a 6. és 8. évfolyam eredményeinek elemzése program.… · web viewa német-és horvát...

1

2011.

Csizmazia Roland, igazgatóhelyettesNemzetiségi Általános Iskola, Kimle2011.08.01.

Kimle, Ásványráró Közoktatási Intézményének Pedagógiai Programja

„Mi vagyunk a művelődés emelői, a mi fáklyánk hinti a szellemi világosság első sugarait, mi neveljük az embert emberré és hazafivá.”

Gárdonyi Géza

E nemes hit ösztönözzön és adjon lendületet további eredményes munkánkhoz.

„Az iskolával szemben támasztott igények éppen azért olyan magasak, mert határtalanok a benne rejlő lehetőségek.”

Európai Unió Bizottsága, 1996

ALAPÍTÓ OKIRAT1. Az intézmény szakágazati besorolása:

852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészet oktatás kivételével)

851020 Óvodai nevelésA költségvetési szerv tevékenysége:

2. Alaptevékenysége:

A jóváhagyott pedagógiai program alapján:- Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás

- Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás

- Tanulók horvát és német nemzetiségi nyelv oktatása, kultúrával való megismertetése, képességeik kibontakoztatására intézményi szintű programok működtetése

- Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás

- Iskolaotthonos oktatás az 1-4 évfolyamon

- Különleges helyzetben lévő tanulók fejlesztése Integrációs Pedagógiai Program szerint

- Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő

gyermekek fejlesztése, oktatása fejlesztő pedagógus segítségével.

- Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

- Testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek

- Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek- Megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellensége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek - Mozgássérülése és érzékszervi sérülése miatt sajátos nevelési igényű gyermekek - Megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermek

- Iskolai könyvtári tevékenység

- Tanulók tankönyvellátása

- Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás

- Iskolai intézményi közétkeztetés

- Munkahelyi vendéglátás

- Szakmai fejlesztési feladatok

- Gyermekek kulturális, egyéb szabadidős és egészségügyi feladatainak ellátása

- Intézmény minőségfejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása

- Intézmény szakmai és informatikai fejlesztése

3. Szakfeladatai (alap)

562913 Iskolai intézményi étkezés

852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatás

852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam

852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása

1-4. évfolyam

852013 Nemzetiségi és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése,

oktatása (1-4. évfolyam)

852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam

852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása

5-8. évfolyam

852023 Nemzetiségi és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése,

oktatása (5-8. évfolyam)

855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855913 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése

855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915 Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelés

855916 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások

856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

562912 Óvodai intézményi étkezés

851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás

856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások

I. Nevelési Program

1. Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelveink

1.1. Az intézmény bemutatása

Iskolánkat Kimle, Károlyháza és Ásványráró községek közös intézményfenntartó társulása hozta létre. Az Alapító okirata szerint általános iskolai és óvodai nevelési feladatokat lát el három település körzetében. Része a korábbi kimlei Nemzetiségi Általános Iskola és Nemzetiségi Óvoda, valamint az ásványrárói Somogyi József Általános Iskola és tagóvodája, a Tündérkert Óvoda.

Kimle község 1966-ban 4 településrész – Horvátkimle, Magyarkimle, Novákpuszta és Károlyháza – egyesítésével jött létre, majd 2003-ban Károlyháza önálló település lett, de gyerekeinek oktatását továbbra is iskolánk látja el társulási formában.

Ásványráró település 2011-ben csatlakozott a már meglévő intézményfenntartó társuláshoz. Ásványráró a Szigetköz szívében fekvő közepes lélekszámú község. A település régmúltja hosszú időre vezethető vissza, hiszen két korábbi település egyesítéséből alakult ki mostani formája.

Iskolánk beiskolázási körzetében a lakosok száma 3800-3900 fő körül mozog. Horvátkimlén 1538 óta horvát nemzetiségű lakosság él, Magyarkimlén németek települtek le a XVII. században.

Lakóhelyünk adottságait földrajzi fekvésén kívül a Mosoni-Duna léte határozza meg. A lakosság 60%-a aktív kereső. Közülük 550 fő dolgozik a faluban, a többiek Mosonmagyaróvárra, Győrbe, ill. Ausztriába járnak dolgozni. A családok anyagi helyzete differenciált.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

Iskolánk községi feladatokat lát el. A népi hagyományokban gazdag múltat, emlékeit öntevékeny művészeti csoportjaink őrzik.

Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a horvát és a német nemzetiségi nyelvekre, a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.

Alapfeladatunk a tanköteles gyermekek óvodai/iskolai nevelésével-oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel. Fontos elvárás velünk szemben, hogy minden tanulónk továbbépíthető tudáshoz, ill. ismeretanyaghoz jusson. Felkészültségüket, műveltségüket úgy kell megalapoznunk, hogy valamennyien képességüknek megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányikat.

A továbbtanulás szempontjából fontos alapkészségek, képességek kialakításán túl a nemzetiségi horvát és nemzetiségi német nyelv, az idegen nyelvek, az informatika, a néptánc és modern tánc, a zene és a sport oktatása iránt jelentkező fokozott szülői igény kielégítése. Külön feladatként vállaltuk a kompetenciaalapú oktatás bevezetését, amivel az Európai Unió által meghatározott legfontosabb alapkompetenciák kialakítását és megerősítését szeretnénk elérni.

A kimlei tagintézmény épülete felújított, korszerű, a tantermek száma megfelelő, az egyes tantárgyak szakszerű oktatásához a feltételek biztosítottak. Az oktatási eszközök beszerzése folyamatos, pótlásuk ütemterv szerint történik.

Intézményünk pedagógiai feltételei jók, nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, szakmai és emberi biztosítékot jelentenek az iskola egészét érintő, a tanulók javát szolgáló minőségi követelmények teljesítésében. Kiemelt célunk a környék iskoláival működő erős kapcsolat, mintaértékű pedagógiai kultúra kialakítása, erősítése, főiskolai gyakorlóhellyé válás.

1.2. Az iskola arculatának meghatározása

Az Alapító okiratban foglaltak teljesítése érdekében helyi rendszerünkben kiemelt fontosságú pedagógiai feladatunk:

Az információk megszerzéséhez, Az információk feldolgozásához, Az információk felhasználásához szükséges kompetenciák megtanítása.

Kiemelt fontosságú részképesség- és személyiségfejlesztés

A magyar és nemzetiségi horvát és nemzetiségi német nyelvi kommunikáció és az információs műveletekkel összefüggő feladatok teljesítése

A logika és gondolkodás fejlesztése A kreatív alkotó személyiség megalapozása

Kiemelt műveltségi tartalom

Verbális kommunikáció Nemzetiségi nyelv (horvát, német) Informatikai ismeretek és műveletek Matematikai logika A művelődés igényű életmódkultúra A legfontosabb kompetenciák elsajátítása

A sokszínű és sokrétű foglalkoztatást

A kötelező órák keretében kiegészítő tartalommal A nem kötelező órákon speciális programokkal A szabadidős sávban sajátos technikák megtanításával és az egészséges

életmód szokásainak gyakorlásával biztosítjuk

A pedagógusok szakmafejlesztő munkáját

szakmai pályázatok kiírásával

A szervezett tanulás és továbbképzés támogatásával ösztönözzük

1.3. Az iskola küldetésnyilatkozata

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink sajátítsák el, váljon meggyőződésükké és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

Küldetésnyilatkozatunk az alábbi:

Közös akarattal arra törekszünk, hogy munkánk központjában mindenkor a tanuló és annak érdeke álljon. Minden tanulónk számára színvonalas oktatást biztosítunk, törekszünk arra, hogy tehetségének megfelelően a lehető legtöbbet hozza ki önmagából.

Nevelő-oktató munkánk alapja a tanulók érdeklődésére, aktivitására, egyéni sajátosságaira, fejlődési ütemére épülő személyiségfejlesztés. Elsődlegesnek tartjuk tanulóink egyéni képességfejlesztését, nevelését. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét.

Célunk, hogy a tanulókat bevonjuk saját iskolai életük szervezésébe, olyan légkört kívánunk teremteni, ahol minden tanuló otthon érezheti magát.

Kiemelten fontos számunkra, hogy tanulóink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezt segítő, támogató, szakképzett, probléma-érzékeny pedagógusokkal kívánjuk megvalósítani. Törekszünk a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

Munkánkat demokratikus vezetés mellett, jó munkahelyi légkörben, partnereinket bevonva végezzük. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és a partneri igényeknek megfelelően végzünk. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.

Céljaink elérésének mindenkori biztosítéka megújulásra kész, kreatív tantestületünk. Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.

A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét kívánjuk biztosítani, diákjaink számára, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket.

Az iskolai munka folyamán a nevelői szerep alkotó jellegét hangsúlyozzuk, amely az adott szituációban eredetiséget, kreativitást kíván. Elvekben egységességre, megoldási módokban az adott szituációtól függő sokszínűségre törekszünk.

Mind a „szabadon elengedést”, mind az abszolút érvényű „ merev nevelést” szélsőséges módszernek tartjuk. Nézetünk szerint minden pedagógiai döntésnél a körülmények sokaságát kell figyelembe venni.

A közösségi viselkedésrend keretei között az egyének sokoldalú kibontakoztatására törekszünk, felelős feladat és tevékenységrendszer biztosításával.

Kialakítjuk és fenntartjuk a tanuláshoz szükséges szakmai feltételeket. A tudatos, pozitív érzelmeket keltő, személyiséget biztosító nevelői

attitűdöt hangsúlyozzuk. Elítéljük a következetlen, sablonosan cselekvő, kategorizáló nevelői magatartást.

Az iskola életének és munkájának minden területén folyamatos fejlődésre törekszünk.

1.4. Az intézmény arculata, jellemzői, jellege

Intézményünk szerkezete: 1-8 évfolyamos általános iskola, amelyben horvát és német nemzetiségi nyelvet tantárgyként oktatunk.

Nagy hangsúlyt fektetünk az 1-4 osztályban a bevezető és a kezdő szakaszban folyó képzésre, ahol legfőbb célunk az alapkészségek, kompetenciák olyan szintű fejlesztése, melyre eredményesen, biztosan lehet építeni. Az iskolába kerülő gyerekekkel az iskolai élet megszerettetése, a jó és biztonságos közérzet kialakítása a célunk. Odafigyelünk arra, hogy a nevelésünk a családi nevelés hiányosságait is pótolja. A családokkal való együttműködésre továbbra is törekszünk. Fontosnak tartjuk a tanuló közösségi tevékenységben való aktív részvételét, az együttműködéshez szükséges képességek, készségek és erkölcsi tulajdonságok fejlesztését.

Kiemelt feladat a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése tanórákon, a napközis foglalkozások keretében.

A tanulók kíváncsiságára, érdeklődésére építve fejlesztjük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, érzelemviláguk gazdagodását.

Fejlesztve támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, közreműködünk a tanulási nehézségek leküzdésében Kiemelten törődünk a hátrányok csökkentésével, mely a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő érési üteméből fakad.

Fejlesztő megsegítésben részesítjük a tanulási zavarral küszködőket.

Az alapozó és a fejlesztő szakaszban, az 5-8. évfolyamig következetesen folytatjuk eddigi munkánkat. Ennek érdekében egyik fontos célnak tekintjük, hogy a négy év folyamán azonos legyen az osztályfőnök, és a szaktanárok se cserélődjenek. Törekszünk arra, hogy a tudás, a tanulás fontos érték legyen tanulóink számára. Létfontosságú az egészséges életmódra nevelés a szabadidő kulturált eltöltésének tanításával, a szenvedély betegségek megelőzése érdekében.

Ebben az életszakaszban is kiemelt feladat a közösségbe illeszkedés szabályainak betartása, az egyéni és a közérdek fogalmának tisztázása, alkalmazása annak érdekében, hogy a tanulók önmagukkal és a környezetükkel is harmóniában éljenek.

Fontos az önismeret fejlesztése a tanulási szakasz végén bekövetkező pályaválasztás sikeressége érdekében.

Az oktatás területén arra törekszünk, hogy a differenciálódó tantárgyi rendszerben kialakítsuk az önálló tanulás képességét. A tanulási tevékenységben kiemelt szerepet kapjon a szóbeliség arányának növelése.

A tanulók egészséges terhelése elengedhetetlen jellemzője a középiskolára készítés folyamatának. Iskolánk épít a tanulóink egyéni érdeklődésére, kötelességtudatukra, önfegyelmükre is.

Nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományápolásra, az iskolai megemlékezésekre és ünnepélyekre, a tehetséggondozásra, a képességek fejlesztésére, a felzárkóztatásra, az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítására, a velük való azonosulásra.

A tanulmányi és neveltségi szintfelmérések adatait, tapasztalatait felhasználjuk célkitűzéseink tervezésénél, a felzárkóztató és fejlesztő programok, a nevelési célok, a gyermekvédelmi és osztályfőnöki feladatok kijelölésénél.

A tanórán kívüli foglalkozásokat úgy szervezzük meg, hogy – a szülők igényei szerint – eleget tegyenek az iskolai felkészítéssel, és a gyermekek

napközbeni ellátásával kapcsolatos feladatoknak. Ennek figyelembevételével a pedagógusok legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy megszervezzék a tanulásra fordított időt, megteremtsék a felkészüléshez szükséges feltételeket. Céljuk elsajátíttatni a tanulókkal az egyéniségüknek, életkoruknak megfelelő helyes és eredményes tanulási módszereket, fejleszteni önállóságukat. Segítenek abban, hogy a tanulók elérjék a képességeikhez mért optimális tanulmányi eredményeket. Rendszeres ellenőrzéssel egymás segítségére, önellenőrzésre, pontos munkavégzésre neveljük tanulóinkat.

A napközis gyermekeknek sokirányú tevékenységre van szükségük, ezért arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások járuljanak hozzá pihenésük, mozgás igényük kielégítéséhez, egyéni érdeklődésük kibontakoztatásához.

Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia, az európai humanista értékrend hatja át, mely az Európához való tartozást erősíti. Kiemelt figyelmet fordítunk a különböző kultúrák iránti nyitottságra, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésére, beleértve az ország nemzetiségeihez tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását.

Iskolánk világnézetileg semleges, az emberi jogokkal összhangban a lelkiismereti és vallásszabadságot tiszteletben tartjuk.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak a falak, az épületek, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő polgároknak!

2. Az iskola pedagógiai alapelvei2.1. Az intézmény pedagógiai hitvallása

A Kimlei Nemzetiségi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi alkotó munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük Tanulási nehézséggel küzdő gyerekeinket szakemberekkel segítjük. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott

követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.

Minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.

Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyerekekből.

Ennek keretében:

A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt.

Iskolánk olyan, - az emberekre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk.

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az önálló tanulás módszereit.

A legfontosabb kompetenciák kialakításával törekszünk a közösségben fejlődő európai polgárokká nevelésre.

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen.

Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni,

felismerni a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott

normáinak és helyes formáinak kialakítására. Törekszünk tanulóinkat megtanítani a fellépésre, a szereplésre, az

előadások módszertanára. Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és

történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értéket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását.

Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat.

Arra törekszünk, hogy tanulóink minél több ismeretet szerezzenek az Európai Unió történetének alakulásáról, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Hangsúlyozzuk számukra az egész életen át tartó tanulás fontosságát.

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk éltében.Ennek érdekében:

Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről,

tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai.

Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat o az intézményhez tartozó községi óvodávalo a tagintézményekkelo a településeken működő művelődési házakkal, o különböző egyesületekkel,o civil szervezetekkel,o a hálózatos tanulás kialakítása érdekében a környék iskoláival.

Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, ill. a tanulók számára szervezett községi és városkörnyéki szintű megmozdulások, versenyek szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

Humánus Erkölcsös Fegyelmezett Művelt Kötelességtudó Érdeklődő, nyitott Kreatív, alkotó Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát Képes a problémák érzékelésére és megoldására Gyakorlatias Képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében Jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) Van elképzelése a jövőjét illetően Becsüli a tudást Öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit Képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni Tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti Képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja

megfogalmazni szóban és írásban A mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

- nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket.- a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, kultúráját,nyelvét és szokásait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben

Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat

Ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat

Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit

Viselkedése udvarias Beszéde kulturált Határozott fellépése van. Társaival együttműködik Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli Képes szeretetet adni és kapni Szereti hazáját Büszke nemzetiségi hovatartozására Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket Szellemileg és testileg egészséges, edzett Egészségesen él, Szeret sportolni, mozogni Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

„Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most,Ezzel visszatartod őt fejlődésében.

De ha olyannak látod, amilyenné lehetne,Ezzel előre segíted őt életútján.”

Goethe

3. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi, a nemzeti és nemzetiségi értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

3.1. Pedagógiai munkánk alapvető feladatai

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat:

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált emberi életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése).

3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat. Őszinteség, egymás elfogadása, a másság elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

10. Magyarként a horvát és német identitástudat erősítése tanulóinkban. A származás, az ősök, a gyökerek fontosságának tudatosítása.

11. Az alkotmányosság, a törvényesség. Az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben

tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

12. Kiemelt céljaink a nemzetiségi oktatás területén: A kisebbségi oktatás-nevelés Magyarország oktatási-nevelési rendszerében, annak szerves részeként valósul meg.

Célunk a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása és erősítése.

3.2. Alapcélok: A horvát és német kisebbség nyelvének irodalmi szintű szóbeli és írásbeli

megértésének, ill. használatának kifejezésével az anyanyelv műveit köznyelvi szinten történő elsajátíttatása, a kétnyelvűség és a multikulturális személyiségek kialakítása, tolerancia a kisebbségek irányában.

A népköltészet, a zene, a képzőművészet, a szokások és hagyományok megismertetése és ápolása.

A történelmi hagyományok, az anyanyelvi kultúra, a hon-és népismeret oktatása.

A tárgyi és szellemi kultúra iránti megbecsülés elmélyítése. Az anyaország életének, kultúrájának, történelmének megismerése. Ismerje meg a magyarországi horvátok és németek irodalmát, néprajzát,

nyelvjárásait, intézményrendszerét és jogait. Értsék meg tanulóink a kisebbségek szerepét a nemzetközi

kapcsolatokban, elsősorban az anyaország és Magyarország kapcsolataiban.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

3.3. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó,

beidegző módszerek

- követelés- gyakoroltatás- segítségadás

- ellenőrzés- ösztönzés

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.

- Közös (közelebbi v. távolabbi) célok kitűzése,

elfogadtatása.- Hagyományok

kialakítása.- Követelés.- Ellenőrzés.- Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása,

közvetítése.

- elbeszélés- tények és jelenségek

bemutatása- műalkotások bemutatása

- a nevelő személyes példamutatása

- A nevelő részvétele a tanulói közösség

tevékenységében.- A követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése a közösségi

életből.- Csoportmunka kialakításával a

csoportban való munka, közösségi feladatok

vállalása.3. Tudatosítás (meggyőződés

kialakítása)

- magyarázat, beszélgetés

- a tanulók önálló elemző munkája

- Felvilágosítás a betartandó magatartási

normákról.- Vita

3.4. A sikeresség kritériumai

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai – valamennyien a nyolcadik évfolyam végén:

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.

Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés-és magatartásformákat.

Határozott fellépése van, képes önállóan portfólió elkészítésére, bemutatására.

Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

Egészségesen próbál élni, szeret sportolni, mozogni.(ismeri a dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, a rossz táplálkozás káros következményeit, és e szerint irányítja életét)

Becsüli a tudást, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni

Átfogó képe van a munka világáról. Sikeres önálló tanulási stratégiákkal használja ki az információs világháló

lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk

megelőzésére való törekvés a meghatározó. Jellemzi a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság

kezelésének a képessége Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli.

3.5. A kulcskompetenciák

3.5.1. Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.

Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját

szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

3.5.2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.


Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is.

Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

3.5.3.Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a

matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.


A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat.

A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

3.5.4. Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.


A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).

A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

3.5.5. Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.


A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.

A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet

alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

3.5.6. A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.


A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

3.5.7. Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.


A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése.

E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.

Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget

érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

3.5.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.


A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is.

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

3.5.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.


Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése.

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása

A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

3.6. A kiemelt fejlesztési feladatok

A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

3.6.1. Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az

egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

3.6.2. Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.

3.6.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket

az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is.

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

3.6.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén

sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

3.6.5. Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív

attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.

Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

3.6.6. Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért.

Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét.

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

3.6.7. A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában:

az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése),

az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a

gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása;

az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.

A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is.

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

3.6.8. Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit.

Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

3.6.9. Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

3.7. Kiemelt feladatunk: az egységes alapokra épülő differenciálás

A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez.

Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a felnövekvő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és -továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így egyrészt megnőtt az igény a hagyományos tantárgyak integrációjára és/vagy interdiszciplináris megjelenítésére, másrészt új tantárgyak kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nemzeti alaptanterv azzal teszi lehetővé ennek a szemléletnek az érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja.

A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A NAT a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A NAT olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának

szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki:

Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása.

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén.

Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

3.8. A nem szakrendszerű oktatás1 A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra

kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. A törvényi szabályozás alapján a helyi tanterv az évfolyamismétlésre vonatkozó korlátozást a nem szakrendszerű oktatás keretében a 6. évfolyam végéig érvényesítheti. Az általános iskola 5. és 6. évfolyamán - a közoktatás törvény előírása szerint - a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 százalékát nem szakrendszerű oktatás keretében kell felhasználni. Az egységes tizenkét évfolyammal működő középiskolában pedig az első-hatodik évfolyamon a teljes tanítási időben nem szakrendszerű oktatás szervezhető. A törvényi előírás értelmében az 5. és 6. évfolyamon a tanítói (alsó tagozatos) tanulásszervezés teret és időt nyer, és a tanári (felső tagozatos) tanulásszervezéssel egységet alkotva jelenik meg. Egymáshoz viszonyított arányukat - esetenként osztályonként is eltérő mértékben – az iskola szabadon határozhatja meg. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így például a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban kt.) 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatáskeretei között. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a kt. előírásait módosított 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra - a törvényben meghatározott keretek között.

Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8.§ (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhassék, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon.1 A közoktatási törvény 2010. évi módosítása alapján módosult intézményünk Pedagógiai Programja. A nem szakrendszerű oktatás fokozatosan, a 2011/2012. tanévtől kezdődően kivezetődik.

A kt. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik -hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.

Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt. 121.§ (34.)

A nem szakrendszerű oktatásnak az alapozó szakaszra történő kiterjesztésére elsősorban azért került sor, mert az utóbbi évtizedben több hazai és nemzetközi felmérés -a magyar tanulók szövegértés-olvasás és a problémamegoldás-matematika területén elért eredményei alapján -hiányosságokra hívta fel a figyelmet (PISA-2000, PISA-2003, PIRLS 2001, országos kompetenciamérések). Az is kiderült, hogy azoknak az angol-szász és skandináv országoknak a 15 éves tanulói, amelyeknél az iskolai oktatás alapozó időszaka hat évig tart, lényegesen jobb eredményeket értek el a PISA vizsgálatokban, mint azon országok tanulói, akik négy éves időtartamú iskolai alapozó oktatásban vettek részt. A vizsgálati adatok tehát mind az olvasásmegértés, mind a problémamegoldás területén az alapozó pedagógiai szakasz fontosságára mutatnak rá.

A kt. 2003. évi és 2006. évi módosításának tehát az is volt a célja, hogy az általános iskola 5-6. évfolyamain a tanítói (alsó tagozatos, nem szakrendszerű) tanulásszervezés időt és teret nyerjen, valamint a tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhessen - méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt a kt. 8.§ (3)-ban meghatározott időkeretek is szabályozzák.

Miközben a kt. kimondja a tanítói tanulásszervezés növelésének a kötelezettségét, és néhány szervezési kérdésben is iránymutatást nyújt, nem foglal állást abban, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó nevelés-oktatás nem szakrendszerű oktatásszervezéssel érintett területeibe az adott tantárgyakat, vagy az adott műveltségi területeket milyen mértékben kell bevonni. Azt sem írja elő, hogy milyen legyen az egyes iskolában a teljes időráfordítás egzakt aránya az 5. és 6. évfolyamokon folyó nem szakrendszerű oktatásnak. Sem a tanulásszervezési eljárásokban, sem a tanítási módszerek kiválasztásában, sem abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak, nem foglalt állást a kt. és a törvényhozó, hiszen nyilvánvaló, hogy minden iskola más összetételű, eltérő képességű tanulókkal rendelkezik, ép ezért semmiképp sem indokolt minden iskolára egységesen kötelező szervezési időkereteket és oktatásszervezési, pedagógiai-módszertani előírásokat megszabni. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az iskolák számára további iránymutatást adjuk az alábbi ajánlások segítséget a helyi tantervek átalakításához. A teljesítmény éves értékelése a műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódhat. Az

egyes csoportokban a teljesítményt eltérő szempontok szerint lehet értékelni, ám az iskolai helyi tantervnek a tanulói értékelés és minősítés rendjéről szóló részét ezzel az elemmel ki kell egészíteni. Az 5-6 évfolyamon is célszerű a szöveges értékelés bevezetése, mivel így kedvezőbb lehetőség nyílik az egyéni haladás jellemzésére. A 7-8-adik évfolyamon a szakrendszerű oktatásban tanácsos egyéni foglalkozás, csoportfoglalkozás keretében biztosítani, hogy az 5-6 évfolyamon differenciált képzésben részesült tanulók ismeretei megfelelő szintre kerüljenek.

Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában az alábbiak lehetnek:

Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett 2006. évi országos felmérés azt mutatja meg minden iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az adott iskolában, 2006-ban negyedik évfolyamon oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatja minden iskola, hogy az adott értékelés pillanatában hol tartottak a vizsgált osztályai, illetve az adott iskola egésze, továbbá hogy és a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest melyek a szignifikáns eltérések. Fontos továbbá, hogy megtudhatták, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig.

Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el.

Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is.

Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az

optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában.

Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban.

3.9. A szorobán használata matematika órán"Az a tény, hogy a gyermek már a matematikatanítás kezdeti fokán

absztrakt fogalmakkal ismerkedik meg, azt a kötelességet rója ránk, hogy a fogalmakat gondos, alapos szemléltetéssel tegyük érthetőbbé, alapozzuk meg.

Első osztályban feltétlenül alkalmaznunk kell a legerősebb szemléltetési módot, a cselekvő (manipulatív) szemléltetést."

Gazsó - Mosonyi - Vörös: A matematika tanítása

Az általános iskola kezdő szakaszán a matematika tanulása alapozó jellegű. A képességfejlesztésnek kiemelt szerepe van. Nagyon fontos, hogy a gyermekek az életkoruknak megfelelő számkörben biztos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készséggel rendelkezzenek. Ehhez elengedhetetlen, hogy biztonságosan eligazodjanak a tízes számrendszerben. A szorobán megismerésével, rendszeres használatával mindez biztosítható.

3.9.1. A program célja

A program célja kettős. Egyrészt az alapvető matematikai képességek kialakítása, a gondolkodás fejlesztése, másrészt a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltése, a pozitív attitűd alapozása.

Bár a program tantárgyhoz kötött, a kognitív (megismerő) képességeket fejleszti, transzfer hatásán keresztül az agy azon területére hat, amely például a nyelvtanulásért, a zene, a képzőművészet befogadásáért felelős.

Miben segít a szorobán? Milyen képességeket fejleszt a szorobán?

A számok világának megismerése, törvényeinek megértése sok gyereknek okoz – néha megoldhatatlannak látszó- nehézséget. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szülők többsége nem titkolja ellenszenvét a matematika iránt. Ezen hibás szemlélet elleni harcot a kicsiknél kell kezdeni, az alapfogalmak, szemléletes, pontos tanításával. Ennek a munkának lehet egyik hasznos eszköze a szorobán.

A matematika területén:

A matematika órákon a szorobán használatának leglátványosabb eredménye a gyors fejszámolás, mely napjainkban is nagyon fontos. Fejleszti a fejszámolás képességét, ugyanis az egységes ujjmozdulatok elraktározódnak az agyban, és onnan tetszés szerint előhívhatók. Kellő gyakorlás után mindazt, amit eszközzel meg tudnak csinálni, megcsinálják fejben is. (Órán naponta 5-10 percet használjuk az új tananyag előkészítéséhez vagy a régebbi gyakorlásához.)

A szorobán kiválóan alkalmazható a tízes számrendszer felépítésének szemléletes bemutatására, valamint a számok képi megjelenítésére. Előnye a gyerekkorunkban használt számológéppel szemben, hogy a számok úgy jelennek meg, ahogy leírjuk őket, továbbá – kevesebb golyó lévén – könnyebben áttekinthető. (A 10 golyós nem segítette a számfogalom alakítását, mert ott egyenként leszámlálgathatták a golyókat.)

A szorobán használatával jól kialakítható, illetve fejleszthető a helyiérték fogalma, lévén a tengelyeken jól megjeleníthető az egyes, tízes, százas stb. helyiérték. (Ez olyan gyerekeknél is megfigyelhető, akiknek egyébként nehezen alakult ki a számfogalmuk, vagy akik enyhén diszkalkuliára utaló jeleket produkáltak.)

A természetes számokat szorobánnal láthatóvá tudjuk tenni, hiszen minden számnak van egy és csak egy képe.

Lehetővé teszi, hogy lépésről, lépésre lássák a gyerekek a számolás folyamatát: Pótlást, bontást, összeadást, kivonást, helyi értékeket, szorzást, osztást, maradékos osztást, mértékváltást.

Nem azonos a számológépek mechanikus használatával, mert a szorobán segíti a számfogalom alakítását, erősítését, közben állandó fejszámolásra, gondolkodásra ösztönöz.

A szorobánnal jól szemléltethető a szorzás, a bennfoglalás és az egyenlő részekre bontás. Az eszköz elsősorban a megértést segíti, természetesen nem pótolja a szorzótábla biztos tudását. Az osztási maradék megértése gyakran gondot jelent a második osztályban, ez azonban a szorobánon jól látható, így könnyebben megérthető.

A számolóeszköz sajátosságából adódóan támogat több gyakorlati megvalósítást (pl. a pénzismeretet is), ami ékesen igazolja tanulóink szemében, hogy a megszerzett tudás a mindennapi élet szükséges velejárója. Ugyanakkor a szóbeli számolási készség megszerzése közben fejlődik az emlékezet és a képzelőerő. A számokat, a részeredményeket egy sajátos rendszerben kell megjegyeznünk, az összetett feladatokhoz pedig erős, fegyelmezett fantázia szükséges. Az eszközön való számolás koncentrált és kitartó figyelmet igényel

A számok kirakása és a műveletek végzése során a tanulók finommotorikus mozgása is intenzíven fejlődik. Az eszközön manipuláló kéz a figyelem középpontjába kerül, ügyesedik, terhelhetősége nő, mozgásának koordinációja más területre is hatással van.

A gyerekek aktivitása lényegesen jobb, a szorobán a gyengébb képességű tanulók számára is biztosítja a siker élményét, hiszen a jól kimunkált váltások mechanikus szintre emelésével biztosan, gyorsan és pontosan számolnak ők is (elhanyagolható időeltolódással).

A természetes számokkal végzett munka közben az egyesektől jobbra mindig vannak használaton kívüli oszlopok, amelyek alacsonyabb helyi

értékek (pl. tizedek) létezését sejtetik, és bevezetésük után megértésüket segítik. Felsőben a negatív számok, a törtek, gyökvonás és hatványozás terén is használható.

