ppke btk, nyelvészeti intézet...ppke btk, nyelvészeti intézet magyar nyelvészeti tanszék...

PPKE BTK, Nyelvészeti Intézet

Magyar Nyelvészeti TanszékFinnugor Tanszék

Nyelvészeti tárgyak leírásaia magyar szakos mesterképzésben (MA)

I. ALAPOZÓ KURZUSOK

II. SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK

Nyelvtudományi törzstárgyak

III. NYELVTUDOMÁNYI SZAKIRÁNYOK

III.1. Történeti nyelvészet szakirány

III.2. Finnugor szakirány

A tanegységek itt következő bemutatása soránmegadott szakirodalom-jegyzék

CSAK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ!A KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALMAK

MEGADÁSA A KURZUST VEZETŐ TANÁR HATÁSKÖRE.

Frissítve: 2010. december 15.Piliscsaba

1

I. ALAPOZÓ KURZUSOK

A n y e l v - é s i r o d a l o m t u d o m á n y i n t é z m é n y r e n d s z e r e

Kredit:4

1féléves

Heti óraszám:2

Óratípus:előadás

Előfeltétel:nincs

Értékelés:kollokvium

Tantárgy leírása:

A tantárgy megismerteti a hallgatókat azzal a sokrétű, összetett intézményrendszerrel, amely a nyelv- és az irodalomtudomány eredményeit szolgáltatja a társadalom számára. Az intézményi kereteket tágan értelmezve idetartoznak a tudományos intézmények, akadémiai kutató helyek, az egyetemek, ahol az eredmények születnek, és idetartoznak a folyóiratok és egyéb fórumok, csatornák, amelyeken keresztül ezek az eredmények, információk eljutnak a befogadókhoz. A tantárgy keretében szó esik az intézményrendszer tudományos és financiális, jogi kérdéseiről egyaránt. A tantárgy kitér a hazai intézményi kereteken túl az európai intézményi hálóra, valamint tárgyalja az Európai Uniós szabályzást is.

Kötelező olvasmányok:

A magyar irodalom évkönyve, 2005. szerk. LAIK Eszter, HANTI Krisztina, Bp., 2006.www.matud.iif.huA Magyar Tudományos Akadémia almanachja, 2006, Bp., 2007.PERROW, Charles, Szervezetszociológia, ford. HERCSIK Attila, KÓSA Klára, SZALAI Ildikó, Bp., 1994.FODOR István, Mire jó a nyelvtudomány? Nyelv és élet, Bp., 20012.H. BOTTYÁNFFY Éva–HORVÁTH Mária–D. MÁTAI Mária, Bevezetés az egyetemi nyelvészeti tanulmányokba, Bp., 1989.

2

II. SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK

Nyelvtudományi törzstárgyak

N y e l v e l m é l e t e k

Kredit:5

1féléves

Heti óraszám:4


Előfeltétel:nincs



A kurzus először az 1990-es évek első felének generatív szintaxiselméletével: a máig meghatározó szerepű „elvek és paraméterek” elmélettel foglalkozik. Alapkérdése: melyek az emberi nyelvek működését meghatározó, univerzális, genetikailag kódolt alapelvek, és ezek milyen paraméterek mentén különböznek az egyes nyelvekben. Az áttekintendő témakörök: argumentumszerkezet és thematikus szerepek, frázisszerkezet, NP-mozgatás, operátormozgatás, fejmozgatás, kötéselmélet, kontrollelmélet, esetelmélet, mondattani tartományok/szigetek. Végül az 1990-es évek második felében fellépő minimalista szintaxismodell felépítésével, működésével, legfontosabb tulajdonságaival ismerkedünk meg.


N. Chomsky – H. Lasnik: The Theory of Principles and Parameters. In: N. Chomsky: The Minimalist Program. Cambridge, Mass: MIT Press, 1995. 13-137.

N. Chomsky: Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Budapest: Osiris, 2003.É. Kiss K. - Szabolcsi Anna: Bevezetés. In: Kiefer F. (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan.

Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992.

Ajánlott olvasmányok:

Radford, A.: Minimalist Syntax. Cambridge Univ. Press, 2004.Hornstein, N. et al.: Understanding Minimalism. Cambridge Univ. Press, 2005.Chomsky, N.: The Minimalist Program. Cambridge MA: MIT Press, 1995.Chomsky, N.: Minimalist inquiries: The framework. In: R. Martin et al. (eds.), Step by Step: Essays in Honor

of Howard Lasnik. Cambridge, MA: The MIT Press, 2000. 89–155.Lasnik, H.: Minimalist Analysis. Oxford: Blackwell, 1999.

3

K u t a t á s m ó d s z e r t a n

Kredit:3

1féléves

Heti óraszám:2+2 konzultáció

Óratípus:szeminárium

Előfeltétel:nincs

Értékelés:gyakorlati jel


A Kutatásmódszertan tanegység átfogó jellegű, melynek keretében a hallgatók megismerik a szakirány ismeretköreinek legfontosabb kutatás-módszertani kérdéseit. Foglalkoznak a kvantitatív és a kvalitatív kutatási stratégiák összehasonlításával és alkalmazásával, a kutatási téma kiválasztási szempontjaival, a választott terület megismerésének a leghatékonyabb módjaival (szakirodalom megismerése, tudományos konferenciák látogatása stb.), a kutatási kérdések megfogalmazásával, a hipotézis jellemzőivel, a mintavételi szempontokkal és eljárásokkal, a kérdőívek összeállításának kérdéseivel, az interjúkészítéssel, valamint ezek módszertani és etikai vonatkozásaival, továbbá a korpusz földolgozásával, az általánosítások összegzésének módjaival, a helyes és etikus hivatkozási szabályokkal, a kutatás eredményeinek prezentálásával, az absztraktok, poszterek, kiosztmányok elkészítésével, konferencia-előadások megtartásának gyakorlati vonatkozásaival.


