BGE

KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI KAR

MUNKAVÉDELMI és TŰZVÉDELMI ISMERETEK

HALLGATÓK SZÁMÁRA Összeállítva: Munka- és Tűzvédelmi tanácsadó anyaga alapján

Budapest, 2016

2

Bevezetés Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (a továbbiakban: Mvt.) nagy nyomatékkal írja elő a munkavállalók munkavédelmi oktatásának kötelezettségét. Ennek lényege: a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa a biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A munkavállaló viszont köteles "a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni". A hallgatók munkavédelmi oktatását a Munkavédelmi Szabályzat (a továbbiakban MvSZ) IV. fejezete írja elő. A szaktárgyak tananyagának kötelezően tartalmazni kell a vonatkozó munkabiztonsági tennivalókat is. A tantárgyi és a szaktárgyi munkavédelmi ismeretek elsajátítása megfelelő alapot biztosit a hallgatók számára a későbbi munkához. A munkavédelem fogalma, fő területei A munkavédelem fogalmát a munkavédelemről szóló törvény határozza meg. A meghatározás magába foglalja a munkavédelem célját és igazodik a nemzetközileg elfogadott terminológiához és célkitűzésekhez. Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményeknek és ezzel a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések megelőzésének, elhárításának megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere és mindezek végrehajtása. A munkavédelem két fő területe: a munkabiztonság és a foglalkozás-egészségügy. A munkabiztonság feladata a munkabalesetek megelőzése érdekében a munkahelyek, a technológiák, a munkaeszközök és védőrendszerek olyan kialakítása, olyan követelmények meghatározása és megvalósítása, amelyek kizárják, hogy a munkát végző ember a veszélyforrás hatókörébe kerüljön. A foglalkozás-egészségügy feladata a munkát végző ember egészségének védelme a munkahelyen, illetőleg a munka során fellépő ártalmakkal szemben. A munkabiztonság tehát a munkabalesetek megelőzése, elhárítása, a foglalkozás-egészségügy pedig a foglalkozási megbetegedések megelőzése, a munkahelyi ártalmak megszüntetése érdekében kifejtett tevékenységet fogja át. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkahelyek kialakítása műszaki és egészségügyi eszközök, a munkavédelmi követelmények érvényesülése és érvényesítése jogi, szervezési eszközök és a munkavédelem intézményrendszere útján valósítható meg.

3

A munkavédelem jogforrása A munkavédelmi feladatokat legmagasabb szinten az alkotmány határozza meg. A munkavédelmi törvény mely 1994. január 1-ével lépett hatályba, állampolgárságtól, munkavégzés jogcímétől függetlenül biztosítja a jogot a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez mindazok számára, akik Magyarország területén munkát végeznek. Meghatározza az állam, a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi feladatait, kötelezettségeit és jogait. Meghatározza továbbá a munkavédelmi követelmények és intézmények rendszerét, a munkavédelem hatósági felügyeletét, a munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének intézményét és működését. A Munka Törvénykönyve, illetve a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény is tartalmaz - az Mtv-vel összhangban álló munkavédelmi rendelkezéseket. A funkcionális miniszteri rendeletek, a munkavédelmi követelmények érvényesítését szolgáló részletszabályokat rendezik. A tevékenység szerinti miniszteri rendeletben teszik kötelezővé egyes szabványok, valamint a Biztonsági Szabályzatok előírásainak alkalmazását. A munkavédelemről szóló törvény részletesen meghatározza a munkavédelemmel kapcsolatos állami és hatósági feladatokat. A munkavédelmi hatósági feladatokat: • a munkabiztonság területén az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi

Főfelügyelőség (a továbbiakban OMMF), • a munkaegészségügy vonatkozásában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Szolgálat (a továbbiakban ÁNTSZ) és területi szervei, A BGE KVIK belső munkavédelmi előírásait a Szervezeti és Működési Szabályzat SZMSZ), a Munkavédelmi Szabályzat (MVSZ), tartalmazzák. A MVSZ a munkavállalókra és hallgatókra egyaránt kiterjedő hatállyal határozza meg: • a munkavédelmi szervezet felépítését, működésének rendjét, • a dolgozók alkalmazásának munkabiztonsági, munkaegészségügyi feltételeit, • a munkavédelmi oktatás rendjét, az egyéni védőfelszerelések, védőital, bőrvédő

készítmények stb. juttatásának rendjét, • a munkavégzéssel, munkavédelmi eljárásokkal (pl. munkavédelmi ellenőrzések,

biztonsági felülvizsgálatok, üzembe helyezések stb.) kapcsolatos szabályozást. Az MVSZ meghatározza azokat a munkaeszközöket és munkahelyeket, ahol a főiskolának kötelessége egyéni védőfelszerelés kiadása. Az egyéni védőfelszerelést a szervezeti egységeknek a munka megkezdése előtt, megfelelő állapotban és mennyiségben kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. A hallgatók az előirt védőeszközt, védőruhát és megfelelő csúszásmentes cipőt a laborokban, és a gyakorlatokon kötelesek viselni. Azok rendeltetésszerű használatát a munkahelyi vezetők, a gyakorlatvezető oktatók kötelesek ellenőrizni.

4

A munkáltató jogköre és kötelezettsége Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek kialakítása és biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Az Mtv. ugyanakkor nagyfokú önállóságot biztosit a munkáltató számára azáltal, hogy a munkavédelmi követelmények - a jogszabályok és szabványok keretei közötti - helyi megvalósításának módját előíró munkáltatói rendelkezéseket, munkavédelmi szabálynak minősíti. A munkáltató jogosult megkövetelni, hogy a munkavállaló • az általa előirt helyen és időben, munkára képes állapotban jelenjen meg, • munkáját utasításai és munkavédelmi szabályok szerint, elvárható

szakértelemmel és gondossággal végezze, munkájával más személy egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.

