Az oktató megismétli: A vizsgán az előadások és a kötelező irodalom az anyag.Ppt. ára: öt diákjegyzet a CooSpacen

Természetes kogníciói.Tudásbeli különbségek csökkentéseii.Többi a ppt.niii.Tanítani mindenki tud és szokott isiv.Kérdés: Miért kell tanárt képezni?v.

Tanítás:a.

Az a viselkedés, amely a kitűzött célokat optimális úton valósítja meg.i.Hatékony viselkedésb.

A hatékony viselkedés feltétele. Olyan tudás, amely nagyon alapvető információ feldolgozásához fűződik.

i.Eszköztudásc.

Egy adott terület ismerete. Jól szervezett koherens rendszer. Nem transzferálható.i.Szakértői szintű tudásd.

Ismeretek, képességek és motívumok összerendeződött rendszere.i.Transzferálhatóii.

Kompetenciae.

FogalmakI.

Szakterületi fogalmak összefüggése1)Filozófiai, szociológiai, pszichológiai tudás2)Pedagógia3)

Formális propozicionális tudási.

Annak felismerése, hogy egy "ártatlan" hogyan merészkedik be a tudományok világába1)A szakértő elfelejti, hogy hol vannak a buktatók a tudomány megtanulásának a folyamatában2)Jobban tanít az, aki maga is aktívan foglalkozik (kutat, tanul, fejlődik) a saját tárgyában3)

Pedagógiai tartalmi tudásii.

Órák, fegyelmezés, rítusoka)Minden, ami a tanítás szervezéséhez kapcsolódik1)

Tanári gyakorlati tudásiii.

Értelmező kompetencia1)Szociális kompetencia2)Kommunikatív kompetencia3)

Fejlett személyiségnek kell lennieiv.

Önreflexió és tudatosságv.

Verloop-modella.

Céltudatosság1)Analitikus és nyitott közelítési.

Nincs olyan, hogy leadom az anyagot1)Hivatása intellektuális társadalmi és morális kihívásii.

Aktív és intenzív kapcsolatban áll a kutatássaliii.A kutatási eredményeket képes reflektíven beépíteni saját tanári tevékenységébeiv.

Szilárd és frissülő diszciplináris tudás1)Pedagógiai tartalmi tudás2)Kritikai tudományos műveltség3)Kutatás módszertani felkészültség4)Autentikus projektek elkészítésére való képesség5)Értékelés és reflexió6)

Tanári eszköztudásv.

Információval, technikával, mások tudásávala)Diákokkal, kollégákkal, más emberekkelb)

Helyi szinteni)Regionális szintenii)Nemzeti szinteniii)Európai szinteniv)Globális szintenv)

Társadalommalc)

Tud dolgozni1)Kulcskompetencia (2007)vi.

Niemi-modell (2004)b.

Azonosítani a diák szükségleteit és erre széles eszköztárból választ adni1)

Meg kell tanítani, hogy a tudást mindenkor frissítséka)Autonóm tanulókká képezni, élethossz tanulás2)

A kulcskompetenciák megszerzésére3)

Vallási)Nemzetiségii)Családi háttériii)

Különböző emberek közötta)Multikulturális környezetben dolgozni4)

Együttműködni emberekkel5)

Képes…i.

Europe Council (EC-2007) modelljec.

Tanári tudás modelljeiII.

Szokások

Értékrendszer

Tanult dolgok

Motívum = viselkedést indító

valami

Autentikus projekt = saját

munkáját elemző projekt.

Nincs egységes tanárképzés, de egységes elvek vannak.

Tanárrá fejlődés útjai2011. február 7.

NOTA – 1. lap

Együttműködni emberekkel5)

Tanulási folyamat eredményei1)Tanítási folyamat2)Tanár értelmiségi szerepköréhez kapcsolódik3)

Tanári kompetenciák (Nagy Mária 2003)ii.

Alaptantervben benne van és a ppt-ben is.1)Tanulói kompetenciákiii.

Teachertraining helyett inkább tanárrá nevelési.Tanári gyakorlat, mint akciókutatásii.

Új szemléleta.

Kutatás által igazolt, kipróbált módszerek alkalmazásai.Saját gyakorlat hatékonyságának monitorozásaii.Megismerés, elemzés, értelmezés bevezetése az oktatásba (?)iii.Kutatói közösség és a tanulói közösség tagjaiv.

Tanári gyakorlatb.

Tanítható, tanulható szakmai.Elkötelezettségii.

Tanárképzés szerepec.

Tehetségi.Tanulásii.Kontextusiii.

Fejlődésben szerepet játszó tényezőkd.

Tanterem társas színtérként értelmezései.Társas folyamatok tervezéseii.Szerepértelmezés, tanári nézőpontiii.Tanári elme, tananyag és a tanulói elme megkülönböztetéseiv.Én központú kommunikációv.Motivált, fegyelmezett diákok feltételezésevi.Értékelés helyett minősítés, ítélkezésvii.

Inkább a helyes és a jó (Kőrös)1)A "jó" és a "tetszik" megkülönböztetéseviii.

Tanárrá válás induló nehézségeie.

Helyzetelemzéseki.A döntési folyamatban figyelembe vett paraméterekii.Tervezés hosszaiii.Figyelem koncentrálás (saját magam, saját beszédem, kiállásom) és decentrálás (közönség)iv.Viselkedésrepertoár gazdagításav.

Kezdő és szakértő tanár közötti különbségekf.

Miért fontos a kutatásalapú tanárképzés?III.

vannak.

NOTA – 2. lap

Szakirodalom követésea.

Tájékozottnak kell lennii.Szabályozásokkal tisztában lenniii.

Tudományos fejlemények követéseb.

Tréningeki.

Diákcentrum1)Egyetemi kurzusokii.

Kommunikációs gyakorlatokc.

Keresni a lehetőségeketi.

Önismereti, önfejlesztési tréningekd.

Eseményeki.Okokii.Következményekiii.(Érzelmek)iv.

Naplóírás és elemzése.

Konstruktívi.Destruktívii.

Beszélgetés a kollégákkalf.

Magamat és mást isi.Bármikor el lehet kezdeniii.

Megfigyelés, elemzésg.

+ akciókutatásh.

Tanári tudás fejlesztése (Buda, 1994.)I.

A tanár saját magának tanulási folyamatokat fogalmaz meg, miközben taníta.

Saját maga számára akadályt jelentő problémát definiálja1)Gyakorlatban felmerülő kérdésekből, problémákból indul kii.

Célja az adott gyakorlati probléma megismerése, kezeléseii.Tudatosan felépített fejlődési folyamatiii.

Nem egyetlen jó választ keresünk1)(nem kitalálni kell a dolgokat, hanem gondolkodni rajta)2)

Mindig a problémának egy lehetséges megoldását vizsgáljuk megiv.

Olyan kutatási technikákra épülő folyamat, amelynek során a résztvevők saját nevelési -oktatási gyakorlatuk szisztematikusan és alaposan elemzik

b.

AkciókutatásII.

Akciókutatása.Önfejlesztő munkaközösségekb.

Utána olvasnaki.Megtervezik a megoldástii.Megoldják, kipróbálják a közös ötleteketiii.Reflektálnak a folyamatra a végéniv.

Saját tanítás alapján azonosít egy-egy problémát és közösen megoldjákc.

Tanári kompetenciák fejlesztése: japán modellIII.

Napi tájékozódása.

ForrásokIV.

KonmizerálásConmiserálás

Egyszerre kell tudni az egyedit és az általánost.

A tanári szakmai tájékozódás2011. február 14.10:04

NOTA – 3. lap

Ppt-n a címeki.

www.nefmi.gov.hu1)Napi újdonságok vannak2)Készülő tervezetek megjelenése3)Egyéb információk4)Olyan szervezet, amelynek az a dolga, hogy figyelje az oktatást5)

Oktatásért felelős minisztériumii.

www.koznev.hu1)Információszerzés csak az újságokban fellelhető jelszavakkal2)Hetilap3)

Köznevelésiii.

www.eduline.hu1)HVG üzemelteti2)Gazdaság szempontjából az oktatás fontos3)

Edulineiv.

Napi tájékozódása.

