KIKIKIKIKIKIISKSKSKSKSKSKSKSSKKUUNUUNNNNLALALALALACHCHCHCHÁÁZÁZZZÁZZZÁÁ A AAA ÖNÖNÖNÖ KOKOKORMRMRMMMMMMÁNÁNÁÁNÁÁÁ YZYZYZYZYZATAATATÁNÁNÁNÁ AKAKAKAK KKKK ÖZÖZÖZZZÉLÉLÉLÉLÉLETETETTETE I,I,I,I, K KK K KULUULULULTUTUTUTUURÁRÁRÁRÁRÁRÁÁLILILILILIS,SSS,SS,S, HHHH H H HAGAAGAGAGGGGYOYOYOYOOOYOYOYOYOMÁMÁMÁMÁMÁMÁMÁÁÁÁMÁNYNYNYNYNYNYNYNYN ŐRŐRŐRŐRŐRŐRŐŐ ZŐZŐŐZŐZŐZZŐZŐ É É É ÉÉÉÉÉÉÉS S S S SS SSS SZSZSZSZSZSZSZZZZZÓRÓRÓRÓRÓRÓRÓRÓRRÓ AAKAKAKAKAKAKAKAKAKKKOZOZOZOZOZOOZOZOZTATATATATATATATATAT TÓTÓTÓTÓÓTÓTÓ L L L LLLLLLAPAPAPAPAPPPAPAPAPA JJJAJAJAAJAAAAJAAA

Március 15.Községi

megemlékezés

Március 15-én Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatá-nak Képviselő-testülete tisz-telettel meghívja Önt és csa-ládját nemzeti ünnepünk, az 1848-49-es forradalom és szabad-ságharc évfordulóján rendezett ünnepi megemlékezésekre.

16:00-kor koszorúzás a peregi Petőfi-szobornál. Közreműkö-dik a Volly-AMI kamarakóru-sa, vezényel Miklósné Sinte Csilla, zongorán kísér Zólyomi Árpád.

16:30-kor ünnepi megemlékezés a Petőfi Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében, ünnepi köszöntőt mond Gerecz Attila képviselő. Az ünnepi műsort a Kiskunlacházi Szak-közép- és Szakképző Iskola tanulói adják elő Kovácsné Nagy Mária rendezésében „A sz-abadság madara” címmel.

17:30-kor a Kiskunlacházi Fúvószenekar vezetésével fel-vonulás a lacházi Petőfi- és Kossuth-szoborhoz, ahol ko-szorúzást tartanak.

Má i 15

XXXXXXXX . . . . ÉVÉVÉVÉVVFOFOOFOFOFOLYYLYL AMAMAM I IIIIIIII. SZSZÁMÁMM 22 2201010101011.111 MMMMÁRÁRÁRÁRCICIIC USUSUSUSS –––– B B BBÖJÖJÖJÖJTMTMTMTMTMÁSÁSÁÁSÁ HHHHAVAVAVAVA AA

2 Adományok A Mi Újságunk – 2011. március

Történelmi visszatekintés:„Christa Gebel, -akit dr. Mádl Fe-renc a Köztársaság Elnökének Ér-demérmével tüntetett ki 2005-ben a budai Sándor Palotában, amely Gróf Sándor Móricé volt – Dr. gróf Bethlen István egyik őséé, akit Eu-rópa szerte egyedülálló lovas tudo-mánya miatt az „Ördöglovasként” tiszteltek és csodáltak, és aki pa-lotáját a Nemzetnek adományoz-ta- 1990-ben önkéntes segítőként néhány hónapig Magyarországon dolgozott és Dr. gr. Bethlen István kíséretében ellátogatott hazánk

több vidékére. A jóléti államok al-kott a Nyugat-Európából Észak-ke-let Magyarországra eljutva, meg-döbbenve tapasztalta, hogy ott 45 évvel a II. Világháború után mi-lyen elmaradott ság és szegénység uralkodik. Megdöbbenését azon-ban nem a szokásos üres sajnálko-zások, hanem tett ek követt ék. Dr. gróf Bethlen Istvánnal és Sátoral-jaújhelyen élő barátaival, Dr. Nagy-Bozsoki József országgyűlési képvi-selővel és feleségével, kik mindket-ten orvosok és a térség Máltai Sze-retetszolgálatának vezetői, megala-kított a az Északkelet-magyarorszá-gi Segélyszervezetet lakhelyén, a bajorországi Haarban.

A kezdetben kis egyéni akciónak induló kezdeményezésből azóta egy 40 segítővel működő, Magyar-országra eddig közel két milliárd forint értékben segélyadományo-

kat eljutt ató szervezet nőtt e ki ma-gát. Munkája nemzetközi összeha-sonlításban is egyedülálló. A szer-vezet semmifajta állami támoga-tásban nem részesül, kizárólag sok-szor igen nehéz meggyőző munka eredményeként összegyűjtött ma-gánadományokat jutt at el a rászo-rulóknak. A német segítők munka-idő után, a hétvégeken és szabadsá-guk egy részének feláldozásával hó-napokon keresztül egy hatalmas betonpadlózatú pincében állva fo-gadják, válogatják, csomagolják és elszállításra készítik elő a legkülön-

bözőbb adományokat és maguk rakodják a hatalmas kamionokat is. Az igen magas szállítmányozási költségeket szintén teljes mérték-ben ez a szervezet állja. Az önkéntes segítők minden a tevékenységükkel kapcsolatos kiadást saját zsebből fe-deznek; sem napidíjban, benzin- vagy kilométerpénzben nem része-sülnek. Semmifajta érdek, vagy csa-ládi kapcsolat nem köti őket Ma-gyarországhoz, Christa Gebel veze-tésével a keresztény felebaráti szere-tet legszebb példáját adják, amikor

rászorulókon segítenek egy szá-mukra idegen országban.” részlet Jávor Kálmánné írásából

Február 14-én megérkezett Kiskunlacházára Németországból a Máltai Szeretetszolgálat adomá-

nya. Dr. gróf Bethlen István és gróf Bethlen Istvánné által juthatott el községünkbe. Dr. Répás József pol-gármester urat keresték meg azzal, hogy amennyiben településünk-nek szüksége lenne rá, ők évente több alkalommal megszerveznék, hogy Kiskunlacháza kaphassa meg a Szeretetszolgálat küldeményét, Majosházának is jutt atva belőle.

A kamion kipakolására lelkes társaság gyűlt össze. Peter, a kami-on sofőrje, aki civilben tűzoltó, és szabadidejében végzi ezt a karita-tív munkát, szintén segített a több-órányi út után a kirakodásban. An-nak ellenére, hogy nagyon hideg volt, jókedvűen folyt a munka. Dél-egyházáról is eljött két segítő, akik tíz évig végezték ott ezt a munkát.

Gróf Bethlen István és felesége vé-gig segített ék a lepakolást, a szortí-rozást. Ezúton is köszönjük segítő munkájukat.

A szállítmány kiosztásának meg-szervezését egy nyolc főből álló

munkacsoport készíti elő. Segítőink voltak: Foki Zsó-

fi a (köszönet a nagyszerű tolmá-csolásért!) Gőcze Zsigmond (kü-lön köszönet a forralt borért!), Gőcze Zsigmondné, Gőgh Lajos, Horák Tamás, Horák Anna, Huszty Sándorné, Józan Antal, Kerti Vik-tor, Kerti Zsoltné, Korsós Judit (fi -nom volt a sütemény, Kaczur Krisz-tináé is!), Lovadi István, Megye-ri Géza, Megyeri Gézáné (köszö-net a házi fi nomságokért!), Mó-zes Sándor, Pamuk József, Pető László, Pető Máté, Rumi Bende-gúz, Sándor Tamás, Szarka Antal, Szebellédi István, Polgárőrség, és a Képviselő- testületi ülés után érke-ző három képviselő: Petőné Hor-váth Éva (külön köszönet a házias ízekért!) Dr. Szabó Att ila (köszön-jük a Peternek nyújtott segítséget!), Foki Vilmos, valamint Gyovai Mar-git (köszönet a fotókért!) és Ko-vács Lajos, aki a helyet biztosított a.

Köszönjük mindenki segítő mun-káját!

Kaczur Tímea

A Máltai Szeretetszolgálat adománya

A Mi Újságunk – 2011. március Adományozók 3

Manapság az emberek rendkívül bizalmatlanok, nem csak akkor, ha kérnek tőlük valamit, de akkor is, amikor kapnak. Már nem bízunk és nem hiszünk az adományban, a jó szándékban, segítségnyújtásban, az önzetlenség pedig olyan foga-lom, aminek elveszett , kiüresedett a tartalma, nem létezőnek kezeljük. Óriási a döbbenet és a meglepetés azonban akkor, ha mégis önzetlen-séggel találkozunk. Valahogy ezt éreztem akkor, amikor gróf Beth-len Istvánt és feleségét, Éva asz-szonyt látt am sürögni-forogni, pa-kolni-rakodni, intézkedni és szalad-gálni azon az igencsak hideg téli es-tén, amikor a Máltai Szeretetszol-gálat első kamionnyi szállítmánya megérkezett Kiskunlacházára.

Gróf Bethlen István az adományok szállításában, rakodásában mindvé-gig töretlen lendülett el vett részt. Fi-atalokat is meghazudtoló energiá-val irányított , szervezett , dolgozott addig, míg az utolsó doboz ruha, kerékpár vagy kerekesszék helyé-re nem került. Sok kérdés merült fel bennem a tapasztaltak kapcsán, ezek közül néhányat fel is tett em gróf Bethlen Istvánnak.- Hogyan kerültek kapcsolat-ba Kiskunlacházával? Miért épp ide érkezett ez a hatalmas szállít-mány?- A magyarországi segélyakció ez-előtt 20 évvel indult, amikor a vá-lasztási hadjárat kellős közepén egy kedves német barátnőm, Christa Gebel megkérdezte, hogy tud-e ne-künk segíteni valamiben. Sok hely-re elvitt em az országban. Elkerül-tünk Észak- Magyarországra, ahol látt a azt a hihetetlen szegénységet, ami számára elképzelhetetlen volt. Hazament, és elkezdte szervezni a segélygyűjtést. Majd társam, dr. Nagybozsóki József, a sátoraljaúj-helyi kórház főigazgatója és jóma-gam elindított uk az észak- magyar-országi segélyakciót. Ezelőtt 10 év-vel feleségem megkérte német segí-tőinket és barátainkat, hogy terjesz-kedhessünk Közép-Magyarország felé is. Azt persze még kevésbé tud-

