Jogtudomaacutenyi Monograacutefiaacutek 10

Erdődy Jaacutenos

IN RERUM NATURA ESSE VIDETUR

Egy klasszikus roacutemai jogi toposz margoacutejaacutera

PAacuteZMAacuteNY PRESS

E J

In rerum natura esse videtur Egy klasszikus roacutemai jogi toposz margoacutejaacutera

A PAacuteZMAacuteNY PEacuteTER KATOLIKUS EGYETEMJOG- EacuteS AacuteLLAMTUDOMAacuteNYI KARAacuteNAK

KOumlNYVEI

JOGTUDOMAacuteNYI MONOGRAacuteFIAacuteK 10

Sorozatszerkesztő Schanda Balaacutezs

PAacuteZMAacuteNY PRESSBudapest

2018

IN RERUM NATURA ESSE VIDETUR Egy klasszikus roacutemai jogi toposz margoacutejaacutera

E J

A koumltetet lektoraacuteltaDeli Gergely

(hab egy docens SZE AacuteJK)

Kiadja a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem

Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Kara1088 Budapest Szentkiraacutelyi u 28ndash30

wwwjakppkehu

Felelős kiadoacute Dr Szaboacute Istvaacuten deacutekaacuten

Teljes nyomdai előkeacutesziacuteteacutes Szakalineacute Szeder Andrea

Keacuteszuumllt a PPKE Egyetemi Nyomdaacuteban

copy Szerző 2018copy PPKE JAacuteK 2018

ISSN 2061-5191

ISBN 978-963-308-343-7

A kiadvaacuteny megjelenteteacutese a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem taacutemogataacutesa kereteacuteben valoacutesult meg

Koumlzponti Alapok Program KAP18-51007-12-JAacuteK azonosiacutetoacuteszaacutemon

TARTALOM

Előszoacute 7

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere 9

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről 171 Megjegyzeacutesek a res terminus hasznaacutelataacutehoz 17

12 A res kifejezeacutes lexikaacutejaacuteroacutel 2513 A res kifejezeacutes a jogi forraacutesokban kuumlloumlnoumls tekintettel

a Digesta bizonyos szoumlvegeire 3014 Excursus adaleacutekok a res incorporales fogalmaacutehoz 45

141 Res incorporales a romanisztikaacuteban 45142 A res incorporales kifejezeacutes eredete eacutes fi lozoacutefi ai haacutettere 52143 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban

a terminus megjeleneacutese a Digestaacuteban 55144 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban

a terminus megjeleneacutese Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban 59145 Koumlvetkezteteacutesek a res incorporalis fogalmaacuteval kapcsolatban 62

2 A natura fogalmaacuteroacutel 6421 A natura jelenteacutestartalma 6422 A ius naturale problematikaacuteja 74

3 A rerum natura koncepcioacutejaacuteroacutel 83

A rerum natura kifejezeacutes megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban 93

A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutel fi gyelemmel a lehetseacuteges hozadeacutekokra 99

1 A maacutesodlagos irodalom eacutes a sajaacutet forraacuteskutataacutes egybeveteacutese szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek eacutes ezek lehetseacuteges okai 99

2 Kategorizaacutelaacutes a maacutesodlagos irodalomban 100

6 Tartalom

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese 1031 Az elsődleges forraacutesok eacutes a maacutesodlagos irodalmi kategoacuteriaacutek

egymaacutesnak valoacute megfeleltethetőseacutegeacuteről 1032 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez 106

21 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője 106211 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban 106212 A rerum natura kifejezeacutes egyes dolgok leacutetezeacutese

vonatkozaacutesaacuteban 11822 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese 12423 Rerum natura mint specifi kus jellemző 12924 Vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek 130

241 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 130242 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 131243 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges

konkurencia 1333 Kimaradoacute szoumlveghelyek 1374 A Digestaacuten kiacutevuumlli egyes primeacuter forraacutesok vizsgaacutelata 138

Koumlvetkezteteacutesek a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben1431 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute munkaacutekroacutel eacutes az alkalmazott

moacutedszerről 1432 A maacutesodlagos irodalomroacutel1443 A rerum natura fogalmaacuteroacutel 146

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben 151

Summary 1551 Preliminary remarks the reasons for an in-depth evaluation

of rerum natura 1552 Description of work research methods

the use of sources 1563 The structure of the work 1574 Scientifi c results and their usefulness 159

Bibliograacutefi a 161Idegen nyelvű szakmunkaacutek 161Magyar nyelvű szakmunkaacutek 176Referenciakiadvaacutenyok 179

ELŐSZOacute

Az olvasoacute aacuteltal keacutezben tartott munka az eredetileg 2012-ben elkeacuteszuumllt eacutes a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Doktori Iskolaacutejaacuteban megveacutedett bdquoRadix omnium malorum ndash a peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viselő doktori eacutertekezeacutes egy aspektusaacutenak reacuteszben aacutetdolgozott eacutes kibőviacutetett vaacuteltozata Az alapul szolgaacuteloacute munka egyfajta miscellanea a peacutenz egyes de nem a romanisztikaacuteban hagyomaacutenyosan vizs-gaacutelt keacuterdeacuteseit tekintette aacutet ndash mint amilyen peacuteldaacuteul a vindicatio nummorum a commixtio nummorum vagy eacuteppen a depositum irregulare probleacutemakoumlre Az alapul szolgaacuteloacute kutataacutes koumlreacuteben keletkezett egyik megaacutellapiacutetaacuteshoz jelesuumll eacuteppen a peacutenz kettős termeacuteszeteacutehez koumltődően vaacutelt szuumlkseacutegesseacute a rerum natura fogalmaacutenak koumlzelebbi vizsgaacutelata Egy ilyen elemzeacutes elveacutegzeacutese maacuter csak azeacutert is volt időszerű a maga idejeacuten eacutes nem keveacutesbeacute időszerű most is mivel mind-untalan talaacutelkozhatunk olyan aacutelliacutetaacutesokkal amelyek egyik-maacutesik inteacutezmeacutenyt roacutemai jogi alapokra eacutes előkeacutepekre vezetik vissza A kiveacuteteleket megillető tisztelet hangja mellett azonban nem lehet nem eacuteszrevenni hogy faacutejdalmasan gyakran maradnak meg ezek az utalaacutesok eacutes hivatkozaacutesok a bdquokoumltelező koumlroumlkrdquo eacutes az ezerszer szajkoacutezott bdquoloacutezungokrdquo szintjeacuten ndash aneacutelkuumll hogy az alapkeacutent hivat-kozott inteacutezmeacutenyek koumlzelebbi vagy pontosabb megeacuterteacuteseacutere baacutermifeacutele toumlrekveacutes tapasztalhatoacute lenne

Maacuterpedig a jelen munka ceacutelja eacuteppen a roacutemai forraacutesok meacuteginkaacutebb a roacutemai jogi gondolkodaacutes aacutetfogoacutebb vizsgaacutelata eacutes meacutelyebb megeacuterteacutese Eacuteppen ezeacutert a hangsuacutely nem a revelatiacutev felfedezeacutesek teacuteteleacuten van sokkal inkaacutebb a teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacute forraacutesok szisztematikus feldolgozaacutesaacuten valamint a maacutesodlagos irodalom feldolgozaacutesaacuten

A rerum natura fogalma azonban nem csupaacuten a peacutenz vonatkozaacutesaacuteban biacuter eacuterdekesseacuteggel szaacutemos olyan probleacutemakoumlr megoldandoacute keacuterdeacutes keruumllt a klasz-szikus jogaacuteszok eleacute amelyek koumlrben szinte magaacutetoacutel eacutertődő moacutedon meruumllt fel a responsumot adoacute jogaacutesz reacuteszeacuteről a rerum natura fogalmaacutera hivatkozaacutes a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben Eme veacutelemeacutenyek aacutettekinteacutese nyomaacuten koumlnnyedeacuten adoacutedik a felteacutetelezeacutes hogy rerum natura egyfajta fogalmi alapkő volt mondhatni a jogi

8 Előszoacute

gondolkodaacutes egyfajta inteacutezmeacutenye Ezt a meggyőződeacutest alaacutetaacutemasztandoacute a jogi forraacutesok mellett tovaacutebbi auktorok tollaacuteboacutel szaacutermazoacute textusok is bemutataacutesra keruumllnek A rerum natura konkreacutet esetekben toumlrteacutenő hivatkozaacutesainak elemzeacuteseacutet megelőzően nem lehet eltekinteni a kifejezeacutes alkotoacuteelemeinek legalaacutebb vaacutezlatos aacutettekinteacuteseacutetől iacutegy mind a res mind pedig a natura fogalmai bemutataacutesra ke-ruumllnek Mindezek előtt pedig szuumlkseacuteges a kutataacutes gondolati-fi lozoacutefi a haacutettereacutenek tisztaacutezaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy a kutataacutes alapteacutezisei eacuterthetőek legyenek

A munkaacutemat inspiraacuteloacute eacutes segiacutető szemeacutelyek koumlzuumll ki kell emelni minde-nekelőtt Wolfgang Waldstein professzort akinek mind a munkaacutessaacutega mind pedig szemeacutelyes peacuteldaacuteja egyaraacutent jelentős meacuterteacutekben megalapozta a jelen koumltet megszuumlleteacuteseacutet Kuumlloumln kell szoacutelnom El Beheiri Nadja professzorasszonyroacutel aki mind a doktori eacutertekezeacutes teacutemavezetőjekeacutent mind pedig legkoumlzelebbi kolleacute-gaacutemkeacutent igen sok segiacutetseacuteget nyuacutejtott Koumlszoumlnet illet Foumlldi Andraacutes professzor urat az ELTE Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Karaacutenak egyetemi tanaacuteraacutet aki szaacutemos eacuterteacutekes tanaacuteccsal jaacuterult hozzaacute a koumltet leacutetrejoumltteacutehez Megkuumlloumlnboumlztett koumlszoumlnet illeti Johannes Michael Rainer professzor urat a salzburg-i eacutes az innsbruck-i egyetem tanaacuteraacutet szaacutemos neves egyetem diacuteszdoktoraacutet aki segiacutetseacutege eacutes taacutemoga-taacutesa a Salzburgi Egyetem Jogi Karaacutera toumlrteacutenő toumlbbszoumlri invitaacutelaacutesa is nagyban hozzaacutejaacuterult a jelen koumltet elkeacuteszuumllteacutehez

A KUTATAacuteS FILOZOacuteFIAI HAacuteTTERE

Az olvasoacute előtt fekvő munka egeacuteszeacutenek mottoacuteja eacutes mozgatoacuterugoacuteja egy Marcus Aurelius csaacuteszaacuter bdquoElmeacutelkedeacutesekrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute intelem lehet

Τὰ εἰς ἑαυτόν 3 11Τοῖς δὲ εἰρημένοις παραστήμασιν ἓν ἔτι προσέστω τὸ ὅρον ἤ ὑπογραφὴν ἀεί ποιεῖσθαι τοῦ ὑποπίπτοντος φανταστοῦ ὥστε αὐτὸ ὁποῖόν ἐστι κατrsquo οὐσίαν γνμνόν ὅλον δἰ ὅλων διῃρημένως βλέπειν καὶ τὸ ἴδιον ὄνομα αὐτοῦ καὶ τὰ ὀνόματα ἐκείνων ἐξ ὧν συνεκρίθη καὶ εἰς ἃ ἀναλυθήσεται λέγειν παρrsquo ἑαυτῷ1

His quae dixi decretis unum adhuc addendum est visi cujusvis quod se off erat defi nitionem vel descriptionem esse faciendam ut quale sit ex natura sua et per omnes ac singulas ejus partes spectatum clare intelligas et quodnam sit proprium ejus nomen quae item nomina eorum e quibus confl atum est et in quae resolvetur tecum possis disserere2

1 2

1 A goumlroumlg eredeti szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik D Imperatoris Marci Antonini commentariorum quos ipse sibi scripsit libri XII Iterum recensuit Iohannes Stich Lipsiae Teubneri 1903

2 A latin fordiacutetaacutest az alaacutebbi kiadaacutesboacutel ideacutezzuumlk Marci Antonini Imperatoris commentariorum quos ipse sibi scripsit Emendavit Fred Duumlbner Parisiis Editore Ambrosio Firmin Didot 1840 Eacuterdekes lehet ebből a szempontboacutel megvizsgaacutelni meacuteg a goumlroumlg szoumlveg angol nyelvű fordiacutetaacutesaacutet bdquoMake for thyself a defi nition or description of the thing which is presented to thee so as to see distinctly what kind of a thing it is in its substance in its nudity in its complete entirety and tell thyself its proper name and the names of the things of which it has been compounded and into which it will be resolvedrdquo Vouml Meditations 3 11 (fordiacutetotta George Long) The Harvard Classics (ed by Charles W Eliot) New York PF Collier amp Son 1909ndash14 Hasonloacutekeacutepp eacuterdekes eacutes gyuumlmoumllcsoumlző lehet a kivaacuteloacute klasszika-fi loloacutegus Huszti Joacutezsef fordiacutetaacutesaacutet is megvizsgaacutelni Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquohellip minden dolgot ami eszedbe jut hataacuterozz meg eacutes iacuterd le pontosan hogy vilaacutegosan laacutesd milyen az leacutenyegeacuteben a maga meziacute-telen valoacutesaacutegaacuteban egeacuteszeacuteben minden szempontboacutel hogy beszaacutemolj magadnak roacutela mi a neve hogy hiacutevjaacutek alkatreacuteszeit melyekből oumlsszeaacutellt melyekre majdan szeacutethullikrdquo Maacuter ezen a ponton jelezzuumlk hogy a tovaacutebbiakban minden magyar nyelvű hivatkozaacutes a csaacuteszaacuteri műre ezt a fordiacutetaacutest veszi alapul eacutes az egyes toumlredeacutekek aacuteltala hasznaacutelt szaacutemozaacutesaacutet koumlvetjuumlk A magyar ciacutem vonatkozaacutesaacuteban is az elsőranguacute tudoacutesra hagyatkozunk hiszen az iacuteraacutes teacutenyleges ciacuteme nem ismert A vatikaacuteni keacutezirat τὰ κατrsquo ἑαυτόν ciacutemmel az editio princeps τὰ εἰς ἑαυτόν ciacutemmel illetik A kuumlloumlnboumlző nyelveken megjelent fordiacutetaacutesok ciacutemei is Huszti Joacutezsef felfogaacutesaacutet erősiacutetik meg (pl latin bdquoDe vita suardquo bdquoDe seipso et ad seipsumrdquo angol bdquoMeditations concerning

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere10

Joggal meruumllhet fel a keacuterdeacutes hogy milyen ceacutelboacutel szerepelnek itt in limine operis Marcus Aurelius gondolatai A keacuterdeacuteskoumlr haacutettereacuteben az aacutell hogy a jelen munka ceacutelja a rerum natura kifejezeacutes egyfajta fogalmi koumlruumllhataacuterolaacutesa Ahhoz hogy ez a fogalmi koumlruumllhataacuterolaacutes megtoumlrteacutenhessen a rerum natura kifejezeacutest annak alkalmazaacutesi eseteit a kifejezeacutest alkotoacute egyes elemek jelen-teacuteseit kell hogy gondolkodaacutesunk koumlzeacuteppontjaacuteba aacutelliacutetsuk Vagyis egeacutesz teveacute-kenyseacuteguumlnk gyuacutejtoacutepontjaacuteban a gondolkodaacutes mint folyamat fog aacutellni Maacuterpedig a gondolkodaacutesunk az eacuterzeacutekeleacutessel kezdődik amely eacuterzeacutekeleacutes soraacuten egy a kuumllvilaacutegban leacutetező entitaacutesroacutel elmeacutenk alkot egy keacutepet ez a φαντασία3 amely kettős funkcioacuteval biacuter egyfelől helyettesiacuteti elmeacutenkben az adott kuumllvilaacutegi leacutetezőt maacutesfelől sajaacutet magaacutet azonosiacutetja is ezzel a kuumllvilaacutegban megleacutevő dologgal Az iacutegy kialakult keacutep egy belső diskurzust generaacutel ndash leacutenyegeacuteben ez az arroacutel valoacute gondolkodaacutes (διάνοια)4 hogy mi keletkezett az egyeacutenben a ϕαντασία nyomaacuten valamint hogy mi hozta leacutetre ezt a keacutepet az egyeacutenben Az ember tehaacutet ndash az aacutellatokkal egyeacutebkeacutent koumlzoumls ndash eacuterzeacutekeleacutesi folyamatban (αἴσθησις) megfogalmaz-za a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergynak a termeacuteszeteacutet minőseacutegeacutet eacutes eacuterteacutekeacutet5 Vagyis az emliacutetett belső diskurzus leacutenyege az alapul szolgaacuteloacute taacutergynak elmeacutenkben valoacute lekeacutepezeacutese aacutebraacutezolaacutesa meacuteghozzaacute ndash ahogy a fentebb ideacutezett szoumlvegből is kitűnik ndash a maga meztelen valoacutesaacutegaacuteban egyszerűseacutegeacuteben (γυμνόν) mivel csak ez vezethet el az objektiacutev adekvaacutet lekeacutepezeacuteshez Ennek jelentőseacutege abban aacutell hogy csak egy ilyen objektiacutev lekeacutepezeacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute pusztaacuten a valoacutesaacuteg fi gyelembeveacutetele hiszen ezzel a moacutedszerrel minden egyeacuteb a valoacutesaacutegra rakoacutedoacute teacutenyezőt kizaacuterunk6 Logikus keacuterdeacutes lehet hogy milyen teacutenyezők rakoacutedhatnak a valoacutesaacutegra Elsősorban eacuterteacutekiacuteteacuteletek lehetnek ilyenek amelyeket vagy vala-mely taacutersadalmi előiacuteteacutelet vagy a vaacutegy szuumll7 Amennyiben pontos tudomaacutenyos

himselfrdquo bdquoMeditations Thoughtsrdquo bdquoTo himselfrdquo francia bdquoPenseacuteesrdquo bdquoAgrave moi mecircmerdquo neacutemet bdquoBetrachtungen uumlber sich selbstrdquo bdquoSelbstbetrachtungenrdquo bdquoWege zu sich selbstrdquo) Vouml reacuteszle-tesebben Hadot (1992) i m 38ndash39

3 Vouml L ndashS (1940) i m s v φαντασία P (1967) i m 126 (s v noeacutesis) 4 Vouml L ndashS (1940) i m s v διάνοια5 Vouml L ndashS (1940) i m s v αἴσθησις P (1967) i m 8 skk (s v aisthesis) eacutes

86 (s v holon) Ld reacuteszletesen H (1992) i m 119ndash120 W (1972) i m 250 W (2001) i m 33ndash41

6 H (1992) i m 1237 Vouml H (1992) i m 123 bdquo[hellip] seacuteparant des jugements de valeur que les hommes par

habitude sous lrsquoinfl uence des preacutejugeacutes sociaux ou par passion se croient obligeacutes drsquoy ajouterrdquo Hasonloacute gondolattal Ciceroacutenaacutel is talaacutelkozhatunk (Cic de Sen 42 bdquoImpedit enim consilium voluptas rationi inimica est mentis ut ita dicam praestringit oculos nec habet ullum cum virtute commerciumrdquo Ehhez ld E B (2001) i m 60ndash61

11A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

igeacutenyű aacutebraacutezolaacutesra toumlrekszuumlnk akkor a defi niacutecioacutek ilyeteacuten lecsupasziacutetaacutesa8 annaacutel is inkaacutebb elengedhetetlen mivel iacutegy baacutermifeacutele szubjektivitaacutesnak eleve elejeacutet vehetjuumlk elkeruumllve ezaacuteltal a hagyomaacutenyos eacuterteacutekek helytelen megiacuteteacuteleacuteseacutet9 Uacutegy kell szemleacutelnuumlnk minden dolgot hogy meglaacutessuk bdquosilaacutenysaacutegukatrdquo a bdquoragyogoacute koumlntoumlst melyben buumlszkeacutelkednekrdquo iacutegy megfoszthatjuk a dolgokat a hozzaacutejuk tapadoacute vagy tapadhatoacute hamis neacutezetektől eacutes eacuterteacutekeleacutesektől10 Amikor a csaacuteszaacuter az emberre vonatkoztatja ezt a moacutedszert annak ceacutelja hogy sajaacutet szemeacutelyes leacutetuumlnk eacuterteacutekeacutenek kicsinyseacutegeacutet hangsuacutelyozza11 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes lehet ebben a vonatkozaacutesban a halaacutel mikeacutenti megkoumlzeliacuteteacutese amelyet ndash a fogalom lecsupa-sziacutetaacutesa nyomaacuten (2 12) ndash akkeacutent fog fel mint az őselemek bomlaacutesaacutet (2 17) Meglehet hogy mindez szaacutemunkra visszatasziacutetoacute ugyanakkor ha iacutegy van az csupaacuten annak bizonyiacuteteacuteka hogy valamilyen előiacuteteacutelet csapdaacutejaacuteba estuumlnk ebből koumlvetkezően a vizsgaacutelt jelenseacutegeket keacuteptelenek vagyunk elhelyezni a mindent feloumllelő koumlzoumls termeacuteszetben Ha meacutegis keacutepesek vagyunk a jelenseacutegeket dolgokat elhelyezni a koumlzoumls termeacuteszetben akkor ez azt jelenti hogy tisztaacuteban vagyunk azzal hogy ugyanabboacutel a forraacutesboacutel erednek mint mi magunk eacutes ugyanannak a vilaacutegnak a reacuteszei mint mi magunk12 Ezen a ponton eacuterhető tetten a csaacuteszaacuter neacute-zetrendszereacuteben a sztoikus gondolkodaacutes magja leacutetezik egy magasabb eacutertelem amely az anyagot13 kormaacutenyozza eacutes amely eacutertelem aacutethatja a mindenseacuteg anyagaacutet

8 Ld meacuteg Elmeacutelkedeacutesek 6 139 H (1992) i m 123 valamint 181 Vouml az Elmeacutelkedeacutesek ama gondolataacutet amely az eacutelet

dolgait pontosan eacutes termeacuteszettudomaacutenyi alapon megfi gyelő eacutertelmet helyezi a koumlzeacuteppontba (10 31)

10 Elmeacutelkedeacutesek 6 13 Ld H (1992) i m 181ndash18211 Vouml pl Elmeacutelkedeacutesek 2 2 2 17 3 10 Ld reacuteszletesen H (1992) i m 18212 Ld Elmeacutelkedeacutesek 9 1 vouml H (1992) i m 184 tovaacutebbaacute 18713 Vouml Elmeacutelkedeacutesek 6 1 bdquoA vilaacuteganyag engedelmesen simuleacutekony Iraacutenyiacutetoacute eacutertelmeacutenek semmi

belső oka nincs raacute hogy rosszat tegyen Mivel nincs benne semmi aacutertoacute szaacutendeacutek nem is tesz semmi rosszat nem is aacutert semminekrdquo Megjegyzendő hogy az eredeti goumlroumlg szoumlveg szerint az első mondat iacutegy szoacutel bdquoἩ τῶν ὅλων οὐσία εὐπειθὴς καὶ εὐτρεπής [hellip]rdquo Azzal egyuumltt hogy a fordiacutetaacutes joacutel adja vissza a jelenteacutest szuumlkseacuteges kiemelni hogy az οὐσία lsquoanyagrsquo illetve lsquovilaacuteganyagrsquo eacutertelemben valoacute hasznaacutelata meglehetősen szűkiacutető eacutertelemben szerepel itt mivel a szoacute elsődleges eacutertelme a latin substantia jelenteacuteseacutevel esik egybe ami eacuteppen valaminek a leacutenyegeacutet van hivatva kifejezni Ehhez ld meacuteg L ndashS (1940) i m s v οὐσία Oxford Latin Dictionary s v lsquosubstantiarsquo azzal egyuumltt hogy a szoacutenak keacutetseacutegtelenuumll materiaacutelis eacutertelme is van ehhez ld meacuteg S (1992) i m 104 B (2001) i m 72ndash73 A fordiacutetaacutes egyeacuteb vonatkozaacutesokban valoacute helyesseacutegeacutenek eacutes eacutertő voltaacutenak alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz ld L ndashS (1940) i m s vv εὐπειθὴς eacutes εὐτρεπής

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere12

is14 eacutes a szubsztancia segiacutetseacutegeacutevel leacutetezőket alkot15 Ez a teremteacutesre alkotaacutesra iraacutenyuloacute erő pedig amelyet tiszteletben kell tartani minden termeacuteszetes leacutete-zőben megvan16 Keacuterdeacutes lehet most maacuter hogy az eddig kifejtetteknek mi az eacutertelme Milyen jelentőseacutege van mindennek Valamely dolog pontos eacuterteacutekeacutenek felismereacutese nagyon is fontos ha nem elsődleges feladat mivel ez a felismereacutes is reacuteszeacutet keacutepezi az iacuteteacuteletalkotaacutesnak Nem pusztaacuten arroacutel van tehaacutet szoacute hogy az egyes dolgokat a maguk valoacutesaacutegaacuteban pőreacuten kell szemleacutelni hanem szuumlkseacuteges az is hogy ndash eacuteppen az előbb mondottak aacuteltal ndash a mindenseacutegben elfoglalt helyuumlket is meghataacuterozzuk17 Ekkeacutent vaacutelik lehetőveacute az egyes ember szaacutemaacutera hogy azt mondhassa minden egyes dolgot akkeacutent veszek szemuumlgyre ahogy azok van-nak eacutes eacuterteacutekuumlknek megfelelően (κατrsquo ἀξίαν) eacutelek veluumlk18

Ezen a ponton azonban roumlgvest sietve raacute kell mutatni arra a teacutenyre hogy ami-kor elhangzik egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban mutatkoznak jelei a fentebb felvaacutezolt fi lozoacutefi a megkoumlzeliacuteteacutes gyakorlati alkalmazaacutesaacutenak akkor taacutevolroacutel sem aacutelliacutetjuk azt hogy a ezek a roacutemai jogaacuteszok a goumlroumlg fi lozoacutefi a bdquotitkosuumlgynoumlkeirdquo lettek volna Teveacutekenyseacuteguumlk nem azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy Roacutema mindennapjait titkon ekkeacutent befolyaacutesoljaacutek eacutes mozgassaacutek az aacuteltaluk meg-

14 Elmeacutelkedeacutesek 5 32 bdquoMilyen a fi nom kiművelt leacutelek Ismeri a kezdetet eacutes a veacuteget a mindenseacuteg anyagaacutet aacutethatoacute eacutertelmethelliprdquo ndash ebben a szoumlvegben az rsquoanyagaacutetrsquo a goumlroumlg eredeti szerint ismeacutet οὐσίας vagyis az előző jegyzetben mondottakra refl ektaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy ebben a vonatkozaacutesban a fordiacutetoacute egyedi eacutertelmezeacuteseacuteről van szoacute

15 Ld Elmeacutelkedeacutesek 7 23 bdquoA mindenseacuteg termeacuteszete a mindenseacuteg anyagaacuteboacutel akaacuter viaszboacutel iacuteme lovat formaacutelthelliprdquo Vouml H (1992) i m 183 Ez tehaacutet egy arroacutel szoacuteloacute aacutelliacutetaacutes hogy a mindenseacuteget iraacutenyiacutetoacute eacutertelem kormaacutenyzaacutesa joacute Hasonloacute aacutelliacutetaacutessal kezdi Arisztoteleacutesz is a Nikomakhoszi Etikaacutet Vouml Nic Eth 1094a Minden mesterseacuteg (τέχνη) eacutes minden vizsgaacuteloacutedaacutes (μέθοδος) de eacuteppuacutegy minden cselekveacutes (πρᾶξίς) eacutes elhataacuterozaacutes (προαίρεσις) is nyilvaacuten vala-mi joacutera (ἀγαθοῦ) iraacutenyul tehaacutet helyes az a megaacutellapiacutetaacutes hogy bdquojoacute (καλῶς) az amire minden iraacutenyulrdquo (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesa Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1997)

16 Ld Elmeacutelkedeacutesek 6 40 bdquoMinden geacutep szerszaacutem edeacuteny ha rendelteteacuteseacutenek eleget tesz joacute meacuteg ha keacutesziacutetője nincs is jelen A termeacuteszet aacutetfogta alkotaacutesokban azonban bennuumlk is marad az őket leacutetrehozoacute erő Tehaacutet annaacutel inkaacutebb tisztelned kell a termeacuteszetet abban a meggyőződeacutesben hogy ha koumlvetkezetesen akarata szerint eacutelsz minden szaacutendeacutekod szerint igazodik Eacuteppen iacutegy a mindenseacutegben is minden a vilaacutegeacutertelem szaacutendeacuteka szerint toumlrteacutenikrdquo Vouml reacuteszletesen H (1992) i m 183 Ugyanezt aacutelliacutetja Pizzorni is a sztoikusok jogfelfogaacutesa kapcsaacuten minden jog alapja a termeacuteszet mint mindenek koumlzoumls anyja csak ebben eacutes ez aacuteltal leacutetezhet az eacutertelem mint immanens eacutes egyetemes toumlrveacuteny ndash ez mint abszoluacutet princiacutepium kelti eacuteletre a mindenseacuteget eacutes ez az emberi leacutelek esszenciaacuteja is Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a termeacuteszet szerint eacutelni annyit tesz mint ereacutenyesen eacutelni Vouml P (2000) i m 80ndash81 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean L (1986) i m 144 illetőleg 151

17 Ld Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquoMert semmi nem teszi nemesebbeacute a lelket mint ha valaki az eacutelet jelenseacutegeit moacutedszeresen eacutes taacutergyilagosan tudja vizsgaacutelni eacutes mindig uacutegy tudja szemuumlgyre venni őket hogy vilaacutegosan laacutetja a dolgok melyik rendjeacutehez tartoznak mire hasznaacutelhatoacutek mi az eacuterteacutekuumlk az oumlsszesseacuteg mi az egyes ember szempontjaacuteboacutelhelliprdquo Vouml H (1992) i m 231

18 Ld Elmeacutelkedeacutesek 8 29 Vouml H (1992) i m 231 L ndashS (1940) i m s v ἀξία

13A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

felelőnek veacutelt iraacutenyba Egy ilyesfajta bdquotitkos fi lozoacutefi a oumlsszeeskuumlveacutestrdquo keresni vagy akaacutercsak felteacutetelezni is teljes keacuteptelenseacuteg lenne Azt azonban keacutetseacutegkiacutevuumll el kell ismerni hogy a koumlznapi gondolkodaacutes eacutes a fi lozoacutefi a nem aacutellnak meacuterhetet-lenuumll taacutevol egymaacutestoacutel ekkeacutent a szigoruacute elhataacuterolaacutesukra tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet szuumlkseacutegkeacuteppen kudarcra van iacuteteacutelve Az oacutekori Roacutemaacuteban a fi lozoacutefi a meghataacuterozoacute elemeacutet keacutepezte a koumlznapi gondolkodaacutesnak amint arra Hadot is boumllcsen raacutemutat ezt egyfajta eacuteletszemleacuteletnek vagy akaacuter mondhatni eacuteletmoacutednak is tekintetteacutek19 Az Ulpianus neveacutehez koumlthető vera philosophia20 csupaacuten egyetlen ndash aacutem keacutet-seacutegkiacutevuumll eklataacutens ndash peacuteldaacuteja egy igen taacuteg fi lozoacutefi ai spektrumnak Vitaacuten feluumll ennek egyik jelentős szegmentuma eacuteppen a sztoikus fi lozoacutefi a volt amelynek kivaacuteloacute ismerőjekeacutent tartottaacutek szaacutemon toumlbbek koumlzoumltt Marcus Aurelius csaacuteszaacutert21 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen amikor a rerum natura fogalmaacuteval foglalkozunk az első megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacutes ndash oumlsszhangban a csaacuteszaacuteri gondolatmenettel ndash eacuteppen az lesz hogy milyen ez a fogalom oumlnmagaacuteban a maga valoacutes megjeleneacuteseacuteben műkoumldeacuteseacuteben Mi a szerepe eacutes a helye a termeacuteszetben a minket koumlruumllvevő vilaacutegban22

A fentebb mondottakat alapul veacuteve az olvasoacute előtt fekvő munka vezeacuterelve ndash ismeacutet csak a csaacuteszaacuteri intelmet megfogadva ndash az egyszerűseacuteg eacutes a moacutedszeresseacuteg az elsődleges ceacutel a rerum natura kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek feltaacuteraacutesa a primer forraacute-sok koumlzuumll a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban azon beluumll is elsősorban a Digest szoumlvegeire hagyatkozva Nem lehet azonban fi gyelmen kiacutevuumll hagyni az olyan egyeacuteb klasszikus munkaacutekat mint Gaius Instituacutecioacutei Paulus bdquoSententiaacuteirdquo vagy eacuteppen Ulpianus bdquoEpitomaerdquo ciacutemű munkaacuteja A gaiusi Instituacutecioacutekhoz kapcso-loacutedoacutean elengedhetetlen Iustinianus csaacuteszaacuter azonos ciacutemet viselő tankoumlnyveacutenek ebben a vonatkozaacutesban toumlrteacutenő aacutettekinteacutese is Ami a Digestaacuteban fellelhető forraacutesokat illeti maacuter csak a munka terjedelmeacuteből adoacutedoacutean is keacutezenfekvő hogy a rerum naturaacutera hivatkozoacute forraacutesok szaacutema ebben a gyűjtemeacutenyben lesz a legnagyobb ekkeacutent a vizsgaacuteloacutedaacutes gerinceacutet eacuteppen az inneacutet szaacutermazoacute textusok adjaacutek Ebben a tekintetben maacuter előzetesen hangsuacutelyozni kell hogy a Digesta szoumlvegeit vizsgaacutelva komoly jelentőseacuteggel esik latba a forraacutesok kazuisztikus

19 H (1992) i m 3520 Vouml Ulp D 1 1 1 1 (1 inst) A maacutesodlagos irodalomban ehhez meacuteg felteacutetlenuumll utalni kell az

alaacutebbi szerzők gondolatmeneteacutere P (2000) i m 138ndash139 F (2007) i m 11

21 Vouml H (1992) i m 35 Ugyan tematikusan nem egyezőkeacutent meacutegis egyező eacutertelemben ld meacuteg R (2000) i m 29ndash30 aacuteltalaacutenos jelleggel ehhez a keacuterdeacuteshez ld W (1953) i m 93ndash126

22 Elmeacutelkedeacutesek 8 11 bdquoMi ez mi előttem van oumlnmagaacuteban veacuteve sajaacutetos alkataacutet tekintve Mi a leacutenyege mi az anyaga Mi a formaacuteloacute oka Mi a feladata a vilaacutegrendben Meddig tartrdquo

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere14

jellege vagyis elengedhetetlen az alapul fekvő eset szereplőinek koumlruumllmeacute-nyeinek relevaacutens teacutenyeinek eacutes a jogaacuteszi doumlnteacutesnek a szegmentaacutelaacutesa hiszen csak ekkeacutent eacuterthető meg az a kontextus amelyben a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutera sor keruumllt Maacuterpedig nem pusztaacuten a nyelvi kontextus joumlhet itt fi gyelembe mi toumlbb taacutersadalmi gazdasaacutegi toumlrteacuteneti eacutes jogi aspektusai egy-araacutent vannak minden esetnek Makro- eacutes mikroszinten is lehet vizsgaacutelni egy adott probleacutemaacutet amellyel a panaszos a jogaacuteszhoz fordult Ezen a ponton kell arra utalni hogy a szoumlvegek kritikai megkoumlzeliacuteteacutese mindig roppant csaacutebiacutetoacute eacutes tudomaacutenyos szempontboacutel is keacutetseacutegkiacutevuumll eacuterdekes eredmeacutenyeket hozna aacutem ez a megkoumlzeliacuteteacutes eacuteppen hogy a lehető legtaacutevolabb aacutellna a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlzvetlen ceacuteljaacutetoacutel A szoumlveget ndash ha meacutegoly vitathatoacute moacutedon is ndash eszkoumlznek tekintjuumlk az informaacutecioacute kinyereacuteseacutenek eszkoumlzekeacutent szolgaacutel jelen vizsgaacuteloacutedaacutesunk koumlreacuteben amely az egyeacuteb forraacutesokboacutel nyerhető haacutetteacuterismeretekkel egyuumltt az informaacutecioacutek teljesen uacutejszerű oumltvoumlzeteacutet fogjaacutek előaacutelliacutetani Ebből kiindulva eacuterdemes roumlgziacuteteni hogy a vizsgaacutelt szoumlvegek eseteacuteben az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig veacutelelmezzuumlk hogy azok mentesek az interpolaacutecioacutetoacutel ndash mint amely toumlrekveacutes egyeacutebkeacutent nem peacutelda neacutelkuumll valoacute a szekunder irodalomban23 Meglehet hogy a megfogalma-zott aacutelliacutetaacutes meglehetősen sommaacutesnak hat meacutegis gyakran tapasztalhatoacute hogy az elkeacutepesztő kritikai apparaacutetust hihetetlen szellemi energiaacutekat megmozgatoacute szoumlvegkritikai vizsgaacuteloacutedaacutesok konkreacutet az adott kutataacutest eacuterdemben előrevivő eredmeacutenye eleacuteggeacute veacutekonyka ndash parturient montes nascetur ridiculus mus juthat eszuumlnkbe Horatius megjegyzeacutese24

Az elsődleges forraacutesok feldolgozaacutesa mellett a meacuterteacutekadoacute maacutesodlagos irodalom behatoacute tanulmaacutenyozaacutesa eacuteppuacutegy szuumlkseacuteges mivel ennek reacuteveacuten vaacutelik lehetseacutegesseacute a klasszikus forraacutesok mind jobb megeacuterteacutese Ezen tuacutelmenően nem elhanyagolhatoacute szempont az sem hogy a maacutesodlagos irodalomban toumlbbszoumlr toumlbb alkalommal keletkeztek olyan neacutezetek vitaacutek szembenaacutellaacutesok amelyek taacuteptalajkeacutent szolgaacutelhatnak bizonyos kifejezeacutesek jelenteacutestoumlrteacuteneteacuteben tapasztal-hatoacute vaacuteltozaacutesok bemutataacutesaacutenak ndash ezek koumlzoumltt kiemelt helyet foglal el a kutataacutes

23 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szempontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei Ld K (1972a) i m 80 skk valamint 94 skk W (1974) i m 1ndash40 A keacuterdeacuteshez ld meacuteg aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről S (1978) i m 62ndash72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67ndash70 a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteroacutel K (1971) II i m 32ndash40 kuumlloumlnoumlsen pedig az interpolaacutecioacuteroacutel 35ndash36 Az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerről ld pl reacuteszletesebben K ndashS (2005) i m 218ndash221 F ndashH (2016) i m 138ndash139 B (2010) i m 109ndash111 S (1999) i m 170 Emellett az egyes reacuteszteacute-maacutek kutataacutesa soraacuten toumlbben is utalnak az interpolaacutecioacutekritikai neacutezet biacuteraacutelataacutera iacutegy kuumlloumlnoumlsen W (1976) i m 93 F (1997) i m 28 K (1998) i m 33 skk S (2009) i m 7ndash8 tovaacutebbi irodalommal

24 Hor Ars poet 139

15A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

taacutergyaacutet keacutepező rerum natura kifejezeacutes is Sietve hozzaacute kell tenni ugyanakkor hogy a maacutesodlagos irodalom feldolgozaacutesa nem vaacutelhat oumlnceacutellaacute oumlnmagaacuteban valoacute teveacutekenyseacuteggeacute A modern szerzők munkaacuteira toumlrteacutenő hivatkozaacutesok mindenkor a klasszikus forraacutesok megeacuterteacuteseacutet kell hogy szolgaacuteljaacutek ekkeacutent a primer forraacutesok elemzeacutese mindenkor elsőbbseacuteget eacutelvez amikor annak taacutergyaacuteban kell doumlnteacutest hozni hogy egy tovaacutebbi a maacutesodlagos irodalom koumlreacutebe tartozoacute munkaacutet dol-gozzunk-e fel vagy ehelyett inkaacutebb tovaacutebbi kapcsoloacutedoacute primer szoumlvegeket elemezzuumlnk-e Mindezt azonban igyekszuumlnk kellő araacutenyeacuterzeacutekkel kezelni keacutet-seacutegtelen hogy egy komoly jelentőseacuteggel biacuteroacute probleacutema dogmatikai vita nagy horderejű neacutezetkuumlloumlnbseacuteg eseteacuteben a maacutesodlagos irodalom kellő sorjaacutezaacutesa sem maradhat el meacuteg akkor sem ha a roacutemai jog a klasszikus jogaacuteszok kuumlloumlnoumlsen pedig a remekjogaacuteszok eacutevezredes munkaacuteiboacutel ismerhető meg a legjobban

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS ALKOTOacuteELEMEIRŐL

1 Megjegyzeacutesek a res terminus hasznaacutelataacutehoz

Ha a rerum natura kifejezeacutest előszoumlr csak nyelvi-formai szempontboacutel vizsgaacuteljuk roumlgtoumln nyilvaacutenvaloacute a kifejezeacutes keacutet alkotoacuteeleme egyreacuteszt a res főneacutev toumlbbesszaacutemuacute genitivusa maacutesfelől pedig a natura alanyesete alkotja ezt a fordulatot Neacutemelykor előfordul hogy a jogaacuteszok natura rei-t emlegetnek ebben az esetben a res szoacute singularis genitivus alakja fordul elő25 A jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet szemleacutelve eacuteszrevehetjuumlk hogy legtoumlbbszoumlr bizonyos az adott esetben relevaacutens teacutenyezők leacutetezeacutese avagy nemleacutetezeacutese kapcsaacuten eacuteppen a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszik doumlntő szerepet ez a fogalom ekkeacutent mindenkeacuteppen eacuterdemes a reacuteszlete-sebb vizsgaacutelatra Baacuter első tekintetre meglehetősen didaktikus megkoumlzeliacuteteacutesnek tűnik a kifejezeacutes-elemek oumlnaacutelloacute vizsgaacutelata meacutegis megkockaacuteztathatoacute hogy csak ezek kuumlloumln-kuumlloumln toumlrteacutenő vizsgaacutelata hozhat olyan eredmeacutenyeket amelyek leacutenye-gileg jaacuterulnak hozzaacute a rerum natura tehaacutet a bdquodolgok termeacuteszeterdquo fogalmaacutenak vagy alapelveacutenek eacutertelmezeacuteseacutehez Maacuter ebből a megkoumlzleiacuteteacutesből is laacutetszik hogy nem koumlnnyen ragadhatoacute meg a rerum natura mibenleacutete a forraacutesok elsődleges aacutettekinteacutese nyomaacuten adoacutedik egy olyan sejteacutes hogy itt egyfajta bdquohuumlvelykujj-sza-baacutelyroacutelrdquo van szoacute Mindehhez meacuteg hozzaacutevehetjuumlk hogy a korabeli jogaacuteszok a res kifejezeacutest meglehetősen taacuteg eacutertelemben hasznaacuteltaacutek hiszen a rerum natura

25 Ebben a tekintetben maacuter most utalni kell raacute hogy a rerum natura illetve a natura rei meglaacute-taacutesunk szerint fogalmilag nem sokban teacuternek el egymaacutestoacutel Igaz ugyan hogy a rerum natura toumlbbesszaacutemuacute fordulatnak van egy aacuteltalaacutenos mondhatni mindenre kiterjedő mindent feloumlleni szaacutendeacutekozoacute jellege ehhez keacutepest a natura rei kifejezeacutes pedig csak valamely egyedi dolog termeacuteszeteacutere vonatkozik Nyilvaacutenvaloacute azonban hogy az egyetlen egyedi dolog a dolgok aacuteltalaacuteban felfogott koumlreacutenek is reacutesze nem aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy keacutet teljesseacuteggel kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesről lenne szoacute akkor amikor a klasszikusoknaacutel egyfelől a rerum natura maacutesfelől pedig a natura rei előfordul Mi toumlbb van olyan eset is ndash mint azt majd konkreacutetan is laacutetni fogjuk ndash ahol peacuteldaacuteul egyenesen natura loci formaacutejaacuteban jelenik meg ez a kifejezeacutes A res szoacute univerzaacutelis maacutermaacuter neacutevmaacutesi jellegű eacutes tartalmuacute jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean a fentebb emliacutetett kifejezeacutesek egy csokorban valoacute vizsgaacutelata egyaacuteltalaacuten nem zaacuterjaacutek ki egymaacutest

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről18

fogalmaacutet felvonultatoacute forraacuteshelyek koumlzoumltt nem egy alkalommal talaacutelkozhatunk olyannal amely a bdquodolog termeacuteszeteacutererdquo hivatkozik ugyan aacutem a bdquodologrdquo az adott esetben nem is testi leacutetező Eacutertelemszerűen adoacutedik ezen a ponton a jogos toumlrekveacutes a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutenak meacutelyebb megeacuterteacuteseacutere ndash eacutes eacuterzeacutesuumlnk szerint ez a toumlrekveacutes eredmeacutenyeacuteben a res mint a dologra hasznaacutelt (egyik) roacutemai (jogi) kifejezeacutes jobb megismereacuteseacutet is szolgaacutelja

A jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo fogalmaacutenak jobb megeacuterteacuteseacutere pedig annaacutel is inkaacutebb szuumlkseacuteg van mivel ha a jelenleg hataacutelyos Polgaacuteri Toumlrveacutenykoumlnyvet a 2013 eacutevi V toumlrveacutenyt vizsgaacuteljuk azt olvashatjuk az oumltoumldik koumlnyv 14 sect (1) bekezdeacuteseacuteben hogy bdquo[a] birtokba vehető testi taacutergy tulajdonjog taacutergya lehetrdquo A koraacutebbi Ptk-ban az 1959 eacutevi IV toumlrveacuteny 94 sect (1) bekezdeacuteseacuteben pedig az sze-repelt hogy bdquo[m]inden birtokba vehető dolog tulajdonjog taacutergya lehetrdquo Ebből a keacutet szabaacutelyozaacutesboacutel az tűnik ki hogy amiacuteg a reacutegi Ptk a bdquodologrdquo fogalmaacutenak jogaacuteszi meghataacuterozaacutesa helyett feltehetően inkaacutebb a szoacute koumlznapi eacutertelmeacutet vette alapul addig az uacutej toumlrveacuteny tartalamaz egy meghataacuterozaacutest a bdquodologrdquo fogal-maacutera neacutezve ndash ez pedig eredendően a BGB hagyomaacutenyait koumlvető alapvetően pandektista megkoumlzeliacuteteacutest tuumlkroumlz Ezen a ponton viszont utalni kell arra hogy a bdquodologrdquo jogi eacutertelemben valoacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek leacutenyegeacuteben keacutet iraacutenya ismere-tes Az egyik az ABGB-ben roumlgziacutetett szemleacutelet amely szerint minden amin a szemeacutelytől kuumlloumlnboumlző eacutes az emberek javaacutet szolgaacutelja jogi eacutertelemben dolognak tekintendő26 Itt az osztraacutek toumlrveacuteny a Sache kifejezeacutest hasznaacutelja amely teacutenylege-sen a jogi eacutertelemben vett dolog megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel Eacuterdekes hogy van olyan szerző aki akkeacutent veacutelekedik hogy az osztraacutek megkoumlzeliacuteteacutes tuacutelzoacutean taacuteg ezaacuteltal mintegy kiuumlresiacuteti a bdquodologrdquo fogalmaacutet27 A koraacutebban maacuter emliacutetett neacutemet BGB az osztraacutek felfogaacuteshoz keacutepest egy joacuteval szűkebb fogalmi megkoumlzeliacuteteacutest ad amikor kimondja hogy a toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben dolgok csak testi taacutergyak lehetnek28 Nem esett szoacute eddig a latin hagyomaacutenyuacute orszaacutegok Franciaorszaacuteg Spanyolorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg polgaacuteri jogi koacutedexeiről amelyek viszont nem illeszkednek az eddig vaacutezolt osztraacutek ndash neacutemet dichotoacutemiaacuteba Fentebb ugyanis a bdquodologrdquo fogalmaacutenak

26 ABGB sect 285 Alles was von der Person unterschieden ist und zum Gebrauche der Menschen dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genannt A szoumlveg jelenteacuteseacutehez eacutes jelentőseacutegeacutehez kapcsoloacutedoacutean ld a tovaacutebbiakat kuumlloumlnoumls tekintettel a Sache eacutes Ding fogalmainak megkuumlloumln-boumlzteteacuteseacutere

27 A magyar irodalomban ezzel kapcsolatosan ld főkeacutent K (1942) i m 6 aki raacutemutat arra hogy az euroacutepai magaacutenjogi koacutedexek koumlzoumltt az osztaacuterk hasznaacutelja a leginkaacutebb taacuteg dolog-fogalmat amelyet maga Kolosvaacutery egyaacuteltalaacuten nem tart szerencseacutesnek minthogy a bdquodologrdquo kifejezeacutes koumlznyelvi jelenteacutese eacutes jogi eacutertelemben vett hasznaacutelata elteacuternek egymaacutestoacutel ekkeacutent uacutegy iacuteteacuteli meg hogy a bdquodologrdquo fogalmaacutenak ennyire taacuteg megkoumlzeliacuteteacutese minden alapot neacutelkuumlloumlz

28 BGB sect 90 Sachen im Sinne des Gesetzes sind nur koumlrperliche Gegenstaumlnde

19A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

keacutetfeacutele toumlrveacutenyi megkoumlzeliacuteteacuteseacuteről volt szoacute az előbb felsorolt orszaacutegok polgaacuteri jogi koacutedexei azonban a joacuteszaacutegok javak (biens beni bienes) fogalmaacutet hasznaacutel-jaacutek tehaacutet egyfajta gazdasaacutegi szemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adjaacutek a vagyonjog eme sarokkoumlveacutenek29 egyszersmind elejeacutet veacuteve annak a keacutenyelmetlen feladatnak hogy a bdquodologrdquo fogalmaacutet defi niaacutelni kelljen30 Megjegyzendő hogy ez a felfogaacutes a roacutemaiaktoacutel sem felteacutetlenuumll aacutellt taacutevol elegendő ebben a vonatkozaacutesban talaacuten olyan fogalmakat felideacutezni mint a bona vacantia bona materna vagy eacuteppen a peculium castrense ndash joacutellehet utoacutebbi nem mutatja a francia olasz spanyol kifejezeacutesekkel valoacute morfoloacutegiai rokonsaacutegot

Egyeacutertelműen kitűnik mind az osztraacutek ABGB mind pedig a neacutemet BGB szoumlvegezeacuteseacuteből hogy a jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo megjeloumlleacuteseacutere a Sache szoacutet hasznaacutelja mindkeacutet koacutedex Ha egy koumlvetkező leacutepeacutesben koumlzelebbről szemleacuteljuumlk a keacutet toumlrveacutenykoumlnyv ebben a vonatkozaacutesban hasznaacutelt kifejezeacuteseit akkor azt tapasztalhatjuk hogy az ABGB maacutesodik reacutesze a bdquoVon dem Sachenrechterdquo ciacutemet viseli ezen beluumll az első fejezet a bdquodolgokrdquo (Sachen) osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozik Az ezt koumlvető fejezet eacuteleacuten azonban a bdquoVon den dinglichen Rechtenrdquo ciacutem aacutell amely elsőkeacutent a birtokra vonatkozoacute szabaacutelyokat tartalmazza majd a tulajdonjog reacuteszletes szabaacutelyait talaacuteljuk itt Ezt koumlvetően szabaacutelyozza az ABGB a kisajaacutetiacutetaacutes (Zueignung) noumlvedeacutek (Zuwachs) valamint aacutetadaacutes (Uumlbergabe) uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes keacuterdeacuteseit Ezt koumlvetik a zaacutelogjogra szolgalmakra eacutes az oumlroumlkleacutesre vonatkozoacute reacuteszletes szabaacutelyok majd veacuteguumll a koumlzoumls tulajdon eacutes az egyeacuteb dologi jogosultsaacutegok szabaacutelyozaacutesa zaacuterja ezt a reacuteszt31 A Sachen eacutes

29 Vouml L (1997) i m 28830 Vouml Code civil art 516 skk Codice civile art 810 A spanyol Coacutedigo civil kezdetben ugyanezt

a logikaacutet koumlveti a tovaacutebbiakban azonban egy ponton hasznaacutelni kezdi a bdquodologrdquo (cosa) szoacutet is amelyet azonban az ingoacute eacutes ingatlan csoportjainak megkuumlloumlnboumlzteteacutese koumlreacuteben hasznaacutel (Vouml art 333 Todas las cosas que son o pueden ser objeto de apropiacioacuten se consideran como bienes muebles o inmuebles)

31 Leacutenyegeacuteben hasonloacute megkoumlzeliacuteteacutessel a BGB-ben is talaacutelkozhatunk hiszen az aacuteltalaacutenos reacutesz maacutesodik fejezete a bdquoSachen und Tiererdquo ciacutemet viseli valamint a harmadik koumlnyv ciacuteme is bdquoSachenrechtrdquo ugyanakkor eacuteppen eme koumlnyvben toumlbb helyen fordul elő valamilyen formaacute-ban a bdquodingliches Rechtrdquo kifejezeacutes meacuteg akkor is ha elvontan eacutes oumlnmagaacuteban ezt a fogalmat a BGB nem hasznaacutelja Az előbbiekre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak az alaacutebbi szakaszok sect 1094 Gesetzlicher Inhalt des dinglichen Vorkaufsrechts sect 1103 Subjektiv-dingliches und subjektiv-persoumlnliches Vorkaufsrecht sect 1110 Subjektiv-dingliche Reallast Sachenrecht eacutes dingliches Recht kettősseacutege koumlreacuteben az előbbi kifejezeacutes mindazon normaacutek oumlsszefoglaloacute elnevezeacutesekeacutent szolgaacutel amelyeknek taacutergya valamely dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg ebből koumlvetkezően ezek a normaacutek egy szemeacutely eacutes valamely testi taacutergy koumlzoumltti kapcsolatot szabaacutelyozzaacutek Vouml B ndashB (2006) i m 1 W (2006) i m 4 Ehhez keacutepest a dingliches Recht kifejezeacutes ndash joacutellehet szinteacuten egy dologra vonatkozoacute koumlzvetlen jogosultsaacutegot jeleniacutet meg Vouml B ndashB (2006) i m 6 Ezen a ponton fi gyelembe joumlhet a koumltelmi eacutes dologi jogi jogosultsaacuteg szembeaacutelliacutetaacutesa meacuteghozzaacute akkeacutent ahogy a ius commune kuumlloumlnbseacuteget tett ius in

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről20

dinglichen Rechten elnevezeacutesekből kiindulva felvethető hogy vajon a neacutemet terminoloacutegia kettősseacuteget mutat-e a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten a Ding eacutes a Sache paacuterhuzamosan jelennek meg a toumlrveacutenyben a hozzaacutejuk tapadoacute elteacuterő megkoumlzeliacute-teacutesi moacutedok utalnak valamelyest a keacutet fogalom koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg fennaacutellaacutesaacutenak a lehetőseacutegeacutere amelynek gyoumlkereit a Pandektisztikaacuteban kell keresni Ami most maacuter a Ding eacutes a Sache fogalmainak hasonloacutesaacutegait eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegeit illeti elsőkeacutent fel kell hiacutevni a fi gyelmet Wolf eacutes Kant32 szerepeacutere Mindemellett azon-ban azt is szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni hogy a Ding kifejezeacutes terminus technicus amelyet maga Kant is hasznaacutel ndash igaz nem jogi kifejezeacuteskeacutent naacutela ez a fordulat a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteban jelenik meg33

Kant az bdquoErkoumllcsoumlk metafi zikaacutejardquo ciacutemű munkaacutejaacuteban a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute leacutenyegeacuteben egyenlőseacutegjelet tesz34 Ennek koumlvetkezteacuteben a Sache szoacute vehető jogi eacutertelemben joacutellehet ez a megkoumlzeliacuteteacutes leginkaacutebb a koumlzeacutepkorra volt jellemző amikor a dolgokat akkeacutent tekintetteacutek mint olyan entitaacutesok amelyek jogosultsaacutegok taacutergyai lehettek amiacuteg a szemeacutelyek ugyaneme jogosultsaacutegok alanyaikeacutent jelentek meg Ez a gondolati seacutema joacutel tuumlkroumlződik peacuteldaacuteul az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv (ABGB) koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacuteban amennyiben a toumlrveacuteny szerint dolgoknak (Dinge) jogi eacutertelemben azok a taacutergyak tekinthetők (werden im rechtlichen Sinne Sachen genannt) amelyek a szemeacutelyektől kuumlloumlnboumlzőek eacutes arra szaacutentak hogy az embernek tessenek35 A toumlrveacuteny szoumlvegeacutet kidolgozoacute bizottsaacuteg arra az aacutellaacutespontra helyezkedett hogy a Sache eacutes a Ding egymaacutessal azonos kategoacuteriaacutenak minősuumllnek ekkeacutent teljes-seacuteggel szuumlkseacutegtelen megkettőzni a szoumlvegben hasznaacutelt kifejezeacuteseket iacutegy az egyszerűseacuteg jegyeacuteben csupaacuten a Sache kifejezeacutes hasznaacutelata mellett doumlntoumlttek36

re eacutes ius ad rem koumlzoumltt Ennek roacutemai jogi gyoumlkere a keacutet alapvető actio-fajtaacuteban eacuterhető tetten actiones in rem eacutes in personam Ehhez ld W (2006) i m 11ndash12 F ndashH (2016) i m 175ndash176 valamint 275 azzal a megjegyzeacutessel hogy a roacutemaiakat ebben a koumlrben nem a szisztematizaacutelaacutes iraacutenti igeacuteny vezette ők leacutenyegeacuteben annyit laacutettak eme paacuterosiacutetaacutes moumlgoumltt hogy az egyik fajta keresettel dolgot miacuteg a maacutesikkal szemeacutelyt uumlldoumlzhet a felperes A keacuterdeacuteshez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen M (1943) i m 139 K (1971) I i m 224ndash225 irodalommal B (2010) i m 277ndash278 F (1998) i m 551ndash552

32 Ehhez ld meacuteg a hazai irodalomboacutel B (2010) i m 27733 Kant munkaacutessaacutegaacutenak a dolog jogi eacutertelemben vett fogalmaacutera gyakorolt hataacutesaacutenak keacuterdeacuteseacutehez

vouml K (1797) i m 7934 Vouml K (1797) i m XXIII Einleitung IV bdquoSache ist ein Ding was keiner Zurechnung

faumlhig ist Ein jedes Object der freien Willkuumlr welches selbst der Freiheit ermangelt heiszligt daher Sache (res corporalis)rdquo

35 Vouml O (1889) i m XXX36 bdquo[hellip] weil die Woumlrter rsquoDingersquo und rsquoSachenrsquo gleichlautend seien man kuumlrzer sagen koumlnnte

rsquoAlles was von der Person unterschieden ist und zu der Menschen Gebrauche dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genanntrsquordquo Vouml O (1889) i m 214

21A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Minderre azt megelőzően keruumllt sor hogy a magaacutenjogtudomaacutenyban a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten elfogadottaacute vaacutelt volna az a megszoriacutetaacutes amely szerint a dolog csak testi taacutergy lehet37 Ezen a ponton vaacutelik szuumlkseacutegesseacute annak kiemeleacutese hogy a fenti a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute egyenlőseacutegjelet tevő felfogaacutes szaacutemos szerző munkaacutejaacuteban jelenik meg ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyeacutertelműen Kant hataacutesaacutenak koumlszoumlnhetően A modern jogi gondolkodaacutes szempontjaacuteboacutel doumlntő jelentőseacutegű egyik gondolkodoacute Georg Friedrich Puchta akinek neveacutehez sok egyeacuteb maacutes mellett a fogalmi jogtudomaacuteny (Begriff sjurisprudenz) eacutes a fogalmi piramis (Begriff spyramide) megteremteacutese koumltődik a bdquodologrdquo jogi eacutertelemben fogalmaacuteval kapcsolatosan keacutet szempontot tart elvi jelentőseacutegűnek Egyfelől azt hangsuacutelyozza hogy ennek egyik elengedhetetlen eleme a testi megjeleneacutes (Koumlrperlichkeit) a maacutesik pedig az emberi uralomnak valoacute felteacutetlen alaacutevetettseacuteg (unbedingte Hingabe unter die menschliche Herrschaft)38 Az előbbi koumlreacuteben mutat raacute arra hogy a roacutemaiak aacuteltal hasznaacutelt res kifejezeacutes Ding mint Gegenstand eacutertelemben tehaacutet elsősorban testi-fi zikai leacutetezőkeacutent jelenik meg a forraacutesokban39 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes ugyanakkor hogy Puchta eme a testi mivoltot előteacuterbe helyező aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a res corporalis eacutes incorporalis kategoacuteripaacuterjaacuteval hozza koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacutesbe Cicero klasszikusnak szaacutemiacutetoacute kuumlloumlnbseacutegteacuteteleacuteből indul ki amely szerint leacuteteznek egyfelől res quae sunt maacutesfelől pedig res quae intelliguntur ahol az előbbi a fi zikai eacutertelemben vett dolgokat az utoacutebbi pedig a fogalmakat jelenti40 Maacutes munkaacutejaacuteban is akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a jogi eacutertelemben vett dolog egy olyan testi taacutergy (koumlrperlicher Gegenstand) amely a szemeacutelytől kuumllsőleg kuumlloumlnboumlzik azonban a szemeacutely akarataacutenak teljesseacuteggel alaacutevetett tehaacutet leacutenyegileg a res testi jellegeacutet hangsuacutelyozza41 Kiemeli ugyanak-kor hogy eme dologfogalom kiterjeszteacutese mutatkozik meg a res corporalis eacutes

37 Ehhez ld meacuteg S (1840a) i m 338 bdquoDie unfreye Natur kann von uns beherrscht werden nicht als Ganzes sondern nur in bestimmter raumlumlicher Begraumlnzung ein so begraumlnztes Stuumlck derselben nennen wir Sache und auf diese bezieht sich daher die erste Art moumlglicher Rechte das Recht an einer Sache welches in seiner reinsten und vollstaumlndigsten Gestalt Eigenthum heistrdquo

38 Vouml P (1862) i m 76ndash80 P (1866a) i m 43639 P (1862) i m 76ndash7740 P (1862) i m 76 1 lj P (1866a) i m 436ndash437 Ennek jelentőseacutegeacutet hangsuacutelyozza

meacuteg T (1990) i m 383ndash384 Annyit ezen a ponton felteacutetlenuumll meg kell jegyezni Puchta meglaacutetaacutesaacuteval kapcsolatban hogy a Cicero nyomaacuten (Top 5 26) adott megkuumlloumlnboumlzte-teacutes nem pontos a Vorlesungen hivatkozott helyeacuten Puchta resről beszeacutel ugyanakkor a ciceroacutei szoumlveg vilaacutegosan fogalmaz bdquoDefi nitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt alterum earum quae intellegunturrdquo Vagyis ehelyuumltt sehol sincsen szoacute resről hanem defi nitioacutekat emliacutet az auktor

41 Ld P (1866b) i m 50

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről22

incorporalis kettősseacutegeacuteben amelynek kapcsaacuten roumlgtoumln hangsuacutelyozza hogy ez a felosztaacutes taacutevolroacutel sem tekinthető a dolgok felosztaacutesaacutenak ez alapjaacuten a leacutetezők uacutegy foghatoacutek fel mint egyfelől bdquoSachenrdquo maacutesfelől bdquoDinge und Gegenstaumlnderdquo42 Meglaacutetaacutesunk szerint az eddigiekből kitűnik hogy a Sache főkeacutent a jogi eacutertelem-ben vett dologfogalmat jeloumlli ekkeacutent a Ding kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest elvontabb Ugyanakkor az utoacutebbi a Ding eacutes Gegenstand fogalmait egymaacutes melleacute aacutelliacutetoacute elgondolaacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy a Ding koumlreacuteben nem csupaacuten a minket koumlruumllvevő vilaacutegban megjelenő leacutetezők eacutertelmezhetők hanem ez utoacutebbi fogalom absztrakt jelenteacutessel is biacuter amely esetben viszont nem jogi absztrakcioacuteroacutel van szoacute43 Ennek legjobb bizonyiacuteteacuteka eacuteppen a Puchta aacuteltal hasznaacutelt fordulat hiszen a dolgokroacutel (von den Sachen) valoacute eacutertekezeacutest ekkeacutent kezdi

Puchta Cursus der Institutionen CCXXIIbdquoDie Dinge der aumluszligeren Natur sind dem Menschen gegeben daszlig sie ihm dienen daszlig er sie sich unterwerfe Ein solcher Gegenstand der auf der einen Seite ein koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein eine von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz auf der anderen Seite aber die Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sache So bildet der Begriff der Sache des rein Gegenstaumlndlichen den Gegensatz zu dem Begriff der Person die zwar auch als Gegenstand eines rechtlichen Willens aber doch nur so zu denken ist daszlig damit immer noch eine Anerkennung ihrer Eigenschaft als Subject eines solchen verbunden bleibtrdquo44

Mindebből koumlvetkezik hogy a Ding kategoacuteriaacuteja joacuteval taacutegabb mint azt maga Puchta a vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlreacuteben meghataacuterozza az ő elemzeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban csak a kuumllvilaacuteg dolgai a termeacuteszet kuumllsődleges megnyilvaacutenulaacutesai aacutellnak (Dinge der aumluszligeren Natur) Ezek vonatkozaacutesaacuteban lesz igaz egyfelől az embernek alaacute-vetettseacuteg ebből adoacutedoacutean pedig a szemeacutelytől valoacute megkuumlloumlnboumlztethetőseacuteg maacutes-

42 Ld P (1866b) i m 51 Raacutemutat arra is hogy a tulajdont leszaacutemiacutetva minden dolog feletti jog az incorporalia koumlreacutebe tartozik azzal az eacutertelmezeacutessel hogy bizonyos esetekben dolgok meghataacuterozott oumlsszesseacutegeacutet egyetlen dolognak kell tekinteni Vouml P (1866b) i m 51

43 Leacutenyegeacuteben ilyen eacutertelemben fogja fel a keacutet fogalmat Windscheid is amikor Sache vonatkozaacute-saacuteban annak testi mivoltaacutet hangsuacutelyozza (bdquoUnter Sachen werden hier verstanden die einzelnen Stuumlcke der vernunftlosen Natur Indem der Begriff der Sache in dieser Weise bestimmt wird ist schon gesagt daszlig zu demselben das Moment der realen Existenz der Koumlrperlichkeit gehoumlrtrdquo) Az unkoumlrperliche Sache koumlreacuteben viszont azt emeli ki hogy a jog pusztaacuten elkeacutepelt leacutetezőket (bloszlig gedachte Dinge) emel a Sache koumlreacutebe Reacuteszletesen ld W (1873) i m 376

44 Vouml P (1866a) i m 436

23A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

felől pedig a testi mivolt (von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz) Mindez azonban nem zaacuterja ki mi toumlbb meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppenseacuteggel kifejezetten alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy Dinge koumlreacuteben lehet olyan ami nem csak Ding der aumluszligeren Natur eacutes ekkeacutent egy koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein ami azeacutert lesz Sache mert ekkeacutent nevezzuumlk el45 Dinge koumlreacuten beluumll tehaacutet ez a Puchta aacuteltal bemutatott eacutes vizsgaacutelt szegmentuma mindoumlssze az egeacutesz egy szelete ennek alapjaacuten ugyanakkor kell hogy leacutetezzen Dinge kategoacuteriaacutejaacutenak egy olyan reacutesze amely nem testi valoacutejaacuteban leacutetezik a termeacuteszetben a kuumllvilaacutegban azaz kell hogy legyen egy absztrakt szintje a Ding fogalmaacutenak

Ennek az absztrakt jelenteacutesnek a megeacuterteacuteseacuteben jelenthet komoly segiacutetseacuteget a Ding an sich fogalma amely markaacutensan Kantnaacutel jelenik meg meacuteghozzaacute szaacutemos eacutertelemben amelyek koumlzoumltt a kifejezeacutes egeacuteszen koumlznapi jelenteacutesaacuter-nyalata is szerepel46 Alapvető aacutelliacutetaacutesa hogy a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergyak nem tartoznak a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteba mivel ezek a kuumllvilaacutegi leacutetezők nem fuumlg-getlenek a megismereacutes kriteacuteriumaitoacutel (Bedingungen der Erkenntnis) Ebből az koumlvetkezik hogy valamely jelenleacutevő dolog (gegenwaumlrtige Sache) megjeleneacutese keacutepe (Anschauung) aacuteltal nem vaacutelik megismerhetőveacute maga a dolog tehaacutet nem ismerhető meg az amilyen ez a dolog magaacuteban a maga valoacutejaacuteban minthogy a keacutep nem lesz reacutesze az emberi megismereacutesi keacuteszseacutegnek (Vorstellungskraft)47 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Ding an sich kifejezeacutes egy olyan leacutetezőt jeloumll amely taacuter-gyaacutetoacutel (Ding) fuumlggetlenuumll leacutetezik ebből eredően ha a taacutergyat megfosztanaacutenk tulajdonsaacutegaitoacutel (Eigenschaften) akkor csupaacuten a Ding an sich maradna48 Mindebből adoacutedoacutean Kant fogalmai szerint a Ding an sich egy felismerhetetlen eacutes leiacuterhatatlan valoacutesaacuteg amely valamilyen moacutedon a megfi gyelt jelenseacutegek alapjaacute-ul szolgaacutel nincs arra moacuted hogy az ember koumlzvetlenuumll megismerje felfogja azo-kat a dolgokat amelyek a termeacuteszetes vilaacutegnak teacutenyleges taacutergyai49 Mindehhez kapcsoloacutedoacutean eacuterdemes meacuteg egy Kanttoacutel szaacutermazoacute szoumlveget megvizsgaacutelni

45 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld a szoumlvegben bdquodie Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sacherdquo

46 Ehhez ld reacuteszletesen R (1991) i m s h v P (1987) i m 947 Ld K (1783) i m sect9 Vouml K (1781) i m A 129 bdquoWaumlren die Gegenstaumlnde womit unsere

Erkenntnis zu tun hat Dinge an sich selbst so wuumlrden wir von diesen gar keine Begriff e a prioir haben koumlnnenrdquo

48 Vouml A ndashL (1958) i m s v lsquoDing an sichrsquo Oxford Companion s v lsquothing-in-itselfrsquo49 Vouml C (1996) i m s v lsquothing-in-itselfrsquo Ugyaniacutegy kritikusan R (2003) i m

96ndash97

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről24

Proleg sect13 Anm IIbdquoIch dagegen sage es sind uns Dinge als auszliger uns befi ndliche Gegenstaumlnde unserer Sinne gegeben allein von dem was sie an sich selbst sein moumlgen wissen wir nichts sondern kennen nur ihre Erscheinungen d i die Vorstellungen die sie in uns wirken indem sie unsere Sinne affi zieren Demnach gestehe ich allerdings daszlig es auszliger uns Koumlrper gebe d i Dinge die obzwar nach dem was sie an sich selbst sein moumlgen uns gaumlnzlich unbekannt wir durch die Vorstellungen kennen welche ihr Einfl uszlig auf unsere Sinnlichkeit uns verschaff t und denen wir die Benennung eines Koumlrpers geben welches Wort also bloszlig die Erscheinung jenes uns unbekannten aber nichtsdestoweniger wirklichen Gegenstandes bedeutet Kann man dieses wohl Idealismus nennen Es ist ja gerade das Gegenteil davonldquo50

Mint az az 1783-ban megjelent bdquoProlegomena zu einer jeden kuumlnftigen Metaphysik die als Wissenschaft wird auftreten koumlnnenrdquo vagyis a bdquoProlegomena minden leendő metafi zikaacutehoz amely tudomaacutenykeacutent leacutephet majd felrdquo ciacutemet viselő műveacuteben olvashatoacute Kant alapvetően abboacutel indul ki hogy a Ding kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vannak olyan (testi) taacutergyak (Gegenstaumlnde) amelyek egyfelől tőluumlnk kuuml-loumlnboumlzőek maacutesfelől pedig az eacuterzeacutekeink reacuteveacuten vagyunk keacutepesek felfogni ezeket Ugyanakkor semmit sem tudhatunk meg magukroacutel ezekről az entitaacutesokroacutel (an sich selbst) kizaacuteroacutelag megjeleneacutesi formaacuteik (Erscheinungen) megismereacuteseacutere szoriacutetkozhatunk Kant akkeacutent veacutelekedik hogy ezek a megjeleneacutesi formaacutek vagy keacutepzetek (Vorstellungen) hataacutessal vannak az eacuterzeacutekeinkre Ebből eredően leacuteteznek olyan dolgok amelyek szaacutemunkra teljesen ismeretlenek (gaumlnzlich unbekannt) ndash ezekkel oumlsszefuumlggeacutesben mindoumlsszesen annyira vagyunk keacutepesek hogy ezek kuumllvilaacutegi lekeacutepeződeacuteseit megjeleneacutesi formaacuteit megismerjuumlk Ezen tuacutelmenően Kant arra is raacutemutat hogy amikor ezeket a testi valoacuteval rendelkező leacutetezőket (Koumlrper) igyekszuumlnk elnevezni leacutenyegeacuteben nem teszuumlnk maacutest mint hogy az ezekhez kapcsoloacutedoacute megjeleneacutesi formaacutekat keacutepzeteket illetjuumlk neacutevvel Veacutegső koumlvetkezteteacuteseacutet keacuterdeacutesfelveteacutes formaacutejaacuteban fogalmazza meg nevezhető-e mindez idealizmusnak A feltett keacuterdeacuteseacutere sajaacutet maga vaacutelaszol mindez eacuteppen hogy taacutevol aacutell az idealizmustoacutel51 Kant eme gondolatmenete kapcsaacuten mindenkeacuteppen laacutetni

50 K (1783) i m 6951 Ezen a ponton felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges hogy a Kant aacuteltal hasznaacutelt Ding an sich fogalmaacutet

oumlsszefuumlggeacutesbe hozzuk illetőleg paacuterhuzamba aacutelliacutetsuk a νοούμενον goumlroumlg gondolkodoacutekra visszavezethető koncepcioacutejaacuteval (Ehhez ld egyezően R (2003) i m 96 Magaacutehoz

25A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

kell azt hogy a teljes neacutezetrendszer idealizmuskeacutent valoacute felfogaacutesa azeacutert sem tekinthető a valoacutesaacutegtoacutel elrugaszkodott gondolatnak mivel azt laacutethatjuk hogy a testi leacutetezők kapcsaacuten is elsősorban az elnevezeacutest (nominalizmus) emeli ki joacutel-lehet mindeme entitaacutesok nem azeacutert eacutes attoacutel fogva leacuteteznek hogy nevet kapnak Eme kanti gondolat eacutes Puchta neacutezete koumlzoumltt koumlnnyen felsimerhető a rokonsaacuteg a Ding az emberi elismereacutestől felismereacutestől ciacutemkeacutezeacutestől vaacutelik fuumlggőveacute

12 A res kifejezeacutes lexikaacutejaacuteroacutel

Mint ahogy a dolog szoacutenak magyarul szaacutemtalan jelenteacutese ismeretes52 uacutegy a latin res is igen szeacuteles koumlrben keruumllt alkalmazaacutesra53 mi toumlbb a kifejezeacutes a jogi forraacute-sokban is meglehetősen taacuteg eacutertelemben fordul elő54 A teacutenyleges jelenteacutesekből valamint az egyes jelenteacuteskoumlroumlk szaacutemaacuteboacutel adoacutedoacutean talaacuten nem mereacuteszseacuteg levon-ni azt a koumlvetkezteteacutest hogy a latin res szoacute koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett hasznaacutelata leacutenyegeacuteben egybeesik55 Ez a kijelenteacutes abboacutel a szempontboacutel nem jelent uacutejdonsaacutegot hogy az irodalomban toumlbb helyen is lehet talaacutelkozni azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a res egyszerre szűkebb eacutes taacutegabb eacutertelemben

a goumlroumlg kifejezeacuteshez ld pl L ndashS (1940) i m s v lsquoνοέωrsquo) Ebben az oumlsszefuumlg-geacutesben felteacutetlenuumll hangsuacutelyozni kell hogy νοούμενον goumlroumlg elgondolaacutesa semmikeacutepp sem fuumlggetleniacutethető Platoacuten ideatanaacutetoacutel tovaacutebbaacute arra is utalni kell hogy Aquinoacutei Szent Tamaacutes res-felfogaacutesaacutet sem lehet zaacuteroacutejelbe tenni Emleacutekezetes hogy ez a keacutet gondolkodoacute a res fogal-maacutenak elteacuterő koncepcioacutejaacuteboacutel indult ki Reacuteszletesebben ld B ndashH (1986) i m s h v Oxford Companion s v lsquophenomena and noumenarsquo MKatLex s v lsquoDing an sichrsquo Azt mindenkeacuteppen hangsuacutelyozni kell hogy a Ding an sich jelenteacutese joacuteval taacutegabb mint a goumlroumlg νοούμενον eacutertelme ebben a tekintetben vouml P (1987) i m 9

52 Vouml C ndashF (1862ndash1864) i m s v lsquodologrsquo A szoacute jelenteacuteskoumlreacuteben nyolc kuumlloumlnbouml-ző jelenteacutesaacuternyalatot sorol fel mint peacuteldaacuteul taacutergy uumlgy foglalatoskodaacutes aacutellapot hataacuterozatlan taacutergy Kuumlloumln kiemelendő az a jelenteacutes amely szerint dolog minden ami a szemeacutelytől kuumlloumln-boumlző ebben a koumlrben kifejezetten hivatkozik a latin res szoacutera

53 Ld F ndashF (1945) i m s h v Oxford Latin Dictionary s v lsquoresrsquo Dajczak kifejezetten emliacuteti hogy a jelzett helyen a res szoacute toumlbb mint maacutesfeacutel tucat jelenteacutese fordul elő amelyek mindent egybevetve fedeacutesben vannak a magyar jelenteacutesekkel Reacuteszletesen vouml D (2003) i m 98 A koraacutebbi irodalomban ezzel egyezően ld A koraacutebbi irodalomban ezzel egyezően ld B (1990) i m 72

54 Ld H ndashS (1907) i m s v lsquoresrsquo ahol nyolc nagy jelenteacuteskoumlrt kuumlloumlniacutet el az első jelenteacutesen (dolog taacutergy) beluumll tovaacutebbi nyolc alkategoacuteriaacutet kuumlloumlniacutet el Iacutegy leacutenyegeacuteben oumlsszesen 16 jelenteacuteskoumlrt kapunk ami nem aacutell messze az Oxford Latin Dictionary aacuteltal megadott 19 jelenteacutestől Ehhez ld meacuteg Benedek Ferenc megjegyzeacuteseacutet a res kifejezeacutes sokreacutetőseacutegeacuteről B (1959) i m 4 Ugyaniacutegy foglalt aacutellaacutest maacuter Savigny is bdquoEs giebt wenige Ausdruumlcke in der Roumlmischen Sprache die so viele Bedeutungen anzunehmen faumlhig sind wie das Wort res [hellip]rdquoVouml S (1841) i m 441

55 Ezzel egyezően G (2001) i m 3 aki meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy amikor azt aacutelliacutetja hogy meacuteg a jogi forraacutesokban is elsődlegesen a lsquoresrsquo szoacute koumlznapi jelenteacutese fordul elő

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről26

van jelen aacuteltalaacuteban a nyelvhasznaacutelatban56 A szerzők ebben a koumlrben vagy azt hangsuacutelyozzaacutek hogy res hasznaacutelataacutera maacutes kifejezeacutesekhez keacutepest szeacutelesebb koumlrben keruumllt sor57 vagy a kifejezeacutes mindent aacutetfogni szaacutendeacutekozoacute taacuteg jelenteacuteseacutet hangsuacutelyozzaacutek a minket koumlruumllvevő vilaacutegra vetiacutetve58

Egyes szerzők szerint a dolog fogalmaacuteval a kuumllvilaacuteg egy bizonyos szeleteacutet hataacuteroljuk el olyat amely Kolosvaacutery Baacutelint kifejezeacuteseacutevel eacutelve bdquoa teacuterben valoacute-saacuteggal helyt foglaloacuterdquo59 Sokolowski szerint res megjeloumlleacutessel illethető minden ami a jogkeacutepes alanynak alaacutevetett felteacuteve hogy az meghataacuterozott minthogy az emberi uralom taacutergya egyfelől valamely materiaacutelis-fi zikai maacutesfelől valamely fogalmi leacutetező lehet Ez utoacutebbi ndash Sokolowski meglaacutetaacutesa szerint ndash csak azeacutert szerepelhet ebben a felsorolaacutesban mert az emberi akarat egy bizonyos fokig a fogalmakat is uralja hiszen az egyeacuten keacutepzelete teremti meg ezeket a fogal-makat illetőleg jeloumlli ki ennek hataacuterait60 Grosso eme aacutelliacutetaacutes kiterjeszteacutesekeacutent azt hangsuacutelyozza hogy a dolog egyszerre taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi jelenseacuteg is gazdasaacutegi abboacutel a szempontboacutel hogy az ember ceacuteljainak eleacutereacuteseacutere rendelt taacutersadalmi pedig abboacutel az aspektusboacutel hogy az egyes korszakokban a taacutersada-lom fejlettseacutegeacutetől fuumlggően keruumll meghataacuterozaacutesra hogy mi minősuumll dolognak61 Bonfante eacutes Talamanca azt helyezik előteacuterbe hogy a kuumllvilaacuteg fentebb nevezett meghataacuterozott reacuteszei dologi jogi jogosultsaacutegok taacutergyai lehetnek62 Kis elteacutereacutessel

56 G (2001) i m 4 B (1968) I i m 5-6 M (1943) i m 133 K (1971) I i m 376 N (1989) i m 169 B (2001) i m 16 tovaacutebbaacute 63ndash64 D (2003) i m 98 Az aacutelliacutetaacutesnak a koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett helytaacutelloacutesaacutega expressis verbis csak egy helyen jelenik meg vouml B (2001) i m 64

57 Tipikusan ilyen megkoumlzeliacuteteacutessel lehet talaacutelkozni Marton eacutes Nadjo munkaacutejaacuteban58 Grosso Bonfante Dajczak eacutes leacutenyegeacuteben Kaser sorolhatoacute ide59 Vouml ehhez G (2001) i m 5 B (1968) I i m 6 K (1942) i m 6

T (1990) i m 379 B (1990) i m 73 Ezzel egyezően Menyhaacuterd aki bdquodologtaacutergyisaacutegotrdquo emliacutet mint a jogi eacutertelemben vett dolog legalapvetőbb jellemzőjeacutet Ld M (2010) i m 43

60 S (1902) i m 28 Nem keacutetseacuteges hogy a fogalmak kizaacuteroacutelag emberi alkotaacutes eredmeacute-nyekeacutent leacuteteznek A fogalomalkotaacutes a szerző egeacutesz gondolatmeneteacuten veacutegigvonul ugyanakkor uacutegy veacuteljuumlk hogy Sokolowski tuacutel nagy jelentőseacuteget tulajdoniacutet a fogalmaknak ndash ebben a meacuter-teacutekben ez a roacutemaiakra nem volt jellemző minthogy a gyakorlati esetek koumlreacuteben tapasztalhatoacute a fogalomhasznaacutelathoz koumltődő ingadozaacutesok oka is eacuteppen a kazuisztikaacuteban keresendő hiszen a dolog fogalma puszta absztrakcioacute Ugyanakkor minden esetben amikor Sokolowksi fogal-makroacutel beszeacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint sokkal inkaacutebb a dolgok Marcus Aurelius aacuteltal emliacutetett elnevezeacuteseacuteről van szoacute (Elmeacutelkedeacutesek 3 11 8 29) Ld meacuteg S (1902) i m 39ndash40 valamint hasonloacutean meacuteg 42

61 G (2001) i m 5ndash6 62 A gazdasaacutegi hasznaacutelhatoacutesaacuteg kriteacuteriumaacutenak Bonfante szerint is van leacutetjogosultsaacutega amikor

azt mondja hogy veacutegeredmeacutenyben csak az tekinthető dolognak ami gazdasaacutegi hasznaacutelatra alkalmas ez pedig nyilvaacutenvaloacutean nem esik egybe a kuumllvilaacuteg oumlsszes koumlruumllhataacuterolt reacuteszeacutevel Vouml B (1968) I i m 7ndash8

27A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

ezt a szemleacuteletet vallja magaacuteeacutenak Kaser eacutes Mayer-Maly is Mayer-Maly raacutemutat hogy a res neacutehol jelenti a per taacutergyaacutet (res de qua agitur) ugyanakkor szolgaacutelhat aacuteltalaacuteban a teljes vagyon megjeloumlleacuteseacutere is63 Kaser megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szem-pontboacutel eacuterdekes hogy veacutelemeacutenye szerint a jogi nyelvben a res szoacute haacuteromfeacutele eacutertelemben hasznaacutelhatoacute szűkebb eacutertelemben jelenti az egyedi koumlruumllhataacuterolt jogi eacutertelemben oumlnaacutelloacute testi dolgot ideeacutertve a rabszolgaacutekat is akik emberek eacutes egyuacutettal a jog taacutergyai is Tovaacutebbi eacutertelemben jelent mindent ami egy magaacutenjogi jogosultsaacuteg vagy magaacutenjogi per taacutergya lehet vagyis jogtaacutergy ebben az eacuterte-lemben ide tartozhat akaacuter a csalaacutedgyermek vagy a manusos feleseacuteg is Veacuteguumll neacutemely esetben magaacutet az egeacutesz vagyont jeloumlli Meglaacutetaacutesa szerint a dologi jog koumlreacuteben főkeacutent a res legelső eacutertelmeacutevel kell foglalkozni tulajdon taacutergyai csak az egyedi oumlnaacutelloacute testi dolgok lehetnek valamint a rabszolgaacutek64 Maacutes koraacutebbi munkaacutejaacuteban Kaser azt hangsuacutelyozza hogy a res-fogalom nyilvaacutenvaloacutean nem biacuter gyakorlati eacuterteacutekkel65 Ugyanakkor ennek kapcsaacuten arra is raacutemutat hogy Gaius Instituacutecioacuteiban a res ndash a jogalanynak szaacutemiacutetoacute personae paacuterjakeacutent ndash tipikus jogtaacutergykeacutent jelenik meg aacutem annak eacuterdekeacuteben hogy a fogalom gyakorlati szempontboacutel is hasznosiacutethatoacute legyen azonmoacuted kuumlloumlnbseacuteget tesz res corporales eacutes incorporales koumlzoumltt66 Marton kuumlloumlnbseacuteget tesz dolog eacutes vagyon koumlzoumltt veacutelemeacutenye szerint jogi szempontboacutel elsődlegesen a vagyon biacutert jelentőseacuteggel a dolog csak mint vagyonalkatreacutesz joumlhetett fi gyelembe67 Benedek is leacutenyegeacuteben vagyonalkatreacuteszt laacutet a res kifejezeacutes moumlgoumltt amely ekkeacutent csak szűkebb eacutertelem-ben jelent dolgot Ez utoacutebbi vonatkozaacutesaacuteban kiemeli hogy dolog mindenkeacuteppen csak a kuumllvilaacuteg valamely oumlnaacutelloacute reacutesze lehet amely aacutellandoacute tulajdonsaacutegokkal biacuter Ez utoacutebbi jellemző fontossaacutega abban aacutell hogy egy adott dolog ennek reacuteveacuten kuumlloumlnboumlztethető meg baacutermely maacutes testi taacutergyaktoacutel Nem utolsoacute sorban Benedek azt is hangsuacutelyozza hogy a dolog jogi eacutertelemben vett eacuterdekesseacutege hogy jog-viszonyok oumlnaacutelloacute taacutergya lehet68 Eacuterdekesseacutege folytaacuten kuumlloumln kiemelendő Bretone felfogaacutesa Maga is abboacutel indul ki hogy a vilaacutegban az embert fi zikai eacutertelemben vett dolgok veszik koumlruumll amelyek vagy a termeacuteszetből erednek vagy emberi alkotaacutes eredmeacutenyei ekkeacutent neacutezete veacutegeredmeacutenyben rokon Bonfante felfogaacutesaacute-

63 M -M (1999) i m 53 Megjegyzi meacuteg hogy joacutellehet a roacutemaiak a dologra a aacuteltalaacuteban a res kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek olykor corpus megjeloumlleacutessel is illetteacutek

64 K (1971) I i m 376 65 K (1953a) i m 14366 K (1953a) i m 14267 M (1943) i m 132ndash13368 Vouml B (1988) i m 2ndash3

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről28

val69 mindezek mellett azonban a res taacuteg jelenteacuteseacutenek egyszerre keacutet aspektusaacutet is hangsuacutelyozza Egyfelől azt hogy a kifejezeacutes aacuteltalaacutenosiacutet ekkeacutent ndash joacutellehet baacutermely egyedi dolog megjeloumlleacuteseacutere is alkalmas ndash gyűjtőfőneacutevkeacutent funkcionaacutel mivel dolgok olyan oumlsszesseacutegeacutenek jeloumlleacuteseacutere is hasznaacutelhatoacute amely dolgok nem szuumlkseacutegkeacuteppen tartoznak egy csoportba70 Maacutesfelől azonban felhiacutevja arra is a fi gyelmet hogy a res egyfajta nomen generale az aacuteltalaacutenosiacutetaacutes nyomaacuten nem kizaacuteroacutelag gyűjtőfőneacutevi karakterrel biacuter hanem aacuteltalaacuteban hasznaacutelhatoacute baacutermely specifi kus jelenteacutesű főneacutev helyettesiacuteteacuteseacutere is meacutegpedig mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelatban mind pedig a jogi nyelvben egyaraacutent71 Ami a res terminus generaacutelis jellegeacutet illeti ebben a vonatkozaacutesban elegendő a helyettesiacutethető dol-gok kategoacuteriaacutejaacutera gondolni A helyettesiacutethető dolgokat leggyakrabban a nem forraacutesszerű res fungibiles kifejezeacutessel szoktuk jeloumllni Ez az Ulrich Zassius nevű XV ndash XVI szaacutezadi humanista neveacutehez fűződik aki a fungor igeacuteből szaacutermaztatott fungibilis melleacuteknevet ahhoz a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz koumltoumltte hogy ezek a helyettesiacutethető dolgok funkcioacutejukat tekintve egymaacutessal felcsereacutelhető egye-dekből aacutelloacute dologcsoportok Ezzel sajaacutet koraacutenak mindennapi gyakorlataacutet hiacuteven tuumlkroumlzte Az oacutekori szoumlvegek azonban akkeacutent emlegetik ezt a kategoacuteriaacutet mint res quae pondere numero mensura constant ndash olyan vagyontaacutergyak amelyek leacutenyege szaacutemukban suacutelyukban meacuterteacutekuumlkben aacutell72 Maacuterpedig a forraacutesokban ez a feacutelmondat nem kizaacuteroacutelag ebben a formaacuteban talaacutelhatoacute meg van olyan szoumlveg ahol id quod maacutesutt ea quae illetve megint maacutesutt in vagy de his quae for-dul elő73 Ez pedig arra utal hogy ndash miutaacuten a szoumlvegek jelenteacutese nem vaacuteltozik azaacuteltal hogy a főnevet egy neacutevmaacutes helyettesiacuteti ndash a res szoacute annyira aacuteltalaacutenos jelenteacutessel biacuter hogy egy neacutevmaacutessal utaloacuteszoacute neacutelkuumll is lehet helyettesiacuteteni

69 bdquoEssa sta infatti ad indicare ogni entitagrave obbiettiva che il nostro pensiero isola nellrsquouniverso o nel mondo delle idee fuori del nostro laquoioraquo [hellip]rdquo ndash B (1968) I i m 5

70 B (2001) i m 1671 B (2001) i m 63ndash64 Ezzel egyezően ld E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo bdquohellip

en raison de son sens vague a pu ainsi devenir un substitut polihelliprdquo Erre leacutenyegeacuteben Ruumlfner is utal amikor a lsquores quae pondere numero mensura constantrsquo kifejezeacutes előfordulaacutesi vaacuteltozatait taacuterja fel Megaacutellapiacutetaacutesa szerint a res szoacuten kiacutevuumll meacuteg egyeacuteb hasonloacutean aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek is megjelennek a hivatkozott kifejezeacutes egyes vaacuteltozataiban (haec quid id ea omne) Logikusan adoacutedoacute keacuterdeacutese hogy a vonatkozoacutei melleacutekmondat előtt aacutelloacute utaloacuteszoacute vaacuteltozaacutesa vajon nem vaacuteltoztatja-e meg a teljes fordulat jelenteacuteseacutet Koumlvetkezteteacutese szerint erről nincs szoacute minthogy maga a res szoacute is olyannyira aacuteltalaacutenos hogy a neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutes nem eredmeacutenyezi sem a jelenteacuteskoumlr taacutegiacutetaacutesaacutet sem pedig megvaacuteltoztataacutesaacutet Vouml R (2000) i m 28

72 Ehhez ld R (2000) i m 26ndash3073 Iacutegy quod szerepel Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) eacutes Pap D 45 1

115 pr (2 quaest) szoumlvegeiben In illetve de his quae szerepel Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) eacutes Maec D 35 2 30 3 (8 fi deicomm) textusaiban ndash utoacutebbiban csak a haec neacutevmaacutes fordul elő ea quae Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) szoumlvegeacuteben

29A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ami a res gyűjtőfőneacutevkeacutent valoacute hasznaacutelataacutet illeti ebben a koumlrben Bretone kiemeli hogy a szoacute ilyen jellegeacuteből adoacutedoacutean vagyont javak oumlsszesseacutegeacutet jelenti Ennek egyik bizonyiacuteteacutekakeacutent eacuterteacutekeli azt a teacutenyt hogy a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben az oumlroumlkleacutesi viszonyok kapcsaacuten a familia pecuniaque fordulat toumlbb szoumlvegvaacutel-tozatban maradt raacutenk74 Eme szoumlvegvaacuteltozatok koumlzoumltt olyan is szerepel amely a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet ekkeacutent ideacutezi bdquolex XII tabularum permittere videbatur qua cavetur ut quod quisque de re sua testatus esset id ratum haberetur his verbis rsquoUTI LEGASSIT SUAE REI ITA IUS ESTOrsquordquo75

Nadjo nyelveacuteszeti elemzeacuteseacuteben raacutemutat arra hogy a res szoacute megjeleneacutese a latin nyelvben igen korai időkre tehető joacutellehet a szoacute eredete maacuteig homaacutelyos76 Megerősiacuteti maacutes szerzők neacutezeteacutet amely szerint kezdeti bdquovagyonrdquo bdquovagyontaacuter-gyakrdquo bdquojavakrdquo eacutertelmeacuteben maacuter igen koraacuten tetten eacuterhető a kifejezeacutes gazdasaacutegi szemleacuteletű jelenteacutesaacuternyalata77 Eme aacuteltalaacutenos kollektiacutev eacutertelme mellett azonban

74 Vouml 5 3 bdquoUti legassit super pecunia tutelave suae rei ita ius estordquo75 Vouml Gai 2 224 Inst 2 22 pr Paul D 50 16 120 (5 ad Q Muc) Az egyeacuteb szoumlveghagyomaacute-

nyok familia pecuniaque sua ndash Rhet ad Herren 1 23 Cic de inv 2 50 148 pecunia tutelave suae rei ndash Ulp 11 14 Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) A forraacutesokhoz az irodalomban ld D (1970) i m 23 Z (1997) i m 100ndash104 tovaacutebbaacute 195ndash197 Dioacutesdi meglaacutetaacutesa szerint a familia eacutes a pecunia kifejezeacutesek eredetileg mindazokat a termelőeszkoumlzoumlket (means of production) jelentette amelyek elsőkeacutent vaacuteltak magaacutentulajdon taacutergyaivaacute majd a kifejezeacute-sek tartalma eacutes jelenteacutese lassacskaacuten megvaacuteltozott egyfelől abboacutel adoacutedoacutean hogy utoacutebb a foumlld is a magaacutentulajdon reacutesze lett maacutesfelől pedig az aacutellattenyeacuteszteacutesről a mezőgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes jelekeacutent Ld D (1970) i m 30 Zlinszky a maga reacuteszeacuteről az uti legassit super familia pecunia tutelaque suae rei megfogalmazaacutest tartja a leginkaacutebb valoacutesziacutenűnek joacutellehet elismeri hogy a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa jelentős neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik A hivatkozott Gaius eacutes Pomponius aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott szoumlvegek kapcsaacuten ő is raacutemu-tat arra hogy a szoumlveghagyomaacutenyok koumlzoumls jellemzője hogy a suae rei fordulat elől toumlrlik a familiaacutera eacutes pecuniaacutera toumlrteacutenő utalaacutest amiből logikusan az koumlvetkezik hogy a suae rei mindkettő jelenteacuteseacutet visszaadja Z (1997) i m 101 valamint 195 Bretone a toumlrveacuteny emliacutetett toumlredeacuteke vonatkozaacutesaacuteban haacuteromszor keacutet azaz oumlsszesen hat szoumlvegvaacuteltozatot rekonst-ruaacutel Leacutenyegeacuteben naacutela is haacuterom csoport szerepel azzal azonban hogy az egyes szoumlvegvaacutelto-zatokon beluumll alcsoportokat hoz leacutetre Ld B (2001) i m 26 Ami a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet illeti Bretone a hivatkozott Pomponius-helyen talaacutelhatoacute bdquouti legassit suae reirdquo formaacutet tekinti a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek uacutegy veacuteli hogy ha a familia eacutes a pecunia eredetileg is szerepeltek volna a toumlrveacutenyben akkor utoacutebb ezt a szoumlvegezeacutest nem vaacuteltotta volna fel a Pomponius aacuteltal hasznaacutelt kifejezeacutes Az ulpianusi bdquopecunia tutelave suae reirdquo formaacutet egyaacuteltalaacuten nem tartja elfogadhatoacutenak Ld reacuteszletesen B (2001) i m 24ndash36

76 N (1989) i m 16777 Vouml E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo valamint N (1989) i m 168 ErnoutndashMeillet

szerint az olyan kifejezeacutesek mint res familiaris vagy res publica az ősi jogban kialakult eacutes a keacutesőbbiekben meggyoumlkeresedett kifejezeacutesekeacutent eacuteppen a szoacute lsquojavakrsquo eacutertelmeacutet taacutemasztjaacutek alaacute Nadjo aki egyeteacutert az előbbi megaacutellapiacutetaacutessal azt hangsuacutelyozza hogy a szoacutehoz tapadoacute főneacutevi vagy melleacutekneacutevi determinaacutensok (res familiaris res paterna res patria ugyaniacutegy res meum parentum res patris) elsődlegesen csalaacutedi kapcsolatokra utalnak ekkeacutent a kifejezeacutesek oumlsszesseacutegeacuteben szuumllői vagy csalaacutedi vagyonra oumlroumlkseacutegre utalnak Ezzel egyezően ld K (1971) I i m 377

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről30

leacutetezett a szoacutenak olyan konkreacutet eacutertelme is amely hasznaacutelataacutet a mai eacutertelemben vett bdquodologrdquo kifejezeacutessel rokon vonaacutesokat78 Eacuteppen ez a konkreacutet eacutertelme tette alkalmassaacute a res kifejezeacutest minden leacutetezőnek a valoacutesaacutegnak a megjeloumlleacuteseacutere is79 Joggal meruumll fel ezen a ponton az igeacuteny annak tisztaacutezaacutesaacutera hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteben milyen eacutertelemben fordul elő a res kifejezeacutes

13 A res kifejezeacutes a jogi forraacutesokban kuumlloumlnoumls tekintettel a Digesta bizonyos szoumlvegeire

A dolgok egyik legősibb felosztaacutesa szerint egyes a res mancipi miacuteg maacutesok a res nec mancipi kategoacuteriaacutejaacuteba tartoznak A keacutet csoport koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel szabatos megfogalmazaacutesaacutet Ulpianusnaacutel talaacuteljuk meg

Ulp 19 1Omnes res aut mancipi sunt aut nec mancipi Mancipi res sunt praedia in Italico solo tam rustica qualis est fundus quam urbana qualis domus item iura praediorum rusticorum velut via iter actus aquaeductus item servi et quadrupedes quae dorso collove domantur velut boves muli equi asini ceterae res nec mancipi sunt Elefanti et cameli quamvis collo dorsove domentur nec mancipi sunt quoniam bestiarum numero sunt

Ebben a szoumlvegben a feltehetően a Kru II ndash III szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt Ulpianus a res keacutet koumlreacutet kuumlloumlniacuteti el egymaacutestoacutel azok vagy mancipi vagy nec mancipi A joacutel ismert szoumlveg alapjaacuten a res mancipi koumlreacutebe tartoznak az Itaacuteliaacuteban fekvő telkek akaacuter praedia rustica amilyen a fundus akaacuter praedia urbana mint a domus Ugyaniacutegy a res mancipi koumlreacutebe sorolja a mezei telki szolgalmakat amelyek koumlzuumll egyeseket peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel nevesiacutet haacuterom uacutethasznaacutelati jogot (via iter actus) eacutes egy viacutezhsznaacutelati jogot (aquaeductus) emliacutet peacuteldakeacutent Ide sorolja meacuteg azokat a neacutegylaacutebuacuteakat amelyek igaacuteba lehet hajtani (collo [hellip] domentur szoacute szerint a nyakuk aacuteltal szelidiacutettetnek meg) illetve azokat is amelyekre terhet lehet pakolni

78 Ilyen eacutertelemben szerepel peacuteldaacuteul a XII tt-ben a res mancipi kifejezeacutes (5 2) amely az ősi roacutemai taacutersadalom patriarchaacutelis gazdaacutelkodoacute jellegeacutet tuumlkroumlzi Hasonloacutean konkreacutet eacutertelemben fordul elő peacuteldaacuteul Iavolenusnaacutel (Iav D 41 3 23 pr eacutes eod 2 [9 epist]) ahol elsősorban res mobiles formaacuteban a res immobiles illetőleg a res soli paacuterjakeacutent jelenik meg Reacuteszletesen ld N (1989) i m 171ndash173

79 Vouml E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo bdquohellip deacutesignant des biens concrets a pu servir agrave exprimer ce qui existe la chose laquo la reacutealiteacute raquohelliprdquo

31A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

(dorsove domentur szoacute szerint a haacutetuk aacuteltal szelidiacutettetnek meg) Peacuteldaacutekat is emliacutet egyfelől pozitiacutev peacuteldaacutekat tehaacutet felsorol olyan aacutellatokat (oumlkroumlk szamarak lovak oumlszveacuterek) amelyekre igaz lesz a megfogalmazott aacutelliacutetaacutes felhoz azonban keacutet negatiacutev peacuteldaacutet is (elefaacutent teve) Az elefaacutentok eacutes teveacutek ugyanis keacutetseacutegkiacutevuumll alkalmasak igavonaacutesra illetőleg teherhordaacutesra meacutegsem tartoznak a res mancipi koumlreacutebe minthogy mindkettő egyaraacutent bestiaacutenak minősuumllt80 Ehelyuumltt minden bizonnyal arroacutel van szoacute hogy a res mancipi mint a vagyontaacutergyak igen ősi koumlre időben joacuteval koraacutebban alakult ki ahhoz keacutepest amikor a roacutemaiak előszoumlr laacutettak teveacutet vagy elefaacutentot Eacutertelemszerű hogy ezeknek az aacutellatoknak csak azt koumlvető-en lett latin nevuumlk hogy a roacutemaiak megismerteacutek őket Ekkeacutent bizonyos hogy a res mancipi koumlreacutebe nem tartozhattak bele Emliacuteti meacuteg a forraacutesszoumlveg a rabszol-gaacutekat akik szinteacuten a res mancipi koumlreacutebe tartoztak Maacutermost eacuteppen a rabszolgaacutek eacutes a mezei telki szolgalmak res mancipi koumlreacuteben toumlrteacutenő emliacuteteacutese adhat alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a latin res szoacute nem kizaacuteroacutelagosan dolgot taacutergyat jelentett Meglaacutetaacutesunk szerint sokkal inkaacutebb arroacutel van itt szoacute hogy az egyes polgaacuterok vagyonaacutet keacutepezhető alkotoacuteelemket amelyeket az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert Benedek Ferenc neacutehai peacutecsi professzor nyomaacuten nevezhetuumlnk vagyonalkatreacute-szeknek (res) is az ősi jogban praktikussaacutegi szempontoknak megfelelően akkeacutent proacutebaacuteltaacutek csoportosiacutetani hogy kialakiacutetottaacutek eme vagyonalkateacuterszeknek azt a meghataacuterozott koumlreacutet amelynek jogi szempontboacutel kiemelt jelentőseacuteget ekkeacutent megkuumlloumlnboumlztetett fi gyelmet szenteltek Ez a megkuumlloumlnboumlztetett fi gyelem abban a teacutenyben oumlltoumltt testet hogy ezeket a vagyonalkatreacuteszeket kizaacuteroacutelag formakoumltoumltt uumlgyletekkel lehetett aacutetruhaacutezni amelyek eredmeacutenyekeacutent az egyes polgaacuter azt aacutelliacutethatta a dologroacutel hogy meum est ex iure Quiritium A formakoumltoumltt uumlgyletek hasznaacutelataacutet a mindenki szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutesaacuteg az egyeacutertelműseacuteg ekkeacutent veacutegső soron a vagyoni viszonyok kiszaacutemiacutethatoacutesaacutega biztonsaacutega iraacutenti igeacuteny implikaacutel-ta81 A formakoumltoumltt uumlgyletek alkalmazaacutesaacutenak tovaacutebbi jelentőseacutege az volt hogy csak az ekkeacutent megszerzett vagyonalkatreacuteszek vonatkozaacutesaacuteban tarthatott igeacutenyt a polgaacuter az aacutellam aacuteltali veacutedelemre vagyis arra hogy legis actioacutes eljaacuteraacutes uacutetjaacuten szerezhessen eacuterveacutenyt a dologra vonatkozoacute igeacutenyeacutenek Hiszen a fentebb nevezett formakoumltoumltt uumlgyletek koumlzvetlen eredmeacutenye az volt hogy a polgaacuter azt mondhatta a dolog vonatkozaacutesaacuteban hogy bdquomeum est ex iure Quiritiumrdquo A legis actio sacramento in rem vindicatioacutejaacuteban pedig eacuteppen akkeacutent kellett perelni hogy a

80 A bestia a latinban elsősorban vadaacutellatot ragadozoacutet jelent olyat amely termeacuteszeteacuteneacutel fogva jobbaacutera szabadon van eacutes az emberre neacutezve veszeacutelyes vagy aacutertalmas lehet Vouml egyezően F (1884) s h v F ndashF (1945) i m s h v

81 Ehhez reacuteszletesen a meum est ex iure Quiritium kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben ld Z (1997) i m 148ndash152

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről32

perbe hiacutevoacutenak a dolgot ex iure Quiritium kellett a magaacuteeacutenak vallani Mindebben nem az a noacutevum hogy a dolog felett a polgaacutert a ius rendjeacuten valoacute veacutedelem illette meg Sokkal inkaacutebb az eacuterdemel fi gyelmet hogy ez a ius Quirtium rendjeacuten ala-puloacute veacutedelem volt a kifejezetten roacutemai ius civileacutenek tehaacutet egy leges eacutes mores kormaacutenyozta koumlzoumlsseacuteg aacuteltal a sajaacutet maga reacuteszeacutere megalkott normarendszer aacuteltal biztosiacutetott veacutedelem volt ez82 Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy azt jelenti mindez hogy ezeket a termeleacutessel eacutes gazdaacutelkodaacutessal vagyis abban a korban igazaacuteboacutel a mindennapi megeacutelheteacutessel oumlsszefuumlggő azt koumlzvetlenuumll elősegiacutető vagyonalkatreacute-szeket a koumlzoumlsseacuteg alkotta normarendszer alapjaacuten lehetett megszerezni eacutes ezt a koumlzoumlsseacutegi konszenzuson alapuloacute juttataacutest maga a koumlzoumlsseacuteg veacutedte meg tisztseacuteg-viselői koumlzreműkoumldeacuteseacutevel A res szoacute pedig ebben a taacutersadalmi-nyelvi kontextus-ban meglaacutetaacutesunk szerint semmikeacutepp sem jelenthet dolgot a szoacute instrumentaacutelis eacutertelmeacuteben Amennyiben pedig meacutegis feltesszuumlk hogy bdquodolgotrdquo mint eszkoumlzt taacutergyat instrumentumot jelentene uacutegy ez a felteveacutes szuumlkseacutegkeacuteppen annak az aacutelliacutetaacutesaacutet is magaacuteval hoznaacute hogy egyfelől a rabszolgaacutek dolgok maacutesfelől hogy a mezei telki szolgalmak dolgok Aneacutelkuumll hogy a rabszolgasaacuteg fogalmi-fi lozoacutefi ai haacutettereacutenek elemzeacuteseacutebe belemenneacutenk valoacutesziacutenűsiacutethető hogy az előbbi aacutelliacutetaacutes tuacutelzoacutenak hat eleacuteg ha neacutehaacuteny szoumlveghelyet citaacutelunk a jogaacuteszok munkaacuteiboacutel mint amilyenek azok amely szerint a rabszolganő gyermeke nem gyuumlmoumllcs (Gai D 22 1 28 1 [2 rer cott]) vagy amely arroacutel tudoacutesiacutet hogy a rabszolga siacuterja is forgalomkeacuteptelen (Ulp D 11 7 2 pr [25 ad ed])83 Hasonloacutekeacuteppen a mezei telki szolgalmak illetve ahogy Ulpianus hiacutevja őket a mezei telki jogok mai fogalma-ink szerint res incorporalisnak minősuumllnek Csakhogy a dolgoknak illetőleg vagyonalkatreacuteszeknek a res incorporalis ndash res corporalis kategoacuteriapaacuter menteacuten toumlrteacutenő felosztaacutesa előszoumlr Gaius Instituacutecioacuteiban jelenik meg vagyis joacuteval keacutesőbb annaacutel az időszaknaacutel amikor a res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutes annak gya-korlati jelentőseacutege okaacuten hasznaacutelatban volt84 Mindezzel ha nem is bizonyiacutetottuk hogy a bdquoresrdquo szoacute maacutest (is) jelent mint dolgot azt legalaacutebbis maacuter ezen a ponton is sikeruumllt felvillantani hogy az aacutelliacutetaacutes nem neacutelkuumlloumlz minden alapot

Ami a iustinianusi kodifi kaacutecioacutet illeti maacuter Giuseppe Grosso is raacutemutatott arra hogy a Digestaacuteban nem talaacutelunk olyan forraacutest amely a dolog fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet tartalmaznaacute ekkeacutent ebben a vonatkozaacutesban keacutenytelenek va-

82 Vouml Gai 4 16 valamint Z (1997) i m uo83 Ld pl F ndashH (2016) i m 277 valamint 339 Az ember ndash szemeacutely ndash szemeacutelyiseacuteg

fogalmak jeleneacutestoumlrteacuteneteacutebe illetőleg eme fogalmak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteba helyuumltt nem ceacutelunk belemenni

84 Ehhez ld meacuteg D (2003) i m 97 P (2004) i m 108 D (2005) i m 118

33A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

gyunk olyan forraacutesokra hagyatkozni amelyek egy konkreacutet esethez kapcsoloacutedva hataacuterozzaacutek meg hogy adott koumlrben mit kell dolog alatt eacuterteni joacutellehet ezek a szoumlvegek toumlbbnyire meglehetősen aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegűek85 Maga a dolog ndash főkeacutent pedig annak jogi ndash fogalma viszont nem maacutes mint absztrakcioacute86 A kifejezeacutes a minket koumlruumllvevő vilaacutegboacutel mindent magaacuteban foglal ndash oumlsszhangban Bonfante eacutes Bretone aacutelliacutetaacutesaacuteval ndash legyen az akaacuter termeacuteszetesen leacutetrejoumlvő akaacuter emberi alkotaacutes eredmeacutenye87 Ceacutelja leacutenyegeacuteben tehaacutet az hogy aacutetfogjon mindent amit mi valoacutesaacutegkeacutent ismeruumlnk88 A res szoacute kuumlloumlnfeacutele jelenteacutesei jogi terminuskeacutent is szeacutetvaacutelaszthatoacutek attoacutel fuumlggően hogy aacuteltalaacutenos vagy konkreacutet eacutertelemben lel-hetők-e fel a forraacutesokban Konkreacutet eacutertelemben a res jeloumllhet valamilyen dolgot vagy taacutergyat amely jelenteacuteshez olyan tovaacutebbi forraacutesok kapcsolhatoacutek ahol a kifejezeacutes teacuteny illetőleg cselekveacutes eacutertelemben fordul elő Aacuteltalaacutenos eacutertelemben a terminus a vagyon mint egyes vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutenek megtestesiacutetője a jogi forraacutesokban is Kuumlloumln vizsgaacutelhatoacute a res fordulat bdquoviszonyokrdquo eacutertelemben amelyet mainapsaacuteg jobbaacutera valamilyen uumlgykeacutent szokaacutes felfogni Mindezek mellett leacuteteznek a szoacutenak tovaacutebbi leacutenyegeacuteben marginaacutelis jelenteacutesaacuternyalatai is mint amilyen peacuteldaacuteul a koumltelmek koumlreacuteben a szolgaacuteltataacutes eacutes ellenszolgaacuteltataacutes kifejezeacutese de megjelenik neacutehol hataacutes illetőleg eredmeacuteny eacutertelemben is kifejez-het tovaacutebbaacute valamilyen kapcsolatot oumlsszefuumlggeacutest is89

Visszautalva Bretone megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a res kifejezeacutes nomen generale megaacutellapiacutethatoacute hogy ennek a neacutezetnek leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacuteka A res a forraacutesokban teacutenylegesen előfordul ebben az eacutertelemben egyfajta bdquocopulakeacutentrdquo jeloumllve mindazt ami a minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetezik90 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Paulus egyik kijelenteacutese

85 Vouml G (2001) i m 386 S (1902) i m 3987 T (2002) i m 1449 B (1968) I i m 5 B (2001) i m 1688 T (2002) i m 1449 Veacutelemeacutenye szerint ugyanakkor a dolog absztrakt felfogaacutesaacutenak uacutetjaacutet

aacutellja az ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes mert ha csak ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteloacutedunk akkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt a teacutenyt hogy a dologra vonatkozoacute egyes szabaacutelyok eacuteppen a dolog eacuterteacutekeacutetől fuumlggnek Ekkeacutent Sokolowski eacutes Schermaier megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alapvetően hi-baacutesnak tartja Teacutenykeacuterdeacutes ugyanakkor hogy ndash mint arra a keacutesőbbiekben kifejezetten utalni is fogunk ndash ő maga is a dolog identitaacutesaacutehoz tartozoacutenak veacuteli a dolog eacuterteacutekeacutet Ebből koumlvetkezően pedig az ontoloacutegiai alapaacutellaacutesuacute vizsgaacuteloacutedaacutes eacuteppen nem hibaacutes az szuumlkseacuteges a dolog absztrakt mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesaacutehoz

89 Ehhez ld a forraacutesok megjeloumlleacuteseacutevel H ndashS (1907) i m s h v90 Megjegyzendő hogy ehelyuumltt nem a nyelveacuteszetben megszokott eacutertelemben hasznaacuteljuk a

copula kifejezeacutest vagyis semmikeacuteppen sem bdquokapcsoloacuteigerdquo eacutertelemben Ugyanakkor uacutegy veacutel-juumlk hogy a szoacute eredeti eacutertelmeacuteből kiindulva a kifejezeacutes jelen kontextusban valoacute hasznaacutelata eacuterthető eacutes veacutedhető lehet Egyfelől ezt taacutemasztja alaacute a res kifejezeacutes aacuteltalaacutenos jellege maacutesfelől pedig a Paulus-szoumlveg megfogalmazaacutesa is A Digesta ideacutezett textusa helyes lenne ebben a

