nemere istván: titkok könyve

8/13/2019 Nemere István: Titkok könyve

http://slidepdf.com/reader/full/nemere-istvan-titkok-koenyve 1/85

NNCL804-400v1.0

Nemere István

TITKOK KÖNYVE

,, A természet (szerencsére) nem az akadémiák elképzeléseinek, hanem a saját törvényeinek engedelmeskedik." (Gánti Tibor: Eltûnõ szigetek)

MAGYAR ESZPERANTÓSZÖVETSÉG BUDAPEST, 1986

Szaklektorok:Avar Pál Beöthy MihálySzántó Gábor

Borító: Szekeres Attila

ISBN 963 571 142 5

®Nemere István 1986

Kiadja a Magyar Eszperantó Szövetség, Budapest, 1986Felelõs kiadó: Vaskó Tibor titkár. Felelõs szerkesztõ: Benézik VilmosMûszaki szerkesztõ: Böhm OszkárKészült a Borsodi Nyomdában, 12,25 A/5 ív terjedelembenFelelõs vezetõ: Wirth Lajos

Fantasztikus kérdõjelek(Szántó Gábor elõszava)

Nemere István könyveirõl pedig szép számmal írt science fíctiont, politikai krimit, ifjú nem olvastam még szakértõ kritikát. A szakma" észre sem veszi. Gondolom, nem a személyy a mûveinek szól ez a semmibevétel, hanem az általa mûvelt mûfajoknak, hiszen tucatnyi jóasonló cipõben. A többiektõl abban különbözik Nemere, hogy mellesleg" újságokban, folyóirublikál, mintegy kipróbálva a valóság meghökkentõ töredékeit késõbbi novellái, regényei mecsodát: alig emlékszem olyan publicisztikájára, ami ne kavarta volna fel az indulatokat. Ádáz sajtóviták robbantak ki jónéhány cikke után, akár a mentõkocsik sebességérõl" írt (kisvárosban élõk hátrányos helyzetérõl (Új Tükör). Ha pedig - leginkább az Ország Világ, aa Magyar Ifjúság hasábjain egyelõre még érthetetlen jelenségekrõl számolt be, mondhatni,

lt a pokol. Vitapartnerei az áltudományok" egyik hazai prófétájának tekintik, s ha rajtuk, Nemere manapság már szerelmes verset sem publikálhatna. Szerencsére nemcsak vitapartnerein múlik, miképpen gyûrûzik tovább a vélemények ütköztetése, mert a könyvkiadók - százez



ok alatt elfogyó könyvei miatt - szívesen látják, mert az olvasók többsége nem a kritikáknem korábbi olvasmányélményei alapján vásárol, s mert több szerkesztõségben elfogulatlan bszámon tarthat az író. Azt hiszem, magam is ezek közé tartozom. Nem mindenben értek egyetmerével, számos írásába szerkesztõként belenyúlhattam" a vele folytatott viták eredmények becsülöm harcrakészségét, s azt, hogy örökösen tele van választ, megoldást keresõ kételyem, tévedéseivel együtt is szimpatikusabb, mint sok szidalmazója, akik eminens diákként megnulták a leckét (amelyek a tudomány

eredményeitõl évekkel-évtizedekkel lemaradva rögzõdnek a tankönyvekben), s akik stréber di próbálják a szent szöveget" reprodukáltatni. Dogmatikusok mondhatnám, ha nem lenne a ppolitikai értelme a fogalomnak, amellyel egy emberi magatartás ugyancsak jellemezhetõ, így inkább azt mondom: Nemere ellenfelei nem produktív, hanem reproduktív elmék. Jó gyerek, akik a kitaposott úton gyakorolják a helyben járást és nincs kérdésük. Márpedig bocsáostobák nem kételkednek. Meggyõzõdésem, hogy a tudományt a meglevõ tudás csak megalapozzaszul), de elõbbre a felismert tudatlanság kérdései viszik. Nemere sem tesz mást: kérdez. Shhez lefordítja, eljuttatja a magyar olvasókhoz azokat a kérdéseket, amelyek világszerte foglalkoztatják az embereket. Ha csak annyit tenne, az is hasznos volna, hiszen nem árt tudni, mirõl beszélnek, mirõl töprengenek - avagy mirõl pletykáinak - határainkon túlunka akkor is értékes, ha másod- vagy tizedkézbõl származó információkat szállít, s nem vá

y az adatok valódiságát pontról pontra ellenõrizze. Nem szabad hát az idézetttényeket" htényként elfogadni, csupán annyi bizonyos, hogy mindazokat, amelyeket idéz, összerak, vala

hol tényként közölték. Nyilván nem kevés köztük a kacsa", a ferdítés, a belemagyarázás, ayos, hogy ha néhány százalékuk igaz s ez valószínûsíthetõ , érdemes elgondolkodni fölötberi civilizáció igazából mostanában" kezd rádöbbenni arra, hogy mi mindent nem tud a mikoszról és a makrokozmoszról, s hogy mi mindent bár nem jóvátehetetlenül elrontott máriA tudomány? Nemere nem bízik vakon a tudományban, amely mintha az agresszív erõk lakájaa évezredek óta elsõsorban a háborúskodást szolgálja, s az eredmények maradékát hullajtjan és megkésve a tömegeknek", azoknak, akik lõnek, s akiket a lövések eltalálnak. Amíg arlig tudunk, hogy egy új fegyver az ötlettõl a sorozatgyártásig és a bevetésig - akadályoolna, arra számtalan példa akad, hogy bármi egyéb találmány kimunkálóinak sokszor élethalállett vívniok. így volt ez a múltban és sajnos sokszor így van ma is, így van nálunk is. K emlékezne a nehéz emberek" kálváriáira, a Rubik-kocka, a Széles-féle Irix, a Bánfí-féle

Béres-féle cseppek - bõséges a példatár - gyártásátforgalmazását megelõzõ intrikákra, vitáett és doktorált és havi fizetéssel, kutatási összegekkel támogatott-intézményesített etõ okok miatt féltek és félnek a lelkes amatõröktõl, hiszen, ha sorozatos a laikussiker,utóbb megkérdezi a nép és a felügyelõ hatóság, hogy hát ti?", Vitray Tamást és Mezei Anddták csak azért, mert hírt adtak a laikusok" kísérleteirõl, felfedezéseirõl, mert úgymonyított tudományosan", amirõl regélnek, mert mi közük hozzá, mert az áltudományok szekértoldott, hogy szó sincs errõl. A kocka világsiker, a Széles-, a Béres-, a Bánfi-találmányok szonyítható esetben hatásosak. Mellesleg mindehhez eszembe jut egy évekkel ezelõtti sajtóvi, amely a doktorátusok körül zajlott, s amelyben az derült ki, hogy a diplomamunkák zöme fesleges, használhatatlan, az íróasztalnak készül, tucatnyi más diplomamunka alapján. Mit tnék hozzá? Egy tudományos intézetben dolgozó ismerõsöm kutatómunkájára veszélyeztetett gzó - a felügyelõ hatóságoktól sokezer forintnyi kutatási keretet kapott. A hölgy megkezdtekát, majd néhány évre családi okok miatt külföldre távozott. A keretet nem adták oda másnaeztetett gyerekek ráérnek, ha visszajön, folytatja a bíbelõdést.A közhelyvád szerint Nemere cikkei tudományellenesek. Ebben van egy szemernyi igazság, az író még fiatalember, aki nem tanult meg politikusán fogalmazni, nem szõrmentén simogatjamacskát, s néha nem teszi hozzá minden mondatához, hogy nem a tisztességesen gondolkodó-dgozó tudósok alkalmas, felkészült többségére gondol, hanem a legrosszabb kerekekre", akikttan a legnagyobb zajt verik. Vastag ceruzával húzogattam ki bizonyos mellékmondataite könyv kéziratából is, hiszen jól tudom, hogy tényleg nem az igazi, elhivatott tudósok elmorog, nem általában tudományellenes, hanem a nagyhangú-nagyképû kinevezett" hivatalnokokl szemben.Közben azonban be kell vallanom, hogy magam sem vagyok a tudomány feltétlen és vakon lelkesedõ híve. A tudományok többségét Janus-arcúnak látom az elõbb említett helyi, bürokratibáikon túl is. Pontosabban: nem a tudományokat és a tudósokat hibáztatom, hanem a tudomány

redmények hasznosításának módszereit. Tessék csak arra gondolni, hogy milyen fantasztikusrméshozamokat produkálunk a mezõgazdaság kemizálásának eredményeképpen. És a mellékes" közzük a természetet, mérget tartalmaz a víz, a levegõ, a föld, a gyümölcs, a halhús, az emb



vezet. Megéri, hogy így kevesebbet kell dolgoznunk, hogy több a szabadidõnk? Vagy gondoljunk a modern nagyiparra. Mindent" tud, olcsón és gyorsan és tömegesen, miközben melléktevel ugyancsak pusztítja a világunkat, az egészségünket, s ellát nagyszerû" mûanyag holmikzervekkel, amelyek ugyan silányabbak az eredetinél, viszont maradékuk elpusztíthatatlan. Lehet, hogy most - kivételesen - konzervatívnak tûnök, de az igazi sóletet többre becsülönzervnél, s a pamut- vagy vá-

szoninget a nylonnál. Persze, tudom, hogy nagy szériában képtelenség ma már a négymilliárdb embert etetni, ruházni. De hát esznek és öltöznek és élnek, akik a Földön élnek pillanatvilág a felesleget inkább kiönti-elégeti-elássa, mintsem vacak érdekei ellenére felossza.tt Európában azt képzeljük, hogy a huszadik században élünk, pedig tulajdonképpen nem visesokkal különbül, mint az õsemberek. S ugyanakkor tudatában lehetnénk, hogy velünk egyidõbenezen a bolygón sokhelyütt középkori vagy õskõkori állapotok között vegetálnak s halnak éhnk. S ha úgy tetszik, igyekszünk másról sem tudomást venni. Néhány órán belül turistakénta Föld legtávolabbi pontjára is, de többnyire magunk se vesszük észre kevesebb élménytatot gyûjtünk közben, mint száz évvel ezelõtt az az utazó, aki Nyíregyházáról elszekerezet-tóig. A tudomány és a technika a fenekünk alá teszi legkorszerûbb jármûveit, egyre gyorsarsaságot biztosít, s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevesebb élményhez jussunk. A tudo, a technika volna hibás mindezért? Szó sincs róla. Megint bocsánatot kell kérnem a hasonl

t: ha a majom kezébe fegyver kerül, s kipusztítja a hordát, ki a felelõs? Ezzel a kérdésseajnos, elõbb-utóbb szembe kell néznünk... Hogy másra ne, csak az ultima rációra emlékeztesemere errõl is írt már: lassacskán atombomba házilag is gyártható. S mert sok kicsi sokra, hadd tegyem hozzá: egy-egy kisüzem igazgatója is iszonyú hatású melléktermékeket" hordadekre, vízpartokra világszerte... A tudomány pedig világszerte kullog az események utáyekben, dolgozatokat ír, véleményez, s igazából nem mérlegel elõrelátóan. Új s újabb aduka önpusztításhoz. Már-már azt képzelhetjük, hogy a civilizáció nem több egy közveszélyes pevû rothadó almán. Ha Nemere tudományellenes", én is az vagyok. De nem vagyunk azok!Hát akkor? A kérdést magunk provokáltuk, válaszoljunk is. Véleményem szerint a társadalmi- ismert objektív okok miatt - lemaradtak a tudományos-technikai haladás mögött. Már soker évvel ezelõtt. Mi, a manapság élõ emberiség így kerültünk olyan kínos helyzetbe, amikorsokáig a szinkron megvalósítása a tudomány-technika és a társadalmak között. Ha szabad em arra a tényre, hogy a glóbuszon két ellentétes világhatalmi övezet és számos el nem köte

ejlõdõ és fejletlen nép áll szemben egymással (összevissza), s hogy annyi kivédhetetlenülrobbanóanyag áll rendelkezésünkre, amennyi a naprendszer elpusztításához is elegendõ lennekétséges: elérkezett a társadalmi haladás világméretû lépték váltásának ideje. Hogy erre hvagynéhány évtizeden belül, az számolgatható, de kiszámíthatatlan, hiszen áttekinthetetlenül b földgolyót behálózó társadalmi rendszerek pókhálója, s a fejlõdésváltozás nem cél, hanemadalmi berendezkedése egyértelmûen a szabad emberek emberszabású, kommunista alapokon nyugvó szervezõdése felé halad, a kibontakozásnak azonban sajnos éppen a kibontakozás segít tudományos-technikai haladás utolérhetetlen" felgyorsulása lehet akár végzetes akadmcsak és nem feltétlenül egy újabb és immár utolsó világháború esetén, hanem a békés fejlõtudomány valóban a fejlõdés motorja, a haladás új és újabb energiáit biztosítja, de, hogylyen úton halad, milyen célba ér és hogyan, azt objektív és bonyolult társadalmi törvényekzükségletek döntik el.Visszatérve Nemeréhez, arra a kérdésre, hogy tudományellenes-e, hogy az áltudományok próféyértelmûen nemmel válaszolok. Arra figyelmeztet, amit eddig ragoztam, tehát arra, hogy ne legyünk gondolkodás nélkül hívei az új"-nak, s arra, hogy nem minden ócska trükk, hamisd, ami évezredek óta foglalkoztatja az embereket. Újságíró vagyok, mindenben érdekelt és immihez sem értõ, notórius nyomozó és kérdezõsködõ. Nem tudom, hogy mi az igazság a paraszielenségeket illetõen, az UFO-k körül, a kézrátételes gyógyításban, a Földünkön állítólag logalmam sincs, a dogonok honnan tudják, amit állítólag tudnak. Egyben azonban biztos vagyok: keveset tudok, akárcsak embertársaim.Ezért az olyan tiltásokat, miszerint az ilyen pletykák" károsak, mert megzavarhatják, malálhatják az olvasókat", nem fogadom el. Véleményem szerint az elhallgatott, megszûrt, szektált tények" hatásosabban manipulálnak, mint az akár ellenõrizhetetlen adatok, ha ez utót nem holtbiztos igazságként tálalják. Bízzuk talán a véleményalkotást, a továbbgondolás l

sóra. Hiszen aki olvasni tud, az már kevésbé ön- és közveszélyes. Gondolatokkal még tévekal sem! ugyanis nem lehet hosszú távon megzavarni a gondolkodó emberek fejét. Akik pedig életükben sosem gondolkodtak azonkívül, hogy igent vagy nemet mondjanak az elõttük áll



alókra azokat az ilyen olvasmányok aligha zavarják meg. Hadd tegyem hozzá: a dogmák veszsebbek, mint a téveszmék! Mert a pillanatnyi vagy egykori igazságot is téves gyakorlateszik. Márpedig még eltévedni is jobb egy járatlan úton, mint járt úton egyhelyben vagy vifelé topogni.Nemere meghökkentõ egyébént a külvilágban többnyire jól ismert dolgokról-tényekrõl - adn az itt kötetbe gyûjtött írásai-

nak többsége megjelent a magyar sajtóban. Sokan meg fogják harapni megint mindezért. Szíveszerint azt mondanám, hogy írjon inkább sci-fi regényeket, amit sokan szívesen olvasnak, de amire kevesen figyelnek. Hitem szerint azonban arra biztatom, provokáljon tovább,dobáljon minél nagyobb kavicsokat az állóvízbe. Visszafröccsen rá? Azt gondolom, bírja. Hatudományos ismeretterjesztõ cikkek" gyanánt írta volna meg regényeinek témáit, megettékinevették volna. így látnoki mesemondó lett, akit túl is haladott az élet...Áltudománynak címezik mindazt, amirõl Nemere beszél és melldöngetõ módszerekkel a marxizmuhivatkoznak ellenfelei, mondván: végsõ soron a babonák, a hiedelmek, az idealizmus világafelé mutogat, amikor kézrátételes gyógyításokról, azonosítatlan repülõtárgyakról, gondolathihetetlen ismereteirõl, a Bermuda-háromszög érthetetlen jelenségeirõl továbbítja-összegzi. Mindehhez tényszerûen nem értek, s nem ismerem a hírforrások megbízhatóságát sem. Viszonekrõl egyéb forrásokban magam is sokat olvastam, tehát ha nem is lennének, a hírük: van. M

zek foglalkoztatják az emberek sokaságát, s a magyar olvasókat kizárni ebbõl a gondolkodásyértelmûen helytelen lenne. Ami pedig a témák lényegét érinti, egyik sem tabu. A tények szerint makacs dolgok, mint a fû, a járda aszfaltján is keresztülnõnek. Ezért az újabbanos áltudományok elleni harcot" felesleges idõtöltésnek tartom. Már maga a fogalom is: ál fából vaskarika. Vagy igaz valami, vagy nem. Ki dönti el? És mikor? Mindene Nemere a maga módján választ ad a könyvben. Mit tehetek hozzá? Talán annyit, hogy emlékeztetek a dialkus materializmus, a marxizmus lényegére, amely szerint a világ megismerhetõ, s, hogy akérdõjelek, az új ismeretek sosem objektív igazságainkat kérdõjelezik vagy tagadják, hanemektív tévedéseinket korrigálhatják. A materializmusban hívõ" marxisták nem félnek semmifésmeretlen ténytõl. Mert tudják: nem mindentudók, s mert készek-képesek arra, hogy bármilyehökkentõ" jelenségnek a misztikus helyett elõbb-utóbb materialista magyarázatát adják. Mer: nem valamiféle isten és nem valamiféle külsõ erõ irányítja a világmindenséget, s benne aNem valamiféle megfoghatatlan szellemiség, hanem az anyag uralkodik, azzal, hogy mo

zog, s hogy mozgását objektív törvények irányítják. Csak töredékét ismerjük e törvényeknek hogy sem hinni, sem imádkozni nem érdemes. Kutatni, kérdezni, gondolkodni, tenni kell, s felnõhetünk céljainkhoz-álmainkhoz. Majd az emberiség minden egyede emberré magasodhats majd minden ember istenné" válhat. Ha lesz hozzá elég erõnk, szerencsénk, tudásunk.Befejezésül még egy gondolatkör: a marxizmus klasszikusainak nem volt idejük arra, hogy né alaptételüket továbbgondolják-továbbfinomítsák. Ez a mi, és az utánunk következõk dolga,xizmus a világtörténelem legnyitottabb filozófiája. Azt tanultuk: a majmot, a hordába verõert a munka tette emberré, s a másodlagos jelrendszer, a beszéd változ-tatta-alakította homo sapiensszé. Mindez nemcsak elméletileg, ma már tapasztalatokkal bizonyított. Ám hadd kéem, menjünk visszább. Mi tette az õsmajmot, az õsembert dolgozó" emberré? Netán isteni vai sugallatra egyszer csak dolgozni kezdett? Megtervezte, kitalálta a kereket, a tüzet, a kõ-baltát? Ha azt képzeljük, hogy bármilyen idea vagy eszköz, amihez a munkához szüks õsünknek, villámcsapásszerûen az eszébe jutott, megint lubickolásra alkalmas magzatvizetunk gondolatban az isteneknek vagy a földön kívüli mitõl okos? idegeneknek. Szerény vézerint a válasz itt is kézenfekvõ, bizonyítható, utólag rekonstruálható.Honnan ered a munka? A játékból. Az õsmajom-õsember ennivalót keresgélt-üldözött, pihent,tt... és játszott. Kavicsokat gyûjtögetett össze, botot dobált, követ hajigált, s észrevetegyezte hogy a haszontalan játék hasznos eredményt produkált mellesleg. Az összeütögetettszikrát pattintottak, tüzet csiholtak, az eldobott botok-kövek állatokat sebesítettek meg... Alighanem így kezdõdött. A játékkal. A játékból pedig a kérdés nyomán, hogy máskor islett, tervszerû, célszerû munka, s az õsember kezdett emberré válni. Akik gyereket nevelne tapasztalatból tudják, hogy ma is ez a fejlõdés vonala: a munka a játékból ered, a játékvel, s a munkát a játék fejleszti tovább. Ha igaz ez az anyagi tevékenységet illetõen, ugy, miért ne volna igaz a szellemi tevékenység terén? Akik a kutatást munkának, robotnak tektik, mire juthatnak? Akik viszont játszanak. .. ötletekkel, kérdésekkel... juthatnak ötrõl

atra!Ennyit a Nemere által közvetített és játékosan továbbgondolt valós vagy valótlan informáci, ha játszunk. Továbbmegyek: nem baj, ha álmodozunk, ha képzelõdünk. Ha egy százaléknyi es



arra, hogy a képzeletbõl valóság, a játékból hasznos munka lesz, akkor megérte.Befejezésül már csak egy kérdés marad: miért az Eszperantó Szövetség adja ki ezt a könyvetim szerint más kiadó is vállalkozott volna erre, tekintsük a tényt jelképnek. Az eszperantelv is olyan dolog egyelõre immár egy évszázada , amely világformáló eszköz lehetne, ha-

kozgatnánk szükségességérõl, hasznosságáról, hanem felnõtt módjára munkába állítanánk. Az

llene is - nem sorolom, mert e könyv olvasóinak többsége bizonyára ugyancsak ismeri õket.ykor eszembe jut mi lenne, ha a szocialista országok egyikében - s miért ne éppen nálunk?- kötelezõen tanítanák az iskolában, s ezt ajánlanák a baráti országoknak is? Két évtizedegenforgalomban, a vendéglátásban, a külkereskedelemben s miben nem? tökéletesen értené mesterséges internacionalista nyelv segítségével...

Szántó Gábor

Korszakalkotó expedíciót indítunk az ember mélyébe, hogy megismerjük az eddig elõ-lünk elrejtett területeket. A lehetõség rémü-

letet ébreszt. Mit találunk? Csakugyan fe-lkészültünk arra, hogy szembenézzünk aránk váró vakító fényességgel?

(Dr. Gardner Murphyaz Amerikai Pszichiáterek Társasága elõtt mondott beszédébõl)

A tudat mélyén

CSÓTÁNYOK ÉS KOMPUTEREK

Nem titok, hogy a tudományos világ képviselõinek java része nem rajong azokért, akik a tudy által még be nem járt területek felé irányítják lépteiket. Ha ez a terület viszont a parközelében helyezkedik el, a konzervatívabb tudósok és tudományszervezõk ellenérzése szinten és maradéktalanul elutasító.Az is közismert, hogy az igazi tudós" nem foglalkozik parapszichológiával; a pszichológus egyik nemzetközi szervezete még alapszabályában is tiltja, hogy összejöveteleiken bárki i témával hozakodjon elõ, arról elõadást vagy vitát rendezzen. És bár a világ sok országábay összegeket fordítanak már parapszichológiái kutatásokra az erre a célra létrehozott hatautatóintézetekben az ellenérzés alig csökken.Látogassunk el most Cambridge-be; köztudott, hogy az itteni angol egyetem nagyon ügyel tudományos és etikai hínevére. Századok óta nem fordult elõ, hogy itt diplomát kapott volamilyen szélhámos, nem kellõen képzett szakember, esetleg csaló. Oxford mellett már szintemondásos a cambridge-i egyetem magas színvonala; egy ottani diplomás elõtt a világ sok tájyitva áll minden ajtó. Nos, nemrégen a cambridge-i egyetemen parapszichológiái doktort avattak. Az eset méltán keltett feltûnést a laikusok és a tudósok között egyaránt. A 31 évesntnek sikerült az, ami más tudósnak eddig még soha: a parapszichológiái jelenségek terén ttte a tudomány által megkövetelt feltételeket. Bizonyította néhány jelenség létét, sõt, elogy e jelenségeket bármikor reprodukálni, ismételni lehet.A zágrábi Start címû újság egyik riportere, aki a tudományos szenzációkra szakosodott, ter azonnal felkereste az újdonsült doktort

és imigyen provokálva próbálta interjúra bírni: Sokat írtam már parapszichológiáról, késztrechtben Tenhoffal, akinek a holland kormány csodálatos kutatóintézetet ajándékozott: a fiburgi Benderrel, akinek a kutatásait az NSZK kormánya pénzeli; beszélgettem Uri Gellerrel, aki a szemem láttára gyûrt spirállá két villát és egy kést anélkül, hogy hozzájuk ért

táló (levegõbe emelkedõ) embereket - és mindezek után sem hiszek a parapszichológiában. Miindehhez, doktor Sargent? "Nem hinni kell. Mindez létezik" - felelte röviden Carl Sargent és hamarosan be is bizon



yította: a parapszichológia nem hit", hanem számtalan esetben fáradhatatlanul elvégzett ktek, részleteredmények összegzése, számolás és munka eredménye.Sargent diplomamunkája a telepátiára vonatkozott, ezzel kapcsolatos kísérleteket folytatott. Például: egy kísérleti személy érzékszerveit - szemét, fülét izolálták a külvilágtól,lapotban hamarosan különféle víziókat" kezdett látni (ez természetes állapot: az érzékszeztott emberekkel általában ez történik), akkor látomásait" elmondatták vele, magnetofonsz vették, feljegyezték. Itt nem árt megjegyezni: az alanyok nem tudták, hogy milyen jelle

gû kísérletekrõl van szó. Ugyanakkor az épület egy távolabbi helyiségében sõt nemegyszerbi városban! - egy másik kísérleti alany az eléje tárt több száz dossziéból kiválasztott e benne lévõ borítékok közül is véletlenszerûen kivett egyet, feltépte, és az ott talált fore erõsen koncentrált, szinte igyekezett a kép minden részletét az agyába vésni, õ sem tudlyen kísérletrõl van szó... Egy-egy ilyen szeánsz" harminc percig tartott, majd a fotókatték az egyes számú alanyhoz és négy kép közül ki kellett választania azt, amelyikrõl szónûségszámítás szerint 25%-os esélye volt minden képnek arra, hogy azt válassza az alany. S ellenõrzött kísérletei alatt azonban az alanyok 5070%-ban választották ki a helyes képetis azt, amelyikrõl valamivel korábban érzékszerveiktõl megfosztva, kaotikus vízióikban" ézéltek. Nemegyszer elõfordult, hogy a kisugárzó" alany (az adó") kezében tartott képet amély, a vevõ" még apróbb részleteiben is nagyon pontosan írta le szavakkal. Az esetek 40an a víziók" pontosan fedték a kiválasztott képeket. Ezek a kutatások szolgáltak Carl Sar

isszertációjának alapjául.Az újságíró kérdéseire válaszolva vázolta, mivel foglalkozik újabban. Két rendkívül érdekeamatban. Az elsõnek az alanyai"... csótányok. A tudós ezeket ketrecbe helyezi, amelyhez egy számítógép csatlakozik. A megfelelõ áttételek segítségével ez a komputer 15 másodpercen bocsát a ketrec padlójába, ami megrázza a csótányokat, vagy infravörös sugarakat, ami visellemesen melegíti a rovarokat. Ha a ketrec üres, és a szerkezetet bekapcsolják, a komputer a számtalanszor lefolytatott és ellenõrzött kísérletek szerint 5050 százalékban kapcsaz áramot és az infrát, így van beállítva. Bár bizonyos szabad döntési lehetõséggel" is f tulajdonképpen akkor adhat áramot vagy infrát, amikor akar". Ez teljesen véletlenszerû.s, Sargent doktor egy teljesen meglepõ dolgot fedezett fel. Ha ugyanis a ketrecben csótányok vannak és 15 másodpercenként bekövetkezik a komputer szabad akaratából" érkezõk a helyzet, eltolódnak az arányok. Minél tovább tart ugyanis a kísérlet, a komputer annálkrabban kapcsolja be a kellemes infrasugarat a kellemetlen áramütés helyett. Az arány elér

i a 70:30%-os változást is az infra javára.Mirõl is van tehát szó? Arról állítja Sargent doktor -, hogy a csótányok valamilyen módoták a komputert. A dolog persze a laikus olvasó számára félelmetesen hangzik, ám nem kelltól tartanunk, hogy egy napon a világ csótányai elfoglalják a számítógépközpontokat... Ink lényeg, hogy az élõlényekbõl kisugárzó akaratféleség például a csótányok ösztönösen szearat, mint áramütést kapni valamilyen, ma még számunkra ismeretlen módon hatást gyakorolre.Lehetséges ez? A kérdés jogos, hiszen ha eszünkbe jut, hogy egy gép kizárólag holt anyagok és az, amit mi tudásának" szoktunk nevezni, sem egyéb fémeknél, kristályoknál stb. akklennek tûnik mindez. De még nincs vége. Megkérdezhetné valaki, miért nem folytatnak hasonleteket a csótányoknál nyilván nagyobb akaraterõvel rendelkezõ. .. emberekkel? Nos, Sargentoktor ilyent is folytatott. Egy kísérleti alanyt - aki ismét csak nem tudta, mirõl is van szó egy szobában egy tévéképernyõ elé ültettek, ahol videokazettákról szünet nélkül valmas, monoton mûsor ment. Volt a közelben egy komputer is, amely teljesen találomra 10 számjegybõl álló sorozatokat írt ki egy képernyõre (ezt a kísérleti alany nem láthatta).l a kísérlet kezdetén csak annyit közöltek: az unalmas ernyõ elõl csak akkor szabadulhat,egszólal egy gong.A gong viszont csak akkor szólalt meg (ezt az alannyal már nem közölték), ha a komputer vétlenszerûen kiválasztott tízes számsoraiban valamelyik számjegy 7-szer ismétlõdik! Tehát m 2579749201 helyett egyszer csak 5554250555 tûnik fel...A valószínûségszámítás szerint egy ilyen számsor megjelenésére sokáig kellene várnunk; azmillióhoz. Mégis - amikor a kísérleti

alanyok ülnek az unalmas mûsort sugárzó képernyõk elõtt és mindenáron szabadulni szeretnéntban egyre gyakrabban tûnik fel valamelyik számjegy 7-szer egymásután, megszólal a gong

kísérleti személy elégedetten kel fel székébõl... ! Sargent doktor jól dokumentált és ellletébõl 55 esetben szólalt meg a gong. Tudományosan bizonyítottnak veszi tehát hiszen eza számmal már a legszigorúbb bírálók szerint is szignifikáns" eredményt mutatott fel , h



eri agy valamiképpen hatott a komputerre. Aminthogy a csótányok is befolyásolni tudták a vetlenszerû folyamatot.Sargent doktor kísérleteivel maga a parapszichológia is új területekre lépett, nagy lépéstelõre. Felmerül az is, hogy a paradolgok nem csupán emberre vonatkoztathatók: egyre több a jele, hogy a növény- és állatvilág is szerepelhet az eredményes kísérletek sorában. A magszont még várat magára. Itt már kétségtelenül olyan jelenségekkel állunk szemben jelentent doktor , amelyek a tudomány mai állása szerint egyelõre megmagyarázhatatlanok. Ami a

yokkal történt például, azt magam sem tudom megmagyarázni de így volt, így van!" fejez interjút a parapszichológia cambridge-i doktora.

MI A PSZICHOTRONIKA?

Szakkönyvekben ezt a magyarázatot találjuk: Interdiszciplináris tudomány, amely az élõ annkcióit és tulajdonságait kutatja, különös tekintettel az élõ és holt természet között azek által létrehozott kölcsönös információs tevékenység pszichikai aspektusaira. Kutatja toiai és pszichikai élet energetikai alapjait is. A jelenségek vizsgálatát a matematikai ésológiai tudományok módszereivel és eszközeivel végzi."Ez még korántsem teljes és pontos definíció: a (közeli) jövõben ez még alakul, formálódik,, feltehetõ, hogy jelentõsen kiegészül. A pszichotronikusok sok országban a kibernetikai t

saságok keretén belül tevékenykednek. A pszichotronika terminológiája sem egységes még sik egy részét ezek a tudósok a biológiai, fizikai tudományoktól, más részét a parapszichol

csön, és ezt nem is csodálhatjuk, hiszen a parapszichológia volt a pszichotronika elõdje.De a parapszichológia csak a kiemelkedõ, furcsa", megmagyarázhatatlan" jelenségekkel foglkozik (és javarészt más eszközöket használ), kutatásai pedig nagyrészt a kísérleti pszichk. A pszichotronika jóval szélesebb körben dolgozik; magában foglalja a hipnózist,szuggesztiót, akupunktúrát, radieszteziát (varázsvesszõ"), bõrlátást, a Backster-eff.Kezdjük a hipnózissal. Ezen belül a regresszió az, amelyik számunkra nem csupán ebben azetben - az érdekes, a fontos. Ilyen stádiumban a hipnotizált személy visszamegy az idõben abba az életkorba, amelybe a hipnotizáló orvos õt küldi". A páciens mert ezt a fajta h sokszor gyógyítási céllal alkalmazzák ilyenkor visszaemlékezik nem csupán arra, mi voltp vagy egy évvel ezelõtt, vagy akár évtizedekkel korábban is hanem maga is mintegy vissz

egy saját akkori idejébe, például gyermekké válik" ismét. Az óvodáskorba visszaküldött páaz írás-olvasás tudományát, felszólításra az eléje tett papírra gyerekes ákombákomokat ésjzol.A módszernek - elsõ pillantásra úgy tûnik - aligha lehet gyakorlati haszna; vajon csupán ae érdekességként kerülhet szóba? Korántsem így van; mint már említettem, az orvostudománydonképpen már régóta alkalmazott) lélekgyógyászai módszerként hasznosítja. Olykor így jutnis segítségével a beteg bajának egykori kiindulópontjához, az okához, ami lényegesen megköyógyítást.A másik felhasználási terület az igazságszolgáltatás. Több fejlett jogrendszerrel rendelkean a tanúk (sõt olykor a vádlottak, bûnelkövetõk) hipnózis alatt tett vallomása jelentõs mi az igazság kiderítését. Például köztudott, hogy az átlagember, ha fontos eseményre tanúkszaemlékeznie, eléggé pontatlanul emlékezik a lényeges részletekre. Emiatt gyakran egy közdési baleset, tûzvész stb. okai kideríthetetlenek maradnak, sõt a bûntények esetében a tetmegmenekülnek a büntetéstõl. Ám a különösen fontos vagy éppenséggel az egyedüli szemtanú an hihetetlen élességgel képes felidézni a részleteket, így értékes szolgálatokat tehet azlgáltatásnak. Nem véletlen tehát, hogy sokfelé a hipnózis már nem csupán az orvostudománybságszolgáltatásban foglal el egyre nagyobb teret (annak ellenére, hogy nem is olyan régenmég vásári mutatványnak" titulálta a tudományos közvélemény), de az emberek tudatában, aelérte az õt megilletõ helyet.A hipnózisnak nagy befolyása lehet a mûvészi alkotás folyamataira és eredményeire is. Ez teglepõen hangzik, de szerencsére jó példákkal igazolhatjuk a távolabbi és közelebbi múltbózenkilencedik század végén Szergej Rahmanyinov I. szimfóniáját a pétervári õsbemutató alkakifütyülte. A kudarc annyira megviselte a zeneszerzõt, hogy valóságos apátiába esett és évmmit sem alkotott. 1901-ben barátai taná-

csára több héten át eljárt egy ismert hipnotizõrhöz, doktor Dahlhoz. Dahl többek között ilugallt neki: Ón hatalmas tehetség, ön könnyedén komponálhat remekmûveket" - stb. A hatásaradt el - Rahmanyi-nov még abban az évben megírta sokak által a legjobbnak tartott mûvét,



II. (c-moll) zongoraversenyt, és azt a hipnotizõrnek dedikálta.No igen, mondhatná erre valaki, könnyen megtehette ezt Rahmanyinov vagy akármelyik más,amúgy is tehetséges mûvész. De lehetséges-e a hipnózis révén tehetségtelen vagy csak átlagmberekbõl zseniket csinálni? Nos, Vlagyimir L. Rajkov moszkvai pszichiáter kísérletei jelenleg éppen ebben az irányban haladnak, és úgy tûnik, a kérdésre bizonyos korlátok között ielhetünk. Rajkov a hipnózisba merített" embereknél személyiségváltozást idéz elõ; (ez terk ebben az állapotban érvényes). Õ maga a módszert mûvi reinkarnációnak" nevezi. Magyarul

otikus álomban levõ kísérleti személynek bebeszéli, hogy õ híres és roppant tehetséges mûvni. Ez az állapot távol áll a hipnózisban oly gyakran alkalmazott nyugalmi állapottól; Rajv alanyainál a mûszeres vizsgálatok is erre mutatnak. A mûvi reinkarnáció" alatt példáulrõl eltûnnek az alfahullámok, helyettük a normális ember igen aktív állapotátjelzõ kép tûnala olykor Raffaellóvá, Matisse-á tett egyetemi diákok késõbb úgy mondják, hogy valamiféleon" ébredtek fel. De ez az egyetlen dolog, amire halványan emlékeznek. A kísérlet egésama és annak eseményei kitörlõdnek emlékezetükbõl.Rajkov a hipnotikus zseniknek festõmûtermet rendezett be. Az aktív hipnotikus álomban-állapotban az alanyok teljesen normálisan mozognak, tevékenykednek a kívülrõl érkezõ látogat látja, hogy fiatal nõk és férfiak festenek az állványok mellett. Egy fiatal lány Raffaelyok" - szavakkal mutatkozik be, és ha azt kérdik tõle, melyik évet írjuk most, így válaszoerötszázötben vagyunk". Rajkov a vendég fényképezõgépét mutatja és megkérdezi Raffaellót"

Nem. Sohasem láttam ilyesmit" - hangzik a válasz. A vendég a szputnyikokról, repülõgépek nekik, de Raffaello" és társai kinevetik: Ez csak mese".

Raffaello", Rjepin", Matisse", Gauguin" és a többiek lázasan festenek. Néhány szeánszláthatóan javul technikájuk, színérzékük, 25 lecke után - ha nem is válnak valódi Raffaeluinné, az átlagosnál jóval magasabb a rajz- és festõtudásuk. Ébredés után viszont egyiküklhinni, hogy azt a bizonyos képet éppen õ festette... Ám már 10 ilyen lecke után a hipnózi szerzett tudás átszivárog" a valós tehetségbe és Rajkov kísérleti alanyai az elmúlt évekváltak ismert rajzolókká vagy festõkké. Rajkov hasonló kísérleteket folytatott a zene terüa moszkvai konzervatórium egyik diákjába az egykor híres virtuóz hegedûmûvészt, Fritz Kreiltotta", és a diák hamarosan átvette" Kreisler virtuóz játékának fogásait, nem csupán hipe ébren lévõ, normális állapotában-életében is.Rajkov mégis óva int attól, hogy a módszer mögött valamilyen természetfeletti jelenséget lA kísérleti alanyokkal közölt Rjepin" vagy Raffaello" szavak csak jelképek, amelyek révé

otizõr mintegy belenyúlhat az emberi lélek eddig feltáratlan mélységeibe, és kihozhat abbóett tehetségeket, képességeket.

TELEPÁTIA

Errõl is írtak már sokat; magyarul Vasziljev professzor kétszer is kiadott könyvét ajánlha az érdeklõdõk figyelmébe. Mi most az utóbbi egy-két évtized érdekes kísérleteit vesszük sA philadelphiai Medical Collegeben elektroenkefalográffal vizsgáltak két egypetéjû ikret.A kísérleti alanyok természetesen nem tudtak a kísérlet mibenlétérõl. Külön-külön helyiséglyet, arról sem tudtak, hogy ikertestvérük éppen akkor részt vesz ugyanabban a kísérletben agy ritmusainak változása (amit az egyiknél kiprovokáltak) ugyanolyan változásokat okozota másik ikernél is, minden külsõ hatás nélkül.Egy szovjet kísérlet lényege az volt, hogy egy nyúlpárt sokáig együtt tartottak, majd hoss idõ elteltével a nõstény fejébe EEG-érzékelõket erõsítettek és megindították a berendezésllámait regisztrálta. Az egész egy sötét, elzárt, külsõ ingerektõl mentesített helyiségbenvitték öt emelettel lejjebb és... egyetlen csapással levágták a fejét. Abban a másodpercbey viselkedésében úgy szemre semmi látható változás sem történt, ám az EEG vonala hirteEgy másik szovjet kísérletben szintén nõstény nyúl szerepelt, de ezúttal kölykeivel együttt elõtte jó ideig nevelt. A kölyköket egy nap egy tengeralattjáróval levitték a mélybe, ésban megölték õket. Az anya agya a fenti kísérletben leírt módon sorban kijelezte" összeshalálát, másodpercre pontosan.Okvetlenül említést érdemel az a tény, hogy több, tudományos kutatásban élenjáró országbanberkísérleteket is. Ami nem is csodálható, hiszen a telepátia tulajdonképpen (és igencsakyszerûsítve) nem más,

mint egy hírközlõ (információs) rendszer, amely még számos titkot rejteget. Egyes szakembeugyan amellett kardoskodnak, hogy a telepátia a primitív õskori emberek régi és a gyakorlatban bevált-használt képessége, sõt tulajdonsága volt, amit késõbb a másféle információs c



beszéd) kialakulása szorított háttérbe olyannyira, hogy ma már a létezésében is kételkedzólva, szerintük úgy is fogalmazhatunk, hogy az a normális, biológiailag teljes értékû embinek telepatikus tulajdonságai, képességei vannak - és azok a korcsok, abnormálisak, akikezt a képességüket már teljes mértékben elvesztették.Visszatérve az emberkísérletekhez: a Szovjetunióban a leghíresebbek ezen a téren a Kamenszj-Nyikolajev páros kísérletei voltak.1966 áprilisában például Nyikolajev Novoszibirszkben volt, aznap, ugyanabban az órában

amenszkij pedig Moszkvában (a távolság kb. 3000 kilométer) és mindketten egy-egy tudósoport ellenõrzése alatt álltak. Kamenszkij aki szakmáját tekintve nem akárki, hisz mag tudós, közelebbrõl biofizikus a tudósoktól sorsolás útján kiválasztott lepecsételt csomKamenszkij kinyitja, kiveszi a tárgyat, és telepatikusán sugározza, átadja" képét Novoszibe. Az elsõ tárgy egy fémrugó, két spirálból áll. Nyikolajev kerek, fémes, csillogó, karkögyként írja le elõször, majd tíz perccel késõbb jön a következõ kép ... A valóságban ez egyelû csavarhúzó. Nyikolajev képe": hosszúkás, keskeny, fém, mûanyag, fekete mûanyag. És íegymás után. Nem lehet mindezt a véletlennel magyarázni, és nem is magyarázta így senki. Avjet telepátiakutatók a Popovról elnevezett mûszaki-tudományos társulatnál nagy összegeketk a további kutatásokra.Érdemes megemlíteni a két kutató további kísérleteit, illetve a velük folytatott érdekes p7 márciusában Kamenszkij Moszkvában, Nyikolajev pedig Leningrádban volt, ismét tudósok ell

zése alatt. Mindkettõjük fejére EEG-készülék elektródáit helyezték. Kamenszkij Moszkvábanmusokat produkált, amelyeket készüléke természetesen kimutatott a tudósok számára. Nyikolaningrádban persze nem tudta, mikor kezdõdik a kísérlet, és azt sem, hogy az mibõl áll majdamenszkij sugallatai" hatására három másodperces késésekkel az õ agya is produkálta ugyan ritmusokat.Szinte külön fejezetet kellene szentelni a következõ férfinak. Ha száz évvel korábban szülnthetetlenül a spiritiszták karmaiba kerül, médiumnak" kiáltják ki. ötszáz évvel korábbanolna. Szerencsére Teofik Dadasev a huszadik század gyermeke. 1973-ban a Prágában rendezett Pszichotronikai Világkongresszuson mutatta be a szovjet küldöttség a 26 éves azerbajdzsi férfit, a bakui egyetem joghallgatóját. Wolf Messing halála óta állítólag a világ legjobtikus személyisége. Nem kell neki gyakorlott partner - bárki adását" képes venni". Mondholvas az emberek gondolataiban, érti, amit azok sugallnak neki természetesen akkor is, ha egymás nyelvén beszélni nem is tudnának! A telepátiának ugyanis az is elõnye, hogy n

smer nyelvi korlátokat. Az ember nevû élõlény agya a nyelvek nélküli területeken mûködik.Ám Dadasev - ez érdekes a közölt gondolatokat csak 50 méternél közelebbrõl érti" Képesott tárgyakat is. Az egyik vele folytatott kísérletnél egy régi palotába vitték, ahol azelhasem járt. A kísérlet vezetõje telepatikusán közölte vele: találja meg a könyvtárszobát,00 kötetbõl válasszon ki egy meghatározott könyvet, nyissa ki a 371. oldalon, és olvassonl hangosan az alulról a hetedik sorban lévõ szövegbõl két szót. Dadasev a feladatot hibátllvégezte.

KOZMOSZ ÉS TELEPÁTIA?

Már Dadasevnél említettük, hogy a telepatikus vételnek" nála vannak földrajzi határai. Ug más kísérleteknél egymástól több ezer kilométerre tartózkodó egyének között is akadálytalmlás. Hol lehet tehát a határ és van-e egyáltalán? Lehet, hogy ez egyéni teljesítõképesselméletileg elképzelhetõ a teljes(?) kozmikus világmindenséget is átívelõ telepatikus info (Lásd a késõbbiekben könyvünknek a növényi telepátiáról szóló fejezetét is.) Erre nézve vs tapasztalataink is.Az elsõ ûrbéli telepatikus kísérletsorozatot az Apollo-14-es ûrhajó 1971-es repülése soránAz adó", vagyis a kisugárzó személy Edgár Mitchell, a holdkomp pilótája volt - a vevõk"az USA területén élõ személy, többek között például Olaf Johnson Chicagóban. Négy idõszakbhajós pihent Mitchell a parapszichológiái kutatásokban használatos Zener-kártyákkal (ezeegymással össze nem keverhetõ ábrát alkalmaznak: csillag, hullám, kerék, kereszt és négyzeenszerû sorrendben koncentrált a lapokra, a rajtuk lévõ rajzra. Ugyanakkor a Földön a vevták ezt az agyi adást" felfogni, összesen körülbelül 200 közvetítési próba zajlott le, sjóval a statisztikai átlag fölött teljesített. Az említett Johnson például 51 esetben értea közlést.

Persze ez túl kisszámú kísérlet volt ahhoz, hogy vitán felül állíthassuk: mûködik a telepá Statisztikailag ennyi kísérlet a kevésnél is kevesebb. Prága. 1973:Pszichotronikai (Parap



szichológiái) Kutatások Világkongresszusa.A Dadasevvel kapcsolatban már említett konferencián az egyik fõ kérdés a telekinézis volt.annyit vitatott jelenségnek (képességnek?) sok válfaja van. Ez is felkerült egyszer a ,,kikozottak" listájára, és sokan máig sem ismerik el a jelenség létét. Mindez persze nem akadmeg egyeseket abban, hogy telekinézist elõidézzenek, amikor csak akarják másokat pedig aan, hogy ezzel tudományos alapokon foglalkozzanak. Említsük meg tehát, hogy azon a prágai(majd két évvel késõbb a monte-carlói) kongresszuson az egybegyûlt kutatók és érdeklõdõk s

gram között láthatták például a cseh és szlovák résztvevõk bemutatóját.Róbert Pavlita cseh mérnök az asztalra tesz egy kis rotort - függõleges tengelyen mûanyagrongot és azt gondolati" úton, akarata erejével" forgásra készteti. A mérnök bizonyosszerkezettõl és nem is néz feléje; tekintetét inkább az asztal végére helyezett kis feketzra szegezi. A korong elõbb lassan, aztán egyre gyorsabban forog ahogy Pavlita akarja.Róbert Pavlita idestova negyven éve foglalkozik ilyen kísérletekkel. Ezek közül néhányat aesszus résztvevõinek is bemutatott. Például a kezében tartott fémtollhoz akár a mágnesheegy vaslemezke, ahhoz üveg, ahhoz papír, majd rézdrót...! Az egész lánc mágneshatásra álllvánvaló, hogy nem a mindnyájunk által ismert mágnesességrõl van szó. Talán elektrosztatik..? Õ maga biológiai energiának" nevezi ezt a különös erõt, amit fizikális berendezésekkeehet. Például: vetõmagvakat két csoportra osztottak. Az egyiket a Pavlita által szerkeszte

ttbioenergetikai akkumulátor" hatásának tették ki, a másik csoport csak ellenõrzésre szoztán mindkét csoport magot elvetették ugyanolyan cserepekbe, ideális és persze teljes mé

n azonos növekedési feltételeket teremtve. Mégis, a besugárzott" magvak ugyanannyi idõcsaknem kétszeres termést hoztak.Július Krmessky docens, szlovák fizikus telekinézis-elõadása és bemutatója a prágai kongren a következõképpen zajlott le: Krmessky az asztalra tett egy hosszúkás, vízzel telt meden A fizikustól távolabbi végén egy kis, fémfóliából készült tutaj úszott apró árboccal és pkus a csatorna másik végén, befelé fordított tenyérrel mintegy szuggerálva késztette" a h elinduljon feléje és átússza a csatornát. (Fújás" tehát kizárva.)A fizikus számos hasonló dolgot végez bratislavai laboratóriumában. Állítja, hogy a fent itetett és azokhoz hasonló kísérleteknél egy fizikai jelenségrõl van szó, amely azonban a mika szintjén még nem magyarázható. A kvázi-mágnesség magyarázata az anyag valamilyen különjdonsága lehet.

Hasonlóan vélekedik Alekszandr Dubrov, a Szovjet Tudományos Akadémia Földfizikai Intézeténunkatársa, aki mellesleg magyar tudósokkal is tart kapcsolatot, mûveit a Szovjetunióban és az USA-ban is kiadták.Sokat beszéltek-beszélnek Uri Gellerrõl és képességeirõl, ám azt már jóval kevesebben tudjdnak fiatal követõi, akiknek szervezete még a Gellerénél is érdekesebb tulajdonságokat proat. Többek között ilyen a lengyel Joanna Gajewska. 13 éves, õ is érintés nélkül hajlítgatjkat. (Bûvészettel nem foglalkozott, még titokban sem. Egy gyermek rövidke elõéletét sokanrik, így nem tételezhetõ fel, hogy elõzõleg cirkuszi trükköket tanult volna titokban. Mellg ezt az ellenõrzések is kizárták.) A kislány közelében elpattannak az üvegedények, az üvepedig mind a kislány felé repülnek. Lakásukban érintése nélkül több háztartási gép leesettpadlóra.A Lengyel Biocenotikai Társaság kutatói már négy kísérletet végeztek vele; az eredményekrõkülföldi sajtó is beszámolt. Azt kutatták, vajon a kislány milyen hatást gyakorol az elekttatikus, mágneses, elektromágneses és gravitációs terekre? Kiderült, hogy az összes közülravitációra hat. A vizsgálatokhoz normális voltmérõt, ampermérõt, elektrokémiai berendezéshasználtak. A kislány furcsa energiája" ötszöröse az átlagemberének.Nem szabad elfelejteni: fennáll a veszély, hogy a kamaszkorban a test biológiai érésekor mindez eltûnik. Nemegyszer volt már így ez adta késõbb a tápot azokhoz a hamis hiedelmekhsõt érveléshez, hogy egy-egy ilyen illetõt lelepleztek" és ,,kiderült, hogy nincs is semmn rendkívüli tulajdonsága". Sajnos e fura jelenségek igen nagy részben függenek az emberist bizonyos állapotaitól, errõl a késõbbiekben is lesz még szó. Joanna minden újságírónakaki a családnál jelentkezett, eltört egy-egy kanalat (érintéssel-dörzsöléssel vagy érinté

Nehéz tárgyak levitáinak" (lebegnek) a jelenlétében, például a vízvezetékszerelõ apa súly. A lány különös tehetségének" felfedezése után Gajewskiék lakást cseréltek, most egy sok

n élnek, ám a furcsa jelenségek ott is ismétlõdnek, akárcsak régi lakásukban. A tárgyak rgyakran történik olyankor, amikor Joanna alszik. A tudósok véleménye: a gravitációs tér hlegû zavara bioenergetikai tevékenységhatására".



összefoglalva elmondható, hogy a kis Joanna környezetében a következõ rejtélyes" eseménye1. Tízegynéhány szemtanú jelenlétében tárgyak levitáltak:2. Egyszer éjszaka lesben ült a lakásban néhány férfi (szomszédok és a rendõrség körzetiis látták a levitációkat, tanúi voltak más tárgyak zuhanásának.3. Ha az iskolában valamelyik társa kölcsönkér tõle egy tárgyat - például tollat -, a tártõt a szó szoros értelmében megrázza, akárha elektromos töltéssel rendelkezne.Ha vannak a mûvészetben vagy a tudományban kiemelkedõ emberek, akkor lehetnek ilyenek az

energiakisugárzás terén is. A középkorban ezért a másságért" máglyán égették el ezeket a itt kinevetjük vagy nem vesszük tudomásul képességüket. A mûvészetek terén minden haladáskezdetben mindegyik alkotót kinevették. Persze könnyebb kinevetni, mint megvizsgálni valamit...Borisz Jermolajev nem titkolja, amit tud, bár különösebben nem is reklámozza fura tehetségRitkán ad interjút a külföldi sajtónak; mi mégis egy interjúból és szakkönyvekbõl szereztüA fiatalember Leningrádban orvosegyetemet, Moszkvában filmrendezõ szakot végzett. Tárgyakat: edényt, kis tükröt, hamutartót, virágot, órát, cigarettát tart a levegõben, mintegy od tér egy pontjára, az érdeklõdõk odamehetnek, közelrõl is megnézhetik, meggyõzõdhetnek rólgesztés nélkül lógnak" a levegõben, tapogatózhatnak körülötte. A látvány meghazudtol mindptörvényt. A moszkvai Pszichológiai Intézetben V. Puskin professzor vezetésével megvizsgálrmolajev képességeit. A Kirlian-felvételek és mûszeres mérések tanúsága szerint körülbelül

obb energiát sugároz ki, mint az átlagemberek. Nem elektromágneses és nem is elektromos erez, feltehetõen a gravitációs tér egy fajtájáról van szó. Einsteint is segítségül hívják aitációról, biogravitációról beszélnek. Ha a koncentráció, a feszültség egy ilyen kísérletnrõnek a hatását, akkor kapcsolat lehet a gravitációs folyamatok és az emberi pszichikum köEnnek az állításnak nem kis jelentõsége lenne a pszichológia, a fizika és számos más tudom metódusaiban is. Most egy kicsit másfelé vesszük utunkat. A következõ leírásban nem kézzegyak elmozdulásáról vagy felfüggesztésérõl" lesz szó; annál - ha lehet sokkal meglepõbbhatunk beszámolót. A hitelességéhez kétség nem férhet, hiszen a folyamatokat egy nemzetköztudományos intézmény: a seattle-i (USA) Tudományos Kutatási Központ ellenõrizte. Elõzmény:hogy a stroncium90 radioaktív anyagból állandóan távoznak elektronok. Elméletileg az elenok minden irányba és állandóan repülnek, vagyis: egyetlen irány vagy idõpillanat sem kitüt. A kísérlet során GeigerMüller számlálóval regisztrálták az elektronokat: a számlálóbaorsan forgó tárcsa négy nyílása tette szabaddá. Nyilvánvalóan teljesen egyforma volt a tal

hetõsége mind a négy nyílásnak.Ám ekkor a készülék mellé ültettek egy személyt, aki figyelmét összpontosítva arra törekedban, hogy egy kiválasztott nyíláson való áthaladásra késztesse az elektronokat. A kísérletvégét az illetõ egy gombnyomással jelezte, ez egyben elindította és kikapcsolta a regiszterendezést.A számos kísérlet eredményét késõbb egy számítógép elemezte; a gép összehasonlította az egt elektronok számát akkor, amikor a kísérletben ember nem vett részt, azzal, amit a fent leírt folyamat eredményezett, õszinténszólva a tudósok arra számítottak, hogy semmi különbsnak. Ám nem így történt! Kivétel nélkül az összes emberrel kombinált kísérletben statisztiatható volt, hogy az ember által sugallt nyíláson az átlagosnál jóval több, a többi nyílásjóval kevesebb elektron haladt át.A seattle-i eredmények alapján a Stanford University (USA) kutatói hasonló kísérleteket véek a telekinézissel. Itt a kísérleti személyek lassú elektronáramlás sugarát hajlították energetikai ráhatás révén. És egyre mélyebben merülünk az emberi pszichikumba. Következõ tés, amelyet magyarra távolról megismerésnek", felismerésnek", tudomásszerzésnek" is nevez javarészt (bár nem kizárólag) a telepátiával van kapcsolatban. A jelenség vagy képesség,jóslás" fogalomkörébe sorolható. De lássuk, mit derített fel errõl a tudomány.yú kutatások folytak 19641972 között New Yorkban a Maimonides Egészségügyi Központban, eznley Krippner és Montague

Ullman vezették. Telepatikus tulajdonságú alvó személyekbe szuggeráltak" adók" erõs kotén telepatikus tulajdonságú emberek különbözõ konkrét dolgokat, majd az alvók másnap, étak álmaikról. Pszichológusok elemezték ezt követõen az álmokat, próbálták kiszûrni belõleúton kapott üzeneteket. Akadt olyan kísérleti személy, aki az összes álomban vette az üzet és azok - mintegy beépítve álmaiba - ott valamilyen formában megjelentek. Az adók" legt

ismert vagy kevésbé ismert festményeket néztek és azok tartalmát igyekeztek az alvóknak suni. Érdemes megjegyezni, hogy az alvó alanyok és a sugalmazok" között a különbözõ idõpozett kísérletek alkalmával 30 méter, 20 kilométer és 70 kilométer volt a távolság. Az ál



ichológusok személyesen soha nem találkoztak sem az adókkal", sem a kísérleti vevõkkel".t, ugyanezek a kutatók végeztek másféle kísérleteket is, például részt vett bennük egy Ingfi, aki nem álomban, hanem ébren volt képes furcsa dolgokra. Nappal, kényelmes székben ültagyi tevékenységét mûszerek regisztrálták. Adó" ezúttal nem szerepelt. Az volt a kérdés,onyos épület bizonyos szobájában levõ festmény mit ábrázol? Nyolc próbából nyolcszor Swanne, illetve meglehetõs pontossággal írta le a képeket, õ maga képletesen(?) úgy magyaráztaot, hogy ilyenkor elküldi a tudatát bárhová, hogy az a helyszínen szerezze be az informác

Ez természetesen csupán az õ belsõ érzése: a valóságban és mérhetõen - tény, hogy tudataatt az EEG hirtelen változásokat jelzett, többek között gyakori volt az alfahullámok feltûmintha a telegnózis, a távolbalátás éppen olyan törvényeknek engedelmeskedne, mint a normá Ám egyes kutatók várakozása ellenére a mûszerek egyetlen alkalommal sem jeleztek a már isektõl eltérõ, új EEG-hullámokat.A prekogníció szót általában elõérzetnek", jóslatnak is fordítjuk. Az emberiséget kezdettgy mi lesz a jövõben de az is, mi történik jelenleg nagy földrajzi távolságban? Hová rejincseket, mi lett a háborúkban vagy katasztrófákban eltûnt vagy elhurcolt személyek sorsa?indig volt rá szükséglet, sokan is jósoltak, több-kevesebb sikerrel. Mindnyájan érezzük néazt, hogy aznap vagy egy bizonyos helyen kellemetlenségünk lesz, gyakran kiderül, hogy egy hozzánk közelálló személy iránt érzett aggodalmunk nem is volt alaptalan, éppen törtélami stb.