ták elképzelni, hogy 30-40 km-re Budapestt ől, az ország szívében sze-génység van, de sajnos megtapasz-talhatt ák. 10 éve folyik ez a segély-akció Délegyháza központt al, kül-dünk csomagokat Dunavarsányba, Majosházára, Áporkára és több más településre. Az elmúlt évek-ben azt tapasztaltuk, hogy a kiste-lepülések mellett segítségre szo-rulnak a nagyobb községek, így Kiskunlacháza is, különös tekintet-tel – a Máltai Szeretetszolgálatnak ez a terület szívügye – a fogyatékkal élő és beteg, idegileg terhelt és hát-rányos helyzetű gyermekek, csalá-dok segítésére. Nagyon nagy sze-repet játszott a kiskunlacházi akció szervezésében az is, hogy igaz ba-ráti kapcsolat fűz minket a polgár-mesterhez, dr. Répás Józsefh ez és feleségéhez, akik csodálatos mun-kát végeznek ezen a településen, ezért kérdeztük meg őt és a kitűnő majosházi polgármestert, kívánja-e településük fogadni az adományo-kat. Mindkét polgármester azt vála-szolta, hogy igen. Ezért mostantól kezdve a térség ellátásának a közép-pontja Kiskunlacháza.- Mióta dolgoznak a Máltai Sze-retetszolgálat kötelékében?- Egyik alapítója vagyok a tiroli sze-retetszolgálatnak, még diákként, 21 évesen, kényszerű nyugat-eu-rópai tartózkodásunk idején kezd-tem meg a karitatív munkát. Így Magyarországon én vagyok a leg-régebbi tag, beleértve Kozma atyát is. Természetesen, mikor végre or-szágunk fölszabadult, és ismét ha-zatérhett em hazámba, azonnal el-kezdtem ezt a segítő szolgálatot. De hangsúlyozom, az, ami 20 évvel ez-előtt elindult Északkelet-Magyar-országon, az Christa Gebel drága német barátnőm és baráti köre, va-lamint dr. Nagybozsóki József és az én baráti és segítői körömnek ma-gánakciója volt. Csak néhány évvel később vetődött fel, hogy ezt a se-gélyakciót a Máltai Szeretetszolgá-lat keretein belül kéne végezni, hi-szen az ő szállítmányuk akkor köny-nyebben jutott át a határon és a vá-

mon is. A máltai autó hétvégén is mehetett , kevesebb volt a vám és a formalitások. A szeretetszolgála-ton belül azonban mindig is meg-tartott uk önállóságunkat. Tehát ez nem elsősorban a szeretetszolgálat, hanem a mi egyéni kezdeményezé-sünk volt.- Honnan van az indítt atás a sze-retetszolgálati munkára, a kari-tatív munkára? Honnan ez a ren-geteg energiát és munkát kívánó, önzetlen tenni akarás? Ez a csa-ládi neveltetésből adódik, vagy egy erős vallásos elkötelezett ség eredménye?- Nos, erre már meg is adta a vá-laszt. A családi indítt atás, és a val-lás is belejátszik, hiszen a nevelteté-sünknél, a több mint 1000 éves csa-ládi tradícióba természetesen bele-tartozik a mély vallásosság. A csa-ládi nevelésnek szerves része volt az is, hogy az embernek kutya kö-telessége olyanokról gondoskod-ni, akik nincsenek olyan helyzet-ben, hogy gondoskodhassanak magukról. Mindenkinek, akit a Jó-isten több tálentummal áldott meg, jobb helyzetbe hozott , kötelessé-ge azokról gondoskodni, akik ne-hezebb helyzetben vannak. A ke-resztény vallásnak pedig egyik alap-ja a szolidaritás, a felebaráti szere-tet, az egymásért való gondolko-dás, tehát ezeket az elveket és ezt

az életszemléletet a bölcsőmbe tet-ték. Kik? Hogy csak a négy nagy-szülőt soroljam: a Bethlenek, a Ti-szák, a Wesselényiek, a Telekiek. A Tiszák mindig is híresek voltak ar-ról, hogy elsősorban a szegényekért dolgoztak a környezetükben. Soha nem jártak Bécsbe, hanem ott éltek a saját embereik és népük között , próbálták őket segíteni, ahogy lehe-tett . Tehát ez a munka családi neve-lés eredménye, és igenis keresztény vallási parancs.

Gy. M.

Évtizedes munka a rászorulókért

4 Mozaik A Mi Újságunk – 2011. március

TAVASZVÁRÓ

PING

PONG

IDŐPONT:HELYSZÍN:

KATEGÓRIÁK:NEVEZÉS:

2011. 03. 12. (szombat) 9 óra

Kiskunlacházi Szakközép- ésSzakképző IskolaKiskunlacháza, Rákóczi u. 63.

gyerek, nők, férfiak

a helyszínen 8 órától

Jelen sorok írója csodálatt al tekint Pokornyik István bácsi életútjá-ra. Koncentráltan átélte a XX. szá-zad megrázó nagy történelmi ese-ményeit és rendszerváltásait; az év-századváltás zökkenőit; valamint az embert próbáló falusi élet tipi-kus vonásait és egyéni emberi tra-gédiáit. István bácsi életkora alap-ján nem fi atalember, de nem látszik öregnek. Súlyos, veszélyekkel, szen-vedéssel, nélkülözéssel és kemény munkával terhelt 89 év nyomja vál-lát. Ennek azonban semmi nyoma. Amikor beszél az élett örténetéről, az embernek olyan benyomása tá-mad, mintha egy életfogytiglan tar-tó kalandos társasutazásról mesél-ne. A három éves hadifogságról úgy mesél, mintha olyan welness-szállodában üdült volna, ahol ha-vonta csak egyszer lehetett meg-mosakodni. Az odautazásra hasz-nált marhavagon pedig kicsit zsú-foltabban volt megrakva emberek-kel és a fegyveres őrök elfelejtett ek elegendő enni- és innivalót adni út-közben, meg légkondicionált fülké-ket biztosítani a résztvevőknek. A továbbiakban szóljon István bácsi.

„A második világháború vége az amerikai és orosz demarkációs vo-nalon ért valahol a cseh határ köze-lében, de osztrák területen. Az utol-só percig harcolni kellett az alakula-tomnak. Az ellenséges harckocsik kilövése volt a feladatunk. 1945 május 8 után mindenki menekült nyugat felé, hogy lehetőleg ameri-kai hadifogságba kerüljön. Mi is ezt tett ük, de az ember nem tudja elke-rülni a végzetét. Egy reggel arra éb-redtünk, hogy a menetoszlopunk minden igyekezet ellenére mégis-csak orosz fogságba került. Itt már voltak között ünk magyar civilek is, akik családostól menekültek a front elől Németországba.

A fokozatosság elve alapján el-szedték először a teherautóinkat, fegyvereinket, majd néhány nap múlva a nagyobb csomagjainkat és gyalog Csehországba hajtott ak bennünket. Azt ígérték, hogy min-denkit hazaengednek. Étlen-szom-jan vagy öt napig meneteltett ék csoportunkat az országút szélén Brünn irányába. Éjszakánként a ha-

tárban, hol krumpliföldön, hol he-reföldön aludtunk. Mire elértük úti célunkat, több társunk a kimerült-ségtől és éhségtől már reggel nem ébredt fel a szabad ég alatt megve-tett ágyán.

Nagy nehezen elértünk Brünn-be. Egy nagy laktanyába hajtot-tak bennünket. Előzőleg már indí-tott ak innen csoportokat. Elszed-ték mindenkitől a még nála maradt apróbb értékeit is. Óriási halom-ban állt ott a pénz, az arany ékszer, az óra. Minket is sorba állított ak. Ki kellett rakni a zsebünkből is min-dent. Két napot töltött ünk ebben a városban. Akkor kerültem elő-ször meztelenül egy kirgiz orvos-nő elé. Nagyon huncut nő volt. Ő osztályozott bennünket. Ruha nél-kül oda kellett elé állni. Végigtapo-gatott mindenkit. Az utolsó műve-let az volt, hogy a farunkba csípett . Három kategóriát képeztek a fog-lyokból. A számot ráírták az embe-rek mellére. Engem első osztályú, munkaképes csoportba soroltak.

Végre vagonokba tereltek ben-nünket és megindultunk Budapest felé. Rákosrendezőben három óra

Fogsági történetek I

A Mi Újságunk – 2011. március Mozaik 5

hosszáig állt a szerelvényünk. Kiad-ták a parancsot, hogy pucoljuk ki a bakancsot, borotválkozzunk meg, mert a magyar kormány át fog ven-ni bennünket. Kiszállni nem lehe-tett . Orosz fegyveres őrség vigyá-zott a vagonokra. Csak egy kes-keny nyílást nyitott ak az ajtón. Hi-ába vártuk az ajtó kitárulását. A vas-útállomáson megpillantott uk azo-kat a nőket és gyerekeket, akiket indulásunk előtt elválasztott ak tő-lünk. A családtagok integett ek és ki-abáltak egymásnak, de nem enged-ték egymás közelébe őket. Egyszer csak elindult velünk a vonat Szol-nok, Szajol, majd Arad irányába.

Szolnok környékén már min-denki felfogta, hogy innen nem lesz menekvés. Itt megkezdtük a levél-írásokat. Kinek milyen papírdarab-ja volt, arra jegyezte fel segélykérő sorait. Egy cigarett a nagyságú pa-pírra írtam üzenetet és ledobtam a kocsiból. Amikor elment a szerel-vény a civilek összeszedték a levele-ket és elküldték a megadott címre. Szolnoknál egy barátomnak írtam, aki korábban megsebesült mellet-tem. Aradon is ledobtam egy üze-netet. Még ma is megvan ez a zöld lapra írt levél. Egy nagylány nézelő-dött a szerelvény körül, amikor ki-hajított am neki a papírt a címmel. Megírta a szüleimnek, hogy beszélt velem. Így tudták meg, hogy még életben vagyok és merrefelé tartok. Ez a lány is a vőlegényét várta a sí-nek mentén, akit valószínűleg ha-sonló körülmények között éppen az orosz lágerek felé vitt ek.

A román-ukrán határtól mintegy 80 km-re lévő Focşaniig 60 ember volt a marhavagonokban. Itt volt egy nagy elosztótábor. A vasútállo-máson átraktak bennünket négy-tengelyes, széles nyomtávú 60 ton-nás marhavagonokba, ahol 90-en voltunk összezsúfolva. Egy kis lyuk volt kivágva a vagon aljából, ahol a dolgunkat lehetett végezni. A 90 ember közül mindig volt valaki, aki-re rájött a szükség. Sokszor az egyik ott ült a nyílásnál, és a másiknak is kellett volna. Akkor kénytelen volt mellé piszkítani. Utána bele kellett kotorni egy papírral a lyukba. Ab-ban a nyári időszakban iszonyatos meleg volt. Kétszer kaptunk enni kukorica törmeléket. Csak fél li-ter víz jutott egy napra. A túlzsú-

folt, szellőzetlen vagonban tisztára le voltunk izzadva. Csak kis gatya volt rajtunk, de így is nagyon szen-vedtünk.

