nudist's banking - laveco hírlevél 2015/3
DESCRIPTION
Nudists’ BankingCikkünk az offshore bankolás jövőbeni tendenciáit elemzi.Jurisdiction spotlight: DominikaIdeális helyszín a cégalapításra és az állampolgárság megszerzésére.Offshore Banking: Afrasia BankA LAVECO Ltd új partnerbankkal bővült Mauritiuson.Hol tart az adóegyezményekmegkötése?Elkezdődött az adóinformációcsere egyezmények megkötése nemzetközi szinten.Van-e értelme az offshore alapítványoknak 2017 után?A banki információcsere az alapítványok életét is megváltoztathatja.LAVECO Ltd. Ciprus:Új manager Antonis ChrisantouMintegy 3 év banki tapasztalat után csatlakozott a LAVECO ciprusi csapatához az új manager.Adelina Santis: régi ember új szerepben16 év tapasztalatával belevágott a LAVECO Ltd. történetének legnagyobb projektje megvalósításához.TRANSCRIPT
NEWSLETTER
www.laveco.com 1
LAVECO LTD.®
Legal Solutions since 1991
2015/3. szám
Amióta az emberiség a kezébe
kapta és kapja a szuperebbnél
szuperebb okostelefonokat, nos,
azóta egyre nagyobb a késztetés
sokakban, hogy ezzel ne csak tele-
fonáljanak, hanem mindennapjaikat
meg is örökítsék. Fényképet, vagy
videót kész íteni bárhol, bármiről,
bárkiről lehet ma már. Naponta mil-
l iárd számra fényképezgeti magát
az ember i ség, s ze l f i ket kész í t ve
tonnaszámra. Szelf iket számtalan
helyen, pózban, szituációban. S ha
emberről van szó, akkor természe-
tesen ruhában vagy ruhátlanul. A
fiatalok körében ugyancsak elterjedt
a meztelen szelf ik készítése s azok
küldözgetése elsősorban barátnak,
barátnőnek, melyet ezután számos
esetben a neten történő megosztás
követ. Ez a modern kor, az internet
világa: viszlát, viktoriánus erkölcsök,
amikor még az asztal lábát is el kel-
lett fedni egy erre a célra készült
takaróval.
Valami hasonló zajlik a világ bank-
rendszerében is. Az, hogy eddig is
meztelenre kellett vetkőzzünk a ban-
kunk előtt, ma már nem újdonság.
A világ fejlett országainak bankjai
legalább 15 éve gondosan bekér-
nek tőlünk minden információt a
magán- vagy céges számlánkkal
kapcsolatosan az üzleti tevékenység
pontos leírásától a beérkező pénzek
forrásáig, valamint a struktúrák mögött
álló végső magánszemély-haszon-
élvezők többszintű beazonosításáig.
Tetszik vagy nem tetszik, ez van: aki
nem vetkőzik, annak nem nyitnak
számlát vagy akár örökre fekete
listára teszik, és akkor hiába próbál-
kozik később. Ez eddig rendben is volt,
amíg diszkréten tették. 2017-től kezdve
azonban beindul az információcsere,
amikor az általuk begyűjtött informá-
ciókat (meztelen képet) tovább küldik
majd azon ország adóhivatalának,
ahol adórezidens vagyok. Majd hogy
ez az ország kivel mit oszt meg és hova
küldi tovább ezt az információt, nos,
ez a jövő zenéje.
From the Managing Director’s desk:
Nudists’ Banking
Cikkünk az offshore bankolás jövő-
beni tendenciáit elemzi.
Jurisdiction spotlight:
Dominika
Ideális helyszín a cégalapításra és
az állampolgárság megszerzésére.
Offshore Banking:
Afrasia Bank
A LAVECO Ltd új partnerbankkal
bővült Mauritiuson.
Topic:Hol tart az adóegyezmények
megkötése?
Elkezdődött az adóinformációcsere
egyezmények megkötése nemzet-
közi szinten.
