó-mában, 48 éves korában, 1700 július 12-én lett pápa. Törekvése,hogy a görög egyházat a rómaival egyesítse, nem sikerült. Meg-szüntette a gyilkosok menedékjogát és az egyházban addig ural-

kodott fényzést korlátozta. Rómát jelentékenyen szépítette rég

emlékoszlopok és szobrok vásárlásával. Meghalt 1740 február

6-dikán.^^^ V/. Károly császár (III. Károly magyar király) I. Lipót fia

1711-ik év október 12-én lett császárrá s az u ána vab) évben,

ápril 3-án a pozsonyi országgylést egybehiván, a hitlevél kiadása

után magyar királlyá koronáztatott. Alatta ért véget a hosszas

spanyol örökösödési háború melj' után a török háború kezddik,mely a pasazarovici békével végzdött. Az 1722/3-iki országgylésenelfogadtatott a pragmatica sanctio, vagyis a leányág örökösödése.

A lengyel korona miatti viszály t is háborúba vivé, mely után

újabb háborúba bonyolódott a törökkel; e háború káros kinieni-

tele emészt bánattal sújtotta t, úgy, hogy a gyászos bókeköté>t

csak egy évig élte túl. Benne kihalt a Habsbiiég ház férfiága ;-

leánya Mária Terézia ült a királyi székbe.

TÖR(")KORSZÁGI IJOVKLEI. 149

Cárné csakliaraar követé nyolc nap múlva. Mindezek nagyváltozásokot okozhatnak Európában.

Vagyon több négyszáz esztendejénél, hogy a császári

korona ki nem ment az austriai házból, amely háznak mostlett vége. De már azt a puszta házat is hárman fel akarják

osztani : a spanyol király, a bavarus, '^^^ és a priissziai király

öléziát akarja elfoglalni. Már el is kezdette ez az utolsó a hada-

kozást. Ezen kívül is még tart a spanyol és az anglus között

való hadakozás. A francia is segítséget adott a spanyolnak.

Mindezek nagy dolgok, és egy esztendben ennél nagyob-bak nem történtének. A fejdelmek mindenütt készülnek, és

nagy mozgásban vannak. Csak mi vagyunk igen nagy bujdosó

csendességben, mintlia a mi dolgunk volna le jobban Dea gazdag akkor eszik, mikor akarja, és a szegény mikorkaphatja. Már most mindenünnen gylnek össze a követekFraucofurtumban'^'^''^ a császárválasztásra, de a nem lesz

még olyan hamar meg. Meglesz, nem lesz, az dolgok: micsak imádjuk a Teremtot, akinek akaratjából vagy engedel-

mébl lesznek mindenek, és adjunk hálákot néki, hogymegadta eltöltenünk ezen esztendt.

99.

(CLXIV)

Rodostó, 21. Aug. 1741.

Azt kérded, néném, hogy mit csinálunk, és mivel töltjük

az idt? Az els kérdésre azt felelem : hogy a legnagyobb dol-

gunk a, hogy eszünk, iszunk — a másikára azt, hogy aluszunk,

és a tengerparton sétálunk. Nem elég dolog é mindez egy buj-

dosónak ? Azonban várjuk, hogy valaki haza vessen minket,valamint Jeruzsálemben a betegek várták a Silóé tója mellett,

hogy az angyal felkeverje a vizét, és abban vessék ket."*^" De azt

^5* Bajor.355 frcnikfurl (a Majna mellett), az 1356-ban kiadott arany

bulla által a német-római császárok örökös választó helyévététetett.