Bármilyen képességű gyermekek esetében (akár enyhén értelmi fogyatékosoknál is) a szorobánozás javítja a finom szenzomotorikus mozgást, fejleszti a figyelmet.

További gyakorlati előnye még a szorobánnak a mértékegységek átváltásának szemléltetése. A mérés témakörének feldolgozásakor mindig gondot okozott a mértékegységek váltása. A szorobán erre is megoldást ad. A mértékegységek átváltását szorobán segítségével nagyon egyszerűen és biztonsággal végezhetjük. A váltás igen képszerűen jelenik meg a hosszúság, az űrmérték és tömeg mértékegységeinek átváltásakor. Mindhárom esetben a mértékegységek közötti váltószám a tíz hatványaival fejezhető ki. Ezt felhasználva egy egyszerű segédlettel, egy úgynevezett mértékváltó szalaggal végezzük a mértékegységek átváltását. A helyi értéket képviselő tengelyekhez kapcsoljuk a megfelelő mértékegységeket. Így a mértékegységek átváltása a megfelelő tengelyről való leolvasást jelenti.

A szorobánnak nagy fegyelmező ereje van. Nem mindegy, hogy melyik ujjammal mit csinálok. Fontos, hogy a gyerek megtapasztalja, nem érdemes kapkodni, jobb egy kicsit gondolkodni helyette. (Pl. a + 99 esetében érdemesebb egyből százat hozzáadni, s utána elvenni belőle egyet, stb.) Az eszköz használatával fejlődik a tanulók figyelme, koncentrációs készsége, emlékezete, mely egyéb tantárgyak tanulását is elősegíti.

Az élet minden területére kihatóan:

Neuropszichológusok véleménye szerint a szorobán használatakor mindkét agyfélteke egyszerre dolgozik, így különösen előnyös lehet később az idegen nyelvek elsajátítása szempontjából.

A szorobános fejszámolás rendszeres gyakorlásának eredményeként a gyerekek vizuális memóriája gyorsan fejlődik. Jobb lesz a tanulók forma-, szám-, és szövegemlékezete, fejlődik gondolkodásuk.

A szorobán használata fejleszti a vizuális memóriát (csukott szemmel történő „vak szorobánozás”, amikor a gyerek úgy számol fejben, hogy közben maga elé képzeli a szorobán képét), valamint a verbális memóriát is. (Az órákon gyakran diktálás után dolgoznak a gyerekek, s aki egy-egy váltásnál elakad, kénytelen a többi számot fejben tartani ahhoz, hogy ne maradjon le.)

3.9.2. Egy kis történelemA számosság, a számolás, maguk a számok igen rég nélkülözhetetlenek az

ember számára. A ma embere képtelen számok nélkül élni. A számok segítenek rendet, rendszert alkotni mindenapjainkban.

A számírás kialakulása és fejlődése mellett, azzal párhuzamosan jelentek meg olyan eszközök, amelyek segítették a számolást, és lehetővé tették a számok és műveletek szemléletes, tárgyi megjelenítését. Az egyik ilyen eszköz az ókori görög abakusz, amit később a rómaiak is átvettek. Közel ezer évvel később II. Sylvester pápa készített abakuszt. A minket érdeklő számolótábla Ázsiából, pontosabban Kínából származik. A XII. század tájékán keletkezett a kínai

abakusz, amit szuan-pan-nak (számolótáblának) hívtak. Nagyon hamar népszerű lett, és elterjedt az egész Távol – Keleten, és még napjainkban is használatos. Felépítése hasonlít a római abakuszra. Keretbe foglalt függőleges rudakon futnak a golyók. Oszloponként nézve alul öt, felül két golyó helyezkedik el.

A japánok (a kandzsi írással együtt) ezt az eszközt is átvették a kínaiaktól. Erre utal a neve is: a szuan-pan-ból hangzás után szorobán lett. Több módosuláson ment keresztül, amíg kb. 130 évvel ezelőtt elnyerte azt a formáját, amit ma ismerünk.

Az a kultusz, ami a szorobán körül kialakult, ugyanúgy jellemzi a japánok hagyomány tiszteletét és teljességre törekvését, mint minden más része életüknek. A szorobán a mai napig jelen van az üzleti élet legkülönbözőbb területein és a háztartásokban. Külön iskolákban oktatják, ahova a gyerekek délutánonként járnak. Évente rendeznek bajnokságokat, ahol félelmetes gyorsasággal számolnak eszközzel és eszköz nélkül egyaránt.

3.9.3. A szorobán felépítése

A szerkezetet egy keret tartja. Ebben a keretben függőleges rudak helyezkednek el, melyeken kis golyók csúsztathatók fel – alá. Fontos tartozék a vízszintes keresztléc vagy értékléc, (csak annak a golyónak van értéke, ami ehhez hozzáér.) Ez két részre osztja az eszközt. A felső mezőben levő golyók öt egység, az alsóban levők egy egység értékűek.

Az oszlopok egy-egy helyi értéket képviselnek. A keresztlécen apró pont jelöl meg minden harmadik oszlopot. Ezek egyikét választjuk egyes helyi értéknek. Az egyesektől balra a nagyobb, jobbra a kisebb helyi értékű oszlopokat találjuk.

Mielőtt számolni kezdenénk, nullára kell állítani a szorobánt. Ilyenkor a keresztléchez nem ér golyó.

Helyes ujjrend: A szorobán kezelése közben csak a jobb kéz mutató és hüvelykujját használjuk. Az alsó mezőben levő golyókat hüvelykujjal toljuk felfelé és mutatóujjal lefelé, míg a felső mezőben levő golyók mozgatása mindkét irányban mutatóujjal történik.

3.9.4. Szorobán használata osztályonként, témakörönként

1. osztály

Már első nap kézbe vehetik a szorobánt a gyerekek.

Helyes ülés, ujjrend, az eszköz 0 állásba helyezése, az egyes helyi érték helye. Irányok fel, le.

Számolást 0-tól 4-ig, majd 9-ig. Az ötös golyó megértése nem okoz problémát, ha az ökölbe szorított ujjainkra gondolunk, vagy egy golyóban benne lakik 5 kicsi.

A számjegyek írásával egyidejűleg a szorobános számképeket is tanuljuk. Az összeadást, kivonást szorobánon kezdjük, de szinte azonnal rátérünk a fejszámolásra is. Minden ujjmozdulatot fejben is végzünk.

Mit mutat a szorobán? Nagy mozdulattal a levegőben is végzünk számfelismeréseket, műveleteket.

Számszomszédok. Több- kevesebb, egyenlő relációs jelek használata Bontás Pótlás: Páros, páratlan számok. Tevékenységgel tudom eldönteni,

hogy páros vagy páratlan. Tízes átlépés egyszerűbben, kevesebb lépéssel történik szorobán

segítségével Számolás 100-ig

2. osztály

Sokat számolunk fejben. A második osztályos tananyagban a számkör bővítés 100-ig történik.

Szorobánnal 1000-ig számolunk. Sok láncszámolást végzünk. Sorozatokat A gyerekek többségénél itt már a

tízes átlépés nem okoz problémát. Akinél mégis sok lehetőség van a differenciálásra. A többség sok fejszámolásos feladatot kap, többtagú összeadásokat, kivonásokat, gondolkodtató feladatokat. A gyengébbekkel pedig tovább gyakoroljuk a lépéseket.

Mértékváltás: 2. osztályban már megismerkedünk a mm, cm, dm, m-rel. Természetesen megismerkedünk a hagyományos mérőeszközökkel, gyakorlati méréseket végzünk. Megtanuljuk:

m > dm > cm > mm

10 10 10

törvényszerűséget. Ezt figyelembe véve készítjük el a mértékváltó szalagot.

Így egyszerűbbé válnak az átváltások. Először csak eszközön a szalag segítségével dolgozunk. Majd eszközön szalag nélkül, végül fejben. Természetesen gyerekenként változó, ki mikor hagyja el. Hasonlóan tudjuk ezt alkalmazni az űrmértéknél és a tömegmérésnél is.

Szorzás, osztás: Ennél a témakörnél az összes szöveges feladatnál eszközként tudom használni a szorobánt.

Szorzótáblákat szintén fel tudom építeni szorobánon.

Persze a szorzótáblát aztán ugyanúgy meg kell tanulni!

Maradékos osztásPótlás: 100-ra, 1000-re.10-es kyú vizsga

3. osztály

2. osztály végére az ezres számkört ismerik a gyerekek.

Számszomszédok. Kerekítés .Helyi érték, alaki érték, valódi érték: Számkörbővítés 10 000-ig Pótlás: 10000-re. Mértékegységeknél megtanuljuk a könyvvel egyidőben a km-t,

helye a milliós helyi értéken van. A hl-t, a százezresek helyén találjuk. A q-t a százezresek helyén, a t-t a milliósok helyén találjuk.

Szorzás szorobánon egyjegyűvel 9-es kyú vizsga

4. osztály

3. osztályban megismertük mára 10 ezres, 100 ezres, milliós helyi értéket, de csak számleolvasás, számfelismerés szinten. A műveleteket 10 ezerig végeztük.

4. osztályban az eddig említett témaköröknél tovább használjuk a szorobánt. Természetesen az írásbeli műveleteket a tananyag szerint mi is megtanultuk, és azokat sokat gyakoroltuk is.

Nem szabad elfelejteni, a szorobán csak eszköz, és nem mehet semmi rovására, persze nem is megy, de sokat segít a matematikában.

Számkörbővítés 100 000-ig Osztás szorobánon egyjegyűvel. Szorzás 10-zel 100-zal, 1000-rel A szám tizede, százada, ezt szorobán segítségével is sokat gyakoroljuk,

könnyen leolvassák a tanulók. 8-es kyú vizsga

Szorobánnal nagyon sok feladatot meg lehet oldani egy órán, köztük olyanokat, amelyek túlmutatnak az egyszerű számolásgyakorláson. Ki lehet tölteni bűvös négyzeteket, amelyekkel a zárójelfelbontáshoz szerezhetünk értékes tapasztalatokat. Felhívhatjuk a figyelmet a különbözőműveleti azonosságokra. Taníthatunk összeget szorozni, sorozatokat készíteni.

5. osztály

Számkörbővítés 1 000 000-ig Szorzás szorobánon kétjegyűvel. Mértékváltás Fejben számolás Gondolkodtató feladatok. 7-es kyú vizsga

6. osztály

Számkörbővítés Osztás szorobánon kétjegyűvel. Tizedes törtek szorobánon. 6-os kyú vizsga Negatív számok Mértékváltás Fejben számolás Gondolkodtató feladatok.

7. osztály

Szorzás szorobánon 3 jegyűvel. Mértékváltás Fejben számolás Gondolkodtató feladatok. 5-ös kyú vizsga

8. osztály

Szorzás szorobánon 3 és többjegyűvel. Osztás szorobánon 3 jegyűvel. Mértékváltás Fejben számolás Gondolkodtató feladatok. 4-es kyú vizsga

Óraszám: minden évfolyamon heti + 1 óra. Matematika órákon alsóban folyamatosan.

3.9.5. Versenyek

Hazánkban 1996 óta rendeznek országos szintű szorobán versenyt, ahol egyre több iskola egyre nagyobb számú tanulóval vesz részt. Az országos szorobán versenyt megelőzik a területi versenyek, ahonnan az 1-4 helyezett gyerek jut tovább. Érdekessége a területi versenyeknek, hogy csak az juthat tovább, aki legalább 80%-ra teljesíti a feladatsort.

1998 óta a területi versenyt és kyú vizsgát iskolánk rendezi meg minden évben. Ezen több iskola tanulója vesz részt.

A verseny első és második osztályban 3 részből áll. Az “A" feladatlap fejszámolás, a “B" szorobánon való számolás, míg a “C“ logikai feladatsor. Harmadik és negyedik osztályban "D" résszel bővül a megoldandó feladatok köre, mely szorzást, illetve osztást is tartalmaz. 5-8. osztályosok számára is van verseny, az ő feladatsorok is koruknak megfelelő nehézségű (pl. két és háromjegyű számok szorzása, osztása, illetve sokkal bonyolultabb logikai feladatok).

A szorobán lehetőséget biztosít egy másfajta „versenyzési módra” is, melyen mindenki csak „magával versenyez”. Ezen olyan gyerekek is részt

vehetnek, akik egyébként nem vesznek részt matematikai versenyeken, hiszen logikai készségük kevésbé fejlett. Ez az ún. Kyú vizsga, mely egyfajta szintfelmérő, ahol –(akárcsak a küzdősportokban a dan, vagy a különböző színű övek megszerzése) -egy bizonyos feladatsort kell százalékra teljesíteni meglehetősen szűk időkeretek között. Kyú versenyen is egyre több iskola tanulói vesznek részt. Érdekessége a Kyú vizsgáknak, hogy nincs osztályhoz kötve, bárki bármikor jelentkezhet 10-es, 9-es, 8-as stb. vizsgára, ha tudását megfelelőnek érzi. 4 éve felnőttek is részt vehetnek ezen a vizsgán. Felkészülésüket tanfolyamon biztosítjuk. A gyerekek számára külön plusz élményt jelent, hogy a tudásukat igazoló oklevelet Japánból kapják meg.

Kezdetektől ott vagyunk az országos versenyeken. Van már országos szorobán bajnokunk, második, harmadik, negyedik stb. helyezettünk is.

„ A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú,Hogy érezze, nemcsak szeretik,

Hanem olyannak szeretik, amilyen.”

Hermann Alice

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokIskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók

személyiségét a különféle iskolai tevékenység megszervezésével széleskörűen fejlessze.

4.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és

meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.Feladata: Az értelmi képességek, ill. az önálló ismeretszerzéshez, önálló

élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek, kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók

közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése.Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A

nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7. A tanulók nemzetiségi nevelése.Feladata: A hazánkban élő kisebbségek jogainak tisztelete, kultúrájuk,

hagyományaik tiszteletben tartása. Magyarként a horvát és német identitástudat erősítése. A származás, az ősök, a gyökerek fontosságának tudatosítása.

8. A tanulók állampolgári nevelése.Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése.

Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A civil szervezetek feladatainak megismerése, aktív részvétel e szervezetek életében.

9. A tanulók munkára nevelése.Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A

tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A munka világának a megismertetése.

10. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.Feladata: A tanulók testi épségeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény

felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

11. A tanulók környezeti nevelése.Feladata: A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen és távolabbi épített és

természeti értékek, a lakókörnyezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

12. A tanulók fogyasztóvédelmi nevelése.

Feladata: Megismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá tenni őket az eligazodásra. Hangsúlyozni a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

5. Nemzetiségi oktatás5.1. Küldetésnyilatkozat

A német-és horvát nemzetiségi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a német és horvát nyelv tanulását, a magyarországi németek és horvátok történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A német –és horvátajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól napjainkig elvezeti a tanulókat ahhoz az objektív tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre.

A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok megtanulnak eligazodni a mai kisebbségi helyzetben, megismerik a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönzést kapnak, hogy a tanulmányok befejezése után is foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit.

Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk.

A tanulók megtanulják a magyarországi németek és horvátok helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni. A nemzetiségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul. A nemzetiségi oktatásban kiemelt szerepe van a német nyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító. E feladatát a népismeret, a kultúra megismerésével együtt képes ellátni. A nyelv tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a magyarországi német, horvát irodalom megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése.

A 8. osztály végére a tanulók megtanulnak hallott, olvasott, (látott) szöveget megérteni, magukat szóban és írásban kifejezni, saját véleményüket megfogalmazni, vitázni. A tanulmányi idő folyamán olyan biztonságos és gördülékeny szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra tesznek szert, mely lehetővé teszi, hogy a nyelv úgy az ismeretszerzés és továbbadás, mint a társalgás, szórakoztató időtöltés eszköze legyen számukra.