Interesting:Van-e értelme az offshore
alapítványoknak 2017 után?
A banki információcsere az alapít-
ványok életét is megváltoztathatja.
LAVECO Life:
LAVECO Ltd. Ciprus:
• Új manager Antonis Chrysantou
Mintegy 3 év banki tapasztalat
után csatlakozott a LAVECO ciprusi
csapatához az új manager.• Adelina Santis: régi ember új szerepben
16 év tapasztalatával belevágott a
LAVECO Ltd. történetének legna-
gyobb projektjének megvalósításába.
TARTALOM From the Managing Director’s desk
Nudists’ banking
LAVECO ® since 1991 2015/3. szám
worldwidecitizenship.com 2
Azt hiszem, nem kel l különösen
magyarázgatn i az analóg iát. A
különbség csupán az, hogy amíg a
szelfit én készítem és magam döntöm
el, hogy k ivel mit osz tok meg és
mely test részemet mutogatom a
barátaim, barátnőim előtt, addig
ezt ezután majd megteszik helyet-
tem mások - a bankok - követve az
OECD diktátumát. Teszik mindezt a
transzparencia elvére hivatkozva az
adóelkerülés elleni harc érdekében.
De vajon ki jelölte ki az OECD-t erre a
harcra, ha egyáltalán kijelölte valaki?
Vagy éppen önmagát jelölti ki, mint
az adóelkerülés elleni harc legfőbb
direktíva gyártóját? Teszi mindezt az
a szervezet, amelynek alkalmazottai-
nak egy része személyi jövedelemadó
mentesen kapja a fizetését!
A folyamat egészen sikeresnek
mondható az inkvizítorok szempont-
jából. Mára szinte az egész modern
pénzügyi rendszert maga alá gyűrte
az OECD szabályozása. A bankok
szo lgai módon hajt ják végre az
ajánlásokat. Banki emberekkel talál-
kozva a vi lágban azt látom, hogy
ezek a banki emberek sokszor még
maguk is elhiszik: a szigorú szabá-
lyok által a világ megjavul. Naiv hit,
de ebbe most nem mennék
bele, mert nagyon messzire
kalandoznánk…
A lényeg, hogy a bank
határoz meg mindent: a
bank, amely befogadja és
közvetíti felém ennek a rend-
szernek a játékszabályait. Ha
elfogadom, akkor „játszha-
tok”, ha nem, akkor el kell hagynom
a játékteret: a bank az erősebb. Ma
ott tartunk, hogy a globalizált világ-
ban egyre nehezebb a bankszámla
haszonélvezőjének országától eltérő
helyen egy bankszámlát megnyitni
és azt fenntar tani, t ranzakciókat
bonyolítani.
A legszemléletesebb példáját
egy máltai banknál tapasztaltam.
Málta eleve egy érdekes ország
a mi gyakorlatunkhoz képest. Ez a
földközi-tengeri sziget 2004. május
1-je óta tagja az Európai Uniónak.
Adórendszere számos, a külföldi
befektetők számára kedvező előírást
tartalmaz, amelyet egy ügyes üzlet-
ember jól ki tud/tudna használni. Itt
persze már jönnek a nehézségek,
mert bár a társasági adózás teljesen
nyí lt és vi lágos, a közösségi adó-
szám megszerzése igen nehézkesen
megy Máltán, sok időbe és ideges-
ségbe kerül, ha egyáltalán összejön.
A bankszámla megnyitása sokszor
még ennél is nyűgösebb, gyakran
kudarcba fullad.
Hibáztathatjuk a sikertelenségért
az ügyfelet is, aki esetleg ebben
vagy abban nem tesz maradékta-
lanul eleget a bank kéréseinek. Az
igazi ok azonban az, hogy a máltai
bankok nem nagyon érdekeltek az
új ügyfelek befogadásában, vagy
éppen maguk sem tudják eldön-
teni, mi alapján bírálják el az ügyfél
ban k s zám l any i tá s i ké re l mét. A
dolog lényege ebben az esetben
is ugyanaz: lehetőleg nem is nyitni
bankszámlát a külföldi ügyfél részére.
