tehetségnevelés és integrált oktatás
DESCRIPTION
Tehetségnevelés és integrált oktatás. Hazai perspektívák Nemzetközi horizont. Ea.: Sarka Ferenc okleveles pedagógia szakos előadó. Apáczai Csere János Általános Iskola. Új kihívások a tehetséggondozásban (azonosítás, fejlesztés, gondozás). „Tehetségen azt a velünk született - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 1
Tehetségnevelés és Tehetségnevelés és integrált oktatásintegrált oktatás
Hazai perspektívákNemzetközi horizont
Apáczai Csere János Általános Iskola
Ea.: Sarka Ferencokleveles pedagógia szakos előadó
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 2
„Tehetségen azt a velünk születettadottságokra épülő, majd gyakorlás,céltudatos fejlesztés által kibontakozottképességet értjük, amely az emberitevékenység egy bizonyos vagy több területénaz átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.”
/Harsányi 1988/
Új kihívások a tehetséggondozásban
(azonosítás, fejlesztés, gondozás)
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 3
1. Az oktatás helyzete Magyarországon 1.1. Ki a jó diák ma Magyarországon?
• - Aki ott van az iskolában;• - elvégzi a tanár által kijelölt feladatokat;• - megtanulja a leckét;• - elkészíti a tanár által feladott írásbeli
feladatokat;• - magatartása megfelel az életkor sajátosságainak;• - társaival együttműködő;• - szófogadó;• - nem zavarja az órát beszélgetéssel, kérdezéssel;• - az órán kézfelemeléssel kérdez;• - nem szól közbe;
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 4
- aki a mindenki számára előírt tanterv szerint tanul;
- átlagosan fejlődik;
- mindenben jó teljesítményt nyújt;
- jól „kezelhető” gyerek;
- társait a kortársai közül választja;
ugyanazt követeljük mindenkitől, hiába jönnek különböző kulturális körülmények közül (legfeljebb az egyik ötöst, a másik kettest kap”, a harmadik lemarad vagy kimarad).
1.1. Ki a jó diák ma Magyarországon?
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 5
1.1.22. Mivel igazolható, mi a helyzet . Mivel igazolható, mi a helyzet nnapjainkban?apjainkban?
- 1998 OECD átlagos matematikai tudás vizsgálata szerint a 17 országban végzett felmérésben a 14. helyen vagyunk; - 2000 OECD, 32 országban végzett felmérés: olvasás – szövegértés 19. hely, matematika 21. hely, természettudományok 15. hely; - oktatási formánk továbbra is szegregált; - növekednek a társadalomban meglévő egymás közötti különbségek.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 6
1.3. 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezőkA paradigmaváltást kiváltó tényezők hazánkbanhazánkban
- az iskolakötelezettség kiterjesztése 18 éves korig,- a felsőoktatás tömegesedése,- az élethosszig tartó tanulás,- a tudományok gyors fejlődése,- az idegen nyelv jelentősége,- az informatikai ismeretek szükségessége,- a kutatások eredményeinek figyelembe vétele az oktatásban /genetika, agy- kutatás ,- igen eltérő szociális és kulturális körülmények közül érkeznek a gyerekek,
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 7
1.3. 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezőkA paradigmaváltást kiváltó tényezők hazánkbanhazánkban
- a gyereket a nevelés és oktatás alanyának és nem tárgyának kell tekinteni /a tárgyra hatunk, az alany maga végzi a cselekvést /,- a differenciálás alapja egyre inkább az egyéni érdeklődés lesz ,- a pályaválasztás az ifjúkor végére tolódik,- módosul a pedagógus-szerep (a pedagógus együttműködő társ lesz) –- szaktárgyi tudás + módszertani gazdaság + kreativitásra való hajlam,- veszít jelentőségéből a tantárgyközpontúság- megváltozik a tananyag struktúrája (csökkenteni kell az ismétlődéseket, több időt hagyni egy témára),
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 8
1.3. 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezőkA paradigmaváltást kiváltó tényezők hazánkbanhazánkban
• a tanulás formái egyszerre legyenek eszközei és céljai az oktatásnak,• másodlagos lesz a tartalom, elsődleges az aktivitás és az érdeklődés /a tanulásban való aktív részvétel ,• nem osztály, hanem az egyén szintjén kell biztosítani az ismeretelsajátítást,• az informatika az egyéni információszerzést teszi lehetővé,• a formális tanulás helyett egyre nagyobb teret kell biztosítani az informális tanulásnak,• új tanulásszervezési formákat, oktatási stratégiákat kell alkalmazni:
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 9
1.3. 1.3. A paradigmaváltást kiváltó tényezőkA paradigmaváltást kiváltó tényezők hazánkbanhazánkban
Új tanulásszervezési formákat, oktatási stratégiákat kell alkalmazni:
Alternatív pedagógiákProjektpedagógia
Modulrendszer Hálózati programok
Térségi oktatástervezés Képzési szerkezet átalakítás
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 10
1.4. 1.4. Mit kell érinteniMit kell érinteniee a reformnak? a reformnak? A tanulásszervezést Az oktatáspolitikát
A tananyagszervezést A stratégiát
A módszereket Az eszközöket
A pedagógus szerepek megváltozását
A tantárgy és tanórarendszertA tanulókhoz való viszonyt
Ezek együttes reformja a paradigmaváltás!