5.2. HE LYZETELEMZÉS

Az általános iskola nemzetiségi nyelvoktató iskola, ami azt jelenti, hogy a német, ill. a horvát nyelv, mint nemzetiségi nyelv van beépítve a Pedagógiai Program helyi tantervébe. A törvényi előírásoknak megfelelően a gyerekek első osztálytól kezdődően heti öt órában sajátíthatják el a német nemzetiségi nyelvet, ill. a horvát nemzetiségi nyelvet heti négy órában.

A nemzetiségi nyelvoktatásban probléma, hogy a családi nyelvi háttér – szülők, nagyszülők nyelvtudása, segítség az otthoni tanulásban – egyre kevésbé van jelen, így leginkább az iskola saját magára támaszkodhat a nemzetiségi hagyományok továbbörökítésében és a nyelv elsajátításában.

Az általános iskolába beiratkozott tanulók első osztálytól kezdődően a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás alapelvei szerint tanulják a német, ill. a horvát nemzetiségi nyelvet. Az iskolai nyelvoktatás folytatása az óvodában elkezdett játékos, élményszerű nyelvtanulásnak. Célunk, hogy az óvodai automatizmusok tudatossá és konkréttá váljanak, beleértve a mondókák, játékok, dalok által tartalmazott szókincset és nyelvhasználati szabályokat.

5.3. A KISEBBSÉGI NYELVOKTATÁS CÉLJAI ÉS FELADATAI

A tanulóban ki kell alakítani az igényt és a képességet, hogy gondolatait, véleményét és javaslatait tudásának megfelelően ki tudja fejezni a kisebbségi nyelven.

A kisebbségi oktatásnak tartalmaznia kell interkulturális témákat is. Ösztönözni kell a tanulókat a helyi szokások gyűjtésére. Meg kell ismertetni velük a Magyarországon élő német/ horvát kisebbség múltját és jelenét, fontosabb ünnepeit, szokásait.

A nyelv oktatásának és tanulásának középpontjában a beszéd-, mint a kommunikáció legfontosabb része áll.

A nyelvtani jelenségeket kis lépésekben, sok gyakorlattal kell elsajátítani. Az új szerkezeteket példákkal és modellekkel kell megtanítani. A szabályokat nyelvi helyzetekből és cselekményekből kell nyilvánvalóvá

tenni a gyermekek számára. A tanulóknak (képességeikhez mérten) nyolcadik év végére tudniuk kell a német / horvát nyelvet alapfokon használni.

Kapcsolatok kialakítására kell törekedni más német/horvát nyelvet oktató iskolákkal. Ezek a kapcsolatok teszik a gyermekek számára élővé a nyelvet, és motiválja őket a tanulásra. Ápolni kell a meglévő testvériskolai kapcsolatot a horvát /Požega/ testvériskolával.

A tanítási órákon kívüli lehetőségekkel is élni kell: játékdélutánok, vetélkedők, pályázatok, kirándulások, később lehetőség szerinti csereutazások tehetik eredményesebbé, élményszerűbbé a nyelvtanulást.

A diáklevelezés (egyéni és osztályonkénti) segítése és közös projektek készítése is célja iskolánk kisebbségi nyelvoktatásának.

5.4. A NEMZETISÉGI NYELV GYAKORLÁSÁNAK, AZ NYELVI ISMERETEK MEGSZILÁRDÍTÁSÁNAK ÉS HASZNÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI A TANÓRÁKON KÍVÜL

5.4.1. Tanulmányi versenyek

Minden tanévben az aktuális versenykiírások közül választják ki a szaktanárok azokat a versenyeket, amelyeken tanulóink részt vesznek, próbára tehetik nyelvismereteiket és összemérhetik tudásukat más intézmények tanulóival.

Rendszeres részvétel biztosított: Kistérségi német horvát versenyeken Oktatási Közlöny által meghirdetett nemzetiségi versenyen A helyi szavaló versenyeken.

5.4.2. Nemzetiségi Projekt Napok

Minden tanévben szerepel az éves munkatervben egy nemzetiségi nap. Ezen a napon a falu életéhez kapcsolódó helyszíneket felkeressük valamint a horvát – és német dal-és tánctanítás is a kulturális program része. A Márton-nap hagyományának felelevenítésére lampionos felvonulást szervezünk, ahol a szülők, helyi lakosok is részt vesznek.

Nemzetiségi fellépések és bemutatók: karácsonyi műsor, Horvát nap, Német nap, kulturális bemutató, Adventi gyertyagyújtás,

Éneklő ifjúság (énekkari bemutató).

5.5. Célok és feladatokA horvát és német nemzetiségi népismeret tanításának célja és

feladata, hogy a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével fejlessze és erősítse a nemzeti kisebbségi identitástudatot.

Az 1-4. évfolyam alapfeladata a horvát és német kultúra megszerettetése, lakóhelye múltjának, hagyományainak megismerése és alapelemeinek elsajátítása.

A megismert hagyományok ápolása és gyakorlása módot ad a nyelvi – magyarországi horvát tájszólások és beszédvariánsok –, a vizuális kultúra – népművészeti és képzőművészeti alkotások –, az ének-zenei és tánckultúra, a népi eszközök és tevékenységek megőrzéséhez.

A népismeret témakörei felkeltik a tanulók érdeklődését a maradandó értékek megőrzéséhez a művészetekben, építészetben és gazdaságban.

Az alsó tagozatra jellemző nyelvi és irodalmi képességek fejlesztése a megismert és megtanult népköltészeti alkotásokon keresztül. A találós kérdések, közmondások, kiszámolók, köszöntők, mesék, legendák, imák, népdalok és egyházi énekek olvasása, emlékezetből való megtanulása, dramatizálása alkalmat nyújt a tanulók szókincsének bővítéséhez, kifejezőkészségének fejlesztéséhez.

Az életkori befogadóképességnek megfelelően az önálló ismeretszerzés különböző forrásainak használata, mint régi dokumentumok, lexikonok, enciklopédiák, médiakultúra (rádió, televízió, újságok). Saját gyűjtőmunka elindítása a még meglévő anyagi és szellemi emlékek, értékek megmentése.

Népünk kultúrájának helyi és tájegységi ismerete erősíti a nemzeti kisebbségi azonosságtudatot, a horvát és német néphez való tartozás érzését, fejleszti a tanulók személyiségét, ösztönzi az értékek megőrzésére,neveli a környezetért érzett felelősségre.

5.6. Fejlesztési követelmények A magyarországi horvátok és német kultúrájáról és hagyományairól

szerzett ismeretek elmélyítése, különösen a lakóhelyi és szűkebb régió jellemzői. A gyermekjátékok, néptáncok, népdalok, népszokások ismerete, dramatizálása, előadása.

A helyi népviselet és népi motívumok ismerete, gyűjtése, felhasználása az ajándékok készítésekor, díszítésben, illusztrálásban.

A népi humor és bölcsesség valódi elemeinek felismerése a horvátság kultúrájában, hagyományaiban és irodalmi alkotásaiban. Szókincs

bővítése és kifejezőképesség fejlesztése a tanult közmondásokkal, szólásokkal, szófordulatokkal.

A természetben bekövetkező változások megfigyelése és rögzítése, ezek összehasonlítása a naptárral, a munkavégzéssel és az éves ünnepekkel.

A magyarországi horvátok és németek ünnepeinek szerepéről és jelentőségéről szerzett ismeretek elmélyítése. A lakóhelyi ünnepek megünneplése, az ünnepi szokások felélesztése ételek, ajándékok, díszek készítésével, gyermekjátékok, népszokások, dramatikus játékok előadásával, bemutatásával.

A munkában használt eszközök és szerszámok felismerése és megnevezése.

5.7. KÜLSŐ KAPCSOLATOKIskolánknak kapcsolata van a horvátországi Požega város általános

iskolájával. Lehetőség szerint igyekszünk tanulóinknak közös találkozókat szervezni váltott helyszínekkel, hogy kölcsönösen megismerkedhessenek egymás hétköznapi életével, mindennapi hagyományaival.

5.8. Kapcsolattartás más intézményegységekkelMindennapi feladatunk az intézményegységek közötti kapcsolattartás

és információáramlás biztosítása. A nemzetiségi tagóvodával való kapcsolattartás nemzetiségi vonalon leginkább az iskolai előkészítésre vonatkozik.

Az általános iskola figyelemmel kíséri az óvodai nemzetiségi oktatás súlypontjait és az elsős tanítók ennek megfelelően tudják alakítani az oktatást a belépő elsősök számára. A közösen szervezett programokban, ünnepi műsorokban a német és horvát nyelvű részletek is szerepet kapnak.Kapcsolattartás a helyi Kisebbségi Önkormányzatokkal

A Kimlei Német és Horvát Kisebbségi Önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodában, illetve iskolában folyó nemzetiségi oktatást. Támogatják a Nemzetiségi Napi rendezvényeket.Kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel

5.9. A környékben megtalálható nemzetiségi általános iskolákkal rendszeres kapcsolattartás területei:

továbbképzések kistérségi tanulmányi versenyek

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hisz megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

A tanulók közösségében, ill. közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

6.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a

közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos

megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,

viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

7. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

7.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra

Az iskola pedagógusainak mottója: „A tanítás az, amikor egy életet örökre megérintesz.”

Mindennapi munkánkban nagyon fontosnak tartjuk a gyermekek belső motivációját, vagyis azt, hogy a gyermek akarja megtanulni, megismerni, megoldani a felvetődő problémát, feladatot.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanítási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez

mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

7.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

7.2.1.Hagyományőrző tevékenységek:

Fontos feladatunknak tekintjük községünk, szűkebb környezetünk (Szigetköz) múltjának és jelenének megismerését, ezért megszervezzük iskolánkban a „Kimlei helytörténeti” többfordulós helyi versenyt.

Részt veszünk a helyi kulturális egyesület által kiírt helytörténeti pályázaton.

Minden évben részt veszünk a helyi Horvát Kisebbségi Önkormányzat és a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat által szervezett nemzetiségi napokon, tanítványaink produkcióival bizonyítják nyelvi és nemzetiségi tudásukat, művészi képességüket. (énekkar, modern és népi tánc, színdarab, népi játékok stb.)

Minden tanévben szervezünk nemzetiségi projektnapokat, ahol a településen élő nemzetiségek mindennapjait, szokásait, népművészeti értékeit ismertetjük meg tanulóinkkal nem hagyományos pedagógiai keretek között

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:

o az 1849. október 6-án kivégzett vértanúkról osztályfőnöki órákon emlékezünk meg.

o az 1956. október 23-án kezdődő forradalom és szabadságharc eseményeiről iskolai ünnepség keretében emlékezünk meg.

o karácsonykor (külön előadást tartunk délelőtt tanulóinknak és délután a szülőknek, a falu lakosságának), ahol helyt adunk a nemzetiségi nyelvű műsorszámoknak is.

o az 1848. március 15-én zajló forradalomról és az azt követő szabadságharcról annak évfordulóján iskolai ünnepség keretében emlékezünk meg.

o Anyák napján 1. osztályban műsorral köszöntjük az édesanyákat osztály keretben, 2-8. osztályban ajándékot készítünk a gyerekekkel az édesanyjuknak,

o osztályfőnöki órán emlékezünk meg a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól valamint a Trianoni békeszerződés életbe lépésének évfordulójáról.

o projektnapokat tartunk a Madarak és fák valamint a Föld Napján. o minden évben tartunk Diáknapokat. o Minden tanév végén ünnepélyes ballagással búcsúzunk el végzős

nyolcadik évfolyamos diákjainktól. Felelevenítjük és ápoljuk a község nemzetiségeinek hagyományait:

o Borbála-járás, o Márton napi felvonulás,

o horvát Betlehemezés az ásványrárói tagintézményben a névadó emlékére Somogyi József-napot

szervezünk Minden évben szervezünk – a 7. évfolyamos diákok valamint szüleik és a

Szülői Munkaközösség segítségével – farsangi bált, ahol - lehetőség szerint – iskolánk kulturális csoportjai is fellépési lehetőséget kapnak.

A kulturális csoportok, énekkar szereplési lehetőségeit erősítjük az évente megtartandó kulturális bemutatóval, melyet a helyi Művelődési Házban kívánunk megszervezni.

Minden évben adunk lehetőséget az 5. évfolyamosoknak erdei iskola megszervezésére, amennyiben a szülők vállalják ennek anyagi terhét.

a 7. évfolyamos diákoknak többnapos országjárást szervezünk az Északi-középhegységbe a már kialakított – tanulmányokat segítő, alátámasztó útvonalon, amennyiben a szülők és a Diákönkormányzat közösen vállalják ennek terhét.

7.2.2.Diákönkormányzat:

A tanulóközösség érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Feladatkörét a közoktatási törvény részletezi.

7.2.3.Napközi otthon, tanulószoba:

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően - amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8- évfolyamon tanulószoba működik.

7.2.4.Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások:

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy vagy két felzárkóztató órát, „korrepetálást” szervezünk.

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvételi vizsga sikeres teljesítésének elősegítésére felkészítő órát szervezünk.

A gyenge eredményt elért tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elértő tanulók részére képességfejlesztő, tehetséggondozó órákat tarthat a pedagógus heti egy-egy órában a kiemelt kompetenciaterületek figyelembe vételével.

8. évfolyamon a tanult nyelvekből jó eredményt elérő tanulók számára alapfokú nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamot szervezhet a pedagógus.

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével, a fenntartóval történt egyeztetés után – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

7.2.5.Iskolai sportkör:

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

7.2.6.Szakkörök:

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével, a fenntartóval történt egyeztetés után – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

7.2.7.Versenyek, vetélkedők, bemutatók:

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Az felmerülő nevezési díjakat az iskola, vagy az iskolát támogató alapítvány kifizetheti. A versenyek, vetélkedők megszervezését, ill. a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik – anyagi ellenszolgáltatás nélkül.

7.2.8.Tanulmányi kirándulások:

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára

évente egy alkalommal kerékpáros vagy gyalogos tanulmányi kirándulást,

évente egy alkalommal pedig hosszabb útvonalon autóbusszal vagy vasúttal bonyolított tanulmányi kirándulást szerveznek.

A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

7.2.9.Erdei iskola:

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az 5. osztályban táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó

erdei iskolai foglalkozások, melyeken megjelenik a tantárgyköziség, és egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. (Megszervezését csak akkor engedélyezzük, ha az osztályból mindenki részt vesz, ill. egészségügyi okok miatt lehet csak hiányozni.)

7.2.10. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás:

Egy-egy tantárgy adott témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, ill. művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel jár is – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

7.2.11. Szabadidős foglalkozások:

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház-és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

7.2.12. Iskolai könyvtár:

A tanulók egyéni tanulását, önképzését versenyre való felkészülését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

7.2.13. Diákétkeztetés:

A napközi otthonba felvett tanulók napi kétszeri étkezésben (ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat a fenntartó által meghatározott módon kell befizetni.

7.2.14. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata:

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

7.2.15. Hit- és vallásoktatás:

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

7.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

Szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal.

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Felzárkóztató órák. Napközi otthon. Tanulószoba. Fejlesztő foglalkozások. Felzárkóztató foglalkozások. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. Családlátogatások. A szülők és a nevelők nevelési gondjainak segítése.

Az iskolába járó gyerekek között jelentős azoknak a száma, akik szociális, művelődési, műveltségbeli hátránnyal érkeznek. Gyakorta munkanélküli felnőttekkel, hozzátartozókkal körülvéve, az elégségessel épphogy átbukdácsoló, kudarcélményekkel bőven felvértezett fiatalok számára a család normái és a számukra idegen iskola feloldhatatlan kettősséget eredményeznek. Ennek következménye pedig a helyenként devianciába átcsapó magatartás, a túlkorosság.

