oktatásmarketing – piackutatás 2. · pragmatizmus, a közvetlen megkeresés hatékonyabb...
TRANSCRIPT
2014.10.31.
1
Oktatásmarketing –Piackutatás 2.
Az oktatás mint szolgáltatás sajátosságai –
termékélet-görbe – fogyasztói csoportok
Dr. Benkei-Kovács Balázsegyetemi adjunktus
ELTE PPK
� A tudás = „korlátlan” erőforrás� Megfelelően szervezett keretek között az egyén tudása
megsokszorozható, közösségi tulajdonná alakítható� Hangsúly eltolódás a természeti erőforrásoktól a szellemi
tőke irányába(Oktatás-politikai szlogenek: „tudásalapú társadalom”)
� A termék előállításában a fogyasztó is részt vesz (= mint a szolgáltatási szektor egyéb területein)
� A szolgáltatás nem termelhető raktárra (pl. autómosó –tisztaság)
� A termék, amely a vevő tulajdonát képezi, immateriális, a fizikai térben nem létezik
� A szolgáltatás eredménye az oktatásban: valamilyen ismeret / képesség
� A termékhez egyéni és társadalmi elvárások kapcsolódnak (pl. hasznosság, elismertség)
Az oktatási folyamat, mint szolgáltatás
sajátosságai
2014.10.31.
2
A felnőttképzés mint „kvázi piac”
Magyarországon
� A szakmai képzések esetében –túlnyomórészt állami vagy vállalati megrendelésre jön létre a képzés
� nagyobb méretű piac, erős verseny a támogatásért, nehéz a piaci belépés új szereplőként, oligopol jelleg
� A nyelvoktatás esetében a magánember inkább megjelenik önfinanszírozóként
� Kisebb méretű piac, kisebb méretű intézmények, erős hullámzás, trendek dinamikus követése
� Általános képzések� Egy részük (közművelődés) részesül állami
forrásokból, de túlnyomórészt piaci alapon szerveződik, specializált intézményekkel
A fogyasztó magatartás megértése
� Kik vásárolják meg a termékünket/ szolgáltatásunkat?� Ki hozza meg a vásárlási döntést?� Ki befolyásolja a termék fogyasztásával kapcsolatos
döntést? � Miért vesznek meg a vevők egy bizonyos márkát?� Szerepet játszanak-e szezonális tényezők?� Termékünket milyennek érzékelik a vevők?� A vevők hogyan viszonyulnak a termékhez?� Milyen társadalmi tényezők befolyásolják a vásárlási
döntést?� A vevők életstílusa hatással van-e a döntésükre?� Személyiségbeli és demográfiai tényezők hogyan
befolyásolják a vásárlási döntést?Kotler, 2012, 198.
2014.10.31.
3
A vásárlási folyamat ötlépcsős
modellje
Kotler, 2012, 198.
A vásárlás utáni magatartás:
elégedett - elégedetlen vevő
� „visszaviszi” a terméket
� reklamálnak a vállalatnál /
Márkahűség kiépítése:vevőkkel folytatott kommunikáció eredménye
/ hivatalos szervezeteknél� Más csoportokhoz fordulnak panaszaikkal (imázs !)� Többet nem vásárol a termékből és a barátait is
figyelmezteti !
2014.10.31.
5
Az elégedettség felmérése /3
A 4 P, mint a marketing-mix
építőkövei (McCarthy modellje)• Termékválaszték• Minőség• Forma• Jellemzők• Márkanév
Termék (Product)
• Katalógusár• Árengedmények / Kedvezmények• Hitelfeltételek
Ár (Price)
• Reklám• Eladó személyzet• PR• Dirket marketing
Promóció
• Elhelyezkedés• Elosztási csatornák• Hálózatsűrűség• Készlet / szállítás
Hely (Place)
Kotler, 2012, 36. alapján
2014.10.31.