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről34

Paul D 50 17 106 (2 ad ed)Libertas inaestimabilis res est

A szoumlvegből első tekintetre kitűnik hogy a jogaacutesz ehelyuumltt a res fordulatot nem dolog eacutertelemben hasznaacutelja A kifejezeacutes hasznaacutelata veacutelemeacutenyuumlnk szerint ahhoz hasonloacute mint amikor valaki azt aacutelliacutetja hogy bdquoa baraacutetsaacuteg szent dologrdquo91 Nem arroacutel van szoacute tehaacutet hogy a libertas vagy a baraacutetsaacuteg taacutergyiasult formaacuteban megjelenneacutenek hanem sokkal inkaacutebb az emliacutetett bretonei eacutertelemben vett nomen generale92 Megjegyzendő emellett az is hogy joacutel eacuterzeacutekelhető ebben a roumlvid szoumlvegben az egyes leacutetezők egymaacuteshoz valoacute viszonya amely viszony ezeknek a leacutetezőknek az objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyuumlkből adoacutedik93 Ehhez keacutepest meacuteg mindig taacutergy eacutertelemben de joacuteval konkreacutetabban eacutes jogi terminuskeacutent fordul elő peacuteldaacuteul Ulpianusnaacutel

formaacuteban is Libertas inaestimabilis est Ebben a formaacuteban annyit jelentene hogy a szabad-saacuteg felbecsuumllhetetlen Ebben az aacutelliacutetaacutesban ndash a magyarban egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute ndash bdquovanrdquo lenne a szigoruacutean nyelveacuteszeti eacutertelemben vett kopula vagyis hiaacutenyos neacutevszoacutei igei aacutelliacutetmaacutennyal lenne dolgunk felbecsuumllhetetlen ltvangt Ez a latinban ugyanakkor minden esetben szuumlkseacutegkeacuteppen neacutevszoacutei-igei aacutelliacutetmaacuteny formaacutejaacuteban jelenik meg inaestimabilis est A Digestaacuteban teacutenylegesen szereplő aacutelliacutetaacutes ugyanakkor logikailag iacutegy rekonstruaacutelhatoacute a szabadsaacuteg ltolyan valami amigt felbecsuumllhetetlen Ekkeacutent ebben a szoumlvegben az aacutelliacutetmaacuteny res est vagyis valamilyen leacutetező Nem a felbecsuumllhetetlenseacuteg mint tulajdonsaacuteg keruumll tehaacutet előteacuterbe hanem elsődlegesen a libertas leacutetező mivolta amelynek jellemzője a veacutelemeacuteny szerint az hogy felbecsuumllhetetlen

91 Oumlsszhangban Ruumlfner maacuter ideacutezett eacuteszreveacuteteleacutevel amely szerint a res quae pondere numero mensura constant fordulatban a res kifejezeacutes annyira aacuteltalaacutenos eacutertelmű hogy valamely neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutese egyaacuteltalaacuten nem vaacuteltoztatja meg a forraacutesok eacutertelmeacutet megkoc-kaacuteztathatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes is hogy a res szoacute maga is szinte neacutevmaacutesi jellegű minden olyan esetben hasznaacutelhatoacute amikor valamely konkreacutet eacutertelmű főneacutev hasznaacutelataacutet akarjuk elkeruumllni

92 A res aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegeacuten tuacutelmenően sokfeacutele jelenteacutessel biacuter a jogi forraacutesokban is Nem egy esetben jelenik meg personae ellenpoacutelusakeacutent valamely oumlsszehasonliacutetaacutesban (Ulp D 6 1 1 1 [16 ad ed] Marci D 8 1 1 [3 reg] Ulp D 44 7 25 pr [1 reg] Paul D 50 16 188 1 [33 ad ed] Pomp D 50 17 25 [11 ad Sab]) Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res ilyen eacutertelmű felfogaacutesa koumlszoumln vissza az ABGB maacuter emliacutetett dologfogalmaacuteban is Ehhez a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz eacuterdekes adaleacutek Foumlldi Andraacutes meglaacutetaacutesa aki arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy a Gaius neveacutehez koumltődő instituacutecioacute-rendszer personae eacutes res elemeinek gyoumlkerei a keresetek in personam eacutes in rem felosztaacutesaacutera vezethető vissza Ld reacuteszletesen F (1998) i m 551ndash552 Gyakran fordul elő olyan eacutertelemben amely valamely jogvita taacutergyaacutet valamilyen igeacutenyt jeleniacutet meg (Paul D 50 16 5 pr [2 ad ed] Ulp D eod 179 [51 ad Sab] Ulp D eod 193 [38 ad ed] Pomp D 50 16 246 1 [16 epist])

93 Eacuterdekes hogy az aproacutesaacutegokra maacuteskor nagyon joacute eacuterzeacutekkel felfi gyelő Bretone is csak annyit aacutellapiacutet meg erről a szoumlvegről hogy a libertast implicit de nagyon is nyilvaacutenvaloacute moacutedon a res koumlreacutebe utalja Paulus Vouml B (2001) i m 154 A leacutetezők objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute viszonyrendszereacutet nagyon joacutel peacuteldaacutezza a Digesta egyik hiacuteres esete is (Paul D 40 1 23 [15 resp]) ahol a rabszolga felszabadiacutetaacutesa eacutes a dominus ilyen minőseacutege tehaacutet tulajdonjoga aacutell egymaacutessal szemben meacutegis a libertas győzedelmeskedik

35A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ulp D 50 16 23 (14 ad ed)lsquoReirsquo appellatione et causae et iura continentur

A res kifejezeacutes ebben a szoumlvegben egyeacutertelműen egyes szaacutemban fordul elő ami alaacutetaacutemasztani laacutetszik azt az elgondolaacutest hogy a szoacute ehelyuumltt konkreacutet eacutertelemben fordul elő94 A szoumlveg szerint a res kifejezeacutes keacutet maacutesik fordulatot foglal magaacuteban causae eacutes iura Iura alatt lehet eacuterteni mindent ami alapjaacuten a tulajdonos baacutermit megtehet a dolgaacuteval vagyis iura arra utal hogy a dolog őt megilleti Causae jelenteacutese első tekintetre keacutetfeacutele lehet Egyfelől jelenthet pert illetve peres uumlgyet maacutesfelől pedig utalhat egy konkreacutet helyzetre esetleg teacutenyaacutellaacutesra95 Az előbbi jelenteacutes elfogadaacutesa nagyon csaacutebiacutetoacute ebben a szoumlvegkoumlr-nyezetben hiszen inneacutet csak egy leacutepeacutes eljutni odaacuteig hogy akkor iura a dologhoz valoacute alanyi jogot jelenti causae pedig ennek perbeli eacuterveacutenyesiacutethetőseacutegeacutet helyezi a koumlzeacuteppontba96 Jobban veacutegiggondolva azonban megalapozottabbnak tűnhet az a koumlvetkezteteacutes hogy causae ehelyuumltt inkaacutebb a dologgal oumlsszefuumlggő konkreacutet koumlruumllmeacutenyeket jelenti97

Mint arra maacuter utaltunk Bretone felhiacutevja a fi gyelmet arra is hogy a kuumllvilaacuteg-ban leacutetező illetőleg szűkebben a tulajdon taacutergyakeacutent fungaacuteloacute dolgokat bdquojavak-nakrdquo is szokaacutes nevezni minthogy ezek ceacutelja az emberi igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacuteben eacuterhető tetten Eacuteppen ez az igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute ceacutel serkenti ezeknek a javaknak az egyre nagyobb meacuterteacutekű eacutes mind gyorsabb uumltemben megvaloacutesuloacute termeleacuteseacutet eacutes csereacutejeacutet mi toumlbb ezek elfogyasztaacutesa illetőleg akaacuter azonnali akaacuter keacutesőbbi megsemmisiacuteteacutese is szuumlkseacutegesseacute vaacutelhat az igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese eacuterdekeacute-ben98 Ezek a javak vagy dolgok egy az egyeacuten vaacutegyaacutetoacutel eacuterdekeitől fuumlggetlen

94 Ezzel egyezően B (2001) i m 24995 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquocausarsquo E ndashM (1951) i m s v lsquocausarsquo96 Ehhez ld Thomas gondolatmeneteacutet aki szerint egy dolog rsquodologrsquo mivolta eljaacuteraacutesjogi keacuterdeacutes

hiszen ebben a koumlrben hataacuterozzaacutek meg a roacutemaiak esetről esetre perről perre hogy mit eacutertenek dolog alatt eacuteppen azaacuteltal hogy a dolog eacuterteacuteke meghataacuterozaacutesra keruumll Ekkeacutent tehaacutet a per a rsquoresrsquo kifejezeacutes kialakulaacutesaacutenak valoacutedi terreacutenuma Reacuteszletesen ld T (2002) i m 1431ndash1432

97 Leacutenyegeacuteben Bretone is ekkeacutent eacutertelmezi a szoumlvegnek ezen reacuteszeacutet Ld B (2001) i m 55 Ehhez az aacutelliacutetaacuteshoz ld meacuteg pl Cic Clu 139 bdquonam si causae ipsae pro se loqui possent nemo adhiberet oratorem nunc adhibemur ut ea dicamus non quae auctoritate nostra constituantur sed quae ex re ipsa causaque ducanturrdquo Ehelyuumltt Cicero eacuteppen arra mutat raacute hogy senki sem fordulna oratorhoz ha a koumlruumllmeacutenyek beszeacutelni tudnaacutenak Mivel azonban ez nincs iacutegy ezeacutert az oratort eacuteppen azeacutert keacuterik fel hogy a dolgokat esemeacutenyeket a koumlruumllmeacutenyek-nek megfelelően bemutassaacutek vagyis akkeacutent ahogy a dolgok a koumlruumllmeacutenyekből koumlvetkeznek

98 Leacutenyegeacuteben hasonloacute gondolatmenet jelenik meg Grosso munkaacutejaacuteban is aki azt hangsuacutelyozza hogy a lsquoresrsquo szoacute egy fuumlggetlen entitaacutesokboacutel aacutelloacute instrumentaacutelis jogi valoacutesaacuteg nyelvi kifejező-deacutese amely entitaacutesok ugyanakkor egy taacutersadalmi-gazdasaacutegi valoacutesaacutegba illeszkednek azaacuteltal hogy az egyes egyeacutenek szaacutemaacutera ezek az entitaacutesok elteacuterő hasznaacutelhatoacutesaacuteggal biacuternak koumlvet-

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről36

eacuterteacutekkel biacuternak99 Hasonloacutean veacutelekedik Thomas is aki a dolgot vagyoni eacuterteacutekkel biacuteroacutenak eacutes forgalomkeacutepesnek gondolja100 Raacutemutat arra is hogy amikor ebben a vonatkozaacutesban pecunia illetőleg pretium megjelenik a forraacutesokban akkor a jogaacuteszok akkeacutent gondoltaacutek el ezeket mint egyfelől valamely dolog peacutenzeacuterteacutekeacutet (pecunia) illetve aacuterat (pretium) mint dolgok eacuterteacutekeacutenek meacuterőjeacutet amely egy dolog peacutenzre toumlrteacutenő csereacuteje soraacuten megjelenik Veacutelemeacutenye szerint ezzel egyszersmind azt is gondoltaacutek hogy a dolog a sajaacutet maga aacuteraacutera peacutenzeacuterteacutekeacutere redukaacuteloacutedik azaz az eacuterteacutek magaacutenak a dolognak az identitaacutesaacutehoz tartozik101 Hasonloacute gondo-latmenettel a forraacutesokban is talaacutelkozhatunk102

Paul D 9 2 33 pr (2 ad Plaut)Si servum meum occidisti non aff ectiones aestimandas esse puto veluti si fi lium tuum naturalem quis occiderit quem tu magno emptum velles sed quanti omnibus valeret Sextus quoque Pedius ait pretia rerum non ex aff ectione nec utilitate singulorum sed communiter fungi [hellip]

Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel a szoumlvegnek eacuteppen a Sextus eacutes Pedius ne-veacutehez kapcsolt megaacutellapiacutetaacutes biacuter jelentőseacuteggel amelyet a Digestaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatunk (vouml Paul D 35 2 63 pr [2 ad legem Iul et Pap]) pretia rerum non ex aff ectu nec utilitate singulorum sed communiter funguntur Maacuter ezen a ponton megaacutellapiacutethatoacute hogy a bdquodologrdquo tehaacutet akkor vaacutelik vagyontaacuterggyaacute ha pretium taacutersul hozzaacute Nem egyeduumllaacutelloacute ez az elgondolaacutes a forraacutesokban erre neacutezve a tovaacutebbiakban meacuteg laacutethatunk utalaacutesokat A bdquotaacutergyrdquo jelenteacuteskoumlroumln beluumll meacuteg szűkebb eacutertelemben fordul elő a res szoacute amikor a tulajdon taacutergyakeacutent jelenik meg103

kezeacuteskeacuteppen az egyes egyeacutenek hozzaacutejuk fűződő eacuterdeke is elteacuterő lehet Vouml G (2001) i m 4 Ez a felfogaacutes szinteacuten megjeleniacuteti tehaacutet a lsquojavakrsquo kategoacuteriaacutejaacutet joacutel laacutethatoacute ugyanakkor hogy Grosso ndash Bretoneacuteval ellenteacutetben ndash eme kategoacuteria kapcsaacuten nem emeli ki a communiter funguntur fordulatot mint leacutenyegi jellemzőt

99 B (2001) i m 11100 Vouml T (2002) i m 1431101 Vouml bdquo[hellip] la valeur eacutetait alors lrsquoidentiteacute de la chose mecircmerdquo T (2002) i m 1450 A

szerző ilyen tartalmuacute felfogaacutesa ellen fel lehet hozni hogy maga a jel eacutes az amit jeloumll nem lehetnek azonosak egymaacutessal Ehhez hasonloacute baacuter maacutes taacutergyuacute eacuterveleacutessel talaacutelkozhatunk meacuteg B (1994) i m 137

102 Ehhez hasonloacute jellegű szoumlvegek meacuteg Iul D 29 2 45 4 (1 ad Urs Ferocem) Paul D 46 3 63 (9 ad Plaut) Paul D 46 4 11 pr (12 ad Sab)

103 Ld H ndashS (1907) i m s v rsquoresrsquo ahol ebben a jelenteacuteskoumlrben a dolgot csak mint testi taacutergyat veszik alapul Ennek elleneacuteben maacuter ehelyuumltt fel kell hiacutevni a fi gyelmet arra a

37A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a szaacutemos jelenteacutessel biacuteroacute res szoacute dolog eacutertelemben nehezen megfoghatoacute eacuteppen amiatt hogy a dolog ebben a formaacuteban absztrakcioacute Ennek nyomaacuten szuumlkseacutegkeacuteppen maacutes iraacutenyboacutel kell megkoumlzeliacuteteni hogy mit is eacuterthetuumlnk bdquodologrdquo alatt Ezen a ponton pedig ismeacutet a maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott Marcus Aurelius neveacutehez fűződő intelem (Elmeacutelkedeacutesek 3 11) uacutetmutataacutesaihoz fordulunk Ebben a fi lozoacutefus csaacuteszaacuter azt a tanaacutecsot adja hogy minden dolgot hataacuterozzunk meg a maga egeacuteszeacuteben Erre azeacutert van szuumlkseacuteg hogy megtudhassuk mikeacutent hiacutevjaacutek azokat az alkotoacuteelemeket amelyekből oumlsz-szeaacutellt eacutes amelyekre majd szeacutethullik Ennek nyomaacuten tehaacutet a dolog mibenleacuteteacutenek megeacuterteacuteseacutehez az szuumlkseacuteges hogy megvizsgaacuteljuk mitől egyedi egy dolog eacutes meddig tekinthető dolognak tovaacutebbaacute vizsgaacutelandoacute az is hogy milyen ceacutelja van a dolog leacuteteacutenek Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben első helyen egy Alfenus-veacutelemeacutenyt eacuterdemes ideacutezni

Alf D 5 1 76 (6 dig)Proponebatur ex his iudicibus qui in eandem rem dati essent nonullos causa audita excusatos esse inque eorum locum alios esse sumptos et quaerebatur singulorum iudicum mutatio eandem rem an aliud iudicium fecisset Respondi non modo si unus aut alter sed et si omnes iudices mutati essent tamen et rem eandem et iudicium idem quod antea fuisset permanere neque in hoc solum evenire ut partibus commutatis eadem res esse existimaretur sed et in multis ceteris rebus nam et legionem eandem haberi ex qua multi decessissent quorum in locum alii subiecti essent et populum eundem hoc tempore putari qui abhinc centum annis fuissent cum ex illis nemo nunc viveret itemque navem si adeo saepe refecta esset ut nulla tabula eadem permaneret quae non nova fuisset nihilo minus eandem navem esse existimari Quod si quis putaret partibus commutatis aliam rem fi eri fore ut ex eius ratione nos ipsi non idem essemus qui abhinc anno fuissemus propterea quod ut philosophi dicerent ex quibus particulis minimis constiteremus hae cottidie ex nostro corpore decederent aliaeque extrinsecus in

teacutenyre hogy a roacutemai jogaacuteszok nem egy helyen utaltak bdquotestetlen dolgokrardquo vagyis a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutet is hasznaacuteltaacutek a tulajdon taacutergyai koumlreacuteben Vouml Gai D 1 8 1 1 (2 inst) Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab) Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed) Gai 2 12 2 14 2 17 2 28 3 83 Ulp 19 11 Inst 2 2 1-2

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről38

earum locum accederent Quapropter cuius rei species eadem consisteret rem quoque eandem esse existimari104

A szoumlveg koumlzponti teacutemaacutejaacutet keacutepező a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint vajon ugyanaz marad-e a peres uumlgy abban az esetben ha az adott uumlgy eldoumlnteacuteseacutere rendelt biacuteraacutek koumlzuumll egyeseket az eset meghallgataacutesa utaacuten elbocsaacutetottak miacuteg maacutesok helyuumlkoumln maradtak Alfenus neacutezete szerint a biacuteraacutek szemeacutelye nem befo-lyaacutesolja az uumlgy ndash legalaacutebbis ontoloacutegiai eacutertelemben vett ndash eacuterintetlenseacutegeacutet ennek koumlvetkezteacuteben meacuteg abban az esetben is ugyanaz marad a peres uumlgy ha az oumlsszes biacuteroacutet lecsereacutelik Neacutezeteacutet alaacutetaacutemasztandoacute a jogaacutesz raacutemutat hogy az egyes reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog (res) mindig ugyanaz marad egy leacutegioacute is amelyből sokan meghaltak eacutes helyuumlkre maacutesok keruumlltek a vaacuteltozaacutesok elleneacutere ugyanaz a leacutegioacute mint ami kezdetben volt A neacutep is ugyanaz ma mint szaacutez eacutevvel ezelőtt meacuteg akkor is ha a szaacutez eacutevvel ezelőtti koumlzoumlsseacuteg tagjai koumlzuumll senki sem eacutel maacuter Ezekhez hasonloacutean egy hajoacute amelyet eleddig olyan sokszor javiacutetottak hogy maacuter egyetlen deszkaacuteja sem egyezik meg az eacutepiacuteteacuteskori anyagokkal ugyanannak a hajoacutenak tekintendő mint ami megeacutepiacuteteacutesekor volt Ezek a peacuteldaacutek azt a ceacutelt szolgaacuteljaacutek hogy joacutezan eacutesszel is felfoghatoacute legyen a jogaacuteszi veacutelemeacuteny gondolati magja105 Ezt koumlvetően mutat raacute Alfenus az ellenkező tartalmuacute elgondolaacutes logi-kai tarthatatlansaacutegaacutera ha a reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog is maacutessaacute lenne ez oda vezetne hogy ad absurdum az egyes ember sem lenne ugyanaz ahogy kora előrehaladtaacuteval minduntalan vaacuteltozik Hiszen ha ez az elgondolaacutes igaz lenne akkor ma egy adott szemeacutely maacutes ember lenne egy eacutevvel ezelőtti valoacutejaacutehoz keacutepest mert azokboacutel a reacuteszecskeacutekből amelyek testuumlnket alkotjaacutek neacutemelyek naponta kivaacutelnak helyuumlkre pedig kiacutevuumllről maacutesok keruumllnek be iacutegy leacutenyegeacuteben testuumlnk alkotoacuteelemei időről időre teljes egeacuteszeacuteben lecsereacutelődnek Ekkeacutent az a dolog (res) amelynek kuumllső megjeleneacutese (species) nem vaacuteltozik az ugyanannak a dolognak tekintendő

Az elemzett szoumlveg logikailag ugyan nem kifogaacutestalan mindazonaacuteltal a dolog leacutenyegeacutenek megragadaacutesa szempontjaacuteboacutel ez a forraacuteshely toumlbbszoumlroumlsen is

104 Az ideacutezett szoumlveghez nagyban hasonloacute meacuteg Paul D 32 88 pr ndash 3 (5 ad legem Iul et Pap) bdquo(pr) Lana legata vestem quae ex ea facta sit deberi non placet (1) Sed et materia legata navis armariumve ex ea factum non vindicetur (2) Nave autem legata dissoluta neque materia neque navis debetur (3) Massa autem legata Scyphi ex ea facti exigi possuntrdquo

105 A jogaacuteszi veacutelemeacutenyek eacutes a fi lozoacutefi a koumlzoumltti nyilvaacutenvaloacute kapcsolathoz ld S (1902) i m 36 aki szerint peripatetikus vagy sztoikus eredetre vezethető vissza ez a felfogaacutes Hasonloacutean S (1992) i m 215ndash216 aki kifejezetten sztoikus hataacutest taacutersiacutet ndash egyebek mellett ndash ehhez a textushoz is Sokolowski feldolgozaacutessal kapcsolatos felfogaacutesaacutet egyeacutebkeacutent elhibaacutezottnak tartja Reacuteszletesen ld S (1992) i m 211ndash213

39A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

igen hasznosnak bizonyul106 Egyfelől kivaacuteloacute bizonyiacuteteacutekaacutet adja a res szoacute taacuteg jelenteacuteseacutenek amelyről Bretone ndash eacutes vele leacutenyegeacuteben egyezően Ruumlfner is ndash meg-aacutellapiacutetja hogy nomen generale hiszen a forraacuteshely a peres uumlgyet eacuteppuacutegy a res koumlreacutebe sorolja mint az emberekből aacutelloacute leacutegioacutet vagy populust ugyanakkor a res kifejezeacutest teljesen aacuteltalaacutenosan is hasznaacutelja Az előbbiekben a besorolaacutesra toumlrteacutenő utalaacutes tovaacutebbi magyaraacutezatra szorul Eme kifejezeacutest ugyanis nem akkeacutent kell eacuterteni mintha a forraacuteshely valamely szigoruacute logika vagy rendszer menteacuten kategorizaacutelni igyekezne a leacutetezőket ndash maga a szoumlveg sem ezzel kapcsolatos leacutenyegileg Mindoumlssze az tűnik ki a textusboacutel hogy az Alfenus aacuteltali szoacute-hasznaacutelat teljesseacuteggel koumlznyelvi mondhatni a jogaacutesz mintegy bdquooumlntudatlanulrdquo automatikusan hasznaacutelja a res szoacutet Mindebből maacuter oumlnmagaacuteban is joacutel kitűnik hogy annak vizsgaacutelata hogy a jogi forraacutesokban milyen jelenteacutesekben fordul elő ez a szoacute nem vezetne messzire Mindezeken tuacutelmenően tovaacutebbi haszna is van a jelen szoumlvegnek hiszen vilaacutegosan laacutetszik belőle az is hogy a legio legio mivolta a populus populus mivolta a navis navis mivolta nem ezek kuumllső megjeleneacuteseacutetől fuumlgg Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem az szaacutemiacutet hogy mely szemeacutelyeket eacutes azok koumlzuumll haacutenyat illetőleg milyen anyagot raktak be vagy csereacuteltek ki a legio populus navis koumlreacutebe Mihelyt azonban a legio a populus vagy a hajoacute alkotoacuteelemeire bomlik szeacutet akkor maacuter megszűnik legio populus vagy hajoacute lenni leacutenyegeacuteben aacutelliacutethatoacute hogy kiacutevuumll keruumll a rerum natura vilaacutegaacuten107 Ez az aacutelliacutetaacutes egy uacutejabb szempont vizsgaacutelataacutera ad lehetőseacuteget mikor pusztul el egy dolog mikor mondhatoacute hogy res abesse videtur

106 Kritikus alapaacutellaacutesboacutel maacuter H (1969) i m 232 Nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegben peacuteldakeacutent szerepeltetett dolgok nem keacutepeznek homogeacuten csoportot A hajoacute modern fogalmaink szerint egyszerű dolognak minősuumll miacuteg a legio eacutes a populus eseteacuteben ezek dologkeacutent kezeleacutese is aggaacutelyos nem keveacutesbeacute a iudicium eseteacuteben Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy a legio eacutes a populus legalaacutebbis jellegeacutet tekintve paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a grex fogalmaacuteval meacutegpedig abban a vonatkozaacutesban hogy mikeacutent a nyaacutejat a nyaacutej szempontjaacuteboacutel bizonyos szaacutemuacute aacutellat alkotja uacutegy a legio bizonyos szaacutemuacute katonaacuteboacutel a populus pedig bizonyos szaacutemuacute polgaacuterboacutel aacutell eacutes amikor ezt az oumlsszesseacuteget legioacutekeacutent vagy populuskeacutent koumlzeliacutetjuumlk meg nem az egyes egyeacutenekre koncentraacutelunk Maacuterpedig ndash mint arra Bretone is raacutemutat ndash a nyaacutej oumlsszetett dolog Reacuteszletesen ld B (2001) i m 79 Ezen a ponton laacutethatoacute tehaacutet hogy a modern sokszor aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutes szigoruacutean kategorizaacuteloacute gondolkodaacutes megbicsaklik az oacutekori jogaacuteszok gondolatvezeteacuteseacuten gyakorta hiacutevjuk fel olyan probleacutemaacutekra logikai bdquokoumlvetkezetlenseacutegekrerdquo a fi gyelmet egyes szouml-vegek kapcsaacuten amely probleacutemaacutek eacutes koumlvetkezetlenseacutegek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak nekuumlnk modern gondolkodoacuteknak jelentenek fejtoumlreacutest

107 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően S (1902) i m 36ndash37 azzal hogy ő egyeacutebkeacutent a szoumlvegben az bdquout philosophi dicerentrdquo fordulatot szuumlkseacutegtelennek tartja

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről40

Ulp D 50 16 13 1 (7 ad ed)Res rsquoabessersquo videntur (ut Sabinus ait et Pedius probat) etiam hae quarum corpus manet forma mutata est et ideo si corruptae redditae sint vel transfi guratae videri abesse quoniam plerumque plus est in manus pretio quam in re

A szoumlveg koumlzeacuteppontjaacuteban a res abesse kifejezeacutes eacutertelmezeacutese aacutell vagyis Ulpianus ebben a fragmentumban azt igyekszik koumlruumlliacuterni hogy mit is jelent az hogy egy dolog elenyeacuteszik illetőleg mikor tekinthető valami a jogosult szaacutemaacutera elveszettnek Sabinus eacutes Pedius veacutelemeacutenyeire is hivatkozik Ulpianus amikor azt mondja hogy a forma megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog maacuter nem lesz ugyanaz A forma vagyis a dolog kuumllalakja kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute megjeleneacutese akkor vaacuteltozik meg a szoumlveg alapjaacuten ha a dolog kaacuterosodott megrongaacuteloacutedott (corrupta) illető-leg ha azt aacutetalakiacutetottaacutek (transfi gurata)108 Eacuteppen ezeacutert ha valamit megrongaacutelva vagy megvaacuteltozott formaacuteban adnak vissza azt a dolgot leacutenyegeacuteben elveszettnek tekinthetjuumlk toumlbbeacute maacuter nem az a dolog ami koraacutebban volt hanem egy teljesen uacutej dolog109 A szoumlvegből tehaacutet arra neacutezve vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes hogy mi jellemez egy dolgot mint fi zikai leacutetezőt Ulpianus tudoacutesiacutetaacutesa szerint Sabinus eacutes Pedius egyaraacutent uacutegy veacutelik hogy egy materiaacutelis eacutertelemben vett dolog corpus eacutes forma egyseacutegekeacutent leacuteteznek A corpus a dolog esszenciaacuteja abban az eacutertelemben hogy corpus reacuteveacuten a dolog meghataacuterozott fi zikai tulajdonsaacutegokkal rendelkezik ez teszi a toumlbbi dologtoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethetőveacute110 A forma valamely dolog (taacutegab-ban leacutetező) kuumllső megjeleneacutese mindaz ami a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute tehaacutet az a moacuted forma vagy aacutellapot amelyben egy adott dolog konkreacutetan leacutetezhet111 Ezt a gondolatot viszi tovaacutebb Paulus amikor Labeo eacutes Sabinus aacutellaacutespontjaacutet ideacutezve a koumlvetkezőket iacuterja

Paul D 50 16 14 pr ndash 1 (7 ad ed)(pr) Labeo et Sabinus existimant si vestimentum scissum reddatur vel res corrupta reddita sit veluti scyphi collisi aut tabula rasa

108 S (1992) i m 194ndash196109 B (2001) i m 74 Eacuteppen Bretone veti oumlssze az abesse valamint a deminutum eacutes

deperditum fogalmait a forraacutesokban Vouml B (2001) i m 7512110 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquocorpusrsquo F (1884) i m s v lsquocorpusrsquo S

(1992) i m 139111 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquoformarsquo B (2001) i m 254 Bretone ehelyuumltt raacutemutat

arra is hogy forma ebben az eacutertelemben gyakran egybecseng a species fordulattal maacuteskor pedig a quantitas kifejezeacutessel mutat rokon eacutertelmet

41A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

pictura videri rem rsquoabessersquo quoniam earum rerum pretium non in substantia sed in arte sit positum Item si dominus rem quae furto sibi aberat ignorans emerit recte dicitur res abesse etiamsi postea id ita esse scierit quia videtur res ei abesse cui pretium abest (1) rsquoRem amisissersquo videtur qui adversus nullum eius persequendae actionem habet

A szoumlveg leacutenyegeacuteben keacutet keacuterdeacuteskoumlrrel foglalkozik egyfelől azt igyekszik tisztaacutezni hogy mikor tekintuumlnk valamit objektiacuteve elenyeacuteszettnek maacutesfelől pedig hogy egy adott szemeacutely mikor tekintheti uacutegy valamilyen dolgaacutet hogy az szaacutemaacutera elveszett Az előbbi keacuterdeacuteskoumlrben hasonloacute neacutezetet ismerhetuumlnk meg mint amiről Ulpianus a fentebb ismertetett szoumlveghelyen beszaacutemol ami nem is meglepő hiszen mind Ulpianus mind Paulus egyaraacutent Sabinus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi A res abesse jelenteacutese tehaacutet ehelyuumltt is res corrupta reddita amelyet Paulus peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemaszt ha egy ruhaacutet szakadtan egy serleget toumlroumltten adnak vissza vagy egy festmeacutenyt akkeacutent hogy a festeacutek lepattogzott roacutela akkor a dolog elenyeacuteszettnek elpusztultnak tekintendő A materiaacutelis eacutertelemben vett dolgok vonatkozaacutesaacuteban a forma az amely aacuteltal ezek egyedileg azonosiacutethatoacutek A dolgok egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek kriteacuteriuma tehaacutet a forma vagyis valamely dolog kuumllső megjeleneacutese112 Ebből adoacutedoacutean mivel a dolgok pretium eacutes qualitas alapjaacuten is jellemezhetők a pretium itt nem a substantiaacutetoacutel fuumlgg hanem az arson alapul113 A reshez szuumlkseacutegszerűen koumltődő pretium markaacutensan

112 B (2001) i m 71 S (1992) i m 102113 Ezzel egyezően B (2001) i m 71 Ebben a koumlrben eacuterdekes lehet roumlviden kitekinteni

substantia eacutes ars egymaacuteshoz viszonyiacutetott jelenteacuteseacutere SchermaierndashErnoutndashMeillet veacutelemeacute-nyeacutevel egyezően ndash akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a substantia fogalma goumlroumlg gyoumlkerekre megy vissza azonban Ernout eacutes Meillet felfogaacutesaacutetoacutel neacutemikeacutepp elteacuterően nem aacutelliacutetja hataacuterozottan hogy a substantia eacutes a goumlroumlg ὑπόστᾶσις koumlzoumltt egyeacutertelmű megfeleleacutes lenne Veacutelemeacutenye szerint a substantia akaacuter az előbb emliacutetett kifejezeacutes akaacuter a ὑποκείμενον latin megfelelője is lehet amely kifejezeacuteseket Arisztoteleacutesz peacuteldaacuteul szinonimakeacutent hasznaacutelt Ezzel egyezően ld L ndashS (1940) i m s v bdquoὑποκειμαιrdquo Senecca eacutes Quintilianus nyomaacuten olyan jelenteacutest tulajdoniacutet a fordulatnak amely valaminek a fi zikai eacutertelemben vett leacutetezeacuteseacutere a valoacutesaacutegban valoacute megleacuteteacutere helyezi a hangsuacutelyt Ehhez ld S (1992) i m 141ndash142 E ndashM (1951) i m s v lsquostorsquo Keacutetseacutegtelen helytaacutelloacute Schermaier ama megaacutellapiacute-taacutesa hogy a substantia egyik eacutertelme szerint az anyag amelyből egy dolog ndash fuumlggetlenuumll annak testi vagy testetlen mivoltaacutera ndash leacutetrejoumln ekkeacutent leacutenyegeacuteben materia szinonimaacuteja is lehet S (1992) i m 144 skk Schermaier eme aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a hivatkozott forraacutes taacutemasztja alaacute Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquosubstantiarsquo Raacute kell mutatni ugyanakkor hogy substantia jelenteacutese eacutes alkalmazaacutesi koumlre enneacutel joacuteval taacutegabb is lehet ndash ennek joacute peacuteldaacuteja a Schermaier aacuteltal is hivatkozott forraacuteshely az actio ad exhibendum kapcsaacuten (Ulp D 10 4 9 3 [24 ad ed]) amely az actio ad exhibendum kiterjesztő alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacutel a res deterior eacutes a res in aliud corpus dolo malo translata eseteivel egeacutesziacuteti ki a kereset alapjaacuten valoacute felelősseacuteg szabaacutelyait Utoacutebbi esetkoumlrben az in aliud corpus translata Ulpianus aacuteltal adott eacutertelmezeacutese

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről42

megjelenik a szoumlveg maacutesodik feleacuteben amikor Paulus a lopott dolog tulajdonos aacuteltal visszavaacutesaacuterlaacutesa kapcsaacuten arroacutel iacuter hogy az a dolog tekinthető elveszettnek amelynek eacuterteacuteke csoumlkkent (videtur res ei abesse cui pretium abest) Eme veacutele-meacuteny szerint tehaacutet a dolgokhoz (res) tartozik valamely eacuterteacutek (pretium) ahol ez utoacutebbi nem kizaacuteroacutelag veacutetelaacuterat jelent hanem taacutegabban a forgalomkeacutepes dolog eacuterteacutekeacutet hiszen a dolog esetleges veacutetelaacuteraacutet is eme gyakorta peacutenzben kifejezhető eacuterteacutek alapjaacuten lehet meghataacuterozni114 A szoumlveg aacuteltal taglalt maacutesik keacuterdeacuteskoumlr a szubjektum szempontjaacuteboacutel vett elpusztulaacutes koumlreacuteben Paulus azt hangsuacutelyozza hogy egy adott szemeacutely abban az esetben tekintheti valamely dolgaacutet elveszett-nek elpusztultnak ha a dolog visszaszerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel egyetlen konkreacutet szemeacutely-lyel szemben sem leacutephet fel keresettel115

Mindezen megfontolaacutesok nyomaacuten meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet jelesuumll arra hogy mindeme peacuteldaacutekban a res jogi eacutertelemben testi leacutetezőkeacutent jelent meg Ennek haacutettereacuteről szoacutel az alaacutebbi Lucretius-szoumlveg

Lucr 1 302-304[hellip] quae tamen omnia corporea constare necessestnatura quoniam sensus inpellere possunttangere enim et tangi nisi corpus nulla potest res

szerint mutata forma prope interemit substantiam rei vagyis eacuteppen ez alapozza meg az actio ad exhibendum alkalmazhatoacutesaacutegaacutet Egyfelől tehaacutet a corpus ndash forma kifejezeacutesek koumlzoumltt paacuterhu-zamot aacutelliacutet fel maacutesfelől pedig ezeket szembe aacutelliacutetja a substantia fogalmaacuteval ami itt egy dolog leacutenyegeacutet leacutenyegi jellemzőjeacutet van hivatva megjeleniacuteteni Vouml S (1992) i m 144

114 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquopretiumrsquo illetőleg E ndashM (1951) i m s v lsquopretiumrsquo bdquohellipmonnaie verseacutee contre une chose ou un servicehelliprdquo

115 Ennek az elgondolaacutesnak egy gyakorlati megjeleneacutesi formaacuteja a derelictio koumlreacuteben gyakran hivatkozott animus derelinquendi vagy animus derelinquentis olyan eacutertelmezeacutese amely nem egyszerűen elhagyaacutesi szaacutendeacutekkeacutent fogja fel az animus derelinquendit hanem olyan szubjektiacutev tudati viszonyulaacuteskeacutent amelynek kereteacuteben a tulajdonos tudata aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a dolog a szaacutemaacutera veacutegeacuterveacutenyesen vagyis a visszaszerzeacutes legcsekeacutelyebb remeacutenye neacutelkuumll elveszett Ehelyuumltt nem arroacutel van szoacute hogy a dolog koumlvetelhetőseacutege enyeacuteszik el hanem a dologra vonatkozoacute jog perrel valoacute eacuterveacutenyesiacutethetőseacutege (vouml Cels D 44 7 51 [3 dig] bdquoest actio [hellip] ius [hellip] iudicio persequendirdquo) hiszen igaz ugyan hogy az in rem actio elvben baacuterki ellen megindiacutethatoacute gyakorlatilag azonban a teacutenyleges perindiacutetaacuteshoz konkreacutet elleneacuterdekű feacutelre van szuumlkseacuteg akitől a jogosult koumlvetelheti a dolog kiadaacutesaacutet Mivel a derelictio eacutes a iactus mercium eseteiben a derelinkvaacuteloacute szemeacutely illetőleg a tulajdonos sok esetben nem is tudja hogy kineacutel van teacutenylegesen a dolga ekkeacutent a vaktaacuteban perleacutes igen kockaacutezatos megoldaacutes lenne Az animus derelinquendi ilyen eacutertelmezeacuteseacutehez ld reacuteszletesen V (1984) i m 120ndash121

43A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Lucretius a corpora caeca116 keacuterdeacuteseacuteről eacutertekezik peacuteldaacuteja szerint ilyenek a kuumlloumlnfeacutele szagok eacutes illatok (odores) ugyaniacutegy a hő a hideg (calidos aestus frigora) vagy akaacuter a hangok (voces) minthogy ezeket nem laacutetjuk ekkeacutent felfog-ni sem vagyunk keacutepesek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ezeknek is biacuterniuk kell valamilyen testi jelleggel (omnia corporea constare necessest natura) mivel hataacutest gya-korolnak eacuterzeacutekeinkre (sensus inpellere possunt) Maacuterpedig csak a testi leacutetezők jellemzője hogy megeacuterinthetők eacutes megeacuterinthetnek maacutes leacutetezőket (tangere et tangi)117 Ha mindezek feacutenyeacuteben megneacutezzuumlk a Digesta vonatkozoacute titulusaacutet (D 1 8 ndash De divisione rerum et qualitate) azt laacutethatjuk hogy ndash Gaius Instituacutecioacuteival egyeacutebkeacutent egyezően ndash a summa divisio koumlzeacuteppontjaacuteban a res divini eacutes humani iuris aacutellnak eacutes csak ezt koumlvetően esik szoacute egyetlen fragmentum erejeacuteig a testi eacutes testetlen dolgokroacutel118 Ezt koumlvetően mindoumlssze egyetlen olyan leacutetezőről esik szoacute amelynek keacutezzelfoghatoacutesaacutega illetőleg megeacuterinthetőseacutege megkeacuterdőjelezhető ez pedig a levegő ugyanakkor a lucretiusi neacutezettel oumlsszhangban a levegő is testi alkotoacuteelemekből tevődik oumlssze meacuteg akkor is ha ezek szabad szemmel nem laacutet-hatoacutek119 Az oumlsszes toumlbbi a titulusban emliacutetett dolog megeacuterinthető Mindebből kitűnik hogy baacuter a vonatkozoacute Digesta-titulus főkeacutent a testi dolgok felosztaacutesaacuteval foglalkozik a szoumlvegek koumlzoumltt meacuteg ha egyetlen fragmentum erejeacuteig is de igen előkelő helyen keruumll emliacuteteacutesre a res corporales eacutes incorporales felosztaacutes120 Mindebből laacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a dolog mibenleacuteteacutere vonatkozoacute felfogaacutesa nem egyezik azzal ahogyan a pandektistaacutek koumlzeliacutetetteacutek meg a dolog fogalmaacutet ahol Ding eacutes Sache fogalmainak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesa nyomaacuten lehet csak res incorporalesroacutel beszeacutelni121

116 Ebben a vonatkozaacutesban utalni kell arra hogy Lucretius eme megkoumlzeliacuteteacutese eacutes alkalmazott moacutedszere jellegzetesen epikureus ez pedig az indirekt bizonyiacutetaacutes moacutedszere Lucretius toumlbb esetben arra hivatkozaacutessal vet el valamilyen aacutelliacutetaacutest hogy abboacutel kell kiindulni amit laacutetunk eacutes tapasztalunk A corpora caeca keacuterdeacuteskoumlre joacute peacuteldaacuteja annak hogy a laacutethatoacuteboacutel von le koumlvetkezeteacuteseket valamely laacutethatatlan leacuteteacutere amely szinteacuten jellegzetesen epikureus moacutedszer volt Ehhez reacuteszletesen ld L (1986) i m 28ndash29

117 Ehhez ld B (1968) I i m 8 K (1953a) i m 142 Neacutemikeacutepp maacutes vonatkozaacutesban de ezzel egyezően B (2001) i m 126

118 Vouml Gai D 1 8 1 pr ndash 1 (2 inst)119 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aer120 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aqua profl uens mare litora maris Flor D 1 8 3 (6 inst) lapilli

gemmae Marci D 1 8 4 pr (3 inst) aedifi ciis monumentis Marci D 1 8 4 1 (3 inst) fl umina Gai D 1 8 5 pr (2 rer cott) ripa naves funes retia onus praedium Gai D 1 8 5 1 (2 rer cott) casa in litore Marci D 1 8 6 1 (3 inst) theatra stadia servus communis Marci D 1 8 6 2 (3 inst) ndash fi n res sacrae religiosae sanctae

121 Ezzel egyezően ld A (1868) i m 144 Ehhez ld P (1866a) i m 436 bdquoDie philosophische Eintheilung der Dinge (nicht der Sachen in sinnlich wahrnehmbare und

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről44

Ezen tuacutelmenően veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is eacuterdemes felfi gyelni hogy a jogi eacutertelemben vett res kifejezeacutes konkreacutetan milyen formaacuteban oumlsszefuumlggeacutesben jelenik meg az egyes forraacutesszoumlvegekben Meglaacutetaacutesunk szerint a roacutemai jogaacuteszok megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben nem az volt elsődlegesen eacuterdekes hogy a res oumlnaacutelloacutean mit jelent Keacutetseacutegtelen hogy leacuteteznek olyan forraacutesok amelyek a res kategoacuteriaacutejaacutet maacutes leacutetezőktől igyekeznek elhataacuterolni illetőleg a kifejezeacutesnek maacutes kategoacuteri-aacutekhoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezni122 Ehhez keacutepest viszont sokkal toumlbbszoumlr jelenik meg a res kategoacuteriaacuteja valamilyen jogi szempontboacutel relevaacutens minőseacuteggel felru-haacutezva leacutenyegeacuteben ez keacutepezi a dologosztaacutelyozaacutesok alapjaacutet Nyelvi szempontboacutel ez valamely jelzőnek a res szoacutehoz kapcsolaacutesa aacuteltal jeleniacutethető meg amelynek leacutenyege eacuteppen az hogy az embertől kuumlloumlnboumlző kuumllvilaacutegi leacutetezőket valamely homogeacuten tulajdonsaacutegok menteacuten egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztesse Ennek joacute peacuteldaacutei lehetnek a koraacutebban maacuter emliacutetett Digesta-titulus (D 1 8 De divisione rerum et qualitate) tovaacutebbaacute Gaius instituacutecioacuteiban a dologosztaacutelyozaacutesokkal foglalkozoacute toumlredeacutekek (Gai 2 2 ndash 22) valamint ezekhez hasonloacutean a iustinianusi instituacutecioacutek vonatkozoacute toumlredeacutekei (Inst 2 1 pr ndash 10 valamint 2 2)123 Ez a szemleacuteletmoacuted is megerősiacuteteni laacutetszik azt a toumlbbszoumlr hangsuacutelyozott aacutelliacutetaacutest hogy a jogaacuteszi gon-dolkodaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a praktikussaacuteg az eset-koumlzpontuacutesaacuteg aacutellt Feltehető tehaacutet hogy a forraacutesokban megjelenő dologosztaacutelyok gyakorlati probleacutemaacutekhoz teacutenylegesen a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutesekhez koumltődtek124 Iacutegy logikusnak tűnhet egy olyan koumlvetkezteteacutes is hogy a forraacutesokban azokkal a dologosztaacutelyokkal kapcsolatosan talaacutelkozhatunk toumlbbszoumlr amelyek gyakorlati relevanciaacuteja jelentő-sebb volt kevesebb fi gyelmet fordiacutetottak ugyanakkor a gyakorlati szempontboacutel szaacutemukra keveacutesbeacute probleacutemaacutes keacuterdeacutesekre

intelligible koumlrperliche und unkoumlrperliche res corporales et incorporales) wendeten die roumlmischen Juristen auch auf die rechtlich in Betracht kommenden Gegenstaumlnde anrdquo

122 Ebben a koumlrben peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll az alaacutebbi forraacutesok A res eacutes valamely maacutes leacutetező (res ndash causae eacutes iura actio ndash res res ndash pecunia) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre ld Ulp D 50 16 23 (14 ad ed) Pomp D 50 17 204 (28 ad Q Muc) Paul D 50 16 5 pr (2 ad ed) Kifejezetten persona paacuterjakeacutent szerepel pl az alaacutebbi helyeken Ulp D 6 1 1 1 (16 ad ed) Marci D 8 1 1 (3 reg) Ulp D 44 7 25 pr (1 reg) Paul D 50 16 188 1 (33 ad ed) Pomp D 50 17 25 (11 ad Sab)

123 Hasonloacutean Ulpianusnaacutel is talaacutelkozhatunk neacutehaacuteny dologosztaacutellyal (Ulp 19 1 19 6 19 15)124 Ennek a felteveacutesnek a leacutetalapjaacutet nem kisebbiacuteti az a teacuteny hogy az ebben a koumlrben hivatkozott

forraacutesok joacutereacuteszt tankoumlnyv-jellegű szoumlvegek hiszen mainapsaacuteg is az oktataacutes soraacuten azokat a szempontokat igyekszuumlnk hangsuacutelyozni amelyek vagy komoly gyakorlati jelentőseacuteggel biacuter-nak vagy amelyek megeacuterteacutese ekkeacutent maacutes inteacutezmeacutenyektől valoacute elhataacuterolaacutesa is neheacutezseacutegeket okozhat

45A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

14 Excursus adaleacutekok a res incorporales fogalmaacutehoz

Meglaacutetaacutesunk szerint a res fogalmaacutenak sokreacutetűseacutegeacutet valamint aacuteltalaacutenos jellegeacutet nagyon joacutel eacuterzeacutekelteti a res incorporales fogalmaacutenak megjeleneacutese egyszer-smind ezen a ponton a res kifejezeacutes elszakad a materiaacutelis felfogaacutestoacutel amely a rerum natura fogalmaacutenak eacutertelmezeacutesneacutel nem elhagyagolhatoacute szempont Maacuter ezen a ponton szuumlkseacuteges lehet azonban hangsuacutelyozni hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet maacuter a klasszikus jogaacuteszok sem egyseacutegesen hasznaacuteltaacutek jellegzetes kuumlloumlnaacutellaacutes tapasztalhatoacute abban a tekintetben ahogy Gaius megkoumlzeliacuteti a res incorporales csoportjaacutet A klasszikusok toumlbbseacutege azonban nem osztja ezt a neacutezetet125

141 Res incorporales a romanisztikaacuteban

A fentiekben maacuter laacutethatoacute volt Ulpianus eacutes Hermogenianus veacutelemeacutenyeiben egy olyan neacutezet amely a pecunia koumlreacutebe utalt minden ingoacute eacutes ingatlan testi eacutes testetlen dolgot Elsődlegesen ennek kapcsaacuten vaacutelik ezen a ponton szuumlkseacutegesseacute a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak vizsgaacutelata legalaacutebbis a peacutenz szempontjaacuteboacutel A bdquotestetlen dolgokrdquo csoportja talaacuten joggal nevezhető a modern magaacutenjogtu-domaacuteny nagy szaacuteműzoumlttjeacutenek hiszen a magaacutenjogi irodalom nem tekinti ezt a fogalmat jelenteacutekenynek mi toumlbb maacuter-maacuter csaknem bdquointellektuaacutelis kalandrdquo-nak minősiacuteti egyaacuteltalaacuten a fogalom baacuterminemű emliacuteteacuteseacutet is126 Ebben a vonatko-zaacutesban elegendő lehet Kolosvaacutery Baacutelint neacutezeteacutere utalni aki egyfelől az ABGB koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacutet eacutelesen kritizaacutelja mondvaacuten hogy a toumlrveacuteny az adott megfogalmazaacutessal tuacutelontuacutel taacutegan hataacuterozza meg a dolog jogi eacutertelemben vett mibenleacuteteacutet amelynek ndash veacutelemeacutenye szerint ndash egyenes koumlvetkezmeacutenye a testi eacutes testetlen dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel a toumlrveacuteny szoumlvegeacuteben127 Almaacutesi Antal

125 Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ld B (1990) i m 73 Hangsuacutelyozza hogy a res roacutemai felfogaacutesa alapvetően szűkebb volt eacuteppen a res incorporales koncepcioacuteja hozott ebben neacutemi vaacuteltozaacutest

126 Neacutemileg hasonloacute kiszoacutelaacutesokkal lehet talaacutelkozni pl B (1990) i m 87127 Vouml K (1942) i m 6ndash7 Ehhez ld ABGB sect 292 Koumlrperliche Sachen sind diejenigen

welche in die Sinne fallen sonst heiszligen sie unkoumlrperliche z B das Recht zu jagen zu fi schen und alle anderen Rechte Megjegyzendő ugyanakkor hogy azt a neacutezetet sem tartja szerencseacutesnek amely a dolog jogi fogalmaacutet a jogok taacutergyaacuteval azonosiacutetja Uacutegy laacutetja hogy a leghelyesebb megkoumlzeliacuteteacutes ebben a vonatkozaacutesban ha azt tekintjuumlk dolognak ami bdquoemberi uralom alaacute hajthatoacute eacutes kihasznaacutelhatoacute azaz a vagyon reacuteszerdquo Ld K (1942) i m 7ndash8 Ezzel kapcsolatban azonban roumlgvest raacute kell mutatni arra hogy neacutezete furcsa kettősseacutegről aacuterulkodik Az ehelyuumltt kifejtettek ugyanis egyeacutertelműen nem abba az iraacutenyba mutatnak

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről46

egyaacuteltalaacuten nem is foglalkozik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacuteval128 Aacuteltalaacuteban elmondhatoacute a magyar irodalomroacutel129 hogy a szerzők toumlbbseacutegeacuteben eacuterteacutektelen dologosztaacutelyozaacutesnak tekintik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutet130 Ebben a vonat-kozaacutesban ugyanakkor Kolosvaacutery meglaacutetaacutesa ismeacutet igen eacuterdekesnek mondhatoacute A BGB 90 sect-aacuteban iacutert koumlrperliche Gegenstaumlnde kapcsaacuten oumlsszehasonliacutetja a modern eacutertelemben vett testi dolgok eacutes a gaiusi res corporales fogalmait Ennek nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy a keacutet fogalom jelenteacuteskoumlre nem esik egybe ugyanis a Gaiusnaacutel szereplő quae tangi possunt fordulat csak az eacuterinteacutesre a tapintaacutesra helyezi a hangsuacutelyt ami a testi bdquohalmazaacutellapotrdquo felfogaacutesaacutenak kezdetleges voltaacutera utal Raacutemutat ugyanakkor hogy valamely leacutegnemű dolgot is fel lehet azonban fogni ha megfelelő eszkoumlzoumlk birtokaacuteban proacutebaacutelkozunk vagy meacutereacutesekkel igazolhatjuk leacutetezeacutesuumlket illetőleg kuumllső behataacutesra meacuteg fi zikai vaacuteltozaacutesok is előideacutezhetők ekkeacutent emberi uralom alaacute hajthatoacuteak131 Mindebből levonja a koumlvetkezteteacutest

amely a testi dolgok főseacutegeacutet eacutes a magaacutenjogi vizsgaacuteloacutedaacutesok szempontjaacuteboacutel valoacute kizaacuteroacutelagos-saacutegaacutet helyezneacutek a koumlzeacuteppontba Hiszen koumlnnyen belaacutethatoacute hogy peacuteldaacuteul az ABGB-ben a testetlen dolgok koumlreacuteben emliacutetett kuumlloumlnfeacutele jogok eacuteppen gyakorlaacutesuk aacuteltal hajtatnak emberi uralom alaacute viszont abban az esetben is a vagyon reacutesze lesz ha a jogosult nem gyakorolja a jogot ugyanis a jog biztosiacutetaacutesa aacuteltal potenciaacutelis vagyoni előny biztosiacutettatik a szaacutemaacutera amely a gyakorlaacutes aacuteltal keacutepes teacutenyleges vagyoni előnybe fordulni Emellett kiemelendő hogy a szerző koraacutebban utal arra is hogy peacuteldaacuteul az idegen dologbeli jogok nem csupaacuten dolgokon aacutellhatnak fenn hanem van lehetőseacuteg arra hogy bdquovagyontaacutergyakra nevezetesen jogokra neacutezverdquo kelet-kezzenek Reacuteszletesen ld K (1942) i m 5 Roumlviden szuumlkseacuteges utalni arra is hogy a jogtaacutergy eacutes dolog kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutera a romanista irodalomban is talaacutelhatunk peacuteldaacutet Vouml pl K (1953a) i m 142 G (1992) i m 329ndash334 S (2002) i m 67

128 Vouml A (1928) I i m 40ndash63 ahol a vonatkozoacute osztaacutelyozaacutes hiaacutenyzik129 Ehhez ld K (1942) i m 7 L (1997) i m 288 aki szerint azeacutert is szuumlkseacuteg-

telen kuumlloumln dologosztaacutelykeacutent kezelni a testetlen dolgokat mivel a jogokra eacutes a koumlveteleacutesekre speciaacutelis szabaacutelyok vonatkoznak

130 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes arra is utalni hogy a hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyveknek a lsquodolograrsquo mint jogi fogalomra vonatkozoacute megkoumlzeliacuteteacutese sem egyseacuteges ebből adoacutedoacutean pedig a testetlen dolgokra vonatkozoacute felfogaacutesok is szerteaacutegazoacuteak Pichonnaz haacuterom csoportba sorolja az aacuteltala vizsgaacutelt polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvek szabaacutelyozaacutesaacutet Az első csoportot a svaacutejci eacutes a neacutemet toumlrveacuteny alkotja amelyekben koumlzoumls pont hogy a res incorporalis fogalma mindkeacutet rendszerben jogi nonszensz minthogy a dolog mindkeacutet polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szerint csak valamely materiaacutelis eacutertelemben vett leacutetező lehet vagyis a fi zikai vilaacuteg egy a szemeacutelytől elhataacuterolt szegmentuma A maacutesodik csoportba a francia eacutes az olasz toumlrveacuteny tartozik amelyekben koumlzoumls egyfelől az hogy mindkettő a vagyontaacutergyak illetve javak fogalmaacutet helyezi a szabaacutelyozaacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Maacutesfelől ugyanakkor a tulajdon fogalma koumlreacuteben mindkeacutet toumlrveacuteny a testi taacutergyakat veszi alapul ugyanakkor keacutetseacutegtelen teacuteny hogy mindkeacutet szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kuumlloumln keruumllnek emliacuteteacutesre a keresetek koumltelmek eacutes egyeacuteb immateriaacutelis javak A harmadik csoportba kizaacuteroacutelag az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv tartozik amely a szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kifejezetten elismeri a testetlen dolgok leacutetezeacuteseacutet Reacuteszletesen ld P (2004) i m 106ndash108

131 Ennek a neacutezetnek leacutetezik oacutekori megfelelője is hiszen Lucretius (De rerum natura 1 302ndash304) akkeacutent koumlzeliacutetett meg egyes leacutetezőket (szagok hangok hideg meleg) hogy baacuter azok nem laacutethatoacutek valamilyen testi jelleggel meacutegis rendelkezniuumlk kell minthogy csak a testi leacutetezők sajaacutetossaacutega hogy maacutes testi dolgokra is keacutepesek hataacutest gyakorolni Ebből koumlvetkezően megaacutel-

47A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

meacutegiscsak van leacutetjogosultsaacutega a testetlen dolog kifejezeacutesnek mindoumlssze azon-ban egyetlen vonatkozaacutesban meacuteghozzaacute a vagyon a javak emliacuteteacutese eseteacuteben A vagyon ugyanis ndash mint mondja ndash dolgok jogok eacutes koumltelezettseacutegek oumlsszesseacutege ekkeacutent testi eacutes testetlen alkotoacuteelemei egyaraacutent vannak Koumlvetkezeacuteskeacuteppen Kolosvaacutery nem veti el teljesen a testetlen dolgot csak azt kifogaacutesolja hogy oumlnaacutelloacute jogi szempontboacutel relevaacutens dologosztaacutelykeacutent kezeljuumlk azt Eme a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet haacutetteacuterbe szoriacutetoacute felfogaacutes eredője a pandektisztikaacutenak a jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo eacutertelmezeacuteseacuteben keresendő132 Mint az maacuter a koraacutebbiakban is laacutethatoacute volt Puchta elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy a dolog testi taacutergy amely egyfelől az embertől kuumllsőleg fuumlggetlen leacutetező egyszersmind az embernek alaacutevett is133 Emellett keacutetseacutegtelenuumll elismeri ugyan az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutenak leacutetezeacuteseacutet azonban ezt nem tekinti dologosztaacutelyozaacutesnak134 helyesebben olyan alapvetően fi lozoacutefi ai osztaacutelyozaacutesnak tekinti amely Dinge eacutes nem Sachen koumlreacuteben eacutertelmezhető135 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest maacutes munkaacutejaacuteban is ahol azonban utal arra hogy a roacutemaiak res corporales eacutes incorporales felosztaacutesa minden bizonnyal azon alapult hogy az in rem actioacutekat egyfelől dologra maacutesfelől valamely jogra neacutezve is lehetett indiacutetani136 Neacutemikeacutepp sarkosabb felfogaacutest keacutepviselt ebben a vonatkozaacutesban Savigny aki a szolgalmakat eacutes a hagyateacutekot is magaacuteban foglaloacute res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet egyenesen neacutelkuumlloumlzhetőnek tekintette137 Windscheid a testetlen dolog kifejezeacutes eredeteacutenek magyaraacutezata koumlreacuteben azt hangsuacutelyozza hogy a koumlznapi nyelvben a tulajdont annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk Ennek folyomaacutenya hogy aacuteltalaacuteban vagyonjogi jogosultsaacutegokroacutel szoktunk emliacuteteacutest tenni mint amilyenek peacuteldaacuteul a maacutes dolgaacuten fennaacutelloacute jogok vagy a koumlveteleacutesi jogok Ebben a vonatkozaacutesban

lapiacutethatoacute hogy Lucretius nem ismeri el az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutet az epikureaacutenus fi lozoacutefi a neacutezeteacutevel oumlsszhangban minden leacutetezőnek testi mivoltot tulajdoniacutet A Lucretius aacuteltal a corpora koumlreacutebe sorolt leacutetezőket azonban a jogaacuteszok nem illetőleg nem minden esetben ismerik el testinek Ehhez ld reacuteszletesen M (1948) i m 360ndash361

132 A teacutemakoumlr olasz nyelvű irodalmaacutenak reacuteszletes ismerteteacuteseacutet ld B (1990) i m 77ndash87

133 Vouml P (1866b) i m 52 bdquoSache ist ein von der Person aumluszligerlich unabhaumlngiger aber gaumlnzlich der Unterwerfung unter ihren Willen bestimmter koumlrperlicher Gegenstandrdquo Ugyaniacutegy P (1866a) i m 436

134 Vouml P (1866b) i m uo bdquo[hellip] unter den incorporalia die Rechte auszliger dem Eigenthum verstanden werden [hellip]rdquo

135 Ld P (1866a) i m 436136 P (1866a) i m 436ndash437137 Vouml S (1841) i m 32 bdquoAls Vermittlung diente dabey der unbehilfl iche an sich ganz

entbehrliche Ausdruck res incorporalis denn indem man die Servituten und Erbschaften als solche res incorporales bezeichnete [hellip]rdquo

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről48

ezek is vagyonalkatreacutesznek minősuumllnek iacutegy bdquodologiasiacutetjukrdquo ezeket azonban ndash minthogy nem testi leacutetezők csupaacuten a keacutepzelet termeacutekei ndash testetlen dolgoknak nevezzuumlk ezeket138 Ekkeacutent előfordul hogy pusztaacuten keacutepzeletbeli leacutetezőket bizonyos vonatkozaacutesban dolognak tekintuumlnk vagyis a testi dolgok mintaacutejaacutera jogviszonyok taacutergyaacutevaacute tesszuumlk ezeket139 Leacutenyegeacuteben ugyanezt a felfogaacutest keacutepviseli Grosso is aki szinteacuten raacutemutat arra hogy a gaiusi felosztaacutes alapjaacuten a res incorporales koumlreacutebe soroltattak a hereditas az ususfructus a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek valamint a szolgalmak is ugyanakkor a tulajdon nem szerepel ebben a felsorolaacutesban amire csak egyetlen magyaraacutezat adhatoacute meacuteg-pedig az hogy a tulajdon a res corporales koumlreacutebe tartozott Erre viszont csak akkor nyiacutelik moacuted ha a tulajdont gondolatilag annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk ndash ez pedig jogi szempontboacutel egy logikai hibaacutenak tekinthető legalaacutebbis a pandektista aacutellaacutespont szerint140 Szaacutezadunkban Pfl uumlger jellemezte akkeacutent a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak haacutettereacuteben aacutelloacute csoportosiacutetaacutest mint logikai bakloumlveacutest (logischer Schnitzer)141 Eacutertő moacutedon foglalja oumlssze a vonatkozoacute neacutezeteket Bessenyő Andraacutes amikor ndash Grosso felfogaacutesaacuteval142 egyezően ndash raacutemutat arra hogy a res corporales ndash incorporales felosztaacutes haacutettereacuteben a vagyon fogalma aacutell amely nem maacutes mint vagyoni eacuterteacutekű alanyi magaacutenjogok143 azaz olyan jogosultsaacutegok eacutes koumltelezettseacutegek amelyek ndash vagyoni jelleguumlkből eredően ndash egytől egyig peacutenzben kifejezhetőek Az ilyen a vagyont alkotoacute vagyonalkatreacuteszek mind testetlenek

138 Vouml W (1873) i m 93 bdquoEin sehr gewoumlhnlicher im Leben entstandener aber vom Rechte festgehaltener Sprachgebrauch nennt statt des Eigenthumsrechts die Sache an welcher es stattfi ndet Auf diesem Wege weiter gehend denkt man sich nun auch die uumlbrigen Vermoumlgensrechte d h die Rechte an fremden Sachen und die Forderungsrechte insofern auch sie Vermoumlgensbestandtheile sind als Sachen und nennt sie da sie nur in der Vorstellung nicht in koumlrperlicher Wirklichkeit existiren gegenuumlber den koumlrperlichen Sachen unkoumlrperliche Sachenrdquo

139 Vouml W (1873) i m 376 bdquo[hellip] es kommt vor daszlig das Recht bloszlig gedachte Dinge wenn auch nicht durchweg doch in einzelnen Beziehungen als Gegenstaumlnde von Rechtsverhaumlltnissen behandelt wie koumlrperlicherdquo

140 G (2001) i m 13 Első tekintete Grosso a pandektista felfogaacutes ellen eacutervel azonban a forraacutesok vizsgaacutelata nyomaacuten ő maga is a fentebb emliacutetett koumlvetkezteteacutesre jut Reacuteszletesen ld G (2001) i m 14ndash15

141 P (1947) i m 340 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal magyaraacutezza hogy a roacutemaiak szaacutemaacutera dolgok eacutes szemeacutelyek leacuteteztek amit pedig jogkeacutent fogtak fel az minden esetben az objetkiacutev eacutertelemben vett jog volt vagyis a szubjektiacutev szemeacutelyhez fűződő jogok kategoacuteriaacutejaacutet nem ismerteacutek Az egyetlen hiba amit ebben a koumlrben elkoumlvettek az nem maacutes mint hogy a testetlen dolgokat is a iura elnevezeacutessel illetteacutek Elismeri ugyanakkor ama nyelvi sajaacutetossaacuteg leacuteteacutet amely szerint koumlznapi eacutertelemben is valaki jogaacuteroacutel beszeacuteluumlnk akkor amikor peacuteldaacuteul az illető valamit koumlve-telhet egy maacutesik szemeacutelytől Vouml P (1947) i m 340ndash341

142 G (2001) i m 13143 Ugyaniacutegy F ndashH (2016) i m 278

49A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

vagyis nem lehet őket megeacuterinteni tehaacutet a toumlbbek aacuteltal emliacutetett logikai hiba eacuteppen ebben eacuterhető tetten Amit nem lehet megfogni azt eacutertelmetlen bdquodolog-nakrdquo nevezni minthogy a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten elsődleges annak testi mivolta vagyis a megfoghatoacutesaacuteg144 Pascal Pichonnaz a res incorporales eacutes a jogbirtok fogalmainak fejlődeacuteseacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban toumlbb koncepcioacutet mutat be amelyek a roacutemai jogi res incorporales fogalma moumlgoumltt meghuacutezoacutedhat-nak Az egyik jelentős neacutezet szerint a mezei telki szolgalmak termeacuteszeteacutenek jobb megeacuterteacuteseacutet ceacutelozta a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak kialakulaacutesa amely kategoacuteria ebből adoacutedoacutean egy koumlzbuumllső leacutepeacutest jelentett a korlaacutetolt dologi jogok fogalmaacutenak kidolgozaacutesa koumlreacuteben145 Egy maacutesik felfogaacutes a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedva tartja jelentősnek a res incorporales fogalmaacutet Eme elgondolaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban az aacutell hogy a fogalom bevezeteacutese aacuteltal vaacutelt lehetőveacute annak szabatos koumlruumlliacuteraacutesa hogy mely dolgok vonatkozaacutesaacuteban keruumllhet sor traditioacutera146 Eme elgondolaacutessal kapcsolatban az alaacutebbi megjegyzeacutesek tehetők Joacutellehet ez a felfogaacutes oumlsszesseacutegeacuteben nem neacutelkuumlloumlz minden alapot meacutegis egy-keacutet tovaacutebbi szempontra is fi gyelemmel kell lenni Egyfelől Gaius az in iure cessio kapcsaacuten kifejezetten emliacuteti (Gai 2 25) hogy az in iure cessio csak nagyobb neheacutezseacuteg aacuteraacuten (cum maiore diffi cultate) volt lebonyoliacutethatoacute hiszen ennek soraacuten meg kellett jelenni a praetor vagy a tartomaacutenyi helytartoacute előtt Koumlnnyen belaacutethatoacute hogy a mancipatio soraacuten koumlvetendő formasaacutegok a mindennapi eacutelet gyorsulaacutesaacuteval hasonloacute diffi cultast jelenthettek Ami ugyanakkor keacutetseacutegesseacute teheti a hivatkozott eacuterveleacutes teljes megalapozottsaacutegaacutet az eacuteppen az Instituacutecioacutek szoumlvege Gaius ugyanis az előbbiekben emliacutetett helyen annak alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent utal a maior diffi cultasra hogy toumlbbnyire sőt majdnem mindig a mancipatio

144 B (2010) i m 265145 P (2004) i m 109ndash110 A mezei telki szolgalmak kezdetben res mancpinek mi-

nősuumlltek eacutes ebből adoacutedoacutean res corporaleskeacutent kezelteacutek ezeket Iustinianusnaacutel ugyanakkor maacuter a res incorporales koumlreacutebe tartoztak ami azonban csak abban az esetben lehetseacuteges ha maacuter nem tekintetteacutek ezeket res mancipinek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ekkor maacuter korlaacutetozott dologi jogokkeacutent kellett hogy felfogjaacutek ezeket a jogosultsaacutegokat annak elleneacutere hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja előszoumlr csak Donellusnaacutel jelenik meg A res incorporales vonatkozaacutesaacuteban emliacutetett koumlzbuumllső leacutepeacutes abban aacutellt hogy ennek a kategoacuteriaacutenak a hasznaacutelata utat nyitott a mind nagyobb fokuacute absztrakcioacute iraacutenyaacuteba Vouml P (2004) i m 110

146 P (2004) i m 110ndash111 A tulajdon aacutetruhaacutezaacutes koumlreacuteben az archaikus felosztaacutes a dolgo-kat a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteiba sorolta eacutes ebből a besorolaacutesboacutel szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezett hogy mely dolgok lehetnek a mancipatio taacutergyai eacutes melyek nem Egy keacutesőbbi fejlődeacutesi faacutezisban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res corporales ndash incorporales csoportosiacutetaacutes vaacuteltotta fel a res mancipi ndash nec mancipi kategoacuteriaacuteit Ez a vaacuteltaacutes a mancipatio hasznaacutelataacutehoz koumltődik amely Gaius koraacutera ndash eacuteppen a traditio javaacutera ndash joacutecskaacuten vesziacutetett jelentőseacutegeacuteből Reacuteszletesen ld P (2004) i m 111

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről50

hasznaacutelataacutera keruumllt sor az in iure cessio elleneacuteben147 Ezen tuacutelmenően az sem elhanyagolhatoacute hogy a mancipatioacutera illetőleg taacutegabban a per aes et libram uumlgyletekre szaacutemos esetben toumlrteacutenik hivatkozaacutes az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben egyes helyeken olyan formaacuteban hogy kifejezetten szerepel a szoumlvegben a nuncupatio148 maacuteskor pedig mindoumlssze utalaacutes szintjeacuten149 A hivatkozaacutesok ilyen nagy szaacutemaacuteboacutel valamint abboacutel a teacutenyből hogy toumlbb helyen is bemutataacutesra keruumll az is hogyan zajlott a mancipatio a gyakorlatban meglaacutetaacutesunk szerint arra lehet koumlvetkeztetni hogy ez az uumlgylet Gaius koraacuteban a mancipatio nemcsak hasznaacutelatban volt hanem szeacuteles koumlrű gyakorlati alkalmazaacutesnak is oumlrvendett150 Mi toumlbb előfordult meacuteg a Kru IV szaacutezad derekaacuten is151 eltoumlrleacuteseacutere pedig csak 531-ben Iustinianus uralkodaacutesa idejeacuten keruumll sor152

A harmadik Pichonnaz aacuteltal ismertetett elmeacutelet-koumlr szerint a res incorporales fogalma mintegy bdquougroacutedeszkakeacutentrdquo szolgaacutelt az alanyi magaacutenjogok fogalmaacutenak megjeleneacuteseacutehez Azaz a res incorporalis kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egybe esik a ius in re szűkebb meghataacuterozott esetkoumlrben pedig a ius ad rem fordulat jelen-teacuteseacutevel Eme neacutezet azon az eacuteszreveacutetelen alapul hogy a gaiusi felsorolaacutes a res incorporales koumlreacuteben kizaacuteroacutelag olyan dolgokat emliacutet amelyek mainapsaacuteg az alanyi magaacutenjogok koumlreacutebe tartoznak Az elgondolaacutes ellen felhozhatoacute hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja ismeacutetelten csak Donellusnaacutel jelenik meg első alka-lommal tovaacutebbaacute ezek a res incorporales koumlreacutebe tartozoacute jogosultsaacutegok kiveacutetel neacutelkuumll csak akkor bdquoműkoumldtekrdquo tehaacutet abban az esetben voltak eacuterveacutenyesiacutethetők ha a praetor actioacutet biztosiacutetott ezek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere Mindemellett eacuterdemes arra is felfi gyelni hogy a legjelentősebb alanyi magaacutenjog a tulajdonjog nem szere-pel a gaiusi felsorolaacutesban153 Eacuteppen ebből ered az a felfogaacutes amely a vizsgaacuteloacutedaacutes kiinduloacutepontjaacutenak a vagyont teszi meg hiszen a res is a vagyon egy elemekeacutent jelenik meg a forraacutesokban A vagyon pedig egyaraacutent aacutellhat olyan dolgokboacutel

147 Vouml Gai 2 25 bdquoPlerumque tamen et fere semper mancipationibus utimur [hellip]rdquo148 Iacutegy az alaacutebbi helyeken Gai 1 113 1 119ndash121 2 102ndash108 3 173ndash175149 Ld pl a koumlvetkező helyeken Gai 1 132 2 18ndash23 4 79150 Ezzel egyezően D (1970) i m 138151 Vouml a 355 aacuteprilis 24-eacuten kelt csaacuteszaacuteri rendeletet az ajaacutendeacutekozaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben C Th 8

12 7 Cum genitoris mei scitis evidenter expressum sit nullam donationem inter extraneos fi rmam esse si ei traditionis videatur deesse sollemnitas et idem huiusmodi necessitatem liberis tantum ac parentibus relaxarit in omnibus deinceps observari negotiis oportebit ut donatio inter extraneos minus fi rma iudicetur si iure mancipatio et traditio non fuerit impleta

152 C 7 31 1 5 Cum etiam res dividi mancipi et nec mancipi sane antiquum est et merito antiquari oportet sit et rebus et locis omnibus similis ordo inutilibus ambiguitatibus et diff erentiis sublatis Ehhez ld meacuteg F ndashH (2016) i m 322

153 P (2004) i m 111ndash112

51A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

amelyek a res corporales eacutes olyanokboacutel is amelyek a res incorporales koumlreacutebe tartoznak Arra a felveteacutesre hogy a res incorporales felsorolaacutesaacuteban nem szere-pel a tulajdon az a vaacutelasz adhatoacute hogy a tulajdon a tulajdonos szaacutemaacutera eacuteppen a dologban oumllt testet ez pedig egy jelentős kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonjog eacutes a toumlbbi maacutes jogosultsaacuteg koumlzoumltt Roacutemai jogban ugyanis nem keacutepzelhető el a tulajdon a dolog neacutelkuumll nem uacutegy fogtaacutek fel tehaacutet a tulajdont mint a dologgal oumlsszefuumlggő jogosultsaacutegok oumlsszesseacutegeacutet a tulajdon nem a tulajdonost a dologgal kapcsolatban megillető konkreacutet jogosiacutetvaacutenyok oumlsszegekeacutent aacutellt elő154 Ezen a ponton pedig eacuterthetően elkeruumllhetetlenneacute vaacutelik a res corporales eacutes incorporales egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa mivel csak iacutegy nyiacutelik moacuted a dolog eacutes a jogosultsaacuteg egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere is155

154 Ebben a vonatkozaacutesban ideacutezni kell Foumlldi Andraacutesnak a tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyokkal oumlsszefuumlggő tanulmaacutenyaacutet amelynek megaacutellapiacutetaacutesai egybevaacutegnak Pichonnaz eacuterveleacuteseacutevel ld F (2005) i m 35ndash36 A tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyok koumlreacuteben hasznaacutelt kifejezeacutesek a Kre 111-ben keletkezett lex agrariaacuteban jelennek meg előszoumlr joacutellehet az uti eacutes a frui kife-jezeacutesek maacuter koraacutebban a Kre III szaacutezadban is előfordulnak A lex agraria a rendelkezeacutesi jog vonatkozaacutesaacuteban nem emliacutet semmilyen jogosultsaacutegot mivel roacutemai jogban a kiaknaacutezaacutesi jogosultsaacutegok nagyobb jelentőseacuteggel biacutertak Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a rendelkezeacutesi jog egyik eleme az elidegeniacuteteacutes joga kapcsaacuten szerepel a toumlrveacutenyben az abalienare ige Mindehhez ld reacuteszletesen F (2005) i m 32ndash33 S (1957) i m 93ndash107 A tulajdonosi reacuteszjo-gosiacutetvaacutenyok elmeacuteleti jellegű kidolgozaacutesa a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiboacutel főkeacutent azeacutert hiaacutenyzott mert a tulajdonos helyzeteacutet elsősorban a birtokos eacutes az idegen dologbeli jogok jogosultjainak poziacutecioacutejaacuteval oumlsszehasonliacutetva vizsgaacuteltaacutek maacutesreacuteszt pedig a jogaacuteszok nem eacuterdeklődtek kuumllouml-noumlsebben az ilyen elmeacuteleti jellegű rendszerezeacutes iraacutent Vouml F (2005) i m 35 Az ősi eacutes a preacuteklasszikus tulajdon jellemzői kapcsaacuten ld D (1970) i m 124ndash127 tovaacutebbaacute 181ndash185 A tulajdonra hasznaacutelt kifejezeacutesek tekinteteacuteben ld D (1970) i m 135ndash136 Neacutemikeacutepp hasonloacute eacutertelemben jelenik meg az ősi tulajdon Zlinszky felfogaacutesaacuteban is Vouml Z (1997) i m 184ndash185

155 Reacuteszletesen ld P (2004) i m 112ndash113 Ezen a ponton tuacutel Pichonnaz gondolatme-nete a quasi possessio eacutes a duplex dominium iraacutenyaacuteba halad tovaacutebb amely keacuterdeacutesek elemzeacutese a peacutenz res incorporales koumlreacutebe sorolaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutet minden bizonnyal teacutevuacutetra vezetneacute Mindazonaacuteltal keacutetseacutegtelenuumll helytaacutelloacute az a meglaacutetaacutesa hogy a quasi possessio gondolata megjelenik a forraacutesokban (l kuumlloumlmoumlsen pl Ulp D 37 1 3 1 [39 ad ed] Ulp D 43 3 1 8 [67 ad ed]) Ezekben a szoumlvegekben koumlzoumls hogy a bona birtoklaacutesa az ususfructus occupatioacuteja koumlreacuteben nincs hasonloacutesaacuteg a fi zikai eacutertelemben vett dolgok birtoklaacutesaacuteval foglalaacutesaacuteval Amiacuteg azonban a bonorum possessio kapcsaacuten Ulpianus ndash Labeo nyomaacuten ndash csak annyit aacutelliacutet hogy a iuris possessio elkeacutepzelhető az ususfructus ndash eacutes hasonloacutean a szolgalmak ndash vonatkozaacutesaacuteban maacuter kifejezetten aacutelliacutetja a jogaacutesz hogy moacuted nyiacutelik az interdictum uacutetjaacuten toumlrteacutenő veacutedelemre Reacuteszletesen ld P (2004) i m 116ndash117 Ezt a birtokot mint a dolog eacutes a raacute vonatkozoacute jog koumlzoumltti kapcsolatot tehaacutet lehetett bdquobirtokolnirdquo amely birtoklaacutes alapja az animus megleacutete volt Vouml P (2004) i m 125

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről52

142 A res incorporales kifejezeacutes eredete eacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

Wieacker neacutezeteacuteből156 kiindulva utalni kell arra hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak fellelhetők előfutaacuterai mind a fi lozoacutefi aacuteban mind a grammatikus eacutes retorikai hagyomaacutenyban157

Ennek kapcsaacuten a romanistaacutek legtoumlbbszoumlr Cicero Topica ciacutemű munkaacutejaacutenak egy toumlredeacutekeacutere szoktak hivatkozni158

Cic Top 5 26-27[26] [hellip] Defi nitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt alterum earum quae intelleguntur [27] Esse ea dico quae cerni tangique possunt ut fundum aedes parietem stillicidium mancipium pecudem supellectilem penus et cetera quo ex genere quaedam interdum vobis defi nienda sunt Non esse rursus ea dico quae tangi demonstrarive non possunt cerni tamen animo atque intellegi possunt ut si usus capionem si tutelam si gentem si agnationem defi nias quarum rerum nullum subest corpus est tamen quaedam conformatio insignita et impressa intellegentia quam notionem voco

A szoumlveg leacutenyege hogy vannak megeacuterinthető tehaacutet testi illetve megeacuterint-hetetlen vagyis testetlen dolgok amely elvaacutelasztaacutes a defi niacutecioacutek elemzeacutese kapcsaacuten meruumll fel Ennek eredmeacutenyekeacutent Cicero akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a testi megfoghatoacute dolgok leacuteteznek (esse ea) amiacuteg a megfoghatatlan dolgok nem leacuteteznek (non esse ea)159 Ehhez keacutepest Wieacker raacutemutat hogy ennek a paacutero-

156 Vouml W (1953) i m 108 eacutes főkeacutent 111 Visszautal Kreller vonatkozoacute neacutezeteacutere is ehhez ld K (1948) i m 592

157 Ehhez ld meacuteg B (1968) I i m 11 K (1948) i m 590ndash591 G (2001) i m 11 K (1953a) i m 142 eacutes kuumlloumlnoumlsen 33 sz jegyzet W (1953) i m 104 108ndash109 K (1971) I i m 376 B (2001) i m 170 173ndash174 D (2003) i m 101ndash104 P (2004) i m 108

158 Ehhez ld az előző jegyzetben hivatkozott szerzőket159 D (2003) i m 99ndash100 Megjegyzendő hogy a Cicero aacuteltal felsorolt peacuteldaacutek nagyon

eacuterdekesek oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy ezek a gyakorlatboacutel eredő peacuteldaacutek egymaacutessal paacuterba aacutelliacutethatoacutek eacuteppen uacutegy ahogy ezt Cicero maga is teszi a szoumlvegben Ilyen paacuterok lehetnek a fundus eacutes aedes amely ndash Bretone gyanuacuteja szerint ndash a XII tt elbirtoklaacutesi szabaacutelyaacutera utal amely az usus auctoritas idejeacutet a fundus eseteacuteben kettő ceterae res eseteacuteben pedig egy eacutev eacutevben hataacuterozta meg Hasonloacutean az ősi jogra utal a mancipium eacutes a pecus paacuterosiacutetaacutes is A hagyateacutek szempontjaacuteboacutel lehet kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a supellex eacutes a penus egyuumlttes emliacuteteacutese amelyek gyűjtőfőneacutevi jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean konkreacutet esetben tovaacutebbra is keacutetseacuteges maradt hogy mi tartozik ezek koumlreacutebe A homo eacutes a fructus kapcsaacuten gondolhatunk a hiacuteres Gaius-

53A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

siacutetaacutesnak az alkalmazaacutesa eacuteppen a defi niacutecioacutek koumlreacuteben meglehetősen sajaacutetsaacutegos moacutedon eacutes mindenkeacuteppen feacutelreeacuterthetően toumlrteacutenik160 Ő maga eacutes maacutes szerzők is hivatkoznak Flavius Sosipater Charisius Institutiones grammaticae vagy Ars grammatica ciacutemű munkaacutejaacutera amelyben Charisius elsőkeacutent a nomina propria eacutes appellativa felosztaacutessal eacutel majd utoacutebbi koumlreacuteben emliacuteti a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacuteit161 Emellett gyakran toumlrteacutenik hivatkozaacutes egy Seneca tollaacuteboacutel szaacutermazoacute textusra is

Sen Ep ad Luc 6 58 11162

Etiamnunc est aliquid superius quam corpus dicimus enim quaedam corporalia esse quaedam incorporalia Quid ergo erit ex quo haec deducantur illud cui nomen modo parum proprium imposuimus quod est Sic enim in species secabitur ut dicamus quod est aut corporale est aut incorporale

Joacutel kitűnik ebből a szoumlvegből hogy Seneca eseteacuteben a kiindulaacutesi pont hogy minden ami van (quod est) tehaacutet a sztoikus eacutertelemben vett leacutetező (τὸ ὄν)163 oszthatoacute fel corporale eacutes incorporale kategoacuteriaacuteira vagyis ehelyuumltt maacuter a testi eacutes testetlen dolgok objektiacutev leacutetezeacutese is elismereacutesre keruumll164 Eacuterdekes megfi gyelni

veacutelemeacutenyre amely a gyuumlmoumllcsoumlket az embertől eacuteppen azon az alapon vaacutelasztja el hogy a gyuumlmoumllcs termeacuteszeteacuteneacutel fogva az ember javaacutet szolgaacutelja ekkeacutent az ember soha nem minősuumll-het gyuumlmoumllcsnek Ehhez keacutepest paries eacutes stillicidium egyseacuteget jeleniacutetenek meg hasonloacutean a megeacuterinthetetlen dolgok koumlreacuteben felsorolt gens agnatio tutela kifejezeacutesekkel Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az usucapio nem tartozik ebbe a koumlrbe Ehhez ld meacuteg B (2001) i m 177ndash179

160 W (1953) i m 110 Ettől elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Bretone aki szerint a divisio ebben a vonatkozaacutesban azokra a dolgokra vonatkozik amelyeket a defi nitiones eacuterint Reacuteszletesen ld B (2001) i m 173

161 Ld W (1953) i m 104162 A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik F H L Annaei Senecae opera quae

supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858163 Ld L ndashS (1940) i m s h v Ezzel egyezően ld B (1968) I i m 11

B (2001) i m 176 D (2003) i m 102 Neacutemikeacutepp elteacuterően W (1953) i m 108 tovaacutebbaacute 110 eacutes kuumlloumlnoumlsen 43 sz jegyzet

164 Vouml M (1948) i m 361 Megjegyzendő hogy Monier megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben egyfajta fej-lődeacutesi iacutev eacuterhető tetten a res incorporales fogalma vonatkozaacutesaacuteban Kiinduloacutepontja azonos a romanistaacutek toumlbbseacutege aacuteltal vaacutelasztott kezdőponttal meglaacutetaacutesa szerint Ciceroacute Topicaacutejaacuteban jele-nik meg előszoumlr a res keacutet csoportjaacutenak megkuumlloumlnboumlzteteacutese ugyanakkor jelzi hogy ehelyuumltt meacuteg nem eacuterhető tetten olyan fokuacute fogalmi tisztasaacuteg mint amivel Senecaacutenaacutel talaacutelkozhatunk Cicero ugyanis a res koumlreacuteben a leacutetező eacutes az elme alkotta dolgok koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget amelyek koumlzuumll az utoacutebbiak nem rendelkeznek olyan valoacutedi leacutettel mint azok amelyek laacutethatoacutek vagy megeacuterinthetők Ezzel ellenteacutetesen ndash alappal ndash ld W (1953) i m 110 Az ilyen laacutethatoacute megeacuterinthető dolgok ellenpaacuterjaacutet a fogalmak keacutepezik amelyek nem tartoznak a corpus

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről54

hogy incorporalia kapcsaacuten Cicero azt aacutelliacutetja hogy azok intelleguntur amiacuteg Seneca szerint ezek sunt (esse) ezek a valoacutesaacutegban objektiacuteve leacuteteznek165 A fentiekből tehaacutet laacutethatoacute hogy ndash akaacutercsak a res quae pondere numero mensura constant eseteacuteben ndash a fi lozoacutefi a eacutes a retorika hataacutesa igen jelentős a roacutemai jogi fogalmak kialakulaacutesa koumlreacuteben Az incorporalia gondolata a fi lozoacutefi aacuteboacutel ered utoacutebb a retorika aacutetvette ezt eacutes ennek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel keruumllt a jogi nyelvbe is ahol a jogi eacuterveleacutes egyik elemeacuteveacute vaacutelt meacuteghozzaacute mint a keacutezzel nem megfoghatoacute va-gyoni jogok megjeloumlleacuteseacutere szolgaacuteloacute fordulat166 Minthogy a hivatkozott szerzők munkaacutessaacutega időben taacutevol aacutell egymaacutestoacutel ekkeacutent feltehető hogy a laacutethatoacutesaacuteg megeacuterinthetőseacuteg kriteacuteriumai aacuteltalaacutenos ismeacuterveknek tekinthetők167 Ezeket az ismeacuterveket a jogaacuteszok minden bizonnyal azeacutert hasznaacuteltaacutek fel mivel a nyelv reacuteveacuten lehet leiacuterni a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot168 vagyis adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy Gaius is ennek alapjaacuten tesz kuumlloumlnbseacuteget res corporalis eacutes incorporalis kouml-zoumltt169 Ezen tuacutelmenően igen valoacutesziacutenűnek tűnik az a felteveacutes is amely szerint Gaiusra az a felfogaacutes is hataacutest gyakorolt amely a megfoghatatlan kategoacuteriaacutejaacutet is leacutetezőkeacutent kezeli170

kategoacuteriaacutejaacuteba Ehhez keacutepest a Seneca aacuteltal keacutepviselt neacutezet joacuteval pontosabb azaacuteltal hogy mind a testi mind pedig a testetlen dolgokat objektiacuteve leacutetezőkeacutent kezeli Ld reacuteszletesen M (1948) i m 360ndash361 A teljesseacuteg kedveacuteeacutert megemliacutetendő meacuteg Marcus Fabius Quintilianus a Kru I szaacutezadban eacutelt szoacutenok Institutio oratoria ciacutemű munkaacutejaacuteban előforduloacute utalaacutes is amelyben elsőkeacutent jelenik meg ius eacutes res oumlsszekapcsolaacutesa (vouml Inst Orat 5 10 116 bdquo[hellip] ius quod sit corporale apprehendi manu non posserdquo) Vouml M (1948) i m 361 A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy Nagy Saacutendor Theacuteba beveacutetele utaacuten olyan taacuteblaacutekat talaacutelt a vaacuterosban amelyek arroacutel taacutejeacutekoztattak hogy a theacutebaiak a thesszalonikeacuteieknek 100 talentumot koumllcsoumlnoumlztek Nem jogaacuteszi szempontboacutel ugyan meacutegis felmeruumllt ennek kapcsaacuten a keacuterdeacutes hogy vajon van-e lehetőseacuteg arra hogy Nagy Saacutendor a thesszalonikeacuteieknek bdquoajaacutendeacutekozzardquo a theacutebaiak aacuteltal koumllcsoumlnadott oumlsszeget A keacutetely alapja az volt hogy jogot ajaacutendeacutekozni tekintettel arra hogy az incorporale nem lehet hiszen keacutezzel nem megfoghatoacute Reacuteszletesen ld D (2003) i m 104

165 Egyezően ld B (1990) i m 89166 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően G (1988) i m 205167 Ezzel egyezően W (1953) i m 108ndash110 aki szemleacuteletesen mutatja be a corporaliandash

incorporalia haacutettereacuteben aacutelloacute sztoikus felfogaacutest168 Ez a sztoikusoknaacutel a σῶματα eacutes σημαινόμενα fogalmaiban oumllt testet előbbi valamely testi

leacutetezőt utoacutebbi pedig ennek nyelvi lekeacutepeződeacuteseacutet jeloumlli amely ebből adoacutedoacutean semmilyen testi vonatkozaacutessal sem biacuter Reacuteszletesen ld W (1953) i m 109

169 B (1990) i m 90 D (2003) i m 100 Megjegyzendő hogy Baldessarelli azon aacutelliacutetaacutesaacuteval amely szerint ennek a kuumlloumlnbseacutegteacutetelnek ne lett volna gyakorlati jelentőseacutege nem tudunk egyeteacuterteni ndash főleg eacuteppen a gaiusi Instituacutecioacutekon kiacutevuumlli primeacuter forraacutesok valamint Dajczak eacutes Pichonaz fentebb hivatkozott gondolatmenete alapjaacuten

170 D (2003) i m 102ndash103

55A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

143 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban a terminus megjeleneacutese a Digestaacuteban

A fenti megaacutellapiacutetaacutesokhoz keacutepest Monier elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy ndash mivel a jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban iura kiveacutetel neacutelkuumll a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuten beluumll talaacutelhatoacute ndash ekkeacutent a csoportosiacutetaacutes ndash meglaacutetaacutesa szerint ndash eredetinek mond-hatoacute Ebből azt a koumlvetkezteteacutest vonja le hogy a iura ndash res corporales171 paacuterosiacute-taacutes koumlzvetlenuumll nem a fi lozoacutefusok vagy grammatikusok munkaacuteiboacutel szaacutermazik tehaacutet alaposnak tűnik a felteacutetelezeacutes hogy a jogaacuteszok nem szaacutendeacutekoztak egybe-vetni oumlsszehasonliacutetani a fi lozoacutefusok aacuteltal hasznaacutelt objektiacutev leacutetezők kategoacuteriaacutejaacutet az olyan dolgok csoportjaacuteval amelyek jogokboacutel aacutellnak172 Mindezek elleneacutere a kettősseacuteg toumlbb alkalommal előfordul a Digestaacuteban Ennek magyaraacutezataacutet Giaro peacuteldaacuteul abban laacutetja hogy a res incorporales iura ndash res corporales kuumlloumlnb-seacutegteacutetelnek dogmatikai szempontboacutel is szaacutemos hataacutesa tapasztalhatoacute ennek megnyilvaacutenulaacutesai eacuterhetők tetten a Digesta egyes fragmentumaiban173 Iura kategoacuteriaacuteja a leginkaacutebb nyilvaacutenvaloacute moacutedon Paulus egyik doumlnteacuteseacuteben olvashatoacute

Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed)Si viam habeam per tuum fundum et tu me ab ea vi expuleris per longum tempus non utendo amittam viam quia nec possideri intellegitur ius incorporale nec de via quis (id est mero iure) detruditur

A jogaacutesz aacuteltal bemutatott eset szerint A-nak uacutetszolgalma van B telkeacuten amely-nek gyakorlaacutesaacuteban azonban B A-t erőszakkal akadaacutelyozza Ilyenkor a jogaacuteszi veacutelemeacuteny szerint a hosszuacute ideig tartoacute nem gyakorlaacutes aacuteltal (per longum tempus non utendo) elenyeacuteszik a szolgalom (amittam viam) mivel egy testetlen jogot nem lehet birtokolni eacutes az uacutetjogboacutel ndash vagyis egy puszta jogosultsaacutegboacutel ndash senkit sem lehet kivetni174 A szoumlveg elsőkeacutent tehaacutet arra mutat raacute hogy az uacutetszolgalom (via) testetlen jogosultsaacuteg (ius incorporale) Ennek kapcsaacuten Pichonnaz azt emeli

171 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal is alaacutetaacutemasztja hogy a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacutei Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiban jelennek meg expressis verbis tovaacutebbaacute meacuteg a gaiusi szoumlveggel teljes egeacuteszeacuteben egyező Digesta-fragmentumban is amely ndash az egyezeacutesből eredően ndash a gaiusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute aacutetveacutetel Az oumlsszes toumlbbi Digesta-textus iura eacutes res corporales szembeaacutelliacutetaacutesaacuten alapul Reacuteszletesen ld M (1948) i m 363

172 M (1948) i m 364173 Vouml G (1988) i m 204ndash205 eacutes kuumlloumlnoumlsen 90 sz jegyzet174 Ehhez ld egyezően L (1963b) i m 152

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről56

ki hogy a ius incorporale kifejezeacutes szokatlan a forraacutesokban meacuteg egy helyen fordul elő Iustinianus egy 531-ben kelt constitutioacutejaacuteban175 A vi expuleris fordu-lat arra utal hogy a szolgaacuteloacute telek birtokosa erőszakkal megfosztja a jogosultat az uacutetszolgalomtoacutel Erre azonban csak akkeacutent keruumllhet sor ha a kocsiuacutet (via) hasznaacutelataacuteban (uti) akadaacutelyozza azt kizaacuterja A veacutegeredmeacuteny az lesz hogy a hasznaacutelat hosszuacute ideig tartoacute elmaradaacutesaacutenak koumlvetkezmeacutenyekeacutent megszűnik az uacutet hasznaacutelataacutera feljogosiacutetoacute szolgalom vagyis az idő muacutelaacutesaacutenak jogalakiacutetoacute hataacutesa van Toumlrteacutenik mindez annak elleneacutere hogy egy testetlen (incorporale) ha uacutegy tetszik puszta jogosultsaacutegroacutel van szoacute (merum ius) amely felett ilyen mivoltaacuteboacutel eredően nem aacutellhat fenn birtok ebből eredően az uacutetszolgalom jogosultjaacutet abboacutel kivetni sem lehet ndash nyilvaacuten detrudere lehetőseacutege csak valamely corpus vonat-kozaacutesaacuteban aacutellhatna fenn

Szinteacuten a szolgalmakkal kapcsolatos egy maacutesik Paulus-veacutelemeacuteny is

Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab)Servitutes praediorum rusticorum etiamsi corporibus accedunt incorporales tamen sunt et ideo usu non capiuntur vel ideo quia tales sunt servitutes ut non habeant certam continuamque possessionem nemo enim tam perpetuo tam continenter ire potest ut nullo momento possessio eius interpellari videatur idem et in servitutibus praediorum urbanorum observatur

A mezei telki szolgalmak ndash joacutellehet testi dolgokhoz koumltődnek ndash incorporales resnek minősuumllnek eacutes ekkeacutent nem lehet elbirtokolni ezeket176 Lehet az is hogy azeacutert van ez iacutegy mert ezek a szolgalmak olyanok hogy nem lehet őket certa eacutes continua birtokolni hiszen senki nem birtokolhat egy szolgalmat olyankeacutent folyamatosan hogy birtoklaacutesa megszakiacutetatlannak legyen tekinthető177 Ugyanez eacuterveacutenyesuumll a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is178

175 Vouml P (2004) i m 115176 Egyezően L (1963b) i m 152 Ehhez ld Watson neacutezeteacutet aki szerint ndash baacuter a textus a szol-

galmak elbirtokolhatoacutesaacutegaacuteval fuumlgg oumlssze ndash keacuterdeacuteses hogy a neacutegy ősi mezei telki szolgalmat eredetileg el lehetett-e birtokolni A jelen szoumlveg mindenesetre mezei telki szolgalmakroacutel beszeacutel aacuteltalaacuteban eacutes a veacutegeacuten hozzaacuteteszi hogy ugyanez iraacutenyadoacute a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is Ehhez ld meacuteg W (1968) i m 23ndash24 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7 sz jegyzet

177 A certa continua possessio keacuterdeacuteseacutehez ld koumlzeacutepkori eacutes modern kitekinteacutessel C C (1976) II i m 447

178 Ezzel egyezően mind a traditio mind az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacutenek vonatkozaacutesaacuteban Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) csak az elbirtoklaacutest kiemelve Gai 2 19 kizaacuteroacutelag a traditioacutet emliacutetve Gai 2 28 Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 44558 B (2000) i m 10 F (2010) i m 347 eacutes 86 sz jegyzet

57A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Iura eacutes corpora kuumlloumlnboumlző jellegeacuteről tanuacuteskodik egy Ulpianus-szoumlveg is

Ulp D 5 3 18 2 (15 ad ed)Nunc videamus quae veniant in hereditatis petitione Et placuit universas res hereditarias in hoc iudicium venire sive iura sive corpora sint

A szoumlveg alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy iura eacutes corpora egyaraacutent a hereditatis petitio taacutergyaacutet keacutepezik vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden az elhalttoacutel szaacutermazoacute dolog tekintet neacutelkuumll azok testetlen eacutes testi mivoltaacutera179

Az eddigiek joacutel peacuteldaacutezzaacutek hogy a Digesta doumlnteacuteseiben a res corporales mellett iura kategoacuteriaacuteja biacutert az elhataacuterolaacutes szempontjaacuteboacutel komolyabb jelentő-seacuteggel180 Az eddigiekhez keacutepest maacutes probleacutemaacutet boncolgat Gaius a Digesta 41 koumlnyveacuteben

Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc)Incorporales res traditionem et usucapionem non recipere manifestum est

A lakonikus roumlvidseacutegű szoumlveg amely egyeacutebkeacutent egybevaacuteg a gaiusi Instituacutecioacutek egy toumlredeacutekeacutevel (Gai 2 28) is arroacutel szoacutel hogy a res incorporalest nem lehet sem keacutezről keacutezre aacutetadni sem elbirtokolni A forraacutesszoumlveg alapjaacuten tehaacutet az a klasszikus jogi neacutezet laacutetszik koumlrvonalazoacutedni hogy a res incorporales sem a traditioacutera sem pedig az elbirtoklaacutesra nem alkalmasak Ennek haacutettereacuteben ndash Monier meglaacutetaacutesa szerint ndash az a felfogaacutes aacutellhat amely szerint a tulajdon alap-vető eleme hogy egy fi zikai eacutertelemben vett dolog a tulajdonos legteljesebb koumlrű eacutelvezeteacutere rendelt vagyis a tulajdon az egyetlen olyan jogi eacutertelemben vett hatalom amelynek a materiaacutelis eacutertelemben vett dolog alaacutevethető181

Veacutegezetuumll a Digestaacuteban talaacutelhatoacute forraacutesok koumlzoumltt utolsoacutekeacutent eacuterdemes emliacute-teni a dolgok osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozoacute titulus egyik Gaiustoacutel szaacutermazoacute toumlre-

179 Vouml M (1948) i m 365 Ezzel a szoumlveggel teljesen oumlsszhangban van egy maacutesik Ulpianus-veacutelemeacuteny is (Ulp D 44 2 7 4 [75 ad ed]) amely szerint a hereditatis petitio taacutergya minden a hagyateacutekban leacutevő testi dolog eacutes kereset egyaraacutent (et corpora et actiones omnes quae in hereditate sunt videntur in petitionem deduci)

180 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld meacuteg az alaacutebbi szoumlvegeket is Pap D 5 2 15 2 (14 quaest) Scaev D 18 4 22 (2 resp) Ulp D 39 2 13 1 (53 ad ed)

181 M (1948) i m 367

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről58

deacutekeacutet amely szoumlvegeacutet tekintve teljes egeacuteszeacuteben megegyezik a gaiusi Instituacutecioacutek vonatkozoacute szoumlvegeacutevel

Gai D 1 8 1 1 (2 inst)Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales corporales hae sunt quae tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius obligationis incorporale est eodem numero sunt et iura praediorum urbanorum et rusticorum quae etiam servitutes vocantur

A jelen szoumlveg szerepelteteacutese vezet a gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeinek vizsgaacutelataacutehoz Az maacuter első tekintetre laacutetszik hogy a kiindulaacutesi alap az hogy a res corporales koumlreacuten tuacutelmenően vannak olyan dolgok mint amilyenek leacutenyege valamilyen jogban aacutell a klasszikus peacuteldaacutek ebben a koumlrben a hereditas a koumltelmek a szolgalmak Meglepő moacutedon a tulajdon nem jele-nik meg ezek koumlzoumltt mi toumlbb soha nem is fogtaacutek fel res incorporaliskeacutent182 Eacuterdekes megaacutellapiacutetaacutes hogy a mindennapi beszeacutedben a tulajdonjog elbirtoklaacutesaacutet akkeacutent szokaacutes emlegetni mint a dolog elbirtoklaacutesaacutet joacutellehet ebben az esetben nem a dolog keruumll elbirtoklaacutesra hanem a felette fennaacutelloacute tulajdonjog183 Eme bevezető gondolatok utaacuten eacuterdemes reacuteszletesebben is megvizsgaacutelni a gaiusi eacutes vele paacuterhuzamosan a iustinianusi szoumlveget

182 Ld B (1981) i m 108183 Ezzel egyezően B (1981) i m 109

59A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

144 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban a terminus megjeleneacutese Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban

A res corporales eacutes incorporales fogalompaacuter kapcsaacuten a romanisztikaacuteban koumlzel egyoumlntetű a gaiusi Instituacutecioacutekra toumlrteacutenő utalaacutes184 azzal a megszoriacutetaacutessal azon-ban hogy nagy bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute hogy a kifejezeacutest ebben a formaacuteban nem Gaius talaacutelta ki az a sajaacutet koraacuteban szeacuteles koumlrben elterjedt eacutes hasznaacutelatos volt iacutegy okszerű hogy ő maga is alkalmazza185

Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3(12) Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales (13) Corporales hae sunt quae tangi possunt velut fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles (14) Incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas ususfructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius obligationis incorporale est eodem numero sunt iura praediorum urbanorum et rusticorum

(pr) Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales (1) Corporales eae sunt quae sui natura tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles (2) Incorporales autem sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius hereditatis et ipsum ius utendifruendi et ipsum ius obligationis incorporale est (3) Eodem numero sunt iura praediorum urbanorum et rusticorum quae et servitutes vocantur

184 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld B (1968) I i m 10ndash11 K (1953a) i m 143 W (1953) i m 105 K (1971) I i m 376 J et al (1987) i m 82 S (2002) i m 68ndash69 T (1990) i m 379ndash380 M -M (1999) i m 53 F ndashH i m 278 B (2010) i m 265 Megjegyzendő ugyanakkor hogy egyfelől nem az oumlsszes szerző hivatkozik kifejezetten Gaiusra eme csoportosiacutetaacutes kapcsaacuten ld pl B (1988) i m 2 Maacutesfelől kiemelendő hogy nem minden szerzőneacutel fordul elő ez a paacuterosiacutetaacutes hiaacutenyzik plS (1951) i m passim G (1992) i m passim eseteacuteben

185 Ld B (2001) i m 172ndash173 D (2003) i m 100ndash101 Ezzel reacuteszben ellenteacute-tesen Kaser aki szerint ndash oumlsszehasonliacutetva az Instituacutecioacutek felfogaacutesaacutet egy Iavolenus- eacutes egy Maecianus-veacutelemeacutennyel (Iav D 12 6 46 [4 ex Plaut] Maec D 32 95 [2 fi deicomm]) ndash Gaius res incorporalis-megkoumlzeliacuteteacutese teljesseacuteggel egyedi Veacutelemeacutenyeacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy a gaiusi neacutezet szerint a res incorporales koumlreacutebe tartozik a peacutenz is Ld K (1953a) i m 144

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről60

A Gaius-szoumlveg előszoumlr kuumlloumlnbseacuteget tesz res keacutet kategoacuteriaacuteja corporales eacutes incorporales koumlzoumltt Ezt koumlvetően megmondja hogy ami corporales azt meg lehet eacuterinteni (tangi possunt) majd roumlgtoumln peacuteldaacutekat is felsorol telek rabszolga ruha arany ezuumlst A felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű amit mi sem bizonyiacutet jobban hogy a peacuteldaacutek utaacuten szerepel hogy ugyaniacutegy corporalis meacuteg szaacutemtalan maacutes dolog is (aliae res innumerabiles) Ezt koumlvetően ndash az eddigiekhez hasonloacutean ndash megmondja mit eacutert res incorporales alatt azokat amelyeket nem lehet megeacuterinteni (tangi non possunt) Ehhez kapcsoloacutedik az az aacutelliacutetaacutes hogy ilyen tehaacutet nem megeacuterinthető dolgok azok amelyeknek valamilyen jog a leacutenye-ge Ez utoacutebbiak koumlreacuteben is emliacutet peacuteldaacutekat hereditas ususfructus vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek (obligationes quoquo modo contractae)186 Laacutethatoacute tehaacutet hogy a kuumlloumlnbseacutegteacutetel alapja tisztaacuten a fi zikai eacutertelemben vett eacuterzeacute-kelhetőseacuteghez megeacuterinthetőseacuteghez koumltődik187 Ezen a ponton tisztaacutezza hogy a res incorporales szempontjaacuteboacutel nem relevaacutens hogy a hereditas koumlreacutebe testi taacuter-gyak tartoznak sem az hogy a haszoneacutelvezet koumlreacuteben koumlvetelt gyuumlmoumllcs testi sem pedig az hogy amivel a maacutesik feacutel a koumltelem alapjaacuten nekuumlnk tartozik az is toumlbbnyire testi taacutergy mint amilyen a telek a rabszolga a pecunia188 Mindennek indoka az hogy maga az oumlroumlkleacutesi jogosultsaacuteg a haszoneacutelvezeti jogosultsaacuteg valamint a koumltelmi jogosultsaacuteg incorporale Veacuteguumll megjegyzi hogy ugyanebbe a koumlrbe azaz a res incorporales csoportjaacuteba tartoznak a vaacuterosi eacutes a mezei telki szolgalmak is Eacuterdekes Monier megaacutellapiacutetaacutesa az elemzett Gaius-szoumlveg kapcsaacuten mivel szerinte ezen a helyen Gaius arroacutel taacutejeacutekoztat hogy vannak olyan dolgok amelyek egyszerre biacuternak fi zikai eacutes jogi leacutettel miacuteg maacutes dolgok valoacutejaacuteban csak jogi fogalmak ekkeacutent csak olyankeacutent emliacutethetők mint a jogon beluumlli leacutetezők189 Monier aacutellaacutespontjaacuteval szemben ugyanakkor eacuterdemes uacutejfent utalni Lucretius illetve Seneca felfogaacutesaacutera leacutenyegeacuteben egyikuumlk neacutezeteacuteből sem koumlvetkezik a Monier aacuteltal vallott neacutezet Ennek kapcsaacuten pedig azt kell fi gyelembe venni hogy ha el is fogadjuk hogy a fi lozoacutefi ai eacutes retorikai hagyomaacuteny nem koumlzvetlen aacutetveacutetel keacutepeacuteben hatott a jogaacuteszi gondolkodaacutesra a hataacutes teacutenye minden keacutetseacuteget kizaacuteroacute Mindebből koumlvetkezően tehaacutet Monier aacutellaacutespontja nem aacutell maradeacutektalan oumlsszhangban a forraacutesokkal

186 Ehhez ld meacuteg B (1990) i m 73187 Vouml A (2007) i m 744188 A szoumlvegben szereplő lsquovelutrsquo kifejezeacutesből eredően feltehető hogy ez a felsorolaacutes is pusztaacuten

peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű189 Vouml M (1948) i m 362 bdquoIl y a donc des choses ayant agrave la fois une existence physique

et une existence juridique et drsquoautres choses qui sont en realiteacute des notions juridiques et qui nrsquoont agrave proprement parler drsquoexistence que dans la laquo vie du droit raquohelliprdquo

61A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ami a Gaius-szoumlveg taacutegabb a dologosztaacutelyozaacutesokhoz koumltődő kontextusaacutet190 illeti megaacutellapiacutethatoacute hogy Gaius a dolgok vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent azt hangsuacute-lyozza hogy egyes dolgok in patrimonio maacutesok extra patrimonuim talaacutelhatoacutek (Gai 2 1) Alapvető felosztaacutesa a dolgok koumlreacuteben hogy azok lehetnek isteni eacutes emberi jog alaacute tartozoacutek (Gai 2 2) Ezt koumlvetően mutatja be az isteni jog alaacute tar-tozoacute dolgokat (Gai 2 3) tovaacutebb osztva azokat res sacrae (Gai 2 4-5) religiosae (Gai 2 6-7) eacutes sanctae (Gai 2 8) csoportjaira Ezek vonatkozaacutesaacuteban megaacutella-piacutetja hogy ezek egyszersmind mindig nullius in bonis vannak Az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok toumlbbnyire beleszaacutemiacutethatnak valakinek a vagyonaacuteba de meglehet hogy neacutemely esetekben ez nincs iacutegy mint peacuteldaacuteul az olyan hagyateacuteki taacutergyak eseteacuteben amelyeknek nincs oumlroumlkoumlsuumlk (Gai 2 9) Ezzel vezet aacutet az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok bemutataacutesaacutera (Gai 2 10) amelyek tovaacutebb osztva lehetnek publicae eacutes privatae (Gai 2 11) Ezt koumlvetően iacuter a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacuteiroacutel (Gai 2 12-14)191 Ezutaacuten azonban (Gai 2 14a skk) minden aacutetmenet neacutelkuumll raacuteteacuter a res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutesnak bemutataacutesaacutera192

A iustinianusi Instituacutecioacutekban szereplő szoumlveg csaknem teljes egeacuteszeacuteben meg-egyezik a gaiusi textussal az elteacutereacutesek jobbaacutera csak stilaacuteris jellegűek ndash ilyen peacuteldaacuteul az autem illetőleg a nam beilleszteacutese a szoumlvegbe egy-egy helyen de ugyaniacutegy az eae neacutevmaacutes hasznaacutelata hae helyett tovaacutebbaacute a veluti kifejezeacutes hasz-naacutelata a gaiusi velut helyett193 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szoumlveg eme vaacuteltozata tartal-milag megegyezik a gaiusi szoumlveggel az egyetlen jelentősebbnek tűnő elteacutereacutes a

190 Ami a szoumlveghagyomaacutenyt illeti megjegyzendő hogy a romanistaacutek szerint a reacuteszletek szintjeacuten a szoumlvegrekonstrukcioacute pontossaacutega aacuteltalaacuteban keacutetseacutegesnek tekinthető ugyanakkor a szoumlvegek sorrendje vonatkozaacutesaacuteban ilyen keacutetelyek maacuter nem meruumllnek fel Ehhez ld G (2001) i m 11 K (1948) i m 583 valamint 585 D (2003) i m 108ndash109

191 Ezzel a gondolatmenettel egyezően D (2003) i m 109192 Baacuter a szoumlveg ezen a ponton erősen hiaacutenyos meacutegis feltehető hogy van valamilyen oumlsszefuumlggeacutes

a dolgok ilyen keacutetfeacutele felosztaacutesa koumlzoumltt Ehhez ld D (2003) i m 108 ismertetve a vonatkozoacute fontosabb neacutezeteket is Grosso uacutegy veacuteli hogy a mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes volt az elsődleges a corporalis ndash incorporalis paacuterosiacutetaacutest csak a szerzeacutesmoacutedokat tisztaacutezan-doacute vezette be mivel a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes csak a testi dolgokra terjedt ki amely koumlrbe eredetileg a szolgalmak is szaacutemiacutetottak Vouml ennek kapcsaacuten G (2001) i m 65 bdquoProbabilmente nellrsquoepoca originaria quando la nostra distinzione si formograve le servitugrave rustiche che nel diritto classico sono iura sul fondo altrui erano qualche cosa di corporale e si identifi cavano colla porzione di terreno su cui si esercitavano [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg K (1948) i m 589 Dajczak emellett ismerteti maacutes szerzők (Robbe Zamorani) neacutezeteit is akik uacutegy veacutelteacutek hogy Gaius a res corporalis ndash incorporalis felosztaacutest tekintette elsődlegesnek Ezzel egyszersmind azt is aacutelliacutetjaacutek hogy a jogaacuteszok szaacutemaacutera aacuteltalaacuteban jelentősebb volt az előb-bi beosztaacutes Ehhez reacuteszletesen ld D (2003) i m 110ndash111 A magunk reacuteszeacuteről ebben a vonatkozaacutesban Dajczak sajaacutet veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet amely szerint a res corporales ndash incorporales valamint a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes leacutenyegeacuteben egymaacutestoacutel fuumlggetlen paacuterosiacutetaacutesok voltak ld reacuteszletesebben D (2003) i m 112

193 Eme meglaacutetaacutessal egyezően ld M (1948) i m 363

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről62

res corporalesra vonatkozoacute sui natura betoldaacutes Mindent egybevetve azonban ez a kiegeacutesziacuteteacutes sem moacutedosiacutetja a szoumlveg egeacuteszeacutenek eacutertelmeacutet mindoumlssze animorum caecitate194 keruumllhetett bele a szoumlvegbe annak megerősiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja hogy a testi ndash testetlen mivolt koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel minden esetben a termeacuteszetből ered195 Pontosiacutetaacutes jellegű tehaacutet a betoldaacutes amely egyfelől a jobb eacuterthetőseacuteget szolgaacutelja maacutesfelől pedig ndash mivel a jogaacuteszkeacutepzeacutesben hasznaacutelt munkaacuteroacutel van szoacute ndash magyaraacutezatkeacutent is felfoghatoacute Pedagoacutegiai ceacutelja (is) volt tehaacutet a naturaacutera utalaacutes-nak mivel a res corporales eseteacuteben a megeacuterinthetőseacuteg egyenes koumlvetkezmeacutenye eme dolgok sajaacutetos termeacuteszeteacutenek a megeacuterinthetőseacutegnek Egyeacutertelműveacute vaacutelik tehaacutet hogy a res corporales reacuteszeacutet keacutepezik a fi zikai vilaacutegnak ekkeacutent pedig az ember szaacutemaacutera lehetőveacute vaacutelik ezeknek az emberi eacuterzeacutekszervek aacuteltali felfogaacutesa iacutegy tehaacutet az elhataacuterolaacutes koumlreacuteben nem marad keacutetseacuteg196