A pedagógusoknak mindenekelőtt a család, a szülők meggyőzését, nevelőmunkába való bevonását kell megoldani. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés (családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt tanítási nap, stb.)

7.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A differenciálás módszerének alkalmazása. A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása. A tehetséggondozó foglalkozások. Az iskolai sportkör. A szakkörök. Versenyek, vetélkedők, bemutatók,(szaktárgyi, sport, kulturális stb.) A szabadidős foglalkozások (pl. színház-és múzeumlátogatások) Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata. A továbbtanulás segítése.

E tevékenység első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy a pedagógusok minél előbb felismerjék a tehetségeket. Ehhez ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségígéretre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, érzelmi, affektív, emocionális, stb.). Fontos tehát, hogy a pedagógusok ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek (önképzés, munkaközösségi továbbképzés, stb.)

A felismerést tettnek kell követnie, amely során mindenekelőtt a tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételeit kell megteremteni. A szülőkkel történt megbeszélés, egyeztetés során a helyi és országos lehetőségeket kell számba venni.

A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon túl biztosítanunk kell a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő egyéni felkészítését.

A hagyományokhoz híven mind sport, mind a kulturális, művészeti és tanulmányi versenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni tehetséges tanulóinkat.

7.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az iskolában a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok segítése az osztályfőnökök és a felsős munkaközösség-vezető feladata. Ezen belül feladataik közé tartozik különösen:

Mind az osztályfőnök, mind pedig a felsős munkaközösség-vezető feladata a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

Az osztályfőnök családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, amiről feljegyzést készít.

A veszélyeztető okok megléte esetén az osztályfőnök a felsős munkaközösség-vezető, valamint az iskola vezetésén keresztül értesíti a gyerekjóléti szolgálatot.

Segíti a gyerekjóléti szolgálat tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi

támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős

programokról

Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek-és ifjúságvédelem területén:

Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit. Meg kell keresni a problémák okait.

Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. Jelezni kell a felmerült problémát a gyerekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

Nevelési tanácsadóval Gyermekjóléti szolgálattal Családsegítő szolgálattal Polgármesteri hivatallal Gyermekorvossal A község családorvosával A község védőnőjével A község plébánosával A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel,

egyházakkal, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

A felzárkóztató foglalkozások. A tehetséggondozó foglalkozások. Az indulási hátrányok csökkentése. A differenciált oktatás és képességfejlesztés. A fejlesztő foglalkozások. A pályaválasztás segítése. A személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek). Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése. A családi életre történő nevelés. Az életvezetési ismeretek program Nagyon fontos a családlátogatás, a szülők meggyőzése, a

problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. A napközis és a tanulószobai foglalkozások. Az iskolai étkezési lehetőségek. Az egészségügyi szűrővizsgálatok. A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,

szabadidős tevékenységek, szünidei programok). A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni

támogatás). A szülőkkel való együttműködés. Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatról,

szolgáltatásokról. A gyermek személyiségének a megismerése. A beszélgetések, az

őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a titoktartás, a megértés mind hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez.

7.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A napközi otthon. A tanulószoba. Az egyéni foglalkozások.

A felzárkóztató foglalkozások. A fejlesztő foglalkozások. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata. A továbbtanulás irányítása, segítése. A személyes, egyéni tanácsadás (szülőnek, gyereknek egyaránt) Az egyéni és a kiscsoportos tantárgyi korrepetálások.

7.7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A differenciálás módszerének alkalmazása a tanórákon. A felzárkóztató órák. A fejlesztő foglalkozások. A napközi otthon. A tanulószoba. A diákétkeztetés. A felzárkóztató foglalkozások. A szaktárgyi korrepetálások. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata. A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai. A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. A családlátogatások. A továbbtanulás irányítása, segítése. Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenysége. A tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek. Az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek. Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal

annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) Drog-és bűnmegelőzési programok. Mentálhigiénés programok. Komplex tehetséggondozó programok (honismereti-néprajzi, zenei-

művészeti, sport-turisztikai ). Komplex táborozások, kirándulások, országjárások. Fesztiválok, kulturális bemutatók. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői

értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés falu tv-ben, iskolaújságban, levélben, stb.

Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban

részesüljön. Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottsággal. Táborozási hozzájárulások Ösztöndíjak Pályázatok figyelése, azokon való részvétel.

8. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális fejlesztése

Iskolánk az Alapító Okiratban meghatározottak alapján látja el a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését.

A feladatellátást a szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakvélemény alapján integrált formában végezzük. A rendelkezésünkre álló szakember /gyógypedagógus és logopédus, szurdopedagógus/ és a kialakított fejlesztőterem biztosítékai a program végrehajtásának.

Ezen tanulóink jó része részképesség-zavarral küzd, melyek tartósan akadályozzák tanulmányi előmenetelüket.

A sajátos nevelési igényű tanulók gyűjtőforgalom alá tartoznak azok a súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok, amelyek hátterében részképesség-zavarok, iskolai teljesítmények fejlődési zavara, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar, a fejlődés pervazív zavara vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. E csoportban nem határozhatók meg egységes jellemző jegyek. Az egyes állapotok a tünetek/tünet együttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve az általános tanulási zavarig terjedhetnek. Sajátos nevelési igényeiket a többségi iskola sok esetben képes kielégíteni pszichológusi, gyógypedagógiai és logopédusi tevékenységgel.

Az 1993. évi LXXIX. törvény 126.§-ában foglaltak alapján kell eljárnunk.

Célunk: A tanulók képességfejlesztése, a habilitáció és rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az egyéni képességeknek megfelelően. Ennek során ezen tanulók fogyatékosságainak lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodva elsősorban a következő elveket alkalmazzuk:

a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van /ezt általában az 1. osztályban alkalmazzuk/,

az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése,

segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a rászoruló tanulókat a követelmények elérésben, elsősorban önmagunkhoz viszonyított fejlődésüket értékelve,

fontos számukra a szükségletekhez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő, nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat.

8.1. Általános célkitűzések Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási

akadályoztatottság, a fejlettség figyelembevételével. A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának

formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. Alapvető tanulási képességek fejlesztése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási

módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával. A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik

megismerése, önbecsülésük erősítése.

8.2. A célkitűzések teljesülésének kritériumai Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten. Kulturált érintkezési formák birtoklása, illemszabályok elsajátítása,

önuralom. Reális önismeret, önelfogadás. Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, a

monotónia tűrés. Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem.

8.3. Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten

8.3.1. A kisiskoláskor /1-2., 3-4./ évfolyam

Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés.

Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása.

A feladat- és szabálytudat erősítése. Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése,

ébrentartása. A saját fejlődési ütem és a fejlesztési korlát elfogadása, önismeret

alapozása. A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének

megítélése. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. A kulturális, szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése,

felzárkóztatás. Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a

megerősítésre és fejlesztésre - önmaga és csoporttársaik felé is.

8.3.2. A serdülőkor /5-6., 7-8./ évfolyam

Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól.

Az önképviselet, a megnyilatkozás, a véleménynyilvánítás elsajátítása. Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a

konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra. Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek,

műveleteinek gyakorlati alkalmazása. Egészségmegőrző, környezetvédő attitűd kialakítása. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek

korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás

kedvező feltételeinek a megteremtése. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos csökkentése, az elfogadás

erősítése a családdal közösen.

8.4. A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon

8.4.1. Az első pedagógiai szakaszban /1-4. évfolyam/ A habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az

emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.

8.4.2. Gondolkodási képességek fejlesztése:

Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása.

Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása /szín, alak-forma, nagyság, mozgás, mennyiség/, a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása stb.

Differenciálás: tárgyak, személyek jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet fejlesztése: személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, visszaemlékezés cselekedetekre, cselekvésre, történésre, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb.

Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés.

8.4.3. A motoros képességek fejlesztése:

A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testséma kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése stb.

Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása, nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgás kivitelezés - tempó, erősség, ritmus szerint.

8.4.4. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása:

Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése - fent-lent, elöl-hátul, középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont /mikor?/, időköz /mettől-meddig?/, az idő ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb.

8.4.5. Tanulási képességek fejlesztése

Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás ideje alatt - zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb.

8.4.6. Kommunikációs képességek fejlesztése

Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása, sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi, formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárás /hiányos szabályismeretek, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye/, az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb/.

A korrektív célú fejlesztés a felsős /5-8./ osztályokban a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálnia a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést.

A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárs csoportokba való beilleszkedésre.

8.5. A részképesség-zavar tüneteit, a kóros hiperaktivitást, figyelemzavart mutató tanulók

A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítményeknek elsősorban az alapvető eszköztudás /olvasás, írás, számolás/ elsajátításának és képességének deficitjét, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét sorolják. E fogyatékosság differenciáldiagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik.

Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos figyelemzavaruk vagy a fejletlen önirányítás, a gyenge önértékelési képesség miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak.

Ezen tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással /a kieső részképességgel/ kapcsolatos tevékenységek /olvasás, írás, számolás/ elutasításában fejeződhet ki.

A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási zavart, illetve magatartási probléma eredményezhet tanulási zavart.

8.6. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése intézményünkben

8.6.1. A fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől, de adott esetekben élünk az első évfolyam két év alatt történő elvégzésével. Az iskolai oktatás első éve ez esetben az intenzív prevenciót, a szakszerű funkciófejlesztést jelenti, amelyre jellemző a gyógypedagógiai korrekciós - kompenzáló-terápiás módszerekkel irányított tanulási folyamat.

8.6.2. A fejlesztés kiemelt feladatai

Intézményünkben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a vizsgált tanulók esetében diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia

okozza a tanulási zavarokat. Előfordul a részképesség-zavar halmozott tüneteit mutató tanuló is. Diszlexia esetén gyakran tapasztalható az általános beszédgyengeség tünet együttese, differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet.

8.7. Feladataink a diszlexiás, diszgráfiás tanulók fejlesztése során

a pontos diagnózis és a fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése,

a testséma biztonságának kialakítása, téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző vagy

diszlexiaprevenciós módszerekkel, az olvasás, az írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a

tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása

során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, méltányos értékelés és minősítés, folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére a segítő környezet.

8.8. Feladataink diszkalkulia eseténE tanulóknál általában hiányzik a „matematikai érdeklődés”,

kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiségállandóság.

A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat a mennyiséggel egyeztetni.

A kiemelt speciális teendők:

a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, a számfogalmak kialakítása és bővítése, az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a

beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi vizuális megerősítése,

sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörben,

a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.

8.9. A részképesség-zavar halmozott tüneteit mutató tanulókTöbb részképesség-zavar együttes előfordulása esetén áll fenn a

„halmozott fejlődési” zavar. Ez a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyetlen fejlődését foglalja magába és akadálya az anyanyelv tanulásának, az olvasás-írás számolás elsajátításának. Ezen tanulóknál a percepció minden részterületét fejlesztenünk kell.

A fejlesztés elvei:

a részképesség-zavar területeit mutató tanulók különleges gondozását gyógypedagógussal és logopédussal végezzük integrált formában,

a tanulók egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget a rehabilitációs időkeretekben,

érvényesítjük a méltányos számonkérést, értékelést ezen tanulók számára.

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulóknál is a NAT és a kerettantervek adják a követelményeket. Ezek a tanulók képesek a minimum vagy annál magasabb követelmények teljesítésére, hiszen megkapják a kiegészítő speciális egyéni terápiát zavaraik leküzdésére.

A rehabilitáció formái:

a) Egészségügyi: a fogyatékosság jellegétől függően /gyermekneurológiai, érzékszervi stb/.

b) Pedagógiai: a műveltségterületeknél ajánlott funkcionális képességfejlesztő programok. Külön gondot fordítunk a betegségek utáni felzárkóztatásra, az esetleges tantárgyi anyagrészek elmélyítésére.

Különösen az anyanyelv és a matematika tantárgyak kiemelt gyakorlására helyezzük a hangsúlyt.

A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások időkeretét évenként elkészített óraterv tartalmazza a tanulólétszámnak megfelelően. A feladatot délelőtti órakeretben és délutáni Ayres-terápiás foglalkozásokon oldjuk meg.

9. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái9.1. Iskolai munkaterv, aktuális feladatok

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola az alábbi módon tájékoztatja:

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén.

A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül.

Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

9.2. Egyéni előrehaladás, fejlődésA tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a

szaktanárok folyamatosan (szóban, ill. a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

9.3. A szülők és az iskola együttműködési formái, fórumai

9.3.1. Fogadónap

Évente két alkalommal - ősszel és tavasszal – az iskola fogadónapot szervez, ahol pedagógus és szülő közötti egyéni beszélgetésre kerül sor.

9.3.2. Szülői értekezlet

Évente három alkalommal – tanév elején, félévkor és a tanév végén – szülői értekezletre kerül sor, ahol az aktuális feladatokról, kérdésekről tájékoztatják a szülőket.

A hatékonyabb iskolaválasztás és továbbtanulás érdekében a 8. évfolyam osztályfőnöke és a továbbtanulási felelős novemberben továbbtanulási

szülői értekezletet tart, ahol ismertetik a továbbtanulás feltételeit, a kitöltendő űrlapokat, és bemutatkozhatnak a környék középiskolái is.

A szülőknek, az osztályfőnöknek és az iskolavezetésnek lehetősége van bármikor rendkívüli szülői értekezletet összehívni, amikor szükségesnek ítélik.

A szülői értekezlet feladata:

A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők tájékoztatása:

o Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről.o Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól.o A helyi tanterv követelményeiről.o Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról.o Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai

magatartásáról.o A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről.o Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról.o A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és

továbbítása az iskola igazgatósága felé.

9.3.3. Fogadóóra

A tanév tanítási ideje alatt, heti egy fogadóórát jelöl meg az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetője valamint pedagógusai, ahol a szülők felkereshetik az érintett személyt.

Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ill. ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

9.3.4. Írásbeli jelzések, tájékoztatók

Minden tanévben, félévi és évvégi értékelés előtt egy hónappal írásbeli jelzést küld az osztályfőnök a rosszul és a gyengén teljesítő diákok szüleinek a tanulók előmeneteléről.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Munkaközösséggel.

Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, ill. a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

9.3.5. Családlátogatás

Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

9.3.6.Nyílt tanítási nap

Feladata: hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

9.3.7. Előadások szervezése a szülők részére

A tanulási nehézségek, magatartási problémákkal küzdők számára logopédus, pszichológus, nevelési tanácsadó, egészségügyi szakember meghívásával problémamegoldó előadásokat kíván az iskola szervezni.

9.4. Szülői MunkaközösségA szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális

feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják – a törvényben előírt kötelezettségeken felül:

Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten.

Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösséggel.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

9.5. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:

Közös kirándulások Osztály – család közös hétvége, piknik, túrázás Szülői munkahelyen üzemlátogatás Családi játékos vetélkedő Közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok

részvételével. Iskolai alapítvány működtetése az iskolai és családi problémák

megoldásának segítésére.

10. Az iskola egészségnevelési programja

Mottó:„Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.”

Szent-Györgyi Albert

10.1. Jogi háttérA Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével hatályba lépett az új

NAT. Ennek nyomán 2004 szeptemberétől az első évfolyamon már ennek megfelelően kell elkezdeni a tanévet. Ezzel újabb lehetőség nyílt az iskolai nevelés-oktatás tartalmi megújulása és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelése számára.

A NAT értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük.

További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000. (XII.11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003.(IV.16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről, 38.§(1) bek.

10.2. Az egészségnevelés céljaAz egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók

egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra,

hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, ill. a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és maga meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.

Ebből adódóan:

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.

Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani továbbá a veszélyes anyagok, ill. készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol-és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. (NAT 2003)

Olyan egészségfejlesztő programot kell az iskolának kidolgoznia, amelyeknek eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártótényezők, és, hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat.