Saját honlap megtekintése1)

Doktori.hua)Van egy adatbázis2)

Szerző szakmai hátterei.

Mi az?1)Ki van mögötte?2)

Adott fórum mennyire hitelesii.

Pedagógus társadalom elé megmérettetésre adja a munkáját?a)Publikációs gyűjteményét gyarapítsa?b)Reklám?c)

Sorok között kell olvasni1)Közlemény céljaiii.

Van-e irodalom lista és azon kik vannak rajta?a)Szakirodalmi beágyazottság1)

Célnak megfeleltek-e?a)Egyáltalán megfelelnek-e?b)

Módszerek2)

Pontosan ott vannak-e a számok?a)Érvényes-e az értelmezés?b)

Eredmények közlése és értelmezése3)

Plágium?a)Források tisztességes kezelése4)

Szakmai elvárásoknak való megfelelésiv.

Kritikus paraméterek - forráskritikab.

www.pedlexikon.hu1)Pedagógiai Lexikon (Báthory és Falus, 1997.)i.

Nemzeti Tankönyvkiadó1)Osiris Kiadó2)Műszaki Kiadó3)Etc.4)

Monográfiák, tankönyvek megbízható kiadóktólii.

Általános neveléstudományi információkc.

www.hier.iif.hu/hu/educatio.php1)Negyedévente jelenik meg2)

Történeti problémaa)Aktuális kutatások összegzéseb)

Tematikus3)

A legtöbb ingyen elérhető online4)

Educatioi.

www.iskolakultura.hu1)Ez lesz a kedvencem (?)2)Az elv és az alkalmazás között hidat teremt3)Nagy nevek és gyakorló pedagógusok írnak4)Bírálati rendszer is van benne5)

Folyóirata)Kutatási eredményeket megosztó felületb)Online folyóiratc)

Szintén hozzáférhető ingyen a neteni)Könyveket is ad kid)

Négy fórum:6)

Iskolakultúraii.

www.magyarpedagogia.hu1)Empirikus vizsgálatokat fog közre2)

Magyar Pedagógiaiii.

www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle1)Néha van egy-két rosszabb minőségű, de alapvetően jó2)

Új Pedagógiai Szemleiv.

Szakfolyóiratokd.

www.mphp.hu1)Magyar Pedagógusok Háza Portáli.

www.ofi.hu1)Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézetii.

Források1)Óravázlatok2)Bibliográfiai adatbázis3)

The Educator's Reference Deskiii.

Online szakmai információforrásoke.

www.opkm.hu1)OPKMi.

Online adatbázisokf.

"Aki azt gondolja, hogy a Révai Lexikon jó, az szomorúan bár, de irtsa ki ezt a gondolatot!" #sziporka

NOTA – 4. lap

www.opkm.hu1)Minden pedagógia és neveléstudományi írást gyűjt2)Pesten van3)

Mi az ami van és azt hol lehet a környezetemben megtalálnia)Több keresőszót kell alkalmaznib)

(gondolom lehet benne neten keresni)4)

Folyóiratok tartalomjegyzékében lehet keresni1)MATARKAii.

www.scholar.google.hu1)Tudományos bibliográfiai adatbázis2)

Google Scholariii.

Hierarchikus tárgyszórendszer1)Eric adatbázisiv.

Kompetencia alapú oktatáshoz programcsomagokat dolgoztak ki1)suliNova programcsoportoki.

Hagyományos tartalmakat kínál1)Online tananyagok2)

Sulinet digitális tudásbázisii.

Online tartalmakg.

www.pisa.orcd.orga)www.pisa.oecd.hub)Diákok teljesítményének a mérésec)Gazdaságorientált mérésd)Információgyűjtés --> feldolgozás --> közzététele)

PISA1)

Pedagógiai értékelési társasága)Összefoglaló tanulmányokat teszik hozzáférhetővéb)

IEA2)

Nemzetközii.

www.kompetenciameres.hua)Országos kompetenciamérés1)

Kutatócsoport2)

Hazaiii.

Kutatási, értékelési projektekh.

ONKi.PÉKii.

A munkát kell benyújtani és akinek elfogadták az anyagát az kap teret, hogy megvalósítsa önmagát1)Aki előadó akar lenni, annak versenyezni kelliii.

Általában meghívnak nagy nemzetközi szaktekintélyt isiv.

Országos bírálati rendszerűa.

Lillafüredi Közoktatási Konferenciai.Neveléstudományi Kongresszusii.Meghívnak emberkéket és azok adnak előiii.

Országos meghívásosb.

Saját projekteket adnak elői.(és talán véleményeztetnek)ii.Továbbképzés jelleggeliii.

Mindegyiknek előírt kötelessége egy könyvtárat fenntartani tankönyvekből1)Minden megyében, kerületben van pedagógiai intézetiv.

Pedagógiai intézetek, kutató, oktató helyek szerveznekc.

Adott témában meghívott előadók főleg a kiadó kiadványaival kapcsolatbani.

Kiadói szervezésbend.

Konferenciák, találkozásokV.

Valószínűleg nem egyediek a problémáinki.Elengedhetetlen elema.

Tájékozott kutatásb.Hiteles forrásokc.Kritikai attitűdd.

ÖsszegzésVI.

NOTA – 5. lap

Késtem 10 percet. Azalatt az idő alatt leadott anyag hiányzik.

Szándékosan és nem szándékosan is tanulhatnaki.

Csoportok mindennapi cselekedetein keresztüla.

Mester-inasi.

Közösség egy-egy tagja felvállaljab.

Közösség hozza létrei.

Intézményes tanításc.

Meghatározza az ott történteketi.Ellenőrzi a rendszertii.(pénzeli)iii.

Állam működteti az intézményrendszertd.

Hogyan zajlik a tudás átadása?I.

Társadalmi alrendszer a kultúra átadásáraa.XIX. század utolsó harmadától valósult meg a nyugati világbanb.Nemzeti vagy országos rendszerc.

1777. Ratio Educationis --> 1945 --> 1970-es évek végei.Minden diák belépd.

Külső, országos törvények szabályozzáke.Általában közpénzekből finanszírozottakf.Az adott ország politikai hatósága felügyeletet gyakorolg.

Meghatározott kontrol melletti.Az állam hajlandó megfelelő feltételek mellett átengedni a feladatokat más szereplőknekh.

Oktatási rendszerII.

Közoktatás Magániskolák

Teljesen közpénzből Nem teljesen közpénzből

Közoktatás Felsőoktatás

a.

Óvodai.

1-4. évfolyam (ált. isk.)1)Alapfokú oktatásii.

Felső tagozat1)Alsó középfokú oktatásiii.

Felső középfokú oktatásiv.

OKJ-s képzések1)Poszt-szekunder, nem felsőoktatásv.

BA/Bsc, MA/Msc1)A felsőoktatás első szintje (nincs tudományos fokozat)vi.

Doktori iskola (PhD)1)DLA (művészeti területeken)2)

Felsőoktatás második szintje (tudományos minősítés)vii.

Iskolafokozatokb.

Közoktatás értelmezéseIII.

Utolsó éve kötelező1)(szocializáció szempontjából ajánlott)2)

Azokat a készségeket, motívumokat készíti elő, amelyeket az iskola használni fog

a)Az iskolát készíti elő3)

Óvodai.

8 év1)Általános iskolaii.

Akadémiai jellegűa)Felsőfokú tanulmányokra készíti előb)4-6-8 (5: nulladik osztállyal)c)

Gimnázium1)

Szakközépiskola2)Szakiskola3)

Középiskolaiii.

Alapfokú művészetoktatási intézményiv.Kollégium, diákotthonv.Gyógypedagógiai otthonok/iskolákvi.

Nevelési-oktatási intézményeka.

Gyógypedagógiai tanácsadóki.Nevelési tanácsadóii.Logopédiai intézetiii.Közoktatási törvényben benne vaniv.

Pedagógiai szakszolgálatokb.

www.eurydice.orgi.www.pisa-oecd.huii.www.pisa-oecd.orgiii.

Oktatási rendszerek teljesítményec.

1993. évi LXXIX. törvény1)Többször módosított2)Irányelvek, alapszabályok3)Részletes jogszabály az alacsonyabb szintű rendeletekben4)

A KVT, mint alapvető doksii.