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 11
22. Tehetségről, a közoktatási törvényben. Tehetségről, a közoktatási törvényben/1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról //1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
2.1. A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei
II. fejezet 10§ (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 12
22.1. A pedagógus jogai és kötelességei.1. A pedagógus jogai és kötelességei
III. fejezet 19§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy:
b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 13
1.1.22. A közoktatási rendszer . A közoktatási rendszer iintézményeinek működésentézményeinek működése
V. fejezet 48.§ (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza
a) az iskola nevelési programját, annak keretén
belül
- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 14
33. A tehetség összetevőinek értelmezése. A tehetség összetevőinek értelmezése
(Renzulli – Mönks(Renzulli – Mönks--modell alapján)modell alapján)
3.1. Képességek: Intellektuális
Művészeti - képzőművészet - zene - irodalom
Pszichomotoros - sport - tánc
- kézügyesség
Szociális - vezetői - szervezői készség - kommunikációs képességek
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 15
3.2. 3.2. Kreativitás: Kreativitás: /az önálló, új és értékes produktumok /az önálló, új és értékes produktumok
létrehozásához szükséges feltételek együttese /létrehozásához szükséges feltételek együttese /
divergens gondolkodás
könnyedség
eredetiség
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 16
3.3. Feladatelkötelezettség3.3. Feladatelkötelezettség::
kíváncsiság érdeklődés
szorgalom kitartás
becsvágy teljesítménymotiváció
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 17
4. 4. A modell alkalmazásaA modell alkalmazása
átlagon felüli
képesség
feladat iránti elkötelezettség
kreativitás
TEHETSÉG
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 18
Mönks belehelyezi Renzulli háromkarikás Mönks belehelyezi Renzulli háromkarikás modelljét abba a szociális mezőbe, modelljét abba a szociális mezőbe,
amelyben él a tehetség:amelyben él a tehetség:
CsaládCsalád IskolaIskola
KKortársakortársak
TEHETSÉG
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 19
55. A tehetség felismerésének módszerei és . A tehetség felismerésének módszerei és lehetőségeilehetőségei
55.1. Kognitív tesztek, eljárások.1. Kognitív tesztek, eljárások
intelligencia-tesztek: általános és speciális képességek mérése
kreativitás mérése: rajzos és nyelvi tesztekkel
tanulóképesség mérése: - új helyzetekre való reagálás,- - problémamegoldó tanulás funkcionális képességek mérése,- - tanulási stílus mérése, - tantárgytesztek.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 20
5.2. 5.2. Nem kognitív eljárásokNem kognitív eljárások
- a tehetség motivációs, érdeklődési, diszpozicionális mozzanatait tárja fel
- énkép és önértékelő teszt, amely megkülönbözteti a tehetségest az átlagostól
- információgyűjtés
RENDSZERSZEMLÉLETŰ, KOMPLEX ALKALMAZÁSRA VAN SZÜKSÉG A TEHETSÉG KIVÁLASZTÁSÁBAN
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 21
6. 6. A tehetséggondozás útjaiA tehetséggondozás útjai
- gyorsítás, lépetetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el)
- elkülönítés, szegregáció (a tehetségesek külön iskolában tanulnak)
- - gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak).(A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban).
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 22
„„A tehetséges gyermekeknek mást és A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani, másképpen kell tanítani,
kreativitásuk, személyiségük kreativitásuk, személyiségük egészének fejlesztését célozva”egészének fejlesztését célozva”
(Herskovits 1994)(Herskovits 1994)
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 23
Jelenlegi megoldások hazánkban:Jelenlegi megoldások hazánkban:
gyorsítás elkülönítés, dúsítás, speciális tehetséggondozó iskolák, magántanulók, differenciált foglalkozások az iskolában, tanórán kívüli programok, iskolán kívüli programok, versenyek, ösztöndíjak, Arany János Tehetséggondozó Program.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 24
6. 6. A tehetséggondozás útjaiA tehetséggondozás útjai
- gyorsítás, lépetetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el)
- elkülönítés, szegregáció (a tehetségesek külön iskolában tanulnak)
- - gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak).(A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban).