A pszichológia és a parapszichológia tulajdonképpen egyazon módon magyarázza: tudat alattlamit érzékelünk, ami a közelgõ kellemetlenségre utal. A különbség viszont az emberi tudat" (érzékelt) üzenet fajtájában keresendõ.Egykor több ezer éven át feltételezték, hogy a jövõbe látás apró darabkái az álmokbanagyarázza az álomfejtõk, az álmoskönyvek népszerûségét. Az ember bár tudja: veszélyes! smerni a jövõt vagy annak egyes részleteit.Szovjet kutatók több ezer eset elemzése révén rájöttek, hogy bizonyos betegségeket a szervlõre jelez az álomban: nemegyszer két évvel elõbb, mintsem az orvosok elsõ ízben felfedezinak tüneteit. Hasonló eredményre jutottak amerikai kutatók is.Van egy lehetséges(!) magyarázat arra is, ami sokkal gyakrabban történik, mint ahány ilyen esetrõl tudomást szerzünk: családtagok álmukban megérzik, hogy szeretteik közül valakit venyeget, vagy a baj már meg is történt. Tudósok szerint álomban könnyebben létrejön a teles kapcsolat, másrészt talán genetikai okok miatt is - a családtagok ilyen úton könnyebbe

lálnak egymással valamiféle közös hullámhosszot". Ettõl függetlenül a kutatók általában avagy véletlen egybeesésekkel magyarázzák az efféle elõrejelzõ" álmokat. Mindennek perszealigha lehet gyakorlati haszna. Ám pragmatikus korunk igényeit is kielégítheti a következõbizony szintén nem egyedülálló) esemény:A földközi-tengeri kikötõváros, az új Alexandria a régi romjaira épült, az egykor híres váelhetõ fel. Itt-ott kiállnak a talajból az amfiteátrumok, stadionok, szentélyek romjai - semmi több. A régészeti kutatásokat egyrészt a jelenlegi beépítettség, másrészt a terület ezítik. A XV. században ugyanis erõs földrengés rázta meg a környéket, és az egykori városyelte a tenger és egy közeli tó vize. A régészek leginkább Kleopátra királynõ palotáját keb évtizedes kutatás sem hozott eredményt. Ekkor lépett a színre az akkor 55 éves George Mcullen, kanadai jós", aki elõzõleg nem kis hírnévre tett szert földrajzi régészeti jellegû. Hazájában nagy szerepe volt egy irokéz település fellelésében, ezt követõen számos elsülanyol kincseshajó pontos helyét is megmutatta - anélkül, hogy otthonából kimozdult volna.dig a legnagyobb sikerének azonban a szerencsétlenül járt amerikai Tresher atom-tengeralattjáró esetét tartják; az amerikai katonai hatóságok az õ útmutatása alapján lelték fel alyét.Mc Mullen négyhónapos megfeszített munkával tanulmányozta az összes elérhetõ szakkönyvet éinte beleélte" magát Kleopátra korába.

A dolog így sem volt egyszerû, még az õ számára sem. Négy hónap múlva állítólag minden mee, látta" a királynõt, a rabszolgákat, a tömegeket - és ami valóban fontos: látta a palot. Keleti kikötõ" medencéjében, a víz alatt van, közel a mai parthoz és nem is túl mélyen.hír eljutott Egyiptomba, a helyszínen dolgozó ottani régészek természetesen csak gúnyosanlyogtak. A alexandriai Görög-Római Múzeum igazgatója, A. Shehata dühösen közölte az újságí Ostobaság! A búváraink már rengeteg alkalommal bejárták azt a helyet, és semmit sem talá

t csak homok és sziklák vannak.De a város kormányzója hitt Mc Mullennek és felkérte az egyiptomi haditengerészetet, küldjelzett helyre békaembereket. Azok meg is érkeztek, és furcsa dolog történt: ahol a régésze



zedes munkával semmit sem találtak a parttól negyven méterre, és nyolc méter mélyen autasításait követõ békaemberek fellelték Kleopátra palotáját, sõt, másfél kilométerrel odá palotát is ez Antoniusé volt. Miután pedig a békaemberek elkészítették a leletek tervrafoszlottak a kétségek: a rajz pontosan egyezett Sztrabón leírásával, aki Kleopátra korábanaga is gyakran megfordult abban az épületben. A palotát nem lehet kiemelni a víz alól, ígyzt továbbra is csak békaemberek és más, ugyanígy felszerelt amatõrök és régészek látogathanícióval kapcsolatos kísérletek persze ritkák. Már csak azért is, mert a jelenség mérhetõ

kevés alanynál lép fel, azok sem mindig egyeznek bele abba, hogy hosszan tartó és fáraszteteknek vessék alá magukat. Ismeretes a tudományos világ egy részének merev ellenállása isandria messze van, de a prekogníció mint jelenség közelebb is tapasztalható. Ezért foglalkott vele L. E. Stefaiíski professzor, ismert lengyel tudós is.Stefaiíski számtalan kísérletet végzett, és ezekben gyakran elõfordult, hogy a kísérleti sazt az utasítást adták, mondjuk vasárnap: Ma hétfõ van. írja le napját, mit csinál, mit lstig." Az alany beleéli" magát a hétfõbe vagyis a következõ napba és részletesen elmo látja lelki szemével" (ahogy mondani szokás) azt a napot. Reggel kijön lakásából, így ésa lépcsõházban, a bejárat elõtt egy megrakott teherautót kell elkerülnie, a boltban veszekk a vevõk, az ajtóban kocsiban sír egy csecsemõ, a munkahelyén nem a szokásos asszony ül atásfülkében stb. Talán mondanom sem kell, hogy egy-egy ilyen kísérlet tanúk elõtt zajlik,i személyek szavait hangszalagra veszik (újabban videomódszerrel, vizuálisan is rögzítik)

z általa elmondottakat írásban is jegyzetelik. A csalás, az utólagos belemagyarázás lehetõ teljesen kizárt. Amint eljött a hétfõ, az asszonyt kora reggel lakásán felkereste és mindlé elkísérte a tudósok csoportja. És csakugyan: ott állt a bejárat elõtt a megrakott tehererek sírt a bolt ajtaja elõtt, veszekedtek a sorban álló asszonyok, a portásfülkében (miverendes portásnõ gyereke megbetegedett) egy helyettese ült stb. így végig az egész napon.lemzõ különben, hogy nemegyszer elõfordult: a kísérleti alanyok megijedtek, amikor rájöttey így elõre látják a jövõjüket és felhagytak a kísérletekkel. Mindezt Ste-fanski professzo, már második kiadásban megjelent könyvében közölte.Mi az az ESP? kérdezte nemrégen valaki; egy angol nyelvû folyóiratban találkozott a rövi. Az ESP ismét olyasmi, amirõl az akadémikus lélektan tudósai sokáig hallani sem akartak;azonban legtöbbjük lassan kénytelen meghajolni a tények elõtt. Ezek közé tartoznak Russelg és Harold Puthoff, a Stanford Research Institute tudósai is. Kutatásaik eredményeit közöe a Nature is. A két fizikus az ottani Elektronikai és Bionikai Laboratóriumban dolgoz

ik. Kutatásaik tárgya: az ESP (extra sensory percep-tion): érzékeken kívüli érzékelés.Ezen belül itt kutatják a remote viewing"-et, amit távolbalátásnak fordíthatunk. Persze n szem vagy mûszaki eszközök segítségével végzett távolbalátásról van szó. Az ilyesmire alkmintegy elküldik" valahová tudatuk egy részét, és ott olyan dolgokról szereznek tudomást,ulajdonképpen fizikailag lehetetlen. Targ és Puthoff a Scientist Loök at Psychic Ability" címû könyvükben számoltak be róla.Egy kísérlet: a médiumokat" egy városban több napra bezárták egy-egy helyiségbe. A másikz utazók" valahol másutt összejöttek, úticéljaik felõl sorsot húztak és külön-külön elutapontjára. Hogy hová, arról természetesen a laborban ülõ távolbalátók" nem tudhattak (errõellenõrzõ rendszer gondoskodott). A harmadik csoportot maguk a kísérletet végzõ tudósok al; felszólították sorjában az alanyokat, próbálják meg elképzelni, hogyan néz ki az a földr ahol valamelyik utazó lehet most, és ha sikerül elképzelni, akkor azt rajzolják le. Közbeaz utazók valahol Hondurasban, Belgrádban, Thesszalonikiben vagy Dzsakartában fényképeketkészítettek környezetükrõl. Amikor visszajöttek, az ellenõrzõ bizottság már rendelkezett aben elkészült rajzaival. Most melléjük tették a fényképeket (az olvasó a könyvben

is összehasonlíthatja õket) és a dolog megdöbbentõ: itt egy kikötõ a hajókkal, épületekkel eloszlásban, a terep jellegzetes pontjai is ugyanott láthatók mint a hazatérõk helyszínzült fotóin.A kutatók nem próbálják magyarázni ezeket az eredményeket; teljes felelõsséggel csupán a klítják:1. A remote viewing" jelenség objektíve létezik.2. Az efféle távolbalátás nem korlátozódik rövid távolságra, sõt egyáltalán nem függ a tá3. A távolbalátó" személynek ez a tulajdonsága a jobb agyféltekével áll kapcsolatban (erzok és leírások elemzése révén következtettek).

4. A távolbalátás" képességével különbözõ fokon rendelkezett a kísérlet összes résztvevõlag jelentõs számról van szó). Ám a csoporton belül sokkal jobb eredménnyel jártak azok, avélték, hogy erre képesek mint azok, akik kételkedtek önmagukban".



Nem árt hozzátenni, hogy a jelentéshez a nemrégen elhunyt világhírû antropológus, Margarett elõszót, aki arról is nevezetes, hogy kétséges tudományos ügyeket sohasem támogatott. Aknem adta a nevét.

A GELLER-JELENSÉG

Mielõtt rátérnénk Uri Geller képességeire, hadd szúrjuk közbe, hogy sok érdekes és furcsa,

tõ dolgot produkáltak mások is a világ más országaiban. Okvetlenül megemlítendõ a szovjetlagina, aki telekinézis - és egyéb kísérleteit teljes tudományos felügyelettel is elvégeztzokat filmre is vették. Kulagina tízegynéhány centiméter távolságból, keze ráhatásával" eránytû mágnesét, elmozdított kisebb tárgyakat (gyufásdoboz, golyó stb.) akkor is, ha azokag tartályban voltak. Csaknem egyméteres távolságból megállította egy béka szívét... Mindemények afféle illusztratív bevezetõként szolgáltak az utóbbi évek leghíresebb és leghírhed Uri Geller jelenségeinek leírása elõtt. Ez az izraeli fiatalember pénzért végzett parapszlógus mutatványokat a hetvenes években. Bár olykor kenyérkereseti céllal mágusként" is fen tudása távol esik a cirkuszporond embereinek tudásától, sõt egészen más alapokon nyugsziutóbbi években elterjedt, hogy Uri Gellert leleplezték", hogy kiderültek csalásai" valk annyi történt, hogy a visszaélések miatt elbocsátott impresszáriója minden eszközzel próketíteni Gellert és tudását. Lássuk hát a meztelen valóságot. Gellert több világhírû egyet

tok vizsgálták; a vizsgálatokba természetesen maga egyezett bele. Az amerikai Stanford University által kereken hathétig(!) rendezett vizsgálat érdekesebb fázisairól színes filme készítettek. A legnagyobb népszerûségnek akárcsak Geller mutatványos jellegû fellépéseianalak, villák, gyûrûk és vasrudak(!) hajlítgatása örvendett. A normális" emberek többségri Geller mutatványait látva sem jut eszébe azokat otthon megpróbálni, ismételni hátha s nem így a gyerekek. Nekik nincsenek ilyen gátlásaik. Annál is inkább, mert Geller maga ké erre nézõit! 1973 decemberében az angol, 1974 januárjában az NSZK, februárban és márciusbapán tévé kamerái elõtt lépett fel, és utána Londonban számos szülõ jelentkezett azzal, hoi gyerekeik sikerrel ismétlik Geller pszichokinetikus kísérleteit. A tévé újabb mûsorábannkét angol gyerek lépett fel Geller-mutatványokkal". Az NSZK-ban, Ausztriában és Svájcbanilyen gyermeket találtak. A legtöbb, csaknem 1000 jelentkezést a százhúszmilliós Japánbanasztalták. Sokuknál találtak valós pszichokinetikus tehetséget; a tizenegy éves Jun Szekigsi pszichokinetikus energiáját, az ezen a téren mutatott képességeit így írta le Toshiya N

ka professzor: Az asztalra tettem egy elõzõleg meghajlított kanalat és utasítottam a fiúton az asztaltól 10 centiméterre. Ezután Jun felemelte jobb kezét, néhányszor jobbra-balramozdította. A kanál kiegyenesedett és visszanyerte elõbbi alakját." Ugye ez nem is emlékezt arra, amivel Uri Gellert mint vásári trükköket bemutató csepû-rágót vádolták? A hitelandóan azt olvashattuk, hogy Geller és követõi kézzel hajtogatják a fémtárgyakat, ehhez het használnak, ami régtõl ismert bûvésztrükk". A japán kisfiúval Londonban is folytattak. Itt például egy átlátszó mûanyag burában minden oldalról teljesen elzárt (leforrasztott)n felfüggesztett kanalat görbített el kívülrõl, csupán rejtélyes erejével. A kísérletet vésaját szemükkel láthatták - akár egy lassított filmen - a fém elgörbülését... Más alkalmakrre három-négy fémtárgyat dobott fel a levegõbe és mikor azok leestek, már el voltak hajlízt is filmen rögzítették.A Japánban lévõ Chiba város ipari laboratóriumában metallurgiai vizsgálatnak vetették alál meghajlított, rozsdamentes acélból készült kanalakat. A vegyi elemzés a széntartalom jelelen mértékû csökkenését állapította meg. Természetesen összehasonlító elemzéseket is vége

jesen egyforma érintetlen és a Jun által meghajlított kanalakat kettévágták és ezt a vágáslefényképezték. Jelentõs különbségeket tapasztaltak akkor is, ha valamilyen gép segítségévusan hajlították el a kanalakat és azokat Jun pszichokinetikus energiájával meghajlítottakellé helyezték. Mint kiderült, a pszichokinetikusan hajlított fém megõrzi természetes strumíg a mechanikusan hajlított fém mikrofotóin mindig gyûrõdéseket és réseket látunk. A labozsgálatokról kiadott hivatalos jelentésben ezt olvashatjuk: Úgy véljük, hogy a kanalakatmilyen ismeretlen erõvel hajlították el." Jun Szekigucsi, kisfiú lévén, a fémrudak és -tárhajlításához szükséges fizikai erõvel nem rendelkezik. Mivel bebizonyította, hogy képességnélkül, távolabbról is képes ilyen elváltoztatásra - hát kénytelenek vagyunk a bizonyítékoelismerni, hogy ugyanerre Uri Geller is képes. Annál is inkább, mert mint említettem, mi

ndezt tudósok is igazolták. A Szekigucsiról készült filmeket látva a tudósok úgy vélik, horek akaratától függõen bármilyen hihetetlenül is hangzik! a fémdarabok egy-egy pillanak a rájuk vonatkozó fizikai törvények hatása alól". De térjünk vissza Gellerhez. A Stanfor



temen tartott hosszú vizsgálatsorozat alatt nyolc ízben eltalálta, hányat mutat a kocka, amelyet fémpohárban ráztak és abban tettek az asztalra is. Senki sem nézhette meg, mielõtte a számot; csak utána vették le a fémpoharat a kockáról. Ez persze tulajdonképpen még semm vagy nagyon keveset bizonyít, akkor is, ha az efféle próbák során Geller 100%-os vagjdnem 100%-os eredményeket mutatott fel. Ám produkált mást is. Például alumínium kazettákelhúzva a kezét megmondta, melyik üres, melyikben van valami. A vele végzett telepatikus kísérletekben Geller fémlapokkal és fémhálókkal szigetelt helyiségben ült, az adó" visz

zer kilométerre, az USA keleti partvidékén. (A Stanford Egyetem Kaliforniában, az USA nyugati partján található.) Az adó" személy elõbb rajzokat közvetített neki, majd egy szótárûen kiválasztott szavakat. Geller az egyik kísérlet alatt 15 rajzból 7-et teljesen, 4-etigen nagy közelítéssel talált el, 4-szer tévedett.Gellerrel folytattak telekinézissel kapcsolatos vizsgálatokat is. így például a kutatók Geerrel végzett kísérleteit is ide sorolhatjuk. A Stanford Egyetem szakemberei üvegbura alá1 kg-os súllyal mérleget helyeztek, amelyre tehát kívülrõl semmiféle módon hatást gyakorolehetett. Geller pszichikai ráhatással több ízben is kimozdította a távolból a mérleg nyelvetben a kitérés meghaladta az 1 grammot, egyszer pedig a 175 grammot. A magnetométer is kitért Geller közelében; a férfi másfélszeres földmágnesességgel hatott a mûszerre. Ha ara fémport öntöttek, az is el-elmozdult a Gellerbõl áradó mágnesség" hatására. A Stanfordivatásos bûvész is részt vett, aki figyelte Gellert. De sem az egyetemi laboratóriumokban,

sem nyilvános fellépései alatt nem kapták rajta soha semmiféle csaláson.Gellert a londoni egyetemen John Taylor fizikus vizsgálta. Többek között megismételték a fjlításon alapuló mutatványokat". Ezek után az elváltozott fémpróbákat a King's College me laboratóriumban vizsgálták. Egyszer Gellernek nem sikerült a vizsgálat során elhajlítaniaersze érintés nélkül! egy rézrudat: ám ugyanakkor az asztal másik végén heverõ alumínium szeme láttára elhajlott. Lehet: ez esetben Geller ereje célt tévesztett", vagy más fémrevolt annyi ráhatás, amennyi elégtelennek bizonyult a rézhez? Távolból eltört egy-két centikáliumkristályt és egy vékony fadarabot is. A mérõeszközökkel összekapcsolt kanalat csak me, és az az érintés után körülbelül egy másodperc alatt ellágyult, alakot változtatott, matozás nélkül megkeményedett. Egy lepecsételt üvegcsõbe tett alumíniumdarabot is eltört távsgálatok alatt Geller különösen erõs koncentrációja közben a Geiger-Müller-számláló a normgárzást jelzett.

IRODALOM1. Bendei, H.: Telepathie, HeUsehen und Psychokinese. München 1972.2. Cron, L. M., Le: Selbsthypnose. Genf 1972.3. Dingwall, E. J. (editor): Abnormal Hypnotic Phenomena. London, 1972.4. Dubrov, A.: Biogravitáció. Az I. Nemzetközi Psychotronikai Kongresszus Anyagai. Praha, 1973.5. Fantastyka, (Varsó), 1983. 3. sz.6. Le Figaro: Leleplezett kanálhajlítgató" = Magyarország, 1978. 32. sz.7. Kleinsorge, H.; Klumbries, G.: Technik der Hypnose für Arzte. Jena, 1969.8. Krippner, S., Rubin, D.: The Energies of Consciousness. New York, 1975.9. Magyarország, 1977. 37. sz. Babonától babonáig".10. Nature, 1974 október.11. New Scientist, (London), 1974. okt 17.12. Puthoff, H., Targ, R. cikke a Stanford Research Institute 1973-as Pszichikaijelenségek és a modern fizika" c. kiadványában.13. Przekrój, (Krakkó), 1979. febr. 25.14. Török Sándor: Egy kis kertet szerettem volna. Bp, 1979. Magvetõ'. (Az olvasó figyelmébajánlom a 233. oldalon kezdõdõ részt Ez Kelé Jánosról, a két háború közti államrendõrségi.)15. Ullman, M., Krippner, S., Vangham, A.: Dream Telepathy. Baltimore, 1974. Penguin Books.16. Völgyesi, F.: Hypnose bei Mensch und Tier. Leipzig, 1969.17. Stefaiíski, L. E., Komar, M.: Od magii do psychotroniki. Warszawa 1982.18. Havasi János: Kelé, a léleklátó" Pécs 1985. a szerzõ kiadása.

A gyógyító legyen jó, szeresse az embereket . . ."



(Dzsuna Davitasvili gyógyító, Moszkva)

A másik orvostudomány

Ne csodálkozzanak, ha itt-ott A tudat mélyén" címû fejezetben már említett témákkal talál

em véletlen; a bûnös" maga a természet, amely két dolgot: a parapszichológiái képességettudást olyannyira egymás mellé helyezte, hogy az gyakran el sem választható. Már csak azérm, mert sokszor az efféle tulajdonságokkal rendelkezõ személyek egyben gyógyítani is képes..

GYÓGYÍTÓK, DIPLOMA NÉLKÜL

Ritkán jut eszünkbe, hogy a világon egyszerre és párhuzamosan tulajdonképpen két orvostudoezik. Az egyik az, amit mi annak nevezünk és van az úgynevezett természetes gyógyítás". Alos" medicina évszázadok óta valahogy úgy tekint a népi gyógyítókra, ahogyan például a kerak a pogányokra... Holott számtalan példa van arra, hogy nem kizárólag a mi orvostudományu az üdvözítõ, nem csupán az állíthatja helyre megrendült egészségünket. Ezt belátták már a

gfelsõbb intézmények és az ENSZ égisze alatt dolgozó szakemberek is. A világszervezet részföldgolyónkat behálózó komoly intézmény, az Egészségügyi Világszervezet is másként tekint, mint húsz-harminc évvel ezelõtt. Az elsõ komolyabb áttörést az akupunktúra teljes mértékadása jelentette, ami az elmúlt években az addig kirekesztett áltudomány" nagy gyõzelme v Ám ezen túlmenõen most egy ennél is nagyobb horderejû kezdeményezésrõl számolhatunk be.Nem volt könnyû áttörni a hivatalos orvostudomány képviselõinek bizonyos fokig érthetõ ésellenkezését. A sok gyógyító már évtizedek óta törekedett munkássága hivatalos elismertetéci-

nának is nevezett õsi gyógymódok alkalmazói akik ugyan nem rendelkeznek orvosi diplomávaa megfelelõ vizsgák letétele után mint gyógyítók kapnak mûködési engedélyt számos országba orvosokat meggyõzni módszereik helyességérõl, szélesebb körû alkalmazhatóságáról. A healen soha nem állították, hogy gyógymódjaik a modern orvostudomány helyett vagy annak ellenéb

alók - inkább mellette, azzal párhuzamosan, azt kiegészítve alkalmazandók. Angliában többévtizede létezik a Lelki Gyógyítók Nemzeti Szövetsége (National Federation of Spiritual Hrs NFSH); ennek 1977-ben körülbelül 3000 tagja volt. A Brit Orvosok Társasága hosszú, maka ellenállás után 1500 kórházban és klinikán engedélyezte, hogy a healerek is együttmûködje. A leghíresebb angol gyógyító, Harry Edwards már negyedszázada gyûjtötte a bizonyítékokatk képességeirõl; tudósok révén figyeltette a gyógyítók által kezelt betegek szervezetében, vegyi stb. folyamatokat. Amikor aztán a kórházakban egymást kiegészítve mûködtek az orvo gyógyítók, sokasodni kezdtek a meglepõ eredmények. Még bénák, csökkentlátók és hallászavas számos csodálatos" gyógyulás akadt.Az NFSH 1971-ben komoly kutatóprogramot indított el. Orvosokkal, tudósokkal közösen megállották például, hogy a daganatos betegségek keletkezésében milyen óriási szerepet játszik atének elõzõ, stresszhatásoknak kitett idõszaka. A healerek kezdettõl tudták, hogy a stress oka rengeteg, elsõ pillantásra kizárólag fizikai elváltozásokat okozó kórnak. A szoros orelügyelet alatt végrehajtott kísérletek során a healerek gyógyszeres és egyéb vegyi vagybeavatkozás nélkül a betegek mintegy felénél visszafejlesztették és eltüntették a rákos. Angliában jelenleg a healereket különleges tanfolyamokon pszichológiára, etikára, anatómfiziológiára is oktatják, és csak az ellenõrzött, magas erkölcsi szinten álló egyének lehei a gyógyítók szövetségének. A szervezet ellenzi azt, hogy a healerek a gyógyításért anyaglgáltatást fogadjanak el; ám engedélyezi az útiköltség megtérítését és bármilyen összegû a healer átutalhat a szövetség alapítványának. Említésre méltó a brazil gyógyítók tényked kórházuk van, ahol évente több százezer beteg fordul meg, javarészt ambuláns kezelés formti kétszer két órában másfélezer healer jár be rendszeresen gyógyítani, és ugyanott mûködinfolyam, ahol és ez nagyon érdekes nem csupán a jövendõ gyógyítókat oktatják tudnivalóan rendeznek elõadásokat a... betegeknek is az õket támadó kórról, annak esetleges követke, a lehetséges gyógymódokról a lelki higiéné szükségességérõl. Megtudják a páciensek azt i

z és saját közérzetük mennyiben lehet felelõs" a betegségért, és négyszemközti beszélgeté mi okozhatja a kórt. Hasonló nagy egészségügyi központok mûködnek Brazília más városaibanAz USA-ban a hivatalos orvostudomány és a népi gyógyítók mozgalmai nem válnak el egymástól



sen, mint egykor Angliában. Az American Healers Association elsõ elnöke orvos, D. Dean professzor lett, és igen komoly egyetemek foglalkoznak az ún. paramedicina jelenségeivel. Elõretört a holisztikus orvostudomány is, amely tulajdonképpen nem más, mint a távol-leti gyógymódok nyugati változata. Rengeteg központ és intézet keletkezett, ezek elsõdlegenem is annyira a különbözõ gyógyító módozatokra, mint inkább a megelõzésre építettek: az egyógyítást propagálják. Az ebbõl kinõtt társadalmi mozgalom tagjai az új korszak emberein of the New Age") nevezik magukat, céljuk az ember és a természet harmóniájának visszaállí

mozgalom egyik feladata: a természetes gyógyítók társadalmi presztízsének emelése. E célbóehetséges módon informálják a közvéleményt arról, mire képesek a healerek és mûködésüknekairól gyõzõdhetett meg a hivatalos orvostudomány is. Ázsiában természetesen kisebb tere va európai értelemben vett medicinának, miáltal jóval nagyobb a hagyományos népi gyógymódokmûködési területe. Ám a kétségtelen kuruzslás már nagyon kis szerepet játszik hiszen csyógyítónak van esélye sikerekre, tehát a további folyamatos gyógyításra és saját megélhetéményeket képes felmutatni. Indiában például a jóga is gyógymód; az ismert jógamesíer, Dhirmatsari egy kórházat vezet, ahol olyan betegségeket is gyógyítanak, amelyeket nálunk Európz orvostudomány még gyógyíthatatlannak tart. Például a cukorbetegséget; a jógakórházban avezetét függetlenítik az inzulintól. Nem árt megjegyezni: ez az intézmény szoros kapcsolatl egy európai stílusban gyógyító kórházzal, és azt a beteget, aki ezt igényli, átviszik odzelésre. Az indiai kormány éppen olyan mértékben dotálja a népi healerek vezette kórházaka

arendes" egészségügyi intézményeket. Delhiben az Ali Science Institute-ben tudósok kutatjóga gyógyító hatásmechanizmusát, és kórházi kezelésre azt feltétlenül ajánlják. Bombay kö

ontban még laboratóriumok is vannak, ahol szerte a világból érkezett tudósok is tevékenyke.

Az Egészségügyi Világszervezet felelõs vezetõi is belátták, hogy a hivatalos orvostudománylzárkózása nem szolgál az ügy javára. Úgy döntöttek hát, hogy az eddiginél sokkal nagyobbezik, sõt támogatják a két irányzat-ágazat összefonódását. A döntésben nyilván szerepet já (fõleg a harmadik világ országaiban) a népesség növekedésével és a tömeges betegségek hiherjedésével az európai mintájú orvostudomány nem tud lépést tartani megannyi szervezete, i sok millió dolgozója ellenére sem. így vagy úgy A lényeg az, hogy a magasan fejlett, szmodern gépekkel felszerelt országok kórházaiban is lassan-lassan majdnem egyenrangú társ lz a diplomával ugyan nem, de jó és hasznos képességekkel rendelkezõ healer. Az Egészségügy

rvezet egyik legutóbbi plenáris ülésén a fent vázolt integrációt erõsen ajánlotta a tagorsgyógyítók tevékenységét pozitív társadalmi jelenségnek" értékelte és health promotion" ak nagymértékû támogatása mellett döntött.

KÉZRÁTEVÖK - CSODATEVÕK"?

Az emberiség a legrégebbi koroktól ismeri a gyógyítás különleges eseteit. A nagy gyógyítókt, Hipokrátészt és másokat isteneknek vélték, haláluk után nemegyszer szentélyeket építere és valóságos kultusz övezte emléküket. A nagy vallásalapítók gyakran gyógyító emberek ik tekintélyes részét éppen a medicina területén hajtották végre. A középkorban bizonyos maemélyek Európában például királyok és pápák testének gyógyító erõt tulajdonítottak. Elaz uralkodók mint istentõl felkent", tehát isteni erejû személyek - nyilvános gyógyítóeztek, ilyenkor százával és ezrével érintették meg az eléjük tántorgó-vánszorgó vagy odasz. Az efféle gyógyítás" hatásfoka nyilván igen vitatható, bár feljegyeztek csodálatos gyóen véve mégis elmondható, hogy a koronás fõk kezének érintése inkább csak emocionális érkorolhatott a szerencsétlen páciensekre. Hogy miért - arra többé-kevésbé természettudományrázatot próbálunk adni, méghozzá egy reális ellenpélda segítségével. Tény ugyanis, hogy ayítás egyáltalán nem merült feledésbe és a múltba, tehát mai példák alapján ellenõrizhetjüaz. Nem állíthatjuk azt sem, hogy tudományosan túlhaladott" módszerrõl van szó.Az ún. parapszichológiába tartoznak olyan, jelenleg megmagyarázhatatlan jelenségek és folyatok, amelyek közül némelyik már átszivárgott" az igazi" tudományba. Nos, a parapszicholrvostudománnyal kapcsolatos fogalmat kutat jelenleg. Ilyenek például a paradiagnosztika, a paramedicina általában, és a kézrátevés. Talán nem árt megjegyezni, hogy a SzovjetuniA és tízegynéhány kisebb állam kormánya évente sok milliót áldoz parapszichológiái-egészsésak az Egyesült Államok 30 államában 240 laboratórium és egyetem foglalkozik ilyen irányú

kkal. Ezek az intézmények nemegyszer közöltek már eredményeket olyan személyekkel kapcsola, akiknek csodálatos gyógyító erõt" tulajdonítanak.Szóval ma is vannak ilyenek? " kapjuk fel a fejünket. Igen, több ezren élnek ma a világ



akik a paramedicina, a kézrátevéses gyógyítás terén már számtalan eredményt mutathatnak f köztük olyanok is, akik érintéssel diagnosztizálnak. Az egyszerûség kedvéért most csak eglyen személyt válasszunk példának. Clive Harris kanadai születésû angol gyógyító több mintjárja a világot. Kezdjük fizikai tulajdonságaival; a most negyvenes éveiben járó Harris ag(laboratóriumi vizsgálatok szerint) az átlagostól messze eltérõ, õ maga azt állítja, hogyen erõs energetikus biotérrel" rendelkezik. Ezt a róla készült Kirlian-felvételek is mege Vannak országok, ahol minden fellépését" tudósok lesik-várják (ezek az emberek nyilván n

olnak sikeréért...) és felméréseket végeznek vele is és betegeivel kapcsolatban is. Cliveis mindenféle vizsgálatba beleegyezik, ami nem zavarja õt a gyógyításban; több ízben még aajlandó volt, hogy gyógyítás közben végezzenek rajta EKG-méréseket. Megállapították, hogyaraméterei egészen rendkívüliek. Természetesen nincsenek káros szenvedélyei, csak így képelni azt a fizikai megterhelést, amit gyógyításai közben kell kiállnia. Harris ugyanis elõrjelentett betegeibõl egyetlen nap leforgása alatt képes több ezret fogadni...! Az érintésyanis mindössze hat másodpercig tart. E sorok írója egy szocialista országban 197879-bengyelemmel kísérhette Harris mûködését és a tömeges gyógyítás technikai" részleteinek megsa neves healer akkor járt tizennegyedszer Lengyelországban. Bár érkezésének idejét a hírkök nem reklámozták, arról mégis milliók szereztek tudomást, és a jótékonysági szerveknél fekezési pontokra százezrével(!) érkeztek a levelek. Ezeket ön-

kéntes segítõk szelektálták: Harris nem foglalkozik olyanok gyógyításával, akik már visszaan orvosi beavatkozáson (mûtéten, amputáción) estek át. A magas vérnyomásúak és tüdõbetegek eléje; Harris ezeknek csak ártana, amivel pontosan tisztában van. Fõleg a daganatos kórokban, alacsony vérnyomásban, ideg- és csontpanaszokban, krónikus migrénben szenvedõk kerüleléje.Harris gyógyítása teljesen ingyenes. A költségeket jótékonysági egyletek állják, ezek finaris útjait. Afrikában, Ázsiában, Amerikában Harris ,,big"-eket (big meeting nagy gyûlés,találkozó) tart sportpályákon, stadionokban, templomokban, szabad téren. így volt ez Európsõt Kelet-Európában is. A betegek hetekkel korábban nyomtatott kis kártyát kapnak nevükkelõket kínzó kór angol nyelvû megjelölésével. Harris érkezése után megindul az áradat... Agyûl a tömeg. Nemegyszer több ezer ember. E sorok írója egy 160-ezres városban látta azt atízezer beteget, akit Harris egynapos tartózkodása alatt megérintett és azt a másik tizzezer embert, akik hiába próbáltak már eléje kerülni... Elsõbbséget élveznek a rákosok és

Harris látogatásai alkalmával az egyes országokban tudományos intézmények, vallási-társadavezetek mûködnek közre, de nem ritka az sem, hogy orvosok segédkeznek neki. A fent említett esetben például a gyógyítás színhelyén hosszú sorokban jelentek meg az állami mentõautókkórházak betegeit az orvosok írásos utasításai alapján hozták Harris elébe... Ettõl függetz egészségügyi hatóságok nincsenek elragadtatva Harris tevékenységétõl. Az érintéses gyógyagy többsége a betegek autoszuggesztiójával magyarázza; ám ennek ellentmondani látszik az, hogy Harris igen jó eredményeket ér el gyermekek gyógyítása terén is, akiknél pedig az a a szuggesztív képesség még igen alacsony szinten áll. Harris napi tíz-tizenkét órán át eglva fogadja betegeit; csak két rövid szünetet tart. Fizikai állóképessége rendkívüli. A vén sorokban özönlõ betegektõl segítõi veszik át a kis lapokat és mikor a beteg Harris elé ék segítõ angolul közli a beteg szerv nevét. Harris megérinti a testrészt. E sorok írója kit tízegynéhány olyan személyt, akik átestek ezen az érintésen. Mindnyájan azt állították,pillanatában forróságot és szinte villamos ütést éreztek. A Harris gyógyításaira felügyelõminden ilyen turné" után kénytelenek elismerni, hogy a megérintettek" közül sokkal többeak meg, mintsem, hogy ezt a véletlennel vagy a valószínûséggel magyarázhatnánk. Természetek csodálatos" gyógyulás híre jár Harris nyomában, ugyanakkor ismeretesek olyan esetek is,kor volt páciensei az érintés után rövid idõn belül elhaláloztak. Igaz ezeket kezelõorvonthetetleneknek tartották. Az is elõfordul, hogy az érintés alatt Harris mintegy mellékesen, véletlenül felfedez a betegnél egy másik kórt is, olyat, amirõl sem õ, sem orvosai neak még. A mûszeres vizsgálatok ezt minden esetben megerõsítik.Mi a jelenség magyarázata? Mivel tud többet Clive Harris, mint más emberek, honnan ez aképessége...? Õ maga a kézrátevéses gyógyítást így magyarázza: minden élõ szervezetnek megetikai biotere. A beteg ember biotere éppen a kór miatt szabálytalanul mûködik, mintegsett" az optimális rezgésszámból; ezt az állapotot állítja helyre a fizikai érintés révénakinél nem csupán a rezgésszám optimális, de olyan felesleges" bioenergetikai készlettel

elkezik, hogy abból károsodás nélkül juttathat másoknak is.Harrisról írt már a Newsweek és a szocialista államok sajtója is; egy amerikai tévéállomást arról, hogyan gyógyít meg egy beteget. A betegrõl az adás elõtt röntgenfelvételt készíte



azt az érintés után megismételték. A nézõk milliói láthatták, hogy a rosszindulatú daganakisebbedni kezdett... De kérdezzük meg magát Clive Harrist, miképpen vélekedik furcsa, külges képességérõl? Ez itt bennem alighanem valamilyen energia, amelyet talán elektromán továbbítok. Ne csodálkozzon, hogy ilyen bizonytalanul fogalmazok: nem tudom, honnankerült belém, és azt sem tudom, tulajdonképpen milyen módon adom át másoknak. Sok esetbenérintés elõtt érzem, hogy nem tudok segíteni a betegen; fõleg akkor, ha a kór már igen elott állapotban van nála, ha az elváltozások már visszafordíthatatlanok... A beteget érinté

nem is látom. Teljes erõvel a kór ellen küzdõk. Az érintések hatásfokát nem változtatja m, hogy az emberek hisznek-e kezem gyógyító erejében vagy sem. A kétkedés nem csökkenti a m hatásosságát..."Természetesen sokan éppen olyan betegek maradnak Harris érintése után is, mint annak elõtt Ám elgondolkoztató, hogy Harris érintése gyakran pozitív fiziológiai változásokat idéz elzetben, így szép számmal akadnak végleg kigyógyulok is... Harris azt állítja: õ egy szál mhelyettesítheti az orvostudományt nem vagyok alternatíva az orvosokkal szemben" sõt mkéri az orvosok együttmûködését. Nyilvánvaló, hogy ennek a jelenségnek is megvan a maga tetehát a tudomány esz-

közeivel megmagyarázható oka. Reméljük, a magyarázatot is megismerjük egyszer. A követkeb rádiómûsorból származnak. Az általam írott nagy anyaghoz 1982-ben és 1983-ban Radnóti Lá

p Márióval közösen készítettünk riportokat is; az anyag két, egyenként egy-egy órás mûsorb a Magyar Rádióban. Néhány részletét ragadjuk ki ismét:

A TUDOMÁNY PARTIZÁNJAI

Mintegy két évtizede tart a folyamat, egyre több jel mutat arra, hogy nem jelentéktelen, apró dologról van szó, amelynek elhanyagolhatóak a következményei. Lényegében a bizalom vszó. Több országban nyíltan beszélnek arról, hogy az emberek egyre kevésbé hisznek a tudósmíg csak a mindennapi élettel látszólag kevéssé összefüggõ ágazatokban tevékenykedõkrõl król, paleontológusokról stb. van szó, addig az utca emberét különösebben nem izgatják aedig ezek a hírek arról szólnak, hogy itt és ott egész csoportok, szervezetek lázadtak fe hivatalos tudomány" és tudósai ellen, mert ezek például... csaltak. Hamis eredményeket,talan felfedezéseket közöltek valósként személyes elõnyökért vagy dicsvágy okából. De ha i

hallunk az orvostudományok vagy a biológia körébõl, rögtön másképpen reagálunk. Valahol ayén bennünk él a veszély, hogy egyszer kísérleti nyúlként használhatnak fel bennünket, vaguk meg azt az ellátást, gyógyszert, gyógymódot, amelyre pedig szükségünk lenne.Annál is inkább, mert nemegyszer hallunk a tudós, és orvosátlaggal szembenállókról, akik vyen rendkívüli találmánnyal vagy módszerrel, esetleg maguk készítette gyógyszerrel jó, neteredményeket értek el. A módszer vagy a gyógyszer mégsem került át a közhasználatba, merteliek" nem adták intézményesített áldásukat az ügyre. Ugye, ismerõs a sablon? Könnyfacsarókorukban meg nem értett mûvészek, feltalálók tragikus életérõl; ez jut eszünkbe, igaz? Ámn, tévémûsorokban is találkozunk ilyen partizánokkal", akik a szakmai berkekben elszenvedt kudarcok után fordulnak panaszra a nyilvánossághoz. Vannak persze olyan feltalálók gonljunk csak a gyakorlati téren tevékenykedõ gyógyítókra akiknek nem létszükségletük a hír a túl nagy nyilvánosság vonhatja fejükre a hivatalos tudomány" haragját.Ez a már másodszor idézett fogalom hivatalos tudomány" nemrégen született. Logikusan:dabb, kezdeményezõkészebb, rugalmasabb tudomány ellentétét jelenti. A partizánok" olyan tszakemberek, akik a meglévõ hivatalos struktúrákkal és nézetekkel szemben ellenvéleményt kek (szakmai téren!) és amellett aktívan kiállnak, pl. saját kutatásaikra támaszkodva. A hos tudomány" képviselõi, illetve közülük azok, akik ilyen kérdésekben egyáltalán szót emel" minõsítenek minden olyan kutatást vagy már folyamatban lévõ gyakorlatot, amely nem helyeetõ bele a már meglévõ, részeire bontott tudomány valamelyik ágába, amely nem vagy kevéssékon, ritkán megfigyelhetõ jelenségeken alapul, amelynek nincs megfelelõ dokumentációja és.ekintélye. A tudománynak az elmúlt évszázadokban már oly sok kárt okozott tekintélyelvnekjátos válfajával találkozunk itt, amely a feltörekvõ, fiatal", új tudományággal szemben in hajthatatlan, merev álláspontra helyezkedik, alig ad neki és kutatóinak, gyakorlóinaklyet, alkalmat, lehetõséget arra, hogy bizonyítsanak. Ezért egyes területeken ma is óriásil érnek be" döntõ fontosságú találmányok, eredmények. És ezekért a késésekért gyakran kiz

emlélet a felelõs. Ez a jelenség annál inkább meglepõ, mert a XX. században is számtal áltudomány" és értéktelen, tudománytalan" szemlélet, találmány, hipotézis vált valóra,k részévé. Nem árt, ha emlékeztetünk rá, hogy nem is olyan régen még a hivatalos tudomány



nem, de öntudatlan képviselõi már léteztek) prominens emberei nyíltan és teljes erõbedobáenezték, a nyilvánosság elõtt lejáratták vagy gúnyolták azokat, akik az elektromágneses hukorlati felhasználását szorgalmazták, gyógymódot láttak a pszichoanalízisben, hittek" a rrak létében stb. Örök figyelmeztetésül álljon itt Kari Ludwig Schleich, a kokainos helyi énítés feltalálójának több évtizedes vesszõfutása. Õt is sarlatánnak bélyegezték. Vagy gondr bevezetése körüli szégyenteljes viharokra. De nem kell feltétlenül régebbi múltba mennünk újabb keletû példáink is, sajnos. A hatvanas évek elején az olasz Petrucci professzor be

lentette, hogy megtermékenyített emberi petesejtet 59 napja tart már életben. Azonnal koncentrált támadások pergõtüzébe került; a leghevesebben tudós kollégái és a katolikus egyhtértésben, lombikgyerekek és ,,homunculusok" elõállításával vádolták. Petrucci elvesztettegatóját, és, bár megsemmisítette kísérleti alanyát", még hazájából is elûzték.A partizánt" nem munkahelye és munkakörülményei különböztetik meg az igazi" tudósoktól rületei. Még a kutatási mód-

szerek is lehetnek azonosak a hivatalosak" mégsem fogadják õt be, mert valami egészen máshirdet, mint amit az adott szakterületen dolgozók addig helyesnek, normálisnak, elfogadottnak tartottak. Olyan elmélet vezeti a partizánok kutatásait, amelyeket a szakma elismert nagyjai alapjában hibásnak tartanak, pedig valaminek a születése mindig egy ugrás a semmibõl. Nem lehet véletlen az sem, hogy ilyen reakciók elleni védekezésül például az Eg

amokban eddig három, sok ezerszabad" orvost is tagjai közé soroló társaság alakult abbólhogy rákkutatással és rákellenes szerek készítésével foglalkozzon az ortodox orvostudomá

asználatukkal élve) mesterkedései és fékezése ellenében. Valóban ortodox lenne az orvostudsak annyiban, amennyire a többi tudomány is az. Ma is elõfordul persze, ami a történelemben már nemegyszer: a Galilei távcsövébe belepillantani sem akaró papok esete megismétlõdöttg és Pasteur esetében; a tekintélyelvi alapokon álló tudósok sokszor ma sem hajlandók megtteni a bizonyítékokat, felmérni a partizánok" eredményeit, sõt netán folytatni azok sikerdult kutatásait. No és emlékszünk még a szerencsétlen Liszenko-esetre is. A következõkbenvaslom, vessünk egy-egy pillantást az orvostudomány néhány ágára, ahol bõséges alkalmuk ésk a partizánoknak" éppen ezért, mert a standard medicina mereven elzárkózik nem csupánik meghallgatása, de a már ténylegesen elért gyakorlati eredmények ellenõrzése elõl is.

FÁJDALOM NÉLKÜLI SZÜLÉS; VÁKUMOS SZÜLÉS

Nemrégen nõi hallgatók elõtt olvastam fel egy magyar népszerû-tudományos szakcikkbõl, amelzerzõje azt bizonygatta, hogy a szülés mint olyan egyáltalán nem fájdalmas. Jellemzõ módoncikkeket kizárólag férfi orvosok írnak. Az itt idézett szerzõ beismeri, hogy bizonyítottha a nagyagykérget kikapcsoljuk (pl. altatással), az öntudatlan állapotú szülõ nõ ilyenkord szülni, méghozzá úgy, hogy fájdalmat nem érez, sõt a szülés tényérõl sem vesz tudomást.Köztudott, hogy sok kapitalista országban, megfelelõ anyagi ellenszolgáltatásért a tehetõsnõk kizárólag fájdalom nélkül szülnek. Ezért nincs abban semmi csodálatos, ha valamelyik Keleségnek vagy más milliomos nejének kilenc, tíz vagy több gyermeke van. Angliában példáulsok nõ szül fájdalom nélkül. A megoldásnak több változata is van: altatás, hipnózis, elektlkalmazása stb.A nõk többsége mégis állítja, hogy a szülés fájdalommal, sõt nagy fájdalommal jár. Ami nemhiszen afféle katasztrófajelenségrõl van szó, amely nagy és jelentõs élettani változásokazülõ nõ szervezetében. Ezért az orvostudomány múltbeli történetében is már sokféle törekvédósok és gyakorló orvosok próbálkoztak régóta fájdalmatlanná tenni a szülést. Ilyen módszedósok már 1922-ben közöltek szakcikket. Õk a szülés ideje alatt a nõk 90%-át hipnotizáltákelõzõ napokban pedig 45 un. preparáló ülésen" készítették fel a szülõ nõket lelkileg. Ayakorlatilag fájdalmatlanok voltak ezek a szülések. Ugyanilyen célra létezik egy szovjet mszer is: az áramimpulzusos vagy más néven elektroanalgetikus módszer: az Elektro-Morpheus" készülék. Miközben a Szovjetunióban is folyt és folyik a vita, vajon szükséges-e a fájda alatt vagy sem (mindkét félnek komoly érvei vannak) addig egyes magyar orvosok azt állí: a szülés nem is fáj. Közben azonban mások, (tudósok? sarlatánok?) gyakorlatban valósítotfájdalom nélküli szülés levezetését, sõt annak párhuzamosan több módszerét is. A Szovjetunert az elõbb említett készülék, eddig több száz esetben alkalmazták. És mi a helyzet Magya Nyilván messze vagyunk még attól, hogy a szülõ nõk ilyen szülési módot szerte az országba

ombiztosítás terhére választhassanak. De a dolog hátterében más is rejtõzik: a fájdalom néltatásos szülés levezetéséhez több orvos kell, és azok felelõssége is jóval nagyobb... Tal alaptalan a gyanú, hogy a sáncon belülieknek" egyszerûbb kijelenteni: a szülés nem is fá



t nálunk ma a fájdalmat megelõzendõ, ezt az igen egyszerû módszert alkalmazzák. A bebeszénika" a divat a szülés fájdalom mentesítése terén. A módszernek természetesen van latin ne pszicho-profilak-tika. Ennek alkalmazása a következõképpen fest (az elméletben): a szülésaz orvosok beszélgetéseket folytatnak a leendõ szülõ nõkkel. A nõk agyában az összekapcso fájdalom" fogalmakat próbálják szétválasztani. Mert a már idézett cikkbõl tudjuk azfolyamán az emberiség a fájdalmat mint feltételes reflexet hozzákapcsolta a szüléshez; eztekeznek leküzdeni a pszichoprofilaktikus fájdalomcsillapítással".

Most hagyjuk azt, hogy ezt a módszert is csak néhány budapesti klinikán alkalmazzák, kis vidéki városokban szül nálunk a nõk nagyobb része, akik

soha hírét sem hallják a pszicho-profilaktikának". A dolog másik oldala: a szülõ nõk közün kerülnek szülés után hosszabb-rövidebb idõre ideg- és elmegyógyászati osztályra, ahol alom miatt beállott lelki traumát kezelik... Lényegében ide tartozik egy másik dolog is: avákuumos szülés. Ennek célja nem a szülés fájdalmatlanná tétele ezt nyilván más módszerrm az, hogy az anyák zseniket szüljenek. Idézõjel nélkül. Maga a látvány is meglepõ: a terhukon fekszenek, hasuk fölé nagy üvegbura borul, légszivattyú szívja ki a levegõt, a has meyobbodik ... És ezt a fél-félórás kezelést a szülést megelõzõ 70 napon keresztül folytatjáompresszálás segítségével megelõzik a méh deformálódását, javul a méhlepényben a vérkeringszülés alatt is alkalmazzák.. Sikerül így elejét venni a magzati élet egyik legnagyobb ves

: hogy a magzat fejlõdésének utolsó tíz hetében nem kap elegendõ oxigént.A vákuummal született gyerekek több évvel megelõzik rendes" társaikat a szellemi fejlõdésmíg a normálisan született gyerekek között százra csupán 23 kivételes fizikai és értelmi, addig a de-kompresszorosok" között ez az arány eléri a 40 százalékot! Mivel a módszertk óta alkalmazzák, az eredmények már felmérhetõk.A vákuumos szülést egyébként azért említem, mert ez is a partizánok" mûve; a dél-afrikaiinikán 1954 óta alkalmazzák, az elsõ szakcikkek 1959-tõl jelentek meg róla ennek ellenérelé a hivatalos orvostudomány mindmáig tartózkodó gyanakvással figyeli a dekompressziós ke és szülést. Szórványosan alkalmazzák már - magánklinikákon Kanadában és Olaszországban,yógyászok többsége mereven elzárkózik elõle.

A MÁGNESES GYÓGYÍTÁS

A mai biofizika résztudományát alkotó mágnesbiológia lényegében két és fél ezer éves tudomyító tulajdonságairól írt már az idõsebb Plinius és Arisztotelész is. A mágnesbiológia azotudományos adat híján és az új elektroterápiás eszközök megjelenése miatt szorult háttérbeifériáin néhány elszánt partizán" mûvelte a XK. és XX. században. A hetvenes években a Szb fizikus és orvos együttmûködésének eredményeképpen született újjá.A lényege: magnetoforokat" gyantával, gipsszel, kaucsukkal stb. kevert keményfémpor-lemeket mágneseznek, ezek rugalmas kötésekké alakíthatók. Dyeneket helyeznek a beteg vagy sstrészekre. Moszkvában a módszert sikerrel alkalmazták 20%-os égési sérülteknél (lerövidüldõ), de ideggyök gyulladások, heveny vénagyulladások, egyes gyomor-, bél-, ideg- és nõgyógnaszok esetében is. A magas vérnyomású betegeknél a magnetoforok csökkentik az artériás véElõmozdítják a törött csontok összeforrását, javítják a közérzetet. A mágneses tér gyógyíte. Kidolgoztak egy módszert, amelynek segítségével baleset folytán levágott végtagot visszhet varrni mágneses térben, majd ugyancsak mágneses térben kezelik naponta 1030 percig; í nincs szükség sem vérátömlesztésre, sem antibiotikumokra, és mégsem fordulnak elõ szövõdmg az állatkísérleteknél tartanak, de bizonyos esetekben már embereknél is alkalmazták a mó.A rádiómûsorban ezen a helyen az akupunktúráról szóló riportok következtek. Ezek egyértelmták annak létét és pozitív, gyógyító hatásait. Mivel az egykori áltudomány" szinte mindennálunk is polgárjogot nyert, bekerült a sáncok közé, elfogadott gyógymóddá vált, úgy érze ebben a gyûjteményben. Menjünk hát tovább.