A munkáltató köteles: • a munkát a munkavédelmi követelmények figyelembevételével megszervezni és

irányítani, a munkavállaló részére a szükséges utasításokat és tájékoztatást megadni,

• a munkakörülmények megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni és meggyőződni a munkavédelmi szabályok ismeretéről és betartásáról,

• a munkavállaló részére a szükséges, a munkavédelmi előírásokat kielégítő munka- és védőeszközöket biztosítani,

• a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesíteni, • a munkavédelemmel kapcsolatos bejelentést, rendellenességet haladéktalanul

kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni és erről az érintetteket tájékoztatni,

• közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani. A munkavállaló joga és kötelessége A munkavállaló jogosult megkövetelni : • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek

megteremtését, • a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök meglétét, A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját, vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló köteles: • biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban és a munkavédelmi előírások

betartásával munkát végezni (munkavégzésre alkalmas állapot, amikor a munkavállaló rendelkezik a tőle elvárható helyzetfelismerő képességgel és reflexszel, szakmai és munkavédelmi ismeretekkel és azokat alkalmazni tudja),

5

• a tőle elvárható módon meggyőződni a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról, azt rendeltetésszerűen és a munkáltató utasítása szerint használni, valamint a számára előirt karbantartási feladatokat elvégezni,

• az egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni és a tőle elvárható módon tisztítani,

• munkaterületén a rendet, fegyelmet és tisztaságot megtartani, • a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a

munkavégzés során alkalmazni, • a részére előirt előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni, • a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon

megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a munkahely vezetőjétől, • balesetét, sérülését, rosszullétét azonnal jelenteni a munkáját irányító vezetőnek. A munkavállaló köteles megtagadni a munkavégzést, illetve a munkáltató utasítását, ha annak telesítésével más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné (más személy, vagy személyek veszélyeztetése a büntető jogszabályokba ütköző cselekmény). A munkavédelmi törvény nem határozza meg pontosan közvetlen és súlyos veszélyeztetés fogalmát vagy esetkörét, de az előirt védőberendezések és egyéni védőeszközök hiányát vagy működő képtelenségét annak minősíti. A munkáltató utasításának, illetőleg a munka elvégésének jogszerű megtagadása (ha arra a munkavállaló a törvény erejénél fogva jogosult) nem mentesíti a munkavállalót az általános munkavégzési kötelezettség alól. Köteles munkavégzés céljából továbbra is a munkáltató rendelkezésére állni és a munkáltató jogszerű utasításait teljesíteni. Garanciális rendelkezése az Mtv-nek, hogy nem engedi hátrányos helyzetbe hozni a munkavállalót, ha az munkavédelmi jogait gyakorolja, ha fellép a munkavédelmi követelmények megvalósítása érdekében, illetve ha a munkáltató vélt vagy valós munkavédelmi mulasztása miatt jóhiszemű bejelentést tesz. A munkabiztonság általános szabályai Keretkövetelmények szabályozzák a létesítés követelményeit, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit. A munkahely kialakítása A munkavégzés tárgyi feltételei közül a helyi tevékenység szempontjából figyelmet érdemlőek a munkahelyek kialakítására vonatkozó általános elvárások (öltözködési, tisztálkodási, fűtés, szellőzés, világítás, zaj, rend, tisztaság, közlekedés stb.) biztosítása. A munkafolyamatokra, technológiákra, a felhasznált anyagok megválasztására vonatkozó általános követelményeket (egyéni védőeszközök, riasztási - mentési szabályok, elsősegély-nyújtási elvárások stb.) ugyancsak meghatározza a törvény. Általános követelmény, hogy: • Magasban lévő tárgyak eléréséhez (viráglocsolás, szekrénypolc stb.) nem szabad

széket, asztalt vagy nem erre a célra készült eszközt használni, hanem megfelelő állapotú létrát, pódiumot stb.

6

• Számítógépet, villamos hajtású írógépet, hűtőszekrényt, kávéfőzőt vagy más érintésvédelmi vezető csatlakoztatással rendelkező villamos készüléket tilos védővezető nélküli dugaljról üzemeltetni. Ellenkező esetben a készülék villamos részének meghibásodása vagy zárlata áramütést okozhat.

• A telefon és villamos vezetéket a közlekedési utakon, mozgásterületeken kívül, beakadás - botlás lehetősége ellen védetten kell elhelyezni.

• Az ételtárolásra használt hűtőszekrényben vegyszert vagy más nem étkezésre szolgáló anyagot nem szabad tárolni. Azok csomagolása, csurgása, szétszóródása stb. az ennivaló szennyeződését vagy fertőzését okozhatja.

• A nem dohányzók védelméről minden munkahelyen dohányzó helyek, helyiségek kijelölésével, vagy más szervezési intézkedésekkel kell gondoskodni.

A munkavégzés személyi feltételei többek között: a munka végzéséhez előirt szakmai képesítés, szakmai jártasság, a biztonsági elvárások ismerete, és a munkaköri orvosi alkalmasság. Általános, mindenkire kötelező érvényű magatartási és korlátozási szabályok:

• Az építményeket, helyiségeket, berendezéseket csak rendeltetésszerűen szabad használni.

• Mindenki köteles a ki –illetve elhelyezett tiltó és figyelmeztető rendelkezéseket

tartalmazó feliratokat, jeleket figyelembe venni és ennek megfelelő magatartást tanúsítani.

A biztonsági jelek fajtái :

• Tiltó jelek: veszélyes magatartást tiltanak. Kör alakúak, vörös harántsávval áthúzott fekete piktogrammot tartalmaznak fehér alapon, amit körben vörös sáv szegélyez.

• Figyelmeztető jelek: valamely veszélyforrásra hívják fel a figyelmünket. Háromszög alakúak, fekete piktogrammot tartalmaznak sárga alapon amit a háromszög oldalai mentén fekete sáv szegélyez.

7

• Rendelkező jelek: meghatározott magatartást írnak elő. Kör alakúak, fehér piktogrammot tartalmaznak kék alapon.