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 25
77. Tehetségfejlesztés – tehetséggondozás. Tehetségfejlesztés – tehetséggondozás7.1. 7.1. Feladat: Feladat: a tehetséges diákok felismerésének segítése, a tehetséggondozással foglalkozó szakmai
munkaközösségek létrehozása, a tehetségfejlesztő szakértő, szaktanácsadó
megbízása, a tehetség felismerése, azonosítása,
diagnosztizálása, tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése
(különböző tehetségfejlesztő programok segítségével),
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 26
7.1. 7.1. Feladat: Feladat:
pedagógus továbbképzések szervezése (tehetség összetevőiről, fejlesztési módszereiről), tehetséggondozó központok, műhelyek, tevékenységi körök szervezése, működtetése,
tehetséggondozó speciális helyi tantervek készítése, tehetséggondozó nyári táborok szervezése, a tehetséggondozás iskolai formáinak
megteremtése, „kutató diákok” a felsőoktatásban program
kidolgozása.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 27
77..22. Egy tehetséggondozó központ . Egy tehetséggondozó központ tevékenységi területeitevékenységi területei
Tanácsadás Tehetségazonosítás
Tehetséggondozás
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 28
Tanácsadás Tanácsadás
Szervezeti szolgáltatás felajánlása munkahelyi interakción keresztül,
konzultációk szervezése, a konzultációk középpontjában szakmai kérdések állnak (személyes problémák az adott kérdéssel való összefüggésben beszélhetők meg),
a tanácskérő lehet: diák, szülő, nagyszülő, testvér, tanár; segítségnyújtás speciális tananyag összeállításában
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 29
TehetségazonosításTehetségazonosítás
Feladat: a tehetség felismerése,a tanárok megismertetése azokkal a vizsgáló
eljárásokkal, amelyeket pszichológiai képzettség nélkül is fel tudnak használni tanítványaik megismerésében,
ezeknek a vizsgálati eljárásoknak és elemzésüknek az elvégzése azokban az esetekben, amikor ezt igénylik (szülő, tanár),
szükség esetén, pszichológiai vizsgálat elvégzése,
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 30
TehetségazonosításTehetségazonosítás
Feladat: a tehetség felismerése,
diagnosztikus mérések végzése a különböző képességek területén (kreativitás, figyelem, motiváció, elkötelezettség stb.),
személyiség- és szorongásvizsgálat,a tehetség fogalmának „tisztázása” a
pedagógusok és a szülők körében.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 31
Tehetséggondozás Tehetséggondozás
Tudatosítani kell a pedagógusok szerepét a tehetség fejlesztésben,
olyan tanulási / tanítási stratégiákkal és stílusokkal kell megismertetni a pedagógusokat (előadások, konzultációk, szakmai kiadványok), amelyekkel hatékonyabban végezhetik munkájukat,
megismertetni a pedagógusokat a tehetséggondozás lehetséges formáival és módjaival,
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 32
TehetségazonosításTehetségazonosítás
segítségnyújtás a gazdagító, dúsító, fejlesztő programok metodikájának kidolgozásához,
módszertani segítség adása az alulteljesítő tehetségek tanulásához,
szaktáborok szervezése,nyomon követés.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 33
7.3.7.3.Fejlesztendő területek Fejlesztendő területek
összehasonlítás, absztrakt gondolkodás, kreatív gondolkodás, kritikai gondolkodás, felfedezés, tényfeltárás, problémamegoldás, érdeklődés, elemző-képesség, probléma meghatározás , önálló gondolkodás, döntésképesség, jövőre orientált analízis, gondolkodás, szorgalom, igyekezet, értékelés, szintézis, tervezés, vezetőképesség, szervezés,
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 34
7.3.7.3.Fejlesztendő területek Fejlesztendő területek természettudományos
képességek, lényegkiemelés, figyelem, olvasottság, íráskészség, könyvtárhasználat, erkölcsi-etikai
gondolkodás, emberbaráti attitűdök, önértékelés fejlesztése, teljesítménymotiváció, szakterületek,
határtudományok emlékezeterősítő, kölcsönös összefüggése- memóriafejlesztő
inek felismerése, stratégiák felismerése.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 35
8. A tehetséges gyermekek tanárainak 8. A tehetséges gyermekek tanárainak felkészítésefelkészítése
8.1. A tehetséges gyerekeket tanító tanárok 8.1. A tehetséges gyerekeket tanító tanárok személyiségjegyeiszemélyiségjegyei
intelligensek, jól informáltak, széles érdeklődési körrel rendelkeznek, szorgalmasak, teljesítményorientáltak, jó szervezők, munkájukban lelkesek, humorérzékkel rendelkeznek, rugalmasak, megértők, elfogadók, motiválják a gyerekeket, komolyan veszik a gyerek kérdéseit, javaslatait, a kutatási eredmények naprakész ismerete jellemzi őket.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 36
8.2. 8.2. A tehetséges tanár profilja A tehetséges tanár profilja
Személyes jellemvonások Professzionális jellemvonások
feltétel
- intellektuális képességek, - interperszonális képességek ,- sikerorientáltság, - stabil személyiség, - intellektuális kíváncsiság, - szervezésre való képesség, - vezetésre való képesség.