PARAPSZICHOLÓGIA A GYÓGYÁSZATBAN

A parapszichológia (vagy újabban pszichotronika) a lélektan ága, amely az ember neuropszichikus tevékenységének bizonyos, eddig még kevéssé tisztázott megnyilvánulásait tanulmány

n elsõsorban az idegen pszichikum tartalmának és a külsõ környezet tárgyainak ismert érzékközvetítése nélkül történõ észlelése (extrasensory perception). A magyar sajtó a parapszic egyöntetûen a babonák" címszó alatt tárgyalja; a világ más részein is komoly tudósok osz



yt. Vagy mégsem...? Hiszen az okkult" jelenségekkel foglalkozó, legalább olyan komoly tudok viszont úgy vélik, még az asztrológiát sem ítélhetjük el addig, amíg tudományosan be nek, hogy az égitestek mozgásának semmi közük az ember nevû lény életmûködéséhez. Tudjuk, azai hatást gyakorolnak bolygónkra és annak élõlényeire... De maradjunk e fejezet tárgyánál.zichológia tudomány és már be-

bizonyította, hogy léteznek paranormális jelenségek" olvashattuk egyszer a magyar sajtób

is (Magyarország 1977. 37. sz.).A parapszichológia a pszichikum legtitokzatosabb, többnyire a tudatalattiból kiinduló, a mindennapi normától eltérõ megnyilvánulásait vizsgálja, ezért marad el természetszerûlebi ágának fejlõdésétõl. Ennek ellenére a világon sokfelé és már régóta foglalkoznak vele.nntartott parapszichológiái laboratóriumot a Szovjetunióban, Leningrádban szervezték meg,lmondhatjuk: az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a nyugati tudósok és stratégákniót két területen elért eredményei miatt irigyelték a legjobban: az ûrkutatás az egyik, aparapszichológia volt. Talán nem árt megjegyezni, hogy Szófiában is mûködik Parapszicholóató Intézet. A telepátia a parapszichológia egyik kutatási tárgya. Orvosi felhasználhatósáyon kismértékû, az ez irányú kutatások folyamatban vannak (lásd könyvünk másik fejezetét).Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni: sokak szerint az a jó orvos, aki egyidejûleg alkalmaz gyógyító módszereket a testi és a lelki oldal felé. Aki a beteg egyéniségének megfele

terápiát képes alkalmazni, jobb eredményeket tud felmutatni, mint az, aki csak a test felõl közelít a beteghez és a betegséghez. Több haszonnal kecsegtet a hipnózis. Bár az utóbba nemrégen még szintén a babonák közé sorolt tudomány már elõléptetést nyert; az áltudomágyre gyakrabban olvashatjuk: ez nem tartozik a parapszichológiához ... Ettõl függetlenül ma is nagy a berzenkedés az orvosi berkekbe, hiába bizonyították már be, hogy egyes lelki bajok esetében (is) indokolt és használható. Mint gyógymódot (a szuggesztióval együtt) a suz egyiptomiak is ismerték. A híres-hírhedt Mesmer szuggesztióval és a beteg testrészek éri gyógyított. Jellemzõ az ítélet, amit módszerérõl a párizsi akadémia vizsgálóbizottsága kik, hogy Mesmer úr szuggesztív hatással van a betegekre. A titokzatos fluidumot az érzékszervek nem foghatják fel, tehát az nem létezik." (Kiemelés tõlem N. I.) Tagadhatatlan, hogugyanez a szemlélet ma is sokfelé uralkodik a tudományban, holott rengeteg olyan dolgot fedeztünk fel közben, amelyeket érzékszerveink nem foghatnak fel (pl. a különféle sugárzzek létében azonban mégsem kételkedünk. A hipnózissal sokan foglalkoztak már. Maga Engels

ipnotizált egy gyereket, és több munkájában kitért a hipnózis hasznosságára. Már az is jelt, hogy Engels szükségesnek találta a jelenséggel való foglalkozást. Pavlov szerint a terh nõk igen sok változatban részesülhetnek a megfelelõen alkalmazott orvosi hipnózis és pszirofilaxis áldásaiban. Völgyesi professzor könyvében olvashatjuk, hogy milyen sok területenehet(ne) Magyarországon is alkalmazni a hipnózist a belgyógyászatban, és nem csupán ott. P a sebészeti és urológiai mûtéteknél, a vakbél eltávolításánál, égési sérültek ellátásakornál is érzéstelenítésként. Ismeretes, hogy hipnózissal a vesék mûködését lehet serkentennkezõleg. Vérnyomás- és szívpanaszok, lelki depressziók esetében is használható. Az idültgyógyításában is szerepet játszik. Hogy nem kis csoportot érintõ lehetséges gyógymódról vbizonysága, hogy az emberek 90%-a jól hipnotizálható. A Nagy Szovjet Enciklopédia szerintalig 5% a hipnózisra és szuggesztióra alkalmatlanok aránya. A szakemberek tréfásan, de rn - úgy vélik: mindenki hipnotizálható, aki aludni szokott.Levi szerint a hipnózistól ugyan sokat várhat az emberiség, de nagy kár, hogy mi még úgysol sem tartunk". Pesszimizmusa semmiképpen sem indokolt, akkor sem, amikor a gyógymódellenfeleire így panaszkodik: Az embereknek szükségük van a csodára, a megmagyarázhatatla Ami érthetõ, azt nem tisztelik. Úgysem hiszik el, hogy nem vagy mágus, hát ne ábrándítsdhagyd meg nekik hitüket. Hiszen éppen õk a támaszaid azokkal szemben, akiket nem lehetmeggyõzni, akik mindig ott ülnek az elõadótermekben, akik saját szemüknek sem hisznek és stánnak neveznek téged; amikor hipnotizált személyekkel dolgozol, közbekiabálnak, hogy ezekzejátszanak veled." Hányan foglalkoznak parapszichológiával (pszichotronikával) és mind pzánok"-e? A New Scientist 1972-es(!) kérdõívére érkezett válaszokból csak az derül ki, hogdezett tudósok 25%-a a paranormális jelenségek létét bizonyított ténynek fogja fel, 42%-ukig teljesen valószínûnek tartja az ilyen jelenségeket. (Tehát mégsem olyan nagy a hivataludomány" ellenállása, vagy a fenti adatok csak a névtelenül válaszoló, mintegy magánemberkyilatkozó tudósok nézeteit tükrözik? Ugyanezek az emberek intézményesen másképpen vélekedn

a többi tudomány peremén tevékenykedõ tudósok és kívülállók számához viszonyítva - rendkív Persze, azért így is kisebbséget képviselnek a sáncon belüliekkel" szemben. Ne feledjük,a parapszichológia már több mint 100 éves; az elsõ, a londoni parapszichológiái társaság 1



alakult. A modern pszichotronika az érzékenység különféle formáit különbözteti meg: telepáelenségek, események, tárgyak érzékelése

ismert érzékszervi kapcsolat nélkül), jövõbe látás (a megérzés egyik speciális esete), bioktusok (föld alatti vizek, üregek, ásványok, tárgyak felderítése), paradiagnosztika (orvosagnózis felállítása megérzés" alapján) stb. Van tehát paramedicina. De mielõtt ebbe belemk néhány ártatlannak tetszõ, természetes gyógymódot. Ezeknek semmi közük a paradolgokhoz"

ly ellenállást kell legyõzniük azoknak a szakembereknek, akik velük foglalkoznak.

MÉHCSÍPÉS MINT GYÓGYMÓD

Beteg ízületek és szív, valamint keringési zavarok esetében régóta alkalmazzák a méhcsípés módszert. Egy ilyen méhekkel gyógyító emberrõl" olvashatunk egy irodalmi-politikai hetiln. Varsó közelében fõleg a nyári idényben rendel az autók hosszú sorban állnak utcájábaniense, pedig a kezelés elég drága és a legrövidebb kezelési sorozat 50 csípésbõl áll ámtízezer szúrást kell kapnia a páciensnek (természetesen huzamosabb idõn keresztül tartó kú A méhes emberrel" együttmûködik a helybeli kórház is, bár az egészségügyi hatóságok a móostudomány szégyenfoltjának" nevezik és mindent megtesznek, hogy gyakorlását megakadályozznek ellenére nagyszámú teljes gyógyulással dicsekedhet az illetõ mester", aki az õsi szlá

egyikét, a méhek termelte savat alkalmazza. Ez tudvalevõén értágító hatású. A dolog csatt szert mesterségesen is elõállítják és például az NSZK-ban vagy az USA-ban gyógyszertárakbató. A Szovjetunióban pedig orvosi szaklapok is gyakran közölnek cikkeket a méhszúrással tról. Úgy tûnik, ezen a területen a néhány partizánnak még sokáig lesz munkája ...

AZ IRIDOLÓGIA

Az elméletét dr. Péczely magyar tudós alkotta meg. Röviden: arról van szó, hogy szemünk szyáján testünk valamennyi szervének van egy zónája, és a szerv betegsége esetén még a tüne elõtt! a zónában" apró pigmentfoltok tûnnek fel különbözõ színben és formában; ezekbõagnosztizálhatja a szervezet támadó betegségét.Szovjet kutatók Romasov és Velhover - megállapították, hogy a magyar tudósnak csakugyana volt. A módszer fogyatékossága viszont, hogy a beteg szerv csak azokat a kórokat jelzi

ki" a szivárványhártyára, amelyek fizikai fájdalommal járnak. Tehát rákot, cisztákat, poliy módon nem lehet felderíteni. Ettõl függetlenül kétségtelennek tartják, hogy az indológiaontos résztudománya lehet(ne) az orvosi diagnosztikának. Egyesek arról álmodoznak, hogy atüdõszûrések mintájára idõnként kötelezõ indológiái vizsgálaton kellene átesnie minden áll megelõzése érdekében.Csak éppen nehéz áttörni a gátakat. Az USA néhány orvosegyetemén az indológia külön tantárnióban pedig a fent említett két tudós (partizán") áll szemben az orvostudomány konzervatgeinek értetlenségével. Magyarországon ebben a tekintetben is nagy lemaradásról heszélhetü

KEZRÁTEVÉS?

Említettük már többször, hogy a kézrátevéses" valójában pszichikai energia átadásán alak hát, kik és hogyan foglalkoznak még ezzel Keleten és Nyugaton?A holland Johannes Rongen szocialista országokat is felkeresett (mielõtt az egyikben végleg letelepedett). Rongen a haemofiliás beteg vérzésének elállítására is specializálódvosilag ellenõrzött körülmények között! háromszor rövidebb idõ alatt következik be a vér a medicina ma alkalmazott egyéb módszereivel.Bruce MacManaway a második világháború franciaországi hadszínterein (ahová a szövetséges cal érkezett), fiatal tisztként a csatatéren vette észre, hogy sebesült bajtársai sebét érielállítja a vérzést. A csatatéri körülmények között aztán helyettesítette" a röntgenkészül megérezte, hol lapulnak a sebesültek testében a kívülrõl láthatatlan repeszdarabok. Jele érintéssel gyógyít abban a liverpooli kórházban, ahová általában a már gyógyíthatatlannakeket szállítják.Az angol Rose Gladden még gyermekként kezdte gyógyítani osztálytársait, érintéssel. Azótar embert gyógyított.

A jelenség persze azokat is érdekli, akiknek kívülállóként van alkalmuk azt megfigyelni. Aak már tudósok, akik a fenti módokon gyógyító healerek kutatásának szentelték életüket, pél Cade a Londoni



Pszichobiológiai Intézet munkatársa. Mindenekelõtt a healerek agyának változásai érdeklik,yógyítás közbeni elváltozásaikat figyeli. Érdekes kutatási eredményei vannak, fõleg az ún.hullámokat illetõen.Az érintéses gyógymód ellen az egyik legfõbb érv az, hogy a ,javulás" nem valós, hanem pszi téren játszódik le, a gyógyító nem hat a fiziológiára, a páciens csak hiszi", hogy segí kis idõ elteltével pedig ismét visszaáll a szervezet eredeti, kóros állapota. De hogy m

csupán placebo-hatásról van szó, ezt a kanadai McGill University professzora, Bemard Grad bizonyíthatja. Oskar Estebany gyógyítóval érdekes kísérleteket végzett. Egereken kicsi,beket ejtettek, majd az állatokat három csoportra osztották. Az egyik ketrecet egy terem egyik végébe tették, és más nem történt a benne lévõ egerekkel. A másik ketrecet emberitû besugárzásnak vetették alá. A harmadik ketrecre Estebany rátette a kezét, gyógyított".a kézrátételben részesült" egerek sebe begyógyult, míg a másik két csoportban az állatokgy csak gyógyulni kezdtek.Késõbb New Yorkban dr. Justa Smith ugyanezzel az O. Estebanyval végzett kísérleteket. A healernek egy enzimekkel teli kis tartályt adtak a kezébe, változtat-e rajta, van-e befolyása az alapvetõ kémiai folyamatokra? Kiderült: hatása olyan volt, mintha erõs elektromágs térbe helyezték volna az enzimeket, bár Estebanynál semmilyen mérhetõ elektromágneses enasugárzást nem tapasztaltak. Ultraibolya-sugarakkal elrontott" enzimeket viszont meggyóg

yított" az általa kezelt enzim visszanyerte elõzõ tulajdonságait, miután õ Estebany egyzat kezében tartotta a tartályt. A texasi San Antonio egyik kutatóintézetében Dr. John Met

z vizsgálta a fiatal angol gyógyítót, Matthew Manninget. Manning egy ráksejtekkel teli lombikot tartott a kezében; 20 perc múlva a sejtek elvesztették szaporodóképességüket, így neerjedhettek tovább. Manning az akváriumban tartott elektromos rájákat egy fal mögül, érintis képes volt megfosztani elektromos töltetüktõl. Érdekes, hogy amikor Justa Smith néhánymúlva megismételte Oskar Estebanyval kísérleteit, az eredmények most rosszabbak voltak t azért, mert Estebany közben elvesztette egy közeli hozzátartozóját. Manningot pedig egy itán untatni kezdték a laboratóriumi kísérletek, hisz azok révén nem gyógyíthatott így atdményei romlottak. Ezt a jelenséget már jól ismerik a kutatók, nemegyszer találkoztak veleAz efféle különleges adottságokkal rendelkezõ személyek idegrendszere általában érzékenyeb képességeiket illeti. (Ez viszont ismét egy bizonyíték arra is, hogy nem mutatványos trük dolgoznak, hiszen egy ügyes szakembernek" a milliószor begyakorolt trükk majdnem mindi

g sikerül... Elõfordul továbbá az is, hogy az életkor elõrehaladtával egyes képességek elmszûnnek.)

LÁTHATÓ-E A BETEGSÉG?

A kérdés talán furcsának tûnik, holott feltevése nem megalapozatlan. Az már kétségtelen, hegy bizonyos aura" az emberi szervezet körül (létét a Kirlian-felvételek is bizonyítják),készülékekkel láthatóvá is tehetõ. Egyes gyógyítók állítják, hogy ezt szemükkel látják isA tbiliszi Alekszandr Krivotorov doktor kutatásai is ezt bizonyítják. A tudós állítja, hogségtelenül energiaátvitelrõl van szó", hiszen mûszeres vizsgálatok is alátámasztják, hogygó aura" a beteg személyeknél sérültnek látszik, a gyógyítónál pedig ép és egészséges, ésgyógyítás alatt az ép aura" helyreállítja a sérült aurát". Mindez persze csak külsõ, mászen a lényeg a beteg szervezetében történik. Éppen ez a legnehezebben ellenõrizhetõ folyamezzel kapcsolatban érik a gyógymódokat a legádázabb kritikák, sõt támadások.Ám akik anyagelvûségi alapon, mintegy ideológiai oldalról állítják, hogy az efféle jelensé anyag között lehetetlenek, azoknak figyelmébe idézzük a következõ kísérletet, amelyet elõbirszkben végeztek el (Kaznacsejev), majd Moszkvában megismételtek és a Szovjet Tudományos Akadémia felfedezési regiszterében 112-es szám alatt jegyeztek be: két lombikban egy-egybaktériumtenyészet látható. Az egyiket vírussal fertõzték meg. A fertõzött baktériumok pusdenek, hamarosan vége az egész telepnek. És ekkor... a tõle távol, hermetikusan elzárt, nefertõzött, egészséges telepen is pusztulni kezdenek a baktériumok, majd az a tenyészet isljesen megsemmisül. Holott a két telep között semmi kapcsolat sem volt; mégis valami átju" a lombikok falán, talán több is, mint a puszta információ arról, mi történt az elsõ baktppel. Ha pedig a sejtek között létezhet távolra ható erõ, akkor ez felléphet (és a jelek s fel is lép) szervek és szervek, sõt szervezetek és szervezetek között is...

Dr. Lev Vencsaunasz fizikus, a moszkvai Bioinformatikai Laboratórium vezetõje a Moszkovszkij Komszomolec" c. lapnak részletesen elmagyarázta az ehhez hasonló jelenségeket és egyáltalán nem zárja ki a gyógyításnak ezt a



formáját sem, annak ellenére, hogy a mûszerek a ráhatás mikéntjét, mûködési módját nem képUgyanerre a belátásra jutott Japánban Motoyama Hitoshi orvos, aki számtalan kísérletet vég hazai, Fülöp-szigeteki és brazíliai gyógyítókkal. A Faraday-ketrecben (tehát a külvilágtósesen elszigetelt térben) tartózkodó kísérleti alanynál néhány méter távolságból olyan fizt voltak képesek elõidézni, amilyent csak akartak. Tetszés szerint gyorsították a mit semjtõ alanyok légzését, szívverését, nyugtatták, izgatták vagy éppen álmossá tették õket. Má

hogy saját testük Felett az átlagot messze meghaladó módon uralkodnak: Carlos Mirabelli (Brazília) például kívánságra 200-ra növelte szívverését, majd lecsökkentette azt percenkéntBhagarshi jógi ugyanilyen ellenõrzött körülmények között bármikor megtette, hogy 6 másodpeállította saját szívmûködését, majd azt ismét elindította.Tudom, mindez hihetetlennek tûnik. Különös képességû emberek, akik diploma nélkül gyógyítahát erre vonatkozóan egy jellemzõ párbeszédet egy szocialista országból érkezett újságíróos között a hetvenes évek végén: Nálunk több mint másfél ezer healer tevékenykedik így az angol orvos. Még saját szavan. Csakugyan? - csodálkoztam. És mit szól ehhez az Egészségügyi Minisztérium? Az orvodözik õket? Hát a hivatalos orvostudomány? Megengedi? Már miért ne engedélyezné? felelte az orvos Ha ezek az emberek elhivatottságot érezn

ni akarnak a betegeknek? Hisz nem ártanak nekik. Ha nem segítenének a betegeken, már nem lennének pácienseik. És miért kellene õket üldözni? Azt hiszi, a diploma már mindenttudóv orvost? Az ember túl bonyolult lény és megmutatta az Egészségügyi Világszervezet 1976-ontését, idézett is: Még a hivatásos orvosok is sokat tanulhatnak a hagyományos gyógyítóktagnosztikát, a beteggel való bánásmódot, a pszichoterápiát illeti..."Nem árt, ha tudjuk: kézrátevéssel tehát energiaátadással gyógyítók száma Angliában jel az NSZK-ban 7000, Franciaországban 4000, Svájcban 2000 körül van. Dolgoznak szovjet, lengyel, olasz, svéd stb. klinikákon is. így már azon sem csodálkozhatunk, hogy a szovjet Filozófiai Enciklopédia Parapszichológia" címszó alatt azt állítja: ez a tudomány egyik újuk, a hagyományostól eltérõ gyógymódok és a paramedicinális, parapszichológiái jelenségeklétét, kutatását sokfelé komolyan végzik. Már csak azért is, mert mint fentebb láttuk eltek hozzáállása" az ügyhöz. A hipnózisról, szuggesztióról volt már szó. Mégsem árt megeorvosi alkalmazása is van, mint azt szocialista országokból vett példák is bizonyítják. Né

azt a sokat emlegetett Lozanov-féle operációt, amely feltehetõen az elsõ ilyen volt; 1965-ben zajlott le Szófiában. A páciens egy ötvenéves tornatanár; elég komplikált, legalább eszat tartó sérvmûtétrõl volt szó. Lozanov elõre megbeszélte a beteggel, mit és hogyan kellnnie neki is. Az egész operációt filmre vették. A páciens nem volt igazi hipnotikus álomba csupán Lozanov kimondott sugalmazásainak engedelmeskedett. Nem fog fájdalmat érezni" s. A sebészek elsõ, kb. 4 cm-es vágását a beteg észre sem vette, és így folyt le az egész melindult egy vérzés, Lozanov azt sugallta a betegnek, hogy vissza tudja ezt tartani... És a vérzés elállt. Majd a professzor gyors sebhegedést sugallt, és tényleg, a seb a sz idõnél jóval elõbb behegedt.Ha már a sebészetnél tartunk: néhol ez sem mentes a számunkra érthetetlen módszerek alkalmA Fülöp-szigeteki mágusok" nagyon népszerûek nemcsak hazájukban, de külföldön is. Ha csakzonyosodott volna, hogy csalnak és nem képesek gyógyítani (ahogy idõrõl idõre a nemzetközielveti és mint bizonyított tényt, közli) már évek óta senki sem emlékezne rájuk. Úgy látszy, ha külföldrõl is tömegesen érkeznek hozzájuk a páciensek... Operációikat eszköz nélküllföldi, diplomás orvosok szeme láttára nyitják fel a testet és az operáció végén ismét, som nyomtalanul bevarrják" azt. Természetesen akadnak ismert csalások is (az élet melyik területe mentes ettõl? ), de a többség csakugyan jó eredményekkel gyógyít. Az olvasottabb gybeszélnek, hogy a daganatos sejtek egy bizonyos elektromágneses hullámhosszra másképpen reagálnak, mint az egészséges sejtek. Ma már az sem kétséges, hogy akadnak a Földön olyan sz akik efféle sugárzást képesek természetes úton, saját testük révén produkálni, valamint ervezetére hatni.A Fülöp-szigeteki pszichosebészettel sokat foglalkozott dr. Nelson Decker; több ezer (!) ilyen mûtétnek volt tanúja. Tapasztalatait a hivatalos szaksajtóban is sikerült közölnie.g Agrapoa véresen" dolgozik; az általa mûtött páciensek úgy véreznek, akár az európai seb betegek; ám a Térte nevû gyógyító viszont vértelenül. A mûtétek alatt a betegeket nem

altatják, azok tiszta tudattal nézik végig saját testük felnyitását. A népi gyógyítók meglerõsítik meg az elõzõleg kórházban, mûszeres úton felállított diagnózist (ha volt ilyen),



yorsan (a szó szoros értelmében percek alatt) eszközök nélkül, kezük valamiféle ráhatásávaestet, eltávolítják a beteg szervet vagy annak egy beteg részét, majd éppoly gyorsan bevar a sebet. Dr. Decker Agrapoának több ezer, Tértének körülbelül ezer operációját nézhette vsem tartozik a ritkaságok közé, hogy Európából, Amerikából, Ázsiából jönnek olyan betegek,ban a modern orvostudomány képviselõi már csak hónapokat vagy néhány hetet adtak; a Fülöp-en elvégzett furcsa mûtét után szinte mindnyájan gyógyultan távoznak. Az említett gyógyítók kívül körülbelül 30 híresebb van még - más európai és amerikai orvosok is megfigyelték (

). Ahogy a Fülöp-szigeteki pszichosebész eszköz nélkül megnyitja az emberi testet amirõlan film is készült a modern orvostudomány elektrodiatermikus gépeire emlékeztet. Ezt a szetben alkalmazzák: a készülék 20 kV-os feszültség mellett 1 MHz-es áramot fejleszt és azszöveteket szétvágja (de úgy, hogy a hatása alá kerülõ sejteket természetesen meg is semm

AZ EMBER, AKI BELÉNK LÁT

Jerzy Rejmer az ókori filozófia fiatal doktora, az ógörög nyelv egyetemi oktatója Krakkóba gyermekkorában képes volt megmondani, melyik pajtásának melyik testrésze fáj; késõbb észrhogy tizenéves barátai, fiúk és lányok szeretnek nála lenni, mind hosszabb ideig, különösemagukat a közelében. Akkor még nem sejtette, hogy ezt a belõle sugárzó bioenergiának köszöMa felnõttként, idegen városokban vadidegenek támadásainak" van kitéve: õt elõzõleg soha

mberek fordulnak hozzá az utcán, liftben, boltban és elmesélik életük tragédiáit, betegségzólnak beteg hozzátartozóikról stb. Tehát belõlük is kivált valamit a Rejmert övezõ tér"állatokkal is elõfordul nemegyszer .. . ami elég kínos számára például az utcán: sebesülttyák követik csapatostul... Aztán eljutott a Radieszteziológiai Társasághoz (varázsvesszõsonló természetes sugárzásokkal foglalkozó egyesület), ahol szakemberek megvizsgálták és a: rábeszélték, foglalkozzon gyógyítással, hisz szinte arra termett". Hivatásos orvosokel különösen találó módon diagnosztizál. Most már nem csak úgy általánosságban jelenti kgy pl. a feje fáj", hanem közli, hogy melyik agylebenyben keresendõ a baj stb. Ugyanisidõközben elvégzett egy alapos, orvosok számára szervezett anatómiai tanfolyamot, és jelenis orvosokkal dolgozik együtt egy rendelõben. A veleszületett különleges képesség és az utzett tudás most együtt igen jó eredményeket ad. Rejmer például belenéz" a páciens testébenformációkkal szolgál egy vesekõ méretérõl, elhelyezkedésérõl, ám természetesen nem végezhilyen vágya, sem ehhez szükséges szakértelme. A röntgenfelvételek vagy más vizsgálatok min

gerõsítik diagnózisait. Véleménye szerint a nem hagyományos, jelen esetben a bioenergiotereutikus gyógymódok feladata az, hogy az orvostudományt szolgálják. A páciens testét érintvn termikus hideg, meleg, és ezek egész skáláját vagy elektromos hatásokat érez; példáulemet vagy gyenge akkumulátort érintene. Ezen túlmenõen látja" a vizsgált testrészek körv Ez a látás" furcsa és érthetetlen a köznapi ember számára: egy Rejmert vizsgáló professza: olyan, mintha a férfi infravörös fényben látna, õ maga kezdetben sokat gyötrõdött, mertgenkészülékként látta az emberek kóros testrészeit utcán, villamoson, társaságban. Ma márgán, és csak vizsgálat közben koncentrál erre. A testrészeket színesben látja; de negatívs úgy, mint amikor valaki egy fénykép negatívját nézi. A beteg szerv fényes, a patologikustozás helyén viszont sötét folt(ok) észlelhetõ(k). Az egészséges szervek Rejmer-féle színerancsszínû, a hasnyálmirigy sárga, a lép lila, az izmok indigókékek. A véredények az anatózok színeivel éppen ellentétesen jelennek meg: az ütõerek a kékek. A máj zöldes. Az idõsebknél azonban a még egészséges testrészeknek sincs már olyan ragyogásuk. Rejmer újabban újsdezett fel ilyen kevésbé fényes szerveket, amik kétségkívül a modernkor embereinek gyengébkumára utalnak. Ilyenkor idõben figyelmezteti a szülõket.Rejmer nincs egyedül, ilyen képességekkel rendelkezõ gyógyítók többen is vannak. Okvetlenümegjegyezni, hogy ezek a világ különbözõ részein élõ és egymással semmilyen kapcsolatot neyek ugyanígy látják a szerveket és azok színeit is.Rejmer kézzel tapint, kézzel érzi, valamint a fenti módon látja" is a kóros elváltozásokaerek kombinációjából állítja össze a diagnózist. Maga sincs egészen tisztában (nem is lehemin alapul módszere, de azzal vigasztalja" magát és az érdeklõdõket, hogy a röntgensugara alkalmazták már akkor, mikor még nem nagyon tudták, min alapszik a módszer.

Jól tudja, hogy az általa gyakorolt módszernek vannak korlátai is. Az anatómiai hiányosságpéldául csonthiány esetén Rejmer semmit sem tehet, legfeljebb ráhatással enyhítheti a fájd

Ám a daganatos betegségek bizonyos fajtáinál és bizonyos stádiumokban segíthet; ilyen jelyógyításait az orvosok röntgenfelvételek segítségével folyamatosan ellenõrzik. Eddig jó erutat - bár õ maga ezzel még távolról sem elégedett. Úgy véli, igazán még sohasem sikerült



ztenie egy rosszindulatú daganatos elváltozást. De nem adja fel a reményt. A páciensek természetesen csodát" várnak és nemegyszer nagyon meglepõdnek, hogy a csodatévõ Rejmer doktgálat után azonnal mûtéti beavatkozást javasol. Mert Jerzy Rejmer és társai nem felelõtlen, hanem komoly emberek, akik a természettõl kapott ritka tehetségüket nem vásári mutatvány, hanem embertársaik gyógyítására, és csak arra használják.Mint említettük, Rejmer nincs egyedül. A harmincegynéhány éves moszkvai Dzsuna Davitasvilinagy hírnévre tett szert mint gyógyító. Lakása elõtt hosszabb sorban állnak a betegek, mi

ozik elõtt a jegyre várók. Több tudományos vizsgálatnak is alávetette magát. Egyes hírek s normális ember bioenergiájának több ezerszeresét sugározza ki magából. Angliában jelenlegdward a legismertebb gyógyító. Az amerikai Psychic News szaklap véleménye szerint a nála jpáciensek 30%-a teljes és azonnali gyógyulásban részesült, 50%-a pedig fokozatosan javult.nem hagyományos módon gyógyítók Moszkvában 200-nál többen vannak. Név szerint Varvara Ivaitasvilit és másokat említenek a források. Az Ogonyok c. folyóiratban egy moszkvai klinika orvosnõje, Irina Csukmacseva értékelte pozitívan Dzsuna Davitasvili képességeit. Lengyelozágban Stanislaw Nardelli a hetvenes-nyolcvanas években tömeges gyógyításaival hívta fel ma figyelmet. Az érdeklõdõk nemegyszer televíziós helyszíni közvetítésekben láthatták a sziadionokban rendezett, egyszerre több tízezer résztvevõs gyógyító ,,big meeting"-jeit. Termsen a tudósokat is érdekli a Nardelli-jelenség. A legtöbb vizsgálatot dr. Leszek Mellibruda pszichológus, a Krakkói Orvostudományi Akadémia kutatója végezte Nardellivel. A gyógyító

nek Kirlian-felvételein (a gyógyítószeánsz" elõtt és után készült felvételekrõl van szó)leltek a bioterekben. Sok betegnél nem nõtt az aura", de helyreállt az elõzõ sérülés. Kül

eteg ember Kirlian-fényképein jól láthatók az aura változásai, különbségei. Nardelli is réletekben, a tudós bizottságok elõtt érintett meg embereket. A Kirlian-fotók minden esetben pozitív változásokat jeleztek az érintések után.Érdemes és szükséges megjegyezni: egyik gyógyító sem állítja, hogy többet tud az orvosoknán gyógyít". Azt sem szabad elfelejteni, hogy a bioenergioterápia még csak az elsõ lépésekeszi, és korai lenne ezen a téren megalapozottnak hitt elméleteket felállítani; egyelõre abn a szakaszban vagyunk, amikor csak a jelenséget tapasztaljuk, alig-alig látunk mögéje.Azokon a világrészeken azonban érdemes ezen elgondolkozni ahol a lakosság nagyobb részkalmaz hagyományos gyógymódokat Kína, Afrika, Brazília, Fülöp-szigetek stb. az emberekra csak a fele a magas egészségügyi kultúrával rendelkezõ országok lakosai korának... Az U kiadott George W. Mech-féle jelentés 10 éves munkával gyûjtött adatokat tartalmaz a gyógy

bbõl tudjuk, hogy neves healerek csaknem minden országban vannak. Amerikában is. Például Carl Simonion orvos Fort Knox katonai egészségügyi központjában dolgozik. Az õ módszere egé, mint az eddig tapasztaltak: rákosoknak pl. tüdõrákos betegeknek felváltva hol sajátelvételeiket, hol pedig egészséges tüdõk képeit mutatja és rábeszéli pácienseit: akarják"hogy az õ tüdejük is olyan tiszta, egészséges legyen. A betegek (ellenõrzött kísérletek!)hetõ és bizonyítható javulásra került sor. A dolog bár állandó orvosi ellenõrzés alatt áVidak Jukic, a jugoszláviai Montenegró (Crna Gora) lakosa is tömegesen gyógyítja a betegeket, bár õ sem orvos. Jukic a maga módján hat a páciensekre; állítja, hogy a kóroknak több-át a beteg szervezetben elõzõleg lejátszódott pszichikai folyamatok okozzák. Megfigyeléseapján állítja: létezik egy bizonyos lelki energia", amely minden emberi szervezetben megvan, és azt megfelelõ körülmények között maga a beteg, más körülmények között egy gyógyítóarról a szovjet Trud c. napilap beszámolt, moszkvai tudósok (az akadémia tagjai) felkutatták a Szovjetunióban élõ szuperérzékeny" emberek többségét. Többek között Alekszej Krivoitasvilirõl van szó mindenekelõtt; az utóbbi egy bizottság elõtt egy beteg mély fekélyét 1latt kiszárította, majd újabb öt perc múlva a seb felszínén rózsaszín hártya (új bõr) képzpirkin akadémikus kijelentette ezzel kapcsolatban: Ilyen képességek igenis léteznek és nenevezendõk természetfelettinek. Legfeljebb a tudomány mai eszközeivel megmagyarázhatatlannak."Nem vitás: a megmagyarázhatatlanság" rányomja bélyegét a nem hagyományos gyógymódokra ésem ok arra, hogy az egész

kérdéskomplexumra egyszer s mindenkorra legyintsünk és lemondjunk róluk. Ezek a gyógymódokaz annyi ideig eretneknek tartott akupunktúra, amely lám mégis az orvostudomány része lett csaknem mindenütt a világon) sok ezer éves népi (tehát széles körû) tapasztalatokon alap ha hatástalanok lennének, már régen eltûntek volna életünkbõl. Jó példa erre a Fülöp-szig

t. Akadnak európai szakemberek, akik az egész jelenséget zseniális szélhámosok mûködéséne (pl. a belga Mewissen onkológus professzor), bár még õk sem tagadják eredményeit. Jaime Lauco, a Teljes igazság a Fülöp-szigeti gyógyításról" c. könyv szerzõje is ír a csalókról,



meztet: a csalók csak az igazi nagy gyógyítók árnyékában" létezhetnek, egzisztenciájukatvalós, sikeres gyógyítás adja, ez vonzza a pácienseket az egész világból a Fülöp-szigetekrosebészet létezik, nem trükk, nem tömeges hipnózis, nem természetfeletti jelenség. A dolgondjéhez tartozik, természetes jelenség, de úgy mondanám: a valóságnak egy magasabb, a tudoal még nem teljesen értett szintjén. Ez nem jelenti, hogy ez a másik valóság nem létezik."yv elõszavában Alfréd Stelter ismert fizikus, a Dortmundi Mûszaki Egyetem professzora keményen ki is mondja: az orvosok által menthetetlennek tartott betegeket is sokszor g

yökeresen kigyógyítanak a népi gyógyítók.

SZAFJONOV FELFEDEZÉSE

A Szovjet Tudományos Akadémia Elnöksége mellett mûködõ Kibernetika" Komplex Programtervez0 elején különbizottságot hozott létre az emberi szervezet bizonyos különleges tulajdonsáizsgálata" céljából. Elnöke az akadémiai tag Alekszandr Szpirkin bioelektronikus professzolett. A bizottságba filozófusok, szociológusok, orvosok, pedagógusok, biológusok, mérnökökmatikusok, fizikusok stb. kerültek. A Polityka" c. lap különtudósítója, Tamara Krucskovsz a bizottság három tagját interjúvolta meg: prof. Szpirkint, prof. dr. Arszenyij Megyeljanovszkijt (Szovjet Orvostudományi Akadémia) és Vlagyimir Szafjonov mérnököt, az akadémiaektikus materializmus osztályának vezetõjét. A riportban a szovjet tudósok nemegyszer jele

nlegi világképünket jóval meghaladó témákat feszegetnek, amelyek a Szovjetunióban is élénktettek.A. Megyeljanovszkij elõbb arról beszélt, hogy a szovjet kormány úgy döntött: a hipnózisosnktúrás gyógyítás számára kedvezõ feltételeket teremt mivel számos megfigyelés arra mutaeri szervezet még sok eddig ismeretlen, különös képességet rejteget. A professzor bejelentte, hogy az õ vezetése alatt álló laboratóriumban is kutatások indultak, ezek célja olyanyek vizsgálata, akik képesek (eddig ismeretlen módon) távolról energiát átadni.A. Szpirkin kijelentette: addig kell kutatni, amíg kétséget kizáró módon sikerül kimutatniológiai tér" létezését, és persze ennek a térnek sokféle megjelenési formáját és gyógyásza nem fizikai, hanem biológiai térrõl van szó hát mûszeres mérése és matematikai formuláknehéz. Kutatják továbbá az embernek növényre gyakorolt hatását, a kristályoknak az emberitre gyakorolt pozitív és negatív hatását. Az már biztos mondotta A Szpirkin hogy az emnövényi és állati szervezet kisugárzása valóban létezik. Szovjet tudósok is elvégezték a (

említett) kísérleteket a növényi magvak például feketebab ember által történt besugára, hogy a médium" vagy extra érzékeny" személy által besugárzott vízzel öntözött magvakszebben fejlõdnek. Az elektromágneses, mágneses és ultrahang-terek részei az emberi biotéek, de nem ezek adják a tér alapját. Része a telepátia is, ezért az ilyen teret nem lehetzikai módszerekkel elszigetelni. Szpirkin szerint a biotér tulajdonságainak teljes felmérése hihetetlenül nagy lépést jelenthetne az emberiség fejlõdésében; azt állítja, hogy aindenség olyan alkotórésze, amelynek modellje az általános térelmélet kialakításához adjaapot. Ezt az elméletet ma még keresik a fizikusok. Ez egyelõre persze nem több egy elméletnél. Szpirkin úgy véli: ugyanakkor eléggé furcsa de igaz hogy ezt a sugárzást nem csupn, de kristályokban és bizonyos, a földben található ásványokban is megtalálták. A kutatásvõ orvosok arra is rájöttek, hogy az egyszer valamilyen betegségen átesett emberi szerv az errõl szóló információt az egész élettartam alatt megõrzi. Ennek olyan jelei is vannak, aa bioteret érzékelõ paramedicinális gyógyító személy érzékelhet. Az elváltozások már koraietõk, aminek nagy szerepe lehet pl. a rák megelõzõ gyógyításában. Ide kell számítani a bioak nevezett ráhatások pl. a kézzelérintés módszereit is.

Vlagyimir Szafjonov mérnök saját bevallása szerint igen szkeptikus volt az efféle gyógymód illetõen míg egyszer felfedezte, hogy õ maga is képes erre. Ma már úgy véli: képességekivételes dolog - akik legyõzik magukban a hitetlenség korlátait, szintén képesek energielre" Õ maga érintés nélkül, bizonyos távolságból (20-100 cm) hat a betegekre. Nagyon sokfyítható így, állítja, kivéve például az örökletes betegségeket, ahol megsérült a szervezetvalamint a hajlott korral járó és néhány gombás betegséget bár ennek ellenére mindháromdult nála csodálatos gyógyulás". Szafjonov gyógyításainak jelentõs részét tudományos felüs mérésekkel végezte; számos bizonyított eredmény áll már rendelkezésre arról, milyen állak betegei a kezelés elõtt, alatt és után, valamint arról, milyen változások álltak be Szaf

szervezetében a gyógyítás alatt. (Ilyenkor 160-ra nõ a vérnyomása, oxigénfogyasztása pedigemelkedik.)Szafjonov képes arra, hogy epilepsziás személyek agyára ugyanazon épület másik helyiségébõ



Hogy nem elektromágneses sugárzásról van itt szó, bizonyítják azok a kísérletek, amikor at szigetelt kabinokban helyezték el. A gyógyító pozitív módon hatott az epilepsziásokra. Sonov körülbelül tíz évig dolgozott így egy moszkvai fiziológiai laboratórium tudósainak fealatt; számtalan esetben diagnosztizált és gyógyított. A szóban forgó riportban Szafjonovrendkívül különös és csaknem hihetetlen dologról is beszél: arról, hogy fényképek alapjánsoha nem látott, akár igen távol élõ emberek betegségeit is meg tudja állapítani. Említiy halott emberek és állatok földi maradványai közelében megérzi" azok halálának okát (leg

ogy melyik testrészük szervi baja miatt következett be a halál). A jelenség tulajdonképp halál után valahol a térben, valami módon fennmaradó információhalmaz léte õt is zavarjinkább, mert hiszen mint marxista tudós, nem hisz a halálon túli életben. Ám itt nem is élvan szó, hanem arról, hogy az egykor élt lények információs teret" hagynak maguk után ésis része a mi valóságos világunknak, amelyben élünk ...Befejezésül csak annyit írhatunk: amíg a két gyógymód hívei élesen szemben állnak egymássahatunk békekötésre". Az ellenpontok a következõk:1. A hivatalosak" álláspontja: minden gyógyszer és gyógymód, amely nem a hivatalos orvostyban született, attól idegen nem használhat a betegnek, az csak kuruzslás.2. A másik oldal éppen ilyen szélsõséges álláspontra helyezkedik nemegyszer; úgy véli, mint a hivatalos orvostudomány képvisel, az igazi egészség ellen van (vegyi beavatkozás a szervezetbe stb.).

Az igazság természetesen a kettõ között van és ezt a többség(?) belátta végre. így várhatók közelednek majd. Mi, európaiak, hozzászoktunk ahhoz, hogy az egészséget egyedül és kizáregészségügyi funkcionáriusok adhatják vissza, ha megbetegszünk. Szinte eszünkbe sem jut, ha megelõzésen kívül bizonyos fokig a gyógyítás is rajtunk áll. A döntések nem mindig és neen rajtunk kívül történnek... Már Hippokratész is követelte az orvos és a beteg együttmûkölán nem jelentette-jelenti csupán egyoldalúan azt, hogy a beteg vesse magát alá az orvos(ok) utasításainak.

IRODALOM1. Bánk E.: A szülés élettana. Természet Világa, 1970. 1. sz.2. Csalnak a tudósok. Magyarország, 1977. 14. sz.3. Ehrenwald, J.: Telepathy and Medical Psychology. London 1946.4. Life, 1967. szept. 22. (Cikk Ted Seriosról, aki állítólag fényképlemezre visz fel akar

" képeket.)5. Literatura, (Warszawa), 1978. 47. sz.6. Literatura, 1979. ápr. 5.7. Marék Antal: Az emberiség harca a fájdalom ellen. Bp. 1966, Medicina Kiadó, 145-146.old.8. Monato, (Belgium), 1983 október.9. Orvosi Hetilap, 1922. 36. sz.10. Polityka, (Varsó), 1980. 51-52. sz.11. Psychich News, 1966.12. Przekrój (Kraków), 1983. júl. 24.13. Saturday Review, 1972. márc. 18. (Nyina Kulagina és a telekinézis.)14. Science of Mind, 1974 július.15. Der Spiegel (Hamburg), 1977. 28. sz. 132-133 old. (Cikk a Kaminszkij-Nyikolajev-kísérletekrõl, + fotók.)16. Szovjetunió, 1978. 2. sz.17. Szovjetunió, 1978.12. sz.18. Szovjetunió, 1978. 4. sz.19. Természet Világa, 1969. 7. sz.20. Vasziljev, L.: Telepátia. A fiziológus észrevételei. Bp. 1964, Gondolat Kiadó. 21.Völgsi F.: Az orvosi hipnózis. I. P. Pavlov és a hipnózis. A pszichés befolyásolhatóság techniBp. 1962, Medicina.22. Levi, V.: Egy hipnotizõr vallomásai. Bp.-Uzsgorod, 1978, Kozmosz-Kárpáti Kiadó.23. Magyarország, 1977. 30. sz. így születnek a zsenik".

Csak korunk adott feltételei között va-gyunk képesek a megismerésre, és annyira,



amennyire ezek a feltételek megengedik."

(Engels: A természet dialektikája)

Ha akarom, fiú ...

1982-ben a rádió, a Magyar Ifjúság, az Ország-Világ adott hírt arról, hogy Bányai Mátyás zerekkel képes meghatározni a születendõ gyermek nemét. Mióta foglalkozik ezzel a kérdésse Az asztrológia természettudományos vizsgálatával már közel negyven éve foglalkozom. Ebbõazzal telt el, hogy igyekeztem a számomra hozzáférhetõ könyvekbõl megismerni a klasszikusztrológia eredetét, gondolkodásmódját és gyakorlatát. Nem volt nehéz felismerni, hogy a kkus asztrológia világképe a természettudományos forradalmakat megelõzõ állapotokat tükrözt Sokan úgy vélik, hogy az asztrológia nem két-három évszázados elmaradásban van, hanem azen az ókori természetszemléletet tükrözi. Ez nem ellentmondás, mert az ókor természetszemlélete a reneszánszig meghatározó erejû v

alapvetõ szemléletbeli változás a nagy földrajzi felfedezésekkel, a csillagászati világképlmi átalakításával kezdõdött, amely a fizika, a kémia, a biológia és az orvostudomány tapatörténõ megközelítésének, rendszerezésének az igényéhez vezetett. Ezzel a forradalmi átalaz asztrológia elmélete. Egy hasonlattal szemléltetve: a klasszikus asztrológia ma olyanfejlettségi fokot tükröz, mint a gyógynövények tudománya a XVII-XVIII. században. Az orvostudományban pedig ma éppen visszatérést tapasztalhatunk a régi módszerekhez, pél a gyógynövényekhez is ... Tehát az elsõ öt év a klasszikus ismeretek elsajátításával teltezután? Kémia-fizika szakos középiskolai tanár vagyok, érthetõ, hogy foglalkoztatott a természetos revízió kérdése. Ezen belül is az asztrológiai jelenségek leírásához használt ún kor felülvizsgálata. 1957-ben fejeztem be annak a koordináta-rendszernek a kialakítását, aly szerintem nélkülözhetetlen a természettudományokhoz történõ felzárkózáshoz.

Gyakran hallani olyan véleményt is, hogy az asztrológia többek között azért sem juthat heredményekhez, mert a ma is használatos koordináta-rendszer lényegesen eltolódott az állócagokhoz képest. Például március 21-én a Nap a Kos jegyében tartózkodik, az asztrológusok s ekkor születnek harcias, temperamentumos, nehezen irányítható személyiségek. Holott a Napalójában már messze jár a Kos csillagképtõl, valahol a Vízöntõ csillagkép vége felé tartóz így van. Azok a hatások, amelyekkel az asztrológia foglalkozik, túlnyomó többségükben ald és a bolygók mozgási állapotára vezethetõk vissza. A klasszikus csillagképeknek nincs kolatuk ezekkel a hatásokkal, az ókorban mintegy tájékozódási szerepük volt, amelyeknek a sl jobban meg tudták jelölni a Nap és a Bolygók helyzetét az égbolton. Tehát nincs szerepe a csillagképek alakjának a hozzájuk kapcsolt hatás kialakításához?ald Menzel szép kiadású Csillagászat címû könyvében az Ikrek csillagképe és a Skorpió csilagyon emlékeztet az egymás kezét fogó ikrekre, illetve az ollót és visszahajló fullánkot vorpióra ... Ez természetesen véletlen, az emberi képzelet terméke. Az ókori kultúrákban elterjedt gyt volt jelenségeket, tulajdonsághalmazokat összefoglaló szimbolikus képekkel kifejezni. Aszanszkrit írások szerint már az ind. orvosok megkülönböztették az emberek nyúl-, bika-, ct. Ezek a szimbólumok sok évszázados tapasztalatot sûrítenek magukban. Ezek voltak az elsõegesek! Ezt követõen, a könnyebb tájékozódás érdekében a szimbólumokat kivetítették az égbillagképet, amelyben a Nap a hatás fellépése idején tartózkodott, ennek a szimbólumnak meglõen alakították ki. Mikor jöttek rá az asztrológusok, hogy eltolódás van a tapasztalt hatás és a Nap hátteragképek között? Az eltolódás az idõszámításunk kezdete tájékán már nyilvánvaló volt. Ptolemaiosz dolgoztináta-transzformációt. Azóta, a lassan hátráló mozgást végzõ tavaszpont az a hely az égbol

z a Koshatás" kialakulását fûzik. Sikerült-e Ptolemaiosznak egy erõsen hagyományokra épülõ kultúrkörben ezt a változtatástia?



Úgy tûnik, igen! Ennek nagyon fontos elvi jelentõsége van. Bizonyítja az asztrológiai haell fejlõdõképességét. Egy álló, megmerevedett koordináta-rendszerbõl dinamikus, mozgó kooszerre tért át. Ennek az új szemléletnek az elterjedése meggyõzõ bizonyítéka annak, hogy atapasztalati alapokra épül. Egy fokozottan hagyományõrzõ kultuszban ennyire alapvetmetodikai változást létrehozni csakis a tények kényszerítõ hatása alatt lehet. Vagyis a ko asztrológusok a gyakorlatukat a tapasztalatokhoz igyekeztek igazítani. Mai szemmel nézve elfogadható-e ez a koordináta-rendszer?

Sajnos nem. Ma már világosan láthatók az alapvetõ hibái is. Ezek közül az egyik legszembhogy az a bizonyos belsõ adottság, öröklött genetikai készlet, amely jelentõs mértékben szszemélyiség alakulásába, nem a születés pillanatában, hanem a fogantatás pillanatában dõlképpen azok az asztrológiai hatások, amelyeket ezeknek az öröklött belsõ adottságoknak a klásával hoznak kapcsolatba, kb. 266 nappal korábban mûködtek. Ez ma már nem vitatható. A m koordináta-transzformációnak (1957) fõ célja ennek az ellentmondásnak a kiküszöbölése vol Ám így felvetõdik az a gondolat, hogy mindazok a megállapítások, amit az asztrológia mûv tettek - a hibás koordináta-rendszer miatt rosszak. De akkor hogyan fogadhatók el ezek tapasztalati tényeknek? A tudománytörténet azt bizonyítja, hogy a természettudományok mai eredményeihez sok téve zsákutcán keresztül vezetett az út. Az ókor és a középkor tudományos" felfogása az emberetegségek eredetérõl mai szemmel nézve döbbenetesen naivnak tûnik. De a mai eredmények még

születtek. Itt még hozzá kell tennünk azt is, hogy egy hibás koordináta-rendszer önmagábaem zárja ki bizonyos összefüggések felismerését, csak a rosszul megválasztott rendszer nagmegnehezíti azt. Ennek jó példája: az ókori csillagászoknak hibás elképzelésük volt a Nap,Föld térbeli viszonyáról. Mégis, hosszú megfigyelések tapasztalata alapján nagyon pontosatudták jósolni a napfogyatkozás és a holdfogyatkozás idõpontját. ön a beszélgetésünk kezdetén a természettudományos revíziót említette. Elterjedt néze asztrológia misztikus gondolatkör, babona ... önnek mi errõl a véleménye? Az asztrológia természettudomány. A hagyományai is ezt tükrözik. Amikor a káldeus papokerték és kimondták, hogy az emberi élet alakulása függ a bolygók mozgásától, kivették az esors irányítását az istenek kezébõl. Ezzel az élet és a természeti jelenségek okainak kutazetfeletti elemek helyett anyagi természetû tényezõk kerültek elõtérbe. A kozmikus méretzgása és az életfolyamatok közötti kapcsolat kimondásával lerakták a világ anyagiságáról vfogásunk alapjait. Ezeket a törvényeket feltárhatónak tartották, ami a világ megismerhetõs

i elfogadását jelentette.

De akkor miért tartja magát, mégis oly makacsul a felfogás, hogy az asztrológia misztikutan? Szûkebb és tágabb értelemben vett környezetünk feltérképezésében érzékszerveinken kívüllamennyi szervünk, zsigerünk részt vesz. Mélyen a szöveteinkbe ágyazva egy sajátos rostareer mûködik, amely a felfogott információkat válogatja, súlyozza. Némelyeket árnyaltabban,felszínesebben használ fel a világ képérõl alkotott felfogásunk kialakításában. Ha ennek aszernek a mûködését csoportosítani akarjuk, akkor könnyen felismerhetjük azt a látásmódot,ilág anyagisága mellett mennyiségi jellemzõit, számszerûségig egzakt matematikai formákbalajdonságait részesíti elõnyben. Ez a tudóstípus. Egy másik optika a mûvészé, amely a termszubjektumán átszûrve, a mûvészet eszközeivel törekszik megragadni. Tagadhatatlanul léteziharmadik kultúra is. Az emberiséggel egyidõs, a világ természetfölötti eredetének híve, ampintható világban is a természetfölötti tényezõk szerepét tartja meghatározónak. A világ ejának létezése örök emberi kategóriák. Olykor egyetlen emberben is ellentmondásmentesen lék. Például a mûvész belsõ konfliktus nélkül elfogadhatja a mindennapok gyakorlati kérdéseidományos egzaktság elsõbbségét, és ezzel egyidejûleg a világ és az ember létezésének végsõfölöttiséget, mivel ebben a kérdésben a tudomány nem képes sem hihetõbb, sem megnyugtatóbbdni. A problémák akkor keletkeznek, ha ezek a látásmódok átlépnek egymás szerepkörébe. Enn példája természeti jelenségeknek, tehát tapasztalati tényeknek természetfölöttivé nyilván természetfölötti jelenségek! A tapasztalatok a létezõ világ részei. Ezért nincsenek misztományok, csak misztikus megközelítési módok... Annak az elfogadása, hogy a dolgok magyaráza természeti világ határain túlmutat, okkult megközelítési mód. A legsötétebb, a legzavaroegközelítése is lehet tudományos, ha elfogadjuk a tapasztalatra épülõ elõrejelzést: hogy a nem ismerünk, azt idõvel megismerhetjük. Értelemszerûen a misztikus megközelítés táptalaj

tázatlanság, az ismeretek hiánya. A természetfölöttiség elfogadása még ötven évvel ezelõttri volt az európai kultúrában is, gondoljunk csak az orvostudománnyal kapcsolatosan olyan hiedelmekre, amelyek a betegség eredetét, vagy az attól való megszabadulást az isteni b



eavatkozásjelének tekintették. De az idõjárás alakulásában járványok, háborúk kirobbantásáerõknek tulajdonítottak szerepet. Az asztrológia bõvelkedik tisztázatlan kérdésekben. Érthy nagyon sok ember esetében az asztrológiával való foglalkozás nem a tudományos megismerésfakad, hanem a misztikum iránti igényét elégíti ki. Ugyanúgy, ahogyan a tanulatlan néprétedatából az egészségügyi felvilágosítás ûzte el a kuruzslásba vetett bizalmat, ugyanúgy azs a természettudományos kutatások eredményei fogják háttérbe szorítani a misztikus felfogá Visszatérve az ön által kidolgozott második transzformációra... A régebbi kutatóknak nem

eszébe, hogy az emberi élet nem a születéskor, hanem a fogantatáskor kezdõdik? Senki semett kísérletet ennek a nyilvánvaló ellentmondásnak a feloldására? Találhatók ilyen utalások. Maga Ptolemaiosz híres könyvében, a Tet-rabiblosz III. 1. résfogamzási idõ fontosságát hangsúlyozza. Mégsem terjedt el a gyakorlatban, mivel az erre épléggé körülményes. De a második transzformáció nélkül ennek nem is lett volna sok eredményazért találunk olyan számításokat, amelyek a fogamzás idejére épültek. Például Mátyás kiráCorvin János horoszkópját, és ezen látható a fogamzási idõ bejegyzése. Az ön kutatási eredményei valamilyen módon alátámasztják-e azt az elképzelést, hogy a klsztrológia némely megállapítása tapasztalati tényre épül? Igen. Az asztrológia egy olyan kultúrtörténeti meddõhányó, amelyet az utókornak érdemesnie, mert sok értékes tapasztalatot lehet találni a nagy mennyiségû, tudományos szempontbóddõanyagnak tekinthetõ megállapítás mellett. így például a cselekvési idõkkel kapcsolatos

az egyes típusok motorikus tulajdonságaira vonatkozó asztrológiai megállapításokat. A szei teljesítmények alakulása is mutatott egy elég jó kapcsolatot az asztrológiai számításokató eredményekkel. Az asztrológiától független elsõsorban orvosi kutatások, például aés a krízisidõszakok vonatkozásában tartalmaznak olyan törvényszerûségeket, amelyek már aa gondolatrendszerében is megfogalmazódtak. Vagy pl. érdekes és egészen egzakt dolognak tekinthetõ, hogy a bolygók, földpálya szintjére vonatkoztatott gravitációs térerõssége alapjgy olyan periodikus rendszert, amelyben egy csoportba kerülnek a klasszikus asztrológiában rokon hatásúnak tartott bolygók. Milyen területeken lehetne ön szerint alkalmazni az asztrológiát? -Az asztrológiának nap, azonnal alkalmazható eredménye aligvan. Mint az elõbb elmondtam, jelentõs tudományos kutatásoknak kell tisz-

tázniuk egészen alapvetõ kérdéseket. Ezután kerülhetne sor az alkalmazásra. Ilyen alkalmaz

t lehet a családtervezés. A genetikusok több példával tudják bizonyítani, hogy a fejlõdésienességek kialakulásának oka sok tényezõre vezethetõ vissza. Ezeknek a tényezõknek a többsalószínûsíti a károsodás bekövetkezését. Érdekes módon kb. 20%-ban a környezeti faktorok,anyagok, sugárzások stb. felelõsek az ártalmak bekövetkezéséért, és 80%-ban az ártalomra i a meghatározó. Ez a hajlam idõben ingadozó nagyságú. Úgy gondolom, megfelelõ elõkutatásokelölhetnénk azt a fogamzásra optimális idõszakot, amelyben a károsodás valószínûsége minimAz asztrológia egyik legismertebb alkalmazási területe a személyiségelemzés. Az itt szerze tudományos tapasztalatok sok hasznos információt adhatnak a pedagógiai gyakorlatban is. Érdekes alkalmazási terület a konjunkturális és depresszív idõszakok elõrejelzése. Ennekott van jelentõsége, ahol az elvárt jó teljesítmény meghatározott rövid idõre korlátozódi, vizsgák, mûtétek stb. Tanulságos terület lehet az emberi kapcsolatok ilyen megközelítésûis. Erre a beszélgetésre az adott okot, hogy ön egy nagy port felvert bejelentést tett. Vágjk hát bele ebbe. ön szerint ilyen alkalmazási terület lehet a gyermek nemének elõrejelzése Igen. Ez a feladat mind gyakorlati, mind elméleti szempontból érdekes. Indokolt vele foglalkozni. Milyen szempontok alapján lehet kiválasztani azokat a feladatokat, amelyekkel érdemesfoglalkozni? Három alapvetõ szempontot érdemes figyelembe venni: a kutatás eredményére legyen társaday, a feladat megoldható legyen és egy szubjektív feltétel: a kutatót érdekelje a vizsgáltléma. Amikor ön elkészítette az új asztrológiai munkahipotézisét, rögtön a gyermek nemének elõtt foglalkozni?- Nem. Sokat foglalkoztam a pedagógiai alkalmazás lehetõségével és a baleseti veszélyeztet elõrejelzésével, ezen belül a bányabalesetek elõrejelzése érdekelt.