'•^^^ Siloc (a Vulgata szerint), más átírás szerint Siloam és Siloa,

magyar átírással f^ziloa neve egy forrásnak Jeruzsálemben, Siónés Moria között. Mikes tévesen használja kétszer is a Sziloe tavát

Bethszaida vagy Bethezda tava helyett, mely a jelzett gyógyítóerejíi vízzel birt s melyet koronkint az angyal felzavarván, bennemindenféle betegségben szenved ember gyógyulást talált. János

150 MIKES KELEMKN.

az angyal keverte fel, és nem ember. Hagyjuk a bölcse-

ségnek angyalára magunkot. tud mindeneket, mint kell

lenni. Nékem pedig a hazám javát, és csendességit kell kí-

vánnom, és nem csak különösen a magamét.A bavarus a Csehországért való hadakozást elkezdette a

francia segítségével. A magyar királynét is megkoronázták25dik junii.^'"'' A lovon való ceremóniát is végben vitte,

^"'''*

a világnak három részire vágott a karddal, megmutatván,hogy annyifelöl való ellenségtl megoltalmazza az országot.

A ceremónia igen szép. Hagyjuk Isten akaratja alá magun-kot. Ahol nincsen emberi reménység, ott vagyon az isteni

segítség. Másszor többet, Pola téti.^"'^

evangéliumának V-ik részében, Sí-ikt<'l egész 9-ik verséig bezáró-

lag következleg van errl szó : (2) Vagyon pedig .Jeruzsálemben

a juhkapunál egy forrás, mely zsidóul Bethezdáuak neveztetik,

melynek öt tornáca vagyon. (3) Ezekben feküdt a víz felzavaiá-

sát váró nyavalyások, vakok sánták, száradásban szenvedkneknagy sokasága. (4) Mert alászállott az angyal idöszerint a tóba

és felzavarta a vizet ; aki azért els a víz felzavarása után bele-

bocsátkozott a tóba, meggyógyult, akárminemü betegségben sinl-

dött. (o) Volt pedig ott egy ember, ki már 38 esztendeig bete-

geskedett. (6) Ezt látván Jézus feküdni, és megértvén, hogy mársok ideje beteg volna, kérdi t : Akarsz-e meggyógyulni ? (7) Fe-

lele neki a nyavalyás : Uram nincsen emberem, hogy midn a

víz felzavartatik, bocsásson engem a tóba ; míg én pedig oda-

érkezem, már más szál be elttem. (8) Monda neki Jézus : Kelj

fel, vedd fel nyoszolyádat és járj. (9l És tüstént meggyógyulaazon ember és felvéve nyoszolyáját és járt vala. Szombat vala,

pedig azon a napon.^•''' Mária Terézia az ország kormányát í 740-ik év október

22-én az 1723-iki els és második törvénycikk erejénél fogvaátvette, de ellenségeinek zaklatásai folj^tán csak 1741-iki június

29 ikére hívhatta egybe a koronázó országgylést, melyre már-ciusban született fiával, József fherceggel maga is megjelen-

vén Pozsonyban, június 25-én szokott ünnejiélyességgel meg-koronáztatott.

:í58 Pozsonyban a koronázási dombon a megkoronázott király,

régi szokás szerint, lóháton ülve, a világ négy tája felé szokott

vágni sz. István kardjával, azt jelentvén ezzel, hogy az országot

minden oldalról jöv ellenség ellen megoltalmazza.^^^ Lásd a 88. jegyzetet.

Törökországi lk.vklkí. löl

100.

(CLXVl

Rodostó, l'j. Sept. 1741.

Ha csak az id járásáról diáriumot*'^ nem csinálok, nemludok mit írni. Ezután csak azt írom : ma jó id volt, tegnapesett, tegnapeltt nagy szélvész. Az ilyen nem levél, hanemkalendárium, és még elre ellátom, hogy mire ítélné ked az

olyan levelet. Istennek hála, kedves néném, nagy csendesség-

beu töltjük napjainkot. Ami napjaiuk mind egyszínek, semmikülönbözés nincsen közöttök Ma oyan mint holnap, holnapis csak olyan lesz, mint ma volt. Mindenkor egyaránsu dol-

gokban foglalatoskodunk, és mindenkor vonjuk magunk utánhosszas bújdosásunkot, amelynek talám csak a halál veti végit.