• Elsősegély- vagy menekülési jelek: a vészkijárat helyét, az elsősegélyhelyhez vezető utat, vagy valamely mentési eszköz elhelyezését jelzik. Téglalap vagy négyzet alakúak, fehér piktogrammot tartalmaznak zöld alapon.

• Tűzvédelmi tájékoztató jelek: a tűzvédelmi berendezés, eszköz, vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzik. Téglalap vagy négyzet alakúak, fehér piktogrammot tartalmaznak vörös alapon.

• A biztonsági (tűz–, munka– és egészségvédelmi) szabályokat, előírásokat

külön felhívás vagy intézkedés nélkül minden dolgozó, hallgató – a tőle elvárható módon – köteles végrehajtani, megtartani, illetőleg a végrehajtást ellenőrizni.

• Hallgatók az Egyetem épületeiben, nem léphetnek be az üzemi területekre,

illetve a táblával tiltott területekre.

• Minden balesetet, sérülést, rosszullétet, meghibásodást a hallgatónak haladéktalanul be kell jelenteni az oktatási hely vezetőjének, vagy a felügyelettel megbízott személynek.

• Az a hallgató, aki fertőző betegségen esett át (vagy családjában fertőző

megbetegedés fordult elő), köteles azt a gondnokságon, vagy a gyakorlati foglalkozás vezetőjének jelenteni.

• Mindenkinek kötelessége a veszélyt jelentő rendellenességet, meghibásodást,

a tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a szaktanártól. Javítást hallgató nem végezhet!

8

„Kollégiumokra vonatkozó egyedi előírások:

• A kollégium helyiségeiben csak a közösségi érdekeket nem sértő magatartás engedhető meg.

• Minden hallgató díjmentesen használhatja a kollégium felszereléseit, tárgyait,

berendezéseit, azonban a szabálytalan használatból eredő rongálásért a hallgató anyagilag felelős.

• Az ágyneműtartót más tárgyak tárolására használni tilos. • Az Egyetem épületében a villamos hálózattal kapcsolatban tilos mindenféle

barkácsolás, átalakítás, házi stúdió, hangulatvilágítás, stb. létesítése. • A lakószobákban villamos hőfejlesztő berendezések (rezsó, hősugárzó,

merülő forraló, stb.) nem megengedett. (Hajsütővas, hajszárító igen.) • A lakószobákban a személyes használatra szolgáló vegyszereken kívül

(piperecikk, folttisztító, stb.), más vegyszert – különösen nagy mennyiségben – tárolni és használni nem szabad.”

Dohányzás: Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Dohányozni az Egyetem épületeiben csak az arra kijelölt, táblával, illetőleg piktogrammal megjelölt, hamutartóval ellátott helyen szabad.

A munkakörnyezet megfelelő kialakítása Az emberek igénylik, hogy környezetük tiszta és rendezett legyen. A tiszta környezet feltétele a balesetmentes munkavégzésnek, mivel a padozatra kifolyt szennyeződéseken a dolgozók könnyen elcsúszhatnak és súlyos balesetet szenvedhetnek. A munkahelyi rend kialakítása a berendezési tárgyak kialakításával a közlekedési utak kijelölésével kezdődik. Törekedni kell a szúfoltság elkerülésére. A zsúfolt, rendezetlen munkahelyeken, ahol sok felesleges tárgy akadályozza a dolgozók mozgását, könnyebben történhet baleset. A biztonságos közlekedés és munkavégzés érdekében a kijelölt utakat átmenetileg sem szabad más célra igénybe venni, azokat mindig szabadon kell hagyni. Az irodagépek, számítógépek, egyéb műszaki eszközök hálózati, illetve adatátviteli vezetékei ne feküdjenek a földön, mert botlásveszélyt jelentenek.

9

Az élet minden területén, így a termelés során is állandóan keletkeznek olyan anyagok, amelyek az adott helyen és az adott időben hasznavehetetlenek. Ezeket az anyagokat hulladékoknak nevezik. A munkahelyeken keletkező hulladék anyagot és szemetet rendszeresen, folyamatosan és szükség szerint már a keletkezés helyén gyűjteni kell. Általában szerves és szervetlen, veszélytelen és veszélyes hulladékok keletkeznek. A hulladékot végleges eltávolításig a munkahely területén az erre kijelölt helyen kell tárolni. Mind a szerves, mind a szervetlen hulladékokon belül külön elbánást igényelnek a veszélyes hulladékok. Veszélyes hulladék mindaz a termelés vagy egyéb tevékenység során visszamaradt anyag, amelynek aktív bomlásterméke az emberi életre, egészségre, az élővilágra közvetlenül vagy közvetve azonnal vagy késleltetten károsító hatást fejt ki. A veszélyes hulladékok lehetnek mérgezők, fertőzők, korróziót okozók, tűz- és robbanásveszélyesek, a lakossági fogyasztásból származók és radioaktívak. Jelentősebb veszélyes hulladékok az oldószerhulladékok, a melléktermékként keletkező savas, lúgos oldatok vegyszermaradékok, hulladék olajok. Az Egyetem területén a hulladékoldószert a laboratóriumban gyűjtik. A felmerülő egyéb hulladék ártalmatlanításának kérdésével esetenként külön foglalkozunk. A személyi higiéné betartása a munkahelyeken a dolgozó védelmét szolgálja. Ennek érdekében tilos a szennyezett munkahelyeken történő étkezés és dohányzás, erre külön helyiségeket kell kijelölni. Biztosítani kell az étkezés, dohányzás előtti szappanos kézmosás lehetőségét. Baleset, munkabaleset fogalma. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetve halált okoz. Ha a sérülés nem következik be, akkor kvázi balesetről, rendkívüli eseményről van szó. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a sérül (munkavállaló) közrehatásának mértékétől függetlenül. A hallgatókat a tanulmányokkal összefüggő gyakorlati foglalkozás során ért balesete szintén munkabaleset. Szervezett munkavégzés során következik be a baleset, ha a sérült: • munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, • szövetkezeti tagként munkaviszonyban gyakorlati képzés keretében, • büntetés-végrehajtási jogviszonyban, • közigazgatási határozat alapján, • fegyveres erők, testületek hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, vagy

más rendészeti szervek tagjaként szolgálati viszonyban, • a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka

keretében végezte munkáját.