Irányítás meghatározásad.

Magyar oktatási rendszerIV.

(Egyházi iskolák?)

Oktatási rendszer2011. február 21.10:10

NOTA – 6. lap

Részletes jogszabály az alacsonyabb szintű rendeletekben4)

Óvodai nevelés1)Iskolai nevelés-oktatás2)Kollégiumi nevelés-oktatás3)

Törvény szabályozási köreii.

Alapelvek1)Tankötelezettség2)Nevelő-oktató munkát meghatározó dokumentum3)

Általános rendelkezésekiii.

Mik a célok?1)Hogyan alakítja a politika az oktatást?2)Milyen tartalmak vannak? Milyen műveltséget testesítenek meg?3)Milyen programok, taneszközök vannak?4)Mennyire hatékony a célok megvalósítása?5)

Tartalmi irányítás rendszereiv.

A Parlament hagyja jóváa)Egységes, de vázlatosb)

Központi alaptanterv (NAT)1)

A NAT-ot fejti kia)Központi jóváhagyásb)Iskolatípusra vonatkoznakc)

Központi kerettanterv2)

Tantestület készíti el és a fenntartó ellenőrzi a minőségéti)Feladata, hogy a helyi szükségleteknek megfelelően készítse el a tervet

ii)

Illeszkednie kell a NAT-hoziii)

Célok, értékek, alapelveki)Differenciálásii)Egészség és környezeti nevelésiii)

Nevelési programa)

Évfolyamhoz és tárgyhoz rendelvei)Taneszközök felsorolásaii)Értékelési rendszer megadásaiii)

Helyi tantervb)

Pedagógiai program3)

A pedagógus maga csináljaa)Tananyag egység tematikus kidolgozásab)

Követelményrendszeri)Tananyagii)Óraszámiii)Tantárgyak közötti koncentrációiv)Taneszközökv)

Főbb elemekc)

Tanmenet4)

Tankönyv, munkafüzet, etc.a)Oktatási-nevelési tevékenységet támogató tartalomhordozób)Akkreditációs eljárásc)

Taneszközök5)

Korrekti)Pedagógiai koncepcióa)

Módszertanb)Taneszközökc)Értékelési eszközökd)

Oktatási programcsomag6)

Vizsgarendszer: kimeneti szabályozás7)

Kétpólusú, háromszintű tantervi irányításv.

NOTA – 7. lap

hétköznapi tudományos

szervezése Spontán, pontatlan, esetleges Tervszerű, szisztematikus

fogalomhasználat Nem éles határok, többértelműség Pontos határok, egyértelműség

gondolkodás Logikai hibák, ellentétek megférnek Logikai tisztaság, koherens rendszer

kontroll Ritka kontroll rendszeres hiánya Folytonos, többszörös, szakmai közösség

A megismerés jellemzőiI.

Probléma azonosításaa.Alapfogalmak és értelmezési keret definiálásab.Kutatási kérdések és hipotézisek megfogalmazásac.Módszertan kiválasztásad.Adatgyűjtése.Adatok elemzésef.Az eredmények értelmezése, következtetések levonásag.A kutatási eredmények megméretéseh.

Kutatási folyamatII.Tomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete

Hétköznapi megismerés2011. február 28.10:07

NOTA – 8. lap

A módszertan számol ezzel a kritériummal1)A kutató és a kutatás tárgya hatnak egymásrai.

Kölcsönös egymásra hatásokii.Nem lehet értékmentesiii.Kvalitatíviv.

Az adott jelenség egy adott konkrét megnyilvánulását követi végig és azt elemzi1)Esettanulmányokv.

Etnografikusa.

Egyediből az általánosak kiválasztása1)Már az adatgyűjtés is erre irányul2)

Az általánosság megragadása a legfontosabb céli.

Ok-okozati összefüggések kereséseii.Kvantitatív eszközökiii.Statisztikai mintaiv.

Pszichometrikusb.

Kutatási irányokI.

Fogalmi meghatározása.Komplex jelenségek: összetett hatásrendszerekb.

A tanítás és tanulás nagy része láthatatlani.Nehezen megfigyelhető jelenségekc.

Nehéz reprodukálhatóságd.

A kutatás nehézségeiII.

Objektivitásra törekvésa.Szándékosság és tudatosságb.Oksági kapcsolatok keresésec.Világos elméleti elgondolásokra alapozásd.Empirikus bizonyítékoke.Tudományos környezetben való megmérettetésf.

Megismerési stratégiákIII.

Neveléstudomány kutatási módszerei2011. február 28.11:16

NOTA – 9. lap

Jelenségek feltárása megismételhető módon, a tudományos közösségben elfogadott algoritmus szerint

i.

Vizsgálata.

A pedagógia világában ez kevéssé fordul előa)Egy változót céloznak meg és a véletlent is bevonják1)

Az egyik csoportban van változás a más…i)Kísérleti és kontrollcsoporta)

Nem véletlenszerű rendezéssel, akár több változóval2)

Valamit megváltoztatunk és azt nézzük, hogy ez mit hoz magávali.

Kísérletb.

Nyilván nem tudok mindenkit bevonni1)Népesség, amelyről meg akarok tudni valamit a vizsgálat soráni.

A populáció azon része, akiket bevonok a vizsgálatba1)Minta:ii.

Populációc.

Pl.: magyar egyetemista: neme1)Jellemzők együttese, amelyeknek különböző attribútumaikhoz különböző értékeket rendelhetünki.

A vizsgálat középpontjába helyezett változó1)Azon változó, amelyet úgy vizsgálunk, hogy mire hogyan változik2)

Függő változóii.

Mindazon változó, amelyek hatásait vizsgáljuk1)Független változóiii.

Változód.

DefiníciókI.

Megfigyelési.Esettanulmányokii.

Kvalitatív módszereka.

Ritka, de előforduli.

Tartalomelemzésb.

Kérdőív1)Interjú2)

Kikérdezési.

Egy egész közösség kapcsolatainak, tulajdonságainak feltérképezésea)Ritkábban lehet látni a mindennapokban1)De nagyobb mérésekben, vizsgálatokban fellelhető2)

Szociometria, pszichológiai tesztekii.

Az adott minta milyen tudással, ismeretekkel, fogalmakkal rendelkeznek, milyen összefüggéseket ismer

1)Tudásszintmérő tesztiii.

Mire tudja használni a tudását1)Képességmérő tesztekiv.

Nem a véletlen választja ki a vizsgálat alanyait1)Design experimentv.

Kvantitatív módszerekc.

Gyakori módszerek a neveléstudományi kutatásokbanII.

Rapos Nóra (2003): Az iskolai félelmek vizsgálata: szülők és gyermekek véleménye nyomána.Mi áll az iskolai sikertelenség mögött? Ki a felelős?b.

Abszolút független egymástól a kettői.Korábbi kísérletek a szorongást és az attitűdöket vizsgáltac.

Szülők és gyerekek által vallott nézetek milyen érzelmeket szüli.

Családi hatások vizsgálatad.

Szóbeli kikérdezési.

Milyen érzelmek?1)Konkrét kérdésekii.

Nem elég csak ezekre célzottan kérdéseket elemezni, hanem a teljes interjúkat kell bevonni, ha teljes választ akarunk

iii.

Ez a vizsgálat egy nagyobb projekt részeként zajlottiv.

Strukturált interjú szülőkkel és gyerekekkele.

Kutatási példa (kvalitatív elemzés)III.

Normákban gyökerező nevelés --> viselkedésforma <-- minták, szokás, érés1)Nevelési.

Képességalapú tanulás --> tudás<-- a gyerek saját szorgalma1)Oktatás:ii.

A diák felel a sikerességért (illetve a szorgalma)iii.

Szülő-gyerek nézeta.

Nem tudják, hogy az egyes jegyek valójában mit is takari.

Iskolai teljesítmény fetisizálódnakb.

Iskolához való negatív viszonyi.

Ha így élik meg az iskolai életüket, akkor gond van --> a pedagógus keresheti az utat, hogy változtathasson

1)Szomorúság, beletörődés, csalódottság, csüggedés, etc.ii.

Diákok:c.

Jó teljesítményhez nyugodtság, fizikai felkészültség kelli.