Bódi Zoltán: A világháló nyelve. Budapest: Gondolat Kiadó, 2004. 62–82.Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. Budapest: Krónika Nova Kiadó, 2003.Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris, 1996.Károly Krisztina: Az alkalmazott nyelvészeti kutatások néhány alapvető módszertani kérdéséről. Alkalmazott

Nyelvtudomány, 2/1, 2002. 77–87.Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. 30–57.Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia. Budapest: Osiris Kiadó, 82–91., 135–144., 157–174.Pajzs Júlia: A számítógépes nagyszótári korpusz felhasználásának lehetőségei. Magyar Nyelv, XC. évf. 3.

szám. 1994. 287–302.Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó, 1998.


Bolla K. (szerk.): Fejezetek a leíró magyar hangtanból. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.Váradi Tamás: Szótár, korpusz – Magyar Nemzeti Szövegtár. In Gecső Tamás (szerk.), Lexikális jelentés,

aktuális jelentés (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához IV.). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2000. 263–270.

4

N y e l v t ö r t é n e t i é s n é v t a n i k u t a t á s o k

Kredit:3

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A történeti nyelvészet érdeklődésének középpontjában a nyelv mint változó rendszer áll. Mivel a rendszer változása mindig a nyelvhasználatból indul ki, a történeti nyelvészet a nyelv belső változásának modellezésén túl a nyelvi változás társadalmi okait is kutatja. A nyelvfejlődés újgarammatikus, strukturalista és tanszformációs-generatív modellje a nyelv változásáról alkotott elképzeléseink története is. A nyelv változásának egy fontos oka a nyelvek érintkezése, az e hatásra keletkezett változások fő törvényszerűségei is bemutatásra kerülnek az előadásban. Az etimológia szerepe, módszere, a történeti névtannak a nyelvi változás rendszerébe beépíthető tanulságai is előkerülnek.

Kötelező és ajánlott olvasmányok:

Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, 1988.Theodora Bynon: Történeti nyelvészet. Osiris, 1997.Cser András: A történeti nyelvészet alapvonalai. PPKE, 2000.Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris, 2003.Bakró-Nagy Marianne: Elmélkedés a magyarázattípusokról. In: Bakró-Nagy Marianne–Bánréti Zoltán–É. Kiss

Katalin (szerk.): Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és nyelvtörténet köréből. Bp., 2001.Behrens, Leila: Textanalyse und Sprachwandel. Historische Syntax des Ungarischen: ein empirisches Modell.

Bern–Frankfurt/M.– Las Vegas, 1989.Balázs János (szerk.): Areális nyelvészeti tanulmányok. Bp., 1983.Hajdú Péter: Rekonstrukció az uralisztikában. NyK 80 (1978): 15–29.Herman József: A nyelvi változás belsi és külsi tényeziinek kérdéséhez. ÁNyT. 5 (1967): 155–168.Herman József: Szociolingvisztika és nyelvtörténet. MNy. 78 (1982): 1–8.Jones, Charles (szerk.): Historical Linguistics: Problems and Perspectives. London, 1993.Károly Sándor: Nyelvtörténet és kommunikáció. ÁNyT. 8 (1972): 119–131.Labov, William: A nyelvi változás mechanizmusáról. In: Pap Mária–Szépe György (szerk.): Társadalom és

nyelv. Bp., 1975.Péter Mihály: A strukturális szemlélető történeti nyelvtan kérdéséhez. ÁNyT. 5 (1967): 247–268.Weinreich, Uriel: Languages in Contact, Findings and Problems. The Hague, 1968.

5

N y e l v , t á r s a d a l o m , k u l t ú r a

Kredit:3

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



Az emberi nyelv, társadalom és kultúra egymást feltételező fogalmak, összefüggésük emberlétünk keretét adja. Minden kommunikációs aktus, ismeretátadás egyúttal identitásjelzés, szerepkijelölés is, ahol a kulturális keretek befolyásolják a kommunikáció módját. A nyelvi norma egysége, nemzeti összetartó ereje és „szétszálazódása”, a nyelvhasználat területi és társadalmi tagolódása, a beszélőcsoportok kulturális sokfélesége és e sokféleségnek a nyelvhasználatban meglévő lenyomata, illetőleg a nyelv szerepe a kulturális sokféleség fenntartásában jelentik azt a bonyolult összefüggésrendszert, melynek tárgyalása adja a két féléves előadás vázát.


Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Budapest: Typotex, 1998.Eysenck, Michael W. – Keane, Mark T.: Kognitív pszichológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó,1997/2003.Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Bp., 1995. Kiss Jenő (szerk.): Dialektológia. Bp., 2001. Wardhaugh,

Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései. Bp., 1999. Szende Tamás: A szó válsága. Bp., 1976.

Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek In: Sándor Klára (szerk): Nyelv és hatalom, nyelvi jogok és oktatás. Csíkszereda, 2000.

Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltozáskori Magyarországon. Osiris, Bp., 2003.Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2 Osiris, Bp., 2006.Hofstede, Gert és Hofstede, Gert Jan: Kultúrák és szervezetek. VHE Kft. Pécs, 2008.Tolcsvai Nagy Gábor: Alkotás és befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében. – 1990 után: állandó

(ön)alkotás hatások közegében. http://www.phil-inst.hu/recepcio/htm/5/506_belso.htm

6

http://www.phil-inst.hu/recepcio/htm/5/506_belso.htm

B e s z é d t u d o m á n y o k

Kredit:2

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A tanegység bevezető részében bemutatjuk a tudományág komplex jellegét, helyét a nyelvtudományban, érintkezéseit a társtudományokkal: pszicholingvisztikával, fiziológiával, akusztikával, neurológiával stb.A Beszédtudományok tanegység két alapvető kérdéssel foglalkozik. Az első a beszédprodukció: a beszélő hogyan alakítja át a gondolatait artikulációs mozgássá? A második a beszédpercepció: a hallgató hogyan fogja föl a folyamatosan érkező akusztikai jelsorokból a nyelvi egységeket, az eredeti tartalmat?E fő témakörökben tárgyaljuk a beszéd élettani alapjait, képzését, akusztikai jellemzőit, a beszédhangokat, a hangsorokat, a spontán beszédet, a prozódiát és a beszéd észlelését. Röviden bemutatjuk a tudományág kutatási módszereit, eszközeit, valamint e tudományág gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. A teljes emberi kommunikáció szerves elemei, kiegészítői a nonverbális jelek (vizuális jelek, érintésen alapuló jelek, egyéb hallható jelek stb.), melyeket ugyancsak e tanegység témakörében tárgyalunk.