145 Koumlvetkezteteacutesek a res incorporalis fogalmaacuteval kapcsolatban

Az eddigi elemzeacutes nyomaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Digesta szoumlvegei koumlzoumltt tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegben olyan textusok szerepelnek amelyekben res corporales kontrapoziacutecioacutejakeacutent iuraacutera toumlrteacutenik utalaacutes res incorporales helyett amiacuteg Gaiusnaacutel eacutes Iustinianusnaacutel res corporales eacutes incorporales egybeveteacuteseacutere keruumll sor A gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek res corporalest eacutes incorporalest kouml-ruumlliacuteroacute szoumlvegeiben az elvaacutelasztaacutes alapja ndash oumlsszhangban a fi lozoacutefi ai eacutes retorikai hagyomaacutennyal ndash a megeacuterinthetőseacuteg Az emliacutetett szoumlvegekben szaacutemos peacutelda ol-vashatoacute mind az előbbi mind pedig az utoacutebbi csoportba tartozoacute dolgokra neacutezve A testi dolgok peacuteldaacutei telek rabszolga ruha arany ezuumlst a bdquomeacuteg szaacutemtalan maacutes dolog isrdquo fordulat mutatja a felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegeacutet A testetlen dolgok koumlreacutebe utal mindent aminek valamilyen jog a leacutenyege felsorolt peacuteldaacutei pedig a hagyateacutek a haszoneacutelvezet vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek Ennek kapcsaacuten mindkeacutet szoumlveg felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a res incorporales koumlreacuteben emliacutetett peacuteldaacutek objektiacuteve tehaacutet mindig ebbe a dologosztaacutelyba tartoznak tekintet neacutelkuumll arra hogy akaacuter a hagyateacutek akaacuter a haszoneacutelvezet akaacuter a szerződeacuteses koumltelmek koumlreacutebe rendszerint testi taacutergyak tar-

194 Hasonloacute eacutertelemben aacutem keveacutesbeacute draacutemai kifejezeacutessel ld meacuteg Cic de leg 1 47 bdquo[hellip] vero animis omnes tenduntur insidiae [hellip]rdquo

195 Vouml W (2002b) i m 227ndash228 A termeacuteszetes rendre utalaacutes ndash mint az koraacutebban maacuter laacutethatoacute volt ndash a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban is tetten eacuterhető ehhez ld pl Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

196 A (2007) i m 745

63A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

toznak A koumltelmek koumlreacuteben szerepeltethető testi taacutergyakra neacutezve hoz mindkeacutet szoumlveg tovaacutebbi peacuteldaacutekat telek rabszolga pecunia Ez pedig az a pont ahol meg kell aacutellapiacutetani hogy a gaiusi eacutes enneacutel fogva a iustinianusi megkoumlzeliacuteteacutes nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Az eddigiek alapjaacuten ugyanis laacutethatoacute volt hogy a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben tendenciaszerűen eacuterveacutenyesuumllt egy kimon-dott-kimondatlan eacutes nem is felteacutetlenuumll eacuteles kuumlloumlnbseacutegteacutetel pecunia eacutes pecunia numerata vonatkozaacutesaacuteban Az előbbi a peacutenzt mint fi zeteacutesi- eacutes csereeszkoumlzt eacuterteacutekmeacuterőt az utoacutebbi mindezek megjeleniacuteteacuteseacutere szolgaacuteloacute konkreacutet eacutermepeacutenzt je-loumlli Nyugodt sziacutevvel aacutelliacutethatoacute hogy Gaius szoacutehasznaacutelata ehelyuumltt sokkal inkaacutebb a koumlznapi beszeacutedfordulatokat tuumlkroumlzi semmint szabatos jogi terminoloacutegiaacutet197 Egyfelől ugyanis a pecunia eacutes pecunia numerata koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg (vagy eacuteppen oumlsszefuumlggeacutes) maacutesfelől pedig a gaiusi (eacutes iustinianusi) res incorporales felfogaacutes alapjaacuten nem keacutetseacuteges hogy a peacutenz eacutes a peacutenzkoumlveteleacutes elvaacutelik egymaacutestoacutel a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelem taacutergya a peacutenzfi zeteacutesre iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg amely a maacutesik feacutel oldalaacuten koumlveteleacutesi jogkeacutent jelenik meg ez a pecunia Emellett ugyanakkor keacutetseacutegtelenuumll igaz hogy a peacutenzfi zeteacutesi koumltelezettseacuteg valamely peacutenzdarabok aacuteltal megjeleniacutetett konkreacutet peacutenzoumlsszegre vonatkozik ez a pecunia numerata amely a peacutenzfi zeteacutesi koumltelezettseacuteg ndash peacutenzfi zeteacutesre vonatkozoacute koumlve-teleacutesi jog taacutergya lesz A gaiusi szoacutehasznaacutelatot az indokolhatja hogy ekkor meacuteg nem keruumllt sor a koumltelem taacutergyaacutenak szabatos eacutes szisztematikus elemzeacuteseacutere ezen tuacutelmenően pedig a vizsgaacutelt szoumlveg koumlzponti motiacutevuma ekkeacutent a szerző szeme előtt lebegő ceacutel is a res corporales eacutes incorporales mibenleacuteteacutenek meg-eacuterteteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel utoacutebbinak arra a tulajdonsaacutegaacutera hogy az abba a koumlrbe tartozoacute dolgok akkor is testetlenek ha teacutenylegesen testi taacutergyak alkotjaacutek a res incorporalist198

197 Nem ez az egyetlen esete ennek a szoacutehasznaacutelat koumlruumlli bizonytalansaacutegnak Ehelyuumltt elegendő csupaacuten a legis actioacutek gaiusi modelljeacutere utalni amely a Gellius aacuteltal vaacutezolt seacutemaacutetoacutel toumlbb ponton elteacuter Ezeknek az elteacutereacuteseknek az eacuterthető alapja az hogy Gaius a legis actioacutek legutolsoacute hasz-naacutelatba leacutevő vaacuteltozataacutet mutatta be amely minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint elteacutert annak eredeti formaacutejaacutetoacutel Mindazonaacuteltal ennek az elteacutereacutesnek tudhatoacute be peacuteldaacuteul a romanisztikaacuteban Jhering szegeacuteny obsitosakeacutent ismertteacute vaacutelt toumlrteacutenet Reacuteszletesen ld Z (1997) i m 156ndash158 valamint 182ndash184

198 Ez a gondolatmenet alaacutetaacutemaszthatoacute mindazzal amit Bessenyő Andraacutes a res incorporales gyakorlati jelentőseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben iacuter Kiindulaacutesi pontja hogy a vagyont alkotoacute egyes vagyontaacutergyak mindegyikeacutenek koumlzoumls vonaacutesa hogy valamilyen ndash peacutenzben kifejezhető ndash eacuterteacutek-kel biacuternak amelyet a legkoumlnnyebben akkeacutent lehet meghataacuterozni hogy megmondjuk mennyi is az adott testi vagyontaacutergy piaci eacuterteacuteke Ha a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző harmadik szemeacutelynek valamilyen joga aacutell fenn a tulajdonos dolgaacuten akkor ennek a behataacutesi lehetőseacutegnek terhelik a tulajdonost ekkeacutent a dolog eacuterteacutekeacutevel csak annyiban szaacutemolhat amennyiben az a vagyonaacuteba tartozik Incorporalia eseteacuteben viszont a helyzet az hogy ezek eacuterteacuteke nem egyezik meg azokkal a cselekveacutesi lehetőseacutegekkel amelyek a jogosultat megilletik legkeveacutesbeacute pedig annak

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről64

2 A natura fogalmaacuteroacutel

Első tekintetre baacuterki azt gondolhatnaacute hogy a rerum natura kifejezeacutes elemei koumlzuumll a natura joacuteval koumlnnyebben kezelhető lesz oumlsszehasonliacutetva a koraacutebban maacuter koumlrvonalazott res kifejezeacutes jelenteacuteseivel Meacutegis elegendő csupaacuten a natura szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet megvizsgaacutelni eacutes maacuteris kideruumll hogy ez az egyetlen roumlvid szoacute legalaacutebb olyan oumlsszetett gondolati haacutetteacuterrel biacuter mint amit a res kifejezeacutes vizsgaacutelata soraacuten tapasztaltunk Első leacutepeacuteskeacutent szuumlkseacuteges jelezni hogy baacutermennyire is csaacutebiacutetoacute a jelen keretek koumlzoumltt nem vaacutellalkozunk a natura kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacute derivaacutetum legcse-keacutelyebb meacuterteacutekű bemutataacutesaacutera sem a teljesseacutegre toumlrekveacutes előnye ugyanis nem kompenzaacutelnaacute a melleacutekvaacutegaacutenyra teacutereacutesből adoacutehatoacute haacutetraacutenyokat Iacutegy a naturalis naturaliter fogalmi koumlreacutenek elemzeacuteseacutetől ehelyuumltt eltekintuumlnk főleg mivel a kortaacuters hazai szakirodalom behatoacutean is foglalkozik a keacuterdeacuteskoumlrrel199

21 A natura jelenteacutestartalma

A natura a nascor nasci natus sum igeacutere vezethető vissza200 amely mint aacutelszen-vedő ige bdquoszuumlletikrdquo bdquoszaacutermazikrdquo bdquoeredrdquo bdquokezdődikrdquo bdquoleacutetrejoumlnrdquo jelenteacuteseket hordoz201 ekkeacutent teljesen okszerű hogy Schambeck maacuter a legelső megkoumlzeliacuteteacutes-ben is a teremteacutessel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe (Schoumlpfung ndash Schoumlpfungsordnung)202 Eacuterdekes hogy Pellicer meacuteg ehhez keacutepest is taacutevolabbi kapcsoloacutedaacutesi ponttoacutel kezdi az etimoloacutegiai elemzeacutest a natus eacutes a natio főnevekkel rokoniacutetja a naturaacutet iacutegy

a testi taacutergynak az eacuterteacutekeacutevel amelyhez incorporalia kapcsoloacutednak Reacuteszletesen ld B (2010) i m 266

199 A naturaliter fogalma kapcsaacuten kiemelendő Deli Gergely munkaacuteja aki a naturaliter licet fordulata kapcsaacuten mutat be neacutehaacuteny textust Helyesen sztoikus kontextusba helyezi az emliacutetett fordulatot eacutes az elemzett szoumlvegek kapcsaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a naturaliter licet kifejezeacutes taacutergyakeacutent előforduloacute cseleveacutesek megengedettseacutege mind-mind a koumlzjoacute megvaloacutesiacute-taacutesaacutenak iraacutenyaacuteba hatnak Ez ad absurdum olyan eredmeacutenyre is vezethet hogy erkoumllcsileg leacutenyegeacuteben eliacuteteacutelhető oumlsztoumlnszerű cselekveacutesek is bevonhatoacutek a naturaliter licet fogalma alaacute abban az esetben ha oumlssztaacutersadalmi szinten joacutenak tekinthető koumlvetkezmeacutenyekre vezetnek Reacuteszletesen ld D (2017) i m 212ndash218

200 Ezzel egyezően ld F ndashF (1945) i m s v lsquonaturarsquo Oxford Latin Dictionary s h v E ndashM (1951) s v lsquonascorrsquo S (1964) i m 32

201 Vouml F (1884) i m s v lsquonascorrsquo202 S (1964) i m 32ndash33

65A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

megaacutellapiacutetaacutesa szerint a gnā- tőből eredő kifejezeacutesek is mind vizsgaacutelandoacutek203 A natus főneacutevre egyeacutebkeacutent Finaacutely is jelzi hogy van ennek a szoacutenak egy reacutegies alakja is204 Pellicer etimoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szempontboacutel is eacuterdekes hogy a kuumlloumln foglalkozik az bdquo-ūrardquo veacutegződeacutesű főnevek lehetseacuteges jelenteacuteseivel raacutemutat hogy a cselekveacutest jeloumllő karakter mellett markaacutensan fejezik ki az ilyen főnevek valamely cselekveacutesnek az eredmeacutenyeacutet205

A natura fogalmaacutenak megkoumlzeliacuteteacutese kapcsaacuten első leacutepeacuteskeacutent azt kell megha-taacuterozni hogy milyen aspektusboacutel vizsgaacutelandoacute a fogalom Azeacutert biacuter ez kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel mert a natura fogalma vizsgaacutelhatoacute fi lozoacutefi ai eacutes etimoloacutegiai-szemantikai szempontboacutel Baacuter a fi lozoacutefi ai megkoumlzeliacuteteacutes nagyon csabiacutetoacute meacutegis ceacutelszerűbb megmaradni a nyelveacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutesneacutel mivel a jog hordozoacuteja a nyelv mint ahogy a gondolkodaacutes eredmeacutenyeacutenek koumlzleacutesi meacutediuma is a nyelv tehaacutet a nyelv egy olyan koumlzoumls pont lesz ahol jog eacutes fi lozoacutefi a talaacutelkozik Ekkeacutent a nyelvi-jelenteacutestani aacutettekinteacutes valamelyest betekinteacutest enged a roacutemai gondolko-daacutesba is amely a jelen munka eseteacuteben elegendő keretnek iacutegeacuterkezik egy enneacutel hosszabb maacutes taacutergyuacute eszmefuttataacutes tematikusan nem illeszkedne joacutel a rerum natura alapvetően jogi jellegű bemutataacutesaacutehoz

Mint azt maacuter a bevezetőben jeleztuumlk az Ernout ndash Meillet-feacutele etimoloacutegia szoacute-taacuter nem kuumlloumln lexikai egyseacutegkeacutent hanem eleve a nascor ige derivatiacutevumakeacutent kezeli a natura szoacutet Elsőkeacutent a szuumlleacutes illetve a szuumlleteacutes teacutenyeacutevel azonosiacutetja a szoacutet majd maacutesodikkeacutent a koumlzismert termeacuteszet termeacuteszetes jellemző jelen-teacuteseket taacutersiacutetja hozzaacute ndash utoacutebbit elvont eacutes konkreacutet eacutertelemben egyaraacutent Ebből eredezteti a bdquodolgok termeacuteszetes rendjerdquo jelenteacutes amelynek kapcsaacuten megjegyzi hogy a goumlroumlg ezt a φύσις szoacuteval jeloumllteacutek akaacutercsak a natura koumlvetkező bdquoelemrdquo bdquoszubsztanciardquo bdquoleacutenyegrdquo jelenteacuteseacutet is206 Eacuterdekes hogy szerintuumlk a natura a maacute-sodik jelenteacuteskoumlrben egy tekintet alaacute esik a natura rerum kifejezeacutessel vagyis meglaacutetaacutesuk szerint a keacutet kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egymaacutes szinonimaacutei Veacutegezetuumll pedig megemliacutetik hogy a natura szoacute biacuter meacuteg bdquonemzőszervekrdquo jelenteacutessel is Hasonloacutekeacuteppen az előbb mondottakhoz vizsgaacutelhatoacute az is hogy milyen megkouml-zeliacuteteacutest talaacutelunk Egidio Forcellini bdquoLexicon totius Latinitatisrdquo ciacutemű munkaacutejaacute-ban illetőleg az Oxford Latin Dictionary lapjain Maacuter ezen a ponton meg kell előlegezni hogy a natura fogalomtoumlrteacuteneteacutet aacutettekintő monografi kus munka

203 Ld P (1966) i m 59ndash60 Ezzel egyezően ld meacuteg D (2013) i m 15 aki a generalis melleacutekneacutev eredeteacutet kutatva hiacutevja fel a fi gyelmet az alapul szolgaacuteloacute gigno ige eacutes a nascor valamint ezek derivaacutetumainak kapcsolataacutera

204 Vouml F (1884) i m s v lsquognatusrsquo az aacuteltala hasznaacutelt kifejezeacutes szerint bdquooacutesdiasanrdquo205 P (1966) i m 63ndash64206 Egyezően ld B (2001) i m 266

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről66

Andreacute Pellicer 1966-os koumlnyve oumlsszesseacutegeacuteben ugyanazokat a jelenteacuteskoumlroumlket hataacuterozza meg mint amelyeket a kuumlloumlnfeacutele meacuterteacutekadoacute szoacutetaacuterakban talaacutelunk207

Forcellinineacutel keacutet nagyobb jelenteacuteskoumlr kuumlloumlnuumll el az elsőben keacutet a maacutesodik-ban nyolc toumlbbeacute-keveacutesbeacute oumlnaacutelloacute eacutertelemmel iacutegy oumlsszesen tiacutez jelenteacutest adva Az első jelenteacuteskoumlrben megaacutellapiacutetaacutest nyer hogy bdquosajaacutetlagrdquo ritkaacuten fordul elő elvont jelenteacutestartalommal bdquogeneratiordquo illetve bdquoprocreatiordquo eacutertelmet hordoz Emellett ebbe a jelenteacuteskoumlrbe keruumll a goumlroumlg aacuteltal szinteacuten a φύσις szoacuteval visszaadott bdquonemzőszervekrdquo eacutertelem is amely okszerű kapcsolatban aacutell a bdquoprocreatiordquo jelenteacutessel A maacutesodik jelenteacuteskoumlrben ide keruumllnek a tulajdonsaacutegokra utaloacute eacutertelmezeacutesek valamint a megszokaacutesok hajlamok toumlrekveacutesek megjeloumlleacuteseacutere is hasznaacuteltaacutek ezt a kifejezeacutest208

Az Oxford Latin Dictionary kuumlloumln csoportosiacutetaacutes eacutes kategorizaacutelaacutes neacutelkuumll 15 jelenteacuteskoumlrt hataacuterol el egymaacutestoacutel Legelső jelenteacuteskeacutent a szuumlleteacutessel oumlsszefuumlggő mindazon aacutellapotok szerepelnek amelyek a fi zikai jellemzőket a szemeacutelyiseacuteget illetőleg keacuteszseacutegeket valamint a staacutetust eacutes a rokoni kapcsolatokat meghataacuteroz-zaacutek A koumlvetkező jelenteacuteskoumlroumlkben natura termeacuteszetet jelent olyankeacutent amely egyfelől az aacutellat eacutes noumlveacutenyvilaacuteg kuumlloumlnfeacutele jellegzetesseacutegeit maacutesfelől pedig az ember veleszuumlletett tulajdonsaacutegait meghataacuterozzaacutek Ezek a jelenteacuteskoumlroumlk egyfe-lől tovaacutebb vezetnek adva a natura szoacute olyan eacutertelmeacutet ahol ez a kifejezeacutes ugyan meacuteg mindig bdquotermeacuteszetrdquo eacutertelemben lesz hasznaacutelatos azonban maacuter akkeacutent hogy jelenti aacuteltalaacuteban az univerzumot kormaacutenyzoacute erőt amely minden termeacute-szetes folyamat mozgatoacuterugoacuteja Emellett azonban ezeknek a jelenteacuteskoumlroumlknek tovaacutebbi kisebb reacuteszben specifi kaacutelt eacutertelmei is megjelennek amelyek koumlreacuteben a natura főneacutev az emberi termeacuteszetet valamilyen egyedi tulajdonsaacutegot illetőleg keacuteszseacuteget valamint nemzőszervet jelent Ugyanide sorolhatoacutek a teremteacutesre a teremtett vilaacuteg fi zikai tulajdonsaacutegaira utaloacute jelenteacuteskoumlroumlk is

A fenti aacutettekinteacutest koumlvetően eacuterdemes megvizsgaacutelni hogy a natura szoacute egyes jelenteacuteseinek mely peacuteldaacuteival lehet talaacutelkozni primeacuter forraacutesokban Eacutertelemszerű hogy az egyes jelenteacutesekhez kapcsoloacutedoacutean szaacutemos szoumlveg elemzeacuteseacutere nyiacutelna lehetőseacuteg ehelyuumltt azonban egy-egy textus bemutataacutesaacutet ceacutelozzuk annak eacuterdekeacuteben hogy az egyes jelenteacutesek forraacutesszerű volta alaacutetaacutemaszthatoacute legyen Ami ekkeacutent az univerzumot kormaacutenyzoacute erőt leiacuteroacute jelenteacutest illeti eacuterdemes ezzel kapcsolatban Ciceroacutenak egy az istenek termeacuteszeacuteszeteacuteről szoacuteloacute munkaacutejaacuteban megtalaacutelhatoacute szoumlvegreacuteszletet koumlzelebbről megvizsgaacutelni

207 Vouml kuumlloumlnoumlsen P (1966) i m 70ndash74208 Vouml F ndashF (1945) i m s h v

67A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Cic N D 2 29Natura est igitur quae contineat mundum omnem eumque tueatur et ea quidem non sine sensu atque ratione omnem enim naturam necesse est quae non solitaria sit neque simplex sed cum alio iuncta atque conexa habere aliquem in se principatum ut in homine mentem in belua quiddam simile mentis unde oriantur rerum adpetitus in arborum autem et earum rerum quae gignuntur e terra radicibus inesse principatus putatur Principatum autem id dico quod Graeci ἡγεμονικὸν vocant quo nihil in quoque genere nec potest nec debet esse praestantius ita necesse est illud etiam in quo sit totius naturae principatus esse omnium optimum omniumque rerum potestate dominatuque dignissimum

A natura szoacute fentebb iacuterott jelenteacutesreacutetegeacutevel oumlsszhangban iacuterja koumlruumll Cicero a termeacuteszet fogalmaacutet Kiinduloacutepontja hogy a natura tartja egyben (contineat) eacutes őrzi meg (tueatur) az egeacutesz vilaacutegot (omnem mundum) ahol a mundus szoacute az ismert vilaacuteg teljesseacutegeacutet jelentette ndash ahogyan arra Finaacutely szeacutepen utal bdquoa rende-zett vilaacuteg vilaacutegalkotvaacuteny mindenseacuteg vilaacutegszerkezetrdquo209 Cicero ezt koumlvetően a fentebb emliacutetett keacutet teveacutekenyseacutegeacuteből (contineat tueatur) eredezteti azt a kouml-vetkezteteacutest hogy natura nincs hiacutejaacuten a sensusnak eacutes a ratioacutenak Eacuterdekes keacuterdeacutes ezen a ponton hogy a sensus eacutes a ratio főnevek milyen eacutertelemben fordulnak elő ebben a szoumlvegben kuumlloumlnoumls tekintettel a ratio szoacute konkreacutet jelenteacuteseacutere Joacutellehet primeacuter forraacutesokkal alaacutetaacutemasztott az a felfogaacutes amely szerint a ratio biacuterhat bdquorendrdquo jelenteacutessel is210 meacutegis ebben a konkreacutet oumlsszefuumlggeacutesben nem keacutetseacuteges hogy sensus eacutes ratio mintegy egymaacutes komplementer paacuterjaikeacutent szerepelnek a szoumlvegben amiacuteg az előbbi inkaacutebb az eacuterzeacutesekre eacuterzelmekre utoacutebbi pedig az eacutertelemre eacuteszre vonatkozik A sensus eacutes a ratio kettősseacutege fennaacutellaacutesaacutenak szuumlk-seacutegszerűseacutegeacutet Cicero azzal magyaraacutezza hogy minden natura ndash tekintet neacutelkuumll arra hogy egyszerű vagy oumlsszetett ndash valamifeacutele rendezőelvvel kell hogy ren-delkezzen (necesse est habere aliquem in se principatum) ilyen lesz az ember (homo) eseteacuteben a mens az aacutellatoknaacutel (belua) valami ami a menshez hasonloacute (quiddam simile mentis) A faacutek eacutes a noumlveacutenyek (earum rerum quae gignuntur e

209 F (1884) i m s v bdquomundusrdquo210 Főkeacutent Wolfgang Waldstein munkaacutessaacutegaacuteboacutel kiindulva mutattunk raacute toumlbbszoumlr is arra hogy

a ratio szoacutet nem csupaacuten bdquoeacutertelemrdquo jelenteacutessel lehet visszaadni hanem biacuterhat ez a kifejezeacutes bdquorendrdquo jelenteacutessel is Vouml W (1996) i m 55 Ezt a waldstein-i felteacutetelezeacutest lexikai-szemantikai szempontboacutel is alaacute lehet taacutemasztani vouml Oxford Latin Dictionary s h v F (1884) i m s h v F ndashF (1945) i m s h v

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről68

terra) eseteacuteben ez a vezeacuterlő- vagy rendezőelv Cicero felteacutetelezeacutese szerint a gyouml-kerekben lakozik (radicibus inesse principatus putatur) Ezt koumlvetően maacuter csak arra vonatkozoacute magyaraacutezatot tartalmaz a szoumlveg hogy a rendezőelv kapcsaacuten mieacutert a bdquoprincipatusrdquo kifejezeacutest hasznaacutelja Cicero

Mindehhez koumlnnyen kapcsolhatoacute egy maacutesik Cicero szoumlveg amelyben a natura mint a termeacuteszet rendjeacutenek vagy a termeacuteszetes rendnek a megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel

Cic Har 32Vetera fortasse loquimur quamquam hoc si minus civili iure perscriptum est lege tamen naturae communi iure gentium sanctum est ut nihil mortales a dis immortalibus usu capere possint

Cicero az bdquoOratio de haruspicum responsordquo ciacutemű Kre 56 aacuteprilisaacuteban a Senatus előtt tartott beszeacutedeacuteben amelynek ceacutelja az volt hogy Publius Clodius Pulcher aacuteltal ellene megfogalmazott sacrilegum vaacutedjaacutet caacutefolja Az ideacutezett reacuteszlet a loca sacra et religiosa teacutemakoumlreacutevel foglalkozik Cicero aacutelliacutetaacutesa arra vonatkozik hogy ha a ius civile nem is szabaacutelyozza azt a keacuterdeacutest hogy egyet-len halandoacutenak sincs joga baacutermit is elbirtokolni a halhatatlan istenektől (nihil mortales a dis immortalibus usu capere possint) meacutegis a termeacuteszet toumlrveacutenye a minden neacutep szaacutemaacutera koumlzoumls jog aacuteltal (lege naturae communi iure gentium) szentesiacutetett megszeghetetlenneacute tett (sanctum est)211 szabaacutely ez Az első eacuterdekes-seacuteg a lex naturae eacutes a ius gentium kapcsaacuten fi gyelhető meg a szoumlvegben Cicero megfogalmazaacutesa azt a hataacutest kelti mintha e kettő egymaacutessal azonos lenne Maacutes forraacutesokboacutel ugyanakkor ismeretes hogy a ius gentium Gaius megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben a ius civile kontrapoziacutecioacutejakeacutent az a jog amely a naturalis ratioacuteboacutel ered eacutes minden neacutep egyformaacuten koumlveti212 Ezzel oumlsszehasonliacutetva a ius naturale pedig az a jog amelyet a natura taniacutetott minden animal (eacutelőleacuteny avagy leacutelekkel biacuteroacute

211 Vouml F (1884) i m s v bdquosanciordquo212 Gai D 1 1 9 (1 inst) = Gai 1 1 Omnes populi qui legibus et moribus reguntur partim suo

proprio partim communi omnium hominum iure utuntur Nam quod quisque populus ipse sibi ius constituit id ipsius proprium civitatis est vocaturque ius civile quasi ius proprium ipsius civitatis quod vero naturalis ratio inter omnes homines constituit id apud omnes peraeque custoditur vocaturque ius gentium quasi quo iure omnes gentes utuntur

69A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

leacuteny) szaacutemaacutera213 Az ideacutezett Cicero-textus azonban nem is ius naturaleacutet emliacutet a szoumlvegben lex naturae szerepel214

A lex naturae kifejezeacutes keacutet helyen fordul elő a Digestaacuteban az egyik az első koumlnyvben a staacutesukeacuterdeacuteseket taglaloacute ciacutemben215 a maacutesik pedig a maacutesodik koumlnyv pactumokkal foglalkozoacute titulusaacuteban216 Az előbbi Ulpianustoacutel szaacutermazoacute som-maacutes megaacutellapiacutetaacutes szerint a termeacuteszet toumlrveacutenye az hogy ha valaki toumlrveacutenyes haacutezassaacutegon kiacutevuumll szuumlletett akkor az anya staacutetusaacutet koumlvesse kiveacuteve ha valamely lex specialis maacuteskeacutent rendelkezik a keacuterdeacutesről Ebből a szoumlvegből joacutel eacuterződik hogy egyfelől a lex naturae mint a termeacuteszet toumlrveacutenye viszonyiacutetaacutesi pontkeacutent keruumll itt hivatkozaacutesra maacutesfelől azonban a lex specialis emliacuteteacutesre reacuteveacuten meacutegis

213 Ulp D 1 1 1 3 (1 inst) Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit nam ius istud non humani generis proprium sed omnium animalium quae in terra quae in mari nascuntur avium quoque commune est Hinc descendit maris atque feminae coniunctio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio hinc educatio videmus etenim cetera quoque animalia feras etiam istius iuris peritia censeri Minimaacutelis elteacutereacutessel ugyanezt a szoumlveget talaacutelhatjuk a iustinianusi Instituacutecioacutekban is vouml Inst 1 2 1 pr A ius gentium eacutes ius naturale koumlzoumltti ha uacutegy tetszik szemeacutelyi hataacutely szempontjaacuteboacutel vett kuumlloumlnbseacutege forraacutesszerűen is tetten eacuterhető Vouml Ulp D 1 1 1 4 (1 inst) Ius gentium est quo gentes humanae utuntur Quod a naturali recedere facile intellegere licet quia illud omnibus animalibus hoc solis hominibus inter se commune sit

214 Eacuterdemes itt megemliacuteteni Aacutelvaro drsquoOrs veacutelemeacutenyeacutet mivel ő mutatott raacute arra hogy kicsit Ciceroacutenak koumlszoumlnhető a ius eacutes a lex fogalmainak oumlsszekevereacutese vagy oumlsszemosaacutesa mert ő a munkaacuteiban toumlbb helyen beszeacutel lexről ius helyett ami a roacutemaiak fejeacuteben maacuteskeacutent aacutellt oumlssze mint ahogyan ma gondolkodunk erről a keacuterdeacutesről Vouml reacuteszletesen DrsquoO (1997) i m 116ndash117 Meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppen ennek a hataacutervonalnak az elmosoacutedaacutesaacutera vezethető vissza az a teacuteves felfogaacutes is amelyről Maschi tudoacutesiacutet jelesuumll hogy a VIR szerint egyenlőseacutegjel tehető a rerum natura a lex naturae eacutes a ius naturale fogalmai koumlzeacute Maacuterpedig a fenti fejtegeteacutesekből is kitűnik hogy ez a leegyszerűsiacutető teacutetel nyilvaacutenvaloacutean nem aacutellja meg a helyeacutet Reacuteszletesebben ld M (1937) i m 71

215 Ld Ulp D 1 5 24 (27 ad Sab) Lex naturae haec est ut qui nascitur sine legitimo matrimonio matrem sequatur nisi lex specialis aliud inducit

216 Ld Paul D 2 14 27 2 (3 ad ed) Pactus ne peteret postea convenit ut peteret prius pactum per posterius elidetur non quidem ipso iure sicut tollitur stipulatio per stipulationem si hoc actum est quia in stipulationibus ius continetur in pactis factum versatur et ideo replicatione exceptio elidetur eadem ratione contingit ne fi deiussoribus prius pactum prosit sed si pactum conventum tale fuit quod actionem quoque tolleret velut iniuriarum non poterit postea paciscendo ut agere possit agere quia et prima actio sublata est et posterius pactum ad actionem parandam ineffi cax est non enim ex pacto iniuriarum actio nascitur sed ex contumelia idem dicemus et in bonae fi dei contractibus si pactum conventum totam obligationem sustulerit veluti empti non enim ex novo pacto prior obligatio resuscitatur sed profi ciet pactum ad novum contractum quod si non ut totum contractum tolleret pactum conventum intercessit sed ut imminueret posterius pactum potest renovare primum contractum quod et in specie dotis actionis procedere potest puta pactam mulierem ut praesenti die dos redderetur deinde pacisci ut tempore ei legibus dato dos reddatur incipiet dos redire ad ius suum nec dicendum est deteriorem condicionem dotis fi eri per pactum quotiens enim ad ius quod lex naturae eius tribuit de dote actio redit non fi t causa dotis deterior sed formae suae redditur haec et Scaevolae nostro placuerunt

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről70

instrumentaacutelis jelleget oumllt a lex tehaacutet a roacutemai gondokodaacutesban elsősorban a keacutezzel foghatoacute taacutergyi jogforraacutest jelentette

A maacutesik Paulus tollaacuteboacutel szaacutermazoacute szoumlvegben arroacutel esik szoacute hogy mikeacutent kezelendők azok az esetek amikor egy koraacutebbi pactumot egy keacutesőbbivel feluumll-iacuterunk Ebben a Paulus-szoumlvegben vilaacutegosan elvaacutelik egymaacutestoacutel a ius tudniillik a ius civile eacutes az ennek megfelelő aktusok valamint minden maacutes jogi aktus in stipulationibus ius continetur in pactis factum versatur A lex naturae ebben a szoumlvegben is ndash akaacutercsak koraacutebban Ulpianusnaacutel ndash alapelv meacuterce viszonyiacutetaacutesi pont gyanaacutent keruumll emliacuteteacutesre a termeacuteszet toumlrveacutenye olyan megkeruumllhetetlen re-ferenciaacutet keacutepvisel amelyet az egyszerűen csupaacuten iuskeacutent aposztrofaacutelt ius civile semmikeacuteppen sem iacuterhat feluumll

Lex eacutes ius egymaacutessal felcsereacutelhetőkeacutent valoacute megjeleniacuteteacutese első tekintetre tehaacutet zavaroacute lehet van azonban meacuteg egy szempont amit ennek kapcsaacuten eacuterde-mes lehet fi gyelembe venni Ha belegondolunk abba hogy ezek a fordulatok egy oratio tehaacutet egy nyilvaacutenos előadaacutesra szaacutent beszeacuted kereteacuteben hangoztak el a beszeacuted szerzője eleve ebből a ceacutelboacutel jegyezte le őket akkor roumlgvest eacutertelmet nyerhet az első tekintetre furcsa megfogalmazaacutes az orator elsődleges ceacutelja az volt hogy a hallgatoacutesaacutegot megnyerje eacuterzelmeikre apellaacutelva igyekezett maga melleacute aacutelliacutetani a Senatus tagjait vagyis nem a fogalmak dogmatikailag pontos elhataacuterolaacutesa lebegett a szeme előtt

Mindent egybevetve joacutel kitűnik eme Cicero-beszeacuted reacuteszleteacuteből hogy a natura kifejezeacutes a roacutemaiak szaacutemaacutera oumlnmagaacuteban jeloumllte a megismerhető őket koumlruumllvevő vilaacutegot a ius illetve lex főnevekkel alkotott birtokos jelzős szerkezeti pedig enneacutel a termeacuteszet toumlrveacutenyeacutet toumlrveacutenyszerűseacutegeacutet illetve magaacutet a termeacuteszet rendjeacutet jelentette Eme jelenteacutes nem kizaacuteroacutelag az irodalmi forraacutesok szoumlvegeiben lelhető fel talaacutelunk peacuteldaacutet erre a jelenteacutesaacuternyalatra a Digestaacuteban is a condictio indebiti teacutemaacutejaacutet vizsgaacuteloacute titulusban

Paul D 12 6 14 (21 ad Sab)Nam hoc natura aequum est neminem cum alterius detrimento fi eri locupletiorem

A romanisztikaacuteban sokszor eacutes sok oumlsszefuumlggeacutesben emliacuteteacutesre keruumllt szoumlveg a jogalap neacutelkuumlli gazdagodaacutes teacutenyaacutellaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesi indokaacutet foglalja oumlssze toumlmoumlren a termeacuteszet rendjeacuteből eredően meacuteltaacutenylandoacute az hogy maacutes kaacuteraacutera senki se gazdagodjon Ebben a szoumlvegben a natura oumlnaacutelloacute jelző neacutelkuumlli főneacutev-keacutent jelenik meg meacutegis joacute peacuteldaacuteja ez a szoumlveg annak amikor az eacutertelmezeacutes soraacuten magaacutetoacutel eacutertődő moacutedon jutunk arra a koumlvetkezteteacutesre hogy itt a termeacuteszet

71A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

rendjeacuteről egy a termeacuteszet aacuteltal meghataacuterozott mindenki szaacutemaacutera egyeacutertelmű maximaacuteroacutel van szoacute217

Kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemelnek azok az esetek amikor a natura szoacute a dolgok ter-meacuteszetes folyaacutesaacutet jeloumlli azt ahogyan a dolgok toumlrteacutenni szoktak ebből adoacutedoacutean pedig gyakran a rerum natura szinonimaacutejakeacutent fordul elő

Cic Att 13 10 1Minime miror te et graviter ferre de Marcello et plura vereri periculi genera Quis enim hoc timeret quod neque acciderat antea nec videbatur natura ferre ut accidere posset

Cicero az unokaoumlccseacutehez Atticushoz iacuterott leveleacutet azzal kezdi hogy nem csodaacutelkozik azon hogy Atticus bosszuacutes eacutes szomoruacute Marcellus miatt illetve hogy mindenfeacutele veszeacutelyektől tart hiszen ilyesmire eddig nem volt peacutelda eacutes nem a dolgok termeacuteszetes folyaacutesa szerint valoacute hogy ilyesmi toumlrteacutenik Cicero talaacutenyos fogalmazaacutesa a Kre 51-ben consullaacute vaacutelasztott Marcus Claudius Marcellusra vonatkozik aki Caesar polgaacuterhaacuteboruacuteja idejeacuten az ellenzeacutek soraiban tűnt fel a pharsalos-i csataacutet koumlvetően szaacuteműzeteacutesbe vonult ahonneacutet toumlbbek koumlzoumltt Cicero koumlzbenjaacuteraacutesaacutera teacuterhetett vissza keacutet eacutevvel keacutesőbb Uacutetkoumlzben az egyik cliense P Magius Chilo meggyilkolta Neacutemelyek ezt a gyilkossaacutegot Caesarhoz koumltoumltteacutek Cicero ugyanakkor keacutet helyen is utal arra hogy Caesar aacutertatlansaacutega vitaacuten feluumll aacutell218

217 Kuumlloumln vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezhetneacute az aequitas jelenteacuteseacutenek behatoacutebb elemzeacutese amelyre ehelyuumltt nem vaacutellalkozhatunk Ebben a tekintetben ld C (1971) i m 3 aki az oacutekorban alapvetően bdquoegyenlőseacutegrdquo eacutertelemben hivatkozik az aequitasra Ld meacuteg W (1996) i m passim V (2006) i m 1ndash27 tovaacutebbaacute 233ndash256

218 Vouml egyreacuteszt Cic Att 13 10 3 Per litteras purgat Caesarem de interitu Marcelli in quem ne si insidiis quidem ille interfectus esset caderet ulla suspicio A maacutesik emliacutetett szoumlvegben Cicero az esemeacutenyeket pontosan le is iacuterja veacuteguumll neacutemi maliacuteciaacuteval megjegyzi hogy ilyen szoumlrnyű veacuteget eacutert a dereacutek Marcellus akit ellenseacutegei megkiacutemeacuteltek ugyan aacutem baraacutetja kezeacutetől veszett el Vouml Cic Fam 4 12 2ndash3 (2) Post diem tertium eius diei cum ab Athenis profi cisci in animo haberem circiter hora decima noctis P Postumius familiaris eius ad me venit et mihi nuntiavit M Marcellum conlegam nostrum post cenae tempus a P Magio Cilone familiare eius pugione percussum esse et duo vulnera accepisse unum in stomacho alterum in capite secundum aurem sperare tamen eum vivere posse Magium se ipsum interfecisse postea se a Marcello ad me missum esse qui haec nuntiaret et rogaret uti medicos ei mitterem itaque medicos coegi et e vestigio eo sum profectus prima luce cum non longe a Piraeo abessem puer Acidim obviam mihi venit cum codicillis in quibus erat scriptum paulo ante lucem Marcellum diem suum obisse (3) ita vir clarissimus ab homine deterrimo acerbissima morte est adfectus et cui inimici propter dignitatem pepercerant inventus est amicus qui ei mortem off erret

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről72

Az előbbihez hasonloacutean egy maacutesik szoumlveg is emliacutethető itt amely markaacutensan taacutemasztja alaacute natura fentebb jelzett jelenteacuteseacutet

Cic Tusc 3 47Alterum peccatum quod cum in natura tria sint unum gaudere alterum dolere tertium nec gaudere nec dolere hic primum et tertium putat idem esse nec distinguit a non dolendo voluptatem

Ez a roumlvid reacuteszlet Epicurus maacutesodik eacuterveleacutesi hibaacutejaacutet magyaraacutezza Cicero ugyanis abboacutel az Epicurus-toacutel szaacutermazoacute aacutelliacutetaacutesboacutel indul ki hogy a legnagyobb oumlroumlm vagy gyoumlnyoumlrűseacuteg a faacutejdalom hiaacutenya (summamque esse voluptatem nihil dolere) Cicero erre pedig akkeacutent reagaacutel hogy ez a csupaacuten neacutehaacuteny szoacute haacuterom hibaacutet is magaacuteban rejt Ezek koumlzoumltt az első hiba az oumlnellentmondaacutes219 a maacutesodik ndash amint az ideacutezett szoumlvegből is kitűnik ndash az hogy a termeacuteszet rendjeacuteből adoacutedoacutean haacuterom aacutellapot leacutetezik az egyik a oumlroumlm a maacutesik a faacutejdalom a harmadik pedig egyfajta semleges a bdquonem oumlroumlm eacutes nem faacutejdalomrdquo aacutellapota Epicurus hibaacuteja hogy a Cicero aacuteltal kritizaacutelt aacutelliacutetaacutesaacuteval leacutenyegeacuteben egyenlőseacutegjelet tesz az első eacutes a harmadik aacutellapot koumlzoumltt A harmadik hiba az hogy Epicurus a legnagyobb joacutet aminek kereseacutese a fi lozoacutefi a leacutenyegi keacuterdeacutese elvaacutelasztja az ereacutenytől Cicero ezt akkor is hibaacutenak tartja ha ndash mint mondja ndash maacutes fi lozoacutefusoknaacutel is tapasztal-hatoacute ez220

Ehhez kapcsoloacutedik a natura szoacute oumlnaacutelloacute ablativusban valoacute hasznaacutelata amikor ez a kifejezeacutes arra utal hogy valami termeacuteszetesen vagy termeacuteszetszerűen koumlvetkezik be

Cic Top 76Quae autem virtute fi dem faciunt ea bipertita sunt ex quibus alterum natura valet alterum industria Deorum enim virtus natura excellit hominum autem industria

Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat szinteacuten Ciceroacutetoacutel a Topica ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute fordulat amely szerint az istenek ereacutenyesseacutege termeacuteszetuumlkből fakad

219 Ld Cic Tusc 3 47 Unum quod secum ipse pugnat modo enim ne suspicari quidem se quicquam bonum nisi sensus quasi titillarentu5 voluptate nunc autem summam voluptatem esse dolore carere potestne magis secum ipse pugnare

220 Vouml Cic Tusc 3 47 Tertium peccatum commune cum quibusdam quod cum virtus maxime expetatur eiusque adipiscendae causa philosophia quaesita sit ille a virtute summum bonum separavit

73A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

azaz a termeacuteszet aacuteltal (natura ndash ablativus) adott miacuteg az ember ereacutenye szorgal-maacutenak koumlszoumlnhető

Oumlsszefoglalva megaacutellapiacutethatoacute hogy a latin natura kifejezeacutes ndash hasonloacutean a rerum natura terminus maacutesik tagjaacutehoz ndash oumlsszetett toumlbb jelenteacutessel ezeken beluumll pedig szaacutemos jelenteacutesaacuternyalattal biacuteroacute fordulat A natura egy eredetileg a nascor igeacuteből szaacutermazoacute illetőleg a gnā- tőre visszavezethető kifejezeacutes egy participiumboacutel oumlnaacutelloacutesult főneacutev Egyik jelenteacutesaacutega a szuumlleteacutessel leacutetrejoumlvetellel az iacutegy keletkező fi zikai eacutes egyeacuteb tulajdonsaacutegokkal aacutell kapcsolatban amiacuteg a maacutesik jelenteacutesaacutegon ndash az előzőtől logikailag el nem kuumlloumlniacutethetően ndash megtalaacuteljuk a minket koumlruumllvevő vilaacutegot annak rendjeacutet lekeacutepező jelenteacuteseket Ekkeacutent laacutet-hatjuk hogy a natura szoacute elvont moacutedon egy objektiacutev viszonyiacutetaacutesi pontot jeloumll amelyhez minden leacutetező azaz minden res igazodik Ekkeacutent igazodik hozzaacute a ius is mint mozgoacute vaacuteltozoacute entitaacutes oumlsszhangban azzal amit Cicero a bdquoDe legibusrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban hangsuacutelyoz bdquo[] ius in natura esse positum []rdquo221 Ebből eredően a natura a ius alapjaacutevaacute kell hogy vaacuteljon vagyis a jogi rend meg kell hogy feleljen a naturaacutenak A bemutatott Cicero-szoumlvegekkel kapcsolatosan keacutet megjegyzeacutest kell tenni Az egyik hogy az elemzett szoumlvegekből is kitűnik hogy a natura szoacute az esetek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben aacutellandoacute tartoacutes jelleget takar illetőleg hogy a natura toumlbbnyire nem kuumllső tulajdonsaacutegokat takar222 Emellett a vizsgaacutelt szoumlvegekből az is kitűnik hogy a natura mint a jogi rend alapja univerzaacutelis jellegű minden eacutelőleacutenyneacutel ahol intellegentia fellelhető a naturaacutenak valoacute megfeleleacutes magaacutetoacutel eacutertődő223 Eacuteppen azeacutert lesz jelentős ez a mindenuumltt jelenlevő tehaacutet communis intellegentia mivel ez vezet a megis-mereacuteshez amely aacuteltal lehetőveacute vaacutelik az ereacutenyek eacutes a bűnoumlk a tisztesseacuteges eacutes tisztesseacutegtelen cselekedetek elvaacutelasztaacutesa [n]am ut communis intellegentia nobis notas res eff ecit easque in animis nostris inchoavit honesta in virtute ponuntur in vitiis turpia224 Maacuterpedig az ereacutenyes helyes eacuteletre toumlrekveacutes a vera philosophia gyakorlaacutesaacutenak eszkoumlze ndash aki ekkeacutent cselekszik az eme toumlrekveacutese aacuteltal valoacutesiacutetja meg az Ulpianus aacuteltal a Digesta legelejeacuten iacuterottakat iustitiam colit az igazsaacutegossaacutegot műveli Ezeacutert hangsuacutelyozza Cicero hogy az ereacutenyes helyes

221 Vouml Cic leg 1 34222 Vouml P (1966) i m 146ndash149 Az utoacutebbi vonatkozaacutesban ld pl Lucr 1 602 bdquo[hellip] id

nimirum sine partibus exstat et minima constat natura [hellip]rdquo 223 A jelen elemzeacutesben Cicero szoumlvegei keruumlltek előteacuterbe Ennek oka az hogy az ő munkaacutessaacutegaacute-

ban a natura szoacute jelenteacuteseacutenek szinte a teljes repertoaacuterja fellelhető valamint az ő munkaacuteiboacutel laacutethatoacute keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a natura eacutes a goumlroumlg φύσις koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes is Vouml P (1966) i m 142

224 Vouml Cic de leg 1 44

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről74

eacutelet tudaacutesa tudomaacutenya (bene vivendi disciplina) reacuteveacuten valoacutesulhat meg az igazi fi lozoacutefi a (vera elegansque philosophia)225 Ami a gondolatmenet elejeacuten meg-fogalmazott megismereacutest illeti az maacuter Arisztoteleacutesz olvasataacuteban is az egyes dolgoknak az oumlsztoumlnoumls eacutertelmen keresztuumlli eacuterzeacutekeleacutese aacuteltal megy veacutegbe ez az a bizonyos communis intellegentia amelyet a goumlroumlgoumlk νοῦς neacuteven emlegetnek ndash ama oumlsztoumlnoumls (jog)eacuterzeacutek ez amely kivaacuteloacute szolgaacutelatot tesz mindaddig amiacuteg egy kis koumlzoumlsseacuteg mindennapi eacuteleteacuteről van szoacute csupaacuten ebben a koumlrben kieleacutegiacutető az egyes probleacutemaacutek megoldaacutesaacutenak megalapozaacutesaacutehoz226 Egy noumlvekvő koumlzoumlsseacuteg taacutersadalom (civitas augescens) azonban maacutesfajta megoldaacutesokat igeacutenyel ndash itt jut jelentős szerep a maacuter emiacuteltett vera philosophiaacutenak amely biztos alapokon nyugvoacute eszkoumlztaacuterat szolgaacuteltat a iusroacutel valoacute gondolkodaacutesnak Arroacutel a iusroacutel valoacute gondolkodaacutesnak az alapjaacuteul szolgaacutel amely ius maga is a natura keretein beluumll eacutertelmezhető csupaacuten

A natura fogalma kapcsaacuten azt is eacuterdemes fi gyelembe venni hogy amikor a natura szoacute valaminek a leacutetezeacuteseacutere utal akkor ez nem puszta leacutetezeacutest iacuter le a kifejezeacutes hasznaacutelata valamihez viszonyiacutetott megfi gyelhető egy tendencia az ide vonatkozoacute primeacuter szoumlvegekben hogy a natura ilyenkor nomen suspicio opinio forma kontrapoziacutecioacutejakeacutent jelenjen meg illetve olyan igeacutekkel igenevekkel taacuter-siacutetva mint videri vagy imitari Ennek koumlszoumlnhetően gyakran fordul elő a natura olyankeacutent mint ami a valoacutesaacutegot akkeacutent iacuterja le mint ahogy az oumlnmagaacuteban van amiacuteg a meacuterleg maacutesik serpenyőjeacuteben ennek a valoacutesaacutegnak a moacutedosult esetleg deformaacuteloacutedott vaacuteltozata aacutell illetve nem ritkaacuten az emberi szubjektum aacuteltal erről a valoacutesaacutegroacutel alkotott esetlegesen teacuteves keacutep227

22 A ius naturale problematikaacuteja

A natura vizsgaacutelataacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a szekundeacuter irodalomban minduntalan beleuumltkoumlzuumlnk a ius naturale teacutemakoumlreacutebe is Az első tekintetre is nyilvaacutenvaloacute hogy natura eacutes ius naturale koumlzoumltt van kapcsolat az egyik eacuterezhetően faktikus a maacutesik nyilvaacutenvaloacutean normatiacutev jellegű eacutes az is vitaacuten feluumll aacutell maacuter első laacutetaacutesra is hogy a ius lesz a doumlntő diff erentia specifi ca A roacutemai felfogaacutesban a ius alko-

225 Vouml Cic Tusc 4 5 egyezően ld F (2007) i m 71 226 W (2001) i m 39ndash40227 Reacuteszletesen ld P (1966) i m 217

75A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

tott is lehet iacutegy a ius naturale logikusan mindannak a normatiacutev kifejeződeacutese lesz amit az ember a natura rendjeacuteből eacutes szabaacutelyossaacutegaacuteboacutel felfogni keacutepes228

Ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutes tudiillik hogy a ius a roacutemai felismereacutes szerint alkotott is lehet eacuterdemel meacuteg neacutehaacuteny szoacutet Hiszen az aacutelliacutetaacutesban szereplő bdquoisrdquo szoacutecska lesz eacuteppen az a momentum amelyben a legjobban megragadhatoacute a ius naturale koumlruumll forgoacute vita leacutenyege Ha ugyanis csupaacuten a kortaacuters szerzőket neacutezzuumlk baacutermely szemleacutelő szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacute lesz az a teacuteny hogy leacuteteznek egyfelől azok a szerzők akik azt valljaacutek hogy a ius naturale leacutetezik mi toumlbb mint ilyen leacutetező ius felette aacutell a ius civile ius gentium ius praetorium szabaacutelyainak illetve aacuteltalaacuteban minden egyeacuteb maacutes ember aacuteltal alkotott normaacutenak Maacuteskeacutent kifejezve a ius naturale normaacutei minden egyeacuteb norma szaacutemaacutera tartalmi szem-pontboacutel meghataacuterozoacuteak lesznek Az ezt a neacutezetet valloacute szerzők szaacutemaacutera vitaacuten feluumll aacutell hogy a fenti aacutelliacutetaacutesban ott szerepel az a bizonyos bdquoisrdquo szoacute A szerzők maacutesik csoportjaacutek azok a gondolkodoacutek keacutepezik akik uacutegy veacutelik hogy ilyen jog nincs is ez csupaacuten egy tanteacutetel229 Ők a roacutemai iust is a szuvereacuten parancsakeacutent fogjaacutek fel eacutes ezzel a iusszal szemben is főkeacutent eacutes leginkaacutebb egy a formaacutelis legalitaacutes-koncepcioacute alapjaacuten aacutelloacute minimum-elvaacuteraacutesokat fogalmaznak meg A magunk reacuteszeacuteről őrizkedneacutenk attoacutel hogy az egyeacutebkeacutent csaacutebiacutetoacute toumlrekveacutestől hogy bdquoigazsaacutegot tegyuumlnkrdquo a fentebb bemutatott keacutet szerzői csoport koumlzoumltt a veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteget sokkal inkaacutebb fel- semmint megoldva jelezzuumlk hogy a taacutersadalomtudomaacutenyok iacutegy a jogtudomaacuteny bdquopuha tudomaacutenyrdquo jellegeacuteből adoacute-doacutean keveacutesseacute tűnik előremutatoacutenak egy olyan toumlrekveacutes amely a keacutetfeacutele neacutezet rangsorolaacutesaacutet tűzneacute maga eleacute ceacutelul A keacutet paradigma megfeacuter egymaacutes mellett a neacutezetkuumlloumlnbseacuteg leacuteteacutet tudomaacutesul kell venni230 A fentebb tett megaacutellapiacutetaacutesokboacutel feltehtően az is kitűnik hogy a magunk reacuteszeacuteről az elsőkeacutent bemutatott szerzői

228 Ennek joacute peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelhat a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szabaacutelyainak sztratigraacutefi ai elemzeacutese amelynek koumlszoumlnhetően a toumlrveacutenyben toumlrzsi szakraacutelis eacutes jogalkotaacutesi normaacutek kuumlloumlniacutethetők el egymaacutestoacutel Vouml Z (1997) i m 110ndash113 A jogalkotaacutesi normaacutek amelyek megjeleneacutesi formaacuteja a lex volt az ősi Roacutemaacuteban az uacutej eacuteletforma szuumlkseacutegletei nyomaacuten jelentek meg az eacuterveacutenyesuumlleacutes biztosiacuteteacuteka az aacutellami tekinteacutely volt amely a magisztraacutetusok kezdetben katonai jellegű hatalmaacuteboacutel eredt Az ősi roacutemai aacutellam magaacutenfelek magaacutenviszonyaiba csak veacutegszuumlkseacuteg eseteacuten avatkozott be akkor amikor a belső taacutersadalmi beacuteke megoacutevaacutesa ezt megkiacutevaacutenta Mindennek oka az volt hogy az aacutellami hatalomgyakorlaacutes haacutettereacuteben nem aacutellt hosszuacute időre visszavezethető szokaacutes iacutegy csupaacuten az oumlnkeacutentes alaacuteveteacutes illetve a szakraacutelis megerősiacuteteacutes ma-radt Utoacutebbi nyomaival Roacutema első toumlrveacutenyeiben toumlbbszoumlr talaacutelkozunk A belső beacuteke toumlrveacutenyi megőrzeacuteseacutenek keacutet joacute peacuteldaacuteja a peres uacutetra koumltelezeacutes valamint a parricidium szabaacutelyozaacutesa A teacutemaacutehoz reacuteszletesen ld W (1988) i m passim Z (1996) i m 127ndash130

229 Ennek joacute peacuteldaacuteja a nemzetkoumlzi szakirodalomban K (1971) i m 183 aki szerint bdquo[e]in bloszliger Schulbegriff ohne houmlhere systematische Bedeutung ist auch ius naturalerdquo A hazai szakirodalomban leacutenyeglieg egyezően M ndashJ (2015) i m 34

230 Ehhez ld pl B ndashT (2001) i m 33ndash36

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről76

csoport veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet a ius naturale leacuteteacutenek eacutes tartalmaacutenak min-den ember alkotta norma alaacute van vetve

Ami most maacuter szigoruacutean veacuteve a ius naturale megiacuteteacuteleacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutet illeti a Digesta szoumlvegeinek elsődleges tanulmaacutenyozaacutesa alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute az a teacuteny hogy a ius naturale normatiacutev meghataacuterozaacutesa leginkaacutebb Gaius Paulus eacutes Ulpianus szoumlvegekben talaacutelhatoacute meg231

A legtoumlbbszoumlr hivatkozott eacutes a teacutema kapcsaacuten talaacuten a legtoumlbbet elemzett eacutes vitatott szoumlveg a Digesta elejeacuten szereplő meghataacuterozaacutes amely szerint a ius naturale egy olyan ius amelyre a natura taniacutetott meg minden animalt

Ulp D 1 1 1 3 (1 inst)Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit nam ius istud non humani generis proprium sed omnium animalium quae in terra quae in mari nascuntur avium quoque commune est Hinc descendit maris atque feminae coniunctio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio hinc educatio videmus etenim cetera quoque animalia feras etiam istius iuris peritia censeri

Ez a textus a Digesta legelejeacuten talaacutelhatoacute a iusroacutel eacutes a iustitiaacuteroacutel szoacuteloacute ti-tulusban illetőleg kisebb vaacuteltoztataacutesokkal ugyan meacutegis tartalmilag teljesen egyezően bekeruumllt Iustinianus instituacutecioacuteiba is232 A szoumlveg kapcsaacuten a legelső megaacutellapiacutetaacutesok az esetek toumlbbseacutegeacuteben a szoumlveg eredetiseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben szoktak elhangozni Ebben a vonatkozaacutesban leginkaacutebb Perozzi Beseler illető-leg Albertario eacuterveleacutese233 hozhatoacute fel a szoumlveg interpolaacutelt voltaacuteval kapcsolatban valamint Voggensperger illetve Waldstein kiaacutellaacutesa234 a szoumlveg tartalmi-leacutenyegi eredetiseacutege mellett Az eacutervek eacutes elleneacutervek eme csataacutejaacuteban is remekuumll kidom-borodik hogy a keacutet elteacuterő veacutelemeacutenyt valloacutek taacutebora leacutenyegileg elbeszeacutel egymaacutes mellett eklataacutens peacuteldaacutejaacutet adva annak a jelenseacutegnek amikor a leacutenyeges eacutes a fon-

231 Ezzel egyezően ld V (1952) i m 62232 Vouml Inst 1 2 pr Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit Nam ius istud non

humani generis proprium est sed omnium animalium quae in caelo quae in terra quae in mari nascuntur Hinc descendit maris atque feminae coniugatio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio et educatio videmus etenim cetera quoque animalia istius iuris peritia censeri A szoumlvegekhez eacutes a ius naturale szerepeacutehez aacutettekintő jelleggel ld E (2016) i m 104ndash106

233 Vouml P (1928) i m 91 eacutes kuumlloumlnoumlsen 2 sz jegyzet B (1910) i m 131 eacutes 143 A (1937) i m 280 skk

234 Ld V (1952) i m 64ndash65 W (1976) i m 80 illetőleg 83

77A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

tos keacuterdeacutesek oumlsszekeverednek Perozzi Beseler eacutes Albertario ndash illetve kisebb reacuteszben Kaser ndash eacuterveleacutese alapjaacuten az egeacutesz ius naturale fogalom eacutes koncepcioacute ab ovo azeacutert abszurd mert egy posztklasszikus betoldaacuteskeacutent tekintenek raacute amely raacuteadaacutesul szerintuumlk nem toumlbb csupaacuten egy a goumlroumlg fi lozoacutefi a kisebbseacutegi veacutelemeacutenyeacutet koumlzvetiacutető iskolapeacutelda Keacutetseacutegtelen hogy eme aacutelliacutetaacutesok megfogal-mazaacutesaacutehoz eacutes alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elkeacutepesztő nyelvi felkeacuteszuumlltseacuteg a forraacutesok hihetetlen meacutelyseacutegű ismerete szuumlkseacuteges ugyanakkor a tengernyi tudaacutes birto-kaacuteban a kritikusok elrohannak amellett a teacuteny mellett hogy a szoumlveg tartalmi eacutes szerkezeti szempontuacute eredetiseacutegeacutehez azeacutert nem feacuter keacutetseacuteg mert ez a szoumlveg utoacutebb a Digestaacuteban toumlbb forraacuteshely aacuteltal is megerősiacuteteacutest nyer235

Meglaacutetaacutesunk szerint a szoumlveg elemzeacutese kapcsaacuten az első leacutepeacutes annak aacutettekin-teacutese kell hogy legyen hogy a vizsgaacutelt locus szerkezetileg mikeacutent illeszkedik a Digestaacuteban bdquokoumlruumlloumltterdquo leacutevő szoumlvegekhez azaz mennyire koherens a szoumlvegkoumlr-nyezet Ulpianus a Digesta legelejeacuten talaacutelhatoacute szoumlvegeacuteben a neves jogaacutesz előszoumlr a ius eacutes a iustitia fogalmait mutatja be majd a ius kapcsaacuten kiinduloacutepontja az hogy elhataacuterolja egymaacutestoacutel a ius publicumot eacutes a ius privatumot Mindkettő ese-teacuteben koumlruumlliacuterja hogy mire is vonatkoznak a ius privatum kapcsaacuten fogalmazva meg a meacuteltaacuten hiacuteres teacutetelt amely szerint bdquo[p]rivatum ius tripertitum estrdquo vagyis a ius privatumhoz haacuterom pars tartozik236 Lehetne arroacutel vitatkozni hogy a tria partes koumlzoumltti viszony valoacutejaacuteban milyen illetőleg hogy vajon itt a pars nem inkaacutebb fons eacutertelemben szerepel-e237 A magunk reacuteszeacuteről uacutegy veacuteljuumlk hogy az utoacutebbi keacuterdeacutesre a vaacutelasz igen Ezen a ponton maacuteris szuumlkseacuteges annak tiszaacutezaacutesa hogy ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutessal nem korrumpaacuteljuk a forraacutesokat ugyanis a privatum ius tripertitum est aacutelliacutetaacutesban a tripertitum kifejezeacutes formai ha uacutegy tetszik analitikus megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja annak hogy a iusnak a publicum eacutes privatum formaacutejaacuteban felfogott summa divisoacuteja a ius privatumon beluumll milyen tovaacutebbi subdivisioacutet tesz lehetőveacute Ezt Ulpianus roumlgvest ki is fejti a ius privatum alaacute tartozik a ius civile a ius gentium eacutes a ius naturale Mindez azonban tartalmi megkoumlzeliacuteteacutes neacutelkuumll csak puszta kategorizaacutelaacutes amely ndash a Kaser aacuteltal a ius naturale kapcsaacuten hasznaacutelt fordulat a Schulbegriff egyfajta parafraacutezisaacuteval eacutelve ndash keacutetseacutegtelenuumll jellegtelen Schuleinteilung lenne A valoacutesaacutegban azonban ndash eacuteppen a koraacutebban

235 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll neacutehaacuteny peacutelda Flor D 1 1 3 (1 inst) Call D 1 5 24 (27 ad Sab) Mod D 1 7 1 pr (2 reg) Paul D 4 5 7 pr (11 ad ed) Paul D 23 2 14 2 (35 ad ed) Tryph D 28 2 28 1 (20 disp) Call D 37 4 8 7 (40 ad ed) Paul D 38 6 4 (2 ad Sab) Mod D 38 10 4 2 (12 pand) Call D 50 16 220 3 (2 quaest) A szekundeacuter irodalomboacutel ld kuumlloumlnoumlsen M (1937) i m 163ndash166 V (1952) i m 64 W (1976) i m 85ndash86

236 Vouml Ulp D 1 1 1 2 (1 inst)237 Ehhez reacuteszben ld W (1976) i m 83

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről78

felsorolt szaacutemos forraacuteshely tanuacutesaacutega alapjaacuten ndash azt laacutetjuk hogy a privatum ius tripertitum est teacutetelmondat pontosan annak koumlszoumlnhetően aktualizaacuteloacutedik hogy mindhaacuterom parsnak kuumlloumln-kuumlloumln is konkreacutet tartalmat adunk Annaacutel is inkaacutebb jelentős ez hiszen amint Cicero raacutemutat a res publica eacutertelmezeacutese kapcsaacuten magaacutenak a res publicaacutenak a megvaloacutesulaacutesaacutehoz az szuumlkseacuteges hogy az ezt alkotoacute embereket iuris consensus fűzze oumlssze valamely utilitas communionis eleacutereacutese eacuterdekeacuteben238 Ehhez a ciceroacutei gondolathoz logikai szuumlkseacutegszerűseacutegkeacutent kapcso-loacutedik Gaius Instituacutecioacuteinak kezdete

Gai 1 1 (= Gai D 1 1 9 [1 inst])bdquoOmnes populi qui legibus et moribus reguntur partim suo proprio partim communi omnium hominum iure utuntur [hellip]rdquo

Minden olyan populus amelyet leges eacutes mores kormaacutenyoznak reacuteszben a sajaacutet maga reacuteszben a minden ember szaacutemaacutera koumlzoumls jogot hasznaacutelja Gaius ezzel a feluumlteacutessel vezeti be a ius civile eacutes a ius gentium koumlzoumltti fi nom disztinkcioacutet amely az Ulpianusnaacutel megjelenő tria partes koumlreacuteből kettőt fed le Ez tehaacutet az a pont ahol tartalmat kezdenek nyerni a Cicero aacuteltal megfogalmazott iuris consensus instrumentaacutelis elemei maacuteskeacutent szoacutelva azok a hordozoacute bdquoeszkoumlzoumlkrdquo amelyek reacuteveacuten a ius megmutatkozik Ennek fi gyelembe veacutetele mellett koumlnnyeb-ben megeacuterthető hogy a privatum ius tripertitum est formaacutejaacuteban megfogalma-zott aacutelliacutetaacutes koumlreacuteben a pars tartalmi oldala a fons ahhoz hogy Roacutema ndash pontosan a Zlinszky Jaacutenos aacuteltal megfogalmazott eacutertelemben ndash jog-aacutellam legyen a ius formai-strukturaacutelis eacutertelmezeacuteseacuten tuacutelmenően elengedhetetlen annak tartalmi koumlruumllhataacuterolaacutesa is239 Egy kizaacuteroacutelag formai megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozoacute rendszer olyan eredmeacutenyre vezetne amelynek eacuterteacutekeleacutese koumlreacuteben kiacuteseacutertetiesen hasonloacute aacutelliacutetaacutesokat tehetneacutenk ahhoz ahogyan Thomas Koumlves-Zulauf talaacuteloacutean jellemezte Georg Wissowa monumentaacutelis vallaacutestoumlrteacuteneti munkaacutejaacutet valamint a neveacutehez koumlthető racionalista jogaacuteszi iskolaacutet Mint iacuterja bdquo[hellip] feacutelreismerhetetlen hogy ennek az iraacutenynak a koumlvetői idővel tuacutelzaacutesba estek a taacutergyi ceacutel eacutes a ceacutelhoz vezető moacutedszer termeacuteszetes viszonyaacutet pervertaacuteltaacutek nem az eszkoumlz a forraacutesok kritikai

238 Cic re p 1 39 Est igitur inquit Africanus res publica res populi populus autem non omnis hominum coetus quoquo modo congregatus sed coetus multitudinis iuris consensu et utilitatis communione sociatus Ehhez pl ld E (2014) i m 126 Kifejezetten a Gaius szoumlveg kapcsaacuten ld P (2000) i m 136 a Gaius eacutes a Cicero szoumlveg kapcsolataacutehoz ld meacuteg E (2016) i m 102

239 Ehhez ld pl Z (1996) i m 24

79A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

eacuterteacutekeleacutese aacutellt immaacuter a ceacutelnak a roacutemai vallaacutes megismereacuteseacutenek szolgaacutelataacuteban hanem a kritikai moacutedszer oumlnceacuteluacutevaacute vaacuteltrdquo240

A koumlvetkező leacutepeacutes a szoumlveg elemzeacuteseacuteben annak az eacutertelmezeacutese hogy az egyes szavak kifejezeacutesek mire is utalnak Haacuterom olyan elem van ennek a szoumlvegnek az első mondataacuteban amire eacuterdemes lehet felhiacutevni a fi gyelmet ius natura eacutes animal

A ius vonatkozaacutesaacuteban ehelyuumltt elegendő Kaser Zlinszky vagy eacuteppen Mayer-Maly ius-eacutertelmezeacuteseacutere felhiacutevni a fi gyelmet241 A natura aacutettekintő elemzeacutese a fenti oldalakon olvashatoacute Eacuterdekes meacuteg az animal kifejezeacutes amelyben az animus illetve az anima szavak rejlenek benne iacutegy tehaacutet keacutetseacutegtelen hogy eacutelőleacutenyeket eacuterthetuumlnk alatta meacuteghozzaacute akkeacutent mint ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash leacutelekkel biacuteroacute (eacutelő)leacutenyek Bizonyos hogy kicsit maacutes eacutertelmet maacutes bdquoiacuteztrdquo ad ennek a kifejezeacutesnek az ha Seneca koraacutebban maacuter reacuteszben elemzett szoumlvegeacutenek (Sen Ep ad Luc 6 58 8ndash15) egy maacutesik passzusaacuteval is egybevetjuumlk

Sen Ep ad Luc 6 58 10Sed quaedam animam habent nec sunt animalia Placet enim satis et arbustis animam inesse Itaque et vivere illa et mori dicimus Ergo animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in hac forma sunt et sata Sed quaedam anima carent ut saxa

Ebben a leveacutelben a fi lozoacutefus ndash mint azt maacuter laacutethattuk ndash a quod est (τὸ ὄν) keacuterdeacuteskoumlreacutevel foglalkozik amelyben a bennefoglalt genus aacutellhatott egyfelől olyan egyedekből quae anima habent illetve olyanok [quae] anima carent242

A koumlvetkező logikus leacutepeacutes annak vizsgaacutelata hogy mit jelent a ius naturale Ulpianus aacuteltali ilyen koncepcioacuteja amelyet egyeacutebkeacutent ilyen kifejezett ndash eacutes te-gyuumlk hozzaacute ennyire absztrakt ndash moacutedon egyetlen maacutes jogaacutesznaacutel sem talaacutelunk meg243 A rendszerezeacutest vizsgaacuteloacute első leacutepeacutes alapjaacuten az volt a koumlvetkezteteacutesuumlnk hogy a ius naturale ndash a ius civile eacutes gentium mellett ndash reacutesze eacutes forraacutesa a ius

240 Ld K -Z (1995) i m 18 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szem-pontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen K (1972) i m 80 skk illetőleg 94 skk W (1974) i m 1ndash40 A keacuterdeacutes kapcsaacuten meacuteg emliacutethető aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről S (1978) i m 62ndash72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67ndash70 az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerroacutel pl K ndashS (2005) i m 218ndash221 F ndashH i m 138ndash139 B (2003) i m 109ndash111 S (2001) i m 170

241 Ld K (1949) i m passim Z (1996) i m 30 skk M -M (2000) i m passim

242 Ld meacuteg F (2001) i m 45ndash46243 Egyezően ld V (1952) i m 65

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről80

privatumnak A maacutesodik leacutepeacutesben ahol a defi niacutecioacute szemantikai eacutertelmezeacuteseacutet veacutegeztuumlk el kitűnt az hogy ennek a iusnak minden eacutelőleacuteny minden leacutelekkel biacuteroacute leacuteny alaacutevetett amiacuteg a ius civile eacutes gentium ndash ezt Gaius nyomaacuten joacutel tudjuk ndash csupaacuten a leges eacutes mores kormaacutenyozta koumlzoumlsseacutegek joga Vagyis mindebből joacutel laacutetszik a hierarchia is a ius eme haacuterom reacutesze forraacutesa koumlzoumltt ndash elegendő az alaacutevetett alanyi koumlrt halmazokkeacutent elkeacutepzelnuumlnk ahhoz hogy megeacutertsuumlk a ius naturale szabaacutelyait sem a ius civile sem a ius gentium nem ronthatja le Ennek koumlszoumlnhetően tehaacutet a ius naturale nem csupaacuten reacutesze nem pusztaacuten forraacutesa a iusnak pontosabban a ius privatumnak hanem egyszersmind meghataacuterozoacute teacutenyezője a jog tartalmaacutenak is244 Vagyis Ulpianus ezzel a haacutermas felosztaacutessal nem egyszerűen beemeli a ius naturaleacutet a roacutemai iuris prudentia berkeiben az-aacuteltal hogy elmeacuteleti-koncepcionaacutelis megalapozaacutesaacutet adja a forgalomnak hanem deklaraacutelja a ius naturale kiemelt poziacutecioacutejaacutet is245

Ami most maacuter a ius naturale belső tartalmaacutet illeti az ulpianusi fogalom koumlreacuteben Voggensperger azt hangsuacutelyozza hogy a hiacuteres jogtudoacutes a ius haacuterom reacutetegeacutet vagy koumlreacutet azok elteacuterő eacuterveacutenyesuumlleacutesi hatoacutekoumlre alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg egymaacutestoacutel a ius naturale minden eacutelőleacutenyre a ius gentium a neacutepekre a ius civile pedig az aacutellamokra eacuterveacutenyes246 Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint a ius naturale Ulpianus szaacutemaacutera egy olyan normarendszer amely az ember aacutellati termeacuteszeteacuteből szaacutermazik eacutes a aacutellati leacutenyegeacuteben oumlsztoumlnjellegű cselekveacutesekben mutatkozik meg amelyekre a szoumlveg toumlbb peacuteldaacuteval is szolgaacutel (feacuterfi eacutes női egye-suumlleacutese utoacutednemzeacutes utoacutedneveleacutes) Mihelyt azonban tuumlzetesebben egybevetjuumlk a Voggensperger aacuteltal keacutepviselt neacutezetet eacutes a primeacuter forraacutesszoumlvegeket laacutethatjuk hogy ugyan a szerző a ius haacuterom reacutetegeacutenek szemeacutelyi hatoacutekoumlreacutet igyekszik leiacuterni azonban ez meglehetősen pontatlan formaacuteban valoacutesul meg Mindez abboacutel ered hogy az alapul szolgaacuteloacute Ulpianus eacutes Gaius szoumlvegeket interpretaacutelja pontatlanul a szoumlvegek nem teljesen azt aacutelliacutetjaacutek amit a szerző a vonatkozoacute locusokboacutel kiolvas Ha az eredeti szoumlvegeket neacutezzuumlk a ius naturale kapcsaacuten Ulpianusnaacutel egeacuteszen biztosan nem az aacutellatokkal koumlzoumls termeacuteszet kap hangsuacutelyt csak annyi keruumll kifejteacutesre hogy itt egy olyan normarendszerről van szoacute amely minden animalra eacuterveacutenyes Vagyis ebbben a vonatkozaacutesban is eacuterdekes lehet az animal illetőleg az anima animus kifejezeacutesek kapcsolata A ius gentium Voggensperger

244 Hasonloacute gondolatmenettel Arisztoteleacutesz is szolgaacutel a Nikomakhoszi etikaacuteban Arist Eth Nic 1134b bdquoτοῦ δὲ πολιτικοῦ δικαίου τὸ μὲν φυσικόν ἐστι τὸ δὲ νομικόν φυσικὸν μὲν τὸ πανταχοῦ τὴν αὐτὴν ἔχον δύναμιν καὶ οὐ τῷ δοκεῖν ἢ μή [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg S (1927) i m 59 V (1952) i m 71ndash72 E (2016) i m 105ndash106

245 Egyezően ld V (1952) i m 65246 Vouml V (1952) i m 65ndash66

81A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

szerint247 minden neacutepneacutel egyaraacutent eacuterveacutenyesuumll (bdquoallen Voumllkern gemeinsame[s] Rechtrdquo ndash kiegeacutesziacuteteacutes tőlem E J) aacutem ha jobban megneacutezzuumlk a Gaius-szoumlveget azonnal kitűnik hogy minden leges eacutes mores aacuteltal kormaacutenyzott neacutepneacutel (omnes populi qui legibus et moribus reguntur) eacuterveacutenyesuumll ez a normarendszer248 Hasonloacutekeacuteppen a ius civile is ugyanezekneacutel a neacutepekneacutel eacuterveacutenyesuumll vagyis a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget nem alanyi alapon kell keresni az elteacutereacutes maacutesban rejlik Nevezetesen abban hogy amiacuteg a ius gentium a naturalis ratioacuteboacutel ered addig a ius civile emberi alkotaacutes eredmeacutenye vagyis forraacutesa az ember249

Az embereknek az aacutellatokkal koumlzoumls termeacuteszeteacutere utalva tehaacutet Voggensperger azt hangsuacutelyozza hogy a feacuterfi eacutes nő egyuumltteacuteleacutese az utoacutednemzeacutes utoacutedneveleacutes eacutes az ehhez hasonloacute oumlsztoumlnszerű teveacutekenyseacutegek az emberekre eacuteppuacutegy jellemzőek mint az aacutellatokra Az ember viszont ndash mivel cselekveacuteseiben jobbaacutera az eacutertelem vezeacuterli ndash a jog szfeacuteraacutejaacuteba emeli ezeket a teveacutekenyseacutegeket ekkeacutent lesz ezekből matrimonium educatio Meglaacutetaacutesa szerint itt egy olyan kiterjesztett eacutertelmű termeacuteszeti toumlrveacutenyről van szoacute amelynek minden eacutelőleacuteny alaacutevetett ndash tekintet neacutelkuumll eacutertelemmel biacuteroacute avagy eacutertelem neacutelkuumlli voltaacutera250

Ulpianus egyeacutebkeacutent maga tesz kuumlloumlnbseacuteget ember eacutes aacutellat koumlzoumltt a ius szem-pontjaacuteboacutel amikor azt mondja hogy non enim potest animal iniuria fecisse elejeacutet veacuteve ezaacuteltal egy olyan eacutertelmezeacutesnek amely szerint ember eacutes aacutellat jogi szempontboacutel azonosan lenne kezelendő251 Indokkeacutent pedig azt hozza fel hogy az utoacutebbiak hiacutejaacuten vannak az eacutertelemnek (sensu caret) Eacuterdekes hogy gyakran előforduloacute hivatkozaacutes hogy a naturalis ratio termeacuteszetes eacutertelmet jelent meacutegis Ulpianus itt azt aacutelliacutetja hogy az animal sensu nem pedig ratione caret252 Uacutegy

247 V (1952) i m 66248 Megjegyzendő hogy Senn munkaacutejaacuteban akkeacutent eacutertelmezi a ius gentiumhoz fűzoumltt fogalmi

megkoumlzeliacuteteacutes hogy tehaacutet ez a taacutersadalmi nemzeti formaacutet oumlltoumltt emberi koumlzoumlsseacutegekre eacuterveacutenyes ndash amely hiacuteven tuumlkroumlzi az 1920-as eacutevek Meinungsklima-jaacutet oumlsszesseacutegeacuteben azonban ndash főkeacutent anakronisztikus fogalomhasznaacutelata miatt ndash teljesseacuteggel elfogadhatatlan megkoumlzeliacuteteacutes Vouml S (1927) i m 58

249 A naturalis ratio elemzeacutese kapcsaacuten Voggensperger nagyon talaacuteloacute megfogalmazaacutessal eacutel ami-kor akkeacutent jellezmi a naturalis ratioacutet mint bdquodie innere Logik der Dingerdquo Vouml V (1952) i m 104

250 Ld V (1952) i m 66 Ehhez hasonloacutean eacutes uacutejfent megaacutellapiacutethatoacute moacutedon a korszellemet toumlkeacuteletesen tuumlkroumlzve S (1927) i m 65ndash69

251 Vouml Ulp D 9 1 1 3 (18 ad ed) Ait praetor bdquopauperiem fecisserdquo pauperies est damnum sine iniuria facientis datum nec enim potest animal iniuria fecisse quod sensu caret Ld meacuteg S (1927) i m 72 V (1952) i m 68

252 A sentio igeacuteből szaacutermazoacute sensus főneacutev Forcellini szerint bdquofacultas animi qua per corpus objecta sensilla percipitrdquo azaz ebben az eacutertelemben a goumlroumlg αἴσθησις fogalmaacuteval azonos (Ehhez ld az 5 sz jegyzetben hivatkozott munkaacutekat) A szoacute bdquosajaacutetlagosrdquo jelenteacutesei eacutes al-jelenteacutesei erre a koncepcioacutera eacutepuumllnek fel amiacuteg az aacutetvitt eacutertelmű jelenteacutesek kiindulaacutesi

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről82

tűnik tehaacutet hogy Ulpianus keacutetfeacutele ius naturaleacutet ismer el Ennek a nyilvaacutenvaloacutean konfuacutez helyzetnek a gyoumlkereacutet Cicero munkaacutessaacutegaacuteban kell keresni aki is toumlbb helyen oumlsszemossa az ebbe a koumlrbe tartozoacute fogalmakat253 A ius naturale kapcsaacuten felmeruumllő eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek egy reacutesze eacuteppen abboacutel ered hogy a klasszi-kus jogaacuteszok konkreacutet porbleacutemaacutek iraacutenyaacuteboacutel koumlzeliacutetettek a ius naturaleacutehoz mint normarendszerhez Cicero pedig ndash mint bdquoder groszlige Popularisator der stoischen Philosophierdquo ndash egy ideaacutelkeacutepet kiacutevaacuten megteremteni a mindenkor igazsaacutegos egyseacuteges normaacutejakeacutent akarja a termeacuteszetjogi gondolkodaacutest megalapozni ennek markaacutens jele hogy naacutela vaacutelik előszoumlr transzcendes jellegűveacute a ius naturale254

Milyen koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le most maacuter a ius naturaleacuteval kapcsolatos fenti aacutettekinteacutesből Az elsődleges megaacutellapiacutetaacutes az lehet hogy Ulpainus ius naturale fogalma teljesseacuteggel jogi jellegű fogalom a termeacuteszettel fennaacutelloacute kap-csolataacutet nevezetesen az emberre vonatkozoacute termeacuteszetből adoacutedoacute koumlvetelmeacutenyket beemeli a ius terreacutenumaacuteba Az embert eacutes az aacutellatokat egyaraacutent meghataacuterozoacute folytonosan eacuterveacutenyesuumllő jobbaacutera fi zioloacutegiai-bioloacutegiai szuumlkseacutegszerűseacutegek az emberi koumlzoumlsseacutegekben magaacuteban a taacutersadalomban is megjelenő eacutes eacuterveacutenyesuumllő a termeacuteszetből eredő adottsaacutegok A szemleacutelődő-gondolkodoacute ember tapasztalata hogy a taacutersadalmak mint emberi koumlzoumlsseacutegek valamilyen formaacuteban reagaacutelnak eme adottsaacutegok szuumlkseacutegszerű eacuterveacutenyesuumlleacutesi igeacutenyeacutere taacutersadalmi szintre emelik ezek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet Amennyiben a keacuterdeacuteses koumlzoumlsseacuteget leges eacutes mores iraacutenyiacutet-

pontjakeacutent az a meghataacuterozaacutes meruumll fel amely szerint bdquo[g]eneratim sumitur pro ipsa mente ratione aut usu rationisrdquo amelynek peacuteldaacutejakeacutent pontosan a keacuterdeacuteses Ulpianus-hely szerepel Vouml F ndashF (1945) i m s v lsquosensusrsquo

253 Vouml Cic de fi n 3 67 Et quo modo hominum inter homines iuris esse vincula putant sic homini nihil iuris esse cum bestiis Cic de re p 3 18 At nec inconstantiam virtus recipit nec varietatem natura patitur legesque poena non iustitia nostra comprobantur nihil habet igitur naturale ius ex quo illud effi citur ne iustos quidem esse natura Cic de off 3 23 bdquoNeque vero hoc solum natura id est iure gentium sed etiam legibus populorum quibus in singulis civitatibus res publica continetur eodem modo constitutum est ut non liceat sui commodi causa nocere alteri []rdquo Főkeacutent ez utoacutebbi a bdquoius naturale id est ius gentiumrdquo for-dulat nagyon zavaroacute amely a primeacuter forraacutesokban toumlbb helyen előfordul a szekundeacuter irodalom pedig ndash eacutertehető moacutedon ndash laacutethatoacutelag nem tud mit kezdeni a fogalmak ilyen egyesiacuteteacuteseacutevel

254 Vouml V (1952) i m 74 valamint 77ndash78 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Cic de inv 2 161 Naturae ius est quod non opinio genuit sed quaedam in natura vis insevit ut religionem pietatem gratiam vindicationem observantiam veritatem Hasonloacutekeacuteppen Cic de off 3 27 Atque etiam si hoc natura praescribit ut homo homini quicumque sit ob eam ipsam causam quod is homo sit consultum velit necesse est secundum eandem naturam omnium utilitatem esse communem Quod si ita est una continemur omnes et eadem lege naturae idque ipsum si ita est certe violare alterum naturae lege prohibemur Verum autem primum verum igitur extremum A keacutet szoumlveg abboacutel a szempontboacutel is hasznos hogy oumlsszeveteacutesuumlkből laacutethatoacute DrsquoOrs ama aacutelliacutetaacutesaacutenak az alaacutetaacutemasztaacutesa amely szerint Cicero a ius eacutes lex fogalmait is oumlsszemosta ami a jelenkori gondolkodoacutek szaacutemaacutera szinteacuten nagyon nehezen kezelhető Reacuteszletesen ld DrsquoO (1997) i m 116ndash117

83A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

jaacutek uacutegy a gaiusi haacutermas felosztaacutesnak megfelelően a ius gentium illetőleg a ius civile szintjeacutere keruumll a ius naturale Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy a ius naturale a ius gentiumba vagy a ius civileacuteben oltottan eacutel tovaacutebb ezek tartalmaacutet is meghataacuterozza Szemben a Voggensperger aacuteltal iacuterottakkal azonban aki szerint a ius gentium eseteacuteben egy aacuteltalaacutenos iacuteratlan miacuteg a ius civile eseteacuteben iacuterott pozitiacutev jogroacutel lenne szoacute uacutegy gondoljuk hogy ebben a vonatkozaacutesban a doumlntően a naturalis ratio alapjaacuten nyiacutelik moacuted a kuumlloumlnbseacutegteacutetelre255 Baacuter Voggensperger eacuterveleacutese forraacutesszerű ugyan meacutegis kisseacute leegyszerűsiacutetőnek hat csak ebben ragadni meg a ius civile eacutes gentium kuumlloumlnbseacutegeacutet Mindazonaacuteltal hangsuacutelyozni kell hogy Voggensperger ismeri fel nagyon helyesen Ulpianus jelentőseacutegeacutet ő emeli be a termeacuteszetjogi gondolkodaacutest a ius keretei koumlzeacute eacuteppen uacutegy ahogy Cicero a maga idejeacuteben a sztoikus fi lozoacutefi a gondolati fonalaacutet fogalom- eacutes eszkoumlztaacuteraacutet meghonosiacutetotta256 Roacutemaacuteban Sajaacutet tankoumlnyveacutenek elejeacuten Ulpianus feltehetően roumlgziacuteteni akarta sajaacutet jogfelfogaacutesaacutenak257 fontosabb pontjait amely ebből adoacutedoacutean elvontabb jellegű lett mint a toumlbbi klasszikus jogaacutesz ius naturale-megkoumlzeliacuteteacutese Tartalmilag oumlsszehasonliacutetva azonban mindezeket a klasszikus neacutezeteket az laacutetszik hogy a ius naturale tartalmi magja a klasszikus jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban azonos

3 A rerum natura koncepcioacutejaacuteroacutel

A natura fentebb aacutettekintett koncepcioacutejaacutehoz koumltődik a rerum natura fogalma is amely teacutemaacutenak meacuteltaacuten szentel egy teljes fejezetet Wolfgang Waldstein a klasszikus jogaacuteszok helyes doumlnteacuteseihez vezető elvek mibenleacuteteacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacutebanndash a fi des az igazsaacutegossaacuteg a ius naturale eacutes bizonyos joginteacutez-meacutenyek termeacuteszeteacutenek vizsgaacutelata mellett258 Ennek kapcsaacuten a forraacutesok tuumlkreacuteben arra keres vaacutelaszt hogy mit is eacutertettek pontosan a klasszikus jogaacuteszok rerum natura alatt valamint milyen eacutertelemben szolgaacutelt ez az egyes doumlnteacuteseik alapjaacuteul Waldstein kiinduloacutepontjaacutet egy a forraacutesokon alapuloacute aacuternyalt elemzeacutes elveacutegzeacute-

255 Ld bdquoNaturrechtliches ist seinem Wesen nach ungeschriebenes Recht allgemeines Recht und liegt daher sowohl dem ius gentium wie dem ius civile als dem geschriebenen positiven Recht zugrunderdquo V (1952) i m 84 Forraacutesszerűen ld Ulp D 1 1 6 1 (1 inst) Hoc igitur ius nostrum constat aut ex scripto aut sine scripto ut apud Graecos τῶν νόμων οἱ μὲν ἔγγραφοι οἱ δὲ ἄγραφοι

256 Vouml V (1952) i m 77257 Egyezően ld V (1952) i m 83258 W (1976) i m 3ndash99

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről84

seacutenek szuumlkseacutegesseacutege keacutepezi mivel ndash aacutelliacutetaacutesa szerint ndash a keacuterdeacutes taacutergyalaacutesaacutera a romanisztikaacuteban maacuter sokfeacutelekeacuteppen sor keruumllt259 Minden idevonatkozoacute szoumlveg vizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacutelul főkeacutent azokeacutet amelyek akaacuter a rerum naturaacutet akaacuter az emberek illetve aacutellatok fi zikai termeacuteszeteacutet valamilyen eacutertelemben nevesiacutetik Tekintve hogy az egyes dolgok termeacuteszete a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszhat valamifeacutele ndash gyakorta burkolt ndash szerepet Waldstein praktikusan ezek esetről esetre toumlrteacutenő megvitataacutesaacutera vaacutellalkozik Ebből koumlvetkezően csak egyes esete-ket vizsgaacutel meg amelyekben a rerum naturaacutera hominumra vagy animaliumra toumlrteacutenő hivatkozaacutes fi zikai-faktikus eacutertelemben toumlrteacutenik Ettől elkuumlloumlniacutetve vizs-gaacutelja azokat a szoumlvegeket amelyekben a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacuteről illetve a termeacuteszetről normatiacutev eacutertelemben esik szoacute260 Hasonloacutekeacuteppen emliacuteteacutest eacuterdemel a kivaacuteloacute spanyol professzor Francisco Cuena Boy tanulmaacutenya amely a rerum natura fogalmaacuteval a fi zikailag lehetetlen szolgaacuteltataacutessal kapcsolatban foglal-kozik reacuteszletekbe menően261 Kiinduloacutepontja az impossibilium nulla obligatio elve262 amelyet a forraacutesok alapjaacuten oumlsszefuumlggeacutesbe hoz az in rerum natura esse kifejezeacutessel A fi zikailag vagy termeacuteszetuumlkneacutel fogva lehetetlen szolgaacuteltataacutesok taacutergya ugyanis valami olyan ami in rerum natura nem leacutetezik Ennek oka lehet hogy a szolgaacuteltataacutes taacutergya egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhet vagy mindoumlssze az adott pillanatban nem leacutetezik263 A rerum natura jelenteacutese koumlreacuteben utal arra hogy fordulat alkalmas egyfelől a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere maacutesfelől pedig az objektiacutev valoacutesaacuteg megjeleniacuteteacuteseacutere ndash ez utoacutebbi kapcsaacuten mutat raacute arra hogy a klasszikus jogaacuteszok ezt a termeacuteszettel illetőleg a dolgok termeacuteszeteacutevel hoztaacutek oumlsszefuumlg-geacutesbe264 Ekkeacutent ndash megaacutellapiacutetaacutesa szerint ndash az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulat ugyan nem biacuter koumlzvetlenuumll jogi (legalaacutebbis pozitiacutev jogi) jelleggel meacutegis a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is megkeruumllhetetlenuumll aacutethaacuteghatatlanul jeloumlli ki a pozitiacutev normaacutek tartalmaacutenak hataacuterait265 Cuena Boy tanulmaacutenya abboacutel a szempontboacutel is jelentős hogy a rerum natura kifejezeacutes jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacuten tuacutelmenően a kifejezeacutes nem jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet eacutes jelenteacuteseacutet is bemutatja266 A jogi forraacutesok vizsgaacutelataacutet a fi zikai lehetetlenseacuteggel

259 W (1976) i m 29ndash30260 W (1976) i m 30261 Vouml C B (1993) i m 227ndash262262 Ld főkeacutent Cels D 50 17 185 (8 dig)263 Reacuteszletesen ld C B (1993) i m 227ndash229 forraacutesokkal264 Ld C B (1993) i m 234ndash235265 C B (1993) i m 236266 Vouml C B (1993) i m 239ndash242

85A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

oumlsszefuumlggeacutesben veacutegzi el ekkeacutent dolgozata gyakorlati szempontboacutel vizsgaacutelja a rerum natura jelenteacuteseacutet

A fentiekkel oumlsszefuumlggeacutesben kell utalni arra is hogy a primeacuter forraacutesok kouml-reacuteben is talaacutelni peacuteldaacutet a rerum natura Waldstein illetve Cuena Boy aacuteltal jelzett eacutertelmeacutere A kifejezeacutes szoacute szerinti jelenteacutese a bdquodolgok termeacuteszeterdquo a primeacuter for-raacutesok tuumlkreacuteben konkreacutetabb eacutertelmet nyer Iacutegy amikor Cicero a Marcus Antonius ellen iacuterott Philippikaacutek egyikeacuteben Gaius Pansa consulnak ciacutemzetten kijelenti hogy a rerum natura okaacuten szuumlkseacuteges Dolabella uumlldoumlzeacuteseacutevel is foglalkoznia itt a rerum natura mint a bdquodolgok termeacuteszeterdquo arra utal hogy a koumlruumllmeacutenyekből adoacutedik ez a szuumlkseacutegszerűseacuteg267 Ehhez hasonloacutean a bdquodolgok termeacuteszeterdquo biacuter egy olyan jelenteacutessel is amely valoacutesziacutenűseacuteget fejez ki ndash ennek joacute peacuteldaacuteja amire Quintilianus utal keacutet boumllcs ember vitaacuteja kapcsaacuten268 Laacutetni kell hogy ebben a tekintetben a rerum natura illetve a natura fogalmai valamint a goumlroumlg φύσις kifejezeacutest egyaraacutent ugyanazt a jelenteacutesaacuternyalatot jeleniacutetik meg azt jeloumllik ami bdquonormaacutelisrdquo abban az eacutertelemben hogy valami aacutellandoacute szokaacutesos illetőleg vaacuteltozatlan269 Ez a megaacutellapiacutetaacutes azeacutert is kuumlloumlnoumlsen jelentős mert maacuter ezen a ponton mintegy megelőlegezi Theo Mayer-Malynak a rerum natura kapcsaacuten megfogalmazott keacutesőbb meacuteg hivatkozaacutesra keruumllő abbeacuteli neacutezeteacutet hogy a roacutema-iak ezt egyfajta hataacuterfogalomkeacutent hasznaacuteltaacutek270 Ezen tuacutelmenően azonban fel kell hiacutevni a fi gyelmet arra a Maschi aacuteltal kifejtett szempontra is hogy a rerum natura kifejezeacutes messze nem csupaacuten bdquoa dolgok termeacuteszeterdquo eacutertelemben fordul elő a forraacutesokban Mi toumlbb a roacutemai gondolkodaacutes sokkal inkaacutebb koumlzvetlenuumll valaminek a leacutetezeacuteseacutevel hozta oumlsszefuumlggeacutesbe ezt a nyelvi fordulatot ekkeacutent je-lentette ez elsősorban a bdquomindenkit koumlruumllvevő vilaacutegotrdquo mindazt bdquoami leacutetezikrdquo bdquoami vanrdquo a bdquovaloacutesaacutegotrdquo271

Mindezek alapjaacuten a rerum natura fogalma kapcsaacuten ndash az irodalommal oumlssz-hangban ndash maacuter eloumlljaacuteroacuteban annyi megaacutellapiacutethatoacute hogy az in rerum natura esse

267 Vouml Cic Phil 11 22 Quamvis enim intentus animus tuus sit C Pansa sicut est ad virum fortissimum et omnium clarissimum liberandum tamen rerum natura cogit te necessario referre animum aliquando ad Dolabellam persequendum et partem aliquam in Asiam et Syriam derivare curae et cogitationis tuae Ld meacuteg P (1966) i m 216

268 Vouml Quint 2 17 32ndash33 bdquoTamen quoniam hoc quoque in rerum naturam cadit ut duos sapientes aliquando iustae causae in diversum trahant quando etiam pugnaturos eos inter se si ratio ita duxerit credunt respondebo propositis atque ita quidem ut appareat haec adversus eos quoque frustra excogitata [33] qui malis moribus nomen oratoris indulgentrdquo Vouml P (1966) i m 217

269 Ld P (1966) i m 217ndash221270 Vouml M -M (2000b) i m 11271 Ehhez ld M (1937) i m 65

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről86

kifejezeacuteshez tehaacutet olyan jelenteacutes bizonyosan taacutersiacutethatoacute amellyel a koumlzleacutes fel-adoacuteja elsődlegesen valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutere valaminek a valoacutesziacute-nűseacutegeacutere szabaacutelyszerűseacutegeacutere refl ektaacutel Ebben a vonatkozaacutesban Titus Lucretius Carus De rerum natura ciacutemű munkaacutejaacutera eacuterdemes hivatkozni tankoumlltemeacutenye az epikureus fi lozoacutefi a latin nyelvű foglalata amelynek jelentőseacutege egyfelől a goumlroumlg fi lozoacutefi ai fogalmak latinra valoacute aacutetuumllteteacuteseacuteben maacutesfelől pedig abban aacutell hogy roacutemai fi lozoacutefi a addig hagyomaacutenyosnak mondhatoacute teacutemaacuteihoz a ndash jellemzően gyakorlati ndash etikaacutehoz ritkaacutebban a teoloacutegiaacutehoz keacutepest ontoloacutegiaacutet tartalmaz272 Lucretius műveacutenek emliacuteteacutese azeacutert szuumlkseacuteges mert naacutela jelenik meg a kentaur273 mint a nem leacutetező archetiacutepusa meacuteghozzaacute nem egy alkalommal274 Eme textusok koumlzuumll ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash reacuteszletesebb bemutataacutest igeacutenyel egy az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlvegreacutesz amelyben a centaurus toumlbbszoumlr is emliacutettetik meacuteghozzaacute egy olyan kontextusban ahol Lucretius egyenesen azt fejti ki hogy mieacutert lehetetlen a kentaur leacutete

272 A (2009) i m 229 eacutes 233 Titius Lucretius Carus eacuteleteacutehez eacutes a bdquoDe rerum naturardquo ciacutemű munkaacutejaacutehoz valamint a raacute jellemző fi lozoacutefi ai iraacutenyzathoz ld L (1986) i m 18ndash19 A (2009) i m 229ndash236 A (2003) i m 214ndash219 S (2001) i m viindashxxxiv P (2000) i m 113ndash114 F (2001) i m 45 Oxford Companion s v lsquoLucretiusrsquo

273 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Foumlldi Andraacutes professzor uacuternak az ELTE AacuteJK tanszeacutekvezető egyetemi tanaacuteraacutenak hogy a dolgozat kutatoacutehelyi vitaacutera elkeacuteszuumllt vaacuteltozata kapcsaacuten felhiacutevta a fi gyelmemet mind a kentaur probleacutemaacutejaacutera mind pedig az irodalmi forraacutesok jelentőseacute-geacutere A kentaur probleacutemaacutejaacutet kapcsoloacutedaacutesaacutet a rerum natura fogalmaacutehoz eacutes a lehetetlenseacuteg fi lozoacutefi ai megkoumlzeliacuteteacuteseacutehez meacuterteacutekadoacute moacutedoacuten Ernst Rabel vizsgaacutelta Ld R (1971) i m 122ndash123 Az uacutejabb irodalomban Cuena Boy foglalkozik ezzel a teacutemaacuteval szinteacuten a lehetetlen szolgaacuteltataacutes teacutemakoumlreacuteben ld C B (1993) i m 229 Az őt megelőző szakirodalomboacutel eacuteppen a szolgaacuteltataacutes lehetetlenseacutege kapcsaacuten emliacutetendő M (1969) i m 74 Ugyaneme munkaacutejaacuteban maacutesutt Medicus szinteacuten kifejezetten akkeacutent emliacuteti a hippocentaurust mint annak klasszikus peacuteldaacutejaacutet amikor a megiacutegeacutert dolog in rerum natura esse non postest Vouml M (1969) i m 79

274 Iacutegy emliacutethető kuumlloumlnoumlsen Lucr 4 722ndash734 bdquoNunc age quae moveant animum res accipe et unde quae veniunt veniant in mentem percipe paucis principio hoc dico rerum simulacra vagari multa modis multis in cunctas undique partis tenvia quae facile inter se iunguntur in auris obvia cum veniunt ut aranea bratteaque auri quippe etenim multo magis haec sunt tenvia textu quam quae percipiunt oculos visumque lacessunt corporis haec quoniam penetrant per rara cientque tenvem animi naturam intus sensumque lacessunt Centauros itaque et Scyllarum membra videmus Cerbereasque canum facies simulacraque eorum quorum morte obita tellus amplectitur ossa [hellip]rdquo Ezen a helyen Lucretius arroacutel eacutertekezik hogy mikeacutent juthatnak elmeacutenkbe a kiacutevuumllről joumlvő dolgok Meglaacutetaacutesa szerint a dolgok keacutepei oumlssze-vissza repkednek majd szemuumlnkhoumlz eacuterve a laacutetaacutes eacuterzeteacutet keltik eacutes az emberben bdquovisszkeacuteppeacuterdquo alakulnak iacutegy keltve az eacuterzeacutest Ekkeacutent laacutethatjuk a Scyllaacutek kentaurok eacutes a Cerberus testeacutet A jelen Lucretius-ideacutezet valamint az oumlsszes toumlbbi Lucretiustoacutel ideacutezett szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutes-boacutel szaacutermazik Lucreti de rerum natura libri sex Recognovit brevique adnotatione critica instruxit Cyrillus B Oxford Classical Texts Scriptorum Classicorum Bibliotheca Oxoniensis Oxford University Press 1922

87A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Lucr 5 878ndash891Sed neque Centauri fuerunt nec tempore in ulloesse queunt duplici natura et corpore binoex alienigenis membris compacta potestashinc illinc partis ut sat par esse potissitid licet hinc quamvis hebeti cognoscere cordeprincipio circum tribus actis impiger annisfl oret equus puer haut quaquam nam saepe etiam nuncubera mammarum in somnis lactantia quaeretpost ubi equum validae vires aetate senectamembraque defi ciunt fugienti languida vitatum demum puerili aevo fl orenta iuventasoffi cit et molli vestit lanugine malasne forte ex homine et veterino semine equorumconfi eri credas Centauros posse neque esse [hellip]

Ebben a textusban Lucretius azt mutatja be hogy mieacutert kizaacutert kettős termeacute-szetű (duplici natura) kettős testű idegen nemű tagokboacutel aacutelloacute (ex alienigenis membris compacta) leacutenyek leacutete Kiinduloacutepontja hogy a keacutet tag nem egyforma ndash haacuteromeacuteves koraacuteban a loacute maacuter felnőtt miacuteg az ember meacuteg csecsszopoacute gyermek-nek szaacutemiacutet (ubera mammarum in somnis lactantia quaeret) amikor pedig a gyermek feacuterfi korba leacutep (molli vestit lanugine malas) addigra a loacute maacuter megveacute-nuumll tagjaiban lankad az erő (equum validae vires aetate senecta membraque defi ciunt fugienti languida vita) Mindebből adoacutedoacutean laacutethatoacute hogy a centaurus vagy hippocentaurus275 az absurdum az abszoluacutet lehetetlen mert nem leacutetező archetiacutepusa A hippocentaurus minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash mitoloacutegiai ere-deteacuten tuacutelmenően ndash a fi lozoacutefi a eacutes a retorika koumlreacuteben hasznaacutelt fogalom lehetett amint azt Seneca egyik levele (Sen Ep ad Luc 6 58 15) is joacutel mutatja276 Megjegyzendő ugyanakkor hogy nem Seneca az egyetlen akineacutel a kifejezeacutes előfordul a szeacutepirodalmi forraacutesokban maacutesutt is megtalaacutelhatoacute ez a peacutelda ndash le-

275 Mindkeacutet elnevezeacutes előfordul a forraacutesokban jelenteacutesbeli kuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll Ehhez ld pl Oxford Latin Dictionary s h vv

276 Seneca eacutes a termeacuteszetjog kapcsolataacutehoz kuumlloumlnoumlsen pedig a secundum naturam vivere ideaacutejaacutehoz ld P (2000) i m 115ndash121 Seneca eacutes a kereszteacutenyseacuteg kapcsolataacutehoz ld P (2000) i m 122ndash127 F (2007) i m 71 A fi lozoacutefi a a retorika eacutes a jogi fogalomkeacutepzeacutes kapcsolataacutehoz ld G (1952) i m 483 48 lj R (2000) i m 29ndash30

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről88

gyen eleacuteg ehelyuumltt Plinius vagy Quintilianus munkaacuteira utalni277 Ami az előbb emliacutetett Seneca-peacuteldaacutet illeti a kiinduloacutepont Senecaacutenaacutel ndash mint az keacutesőbb is laacutethatoacute lesz ndash a lsquoquod estrsquo kategoacuteriaacuteja Ezen beluumll kuumlloumlnbseacuteget tesz a genus eacutes a species fogalmai koumlzoumltt278 A kettő koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest Arisztoteleacuteszre hivat-kozva magyaraacutezza az ember a kutya a loacute mind-mind speciesek (homo species est ut Aristoteles ait equus species est canis species est) a felettuumlk aacutelloacute genus pedig az animal (genus esse coepit horum omnium quae modo rettuli ndash hominis equi canis ndash animal) Ehhez keacutepest ndash baacuter nem tartoznak az animal koumlreacutebe ndash egy taacutegabb kategoacuteriaacutet keacutepviselnek a noumlveacutenyek (satum arbustum) amelyek az eacutelők koumlzeacute tartoznak (animam inesse) ekkeacutent eacutelőleacutenynek tekintendők (itaque et vivere illa et mori dicimus) Iacutegy tehaacutet adott egy felsőbb fogalom az animantia amely mind az animalia mind a sata kategoacuteriaacuteit magaacuteban foglalja (animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in hac forma sunt et sata)279 Ezen tuacutelmenően azonban leacuteteznek olyan dolgok is amelyek nem eacutelők mint amilyenek peacuteldaacuteul a sziklaacutek (quaedam anima carent ut saxa) Ebből eredően kell hogy legyen egy olyan fogalom amely az animantia felett aacutell ez pedig a corpus amelyen beluumll az egyik kategoacuteria az animantia lesz ennek paacuterja pedig inanima280 Viszont leacutetezik olyan kategoacuteria amely a corpus felett aacutell (est aliquid superius quam corpus) ndash ez a lsquoquod estrsquo amelyen beluumll leacutetezhet corporalia eacutes incorporalia281 Ebben a vonatkozaacutesban Seneca a sztoikus fi lozoacutefi aacutera hivat-

277 Ehhez ld Plin N H 7 35 bdquoClaudius Caesar scribit hippocentaurum in Thessalia natum eodem die interisse et nos principatu eius adlatum illi ex Aegypto in melle vidimusrdquo A szoumlveg forraacutesa Naturalis historiae libri XXXVII Post L Iani obitum recognovit et scripturae discrepantia adiecta edidit Carolus M vol VI Teubner Lipsiae 1892ndash1909 Hasonloacutekeacuteppen Quint Inst orat 6 3 90 bdquoAlienam fi nxit Iuba qui querenti quod ab equo suo esset adspersus rsquoquid Tursquo inquit rsquome Hippocentaurum putasrsquo suam C Cassius qui militi sine gladio decurrenti rsquoheus commilito pugno bene uterisrsquo inquit et Gabba de piscibus qui cum pridie ex parte adesi et versati postera die positi essent rsquo festinemus alii subcenantrsquo inquit Tertium illud Cicero ut dixi adversus curium fi eri enim certe non poterat ut cum declamaret natus non essetrdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Fabi Quintiliani Institutionis oratoriae libri duodecim vols 1 et 2 recogn brevique adnot critica instruxit Michael W Oxonii Clarendon 1970 Nem kifejezetten a hippocentaurus keacuter-deacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben ugyan de a rerum natura kifejezeacutesnek az irodalmi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesa kapcsaacuten ld C B (1993) i m 239ndash242

278 Sen Ep ad Luc 6 58 8 bdquo[hellip] Omnes tibi exponam si ante indicavero esse aliquid genus esse et speciem Nunc autem primum illud genus quaerimus ex quo ceterae species suspensae sunt a quo nascitur omnis divisio quo universa comprensa sunt Invenietur autem si coeperimus singula retro legere sic enim perducemur ad primumrdquo

279 Reacuteszletesen L Sen Ep ad Luc 6 58 9-10 A szoumlvegre toumlrteacutenő hivatkozaacutesok az alaacutebbi kiadaacutest veszik alapul F H L Annaei Senecae opera quae supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858

280 Vouml Sen Ep ad Luc6 58 10 eacutes 14281 Vouml Sen Ep ad Luc 6 58 11 eacutes 14

89A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

kozik amely szerint ami van (quod est) az lehet corporalia eacutes incorporalia Corporalia lehetnek animantia eacutes inanima Animantia koumlreacuteben vannak olyan leacutetezők amelyek animusszal biacuternak miacuteg maacutesoknak csak animaacutejuk van azaz egyesek akarattal eacutertelemmel biacuternak miacuteg maacutesok pusztaacuten eacutelnek ndash animalia az előbbi koumlreacutebe tartoznak amelyet azutaacuten mortalia eacutes immortalia csoportjaira lehet felosztani Ezt koumlvetően ndash egyes sztoikusokra hivatkozaacutessal ndash vezeti be a rerum natura fogalmaacutet arra hiacutevva fel a fi gyelmet hogy vannak amelyek a kuumllvilaacutegban a valoacutesaacutegban leacuteteznek (in rerum natura sunt) miacuteg maacutesok nem (non sunt) Mindazonaacuteltal azt sem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni hogy amelyek a kuumllvilaacutegban nem leacuteteznek (non sunt) azok is a rerum naturaacutehoz tartoznak (rerum natura complectitur) Peacuteldakeacutent hivatkozik a kentaurokra vagy az oacuteriaacutesokra amelyek teacutevkeacutepzetből adoacutedoacutean valamilyen formaacuteval biacuternak joacutellehet corpusuk nincsen (falsa cogitatione formatum habere aliquam imaginem coepit quamvis non habeat substantiam)282 Ebben a Seneca-szoumlvegben tehaacutet joacutel megmutatkozik a rerum natura fogalmaacutenak bdquotoumlbbfedelesrdquo jelenteacutese Keacutetseacutegtelen hogy az in rerum natura (non) est fordulat valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutere illetőleg a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal azonban a bemutatott szoumlveg utolsoacute mondataacuteboacutel laacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutesnek van egy olyan jelenteacutese is amely az objektiacutev valoacutesaacuteggal283 aacutell oumlsszefuumlggeacutesben ezek alapjaacuten a rsquodolgok termeacuteszetersquo kiterjed a kentaurra is joacutellehet ilyen leacuteny testi valoacutejaacuteban nem leacutetezik284

Mindeme fi lozoacutefi a eacutes retorikai előzmeacutenyek utaacuten eacuterdemes azt megvizsgaacutelni hogy a kentaur peacuteldaacuteja hol jelenik meg a jogi forraacutesokban mint valami olyannak a peacuteldaacuteja ami non in rerum natura est Ezek a forraacutespeacuteldaacutek igazolni laacutetszanak azt a Genzmer eacutes Ruumlfner neveacutehez koumlthető felteveacutest hogy a jogi szaknyelvre jelentős hataacutest gyakorolt a fi lozoacutefi a eacutes a retorika terminoloacutegiaacuteja Ami a kentaurt megemliacutető jogi forraacutesokat illeti Gaius a maga instituacutecioacuteiban az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekroacutel szoacutelva emliacuteti a hippocentaurus peacuteldaacutejaacutet

Gai 3 97a

282 Ezzel egyezően ld C B (1993) i m 241ndash242 Ebben a vonatkozaacutesban eacuterdemes arra utalni hogy a corpus kifejezeacutes neacutemelykor substantia eacutertelemben is előfordul Ehhez ld S (1992) i m 138ndash141

283 Ezzel egyező eacutertelemben fordul elő Cuena Boynaacutel is aki kifejezetten kiemeli hogy a rerum natura objektiacutev valoacutesaacuteg eacutertelemben a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje amely baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute eacutes amelynek minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett Vouml C B (1993) i m 235ndash236 bdquo[hellip] la rerum natura es la realidad objectiva ineludible y necesaria de las cosas el mundo corporal (fiacutesico) preexistente a cualquier regulacioacuten juriacutedica y que a toda regulacioacuten juriacutedica se impone de modo necesariordquo Ld meacuteg tovaacutebbaacute C B (1993) i m 239 skk

284 Ehhez a Seneca-szoumlveghez ld meacuteg C B (1993) i m 241ndash242

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről90

Item si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum stipuletur aeque inutilis est stipulatio

Ezzel egyező tartalmuacute szoumlveggel talaacutelkozhatunk Iustinianus instituacutecioacuteiban is

Inst 3 19 1At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum qui esse non possit inutilis erit stipulatio

A keacutet szoumlveget oumlsszehasonliacutetva megaacutellapiacutethatoacute hogy a Gaius-szoumlvegben az lsquoaequersquo szoacutecska a megelőző fragmentum aacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozik amelyben Gaius raacutemutat hogy inutilis a stipulatio abban az esetben ha az adni szaacutendeacutekozott vagyontaacutergy aacutetadaacutesa nem lehetseacuteges (ut dari non possit)285 Ennek peacuteldaacuteja ha a stipulatio taacutergya teacutevedeacutesből szabad ember akit rabszolgaacutenak elhalt akit eacutelőnek illetőleg szent vagy temetkezeacutesi hely amelyet emberi jog alaacute tartozoacutenak veacutelt a stipulaacuteloacute Ennek folytataacutesakeacutent mutat raacute Gaius hogy ndash a koraacutebbiakhoz ha-sonloacutean ndash inutilis a stipulatio olyankor is amikor olyat iacutegeacuter valaki aacutetadni amely a valoacutesaacutegban nem leacutetezhet (in rerum natura esse non potest) A iustninanusi szoumlveg mindoumlssze annyiban kuumlloumlnboumlzik a gaiusitoacutel hogy az eacutelőnek veacutelt halott rabszolga in rerum natura non est amiacuteg a hippocentaurus in rerum natura esse non potest Tartalmi kuumlloumlnbseacuteg azonban nincs a szoumlvegek koumlzoumltt ami Gaiusnaacutel akkeacutent nyilvaacutenul meg hogy dari non possit azt Iustinianus elvontabban az in rerum natura esse non potest fordulattal jellemzi286 Abban azonban mindkeacutet szoumlveg teljesseacuteggel megegyezik hogy a hippocentaurus olyan ami in rerum natura esse non potest Ennek egy lehetseacuteges magyaraacutezata olvashatoacute Cicero De natura deorum287 ciacutemű munkaacutejaacuteban amikor arroacutel iacuter hogy egyes keacutepzelt

285 Az inutilis stipulatio keacuterdeacuteseacutehez ld a hazai szakirodalomban leguacutejabban S (2006) i m 214ndash216 aki a hippocentaurus keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti

286 Megjegyzendő hogy a kentaurra vonatkozoacute utalaacutes a Digestaacuteban is megtalaacutelhatoacute egy helyen (Cels D 45 1 97 pr [26 dig]) aneacutelkuumll azonban hogy ez a locus a hippocentaurust kapcso-latba hoznaacute a rerum natura fogalmaacuteval Ehhez ld meacuteg C B (1993) i m 229 aki egy tovaacutebbi Digesta-szoumlvegre (Gai D 44 7 1 9 [2 aur]) is hivatkozik Ez utoacutebbi szoumlveg ugyan a kentaurt nem emliacuteti abboacutel a szempontboacutel azonban meacutegis jelentős hogy a gaiusi instituacuteci-oacutekban is szereplő ut dari non possit fordulat ebben a textusban is megjelenik az erre adott peacuteldaacutek pedig a iustinianusi instituacutecioacutekban szereplő peacuteldaacutekkal mutatnak reacuteszleges egyezeacutest koumlzoumls peacutelda a homo iam mortus tovaacutebbi csak a Digestaacuteban szereplő pedig az aedes deusta

287 Cic N D 2 5 bdquo[hellip] Quod nisi cognitum conprehensumque animis haberemus non tam stabilis opinio permaneret nec confi rmaretur diuturnitate temporis nec una cum saeclis

91A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

eacutes haszontalan neacutezetek hiedelmek (opiniones fi ctas atque vanas) pusztaacuten az idő muacutelaacutesaacuteboacutel eredően elenyeacutesznek (diuturnitate extabuisse) peacuteldakeacutent emliacuteti hogy ki is hinne a hippocentaurus vagy a chimaera leacutetezeacuteseacuteben A fi lozoacutefi ai retorikai eacutes a jogi forraacutesok alapjaacuten tehaacutet igazolhatoacute hogy a rerum natura kife-jezeacutes elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet van hivatva kifejezni A vonatkozoacute szekunder irodalom roumlvid aacutettekinteacutese utaacuten azt a keacuterdeacutest eacuterdemes reacuteszletesen megvizsgaacutelni hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes Digestaacuteban megtalaacutelhatoacute előfordulaacutesaihoz milyen jelenteacutesek kapcsoloacutednak

aetatibusque hominum inveterare potuisset Etenim videmus ceteras opiniones fi ctas atque vanas diuturnitate extabuisse Quis enim hippocentaurum fuisse aut Chimaeram putat [hellip]rdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Tullius Ciceronis De Natura Deorum Libri primus et secundus usque ad c 41 Edidit D F A Mionachii impensis A Weberi 1829