Szülők:d.

EredményIV.

Kutatás összekapcsolása a gyakorlattal2011. március 7.10:00

NOTA – 10. lap

A tanár csak egy szűk szeletet látnak a gyerekbőla)A szülő is csak egy szűk szeletet érzékel az iskolai életbőlb)A szülők gondolkodásában teljesen elválik az iskolai hatásrendszer és a családi rendszerc)

Megkérdezték a szülőt, hogy mit gondol a saját gyerekéről és mit gondol a tanár az ő gyerekéről

1)Jó teljesítményhez nyugodtság, fizikai felkészültség kelli.

Gyakorlatilag a gyerekre hárítják a felelősségeti.Kimeríthetetlen forrásokat eredményez a félelemre és sikertelenségreii.

Az iskola világában a gyermek saját szorgalma a kulcse.

Célja az, hogy a gyerekeket bevonta az angol nyelvi csoportok tantervének elkészítésébei.

Nikolov Marianne (1998): Általános iskolás gyerekek bevonása egy tárgyalásos, történet alapú angol nyelvi tanterv kidolgozásában

a.

3x8 évb.Minta: N=45c.

Ekkor (1977-ben) még nem volt tanterv és tanmenet --> kihasználta a szabadságáti.Az iskola angol tagozatot indítottd.

Milyen feladatokban ki, hogyan szeretne részt venni?1)A célnak megfelelő alternatívákból lehetett választani2)

Órai tevékenységi.

Feladatok megvalósításának a mikéntjeii.A tananyag kiválasztásával kapcsolatos kérdésekiii.

Egy folyamatos értékelési szál1)Ön- és egymás értékelése2)Változatos eszközök3)

Értékelés iv.

Mely területen vonta be a gyerekeket?e.

Hatékony motivációs előnyi.Diákok magabiztosságát növeliii.

Előnyf.

"egy fecske"i.

Konfliktushoz vezethet a kollegákkal1)Másnak szokatlan lehetii.

Hátrányg.

Kutatás: esettanulmányV.

Nikolov Marianne (2000): Kódváltás pár- és csoportmunkákban általános iskolai angol órákon

a.

Milyenek a reakciók?i.Hogyan zajlanak tanórák?ii.Milyen események történnek a nem frontális munkában?iii.

Nyelvórák osztálytermi kutatásab.

1995-1997i.37 iskolaii.111 nyelvóra hanganyagaiii.Csoportonként 3 óraiv.

Anyagc.

Kutatás: megfigyelésVI.

Társtól való segítségkérési.Utasítások, fegyelmezésii.Magyarázatokiii.Egymást javítjákiv.A társak a feladatmegoldást készítik elő magyarulv.

Tipikus interakciós mintáka.

Volt ahol tudták, hogy mit jelent csoport és pármunkában dolgoznii.De voltak olyan helyek is, ahol nem tudták mit jelent ezii.

Vegyesen hat a megfigyelő jelenléteb.

Csekély célnyelv-használatc.

A diák ragaszkodik az anyanyelvhezi.A célnyelv az egy feladat volt és nem merült fel eszköznekii.

Tanári nyelvhasználat nem befolyásold.

Tudatos nyelvválasztáse.

EredményekVII.

Gyakorló pedagógusok csinálják, akik jobban meg akarják ismerni a jelenségeket, hogy a saját munkájuk hatásosabb legyen

a.

Szakirodalom és mindennapi tapasztalat alapjána)A hatodik osztályt végzett cigány gyerekek matematika tudása lényegesen gyengébb, mint a nem cigány társaié

1)

Ha a hétköznapi matematikai tudásra kérdez rá, akkor enyhül az arány2)A különbség az általános iskola magasabb évfolyamain növekszik3)

Feltételezéseki.

N=2811)9 iskola2)15 osztály (min. 4 cigány tanuló/osztály)3)A kategóriát a pedagógusok állapítják meg, nem a gyerekek döntöttek maguk állásáról4)

Anyag:ii.

6. évfolyamos követelményeka)Állandósult tudásb)

Matematikai tudásszintmérő1)

Hétköznapi matematikai teszt2)

Eszközökiii.

Vási Lászlóné (2001): Matematikai tudásszintet meghatározó háttérváltozókb.

Kutatás: képesség- és tudásszint mérésVIII.

Frontális munka:

Amikor a tanár a diákok előtt áll.

A magyar tanároknak nehezükre esik

nem frontális munkára bírni a

diákokat.

Amikor felvették a tesztet,

akkor a gyerekek már 7.

osztályban voltak és nem volt

előzetes felkészítés.

NOTA – 11. lap

Az előbbivel izomorf/összemérhetőa)Hétköznapi matematikai teszt2)

Etnikuma)Korb)Nemc)Mat. osztályzatd)Mat. attitűdöke)Szülő iskolázottságaf)

Bevont háttérváltozók3)

Voltak olyan hétköznapi tesztek, amelyeken a cigány gyerekek jobban teljesítetteka)Az első feltételezésnek megfelelnek1)

A szülő iskolázottság hatását kiszűrve a cigány miliő magyarázó ereje összezsugorodik2)A 3. és 7. évfolyam között egyre nagyobb a különbség, de a hétköznapi matematikai tudás között kevesebb lett a szakadék

3)

Eredményekiv.

Iskolai teljesítményben van különbség, de a gondolkodási képességben kevesebb különbség van

1)

A cigány népesség jobban tudják használni tudásukat hétköznap, mint ismeretlen helyzetekben

2)

Az összeadás megy nekik a legjobban3)A cigány diákok szóban jobbak, mint írásban (matematikából)4)

Hipotéziseki.

N=291; 142 cigány tanuló1)3. évfolyam2)

Anyag:ii.

X úgy viszonyul Y-hoz, mint Z a…a)Induktív gondolkodási teszt1)

Számolási készség2)

Képességmérő feladatokkala)Mat. tudásszintmérő teszt (2. évfolyam)3)

Mindenkivel egyenként személyesena)Pl.: kártyával kellett kirakni 21 értéket különböző kombinációkkalb)

Személyes kísérlet4)

Tanulmányi előmenetela)Szülő iskolázottságab)Tantárgyi attitűdc)Értékpreferenciák…d)Szokásoke)

Háttérváltozók5)

Eszközökiii.

Egységes minta --> induktív gondolkodás (?)1)

Iskola, matematika kedveltsége független az eredménytőla)Tudásuk jelentős részét az iskolában nem tudták kamatoztatnib)

Cigány gyermekek2)

Eredményiv.

Tóth Jánosné (2001): Az utca matematikájac.

Többi a pptn. Remélem valóban meg is lesz...

Van még egy vizsgálat, de arról nem tudok jegyzetet készíteni, mert gyors a tempó.

NOTA – 12. lap

Hasznos, de nem teljesen profii.

Becslésa.

Skálákat rendelünk hozzái.A szempontoknak megfelelve vagy nem megfelelve lehet elérni valamitii.Rögzített megfigyelési eszközzel végzünk megfigyeléseketiii.

Nem kérdőív1)Összetettebb2)

Írásos kikérdezésseliv.

Tesztv.

Szempontok alapján: Mérésb.

Valamilyen ítéletet alkotunki.Következményt alkotunk a mérésnél kapott eredményhezii.Van egy helyzet és kell tenni valamitiii.

Értékelésc.

Információ eredeteI.

Vissza tudja-e a diák mondani a fogalmakat?i.Épít-e feladatmegoldást a fogalmi tudásra?ii.Milyen önfegyelemmel végzik a feladatokat?iii.

Hogyan ítéli meg magát?1)Hogyan értékeli a többieket?2)

Hogyan értékel teljesítményt?iv.

Tanulnak-e egyáltalán?1)

Ha igen, akkor milyen csoportok alakulnak ki?a)Van-e csoportmunka?2)

Romantikus kapcsolatok kialakulásának hatása a haladásra3)

Az osztályon belüli csoportdinamikák hogyan befolyásolják az egyéni haladást?v.

Hogyan kommunikálnak egymással a diákok?vi.

Mennyire pásztázza az egész osztályt?1)Kikkel folytat interakciót?2)

Hogyan oszlik meg a tanár figyelme?vii.