Bolla Kálmán (szerk.): Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. Elekfi László – Wacha Imre: Az értelmes beszéd hangzása. Budapest: Szemimpex Kiadó, é.n. Fülei-Szántó Endre: A verbális érintés. Linguistica Series C Relationes, 7. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete, 1994.

Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest: Osiris Kiadó, 2004.Gósy Mária (szerk.): Beszédkutatás. (Periodika), Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete, 2003., 2004.,

2005., 2006Kassai Ilona: A fonetikai háttér. In Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia.

Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994. 581–665.Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás: Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó,

1997.

Ajánlott olvasmányok:Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány. Budapest: Balassi Kiadó, 2001.Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó, 2005.Magyar Fonetikai Füzetek egyes számaiEgyetemi Fonetikai Füzetek egyes számai

7

A m a g y a r n y e l v l e í r á s a

Kredit:2

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A magyar nyelvtudomány az elmúlt három-négy évtizedben két jelentős hatású irányzat mentén meghatározó munkák sorát hozta létre. Az egyik irányzat a hagyományos, „klasszikus” nyelvtan, a másik a transzformációs generatív nyelvtan. E kettő mellett ki kell térni a funkcionális (kognitív) nyelvelméleti és módszertani irányzat főbb jellemzőire. A nyelvtan funkcionális felfogása a formális nyelvleírásokkal szemben fogalmazódott meg. A nyelvtan funkcionális jellegében mindenekelőtt a működés és a szerep kettőssége a meghatározó, amely megfelel a művelet és szerkezet kognitív nyelvészeti kettősségének. A funkcionális nyelvtan szemléletében a nyelv mint tudás a konceptualizáció és a nyelvi egységek funkcionalitása közötti nyelv/kultúra specifikus összefüggéseire összpontosít; a nyelv mint viselkedés a nyelvi cselekvések jellemzőire, a szociolingvisztikai, antropológiai összetevőkre; a nyelv mint művészet pedig az irodalom és általában a nyelvi alkotóképesség ismérveire.


Gáspári László: A funkcionális alakzatelmélet vázlata. PPKE BTK, 2003.Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan alapjai. Akadémiai Kiadó, 1969. Kabán Annamária

(szerk.): Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratégia. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2001.Keszler Borbála (szerk.): Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.Kiefer Ferenc (szerk): Strukturális magyar nyelvtan 1–3. Akadémiai Kiadó, 1992., 1994., 2000.É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris, 1998.Tolcsvai Nagy Gábor: Kognitív szemantika és stilisztika. In: Néprajz és nyelvtudomány, 1996.

8

A l k a l m a z o t t n y e l v é s z e t i g y a k o r l a t o k

Kredit:3

2féléves

Heti óraszám:2

Óratípus:konzultáció

Előfeltétel:nincs

Értékelés:gyakorlati jegy


Az elmúlt időszakban megnőtt az alkalmazott nyelvészet iránti érdeklődés. A hagyományos területek (nyelvművelés, magyar mint idegen nyelv tanítása stb.) mellett újak jelennek meg: fordítástudomány és tolmácsolás, beszédészlelés és -értés, nyelvpolitika, nyelvtervezés, korpusztervezés, nyelvpedagógia, kontrasztív nyelvészet, szaknyelvi kommunikáció, EU-nyelvhasználat, alkalmazott szociolingvisztika, pszicholingvisztika és szövegnyelvészet stb.A kurzus az általános nyelvi intelligencia megalapozásához járul hozzá azzal, hogy megismerteti a hallgatókat a nyelvvel, nyelvekkel való bánásmód társadalomtól, társadalmi igényektől függő kérdéseinek, problémáinak a kezelésével, s bevezeti őket az emberi kommunikáció, a kogníció, a nyelvhasználat, a társadalom, a kultúra, a politika stb. összefüggésrendszerének a feltárási módszereibe. A szeminárium konzultáció keretében végzendő.


Balázs Géza: Magyar nyelvstratégia. Budapest: MTA, 2001.Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák. Budapest: Tinta Kiadó, 2004. É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk

állapotáról. Budapest: Osiris Kiadó, 2004.Kegyesné Szekeres Erika, Simigné Fenyő Sarolta (szerk.): Sokszínő nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti

gender-kutatás. Miskolc: Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, 2006. Krippendorf, Klausz: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Budapest: Balassi Kiadó, 1995. Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó, 2003.

Tolcsvai Nagy Gábor (szerk): Nyelvi tervezés. Budapest: Universitas Kiadó, 1998.


Nádor Orsolya és Szarka László (szerk.): Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003.

Klaudy Kinga és Dobos Csilla (szerk.): A világ nyelvei és a nyelvek világa. Pécs–Miskolc: MANYE – Miskolci Egyetem, 2006.

Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Budapest: Osiris–Századvég, 1995.

9

III. NYELVTUDOMÁNYI SZAKIRÁNYOK

III.1. Történeti nyelvészet szakirány

N y e l v e l m é l e t e k

Kredit:5

1féléves

Heti óraszám:4


Előfeltétel:nincs



Ez a kurzus a történeti nyelvtudomány elméletének és módszertanának áttekintését nyújtja. Az érintett témák az alábbiak: (i) A hangváltozás elméletei (újgrammatikus, strukturalista, korai generatív, funkcionális/adaptív, optimalitáselmélet); (ii) A nyelvtani változás elméletei (újgrammatikus értelemben vett analógia, természetes morfológia, az analógia újabb keletű elméletei, a szintaktikai változások és a grammatikalizáció elméletei); (iii) Etimológia.


Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Bp., 1988.