Minden vasútállomáson renge-teget kellett várakozni, mert min-den szerelvény abba az irányba ment, amerre a mi vonatunk. Pél-dául Harkovnak óriási nagy pálya-udvara volt. Legalább harminc pár sín volt rajta. Beállt velünk a vonat. Jobbról egy szerelvényen rengeteg sok trópusi állat volt. Németország-ból vitt ek ki egy állatkertet. Balról meg disznókat szállított ak. A másik vágányon meg Hoff er-cséplőgépek sorakoztak a vasúti kocsikon. Ki-vétel nélkül mindegyik Oroszor-szág felé tartott . Ezért kellett sokat várakoznunk egy-egy állomáson. Volt ahol 8-10 órát is vesztegelt a vonatunk. 17 napig tartott , mire Focşaniból odaértünk a Volga part-jára. Óriási folyó a Volga. Néhol há-rom kilométer széles. Hatalmas ha-jók úsznak a vízén. Itt kiszállított ak bennünket a marhavagonokból. Három napig hajóztunk a vízfo-lyással szemben. Indulás előtt kiad-ták az útravaló ellátmányt. Ez azt je-lentett e, hogy kaptunk egy konzer-vet. Ez három embernek háromna-pi fejadagja volt. Egy napra 10 deka jutott . Két csajka szuhárét (száraz kenyeret) is adtak. Egy hatalmas uszályba zsúfoltak be bennünket. Kétezren voltunk.

Otvazsmi falu határában kötöt-tünk ki, egy 800 főt befogadó női rabtábor közelében. Minket kihaj-tott ak az uszály gyomrából, és egy hegyoldalban telepített ék le a cso-portunkat. A távolból látt uk, hogy a női rabokat a táborból kiköltöztet-ték. Meg kellett várnunk, hogy az utolsó elítélt is elhagyja a rabtábort. Elhajtott ák őket kb. 500 méterre. Minket pedig a helyükre tereltek. A 800 férőhelyre 2000 embert zsú-foltak be. Akinek jutott fekvőhely, az elfoglalta. Itt senki ne gondoljon puha ágyra és tolldunyhára. Ágyne-mű nélküli deszka priccsek voltak ezek a fekvőhelyek. Akinek nem ju-tott a barakkokban hely, azoknak sátorlapokat osztott ak szét, és ránk bízták, hogy milyen lakóhelyet ala-kítunk ki magunknak felszerelés hí-ján. De legalább nem áztunk.”

( folytatása következik)

dr. Szijártó József

Végre kisütött a nap! Újra feléled a természet. A borús, ködös, hideg tél után jól esik sétálni a verőfényes rügyfakasztó tavaszi levegőn. Ked-vünk támad egy tavaszi nagytaka-rításhoz házon belül és kívül, hogy a tél romjait eltakarítsuk környeze-tünkből. Szervezetünk is jelzi, hogy valami jobbra, könnyűre és tisztább-ra vágyik. Eljött a jó kis tavaszi tisz-tító kúrának az ideje. A tél folyamán vitaminkészletünk megcsappant és a téli mozgáshiány miatt a testünk-ben lerakódott salakanyagokat is érdemes kisöpörni a ránk rakódott felesleges kilókkal együtt . Kezd-jünk hozzá! Kora tavasszal a me-legítő napsugarak hatására a növé-nyek hajtásai előbújnak, hogy zöld leveleikkel beborítsák a talaj felszí-nét. Ezek a kicsi friss hajtások szol-gálják a méregtelenítő kúránk alap-anyagait. A leghatásosabb gyógy-növények közé tartozik a csalán le-vele, a gyermekláncfű levele és a tyúkhúr hajtása. A gyűjtésnél fon-tos, hogy virágzás előtt szedjük a le-vélkéket, mert ekkor van bennük a legtöbb hatóanyag és az energia. Az ízük is ebben az időszakban a leg-kellemesebb. Finom salátát készít-hetünk a három növényből, mely-nek nemcsak friss üde íze van, de kihajtja a lerakódott salakanyagot. Az életerőnket és az immunrend-szerünket is erősíti. Ajánlott belő-le fél kilót fogyasztani, melyet két részletben délelőtt és délután esze-gessük meg.

A másik lehetőség, amit alkal-mazhatunk egészségünk karban-tartására, a magvak csíráztatása. Egyszerű módszerrel jutunk hoz-zá olyan vitaminokhoz, nyomele-

mekhez, fehérjékhez, amellyel pó-tolhatjuk testünk számára nélkülöz-hetetlen tápanyagot. A csíráztatás-hoz használhatunk a kereskedelem-ben kapható csiritálakat, de egysze-rű ott honi eszközökkel is megold-hatjuk magunknak. Akár egy befőt-tes üveggel, lapos szűrővel vagy bár-mivel, amin elhelyezhetjük a mago-kat, és átmoshatjuk folyóvíz alatt . A csírázó magokat világos helyre te-gyük, lehetőleg melegben legye-nek. Általában 4-5 nap után már nyomják a magok a csírákat, ami-kor elérik az egy cm-t ehetők. Akár magában, kenyér feltétként, leves-hez, salátákhoz keverve nagyon íz-letes, tartalmas étket vehetünk ma-gunkhoz. Miért növelik a csírák az életerőnket? A magvak, amikor el-indul bennük a csíraképződés nagy változáson mennek át, amihez bio-lógiai erő szükséges. Ezt a potenciá-lis erőt vesszük magunkhoz, ami át-kerülve a szervezetünkbe, bennün-ket is erősít. Sokféle magot csíráztat-hatunk. A búzát, tönkölybúzát, lu-cernát, vörös herét, retket, brokko-lit, hagymát, vöröskáposztát, szóját, hogy csak a legfontosabbakat említ-sem. Ugyan munkával jár, míg elké-szül, de fi nom ízük értékes anyaga-ik nekünk tesznek jót. Miután iga-zi vitaminbombák, pénztárcánkat is kímélhetjük, mert nem kell pati-kára költenünk. Ezeket a lehetősé-geket alkalmazva olyan eledelekhez jutunk, melyek segítik szervezetünk egészséges működését, életerőnk megtartását és fi atalságunk megőr-zését. Váljék egészségükre!

Zákány Erzsébettermészetgyógyász

Tavaszi tisztítókúra

Köszönetet mondunk mindazoknak,akik szeretett Édesanyánk,

Bán Erzsébet

temetésére eljött ek, sírjára koszorút, virágot hoztak.

Zákány Magdolna, Zákány Erzsébetés a Zákány család tagjai

6 Képviselői beszámoló A Mi Újságunk – 2011. március

A legutóbbi jelentkezésem óta el-telt időszak nagyon termékeny volt. Tudom, sokan egyből az új adó-nemre asszociálnak sajnos… Ne-künk, képviselőknek sem volt éle-tünk legfelemelőbb pillanata, ami-kor kézfelemelésünkkel plusz ter-het raktunk választóink vállára. Ez volt az a pont, amikor a józan raci-onalitás felülkerekedett az emberi érzelmeken. Múlt évben a Bajnai-kormány 100 millió Ft-ot vont el községünk költségvetéséből, az új polgári kormány lényegesen ke-gyesebb volt a megvonások te-rén, csupán valamivel több, mint 50 millió Ft-tal kevesebből gazdál-kodhatunk. A két megvonás ösz-szege meghaladta a 150 millió fo-rintot. Kedves Olvasó! Úgy kell most költségvetést tervezni erre az évre, hogy ezzel az összeggel csök-kentve van az állami apanázs. Arról nem is beszélve, hogy a regnáló ha-talmak egyike sem nyújtott segítsé-get az önkormányzatoknak a kieső bevétel pótlására. Ezzel szemben mi óriási erőkkel keressük a megol-dásokat a költségvetés stabilizálásá-ra. Ez elméleti szinten nagyon egy-szerűnek tűnik, csak hát a gyakor-lat mást mutat. Az elmélet körül-belül olyan, mint bárkinél a családi költségvetés: annyit költök, ameny-nyi a bevétel, ha csökken a bevétel, a kiadásokból lehet csak faragni, és ez fájdalommal jár. Az önkormány-zat költségvetésében sem más a helyzet. Vagy bevételeket növelünk (pl.: befektetők idecsalogatásával,

önkormányzati ingatlanok érté-kesítésével – na ilyen már nagyon nincs!), vagy kiadásokat csökken-tünk. Nos, kezdjük a kellemesebb részével, keressünk befektetőket településünkre! Ebben az ügyben hónapok óta folynak a tárgyalások, zajlanak az egyeztető megbeszélé-sek, és a megoldás talán már egy-re közelebb kerül. Nehéz a mai gaz-dasági helyzetben olyan ajánlatokat tenni a befektetőknek, amivel biz-tosan kijelenthető, hogy települé-sünkön kezdik, illetve folytatják be-ruházásaikat. Csak csendben jegy-zem meg, hogy a legtöbb kritikát éppen azoktól kapjuk a munkánk során, akiktől a legkevésbé vár-nánk. Adónem kivetését megsza-vazni sem egyszerű, azonban en-nél még sokkal nehezebb a kieső bevételeket pótolni, viszont kriti-zálni… azt a legkönnyebb. Keres-hetünk siránkozva bűnbakokat a múltban, de att ól még nem lesz fej-lődés. Nem azon kellene vitatkoz-ni, hogy ki hogyan mikor és meny-nyit dolgozik a közösség érdeké-ben. Itt az eredmények és az elvég-zett munka a mérvadó. Közösen, együtt , intrikáktól mentesen, vállal-va döntéseink felelősségét az irán-tunk bizalmat szavazók iránt. Ten-ni kell, menni kell, hiszen a pénz bi-zony nem jön házhoz.

Sajnos a volt orosz laktanya el-adására kiírt versenytárgyalás sem vezetett eredményre, de ezzel még nem adtuk fel ennek a bevételi for-rásnak a lehetőségét. Tárgyalunk,

alkudozunk és kapjuk a rosszindu-latú bírálatokat. Sok olyan pletyka kering a lakosság köreiben, ami fé-lig vagy egyáltalán nem igaz. Ezen információk áramlásuk közben újabb adalékokkal egészülnek ki és sok esetben olyan tartalommal ke-rülnek településen kívülre – pél-dául befektetői csoportokhoz vagy ide költözni vágyókhoz – amelyek szabályosan elriasztják, elrett entik őket településünkről. Ennek elke-rülése és a hiteles tájékoztatás elő-segítése érdekében meghívom Önöket képviselői beszámo-lómra 2011. március 12-én szombaton 16 órára a műve-lődési központ kamaratermé-be, ahol számot adok az eddig el-végzett munkámról, illetve min-denkit tájékoztatok a folyamatban lévő ügyekről. Meghívott vendé-geim: Németh Att ila, a helyi Jobbik elnöke és Simon László, a Szebb Jö-vőért Polgárőr Egyesület képvise-lője. Tájékoztatóm interaktív for-mában kerül megrendezésre, ma-gyarán mindenki nyíltan teheti fel kérdéseit nekem és vendégeimnek is. Aki nem tud ezen a rendezvé-nyen részt venni, az írásban is kér-dezhet a gereczatt ila@gmail.com címen. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatai számunkra az alábbiak:

▶ Stabil kiszámítható költségvetést készíteni.