Szigorú, de igazságos = következetes = ugyanazokat a szempontokat és skálákat alkalmazza a megítéléskor

1)A tanár következetesen értékeli-e a diákjait?viii.

Pedagógiai hozzáadott érték1)Az iskola hova juttatja el a diákjait?ix.

Tanításra-tanulásra vonatkozó tudása.

Pedagógiai információII.

A pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlatai.

Definíció:a.

Ezek minősége nem garantálja a kimeneti pozitív eredményt1)

Pl.: szeressék a népdalokat1)Elvárások, eszközök hozzá2)

Céloki.

Pl.: tanévendként 50 dalt; 50 ismert dalt, évfolyamonként szétosztva1)

Érdemes-e pop zenét ismertetni a diákokkal ének órána)Milyen irodalmi művekkel ismerkedjen meg a diákb)

Érdekes kérdés, hogy milyen tartalmakat lehet felvenni2)

Tartalmakii.

Bemenet:b.

A tanítási eszközök hogyan viszonyulnak a célokhoz?i.

Tanítási-tanulási folyamatc.

Tanuló tudásában valamilyen változás jön létrei.Mennyiben következménye a változás a tanulási-tanítási folyamatnak?ii.Megfeleltek-e a céloknak?iii.

Kimenetd.

Hogyan változott meg a tudásuk?i.Tanulói tudás összevetése korábbi tanulók tudásávalii.

Értékelése.

Pedagógiai értékelés:III.

Az dönti el az én tanári sikeremet, hogy az amit most a tanár csinál az hogyan illeszkedik be a többi kurzus közé

i.

Kevéssé számít az, hogy egy-egy tanár hogyan viselkedik velük1)A tantestület hogyan hat a diákokra?ii.

Rendszerszemléleta.

A diákok tudásváltozása milyen?i.Sikerül-e az iskolának megtanítania ezt-azt?ii.

Eredményességb.

Az eredmény milyen viszonyban van a forrásokkali.

Hatékonyságc.

Igazságossági.Mennyire fair az iskola?ii.Mennyiben szorítja hátra az iskola azon társadalmi-gazdasági hatásokat, amelyek visszaszorítják a diákok lehetőségeit

iii.

Méltányosság (equity)d.

Előtérbe kerüléseIV.

Késtem 5 percet.Értékelés a pedagógiai munkában2011. március 21.10:08

NOTA – 13. lap

A diák sikeressége csak önmagában rejlik, nem a társadalmi hatásoktól1)diákok lehetőségeit

Szépírási)

Logikai tisztaság - F

Szép mondatok - L

Fogalmazásii)

Különböző irányokba terelik a diákokat nem szerinta)Nemi sztereotípiák jelennek meg1)

A gyerekek szocioökonómiai háttere meghatározza, hogy a gyerekek hogyan teljesítenek2)

Példaiv.

Felelősséggel a gyerekek szülei felé tartozik1)

Ez kevésbé lényegesa)Tartozik továbbá a fenntartó felé is2)

Aki társadalmi feladatot vállal, az felelősséggel van a társadalom felé, a társadalmi elvárásoknak

i.

Elszámoltathatóság (accountability)e.

Mindegyik szint arra épül, hogy az egyes tanulók, hogyan teljesíteneki.

Tanulói.Osztályii.Iskolaiii.

Települések, megyék1)Területi egységiv.

Országos helyzetv.Nemzetközi összevetésvi.

Szinteka.

Pedagógusoki.Intézmény vezetőkii.Kutatókiii.Pedagógusokiv.

Értékelőkb.

Tanulói tudás és képességeki.Tanulói vélekedésii.Értékekiii.Magatartásiv.Tanítási-tanulási folyamatv.

Vizsgálati területekc.

Szintek, értékelők, területekV.

Meta- meta-analízisa.

0-1 között változiki.

Az adott pedagógiai módszer hatásos1)Érdemes használni2)

0,4-1ii.

Tipikus tanári hatás1)Bármilyen egyszerű tanári beavatkozás ide esik2)

0,15-0,3iii.

Spontán fejlődés hatása1)Mindenféle tanítás nélkül is bekövetkezett volna a fejlődés2)

0-0,15iv.

Rosszabb eredményt mutat, mint amit a spontán fejlődés adna1)Károkozás történik2)

0 alattv.

Hatásméretb.

Pedagógiai beavatkozások hatása a diákok fejlődéséreVI.

Információgyűjtés szempontjábóli.

Kiválasztása és összetételei.Mekkora legyen?ii.

Mintaa.

A mérés érvényességére vonatkozika)Azt mérjük-e tényleg, amiről állítjuk, hogy mérjükb)Szakértő vizsgálc)

Számtani szöveges feladatok;i)Beszédkészség vizsgálataii)

Amíg nem tudjuk leszögezni, hogy mi is ez, addig egységesen mérni sem tudjuk

Kritikai gondolkodás vizsgálataiii)

Felvételi vizsgákiv)

Pl.:d)

Validitás1)

Megbízhatósága)Akármit is mérünk, jól mérjük-e?b)Ha megismételnénk a mérést ugyanazon paraméterek közt, ugyanazon eszközökkel, akkor ugyanazt az eredményt kapjuk-e?

c)

Aki az egyiken jól mutatott, az a másikon nem

"r" korrelációs együtthatói)Cronbach reliabilitásmutatód)

Mintátóli)

Kevés --> alacsony

Hány feladat elem van benneii)

Függ a…e)

Reliabilitás2)

Jóságmutatóki.

Eszközökb.

Módszertani kérdésekVII.

Táblázat a ppt-n.

"Mindennek mértéke az ember."

Meta-analízis:Különböző diákok eredményeit egy skálán ábrázolják és így próbálnak következtetésre jutni.

Integrált tantervi programok:

A gyermek megismerése szerint

vesszük sorba a tudományokat, nem

a kutatások szerint.

Művészettel kapcsolatos tárgyakat

kapcsolunk össze.

Lehet pedagógiai kísérleteket megismételni ugyanolyan paraméterek közt? Változik az idő, az alany...

NOTA – 14. lap

Kevés --> alacsony

Egynemű --> alacsony

Vizsgálati folyamatokban szereplő torzító hatások kiszűrésére utala)Standardizált eljárások használatab)

Építkezés közben nehéz a koncentrációi)Adatfelvétel körülményeic)

Kinek hány perce van megírni a dolgozatot?i)Adatfelvétel eljárásaid)

Vizsgálat tétjee)

"érték az, amit az értékelő annak vél"i)Vizsgálat szempontrendszerét az értékelő hogyan értelmezif)

Objektivitás3)

Hogyan dolgozzák fel az adatokati.Mennyire egyértelmű és pontos az eredmények ábrázolása és közlése?ii.

Eljárásokc.

Következetések helytállásai.Hibához való viszonyulásii.Általánosítás érvényesítéseiii.

Eredmények értelmezésed.

Csak azt értékeljük, amit fejlesztünk.

NOTA – 15. lap

Tipikusabb1)

Ilyet csinálnak a nemzetközi vizsgálatok1)Elméletileg az osztálytermi osztályozás is2)

Milyen egy adott csoport, osztály, évfolyam átlagos teljesítménye és ehhez viszonyítjuk az egyén eredményét

i.

Normaorientálta.

70-80-as években divata)

Nyugodtan hátradőlhet a tanár, az osztály jól teljesítetti)80% vagy afölött jó a tudásb)

60% még elfogadhatóc)60% alatt már nem megfelelőd)

Megtanításos stratégia1)

A teljesítmények alapkészségeket mérneka)Az eredmény megmutatja, hogy tényleg megvan-e a diáknak az alapkészségeb)Vagy azt, hogy mi hiányzikc)

DIFER2)

Előzetesen meghatározott elvárásokhoz viszonyítjuk a diákok munkájáti.

Kritériumorientáltb.

Viszonyítási pontokI.

Pedagógiai értékelés - Befejezés2011. március 28.10:09

NOTA – 16. lap

Tanítási-tanulási folyamatot végig kísérii.

Valami új tartalmi egység tanítása elejéni.Korábbi tudás, alaptudás felméréseii.Alapozásiii.Mire építhet a tanítás?iv.

Diagnosztikusa.