Képesek legyenek figyelemmel kísérni:

Viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását Az egészségkárosító magatartásformák elkerülését A betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni Tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük

megőrzése érdekében Erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a

konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését.

Az elmúlt évek egészségügyi adatai, a hazánkat érintő felmérések alapján szükségessé vált, hogy a közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi feladatai a törvényben megjelenjenek, és sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására, megvalósítására

A jó tervezés és a megvalósítás nyomán az iskola az egészségfejlesztés hatékony színterévé válhat. Az iskolai egészségfejlesztő munka akár jól, akár rosszul csináljuk, alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait

A gyerekek 6 éves kortól 14 éves korig iskolánkban töltik életük nagy részét. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat.

Az egészségnevelési program végrehajtásáért felelős az iskolavezetés, az egészségnevelési koordinátor, az osztályfőnökök, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat.

SWOT elemzés alapján felmértük erősségeinket, gyengeségeinket, lehetőségeinket és veszélyeinket. A helyzetfelmérés tapasztalatait ismertettük a szülőkkel, a diákönkormányzattal, majd meghatároztuk jövőbeni feladatainkat

Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg. A genetikai tényezők, környezeti tényezők, életmód, az egészségügyi ellátó rendszer működése.

Az egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és a családi élet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása.

Az egészségfejlesztő programokra (CHEF, Soros Alapítvány által datált, Életvezetési ismeretek) eddig is nagy hangsúlyt fektettünk iskolánkban. Ennek ismeretében választottuk ki osztályfőnöki munkánkba beépítve az Életvezetési ismeretek és készségek programot, mely kortárs hatásra épít az önismeret fejlesztésen keresztül

Céljaink kimunkálása során

RÖVID TÁVÚ ( az adott iskolai tanévben megvalósítandó feladatok),

KÖZÉPTÁVÚ ( 3-4 évre előre tervezett ) és HOSSZÚ TÁVÚ ( 5-8 évre tervezett ) célkitűzésekkel dolgozunk.

Ez felöleli: a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotát, a részképességek zavarát, az osztálytermek berendezése megfelel-e az egészségügyi szempontoknak, a napirendet, az órarendtervezést.

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészség fejlesztéshez. Ezt tantárgyanként alsó-és felső tagozatban kiemeltük, az osztályfőnöki tanmenetekbe az Életvezetési ismereteket beépítettük.

A tanórán kívüli foglalkozások: sportprogramok, kulturális programok, kirándulások, erdei iskolák, túrák, táborozások – is mind az egészségfejlesztést segítik.

A szülői értekezletek, a szülők és tanárok számára szervezett előadások, drogügyi szakember, pszichológus, rendőrség drogügyi szakemberének előadásaival tesszük teljesebbé munkánkat.

A tanárok felkészülésének fejlesztését szolgálja, hogy folyamatosan lehetővé tesszük az egészségnevelő tanfolyamok elvégzését - pályázatok útján is.

10.3. CSELEKVÉSI TERVÜNK

10.3.1. Helyzetelemzés

A közvetlen környezetünk problémái, a tanulók egészségi állapotának, egészségmegtartásának elemzése.

Egészségnevelési hét keretén belül a tanulók táplálkozási szokásait mértük fel és elemeztük, értékeltük. Problémaként jelentkezett a helytelen vagy semmilyen reggeli fogyasztás, ebédre vagy vacsorára a főtt étel hiánya, kevés gyümölcsfogyasztás, ill. a táplálék egyoldalú összetétele. Majd a családon belül előforduló betegségeket gyűjtöttük össze. Jellemző a magas vérnyomás és a cukorbetegség, nagy arányban van jelen a dohányzás családoknál.

10.3.2. Problématérkép

A helyzetelemzés alapozza meg további munkánkat. A megbetegedések és a környezeti tényezők kapcsolatának kimutatásával megállapíthatjuk, hol találhatók hiányosságok. Ezek a táplálkozással kapcsolatos ismeretekben, a megfelelő mozgás hiányában, aktív pihenés hiányában jelentkeznek.

Hangsúlyt kell fektetni az allergiát okozó növények megismertetésére. Megelőzésben a gyógynövények szerepét kell kiemelni.

10.3.3. A nevelés célcsoportjainak meghatározása

Az egészségnevelés tervezése elsősorban az általános iskola tanulóinak szól, de ebbe a tevékenységi körbe a szülői ház és az iskola valamennyi dolgozójának bevétele is elengedhetetlen.

10.3.4. Nevelési témakörök:

Táplálkozás egészségtan Mentálhigiéné Biokultúra Vegyszermentes növényvédelem Mozgásszervi megbetegedések megelőzése Érrendszeri megbetegedések megelőzése Szájhigiéné

10.3.5. A környezet-egészség megvalósításának szakmai feltételei:

Pedagógusaink a következő tanfolyamokat végezték el az elmúlt évek során:

Életvezetési ismeretek és készségek Véleményem szerint…(dohányzás ellenes akció) Fiatalok az élet küszöbén Családi életre nevelés

Iskolánkban kidolgoztunk egy drogstratégiát is, melyet már az elmúlt években is használtunk. Továbbképzéseken tanúsítványt szerzett tantestületünkből 5 fő, és még további 4 főt kívánunk beiskolázni az elkövetkező években. Az Életvezetési ismeretek kiegészítője a környezetvédelem tanfolyam, melyre a következő évben 1 tanítót szeretnénk beiskolázni.

10.4. EGÉSZSÉGTERVÜNK

10.4.1. A lakosság életmódjának, egészségi állapotának jellemzői

Kevés a civil szervezetek száma

A lakosság közel 40%-a dohányzik Magas a túlsúlyos lakosság aránya Rosszak az étkezési szokások Magas vérnyomással, érrendszeri problémákkal küzdenek Sok a mozgásszervi megbetegedés Daganatos megbetegedések előfordulnak

Az értékrendszer, az emberkép kialakításához az alábbi területeken kell hatékony nevelőmunkát végezni:

az egyén önmagához való viszony terén másokhoz való viszonya terén természethez való viszony terén az egészséges életmód, a sport, a higiénés magatartás terén viselkedéskultúra terén

10.4.2. Kiemelt feladatok:

személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladatok beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek

körvonalazása a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő iskolai

programok feltérképezése szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység megfogalmazása.

10.5. EGÉSZSÉGNEVELÉS

10.5.1. Mentálhigiéné

önismereti tréning pedagógusoknak kapcsolat a nevelési tanácsadóval, pszichológussal diákönkormányzati programok egészségnevelési programok használata együttműködés iskolaorvossal, fogorvossal, védőnővel, rendőrségi

drogszakemberekkel

10.5.2. Testi fejlődés

Minden pedagógusnak szem előtt kell tartani, hogy a testmozgás a fizikai és lelki egészséget egyaránt erősíti. Ezt szolgálja:

heti 3 testnevelés óra tömegsport túrázás versenyszerű rendszeres sportolási lehetőség biztosítása úszás lehetőségének biztosítása erdei iskola

kirándulások táborok

10.5.3. Higiénés magatartásra nevelés:

Blend a Med fogápolási programmal Signal fogápolási programmal Always programmal (serdülőkori higiénés problémák megoldására)

10.5.4. Egészséges táplálkozásra nevelés:

Az egészséges táplálkozási szokások ismertetése technika, biológia, egészségtan és osztályfőnöki órák keretében

10.5.5. A biztonság megőrzése:

KRESZ ismeretek nyújtása osztályfőnöki órákon Elsősegély oktatása – tanfolyamon 6. osztályosoknak

10.5.6. Családi életre nevelés:

Csecsemőápolási szakkör a védőnővel Tiniklub beindítása a 8. osztályosoknak a védőnővel Szülők iskolája / előadások szervezése szülőknek/

10.6. RÖVID TÁVÚ ( egy évre szóló) TERVEINKCélok, feladatok Módszer Felelős Megvalósítás

ideje

Pedagógusok tájékoztatása

Nevelőtestületi értekezlet igazgató Augusztus vége

Helyzetelemzés Kérdőíves módszer osztályfőnökök szeptember

Osztály tisztasági verseny

beindításaosztályverseny Egészségnevelő

koordinátor szeptember

Drogprevenciós pályázat

beindításaFeladatok lebontása

Egészségnevelő koordinátor szeptember

Kérdőívek értékelése

Nevelőtestületi értekezlet

Egészségnevelő koordinátor október

Sportrendezvények szervezése

Kistérségi versenyekkel testnevelő Egész évben

Egészségnevelési hét szervezése

Vetélkedők, előzetes feladatok osztályfőnökök november

Osztályfőnöki órákon

egészségmegőrző szokások és készségek kialakítása

Egészséges, biztonságos

életrend, életritmus,

veszélyeztető tényezők

osztályfőnökök Egész évben

Szülők tájékoztatása Szülői értekezlet TEAM november

Iskolaorvosi vizsgálat

Iskolaorvos, védőnő l. félév

Fogászati szűrés iskolafogász l. félév

Biztonságos élet előadásokAddiktológia konzultáns,

pszichológusll. félév

Környezeti akciók szervezése az

iskola tanulóinak teljes létszámú bevonásával

Fásítási, kertgondozási

feladatok, iskola virágosítása,

gyűjtési akciók

Igazgató, osztályfőnökök

Föld Napja, Madarak és fák

napjaakadályverseny Környezetvédelmi

koordinátor május

Iskolán kívüli tevékenység:

múzeumlátogatás, állatkerti látogatás,

Környezeti szemétgyűjtési

akciók,

Táborok, erdei iskola szervezése

osztálykirándulások osztályfőnökök Egész évben

Kommunikációs környezeti

tevékenység

Helyi közvélemény kutatás a család szokásai körében

osztályfőnökök Egész évben

Bemutató foglalkozások, nyitott kapuk

napja, kiállítások szervezése

igazgató folyamatos

10.7. KÖZÉPTÁVÚ TERVEINKOlyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani, ahol:

Az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségmegtartó és emberbarát.

Valamennyi tantárgyat áthatja, átszövi az iskola mindennapjait, az iskola szerves részévé válik az egészségnevelés.

A gyerekeken keresztül hatni tudunk a családokra az egészségmegőrzés érdekében.

Az Egészség évtizedének Johann Béla nemzeti programja célkitűzése 2005-ben Az iskoláskorú gyermekek egészségmegtartása (HBSC) című kutatással összhangban olyan felmérés elindítása, amely a nemi különbségek szerepét is vizsgálja.

Egészségnevelési prevenciós programokban való részvétel. Orvosi szoba berendezése

10.8. HOSSZÚTÁVÚ TERVEINKAz iskola készítse fel a tanulókat arra, hogy legyenek képesek életmódjukra

vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Ismerjék fel a háztartás, az iskola , a közlekedés leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek elkerülési módjait. A káros függőségekhez vezető szokások kialakításának megelőzésében hatékonyabban kell fellépnünk.

Szabadtéri osztály megvalósítása a gyakorlókertben.

Iskolapszichológus foglalkoztatása.

11. Az iskola környezeti nevelési programja

11.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJAI

11.1.1. A program törvényi háttere

A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. Törvény 48.§(3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat is.

11.1.2. A környezeti nevelés célja

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését

Kimle környezetvédelmi programjából a következőket emeljük ki:

Kelet-Hanság és Középső-Szigetköz Környezetvédelmi Programjából a Kimlére vonatkozó helyzetfeltárás, valamint a Környezetvédelmi Program tartalomjegyzéke a megoldandó feladatokkal (Lásd a mellékletben)

11.2. Helyzetelemzés, helyzetképIskolánk a Szigetköz, Hanság és a Mosoni-síkság találkozásánál fekszik,

változatos és szép természeti környezetben. A Mosoni-Duna és a bányató közvetlen közelünkben nyújt megfigyelési lehetőséget. Főképp a vízpart élővilága vizsgálható (a nyílt víztől az ártéri erdőig, de szántóföldek is érintik az iskolát).

Az iskolai gyakorlókert, ahol gyümölcsös,- zöldséges,- virágos, fűszernövényes kertrész is található, technika órán a közvetlen tevékenykedést szolgálja, de alkalmat nyújt környezet és természetismereti órák, tanulmányi séták, szakköri foglalkozások megtartására is.

11.2.1. Az iskola épülete és berendezése

Felújított és beépített tetőtérrel rendelkező iskolánk nemcsak kívülről szép, de belül is tágas, világos, barátságos. Alapja tégla, tetőtere előre gyártott elemekből készült, Ablakcserére, a gázfűtés bevezetésére, a vizesblokk felújítására is sor került a felújításkor. Idén a világítást is korszerűsítették. Kialakították a megfelelő termeket, több szertárt, orvosi szobát. A padok, székek cseréje részben megtörtént, szép bútorzattal rendeztük be az ebédlőt. A fűtés korszerű, sajnos a tetőtéri termek a szigetelés ellenére kora nyáros és ősszel nagyon melegek.

Az iskola belül az évszaknak és az ünnepnek megfelelően dekorált. A szülők sok szép növényt ajánlottak fel a folyosókra és a termekbe .

A termek szaktanterem jellegűek, ennek megfelelő a berendezésük és díszítésük, de mindegyik osztály saját munkáival csinosíthatja, díszítheti. A tetőtér beépítése után könyvtárat is tudtunk kialakítani.

Az udvar füves, virágos, hangulatos padokkal, árnyékot adó fákkal és a szünetekben is mozgási lehetőséget biztosító bitumenes kézilabdapályával.

A tornaterem és technika terem, a nyelvi labor külön épületben helyezkedik el.

A technikai felszereltség már több kívánnivalót hagy maga után. Videó, írásvetítő, diavetítő több teremben van, de még több kellene. CD lejátszó az egész iskolában egy van, DVD lejátszó nincs. Internet hozzáférés a tanárok számára már adott, most van szerelés alatt a diákok számára is.

Számítástechnikai felszerelésünk szépen gazdagodott, korszerűsödött. A kialakított szaktanterem a törvényi előírásoknak megfelelő.

A dolgozók és a diákok étkeztetése korszerűen felszerelt étkezőben, kellemes környezetben történik. A menzások és a dolgozók ebédet fogyaszthatnak itt, a napközisek ebédet és uzsonnát. Az iskolában lévő konyhát vállalkozásban üzemelteti az önkormányzat.

11.2.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Ezt a tevékenységet a természettudományi munkaközösség irányítja, tagjai főként a biológiát, fizikát, kémiát, földrajzot és technikát tanítók foglalkoznak intenzívebben a környezeti neveléssel a tanórákon kívül is, de szervezett már erdei iskolát német szakos kolléga is. Az alsós és napközis tanítók, nevelők órai tevékenységét szépen mutatja a melléklet, ahova kigyűjtötték tantárgyanként az elvégzendő környezet-és természetvédelmi témákat, feladatokat.

Az egész iskolát érintő programokba minden kolléga bekapcsolódik, minden dolgozó feladata.

11.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

11.3.1. Tanóra keretében

Az adott témákhoz hozzárendeljük a természet-és környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos területek, amelyekhez a diákoknak is köze van.

Változatos módszerekben helyet kap az önálló ismeretszerzés is, az egyszerű víz-levegő- talajvizsgálati módszerek a szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségei.

11.3.2. Nem hagyományos tanórai keretben

Három osztály 6 alkalommal töltött egy-egy hetet erdei iskolában. Nyári táboraink programjának kiemelkedő része a természet – és

környezetvédelem. Az egy napos, ill. 7. osztályban 3-4-5 napos tanulmányi kirándulásokon

túra, múzeumlátogatás, természetvédelmi területek, arborétumok látogatása.

Kerékpáros, gyalogos őszi túra falunk környékén.