Úgy tudom, komoly statisztikai és egyéb vizsgálatokat folytatott magyar iskolákban és b. Volt-e érdeklõdés e kutatási eredményei iránt? Sajnos, nem. Az illetékes egyetemi tanszék látatlanul elutasította azt, hogy ezek a kuta



tási eredmények pedagógiai doktori értekezés tárgya lehessenek. A megyei tanács évenként m egy ún. alkotói ösztöndíjat. Legalább hatszor utasították el a pályázatomat. A bányabalesnló volt a helyzet. A dorogi szénmedencében végzett vizsgálatok eredményesek voltak. Szereem volna ezt a kutatást kiterjeszteni több bányaterületre. Annak ellenére, hogy az akkorinehézipari minisztertõl engedélyt kaptam a kutatás folytatására, fõhatósági szinten egy betisztviselõ megakadályozta az adatok megszerzését azzal az indokkal, hogy olyan összefüggé amilyeneket én keresek, nincsenek...

Ezek után esett a választás a családtervezési kutatásra? Igen. Milyen körülmények között került a kutatási feladatok közé ez a kérdés? Egy szerencsés véletlen folytán. 1966 nyarán értesültem arról, hogy egy Csehszlovákiábanvos, dr. Jónás kidolgozott egy eljárást, amely lehetõséget nyújt a születendõ gyermek neméztására. Amikor megismerkedtem közelebbrõl a feladattal, rájöttem, hogy ez egy ideális kutterület. Viszonylag könnyen beszerezhetõk a kutatáshoz szükséges adatok, úgy tûnt, hogy at nem túl bonyolult, tehát kezdetnek megfelelõ, és az elsõ tájékozódó felmérések is azt murre van társadalmi kereslet. így 1966-ban elkezdtem a kérdéssel foglalkozni. Átvette a Jónás-féle eredményeket? Nem, tõle csak a problémát vettem át. A feladat megoldására merõben eltérõ utat választobé-kevésbé abból is következett, hogy Jónás a klasszikus asztrológia híve volt, én meg ett

modellel dolgoztam. Mikorra sikerült kidolgoznia a használható eljárást? Elég soká tartott. Körülbelül 10 évig foglalkoztam a módszer kidolgozásával. 1974-ben me Moszkvába egy tudományos tanácskozásra, ahol ezekrõl az eredményekrõl beszámolhattam. Sajem tudtam kijutni, de az elõadásom anyagát felolvasták. Ebben még csak részleges eredményedhattam hírt. Ma már sokkal többet tudunk errõl a kérdésrõl. Módszerének mi a lényege? A Holdnak az ivarciklusra gyakorolt hatására már régen felfigyeltek. Ismeretes, hogy bizonyos tengeri algák spórakibocsátása, vagy az édesvizek mikroszkopikus növényállományánakaporodása az egyes holdfázisokban. Ezek közül a legérdekesebb összefüggést a holdfázisokdzsi-szigetek és a Samoa-szigetek halászai szerint a palolo mutatja. Szaporodásuk egyjól meghatározható Nap-Hold helyzethez kapcsolódik. Az ivarsejteket tartalmazó levált test a bennszülöttek kedvelt csemegéje, amit nagy népünnepély keretében lehalásznak.

Megfigyelhetõ a Hold ivarciklusokra gyakorolt hatása az emberrel kapcsolatban is? Igen. Például Kirchoff és Harfst a XIX. században megfigyelték, hogy az Északi-tenger padékén a dagályt követõ órákban több mint 30%-kal nagyobb a születések aránya, mint az apálius Nobel-díjas svéd kémikus 1898-ban tizenkétezer nõ adatán azt tapasztalta, hogy a szüléndulása a tropikus holdhónap 10. és 25. napján a legnagyobb gyakoriságú. Oswald tízezer an kapta azt az eredményt, hogy a menstruáció holdtöltekor és újhold idején a legnagyobb gyiságú. Lehet-e következtetni ezekbõl a statisztikai átlagértékekbõl az egyéni viselkedésre? Ezek olyan csoportreakciók, amelyek bizonyos esetekben helyhez kötöttek, másrészt a maximok kialakításában nem ugyanazok az egyedek vesznek részt. Ezért ezekbõl a csoportreakciókyénekre érvényes következtetéseket nem lehet levonni. De a csoportreakciók hátterében mindi reagálási módok húzódnak meg. Ezeket érdemes felkutatni. Tehát ezzel lehetõség nyílik arra, hogy Magyarországon a szülõk mintegy megrendeljék" smekük nemét... Milyen adatokra van szükség ehhez? Készítettünk egy kérdõívet, amelyen a családtervezõ szülõk pontos születési adatai szerez utolsó menstruáció kezdetét és a korábbi terhességbõl származó gyermekek fogamzásának aját kérdezzük. Ezeknek az adatoknak az alapján javaslatot teszünk bizonyos napokra, amelyekben fiú-, illetve leánygyermek fogantatása a valószínûbb. Ezek a napok az anyára jellemzõ holdhelyzetek? Igen. A nõk a reájuk jellemzõ holdhelyzetekben képesek teherbe esni. Ezeknek a helyzeteknek a fele fiút, a másik fele lányt valószínûsít. A számítások segítségével mi ezeket az ik szét. A már többször használt mi" nem fejedelmi többesszám, hanem... A feleségemmel közösen dolgozunk.

Ön fizikatanár és nyilván jól ismeri, mennyire gyenge erõsségû a gravitációs mezõ változ ered. Hogyan lehetséges hát, hogy ezek a gyenge hatások az élõ szervezetben mégis ennyirelapvetõ módon képesek beavatkozni?



Az élõvilág kialakulását számtalan fizikai, kémiai természetû környezeti vagy háttérhaták között nagyon sok periodikusan változó, gyenge erõsségû hatás van. A fejlõdés folyamán a a hatásokhoz alkalmazkodott. Képessé vált ezeknek a gyenge intenzitású jeleknek a felfogáA gyenge intenzitású, akár földi, akár kozmikus eredetû hatások vizsgálatával újabban kezdlkozni és máris igen meglepõ eredményekre bukkantak. Például kiderült, hogy az élõ szervezlliószorta gyengébb hatásokat is képes érzékelni, mint azt korábban feltételezték.De a gyenge hatások hogyan képesek a szervezetet befolyásolni, hisz nagyon kicsi az ene

rgiatartalmuk? Ezek a hatások nem energetikai úton avatkoznak be a szervezetbe, hanem a szervezet ezeket a jeleket felfogja, értékeli és ennek alapján olyan szabályozó folyamatok indulnak e amelyhez szükséges energiát a szervezet saját energiakészletébõl biztosítja. A folyamatszak, a vezérlésnek sok ilyen példáját láthatjuk a gyakorlatban. Például egy kocsisort képeszõlámpa megállítani, nyilvánvalóan nem a jelzõlámpa teljesítménye fékezte le a kocsik sokazet egy olyan jelfogó relé, amely számtalan gyenge intenzitású jel felfogására van beállítet a jeleket felfogja, az információtartalmukat megfejti és ennek megfelelõ válaszreakciótd. Az ön tapasztalatai mennyire igazolták a számítással kapott eredmények helyességét? Részben az elméleti következtetések, részben az elmúlt években szerzett tapasztalatok al egy olyan algoritmus áll a rendelkezésünkre, amely 90% körüli biztonsággal adja meg a szü

ndõ gyermek nemét. Az egyszerû családtervezésen túl van-e ennek az eljárásnak egészségügyi jelentõsége? A nemhez kötött genetikai ártalmak - mint például a vérzékenység elkerülésére ma az orvodja ajánlani, hogy a terhesség meghatározott fázisában a magzatvízbõl vett minta alapján mzzák a magzat nemét és ha az veszélyeztetett, akkor a terhességet mûvi úton megszakítják.amzást a véletlenre bízzák, akkor az ilyen vizsgálatokat követõen az abortuszra az esetekszázalékában kerül sor. Ha az elõrejelzést, az irányítást figyelembe veszik, akkor a kénysz esélye 10 százalékra csökken. Nincs-e az ön által alkalmazott eljárásnak valamilyen egyéni vagy társadalmi jellegû hátkezménye? Sem egyéni, sem társadalmi vonatkozású hátrányos következménye nincs. Teljesen veszélytea és a magzatra, mert a szabályozás természetes úton történik. A gyermekek nemére vonatkozezõ elõjelû szülõi szándék nagyobb közösségi szinten kiegyenlítõdik: magyarul, végsõ so-

ron éppen annyian akarnak majd fiút, mint leányt. Ez nem veszélyezteti a nemek természetes arányának egyensúlyát. Vannak-e a módszernek belsõ tartalékai? Vannak-e fejlesztési lehetõségek? Igen. Még javítható a 90%-os pontosság. Másrészt, bizonyos kutatások elvégzése után leheveszélyeztetett terhességek számának csökkentésére, a fogamzás optimális idejének meghatárkosan fellépõ veszélyeztetõ tényezõk elkerülésére. Az utolsó kérdésem: mire lenne szükség ahhoz, hogy ezek megvalósulhassanak? Valamilyen intézménynek hivatalosan legalább szerzõdéses viszonyban vállalnia kellenk a kutatásoknak a támogatását, az elért eredmények felhasználását.

Tanuljunk meg álmodozni, uraim!"(Friedrich Kekule von Stradovitz múlt századi német vegyész, a kollégáihoz...)

Akik a bõrükkel látnak

A dermooptikai jelenség" ez a bõrlátás tudományos neve nem mai találmány". 1898-banvos, majd a huszadik század elején Sz. Korszakov pszichiáter írtak olyan páciensekrõl, akiborítékba zárt vagy több réteg papír alá helyezett írást ujjúkkal elolvastak, sõt az írásszínét is meghatározták.

A hivatalos tudomány, fõleg a Szovjetunióban és az USA-ban, csak a legutóbbi két évtizedbezdett a jelenséggel foglalkozni. Az 1960-as években a szovjet Róza Kulesova volt a leghíresebb bõrlátó: az asszony bekötött szemmel, jobb keze két ujjjával megkülönböztette a k



de általa nem érintett!) papírok vagy textíliák színét, fõleg a zöldet, vöröset, kéket ésval újságok és könyvek szövegét is elolvasta. 1962-ben és 1964-ben szovjet tudósok kongresn nyilvánosan is bemutatta különleges adottságait. Az évek során a vele folytatott kísérlemég egy dologra derült fény: arra, hogy a bõrlátással rendelkezõ személyek ezt a tulajdonszorgalmas gyakorlással tovább is fejleszthetik; edzései révén Kulesova a végén már egy keml mögül, fekete kendõvel letakart kezei alatt látta" az odahelyezett fényképeket, kártyal, sõt majdnem folyékonyán olvasta a kisalakú betûkkel nyomtatott szöveget is.

Közben a világban a magyar sajtóban is elterjedt az a hír, hogy Kulesovát lelepleztékolt, aki nem is látott a bõrével, ergo: bõrlátás nincs is... Számos szovjet, amerikai, len és bolgár tudós ennek ellenére tovább folytatta vizsgálatait. Szverdlovszkban doktor Jákoselev, Odesszában a Látásfiziológiai Intézetben doktor Andrej Sevalev vezetésével azt kutahogy nem lehetne-e a bõrlátást a vakok javára hasznosítani? Más intézetekben hogy kizárjvádját születésüktõl vak személyekkel kezdtek foglalkozni. Szófiában a Tudományos Akadémlógiái Kutató

Intézetében a világhírû Lozanov professzor hatvan vak gyermekkel fogott munkához. Egyiküklátott soha semmiféle színt; ezért a tudósok kezdetben hol vörös, hol kék fénnyel világítorekek kezét és mindig közölték velük: ez vörös", ez kék". Néhány hét múltán a legtöbb gyta különböztetni ezt a két színt; másmilyennek érezték a vöröst, mint a kéket. Késõbb ugya

bi alapszínt is. Kezdetben a gyerekek azt mondogatták:Érzem a különbséget, de nem tudom,az."

1972-ben Edinburgh-ben a Parapszichológiái Kutatások Kongresszusán, majd 1973-ban a Prágáb rendezett hasonló kongresszuson amerikai és francia kutatók számoltak be ugyanilyen eredményekrõl; ám õk általában világtalan felnõttekkel dolgoztak. A lengyel vak gyerekek üveglyezett szövegeket olvastak és (háromhónapos gyakorlás után) geometriai formákat ismertekMegszülettek a bõrlátás elsõ tudományos leírásai és szaknyelve. A jelenség neve például oopticseszkoje csusztvo, németül: Hautsicht vagy Augenlose Sehen, ugyanígy angolul eyeless sight vagy dermo-optic sensibility.Jelenleg a kutatók úgy vélik, hogy a bõrlátásra elméletileg az ember egész bõrfelülete képbõrlátó tenyerével, ujjaival lát; de akadtak köztük olyanok is, akik fülcimpával, kézfejjeldalával, vagy éppen mint Léna Bliznova tízéves harkovi kislány a háta és a hasa bõrévtunióban találtak olyan személyeket is, akik a fényt és a színeket a nyelvükkel, könyökükk

rukkal érzékelték. Franciaországban a vizsgált látó és vak személyek nagy része arcával) érezte meg a fényt, ha az elérte legalább az 500 lux erõsséget. De a legérzékenyebbek ak és a tenyér. A sok országban folytatott tömeges kísérletek tapasztalatai szerint dermoopkai tulajdonságokkal nagyon sokan rendelkeznek. Elméletileg mindenki képes rá; a gyakorlatban persze ez nem ilyen egyszerû. A legjobb eredményeket gyerekeknél érték el, mert benn a bõrlátással" kapcsolatban semmiféle elõítélet nem él. A gyerekek, szerencsére, nem tétlõre, hogy ez a dolog lehetetlen. Akik legyõzik ezt a pszichológiai akadályt, gyakran érnek el sikert.A szovjet pszichológusok szimpozionján, 1965-ben Permben dr. Sz. Dobronravov kijelentette és ehhez késõbb lengyel és bolgár kutatók is csatlakoztak hogy a gyerekeknek körzázaléka képes bõrlátásra, fõleg életük hetedik és tizenkettedik éve között. Még fontosabbyerekek játszi könnyedséggel megtanulhatnak" a bõrükkel látni; Lozanov professzor már emletsorozata alkalmával 60 gyerekbõl kezdetben csak három volt erre képes, a másik 57 késõbbotta el. De a felnõttek is képesek lehetnek a bõrlátásra. Nyizsnij Tagil városban dr. Novojszkij 80 egyetemistával kísérletezett; minden harmadik néhány lecke" után meg tudtaujjaival az üveglap alá helyezett rajzokat, betûket, papírlapok színét stb.Egy lengyel kislány, Bogna Stefaiíska ilyen tulajdonságait a tudományos intézményeken kívügyszer közönség elõtt is bemutatta; több ízben vették filmre és szerepelt a televízióban iMit éreznek a bõrlátó" személyek? A tudósok természetesen ez iránt is érdeklõdtek. A fest" nevezett színeket õk is melegnek, a hideget" hûvösnek érzik. Ha kísérlet közben a már elt világtalan bõrlátó személy kezét figyelmeztetés nélkül olyan szín fölé helyezik, amtt", érdekes dolgok történnek. Például a lila esetében a kísérleti személy zavarba jön, vmondja hasonlít a vöröshöz", ám a hõmérséklete" mintha a sárgához állna közelebb ezéti a sárgával. A fehér színt hidegnek, a feketét melegnek érzékelik. A Novomejszkij doktorteiben részt vevõ egyetemisták megpróbálták szavakkal is leírni benyomásaikat; õk a hideg-

ghatározásokon kívül olyan szavakat is használtak, mint: sima, ragadós, érdes. A csak ujjuy centiméterre érzékelt sárga szín síkos, de nem egészen sima érzetet keltett bennük. A vö sötétkék ragadósak, ugyanakkor a zöld ragadósabbnak tûnt a vörösnél. A narancssárga kemén



olt, hogy szinte fékezte a fölötte elsuhanó kezet". Még inkább ilyen benyomást keltett aA legragadósabb" a fekete volt, míg a fehér szín simának tetszett. Hasonló (bár nem teljeyanilyen) benyomásaik voltak a francia vakoknak is, akikkel Yvonne Duplessis kísérletezett, õ megtette azt is, hogy alanyait különféle színekre festett falú helyiségekbe vezett bõrlátók közérzete hideg" színek között azonnal leromlott és megjavult a meleg" színekpéldául a résztvevõk hatvan százaléka szinte ugyanazokkal a szavakkal írta le kellemetlent. A színes kártyák színeit sokan csak néhány centiméternyi távolságból, mások viszont 40,

timéter messzirõl is felismerték kezük vagy ujjuk bõrével. Vannak olyan személyek is (példemlített Kulesova), akik a más papírlappal letakart szöveget, sõt bonyolult matematikai kéeteket is leolvassák" ujjaikkal, meghatározzák, milyen kép kerül egy tévé képernyõjére, mllámok futnak egy oszcillográf ernyõjén, milyen színû folyadékok vannak a kezük elé tett kstb.

Furcsa és különös helyzetet teremtett a világtalan Nagyja Lobanova, aki a rézlemez alá tetpírlapok színét is megérezte, ha a lemez fölé tartotta a kezét. A vak nõ tehát látta azt,berek sem láthattak...A Szovjetunióban Borisz M., az USA-ban Patrícia Stanley megtanulta infravörös fényben is megkülönböztetni a bõrével látott színeket.Ami a jelenség tudományos magyarázatát illeti: a nézetek még megoszlanak. A telepátia nagy

Leonyid Vasziljev professzor úgy vélte: a bõrlátás az ember nevû élõlény atavisztikus, õssága, amely egy idõ óta használaton kívül" lévén, visszafejlõdött. Hiszen sok állat, fõleszem nélkül is reagálni a fényre. Egy mikroszkóp segítségével bárki meggyõzõdhet róla, hogm rendelkezõ egysejtûek, például a papucsállatkák is érzékelik a fényt. Többen gyanakodtaky az emberi bõrben még ismeretlen miniatûr szemek" vagy látóidegek vannak ám ezekre minm leltek rá. Egy másik elmélet szerint bõrünk az infravörös fényre reagál. Egyesek a szervtalálható radioaktív izotópokra gyanakodnak, mások viszont a tárgyak által kibocsátott, sznem látható elektromágneses hullámokban keresik a jelenség magyarázatát.Egy dologban azonban biztosak lehetünk: az emberi szervezet és a bennünket körülvevõ világok ismeretlen és meglepõ dolgot tartogat a számunkra. Szerintünk mindenre van vagy lesztudományos magyarázat.

IRODALOM

1. Bender, H.: Unsei sechster Sinn. Stuttgart, 1971.2. Borún, K., Manczarski, S.: Tajemnice parapsychologii. II. kiad., Warszawa 19823. Duplessis, Y.: La vision paiapsychologique des couleuis. Paris, 1974.4. Kazsinszkij, B.: Biologicseszkaja radioszvjaz. Kiev, 1962.5. Lozanov, G.: Szugesztologija. Szofija, 1971.6. Petõ G. P.: A tudomány körüL Népszabadság, 1983. febr. 23.7. Rhine, O. B., Pratt, J. G.: Parapsychology;Frontier Science of the Mind. Springfield, 1957.8. Ryzl, M.: Hellsehen und andeie paiapsychologjsche Phánomene in Hypnose. Genf,1971.9. Stefanski, L. E., Komái, M.: Od magii áo psychotioniki, II. kiad., Warszawa, 1982. lO.Vopioszi kompleksznogo isszledovanyija kozsno-opticseszkoj csuvsztvityelnosztyi.Szverdlovszk, 1968. 11. Watson, L.: Supernatuie; A Natural History of the Supernatuial. London, 1973.

,,A tudománynak az az álláspontja, hogy a priori elvet minden olyan problémát, amely nem tetszik neki, sajnos sok kollégámra jellemzõ. Szerintem ez tudományellenes álláspont"

(Remy Chauvin biológus-pqrapszichológus, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora)



Érzõ növények

A VILÁGÛR TELEPATIKUS ÜZENETE?

Azt a tényt, hogy a növények rendelkeznek számunkra még ismeretlen biológiai tulajdonságok régóta sejtik már a szakemberek, jóllehet egyetlen komoly tudós sem merte volna ezt határottan állítani. Az egyszerû emberek éljenek bármilyen földrajzi szélességen, bármilyen ét bátrabbak voltak: számtalan monda és népmese született csodálatos tulajdonságokkal fel fákról, virágokról, indákról és gyökerekrõl. A primitív népek máig hisznek abban, hogy aan...És most képzeljük el, hogy a huszadik század vége felé néhány tudós elõáll és nyilvánosanknek igenis van valamiféle tudatuk", vagy legalábbis rendkívül furcsa tulajdonságokkal reelkeznek ... Sõt állítják tovább merészen a földi növények bizonyos kozmikus kapcsolatk...! De menjünk sorjában.Mint tudjuk, a növények alapvetõ szerkezeti egysége a sejt. A sejt reagál a hidegre és mel

re, a sugárzásra, érintésre és károsításra. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a növények rendlektrodinamikái tulajdonságokkal is, amelyeket mikroelektródákkal mérni lehet. Ha elektromos áramot vezetünk a növénybe, a sejtek citoplazmája összehúzódik. A növényekkel folytatotddig fõleg két irányban haladtak. Az egyik egy mûszerekkel is bizonyítható telepatikus tuldonság felfedezését eredményezte máris; a másik kísérletsorozat folyamatban van, ezért ereváratnak magukra. Tegyük hozzá: már az sem mindennapi eredményekre vezetett, amit eddig felfedeztek... Elõször nézzük az elsõ csoportba tartozó kísérleteket. Tudjuk, hogy ha egy nöebzünk, vagy azt valamiféle természetes sérülés éri pél-

dául leszakítjuk egy levelét, letörjük ágát, megvágjuk törzsét akkor ez az élõ szervezetlzusokkal válaszol, reagál. Angolul ezt nastic response-nak, rettegésreakciónak" nevezikfõleg a kisebb növényekre jellemzõ. Ami érthetõ is, hiszen nem várható el egy ötvenméteregy apró ágának letörésére rettegni kezdjen" ám ez nagyon is helyénvaló egy muskátli vagy

tében. (A szóban forgó kísérletek java részét az erre nagyon alkalmas mimosa pudica nevû nolytatták.)A New York melletti Farmingdale-ben létesített növénykísérleti telepen észrevették, hogy ab, árammérõ mûszerekre kapcsolt és egymással természetesen semmiféle összeköttetésben nemkor megmagyarázhatatlan, egyidejû és nagyméretû csoportos reakciók jöttek létre. Többszört, hogy a rettegésreakciók" nagysága afféle idegösszeroppanást" okozott sok száz kísérledta a gondolatot, hogy e furcsa viselkedést valamiféle, az ember által nem tapasztalt és kívülrõl érkezõ jelzés" váltotta ki.Dr. Clive Backster a hazugságmérõ-gép" néven ismert és Amerikában igen széles körben alkaerkezetek specialistája. Mint tudjuk, ott ezeket a gépeket sok államban az igazságszolgáltatásban törvényesen alkalmazzák. Hangzatos neve ellenére a gép persze nem a delikvens lelezdüléseit", hanem az emberi test igen természetes, az agy által vezérelt fizikai reakcióijelzi. Nos, dr. Backster már 1966-ban elvégzett egy kísérletet, amelynek eredménye annyira meghökkentõ volt, hogy a tudós eleinte habozott, vajon közzétegye-e...? Közzétette és kidem ok nélkül tartott kollégái reagálásától. Ahogyan az várható volt, a tudományos világ ki egy ideig. De amióta a kísérletet többfelé megismételték, már nem nevetnek.Backster doktor egy növény leveléhez erõsítette a hazugságmérõ" -tehát reakciókat, elektrsokat jelzõ gép elektródáit és nastic response kiváltásával kísérletezett egy növényen.ció" minél hamarabb bekövetkezzék, úgy döntött, égõ gyufát érint a növény leveléhez. Abbankor erre gondolt (és a gyufát természetesen még elõ sem vette), a szerkezet mutatói kilendk és a forgó papírhengerre fel is rajzolták a hirtelen jött rettegés jelét. A növény teháttudós szándékát, még annak megvalósítása elõtt. A dolog persze hihetetlennek tetszett, ezer még más kísérleteket is végzett. Tudta már, hogy a növények telepatikus úton reagálnakagyából érkezõ kisugárzásokra" (jobb szó híján nevezzük így). Nos gondolkozott a tudósogy a növények nem kizárólag az emberekkel állhatnak ilyen különleges kapcsolatban, hiszen

arra gondolnunk, hogy a Földön millió évekkel az ember megjelenése elõtt is éltek már növé tulajdonságuk biztosan már akkor kialakult. Az újabb kísérlethez egy olyan készüléket szeett, amely révén hideg vízbõl apró, élõ tengeri csigákat lehetett kiemelni és azokat forrá



dobni. A készülék egy szobában állt; a fal mögött egy másik helyiségben voltak elhelyezvenövények, amelyekre elõzõleg természetesen felszerelték már az érzékelõ elektródákat. Az ec pontossággal mûködõ idõmérõk papírszalagon is regisztrálták azt a pillanatot, amikor a cgó vízbe zuhantak. A másodpercnek ugyanabban a törtrészében az összes közelben lévõ növénykedéssel reagált... Tehát tudomást szereztek" a csigák szörnyû és tömeges pusztulásáról.yarázhatatlan eseményt Backster-jelenségnek" nevezték el. Egy másik tudós, dr. George Lawe, a kalifornia San Bernardino Ecola Institute tudósa szintén régóta foglalkozott a növény

kel. Túljutván a Backster-kísérletek megismétlésén és továbbfejlesztve azok alapgondolataia belátásra jutott, hogy a növények ily módon nem csupán az egymáshoz közelálló élõlényekerek között tarthatnak fenn kapcsolatot, hanem ez a telepatikus üzenetközvetítés talán ks méretekben is létezik...? A merész ötletet a megvalósítás követte.A Las Vegas közelében fekvõ kietlen Mojave-sivatagban fogtak hozzá a késõbb Cyclop-Prqjecek nevezett kísérletsorozathoz. Egy hatalmas, több mint 12 kilométer hosszú területen elheezett különféle fajtájú növényeket a fentebb már ismertetett módon elektródákkal megtûzdelereket hozzájuk kapcsolták és, elszabadult a pokol! A nap és az éjszaka különbözõ idõpontjgymással semmilyen látható-észlelhetõ kapcsolatban sem álló sok száz növény egyidejûleg teló reakciókat mutatott. A tudósok hiába próbáltak a végére járni a jelenségnek: vajon a fö valami, ami idegesítette" a növényeket, a gyökereiket? Földrengés, távoli, mély lávaömlé..? A legfurcsább az 1971. október 29-én észlelt jelenség volt: a hatalmas kísérleti terül

növények ugyanabban a töredék másodpercben erõs, hirtelen reakciót mutattak. Mindez terméen bizonyítható is, ugyanis az elektromos impulzusáramot a készülékek idõjelzést is regiszgó szalagokon rögzítették.A Cyclop Project" következõ szakasza az volt, hogy a Mojave-sivatagban a növényeket ólomskrényekbe helyezték. így minden külsõ elektromágneses hullám elõl elzárták õket. Az eredméaz lett! Egy-

idejûleg kicsi és nagy reakciók, idõben és térben sajátságos szinkronizáció Már-már úgy tnövények egymás között beszélgetnek". Persze, nem errõl van szó. A növények nem tudnak goincs tudatuk. Ám tudnak... reagálni. Mire reagáltak hát a Cyclop Project növényei? A tudóskkor érzékeny mûszereikkel egyidejûleg figyelni kezdték az összes lehetséges elektromágneslámhosszot. De a kísérletek alatt nem vettek semmiféle adást" az éterbõl, amely gyanút kelna. Sejtéseik viszont egyre inkább a kozmoszra terelõdtek és ezért a kutatásokba rádiócsi

kat is bevontak.Ami akkor következett, sok kutatónak elvette a kedvét. Szenzációs felfedezés helyett kénytek voltak továbbra is egy helyben topogni, a kutatások ebben az irányban nem juthattak elõre. Ugyanis a hatalmas rádiócsillagászati antennák a kísérletek idõpontjában semmi olym regisztráltak az ûrben, ami a növények furcsa reakcióit okozhatta; serif a kvazárok, semcsillagok nem viselkedtek a szokásostól eltérõen, különös kozmikus sugárzást sem tapaszta növények bizonyos idõpontokban teljesen érthetetlen reakciókat mutattak.Nyilvánvaló volt: a jelek egy olyan hullámhosszon érkeznek, amelyeket az elektromágneses fdi mûszerek nem tudnak venni. Vagyis más természetû jeltovábbításról van szó, amely biológ kiváltására képes. Így jutottak a tudósok a telepátia egy különleges változatának nyomáraból érkezõ sugárzás" ma még ismeretlen módon mûködik és a földi növények sejtjeiben realk is érzékelhetõvé tehát a majdani megfejtést is a növényi sejt további kutatása hozhatjeorge Lawrence errõl így ír:A biológiai kapcsolat (telepátia?) tulajdonképpen nem is olyan új dolog; az ember õsidõkmeri, a Természet pedig úgy tûnik mindig is alkalmazta. Ismerik az állatok is (gondoljk csak a kutyákra és macskákra) és most már vannak bizonyítékaink arra, hogy a növények isy hatalmas, mindent átfogó biológiai kapcsolatnak. Két dolog volt csak számunkra meglepõ:gy a kapcsolatok fennállnak a KozmoszFöld viszonylatban is, és hogy a Világûrrel fennállóai kapcsolatoknak semmi közük a fénysebességhez..."Ez az utolsó félmondat nincs kellõképpen alátámasztva. A kutatók mindeddig nem jöttek rá,ozmikus eseményeket, folyamatokat vagy üzeneteket" reagálnak le a növények, így azt sem ttjuk, csakugyan a fénysebességnél nagyobb gyorsaságról van-e itt szó. Ha ez igaz lenne, jentõsége felülmúlna minden eddigi más kutatási eredményt: ugyanis cáfolná azt a tételt, hogdenségben nem létezik semmi, ami a fény terjedési sebességénél gyorsabban haladhatna.A kísérleteket folytatják. Több tudós állítja, hogy a biológiai sugárzás" terjedési sebes

rosa is lehet a fénysebességnek. Ez persze megkérdõjelezi mindazt, amit pillanatnyilag tudunk e sugárzás anyagi természetérõl, s ami ha igaznak bizonyulna más problémákat okományban, a filozófiában. A dolog viszont itt kapcsolódik az ûrkutatáshoz; felmerül a kérdé



talán egy új eszköz birtokába juthatunk, amelynek révén más kozmikus civilizációkkal is érhetünk... ? Nem csoda hát, hogy dr. Lawrence jelenleg a még inkább alkalmas növényfajtákatesi, amelyek a 350 000 földi növény közül a kísérletekre a legmegfelelõbbek lesznek-leeklõdés középpontjában a Kozmosz és a földi növényvilág kapcsolata áll. Mert elképzelhetõ,k miközben mi rádióhullámokkal és ûrszondákkal fürkésszük a közeli és távoli világminden a földön kívüli civilizációkkal...? E cikk megírása óta újabb hírei érkeztek annak, hogyfoglalkoznak a kérdéssel. Egyes szovjet és amerikai laboratóriumok folyamatosan kísérlete

ek, egy olasz intézet szenzációs eredményeit pedig a nyolcvanas évek elején a hírközlõ eszertették. Ám fel kell készülnünk arra, hogy évtizedek munkájáról van és lesz szó, mert azrendkívül idõigényesek.A növényi telepátia már beszivárgott a tudományos irodalomba, legtöbbször a biotelekommunlatt bukkan fel. Az emberi telepátiához hasonlóan persze ez is akadályokba ütközött: miveltudós foglalkozott vele és eddig oly kevés kísérletet végeztek, a szakemberek többsége va is tud róluk, vagy ezek az eredmények túlságosan periferikusak, mennyiségileg nem számott, no és ... hihetetlenek. A cikkben ismertetett Backster-kísérletek azóta tovább folytatódk, többek között úgy is, hogy Backster és Henson nevû asszisztense megosztották egymás köz: a kísérleti filodendronnal Backster jól bánt", míg Henson gyakran fájdalmas kísérletekea növénnyel. Ezek után a növény már akkor is rettegésreakciót" jelzett, ha Henson csak bebába ám ,,nyugodt"

maradt, ha Backster is ott tartózkodott. Vajon ez utóbbi reakcióból valamiféle disztingvál képes értelemre", következtethetünk?Backster kísérleteit elvégezte Jagadis Chandra Bõse az indiai Kal-kuttában; õt a növényekg létezõ(?) idegrendszere érdekelte. Moszkvában, a Tudományos Akadémia tagja, V. N. Puskinimutatta, hogy a növények mindig reagálnak a környezet megnyilvánulásaira; pl. a méhek vaggyek repülésére, a szél okozta sérülésekre stb. Ugyanez a tudós azzal is foglalkozott, hogotizált ember képes-e érzéseit növényeknek átadni"? Ezt még nem sikerült bizonyítania, deesszor hipotézise szerint létezhet összeköttetés két olyannyira különbözõ információs rendemberi idegrendszer és a növényi sejtek között. Az USA-ban Dorothy Retallack a zenének a nkre gyakorolt hatásával foglalkozik. A rockzene híveit nem fogja megörvendeztetni Retallack kísérleteinek eredménye: a modern üvöltõ zene" hatására a növények visszafejlõdtek, vtek a legszembetûnõbb az volt, hogy szinte erejüket megfeszítve" igyekeztek a hangszóró

távolabb kerülni, az ellenkezõ irányba nõni... Ezzel szemben Bach, Haydn, Mozart zenéjéreyek a kellemes hang fonásai felé nõttek, mintegy magukba szívták ezt a zenét (hanghullámok A francia Mario Desbiez a clermonti egyetemen végzett kísérletei alapján azt állítja, hoga növények rendelkeznek bizonyos sajátságos emlé-kezõtehetséggel is. Az elõbb szúrással meeleket késõbb eltávolították; ám a növény által (a természetes szimmetria szabálya szerintott levelek az esetek többségében ugyanazokon a pontokon magukon viselték a szúrások nyoma. De csak akkor, ha ez a beavatkozás után 20 napon belül következett be. Ennél késõbb az imáció elhalványult", elfelejtõdött és a növény külalakján a jel már nem mutatkozott többéDesbiez ebben annak bizonyítékát látja, hogy a növények bonyolult idegrendszer hiányában ielkeznek valamilyen sejtmechanizmussal", valamint energián kívüli információközlõ rendszeVitahj Gorcsakov szovjet tudós érdekes kísérleteirõl a magyar sajtó is beszámolt (Ország-V0.) Tudjuk, hogy az egyes növények valami módon késõbb is felismerik azt a személyt, aki nik már fájdalmat okozott" (ld. Backster-Henson fent említett kísérleteit). Pierre Paul Sain amerikai tudós megtanított egy filodendront, hogy egy relé közbeiktatásával megállítsonvonatot, mert az áramütés révén fájdalmat okozott... a gazdájának, vagyis a kísérletet végMegtanítottak növényeket arra, hogy felismerjék" a melléjük helyezett ásványminták közülkben telér található; megtanítottak növényeket arra, hogy maláriában szenvedõ betegek közejanak, segítve ezzel az orvosi szûrõvizsgálatokat.Mindez persze még csak néhány úgy is mondhatnám, egyedi kísérlet eddigi szerény eredméa vehetjük: ha a növényekkel szélesebb körben, több intézményben foglalkoznak majd, rengetalmas dologra derülhet fény. Azt hiszem, akkor egészen másképpen nézünk majd hallgatag tá", a növényekre, amelyek évmilliók óta élnek a Földön és amelyekrõl eddig mégis oly kevese

IRODALOM1. Borún, K., Manczarski S.: Tajemnice parapsychologü Warszawa 1982.

2. Cherpillod, A.: Éreznek-e a növények? Monato (Belgium), 1982. 12.3. Doiozynski, A.: A növények érzelmi" élete. Science et Vie, 1974 júL 31-39. oldal.4. Ország-Világ, 1970.17. sz. 10-11. old.



5. Ország-Világ, 1970. 51. sz. 27 old.6. Stefanski, L. E., Komar, M.: Od magii do psychotroniki. Warszawa 1982.7. Suliivan, W.: Signale aus dem Ali. Düsseldorf 1966.8. Tompkins, P., Bírd, Ch.: The secret Life of Plants. New York 1974.

Lehet, hogy éppen a bioenergetika terü-letén pihen a biológiabomba, amely majd kiterjeszti a tudást az élõ anyagról, boly-gónk legmagasabb rendû anyagárát

(B. A. Dobrovszkij, SzovjetTudományos Akadémia)

Igazat mond a varázsvesszõ?

Évezredek óta élnek közöttünk olyan emberek, akik eszközeikkel szinte belelátnak" a földb

kimutatni annak tartalmát. Vizet, ásványokat és elrejtett tárgyakat néha nehezebben, néhag játszi könnyedséggel lelnek fel. Ott látjuk õket kezükben varázsvesszõvel" az óegyiyeken s számtalan ókori és középkori rajzon. Szó esik róluk az Aeneisben és Hérodotosz mûvezsuita Athanasius Kircher (16011680) De arte magnetica" címû könyvében már rátapintottre: róluk írván megsejtette, hogy a föld alatti vizekbõl és ásványokból sugárzás indul ki,esszõ". Luther viszont követve a kor általános véleményét boszorkányoknak nevezte a vabereket. A közvélemény egy része még a XLX. században is tudománytalannak" minõsítette aivel a vízkeresõkre mindig szükség volt, hát a közvéleménytõl függetlenül szorgalmasan kerak is) vizet.A helyzet csak századunkban változott. Az elsõ ezzel kapcsolatos tudományos igényû vizsgál 1931-ben Olaszországban végezték. Az agy elektromágneses hullámainak kutatásáról ismert dCazzamalli neurológus a veronai stadionban mérnökökbõl és neurológusokból álló bizottság é titokban ólom-, bronz-, vas-, alumínium és réztömböket, valamint vízvezetékeket ásatott a

, majd jókora közönség elõtt a nyolc akkor leghíresebb varázsvesszõs" férfi bemutatta, miközülük mindent megtaláltak, hárman majdnem mindent, a fémet is, a vizet is. Csupán az alura nem reagáltak.A vízkeresés a radiesztéziával foglalkozók számára nem jelent nehézséget, (így hívják ango. szaknyelven a varázsvesszõs" kutatást. A magyar elnevezés megtévesztõ és elavult, hiszencs varázslatról.) Számtalan esetet ismerünk, amikor sikerrel jártak olyan esetekben is, ha az elõttük ugyanott vizet keresõ geológusok semmit sem találtak. Egynéhány

évvel ezelõtt a Magyar Rádióban elhangzott riportból értesülhettünk róla, hogy ilyesmi Magn is elõfordul, nem is ritkán... Külföldön még több példa akad. A Varsó melletti atomreaktnem abbahagyták, a mûszerek és a geológusok egybehangzóan azt állították, hogy a közelbencs. Szerencsére a felvilágosult kormánybizottság nem hagyta annyiban a dolgot, és a radiesztéziához fordult: a varázsvesszõsök" kiderítették, hogy igenis bõven van víz. A fúrásokreaktor felépült. A középkori vesszõ" a legtöbbször tényleg fából volt, alakja pedig az Ytt. Ma már gyakrabban használnak fémbõl (vasból, ezüstbõl, alumíniumból) készült mûszerekekülönbözõ lehet: kör, U, L stb. formájú. A hitetlenek csak legyintenek, ha azt a szót hallvesszõ" mert nem hiszik, hogy egy élettelen fa- vagy fémdarab kimutatja a víz vagy ásvánlenlétét. Itt rögtön szögezzük le: igazuk van ugyanis nem a vesszõ" reagál, hanem az emzt kezében tartja.F. Petrov szovjet tudós már 1952-ben bebizonyította, hogy embereknél feltételes reflex alakítható ki: a környezetben hirtelen megjelenõ elektromágneses hullámokra reagál a szerveze a reakció tudaton kívüli mozgás, izomtónus-változás lehet. Tehát a kísérleti személy tuda szerepet a dolgokban. Ugyanez a helyzet a varázsvesszõ" esetében is. A talajban lévõ vízbõl vagy más anyagokból származó sugárzásra egyesek (nem mindenki) reagálnak, ez mozdítjazõt" vagy más alakú mûszert. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kísérleti személy tudatát t

n kikapcsolhatjuk. A vesszõs ember", ha nem koncentrál arra, amit csinál például sajáts vagy anyagi problémái aggasztják éppúgy melléfoghat, mint bárki más, aki figyelmetlenü. Ugyanis tehetsége a mûvészi talentumokhoz hasonlítható: a költõ vagy zeneszerzõ sem képe



bármikor verset írni vagy zenét szerezni. Ezért fordul elõ nemegyszer, hogy az eleve ellenséges vagy gúnyolódó beállítottságú, szigorú tudósbizottság elõtt bizonyításra felkért" vt vall. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben az emberi szervezetben lejátszódó folyamatokkal még nem vagyunk tisztában. Úgy tûnik, hogy a kívülrõl származó információ" például alése eljut valamiképpen a tudatba. Az emberi test ilyenkor egy biofizikai szerkezetként viselkedik, mûködik. J. Walther hallei professzor mérései szerint a föld alatti patak föezõ vesszõs ember" pulzusa gyorsul és emelkedik a vérnyomása is. Leningrádban Ny. Szocsev

professzor kutatócsoportja EKG-méréseket végzett olyan személyeken, akik többek között átrsze anélkül, hogy errõl tudtak volna) egy föld alatti vízcsatorna fölött is. A radiesztezsségû és ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezõ emberek reakciói minden esetben másféléknekltak. Ugyanezt állapította meg a holland dr. Solco Tromp, aki az UNESCO felkérésére(!) foglalkozik a varázsvesszõ" problémakörével. A talajból áradó sugárzást Bogojavlenszkij szova kemény sugarakhoz hasonlítja, amelyek közel állnak az ún. gammasugárzáshoz. Más szovjetfel is fedeztek olyan centiméteres elektromágneses hullámokat, amelyek csak a föld alatti vizek felett érzékelhetõk. Mivel mint kiderült a vesszõs emberek" a föld alatti olas érzékelik, a Szov-jetunibóban és Iránban a hatvanas és hetvenes években több nagy hozadé tártak fel a segítségükkel. Anatolíj Csekunov geofizikus pedig kidolgozta azt a módszert, amellyel a vesszõs emberek" révén a föld alatti rézércmezõket lehet fellelni. A módszern sikerrel próbálták ki az utóbbi években. A már említett Szocsevanov professzor számtalan

után arra is rájött, hogy a végtelen szibériai területeken a kutatásokat gyorsítani,gépeehet: a vesszõs embert mûszereivel együtt terepjáró autóba ültetik és a kocsi elindul vala

irányba. A vesszõ" össze van kapcsolva a kocsi megtett távolságát mérõ eszközzel és egyt feljegyzi, hol, mikor, milyen mértékben mozdult ki a vesszõ". Késõbb térkép segítségéveeken lehet egyszerûen berajzolni a föld alatti ásványmezõk határátEz alkalommal arra is rájöttek, hogy a rejtélyes sugárzás nem elektromos természetû, mertutók fém alváza semmi hatással sincsen a vesszõs emberek" reakcióira, azokat nem árnyékolszigeteli vagy zavarja.Mint a kazahsztáni Tudományos Akadémia kiadásában 1967-ben megjelent, Valerij Matvejev ált írott munkából kiderül, a szóban forgó biofizikai effektus" létrejötte, foka és eredményen függ a napszaktól, az idõjárástól, a vesszõs ember" közérzetétõl - de a vesszõ" anyagszovjet tudósok a legsokoldalúbbnak az orosz P betûhöz - II - hasonló alakzatot találták);attól függõen, hogy milyen fémet vagy folyadékot keresünk, más és más alakú és anyagú vess

nk.Ne higgyük, hogy a föld démonai" egykor a kínaiak nevezték így a talaj kisugárzását - nk más területein is. Az NSZK-ban és Ausztriában több autósztrádán és alacsonyabb rendû úto: bizonyos pontokon minden különösebb ok nélkül, statisztikailag is kimutathatóan, sokkala baleset, mint más hasonló helyeken. Sokáig keresték

ezek okát, és úgy tûnik, itt is a vesszõvel" megállapítható sugárzásról van szó. Az ellenaknem eltörtek, olyan erõs volt a sugárzás; az arrafelé haladó jármûvezetõknél az vérnyomá zavarokat, sõt egyes esetekben eszméletvesztést is okozott... Ezért került szóba, hogy an az új útvonalak kitûzésében radieszteziológiai szakemberek is vegyenek részt. Ausztriábaerült az a terv is, hogy az ilyen pontok elõtt új közlekedési táblát kellene kitûzni: kékehér kéz, rajta a javasolt (csökkentett) sebesség kilométerszáma. Elõfordult már az is aan, a BrémaBremenhaven közötti sztrádán hogy erõs föld alatti vízér kisugárzása miatt ainte lehetetlenné vált a sok baleset miatt.Ipari objektumok és lakótelepek építése elõtt is ajánlatos elõbb radieszteziológiai szempoizsgáltatni a terepet. Lengyelországban már rendszeres és bevett dolog, hogy a lakásépítõlalatok és szövetkezetek az erre a célra kijelölt területeken elõször varázsvesszõs" vizsztetnek. Ezt mellesleg a lakásépítõ szövetkezetek központi elnöksége is ajánlja a tagoknakll megjegyeznünk azt is, hogy a vesszõs embereknek" országos szövetségük van jó ideje Lenszágban, sõt Krakkóban olyan boltjuk is, ahol munkaeszközeiket beszerezhetik. 1978-tól szolgáltatásaikat kötelezõen elõírt bérezés fejében végezhetik: az általuk átkutatott területe után 30 zloty jár nekik.A mezõgazdaságban sem elhanyagolható a radiesztézia; svájci, holland és amerikai kutatásokpján tudjuk már, hogy nem mindegy, hová és hogyan építünk istállót, tenyészállattelepet. Hok közérzete, egészségi állapota is a föld alatti vízerek káros kisugárzásának hatása alat

vonatkozik az emberekre is: sok országban telefonhívásra házhoz jön a vesszõs ember" éssgálja a lakásokat ilyen szempontból. Nemegyszer elõfordult már, hogy tanácsaik alapján mák szobába kellett tenni az ágyat, attól kezdve elmúltak az ottlakók örökös rosszullétei,



i.A régészek is nagy hasznát veszik a módszernek. Nemrégen Novgorod-ban, az orosz államiságontjában középkori erõdök föld alatti rommaradványait lelték meg varázsvesszõ" segítségévológusok, régészek összefogtak a bioenergetikai módszer", vagyis a vesszõ" szakembereiföld felszínén tapasztalható, a romok okozta térerõsség-változás révén sikerült nekik rátaos leletekre. A régészet területén a módszer még nagyon sok hasznot hozhat. Egy másik szovkutató, A. Pluzsnyikov a borogyinói csatatéren tárt fel jelentõs leleteket. A Magyarország

élõ több száz varázsvesszõs" például Polyák György, Schultz Tihamér és mások szép er, és vízleleteikkel nagy hasznot hajtottak már a népgazdaságnak. Kár lenne õket tovább melyolni, akadályozni. E témáról értékes fejezet található Gánti Tibor egyik könyvében, értékekdotákkal megtûzdelve. A magyarul is hozzáférhetõ anyagok tanúsága szerint a radiesztéziáai effektusokon alapuló módszer az élet sok területén használható.A módszer amelyet az angol nyelvterületen BPM-nek (Biophysical Method) neveznek sokfelé annyira népszerû, hogy az állami televíziók tudományos-ismeretterjesztõ mûsoraiban (péol BBC tévében) nemegyszer részletes szaktanácsadás folyik arról, hogyan kell varázsvesszi és használni. A szakirodalomban ismertek az illinoisi egyetem (Madeleine Bamothy) és a moszkvai állami egyetem (Alekszandr Preszman) kutatásai; szerintük egyes biológiai rendszerek nagyon érzékenyek a mágneses és elektromos terek változásaira, így tehát az embervezet varázsvesszõs" reakciói is teljesen természetes folyamatok. A Szovjetunióban, az US

ban és Angliában több ezer esetben hozott igencsak kézzelfogható sikert a módszer; ásványket és vizet szinte minden mennyiségben" találtak. A Szovjetunióban 1968-ban és 1971-ben tományos konferenciát rendeztek e tárgyban, és már a hatvanas évek végén létrejött a Mezsveaja Komisszija po Probleme Biofizicseszkogo Effekta, amely elsõsorban a varázsvesszõ" geológiai, régészeti és kriminalisztikai) alkalmazásával foglalkozik. A szovjet tudósok máronyították, hogy például a geológiai kutatások terén a biofizikai módszer többmilliós megtesz lehetõvé, ugyanakkor sokkal jobb eredményekkel kecsegtet.A háború elõtt (fõleg német és svájci) mezõgazdasági és állattenyésztési szakirodalomban (. Beyer, dr. Stauffer és Iienert mérnök munkái) gyakran szerepelt a földbõl eredõ, akkor mzben ma is) ismeretlen sugárzás, amely adott esetben jelentõs hatással lehet a felszínen termelt haszonnövényekre és az állatokra. Régebben pl. Poroszország területén ez annyira kövolt, hogy egyetlen paraszt sem épített istállót, míg ki nem kérte a legközelebbi varázsvber véleményét. Érdekes módon a hetvenes években a Szovjetunióban, Lengyelországban és Cse

ban is folytattak hasonló érdekes kísérleteket egerekkel, tehenekkel, valamint a növénytersztésben uborkával, zellerrel, kukoricával, hagymával. Egyes területeken a növények sokkalban termettek, mint akár néhány méterrel odébb, holott a talaj a laboratóriumi vizsgálatokrint teljesen azonos volt mindenütt. A moszkvai Orvostudományi Egyetem kutatói centiméteres elektromágneses hullámokat fedeztek fel a föld alatti források felett; gyanítják, hogyzek károsan hatnak a felette huzamosabb ideig tartózkodó (pl. ott lakó) emberek szervezetére. Nem hiányoznak azok a szakemberek sem, akik e hatással magyarázzák bizonyos betegség, olykor éppenséggel a rák keletkezését is. Ám ennek egyelõre nincs semmi bizonyíték; a fögárzás a több mint fél évszázados intenzív kutatások ellenére is Még sokismeretlen ésk és a titok megfejtésre vár.

IRODALOM

1. Bird, C: The Divining Hand. The 500-Year-Old Mystery of Dowsing. New York 1979.2. Gánti T.: Eltûnõ szigetek. Bp.1983. Natuia. (a Varázsvesszõ" c. fejezet).3. Holodov, }.: Magnetizm v biologii Moszkva 1970.4. Mermet, A.: Principles and Practice of Radiesthesie. London, 1967.5. New Scientist: Varázsvesszõ = Interpress Magazin, 1980.1. sz.6. Régészet varázsvesszõvel. Magyar Nemzet, 1981. aug. 12.7. La Recherche cikke = Természet Világa, 1981. november.