Fejlődés folyamatai.Arról ad információt, hogy a diák fejlődése hogyan haladii.Mi az, ami megvan már és mi az, ami kell még?iii.

Formatív értékelésb.

Az adott fejlesztési folyamat végéni.Megszerzett tudás értékeléseii.Mit tanult meg?iii.

Szummatívc.

Pedagógiai értékelés szerintI.

Tanári megfigyelési.

Informális megfigyelésa.

Értékelési alkalmaki.A diák tudja, hogy ő most értékelve lesz/vanii.

Formálisb.

A diákoknak van egy kis kütyüjük, amin négy féle választ tudnak megadni1)Óra közben a feladatmegoldásról a tanár rögtön tud egy statisztikát kiállítani, hogy ki mit tud

2)

Azonnal tud reagálni3)

Szavazórendszeri.

Nagyon gyakori1)Egy-egy leckére épül2)

Szóbeli feleletii.

Nagyobb esemény1)Beszámolóiii.

Külön témáról kutatást végezve a diák összehoz egy produkciót1)Kiselőadásiv.

Óra elején1)Rövid2)Írásbeli3)Apróságok szerepelnek benne4)

Röpdolgozatv.

Történelem dolgozat1)(Fontos, hogy a logikai sorrend meglegyen és összefüggő szöveg legyen)2)

Összefüggő szövegű ellenőrző dolgozatvi.

Esszé1)Hosszú szöveg2)

Tanári feladatlapvii.

Szakemberek állítják össze1)

Lehet tudni egy országos átlagota)Ki is próbálják2)

(Versenyszellem kiszélesítése)3)

Standardizált tantárgytesztviii.

Magyar iskola hagyományaitól messze áll1)A feladat valamilyen közösségi relevanciának a megoldása2)A diákok hosszabb ideig dolgoznak vele3)Egyedül vagy csoportosan4)A tanár végigkíséri a folyamatot5)

Hívhatnak meg külső embereket is a bemutatásraa)A végén a művet bemutatják6)

Projektmunkaix.

A diák a saját munkájából egy dossziét állít össze1)

A fejlődés nagyon fontosa)Honnan hova jutott elb)A fejlődést értékelic)

Pl.: fogalmazás tanításban2)

Portfólióx.

A diákoknak valamit létre kell hozniuk1)Nem csak az adott dolog létrehozását, hanem az adott folyamatot is értékelik2)

Lehet-e zsűri értékeléssel helyesen értékelni a diák munkájáta)

Ezt értékelte több értékelői)Portfóliót és produktum bemutatót kellett csinálni a diáknakb)

A művet létrehozó folyamatot és a művet értékeltékc)

Pl.: Kárpáti Anna: 90-es évek a magyar pedagógiában3)

"Performancia értékelés"xi.

Bemutatóxii.

Digitális a folyamat1)Amikor értékeljük a diákot, akkor adunk neki egy átlagos nehézségű feladatot2)

Számítógépes adaptív tesztelésxiii.

Példákc.

Információ gyűjtéseII.

Sajnos a magyar pedagógiai

gyakorlatban az az elterjedt, hogy

a félév közben nem formatív, hanem

pici szummatív értékelések vannak.

Feladatbankok:

Néha vannak felbuzdulásokat, hogy

csomó feladatot összegyűjtenek és

ehhez statisztikával is

szolgálnak.

Információ a diák tudásáról2011. március 28.10:34

NOTA – 17. lap

Amikor értékeljük a diákot, akkor adunk neki egy átlagos nehézségű feladatot2)A feladat megoldása alapján ad a számítógép egy következő feladatot3)Néhány feladat után be lehet lőni, hogy kinek milyen a fejlettségi szintje4)

Olyan visszajelzés, amitől emelkedik annak a lehetősége, hogy amit eddig is jól csinált azt a továbbiakban is jól csinálja majd

i.

Megerősítésa.

Ennek az ellentettjei.

Kioltásb.

Spontán, szándékos, tudatosc.Tanár, társ, önmagad.

Nagy szerepe van benne1)Az aktuális tananyag megtanulásába is sokat számíthat2)

Énkép, önértékelési.

Jelentésalkotásii.Fejlődésiii.

Hatásoke.

Verbálisi.Nem verbálisii.Szimbolikusiii.

Magyarországon nem használta)A tanár megadja, hogy milyen elemeket várt el és azok ott vannak-e vagy sem?b)

Ellenőrző lista1)

Magyarországon 5 fokú skálai)

De nem mind a húszat•Francia: 20 fok

Lehet többfokú skálaii)

Egy skálán minősítjük a teljesítményta)

Tanári becslésb)Diákok elhelyezkedésére utal az adott osztály kontextusábanc)

Egyetlen eggyel ábrázoljuki)Holisztikus jegyd)

Osztályzatok2)

Mindegyikhez leírjuk, hogy a teljesítményhez mi tartoziki)Szempontok feltüntetése a)

Leírjuk az elvárásokatb)

Értékelési mátrix3)

Automatikusan vagy személyre szabva, de a diák teljesítményének verbális megfogalmazássá válik

a)

Sajnos napjainkban ez nem mond többet, mint számokat, amely elmondja, hogy hol is helyezkedik el a diák

b)

Szöveges értékelés4)

Példák:iv.

Formáif.

VisszajelzésIII.

Folyamatosan kell gyűjteni az információkati.A diákokat ebből a szempontból kell…ii.Saját szakmai fejlődéséhez járul hozzáiii.

Információ a tanár tevékenységérőlIV.

Értékelés a tanulási motivációra nagy hatással vana.Nem egyszerűsíthető le az ellenőrzés fogalmárab.

Folyamatosan visszajelzünki.Nem csak az utolsó szakaszii.

Az értékelés a tanítás szerves részec.

Fontos tantervi követelményekhez kötnid.

HangsúlyokV.

Huh… egy kicsit lemaradtam…

NOTA – 18. lap

Balázsi Ibolya (?)a.

6, 8, 10 évfolyami.

Országos kompetenciamérésb.

1, 4. évfolyami.

Diagnosztikus célúc.

4. évfolyamot még1)Csak olvasás2)

PIRLSi.

4, 8. évfolyam1)TIMSSii.

15 évesek mérésea)7-10 évfolyam1)

Szövegértés2)Matematika3)Természettudomány4)

PISAiii.

Külföldid.

Országos teljesítménymérésekI.

Megcélzott kiválasztott területa.Iskolai teljesítmény és háttértényezőkb.

Nagy a mérés bázisai.Időbeli összehasonlításii.

Teljesítményszintek és összefüggésekc.

Eltér a pedagógiai kultúra isa)Melyek azok az elemek, amelyek például szolgálhatnak a többieknekb)

Minden államban máshogy van a rendszer kijelölve1)

Nemzetközi mérések alapjáni.

Hatékonysága1)Eredményessége2)Méltányossága3)

Elemezhető az iskolaii.

Iskolarendszer elemeinek és változásainak hatásad.

Mérési célokII.

Korábban indul, mint a magyar mérések (rendszeres)a.Akkor került a mérés előtérbe, amikor az oktatáspolitikában kíváncsiak lettek a hatékonyságra, illetve amikor a rendszerszemlélet befolyt a politikába

b.

IEAi.PISAii.

Nemzetközi (nagy) műhelyekc.

Országonként különbözői.Uralkodó oktatáspolitikai mérésekii.Pedagógiai kultúra és hagyományokiii.

Hatásokd.

Mérési hagyományokIII.

Mit értenek azon, amit mérni akarnaki.

Tartalmi keretek kidolgozásaa.

Olyan rendszer legyen, ami egyszerű és könnyen szervezhetői.

Standardizált eljárásrendb.

Egy-egy csapat csinál feladatokati.

Országonként más-más elvárások vannak1)Azt bedobják a közösbe és mindenki onnan válogatii.

Feladatok kidolgozása, kulturális megfelelőségének meghatározása, bemérésec.

Tesztfüzetek összeállításad.

Iskolai.Osztályii.Diákiii.

Mintaválasztáse.

Valószínűségi tesztelmélet1)Matematikai és statisztikai elemzési módszereki.

Adatelemzésf.

Mérési módszerekIV.