- tárgyi tudás, - az információ kezelésének képessége - tanítási képességek, - jártasság a diagnosztikában, - programok tanításában való jártasság, - programfejlesztési képességek, - programvezetői képességek.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 37
8.3. Tanártovábbképzések: 8.3. Tanártovábbképzések:
tanfolyami képzés,
tehetségfejlesztő szakértő.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 38
9. 9. Tehetségkeresés tehetségmentés Tehetségkeresés tehetségmentés szunnyadó tehetség szunnyadó tehetség
99.1. Cél .1. Cél
a gyerekek erős oldalainak feltérképezése, fejlesztése, speciális képességek megkeresése a tehetséges gyermek gyenge oldalának fejlesztése
(hatékony tanulói módszerek kialakítása) megfelelő érzelmi légkör kialakítása EQ kihozni a maximális teljesítményt a gyerekekből terhelhetőség – regenerálódás
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 39
9. 2. 9. 2. Életkori korszak, életkori sajátosságok Életkori korszak, életkori sajátosságok
Óvodáskor:
„érezze jól magát a gyerek az óvodában”.
-tehetségfejlesztés megalapozása,érzelmi alapok lerakása,
lehetőségek megkínálása –
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 40
9. 2. 9. 2. Életkori korszak, életkori sajátosságok Életkori korszak, életkori sajátosságok
Alsó tagozat: -megtanítani a gyereket írni, olvasni, számolni, próbálgassa a gyerek képességeit /megerősítés / -
„általános intellektuális fejlesztés megalapozása”.
Felső tagozat: - általános intellektuális képességek erősítése, általános képességeken elindulni a speciális képességek felé,- lehetőségek megteremtése (5-6. oszt),- programok indítása (6-7. oszt),
„kóstoljon bele a gyerek”.
Középiskola: az igazi tehetséggondozás időszaka
„tehetségfejlesztés”
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 41
9.3. 9.3. Család – iskola Család – iskola
A család segítse a gyereket, adjon neki olyan motivációs hátteret ahol a tanulás, a tudás érék –
A család segítse a gyereket, adjon neki olyan motivációs hátteret ahol a tanulás, a tudás érék –
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 42
9.4. Mérési területek lehetnek a 9.4. Mérési területek lehetnek a beválogatás során beválogatás során
figyelem,memória,logikai képesség, megértő gondolkodás,problémamegoldó képesség,
Pszichikus folyamatok fejlesztése. Fejlődnek a pszichikus tulajdonságok.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 43
9.5. Javasolt mérőlapok 9.5. Javasolt mérőlapok
Molnár Lívia: Ki tudja mi a siker?Sikerkeresés – kudarckerülés;Barkóczi Ilona: - Pléh Csaba: Kodály zenei
nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata
Kreativitás – szabadidő;
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 44
9.5. Javasolt mérőlapok9.5. Javasolt mérőlapok
Kósáné Ormai Vera – Porkolábné Balogh Katalin – Ritoók Pálné:
Neveléslélektani vizsgálatok
- Tehetség és személyiség,
- A tanulás iránti attitűd,
- A tantárgyak iránti attitűd;
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 45
9.5. Javasolt mérőlapok9.5. Javasolt mérőlapok
Kozéki Béla – Eutwistle M.J.: Tanulási motivációk és orientációk vizsgálata magyar és skót iskolásoknak körében (Pszichológia 1986)
- Az iskolai motiváció
- A tanulási orientáció Barkóczi Ilona által készített tesztek, Klein Sándor által készített teszt
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 46
10. A Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológia Tanszékének vezetője – Dr. Balogh László – által irányított 2000. évi pedagógiai kutatás megállapításai:
• A pedagógusok ismeretszerzésének folyamatos bővítése; képzésük, továbbképzésük, átképzésük biztosítása.• A tehetségfejlesztő iskolai programokba való beválogatást kognitív és nem kognitív eljárások alkalmazása előzze meg.• A tehetségesek kiválasztásában lényeges követelmény a rendszerszemléletű komplex módszerek alkalmazása. • A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani. • Ehhez szükség van speciális tantervekre, jól felkészült pedagógusokra és megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkező tehetséggondozó műhelyekre. (Az egyes speciális képességekhez fejlesztő programok kellenek.)