▶ Befektetőket keresni a település-re, fellendítve ezzel a gazdaságot.

▶ Az intézmények létszámgazdál-kodását racionalizálni.

▶ A csatornázási projektet teljes körűen elkészíteni.

▶ A felszíni csapadékvíz elvezeté-sét hosszú távon megoldani.Örömmel vett em a Duna- par-

tiak azon felvetését, mely szerint munkánkhoz segítséget nyújtanak azzal, hogy delegáltjuk jelen lesz bi-zott sági üléseinken. Biztatok min-denkit arra, hogy látogasson el a pénzügyi és fejlesztési bizott ság, vagy a képviselő testület üléseire, és első kézből informálódjon a köz-ség ügyeiről, az aktuális döntések-ről. Az ülések időpontjairól a hiva-tal központi telefonszámán tudnak érdeklődni: 24/519-830.

Kiskunlacháza ismét bizonyított !

Mint arról már hírt adtunk az árví-zi katasztrófa- helyzetnél, elsők kö-zött érkeztünk a katasztrófa sújtot-ta területek helyszínére segítséget nyújtani. Már akkor tisztázódott , hogy az elsődleges elhárítási mun-kákat követően még rengeteg ten-nivaló lesz. Akkor és ott ígéretet tett ünk, hogy hazaérve megkeres-sük a helyi vállalkozókat, segítsé-güket kérve az építési munkálatok-hoz. Az ígértet tett követt e. Hosszas egyeztetés után, november 6-án Galambos Gyula helyi vállalkozó fi ával megérkezett Edelénybe, ahol egy családi ház teljes villanyszere-lési munkálatait elvégezték. Mun-

kájuk mellett ingyenesen ajánlot-ták fel az ehhez szükséges anyago-kat is. Érdemes lett volna sokak-nak látni azt az örömöt a család ar-cán, amelyre a még oly választé-kos magyar nyelv sem tud megfe-lelő jelzőt. Először, amikor a mun-kát és anyagszükségleteket mentek felmérni, csak reménykedtek a sze-rencsés kiválasztott ak. Amikor már a lakhelyül szolgáló panzióban szo-bát foglaltak, már bizakodtak, de az igazi meglepetést és a felhőtlen bol-dogságot az első kalapácsütés jelez-te. Egy heti ott tartózkodás, kb.120-150 munkaóra és a villanyszere-lés mellett a híradástechnikai ká-bel is a helyére került. Sajnos az arra felé elengedhetetlenül szükséges ri-asztó is bevezetésre került. A mun-ka végeztével sokat megélt csa-ládapák könnyes szemmel csap-tak egymás tenyerébe egy mielőb-bi viszontlátás reményében. Kívá-nok Kiskunlacházának még több ilyen önzetlenül adakozó vállalko-zót! Addig pedig legyünk büszkék arra, hogy tőlünk kb. 180 kilomé-terre nagyon jó híre van települé-sünknek!

Gerecz Att ilaképviselő

Tisztelt Olvasó,Kedves Kiskunlacháziak!

A Mi Újságunk – 2011. március Ez is, az is 7

Iszonyatos dolog, hogy türelmet-lenek vagyunk: mindent azonnal akarunk, de a legjobban azt szeret-nénk, ha már két perce birtokolhat-nánk vágyaink tárgyát. Jelen eset-ben azt, hogy valójában mi történt szombat (január 15) este Budapes-ten, a Nyugati téren.

Kísértetiesen emlékeztet a han-gulat a két egész egynegyed évvel ezelőtt i, falunkban történt szomorú eset kapcsán előtörő indulatokra. Hát képtelenek lennénk legyőzni tehetetlenségünket? Mert ez hajt-ja cselekedeteinket ilyen esetben. Szaknyelven a túlélők bűntudata.

Vádaskodunk, dobálunk infor-mációmorzsákat. Nem sátánian rossz dolog ez, csak vegyük fi gye-lembe: nem mi vagyunk hivatot-tak az események kivizsgálására. Ez a rendőrség dolga. Az más kérdés, hogy a rendőrséget milyen moz-gatórugók hajtják, és hogy végzi munkáját, de egy biztos: nem a té-vében (CSI, satöbbi) megszokott módon dolgoznak. Az mind fi k-ció! Időbe telik, míg az összegyűj-tött részadatokból egy átfogó ké-pet alkothatnak. Időbe telik, míg a halott kém megírja jelentését. Időbe telik, míg felveszik az összes tanú-vallomást tenni kész és akaró em-ber mondanivalóját. Időbe telik, míg meghallgatják a szervezőket,

az üzemeltetőket. Időbe telik, ért-sük meg. Az pedig, hogy a közvéle-mény mekkora nyomást gyakorol az ügyben eljárni hivatott szemé-lyekre nem éppen az időnek "ked-vez". Szomorú dolog ami történt, bár ne történt volna meg. De biz-tos, hogy csak azok tehetnek róla, akiknek részük volt benne? Nem elképzelhetetlen, hogy ez az egész egy teljes mértékben átfogó társa-dalmi probléma kivetülése? Elgon-dolkodnánk-e azon, hogy a rendez-vényt 16 éves kor felett hirdett ék meg, de hiába van hétvége, a helyes testi-lelki fejlődéshez elengedhetet-len, hogy amíg fejlődőképes az em-beri szervezet (24 éves kor - de bi-ológia szakterülett el foglalkozó em-bertársain javítsanak ki!) a megfe-lelő alvás-ébrenlét periódust be-tartsuk! Nem törődünk saját gyer-mekeinkkel, mert ugyan mi keres-nivalója van egy serdülőnek olyan helyen, ahol 30-as 40-es fazonok is szórakoznak? Mert tudjuk ma-gunkról, milyenek vagyunk, hát tán azt akarjuk, hogy gyermekeink is ilyenekké váljanak?

Az illetékes önkormányzat meg-vonta a helytől a működési enge-délyt, de ugye a kínálkozó jogi kis-kapu (MÁR MEGINT, ÉS MIN-DIG) lehetővé tett e ennek kiját-

szását. Vajon miért nem tűnik fel egy többezres tömeg egy szórako-zóhely előtt , amikor annak a prog-ramengedélye csak 300 főre szólt? Miért nem engedjük rendőreink-nek, hogy saját hatáskörben, vagy hivatalból ilyenkor intézkedhes-senek? Nincs pénz a járőrautók üzemanyagára? NA NE!!!!!

Hogy miért nevezem ezt a tragédi-át átfogó társadalmi probléma kive-tülésének? Mert nem vagyunk ké-pesek tanulni saját hibáinkból, és nem vagyunk képesek végre kezde-ni valamit azzal a (névleges?) lehe-tőséggel, amit húsz éve "kiharcol-tunk" magunknak: vagyis a szabad-sággal. Szabadsággal abban a tekin-tetben, hogy végre hozzunk olyan népszerűtlen intézkedéseket, mint például a szociális segély közmun-kához kötése! A szórakozóhelyek-re, amennyiben éjszakai rendez-vényt tartanak, csak 21 éves kor felett lehessen bemenni, ezt köte-lesek legyenek a rendezvény szer-vezői, az üzemeltetők, vagy akár a biztonsági személyzet ellenőriz-ni, ha már egyszer például a ruhá-zatot (Dresscode) megszabhatják. Egy 21 éves korú embernek már tudnia kell vigyázni magára, érte-nie kell, mihez van joga, és hogy a jogaihoz KÖTELESSÉGEK is tár-

sulnak, amit hajlamosak vagyunk nem megemlíteni. Képesnek kell lennie NEM-et mondani valami-re, amihez nincs kedve. Ezt egy 14-18 éves ember még nem feltétlenül tudja megtenni.

Szabadságunkban kell állnia mindig és mindenkor azt fi gye-lembe venni, hogy amit ma meg-teszünk - vagy nem teszünk - az mind-mind kihatással lesz a hol-napra. Ha ma körbeszemeteljük a településünket, mert nincs annyi eszünk, hogy a cigarett a és az alko-hol, netán drog helyett a szemét-szállításért fi zessünk, akkor a gyer-mekeink, unokáink fognak térdig járni a mocsokban, és mi leszünk a leghangosabbak, akik azt követe-lik, hogy az illetékes szervek kezd-jék meg a takarítást! Ha ma nem vagyunk hajlandók ráébredni arra, hogy ha hidakat építünk falak he-lyett , csak akkor fejlődünk, mert ha a fal le is dől, min megyünk át a szomszédba?

Soraimat gondolatébresztőnek szánom, mert véleményem sze-rint Magyarosrszág, népünk leg-nagyobb ellensége nem a Balassi-i török áfi um, a Habsbourgok vagy a 45 év ruszki uralom, netán az ir-redentizmus meg a hungarizmus, hanem az, hogy lassan elfelejtünk gondolkodni! Igen, mi mind!

Tóth Balázs

A gondolkodás gondolata rémítő-e?

KSZDÉSZ-hírek

Tisztelt Közszolgálati Dolgozó!

Örömmel tájékoztatjuk, hogy a kiskunlacházi cipő-virág üzlet is csatlakozott a KSZDÉSZ-hez., így igazolványával 10%-os kedvez-ményt kap termékeinkre és szolgál-tatásainkra.

▶ Rakszegi Lászlóné Piroska ▶ (70) 374-3915, (24) 435-484 ▶ rakszegi.laszlone@gmail.com ▶ 2340 Kiskunlacháza, Dózsa

György út 152.

Várjuk szeretett el Önt és családját!

Február 3-án, kora délután új ar-cok, kíváncsi, lelkes kis emberkék jelentek meg iskolánkban. Nagy örömmel látt uk, hogy kezdemé-nyezésünk célba talált: nagyon sok nagycsoportos óvodást kísért el anyukája, apukája Sulikóstolónkra. Voltak, akik az óvónénikkel láto-gatt ak el hozzánk.

Rövid sétát tett ünk az épület alsó szintjén, majd csoportos játékba

kezdtünk. Nagy izgalommal ké-szültünk erre a napra, hiszen még nem is találkoztunk a leendő el-sősökkel. Vajon hogyan szeretnek legjobban együtt játszani? Ki bá-tor, ki vár biztatásra...? Aggodal-munk azonnal elmúlt a sok csillo-gó szempár gyűrűjében: már csak az asztalokon lévő szép képek, kár-tyák, játékok, gyurma érdekelte őket: vajon mi lesz ebből? Lelke-sen vett ek részt a beszélgetésben,

megmutatt ák tehetségüket a kéz-ügyesség terén, és kibújt belőlük a versenyszellem is az új környezet ellenére.

Reméljük, töretlen lelkesedé-sük, kíváncsiságuk végigkíséri őket az iskolás évek során, hiszen ez a legfőbb mozgatóerője a tudás út-ján való előrébb jutásnak!

Szeretett el várjuk őket a folytatás-ra is: március 3-án és április 7-én is!

Mészáros Lászlóné, Varga Zoltánné,

Varga Ágnes

Belekóstoltak a „gárdonyis” életbe...