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS MEGJELENEacuteSE A MAacuteSODLAGOS IRODALOMBAN

A keacuterdeacutessel foglalkozoacute roacutemai jogi irodalomra aacuteltalaacuteban jellemző hogy kifeje-zetten a rerum naturaacutet taglaloacute illetőleg azt koumlzeacuteppontba aacutelliacutetoacute aacutetfogoacute roacutemai jogi munka alig leacutetezik Keacutetseacutegtelen hogy egyfelől talaacutelkozhatunk a szekundeacuter irodalomban olyan tanulmaacutenyokkal amelyek a rerum natura (Natur der Sache natura delle cose natura de las cosas) keacuterdeacuteseacutet illetőleg ennek valamely as-pektusaacutet jaacuterjaacutek koumlruumll288 Teacutenykeacuterdeacutes emellett hogy a teacutema meacuterteacutekadoacute roacutemai jogi feldolgozaacutesa egyeacutertelműen Wolfgang Waldstein neveacutehez koumlthető emellett az uacutejabb szakirodalomban emliacutetendő meacuteg Cuena Boy munkaacuteja is valamint a XX szaacutezad elejeacuteről Carlo Alberto Maschi monograacutefi aacuteja amely a roacutemai jogban fellelhető termeacuteszetjogi koncepcioacutet tekinti aacutet reacuteszletesen Waldstein azonban elsődlegesen a klasszikus jogaacuteszok doumlnteacuteshozatalaacutenak meghataacuterozoacute elemeit igyekszik feltaacuterni joacutellehet az ő munkaacuteja koumlzeliacuteti meg a leginkaacutebb komplexen ezt a keacuterdeacutest289 Cuena Boy kivaacuteloacute monograacutefi aacuteja pedig a fi zikai lehetetlenseacuteg keacuterdeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben vizsgaacutelja a fogalmat ekkeacutent az ő megkoumlzeliacuteteacutese a rerum natura fogalmaacutenak fi zikai leacutetezeacutessel oumlsszefuumlggő aspektusaacutera vonatko-zik vagyis a rerum natura ezen kiacutevuumlli jelenteacutestartalmaacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet nem tekinti aacutet290 Maschi kiinduloacutepontja natura jelenteacuteseacutenek a jogban megjelenő vizsgaacutelata kuumlloumln kiteacuterve a ius naturale speciaacutelis fogalomkoumlreacutere valamint roumlvid excursus gyanaacutent veacuteve szaacute mba a rerum natura teacutemakoumlreacutet is291 Azt laacutetjuk tehaacutet hogy az alapvetőnek mondott munkaacutek sem maradeacutektalanul fedik le a rerum natura fogalmaacutet tematikus foacutekuszukat tekintve Ugyanakkor vitaacuten feluumll aacutell hogy a megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacuteseik kapcsaacuten akkuraacutetus precizitaacutessal elemzik a forraacutesokat aacutetfogoacute keacutepet kiacutevaacutenva rajzolni a rerum natura fogalmaacutenak konkreacutet

288 Iacutegy ld pl M -M (1971) i m 114ndash124 G V (1970) i m 59ndash91289 W (1976) i m 29ndash68290 C B (1993) i m 242ndash262291 Ld M (1937) i m 65ndash72

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban94

jelenteacuteseacuteről eacutes szerepeacuteről is A hazai szekundeacuter irodalomboacutel kiemelendő Benke Joacutezsef kitűnő doktori eacutertekezeacutese aki a remeacutenyveacutetel taacutergykoumlreacuteben a nem leacutetező dolog adaacutesveacuteteleacutehez koumltődően teacuter ki az in rerum natura non sit illetve esse desierit kifejezeacutesek eacutertelmezeacuteseacutere292 A szakirodalom eddigi vizsgaacutelata alapjaacuten kitűnik hogy a rerum natura fogalmaacutenak elvont aacutetfogoacute elemzeacutese minden bizonnyal azeacutert hiaacutenyzik a romanista irodalomboacutel mert az alapul szolgaacuteloacute for-raacutesok gyakorlati esetekre adott responsumok ekkeacutent ezek elemzeacutese soraacuten sem lehet teljesseacuteggel elszakadni attoacutel a kontextustoacutel amelyben a vizsgaacutelt kifejezeacutes megjelenik

Tuacutelleacutepve a roacutemai jogi szekundeacuter irodalom koumlreacuten mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni Herbert Schambeck kismonograacutefi aacutejaacutet amelyben a szerző eacuterdemben eacutes reacuteszletesen foglalkozik a dolog termeacuteszeteacutenek (Natur der Sache) keacuterdeacuteseacutevel ekkeacutent keruumll emliacuteteacutesre munkaacutejaacuteban a rerum natura fogalma is Megkoumlzeliacuteteacutese eacutes szemleacuteletmoacutedja a jogfi lozoacutefus felfogaacutesaacutet tuumlkroumlzi a rerum natura fogalom el-meacuteleti eacutes gyakorlati bemutataacutesaacutenaacutel messze toumlbbet vaacutellal ndash munkaacutejaacuteban aacutettekinti egyfelől a dolog termeacuteszeteacutenek fogalomtoumlrteacuteneteacutet a goumlroumlgneacutel a roacutemaiaknaacutel a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek munkaacuteiban valamint a termeacuteszetjogi kodifi kaacutecioacutehoz koumltődően293 Elemzi a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalmat tartalmi szempontboacutel bemutatva annak lehetseacuteges jelenteacuteseit eacutes alkalmazaacutesait294 majd aacutettekinti a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalom kapcsolataacutet a hataacutelyos pozitiacutev joggal szokaacutesjoggal eacutes koraacutenak biacuteroacute gyakorlataacuteval295 Veacutegezetuumll elhelyezi a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalmat a jogelmeacuteleti irodalomban is296 Keacutezben tarthatunk tehaacutet egy a bdquodolog termeacuteszeteacutetrdquo reacuteszletesen toumlbb szempontboacutel bemutatoacute munkaacutet amely azonban egyfelől jogfi lozoacutefi ai munka amelyet szerzője kuumlloumlnoumlsen magas sziacutenvonalon keacutesziacutetett el azonban nem mindig azokat a keacuterdeacuteseket veti fel amelyek egy szi-goruacutean roacutemai jogi elemzeacutes kereteacuteben felteendők Maacutesfelől pedig nem elhanya-golhatoacute szempont hogy a bdquodolog termeacuteszeterdquo eacutes a rerum natura fogalomkoumlre nincs teljes aacutetfedeacutesben egymaacutessal eacuteppen uacutegy ahogy a bdquotermeacuteszetjogrdquo eacutes a ius naturale fogalmainak egymaacutessal valoacute oumlsszemosaacutesa sem szerencseacutes minthogy mindkeacutet esetben szuumlkseacutegtelen feacutelreeacuterteacuteseket alapozhatunk meg mindezzel A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik meacuteg Paolo Ferretti monograacutefi aacuteja is aki ebben a munkaacutejaacuteban elsősorban a meacutehmagzat helyzeteacutet elemzi a primeacuter

292 Ld B (2011) i m 72 skk Megjegyzendő hogy a szerző a rerum natura keacuterdeacuteseacuteben jelen munka szerzőjeacutenek a taacutergykoumlrben koraacutebban megjelent tanulmaacutenyaacutera hivatkozik

293 S (1964) i m 7ndash31294 S (1964) i m 32ndash64295 S (1964) i m 65ndash121296 S (1964) i m 122ndash140

95A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban

forraacutesok tuumlkreacuteben Ferretti eacuteppen ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel az in rerum natura esse eacutes az in rebus humanis nondum esse kifejezeacutesek eacutertelmezeacutese főkeacutent pedig ezek egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten foglalkozik meacutelyrehatoacutebban a rerum natura mibenleacuteteacutevel Munkaacutejaacutenak aacutettekinteacutese nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy a rerum natura kifejezeacutesnek csak egy meglehetősen szűkiacutető jelenteacutest tulajdoniacutet felfogaacutesa szerint a jogaacuteszok ezzel a fordulattal mindoumlssze valakinek vagy valaminek a leacutetezeacuteseacutere utaltak297 Joacutellehet a szerzőnek abban a tekintetben teljesen igaza van hogy az emliacutetett kifejezeacutesek valoacuteban ebbe a jelenteacutesiraacutenyba terelik a rerum natura ndash ekkeacutent most absztraktan felfogott ndash fogalmaacutet azonban azt sem szabad elfelejteni hogy a primeacuter forraacutesok oumlsszesseacute-geacutenek vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes jelenteacutese a Ferretti aacuteltal adott eacutertelmezeacutesneacutel taacutegabb Azt tapasztalhatjuk tehaacutet az eddig felsorakoztatott szekundeacuter munkaacutek kapcsaacuten hogy sokfeacutele eacutes niacutevoacutes irodalma van a teacutemaacutenak ugyanakkor az emiacuteltett szakmunkaacutek tematikus koumltődeacutese az informaacutecioacutek alapos szegmentaacutelaacutesaacutera keacutenyszeruumlluumlnk

Waldstein munkaacutejaacutehoz szerkezeteacuteben hasonloacute Franz Horak iacuteraacutesa amelyben a szerző ndash akaacutercsak Waldstein ndash a jogaacuteszi doumlnteacutesek eredőit kutatja ebben a munkaacuteban is mindoumlssze per tangentem keruumll bemutataacutesra a rerum natura probleacutemaacuteja Amiacuteg azonban Waldstein egy teljes fejezetben szigoruacutean csak a rerum natura mibenleacuteteacutevel foglalkozik addig Horak a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacutenek eacutes a termeacuteszetből eredő adottsaacutegokon alapuloacute szabaacutelyossaacutegok (Natur der Rechtsinstitute ndash Naturgegebenheiten) oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak kereteacute-ben tanulmaacutenyozza a teacutemaacutet főkeacutent annak feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik hogy milyen szerepuumlk van ezeknek a termeacuteszetből eredő adottsaacutegoknak a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben298 Hangveacuteteleacutet oumlsszesseacutegeacuteben egyfajta pozitivista szkepticizmus jellemzi A rerum natura fogalma Horak gondolatrendszereacuteben oumlsszesseacutegeacuteben haacutetteacuterbe szorul pusztaacuten logikai alapon vizsgaacutelja a jogaacuteszok eleacute keruumllt eseteket Ahol a rerum natura forraacutesszerűen előkeruumll ott is tisztaacuten normatiacutev alapon az entimeacutema fogalmaacutenak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesaacuteval igyekszik megoldani a felmeruumllő probleacutemaacutet299

Ezen tuacutelmenően azonban a kortaacuters irodalom azt a taacutegabb keacuterdeacuteskoumlrt amelybe a rerum natura fogalma is illeszkedik vagy a natura vagy a ius naturale olda-

297 Vouml F (2008) i m 77ndash80298 Ezzel egyezően ld G (1971) i m 119ndash120 aki arra mutat raacute hogy Horak elemzeacutese a

rerum natura keacuterdeacuteseacutet mint termeacuteszeti teacutenyezőket taglalja vagy szigoruacutean a kelseni SeinndashSollen kategoacuteriaacuteival egybevetve illetve ezekből kiindulva vagy pedig a rerum naturaacutet egy jogaacuteszi koumlzhelykeacutent felfogva

299 H (1969) i m 277

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban96

laacuteroacutel vizsgaacutelja300 Ebben a koumlrben tehaacutet a rerum natura mint fogalom a natura vagy a ius naturale jobb megeacuterteacuteseacutet szolgaacutelja keveacutes szoacute esik azonban magaacuteroacutel a rerum naturaacuteroacutel annak karaktereacuteről eacutes jelenteacuteseacuteről a jogaacuteszi terminoloacutegiaacuteban A szerzők koumlzoumltt abban a tekintetben egyeteacuterteacutes van hogy a kiinduloacutepont a natura vizsgaacutelata lehet301 Neacutemi paacutetosszal aacutellapiacutetja meg Bretone hogy az oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet leacutetrehozoacute oumlroumlk eacutes elpusztiacutethatatlan termeacuteszettel szembekeruumllve az oacutekori ember okvetlenuumll tudataacuteban kellett legyen a sajaacutet vilaacutegban elfoglalt helyeacutenek302 Paacutetosza abboacutel ered hogy miutaacuten ebbeacuteli neacutezeteit kifejti raacutemutat hogy a termeacuteszetre jellemző a szokatlan a szabaacutelyostoacutel elteacuterő leacutetrehozaacutesa is mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes vagy akaacuter egy torzszuumlloumltt gyermeknek a vilaacutegra joumlvetele303 Mi toumlbb vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet a modern ember fel-fogaacutesaacutenak iraacutenyaacuteboacutel indiacutetja amely eszmeiseacutegeacuteben eacuteppen egy a termeacuteszettől a tudomaacuteny aacuteltal fuumlggetleniacutetett attoacutel egyszersmind elrugaszkodott emberkeacutepet idealizaacutel304 Ugyanakkor elismeri a termeacuteszetben benne rejlő rend leacuteteacutet aacutem azt is aacutelliacutetja egyszersmind hogy az egyeacuteni emberi doumlnteacutes fuumlggveacutenye hogy ennek alaacutevetjuumlk magunkat vagy eacuteppen kivonjuk magunkat a hatoacutekoumlreacuteből305 Erre pedig ndash mint azt maga iacuterja ndash a tudomaacuteny tenne minket keacutepesseacute ha meacutegoly muacutelandoacute moacutedon is306 Mindebből koumlvetkezik hogy joacutellehet megaacutellapiacutetaacutesait egyenkeacutent helyesleacutessel lehet fogadni azonban szavai moumlguumll teljesen maacutesfajta felfogaacutes laacutetszik kirajzoloacutedni a termeacuteszetet eacutes ennek normatiacutev lekeacutepezeacuteseacutet a ius naturaleacutet maacutesodlagosnak iacuteteacuteli307

Ezen a ponton eacuterdemes egy roumlvid megjegyzeacutest szentelni a ius naturale eacutes ius gentium irodalomban elfoglalt helyeacutenek Gyakorta előfordul ugyanis a keacutet kategoacuteria koumldoumls mitizaacutelaacutesa nehezen megfoghatoacute viszonyrendszerbe aacutelliacutetaacutesa valamint a ius civileacutevel valoacute szembeaacutelliacutetaacutesa308 Tipikus mitizaacutelaacutes fi gyelhető meg

300 A natura oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja Waldstein Horak Kaser Cuena Boy Bretone a ius naturale (gentium) oldalaacuteroacutel Winkel Schambeck eacutes Maren Guimaratildees Taborda Elsősorban a natura naturalis ratio eacutes ius naturale valamint az egyes taacutergyi jogforraacutesok egymaacuteshoz valoacute viszo-nyaacutet vizsgaacutelja Archi eacutes Mayer-Maly előbbi szerző azonban főkeacutent Gaius Instituacutecioacutei kapcsaacuten folytatja le vizsgaacutelataacutet

301 S (1964) i m 12ndash16 K (1993) i m 58ndash59 W (1993) i m 443ndash449 T (2001) i m 180ndash181 B (2001) i m 113ndash121

302 B (2001) i m 114ndash115303 B (2001) i m 116304 B (2001) i m 113305 B (2001) i m 120306 B (2001) i m 114307 Maacutes oumlsszefuumlggeacutesben vouml B (1982) i m 32308 Van olyan szerző is aki szerint maacuter a roacutemai jogaacuteszok is ndash főkeacutent pedig Gaius ndash egyenlőseacutegje-

let tettek a keacutet normarendszer koumlzeacute Ld C (1985) i m 359 Mindazonaacuteltal a hivatkozott

97A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban

abban az aacutelliacutetaacutesban hogy a ius gentium eacutes naturale kapcsaacuten keacutetfeacutele hagyomaacuteny oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel eredő fogalmi zavarral aacutellunk szemben309 Eme aacutelliacutetaacutes annaacutel keveacutesbeacute eacuterthető mivel a ius gentium eacutes a ius naturale elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten abban a keacuterdeacutesben aacuteltalaacutenos az egyeteacuterteacutes hogy utoacutebbi eredője a natura miacuteg előbbi a naturalis ratioacuteboacutel szaacutermazik valamint hogy a ius naturale minden eacutelőleacutenyre iraacutenyadoacute amiacuteg a ius gentium csak az emberekre310 A keacutet kategoacuteria koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg első tekintetre ennyi eacutes nem toumlbb A natura ndash ahogy arra Bretone is raacutemutat ndash magaacuteban hordoz egy rendet amely bizonyos ceacutel feleacute mutat Amikor az ember toumlrekveacutese (voluntas ndash vouml Ulp D 1 1 10 pr [1 reg] constans et perpetua voluntas) hogy oumlsszhangban eacuteljen a termeacuteszettel realizaacuteloacutedik

forraacutesok az aacutelliacutetaacutest nem taacutemasztjaacutek alaacute Gai 1 1 (eacutes az ezzel teljesen egyező Gai D 1 1 9 [1 inst]) szoumlvegeacuteben a ius gentium kapcsaacuten az szerepel hogy rsquoquod vero naturalis ratio inter omnes homines constituitrsquo Ennek leacutenyegeacutet akkor lehet tetten eacuterni ha fi gyelemmel vagyunk arra hogy ugyanez a szoumlveg a ius civile kapcsaacuten azt hangsuacutelyozza hogy ezt populus ipse sibi constituit A koumlzoumls pont tehaacutet constituere amelynek eredője a ius civile kapcsaacuten a populus a ius gentium kapcsaacuten a naturalis ratio A maacutesik hivatkozott szoumlveg (Paul D 1 1 11 [14 ad Sab]) vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes laacutetni hogy a ius naturale vonatkozaacutesaacuteban felsorolt jellemzők a semper aequum eacutes (semper) bonum a ius civile mellett emliacutetett jellemző pedig az omnibus aut pluribus in quaque civitate utile Ebben az esetben tehaacutet ismeacutet a vonatkoztataacutesi pont helyes megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlgg a szoumlveg megeacuterteacutese Mindezek elleneacutere a ius gentium kapcsaacuten tett megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszesseacutegeacuteben helyesnek mondhatoacute (bdquoAll laws in the ius gentium [hellip] were institutions actually embodied de iure int he positive law of all known peoples which happen to agree with each otherrdquo) meacuteg akkor is ha ndash mint azt maga is elismeri ndash megfogalmazaacutesa anakronisztikus Vouml C (1985) i m 360

309 bdquoLa conjugaison de la tradition philosophique grecque avec la tradition juridico-positive romaine explique cette confusionrdquo Vouml T (2001) i m 181

310 Eme felismereacutes hiaacutenya vezet oda hogy Poacutelay egyszerűen fi lozoacutefi ai kategoacuteriaacutenak tekinti mind a ius gentiumot mind a ius naturaleacutet Baacuter a keacutet normarendszer egymaacuteshoz valoacute viszonya tekin-teteacuteben megaacutellapiacutetaacutesai adekvaacutetnak mondhatoacutek a ius gentiumot azeacutert szaacuteműzi a jog vilaacutegaacuteboacutel eacutes minősiacuteti puszta fi lozoacutefi ai kategoacuteriaacutenak mivel a forraacutesok tanulsaacutega szerint a ius gentium a ius naturaleacuten alapuloacute fogalom maacuterpedig nincs olyan aacutellamok feletti szevezet amely ennek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet kikeacutenyszeriacutethetneacute iacutegy (pozitiacutev) jognak nem tekinthető Reacuteszletesen ld P (1988) i m 106ndash108 Megjegyzendő ugyanakkor hogy első tekintetre Poacutelay gondolatrend-szereacuteben csak pozitiacutev jog eacutes fi lozoacutefi ai kategoacuteria leacutetezik ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy Schulz neacutezeteacutevel ellenteacutetesen raacutemutat arra is hogy ndash mivel a jogaacuteszok respondeaacuteloacute teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten aktiacutevan hivatkoztak mind a ius naturaleacutera mind a ius gentiumra ndash semmikeacutepp sem tekinthető a jogtudomaacutenyon kiacutevuumlli kategoacuteriaacutenak Ld reacuteszletesen P (1988) i m 145ndash146 Ami a fi lozoacutefi ai kategoacuteriakeacutent valoacute minősiacuteteacutest illeti ezzel kapcsolatosan megjegyzendő azonban hogy nem felteacutetlenuumll szerencseacutes az a neacutezete amely a jogot a keacutenyszer lehetőseacutegeacutevel azonosiacutetja joacutellehet eacuterveleacutese teljes egeacuteszeacuteben konzisztens Ld P (1988) i m 108 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes meacuteg utalni a diocletianusi aacutermaximaacuteloacute rendelet animorum caecitate fordu-lataacutera Ehhez ld W (2002b) i m 227ndash228 Colish ndash fentebb bemutatott vonatkozoacute neacutezete elleneacutere ndash a ius gentiumot azonosiacutetja a ius naturaleacuteval Ld ehhez C (1985) i m 360 bdquoThe Roman jurists [hellip] identify natural law or natural reason as the underlying principle which establishes the commonly shared civil laws which make up the ius gentiumrdquo Ez csak akkor lenne igaz ha a ius naturale a naturalis ratioacuteboacutel eredne azonban a forraacutes ebben a vonatkozaacutesban egyeacutertelmű natura omnia animalia docuit

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban98

onnantoacutel beszeacutelhetuumlnk ereacutenyes eacuteletről311 A keacuterdeacutes az hogy ez a toumlrekveacutes keacuteszteteacutes honneacutet kell hogy szaacutermazzon Csak a termeacuteszetből magaacuteboacutel eredhet eacutes fi gyelembe veacuteve az ember keacutepesseacutegeacutet a megismereacutesre (azzal egyuumltt hogy a termeacuteszet maradeacutektalan megismereacutese neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik) a naturaacuteboacutel az ember szaacutemaacutera leszűrt koumlzoumls ismeret a naturalis ratio aacuteltal keruumll koumlzvetiacuteteacutesre

Ami a ius naturale vagy akaacuter a ius gentium eacutes a ius civile egymaacutessal valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacutet illeti joacutellehet az egy helyes megaacutellapiacutetaacutes hogy a haacuterom nor-marendszer azonos szinten helyezkedik el ekkeacutent adoacutedhatna a felteacutetelezeacutes hogy akkor ezek egymaacutessal nyilvaacuten konkuraacuteltak is312 Kaser ugyanakkor felhiacutevja a fi gyelmet arra a teacutenyre hogy eme normarendszerek egymaacutes melletti megjeleniacuteteacutese Ulpianus munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető iacutegy nem laacutet alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy ezek egymaacutes ellenteacutetpaacuterjai lettek volna313 Ugyanakkor Kaser is elismeri hogy elsődleges fontossaacuteguacute hogy valamennyi a naturaacutehoz kapcsoloacutedoacute fogalom vizsgaacutelata a konkreacutet termeacuteszeti jelenseacutegek oumlsszefuumlggeacuteseacute-ben kivitelezhető314

311 Vouml H (2004) i m 18ndash19312 Vouml pl W (1993) i m 444 Ezzel leacutenyegeacuteben ellenteacutetesen pl P (1988) i m 108313 Vouml K (1993) i m 58314 K (1993) i m 58

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS ELEMZEacuteSEacuteNEK FONTOSSAacuteGAacuteROacuteL FIGYELEMMEL

A LEHETSEacuteGES HOZADEacuteKOKRA

1 A maacutesodlagos irodalom eacutes a sajaacutet forraacuteskutataacutes egybeveteacutese szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek eacutes ezek lehetseacuteges okai

Waldstein abboacutel indul ki hogy a natura kifejezeacutes 128 helyen fordul elő a jogaacute-szok munkaacuteiban ndash az alapul vett szoumlvegek meriacuteteacutesi koumlre tehaacutet nem korlaacutetozoacutedik kizaacuteroacutelag a Digestaacutera315 Ehhez keacutepest a jelen elemzeacutes alapjaacutet ndash az IntraText Digital Library adatbaacutezisaacutera taacutemaszkodva ndash 51 olyan csak a Digestaacuteboacutel szaacuter-mazoacute veacutelemeacuteny keacutepezi ahol kizaacuteroacutelag a rerum natura kifejezeacutes fordul elő316 Waldstein iacuteraacutesa kapcsaacuten ezzel szemben csak a rerum naturaacuteval foglalkozoacute reacuteszekből 82 szoumlveghivatkozaacutes emelhető ki ugyanakkor van 11 olyan szoumlveg is amelyet Waldstein egyaacuteltalaacuten nem emliacutet joacutellehet a rerum natura kifejezeacutes fellelhető bennuumlk317 A waldsteini szoumlvegek tuumlzetesebb aacutetvizsgaacutelaacutesa nyomaacuten

315 A szoumlvegek utoacutelagos moacutedosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatosan raacutemutat arra hogy igen sok jogaacutesz munkaacute-jaacuteban szaacutemtalan alkalommal fordulnak elő ilyen hivatkozaacutesok eacutes ez a teacuteny eleve lehetetlenneacute teszi hogy minden egyes helyen interpolaacutecioacutera gyanakodhassunk Ugyanakkor nem zaacuterja ki hogy egyik-maacutesik hely tekinteteacuteben helytaacutelloacute lehet a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes felteacutetelezeacutese Reacuteszletesen vouml W (1976) i m 30

316 Az IntraText Digital Library egy digitaacutelis koumlnyvtaacuter amely toumlbb mint 40 nyelven tartalmaz irodalmi fi lozoacutefi ai tudomaacutenyos eacutes vallaacutesi taacutergyuacute szoumlvegeket A szakeacutertőkből aacutelloacute szerkesz-tőbizottsaacuteg tudomaacutenyos igeacutenyesseacutegre eacutes pontossaacutegra toumlrekedve aacutelliacutetotta oumlssze eacutes bőviacuteti a portaacutel tartalmaacutet A portaacutel toumlbb szempontot fi gyelembe vevő sajaacutet keresőmotorral rendelkezik a szoumlvegek hypertext formaacutetumuacuteak vagyis lehetőseacuteg van egy adott szoacute illetve kifejezeacutes előfordulaacutesainak kereseacuteseacutere is A portaacutel eleacuterhető a wwwintratextcom ciacutemen a latin nyelvű alportaacutel a wwwintratextcomLAT ciacutemről eacuterhető el koumlzvetlenuumll Megjegyzendő hogy ez a portaacutel mindoumlssze megkoumlnnyiacuteti a forraacuteskutataacutest a romanisztikaacuteban elfogadott alapművek hasznaacutelataacutet azonban nem helyettesiacuteti

317 Ezek a Waldsteinneacutel nem szereplő szoumlvegek az alaacutebbiak Iul D 1 5 26 (69 dig) Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ulp D 19 5 4 (30 ad Sab) Gai D 221 28 1 (2 rer cott) Mod D 38 10 4 pr (12 pand) Iav D 41 2 23 2 (1 epist) Paul D 45 1 73pr (24 ad ed) Alf D 48 22 3 (1 epit) Paul D 49 8 3 1 (16 resp) Cels D 50 17 186 (12 dig) Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutelhellip100

megaacutellapiacutethatoacute hogy a 31 szoumlvegből expressis verbis egyetlenben sem fordul elő rerum natura kifejezeacutes Fontos kiemelni ugyanakkor hogy pusztaacuten nyelvi-formai alapon ezek a szoumlvegek nem rekeszthetők ki maacuter a szoumlvegek elsődleges olvasata is egyeacutertelműen abba az iraacutenyba mutat hogy tartalmilag kapcsoloacutednak a dolog termeacuteszeteacutenek teacutemakoumlreacutehez azonban a reacuteszletes elemzeacutestől ndash nehogy a rerum naturaacuteval valoacute foglalatoskodaacutes parttalannaacute vaacuteljeacutek ndash jelenleg el kell tekinteni

Cuena Boy a rerum natura eacutes a fi zikai lehetetlenseacuteg kapcsolataacutenak probleacute-makoumlreacutet koumlruumlljaacuteroacute tanulmaacutenyaacuteban oumlsszesen 57 szoumlveget vizsgaacutel a Digestaacuteboacutel ezek koumlzuumll 21-ben szerepel kifejezetten a rerum natura fordulat a fennmaradoacute szoumlvegek vagy a natura illetve a naturalis ratio teacutemaacutejaacutehoz koumltődnek koumlzvetle-nuumll vagy a lehetetlenseacutegre vonatkozoacute utalaacutes jelenik meg bennuumlk vagy pedig az operae libertorum keacuterdeacuteseacutere vonatkoznak Mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk munkaacuteja abboacutel a szempontboacutel is kuumlloumln fi gyelmet eacuterdemel hogy az irodalmi forraacutesokat is szaacutemba veszi Megjegyzendő hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteből Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteira valamint Paulus Sententiaacuteira is hivatkozik

2 Kategorizaacutelaacutes a maacutesodlagos irodalomban

Waldstein legelőszoumlr az in rerum natura esse kifejezeacutessel foglalkozik amely dolgok operae valamint emberi szemeacutelyek teacutenyleges leacutetezeacuteseacutere utal az egyes szoumlvegekben Ebben a koumlrben kiinduloacutepontul szolgaacutel hogy birtok csak olyan dolgon aacutellhat fenn amely leacutetezik318 Ebből koumlvetkezik hogy annyiban a dolgok felett fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacutegok is osztjaacutek a dolog sorsaacutet amennyiben annak elpusztulaacutesa eseteacuten a jogosultsaacuteg is elenyeacuteszik319 A dolog pusztulaacutesaacuteeacutert elhasznaacutelaacuteseacutert valoacute felelősseacuteg leacutephet ennek a helyeacutebe illetőleg ndash ezzel paacuterhuza-mosan vagy emellett ndash a szerződeacutesből vagy veacutegrendeletből eredő deliktuaacutelis felelősseacuteg amely szinteacuten csak koraacutebban leacutetező dolgokra vonatkozhat320 Operae alatt olyan emberi cselekveacuteseket eacutertuumlnk amelyek nem tekinthetők aacuteltalaacutenosan leacutetezőnek csak akkortoacutel amikor az emberi cselekveacutes elveacutegzeacutese (a szolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesa) esedeacutekesseacute vaacutelik321 Megjelenik meacuteg ez a kifejezeacutes az ember leacutetezeacuteseacutevel kapcsolatban is valamint egy esetben a conceptus is uacutegy tekintendő mint aki

318 W (1976) i m 31319 W (1976) i m 31320 W (1976) i m 31ndash32321 W (1976) i m 32ndash33

101A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutelhellip

in rerum natura est322 Ez utoacutebbi esetkoumlrből amely maacuter az in rerum natura esse fordulat taacutegabb az objektiacutev leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek iraacutenyaacuteba mutat okszerűen kouml-vetkeznek azok az esetek ahol az in rerum natura esse az objektiacutev valoacutesaacutegra utal Az ide sorolhatoacute teacutenyaacutellaacutesok objektiacutev valoacutesaacutegaacutet nem rontja le az a teacuteny hogy az emberi tudat nem minden esetben keacutepes aacutetfogni ezeket323 Ezt koumlvetően a rerum natura olyan eacutertelmeacutet vizsgaacutelja amellyel kapcsolatban a vonatkozoacute szoumlvegek egy bizonyos dolog sajaacutetos jellegeacutet vagy specifi kus termeacuteszeteacutet hangsuacutelyozzaacutek Ezen beluumll emliacuteteacutesre keruumll a koumllcsoumln amelynek kereteacuteben az adoacutes ugyanabboacutel a dologfajtaacuteboacutel ndash tehaacutet ugyanolyan nemű eacutes termeacuteszetű dologboacutel ndash ugyanannyit koumlteles visszaadni Hasonloacutekeacuteppen jelentős lehet az esetekben szereplő konkreacutet dolgok specifi kus jellege egy hagyateacutek tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor vagy oumlsszekeveredett egyesuumllt illetve feldolgozaacutes reacuteveacuten egyesiacutetett dolgok tulajdoni viszonyainak rendezeacutesekor324 Veacutegezetuumll foglalkozik a termeacuteszetes gyuumlmoumllcsoumlk a termeacuteszetes dologpusztulaacutes keacuterdeacuteseivel a natura humanae condicionis esetei-vel mint amilyen peacuteldaacuteul a betegseacuteg a jellem a valamire valoacute hajlam vagy haj-landoacutesaacuteg a rokonsaacuteg egyes keacuterdeacuteseivel valamint a maacuter teleologikus eacutes normatiacutev adottsaacutegokat megjeleniacutető natura rei teacutemaacutejaacuteval is325

Cuena Boy tanulmaacutenyaacuteban a koumlzponti keacuterdeacutes a szolgaacuteltataacutes fi zikai lehetet-lenseacutege ekkeacutent a forraacutesokat is ebből a szempontboacutel vizsgaacutelja A rerum natura fordulat jelenteacutese koumlreacuteben logikai kapcsolatot teacutetelez fel a leacutetezeacutes kifejezeacutese eacutes az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese koumlzoumltt A fi zikai lehetetlenseacuteg koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget tesz az objektiacuteve lehetetlen326 illetőleg az időszakosan lehetetlen szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltt327 Kuumlloumln teacutemakeacutent foglalkozik az operae libertorum keacuterdeacuteseacutevel328

322 W (1976) i m 34323 W (1976) i m 34ndash37324 W (1976) i m 37ndash42325 W (1976) i m 42ndash51326 C B (1993) i m 242ndash252327 C B (1993) i m 253ndash254328 C B (1993) i m 255ndash262

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS OumlNAacuteLLOacute ELEMZEacuteSE

1 Az elsődleges forraacutesok eacutes a maacutesodlagos irodalmi kategoacute-riaacutek egymaacutesnak valoacute megfeleltethetőseacutegeacuteről

Jelen elemzeacutes kereteacuteben főkeacutent nyelvi-formai alapon toumlrteacutent a relevaacutens forraacutes-szoumlvegek kivaacutelasztaacutesa vagyis a vizsgaacutelat taacutergya az volt hogy a rerum natura kifejezeacutes hol fordul elő a Digesta szoumlvegeiben illetőleg Gaius Instituacutecioacuteiban a iustinianusi Instituacutecioacutekban valamint Paulus Sententiarum libri V ciacutemű mun-kaacutejaacuteban A nyelvi-formai megkoumlzeliacuteteacutes egy kezdeti leacutepeacutesben elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges ahhoz hogy keacutesőbb ndash mint ahogy azt Waldstein is tette ndash egy enneacutel taacutegabb koumlrből is lehessen forraacutesokat meriacuteteni megvizsgaacutelva azokat a szoumlve-geket ahol a natura oumlnmagaacuteban eacutes maacutes oumlsszeteacutetelekben vagy a naturaliter kifejezeacutesek fordulnak elő Mindez azeacutert szuumlkseacuteges mert a rerum natura forraacutes-beli hasznaacutelataacutenak megeacuterteacuteseacutevel eacutes a kifejezeacutesnek tulajdoniacutetott jelenteacutes vagy jelenteacutesek felteacuterkeacutepezeacuteseacutevel a taacutegabb koumlrből szaacutermazoacute szoumlvegek eacutertelmezeacutese is koumlnnyebbeacute vaacutelik Harmadik leacutepeacuteskeacutent pedig lehetőveacute vaacutelhat a normatiacutev keret (ius naturale eacutes ius gentium) mibenleacuteteacutenek valamint az igazsaacutegossaacuteg keacuterdeacuteseacute-nek elemző vizsgaacutelata is Tekintettel arra hogy a vizsgaacutelat koumlreacutebe vont primeacuter forraacutesok koumlzuumll terjedelmi szempontboacutel a Digesta a leghosszabb ekkeacutent előszoumlr ennek a vizsgaacutelataacutera keruumll sor főkeacutent mivel a rerum natura kifejezeacutes kuumlloumlnfeacutele előfordulaacutesai itt mutatnak olyan szoacuteroacutedaacutest ami alapjaacuten eacuterdemi csoportosiacutetaacutes veacutegezhető el A toumlbbi primeacuter forraacuteshely bemutataacutesaacutera csak ezt koumlvetően keruumll sor hiszen ezekben a leacutenyegesen roumlvidebb terjedelmű munkaacutekban a rerum natura kifejezeacutes szaacutemszerűen is kevesebbszer bukkan fel mint a Digestaacuteban A Digesta-textusok koumlreacutebe elveacutegzett elemzeacutes nyomaacuten kialakult csoportosiacutetaacutes utoacutebb feltehetően az egyeacuteb primeacuter forraacutesokra is alkalmazhatoacute lesz

A fentiekből nyilvaacutenvaloacutean kitűnik hogy a waldsteini csoportosiacutetaacutesboacutel haacuterom kategoacuteria foglalkozik koumlzvetlenuumll a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel (1) az

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese104

in rerum natura esse kifejezeacutes mint a leacutetezeacutes329 illetve (2) mint az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese valamint (3) a rerum natura mint az egyes dolgok kuumlloumln-leges jellegeacutenek vagy specifi kus termeacuteszeteacutenek mutatoacuteja330 Ezen a ponton logikusan adoacutedik neacutehaacuteny tovaacutebbi keacuterdeacutes jelesuumll hogy Waldstein hogyan sorolja be az egyes szoumlvegeket ezekbe a kategoacuteriaacutekba ez a besorolaacutes minden esetben elfogadhatoacute-e illetőleg hogy mindezek feacutenyeacuteben a kimaradoacute 11 szoumlveg egyaacuteltalaacuten kategorizaacutelhatoacute-e ha nem akkor ennek mi az oka illetve ha igen akkor hova tartozhatnak A feltett keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesaacutet legalaacutebb reacuteszben megkoumlnnyiacutetendő aacutelljon itt egy oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezat a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlreacutebe vont 51 szoumlveggel

A feacutelkoumlveacuteren eacutes dőlten szedett forraacuteshivatkozaacutesok a Waldsteinneacutel nem szerep-lő szoumlvegek ezek eseteacuteben maguk a sorok is szuumlrkeacuten jelennek meg a koumlnnyebb aacutetlaacutethatoacutesaacuteg kedveacuteeacutert Mindhaacuterom kategoacuteriaacuten beluumll keacutet-keacutet oszlop talaacutelhatoacute az egyikben bdquoWrdquo-vel jeloumllve a waldsteini beosztaacutest a maacutesikban bdquoXrdquo-szel a sajaacutet elemzeacutes nyomaacuten kialakult meggyőződeacutest Az bdquoXrdquo jel utaacuteni esetleges bdquordquo (keacuter-dőjel) a beosztaacutes vitathatoacute voltaacutet jeloumlli az ezekre vonatkozoacute elgondolaacutesok utoacutebb kifejteacutesre keruumllnek A forraacuteslistaacuteban alaacutehuacutezott szoumlveghelyek azok amelyeket tanulmaacutenyaacuteban Cuena Boy is megvizsgaacutel

329 Ebben a felosztaacutesi koumlrben eacuterdemes utalni Ferretti veacutelemeacutenyeacutere aki egyeteacutert abban a tekin-tetben hogy a jogaacuteszok munkaacuteiban az in rerum natura esse eacutes non esse fordulat a leacutetezeacutesre illetve a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal Azonban elveacutegez egy tovaacutebbi felosztaacutest is mondvaacuten hogy a kifejezeacutesek olyan esetekben jelentkeznek amikor egyreacuteszt egyeacutenek leacutetezeacuteseacutet akarjaacutek kife-jezni vagy azeacutert mert megfogantak vagy azeacutert mert megszuumllettek Ugyaniacutegy jelentheti a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutet abboacutel eredően hogy a szemeacutelyek meghaltak a dolgok elpusztultak Utalhat tovaacutebbaacute a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutere abboacutel koumlvetkezően hogy azok joumlvőbeliek valamint jeloumllhet olyan dolgokat javakat is amelyek nem joumlhetnek leacutetre mert irreaacutelisak Reacuteszletesen ld F (2008) i m 76ndash77 A Ferretti-feacutele felosztaacutes nagyban-egeacuteszben elfogadhatoacute meacuteg akkor is ha egyeacutebkeacutent fennaacutell annak a veszeacutelye hogy a forraacutesok kazuisztikaacutejaacutet megjeleniacuteteni akaroacute alcsoportok nagy szaacutema miatt veacuteguumll koumlvethetetlenneacute vaacutelik a rendszer Ennek legjobb peacuteldaacuteja az utolsoacute alkategoacuteria amelyet kifejezetten helytelennek tartunk az irrealitaacutes keacuterdeacutese ugyanis nem koumlzvetlenuumll a leacutetezeacutes eacutes nem leacutetezeacutes probleacutemaacutejaacuteval fuumlgg oumlssze Az ebbe a csoportba sorolhatoacute esetek azeacutert nem leacutetezhetnek mert nem feleltethetők meg az objektiacutev valoacutesaacutegnak iacutegy ez a csoport leacutenyegeacuteben a jelen dolgozatban hasznaacutelt felosztaacutes harmadik a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest teljesen maacutes minőseacuteget megjeleniacutető csoportjaacuteba tartozik

330 Ezzel leacutenyegileg egyezik Maschi megkoumlzeliacuteteacutese aki alapvetően szinteacuten a rerum natura kifejezeacutes leacutetezeacutesre utaloacute jelenteacuteseacuteből indul ki Emellett hoz forraacutespeacuteldaacutekat arra is amikor a kifejezeacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot egyfajta normalitaacutest jelent ugyanakkor a specifi kus jellem-zőkeacutent valoacute eacutertelmezeacutest amely a waldsteini kategorizaacutelaacutes harmadik laacutebaacutet adja Maschi nem tekintette oumlnaacutelloacute jelenteacuteskoumlrnek joacutellehet az aacuteltal veacutegzett elemzeacutesben is mutatkoznak annak jelei hogy egy ilyen tartalmuacute harmadik kategoacuteria kuumlloumlnaacutellaacutesa nem felteacutetlenuumll alaptalan Vouml M (1937) i m 66ndash71

105A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

In rerum natura esse ndash a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejeződeacutese

In rerum natura esse ndash az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejeződeacutese

Dolgok kuumlloumlnleges jellege specifi kus termeacuteszete

Iul D 1 5 26 (69 dig) XAfric D 3 5 48 (8 quaest) W XPaul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) W XGai D 5 3 21 (6 ad ed provinc) W XPaul D 7 7 1 (2 ad ed) W X XPaul D 12 2 30 1 (18 ad ed) W XIul D 12 6 32 pr (10 dig) W XUlp D 13 5 16 3 (27 ad ed) X XPomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) W XPaul D 15 3 19 (4 quaest) W XPaul D 18 1 15 pr (5 ad Sab) W XPomp D 18 4 1 (9 ad Sab) W XUlp D 19 5 4 (30 ad Sab) XMarci D 20 1 13 5 (l s ad form hypoth) W XGai D 221 28 1 (2 rer cott) XUlp D 23 3 14 (34 ad ed) W XIav D 24 1 50 1 (13 epist) W XUlp D 25 2 17 2 (30 ad ed) W XPomp D 26 7 61 (20 epist) W XCels D 28 5 60 6 (16 dig) W XPomp D 30 16 pr (5 ad Sab) W XPomp D 30 24 pr (5 ad Sab) W XPomp D 30 48 1 (6 ad Sab) W XGai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) W XIul D 30 84 7 (33 dig) W XAfric D 30 108 10 (5 quaest) W XScaev D 32 37 3 (18 dig) W XPomp D 33 2 6 (15 ad Sab) W XIav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) W X XIav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) W XPomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) W XPaul D 37 6 2 pr (41 ad ed) W XUlp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) W X XPaul D 38 1 20 pr (40 ad ed) W XMod D 38 10 4 pr (12 pand) XUlp D 38 16 3 10 (14 ad Sab) W XIul D 38 16 6 (59 dig) W XCels D 38 16 7 (28 dig) W XMaec D 40 5 54 (16 fi deic) W XPaul D 41 2 3 21 (54 ad ed) W X

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese106

Iav D 41 2 23 2 (1 epist) X XPaul D 42 2 3 (9 ad Plaut) W XPaul D 42 2 8 (4 ad Sab) W XPaul D 45 1 73 pr (24 ad ed) XIul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) W XPaul D 46 3 98 8 (15 quaest) W XAlf D 48 22 3 (1 epit) X XPaul D 49 8 3 1 (16 resp) XUlp D 50 17 135 (23 ad ed) W X XCels D 50 17 186 (12 dig) XCels D 50 17 188 1 (17 dig) X

2 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez

Az in rerum natura esse fordulat a forraacutesokban legtoumlbbszoumlr (38 szoumlvegben) a teacutenyleges leacutetezeacutesre utal erre maacuter Waldstein is raacutemutatott331 Az eme teacutemaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek reacuteszben meghataacuterozott dolgok leacutetezeacuteseacutevel vagy nem leacutete-zeacuteseacutevel reacuteszben pedig emberek eacutelő vagy halott voltaacuteval foglalkoznak Oumlsszesen 14 olyan szoumlveggel talaacutelkozhatunk amelyek emberekkel kapcsolatosan hasznaacutel-jaacutek az in rerum natura esse kifejezeacutest Megjegyzendő hogy nem csupaacuten szabad szemeacutelyek hanem rabszolgaacutek vonatkozaacutesaacuteban is megjelenik ez a kifejezeacutes Ezek koumlzuumll a szoumlvegek koumlzuumll mindoumlssze egynek a besorolaacutesa vitathatoacute

21 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője

Minthogy a forraacutesokboacutel nyerhető ismeretek eacutes a szekunder irodalom aacutellaacutespontja alapjaacuten a rerum natura fogalma sok esetben valamely entitaacutes leacutetezeacuteseacutenek kife-jezeacuteseacutere iraacutenyul vagy eacuteppen a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera refl ektaacutel ekkeacutent első leacutepeacutesben ezeknek a forraacutesoknak a koumlzelebbi vizsgaacutelata szuumlkseacuteges

211 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

A szabad szemeacutelyekre vonatkozoacute szoumlvegek oumlroumlkleacutesi jogi teacutemaacutejuacuteak a teacutenyaacutellaacute-sokban az oumlroumlkoumls vagy a hagyomaacutenyos halaacutelaacutenak teacutenyeacuteből ered a konkreacutet jogi

331 W (1976) i m 29

107A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

keacuterdeacutes a jogaacuteszok pedig az indokolaacutesban hivatkoznak arra hogy a teacutenyaacutellaacutesban szereplő szemeacutely in rerum natura non est Magaacutera a halaacutel teacutenyeacutere decedere igeacutet valamint a mors főnevet hasznaacuteljaacutek Ezekhez keacutepest az in rerum natura non esse vagy az in rerum natura esse desinere fordulatok absztraktabbak technikusabbak a koumlznapi eacutertelemben is hasznaacutelt kifejezeacutesekneacutel

Joacute peacuteldaacuteja a fentieknek Pomponius egyik veacutelemeacutenye

Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc)Si Titio rsquocum is annorum quattuordecim esset factusrsquo legatum fuerit et is ante quartum decimum annum decesserit verum est ad heredem eius legatum non transire quoniam non solum diem sed et condicionem hoc legatum in se continet rsquosi eff ectus esset annorum quattuordecimrsquo qui autem in rerum natura non esset annorum quattuordecim esse non intellegeretur nec interest utrum scribatur rsquosi annorum quattuordecim factus eritrsquo an ita cum priore scriptura per condicionem tempus demonstratur sequenti per tempus condicio utrubique tamen eadem condicio est

Egy veacutegrendeletben Titius javaacutera akkeacutent rendel hagyomaacutenyt az oumlroumlkhagyoacute hogy kikoumlti akkor kaphatja meg mihelyt betoumllti tizennegyedik eacuteleteacuteveacutet A vita abboacutel adoacutedik hogy Titius a tizennegyedik szuumlleteacutesnapja előtt meghal (ante quartum decimum annum decesserit) Titius oumlroumlkoumlse eacutes a veacutegrendeleti oumlroumlkoumls perre mennek vajon ki kell-e adni a hagyomaacutenyt Titius oumlroumlkoumlseacutenek is Pomponius uacutegy foglal aacutellaacutest hogy Titius oumlroumlkoumlse nem jogosult a hagyomaacuteny kiadaacutesaacutenak koumlveteleacuteseacutere mivel a hagyomaacutenyrendeleacutes csak formailag tartalmaz időtűzeacutest eacutertelme szerint azonban ez felteacutetelnek tekintendő mintha azt iacutertaacutek volna hogy bdquoha betoumllti a tizenneacutegyetrdquo Aki pedig meghalt (qui autem in rerum natura non esset) az nem tekinthető tizenneacutegy eacutevesnek Mi toumlbb Pomponius szerint nem szaacutemiacutet hogy a juttataacutest felteacutetelhez vagy időtűzeacuteshez koumltik ha az nem koumlvetkezik be a jogszerzeacutesre sem keruumllhet sor332 Az oumlroumlkoumlsoumlk vonatkozaacute-saacuteban Iulianus egy szoumlvege hozhatoacute peacuteldaacutenak

332 Hasonloacute teacutemaacutejuacute az a szoumlveg amely szerint abban az esetben amikor keacutet szemeacutelynek egyuumlt-tesen hagyomaacutenyoztaacutek ugyanazt a dolgot eacutes az egyikuumlk meghal Pomponius szerint uacutegy helyes ha a maacutesik ugyanuacutegy csak a felereacuteszt kapja meg (Pomp D 30 16 pr [5 ad Sab] Si duobus res coniunctim legata sit quamvis alter in rerum natura non fuerit alteri solam partem deberi puto verum esse)

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese108

Iul D 38 16 6 (59 dig)Titius exheredato fi lio extraneum heredem sub condicione instituit quaesitum est si post mortem patris pendente condicione fi lius uxorem duxisset et fi lium procreasset et decessisset deinde condicio instituti heredis defecisset an ad hunc postumum nepotem legitima hereditas avi pertineret respondit qui post mortem avi sui concipitur is neque legitimam hereditatem eius tamquam suus heres neque bonorum possessionem tamquam cognatus accipere potest quia lex duodecim tabularum eum vocat ad hereditatem qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit

Az eset szerint Titius kitagadta fi aacutet majd egy haacutezon kiacutevuumlli szemeacutelyt neve-zett oumlroumlkoumlseacutenek felteacutetel tűzeacutese mellett A jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint amennyiben az apa halaacutela utaacuten de meacuteg a felteacutetel teljesuumlleacutese előtt a fi uacute meg-haacutezasodik gyermeke szuumlletik majd a fi uacute meghal a felteacutetel pedig a kinevezett oumlroumlkoumls vonatkozaacutesaacuteban utoacutebb nem teljesuumll vajon a postumus unoka lehet-e a nagyapa toumlrveacutenyes oumlroumlkoumlse Iulianus raacutemutat hogy a gyermek aki a nagyapja halaacutela utaacuten fogant nem lehet sem suus mint legitimus heres eacutes nem jogosult a praetori bonorum possessioacutera sem mint kognaacutet rokon mivel a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az a szemeacutely hiacutevhatoacute meg oumlroumlkoumlskeacutent aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutela idejeacuten maacuter leacutetezik (qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit) 333 A hivatkozott szoumlvegekből egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a rerum natura kifejezeacutes valamely szabad szemeacutely eacutelő vagy holt voltaacutera utal eacutes ndash paacuterhuzamba aacutelliacutetva a decedere ige eacutes a mors főneacutev koumlznapi jelenteacuteseacutevel ndash abban az eacutertelemben tekint-hető leacutenyegeacuteben egyfajta szakkifejezeacutesnek hogy a normatiacutev rendet kifejező ius eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető natura koumlzoumltti viszonyra is utal implicite a jogi normaacutek csak az objektiacutev valoacutesaacutegon beluumll eacutertelmezhetők Ez azt jelenti hogy peacuteldaacuteul logikai szuumlkseacutegszerűseacuteg okaacuten nem lehet szembehelyezkedni az objektiacutev valoacutesaacuteggal az ilyen proacutebaacutelkozaacutesok hatalmi szoacuteval nem szentesiacutethetők sem aacutel-talaacutenos sem pedig eseti jelleggel hiszen az ilyen joacutevaacutehagyaacutes nyomaacuten a konkreacutet esetben az embernek eacuteppen esszenciaacutelis jellemzője veszne el vagyis hogy az ember akkor ember ha eacutel334 Tovaacutebbi keacuterdeacutes persze ezen a ponton hogy mikortoacutel

333 Ezzel egyezően F (2008) i m 67 eacutes 137 sz jegyzet 70 Ehhez hasonloacutean ld meacuteg Maec D 40 5 54 (16 fi deic) illetve Paul D 37 6 2 pr (41 ad ed) Ez utoacutebbi szoumlvegben azonban a nondum in rerum natura erat kifejezeacutes magyaraacutezatul szolgaacutel az osztaacutelyra bocsaacute-taacutesra vonatkozoacute koumltelezettseacuteg azt a leszaacutermazottat is terheli aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor meacuteg nem leacutetezett

334 Vouml H (2007) i m 461ndash462 Ezen a ponton ceacutelszerű utalni Kaser megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a roacutemaiak persona valamint a modern jog jogkeacutepesseacuteg szemeacutelyiseacuteg felfogaacutesa

109A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

eacutel az ember mivel az elemzett szoumlvegben Iulianus a rerum natura kifejezeacutessel arra utal hogy az unoka a kuumllvilaacutegban leacutetezik tehaacutet maacuter megszuumlletett335

Ehhez keacutepest maacutes eacutertelemben jelenik meg az in rerum natura esse fordulat az előbbi Iulianus-szoumlveg folytataacutesaacuteban itt maacuter a meacutehmagzattal kapcsolatban fordul elő azt aacutelliacutetva tehaacutet hogy a meacutehmagzat is reacutesze az objektiacutev valoacutesaacutegnak A Iulianus-hely csak annyit aacutelliacutet aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor maacuter leacutetezett ebből vonhatoacute le az a koumlvetkezteteacutes hogy Iulianus ndash a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szellemeacuteben ndash kizaacuteroacutelag a maacuter megszuumlletett gyerekre vonatkoztatja a veacutelemeacutenyeacutet vagyis olyanra aki a jog szaacutemaacutera is szemeacutelykeacutent jelenhet meg Ennek a veacutelemeacutenynek a kiterjeszteacutese olvashatoacute Celsus tollaacuteboacutel

Cels D 38 16 7 (28 dig)Vel si vivo eo conceptus est quia conceptus quodammodo in rerum natura esse existimatur

A szoumlveg szerint akkor is meghiacutevhatoacute valaki oumlroumlkoumlsnek ha maacuter az oumlroumlk-hagyoacute eacuteleteacuteben megfogant mivel aki maacuter megfogant valamikeacutent leacutetezőnek

sokban kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel legfőkeacuteppen abban hogy a roacutemaiak aacuteltalaacutenos jelleggel nem ismerteacutek ekkeacutent nem is hasznaacuteltaacutek a jogkeacutepesseacuteg fogalmaacutet koumlvetkezeacuteskeacuteppen a roacutemai jogi persona soha sem technikus eacutertelemben fordul elő Ld K (1971) I i m 271 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően fogalmaz FoumlldindashHamza is amikor megaacutellapiacutetjaacutek hogy a roacutemaiak explicit moacutedon nem defi niaacuteltaacutek sem a jogkeacutepesseacuteg sem a cselekvőkeacutepesseacuteg fogalmaacutet Vouml F ndashH (2016) i m 206 A persona jelenteacutese kapcsaacuten kuumlloumlnoumlsen fel kell hiacutevni a fi gyel-met Bessenyő Andraacutes eacutertő interpretaacutecioacutejaacutera a latin persona eacutes a goumlroumlg πρόσωπον kifejezeacutesek eacutertelmi ekvivalenciaacuteja vonatkozaacutesaacuteban Ld B (2010) i m 536ndash537

335 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll eacuterdemes utalni arra hogy ezt a keacuterdeacutest a szekunder irodalomban is az egyes szerzők neacutemikeacutepp elteacuterő alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek Iacutegy egyesek az emberi mivolttoacutel indiacutetjaacutek a keacuterdeacutes vizsgaacutelataacutet ehhez ld M (1943) i m 50 K (1971) I i m 272 B (2010) i m 211 Maacutes szerzők jellemzően a szemeacutely szemeacutelyiseacuteg vagy a jogalanyisaacuteg fogalmait vaacutelasztjaacutek kiinduloacutepontul ide sorolhatoacutek peacuteldaacuteul S (1941) i m 115 S (1951) i m 74 S (2002) i m 51 F ndashH (2016) i m 200 Eacuterdekes hogy Schulz koumlzvetlen megkoumlzeliacuteteacutese a szemeacutely fogalmaacuteboacutel indul ki amelyet azonban visszavezet egy koraacutebbi koumlruumlliacuteraacutesra amely szerint minden emberi leacutenyt ndash Gaius Instituacutecioacuteival oumlsszhangban (Gai 1 121) meacuteg a rabszolgaacutek is ndash leacutenyegeacuteben szemeacutelynek tekintettek legalaacutebbis erre a koumlvetkezteteacutesre jut a persona servilis kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteből Vouml S (1951) i m 71 A hazai irodalomban a meacutehmagzat eacutes a rerum natura oumlsszefuumlg-geacuteseacuteről aacutettekintő jelleggel ld P (2001) i m 363ndash364 Megemliacutetendő hogy Guarino eacutes Talamanca egyaraacutent abboacutel az alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutest hogy a magzat a szuumlleteacutes aacuteltal vaacutelik oumlnaacutelloacute leacutetezőveacute vagyis a szuumlleteacutes koumlvetelmeacutenye ezekneacutel a szerzőkneacutel a leacutetezeacutesre nem pedig a szemeacutelyiseacutegre mutat ekkeacutent a keacutepviselt neacutezet leacutenyegeacuteben Marton Kaser eacutes Bessenyő felfogaacutesaacuteval koumlzoumls Reacuteszletesen ld G (1992) i m 292 T (1990) i m 74 Kuumlloumln kiemelendő Albanese felfogaacutesa aki hangsuacutelyozza a nasciturus helyzeteacutenek kettősseacute-geacutet jelesuumll hogy a fogantataacutes eacutes a szuumlleteacutes koumlzoumltti időszakban in rerum natura est azonban in rebus humanis nondum est Vouml bdquoil nascituro egrave in qualche modo in rerum natura esse ma non egrave in rebus humanisrdquo A (1979) i m 12

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese110

tekintendő336 azonban ez a veacutelemeacuteny meacuteg csak a civiljognak a koumlzjoacute eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő kisegiacuteteacutese vagy kiegeacutesziacuteteacutese iraacutenyaacuteba mutat337 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy utoacutebb a praetori gyakorlat is nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz a tendenciaacutehoz hogy a meacuteg meg nem szuumlletett gyermek ndash mint a jog alanyaacutenak ndash eacuterdekeit mind jobban igyekeztek veacutedelemben reacuteszesiacuteteni az oumlroumlkleacutesi jogi keacuterdeacutesek koumlreacuteben338 Ezen a ponton eacuterdemes meacuteg egy szempontra felhiacutevni a fi gyelmet Bretone hang-suacutelyozza hogy mindkeacutet veacutelemeacuteny koumlzoumls premisszaacuteja a postumus suus heresi minőseacutegeacutenek felteacutetelezeacutese339 Ezt az aacutellaacutespontot szembe lehet aacutelliacutetani egy Paulus veacutelemeacutennyel amely szerint adott egy nagyapa aki felszabadiacutet egy rabszolgaacutet aki ezutaacuten valamikor meghal A nagyapa tuacuteleacutelve felszabadiacutetottjaacutet veacutegrendel-kezik ezt koumlvetően valamikor ő is meghal Halaacutela utaacuten fogant unokaacutejaacutenak a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint joga van bonorum possessio contra tabulas kereteacuteben koumlvetelni a hagyateacutekot Paulus ehelyuumltt utal is a Iulianus eacutes koumlzte fennaacutelloacute veacutele-meacutenykuumlloumlnbseacutegre amikor raacutemutat hogy Iulianus veacutelemeacutenye (ekkeacutent Celsuseacute is) csak a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutes esetkoumlreacutere vonatkozott valamint ebben az esetben csak a hagyateacutek praetori birtoka volt keacuterdeacuteses340 A Digesta elejeacuten a szemeacutelyaacutellapo-tokkal foglalkozoacute titulusban Iulianus sokkal inkaacutebb egyeacutertelműen fogalmaz

336 Ezzel egyezően M (1965) i m 203 aki ehelyuumltt csak konstataacutelja hogy a gyermek az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet megelőzően maacuter in rerum natura kellett hogy legyen ugyanakkor a fogalom eacutertelmezeacuteseacutevel reacuteszletesen nem foglalkozik Bessenyő ugyanebben a vonatkozaacutesban a szuumlletendő gyermek fuumlggő jogi helyzeteacutet helyezi a koumlzeacuteppontba Ld B (2010) i m 211ndash212

337 Vouml Pap D 1 1 7 1 (2 def) bdquohellip adiuvandi [hellip] vel corrigendi iuris civilis gratia propter utilitatem publicamrdquo Eacuterdekes ennek kapcsaacuten Ferretti meglaacutetaacutesa aki maga is felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteban a jelen fragmentum az előzőleg vizsgaacutelt Iulianus-szoumlveg pontosiacutetaacutesaacutera szolgaacutel Annak okaacuteroacutel azonban csak talaacutelgatni lehet hogy a ko-difi kaacutecioacute jogaacuteszai mieacutert eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet annak hogy roumlgtoumln a Iulianus-veacutelemeacutenyt koumlvetően beillesszeacutek a Celsus neacutezeteacutet tuumlkroumlző passzust Amennyiben a lsquovelrsquo kifejezeacutesnek eacutertelmező jelenteacutest tulajdoniacutetunk akkor logikusnak laacutetszik a felteacutetelezeacutes hogy a kompilaacutetorok a meg-előző fragmentumban előforduloacute konkreacutet esetet szaacutendeacutekoztak pontosiacutetani Maacutes szoacuteval mivel a megelőző fragmentum olyan szemeacutelynek a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutesi jogaacuteroacutel szoacutel aki a nagyapa halaacutela utaacuten fogant ekkeacutent meglehet hogy a kompilaacutetorok eme veacutelemeacuteny betoldaacutesa reacuteveacuten proacute-baacuteltaacutek pontosiacutetani hogy csak olyan valaki tarthat igeacutenyt a hagyateacutekra aki meacuteg az oumlroumlkhagyoacute eacuteleteacuteben fogant Vouml F (2008) i m 67

338 M (1965) i m 209 Ehhez a szoumlveghez maacutes aspektusboacutel ld M (1937) i m 68339 Ezzel legalaacutebbis a Celsus-szoumlveg vonatkozaacutesaacuteban expressis verbis ellenteacutetesen M

(1965) i m 209340 Paul D 38 2 47 3 (11 resp) Paulus respondit nepotem etiam post mortem avi conceptum

superstite liberto bonorum possessionem contra tabulas liberti aviti petere posse et ad hereditatem legitimam eius admitti responsum enim iuliani tantum ad hereditatem legitimam item bonorum possessionem avi petendam pertinere Vouml B (2001) i m 31 illetve 120 Paulus egy maacutesik textusa (Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull]) is hivatkozhatoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben amely a pro superstite kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutevel foglalkozik A locus leacutenyege hogy valaki egy gyermek vaacutert szuumlleteacuteseacutere tekintettel a maga szaacutemaacutera szeretne

111A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Iul D 1 5 26 (69 dig) Qui in utero sunt in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse nam et legitimae hereditates his restituuntur et si praegnas mulier ab hostibus capta sit id quod natum erit postliminium habet item patris vel matris condicionem sequitur praeterea si ancilla praegnas subrepta fuerit quamvis apud bonae fi dei emptorem pepererit id quod natum erit tamquam furtivum usu non capitur his consequens est ut libertus quoque quamdiu patroni fi lius nasci possit eo iure sit quo sunt qui patronos habent

A jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint a meacuteg az anyameacutehben leacutevő gyermeket maacuter a ci-viljog szabaacutelyai szerint is csaknem teljesen leacutetezőnek kell tekinteni341 A szoumlveg tovaacutebbi reacuteszeacuteben szaacutemos peacuteldaacutet hoz fel a jogaacutesz veacutelemeacutenye alaacutetaacutemasztaacutesaacutera abboacutel az iraacutenyboacutel koumlzeliacutetve meg a keacuterdeacutest hogy a meacutehmagzat ndash ha felteacuteteles jelleggel is ndash szerezhet-e jogokat Ilyen peacuteldaacutek hogy az oumlroumlkseacutege aacutetszaacutell a meacuteg meg nem szuumlletett magzatra vagy ha a vaacuterandoacutesan ellenseacuteg aacuteltal elfogott anya a fogsaacutegban megszuumlli gyermekeacutet annak postliminiuma lesz ekkeacutent az apja vagy az anyja jogaacutellaacutesaacutet koumlveti ugyaniacutegy ha az ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő a joacutehiszemű vevőneacutel szuumlli meg gyermekeacutet akkor a gyermeket nem lehet el-birtokolni mivel az lopottnak tekintendő342 Koumlzoumls ezekben a veacutelemeacutenyekben

valamely előnyt biztosiacutettatni Paulus erre azt hangsuacutelyozza hogy a magzatot csak akkor lehet maacuter megszuumlletettnek tekinteni ha az ő eacuterdekeinek veacutedelmeacuteről van szoacute maacuterpedig ebben az esetben nem ez a helyzet Vouml M (1965) i m 189 A szoumlvegből kitűnik hogy Paulus felfogaacutesa szerint a gyermek qui nasci speratur maacuter eacutelőnek volt tekintendő (bdquoals bereits lebend zu gelten haberdquo) amikor sajaacutet eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben a szuumlkseacuteg ezt megkiacutevaacutenta Reacuteszletesen ld M (1965) i m 197ndash198

341 Ferretti egy kuumlloumlnoumls a jelen fragmentum eacutes a koraacutebban vizsgaacutelt Celsus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti nyel-vi-kifejezeacutesbeli paacuterhuzamot emel ki a Iulianus-textus az in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse fordulatot Celsus pedig a quodammodo in rerum natura esse kifejezeacutest hasznaacutelja amelyben egyfelől keacutetseacutegtelenuumll koumlzoumls a leacutetezeacutesre utalaacutes ugyanakkor a megszoriacutetoacute eacutertelmű kifejezeacutesek a magzat kettős helyzeteacutere is utalhatnak Reacuteszletesen ld F (2008) i m 68ndash69 A szoumlveghez maacutes tekintetben ld meacuteg M (1937) i m 68

342 Ezzel egyezően ld B (2010) i m 212 A meacutehmagzatra vonatkozoacutean meacuteg egy for-raacuteshely emliacutethető Cels D 28 5 60 6 (16 dig) Az oumlroumlkoumlsnevezeacutes szerint Titius eacutes Maevius egyaraacutent a hagyateacutek egyharmad-egyharmad reacuteszeacutere lesznek jogosultak akkeacutent hogy ha egy bizonyos hajoacute megjoumln Aacutezsiaacuteboacutel Titius kapja meg a maradeacutek egyharmadot is Innentől a keacuter-deacutes az hogy Titius azonnal a hagyateacutek feleacutenek lesz-e az oumlroumlkoumlse vagy csak az egyharmadnak aacutem keacutet oumlroumlkoumls kinevezeacutese toumlrteacutent meg akkeacutent hogy Titius vagy a feleacutet vagy a keacutetharmadaacutet fogja kapni tehaacutet csak egyhatod sorsa keacuterdeacuteses ha a felteacutetel bekoumlvetkezik Titius keacutetharmadot kap ha nem koumlvetkezik be az egyhatod Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez nő hozzaacute Ha Titius a felteacutetel bekoumlvetkezte előtt meghal azutaacuten a felteacutetel teljesuumll az egyhatodot meacutegsem Titius oumlroumlkoumlseacutenek reacuteszeacutehez hanem Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez fog hozzaacutenőni mivel Titius akkor halt meg amikor meacuteg keacuterdeacuteses volt melyikuumlk kapja az egyhatodot eacutes nem lehet annak aacutetadni valamit aki az

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese112

hogy elismerik a meacutehmagzatot mint eacutelőleacutenyt azzal egyuumltt hogy a megfogal-mazaacutesokboacutel valamifeacutele aacuternyalt utalaacutes is kiolvashatoacute a maacuter megszuumlletett szemeacutely eacutes a bdquomegszuumlletni keacuteszuumllőrdquo helyzeteacutenek kuumlloumlnbseacutegeacutere Megalapozott tehaacutet az szekunder irodalomban a meacutehmagzat fuumlggő jogi helyzeteacutere vonatkozoacute megaacutella-piacutetaacutes amelynek a forraacutesokban toumlbb bizonyiacuteteacuteka is megtalaacutelhatoacute343

Ennek a Iulianus-szoumlvegnek egy fordulata tovaacutebbi fi gyelmet eacuterdemel az ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő kapcsaacuten (ancilla praegnas subrepta) a jogaacutesz ndash neacutemi bdquotaacutevolsaacutegtartaacutessalrdquo ndash azt aacutelliacutetja hogy a gyermek felett a joacutehiszemű vevőnek nem keletkezik hatalma hiszen mintegy lopottnak minősuumll (tamquam furtivum) Az emliacutetett bdquotaacutevolsaacutegtartaacutesrardquo a gyermek vonatkozaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutevmaacutes (id ndash semleges alak) eacutes a vonatkozoacute neacutevmaacutes is utal ezaacuteltal Iulianus nem foglal aacutellaacutest abban a keacuterdeacutesben hogy embernek vagy taacutergynak tekinti a rabszolgaacutet tehaacutet annak gyermekeacutet is344 Az előbbi szoumlveghez nagyon hasonloacute megfogalmazaacutessal talaacutelkozhatunk Pomponius egyik a hagyomaacutenyrendeleacutessel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeacuteben is

aacutetadaacutes pillanataacuteban nem leacutetezik Joacutellehet a veacutelemeacuteny laacutetszoacutelag eacuteppen a koraacutebban mondottakat rontja le a valoacutesaacutegban azonban arroacutel van szoacute hogy a hagyateacutek aacutetadaacutesa a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest jelenti arra ami meacuteg maga sem biztos nem lehet a noumlvedeacutekjog szabaacutelyait alkal-mazni mert ez csak noumlvelneacute az eset koumlruumlli bizonytalansaacutegot

343 Ld pl Paul D 1 5 7 [1 de port] Mod D 27 1 2 6 [2 excus] Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull] Ehhez ld F ndashH (2016) i m 204 P (1987) i m 292 Megjegyzendő ugyanakkor hogy a Plescia aacuteltal levont koumlvetkezteteacutes amely szerint a roacutemai jogaacuteszok a mag-zatot aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint mulieris portio vel viscerum nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Meglaacutetaacutesunk szerint az a neacutezete hogy a magzatot nem tekintetteacutek jogi entitaacutesnak tehaacutet nem volt homo szinteacuten nem aacutellja meg a helyeacutet Ebben a vonatkozaacutesban elegendő csupaacuten a persona caput eacutes a homo kifejezeacutesek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre utalni maacutesfelől a mulieris portio vel viscerum kapcsaacuten arra utalni hogy a kifejezeacutes egyetlen helyen fordul elő a Digestaacuteban (Ulp D 25 4 1 1 [24 ad ed]) ezen tuacutelmenően pedig a SC de ventris inspiciendo alkal-mazhatoacutesaacutega koumlreacuteben egyszerű retorikai fordulat csupaacuten az antequam edatur kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacutean Ugyanakkor sietve hozzaacute kell tenni mindehhez hogy utoacutebb maga Plescia is aacuternyalja neacutezeteacutet eacutes a magzat helyzeteacutere vonatkozoacute forraacutesokat inkaacutebb a nondum homo est keacuterdeacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml P (1987) i m 293

344 Logikus eacuterv lehet ebben a koumlrben hogy a semleges alak hasznaacutelata eacutelettelen eseteacuteben in-dokolt eacuterdemes azonban a mindennapi nyelvhasznaacutelatban fellelhető hanyag fogalmazaacutesra gondolni (pl a magyarban az angolban a mutatoacute neacutevmaacutesok hasznaacutelata szemeacutelyek eseteacuteben a franciaacuteban a preacutesentatif szerkezetre amely maacutera egy oumlnaacutelloacute nyelvi jelenseacuteggeacute vaacutelt) Sokkal reaacutelisabb azonban az a magyaraacutezat a semleges neacutevmaacutes hasznaacutelataacutera hogy a szuumlleteacutes előtt meacuteg nem tudhatoacute biztosan a gyermek neme ekkeacutent sem a hiacutemnemű sem pedig a nőnemű neacutevmaacutes hasznaacutelata nem indokolt

113A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Pomp D 30 24 pr (5 ad Sab)Quod in rerum natura adhuc non sit legari posse veluti rsquoquidquid illa ancilla peperissetrsquo constitit vel ita rsquoex vino quod in fundo meo natum estrsquo vel rsquo fetus tantum datorsquo

Eme textusnak a szekunder irodalomban leacutetezik olyan eacutertelmezeacutese amely szerint a magzat in rerum natura non est345 A szoumlvegből kitűnik hogy a jogaacutesz elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy olyan vagyonalkatreacutesz is hagyomaacuteny taacutergyaacutevaacute tehető amely a hagyomaacutenyrendeleacutes pillanataacuteban meacuteg nem leacutetezik (quod in rerum natura adhuc non sit)346 A szoumlveg azutaacuten peacuteldaacutekat is felsorol eme neacutezet alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mint amilyen az amikor valaki uacutegy rendelkezik hogy bdquoami ettől eacutes ettől a rabszolganőtől szuumlletikrdquo vagy bdquoa foumlldemen megtermő borboacutelrdquo vagy bdquoa termeacutesből ennyi adasseacutekrdquo347 Leacutenyegeacuteben tehaacutet ndash mint arra Cuena Boy is raacutemutat ndash a hagyomaacuteny szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg eacuterveacutenyesen fenn-aacutell joacutellehet a hagyomaacuteny taacutergya pillanatnyilag nem leacutetezik348 ndash tegyuumlk hozzaacute a kuumllvilaacutegban nem leacutetezik A res szoacute vagyonalkatreacuteszkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese mellett eacuteppen az szoacutel hogy ndash amint ezt Maschi is kiemeli ndash egy rabszolganő majdan szuumlletendő gyermekeacuteről is szoacute keruumll a szoumlvegben Maacuterpedig az nyilvaacutenvaloacute hogy ndash fi gyelembe veacuteve a rabszolganő gyermekeacutevel oumlsszefuumlggő az alaacutebbiakban elemzeacutesre keruumllő tovaacutebbi neacutehaacuteny szoumlveg tartalmaacutet is ndash a rabszolganő gyermeke

345 Ld pl A (1979) i m 12 eacutes kuumlloumlnoumlsen 20 sz jegyzet Ezzel ellenteacutetesen F (2008) i m 75 eacutes kuumlloumlnoumlsen 177 sz jegyzet aki szerint a hivatkozott szoumlvegekben az in rerum natura non esse kifejezeacutes valoacutejaacuteban a meacuteg meg nem fogantra vonatkozik

346 Ehhez ld meacuteg Gai 2 203 Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit Ez utoacutebbi textus tehaacutet kifejezetten a joumlvőbeli dolgokat emliacuteti olyankeacutent mint amelyek legatum per damnationem taacutergyai lehetnek Ld R (1971) i m 110 F (2008) i m 75 Raacute kell mutatni ugyanakkor arra hogy a Gaius-szoumlvegben laacutethatoacutean nem expressis verbis fordul elő a res futurae kifejezeacutes A szoumlveg pontosan arroacutel szaacutemol be hogy olyan dolgot is amely meacuteg nem leacutetezik (quae in rerum natura non est) lehet legatum per damnationem formaacutejaacuteban hagyomaacutenykeacutent rendelni ennek azonban felteacutetele hogy a dolog a joumlvőben leacutetrejoumljjoumln (si modo futura est)

347 Kifejezetten dologkeacutent kezeli a rabszolgaacutet Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) amely szerint ha az oumlroumlkoumlsoumlk koumlzuumll az egyik a hagyomaacutenynak szaacutent rabszolgaacutet megoumlli ebben az esetben az az oumlroumlkoumlstaacuters akinek a cselekmeacuteny eacutes a dolog elpusztulaacutesa nem roacutehatoacute fel nem tehető felelősseacute Ezzel ellenteacutetesen Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) bdquoSi res quae legata est an in rerum natura sit dubitetur forte si dubium sit an homo legatus vivathelliprdquo Kaser is utal raacute hogy a rabszolga mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese vitatott volt emberi mivoltaacutenak fi lozoacutefi ai alapokon nyugvoacute el-ismereacutese a koumlztaacutersasaacuteg kor jogaacuteszainak eacuterdeme Ld K (1993) i m 79 Ezzel ellenteacutetesen pl T (1977) i m 98 Az azonnali marasztalaacutesra gyakorolt hataacutes tekinteteacuteben ld R (1971) m 111

348 C B (1993) i m 253 Az ideacutezett Digesta-szoumlveghez hasonloacute tartalmuacute meacuteg Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed) Ehhez a szoumlveghez ld meacuteg C B (1993) i m 238 256 eacutes 259

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese114

nem dolog legalaacutebbis abban az eacutertelemben nem mint ahogy dolognak tekintuumlnk peacuteldaacuteul egy koumlnyvet349 Abban az eacutertelemben hasznaacutelhatoacute meacutegis a res kifejezeacutes hogy a rabszolganő uraacutenak a rabszolganő gyermeke felett is lesznek hatalmi jogosiacutetvaacutenyai azt mondhatja raacute hogy bdquomeum est ex iure Quiritiumrdquo vagy legalaacutebbis in bonis tartozoacutenak tekintheti a gyermeket Ekkeacutent tehaacutet az uacuter vagyo-naacutenak egy eleme alkatreacutesze lesz a szuumlletendő gyermek is aki felett az uacuter hatalmi jogosiacutetvaacutenyokat gyakorolhat vagyis ebben az eacutertelemben a gyermek a jogok taacuter-gya lesz Meglaacutetaacutesunk szerint kizaacuteroacutelag ennyiben adekvaacutet a res szoacute hasznaacutelata ennek azonban egyszerűen dologkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese durva leegyszerűsiacuteteacutes eacutes egyeacutebkeacutent mai fogalmainkkal sem felteacutetlenuumll korreaacutel hiszen a dologtaacutergyuacutesaacuteg szűk eacutertelemben maacutera mindenkeacuteppen meghaladottaacute vaacutelt

Baacuter az eddigi logikaacutet neacutemikeacutepp megbontja meacutegsem keruumllhető el ehelyuumltt egy Gaius-veacutelemeacutenyre toumlrteacutenő hivatkozaacutes Ez a szoumlveg a koraacutebban maacuter vaacutezolt csoportosiacutetaacutesban az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik meacutegis itt szuumlkseacuteges bemutatni mivel eacuteles a kontraszt Iulianus eacutes Gaius veacutele-meacutenye koumlzoumltt

Gai D 22 1 28 1 (2 rer cott)Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit

A gaiusi aacutelliacutetaacutes szerint a rabszolganő gyermeke (partus ancillae) nem szaacutemiacutet gyuumlmoumllcsnek ekkeacutent az uacuter tulajdonaacuteba tartozik350 Ezen a ponton maacuter az is fi gyelmet eacuterdemel hogy Gaius a parere ige supinumaacuteboacutel főneacutevveacute vaacutelt partus szoacutet hasznaacutelja a gyermekre utoacuted eacutertelemben amiacuteg Iulianus inkaacutebb koumlruumlliacuteraacuteshoz folyamodik (id quod natum erit ndash az ami szuumlletni fog) Gaius eacuterveleacutese akkeacutent folytatoacutedik hogy nem gyuumlmoumllcs a gyermek mivel keacuteptelenseacuteg hogy az embert gyuumlmoumllcsnek tekintsuumlk hiszen a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember eacuterdekeacuteben az ember hasznaacutera hoz leacutetre351 Annak a keacuterdeacutesnek a nemleges meg-

349 Ld M (1937) i m 67350 Vouml K (1958) i m 156 S (1962) i m 405 T (1977) i m 76ndash77 eacutes 98

Ehhez ld meacuteg H -O (1994) i m 268 skk M -M (1971) i m 118ndash119351 A gaiusi szoumlveg utolsoacute fordulata (omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit)

egybevaacuteg azzal a sztoikusok aacuteltal keacutepviselt antropocentrikus neacutezettel amely szerint az univerzumban minden leacutetező vonatkoztataacutesi pontja az ember Ehhez ld meacuteg S (1902) i m 446ndash447 K (1958) i m 158ndash159 M -M (1971) i m 118 Iavolenus interpretaacutelaacutesaacuteban a Digesta maacutes helyeacuten is megjelenik egy hasonloacute eacuterveleacutes (Iav D 33 2 42 [2

115A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

vaacutelaszolaacutesa hogy a rabszolganő gyermeke gyuumlmoumllcsnek tekintendő-e Ulpianus tanuacutesaacutega szerint Brutusra vezethető vissza akinek a veacutelemeacutenyeacutet Scaevola eacutes Manius Manilius ellenezte352 Brutus eme tagadoacute vaacutelaszaacutet keacutet textus is roumlgziacuteti (Ulp D 7 1 68 pr Ulp D 5 3 27 pr)353 Kaser meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegek-ből tuumlkroumlződő felfogaacutes egy olyan gyuumlmoumllcsfogalmat előfelteacutetelez amely alapjaacuten nem kizaacutert hogy a gyuumlmoumllcs eacutes annak hordozoacuteja ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel keruumlljoumln ki354 Ezen az alapon ugyanakkor az aacutellat koumllykeacutet sem lehetne gyuumlmoumllcsnek te-kinteni Ulpianus azonban kifejezetten utal raacute hogy Brutus szerint az aacutellat koumllyke a haszoneacutelvezet vonatkozaacutesaacuteban maacuter gyuumlmoumllcsnek minősiacutetendő355 A gyuumlmoumllcs egyeacutebkeacutent ki nem mondott fogalma a dolog ceacuteljaacutehoz koumltődik356 Ehhez keacutepest teljesen maacutes alapra helyeződik a Gaius-veacutelemeacuteny amely szerint a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember javaacutera hozott leacutetre357 Gaius tehaacutet nem a gazdasaacutegi ceacutelban laacutetja eme szabaacutely indokaacutet hanem abban a teacutenyben hogy az ember az őt koumlruumllvevő vilaacuteg minden hasznaacutet eacutelvezheti Ennek a gondolatnak Ciceroacutera eacutes Arisztoteleacuteszre visszavezethető gyoumlkerei egyaraacutent vannak358 Ennek haacutettereacuteben

ex post Lab] In fructu id esse intellegitur quod ad usum hominis inductum est [hellip]) amely argumentum abboacutel az alapveteacutesből taacuteplaacutelkozik hogy abszurd lenne az embert gyuumlmoumllcsnek vagy haszonnak tekinteni valamint eme haszon jogosultjaacutenak is egyszerre Vouml M (2007) i m 358 A fructus eacutertelmezeacuteseacutehez ld meacuteg Varro r r 2 1 ehhez B (1962) i m 223ndash225 kuumlloumlnoumls tekintettel az etimoloacutegiai megfontolaacutesokra Megjegyzendő hogy Basanoff meglaacutetaacutesa szerint ndash fi gyelemmel a principiumban szereplő felsorolaacutesra ndash keverednek a jogi eacutes a fi lozoacutefi ai fogalmak

352 K (1958) i m 156 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes vonatkozaacutesaacuteban hivatkozhatoacute Cicero De fi nibus ciacutemű munkaacuteja is (vouml Cic de fi n 1 4 12) Ehhez ld meacuteg S (1962) i m 404 Egyezően ld P (1988) i m 99

353 Vouml S (1962) i m 404 aki a Kaser aacuteltal is hivatkozott Ciceroacute-szoumlveg alapjaacuten megjegyzi hogy Brutus veacutelemeacutenye ndash legalaacutebbis a maga koraacuteban ndash nem keruumllt aacuteltalaacutenos elfogadaacutesra tehaacutet kisebbseacutegi veacutelemeacutennyel van dolgunk Neacutezeteacutene alapja a Ciceroacutenaacutel megjelenő bdquoab iisque M Brutum dissentietrdquo fordulat amelyből levonhatoacute az aacuteltala megfogalmazott koumlvetkezteteacutes

354 K (1958) i m 156ndash157 A gyuumlmoumllcs fogalmaacutenak ellentmondaacutesos voltaacutera utal Stein is aki azonban ebben a vonatkozaacutesban kizaacuteroacutelag ez egyik Ulpianus-szoumlvegre (Ulp D 7 1 68 pr) utal Vouml S (1966) i m 28

355 Eme kuumlloumlnbseacutegteacutetel magyaraacutezataacutet Wieacker abban laacutetja hogy az emberi meacuteltoacutesaacutegboacutel adoacute-doacutean nem lehet egyenlőseacutegjelet tenni a rabszolganő gyermeke eacutes az aacutellatok koumllyke koumlzeacute Vouml W (1977) i m 21

356 K (1958) i m 157357 K (1958) i m 158 Ehhez ld meacuteg Arist Pol 1256b bdquoεἰ οὖν ἡ φύσις μηθὲν μήτε ἀτελὲς

ποιεῖ μήτε μάτην ἀναγκαῖον τῶν ἀνθρώπων ἕνεκεν αὐτὰ πάντα πεποιηκέναι τὴν φύσιν ndash Ha tehaacutet a termeacuteszet se toumlkeacuteletlenuumll se hebehurgyaacuten semmit nem alkot ebből szuumlkseacutegkeacutepp az koumlvetkezik hogy mindezen teremtmeacutenyt az ember hasznaacutelataacutera hozta leacutetrerdquo A goumlroumlg szouml-veg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Aristotle ed W D R Aristotlersquos Politica Oxford Clarendon Press 1957 A magyar szoumlveg S Mikloacutes (Budapest 1997) fordiacutetaacutesa

358 Ld fentebb Cic de fi n 1 4 14 eacutes az előző jegyzetben Arist Pol 1256b K (1958) i m 158

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese116

Kaser szerint az aacutell hogy Gaius aki a fi lozoacutefi a hataacutesaacutenak jobban ki volt teacuteve mint az eacuterett klasszikusok egyszersmind jobban is taacutemaszkodott elkeacutepzeleacutese-ikre359 A gaiusi szoumlvegből ndash oumlsszehasonliacutetva a maacutesik keacutet Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textussal ndash tisztaacuten laacutethatoacute hogy Gaius egyeduumllikeacutent hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet a rabszolganő gyermekeacutenek jogi helyzeteacutet megvilaacutegiacutetoacute eacuterveleacute-se kapcsaacuten A rerum naturaacutet Gaius annak a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute objektiacutev valoacutesaacutegnak a nyelvi lekeacutepezeacuteseacutere hasznaacutelja amelyben leacuteteznek egyfelől az emberek maacutesfelől pedig leacuteteznek gyuumlmoumllcsoumlk amely utoacutebbiak ceacutelja eacutes leacutenyege eacuteppen abban aacutell hogy az embernek tessenek hasznaacutera vaacuteljanak360 Eme szoumlveg kapcsaacuten azonban van egy tovaacutebbi szempont amit eacuterdemes fi gyelembe venni A Gaius aacuteltal ebben a locusban felvetett eset alapvetően dologi jogi koumltődeacutesű eacutes a haszoneacutelvezet kapcsaacuten a tulajdonos eacutes a haszoneacutelvező eacuterdekellenteacutetnek egy konkreacutet probleacutemaacutejaacutet vizsgaacutelja A szoumlveg moumlgoumltt megbuacutevoacute a jogaacuteszi veacutelemeacutenyt feltehetően indukaacuteloacute esetben szerepel egy tulajdonos egy haszoneacutelvező eacutes egy vaacuterandoacutes rabszolganő A vaacuterandoacutes rabszolganő a haszoneacutelvezet tartama alatt ad eacuteletet gyermekeacutenek A tulajdonos eacutes a haszoneacutelvező koumlzoumltt vita taacutemad annak keacuterdeacuteseacuteben hogy a rabszolganő ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szuumlletett gyerme-ke kit illet A haszoneacutelvező nyilvaacutenvaloacutean azt szeretneacute ha a gyermek naacutela maradna ezeacutert amellett eacutervel hogy ő haszoneacutelvezőkeacutent beszedeacutes aacuteltal szerez tulajdont a szaporulatok felett Eacutertelemszerű hogy az uacutejszuumlloumltt gyermeket nem kell alma moacutedjaacutera kosaacuterba begyűjteni a beszedeacutesnek itt leginkaacutebb azok a raacuteutaloacute magatartaacutesok szaacutemiacutetanak mint peacuteldaacuteul az a teacuteny hogy a rabszolganő az ő haacutezaacuteban szuumllte meg a gyermekeacutet a szuumlleacutesneacutel egyeacuteb rabszolgaacutei segeacutedkeztek eacutes iacutegy tovaacutebb Ennek a jelentőseacutege az lenne hogy joacutellehet a haszoneacutelvezet meg-

359 K (1958) i m 159 egyezően W (1977) i m 21 aki kifejezetten sztoikus hataacutest laacutet Gaius veacutelemeacutenyeacuteben Thielmann a Gaius-veacutelemeacutenyt aacutelszentnek (scheinheilig) tartja megkoumlzeliacuteteacuteseacutet moralizaacuteloacute elsősorban a fi lozoacutefusokra jellemző hozzaacuteaacutellaacuteskeacutent jellemzi ami ndash szerinte ndash nem meacuteltoacute egy jogaacuteszhoz Vouml T (1977) i m 98 Hasonloacutean kritikus a keacutet hivatkozott Ulpianus-szoumlveggel szemben is az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute textust szinteacuten moralizaacuteloacutenak tekinti a hetedik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveghelyet puszta fogalmi jaacutetszado-zaacuteskeacutent eacuterteacutekeli A rabszolganő gyermekeacutere vonatkozoacute kiveacutetelszabaacutely jogpolitikai indokaacutet abban laacutetja hogy ndash akaacuter humanitaacuterius akaacuter gazdasaacutegi alapon ndash a gyermek eacutes az anya jogi sorsa azonos kellett hogy legyen Vouml T (1977) i m 99 Wieacker ez utoacutebbi neacutezetet a maga reacuteszeacuteről tarthatatlannak veacuteli Ld W (1977) i m 21

360 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően K (1993) i m 79ndash80 A gondolat sztoikus eredeteacutet amely szerint az ember emberi mivolta szuumlleteacuteseacuteből eredő termeacuteszeteacuten alapul Kaser ehelyuumltt is hangsuacutelyozza Ehhez ld meacuteg Cuena Boy veacutelemeacutenyeacutet is aki szerint egyes szoumlvegekben a naturaacutera illetve a rerum naturaacutera hivatkozaacutes nem szuumlkseacutegkeacuteppen aacutel koumlzvetlen kapcsolatban az objektiacutev valoacutesaacuteggal a hivatkozaacutes mindoumlssze a jogaacuteszi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutera szolgaacutel Reacuteszletesen ld C B (1993) i m 232 eacutes 13 sz jegyzet E neacutezetekkel ellenteacutetesen M -M (1971) i m 119 aki szerint itt egy prepozitiacutev Sollen eacutes egy valoacutes Sollen ta-laacutelkozaacutesaacuteroacutel lehet beszeacutelni ekkeacutent az eset semmilyen faktikus elemet sem hordoz magaacuteban

117A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

szűntekor a rabszolganő visszaadaacutesaacutera lesz koumlteles a gyermeket nem kellene visszaadja minthogy azon a fenti gondolatmenet eacutertelmeacuteben tulajdont szerze-ne A rabszolganő tulajdonosaacutenak ezzel szemben ahhoz fűződik eacuterdeke hogy mind a rabszolganő mind pedig annak gyermeke az ő tulajdonaacuteban aacutelljon Az vitaacuten feluumll aacutell hogy a haszoneacutelvező a haszoneacutelvezet taacutergyaacutet keacutepező dolgot hasz-naacutelhatja eacutes gyuumlmoumllcsoumlztetheti ndash ezt Paulus egyeacutertelműen fogalmazza meg361 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az vaacutelik keacuterdeacutesesseacute hogy vajon a rabszolganő gyermeke is ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik-e vagyis gyuumlmoumllcsnek kell-e tekinteni Innentől maacuter eacuterthető hogy Gaius mieacutert mondja ki szinte teacutetelmondat-szerűen hogy a rabszolganő gyermeke nem gyuumlmoumllcs Ennek koumlzvetlen folyomaacutenya (itaque) pedig az hogy a tulajdonost illeti (ad dominum proprietatis pertinet) Azt nem mondja meg Gaius hogy ennek eredmeacutenyekeacutent a gyermeket azonnal aacutet kell-e adni a rabszolganő tulajdonosaacutenak vagy egyuumltt maradhatnak azonban amikor a haszoneacutelvező vagy oumlroumlkoumlsei szaacutemaacutera koumltelezettseacuteg keletkezik a rabszolganő kiadaacutesaacutera akkor vele egyuumltt annak a haszoneacutelvezet tartama alatt szuumlletett gyermekeacutet is ki kell adni Annyi mindenesetre bizonyos hogy a gyermek bdquonem gyuumlmoumllcsrdquo-keacutent valoacute minősiacuteteacuteseacutet Gaius a rerum naturaacutera alapozza

Az egyeacuteb szoumlveghelyeken toumlbbnyire a rabszolga halaacutelaacutenak teacutenye magaacutenak a teacutenyaacutellaacutesnak keacutepezi olyan relevaacutens elemeacutet amelytől az eset konkreacutet jogi minő-siacuteteacutese fuumlgg Mint ahogy azt Iulianusnaacutel olvashatjuk

Iul D 12 6 32 pr (10 dig) Cum is qui Pamphilum aut Stichum debet simul utrumque solverit si posteaquam utrumque solverit aut uterque aut alter ex his desiit in rerum natura esse nihil repetet id enim remanebit in soluto quod superest

A condictio indebiti koumlreacutebe tartozoacute eset szerint a koumltelem taacutergya Pamphilus vagy Stichus szolgaacuteltataacutesa Az adoacutes egyszerre mindkettővel teljesiacutet aacutem ennek megtoumlrteacutente utaacuten akaacuter mindkeacutet rabszolga akaacuter csak az egyikuumlk meghal (desiit in rerum natura esse) semmi sem jaacuter neki vissza mivel a tuacuteleacutelő rabszolgaacute-val tekintendő teljesiacutetettnek koumltelem362 Ehelyuumltt tehaacutet a rabszolgaacutek legalaacutebb egyikeacutenek halaacutela nyomaacuten vetődik fel a keacuterdeacutes hogy az alternatiacutev szolgaacuteltataacutes főszabaacutelyaacutet amely szerint ellenkező kikoumlteacutes hiaacutenyaacuteban az adoacutes jogosult a tel-

361 Vouml Paul D 7 1 1 (3 ad Vit) Usus fructus est ius alienis rebus utendi fruendi salva rerum substantia

362 Egyezően ld C B (1993) i m 243 39 lj tovaacutebbaacute 251 Ld meacuteg M (1937) i m 69ndash70

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese118

jesiacuteteacutes taacutergyaacutet megvaacutelasztani feluumlliacuterja-e akaacuter az egyik potenciaacutelis taacutergy nem az adoacutesnak felroacutehatoacute okboacutel toumlrteacutenő elenyeacuteszeacutese ekkeacutent a koumltelemnek ebben az iraacutenyban valoacute lehetetlenuumlleacutese A Iulianus aacuteltal adott vaacutelasz egybevaacuteg egy maacutesik veacutelemeacutennyel is jelesuumll ilyen esetekben a fennmaradoacute taacuterggyal kell teljesiacuteteni363 Leacutetezik meacuteg haacuterom tovaacutebbi veacutelemeacuteny is amelyekben az in rerum natura esse egy rabszolga leacutetezeacuteseacutere vagy ennek hiaacutenyaacutera vonatkozott meacuteghozzaacute akkeacutent hogy az egyik időpillanatban leacutetező rabszolga egy maacutesik keacutesőbbi időpillanat-ban maacuter nem leacutetezik eacutes ennek a leacutetezeacutes koumlreacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesnak van hataacutesa az eset jogi minősiacuteteacuteseacutere364

212 A rerum natura kifejezeacutes egyes dolgok leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

Dolgok leacutetezeacutese vagy ennek hiaacutenya aacuteltalaacuteban koumlzeacuterthető ndash egybevaacuteg azzal amit a mindennapokban valaminek a leacuteteacuten vagy nemleacuteteacuten eacutertuumlnk Veacutegső soron ennek kifejeződeacutese olvashatoacute ki Paulus egyik veacutelemeacutenyeacuteből

Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed)Genera possessionum tot sunt quot et causae adquirendi eius quod nostrum non sit velut pro emptore pro donato pro legato pro dote pro herede pro noxae dedito pro suo sicut in his quae terra marique vel ex hostibus capimus vel quae ipsi ut in rerum natura essent fecimus et in summa magis unum genus est possidendi species infi nitae

A birtok megszerzeacuteseacuteről eacutes megszűneacuteseacuteről szoacuteloacute titulusban szereplő szoumlveg a genera possessionum τόπος-aacuteval foglalkozik365 Ez az elv a civilis possessioacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben amely azt a birtokot jelenti amely valamilyen iusta causa alapjaacuten keruumllt a birtokoshoz ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes alapja lehet366 Jobban megvizsgaacutelva a szoumlveget laacutethatoacute hogy a causae possessionis koumlreacuteben Paulus

363 Vouml Paul D 18 1 34 6 (33 ad ed)364 Ezek az esetek Paul D 12 2 30 1 (18 ad ed) Pomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) Iav D 24 1

50 1 (13 epist) 365 Ekkeacutent tekint erre a locusra pl G -R (1992) i m 176366 K (1971) I 386 M C (1967) i m 47 K (1953b) i m 263

119A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

olyan causaacutekat emliacutet amelyek jellemzően az usucapio koumlreacuteben fordulnak elő367 A genera possessionum fordulat a genus eacutes a species egymaacuteshoz valoacute viszo-nyaacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben a genus mint magasabb rendű eacutes a species mint alacsonyabb rendű kategoacuteriaacutek szembeaacutelliacutetaacutesa emliacutethető368 Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a sicut utaacuten szereplő reacutesz itt a foumlldben eacutes tengerben talaacutelt vagy az ellenseacutegtől foglalt dologroacutel van szoacute valamint arroacutel az esetről amikor mi magunk hozunk leacutetre valamit Minden peacuteldaacuteban koumlzoumls egyfelől hogy a dolgok amelyek birtokba vehetőseacutegeacuteről a szoumlveg szoacutel a minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetező dolgok ezeacutert lehet birtokba venni ezeket369 Maacutesfelől pedig ndash mint arra Kaser raacutemutat ndash koumlzoumls az emliacutetett peacuteldaacutekban hogy pro suo ciacutemen keruumll sor a birtok megszerzeacuteseacutere amely elbirtoklaacutesi ciacutem egyes veacutelemeacute-nyekben a putatiacutev titulus kapcsaacuten joumln fi gyelembe370 maacutes responsumokban pedig ndash mint amilyen az ideacutezett textus is ndash egyfajta aacuteltalaacutenos kiegeacutesziacutető jogciacutemkeacutent szerepel vagyis azeacutert mert egyeacuteb jogciacutem nem alkalmazhatoacute371

Mint az koraacutebban maacuter emliacuteteacutesre keruumllt 38 olyan szoumlveg talaacutelhatoacute a Digestaacuteban ahol az in rerum natura esse fordulat a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere szolgaacutel ebből 14 szoumlveg vonatkozott emberek leacutetezeacuteseacutere a fennmaradoacute 24 szoumlveg tuacutelnyomoacute reacuteszben pedig valamely ndash taacuteg eacutertelemben vett ndash dolog leacutetezeacuteseacutet vagy nemleacuteteacutet jeloumlli Ez a kiterjesztő eacutertelmezeacutes ndash oumlsszhangban az eacuteppen előbb elem-

367 Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 386 ahol raacutemutat arra is hogy baacuter a traditio is kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted ennek koumlreacuteben a causa funkcioacuteja maacutes mint az elbirtoklaacutes eseteacuteben Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 420ndash421 ezzel egyezően B (1988) i m 68ndash69 eacutes 81ndash82

368 Vouml T (1977) i m 271 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy Talamanca raacutemutat arra is hogy a keacuterdeacuteses szoumlvegben Paulus a possessio koumlreacuteben a genus eacutes species fogalmait a totum eacutes pars szinonimaacutejakeacutent hasznaacutelja T (1977) i m 192ndash193 Megjegyzendő meacuteg hogy a genus eacutes a species keacuterdeacutese oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a ius in artem redigendo keacuterdeacuteseacutevel is Vouml N (1972) i m 84 aki ennek kapcsaacuten a genera perpauca kategoacuteriaacutejaacutera eacutes a defi -niacutecioacutekra hivatkozik ehhez ld meacuteg P (1988) i m 96ndash98 A defi niacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban Noumlrr a divisio eacutes a partitio keacuterdeacuteseacutere utal arra a probleacutemaacutera hogy a genus eacutes diff erentia specifi ca alapjaacuten adott defi niacutecioacute nem koumlnnyen vaacutelaszthatoacute el a divisioacutetoacutel ugyanez aacutell a divisio eacutes a partitio vonatkozaacutesaacuteban is amelynek egyik peacuteldaacutejaacutet laacutetja a hivatkozott Paulus-textusban Reacuteszletesen ld N (1972) i m 85 A defi niacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban a hazai irodalomboacutel ld P (1988) i m 94ndash95

369 Ezzel egyezően W (1976) i m 31 Neacutemikeacutepp ellenteacutetes egyszersmind kisseacute szkeptikus hangveacutetelű Noumlrr aki a hivatkozott Paulus-szoumlveget a natura egyik Paulus aacuteltal lehetseacutegesnek tartott jelenteacuteskoumlreacutebe sorolja Veacutelemeacutenye szerint a naturaacutera hivatkozaacutes pusztaacuten retorikai fordulat amelynek ceacutelja valamely diskurzus lezaacuteraacutesa azon az alapon hogy nem kiacutevaacutenatos valami olyan mellett eacutervelni ami contra naturam est Reacuteszletesebben ld N (2007) i m 539ndash540

370 Ld pl Paul D 41 2 3 4 (54 ad ed) ahol a pro emptore eacutes a pro suo jogciacuteme konkurenciaacuteja fi gyelhető meg hasonloacutean Ulp D 41 10 1 pr (15 ad ed)

371 Vouml K (1971) I i m 422 B (1988) i m 82 Egyezően ld M C (1967) i m 53 a naturalis possessioacutera utalaacutessal

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese120

zett szoumlveggel ndash ehelyuumltt azeacutert szuumlkseacuteges mert a rendelkezeacutesre aacutelloacute szoumlvegek nem egyseacutegesek neacutehol egyaacuteltalaacuten nem dolog jelenik meg a szoumlvegekben (ld pl operae esete) neacutehol pedig a dolog nem res formaacuteban hanem taacutegabb vagy maacutes elnevezeacutessel keruumll emliacuteteacutesre (pl hereditas ndash legatum) Ezen az alapon tehaacutet a szoumlvegek tartalmi csoportosiacutetaacutesa nem veacutegezhető el mivel mindig maradna olyan szoumlveg amely valamilyen szempontboacutel nem illene egy adott csoportba372 Ezen a ponton eacuterdemes fi gyelemmel lenni arra a logikaacutera ami alapjaacuten Waldstein foglalkozik a dolgok leacutetezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel Abboacutel indul ki hogy ha a birtoklaacutes kapcsaacuten első leacutepeacutesben az emliacutetett Paulus-szoumlveg szerint szuumlkseacuteges a dolgok leacutetezeacutese akkor a dolog felett fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacuteg is a dolgok leacutete-zeacuteseacutehez koumltődik Ebből első tekintetre azt a koumlvetkezteteacutest lehet levonni hogy a dolog pusztulaacutesaacuteval megszűnik a dologi jogi jogosultsaacuteg is Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel ugyanakkor hogy leacutetezik-e olyan eset amikor a jogosultsaacuteg a dolog pusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll megmarad Ehhez hasonloacute keacuterdeacutes azonban hogy elkeacutepzelhető-e olyan esetkoumlr ahol valamely dolog pusztulaacutesa keletkeztet egy jogosultsaacutegot Waldstein vaacutelasza keacutezenfekvő a dolog pusztulaacutesaacuteeacutert valoacute helytaacutel-laacutes eacuteppen a dolog elpusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll fennmarad Az ilyen helytaacutellaacutes kategoacuteriaacuteja ndash Waldstein helyes meglaacutetaacutesa szerint ndash a dologi jogi jogosultsaacutegok leacutetezeacuteseacuteből levezetett aacutem attoacutel teljes egeacuteszeacuteben kuumlloumlnboumlző a helytaacutellaacutes azeacutert ami egy dolog elpusztulaacutesaacutenak az eredmeacutenye373

Ulp D 25 2 17 2 (30 ad ed)Non solum eas res quae exstant in rerum amotarum iudicium venire Iulianus ait verum etiam eas quae in rerum natura esse desierunt simili modo etiam certi condici eas posse ait

A hivatkozott szoumlveg az actio rerum amotarum inteacutezmeacutenyeacutevel fuumlgg oumlssze amely keresetet a volt feacuterj indiacutethatott az elvaacutelt feleseacutege ellen ha az asszony vagy az ő rabszolgaacuteja a haacutezassaacuteg alatt vagy a vaacutelaacutes soraacuten bizonyos dolgokat az

372 A szoumlvegek hozzaacutevetőleges csoportosiacutetaacutesa alapjaacuten az alaacutebbi keacutep nyerhető Az operae eseteacutere vonatkoznak ndash Paul D 7 7 1 (2 ad ed) eacutes Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) Paul D 38 1 20 pr (40 ad ed) A dolog hereditas eacutertelemben ndash Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) legatumkeacutent ndash Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) Pomp D 33 2 6 (15 ad Sab) Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) Iav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) Paul D 42 2 3 (9 ad Plaut) a legatumot tartalmazoacute taacuteblaacutek eseteacuteben ndash Iul D 30 84 7 (33 dig) peacutenzről vagy egyes peacutenzdarabokroacutel szoacutelva ndash Afric D 30 108 10 (5 quaest) a dolog mint a possessio taacutergya ndash Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed) tartozaacutes eacutertelemben ndash Paul D 42 2 8 (4 ad Sab) telekre vonatkozoacutean ndash Paul D 46 3 98 8 (15 quaest) szolgaacuteltataacutesra vonatkozoacutean ndash Cels D 50 17 186 (12 dig)

373 W (1976) i m 31ndash32

121A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

egykori koumlzoumls haacuteztartaacutesboacutel elvitt374 Ugyaniacutegy a volt feleseacuteg is megindiacutethatta a keresetet egykori feacuterje ellen amelynek kereteacuteben a volt feleseacuteg a volt feacuterjjel szemben fennaacutelloacute koumlveteleacuteseinek beszaacutemiacutetaacutesaacutet keacuterhette375 A kereset leacutenyege az volt hogy haacutezastaacutersak koumlzoumltt lopaacutesi kereset indiacutetaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg mivel ez infamiaacutet eredmeacutenyezett volna376 Iacutegy a haacutezasfelek koumlzoumltt csak a nem infamaacuteloacute actio rerum amotarum volt megindiacutethatoacute377 A hivatkozott forraacuteshely a concubina aacuteltal elvitt dolgok esetkoumlreacutevel aacutell kapcsolatban az aacutegyas ilyenkor lopaacuteseacutert felel mivel az actio rerum amotarumnak csak akkor van helye ha a dologelveacutetel divortii causa toumlrteacutent378 Ennek folyomaacutenyakeacutent mutat raacute Ulpianus ndash Iulianus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezve ndash hogy az emliacutetett kereset koumlreacuteben nem csupaacuten azokat a dolgokat lehet koumlvetelni amelyek megvannak hanem azokat is ame-lyek maacuter nincsenek meg Vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden olyan dolog perelhető volt az actio rerum amotarum koumlreacuteben amelyet a feleseacuteg a vaacutelaacutest tervezve elvett a feacuterjtől valamint azok a dolgok is amelyeket a vaacutelaacuteskor eltitkolt379 Ugyaniacutegy perelhetők az asszonynaacutel leacutevő dolgokon tuacutel azok is amelyek valamilyen okboacutel maacuter nincsenek meg380 Mindezen fejtegeteacutesek nyomaacuten az laacutetszik kirajzoloacutedni a szoumlvegekből hogy az in rerum natura desinere kifejezeacutes ebben a koumlrben arra utal hogy az actio rerum amotarummal eacuterintett dolgok koumlre maacuter nem leacutetezik az elidegeniacutetett dolgokat teacutenylegesen elhasznaacutelta elfogyasztotta ezeket ekkeacutent ezek a dolgok a kuumllvilaacutegban is megszűntek leacutetezni Erre utalnak az ideacutezett Paulus-veacutelemeacutenyben (Paul D 25 2 3 3 [7 ad Sab]) a comedere eacutes a consumere kifejezeacutesek Ettől minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzőek azok az esetek amikor az asszony tuacuteladott az emliacutetett dolgokon Ez utoacutebbi esetben joacutellehet az eladott dolog a kuumllvilaacutegban valahol leacutetezik a volt feleseacuteg szempontjaacuteboacutel meacutegsem tekinthető

374 Paul D 25 2 1 (7 ad Sab) Rerum amotarum iudicium [hellip] introductum est adversus eam quae uxor fuit [hellip]Paul D 25 2 3 1 (7 ad Sab) Item si servus eius furtum fecerit [hellip]Paul D 25 2 3 3 (7 ad Sab) [hellip] etiam eas res quas divortii tempore mulier comederit vendiderit donaverit qualibet ratione consumpserit rerum amotarum iudicio contineri

375 Paul D 25 2 6 2 (7 ad Sab) Item cum rerum amotarum etiam in virum datur iudicium [hellip] Ulp D 25 2 7 (36 ad Sab) Mulier habebit rerum amotarum actionem adversus virum et compensare potest mulier cum actione qua maritus agere vult ob res amotas

376 Vouml Gai D 25 2 2 (ad ed praet tit de re iud)377 K (1971) I i m 323 eacutes 618ndash619 L (1972) i m 146ndash147378 Marcell D 25 2 20 (7 dig) Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) Vouml K (1971) I i m 619379 A hivatkozott szoumlvegen kiacutevuumll Ld meacuteg Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) valamint Paul D 25 2

3 3 (7 ad Sab) Az utoacutebbi szoumlvegben kuumlloumlnoumlsen jelentősek a mulier vendiderit eacutes consumpserit kifejezeacutesek

380 W (1963) i m 60 aki kifejti azt is hogy a szoumlveg ndash kuumlloumlnoumlsen pedig annak certi fordu-lata ndash nem enged arra koumlvetkeztetni hogy a condictio eacutes az actio rerum amotarum egymaacutes alternatiacutevaacutei lettek volna

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese122

leacutetezőnek mivel az asszony nincs abban a helyzetben hogy a dologra baacutermifeacutele raacutehataacutest gyakorolhasson Mindazonaacuteltal ez az eset azeacutert nem tartozik az in rerum natura desinere koumlreacutebe mivel az ideacutezett Ulpianus-szoumlvegben a kifejezeacutes paacuterja exstare ami valaminek a leacutetezeacuteseacutet objektiacutev eacutertelemben vett megleacuteteacutet fejezi ki381 Az ok ami miatt a keacutet eset egyuumlttes emliacuteteacutese lehetseacuteges az eacuteppen az elteacuterő esetekhez fűzoumltt azonos joghataacutesban keresendő jelesuumll mindkeacutet esetben a dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg helyeacutebe az actio rerum amotarummal eacuterveacutenye-siacuteteni kiacutevaacutent igeacuteny leacutep

Az in rerum natura esse illetve desinere kifejezeacutesek fentebb vaacutezolt objektiacutev felfogaacutesaacutet taacutemasztja alaacute egy maacutesik szoumlveg is amelyben egy oumlroumlkhagyoacute hagyo-maacuteny ciacutemeacuten rabszolgaacutet juttatna valakinek azonban oumlroumlkoumlsei koumlzuumll az egyik megoumlli a rabszolgaacutet

Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab)Si unus ex heredibus servum legatum occidisset omnino mihi non placet coheredem teneri cuius culpa factum non sit ne res in rerum natura sit

Pomponius akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ilyenkor ndash baacuter az oumlroumlkoumlstaacutersak egye-temleges koumltelezettek lenneacutenek a hagyomaacutenyossal szemben ndash nem helyes a rabszolga megoumlleacuteseacuteből eredő kaacuterral azt az oumlroumlkoumlstaacutersat is megterhelni akinek az oumlleacutesi cselekmeacuteny eacutes ebből eredően a rabszolga halaacutela nem roacutehatoacute fel iacutegy a veacutetlen oumlroumlkoumlstaacuters vonatkozaacutesaacuteban leacutenyegeacuteben lehetetlenuumll a szolgaacuteltataacutes382

Az eddigiekben olyan esetekről volt szoacute amelyekben a dolog felett fennaacutellt dologi jogi jogosultsaacuteg a dolog megsemmisuumlleacuteseacuteből eredően aacutetfordul a meg-semmisuumlleacuteseacutert valoacute vagy a megsemmisuumlleacutessel oumlsszefuumlggő helytaacutellaacutesi koumltele-zettseacuteggeacute mintegy a megsemmisuumllt dolog evilaacutegi lenyomatakeacutent Mindezek mellett feltehető az is hogy valaki szerződeacutesben vagy veacutegrendeletben valamely dolog joumlvőbeni szolgaacuteltataacutesaacuteroacutel rendelkezik mint peacuteldaacuteul egy Africanus aacuteltal ismertetett esetben

381 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquoexstorsquo E ndashM (1951) i m s v lsquostorsquo 382 Ezzel egyezően ld pl a factum alterius bdquoaacutertalmassaacutegardquo kapcsaacuten K (1983) i m 377 va-

lamint 405262 a lehetetlenuumlleacutessel oumlsszefuumlggeacutesben C B (1993) i m 251 A dologpusz-tulaacutes eacutes valamely koumltelezettseacuteg tovaacutebbi sorsa aacutell a koumlzeacuteppontban a koumlvetkező szoumlvegekben is Afric D 3 5 48 (8 quaest) Paul D 15 3 19 (4 quaest) Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) Az utolsoacutekeacutent emliacutetett forraacuteshelyen ismeacutet megjelenik az exstare eacutes az in rerum natura desinere kifejezeacutesek egymaacutessal valoacute paacuterba aacutelliacutetaacutesa

123A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Afric D 30 108 10 (5 quaest)Qui quinque in arca habebat ita legavit vel stipulanti promisit rsquodecem quae in arca habeorsquo et legatum et stipulatio valebit ita tamen ut sola quinque vel ex stipulatione vel ex testamento debeantur ut vero quinque quae deerunt ex testamento peti possint vix ratio patietur nam quodammodo certum corpus quod in rerum natura non sit legatum videtur quod si mortis tempore plena summa fuerat et postea aliquod ex ea deperierit sine dubio soli heredi deperit

A veacutelemeacuteny kiinduloacutepontja hogy valaki eacutelők koumlzoumltti stipulatioacuteban vagy veacutegrendeletben arra vaacutellal koumltelezettseacuteget hogy a laacutedaacutejaacuteban talaacutelhatoacute tiacutez ara-nyat szolgaacuteltatja joacutellehet az emliacutetett laacutedaacuteban valoacutejaacuteban csak oumlt arany talaacutelhatoacute Africanusnak eme a falsa demonstratio eseteacutere vonatkozoacute veacutelemeacutenye szerint mind a hagyomaacutenyrendeleacutes mind a stipulatioacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes eacuterveacutenyes lesz azonban a koumltelezettől csak oumlt aranyat lehet koumlvetelni383 Amennyiben ugyanis a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes idejeacuten a koumltelezett nem rendelkezett tiacutez csupaacuten oumlt arannyal uacutegy eacutertelmetlen olyan oumlsszeget koumlvetelni tőle amely valoacutejaacuteban nem leacutetezik384 Neacutemikeacutepp maacutes a helyzet akkor ha a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes ha-gyomaacutenyrendeleacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutent eacutes a veacutegrendelet teacutetelekor tiacutez arany aacutellt az oumlroumlkhagyoacute rendelkezeacuteseacutere azonban utoacutebb az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően valamely okboacutel csak oumlt arany marad meg Ebben az esetben minden bizonnyal az oumlroumlkoumlsnek tudhatoacute be az oumlsszeg csoumlkkeneacutese ekkeacutent az eme teacutenyből eredő veszteseacuteget is ő koumlteles viselni Keacutetseacutegtelenuumll van igazsaacutega Horak aacutelliacutetaacutesaacutenak amikor egy maacutesik leacutenyegeacutet tekintve hasonloacute iraacutenyba mutatoacute Iavolenus-hely385 kapcsaacuten entimematikus eacuterveleacutesre hivatkozik amelynek kereteacuteben a hiaacutenyzoacute premissza teljesseacuteggel nyilvaacutenvaloacute386 A Iavolenustoacutel szaacutermazoacute peacuteldaacuteban a hiaacutenyzoacute premissza a Digesta egy maacutesik szoumlveghelyeacuteből vezethető le amely