Anderson, John M. (1985) 'The status of voiced fricatives in Old English' Folia Linguistica Historica 6:215–243.

Wilbur, Terence H. (ed.): The Lautgesetz-Controversy: A Documentation (1885–86). Amsterdam: Benjamins., 1977.

Paul, Hermann: Prinzipien der Sprachgeschichte. Tübingen: Niemeyer, 1995.Lindblom, Björn, Susan Guion, Susan Hura, Seung-Jae Moon, Raquel Willerman (1995) 'Is sound change

adaptive?' Rivista di Linguistica 7.1:5–37.Blevins, Juliette: Evolutionary Phonology. 2005. Malkiel, Yakov: Etymology. Cambridge: CUP, 1993.Hopper, Paul J. & Elizabeth Closs Traugott: Grammaticalization. Cambridge: CUP, 1993. Fónagy Iván (1956)

'Über den Verlauf des Lautwandels' Acta Linguistica Hungarica 6:173–278. Weinreich, Uriel, William Labov & Marvin Herzog: 'Empirical foundations for a theory of language change.' in: Lehmann, W. & Y. Malkiel (szerk.) Directions for Historical Linguistics.

Austin: University of Texas Press, 1968. 95–188.

U r á l i ö s s z e h a s o n l í t ó n y e l v é s z e t

Kredit:3+3

2féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



Az uráli népek és nyelvek áttekintése, az uráli nyelvrokonság kérdései. A nyelvrokonság bizonyítása, az uráli alapnyelv jellege és felbomlása. A történeti összehasonlító nyelvészet módszertana.


Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp., 1996.Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Bp., 1989. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései.

Bp., 1991. Lakó György: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp., 1964.Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz. Bp., 1998.

10

A m a g y a r n y e l v r e n d s z e r t ö r t é n e t e

Kredit:2+2+2+2

4féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A tantárgy célja a magyar nyelv erősebben rendszerfüggő, strukturáltabb részrendszereinek (történeti hangtan, alaktan, szintaxis, szövegtan) bemutatása történeti változásukban. A hangtörténeti rész főbb témái: az uráli alapnyelvre rekonstruálható hangrendszer jellemző vonásai; az önálló magyar nyelv hangrendszerébe való átalakulás főbb tendenciái, az ezeket kiváltó esetleges okok; a változások relatív kronológiája; idegen nyelvek tanúsága magyar nyelvtörténeti folyamatokról; a magyar hangrendszer újabb kori változásai. Az alaktani rész főbb témái: a szóalakok elemezhetősége; a hangtörténeti fejlemények és a tőtípusok viszonya; a jövevényelemek tőtani beilleszkedése; szótörténeti, beszélt nyelvi és magyarnyelv-elsajátítási érdekességek a tövek köréből; a szóalkotás módozatai: a képzők keletkezéstörténeti kérdései; az összetételek fő fajtái; idegen nyelvek hatása a szóalkotásban; a névszójelek és a névszóragok; szófajtörténeti összefüggések a testes toldalékok kapcsán; az igejelek, a magyar igeragozási rendszer kialakulása; analógia, rendszerkényszer, nyelvi gazdaságosság a morfológiában; kitekintés más nyelvekre. A szintaktikai és szövegtani rész főbb témái: mondattani alapszerkezetek; a mondatrészek kialakulása; a magyar írásbeliség alapján leszűrhető szintaktikai tanulságok: alá- és mellérendelő szintagmák és mondatok, a típusok kialakulása, fejlődése; szintaktikai viszonyok jelöltsége, illetve jelöletlensége: morfológia, szófaji érték és szintaxis összefüggése; kongruencia és inkongruencia; állítás és tagadás; modalitás és pragmatika; a szórendi kötöttség és lazaság kérdései; szövegmondatok; szövegfajták és szövegjellemzők, ezek tipológiai és aránybeli változásai; idegen nyelvek hatása; műfajok és szövegtípusok; az informatika hatása a szintaxisra és a szövegekre.


E. Abaffy Erzsébet: Szóvégrendszerünk az ős- és ómagyar korban. MNy. 1974, 430–440.E. Abaffy Erzsébet: Igerendszer és igeragozás összefüggése az ősmagyar korban. MNy. 77 (1981): 20–33.E. Abaffy Erzsébet: Igei személyragjaink eredetéről: vitás kérdések. MNy. 87 (1991): 385–393.Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980.Benkő Loránd: A magyar birtokos jelzős szerkezet jelölésének történetéből. Magyar Nyelv (84) 1988, 24–31.Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Bp., 1988.Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana I–II/2. Bp., 1991–1995 (vonatkozó fejezetek).Berrár Jolán: A magyar megengedő mondatok kialakulása. Magyar Nyelv (52) 1956. 26–35.Haader Lea: Mikrodiakrónia és változásvizsgálat. Magyar Nyelvőr (125) 2001. 354–370.Haader Lea: Mondattani folyamatok következtében létrejött szójelentés-változások. Büky László–Forgács

Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Szeged, 2003. 67–73.Hegedűs Attila: A 3. személyű tárgyas igerag kérdéséhez. Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A

nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II. Szeged, 2001. 49–54.Kiss Jenő–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Bp., 2003.Nyirkos István: A kontamináció szerepe a mondat fejlődésében. In: Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A

nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Szeged, 1999. 133–141.Papp Zsuzsanna: Vizsgálati szempontok és eredmények ómagyar kori emlékeink szöveggrammatikájában.

Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Szeged, 1999. 144–152.

Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana. Bp., 2001.