8 Közélet A Mi Újságunk – 2011. március

„A jelen idő semmivel se cserélhető fel. Ha megkísérelnénk holnapra halasz-tani, épp a jövőnkről mondanánk le.” (Csoóri Sándor)

Magyarország és az Európai Unió

Ebben a félévben országunk töl-ti be a 27 tagországot számláló Eu-rópai Unió elnöki tisztét. Ez a korlá-tozott intézkedési lehetőségeket és meghatározott , főleg szervező fel-adatokat tartalmazó megbízatás jó alkalom megmutatni Európának és a világnak, hogy értelmes és érde-mes tagja vagyunk az emberi és az európai kultúrközösségnek. Biztos vagyok benne, hogy minden kül-ső és belső gáncsoskodás ellenére a jó értelemben vett „magyar vir-tus” és tehetség növelni fogja Ma-gyarország ismertségét és elismert-ségét, bizonyítja vezetőinek szakér-telmét és elhivatott ságát. Ugyanak-kor viszont az európai összefogás eszméjének és a magyar elnökség munkájának messzemenő támoga-tása mellett látnunk kell, az EU je-len állapotában igencsak kiforrat-lan formátum, amely sok problé-mát, megoldatlan kérdést hordoz magában.

Az EU a világháborúk utáni Eu-rópa terméke. Létrehozásának cél-ja egy olyan közösség megalkotása volt, amely – kihasználva az egye-sülésből származó gazdasági elő-nyöket – magas szinten biztosítja a háborúktól megtépázott európai nemzetek számára a jólétet, a biz-

tonságot és a demokrácia kitelje-sedését. Mi valósult meg eddig és hogyan ezekből a rendkívül vonzó célkitűzésekből? Mindenek előtt meg kell állapítani, az unió alapve-tő „születési hibája” rendszeréből adódik. A nagy bürokratikus ap-parátussal, nagy „vízfejjel” működő szervezet egyútt al nagy „demokrá-cia-defi citt el” rendelkezik. Tényle-ges döntési joggal felruházott tiszt-ségviselői és az európai polgárok között ugyanis szinte semmi kap-csolat nincs. A vezetők felé nincs számonkérés, nekik nincs beszá-molási kötelezett ségük az általuk képviselt közel 300 millió európai polgárnak. Kis rosszindulatt al úgy is lehetne mondani, hogy a kom-munista diktatúra egy liberális-ka-pitalista változata látszik megvaló-sulni. Ebből adódóan az EU mint-egy „elefántcsont-toronyban” mű-ködő, szűk körű vezetése és az eu-rópai polgárok között egyre mé-lyül a szakadék. Fokozódnak az ér-dekellentétek és ezzel párhuzamo-san nő az emberek elégedetlensé-ge. Az EU nem váltott a be a népek-nek a jólétük emelkedésével kap-csolatos elvárásait. Hiába a nagy gazdasági potenciál, a központilag tervezett pénzgazdálkodás, a világ-gazdasági válság a világ-átlagnál sú-lyosabban érintett e az uniós orszá-gokat. A görög és ír pénzügyi csőd-helyzet, majd Portugália és Spa-nyolország gazdasági megrendülé-se, az erős gazdasággal rendelkező uniós országok kiugróan nagy ál-

lamháztartási defi citje mind-mind arra utalnak, hogy az Európai Unió gazdasági szervezete nem tudta „kibekkelni” a bankárvilág által elő-idézett pénzügyi világválságot. Kis-sé szarkasztikusan fogalmazó köz-gazdászok véleménye szerint az EU úgy viselkedett a világválság idején, mint egy agyaglábakon álló óriás.

Az unió egyik nagy hiányossá-ga, hogy nincsenek egyértelműen tisztázva működésének fő irányvo-nalai. Mert amíg például egy rész-ről a brüsszeli bürokrácia igyekszik lényegtelen kérdéseket szabályozni (az uborka méretét, formáját stb.), másrészről nincs kidolgozott biz-tonságpolitikai koncepciója, amely Európa békéje szempontjából el-engedhetetlen lenne. Az egyértel-mű, világos politikai irányvonal hi-ánya számos, hazánkat közvetle-nül érintő kérdésben is megmutat-kozik. A bajok már a gyökereknél kezdődtek. Az eseményeket fi gye-lemmel kísérő olvasók emlékezhet-nek arra, hogy a Csehország, Ma-gyarország és Lengyelország együt-tes uniós felvételének támogatására ígért összeget a végén tíz (!) ország részére osztott ák szét. Később külö-nösen hátrányosan érintett e mező-gazdaságunkat a még ma is érvény-ben lévő negatív diszkrimináció. Az e vonatkozásban megmutatkozó „kett ős mérce” alkalmazása sajnos más formában is sújtott a hazánkat. Szeretnék megemlíteni néhányat a ránk nézve előnytelen, sokszor sér-tő rendelkezésekből, reagálásokból.

Az EU például mind ez ideig nem volt hajlandó foglalkozni a triano-ni békeszerződésből adódó, a ma-gyarságot hátrányosan érintő, az európai nyugtalanságot állandó-sító igazságtalanságok rendezésé-vel. Nem foglalt állást a magyar ál-lamelnök szlovákiai látogatásának megtagadása ügyében, valamint számos etnikai kérdésben. Hallga-tólagosan tudomásul veszi a nem-zetközi pénzoligarchia országun-kat érintő „büntető akcióit”, a hitel-minősítő (ismeretlen magántőkék-ből fi nanszírozott ) intézetek kárté-kony tevékenységét, uniós képvi-selők és sajtóorgánumok minősít-hetetlen hangú, a magyar média-törvénnyel kapcsolatos támadásait. Nem reagál a külföldi bankok ma-gas Magyar Nemzeti Banki kamat-tal kapcsolatos, milliárdos pénzpia-ci hasznot hajtó trükközéseire sem. Ugyanakkor viszont az Európai Bi-zott ság furcsa módon elutasított a a totalitárius bűncselekmények (náci vagy kommunista) egyforma mi-nősítésére vonatkozó kérést.

Kedves Olvasók! Nem tudom, mennyire sikerült a rendelkezés-re álló kereteken belül hű képet fel-vázolnom az Európai Unióról és kapcsolatáról országunkkal. Nyil-vánvaló, innen Kiskunlacházáról a problémákat megoldani nem tud-juk. Úgy érzem azonban, fontos a tisztánlátás és minden fórumon, így ezúton is fel kell hívni az ország vezetőinek fi gyelmét a karakteres magyar nemzetpolitika fokozott szükségességére.

Dr. Kovács Béla

Nemzeti sorskérdéseink III.

„A nélkülözőnek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden...” (Publilius Syrus)

…Gondolta ezt jó pár személy, akik a Gyermekjóléti Szolgálat pá-lyázatán nyert élelmiszercsoma-gért a szegények között sorban állt a Cser-tüzép területén 2010 de-cemberében. Csakhogy a név nél-kül említett személyek valójában ál-landó munkaviszonnyal, megfelelő

keresett el, sőt, néhány saját vállal-kozással is rendelkezett .

Ám ezekre a számukra mellé-kesnek hitt tényekre fi tt yet hány-va, nyugodt lelkiismerett el száll-tak ki autójukból és álltak be a sor-ba, családtagjaikat is csatasorba ál-lítva és vett ék át a számukra a „lét-fenntartáshoz” szükséges élelmi-szercsomagokat. Nekik az adomá-nyozók, és nem a rászorulók tábo-

rát kellett volna gazdagítani! Visz-szaéltek az önkormányzat, illetve a képviselő-testület jóindulatával, se-gítőkészségével, valamint a rászo-rulók semmibevételéről is tanúbi-zonyságot tett ek. Ez a csomag való-ban a túlélést jelentett e volna egyes családoknak!

Olyan családoknak, akik nap, mint nap gyermekük szomorú ar-cába kénytelenek nemet mon-dani a legalapvetőbb élelmisze-rekre, mert olykor ezek beszerzé-se is lehetetlen küldetés számuk-

„Rászoruló lett em!”

A Mi Újságunk – 2011. március Gondolkodó 9

ra. Itt sajnos nem csak a mélysze-génységre gondolok, hanem azok-ra, akik egy nemrég született réteg-hez tartoznak. E réteg neve: "újsze-gények". Hogy kik ők? Olyan kö-zéprétegből kikerült emberek, csa-ládok, akik egyik napról a másikra maradtak munka nélkül és lett ki-látástalan az életük. Olyan embe-rek, akiknek megduplázódott vagy bedőlt hiteleik teszik lehetetlenné a mindennapi boldogulást, eseten-ként a hajléktalanná válás fenyege-tő ígéretével. Olyan emberek, akik-

nek csak a büszkeségük maradt és az emberi méltóság! Nem járnak folyton segítségért az önkormány-zathoz, próbálnak egyedül talpra állni. Csendben küzdenek, amíg csak lehet, és sokan azt sem tudják a környezetükben, hogy milyen ne-hézségeket kénytelenek cipelni a vállukon. És amikor végre anélkül is kaphatnának, hogy kérni kelle-ne, azt arra méltatlan emberek ve-szik át és helyett ük állnak büszkén a sorba. Kisnyugdíjasok és pár ezer forintból élő családok, ahol néme-

lyikük akár 100%-os gyermekvé-delmi kedvezményre jogosult, pe-dig még csak hírből sem hallott a decemberi élelmiszercsomag-osz-tásról. Pedig látok olyat, hogy egy szegény anya egyetlen kifl it vesz a boltban, hogy télen ablakukat füg-göny helyett jégvirág díszíti és, ha csak tehetem, azon leszek, és erre bíztatok mindenkit, hogy segítsük azok munkáját, akik ezeken az em-bereken bármilyen módon segíteni akarnak, illetve tegyünk értük ma-gunk is! Bízom benne, egyszer el-

jön a nap, hogy a felajánlások, ado-mányok, egy Kiskunlacházán felál-lított elosztó központon keresztül találnak méltó gazdára, és hatéko-nyabb módszerrel lesznek szűrhe-tőek az önjelölt rászorulók az ilyen, és ehhez hasonló esetekben. Re-mélem, ha él ezekben az emberek-ben az együtt érzés halvány kis szik-rája, akkor most magukra ismernek és van bennük némi szégyenérzet!

Mursichné Szlama AnnamáriaMindenki-Mindenkiért Mozgalom

„Minden olyan tudás érdektelen, ami-ről más nem tud.” (Tonk Emil)

„Aki sajnálja a tudásra az időt és a pénzt, annak számolnia kell a tudatlanság veszedelmes következmé-nyeivel.” (ismeretlen szerző)

Kedves Olvasó!Íme, a pénzügyi eszközökről szóló folytatás, tehát:

Az adóslevél okiratban való elismerése annak, hogy az adós milyen pénzösszeggel tartozik a hitelezőjének, azt milyen fel-tételekkel köteles visszafi zet-ni [határidők, részletfi zetés(ek), kamatfi zetés(ek)].