383 Ezzel egyezően ld meacuteg R (1971) i m 110 C B (1993) i m 250 eacutes 53 sz jegyzet tovaacutebbi irodalommal

384 A szoumlvegben szereplő in rerum natura esse kifejezeacutes keacuterdeacuteseacutehez elsősorban Iavolenus kap-csaacuten ld pl M (1981) i m 463 aki megemliacuteti hogy a kifejezeacutes mester eacutes taniacutetvaacuteny koumlzoumltt hagyomaacutenyozoacutedhatott

385 Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) bdquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres datordquo Ofi lius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto Ld meacuteg ehhez R (1971) i m 110

386 H (1969) i m 277

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese124

szerint a lehetetlenre iraacutenyuloacute szolgaacuteltataacutes nem keacutepezheti koumltelem taacutergyaacutet387 Horak azonban nem viszi veacutegig eacuterveleacuteseacutet eacutes nem igyekszik megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy mieacutert tekinthető nyilvaacutenvaloacutenak Celsustoacutel szaacutermazoacute aacutelliacutetaacutes A termeacuteszetnek van egy az embertől fuumlggetlen rendje amely egyetemesen eacutes szuumlkseacutegkeacuteppen eacuterveacutenyre jut eacutes amelynek felismereacuteseacutere az ember keacutepes388 A termeacuteszetnek ezen szuumlkseacutegszerű eacutes univerzaacutelis rendjeacuteből ered hogy leacutetezik lehetseacuteges eacutes lehetetlen ezt a teacutenyt az ember ndash miutaacuten felismerte ndash neacutemely eset-ben jogi norma tartalmaacutevaacute teszi Ekkor a naturaacuteboacutel adoacutedoacute rend egyszersmind a ius hataacuterakeacutent szolgaacutel ndash nem korlaacutetozva hanem eacuteppen kiteljesiacutetve azt389 A rerum naturaacutera utalaacutes az egyes esetekben a lehetseacuteges eacutes lehetetlen koumlzoumltti a naturaacuteboacutel eredő hataacutervonal meghuacutezaacutesaacutenak lekeacutepeződeacutese amelynek folyomaacute-nyakeacutent bizonyos probleacutemaacutekra csak szuumlkseacutegszerűen eacutes elkeruumllhetetlenuumll csak egyetlen vaacutelasz adhatoacute390

22 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese

Abban a szoumlvegcsoportban ahol az in rerum natura esse fordulat az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacuteseacutere szolgaacutel eacuteppen az objektiacutev valoacutesaacuteg az amely bizonyos sza-baacutelyok alkalmazhatoacutesaacutegaacutet megteremti Ekkeacutent a valoacutesaacuteg olyan előzetesen maacuter adott kereteacutet keacutepezi a majdan meghozandoacute doumlnteacuteseknek amely magaacutet a doumlnteacutesi szabadsaacutegot tartja kordaacuteban Nem a szabadsaacuteg korlaacutetozaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen ez a keret teremti meg annak lehetőseacutegeacutet hogy egyfelől ne esetleges doumlnteacutesek szuuml-lessenek maacutesfelől pedig hogy az iacutegy meghozott doumlnteacutesek ne rugaszkodjanak el a mindennapi eacutelettől Azeacutert lesz ez egy szilaacuterd kerete a doumlnteacuteshozatalnak mert az objektiacutev valoacutesaacuteg fuumlggetlen attoacutel hogy az egyes ember tud-e roacutela valamint attoacutel is hogy erről mi a veacutelemeacutenye ekkeacutent fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa fogalmilag kizaacutert Egy elhalt pater familias utaacuten marad egy fi uacute eacutes egy vaacuterandoacutes feleseacuteg Ebben az esetben a fi lius nem perelheti a pater familias adoacutesaitoacutel a kintlevőseacutegek feleacutet akkor sem ha keacutesőbb egyetlen fi uacute szuumlletik mivel szuumllethetett volna toumlbb is joacutellehet a rerum naturaacuteboacutel eredően annyi biztos volt hogy egy gyerek szuumlletni

387 Cels D 50 17 185 (8 dig) Inpossibilium nulla obligatio est Ehhez ld C B (1993) i m 227ndash229

388 Vouml B (2001) i m 115389 Korlaacutetozaacutest eacuteppen az jelentene ha a natura ilyen funkcioacuteja vagy jellege hiaacutenyozna hiszen

ilyen esetben abszurd tartalmuacute teacutetelek is a ius elemeiveacute vaacutelhatnaacutenak amely abszurd tartalmuacute teacutetelek eacuteppen a ius ceacutelja szerinti realizaacuteloacutedaacutesaacutet gaacutetolnaacutek

390 Vouml M -M (2000b) i m 11

125A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

fog Ezzel szemben Sabinus eacutes Cassius veacutelemeacutenye az hogy a fi uacute a kintlevőseacutegek negyedeacutet perelheti mivel akaacuter az is meglehet hogy haacuterom gyerek szuumlletik majd Nem alap neacutelkuumlli az a meglaacutetaacutes hogy mind Paulus mind pedig Sabinus eacutes Cassius egyaraacutent a sajaacutet konkreacutet tapasztalataikra alapiacutetottaacutek veacutelemeacutenyuumlket eacuteppuacutegy mint Iulianus egy maacutesik esetben Az ő elkeacutepzeleacutese szerint a szuumlleteacutesig csak akkora haacutenyadot lehet koumlvetelni a kintleacutevőseacutegekből amekkora haacutenyadra feltehetően oumlroumlkoumls lesz a fi uacute vagy az egeacutesz tartozaacutes negyedeacutet kiacuteseacuterelheti meg behajtani mert a tapasztalat szerint haacuterom gyerek szuumllethet egyszerre vagy a hatodaacutet mert oumlt szuumllethet Ez utoacutebbi kapcsaacuten Iulianus utal Arisztoteleacuteszre aki beszaacutemol egy esetről amikor egy alexandriai nőnek egyszerre oumlt gyereke szuumlle-tett eacutes a jogaacutesz ndash mint iacuterja ndash ennek az esetnek a valoacutesaacutegtartalmaacuteroacutel szemeacutelyesen győződoumltt meg Egyiptomban 391 Mindebből laacutethatoacute hogy megoldhatatlan prob-leacutemaacutet jelent az egyes joumlvőbeli esemeacutenyek előre laacutetaacutesa amivel a roacutemai jogaacuteszok is tisztaacuteban voltak392 Ezekben az esetekben azonban sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy amikor a jogaacutesz veacutelemeacutenyt mond akkor a jogaacuteszi veacutelemeacutenyeacutet valami-lyen a kuumllvilaacutegboacutel szaacutermazoacute tapasztalati megfi gyeleacutessel taacutemasztja alaacute Ekkeacutent nem fogadhatoacute el maradeacutektalanul Bretone azon meglaacutetaacutesa hogy amint bizo-nyos esemeacutenyek mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes nem jelezhetők előre ugyaniacutegy lehetetlen teljes bizonyossaacuteggal előzetesen megaacutellapiacutetani hogy egy gyerek fog-e szuumlletni vagy egyneacutel toumlbb393 Igaz az hogy a termeacuteszetre amely egyeacutebkeacutent oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet hoz leacutetre jellemző valamifeacutele kiszaacutemiacutet-hatatlansaacuteg is394 Aacutem ebben az esetben nem az a helyzet hogy a termeacuteszet ndash az immanens rend mellett ndash kiszaacutemiacutethatatlan sokkal inkaacutebb arroacutel hogy az emberi megismereacutes veacuteges illetve toumlkeacuteletlen a megismereacutes amelyhez eacuteppen az ember

391 Paul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) eacutes Iul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) Vouml W (2002a) i m 24 B (2001) i m 119

392 A fentiekhez hasonloacute esetet mutat be Ulpianus (Ulp D 38 16 3 9-10 [14 ad Sab]) ha egy gyerek az apa halaacutelakor meacuteg nem szuumlletett meg akkor a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az agnaacutet rokonoknak meg kell vaacuterniuk a szuumlleteacutes idejeacutet mi toumlbb a vele azonos fokon aacutelloacute rokonok osztoznak vele az oumlroumlkseacutegben A konkreacutet esetben felmeruumllt keacuterdeacutes az volt hogy hogyan kell szaacutemiacutetani az oumlroumlkseacuteg egy főre eső haacutenyadaacutet A probleacutema ndash a fentiekhez hasonloacutean ndash abboacutel adoacutedik hogy egyetlen szuumlleacutesből akaacuter toumlbb gyermek is szuumllethet Ulpianus akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ha egy nő biztosan aacutelliacutetotta hogy vaacuterandoacutes joacutellehet nem volt az akkor a maacuter megszuumlletett gyermek lesz az egeacutesz hagyateacutek oumlroumlkoumlse hiszen tudta neacutelkuumll is oumlroumlkoumlsseacute vaacutelik Ebből pedig az koumlvetkezik hogy ha időkoumlzben a maacuter megszuumlletett gyerek meghalna a teljes hagyateacutek az ő oumlroumlkoumlseacutere vagy oumlroumlkoumlseire szaacutell aacutet Leacutetezik ugyanakkor leacutenyegileg ellenteacutetes aacutellaacutesfoglalaacutes is az osztaacutelyra bocsaacutetaacutessal kapcsolatban (Paul D 37 6 2 pr [41 ad ed]) vouml B (2001) i m 119ndash120

393 B (2001) i m 119394 B (2001) i m 115ndash116

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese126

oumlsztoumlnoumls eacutertelmeacuten keresztuumll vezet az uacutet395 Ehhez keacutepest tehaacutet Bretone azon elgondolaacutesa hogy termeacuteszet egy immanens tervet hordoz magaacuteban amelyet folyamatosan eacuterveacutenyre juttatva tesz nyilvaacutenvaloacutevaacute eacutes csak rajtunk aacutell hogy a konkreacutet esetben fi gyelmen kiacutevuumll hagyjuk-e valamely maacutes megiacuteteacuteleacutesre vagy felteveacutesre hagyatkozva egyaacuteltalaacuten nem fogadhatoacute el396 Hiszen sajaacutet maga is elismeri hogy az egyetemes termeacuteszetben van egy soha aacutet nem haacuteghatoacute toumlrveacuteny (recta ratio) vagyis a termeacuteszet szerinti eacutelet egyszersmind az ereacutenyes eacuteletet is jelenti397 akkor a minduntalan eacuterveacutenyre juttatott eacutes nyilvaacutenvaloacutevaacute tett tervet amely a recta ratioacuten alapul vagy felismerjuumlk vagy sem Ennyiben aacutell egyszer-smind a termeacuteszet kiszaacutemiacutethatatlansaacutega is Maacutes formaacuteban hasznaacutelja Ulpianus a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutere

Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ergo si non stetit per actorem tenet actio etiamsi per rerum naturam stetit sed magis dicendum est subveniri reo debere

A praetori edictum rendelkezeacutese szerint keresetet ad a praetor amennyiben nyilvaacutenvaloacute az hogy aki peacutenzfi zeteacutesre szoacuteloacute koumltelezettseacuteget vaacutellalt e koumltele-zettseacuteget nem teljesiacutetette eacutes a felperesnek sem roacutehatoacute fel a vaacutellalt koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek elmaradaacutesa398 Ehhez kapcsoloacutedik Ulpianus megjegyzeacutese amely szerint ha nem a felperesen muacutelott a teljesiacuteteacutes sikere a praetor megadja neki a keresetet meacuteg abban az esetben is ha a teljesiacuteteacutes lemaradaacutesa a rerum naturaacutenak tudhatoacute be vagyis abban az esetben is perelhet a felperes ha a maacutesik felet a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek abban hogy teljesiacutetsen Ehelyuumltt tehaacutet a rerum natura olyan objektiacutev koumlruumllmeacutenyeket jeloumll amelyekre az adoacutesnak nincs raacutehataacute-sa Ulpianus azonban hozzaacuteteszi mindehhez hogy veacutelemeacutenye szerint kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az adoacutes szaacutemaacutera399 A jogaacuteszi veacutelemeacuteny alapja nagy

395 Ehhez ld W (2001) i m 33ndash41396 Vouml B (2001) i m 120 bdquoLa natura [hellip] reca un progetto dentro di seacute e lo rende chiaro

attuandolo Siamo noi a ignorarlo nel caso concreto e perciograve ricorriamo a qualque calcolo o ipotesirdquo

397 B (2001) i m 117398 Vouml Ulp D 13 5 16 2 (27 ad ed) A szoumlvegrekonstrukcioacute vonatkozaacutesaacuteban ld L (1927)

i m 247ndash252 Lenel uacutegy veacuteli hogy a neque solvere neque fecisse fordulat egy az edictum maacutesolaacutesa soraacuten keletkezett hiba eredmeacutenye Reacuteszletesen L (1927) i m 250

399 Ulrike Babusiaux a hivatkozott Ulpinus-helyet az aequitas naturalis illetőleg a fi des keacuterdeacute-seacutevel kapcsolja oumlssze Vouml B (2007) i m 633ndash634 Elgondolaacutesa fi gyelemre meacuteltoacute mivel Ulpianus hangsuacutelyozza hogy a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek az alperest a teljesiacuteteacutesben ekkeacutent ndash veacutelemeacutenye szerint ndash kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az alperes szaacutemaacutera Markaacutensan jelenik meg tehaacutet eme veacutelemeacutenyben az egyensuacutely fenntartaacutesaacutera iraacutenyuloacute touml-

127A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

valoacutesziacutenűseacuteggel eacuteppen az a felismereacutes lehetett hogy nem az adoacutes gondossaacutegaacutenak hiaacutenya vagy esetleg szaacutendeacutekos magatartaacutesa ideacutezte elő a teljesiacuteteacutes elmaradaacutesaacutet sokkal inkaacutebb egy embertől fuumlggetlen kuumllső koumlruumllmeacuteny amely kuumllső voltaacutetoacutel fuumlggetlenuumll alkalmas a felek koumlzoumltti jogviszony moacutedosiacutetaacutesaacutera hiszen a hitelező koumlveteleacutesi joga a teljesiacuteteacutes ilyen kuumllső koumlruumllmeacuteny miatti elmaradaacutesaacuteboacutel eredően fordul igeacutenybe (tenet actio)400

Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed)Interdum pura stipulatio ex re ipsa dilationem capit veluti si id quod in utero sit aut fructus futuros aut domum aedifi cari stipulatus sit tunc enim incipit actio cum ea per rerum naturam praestari potest sic qui carthagini dari stipulatur cum romae sit tacite tempus complecti videtur quo perveniri carthaginem potest item si operas a liberto quis stipulatus sit non ante dies earum cedit quam indictae fuerint nec sint praestitae

A Paulus aacuteltal bemutatott peacutelda szerint előfordulhatnak olyan esetek amikor maga a stipulatio illetőleg annak teljesiacuteteacutese keacutesedelmet szenved401 Ilyen lehet amikor valaki meacutehmagzatra tekintettel vagy joumlvőbeni gyuumlmoumllcsre vagy meg-eacutepiacutetendő eacutepuumlletre stipulaacutel Ilyen esetekben a koumlvetelhetőseacuteg akkor keletkezik amikor rerum natura szerint moacuted nyiacutelik a teljesiacuteteacutesre402 Ennek a veacutelemeacutenynek a koumlreacuteben joacutel laacutethatoacute hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes nem csupaacuten valaminek a leacutetezeacuteseacutet jeloumlli nem arroacutel van szoacute hogy az emliacutetett stipulatioacutek leacutetrejoumlttek-e vagy sem hanem arroacutel hogy a stipulatioacuteba foglalt normatiacutev kouml-telezettseacutegvaacutellalaacuteshoz keacutepest mikor vaacutelik lehetőveacute ennek materiaacutelis teljesiacutethe-tőseacutege403 Ez a materiaacutelis teljesiacutethetőseacuteg viszont attoacutel fuumlgg hogy a kuumllvilaacutegban

rekveacutes meacutegpedig ndash mint azt Foumlldi Andraacutes a joacutehiszeműseacuteg eacutes tisztesseacuteg elveacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban kimutatja ndash a felek helyzeteacutenek egyensuacutelyba hozaacutesa reacuteveacuten A biacuteroacutei doumlnteacutesnek ugyanis ebben a konkreacutet esetben fi gyelembe kell vennie az eset egyedi koumlruumllmeacutenyeit is a toumlrveacutenyi szabaacutely tuacutelzottan aacuteltalaacutenos jellegeacutet ellensuacutelyozandoacute Reacuteszletesen ld F (2001) i m 19 eacutes 21 irodalommal

400 Ezzel egyezően ld L (1997) i m 280 illetőleg 314401 Vouml C B (1993) i m 253402 Ehhez ld meacuteg R (1971) i m 110ndash111 A fentebb megfogalmazott aacutelliacutetaacutessal egyezően

ld C B (1993) i m 238 bdquo[hellip] esa misma idea de la realidad hace que una prestacioacuten no pueda ser exigida antes de que su complimiento sea posible conforme a la rerum naturardquo

403 Hasonloacute eacutertelemben fogja fel Mayer-Maly is a rerum natura jelenteacuteseacutet egy a hetvenes eacutevek elejeacuten megjelent tanulmaacutenyaacuteban amikor egyenlőseacutegjelet tesz a natura rerum eacutes a necessitas (rerum) kifejezeacutesei koumlzeacute amelyek koumlzuumll az utoacutebbi is forraacutesszerű kifejezeacutes (vouml pl Paul D 4 6 16 [12 ad ed] Paul D 23 4 8 [7 ad Sab] Paul D 40 7 20 5 [16 ad Plaut]) Ld M -

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese128

milyen konkreacutet helyzettel aacutellunk szemben Ha tehaacutet valaki azt vaacutellalja hogy Karthagoacuteban lesz koumlteles fi zetni joacutellehet ő Roacutemaacuteban van akkor okszerű hogy az ekkeacutent vaacutellalt koumltelezettseacuteg akkor teljesiacutethető ha a koumltelezettseacuteget vaacutellaloacute szemeacutely valamilyen moacutedon eljut Karthagoacuteba Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a per rerum naturam praestari potest fordulat a konkreacutet helyzet objektiacutev valoacutesaacutegaacutet jeleniacuteti meg aki nincs Karthagoacuteban annak el kell utaznia oda annak eacuterdekeacuteben hogy a vaacutellalt koumltelezettseacutege normatiacutev szempontboacutel egyaacuteltalaacuten keacuterdezhetőveacute vaacuteljeacutek Leacutenyegileg ugyanebbe a koumlrbe tartozik a lehetetlenre koumltelező biacuteroacutei iacuteteacutelet a lehetetlenre vonatkozoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes valamint egy időtűzeacuteshez koumltoumltt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese is404 A hivatkozott esetekben az objektiacutev valoacute-saacuteg meghataacuterozottsaacutega vagy materiaacutelis alapuacute (lehetetlen szolgaacuteltataacutes) vagy nor-matiacutev koumltődeacutesű (biacuteroacutei iacuteteacutelet koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes időtűzeacutessel)405 Oumlsszesseacutegeacuteben elfogadhatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy minden ilyen esetben szuumlkseacuteges felismerni azt ami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen406 Nem mindegy azonban hogy az alapul szolgaacuteloacute objektiacutev valoacutesaacuteg ndash amelyhez meacuterten aacutelliacutethatoacute valamiről hogy lehetseacuteges vagy lehetetlen ndash az embert koumlruumllvevő vilaacuteg valoacutesaacutega vagyis bdquoa halak uacutesznak a madarak repuumllnekrdquo igazsaacutega vagy a normatiacutev rend azaz az bdquouti lingua nuncupassitrdquo valoacutesaacutega Az utoacutebbi esetben ugyanis nem arroacutel van szoacute hogy a minket koumlruumllvevő vilaacuteg rendjeacuten lehetetlen a vaacutellalt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese hiszen az ilyen koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok ndash persze a felek kon-szenzusaacuten nyugodva ndash moacutedosiacutethatoacutek ennek hiaacutenyaacuteban a normatiacutev rendet seacuterti minden olyan koumlveteleacutes amely hataacuteridő előtt fogalmazoacutedik meg407

M (1971) i m 122 Nem minden alap neacutelkuumlli azonban ezeken a helyeken a necessitasra utalaacutes A rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute szoumlveghelyek toumlbb mint egyoumltoumlde Paulustoacutel szaacutermazik (ld taacuteblaacutezat fentebb) ekkeacutent feltehető hogy a hivatkozott esetekben is ezt a kifeje-zeacutest hasznaacutelta volna ha ennek teacutenylegesen lett volna alapja vagyis minden bizonnyal toumlbbről van szoacute egyszerű stilaacuteris keacuterdeacutesneacutel

404 Vouml Paul D 49 8 3 pr ndash 1 (16 resp) Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Cels D 50 17 186 (12 dig) Mindez azzal egyuumltt igaz hogy az Ulpianus-hely egyfelől a konkreacutet dolog leacutetezeacuteseacutenek hiaacutenyaacuteroacutel szoacutel eacutes csak ennek fi gyelembeveacuteteleacutevel egyuumltt eacutertelmezhető a teljes szoumlveg akkeacutent mint amely az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzi

405 Noumlrr is uacutegy veacuteli hogy az előbbi esetben a natura kifejezeacutes hasznaacutelata materiaacutelis vagy inkaacutebb kollokviaacutelis jellegű azt hangsuacutelyozza azonban hogy Paulus ehelyuumltt csupaacuten egy kiveacutetelt akar igazolni jogaacuteszi eacutervekkel alaacutetaacutemasztani meacutegpedig annak a szabaacutelynak a kiveacuteteleacutet hogy a stipulatio előfelteacutetelezi az iacutegeacutert dolog leacuteteacutet Csakhogy itt eacuteppen nem kiveacutetelről van szoacute hanem ennek a szabaacutelynak a megerősiacuteteacuteseacuteről ahogy a stipulatio termeacuteszeteacuteből jellegeacuteből adoacutedik hogy az iacutegeacutert dolognak leacuteteznie kell az iacutegeacuteret megteacuteteleacutenek pillanataacuteban uacutegy az egyes dolgok hasznainak jellegeacuteből adoacutedik hogy nem mindig a dologgal egyuumltt leacuteteznek van olyan idő-szak amikor meacuteg csak vaacuterhatoacute ezek leacutete Vouml N (2007) i m 554

406 Vouml B (2001) i m 267407 Laacutetni kell ugyanakkor hogy a normatiacutev rend megseacuterteacutese okaacuten lehetetlen vaacutellalaacutes peacuteldaacutejaacuteban

nem maacutesodrendű csak maacutes jellegű lehetetlenseacutegről van szoacute Ekkeacutent tehaacutet Bretone alapvetően

129A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

23 Rerum natura mint specifi kus jellemző

Az utolsoacute szoumlvegcsoportban a rerum natura (illetve a natura rei) az egyes dolgok kuumlloumlnleges jellemzőjeacutet speciaacutelis termeacuteszeteacutet iacuterja le Ennek a csoportnak koumlzoumls jellemzője ndash fi gyelembe veacuteve a rerum naturaacuteval foglalkozoacute fejezet elejeacuten szereplő oumlsszesiacutető taacuteblaacutezatot is ndash az hogy egyetlen olyan szoumlveget sem lehet itt elemezni amely tisztaacuten() ebbe a csoportba tartozhatna A csoporttal kapcsola-tos ilyeteacuten probleacutemaacutet a kategorizaacutelaacutes soraacuten maga Waldstein is eacuterezhette hiszen toumlbbszoumlr hivatkozott munkaacutejaacuteban az ezzel a teacutemaacuteval foglalkozoacute reacutesz ciacutemeacuteben ugyan a rerum natura fordulatra utal a hivatkozott eacutes elemzett forraacutesokban azonban maacuter nem aacuteltalaacutenosan szerepel ez a kategoacuteria hanem bdquoaproacutepeacutenzre vaacutelt-vardquo vagyis a kifejezeacutes lsquoresrsquo tagjaacutet a hivatkozott esetek konkretizaacuteljaacutek Ennek legjobb peacuteldaacuteja az egyik ideacutezett Paulus-szoumlveg princiacutepiuma amely szerint haacuterom indoka lehet annak hogy egy alacsonyabban fekvő telek alaacuterendelt egy magasabban fekvő teleknek408 Ezek pedig a toumlrveacuteny az ingatlan termeacuteszete valamint nagy muacutelttal rendelkező eacuteppen ezeacutert toumlrveacuteny erejeacutevel biacuteroacute szokaacutes vagy gyakorlat Waldstein szerint eacuterdekes a natura loci fordulat mikeacutenti elhelyezeacutese ami arra enged koumlvetkeztetni hogy az ingatlan termeacuteszetes fekveacutese toumlrveacuteny illetve az időmuacutelaacutessal megalapozott jogaacutellapot hiaacutenyaacuteban veendő fi gyelembe Ekkor is azonban csak akkeacutent hogy mi az a meacuterteacutek amelyet az alacsonyabban fekvő telek a magasabban fekvő telekről lefolyoacute viacutezből bdquokezelnirdquo tud aneacutelkuumll hogy emberi beavatkozaacutesra lenne szuumlkseacuteg vagyis annak mutatoacuteja hogy hol huacute-zoacutedik a termeacuteszetes viacutezaacutetfolyaacutes hataacutera amelynek elviseleacuteseacutere az alacsonyabban fekvő ingatlan tulajdonosa koumlteles409

Eltekintve azonban ezektől a szoumlvegektől az emliacutetett taacuteblaacutezat is joacutel peacuteldaacutezza hogy a harmadik kategoacuteriaacutenak legfeljebb csak a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek

sarkos meglaacutetaacutesa elfogadhatoacute joacutellehet a konkreacutet helyzetek enneacutel aacuternyaltabbak is lehetnek408 Paul D 39 3 2 pr (49 ad ed) In summa tria sunt per quae inferior locus superiori servit

lex natura loci vetustas quae semper pro lege habetur minuendarum scilicet litium causa409 Reacuteszletesen ld W (1976) i m 37 illetve 39 Ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel H

(1969) i m 280 Waldstein neacutezeteacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera elegendő hivatkozni a hiacuteres taberna casiaria eseteacutere (Ulp D 8 5 8 5 [17 ad ed]) ahol a sajtuumlzemből felszaacutelloacute fuumlst zavarhatja a koumlruumlloumltte lakoacutekat ezeacutert ndash ilyen tartalmuacute servitus leacutete eseteacuten ndash a fuumlst maacutes moacutedon toumlrteacutenő elve-zeteacuteseacutere lehet koumltelezni a sajtuumlzem tulajdonosaacutet Ennek kapcsaacuten eacuteppen az esőviacutezzel foglal-kozoacute itt is vizsgaacutelt Paulus szoumlveggel egybevetve kitűnik hogy mit is jelentett a gyakorlatban a natura loci hiszen a taberna casiaria eseteacuteben sem objektiacutev alapon adott a fuumlstszennyezeacutes elleni veacutedelemhez valoacute jog hanem abboacutel adoacutedoacutean hogy a fuumlst secundum suam naturam felfeleacute szaacutell A keacuterdeacuteshez ld reacuteszletesen B (1875) i m 215 B (1968) i m 363ndash364 C C (1976) i m 496 R (1987) i m 104 P (1988) i m 185ndash187 S -M R (2000) i m 48ndash58 M (2010) i m 280ndash286

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese130

eseteacuteben lehet jelentőseacutege akkeacutent hogy maacutes csoportokba sorolaacutessal versengő minősiacuteteacutest is lehetőveacute tesz Egyszersmind az is laacutethatoacute hogy a rerum natura ilyeteacuten eacutertelmezeacutese maacuter tuacutelmutat a nyelvi-formai alapon aacutelloacute elemzeacutes hataacuterain ez azonban magaacutet a csoportosiacutetaacutest nem teszi megalapozatlannaacute

24 Vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek

Az ebben a koumlrben emliacuteteacutesre keruumllő szoumlvegekben koumlzoumls hogy baacuter a rerum natura ezeken a helyeken hataacuterozottan fejezi ki valaminek a leacutetezeacuteseacutet vagy a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet esetleg az objektiacutev valoacutesaacutegra is laacutethatoacutean utal meacutegis tulajdoniacutethatoacute az egyes szoumlvegeknek olyan maacutesodlagos ndash nem belemagyaraacutezott ndash eacutertelem is amely alapjaacuten elgondolkodtatoacute lehet hogy ezek a szoumlvegek a jelzetteken tuacutel egy maacutesik szoumlvegkategoacuteriaacuteba is soroltassanak Ezt szaacutemiacutetaacutesba veacuteve a felteacutetelezett konkurencia az alaacutebbi oumlsszeaacutelliacutetaacutesban fordulhat elő az első eacutes a maacutesodik csoport (leacutetezeacutes ndash objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese) az első eacutes a harmadik csoport (leacutetezeacutes ndash speciaacutelis jellemző) valamint a maacutesodik eacutes harmadik csoport (objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese ndash speciaacutelis jellemző) koumlzoumltti besorolaacutes lehet keacuterdeacuteses

241 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek koumlzoumltt ebben a csoportban első he-lyen szerepeltethető Iavolenus egy veacutelemeacutenye

Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab)rsquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres datorsquo Ofi lius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto

Az esetben szereplő hagyomaacutenyrendeleacutes eacutertelmeacuteben az oumlroumlkhagyoacute oumlroumlkoumlse koumlteles Lucius Titius reacuteszeacutere 100 modius gabonaacutet adni amelynek mindegyike tehaacutet minden egyes modius egyenkeacutent 100 pondust nyom A jogaacutesz Ofi lius eacutes a vele azonos aacutellaacutespontot keacutepviselő Labeo neacutezeteacutere hivatkozik akik szerint ilyen legatum nem keacutepzelhető el mivel ilyesfajta gabona nem leacutetezik ndash ekkeacutent

131A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

a hagyomaacutenyrendeleacutes eacuterveacutenytelen410 Egy veacuteka gabonaacuteba ugyanis 100 pondus nem feacuter bele ndash ez a konkreacutet esettől fuumlggetlenuumll igaz az objektiacutev valoacutesaacuteg az hogy ezek a meacuterteacutekek a hagyomaacutenyrendeleacutesben iacuterottakkal egyezően nem feleltethetők meg egymaacutesnak411 Vagyis ehelyuumltt a rerum natura korreaacutel az aacutel-talaacutenos nyelvhasznaacutelattal abboacutel kiindulva jeleniacuteti meg a teacutenylegesseacuteget keacutepezi le a valoacutesaacutegot412 Ekkeacutent a rerum natura non esset nem csupaacuten azt jelenti hogy nem leacutetezik hanem egyszersmind azt is hogy a kikoumlteacutes abszurd eacutes nemleacutete eacuteppen az abszurditaacutesboacutel koumlvetkezik Ehhez a keacuterdeacuteshez hasonloacute Ulpianus egy aacuteltalaacutenosabb megfogalmazaacutesuacute kijelenteacutese amely szerint mindaz aminek vagy lehetetlen a szolgaacuteltataacutesa vagy amely nem leacutetezik az a szerződeacutesben nem iacuterottnak tekintendő413 A szoumlveg kategorizaacutelaacutesa taacutevolroacutel sem egyszerű egyfelől igaz hogy utal a szoumlveg a teacutenyleges leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera (ea [hellip] quae in rerum natura non sunt) ebből a szempontboacutel tehaacutet a waldsteini elhelyezeacutes eacuterthető Azonban a szoumlveg maacutesik fordulata (quae dari impossibilia sunt) az aacutetadaacutes lehetetlenseacutegeacutere mutat amelynek veacutegeredmeacutenye ismeacutet az hogy ea in rerum natura non sunt vagyis a kikoumlteacutes abszurditaacutesa okozza a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet Vagyis az Ulpianus aacuteltal emliacutetett koumltelezettseacuteg illetőleg a Iavolenusnaacutel megjelenő suacutelymeacuterteacutekek termeacuteszete jellege alapvető vonatkoztataacutesi pontul szolgaacutelnak a leacutetezeacutes meghataacuterozaacutesaacutenak koumlreacuteben is414 Az eddig mondottakboacutel koumlvetkezően a Iavolenus-szoumlveg a kategorizaacutelaacutes soraacuten akaacuter keacutet csoportba is keruumllhetett volna hiszen a leacutetezeacutesre utalaacutes mellett az objektiacutev valoacutesaacutegot leiacuteroacute tartalma mellett is alappal lehet eacutervelni

242 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Az operae keacuterdeacutese kapcsaacuten főkeacutent Ulpianus egy roumlvid megaacutellapiacutetaacutesaacutera szokaacutes hivatkozni azonban ehhez elengedhetetlenuumll kapcsoloacutedik egy maacutesik ezzel leacutenyegeacuteben egyező tartalmuacute szoumlveg Paulustoacutel

410 G (1971) i m 120 R (1971) i m 112411 Ld C B (1993) i m 249 kuumlloumlnoumlsen pedig az alaacutebbit bdquoEs eacuteste un dato del mundo

corporal de la realidad fiacutesica que representa un liacutemite insuperable para la libertad de disposicioacuten del testador [hellip]rdquo A jelen textus eacutes Celsus egy veacutelemeacutenye (Cels D 50 17 185 [8 dig]) koumlzoumltti paacuterhuzamra neacutezve ld H (1969) i m 277ndash278

412 Ehhez ld M (2007) i m 08413 Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Ea quae dari impossibilia sunt vel quae in rerum natura non

sunt pro non adiectis habentur Ld meacuteg R (1971) i m 112414 Ezzel egyezően M (2007) i m 209 C B (1993) i m 234ndash235 illetve 249

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese132

Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab)Operae in rerum natura non sunt415

Paul D 7 7 1 (2 ad ed) Opera in actu consistit nec ante in rerum natura est quam si dies venit quo praestanda est quemadmodum cum stipulamur rsquoquod ex arethusa natum eritrsquo

A szoumlvegek szerint operae alatt valamilyen emberi cselekveacuteseket kell eacuterte-ni416 azonban ez nem baacutermifeacutele cselekveacutest teveacutest jelent opera csak akkor lesz egy cselekveacutes ha annak teljesiacuteteacutesi ideje eljoumltt ezt megelőzően azonban nem leacutetezik mint opera a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltte avatja az egyszerű emberi cselekveacutest szaacutemon keacuterhető koumltelezettseacuteggeacute417 Paulus hozzaacuteteszi hogy ez hasonloacute azokhoz az esetekhez amikor valaki res futuraacutera neacutezve stipulaacutel418 Ekkeacutent a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltteacutevel vaacutelik az egyszerű cselekveacutes jogi szempontboacutel leacutetezőveacute (in rerum

415 Ehhez a roumlvid aacutelliacutetaacuteshoz ld Bessenyő Andraacutes eacutertő megjegyzeacuteseacutet amely szerint operae alatt a roacutemaiak olyan gazdasaacutegilag neacutelkuumlloumlzhetetlen teacutenyezőket eacutertettek amelyek csupaacuten aacutetme-netileg leacuteteznek ennek kapcsaacuten egy Paulus-textusra hivatkozik Vouml Paul D 50 16 5 1 (2 ad ed) rsquoOpere locato conductorsquo his verbis Labeo signifi cari ait id opus quod Graeci ἀποτέλεσμα vocant non ἔργον id est ex opere facto corpus aliquod perfectum Ehhez ld meacuteg L ndashS (1940) i m s vv ἀποτέλεσμα eacutes ἔργον Ekkeacutent a leacutenyeg nem valamilyen fi zikai eacutertelemben vett cselekveacutesben tettben aacutell hanem valaminek az alapos teljesiacuteteacuteseacuteben Ld B (2010) i m 500 Maacuter ezek a megfontolaacutesok is abba az iraacutenyba mutatnak hogy operae vonatkozaacutesaacuteban a rerum natura kifejezeacutes nem pusztaacuten a leacutetezeacutesre utal hanem egy bizonyos időhoumlz vagy konkreacutet feladathoz koumltődő teljesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteget jeleniacutet meg Ehhez keacutepest kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemel Pescani neacutezete amelyet Visky Kaacuteroly is ismertet Pescani monograacutefi aacutejaacuteroacutel iacuterott recenzioacutejaacuteban Ezek szerint nem az opera hanem ennek eredmeacutenye az opus az ami a kuumllvilaacutegban leacutetezik Ehhez ld V (1970) i m 225 Keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az operaacutet aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint ami non in rerum natura est Ehhez ld Sen Ep ad Luc 6 58 15 bdquoPrimum genus Stoicis quibusdam videtur sbquoquidrsquo quare videatur subiciam rsquoIn rerumrsquo inquiunt sbquonatura quaedam sunt quaedam non sunt et haec autem quae non sunt rerum natura complectitur [hellip]rdquo Megjegyzendő hogy az operae in rerum natura non sunt kijelenteacutes eacutertelmezeacutese igen vitatott vouml C B (1993) i m 254 Ehhez ld pl A (1979) i m 78237 aki az in rerum natura non sunt fordulatot az indictioacuteval hozza kapcsolatba Hasonloacutean ld W (1991) i m 151 aki szerint ezen a helyen Ulpianus arra utal hogy az opera mint teveacutekenyseacuteg nem minden esetben jaacuter egyuumltt valamely peacutenzben kifejezhető eredmeacutennyel

416 Operae alatt olyan egy napi tartamuacute munkaveacutegzeacutest kell eacuterteni amelynek ilyen napi jellegeacute-ből adoacutedoacutean a koumltelezettseacuteg teljes meacuterteacutekeacutet a napok szaacutemaacuteval kellett megadni meghataacuterozva hogy haacuteny napi operae teljesiacuteteacuteseacutere koumlteles valaki Vouml Paul D 38 1 1 pr (1 de var lect) Pomp D 38 1 3 1 (6 ad Sab) Paul D 40 7 20 5 (16 ad Plaut) W (1986) i m 209ndash211 C B (1993) i m 257 eacutes kuumlloumlnoumlsen 65 sz jegyzet

417 Ehhez hasonloacutean ld Cels D 50 17 186 (12 dig)418 Vouml C B (1993) i m 254ndash255 A res futuraacutera vonatkozoacute stipulatio eacutes az operae

libertorum koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre neacutezve ld C B (1993) i m 256

133A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

natura est) tehaacutet koumlvetelhetőveacute is ez avatja tehaacutet a cselekveacutest meghataacuterozott jellegűveacute amely kuumlloumlnleges jogi szempontboacutel is relevaacutens jellemzőkkel biacuter419 Ekkeacutent az emberi cselekveacutes speciaacutelis minőseacutegeacutet iacuterja le itt az in rerum natura esse kifejezeacutes ebből adoacutedoacutean mindkeacutet szoumlveg ndash baacuter keacutetseacutegtelen hogy első tekintetre az első csoportba tartozoacutenak tekinthetők ndash nem minden alap neacutelkuumll veti fel annak lehetőseacutegeacutet hogy a harmadik kategoacuteriaacuteba soroltassanak Hiszen a szoumlvegek ilyen eacutertelme szerint a cselekveacutes maacuter megvan csak idő előtt nem minősuumll az operae koumlreacutebe tartozoacutenak420

243 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Maacuter koraacutebban az in rerum natura kifejezeacutes rabszolgaacutekhoz koumltődő előfordulaacute-saacutenak vizsgaacutelata soraacuten szuumlkseacuteges volt ideacutezni egy Gaius-helyet amely szerint a rabszolganő gyermeke nem minősuumll gyuumlmoumllcsnek Ehhez neacutemikeacutepp hasonloacute eacuterveleacutest koumlvet Iavolenus veacutelemeacutenye amelyben a keacuterdeacutes az hogy amennyiben valaki bilincsbe ver egy szabad embert akkeacutent hogy őt birtokolja vajon ezaacuteltal birtokolni fog-e mindent amit a bilincsbe vert ember a birtokaacuteban tart

Iav D 41 2 23 2 (1 epist)Item quaero si vinxero liberum hominem ita ut eum possideam an omnia quae is possidebat ego possideam per illum respondit

419 Ezt aacutelliacutetja Waldstein is az irodalom alapjaacuten azzal magyaraacutezva mindezt hogy operae mint cselekveacutes munka a kuumllvilaacutegban csak ennek eredmeacutenye oldalaacuteroacutel volt megfoghatoacute a munka kuumlloumlnoumlsen pedig a szellemi munka valamely keacutezzel foghatoacute eredmeacutenyre kellett hogy vezes-sen ahhoz hogy a roacutemaiak kezdeni tudjanak vele valamit Ekkeacutent ndash mint oumlnmagaacuteban nem fi zikai leacutetező ndash csak a koumlvetelhetőseacuteg napjaacutetoacutel tekinthető leacutetezőnek Ld reacuteszletesen iroda-lommal W (1986) i m 218 Waldstein leacutenyegeacuteben ezt az aacutellaacutespontot fogalmazta meg tiacutez eacutevvel koraacutebbi munkaacutejaacuteban is azzal hogy ebben a koumlrben raacutemutatott arra is hogy az operae megjeloumlleacutessel illetett cselekveacutesek leacutetezeacutese attoacutel fuumlgg hogy maga a cselekveacutesek az ezekre vonatkozoacute jogi koumltelezettseacuteg tartalmi szempontboacutel egymaacutesnak megfelelnek-e Vouml W (1976) i m 33ndash34 Ezzel ellenteacutetesen Pescani alapjaacuten V (1970) i m 226 B (2001) i m 271

420 Leacutetezik egy harmadik az operae keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlveg is (Paul D 38 1 20 pr [40 ad ed]) amelyben a rerum naturaacutera hivatkozaacutes az operae esedeacutekesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutehez keacutepest elteacuterő tartalommal jelenik meg Paulus ezen a helyen visszautal Sabinusnak a praetor urbanus edictumaacutehoz iacutert kommentaacuterjaacuteboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyeacutere (vouml Paul D 38 1 18 [40 ad ed]) amely szerint az operae teljesiacuteteacuteseacutere a libertinus a sajaacutetjaacuteboacutel is koumlteles ha azonban sajaacutet leacutetfenntartaacutesi szuumlkseacutegleteit maga nem keacutepes kieleacutegiacuteteni a patronus kell hogy eacutelelmezeacutest nyuacutejtson szaacutemaacutera Vagyis a rerum naturaacutera utalaacutes ehelyuumltt sokkal inkaacutebb az operae fi zikai teljesiacutethetőseacutegeacutere utal Vouml W (1986) i m 22121

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese134

si vinxeris hominem liberum eum te possidere non puto quod cum ita se habeat multo minus per illum res eius a te possidebuntur neque enim rerum natura recipit ut per eum aliquid possidere possimus quem civiliter in mea potestate non habeo

A jogaacutesz raacutemutat arra hogy szabad embert nem lehet birtokolni ebből adoacute-doacutean az sem keruumll az őt megbeacuteklyoacutezoacute birtokaacuteba ami a szabad embereacute mivel a rerum natura szerint olyan szemeacutely aacuteltal aki felett nem aacutell fenn civiliter hatalom semmit sem lehet birtokolni Mint ismeretes klasszikus jog szerint főszabaacutely szerint akkor beszeacutelhetuumlnk birtokroacutel ha a birtokos corpore et animo hatalmaacuteban tartja az adott dolgot Előfordulhat ugyanakkor hogy a hatalom-gyakorloacute neveacuteben hatalomalatti birtokol ndash ilyenkor is megvan azonban a corpus eacutes az animus is olyan formaacuteban azonban hogy a birtoklaacutesra animo dominii ugyanakkor corpore fi lii vagy servi keruumll sor421 Ezt az esetkoumlrt egyes forraacutesok ndash iacutegy a vizsgaacutelt Iavolenus-textus is ndash a potestas keacuterdeacuteseacutevel taacutersiacutetjaacutek eacutes kitűnik belőluumlk hogy ezekben az esetekben a potestas a birtoklaacutesnak előfelteacutetele422 Ennek indoka hogy a vizsgaacutelt szoumlveg kifejezetten tagadja a hatalomgyakorloacute aacuteltali birtokszerzeacutes lehetőseacutegeacutet azon az alapon hogy a hatalomalatti szemeacutelyt a hatalomgyakorloacute nem birtokolja423 Oumlsszesseacutegeacuteben ebből a szoumlvegből is egy olyan elgondolaacutes eacuterződik ki amely azt hangsuacutelyozza hogy nem pusztaacuten a sza-bad ember feletti birtok nem leacutetezik hanem azeacutert nem aacutellhat szabad ember egy maacutesik szemeacutely birtokaacuteban mert ez abszurd nem felel meg az objektiacutev valoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek Cuena Boy meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet amikor arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy ebben a szoumlvegben a rerum natura egyenesen a lex naturae

421 Vouml pl Paul D 41 2 1 5 (54 ad ed) Paul D eod 44 1 (23 quaest)422 Ehhez ld M (1974) i m 444 A potestas eacutes a ius kapcsolataacutehoz ld C (1993) i

m 565 A szoumlveg tartalmaacutera eacutes jelentőseacutegeacutere neacutezve ellenteacutetes aacutellaacutespontot keacutepvisel Gordon aki szerint ez a locus egyaacuteltalaacuten nem a per alios birtokszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik A nagy valoacutesziacutenűseacuteggel egy pupillus aacuteltal Iavolenusnak feltett keacuterdeacutes Gordon szerint az lehetett hogy egy szabad ember bilincsbe vereacutese ezzel birtokba veacutetele azt eredmeacutenyezi-e hogy a bilincsbe verő a szabad embernek a bilincsbe vereacutesig a birtokaacuteba keruumllt vagyontaacutergyak felett birtokot szerez Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint ez a szoumlveg nem a bilincsbe vereacutest koumlvetően szerzett va-gyontaacutergyak birtokaacutenak megszerzeacuteseacutere vonatkozik Reacuteszletesen ld G (1965) i m 290

423 Vouml M (1974) i m 447ndash448 Ilyen tartalmuacute tovaacutebbi forraacutesok meacuteg pl Pomp D 41 1 21 pr (11 ad Sab) Mod D 41 1 54 4 (31 ad Quint Muc) Leacutetezik ugyanakkor olyan responsum is amely elismeri a birtoklaacutes lehetőseacutegeacutet vouml Paul D 41 2 1 22 (54 ad ed) Kuumlloumln hangsuacute-lyozza hogy Iavolenus a possessio eacutes potestas kifejezeacuteseket szinonimakeacutent hasznaacutelja minkeacutet kifejezeacutes a hatalom hatoacutekoumlreacutenek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelybe a hatalomalatti beletartozik Vouml M (1974) i m 449

135A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

vagy a ius naturale szinonimaacutejakeacutent eacuterteacutekelhető424 Ez a felfogaacutes pedig maacuter a koraacutebban ideacutezett Gaius-szoumlveg zaacuteroacute fordulataacutet ideacutezi Ott Gaius akkeacutent foglalt aacutellaacutest az ember eacutes a gyuumlmoumllcs elvaacutelasztaacutesaacutenak keacuterdeacuteseacuteben hogy a gyuumlmoumllcs ceacutelja hogy az emberek hasznaacutera vaacuteljeacutek Vagyis Gaius gondolatban keacutet csoport-ra bontja az eseteacuteben szereplő relevaacutens elemeket emberek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk eacutes mindkettő ceacutelja eacutes szerepe az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzni szaacutendeacutekozoacute vilaacutegban attoacutel fuumlgg hogy a termeacuteszet milyen attribuacutetumokkal ruhaacutezta fel ezeket egyen-keacutent ndash iacutegy eacuterthető Cuena Boynaacutel a ius naturaleacutere utalaacutes Hangsuacutelyozni kell hogy a gondolati elvaacutelasztaacutes megteacutetele nem kuumlloumlnleges jogaacuteszi bravuacuter sem pedig jogaacuteszi csűrcsavar olyan alapvető gondolati seacutemaacuteroacutel van szoacute amely az ember gondolkodaacutesaacutenak termeacuteszetes velejaacuteroacuteja425

Hasonloacute a helyzet azon gyermekek oumlroumlkleacutese keacuterdeacuteseacuteben is akiknek apja elvesziacutetette a polgaacuterjogaacutet

Alf D 48 22 3 (1 epit)Eum qui civitatem amitteret nihil aliud iuris adimere liberis nisi quod ab ipso perventurum esset ad eos si intestatus in civitate moreretur hoc est hereditatem eius et libertos et si quid aliud in hoc genere repperiri potest quae vero non a patre sed a genere a civitate a rerum natura tribuerentur ea manere eis incolumia itaque et fratres fratribus fore legitimos heredes et adgnatorum tutelas et hereditates habituros non enim haec patrem sed maiores eius eis dedisse

Olyan jogot oumlroumlkleacutes aacuteltal egyik gyermek sem szerezhet amely jogosultsaacuteg aacutethaacuteramlaacutesaacutenak az lett volna a felteacutetele hogy az apa polgaacuterkeacutent haljon meg Minden maacutes azonban amely az apa polgaacuterjogaacutenak leacuteteacutetől vagy nemleacuteteacutetől fuumlg-getlenuumll objektiacuteve megmarad (nemzetseacutegben meglevő hely lakoacutehely) illetőleg ami a rerum natura okaacuten haacuteramlik raacutejuk az teljes egeacuteszeacuteben az oumlveacutek marad hi-szen mindez az őseiktől haacuteramlott raacutejuk426 A szoumlveg probleacutemaacutes jellegeacutere Hanard

424 Ld C B (1993) i m 23315 bdquo[hellip] rerum natura se considera equivalente a lex naturae [ius naturale] [hellip]rdquo

425 Vouml ismeacutetelten Elmeacutelkedeacutesek 3 11426 Ehhez ld W (1967) i m 120ndash121 Bretone a konkreacutet esetben az etikai-jogi naturalizmus

megjeleneacuteseacutet laacutetja az esetben emliacutetett jogosultsaacutegok koumlzoumltt ndash eredetuumlkből adoacutedoacutean ndash hierar-chikus viszonyt teacutetelez fel Bemutat olyan esetet is (Mod D 38 10 4 pr [12 pand] amikor a veacuterrokonsaacuteg foka illetőleg maga a veacuterrokonsaacuteg fuumlgg a rerum naturaacutetoacutel vouml B (2001) i m 120 Ugyaniacutegy B (2007) i m 267

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese136

eacutes Mantello is felhiacutevjaacutek a fi gyelmet427 Hanard eacuteppen a szoumlveg keacuteteacutertelműseacutege miatt uumlgyetlennek tartja a bdquonon a patre [hellip] tribuerenturrdquo kifejezeacutest a szoumlveg szoacute szerinti eacutertelmezeacutese veacutelemeacutenye szerint arra enged koumlvetkeztetni hogy a fi uacute nem agnaacutet rokona az apaacutenak ndash ez pedig nyilvaacutenvaloacutean helytelen428 A rerum natura kapcsaacuten utal arra hogy a toumlrveacutenyes gyermekek apa utaacuteni toumlrveacutenyes oumlroumlk-leacuteshez illetve az agnaacutet rokonok aacuteltali gyaacutemsaacuteghoz valoacute joga a koumlruumllvevő vilaacuteg megfi gyeleacuteseacuteben az ősi szokaacutesokban valamint a polgaacuterok mindennapi spon-taacuten gyakorlataacuteban lelik alapjukat429 Mantello szerint a rerum natura Alfenus aacuteltali hivatkozaacutesa nem illik bele abba a koumlrbe ahol a rerum natura a lsquodolgok termeacuteszet adta rendjeacutetrsquo vagy ha uacutegy tetszik a lsquovaloacutesaacuteg immanens eacutes eacutesszerű rendjeacutetrsquo jeloumllte Sokkal inkaacutebb objektiacutev rendet elrendezettseacuteget jelent ebben a textusban oumlsszhangban a gens eacutes a civitas kategoacuteriaacuteival430 Ekkeacutent az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacuten tuacutel az lsquoa genere a civitate a rerum natura tribuerenturrsquo fordulat arra utalhat hogy az oumlroumlkleacutes aacuteltal megszerzett jogosultsaacutegok specifi kus jellegűek eacuteppen eredetuumlkből adoacutedoacutean keruumllhet sor ezek koumlreacuteben oumlroumlkleacutesre tehaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az apa a polgaacuterjogaacutet elvesziacutetette Waldstein egy maacutesik szoumlveg (Paul D 39 3 2 pr [49 ad ed]) kapcsaacuten raacutemutat hogy a textusban a lex a natura loci valamint a vetustas kifejezeacutesek nem veacuteletlenuumll ebben a sorrendben szerepelnek431 Ez az eacuteszreveacutetel ehelyuumltt is hivatkozhatoacute a gensre a civitasra veacutegső soron pedig a rerum naturaacutera hivatkozaacutes mindannak a konkretizaacutelaacutesa amit az ősoumlk hagytak haacutetra Egyszersmind ezek ndash haacuterom koncentrikus koumlrhoumlz hasonloacutean ndash fokozatokat is megjeleniacutetenek eacutes koumlzoumls bennuumlk az a teacutenyező hogy nem attoacutel a teacutenytől fuumlggnek hogy az apa roacutemai polgaacuter volt-e halaacutela pillanataacuteban vagy sem Ekkeacutent a hagyateacuteknak az ilyen csak az ősoumlkre visszavezethető reacutesze eacuteppen a kizaacuteroacutelag az apaacutetoacutel szaacutermazoacute hagyateacuteki reacutesztől elteacuterő speciaacutelis jellege miatt szaacutellhat aacutet az oumlroumlkoumlsoumlkre

427 H (1980) i m 176ndash177 M (2007) i m 231428 H (1980) i m 176429 H (1980) i m 177430 Vouml M (2007) i m 231 eacutes kuumlloumlnoumlsen 68 sz jegyzet Cuena Boy ezt a szoumlveget is a

ius naturaleacuteval hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml C B (1993) i m 23315 Eme veacutelemeacutenyekkel neacutemikeacutepp ellenteacutetesen ld M -M (1971) i m 115 aki azt hangsuacutelyozza hogy a natura rei koumlreacuteben emliacutetett res ndash az objektiacutev valoacutesaacuteghoz vagy a ius naturaleacutehoz keacutepest ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi viszonyok aacuteltal joumln leacutetre A natura rei a helyesnek veacutelt megoldaacutes szuumlk-seacutegesseacutegeacutenek eacutertelmeacutet csak akkor veszi fel amikor a taacutersadalom jogi rendjeacutenek egy olyan fontos elemeacutet előfelteacutetelezzuumlk mint amilyen a patria potestas Ezen a ponton tehaacutet Mayer-Maly szerint a iuris constitutio eacutes a natura rei oumlsszeuumltkoumlzeacutese tapasztalhatoacute

431 W (1976) i m 39

137A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

3 Kimaradoacute szoumlveghelyek

Leacuteteznek meacuteg olyan szoumlvegek amelyek eddig nem keruumlltek emliacuteteacutesre joacutellehet csoportba osztaacutesukra sor keruumllt Ennek oka pedig az hogy ezek a szoumlvegek ndash az eddigiektől elteacuterően ndash nem a teacutenyaacutellaacuteshoz koumltődnek hanem annaacutel taacutegabb normatiacutev keretet jelentenek A legjobb a Digestaacuteban szereplő peacutelda ehelyuumltt Celsus egy sommaacutes megaacutellapiacutetaacutesa

Cels D 50 17 188 1 (17 dig)Quae rerum natura prohibentur nulla lege confi rmata sunt

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy ami a dolgok termeacuteszeteacuteneacutel fogva tilos arra toumlrveacuteny nem hatalmazhat fel A principium szerint az olyan esetekben amikor a veacutegrendelet keacutet egymaacutessal ellenteacutetes rendelkezeacutest is tartalmaz mindkeacutet rendel-kezeacutes eacuterveacutenytelennek tekintendő432 Az ideacutezett mondat ennek a principiumnak a folytataacutesa mintegy megokolaacutesa is egyben A lex ebben a szoumlvegben tehaacutet nem (felteacutetlenuumll) olyan a neacutep koumlzreműkoumldeacuteseacutevel megalkotott szabaacutelyt takar amely mindenkire eacuterveacutenyes csupaacuten olyat amely legem facit inter partes ndash aacutem ha konkreacutet kisszaacutemuacute felek koumlzoumltt van moacuted ilyen rendezeacutesre akkor biacutezvaacutest aacutel-liacutethatoacute hogy az sem jelentene teacutevedeacutest ha valaki a lex publica eseteacutere vetiacuteteneacute ezt a szoumlveget Mayer-Maly raacutemutat hogy ebben az esetben nem arroacutel van szoacute hogy a ius naturale vagy akaacuter gentium eacutes a pozitiacutev jog koumlzoumltti kolliacutezioacutet felol-dandoacute szuumlletett ez a Celsus-veacutelemeacuteny A hivatkozott forraacuteshellyel kapcsolatban Vander Waerdt aacutellaacutespontja az hogy amikor a roacutemai jogaacuteszok a natura vagy a ius naturale kifejezeacuteseket hasznaacuteljaacutek olyan valamire hivatkoznak amely egybevaacuteg megfelel a dolgok laacutethatoacute sajaacutetossaacutegainak fi zikai aacutellapotaacutenak vagy a szokaacutesos emberi viselkedeacutesnek Ekkeacutent hivatkozaacutesuk haacutettereacuteben nem huacutezoacutedik meg egy kimunkaacutelt eszmerendszer az emberi termeacuteszetről a keacutet kifejezeacutes a roacutemai jogaacuteszok olvasataacuteban az egyes esetek teacutenybeli alapjaacutet jeloumlli amelytől a jog mikeacutenti alkalmazaacutesa is fuumlgg433 Mayer-Maly azt hangsuacutelyozza hogy az emliacutetett

432 Cels D 50 17 188 pr (17 dig) Ubi pugnantia inter se in testamento iuberentur neutrum ratum est Mayer-Maly korai iacuteraacutesaacuteban ezt a szoumlveghelyet akkeacutent eacutertelmezi mint ami alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a Seinboacutel levezethető valamely Sollen Ld M -M (1971) i m 122 Ennek neacutemikeacutepp ellentmond hogy a Sein eacutes Sollen fogalmait a roacutemai jogaacuteszok nem ismerteacutek

433 V W (1994) i m 4884 Leacutevy megfogalmazaacutesaacutera hivatkozik bdquonot only what followed from physical qualities of men or things but also what within the framework of that system seemed to square with the normal and reasonable order of human interests and for this reason not to be in need of any further evidencerdquo Vouml L (1963a) i m 7 Vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteboacutel Vander Waerdt ugyanakkor eacuteppen azt igyekszik kimutatni hogy a roacutemai

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese138

forraacuteshelyen a rerum natura kifejezeacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot keacutepezi le azonban akkeacutent hogy az abszurditaacutesra fi gyelmet iraacutenyiacutetoacute jellege itt maacuter normatiacutev sziacutene-zetet is kap434 Hasonloacutean fogalmaz Cuena Boy is amikor raacutemutat hogy a rerum natura kifejezeacutessel a jogaacuteszok az objektiacutev valoacutesaacutegra utaltak meacuteghozzaacute a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje eacutertelmeacuteben Ebből adoacutedoacutean mindaz ami a rerum natura koumlreacutebe tartozik az baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute annak minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett435 A Mayer-Maly aacuteltal emliacutetett normatiacutev sziacutenezet Cuena Boynaacutel akkeacutent jelenik meg hogy az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulatnak ugyan nincs koumlzvetlen pozitiacutev jogi jellege ennek elleneacutere a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is kikeruumllhetetlen tartalmi hataacuterokat jeloumll ki436 Ezt a normatiacutev iacutezt Waldstein is komolyan tekintetbe veszi iacuteraacutesa a faktikus iraacutenyaacuteboacutel fokozatosan halad a normatiacutev iraacutenyaacuteba amelynek betetőzeacutese ndash oumlnaacutelloacute fejezetben ndash a ius naturale elemzeacutese437

4 A Digestaacuten kiacutevuumlli egyes primeacuter forraacutesok vizsgaacutelata

A rerum natura terminus keacutet alkalommal fordul elő Gaius instituacutecioacuteiban A maacutesodik koumlnyvben a legatum per damnationem rendeleacuteseacutevel kapcsolatosan aacutellapiacutetja meg Gaius hogy joumlvőben leacutetrejoumlvő vagyontaacutergyat is lehet koumltelmi hagyomaacutenykeacutent rendelni

jogaacuteszokat nem befolyaacutesolta a sztoicizmus joacutellehet nem aacutelliacutetja hogy ne lettek volna verzaacutetu-sak a sztoikus gondolkodaacutesban Vouml V W (1994) i m 4893 Mindez annyiban neacutemikeacutepp eacuterdekes aacutelliacutetaacutes hogy a sztoikus gondolkodaacutesban valoacute jaacutertassaacutegboacutel eredően az egyes jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet befolyaacutesolhatja maga a sztoicizmus nem pedig a jogtudomaacutenyt aacuteltalaacuteban Vander Waerdt veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen C (1985) i m 356ndash364

434 Vouml M -M (2000) i m 11 Ehhez hasonloacutean ld W (1991) i m 453 aki koumlnyvismertetőjeacuteben raacutemutat arra hogy a recenzeaacutelt munka szerzője Vincenzo Scarano Ussani rerum natura alatt ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen eme szoumlveg kapcsaacuten ndash a dolgok termeacuteszetes rendjeacutet eacuterti ezzel hangsuacutelyozva az emberi kultuacutera eacutes a kozmikus termeacuteszet egyseacutegeacutet Celsus kije-lenteacuteseacutenek magja hogy a jogeacutertelmezeacutes soraacuten erre a kapcsoloacutedaacutesra fi gyelemmel kell lenni ugyanakkor ezzel a jogaacutesz nem kiacutevaacutenja olyankeacutent feltűntetni a jogot mint ami megvaacuteltoztat-hatatlan lenne

435 Vouml C B (1993) i m 235ndash236 tovaacutebbaacute 239 skk436 Vouml C B (1993) i m 236437 Vouml pl bdquoDie Natur juristischer Gebilderdquo alciacutemet W (1976) i m 51

139A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Gai 2 203Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit

A koumltelmi hagyomaacutenyos vaacuteromaacutenyosi poziacutecioacuteba keruumll az oumlroumlkoumlssel szemben eacuterveacutenyesiacutethet a veacutegrendeletből eredő in personam igeacutenyt (actio ex testamento) abban az esetben ha az oumlroumlkoumls nem tenne eleget az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal a veacuteg-rendeletben raacute testaacutelt koumltelezettseacutegnek Ez a koumlveteleacutesi jog azonban csak az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően keletkezik Ami az oumlroumlkhagyoacute szempontjaacuteboacutel leacutenyeges hogy olyan vagyontaacutergyat rendeljen hagyomaacutenyul amely az oumlroumlkoumls szaacutemaacutera a hagyateacutekba leacutepeacutes pillanataacuteban megvan Ez a vagyontaacutergy viszont a veacutegrendelet teacuteteleacutenek pillanataacuteban lehet joumlvőbeli dolog vagyis olyan amire Gaius alappal mondja hogy in rerum natura non est a kuumllvilaacutegban (meacuteg) nem leacutetezik Ekkeacutent eacuterthető tehaacutet hogy ebben az esetben az in rerum natura non est fordulattal eacutelve Gaius a fi zikai eacutertelemben vett leacutetezeacutes illetőleg nemleacutete-zeacutes elhataacuterolaacutesaacutet adja ebben a szoumlvegben438 Peacuteldakeacutent emliacuteti a telek majdan keletkező szaporulataacutet (fructus [hellip] in illo fundo nati) illetve a rabszolganőtől keacutesőbb szuumlletendő gyermeket (quod ex illa ancilla natum) Ehhez tematikusan hasonloacute szoumlveg a Digestaacuteban egy Pomponiushoz koumlthető textus (Pomp D 30 24 pr [5 ad Sab]) Megjegyzendő hogy a jogaacuteszok responsumai nem is ezzel a keacuterdeacutessel foglalkoznak toumlbbet hanem inkaacutebb azzal a probleacutemaacuteval amikor valamely szolgaacuteltataacutes taacutergya a teljesiacuteteacutes hataacuteridejeacutet megelőzően megsemmisuumll (l pl Ulp D 25 2 17 2 [30 ad ed] Pomp D 30 48 1 [6 ad Sab] Afric D 30 108 10 [5 quaest]) Ezekhez keacutepest Gaius feltehetően oktataacutesi-didaktikai ceacutelboacutel foglalkozik ezzel a teacutemaacuteval

Eacuteppen az emliacutetett oktataacutesi-didaktikai szempontoknak tudhatoacute be az is hogy a kentaur Gaiusnaacutel is megjelenik mint a nemleacutetezeacutes archetiacutepusa

Gai 3 97aItem si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum stipuletur aeque inutilis est stipulatio

Ezt a hippocentaurust emliacutető szoumlveget akaacutercsak ennek a iustinianusi ins-tituacutecioacutekban megtalaacutelhatoacute parafraacutezisaacutet (Inst 3 19 1) koraacutebban a rerum natura

438 Vouml a koraacutebban maacuter hivatkozott Pomponius-szoumlveggel (Pomp D 30 24 pr [5 ad Sab]) illetve R (1971) i m 110

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese140

koncepcioacutejaacutet aacuteltalaacuteban aacutettekintő fejeztben maacuter reacuteszletesebben bemutattuk ehelyuumltt csak a teljesseacuteg kedveacuteeacutert hivatkozunk raacute uacutejfent439

Ezen a ponton aacutetteacuterve a iustinianusi instituacutecioacutek szoumlvegeinek aacutettekinteacuteseacutere aacuteltalaacutenos jelleggel jelezzuumlk hogy a rerum natura jellemzően a fi zikai leacutetezeacutesre illetve nem leacutetezeacutesre utal illetőleg az objektiacutev valoacutesaacuteg mint hataacuterfogalom meg-jeleniacutetőjekeacutent hivatkoznak meacuteg raacute neacutemelykor

Inst 2 1 6Singulorum autem hominum multis modis res fi unt quarundam enim rerum dominium nanciscimur iure naturali quod sicut diximus appellatur ius gentium quarundam iure civili commodius est itaque a vetustiore iure incipere palam est autem vetustius esse naturale ius quod cum ipso genere humano rerum natura prodidit civilia enim iura tunc coeperunt esse cum et civitates condi et magistratus creari et leges scribi coeperunt

Inst 2 1 13Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum natura hominum gratia comparavit

Ez a textus valamint Gaius Digesta-beli szoumlvege (Gai D 22 1 28 1 [2 rer cott]) szoacute szerint megegyeznek ekkeacutent mindaz amit a Digesta locus kapcsaacuten elmondtunk az itt is felhozhatoacute

Inst 2 20 3Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est recte legatur veluti fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit

Ez a szoumlveg valamint a gaiusi instituacutecioacutek szoumlvege (ld fentebb Gai 2 203) Csaknem szoacute szerinti egyezeacutest mutat a gaiusi Instituacutecioacutek előbb maacuter ideacutezett szouml-vegeacutevel ndash az annak kapcsaacuten mondottak ekkeacutent ebben a koumlrben is hivatkozhatoacutek

439 Ld ehhez meacuteg M (1969) i m 75ndash77 ahol a szerző szerint a rerum natura kifejezeacutessel (nyilvaacutenvaloacutean ennek megfelelő alakjaacuteval) gyakorta iacuterjaacutek le a szolgaacuteltataacutes lehetetlenseacutegeacutet

141A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Inst 3 15 4Condiciones quae ad praeteritum vel ad praesens tempus referuntur aut statim infi rmant obligationem aut omnino non diff erunt veluti SI TITIUS CONSUL FUIT vel SI MAEVIUS VIVIT DARE SPONDES nam si ea ita non sunt nihil valet stipulatio sin autem ita se habent statim valent quae enim per rerum naturam certa sunt non morantur obligationem licet apud nos incerta sint

A verborum obligatioacutekkal oumlsszefuumlggeacutesben a felteacutetel nyelvi megfogalmazaacute-saacuteval kapcsolatosan toumlrteacutenik hivatkozaacutes a rerum naturaacutera

Inst 3 19 1Omnis res quae dominio nostro subicitur in stipulationem deduci potest sive illa mobilis sive soli sit At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum qui esse non possit inutilis erit stipulatio

A fentiekre refl ektaacutelva az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekkal kapcsolatban keruumll elő ismeacutet a hippocentaurus mint a nemleacutetező dolgok iskolapeacuteldaacuteja440

Iulius Paulus bdquoSententiarum ad fi lium libri Vrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban keacutet sze-melveacutenyben fordul elő a rerum naturaacutera utalaacutes az elsőben az uumlgyletben tűzoumltt felteacutetellel oumlsszefuumlggeacutesben tesz a iustinianusi megfogalmazaacutessal leacutenyegileg azonos tartalmuacute aacutelliacutetaacutesokat441 A maacutesik locus oumlroumlkleacutesi jogi teacutemakoumlrben fordul elő eacutes a rokonsaacuteg fokaacutenak szaacutemiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutes olvashatoacute benne az oumlroumlkleacutes hetedik foking toumlrteacutenő szaacutemiacutetaacutesaacutenak okaacutet magyaraacutezza eacutes ennek koumlreacuteben hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacutegban tuumlkroumlződeacuteseacutenek eklataacutens peacuteldaacutejakeacutent ndash egy termeacuteszeti megfi gyeleacutest taacutemaszt alaacute a klasszikusok aacuteltal oly sokszor hasznaacutelt fogalommal442

440 Vouml R (1971) i m 110 441 Paul Sent 3 4b 1 Condicionum duo sunt genera aut enim possibilis est aut impossibilis

possibilis quae per rerum naturam admitti potest impossibilis quae non potest quarum ex eventu altera expectatur altera impossibilis submovetur Ld R (1971) i m 112

442 Vouml Paul Sent 4 22 8 Successionis idcirco gradus septem constituti sunt quia ulterius per rerum naturam nec nomina inveniri nec vita succedentibus prorogari potest

KOumlVETKEZTETEacuteSEK A RERUM NATURA FOGALMAacuteVAL OumlSSZEFUumlGGEacuteSBEN

1 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute munkaacutekroacutel eacutes az alkalmazott moacutedszerről

Az oumlsszes a keacuterdeacutessel foglalkozoacute munka koumlzuumll Waldstein az egyetlen aki tuuml-zetesen leacutepeacutesről leacutepeacutesre elemzi az egyes szoumlvegeket aacuteltalaacuteban Ehhez hasonloacute Cuena Boy tanulmaacutenya ndash a keacutet munka koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg a szerzők aacuteltal kitűzoumltt ceacutelboacutel ered minthogy ez a forraacutesok meriacuteteacutesi koumlreacutet is jelentősen befolyaacutesolja Olyan kifejezett kategorizaacutelaacutessal egyik szerző sem eacutel mint amelyet jelen munka kereteacuteben elveacutegeztuumlnk nem vitathatoacute azonban hogy az oumltlet Waldstein gondolatvezeteacuteseacutenek koumlszoumlnhető ndash ebben a vonatkozaacutesban Cuena Boy iacuteraacutesa keveacutesbeacute inspiraacuteloacute hiszen ő reacuteszleteiben a koumltelmi jog egyetlen szegmentumaacute-hoz a fi zikailag lehetetlen szolgaacuteltataacuteshoz koumltődően hivatkozik a rerum natura fogalmaacutera Nem vitathatoacute ugyanakkor hogy mind a rerum natura fogalmaacutenak eacutertelmezeacutese mind pedig az irodalmi forraacutesok bemutataacutesa kapcsaacuten is Cuena Boy munkaacuteja meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet Ami a jelen fejtegeteacuteseket illeti nem aacutelliacutet-hatoacute hogy az alkalmazott kategorizaacutelaacutes toumlkeacuteletes lenne ez ndash ismerve a roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet ndash nem is tűzhető ki ceacutelul Ugyanakkor az aacutelliacutet-hatoacute hogy ennek a ndash modern emberi kuumlloumlnoumlsen jogaacuteszi elme szaacutemaacutera szinte elengedhetetlen ndash csoportosiacutetaacutesnak az elveacutegzeacutese nem haszontalan meacuteg akkor is ha egyes szoumlvegcsoportokroacutel utoacutebb kideruumllt hogy oumlnaacutelloacutean nem aacutelljaacutek meg a helyuumlket ndash legalaacutebbis a dolgozat kijeloumllte nyelvi-formai keretek koumlzoumltt nem Eme utoacutebbi keretek kijeloumlleacuteseacutenek is volt ceacutelja jelesuumll a parttalansaacuteg elkeruumlleacutese Ami pedig a harmadik csoport oumlnaacutelloacute bdquoeacuteletkeacuteptelenseacutegeacutenekrdquo keacuterdeacuteseacutet illeti a negatiacutev eredmeacuteny is eredmeacuteny főkeacutent akkor ha ez a negatiacutev eredmeacuteny egy hataacuter meg-huacutezaacutesaacutenak tudhatoacute be Mindezek mellett pedig ennek a negatiacutev eredmeacutenynek is

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben144

van pozitiacutev hozadeacuteka a rerum natura koumlreacuteben a lsquoresrsquo fordulat konkretizaacutelhatoacute mi toumlbb konkretizaacutelandoacute ha az adott teacutenyaacutellaacutes ezt kiacutevaacutenja meg443

2 A maacutesodlagos irodalomroacutel

Valahaacutenyszor a rerum natura emliacuteteacutesre keruumll a hivatkozott irodalomban az ezzel kapcsolatos fejtegeteacutesek nagyon szűkre szabottak Abban egyeteacuterteacutes van a szerzők koumlzoumltt hogy a fogalom a teacutenylegesseacuteggel a minket koumlruumllvevő vilaacuteg konkreacutet jelenseacutegeivel illetőleg ezek lefolyaacutesaacuteval aacutell kapcsolatban Az egyes szerzők munkaacutei azonban abban a tekintetben maacuter alapvető elteacutereacuteseket mutatnak hogy a fogalomnak ki milyen aspektusaacutet hangsuacutelyozza vagy tartja elsődleges fontossaacuteguacutenak Kaser szerint a rerum natura főkeacutent dolgok teacutenyleges leacutetezeacuteseacutet fejezi ki tekintet neacutelkuumll arra hogy az adott dolog leacutetezeacutese koumltődik-e a jogi keacuterdeacuteshez vagy attoacutel fuumlggetlen444 Ezen tuacutelmenően Bretone ndash aki megaacutellapiacutetja hogy a rerum natura kifejezeacutes szaacutemos alkalommal fordul elő a forraacutesokban joacutellehet mindannyiszor vaacuteltozoacute jelenteacutessel ndash abban laacutetja a jelentőseacutegeacutet hogy eme fogalomra hivatkozaacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute annak felismereacutese ha valami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen445 Ezekhez keacutepest Mayer-Maly ndash mikoumlzben a ius naturaleacutet eacutes a rerum naturaacutet elemzi ndash eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet fogalmat egymaacutestoacutel a ius naturaleacutera akkor hivatkoztak amikor a toumlrveacutenybe foglalt vagy a gyakorlat uacutetjaacuten eacuterveacutenyesuumllő jog aacuteltal felaacutelliacutetott maximaacutekra kizaacuteroacutelag az eacutertelemből kikoumlvetkeztethető szabaacutelyokra vagy alapvető igazsaacutegossaacutegi kri-teacuteriumokra gondoltak A rerum naturaacutera ellenben akkor hivatkoztak amikor egy adott probleacutemaacutera valamilyen oknaacutel fogva csupaacuten egy lehetseacuteges megoldaacutes volt elkeacutepzelhető446 Oumlnmagaacuteban minden meglaacutetaacutes igazolhatoacute szaacutemos forraacutes-sal taacutemaszthatoacutek alaacute ezek a veacutelemeacutenyek Egyszersmind az is laacutetszik hogy a rerum naturaacutenak a primer forraacutesokboacutel leszűrhető jelenteacutesaacuternyalataiboacutel az egyes szerzők csupaacuten egy-egy aspektust emelnek ki Ennek legjobb peacuteldaacuteja Kaser megaacutellapiacutetaacutesa aki szerint amikor a jogaacuteszok a rerum natura koumlreacutebe utalt vagy

443 Mayer-Maly peacuteldaacuteul raacutemutat arra is hogy a res kifejezeacutes alatt a roacutemaiak nem egy esetben causaacutet is eacutertettek Vouml M -M (1971) i m 113

444 K (1993) i m 59445 B (2001) i m 267446 Vouml M -M (2000) i m 11 Maacuter koraacutebbi iacuteraacutesaacuteban is eacuterzeacutekelhetők ennek a gondolatnak

a gyoumlkerei azonban elteacuterő hangsuacutellyal ugyanis az Edoardo Volterra professzor tiszteleteacutere megjelent tanulmaacutenykoumltetben a szuumlkseacutegszerűseacuteg eacutes a lehetőseacuteg ndash leacutenyegeacuteben relatiacutev ndash fogal-maira vezeti vissza a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutet amiacuteg a 2000-ben megjelent iacuteraacutesaacuteban objektiacutev eacutertelemet tulajdoniacutet a rerum natura fordulatnak

145Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

eacuteppen abboacutel kirekesztett jelenseacutegekhez szubjektiacutev eacuterteacutekeleacutest taacutersiacutetanak akkor a rerum natura koumlreacutebe tartozaacutes illetőleg az eme koumlrből valoacute kirekesztettseacuteg mint objektiacutev teacutenyező meghataacuterozza magaacutenak az eacuterteacutekeleacutesnek az iraacutenyaacutet is a jogaacutesz tehaacutet ettől szabadulni nem tud447 Ennek azonban csak akkor van eacutertelme ha a rerum naturaacutet akkeacutent fogjuk fel mint a fi zikai leacutetezeacutes nyelvi kifejeződeacuteseacutet Ha azonban a kifejezeacutes arra vonatkozik egy konkreacutet forraacuteshelyen hogy valami ter-meacuteszeteacuteneacutel fogva lehetseacuteges avagy lehetetlen akkor ndash joacutellehet a forraacutesok alapjaacuten laacutethatoacute hogy van ilyen jelenteacutese is a rerum natura kifejezeacutesnek ndash magaacutehoz a le-hetseacutegesseacuteg vagy a lehetetlenseacuteg teacutenyeacutehez nem kapcsolhatoacute eacuterteacutekiacuteteacutelet Mindez eacuterthető eacutes nem is okoz semmifeacutele probleacutemaacutet hiszen a hivatkozott munkaacutek ceacutelja eacutes elsődleges teacutemaacuteja nem a rerum natura mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesa Cuena Boy elvi eacutellel hangsuacutelyozza a rerum natura fogalmaacutenak eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegnak a kapcsolataacutet ezen tuacutelmenően kiemelendő hogy ndash Waldstein mellett szinte egye-duumllikeacutent ndash ő hangsuacutelyozza a ius naturaleacutehoz valoacute kapcsoloacutedaacutest is Waldstein koumlzeliacutetette meg akkeacutent a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ndash baacuter teacutemaacutejaacutet tekintve az ő iacuteraacutesa sem koumlzvetlenuumll eacutes nem csak a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik ndash hogy forraacutesroacutel forraacutesra haladva szisztematikus elemzeacutest folytasson le amelynek eredmeacutenyekeacuteppen egy teljesnek mondhatoacute vagy legalaacutebbis abba az iraacutenyba mutatoacute keacutepet tud az eacuterdeklődő eleacute taacuterni eacutes ebből von le bizonyos koumlvetkezteteacuteseket Az igazsaacuteg kedveacuteeacutert raacute kell mutatni hogy Cuena Boy is ezt a moacutedszert koumlveti az aacuteltala vizsgaacutelt forraacutes-keresztmetszet azonban ndash tekintettel teacutemaacutejaacutera ndash joacuteval szűkebb Teszi mindezt uacutegy hogy az ekkeacutent levont koumlvetkezte-teacutesek mindoumlssze egy joacuteval nagyobb gondolati rendszer reacuteszei csupaacuten Mi toumlbb a rerum natura waldsteini megkoumlzeliacuteteacutese fokozatos a faktikus szintjeacuteről indul eacutes leacutepeacutesenkeacutent koumlzeliacutet a pusztaacuten normatiacutev feleacute feloumllelve a maacutes szerzők aacuteltal a rerum naturaacutenak egyenkeacutent tulajdoniacutetott jelenteacutesaacuternyalatokat Lehetne azt mondani hogy akkor nincs is semmi probleacutema mert Waldstein oumlsszesseacutegeacuteben ugyanuacutegy eacutertelmezi a rerum naturaacutet ahogyan maacutes szerzők tetteacutek csak amiacuteg Waldsteinneacutel minden aspektus megjelenik addig maacutes szerzőkneacutel csak egy-egy Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a keacuterdeacutest a vaacutezolt szituaacutecioacute nyomaacuten teacutenylegesen nem meruumll fel probleacutema Mindoumlssze annyi hogy egy keacuterdeacutes komplexitaacutesa az irodalomban maacutesodlagossaacute vaacutelik Nem aacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura keacuterdeacutese kardinaacutelis jelentőseacutegű lenne teacutenykeacuterdeacutes hogy enneacutel joacuteval jelentősebb probleacutemaacutek is leacuteteznek a roacutemai jogon beluumll Az viszont joacutel laacutethatoacute Waldstein munkaacutejaacuteboacutel hogy egy alapjaacuteban veacuteve marginaacutelis keacuterdeacutes teljesseacutegre toumlrekvő vizsgaacutelata hozhat

447 K (1993) i m 58

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben146

olyan eredmeacutenyt amely alapjaacuten oumlnmagaacuteban a fogalom jelenteacuteseacutenek sokfeacuteleseacutege reacuteveacuten maga a fogalom nagyobb jelentőseacutegre tarthat szaacutemot

3 A rerum natura fogalmaacuteroacutel

A fogalom vizsgaacutelata soraacuten minduntalan adoacutedik a kiacuteseacuterteacutes hogy a roacutemai jo-gaacuteszok aacuteltal hivatkozott rerum natura fogalma eacutes a modern jogban gyakorta hasznaacutelt jogi teacutenyek koumlzoumltt paacuterhuzamot vonjunk Elegendő ehelyuumltt csupaacuten a vizsgaacutelt forraacutesokboacutel egy-keacutet esetre gondolni (szabad vagy rabszolga anyaacutetoacutel szuumlleteacutes teacutenye a birtok teacutenye a feacuterj vagyonaacuteboacutel egyes vagyontaacutergyak elvite-leacutenek teacutenye a hagyomaacutenyul rendelt rabszolga megoumlleacuteseacutenek teacutenye stb) ahhoz hogy belaacutethatoacute legyen első tekintetre jelentős a hasonloacutesaacuteg Eacuteppen ebből ere-dően szuumlkseacuteges felvetni a keacuterdeacutest hogyan kapcsoloacutedik illetve kapcsoloacutedik-e egyaacuteltalaacuten egymaacuteshoz az in rerum natura esse kifejezeacutes eacutes a hataacutelyos jogban hasznaacutelt rsquojogi teacutenyekrsquo keacuterdeacuteskoumlre Wolfgang Waldstein egy szemeacutelyes beszeacutelge-teacutes soraacuten akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy koumlzvetlen kapcsolat a keacutet koncepcioacute koumlzoumltt nem aacutell fenn meacuteg a keacutetseacutegtelen hasonloacutesaacuteg elleneacutere sem a rerum natura oacutekori fogalmaacutenak a jogi teacutenyek mai felfogaacutesaacutehoz valoacute koumlzeliacuteteacutese is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik meacuteghozzaacute eacuteppen a doumlnteacuteshozatal reacutegen eacutes ma koumlvetett metoacutedusa okaacuten

A jogi teacutenyeket olyan jogilag relevaacutens teacutenyekkeacutent szokaacutes kezelni amelyek joghataacutest vaacuteltanak ki jogviszonyt keletkeztetnek moacutedosiacutetanak vagy meg-szuumlntetnek448 Jellegzetesen pandektista fogalomroacutel van tehaacutet szoacute amelyet a mai pozitivista jogi gondolkodaacutes előszeretettel alkalmaz449 Szladits megfo-galmazaacutesa szerint bdquoAz oumlsszetett teacutenyaacutellaacutes elemeit egyenkint jogi teacutenyeknek

448 Vouml a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll S (1840b) i m 3 bdquoIch nenne die Ereignisse wodurch der Anfang oder das Ende der Rechtsverhaumlltnisse bewirkt wird juristische Thatsachen Alle juristische Thatsachen also kommen darin mit einander uumlberein daszlig durch sie an den Rechtsverhaumlltnissen bestimmter Personen irgend eine Veraumlnderung in der Zeit hervorgebracht wird Innerhalb dieser ihnen gemeinsamen Natur aber zeigen sich in ihnen groszlige Verschiedenheitenrdquo Hasonloacutean P (1866b) i m 69 bdquoDie Thatsachen mit denen das Recht die Wirkung des Erwerbs oder Verlustes von Rechten verknuumlpft sind fuumlr die verschiedenen Classen von Rechten verschieden bestimmtrdquo illetőleg P (1866b) i m 70 bdquoDie wichtigsten der Thatsachen welche als Entstehungs- und Endigungsgruumlnde von Rechten vorkommen sind Handlung und Zeitrdquo Ehhez ld meacuteg F ndashH (2016) i m 69

449 Elegendő csupaacuten a hataacutelyos magyar jogboacutel neacutehaacuteny peacuteldaacutet emliacuteteni ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Ilyen peacutelda lehet a a polgaacuteri jogi szabaacutelyaink koumlreacuteben toumlbbszoumlr előforduloacute utalaacutes valamely teacuteny leacuteteacutere vagy eacuteppen annak hiaacutenyaacutera illetve hasonloacutean ehhez az ingatlannyilvaacutentartaacutesi vala-mint a ceacutegeljaacuteraacutesi szabaacutelyok is egyaraacutent felsoroljaacutek az ingatlannyilvaacutentartaacutesba feljegyezhető illetve a ceacutegjegyzeacutekbe bejegyezhető teacutenyeket

147Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

nevezzuumlkrdquo450 Raacutemutat hogy a teacuteteles jog elsődleges feladata a jogszabaacutelyokkal valoacute foglalkozaacutes ekkeacutent a jogi teacutenyek koumlreacutebe csak az olyan elvont jogi teacutenyek tartozhatnak amelyek valamely konkreacutet jogszabaacutely teacutenyaacutellaacutesi elemekeacutent for-dulnak elő ekkeacutent ezeknek joghataacutesa lehet aacutem szeacutep szaacutemmal fordulnak elő jogi szempontboacutel koumlzoumlmboumls teacutenyek is451 Aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy eacuteles hataacutervonalat huacutez a lsquojogi teacutenyekrsquo eacutes a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo koumlzoumltt azon az alapon hogy a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese a jogalkalmazaacutes feladataacutet keacutepezi a jogtudomaacuteny csak a jogi teacutenyekkel foglalkozik Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest Laacutebady Tamaacutes is aki azonban abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy az emberek eacuteleteacutenek kuumlloumlnfeacutele interakcioacuteinak keletkezeacuteseacutere vaacuteltozaacutesaacutera eacutes megszűneacuteseacutere bizonyos aacutellapotok koumlruumllmeacutenyek esemeacutenyek eacutes cselekmeacutenyek ndash oumlsszefoglaloacute-an teacutenyek ndash fuumlggveacutenyeacuteben keruumllhet sor Ami a jogi teacutenyeket illeti ennek kapcsaacuten megjegyzi hogy az ilyen jogilag jelentős teacutenyek koumlre elvben veacutegtelen hiszen alig keacutepzelhető el olyan helyzet koumlruumllmeacuteny aacutellapot esemeacuteny vagy cselekveacutes amely valamely konkreacutet esetben ne vaacutelhatna a jogi szabaacutelyozaacutes taacutergyaacutevaacute452 Ami a lsquokonkreacutetrsquo eacutes lsquojogi teacutenyekrsquo Szladits aacuteltali elvaacutelasztaacutesaacutet illeti az ebben a vonatkozaacutesban a jogalkalmazoacutei teveacutekenyseacutegre tett utalaacutesa taacutevolroacutel sem csekeacutely felelősseacutegeacutet roacuteja minden jogalkalmazoacutera Felfogaacutesa szerint ugyanis a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo csak bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vaacutelnak jogilag jelentősseacute Ha ezt jogi norma tulajdoniacutetja valamely teacutenynek a jogalkalmazoacute feladata egyszerűbb ha a lsquokonkreacutet teacutenyrsquo (eacutelethelyzet koumlruumllmeacuteny esemeacuteny stb) utoacutelagos biacuteroacutei elismereacutes aacuteltal vaacutelik az adott időpontban eacutes maacutes teacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben jogi teacutennyeacute ott maacuter a jogalkalmazoacutei iudiciumnak komoly szerep jut Annaacutel is inkaacutebb iacutegy van ez mivel az esetek toumlbbseacutegeacuteben a jogalkalmazoacutei megnyilatkozaacutes hordozza Laacutebady szavaacuteval a bdquojogisaacuteg mozzanataacutetrdquo amely aacuteltal az bdquoegyszerű teacutenyekrdquo jogi teacutenyekkeacute bdquominősiacutetetnek felrdquo453

Mindezek alapjaacuten egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute hogy a jogi teacutenyek illetőleg ezeknek a mindennapi alkalmazaacutesa a gyakorlatban egyeacutertelműen a Savignyndash

450 S (1940) i m 258451 S (1940) i m 258452 Ebből eredően jogi teacutenyeknek minősuumllnek az emberi magatartaacutesok legyenek akaacuter jogos jog-

ellenes vagy csoumlkkent veacutedelmű magatartaacutesok mint amilyenek az utaloacute magatartaacutes az oumlnhiba vagy a naturalis obligatio Ugyaniacutegy a jogi teacutenyek koumlreacutebe tartoznak bizonyos egyeacuteb objektiacutev (szuumlleteacutes halaacutel kor nem testi-lelki aacutellapot lakoacutehely taacutevolleacutet hozzaacutetartozoacutei minőseacuteg) vagy szubjektiacutev (az ember bizonyos lelki aacutellapotai) emberi koumlruumllmeacutenyek a konstitutiacutev eacutes deklara-tiacutev de akaacuter meacuteg a hibaacutes koumlzhatalmi aktusok valamint az embertől fuumlggetlen koumlruumllmeacutenyek amelyek koumlzoumltt a leginkaacutebb tipikus az időmuacutelaacutes Vouml S (1940) i m 258ndash263 L (1997) i m 299ndash319

453 L (1997) i m 297ndash298

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben148

Puchta neveacutevel feacutemjelezhető seacutemaacutet koumlveti leacutenyegeacuteben mind Szladits mind Laacutebady gondolatmeneteacuteben is ez eacuterhető tetten Roacutemai jogban ugyanakkor a jogtudoacutes ndash jogalkalmazoacutei mivolta mellett ndash jogalkotoacute teacutenyező is volt reacuteszben szaktanaacutecsadoacutekeacutent reacuteszben biacuteroacutekeacutent454 Ennek felismereacutese pedig azeacutert kuumlloumlnouml-sen fontos mivel a roacutemai jog fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel igen nagy jelentőseacuteggel biacuter hogy nem a jogalkotoacute volt ennek a fejlődeacutesnek a doumlntő mozgatoacuteja sokkal inkaacutebb a jogtudomaacuteny455 Ebből adoacutedoacutean szaacutemos olyan kifejezeacutessel lehet talaacutel-kozni amelyek a pozitiacutev jog eacuterdeklődeacutesi koumlreacuten kiacutevuumll esnek ilyenek peacuteldaacuteul a natura nautra aequum iustum iustitia rerum natura eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni Ez utoacutebbival kapcsolatban azonban le kell szoumlgezni hogy az elsősor-ban az egyes dolgok szemeacutelyek termeacuteszeteacutere utal abban az eacutertelemben hogy a doumlnteacuteshozatalban betoumlltoumltt elsődleges szerepe abban aacutell hogy a konkreacutet eset specialitaacutesait rendezze amely sajaacutetossaacutegok fi gyelembeveacuteteleacuteből erednek azutaacuten az egyes joginteacutezmeacutenyek alapvető struktuacuteraacutei (ennek legjobb peacuteldaacuteja lehet a natura contractus kifejezeacutes)

Waldstein megkoumlzeliacuteteacutese ndash egyebek mellett ndash eacuteppen azeacutert jelentős mert faktikus oldalroacutel koumlzeliacuteti meg a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ezzel pedig a romanisztikaacuteban teljesseacuteggel egyeduumllaacutelloacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja a teacutemaacutenak Maacutesok elsősorban Mayer-Maly eacutes Kaser normatiacutev alapaacutellaacutesboacutel indulva vizs-gaacuteljaacutek a keacuterdeacutest eacuteppen a celsusi megfogalmazaacutes alapjaacuten (vouml Cels D 50 17 188 1 [17 dig] bdquoQuae rerum natura prohibentur nulla lege confi rmata suntrdquo) Ezen a ponton eacuterthető tehaacutet ha Mayer-Maly egyszer a Sollen koumlreacutebe tartozoacutenak minősiacuteti a rerum natura fogalmaacutet456 maacuteskor pedig ndash egyeacutebkeacutent helyesen ndash ha-taacuterfogalmat laacutet benne457 Mindeme megfontolaacutesok alapjaacuten laacutethatoacute a leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg a rerum natura fogalma eacutes a jogi teacutenyek koumlzoumltt amiacuteg a jogi teacutenyek felsorolaacutesaacutera ndash ha peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel is ndash a modern magaacutenjog minduntalan kiacuteseacuterletet tesz addig az in rerum natura esse kifejezeacutes vaacuteltozatlan formaacuteban szerepel a kuumlloumlnboumlző esetekben amelyekben akaacuter elteacuterő jelenteacuteseket is hordoz-hat meacutegis mindig a naturaacuteval valoacute veacutegső oumlsszeegyeztethetőseacuteg keretein beluumll

Az elemzett forraacutesokboacutel eacutes a szekunder irodalom eacuterteacutekeleacuteseacuteből kitűnik hogy a rerum natura komplex fogalom volt meacuteg akkor is ha csak aacuteltalaacutenos hasznaacutelata keruumll goacutercső alaacute ndash az egyes esetekben speciaacutelisan megjelenő for-maacuteinak vizsgaacutelata szeacutetfesziacutetene egyszersmind parttalannaacute tenne baacutermilyen

454 Vouml P (1988) i m 7ndash9 valamint 128455 Ld W (2002a) i m 17456 Vouml M -M (1971) i m 115ndash116 A maacutesik aacuteltala javasolt megoldaacutes a rerum natura

fogalmaacutenak teljes elveteacutese lenne457 Vouml M -M (1971) i m 120ndash122 M -M (2000) i m 11

149Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

a keacuterdeacutessel foglalkozoacute vizsgaacuteloacutedaacutest Oumlsszesseacutegeacuteben megalapozott a Mayer-Malytoacutel koumllcsoumlnoumlzhető hataacuterfogalom kifejezeacutes azzal hogy ő maga ezt a natura eacutes a ius vonatkozaacutesaacuteban aacutelliacutetja csupaacuten458 Ez azonban a rerum naturaacutera is igaz akkeacutent hogy ez a leacutet-nemleacutet a lehetseacuteges-abszurd eacutes az aacuteltalaacutenos-speciaacutelis hataacuterait jeloumlli neacutemely esetben a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes kereteacuteben neacutehol azonban maacuter ezen tuacutelmutatva normatiacutev erővel Ahhoz hogy ez a fogalom nagy biz-tonsaacuteggal legyen hasznaacutelhatoacute szuumlkseacuteges a haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute sztoikus eacutes epikureaacutenus gondolkodaacutes eacutes tanok reacuteszletekbe menő ismerete nem egy esetben azok legalaacutebb bizonyos szintű megeacuteleacutese A mai jogaacutesz pozitivista dogmatikus gondolkodaacutesmoacutedja eacuteletlen pengekeacutent pattan le egy maacutera maacuter letűnt vilaacuteg taacutevol-roacutel sem letűnt kulturaacutelis kincseacutenek egyik elemeacuteről

458 bdquoBei den roumlmischen Juristen wird die Natur auff allend oft als Grenze des ius gesehenrdquo M -M (2000) i m 11

AZ EREDMEacuteNYEK OumlSSZEFOGLALAacuteSA TEacuteZISEKBEN

1 A jelen munka egy reacutegen megkezdett kutataacutes eredmeacutenyeit ndash reacuteszeredmeacutenyeit foglalja oumlssze Eredetileg egy a peacutenz termeacuteszeteacutevel oumlsszefuumlggő doktori eacuterteke-zeacutes reacuteszekeacutent keruumlltek feldolgozaacutesra eacutes aacutettekinteacutesre a rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute Digesta-beli forraacutesszoumlvegek A dolgozat iacuteteacuteszei egyaraacutent eacuterteacutekesnek minősiacutetetteacutek a dolgozat ezen fejezeteacutet ez adta a tovaacutebbi loumlkeacutest arra hogy az oumlnaacutelloacute teacutemakeacutent is kidolgozaacutest nyerjen

2 A kutataacutes gondolati haacutetterekeacutent a realista fi lozoacutefi a meglaacutetaacutesai szolgaacutelnak Ennek hangsuacutelyozaacutesaacutet azeacutert tartjuk nagyon fontosnak mert egy multikulturaacutelis soksziacutenű sokgyoumlkerű eacutes sokfeacutele koumltődeacutest ismerő eacutes elismerő vilaacutegban elenged-hetetlenuumll fontos hogy a gondolkodaacutes ezen beluumll a jogi gondolkodaacutes kuumlloumlnoumlsen pedig a roacutemai jogi gondolkodaacutes bizonyos szempontboacutel egyes sarokkoumlveit jelentő jelenseacutegeinek inteacutezmeacutenyeinek vizsgaacutelata ne csupaacuten a primeacuter eacutes szekundeacuter for-raacutesok szaacutembaveacuteteleacutere szoriacutetkozzon Ehhez kapcsoloacutedoacutean az is elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges hogy ezekre a forraacutesokra refl ektaacutelva alakiacutetsuk ki sajaacutet veacutelemeacutenyuumln-ket ami eacuterteacutekkoumltődeacutes neacutelkuumll nem lehetseacuteges Zaacuteszloacutenkra tűzhetneacutenk persze az eacuterteacutekmentesseacuteg toumlrekveacuteseacutet ez azonban talmi magabiztossaacutegot ad eacuterteacutekvaacutelasztaacutes ilyenkor is megtoumlrteacutenik hiszen az is egy doumlnteacutes hogy nem kiacutevaacutenunk eacuterteacutekeket fi gyelembe venni de ettől az elemzeacutes meacuteg nem lesz eacuterteacutekmentes

3 A munka logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet aacutettekintve arra kell felhiacutevni a fi gyelmet hogy a rerum natura kifejezeacutes előfordulaacutesaacutenak jelenteacutestartalmainak vizsgaacutelataacutet megelőzően a kifejezeacutes alkotoacuteelemeinek elemzeacuteseacutere keruumll sor A res eacutes a natura szavak jelenteacuteseinek valamint jelenteacutesvaacuteltozaacutesainak egymaacutestoacutel is elkuumlloumlnuumllt vizsgaacutelata a rerum natura minden hasznaacutelati koumlreacutenek megeacuterteacuteseacutehez vezet Az alapgondolat az volt hogy mind a res mind pedig a natura szavak toumlbbet jelentettek a latint anyanyelvkeacutet beszeacutelő művelt emberek szaacutemaacutera mint amit a szoacutetaacuterak visszaadni keacutepesek Az eacutelő nyelvben az anyanyelvi beszeacutelő szaacutemaacutera

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben152

az egyes morfeacutemaacutekhoz koumltődő kifejezeacutes szintjeacuten adoacutedoacute toumlbbletjelenteacutesek koumlzvetlenuumll kimutathatoacuteak eacutes sikerrel magyaraacutezhatoacutek iacutegy fi nomiacutetva a konkreacutet jelenteacuteseket a latin eseteacuteben azonban erre csak az ilyen kifejezeacutesek alkotoacuteele-meinek izolaacutelaacutesa reacuteveacuten nyiacutelhat moacuted

4 A res szoacute eseteacuteben az alapveteacutes az volt hogy a bdquodologrdquo jelenteacutesen kiacutevuumll kell hogy rendelkezzen enneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrrel A forraacutesok vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a főneacutevre raacuteillik a nomen generale elnevezeacutes mivel gyakran neacutevmaacutesi akaacuter szerepben hasznaacutelatos (Bretone Ruumlfner) A res quae pondere numero mensura constant fordulat megjeleneacutesi formaacutei vezetnek erre a koumlvetkezteteacutesre hiszen van raacute peacutelda hogy ea quae pondere numero mensura constat (pl Ulp D 30 30 pr [19 ad Sab]) illetve id quod pondere numero mensura constat (vouml Ulp D 30 47 1 [22 ad Sab]) formaacuteban keruumll elő a helyettesiacutethetőseacutegre utalaacutes a forraacutesokban Egy maacutesik megkoumlzliacuteteacutessel a res szerepeacutet lehetne akaacuter a bdquokopulatiacutevrdquo kifejezeacutessel illetni Ahogy az oumlsszetett neacutev-szoacutei igei aacutelliacutetmaacutenyt (is) hasznaacuteloacute nyelvekben (pl angol neacutemet francia olasz spanyol stb) leacutetezik kapcsoloacuteige amely nem szemantikai egyseacuteg csak gramma-tikai szerepe van uacutegy a latin res szoacutenak is leacutetezik olyan hasznaacutelata ahol nem oumlnaacutelloacute szemantikai egyseacutegkeacutent szerepel a morfeacutema hanem csak a teacutema eacutes a reacutema koumlzoumltti egyensuacutelyt vaacuteltoztatja meg Ennek joacute peacuteldaacuteja a Paulustoacutel szaacutermazoacute bdquoLibertas inaestimabilis res estrdquo textus (Paul D 50 17 106 [2 ad ed]) A szoumlveg akkeacutent is lenne eacutertelme ha a res szoacute hiaacutenyozna belőle Libertas inaestimabilis est Ez az aacutelliacutetaacutes a koumlzleacutes koumlzeacuteppontjaacuteba teacutemakeacutent a libertast aacutelliacutetja amelyre az uacutej informaacutecioacute vonatkozik inaestimabilis (est) Ha a forraacutesszerű vaacuteltozatot vizsgaacuteljuk hogy a teacutema tovaacutebbra is a libertas amelyre neacutezve az uacutej informaacutecioacute az hogy res est eacutes az inaestimabilis mint jelző erre vonatkozik Ebből tehaacutet az koumlvetkezik hogy a libertas egy kuumllvilaacutegi leacutetező a roacutemai gondolkodaacutes szerint eacutes mint ilyet ndash fi gyelemmel a res incorporalis roacutemai koncepcioacutejaacutera is amely jelentősen meghaladja a dologtaacutergyuacutesaacuteg ma is kiindulaacutesi pontnak tekintett felfo-gaacutesaacutet ndash vagy meg lehet ragadni (tangere) vagy a tudatunk keacutepest lekeacutepezni azt (intelleguntur) A hivatkozott Paulus helyen a libertas reskeacutent valoacute deklaraacutelaacutesa vezet oda hogy peacuteldaacuteul peacutenzben (fel)eacuterteacutekelhetőveacute vaacutelik a szabadsaacuteg hiszen mint kuumllvilaacutegi leacutetezőhoumlz taacutersul hozzaacute eacuterteacutektartalom (akaacuter peacutenzben kifejezhető akaacuter maacuteskeacutent meacuterhető) ennek pedig maacuter lesz jogi relevanciaacuteja is

5 A res incorporalis teacutemakoumlreacutenek vizsgaacutelata a fentieken tuacutelmenően megerősiacuteti azt a felteacutetelezeacutest hogy a res szoacute a roacutemai jogi gondolkodaacutesban inkaacutebb vagyon-taacutergy vagyonalkatreacutesz (Benedek Bessenyő) eacutertelemben fordult elő semmint a

153Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben

mai polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvekben hasznaacutelt bdquodologrdquo eacutertelmeacuteben Ez utoacutebbi ugyan-is jobbaacutera materiaacutelis taacutergyiasult szemleacuteletet hordoz amiacuteg a res incorporalis messze meghaladja ezt a felfogaacutest Ennek jelentőseacutege a rerum natura kapcsaacuten abban aacutell hogy ezaacuteltal eacuterthetőveacute vaacutelik hogy a rerum natura fogalmaacutenak a bdquodolog termeacuteszeterdquo formulaacuteval valoacute visszaadaacutesa eacuteppen az előbb leiacutertak miatt disszonaacutens amiacuteg ma jogi eacutertelemben bdquodologrdquo alatt testi taacutergyat eacutertuumlnk addig a roacutemaiak a vagyon koncepcioacutejaacuteboacutel indultak ki amelynek az egyes dolgok (igen gyakran res gyűjtőneacutev alatt) alkotoacuteelemei Ebbe a koumlrbe az aacuteltalunk mindoumlsz-szesen csak elgondolt de meg ne eacuterinthető immateriaacutelis javak (quae tangi non possunt sed intelleguntur ndash vouml Cic Top 5 26ndash27 Gai 2 14) is joacutel illeszkednek

6 A natura mint maacutesik alkotoacuteelem jelenteacutestartomaacutenyaacutenak vizsgaacutelata kapcsaacuten kimutathatoacute hogy a a nascor ige derivatiacutevumakeacutent a natura elsődlegesen bdquoszuumlletikrdquo bdquoszaacutermazikrdquo bdquoeredrdquo bdquokezdődikrdquo bdquoleacutetrejoumlnrdquo jelenteacutesben fordul elő a latinban Eme alapjelenteacutes-koumlr mellett maacutesodikkeacutent a koumlzismert bdquotermeacuteszetrdquo eacutertelem jelenik meg amelyhez okszerűen taacutersul a szoacute bdquotermeacuteszetes jellemzőrdquo eacutertelmeacuteben valoacute felfogaacutesa is Ebből a jelenteacutesaacuternyalatboacutel pedig maacuter koumlnnyen eredeztethető a bdquodolgok termeacuteszetes rendjerdquo jelenteacutes amelynek kapcsaacuten fontos kiemelni a goumlroumlg paacuterhuzamot jelesuumll hogy a goumlroumlgben ezt a φύσις szoacuteval jeloumllteacutek Ugyanakkor a φύσις ndash szinteacuten a natura goumlroumlg bdquopaacuterjakeacutentrdquo ndash sok esetben bdquoelemrdquo bdquoszubsztanciardquo bdquoleacutenyegrdquo jelenteacutest is felvesz A legismertebb bdquotermeacuteszetrdquo morfeacutemaacuteval jeloumllt eacutertelem koumlreacuteben egyfelől az aacutellat eacutes noumlveacutenyvilaacuteg kuumlloumlnfeacutele jellegzetesseacutegeit maacutesfelől pedig az ember veleszuumlletett tulajdonsaacutegait meghataacuterozoacute jellemzőkre utal a szoacute ezen feluumll azonban ugyanennek a bdquotermeacute-szetrdquo eacutertelemnek lesz egy tovaacutebbi tartalma is jelesuumll jelenti aacuteltalaacuteban az uni-verzumot kormaacutenyzoacute erőt amely minden termeacuteszetes folyamat mozgatoacuterugoacuteja

7 A natura elemzeacutese kapcsaacuten kellett kiteacuterni a ius naturale keacuterdeacuteskoumlreacutere is amely annaacutel is inkaacutebb eacuterdekes mivel a szekundeacuter irodalomban neacutehol a ius naturale a rerum naturaacuteval majdhogynem egyenranguacute doumlnteacutesformaacuteloacute teacutenyező-keacutent jelenik meg Ennek az elemzeacutesnek a gyakorlati hozadeacuteka a lex naturalis eacutes a ius naturale terminusok egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa

8 Ami a rerum natura fogalmaacutenak elemzeacuteseacutet illeti a koumlzponti szűk eacutertelem-ben vett ceacutel annak feltaacuteraacutesa hogy milyen esetekben eacutes mikeacutent hivatkoztak a klasszikus jogaacuteszok a rerum natura fogalmaacutera Ehhez kapcsoloacutedoacutean adoacutedik a keacuterdeacutes hogy a konkreacutet esetek koumlreacuteben toumlrteacutenő hasznaacutelat soraacuten milyen egyedi jelenteacutes vagy jelenteacutesek taacutersult illetőleg taacutersultak a fogalomhoz

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben154

9 A szekundeacuter irodalomnak a forraacutesok elemzeacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese soraacuten eleacutert eredmeacutenyeiből az a keacutep laacutetszik kirajzoloacutedni hogy a rerum natura elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet vagy ndash tagadoacute alakban ndash a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet fejezi ki amely jelenteacutes vonatkozaacutesaacuteban az irodalom egyseacuteges Ez a jelenteacuteskoumlr oumlnaacutelloacutean vizsgaacutelhatoacute szabad emberek rabszolgaacutek eacutes eacutelettelen taacutergyak vagy eacuteppen akaacuter ezeken tuacuteli nem materiaacutelis leacutetezők vonatkozaacutesaacuteban A szabad ember leacutetezeacutese kapcsaacuten a leginkaacutebb eacuterdekes keacuterdeacutes a meacutehmagzat leacutetezeacuteseacutenek problematikaacuteja a primeacuter forraacutesok alapjaacuten Jellegzetesen kevesebb azon szerzők szaacutema akik a fentieken tuacutel egyeacuteb jelenteacutest is tulajdoniacutetanak a rerum natura fo-galmaacutenak joacutellehet a forraacutesok ebben a vonatkozaacutesban sem keacutetseacutegesek Leacuteteznek olyan forraacutesok amelyek alapjaacuten a rerum natura az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezője ndash ezekben az esetekben a jogaacuteszi doumlnteacutesek szabadsaacutegaacutenak mederben tartaacutesa de semmikeacuteppen sem korlaacutetozaacutesa tuumlkroumlződik Joacutel kitűnik ezekből a szoumlvegekből hogy az objektiacutev valoacutesaacuteg tiszteletben tartaacutesa valamint ennek az egyes jogaacuteszi doumlnteacutesekben valoacute kifejeződeacutese arra az eredmeacutenyre vezet hogy az alapok az eredő vonatkozaacutesaacuteban nem szuumlletnek esetleges doumlnteacutesek Harmadikkeacutent emliacutethető a szoumlvegeknek egy olyan csoportja ahol a rerum natura az esetben szereplő valamely dolog specifi kus csak arra a leacutetezőre igaz jellemzőjeacutere utal A szekunder irodalom ezt a csoportot nem maradeacutektalanul tartja oumlnaacutelloacute kategoacuteriaacutenak ekkeacutent meg kell vizsgaacutelni hogy a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek eseteacuteben a mi a konkurencia alapja Ennek vizsgaacutelataacutera mindhaacuterom csoport vonatkozaacutesaacuteban sor keruumll Veacutegezetuumll kitekinteacuteskeacutent emliacuteteacutesre keruumllnek olyan szoumlvegek is amelyek eseteacuteben a rerum natura fogalmaacutera utalaacutes egy taacutegabb elvontabb normatiacutev keretbe aacutegyazoacutedik ekkeacutent eacuterthetőveacute vaacutelik a rerum natura eacutes a ius naturale koumlzoumltti kapcsolat Gondolatkiacuteseacuterletkeacutent felhozhatoacute meacuteg egy oumlsszehasonliacutetaacutes a rerum natura valamint a jogi teacutenyek fogalma eacutes hasznaacutelata tekinteteacuteben Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacutesei egy olyan taacutegabb kulturaacutelis keretbe aacutegyazoacutedtak amely kulturaacutelis keret nem kizaacuteroacutelag a roacutemai gondolkodaacutest eacutes iacutegy a jogaacuteszi gondolkodaacutest hataacuterozta meg hanem nagy hataacutest gyakorolt a keacutesőbbi kereszteacuteny gondolkodaacutesra is illetőleg a magaacutenjog tereacuten annak fejlődeacuteseacutere is

10 A kutataacutes alapvetően a Digesta azon szoumlvegeire koncentraacutel amelyekben a rerum natura kifejezeacutes valamilyen formaacuteban eacutes jelenteacutesben előfordul Emellett Gaius Paulus eacutes Ulpianus munkaacuteinak vizsgaacutelataacutera is sor keruumll amelynek ered-meacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes sedes materiae-je oumlsszesseacutegeacuteben a Digesta az ott előforduloacute szoumlvegek tartalmi parafraacutezisaival talaacutelkozunk az egyeacuteb munkaacutekban

SUMMARY

In this book we have set out to outline and analyse the meaning of the term ldquorerum naturardquo via the case-related use of the term

1 Preliminary remarks the reasons for an in-depth evaluation of rerum natura

During the past years almost all topics covered within the scope of any kind of research project a central issue kept coming up An issue rose from the manifold questions scrutinised and this is the role and the proper meaning of rerum natura in the process of decision-making of the classical Roman lawyers

The need for complex and in-depth analysis what the term rerum natura meant as well as what role it played in decision-making is derived from a fundamental perception namely all related topics examined seem to have one peculiar characteristic All issues are special because of the fact that each case involved possesses specifi c character as a consequence the nature and character of each entity in a particular case can have certain impact on the fact how these entities are considered by the law Therefore there are some common and most basic questions stemming from this scrutiny Did natura in general bear any role in decision-making and if yes what role did it play Was the case-by-case pursuit of justice a mere self-interest or did any wider cultural frame exist with which the decisions corresponded What impact did rerum natura have on legal thinking Was it the order and state of things as well as its actual human experience which channelled legally relevant responses to an actual case towards one possible direction

Summary156

2 Description of work research methods the use of sources

With respect to the research conducted regarding the place of rerum natura as a strong and emphatic means of decision-making in the scope of the legal issues of practically any sort a precept by the Emperor Marcus Aurelius serves as guiding principle ldquoMake for thyself a defi nition or description of the thing which is presented to thee so as to see distinctly what kind of a thing it is in its substance in its nudity in its complete entirety and tell thyself its proper name and the names of the things of which it has been compounded and into which it will be resolvedrdquo (cf Meditations 3 11 translated by George Long The Harvard Classics New York 1909ndash14 Vol 2 Part 3) Consequently when giving a head start to any thinking about legally relevant issues in Roman law the fi rst question to answer is what the examined object really is what the current topic is really about In other words what its place its destination and goal is in the nature (cf Meditations 8 11 ldquoThis thing what is it in itself in its own constitution What is its substance and material And what its causal nature or form And what is it doing in the world And how long does it subsistrdquo) Such an approach evokes the two essential questions of ldquoWhatrdquo and ldquoHowrdquo The former refl ects a static view namely the actual place of the issue scrutinised in the system of law whereas the latter off ers a dynamic approach presenting subsequent events deeds and reactions as well as their functions eff ects and their possible outcomes within the scope of a particular issue

Accordingly the basic guidelines of research are simplicity and methodical approach A very delicate balance should be maintained to fulfi l the research objectives therefore the most eff ective technique appears to base the research on the analysis of primary sources mainly texts of the Digest as the loci of this imperial compilation serve as sedes materiae of cases where rerum natura appears and plays a role of any kind In this respect the main goal should be to be able to discover the actual case to which the response of the jurist is referring Thus each source should be handled from a practical aspect mainly because all theoretical explanations are connected to practice The second step could be to discover the meaning of the current text by means of the principles of interpretation As for this it is vital to point out that each primary text is considered to be free from interpolations the unsustainable character of the textual criticism of the interpolation research is referred to in secondary literature on several occasions

157Summary

As for secondary literature it should be remarked that in the course of the collection of primary sources it was necessary to make use of the most important lexicons encyclopaedias dictionaries and manuals by means of which it became possible to assemble the corpus of primary sources to examine The presentation of the authoritative secondary literature is doubtlessly important with the restriction however that the main objective is to present and systematically analyse secondary works strictly related to the actual topic The presentation of secondary literature cannot prevail over the analysis of primary sources as Roman law is best known via the works of Roman jurists The achievements of secondary authors in better understanding the opinions of Roman jurists are obviously incontestable yet it shouldnrsquot be lost sight of the fact that the rules of Roman law are best preserved in juristsrsquo opinions

As for the method applied and philosophical background of this study should be conducted on the basis of realism The approach of the whole analysis is pronouncedly realistic in contrast to the relativistic aka subjective idealistic view The point of departure never focuses on what arises from human conscious mainly not from human conscious-based ideas (subjective idealism) but from an objectively existing reality that is independent of cognitive schemes (Concerning the issues related to relativism it is suffi cient to cite the following works Joseph R Glaube ndash Wahrheit ndash Toleranz Das Christentum und die Weltreligionen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2005 4th edition 94ndash95 Joseph R Werte in Zeiten des Umbruchs Die Herausforderungen der Zukunft bestehen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2005 50)