Az i-re a pontot az a máltai bank
tette fel, amely az alábbi 4 feltétel
együttes fennál lásához kötötte a
bankszámla megnyitását:
1. a cég Máltán legyen bejegyezve
2. a cég tényleges irodával rendel-
kezzen Máltán (substance)
3. a cég üzleti tevékenysége Máltán
folyjon
4. a cég haszonélvező i Máltán
legyenek rezidensek.
A fenti kritériumokból látszik, hogy
ezen a bankszámlán keresztül mint
uniós állampolgár – nem máltai rezi-
densként – nem fogok tudni fizetni az
LAVECO ® since 1991 2015/3. szám
www.laveco.com
általam Portugáliából vásárolt borért,
amelyet Angliában adok el. Nekem
anno úgy magyarázták a közgazda-
ságtanban a komparatív előnyöket,
hogy Anglia juhokat tenyészt, mert
arra alkalmas az éghajlata, lévén
zöld a fű a sok eső miatt, miközben
Portugália szőlőt termel, mert ebben
tud jobb lenn i a sok
napsütés miatt. Majd ezt
követően a két ország
elcseréli egymással az
áruit - a bort, il letve az
angol gyapjút - és min-
denki jól jár. Hurrá, itt a
megoldás! Kihagyjuk
a bankot és csereberélünk; ez aztán
az igazi XXI. századi megoldás, és ha
egy kicsit délebbre megyünk, ott a
juhokért akár még menyasszonyt is
adnak.
A dolog tragikomikus, de ez van.
Már ma is számos banknál tapasz-
talunk hasonló jelenségeket. Ami
egyértelműnek látszik a jövő szem-
pont jából: e l sősorban azokat a
ko n s t r u kc i ó kat fo g j á k m e g e n -
gedni a bankok, amikor a bank
és a cég ugyanabban az ország-
ban van. Ciprusi cég - ciprusi bank,
hongkongi cég - hongkongi bank,
emirátusoki cég - emirátusoki bank,
bolgár cég - bolgár bank, l iech-
tensteini cég - l iechtensteini bank.
Miért soroltam fel ilyen részletesen?
A klasszikus offshore helyszínek, mint
Panama, Belize, Brit Virgin-szigetek,
S eych e l l e s - s z i g ete k , M a r s h a l l -
sz igetek, vagy nem rendelkeznek
megfelelő banki infrastruktúrával
vagy eleve elzárkóztak a saját orszá-
gukban bankszámlát nyitni a helyi
cégeknek. Ezek az országok érte-
lemszerűen lassan, de szinte kétség
nélkül pusztulásra lesznek ítélve, ha
a bankok tömegével elkezdik alkal-
mazni a fenti elvet.
Az egész helyzet természetesen
túlreagált a bankok részéről. Ha és
amennyiben ugyanis 2017-től beindul
az információcsere és minden transz-
parens, akkor mitől félnek a bankok?
Ők mindent lejelentenek oda, ahol a
haszonélvező rezidens vagy ahonnan
a céget irányították, és ezzel részük-
ről a dolog el van intézve, az adózási
következményeket a céget működ-
tető személyeknek kell viselni. Ha ők
valamit nem úgy csináltak, akkor
a helyi hatóság majd eljár ellenük.
Ebben az esetben viszont miért kell az
ügyész szerepét is betöltetni a bank-
kal? Nem elég, ha csupán besúgó?
Persze nagy kérdés, hogy bein-
dul-e mindez 2017-ben, vagy egy
szép fél-globális terv marad. Ennek
a gondolatnak az alátámasztását 2
csoportra osztanám.
1. Az országok és országok közötti
különbségekre, eltérő érdekekre és
szabályozásra, valamint a formális
szabályok végrehajtására,
2. Az el lenerők által k ialakított
megoldásokra, módszerekre.