10

Nem munkabaleset a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben bekövetkezett baleset. A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet, sérülést, rosszullétet haladéktalanul jelenteni a munkát közvetlenül irányító személynek. A szervezeti egység vezetőjének minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell a sérültet. Ha a sérültnek kifogásai vannak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatosan, panaszával az OMMF illetékes felügyelőségéhez (Budapesten a Fővárosi Munkaügyi Központ, Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség) fordulhat. A munkabaleseteket be kell vezetni a szervezeti egységek baleseti nyilvántartásába (régebbi nevén baleseti napló). Amennyiben a baleset várhatólag munkaképtelenséggel (hallgatót gyakorlati foglalkozáson ért balesete) hiányzással jár együtt, azonnal jelenteni kell szóban, azt követően írásban. A hallgató munkabalesetét az oktatásért felelős gyakorlatvezetőnek kell bejelentenie. A baleset további ügyintézését (kivizsgálás, jegyzőkönyvezés, jelentés stb.) az Egyetem Munkabiztonsági Tanácsadója végzi. A szervezeti egység minden munkabalesetről köteles az alábbi adatokat nyilvántartani: • a sérült munkakörét, • a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, • az esemény leírását, • a sérült ellátására tett intézkedést, - azt, hogy a sérült folytatta-e munkáját, • a tanuk nevét lakcímét, • a bejegyzést tevő nevét, munkakörét. A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet ki kell vizsgálni. A kivizsgálás során nyert adatokat tényeket "munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben kell rögzíteni, melynek egy példányát a sérült is megkapja. Tehát munkabaleset esetén: • intézkedni kell a sérült(ek) egészségügyi, orvosi ellátásról, • értesíteni kell a munkahelyi vezetőt, • a kivizsgálás érdekében, gondoskodni kell a baleset helyszínének biztosításáról,

változatlan állapotban való megőrzéséről. Kártérítés hallgatói baleset esetén Ha a hallgató a tanulmányok folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati oktatás (szakmai gyakorlat) során kár éri a felsőoktatási intézmény, illetőleg a foglalkoztató köteles a kárt megtéríteni.

11

A felsőoktatási intézmény, illetőleg a foglalkoztató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, amit a károsult elháríthatatlan magatartása okozott. A megelőzés lehetőségei: • az általános balesetelhárítási óvórendszabályok betartása, • fegyelmezett, körültekintő viselkedés, • mások figyelmeztetése a balesetveszélyt okozó magatartás esetén. Az utcai közlekedés során tartsuk be a gyalogos ill. a járművek közlekedésének szabályait. Az iskola épületén belüli közlekedés során az épületbe lépve cipőnket tisztítsuk meg a sártól, hótól, mert a lépcsőn vagy a kőpadlón a nedves cipőtalp csúszásveszélyes. A lépcsőn, a jobb oldalon haladjunk. Soha ne rohanjunk se fel, se le! Több lépcsőfok átugrásakor könnyű megcsúszni, előrebukni, esetleg másokat is elsodorhatunk. Lépcsőn ne közlekedjünk zsebre tett kézzel, mert egyensúlyvesztés esetén nincs kapaszkodási lehetőségünk. A lépcsőkorláton csúszkálni, azokra felülni tilos! Magatartási szabályok az iskola folyosóin: Az óraközi szünetekben, ill. a tanítás előtt és után mellőzzük a rohangálást, dulakodást, még játékosan se lökdösődjünk! Ne csapkodjuk az ajtókat, az ablakokat, mert ezzel társainknak sérülését okozhatunk. (A kitört ablak üvegszilánkjai súlyos sebesülést okozhatnak, a ki- ill. becsapódó ajtó csonttörést okozhat.) A balesetek megelőzése a tantermekben Folyamatosan gondoskodjunk valamennyi berendezési tárgy épségéről. A sérült, hibás és ez által balesetveszélyes bútordarabokat, nyílászárókat és elektromos berendezéseket haladéktalanul meg kell javítani, de ez sohasem a hallgatók dolga. Őket csak jelentési kötelezettség terheli. Még a törött ablakcserepeket se a hallgatók söpörjék össze! Szünetekben a tantermeket szellőztetni kell, de a nyitott ablakokat, ill. ajtókat biztosítani kell, hogy ne csapódhassanak be. A hallgatóknak az ablakba kiülni, kiállni, kihajolni, az ablakon ki- és bemászni tilos! A tantermekben és a folyosókon semmilyen tárggyal nem szabad dobálózni! (Még az eldobott kréta is balesetet okozhat!) Minden hulladékot mindig a szeméttartóba tegyünk, ne távolról dobjuk bele. A zsíros, tejes, lekváros szennyeződéstől, gyümölcstől, víztől a padló síkossá, csúszóssá válhat. Az elcsúszás pedig súlyos, akár halálos balesetet is okozhat a gerinc vagy a koponya megsérülése révén. A székeken hintázni tilos! Székeket, asztalokat egymásra helyezni és azokra felállni nem szabad! Kést, szúró- és vágóeszközt, fegyvert, vagy annak látszó tárgyat az Egyetem területére behozni tilos! A táskákat úgy helyezzük el, hogy azok a padlón ne okozzanak közlekedési akadályt, botlásveszélyt! A ruhafogasokat túlzottan és egyoldalúan ne terheljük. A tantermek és folyosók villamos berendezéseit (kapcsolókat, világítótesteket, dugaszoló aljzatokat stb.) szétszedni tilos! Ezek hibáiról azonnal értesíteni kell, az