Tartozunk meghálálni, a királynénak hazánkból való

ki'rekesztetésüaket, '"^^ mivel ott az élet fogyatkoztatására több

ok vagyon. Itt nincsen bajiink se tiszttartóval, se számvetövel.

A perlekedésben a fejünk nem fáj. A kvártélyos ^''- nem szomor-gat. A jószág szerzésén vagy elvesztésén nem tördünk. A mássorsát, tisztségét, elmenetelét, udvarházát nem irigyeljük.

Gondolom, hogy más sem irigyli a mieinket. A gazdasszonyzsimbelödésit nem halljuk, se sopáukodását, hogy ez, vagyamaz nincsen. Abban nem törjük a fejünket, hogy a gyer-

mekeinknek micsoda jószágot hagyjunk, mint neveljük, mi-

csoda tisztséget, házasságot szerezzünk nékik.

A bavarus a királyné ellen hadakozik a franciával Cseh-

országért, a prussus meg Sziléziáért. Micsoda nagy telhetet-

lenség, mikor az ember bé nem éri a magáéval. A bavarus

cimbora nélkül Csehországot se el nem veheti, se meg nemtarthatja.^''^ Akeresztyének egymást fogyasztják, a török azt

békeséges szemekkel nézi. Én is békeséges egészséget kívá-

nok nénémnek.

3«o Naplót.•^'" Mikes ez idtáj t folyamodott engedélyért, hogy hazújábp

térhessen, a konstantinápolyi követnél lUlefeld) is sollicitálta, df

csak a volt a felelet : «Nec nomiuetur in nobis* (ne is említsékezt nekünk'. Erre a tagadi'i feleletre célozva, írja Mikes ezeket a

szarkasztikias sorokat.^^ A beszállásoló, ki az átvonuló katonákat a polgárokhoz el-

szállásolja, ami sok kellemetlenséggel szokott járni.^'*' Károly, bajor herceg, mint Ferdinánd Anna leányának

nt(')da álokirat alapján ellene mondván a pragmatica sactionak, az

* MIKKS KEI.KMEN.

101.

(CLXX)

Rodostó, 15. Sept. 174?:.

Miért kívánni hosszú életet, naivel Mathuzsálem megholt:— és mért vágyni a nagy tisztségekre, mivel Méhemet vezért

letevék az elmúlt holnapban. ^"^^ Ha mindenik letett vezér utánegy prédikációt akarnánk csinálni az életnek, a szerencsénekváltozásáról, állhatatlanságáról, soha sem volna anaak végo..

Hanem ezután csak azt mondjuk a letett vezérekrl : adja-

tok számot sáfárságtokról. '^^^ A vezér pedig Abdula pasa.

Ennek a holnapnak az elein érkezek Konstantinápolybangróf d'Esalleur, ""' hogy követ lenne a portán A felesége len-

gyel, Lubumércky •"'' famíliából. Ez a franczia úr Parisból Saxo-niában onnét Lengyelországban került Törökország felé.

A keresztyének között nagy hadakozás vagyon.'" '^ A tö-

rök békeségben vagyon. Adja Isten lelki békesógit nekünk.

102.

(CXCIII)

Rodostó, 23. Nov. 1754.

Minden bizonynyal tiidom, hogy örülni fogsz azon, hogyIsten kegyelmébl a szomorú setétség elhagyta a szemeimet.Soha sem szabad senkinek is, még az ellenségünknek is, rosz-

ausztriai ház országainak nagyobb részét magának követelte.