3 The structure of the work

With respect to the examined topics the book comes into two major parts The fi rst one is aiming to give an outline of the etymology and possible meanings of the terms ldquoresrdquo and ldquonaturardquo respectively

The term ldquoresrdquo appears on manifold occasions in the primary sources of Roman law and mainly in the Digest When attempting to reveal the diverse use of the term res it turns out that both the casual (or everyday) and the legal use of the expression occurred simultaneously Though a material interpretation was dominant due to the eff ect of Greek philosophy still the term bears a wide range of meanings from material actual and case-related to an abstract one This abstraction goes even to the extent that the term ldquoresrdquo is sometimes applied as if it were a pronoun This ldquopronominalrdquo use results in the fact that the presence

Summary158

of the word is limited to designate existence and existence alone whereas signifi cations still go beyond this scope

As a practical example of this the examination of the term ldquores incorporalesrdquo serves its part in the research Its importance can be approached from the aspect of assets which are considered mainly as property rights The expression res incorporales fi nds its roots in both philosophy and rhetoric Imported into legal usage it referred to untouchable entities The longer theoretical texts in the Institutes of Gaius and that of Justinian (cf Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3) also contain examples of res incorporales and on the basis of these and with respect to the content and meaning of other texts in the matter it can be stated that the wording of these texts are improper in a way

As for the meaning of natura the analysis of the primary sources resulted in the assumption that the term is used as an objective point of departure a base of comparison with which everything is measured brought into comparison This assumption is supported by the etymologic roots of the term as its meanings are generally connected to procreation birth and existence

The second major part of the book encompasses the scrutiny of the meaning and application of the term rerum natura The primary objective was to reveal in what cases and how Roman jurists had recourse to the notion of rerum natura During this research it became likewise important to explain what meanings and uses attached to the term mentioned above

The results of the secondary literature based on the in-depth analysis and evaluation of the relevant sources show that the term rerum natura predominantly indicated the existence of something or somebody or ndash using a negative form ndash refl ected the lack of existence In this respect the secondary literature is undivided This sub-topic of expressing existence non-existence is given special focus and attention in the book with special reference to freeborn people slaves and non-living objects or (even beyond these categories) non-material entites In connection with freeborn people the most interesting also the most controversial issue is that of the existence of the nasciturus in accordance with the sources Not many an author attributes other specifi c meanings to the term rerum natura though evidence derived from the sources is overwhelming There are several sources in the scope of which rerum natura represents the objective reality in these particular cases the point is to channel legal decisions without truly restricting the freedom of decision-making It is apparent from the texts in question that the respect of the objective reality as well as the refl ection of this respect in the actual legal decisions result in the experience that the aforesaid decisions are anything but accidental As a third group a cluster of such

159Summary

texts should be mentioned in which rerum natura marks a specifi c character of something or somebody in the case The secondary literature is hesitant about considering this cluster of primary texts as an all independent group therefore it should be examined what the basis of concurrence with the other two groups can be regarding each particular text In the end such texts are also cited in which the term mentioned above is placed in a wider more abstract normative frame and as a consequence of this the link between rerum natura and ius naturale becomes well established As an additional Gedankenexperiment the thesis also contains a comparison of the meaning and application of rerum natura in the Antiquities and legal facts in the modern legal systems Resulting from this comparison it can be stated that the decisions of the Roman jurists had such a cultural hinterland that infl uenced not only the Roman thinking and legal thinking itself but also it made an impact on both the Christian thinking on the one hand and on the development of private law on the other

4 Scientifi c results and their usefulness

As a result of all prior considerations the following conclusions could be drawn from the conducted research

The analysis of the term rerum natura was necessary to reveal the actual content and meaning of this dual nature The term rerum natura refers to the existence or non-existence of a person or a thing as well as to their place aim and function in the nature The aforesaid place aim and function can be recognised by any human being which ability is granted to us due to our intelligence similarly to the order of nature linked with these notions The importance of this term from the aspect of legal thinking is that during the process of decision-making this order and all its experiences defi ne and channel the actual responses given to specifi c questions As a result therersquos no possibility to set them aside neither in the scope of unique decisions nor in the process of legislation because otherwise the decision or the norm would remain separated from the social cultural and legal background to which it was supposed to be incorporated

BIBLIOGRAacuteFIA

Idegen nyelvű szakmunkaacutek

A (1979) Bernardo A Le persone nel diritto privato romano Palermo Tipografi a

Montaina 1979

A (1937) Emilio A Concetto classico e defi nizioni postclassiche del ius naturale

In Roberto R (szerk) Studi di diritto romano Vol 5 Milano Giuff regrave 1937 277290

A ndashL (1958) Max A ndash Peter Christian L Philosophisches Woumlrterbuch Berlin de Gruyter

1958

A (1868) Wilhelm Christoph Friedrich A Cultur und Recht der Roumlmer Berlin Duumlmmler

1868

A (2007) Lorena A Natura e ius naturale fra tradizione interna ed esterna al Corpus Iuris

giustinianeo In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 715758

B (2007) Ulrike B Zur Funktion der aequitas naturalis in Ulpians Ediktslaudationen

In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 603644

B (1990) Franco B A proposito della rilevanza giuridica della distinzione tra res

corporales e res incorporales nel diritto romano classico Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXVII (1990) 71116

Bibliograacutefi a162

B (1962) Vsevolod B Partus ancillae Paris Sirey 1962

B ndashT (2001) Tony B ndash Paul T Academic Tribes and Territories Intellectual Enquiry

and the Cultures of Disciplines Society for Research into Higher Education and Open University Press imprint Buckingham Open University Press 2001 2nd ed

B (2000) Christopher B Besitzschutz bei beschraumlnkten dinglichen Rechten Eine

Untersuchung zum Rechtsbesitz Versuch der Rechtfertigung eines verkannten Instituts aus rechtshistorischer Sicht Muumlnster [ua] LIT 2000

B (1910) Gerhard B Beitraumlge zur Kritik der roumlmischen Rechtsquellen Tuumlbingen Mohr

1910

B (1968) Pietro B Corso di diritto romano La proprietagrave II 1 Milano Giuff regrave 1968

B ndashB (2006) Wolfgang B ndash Christian B Sachenrecht Tuumlbingen Mohr Siebeck 2006

2 Aufl

B (1982) Mario B Tecniche e ideologie dei giuristi romani Napoli Ed Scientifi che

Italiane 1982 2a edizione

B (2001) Mario B I fondamenti del diritto romano Le cose e la natura Roma Editori

Lateranza 2001 3a edizione

B (2007) Mario B Labeone e lrsquoordine della natura In Dario M ndash Aldo

S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 249267

B ndashH (1986) Michael B ndash Josef H Lexikon fuumlr Theologie und Kirche Freiburg

Wien Herder 1986 2 Aufl

B (1981) William Warwick B A Manual of Roman Private Law Aalen Scientia

Verlag 1981 2 ed

163Bibliograacutefi a

B (1875) Hugo B Die cautio damni infecti Erlangen Palm amp Enke 1875

C (1993) Elvira C laquo Il furiosus tra potestas e patria potestas raquo Index Quaderni camerti

di studi romanistici XXI (1993) 563572C C (1976) Luigi C C La struttura della proprietagrave e la formazione dei laquo iura

praediorum raquo nellrsquoetagrave repubblicana Milano Giuff regrave 1976

C (1971) Pier Giovanni C bdquoAequitasrdquo Romana bdquoMisericordiardquo Patristica ed

bdquoEpicheiardquo Aristotelica nella dottrina dellrsquordquoAequitasrdquo Canonica (dalle origini al Rinascimento) Milano Giuff regrave Editore 1971

C (1996) Howard C A Kant dictionary Oxford [ua] Blackwell 1996

C (1985) Marcia L C The Stoic Tradition from Antiquity to the Early Middle Ages Vol

I Stoicism in Classical Latin Literature [Studies in the history of Christian thought 34] Leiden [ua] Brill 1985

C B (1993) Francisco C B La idea de rerum natura como criterio baacutesico de la imposibilidad

fiacutesica de la prestacioacuten Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XL (1993) 227262

DrsquoO (1997) Aacutelvaro DrsquoO Parerga histoacuterica Pamplona EUNSA 1997

D (2003) Wojciech D Der Ursprung der Wendung res incorporalis im roumlmischen Recht

Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute L (2003) 97117

D (2005) Wojciech D Erwaumlgungen des Pomponius zur Natur des corpus im dreiszligigsten

Buch des Kommentars ad Sabinum (D41330pr) Inspirationsquelle fuumlr die historisch-vergleichende Diskussion uumlber den Eigentumsgegenstand Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute LII (2005) 117130

E B (2001) Nadja E B Die lex Claudia de nave senatorum Revue Internationale des

Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVIII (2001) 5763

Bibliograacutefi a164

E (2014) Jaacutenos E The Topicality of a Papal Speech Refernces of Classical ius naturale in

the Speech of Benedict XVI In Beacutela S ndash Emese Uacutejvaacuteri (szerk) Universitas bdquounius reirdquo Tanulmaacutenyok a roacutemai jog eacutes tovaacutebbeacuteleacutese koumlreacuteből Debrecen Liacutecium Art 2014 123132

E (2016) Jaacutenos E Le rocircle de ius naturale dans lrsquoantiquiteacute et dans la formation

contemporaine Iustum Aequum Salutare III (20163) 101111

E ndashM (1951) Alfred E ndash Antoine M Dictionnaire eacutetymologique de la langue latine

Histoire des mots Klincksieck 1951

F (2008) Paolo F In rerum natura esse in rebus humanis nondum esse Lrsquoidentitagrave del

concepito nel pensiero giurisprudenziale classico Milano Giuff regrave Editore 2008

F (2010) Thomas F Vererblichkeit und Drittwirkungen der Stipulation im

klassischen roumlmischen Recht Tuumlbingen Mohr Siebeck 2010

F ndashF (1945) Egidio F ndash Jacopo F Totius Latinitatis lexicon Schneebergae

Schumann 1945

G V (1970) Ernesto G V La naturaleza de la cosa Boletiacuten Mexicano de Derecho

Comparado VII (1970) 5991

G (1952) Erich G laquo Pondere numero mensura raquo Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute I (1952) 469494

G (1988) Thomasz G Uumlber metodologische Werkmittel der Romanistik Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CV (1988) 180262

G -R (1992) Enrique G -R Bona fi des und usucapio pro herede Revue Internationale des

Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXIX (1992) 167184

165Bibliograacutefi a

G (1965) William M G Acquisition of Ownership by traditio and Acquisition of

Possession Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XII (1965) 279300

G (1971) Giuseppe G laquo Rationes decidendi raquo Index Quaderni camerti di studi

romanistici II (1971) 105122

G (2001) Giuseppe G Corso di diritto romano Le cose Rivista di diritto romano I

(2001) 1137

G (1992) Antonio G Diritto privato romano Napoli Editore Jovene 1992

H (1992) Pierre H La citadelle inteacuterieure introduction aux Penseacutees de Marc Auregravele

Paris Fayard 1992

H (1980) Gilbert H Observations sur lrsquoadgnatio Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute XXVII (1980) 169204

H -O (1994) Elisabeth H -O Ex ancilla natus Untersuchungen zu den

bdquohausgeborenenrdquo Sklaven und Sklavinnen im Westen des Roumlmischen Kaiserreiches Stuttgart Steiner 1994

H ndashS (1907) Hermann Gottlieb H ndash Emil S Handlexikon zu den Quellen des

roumlmischen Rechts Jena Verlag Gustav von Fischer 1907

H (1969) Franz H Rationes decidendi Entscheidungsbegruumlndungen bei den aumllteren

Juristen bis Labeo [Studien zur Rechts- Wirtschafts- und Kulturgeschichte 5] Aalen Scientia Verlag 1969

H (2007) Michel H Eacutequiteacute et raison naturelle dans les oeuvres de Celse et Julien In

Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 419474

Bibliograacutefi a166

J et al (1987) Paul J ndash Wolfgang K ndash Leopold W ndash Heinrich H ndash Theo

M -M ndash Walter S Roumlmisches Recht Berlin [ua] Springer 1987 4 Aufl

K (1781) Immanuel K Kritik der reinen Vernunft Riga 1781

K (1783) Immanuel K Prolegomena zu einer jeden kuumlnftigen Metaphysik die als

Wissenschaft wird auftreten koumlnnen Riga bey Johann Friedrich Hartknoch 1783

K (1797) Immanuel K Die Metaphysik der Sitten Metaphysische Anfangsgruumlnde der

Rechtslehre Koumlnigsberg bey Friedrich Nicolovius 1797

K (1949) Max K Das altroumlmische ius Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht 1949

K (1953a) Max K Gaius und die Klassiker Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXX (1953) 127178

K (1953b) Max K Wesen und Wirkungen der Detention in den antiken Rechten In (szerk)

Atti del Terzo Congresso di diritto comparato I Roma Ed dellrsquoIstituto italiano di Studi legislativi 1953 259300

K (1958) Max K Partus ancillae Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte

Romanistische Abteilung LXXV (1958) 156200

K (1971) Max K Das roumlmische Privatrecht Bd 1 Handbuch der Altertumswissenschaft

Muumlnchen C H Beck 1971 2 Aufl

K (1972) Max K Zur Methodologie der roumlmischen Rechtsquellenforschung

[Sitzungsberichte der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften Philosophisch-Historische Klasse 277] 5 WienndashGraz Verlag Boumlhlau 1972

K (1993) Max K Ius gentium KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1993

167Bibliograacutefi a

K (1983) Rolf K Die Haftung fuumlr Hilfspersonen im roumlmischen Recht Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung C (1983) 340443

K (1998) Rolf K bdquoNicht leichter aber um so reizvollerrdquo ndash Zum methodologischen

Vermaumlchtnis Max Kasers Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CXV (1998) 3365

K (1948) Hans K Res als Zentralbegriff des Institutionensystems Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXVI (1948) 572599

K ndashS (2005) Wolfgang K ndash Martin Josef S Roumlmische Rechtsgeschichte Koumlln

WeimarWien Verlag Boumlhlau 2005 14 Aufl

L (1927) Otto L Das Edictum Perpetuum Ein Versuch zu seiner Wiederherstellung

Leipzig 1927 3 Aufl

L (1963a) Ernst L Natural Law in Roman Thought In Wolfgang K (szerk)

Gesammelte Schriften I KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963 320

L (1963b) Ernst L Usureceptio servitutis In Wolfgang K (szerk) Gesammelte

Schriften II KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963 149155

L ndashS (1940) Henry George L ndash Robert S A Greek-English Lexicon Revised and

augmented throughout by Sir Henry Stuart Jones with the assistance of Roderick McKenzie Oxford Clarendon Press 1940

L (1972) Detlef L Die Klagenkonkurrenz im roumlmischen Recht Zur Geschichte der

Scheidung von Schadensersatz und Privatstrafe Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht 1972

L (1986) Anthony Arthur L Hellenistic philosophy Stoics Epicureans Sceptics Berkley

University of California Press 1986 2nd ed

Bibliograacutefi a168

M C (1967) Geoff rey M C Naturalis Possessio Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXIV (1967) 4769

M (2007) Antonio M Natura e diritto da Servio a Labeone In Dario M ndash

Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 201248

M (2007) Dario M I giuristi il retore e le api Ius controversum e natura nella

Declamatio maior XIII In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 323382

M (1937) Carlo A M La concezione naturalistica del diritto e degli istituti giuridici

romani [Pubblicazioni della Universitagrave Cattolica del Sacro Cuore Serie 2 Scienze giuridiche 53] Milano Societagrave Editrice bdquoVita e Pensierordquo 1937

M -M (1971) Theo M -M Romanistisches uumlber die Stellung der Natur der Sache zwischen

Sein und Sollen In Pietro D F (szerk) Studi in onore di Edoardo Volterra II Milano Giuff regrave 1971 114124

M -M (1999) Theo M -M Roumlmisches Recht Wien [ua] Springer Verlag 1999 2 Aufl

M -M (2000) Theo M -M Refl exionen uumlber ius I Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CXVII (2000) 130 M (1969) Dieter M Zur Funktion der Leistungsunmoumlglichkeit im roumlmischen Recht

Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXVI (1969) 67104

M (1965) Marianne M D 50 16 231 Ein Beitrag zur Lehre vom Intestaterbrecht

des ungeborenen Kindes Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXII (1965) 188210

M (1974) Karlheinz M Hans-Peter Benoumlhr bdquoDer Besitzerwerb durch Gewaltabhaumlngige im

klassischen roumlmischen Rechtrdquo Schriften zur Rechtsgeschichte 3 Berlin Duncker

169Bibliograacutefi a

und Humblot 1972 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCI (1974) 443452

M (1981) Karlheinz M Bernd Eckhart bdquoJavoleni epistulaerdquo Freiburger

Rechtsgeschichtliche Abhandlungen N F Bd 1 Berlin Duncker und Humblot 1978 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCVIII (1981) 457468

M (1948) Raymond M La date drsquoapparition du dominium et de la distinction juridique

des res en corporales et incorporales In Vincenzo A -R (szerk) Studi in onore di Siro Solazzi nel cinquantesimo anniversario del suo insegnamento universitario (1899ndash1948) Napoli Jovene 1948 357374

M (2010) Cosima M Die Servituten Entwicklungsgeschichte Funktion und Struktur der

grundstuumlckvermittelten Privatrechtsverhaumlltnisse im roumlmischen Recht mit einem Ausblick auf die Rezeptionsgeschichte und das BGB [Quellen und Forschungen zum Recht und seiner Geschichte 16] Goumlttingen Wallstein Verlag 2010

N (1989) Leacuteon N Lrsquoargent et les aff aires agrave Rome des origines au IIe siegravecle avant J-C

Eacutetude drsquoun vocabulaire technique Louvain Peeters 1989

N (1972) Dieter N Spruchregel und Generalisierung Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXIX (1972) 1893

N (2007) Dieter N Alla ricerca della vera fi losofi a Valori etico-sociali in Giulio

Paolo In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 521562

O (1889) Julius O Der Ur-Entwurf und die Berathungs-Protokolle des Oumlsterreichischen

Allgemeinen buumlrgerlichen Gesetzbuches Wien Houmllder 1889

P (1988) Antonio P Iura vicinitatis Torino Giappichelli 1988

P (1987) Walter P Transzendentaler Idealismus Kants Lehre von der Subjektivitaumlt der

Anschauung in der Dissertation von 1770 und in der bdquoKritik der reinen Vernunftrdquo Berlin [ua] de Gruyter 1987

Bibliograacutefi a170

P (1966) Andreacute P Natura Eacutetude seacutemantique et historique du mot latin Montpellier

1966

P (1928) Silvio P Istituzioni di diritto romano Roma Athenaeum 1928

P (1967) Francis E P Greek Philosophical Terms A Historical Lexicon New York New

York Univ Press [ua] 1967

P (1947) Heinrich Hackfeld P Uumlber koumlrperliche und unkoumlrperliche Sachen Zeitschrift

der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXV (1947) 339343

P (2004) Pascal P Res incorporales et possessio iuris Questions choisies sur les

relations entre choses et droits Orbis Iuris Romani IX (2004) 105131

P (2000) Reginaldo P Il diritto naturale dalle origini a S Tommaso drsquoAquino Bologna

2000

P (1987) Jospech P The Development of the Doctrine of Boni Mores in Roman Law

Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXIV (1987) 265310

P (1862) Georg Friedrich P Vorlesungen uumlber das heutige roumlmische Recht Band 1

Leipzig Tauchnitz 1862 5 Aufl

P (1866a) Georg Friedrich P Cursus der Institutionen Band 2 Leipzig Breitkopf und

Haumlrtel 1866 6 Aufl

P (1866b) Georg Friedrich P Pandekten Leipzig Barth 1866 10 Aufl

R (1971) Ernst R Gesammelte Aufsaumltze Arbeiten zur altgriechischen hellenistischen und

roumlmischen Rechtsgeschichte (1905 - 1949) Tuumlbingen MohrSiebeck 1971

171Bibliograacutefi a

R (1987) Johannes Michael R Bau- und nachbarrechtliche Bestimmungen im klassischen

roumlmischen Recht Graz Leykam 1987

R (1991) Heinrich R Systematisches Handlexikon zu Kants Kritik der reinen Vernunft

Hamburg Meiner 1991

R (2003) Josepph R Glaube ndash Wahrheit ndash Toleranz Das Christentum und die

Weltreligionen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2003 4 Aufl

R (2000) Thomas R Vertretbare Sachen Die Geschichte der res quae pondere numero

mensura constant Berlin Duncker und Humblot 2000

S (2002) Cesare S Istituzioni di diritto romano Rubbettino Editore 2002 10a

edizione

S (1840a) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 1 Berlin

Veit 1840

S (1840b) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 3 Berlin

Veit 1840

S (1841) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 5 Berlin

Veit 1841

S (1964) Herbert S Der Begriff der bdquoNatur der Sacheldquo Ein Beitrag zur

rechtsphilosophischen Grundlagenforschung Wien Springer Verlag 1964

S (1992) Martin Josef S Materia Beitraumlge zur Frage der Naturphilosophie im

klassischen roumlmischen Recht KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1992

S (1978) Arthur A S Roman Law Mechanisms of Development Mouton 1978

Bibliograacutefi a172

S (1951) Fritz S Classical Roman law Oxford Clarendon Press 1951

S (1927) Felix S De la distinction du ius naturale et du ius gentium In Felix S (szerk)

De la justice et du droit Paris Sirey 1927 5787

S -M R (2000) Schahin S -M R Die rechtlichen Regelungen der Immissionen im

roumlmischen Recht und in ausgewaumlhlten europaumlischen Rechtsordnungen unter besonderer Beruumlcksichtigung des geltenden deutschen und spanischen Rechts [Quellen und Forschungen zum Recht und seiner Geschichte 7] Goumlttingen Wallstein Verlag 2000

S (2001) Martin Fergusson S On the Nature of Things Hackett Publishing 2001 2nd ed

S (1902) Paul von S Die Philosophie im Privatrecht Sachbegriff und Koumlrper in

der klassischen Jurisprudenz und der modernen Gesetzgebung Halle Verlag Niemeyer 1902

S (1966) Peter S Regulae iuris Edinburgh Edinburgh Universit Press 1966

S (1999) Peter S Roman law in European history Cambridge Cambridge University

Press 1999

S (2001) Peter S Roman law in European history Cambridge Cambridge University

Press 2001

S (1957) Fritz S Abalienatio Essai drsquoexplication de la deacutefi nition des Topiques (Cic Top

5 28) Milano Giuff regrave 1957

S (1962) Fritz S Zur urspruumlnglichen Funktion der actio Publiciana Revue Internationale

des Droits de lrsquoAntiquiteacute IX (1962) 357416

T (2001) Maren Guimaratildees T La jurisprudence classique Romaine et la construction

drsquoun droit des aff aires fondeacute sur la fi des Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVIII (2001) 151183

173Bibliograacutefi a

T (1977) Mario T Lo schema rsquogenus ndash speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi

romani In AA VV (szerk) La fi losofi a greca e il diritto romano Tomo II Roma Accademia Naz dei Lincei 1977

T (1990) Mario T Istituzioni di diritto romano Milano Giuff regrave 1990

T (1977) Georg T Produktion als Grundlage des Fruchterwerbs Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCIV (1977) 76100

T (2002) Yan T La valeur des choses Le droit romain hors la religion Annales Histoire

Sciences Sociales VI (2002) 14311462

V (1984) Letizia V bdquoDerelictiordquo e acquisto delle bdquores pro derelicto habitaerdquo

[Pubblicazioni della Facoltagrave di Giurisprudenza della Universitagrave di Pisa 82] Milano Giuff regrave 1984

V (2006) Letizia V Metodo casistico e sistema prudenziale Padova CEDAM 2006

V W (1994) Paul A V W Philosophical Infl uence on Roman Jurisprudence In

Hildegard T ndash Wolfgang H (szerk) Aufstieg und Niedergang der roumlmischen Welt II 36 7 BerlinNew York 1994 48514900

V (1970) Kaacuteroly V Le laquoopereraquo dei liberti Index Quaderni camerti di studi romanistici

I (1970) 221230

V (1952) Reneacute V Der Begriff des ius naturale im roumlmischen Recht [Basler

Studien zur Rechtswissenschaft Heft 32] Basel Helbing amp Lichtenhahn 1952

W (1963) Andreas W Actio rerum amotarum [Forschungen zum roumlmischen Recht 17]

KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963

W (1991) Andreas W Faktische Arbeitsverhaumlltnisse im Roumlmischen Recht Zur sogennanten

bdquonotwendigen Entgeltlichkeitrdquo besonders bei Arbeitsleistungen vermeintlicher

Bibliograacutefi a174

Sklaven Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CVIII (1991) 123154

W (1972) Wolfgang W Topik und Intuition in der roumlmischen Rechtswissenschaft

Zur Frage des Einfl usses der griechischen Philosophie auf die roumlmische Rechtswissenschaft In Franz H (szerk) Festgabe fuumlr Arnold Herdlitczka zu seinem 75 Geburtstag dargebracht von seinen Schuumllern und Freunden MuumlnchenSalzburg Fink 1972 237263

W (1976) Wolfgang W Entscheidungsgrundlagen der klassischen roumlmischen Juristen

In Hildegard T ndash Wolfgang H (szerk) Aufstieg und Niedergang der roumlmischen Welt II 15 BerlinndashNew York 1976 3100

W (1986) Wolfgang W Operae libertorum Untersuchungen zur Dienstpfl icht

freigelassener Sklaven Stuttgart Franz Steiner Verlag 1986

W (1996) Wolfgang W Zur juristischen Relevanz der Gerechtigkeit bei Aristoteles

Cicero und Ulpian In Margarethe B -M (szerk) Der Gerechtigkeitsanspruch des Rechts Festschrift fuumlr Theo Mayer-Maly zum 65 Geburtstag Wien Springer 1996 172

W (2001) Wolfgang W Teoria generale del diritto Dallrsquoantichitagrave ad oggi Pontifi ca

Universitagrave Lateranense 2001

W (2002a) Wolfgang W Elementi laquopre-positiviraquo dellrsquoordinamento nel diritto romano

In Umberto V (szerk) Saggi sul diritto non scritto Padova CEDAM 2002 756

W (2002b) Wolfgang W laquoIus naturaleraquo nel diritto romano postclassico e in Giustiniano

In Umberto V (szerk) Saggi sul diritto non scritto Padova CEDAM 2002 205316

W (1967) Alan W The Law of Persons in the Later Roman Republic Oxford Clarendon

Press 1967

175Bibliograacutefi a

W (1968) Alan W The Law Property in the Later Roman Republic Oxford Clarendon

Press 1968

W (1996) Gunter W Aequitas naturalis bdquonatuumlrliche Billigkeitldquo in der privatrechtlichen

Dogmen- und Kodifi kationsgeschichte In Margarethe B -M (szerk) Der Gerechtigkeitsanspruch des Rechts Festschrift fuumlr Theo Mayer-Maly zum 65 Geburtstag Wien Springer 1996 81106

W (1953) Franz W Griechische Wurzeln des Institutionensystems Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXX (1953) 93126

W (1974) Franz W Textkritik und Sachforschung Positionen in der gegenwaumlrtigen

Romanistik Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCI (1974) 140

W (1977) Franz W Off ene Wertungen bei den roumlmischen Juristen Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCIV (1977) 142

W (1988) Franz W Roumlmische Rechtsgeschichte [Handbuch der Altertumswissenschaft

Abteilung 10 Rechtsgeschichte des Altertums 311] Muumlnchen C H Beck 1988

W (2006) Hans W Sachenrecht Band 1 Sachen Besitz und Rechte an beweglichen

Sachen BerlinHeidelberg Springer 2006

W (1991) Reinhard W Vincenzo Scarano Ussani bdquoEmpiria e dogmi la scuola

proculiana fra Nerva e Adrianordquo Giappichelli Torino 1989 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CVIII (1991) 447456

W (1873) Bernhard W Lehrbuch des Pandektenrechts Band 1 Frankfurt am Main

Duumlsseldorf Ruumltten amp Loening 1873 3 Aufl

Bibliograacutefi a176

W (1993) Laurens W Einige Bemerkungen uumlber das ius naturale und ius gentium In

Martin Josef S ndash Wolfgang W (szerk) Ars boni et aequi Festschrift fuumlr Wolfgang Waldstein zum 65 Geburtstag Stuttgart Steiner 1993 443449

Magyar nyelvű szakmunkaacutek

A (2009)A Tamaacutes Roacutemai irodalom A kezdetektől a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesaacuteig

Pozsony Kalligram 2009

A (2003)Michael A A roacutemai irodalom toumlrteacutenete I (ford T Ibolya) Budapest

Balassi Kiadoacute 2003

A (1928)A Antal Dologi jog IndashII Budapest A TEacuteBE Kiadoacutevaacutellalata 1928

C ndashF (1862ndash1864)C Gergely ndash F Jaacutenos (szerk) A magyar nyelv szoacutetaacutera Pest Emich

Gusztaacutev 1862ndash1864

B (1959)B Ferenc A iusta causa traditionis a roacutemai jogban [Studia Iuridica Auctoritate

Universitatis Peacutecs Publicata 8] Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1959

B (1988)B Ferenc Roacutemai jog IV ndash Dologi jog Peacutecs JPTE AacuteJK 1988

B (2011)B Joacutezsef A remeacutenyveacutetel Doktori eacutertekezeacutes Peacutecs 2011

B (1994)B Andraacutes A peacutenz probleacutemaacuteja a roacutemai magaacutenjogban Kandidaacutetusi eacutertekezeacutes

Peacutecs 1994

B (2010)B Andraacutes Roacutemai magaacutenjog A roacutemai magaacutenjog az euroacutepai jogi gondolkodaacutes

toumlrteacuteneteacuteben BudapestndashPeacutecs Dialoacuteg Campus Kiadoacute 2010 4 kiad

177Bibliograacutefi a

D (2013)D Gergely A joacute erkoumllcsoumlkről Budapest Medium Kiadoacute 2013

D (2017)D Gergely A laacutethatatlan roacutemai alkotmaacuteny avagy a duumlhkituumlreacutestől a kozmosz

rendjeacuteig In C Noacutera ndash P -S Zoltaacuten ndash S Peacuteter ndash S Zsolt A szabadsaacutegszerető embernek Liber amicorum Istvaacuten Kukorelli Budapest Gondolat Kiadoacute 2017 207ndash218

D (1970)D Gyoumlrgy Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1970

F (1884)F Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin-Taacutersulat 1884

F (1997)F Andraacutes Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek a roacutemai jogban Budapest Akadeacutemiai

Kiadoacute 1997

F (1998)F Andraacutes Az institutio-hagyomaacuteny a jogi oktataacutes toumlrteacuteneteacutenek tuumlkreacuteben In

Orsolya Maacuterta Peacuteter ndash Beacutela S (szerk) A bonis bona discere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Biacutebor Kiadoacute 1998

F (2001)F Andraacutes A joacutehiszeműseacuteg eacutes a tisztesseacuteg elve Inteacutezmeacutenytoumlrteacuteneti vaacutezlat a roacutemai

jogtoacutel napjainkig [Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis Fasc IX] Budapest 2001

F (2005)F Andraacutes Adaleacutekok a bdquotulajdonjogi triaacuteszrdquo keacuterdeacuteseacutehez Acta Facultatis

Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eoumltvoumls Nominatae Tomus XLII (2005) 23ndash64

F ndashH (2016)F Andraacutes ndash H Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest

Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 2016 21 kiad

F (2001)F Jaacutenos Termeacuteszetjog ndash eszmetoumlrteacutenet Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

2001

Bibliograacutefi a178

F (2007)F Jaacutenos Klasszikus termeacuteszetjog eacutes jogfi lozoacutefi a Budapest Szent Istvaacuten

Taacutersulat 2007

H (2004)Javier H Kritikai bevezeteacutes a termeacuteszetjogba (fordiacutetotta H Katalin)

Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2004

K (1942)K Baacutelint A tulajdonjog In S Kaacuteroly (szerk) Magyar magaacutenjog V

Dologi jog Budapest Grill Kiadoacute 1942

K -Z (1995)Thomas K -Z Bevezeteacutes a roacutemai vallaacutes eacutes monda toumlrteacuteneteacutebe Budapest

Teacutelosz Kiadoacute 1995

L (1997)L Tamaacutes A magyar magaacutenjog (polgaacuteri jog) aacuteltalaacutenos reacutesze BudapestndashPeacutecs

Dialoacuteg Campus Kiadoacute 1997

M (1943)M Geacuteza A roacutemai magaacutenjog elemeinek tankoumlnyve Debrecen 1943 5 kiad

M (2010)M Attila Dologi jog Budapest Osiris Kiadoacute 2010 4 kiad

M ndashJ (2015)M Imre ndash J Eacuteva Roacutemai jog Szeged 2015

P (2001)P Orsolya bdquohellipstatum sumunt ex conceptionis temporerdquo A magzati eacutelet eacutes a jog-

keacutepesseacuteg megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek sajaacutetos keacuterdeacutesei a reacutegi Roacutemaacuteban eacutes a modern euroacutepai jogi gondolkodaacutesban In Facultas nascitur 20 eacuteves a jogaacuteszkeacutepzeacutes Miskolcon Miskolc 2001 361ndash376

P (1988)P Elemeacuter A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedja Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1988

S (2006)S Ivaacuten A joguumlgyletek eacuterveacutenytelenseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő terminoloacutegiai keacuterdeacutesek a

roacutemai jogban AUB XLIII (2006) 203ndash222

179Bibliograacutefi a

S (2009)S Ivaacuten A custodia-felelősseacuteg neacutehaacuteny keacuterdeacutese a roacutemai jogban [Publicationes

Instituti Iuris Romani Budapestinensis (Redigit Prof Gaacutebor Hamza) Fasc X] Budapest 2009

S (1941)S Kaacutelmaacuten Roacutemai jog I Kolozsvaacuter 1941 2 kiadaacutes

S (1940)S Kaacuteroly (szerk) Magyar magaacutenjog I Aacuteltalaacutenos reacutesz szemeacutelyi jog Budapest

Grill Kiadoacute 1940

Z (1996)Z Jaacutenos Aacutellam eacutes jog az ősi Roacutemaacuteban Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1996

Referenciakiadvaacutenyok

MKatLexMagyar katolikus lexikon IndashXV Főszerk D Istvaacuten szerk V Jaacutenos

Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 1993ndash2010

Oxford CompanionTed H (főszerk) The Oxford Companion to Philosophy Oxford University

Press 20052

Oxford Latin DictionaryPeter G W G et al (főszerk) Oxford Latin Dictionary Oxford Clarendon

Press 1968

A szerző műveacuteben a bdquorerum naturardquo kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik alapvetően a fogalom előfordulaacutesai alapjaacuten mintegy esetjogias jelleggel Ettől egy kicsit elteacuterő maacutesik toumlrekveacutese hogy meghataacuterozza hogy a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacuteseiben milyen szerepet jaacutetszott a bdquodolgok termeacutesze-teacutererdquo toumlrteacutenő hivatkozaacutes

A maga szaacutemaacutera kiszabott feladatot a szerző joacutel koumlvethetően vilaacutegosan roumlgziacutetett moacutedszertani keretek koumlzoumltt teljesiacuteti Raacuteadaacutesul vaacutelasztott moacutedszer-tana sem anakronisztikus inkaacutebb egyetemes amennyiben az emberi gon-dolkodaacutes maacuteig vaacuteltozatlan alapstruktuacuteraacutejaacutenak megfelelően egyesiacutető a stati-kus eacutes dinamikus megkoumlzeliacuteteacuteseket a vizsgaacutelandoacute dolog taacutergyaacutet eacutes a taacutergy milyenseacutegeacutet illetően

A szerző alapvetően a Digestaacuteban raacutenk hagyomaacutenyozoacutedott szoumlvegekre szűkiacuteti le vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet amelyet alapvetően mentesnek tart a kompilaacutecioacute soraacuten bekoumlvetkezett nagymeacuterteacutekű koncepcionaacutelis vaacuteltoztataacutesoktoacutel A nemzetkoumlzi romanisztika aktuaacutelis communis opinio doctorumaacutenak feacutenyeacute-ben mindkeacutet peremfelteacutetel keacutepviselhetőnek minősiacutethető []

Tovaacutebbi pozitiacutevuma az alkotoacutei moacutedszernek hogy alapvetően forraacuteskoumlzeli analiacutezisről van szoacute a maacutesodlagos irodalom csak az őt megillető kisegiacutető helyen kap szerepet []

A szakmai tartalmat illetően kiemeleacutest eacuterdemel a bdquorerum naturardquo eacutes a modern jogi teacutenyek fogalmaacutenak egybeveteacutese Az oumlsszehasonliacutetaacutes nem alap-talan azonban megjegyzendő hogy alapjaiban elteacuterő fogalmakroacutel van szoacute ahogy azt veacutegeredmeacutenyben a szerző maga is helyesen iacuteteacuteli meg []

A szerző keacutet fő tudomaacutenyos megaacutellapiacutetaacutesra jut Egyreacuteszt hogy egy dolog (jelenseacuteg) vagy szemeacutely leacutetezeacutese (vagy nemleacutetezeacutese) eacutes a termeacuteszetben el-foglalt helye (eacutes leacutetezeacuteseacutenek egyeacuteb attributuacutemai) meghataacuterozoacute jelentőseacutegűek a jogi doumlnteacuteshozatal soraacuten Maacutesreacuteszt azt aacutelliacutetja hogy a bdquorerum naturardquo neacutelkuumlloumlzhetetlen oumlsszekoumltő kapocskeacutent funkcionaacutelt az egyedi doumlnteacutes magaacute-ba zaacutert normavilaacutega eacutes a jogi jelenseacuteget koumlruumlloumllelő taacutersadalmi szociaacutelis eacutes jogi haacutetteacuter koumlzoumltt

Deli Gergelyhab egyetemi docens

SZE AacuteJK

9 789633 083437

ISBN 978-963-308-343-7

• borito1_ErdodyJ_JTM10_honlapra
• beliv_ErdodyJ_JTM_10
• borito4_ErdodyJ_JTM10_honlapra

E J

In rerum natura esse videtur Egy klasszikus roacutemai jogi toposz margoacutejaacutera

A PAacuteZMAacuteNY PEacuteTER KATOLIKUS EGYETEMJOG- EacuteS AacuteLLAMTUDOMAacuteNYI KARAacuteNAK

KOumlNYVEI

JOGTUDOMAacuteNYI MONOGRAacuteFIAacuteK 10

Sorozatszerkesztő Schanda Balaacutezs

PAacuteZMAacuteNY PRESSBudapest

2018

IN RERUM NATURA ESSE VIDETUR Egy klasszikus roacutemai jogi toposz margoacutejaacutera

E J

A koumltetet lektoraacuteltaDeli Gergely

(hab egy docens SZE AacuteJK)

Kiadja a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem

Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Kara1088 Budapest Szentkiraacutelyi u 28ndash30

wwwjakppkehu

Felelős kiadoacute Dr Szaboacute Istvaacuten deacutekaacuten

Teljes nyomdai előkeacutesziacuteteacutes Szakalineacute Szeder Andrea

Keacuteszuumllt a PPKE Egyetemi Nyomdaacuteban

copy Szerző 2018copy PPKE JAacuteK 2018

ISSN 2061-5191

ISBN 978-963-308-343-7

A kiadvaacuteny megjelenteteacutese a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem taacutemogataacutesa kereteacuteben valoacutesult meg

Koumlzponti Alapok Program KAP18-51007-12-JAacuteK azonosiacutetoacuteszaacutemon

TARTALOM

Előszoacute 7

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere 9

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről 171 Megjegyzeacutesek a res terminus hasznaacutelataacutehoz 17

12 A res kifejezeacutes lexikaacutejaacuteroacutel 2513 A res kifejezeacutes a jogi forraacutesokban kuumlloumlnoumls tekintettel

a Digesta bizonyos szoumlvegeire 3014 Excursus adaleacutekok a res incorporales fogalmaacutehoz 45

141 Res incorporales a romanisztikaacuteban 45142 A res incorporales kifejezeacutes eredete eacutes fi lozoacutefi ai haacutettere 52143 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban

a terminus megjeleneacutese a Digestaacuteban 55144 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban

a terminus megjeleneacutese Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban 59145 Koumlvetkezteteacutesek a res incorporalis fogalmaacuteval kapcsolatban 62

2 A natura fogalmaacuteroacutel 6421 A natura jelenteacutestartalma 6422 A ius naturale problematikaacuteja 74

3 A rerum natura koncepcioacutejaacuteroacutel 83

A rerum natura kifejezeacutes megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban 93

A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutel fi gyelemmel a lehetseacuteges hozadeacutekokra 99

1 A maacutesodlagos irodalom eacutes a sajaacutet forraacuteskutataacutes egybeveteacutese szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek eacutes ezek lehetseacuteges okai 99

2 Kategorizaacutelaacutes a maacutesodlagos irodalomban 100

6 Tartalom

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese 1031 Az elsődleges forraacutesok eacutes a maacutesodlagos irodalmi kategoacuteriaacutek

egymaacutesnak valoacute megfeleltethetőseacutegeacuteről 1032 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez 106

21 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője 106211 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban 106212 A rerum natura kifejezeacutes egyes dolgok leacutetezeacutese

vonatkozaacutesaacuteban 11822 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese 12423 Rerum natura mint specifi kus jellemző 12924 Vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek 130

241 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 130242 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 131243 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges

konkurencia 1333 Kimaradoacute szoumlveghelyek 1374 A Digestaacuten kiacutevuumlli egyes primeacuter forraacutesok vizsgaacutelata 138

Koumlvetkezteteacutesek a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben1431 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute munkaacutekroacutel eacutes az alkalmazott

moacutedszerről 1432 A maacutesodlagos irodalomroacutel1443 A rerum natura fogalmaacuteroacutel 146

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben 151

Summary 1551 Preliminary remarks the reasons for an in-depth evaluation

of rerum natura 1552 Description of work research methods

the use of sources 1563 The structure of the work 1574 Scientifi c results and their usefulness 159

Bibliograacutefi a 161Idegen nyelvű szakmunkaacutek 161Magyar nyelvű szakmunkaacutek 176Referenciakiadvaacutenyok 179

ELŐSZOacute

Az olvasoacute aacuteltal keacutezben tartott munka az eredetileg 2012-ben elkeacuteszuumllt eacutes a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Doktori Iskolaacutejaacuteban megveacutedett bdquoRadix omnium malorum ndash a peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viselő doktori eacutertekezeacutes egy aspektusaacutenak reacuteszben aacutetdolgozott eacutes kibőviacutetett vaacuteltozata Az alapul szolgaacuteloacute munka egyfajta miscellanea a peacutenz egyes de nem a romanisztikaacuteban hagyomaacutenyosan vizs-gaacutelt keacuterdeacuteseit tekintette aacutet ndash mint amilyen peacuteldaacuteul a vindicatio nummorum a commixtio nummorum vagy eacuteppen a depositum irregulare probleacutemakoumlre Az alapul szolgaacuteloacute kutataacutes koumlreacuteben keletkezett egyik megaacutellapiacutetaacuteshoz jelesuumll eacuteppen a peacutenz kettős termeacuteszeteacutehez koumltődően vaacutelt szuumlkseacutegesseacute a rerum natura fogalmaacutenak koumlzelebbi vizsgaacutelata Egy ilyen elemzeacutes elveacutegzeacutese maacuter csak azeacutert is volt időszerű a maga idejeacuten eacutes nem keveacutesbeacute időszerű most is mivel mind-untalan talaacutelkozhatunk olyan aacutelliacutetaacutesokkal amelyek egyik-maacutesik inteacutezmeacutenyt roacutemai jogi alapokra eacutes előkeacutepekre vezetik vissza A kiveacuteteleket megillető tisztelet hangja mellett azonban nem lehet nem eacuteszrevenni hogy faacutejdalmasan gyakran maradnak meg ezek az utalaacutesok eacutes hivatkozaacutesok a bdquokoumltelező koumlroumlkrdquo eacutes az ezerszer szajkoacutezott bdquoloacutezungokrdquo szintjeacuten ndash aneacutelkuumll hogy az alapkeacutent hivat-kozott inteacutezmeacutenyek koumlzelebbi vagy pontosabb megeacuterteacuteseacutere baacutermifeacutele toumlrekveacutes tapasztalhatoacute lenne

Maacuterpedig a jelen munka ceacutelja eacuteppen a roacutemai forraacutesok meacuteginkaacutebb a roacutemai jogi gondolkodaacutes aacutetfogoacutebb vizsgaacutelata eacutes meacutelyebb megeacuterteacutese Eacuteppen ezeacutert a hangsuacutely nem a revelatiacutev felfedezeacutesek teacuteteleacuten van sokkal inkaacutebb a teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacute forraacutesok szisztematikus feldolgozaacutesaacuten valamint a maacutesodlagos irodalom feldolgozaacutesaacuten

A rerum natura fogalma azonban nem csupaacuten a peacutenz vonatkozaacutesaacuteban biacuter eacuterdekesseacuteggel szaacutemos olyan probleacutemakoumlr megoldandoacute keacuterdeacutes keruumllt a klasz-szikus jogaacuteszok eleacute amelyek koumlrben szinte magaacutetoacutel eacutertődő moacutedon meruumllt fel a responsumot adoacute jogaacutesz reacuteszeacuteről a rerum natura fogalmaacutera hivatkozaacutes a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben Eme veacutelemeacutenyek aacutettekinteacutese nyomaacuten koumlnnyedeacuten adoacutedik a felteacutetelezeacutes hogy rerum natura egyfajta fogalmi alapkő volt mondhatni a jogi

8 Előszoacute

gondolkodaacutes egyfajta inteacutezmeacutenye Ezt a meggyőződeacutest alaacutetaacutemasztandoacute a jogi forraacutesok mellett tovaacutebbi auktorok tollaacuteboacutel szaacutermazoacute textusok is bemutataacutesra keruumllnek A rerum natura konkreacutet esetekben toumlrteacutenő hivatkozaacutesainak elemzeacuteseacutet megelőzően nem lehet eltekinteni a kifejezeacutes alkotoacuteelemeinek legalaacutebb vaacutezlatos aacutettekinteacuteseacutetől iacutegy mind a res mind pedig a natura fogalmai bemutataacutesra ke-ruumllnek Mindezek előtt pedig szuumlkseacuteges a kutataacutes gondolati-fi lozoacutefi a haacutettereacutenek tisztaacutezaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy a kutataacutes alapteacutezisei eacuterthetőek legyenek

A munkaacutemat inspiraacuteloacute eacutes segiacutető szemeacutelyek koumlzuumll ki kell emelni minde-nekelőtt Wolfgang Waldstein professzort akinek mind a munkaacutessaacutega mind pedig szemeacutelyes peacuteldaacuteja egyaraacutent jelentős meacuterteacutekben megalapozta a jelen koumltet megszuumlleteacuteseacutet Kuumlloumln kell szoacutelnom El Beheiri Nadja professzorasszonyroacutel aki mind a doktori eacutertekezeacutes teacutemavezetőjekeacutent mind pedig legkoumlzelebbi kolleacute-gaacutemkeacutent igen sok segiacutetseacuteget nyuacutejtott Koumlszoumlnet illet Foumlldi Andraacutes professzor urat az ELTE Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Karaacutenak egyetemi tanaacuteraacutet aki szaacutemos eacuterteacutekes tanaacuteccsal jaacuterult hozzaacute a koumltet leacutetrejoumltteacutehez Megkuumlloumlnboumlztett koumlszoumlnet illeti Johannes Michael Rainer professzor urat a salzburg-i eacutes az innsbruck-i egyetem tanaacuteraacutet szaacutemos neves egyetem diacuteszdoktoraacutet aki segiacutetseacutege eacutes taacutemoga-taacutesa a Salzburgi Egyetem Jogi Karaacutera toumlrteacutenő toumlbbszoumlri invitaacutelaacutesa is nagyban hozzaacutejaacuterult a jelen koumltet elkeacuteszuumllteacutehez

A KUTATAacuteS FILOZOacuteFIAI HAacuteTTERE

Az olvasoacute előtt fekvő munka egeacuteszeacutenek mottoacuteja eacutes mozgatoacuterugoacuteja egy Marcus Aurelius csaacuteszaacuter bdquoElmeacutelkedeacutesekrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute intelem lehet

Τὰ εἰς ἑαυτόν 3 11Τοῖς δὲ εἰρημένοις παραστήμασιν ἓν ἔτι προσέστω τὸ ὅρον ἤ ὑπογραφὴν ἀεί ποιεῖσθαι τοῦ ὑποπίπτοντος φανταστοῦ ὥστε αὐτὸ ὁποῖόν ἐστι κατrsquo οὐσίαν γνμνόν ὅλον δἰ ὅλων διῃρημένως βλέπειν καὶ τὸ ἴδιον ὄνομα αὐτοῦ καὶ τὰ ὀνόματα ἐκείνων ἐξ ὧν συνεκρίθη καὶ εἰς ἃ ἀναλυθήσεται λέγειν παρrsquo ἑαυτῷ1

His quae dixi decretis unum adhuc addendum est visi cujusvis quod se off erat defi nitionem vel descriptionem esse faciendam ut quale sit ex natura sua et per omnes ac singulas ejus partes spectatum clare intelligas et quodnam sit proprium ejus nomen quae item nomina eorum e quibus confl atum est et in quae resolvetur tecum possis disserere2

1 2

1 A goumlroumlg eredeti szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik D Imperatoris Marci Antonini commentariorum quos ipse sibi scripsit libri XII Iterum recensuit Iohannes Stich Lipsiae Teubneri 1903

2 A latin fordiacutetaacutest az alaacutebbi kiadaacutesboacutel ideacutezzuumlk Marci Antonini Imperatoris commentariorum quos ipse sibi scripsit Emendavit Fred Duumlbner Parisiis Editore Ambrosio Firmin Didot 1840 Eacuterdekes lehet ebből a szempontboacutel megvizsgaacutelni meacuteg a goumlroumlg szoumlveg angol nyelvű fordiacutetaacutesaacutet bdquoMake for thyself a defi nition or description of the thing which is presented to thee so as to see distinctly what kind of a thing it is in its substance in its nudity in its complete entirety and tell thyself its proper name and the names of the things of which it has been compounded and into which it will be resolvedrdquo Vouml Meditations 3 11 (fordiacutetotta George Long) The Harvard Classics (ed by Charles W Eliot) New York PF Collier amp Son 1909ndash14 Hasonloacutekeacutepp eacuterdekes eacutes gyuumlmoumllcsoumlző lehet a kivaacuteloacute klasszika-fi loloacutegus Huszti Joacutezsef fordiacutetaacutesaacutet is megvizsgaacutelni Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquohellip minden dolgot ami eszedbe jut hataacuterozz meg eacutes iacuterd le pontosan hogy vilaacutegosan laacutesd milyen az leacutenyegeacuteben a maga meziacute-telen valoacutesaacutegaacuteban egeacuteszeacuteben minden szempontboacutel hogy beszaacutemolj magadnak roacutela mi a neve hogy hiacutevjaacutek alkatreacuteszeit melyekből oumlsszeaacutellt melyekre majdan szeacutethullikrdquo Maacuter ezen a ponton jelezzuumlk hogy a tovaacutebbiakban minden magyar nyelvű hivatkozaacutes a csaacuteszaacuteri műre ezt a fordiacutetaacutest veszi alapul eacutes az egyes toumlredeacutekek aacuteltala hasznaacutelt szaacutemozaacutesaacutet koumlvetjuumlk A magyar ciacutem vonatkozaacutesaacuteban is az elsőranguacute tudoacutesra hagyatkozunk hiszen az iacuteraacutes teacutenyleges ciacuteme nem ismert A vatikaacuteni keacutezirat τὰ κατrsquo ἑαυτόν ciacutemmel az editio princeps τὰ εἰς ἑαυτόν ciacutemmel illetik A kuumlloumlnboumlző nyelveken megjelent fordiacutetaacutesok ciacutemei is Huszti Joacutezsef felfogaacutesaacutet erősiacutetik meg (pl latin bdquoDe vita suardquo bdquoDe seipso et ad seipsumrdquo angol bdquoMeditations concerning

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere10

Joggal meruumllhet fel a keacuterdeacutes hogy milyen ceacutelboacutel szerepelnek itt in limine operis Marcus Aurelius gondolatai A keacuterdeacuteskoumlr haacutettereacuteben az aacutell hogy a jelen munka ceacutelja a rerum natura kifejezeacutes egyfajta fogalmi koumlruumllhataacuterolaacutesa Ahhoz hogy ez a fogalmi koumlruumllhataacuterolaacutes megtoumlrteacutenhessen a rerum natura kifejezeacutest annak alkalmazaacutesi eseteit a kifejezeacutest alkotoacute egyes elemek jelen-teacuteseit kell hogy gondolkodaacutesunk koumlzeacuteppontjaacuteba aacutelliacutetsuk Vagyis egeacutesz teveacute-kenyseacuteguumlnk gyuacutejtoacutepontjaacuteban a gondolkodaacutes mint folyamat fog aacutellni Maacuterpedig a gondolkodaacutesunk az eacuterzeacutekeleacutessel kezdődik amely eacuterzeacutekeleacutes soraacuten egy a kuumllvilaacutegban leacutetező entitaacutesroacutel elmeacutenk alkot egy keacutepet ez a φαντασία3 amely kettős funkcioacuteval biacuter egyfelől helyettesiacuteti elmeacutenkben az adott kuumllvilaacutegi leacutetezőt maacutesfelől sajaacutet magaacutet azonosiacutetja is ezzel a kuumllvilaacutegban megleacutevő dologgal Az iacutegy kialakult keacutep egy belső diskurzust generaacutel ndash leacutenyegeacuteben ez az arroacutel valoacute gondolkodaacutes (διάνοια)4 hogy mi keletkezett az egyeacutenben a ϕαντασία nyomaacuten valamint hogy mi hozta leacutetre ezt a keacutepet az egyeacutenben Az ember tehaacutet ndash az aacutellatokkal egyeacutebkeacutent koumlzoumls ndash eacuterzeacutekeleacutesi folyamatban (αἴσθησις) megfogalmaz-za a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergynak a termeacuteszeteacutet minőseacutegeacutet eacutes eacuterteacutekeacutet5 Vagyis az emliacutetett belső diskurzus leacutenyege az alapul szolgaacuteloacute taacutergynak elmeacutenkben valoacute lekeacutepezeacutese aacutebraacutezolaacutesa meacuteghozzaacute ndash ahogy a fentebb ideacutezett szoumlvegből is kitűnik ndash a maga meztelen valoacutesaacutegaacuteban egyszerűseacutegeacuteben (γυμνόν) mivel csak ez vezethet el az objektiacutev adekvaacutet lekeacutepezeacuteshez Ennek jelentőseacutege abban aacutell hogy csak egy ilyen objektiacutev lekeacutepezeacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute pusztaacuten a valoacutesaacuteg fi gyelembeveacutetele hiszen ezzel a moacutedszerrel minden egyeacuteb a valoacutesaacutegra rakoacutedoacute teacutenyezőt kizaacuterunk6 Logikus keacuterdeacutes lehet hogy milyen teacutenyezők rakoacutedhatnak a valoacutesaacutegra Elsősorban eacuterteacutekiacuteteacuteletek lehetnek ilyenek amelyeket vagy vala-mely taacutersadalmi előiacuteteacutelet vagy a vaacutegy szuumll7 Amennyiben pontos tudomaacutenyos

himselfrdquo bdquoMeditations Thoughtsrdquo bdquoTo himselfrdquo francia bdquoPenseacuteesrdquo bdquoAgrave moi mecircmerdquo neacutemet bdquoBetrachtungen uumlber sich selbstrdquo bdquoSelbstbetrachtungenrdquo bdquoWege zu sich selbstrdquo) Vouml reacuteszle-tesebben Hadot (1992) i m 38ndash39

3 Vouml L ndashS (1940) i m s v φαντασία P (1967) i m 126 (s v noeacutesis) 4 Vouml L ndashS (1940) i m s v διάνοια5 Vouml L ndashS (1940) i m s v αἴσθησις P (1967) i m 8 skk (s v aisthesis) eacutes

86 (s v holon) Ld reacuteszletesen H (1992) i m 119ndash120 W (1972) i m 250 W (2001) i m 33ndash41

6 H (1992) i m 1237 Vouml H (1992) i m 123 bdquo[hellip] seacuteparant des jugements de valeur que les hommes par

habitude sous lrsquoinfl uence des preacutejugeacutes sociaux ou par passion se croient obligeacutes drsquoy ajouterrdquo Hasonloacute gondolattal Ciceroacutenaacutel is talaacutelkozhatunk (Cic de Sen 42 bdquoImpedit enim consilium voluptas rationi inimica est mentis ut ita dicam praestringit oculos nec habet ullum cum virtute commerciumrdquo Ehhez ld E B (2001) i m 60ndash61

11A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

igeacutenyű aacutebraacutezolaacutesra toumlrekszuumlnk akkor a defi niacutecioacutek ilyeteacuten lecsupasziacutetaacutesa8 annaacutel is inkaacutebb elengedhetetlen mivel iacutegy baacutermifeacutele szubjektivitaacutesnak eleve elejeacutet vehetjuumlk elkeruumllve ezaacuteltal a hagyomaacutenyos eacuterteacutekek helytelen megiacuteteacuteleacuteseacutet9 Uacutegy kell szemleacutelnuumlnk minden dolgot hogy meglaacutessuk bdquosilaacutenysaacutegukatrdquo a bdquoragyogoacute koumlntoumlst melyben buumlszkeacutelkednekrdquo iacutegy megfoszthatjuk a dolgokat a hozzaacutejuk tapadoacute vagy tapadhatoacute hamis neacutezetektől eacutes eacuterteacutekeleacutesektől10 Amikor a csaacuteszaacuter az emberre vonatkoztatja ezt a moacutedszert annak ceacutelja hogy sajaacutet szemeacutelyes leacutetuumlnk eacuterteacutekeacutenek kicsinyseacutegeacutet hangsuacutelyozza11 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes lehet ebben a vonatkozaacutesban a halaacutel mikeacutenti megkoumlzeliacuteteacutese amelyet ndash a fogalom lecsupa-sziacutetaacutesa nyomaacuten (2 12) ndash akkeacutent fog fel mint az őselemek bomlaacutesaacutet (2 17) Meglehet hogy mindez szaacutemunkra visszatasziacutetoacute ugyanakkor ha iacutegy van az csupaacuten annak bizonyiacuteteacuteka hogy valamilyen előiacuteteacutelet csapdaacutejaacuteba estuumlnk ebből koumlvetkezően a vizsgaacutelt jelenseacutegeket keacuteptelenek vagyunk elhelyezni a mindent feloumllelő koumlzoumls termeacuteszetben Ha meacutegis keacutepesek vagyunk a jelenseacutegeket dolgokat elhelyezni a koumlzoumls termeacuteszetben akkor ez azt jelenti hogy tisztaacuteban vagyunk azzal hogy ugyanabboacutel a forraacutesboacutel erednek mint mi magunk eacutes ugyanannak a vilaacutegnak a reacuteszei mint mi magunk12 Ezen a ponton eacuterhető tetten a csaacuteszaacuter neacute-zetrendszereacuteben a sztoikus gondolkodaacutes magja leacutetezik egy magasabb eacutertelem amely az anyagot13 kormaacutenyozza eacutes amely eacutertelem aacutethatja a mindenseacuteg anyagaacutet

8 Ld meacuteg Elmeacutelkedeacutesek 6 139 H (1992) i m 123 valamint 181 Vouml az Elmeacutelkedeacutesek ama gondolataacutet amely az eacutelet

dolgait pontosan eacutes termeacuteszettudomaacutenyi alapon megfi gyelő eacutertelmet helyezi a koumlzeacuteppontba (10 31)

10 Elmeacutelkedeacutesek 6 13 Ld H (1992) i m 181ndash18211 Vouml pl Elmeacutelkedeacutesek 2 2 2 17 3 10 Ld reacuteszletesen H (1992) i m 18212 Ld Elmeacutelkedeacutesek 9 1 vouml H (1992) i m 184 tovaacutebbaacute 18713 Vouml Elmeacutelkedeacutesek 6 1 bdquoA vilaacuteganyag engedelmesen simuleacutekony Iraacutenyiacutetoacute eacutertelmeacutenek semmi

belső oka nincs raacute hogy rosszat tegyen Mivel nincs benne semmi aacutertoacute szaacutendeacutek nem is tesz semmi rosszat nem is aacutert semminekrdquo Megjegyzendő hogy az eredeti goumlroumlg szoumlveg szerint az első mondat iacutegy szoacutel bdquoἩ τῶν ὅλων οὐσία εὐπειθὴς καὶ εὐτρεπής [hellip]rdquo Azzal egyuumltt hogy a fordiacutetaacutes joacutel adja vissza a jelenteacutest szuumlkseacuteges kiemelni hogy az οὐσία lsquoanyagrsquo illetve lsquovilaacuteganyagrsquo eacutertelemben valoacute hasznaacutelata meglehetősen szűkiacutető eacutertelemben szerepel itt mivel a szoacute elsődleges eacutertelme a latin substantia jelenteacuteseacutevel esik egybe ami eacuteppen valaminek a leacutenyegeacutet van hivatva kifejezni Ehhez ld meacuteg L ndashS (1940) i m s v οὐσία Oxford Latin Dictionary s v lsquosubstantiarsquo azzal egyuumltt hogy a szoacutenak keacutetseacutegtelenuumll materiaacutelis eacutertelme is van ehhez ld meacuteg S (1992) i m 104 B (2001) i m 72ndash73 A fordiacutetaacutes egyeacuteb vonatkozaacutesokban valoacute helyesseacutegeacutenek eacutes eacutertő voltaacutenak alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz ld L ndashS (1940) i m s vv εὐπειθὴς eacutes εὐτρεπής

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere12

is14 eacutes a szubsztancia segiacutetseacutegeacutevel leacutetezőket alkot15 Ez a teremteacutesre alkotaacutesra iraacutenyuloacute erő pedig amelyet tiszteletben kell tartani minden termeacuteszetes leacutete-zőben megvan16 Keacuterdeacutes lehet most maacuter hogy az eddig kifejtetteknek mi az eacutertelme Milyen jelentőseacutege van mindennek Valamely dolog pontos eacuterteacutekeacutenek felismereacutese nagyon is fontos ha nem elsődleges feladat mivel ez a felismereacutes is reacuteszeacutet keacutepezi az iacuteteacuteletalkotaacutesnak Nem pusztaacuten arroacutel van tehaacutet szoacute hogy az egyes dolgokat a maguk valoacutesaacutegaacuteban pőreacuten kell szemleacutelni hanem szuumlkseacuteges az is hogy ndash eacuteppen az előbb mondottak aacuteltal ndash a mindenseacutegben elfoglalt helyuumlket is meghataacuterozzuk17 Ekkeacutent vaacutelik lehetőveacute az egyes ember szaacutemaacutera hogy azt mondhassa minden egyes dolgot akkeacutent veszek szemuumlgyre ahogy azok van-nak eacutes eacuterteacutekuumlknek megfelelően (κατrsquo ἀξίαν) eacutelek veluumlk18

Ezen a ponton azonban roumlgvest sietve raacute kell mutatni arra a teacutenyre hogy ami-kor elhangzik egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban mutatkoznak jelei a fentebb felvaacutezolt fi lozoacutefi a megkoumlzeliacuteteacutes gyakorlati alkalmazaacutesaacutenak akkor taacutevolroacutel sem aacutelliacutetjuk azt hogy a ezek a roacutemai jogaacuteszok a goumlroumlg fi lozoacutefi a bdquotitkosuumlgynoumlkeirdquo lettek volna Teveacutekenyseacuteguumlk nem azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy Roacutema mindennapjait titkon ekkeacutent befolyaacutesoljaacutek eacutes mozgassaacutek az aacuteltaluk meg-

14 Elmeacutelkedeacutesek 5 32 bdquoMilyen a fi nom kiművelt leacutelek Ismeri a kezdetet eacutes a veacuteget a mindenseacuteg anyagaacutet aacutethatoacute eacutertelmethelliprdquo ndash ebben a szoumlvegben az rsquoanyagaacutetrsquo a goumlroumlg eredeti szerint ismeacutet οὐσίας vagyis az előző jegyzetben mondottakra refl ektaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy ebben a vonatkozaacutesban a fordiacutetoacute egyedi eacutertelmezeacuteseacuteről van szoacute

15 Ld Elmeacutelkedeacutesek 7 23 bdquoA mindenseacuteg termeacuteszete a mindenseacuteg anyagaacuteboacutel akaacuter viaszboacutel iacuteme lovat formaacutelthelliprdquo Vouml H (1992) i m 183 Ez tehaacutet egy arroacutel szoacuteloacute aacutelliacutetaacutes hogy a mindenseacuteget iraacutenyiacutetoacute eacutertelem kormaacutenyzaacutesa joacute Hasonloacute aacutelliacutetaacutessal kezdi Arisztoteleacutesz is a Nikomakhoszi Etikaacutet Vouml Nic Eth 1094a Minden mesterseacuteg (τέχνη) eacutes minden vizsgaacuteloacutedaacutes (μέθοδος) de eacuteppuacutegy minden cselekveacutes (πρᾶξίς) eacutes elhataacuterozaacutes (προαίρεσις) is nyilvaacuten vala-mi joacutera (ἀγαθοῦ) iraacutenyul tehaacutet helyes az a megaacutellapiacutetaacutes hogy bdquojoacute (καλῶς) az amire minden iraacutenyulrdquo (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesa Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1997)

16 Ld Elmeacutelkedeacutesek 6 40 bdquoMinden geacutep szerszaacutem edeacuteny ha rendelteteacuteseacutenek eleget tesz joacute meacuteg ha keacutesziacutetője nincs is jelen A termeacuteszet aacutetfogta alkotaacutesokban azonban bennuumlk is marad az őket leacutetrehozoacute erő Tehaacutet annaacutel inkaacutebb tisztelned kell a termeacuteszetet abban a meggyőződeacutesben hogy ha koumlvetkezetesen akarata szerint eacutelsz minden szaacutendeacutekod szerint igazodik Eacuteppen iacutegy a mindenseacutegben is minden a vilaacutegeacutertelem szaacutendeacuteka szerint toumlrteacutenikrdquo Vouml reacuteszletesen H (1992) i m 183 Ugyanezt aacutelliacutetja Pizzorni is a sztoikusok jogfelfogaacutesa kapcsaacuten minden jog alapja a termeacuteszet mint mindenek koumlzoumls anyja csak ebben eacutes ez aacuteltal leacutetezhet az eacutertelem mint immanens eacutes egyetemes toumlrveacuteny ndash ez mint abszoluacutet princiacutepium kelti eacuteletre a mindenseacuteget eacutes ez az emberi leacutelek esszenciaacuteja is Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a termeacuteszet szerint eacutelni annyit tesz mint ereacutenyesen eacutelni Vouml P (2000) i m 80ndash81 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean L (1986) i m 144 illetőleg 151

17 Ld Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquoMert semmi nem teszi nemesebbeacute a lelket mint ha valaki az eacutelet jelenseacutegeit moacutedszeresen eacutes taacutergyilagosan tudja vizsgaacutelni eacutes mindig uacutegy tudja szemuumlgyre venni őket hogy vilaacutegosan laacutetja a dolgok melyik rendjeacutehez tartoznak mire hasznaacutelhatoacutek mi az eacuterteacutekuumlk az oumlsszesseacuteg mi az egyes ember szempontjaacuteboacutelhelliprdquo Vouml H (1992) i m 231

18 Ld Elmeacutelkedeacutesek 8 29 Vouml H (1992) i m 231 L ndashS (1940) i m s v ἀξία

13A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

felelőnek veacutelt iraacutenyba Egy ilyesfajta bdquotitkos fi lozoacutefi a oumlsszeeskuumlveacutestrdquo keresni vagy akaacutercsak felteacutetelezni is teljes keacuteptelenseacuteg lenne Azt azonban keacutetseacutegkiacutevuumll el kell ismerni hogy a koumlznapi gondolkodaacutes eacutes a fi lozoacutefi a nem aacutellnak meacuterhetet-lenuumll taacutevol egymaacutestoacutel ekkeacutent a szigoruacute elhataacuterolaacutesukra tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet szuumlkseacutegkeacuteppen kudarcra van iacuteteacutelve Az oacutekori Roacutemaacuteban a fi lozoacutefi a meghataacuterozoacute elemeacutet keacutepezte a koumlznapi gondolkodaacutesnak amint arra Hadot is boumllcsen raacutemutat ezt egyfajta eacuteletszemleacuteletnek vagy akaacuter mondhatni eacuteletmoacutednak is tekintetteacutek19 Az Ulpianus neveacutehez koumlthető vera philosophia20 csupaacuten egyetlen ndash aacutem keacutet-seacutegkiacutevuumll eklataacutens ndash peacuteldaacuteja egy igen taacuteg fi lozoacutefi ai spektrumnak Vitaacuten feluumll ennek egyik jelentős szegmentuma eacuteppen a sztoikus fi lozoacutefi a volt amelynek kivaacuteloacute ismerőjekeacutent tartottaacutek szaacutemon toumlbbek koumlzoumltt Marcus Aurelius csaacuteszaacutert21 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen amikor a rerum natura fogalmaacuteval foglalkozunk az első megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacutes ndash oumlsszhangban a csaacuteszaacuteri gondolatmenettel ndash eacuteppen az lesz hogy milyen ez a fogalom oumlnmagaacuteban a maga valoacutes megjeleneacuteseacuteben műkoumldeacuteseacuteben Mi a szerepe eacutes a helye a termeacuteszetben a minket koumlruumllvevő vilaacutegban22

A fentebb mondottakat alapul veacuteve az olvasoacute előtt fekvő munka vezeacuterelve ndash ismeacutet csak a csaacuteszaacuteri intelmet megfogadva ndash az egyszerűseacuteg eacutes a moacutedszeresseacuteg az elsődleges ceacutel a rerum natura kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek feltaacuteraacutesa a primer forraacute-sok koumlzuumll a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban azon beluumll is elsősorban a Digest szoumlvegeire hagyatkozva Nem lehet azonban fi gyelmen kiacutevuumll hagyni az olyan egyeacuteb klasszikus munkaacutekat mint Gaius Instituacutecioacutei Paulus bdquoSententiaacuteirdquo vagy eacuteppen Ulpianus bdquoEpitomaerdquo ciacutemű munkaacuteja A gaiusi Instituacutecioacutekhoz kapcso-loacutedoacutean elengedhetetlen Iustinianus csaacuteszaacuter azonos ciacutemet viselő tankoumlnyveacutenek ebben a vonatkozaacutesban toumlrteacutenő aacutettekinteacutese is Ami a Digestaacuteban fellelhető forraacutesokat illeti maacuter csak a munka terjedelmeacuteből adoacutedoacutean is keacutezenfekvő hogy a rerum naturaacutera hivatkozoacute forraacutesok szaacutema ebben a gyűjtemeacutenyben lesz a legnagyobb ekkeacutent a vizsgaacuteloacutedaacutes gerinceacutet eacuteppen az inneacutet szaacutermazoacute textusok adjaacutek Ebben a tekintetben maacuter előzetesen hangsuacutelyozni kell hogy a Digesta szoumlvegeit vizsgaacutelva komoly jelentőseacuteggel esik latba a forraacutesok kazuisztikus

19 H (1992) i m 3520 Vouml Ulp D 1 1 1 1 (1 inst) A maacutesodlagos irodalomban ehhez meacuteg felteacutetlenuumll utalni kell az

alaacutebbi szerzők gondolatmeneteacutere P (2000) i m 138ndash139 F (2007) i m 11

21 Vouml H (1992) i m 35 Ugyan tematikusan nem egyezőkeacutent meacutegis egyező eacutertelemben ld meacuteg R (2000) i m 29ndash30 aacuteltalaacutenos jelleggel ehhez a keacuterdeacuteshez ld W (1953) i m 93ndash126

22 Elmeacutelkedeacutesek 8 11 bdquoMi ez mi előttem van oumlnmagaacuteban veacuteve sajaacutetos alkataacutet tekintve Mi a leacutenyege mi az anyaga Mi a formaacuteloacute oka Mi a feladata a vilaacutegrendben Meddig tartrdquo

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere14

jellege vagyis elengedhetetlen az alapul fekvő eset szereplőinek koumlruumllmeacute-nyeinek relevaacutens teacutenyeinek eacutes a jogaacuteszi doumlnteacutesnek a szegmentaacutelaacutesa hiszen csak ekkeacutent eacuterthető meg az a kontextus amelyben a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutera sor keruumllt Maacuterpedig nem pusztaacuten a nyelvi kontextus joumlhet itt fi gyelembe mi toumlbb taacutersadalmi gazdasaacutegi toumlrteacuteneti eacutes jogi aspektusai egy-araacutent vannak minden esetnek Makro- eacutes mikroszinten is lehet vizsgaacutelni egy adott probleacutemaacutet amellyel a panaszos a jogaacuteszhoz fordult Ezen a ponton kell arra utalni hogy a szoumlvegek kritikai megkoumlzeliacuteteacutese mindig roppant csaacutebiacutetoacute eacutes tudomaacutenyos szempontboacutel is keacutetseacutegkiacutevuumll eacuterdekes eredmeacutenyeket hozna aacutem ez a megkoumlzeliacuteteacutes eacuteppen hogy a lehető legtaacutevolabb aacutellna a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlzvetlen ceacuteljaacutetoacutel A szoumlveget ndash ha meacutegoly vitathatoacute moacutedon is ndash eszkoumlznek tekintjuumlk az informaacutecioacute kinyereacuteseacutenek eszkoumlzekeacutent szolgaacutel jelen vizsgaacuteloacutedaacutesunk koumlreacuteben amely az egyeacuteb forraacutesokboacutel nyerhető haacutetteacuterismeretekkel egyuumltt az informaacutecioacutek teljesen uacutejszerű oumltvoumlzeteacutet fogjaacutek előaacutelliacutetani Ebből kiindulva eacuterdemes roumlgziacuteteni hogy a vizsgaacutelt szoumlvegek eseteacuteben az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig veacutelelmezzuumlk hogy azok mentesek az interpolaacutecioacutetoacutel ndash mint amely toumlrekveacutes egyeacutebkeacutent nem peacutelda neacutelkuumll valoacute a szekunder irodalomban23 Meglehet hogy a megfogalma-zott aacutelliacutetaacutes meglehetősen sommaacutesnak hat meacutegis gyakran tapasztalhatoacute hogy az elkeacutepesztő kritikai apparaacutetust hihetetlen szellemi energiaacutekat megmozgatoacute szoumlvegkritikai vizsgaacuteloacutedaacutesok konkreacutet az adott kutataacutest eacuterdemben előrevivő eredmeacutenye eleacuteggeacute veacutekonyka ndash parturient montes nascetur ridiculus mus juthat eszuumlnkbe Horatius megjegyzeacutese24

Az elsődleges forraacutesok feldolgozaacutesa mellett a meacuterteacutekadoacute maacutesodlagos irodalom behatoacute tanulmaacutenyozaacutesa eacuteppuacutegy szuumlkseacuteges mivel ennek reacuteveacuten vaacutelik lehetseacutegesseacute a klasszikus forraacutesok mind jobb megeacuterteacutese Ezen tuacutelmenően nem elhanyagolhatoacute szempont az sem hogy a maacutesodlagos irodalomban toumlbbszoumlr toumlbb alkalommal keletkeztek olyan neacutezetek vitaacutek szembenaacutellaacutesok amelyek taacuteptalajkeacutent szolgaacutelhatnak bizonyos kifejezeacutesek jelenteacutestoumlrteacuteneteacuteben tapasztal-hatoacute vaacuteltozaacutesok bemutataacutesaacutenak ndash ezek koumlzoumltt kiemelt helyet foglal el a kutataacutes

23 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szempontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei Ld K (1972a) i m 80 skk valamint 94 skk W (1974) i m 1ndash40 A keacuterdeacuteshez ld meacuteg aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről S (1978) i m 62ndash72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67ndash70 a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteroacutel K (1971) II i m 32ndash40 kuumlloumlnoumlsen pedig az interpolaacutecioacuteroacutel 35ndash36 Az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerről ld pl reacuteszletesebben K ndashS (2005) i m 218ndash221 F ndashH (2016) i m 138ndash139 B (2010) i m 109ndash111 S (1999) i m 170 Emellett az egyes reacuteszteacute-maacutek kutataacutesa soraacuten toumlbben is utalnak az interpolaacutecioacutekritikai neacutezet biacuteraacutelataacutera iacutegy kuumlloumlnoumlsen W (1976) i m 93 F (1997) i m 28 K (1998) i m 33 skk S (2009) i m 7ndash8 tovaacutebbi irodalommal

24 Hor Ars poet 139

15A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

taacutergyaacutet keacutepező rerum natura kifejezeacutes is Sietve hozzaacute kell tenni ugyanakkor hogy a maacutesodlagos irodalom feldolgozaacutesa nem vaacutelhat oumlnceacutellaacute oumlnmagaacuteban valoacute teveacutekenyseacuteggeacute A modern szerzők munkaacuteira toumlrteacutenő hivatkozaacutesok mindenkor a klasszikus forraacutesok megeacuterteacuteseacutet kell hogy szolgaacuteljaacutek ekkeacutent a primer forraacutesok elemzeacutese mindenkor elsőbbseacuteget eacutelvez amikor annak taacutergyaacuteban kell doumlnteacutest hozni hogy egy tovaacutebbi a maacutesodlagos irodalom koumlreacutebe tartozoacute munkaacutet dol-gozzunk-e fel vagy ehelyett inkaacutebb tovaacutebbi kapcsoloacutedoacute primer szoumlvegeket elemezzuumlnk-e Mindezt azonban igyekszuumlnk kellő araacutenyeacuterzeacutekkel kezelni keacutet-seacutegtelen hogy egy komoly jelentőseacuteggel biacuteroacute probleacutema dogmatikai vita nagy horderejű neacutezetkuumlloumlnbseacuteg eseteacuteben a maacutesodlagos irodalom kellő sorjaacutezaacutesa sem maradhat el meacuteg akkor sem ha a roacutemai jog a klasszikus jogaacuteszok kuumlloumlnoumlsen pedig a remekjogaacuteszok eacutevezredes munkaacuteiboacutel ismerhető meg a legjobban

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS ALKOTOacuteELEMEIRŐL

1 Megjegyzeacutesek a res terminus hasznaacutelataacutehoz

Ha a rerum natura kifejezeacutest előszoumlr csak nyelvi-formai szempontboacutel vizsgaacuteljuk roumlgtoumln nyilvaacutenvaloacute a kifejezeacutes keacutet alkotoacuteeleme egyreacuteszt a res főneacutev toumlbbesszaacutemuacute genitivusa maacutesfelől pedig a natura alanyesete alkotja ezt a fordulatot Neacutemelykor előfordul hogy a jogaacuteszok natura rei-t emlegetnek ebben az esetben a res szoacute singularis genitivus alakja fordul elő25 A jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet szemleacutelve eacuteszrevehetjuumlk hogy legtoumlbbszoumlr bizonyos az adott esetben relevaacutens teacutenyezők leacutetezeacutese avagy nemleacutetezeacutese kapcsaacuten eacuteppen a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszik doumlntő szerepet ez a fogalom ekkeacutent mindenkeacuteppen eacuterdemes a reacuteszlete-sebb vizsgaacutelatra Baacuter első tekintetre meglehetősen didaktikus megkoumlzeliacuteteacutesnek tűnik a kifejezeacutes-elemek oumlnaacutelloacute vizsgaacutelata meacutegis megkockaacuteztathatoacute hogy csak ezek kuumlloumln-kuumlloumln toumlrteacutenő vizsgaacutelata hozhat olyan eredmeacutenyeket amelyek leacutenye-gileg jaacuterulnak hozzaacute a rerum natura tehaacutet a bdquodolgok termeacuteszeterdquo fogalmaacutenak vagy alapelveacutenek eacutertelmezeacuteseacutehez Maacuter ebből a megkoumlzleiacuteteacutesből is laacutetszik hogy nem koumlnnyen ragadhatoacute meg a rerum natura mibenleacutete a forraacutesok elsődleges aacutettekinteacutese nyomaacuten adoacutedik egy olyan sejteacutes hogy itt egyfajta bdquohuumlvelykujj-sza-baacutelyroacutelrdquo van szoacute Mindehhez meacuteg hozzaacutevehetjuumlk hogy a korabeli jogaacuteszok a res kifejezeacutest meglehetősen taacuteg eacutertelemben hasznaacuteltaacutek hiszen a rerum natura

25 Ebben a tekintetben maacuter most utalni kell raacute hogy a rerum natura illetve a natura rei meglaacute-taacutesunk szerint fogalmilag nem sokban teacuternek el egymaacutestoacutel Igaz ugyan hogy a rerum natura toumlbbesszaacutemuacute fordulatnak van egy aacuteltalaacutenos mondhatni mindenre kiterjedő mindent feloumlleni szaacutendeacutekozoacute jellege ehhez keacutepest a natura rei kifejezeacutes pedig csak valamely egyedi dolog termeacuteszeteacutere vonatkozik Nyilvaacutenvaloacute azonban hogy az egyetlen egyedi dolog a dolgok aacuteltalaacuteban felfogott koumlreacutenek is reacutesze nem aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy keacutet teljesseacuteggel kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesről lenne szoacute akkor amikor a klasszikusoknaacutel egyfelől a rerum natura maacutesfelől pedig a natura rei előfordul Mi toumlbb van olyan eset is ndash mint azt majd konkreacutetan is laacutetni fogjuk ndash ahol peacuteldaacuteul egyenesen natura loci formaacutejaacuteban jelenik meg ez a kifejezeacutes A res szoacute univerzaacutelis maacutermaacuter neacutevmaacutesi jellegű eacutes tartalmuacute jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean a fentebb emliacutetett kifejezeacutesek egy csokorban valoacute vizsgaacutelata egyaacuteltalaacuten nem zaacuterjaacutek ki egymaacutest

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről18

fogalmaacutet felvonultatoacute forraacuteshelyek koumlzoumltt nem egy alkalommal talaacutelkozhatunk olyannal amely a bdquodolog termeacuteszeteacutererdquo hivatkozik ugyan aacutem a bdquodologrdquo az adott esetben nem is testi leacutetező Eacutertelemszerűen adoacutedik ezen a ponton a jogos toumlrekveacutes a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutenak meacutelyebb megeacuterteacuteseacutere ndash eacutes eacuterzeacutesuumlnk szerint ez a toumlrekveacutes eredmeacutenyeacuteben a res mint a dologra hasznaacutelt (egyik) roacutemai (jogi) kifejezeacutes jobb megismereacuteseacutet is szolgaacutelja

A jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo fogalmaacutenak jobb megeacuterteacuteseacutere pedig annaacutel is inkaacutebb szuumlkseacuteg van mivel ha a jelenleg hataacutelyos Polgaacuteri Toumlrveacutenykoumlnyvet a 2013 eacutevi V toumlrveacutenyt vizsgaacuteljuk azt olvashatjuk az oumltoumldik koumlnyv 14 sect (1) bekezdeacuteseacuteben hogy bdquo[a] birtokba vehető testi taacutergy tulajdonjog taacutergya lehetrdquo A koraacutebbi Ptk-ban az 1959 eacutevi IV toumlrveacuteny 94 sect (1) bekezdeacuteseacuteben pedig az sze-repelt hogy bdquo[m]inden birtokba vehető dolog tulajdonjog taacutergya lehetrdquo Ebből a keacutet szabaacutelyozaacutesboacutel az tűnik ki hogy amiacuteg a reacutegi Ptk a bdquodologrdquo fogalmaacutenak jogaacuteszi meghataacuterozaacutesa helyett feltehetően inkaacutebb a szoacute koumlznapi eacutertelmeacutet vette alapul addig az uacutej toumlrveacuteny tartalamaz egy meghataacuterozaacutest a bdquodologrdquo fogal-maacutera neacutezve ndash ez pedig eredendően a BGB hagyomaacutenyait koumlvető alapvetően pandektista megkoumlzeliacuteteacutest tuumlkroumlz Ezen a ponton viszont utalni kell arra hogy a bdquodologrdquo jogi eacutertelemben valoacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek leacutenyegeacuteben keacutet iraacutenya ismere-tes Az egyik az ABGB-ben roumlgziacutetett szemleacutelet amely szerint minden amin a szemeacutelytől kuumlloumlnboumlző eacutes az emberek javaacutet szolgaacutelja jogi eacutertelemben dolognak tekintendő26 Itt az osztraacutek toumlrveacuteny a Sache kifejezeacutest hasznaacutelja amely teacutenylege-sen a jogi eacutertelemben vett dolog megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel Eacuterdekes hogy van olyan szerző aki akkeacutent veacutelekedik hogy az osztraacutek megkoumlzeliacuteteacutes tuacutelzoacutean taacuteg ezaacuteltal mintegy kiuumlresiacuteti a bdquodologrdquo fogalmaacutet27 A koraacutebban maacuter emliacutetett neacutemet BGB az osztraacutek felfogaacuteshoz keacutepest egy joacuteval szűkebb fogalmi megkoumlzeliacuteteacutest ad amikor kimondja hogy a toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben dolgok csak testi taacutergyak lehetnek28 Nem esett szoacute eddig a latin hagyomaacutenyuacute orszaacutegok Franciaorszaacuteg Spanyolorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg polgaacuteri jogi koacutedexeiről amelyek viszont nem illeszkednek az eddig vaacutezolt osztraacutek ndash neacutemet dichotoacutemiaacuteba Fentebb ugyanis a bdquodologrdquo fogalmaacutenak

26 ABGB sect 285 Alles was von der Person unterschieden ist und zum Gebrauche der Menschen dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genannt A szoumlveg jelenteacuteseacutehez eacutes jelentőseacutegeacutehez kapcsoloacutedoacutean ld a tovaacutebbiakat kuumlloumlnoumls tekintettel a Sache eacutes Ding fogalmainak megkuumlloumln-boumlzteteacuteseacutere

27 A magyar irodalomban ezzel kapcsolatosan ld főkeacutent K (1942) i m 6 aki raacutemutat arra hogy az euroacutepai magaacutenjogi koacutedexek koumlzoumltt az osztaacuterk hasznaacutelja a leginkaacutebb taacuteg dolog-fogalmat amelyet maga Kolosvaacutery egyaacuteltalaacuten nem tart szerencseacutesnek minthogy a bdquodologrdquo kifejezeacutes koumlznyelvi jelenteacutese eacutes jogi eacutertelemben vett hasznaacutelata elteacuternek egymaacutestoacutel ekkeacutent uacutegy iacuteteacuteli meg hogy a bdquodologrdquo fogalmaacutenak ennyire taacuteg megkoumlzeliacuteteacutese minden alapot neacutelkuumlloumlz

28 BGB sect 90 Sachen im Sinne des Gesetzes sind nur koumlrperliche Gegenstaumlnde

19A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

keacutetfeacutele toumlrveacutenyi megkoumlzeliacuteteacuteseacuteről volt szoacute az előbb felsorolt orszaacutegok polgaacuteri jogi koacutedexei azonban a joacuteszaacutegok javak (biens beni bienes) fogalmaacutet hasznaacutel-jaacutek tehaacutet egyfajta gazdasaacutegi szemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adjaacutek a vagyonjog eme sarokkoumlveacutenek29 egyszersmind elejeacutet veacuteve annak a keacutenyelmetlen feladatnak hogy a bdquodologrdquo fogalmaacutet defi niaacutelni kelljen30 Megjegyzendő hogy ez a felfogaacutes a roacutemaiaktoacutel sem felteacutetlenuumll aacutellt taacutevol elegendő ebben a vonatkozaacutesban talaacuten olyan fogalmakat felideacutezni mint a bona vacantia bona materna vagy eacuteppen a peculium castrense ndash joacutellehet utoacutebbi nem mutatja a francia olasz spanyol kifejezeacutesekkel valoacute morfoloacutegiai rokonsaacutegot

Egyeacutertelműen kitűnik mind az osztraacutek ABGB mind pedig a neacutemet BGB szoumlvegezeacuteseacuteből hogy a jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo megjeloumlleacuteseacutere a Sache szoacutet hasznaacutelja mindkeacutet koacutedex Ha egy koumlvetkező leacutepeacutesben koumlzelebbről szemleacuteljuumlk a keacutet toumlrveacutenykoumlnyv ebben a vonatkozaacutesban hasznaacutelt kifejezeacuteseit akkor azt tapasztalhatjuk hogy az ABGB maacutesodik reacutesze a bdquoVon dem Sachenrechterdquo ciacutemet viseli ezen beluumll az első fejezet a bdquodolgokrdquo (Sachen) osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozik Az ezt koumlvető fejezet eacuteleacuten azonban a bdquoVon den dinglichen Rechtenrdquo ciacutem aacutell amely elsőkeacutent a birtokra vonatkozoacute szabaacutelyokat tartalmazza majd a tulajdonjog reacuteszletes szabaacutelyait talaacuteljuk itt Ezt koumlvetően szabaacutelyozza az ABGB a kisajaacutetiacutetaacutes (Zueignung) noumlvedeacutek (Zuwachs) valamint aacutetadaacutes (Uumlbergabe) uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes keacuterdeacuteseit Ezt koumlvetik a zaacutelogjogra szolgalmakra eacutes az oumlroumlkleacutesre vonatkozoacute reacuteszletes szabaacutelyok majd veacuteguumll a koumlzoumls tulajdon eacutes az egyeacuteb dologi jogosultsaacutegok szabaacutelyozaacutesa zaacuterja ezt a reacuteszt31 A Sachen eacutes

29 Vouml L (1997) i m 28830 Vouml Code civil art 516 skk Codice civile art 810 A spanyol Coacutedigo civil kezdetben ugyanezt

a logikaacutet koumlveti a tovaacutebbiakban azonban egy ponton hasznaacutelni kezdi a bdquodologrdquo (cosa) szoacutet is amelyet azonban az ingoacute eacutes ingatlan csoportjainak megkuumlloumlnboumlzteteacutese koumlreacuteben hasznaacutel (Vouml art 333 Todas las cosas que son o pueden ser objeto de apropiacioacuten se consideran como bienes muebles o inmuebles)

31 Leacutenyegeacuteben hasonloacute megkoumlzeliacuteteacutessel a BGB-ben is talaacutelkozhatunk hiszen az aacuteltalaacutenos reacutesz maacutesodik fejezete a bdquoSachen und Tiererdquo ciacutemet viseli valamint a harmadik koumlnyv ciacuteme is bdquoSachenrechtrdquo ugyanakkor eacuteppen eme koumlnyvben toumlbb helyen fordul elő valamilyen formaacute-ban a bdquodingliches Rechtrdquo kifejezeacutes meacuteg akkor is ha elvontan eacutes oumlnmagaacuteban ezt a fogalmat a BGB nem hasznaacutelja Az előbbiekre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak az alaacutebbi szakaszok sect 1094 Gesetzlicher Inhalt des dinglichen Vorkaufsrechts sect 1103 Subjektiv-dingliches und subjektiv-persoumlnliches Vorkaufsrecht sect 1110 Subjektiv-dingliche Reallast Sachenrecht eacutes dingliches Recht kettősseacutege koumlreacuteben az előbbi kifejezeacutes mindazon normaacutek oumlsszefoglaloacute elnevezeacutesekeacutent szolgaacutel amelyeknek taacutergya valamely dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg ebből koumlvetkezően ezek a normaacutek egy szemeacutely eacutes valamely testi taacutergy koumlzoumltti kapcsolatot szabaacutelyozzaacutek Vouml B ndashB (2006) i m 1 W (2006) i m 4 Ehhez keacutepest a dingliches Recht kifejezeacutes ndash joacutellehet szinteacuten egy dologra vonatkozoacute koumlzvetlen jogosultsaacutegot jeleniacutet meg Vouml B ndashB (2006) i m 6 Ezen a ponton fi gyelembe joumlhet a koumltelmi eacutes dologi jogi jogosultsaacuteg szembeaacutelliacutetaacutesa meacuteghozzaacute akkeacutent ahogy a ius commune kuumlloumlnbseacuteget tett ius in

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről20

dinglichen Rechten elnevezeacutesekből kiindulva felvethető hogy vajon a neacutemet terminoloacutegia kettősseacuteget mutat-e a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten a Ding eacutes a Sache paacuterhuzamosan jelennek meg a toumlrveacutenyben a hozzaacutejuk tapadoacute elteacuterő megkoumlzeliacute-teacutesi moacutedok utalnak valamelyest a keacutet fogalom koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg fennaacutellaacutesaacutenak a lehetőseacutegeacutere amelynek gyoumlkereit a Pandektisztikaacuteban kell keresni Ami most maacuter a Ding eacutes a Sache fogalmainak hasonloacutesaacutegait eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegeit illeti elsőkeacutent fel kell hiacutevni a fi gyelmet Wolf eacutes Kant32 szerepeacutere Mindemellett azon-ban azt is szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni hogy a Ding kifejezeacutes terminus technicus amelyet maga Kant is hasznaacutel ndash igaz nem jogi kifejezeacuteskeacutent naacutela ez a fordulat a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteban jelenik meg33

Kant az bdquoErkoumllcsoumlk metafi zikaacutejardquo ciacutemű munkaacutejaacuteban a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute leacutenyegeacuteben egyenlőseacutegjelet tesz34 Ennek koumlvetkezteacuteben a Sache szoacute vehető jogi eacutertelemben joacutellehet ez a megkoumlzeliacuteteacutes leginkaacutebb a koumlzeacutepkorra volt jellemző amikor a dolgokat akkeacutent tekintetteacutek mint olyan entitaacutesok amelyek jogosultsaacutegok taacutergyai lehettek amiacuteg a szemeacutelyek ugyaneme jogosultsaacutegok alanyaikeacutent jelentek meg Ez a gondolati seacutema joacutel tuumlkroumlződik peacuteldaacuteul az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv (ABGB) koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacuteban amennyiben a toumlrveacuteny szerint dolgoknak (Dinge) jogi eacutertelemben azok a taacutergyak tekinthetők (werden im rechtlichen Sinne Sachen genannt) amelyek a szemeacutelyektől kuumlloumlnboumlzőek eacutes arra szaacutentak hogy az embernek tessenek35 A toumlrveacuteny szoumlvegeacutet kidolgozoacute bizottsaacuteg arra az aacutellaacutespontra helyezkedett hogy a Sache eacutes a Ding egymaacutessal azonos kategoacuteriaacutenak minősuumllnek ekkeacutent teljes-seacuteggel szuumlkseacutegtelen megkettőzni a szoumlvegben hasznaacutelt kifejezeacuteseket iacutegy az egyszerűseacuteg jegyeacuteben csupaacuten a Sache kifejezeacutes hasznaacutelata mellett doumlntoumlttek36

re eacutes ius ad rem koumlzoumltt Ennek roacutemai jogi gyoumlkere a keacutet alapvető actio-fajtaacuteban eacuterhető tetten actiones in rem eacutes in personam Ehhez ld W (2006) i m 11ndash12 F ndashH (2016) i m 175ndash176 valamint 275 azzal a megjegyzeacutessel hogy a roacutemaiakat ebben a koumlrben nem a szisztematizaacutelaacutes iraacutenti igeacuteny vezette ők leacutenyegeacuteben annyit laacutettak eme paacuterosiacutetaacutes moumlgoumltt hogy az egyik fajta keresettel dolgot miacuteg a maacutesikkal szemeacutelyt uumlldoumlzhet a felperes A keacuterdeacuteshez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen M (1943) i m 139 K (1971) I i m 224ndash225 irodalommal B (2010) i m 277ndash278 F (1998) i m 551ndash552

32 Ehhez ld meacuteg a hazai irodalomboacutel B (2010) i m 27733 Kant munkaacutessaacutegaacutenak a dolog jogi eacutertelemben vett fogalmaacutera gyakorolt hataacutesaacutenak keacuterdeacuteseacutehez

vouml K (1797) i m 7934 Vouml K (1797) i m XXIII Einleitung IV bdquoSache ist ein Ding was keiner Zurechnung

faumlhig ist Ein jedes Object der freien Willkuumlr welches selbst der Freiheit ermangelt heiszligt daher Sache (res corporalis)rdquo

35 Vouml O (1889) i m XXX36 bdquo[hellip] weil die Woumlrter rsquoDingersquo und rsquoSachenrsquo gleichlautend seien man kuumlrzer sagen koumlnnte

rsquoAlles was von der Person unterschieden ist und zu der Menschen Gebrauche dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genanntrsquordquo Vouml O (1889) i m 214

21A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Minderre azt megelőzően keruumllt sor hogy a magaacutenjogtudomaacutenyban a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten elfogadottaacute vaacutelt volna az a megszoriacutetaacutes amely szerint a dolog csak testi taacutergy lehet37 Ezen a ponton vaacutelik szuumlkseacutegesseacute annak kiemeleacutese hogy a fenti a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute egyenlőseacutegjelet tevő felfogaacutes szaacutemos szerző munkaacutejaacuteban jelenik meg ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyeacutertelműen Kant hataacutesaacutenak koumlszoumlnhetően A modern jogi gondolkodaacutes szempontjaacuteboacutel doumlntő jelentőseacutegű egyik gondolkodoacute Georg Friedrich Puchta akinek neveacutehez sok egyeacuteb maacutes mellett a fogalmi jogtudomaacuteny (Begriff sjurisprudenz) eacutes a fogalmi piramis (Begriff spyramide) megteremteacutese koumltődik a bdquodologrdquo jogi eacutertelemben fogalmaacuteval kapcsolatosan keacutet szempontot tart elvi jelentőseacutegűnek Egyfelől azt hangsuacutelyozza hogy ennek egyik elengedhetetlen eleme a testi megjeleneacutes (Koumlrperlichkeit) a maacutesik pedig az emberi uralomnak valoacute felteacutetlen alaacutevetettseacuteg (unbedingte Hingabe unter die menschliche Herrschaft)38 Az előbbi koumlreacuteben mutat raacute arra hogy a roacutemaiak aacuteltal hasznaacutelt res kifejezeacutes Ding mint Gegenstand eacutertelemben tehaacutet elsősorban testi-fi zikai leacutetezőkeacutent jelenik meg a forraacutesokban39 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes ugyanakkor hogy Puchta eme a testi mivoltot előteacuterbe helyező aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a res corporalis eacutes incorporalis kategoacuteripaacuterjaacuteval hozza koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacutesbe Cicero klasszikusnak szaacutemiacutetoacute kuumlloumlnbseacutegteacuteteleacuteből indul ki amely szerint leacuteteznek egyfelől res quae sunt maacutesfelől pedig res quae intelliguntur ahol az előbbi a fi zikai eacutertelemben vett dolgokat az utoacutebbi pedig a fogalmakat jelenti40 Maacutes munkaacutejaacuteban is akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a jogi eacutertelemben vett dolog egy olyan testi taacutergy (koumlrperlicher Gegenstand) amely a szemeacutelytől kuumllsőleg kuumlloumlnboumlzik azonban a szemeacutely akarataacutenak teljesseacuteggel alaacutevetett tehaacutet leacutenyegileg a res testi jellegeacutet hangsuacutelyozza41 Kiemeli ugyanak-kor hogy eme dologfogalom kiterjeszteacutese mutatkozik meg a res corporalis eacutes

37 Ehhez ld meacuteg S (1840a) i m 338 bdquoDie unfreye Natur kann von uns beherrscht werden nicht als Ganzes sondern nur in bestimmter raumlumlicher Begraumlnzung ein so begraumlnztes Stuumlck derselben nennen wir Sache und auf diese bezieht sich daher die erste Art moumlglicher Rechte das Recht an einer Sache welches in seiner reinsten und vollstaumlndigsten Gestalt Eigenthum heistrdquo

38 Vouml P (1862) i m 76ndash80 P (1866a) i m 43639 P (1862) i m 76ndash7740 P (1862) i m 76 1 lj P (1866a) i m 436ndash437 Ennek jelentőseacutegeacutet hangsuacutelyozza

meacuteg T (1990) i m 383ndash384 Annyit ezen a ponton felteacutetlenuumll meg kell jegyezni Puchta meglaacutetaacutesaacuteval kapcsolatban hogy a Cicero nyomaacuten (Top 5 26) adott megkuumlloumlnboumlzte-teacutes nem pontos a Vorlesungen hivatkozott helyeacuten Puchta resről beszeacutel ugyanakkor a ciceroacutei szoumlveg vilaacutegosan fogalmaz bdquoDefi nitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt alterum earum quae intellegunturrdquo Vagyis ehelyuumltt sehol sincsen szoacute resről hanem defi nitioacutekat emliacutet az auktor

41 Ld P (1866b) i m 50

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről22

incorporalis kettősseacutegeacuteben amelynek kapcsaacuten roumlgtoumln hangsuacutelyozza hogy ez a felosztaacutes taacutevolroacutel sem tekinthető a dolgok felosztaacutesaacutenak ez alapjaacuten a leacutetezők uacutegy foghatoacutek fel mint egyfelől bdquoSachenrdquo maacutesfelől bdquoDinge und Gegenstaumlnderdquo42 Meglaacutetaacutesunk szerint az eddigiekből kitűnik hogy a Sache főkeacutent a jogi eacutertelem-ben vett dologfogalmat jeloumlli ekkeacutent a Ding kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest elvontabb Ugyanakkor az utoacutebbi a Ding eacutes Gegenstand fogalmait egymaacutes melleacute aacutelliacutetoacute elgondolaacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy a Ding koumlreacuteben nem csupaacuten a minket koumlruumllvevő vilaacutegban megjelenő leacutetezők eacutertelmezhetők hanem ez utoacutebbi fogalom absztrakt jelenteacutessel is biacuter amely esetben viszont nem jogi absztrakcioacuteroacutel van szoacute43 Ennek legjobb bizonyiacuteteacuteka eacuteppen a Puchta aacuteltal hasznaacutelt fordulat hiszen a dolgokroacutel (von den Sachen) valoacute eacutertekezeacutest ekkeacutent kezdi

Puchta Cursus der Institutionen CCXXIIbdquoDie Dinge der aumluszligeren Natur sind dem Menschen gegeben daszlig sie ihm dienen daszlig er sie sich unterwerfe Ein solcher Gegenstand der auf der einen Seite ein koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein eine von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz auf der anderen Seite aber die Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sache So bildet der Begriff der Sache des rein Gegenstaumlndlichen den Gegensatz zu dem Begriff der Person die zwar auch als Gegenstand eines rechtlichen Willens aber doch nur so zu denken ist daszlig damit immer noch eine Anerkennung ihrer Eigenschaft als Subject eines solchen verbunden bleibtrdquo44

Mindebből koumlvetkezik hogy a Ding kategoacuteriaacuteja joacuteval taacutegabb mint azt maga Puchta a vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlreacuteben meghataacuterozza az ő elemzeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban csak a kuumllvilaacuteg dolgai a termeacuteszet kuumllsődleges megnyilvaacutenulaacutesai aacutellnak (Dinge der aumluszligeren Natur) Ezek vonatkozaacutesaacuteban lesz igaz egyfelől az embernek alaacute-vetettseacuteg ebből adoacutedoacutean pedig a szemeacutelytől valoacute megkuumlloumlnboumlztethetőseacuteg maacutes-

42 Ld P (1866b) i m 51 Raacutemutat arra is hogy a tulajdont leszaacutemiacutetva minden dolog feletti jog az incorporalia koumlreacutebe tartozik azzal az eacutertelmezeacutessel hogy bizonyos esetekben dolgok meghataacuterozott oumlsszesseacutegeacutet egyetlen dolognak kell tekinteni Vouml P (1866b) i m 51

43 Leacutenyegeacuteben ilyen eacutertelemben fogja fel a keacutet fogalmat Windscheid is amikor Sache vonatkozaacute-saacuteban annak testi mivoltaacutet hangsuacutelyozza (bdquoUnter Sachen werden hier verstanden die einzelnen Stuumlcke der vernunftlosen Natur Indem der Begriff der Sache in dieser Weise bestimmt wird ist schon gesagt daszlig zu demselben das Moment der realen Existenz der Koumlrperlichkeit gehoumlrtrdquo) Az unkoumlrperliche Sache koumlreacuteben viszont azt emeli ki hogy a jog pusztaacuten elkeacutepelt leacutetezőket (bloszlig gedachte Dinge) emel a Sache koumlreacutebe Reacuteszletesen ld W (1873) i m 376

44 Vouml P (1866a) i m 436

23A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

felől pedig a testi mivolt (von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz) Mindez azonban nem zaacuterja ki mi toumlbb meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppenseacuteggel kifejezetten alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy Dinge koumlreacuteben lehet olyan ami nem csak Ding der aumluszligeren Natur eacutes ekkeacutent egy koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein ami azeacutert lesz Sache mert ekkeacutent nevezzuumlk el45 Dinge koumlreacuten beluumll tehaacutet ez a Puchta aacuteltal bemutatott eacutes vizsgaacutelt szegmentuma mindoumlssze az egeacutesz egy szelete ennek alapjaacuten ugyanakkor kell hogy leacutetezzen Dinge kategoacuteriaacutejaacutenak egy olyan reacutesze amely nem testi valoacutejaacuteban leacutetezik a termeacuteszetben a kuumllvilaacutegban azaz kell hogy legyen egy absztrakt szintje a Ding fogalmaacutenak

Ennek az absztrakt jelenteacutesnek a megeacuterteacuteseacuteben jelenthet komoly segiacutetseacuteget a Ding an sich fogalma amely markaacutensan Kantnaacutel jelenik meg meacuteghozzaacute szaacutemos eacutertelemben amelyek koumlzoumltt a kifejezeacutes egeacuteszen koumlznapi jelenteacutesaacuter-nyalata is szerepel46 Alapvető aacutelliacutetaacutesa hogy a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergyak nem tartoznak a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteba mivel ezek a kuumllvilaacutegi leacutetezők nem fuumlg-getlenek a megismereacutes kriteacuteriumaitoacutel (Bedingungen der Erkenntnis) Ebből az koumlvetkezik hogy valamely jelenleacutevő dolog (gegenwaumlrtige Sache) megjeleneacutese keacutepe (Anschauung) aacuteltal nem vaacutelik megismerhetőveacute maga a dolog tehaacutet nem ismerhető meg az amilyen ez a dolog magaacuteban a maga valoacutejaacuteban minthogy a keacutep nem lesz reacutesze az emberi megismereacutesi keacuteszseacutegnek (Vorstellungskraft)47 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Ding an sich kifejezeacutes egy olyan leacutetezőt jeloumll amely taacuter-gyaacutetoacutel (Ding) fuumlggetlenuumll leacutetezik ebből eredően ha a taacutergyat megfosztanaacutenk tulajdonsaacutegaitoacutel (Eigenschaften) akkor csupaacuten a Ding an sich maradna48 Mindebből adoacutedoacutean Kant fogalmai szerint a Ding an sich egy felismerhetetlen eacutes leiacuterhatatlan valoacutesaacuteg amely valamilyen moacutedon a megfi gyelt jelenseacutegek alapjaacute-ul szolgaacutel nincs arra moacuted hogy az ember koumlzvetlenuumll megismerje felfogja azo-kat a dolgokat amelyek a termeacuteszetes vilaacutegnak teacutenyleges taacutergyai49 Mindehhez kapcsoloacutedoacutean eacuterdemes meacuteg egy Kanttoacutel szaacutermazoacute szoumlveget megvizsgaacutelni

45 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld a szoumlvegben bdquodie Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sacherdquo

46 Ehhez ld reacuteszletesen R (1991) i m s h v P (1987) i m 947 Ld K (1783) i m sect9 Vouml K (1781) i m A 129 bdquoWaumlren die Gegenstaumlnde womit unsere

Erkenntnis zu tun hat Dinge an sich selbst so wuumlrden wir von diesen gar keine Begriff e a prioir haben koumlnnenrdquo

48 Vouml A ndashL (1958) i m s v lsquoDing an sichrsquo Oxford Companion s v lsquothing-in-itselfrsquo49 Vouml C (1996) i m s v lsquothing-in-itselfrsquo Ugyaniacutegy kritikusan R (2003) i m

96ndash97

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről24

Proleg sect13 Anm IIbdquoIch dagegen sage es sind uns Dinge als auszliger uns befi ndliche Gegenstaumlnde unserer Sinne gegeben allein von dem was sie an sich selbst sein moumlgen wissen wir nichts sondern kennen nur ihre Erscheinungen d i die Vorstellungen die sie in uns wirken indem sie unsere Sinne affi zieren Demnach gestehe ich allerdings daszlig es auszliger uns Koumlrper gebe d i Dinge die obzwar nach dem was sie an sich selbst sein moumlgen uns gaumlnzlich unbekannt wir durch die Vorstellungen kennen welche ihr Einfl uszlig auf unsere Sinnlichkeit uns verschaff t und denen wir die Benennung eines Koumlrpers geben welches Wort also bloszlig die Erscheinung jenes uns unbekannten aber nichtsdestoweniger wirklichen Gegenstandes bedeutet Kann man dieses wohl Idealismus nennen Es ist ja gerade das Gegenteil davonldquo50

Mint az az 1783-ban megjelent bdquoProlegomena zu einer jeden kuumlnftigen Metaphysik die als Wissenschaft wird auftreten koumlnnenrdquo vagyis a bdquoProlegomena minden leendő metafi zikaacutehoz amely tudomaacutenykeacutent leacutephet majd felrdquo ciacutemet viselő műveacuteben olvashatoacute Kant alapvetően abboacutel indul ki hogy a Ding kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vannak olyan (testi) taacutergyak (Gegenstaumlnde) amelyek egyfelől tőluumlnk kuuml-loumlnboumlzőek maacutesfelől pedig az eacuterzeacutekeink reacuteveacuten vagyunk keacutepesek felfogni ezeket Ugyanakkor semmit sem tudhatunk meg magukroacutel ezekről az entitaacutesokroacutel (an sich selbst) kizaacuteroacutelag megjeleneacutesi formaacuteik (Erscheinungen) megismereacuteseacutere szoriacutetkozhatunk Kant akkeacutent veacutelekedik hogy ezek a megjeleneacutesi formaacutek vagy keacutepzetek (Vorstellungen) hataacutessal vannak az eacuterzeacutekeinkre Ebből eredően leacuteteznek olyan dolgok amelyek szaacutemunkra teljesen ismeretlenek (gaumlnzlich unbekannt) ndash ezekkel oumlsszefuumlggeacutesben mindoumlsszesen annyira vagyunk keacutepesek hogy ezek kuumllvilaacutegi lekeacutepeződeacuteseit megjeleneacutesi formaacuteit megismerjuumlk Ezen tuacutelmenően Kant arra is raacutemutat hogy amikor ezeket a testi valoacuteval rendelkező leacutetezőket (Koumlrper) igyekszuumlnk elnevezni leacutenyegeacuteben nem teszuumlnk maacutest mint hogy az ezekhez kapcsoloacutedoacute megjeleneacutesi formaacutekat keacutepzeteket illetjuumlk neacutevvel Veacutegső koumlvetkezteteacuteseacutet keacuterdeacutesfelveteacutes formaacutejaacuteban fogalmazza meg nevezhető-e mindez idealizmusnak A feltett keacuterdeacuteseacutere sajaacutet maga vaacutelaszol mindez eacuteppen hogy taacutevol aacutell az idealizmustoacutel51 Kant eme gondolatmenete kapcsaacuten mindenkeacuteppen laacutetni

50 K (1783) i m 6951 Ezen a ponton felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges hogy a Kant aacuteltal hasznaacutelt Ding an sich fogalmaacutet

oumlsszefuumlggeacutesbe hozzuk illetőleg paacuterhuzamba aacutelliacutetsuk a νοούμενον goumlroumlg gondolkodoacutekra visszavezethető koncepcioacutejaacuteval (Ehhez ld egyezően R (2003) i m 96 Magaacutehoz

25A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

kell azt hogy a teljes neacutezetrendszer idealizmuskeacutent valoacute felfogaacutesa azeacutert sem tekinthető a valoacutesaacutegtoacutel elrugaszkodott gondolatnak mivel azt laacutethatjuk hogy a testi leacutetezők kapcsaacuten is elsősorban az elnevezeacutest (nominalizmus) emeli ki joacutel-lehet mindeme entitaacutesok nem azeacutert eacutes attoacutel fogva leacuteteznek hogy nevet kapnak Eme kanti gondolat eacutes Puchta neacutezete koumlzoumltt koumlnnyen felsimerhető a rokonsaacuteg a Ding az emberi elismereacutestől felismereacutestől ciacutemkeacutezeacutestől vaacutelik fuumlggőveacute

12 A res kifejezeacutes lexikaacutejaacuteroacutel

Mint ahogy a dolog szoacutenak magyarul szaacutemtalan jelenteacutese ismeretes52 uacutegy a latin res is igen szeacuteles koumlrben keruumllt alkalmazaacutesra53 mi toumlbb a kifejezeacutes a jogi forraacute-sokban is meglehetősen taacuteg eacutertelemben fordul elő54 A teacutenyleges jelenteacutesekből valamint az egyes jelenteacuteskoumlroumlk szaacutemaacuteboacutel adoacutedoacutean talaacuten nem mereacuteszseacuteg levon-ni azt a koumlvetkezteteacutest hogy a latin res szoacute koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett hasznaacutelata leacutenyegeacuteben egybeesik55 Ez a kijelenteacutes abboacutel a szempontboacutel nem jelent uacutejdonsaacutegot hogy az irodalomban toumlbb helyen is lehet talaacutelkozni azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a res egyszerre szűkebb eacutes taacutegabb eacutertelemben

a goumlroumlg kifejezeacuteshez ld pl L ndashS (1940) i m s v lsquoνοέωrsquo) Ebben az oumlsszefuumlg-geacutesben felteacutetlenuumll hangsuacutelyozni kell hogy νοούμενον goumlroumlg elgondolaacutesa semmikeacutepp sem fuumlggetleniacutethető Platoacuten ideatanaacutetoacutel tovaacutebbaacute arra is utalni kell hogy Aquinoacutei Szent Tamaacutes res-felfogaacutesaacutet sem lehet zaacuteroacutejelbe tenni Emleacutekezetes hogy ez a keacutet gondolkodoacute a res fogal-maacutenak elteacuterő koncepcioacutejaacuteboacutel indult ki Reacuteszletesebben ld B ndashH (1986) i m s h v Oxford Companion s v lsquophenomena and noumenarsquo MKatLex s v lsquoDing an sichrsquo Azt mindenkeacuteppen hangsuacutelyozni kell hogy a Ding an sich jelenteacutese joacuteval taacutegabb mint a goumlroumlg νοούμενον eacutertelme ebben a tekintetben vouml P (1987) i m 9

52 Vouml C ndashF (1862ndash1864) i m s v lsquodologrsquo A szoacute jelenteacuteskoumlreacuteben nyolc kuumlloumlnbouml-ző jelenteacutesaacuternyalatot sorol fel mint peacuteldaacuteul taacutergy uumlgy foglalatoskodaacutes aacutellapot hataacuterozatlan taacutergy Kuumlloumln kiemelendő az a jelenteacutes amely szerint dolog minden ami a szemeacutelytől kuumlloumln-boumlző ebben a koumlrben kifejezetten hivatkozik a latin res szoacutera

53 Ld F ndashF (1945) i m s h v Oxford Latin Dictionary s v lsquoresrsquo Dajczak kifejezetten emliacuteti hogy a jelzett helyen a res szoacute toumlbb mint maacutesfeacutel tucat jelenteacutese fordul elő amelyek mindent egybevetve fedeacutesben vannak a magyar jelenteacutesekkel Reacuteszletesen vouml D (2003) i m 98 A koraacutebbi irodalomban ezzel egyezően ld A koraacutebbi irodalomban ezzel egyezően ld B (1990) i m 72

54 Ld H ndashS (1907) i m s v lsquoresrsquo ahol nyolc nagy jelenteacuteskoumlrt kuumlloumlniacutet el az első jelenteacutesen (dolog taacutergy) beluumll tovaacutebbi nyolc alkategoacuteriaacutet kuumlloumlniacutet el Iacutegy leacutenyegeacuteben oumlsszesen 16 jelenteacuteskoumlrt kapunk ami nem aacutell messze az Oxford Latin Dictionary aacuteltal megadott 19 jelenteacutestől Ehhez ld meacuteg Benedek Ferenc megjegyzeacuteseacutet a res kifejezeacutes sokreacutetőseacutegeacuteről B (1959) i m 4 Ugyaniacutegy foglalt aacutellaacutest maacuter Savigny is bdquoEs giebt wenige Ausdruumlcke in der Roumlmischen Sprache die so viele Bedeutungen anzunehmen faumlhig sind wie das Wort res [hellip]rdquoVouml S (1841) i m 441