11

A n y e l v t ö r t é n e t f o r r á s a i

Kredit:4

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



Az ide tartozó szemináriumon a BA képzésben elsajátított, elsősorban szó- és jelentéstörténeti ismereteket, valamint az MA képzésben A magyar nyelv rendszertörténete ismeretkörbe tartozó tanegységek anyagát alapul véve a már megszerzett nyelvtörténeti tudás ismétlése, rendszerezése és újabb elemekkel való kiegészítése a cél, elsősorban a legkorábbi magyar nyelvű szórvány- és kis szövegemlékek, valamint néhány kódexrészlet alapján. Az órákon a diákok az elméleti tudás gyakorlatban való alkalmazás során lehetőség nyílik a problémafelismerő és -megoldó képesség és a rendszerező rálátás fejlesztésére. A cél az önálló diakrón – elsősorban morfológiai – elemzési készség kialakítása. A szemináriumokon lehetőség nyílik a nyelvemlékekkel, ill. a magyar nyelvtörténet bármely vonatkozó fejezetével kapcsolatos szakirodalom feldolgozására, kritikai értelmezésére.

Források:

Ó-magyar olvasókönyv (1929) Összeállította Jakubovich Emil és Pais Dezső. Pécs.Szemelvények a magyar nyelvemlékekből (1986) Összeállította Simon Györgyi. Egyetemi jegyzet. Budapest.Hegedűs Attila–Papp Lajos szerk. Középkori leveleink. Tankönyvkiadó, 1991.


Bárczi Géza: A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1951. Bárczi Géza: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Bp., 1982.

Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980.Dömötör Adrienne: Régi magyar nyelvemlékek. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006. Molnár József – Simon

Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Budapest: Tankönyvkiadó, 1977.

12

A s z ó k é s z l e t t ö r t é n e t e

Kredit:2+2

2féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar nyelv szókészletének eredetbeli csoportjait, állománybeli változásait, a mai, szinkrón állapot kialakulási folyamatait. Ennek során különös hangsúlyt kap a fogalomkészlet folytonos változásával, a magyarság gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési történetével összefüggő kérdések tárgyalása. Hasonlóan kiemelt helyet kap az egyes etimológiai rétegek egymáshoz való viszonyának, a szókészleti elemek szerkezeti és funkcionális változásának, az egyes területi és társadalmi nyelvváltozatok közötti mozgásának vizsgálata is. A tantárgy a következő főbb témaköröket tartalmazza: szófajtörténet és szóeredet összefüggései; a szókészlet alapvető összefüggései, rendszerszerűsége (morfológiai, szemantikai, etimológiai kapcsolódások); a magyar szókészlet szinkrón rétegei (alap- és kiegészítő szókészlet); a magyar szókészlet nagysága; a magyar szókészlet eredetbeli rétegződése (alapnyelvi örökség, idegen eredetű elemek, belső újítások, tüköralakzatok, a nyelvújítás szerepe); a szókészlet művelődéstörténeti vonatkozásai (népiségtörténeti mozzanatok, műveltségváltások, nemzetközi nyelvi hatások); a frazeológia nyelvi és kulturális vonatkozásai; a jelentések változásának irányai, eredményei (többszófajúság, poliszémia, homonímia, szinonímia); a szókészlet stiláris-nyelvhasználati kérdései; a magyar szókészlet jellegzetességei; a magyar mint átadó nyelv. A fenti lexikológiai témakörök mellett néhány lexikográfiai alapkérdés is terítékre kerül, pl.: szótártípusok; a szótárak makro- és mikroszerkezete; rövid szótártörténet.


Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., 1958.Bárczi Géza–Benkő Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967 és későbbi kiadások.Benkő Loránd: Adatok a magyar szókincs szerkezetének változásához. NyK. 1962: 115–136.Benkő Loránd: A társadalom anyagi és szellemi műveltsége a szókincs történeti vizsgálatának tükrében. ÁNyT.

8. (1972): 11–27.Benkő Loránd: Szempontok a jelentésfejlődések jellegének, irányának, kronológiájának megállapításához. In:

Imre Samu–Szathmári István–Szőts László (szerk.): Jelentéstan és stilisztika. Bp., 1974. 92–97.Bodrogligeti András: A szókészlet. In: Telegdi Zsigmond (szerk.): Hagyományos nyelvtan – modern

nyelvészet. Bp., 1972. 63–83.Cruse, Alan D. et al. (szerk.): Lexikologie. Ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur von Wörtern

und Wortschätzen/Lexicology 1–2. New York, 2002–2005.Dömötör Adrienne: A nyelvújítás. In: Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Akadémiai kézikönyvek. Bp.,

2006. 385–400.Gerstner Károly: Idegen nyelvek hatása magyar szavak jelentésére. In: Büky László–Forgács Tamás (szerk.): A

nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szeged, 2003. 57–62.Gerstner Károly: A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc (főszerk.): Magyar nyelv. Akadémiai

kézikönyvek. Bp., 2006. 437–480.Hadrovics László: Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. Bp., 1992.Hadrovics László: Magyar frazeológia. Bp., 1995.Hausmann, Franz Josef et al. (szerk.): Wörterbücher. Ein internationales Handbuch zur

Lexikographie/Dictionaries/Dictionnaires 1–3. Berlin–NewYork, 1989–1991.Hegedűs Attila: A nyelvjárási szókészlet és vizsgálata. In: Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia. Bp., 2001.

375–408.A. Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Budapest: Trezor Kiadó, 1991 és későbbi kiadások.Kiss Jenő–Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Bp., 2003.Kiss Lajos: Műveltségszók, vándorszók, nemzetközi szók. Magyar Nyelv 62 (1966): 179–188. Kiss Lajos:

Szláv tükörszók és tükörjelentések a magyarban. Bp., 1976.Lanstyák István: Nyelvből nyelvbe. Pozsony, 2006. Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás. Bp., 2003.Papp László: Tükörszók a magyarban. Magyar Nyelv 80 (1984): 48–59.Pusztai Ferenc: A XX. század műveltségváltásai és nyelvi változásai. MNy. 2000: 385–391.Tolcsvai Nagy Gábor: Szempontrendszer a szókincs megközelítéséhez. Magyar Nyelv 85 (1989): 319–327.