A franciák, spanyolok' és szárdok támogatták öt, st III. Ágostlengyel király is hozzájok csatlakozott. II. Frigyes porosz ki-

rály Sziléziát követelte, Ígérvén, hogy kívánsága teljesítése ese-

tén, kész Mária Teréziát támogatni.^"^ A letett vezir Elhads Mohammed pasa Teijaki, utána

Esszéid Abthillah pasa lépett a méltóságra.^®* Bibliai kifejezés, minket Mikes szeret használni.•^*'' Desallmirs mar(}uis 17U.5 bon mint XIV. Lajos kírálj'

követe tartózkodott liáki'iczi udvarában s ott a francia kor-

mányt képviselte. Most Castellanet váltotta fel méltóságában'*' Lubomirszki.^"^ Az örökösödési huború 1748-ig tartott változó szerencsével a

franciák, spanyolok és szárdok ellen, míg Erzsébet cárn által

TÖRÖKOBSZÁOI LKVKT,Kr. lór?"

szat kívánni. De a bizonyos, hogy másnak vakságot kívánni

nagyobb, mintsem halált. A szemem világa minden orvosság

nélkül csak az Isten kegyelmével tért vissza. Ennek a holnap-

nak a kezdetén valamivel jobban kezdek látni. Ennekelötte

pedig egynehány nappal a szemeimben kezdem érezni, mintha

valami gaz esett volna mind a kettben, valami szúrta ket két

vagy három nap, tudom pedig, hogy semmi nem esett a sze-

meimben : másokkal is nézettem semmit sem láttak. A jutott

eszemben, hogy talám a hártyikák, amelyek a szemeim eltt

voltak, talám azok akarnak leesni. Úgy is lett ; mert harmad-nap múlva nem érzettem azt a nehéz szúrást a szemeimben, és

sokkal világosabban láttam. Egyszóval az Isten kegyelméblma az innepem napján^'^^ az imádságos könyvnek hasznát ve-

hettem, amely nem lehetett másfél esztendtl fogva. Én is

immár jobban szánom a vakokot. De ha a testi vakság nagydolog : a lelki százszorta nagyobb. Kedves néném, oltalmaz-

zon meg az Isten mindenikétl.

103.

(CXCIV)

Rodostó, 14. Dec. 1754.

Kedves néném, lehet- é nagyobb hírt írni, mint egy hatalmascsászárnak halálát ? Ma hallottuk meg, hogy tegnap Mahumetcsászár elhagyá a világot. Egynehány napig betegeskedvén,

a nép igen kívánta volna látni ; olyan helyre viteté magát, ahol

megláthatá. Tegnap, hogy a népnek kedvét találja, nagy ertvévén magán lóra ült, és a szent Sophia templomában ment.

Mikor visszátért volna, ha meg nem kapták volna, leesett volnaa lóról, és amidn a házához érkezek, csakhamar meghala."*™

Elmondhatni, hogy nagy császár volt ; a hadakozásba szerencsés

Mária Teréziának küldött 40 ezernyi segédhad megjelenése a

Rajnánál véget vetett a háborúnak és a béke Aachenben meg-köttetett, mely szerint Mária Terézia birodalma Párma, Piacenzaés Guastalla hercegségek és Szilézia egy részének kivételével

sértetlen maradt, a külhatalmak pedig a pragniatica sanctia

érvényességét elismerték.^''® Kelemen napja.^™ Míthmud (és nem Mahumet) szultán a mecsetbl vissza-

térve, a küls kapu alatt rogyott össze és halt meg. A müezzi-nek azonnal kihirdették Oszmánnak, II. Musztafa fiának trónralépését. I. Mahmud á4 évig kegyesen és szerencsésen uralkodott

154 IVUKICS KKLEMKN.

volt, azt elmondhatni ; azt is elmondhatni, hogy nem kívánta ahadakozást elkezdeniésbékeségben akart uralkodni. Egynehány-szor akartak zenebonát indítani ellene, de annak elejét vette,

lecsendesítette, és az indítóktól a fejeket elvétette, hogy többéazt ne cselekedjék. A nép igen szerette mind keresztyén, mindtörök ; maga is a keresztyénekhez jó akarattal volt. A birodalmatcsendesen igazgatta ; kegyetlen nem volt, a vezérit sokszor meg-változtatta, de egyet sem öletett meg. Elmondhatni felle, hog}'

nagy császár volt, noha kis termet. Helyébe Oszmánt tették, az

atyjáról való testvéröccsét — a pedig legkisebb ellenmondásnélkül mene végben. Oszmánnak az anyja megél— az is meg-menekedék arabságtól. MindMamut, '''' mind Oszmán Musz-tafa-*'- császár íiai. - Immár harmadik császár vendégivagyunk. '''•'' Az Isten szent felsége az ö kezekbl táplál

minket bséggel. Kedves néném, kalinica.•^''^

104.