6
A szolgáltatás-marketing sajátosságai
A Marketing-mix és a 7 P elve
Fogyasztási folyamat(Process)
Emberi tényező(People)
Fizikai környezet(Physical evidence)
Termék (Product)
Reklám (Promotion)
Értékesítési csatorna (Place)
ÁR(Price)
Marketing-mix
A termékélet-ciklus
2014.10.31.
7
A termékélet-ciklus szakaszai
Újítók Korai alkalmazók Átlagfogyasztók Késői követőkVevőtípusok
A termékélet-ciklus szakaszai és a profit
összefüggése
2014.10.31.
9
Az „S” alakú görbe
Handy, 1994, 82.
Az „S” alakú görbe magát az életet összegzi. Lassan, kísérletezgetések mentén, hibákba esve indítunk, majd dagadunk-növekszünk, végül pedig lefelé haladunk. Ez a Brit birodalom története, az Orosz Birodalomé és a történelem minden egyéb birodalmáé. Egy termék életciklusát, sok Cég emelkedését és tönkremenetelét is jelölhetné. Ha csak erről szólna az egész elég nyomasztó volna e kép, hiszen elég lenne annyit tudnunk,Hogy éppen hol tartunk a görbén, és a hogy a lenti koordinátatengelyen Milyen időtartamokat jegyezzünk fel. Ezek az időtartamok egyre rövidebbek, ami riasztó tény. Régebben évtizedek, akár generációkJelentettek egy időegységet. Ma már évek, néha hónapok. Szerenécsrevan élet a görbén túl.”
Az „S” alakú görbe és a megújulás
Handy, 1994, 83.
2014.10.31.
10
Meddig újítható meg egy „S” alakú
görbe?
Handy, 1994, 83.
Egy márka vagy terméktípus
tartóssága?
� Stílus:Több generáción át fennmarad, időnként újra divatba jön (ruházkodásban – hivatalos, laza, sportos;lakberendezésben- koloniál, vintage )
� Divat:Egy adott területen éppen uralkodó vagy népszerű stílus. Négy szakaszból áll: feltűnés, követés, tömegdivat, hanyatlás. A divatciklus hosszát meghatározza- valódi igényt elégít-e ki?
� Szeszély:Hirtelen feltűnő, csúcspontját hamar elérő, majd rövid idő alatt eltűnő divathullám.
2014.10.31.
11
A hullámázás ritmusa – a
divathullámtól a megaterndekig
A lojalitás alapja: az elégedettség
2014.10.31.
12
Márkaérték – a személyes hozzáállás
fokozatai
Kötődés
Előny
Relevancia
Jelenlét
� Nincs nála jobb
� Kínál-e másokhoz képest valami jobbat?
� Képes-e számomra nyújtani valamit?
� Tudok-e róla?
Mit tudunk a fogyasztóról?
� Generációs – kulturális –gazdasági kérdésGenerációs kohorsz
Születési időszak
Meghatározó jellemzői a nyugati kultúrkörben (USA)
Y-generáció(echo-boomer)
1979-1994 Technológiában jártas, jólétbenfelnevelt, részben immunisak a marketingtechnikákra
X-generáció 1964-1978 Komoly kihívásnak tekintette szüleik életszínvonalának túlszárnyalását, pragmatizmus, a közvetlen megkeresés hatékonyabb esetükben
Baby boom generáció
1946-1964 Olyan termékeket és életmódot választó csoport, amelyekkel „szinte visszafordíthatják” az idő kerekét, ki kell „érdemelni bizalmukat”
Csendesgeneráció
1930-1945 Aktív életmódNyitottak a marketingüzenetekre
Kotler, 2012, 257-259.
2014.10.31.
13
� MegszállottakA nethez érzelmileg kötődő fiatalok virtuális világa
� Neten lógókOnline ügyintézés és a web2-es tartalomfogyasztás
� KütyümániásokKözéppontban a mobilitás, a hordozhatóság
� Célzott tájékozódókRacionális netezés
� BizalmatlanokAz online tartalmak szigorúbb szabályozását várják
Fogyasztói csoportok (és az internet)
Forrás, GFK, 2011.
