oktatáspolitika kontextus
TRANSCRIPT
Oktatáspolitika Megközelítések, a politikai és
az irányítási kontextus
Radó Péter
A kínálat
• Az oktatáspolitikai folyamat: definíciók és megközelítések
• Az oktatáspolitikai folyamat általános kontextusa
• A politikai kontextus
• A kormányzás kontextusa: strukturális szempontok
• Az oktatásirányítási kontextus: irányítási körök, tervezés és tudásháttér
Egy definíció
Oktatáspolitika:Az oktatásirányítás rendelkezésére álló
hatalom és források felhasználásán alapuló problémamegoldó beavatkozás annak
érdekében, hogy az megváltoztassa vagy befolyásolja az oktatás szereplőinek és
intézményeinek viselkedését.
• Politika (politics) – Oktatáspolitika (policy)
• Oktatásirányítás – Oktatáspolitika
MegközelítésekRacionális megközelítés: Középpontban a politika alkotás technológiája, amely lépésekből álló algoritmusba szervezhető (checklist-ek), implementáció nem
hangsúlyos kérdés.
Korlátozott (inkrementalista) megközelítés: Politika alkotás és implementáció egy át nem látható zűrzavaroskörnyezetben, a folyamat komplexitása csak elkülönített és lehatárolt,esetről esetre haladó problémamegoldást tesz lehetővé.
Analitikus megközelítés: A diffúz környezetben racionális technológiák nem működnek, mivelazonban komplex problémákat kell megoldani a folyamat
racionalizálásanagyon fontos és ez intézményesült automatizmusok kialakításával szolgálható
MegközelítésekRacionális
Politika alkotás lépései
KorlátozottEltérő, nem bontható
tevékenységek
AnalitikusElkülönült funkciók
• Probléma meghatározása
• Tények összegyűjtése
• Alternatívák kidolgozása
• Kritériumok kiválasztása
• Eredmények előrejelzése
• Választási lehetőségek konfrontálása
• Döntés
• A „sztori” elmondása(Bardach, 1996)
• Politika alkotás
• Implementáció
(Hill, 1997)
• Napirend kialakítása
• Tervezés (célok és eszközök)
• Elfogadtatás (alku és döntés)
• Implementáció
• Értékelés
(Colebatch, 1998)
Megközelítések: általános kontextus
Angolszász kormányzati rendszerek: policy döntések jellemzően politikai rendszerben születnek (→ procedurális racionalizálás)Intézményesülés: független de elkötelezett agytrösztök
Kontinentális Európa: policy döntések jellemzően a közigazgatásban születnek (→ problémamegoldás, inkrementalista megközelítés)Intézményesülés: Ø – kormányzat szakértői háttere magában a kormányzatban és kormányzati ügynökségekben
Kelet-Közép Európa: policy döntések a közigazgatásban történnek ↔ a közigazgatásban politikai zsákmányrendszer működik → diffúz policy tér, egyik rendszer szabályai sem működnek tisztán (→ analitikus megközelítés)Intézményesülés: független policy központok (NGO-k, egyetemek)
Dél-Kelet Európa: politikát és közigazgatást egyaránt zsákmánynak tekintő személyes hálózatok (→ ) Intézményesülés: ha van, minisztériumokon belül és cserélődik.
A politikai kontextus
Európai kontinentális modell
.
Politika
Központi oktatási kormányzat
Szakmai konzultációs
mechanizmus
Oktatáspolitikai konzultációs
mechanizmus
Tudásbirtokosok
Iskolák tulajdonosai
IskolákOktatási
piaciszereplők
Kliensek(szülők ésTanulók)
Érdekcsoportok
A politikai zsákmány-rendszer
Politika
Központi oktatási kormányzat
Szakmai konzultációs
mechanizmus
Oktatáspolitikai konzultációs
mechanizmus
Tudásbirtokosok
Iskolák tulajdonosai
IskolákOktatási
piaciszereplők
Kliensek(szülők ésTanulók)
Érdekcsoportok
Az oktatás kormányzása(funkcionális kormányzati
alrendszerek)
Finanszírozás
Oktatásirányítás
Curriculum and standards
Pedagógus képzés
Információs rendszer, K&F
Tankönyvkiadás, egyéb eszközök
Iskola
Tartalmi szabályozás
MinőségértékelésSzakmai
szolgáltatások
OktatásirányításAlapfogalmak• Centralizáció – decentralizáció• Decentralizáció - dekoncentráció• Elkülönült – integrált irányítás
Centralizált
Decentralizált
Elkülönült Integrált
Decentralizált és integrált irányítás
.
Iskolai menedzsment ciklus
Erőforrá-sok
FolyamatokEredmé-
nyek
Helyi oktatási hálózatok irányítása
Regionális és helyi oktatásirányítás
Oktatási rendszer kormányzása
Központi oktatásirányítás
A célok és elvárások rögzítése, felhatalmazás és erőforrások rendelkezésre bocsájtása
A teljesítmény mérése és értékelése
Centralizáltés elkülönültirányítás
.
Intézményvezető
Eredmé-nyek
Központi oktatásirányítás
(Minisztérium, OH, megyei/járási hivatalok)
Célok, erőforrások, feladatok és szabályok
Bürokratikus kontroll
Környezeti feltételek:szereplők éstervezési rendszer
Országos tervezés
Integrált regionális tervezés
Tulajdonosi (fenntartói) tervezés
Intézményi tervezés
Közép- és hosszú távú ágazati, alágazati és tematikus stratégiák
Regionális humánerőforrás-fejlesztési stratégiák
Feladatellátási, hálózatfejlesztési, minőségirányítási, esélyegyenlőségi, stb.
tervezés
Pedagógiai program és minőségirányítási (iskolafejlesztési) tervezés
.
Környezeti feltételek:tudásháttér Oktatás-
politika
KutatásOktatási
intézményi praxis
Politikai környezet, érdekcsoportok törekvései,
értékelés, stb.
Alap- és empirikus kutatások, nemzetközi referenciák, stb.
Oktatás által rendszerszerűen „termelt” információ és tudás
Tudás-menedzsment
Konklúzió
• Jó minőségű oktatáspolitika alkotás: nyílt (minden érdekelt bevonásával zajlik) és tényeken alapszik („evidence-based”)
• Nyíltság és a tények figyelembe vételét biztosító kereslet alapvetően a politikai és kormányzási kontextustól függ
Minderről bővebben: OktpolCaféwww.oktpolcafe.hu