(CXCVI)

Rodostó, 26. Alig. 1755.

A császár változó táncot járat a vezérekkel. A bizonyos,

hogy elmondhatják, hogy nincsen maradandó városunk. Ali-^'"'

pasát martiusban tévé vezérnek, májusban azt kiiktatá, és május-

ban Abdulát tévé helyében. Ez az ország kincstartója volt. Mahozák hírét, hogy ezt is letették, és Siliktár Ali pasát tették

helyében. E fegyverhordozó volt, és igen kedves embere a csá-

szárnak, tehát sokáig kell maradnia a pócon vagy a kere-

ken. Ennél többet most nem tudok írni. Ha nem sok is, de

nagy emberekrl való hírek. Ebben a holnapban kezdó a

prussiai király a hadakozást a királyné ellen.'''"

^1 Mahmud.'^'^-

II. Musztafa.''••'III. Ahmed (1703-1730), I. Malinaud (1730-1754), IIL Osz-

mán (1754—1757).^''* Kálin nikla (KoXr^v vJxia) és nem kalinica iíjgörögül : jó

éjszakát

!

'"•' Hekimzade (Orvos fia) Ali pasa harmadszor volt nagy-vezir. De most csak 53 napig; Naili AbduUah pasa, az utódja,7!t nap után követte eldjét ; Nisandsi (és nem mint Mikes írja

Szilikdar) Ali pasa 58 napi vezirkedés után nemcsak méltósáfíátr

hanem vele életét is elvesztette (október SS-én). Ot követte Mo-hammed Szaid pasa.

'^'^ A hétéves háború a poroszs/al most votto kezdetét diplo-

TÖRÖKORSZÁOI LRVELKI. 155

105.

(CCIIl)

Rodostó, 30. Janii, 1757.

Kedves néném, ismét nagy hírt írhatok ; mert a prussiai ki-

rályt megverték. A pedig így lett meg. Marsalliis'*''' Daun nagyhaddal Prágába segítségére ment. A király eleibe mene. Minthogypedig raindakétrésznek voltkedve ;i verekedésre, kedveket tölték,

és nagy harcot adának egymásnak Colén '''^ nev város vagy falu

mellett. A harc 18 kán volt. A harc sokáig tárta, a gyzelem a

királyt elhagyá, és Daun mellé álla. Minthogy kedvesen fogadá,

a harcot meg is nyeré, Prágát felszabadítá, és a kapuit megnyitá.De Prágában a harcról semmit nem tudtak, hanem, aznapé,vagy másnap, egy vitéz örömmondó markotányosné vivé leg-

elsbe a hírt a megnyert harcról. Hihet, hooy meg is

ajándékozták az asszony postát. Azután a prussiai had eltá-

vozék Prágától. Ki mondhatná meg a lakosok örömit, mivelnagy károkot, romlásokat, égéseket szenvedtek volt a bom-bák és a tüzes golyóbisok miatt. —

100.

(uClV)

Rodostó, 2. Nov. 1767

Kedves néném, ismét nagy hír. Oszmán császár sok bete-

geskedése után a sok mindenét másra hagyá. Mondám : másrahagyá ; mert az a más is nem másnak, hanem másra hagyja—valamint a dervis '^'^ monda egy perzsiai királynak. Egy dervis,

bemenvén a király udvarában, egy filegoriában^**'* egy gyékénytleteréte, és a pipáját meggyújtá, mintha ö lett volna az úr. A

matiailag, a jegyzék váltással, de katonailag csak a következ év-

ben, midn II. Frigyes hadseregét gjorsan Szászországba vitte

A háború azonban csak 1757-beu vált hevesebbé; midn a prá-gai, kolini, roszbachi, leutheni véres harcok vívattak.