12

órát tartó szaktanárt vagy az Egyetem gondnokságát! Sérült vezetékű elektromos hosszabbító kábelt nem szabad használni! A szakmai előadótermekben, (laboratórium) számítógéptermekben és a tornateremben a hallgatók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak! A termek használatával kapcsolatos külön tudnivalókat a szaktanárok közlik a hallgatókkal. Magatartás baleset esetén: Ha baleset történt, a sérült mentését azonnal meg kell kezdeni. Ez úgy történjék, hogy a segélynyújtó testi épségét ne veszélyeztesse. A sérülés jellegétől függően a sérültet nyugalomba kell helyezni, szükséges ellátását biztosítani, s ha az állapota úgy kívánja, a mentőket is értesíteni kell. Az órát tartó tanárt, vagy a gondnokságot minden balesetről azonnal tájékoztatni kell. A BGE KVIK minden épületében van elsősegély-nyújtóhely, és az táblával van jelölve. A kijelölt elsősegélynyújtót értesíteni kell a sérülésről, de megérkezéséig, ha szükséges el kell kezdeni az elsősegélynyújtást.

Elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás általános teendőinek sorrendje.

A balesetek főbb típusai szerint módosuló alapelvek a segélynyújtásban.

Sérülés észlelésekor a legfontosabb, hogy a sérültet mielőbb ellássuk. Eszméletét vesztett sérült esetén meg kell állapítani, hogy a sérült mozdítható állapotban van-e (csonttörés esetén nem ajánlott megmozdítani, különösen gerinc- vagy medencetörés esetén), illetve a helyzet igényli-e a sérült kimenekítését. Ha a helyszín veszélyes (például tűz, mérges gázszivárgás), a sérültet mindenképpen ki kell menekíteni. Az eszméletlen sérült esetében ellenőrizni kell a légzését és pulzusát. Amennyiben nem lélegzik, de pulzusa van, a légút szabaddá tétele után orron át befúvással meg kell kísérelni a légzés újraindítását. Ha a sérült lélegzik, stabil oldalfekvő helyzetbe kell fektetni, hogy a légút szabad maradjon. Ha csonttörést észlelünk, a sérült végtagot lehetőleg ne mozdítsuk. Eszméleténél levő sérült esetén meg kell próbálni kommunikálni vele, és így tájékozódni az elmeállapotának tisztaságáról, illetve arról, hogy milyen sérüléseket szenvedett. Fontos, hogy a mentők riasztásakor tájékoztatni tudjuk őket arról, hogy milyen jellegű sérülések történtek. Az elsősegélynyújtás során mindig tartsuk be azt a szabályt, hogy soha ne tegyünk többet, mint amire feltétlenül szükség van, a szükséges beavatkozást azonban mindig megfelelő időben végezzük el. .

13

TŰZVÉDELMI OKTATÁS ANYAGA

Hallgatók számára

Ismerjük meg a tüzet! Mi a tűz? A tűz olyan égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre illetve az anyagi javakra és azokba károsodást okoz. Tehát az ember által nem kívánt és nem irányított égési folyamatokat soroljuk a tűzesetek közé. A tűz lehet lobogó, intenzív és szunnyadó, parázsló. A színéből következtetni lehet a hőfokára: - a sötéten, vörösen égő láng ~ 500 C° körüli - a fehér láng ~ 1500 C° körüli A láng színéből megtudhatjuk, hogy mi ég: A fa vöröses barna, az olaj vörös, a műanyagok többsége zöldes lánggal ég. A tűz égési sérülést okoz, mely igen nagy fájdalommal jár. A nagyfokú égési sérülés kísérője lehet, hogy a sérült sokkos állapotba kerül, ami szintén életveszélyes. Az égési felületen a bőr folytonossága megszakad, így a test környezettől való első "szűrője" rosszul működik, és gyakran fertőzést okoz. A tűz másik veszélye az égési jelenséget kísérő füst. A füst a szervezetbe bekerülve akadályozza a szövetek oxigénellátását, megégeti a légutakat, károsítja a tüdőt. Ahogy az anyagok különböző színű lánggal égnek, úgy különböző erősségű és tartalmú mérgező füstgázokat bocsátanak ki. A füstmérgezés akár fulladásos halálhoz is vezethet. A technikai élet fejlődése az élet minden területére kihatott, így a tűz elleni védekezésben is fontos szerepet kapott. Mindenek előtt ahhoz, hogy megfelelő keretek közé szorítsuk a "tüzet" annak jellemzőit kell ismernünk, ez segíthet a megelőzésben, vagy egy tűzeset során a védekezésben. Mi kell az égéshez? Az égéshez szükséges oxigén, Éghető anyag, Gyújtóforrás, gyulladási hőmérséklet Tűz csak akkor keletkezik, ha a "tűzháromszög" elemei térben és időben is egyszerre jelen vannak. Az előző megállapításból kiderül, hogy ha bármelyik elem hiányzik, nem alakulhat ki tűz, így rögtön adódik a tűz oltásának alappillére: valamelyik elemet ki kell zárni.