A két ke d é s e m o ka i n a k e l s ő
csoportja az országok közötti különb-
ségekre vezethető vissza. Bár sok
ország csatlakozott az automatikus
információcsere egyezményekhez,
de nem mindenki. Ha Afrikát vesszük
alapul, akkor majdnem egy egész
földrész marad ki. Ghánában is van
Barclay’s bank, akkor most esetleg
rájuk nem vonatkozik mindez, tehát
nyugodtan vigyük oda a pénzün-
ket? Ha ezt a logikát követjük, akkor
mindig lesz olyan ország, amely kis-
kaput jelent majd a rendszerben
mindaddig, amíg mindenkit nem
csatlakoztattak.
De va jon lehetséges - e, hogy
mindenki mindenkivel információt
cseréljen? Vajon Israel és Pakisztán
fog-e valaha is információt cserélni,
amikor esetleg el sem ismerik a másik
létét? Vagy az Egyesült Államok, de
akár Anglia, leteszi majd az orosz
hatóságok kezébe az orosz oligar-
chák külföldi bankszámláin tárolt
összegek adatait? Nagyon szépek
ezek a jogszabályok, csak éppen
annyit érnek, amennyit végre tudnak/
akarnak belőlük hajtani.
3
LAVECO ® since 1991 2015/3. szám
worldwidecitizenship.com 4
S it t a végrehajtás terén is két
csoportba oszthatjuk az országo-
kat: akiknek van Ellenőrzött Külföldi
Tár saság-szabályozása, és ak ik-
nek nincsenek i lyen szabályai. E
tekintetben még az Európai Unió is
megosztott. A fejlett országok szinte
mindegyikének van, míg a később
csatlakozott országok egy jelentős
részének nincs. Akiknek nincs, azok-
nak az ál lampolgárai, kü l fö ldön
bankszámlát fenntartó haszonélvezői
máris helyzeti előnyben vannak azok-
kal szemben, akiknek van. Akiknek
nincs, szabadabban tárolhatják kül-
földi céges számlán a pénzeiket,
mivel sokkal kisebb adóügyi konzek-
venciáknak vannak kitéve.
Itt jön be a kétkedésem okának
másik eleme: az el lenhatások. A
piac már elkezdte kidolgozni azokat
a megoldásokat, amelyek teljesen
hatástalanná teszik az OECD irány-
elveit. A névleges haszonélvezők
alkalmazása már elkezdődött, a piac
lassan, de biztosan beárazza ezeket
a szolgáltatásokat is és hamarosan
találkozhatnak vele a neten. Én már
láttam nagyon komoly ügyvédi iroda
által megfogalmazott okiratot, amely
pont erről szólt. Az más kérdés, hogy
ennek a jogi érvényessége, legalitása
erősen megkérdőjelezhető.
Ez persze üzenetértékű is lehetne
az OECD bürok ratá i fe lé: minél
jobban próbálnak valamit lesza-
bályozni, annál agressz ívebb és
veszélyesebb dolgok jelennek meg
el lenhatásként. Üldözni kezdték a
készpénzt, mint a pénzmosás meg-
valósításának egyik fő eszközét. Mi
történik napjainkban? A pénzügyi
csalások nagy része ma már a neten
zajlik. A kártyacsalások és pénzlopá-
sok összege sok millárd dollárra rúg
évente. A múltkor elcsodálkoztam azt
olvasva a neten, hogy egy hackerért
az USA-ban 5 mil l ió dollár vérdí jat
ajánlottak. Szép kis summa: valaha az
Al-Kaida terrorista vezéreiért kínáltak
ennyit. Ha megmaradunk a készpénz-
nél, lehet, hogy egy év alatt vinnének
el ennyit a bankrablók.