13

T ö r t é n e t i d i a l e k t o l ó g i a é s s z o c i o l i n g v i s z t i k a

Kredit:4

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A magyar nyelvjárástörténet bemutatja a nyelvjárások és a nyelvjárási jelenségek történetét, a nyelv térbeli tagolódásának belső és külső okait, a köz- és irodalmi nyelv táji gyökereit, a nyelvi integráció állomásait. A történeti szociolingvisztika számba veszi a nyelvhasználat társadalomtörténeti, szociopragmatikai tényezőit. Az egy féléves gyakorlat során az elméleti ismereteken túl közös és egyéni szövegfeldolgozás alapján (középkori magánlevelek, periratok, városi írnokok szövegei)a hallgatók megismerik a változás nyelvi és társadalmi tényezőit, hatóerőit.


Benkő Loránd: Magyar nyelvjárástörténet. Tankönyvkiadó, 1957.Deme László: A XVI. század végi nyelvi norma kérdéséhez. Akadémiai Kiadó, 1959.Hegedűs Attila: A változó nyelvjárás. PPKE, 2005.Kiss Jenő: A regionális nyelvhasználati és nyelvi változások. In: Kiss J. szerk. Magyar dialektológia. Osiris, 2001. 243–256.Németh Miklós: Nyelvjárás, beszélt nyelv és spontán sztenderdizációs törekvések a XVIII. századi szegedi írnoki nyelvváltozatban. Akadémiai Kiadó, 2004.Papp László: Nyelvjárás és nyelvi norma XVI. századi íródeákjaink gyakorlatában. Akadémiai Kiadó, 1961.


Hegedűs Attila: Történeti szociolingvisztika? MNy. 82: 438–441.Kiss Jenő: Változásvizsgálat a magyar dialektológiában. In: Kiss J.–Sőcs L. szerk. Tanulmányok a magyar

nyelvtudomány történetének témaköréből. Akadémiai Kiadó, 1991. 371–381.Kontra Miklós szerk.: Nyelv és társadalom a rendszerváltozáskori Magyarországon. Osiris, 2003.Lanstyák István–Szabómihály Gizella: Nyelviváltozó-típusok a magyar nyelv szlovákiai változataiban. In:

Sándor K. szerk. Nelvi változó – nyelvi változás. JGyTF Kiadó, 1998. 99–133.Zelliger Erzsébet: Gondolatok a magyar nyelvtörténet szociolingvisztikai szempontú megközelítéséhez. MNyj.

37: 505–512.

14

T ö r t é n e t i n é v t a n

Kredit:4

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A tanegység célja, hogy bevezesse a hallgatókat a magyar hely- és személynevek történetiségébe, különös tekintettel a nevek művelődéstörténeti, népiségtörténeti, néprajzi és történeti földrajzi vonatkozásaira. A helynevekkel kapcsolatban vizsgálandó témakörök: ösztönösség és tudatosság a névadásban; hely és név kapcsolata; a névadás motivációja, illetve annak változásai (tulajdonos, védőszent, lakosság stb.); szónevek és jelnevek (mesterséges nevek); helynevek többnyelvű környezetben; névátvétel és névalkotás; párhuzamos és kettős nevek; magyarosítás és „idegenesítés”; a helynevek nyelvisége: morfológia és szemantika. A személynevekkel kapcsolatban vizsgálandó témakörök: egyedítés; a névadás motiváló tényezői; szemantikai és morfológiai transzparencia szembenállása az idegen eredetű (nem transzparens) nevekkel; a motivált és nem motivált nevek arányában bekövetkezett változások következményei; egyeleműségből többeleműség (megkülönböztető névelemek); a családnevek kialakulása, öröklődése; a névdivat mozgatórugói, névesztétika; a személynevek szociolingvisztikai vonatkozásai; személynevek többnyelvű környezetben.


Bárczi Géza: A magyar személynevek XVI. századi történetéhez. MNy. 52 (1956): 144–157.Benkő Loránd: A történeti személynévvizsgálat kérdései. MNy. 45 (1949): 116–124, 244–256.Benkő Loránd: A név és az ember. Nyr. 106 (1982): 391–399.Benkő Loránd: Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. (Anonymus-tanulmányok). Bp., 1998.Benkő Loránd: Beszélnek a múlt nevei. Bp., 2003.Berrár Jolán: Női neveink 1400-ig. Bp., 1952.Eichler, Ernst et al. (szerk.): Namenforschung. Ein internationales Handbuch zur Onomastik/Name Studies/Les noms propres

1–3. Berlin–nw York, 1995–1996.Fehértói Katalin: A XIV. századi megkülönböztető nevek. Bp., 1969.Fehértói Katalin: Gondolatok családneveink eredetéről. Nyr. 430–437.Fehértói Katalin: Árpád-kori személynévtár (1000–1301). Bp., 2004 [2005].B. Gergely Piroska: A felekezet hatása az erdélyi keresztnévhasználatra a reformáció és ellenreformáció korában. Budapest–

Miskolc, 2003.Gerstner Károly: Adalékok a családnevek és keresztnevek összefüggéséhez kisebbségi környezetben. NÉ 23. (2001): 30–37.Gyivicsán Anna: Néhány gondolat a magyarországi szlovákok családneveiről. NÉ 15 (1993): 131–137.Hajdú Mihály: Magyar becézőnevek 1770–1970. Bp., 1974.Hajdú Mihály: A családnév-változtatások szociológiai hátteréhez. NÉ 16 (1994): 5–12.Hajdú Mihály: Kommunikáció és identifikáció. MNy. 99 (2003): 1–9.Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Személynevek. Bp., 2003.Hegedűs Attila: Névtudomány és tisztelettörténet. MNy. 80 (1984): 206–209., 81 (1985): 213–216.Hoffmann István: Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen, 1993.Hoffmann István–Tóth Valéria (szerk.): Helynévtörténeti tanulmányok I. Debrecen, 2004. Juhász Dezső: A magyar tájnévadás.