14

A tűz oltásának módjai: 1. Oxigénelvonás A tűz éghető anyagokon terjed, de a folyamat fenntartásához oxigén szükséges. Gyakorlatilag, ha "elzárjuk" az oxigént nem ég tovább a tűz. Kisebb tüzeknél sokszor elég egy vizes takaróval lefedni a tüzet, vagy a lángoló fazékra egy mérethelyes fedőt rárakni, a szemeteskuka fedelét lecsukni. Nagyobb tüzeseteknél a beavatkozó tűzoltók az égő anyag tulajdonságainak megfelelően kiválasztott oltógázzal vagy habbal árasztják el az égő felületet és "szorítják" ki az oxigént. 2. A hőmérséklet csökkentése A tűzoltók legtöbbször a tűzeset során ezt a módszert alkalmazzák, amikor a tűz területén lévő tárgyakat, anyagokat és a környezetet is kitartóan locsolják. A folyamatos hűtés hatására az éghető anyag hőmérsékletét a gyulladási pont alá csökkentik, a még nem égő anyagok nem tudnak túlhevülni, illetve a nedves, lehűtött anyag nehezebben gyullad meg. 3. Az éghető anyag eltávolítása A tűz terjedésének megakadályozásának talán legegyszerűbb módja. A tűz környezetéből, közvetlen közeléből ( útjából ) el kell távolítani az éghető anyagokat. Ha nincs olyan anyag ami táplálja a tüzet akkor a már égő anyagok "elfogyasztását" követően az égés megszűnik. Pld.: erdőtűznél egy erdősávot kivágnak a tűz útjából, vagy a gabonatáblát körülszántják. Mit használhatunk oltáshoz? A víz A környezetünkben leggyakrabban megtalálható oltóanyag. Nagy előnye, hogy olcsó, könnyen szállítható, a keletkező tüzek legtöbbjénél alkalmazható. A víz legfontosabb oltóhatása a hűtőhatás. Az égő felületre juttatva felmelegszik majd gőzzé alakul , ez hőelvonással jár. A gőzzé válás során térfogata megnő ezáltal az oxigént kiszorítja az égő felület közeléből. Tilos vízzel oltani!! - elektromos berendezéseket, hálózatra csatlakoztatott ún. "áram alatt lévő" eszközöket - izzó vagy olvadt fémeket, karbidot - tömény savakat, égő zsírt, olajat, benzint A tűzoltóhab A víz, a habképző anyag és a levegő meghatározott arányú keveréke. Az égő felületre juttatva elsősorban hűti azt, majd a habképző anyagnak köszönhetően a jobb "tapadás" miatt letakarja, és ezáltal elzárja az oxigén útját. Alapvetően az éghető folyadékok tüzeinek oltásánál alkalmazzuk. Vezeti az áramot ezért elektromos tűzeseteknél, feszültség alatti eszközök tüzeinél tilos alkalmazni!

15

A tűzoltóporok Különböző halmazállapotú anyagok égésénél alkalmazható ( szilárd, folyékony, gáz, égő fémek ). Az égéstérbe jutva a por bomlik, ezáltal hűti környezetét, a felszabaduló gázai kiszorítják az égésgázokat. Az oltás során megmaradó por leülepszik az égő anyag felületére és letakarja, így az oxigéntől elzárja azt. A tűzoltógázok Ezek a gázok az égésben általában nem vesznek részt, hatásukat a tűzhöz juttatva az oxigén felhígításával fejtik ki. A hígítás hatására, ha az oxigén az átlagos 21 tf %-ról a 14 tf % alá esik a tűz "elalszik". Ilyen gáz a széndioxid, argon, hélium, nitrogén. Az oltógázokat kézi tűzoltó készülékekben, vagy ún. beépített automatikus tűzoltó berendezésekben használják. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK:

Tűz- és robbanásveszélyes (pl. benzin, oldószerek és ezek tárolói, gázpalack gázmérő, akkumulátor helyiségek), a Tűzveszélyes (pl. raktárak, könyvtárak, tantermek, irodák, gáztüzelésű kazánház, stb.) és Nem tűzveszélyes (pl. folyósok, mosdók, WC-k, stb.) TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK: A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat az Egyetem épületeire vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzat részletesen tartalmazza. A különböző helyiségeket, tereket csak az eredeti rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Ettől eltérni csak az illetékes vezető írásbeli engedélye alapján az abban meghatározott szabályok maradéktalan betartásával szabad. Tűz- és robbanásveszélyes anyagot alkalomszerűen csak a szabadban, vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Minden tanteremben, gyakorlati foglalkozáson, (Laboratóriumban, számítógépteremben), a tevékenység közben és annak befejezése után a tűzvédelmi használati szabályokat meg kell tartani és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A kiürítési (menekülési útvonalak=folyósok, lépcsőházak és egyéb közlekedő terek) útvonalakat szabadon kell tartani, Tűzcsapok, tűzoltó készülékek, felszereléseket, oltóvíz kivételi helyeket folyamatosan hozzáférhetően kell tartani. Tevékenység befejezése után villamos- gép, berendezés, készülék kikapcsolt állapotban kell hagyni. Fűtőberendezéseket az előírt módon kell használni. Dohányzás szabályainak betartására. Figyelni kell tevékenységhez feltétlen szükséges anyagmennyiség szabályos tárolására, stb.

16

Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen - alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak írásbeli engedély alapján az abban meghatározott szabályok betartása mellett szabad végezni. (Részletesebben lásd a tűzvédelmi szabályzatban.) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Az Egyetem épületeiben a kijelölt dohányzó-helyek kivételével dohányozni tilos!

Az épületekben, helyiségekben és szabadtéren még átmenetileg sem szabad,

ELTORLASZOLNI: - a villamos berendezés kapcsolóját - a közmű nyitó és zárószerkezetét - a tűzjelző kézi jelzésadóját - a nyomásfokozó szivattyút - a hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait - a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket LESZŰKÍTENI: - a közlekedési utakat - ajtókat, ajtónyílásokat - kiürítési utakat.

Közcsatornába vagy szikkasztóba éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, a vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot bevezetni nem szabad. Világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. Villamos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. A rendezvények engedélyezésére és biztonságos lebonyolítására vonatkozó részletes előírásokat külön szabályzat tartalmazza. A kollégiumi lakószobákra vonatkozó tűzvédelmi szabályok:

• A helyiségek tűz elleni védelmére, a folyosókon készenlétben tartott tűzoltó készüléket eltávolítani, egyéb célra használni, ok nélkül kiüríteni szigorúan tilos!

• A tűzoltó készülékekhez vezető és a kijáratokhoz vezető közlekedési utakat

mindig szabadon kell hagyni. • A helyiségeket csak rendeltetésszerűen szabad használni.