11.3.3. Tanórán kívüli programok Rendszeresen részt veszünk olyan versenyeken, ahol a környezet és

természetvédelem fontos téma. (Kán Károly verseny 5-6. o., Herman Ottó verseny 7-8. o., Föld Napja Környezetvédelmi Verseny, Szülőföldünk Szigetköz Verseny, Teleki Pál földrajz verseny, biológia verseny)

Természetbarát szakkör Különböző akciókban, pályázatokon vettünk részt az évek során

o Föld Napja – környezetrendezés (helyi akció)o Egészségnevelési hét fotó-rajz – plakátkészítés (helyi akció)o Szülőfalunk Kimle – a felsősök megismerik közvetlen környezetünket

(természetes és épített), hagyományainkat, értékeinket. (helyi)o Környezetvédelmi Világnap rajzpályázato Állatok Világnapja – Kedvenc állataim – élőállat bemutató,

plakátkészítés (helyi)

o Szeméten nem terem virág – falunk környezetének vizsgálata (megyei pályázat)

o Energiabajnokok – pályázat (megyei 3. helyezés)o Biológia körzeti versenyo 15 éve minden évben megrendezzük a Madarak és fák napját

előzetes feladatokkal, akadályversennyel.o Savas eső és zuzmó programban vettünk részt korábban.o Tisztaságversenyt szervezünk a felsős osztályokban. A győztes

osztály jutalma: 1 nap kirándulási lehetőség a környékre tanítási időben.

11.4. Erőforrások

11.4.1. Nem anyagi erőforrások

11.4.1.1. Iskolán belüli együttműködés

Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A közös cél és szemlélet megkívánja a munkaközösségek együttműködését. A legfontosabb terület, az alsós és természettudományi munkaközösség kapcsolata eddig is hatékony volt.

Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek és a természetbarát szakkör tagjainak egyaránt.

Tanárok és diákok: Közös munka tanórán kívüli keretben – erdei iskola, Madarak és fák napja, hulladékgyűjtés (papír, vas), környezetrendezés, nyári tábor, szakkör – szolgálja a környezettudatos szemlélet alakítását.

Tanárok és szülők: Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. Ez nem mindig valósul meg. Másrészt az erdei iskola és a tanulmányi kirándulások költségeit eddig is a szülők fedezték. ( Az iskola mindig pályázott ezekre a programokra. Ha sikeres volt a pályázat, akkor a költségek csak egy részét, ha nem volt sikeres, akkor a költségek teljes egészét fizették a szülők.)

Az adminisztrációs és a technikai dolgozók munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programnak (virágültetés, ápolás, papírfelhasználás csökkentése, hulladékpapír gyűjtés stb.)

11.4.1.2. Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó – a környezeti nevelési program megvalósítása szempontjából is fontos a kölcsönös együttműködés. Sokat áldozott az önkormányzat iskolánk korszerűsítésére.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények - Iskolai tanulmányai során tanulóink eljutnak múzeumokba, állatkertbe, nemzeti parkba. Erre az iskolai kirándulások keretében kerül sor.

Civil szervezetek előadásain, programjain évek óta részt vesznek pedagógusaink (Környezeti nevelési konferencia, Környezetvédő Egyesület, Hulladékgazd. Intézet)

11.4.2. Anyagi erőforrások

Saját erőforrások – környezeti feladatok ellátására tanulónként egy bizonyos összeget kellene biztosítani a költségvetésben, aminek felhasználását a tantestület határozná meg.

Külső erőforrások: az iskolát támogató alapítvány és pályázatok

Iskolánk Környezeti nevelési programjába a következőképpen kerülnek be a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek:

5.évfolyamon erdei iskola, 6.évfolyamon egy napos kirándulás, évfolyamon három napos tanulmányi kirándulás az Északi –

középhegységbe, 8.évfolyamon egy napos kirándulás.

Ezek anyagi fedezetét egyrészt pályázatokból szeretnénk biztosítani, másrészt pedig szülői hozzájárulásból. Ha pályázaton nem nyer pénzt iskolánk, akkor teljes egészében a szülőknek kell állni a költségeket.(Erről a program szervezésének megkezdése előtt minden tanuló szülőjének nyilatkoznia kell.)

11.5. JÖVŐKÉP, ALAPELVEK, CÉLOKA környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az

általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Fenntartható fejlődés A növekedés korlátai Alapvető emberi szükségletek Az elővigyázatosság elve Kölcsönös függőség Helyi és globális szintek összefüggései

Biológiai és társadalmi sokféleségÁltalános, hosszú távú célunk, hogy tanulóink környezettudatos állampolgárokká váljanak. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

A környezettudatos magatartást és életvitelt Környezetkímélő, takarékos magatartást A környezet értékei iránti felelős magatartást A természet, környezet szeretetét, védelmét A globális összefüggések megértését Bekapcsolódni a közvetlen környezet értékeinek megismerésébe,

megőrzésébe Az egészséges életmód igényét , és elsajátíttatni az ehhez vezető

módszereket

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása:

Problémamegoldó gondolkodás Ökológiai szemlélet Problémaérzékenység Kreativitás Együttműködés, tolerancia Vitakészség Kommunikáció, média használat Részvétel és cselekvés Értékelés, mérlegelés

11.5.1. Az iskola jövőképe

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahova a szép természeti és épített környezet, a hangulatos belső terek miatt szívesen járnak tanulóink. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az energia és vízfelhasználásra, a szép környezet megóvására. Csökken a keletkezett hulladék mennyisége. Diákjaink szerepet játszanak a környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen is.

11.5.2. Rövid távú célok, feladatok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen

meg. A szakórákon minden lehetőség megadása a környezeti nevelésre

(tantermekben feladatok, módszerek) A hétköznapi környezeti problémák feldolgozása szakórákon és szakkörön. Interaktív módszerek kipróbálása (csoportmunka, önálló kísérlet,

problémamegoldást fejlesztő feladatok) Felkészítés természetismereti -, védelmi vetélkedőkre, versenyekre. Multimédiás módszerek alkalmazása. Tanulóink 6. osztályos korukban 5 napos erdei iskolai programon vesznek

részt.

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői. Az iskola tisztaságának javítása, környezetének csinosítása. A szemét mennyiségének csökkentése. Takarékoskodás vízzel, villannyal. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók, szülők személyes példájukkal legyenek

a környezettudatos életvitel terjesztői.

11.6. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Terepi munka: nyári tábor, tanulmányi kirándulás, gyalogos és kerékpáros

túrák a környéken, hétvégi bakancsos túrák. Tanulmányi séták Erdei iskola Gyakorlókerti munkák Tanórák Kézműves foglalkozások: táborban, erdei iskolában, egy-egy ünnephez

kötött játszóház. Kiállítás szervezése. Iskolai környezet szépítése. Jeles napok. Versenyek. Pályázatok. Szakkör. Zöld Napok: Föld Napja, Madarak és fák napja, Állatok világnapja,

Környezetvédelmi világnap Múzeum, állatkert, botanikus kert

11.6.1. Feladatok:

A tanmenetekben konkrétan jelöljük meg a feladatokat, és az alkalmazni kívánt módszereket.

Képzése, továbbképzések az adott témában. A tisztaságverseny folytatása az iskolában, tisztasági őrjárat szervezése a

faluban. Helyes vásárlói szokások kialakítása. Szelektív hulladékgyűjtés. Kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a” jeles napokra” „Örökbefogadási” akciók (fa, terület, szobor, park, stb.) Faültetés. Téli madáretetés. Részvétel a vetélkedőkön, pályázatokon Életvezetési ismeretek című program folytatása Együttműködés az Osztályfőnöki munkaközösséggel

11.6.2. Eszközigény: A kitűzött célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához folyamatosan

gyarapítani kell az iskola felszerelését. A tantermekbe Tv, videó, írásvetítő, számítógép szükséges.

Könyvek, folyóiratok, videó anyag, CD-k beszerzése, gyarapítása. Kémiai kísérleti eszközök a környezeti vizsgálódáshoz. Távcsövek. Film, festék, papír, szemléltető táblázatok. Felszerelés a megfigyelésekhez (pl. időjárás) Gyakorlókerti és kézműves eszközök

11.6.3. MÓDSZEREK

A környezeti nevelésben a hatékonyság érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.

Fontos lesz:

a játék – pl. szituációs, érzékelést serkentő, memóriafejlesztő, ráhangolást segítő.

a modellezés – pl. hatásvizsgálat, előrejelző, működő modellek elemzése.

a riport módszer – pl. kérdőíves felmérés, direkt riport, fotó riport. a terepgyakorlat – pl. egyszerű megfigyelések, térképkészítés,

célzott megfigyelések, mérések. aktív, kreatív munka – pl. madárvédelmi feladatok, tisztasági

verseny, rekonstrukciós munkák, természetvédelmi és fenntartási munkák.

közösségépítés - csoport szervezése a környezeti nevelés érdekében

művészi kifejezés – pl. vizuális művészet, irodalmi alkotások, zene, fotó, tánc, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén.

11.6.4. ISKOLAI KÖRNYEZET

Lásd a Helyzetelemzésnél.

11.6.5. KOMMUNIKÁCIÓ

Fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt.

11.6.5.1. Iskolán belüli kommunikáció formái: Kiselőadások tartása Házi dolgozat készítése Poszterek készítése Faliújságon közölt információk készítése

11.6.5.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái: Környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból Rádiós és televíziós hírek feldolgozása, értékelése A közvetlen környezet problémáinak felmérése, együttműködés az

önkormányzattal.

11.6.6. Minőségfejlesztés

Az iskolai környezetnevelési munkájának értékelése eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a szakmai ismeretek mellett a többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módot, és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A természettudományi munkaközösség minden tanév elején elkészíti munkatervének részeként az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját.

11.6.7. TOVÁBBKÉPZÉS

A külső intézmények által szervezett környezeti nevelési továbbképzéseken rendszeresen részt kell venni egy-két kollégának, alsóban és felsőben tanítóknak egyaránt.

12. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladataink

12.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja:A fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás

kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

12.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei:A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a

részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és az állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint pl. a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az un. Cselekvési kompetenciák fejlesztése (NAT)

Fogyasztói magatartásuk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás

kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés - oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatás ismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozás ismeret is.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információáramlás.

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásával lényeges pl. :

A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása, és elkülönítése Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása A természeti értékek védelme

Fontos továbbá a fogyasztás során:

A tájékozódás képessége A döntési helyzet felismerése A döntésre való felkészülés

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat.

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketing hatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig a fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profit célú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetünk megtartására törekednek.

Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásai gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, ill. termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

12.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban:

12.3.1. Tanórai keretben: Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika: Banki, biztonsági vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika: Mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) Földrajz: Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar: Reklámnyelv, feliratok: a reklám kommunikációs csapdái

Biológia: Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők, és divatjai, egészséges táplálkozás

Kémia: Élelmiszer biztonság, élelmiszer adalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk.

Informatika: Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia

Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztótörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.

Médiaismeret: A reklám képi nyelve és hatásai. Tantárgyközi projektek: Hogyan készül a reklám? A zsebpénz.

12.3.2. Tanórán kívüli keretben:

Vetélkedők, versenyek, rendezvények

12.3.3. Iskolán kívüli helyszínek:

Piaci séták, üzletek, bankok látogatása

12.3.4. Hazai és nemzetközi együttműködések:

Más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel

12.3.5. Az iskola fogyasztóvédelmi működése:

Az iskola, mint fogyasztó és mint piac

13. A pedagógiai program végre-hajtásához szükséges a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, írásvetítő-vászon vagy digitális tábla, projektor és számítógép.

13.1. A Kimlei Általános Iskola pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

13.1.1. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Síp( 8 db ) Tornapad ( 5 db )

Tornazsámolyok ( 6 db ) Ugrószekrény ( 1 db )

Tornaszőnyeg ( 6 db ) Dobbantó ( 1db ) Mászókötél ( 5 db ) Mérőszalag ( 1 db ) Stopperóra ( 1 db ) Gyűrű ( 1 db ) Medicinlabda ( 10 db ) Bordásfal ( 10 db ) Kézilabda ( 10 db )

Futballabda ( 10 db ) Bója ( 10 db ) Szivacslabda ( 20 db ) Babzsák ( 20 db ) Ugrókötél ( 20 db ) Kislabda ( 20 db ) Karika ( 20 db ) Jelzőszalag ( 20 db )

13.1.2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Képek, betűkártyák, szótagkártyák ( 2 sorozat ) Hívóképek ( 2 sorozat ) Írott és nyomtatott ábc ( 2 db ) Kis és nagybetűs nyomtatott ábc ( 2 db ) Betűsín ( 2 db ) Írott kis és nagy ábc ( 4 db ) Bábok ( 20 db )

Falitablók:

Hangtani ismeretek ( 2 db ) Szavak alakja, jelentése ( 2 db ) A teljes hasonulás ( 4 db ) Mondatfajták ( 4 db ) Ly-s és j-s szavak ( 8 db ) A szótő és toldalék ( 2 db ) Szótagolás, elválasztás ( 2 db ) Kiejtéstől eltérő helyesírású

szavak ( 2 db ) Nemzeti jelképek ( 8 db) Az igenév (4 db) Igék ( 2 db) Gyermeklexikon ( 30 db)

Szólások közmondások könyve ( 3 db)

Írók, költők arcképsorozata ( 8 db)

Helyesírási szabályzat és szótár ( 40 db)

Sző, fon, nem takács. Mi az? (találós kérdések) ( 4 db)

Történelmi arcképsorozat ( 4 db )

Képsorok szövegalkotáshoz ( 4 db)

Magyar értelmező kéziszótár ( 10 db)

13.1.3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Űrmértékek (cl, dl, l) (2 sorozat) Demonstrációs óra (8 db) Táblai vonalzók (2 sorozat) Méterrúd (4 db) Táblai körző (2 db) Számkártyák (1-20-ig 2db) Számkártyák (1-100-ig 2db) Számkártyák (1-1000-ig 2db) Abakusz (2 db) Helyiérték táblázat (4 db)

Számegyenes (0-tól 20-ig) (2 db)



Kéttányéros mérleg és súlysorozat (2 db)

Hőmérő (8 db) Színes rudak ( 40 db )

Hívóképek – számképek 0 –tól 20-ig ( 2 sorozat )

Játékpénzkészlet ( 2 db ) Szám-és jelkártya (40 db ) Demonstrációs jelkártya ( 4

sorozat ) Tanítói korong ( 4 sorozat ) Síkidomok ( 4 sorozat ) Logikai lapok készlet ( 20 db ) Geokészlet ( 2 sorozat ) Törtkorongkészlet ( 2 db )

Parkettázókészlet ( 20 db ) Falitáblák

o Szorzótáblák ( 2 sorozat )o Mértékegységek ( 8 db )o Területszámítás ( 2 db )

Számolószalag 1- 10000-ig ( 2 db )

Mágneses tábla ( 4 db ) Mágnes ( 100 db ) Gyurmamágnes ( 8 csomag )

13.1.4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Oktatótáblák:o Az idő ( 4 db )o Évszakok ( 2 db )o Vadon élő állatok ( 2 db )o Fa, bokor ( 2 db )o Virágos növények ( 2 db )o Életközösségek ( 4 db )o Testünk ( 2 db )

Iskolai iránytű ( 10 db ) Magyarország domborzati térképe ( 1 db ) Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel ( 1 db ) Szobai hőmérő ( 8 db ) Borszeszégő ( 2 db ) Domborított földgömb ( 1 db ) Homokasztal ( 1 db ) Tanulói kísérleti dobozok ( évfolyamonként 10 db ) Ásványok ( 1 doboz ) Nagyító ( 20 db ) Szűrőpapír CD évfolyamonként

13.1.5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Ritmuseszközök ( 1 készlet ) Ritmus és dallamkártya ( 2 készlet ) Hangjegytábla ( 2 db ) Hangoszlop ( 2 db ) CD évfolyamonként

13.1.6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Kiöntőformák ( 20 db )

13.1.7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Olló ( 40 db ) Kés ( 20 db ) Építőelemek ( 20 doboz ) Szövőkeret ( 20 db )

13.2. Audiovizuális eszközök és tartozékaik: Írásvetítő CD lejátszó Vetítővászon vagy digitális tábla projektor

13.3. Eszközök 5-8. évfolyamra

13.3.1. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Térkép ( irodalomtörténeti) (3 db) Írói arcképsorozat Magyar értelmező szótár (2 db) Szinonima szótár (2db) Helyesírási tanácsadó szótár (3 db) Életrajzi lexikon (1db) Helyesírási szabályzat és szótár (20 db) Hanganyag (hangkazetta, CD):o Népdalok, népmeséko János vitézo Mitológiai és bibliai

történeteko Versek (Petőfi, Arany)o A kis hercego Görög regék és mondáko Rege a csodaszarvasrólo Népballadáko Arany: A walesi bárdoko Toldio Egri csillagok (részletek)

o Janus Paanonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei

o Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór művei

o Halotti beszéd és könyörgéso Ómagyar Mária-siralomo Móricz Zsigmond: Hét krajcár.