Nincsenek kétségeim a felől, hogy
a névleges haszonélvezők alkalma-
zása még ennél is sötétebb korszakot
hoz, és egy sor kriminális dologgal kell
majd szembe néznie a világnak. Ott
ugyanis, ahol véget ér a bíróságok
szava és nem tud dönteni, ott meg-
szólalnak a Kalasnyikovok. Szomorú,
de ez van. Egy globalizált világban,
ahol világméretű tranzakciók zajla-
nak országok és földrészek között, a
banki ügyeinkben a saját országunk-
hoz próbálnak láncolni bennünket,
erősen megfosztva attól a pénz-
ügyi szabadságtól, amely ennek a
globalizált vi lágnak a természetes
velejárója kel lene, hogy legyen.
Sokat gondolkodom rajta, egyelőre
összeesküvés-elméletek gyártása
nélkül. Vagy ez az egész, ami a pénz-
ügyi világban körülöttünk zajlik, csak
nekem abszurd és illogikus?
Kellemes olvasást,
jó tűnődést kívánok!
Üdvözlettel:
Váradi László
Fotó: Dean Mason
LAVECO ® since 1991 2015/3. szám
www.laveco.com
Jurisdiction spotlight
Dominika
Dominikát, pontosabban
a Domin ika i - Közösséget
s o k a n ö s s z e k e v e r i k a
Dominikai-Köztársasággal.
Míg ez utóbbi alapvetően spanyol ajkú ország és egyben
kedvelt turista célpont is, addig a Dominikai-Közösség angol
nyelvű szigetország szintén a Karib-tengeren. Dominika
kedvelt cégalapítási helyszínként volt közismert az elmúlt
évtizedekben a nemzetközi üzleti közvélemény számára.
Talán kevesen tudják, de Dominika az egyik „legolcsóbb”
ország, ahol üzleti alapon állampolgárságot is lehet - telje-
sen legálisan - szerezni. A minimálisan szükséges összeg egy
személy esetében 100 000 USD, házastársaknál 175 000 USD,
míg egy házastársakból és két 18 év alatti gyerekekből
álló család esetében 200 000 USD vissza nem térítendő
adomány a dominikai államkincstár részére. A honosítási
procedúra kb. 6 hónapot vesz igénybe. Természetesen
fontos a büntetlen előélet, illetve a „botrányoktól mentes”
múlt, hiszen minden kérelmezőt alaposan átvilágítanak és
ezek kizáró okok lehetnek. Az állampolgársági befektetési
program rendkívül népszerű, évente több száz, főleg ázsiai
származású család kap így állampolgárságot Dominikán.
A L AVECO Ltd. webs i te - ja, a
worldwidecitizenship.com részle-
tes információkat tartalmaz mind
Dominikán, mind más helyszíneken
megszerezhető állampolgársági
programokkal kapcsolatosan.
Afrasia Bank
A LAVECO Ltd. új partnerbankkal bővült Mauritiuson.
Mostantól az Afrasia Bank szolgáltatásai is elérhetővé
válnak ügyfeleink számára. Korábbiakban az ABC
B a n k ka l , s z i n té n
Mauritiuson kiala-
kított gyümölcsöző
e g y ü t t m ű k ö d é s
késztetett bennün-
ket arra, hogy más
mauritiusi bankkal is felvegyük a kapcsolatot. Az Afrasia
Bank kiváló lehetőséget nyújt mindazoknak, akik gyor-
san és költséghatékonyan szeretnének folyószámlát nyitni
és azon rendszeresen tranzakciókat lebonyolítani. Eddigi
tapasztalataink szerint egyedül az internetes kereskede-
lemmel foglalkozó cégeknek nem kívánnak bankszámlát
nyitni. A bankszámlanyitás pontos feltételeire vonatko-
zóan keresse kollégáinkat, akik készséggel állnak az Önök
rendelkezésére.
Offshore Banking
A link gyors eléréséhez olvassa be a QR-kódot
5
LAVECO ® since 1991 2015/3. szám
worldwidecitizenship.com 6
Topic Hol tart az adóegyezmények megkötése?