A tulajdonlevél a befektető tulajdonosi állapotának okiratban való elismerése és részletezése.

Ide kívánkozik, hogy tisztázzuk a tulajdonosi állapot mibenlé-tét. A tulajdonos jogai általában: jogosult tulajdonát birtokában tar-tani; a birtoklásban őt háborító el-len tulajdonát hatásosan megvéde-ni; az állam birtokvédelmét segít-ségül hívni; tulajdonának haszna-it élvezni; tulajdonának birtoklásá-ról és hasznosításáról rendelkezni, annak terhére kötelezett séget vál-lalni: adóssággal, záloggal terhelni, kölcsönadni, másoknak felett e jo-got adni (használat, szolgalom, ha-szonélvezet); jogosult tulajdonjo-gát részben vagy egészben másnak átadni, eladni. Kötelezett ségei általában: kötelessége viselni a tu-lajdonát illető közterheket (adók,

járulékok, illetékek) és magánter-heket (szolgáltatói díjak, karbantar-tás és fenntartás, stb.); a tulajdoná-val kapcsolatos kockázatokat (saját kárveszély, idegenekre a tulajdona felől leselkedő kár veszélye).

A tulajdonosság tehát elég bo-nyolult állapot, amint ezt láthatjuk az előbbiekből. A tulajdonosság tel-jes állapotát azért kell világosan lát-nunk, mert a tulajdonlevél általá-ban a tulajdonosi jogoknak és ter-heknek ritkán tartalmazza a fen-ti teljességét, csak azokat, amelyek ésszerűek egy tulajdonlevél birto-kosa, egy pénzügyi befektető szá-mára.

Kicsit előre menve példálóz-nék azon, hogy bizony furcsa len-ne, ha a MOL egy részvénybirto-kosa azzal az igénnyel léphetne fel, hogy felütheti családjával tanyáját a MOL székházban, mert az rész-vényei arányában az ő tulajdona is, vagy szabadon járhatna-kelhetne a cég veszélyes üzemeiben stb.

A tulajdonlevelek világába a legjellegzetesebbikük ismertetésé-vel, a részvény taglalásával hato-lunk be. Előre mondom, hogy ér-tékpapír, s eredeti megszerzésé-hez is jegyzési eljárás kötődik, akárcsak a kötvény esetében láthat-tuk. A részvény egy részvénytársa-ság jegyzett tőkéjében való része-sedésről van kiállítva, ennek mér-téke a részvényen szerepel. Milyen tulajdonosi jogokat élvezhetünk ál-

tala, illetve milyen terheket kell vi-selnünk részvényesként?

Jogunk, hogy a tulajdonosok (részvényesek) közgyűlésén ta-nácskozási, indítványozási és sza-vazati joggal élhetünk. Szavaza-tunk súlya a birtokolt részvénye-ink összértékének felel meg. A köz-gyűlésen szereplésünk viszont csak okosságunk és szónoki képessé-geink függvénye. Jogunk van még osztalékra, ha a közgyűlés osztalék fi zetését határozza el, és van is elég nyereség az osztalék kifi zetésére. A részvényre írt összeg azt is mutatja, hogy a részvénytársaság megszün-tetésekor mekkora összeggel ve-szünk részt az osztozkodásban. Ek-kor ugyanis a megmaradt vagyon pénzben mért összegét elosztják az összes részvény pénz értékével (likvidációs hányad), majd minden részvényes részvénybirtokának ösz-szegét szorozzák ezzel a mutatóval, s megkapják az ő maradék vagyon-ból való részesedését.

Jól érti, Kedves Olvasó. Nincsen más jog. Például nem nyithatunk be a részvénytársaság központjá-ba azzal, hogy fi zessék ki nekünk a részvényre írt értéket, s azt sem kö-vetelhetjük, hogy fi zessenek oszta-lékot, ha a közgyűlés nem így dön-tött vagy nincsen rá pénz, sőt a rész-vényünkre jutó vagyonrészt sem követelhetjük, csak a megszűnés-kor. Bizony-bizony a tulajdonleve-lek közös tulajdonsága, hogy ha-tározatlan időre tesszük pénzün-ket megvásárlásukba, illetve a rész-vénytársaság működésébe. A tu-lajdonosok közgyűlésén szavaza-ti joggal részt vehetünk, de ez sem

igaz minden tulajdonlevélre, osz-talékban reménykedhetünk, de ez sem minden tulajdonlevélre jel-lemző.

Teher csak egy van: a részvény árának kifi zetése.

Ki az az őrült, aki ezek után tu-lajdonlevélbe öli a pénzét? A tulaj-donleveleknek van egy fontos jel-legzetessége, ami az összes tulajdo-nosi jog része is, hogy eladhatók, megvehetők, meglehetősen szaba-don. Amennyiben jó és életképes gazdasági célra szolgáló gazdálko-dó tulajdonlevelét birtokoljuk, és pénzre van szükségünk éppen, ak-kor ezt jó áron el is adhatjuk. A „jó ár” lehet akár vételár többszöröse! Míg tehát a hitellevelek hozadéka előre tudott (kamat), addig a tulaj-donlevelek legfontosabb tulajdon-sága az eladhatóságuk és az ezen el-érhető nyereség (árfolyam nyere-ség) mértéke.

Sajnos lehet ez fordítva is. Amennyiben nem jó gazdasá-gi célt szemeltünk ki, s nincs ben-ne az a gazdasági növekedési lehe-tőség, amit reméltünk, akkor rossz lóra tett ünk, mert eladásával vesz-teségünk lesz, tehát a befektetett pénzünknek csak egy részét kap-juk vissza vagy semmit sem, mert ez sem zárható ki.

Ugyanez a helyzet, ha éppen csak most rosszul megy az a gazda-sági tevékenység, amibe pénzt tet-tünk, de a javulást nem tudjuk ki-várni, mert kell a pénz. Fontos ta-nulság tehát: tulajdonlevélbe ne te-gyük megtakarításunkat, ha várat-lan időpontban kellhet ez a pénz.

A pénzügyi eszközök2. rész

( folytatás a10. oldalon)

10 Gondolkodó | Helytörténet A Mi Újságunk – 2011. március

Ez esetben inkább adóslevélben gondolkozzunk!

A tulajdonlevél a jó gazdasági szi-matú és sokáig várni tudó befekte-tők kedvence és megtollasodási le-hetősége. Megjegyzem, jó idegze-tűnek kell lennie az illetőnek, vala-mint a rosszul zajló időszakokban gondosan vigyázni kell arra, hogy a nyereség (éppen veszteség) kimu-tatás életünk párja kezébe ne kerül-jön. Ez nem tesz jót az amúgy is fe-szült idegeinknek. Jól menő időket kell kivárni a dicsekvéssel, s akkor is csak az éppen jól menőket célszerű mutogatni. Nem eszik ilyen forrón persze a kását mindig, mert erre a problémára is van megoldás, ami-ről a maga helyén szót ejtünk majd a befektetési stratégiák ismertetésé-nél.

A tulajdonlevél legjellegzete-sebb típusa tehát a részvény. Ide so-rolható azonban minden olyan ok-mány, amely valamilyen vállalko-

zásban lévő tulajdonrészt bizonyít. Ezek a részvényhez hasonlóan mű-ködnek.

Tulajdonlevél a szövetkeze-ti részjegy is. A takarékszövetkeze-ti célrészjegy az adóslevelekhez so-rolandó, nem ide. Tulajdonlevél a befektetési alap vásárolt egységei-ről szóló igazolás. A befektetési alap egy új tüneménye a pénz- és tőke-piacoknak. Örök probléma, hogy a kismegtakarításokat hogyan von-ják be a pénzpiacokra és a tő-kepiacokra. erre nyújt megoldást a befektetési alap intézménye.

Mielőtt továbbmennénk, tisz-tázzuk a pénzpiac és a tőkepiac mi-benlétét. A pénzpiacokon zömmel az adóslevelek forognak, ezeket ad-ják-veszik. Ez durva egyszerűsítés, de megértési céljainknak most tö-kéletesen megfelel. A tőkepiacokon a tulajdonlevelekkel üzletelnek. Ez a tőzsdék izgalmas, szépséges és ir-galmatlan sebességgel pörgő vilá-

ga. Itt virágzott ki a spekuláció leg-döbbenetesebb formáiban, nem mintha ett ől a pénzpiacok teljesen mentesek lennének. Megint bele-botlott unk egy fogalomba. A spe-kuláció és a spekuláns világá-ba és fi guráiba. Erről is részleteseb-ben szólni fogunk még, külön cikk keretében.

Egyes biztosítási kötvény típu-sok – nevük ellenére is – tulajdon-levelek. Ilyen kivételek a befekteté-si egységhez kötött biztosítási köt-vények (szerződések, újmagyarul: unit-linked). Ezek csak kis részük-ben működnek kötvényekként, fő lényegük, hogy befektetési alapok választékába fi zethetik be a bizto-sított ak megtakarításaikat. A biz-tosítási szerződés tehát befekteté-si alapok kombinációját fogja ösz-sze. A befektetési alapok egységei-ről szóló igazolások pedig tulajdon-levelek. Ide sorolhatók még az ala-pítványok, a magánalapítványok

és a vagyonkezelési szerződés (új-magyarul: trust). Fontos megem-lékeznünk a tartási szerződésről, ami szintén tulajdonlevél, mert va-laki általa a magáról való gondos-kodás vagyoni feltételeit biztosít-ja a tartónak tulajdon jutt atása fejé-ben. Tulajdonlevél az ingatlan élet-járadéki szerződés is. Az életjáradék osztalékszerűen viselkedik. Az in-gatlanon ugyanakkor a tulajdonosi jogok gyakorlását és a tulajdonosi terhek viselését megosztják a szer-ződő felek.

Kedves Olvasó! Nem tehetjük, hogy további részletekbe menjünk, mert bár a téma kimeríthetetlenül gazdag és szép, de az újság szerkesz-tői Cerberusként őrködnek a cik-kek terjedelme fölött . Isten áldja Önöket! A pénzügyi témák folyta-tása következő számban.

Kátai István József

Válogatás Bibó István városi főjegyző gyűjteményéből (1864)

Csóka Kátó puszta – Meg-szerzésére nézve szájról szájra ter-jedt hagyományul fennmaradt, hogy bizonyos Kató nevű szép kun asszony nyerte volna Kun Lász-ló királytól egy csók árán, s e Kató csókjából idővel variatio által Csó-ka Kató lett .