Nessie és a yeti nincsenek egyedül

A hatvanas évek végén Szibériában, a Jakutföldön dolgozott egy geológuscsoport. A moszkvai



em diákjai és oktatói egy tó partján ütötték fel táborukat, amelyrõl a környékbeliek sok tot meséltek. A Laptyevov-tengerhez közeli vidéken történt mindez. Egy napon az expedíció e tagja vízért ment a közeli tóhoz, és váratlanul egy állatot pillantott meg a parton: kicsje, fénylõ, hosszú nyaka és óriási teste volt, feketéskék bõrrel borítva. A geológus riasz azok fegyverrel kezükben szaladtak oda, de akkorra már csak a parton letaposott füvét látták és a tó vizén szétszaladó gyûrûket... A szörny néhány nappal késõbb ismét megjelent. E De mivel geológusok és nem zoológusok voltak, késõbb a hatóságoknak adott leírásuk alapjá

tett eldönteni, miféle állatot is láttak.A bomba" csak késõbb robbant; tudósok kezdték tanulmányozni a geológusok szavait, és kidendkívül hasonlóan írják le az ismeretlen állat külsejét azokhoz, akik a távoli Angliában ách Ness-i szörnyet. A leírás alapján ugyanarról a fajról lehet szó. Fel is állítottak egyamely szerint ezek a szörnyek" valaha a nyílt tengerben éltek, majd egy-egy öbölben vagyan rekedtek, mikor geológiai események kapcsán ezek a vízterületek elzáródtak a nyílt teng Más bizonyítékai is vannak a ténynek, hogy a Loch Ness-i lény nincs egyedül. Azt már keveen tudják, hogy alig 50 kilométerre a skóciai Loch Ness-tótól, a Loch Morar-tóban él egy mny", akit a környékbeliek Morajnak becéznek. Nessie "-vel ellentétben ez viszont állítólasszív. Egy szemtanú helybeli halász, aki több társával együtt látta az állatot állítja:húsz méter hosszú és két méter széles testû. Mellesleg egy régi skót dal is szól róla: Moi állat a mély, smaragdszínû tóban, melynek nincs feneke Ott él a szörny." A dalt ter-

mészetesen nem kell szó szerint venni tény azonban, hogy a tónak 1500 méter a mélysége,rópában az egyik legnagyobb mélység. Másrészrõl a dal évszázados volta azt is jelenti, hog Morar szörnyei már régóta ismertek. Nessie-féle élõlényekkel minden földrészen találkozhaos Aires-i állatkert igazgatója az argentínai Fehér-tó vizén megfigyelt egy, csak éjszakatkozó hatalmas állatot. Az afrikai vizekben rengeteg hasonló létezik, ezek közül húsz márelnevezéssel is rendelkezik, ami arra utal, hogy a helyi lakosság hosszabb ideje figyeli, tud róla. Egy kameruni tóban él egy kb. 10 méteres állat, amely vízilovakat szokottpusztítani mondják.Vannak zoológusok, akik határozottan állítják, hogy ezek a szörnyek csupán a képzelet termvalóságban nem léteznek. Mások viszont kétkednek, mert mint nagyon helyesen érvelnek c

XX. században, amikor már azt hittük, mindenrõl tudunk, ami a Földön él 30 addig teljeseretlen állatfajt fedeztek fel. Köztük például az eddig ismert legnagyobb emberszabású majo hegyi gorilla példányait (1903-ban Közép-Afrikában). Ez az állat 250 kg-ot nyom, magassági a két métert mégis, századokon át senki sem tudott róla, hisz oly rejtõzködõ életmódot938-ban Madagaszkár közelében kifogtak egy halat (késõbb Coela canthus lett a tudományos ne), amelyrõl a tudósok azt állították, hogy... 60 millió éve kihalt. 1911-ben még ismeretler is elõkerült: Kalifornia hegyeibõl lejött az utolsó Ishi-indián róluk addig azt feltéhogy már régen kihaltak. Hát akkor miért nem akarjuk elhinni kérdezik egyes zoológusok valahol, megközelíthetetlen vagy zord klímájú helyeken, például a Himalájában élhet a ye ember is ...?A yetit rengeteg serpa nepáli bennszülött látta már. Állításaikban nincs okunk kételkesemmiféle anyagi elõnyük nem fûzõdik a yetik létéhez vagy nemlétéhez. A tudósok eddig csaklátták (néha 48-as férfiláb mérete). Az elsõ, nagy nehézségek és sok fáradság árán készíteek leírásai alapján készültek. E beszámolók szerint a yeti nemegyszer 250 centiméter magasestalkatú lény, sötétbarna vagy vöröses szõr borítja, karjai (kezei") hosszúak, arca a maonlatos. A tibeti kolostorokban õrzött és a yetinek tulajdonított skalpokról viszont egytõegyig kiderült, hogy hamisítványok; medvebõrökbõl preparálták õket. Nessiehez hasonlóan aegyedül a világban. Még annak idején vándoroltak át a Behring-szoroson száraz lábbal vétudósok, mivel Kanadában és az USA északnyugati részén is fel-feltûnnek hasonló lények.Arrafelé Bigfoot-nak, Nagylábúnak nevezik õket. Állítólag látták õket a nyugati part hegyerdõkben. Itt ma is akadnak még több százezer négyzetkilométeres, gyakorlatilag szinte lakaan erdõs területek. Sokan állítják, hogy ezek a félintelligens" lények itt élnek. Megtaláalifornia hatalmas erdõségeiben is. Egy farmer Roger Patterson 1967-ben 9 méter hosszú, életlen színes filmdarabot forgatott egy ilyen lényrõl. A tudósok e dokumentut máig sem ismerték el egyértelmû bizonyítéknak. (Legalábbis Amerikában nem. Mert Londonba

zkvában viszont hitelesnek találták a lefolytatott vizsgálatok után.) Ugyanis e kétkedõknt - a filmen látható lény mozgása túlságosan emberszerû .. .A szovjet tudományos körök különbizottsága évekig kutatta a Kaukázusban az ott állítólag r



saját szemükkel látták e furcsa lényt. Az expedíciók 1977 óta évente rendszeresen felkerest a helyeket, ahol elõzõleg yetiket láttak. Mindeddig azonban - a szóban forgó riport 1982-ben készült - sem elfogni, sem lefényképezni nem sikerült egyetlen példányát sem. Találtat különbözõ helyeken összesen körülbelül 2000, 29-48 cm-es lábnyomot. Li lián úgy véli: el a mai szkeptikusok állatkertekben nézegethetik majd a havasi embert"...Maradjunk még Kínában hiszen a yeti (vagy egy másik, ahhoz hasonló lény) ott is fel-feltA rendelkezésünkre álló beszámolókból kitûnik, hogy 1957-ben a kelet-kínai hegyvidéken egy

gy yeti állítólag egy gyermeket támadott meg, de rajtavesztett észrevették és agyonvertéagos, eléggé felületes vizsgálat szerint hímnemû volt, fiatal példánynak látszott és egészarna szõr fedte. Füle, nyelve és szemöldöke az emberéhez hasonlított, ám orra majmosan laplt. Egy környékbeli biológiatanár levágta egyik kezét és lábát, és az amputált testrészekeyezte. 1980-ban a Kínai Tudományos Akadémia kutatói megvizsgálták a maradványokat.Ismét Kína, Hupei tartomány, az évszám 1980: itt lábnyomokat, szõr-csomókat, ürüléket, kezket" vagy tanyákat" találtak. Ez utóbbiakat a yetik lombbal takarták le és botokból építel vették körül. A China Daily c. lap 24 szemtanút nevez meg, akik a tartomány Szeon-Ningija vidéki erdeiben yetit láttak. Állításuk szerint a lény minden esetben két méternél magason járó, tetõtõl talpig szõrös majomember" volt, aki (ami?) olykor kiáltozott is. A Hupeillelt ezernél több

lábnyom nagysága 24 és 48 centiméter között váltakozott és két-két lábnyom között a legnagrás?) 268 centimétert tett ki. A yeti hazája" persze a Himalája hatalmas hegyei között, aasabban fekvõ völgyekben van. Legalábbis így hisszük, talán azért, mert kezdetben és máigtöbb jelzést onnan kaptuk felõlük. A tudósok érdeklõdését is felkeltette a vidék, és elindlájába a zoológusok; McNeely, Cronin és Emery az Orix c. zoológiái lapban nemrégen kifejezzt a meggyõzõdését, hogy a yeti valóban létezik. A fent nevezett három tudós komolyan vettlgot: elmentek a helyszínre yetire vadászni. Szerencsére nem ejtettek el egyetlen egyet sem. Feltételezik, hogy a havasi embernek nevezett élõlény nem más, mint egy hatalmas testû antropomorf majom, a gigantopithes leszármazottja. Szerintük az állat létezését ma máronhatatlan jelek bizonyítják. (Annál is inkább, mert egyszer távollétükben az õ sátrukbanrdult egy yeti.) Ám a yetit mindeddig nem kaphatták el" a maga fizikai valóságában azért,t... rossz helyen keresik. McNeely és társai úgy vélik ugyanis, hogy a havasi ember" és aokszor valóban hóban talált nyomok félrevezetõek; azt a látszatot keltik, hogy a yeti a hi

g éghajlatot kedveli. Ám valójában nem is élhetne olyan területen érvel McNeely ahol ödent, hisz ott semmiféle élelmet nem találna. Ehhez a yeti túlságosan nagy testû emlõs; naa több kilogramm táplálékra van szüksége. Croninék véleménye szerint a rejtélyes lény azértkán az emberek szeme elé, mert 1. igen bizalmatlan és óvatos, 2. már nagyon messzirõl meg az ember közeledtét, 3. nagyon jól tud rejtõzködni. Az elméletüknek megfelelõen McNeely é nem a havas hegyekben, hanem Nepál (a Himalája) erdõs hegyoldalain, mélyebben, enyhébb égjlat alatt keresik tovább a yetit.Persze máshol is érdeklõdnek a yeti-kérdéskomplexum iránt. 1979-ben Igor Burcev vezetéséveszkvai Komszomol-fõiskola szervezett expedíciót a tadzsikisztáni Pamírba. A havasi embert2500 méteres magasságban keresték több hétig, hómentes területen. Több lábnyom között végrláltak, amely egyértelmûen a havasi emberé" lehetett. Az errõl készített gipszlenyomat 34méter hosszú, 16 centiméter széles. Ezenkívül sok közvetett nyomot találtak: például szõrcen letört, ám olyan vastag ágakat, amelyeket ember nem lett volna képes letörni. Burcev is kifogásolja, hogy a havasi ember" elnevezés mellékneve megtévesztõ, a helybeliek akikze tudnak a yetikrõl hegyi" vagy vad"-embernek nevezik õket.Persze azért a yetiknek is van ellentáboruk, akár az UFO-knak. Itt is akadnak, akik azt hiszik és hirdetik hogy az egész yeti-hisztéría" nemrégen született és csupán bizonhász sajtótermékek vagy a bennszülöttek turistacsalogató találmánya az egész. Nos, ez az ékkel szemben csatát veszít. Ugyanis éppen egy tudományos folyóirat a La Recherche" sza yetikrõl az elsõ említés (a Himalája vidékén) 1832-bõl való. De a hírek a XX. századbanel, talán innen a tévhit, hogy új keletû dologról van szó. 1921 szeptemberében az elsõ, meg sikertelenül végzõdött Mount Everest-expedíció talált yeti-lábnyomokat. 1931 nyarán E. Bn angol pilóta gépérõl figyelt meg ismeretlen lényeket, amelyek a Gangesz forrása közelébe0 méter magasan egy gleccser jegén két lábon mozogtak. 1951 novemberében a serpa (nepáli bnszülött) Tensing Sen talált a Menlugtse-hegyen 33 cm-es, több mint másfél kilométeren át

lábnyomokat Az egyre szaporodó jelzések hatására már szakértõk is kifejezték véleményüket,imalája-vidéken egy eddig ismeretlen fajú állat. 1954 elején a Daily Mail londoni napilapsaját expedíciót szervezett és küldött a helyszínre, de ez is csak nyomokat talált. Még mi



s volt tehát, létezik-e egyáltalán a yeti? Egyes országokban az ismeretterjesztés hajlamosolt a kérdést máris egy zsákba dobni az UF 0-val, parajelenségekkel, telepátiával, akupunk más okkult dolgokkal". Ám a yetihez hasonló lényekrõl szóló beszámolók áramlani kezdtekrõl, sõt Észak-Amerikából is.A hetvenes-nyolcvanas években már nem csodálkozunk, ha a jakutiai yetiröl" még a TASZSZ hynökség is beszámol, vagy ha halljuk, hogy a Himalája-vidéken, Szikkim királyságban egy yeegtámadott egy erdészt, minek következtében az erdészeti minisztérium általános vadászatot

tt a yetik ellen. Felmerül a kérdés: meddig bírja a yeti? " Vagyis már nem az a kérdés: mbujkálhat a fényképezni-filmezni szándékozó vagy éppenséggel rá puskát emelõ ember elõl gyre szûkülõ életterén, egyre csökkenõ létszámmal eleve meddig marad fenn a faj? Lehet, holen yetit sem találunk soha azért, mert kihal, mielõtt rálelnénk és a hitetlenkedõk kezéa megfogható bizonyítékokat? A yeti felkutatására a hetvenes évek végéig indított nyolc ex között azért is indult el, mert már alig kételkedett valaki a furcsa lény létezésében. Aktatók, akik a kérdést más oldalról közelítették meg: egyrészt átnézték a régebbi néprajzidezték a szóban forgó vidékek jelenlegi lakóit. Kiderült: a Himalájában, Tibetben és Kínatein a lakosság a yetit a valós világ részének tartja. Számukra a rejtélyes lény nem tudomták tárgya, hanem a mindennapok része;

valahogy úgy, mint egyes európai hegyi falvak környékén száz évvel ezelõtt a medve vagy a

is valós lény volt, mégha ritkán is tûnt fel. Lehet, olykor évekig nem is hallottak rólaegyszer csak megjelent, megtámadott állatot vagy embert, vagy éppen csak a nyomait láttákde létezésével számolni kellett. A régi források tanúsítják, hogy a yeti a Himalája népeinn is szerepel, tehát régen is látták, talán gyakrabban is, mint manapság. A yeti képe láths régrõl fennmaradt faliképeken, szerepel egy XVIII. századi kínai kéziratban mint a tiblatvilág tagja". Gondolkozzunk el azon is, hogy a yetit amelyet még senki sem állítotttudósok és a tévékamerák elé a nepáli kormány a hivatalosan védett állatok közé sorolta.A bennszülöttek manapság is látják; volt úgy, hogy jaknyájat kelletttõle-tõlük megvédeni. Állítólag elõfordult, hogy yetik embereket (fõkéntgyerekeket) raboltak el. Ilyen esetekben a nepáli rendõrség nyomozást indít. A leggyakrabban szörnyû mód leölt és összemarcangolt háziállatok tetemei az efféle hivatalos ügyek indíÁllítólag van yeti a dél-amerikai Andokban is. Sokfelé látták és így neve is sok van. Az eVII. században adta róluk egy spanyol aranyásó. Azt állította, hogy (a mai panamai-kolumbi

határ közelében) aranyásók csapata valóságos csatát vívott ilyen félig majom, félig ember közülük 14-et sikerült megölniük. 1920-ban Shea amerikai utazó is összetûzött egy általaett, két méternél magasabb, fekete szõrrel fedett, két lábon járó lénnyel. Shea megölte azSzovjetunióban megkérdezték az Észak-Szibériában, az Ob és a Jenyiszej között élõket, mitirõl. Meglepõ talán, de a megkérdezettek kétharmada tudott a dologról, azt állították, hog a tundrán éltek tunguk (ott így hívják), egymással kapcsolatban nem lévõk is egészen egyf a lények külsejét, pedig javarészt csak szüleiktõl-nagyszüleiktõl hallottak róluk, hisz enek errefelé, 15-20 éve nagyon ritkán látja õket valaki. Alighanem máshová költöztek".Az egész yeti-ügyben az a baj, hogy a legtöbben ha nem is állítják határozottan, mégis ú a tudománynak nem egy, eddig ismeretlen majommal kell számolnia, hanem egy emberrel. Szóba jött már, hogy a nean-der-völgyi ember néhány ezer megmaradt példánya vonult visszzatosan a terjeszkedõ elõbb cro-magnoni, majd a jelenlegi civilizáció elõl, míg végülnk még nem használt, szinte bejárhatatlan területekre szorult. Persze kétséges, hogy legal3040 000 évig hogyan képesek egy faj egyedei bujkálni" egy ilyen kicsi bolygón? Ám gondok bele: a dolog talán nem is olyan nehéz feladatot jelent még akkor sem, ha a bujkáló" egdek ezt különösebb intelligencia és tervek nélkül teszik is. Elõször is: az elsõ 30 000 évk ütközési felület lehetett a két csoport között, az újkori ember igen kisszámú csoportokbz. kezdetén is csupán néhány millió ember élt az egész Földön!), így a neander-völgyiek"utóbbi maximum 1000 évben kezdõdtek, és feltehetõ, hogy létszámuk és életterük akkor törpe, ez az elmélet feltételezi, hogy valóban õsemberekkel és nem valamilyen majomfélékklunkszemben. Felmerül az is, hogy talán az emberrel rokon majomemberrõl lehet szó, de persze az ember" szó itt nem gondolkodó lényt jelent. Mindazok, akik a yeti" szó mögött egy it élõ, másik gondolkodó lényt" sejtenek, alighanem tévednek. Ám nem ok nélkül keressük mégdományos vizsgálata rengeteg állattani és talán embertani kérdésre is választ adhatna.

Nézzük tovább listánkat". Az 1974-es lengyel Himalája-expedíció Lhotse környékén yeti-nyolefényképezte ezeket, a fotók a sajtóban is megjelentek. Afrikában Mozambiktól az Elefánpartig sokfelé beszélnek az Agogwe nevû, vörös szõrû, több emberi, mint állati tulajdonság



rõl. Zaire-ban a Kakundarinak és a Kikombanak nevezett lényrõl hallani ugyanezt. Brazíliáb a Mato Grosso ember formájú, nagy majmai" rendszeresen rátámadnak a tehéncsordákra; Guyaa lény neve Didi, Közép-Amerikában pedig sisémito.Szibériában csucsunának is nevezik. A gyéren lakott tefÉeteken: Uszty-Cilmijtõl nyugatra,Cilma és a Pizsma folyók között, az Ural és az Ob között, a Taz és a Nádim folyók között,hegyvidéken és a sarkkörön túl is látták. 1975-ben Gurvics kutató Moszkvában megjelent As csucsuna" c. könyvében tagadja a csucsuna létezését. Úgy tûnik, legalább negyven éve sen

ott ilyen lényt, legalábbis nem érkezett róla hír állítja a Science et Vie folyóirat. Ámszerint a csucsunát késõbb is látták: Jakutiában például leggyakrabban 1951-53, 59-62 és 6Visszatérve Kínába, ott kétezer évvel ezelõtt jegyezték fel az elsõ találkozást a yetivel;szerint e találkozások" azóta folyamatosan ismétlõdnek. Nemegyszer öt-hat, tíz vagy többja egyazon idõben és helyen a yetit. 1940-ben a Shen-ni tartományban le is lõttek egy yetit; a holttestet látta egy biológia szakos egyetemista, és az õt a múzeumban látott .,pekgi ember" gipszszobrára emlékeztette; ám a lelõtt lény szõrös volt és megnyúlt arcú.

E hírek miatt a Kínai Tudományos Akadémia Hupej tartományba külön yetikutató expedíciót inint 100 fõ tudós és kisegítõ személyzet, no és helyenként az ottani parasztok mint hajtok benne részt, de nem hiányoztak a helyi rendõri és katonai alakulatok sem. A kutatók beszéek mindenkivel, akik látták a yetit. A különbözõ személyek (a jelentés felsorolja nevüket,

et és a yetivel történt találkozásuk pontos helyét és idõpontját) egymástól függetlenül nae a lényt. Az expedíció két évig tartott, a tudósok ezalatt gigantikus munkát végeztek: be000 kilométert, átkutattak 1500 négyzetkilométer hegyes-erdõs területet. Azokon a helyekenahol yetit láttak a szemtanúk, az expedíció tagjai gyakran találtak szõrmaradványokat. A pgi laboratóriumi vizsgálatok kizárták azt, hogy ismert medvék szõre lenne a lelet. Leginkágy olyan majomfajta szõréhez hasonlított, amely... arrafelé sohasem élt. Az ürülékmaradvánazt állapították meg, hogy nem emberé: de nem is ismert állaté... A felfedezéseket a pekinudományos filmintézet operatõrei megörökítették de az expedíció tagjai a két év alatt nen yetit sem. A yetinek van egy testvére" is, az észak-amerikai földrészen. Már említettükylábút (Big Foot"). Errõl elég sokat írt már a magyar sajtó is. A lényég az, hogy gyakrann lényt a nyugati parthoz közeli hegyekben. 1967 októberében egy farmer, Roger Patterson szemtanúktól friss Big Foot-nyomokról hallott, és kameráját magához véve elindult az erdõlyszín pontos adatait számtalan újságcikkben, sõt könyvben olvashatjuk). A lény váratlanul

nt fel tõle mintegy 40 méterre; a farmer, felkapta a filmfelvevõt... Az elkészült filmen menekülõ nõstény, majomszerû szõrös lény látható.Bár sok eddigi bizonyítékról kiderült, hogy ügyes vagy ügyetlen hamisítvány, a nyomok (ésk) egy bizonyos körülmény miatt meg-dönthetetleneknek látszanak: ugyanis ezeken tíz és tízapilláris vonalat találtak, amelyek elrendezõdése és itt-ott élessége gyakran mezítláb járjaira utalnak. A Washingtoni Állami Egyetem antropológusa, Grover Krantz szerint ezek a nyomok hamisíthatatlanok, így egy két lábon járó és körülbelül 400 kg-os fõemlõs nyomahasonló papilláris vonalakat fedeztek fel a délnyugat-kínai yeti nyomaiban is.)Persze - itt kell megjegyezni ismét - akadtak olyan sajtóorgánumok is, amelyek az egészyeti- és Nessie-kutatást figyelembe sem véve, egyszerûen egy kifizetõdõ szörnyiparról", üok mesterkedéseirõl írnak, és csupán ennek tulajdonítanák a problémaköröket. Gyakori példápatterson-filmet hamisítványnak tartják, amelyet valakik valahol állítólag lelepleztek". Eelejtik megemlíteni, hogy a filmet Moszkvában és Londonban a legmodernebb mûszerekkel ellenõrizték és azt mindkét helyen valódinak fogadták el.

MI TÖRTÉNIK A LOCH NESS-I TÓBAN?

A másik ilyen rejtélyes lény: Nessie. õ" sincs egyedül, mint erre alább mindjárt fény derA National Geographic c. folyóiratban közöltek egyszer egy összesítõ adatsort: eszerint aiai Loch Ness-tóban az 1970-es években végzett tudományos kutatások, fényképek, filmek ésangos felvételek alapján, arra az eredményre jutottak, hogy a legendának nincs valóságala de teljes mértékben el sem vethetõ". Ezzel gyakorlatilag visszatértek akiindulópontra, ahol a Loch Ness-ügy az utóbbi ötven éve van. Az azóta rögzített több mint háromezer megfigyhangzó jellemzõi szerint a tóban élõ rejtélyes állat (vagy, ha többen vannak, hát egy-egyteste minimum 6 méter hosszú lehet, hosszú nyaka, kis feje és púpja" vízbõl kiálló hát

ben, de a parton is. A tudósok keményen tagadják, hogy itt még élhet a különben sok milliózelõtt kipusztult faj (pl. plesio-szaurusz) néhány példánya, hiszen a jégkorszakot (amikorvidéken gleccserek nyomultak végig) nem élhették túl. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt



et sem, hogy ha a szörny" 1200 kg súlyú, akkor naponta legalább 120 kg halat kellene elfogyasztania, hogy életben maradhasson néhány ilyen állatot pedig a Loch Ness-tó nem képesni hallal. (Nem tisztázott viszont az a gyanú, hogy a tó a föld alatt összeköttetésben állközeli, igen hasonló tavakkal, ahol szintén láttak olykor ilyen lényeket. Több tó halállomzont már elégséges táplálékot jelentene.)Az elõbb említett összesítés készítõi azonban felhívják a figyelmet: tévedés lenne úgy vélbizonyos kereskedelmi célokból tartják ébren a legendát". A kereskedelem kizárólag a Nessi

oló" trikókra korlátozódik, csak ezt árulják a turistáknak; erre is általában csak az erreid nyári idõszakban kerül sor. Az év többi részében idegenek alig járnak erre. Nincs tehát" alapozott szállodaipar", sem étteremhálózat", nincs csak a turistákból élõ helybeliek. Az amerikaiak jelentésével ellentétben igen megfontolandó és elgondolkoztató a következõor:

1975. december 10-én drámai jelenetek játszódtak le az angol parlament alsóházában. Állattakértõk bemutatták ugyanis a képviselõknek és a sajtónak a legújabb kutatások alkalmával kelvételeiket. A képek a Loch Ness-tóban készültek... Hogy erre miért az alsóházban kerültoldallal odébb fény derül. Most nézzük a tényeket. A Nessie-ket (mert olykor egyszerre töbyt is láttak a szemtanúk) most már nem lehet a legendák világába sorolni. Érdekes módon anúk (soknak a neve is megjelent már a szakkönyvekben) mindig pontosan ugyanúgy írják le a

ek külsejét. A tanúk között legalább száz olyan személy volt és van, akinek szavahihetõség Idõszámításunk 565. évétõl a források és tanúk száma 3000-re nõtt, a jelenségrõl bizonyítotókat készítettek: 1934-ben R. K. Wilson, 1952-ben E. Stuart, 1972-ben a Rines-csoport, 1972-ben Frank Searl, 1974-ben ismét F. Searl, és mások. Ezek a képek a magyar sajtóban is megjelentek.A Dávid James vezetésével angol kutatócsoport által készített fényképeket a hadsereg légifjában szakértõk elemezték. A végsõ vélemény: A Ness-tóban eleven, azonosítatlan objektumA mini tengeralattjáróval hónapokon át a Ness-tóban kutató amerikai Dan Scott Taylornak ször látta az állatot egyetlenegyszer sem sikerült úgy megközelítenie, hogy a zavaros víználható fotókat készíthetett volna.1965-ben Loch Ness Kutatóiroda alapult; a következõ években ez szervezte a tó nagy részéreerjedõ figyelõszolgálatot; és 1968-ban dr. Tucker és dr. Braithwaite (birminghami egyetem) 1970-ben pedig az amerikai Róbert Lõve ultrahangos víz alatti észleléseit. Mind az angol,

mind az amerikai expedíció a víz alatt szabadon mozgó nagy objektumokat észlelt. 1970-tõldr. Róbert Rines vezette, a bostoni Alkalmazott Tudományok Akadémiája által küldött expedkutatott a térségben. A tófenék topográfiai feltérképezésekor derült ki, hogy a meredek szkban hatalmas természetes vajatok, üregek, barlangok léteznek, ahol kényelmesen elfér(het)nek nagy testû állatok is. Automatikusan kioldó, másodpercenként több száz felvétel készít készülékeket merítettek a tóba, ezek ha nagyobb állat haladt el a közelben felvételek. Az ultrahangos berendezésekkel bizonyíthatóan észleltek több, hat-hét méter hosszú állatképek Pasadenában történt számítógépes elemzése is nagy állatok jelenlétére mutatott. A csus 19-rõl 20-ára virradó éjjel az egyik, 12 méter mélyen csónakról belógatott kamerával jó. Az egyik képen az állatnak a nyaka legalább három méter hosszú! A test többi része nincs, az tehát ismeretlen méretû.Rinesék hat év alatt a tó 50 pontján keresték az állatokat (õk 25-30 példányra teszik létsakori bajt okozott, hogy a nagy testû úszó állatok közeledtére a vízbe lógó kamerák elmozdngtek" és mikor fotózni kellett, nem a Nessie-krõl, hanem az üres vízrõl vagy a felfüggeszk fenekérõl csináltak képsorozatokat. Péter Scott és Róbert Rines a kevés sikerült fényképel is nevezte a tóban élõ, eddig ismeretlen állatfajt Nessiteras Rhombopteryxnek, vagyis Rombusz uszonyú Nessie-szörnynek.Ám amikor a kutatók eredményeikkel és bizonyítékaikkal egy tudományos konferencián akartaki, ebben a Skóciai Tudományos Akadémia és a konferenciát szervezõ két egyetem vezetõsége õdályozta. Úgy tûnik, egyes tudósoknak nem állt szándékukban megismerkedni az újabb eredménvagyis az igazsággal. Nem akarták, hogy régi, megcsontosodott véleményüket holmi tények"olják... A Ness-tó kutatói ezért kényszerültek hát arra, hogy anyagaikat az alsóház és a selõtt ismertessék a nyilvánossággal. Nem árt megjegyezni, hogy a szovjet tudósok is érdeklLoch Ness iránt. Vaszilij Dmitrijev, a Tyehnyika Mologyozsi tudományos rovatvezetõje is járt a skóciai tónál, és nem kételkedik egy ott élõ, ma még azonosítatlan állat létezésé

irmunszkij, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja és J. Krasznov, a földtan doktora is támogatják ezt az álláspontot; számos példára hivatkoznak, amikor valahol a Földön fennmaradtakosszíliák", olyan fajok, amelyeknek tulajdonképpen már régen ki kellett volna halniok". A



ián Shine professzor, a birminghami egyetem kutatócsoportjának vezetõje a tóban ultrahangos kutatásai révén 3 km/óra sebességgel mozgó, 6-9 méter hosszú lényeket talált. Shine úgymégis találhatnak a tóban elégséges élelmet, amire a legjobb bizonyíték az, hogy... élnekleg Shine eredményeit tudományos folyóiratban is közzétette. Ha összegyûjtjük a híreket, ntûnik, az egész világ ,,Nessie-kkel van tele". Csupán néhány év alatt ugyanis a sajtó és alõ eszközök arról tudósítottak bennünket, hogy szinte minden kontinensen élnek ilyen rejték. Közös jellemzõjük, hogy nem nyílt tengereken, de még csak nem is nagyobb tavakban, hane

csupa kisebb vízben. Például: USA, Kentucky állam: a Herrington-tóban. Itt elég szavahihetnú, L. S. Thompson zoológus látta az ott élõ szörnyet". Kanadában,

Québec tartományban a Pohenega Chiook-tóban él valami". A Szovjetunióban a Tien-San hegysn lévõ Szari-Helek-tó híres errõl, de ugyanezt mondják a környékbeliek a Vorot-tóról, a Laa szibériai Kajür-tóról. S. K. Krumov szerint e tavakban élnek valamilyen nagy testû állaz kétségtelen". Indonéziában, Jáva szigetén a Patenggang-tónak van Nessie-szerû lakója.Lehet, hogy mindez csupán optikai csalódás lenne? A tavakban látott más természetû jelensés értelmezése? Akkor a világ sok ezer másik tavában miért nem látnak Nessie-ket"? Azt sematjuk figyelmen kívül, hogy egyes esetekben (mint például éppen Loch Ness-ben) másfél- ezefolyton emlegetik és látják a szörnyeket", mondhatnánk: rendszeresen, állandóan ... Tudomdalról felmerül még egy kérdés: egyes állatok túlélhetik-e" saját korukat? Hajlamosak vag

inni, hogy nem. Dölyf uralkodik bennünk... Például a halászok 1938-ban hiába találtak egymeriát a tudományos világ nem hitt a rég kihalt" faj újrafellelésében, a tényt csak 195dták el, amikor ismét kifogtak egy példányt... A hírözönnek persze nincs vége. 1980 õszénngbaj-hegy melletti Tiancsi-tóban egyszerre öt példányát látták Nessie kínai változatának.a központi lapok is beszámoltak. A Komszomolszkaja Pravda szerint a kazahsztáni Kol-Kol-tóban is él egy lény. A. Pecserszkij geológus és fia 1975 nyarán látták alig tíz méter tat 15 méter hosszú testén kétméteres fej ült, lomhán úszott a felszínen és pár perc után lsabb leírás feltûnõen emlékeztet a Loch Ness-i lényekre vélte Szergej Klumov, a moszkvaioszov Egyetem biológiai karának kandidátusa. A tudomány kötelessége, hogy kiderítse az igezekrõl a furcsaságokról" és az igazság feltárása alapos munkát igényel" véli Klumov, ea Loch Ness-i szörnyrõl szóló adatok igazát. A szovjet kutató maga is gyûjti a Szovjetunióilág más pontjairól érkezõ adatokat, híreket. Az amerikai Vermont államban, a Champlain-tógy (vagy több) szörny". Az arra járó turistáknak már nemegyszer sikerült fényképezõgéppel

latot. A fotókat tudományos elemzésnek vetették alá. Bizonyságot nyert, hogy a felvételeklesek, az állat valóban létezik. A Baltimore Sun 198l-es jelentése szerint folytatják a kutatást a tóban és környékén.

IRODALOM1. Buffetaut, E., Tassy, P.: Yetis, hommes sauvages" et primates inconnus. = LaRecherche, 1977. 80.2. Esti Hírlap, 1980. okt. 15.3. Magyar Nemzet, 1981. ápr. 4.4. Magyarország, 1978, 40. sz. 12. old.5. New Scientist, London, 1983.6. Ország-Világ 1976-os évf. több számában.7. Ország-Világ, 1977. 47. sz. és 48. sz. + fotók.8. Science, 1980.9. Tyehnyika Mologyozsi, Moszkva, 1974. 4. sz.10. Tyehnyika Mologyozsi, Moszkva, 1975. 8. sz.11. Világ Ifjúsága, 1980. 2. sz.12. Wildlife, 1976 március.

Mi történik a háromszögben?

A BERMUDA-HÁROMSZÖG HARMADIK OLDALA

Annyi érdekeset, okos és ostoba történetet hallottunk az utóbbi években a Bermuda-háromszö

gy sokan talán most csak legyintenek: A könyökünkön jönnek ki ezek a történetek...!" Csakengeteget hallottunk már hajók rejtélyes eltûnésérõl, repülõgépek megmagyarázhatatlan katad veszélyes területeinek" egyike, az úgynevezett Bermudaháromszög már csak ilyesmit jutta



zünkbe. Pedig a Floridától délkeletre elterülõ tengerrészen más jellegû, nem kevésbé titokurcsa jelenségek is történnek, amelyeket az illetékes hatóságok és a tudomány emberei nem, vagy nem is akarnak magyarázni. Képletesen szólva: a háromszögügyek" egyik oldalára csafél évszázada a rejtélyes eltûnésekrõl szóló, makacsul vissza-visszatérõ híreket helyezheta ezek többé-kevésbé hihetetlen vagy hihetõ cáfolatait. Igen ám, de van az eseményeknek egadik vetülete is, amelyrõl jóval kevesebb szó esik. Ezen az ott történõ másféle folyamatoknségeket értem.

Mindjárt kezdetben hadd tegyük szóvá: minden jel szerint nincs igazuk azoknak, akik szerint a háromszögben" semmi rejtélyes nem történik. Az efféle, az ilyesmi nem is létezik"rázatokat túl gyakran hallottuk már olyan esetekben is, amikor aztán a tudomány késõbb széemre kénytelen volt a probléma létét nem csupán beismerni, de aztán foglalkozni is vele ..Itt is errõl van szó, de errõl majd késõbb. Azért hadd idézzük Alekszandr J. Jolkint, a fi matematikai tudományok doktorát, aki sok tudóskollégájához hasonlóan meg van gyõzõdve a háromszögben" igenis fura dolgok történnek. Jolkin az Izvesztyija egyik 1976-os számábank között ezeket írta: Van egy olyan vélemény, hogy a há-

romszögben semmiféle titokzatos dolog nincs, az eltûnések okát navigációs hibákban és a ha gyakorlatlanságában kell keresni. De ez a nézet nem erõsíthetõ meg. A világ tudósai és sp állandóan kutatják a háromszöggel kapcsolatos tengeri, szárazföldi, légi és kozmikus jele

Amirõl alább szó lesz, az éppen ezeknek a kutatásoknak az eredménye. Azeredmény" szót nd úgy felfognunk, hogy megoldott problémákkal állunk szemben. De térjünk vissza más szovje

dósok véleményére. A Komszomolszkaja Pravda hasábjain Valerij Makarov és Vjacseszláv Moroznökök is közölték elméletüket a háromszöggel kapcsolatban. A hetvenes években sok hipotéziNauka Zsizny címû tudományos folyóirat is. Mindebbõl egyenesen következik, hogy a háromszcsakugyan történik valami de micsoda?Nézzük például a megmagyarázhatatlan fényjelenségeket. Egy nappal az amerikai szárazföld mtása elõtt Kolumbusz mindháiom hajójának legénysége látta, hogy két órával naplemente utánalulról hatalmas fények világítják meg. A jelenség léte bár sokan, fõleg a tudósok, nem 477 évvel késõbb igen eredeti módon bizonyosodott be. Az Apolló12 ûrhajó legénysége aa start után a Bermuda-háromszög rejtélyes tenger alatti fényeit látta utoljára; ezt mégis látták, amikor a földi nagyvárosok fényeit már szem elõl tévesztették... A szokatlan je sok szavahihetõ tanú látta a legújabb idõkben is és nem csupán a Bermudák területén. Em

Thor Heyer-dahl, említik azok az ír hajósok is, akik 1969-ben egy régi hajó másolatán szelz óceánt, bebizonyítandó: az ír Brendan szerzetes fedezte fel Amerikát, a 6. században.Evans angol hidrológus is megfigyelt errefelé egy, a víz mélyébõl eredõ kisugárzást, ami hküllõs fénykerék gyors forgásának tûnt. A felszínen a kerék" körülbelül 130 km/óra sebessgyzendõ: az utóbbi harminc évben a világ más pontjain, és nem is ritkán, láttak hasonló jeA Science et Vie francia tudományos folyóirat közlése szerint körülbelül 50 alkalommal.Az utóbbi évtizedekben több ízben elõfordult egy másféle jelenség is, amelyre úgy tûniknem figyeltek eléggé. Nevezetesen arról van szó, hogy a Bermuda-háromszögben szokatlan éscsa dolgok történnek az... idõvel is. Nézzük például az önmagukban is rejtélyes repülõgép-jelenségeit". 1945. december 5-én, amikor elõbb egyszerre öt amerikai hadirepülõgép tûnt ed a keresésükre küldött nagy hidroplánnak is nyoma veszett este 19 óra 04 perckor a hadierészeti repülõtámaszpont rádióállomása olyan jelzéseket vett, amelyeket kétségkívül az egttak le (csak általuk ismert hullámhosszon, titkos kóddal). Igen ám, de ez már olyankor töt, amikor a fizika törvényei szerint a szerencsétlenül járt gépek semmilyen körülmények kötózkodhattak a levegõben, hisz üzemanyaguk két órával elõbb elfogyott... A rádiójelek visza valahonnan nagyon messzirõl" érkeztek volna... Talán legyinthetnénk a dologra, ha csupán egyetlen ilyen esetrõl tudnánk. De például 1948. január 29-én egy angol utasszállító repüHavanna között ismét nyomtalanul eltûnt, s a rádióamatõrök és a hatósági rádiófigyelõ szolfogták a gép jelzéseit sok órával azután, hogy a gépnek már régen a tengerbe kellett vesAz idõproblémának van egy másik érdekes megjelenési formája. Erre is egy példa: 1971-ben e angol repülõgép személyzete és utasai New Yorkból a Bermuda-szigetekre tartva különös kalk át. Útközben elromlottak mûszereik és rádiójuk, a pilótáknak csak nagy nehézségek árán sniuk a célrepülõteret, ahol szerencsésen földet értek. Mindebben talán nem lett volna semm ha ki nem derül: a gép több mint 30 perccel korábban érkezett meg, mint ahogy az fizikailag lehetséges volt. Ilyen gyorsan az a géptípus egyszerûen nem képes repülni; és az üzeman

tályokban is harmincpercnyi repülésre elég kerozinnal több maradt, mint kellett volna. Ésm ez az egyetlen hasonló eset. Eddig a Földön sehol másutt nem fordult elõ ilyesmi, a Bermuda-háromszögben viszont sokszor. A gépek órái és az utasok karórái pontosan ugyananny



zéskor a repülõtér óráihoz (a világ valódi idejéhez) képest... Itt megint egy másik idõjelembe. Ez a késés" sohasem kevesebb tíz, és nem több 40 percnél. A fogadó repülõtér személyen esetekben rendszerint azt állítja, hogy és ez mûszeresen bizonyítható is pontosane idõre tûnnek el ezek a gépek érkezésük elõtt a radarok képernyõirõl, ennyi ideig nem válióhívásra hogy aztán egyszercsak a semmibõl" kibukkanva leszálljanak, mintha mi sem tör. Mert a gép személyzete és utasai számára csakugyan nem történt semmi; általában õk csodágjobban, amikor leszállás után tudomást szereznek az eseményekrõl, és rájönnek, hogy karór

k" a világ ideje mögött... Történnek a háromszögben más rejtélyek is. Ismét egy konkrét pés 7-én a Bahama-szigetek egyike, Grand Türk felé repült egy könnyû kis sportgép. A pilótánlen utasa volt csupán. Amikor a gép a sziget fölé ért, a pilóta furcsamód nem tudott leszámert nem látta a szigetet. A földi irányítók hallották, amint rádióján közölte: Odalenn s

sincs", majd késõbb: Hát van valamilyen kiút ebbõl a csapdából? " A legfurcsább az egészb, hogy Grand Türk lakói látták a gépet: ott körözött a sziget fölött, néhány száz méter madõben, a tiszta égbolt alatt legalább harminc percig aztán elrepült és soha többé nemlmerül a kérdés, milyen optikai és valószínûleg elektromágneses körülmények alakulhattak kn tartózkodók nem láttak semmit és a földi rádiójeleket sem fogták? Sõt: miért és hogyanmilyen egészen más környezetbe (vagy közegbe? ), amelyet alulról száz és száz szemtanú sems megpillantani? A térségben nemritkán elõforduló magányos hajósok" is beszámolnak furcsa

és optikai jelenségekrõl. Az is elõfordult, hogy ilyen hajósok nyomtalanul eltûntek ugyanháromszögben, de késõbb fellelték jachtjukat a hajónaplóval együtt. Nemegyszer e naplók uain a hajósok eltûnésük elõtti órákban látott fura dolgokról volt szó: ismeretlen repülõ tmélyébõl elõbukkanó hatalmas kéményekrõl", amelyekbõl színes füst tört az égre; vagy vízbdõ ötszáz-hatszáz méter átmérõjû repülõ jármûvekrõl. Ezekrõl írnak a hajósok aztán eltûnd hirtelen megõrültek és öngyilkosok lettek ahogy sokan állítják, amint napvilágra kerüle hajónaplók. Már csak azért sem, mert több olyan hajós is látta a fent leírt dolgokat, akmegmenekültek vagy éppenséggel nem is kerültek veszélybe soha.Sokak szerint a Bermuda-háromszög problémaköréhez tartozik a híres Kék Barlangok ügye is.Bahama-szigeteken tehát a háromszög területén találhatók, számos sziget partvidékén.i barlangok egymással összeköttetésben állnak; a vizén át beszûrõdõ kékes fény miatt kaptáykori bennszülöttek legendái szerint ott éltek a hajókat mélybe húzó szörnyek. Eleuthera sy ilyen barlangba merült Bob Wallace, búvártársaival. Amint a kék rétegbõl a mélyebb, feke

gbe értek, a mélységbõl szabályos idõközökben pulzáló rejtélyes fényfelvillanásokat tapaszbarlangokban más búvárok is látták e jelenséget; leírásuk szerint a fény vöröses vagy fehéyan erõsen villant, hogy nappali" világosságot keltett a legmélyebb sötétségben.Több kutató próbálja a háromszöget kapcsolatba hozni bizonyos történelmi okokkal. Nem csupszög területén (Bahama-szigetek), hanem Kuba, Haiti, a Dominikai Köztársaság és Puerto Ricrtjai elõtt is réges-régen tengerbe süllyedt városok romjaira leltek. A kormegállapítás sze falakat (romokat) 12 ezer évvel ezelõtt építették. Különösen figyelemreméltó, amit 1967-ai régészek az Aluminaut nevû tengeralattjáró segítségével fedeztek fel: kõbõl épült lépcslyek körülbelül ezerméteres mélységbe vezetnek le a tengerbe. Itt nyilván olyan településezó, amelyek valaha szárazföldön álltak, késõbb valamilyen katasztrófa nyomán süllyedtek aok tudós ugyanakkor azt állítja, hogy ezeket nem emberek építették, hanem természetes szimák" (ezért tehet úgy a hivatalos tudomány, mintha mindez nem is létezne), úgy tûnik, nemen, hogy éppen ebben a körzetben annyi furcsa jelenség halmozódik fel és történik napról nHa mindehhez hozzávesszük azt is, hogy csupán a jól dokumentált és bizonyított eseteket sz1981-ig mintegy 120 hajó és 15 repülõgép, valamint 1200 ember tûnt el nyomtalanul akkorvánvalóvá válik, hogy ez a terület a Föld egyik veszélyes pontja, amely sok titkot rejt mén. Ezért a legnagyobb elismeréssel szólhatunk azokról a szovjet, amerikai, francia, angol tudósokról, akik szembeszállva a veszélyekkel, az elemekkel és vaskalapos tudóstársaikorgalmasan kutatják a háromszög területét, és minden bizonnyal még szenzációsabb felfedezénak.

BONYOLULT BERMUDA-HÁROMSZÖG,AVAGY A FELBÉRELT SZERZÕ ÉS KÖNYVE ESETE

Lawrence Dávid Kusche A Bermuda-háromszög rejtélye megfejtve" címû könyve 1975-ben íród

bben foglalkoznak a címben jelzett témával, felkapják a fejüket: mi az, hogy megfejtve"?dtunkkal még sehol senki sem fejtette meg a rejtélyek láncolatát, pedig komoly kutatók segész modern expedíciók! foglalkoztak vele erõsen. Úgy látszik, nem tudósokra kellett s



, jött egy szerzõ és kirázta kisujjából a megfejtéseket". Vagy mégsem...?A könyv alapvetõ hiányosságaira mindjárt kezdetben fény derül. Kusche úr nem közölte az ol az apróságot, hogyan is keletkezett könyve. A hetvenes évek elején a rejtélyes háromszögbasodó katasztrófák miatt a bahamai, bermudai és a floridai szállodatulajdonosok attól tarttak, hogy ezek az események visszavetik a turistaforgalmat ebben a körzetben. Ezért kerestek valakit, aki jó pénzért hajlandó lenne a tudományosság látszatát keltve bebizonyít a Bermuda-háromszögben nem történik semmi titokzatos". Választásuk egy arizonai könyvmol

. D. Kuschéra esett. A szerzõ régi folyóiratokat ásott elõ és némi levelezést foly-

tatott ez ügyben ennek alapján írta meg könyvét arról, hogy nincs is semmi rejtélyes a Bn. Pontosan úgy, ahogy azt megbízói tõle elvárták... Ez a tény különben közismert keletenAzóta már a szocialista országokban is születtek Kuschéval vitatkozó könyvek, amelyek sokesebb fényt vetnek a Bermuda-háromszög problémakörére. De menjünk sorjában. Kusche mûvévelz egyik legfontosabb szemrehányás az, hogy sok vitatkozóhoz hasonlóan õ is egyszerû módszeaszt tétele bizonyítására: elhallgatja azokat a tényeket, amelyek alááshatják állításait.lõfordult katasztrófák közül tetszõlegesen kiválasztott ötvenegynéhányat (a több száz esetja mind a tizenkilencedik századi, mind a huszadik század második felének, a hatvanas években történt eseményeknek jelentõs részét! Az õ eseménylistája" szerint a háromszögben sok történt egymásfél éveken át; holott a valóságban a hajók rendre tûntek el, nem is szólva

összehasonlítja Kuscheadatait" például a Iioyd tengeri biztosítótársaság adataival, azzerzõ szándékán.

Kusche úr módszere abban is egyszerûsítést jelent, miszerint állítja: rejtélyes eltûnéseknek, és nem is voltak! Csak a Legenda" szerzõi állítják, hogy rejtélyes módon tûnt el eza hajó vagy repülõgép; Kusche felsorol erre négy-öt lehetséges okot a katasztrófára (semminincs arra, hogy éppen ezek okozták volna azt) és azt mondja: íme, van magyarázat! A szerznyilván szándékosan összetéveszti a lehetséges okokat az esetek magyarázataival. Hogy énak fel példát: 1964-ben Kusche szerint semmi említésre méltó sem történt a háromszögben. Hn az évben, pontosabban június 7-én történt az elõzõ cikkben ismertetett Grand Turk-i esetmétlem: sok szemtanúja volt az esetnek, talán ezért is hallgat róla Kusche. Mert ugye, nem illik bele az általa festett képbe. Aztán az is elõfordult (például 1968-ban), hogy egyszre több repülõgép is eltûnt. Kusche errõl is hallgat. Hallgat olyan utasszállító hajóval mtasztrófáról, ahol több mint száz utas veszett oda. Hallgat arról, hogy 1946 után más amer

atonai repülõgépek is eltûntek. Az 1945 decemberi katasztrófáról ez az eset a legismerte újságokban is a legtöbbet idézett történet, amikor is egyszerre hat katonai repülõgép tûnalanul Kusche elhallgatja, hogy egy rádióamatõr hallotta a pilóták egymás közti rádióbestalan eltûnésük elõtt a pilóták egymást figyelmeztették bizonyos lényekre, akik követik õk és olyanok, mintha más bolygóról jöttek volna". Kusche arról sem ír, hogy amikor eltûnikvagy repülõgép, a kutatás nagy nyilvánosság bevonásával folyik (például kikérdezik az esettrófa közelében haladó más hajók személyzetét is) és rádióamatõrök figyelik éjjel-nappal aesetben segélykérést továbbíthassanak. Nem lehet tehát csak úgy kitalálni" hajóeltûnésekegendát" gyártani. E nyilvánosság miatt nemegyszer olyanok is belehallgatnak az éterbe, akik máskor ezt ritkán teszik, ilyenkor olyan hullám-hosszokat is figyelnek, amiket máskorelkerülnek. Eltûnt repülõgépek esetében elõfordult, hogy rendkívül messzirõl érkezõ rádiój a mérések szerint ezek olyan távolságból érkeztek, ahová az illetõ gépek fizikailag nem tak el, vagy olyan idõpontban, amikor azok már nem tartózkodhattak a levegõben (és a tenger felszínén sem)... Kusche ezekrõl is hallgat. Nem említ Kusche túlélõ szemtanúkat pedigis vannak. Akik egy-egy rejtélyes katasztrófahelyzetet, sõt máig megmagyarázhatatlan jelenséget láttak, életveszélybe kerültek, de valahogy sikerült megmenekülniük. Az ilyen egyéneak ismertetése persze csak rontott volna a megbízói által rendelt képen".Hallgat Kusche a háromszög felett repülõ gépek személyzeténél nemegyszer tapasztalt fura l jelenségekrõl. És amíg a szovjet és amerikai tudósok több expedíciót indítottak e térségb a belátásra jutottak, hogy az ott tapasztalt jelenségek egy részét a tudomány ma még nemmegmagyarázni Kusche úrnak nincsenek ilyen gondjai. Õ meg tudja õket magyarázni. Mr. Kuse hallgat a bahamai Nagy Kék Barlangokról és az ott megfigyelt rejtélyes jelenségekrõl; angerészek, pilóták és mások által a közelben látott repülõ, úszó, fel- és lemerülõ hatalmar alatti fényforrásokról stb. Nem említi a környéken felderített régészeti leleteket, amelg egy 1012 000 évvel ott virágzó kultúrára utalnak. Hallgat az idõvel kapcsolatos problém

ket is ismertettem az elõzõ cikkben. De azért Kusche úr elégedett lehet: könyvét több orszadták, a tájékozatlanabb olvasók talán még el is hitték, hogy megfejtette" a rejtélyeket.ilván elégedettek teljesítményével. Csak az a furcsa, hogy a könyvet nálunk is komolyan ve



. A két cikk után lássuk, mi a helyzet jelenleg. Egy biztos: továbbra sem világos, mi tört a háromszögben. Aminthogy az sem világos, miért vannak eseményekkel teli, sûrû" idõszakoeket hosszú csendkorszak követ.

Érdemes lenne ezt a ciklusosán bár szabálytalanul ismétlõdõ eseményhalmozódást egyszerus felõl is megvizsgálni.A háromszög furcsa eseményeirõl mindeddig számtalan hipotézis született. Ilyen például az

kkben már említett A. Jolkin szovjet tudós Hold-elmélete; ez a háromszögben tapasztalt katztrófák idõpontjait a Holdnak a Föld körül befutott pályájával hozza összefüggésbe; az ese a Nap keltette árapályhatással, a tengerfenék alatti ionizált magma mozgása keltette mágn anomáliákat okolja. Érdemes megjegyezni, hogy míg a sajtó gyakran írta: a háromszögben neténnek gyakori katasztrófák, a háromszög semmiben sem különbözik a világtengerek más vidékt tudósok, köztük a szóban forgó Jolkin is a lehetõ legnormálisabb módon, a valóságnak megt kezeli az eltûnésekrõl szóló híreket.Akár az UFO-ügyben, egy dolgot teljes határozottsággal leszögezhetünk: valami biztosan történik a háromszögben, ha az errõl szóló hírek a floridai-bahamai-bermudai szállodások és ilmi szervek kétségbeesett eltussoló akciói ellenére is oly nagy port kavartak fel. A jelenség összetett, és néhány aspektusa például az idõ rendellenes viselkedése" mai eszközi hozzáállásunkkal még aligha oldható meg. Bizonyos merev álláspont ellenére azért Magyaro

foglalkoztak a hozzáértõk a háromszög problémájával. Példaképpen említhetjük Neko-veticstásban meg nem jelent könyvét, amelyben a szerzõ a katasztrófák okait az óceánok fenekén bigantikus gázkitörésekkel magyarázza. (Ezt a kétségkívül igen érdekes és fõképpen tudományegalapozott munkát annakidején röviden ismertette az Ország-Világ címû hetilap is.) A magk" között éppúgy szerepelt már az infrahang, mint a tengerrengések, hurrikánok, különösenefelé irányuló légtölcsérek" stb. Talán nem árt megjegyezni, hogy mint arról a magyar saott a háromszög fölött 1970-ben nyomtalanul eltûnt egy AN22-es hatalmas szovjet tehersz is, és bizonyos furcsa jelenségeknek szocialista országok hajóinak legénységei is szemtanoltak. Elvethetõ hát az az állítás, hogy a háromszög eseményei valamiféle kapitalista szék, amellyel egyesek pénzt és csak pénzt akarnak keresni.1971. március 26-án az egyik amerikai televíziós hálózat rendkívül érdekes mûsort sugárzotlé hajósok, pilóták, utasok, kutatók léptek és igen elgondolkoztató történeteket mondtak atek át a háromszögben. Nem lehet véletlen tehát, hogy egyes források szerint máig 76 exped

atta a háromszög titkait, köztük a szovjet-amerikai Polimode-expedíciók. Tény persze az isgy mint a Nyegyelja c. szovjet hetilap írta egy-egy ilyen vállalkozásnak nem csupán a katasztrófák okainak feltárása a célja, hanem ezzel együtt oceanográfiai, meteorológiai, fizbiológiai stb. kísérletekre is sor kerül. Minderre persze aligha vállalkoznának a tudósoknem ilyen gyakran), ha ezek a területek a maguk rejtélyes katasztrófáival már elõzõleg nemvolna fel magukra a tudósok figyelmét.

IRODALOM1. Izvesztyija (Moszkva) 1976. dec. 5. A. I. Jolkin cikke.2. Jeffrey, A. K. T.: They dared the Devil's Triangle. New York 1975.3. Kusche, L. D.: A Bermuda-háromszög rejtélye - megfejtve. Bp. Zrínyi Kiadó 1979.4. Literatura (Varsó), 1979. ápr. 19. A Bermuda-háromszög rejtélye"5. Magyarország, 1978. 29. Kísérlet a Bermuda-háromszögben".6. Magyarország, 1976. 19. A Mary Celeste titka".7. Nauka i Zsizny, 1976. 9. V. Azsazsa cikke a háromszögrõl.8. Népszava, 1976. dec. 5. Mi az igazság a Bermuda-háromszög körül? "9. O Donell, E.: Strange Sea Mysteries, London, 1926.10. Ország-Világ, 1975. okt. 22.: Tudósok kutatják a Föld »veszélyes övezeteinek* titkát"11. Ország-Világ, 1975. nov. 26. Tudósok kutatják a Föld sveszélyes övezeteinek* titkát".12. Pocsivalov, L.: Utazás a Bermuda-háromszögbe. Fáklya, 1983. 6. sz. 20-21. old.13. Pravda (Moszkva), 1976. dec. 5. Brjehovszkij akadémikus cikke.14. Razem (Varsó), 1984 március. Nyomok a tengerfenéken".15. Razem (Varsó), 1977. 36. sz. Elárulja-e titkát a »háromszög«? "16. Szovjetunió, 1978. 12. sz. Kutatások a Bermuda-háromszögben".17. Szovjetunió melléklete, 1975. 5. sz.: .Amikor a Hold földközelben van. Egy szovjet t

udós hipotézise a háromszögekrõl".18. Szocialiszticseszkaja Indusztrija, (Moszkva), 1976. július 13. Bolsaja zagadka okeana".



19. TASZSZ, 1977. január 6-án kiadott jelentése (a háromszögben folytatott nemzetközi kísé céljairól).20. Vokrug Szveta, 1976. 7. sz.: I. Bojecsin: Egyelõre nincs válasz."21. Zemlja i Vszelennaja, (Moszkva) 1976. 6. sz.