A LAVECO Newsletter előző számában szintén ezzel a címmel
felvezetve a témát, számoltunk be arról, hogy hol tart az automa-
tikus adóinformációcsere-egyezmények megkötése. Az elmúlt
negyedév során további egyezmények kerültek megkötésre a
rendszerbe belépett, illetve belépni szándékozó mintegy 90 ország
között. A pontos listát folyamatosan nyomon követheti a speciálisan
e témával foglalkozó blogunkban, mely a laveco.com
site-ról is elérhető.
Ami fontos újdonság az elmúlt negyedévhez képest:
az OECD site-ján publikálásra került az a kézikönyv
(Handbook), amely elsősorban a bankoknak nyújt
segítséget arra vonatkozóan, hogy az információcsere
rendszerhez kapcsolódva milyen elvek alapján alakítsák ki a belső
szabályaikat, illetve hozzák létre ennek az informatikai hátterét. A
kézikönyvet végigolvasva 2 fontos következtetést vonhatunk le:
1. A kézikönyvben leírtak nem „kőbe vésett szabályokként”
vannak megfogalmazva. A bankok nagyfokú önállósság-
gal rendelkeznek majd, számos ponton ők döntik majd el,
hogy milyen követelményeket támasztanak majd például
az ügyfél-azonosításhoz kapcsolódóan. Mikor milyen doku-
mentumokat fogadnak el az ügyféltől többek között az
adórezidens státusz igazolásához.
2. Ez persze átteszi a felelősséget a bankokra, akik vélhetően
eltérően fogják majd értelmezni a szabályokat. „Ahány
bank, annyi szokás”, valószínűleg így lehet majd jel-
lemezni a helyzetet. A banki jogászok eltérő módon
fogják átültetni a gyakorlatba az ajánlásokat, ezért
ne lepődjünk meg azon, amikor majd egy azon
ország két különböző bankjában két eltérő szabály-
rendszerrel találkozunk majd.
Van-e értelme az offshore alapítványoknak 2017 után?
Az automatikus információcsere szabályai a vagyonvédelmi
magánalapítványokra is vonatkoznak. Bár az alapítványnak nincs
tulajdonosa, de a haszonélvezők személye az alapítói dokumen-
tumokban rögzítésre kerül. Bankszámlanyitáskor a bank vagy
elkéri ezeket az okiratokat vagy külön nyilatkozatban rögzíti a
haszonélvezők személyes adatait. Így az alapítványokra vonatko-
zóan szintén fennáll a bankok jelentéstételi kötelezettsége.
Az alapítvány egyéb jellemzőit, funkcióit az automatikus
információcsere szabályai nem módosítják, nem írják felül. Így a
magánalapítvány a jövőben is kiváló eszköze lesz a vagyonvé-
delemnek. Vagyonvédelem alatt a legtöbben valamiféle állami
hivatal, közhatóság előli védelmet értenek. Ez azonban nem
teljes. A vagyont fenyegető legnagyobb veszélyek ugyanis mindig
a magánszférából érkeznek. Egy közúti baleset kapcsán fellépő
kártérítési igény, egy elhúzódó válóper egy folyamatos vagyoni
igényekkel fellépő házastárssal sokkal nagyobb fejfájást tudnak
okozni, mint azt bárki is gondolná. A legtöbbször az illető vagyon-
tulajdonos közvetlen környezetében élők, családtagok, barátok,
barátnők, ismerősök, üzlettársak tudják legjobban érvényesíteni
anyagi igényeiket, hiszen
ők közvetlenül „belelát-
nak a kár tyákba”. Egy
ke l l ő kö r ü l tek i ntés se l
létrehozott magánalapít-
vány komoly védelmet
nyújthat az előbbiekben
vázolt helyzetek kivédé-
sére a jövőben is.
Interesting
A link gyors eléréséhez olvassa be a QR-kódot
LAVECO ® since 1991 2015/3. szám
www.laveco.com
Új manager a LAVECO Ltd. Ciprus élén:
Antonis Chrysantou
Szeptember 1-je óta új
vezető irányítja a cipru-
si LAVECO Ltd. csapatát.