Az felnőttoktatás fogyasztói csoportjai –
a felnőtt tanulói típusok
� Szakmát tanulók� Közművelődésben részt vevők� Nyelvet és informatikát tanulók� Gépjárművezető tanfolyamok résztvevői� Iskolai végzettségüket második esélyként
„pótló” tanulók� Bevándorlók� Vállalati/Szakmai továbbképzésben
résztvevőkKoltai, 2005 nyomán.
2014.10.31.
14
Fogyasztói csoportok „szegmentálása”
a magyar „felnőttképzési piacon”
(Vámosi 2011: 2009. évi adatok alapján számolva)
2035 6643
70000
127000
8000077000
50000
150000
Általános iskolai képzés
Szakiskolai képzés
Középiskolai képzés
Nem nappali felsőoktatás
OKJ tanfolyam
Nyelvi képzés
Általános felnőttképzés
Szakmai továbbképzés
SWOT analízis: a vállalati helyzet
elemzésének alapvető eszköze
• Lehetőségek• Veszélyek
Külső környezet
• Erősségek• Gyengeségek
Belső környezet
2014.10.31.
15
Lehetőségek – a képzési piacon
Piaci sikerre vezethet:� Olyan képzés biztosítása, amelyből kevés
van, ugyanakkor jelentős igény mutatkozik rá (→ piackutatás)
� Meglévő a képzési piacon jelen lévő szolgáltatást új formában vagy a korábbinál jobb minőségben kínálni (→ tanterv / curriculum-fejlesztés)
Kotler, 2012, 63. alapján
Lehtőségmátrix
Az intézmény piaci
igényeknek jobban
megfelelő képzést indít
el / fejleszt ki.
Az intézmény a végzettek
elhelyezkedé-sének
mérésére kidolgoz egy
minőségbiztosítási eljárást.
Az intézmény honlapján
közzéteszi a sikeresen végzettek
elhelyezkedési rátáját.
Az intézmény csökkenteni tudja az egy
főre eső képzési
költségeket / és a tandíjat.
Siker valószínűsége
Vonze
rő
Magas
Mag
asAla
csony
Alacsony
Kotler, 2012, 64. alapján
2014.10.31.
16
Veszélymátrix
A versenytárs jobb minőségű
/ olcsóbb képzést
fejleszt ki
Törvényben korlátozzák
azon intézmények
számát, ahol a végzettek elhelyez-
kedhetnek
Magasabbak lesznek a képzési
költségek
Jelentősen elhúzódó
válság miatt kisebb igény a
képzésre az adott
szektorban
Előfordulási valószínűsége
Súly
oss
ág m
érté
keMagas
Mag
asAla
csony
Alacsony
Kotler, 2012, 64. alapján
Az erősségek / gyengeségek listája
� Marketing � Pénzügyek
� Szervezet
� A szolgáltatás megvalósítása
Kotler, 2012, 68. alapján
1. A képző hírneve
2. Piaci részesedése
3. Tanulók elégedettsége
4. Tanulók megtartása /
fidelizálása
5. Termékminőség
6. Szolgáltatásminőség
7. Árhatékonyság
8. Promóció hatékonyság
9. Értékesítő személyzet
hatékonysága
10. Innovációs hatékonyság
11. Földrajzi hatókör
18. Tőke / költség
elérhetősége
19. Készpénzforgalom
20. Pénzügyi stabilitás
12. A képzés helyszíne (i)
/ telephelyei
13. Méretgazdaságosság
14. Kapacitás
15. Hozzáértő és
elkötelezett munkaerő
/adminisztratív és
oktatói gárda/
16. Adottság a megfelelő
időben történő képzés
megvalósítására
17. Szakmai és oktatási
gyakorlati tapasztalat
21. Jövőbe látó /
alkalmas vezetés
22. Elkötelezett
alkalmazottak
23. Vállalkozó szellem
24. Rugalmasság vagy
reagálási készség