55 Ezzel egyezően G (2001) i m 3 aki meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy amikor azt aacutelliacutetja hogy meacuteg a jogi forraacutesokban is elsődlegesen a lsquoresrsquo szoacute koumlznapi jelenteacutese fordul elő

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről26

van jelen aacuteltalaacuteban a nyelvhasznaacutelatban56 A szerzők ebben a koumlrben vagy azt hangsuacutelyozzaacutek hogy res hasznaacutelataacutera maacutes kifejezeacutesekhez keacutepest szeacutelesebb koumlrben keruumllt sor57 vagy a kifejezeacutes mindent aacutetfogni szaacutendeacutekozoacute taacuteg jelenteacuteseacutet hangsuacutelyozzaacutek a minket koumlruumllvevő vilaacutegra vetiacutetve58

Egyes szerzők szerint a dolog fogalmaacuteval a kuumllvilaacuteg egy bizonyos szeleteacutet hataacuteroljuk el olyat amely Kolosvaacutery Baacutelint kifejezeacuteseacutevel eacutelve bdquoa teacuterben valoacute-saacuteggal helyt foglaloacuterdquo59 Sokolowski szerint res megjeloumlleacutessel illethető minden ami a jogkeacutepes alanynak alaacutevetett felteacuteve hogy az meghataacuterozott minthogy az emberi uralom taacutergya egyfelől valamely materiaacutelis-fi zikai maacutesfelől valamely fogalmi leacutetező lehet Ez utoacutebbi ndash Sokolowski meglaacutetaacutesa szerint ndash csak azeacutert szerepelhet ebben a felsorolaacutesban mert az emberi akarat egy bizonyos fokig a fogalmakat is uralja hiszen az egyeacuten keacutepzelete teremti meg ezeket a fogal-makat illetőleg jeloumlli ki ennek hataacuterait60 Grosso eme aacutelliacutetaacutes kiterjeszteacutesekeacutent azt hangsuacutelyozza hogy a dolog egyszerre taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi jelenseacuteg is gazdasaacutegi abboacutel a szempontboacutel hogy az ember ceacuteljainak eleacutereacuteseacutere rendelt taacutersadalmi pedig abboacutel az aspektusboacutel hogy az egyes korszakokban a taacutersada-lom fejlettseacutegeacutetől fuumlggően keruumll meghataacuterozaacutesra hogy mi minősuumll dolognak61 Bonfante eacutes Talamanca azt helyezik előteacuterbe hogy a kuumllvilaacuteg fentebb nevezett meghataacuterozott reacuteszei dologi jogi jogosultsaacutegok taacutergyai lehetnek62 Kis elteacutereacutessel

56 G (2001) i m 4 B (1968) I i m 5-6 M (1943) i m 133 K (1971) I i m 376 N (1989) i m 169 B (2001) i m 16 tovaacutebbaacute 63ndash64 D (2003) i m 98 Az aacutelliacutetaacutesnak a koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett helytaacutelloacutesaacutega expressis verbis csak egy helyen jelenik meg vouml B (2001) i m 64

57 Tipikusan ilyen megkoumlzeliacuteteacutessel lehet talaacutelkozni Marton eacutes Nadjo munkaacutejaacuteban58 Grosso Bonfante Dajczak eacutes leacutenyegeacuteben Kaser sorolhatoacute ide59 Vouml ehhez G (2001) i m 5 B (1968) I i m 6 K (1942) i m 6

T (1990) i m 379 B (1990) i m 73 Ezzel egyezően Menyhaacuterd aki bdquodologtaacutergyisaacutegotrdquo emliacutet mint a jogi eacutertelemben vett dolog legalapvetőbb jellemzőjeacutet Ld M (2010) i m 43

60 S (1902) i m 28 Nem keacutetseacuteges hogy a fogalmak kizaacuteroacutelag emberi alkotaacutes eredmeacute-nyekeacutent leacuteteznek A fogalomalkotaacutes a szerző egeacutesz gondolatmeneteacuten veacutegigvonul ugyanakkor uacutegy veacuteljuumlk hogy Sokolowski tuacutel nagy jelentőseacuteget tulajdoniacutet a fogalmaknak ndash ebben a meacuter-teacutekben ez a roacutemaiakra nem volt jellemző minthogy a gyakorlati esetek koumlreacuteben tapasztalhatoacute a fogalomhasznaacutelathoz koumltődő ingadozaacutesok oka is eacuteppen a kazuisztikaacuteban keresendő hiszen a dolog fogalma puszta absztrakcioacute Ugyanakkor minden esetben amikor Sokolowksi fogal-makroacutel beszeacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint sokkal inkaacutebb a dolgok Marcus Aurelius aacuteltal emliacutetett elnevezeacuteseacuteről van szoacute (Elmeacutelkedeacutesek 3 11 8 29) Ld meacuteg S (1902) i m 39ndash40 valamint hasonloacutean meacuteg 42

61 G (2001) i m 5ndash6 62 A gazdasaacutegi hasznaacutelhatoacutesaacuteg kriteacuteriumaacutenak Bonfante szerint is van leacutetjogosultsaacutega amikor

azt mondja hogy veacutegeredmeacutenyben csak az tekinthető dolognak ami gazdasaacutegi hasznaacutelatra alkalmas ez pedig nyilvaacutenvaloacutean nem esik egybe a kuumllvilaacuteg oumlsszes koumlruumllhataacuterolt reacuteszeacutevel Vouml B (1968) I i m 7ndash8

27A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

ezt a szemleacuteletet vallja magaacuteeacutenak Kaser eacutes Mayer-Maly is Mayer-Maly raacutemutat hogy a res neacutehol jelenti a per taacutergyaacutet (res de qua agitur) ugyanakkor szolgaacutelhat aacuteltalaacuteban a teljes vagyon megjeloumlleacuteseacutere is63 Kaser megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szem-pontboacutel eacuterdekes hogy veacutelemeacutenye szerint a jogi nyelvben a res szoacute haacuteromfeacutele eacutertelemben hasznaacutelhatoacute szűkebb eacutertelemben jelenti az egyedi koumlruumllhataacuterolt jogi eacutertelemben oumlnaacutelloacute testi dolgot ideeacutertve a rabszolgaacutekat is akik emberek eacutes egyuacutettal a jog taacutergyai is Tovaacutebbi eacutertelemben jelent mindent ami egy magaacutenjogi jogosultsaacuteg vagy magaacutenjogi per taacutergya lehet vagyis jogtaacutergy ebben az eacuterte-lemben ide tartozhat akaacuter a csalaacutedgyermek vagy a manusos feleseacuteg is Veacuteguumll neacutemely esetben magaacutet az egeacutesz vagyont jeloumlli Meglaacutetaacutesa szerint a dologi jog koumlreacuteben főkeacutent a res legelső eacutertelmeacutevel kell foglalkozni tulajdon taacutergyai csak az egyedi oumlnaacutelloacute testi dolgok lehetnek valamint a rabszolgaacutek64 Maacutes koraacutebbi munkaacutejaacuteban Kaser azt hangsuacutelyozza hogy a res-fogalom nyilvaacutenvaloacutean nem biacuter gyakorlati eacuterteacutekkel65 Ugyanakkor ennek kapcsaacuten arra is raacutemutat hogy Gaius Instituacutecioacuteiban a res ndash a jogalanynak szaacutemiacutetoacute personae paacuterjakeacutent ndash tipikus jogtaacutergykeacutent jelenik meg aacutem annak eacuterdekeacuteben hogy a fogalom gyakorlati szempontboacutel is hasznosiacutethatoacute legyen azonmoacuted kuumlloumlnbseacuteget tesz res corporales eacutes incorporales koumlzoumltt66 Marton kuumlloumlnbseacuteget tesz dolog eacutes vagyon koumlzoumltt veacutelemeacutenye szerint jogi szempontboacutel elsődlegesen a vagyon biacutert jelentőseacuteggel a dolog csak mint vagyonalkatreacutesz joumlhetett fi gyelembe67 Benedek is leacutenyegeacuteben vagyonalkatreacuteszt laacutet a res kifejezeacutes moumlgoumltt amely ekkeacutent csak szűkebb eacutertelem-ben jelent dolgot Ez utoacutebbi vonatkozaacutesaacuteban kiemeli hogy dolog mindenkeacuteppen csak a kuumllvilaacuteg valamely oumlnaacutelloacute reacutesze lehet amely aacutellandoacute tulajdonsaacutegokkal biacuter Ez utoacutebbi jellemző fontossaacutega abban aacutell hogy egy adott dolog ennek reacuteveacuten kuumlloumlnboumlztethető meg baacutermely maacutes testi taacutergyaktoacutel Nem utolsoacute sorban Benedek azt is hangsuacutelyozza hogy a dolog jogi eacutertelemben vett eacuterdekesseacutege hogy jog-viszonyok oumlnaacutelloacute taacutergya lehet68 Eacuterdekesseacutege folytaacuten kuumlloumln kiemelendő Bretone felfogaacutesa Maga is abboacutel indul ki hogy a vilaacutegban az embert fi zikai eacutertelemben vett dolgok veszik koumlruumll amelyek vagy a termeacuteszetből erednek vagy emberi alkotaacutes eredmeacutenyei ekkeacutent neacutezete veacutegeredmeacutenyben rokon Bonfante felfogaacutesaacute-

63 M -M (1999) i m 53 Megjegyzi meacuteg hogy joacutellehet a roacutemaiak a dologra a aacuteltalaacuteban a res kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek olykor corpus megjeloumlleacutessel is illetteacutek

64 K (1971) I i m 376 65 K (1953a) i m 14366 K (1953a) i m 14267 M (1943) i m 132ndash13368 Vouml B (1988) i m 2ndash3

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről28

val69 mindezek mellett azonban a res taacuteg jelenteacuteseacutenek egyszerre keacutet aspektusaacutet is hangsuacutelyozza Egyfelől azt hogy a kifejezeacutes aacuteltalaacutenosiacutet ekkeacutent ndash joacutellehet baacutermely egyedi dolog megjeloumlleacuteseacutere is alkalmas ndash gyűjtőfőneacutevkeacutent funkcionaacutel mivel dolgok olyan oumlsszesseacutegeacutenek jeloumlleacuteseacutere is hasznaacutelhatoacute amely dolgok nem szuumlkseacutegkeacuteppen tartoznak egy csoportba70 Maacutesfelől azonban felhiacutevja arra is a fi gyelmet hogy a res egyfajta nomen generale az aacuteltalaacutenosiacutetaacutes nyomaacuten nem kizaacuteroacutelag gyűjtőfőneacutevi karakterrel biacuter hanem aacuteltalaacuteban hasznaacutelhatoacute baacutermely specifi kus jelenteacutesű főneacutev helyettesiacuteteacuteseacutere is meacutegpedig mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelatban mind pedig a jogi nyelvben egyaraacutent71 Ami a res terminus generaacutelis jellegeacutet illeti ebben a vonatkozaacutesban elegendő a helyettesiacutethető dol-gok kategoacuteriaacutejaacutera gondolni A helyettesiacutethető dolgokat leggyakrabban a nem forraacutesszerű res fungibiles kifejezeacutessel szoktuk jeloumllni Ez az Ulrich Zassius nevű XV ndash XVI szaacutezadi humanista neveacutehez fűződik aki a fungor igeacuteből szaacutermaztatott fungibilis melleacuteknevet ahhoz a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz koumltoumltte hogy ezek a helyettesiacutethető dolgok funkcioacutejukat tekintve egymaacutessal felcsereacutelhető egye-dekből aacutelloacute dologcsoportok Ezzel sajaacutet koraacutenak mindennapi gyakorlataacutet hiacuteven tuumlkroumlzte Az oacutekori szoumlvegek azonban akkeacutent emlegetik ezt a kategoacuteriaacutet mint res quae pondere numero mensura constant ndash olyan vagyontaacutergyak amelyek leacutenyege szaacutemukban suacutelyukban meacuterteacutekuumlkben aacutell72 Maacuterpedig a forraacutesokban ez a feacutelmondat nem kizaacuteroacutelag ebben a formaacuteban talaacutelhatoacute meg van olyan szoumlveg ahol id quod maacutesutt ea quae illetve megint maacutesutt in vagy de his quae for-dul elő73 Ez pedig arra utal hogy ndash miutaacuten a szoumlvegek jelenteacutese nem vaacuteltozik azaacuteltal hogy a főnevet egy neacutevmaacutes helyettesiacuteti ndash a res szoacute annyira aacuteltalaacutenos jelenteacutessel biacuter hogy egy neacutevmaacutessal utaloacuteszoacute neacutelkuumll is lehet helyettesiacuteteni

69 bdquoEssa sta infatti ad indicare ogni entitagrave obbiettiva che il nostro pensiero isola nellrsquouniverso o nel mondo delle idee fuori del nostro laquoioraquo [hellip]rdquo ndash B (1968) I i m 5

70 B (2001) i m 1671 B (2001) i m 63ndash64 Ezzel egyezően ld E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo bdquohellip

en raison de son sens vague a pu ainsi devenir un substitut polihelliprdquo Erre leacutenyegeacuteben Ruumlfner is utal amikor a lsquores quae pondere numero mensura constantrsquo kifejezeacutes előfordulaacutesi vaacuteltozatait taacuterja fel Megaacutellapiacutetaacutesa szerint a res szoacuten kiacutevuumll meacuteg egyeacuteb hasonloacutean aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek is megjelennek a hivatkozott kifejezeacutes egyes vaacuteltozataiban (haec quid id ea omne) Logikusan adoacutedoacute keacuterdeacutese hogy a vonatkozoacutei melleacutekmondat előtt aacutelloacute utaloacuteszoacute vaacuteltozaacutesa vajon nem vaacuteltoztatja-e meg a teljes fordulat jelenteacuteseacutet Koumlvetkezteteacutese szerint erről nincs szoacute minthogy maga a res szoacute is olyannyira aacuteltalaacutenos hogy a neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutes nem eredmeacutenyezi sem a jelenteacuteskoumlr taacutegiacutetaacutesaacutet sem pedig megvaacuteltoztataacutesaacutet Vouml R (2000) i m 28

72 Ehhez ld R (2000) i m 26ndash3073 Iacutegy quod szerepel Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) eacutes Pap D 45 1

115 pr (2 quaest) szoumlvegeiben In illetve de his quae szerepel Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) eacutes Maec D 35 2 30 3 (8 fi deicomm) textusaiban ndash utoacutebbiban csak a haec neacutevmaacutes fordul elő ea quae Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) szoumlvegeacuteben

29A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ami a res gyűjtőfőneacutevkeacutent valoacute hasznaacutelataacutet illeti ebben a koumlrben Bretone kiemeli hogy a szoacute ilyen jellegeacuteből adoacutedoacutean vagyont javak oumlsszesseacutegeacutet jelenti Ennek egyik bizonyiacuteteacutekakeacutent eacuterteacutekeli azt a teacutenyt hogy a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben az oumlroumlkleacutesi viszonyok kapcsaacuten a familia pecuniaque fordulat toumlbb szoumlvegvaacutel-tozatban maradt raacutenk74 Eme szoumlvegvaacuteltozatok koumlzoumltt olyan is szerepel amely a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet ekkeacutent ideacutezi bdquolex XII tabularum permittere videbatur qua cavetur ut quod quisque de re sua testatus esset id ratum haberetur his verbis rsquoUTI LEGASSIT SUAE REI ITA IUS ESTOrsquordquo75

Nadjo nyelveacuteszeti elemzeacuteseacuteben raacutemutat arra hogy a res szoacute megjeleneacutese a latin nyelvben igen korai időkre tehető joacutellehet a szoacute eredete maacuteig homaacutelyos76 Megerősiacuteti maacutes szerzők neacutezeteacutet amely szerint kezdeti bdquovagyonrdquo bdquovagyontaacuter-gyakrdquo bdquojavakrdquo eacutertelmeacuteben maacuter igen koraacuten tetten eacuterhető a kifejezeacutes gazdasaacutegi szemleacuteletű jelenteacutesaacuternyalata77 Eme aacuteltalaacutenos kollektiacutev eacutertelme mellett azonban

74 Vouml 5 3 bdquoUti legassit super pecunia tutelave suae rei ita ius estordquo75 Vouml Gai 2 224 Inst 2 22 pr Paul D 50 16 120 (5 ad Q Muc) Az egyeacuteb szoumlveghagyomaacute-

nyok familia pecuniaque sua ndash Rhet ad Herren 1 23 Cic de inv 2 50 148 pecunia tutelave suae rei ndash Ulp 11 14 Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) A forraacutesokhoz az irodalomban ld D (1970) i m 23 Z (1997) i m 100ndash104 tovaacutebbaacute 195ndash197 Dioacutesdi meglaacutetaacutesa szerint a familia eacutes a pecunia kifejezeacutesek eredetileg mindazokat a termelőeszkoumlzoumlket (means of production) jelentette amelyek elsőkeacutent vaacuteltak magaacutentulajdon taacutergyaivaacute majd a kifejezeacute-sek tartalma eacutes jelenteacutese lassacskaacuten megvaacuteltozott egyfelől abboacutel adoacutedoacutean hogy utoacutebb a foumlld is a magaacutentulajdon reacutesze lett maacutesfelől pedig az aacutellattenyeacuteszteacutesről a mezőgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes jelekeacutent Ld D (1970) i m 30 Zlinszky a maga reacuteszeacuteről az uti legassit super familia pecunia tutelaque suae rei megfogalmazaacutest tartja a leginkaacutebb valoacutesziacutenűnek joacutellehet elismeri hogy a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa jelentős neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik A hivatkozott Gaius eacutes Pomponius aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott szoumlvegek kapcsaacuten ő is raacutemu-tat arra hogy a szoumlveghagyomaacutenyok koumlzoumls jellemzője hogy a suae rei fordulat elől toumlrlik a familiaacutera eacutes pecuniaacutera toumlrteacutenő utalaacutest amiből logikusan az koumlvetkezik hogy a suae rei mindkettő jelenteacuteseacutet visszaadja Z (1997) i m 101 valamint 195 Bretone a toumlrveacuteny emliacutetett toumlredeacuteke vonatkozaacutesaacuteban haacuteromszor keacutet azaz oumlsszesen hat szoumlvegvaacuteltozatot rekonst-ruaacutel Leacutenyegeacuteben naacutela is haacuterom csoport szerepel azzal azonban hogy az egyes szoumlvegvaacutelto-zatokon beluumll alcsoportokat hoz leacutetre Ld B (2001) i m 26 Ami a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet illeti Bretone a hivatkozott Pomponius-helyen talaacutelhatoacute bdquouti legassit suae reirdquo formaacutet tekinti a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek uacutegy veacuteli hogy ha a familia eacutes a pecunia eredetileg is szerepeltek volna a toumlrveacutenyben akkor utoacutebb ezt a szoumlvegezeacutest nem vaacuteltotta volna fel a Pomponius aacuteltal hasznaacutelt kifejezeacutes Az ulpianusi bdquopecunia tutelave suae reirdquo formaacutet egyaacuteltalaacuten nem tartja elfogadhatoacutenak Ld reacuteszletesen B (2001) i m 24ndash36

76 N (1989) i m 16777 Vouml E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo valamint N (1989) i m 168 ErnoutndashMeillet

szerint az olyan kifejezeacutesek mint res familiaris vagy res publica az ősi jogban kialakult eacutes a keacutesőbbiekben meggyoumlkeresedett kifejezeacutesekeacutent eacuteppen a szoacute lsquojavakrsquo eacutertelmeacutet taacutemasztjaacutek alaacute Nadjo aki egyeteacutert az előbbi megaacutellapiacutetaacutessal azt hangsuacutelyozza hogy a szoacutehoz tapadoacute főneacutevi vagy melleacutekneacutevi determinaacutensok (res familiaris res paterna res patria ugyaniacutegy res meum parentum res patris) elsődlegesen csalaacutedi kapcsolatokra utalnak ekkeacutent a kifejezeacutesek oumlsszesseacutegeacuteben szuumllői vagy csalaacutedi vagyonra oumlroumlkseacutegre utalnak Ezzel egyezően ld K (1971) I i m 377

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről30

leacutetezett a szoacutenak olyan konkreacutet eacutertelme is amely hasznaacutelataacutet a mai eacutertelemben vett bdquodologrdquo kifejezeacutessel rokon vonaacutesokat78 Eacuteppen ez a konkreacutet eacutertelme tette alkalmassaacute a res kifejezeacutest minden leacutetezőnek a valoacutesaacutegnak a megjeloumlleacuteseacutere is79 Joggal meruumll fel ezen a ponton az igeacuteny annak tisztaacutezaacutesaacutera hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteben milyen eacutertelemben fordul elő a res kifejezeacutes

13 A res kifejezeacutes a jogi forraacutesokban kuumlloumlnoumls tekintettel a Digesta bizonyos szoumlvegeire

A dolgok egyik legősibb felosztaacutesa szerint egyes a res mancipi miacuteg maacutesok a res nec mancipi kategoacuteriaacutejaacuteba tartoznak A keacutet csoport koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel szabatos megfogalmazaacutesaacutet Ulpianusnaacutel talaacuteljuk meg

Ulp 19 1Omnes res aut mancipi sunt aut nec mancipi Mancipi res sunt praedia in Italico solo tam rustica qualis est fundus quam urbana qualis domus item iura praediorum rusticorum velut via iter actus aquaeductus item servi et quadrupedes quae dorso collove domantur velut boves muli equi asini ceterae res nec mancipi sunt Elefanti et cameli quamvis collo dorsove domentur nec mancipi sunt quoniam bestiarum numero sunt

Ebben a szoumlvegben a feltehetően a Kru II ndash III szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt Ulpianus a res keacutet koumlreacutet kuumlloumlniacuteti el egymaacutestoacutel azok vagy mancipi vagy nec mancipi A joacutel ismert szoumlveg alapjaacuten a res mancipi koumlreacutebe tartoznak az Itaacuteliaacuteban fekvő telkek akaacuter praedia rustica amilyen a fundus akaacuter praedia urbana mint a domus Ugyaniacutegy a res mancipi koumlreacutebe sorolja a mezei telki szolgalmakat amelyek koumlzuumll egyeseket peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel nevesiacutet haacuterom uacutethasznaacutelati jogot (via iter actus) eacutes egy viacutezhsznaacutelati jogot (aquaeductus) emliacutet peacuteldakeacutent Ide sorolja meacuteg azokat a neacutegylaacutebuacuteakat amelyek igaacuteba lehet hajtani (collo [hellip] domentur szoacute szerint a nyakuk aacuteltal szelidiacutettetnek meg) illetve azokat is amelyekre terhet lehet pakolni

78 Ilyen eacutertelemben szerepel peacuteldaacuteul a XII tt-ben a res mancipi kifejezeacutes (5 2) amely az ősi roacutemai taacutersadalom patriarchaacutelis gazdaacutelkodoacute jellegeacutet tuumlkroumlzi Hasonloacutean konkreacutet eacutertelemben fordul elő peacuteldaacuteul Iavolenusnaacutel (Iav D 41 3 23 pr eacutes eod 2 [9 epist]) ahol elsősorban res mobiles formaacuteban a res immobiles illetőleg a res soli paacuterjakeacutent jelenik meg Reacuteszletesen ld N (1989) i m 171ndash173

79 Vouml E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo bdquohellip deacutesignant des biens concrets a pu servir agrave exprimer ce qui existe la chose laquo la reacutealiteacute raquohelliprdquo

31A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

(dorsove domentur szoacute szerint a haacutetuk aacuteltal szelidiacutettetnek meg) Peacuteldaacutekat is emliacutet egyfelől pozitiacutev peacuteldaacutekat tehaacutet felsorol olyan aacutellatokat (oumlkroumlk szamarak lovak oumlszveacuterek) amelyekre igaz lesz a megfogalmazott aacutelliacutetaacutes felhoz azonban keacutet negatiacutev peacuteldaacutet is (elefaacutent teve) Az elefaacutentok eacutes teveacutek ugyanis keacutetseacutegkiacutevuumll alkalmasak igavonaacutesra illetőleg teherhordaacutesra meacutegsem tartoznak a res mancipi koumlreacutebe minthogy mindkettő egyaraacutent bestiaacutenak minősuumllt80 Ehelyuumltt minden bizonnyal arroacutel van szoacute hogy a res mancipi mint a vagyontaacutergyak igen ősi koumlre időben joacuteval koraacutebban alakult ki ahhoz keacutepest amikor a roacutemaiak előszoumlr laacutettak teveacutet vagy elefaacutentot Eacutertelemszerű hogy ezeknek az aacutellatoknak csak azt koumlvető-en lett latin nevuumlk hogy a roacutemaiak megismerteacutek őket Ekkeacutent bizonyos hogy a res mancipi koumlreacutebe nem tartozhattak bele Emliacuteti meacuteg a forraacutesszoumlveg a rabszol-gaacutekat akik szinteacuten a res mancipi koumlreacutebe tartoztak Maacutermost eacuteppen a rabszolgaacutek eacutes a mezei telki szolgalmak res mancipi koumlreacuteben toumlrteacutenő emliacuteteacutese adhat alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a latin res szoacute nem kizaacuteroacutelagosan dolgot taacutergyat jelentett Meglaacutetaacutesunk szerint sokkal inkaacutebb arroacutel van itt szoacute hogy az egyes polgaacuterok vagyonaacutet keacutepezhető alkotoacuteelemket amelyeket az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert Benedek Ferenc neacutehai peacutecsi professzor nyomaacuten nevezhetuumlnk vagyonalkatreacute-szeknek (res) is az ősi jogban praktikussaacutegi szempontoknak megfelelően akkeacutent proacutebaacuteltaacutek csoportosiacutetani hogy kialakiacutetottaacutek eme vagyonalkateacuterszeknek azt a meghataacuterozott koumlreacutet amelynek jogi szempontboacutel kiemelt jelentőseacuteget ekkeacutent megkuumlloumlnboumlztetett fi gyelmet szenteltek Ez a megkuumlloumlnboumlztetett fi gyelem abban a teacutenyben oumlltoumltt testet hogy ezeket a vagyonalkatreacuteszeket kizaacuteroacutelag formakoumltoumltt uumlgyletekkel lehetett aacutetruhaacutezni amelyek eredmeacutenyekeacutent az egyes polgaacuter azt aacutelliacutethatta a dologroacutel hogy meum est ex iure Quiritium A formakoumltoumltt uumlgyletek hasznaacutelataacutet a mindenki szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutesaacuteg az egyeacutertelműseacuteg ekkeacutent veacutegső soron a vagyoni viszonyok kiszaacutemiacutethatoacutesaacutega biztonsaacutega iraacutenti igeacuteny implikaacutel-ta81 A formakoumltoumltt uumlgyletek alkalmazaacutesaacutenak tovaacutebbi jelentőseacutege az volt hogy csak az ekkeacutent megszerzett vagyonalkatreacuteszek vonatkozaacutesaacuteban tarthatott igeacutenyt a polgaacuter az aacutellam aacuteltali veacutedelemre vagyis arra hogy legis actioacutes eljaacuteraacutes uacutetjaacuten szerezhessen eacuterveacutenyt a dologra vonatkozoacute igeacutenyeacutenek Hiszen a fentebb nevezett formakoumltoumltt uumlgyletek koumlzvetlen eredmeacutenye az volt hogy a polgaacuter azt mondhatta a dolog vonatkozaacutesaacuteban hogy bdquomeum est ex iure Quiritiumrdquo A legis actio sacramento in rem vindicatioacutejaacuteban pedig eacuteppen akkeacutent kellett perelni hogy a

80 A bestia a latinban elsősorban vadaacutellatot ragadozoacutet jelent olyat amely termeacuteszeteacuteneacutel fogva jobbaacutera szabadon van eacutes az emberre neacutezve veszeacutelyes vagy aacutertalmas lehet Vouml egyezően F (1884) s h v F ndashF (1945) i m s h v

81 Ehhez reacuteszletesen a meum est ex iure Quiritium kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben ld Z (1997) i m 148ndash152

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről32

perbe hiacutevoacutenak a dolgot ex iure Quiritium kellett a magaacuteeacutenak vallani Mindebben nem az a noacutevum hogy a dolog felett a polgaacutert a ius rendjeacuten valoacute veacutedelem illette meg Sokkal inkaacutebb az eacuterdemel fi gyelmet hogy ez a ius Quirtium rendjeacuten ala-puloacute veacutedelem volt a kifejezetten roacutemai ius civileacutenek tehaacutet egy leges eacutes mores kormaacutenyozta koumlzoumlsseacuteg aacuteltal a sajaacutet maga reacuteszeacutere megalkott normarendszer aacuteltal biztosiacutetott veacutedelem volt ez82 Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy azt jelenti mindez hogy ezeket a termeleacutessel eacutes gazdaacutelkodaacutessal vagyis abban a korban igazaacuteboacutel a mindennapi megeacutelheteacutessel oumlsszefuumlggő azt koumlzvetlenuumll elősegiacutető vagyonalkatreacute-szeket a koumlzoumlsseacuteg alkotta normarendszer alapjaacuten lehetett megszerezni eacutes ezt a koumlzoumlsseacutegi konszenzuson alapuloacute juttataacutest maga a koumlzoumlsseacuteg veacutedte meg tisztseacuteg-viselői koumlzreműkoumldeacuteseacutevel A res szoacute pedig ebben a taacutersadalmi-nyelvi kontextus-ban meglaacutetaacutesunk szerint semmikeacutepp sem jelenthet dolgot a szoacute instrumentaacutelis eacutertelmeacuteben Amennyiben pedig meacutegis feltesszuumlk hogy bdquodolgotrdquo mint eszkoumlzt taacutergyat instrumentumot jelentene uacutegy ez a felteveacutes szuumlkseacutegkeacuteppen annak az aacutelliacutetaacutesaacutet is magaacuteval hoznaacute hogy egyfelől a rabszolgaacutek dolgok maacutesfelől hogy a mezei telki szolgalmak dolgok Aneacutelkuumll hogy a rabszolgasaacuteg fogalmi-fi lozoacutefi ai haacutettereacutenek elemzeacuteseacutebe belemenneacutenk valoacutesziacutenűsiacutethető hogy az előbbi aacutelliacutetaacutes tuacutelzoacutenak hat eleacuteg ha neacutehaacuteny szoumlveghelyet citaacutelunk a jogaacuteszok munkaacuteiboacutel mint amilyenek azok amely szerint a rabszolganő gyermeke nem gyuumlmoumllcs (Gai D 22 1 28 1 [2 rer cott]) vagy amely arroacutel tudoacutesiacutet hogy a rabszolga siacuterja is forgalomkeacuteptelen (Ulp D 11 7 2 pr [25 ad ed])83 Hasonloacutekeacuteppen a mezei telki szolgalmak illetve ahogy Ulpianus hiacutevja őket a mezei telki jogok mai fogalma-ink szerint res incorporalisnak minősuumllnek Csakhogy a dolgoknak illetőleg vagyonalkatreacuteszeknek a res incorporalis ndash res corporalis kategoacuteriapaacuter menteacuten toumlrteacutenő felosztaacutesa előszoumlr Gaius Instituacutecioacuteiban jelenik meg vagyis joacuteval keacutesőbb annaacutel az időszaknaacutel amikor a res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutes annak gya-korlati jelentőseacutege okaacuten hasznaacutelatban volt84 Mindezzel ha nem is bizonyiacutetottuk hogy a bdquoresrdquo szoacute maacutest (is) jelent mint dolgot azt legalaacutebbis maacuter ezen a ponton is sikeruumllt felvillantani hogy az aacutelliacutetaacutes nem neacutelkuumlloumlz minden alapot

Ami a iustinianusi kodifi kaacutecioacutet illeti maacuter Giuseppe Grosso is raacutemutatott arra hogy a Digestaacuteban nem talaacutelunk olyan forraacutest amely a dolog fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet tartalmaznaacute ekkeacutent ebben a vonatkozaacutesban keacutenytelenek va-

82 Vouml Gai 4 16 valamint Z (1997) i m uo83 Ld pl F ndashH (2016) i m 277 valamint 339 Az ember ndash szemeacutely ndash szemeacutelyiseacuteg

fogalmak jeleneacutestoumlrteacuteneteacutebe illetőleg eme fogalmak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteba helyuumltt nem ceacutelunk belemenni

84 Ehhez ld meacuteg D (2003) i m 97 P (2004) i m 108 D (2005) i m 118

33A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

gyunk olyan forraacutesokra hagyatkozni amelyek egy konkreacutet esethez kapcsoloacutedva hataacuterozzaacutek meg hogy adott koumlrben mit kell dolog alatt eacuterteni joacutellehet ezek a szoumlvegek toumlbbnyire meglehetősen aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegűek85 Maga a dolog ndash főkeacutent pedig annak jogi ndash fogalma viszont nem maacutes mint absztrakcioacute86 A kifejezeacutes a minket koumlruumllvevő vilaacutegboacutel mindent magaacuteban foglal ndash oumlsszhangban Bonfante eacutes Bretone aacutelliacutetaacutesaacuteval ndash legyen az akaacuter termeacuteszetesen leacutetrejoumlvő akaacuter emberi alkotaacutes eredmeacutenye87 Ceacutelja leacutenyegeacuteben tehaacutet az hogy aacutetfogjon mindent amit mi valoacutesaacutegkeacutent ismeruumlnk88 A res szoacute kuumlloumlnfeacutele jelenteacutesei jogi terminuskeacutent is szeacutetvaacutelaszthatoacutek attoacutel fuumlggően hogy aacuteltalaacutenos vagy konkreacutet eacutertelemben lel-hetők-e fel a forraacutesokban Konkreacutet eacutertelemben a res jeloumllhet valamilyen dolgot vagy taacutergyat amely jelenteacuteshez olyan tovaacutebbi forraacutesok kapcsolhatoacutek ahol a kifejezeacutes teacuteny illetőleg cselekveacutes eacutertelemben fordul elő Aacuteltalaacutenos eacutertelemben a terminus a vagyon mint egyes vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutenek megtestesiacutetője a jogi forraacutesokban is Kuumlloumln vizsgaacutelhatoacute a res fordulat bdquoviszonyokrdquo eacutertelemben amelyet mainapsaacuteg jobbaacutera valamilyen uumlgykeacutent szokaacutes felfogni Mindezek mellett leacuteteznek a szoacutenak tovaacutebbi leacutenyegeacuteben marginaacutelis jelenteacutesaacuternyalatai is mint amilyen peacuteldaacuteul a koumltelmek koumlreacuteben a szolgaacuteltataacutes eacutes ellenszolgaacuteltataacutes kifejezeacutese de megjelenik neacutehol hataacutes illetőleg eredmeacuteny eacutertelemben is kifejez-het tovaacutebbaacute valamilyen kapcsolatot oumlsszefuumlggeacutest is89

Visszautalva Bretone megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a res kifejezeacutes nomen generale megaacutellapiacutethatoacute hogy ennek a neacutezetnek leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacuteka A res a forraacutesokban teacutenylegesen előfordul ebben az eacutertelemben egyfajta bdquocopulakeacutentrdquo jeloumllve mindazt ami a minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetezik90 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Paulus egyik kijelenteacutese

85 Vouml G (2001) i m 386 S (1902) i m 3987 T (2002) i m 1449 B (1968) I i m 5 B (2001) i m 1688 T (2002) i m 1449 Veacutelemeacutenye szerint ugyanakkor a dolog absztrakt felfogaacutesaacutenak uacutetjaacutet

aacutellja az ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes mert ha csak ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteloacutedunk akkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt a teacutenyt hogy a dologra vonatkozoacute egyes szabaacutelyok eacuteppen a dolog eacuterteacutekeacutetől fuumlggnek Ekkeacutent Sokolowski eacutes Schermaier megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alapvetően hi-baacutesnak tartja Teacutenykeacuterdeacutes ugyanakkor hogy ndash mint arra a keacutesőbbiekben kifejezetten utalni is fogunk ndash ő maga is a dolog identitaacutesaacutehoz tartozoacutenak veacuteli a dolog eacuterteacutekeacutet Ebből koumlvetkezően pedig az ontoloacutegiai alapaacutellaacutesuacute vizsgaacuteloacutedaacutes eacuteppen nem hibaacutes az szuumlkseacuteges a dolog absztrakt mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesaacutehoz

89 Ehhez ld a forraacutesok megjeloumlleacuteseacutevel H ndashS (1907) i m s h v90 Megjegyzendő hogy ehelyuumltt nem a nyelveacuteszetben megszokott eacutertelemben hasznaacuteljuk a

copula kifejezeacutest vagyis semmikeacuteppen sem bdquokapcsoloacuteigerdquo eacutertelemben Ugyanakkor uacutegy veacutel-juumlk hogy a szoacute eredeti eacutertelmeacuteből kiindulva a kifejezeacutes jelen kontextusban valoacute hasznaacutelata eacuterthető eacutes veacutedhető lehet Egyfelől ezt taacutemasztja alaacute a res kifejezeacutes aacuteltalaacutenos jellege maacutesfelől pedig a Paulus-szoumlveg megfogalmazaacutesa is A Digesta ideacutezett textusa helyes lenne ebben a

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről34

Paul D 50 17 106 (2 ad ed)Libertas inaestimabilis res est

A szoumlvegből első tekintetre kitűnik hogy a jogaacutesz ehelyuumltt a res fordulatot nem dolog eacutertelemben hasznaacutelja A kifejezeacutes hasznaacutelata veacutelemeacutenyuumlnk szerint ahhoz hasonloacute mint amikor valaki azt aacutelliacutetja hogy bdquoa baraacutetsaacuteg szent dologrdquo91 Nem arroacutel van szoacute tehaacutet hogy a libertas vagy a baraacutetsaacuteg taacutergyiasult formaacuteban megjelenneacutenek hanem sokkal inkaacutebb az emliacutetett bretonei eacutertelemben vett nomen generale92 Megjegyzendő emellett az is hogy joacutel eacuterzeacutekelhető ebben a roumlvid szoumlvegben az egyes leacutetezők egymaacuteshoz valoacute viszonya amely viszony ezeknek a leacutetezőknek az objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyuumlkből adoacutedik93 Ehhez keacutepest meacuteg mindig taacutergy eacutertelemben de joacuteval konkreacutetabban eacutes jogi terminuskeacutent fordul elő peacuteldaacuteul Ulpianusnaacutel

formaacuteban is Libertas inaestimabilis est Ebben a formaacuteban annyit jelentene hogy a szabad-saacuteg felbecsuumllhetetlen Ebben az aacutelliacutetaacutesban ndash a magyarban egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute ndash bdquovanrdquo lenne a szigoruacutean nyelveacuteszeti eacutertelemben vett kopula vagyis hiaacutenyos neacutevszoacutei igei aacutelliacutetmaacutennyal lenne dolgunk felbecsuumllhetetlen ltvangt Ez a latinban ugyanakkor minden esetben szuumlkseacutegkeacuteppen neacutevszoacutei-igei aacutelliacutetmaacuteny formaacutejaacuteban jelenik meg inaestimabilis est A Digestaacuteban teacutenylegesen szereplő aacutelliacutetaacutes ugyanakkor logikailag iacutegy rekonstruaacutelhatoacute a szabadsaacuteg ltolyan valami amigt felbecsuumllhetetlen Ekkeacutent ebben a szoumlvegben az aacutelliacutetmaacuteny res est vagyis valamilyen leacutetező Nem a felbecsuumllhetetlenseacuteg mint tulajdonsaacuteg keruumll tehaacutet előteacuterbe hanem elsődlegesen a libertas leacutetező mivolta amelynek jellemzője a veacutelemeacuteny szerint az hogy felbecsuumllhetetlen

91 Oumlsszhangban Ruumlfner maacuter ideacutezett eacuteszreveacuteteleacutevel amely szerint a res quae pondere numero mensura constant fordulatban a res kifejezeacutes annyira aacuteltalaacutenos eacutertelmű hogy valamely neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutese egyaacuteltalaacuten nem vaacuteltoztatja meg a forraacutesok eacutertelmeacutet megkoc-kaacuteztathatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes is hogy a res szoacute maga is szinte neacutevmaacutesi jellegű minden olyan esetben hasznaacutelhatoacute amikor valamely konkreacutet eacutertelmű főneacutev hasznaacutelataacutet akarjuk elkeruumllni

92 A res aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegeacuten tuacutelmenően sokfeacutele jelenteacutessel biacuter a jogi forraacutesokban is Nem egy esetben jelenik meg personae ellenpoacutelusakeacutent valamely oumlsszehasonliacutetaacutesban (Ulp D 6 1 1 1 [16 ad ed] Marci D 8 1 1 [3 reg] Ulp D 44 7 25 pr [1 reg] Paul D 50 16 188 1 [33 ad ed] Pomp D 50 17 25 [11 ad Sab]) Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res ilyen eacutertelmű felfogaacutesa koumlszoumln vissza az ABGB maacuter emliacutetett dologfogalmaacuteban is Ehhez a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz eacuterdekes adaleacutek Foumlldi Andraacutes meglaacutetaacutesa aki arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy a Gaius neveacutehez koumltődő instituacutecioacute-rendszer personae eacutes res elemeinek gyoumlkerei a keresetek in personam eacutes in rem felosztaacutesaacutera vezethető vissza Ld reacuteszletesen F (1998) i m 551ndash552 Gyakran fordul elő olyan eacutertelemben amely valamely jogvita taacutergyaacutet valamilyen igeacutenyt jeleniacutet meg (Paul D 50 16 5 pr [2 ad ed] Ulp D eod 179 [51 ad Sab] Ulp D eod 193 [38 ad ed] Pomp D 50 16 246 1 [16 epist])

93 Eacuterdekes hogy az aproacutesaacutegokra maacuteskor nagyon joacute eacuterzeacutekkel felfi gyelő Bretone is csak annyit aacutellapiacutet meg erről a szoumlvegről hogy a libertast implicit de nagyon is nyilvaacutenvaloacute moacutedon a res koumlreacutebe utalja Paulus Vouml B (2001) i m 154 A leacutetezők objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute viszonyrendszereacutet nagyon joacutel peacuteldaacutezza a Digesta egyik hiacuteres esete is (Paul D 40 1 23 [15 resp]) ahol a rabszolga felszabadiacutetaacutesa eacutes a dominus ilyen minőseacutege tehaacutet tulajdonjoga aacutell egymaacutessal szemben meacutegis a libertas győzedelmeskedik

35A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ulp D 50 16 23 (14 ad ed)lsquoReirsquo appellatione et causae et iura continentur

A res kifejezeacutes ebben a szoumlvegben egyeacutertelműen egyes szaacutemban fordul elő ami alaacutetaacutemasztani laacutetszik azt az elgondolaacutest hogy a szoacute ehelyuumltt konkreacutet eacutertelemben fordul elő94 A szoumlveg szerint a res kifejezeacutes keacutet maacutesik fordulatot foglal magaacuteban causae eacutes iura Iura alatt lehet eacuterteni mindent ami alapjaacuten a tulajdonos baacutermit megtehet a dolgaacuteval vagyis iura arra utal hogy a dolog őt megilleti Causae jelenteacutese első tekintetre keacutetfeacutele lehet Egyfelől jelenthet pert illetve peres uumlgyet maacutesfelől pedig utalhat egy konkreacutet helyzetre esetleg teacutenyaacutellaacutesra95 Az előbbi jelenteacutes elfogadaacutesa nagyon csaacutebiacutetoacute ebben a szoumlvegkoumlr-nyezetben hiszen inneacutet csak egy leacutepeacutes eljutni odaacuteig hogy akkor iura a dologhoz valoacute alanyi jogot jelenti causae pedig ennek perbeli eacuterveacutenyesiacutethetőseacutegeacutet helyezi a koumlzeacuteppontba96 Jobban veacutegiggondolva azonban megalapozottabbnak tűnhet az a koumlvetkezteteacutes hogy causae ehelyuumltt inkaacutebb a dologgal oumlsszefuumlggő konkreacutet koumlruumllmeacutenyeket jelenti97

Mint arra maacuter utaltunk Bretone felhiacutevja a fi gyelmet arra is hogy a kuumllvilaacuteg-ban leacutetező illetőleg szűkebben a tulajdon taacutergyakeacutent fungaacuteloacute dolgokat bdquojavak-nakrdquo is szokaacutes nevezni minthogy ezek ceacutelja az emberi igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacuteben eacuterhető tetten Eacuteppen ez az igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute ceacutel serkenti ezeknek a javaknak az egyre nagyobb meacuterteacutekű eacutes mind gyorsabb uumltemben megvaloacutesuloacute termeleacuteseacutet eacutes csereacutejeacutet mi toumlbb ezek elfogyasztaacutesa illetőleg akaacuter azonnali akaacuter keacutesőbbi megsemmisiacuteteacutese is szuumlkseacutegesseacute vaacutelhat az igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese eacuterdekeacute-ben98 Ezek a javak vagy dolgok egy az egyeacuten vaacutegyaacutetoacutel eacuterdekeitől fuumlggetlen

94 Ezzel egyezően B (2001) i m 24995 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquocausarsquo E ndashM (1951) i m s v lsquocausarsquo96 Ehhez ld Thomas gondolatmeneteacutet aki szerint egy dolog rsquodologrsquo mivolta eljaacuteraacutesjogi keacuterdeacutes

hiszen ebben a koumlrben hataacuterozzaacutek meg a roacutemaiak esetről esetre perről perre hogy mit eacutertenek dolog alatt eacuteppen azaacuteltal hogy a dolog eacuterteacuteke meghataacuterozaacutesra keruumll Ekkeacutent tehaacutet a per a rsquoresrsquo kifejezeacutes kialakulaacutesaacutenak valoacutedi terreacutenuma Reacuteszletesen ld T (2002) i m 1431ndash1432

97 Leacutenyegeacuteben Bretone is ekkeacutent eacutertelmezi a szoumlvegnek ezen reacuteszeacutet Ld B (2001) i m 55 Ehhez az aacutelliacutetaacuteshoz ld meacuteg pl Cic Clu 139 bdquonam si causae ipsae pro se loqui possent nemo adhiberet oratorem nunc adhibemur ut ea dicamus non quae auctoritate nostra constituantur sed quae ex re ipsa causaque ducanturrdquo Ehelyuumltt Cicero eacuteppen arra mutat raacute hogy senki sem fordulna oratorhoz ha a koumlruumllmeacutenyek beszeacutelni tudnaacutenak Mivel azonban ez nincs iacutegy ezeacutert az oratort eacuteppen azeacutert keacuterik fel hogy a dolgokat esemeacutenyeket a koumlruumllmeacutenyek-nek megfelelően bemutassaacutek vagyis akkeacutent ahogy a dolgok a koumlruumllmeacutenyekből koumlvetkeznek

98 Leacutenyegeacuteben hasonloacute gondolatmenet jelenik meg Grosso munkaacutejaacuteban is aki azt hangsuacutelyozza hogy a lsquoresrsquo szoacute egy fuumlggetlen entitaacutesokboacutel aacutelloacute instrumentaacutelis jogi valoacutesaacuteg nyelvi kifejező-deacutese amely entitaacutesok ugyanakkor egy taacutersadalmi-gazdasaacutegi valoacutesaacutegba illeszkednek azaacuteltal hogy az egyes egyeacutenek szaacutemaacutera ezek az entitaacutesok elteacuterő hasznaacutelhatoacutesaacuteggal biacuternak koumlvet-

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről36

eacuterteacutekkel biacuternak99 Hasonloacutean veacutelekedik Thomas is aki a dolgot vagyoni eacuterteacutekkel biacuteroacutenak eacutes forgalomkeacutepesnek gondolja100 Raacutemutat arra is hogy amikor ebben a vonatkozaacutesban pecunia illetőleg pretium megjelenik a forraacutesokban akkor a jogaacuteszok akkeacutent gondoltaacutek el ezeket mint egyfelől valamely dolog peacutenzeacuterteacutekeacutet (pecunia) illetve aacuterat (pretium) mint dolgok eacuterteacutekeacutenek meacuterőjeacutet amely egy dolog peacutenzre toumlrteacutenő csereacuteje soraacuten megjelenik Veacutelemeacutenye szerint ezzel egyszersmind azt is gondoltaacutek hogy a dolog a sajaacutet maga aacuteraacutera peacutenzeacuterteacutekeacutere redukaacuteloacutedik azaz az eacuterteacutek magaacutenak a dolognak az identitaacutesaacutehoz tartozik101 Hasonloacute gondo-latmenettel a forraacutesokban is talaacutelkozhatunk102

Paul D 9 2 33 pr (2 ad Plaut)Si servum meum occidisti non aff ectiones aestimandas esse puto veluti si fi lium tuum naturalem quis occiderit quem tu magno emptum velles sed quanti omnibus valeret Sextus quoque Pedius ait pretia rerum non ex aff ectione nec utilitate singulorum sed communiter fungi [hellip]

Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel a szoumlvegnek eacuteppen a Sextus eacutes Pedius ne-veacutehez kapcsolt megaacutellapiacutetaacutes biacuter jelentőseacuteggel amelyet a Digestaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatunk (vouml Paul D 35 2 63 pr [2 ad legem Iul et Pap]) pretia rerum non ex aff ectu nec utilitate singulorum sed communiter funguntur Maacuter ezen a ponton megaacutellapiacutethatoacute hogy a bdquodologrdquo tehaacutet akkor vaacutelik vagyontaacuterggyaacute ha pretium taacutersul hozzaacute Nem egyeduumllaacutelloacute ez az elgondolaacutes a forraacutesokban erre neacutezve a tovaacutebbiakban meacuteg laacutethatunk utalaacutesokat A bdquotaacutergyrdquo jelenteacuteskoumlroumln beluumll meacuteg szűkebb eacutertelemben fordul elő a res szoacute amikor a tulajdon taacutergyakeacutent jelenik meg103

kezeacuteskeacuteppen az egyes egyeacutenek hozzaacutejuk fűződő eacuterdeke is elteacuterő lehet Vouml G (2001) i m 4 Ez a felfogaacutes szinteacuten megjeleniacuteti tehaacutet a lsquojavakrsquo kategoacuteriaacutejaacutet joacutel laacutethatoacute ugyanakkor hogy Grosso ndash Bretoneacuteval ellenteacutetben ndash eme kategoacuteria kapcsaacuten nem emeli ki a communiter funguntur fordulatot mint leacutenyegi jellemzőt

99 B (2001) i m 11100 Vouml T (2002) i m 1431101 Vouml bdquo[hellip] la valeur eacutetait alors lrsquoidentiteacute de la chose mecircmerdquo T (2002) i m 1450 A

szerző ilyen tartalmuacute felfogaacutesa ellen fel lehet hozni hogy maga a jel eacutes az amit jeloumll nem lehetnek azonosak egymaacutessal Ehhez hasonloacute baacuter maacutes taacutergyuacute eacuterveleacutessel talaacutelkozhatunk meacuteg B (1994) i m 137

102 Ehhez hasonloacute jellegű szoumlvegek meacuteg Iul D 29 2 45 4 (1 ad Urs Ferocem) Paul D 46 3 63 (9 ad Plaut) Paul D 46 4 11 pr (12 ad Sab)

103 Ld H ndashS (1907) i m s v rsquoresrsquo ahol ebben a jelenteacuteskoumlrben a dolgot csak mint testi taacutergyat veszik alapul Ennek elleneacuteben maacuter ehelyuumltt fel kell hiacutevni a fi gyelmet arra a

37A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a szaacutemos jelenteacutessel biacuteroacute res szoacute dolog eacutertelemben nehezen megfoghatoacute eacuteppen amiatt hogy a dolog ebben a formaacuteban absztrakcioacute Ennek nyomaacuten szuumlkseacutegkeacuteppen maacutes iraacutenyboacutel kell megkoumlzeliacuteteni hogy mit is eacuterthetuumlnk bdquodologrdquo alatt Ezen a ponton pedig ismeacutet a maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott Marcus Aurelius neveacutehez fűződő intelem (Elmeacutelkedeacutesek 3 11) uacutetmutataacutesaihoz fordulunk Ebben a fi lozoacutefus csaacuteszaacuter azt a tanaacutecsot adja hogy minden dolgot hataacuterozzunk meg a maga egeacuteszeacuteben Erre azeacutert van szuumlkseacuteg hogy megtudhassuk mikeacutent hiacutevjaacutek azokat az alkotoacuteelemeket amelyekből oumlsz-szeaacutellt eacutes amelyekre majd szeacutethullik Ennek nyomaacuten tehaacutet a dolog mibenleacuteteacutenek megeacuterteacuteseacutehez az szuumlkseacuteges hogy megvizsgaacuteljuk mitől egyedi egy dolog eacutes meddig tekinthető dolognak tovaacutebbaacute vizsgaacutelandoacute az is hogy milyen ceacutelja van a dolog leacuteteacutenek Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben első helyen egy Alfenus-veacutelemeacutenyt eacuterdemes ideacutezni

Alf D 5 1 76 (6 dig)Proponebatur ex his iudicibus qui in eandem rem dati essent nonullos causa audita excusatos esse inque eorum locum alios esse sumptos et quaerebatur singulorum iudicum mutatio eandem rem an aliud iudicium fecisset Respondi non modo si unus aut alter sed et si omnes iudices mutati essent tamen et rem eandem et iudicium idem quod antea fuisset permanere neque in hoc solum evenire ut partibus commutatis eadem res esse existimaretur sed et in multis ceteris rebus nam et legionem eandem haberi ex qua multi decessissent quorum in locum alii subiecti essent et populum eundem hoc tempore putari qui abhinc centum annis fuissent cum ex illis nemo nunc viveret itemque navem si adeo saepe refecta esset ut nulla tabula eadem permaneret quae non nova fuisset nihilo minus eandem navem esse existimari Quod si quis putaret partibus commutatis aliam rem fi eri fore ut ex eius ratione nos ipsi non idem essemus qui abhinc anno fuissemus propterea quod ut philosophi dicerent ex quibus particulis minimis constiteremus hae cottidie ex nostro corpore decederent aliaeque extrinsecus in

teacutenyre hogy a roacutemai jogaacuteszok nem egy helyen utaltak bdquotestetlen dolgokrardquo vagyis a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutet is hasznaacuteltaacutek a tulajdon taacutergyai koumlreacuteben Vouml Gai D 1 8 1 1 (2 inst) Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab) Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed) Gai 2 12 2 14 2 17 2 28 3 83 Ulp 19 11 Inst 2 2 1-2

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről38

earum locum accederent Quapropter cuius rei species eadem consisteret rem quoque eandem esse existimari104

A szoumlveg koumlzponti teacutemaacutejaacutet keacutepező a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint vajon ugyanaz marad-e a peres uumlgy abban az esetben ha az adott uumlgy eldoumlnteacuteseacutere rendelt biacuteraacutek koumlzuumll egyeseket az eset meghallgataacutesa utaacuten elbocsaacutetottak miacuteg maacutesok helyuumlkoumln maradtak Alfenus neacutezete szerint a biacuteraacutek szemeacutelye nem befo-lyaacutesolja az uumlgy ndash legalaacutebbis ontoloacutegiai eacutertelemben vett ndash eacuterintetlenseacutegeacutet ennek koumlvetkezteacuteben meacuteg abban az esetben is ugyanaz marad a peres uumlgy ha az oumlsszes biacuteroacutet lecsereacutelik Neacutezeteacutet alaacutetaacutemasztandoacute a jogaacutesz raacutemutat hogy az egyes reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog (res) mindig ugyanaz marad egy leacutegioacute is amelyből sokan meghaltak eacutes helyuumlkre maacutesok keruumlltek a vaacuteltozaacutesok elleneacutere ugyanaz a leacutegioacute mint ami kezdetben volt A neacutep is ugyanaz ma mint szaacutez eacutevvel ezelőtt meacuteg akkor is ha a szaacutez eacutevvel ezelőtti koumlzoumlsseacuteg tagjai koumlzuumll senki sem eacutel maacuter Ezekhez hasonloacutean egy hajoacute amelyet eleddig olyan sokszor javiacutetottak hogy maacuter egyetlen deszkaacuteja sem egyezik meg az eacutepiacuteteacuteskori anyagokkal ugyanannak a hajoacutenak tekintendő mint ami megeacutepiacuteteacutesekor volt Ezek a peacuteldaacutek azt a ceacutelt szolgaacuteljaacutek hogy joacutezan eacutesszel is felfoghatoacute legyen a jogaacuteszi veacutelemeacuteny gondolati magja105 Ezt koumlvetően mutat raacute Alfenus az ellenkező tartalmuacute elgondolaacutes logi-kai tarthatatlansaacutegaacutera ha a reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog is maacutessaacute lenne ez oda vezetne hogy ad absurdum az egyes ember sem lenne ugyanaz ahogy kora előrehaladtaacuteval minduntalan vaacuteltozik Hiszen ha ez az elgondolaacutes igaz lenne akkor ma egy adott szemeacutely maacutes ember lenne egy eacutevvel ezelőtti valoacutejaacutehoz keacutepest mert azokboacutel a reacuteszecskeacutekből amelyek testuumlnket alkotjaacutek neacutemelyek naponta kivaacutelnak helyuumlkre pedig kiacutevuumllről maacutesok keruumllnek be iacutegy leacutenyegeacuteben testuumlnk alkotoacuteelemei időről időre teljes egeacuteszeacuteben lecsereacutelődnek Ekkeacutent az a dolog (res) amelynek kuumllső megjeleneacutese (species) nem vaacuteltozik az ugyanannak a dolognak tekintendő

Az elemzett szoumlveg logikailag ugyan nem kifogaacutestalan mindazonaacuteltal a dolog leacutenyegeacutenek megragadaacutesa szempontjaacuteboacutel ez a forraacuteshely toumlbbszoumlroumlsen is

104 Az ideacutezett szoumlveghez nagyban hasonloacute meacuteg Paul D 32 88 pr ndash 3 (5 ad legem Iul et Pap) bdquo(pr) Lana legata vestem quae ex ea facta sit deberi non placet (1) Sed et materia legata navis armariumve ex ea factum non vindicetur (2) Nave autem legata dissoluta neque materia neque navis debetur (3) Massa autem legata Scyphi ex ea facti exigi possuntrdquo

105 A jogaacuteszi veacutelemeacutenyek eacutes a fi lozoacutefi a koumlzoumltti nyilvaacutenvaloacute kapcsolathoz ld S (1902) i m 36 aki szerint peripatetikus vagy sztoikus eredetre vezethető vissza ez a felfogaacutes Hasonloacutean S (1992) i m 215ndash216 aki kifejezetten sztoikus hataacutest taacutersiacutet ndash egyebek mellett ndash ehhez a textushoz is Sokolowski feldolgozaacutessal kapcsolatos felfogaacutesaacutet egyeacutebkeacutent elhibaacutezottnak tartja Reacuteszletesen ld S (1992) i m 211ndash213

39A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

igen hasznosnak bizonyul106 Egyfelől kivaacuteloacute bizonyiacuteteacutekaacutet adja a res szoacute taacuteg jelenteacuteseacutenek amelyről Bretone ndash eacutes vele leacutenyegeacuteben egyezően Ruumlfner is ndash meg-aacutellapiacutetja hogy nomen generale hiszen a forraacuteshely a peres uumlgyet eacuteppuacutegy a res koumlreacutebe sorolja mint az emberekből aacutelloacute leacutegioacutet vagy populust ugyanakkor a res kifejezeacutest teljesen aacuteltalaacutenosan is hasznaacutelja Az előbbiekben a besorolaacutesra toumlrteacutenő utalaacutes tovaacutebbi magyaraacutezatra szorul Eme kifejezeacutest ugyanis nem akkeacutent kell eacuterteni mintha a forraacuteshely valamely szigoruacute logika vagy rendszer menteacuten kategorizaacutelni igyekezne a leacutetezőket ndash maga a szoumlveg sem ezzel kapcsolatos leacutenyegileg Mindoumlssze az tűnik ki a textusboacutel hogy az Alfenus aacuteltali szoacute-hasznaacutelat teljesseacuteggel koumlznyelvi mondhatni a jogaacutesz mintegy bdquooumlntudatlanulrdquo automatikusan hasznaacutelja a res szoacutet Mindebből maacuter oumlnmagaacuteban is joacutel kitűnik hogy annak vizsgaacutelata hogy a jogi forraacutesokban milyen jelenteacutesekben fordul elő ez a szoacute nem vezetne messzire Mindezeken tuacutelmenően tovaacutebbi haszna is van a jelen szoumlvegnek hiszen vilaacutegosan laacutetszik belőle az is hogy a legio legio mivolta a populus populus mivolta a navis navis mivolta nem ezek kuumllső megjeleneacuteseacutetől fuumlgg Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem az szaacutemiacutet hogy mely szemeacutelyeket eacutes azok koumlzuumll haacutenyat illetőleg milyen anyagot raktak be vagy csereacuteltek ki a legio populus navis koumlreacutebe Mihelyt azonban a legio a populus vagy a hajoacute alkotoacuteelemeire bomlik szeacutet akkor maacuter megszűnik legio populus vagy hajoacute lenni leacutenyegeacuteben aacutelliacutethatoacute hogy kiacutevuumll keruumll a rerum natura vilaacutegaacuten107 Ez az aacutelliacutetaacutes egy uacutejabb szempont vizsgaacutelataacutera ad lehetőseacuteget mikor pusztul el egy dolog mikor mondhatoacute hogy res abesse videtur

106 Kritikus alapaacutellaacutesboacutel maacuter H (1969) i m 232 Nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegben peacuteldakeacutent szerepeltetett dolgok nem keacutepeznek homogeacuten csoportot A hajoacute modern fogalmaink szerint egyszerű dolognak minősuumll miacuteg a legio eacutes a populus eseteacuteben ezek dologkeacutent kezeleacutese is aggaacutelyos nem keveacutesbeacute a iudicium eseteacuteben Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy a legio eacutes a populus legalaacutebbis jellegeacutet tekintve paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a grex fogalmaacuteval meacutegpedig abban a vonatkozaacutesban hogy mikeacutent a nyaacutejat a nyaacutej szempontjaacuteboacutel bizonyos szaacutemuacute aacutellat alkotja uacutegy a legio bizonyos szaacutemuacute katonaacuteboacutel a populus pedig bizonyos szaacutemuacute polgaacuterboacutel aacutell eacutes amikor ezt az oumlsszesseacuteget legioacutekeacutent vagy populuskeacutent koumlzeliacutetjuumlk meg nem az egyes egyeacutenekre koncentraacutelunk Maacuterpedig ndash mint arra Bretone is raacutemutat ndash a nyaacutej oumlsszetett dolog Reacuteszletesen ld B (2001) i m 79 Ezen a ponton laacutethatoacute tehaacutet hogy a modern sokszor aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutes szigoruacutean kategorizaacuteloacute gondolkodaacutes megbicsaklik az oacutekori jogaacuteszok gondolatvezeteacuteseacuten gyakorta hiacutevjuk fel olyan probleacutemaacutekra logikai bdquokoumlvetkezetlenseacutegekrerdquo a fi gyelmet egyes szouml-vegek kapcsaacuten amely probleacutemaacutek eacutes koumlvetkezetlenseacutegek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak nekuumlnk modern gondolkodoacuteknak jelentenek fejtoumlreacutest

107 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően S (1902) i m 36ndash37 azzal hogy ő egyeacutebkeacutent a szoumlvegben az bdquout philosophi dicerentrdquo fordulatot szuumlkseacutegtelennek tartja

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről40

Ulp D 50 16 13 1 (7 ad ed)Res rsquoabessersquo videntur (ut Sabinus ait et Pedius probat) etiam hae quarum corpus manet forma mutata est et ideo si corruptae redditae sint vel transfi guratae videri abesse quoniam plerumque plus est in manus pretio quam in re

A szoumlveg koumlzeacuteppontjaacuteban a res abesse kifejezeacutes eacutertelmezeacutese aacutell vagyis Ulpianus ebben a fragmentumban azt igyekszik koumlruumlliacuterni hogy mit is jelent az hogy egy dolog elenyeacuteszik illetőleg mikor tekinthető valami a jogosult szaacutemaacutera elveszettnek Sabinus eacutes Pedius veacutelemeacutenyeire is hivatkozik Ulpianus amikor azt mondja hogy a forma megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog maacuter nem lesz ugyanaz A forma vagyis a dolog kuumllalakja kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute megjeleneacutese akkor vaacuteltozik meg a szoumlveg alapjaacuten ha a dolog kaacuterosodott megrongaacuteloacutedott (corrupta) illető-leg ha azt aacutetalakiacutetottaacutek (transfi gurata)108 Eacuteppen ezeacutert ha valamit megrongaacutelva vagy megvaacuteltozott formaacuteban adnak vissza azt a dolgot leacutenyegeacuteben elveszettnek tekinthetjuumlk toumlbbeacute maacuter nem az a dolog ami koraacutebban volt hanem egy teljesen uacutej dolog109 A szoumlvegből tehaacutet arra neacutezve vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes hogy mi jellemez egy dolgot mint fi zikai leacutetezőt Ulpianus tudoacutesiacutetaacutesa szerint Sabinus eacutes Pedius egyaraacutent uacutegy veacutelik hogy egy materiaacutelis eacutertelemben vett dolog corpus eacutes forma egyseacutegekeacutent leacuteteznek A corpus a dolog esszenciaacuteja abban az eacutertelemben hogy corpus reacuteveacuten a dolog meghataacuterozott fi zikai tulajdonsaacutegokkal rendelkezik ez teszi a toumlbbi dologtoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethetőveacute110 A forma valamely dolog (taacutegab-ban leacutetező) kuumllső megjeleneacutese mindaz ami a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute tehaacutet az a moacuted forma vagy aacutellapot amelyben egy adott dolog konkreacutetan leacutetezhet111 Ezt a gondolatot viszi tovaacutebb Paulus amikor Labeo eacutes Sabinus aacutellaacutespontjaacutet ideacutezve a koumlvetkezőket iacuterja

Paul D 50 16 14 pr ndash 1 (7 ad ed)(pr) Labeo et Sabinus existimant si vestimentum scissum reddatur vel res corrupta reddita sit veluti scyphi collisi aut tabula rasa

108 S (1992) i m 194ndash196109 B (2001) i m 74 Eacuteppen Bretone veti oumlssze az abesse valamint a deminutum eacutes

deperditum fogalmait a forraacutesokban Vouml B (2001) i m 7512110 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquocorpusrsquo F (1884) i m s v lsquocorpusrsquo S

(1992) i m 139111 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquoformarsquo B (2001) i m 254 Bretone ehelyuumltt raacutemutat

arra is hogy forma ebben az eacutertelemben gyakran egybecseng a species fordulattal maacuteskor pedig a quantitas kifejezeacutessel mutat rokon eacutertelmet

41A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

pictura videri rem rsquoabessersquo quoniam earum rerum pretium non in substantia sed in arte sit positum Item si dominus rem quae furto sibi aberat ignorans emerit recte dicitur res abesse etiamsi postea id ita esse scierit quia videtur res ei abesse cui pretium abest (1) rsquoRem amisissersquo videtur qui adversus nullum eius persequendae actionem habet

A szoumlveg leacutenyegeacuteben keacutet keacuterdeacuteskoumlrrel foglalkozik egyfelől azt igyekszik tisztaacutezni hogy mikor tekintuumlnk valamit objektiacuteve elenyeacuteszettnek maacutesfelől pedig hogy egy adott szemeacutely mikor tekintheti uacutegy valamilyen dolgaacutet hogy az szaacutemaacutera elveszett Az előbbi keacuterdeacuteskoumlrben hasonloacute neacutezetet ismerhetuumlnk meg mint amiről Ulpianus a fentebb ismertetett szoumlveghelyen beszaacutemol ami nem is meglepő hiszen mind Ulpianus mind Paulus egyaraacutent Sabinus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi A res abesse jelenteacutese tehaacutet ehelyuumltt is res corrupta reddita amelyet Paulus peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemaszt ha egy ruhaacutet szakadtan egy serleget toumlroumltten adnak vissza vagy egy festmeacutenyt akkeacutent hogy a festeacutek lepattogzott roacutela akkor a dolog elenyeacuteszettnek elpusztultnak tekintendő A materiaacutelis eacutertelemben vett dolgok vonatkozaacutesaacuteban a forma az amely aacuteltal ezek egyedileg azonosiacutethatoacutek A dolgok egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek kriteacuteriuma tehaacutet a forma vagyis valamely dolog kuumllső megjeleneacutese112 Ebből adoacutedoacutean mivel a dolgok pretium eacutes qualitas alapjaacuten is jellemezhetők a pretium itt nem a substantiaacutetoacutel fuumlgg hanem az arson alapul113 A reshez szuumlkseacutegszerűen koumltődő pretium markaacutensan

112 B (2001) i m 71 S (1992) i m 102113 Ezzel egyezően B (2001) i m 71 Ebben a koumlrben eacuterdekes lehet roumlviden kitekinteni

substantia eacutes ars egymaacuteshoz viszonyiacutetott jelenteacuteseacutere SchermaierndashErnoutndashMeillet veacutelemeacute-nyeacutevel egyezően ndash akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a substantia fogalma goumlroumlg gyoumlkerekre megy vissza azonban Ernout eacutes Meillet felfogaacutesaacutetoacutel neacutemikeacutepp elteacuterően nem aacutelliacutetja hataacuterozottan hogy a substantia eacutes a goumlroumlg ὑπόστᾶσις koumlzoumltt egyeacutertelmű megfeleleacutes lenne Veacutelemeacutenye szerint a substantia akaacuter az előbb emliacutetett kifejezeacutes akaacuter a ὑποκείμενον latin megfelelője is lehet amely kifejezeacuteseket Arisztoteleacutesz peacuteldaacuteul szinonimakeacutent hasznaacutelt Ezzel egyezően ld L ndashS (1940) i m s v bdquoὑποκειμαιrdquo Senecca eacutes Quintilianus nyomaacuten olyan jelenteacutest tulajdoniacutet a fordulatnak amely valaminek a fi zikai eacutertelemben vett leacutetezeacuteseacutere a valoacutesaacutegban valoacute megleacuteteacutere helyezi a hangsuacutelyt Ehhez ld S (1992) i m 141ndash142 E ndashM (1951) i m s v lsquostorsquo Keacutetseacutegtelen helytaacutelloacute Schermaier ama megaacutellapiacute-taacutesa hogy a substantia egyik eacutertelme szerint az anyag amelyből egy dolog ndash fuumlggetlenuumll annak testi vagy testetlen mivoltaacutera ndash leacutetrejoumln ekkeacutent leacutenyegeacuteben materia szinonimaacuteja is lehet S (1992) i m 144 skk Schermaier eme aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a hivatkozott forraacutes taacutemasztja alaacute Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquosubstantiarsquo Raacute kell mutatni ugyanakkor hogy substantia jelenteacutese eacutes alkalmazaacutesi koumlre enneacutel joacuteval taacutegabb is lehet ndash ennek joacute peacuteldaacuteja a Schermaier aacuteltal is hivatkozott forraacuteshely az actio ad exhibendum kapcsaacuten (Ulp D 10 4 9 3 [24 ad ed]) amely az actio ad exhibendum kiterjesztő alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacutel a res deterior eacutes a res in aliud corpus dolo malo translata eseteivel egeacutesziacuteti ki a kereset alapjaacuten valoacute felelősseacuteg szabaacutelyait Utoacutebbi esetkoumlrben az in aliud corpus translata Ulpianus aacuteltal adott eacutertelmezeacutese

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről42

megjelenik a szoumlveg maacutesodik feleacuteben amikor Paulus a lopott dolog tulajdonos aacuteltal visszavaacutesaacuterlaacutesa kapcsaacuten arroacutel iacuter hogy az a dolog tekinthető elveszettnek amelynek eacuterteacuteke csoumlkkent (videtur res ei abesse cui pretium abest) Eme veacutele-meacuteny szerint tehaacutet a dolgokhoz (res) tartozik valamely eacuterteacutek (pretium) ahol ez utoacutebbi nem kizaacuteroacutelag veacutetelaacuterat jelent hanem taacutegabban a forgalomkeacutepes dolog eacuterteacutekeacutet hiszen a dolog esetleges veacutetelaacuteraacutet is eme gyakorta peacutenzben kifejezhető eacuterteacutek alapjaacuten lehet meghataacuterozni114 A szoumlveg aacuteltal taglalt maacutesik keacuterdeacuteskoumlr a szubjektum szempontjaacuteboacutel vett elpusztulaacutes koumlreacuteben Paulus azt hangsuacutelyozza hogy egy adott szemeacutely abban az esetben tekintheti valamely dolgaacutet elveszett-nek elpusztultnak ha a dolog visszaszerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel egyetlen konkreacutet szemeacutely-lyel szemben sem leacutephet fel keresettel115

Mindezen megfontolaacutesok nyomaacuten meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet jelesuumll arra hogy mindeme peacuteldaacutekban a res jogi eacutertelemben testi leacutetezőkeacutent jelent meg Ennek haacutettereacuteről szoacutel az alaacutebbi Lucretius-szoumlveg

Lucr 1 302-304[hellip] quae tamen omnia corporea constare necessestnatura quoniam sensus inpellere possunttangere enim et tangi nisi corpus nulla potest res

szerint mutata forma prope interemit substantiam rei vagyis eacuteppen ez alapozza meg az actio ad exhibendum alkalmazhatoacutesaacutegaacutet Egyfelől tehaacutet a corpus ndash forma kifejezeacutesek koumlzoumltt paacuterhu-zamot aacutelliacutet fel maacutesfelől pedig ezeket szembe aacutelliacutetja a substantia fogalmaacuteval ami itt egy dolog leacutenyegeacutet leacutenyegi jellemzőjeacutet van hivatva megjeleniacuteteni Vouml S (1992) i m 144

114 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquopretiumrsquo illetőleg E ndashM (1951) i m s v lsquopretiumrsquo bdquohellipmonnaie verseacutee contre une chose ou un servicehelliprdquo

115 Ennek az elgondolaacutesnak egy gyakorlati megjeleneacutesi formaacuteja a derelictio koumlreacuteben gyakran hivatkozott animus derelinquendi vagy animus derelinquentis olyan eacutertelmezeacutese amely nem egyszerűen elhagyaacutesi szaacutendeacutekkeacutent fogja fel az animus derelinquendit hanem olyan szubjektiacutev tudati viszonyulaacuteskeacutent amelynek kereteacuteben a tulajdonos tudata aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a dolog a szaacutemaacutera veacutegeacuterveacutenyesen vagyis a visszaszerzeacutes legcsekeacutelyebb remeacutenye neacutelkuumll elveszett Ehelyuumltt nem arroacutel van szoacute hogy a dolog koumlvetelhetőseacutege enyeacuteszik el hanem a dologra vonatkozoacute jog perrel valoacute eacuterveacutenyesiacutethetőseacutege (vouml Cels D 44 7 51 [3 dig] bdquoest actio [hellip] ius [hellip] iudicio persequendirdquo) hiszen igaz ugyan hogy az in rem actio elvben baacuterki ellen megindiacutethatoacute gyakorlatilag azonban a teacutenyleges perindiacutetaacuteshoz konkreacutet elleneacuterdekű feacutelre van szuumlkseacuteg akitől a jogosult koumlvetelheti a dolog kiadaacutesaacutet Mivel a derelictio eacutes a iactus mercium eseteiben a derelinkvaacuteloacute szemeacutely illetőleg a tulajdonos sok esetben nem is tudja hogy kineacutel van teacutenylegesen a dolga ekkeacutent a vaktaacuteban perleacutes igen kockaacutezatos megoldaacutes lenne Az animus derelinquendi ilyen eacutertelmezeacuteseacutehez ld reacuteszletesen V (1984) i m 120ndash121

43A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Lucretius a corpora caeca116 keacuterdeacuteseacuteről eacutertekezik peacuteldaacuteja szerint ilyenek a kuumlloumlnfeacutele szagok eacutes illatok (odores) ugyaniacutegy a hő a hideg (calidos aestus frigora) vagy akaacuter a hangok (voces) minthogy ezeket nem laacutetjuk ekkeacutent felfog-ni sem vagyunk keacutepesek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ezeknek is biacuterniuk kell valamilyen testi jelleggel (omnia corporea constare necessest natura) mivel hataacutest gya-korolnak eacuterzeacutekeinkre (sensus inpellere possunt) Maacuterpedig csak a testi leacutetezők jellemzője hogy megeacuterinthetők eacutes megeacuterinthetnek maacutes leacutetezőket (tangere et tangi)117 Ha mindezek feacutenyeacuteben megneacutezzuumlk a Digesta vonatkozoacute titulusaacutet (D 1 8 ndash De divisione rerum et qualitate) azt laacutethatjuk hogy ndash Gaius Instituacutecioacuteival egyeacutebkeacutent egyezően ndash a summa divisio koumlzeacuteppontjaacuteban a res divini eacutes humani iuris aacutellnak eacutes csak ezt koumlvetően esik szoacute egyetlen fragmentum erejeacuteig a testi eacutes testetlen dolgokroacutel118 Ezt koumlvetően mindoumlssze egyetlen olyan leacutetezőről esik szoacute amelynek keacutezzelfoghatoacutesaacutega illetőleg megeacuterinthetőseacutege megkeacuterdőjelezhető ez pedig a levegő ugyanakkor a lucretiusi neacutezettel oumlsszhangban a levegő is testi alkotoacuteelemekből tevődik oumlssze meacuteg akkor is ha ezek szabad szemmel nem laacutet-hatoacutek119 Az oumlsszes toumlbbi a titulusban emliacutetett dolog megeacuterinthető Mindebből kitűnik hogy baacuter a vonatkozoacute Digesta-titulus főkeacutent a testi dolgok felosztaacutesaacuteval foglalkozik a szoumlvegek koumlzoumltt meacuteg ha egyetlen fragmentum erejeacuteig is de igen előkelő helyen keruumll emliacuteteacutesre a res corporales eacutes incorporales felosztaacutes120 Mindebből laacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a dolog mibenleacuteteacutere vonatkozoacute felfogaacutesa nem egyezik azzal ahogyan a pandektistaacutek koumlzeliacutetetteacutek meg a dolog fogalmaacutet ahol Ding eacutes Sache fogalmainak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesa nyomaacuten lehet csak res incorporalesroacutel beszeacutelni121

116 Ebben a vonatkozaacutesban utalni kell arra hogy Lucretius eme megkoumlzeliacuteteacutese eacutes alkalmazott moacutedszere jellegzetesen epikureus ez pedig az indirekt bizonyiacutetaacutes moacutedszere Lucretius toumlbb esetben arra hivatkozaacutessal vet el valamilyen aacutelliacutetaacutest hogy abboacutel kell kiindulni amit laacutetunk eacutes tapasztalunk A corpora caeca keacuterdeacuteskoumlre joacute peacuteldaacuteja annak hogy a laacutethatoacuteboacutel von le koumlvetkezeteacuteseket valamely laacutethatatlan leacuteteacutere amely szinteacuten jellegzetesen epikureus moacutedszer volt Ehhez reacuteszletesen ld L (1986) i m 28ndash29

117 Ehhez ld B (1968) I i m 8 K (1953a) i m 142 Neacutemikeacutepp maacutes vonatkozaacutesban de ezzel egyezően B (2001) i m 126

118 Vouml Gai D 1 8 1 pr ndash 1 (2 inst)119 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aer120 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aqua profl uens mare litora maris Flor D 1 8 3 (6 inst) lapilli

gemmae Marci D 1 8 4 pr (3 inst) aedifi ciis monumentis Marci D 1 8 4 1 (3 inst) fl umina Gai D 1 8 5 pr (2 rer cott) ripa naves funes retia onus praedium Gai D 1 8 5 1 (2 rer cott) casa in litore Marci D 1 8 6 1 (3 inst) theatra stadia servus communis Marci D 1 8 6 2 (3 inst) ndash fi n res sacrae religiosae sanctae

121 Ezzel egyezően ld A (1868) i m 144 Ehhez ld P (1866a) i m 436 bdquoDie philosophische Eintheilung der Dinge (nicht der Sachen in sinnlich wahrnehmbare und

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről44

Ezen tuacutelmenően veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is eacuterdemes felfi gyelni hogy a jogi eacutertelemben vett res kifejezeacutes konkreacutetan milyen formaacuteban oumlsszefuumlggeacutesben jelenik meg az egyes forraacutesszoumlvegekben Meglaacutetaacutesunk szerint a roacutemai jogaacuteszok megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben nem az volt elsődlegesen eacuterdekes hogy a res oumlnaacutelloacutean mit jelent Keacutetseacutegtelen hogy leacuteteznek olyan forraacutesok amelyek a res kategoacuteriaacutejaacutet maacutes leacutetezőktől igyekeznek elhataacuterolni illetőleg a kifejezeacutesnek maacutes kategoacuteri-aacutekhoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezni122 Ehhez keacutepest viszont sokkal toumlbbszoumlr jelenik meg a res kategoacuteriaacuteja valamilyen jogi szempontboacutel relevaacutens minőseacuteggel felru-haacutezva leacutenyegeacuteben ez keacutepezi a dologosztaacutelyozaacutesok alapjaacutet Nyelvi szempontboacutel ez valamely jelzőnek a res szoacutehoz kapcsolaacutesa aacuteltal jeleniacutethető meg amelynek leacutenyege eacuteppen az hogy az embertől kuumlloumlnboumlző kuumllvilaacutegi leacutetezőket valamely homogeacuten tulajdonsaacutegok menteacuten egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztesse Ennek joacute peacuteldaacutei lehetnek a koraacutebban maacuter emliacutetett Digesta-titulus (D 1 8 De divisione rerum et qualitate) tovaacutebbaacute Gaius instituacutecioacuteiban a dologosztaacutelyozaacutesokkal foglalkozoacute toumlredeacutekek (Gai 2 2 ndash 22) valamint ezekhez hasonloacutean a iustinianusi instituacutecioacutek vonatkozoacute toumlredeacutekei (Inst 2 1 pr ndash 10 valamint 2 2)123 Ez a szemleacuteletmoacuted is megerősiacuteteni laacutetszik azt a toumlbbszoumlr hangsuacutelyozott aacutelliacutetaacutest hogy a jogaacuteszi gon-dolkodaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a praktikussaacuteg az eset-koumlzpontuacutesaacuteg aacutellt Feltehető tehaacutet hogy a forraacutesokban megjelenő dologosztaacutelyok gyakorlati probleacutemaacutekhoz teacutenylegesen a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutesekhez koumltődtek124 Iacutegy logikusnak tűnhet egy olyan koumlvetkezteteacutes is hogy a forraacutesokban azokkal a dologosztaacutelyokkal kapcsolatosan talaacutelkozhatunk toumlbbszoumlr amelyek gyakorlati relevanciaacuteja jelentő-sebb volt kevesebb fi gyelmet fordiacutetottak ugyanakkor a gyakorlati szempontboacutel szaacutemukra keveacutesbeacute probleacutemaacutes keacuterdeacutesekre

intelligible koumlrperliche und unkoumlrperliche res corporales et incorporales) wendeten die roumlmischen Juristen auch auf die rechtlich in Betracht kommenden Gegenstaumlnde anrdquo

122 Ebben a koumlrben peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll az alaacutebbi forraacutesok A res eacutes valamely maacutes leacutetező (res ndash causae eacutes iura actio ndash res res ndash pecunia) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre ld Ulp D 50 16 23 (14 ad ed) Pomp D 50 17 204 (28 ad Q Muc) Paul D 50 16 5 pr (2 ad ed) Kifejezetten persona paacuterjakeacutent szerepel pl az alaacutebbi helyeken Ulp D 6 1 1 1 (16 ad ed) Marci D 8 1 1 (3 reg) Ulp D 44 7 25 pr (1 reg) Paul D 50 16 188 1 (33 ad ed) Pomp D 50 17 25 (11 ad Sab)

123 Hasonloacutean Ulpianusnaacutel is talaacutelkozhatunk neacutehaacuteny dologosztaacutellyal (Ulp 19 1 19 6 19 15)124 Ennek a felteveacutesnek a leacutetalapjaacutet nem kisebbiacuteti az a teacuteny hogy az ebben a koumlrben hivatkozott

forraacutesok joacutereacuteszt tankoumlnyv-jellegű szoumlvegek hiszen mainapsaacuteg is az oktataacutes soraacuten azokat a szempontokat igyekszuumlnk hangsuacutelyozni amelyek vagy komoly gyakorlati jelentőseacuteggel biacuter-nak vagy amelyek megeacuterteacutese ekkeacutent maacutes inteacutezmeacutenyektől valoacute elhataacuterolaacutesa is neheacutezseacutegeket okozhat

45A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

14 Excursus adaleacutekok a res incorporales fogalmaacutehoz

Meglaacutetaacutesunk szerint a res fogalmaacutenak sokreacutetűseacutegeacutet valamint aacuteltalaacutenos jellegeacutet nagyon joacutel eacuterzeacutekelteti a res incorporales fogalmaacutenak megjeleneacutese egyszer-smind ezen a ponton a res kifejezeacutes elszakad a materiaacutelis felfogaacutestoacutel amely a rerum natura fogalmaacutenak eacutertelmezeacutesneacutel nem elhagyagolhatoacute szempont Maacuter ezen a ponton szuumlkseacuteges lehet azonban hangsuacutelyozni hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet maacuter a klasszikus jogaacuteszok sem egyseacutegesen hasznaacuteltaacutek jellegzetes kuumlloumlnaacutellaacutes tapasztalhatoacute abban a tekintetben ahogy Gaius megkoumlzeliacuteti a res incorporales csoportjaacutet A klasszikusok toumlbbseacutege azonban nem osztja ezt a neacutezetet125

141 Res incorporales a romanisztikaacuteban

A fentiekben maacuter laacutethatoacute volt Ulpianus eacutes Hermogenianus veacutelemeacutenyeiben egy olyan neacutezet amely a pecunia koumlreacutebe utalt minden ingoacute eacutes ingatlan testi eacutes testetlen dolgot Elsődlegesen ennek kapcsaacuten vaacutelik ezen a ponton szuumlkseacutegesseacute a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak vizsgaacutelata legalaacutebbis a peacutenz szempontjaacuteboacutel A bdquotestetlen dolgokrdquo csoportja talaacuten joggal nevezhető a modern magaacutenjogtu-domaacuteny nagy szaacuteműzoumlttjeacutenek hiszen a magaacutenjogi irodalom nem tekinti ezt a fogalmat jelenteacutekenynek mi toumlbb maacuter-maacuter csaknem bdquointellektuaacutelis kalandrdquo-nak minősiacuteti egyaacuteltalaacuten a fogalom baacuterminemű emliacuteteacuteseacutet is126 Ebben a vonatko-zaacutesban elegendő lehet Kolosvaacutery Baacutelint neacutezeteacutere utalni aki egyfelől az ABGB koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacutet eacutelesen kritizaacutelja mondvaacuten hogy a toumlrveacuteny az adott megfogalmazaacutessal tuacutelontuacutel taacutegan hataacuterozza meg a dolog jogi eacutertelemben vett mibenleacuteteacutet amelynek ndash veacutelemeacutenye szerint ndash egyenes koumlvetkezmeacutenye a testi eacutes testetlen dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel a toumlrveacuteny szoumlvegeacuteben127 Almaacutesi Antal

125 Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ld B (1990) i m 73 Hangsuacutelyozza hogy a res roacutemai felfogaacutesa alapvetően szűkebb volt eacuteppen a res incorporales koncepcioacuteja hozott ebben neacutemi vaacuteltozaacutest

126 Neacutemileg hasonloacute kiszoacutelaacutesokkal lehet talaacutelkozni pl B (1990) i m 87127 Vouml K (1942) i m 6ndash7 Ehhez ld ABGB sect 292 Koumlrperliche Sachen sind diejenigen

welche in die Sinne fallen sonst heiszligen sie unkoumlrperliche z B das Recht zu jagen zu fi schen und alle anderen Rechte Megjegyzendő ugyanakkor hogy azt a neacutezetet sem tartja szerencseacutesnek amely a dolog jogi fogalmaacutet a jogok taacutergyaacuteval azonosiacutetja Uacutegy laacutetja hogy a leghelyesebb megkoumlzeliacuteteacutes ebben a vonatkozaacutesban ha azt tekintjuumlk dolognak ami bdquoemberi uralom alaacute hajthatoacute eacutes kihasznaacutelhatoacute azaz a vagyon reacuteszerdquo Ld K (1942) i m 7ndash8 Ezzel kapcsolatban azonban roumlgvest raacute kell mutatni arra hogy neacutezete furcsa kettősseacutegről aacuterulkodik Az ehelyuumltt kifejtettek ugyanis egyeacutertelműen nem abba az iraacutenyba mutatnak

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről46

egyaacuteltalaacuten nem is foglalkozik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacuteval128 Aacuteltalaacuteban elmondhatoacute a magyar irodalomroacutel129 hogy a szerzők toumlbbseacutegeacuteben eacuterteacutektelen dologosztaacutelyozaacutesnak tekintik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutet130 Ebben a vonat-kozaacutesban ugyanakkor Kolosvaacutery meglaacutetaacutesa ismeacutet igen eacuterdekesnek mondhatoacute A BGB 90 sect-aacuteban iacutert koumlrperliche Gegenstaumlnde kapcsaacuten oumlsszehasonliacutetja a modern eacutertelemben vett testi dolgok eacutes a gaiusi res corporales fogalmait Ennek nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy a keacutet fogalom jelenteacuteskoumlre nem esik egybe ugyanis a Gaiusnaacutel szereplő quae tangi possunt fordulat csak az eacuterinteacutesre a tapintaacutesra helyezi a hangsuacutelyt ami a testi bdquohalmazaacutellapotrdquo felfogaacutesaacutenak kezdetleges voltaacutera utal Raacutemutat ugyanakkor hogy valamely leacutegnemű dolgot is fel lehet azonban fogni ha megfelelő eszkoumlzoumlk birtokaacuteban proacutebaacutelkozunk vagy meacutereacutesekkel igazolhatjuk leacutetezeacutesuumlket illetőleg kuumllső behataacutesra meacuteg fi zikai vaacuteltozaacutesok is előideacutezhetők ekkeacutent emberi uralom alaacute hajthatoacuteak131 Mindebből levonja a koumlvetkezteteacutest

amely a testi dolgok főseacutegeacutet eacutes a magaacutenjogi vizsgaacuteloacutedaacutesok szempontjaacuteboacutel valoacute kizaacuteroacutelagos-saacutegaacutet helyezneacutek a koumlzeacuteppontba Hiszen koumlnnyen belaacutethatoacute hogy peacuteldaacuteul az ABGB-ben a testetlen dolgok koumlreacuteben emliacutetett kuumlloumlnfeacutele jogok eacuteppen gyakorlaacutesuk aacuteltal hajtatnak emberi uralom alaacute viszont abban az esetben is a vagyon reacutesze lesz ha a jogosult nem gyakorolja a jogot ugyanis a jog biztosiacutetaacutesa aacuteltal potenciaacutelis vagyoni előny biztosiacutettatik a szaacutemaacutera amely a gyakorlaacutes aacuteltal keacutepes teacutenyleges vagyoni előnybe fordulni Emellett kiemelendő hogy a szerző koraacutebban utal arra is hogy peacuteldaacuteul az idegen dologbeli jogok nem csupaacuten dolgokon aacutellhatnak fenn hanem van lehetőseacuteg arra hogy bdquovagyontaacutergyakra nevezetesen jogokra neacutezverdquo kelet-kezzenek Reacuteszletesen ld K (1942) i m 5 Roumlviden szuumlkseacuteges utalni arra is hogy a jogtaacutergy eacutes dolog kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutera a romanista irodalomban is talaacutelhatunk peacuteldaacutet Vouml pl K (1953a) i m 142 G (1992) i m 329ndash334 S (2002) i m 67

128 Vouml A (1928) I i m 40ndash63 ahol a vonatkozoacute osztaacutelyozaacutes hiaacutenyzik129 Ehhez ld K (1942) i m 7 L (1997) i m 288 aki szerint azeacutert is szuumlkseacuteg-

telen kuumlloumln dologosztaacutelykeacutent kezelni a testetlen dolgokat mivel a jogokra eacutes a koumlveteleacutesekre speciaacutelis szabaacutelyok vonatkoznak

130 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes arra is utalni hogy a hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyveknek a lsquodolograrsquo mint jogi fogalomra vonatkozoacute megkoumlzeliacuteteacutese sem egyseacuteges ebből adoacutedoacutean pedig a testetlen dolgokra vonatkozoacute felfogaacutesok is szerteaacutegazoacuteak Pichonnaz haacuterom csoportba sorolja az aacuteltala vizsgaacutelt polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvek szabaacutelyozaacutesaacutet Az első csoportot a svaacutejci eacutes a neacutemet toumlrveacuteny alkotja amelyekben koumlzoumls pont hogy a res incorporalis fogalma mindkeacutet rendszerben jogi nonszensz minthogy a dolog mindkeacutet polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szerint csak valamely materiaacutelis eacutertelemben vett leacutetező lehet vagyis a fi zikai vilaacuteg egy a szemeacutelytől elhataacuterolt szegmentuma A maacutesodik csoportba a francia eacutes az olasz toumlrveacuteny tartozik amelyekben koumlzoumls egyfelől az hogy mindkettő a vagyontaacutergyak illetve javak fogalmaacutet helyezi a szabaacutelyozaacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Maacutesfelől ugyanakkor a tulajdon fogalma koumlreacuteben mindkeacutet toumlrveacuteny a testi taacutergyakat veszi alapul ugyanakkor keacutetseacutegtelen teacuteny hogy mindkeacutet szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kuumlloumln keruumllnek emliacuteteacutesre a keresetek koumltelmek eacutes egyeacuteb immateriaacutelis javak A harmadik csoportba kizaacuteroacutelag az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv tartozik amely a szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kifejezetten elismeri a testetlen dolgok leacutetezeacuteseacutet Reacuteszletesen ld P (2004) i m 106ndash108

131 Ennek a neacutezetnek leacutetezik oacutekori megfelelője is hiszen Lucretius (De rerum natura 1 302ndash304) akkeacutent koumlzeliacutetett meg egyes leacutetezőket (szagok hangok hideg meleg) hogy baacuter azok nem laacutethatoacutek valamilyen testi jelleggel meacutegis rendelkezniuumlk kell minthogy csak a testi leacutetezők sajaacutetossaacutega hogy maacutes testi dolgokra is keacutepesek hataacutest gyakorolni Ebből koumlvetkezően megaacutel-

47A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

meacutegiscsak van leacutetjogosultsaacutega a testetlen dolog kifejezeacutesnek mindoumlssze azon-ban egyetlen vonatkozaacutesban meacuteghozzaacute a vagyon a javak emliacuteteacutese eseteacuteben A vagyon ugyanis ndash mint mondja ndash dolgok jogok eacutes koumltelezettseacutegek oumlsszesseacutege ekkeacutent testi eacutes testetlen alkotoacuteelemei egyaraacutent vannak Koumlvetkezeacuteskeacuteppen Kolosvaacutery nem veti el teljesen a testetlen dolgot csak azt kifogaacutesolja hogy oumlnaacutelloacute jogi szempontboacutel relevaacutens dologosztaacutelykeacutent kezeljuumlk azt Eme a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet haacutetteacuterbe szoriacutetoacute felfogaacutes eredője a pandektisztikaacutenak a jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo eacutertelmezeacuteseacuteben keresendő132 Mint az maacuter a koraacutebbiakban is laacutethatoacute volt Puchta elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy a dolog testi taacutergy amely egyfelől az embertől kuumllsőleg fuumlggetlen leacutetező egyszersmind az embernek alaacutevett is133 Emellett keacutetseacutegtelenuumll elismeri ugyan az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutenak leacutetezeacuteseacutet azonban ezt nem tekinti dologosztaacutelyozaacutesnak134 helyesebben olyan alapvetően fi lozoacutefi ai osztaacutelyozaacutesnak tekinti amely Dinge eacutes nem Sachen koumlreacuteben eacutertelmezhető135 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest maacutes munkaacutejaacuteban is ahol azonban utal arra hogy a roacutemaiak res corporales eacutes incorporales felosztaacutesa minden bizonnyal azon alapult hogy az in rem actioacutekat egyfelől dologra maacutesfelől valamely jogra neacutezve is lehetett indiacutetani136 Neacutemikeacutepp sarkosabb felfogaacutest keacutepviselt ebben a vonatkozaacutesban Savigny aki a szolgalmakat eacutes a hagyateacutekot is magaacuteban foglaloacute res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet egyenesen neacutelkuumlloumlzhetőnek tekintette137 Windscheid a testetlen dolog kifejezeacutes eredeteacutenek magyaraacutezata koumlreacuteben azt hangsuacutelyozza hogy a koumlznapi nyelvben a tulajdont annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk Ennek folyomaacutenya hogy aacuteltalaacuteban vagyonjogi jogosultsaacutegokroacutel szoktunk emliacuteteacutest tenni mint amilyenek peacuteldaacuteul a maacutes dolgaacuten fennaacutelloacute jogok vagy a koumlveteleacutesi jogok Ebben a vonatkozaacutesban

lapiacutethatoacute hogy Lucretius nem ismeri el az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutet az epikureaacutenus fi lozoacutefi a neacutezeteacutevel oumlsszhangban minden leacutetezőnek testi mivoltot tulajdoniacutet A Lucretius aacuteltal a corpora koumlreacutebe sorolt leacutetezőket azonban a jogaacuteszok nem illetőleg nem minden esetben ismerik el testinek Ehhez ld reacuteszletesen M (1948) i m 360ndash361

132 A teacutemakoumlr olasz nyelvű irodalmaacutenak reacuteszletes ismerteteacuteseacutet ld B (1990) i m 77ndash87

133 Vouml P (1866b) i m 52 bdquoSache ist ein von der Person aumluszligerlich unabhaumlngiger aber gaumlnzlich der Unterwerfung unter ihren Willen bestimmter koumlrperlicher Gegenstandrdquo Ugyaniacutegy P (1866a) i m 436

134 Vouml P (1866b) i m uo bdquo[hellip] unter den incorporalia die Rechte auszliger dem Eigenthum verstanden werden [hellip]rdquo

135 Ld P (1866a) i m 436136 P (1866a) i m 436ndash437137 Vouml S (1841) i m 32 bdquoAls Vermittlung diente dabey der unbehilfl iche an sich ganz

entbehrliche Ausdruck res incorporalis denn indem man die Servituten und Erbschaften als solche res incorporales bezeichnete [hellip]rdquo

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről48

ezek is vagyonalkatreacutesznek minősuumllnek iacutegy bdquodologiasiacutetjukrdquo ezeket azonban ndash minthogy nem testi leacutetezők csupaacuten a keacutepzelet termeacutekei ndash testetlen dolgoknak nevezzuumlk ezeket138 Ekkeacutent előfordul hogy pusztaacuten keacutepzeletbeli leacutetezőket bizonyos vonatkozaacutesban dolognak tekintuumlnk vagyis a testi dolgok mintaacutejaacutera jogviszonyok taacutergyaacutevaacute tesszuumlk ezeket139 Leacutenyegeacuteben ugyanezt a felfogaacutest keacutepviseli Grosso is aki szinteacuten raacutemutat arra hogy a gaiusi felosztaacutes alapjaacuten a res incorporales koumlreacutebe soroltattak a hereditas az ususfructus a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek valamint a szolgalmak is ugyanakkor a tulajdon nem szerepel ebben a felsorolaacutesban amire csak egyetlen magyaraacutezat adhatoacute meacuteg-pedig az hogy a tulajdon a res corporales koumlreacutebe tartozott Erre viszont csak akkor nyiacutelik moacuted ha a tulajdont gondolatilag annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk ndash ez pedig jogi szempontboacutel egy logikai hibaacutenak tekinthető legalaacutebbis a pandektista aacutellaacutespont szerint140 Szaacutezadunkban Pfl uumlger jellemezte akkeacutent a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak haacutettereacuteben aacutelloacute csoportosiacutetaacutest mint logikai bakloumlveacutest (logischer Schnitzer)141 Eacutertő moacutedon foglalja oumlssze a vonatkozoacute neacutezeteket Bessenyő Andraacutes amikor ndash Grosso felfogaacutesaacuteval142 egyezően ndash raacutemutat arra hogy a res corporales ndash incorporales felosztaacutes haacutettereacuteben a vagyon fogalma aacutell amely nem maacutes mint vagyoni eacuterteacutekű alanyi magaacutenjogok143 azaz olyan jogosultsaacutegok eacutes koumltelezettseacutegek amelyek ndash vagyoni jelleguumlkből eredően ndash egytől egyig peacutenzben kifejezhetőek Az ilyen a vagyont alkotoacute vagyonalkatreacuteszek mind testetlenek

138 Vouml W (1873) i m 93 bdquoEin sehr gewoumlhnlicher im Leben entstandener aber vom Rechte festgehaltener Sprachgebrauch nennt statt des Eigenthumsrechts die Sache an welcher es stattfi ndet Auf diesem Wege weiter gehend denkt man sich nun auch die uumlbrigen Vermoumlgensrechte d h die Rechte an fremden Sachen und die Forderungsrechte insofern auch sie Vermoumlgensbestandtheile sind als Sachen und nennt sie da sie nur in der Vorstellung nicht in koumlrperlicher Wirklichkeit existiren gegenuumlber den koumlrperlichen Sachen unkoumlrperliche Sachenrdquo

139 Vouml W (1873) i m 376 bdquo[hellip] es kommt vor daszlig das Recht bloszlig gedachte Dinge wenn auch nicht durchweg doch in einzelnen Beziehungen als Gegenstaumlnde von Rechtsverhaumlltnissen behandelt wie koumlrperlicherdquo

140 G (2001) i m 13 Első tekintete Grosso a pandektista felfogaacutes ellen eacutervel azonban a forraacutesok vizsgaacutelata nyomaacuten ő maga is a fentebb emliacutetett koumlvetkezteteacutesre jut Reacuteszletesen ld G (2001) i m 14ndash15

141 P (1947) i m 340 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal magyaraacutezza hogy a roacutemaiak szaacutemaacutera dolgok eacutes szemeacutelyek leacuteteztek amit pedig jogkeacutent fogtak fel az minden esetben az objetkiacutev eacutertelemben vett jog volt vagyis a szubjektiacutev szemeacutelyhez fűződő jogok kategoacuteriaacutejaacutet nem ismerteacutek Az egyetlen hiba amit ebben a koumlrben elkoumlvettek az nem maacutes mint hogy a testetlen dolgokat is a iura elnevezeacutessel illetteacutek Elismeri ugyanakkor ama nyelvi sajaacutetossaacuteg leacuteteacutet amely szerint koumlznapi eacutertelemben is valaki jogaacuteroacutel beszeacuteluumlnk akkor amikor peacuteldaacuteul az illető valamit koumlve-telhet egy maacutesik szemeacutelytől Vouml P (1947) i m 340ndash341

142 G (2001) i m 13143 Ugyaniacutegy F ndashH (2016) i m 278

49A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

vagyis nem lehet őket megeacuterinteni tehaacutet a toumlbbek aacuteltal emliacutetett logikai hiba eacuteppen ebben eacuterhető tetten Amit nem lehet megfogni azt eacutertelmetlen bdquodolog-nakrdquo nevezni minthogy a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten elsődleges annak testi mivolta vagyis a megfoghatoacutesaacuteg144 Pascal Pichonnaz a res incorporales eacutes a jogbirtok fogalmainak fejlődeacuteseacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban toumlbb koncepcioacutet mutat be amelyek a roacutemai jogi res incorporales fogalma moumlgoumltt meghuacutezoacutedhat-nak Az egyik jelentős neacutezet szerint a mezei telki szolgalmak termeacuteszeteacutenek jobb megeacuterteacuteseacutet ceacutelozta a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak kialakulaacutesa amely kategoacuteria ebből adoacutedoacutean egy koumlzbuumllső leacutepeacutest jelentett a korlaacutetolt dologi jogok fogalmaacutenak kidolgozaacutesa koumlreacuteben145 Egy maacutesik felfogaacutes a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedva tartja jelentősnek a res incorporales fogalmaacutet Eme elgondolaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban az aacutell hogy a fogalom bevezeteacutese aacuteltal vaacutelt lehetőveacute annak szabatos koumlruumlliacuteraacutesa hogy mely dolgok vonatkozaacutesaacuteban keruumllhet sor traditioacutera146 Eme elgondolaacutessal kapcsolatban az alaacutebbi megjegyzeacutesek tehetők Joacutellehet ez a felfogaacutes oumlsszesseacutegeacuteben nem neacutelkuumlloumlz minden alapot meacutegis egy-keacutet tovaacutebbi szempontra is fi gyelemmel kell lenni Egyfelől Gaius az in iure cessio kapcsaacuten kifejezetten emliacuteti (Gai 2 25) hogy az in iure cessio csak nagyobb neheacutezseacuteg aacuteraacuten (cum maiore diffi cultate) volt lebonyoliacutethatoacute hiszen ennek soraacuten meg kellett jelenni a praetor vagy a tartomaacutenyi helytartoacute előtt Koumlnnyen belaacutethatoacute hogy a mancipatio soraacuten koumlvetendő formasaacutegok a mindennapi eacutelet gyorsulaacutesaacuteval hasonloacute diffi cultast jelenthettek Ami ugyanakkor keacutetseacutegesseacute teheti a hivatkozott eacuterveleacutes teljes megalapozottsaacutegaacutet az eacuteppen az Instituacutecioacutek szoumlvege Gaius ugyanis az előbbiekben emliacutetett helyen annak alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent utal a maior diffi cultasra hogy toumlbbnyire sőt majdnem mindig a mancipatio

144 B (2010) i m 265145 P (2004) i m 109ndash110 A mezei telki szolgalmak kezdetben res mancpinek mi-

nősuumlltek eacutes ebből adoacutedoacutean res corporaleskeacutent kezelteacutek ezeket Iustinianusnaacutel ugyanakkor maacuter a res incorporales koumlreacutebe tartoztak ami azonban csak abban az esetben lehetseacuteges ha maacuter nem tekintetteacutek ezeket res mancipinek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ekkor maacuter korlaacutetozott dologi jogokkeacutent kellett hogy felfogjaacutek ezeket a jogosultsaacutegokat annak elleneacutere hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja előszoumlr csak Donellusnaacutel jelenik meg A res incorporales vonatkozaacutesaacuteban emliacutetett koumlzbuumllső leacutepeacutes abban aacutellt hogy ennek a kategoacuteriaacutenak a hasznaacutelata utat nyitott a mind nagyobb fokuacute absztrakcioacute iraacutenyaacuteba Vouml P (2004) i m 110

146 P (2004) i m 110ndash111 A tulajdon aacutetruhaacutezaacutes koumlreacuteben az archaikus felosztaacutes a dolgo-kat a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteiba sorolta eacutes ebből a besorolaacutesboacutel szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezett hogy mely dolgok lehetnek a mancipatio taacutergyai eacutes melyek nem Egy keacutesőbbi fejlődeacutesi faacutezisban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res corporales ndash incorporales csoportosiacutetaacutes vaacuteltotta fel a res mancipi ndash nec mancipi kategoacuteriaacuteit Ez a vaacuteltaacutes a mancipatio hasznaacutelataacutehoz koumltődik amely Gaius koraacutera ndash eacuteppen a traditio javaacutera ndash joacutecskaacuten vesziacutetett jelentőseacutegeacuteből Reacuteszletesen ld P (2004) i m 111

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről50

hasznaacutelataacutera keruumllt sor az in iure cessio elleneacuteben147 Ezen tuacutelmenően az sem elhanyagolhatoacute hogy a mancipatioacutera illetőleg taacutegabban a per aes et libram uumlgyletekre szaacutemos esetben toumlrteacutenik hivatkozaacutes az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben egyes helyeken olyan formaacuteban hogy kifejezetten szerepel a szoumlvegben a nuncupatio148 maacuteskor pedig mindoumlssze utalaacutes szintjeacuten149 A hivatkozaacutesok ilyen nagy szaacutemaacuteboacutel valamint abboacutel a teacutenyből hogy toumlbb helyen is bemutataacutesra keruumll az is hogyan zajlott a mancipatio a gyakorlatban meglaacutetaacutesunk szerint arra lehet koumlvetkeztetni hogy ez az uumlgylet Gaius koraacuteban a mancipatio nemcsak hasznaacutelatban volt hanem szeacuteles koumlrű gyakorlati alkalmazaacutesnak is oumlrvendett150 Mi toumlbb előfordult meacuteg a Kru IV szaacutezad derekaacuten is151 eltoumlrleacuteseacutere pedig csak 531-ben Iustinianus uralkodaacutesa idejeacuten keruumll sor152

A harmadik Pichonnaz aacuteltal ismertetett elmeacutelet-koumlr szerint a res incorporales fogalma mintegy bdquougroacutedeszkakeacutentrdquo szolgaacutelt az alanyi magaacutenjogok fogalmaacutenak megjeleneacuteseacutehez Azaz a res incorporalis kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egybe esik a ius in re szűkebb meghataacuterozott esetkoumlrben pedig a ius ad rem fordulat jelen-teacuteseacutevel Eme neacutezet azon az eacuteszreveacutetelen alapul hogy a gaiusi felsorolaacutes a res incorporales koumlreacuteben kizaacuteroacutelag olyan dolgokat emliacutet amelyek mainapsaacuteg az alanyi magaacutenjogok koumlreacutebe tartoznak Az elgondolaacutes ellen felhozhatoacute hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja ismeacutetelten csak Donellusnaacutel jelenik meg első alka-lommal tovaacutebbaacute ezek a res incorporales koumlreacutebe tartozoacute jogosultsaacutegok kiveacutetel neacutelkuumll csak akkor bdquoműkoumldtekrdquo tehaacutet abban az esetben voltak eacuterveacutenyesiacutethetők ha a praetor actioacutet biztosiacutetott ezek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere Mindemellett eacuterdemes arra is felfi gyelni hogy a legjelentősebb alanyi magaacutenjog a tulajdonjog nem szere-pel a gaiusi felsorolaacutesban153 Eacuteppen ebből ered az a felfogaacutes amely a vizsgaacuteloacutedaacutes kiinduloacutepontjaacutenak a vagyont teszi meg hiszen a res is a vagyon egy elemekeacutent jelenik meg a forraacutesokban A vagyon pedig egyaraacutent aacutellhat olyan dolgokboacutel

147 Vouml Gai 2 25 bdquoPlerumque tamen et fere semper mancipationibus utimur [hellip]rdquo148 Iacutegy az alaacutebbi helyeken Gai 1 113 1 119ndash121 2 102ndash108 3 173ndash175149 Ld pl a koumlvetkező helyeken Gai 1 132 2 18ndash23 4 79150 Ezzel egyezően D (1970) i m 138151 Vouml a 355 aacuteprilis 24-eacuten kelt csaacuteszaacuteri rendeletet az ajaacutendeacutekozaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben C Th 8

12 7 Cum genitoris mei scitis evidenter expressum sit nullam donationem inter extraneos fi rmam esse si ei traditionis videatur deesse sollemnitas et idem huiusmodi necessitatem liberis tantum ac parentibus relaxarit in omnibus deinceps observari negotiis oportebit ut donatio inter extraneos minus fi rma iudicetur si iure mancipatio et traditio non fuerit impleta

152 C 7 31 1 5 Cum etiam res dividi mancipi et nec mancipi sane antiquum est et merito antiquari oportet sit et rebus et locis omnibus similis ordo inutilibus ambiguitatibus et diff erentiis sublatis Ehhez ld meacuteg F ndashH (2016) i m 322

153 P (2004) i m 111ndash112

51A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

amelyek a res corporales eacutes olyanokboacutel is amelyek a res incorporales koumlreacutebe tartoznak Arra a felveteacutesre hogy a res incorporales felsorolaacutesaacuteban nem szere-pel a tulajdon az a vaacutelasz adhatoacute hogy a tulajdon a tulajdonos szaacutemaacutera eacuteppen a dologban oumllt testet ez pedig egy jelentős kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonjog eacutes a toumlbbi maacutes jogosultsaacuteg koumlzoumltt Roacutemai jogban ugyanis nem keacutepzelhető el a tulajdon a dolog neacutelkuumll nem uacutegy fogtaacutek fel tehaacutet a tulajdont mint a dologgal oumlsszefuumlggő jogosultsaacutegok oumlsszesseacutegeacutet a tulajdon nem a tulajdonost a dologgal kapcsolatban megillető konkreacutet jogosiacutetvaacutenyok oumlsszegekeacutent aacutellt elő154 Ezen a ponton pedig eacuterthetően elkeruumllhetetlenneacute vaacutelik a res corporales eacutes incorporales egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa mivel csak iacutegy nyiacutelik moacuted a dolog eacutes a jogosultsaacuteg egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere is155

154 Ebben a vonatkozaacutesban ideacutezni kell Foumlldi Andraacutesnak a tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyokkal oumlsszefuumlggő tanulmaacutenyaacutet amelynek megaacutellapiacutetaacutesai egybevaacutegnak Pichonnaz eacuterveleacuteseacutevel ld F (2005) i m 35ndash36 A tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyok koumlreacuteben hasznaacutelt kifejezeacutesek a Kre 111-ben keletkezett lex agrariaacuteban jelennek meg előszoumlr joacutellehet az uti eacutes a frui kife-jezeacutesek maacuter koraacutebban a Kre III szaacutezadban is előfordulnak A lex agraria a rendelkezeacutesi jog vonatkozaacutesaacuteban nem emliacutet semmilyen jogosultsaacutegot mivel roacutemai jogban a kiaknaacutezaacutesi jogosultsaacutegok nagyobb jelentőseacuteggel biacutertak Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a rendelkezeacutesi jog egyik eleme az elidegeniacuteteacutes joga kapcsaacuten szerepel a toumlrveacutenyben az abalienare ige Mindehhez ld reacuteszletesen F (2005) i m 32ndash33 S (1957) i m 93ndash107 A tulajdonosi reacuteszjo-gosiacutetvaacutenyok elmeacuteleti jellegű kidolgozaacutesa a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiboacutel főkeacutent azeacutert hiaacutenyzott mert a tulajdonos helyzeteacutet elsősorban a birtokos eacutes az idegen dologbeli jogok jogosultjainak poziacutecioacutejaacuteval oumlsszehasonliacutetva vizsgaacuteltaacutek maacutesreacuteszt pedig a jogaacuteszok nem eacuterdeklődtek kuumllouml-noumlsebben az ilyen elmeacuteleti jellegű rendszerezeacutes iraacutent Vouml F (2005) i m 35 Az ősi eacutes a preacuteklasszikus tulajdon jellemzői kapcsaacuten ld D (1970) i m 124ndash127 tovaacutebbaacute 181ndash185 A tulajdonra hasznaacutelt kifejezeacutesek tekinteteacuteben ld D (1970) i m 135ndash136 Neacutemikeacutepp hasonloacute eacutertelemben jelenik meg az ősi tulajdon Zlinszky felfogaacutesaacuteban is Vouml Z (1997) i m 184ndash185

155 Reacuteszletesen ld P (2004) i m 112ndash113 Ezen a ponton tuacutel Pichonnaz gondolatme-nete a quasi possessio eacutes a duplex dominium iraacutenyaacuteba halad tovaacutebb amely keacuterdeacutesek elemzeacutese a peacutenz res incorporales koumlreacutebe sorolaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutet minden bizonnyal teacutevuacutetra vezetneacute Mindazonaacuteltal keacutetseacutegtelenuumll helytaacutelloacute az a meglaacutetaacutesa hogy a quasi possessio gondolata megjelenik a forraacutesokban (l kuumlloumlmoumlsen pl Ulp D 37 1 3 1 [39 ad ed] Ulp D 43 3 1 8 [67 ad ed]) Ezekben a szoumlvegekben koumlzoumls hogy a bona birtoklaacutesa az ususfructus occupatioacuteja koumlreacuteben nincs hasonloacutesaacuteg a fi zikai eacutertelemben vett dolgok birtoklaacutesaacuteval foglalaacutesaacuteval Amiacuteg azonban a bonorum possessio kapcsaacuten Ulpianus ndash Labeo nyomaacuten ndash csak annyit aacutelliacutet hogy a iuris possessio elkeacutepzelhető az ususfructus ndash eacutes hasonloacutean a szolgalmak ndash vonatkozaacutesaacuteban maacuter kifejezetten aacutelliacutetja a jogaacutesz hogy moacuted nyiacutelik az interdictum uacutetjaacuten toumlrteacutenő veacutedelemre Reacuteszletesen ld P (2004) i m 116ndash117 Ezt a birtokot mint a dolog eacutes a raacute vonatkozoacute jog koumlzoumltti kapcsolatot tehaacutet lehetett bdquobirtokolnirdquo amely birtoklaacutes alapja az animus megleacutete volt Vouml P (2004) i m 125

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről52

142 A res incorporales kifejezeacutes eredete eacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

Wieacker neacutezeteacuteből156 kiindulva utalni kell arra hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak fellelhetők előfutaacuterai mind a fi lozoacutefi aacuteban mind a grammatikus eacutes retorikai hagyomaacutenyban157