Antonis Chrysantou az RCB
Banknál dolgozott koráb-
ban, mintegy 3 évig, így
kiváló ismerője a banki
területnek. Szaktudása se-
gítséget nyújt majd szá-
munkra a banki compliance osztályokkal folytatott egyez-
tetéseknél. A cégbejegyzési terület sem ismeretlen Antonis
számára. Az RCB Bankot megelőzően a világ egyik legna-
gyobb hálózatával rendelkező cégbejegyző vállalkozásá-
nál, a Trident Trust limassoli irodájában dolgozott évekig,
ahol széleskörű gyakorlatot szerzett mind a ciprusi adójog,
mind pedig más kedvelt céglapítási helyszíneinek vonat-
kozásában is. Antonis nős, jelen-
leg 1 gyerek apja, családjával
Larnakán él.
Adelina Santis: régi ember új szerepben
Adelina a kezdetektől
részt vett a LAVECO Ltd.
ciprusi irodájának felépíté-
sében. A jelenlegi cég az
ő irányítása alatt jutott el
odáig, hogy megszerezte
a Ciprusi Tőzsdefelügyelet
(Cyprus Securities and
Exhange Comission, CySec)
tevékenységi engedélyét idén március 2-án. Adelina 16 év
szakmai tapasztalatával most egy teljesen új dologba kezdett.
Július 1-je óta ő koordinálja a LAVECO Ltd. állampolgársági és
letelepedési programokkal kapcsolatos projektjét. Ez egy ha-
talmas vállalkozása acégnek, amely jelenleg rengeteg erőfe-
szítést igényel azoktól, akik a napi munkában szervezik a fel-
adatokat, tárgyalnak a potenciális ügyfelekkel. Adelina bolgár
és ciprusi kettős állampolgárként
hitelesen képviseli mindkét ország
–Bulgária és Ciprus– állampolgár-
sági befektetési programjait.
LAVECO Life
A jelen hírlevélben leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jog-következményekért. A gépelési, tördelési, nyelvhelyességi és egyéb hibákért ezúton is elnézést kérünk, kommentárjaikat pedig köszönettel fogadjuk.
UNITED KINGDOMLAVECO LTD.
3rd Floor, Blackwell House,Guildhall Yard, London
EC2V 5AE United KingdomTel.: +44-207-556-0900Fax: [email protected]
HUNGARYLAVECO KFT.
33/a Raday Street, 1092 Budapest,
Hungary Tel.: +36-1-456-72-00Fax: +36-1-456-72-01
CYPRUSLAVECO LIMITED
Despina Sofia ComplexApartment 101,
8 Inomenon Ethnon,Drosia 6042 Larnaca, Cyprus
Tel.: +357-24-636-919 Fax: +357-24-636-920
E-mail: [email protected]
ROMANIALAVECO LIMITED
REP. OFFICE58 Ferdinand I Blvd., 4th floor, apart. 15.
Bucharest, Romania Tel.: +40-21-311-6176
Mob: +40-747-595-132Fax: +40-21-311-61-82
BULGARIALAVECO EOOD
104 Akad. Ivan Geshov BlvdEntrance A, 5th Floor, Office 8,
1612 Sofia, BulgariaTel.: +359-2-953-2989
Mob: +359-888-126-013Fax: +359-2-953-3502
SEYCHELLES LAVECO LTD.
Suite 2, Oliver Maradan Bld. Olivier Maradan Street,Victoria
Mahé, SeychellesTel.: +248-4-322-261Fax: +248-4-324-932
HONG KONGLAVECO LIMITED
Office Unit No.6, 26th F.,Kin Sang Commercial Centre
No. 49 King Yip StreetKwun Tong, Hong Kong
Tel.: + 852-2388-8051Fax: +852-2388-2960
Antonis névjegyének gyors eléréséhez olvassa be a QR-kódot
Adelina névjegyének gyors eléréséhez olvassa be a QR-kódot
7