A titkok titka - az UFO

UFO, CIA ÉS A TÖBBIEK

A világ 147 országát magában foglaló szervezet, amely a Föld bolygó szinte valamennyi emb képviseli, az Egyesült Nemzetek fõtitkáraként köszöntöm önöket bolygónk népei nevében."így kezdõdik az a magnószalagon levõ üzenet, amelyet augusztusban bocsát fel két ûrszondábA. A szondák a terv szerint a Jupiter, Szaturnusz közelében, az Uránusz és a Neptunusz bolygók irányában hagyják el a naprendszert a kívánt, de pontosan meg nem határozott céllal,gok közti útra, ahol Waldheim üzenetén kívül zenét, természetes földi zajokat és a Föld lalmondott szövegeket sugároznának. (A cikk 1977-ben jelent meg; ezek azóta megvalósultak szerk.)Mintegy tíz esztendõre lesz szükség ahhoz, hogy valamelyik ûrszonda megtegye az Uránuszhozezetõ 3 milliárd kilométert. Aztán már csak néhány évmillió kell, hogy közelébe érjen a na

lévõ csillagoknak. És máris megérkezik a Föld üzenete a földönkívülieknek.De hát a hajótöröttek nem voltak optimisták, amikor a tengerre bízták törékeny palackpostá valaha is foglalkozott kissé a tudomány fejlõdésének történetével, kénytelen volt objektíani, hogy tudásunk némely ágazatának képviselõit bizonyos rövidlátás jellemzi. Hátranézve, mind a laikusok rendkívül hajlamosak a hamis elégedettségre. Magyarul: gyakran tûnik nekik úgy, hogy már eljutottunk egy csúcsra, a tudás és bölcsesség csúcsára. Gyakran elfelejt utánunk jön majd a huszonegyedik, a huszonötödik, harmincadik század tudománya, amellyelehasonlítva atomkorunk" tudása kissé elmaradottnak fog tûnni. A tudomány egyik ilyen, elltmondásokkal teli ága a csillagászat. Elég, ha alátámasztásul csak egy elgondolkoztató adazok fel: a Világmindenség egy része körülbelül kétszer olyan idõs, mint a Föld (10 és 5 mi

év). Logikus és cáfolhatatlan tehát, hogy az élet másutt is értelemmé fejlõdhetett, és létahol, sõt sok helyütt, olyan kultúrák, melyek mûszaki színvonalon (is) jóval elõttünk járn

, a laikusok és tudósok közül sokan el sem tudják (akarják? ) képzelni, hogy ilyen civilizeik segítségével felkereshetnek bennünket (is). Holott már mi is eljutottunk más égitestrez elkövetkezõ évtizedekben kétségkívül eljutunk többre is. Sokak szerint az ilyen ûrjármûv óta keringenek itt körülöttünk. Adatok mindenesetre vannak; megjelenésükrõl már a fáraóktak egyes krónikák. A ma UFO-knak (azonosítatlan repülõ tárgyaknak) nevezett szerkezetekethatunk Altamira, Afrika, Dél-Amerika és Kína több tízezer barlang- és sziklarajzai között.zok korát 1015 ezer évre becsülik. Sok száz leírás maradt fenn a középkorból is. Maga a kifejezés 1978-ban ünnepli centenáriumát: 1878-ban neveztek így elõször egy amerikai farmtt elrepülõ tárgyat. Sajnos, Magyarországon - és ezzel a nézettel a szocialista országok k magunkra maradtunk még ott tartunk, hogy UFO-k pedig nincsenek...", míg a Szovjetunió, az USA és néhány tucat kisebb-nagyobb hatalom évente milliókat áldoz az UFO-k megfigyekapcsolatfelvételi kísérletekre. (E cikkben az UFO" betûszón a szerzõ általában nem azokanségeket érti, amelyekrõl késõbb kiderült vagy kiderülhetett, hogy természetes okaik voltahát kikerültek az azonosítatlan repülõ tárgyak" kategóriájából , hanem az olyan azonosítmelyek sok esetben mûszaki jellemzõkkel, paraméterekkel rendelkeznek. A szerk.)Bár az analógia nem érv, mégis érdemes felsorolni néhány érdekes tudománytörténeti adatotokból, mikor a hivatalos tudomány" nagyon melléfogott".Sokan próbálták már egyes tudósok tekintélyére hivatkozva megszabni mind a laikusoknak, mi fiatalabb tudósnemzedéknek, miben higyjenek és miben ne. Annak idején Bernoulli francia fizikus matematikai úton bebizonyította, hogy a gõzt lehetetlen gyakorlati célokra felhasználni. Munkáját a Francia Tudományos Akadémia különdíjjal jutalmazta; néhány évvel késõntek az elsõ mozdonyok és gõzhajók. Az ismert fizikus, Helmholz kijelentette: a telepátialehetetlenség és ellenkezik a józanésszel. Azóta rengeteg telepatikus kísérletet végeztek,d és a Holdon tartózkodó ûrhajósok között is. 1910-ben Hamburgban a neurológusok kongresszaki a pszichoanalízist említette, mire tudóstársai rendõrt akartak hívni, hogy elvitessék

,elmebeteget". A híres atomfizikus, lord Rutherford 1937-ben bekövetkezett halála elõttröviddel így nyilatkozott: Aki az atomenergia felhasználásában hisz - olyan, mint a Holdrugató kutya." Lavoisier-nak, a XVIII. század élenjáró francia tudósának a kezébe nyomtak e



inte még meleg meteoritdarabot, ennek ellenére mégis kijelentette: Lehetetlen, hogy kövek hulljanak az égbõl". 1903-ban kidobták állásából azt a riportert, aki elsõként jelentettet-fivérek repülését, hiszen a tudósok világosan megmondták, Jiogy a levegõnél nehezebb tárlkedhet a levegõbe. Ugyanígy bizonyították" be száz évvel elõbb azt is, hogy a vonaton utrek meg fognak fulladni léghiánytól". Sok tudós az elsõ szputnyik fellövése elõtt badarsátta az egész ötletet, mikor pedig az elsõ ilyen mesterséges égitest már a fejünk felett reett, az ismert csillagász, Van der Riet Wooley közönséges csalásnak nevezte a szovjet ûrku

tás eredményét. Egyes tudósok állítása szerint a poszméhek potrohának felépítése lehetetlerok számára a repülést. A poszméhek szerencséjükre nem tudnak errõl, és így vígan repdesneAmikor 1849-ben két német misszionárius Közép-Afrikából hazatérve beszámolt arról, hogy hót hegyeket láttak, az Angol Földrajzi Társaság tagjai nevetõgörcsöt kaptak. Persze, a nyiltévedések nem szegik kedvét az ilyen tudósoknak. A harmincas évek végén több fiatal angols szakcikkben állította, hogy a rakétameghajtású jármû megvalósíthatatlan. Ma ugyanezek arek... az angol ûrkutatási program vezetõi.Furcsa kettõsséggel állunk szemben. A konzervatív irányzat hol igyekszik kétségbe vonni az-k létezését, hol arra hivatkozik, hogy sok megfigyelést nem fogadhat el hitelesnek, mert azokat nem tudományos felkészültségû emberek" végezték. Elég lenne, ha egyszerû matematzámítást végeznének, hiszen például az amerikaiaknak - a Gallup Intézet jelentése szerintúgy, hogy látott már UFO-t. Sok más országban hasonló az arány. A szemtanúk között éppúgy

mi tanárok, pilóták, sõt csillagászok - mint egyszerû parasztok vagy munkások. Ezek a szám ha mást nem is de egyet biztosan bizonyítanak: azt, hogy valami van. Valaminek lennie kell. Az egyszerû tagadás nem lehet a tudósok álláspontja akkor sem, ha ezek a tagadegyre kevesebben vannak. Az angol repülésügyi minisztériumban 1959 óta különleges osztályely eddig mintegy 45 000 feljegyzést, adatot, fényképet, filmet stb. gyûjtött össze a témá

A Szovjet Tudományos Akadémia (mint más állami szervek) körülbelül húsz másik ország aka szintén foglalkozik az UFO-kkal. Szovjet tudósok és pilóták olykor a sajtóban is beszámtalálkozásukról a repülõ csészealjakkal".A francia rendõrség 1971-ben máig érvényes utasításokat kapott arra nézve, hogyan kell ponlentéseket írni, ha UFO-kat észlelnek.Legélénkebb a kutatás az USÁ-ban. A hadsereg összes egységénél megtalálható az UFO-k pontinstrukció: hogyan kell viselkedni a velük való találkozáskor. Fényképek õrzik az amerikai

felett olykor csapatosan elrepülõ UFO-k látványát.Voltak és vannak olyan tudósok és politikusok, akik a rájuk nehezedõ felelõsség és külsõ n kimondták, mit gondolnak az UFO-król. Albert Einstein röviddel halála elõtt kijelentette: A repülõ csészealjak valóban léteznek." John F. Kennedy 1961-ben azt mondta újságíróknakk gyõzõdve arról, hogy a repülõ csészealjak léteznek és más világokból érkeztek." U. Thantaz ENSZ-küldöttek elõtt egyszerûen kijelentette: A vietnámi háborún kívül a legfontosabbellyel foglalkoznunk kell a repülõ csészealjak, más néven UFO-k problémája". Herald Salkfesszor, a Pentagon tanácsadója nyilatkozta a sajtónak, hogy számos bizonyíték van az UFOezésére, beleértve filmeket, fényképeket, sõt meghibásodott földönkívüli jármûvek szilánkjNagyon jellemzõ viszont, ami Wernher von Braun, a NASA egyik vezetõje mondott: Vannak földönkívüli energiák, melyeknek eredetét nem ismerjük. Ezek sokkal hatalmasabbak, mint flezzük. Többet nejn mondhatok." Figyeljük csak meg az utolsó mondatot. Többet nem magdhat." Hány és hány felelõs személy bújt e szavak mögé! Ki tiltotta még nekik, hogy elmondjágtudtak... ?A NASA nyugdíjba vonuló felelõs beosztású alkalmazottjaitól esküt vesznek, hogy halálukigaz intézménynél megismert titkokat. Ennek ellenére sokan közülük késõbb sajtóértekezletekk írta könyvekben számolnak be a NASA-nál tapasztalt dolgokról.így például arról, hogy Armstrongék egy szilikontartályt hagytak a Holdon, melyben egy aluum szalagon 74 ország elnökének üdvözletét olvashatták" ... kik? Érthetõ persze a titoktahatalmak szeretnének kapcsolatba lépni az UFO-kat küldõ civilizációkkal. Az esetleges kapclatfelvételre a mûszakilag legfejlettebb szervezetek: a hadseregek állnak készen. Bár az eddigi próbálkozások kudarccal végzõdtek, ilyen eseteket százával tudnánk sorolni: egy NATOakorlaton nagy feltûnést keltett egy 90 méter mélységben mozgó titokzatos tengeralattjárónhárom romboló személyzete látta egyidõben radarja képernyõjén, hogy az ismeretlen tárgy 3!) sebességgel haladt. Egy tudományos expedíció tagjai saját szemükkel láttak az Északi-te

1 méteres jégpáncélját áttörve, felhõkbe emelkedõ UFO-t. Alighanem érdekelheti õket haditeII. világháború idején feltûntek többek között a hitleristák V-l és V-2 kísérleteket végzõmünde felett. Egy nappal a koreai háború kitörése után egyidõben jelentek meg az amerikai



telepek és a koreai csataterek felett. Hogy nem lázálmokról és víziókról van szó, álljanakg és tapasztalt pilóta szavai: ötmillió dollár értékû gépet vezetek és nem támaszkodhatokagy víziókra. Egyetemet végeztem, nem vagyok amatõr. A háború alatt azzal teszteltek bennüa seregben, hogy képernyõkre ellenséges hajók és repülõgépek fényképeit vetítették 1/10 márövidebb idõre. És utána le kellett rajzolnunk, mit láttunk, szabatosan beszámolni róla szban. Az UFO-k megfigyelésére általában jóval több idõnk szokott lenni..." Azt is figyelembll vennünk, hogy az UFO-k már puszta megjelenésükkel is ösztönözték a földi mûszaki kutatá

nem elképzelhetetlen, hogy a gravitáció általunk még ismeretlen felhasználási módja segítgnak, sok országban a katonai és polgári kutatók rávetették magukat" a gravitációval folyletekre. Eddig 75 találmányt jelentettek be. Ismeretes John Searl amerikai feltaláló esete, aki már 1952-ben épített és kipróbált egy antigravitációs motort. Akkor Searlt a hadsette védõszárnyai alá" - azóta sem látta senki.Évtizedek óta foglalkozik sokirányú egyéb tevékenysége mellett - az UFO-k körüli ködösíterikai Központi Hírszerzõ Hivatal. Mind az USÁ-ban, mind külföldön egyre többen hoznak nyia a szervezetet terhelõ anyagokat. Volt NASA-tudósok panaszolják fel, milyen nyomást gyakorolt a CIA és az FBI mindenre, ami kapcsolatban állott az UFO-kkal. Maurice Chatelain, az ûrtávközlés elismert nemzetközi szakembere és tõle függetlenül Jacques Bergier-i Tudományos Akadémia tagja - egy-egy könyvben írták le, mi is játszódott le az amerikaik hátterében, és milyen kapcsolatban állt és áll a CIA az UFO-k nyomait eltüntetõ bizottsá

Annak idején vagy harminc éwel ezelõtt

a CIA és az FBI azért kaptak szabad kezet UFO-ü mert az ismeretlen repülõ testek tömeges megjelenésével kapcsolatban az amerikai kormány

z egyszerûen a Föld

inváziójától tartott. A CIA máig rajta tartja a kezét ezeken az ügyeken; most a tudósok el hány és hány tárgyi bizonyítékot voltak kénytelenek annak idején átadni örökre a ClA-nakatóságoknak. A kémszervezet késõbb azt a feladatot kapta a kormánytól: a tömegek megnyugtaen terjessze azt a hitet, hogy az UFO-k nem is léteznek. A CIA ezzel a lehetetlenre vállalkozott. Mindnyájan emlékezünk még a hírhedt Condon-jelentésre, amely megállapítotFO-k pedig nincsenek". A bizottságból már menet közben" is többen kiváltak, amint átlátta. Condon professzor elsüllyesztette a valódi bizonyítékokat, ugyanakkor nagy felhajtássalvonult ki a bizottság minden hisztériás vénkisasszony lázálmait hang- és filmszalagra vennogy ezek segítségével tegye nevetségessé az ügyet. A Condon-jelentés közzétételének napján

ki akarnák gúnyolni a tisztes bizottságot", Washington felett egy tízegynéhány UFO-ból álvonult végig, nagy szenzációt keltve. Mellesleg Condon 1976-ban, halálos ágyán tanúk elõtterte, hogy a hamis jelentést utasításra készítette: az eredményt" még a kutatások elõtt ka CIA megbízottjaitól. Az ügy politikai oldaláról még ennyit: a közfelháborodás miatt Fordlvánosságra hozott 8500 olyan adatot az UFO-król, melyeket az amerikai légierõ gyûjtött ösarter elnök választási hadjárata alatt ünnepélyes ígéretet tett arra, hogy elnökké választosságra hoz minden UFO-kra vonatkozó anyagot.Magyarországon is igen sokan érdeklõdnek az UFO-k iránt ez természetes. De az már nem tetes, hogy nálunk az UFO-kból valamilyen természetfeletti dolgot akarnak csinálni azzal,hogy nyilvánvaló létüket tagadják. Mivel az újságolvasók százezrei nálunk szinte semmilyenem találnak az UFO-król, hát onnan szerzik be ilyen igényeik kielégítését, ahonnan lehet erde szemléleteket tükrözõ nyugati szenzációhajhász kiadók fércmûveibõl. Ez nyilván szemléokoz a politikailag kevésbé érett emberekben óhatatlanul kialakul (vagy már kialakult?)y olyan nézet, mely szerint az UFO az valami nyugati" dolog, amelyrõl itthon, nálunk, úgy látszik, még beszélni sem szabad".Szerencsére csak nálunk. Ezt bizonyítják azok a sajtócikkek és könyvek, amelyek a szocialiországok tudományos folyóirataiban és népszerû lapjaiban jelennek meg rendszeresen és kimeSzovjet tudósok már nemegyszer kiálltak azon tétel mellett, hogy a földönkívüli civilizáciik a galaktikák közötti (általunk óriásinak" tartott) távolságokat és nincs semmi okunk f hogy nem õk keringenek itt körülöttünk. Amíg a szocialista országokban egyre komolyabb halû írások jelennek meg arról, hogyan lehetne Darwin fejlõdéselméletét összeegyeztetni egy,tbe valaha genetikai úton beavatkozott kozmikus civilizáció eredményeivel - addig nálunk errõl és hasonló témákról egy kisebb cikket is nehéz elhelyezni. Csak egyetlen hetilapunk á sarat, és bár javarészt szovjet anyagokra támaszkodik, állandóan bizonyos tudományos köröytelen elviselni. Ugyanakkor a rovat szerkesztõjét elárasztják az olvasók levelei és külde

, szünet nélkül csengenek a telefonok. Fiatal tudósok nevüket elhallgatva merik csak nézezonosságukról biztosítani a szerkesztõséget. A dolog nevetséges (és egyben szomorú) oldalagyar hivatalos" tudományos élet egynémely képviselõje, aki itthon még a tévében is a hag



sillagászati elméletekre oktat bennünket, nemegyszer részt vesz külföldön. Danikén és másoezett õsûrhajózástani" kongresszusokon, sõt ott a Szovjetunióból és más szocialista orstudósokkal karöltve tudományos szakdolgozatát is felolvassa, nyilatkozik a külföldi sajtelõinek UFO-ügyben, majd turistaútlevéllel zsebében hazatér, és bár baráti körben elismeri ebben a dologban van valami" hivatalos helyeken gúnykacajra fakad, ha valaki az UFO-kat, a kozmikus genetikai beavatkozást vagy például a közép-afrikai dogon nép szédületesagászati és anyagszerkezeti tudását említi.

összefoglalásul: a látszólag jelentéktelen, csak hobbistákat" érdeklõ ügy az évtizedek alelentõségû tudományos, mûszaki, de mindenekelõtt társadalmi problémává nõtt. Nem helyes azmit egyik hetilapunkban olvashattunk évekkel ezelõtt: új vallás születik". Nem hitrõl, hatényekrõl van szó, azokkal kellene vitába szálni. Akik az UFO-ban hisznek", azok hisznekDNS-molekulában is, a genetika kettõs spiráljában, pedig gyakorlatilag azt csak néhány száber látta a Földön eddig a saját szemével mi laikusok csak rajzokon vagy fényképeken. Azról is csak filmek és fényképek vannak birtokunkban, egyelõre. Egy probléma létezését neml, hányan látták a jelenséget és hány diplomával rendelkeztek a megfigyelõk. Itt az ideje,ne kullogjunk XIX. századi szemléletünkhöz hasonlóan a külföld után, ott is az utolsóm vegyük fel a kesztyût. Nem azt szeretnénk, ha tudósaink idõt, államunk nagy összegeket á az UFO-kutatásra elvégzik ezt helyettünk mások. Csak a szemléletet, a hozzáállást" keloztatni, mert a mostani sokat árt a tudomány tekintélyének. Az emberek elvesztik a tudósok

ba vetett bizalmukat, ha vaskalapos, maradi magatartásformákkal találkoznak. Az UFO-kban nem szabad semmi rendkívülit látni. A világ megisme-

résére törekvõ tudósoknak és laikusoknak éppen olyan természetes, pozitív kíváncsisággal kzájuk, mint a csak sajátjainknak tûnõ, de valójában éppúgy kozmikus, földi problémáinkhoz.

ÛRHAJÓSOK ÉS UFO-K

Néhány évvel ezelõtt az amerikai ûrkutatási hivatal, közismert nevén a NASA egy tizenkét tportot hozott létre John Billingham kutatóval az élén, amely azt a feladatot kapta: dolgozzon ki egy programot a földön kívüli civilizációkkal történõ kapcsolatfelvétel megkönnyí azokhoz a tudósokhoz tartozik, akik nem kételkednek az UFO-kban, helyesebben abban, hogy az olykor feltûnõ látvány idegen jármûveket jelent annál is inkább, mert létezésükrõ

tudományos forrás is beszámolt. (...)A tudóscsoport másik tagja, a floridai dr. Richárd E. Yinger professzor úgy számítja, hogykövetkezõ években várható a közvetlen kapcsolat kialakulása földlakók és földön kívüli ciez utóbbiak alatt természetesen azokat a lényeket érti, akik az ismeretlen eredetû repülõkat vezetik. A NASA-csoport a történelemben az elsõ, hivatalosan is elismert állami szerv, amelyet e célból hoztak létre.Maurice Chatelain, a NASA volt alkalmazottja, neves specialista az ûrhajók és a Föld közöt rádiókapcsolat terén; egyike volt azoknak, akik kidolgozták az Apolló ûrhajók távközlésiezenfelül több csillagászati és ûrhajózási szakreferátum szerzõje, ezeket általában nagy nerenciákon adta elõ. Könyve (õseink a kozmoszból érkeztek", Párizs 1975, Laffont Kiadó) aerint úgy született, hogy szovjet tudósoktól kapott óriási mennyiségû információt a kozmoslizációkról. Chatelain leírja elõször az összes amerikai próbarepüléssel és az Apolló-progatos kezdeti nehézségeket, majd így folytatja:A repülések alatt, ahogyan azt többen közülünk várták is, furcsa események történtek. Néhi ebben a könyvben, több másikról pedig csak úgy tehetek említést, ha nem közlöm értesülésl nem voltam tanúja egyes jelenségeknek...(...) Nincs kizárva, hogy az elkövetkezõ évekbenszovjet és az amerikai ûrkutatás olyan eredményekhez vezet, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni. (...) Az amerikai Gemini és Apolló ûrhajók legénysége olyan dolgokat látott, amelyekrõl nt szabad nyilatkozniuk senkinek. Különben is nehéz ezekrõl a dolgokról írni, mert a NASA in szigorúan õrzi titkait; ám azt már tudjuk, hogy az összes Gemini és Apolló ûrhajót földötlen eredetû repülõ tárgyak vagy, ha akarják, nevezzék õket repülõ csészealjaknak kíséról. Az ûrhajósok minderrõl be is számoltak a földi irányítóközpontnak, amely azonnal feltartást parancsolt az ügyben."Úgy tûnik írja tovább a szerzõ , hogy a sorban az elsõ Walter Schirra ûrhajós volt, aki

-8-on repülve már rejtjeles szöveget használt: Mikulást" említett, hogy értesítse a földijója mellett megjelentek a repülõ csészealjak. Akkor még bár a szó nyílt adásban hangzotrádióhallgató egyenes adásban hallotta senki sem figyelt fel a dologra. De amikor aztán



mes Lovell, az Apolló8-at irányítva a Hold körül repülve ugyancsak ezt a szót használta,lgató és tévénézõ megértette: ennek a szónak bizonyos jelentése van, amelyet csak a beavatnek. Éppen most gyõzõdtünk meg róla, hogy Mikulás csakugyan létezik" mondta Lovell az ik, miközben a Hold számunkra örökké láthatatlan oldala fölött repült el. Az elsõ, aki ûrhazett egy reptóõ csészealjat, James McDivitt volt, 1965. június 4-én a Gemini-es fedélzeténkor Hawaii felett repült. A következõ fotósok Frank Borman és James Lovell voltak; a Gemini8 fedélzetérõl 1965 decemberében két UFO-t vettek észre; ezek körülbelül 800 méter t

k az ûrhajótól. A két asztronauta remek minõségû felvételeket készített: a repülõ tárgyaknlítanak és alsó részükön valamiféle meghajtómû látszik. A következõ évben James Lovell ésmini12 fedélzetérõl ismét megfigyeltek két UFO-t, kb. 1 kilométerre az ûrhajótól, õk is lsmeretlen eredetû objektumokat. Frank Borman, James Lovell, majd Thomas Stafford ésJohn Young még más alkalmakkor is fényképeztek UFO-kat, például az Apolló10 legénysége fo az UFO-t, amely elkísérte õket egész úton a Hold körül és a Földre visszarepülésük alatt.olló-11-rõl Edvin Aldrin a történelmi jelentõségû elsõ holdraszállást megelõzõ napon két ct le, amelyek idézzük az ûrhajós szavait véletlenül éppen arra repültek". Mindezen fel júniusában nyilvánosságra hozta az amerikai Modem People magazin. A szerkesztõség nem volhajlandó közölni, milyen úton-módon jutott hozzá a felvételekhez; ám késõbb kiszivárogtattA egyes vezetõi révén szerezték meg a fotókat...

Hallgassunk" meg néhány részletet azokból a beszélgetésekbõl, amelyeket Armstrong és Aldrattak a LEM-kabin belsejébõl (amelyen elhagyva az ûrhajót leereszkedtek a Hold felszínére,iközben harmadik társuk i a Hold körül keringve várta visszatértüket).( ...) Itt a Nyugalom Tengere mondja Armstrong; ez a Holdnak az a sík területe, ahol leereszkedtek. A LEM a Nyugalom Tengerén van. Houston a Nyugalom Tengerének jön a válasz a Földrõl ellenõrzõ mûszereink tanúsága serendezésetek kifogástalanul mûködik. A látáshatár egyre jobb, a párbeszéd érdekesebbé vg plasztikus szavakkal írja le, mit lát, még mielõtt elhagyná a kabint és a Holdra lépne: Körös-körül sok apró krátert látok... itt hirtelen megszakad az adás, az ûrhajós hallgami történt volna. Ösztönösen lehalkítja hangját, úgy folytatja: Nagyságuk hat-tizenöt mzva, de aztán biztosabb hangon hozzáteszi: És... körülbelül másfél mérföld távolságban nnek ki, mintha tankok hernyótalpai hagyták volna ott. Armstrong írják a szerzõk (J. Ber és H. Gallet) annál sokkal jobb megfigyelõ, semhogy tévedhetett volna. Másrészrõl viszo

juk: az ûrhajósok indulás elõtt pontos instrukciókat kaptak arra vonatkozóan, mit szabad mdaniuk a nyílt adásban.Mi volt ez a rejtjeles szöveg? Egyszerû: néhány szó, amely nem illett bele a szövegbe, méglhangzott, nem is egyszer. Például most Aldrin, a másik ûrhajós kezd beszélni és hallgasak! milyen furcsa dolgot mond: Kevés itt a szín... de némelyik kõtömb tartalmazhatja azt... Majd késõbb meglátjuk.

Houstonbanpersze értik, mit jelent ez. Kis idõ múlva ismét megszólal Armstrong:

A kozmikus bázis (vagyis a Hold körül keringõ Apolló a harmadik ûrhajóssal, Collinsszal)nesetre legyen készen ...Tehát még mielõtt kiléptek volna a LEM-kabinból a Hold felszínére! Még el sem kezdõdött aa, Collinsnak készen kell állnia az azonnali, gyors elrepülésre! Hát mit láthattak a Holdo ami erre a figyelmeztetésre késztette õket? Bergier és Gallet szerint Armstrongnak és Aldrinnak parancsba adták: azonnal térjenek vissza, ha az a valami, amit Aldrin a nyilvános adásban ,,színnek" nevezett, láthatóvá válna. Azok a bizonyos hernyótalpnyomok" mind aet, mind a földi irányítókat nagyon nyugtalanították. Ezért történt, hogy a tervezettnél ödélyezték a kiszállást a LEM-kabinból.A szerzõk arra is emlékeztetnek bennünket, hogy az elsõ Holdra szállt ûrhajósok az eseményHoldon hagytak egy táblát, amelyre többek között az õ nevük és Nixon elnök neve volt felvéen közismert. De azt már nem mindenki tudja, hogy ugyanezek az ûrhajósok egy szilikon-tartályt is hagytak a Holdon. Ezt a tartályt a NASA szinte az utolsó percekben, közvetlenülaz indulás elõtt rendelte meg nyilván azért, hogy híre ne szivárogjon ki túl korán. A taométer nagyságú volt, benne egy ezüstözött alumínium szalaggal, amelyre elektronikus úton

ezõ szöveget vitték fel:1. Üdvözlet 74 földi államfõtõl 74 nyelven:2. Részlet az USA törvénykönyvébõl: egy, a légi és ûrhajózásra vonatkozó cikkely szövege,



n adott ki Eisenhover elnök;3. A NASA összes vezetõjének és az amerikai parlament összes tagjának névsora;4. Kennedy, Johnson és Nixon elnökök beszédeinek részletei.Az a magáncég, amely a tartályt elkészítette, késõbb elküldte a tartály fotóját a sajtónakivatalos formában rosszallását fejezte ki, megintette a céget. Ettõl kezdve errõl a furcsarõl soha többé nem lehetett semmilyen információt beszerezni. Feltehetõ ugyanis a logikus: miért hagyták ott azt a tartályt a Holdon? Kit akartak üdvözölni, vagy értesíteni általa

iztosan nem a soron következõ földi ûrhajósokat... Nyilvánvaló a magyarázat: a szilikontaroknak szánták, akiknek nyomát Armstrong is látta ...Az Apolló-12 (Conrad, Gordon és Beán) 1969. november 14-24. között repült a Holdra. A sajt írt már bizonyos dolgokról ezzel a repüléssel kapcsolatban. Késõbb kiderült, hogy az ûrhavégigkísérte egy repülõ csészealj. Néhány újság óvatosan csak valamilyen fénylõ tárgyról"zült idegállapot uralkodik" írták. A három ûrhajós »kozmikus ellenségrõl* és »titokzatorádión." A NASA eleinte próbálta magyarázgatni ezeket az információkat, de aztán mikor aerencsésen véget ért egyszerûen nem tért vissza ezekre az eseményekre. Most lássuk, mi ivalójában? Az ûrhajó fedélzetén eleinte azt hitték, hogy az a gigantikus méretû tárgy, meSaturnus-hordozórakéta alsó része igen közelrõl

nézve... De eljött az a pillanat, amikor az amerikai ûrhajónak pályát kelleti változtatnia

nnek az új pályának a rendkívül bonyolult számításokat igénylõ paramétereit Houstonbanrekkel számították ki. A repülés pályájának változásakor az ûrhajót kísérõ UFO azonnal ugybizonyítva ezzel, hogy segítség nélkül, ott helyben.: is képes elvégezni ugyanazokat a szá sokkal rövidebb idõ alatt, mint a földi emberek. Az Apolló-12 fedélzetén Conrad ekkortott: Szerencsénk van! Úgy néz ki a dolog, hogy barátságosak a szándéka-ik. Az esetrõl szóló pontosabb információkat ezúttal a venezuelai Elita címû folyóiratnaktták ki. 1971. január 29-én az Elita így írt: Az a feltételezés, hogy minimum az utolsó hrepülés alkalmával ismeretlen Földön kívüli lények jelenléte volt megfigyelhetõ az ûrhajókdonságot jelent, amelyet az amerikai tudományos köröknek figyelembe kell venniük. Az ûrhaj beszámolói, melyeket a repülések ideje alatt szigorúan cenzúráztak, most kezdenek napvilárülni. Ezeknek a lényeknek tulajdonítanak egyes balszerencsés repüléseket is."Körülbelül ugyanekkor 1971-ben derült csak ki, hogy a Holdra repülést elõkészítõ Cemin

is minden amerikai ûrhajót UFO-k kísértek. De más dolgokra is fény derült. Például a Geminjúnius l-re tervezett repülését el kellett halasztani, mert valamilyen titokzatos módon ahajó rádiókészülékének hullámhosszára ismeretlen eredetû rádióhullámok feküdtek rá"; emiavált. Ebben az esetben a NASA elsõ ízben ismerte el hivatalosan, hogy az ûrhajósok repülésn különféle furcsa objektumokat figyeltek meg.Még régebben, 1963. május 15-én az egyik Mercury-ûrhajós, Gordon Cooper, amikor negyedszerepült el a Hawaii-szigetek fölött, fülhallgatójában furcsa hangot hallott. Ezt a hangot tezetesen a földi irányítóközpont is szalagra vette. A NASA tudósainak nem sikerült azonosíthangot, de két nagyon nyugtalanító megállapítást tettek;1. a felvett hangok elemzését a NASA nyelvészei végezték el, és arra a belátásra jutottak akik a hangokat kiadták, nem használták egyik földi nyelvet sem, bár a szöveg nyilvánvalózéd benyomását kelti;2. a hangokat a VHF-csatornán (nagyon magas frekvencián) adták le, amelyet a Földön kizár az ûrhajósok számára tartanak fenn.Elõfordult az is, hogy az ûrhajósok találkoztak UFO-val. Egy ilyen találkozás például az Aetében a következõképpen zajlott le: az ûrhajó a Hold körül haladt pályáján, a két ûrhajósbeszámolójukban rádión jelentették, hogy egy ismeretlen eredetû repülõ tárgy jelent meg a. Ugyanakkor fülhallgatóikban kibírhatatlan frekvenciájú hangot hallottak és hirtelen fényanás vakította el õket. A hajó megremegett és a kabint hõhullám öntötte el.(...) Térjünk vissza ismét az Apolló11 történelmi útjához. A földi rádióamatõrök itt is hngokat: egyszer az adásban például mintha mozdony sípolt volna, késõbb pedig úgy tûnt fûrészgép zaját. Ez olyan világosan felismerhetõ volt (és éppen a nyílt adásban), hogy azhoustoni beszélõember" (aki a mi számunkra is hallhatóan beszélgetett a Földrõl az ûrhajóugtalan lett és milliók hallhatták kérdését: Biztos, hogy nem léptetek velük érintkezésbe? "

Kivel? kérdezhetnénk. Egy biztos volt: ez a furcsa hang az ûrhajón kívülrõl származottz ûrhajósok azonnal megvizsgálták a rádiókészüléket és jelentették, hogy az rendben van.A cikkek a maguk idejében nagy hatást keltettek, hiszen az újabb kori magyar sajtóban ez



ek voltak az elsõk, amelyek a jelenséget pozitívan tárgyalták. Talán (legalábbis részben)k köszönhetõ, hogy a sajtóban késõbb néhány kevésbé gunyoros hangvételû írás számolt be aelenségekrõl, sõt néha a Magyar Televízió híradója is mutatott aktuális UFO-felvételeket (késõ éjszakai kiadásban, a jóval kisebb nézõszámú második mûsorban ...). A következõkben hndulok ki, hogy az olvasók meglehetõsen ismerik a jelenséget, így röviden csupán néhány téortosítom mondandómat. Nem véletlen az sem, hogy igyekeztem bõséges irodalommal is szolgál. Az UFO-kat látták levegõben, szárazföldön, vízen és vízben is. Nemegyszer az ember által

mányban, 380780 nanométeren sugároznak fényt, de nem ritka az sem, hogy általunk láthatatsugárzást is keltenek: ultraibolyát és infravörösét, valamint mikrohullámokat, röntgen- észást. Az UFO-k megjelenésekor furcsa dolgok történnek néha az idõvel is. A közelben tartózerek elvesztenek" bizonyos idõtartamot, ez mintegy kiesik" az életükbõl. Számos ilyen pélt már keleten és nyugaton. A másik érdekes jelenség, hogy a levegõben könnyedén (és gyakrlanul) repkedõ testek, ha földre szállnak olyan nyomokat hagynak, mintha igen súlyosak lennének. 1981. augusztus 8-án Észak-Lengyelor-

szágban, a Hel-félsziget turistáktól hemzsegõ partszakaszán (Chalupy község mellett) egy ltojás alakú UFO (szemtanúk szerint a méretei kb. 6X3X2,8 méter voltak és belõle két, kb. 1magas ember formájú lény jött elõ) a talajon olyan nyomot hagyott, amely egy 230 tonnás teet sejtetett. (Az adatok szakemberek és tudósok helyszíni vizsgálataiból származnak.) Most

zakítsuk meg egy percre az adathalmazt. Az intelligens, nyitott szemléletû gondolkodó emberekben természetesen gyakran felmerül a kérdés: miképpen lehetséges, hogy itt van egy jenség, ismétlõdik több ezer éve, de különösen gyakran tapasztalható az utóbbi évtizedekbenanácstalanul állunk vele szemben? Valóban olyannyira megfoghatatlan dologról van szó, hogy a tudomány képviselõi ezért (és csak ezért) nem foglalkoznak vele? A hivatalos tudomány"része azt állítja, hogy UFO nincs, nem létezik. Ez egyben persze azt is jelenti (ha kimondatlanul is): akik állítják, hogy UFO-t láttak, azok vagy tévednek, vagy hazudnak. Ugyanakkor az UFO-ügy a világ négy táján a mindennapok eseményévé vált, még akkor is, ha figyele hogy a tapasztalt jelenségeknek legalább a 90%-a nem UFO, hanem valamilyen más, természetes vagy mesterséges eredetû tárgy vagy jelenség. Érdemes átgondolni, vajon eleve ad actehetõ-e minden ilyen bejelentés csak azért, mert a jelenséget a tudósok által megköveteltes", laboratóriumi körülmények között nem lehet elõállítani és megfigyelni ahogy az megti, kémiai, biológiai folyamatok nagy többségével?

Ám vegyünk figyelembe egy másik érvet is: ha ilyen makacsul ismétlõdik a dolog, kell, hogyegyen mögötte valami" - valós, racionális, létezõ ok. Hiszen nem állíthatjuk (és nem állíl sem), hogy itt valamilyen természetfeletti jelenséggel állunk szemben. Két valóságlenne...? Egy, amelyben repülõ csészealjak repkednek az összes kontinens és ország fölöttik, amelyben ezek a tárgyak nem léteznek ...?Azt mondják az ellenvéleményen lévõk, hogy UFO-t labilis lelkületû emberek látnak, akik ígk feltûnni; és hogy ezek is gyakran egyedül vannak, márpedig a római jog óta tudjuk: egynem tanú". Ám egy, a Szovjetunióban végzett felmérésbõl tudjuk (amit mellesleg az USÁ-banhasonló statisztikai adatok is megerõsítenek), az egyedül végzett UFO-megfigyelések arányak 34%-os. Az esetek 15%-ában legalább kettõ, 27,5%-ában három vagy annál több, 15%-ában pb tucat, több száz, sõt több ezer szemtanú látott egy-egy UFO-t.A másik, gyakran hallható érv, hogy a megfigyelõk nem rendelkeznek a szükséges szakmai ismetekkel. (Ebben benne rejlik ismét az a ki nem mondott vélemény, hogy emiatt nem kellkomolyan venni, amit láttak ...) Nos, a fent idézett szovjet felmérés szerint minden negyedik UFO-megfigyelõ tudományos dolgozó volt; ezenfelül 17,5%-uk mérnök, 11% pilóta. Sõt -megjegyezni, hogy az UFO-t észlelõ tudósok 30%-a csillagász volt... Bár eddig sok többé-kivatalos bizottság foglalkozott az UFO-kutatással, ezek csak általában negatív eredménnyelzõdtek. Fõleg azért, mert ahol a legkisebb homályos pont is felmerült (márpedig az effélenségeknél ez szinte törvényszerû), azt az egész esetet egyszerûen nem vették figyelembe, mrrõl nincs elégséges adat". Ennek ellenére ne feledjük el, hogy a például annyit emlegetetz ellentábor által gyakran mindent elsöprõ érvként használt Condon-jelentés is hagyott nesetet, amelyet a megmagyarázhatatlanok közé sorolt.Hogy az UFO-ügy nem légbõl kapott dolog, bizonyítják azok az esetek is, amikor egyes csoportok, szervezetek, sõt államférfiak is megpróbálták az UFO-ügyet a felelõs nemzetközi fóru Például felmerült több politikai, technikai és tudományos probléma mellett a földön k

l történõ kapcsolatfelvétel ügye is.Nincs olyan földrész, amely fölött ne jelentek volna meg már UFO-k Dél- és Észak-Amerika,Afrika, Ázsia, Ausztrália, Óceánia ... A szak könyvek pontos hely- és idõadatokkal, valami



yképekkel közlik mindezt. (Szocialista országokban is kiadott könyvekrõl van szó!) A jelenet nemcsak a közeli Európában tapasztalják gyakran, de a távoli vagy ritkán lakott országo (Kína, Brazília stb.) is. Új-Zélandon például a tele vízió 1978 decemberében a kaikurai k óra hosszat for gatott egy filmet egy UFO mozgásáról, táncáról", az ezt vizsgáló tudósokk voltak a film valódiságát elfogadni.Sokszor felmerült már a gyanú, hogy az UFO-król egyes országokbar azért nem (vagy csak gunros-tagadó hangnemben) ír a sajtó, mert az illetékesek nem akarnak pánikot kelteni". Rögt

kell jelentenünk: ez abszurc és alaptalan feltételezés vagy vád akkor is, ha néhány aprólátszil megerõsíteni. így például a csehszlovákiai Svetvobrazech hetilap 196' decemberébeelent cikkében: UFO-zahada letajícich talifu" (UFO-a repülõ csészealjak titka) a riporteregkérdezett egy légelhárítós tisztet, aki bevallotta: sokszor látnak a radarernyõkön és szmmel is hihetetlenü gyorsan repülõ tárgyakat, de ezt nem hozzák nyilvánosságra, nehogy pánltsenek. Mindennek ellenére ismétlem ettõl aligha kell tartanunk

Manapság ugyanis egyes UFO-hírek terjesztésének lefékezésében (már ahol egyáltalán ilyesmi tanúi) csupán pszichikai okokat kereshetünk. Nehéz ugyanis végre beismerni, hogy a jelens mégis létezik ha ennyi éven, sõt évtizeden át azt állítottuk, hogy nincs...?! Ezen a lérláton talán éppen az efféle könyvek segíthetik át az önjelölt illetékeseket", akik eddigretterjesztés rosszul értelmezett védelmében" - félve minden új információtól álltak ki

ellen. Jacques Vallée matematikus és csillagász könyvet is írt az UFO-król, ebben számualán érdekes lehet említi azt az 50 jelentést, amely annak idején az 1947. június 10-én

ország fölött látott ezüstszínû UFO-csoportról számol be.

VANNAK-E TÁRGYI BIZONYÍTÉKAI AZ UFO-KNAK?

A kérdésre nyilván sokan szeretnének kimerítõ választ kapni. Mielõtt elolvassuk a választ,el egy feltételezésen: mi mit tennénk, ha a kezünkbe kerülne egy ilyen tárgyi bizonyíték?többen feltehetõen elvinnénk az arra hivatott tudósokhoz: vizsgálják meg õk. Hiszen szakérl és mûszereikkel vallatva" a feltételezett bizonyítékot, tömérdek izgalmas dolgot tudhatg róla.De... ha ketten vizsgálják meg, vajon ugyanazt a következtetést vonják le a kapott adatokb? (Egy példa: Urey, a híres csillagász az ûrhajósok által hozott holdkõzeteket vizsgálva a

meggyõzõdésre jutott, hogy azok idõsebbek még a Naprendszernél is! Más tudósok viszont ugyat a kõzeteket csak feleannyi évesnek deklarálták...) A félreértéseket elkerülendõ: magamfelszerelt laboratóriumba vinném a kezembe került, feltételezett UFO-bizonyítékokat. De ezülnék arra, hogy a tudósok válasza nem lesz egyértelmû, hiszen olyan feladat elé kerülnénelé ember még nem került... E kis kitérõ után kanyarodjunk vissza a tárgyhoz. Lássuk a tén1957 szeptemberében Brazíliában, Ubatuba város közelében a tengerparton szemtanúk látták earabokra törését a levegõben. A katasztrófát követõ órákban a parton is találtak fémes ronnéhány darabot elküldték az USA-ba, ahol azokat megvizsgálták az FBI laboratóriumában, másbrazil laboratóriumba és a Kalifornia Egyetemre kerültek. Egybehangzó eredmény: a fém 99,-os magnézium, amit 1957-ben a Földön ipari méretekben még nem tudtak elõállítani; nyomokb tartalmazott szilíciumot, rezet, higanyt stb. Hatszögletû kristályos felépítésû. (A bizona Condon-bizottság elé tárták, de az nem vette õket figyelembe - többek között ezért bomloz annyit emlegetett bizottság, ezért váltak ki belõle a becsületes, valódi vizsgálatokat salmazó tudósok.) A brazil UFO" vizsgálatát végzõ laboratóriumi tudósok kivételesen egyeté az eredményt illeti igaz, nem kellett nekik a fémmaradványokból semmilyen hivatalos konklúziót levonniuk. Az Onyega-tavon (Szovjetunió) 1961. április 27-én reggel huszonöt emberzeme láttára hangtalanul húzott el egy ovális, kékeszöld színû objektum, oly alacsonyan, hasa" a befagyott tó jegét súrolta. A jégen 17 méter hosszú, 3 méter széles, kettõs vájatotEzt egy polgári-katonai vegyesbizottság vizsgálta (vezették: Anton Kopejkin és Fjodor Gyemidov). Az idegen test által érintett jégben mangán, kalcium és titán volt, de találtak egygen eredetû fémdarabot is, és kis fekete gömböket, ezek vasat, szilíciumot, nátriumot, lít alumíniumot és titánt tartalmaztak a késõbbi vizsgálatok szerint. Ezenfelül még egy viz: Vlagyimir Saronov laboratóriumi eredményei értelmében a gömbök hõre és savra érzéketleneA végsõ meghatározás így szól: Ismeretlen származású, de egészen biztosan mesterséges ter...És néha angyalhaj hullik az égbõl ... De ez nem tréfa. Természetesen anyagi jellegû és

tárgyakat kell értenünk a költõi hangulatú meghatározás alatt. Az angyalhaj" gyakran jellterméke (?) a rejtélyes repülõ objektumoknak. A Szovjetunióban Voronyezs körzetében az atman találtak angyalhajat" (ilyesmit a Földön többfelé is felleltek, mindig UFO-k elrepülés



A voronyezsi leletrõl több ízben adott tájékoztatást Sebalin professzor, a nemzetközi geokai év elnökségének titkára. A tudósok által elvégzett elemzés során az angyalhaj" szálailétezõvel azonosítani nem tudták. A lakonikus válasz tehát - akár elõzõleg a kis fekete gösolatban - ismeretlen eredetû termékek".Szintén a Szovjetunióban, Tambov környékén 1974 decemberében Alekszandr Zajekin geofizikusgy UFO feltûnése után a talajon kis tartályt talált; ismeretlen fémbõl készült, hajlítotttörékeny, 5-8 centiméter hosszú, 0,5 milliméter átmérõjû tûket" tartalmazott.

Hasonló tûket" talált Georgij Silov professzor a Kaukázusban. Ezekrõl sem sikerült megáll mi célt szolgálnak. Ami a szûkszavú jelentésekbõl kitûnik, az nem földi ipari termékre ut

KIK LÁTTAK UFO-T?

Mielõtt rátérnénk a szemtanúk vallomásaira, hadd említsem meg a szélhámosokat, csalókat, azketegségben szenvedõket, kóros hazudozókat. Ezzel kapcsolatban több dologra hívjuk fel agyelmet. Ilyen embereket az élet minden területén találunk, ha tehát az UFO-ellenzõk az ef alakokat is a jelenség (melynek létét tagadják) számlájára írják, csak szûklátókörûségüketele van álfestõkkel, álzenészekkel, áléneke-sekkel, álírókkal és természetesen nem csupánisztelik meg": a tudomány, az ismeretterjesztés sem mentes tõlük. Az lenne hát a furcsa, ha éppen egy ilyen érdekes ügyet mellõznének, mint az UFO-k.

Az ellentábor másik álérve: hogy gyakorlatilag csak a kapitalista országokban láttak-látnaO-kat, és persze azok, akik ezt állítva szeretnének kitûnni és pénzhez jutni. Egyrészt márgi példákból is láttuk, hogy az UFO-kat a világ minden táján (politikai rendszerekre tekinnélkül) gyakran megfigyelik, másrészt az átlagember részérõl egy ilyen állítás általában nhanem zaklatást, kigúnyolást hoz a konyhára".Ezek után lássuk mégis, kik láttak UFO-t?A rendelkezésemre álló beszámolókból kitûnik, hogy Magyarországon is láttak már UFO-kat. N elõbb említettem az 1947. június 10-én hazánk felett elvonult UFO-csoportot; de sajtócikkm nyomán kaptam írásos beszámolókat olyan magyar állampolgároktól, akik itthon vagy külföllták a jelenséget (pontos idõ- és helymeghatározásokkal, valamint a szemtanúk nevével és ctehetõ, hogy jóval többen akadnak, akik ilyesmirõl tudnának beszámolni. Ha egyszer nálunkndul ilyen kutatás, nyilván érdekes dolgokról fognak beszélni; egyelõre azonban ezek a szeek nem adták engedélyüket arra, hogy mindent nyilvánosságra hozzunk. Lássuk hát a már publ

atokat.III. Tutmózisz fáraó korából származó krónika (jelenleg a Vatikáni Múzeum birtokában) emlíapon több ízben látta a fáraó udvara és a nép a feltûnõ tüzes gömböket. A fényük meghaladtlé a gömbök felemelkedtek és elrepültek déli irányba.Ide sorolhatjuk a bibliai Ezékiel próféta látomását", amely szinte kétséget kizáróan UFO-adik típusú (személyes: ember-idegen lény) találkozást" rögzített az utókor számára.Nagy Sándor és serege i. e. 329-ben India felé menetelve látta a nagy repülõ pajzsot".Arisztotelész (i. e. 384322) is leírta a megfigyelt repülõ diszkoszt".Plinius természethistóriája II. könyvében említ repülõ, égõ pajzsokat".1557-ben Bécs fölött láttak néhány igen fényes tárgyat.1547-58 között Zürich fölött három ízben is láttak repülõ tányérokat", néhány fennmaradtszemtanúk leírásával legyezõ alakú UFO-kat ábrázol. 1645-ben Angliában és Németalföldön (Hnabban az idõpontban egész UFO-flottillákat" figyeltek meg. 1802-1929 között különbözõ euban 115 ízben figyeltek meg UFO-kat. A II. világháború alatt a hitleri Oberkommando derLuftwaffe (a légierõ fõparancsnoksága) létrehozta a 13-as számú különleges irodát (Sonder), fedõneve Uranus" volt; ez figyelte az UFO-kat, gyûjtötte a róluk szóló adatokat és mdi eredetû eszközökrõl" - egyenesen a vezérkarnak tett jelentéseket. 1948. június 16-án atunióban, a Kaspi-tenger felett Arkagyij Aprakszin pilóta 10 000 méter magasan, több társál kötelékben repült. Váratlanul egy UFO tûnt fel a gép közelében, kikapcsolta" a repülõkerendezéseit és így motorjukat is; a gépek kénytelenek voltak kényszerleszállást végezni.1952. július 13. USA, Idianapolis: este 1500 méter magasan elszállt a város fölött egy nagovális korong. Sok ezren mentek ki az utcákra és nézték; látták néhány arra szálló repülõgte is. Az egyik repülõgépet az UFO egy ideig kísérte, majd eltûnt.Szovjet ûrhajósok is találkoztak UFO-kkal. 1964. október 12-én, az elsõ többszemélyes szovjó, a Voszhod1 indítása napján az ûrhajósok jelentették, hogy igen sebesen haladó, korong

ak tûntek fel rövid idõre a hajó mellett.1975. október 28-án a jugoszláviai Zadar fölött 14 óra 55 perckor több százan láttak kb. 1asan egy rombusz alakú UFO-t. Néhány órával késõbb, 17 óra 48-kor két ilyen tárgyat láttak



a megfigyelést regisztrálta a zágrábi repülõtér személyzete is. Este 19 óra 35-kor a Belgrartó DC9-es utasszállító repülõgép parancsnoka rádión jelentette, hogy három UFO-val taláyik egészen közel jött a géphez (az összes utas és a személyzet is látta), majd eltûnt. Ámugoszláv repülõgép 20 óra 05-kor, szintén Zágráb közelében, találkozott egy UFO-val. A rep a zágrábi repülõtér radarjain is. E Aldrin mint a Gemini12 másodpilótája találkozott UFOon amerikai ûrhajós szintén egy Gemini-hajóban repülve látott az Indiai-

óceán fölött egy, az õ pályáját keresztezõ UFO-t. Két fotót készített róla, ezek igen hasoeleihez.Szovjetunió, 1977, Szumszkij körzet, Putyivl település: az ott állomásozó katonai alakulatyelte meg a két ízben, egyszer kettõ, egyszer pedig kettõ és fél órán át látható objektumor átmérõjû, henger alakú tárgy volt, amelyrõl 1012 kisebb repülõ tárgy vált le. Az efféleelt tárgyak a bemérések szerint nemegyszer több tízezer km/óra sebességgel repültek, degy helyben is lebegtek.Brazília, Campos városa (Rio de Janeiro közelében). 1972 július végén egy, a fentihez hasoanyahajó" és 7 kisebb UFO jelent meg a város fölött. A szemtanúk száma több mint kétezer,a városi stadionban folyó labdarúgó-mérkõzést is félbeszakították az esemény miatt.A Midway amerikai repülõgép-anyahajó legénysége több ezer tengerész a késõbb lefújt iralatt egy éjjel UFO-t látott az Indiai-óceánon. Errõl többek között William R. Waldson ten

zámolt be. Hát ez bizony nem kevés pedig talán csak minden századik elég hiteles megfigyemlítettük. Itt sorolhatjuk tovább érveinket: az ellentábor gyakran szemünkre veti, hogy n

hozzáértõk látták (látták", vagyis csak: képzelõdtek) az UFO-kat, tehát állításaikat nemMint fentebb is olvashatták, ez nem felel meg a valóságnak.A másik érv: a fényképek. Mivel már számos esetben bebizonyosodott, hogy egyesek tréfábóve megtévesztési céllal csészealjfotókat" hamisítottak, a jelenség létét is tagadók elet szeretnének hamisnak elkönyvelni. Ám vegyük figyelembe, hogy az elmúlt évtizedekben a foemzések módszertana és fõként az erre specializálódott laboratóriumok különleges felszerelronikát is beleértve olyannyira fejlõdött, hogy egy fényképrõl gyakorlatilag 100%-os bizl döntik el, hamisítvány-e vagy valódi? A módszereket az ûrhajózási-ûrfényképészeti technicélú felhasználás (légierõk, haditengerészet, felderítés stb.) igénye együttesen emelte ilaki színvonalra.Hadd jegyezzem meg: egyesek állítják, hogy... mindenki látott már UFO-t! Vagyis mindazok,

akik látták az elsõ Holdra szállásról készült helyszíni közvetítést és az azt rögzítõ teleUgyanis abban a pillanatban, amikor az elsõ amerikai ûrhajós (Armstrong) kibukkan a leszállóegységbõl, az automata kamera látómezejének bal felsõ sarkában 1 (egy) másodpercig lldó fénypont. A NASA elemzõi szerint ez állítólag egy UFO volt...Van még egy ellenérv, amit cikkekben, sajtó- és rádióriportokban neves csillagászok is hask. Ez a következõ: A csillagászok éjjelente az egész világon figyelik az eget - mégsem foelõ, hogy UFO-t láttak volna. Csillagász soha nem látott UFO-t". Ezt az érvet" felleljükze néhány ismeretterjesztõ munkában is. Nos, lássuk, valóban így van-e?Egy kis áttekintés az események és tudományos közlések (ennél valójában sokkal hosszabb) l

TUDÓSOK ÉS TUDOMÁNYOS FORRÁSOK AZ UFO-KRÓL

1777. június 17-én a nagy csillagász, Charles Messier is látott és jelentésében megörökíte-csoportot. Sötét, kerek korongok" - írta róluk. Az Annales de chimie et de physique c. francia tudományos folyóirat 1820. Szeptember 7-i számában írt arról, hogy számos megfigyelnás rendben haladó UFO-kat látott két irányban is haladni. 1831-ben a genfi obszervatóriumunkatársai: dr. Wartman vezetésével szeptembertõl novemberig csaknem minden éjszaka láttakFO-kat. 1845 májusában Capocci nápolyi csillagász írt egy UFO-csoportról elég részletesen.1855-ben két német csillagász Ritter és Schmidt láttak teleszkóp nélkül egy nagy hajót a1859 szeptember: Richárd Carrington angol csillagász a Redhill-obszer-vatóriumban két fénylõ testet látott, õ is hangsúlyozta leírásában, hogy nem meteorok voltak.1863 április 27-én Zürichben dr. Wolff csillagász egész UFO-flottát figyelt meg. Mozgásukességük kizárta, hogy esetleg meteorok lennének.1868 júniusában az Oxfordi Obszervatóriumban figyeltek meg repülõ, majd a levegõben megtornó és késõbb irányát több ízben változtató UFO-t. A Marsot figyelõ Gallé csillagász 1873 a

tte, hogy a bolygó felszínérõl a Föld irányába indult egy tüzes lövedék". Ugyanezt megerõ; szerinte ez a Jövedék" szétrobbant a Föld felsõ légkörében.1880. augusztus 20-án Trecul, a Francia Akadémia tagja látott egy nagy, majd egy belõle



távozó kisebb UFO-t.Année Scientifique tudományos folyóirat 1871. évi 8. számában van egy beszámoló az 1871. aus 29-én látott, csõ alakú anyahajókból" távozó kisebb korongokról.