^'" Marschall, franciául maréchal, tábornagy."* A harc, melyrl Mikes megemlékezik, a kolini heves és

véres ütközet volt, melynek emlékére Mária Terézia a róla el-

nevezett katonai díszrendet alapítá.-^^ Dervis mohammedán szerzetes.^*<' Fedett lombsátor, vagy kerti házikó.

156 MIKKS KKLKMEN.

király meglátván, liozzá külde, megizenvén neki, hogy mertevolna megpróbálni, hogy szabadság nélkül bemenjen? A dervis azt izené, hogy a vendégfogadóban mindennek szabadbemenni. A királynak szüle atyja, nagyapja, apja egymásrahagyták a kastélyt, valamint a vendégfogadót. A király

megneveté a dervis bolondságát.

Oszmán jó császár volt, békeszeret, a keresztyéneket nemgylölte az elmúlt holnapnak 20-dik napján hala meg — két

esztendeig, 10 holnapig és egynéhány napokig uralkodók. Más-nap Mustafát'^"** tevék császárnak. Mintegy ötven esztends.Ez az Achmet császár fia. Isten tudja micsodás lesz. — -

107.

(CCV)

Rodostó, 29. Nov. I7r>7.

TKedves néném, a hadakozáskor a verekedésrl kell írni.

"Mi itt csejadességben aluszunk, de Sléziába szüntelen talpon

ikell lenni, ugyan talpon is kell meghalni, valamint történek

a prussusokuak ennek a holnapnak 22-dik napján Breszló^'*^

mellett. A királyné hadát, úgy tetszik, hogy gróf Nádasdykommandírozta, aprussiai hadat Bevern herceg. Ha egészen

leírnám is, hogy mint volt a hnrc, a végén csak azt kellene

mondani, hogy a prussust megverték és a herceget elfog-

ták, egynehány nap múlva Breszlót is feladák Nádasdynak.Hát már Siléziát visszanyerte a királyné. Breszlót nem

sokáig ostromiák, mivel a harc után két nappal feladák. —

108.

ICCVI)

HodoKtó, 29. Dec. 1757.

Már mostanában új és hideg szokást vesznek; mert a hóközött is hadakoznak, mivel ebben a hideg holnapban, ötödik

napján, nagy harc volt Lisszánál Siléziábau. A királyné hadát

.Károly fejedelem ós Marschallus Daun komraandírozták. A

=***' III. MuR/tafát, III Ahmed fiát.

^8* Boroszló.

TüKÖKüRSZÁGI LEVELKI. 157'

prussiai király maga kommandírozta a maga hadát. A harc nagyvolt, mindakét rész vitézül viselte magát : de végtire a gyzede-lem a király mellé hajola, és a harcnak azt a hasznát vévé,

hogy Breszlót ismét visszányeré. •'^•' Isten tudja meddig bírja.

Ismét a halálról kell írnom, mert Csáky úrnak hatodik a

szava igen elnehezedvén, hetedik 1 1 órakor reggel meghala81 esztends korában. Csaknem holtig, vagyis holtig egész-

séges volt, nem volt szüksége se doktorra, se orvosságra. Aztnem mondhatni felle, hogy ezért holt, amazért holt meg, mertilyen betegségbe volt, mert az orvosság nem jó volt ; mivelcsak azért holt meg, mert az Isten elvégezte, hogy mindenember meghaljon. Utolsó generálisa volt Rákóczi Ferencnek.Már mi csak ketten maradtunk Zay úrfival. Mi vagyunk a leg-

utolsók ; mert legutoljára hagyott minket az Úristen — mire ?

meddig? tudja. Elég a, hogy adjunk hálákat neki, hogy meg-adta ezt az esztendt eltöltenünk, és kérjük, hogy ne hagyja el

ezután is a szegény bujdosókat, el nem fordítván szent sze-

meit róllok. De ne szájjal, hanem szívvel kérjük ; mert az em-berek a szájat hallgatják meg: de az Isten a szívet tekénti.