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 47
- - Igen fontos a tehetség időben történő felismerése, amelyhez Igen fontos a tehetség időben történő felismerése, amelyhez régiós, esetleg országos hálózat kialakítására lenne szükség. régiós, esetleg országos hálózat kialakítására lenne szükség. (A régiókban, a megyékben, a megyei jogú városokban(A régiókban, a megyékben, a megyei jogú városokban a kistérségekben Tehetségdiagnosztikai Központokata kistérségekben Tehetségdiagnosztikai Központokat / Decentrumokat kellene létrehozni.) / Decentrumokat kellene létrehozni.) - Az azonosított tehetség után kapjon a gondozást végző szakmaiAz azonosított tehetség után kapjon a gondozást végző szakmai intézmény állami normatívát intézmény állami normatívát (tehetséggondozói normatíva) az iskola költségvetésében(tehetséggondozói normatíva) az iskola költségvetésében- Az azonosított tehetség foglalkoztatására átfogó programokat több Az azonosított tehetség foglalkoztatására átfogó programokat több iskola összefogásával lehetne megvalósítani és hatékonyan iskola összefogásával lehetne megvalósítani és hatékonyan működtetni. működtetni. (Térségi, Körzeti, Városi tehetséggondozó műhelyek létrehozása és (Térségi, Körzeti, Városi tehetséggondozó műhelyek létrehozása és működtetése)működtetése)
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 48
- A megyei közoktatási közalapítványok – alapító okiratuk módosítását követően – a rendelkezésre álló keretösszeg egy részét fordítanák tehetséggondozásra, és nem feltétlenül tanulmányi versenyekre- Régiónként, megyénként évente találkozót kellene szervezni a tehetséges diákok számára, amelyre a részt vevő diákoknak pályaművet kellene készíteniük. A találkozó aktuális témáit a régió ,a kistérség problémái közül kellene kiírni- Igen fontos lenne a felsőoktatási intézmények érintett tanszékeinek bekapcsolódása a tehetséges gyermekekkel való foglalkozásba ( kutatások, mérések stb.)
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 49
Tisztelt Tanácskozás!Tisztelt Tanácskozás!Kedves Kollégák!Kedves Kollégák!
Dr. Révész Géza gondolataival köszönöm meg Dr. Révész Géza gondolataival köszönöm meg figyelmüket, melynek aktualitását döntsék el figyelmüket, melynek aktualitását döntsék el
Önök.Önök.
Taktaharkány 2004. 04.30.– 05.01.
Sarka Ferenc 50
„…„…a tehetség korai felismerésének nincs addig semmi a tehetség korai felismerésének nincs addig semmi jelentősége,jelentősége,míg a tehetség védelme nem válik társadalmunk egyik míg a tehetség védelme nem válik társadalmunk egyik céljává,céljává,míg a nemezt tehetségeseinek nem nyújtunk alkalmat szellemimíg a nemezt tehetségeseinek nem nyújtunk alkalmat szellemiés erkölcsi javaiknak kifejtésére és értékesítésére. Mi értelmeés erkölcsi javaiknak kifejtésére és értékesítésére. Mi értelmelenne annak, hogy a talentumokat korán felismerjük,lenne annak, hogy a talentumokat korán felismerjük,kiválasszuk és kiműveljük, ha aztán nem gondoskodunk arról,kiválasszuk és kiműveljük, ha aztán nem gondoskodunk arról,hogy olyan helyet foglalhassanak el, mely képességünknekhogy olyan helyet foglalhassanak el, mely képességünkneklegjobban megfelel? Mit használ a nemzetnek, halegjobban megfelel? Mit használ a nemzetnek, halegértékesebb tagjait kiművelésük után a véletlennek, a sors legértékesebb tagjait kiművelésük után a véletlennek, a sors szeszélyeinek tesszük ki, és törekvésüket a tehetségtelenek – szeszélyeinek tesszük ki, és törekvésüket a tehetségtelenek – többnyire sikeres konkurenciájával szemben nem segítjüktöbbnyire sikeres konkurenciájával szemben nem segítjükelő?”elő?”