Az Astronomical Register XXIII. 205. számában Schafarik prágai csillagász számol be arról,ogy 1874. április 24-én a Hold megfigyelése közben látott vakító fényt kibocsátó UFO-t.1887 augusztusában két marseille-i csillagász, Codde és Payau látott a Hold elõtt elhaladó

rs fekete tárgyat.1892 áprilisában Muller holland csillagász figyelt meg egy ugyanilyen jelenséget.1890 októberében Eddie csillagász a dél-afrikai Grahamsonban 45 percen át figyelt egy, azbolton áthaladó UFO-t.A The Observatory (a brit királyi csillagászati társaság lapja) közölte a greenwich-i csilgász, Walter Maunder által 1882. november 17-én tett részletes UFO-megfigyelést.1883. augusztus 12-én Jósé A. Y. Bonilla mexikói csillagász a Zacatecas obszervatóriumbólelt meg 1220, lapos, ovális tárgyat, majd nem sokkal késõbb egész inváziót: összesen 283. Bonilla a jelenségrõl számos fényképet is készített.1913. február 9-én C. A. Chant figyelt meg 30 vagy 32, négyesével, hármasával, kettesévelgész UFO-flottát, amely átrepült Kanada, az USA és a Karib-tenger fölött.Thor Heyerdahl, a nagy norvég kutató több tengeri útján látott UFO-t. Ilyen tárgyú megfigy

itársai is megerõsítették.1953-ban Petter csillagász, valamint a Brit Csillagászati Társaság hét másik tagja figyelteg egy UFO-t.Szovjet csillagászok a Nemzetközi Csillagászati és Geodéziai Társaság tagjai Orel (Szovjetfölött 1965. július 26-án teleszkóp segítségével 21 óra 35 perctõl 22 óráig több UFO-t figy 100 méternél nagyobb átmérõjû korongot is.Szovjetunió, 1967. november 23. Damir Gradis csillagász lefényképezett egy UFO-t. Egy nappal korábban Jolintov Csucsukovics szintén látott UFO-kat.1958. január 16-án a brazil tudományosakadémia kutatóhajója, az Almirante Saldanha a geofikai év alkalmából csaknem 300 szakértõvel a fedélzetén kb. 1200 km-re Brazília partjaitóldéli 12 óra körül 40 méter átmérõjû zöldes koronggal találkozott. Ez a levegõben nagy sebt, majd tovarepült. A sebessége elõbb 1200 km/óra volt, távozásakor viszont ezt jelentõsente. A fedélzeten tartózkodó hivatásos fényképész, Almiro Barauna 6 felvételt készített, ez

ta a világsajtó is. Szovjetunió, Kazany, 1967. július 18. az ügyeletes csillagászok tiszak egy nagy fényes, narancsszínû UFO-t, amely hangtalanul repült az égbolton. Feltehetõenyanazt a tárgyat láthatták augusztus 9-én a Kiszlovodszki Csillagászati ObszervatóriumbanSzazanov csillagász és tíz kollégája. Sõt, állítólag még szeptember 4-én és október 18-ánden esetben emlékeztetett a júliusi kazanyi UFO-ra.Mint fentebb olvashatták, egyre bizonyosabbnak látszik: vannak UFO-k. Igen ám, de ha csakugyan repdesnek itt ilyen szerkezetek mi a bizonyítékunk arra, hogy valóban egy idegen civilizáció küldöttei?Nos, ilyen bizonyítékunk még nincs. Illetve, csak közvetett bizonyítékaink": erre utaló jannak. Az azonosítatlan repülõ tárgyak meglepõ (a földi technika által még el nem ért) sebevegõben vagy a víz alatt, repülésüknek néhány jellegzetessége, amelyek ellenkeznek az áltmert fizikai törvényekkel, az elektromágneses hullámok bizonyított alkalmazása stb. mindd arra mutatnak, hogy talán valóban egy idegen civilizáció küldöttei" járnak körülöttünk.agytam ki beszámolóimból azokat az eseteket, amikor a szemtanúk harmadik típusú találkozászélnek. (Ilyenek történtek szocialista országokban is, a sajtó sokat írt róluk.) A közhieel ellentétben történt már ilyen személyes" kapcsolatfelvétel, ám a jelenségek kiértékeléan van. Az efféle találkozásokban ezenfelül túl sok a bizonytalan elem, amely késõbb megne azok valós súlyának, sõt olykor valódiságának megállapítását.Mégis, mi okozza hát e jelenséget? Ha nem egy idegen civilizáció mint sokan állítják ahet az, amit a szemtanúk hetente látnak valahol a világban, és amit UFO"-nak neveznek? Ezzel kapcsolatban a legkülönfélébb, olykor bizony igen erõltetett magyarázatok születtek.Elõfordul például, hogy komoly tudósok az UFO-megjelenéseket a nagyfeszültségû elektromoskkel hozzák összefüggésbe. Ezek az általuk írott könyvekben egyszerûen nem említik azt a kgy 1. UFO-kat gyakran láttak régen is, amikor a villamos áramot még nem fedezték fel, teháilyen vezetékek sem léteztek; 2. ma sokszor látnak UFO-kat olyan helyeken, ahol sem köze

l, sem távol nincs elektromos nagyfeszültségû vezeték, például nyílt óceánokon, tengerekenaz elméletet tehát nyugodtan elvethetjük.Gyakran az ember ûrtevékenységének melléktérmékéként" emlegetik az UFO-t, mintegy annak o



j itt is az idõvel van, hiszen míg ma

valóban elõfordul, hogy egy elhasználódott, a légkörbe visszatért és ott elégõ emberkéz kének sokan UFO-nak addig nehéz lenne megmagyarázni, mi okozta a jelenséget a fáraók korábagy késõbb, sõt, még századunk ötvenes éveiben is, hisz akkor egyetlen ember készítette tált az ûrben, onnan nem is zuhanhatott vissza.A legtöbben mégis meteorológiai jelenségeknek tulajdonítják az UFO-kat. Lényegében ez is l

erûsítése a dolgoknak; akik így érvelnek, nem veszik figyelembe a következõ tényeket: 1. U tapasztaltak mûszeresen víz alatt is mozogni, tehát azok nem csupán a légkörben jelennekg; 2. Sok szemtanú látott víz alá le, vagy vízbõl felmerülõ és elrepülõ UFO-kat, ami szintlható a légköri jelenségek (vagy egy kedvenc érv": a gömbvillámok csoportjába) 3. Sokszort, hogy a gyorsan repülõ azonosítatlan objektumot több ezer kilométeres távolságon át többdi városból látták, a tárgy nagy sebességgel, irányát többször változtatva haladt, ami metenségekre szerfelett ritkán jellemzõ; 4. A pilóták beszámolói a gépük mellett huzamosabb i kivilágított, forgó, fényjeleket adó stb. UFO-król szintén nem emlékeztetnek meteorológiare; 5. Ezek a tárgyak (mint a csillagászok megfigyeléseibõl tudjuk) a világûrben is láthattak, és ez nyilván a jövõben sem lesz másként.Azonfelül megjelennek könyvek, amelyekbõl teljesen hiányoznak a szocialista országok UFO-megfigyélései; az errõl szóló kiadványok, az ott bekövetkezett események, az ezzel kapcsola

tatások. Jellemzõ továbbá, hogy e könyvekben és újságcikkekben igyekeznek az UFO-kat a kapta üzleti szellem és népbutítás ügyének feltüntetni...Tehát mik az UFO-k? Nem tudjuk. Mint már említettem, néhány jel arra mutat, hogy értelmesek mûszaki eszközeit látjuk. Ám teljesen sötétben tapogatózunk azzal kapcsolatban, hogy mitûnnek fel a Földön immár csaknem négyezer éve? És ha tényleg értelmes lények járnak ittzárólag gépi berendezések, robotok), akkor miért nem veszik fel velünk a kapcsolatot? Ez adés gyakran hangzik el az ellentábor tagjainak szájából. Érvnek persze nem fogadhatjuk el,iszen ennek rengeteg oka lehet. Olyan oka, amelyre a mi logikánk alapján nem is lehet válaszolni. Elõfordulhat, hogy egy (vagy több) magasan fejlett civilizáció nem is az emberek miatt jár ide; valamilyen más okból (például csak itt található nyersanyag kitermelésamilyen természeti jelenség megfigyelése, kísérletek stb.) jelennek meg a Földön, és ehhezszükségük arra, hogy az ember nevû élõlénnyel bármilyen kapcsolatot létesítsenek. Ezt a l már azt is nagy elégedettséggel fogadhatjuk, hogy az idegenek"(? ) nem viseltetnek ell

enséges szándékkal (a katasztrófahelyzetekben, például repülõgépekkel történõ majdnem összUFO-k tértek ki az emberek elõl). A kérdés tehát nyitott. A jelenség létezik, de nincs kieyarázat, még kevésbé kézzelfogható bizonyíték arra, hogy mindez földönkívüli erõk" mûve ldés tanulmányozásra érdemes és nem kell az UFO-ügytõl a népszerû ismeretterjesztést, a közy horribile dictu! - a világnézetünket félteni. Éppen az efféle, vitás-vitatott, még el nekérdések szolgálhatnak eredményt hozó agytornák indítékaként, erre pedig mind az átlagembe a tudósnak nagy szüksége van.

IRODALOM1. Astronomics and Aeronautics. VoL 13. No. 6. 1975 június, 63-64. old.: J. B. Carlson, P. A. Stunock: Stanfoid Workshop on Extraterrestrial Civilization. Opening a New Sdentific Dialóg.2. Berendsen, R.: Sighting, Conjectuies and Disputes. Science, 189.197S aug., 627-628. old.3. Chauvin, R.: Certains choses que n'explique pas. Paris 1976.4. Condon, E. J.: The Sdentific Study of Unidentified Flying Objects. Bántam Books, New York, 1968.5. Donimiiski, A.: Przybysze z Kosmosu. II. kiad., Katowice 1978.6. Eliade, M.: Kosmos und Geschichte. Düsseldorf 1953.7. Eugster, K.: Die Forschung nach aussererdischen Lében. Zürich 1969.8. Esti Hírlap, 1985. január 31. Különös jelenségek".9. Ferencz Csaba, Tárcsái György: Hozzászólás az élesedõ Bermuda"- és Ország-Világ, 1975. 51. sz. 15. old.10. Galindez, O.: Des bases sous-marines dans l'Atlantique? Phénoménes Spatiaux,1968. 18.

11. Georghita, F.: O.Z.N. O probléma moderna (román nyelven). Iasi, 1973.12. Gindilisz, L. M., Menykov D. D., Petrovszkaja, I. G.: Nabljudenyija anomalnühatmoszfernüh javlenyij v SzSzSzR. (Rendellenes légköri jelenségek megfigyelései a Szovjetu



nióban. Statisztikai elemzés.) Kiadta a SZTA Ûrkutatási Intézete, Moszkva 1980.13. Hynek, A.: The UFO Experience. A Sdentific Enquiry. New York 1972.14. Hynek, A.: The Hynek UFO Report. Dell PubL Co., New York 1977.15. Hynek, A.: Rapporto sugli UFO (olasz nyelven). Mondádon, Milano, 1978.16. Hynek, A., Vallée, J.: The Edge of Reality. A progress Report on UFOs. Chicago 1976.17. Journal of the Royal Astronomical Sodety of Canada, 1913. 3.

18. Jung, C. G.: Flying Saucers: A Modern Myth of Things Seen in the Sky. New York, 1959.19. Kolosimo, P.: Ombre sulle stelle. Milano, 1966.20. Magyarország, 1985. febr. 10. (A szovjet Trud cikkének ford.)21. Magyar Nemzet, 1985. febr. 8. Schalk Gy. tárcája.22. Magyar Nemzet, 1985. febr. 1.: UFO a TU-134-es mögött?"23. Matté, H.: Contradictions et ambiguités du Rapport Condon. (A Condonjelentés ellentmondásai és kétértelmûségei"). Phénoménes Spatiaux, 1969. 21.24. Michel, A.: A propos des soucoupes volantes. Ed. Planete, 1967.25. McDonald, J.: Objets volants nonidentifiés: Le plus grand probléme scientifiquedes notre temps? (UFO: Korunk legnagyobb tudományos kérdése?") GEPA, Paris,1969. Nr. spec. de la revue Phénoménes Spatiaux."

26. Moreau, M.: Les dvilisations des etoiles. Paris 1973.27. Mostowicz, A.: My z Kosmosu. Warszawa 1978.28. Népszabadság, 1985. febr. 16. Horváth A., Schlosser T.: Azonosított azonosítat-lanok.A szoyjetunióbeli UFO-megfigyelések néhány tanulsága.29. Népszava, 1985. febr. 1.: Sz. Sz. Fényjelek az éjszakában".30. Norman, E.: Gods, Demons and UFOs. New York 1970.31. Novoje Vremja: magyarul: Magyarország 1979. 6. sz.32. Oberg, J. E.: Astronauts and UFOs. The Whole Story. Official UFO, 1976 október, 12-15. old. + fényképek.33. ötlet, 1985. február 11.34. Petõ G. P.: A repülõ csészealjak" rejtélye. Bp. 1983.35. Ország-Világ, 197576-os évfolyamok számai.36. Ország-Világ, 1985. 6. sz.

37. Pravda (Moszkva), 1968. febr. 29. Ismét repülõ csészealjak".38. La Revuo Orienta (Japán; eszperantó nyelven) 1980. 6. sz. 213. old.39. Ribera, A.: The San Jósé de Valderas photographs. Flying Saucers Review, 1969. 5.40. Ruppelt, E. J.: The Report on UFOs. New York 1972.41. Sagan, C: Nachbarn in Kosmos. Wien 1978.42. Sdence et Vie, 1976 márc. Jean-Pierre Petit: Hogyan kell repülniök az UFO-knak?"43. Sdence et Vie, 1975 dec: L. Herrisman: Furcsa jelenségek ..."44. Saunders, D. R., Harkins R. R.: UFOs? Yes! New York 1968.45. Schneider, A., Malthauer, H.: Das Geheimnis der unbekannten Flugobjekte. Freiburg 1976.46. Sturrock, P. A.: Report on a Survey of the Membership of the American Astronomical Sodety Concerning the UFO Problem. Plasma Reserach Laboratory, Stan-fordUniversity, 1977.47. Symposium on Unidentified Flying Objects - Hearing before the Committee on Sdence and Astronautics, U. S. House of Representatives, 90th Congress, July 29,1968. - U. S. Government Printing Office, Washington D. C.48. Thor, J.: Latajace talerze. Warszawa 1961. (Repülõ csészealjak".)49. True, (amerikai folyóirat) 1965 január.50. Webb, D.: 1973: Year of the Humanoids. Center for UFO Studies, Evanston,51. UFO (Szócikk = Ûrhajózási Lexikon. Bp. 1981. Akadémia Kiadó-Zrínyi Kiadó, 786. old.)52. Vallée, J.: Anatomy of a Phenomenon. Chicago, H. Regnery, 1965.53. Wheeler, J. A.: Einsteins Vision. Berlin 1968.54. Wilkins, H. T.: Flying Saucers on the Attack. New York 1954.

55. Zajcev, V.: Visitors from outer Space. Spacelink, 1970. 2. és 3. szám.56. Znicz, L.: Nieznane objekty latajace, I. Gdansk 1983.57. Znicz, L.: Paleoastronautyka. II. kiad., Gdaásk 1983.



,A valóban gondolkodó természettudo-mánynak fejlõdési formája a hipotézis...Ha várni akarnánk addig, amíg az anyag tiszta lesz a törvény számára, ez azt jelen-tené, hogy a gondolkodó kutatást min-daddig felfüggesztendõ, s a törvény már csak

ezért sem jönne létre soha."

(Engels: A természet dialektikája)

Üzenet a Szinuszról

A DOGON MITOLÓGIA REJTÉLYEIAz afrikai dogon törzs a Niger folyó nagy kanyarulatában, fõként a mai Mali Köztársaság tejelenleg körülbelül 250 ezer fõt számlál. Leginkább földmûveléssel foglalkoznak a dogonok,a mûvészeti tevékenységük is, különösen a faszobrok és rituális álarcok terén.A velük kapcsolatos és kétségkívül szenzációs elsõ hírek szokatlan módon nem a szenzác

n, hanem tudományos anyagokban bukkantak fel. Marcel Griaule és Germaine Dieterlen francia néprajzkutatók az Afrikanisztikai Társaság 1950-es évkönyveiben közölték mindazt, agonok közt élve 1931-tõl megtudtak. Most mindjárt hozzá kell tennem: a kutatásba azóta másis bekapcsolódtak, sõt, közülük többen azóta meg is haltak; tehát elmondható, hogy a dogoemzedékrõl nemzedékre száll már. De a dogonok rendkívül gazdag, bonyolult és a mi civilizáományunk eredményeit olykor bizony megkérdõjelezõ kozmogóniai tudásanyagának módszeres fela mai napig tart, immár fél évszázada.Az 1950-ben napvilágot látott anyagra a tudomány és a tudósok nem figyeltek fel. Kivéve egEric Guerrier nevû marseille-i építészt, egyetemi tanárt. Mint késõbb errõl szóló könyvébeaz inspirációt az elsõ ember Holdra szállásának közvetítése jelentette. Mikor ezt figyelteutott, hogy ezt a jelenetet õ már régen olvasta valahol... még arról is olvasott, hogy a leszálló ûrhajós a lábnyomát hagyta az idegen égitest talaján. De hol olvasta...? És megtalle és Dieterlen néprajzos könyvében. Guerrier most már figyelmesen átolvasta a mi tagadá

záraz tudományos beszámolót, és õ, aki csillagászattal is foglalkozott, olyan dol-

gokat fedezett fel az anyagban, amellyel maguk a francia néprajztudósok sem voltak tisztában. Griaule és Dieterlen hûségesen feljegyezték, amit a dogonok kultúrájáról az évtimegtudtak. De mivel õk nem voltak csillagászok, nem is sejtették, hogy a fekete törzs tagjai olyan dolgokat árultak el nekik például a Szinusz csillagról, amirõl a modem csillagáat csak nemrégen szerzett tudomást. Márpedig a dogonoknál ez a tudásanyag évszázadok óta s fiúra...!A dogonok írástudatlanok. Rendkívül gazdag hagyományaikat szóban és csak szóban közvetítikemzedékre. Guerrier megpróbálta a francia tudósok által feljegyzett mitológiát lefordítaninyelvre.Mint tudjuk, a tudomány ma azt állítja, hogy körülbelül 20 milliárd évvel ezelõtt keletkezlágmindenség. Addig az Univerzum anyaga egy rendkívül sûrû, elképzelhetetlen tömegû és nyot, amit az ún. õsrobbanás vetett szét és attól fogva ez minden irányban egyenletesen táguldósok szerint tehát annakelõtte nem volt világ" és így nem volt idõ sem. A dogonok szerininden dolgok kezdetén volt Amma Isten, aki a Semmin pihent. Amma gömbbe volt zárva...Ezenkívül semmi sem létezett." Dogon nyelven Amma egyben valami erõsen összetartott, szoros és állandóan ugyanott lévõt is jelent. A szövegelemzésekbõl a késõbbiek folyamán kiderülten tulajdonképpen anyagi erõ, mozgás és energia. Már ez is eltér a világ összes mitológiáek istenei kivétel nélkül anyagtalan, vagyis az anyagi léten felül álló lények. A dogonoknnt az isten" egy sûrû energiagóc, amelyen kívül semmi más nem létezik. Amma nem a világottte, hanem ... az azt uraló törvényeket! Ebben a gócban vagy gömbben - olvashatjuk - spirzgás" révén keletkezik a po", vagyis a legeslegkisebb anyagrészecske. Ez a részecske pergással sugározza energiáját, hang és fény keletkezik ekkor, ezt mégsem lehet látni, sem ha. Mindez elég ismerõsen hangzik, és egyáltalán nem idegen az anyagszerkezettel kapcsolatos

mai tudásunktól. És mit szólnak erre a mondatra: Amma ménében a világ idõ és tér nélkülegybemosódtak."Tudjuk, hogy az õsrobbanás óta szüntelenül tágul a Világmindenség. És hogyan vélekednek er



k? Amma kinyitotta a szemét. Erre méhé-bõl kijött minden és spirális alakban terjeszkednitt, kirajzolódott hát a világ terjedése."És mit tudnak a dogonok a csillagászatról? Az általunk Tejútnak nevezett galaxisról, melyn a mi Naprendszerünk is része? Határa van a csillagvilág egészének, amelynek egy része ak is. Az egész pedig spirál alakban forog." Amma, az energiaisten viszont nem csupán egy, de ...sok Világmindenséget teremtett és azok spirál alakúak mondják a dogonok. Ugye,kell emlékeztetni az olvasókat, hogy az általunk ismert galaktikák java része spirál alakú

Minden más mitológiával szemben a dogonok nem állítják, hogy a Föld lenne a világ közepe:akú csillagok világa lakott. Mert Amma, ahogy a világnak mozgást és formát adott, úgy terete meg az összes élõlényt... Ahogy e bolygón, úgy más Földeken is vannak élõlények..." (Ara: nincs még négyszáz éve, hogy némi túlzó egyszerûsítéssel szólva ugyanezért az állí került. A dogonok pedig már hány száz éve ismételgetik ugyanezt az állítást nemzedékrõl nt ne higgyük, hogy a dogonok mindazt, amit itt mondanak, tudják is. Hisz akkor már régen felépítettek volna egy fejlett civilizációt. Nem - õk csak mechanikusan ismételgetik azttant, amelyet õseik egykor szóról szóra megtanultak. Ezt adják szájról szájra...)Az elõbb a bolygó" szót használtuk és ezt nem a francia néprajzosok adták a feketék száják pontosan megkülönböztetik a csillagokat, bolygókat és holdakat ami már önmagában is ela nélkül álló. A csillagok olyan csillagok, amelyek nem keringenek más csillagok körül; aés a holdak viszont más csillagok körül keringenek és forognak is." A Nap saját tengelye

orog." Ez utóbbi állításban nem kételkedünk - de hisz mi errõl csak a 17-18. század óta tuFöld Nap körüli pályájának leírásakor a dogonok említik ennek a pályának a rendellenessége tudják, hogy száraz és halott". A Naprendszerbõl a dogonok csak a szabad szemmel jól látolygókról tesznek említést (Mars, Vénusz, Szaturnusz és Jupiter). Viszont a Jupiternek néggyenként tízegynéhány kilométer átmérõjû holdjáról tudnak. Ezek szabad szemmel nem láthatósõvel fedezte fel az elsõket, a többit (csaknem húsz hold lehet ott, a pontos számot máigm ismerjük) csak a XIX. és a XX. században találták meg a tudósok. De akkor a dogonok honn tudnak arról a négy holdról? ... Õk még le is rajzolják õket, egy síkban ábrázolják és mo kötve a Jupiterhez". Nos - csak ez a négy hold halad egy síkban, és saját tengelyük körüluk ideje megegyezik a Jupiter körüli forgásidejükkel: ilyen értelemben persze, hogy oda vannak kötve", mintegy rögzítve" a bolygóhoz. De ahhoz, hogy egy afrikai törzs errõl tudjonnimum precíziós mûszerekkel kellett rendelkeznie már nagyon-nagyon régen ... A dogonok azt is tudják, hogy a Szatur-

nusznak gyûrûi vannak. De a legnagyobb tudással a Szíriuszt illetõen rendelkeznek. Ezt a csillagot tartják mítoszuk központi magvának, alapkövének. Szerintük a Szíriusz azon csillazerek része, amelyek óriási befolyást gyakoroltak a földi életre, ezek a világ alapjainakapjai", mondják. Õk három Szinuszról beszélnek és állítják: csak az egyik látható állandóaem mindig látszik" ...Nem mindig? Egyszerûen: soha! A Szíriusz-B-t csak 1862-ben fedezte fel A. Clark; ez a csillag az elsõ ismert fehér törpe", egyike a hozzánk legközelebb lcsillagoknak.Mit tudtak errõl a dogonok már jóval A. Clark elõtt? , ,A kisebbik csillag a Szíriusz körüring. Egy fordulat idõtartama 50 év. Ez szabályozza a Szíriusz forgását." Mit mond errõl aomány? Kiszámították, hogy a Szíriusz-B ötven év alatt kerüli meg a SzíriuszA-t és csakugt gyakorol annak pályájára. (Éppen a Szíriusz-A szabálytalan mozgása révén sejtették a tudell ott lennie egy másik csillagnak is.) A dogonok mutatnak egy rajzot és azt mondják: Amikor a kisebbik csillag közelebb jön a Szinuszhoz, ez felragyog. Amikor a kisebbik eltávolodik, a Szíriusz vibrálni kezd, ezért a megfigyelõnek úgy tûnik, sok-sok csillagotMiféle megfigyelõt emlegetnek hiszen a Szíriusz-B-t soha egyetlen ember sem láthatta? (Ember nem mondhatnánk de talán valaki más igen? Egy másik civilizáció lénye, amely kapn állhatott egykor a dogonok õseivel, aki e tudásanyagot a szájukba adta, ismételgessék cs, ismételgessék, amíg õk maguk, vagy mások a Földön meg nem értik egy ilyen üzenet óriásiajzon pedig nem körpályát, hanem ellipszist rajzolnak. Nekünk egy Kepler kellett, aki végre rájött, hogy az égitestek szinte soha nem kör alakú, hanem ellipszis pályákon keringenek menjünk tovább. A Szíriusz-B-rõl így beszélnek: Minden égitestek közül a legnehezebb. Ol kicsinyke részét rengeteg ember együttesen sem lenne képes felemelni..."Bizony így van, a csillagászok alapos számításokat végeztek. Az eredmény: a SzíriuszB olysûrûségû, hogy egyetlen köbcentiméter anyagának súlya 150 kg-ot nyom!

A dogonok tudnak a szupernóvákról, a neutroncsillagokról, a fehér törpékrõl... A Szíriusznszerepe van abban is, hogy az emberek a Földre érkeztek. Mert a dogonok szerint õseink onnan jöttek. Mitológiájuk leírja az ûrhajókat, elmondja, hogyan értek Földet az emberek.



iderül: olyan bolygóról jöttünk", amelynek Napja egy robbanás elõtt álló kisebb csillag"illag a Sziriusz-C lehetett, vagyis a harmadik Szíriusz és annak bolygói. (A hivatalos tudomány már régóta bajlódik a SzíriuszC-vel: 1920-ban és 1928-ban több csillagámûszerekkel; de 1930-tól már senki sem látta, 1970-ben ismét felmerült a dolog, mert a SzízB pályájában különféle zavarokat figyeltek meg, amiket csak egy harmadik csillag okozhat..)A dogonok kétszázhatvan csillagkonstellációt ismernek, és azokat saját jeleikkel le is raj

lták. Az anyag keletkezésérõl szóló magyarázataik igen modern felfogásúak. Kiderül ebbõl,nyag alapja a legkisebb részecske" (vagyis: az atom) és a legkülönfélébb anyagok mind ebbõk fel, ugyanilyen részecskék hozzáadásával". Amma különben kétszer teremtette a világot:attal nem volt elégedett, ezért azt elpusztította (Atlantisz? özönvíz?). A dogon tanok" eetik a kettõs spirált is, amit mi a DNS genetikai kód formájaként ismerünk. A dogon mítoszozmikus eposzt ír le. Az elsõbõl megtudjuk, hogyan érkezett a földre egy bizonyos Ogo. A modik már egy valóságos deszant" története. Ebben Nommo és társai szállnak le a Földre. Og ereje" (nukleáris energia) hajtotta; a leírás szerint az utazás a Szinuszról a Földre azjózás ma ismert alapvetõ szabályainak betartásával, a legoptimálisabb pálya kiválasztásáva. Ogo késõbb ûrhajótöröttként" maradt a Földön. Nommo viszont már eleve azzal a feladattagy népesítse be a Földet. Hajóján magával hozott minden szükséges felszerelést. A nyolcfõnja a mítosz a hajó hatvan rekesze" (fedélzete?) közül nem mindegyikbe mehetett be. A ti

t fedélzeteken õriztek olyan dolgokat, amiket Amma majd csak késõbb ad át az embereknek, akkor, ha teljesen megszervezték, irányítják és ellenõrzik a Földet". A primitív szavakkalzásból kiderül, hogy a hajót a Szíriusz-ról rádió segítségével irányították a Földre. Az ûmíg az idegenek megvetették lábukat a bolygón) a Föld mesterséges holdjaként hintázott sz (szinuszgörbéket írt le a pályája, akár a mai mesterséges holdaké). Szóba kerül a hajó Föz is, hogy kiszállva Nommo lába nyoma egy rézszandál" nyomához hasonlított...Mikor történt mindez? Ezt csak találgathatjuk. Egy dolgon mindenesetre illene elgondolkoznunk. Mind a dogonok, mind az ókori népek (egyiptomiak, görögök stb.) a SzíriuszA-t völagnak nevezték. Holott halványkék fénnyel ragyog az égen. Talán egyszer vörös volt a színradt meg az ókoriak szóhasználatában, netán emlékezetében ... ? A válasz meglepõ: a tudóso, hogy valaha a Szíriusz-B látszott a Földrõl vörös színûnek, akkor erõs fényével teljesena, elnyomta a Szíriusz-A fényét. Ezt látták tehát az emberek vörös Szíriusznak"? Igen

ám, de van egy bökkenõ: ez egymillió évvel ezelõtt volt! Egymilliótól sok százezer évvel etott a folyamat, akkor látszott a Szíriusz felõl a vörös fény, azóta pedig nem. Kik figyelmeg a Földön azt a vörös csillagot? Netán a még beszélni sem tudó, szûk agyú, kõbaltás õse ...mások? (Megjelent az Ifjúsági Magazin 1982. januári számában.) A cikk megjelenése ótaben új fejlemény nem történt. Ha csak az nem, hogy a dogonok csillagászati tudásáról egyreesik szakmai körökben is. Ha megpróbáljuk rendezni a problémáról kapott információkat, min egy dologra kell koncentrálnunk: Nyilvánvaló, hogy az emberek nem a Szinuszról jöttek. Áma valóban volt valaha egy ilyen kapcsolat az idegenek" és a dogonok õsei között, mi sem eszerûbb, minthogy utána a korabeli emberek a kapott tudás birtokában kezdték magukat atek" fiaiként, leszármazottjaiként emlegetni, az idõk folyamán ezt aztán mitológiájuk egyitételéül fogadták el és talán máig is hiszik komolyan, ahogyan azt sok más nép hitte-hisziA logikus gondolkodásmód szabályai is azt követelik, hogy fogadjuk el kiinduló tételként (l minden ezt bizonyítja) azt, hogy a dogonok õsei valahonnan olyan információk birtokába jutottak, amelyek akkor jóval meghaladták az átlagos emberi tudás szintjét. Sõt, meghaladtákorabeli tudósok (papok) ismeretszintjét is. Ezzel kapcsolatban két hipotézist állíthatunkel: Az elsõ szerint a Földön az i. e. 15 000-11 500 között feltehetõen élt magasabb rendûzáció (az elõdök") révén származott ez a tudás a dogonokhoz. Például úgy, hogy az elõdcilobális katasztrófa után egy vagy több olyan tudós menekült Közép-Nyugat-Afrika területéreak elõtte a Szinusz (mûszeres?) kutatásával foglalkoztak és a vallásos hitté kódolt informdták át a mai dogonok õseinek. Elismerem, elég nyakatekerten és kevéssé meggyõzõen hangzikde ebben az ügyben nem ez az egyetlen ilyen furcsa dolog.A másik elméletet maguk a dogonok hiszik valósnak: egyszerûen azt állítják, hogy õseik" ajöttek, tehát tudásuk is onnan származik, mintegy elsõ kézbõl" való. Persze, ez inkább elállítóan izgalmas tudományos-fantasztikus regénynek hangzik, mintsem realitásnak. Ám... Ájok ott folytatódnak, hogy a dogonok mûszerek nélkül megállapított" állításai a legkisebb

megfelelnek a tudomány által is megfigyelhetõ valós helyzetnek. Amit a dogonok állítottakezer, ötszáz, száz vagy ötven évvel ezelõtt is, azt a tudomány megerõsítette. A Szíriuszgy õk elmondják; a többi égitesttel is ez a helyzet. A Szíriusz-B valóban fehér törpe és v



(egészen pontosan: 49,9!) év alatt kerüli meg a Szíriusz-A-t. Az anyagsûrûsége valóban hihnül nagy (kb. 150 kg/cm3). A dogonok már megjósolták tudósainknak a SzíriuszC létét és adolgálnak: valamivel nagyobb a SzíriuszB-nél és annál négyszer köny-nyebb. A problémát csagy a dogonoknak kétségkívül újabb keletû értesüléseik is vannak... MacCrea csillagász szeriptomi papok tudhattak az emberi szemmel láthatóan SzíriuszB létezésérõl (honnan? N. I.tudás jutott el valahogy a dogonok õseihez. Ezt ugyan bebizonyítani nem lehet, cáfolni viszont annál könnyebb... Ugyanis a dogonok tudják, hogy a Szíriusz-B valaha nagy vörös cs

g" volt, amely egy robbanás után kis fehér csillaggá változott". Nos, ma már tudjuk, hogya robbanás az idõszámításunk szerinti II. században történt vagyis jóval a"ré"gi egyiptok összeomlása után...Kizárható az a megoldás", hogy mondjuk száz évvel ezelõtt valaki csillagászati gyorstanf tartott az analfabéta feketéknek és megismertette velük a tudomány alapjait. És ma ennekudásnak" az eltorzult visszhangját halljuk vissza. Dlogikus, sõt lehetetlen lett volna ez már azért is, mert a SzíriuszB-t csak 1862-ben fedezték fel, rendkívüli sûrûségét pedlsõ világháború elõtt állapították meg, a spirálködökrõl (ezek is részei a dogon mitológia beszélünk, és azt, hogy ezek csillagokból állnak, csak 1924-ben bizonyította be a tudomáGalaktikánk forgását 1927-ben állapították meg, spirál alakját pedig csak századunk ötvene És a dogonok mindezt az ismeretanyagot néphitté feldolgozva adták szájról szájra már annais, amikor az elsõ fehérek feltûntek a középkor végén Afrika partjainál.

Bármennyire is ódzkodik a tudomány, mégis, ebbõl a logikai csapdából a ,,paleo-kapcsolat"nti az egyetlen kiutat. Ezt a kifejezést azok a lelkes amatõrök és tudósok hozták be a köztba, akik komolyan állítják (és gyûjtik ennek bizonyítékait), hogy az emberiség történetébs csupán egy ízben már kapcsolatba léptünk ide látogató idegen értelmes civilizáció egyedemes megjegyezni, hogy ez a tény nem szükségképpen mond ellent az ember fejlõdésérõl szólott nézeteinknek.

A dogonügy homályos pontjait jelenleg kizárólag ez az elmélet magyarázza meg teljes egészémellett tette le a garast W. R. Drake Temple és mások, például a Crikvenicában (Jugoszlávi tartott 3. Nemzetközi Asztro-archeológiai Kongresszus résztvevõi is; (többek között jelentak szovjet, magyar, lengyel stb. tudósok is). Az elmélet mellett szól még az is, hogy a dogon mítosz" a modern ûrhajózás egyes technikai elemeit is tartalmazza, ezt pedig csakolyan személyektõl" tudhatták meg, akik maguk is utaztak az ûrben. Abban a távoli korban

dig ezek aligha voltak földi emberek...Ne feledjük azt sem: valamilyen oka kell, hogy legyen annak, hogy a Föld összes többi népél ellentétben (akik ugyan szintén gyakran állítják, hogy õseik az égbõl" jöttek) kizárólavatkoznak olyan égitestekre, amelyeket az emberi történelem folyamán soha senki sem láthatott szabad szemmel...

IRODALOM1. Guerrier, E.: Essai sui la cosmogonie des Dogom. L'arche du Nommo. Paris 1975.2. Griaule, M., Dieterlen, G.: Un system soudanais de Sirius. 1980.3. Maccrea, W. H.; Sirius - A conjectur and an appeal. 1973.4. Mostowicz, A.: My z Kosmosu. Warszawa 1978.5. Temple, R. K. G.: The Sirius Mystery. London 1976.

,A képzelet fontosabb a tudománynál!" (Einstein

Az idegen szonda

R. Mac Govern amerikai tudós már régebben felvetette annak lehetõségét (és ezt igen valósztja), hogy idegen civilizációk már nemegyszer küldtek ûrszondákat Naprendszerünkbe; e gépidezések feltehetõen információkat gyûjtöttek a rendszer bolygóiról és talán rólunk, embereformációkat haza" sugározták. Mac Govern szerint ennek bizonyítékai is vannak. Mindenekel, hogy a Föld környékén több ízben olyan elektromágneses hullámokat fogtak fel, amelyekneknem sikerült meghatározni.

Ez persze nem lehet elégséges bizonyíték, és a tudományos közvélemény nem is fogadta el antudós hipotéziseit váratlanul megerõsítette Duncan Lunan skót csillagász 1973-ban nyilvánoozott állítása. De menjünk idõrendi sorrendben, hisz az ügynek elég régi elõzményei vannak



iózás elterjedt a Földön, a szakemberek többször találkoztak olyan jelenségekkel, amelyeken a nem földi eredetû automatikus mûhold mûködésének tulajdonítanak.1928-ban B. Van der Pol holland professzor a Philips-gyár specialistája Carl Störmer norvég matematikussal Hollandia és Norvégia között rövidhullámú rádióadóval végzett kísérleyik célja az iofto-szféra rádiójel-visszaverõ képességének tanulmányozása volt. Október 11l a 31,4 méteres hullámhosszon 20 másodpercenként 3-3 rövid jelet sugárzott; ezeket az ionzféra visszaverte és Störmer Oslóban jól vette.

Ám ekkor... történt valami érthetetlen. A rádiójelek, ahogy illik", a másodperc egyhetedatt visszaverõdtek a Földre és Oslóban mint említettem - jól vették õket. Azonban a vevõet is vett: a Hollandiából küldött impulzusok több másodperces késéssel megismétlõdtek. A5-8-13-3-8-8-8-12-15-13-8-8 másodpercenként követték egymást...

Október 24-én megismételték a kísérleteket. A jelek fura késései is megismétlõdtek, ugyanoamokkal: 8,11,15... stb. secundumos késésekkel.Aztán évtizedekig csend volt ez ügyben. Mivel Van der Pol és Störmer nem találták a jelensyarázatát, senki sem foglalkozott az üggyel.1953. szeptember 14. és 17. között az angol televízió nézõi érdekes és merõben szokatlan dsztaltak. E napokon ugyanis többször ismétlõdve a képernyõkön egy ismeretlen, idegen tzkópja és abban nevének rövidítése: KLEE jelent meg. A képet többen le is fotózták; az ide

den alkalommal elnyomta a helyi adókat, majd 23 perc múlva eltûnt. Mivel bizonyos meteorológiai viszonyok között máskor is elõfordult már, hogy akár földrajzilag távoli állomáso

zülékek képernyõjére, abban nem lett volna semmi csodálatos. De amikor utánanéztek annak ayos KLEE jelû adónak... Kiderült, hogy az amerikai Texas állam egyik houstoni tévéállomásá azonban az az adó három évvel korábban, 1950-ben megszûnt és így természetesen a monoszkóugározták többé. A brit állami televízió, a BBC nyomozást indított az ügyben. Ennek eredméb eredménytelenségét) hivatalos közleményben így fogalmazták meg: Ami történt, teljesen ea televízióadásokkal kapcsolatos ismereteinkkel... Fizikai lehetetlenség, hogy a jelek véletlenül visszatükrözõdtek volna valamelyik égitestrõl, minthogy az sem képzelhetõ el, hogyg a Föld körül keringtek. Bármennyire különös is, csak azt mondhatjuk: ezeket a jeleket ér lények szándékosan sugározták felénk egy olyan pontról és olyan okokból, amelyeket ma nemmeghatározni."1960-ban ismét nekilendültek a kutatásoknak. Úgy látszik, szöget ütött a tudósok fejébe Ni

, a híres tudós és feltaláló nyilatkozata, aki a Van der Pol-eset közzététele után kijelen jelenség egy idegen civilizáció tevékenységét jelentheti.A legtöbbre Ronald Bracewell amerikai kutató, a Stanford Egyetem Radioasztronómiai Intézet professzora jutott; azt állította, hogy a földi rádiójeleket egy idegen mesterséges holfogta fel, majd ismét kisugározta. Ezzel a ténnyel akarta jelezni létét. Ám Bracewell továs lépett: a késleltetés idõadatai nem lehetnek véletlenszerûek állította és nem csupánlzik, hanem annál jóval többet: a késésekbõl talán megállapíthatnánk, hogy kik, mikor és mzt az idegen ûrjármûvet?Bracewell a kód megfejtésével több évig kísérletezett, sikertelenül. Ám D. Lunan csillagáserencséje (vagy kitartása?) volt. Közleményeiben és a British Interplanetary Society elõttrról számolt be, hogy a jeleket a visszaverõdés sorrendjében és a késés nagysága szerint ekonon ábrázolta, az így létrejött rajz a Boötes-csillagcsoport általunk Epszilonnak nevezesillagát ábrázolta.Méghozzá úgy, ahogy az a Földrõl 12 600 évvel ezelõtt látszott. Lunan ebbõl azt a következ le, hogy a szondát akkor és onnan küldték ide. A feltevés fonalát tovább gombolyítva, a kontokra jutunk;1. a szondát értelmes lények küldték ide, akiknek már tudomásuk lehetett arról, hogy bolymarosan" kifejlõdik a technikai civilizáció, feltehetõen létrejön majd az elektromágnesesok átvitelén alapuló távközlés;2. szándékukban állhatott (áll?) felvenni velünk a kapcsolatot, még akkor is, ha arra egye csak gépi úton, kissé felemás formában kerülhet sor;3. a szonda vagy mûhold (az elnevezés lényegtelen; ûrben tartózkodó automata mûszaki szertrõl van szó) csaknem tizenhárom-ezer éve arra vár" arra lett beprogramozva , hogy a Frádiójelekre reagáljon.4. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a passzív jelvárás mellett aktív próbálkozásokat is

. Meglehet, a szonda idõrõl idõre elektromágneses nyalábokkal bombázta a Földet, így próbá magáról. Az adások azonban primitív õseink, a fáraók városai, a római légiók, Cortez expeeon idején érték a Földet, tehát kárba vesztek. A szonda mindannyiszor megértette", hogy



jött el az alkalmas idõ.5. Amint a Földön megindult a rádiózás (Marconi, Popov és mások), a szonda nyilván kapotts jeleket, talán válaszolt is rájuk azok késleltetett visszasugárzásával. De akkor oly kevmûködött a Földön, hogy ezt az emberek észre sem vették. Erre csak a huszadik század húszavégén, az általános és kiterjedt rádiózás elsõ szakaszában kerülhetett sor.6. Ugyanakkor feltehetõ, hogy a szonda a beléje kódolt utasításoknak megfelelõen - haz jelezte, hogy létrejött a 12 600 éve várt kapcsolat, a megfigyelt bolygón" (vagyis: Föld

yek átlépték a fejlõdés egyik fontos küszöbét. Ha elfogadjuk azt a (még korántsem biztos éott) állítást, hogy a szonda hazája" a Boötes-csillag-csoportban keresendõ, akkor vegyükembe a következõket: a csillagcsoport Lunan által gyanított tagja, a Boötes Epsziloni csillag 104 fényévre van a Földtõl. A fénysebességgel száguldó rádiójelek tehát a mi idõszámítaz elsõ rádiókapcsolat" éve) + 104 = 2032-ben érkeznek oda, a válaszra és ebbõl következõn reakcióra

pedig a szondának - és így nekünk is újabb 104 évig: 2032 + 104 =6-ig kell várnunk!7. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szonda nem kizárólag rádióadásokat, de tv-adókleibõl formált képeket is visszasugározhat, méghozzá a vételtõl számított bármilyen hosszúz õ számlájára írhatjuk a KLEE-monoszkóp nagy port felvert esetét is), ezért a jövõben eze

számtalan meglepetés érhet még bennünket;8. de egyáltalán nem biztos, hogy erre hamarosan sor kerül. Elõfordulhat: a szondát úgy prramozták be, hogy csak bizonyos idõnként végezzen ilyen jeladásokat. A hallgatás" közteszai a mi idõszámításunk szerint 50, 100 vagy több évet is kitehetnek;9. vagy éppenséggel a szonda máris elvégezte a rábízott feladatot, a rólunk szóló hír útblé" és konstruktõrei szerint a szondára nincs többé szükség. Az is lehet, hogy a beleépíteisítõ szerkezet már mûködésbe lépett, és mire mi kijutunk az ûrbe, a szondának nyomát sem..Teleki Péter magyar kutató szintén hajlamos a késleltetett rádióvisszhangok forrásaként ezondát feltételezni és érdekes cikkében Lunanhoz hasonlóan javasolja: sugározzák vissza a s a Van der Pol-féle jeleket, ez talán mûködésbe hozza a szonda bizonyos automatikáját, amiújabb, jóval teljesebb és persze éppen nekünk szánt információáradatot indít el felénk. Ákba szedett érvelésünk utolsó részeként említettük, hogy az is egy lehetõség, hogy talán é

ekedetünk semmisítené meg a szondát, hiszen ebbõl az automatika is megértené", hogy a szofedezték... Az azonban biztos, hogy mint oly sok más határesetben, itt is sok még a bizonytalan tényezõ. Egyáltalán nem biztos például, hogy a szondát csakugyan a Boötes felõl küupán Lunan grafikonja alapján gyaníthatjuk. Éppúgy lehet, hogy máshonnan jött. Sõt, még azdulhat, hogy a késések idõadatait mi egészen másképpen értelmeztük nem úgy, ahogy kelletzok vagy egy teljesen más információt hordoznak vagy éppenséggel nem is jelentenek semmi A megoldást talán nem ott kell keresni. Az is lehet: a szonda nem tartózkodik itt csaknem tizenháromezer éve (ez a szám csupán Lunan grafikonja és annak az akkori Boöteshez hanlósága miatt került be az ügybe), csupán éppen erre járt és 1928 és 1953 között tartózkodközelben, de már ki tudja, merre száguld... ? Mindenesetre csábítóbbnak látszik persze azltételezés, hogy itt van, csak ránk vár, csak miattunk küldték ide valakik". Hogy ez azéregészen alaptalan feltevés, arra mutat szerintem dr. Ferencz Csaba kandidátus sajtónyilatkozata. A neves tudós az Ország-Világban összefoglalva a tényeket és Teleki állításait islve, mindenképpen amellett tört lándzsát, hogy a szondaügyben a rádiócsillagászati kutatásytatni kell, hiszen könnyen lehetséges: éppen így léphetünk végre kapcsolatba más civilizá

IRODALOM

1. R. Mac Govern: Lehetséges kapcsolatok a Földön kívüli értelmes lényekkel." Science annology Space, 1968.2. Ország-Világ, 1977. január 12. Rejtélyes jelek a világûrbõl".3. Fizikai Szemle, 1976. 7. sz. Teleki Péter: Földön kívüli civilizáció".

.....íme egy teljesen újszerû, szabályos és

egyszerû nyelv, amelyen úgy írnak, ahogy beszélnek és úgy ejtik ki a szavakat, ahogyan azok írva vannak, amelynek igen kis számú



szabályai vannak minden kivétel nélkül, a szavakat szógyökökbõl, szabályosan képezik..."

Étienne Cabet: Utazás tkáriába, 1840.

Egy UFO a nyelvtudomány egén

Ha rejtvényt kellene feladnunk, valahogy így fogalmaznánk a kérdést: Mi az? legalább egyióan értik és használják, a világ sok országában szervezett mozgalma van, hazánkban is...?ismerné a helyes választ, annak persze megsúgnánk: az eszperantó.Ilyenkor a nagyon kevéssé tájékozottak csodálkoznak: Hát az még létezik? Azt hittem, márt a dolog." Természetesen nem halt meg, nagyon is él. Halálhírét" története során nem e ellenségek együtt költötték. Az eszperantó nyelv és mozgalom viszont él és virul ellenégykori szakértõ" véleménynek. Az, hogy a nyelvet sokan beszélik, van saját irodalma és köelynek tagjai a többi nyelveken megszokott módokon élõszóban, levélben, telefonon, távir stb. használják azt, hogy a szerelmesek ezen a nyelven vallják meg érzelmeiket, és egyretöbb az ilyen házasságokból született gyermek, akik az eszperantót anyanyelvként ismerik -akadályozza a merev tudományos" szemlélet híveit abban, hogy ... hogy szinte nem is létek tekintsék.

Ebben az aspektusban a létezõ nemzetközi nyelv ügye igencsak emlékeztet bennünket bizonyos, a vaskalaposok által enyhén szólva mellõzött (de inkább aktívan ellenzett) témákra, jelefolyamatokra. Ezért illik ebbe a könyvbe. Az eszperantóval a nyelvtudományi szakirodalom és a nyelvészeti ismeretterjesztés is mostohán bánik. Ha a nyelvtudomány legkiemelkedõbbelõinek egyike-másika állást foglal mellette, ezek az írások visszhang nélkül maradnak kol. Az eszperantó létezését, mûködését ma már alig lehet kétségbe vonni, annál inkább furcsagy része ma is kételkedik, vajon létezhet-e?Antal László nyelvész, a strukturalista nyelvészet elkötelezettje a Gondolat Kiadó által 1ben indított Pro és kontra" sorozat egyik kötetében

csokorba gyûjtötte a nemzetek közötti érintkezésre szánt mesterséges nyelvekkel kapcsolatovészi kinyilatkoztatások egy részét. Az elõítéletek! részben könnyen érthetõek, velük naponk. A minden újtól! való félelem tulajdonképpen teljesen természetes, emberi dolog. Többek

abból a tulajdonságból fakad, hogy agyunk-tudatunk minden újat egy; korábban ismert hasonló létezõvel vet össze, az újat persze a korábbi ismeretekkel próbálja egyeztetni. De nemmit kezdeni egy-egy olyan jelenséggel, amelynek nem volt elõzménye, ami korábbi tapasztalataink többségének! teljes átértékelésére késztetnek. Nem csoda, hogy mindnyájan a tud rabjai vagyunk. Paradox módon még azt is állíthatnánk: csak annak nincs elõítélete, akineilyen korábbi ismerete vagy tapasztalata" sincs. De az ilyen személy nem képes ítéletek alkotására. Persze nem kizárt, hogy mégis megteszi...Antal László említett könyve bevezetõjében elméletileg is megmagyarázza, mik voltak azok agásbeli megkötöttségek, amelyek az elmúlt század három nagy nyelvészeti iskolájának legkivis megakadályozták abban, hogy objektíven ítélhessék meg a mesterséges nyelvek létének, fu lehetõségét.Az 1800-as évek utolsó évtizedeiben uralomra jutott összehasonlító-történeti nyelvészeti izokták képviselõit újgrammatikusoknak is nevezni) a nyelvek rokonságának kérdését állítottgálati módszere a történeti-etimológiai összehasonlítás volt. Olyan nyelvrõl, amelynek ilyes története nincs, nem tudtak a saját gondolkodási rendszerûkön belül véleményt alkotni.en túlmenõen a nyelvet lélekkel rendelkezõ élõ" valaminek fogták fel, ennek mesterséges llyan szörnyûséges dolognak tûnt számukra, mint ma sokaknak a homunculus ember, a lombikban történõ embertenyésztés vagy szaporítás tûnik szentségtörõ és természettel ellentétes,vették az efféle, korántsem kisszámú próbálkozást.A történeti nyelvfelfogás hegemóniáját megtörõ strukturalista irányzat már az adott nyelvisgálatát helyezte kutatásai elõterébe. Felismerte, hogy egy adott idõszakban létezõ nyelviségek egymás között olyan rendszert alkotnak, amely tudományos módszerekkel megismerhetõ ha elemeit, mûködését, mozgatóit jól ismerjük. Sõt, azokat ismerve meg is változtathatjutve a rendszer törvényszerûségeit figyelembe véve új rendszereket is alkothatunk.A baj ott volt, hogy a strukturalisták azt is felismerték: ezek a rendszerek készek, a

z egyén szándékaitól függetlenül, objektíven léteznek és amíg arendszert nem ismerjük, addig csak tapasztalati úton közelíthetünk hozzá. Tapasztalati útodig csak egy létezõ rendszerhez, egy anyanyelvként beszélt nyelvhez tudtak nyúlni.



A mesterséges nyelvek tehát árván" maradtak az újgrammatikus irányzat idejében, és éppolyk a strukturalizmus alatt is annak ellenére, hogy ez utóbbiak közül néhány igen jónevû tersen, Sapir, Martinét stb.) pozitív módon viszonyult a problémához, a hivatalos nyelvtudomány mint céh" hogy kissé rosszmájú kifejezést használjunk - egészében véve nem mutatotgértést e nyelvek iránt. És mi történt a harmadik nagy korszakban?A generativisták századunk ötvenes éveinek Noam Chomskyval születõ irányzata, amit újpsmusnak" is neveznek - azt vallja, hogy az emberrel vele születik egy készség, ez teszi

lehetõvé a nyelv elsajátítását. Ennek révén válik lehetõvé, hogy egyszerû és bonyolult köEgyszóval - a különbözõ nyelvészeti iskolák az egyes korokban tudományuk tárgyának különféelyezték elõtérbe, de ezek mindegyike elméleti szempontból helyezte érdeklõdési körén kívünyelvek nyelvészeti vonatkozásait.De nézzük hát, mi is az az eszperantó nyelv, amelynek szépségérõl, könnyûségérõl és még soságáról legalább annyi jót hallhatunk - mint ahány szkeptikus megjegyzést, hogy egy csiná" nem lehet alkalmas magas szintû kultúra közvetítésére, hisz nem rendelkezik kultúrtörténAz eszperantó irodalomról, mûködésérõl és kulturális hátterérõl egy másik fejezetben esikAz eszperantó nyelv rendeltetése szerint nemzetközi közvetítõ nyelv. A többnyelvû emberisénépei-nemzetei között kíván kommunikációs hidat verni. A tolmácsok, a mindennapi és a tudoeretek, sõt az irodalom fordítási mechanizmusa egy olyan közvetítõ beiktatását jelenti, ammcsak drága, hanem adott esetben a legjobb szándék ellenére is torzító lehet. A nemzetközi

lv(ek) ellenzõi egyik kedvenc érvként szokták hangoztatni, hogy a közös nyelv harcosai valiféle jövõbeli nyelvi diktatúrát képzelnek el és szeretnének megvalósítani. Vagyis azt állantis-ták megszüntetnék (eltipornák, kiszorítanák, megsemmisítenék) az eddig kialakult nemyelveket, ezzel együtt természetesen csúfos véget érnének az azokhoz kapcsolódó teljes kulHa valahol ilyen véleményt hallunk (márpedig sajnos nemegyszer hallunk) máris tudhatjuk: hangoztatóját is félrevezették. Ugyanis az eszperantó hívei ilyen ostobaságot soha nem hitek, még kevésbé terveztek.