Légy jó mindhalálig (rádiójáték)

o Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei

o Megzenésített versek

Videofilmek o Magyar népmeséko János vitéz (rajzfilm)o A Pál utcai fiúk (film)o Rab ember fiai (film)o Magyar mondák: Álmos

vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása

o Arany: A walesi bárdoko Lúdas Matyi (rajzfilm)o Egri csillagok (film)o Janus Pannonius emlékéreo Mátyás könyvtárao A Corvináko Balassi, Csokonai: A

felvilágosodás

o Mikszáth: Szent Péter esernyője (film)

o Mikszáth prózájao Liliomfi (film)o A reformkor I-IIo Petőfio Egy magyar nábob (film)o Kárpáti Zoltán (film)o A kőszívű ember fiai (film)

o Halotti beszédo Légy jó mindhalálig (film)o Móricz és a Légy jó

mindhaláligo Móricz életeo Nyugato A fiatal József Attilao Erőltetett menet (film)

Könyvo Népmesegyűjtemények (10db)o O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (2 db)o Gabnai Katalin: Drámajátékok ( 2 db)o Kaposi László: Drámafoglalkozások (2 db)o Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (2 db)o Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk ( 20 db) o Gárdonyi Géza: Egri csillagok ( 20db )o Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője ( 20db )o Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig ( 20db )o Szigligeti Endre: Liliomfi ( 20db )

Falitablóko Hangtano A teljes hasonuláso Jelentéstano Szótano A szófajoko Jelentéso Szerkezeto Mondattano Magyar nyelvemlékeko Nyelvcsaládok

Egyéb eszközöko Petőfi ( diasorozat )o Fogalmazás 5. ( diasorozat )o Arany János: toldi ( diasorozat )o Petőfi, Arany, Vörösmarty ( diafilm )o A főnév (oktatócsomag)o Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm)o Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm)o Módszertani segédanyag – Irodalom - Raabe Kiadó

13.3.2. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép

o Az ókori Keleto Az ókori Görögországo A Római Birodalomo Bibliai országok- Pál

apostol utazásaio Magyarország X-XI.

század

o A magyar népvándorlás és a Honfoglalás

o Európa Nagy Károly korában

o Magyarország a korai feudalizmus idején

o A feudális Magyarország a XII. század közepétől a XV. század elejéig

o A Tatárjárás Magyarországon 1241-42

o A Föld népei a XIV-V. században

o Magyarország 1526-1606

o Európa a XIV-XV. században

o A feudális Magyarország a XV. században

o Magyarország a XII. században

o Európa a XVII. század közepén

o Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század

o Magyarország Bethlem Gábor korában (1629)

o Magyarország népei a XVIII. Század végén

o Európa a XVIII. Század végén

o A Föld népei a XVI-XVIII. Században

o Az 1848/49-es szabadságharc

o Európa a XIX. Század második felében

o Európa a XIX. Században

o Európa 1815-1849.o Európa az I. világháború

idejéno A gyarmati rendszer

1830-1914.o Az Osztrák-Magyar

Monarchia 1914-beno A gyarmati rendszer

felbomlása ( 1917-1975 )o A Tanácsköztársaság

honvédő harcaio Európa a II. világháború

idejéno Hazánk felszabadulása

Videokazettao Az ókori Egyiptomo Egyiptomi hétköznapoko Egyiptom a Nílus ajándékao Széthi, a fáraóo A piramisoko A kínai Nagy Falo Az ókori Hellászo Görögországo Az ókori Rómao Róma és Pompeio Róma építészeteo A Colosseum, Rómao Álmos vezéro Honfoglalás, államalapításo Aquincumo Élet a középkori Európábano Céh, inas- legény- mestero Román kori művészet

o A román stíluso Mátyás királyo Hunyadi Jánoso Mátyás országao Mátyás király könyvtárao A lovagok, a Hunyadiako Mohácso A magyar ereklyéko Nagy Szulejmán és korao Rákóczi szabadságharcao A francia forradalomo Reformkor I-II. részo Kossuth életeo A kiegyezéso Oroszország a cártól Sztálinigo Versailleso A II. világháborúo 1956. okt. 23.

Egyébo Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához ( 5-

8 )o Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához ( 5-8 )o A magyar államcímer története ( falikép )o Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől ( falitérkép )o A középkori társadalom ( falikép )o Tanulói egységcsomag az 5-6. osztályos történelem tanításához

o Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításáhozo Módszertani segédanyag – Történelem –Raabe kiadó

13.3.3. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Tematikus képek: ABC betűkártyák A névelő ( falitabló ) Gyenge ige ragozása (falitabló) A főnév szótári alakjai (falitabló) Időbeli, módbeli segédigék

(falitabló) Erős ige ragozása (falitabló) A személyes névmás (falitabló) Az elöljárószó (falitabló) A személyes névmás ragozása

(falitabló) A főnév ragozása ( falitabló )

A birtokos névmás ( falitabló ) Németország ( falitérkép ) Kazettás magnetofon ( 4db ) Hangkazetták ( 20db ) Videokazetták ( 20db ) Német nyelvű újságok folyóiratok Német költők írók művei (20db) Magyar-német, Német-magyar

kéziszótárak (20db) A német nyelv értelmező szótára

(1 db) Módszertani segédanyag Német

nyelv Raabe Kiadó

13.3.4. Felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Táblai körző fa (4 db) Táblai vonalzó (10 db) Táblai szögmérő (4db) Méterrúd (4db) Összerakható köbméter (1

db) Alaphálók, alapábrák (2db) Nagy matematikusok

arcképei (1 db) Sík és mértani

modellezőkészlet (1db) Számegyenes,

koordinátarendszer (írásvetítő fólia)

Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia)

Oszthatósági szabályok (falikép)

Százalékszámítás (falikép) Kétkaros mérleg és

súlysorozat Hatványozás azonosságai

(falikép) Halmazok (falikép) Derékszögű

koordinátarendszer (írásvetítő fólia)

Lineáris függvény (falikép) Másodfokú függvény

(falikép)

Abszolútérték függvény (falikép)

Mértékegységek (falikép) Területszámítások (falikép) Kocka, téglatest (testek) Űrmértéksorozat Szétszedhető köbdeciméter Tükrözés (falikép) Területi és

kerületszámítások (falikép) Négyszögek kerülete,

területe (falikép) A kör kerülete, területe

(falikép) Szögpárok (falikép) Hasábok (falikép) Eltolás (falikép) Pitagorasz tétele (falikép) Az egyenes körkúp, gúla

(falikép) Az egyenes henger, gömb

(falikép) Műanyaghenger Műanyag kúp Műanyag gúla Műanyag hatszög alapú

hasáb Műanyag ötszög alapú

hasáb

Testek felszíne, térfogata (falikép)

Algoritmus folyamatábra (falikép)

13.3.5. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Számítógép ( 20 db ) Monitor (20 db) Billentyűzet (20 db) Egér (20 db) CD meghajtó (20 db) CD író ( 1 db)

Hangkártya, hangfal (20 db)

Nyomtató ( 1 db) Scanner (1 db) Falitablók

Alapvető programok /Windows Xp, Office 2000, szoftver az internet

hálózatban való működtetéséhez)

13.3.6. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Terepasztal 5-8. osztályos diasorozat a

földrajz tanításához 5-8. osztályos

írásvetítőfólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához

Kőzetgyűjtemény 5-8 osztályos táblai

vaktérkép sorozat Hőmérő (10 db) Iránytű (10 db) Térképjelek Magyarország térképe

(falitérkép) A Föld éghajlata (falitérkép) A Föld természetes

növényzete (falitérkép) A Föld domborzata

(falitérkép) Földgömb A Föld felszíne

(dombortérkép) A Föld forgása és keringése

(falikép)

Afrika domborzata és vizei (falitérkép)

Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép)

Afrika domborzata (falitérkép)

Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép)

Ázsia domborzata és vizei (falitérkép)

Európa domborzata és vizei (falitérkép)

Európa országai (falitérkép) Észak-Európa (falitérkép) Kelet-Európa (falitérkép Ázsia domborzata

(falitérkép) Közép-Európa (falitérkép) A Kárpát-medence

domborzata és vizei (falitérkép)

Az Európai Unió országai

13.3.7. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály)

Mágneses rúdpár fatokban Táblai mágnes 25 mm-es

Fényből áram – (videokazetta)

Részecske modell (videokazetta)

Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat)

SI mértéktáblázat (falikép) Mágneses készlet

(komplett) A Naprendszer (tabló) Lejtőmodell (tanulókísérleti

eszköz) (10 db) Mikola-cső (20 db) Mechanikai eszközkészlet

(tanulókísérleti eszköz) (10 db)

Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (20 db)

Rugós erőmérő (15 db) Kétkarú emelő (2 db) Karos mérleg súlysorozattal

(1 db)

Hőmérő Hőtágulást mutató tanári

eszközkészlet Áramátalakító Csengő reduktor Dugaszos ellenállás

szekrény Elektrovaria Mérőműszer Tanulókísérleti

eszközkészlet áramkörök létrehozására

Optikai pad lencsékkel, tükrökkel

Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára

13.3.8. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Biológiai egységcsomag Bonctű Csíráztató Diapozitívek a biológia 5-8.

tanításához Kézi nagyító (10db) Metszettároló Mikroszkópizáló Lámpa Mikroszkóp Szilvafa virága (modell) Burgonya virága (modell) Almafa (oktatótábla) Rovarok (oktatótábla) Lepkék (oktatótábla) Sertéskoponya (modell) Madárcsontváz Emlőscsontváz Fogtípusok Lábtípusok

Szarvasmarha (oktatótábla) Házityúk (oktatótábla) Erdők legjellemzőbb élőlényei

(oktatótábla) Fenyő (oktatótábla) Erdei pajzsika (oktatótábla) Kocsányos tölgy virága

(oktatótábla) Ehető és mérgező gombák

(oktatótábla és modellek) Mókus (oktatótábla) Hazai füves területek

legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla)

Ürge Folyók, tavak legjellemzőbb

élőlényei (oktatótábla) Hal, béka, fürgegyík csontváz Nemzeti parkjaink (falitérkép)

Falitablók:o Sejtmag nélküli egysejtűeko Szivacsok, csalánozóko Gyűrűsférgeko Puhatestűeko Ízeltlábúako Gerinceseko Moszatok, zuzmók, mohák, harasztoko Nyitvatermők, zárvatermőko Virág és virágzato Termések, terméstípusok

Az emberi bőr Emberi csontváz Csípőcsont Csövescsont Koponya Légzés (oktatótábla)

Szívmodell Vesemetszet Az emberi szaporodás

(oktatótábla Szem (modell) Fül (modell)

13.3.9. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Videofilmeko Az élelemo Alapvető élelmiszereko Az izmok és a mozgáso A dohányzás és az egészségo Vigyázz a gyógyszerekkelo Járvány, avagy a gyermek, kábítószer, alkoholo Ép testben ép léleko Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

13.3.10. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Kémcső (50 db) Főzőpohár (20 db) Óraüveg (10 db) Borszeszégő (10 db) Kémcsőfogó (10 db) Vas háromláb (5 db)

Azbesztháló (5 db) Vízbontó készülék (1 db) Molekula modell Pálcika modell Mágneses atommodell Kristályrács

Falitablóko Atomok elektronvonzó képességeo Fémek jellemerősségi sorao Periódusos rendszero Elektronhéjak kiépüléseo Oktatótábláko Fémek reakciói vízzelo Fémek reakciói savvalo Sav – bázis reakcióo Közömbösítéso Peptidkötés

Videokazettáko Ismeretlen ismerős a vízo Kincsek a homokban és a bányákbano Az élet elemeio Levegő, tenger, kőzet, o Atom és molekulao A konyhasóo A magyar ezüst, az alumíniumo A vaso Kénsavo Szabadon és kötveo Atom és molekula

Írásvető transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához

elszívófülke

13.3.11. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Pianínó A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag CD-n Videofilmek

o Tánctípusoko Jeles napok, népszokások

Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök

13.3.12. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Műanyag átlátszó hengerek, gúlák Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körző Táblai vonalzó Táblai szögmérő Műanyag átlátszó kocka, tégla Diapozitívek a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott

műalkotásokról Videofilmek

o Képzőművészet a honfoglalás idejéno A román stíluso A gótikao A reneszánszo A XIX. Sz. művészeteo A XX. Sz. művészeteo A testbeszéd, gesztus

13.3.13. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő –lapos – gömbölyű - félgömbölyű (15 db) Vasreszelő – lapos –gömbölyű –félgömbölyű (15 db) Laposfogó Kalapács Csípőfogó, gömbölyű csőrű

fogó Fafűrész, vasfűrész Lyukfűrész Kézi fúró

Lemezvágó olló Faliképek a fa

megmunkálásáról Szerelőkészlet Asztali fúrógép Kerékpár KRESZ táblák

13.3.14. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Ugródomb (1db) Magasugró mérce –fém (1

pár) Magasugró léc (1db)

Maroklabda (10db) Súlygolyó (2 db) Tornaszekrény (2db) Gyűrű (1db)

Gerenda (l db) Dobbantó (1 db) Tornazsámoly (4 db) Medicinlabda (10 db) Ugrálókötél (10 db) Mászókötél (4 db)

Kézi súlyzó (10db) Kosárlabda (10 db ) Kézilabda (5 db) Focilabda (5 db)

13.4. Kondigépek (2 db)

13.5. A fejlesztést segítő felszerelések és taneszközök:

szőnyeg, tükör (170cm x 130 cm)

1 db tanári asztal 2 székkel 2 db zárható szekrény Nyitott polcok 1 db írásvetítő, 1 db

magnetofon 2 db tornapad 2 sorozat Body-Roll henger Közepes méretű labda Teniszlabda Ugrálókötél Pingponglabda Hulahoppkarika Tábla – négyzetrácsos, vonalas Abc táblák nyomtatott, írott,

kicsi és nagybetűs

Applikációs táblák , betűk Golyós számoló tanári, tanulói, vonalzó, körző, olló színes papírok, fonalak, gyöngyök, rajzlapok, fogvájó, hurkapálcika pálcika, korong, logikai készlet, festék, zsírkréta, színes ceruzák, gyurma Számítógép

Játékok:o Memória típusú játékoko Testsémát, formaazonosítást fejlesztő játékoko Taktikai észlelést fejlesztő játékoko Érzékelő játékcsalád: hallás – tapintás – szaglás - súlyérzékeléso Kirakó játékoko dobójátékok

2011.

Csizmazia Roland, igazgatóhelyettesNemzetiségi Általános Iskola, Kimle

107

107

2011.08.01.

Kimle, Ásványráró Közoktatási Intézményének Pedagógiai Programja

108

a 6. és 8. évfolyam eredményeinek elemzése program.… · web viewa német-és horvát...

Documents