Bp., 1988.Kálmán Béla: A nevek világa. Bp., 1967.Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV–XVII. század. Bp., 1993.Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára4 1–2. Bp., 1988.Kiss Lajos: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. Bp., 1995.Kiss Lajos: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba, 1999.Kiss Lajos: Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Szerk. Gerstner Károly és Kiss Gábor. Bp., 2004.Kniezsa István: A párhuzamos helynévadás. Bp., 1944. Ladó János–Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Bp., 1998.Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben. 11–15. század. Bp., 1996.Ördög Ferenc: Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén. Bp., 1973.Ördög Ferenc: Zala megye népesség-összeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745–1771) 14. Bp., 1991–1998.Pais Dezső: Régi személyneveink jelentéstana. Bp., 1966.Tóth Valéria: Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban (Abaúj és Bars megye). Debrecen, 2001.Vörös Ferenc: Családnévkutatások Szlovákiában. Pozsony, 2004.Wildner Dénes: Ortslexikon der ehemaligen Gebiete des historischen Ungarns. Band I.. Das Namenmaterial der Komitate im

20. Jahrhundert/A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára. I. kötet. A vármegyék névanyaga a 20. században. Mit 31 Karten/31 térképpel. Bearbeitet von/Sajtó alá rendezte Ralf Thomas Göllner. Verlag Ungarisches Institut München 1996. – Studia Hungarica 44. Schriften des Ungarischen Instituts München. + Dénes Wildner: Ortslexikon der ehemaligen Gebiete des historischen Ungarns. Band II. Register/A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára II. kötet. Névmutató. Zusammengestellt von/Összeállította Ralf

Thomas Göllner. Verlag Ungarisches Institut München, 1998.

15

N é v e l m é l e t

Kredit:4

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a tulajdonnév mint különleges nyelvi jel természetét: formai sajátságait, sajátos jelentésszerkezetét, önkényességét, határait, átmeneti típusait, a köznevesülés és a tulajdonnévvé válás folyamatát, a névteremtés és a névalkalmazás színtereit. Az egy féléves interaktív előadás során a hallgatók folyamatos szakirodalom-olvasással és ennek megbeszélésével tevékenyen részt vesznek a munkában, végigkövetik a tulajdonnév mibenlétéről való tudományos gondolkodás fejlődését.


Barabás András–Kálmán C. György–Nádasdy Ádám: Van-e a magyarban tulajdonnév? NyK. 79: 135–155.Hajdú Mihály: A tulajdonnév „meghatározása” NÉ. 20: 5–12. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan.

Osiris, 2003Hegedűs Attila: Mi a tulajdonnév? NÉ. 19: 5–8., 21: 314–317.J. Soltész Katalin: A tulajdonnév funkciója és jelentése. Akadémiai Kiadó, 1979.Várnai Judit Szilvia: Bárhogy nevezzük…(A tulajdonnév a nyelvben és a nyelvészetben). Tinta Könyvkiadó,

2005.


Deme László: Névterjedelem és névtartozékok. In: Névtudomány és mővelődéstörténet. Szerk. Balogh Lajos–Ördög Ferenc. Bp., 1989. 282–286.

Kiefer Ferenc: Mit jelent a tulajdonnév? In: Névtudomány és mővelődéstörténet. Szerk. Balogh Lajos–Ördög Ferenc. Bp., 1989. 286–290.

Hegedűs Attila: Tulajdonnév-jelentés strukturális szemantikai keretben. In: Gecső Tamás szerk. Kontrasztív szemantikai kutatások. Tinta Könyvkiadó, 2001. 143–147.

Hegedűs Attila: A tulajdonnév→közszó váltásról: MNyj. 38 (2000): 175–178.

T ö r t é n e t i n y e l v é s z e t i s p e c i á l i s k o l l é g i u m

Kredit:2

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:szaktárgyak



A nyelvészeti speciális kollégiumok célja az, hogy a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítsék az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezessék, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítsék a hallgatókat. Ezek a kurzustípusok bármely tanegységet követhetnek, a mindenkori tárgyaktól, az oktatók kutatási területeitől és a hallgatók érdeklődésétől függően hirdetjük meg őket.


A föntebb megfogalmazottak értelmében általánosan kötelező irodalom sem adható. A kötelező és ajánlott irodalom kiválasztása a mindenkori kurzusvezetők tiszte és felelőssége.

16

N y e l v é s z e t i s z a k s z e m i n á r i u m

Kredit:1+1+1

3féléves

Heti óraszám:2

Óratípus:konzultáció

Előfeltétel:nincs



A nyelvészeti szakszemináriumok célja az, hogy a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítsék az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezessék, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítsék a hallgatókat. Ezek a kurzustípusok bármely tanegységet követhetnek, a mindenkori tárgyaktól, az oktatók kutatási területeitől és a hallgatók érdeklődésétől függően hirdetjük meg őket. A nyelvészeti szakdolgozati szakszemináriumok célja az is, hogy fölkészítsék a hallgatókat az önálló tudományos munkára, segítsék a szakdolgozat elkészítését, tartalmi és formai kidolgozását.



17

III.2. Finnugor szakirány

U r á l i ö s s z e h a s o n l í t ó n y e l v é s z e t

Kredit:3+3

2féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs


Kredit:2

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs


Tantárgy leírása:Az uráli népek és nyelvek áttekintése, az uráli nyelvrokonság kérdései. A nyelvrokonság bizonyítása, az uráli alapnyelv jellege és felbomlása. A történeti összehasonlító nyelvészet módszertana.A tantárgy két félév előadásból és egy félév szemináriumból áll.

Kötelező olvasmányok:Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest: 1996.Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest: 1989. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet

alapkérdései. Bp., 1991.Lakó György: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp., 1964.Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz. Bp., 1998.

A m a g y a r n y e l v e r e d e t e

Kredit: 3

2féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A magyar nyelv eredetéről vallott elméletek és elképzelések kritikai áttekintése. A finnugor eredet elméletének kialakulása és fejlődése. A magyar nyelv finnugor eredetű strukturális tulajdonságai, szókészleti és alaktani elemei.


Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp., 1996. Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Bp., 1989.

Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Bp., 1991. Lakó György: A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest: 1964. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. (2. kiadás) Bp., 1994.

Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései. Bp., 1998.

18

F i n n h a l a d ó I – I V .