Az eszperantó nyelv terjesztõi úgy képzelik el a jövõ emberiségét, hogy annak többé-kevésb két nyelven beszél és ért tökéletesen. Az egyik a szûkebb közössége, nemzete, nemzetiségeelve, a másik pedig az eszperantó, amellyel a külvilággal tarthat kapcsolatot. Vagyis ahogy sokfelé már ma is használják az úgynevezett világnyelveket". De ez nem újkori találmáelv volt már az ókorban is, és mint említettem, ma is egyes területeken több nagy" nyelv

i ezt a funkciót is persze, sokkal kisebb mértékben, mint ahogy azt az eszperantisták ajövõre kivetítve tervezik. A legrégibb példa: i. e. 1295-ben II. Ramszesz egyiptomi fáraó. Hattusilis hettita király között akkád nyelven fogalmazott békeszerzõdés.De az eszperantisták nem szerény emberek. Elképzeléseik szerint a dolognak sokkal szélesebb területeket kellene átfognia. Egyrészt a közvetítõ nyelvet valamennyi ember számára és mrületen (uram bocsa', a szerelemben és a költészetben is) kívánják biztosítani, másrészt aogy ez a nyelv ne legyen egyetlen állam vagy nemzet elsõdleges, saját" nyelve, így ugyanis a különbözõ nyelvek és beszélõik között az egyenjogúság nem biztosítható. (Néhány egyszeományban túlságosan elterjedt az angol használata, az angol anyanyelvû tudósok számára ezt jelent: míg más nyelvû tanaik évekig óriási energiával tanulják ezt a roppant nehéz és ionképpen megtanulhatatlan nyelvet õk a szakterületükön tevékenykednek teljes erõbedobásstámadnak az embernek furcsa gondolatai errõl az igazságtalanságról, ha az utóbbi évtizedekel-díjasainak listáját nézi, ott ugyanis túltengenék az angol és amerikai tudósok. Ugyanezyzet sok mûvészeti ág, fõleg az irodalom terén. Ha ma születne Homérosz és mûveit albánul,vagy törökül írná, a világ soha nem ismerné meg az Iliászt vagy az Odüsszeiát. A kulturálionferenciákon mindig félszegebbek, bátortalanok, háttérbe szorulók azok, akik számára az oezõ hivatalos nyelv nem anyanyelv.)Volt nemzetközi nyelv a szanszkrit, a latin, ez utóbbi a római birodalom bukása után évszákig volt használatban szinte egész Európában, ám utána mégis egyre inkább visszaszorult, tesztett. Fõleg azért, mert megcsontosodott, nem tudott megfelelni többé a változó világ köyeinek. Ha használata valóban tömeges lett volna nemcsak egy szûk rétegre korlátozódott vo egy nyelvújító mozgalom bizonyára új életet öntött volna belé ... De ez nem történt meg és elvesztette.Ha tehát nincs a nemzetközi funkcióra alkalmas nyelv, tervezni kell egyet - gondolták sokan régebben, sõt, gondolják ezt még ma is. A fentebb

említett latin korszakban, amikor pedig tulajdonképpen volt közvetítõ nyelv, azt nehézkessmiatt sokan helyettesítették volna egy másikkal, egy jobb nyelvvel. És nem is akárkik gondoltak erre; a nagy filozófusok Descartes-tól Leibnitzig az egyetemes emberi nyelv me



galkotása elõfeltételének a világ tárgyainak és fogalmainak rendszerbe foglalását és pontoartották. Bár nekik nem sikerült megtalálni azt, amit kerestek: az egyetemes emberi tudásp olyan egyetemes nyelvét kutatásaik azonban áttételesen a fogalomrendszerezés, a matemakai logika és végsõ soron a gondolkodó" gépek megalkotásához vezettek. Sok egyéb között ak gyakorlati megvalósítását jelentették-jelentik a mai világ könyvtári osztályozási rendszzauroszok, de még a közlekedési táblák rendszere is.Az idõközben külön tudományággá vált interlingvisztika nyelvtervezõi számára az említett f

ontos alapelvet hagyományoztak: a nyelvrendszerbe szervezhetõségét, az egyes elemei közöttkapcsolatoknak a természetes nyelvekben szinte hiányzó egyértelmû definiálását. Ennek köszikerült mesterséges nyelv egyik sajátossága: könnyen áttekinthetõ, rendszerezett grammatik könnyû elsajátíthatóság másik fontos kelléke" az, hogy a tanulók más ismereteire támaszkpján alakult ki a másik alapelv: a természetesség", azaz, hogy minél jobban hasonlítson vely széles körben ismert nyelvre, vagy nyelvek csoportjára. így születtek egyszerûsített nek.Hogy egy nyelv igazán jó legyen, nemcsak a két alapelv megfeleld arányára van szükség, han sok egyébre is. A múlt század utolsó negyedében, amikor ezeket az elveket részben már ism 1887-ben egy fiatal varsói szemorvos, Ludwik Lazar Zamenhof Doktoro Esperanto" álnéven egy szerény kis brosúrát adott ki, ebben ismertette nyelvtervezetét amely akkor valób nem volt több tervezetnél, javaslatnál. Az elsõ, orosz nyelvûeknek szánt tankönyvet még a

z évben további három, más nyelvû követte és a XX. század elsõ évtizedére az egyre gyaraporendelkezésére 76 szótár, nyelvkönyvek 41 nyelven, német, angol, francia nyelvûek számárakiadás is állt.Az eszperantó teljes nyelvtana végeredményben a Zamenhof által elsõ könyvében megfogalmazo6 szabályra épül fel. Ez az alapnyelvtan már sok olyan nyelvészeti intuíciót tartalmazott,yet a nyelvészek csak a késõbbi évtizedekben ismertek fel és fogalmaztak követelménnyé egyhasználható nemzetközi nyelv esetében.Nézzük hát végre közelrõl a nyelvet. Az ízelítõ után ki-ki eldöntheti, rászánja-e magát anulására. Nem csábításként, csupán csalo-

gató információként közlöm: akadtak nem is kevesen, akik néhány hét alatt elsajátították ayan is, akinek erre a szó szoros értelmében két-három nap is elég volt (Tolsztoj). Mert azagadhatatlan, hogy bármennyire egyszerû is, azért ezt a nyelvet is tanulni kell. És ha a

zt valaki már passzívan érti, kemény munkával sajáttá, aktívvá kell tennie tudását. Mint aerantóról szóló fejezetben látjuk: ez a jövõbe történõ beruházás viszont már ma is megériAz eszperantóban minden fõnév o-ra végzõdik, minden melléknév a-ra, a határozószók e-re, a-re, az ige jelen idõben AS-ra (az eszperantóban az s betû sz hangot jelöl), múlt idõben Ire,jövõ idõben OS-ra, feltételes módban US-ra és a felszólító módban U-ra. Az igéket nem r ugyanis, hogy milyen személyben van, megmutatja az alany. Az eszperantóban rögtön tudjuk a van" ige valamennyi formáját az egyetlen EST-tõ megtanulásával.Például:Eszperantóestimi estas vi estas

Német Angol Magyarsein to be lenniich bin I am én vagyokdu bist You are te vagy (ön van)(Sie sind)er ist he is õ van (férfi)sie ist she is õ van (nõ)er ist it is õ van (semleges nemû vagy tárgy)wir sind we are mi vagyunkihr seid you are ti vagytoksie sind they are õk vannak

És ehhez vegyük hozzá a múlt, a jövõ, a feltételes mód, a felszólító mód gyakran kivételekatait a más nyelvekben ezt az eszperantóban mind azonnal tudjuk a fenti végzõdések és aetében.



Aki már ízelítõt kapott valaha a latin vagy az orosz fõnévragozásból, annak számára az isegyszerû lesz, hogy az eszperantóban a fõnév és a melléknév többes számát egy/hang, a tárgbetû hozzátoldásával meg tudjuk oldani. Például:knabino = lány, knabinon = lányt.knabinoj = lányok, knabinojn = lányokat.li estas si estas gi estasni estos vi estas ili estas

Az elõbb említett végzõdések azt is lehetõvé teszik, hogy egy szótõbõl köny-nyen csináljunt, fõnevet, határozószót. Például: am/' - szeretni. Amo: szeretet. Ame: szeretettel. Márisunk mondatot képezni: Mi amas knabinon - szeretek egy lányt. Nõs férfiak mondják inkább ígi amis knabinon (Szerettem egy lányt). A hölgyek kedvéért áruljuk el, hogy a knabino már e képzett szó, a szótõ eredetileg KNAB fiú, teljes alakban persze: knabo. Az IN utóképzõzóban hímnemût jelentõ élõlénybõl annak nõnemû párját képezi. A hölgyek tehát mondhatnák ajn (Fiúkat szerettem), de esetleg kijelenthetik azt is, hogy Mi amos knabojn (fiúkat fogok szeretni). A képzõk, elõképzõk és utóképzõk az eszperantóban mindig egyértelmûek és. Például: MAL - elõképzõ a szótõ jelentését ellenkezõjére változtatja: AMO szeretet, MAfokozva a dolgot: malamas gyûlöl, malama: ellenséges. Sana: egészséges, malsana: beteg s.Egy szótõhöz több képzõ is járulhat, sõt: képzõk egymáshoz is illeszthetõk, így a nyelvet

tanult szótövek számának sokszorosával gyarapszik minden alkalommal. A mintegy 50 képzõ adszótõvel közel száz szót képes produkálni. Nem minden szótõvel lehetséges ez, hisz természab az értelmezhetõség. A kis nyelvlecke elején említett végzõdésekbõl kiderül, hogy az eszzóvégi helyzetben a magánhangzókon kívül csak -N, -J és -S mássalhangzó állhat. Ezzel Zameent egy olyan késõbbi felismerésnek, hogy vannak egyes nyelvek, amelyek szóvégi helyzetben szintén csak a magánhangzókat, illetve ezeket a mássalhangzókat képesek megtûrni. Az eszptó másik nagy elõnye, hogy gyökszavai azon a görög-latin eredetû szókincsen alapszanak, me legtöbb európai nyelvben is meghonosodtak. Ez ugyanakkor nyilván megnehezíti a nyelv tanulását például az ázsiaiaknak, akik a görög és latin szavakkal annakelõtte soha nem találok így nem is épültek bele anyanyelvükbe (mint mondjuk részben a magyar nyelv szókincsébeÁm ennek ellenére érdekes módon a kínaiak, japánok, vietnamiak, indonézek stb. igen nagydást értek és érnek el az eszperantó területén. Egy 1985-ben nyilvánosságra hozott adat szl Kínában az angol után az eszperantó az az idegen nyelv, amelyet a legtöbben tanulnak.

Rövid áttekintésünkbõl talán kiderül: ezért történhetett meg, hogy az eddig létrehozott miyelvtervezési próbálkozás után miért éppen ez az egy vetette meg a lábát. Az eszperantó töa talált, kialakult irodalma és beszélõinek egymással szolidáris közössége. A lombikbébi -a szakértõk fanyalgása, sõt nyíltan ellenséges magatartása elle-

nére is életre kelt és a nyelvek életében szinte csak napoknak számító alig száz év alatt,ori fejlõdést átugorva máris kamaszkorát éli. Olyan csodagyerek, amely sok tekintetben töbtud felnõtt" társainál. A nyelvtervezetbõl lett élõnyelv kiállta a történelem és a tapasz Nem véletlenül és nem a hatás kedvéért említettem a történelem szót. Az eszperantó híveitadi diktatúrák mindig üldözték. Koncentrációs és egyéb táborokban százak és ezrek pusztultvilágosult eszmék hirdetõivel együtt. Ez nyilván nem véletlen, és közvetett bizonyítékkénttó: amit a hitleri Németországban és a megszállt területeken tûzzel-vassal-Gestapóval irtoaz valóban pozitív értékeket hordozhat az emberiség számára. Most, és a jövõben is.

IRODALOM

Antal László: A világnyelv, Gondolat, 1984.Bárczi Géza: Az eszperantó nyelvi értéke. Eszperantó Magazin, 1975. május.Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány? Gondolat, 1968.Sapir, Edward: Az ember és a nyelv. Gondolat, 1971.Dl. Szerdahelyi István: Bábeltõl a világnyelvig, Gondolat, 1977.Tótfalusi István: Bábel örökében, Móra, 1972.Világ és Nyelv, MÉSZ kéthavonként megjelenõ folyóirataJozefo Horváth: 30 nap alatt eszperantóul, MÉSZDr. Szerdahelyi István: Esperanto 1-2, Tankönyvkiadó

Princz Oszkár: Eszperantó nyelvkönyv, MÉSZ, 1984.Pechán Alfonz: Magyar-eszperantó szótár, AkadémiaiPechán Alfonz: Eszperantó-magyar szótár, Akadémiai



Testvéreim egy jobb jövõ hitében, Amelynek bíbor hajnala hasad, Köszöntelek magyar tél bús ködében,Mint e jövõért küzdõ társakat.

(Juhász Gyula: Prológus

a Munkás Eszperantó estéjére)

Kik menetelnek a zászló alatt?

Kár, hogy könyvünknek nem témája pedig roppant érdekes lenne hogyan fejlõdik világszernyelvvé egy szabály- és szóhalmaz, amelyet 1887-ben egy 28 éves orvos megalkotott? Egy embertöl-emberbõl hogyan terebélyesedett a nyelv? Leírni a pillanatot, amikor Zamenhofot felkereste a második eszperantista, aki az õ frissiben kiadott könyvébõl tanulta a nyelvet,amikor odalépett hozzá és azon a nyelven mondott pár szót, amely addig csak írva volt? Add nem is létezett, hiába jelent meg a tankönyve. Abban a másodpercben kelt életre, a magány álmodozó találmánya", akkor kezdett mûködni, amikor az írott szavak beszéddé változtak.

madik, a hetedik, a tizenkilencedik, a százötvenedik eszperantista. Amit Zamenhof márgimnazistakori próbálkozásaiból tudott: hogy a nyelv teremtéséhez nem elég a nyelvtani renr és a szókincs, közönségre van szükség, emberek csoportjára, amely azt beszéli, használjaatja, tovább fejleszti az most bizonyossággá érett.A nyelv használói természetes ösztönüknek engedve kezdték keresni egymást. Hisz minden másl ellentétben, az eszperantó nem egyesült, egy közösségben, egy földrajzi tájon élõ emberehanem olyanoké, akik általában egymástól távol laknak, egymás anyanyelvét nem ismerik és cezen a nyelven tudnak szót érteni. Kapcsolataikat megkönnyítendõ elõször címjegyzékeket, aatokat adtak ki (1889, Nürnberg). Ahogy mind többen lettek, úgy nõtt a vágy a személyes taozások rendszeressé válására, szinte intézményessé tételére. Kézenfekvõ lett, hogy gyakorisokat kell tartani. Az elsõre 1905-ben egy francia tengerparti üdülõhelyen került sor. Dea nyelv már 1909-ben túllépett a hobby", a kedvtelés határán, ekkor egy berlini orvoskongzus választotta munkanyelvének. A posta kezdettõl az eszperantó mellett állt, elismerte az

t élõ nyelvnek, így eszperantóul táviratozni is lehetett. Hasonlóképpen viselkedtek a

vasúti szervezetek is. Manapság is sok ország vasúti menetrendjében található eszperantó ngyarázó fejezet (a magyarban is). A nemzetközi kereskedelem már jóval az elsõ világháborúigyelt a nyelv alkalmazhatóságára vagyis, a kereskedõk szempontjából: annak hasznára. 19több mint 60 európai és amerikai kereskedelmi kamara használta az eszperantót. Jelenleg tö mint 50 nemzetközi szakmai szervezet segíti e nyelv szakirányú alkalmazását.De ezek csak száraz adatok, és különben is, búcsúzzunk el a múlttól. Most ne a nyelvrõl ésználhatóságáról legyen szó, hanem az emberekrõl, akik beszélik. Mi indít ma valakit arra,tanulja és egyáltalán, miféle emberek az eszperantisták? A hozzáértõk, akiket errõl kérdezk az eszperantisták is, három lehetséges okot sorolnak fel arra, miért tanulták meg a nyelvet. Az elsõ az eszme, a második az utilitárius cél, vagyis a nyelvbõl eredõ személyes has a harmadik, ma még eléggé ritka eset: a kényszer. Amikor például valakit a munkaköre késznyelv elsajátítására, szakmai anyagokhoz ezen a nyelven juthat. A mozgalomban régebben mdhatnánk már úgy is: történelmileg az idealista megközelítés volt túlsúlyban, vagyis atöltötte be a lelkeket", mint egy régi folyóiratban olvashatjuk. Manapság, bár a nemzetköitív csoporthoz" tartozás vágya szintén igen jelentõs vonzerõt képvisel, a huszadik századlé egyre inkább túlsúlyba kerül a gyakorlatias szemlélet - ezen a téren is.Mi jelenleg a gyakorlati haszna az eszperantónak? Elsõsorban a turisztika megkönnyítése, s olykor eleve lehetõvé tétele, annak elmélyítése. Mert van-e még egy olyan nyelv, amellyelnte a szó szoros értelmében elmehetünk mindenhová, a Föld szinte minden országába? A világk csak kis része beszéli, érti az angolt (amelyet ilyen szempontból világnyelvnek" szoktanevezni). Feltehetõen Burundiban, Kiribatin vagy Uruguayban egy-egy szállodaportás és idegenvezetõ is ismeri. De ha én tegyük fel Burundiból nemcsak azt akarom látni, amit azgenforgalmi prospektusok hirdetnek, nem a szálloda ablakából látszó világ, nem csupán a bo

és piacok színes forgataga érdekel, hanem az ott élõ emberek élete, gondjai, örömei, az oli vidékei, ahová nem járnak a turisták, elmélyednék szívesen a szakmám vagy hobbym terüler már a világnyelv" nem segít, hisz ehhez az kell, hogy tolmács nélkül, közvetlenül beszé



emberekkel. Persze nem kis fáradtság árán megtanulhatom Burundi, Kiribati stb. nyelve, de akkor több ezer nyelvet kellene ismernem. Ez nem járható út. Az eszperantó viszont ezt sokhelyütt, sokak számára már eddig is lehetõvé tette és teszi a jövõben még nagyobb mérAz átlagpolgár számára sok országban az eszperantó jelentette régebben a külvilággal valóartás egyetlen formáját, lehetõségét (az ötvenes években nálunk is, késõbb pl. Kínában), e másképpen (pl. Irán, Albánia stb.). Az eszperantó segítségével mindenhová elmehet az embegalább közepesen beszéli a nyelvet, már részt vehet a szervezett találkozókon is, amikbõl

ezret(!) rendeznek évente az összes földrészen. Vannak szervezetek, amelyek utaztatják, fogadását elõkészítik, sõt akadnak utazási irodák, amelyek az eszperantistákkal is, vagy csal foglalkoznak. Aki megtanulja a nyelvet, azonnal részese lesz egy hatalmas nyelvi közösségnek, és ez nem üres szólam csupán. Aminthogy az sem, hogy mindenütt barátokra laz, és éppen ez a nemzetközi nyelv és mozgalom erõs mágnese: az ember olyan közösségbe kerl Montreáltól Vlagyivosztokig, Stockholmtól Rio de Janeiróig bárhová megy, olyanokkal taláhat, akik ha kell várják, segítik, szállást szereznek neki (általában saját otthonukban ve meg, ezzel már többen is visszaéltek, gyakorlatilag önköltségi áron beutazták a fél világlejtették" visszaadni ugyanazt a szolgáltatást egykori vendéglátóiknak itthon), megmutatjáki városukat, országukat, amit akar. És nehogy azt higgye valaki, hogy ezt elõzõleg esetleg évekig tartó levelezéssel felépített személyes kapcsolattal lehet csak elérni. Az UEA (Eemes Eszperantó Szövetség, a legtekintélyesebb csúcsszervezet, 1908-ban alakult)

tagjai számára minden évben kiadja a körülbelül 100 tagországában élõ eszperantista várospontos címét, telefonszámát, érdeklõdési körét, szakterületét, foglalkozását, de hát ezenfperantisták, akikkel a társaikat a nyelvi megértés szintjén túlmenõen, egy igen felemelõ eaz együvé tartozás nagyon is gyakorlati haszna is összeköti.Az eszperantista, fõleg aki sokat tevékenykedik a mozgalomban is, jelentõs nemzetközi forgalmat bonyolít le és itt nem csak a postaforgalomra gondolok. Magyar viszonylatban elõfordul, hogy egyik héten német vendégei vannak, a másik héten Franciaországba utazik ealálkozóra, késõbb japánok keresik fel, lengyeleknek mutatja meg városát és már a jövõ éviintézi, ahol egy tanfolyamon esetleg õ lesz az elõadó, minek következtében ingyen tölt egyet a Genfi-tó partján ... De akinek nem kenyere a nagy nyüzsgés, az is sok örömet találhatyelvben. Az eszperantó sajtó körülbelül 100 újságot jelent, amelyekben rengeteg érdekes híhat, hisz íróik is a világ minden részében élnek, a maguk jól ismert dolgairól tudósítanakmzeti irodalmakkal találkozhat az olvasó, amikkel különben valószínûleg soha nem ismerkedn

g; egy magyar eszperantista

számára nem ismeretlenek az új-zélandi, koreai, észt, norvég vagy brazil irodalom nagy ne - higgyük el, semmiben sem maradnak a jelenlegi francia, olasz vagy német mesterekmögött; de a dolog fordítva is áll. Nincs a világon még egy olyan kívülálló átlagembercsoplyan sokat tudna Magyarországról, a magyarokról, történelmünkrõl, régi és mai viszonyainkr mint éppen az eszperantisták, hála a nemzetközi nyelven kiadott magyar sajtónak. Azt taemlítenem sem kell, hogy sok szakmának és szabadidõ-foglalatosságnak eszperantóul is megvaa maga folyóirata, de a fõbb tudományágaknak is. Naponta körülbelül 20 ország rádióállomás nemzetközi nyelven; a varsói és pekingi rádiók összesen több órát.A kölcsönös vendéglátás tehát, mint említettem, nagy divat és hasznos szokás az eszperanti mindig ember találkozik eberrel, szükség esetén a segítségnyújtás mértéke is mélyebb. Haajövet repülõgépem kényszerleszállást végez Djakartában (tudom, ilyesmi egy emberrel maximlenegyszer fordul elõ az életben, de a példa kedvéért maradjunk tehát Djakartában) és az í órákat vagy akár napokat szeretném egy hozzáértõ helyi emberrel tölteni, aki engem nem úg mint egy utazási iroda alkalmazottja, tehát nem közömbösen, személytelenül, csak a pénzemgálva - hanem éppen ellenkezõleg, úgy törõdik velem, mint rég nem látott jó barátjával - aaz UEA djakartai megbízottját és egy órán belül kézrõl kézre adnak azok, akik valóban a bate sohasem találkoztunk és kicsi az esélye, hogy a jövõben valaha is találkozunk.A kérdésre tehát mit kaphat az eszperantista? sokféle a válasz. De ez a fejezet egyált kerülhetett ebbe a könyvbe, mert ebben a témában is furcsa tévhitek élnek a köztudatban.szperantistákat a legtöbben afféle ártatlan hobbistáknak tartják, még Magyarországon is, adig eléggé ismert, mivel is foglalkoznak. A mûvelõdési házak havi mûsorfüzeteiben az eszpezejövetelei a gombászok és a kézimunkacsoport gyûlései közé soroltatnak. Kevesen veszik tu hogy ezek a zöldcsillagosok" kisebb vagy nagyobb mértékben, mindenesetre lehetõségeik sz

atáráig egy világméretû célért dolgoznak. Az emberek és népek barátságáért, egy jobb viln ne férjünk a máskor csak vezércikkekben használatos nagy szavaktól: a világbékéért.Kik hát ezek az emberek? Szociológiai felmérések, ha korántsem át-fogóak is, készültek már



aim nagy részét célzatosan nem eszperantista forrásból vettem (lásd az irodalomjegyzéket).egtöbb eszperantista az iparilag fejlett területeken található, ez természetes is, hiszenitt sok olyan ember él, aki a saját napi problémáin túlmenõen foglalkozhat nagyobb kaliberkkel is. Nem véletlen tehát, hogy a nemzetközi nyelv híveit inkább megtaláljuk Európában,ndia éhséggel küszködõ százmilliói között... De ugyanakkor érdekes, hogy az eszperantónakott a taglétszám felfutásának lehetõsége nagy a közepesen fejlett kapitalista, a szociaországokban és Latin-Amerikában egyaránt. A legfejlettebb országokban paradox módon mé

ikusabb a mozgalom, megmerevedett formáiban és tevékenységében, talán éppen azért, mert it Nyugat-Európában) a legöregebb, a legnagyobb múlttal rendelkezik. A többi világrészben aalom sokkal dinamikusabb. Nyugaton amúgy is nagyok a közösségi tevékenység lehetõségei, azek bele is fáradtak kissé. Itt nálunk erre nagyobb az igény, bár Magyarországon éppen a dikusabb periódus végén járunk, az itteni mozgalomnak hamarosan újabb tevékenységi formákatalálnia.Mint mindennek, az eszperantó mozgalomnak is van politikai színezete.Sokfelé egy semlegességet erõsítõ tényezõnek tartják a nemzetközi nyelvet (pl. a skandináv), másutt a nemzetek feletti, internacionalista törekvései miatt nyeri el sokak tetszését. Van, ahol az amerikai politikától való eltávolodás, sõt azzal szembefordulás eszköze voltaz ma is (Hanoi az emlékezetes vietnami háború alatt évtizeden át igen erõsen használta avet álláspontja ismertetésére; ennek köszönhetõ, hogy a világ eszperantistái szinte kivéte

ttük álltak a harcban). Jelenleg pedig igen jó példa Irán; itt az Amerika-ellenesség és azolszász nyelvi befolyás alól való elszakadási vágy szövetségese lett az eszperantónak. Ázssohasem látott méretû, sok ezer fõs(!) tanfolyamokon oktatják az eszperantót az utóbbi évea nemzetközi fórumokon sok iráni számára ez adja a közszereplés, a véleménykifejtés egyetlAmi a társadalmi rétegeket illeti, dominálnak az értelmiségiek, ennek is a középszintje. Palában nem a legfelkapottabb orvosok vagy mûvészek eszperantisták; aki szakmájában sztár,k már nem marad ideje arra, hogy komolyan foglalkozzon bármi mással. A társadalom elit" tagjai, ismert emberek közül minden világrészben és politikai nézetektõl függetlenül sokaneszperantó eszméjét, ha maguk azt nem is tanulták meg soha (lásd az elõbbi indoklást).Második rétege a feltörekvõ munkásság önképzésre hajlamos egyedeibõl tevõdik össze. Ilyeneszép számmal akadnak minden földrészen. Ezeket az embereket a fokozottabb nemzeti tolerancia és nagyobb nyelvtudás jellemzi ez azt jelenti, hogy a saját társadalmi rétegein belz

eszperantisták az átlagot meghaladó nyelvismerettel rendelkeznek. Közülük sokan több nyelvs ismernek az eszperantón kívül.Földrajzilag Európa-túlsúlyos" a mozgalom, de a taglétszámok szempontjából a másik súlypes-óceáni partvidék. Amirõl mostanában egyre többet beszélnek a világon: hogy a XXI. század legfontosabb, legjelentõsebb körzete a Csendes-óceán vidéke lesz, az eszperantómozgalomrajzi megoszlásában már látható. A Szovjetunió keleti partvidéke, Japán, Kína, Vietnam, apedig Észak-Amerika eszperantistái egyre számottevõbb tömeget jelentenek.Arról is különféle mendemondák és tévhitek keringenek, hány eszperan-tista van a világon?elentéktelenséget sugalló apró számokon kívül ellenkezõ elõjelû, teljesen irreális, több tdû számokat hallunk olykor-olykor. Mint sokszor, a valószínû igazság itt is a kettõ közöttdõ. De nem szabad megfeledkezni egy fontos dologról: a szervezett mozgalmak a magukennyi vagy annyi ezer tagjukkal csupán egy jéghegy csúcsát jelentik. Jó példa erre éppen Mrország: különbözõ becslések alapján úgy vélik, hogy az elmúlt évtizedekben csaknem százezkapcsolatba a nyelvvel a szervezett mozgalomnak mégis mindössze hatezer tagja van... Több országban végzett felmérések szerint az eszperantó nyelvet a gyakorlati életben felhnak csupán a 10%-a hajlandó aktívan tevékenykedni a mozgalomban is. Ez az arány reálisnakk, hiszen ahhoz, hogy valaki a néhány hónapos vagy maximum egyéves fáradsága: a nyelv megtulása eredményét learassa", ahhoz általában nincs feltétlenül szüksége semmiféle szervermékek, szakanyagok bárki számára hozzáférhetõek, a címek, rendezvények, utazási lehetõségemmiféle tagsághoz kötve. Tehát figyelembe kell venni azt is, hogy aki tud eszperantóul, az vígan lehet, létezhet szövetségi tagság nélkül is; ám ugyanez nem mondható el például ay gépkocsi-tulajdonosokról, hiszen az õ szövetségük éppen a tagságnak biztosít kizárólagosedvezményeket. Ezért rendelkeznek ez utóbbiak magyar viszonylatban óriási, olykor több száes tagsággal és ezért marad el mögöttük számbelileg az eszperantó szövetség. Magyarországo

a pár ezer ember olyan egyének csoportja, akik a haszon learatásán kívül tenni is akarnakalamit a nemzetközi nyelv ügyéért. Persze, azért nem árt, ha kimondjuk: a Magyar Eszperantetség néha talán túl nagy figyelmet fordít saját mûködésére és tagjaira, semmint a még kív



okonszenvezõk megnyerésére. Szóvá kell tenni azt is, hogy eszperantista szemmel nézve a viképen akadnak még fehér foltok is. Majdnem üres egész Afrika, még szinte szûz terület, ahon sok munka vár rájuk. Hagyományosan él a mozgalom Dél-Afrika fehér polgárai (és néhány fe vannak eszperantisták Etiópiában, Zairében, Madagaszkáron és néhány kisebb országban. Deem túlzás, ha egy majdnem kontinens méretû fehér foltról beszélünk. Az okok: Afrika lakóintudjuk sok egyéb, ennél fontosabb gondja van, a társadalmi feszültségek, a nyomor, az éha bizonytalanság nem a nemzetközi nyelv felé orientálja az afrikaiakat. A másik ok: aki

lt, az már (a gyarmati hagyományokból következõen) vagy angolul, franciául vagy arabul, tevalamelyik ún. világnyelven" beszél eleve, hát kevésbé érzi szükségét az eszperantónak.Irak talán az egyetlen ország, ahol írott törvény kifejezetten tiltja a nyelvet és a mozgaat - csupáncsak azért, mert Zamenhof zsidó származású volt, és mert eszperantó mozgalmak vIzraelben és Iránban, vagyis abban a két országban, amellyel Irak formálisan vagy gyakorlatilag háborúban áll. Azt hiszem, nem annyira ideológiai, mint inkább hadászati-védelmi okoiltották be a mozgalmat, attól tartva, hogy a hazai eszperantisták az erõs iráni mozgalomrévén talán a teheráni propaganda befolyása alá kerülnek.A szocialista útra tért országokban pl. Kubában, Nicaraguában hirtelen fejlõdött ki a. A kormányzat is felkarolja ilyenkor az eszperantót, hisz eszköze lehet a nagyobb külföldi elismerésre, kapcsolatokra törekvõ kormányoknak és a hasonló elvektõl fûtött magánembereurópában fõleg a szociáldemokrata pártok támogatják; nyugat-európai kutatások eredményei s

egnagyobb a társadalmi presztízse az eszperantistáknak Ausztriában, az NSZK-ban, Hollandiában és a skandináv országokban. Okvetlenül eloszlatandó tévhit az is, hogy az angol nyelzágokban az eszperantónak nincs létjogosultsága vagy esélye, hiszen aki angolul tud, annak nincs szüksége nemzetközi nyelvre. Nos, talán éppen itt rejtõzik a legszembetûnõbb bizony hogy az angol nem világnyelv és arra a jövõben sem lesz alkalmas; ugyanis az eszperantó iránt igen nagy az érdeklõdés éppen az USÁ-ban, Kanadában, Angliában és más távolabbi angolban. Elég, ha csak néhány tényt említek: a mozgalom régi és jelenlegi vezetõi között sok aamerikai személyiség, nemegyszer a maga szakterületén ismert tudós, egyetemi tanár stb. va Az angol parlamentben több mint 100(!) tagja van az ún. Esperanto-Lobby"-nak, a nyelv érdekeiért küzdõ csoportnak. A TUC szakszervezetben is erõs a mozgalom, a jelenleg élõ knagyobb eszperantista író és költõ angolok... Talán csak a kívülállók vagy az eszperantótosan tagadók számára lehet meglepetés, hogy az ENSZ-ben nemegyszer angol nyelvû országokgykövetei szólaltak fel az eszperantó mellett...

Az Európai Gazdasági Közösségben és az ún. Európa-Parlamentben pártállástól függetlenül so látják a kontinens nyelvi gondjainak megoldását. Érdekes módon a zöldek mellett sokszor uezt hangoztatják még a páneurópai mozgalom hívei is.A Szovjetunióban már a mozgalom kezdetén erõs volt az eszperantó pozíciója; a cári birodalnek a kifelé vágyakozása is táplálta. Az októberi forradalom gyõzelme után nagy fellendülényelv oktatásában; ám sok ezer eszperantista késõbb a sztálini személyi kultusz, a túlkapáta lett. Az újabb fellendülés az ötvenes évek végén következett be. A Szovjetunióban rengeerantistával találkozhatunk és bár számuk megállapíthatatlan (itt is érvényes a fentebb emegy-effektus"), valahol a 40 és 100 ezer között van az azt használók, a vele kapcsolatbanlók száma. Nagy bennük a nyelvi színvonal iránti igényesség. Természetesen a hatalmas orsz is akadnak sûrûbb gócok; különösen sok eszperantistát találunk a fõvárosban, az európai tbalti köztársaságokban, Távol-Keleten és a déli köztársaságokban. Mellesleg hadd jegyezzüka professzionalista tudományos intézmények közül elsõként a Szovjet Tudományos Akadémia koglalkozni a nemzetközi nyelv kérdésével és ezt a kutatást ma is folytatják. A megoldást gatilag az eszperantóban látják. A többi szocialista országban majdnem egyöntetû a megítéléet: Albánia és Románia kivételével az eszperantót társadalmilag hasznosnak tartják. Végezeeg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is foglalkozott az eszperantóval. Tulajdonképpen állfoglalásként értékelhetjük azt az egyik kiadványában (lásd irodalomjegyzék) megjelent mondd országos, mind nemzetközi viszonylatban érdekünk az eszperantó nyelv helyzetének megõrzégszilárdítása, sõt, az adott kereteken belül némi növelése is." E fejezet célja ismét néháatása és alapvetõ információk közlése volt. Úgy vélem, az eszperantisták - mindnyájunkra j gyengeségeiktõl eltekintve megérdemlik, hogy bennük egy jobb és békésebb világ hírnökeir is, ha valójában egy paradox helyzettel állunk szemben. Ez ugyanis a világtörténelem egylen olyan mozgalma, amely önmaga megszüntetéséért küzd! Hiszen ha az eszperantisták elérik

t: a Föld minden embere anyanyelve mellett nemzetközi érintkezésre második nyelvként az eserantót fogja használni nem lesz többé szükség eszperantistákra és mozgalomra sem. De adk víz lefolyik a Dunán, az Amazonason, a Zambézin. Mint tudjuk, az emberiség a számára leg



bb, leghasznosabb eszmék elterjedésétõl idegenkedik a leghosszabb ideig.

IRODALOMJEGYZÉK

1. Péter G. Forster: The Esperanto Movement. Paris-New York 1982 Mouton Publ.2. Mûveltségkép az ezredfordulón. Budapest, 1980. Kossuth Kiadó.3. Bárczi Géza: Világnyelvvé válhatik-e az eszperantó? Magyar Nemzet, 1966. március 27.

4. Gergely Mihály: Szakmám a lelkiismeret Szépirodalmi, 1981.

Az Iliászt, Dantét, Hamletet, Heinét, Ib-sent, Anatole France-ot s az Imigyen szóla Zarathustrát már ma is taníttatnám akár esz-perantóul is a magyar nyelv mellett a ma-gyar iskolákban ..."

Ady EndreLehetetlen", mégis létezik: az eszperantó irodalom

Ady Endre hajlandó lett volna a világirodalmat akár eszperantóul is taníttatni, ez a válla

ozása azonban nem kevés ellenállásba ütközött volna, ha valóban megpróbálja. Azt hiszem, h sem sokkal lenne könnyebb. Az eszperantó nyelv ugyanis nem fért bele a hivatalos nyelvtudományi iskolák skatulyáiba", ezért a nyelvészek az eszperantó létét és eredményeit figyták. Nos, az irodalom tudósai és mûvelõi, ha lehet, még a nyelvészeknél is merevebben zá az eszperantó irodalom létének az elismerésétõl. Eltekintve néhány jeles kivételtõl (Ady,Kosztolányi, Juhász Gyula) Magyarországon is szinte szent borzadállyal vetették el azt agondolatot, hogy egy csinált" nyelven öntse formába valaki az embertársainak szánt gondolokat és érzéseket. Hiszen a csinált" nyelv szavai üresen konganak, legfeljebb szótárilagtelmük van, érzelmek kifejezésére azonban alkalmatlanok, nem tapad hozzájuk évezredes kult nem tükrözõdik bennük egy nép lelke...! És egyébként is, író és költõ csak az anyanyelvénigazán. Tetszetõs - vagy mondjuk inkább így: hangzatos érvek. Az eszperantó hívei számtalahallották õket, nemritkán a különben igen mûvelt és intelligens emberektõl is. Ám ugyanakkljuk végig a következõket: a nyelv bármely nyelv szavai ugyanis az egyén számára akkor

esek, ha egy-egy szó jelentését ismeri, õ maga is elég sokszor használja, és e használat smileg és értelmileg is mintegy asszimilálta" önmagához. Az egyes szavak története, évezr ha egyáltalán van ilyen jobbára csak a nyelvészek, irodalomtörténészek számára létezios használói, az adott nyelvû irodalom olvasói számára csak nagyon ritkán jelenik meg érzeezõként. Tehát az orosz kotjonok és az eszperantó kateto (kiscica)

szónak egyforma esélye" van egy sem oroszul, sem eszperantóul nem tudó magyar nyelvtanuló hogy szótári jelentése mellett érzelmi jelentést is nyerjen. Nyelvtanulónk az elsõ pillann mindkettõt egyformán csináltnak", természetellenesnek" érzi majd, hisz olyannyira elütmagyar kiscica szótól. Ha viszont elsajátította az orosz vagy az eszperantó nyelvet, elegendõ számú passzív és aktív használat után bármelyiket kedvesnek játékosnak, sõt selymesnezóval pont olyannak, mint egy valódi kismacskát. A kezdetben idegen, különös hangsor terméessé válik... Ha rosszul tudok egy idegen nyelvet, kevés alkalommal használtam a szavait, az ezen írott legzseniálisabb irodalmi mûvet is átkódolni", gondolatban lefordítani tudlegfeljebb a szerzõ gondolatait ismerhetem meg, de az érzéseit, a sajátos nyelvhasználatba rejtett üzenetét nem. Ha jól tudom az adott nyelvet, elvileg a teljes üzenet birtokába juthatok. Mégpedig függetlenül attól, hogy az illetõ nyelv spontán módon jött-e létre vagy tmberi munka gyümölcse. A lényeg az, hogy legyen egy közösség, amely az illetõ nyelvet hasz a magáénak vallja, amelynek tagjaival a nyelvet magam is használhatom. Az elõzõ fejezetbõvilágossá vált számunkra, hogy létezik ilyen közösség.Ami azt az érvet illeti, hogy az író csak az anyanyelvén írhat a válasz nem nehéz. Ellenz egész középkori latin irodalom (ennek alkotói ugyebár nem a bölcsõben tanultak meg latin.), Joseph Conrad angol író, aki tizennyolc éves koráig egy szót sem tudott angolul, SámueBeckett, aki angolul és franciául is ír, a román Istrati, aki mûveinek többségét franciáulseregnyi nem orosz anyanyelvû szovjet költõ és író, aki orosz nyelven írja mûveit. Ezt a s

rsze példák százaival lehetne folytatni.Az eszperantó irodalom létét azonban nem a fenti elméleti érvek bizonyítják igazán. Hanemrûen az, hogy létezik. Közel száz esztendeje írják, kiadják, vásárolják és olvassák. Van



rossz eszperantó írók. Az olvasók szidják, vagy (ritkábban) dicsérik a megjelent mûveket., mint bármely más irodalomban.Az eszperantó irodalom magával a nyelvvel egyidõs. Zamenhof már az elsõ nyelvtanához hozzásztett egy Heine-fordítást és két saját eredeti versét. Ezzel kezdettõl fogva mintegy tessé vált, hogy az új nyelven lehet és szabad irodalmat csinálni". Persze ellenzõi is akadaz eszperantó irodalmi alkalmazásának, érdekes módon még az eszperantisták között is. A ny praktikus jegyeit féltették az irodalomtól. És feleslegesnek is tartották. Ami az utóbbit

lleti: nagyon jól tudjuk, hogy ami valóban felesleges, az menthetetlenül elsorvad. Azeszperantó nyelvû irodalom azonban az idõk során egyre terebélyesedett, mennyiségileg és meg is fejlõdött. (Pedig nem állt, és ma sem áll mögötte a nemzeti irodalmak esetében termék tekintett pénzügyi támogatási háttér; az eszperantó könyvkiadás szubvenció nélkül mûködikalmazás nem tette bonyolultabbá az eszperantót, hanem éppenséggel növelte a nyelv kifejezjét, alapvetõen biztosította az egységes nyelvhasználatot, õrködött a nyelv tisztasága fölt irodalom közös kulturális tradíciót teremtett az eszperantisták nemzetközi közössége száMiként a legtöbb irodalom, az eszperantó is fordításokkal indult. A nyelv elsõ mûvelõi tud törekedtek a világirodalom legjelentõsebb értékeinek az asszimilálására. Már hét esztendõmegszületése után, 1894-ben megjelent az elsõ máig is jónak tartott Hamlet-fordítás, m elsõ világháború kitöréséig egymás után követték az európai kultúra alapmûvei, beleértveMinket magyarokat némi büszkeséggel tölthet el az a tény, hogy a két világháború között az

jlõdés központja a Budapesten megjelenõLiteratura Mondó" (Irodalmi Világ) címû folyóiratlyet egy magyar eszperantista költõ és mûfordító, Kalocsay Kálmán szerkesztett, munkatársi

nban öt világrész eszperantista szerzõi közül verbuválódott. A folyóirat értékét ékesszóló hogy a hetvenes években teljes anyagát reprint kiadással újra megjelentették - no persze, nem Budapesten, hanem... Tokióban! A Literatura Mondó" mintája jól felismerhetõen a Babi szerkesztette Nyugat" volt, és a folyóirat lényegében folytatta az európai irodalmi hagyyok meghódítását az eszperantista olvasóközönség számára.A folyóirat mellett mûködõ könyvkiadó jelentõs vállalkozása volt az eszperantó nyelvû nemzegjelentetése. Ezek a 400-800 oldalas kötetek jó áttekintést adtak egy-egy nemzeti irodalom egészérõl. A kiadó nagy érdeme, hogy ebben a sorozatban fontos szerepet kapott a kis nép irodalma: a cseh, a szlovák, a svájci, a flamand stb. irodalmakból más idegen nyelven addig nem jelent meg a budapesti kiadványokhoz mérhetõ összefoglalás. (A mûfordítói munkátsen cseh, szlovák, svájci, flamand stb. eszperantista mûfordítók végezték.) Zamenhof mai h

kívül ki tudja egyáltalán, hogy egykor ilyen munka folyt Budapesten?A második világháború után jelentõsen tágult az eszperantó mûfordítás irodalom horizontja.elentek meg az ázsiai irodalmak jelentõs alkotásai a nemzetközi nyelven. Különösen Vietnampán és Kína jeleske-

dik e tekintetben; az utóbbi két évtizedben egyébként éppen Kínában látott napvilágot a leantó nyelvû könyv. Mostanában hasonló fellendülés tapasztalható Latin-Amerikában is; jeleniában adják ki a legjelentõsebb eszperantó irodalmi folyóiratot Fonto (Forrás) címmel.A mûfordítások mellett azonban már a század elejétõl egyre nõ az eredeti eszperantó irodaltõsége. Ez a jelenség méginkább tanácstalanná teszi a minden újtól berzenkedõ irodalmárokn létezhet ilyen irodalom, hiszen az eszperantó mûnyelv", beszélõi diaszpórában élnek szelágon és a nyelven kívül semmi sem köti össze õket? Már tudjuk, hogy ezek az állítások nemk, most mégsem szállunk velük vitába, inkább megelégszünk azzal a talán nem eléggé tudomáatatlan érvvel, hogy ilyen irodalom van.Ha röviden akarjuk jellemezni, azt mondhatjuk, hogy az eredetileg is eszperantó nyelven keletkezõ irodalom eszmei alapja a humanizmus, az internacionalizmus és a társadalmi igazságosság gondolata. Gyökereit a világirodalom asszimilált értékei és az eszperantóbeszélõ közösség élete, sajátos céljai és vágyai táplálják. Miként a legtöbb rövid múltraitt is a költészet érte el a legmagasabb színvonalat, a próza- és a drámairodalom egyelõryebb értékeket hozott létre. Az eredeti eszperantó költészet Wüliam Auld által szerkesztetlógiájának 1984-es kiadása öt világrész 153 eszperantista költõjének mintegy hétszáz verséKöztük tíz magyar nevet is találhatunk.) Pedig ez a kötet csupán a jéghegy csúcsa: az antolencvenöt év eszperantó verstermésének csak a legjava kerülhetett be!Az utóbbi néhány évtizedben azért mind jelentõsebb eredményeket ért el az eredeti eszperanodalom is. Rengeteg novella jelenik meg a különbözõ irodalmi és nem irodalmi folyóiratokba

szaporodik az eredeti eszperantó regények száma is. Olyannyira, hogy az utóbbi idõben töbtanulmánykötet és monográfia jelent meg, amelyek az eszperantó regényirodalom sajátos jegyvizsgálják. Nem ritka az sem, hogy egy-egy eredeti eszperantó regényt nemzeti nyelvekre



fordítanak le. Magyarul csupán egyetlen ilyen regény olvasható: Cezaro Rossetti Tréfán kívakoztató regénye, amelyet Szathmári Sándor ültetett át magyarra. Néha az is elõfordul, hogeti eszperantó regény egy nemzeti nyelvû íróra gyakorol jelentõs hatást. A magyar Baghy GyPrintempo en la aütuno (Tavasz az õszben) címû kisregényét annak idején Ba-csin kínai íróa Kínai írószövetség elnöke!) fordította le kínaira. A boldog szerelmet megéneklõ kisregényébként sikerkönyv lett kínai nyelven - olyan nagy hatást gyakorolt Ba-csinra,hogy megírta (kínaiul) Baghy regényének a negatívját" Õsz a tavaszban címmel; ez a mû az

badságát gátló feudális gondolkodásmód elleni lázadásra buzdított és több millió példánybai ifjúság kedvenc olvasmánya.Baghy egy másik regénye, a Hura! (Hurrá!) 1930-ban látott napvilágot, cselekménye pedig kíiesen hasonlít Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása címû, 1956-ban kiadott drámájára. A kapközött nem bizonyítható; mindenesetre hadd jegyezzük meg azt a tényt, hogy Baghy Gyula reg Hurrá fíir nichts címmel 1933-ban németül is megjelent, így a svájci szerzõ azt már régena ...Baghy Gyula mellett más magyar szerzõk is jelentõsen hozzájárultak az eszperantó irodalomjlõdéséhez. A legkiemelkedõbb szerep Kalocsay Kálmánnak jutott, akit a harmincas évek kezdgészen 1976-ban bekövetkezett haláláig az eszperantó irodalom legjelentõsebb alkotói közöttak számon.Rajczy Rezsõ az elsõ világháború elõtti eszperantó költészet jelentõs alkotója volt, Auld

iája is tartalmazza két szonettjét. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, a börttt bánásmód következtében halt meg még 1919 õszén. Mindössze harminchárom éves volt.Szilágyi Ferenc a harmincas évek elejéig a Vajda János Irodalmi Társaság titkára volt, maj35-ben Svédországba emigrált. Itt a háború alatt eszperantó irodalmi almanachot adott ki,jd 1955-tõl tizenkét éven át az akkor legnépszerûbb eszperantó irodalmi folyóirat, a Nordao (Északi Prizma) szerkesztõjeként dolgozott.Baranyai Imre munkásköltõ volt, a harmincas években kezdett írni, de költészete igazán csaenes években bontakozott ki. Verseiben a személyi kultusz ellen emelte fel a szavát. Ezért talán nem is csodálhatjuk, hogy eszperantó nyelvû verseinek gyûjteménye nem Magyarorsjelent meg, hanem... a Kanári-szigeteken.Furcsa elgondolni, hogy a fenti neveket egy átlagos mûveltségû magyar irodalomszeretõ olvasó soha nem is hallotta ugyanakkor a világ közeli és távoli tájain magyarul nem tudó embzrei olvassák mûveiket. De akad azért ismerõs név is a magyar szerzõk között. Szathmári Sá

tta a magyar olvasókat is. Kevesen tudják persze, hogy Kazohinia címû regényét elõször eszl írta meg, és csak késõbb készítette el a magyar változatot. Az ötvenes-hatvanas években,(a Kazohinia 1957-es kiadásától eltekintve) magyarul nem jelenhettek meg az írásai, ismétzperantóul írt.

Fantasztikus elbeszéléseit külföldi folyóiratokban adta közre, kötete pedig a Kanári-szigelátott napvilágot.Talán szerénytelenségnek tûnik ismét említeni de e sorok írója is rendszeresen publikályelven, így mintegy belülrõl" ismeri az ezzel kapcsolatos érzelmeket is. Valóban, aki a nzetközi nyelven is ír, különleges írói élmény részese lehet. Az elõzményekrõl csak annyit:enek, hogy elõbb jelentek meg írásaim eszperantóul, mint magyarul. Jelenleg is sokat írokkülföldi és magyar eszperantó nyelvû folyóiratoknak és eddig hat regényem és egy novelláskt el az eszperantista olvasókhoz. Ezek nem magyar nyelvû regényeim eszperantó fordításai ddig csupán kettõ jelent meg magyarul is, többségüknek pedig, legalábbis eddig, el sem késem a magyar nyelvû változatát. Lehet, hogy ezek a regények is megjelennek majd idõvel magyarul, de az is lehet, hogy nem. Mindenesetre, egy író számára rendkívüli élmény, ha a könylenése után néhány hónapon belül tucatnyi ország lapjaiban olvashat kritikákat és a földken zugából kap olvasói leveleket.Számomra tehát nem kérdéses, lehet-e mûnyelven" alkotni mert már tudom, hogy lehet. Ésalómat, érzelmeimet, divatos szóval: üzenetemet" valóban megértik és egyformán értik Japápanyolországtól Kamerunig, ugyanazokat az érzelmeket ébresztem mûveimmel mindenütt, mint ihon a magyar olvasókban.A magyar irodalmárok és az irodalmi közvélemény vajmi keveset tud arról a szolgálatról, amaz eszperantó mûfordítás-irodalom tett és tesz a magyar irodalom külföldi népszerûsítése éis kénytelenek tudomásul venni egy-egy tagadhatatlan tényt, fanyalgó fintorral becsülik al

annak jelentõségét. Pedig a magyar irodalom számos értõ barátot szerzett már szerte a vilászperantó nyelvû mûfordítások révén.Ez a munka már a század elején megkezdõdött. Az ember tragédiájának hat színe jelent meg e



l, annak a Bárczi Gézának a fordításában, aki késõbb a magyar nyelvtudomány talán legnagyott. (Pedig õ igazán hivatott lehetett annak eldöntésére, vajon egy mesterséges nyelv alkals-e irodalmi mûvek közvetítésére?...) Bárczi fordított egyébként Petõfit és Vörösmartyt isedeti eszperantó verset és novellát is. Haláláig megmaradt az eszperantó szószólójának.Az ember tragédiájának teljes fordítása 1924-ben készült el és jelent meg, Kalocsay Kálmánt. (1964-ben ismét kiadták.) Radó György költõ és mûfordító a mû több tucat idegen nyelvûulmányában nagy elismeréssel szól Kalocsay eszperantó fordításáról: a legjobbak közé sorol

szerkesztette és zömében fordította irodalmunk elsõ eszperantó nyelvû antológiáját is. Azmegjelent kötet 51 magyar költõ és író mûveit tartalmazza. Hasonló jellegû antológiát mi terjedelemben ötven esztendõvel késõbb, 1983-ban jelentetett meg a Corvina Kiadó BencziVilmos szerkesztésében. Ez a kötet 73 magyar költõ és író mûveivel ismerteti meg a világ eta olvasóközönségét Janus Pannoniustól Hernádi Gyuláig. E második antológia versanyagánakaroton lemezen is kiadta; a magyar költészet színe-javát neves magyar színmûvészek tolmácszperantó nyelven! És egy pillanatra képzeljünk el egy ilyen, fantasztikusnak tûnõ, ám valónetet: innen húszezer kilométerre egy új-zélandi eszperantista felteszi a lemezt, Petõfi Szeptember végén címû költeményét Bánffy György elõadásában hallgatja és érti... Nem túlzásaknem minden jelentõs alkotójának mûvei olvashatók eszperantóul. Egészen sajátos karriertbe Petõfi János vitézt, amely Kalocsay fordításában eddig négy kiadást ért meg, és ebbõltó nyelvû fordításból készült a mû kínai fordítása is. És egy egészen friss esemény, szint

meséjét tartalmazó kis kötet jelent meg 1985 õszén Pekingben a fordítás alapjául a nagysemondótól Hungaraj fabeloj címmel a Magyar Eszperantó Szövetség által kiadott eszperantó

ogatás szolgált.Nemcsak Petõfi, Móricz, József Attila és Radnóti, hanem Sánta, Moldova vagy Rákos Sándor n ismerõsen cseng a világ eszperantista olvasói számára. Irodalmunk komoly tekintélyt szerzt az eszperantó nyelvû mûfordítások révén akkor is, ha ez a tény ma még nem talált egyéra hazai irodalmi közvélemény, és még kevésbé az irodalmárok körében.Végül lássuk, mibõl tájékozódhat az érdeklõdõ magyar olvasó az eszperantó irodalomról? A Vciklopédia és a Világirodalmi Lexikon elfogadható számú és terjedelmû szócikkeibõl viszony tájékoztatás szerezhetõ, ám az egyes szócikkek bibliográfiája szegényes egy kissé, nem isról, hogy a több mint egy évtizeddel ezelõtti adatokat bizony illene már felfrissíteni. Haiszont az ezekben a szócikkekben olvasottak alapján olvasónk kedvet kap az eszperantó irodalomhoz és legalább magyar fordításban szeretne belõle ezt-azt olvasni, akkor jön a bökk

ezaro Rossetti már említett regénye az egyetlen, amit megtalálhat (vagy azt sem, te-

kintve, hogy nyilván ronggyá olvasták már, hiszen ez a könyv 1958-ban jelent meg...)Kitartó keresgéléssel olvasónk fellelhet még néhány versfordítást a Nagyvilág címû folyóirs évek közepérõl, hébe-hóba egy-egy novellát vagy verset talál az eszperantisták Világ ésatában. És ezzel vége is. Különleges irodalmi élményben legfeljebb valamelyik budapesti tai fesztivál alatt lehet része, ha egyik pesti színházunkba téved, ahol Gera Zoltán, Pécsikó és tucatnyi élenjáró magyar színész szokott darabokat elõadni... eszperantóul, nemzetkö Mindez azonban bajosan elegendõ ahhoz, hogy nálunk valaki képet alkothasson magának azeszperantó irodalomról.Mi az oka ennek a felemás helyzetnek? Hiszen a magyar könyvkiadás évtizedek óta megkülönböt figyelmet fordít a világirodalom hazai megismertetésére. Vagy talán az eszperantisták õrféltve irodalmukat és a nyelv terjesztésének szent" hevületében arra az álláspontra jutotuljon meg eszperantóul, aki az eszperantó irodalmat olvasni akarja? Természetesen errõlszó sincs. Azt gyanítom, inkább túl erõsen élnek még az oktalan elõítéletek, a megrögzöttmás kérdésben, lám, itt is a hagyományos gondolkodásmódba bele nem férõ jelenségekkel szemnkedés a fõ ok.Mert ugyebár, mesterséges nyelven nem hozható létre irodalom"... Ezért hát kénytelenek vaazt hinni, hogy a közel egy évszázad alatt megjelent csaknem húszezer kötet néhány tonnány, délibáb csupán ...

IRODALOM

1. Ady Endre: Egy magyar probléma (Publicisztikai írásai II. k., Szépirodalmi, 1977).2. Auld, William: Pri lingvo kaj aliaj artoj. Antwerpen-La Laguna, 1978.

3. Benczik Vilmos: Az eszperantó nyelv szerepe a jelenkor világirodalmában. Nagyvilág, 1963. 10. sz. 1597-8. 1.4. Benczik Vilmos: Studoj pri la Esperanta literaturo. Takaszago (Japán), 1980.



5. Hagler, Margaret G.: The Esperanto language as a literary médium. Rotterdam, 1971.6. Kardos László: Elvek és utak. Magvetõ, 1965.7. Kosztolányi Dezsõ: Nyelv és lélek. Szépirodalmi, 1971.8. A Világirodalmi Lexikon vonatkozó szócikkei. Akadémiai, 1970.

Fantasztikus kérdõjelek (Szántó Gábor elõszava)...................................5A tudat mélyén....................................................................................... 13A másik orvostudomány......................................................................... 35Ha akarom, fiú.................................................................................... 65Akik a bõrükkel látnak........................................................................... 75Érzõ növények....................................................................................... 81

Igazat mond a varázsvesszõ? ..................................................................89Nessie és a yeti nincsenek egyedül.......................................................... 97Mi történik a háromszögben? ..............................................................113A titkok titka - az UFO ........................................................................ 123Üzenet a Sziriuszról...............................................................................151Az idegen szonda...................................................................................161Egy UFO a nyelvtudomány egén? ......................................................

..167Kik menetelnek a zászló alatt? .............................................................177Lehetetlen", mégis létezik: az eszperantó irodalom............................187

nemere istván: titkok könyve

Documents