Öreg csókai ház – Öreg korcsmai épület a fentebbi pusztá-ban. Régi lehet, miután felépítésé-re a most élő emberek nem is em-lékeznek. Közel hozzá fekszik egy domb, melyet templom-hegy-nek neveznek, itt hajdan falu lehe-tett . Az itt -ott elszórt kövek s épü-letmaradványok gyanítt atják vala-hai létezését. Még jelenleg élő em-berek emlékeznek rá, hogy a korcs-mai épület itató kútjánál volt egy vályú, melynek egyik támasztéka azon szegletes kövekből volt, me-lyek a közeli templom-hegyből ki-szedett ek. E kövön állítólag lett vol-na egy írás, melynek ismeretlen be-tűit megmagyarázni senki sem tud-

ta. Egyszer azonban egy Pestre uta-zó alföldi szerb a kútnál itatni meg-állván, többek jelenlétében a kérdé-ses követ szemügyre vett e, s az előtt ismeretes görög vagy szerb betűk-ből a felírás jelentőségét kimagya-rázta. A kő felirata pedig ez lett vol-na: "aki engem felemel, felemelem én azt". Másnak talán az értelem fel se tűnt, az említett szerb azonban a

kőért éjjel eljővén, azt magával el-vitt e, s szétzúzatásakor sok kincset lelt benne. Ennyi róla a monda, melynek megtörténtét az idősbek közül erősen állítják.

Nagy kátói halom – Szép emelkedésű domb, körülött e mo-csár s messze kiterjedésű síkság. Úgy hordatván össze hihetőleg a régi tatár-török világban őrhelyül vagy Telegraphul szolgált! E halom belsejében újabb időbeni ásatások alkalmával épület  formára leltek, s több darab követ s fa szeriét hány-

tak ki belőle. E feltalált házban ölel-te s csókolta volna meg a monda-ként IV. László király a gyönyörű kun menyecskét, Katót, mely csók díja a térés Csóka Kató puszta lett .

Sándor-sziget a kis Duna mel-lett . Azt tartják róla, hogy valami-kor Sándor nevezetű lakos a Duna partjáról földdel töltött tapogató kosarat  dobván a Dunába, ebből idővel zátony képződött .

Dr. Babós Lajos

Lacházi legendák

Lacháza, Pereg és a környező puszták Mikoviny 1731-es térképén

A Mi Újságunk – 2011. március Mozaik 11

Ezúton is köszönjük mindazoknak,akik édesanyánk, nagyanyánk,

özv. Kátai Istvánné Bianka néni

temetésén a családunk iránt szeretett eljesegyütt érzésüket kifejezték részvételükkel,

osztoztak mély gyászunkban, s velünk kísérték elutolsó útján a peregi temetőben.

A gyászoló család

Köszönetet mondunk mindazoknak,akik édesapánkat,

özv. Czidor Sándort

elkísérték utolsó útjára, sírjára koszorút, virágot helyeztek.

A gyászoló család

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak,akik szeretett férjemet,

Novák Istvánt

utolsó útjára elkísérték,sírjára virágot, koszorút, csokrot helyeztek.

A gyászoló család

Köszönetet mondunk mindazoknak,akik szeretett családtagunkat,

Kovács Józsefet

elkísérték utolsó útjára, sírjára koszorút, virágot helyeztek,és gyászunkban osztoztak.

A gyászoló család

CsalogatóPatt anó rügyeken fakasszon az ének

cseresznyevirágot, fr icskázzon a télnek. Dúdoljon az élet ébredező fákat,

csacska csalogánnyal tisztuljanak árnyak.

Piano hegedűn, allegron a fanfár,mosolyokat sírjon milliárdnyi szempár.

Hangok hurrikánján sikkantson az „újra”zongorán zubogó százezernyi dúrja.

Mollokba mártózva magasztosan égjen„sosemvolt”, „deméglesz” áhított regéken.

Lepkéket libbentsen kikeleti ének,iszkoljanak fagyok, dongjanak a méhek.

Szertelen szólammal a szakadt szívekreszabadon szállhasson szakadatlan, szerte.

Lelkeket lázítok csalogatón, ó, jaj,koncertet kurjongat a tavaszi sóhaj!

(Horák Andrea)

12 Közélet A Mi Újságunk – 2011. március

Az okos ember nem fekszik a tör-ténelem kereke elé – nem feltétle-nül akar áldozat lenni – hanem ami mindenképpen be fog következ-ni, abból azt, ami hasznos, elfogad-ja, ami káros, azt pedig megpróbálja kiiktatni az életéből.

Ilyen ez a mi, nagy vihart ka-vart médiatörvényünk is. Az infor-mációs társadalom – akár akarjuk, akár nem – itt van a nyakunkon az összes előnyével és buktatójával együtt , fontos közérdek tehát olyan törvényi szabályozást életbe léptet-ni, amely segíti a társadalom min-den egyes tagját, kicsiket és nagyo-kat, ifj akat, középkorúakat és öre-geket egyaránt az egészséges alkal-mazkodásban.

Ismertetőmmel ebben a tudás-ra építő alkalmazkodásban szeret-ném segíteni azokat, akiket érdekel és akik saját maguk akarnak meg-győződni a médiatörvény miben-létéről.

Az országgyűlés körültekintő előkészítés után 2010. december 20.-i ülésnapján fogadta el a 2010. évi CLXXXV. (185.) törvényt a médiaszolgáltatásokról és a tömeg-kommunikációról, amely úgyne-vezett „médiatörvény” a 2010. de-cember 31-én megjelent 202. szá-mú Magyar Közlönyben került közzétételre.

A körültekintő előkészítés alatt azt értem, jogászként pedig nagyra értékelem, hogy a 111 oldalt igény-bevevő, 230 § alá rendezett , hat részből álló és öt melléklett el ren-delkező, rendkívül részletes, hosszú távra rendezett séget biztosító tör-vény elfogadását megelőzően há-rom, a média világával kapcsolatos törvény került elfogadásra.

Az országgyűlés 2010. októ-ber 25.-i ülésnapján elfogadta, a Magyar Közlöny 2010. novem-ber 2-án megjelent 167. számában pedig közzétett e a médiát és a hír-közlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CIII. (103) törvényt, valamint az ország-gyűlés 2010. november 2.-i ülés-napján megalkott a, a Magyar Köz-löny 2010. november 9-én megje-

lenő 170. számában pedig közzétet-te a sajtószabadságról és a média-tartalmak alapvető szabályairól szó-ló 2010. évi CIV. (104.) törvényt. Ez a két hivatkozott jogforrás - to-vábbá az országgyűlés december 20.-i ülésnapján elfogadott , a Ma-gyar Közlöny 197. számában köz-zétett 2010. évi CLXIII.(163.) tör-vény a Magyar Köztársaság Alkot-mányáról szóló 1949. évi XX. (20.) törvény módosításáról - biztosítja, hogy nincs hatályban egymásnak ellentmondó, a jogalkalmazásban dolgozó szakembereknek folyama-tosan gondokat okozó szabályozás.

A médiatörvény megismerése előtt ezzel a három törvénnyel kell foglalkoznunk az átláthatóság és a könnyebb érthetőség érdekében.

A médiát és hírközlést szabályo-zó egyes törvények módosítása el-sősorban az elektronikus hírköz-lésről szóló 2003. évi C. (100.) tör-vénynek a 2011. január 1.-től lét-rehozandó központi közigazga-tási szervnek, mint költségvetés-ből gazdálkodó szervnek a jogál-lását, a gazdálkodásával összefüg-gő jogait és kötelezett ségeit, eljárá-si szabályait pontosítja. Többek kö-zött rögzíti, hogy a tudatos fogyasz-tói döntéshozatal kultúrájának fej-lesztésére fordítható a tárgyévben erre a célra rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg. Átvihe-tő a következő évre és az előző év-ben befolyt bírságokkal együtt fel-használható. Rendelkezik továbbá arról is, hogy az elektronikus hír-közlésről szóló törvény 9. § (8) be-kezdésen a „hatósági eljárásért fi ze-tett díjak, valamint a felügyeleti díj” szövegrész helyébe „a hatósági eljá-rásért fi zetett díjak, beszedett bír-ságok a Műsorszolgáltatás Támo-gató és Vagyonkezelő Alap (A rá-diózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. tv., rövidítve, mint Rtt v.) Rtt v. 77. § /4/ bekezdésében meg-határozott forrásai közül a Média-tanács és hivatali szerve működé-si költségeinek fedezetére fordítha-tó összeg, valamint a felügyeleti díj” szövegrész kerül beiktatásra. Mó-dosítja a köztisztviselők jogállásá-

ról szóló 1992.évi XXIII. (23.) tör-vényt, amennyiben törli a törvény-ből a „Nemzeti Média- és Hírközlé-si Hatóság Hivatala” megnevezést és helyett e beiktatja a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” szö-vegrészt, amelynek az a jelentősége, hogy 2011. január 1.-től nincs a ha-tóságnak hivatala, a hatóság szerve-zeti felépítése a médiatörvényből lesz megismerhető.

Nagy jelentőségű továbbá a rá-diózásról és a televíziózásról szó-ló 1996. évi I. tv.(Rtt v), a nemze-ti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. (127.) törvény és a minő-sített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. (155.) törvény módosítá-sa. Az Rtt v. szabályait a médiatör-vény által 2011. január 1.-től létre-hozandó Médiatanács és a Műsor-szolgáltatás Támogató és Vagyon-kezelő Alap eljárási szabályaihoz igazítja, ennek keretében rendelke-zik az átszervezéssel együtt járó va-gyonátadásokról, azok adó- és ille-tékmentességéről, valamint a Köz-szolgálati Közalapítvány adatai-ban (kuratórium megváltoztatása)

bekövetkező változások bírósági nyilvántartáson történő nyolc na-pon belüli átvezetéséről. Rendelke-zik a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. és a Duna Televízió Zrt. vagyonának térítésmentes ál-lami tulajdonba adásáról, amely-lyel összefüggésben a tulajdono-si jogok és kötelezett ségek gyakor-lója a Műsorszolgáltatás Támoga-tó és Vagyonkezelő Alap. Ugyanez vonatkozik a Magyar Távirati Iroda Zrt. vagyonának átadására a nem-zeti hírügynökségről szóló törvény módosításával. A minősített adat védelméről szóló törvény módosí-tása csupán apró pontosítás, misze-rint minősítésre jogosult a törvény által minősítésre feljogosított sze-mély, valamint az autonóm állam-igazgatási szerv vezetője. Terjedel-mi okok miatt az előkészítéshez tar-tozó további két jogforrásról a má-sodik és harmadik részben adok át-fogó ismertetést, majd ezt követi maga a médiatörvény.

Tisztelett el:Dr. Gyurik Mária

Médiatörvény Első rész

A Mi Újságunk – 2011. március Óvodai hírek 13

Az óvodás korú gyermekek szá-mára nehéz időszak a tél (különö-sen hó nélkül). Mozgásterük nincs arányban mozgásigényükkel, és a hosszú bezártság is csak ront a helyzeten. A mi dolgunk, óvónőké, hogy ezeket a fagyos napokat meg-töltsük számukra csupa - csupa iz-galommal, játékkal, kalanddal. És mi számukra a játék, a kaland? Kis képzelőerővel bármi azzá válhat.