Kredit: 2+2+2+2

4féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A kurzus célja, középhaladó szintű gyakorlati finn nyelvtudás megszerzése. Az alapvető finn nyelvtani ismeretek és a mindennapi életben használt szókincs birtokában a kurzus magasabb szintű nyelvtudást ad:a cél bonyolultabb szerkezetek, árnyaltabb szókincs, aktívabb beszédkészség. Fordítási gyakorlatok, szakszövegolvasás.


O. Nuutinen: Suomea suomeksi 2. Helsinki, 2004.L. Silfverberg: Suomen kielen jatko-oppikirja. Helsinki, 2003.L. White: Suomen kielioppia ulkomaalaisille. Helsinki, 2001.H. Kangasniemi: Suomen kielen sanastoharjoituksia. Helsinki, 2003. L. Ahonen – L. White: Monta sataa

suomen sanaa. Jyväskylä, 1993.

U r á l i t ö r t é n e t i n y e l v é s z e t

Kredit: 3+3+3+3

4féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs


Az ide tartozó tantárgyak és leírásuk:

Uráli történeti hangtanAz uráli alapnyelv hangrendszere (magánhangzó- és mássalhangzóállománya), a hangok szabályos változásai az egyes uráli nyelvekben, a változások rendszerszerűsége. A másodlagos alapnyelvek és az egyes uráli nyelvek hangállományának jellemző vonásai. Hangsúly, hanglejtés, szótagstruktúra.

Uráli történeti alaktanAz uráli nyelvek legjellemzőbb, közös eredetű alaktani kategóriáinak, azok kialakulásának megismerése, különös tekintettel a névszói és igei paradigmarendszerek kialakulására, valamint a szóképzésre. Az uráli nyelvek alaktani sajátosságai tipológiai szempontból.

Uráli történeti mondattanAz uráli nyelvek legfőbb szintaktikai sajátosságai, különös tekintettel az alapnyelvre visszakövetkeztethető jelenségekre. Szórend, egyeztetés, az alany és az állítmány viszonya, vonzatok és bővítmények, határozottság és határozatlanság, állítás és tagadás, egyszerű és összetett mondatok. Strukturális egyezések és különbségek.

Uráli történeti szemantika és lexikológiaAz uráli nyelvek szókincsének szemantikai és lexikológiai vizsgálata történeti és leíró szempontból. Az alapszókincs, a belső keletkezésű szavak és a jövevényszavak. A szókészlet belső struktúrája: szemantikai viszonyok a szavak között.


Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Bp., 1989.Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Bp., 1991.Lakó György: A magyar hangállomány finnugor előzményei. Bp., 1965. Lakó György: A magyar

mondatszerkezet finnugor sajátságai. Pécs, 1991.B. Collinder: Comparative grammar of the Uralic Languages. Stockholm, 1960.

19

K i s e b b u r á l i n y e l v e k

Kredit: 3+3

2féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



Két választható kisebb uráli nyelv nyelvtani rendszerének és szókészletének alapos megismerése. Szövegek fordítása és nyelvtani elemzése, szóbeli és írásbeli gyakorlatok, fogalmazások, beszélgetés. A választott nyelvek modern szempontú leíró, szociolingvisztikai és nyelvtörténeti elemzése.


Csúcs Sándor: Chrestomathia Votiacica. Bp., 1990. Hajdú Péter: Chrestomathia Samoiedica. Bp., 1968. Honti László: Chrestomathia Ostiacica. Bp., 1984.Keresztes László: Chrestomathia Morduinica. Bp., 1990. Lakó György: Chrestomathia Lapponica. Bp., 1986.Guttorm, I. – Nickel, K. P.: Davvin 1-2. Saarijärvi, 2003.

A z u r á l i n é p e k t ö r t é n e t e é s k u l t ú r á j a

Kredit: 2

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



Az uráli népek őstörténete (őshazaelméletek, régészeti és antropológiai kutatások). Oroszország szerepe az uráli népek történetében és jelenében. Önálló államiságú uráli népek: finnek, észtek, magyarok.


Az oroszországi finnugor és szamojéd népek. In: Nyelvrokonaink. Szerk.: Nanovfszky György. Bp., 2000.29–190. Irodalom: i.m. 506–507.

Hajdú Péter–Domokos Péter: Uráli nyelvrokonaink. Bp., 1978.Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Közreadja: Zaicz Gábor, Bp., 1994. Válogatás az „Őstörténet, régészet”

című bibliográfiai összegezésből. In: Nyelvrokonaink. Szerk. Nanovfszky György. Bp., 2000. 506–507.

F i n n u g o r n y e l v é s z e t i s p e c i á l i s k o l l é g i u m

Kredit: 2

1féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A nyelvészeti speciális kollégiumok célja az, hogy a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítsék az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezessék, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítsék a hallgatókat. Ezek a kurzustípusok bármely tanegységet követhetnek, a mindenkori tárgyaktól, az oktatók kutatási területeitől és a hallgatók érdeklődésétől függően hirdetjük meg őket.



20

F i n n u g o r n y e l v é s z e t i s z a k s z e m i n á r i u m , k o n z u l t á c i ó

Kredit: 1+1+1

3féléves

Heti óraszám:2


Előfeltétel:nincs



A nyelvészeti szakszemináriumok célja az, hogy a megszerzett alapismeretekre építve elmélyítsék az elméleti, módszertani és tárgyi ismereteket, továbbvezessék, az önálló tudományos és gyakorlati munka irányába segítsék a hallgatókat. Ezek a kurzustípusok bármely tanegységet követhetnek, a mindenkori tárgyaktól, az oktatók kutatási területeitől és a hallgatók érdeklődésétől függően hirdetjük meg őket. A nyelvészeti szakdolgozati szakszemináriumok célja az is, hogy fölkészítsék a hallgatókat az önálló tudományos munkára, segítsék a szakdolgozat elkészítését, tartalmi és formai kidolgozását.



21

ppke btk, nyelvészeti intézet...ppke btk, nyelvészeti intézet magyar nyelvészeti tanszék...

Documents