17

• A rendszeres takarításról, a keletkező hulladék és szemét elszállításáról gondoskodni kell.

• Az elektromos berendezésekre, lámpatestekre, elosztódobozokra éghető

anyagú dekorációt, posztert elhelyezni Tilos. • A helyiségekben I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó éghető (tűzveszélyes)

folyadékot tartani, felhasználni nem szabad. • A helyiségekből való távozáskor, a használt készülékeket ki kell kapcsolni, a

lámpákat el kell oltani. A kollégium Házirendje további rendelkezéseket és szabályokat is előír, a kollégiumi épületre vonatkozóan. Az Egyetem hallgatóinak tűzvédelmi feladata:

• A tűzvédelmi előírások, a szabályzat végrehajtásában való tevékeny részvétel, az előírások megtartása.

• Részt venni a tűzvédelmi oktatásokon, továbbképzéseken és az ott

elhangzottakat betartani. • Az általa felismert, tudomására jutott tűzvédelmi szabálytalanságokat

haladéktalanul jelenteni a szaktanárnak, vagy az épület gondokságának. • Tűz esetén a tűzriadó tervben meghatározottak szerint közreműködni a

jelzésben, a tűz eloltásában, az élet –és vagyonmentésben.

• Tűz és bombariadó esetén, mielőbb elhagyni a veszélyeztetett épületet. Magatartás tűz esetén, bejelentés Kezdődő, még nem kiterjedt tűz esetén a rendelkezésre álló alkalmas eszközökkel meg kell kísérelni a tűz eloltását mindaddig, amíg az a személyi biztonságot nem veszélyezteti. Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, az a rendelkezésére álló eszközökkel (kézi jelzésadók segítségével, telefonálással, kiabálással, a portán történő személyes bejelentéssel) késedelem nélkül a tűzoltóságnak a 105-ös telefonszámon köteles bejelenteni.

A tűzeset bejelentésekor be kell mondani:

1. a tűzeset pontos helyét (kerület, utca, házszám, emelet, ajtószám, stb.) 2. mi ég, mi van veszélyben, emberéletet veszélyeztet-e 3. a bejelentő nevét, a bejelentésre használt telefon számát. 4. A beszélgetést csak akkor szabad befejezni, ha a diszpécser nem kér

több információt! A tűz jelzésének hallatára az építményre kiadott tűzriadó tervben foglalt riasztást és az épület kiürítését végre kell hajtani. Gondoskodni kell arról, hogy a tűzesetről az

18

épületben tartózkodók időben tudomást szerezzenek, és biztonságosan elhagyhassák az épületet. Az épület kiürítését évenként gyakorolni kell. Villamos berendezések, készülékek oltása előtt áramtalanítani kell, a feszültség mentesítését el kell végezni.

A tűzoltás, kárelhárítás, emberélet és vagyonmentés eredményessége érdekében, mindenki –aki a helyszínen tartózkodik- köteles személyesen közreműködni, a tűzoltás vezetőjének intézkedéseit pontosan végrehajtani, a szükséges felvilágosítást megadni.

KÉZI TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK HASZNÁLATA:

• Porral oltók: A különböző tűzosztályok tüzeinek oltására alkalmasak. - A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, melyek lángolás (vagy izzás, parázslás) kíséretében égnek. - B tűzosztály: éghető folyadékok tüzei. - C tűzosztály: éghető gázok tüzei.

A Főiskolán leggyakrabban előforduló tűzoltó készülékek az A – B – C porral oltók, amelyek az A – B – C tűzosztályba tartozó anyagok tüzeinek oltására kiválóan alkalmasak. Ezen túl 1000 V feszültségig a feszültség alatti berendezések tüzeinek oltásánál is biztonsággal felhasználhatók. A készülékek kezelési utasítása a készülék palástján jól látható és olvasható. Számítógépek oltásához ne használjuk! Kárt okoz! • • Széndioxiddal oltó: széles területen használható, a feszültség alatti berendezés tüzeinek oltására is biztonságosan alkalmazható. Kezelési utasítása a készüléken jól látható, olvasható. Számítógépekhez is jól alkalmazható.

19

Tűzoltókészülék használata

• A kihelyezett kézi tűzoltó készülékek a kezdeti tüzek oltására alkalmasak.

• Használata: A biztosító szeget kihúzni, a tömlő végén lévő "lövőkét” a tűz szélére kell irányítani és a billentyű meghúzásával az oltóanyag kiáramlik a készülékből. Az oltást körkörösen végezzük, a tűz kialvása során fokozatosan elérünk a tűz középpontja felé. Az oltókészülék szakaszos működtetésű, a tűz esetleges újragyulladásakor - az előzőek szerint - ismételten használható. Amennyiben több kézi tűzoltó készülékkel (több személy) tudunk oltani akkor lehetőleg egyszerre használjuk őket, ne egymás után! A használt kézi tűzoltó készüléket ne akasszuk vissza a helyére, hanem intézkedjünk az újratöltés érdekében az illetékesek felé.

Biztosító szeg

TILOS !

Az égő ruházatú ember oltását tűzoltó készülékkel végezni .

Vízzel oltani a még nem feszültségmentesített épületet/berendezést.

A tűzvédelmi előírások végrehajtása állampolgári kötelesség.