Ez alapján azt is meg tudják állapítani, hogy a diákok hol állnaki.(nyilván az alapján, hogy ki milyen feladatot tudott megoldani)ii.

Megállapítják, hogy az egyes feladatok milyen nehezeka.

Hanem, hogy a teljes népességen belül milyen lett az adott feladatok megoldásai.

A nehézség nem a szakértőtől függb.

A feladatok megoldását oszlopdiagramra visziki.(Miért térkép?)ii.

Szemény-item térkép példakéntc.

Meg tudják állapítani matematikai elemző módszerekkel a tanulók teljesítményétd.

KépességskálaV.

www.iea.nli.www.timss.huii.

IEAVI.

A magyar oktatási rendszer egy kicsit jobb, mint amennyit az állam ráfordít. Hatékonyság szempontjából jó helyen állunk, viszont méltányosság szempontjából igazán rossz helyen vagyunk.

Adatbázisok

Példafeladatok

Eredmények

A PISA mindent közöl a honlapján.

Nemzetközi mérések2011. április 18.10:03

NOTA – 19. lap

www.timss.huii.www.pirls.huiii.

Nemzetközi pedagógiai értékelési szervezeta.Minták az iskolatípusok végénb.

Tanulóii.Szülőiii.Tanáriiii.Intézményi kérdőívekiv.

Matematikai és természettudományi1)TIMSSv.

Olvasás és szövegértés1)Csak 9-10 éveseknek2)

PIRLSvi.

Változatos területekc.

Csak olyan területeket akarnak vizsgálni, amit a diák az iskolában szerzett meg (mint tudást)i.Mostanában mozdul el olyan irányba, hogy az alkalmazott tudást vizsgáljákii.

Elemzésd.

Ppt.i.

Mintafolyamatoke.

OECD által működtetett értékelési programa.15 éveseket vizsgálb.

Nem érdekli őket, hogy a diák a tudást hol szerezte mega)Szövegértés1)Matematikai2)Természettudomány3)Néha komplex problémamegoldás4)

A diákok mindenféle tudását vizsgálja három témábani.

A diákokat és az iskolákat kérdezik megii.

És ez alapján definiálja a műveltséget1)Társadalmi, gazdasági szükségleteknek megfelelően vizsgálódik iii.

Vizsgálatc.

Három éventei.Egy év kell arra, hogy feldolgozzák az adatokatii.2000, 2003, 2006, 2009, 2012iii.

Mérésekd.

Oktatáspolitikai konzekvenciáke.

Milyen képességekkel rendelkeznek a tanulók a három témában?i.Milyen a tanulók hozzáállása a témához?ii.Hogyan reagálnak az eredményekre?iii.Milyen a tanulók szociális, gazdasági és kulturális háttere és az hogyan függ össze az eredménnyel?

iv.

Milyen az intézmény, a döntési mechanizmusok és ez hogyan járul hozzá az eredményhez?v.

Információf.

Ppt.1)Tud-e olvasni?2)

(egyáltalán megérti-e az információt?)a)Tud-e mit kezdeni a szöveg által hordozott információval?3)

Tud-e gondolkodási műveleteket, stratégiákat véghezvinni a megszerzett információ kapcsán?

4)

Az olvasás, mint tevékenységi)Érdeklődésii)Autonómiaiii)Szociális tevékenységekiv)Olvasási szokásokv)

Személyesa)

Iskolaib)

Olvasási motiváció:5)

Szövegértési.

Nem matematikai feladatok vannak1)Mindennapi életben való tájékozódást elősegítő matematikai problémák2)Sokféle élethelyzet3)

(felelős állampolgár)a)(olyan embert gondol, akik nem léteznek)4)

Tér és alakzata)Etc.b)

Területek5)

Matematikaii.

Ppt.1)Természettudományi műveltségiii.

Területekg.

PISAVII.

(minden mérés egy modellre épül, ezért figyelembe kell venni, hogy ez NEM a valóság)i.Ismerni kell, hogy mit vizsgál a vizsgálat és hogyana.

HangsúlyVIII.

OECD: legfejlettebb gazdaságú országokat összefogó szervezet.

NOTA – 20. lap

Része a motivációnaki.Nem érdeklődésa.

Komplex jelenségb.

Csak szerepet játszik, nem ez a fogalma1)a személyiség egy összetevője, ami alapján döntést hozunk a tanulás megkezdéséről, folytatásáróli.

Tanulási motívum:c.

Nincs egy elmélet vagy fogalom, amely le tudja írni az egészet egy helyend.Gyűjtőfogalome.

Egy személyisé-összetevőt, motivációs elméletet kezel kiemelten1)Motívumok felőli megközelítési.

Nincs egy kiemelt motívum1)Inkább egy osztálytermi szituációt elemeznek2)

Jelenségek felől közelítii.

Nézőpontokf.

Értelemi.Érzelemii.A motivációs elméleteket e kettő közé, e kettőből rakják összeiii.

Az egész együtt véve1)

A motiváció nem egyéni jellemzőa)

Hosszú távon

Ezáltal az egyén tanulása is befolyásolható

A tanulási környezet befolyásolhatói)

Nem dolgozhatóak ki kontextustól független elméletekii)

Az adott szociális kontextusban kell jellemeznib)

Társas környezet2)

Szociális kontextusiv.

Hatásokg.

Próbálják az adott tárgyat érdekessé tenni, megszerettetnii.

Valami jó képet vagy viccet viszünk és akkor ettől motivált lesz1)Inger-válasz megközelítésii.

Meglévő motívumok mozgósításaiii.

Pedagógusok értelmezéseh.

Személyiség-összetevőki.Csak hosszú távon befolyásolhatóii.A motívumokat kell megismerniiii.Társas környezetiv.Hogyan tanuljuk a motívumokat?v.

Oktatáskutatók megközelítései.

Tanulási motivációI.

Motívumok felőli megközelítésbeni.

Pl.: meg akarunk tanulni járni1)Öröklött alapokon működik a tudásvágyi.

Ez addig tart, amíg meg nem tanuljuk az adott dolgotii.

Mindenkinek egyéni szintje van1)Előfeltétele az optimális kihívásiii.

A tevékenység megerősítése maga a cselekvésiv.

Elsajátítási motivációa.

Szükségletek a sikerek és kockázatok alapjáni.

Közepes nehézségű kihívásoka)50-50%-os eredményb)

Sikerorientáltak1)

Gyakran nem tudják elérnii)

Túl nehéz volt a feladatEgy.De nincs kudarc, mert nem az ő hibájuk voltii)

Magas célokat kitűzőka)

Nincs kudarc, mert könnyű a feladati)Alacsony célokat kitűzőkb)

Kudarckerülők2)

Kockázatvállalási csoportokii.

Teljesítményszükséglet-motivációb.

Egy-egy teljesítményünket mivel magyarázzuk1)Oktulajdonítási.

(ideológia)1)Kulcsfontosságúii.

Ok Okság helye Befolyásolhatóság

"nem volt szerencsém" Külső Nem

"nem tanultam eleget" Belső Igen

"Ehhez túl buta vagyok" Belső Nem

"gyűlöl a tanár" Külső Nem

1)

Két dimenzió: Miért buktunk meg egy vizsgán?iii.

Attribúcióc.

Tanulási motiváció összetevőiII.

Motiváció2011. május 2.10:00

NOTA – 21. lap

Egyetlen eredmény van, amely továbbmutata)

"gyűlöl a tanár" Külső Nem

Magunkkal kapcsolatos vélekedés és meggyőződési.Amit igaznak gondolunkii.

Pl. elvállalunk-e egy feladatot? Mennyi időt és energiát szánunk rá?1)Pl. "nem vagyok jó matekból, a számolásos feladathoz hozzá se kezdek."2)

Szerepe van a döntéseinkbeniii.

Énképd.

Van, amit jobban kedvelünk és van, amit kevésbéi.

Fizika1)Kémia2)Matematika3)Nyelvtan4)

Legkevésbé szeretett tárgyak:ii.

Tárgyi attitűdöke.

Tudás nélkül nem nagyon lehet pénzt keresni1)Tudásalapú társadalomi.

Az oktatás végig kíséri az életünket1)A legtöbb cég esetében mindenféle továbbképzések vannak2)

Élethosszig tartó tanulásii.