Jó alkalom erre a farsang. Han-gulati előkészítésként sorra előbúj-nak a kacatt árból a rongyok, a szí-nes lapok, gyöngyök, szalagok és egyéb kellékek, s máris indulhat a varázslat. Előbb néhány színes ál-arc, tarkabarka bohóc, vidám lu-fi -baba, és máris nyakig benne va-gyunk a nagy kaland sodrásában: vidám fi gurákat festünk az abla-kokra, karneváli díszeket lógatunk

a mennyezetről, bábukat barká-csolunk saját jókedvünkre. Terve-ket szövünk a jelmezbálra, verseket fújunk, táncot ropunk, és olyan fer-geteges várakozással vágyunk még izgalmasabb kalandokra, hogy ész-

re sem vesszük, sorra, valóra vál-nak a csodák. Az ovis jelmezbál a szülők segítségével valósulhat meg, és ez a segítség igen hangsúlyozott . Ugyanis ők azok, akik megteremtik gyermekeink számára ezt a fantasz-tikus illúziót, amit maga a jelmez felöltése jelent a kicsik számára. És ők azok, akik a jelmezek elkészíté-se mellett időt szánnak arra is, hogy süteményt süssenek. Mindezt gyermekeik örömére és az óvoda

támogatása érdekében. Az idei far-sang jó mulatság volt, ahogy a ké-pek is bizonyítják minden kisgyer-mek számára varázslatos élmény. És ez a legfontosabb!

Ezúton köszönjük Mészáros Miklósnak a Mindenki Karácso-nya betlehemének felépítést, hoz-záállását, munkáját.

Orosné Dávid Ildikóóvodavezető

Ovi farsang

142 m2, földszint + tetőtér beépítés, nagy étkezőkonyha, külön nappali, 2 fürdőszoba, 3 hálószoba, 2 állásos garázs, gyönyörűen parkosított kert, cirkó fűtés, riasztó. Kisebb 11. kerületi lakás beszámítható.Érdeklődni:Pupos Melinda,70/978-8288,melinda.pupos@cdci.hu

Eladó családi ház Lacházán

14 Az általános iskola hírei A Mi Újságunk – 2011. március

A farsang a tavaszvárás ősi ünne-pe. A farsangi időszak január 6-án, vízkeresztkor kezdődik, és egészen hamvazószerdáig, a nagyböjt kez-detéig tart. Számtalan szokás kap-csolódik hozzá: farsangi köszön-tők, jelmezes felvonulások és tán-cos mulatságok. A Vörösmarty úti Iskolában február 11-én 10 órától került sor ennek a hagyományos programnak a megrendezésére. Hangulatos, alkalomhoz illően dí-szített iskolában köszöntött ük a jel-mezbe öltözött gyerekeket, az ér-deklődő szülőket és a kedves ven-dégeket. Egyik tanulónk tréfás vers-

sel nyitott a meg a vidám délelőt-töt. Ezután meglepetéstánc követ-kezett , melyet iskolánk felnőtt dol-gozói farsangi jelmezben roptak. A tornaterem vidám zenétől és taps-tól volt hangos. A vállalkozó kedvű gyerekek szintén nagy sikerrel ad-ták elő produkcióikat, majd min-den tanuló egyénileg is bemutatko-zott . A szülők találékonyságát és se-gítőkészségét bizonyítja, hogy év-ről- évre változatos, ötletes jelme-zekben gyönyörködhetünk. Az iz-galmat tovább fokozta a SZMK ál-tal készített zsákbamacska és annak árusítása. Példaértékű minden szü-

lő támogatása, mellyel hozzájárult, hogy gyermekeink igazán jól érez-hett ék magukat ezen a napon. Jel-legzetes farsangi süteményeket, és üdítőitalokat ajánlott ak fel az osz-tályok részére. Az evés-ivás után jól esett a közös tánc a tornaterem-ben. Szeretnénk köszönetet mon-

dani mindazoknak, akik rendez-vényünk sikeréhez hozzájárultak: Szülői Munkaközösségnek, Grá-cia Ruhakölcsönzőnek, és az egyé-ni felajánlóknak.

Vörösmarty úti iskola munkaközössége

Itt a farsang, áll a bál!

Két év kihagyás után ismét meg-rendeztük hagyományos Valentin-napi jótékonysági bálunkat a speci-ális tagozaton tanulók javára. Rég-óta készültünk arra, hogy alapít-ványt hozunk létre azért, hogy a szűkös anyagi körülmények ellené-re biztosítani tudjuk a gyerekeknek azokat a programokat, amelyek lét-rejött éhez a szülők nem tudják tel-jes mértékben biztosítani a szüksé-ges fedezetet. A papírok beszerzése után már csak a pénz hiányzott az alapítvány elindulásához. Ez friss lendületet adott terveink megvaló-sításához. Tantestületünk minden tagja maximálisan kivett e részét a munkából, ami nem kis feladat cse-kély létszámunk mellett .

Több szülő szívesen segített , a gyerekek is hatalmas lelkesedés-sel álltak a közös ügy mellé. Szom-bat este „kissé” fáradtan, de boldo-gan tapasztaltuk, hogy a vendégek szenzációsan érzik magukat. Emel-te a rendezvény hangulatát a Roll Dance tánccsoport szívet melen-

gető színvonalas műsora, amely az elfogadás és az esélyegyenlőség fantasztikus példáját osztott a meg a nézőkkel. Ők is nagyon jól érez-ték magukat, önfeledten és felsza-badultan táncoltak a társasággal. Örömmel tapasztaltuk, hogy ami számunkra gyógypedagógusi hiva-tásunk miatt természetes –a másság elfogadása–, az vendégeink számá-ra is magától értetődő volt.

Az átt áncolt éjszaka és a hajna-li munka után reggel azzal a jóleső érzéssel zártuk a rendezvényt, hogy céljainkhoz egy lépéssel közelebb kerültünk. Ehhez támogatóink se-gítségére is szükség volt, köszön-jük nekik!

Támogatóink: dr. Répás Jó-zsef Polgármester, A Mi Újságunk, Acer KFT, Andrea, Marika fodrá-szat, Angyali Virágsziget, Bak Éva, Balogh Lászlóné, Bibók Optika, Borosznok Ferencné, Bus György, Csaba Ica Rövidáru, Csécs And-rea fodrász, Csécs István, Csécs Sándor fodrász, Demeter Zoltán,

Diego, dr. Bécsi László állatorvos, dr. Diamant János, dr. Mészáros Já-nos állatorvos, dr. Szabó Att ila, dr. Vass Lucia, Dr. Vígh és Társa Ügy-védi Iroda, dr. Vancsura Tamás, Ék-szer Golden Crown, Euronics Üz-letház, Józan Gyula, Fagyöngy Drogéria, Farkas Józsefné Papír-bolt, FRT Frici Balogh Zoltán, H&H Music Duo, Hefl er Erzsé-bet fodrász, Horváth Edina, Ital-diszkont, Józsa Antal , Józsa Katalin Virágműhely, K&H Bank, Kácser Tüzép, Kamilla Virág, Kapitány cukrászda Kapitány Zoltán, Kátai Tibor Virágüzlet, Kincsesbánya, Kis-Duna Rádió, Kissné Szauter Xénia, Kollár Ágnes, Kovács Ár-pád, Krisztina kozmetika, Lacházi Vendéglő, Lagzi Laci, Lakodalmas Ház, Liber József, Loviscsek Erika, Magellán Travel, Magic Pizzéria, manzART Virágüzlet, Mariann vegyesbolt, MÉMÓ-ria Bt., Mé-száros György, Mészárosné Kati, Minifor KKT, Művelődési Köz-pont, Nyptech Nyomtatványbolt , Orsi pékség, Pagoda Ajándék, Pe-regi Játékbolt, Peregi Kenyérgyár, Peregi Patika, Pergerné Bulyáki

Etelka, Peti bolt, Petőné Horváth Éva, Pitt enauer Festékbolt, R.V. Duna pékség, Ráczné Feigl Ilona, Rákóczi Gyógyszertár, Sárga Ta-péta Üzletház, Sáriné Kátai Ildikó, Schmidtné Pfendert Éva fodrász, Sinkó Ferencné, Szabó István és fe-lesége, Szappanos István, Szebellédi Ferenc, Szentlélek Gyógyszertár, Telefonica HUNGARY KFT, Tóth Imre Press+Print, Tóth László Vas-bolt, Tóth Márta, Vámos László,Vas Sándor zöldség-gyümölcs, Veres Gyöngyi, WB.-Fox ABC.

A tantestület nevébenDr. Mészárosné Józsa Ilona

Valentin 2011

A Mi Újságunk – 2011. március A művészeti iskola hírei 15

16 Utószó A Mi Újságunk – 2011. március

Meghívó„Szellemi Műhelyünkbe” szeretett el várom 2011. március 28-án (hétfőn) 18:00-kor a Petőfi Művelődési

Központ kamara termébe!Konzervatív és liberális gondolatok közösségi problémákról

Előadók: dr. Diamant János és dr. Répás József

TémákA zsidó közösség múltja, és hatása jelenünkre

A jelen kisebbségi problémái a múlt tanulságainak tükrébenStratégia, taktika, jövő

Dr. Répás József polgármester

OKJ-s nemzetközileg elis-mert tanfolyamok indulnak

márciustól Ráckevén.

Bolti eladó, Kereskedő Boltvezető,Vendéglátó

eladó, Étkezdés.

Érdeklődni:06-20-366-5587.

Nyilvántartási szám:13-0668-06

Fekete-fehér mellékletben a legutolsó képviselő-testületi ülések anyaga és más érdekességek.

Az újságba szánt anyagokat kérjük a megjelenést megelőző hónap 20-áig eljutt atni a szerkesztőséghez. A névvel ellátott írásokért szerzőink felelnek. Azok nem minden esetben

tükrözik a szerkesztőség véleményét.

A Mi ÚjságunkA Mi ÚjságunkAlapítva1992 márciusában

Kiadja: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

E-mail: pmhivatal@kiskunlachaza.hu

Felelős kiadó: Kiskunlacháza Nagyközség

Önkormányzatának Képviselő-testülete

A szerkesztőség tagjai:Gyovai Margit főszerkesztő,

Vincze-Kátai Dóra, Vincze-Kátai László, Kátai Benedek PéterRovatvezetőink:

dr. Kun Lászlóné, Zákány Erzsébet, dr Gyurik Mária, Kátai István József

dr. Kovács Béla, dr. Szijártó József

Örökös tiszteletbeli tördelőszerkesztő:Hernádi Ferenc

Szerkesztőség:2340 Kiskunlacháza, Kinizsi utca 1.

Telefon/fax: 24/519-97520/56-97-061

Új e-mail cím: miujsag@amiujsagunk.hu

Nyomda: Press+Print Kft .

Tóth Imre felelős vezetőKiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/A

www.press-print.hu | +36-24-431-811

Tipográfi a:Aletheia Multimedia Kft .

aletheia@aletheia.hu | www.aletheia.hu+36-1-630-4000 | +36-20-477-8553

Lapzárta minden hó 20-án!A friss számok a www.kiskunlachaza.hu címen

rendszerint már a hónap első napjától olvashatók.