Az egyes épületekben alkalmazott tűzjelzés:

CSENGŐJELZÉS és HÁZI TELEFON: Alkotmány utcai épület TŰZJELZŐ RENDSZER: Alkotmány utcai épület

Markó utcai épület Laufenauer utcai kollégium

Idegenforgalmi könyvtár

20

A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetve az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is be kell jelenteni a tűzoltóságnak és a helyszínt a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul kell hagyni. TŰZVÉDELMI SZABÁLYTALANSÁGOKÉRT FELELŐS SZEMÉLYEK

SZANKCIONÁLÁSA: A tűzvédelmi szabályokat, előírásokat mindenki külön felhívás nélkül köteles betartani, illetve végrehajtani. Aki a tűzvédelmi előírásokat megszegi és cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik, az szabálysértést követ el és a szabálysértési eljárás keretében kiszabott pénzbírsággal sújtható. A Tűzriadó Terv Az Egyetem minden épületére van tűzriadó terv. A Tűzriadó Terv rendeltetése és célja az Egyetem területén (esetleg) előforduló tűzesetek, káresemények gyors, szervezett, pánikmentes oltásának, az élet és vagyon mentés biztosítása. Az Egyetem épületeiben a folyosókon, minden szinten el vannak helyezve a menekülési útvonalak rajza, azoknak és a keletkezett tűz helyszínének ismeretében kell, tűz és egyéb riadó esetén elhagyni az épületet. A tűz terjedésétől, a veszélyhelyzet nagyságától, méretétől függően a helyiségek kiürítését a tűzjelzést követően meg kell kezdeni. A tűzriadót csengetés, vagy a tűzjelző-berendezés szirénája jelzi. • A hallgatók igazolványaikat és értéktárgyaikat magukhoz véve a tanár vezetésével fegyelmezetten, gyors léptekkel, de nem futva hagyják el az iskola épületét. • Levonuláskor az épületben levő összes lépcsőházat, menekülési útvonalat igénybe kell venni, a torlódások elkerülése érdekében. • A magasabb emeletekről érkező hallgatók levonulását az alacsonyabb szintekről érkezők lehetőleg ne zavarják. • A tűzriadó lefújása után a hallgatók zárt rendben térnek vissza az iskola épületébe.

Tűzriadó esetén a felvonót használni TILOS!

Tűz esetén előforduló veszélyek: Tűzeseteknél a leggyakoribb halálok a füst és csak másodsorban a hő. A tüzeseteknél keletkező füst egy látható részből – ami a tájékozódást nehezíti - és egy láthatatlan részből áll, ami különböző mérgező anyagokat tartalmaz. Szénmonoxid majdnem minden tűznél keletkezik. Ez egy színtelen, szagtalan gáz és senki nem tudja megmondani, hogy jelen van-e. A szénmonoxid belélegzése az ítélőképességet úgy befolyásolja, hogy a veszélybe került személy irracionális menekülési lehetőségekkel próbálkozik. A szénmonoxid belégzése után egy ablak kinyitására, egy kilincs lenyomására is képtelenné válik az ember. A tűz folyamán keletkező égésgázok forróak, ezért fölfelé szállnak. Ebbe a közegbe került ember a hőségtől és a halálos égésgázoktól a menekülési útvonalon a padozat közelében mozogva van nagyobb biztonságban.

21

A forró füstgázok a mennyezetig terjednek, lépcsőházak legfelső légterében akkumulálódnak, egyre forróbbá válnak. Ha ezek a gázok elérik a gyújtási pontjukat, akkor a tűz terjedése robbanásszerűen felgyorsul. Mindezek okán a mennyezet alatt és a felső rétegekben vastag, fekete füst halmozódik fel, ezért gyorsan kell menekülni. Meghatározott anyagok (különösen műanyagok) égésekor olyan mérgező füst keletkezhet, hogy azt belégző ember már néhány belégzéstől eszméletlen állapotba kerülhet. A veszélyhelyzetben történő cselekvés általános szabálya:

- A füst alatt a padozat közelében kell mozogni. - A füsttel telített légtérben való mozgást jelentősen segítheti, ha valamit

(bevizezett ruhát, törölközőt, pólót stb.) a száj és az orr elé helyezünk, mert mint mechanikai szűrő a hőt mérsékeli, a füstrészecskéket pedig távol tartja.

- Ha a mennyezet alatt vastag, fekete füst gyűlt össze, akkor gyorsan kell menekülni.

- Tűzesetnél az értékes tárgyak mentésével foglalkozni, a menekülésben késlekedni nem tanácsos.

- Ha a füst már a padlóig felhalmozódott, másik menekülési utat kell keresni. - Ha kiderül, hogy valahol egy személy van bezárva, akkor közte és a tűz

közötti ajtók, ablakok becsukásával kell lassítani a tűz terjedését. A tűz nem jut elegendő oxigénhez, ezért az égés lassúbb lesz és a füst – hő és lángterjedést is akadályozzuk. A helyiségben található anyagokkal az ajtók réseit el kell tömíteni, így a füst és a hő bejutása megakadályozható. Ezután a helyiség szabadba nyíló ablakainak kinyitásával friss levegőt engedhetünk a helyiségbe. Ha mindez fordítva történik, akkor az égés fokozódhat.

- Ha valahol egy személy be van zárva, segítségért kell kiáltania és közben körül kell néznie, végig kell gondolnia, hogy van-e más menekülési útvonal. Ez lehet pl. az erkélyen, a párkányon át a tetőre, vagy függönyből, takarókból, lepedőkből, stb.-ből készített alkalmi kötél segítségével udvarra, teraszra, stb. amit a tűz nem veszélyeztet.

- A mentésre váró személy a mentést végző tűzoltók figyelmét egy ing, vagy más ruhadarab kiakasztásával is felhívhatja.

BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Ha a riasztás a Tűzoltóság, ill. a Rendőrség központi számára érkezik, a fenti szervek utasítására történik meg az iskola kiürítése. A tűzszerészeket a Rendőrség értesíti. A hallgatók számára a szaggatott csengetés, jelenti a riasztást. Ilyen esetben a hallgatók kabátjukkal, táskájukkal együtt hagyják el az iskola épületét a szaktanár vezetésével. Amennyiben belátható időn belül (1-1,5 óra) az iskola átvizsgálása megtörténhet, a hallgatók visszajönnek, s a tanítás folytatódik azzal az órával, amelyet a riasztás megszakított. Amennyiben a tanítás folytatásának aznap már nincs értelme a hallgatók hazamennek, s a kieső tanítási órák pótlásáról az Egyetem vezetősége később intézkedik.