Az oktatás feladatainak újraértelmezésea.

Az egyén szempontjábóli.A társadalom egésze szempontjából isii.

Tudás gazdasági értékb.

Pl. internet, tematikus TV csatornák1)Iskolával pár,huzamosan működiki.

Nagyvállalati képzések1)Iskoláztatás utánii.

A tudásátadás helyszínei változnakc.

Nem tudjuk, hogy mi fog kelleni amikor dolgozunki.A tanulmányaink jó része nagyon hamar elévülhetnekii.

Pl. olvasás, tanulás1)Ugyanakkor vannak olyan központi elemek, amelyek bizonyára kellenekiii.

A motiváció nem csak eszköz, hanem cél is1)Kritikus képességfejlesztés --> tanulási motiváció fejlesztéseiv.

A releváns tudás gyors változásad.

Miért fontos a tanulási motiváció?III.

Anya-gyermek kapcsolat1)

A család milyen társadalmi rétegben helyezkedik ela)Mások a szülői elvárásokb)

Szocio-ökonómiai státusz2)

Családi.

Kortársak1)Sikerek és kudarcok2)

Iskolai környezetii.

Indirekt csatornákon keresztül jelenik meg1)A pedagógus csak egy a sok szereplő közüliii.

A motívumrendszer hosszú fejlődés eredményea.

Beállítottsági.Szereplési kedvii.Nincs olyan stratégia, amely mindenkire érvényesiii.

Mindenkinek egyéni motívumrendszere vanb.

Pedagógushoz fűző viszonyi.

Mennyi idő kell ahhoz, hogy megváltozzon?1)Énképii.

Rövid távon, tudatos tervezés nélkül nem befolyásolhatóiii.

Motívumrendszerünk sok eleme stabil személyiségjellemzőc.

A képességekkel párhuzamosan fejlődiki.A képességek fejlettségét figyelmen kívül hagyással nehezen befolyásolhatóii.

További stabil jellemzőkkel van kapcsolatband.

Miért nehéz befolyásolni a tanulási motivációt?IV.

Pygmalion-effektus vagy önbeteljesítő jóslati.

A Pygmailon-effektust meg kellett csinálni a diákok között1)A tanulói teljesítmények 5-10%-os javulást mutatott ki2)

Rosenthal és Jacobson kísérlete (1968)ii.

Ezek a hatások egy kicsit erőteljesebbek a gyengén teljesítő diákok körébeniii.

Kevesebb időt adnak a kérdés megválaszolására1)Gyakrabban kritizáltak2)

Egy erősebb tanuló esetében könnyebba)Ritkábban nyújtottak visszacsatolást3)

Elismerés ritkulása4)

Hogyan közvetítik?iv.

Tanári elvárásoka.

Társas környezetV.

A diákok kiválogatása képesség szerinti.

Alapjaa.

Általános iskolában:i.

Kiválogatásb.

SzegregációVI.

NOTA – 22. lap

A jó képességet a jó családhoz kötik1)Általános iskolában:i.

(Lehúzzák egymást)1)A hátrányos képességű gyerekek egy osztályba kerülnekii.

Teljes motiválatlansága)Tanulással szembehelyezkedő szubkultúra1)

Minimális elvárásokkal megy be a pedagógus az osztálybaa)Aki különc akar lenni az is lemaradb)

Pygmalion-effektus2)

Tanári kontraszelekció3)Tanári kiégés4)Kevésbé felszerelt iskola5)

Következményekiii.

Csökkentett minőségű oktatásban részesülnek azok a diákok, akik hátrányos helyzetűekiv.

A legjobbak kiválogatásaa.

Nem kiemelkedőek nemzetközi szinteni.Nem hozza ki a legjobbat a diákokbólii.

Eredményb.

A különválogatott osztályokban csak egy osztályelső lehet, ez demotiválja a korábban kiemelkedőkre

i.

Nagy hal a kis tóban hatásc.

A társadalmi elfogadás, felelősségvállalás, a társadalmi valóság megismerése ellen hatd.

TehetséggondozásVII.

A roma tanulók motiválatlanok1)Pedagógus szerinti különbségi.

Arra épül, hogy a tanuló maga választhat feladatota)Nyugati diákok1)

Választás nem motiválóa)Az inkább, hogyha számukra egy fontos személy választ feladatotb)

Kelet-ázsiai diákok2)

Kulturális különbségek lehetnekii.

A romák motiválatlanabb1)Roma és nem roma gyerekek közöttiii.

Nincs különbség1)Roma és hátrányos helyzetű gyerekek közöttiv.

Roma tanulók motiválatlanságaa.

Kulturális különbségekVIII.

A NAT minden pedagógust utasítja, hogy tegyen ez elleni."Aki nem akar tanulni, azzal nem tehetünk semmit."a.

Rutinszerű feladatoknál ha a gyorsaság és a mennyiség a cél1)Kreativitás esetén nem2)Önmagában is élvezhető feladatok esetében sem ajánlott3)

Jutalmazási.

Mindig ugyanazok nyerneka)Alkalmazása gyakran demotiváló1)

Differenciáltabb értékelési lehetőségek2)

Versengésii.

A "hagyományos" motivációs stratégiák hibájab.

Meg akarjuk tanulni1)Tanulási motivációi.

Ha nehezen értjük meg a szöveget, akkor csökken a motivációnk1)Szövegértésii.

Megértés1)Feldolgozás2)

Értelmetlen tanulási folyamat demotiválóa)(Ha kudarchoz vezet akkor pláne)b)

Emlékezés3)

Tanulási stratégiaiii.

Önálló tanuláshoz szükséges tényezőkc.

Tanulási motiváció fejlesztésének lehetőségeiIX.

Motiváció indirekt csatornákon működika.Kontextusfüggőség miatt nincs empirikusan megfogható stratégiab.A vonzó tanóra csak kis szerepet játszikc.

Eszköztudás fejlesztései.

párhuzamosan1)Önbizalom fejlesztéseii.

Hosszabb távú tervezésd.

ÖsszegzésX.

(Nem mindegyik roma szegény, mégis kevesen járnak pl. egyetemre.)

NOTA – 23. lap

Megjegyzés a jegyzetekhez:

Ez a mű egy jegyzet. Saját használatra készült. Forrása az előadásokon elhangzottak illetve előfordul, hogy saját megjegyzéseket is írtam hozzá. Az ábrákat, diagramokat én készítettem, a képek az internetről vannak. (Mivel jegyzetről beszélünk külön forrásmegjelölést nem szándékozom készíteni.)

Hogy mindenkinek érthetőek legyenek a jelölések itt közzéteszek egy jelmagyarázatot:

Címsor 1Címsor 2Címsor 3

1. Headingek használata értelem szerűen.

Idézet2. Quote-t kell használni az idézeteknél.

3a. Vastag betűvel kell kiemelni a kulcsszavakat.3b. Ha címben van, akkor nem kell kihúzni.4. Piros betűvel kell írni a fontosabb évszámokat.5. A fontosabb tulajdonneveket zöld színnel írjuk. Elég az első említésnél.6. A szakszavakat ki kell írni a szakszó gyűjteménybe (ezt elég csak a feldolgozásnál) és jelölni kell a bekezdését a "Szakszó" (CTRL +1) jellel. Az idegen szavakat csak simán dőlt betűvel kell írni.

jelölni.7. A kevéssé fontos, széljegyzeteket Citátummal kell

8. Azon széljegyzeteket, melyek fontosabbak, azokat Kóddal kell jelölni.

ábrát kell helyezni.9. Azon szavakhoz, melyeket nem értünk alá kell húzni és egy Kérdés

10. A képaláírásokat alá kell húzni.11. Az a szöveg, ami a jegyzet minőségét jellemzi kékkel írom.12. A definíciókat a "Definíció" cimkével jelölöm.13. (Zárójelben van az a jegyzetrész, amelyet én tettem hozzá egyéb tudásom alapján)14. Az ajánlott könyvet könyv ikonnal jelzem és a betűtípus marad az alap.

A jegyzet készült:Dr. Molnár Edit Katalin előadása alapján

A jegyzetet készítette:Kőrös Ákos

Megjegyzések2011. június 21.18:41

NOTA – 24. lap