109.

(CCVII)

Rodostó, 20. Dec. 1758.

Kedves néném ! nemcsak mi, hanem az egész emberi nem-zet olyan, mint a halálra ítéltetett rabok, akik nem tudják,

mikor viszik ki a halálra. A mi sorsunk éppen olyan. Mennyiurakot, nemes embereket temettünk már el, kit egy, kit másesztendben ? Ugy annyira, hogy már csak ketten maradtunkZay úrral. Az Isten azt is kivéve a bujdosásból 22-octobris.

Már most egyedül maradtam a bujdosók közül, és nem mond-hatom, mint eddig, hogy hadd vigyék ki ezt vagy amazt elre;

mert egyedül maradván, nekem kell kimenni az áldozatra.

A Csáki úr halála után Zay urat tette volt a porta a magyarok

:«3 Fridrik porosz király Leuthennél oly csapással sujtá

Lothringeoi Károly és Dann tábornagyok számra nagyobb, de a

würtembergiek árulása következtében megzavarodott seregét,

hogy ezek a tartományb('»l mintegy 'iO ezer embernyi veszteség-gel kivonulni kényszerültek. Boroszló is, bár rsége 16 ezer f-bl álla, rövid vivatás után megadta magát s vele együtt Szilé-zia ismét egészen Fridrik hatalmába került vissza.

158 MIKES KELEMEN.

fejévé, akik ebben az országban vannak a császár protectiója'^^^

alatt. Halála után a portára kellett mennem, hogy hírré adjamhalálát. — A szokás szerént engemet tettek básbuggá.'^^^ Mertazt jó megtudni, hogy akik az öreg Rákóczival jöttünk, azok

közül csak én maradtam. Hanem akik most velem vannak,

azok újak. Micsodás a világ ! Mennyi változáson mentem máráltal, de az Istennek gondviselése mindenkor velem volt, és

vagyon mindnyájunkkal. Egész prédikációt csinálhatnék a si-

ralomnak völgyében-*'^'' lév változó életünkrl. Amely vál-

tozást mindaddig próbáljuk, valamég az örömnek hegyére ^*^'

nem megyünk.Vagyon immár egynehány napja, hogy ide visszaérkeztem.

Mit rendel az Úr ezután fellem ? az kezében vagyok. Hanemazt tudom, hogy a pornak porrá kell lenni. És boldog az, aki

nem az Urnák, hanem az Úrba hal meg. Annyi hosszas bujdo-

sásom után kellé mást kívánnom annál a boldogságnál?

Az els levelemet amidn a nénémnek írtam huszonhétesztends voltam, eztet pedig hatvankilencedikben írom. Ebblkiveszek 17 esztendt, a többit haszontalan bujdosásban töl-

töttem. A haszontalant nem kellett volna mondanom ; mert az

Isten rendelésiben nincsen haszontalanság ; mert ö mindent a

maga dicsségére rendel. Arra kell tehát vigyáznunk, hogy miis arra fordítsuk és úgy minden irántunk való rendelése üdves-

ségünkre válik. Ne kívánjunk tehát egyebet az Isten akarat-

jánál.^ Kérjük az üdvességes életet, a jó halált és üdvessé-

get. És azután megsznünk a kéréstl, mind a bntl, minda bújdosástól, mind a telhetetlen kívánságtól. Ámen.

^** Védelem.^^^ Basbug vagy basbocf összetett szó, melynek alapszava bog

(törökül) fnököt, urat, vezirt jelent, a határozó szó /ufs-nak (törö-

kül) értelme fej ; mindkét szó synonymon s összetételben nem-zetségft, csapatvezett, elnököt jelent.

as6 ^ f5j^ képes értelemben.'"" A képnek folytatása ; a boldogság hazáját, a mennyorszá-

got jelenti. Mind a két kép bibliai kifejezés.