Ennek kapcsaacuten a romanistaacutek legtoumlbbszoumlr Cicero Topica ciacutemű munkaacutejaacutenak egy toumlredeacutekeacutere szoktak hivatkozni158

Cic Top 5 26-27[26] [hellip] Defi nitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt alterum earum quae intelleguntur [27] Esse ea dico quae cerni tangique possunt ut fundum aedes parietem stillicidium mancipium pecudem supellectilem penus et cetera quo ex genere quaedam interdum vobis defi nienda sunt Non esse rursus ea dico quae tangi demonstrarive non possunt cerni tamen animo atque intellegi possunt ut si usus capionem si tutelam si gentem si agnationem defi nias quarum rerum nullum subest corpus est tamen quaedam conformatio insignita et impressa intellegentia quam notionem voco

A szoumlveg leacutenyege hogy vannak megeacuterinthető tehaacutet testi illetve megeacuterint-hetetlen vagyis testetlen dolgok amely elvaacutelasztaacutes a defi niacutecioacutek elemzeacutese kapcsaacuten meruumll fel Ennek eredmeacutenyekeacutent Cicero akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a testi megfoghatoacute dolgok leacuteteznek (esse ea) amiacuteg a megfoghatatlan dolgok nem leacuteteznek (non esse ea)159 Ehhez keacutepest Wieacker raacutemutat hogy ennek a paacutero-

156 Vouml W (1953) i m 108 eacutes főkeacutent 111 Visszautal Kreller vonatkozoacute neacutezeteacutere is ehhez ld K (1948) i m 592

157 Ehhez ld meacuteg B (1968) I i m 11 K (1948) i m 590ndash591 G (2001) i m 11 K (1953a) i m 142 eacutes kuumlloumlnoumlsen 33 sz jegyzet W (1953) i m 104 108ndash109 K (1971) I i m 376 B (2001) i m 170 173ndash174 D (2003) i m 101ndash104 P (2004) i m 108

158 Ehhez ld az előző jegyzetben hivatkozott szerzőket159 D (2003) i m 99ndash100 Megjegyzendő hogy a Cicero aacuteltal felsorolt peacuteldaacutek nagyon

eacuterdekesek oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy ezek a gyakorlatboacutel eredő peacuteldaacutek egymaacutessal paacuterba aacutelliacutethatoacutek eacuteppen uacutegy ahogy ezt Cicero maga is teszi a szoumlvegben Ilyen paacuterok lehetnek a fundus eacutes aedes amely ndash Bretone gyanuacuteja szerint ndash a XII tt elbirtoklaacutesi szabaacutelyaacutera utal amely az usus auctoritas idejeacutet a fundus eseteacuteben kettő ceterae res eseteacuteben pedig egy eacutev eacutevben hataacuterozta meg Hasonloacutean az ősi jogra utal a mancipium eacutes a pecus paacuterosiacutetaacutes is A hagyateacutek szempontjaacuteboacutel lehet kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a supellex eacutes a penus egyuumlttes emliacuteteacutese amelyek gyűjtőfőneacutevi jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean konkreacutet esetben tovaacutebbra is keacutetseacuteges maradt hogy mi tartozik ezek koumlreacutebe A homo eacutes a fructus kapcsaacuten gondolhatunk a hiacuteres Gaius-

53A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

siacutetaacutesnak az alkalmazaacutesa eacuteppen a defi niacutecioacutek koumlreacuteben meglehetősen sajaacutetsaacutegos moacutedon eacutes mindenkeacuteppen feacutelreeacuterthetően toumlrteacutenik160 Ő maga eacutes maacutes szerzők is hivatkoznak Flavius Sosipater Charisius Institutiones grammaticae vagy Ars grammatica ciacutemű munkaacutejaacutera amelyben Charisius elsőkeacutent a nomina propria eacutes appellativa felosztaacutessal eacutel majd utoacutebbi koumlreacuteben emliacuteti a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacuteit161 Emellett gyakran toumlrteacutenik hivatkozaacutes egy Seneca tollaacuteboacutel szaacutermazoacute textusra is

Sen Ep ad Luc 6 58 11162

Etiamnunc est aliquid superius quam corpus dicimus enim quaedam corporalia esse quaedam incorporalia Quid ergo erit ex quo haec deducantur illud cui nomen modo parum proprium imposuimus quod est Sic enim in species secabitur ut dicamus quod est aut corporale est aut incorporale

Joacutel kitűnik ebből a szoumlvegből hogy Seneca eseteacuteben a kiindulaacutesi pont hogy minden ami van (quod est) tehaacutet a sztoikus eacutertelemben vett leacutetező (τὸ ὄν)163 oszthatoacute fel corporale eacutes incorporale kategoacuteriaacuteira vagyis ehelyuumltt maacuter a testi eacutes testetlen dolgok objektiacutev leacutetezeacutese is elismereacutesre keruumll164 Eacuterdekes megfi gyelni

veacutelemeacutenyre amely a gyuumlmoumllcsoumlket az embertől eacuteppen azon az alapon vaacutelasztja el hogy a gyuumlmoumllcs termeacuteszeteacuteneacutel fogva az ember javaacutet szolgaacutelja ekkeacutent az ember soha nem minősuumll-het gyuumlmoumllcsnek Ehhez keacutepest paries eacutes stillicidium egyseacuteget jeleniacutetenek meg hasonloacutean a megeacuterinthetetlen dolgok koumlreacuteben felsorolt gens agnatio tutela kifejezeacutesekkel Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az usucapio nem tartozik ebbe a koumlrbe Ehhez ld meacuteg B (2001) i m 177ndash179

160 W (1953) i m 110 Ettől elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Bretone aki szerint a divisio ebben a vonatkozaacutesban azokra a dolgokra vonatkozik amelyeket a defi nitiones eacuterint Reacuteszletesen ld B (2001) i m 173

161 Ld W (1953) i m 104162 A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik F H L Annaei Senecae opera quae

supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858163 Ld L ndashS (1940) i m s h v Ezzel egyezően ld B (1968) I i m 11

B (2001) i m 176 D (2003) i m 102 Neacutemikeacutepp elteacuterően W (1953) i m 108 tovaacutebbaacute 110 eacutes kuumlloumlnoumlsen 43 sz jegyzet

164 Vouml M (1948) i m 361 Megjegyzendő hogy Monier megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben egyfajta fej-lődeacutesi iacutev eacuterhető tetten a res incorporales fogalma vonatkozaacutesaacuteban Kiinduloacutepontja azonos a romanistaacutek toumlbbseacutege aacuteltal vaacutelasztott kezdőponttal meglaacutetaacutesa szerint Ciceroacute Topicaacutejaacuteban jele-nik meg előszoumlr a res keacutet csoportjaacutenak megkuumlloumlnboumlzteteacutese ugyanakkor jelzi hogy ehelyuumltt meacuteg nem eacuterhető tetten olyan fokuacute fogalmi tisztasaacuteg mint amivel Senecaacutenaacutel talaacutelkozhatunk Cicero ugyanis a res koumlreacuteben a leacutetező eacutes az elme alkotta dolgok koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget amelyek koumlzuumll az utoacutebbiak nem rendelkeznek olyan valoacutedi leacutettel mint azok amelyek laacutethatoacutek vagy megeacuterinthetők Ezzel ellenteacutetesen ndash alappal ndash ld W (1953) i m 110 Az ilyen laacutethatoacute megeacuterinthető dolgok ellenpaacuterjaacutet a fogalmak keacutepezik amelyek nem tartoznak a corpus

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről54

hogy incorporalia kapcsaacuten Cicero azt aacutelliacutetja hogy azok intelleguntur amiacuteg Seneca szerint ezek sunt (esse) ezek a valoacutesaacutegban objektiacuteve leacuteteznek165 A fentiekből tehaacutet laacutethatoacute hogy ndash akaacutercsak a res quae pondere numero mensura constant eseteacuteben ndash a fi lozoacutefi a eacutes a retorika hataacutesa igen jelentős a roacutemai jogi fogalmak kialakulaacutesa koumlreacuteben Az incorporalia gondolata a fi lozoacutefi aacuteboacutel ered utoacutebb a retorika aacutetvette ezt eacutes ennek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel keruumllt a jogi nyelvbe is ahol a jogi eacuterveleacutes egyik elemeacuteveacute vaacutelt meacuteghozzaacute mint a keacutezzel nem megfoghatoacute va-gyoni jogok megjeloumlleacuteseacutere szolgaacuteloacute fordulat166 Minthogy a hivatkozott szerzők munkaacutessaacutega időben taacutevol aacutell egymaacutestoacutel ekkeacutent feltehető hogy a laacutethatoacutesaacuteg megeacuterinthetőseacuteg kriteacuteriumai aacuteltalaacutenos ismeacuterveknek tekinthetők167 Ezeket az ismeacuterveket a jogaacuteszok minden bizonnyal azeacutert hasznaacuteltaacutek fel mivel a nyelv reacuteveacuten lehet leiacuterni a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot168 vagyis adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy Gaius is ennek alapjaacuten tesz kuumlloumlnbseacuteget res corporalis eacutes incorporalis kouml-zoumltt169 Ezen tuacutelmenően igen valoacutesziacutenűnek tűnik az a felteveacutes is amely szerint Gaiusra az a felfogaacutes is hataacutest gyakorolt amely a megfoghatatlan kategoacuteriaacutejaacutet is leacutetezőkeacutent kezeli170

kategoacuteriaacutejaacuteba Ehhez keacutepest a Seneca aacuteltal keacutepviselt neacutezet joacuteval pontosabb azaacuteltal hogy mind a testi mind pedig a testetlen dolgokat objektiacuteve leacutetezőkeacutent kezeli Ld reacuteszletesen M (1948) i m 360ndash361 A teljesseacuteg kedveacuteeacutert megemliacutetendő meacuteg Marcus Fabius Quintilianus a Kru I szaacutezadban eacutelt szoacutenok Institutio oratoria ciacutemű munkaacutejaacuteban előforduloacute utalaacutes is amelyben elsőkeacutent jelenik meg ius eacutes res oumlsszekapcsolaacutesa (vouml Inst Orat 5 10 116 bdquo[hellip] ius quod sit corporale apprehendi manu non posserdquo) Vouml M (1948) i m 361 A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy Nagy Saacutendor Theacuteba beveacutetele utaacuten olyan taacuteblaacutekat talaacutelt a vaacuterosban amelyek arroacutel taacutejeacutekoztattak hogy a theacutebaiak a thesszalonikeacuteieknek 100 talentumot koumllcsoumlnoumlztek Nem jogaacuteszi szempontboacutel ugyan meacutegis felmeruumllt ennek kapcsaacuten a keacuterdeacutes hogy vajon van-e lehetőseacuteg arra hogy Nagy Saacutendor a thesszalonikeacuteieknek bdquoajaacutendeacutekozzardquo a theacutebaiak aacuteltal koumllcsoumlnadott oumlsszeget A keacutetely alapja az volt hogy jogot ajaacutendeacutekozni tekintettel arra hogy az incorporale nem lehet hiszen keacutezzel nem megfoghatoacute Reacuteszletesen ld D (2003) i m 104

165 Egyezően ld B (1990) i m 89166 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően G (1988) i m 205167 Ezzel egyezően W (1953) i m 108ndash110 aki szemleacuteletesen mutatja be a corporaliandash

incorporalia haacutettereacuteben aacutelloacute sztoikus felfogaacutest168 Ez a sztoikusoknaacutel a σῶματα eacutes σημαινόμενα fogalmaiban oumllt testet előbbi valamely testi

leacutetezőt utoacutebbi pedig ennek nyelvi lekeacutepeződeacuteseacutet jeloumlli amely ebből adoacutedoacutean semmilyen testi vonatkozaacutessal sem biacuter Reacuteszletesen ld W (1953) i m 109

169 B (1990) i m 90 D (2003) i m 100 Megjegyzendő hogy Baldessarelli azon aacutelliacutetaacutesaacuteval amely szerint ennek a kuumlloumlnbseacutegteacutetelnek ne lett volna gyakorlati jelentőseacutege nem tudunk egyeteacuterteni ndash főleg eacuteppen a gaiusi Instituacutecioacutekon kiacutevuumlli primeacuter forraacutesok valamint Dajczak eacutes Pichonaz fentebb hivatkozott gondolatmenete alapjaacuten

170 D (2003) i m 102ndash103

55A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

143 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban a terminus megjeleneacutese a Digestaacuteban

A fenti megaacutellapiacutetaacutesokhoz keacutepest Monier elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy ndash mivel a jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban iura kiveacutetel neacutelkuumll a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuten beluumll talaacutelhatoacute ndash ekkeacutent a csoportosiacutetaacutes ndash meglaacutetaacutesa szerint ndash eredetinek mond-hatoacute Ebből azt a koumlvetkezteteacutest vonja le hogy a iura ndash res corporales171 paacuterosiacute-taacutes koumlzvetlenuumll nem a fi lozoacutefusok vagy grammatikusok munkaacuteiboacutel szaacutermazik tehaacutet alaposnak tűnik a felteacutetelezeacutes hogy a jogaacuteszok nem szaacutendeacutekoztak egybe-vetni oumlsszehasonliacutetani a fi lozoacutefusok aacuteltal hasznaacutelt objektiacutev leacutetezők kategoacuteriaacutejaacutet az olyan dolgok csoportjaacuteval amelyek jogokboacutel aacutellnak172 Mindezek elleneacutere a kettősseacuteg toumlbb alkalommal előfordul a Digestaacuteban Ennek magyaraacutezataacutet Giaro peacuteldaacuteul abban laacutetja hogy a res incorporales iura ndash res corporales kuumlloumlnb-seacutegteacutetelnek dogmatikai szempontboacutel is szaacutemos hataacutesa tapasztalhatoacute ennek megnyilvaacutenulaacutesai eacuterhetők tetten a Digesta egyes fragmentumaiban173 Iura kategoacuteriaacuteja a leginkaacutebb nyilvaacutenvaloacute moacutedon Paulus egyik doumlnteacuteseacuteben olvashatoacute

Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed)Si viam habeam per tuum fundum et tu me ab ea vi expuleris per longum tempus non utendo amittam viam quia nec possideri intellegitur ius incorporale nec de via quis (id est mero iure) detruditur

A jogaacutesz aacuteltal bemutatott eset szerint A-nak uacutetszolgalma van B telkeacuten amely-nek gyakorlaacutesaacuteban azonban B A-t erőszakkal akadaacutelyozza Ilyenkor a jogaacuteszi veacutelemeacuteny szerint a hosszuacute ideig tartoacute nem gyakorlaacutes aacuteltal (per longum tempus non utendo) elenyeacuteszik a szolgalom (amittam viam) mivel egy testetlen jogot nem lehet birtokolni eacutes az uacutetjogboacutel ndash vagyis egy puszta jogosultsaacutegboacutel ndash senkit sem lehet kivetni174 A szoumlveg elsőkeacutent tehaacutet arra mutat raacute hogy az uacutetszolgalom (via) testetlen jogosultsaacuteg (ius incorporale) Ennek kapcsaacuten Pichonnaz azt emeli

171 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal is alaacutetaacutemasztja hogy a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacutei Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiban jelennek meg expressis verbis tovaacutebbaacute meacuteg a gaiusi szoumlveggel teljes egeacuteszeacuteben egyező Digesta-fragmentumban is amely ndash az egyezeacutesből eredően ndash a gaiusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute aacutetveacutetel Az oumlsszes toumlbbi Digesta-textus iura eacutes res corporales szembeaacutelliacutetaacutesaacuten alapul Reacuteszletesen ld M (1948) i m 363

172 M (1948) i m 364173 Vouml G (1988) i m 204ndash205 eacutes kuumlloumlnoumlsen 90 sz jegyzet174 Ehhez ld egyezően L (1963b) i m 152

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről56

ki hogy a ius incorporale kifejezeacutes szokatlan a forraacutesokban meacuteg egy helyen fordul elő Iustinianus egy 531-ben kelt constitutioacutejaacuteban175 A vi expuleris fordu-lat arra utal hogy a szolgaacuteloacute telek birtokosa erőszakkal megfosztja a jogosultat az uacutetszolgalomtoacutel Erre azonban csak akkeacutent keruumllhet sor ha a kocsiuacutet (via) hasznaacutelataacuteban (uti) akadaacutelyozza azt kizaacuterja A veacutegeredmeacuteny az lesz hogy a hasznaacutelat hosszuacute ideig tartoacute elmaradaacutesaacutenak koumlvetkezmeacutenyekeacutent megszűnik az uacutet hasznaacutelataacutera feljogosiacutetoacute szolgalom vagyis az idő muacutelaacutesaacutenak jogalakiacutetoacute hataacutesa van Toumlrteacutenik mindez annak elleneacutere hogy egy testetlen (incorporale) ha uacutegy tetszik puszta jogosultsaacutegroacutel van szoacute (merum ius) amely felett ilyen mivoltaacuteboacutel eredően nem aacutellhat fenn birtok ebből eredően az uacutetszolgalom jogosultjaacutet abboacutel kivetni sem lehet ndash nyilvaacuten detrudere lehetőseacutege csak valamely corpus vonat-kozaacutesaacuteban aacutellhatna fenn

Szinteacuten a szolgalmakkal kapcsolatos egy maacutesik Paulus-veacutelemeacuteny is

Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab)Servitutes praediorum rusticorum etiamsi corporibus accedunt incorporales tamen sunt et ideo usu non capiuntur vel ideo quia tales sunt servitutes ut non habeant certam continuamque possessionem nemo enim tam perpetuo tam continenter ire potest ut nullo momento possessio eius interpellari videatur idem et in servitutibus praediorum urbanorum observatur

A mezei telki szolgalmak ndash joacutellehet testi dolgokhoz koumltődnek ndash incorporales resnek minősuumllnek eacutes ekkeacutent nem lehet elbirtokolni ezeket176 Lehet az is hogy azeacutert van ez iacutegy mert ezek a szolgalmak olyanok hogy nem lehet őket certa eacutes continua birtokolni hiszen senki nem birtokolhat egy szolgalmat olyankeacutent folyamatosan hogy birtoklaacutesa megszakiacutetatlannak legyen tekinthető177 Ugyanez eacuterveacutenyesuumll a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is178

175 Vouml P (2004) i m 115176 Egyezően L (1963b) i m 152 Ehhez ld Watson neacutezeteacutet aki szerint ndash baacuter a textus a szol-

galmak elbirtokolhatoacutesaacutegaacuteval fuumlgg oumlssze ndash keacuterdeacuteses hogy a neacutegy ősi mezei telki szolgalmat eredetileg el lehetett-e birtokolni A jelen szoumlveg mindenesetre mezei telki szolgalmakroacutel beszeacutel aacuteltalaacuteban eacutes a veacutegeacuten hozzaacuteteszi hogy ugyanez iraacutenyadoacute a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is Ehhez ld meacuteg W (1968) i m 23ndash24 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7 sz jegyzet

177 A certa continua possessio keacuterdeacuteseacutehez ld koumlzeacutepkori eacutes modern kitekinteacutessel C C (1976) II i m 447

178 Ezzel egyezően mind a traditio mind az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacutenek vonatkozaacutesaacuteban Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) csak az elbirtoklaacutest kiemelve Gai 2 19 kizaacuteroacutelag a traditioacutet emliacutetve Gai 2 28 Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 44558 B (2000) i m 10 F (2010) i m 347 eacutes 86 sz jegyzet

57A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Iura eacutes corpora kuumlloumlnboumlző jellegeacuteről tanuacuteskodik egy Ulpianus-szoumlveg is

Ulp D 5 3 18 2 (15 ad ed)Nunc videamus quae veniant in hereditatis petitione Et placuit universas res hereditarias in hoc iudicium venire sive iura sive corpora sint

A szoumlveg alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy iura eacutes corpora egyaraacutent a hereditatis petitio taacutergyaacutet keacutepezik vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden az elhalttoacutel szaacutermazoacute dolog tekintet neacutelkuumll azok testetlen eacutes testi mivoltaacutera179

Az eddigiek joacutel peacuteldaacutezzaacutek hogy a Digesta doumlnteacuteseiben a res corporales mellett iura kategoacuteriaacuteja biacutert az elhataacuterolaacutes szempontjaacuteboacutel komolyabb jelentő-seacuteggel180 Az eddigiekhez keacutepest maacutes probleacutemaacutet boncolgat Gaius a Digesta 41 koumlnyveacuteben

Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc)Incorporales res traditionem et usucapionem non recipere manifestum est

A lakonikus roumlvidseacutegű szoumlveg amely egyeacutebkeacutent egybevaacuteg a gaiusi Instituacutecioacutek egy toumlredeacutekeacutevel (Gai 2 28) is arroacutel szoacutel hogy a res incorporalest nem lehet sem keacutezről keacutezre aacutetadni sem elbirtokolni A forraacutesszoumlveg alapjaacuten tehaacutet az a klasszikus jogi neacutezet laacutetszik koumlrvonalazoacutedni hogy a res incorporales sem a traditioacutera sem pedig az elbirtoklaacutesra nem alkalmasak Ennek haacutettereacuteben ndash Monier meglaacutetaacutesa szerint ndash az a felfogaacutes aacutellhat amely szerint a tulajdon alap-vető eleme hogy egy fi zikai eacutertelemben vett dolog a tulajdonos legteljesebb koumlrű eacutelvezeteacutere rendelt vagyis a tulajdon az egyetlen olyan jogi eacutertelemben vett hatalom amelynek a materiaacutelis eacutertelemben vett dolog alaacutevethető181

Veacutegezetuumll a Digestaacuteban talaacutelhatoacute forraacutesok koumlzoumltt utolsoacutekeacutent eacuterdemes emliacute-teni a dolgok osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozoacute titulus egyik Gaiustoacutel szaacutermazoacute toumlre-

179 Vouml M (1948) i m 365 Ezzel a szoumlveggel teljesen oumlsszhangban van egy maacutesik Ulpianus-veacutelemeacuteny is (Ulp D 44 2 7 4 [75 ad ed]) amely szerint a hereditatis petitio taacutergya minden a hagyateacutekban leacutevő testi dolog eacutes kereset egyaraacutent (et corpora et actiones omnes quae in hereditate sunt videntur in petitionem deduci)

180 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld meacuteg az alaacutebbi szoumlvegeket is Pap D 5 2 15 2 (14 quaest) Scaev D 18 4 22 (2 resp) Ulp D 39 2 13 1 (53 ad ed)

181 M (1948) i m 367

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről58

deacutekeacutet amely szoumlvegeacutet tekintve teljes egeacuteszeacuteben megegyezik a gaiusi Instituacutecioacutek vonatkozoacute szoumlvegeacutevel

Gai D 1 8 1 1 (2 inst)Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales corporales hae sunt quae tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius obligationis incorporale est eodem numero sunt et iura praediorum urbanorum et rusticorum quae etiam servitutes vocantur

A jelen szoumlveg szerepelteteacutese vezet a gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeinek vizsgaacutelataacutehoz Az maacuter első tekintetre laacutetszik hogy a kiindulaacutesi alap az hogy a res corporales koumlreacuten tuacutelmenően vannak olyan dolgok mint amilyenek leacutenyege valamilyen jogban aacutell a klasszikus peacuteldaacutek ebben a koumlrben a hereditas a koumltelmek a szolgalmak Meglepő moacutedon a tulajdon nem jele-nik meg ezek koumlzoumltt mi toumlbb soha nem is fogtaacutek fel res incorporaliskeacutent182 Eacuterdekes megaacutellapiacutetaacutes hogy a mindennapi beszeacutedben a tulajdonjog elbirtoklaacutesaacutet akkeacutent szokaacutes emlegetni mint a dolog elbirtoklaacutesaacutet joacutellehet ebben az esetben nem a dolog keruumll elbirtoklaacutesra hanem a felette fennaacutelloacute tulajdonjog183 Eme bevezető gondolatok utaacuten eacuterdemes reacuteszletesebben is megvizsgaacutelni a gaiusi eacutes vele paacuterhuzamosan a iustinianusi szoumlveget

182 Ld B (1981) i m 108183 Ezzel egyezően B (1981) i m 109

59A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

144 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban a terminus megjeleneacutese Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban

A res corporales eacutes incorporales fogalompaacuter kapcsaacuten a romanisztikaacuteban koumlzel egyoumlntetű a gaiusi Instituacutecioacutekra toumlrteacutenő utalaacutes184 azzal a megszoriacutetaacutessal azon-ban hogy nagy bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute hogy a kifejezeacutest ebben a formaacuteban nem Gaius talaacutelta ki az a sajaacutet koraacuteban szeacuteles koumlrben elterjedt eacutes hasznaacutelatos volt iacutegy okszerű hogy ő maga is alkalmazza185

Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3(12) Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales (13) Corporales hae sunt quae tangi possunt velut fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles (14) Incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas ususfructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius obligationis incorporale est eodem numero sunt iura praediorum urbanorum et rusticorum

(pr) Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales (1) Corporales eae sunt quae sui natura tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles (2) Incorporales autem sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius hereditatis et ipsum ius utendifruendi et ipsum ius obligationis incorporale est (3) Eodem numero sunt iura praediorum urbanorum et rusticorum quae et servitutes vocantur

184 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld B (1968) I i m 10ndash11 K (1953a) i m 143 W (1953) i m 105 K (1971) I i m 376 J et al (1987) i m 82 S (2002) i m 68ndash69 T (1990) i m 379ndash380 M -M (1999) i m 53 F ndashH i m 278 B (2010) i m 265 Megjegyzendő ugyanakkor hogy egyfelől nem az oumlsszes szerző hivatkozik kifejezetten Gaiusra eme csoportosiacutetaacutes kapcsaacuten ld pl B (1988) i m 2 Maacutesfelől kiemelendő hogy nem minden szerzőneacutel fordul elő ez a paacuterosiacutetaacutes hiaacutenyzik plS (1951) i m passim G (1992) i m passim eseteacuteben

185 Ld B (2001) i m 172ndash173 D (2003) i m 100ndash101 Ezzel reacuteszben ellenteacute-tesen Kaser aki szerint ndash oumlsszehasonliacutetva az Instituacutecioacutek felfogaacutesaacutet egy Iavolenus- eacutes egy Maecianus-veacutelemeacutennyel (Iav D 12 6 46 [4 ex Plaut] Maec D 32 95 [2 fi deicomm]) ndash Gaius res incorporalis-megkoumlzeliacuteteacutese teljesseacuteggel egyedi Veacutelemeacutenyeacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy a gaiusi neacutezet szerint a res incorporales koumlreacutebe tartozik a peacutenz is Ld K (1953a) i m 144

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről60

A Gaius-szoumlveg előszoumlr kuumlloumlnbseacuteget tesz res keacutet kategoacuteriaacuteja corporales eacutes incorporales koumlzoumltt Ezt koumlvetően megmondja hogy ami corporales azt meg lehet eacuterinteni (tangi possunt) majd roumlgtoumln peacuteldaacutekat is felsorol telek rabszolga ruha arany ezuumlst A felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű amit mi sem bizonyiacutet jobban hogy a peacuteldaacutek utaacuten szerepel hogy ugyaniacutegy corporalis meacuteg szaacutemtalan maacutes dolog is (aliae res innumerabiles) Ezt koumlvetően ndash az eddigiekhez hasonloacutean ndash megmondja mit eacutert res incorporales alatt azokat amelyeket nem lehet megeacuterinteni (tangi non possunt) Ehhez kapcsoloacutedik az az aacutelliacutetaacutes hogy ilyen tehaacutet nem megeacuterinthető dolgok azok amelyeknek valamilyen jog a leacutenye-ge Ez utoacutebbiak koumlreacuteben is emliacutet peacuteldaacutekat hereditas ususfructus vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek (obligationes quoquo modo contractae)186 Laacutethatoacute tehaacutet hogy a kuumlloumlnbseacutegteacutetel alapja tisztaacuten a fi zikai eacutertelemben vett eacuterzeacute-kelhetőseacuteghez megeacuterinthetőseacuteghez koumltődik187 Ezen a ponton tisztaacutezza hogy a res incorporales szempontjaacuteboacutel nem relevaacutens hogy a hereditas koumlreacutebe testi taacuter-gyak tartoznak sem az hogy a haszoneacutelvezet koumlreacuteben koumlvetelt gyuumlmoumllcs testi sem pedig az hogy amivel a maacutesik feacutel a koumltelem alapjaacuten nekuumlnk tartozik az is toumlbbnyire testi taacutergy mint amilyen a telek a rabszolga a pecunia188 Mindennek indoka az hogy maga az oumlroumlkleacutesi jogosultsaacuteg a haszoneacutelvezeti jogosultsaacuteg valamint a koumltelmi jogosultsaacuteg incorporale Veacuteguumll megjegyzi hogy ugyanebbe a koumlrbe azaz a res incorporales csoportjaacuteba tartoznak a vaacuterosi eacutes a mezei telki szolgalmak is Eacuterdekes Monier megaacutellapiacutetaacutesa az elemzett Gaius-szoumlveg kapcsaacuten mivel szerinte ezen a helyen Gaius arroacutel taacutejeacutekoztat hogy vannak olyan dolgok amelyek egyszerre biacuternak fi zikai eacutes jogi leacutettel miacuteg maacutes dolgok valoacutejaacuteban csak jogi fogalmak ekkeacutent csak olyankeacutent emliacutethetők mint a jogon beluumlli leacutetezők189 Monier aacutellaacutespontjaacuteval szemben ugyanakkor eacuterdemes uacutejfent utalni Lucretius illetve Seneca felfogaacutesaacutera leacutenyegeacuteben egyikuumlk neacutezeteacuteből sem koumlvetkezik a Monier aacuteltal vallott neacutezet Ennek kapcsaacuten pedig azt kell fi gyelembe venni hogy ha el is fogadjuk hogy a fi lozoacutefi ai eacutes retorikai hagyomaacuteny nem koumlzvetlen aacutetveacutetel keacutepeacuteben hatott a jogaacuteszi gondolkodaacutesra a hataacutes teacutenye minden keacutetseacuteget kizaacuteroacute Mindebből koumlvetkezően tehaacutet Monier aacutellaacutespontja nem aacutell maradeacutektalan oumlsszhangban a forraacutesokkal

186 Ehhez ld meacuteg B (1990) i m 73187 Vouml A (2007) i m 744188 A szoumlvegben szereplő lsquovelutrsquo kifejezeacutesből eredően feltehető hogy ez a felsorolaacutes is pusztaacuten

peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű189 Vouml M (1948) i m 362 bdquoIl y a donc des choses ayant agrave la fois une existence physique

et une existence juridique et drsquoautres choses qui sont en realiteacute des notions juridiques et qui nrsquoont agrave proprement parler drsquoexistence que dans la laquo vie du droit raquohelliprdquo

61A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ami a Gaius-szoumlveg taacutegabb a dologosztaacutelyozaacutesokhoz koumltődő kontextusaacutet190 illeti megaacutellapiacutethatoacute hogy Gaius a dolgok vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent azt hangsuacute-lyozza hogy egyes dolgok in patrimonio maacutesok extra patrimonuim talaacutelhatoacutek (Gai 2 1) Alapvető felosztaacutesa a dolgok koumlreacuteben hogy azok lehetnek isteni eacutes emberi jog alaacute tartozoacutek (Gai 2 2) Ezt koumlvetően mutatja be az isteni jog alaacute tar-tozoacute dolgokat (Gai 2 3) tovaacutebb osztva azokat res sacrae (Gai 2 4-5) religiosae (Gai 2 6-7) eacutes sanctae (Gai 2 8) csoportjaira Ezek vonatkozaacutesaacuteban megaacutella-piacutetja hogy ezek egyszersmind mindig nullius in bonis vannak Az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok toumlbbnyire beleszaacutemiacutethatnak valakinek a vagyonaacuteba de meglehet hogy neacutemely esetekben ez nincs iacutegy mint peacuteldaacuteul az olyan hagyateacuteki taacutergyak eseteacuteben amelyeknek nincs oumlroumlkoumlsuumlk (Gai 2 9) Ezzel vezet aacutet az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok bemutataacutesaacutera (Gai 2 10) amelyek tovaacutebb osztva lehetnek publicae eacutes privatae (Gai 2 11) Ezt koumlvetően iacuter a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacuteiroacutel (Gai 2 12-14)191 Ezutaacuten azonban (Gai 2 14a skk) minden aacutetmenet neacutelkuumll raacuteteacuter a res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutesnak bemutataacutesaacutera192

A iustinianusi Instituacutecioacutekban szereplő szoumlveg csaknem teljes egeacuteszeacuteben meg-egyezik a gaiusi textussal az elteacutereacutesek jobbaacutera csak stilaacuteris jellegűek ndash ilyen peacuteldaacuteul az autem illetőleg a nam beilleszteacutese a szoumlvegbe egy-egy helyen de ugyaniacutegy az eae neacutevmaacutes hasznaacutelata hae helyett tovaacutebbaacute a veluti kifejezeacutes hasz-naacutelata a gaiusi velut helyett193 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szoumlveg eme vaacuteltozata tartal-milag megegyezik a gaiusi szoumlveggel az egyetlen jelentősebbnek tűnő elteacutereacutes a

190 Ami a szoumlveghagyomaacutenyt illeti megjegyzendő hogy a romanistaacutek szerint a reacuteszletek szintjeacuten a szoumlvegrekonstrukcioacute pontossaacutega aacuteltalaacuteban keacutetseacutegesnek tekinthető ugyanakkor a szoumlvegek sorrendje vonatkozaacutesaacuteban ilyen keacutetelyek maacuter nem meruumllnek fel Ehhez ld G (2001) i m 11 K (1948) i m 583 valamint 585 D (2003) i m 108ndash109

191 Ezzel a gondolatmenettel egyezően D (2003) i m 109192 Baacuter a szoumlveg ezen a ponton erősen hiaacutenyos meacutegis feltehető hogy van valamilyen oumlsszefuumlggeacutes

a dolgok ilyen keacutetfeacutele felosztaacutesa koumlzoumltt Ehhez ld D (2003) i m 108 ismertetve a vonatkozoacute fontosabb neacutezeteket is Grosso uacutegy veacuteli hogy a mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes volt az elsődleges a corporalis ndash incorporalis paacuterosiacutetaacutest csak a szerzeacutesmoacutedokat tisztaacutezan-doacute vezette be mivel a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes csak a testi dolgokra terjedt ki amely koumlrbe eredetileg a szolgalmak is szaacutemiacutetottak Vouml ennek kapcsaacuten G (2001) i m 65 bdquoProbabilmente nellrsquoepoca originaria quando la nostra distinzione si formograve le servitugrave rustiche che nel diritto classico sono iura sul fondo altrui erano qualche cosa di corporale e si identifi cavano colla porzione di terreno su cui si esercitavano [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg K (1948) i m 589 Dajczak emellett ismerteti maacutes szerzők (Robbe Zamorani) neacutezeteit is akik uacutegy veacutelteacutek hogy Gaius a res corporalis ndash incorporalis felosztaacutest tekintette elsődlegesnek Ezzel egyszersmind azt is aacutelliacutetjaacutek hogy a jogaacuteszok szaacutemaacutera aacuteltalaacuteban jelentősebb volt az előb-bi beosztaacutes Ehhez reacuteszletesen ld D (2003) i m 110ndash111 A magunk reacuteszeacuteről ebben a vonatkozaacutesban Dajczak sajaacutet veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet amely szerint a res corporales ndash incorporales valamint a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes leacutenyegeacuteben egymaacutestoacutel fuumlggetlen paacuterosiacutetaacutesok voltak ld reacuteszletesebben D (2003) i m 112

193 Eme meglaacutetaacutessal egyezően ld M (1948) i m 363

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről62

res corporalesra vonatkozoacute sui natura betoldaacutes Mindent egybevetve azonban ez a kiegeacutesziacuteteacutes sem moacutedosiacutetja a szoumlveg egeacuteszeacutenek eacutertelmeacutet mindoumlssze animorum caecitate194 keruumllhetett bele a szoumlvegbe annak megerősiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja hogy a testi ndash testetlen mivolt koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel minden esetben a termeacuteszetből ered195 Pontosiacutetaacutes jellegű tehaacutet a betoldaacutes amely egyfelől a jobb eacuterthetőseacuteget szolgaacutelja maacutesfelől pedig ndash mivel a jogaacuteszkeacutepzeacutesben hasznaacutelt munkaacuteroacutel van szoacute ndash magyaraacutezatkeacutent is felfoghatoacute Pedagoacutegiai ceacutelja (is) volt tehaacutet a naturaacutera utalaacutes-nak mivel a res corporales eseteacuteben a megeacuterinthetőseacuteg egyenes koumlvetkezmeacutenye eme dolgok sajaacutetos termeacuteszeteacutenek a megeacuterinthetőseacutegnek Egyeacutertelműveacute vaacutelik tehaacutet hogy a res corporales reacuteszeacutet keacutepezik a fi zikai vilaacutegnak ekkeacutent pedig az ember szaacutemaacutera lehetőveacute vaacutelik ezeknek az emberi eacuterzeacutekszervek aacuteltali felfogaacutesa iacutegy tehaacutet az elhataacuterolaacutes koumlreacuteben nem marad keacutetseacuteg196

145 Koumlvetkezteteacutesek a res incorporalis fogalmaacuteval kapcsolatban

Az eddigi elemzeacutes nyomaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Digesta szoumlvegei koumlzoumltt tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegben olyan textusok szerepelnek amelyekben res corporales kontrapoziacutecioacutejakeacutent iuraacutera toumlrteacutenik utalaacutes res incorporales helyett amiacuteg Gaiusnaacutel eacutes Iustinianusnaacutel res corporales eacutes incorporales egybeveteacuteseacutere keruumll sor A gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek res corporalest eacutes incorporalest kouml-ruumlliacuteroacute szoumlvegeiben az elvaacutelasztaacutes alapja ndash oumlsszhangban a fi lozoacutefi ai eacutes retorikai hagyomaacutennyal ndash a megeacuterinthetőseacuteg Az emliacutetett szoumlvegekben szaacutemos peacutelda ol-vashatoacute mind az előbbi mind pedig az utoacutebbi csoportba tartozoacute dolgokra neacutezve A testi dolgok peacuteldaacutei telek rabszolga ruha arany ezuumlst a bdquomeacuteg szaacutemtalan maacutes dolog isrdquo fordulat mutatja a felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegeacutet A testetlen dolgok koumlreacutebe utal mindent aminek valamilyen jog a leacutenyege felsorolt peacuteldaacutei pedig a hagyateacutek a haszoneacutelvezet vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek Ennek kapcsaacuten mindkeacutet szoumlveg felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a res incorporales koumlreacuteben emliacutetett peacuteldaacutek objektiacuteve tehaacutet mindig ebbe a dologosztaacutelyba tartoznak tekintet neacutelkuumll arra hogy akaacuter a hagyateacutek akaacuter a haszoneacutelvezet akaacuter a szerződeacuteses koumltelmek koumlreacutebe rendszerint testi taacutergyak tar-

194 Hasonloacute eacutertelemben aacutem keveacutesbeacute draacutemai kifejezeacutessel ld meacuteg Cic de leg 1 47 bdquo[hellip] vero animis omnes tenduntur insidiae [hellip]rdquo

195 Vouml W (2002b) i m 227ndash228 A termeacuteszetes rendre utalaacutes ndash mint az koraacutebban maacuter laacutethatoacute volt ndash a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban is tetten eacuterhető ehhez ld pl Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

196 A (2007) i m 745

63A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

toznak A koumltelmek koumlreacuteben szerepeltethető testi taacutergyakra neacutezve hoz mindkeacutet szoumlveg tovaacutebbi peacuteldaacutekat telek rabszolga pecunia Ez pedig az a pont ahol meg kell aacutellapiacutetani hogy a gaiusi eacutes enneacutel fogva a iustinianusi megkoumlzeliacuteteacutes nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Az eddigiek alapjaacuten ugyanis laacutethatoacute volt hogy a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben tendenciaszerűen eacuterveacutenyesuumllt egy kimon-dott-kimondatlan eacutes nem is felteacutetlenuumll eacuteles kuumlloumlnbseacutegteacutetel pecunia eacutes pecunia numerata vonatkozaacutesaacuteban Az előbbi a peacutenzt mint fi zeteacutesi- eacutes csereeszkoumlzt eacuterteacutekmeacuterőt az utoacutebbi mindezek megjeleniacuteteacuteseacutere szolgaacuteloacute konkreacutet eacutermepeacutenzt je-loumlli Nyugodt sziacutevvel aacutelliacutethatoacute hogy Gaius szoacutehasznaacutelata ehelyuumltt sokkal inkaacutebb a koumlznapi beszeacutedfordulatokat tuumlkroumlzi semmint szabatos jogi terminoloacutegiaacutet197 Egyfelől ugyanis a pecunia eacutes pecunia numerata koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg (vagy eacuteppen oumlsszefuumlggeacutes) maacutesfelől pedig a gaiusi (eacutes iustinianusi) res incorporales felfogaacutes alapjaacuten nem keacutetseacuteges hogy a peacutenz eacutes a peacutenzkoumlveteleacutes elvaacutelik egymaacutestoacutel a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelem taacutergya a peacutenzfi zeteacutesre iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg amely a maacutesik feacutel oldalaacuten koumlveteleacutesi jogkeacutent jelenik meg ez a pecunia Emellett ugyanakkor keacutetseacutegtelenuumll igaz hogy a peacutenzfi zeteacutesi koumltelezettseacuteg valamely peacutenzdarabok aacuteltal megjeleniacutetett konkreacutet peacutenzoumlsszegre vonatkozik ez a pecunia numerata amely a peacutenzfi zeteacutesi koumltelezettseacuteg ndash peacutenzfi zeteacutesre vonatkozoacute koumlve-teleacutesi jog taacutergya lesz A gaiusi szoacutehasznaacutelatot az indokolhatja hogy ekkor meacuteg nem keruumllt sor a koumltelem taacutergyaacutenak szabatos eacutes szisztematikus elemzeacuteseacutere ezen tuacutelmenően pedig a vizsgaacutelt szoumlveg koumlzponti motiacutevuma ekkeacutent a szerző szeme előtt lebegő ceacutel is a res corporales eacutes incorporales mibenleacuteteacutenek meg-eacuterteteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel utoacutebbinak arra a tulajdonsaacutegaacutera hogy az abba a koumlrbe tartozoacute dolgok akkor is testetlenek ha teacutenylegesen testi taacutergyak alkotjaacutek a res incorporalist198

197 Nem ez az egyetlen esete ennek a szoacutehasznaacutelat koumlruumlli bizonytalansaacutegnak Ehelyuumltt elegendő csupaacuten a legis actioacutek gaiusi modelljeacutere utalni amely a Gellius aacuteltal vaacutezolt seacutemaacutetoacutel toumlbb ponton elteacuter Ezeknek az elteacutereacuteseknek az eacuterthető alapja az hogy Gaius a legis actioacutek legutolsoacute hasz-naacutelatba leacutevő vaacuteltozataacutet mutatta be amely minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint elteacutert annak eredeti formaacutejaacutetoacutel Mindazonaacuteltal ennek az elteacutereacutesnek tudhatoacute be peacuteldaacuteul a romanisztikaacuteban Jhering szegeacuteny obsitosakeacutent ismertteacute vaacutelt toumlrteacutenet Reacuteszletesen ld Z (1997) i m 156ndash158 valamint 182ndash184

198 Ez a gondolatmenet alaacutetaacutemaszthatoacute mindazzal amit Bessenyő Andraacutes a res incorporales gyakorlati jelentőseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben iacuter Kiindulaacutesi pontja hogy a vagyont alkotoacute egyes vagyontaacutergyak mindegyikeacutenek koumlzoumls vonaacutesa hogy valamilyen ndash peacutenzben kifejezhető ndash eacuterteacutek-kel biacuternak amelyet a legkoumlnnyebben akkeacutent lehet meghataacuterozni hogy megmondjuk mennyi is az adott testi vagyontaacutergy piaci eacuterteacuteke Ha a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző harmadik szemeacutelynek valamilyen joga aacutell fenn a tulajdonos dolgaacuten akkor ennek a behataacutesi lehetőseacutegnek terhelik a tulajdonost ekkeacutent a dolog eacuterteacutekeacutevel csak annyiban szaacutemolhat amennyiben az a vagyonaacuteba tartozik Incorporalia eseteacuteben viszont a helyzet az hogy ezek eacuterteacuteke nem egyezik meg azokkal a cselekveacutesi lehetőseacutegekkel amelyek a jogosultat megilletik legkeveacutesbeacute pedig annak

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről64

2 A natura fogalmaacuteroacutel

Első tekintetre baacuterki azt gondolhatnaacute hogy a rerum natura kifejezeacutes elemei koumlzuumll a natura joacuteval koumlnnyebben kezelhető lesz oumlsszehasonliacutetva a koraacutebban maacuter koumlrvonalazott res kifejezeacutes jelenteacuteseivel Meacutegis elegendő csupaacuten a natura szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet megvizsgaacutelni eacutes maacuteris kideruumll hogy ez az egyetlen roumlvid szoacute legalaacutebb olyan oumlsszetett gondolati haacutetteacuterrel biacuter mint amit a res kifejezeacutes vizsgaacutelata soraacuten tapasztaltunk Első leacutepeacuteskeacutent szuumlkseacuteges jelezni hogy baacutermennyire is csaacutebiacutetoacute a jelen keretek koumlzoumltt nem vaacutellalkozunk a natura kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacute derivaacutetum legcse-keacutelyebb meacuterteacutekű bemutataacutesaacutera sem a teljesseacutegre toumlrekveacutes előnye ugyanis nem kompenzaacutelnaacute a melleacutekvaacutegaacutenyra teacutereacutesből adoacutehatoacute haacutetraacutenyokat Iacutegy a naturalis naturaliter fogalmi koumlreacutenek elemzeacuteseacutetől ehelyuumltt eltekintuumlnk főleg mivel a kortaacuters hazai szakirodalom behatoacutean is foglalkozik a keacuterdeacuteskoumlrrel199

21 A natura jelenteacutestartalma

A natura a nascor nasci natus sum igeacutere vezethető vissza200 amely mint aacutelszen-vedő ige bdquoszuumlletikrdquo bdquoszaacutermazikrdquo bdquoeredrdquo bdquokezdődikrdquo bdquoleacutetrejoumlnrdquo jelenteacuteseket hordoz201 ekkeacutent teljesen okszerű hogy Schambeck maacuter a legelső megkoumlzeliacuteteacutes-ben is a teremteacutessel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe (Schoumlpfung ndash Schoumlpfungsordnung)202 Eacuterdekes hogy Pellicer meacuteg ehhez keacutepest is taacutevolabbi kapcsoloacutedaacutesi ponttoacutel kezdi az etimoloacutegiai elemzeacutest a natus eacutes a natio főnevekkel rokoniacutetja a naturaacutet iacutegy

a testi taacutergynak az eacuterteacutekeacutevel amelyhez incorporalia kapcsoloacutednak Reacuteszletesen ld B (2010) i m 266

199 A naturaliter fogalma kapcsaacuten kiemelendő Deli Gergely munkaacuteja aki a naturaliter licet fordulata kapcsaacuten mutat be neacutehaacuteny textust Helyesen sztoikus kontextusba helyezi az emliacutetett fordulatot eacutes az elemzett szoumlvegek kapcsaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a naturaliter licet kifejezeacutes taacutergyakeacutent előforduloacute cseleveacutesek megengedettseacutege mind-mind a koumlzjoacute megvaloacutesiacute-taacutesaacutenak iraacutenyaacuteba hatnak Ez ad absurdum olyan eredmeacutenyre is vezethet hogy erkoumllcsileg leacutenyegeacuteben eliacuteteacutelhető oumlsztoumlnszerű cselekveacutesek is bevonhatoacutek a naturaliter licet fogalma alaacute abban az esetben ha oumlssztaacutersadalmi szinten joacutenak tekinthető koumlvetkezmeacutenyekre vezetnek Reacuteszletesen ld D (2017) i m 212ndash218

200 Ezzel egyezően ld F ndashF (1945) i m s v lsquonaturarsquo Oxford Latin Dictionary s h v E ndashM (1951) s v lsquonascorrsquo S (1964) i m 32

201 Vouml F (1884) i m s v lsquonascorrsquo202 S (1964) i m 32ndash33

65A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

megaacutellapiacutetaacutesa szerint a gnā- tőből eredő kifejezeacutesek is mind vizsgaacutelandoacutek203 A natus főneacutevre egyeacutebkeacutent Finaacutely is jelzi hogy van ennek a szoacutenak egy reacutegies alakja is204 Pellicer etimoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szempontboacutel is eacuterdekes hogy a kuumlloumln foglalkozik az bdquo-ūrardquo veacutegződeacutesű főnevek lehetseacuteges jelenteacuteseivel raacutemutat hogy a cselekveacutest jeloumllő karakter mellett markaacutensan fejezik ki az ilyen főnevek valamely cselekveacutesnek az eredmeacutenyeacutet205

A natura fogalmaacutenak megkoumlzeliacuteteacutese kapcsaacuten első leacutepeacuteskeacutent azt kell megha-taacuterozni hogy milyen aspektusboacutel vizsgaacutelandoacute a fogalom Azeacutert biacuter ez kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel mert a natura fogalma vizsgaacutelhatoacute fi lozoacutefi ai eacutes etimoloacutegiai-szemantikai szempontboacutel Baacuter a fi lozoacutefi ai megkoumlzeliacuteteacutes nagyon csabiacutetoacute meacutegis ceacutelszerűbb megmaradni a nyelveacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutesneacutel mivel a jog hordozoacuteja a nyelv mint ahogy a gondolkodaacutes eredmeacutenyeacutenek koumlzleacutesi meacutediuma is a nyelv tehaacutet a nyelv egy olyan koumlzoumls pont lesz ahol jog eacutes fi lozoacutefi a talaacutelkozik Ekkeacutent a nyelvi-jelenteacutestani aacutettekinteacutes valamelyest betekinteacutest enged a roacutemai gondolko-daacutesba is amely a jelen munka eseteacuteben elegendő keretnek iacutegeacuterkezik egy enneacutel hosszabb maacutes taacutergyuacute eszmefuttataacutes tematikusan nem illeszkedne joacutel a rerum natura alapvetően jogi jellegű bemutataacutesaacutehoz

Mint azt maacuter a bevezetőben jeleztuumlk az Ernout ndash Meillet-feacutele etimoloacutegia szoacute-taacuter nem kuumlloumln lexikai egyseacutegkeacutent hanem eleve a nascor ige derivatiacutevumakeacutent kezeli a natura szoacutet Elsőkeacutent a szuumlleacutes illetve a szuumlleteacutes teacutenyeacutevel azonosiacutetja a szoacutet majd maacutesodikkeacutent a koumlzismert termeacuteszet termeacuteszetes jellemző jelen-teacuteseket taacutersiacutetja hozzaacute ndash utoacutebbit elvont eacutes konkreacutet eacutertelemben egyaraacutent Ebből eredezteti a bdquodolgok termeacuteszetes rendjerdquo jelenteacutes amelynek kapcsaacuten megjegyzi hogy a goumlroumlg ezt a φύσις szoacuteval jeloumllteacutek akaacutercsak a natura koumlvetkező bdquoelemrdquo bdquoszubsztanciardquo bdquoleacutenyegrdquo jelenteacuteseacutet is206 Eacuterdekes hogy szerintuumlk a natura a maacute-sodik jelenteacuteskoumlrben egy tekintet alaacute esik a natura rerum kifejezeacutessel vagyis meglaacutetaacutesuk szerint a keacutet kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egymaacutes szinonimaacutei Veacutegezetuumll pedig megemliacutetik hogy a natura szoacute biacuter meacuteg bdquonemzőszervekrdquo jelenteacutessel is Hasonloacutekeacuteppen az előbb mondottakhoz vizsgaacutelhatoacute az is hogy milyen megkouml-zeliacuteteacutest talaacutelunk Egidio Forcellini bdquoLexicon totius Latinitatisrdquo ciacutemű munkaacutejaacute-ban illetőleg az Oxford Latin Dictionary lapjain Maacuter ezen a ponton meg kell előlegezni hogy a natura fogalomtoumlrteacuteneteacutet aacutettekintő monografi kus munka

203 Ld P (1966) i m 59ndash60 Ezzel egyezően ld meacuteg D (2013) i m 15 aki a generalis melleacutekneacutev eredeteacutet kutatva hiacutevja fel a fi gyelmet az alapul szolgaacuteloacute gigno ige eacutes a nascor valamint ezek derivaacutetumainak kapcsolataacutera

204 Vouml F (1884) i m s v lsquognatusrsquo az aacuteltala hasznaacutelt kifejezeacutes szerint bdquooacutesdiasanrdquo205 P (1966) i m 63ndash64206 Egyezően ld B (2001) i m 266

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről66

Andreacute Pellicer 1966-os koumlnyve oumlsszesseacutegeacuteben ugyanazokat a jelenteacuteskoumlroumlket hataacuterozza meg mint amelyeket a kuumlloumlnfeacutele meacuterteacutekadoacute szoacutetaacuterakban talaacutelunk207

Forcellinineacutel keacutet nagyobb jelenteacuteskoumlr kuumlloumlnuumll el az elsőben keacutet a maacutesodik-ban nyolc toumlbbeacute-keveacutesbeacute oumlnaacutelloacute eacutertelemmel iacutegy oumlsszesen tiacutez jelenteacutest adva Az első jelenteacuteskoumlrben megaacutellapiacutetaacutest nyer hogy bdquosajaacutetlagrdquo ritkaacuten fordul elő elvont jelenteacutestartalommal bdquogeneratiordquo illetve bdquoprocreatiordquo eacutertelmet hordoz Emellett ebbe a jelenteacuteskoumlrbe keruumll a goumlroumlg aacuteltal szinteacuten a φύσις szoacuteval visszaadott bdquonemzőszervekrdquo eacutertelem is amely okszerű kapcsolatban aacutell a bdquoprocreatiordquo jelenteacutessel A maacutesodik jelenteacuteskoumlrben ide keruumllnek a tulajdonsaacutegokra utaloacute eacutertelmezeacutesek valamint a megszokaacutesok hajlamok toumlrekveacutesek megjeloumlleacuteseacutere is hasznaacuteltaacutek ezt a kifejezeacutest208

Az Oxford Latin Dictionary kuumlloumln csoportosiacutetaacutes eacutes kategorizaacutelaacutes neacutelkuumll 15 jelenteacuteskoumlrt hataacuterol el egymaacutestoacutel Legelső jelenteacuteskeacutent a szuumlleteacutessel oumlsszefuumlggő mindazon aacutellapotok szerepelnek amelyek a fi zikai jellemzőket a szemeacutelyiseacuteget illetőleg keacuteszseacutegeket valamint a staacutetust eacutes a rokoni kapcsolatokat meghataacuteroz-zaacutek A koumlvetkező jelenteacuteskoumlroumlkben natura termeacuteszetet jelent olyankeacutent amely egyfelől az aacutellat eacutes noumlveacutenyvilaacuteg kuumlloumlnfeacutele jellegzetesseacutegeit maacutesfelől pedig az ember veleszuumlletett tulajdonsaacutegait meghataacuterozzaacutek Ezek a jelenteacuteskoumlroumlk egyfe-lől tovaacutebb vezetnek adva a natura szoacute olyan eacutertelmeacutet ahol ez a kifejezeacutes ugyan meacuteg mindig bdquotermeacuteszetrdquo eacutertelemben lesz hasznaacutelatos azonban maacuter akkeacutent hogy jelenti aacuteltalaacuteban az univerzumot kormaacutenyzoacute erőt amely minden termeacute-szetes folyamat mozgatoacuterugoacuteja Emellett azonban ezeknek a jelenteacuteskoumlroumlknek tovaacutebbi kisebb reacuteszben specifi kaacutelt eacutertelmei is megjelennek amelyek koumlreacuteben a natura főneacutev az emberi termeacuteszetet valamilyen egyedi tulajdonsaacutegot illetőleg keacuteszseacuteget valamint nemzőszervet jelent Ugyanide sorolhatoacutek a teremteacutesre a teremtett vilaacuteg fi zikai tulajdonsaacutegaira utaloacute jelenteacuteskoumlroumlk is

A fenti aacutettekinteacutest koumlvetően eacuterdemes megvizsgaacutelni hogy a natura szoacute egyes jelenteacuteseinek mely peacuteldaacuteival lehet talaacutelkozni primeacuter forraacutesokban Eacutertelemszerű hogy az egyes jelenteacutesekhez kapcsoloacutedoacutean szaacutemos szoumlveg elemzeacuteseacutere nyiacutelna lehetőseacuteg ehelyuumltt azonban egy-egy textus bemutataacutesaacutet ceacutelozzuk annak eacuterdekeacuteben hogy az egyes jelenteacutesek forraacutesszerű volta alaacutetaacutemaszthatoacute legyen Ami ekkeacutent az univerzumot kormaacutenyzoacute erőt leiacuteroacute jelenteacutest illeti eacuterdemes ezzel kapcsolatban Ciceroacutenak egy az istenek termeacuteszeacuteszeteacuteről szoacuteloacute munkaacutejaacuteban megtalaacutelhatoacute szoumlvegreacuteszletet koumlzelebbről megvizsgaacutelni

207 Vouml kuumlloumlnoumlsen P (1966) i m 70ndash74208 Vouml F ndashF (1945) i m s h v

67A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Cic N D 2 29Natura est igitur quae contineat mundum omnem eumque tueatur et ea quidem non sine sensu atque ratione omnem enim naturam necesse est quae non solitaria sit neque simplex sed cum alio iuncta atque conexa habere aliquem in se principatum ut in homine mentem in belua quiddam simile mentis unde oriantur rerum adpetitus in arborum autem et earum rerum quae gignuntur e terra radicibus inesse principatus putatur Principatum autem id dico quod Graeci ἡγεμονικὸν vocant quo nihil in quoque genere nec potest nec debet esse praestantius ita necesse est illud etiam in quo sit totius naturae principatus esse omnium optimum omniumque rerum potestate dominatuque dignissimum

A natura szoacute fentebb iacuterott jelenteacutesreacutetegeacutevel oumlsszhangban iacuterja koumlruumll Cicero a termeacuteszet fogalmaacutet Kiinduloacutepontja hogy a natura tartja egyben (contineat) eacutes őrzi meg (tueatur) az egeacutesz vilaacutegot (omnem mundum) ahol a mundus szoacute az ismert vilaacuteg teljesseacutegeacutet jelentette ndash ahogyan arra Finaacutely szeacutepen utal bdquoa rende-zett vilaacuteg vilaacutegalkotvaacuteny mindenseacuteg vilaacutegszerkezetrdquo209 Cicero ezt koumlvetően a fentebb emliacutetett keacutet teveacutekenyseacutegeacuteből (contineat tueatur) eredezteti azt a kouml-vetkezteteacutest hogy natura nincs hiacutejaacuten a sensusnak eacutes a ratioacutenak Eacuterdekes keacuterdeacutes ezen a ponton hogy a sensus eacutes a ratio főnevek milyen eacutertelemben fordulnak elő ebben a szoumlvegben kuumlloumlnoumls tekintettel a ratio szoacute konkreacutet jelenteacuteseacutere Joacutellehet primeacuter forraacutesokkal alaacutetaacutemasztott az a felfogaacutes amely szerint a ratio biacuterhat bdquorendrdquo jelenteacutessel is210 meacutegis ebben a konkreacutet oumlsszefuumlggeacutesben nem keacutetseacuteges hogy sensus eacutes ratio mintegy egymaacutes komplementer paacuterjaikeacutent szerepelnek a szoumlvegben amiacuteg az előbbi inkaacutebb az eacuterzeacutesekre eacuterzelmekre utoacutebbi pedig az eacutertelemre eacuteszre vonatkozik A sensus eacutes a ratio kettősseacutege fennaacutellaacutesaacutenak szuumlk-seacutegszerűseacutegeacutet Cicero azzal magyaraacutezza hogy minden natura ndash tekintet neacutelkuumll arra hogy egyszerű vagy oumlsszetett ndash valamifeacutele rendezőelvvel kell hogy ren-delkezzen (necesse est habere aliquem in se principatum) ilyen lesz az ember (homo) eseteacuteben a mens az aacutellatoknaacutel (belua) valami ami a menshez hasonloacute (quiddam simile mentis) A faacutek eacutes a noumlveacutenyek (earum rerum quae gignuntur e

209 F (1884) i m s v bdquomundusrdquo210 Főkeacutent Wolfgang Waldstein munkaacutessaacutegaacuteboacutel kiindulva mutattunk raacute toumlbbszoumlr is arra hogy

a ratio szoacutet nem csupaacuten bdquoeacutertelemrdquo jelenteacutessel lehet visszaadni hanem biacuterhat ez a kifejezeacutes bdquorendrdquo jelenteacutessel is Vouml W (1996) i m 55 Ezt a waldstein-i felteacutetelezeacutest lexikai-szemantikai szempontboacutel is alaacute lehet taacutemasztani vouml Oxford Latin Dictionary s h v F (1884) i m s h v F ndashF (1945) i m s h v

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről68

terra) eseteacuteben ez a vezeacuterlő- vagy rendezőelv Cicero felteacutetelezeacutese szerint a gyouml-kerekben lakozik (radicibus inesse principatus putatur) Ezt koumlvetően maacuter csak arra vonatkozoacute magyaraacutezatot tartalmaz a szoumlveg hogy a rendezőelv kapcsaacuten mieacutert a bdquoprincipatusrdquo kifejezeacutest hasznaacutelja Cicero

Mindehhez koumlnnyen kapcsolhatoacute egy maacutesik Cicero szoumlveg amelyben a natura mint a termeacuteszet rendjeacutenek vagy a termeacuteszetes rendnek a megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel

Cic Har 32Vetera fortasse loquimur quamquam hoc si minus civili iure perscriptum est lege tamen naturae communi iure gentium sanctum est ut nihil mortales a dis immortalibus usu capere possint

Cicero az bdquoOratio de haruspicum responsordquo ciacutemű Kre 56 aacuteprilisaacuteban a Senatus előtt tartott beszeacutedeacuteben amelynek ceacutelja az volt hogy Publius Clodius Pulcher aacuteltal ellene megfogalmazott sacrilegum vaacutedjaacutet caacutefolja Az ideacutezett reacuteszlet a loca sacra et religiosa teacutemakoumlreacutevel foglalkozik Cicero aacutelliacutetaacutesa arra vonatkozik hogy ha a ius civile nem is szabaacutelyozza azt a keacuterdeacutest hogy egyet-len halandoacutenak sincs joga baacutermit is elbirtokolni a halhatatlan istenektől (nihil mortales a dis immortalibus usu capere possint) meacutegis a termeacuteszet toumlrveacutenye a minden neacutep szaacutemaacutera koumlzoumls jog aacuteltal (lege naturae communi iure gentium) szentesiacutetett megszeghetetlenneacute tett (sanctum est)211 szabaacutely ez Az első eacuterdekes-seacuteg a lex naturae eacutes a ius gentium kapcsaacuten fi gyelhető meg a szoumlvegben Cicero megfogalmazaacutesa azt a hataacutest kelti mintha e kettő egymaacutessal azonos lenne Maacutes forraacutesokboacutel ugyanakkor ismeretes hogy a ius gentium Gaius megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben a ius civile kontrapoziacutecioacutejakeacutent az a jog amely a naturalis ratioacuteboacutel ered eacutes minden neacutep egyformaacuten koumlveti212 Ezzel oumlsszehasonliacutetva a ius naturale pedig az a jog amelyet a natura taniacutetott minden animal (eacutelőleacuteny avagy leacutelekkel biacuteroacute

211 Vouml F (1884) i m s v bdquosanciordquo212 Gai D 1 1 9 (1 inst) = Gai 1 1 Omnes populi qui legibus et moribus reguntur partim suo

proprio partim communi omnium hominum iure utuntur Nam quod quisque populus ipse sibi ius constituit id ipsius proprium civitatis est vocaturque ius civile quasi ius proprium ipsius civitatis quod vero naturalis ratio inter omnes homines constituit id apud omnes peraeque custoditur vocaturque ius gentium quasi quo iure omnes gentes utuntur

69A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

leacuteny) szaacutemaacutera213 Az ideacutezett Cicero-textus azonban nem is ius naturaleacutet emliacutet a szoumlvegben lex naturae szerepel214

A lex naturae kifejezeacutes keacutet helyen fordul elő a Digestaacuteban az egyik az első koumlnyvben a staacutesukeacuterdeacuteseket taglaloacute ciacutemben215 a maacutesik pedig a maacutesodik koumlnyv pactumokkal foglalkozoacute titulusaacuteban216 Az előbbi Ulpianustoacutel szaacutermazoacute som-maacutes megaacutellapiacutetaacutes szerint a termeacuteszet toumlrveacutenye az hogy ha valaki toumlrveacutenyes haacutezassaacutegon kiacutevuumll szuumlletett akkor az anya staacutetusaacutet koumlvesse kiveacuteve ha valamely lex specialis maacuteskeacutent rendelkezik a keacuterdeacutesről Ebből a szoumlvegből joacutel eacuterződik hogy egyfelől a lex naturae mint a termeacuteszet toumlrveacutenye viszonyiacutetaacutesi pontkeacutent keruumll itt hivatkozaacutesra maacutesfelől azonban a lex specialis emliacuteteacutesre reacuteveacuten meacutegis

213 Ulp D 1 1 1 3 (1 inst) Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit nam ius istud non humani generis proprium sed omnium animalium quae in terra quae in mari nascuntur avium quoque commune est Hinc descendit maris atque feminae coniunctio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio hinc educatio videmus etenim cetera quoque animalia feras etiam istius iuris peritia censeri Minimaacutelis elteacutereacutessel ugyanezt a szoumlveget talaacutelhatjuk a iustinianusi Instituacutecioacutekban is vouml Inst 1 2 1 pr A ius gentium eacutes ius naturale koumlzoumltti ha uacutegy tetszik szemeacutelyi hataacutely szempontjaacuteboacutel vett kuumlloumlnbseacutege forraacutesszerűen is tetten eacuterhető Vouml Ulp D 1 1 1 4 (1 inst) Ius gentium est quo gentes humanae utuntur Quod a naturali recedere facile intellegere licet quia illud omnibus animalibus hoc solis hominibus inter se commune sit

214 Eacuterdemes itt megemliacuteteni Aacutelvaro drsquoOrs veacutelemeacutenyeacutet mivel ő mutatott raacute arra hogy kicsit Ciceroacutenak koumlszoumlnhető a ius eacutes a lex fogalmainak oumlsszekevereacutese vagy oumlsszemosaacutesa mert ő a munkaacuteiban toumlbb helyen beszeacutel lexről ius helyett ami a roacutemaiak fejeacuteben maacuteskeacutent aacutellt oumlssze mint ahogyan ma gondolkodunk erről a keacuterdeacutesről Vouml reacuteszletesen DrsquoO (1997) i m 116ndash117 Meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppen ennek a hataacutervonalnak az elmosoacutedaacutesaacutera vezethető vissza az a teacuteves felfogaacutes is amelyről Maschi tudoacutesiacutet jelesuumll hogy a VIR szerint egyenlőseacutegjel tehető a rerum natura a lex naturae eacutes a ius naturale fogalmai koumlzeacute Maacuterpedig a fenti fejtegeteacutesekből is kitűnik hogy ez a leegyszerűsiacutető teacutetel nyilvaacutenvaloacutean nem aacutellja meg a helyeacutet Reacuteszletesebben ld M (1937) i m 71

215 Ld Ulp D 1 5 24 (27 ad Sab) Lex naturae haec est ut qui nascitur sine legitimo matrimonio matrem sequatur nisi lex specialis aliud inducit

216 Ld Paul D 2 14 27 2 (3 ad ed) Pactus ne peteret postea convenit ut peteret prius pactum per posterius elidetur non quidem ipso iure sicut tollitur stipulatio per stipulationem si hoc actum est quia in stipulationibus ius continetur in pactis factum versatur et ideo replicatione exceptio elidetur eadem ratione contingit ne fi deiussoribus prius pactum prosit sed si pactum conventum tale fuit quod actionem quoque tolleret velut iniuriarum non poterit postea paciscendo ut agere possit agere quia et prima actio sublata est et posterius pactum ad actionem parandam ineffi cax est non enim ex pacto iniuriarum actio nascitur sed ex contumelia idem dicemus et in bonae fi dei contractibus si pactum conventum totam obligationem sustulerit veluti empti non enim ex novo pacto prior obligatio resuscitatur sed profi ciet pactum ad novum contractum quod si non ut totum contractum tolleret pactum conventum intercessit sed ut imminueret posterius pactum potest renovare primum contractum quod et in specie dotis actionis procedere potest puta pactam mulierem ut praesenti die dos redderetur deinde pacisci ut tempore ei legibus dato dos reddatur incipiet dos redire ad ius suum nec dicendum est deteriorem condicionem dotis fi eri per pactum quotiens enim ad ius quod lex naturae eius tribuit de dote actio redit non fi t causa dotis deterior sed formae suae redditur haec et Scaevolae nostro placuerunt

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről70

instrumentaacutelis jelleget oumllt a lex tehaacutet a roacutemai gondokodaacutesban elsősorban a keacutezzel foghatoacute taacutergyi jogforraacutest jelentette

A maacutesik Paulus tollaacuteboacutel szaacutermazoacute szoumlvegben arroacutel esik szoacute hogy mikeacutent kezelendők azok az esetek amikor egy koraacutebbi pactumot egy keacutesőbbivel feluumll-iacuterunk Ebben a Paulus-szoumlvegben vilaacutegosan elvaacutelik egymaacutestoacutel a ius tudniillik a ius civile eacutes az ennek megfelelő aktusok valamint minden maacutes jogi aktus in stipulationibus ius continetur in pactis factum versatur A lex naturae ebben a szoumlvegben is ndash akaacutercsak koraacutebban Ulpianusnaacutel ndash alapelv meacuterce viszonyiacutetaacutesi pont gyanaacutent keruumll emliacuteteacutesre a termeacuteszet toumlrveacutenye olyan megkeruumllhetetlen re-ferenciaacutet keacutepvisel amelyet az egyszerűen csupaacuten iuskeacutent aposztrofaacutelt ius civile semmikeacuteppen sem iacuterhat feluumll

Lex eacutes ius egymaacutessal felcsereacutelhetőkeacutent valoacute megjeleniacuteteacutese első tekintetre tehaacutet zavaroacute lehet van azonban meacuteg egy szempont amit ennek kapcsaacuten eacuterde-mes lehet fi gyelembe venni Ha belegondolunk abba hogy ezek a fordulatok egy oratio tehaacutet egy nyilvaacutenos előadaacutesra szaacutent beszeacuted kereteacuteben hangoztak el a beszeacuted szerzője eleve ebből a ceacutelboacutel jegyezte le őket akkor roumlgvest eacutertelmet nyerhet az első tekintetre furcsa megfogalmazaacutes az orator elsődleges ceacutelja az volt hogy a hallgatoacutesaacutegot megnyerje eacuterzelmeikre apellaacutelva igyekezett maga melleacute aacutelliacutetani a Senatus tagjait vagyis nem a fogalmak dogmatikailag pontos elhataacuterolaacutesa lebegett a szeme előtt

Mindent egybevetve joacutel kitűnik eme Cicero-beszeacuted reacuteszleteacuteből hogy a natura kifejezeacutes a roacutemaiak szaacutemaacutera oumlnmagaacuteban jeloumllte a megismerhető őket koumlruumllvevő vilaacutegot a ius illetve lex főnevekkel alkotott birtokos jelzős szerkezeti pedig enneacutel a termeacuteszet toumlrveacutenyeacutet toumlrveacutenyszerűseacutegeacutet illetve magaacutet a termeacuteszet rendjeacutet jelentette Eme jelenteacutes nem kizaacuteroacutelag az irodalmi forraacutesok szoumlvegeiben lelhető fel talaacutelunk peacuteldaacutet erre a jelenteacutesaacuternyalatra a Digestaacuteban is a condictio indebiti teacutemaacutejaacutet vizsgaacuteloacute titulusban

Paul D 12 6 14 (21 ad Sab)Nam hoc natura aequum est neminem cum alterius detrimento fi eri locupletiorem

A romanisztikaacuteban sokszor eacutes sok oumlsszefuumlggeacutesben emliacuteteacutesre keruumllt szoumlveg a jogalap neacutelkuumlli gazdagodaacutes teacutenyaacutellaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesi indokaacutet foglalja oumlssze toumlmoumlren a termeacuteszet rendjeacuteből eredően meacuteltaacutenylandoacute az hogy maacutes kaacuteraacutera senki se gazdagodjon Ebben a szoumlvegben a natura oumlnaacutelloacute jelző neacutelkuumlli főneacutev-keacutent jelenik meg meacutegis joacute peacuteldaacuteja ez a szoumlveg annak amikor az eacutertelmezeacutes soraacuten magaacutetoacutel eacutertődő moacutedon jutunk arra a koumlvetkezteteacutesre hogy itt a termeacuteszet

71A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

rendjeacuteről egy a termeacuteszet aacuteltal meghataacuterozott mindenki szaacutemaacutera egyeacutertelmű maximaacuteroacutel van szoacute217

Kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemelnek azok az esetek amikor a natura szoacute a dolgok ter-meacuteszetes folyaacutesaacutet jeloumlli azt ahogyan a dolgok toumlrteacutenni szoktak ebből adoacutedoacutean pedig gyakran a rerum natura szinonimaacutejakeacutent fordul elő

Cic Att 13 10 1Minime miror te et graviter ferre de Marcello et plura vereri periculi genera Quis enim hoc timeret quod neque acciderat antea nec videbatur natura ferre ut accidere posset

Cicero az unokaoumlccseacutehez Atticushoz iacuterott leveleacutet azzal kezdi hogy nem csodaacutelkozik azon hogy Atticus bosszuacutes eacutes szomoruacute Marcellus miatt illetve hogy mindenfeacutele veszeacutelyektől tart hiszen ilyesmire eddig nem volt peacutelda eacutes nem a dolgok termeacuteszetes folyaacutesa szerint valoacute hogy ilyesmi toumlrteacutenik Cicero talaacutenyos fogalmazaacutesa a Kre 51-ben consullaacute vaacutelasztott Marcus Claudius Marcellusra vonatkozik aki Caesar polgaacuterhaacuteboruacuteja idejeacuten az ellenzeacutek soraiban tűnt fel a pharsalos-i csataacutet koumlvetően szaacuteműzeteacutesbe vonult ahonneacutet toumlbbek koumlzoumltt Cicero koumlzbenjaacuteraacutesaacutera teacuterhetett vissza keacutet eacutevvel keacutesőbb Uacutetkoumlzben az egyik cliense P Magius Chilo meggyilkolta Neacutemelyek ezt a gyilkossaacutegot Caesarhoz koumltoumltteacutek Cicero ugyanakkor keacutet helyen is utal arra hogy Caesar aacutertatlansaacutega vitaacuten feluumll aacutell218

217 Kuumlloumln vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezhetneacute az aequitas jelenteacuteseacutenek behatoacutebb elemzeacutese amelyre ehelyuumltt nem vaacutellalkozhatunk Ebben a tekintetben ld C (1971) i m 3 aki az oacutekorban alapvetően bdquoegyenlőseacutegrdquo eacutertelemben hivatkozik az aequitasra Ld meacuteg W (1996) i m passim V (2006) i m 1ndash27 tovaacutebbaacute 233ndash256

218 Vouml egyreacuteszt Cic Att 13 10 3 Per litteras purgat Caesarem de interitu Marcelli in quem ne si insidiis quidem ille interfectus esset caderet ulla suspicio A maacutesik emliacutetett szoumlvegben Cicero az esemeacutenyeket pontosan le is iacuterja veacuteguumll neacutemi maliacuteciaacuteval megjegyzi hogy ilyen szoumlrnyű veacuteget eacutert a dereacutek Marcellus akit ellenseacutegei megkiacutemeacuteltek ugyan aacutem baraacutetja kezeacutetől veszett el Vouml Cic Fam 4 12 2ndash3 (2) Post diem tertium eius diei cum ab Athenis profi cisci in animo haberem circiter hora decima noctis P Postumius familiaris eius ad me venit et mihi nuntiavit M Marcellum conlegam nostrum post cenae tempus a P Magio Cilone familiare eius pugione percussum esse et duo vulnera accepisse unum in stomacho alterum in capite secundum aurem sperare tamen eum vivere posse Magium se ipsum interfecisse postea se a Marcello ad me missum esse qui haec nuntiaret et rogaret uti medicos ei mitterem itaque medicos coegi et e vestigio eo sum profectus prima luce cum non longe a Piraeo abessem puer Acidim obviam mihi venit cum codicillis in quibus erat scriptum paulo ante lucem Marcellum diem suum obisse (3) ita vir clarissimus ab homine deterrimo acerbissima morte est adfectus et cui inimici propter dignitatem pepercerant inventus est amicus qui ei mortem off erret

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről72

Az előbbihez hasonloacutean egy maacutesik szoumlveg is emliacutethető itt amely markaacutensan taacutemasztja alaacute natura fentebb jelzett jelenteacuteseacutet

Cic Tusc 3 47Alterum peccatum quod cum in natura tria sint unum gaudere alterum dolere tertium nec gaudere nec dolere hic primum et tertium putat idem esse nec distinguit a non dolendo voluptatem

Ez a roumlvid reacuteszlet Epicurus maacutesodik eacuterveleacutesi hibaacutejaacutet magyaraacutezza Cicero ugyanis abboacutel az Epicurus-toacutel szaacutermazoacute aacutelliacutetaacutesboacutel indul ki hogy a legnagyobb oumlroumlm vagy gyoumlnyoumlrűseacuteg a faacutejdalom hiaacutenya (summamque esse voluptatem nihil dolere) Cicero erre pedig akkeacutent reagaacutel hogy ez a csupaacuten neacutehaacuteny szoacute haacuterom hibaacutet is magaacuteban rejt Ezek koumlzoumltt az első hiba az oumlnellentmondaacutes219 a maacutesodik ndash amint az ideacutezett szoumlvegből is kitűnik ndash az hogy a termeacuteszet rendjeacuteből adoacutedoacutean haacuterom aacutellapot leacutetezik az egyik a oumlroumlm a maacutesik a faacutejdalom a harmadik pedig egyfajta semleges a bdquonem oumlroumlm eacutes nem faacutejdalomrdquo aacutellapota Epicurus hibaacuteja hogy a Cicero aacuteltal kritizaacutelt aacutelliacutetaacutesaacuteval leacutenyegeacuteben egyenlőseacutegjelet tesz az első eacutes a harmadik aacutellapot koumlzoumltt A harmadik hiba az hogy Epicurus a legnagyobb joacutet aminek kereseacutese a fi lozoacutefi a leacutenyegi keacuterdeacutese elvaacutelasztja az ereacutenytől Cicero ezt akkor is hibaacutenak tartja ha ndash mint mondja ndash maacutes fi lozoacutefusoknaacutel is tapasztal-hatoacute ez220

Ehhez kapcsoloacutedik a natura szoacute oumlnaacutelloacute ablativusban valoacute hasznaacutelata amikor ez a kifejezeacutes arra utal hogy valami termeacuteszetesen vagy termeacuteszetszerűen koumlvetkezik be

Cic Top 76Quae autem virtute fi dem faciunt ea bipertita sunt ex quibus alterum natura valet alterum industria Deorum enim virtus natura excellit hominum autem industria

Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat szinteacuten Ciceroacutetoacutel a Topica ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute fordulat amely szerint az istenek ereacutenyesseacutege termeacuteszetuumlkből fakad

219 Ld Cic Tusc 3 47 Unum quod secum ipse pugnat modo enim ne suspicari quidem se quicquam bonum nisi sensus quasi titillarentu5 voluptate nunc autem summam voluptatem esse dolore carere potestne magis secum ipse pugnare

220 Vouml Cic Tusc 3 47 Tertium peccatum commune cum quibusdam quod cum virtus maxime expetatur eiusque adipiscendae causa philosophia quaesita sit ille a virtute summum bonum separavit

73A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

azaz a termeacuteszet aacuteltal (natura ndash ablativus) adott miacuteg az ember ereacutenye szorgal-maacutenak koumlszoumlnhető

Oumlsszefoglalva megaacutellapiacutethatoacute hogy a latin natura kifejezeacutes ndash hasonloacutean a rerum natura terminus maacutesik tagjaacutehoz ndash oumlsszetett toumlbb jelenteacutessel ezeken beluumll pedig szaacutemos jelenteacutesaacuternyalattal biacuteroacute fordulat A natura egy eredetileg a nascor igeacuteből szaacutermazoacute illetőleg a gnā- tőre visszavezethető kifejezeacutes egy participiumboacutel oumlnaacutelloacutesult főneacutev Egyik jelenteacutesaacutega a szuumlleteacutessel leacutetrejoumlvetellel az iacutegy keletkező fi zikai eacutes egyeacuteb tulajdonsaacutegokkal aacutell kapcsolatban amiacuteg a maacutesik jelenteacutesaacutegon ndash az előzőtől logikailag el nem kuumlloumlniacutethetően ndash megtalaacuteljuk a minket koumlruumllvevő vilaacutegot annak rendjeacutet lekeacutepező jelenteacuteseket Ekkeacutent laacutet-hatjuk hogy a natura szoacute elvont moacutedon egy objektiacutev viszonyiacutetaacutesi pontot jeloumll amelyhez minden leacutetező azaz minden res igazodik Ekkeacutent igazodik hozzaacute a ius is mint mozgoacute vaacuteltozoacute entitaacutes oumlsszhangban azzal amit Cicero a bdquoDe legibusrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban hangsuacutelyoz bdquo[] ius in natura esse positum []rdquo221 Ebből eredően a natura a ius alapjaacutevaacute kell hogy vaacuteljon vagyis a jogi rend meg kell hogy feleljen a naturaacutenak A bemutatott Cicero-szoumlvegekkel kapcsolatosan keacutet megjegyzeacutest kell tenni Az egyik hogy az elemzett szoumlvegekből is kitűnik hogy a natura szoacute az esetek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben aacutellandoacute tartoacutes jelleget takar illetőleg hogy a natura toumlbbnyire nem kuumllső tulajdonsaacutegokat takar222 Emellett a vizsgaacutelt szoumlvegekből az is kitűnik hogy a natura mint a jogi rend alapja univerzaacutelis jellegű minden eacutelőleacutenyneacutel ahol intellegentia fellelhető a naturaacutenak valoacute megfeleleacutes magaacutetoacutel eacutertődő223 Eacuteppen azeacutert lesz jelentős ez a mindenuumltt jelenlevő tehaacutet communis intellegentia mivel ez vezet a megis-mereacuteshez amely aacuteltal lehetőveacute vaacutelik az ereacutenyek eacutes a bűnoumlk a tisztesseacuteges eacutes tisztesseacutegtelen cselekedetek elvaacutelasztaacutesa [n]am ut communis intellegentia nobis notas res eff ecit easque in animis nostris inchoavit honesta in virtute ponuntur in vitiis turpia224 Maacuterpedig az ereacutenyes helyes eacuteletre toumlrekveacutes a vera philosophia gyakorlaacutesaacutenak eszkoumlze ndash aki ekkeacutent cselekszik az eme toumlrekveacutese aacuteltal valoacutesiacutetja meg az Ulpianus aacuteltal a Digesta legelejeacuten iacuterottakat iustitiam colit az igazsaacutegossaacutegot műveli Ezeacutert hangsuacutelyozza Cicero hogy az ereacutenyes helyes

221 Vouml Cic leg 1 34222 Vouml P (1966) i m 146ndash149 Az utoacutebbi vonatkozaacutesban ld pl Lucr 1 602 bdquo[hellip] id

nimirum sine partibus exstat et minima constat natura [hellip]rdquo 223 A jelen elemzeacutesben Cicero szoumlvegei keruumlltek előteacuterbe Ennek oka az hogy az ő munkaacutessaacutegaacute-

ban a natura szoacute jelenteacuteseacutenek szinte a teljes repertoaacuterja fellelhető valamint az ő munkaacuteiboacutel laacutethatoacute keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a natura eacutes a goumlroumlg φύσις koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes is Vouml P (1966) i m 142

224 Vouml Cic de leg 1 44

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről74

eacutelet tudaacutesa tudomaacutenya (bene vivendi disciplina) reacuteveacuten valoacutesulhat meg az igazi fi lozoacutefi a (vera elegansque philosophia)225 Ami a gondolatmenet elejeacuten meg-fogalmazott megismereacutest illeti az maacuter Arisztoteleacutesz olvasataacuteban is az egyes dolgoknak az oumlsztoumlnoumls eacutertelmen keresztuumlli eacuterzeacutekeleacutese aacuteltal megy veacutegbe ez az a bizonyos communis intellegentia amelyet a goumlroumlgoumlk νοῦς neacuteven emlegetnek ndash ama oumlsztoumlnoumls (jog)eacuterzeacutek ez amely kivaacuteloacute szolgaacutelatot tesz mindaddig amiacuteg egy kis koumlzoumlsseacuteg mindennapi eacuteleteacuteről van szoacute csupaacuten ebben a koumlrben kieleacutegiacutető az egyes probleacutemaacutek megoldaacutesaacutenak megalapozaacutesaacutehoz226 Egy noumlvekvő koumlzoumlsseacuteg taacutersadalom (civitas augescens) azonban maacutesfajta megoldaacutesokat igeacutenyel ndash itt jut jelentős szerep a maacuter emiacuteltett vera philosophiaacutenak amely biztos alapokon nyugvoacute eszkoumlztaacuterat szolgaacuteltat a iusroacutel valoacute gondolkodaacutesnak Arroacutel a iusroacutel valoacute gondolkodaacutesnak az alapjaacuteul szolgaacutel amely ius maga is a natura keretein beluumll eacutertelmezhető csupaacuten

A natura fogalma kapcsaacuten azt is eacuterdemes fi gyelembe venni hogy amikor a natura szoacute valaminek a leacutetezeacuteseacutere utal akkor ez nem puszta leacutetezeacutest iacuter le a kifejezeacutes hasznaacutelata valamihez viszonyiacutetott megfi gyelhető egy tendencia az ide vonatkozoacute primeacuter szoumlvegekben hogy a natura ilyenkor nomen suspicio opinio forma kontrapoziacutecioacutejakeacutent jelenjen meg illetve olyan igeacutekkel igenevekkel taacuter-siacutetva mint videri vagy imitari Ennek koumlszoumlnhetően gyakran fordul elő a natura olyankeacutent mint ami a valoacutesaacutegot akkeacutent iacuterja le mint ahogy az oumlnmagaacuteban van amiacuteg a meacuterleg maacutesik serpenyőjeacuteben ennek a valoacutesaacutegnak a moacutedosult esetleg deformaacuteloacutedott vaacuteltozata aacutell illetve nem ritkaacuten az emberi szubjektum aacuteltal erről a valoacutesaacutegroacutel alkotott esetlegesen teacuteves keacutep227

22 A ius naturale problematikaacuteja

A natura vizsgaacutelataacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a szekundeacuter irodalomban minduntalan beleuumltkoumlzuumlnk a ius naturale teacutemakoumlreacutebe is Az első tekintetre is nyilvaacutenvaloacute hogy natura eacutes ius naturale koumlzoumltt van kapcsolat az egyik eacuterezhetően faktikus a maacutesik nyilvaacutenvaloacutean normatiacutev jellegű eacutes az is vitaacuten feluumll aacutell maacuter első laacutetaacutesra is hogy a ius lesz a doumlntő diff erentia specifi ca A roacutemai felfogaacutesban a ius alko-

225 Vouml Cic Tusc 4 5 egyezően ld F (2007) i m 71 226 W (2001) i m 39ndash40227 Reacuteszletesen ld P (1966) i m 217

75A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

tott is lehet iacutegy a ius naturale logikusan mindannak a normatiacutev kifejeződeacutese lesz amit az ember a natura rendjeacuteből eacutes szabaacutelyossaacutegaacuteboacutel felfogni keacutepes228

Ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutes tudiillik hogy a ius a roacutemai felismereacutes szerint alkotott is lehet eacuterdemel meacuteg neacutehaacuteny szoacutet Hiszen az aacutelliacutetaacutesban szereplő bdquoisrdquo szoacutecska lesz eacuteppen az a momentum amelyben a legjobban megragadhatoacute a ius naturale koumlruumll forgoacute vita leacutenyege Ha ugyanis csupaacuten a kortaacuters szerzőket neacutezzuumlk baacutermely szemleacutelő szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacute lesz az a teacuteny hogy leacuteteznek egyfelől azok a szerzők akik azt valljaacutek hogy a ius naturale leacutetezik mi toumlbb mint ilyen leacutetező ius felette aacutell a ius civile ius gentium ius praetorium szabaacutelyainak illetve aacuteltalaacuteban minden egyeacuteb maacutes ember aacuteltal alkotott normaacutenak Maacuteskeacutent kifejezve a ius naturale normaacutei minden egyeacuteb norma szaacutemaacutera tartalmi szem-pontboacutel meghataacuterozoacuteak lesznek Az ezt a neacutezetet valloacute szerzők szaacutemaacutera vitaacuten feluumll aacutell hogy a fenti aacutelliacutetaacutesban ott szerepel az a bizonyos bdquoisrdquo szoacute A szerzők maacutesik csoportjaacutek azok a gondolkodoacutek keacutepezik akik uacutegy veacutelik hogy ilyen jog nincs is ez csupaacuten egy tanteacutetel229 Ők a roacutemai iust is a szuvereacuten parancsakeacutent fogjaacutek fel eacutes ezzel a iusszal szemben is főkeacutent eacutes leginkaacutebb egy a formaacutelis legalitaacutes-koncepcioacute alapjaacuten aacutelloacute minimum-elvaacuteraacutesokat fogalmaznak meg A magunk reacuteszeacuteről őrizkedneacutenk attoacutel hogy az egyeacutebkeacutent csaacutebiacutetoacute toumlrekveacutestől hogy bdquoigazsaacutegot tegyuumlnkrdquo a fentebb bemutatott keacutet szerzői csoport koumlzoumltt a veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteget sokkal inkaacutebb fel- semmint megoldva jelezzuumlk hogy a taacutersadalomtudomaacutenyok iacutegy a jogtudomaacuteny bdquopuha tudomaacutenyrdquo jellegeacuteből adoacute-doacutean keveacutesseacute tűnik előremutatoacutenak egy olyan toumlrekveacutes amely a keacutetfeacutele neacutezet rangsorolaacutesaacutet tűzneacute maga eleacute ceacutelul A keacutet paradigma megfeacuter egymaacutes mellett a neacutezetkuumlloumlnbseacuteg leacuteteacutet tudomaacutesul kell venni230 A fentebb tett megaacutellapiacutetaacutesokboacutel feltehtően az is kitűnik hogy a magunk reacuteszeacuteről az elsőkeacutent bemutatott szerzői

228 Ennek joacute peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelhat a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szabaacutelyainak sztratigraacutefi ai elemzeacutese amelynek koumlszoumlnhetően a toumlrveacutenyben toumlrzsi szakraacutelis eacutes jogalkotaacutesi normaacutek kuumlloumlniacutethetők el egymaacutestoacutel Vouml Z (1997) i m 110ndash113 A jogalkotaacutesi normaacutek amelyek megjeleneacutesi formaacuteja a lex volt az ősi Roacutemaacuteban az uacutej eacuteletforma szuumlkseacutegletei nyomaacuten jelentek meg az eacuterveacutenyesuumlleacutes biztosiacuteteacuteka az aacutellami tekinteacutely volt amely a magisztraacutetusok kezdetben katonai jellegű hatalmaacuteboacutel eredt Az ősi roacutemai aacutellam magaacutenfelek magaacutenviszonyaiba csak veacutegszuumlkseacuteg eseteacuten avatkozott be akkor amikor a belső taacutersadalmi beacuteke megoacutevaacutesa ezt megkiacutevaacutenta Mindennek oka az volt hogy az aacutellami hatalomgyakorlaacutes haacutettereacuteben nem aacutellt hosszuacute időre visszavezethető szokaacutes iacutegy csupaacuten az oumlnkeacutentes alaacuteveteacutes illetve a szakraacutelis megerősiacuteteacutes ma-radt Utoacutebbi nyomaival Roacutema első toumlrveacutenyeiben toumlbbszoumlr talaacutelkozunk A belső beacuteke toumlrveacutenyi megőrzeacuteseacutenek keacutet joacute peacuteldaacuteja a peres uacutetra koumltelezeacutes valamint a parricidium szabaacutelyozaacutesa A teacutemaacutehoz reacuteszletesen ld W (1988) i m passim Z (1996) i m 127ndash130

229 Ennek joacute peacuteldaacuteja a nemzetkoumlzi szakirodalomban K (1971) i m 183 aki szerint bdquo[e]in bloszliger Schulbegriff ohne houmlhere systematische Bedeutung ist auch ius naturalerdquo A hazai szakirodalomban leacutenyeglieg egyezően M ndashJ (2015) i m 34

230 Ehhez ld pl B ndashT (2001) i m 33ndash36

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről76

csoport veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet a ius naturale leacuteteacutenek eacutes tartalmaacutenak min-den ember alkotta norma alaacute van vetve

Ami most maacuter szigoruacutean veacuteve a ius naturale megiacuteteacuteleacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutet illeti a Digesta szoumlvegeinek elsődleges tanulmaacutenyozaacutesa alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute az a teacuteny hogy a ius naturale normatiacutev meghataacuterozaacutesa leginkaacutebb Gaius Paulus eacutes Ulpianus szoumlvegekben talaacutelhatoacute meg231

A legtoumlbbszoumlr hivatkozott eacutes a teacutema kapcsaacuten talaacuten a legtoumlbbet elemzett eacutes vitatott szoumlveg a Digesta elejeacuten szereplő meghataacuterozaacutes amely szerint a ius naturale egy olyan ius amelyre a natura taniacutetott meg minden animalt

Ulp D 1 1 1 3 (1 inst)Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit nam ius istud non humani generis proprium sed omnium animalium quae in terra quae in mari nascuntur avium quoque commune est Hinc descendit maris atque feminae coniunctio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio hinc educatio videmus etenim cetera quoque animalia feras etiam istius iuris peritia censeri

Ez a textus a Digesta legelejeacuten talaacutelhatoacute a iusroacutel eacutes a iustitiaacuteroacutel szoacuteloacute ti-tulusban illetőleg kisebb vaacuteltoztataacutesokkal ugyan meacutegis tartalmilag teljesen egyezően bekeruumllt Iustinianus instituacutecioacuteiba is232 A szoumlveg kapcsaacuten a legelső megaacutellapiacutetaacutesok az esetek toumlbbseacutegeacuteben a szoumlveg eredetiseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben szoktak elhangozni Ebben a vonatkozaacutesban leginkaacutebb Perozzi Beseler illető-leg Albertario eacuterveleacutese233 hozhatoacute fel a szoumlveg interpolaacutelt voltaacuteval kapcsolatban valamint Voggensperger illetve Waldstein kiaacutellaacutesa234 a szoumlveg tartalmi-leacutenyegi eredetiseacutege mellett Az eacutervek eacutes elleneacutervek eme csataacutejaacuteban is remekuumll kidom-borodik hogy a keacutet elteacuterő veacutelemeacutenyt valloacutek taacutebora leacutenyegileg elbeszeacutel egymaacutes mellett eklataacutens peacuteldaacutejaacutet adva annak a jelenseacutegnek amikor a leacutenyeges eacutes a fon-

231 Ezzel egyezően ld V (1952) i m 62232 Vouml Inst 1 2 pr Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit Nam ius istud non

humani generis proprium est sed omnium animalium quae in caelo quae in terra quae in mari nascuntur Hinc descendit maris atque feminae coniugatio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio et educatio videmus etenim cetera quoque animalia istius iuris peritia censeri A szoumlvegekhez eacutes a ius naturale szerepeacutehez aacutettekintő jelleggel ld E (2016) i m 104ndash106

233 Vouml P (1928) i m 91 eacutes kuumlloumlnoumlsen 2 sz jegyzet B (1910) i m 131 eacutes 143 A (1937) i m 280 skk

234 Ld V (1952) i m 64ndash65 W (1976) i m 80 illetőleg 83

77A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

tos keacuterdeacutesek oumlsszekeverednek Perozzi Beseler eacutes Albertario ndash illetve kisebb reacuteszben Kaser ndash eacuterveleacutese alapjaacuten az egeacutesz ius naturale fogalom eacutes koncepcioacute ab ovo azeacutert abszurd mert egy posztklasszikus betoldaacuteskeacutent tekintenek raacute amely raacuteadaacutesul szerintuumlk nem toumlbb csupaacuten egy a goumlroumlg fi lozoacutefi a kisebbseacutegi veacutelemeacutenyeacutet koumlzvetiacutető iskolapeacutelda Keacutetseacutegtelen hogy eme aacutelliacutetaacutesok megfogal-mazaacutesaacutehoz eacutes alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elkeacutepesztő nyelvi felkeacuteszuumlltseacuteg a forraacutesok hihetetlen meacutelyseacutegű ismerete szuumlkseacuteges ugyanakkor a tengernyi tudaacutes birto-kaacuteban a kritikusok elrohannak amellett a teacuteny mellett hogy a szoumlveg tartalmi eacutes szerkezeti szempontuacute eredetiseacutegeacutehez azeacutert nem feacuter keacutetseacuteg mert ez a szoumlveg utoacutebb a Digestaacuteban toumlbb forraacuteshely aacuteltal is megerősiacuteteacutest nyer235

Meglaacutetaacutesunk szerint a szoumlveg elemzeacutese kapcsaacuten az első leacutepeacutes annak aacutettekin-teacutese kell hogy legyen hogy a vizsgaacutelt locus szerkezetileg mikeacutent illeszkedik a Digestaacuteban bdquokoumlruumlloumltterdquo leacutevő szoumlvegekhez azaz mennyire koherens a szoumlvegkoumlr-nyezet Ulpianus a Digesta legelejeacuten talaacutelhatoacute szoumlvegeacuteben a neves jogaacutesz előszoumlr a ius eacutes a iustitia fogalmait mutatja be majd a ius kapcsaacuten kiinduloacutepontja az hogy elhataacuterolja egymaacutestoacutel a ius publicumot eacutes a ius privatumot Mindkettő ese-teacuteben koumlruumlliacuterja hogy mire is vonatkoznak a ius privatum kapcsaacuten fogalmazva meg a meacuteltaacuten hiacuteres teacutetelt amely szerint bdquo[p]rivatum ius tripertitum estrdquo vagyis a ius privatumhoz haacuterom pars tartozik236 Lehetne arroacutel vitatkozni hogy a tria partes koumlzoumltti viszony valoacutejaacuteban milyen illetőleg hogy vajon itt a pars nem inkaacutebb fons eacutertelemben szerepel-e237 A magunk reacuteszeacuteről uacutegy veacuteljuumlk hogy az utoacutebbi keacuterdeacutesre a vaacutelasz igen Ezen a ponton maacuteris szuumlkseacuteges annak tiszaacutezaacutesa hogy ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutessal nem korrumpaacuteljuk a forraacutesokat ugyanis a privatum ius tripertitum est aacutelliacutetaacutesban a tripertitum kifejezeacutes formai ha uacutegy tetszik analitikus megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja annak hogy a iusnak a publicum eacutes privatum formaacutejaacuteban felfogott summa divisoacuteja a ius privatumon beluumll milyen tovaacutebbi subdivisioacutet tesz lehetőveacute Ezt Ulpianus roumlgvest ki is fejti a ius privatum alaacute tartozik a ius civile a ius gentium eacutes a ius naturale Mindez azonban tartalmi megkoumlzeliacuteteacutes neacutelkuumll csak puszta kategorizaacutelaacutes amely ndash a Kaser aacuteltal a ius naturale kapcsaacuten hasznaacutelt fordulat a Schulbegriff egyfajta parafraacutezisaacuteval eacutelve ndash keacutetseacutegtelenuumll jellegtelen Schuleinteilung lenne A valoacutesaacutegban azonban ndash eacuteppen a koraacutebban

235 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll neacutehaacuteny peacutelda Flor D 1 1 3 (1 inst) Call D 1 5 24 (27 ad Sab) Mod D 1 7 1 pr (2 reg) Paul D 4 5 7 pr (11 ad ed) Paul D 23 2 14 2 (35 ad ed) Tryph D 28 2 28 1 (20 disp) Call D 37 4 8 7 (40 ad ed) Paul D 38 6 4 (2 ad Sab) Mod D 38 10 4 2 (12 pand) Call D 50 16 220 3 (2 quaest) A szekundeacuter irodalomboacutel ld kuumlloumlnoumlsen M (1937) i m 163ndash166 V (1952) i m 64 W (1976) i m 85ndash86

236 Vouml Ulp D 1 1 1 2 (1 inst)237 Ehhez reacuteszben ld W (1976) i m 83

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről78

felsorolt szaacutemos forraacuteshely tanuacutesaacutega alapjaacuten ndash azt laacutetjuk hogy a privatum ius tripertitum est teacutetelmondat pontosan annak koumlszoumlnhetően aktualizaacuteloacutedik hogy mindhaacuterom parsnak kuumlloumln-kuumlloumln is konkreacutet tartalmat adunk Annaacutel is inkaacutebb jelentős ez hiszen amint Cicero raacutemutat a res publica eacutertelmezeacutese kapcsaacuten magaacutenak a res publicaacutenak a megvaloacutesulaacutesaacutehoz az szuumlkseacuteges hogy az ezt alkotoacute embereket iuris consensus fűzze oumlssze valamely utilitas communionis eleacutereacutese eacuterdekeacuteben238 Ehhez a ciceroacutei gondolathoz logikai szuumlkseacutegszerűseacutegkeacutent kapcso-loacutedik Gaius Instituacutecioacuteinak kezdete

Gai 1 1 (= Gai D 1 1 9 [1 inst])bdquoOmnes populi qui legibus et moribus reguntur partim suo proprio partim communi omnium hominum iure utuntur [hellip]rdquo

Minden olyan populus amelyet leges eacutes mores kormaacutenyoznak reacuteszben a sajaacutet maga reacuteszben a minden ember szaacutemaacutera koumlzoumls jogot hasznaacutelja Gaius ezzel a feluumlteacutessel vezeti be a ius civile eacutes a ius gentium koumlzoumltti fi nom disztinkcioacutet amely az Ulpianusnaacutel megjelenő tria partes koumlreacuteből kettőt fed le Ez tehaacutet az a pont ahol tartalmat kezdenek nyerni a Cicero aacuteltal megfogalmazott iuris consensus instrumentaacutelis elemei maacuteskeacutent szoacutelva azok a hordozoacute bdquoeszkoumlzoumlkrdquo amelyek reacuteveacuten a ius megmutatkozik Ennek fi gyelembe veacutetele mellett koumlnnyeb-ben megeacuterthető hogy a privatum ius tripertitum est formaacutejaacuteban megfogalma-zott aacutelliacutetaacutes koumlreacuteben a pars tartalmi oldala a fons ahhoz hogy Roacutema ndash pontosan a Zlinszky Jaacutenos aacuteltal megfogalmazott eacutertelemben ndash jog-aacutellam legyen a ius formai-strukturaacutelis eacutertelmezeacuteseacuten tuacutelmenően elengedhetetlen annak tartalmi koumlruumllhataacuterolaacutesa is239 Egy kizaacuteroacutelag formai megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozoacute rendszer olyan eredmeacutenyre vezetne amelynek eacuterteacutekeleacutese koumlreacuteben kiacuteseacutertetiesen hasonloacute aacutelliacutetaacutesokat tehetneacutenk ahhoz ahogyan Thomas Koumlves-Zulauf talaacuteloacutean jellemezte Georg Wissowa monumentaacutelis vallaacutestoumlrteacuteneti munkaacutejaacutet valamint a neveacutehez koumlthető racionalista jogaacuteszi iskolaacutet Mint iacuterja bdquo[hellip] feacutelreismerhetetlen hogy ennek az iraacutenynak a koumlvetői idővel tuacutelzaacutesba estek a taacutergyi ceacutel eacutes a ceacutelhoz vezető moacutedszer termeacuteszetes viszonyaacutet pervertaacuteltaacutek nem az eszkoumlz a forraacutesok kritikai

238 Cic re p 1 39 Est igitur inquit Africanus res publica res populi populus autem non omnis hominum coetus quoquo modo congregatus sed coetus multitudinis iuris consensu et utilitatis communione sociatus Ehhez pl ld E (2014) i m 126 Kifejezetten a Gaius szoumlveg kapcsaacuten ld P (2000) i m 136 a Gaius eacutes a Cicero szoumlveg kapcsolataacutehoz ld meacuteg E (2016) i m 102

239 Ehhez ld pl Z (1996) i m 24

79A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

eacuterteacutekeleacutese aacutellt immaacuter a ceacutelnak a roacutemai vallaacutes megismereacuteseacutenek szolgaacutelataacuteban hanem a kritikai moacutedszer oumlnceacuteluacutevaacute vaacuteltrdquo240

A koumlvetkező leacutepeacutes a szoumlveg elemzeacuteseacuteben annak az eacutertelmezeacutese hogy az egyes szavak kifejezeacutesek mire is utalnak Haacuterom olyan elem van ennek a szoumlvegnek az első mondataacuteban amire eacuterdemes lehet felhiacutevni a fi gyelmet ius natura eacutes animal

A ius vonatkozaacutesaacuteban ehelyuumltt elegendő Kaser Zlinszky vagy eacuteppen Mayer-Maly ius-eacutertelmezeacuteseacutere felhiacutevni a fi gyelmet241 A natura aacutettekintő elemzeacutese a fenti oldalakon olvashatoacute Eacuterdekes meacuteg az animal kifejezeacutes amelyben az animus illetve az anima szavak rejlenek benne iacutegy tehaacutet keacutetseacutegtelen hogy eacutelőleacutenyeket eacuterthetuumlnk alatta meacuteghozzaacute akkeacutent mint ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash leacutelekkel biacuteroacute (eacutelő)leacutenyek Bizonyos hogy kicsit maacutes eacutertelmet maacutes bdquoiacuteztrdquo ad ennek a kifejezeacutesnek az ha Seneca koraacutebban maacuter reacuteszben elemzett szoumlvegeacutenek (Sen Ep ad Luc 6 58 8ndash15) egy maacutesik passzusaacuteval is egybevetjuumlk

Sen Ep ad Luc 6 58 10Sed quaedam animam habent nec sunt animalia Placet enim satis et arbustis animam inesse Itaque et vivere illa et mori dicimus Ergo animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in hac forma sunt et sata Sed quaedam anima carent ut saxa

Ebben a leveacutelben a fi lozoacutefus ndash mint azt maacuter laacutethattuk ndash a quod est (τὸ ὄν) keacuterdeacuteskoumlreacutevel foglalkozik amelyben a bennefoglalt genus aacutellhatott egyfelől olyan egyedekből quae anima habent illetve olyanok [quae] anima carent242

A koumlvetkező logikus leacutepeacutes annak vizsgaacutelata hogy mit jelent a ius naturale Ulpianus aacuteltali ilyen koncepcioacuteja amelyet egyeacutebkeacutent ilyen kifejezett ndash eacutes te-gyuumlk hozzaacute ennyire absztrakt ndash moacutedon egyetlen maacutes jogaacutesznaacutel sem talaacutelunk meg243 A rendszerezeacutest vizsgaacuteloacute első leacutepeacutes alapjaacuten az volt a koumlvetkezteteacutesuumlnk hogy a ius naturale ndash a ius civile eacutes gentium mellett ndash reacutesze eacutes forraacutesa a ius

240 Ld K -Z (1995) i m 18 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szem-pontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen K (1972) i m 80 skk illetőleg 94 skk W (1974) i m 1ndash40 A keacuterdeacutes kapcsaacuten meacuteg emliacutethető aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről S (1978) i m 62ndash72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67ndash70 az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerroacutel pl K ndashS (2005) i m 218ndash221 F ndashH i m 138ndash139 B (2003) i m 109ndash111 S (2001) i m 170

241 Ld K (1949) i m passim Z (1996) i m 30 skk M -M (2000) i m passim

242 Ld meacuteg F (2001) i m 45ndash46243 Egyezően ld V (1952) i m 65

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről80

privatumnak A maacutesodik leacutepeacutesben ahol a defi niacutecioacute szemantikai eacutertelmezeacuteseacutet veacutegeztuumlk el kitűnt az hogy ennek a iusnak minden eacutelőleacuteny minden leacutelekkel biacuteroacute leacuteny alaacutevetett amiacuteg a ius civile eacutes gentium ndash ezt Gaius nyomaacuten joacutel tudjuk ndash csupaacuten a leges eacutes mores kormaacutenyozta koumlzoumlsseacutegek joga Vagyis mindebből joacutel laacutetszik a hierarchia is a ius eme haacuterom reacutesze forraacutesa koumlzoumltt ndash elegendő az alaacutevetett alanyi koumlrt halmazokkeacutent elkeacutepzelnuumlnk ahhoz hogy megeacutertsuumlk a ius naturale szabaacutelyait sem a ius civile sem a ius gentium nem ronthatja le Ennek koumlszoumlnhetően tehaacutet a ius naturale nem csupaacuten reacutesze nem pusztaacuten forraacutesa a iusnak pontosabban a ius privatumnak hanem egyszersmind meghataacuterozoacute teacutenyezője a jog tartalmaacutenak is244 Vagyis Ulpianus ezzel a haacutermas felosztaacutessal nem egyszerűen beemeli a ius naturaleacutet a roacutemai iuris prudentia berkeiben az-aacuteltal hogy elmeacuteleti-koncepcionaacutelis megalapozaacutesaacutet adja a forgalomnak hanem deklaraacutelja a ius naturale kiemelt poziacutecioacutejaacutet is245

Ami most maacuter a ius naturale belső tartalmaacutet illeti az ulpianusi fogalom koumlreacuteben Voggensperger azt hangsuacutelyozza hogy a hiacuteres jogtudoacutes a ius haacuterom reacutetegeacutet vagy koumlreacutet azok elteacuterő eacuterveacutenyesuumlleacutesi hatoacutekoumlre alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg egymaacutestoacutel a ius naturale minden eacutelőleacutenyre a ius gentium a neacutepekre a ius civile pedig az aacutellamokra eacuterveacutenyes246 Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint a ius naturale Ulpianus szaacutemaacutera egy olyan normarendszer amely az ember aacutellati termeacuteszeteacuteből szaacutermazik eacutes a aacutellati leacutenyegeacuteben oumlsztoumlnjellegű cselekveacutesekben mutatkozik meg amelyekre a szoumlveg toumlbb peacuteldaacuteval is szolgaacutel (feacuterfi eacutes női egye-suumlleacutese utoacutednemzeacutes utoacutedneveleacutes) Mihelyt azonban tuumlzetesebben egybevetjuumlk a Voggensperger aacuteltal keacutepviselt neacutezetet eacutes a primeacuter forraacutesszoumlvegeket laacutethatjuk hogy ugyan a szerző a ius haacuterom reacutetegeacutenek szemeacutelyi hatoacutekoumlreacutet igyekszik leiacuterni azonban ez meglehetősen pontatlan formaacuteban valoacutesul meg Mindez abboacutel ered hogy az alapul szolgaacuteloacute Ulpianus eacutes Gaius szoumlvegeket interpretaacutelja pontatlanul a szoumlvegek nem teljesen azt aacutelliacutetjaacutek amit a szerző a vonatkozoacute locusokboacutel kiolvas Ha az eredeti szoumlvegeket neacutezzuumlk a ius naturale kapcsaacuten Ulpianusnaacutel egeacuteszen biztosan nem az aacutellatokkal koumlzoumls termeacuteszet kap hangsuacutelyt csak annyi keruumll kifejteacutesre hogy itt egy olyan normarendszerről van szoacute amely minden animalra eacuterveacutenyes Vagyis ebbben a vonatkozaacutesban is eacuterdekes lehet az animal illetőleg az anima animus kifejezeacutesek kapcsolata A ius gentium Voggensperger

244 Hasonloacute gondolatmenettel Arisztoteleacutesz is szolgaacutel a Nikomakhoszi etikaacuteban Arist Eth Nic 1134b bdquoτοῦ δὲ πολιτικοῦ δικαίου τὸ μὲν φυσικόν ἐστι τὸ δὲ νομικόν φυσικὸν μὲν τὸ πανταχοῦ τὴν αὐτὴν ἔχον δύναμιν καὶ οὐ τῷ δοκεῖν ἢ μή [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg S (1927) i m 59 V (1952) i m 71ndash72 E (2016) i m 105ndash106

245 Egyezően ld V (1952) i m 65246 Vouml V (1952) i m 65ndash66

81A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

szerint247 minden neacutepneacutel egyaraacutent eacuterveacutenyesuumll (bdquoallen Voumllkern gemeinsame[s] Rechtrdquo ndash kiegeacutesziacuteteacutes tőlem E J) aacutem ha jobban megneacutezzuumlk a Gaius-szoumlveget azonnal kitűnik hogy minden leges eacutes mores aacuteltal kormaacutenyzott neacutepneacutel (omnes populi qui legibus et moribus reguntur) eacuterveacutenyesuumll ez a normarendszer248 Hasonloacutekeacuteppen a ius civile is ugyanezekneacutel a neacutepekneacutel eacuterveacutenyesuumll vagyis a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget nem alanyi alapon kell keresni az elteacutereacutes maacutesban rejlik Nevezetesen abban hogy amiacuteg a ius gentium a naturalis ratioacuteboacutel ered addig a ius civile emberi alkotaacutes eredmeacutenye vagyis forraacutesa az ember249

Az embereknek az aacutellatokkal koumlzoumls termeacuteszeteacutere utalva tehaacutet Voggensperger azt hangsuacutelyozza hogy a feacuterfi eacutes nő egyuumltteacuteleacutese az utoacutednemzeacutes utoacutedneveleacutes eacutes az ehhez hasonloacute oumlsztoumlnszerű teveacutekenyseacutegek az emberekre eacuteppuacutegy jellemzőek mint az aacutellatokra Az ember viszont ndash mivel cselekveacuteseiben jobbaacutera az eacutertelem vezeacuterli ndash a jog szfeacuteraacutejaacuteba emeli ezeket a teveacutekenyseacutegeket ekkeacutent lesz ezekből matrimonium educatio Meglaacutetaacutesa szerint itt egy olyan kiterjesztett eacutertelmű termeacuteszeti toumlrveacutenyről van szoacute amelynek minden eacutelőleacuteny alaacutevetett ndash tekintet neacutelkuumll eacutertelemmel biacuteroacute avagy eacutertelem neacutelkuumlli voltaacutera250

Ulpianus egyeacutebkeacutent maga tesz kuumlloumlnbseacuteget ember eacutes aacutellat koumlzoumltt a ius szem-pontjaacuteboacutel amikor azt mondja hogy non enim potest animal iniuria fecisse elejeacutet veacuteve ezaacuteltal egy olyan eacutertelmezeacutesnek amely szerint ember eacutes aacutellat jogi szempontboacutel azonosan lenne kezelendő251 Indokkeacutent pedig azt hozza fel hogy az utoacutebbiak hiacutejaacuten vannak az eacutertelemnek (sensu caret) Eacuterdekes hogy gyakran előforduloacute hivatkozaacutes hogy a naturalis ratio termeacuteszetes eacutertelmet jelent meacutegis Ulpianus itt azt aacutelliacutetja hogy az animal sensu nem pedig ratione caret252 Uacutegy

247 V (1952) i m 66248 Megjegyzendő hogy Senn munkaacutejaacuteban akkeacutent eacutertelmezi a ius gentiumhoz fűzoumltt fogalmi

megkoumlzeliacuteteacutes hogy tehaacutet ez a taacutersadalmi nemzeti formaacutet oumlltoumltt emberi koumlzoumlsseacutegekre eacuterveacutenyes ndash amely hiacuteven tuumlkroumlzi az 1920-as eacutevek Meinungsklima-jaacutet oumlsszesseacutegeacuteben azonban ndash főkeacutent anakronisztikus fogalomhasznaacutelata miatt ndash teljesseacuteggel elfogadhatatlan megkoumlzeliacuteteacutes Vouml S (1927) i m 58

249 A naturalis ratio elemzeacutese kapcsaacuten Voggensperger nagyon talaacuteloacute megfogalmazaacutessal eacutel ami-kor akkeacutent jellezmi a naturalis ratioacutet mint bdquodie innere Logik der Dingerdquo Vouml V (1952) i m 104

250 Ld V (1952) i m 66 Ehhez hasonloacutean eacutes uacutejfent megaacutellapiacutethatoacute moacutedon a korszellemet toumlkeacuteletesen tuumlkroumlzve S (1927) i m 65ndash69

251 Vouml Ulp D 9 1 1 3 (18 ad ed) Ait praetor bdquopauperiem fecisserdquo pauperies est damnum sine iniuria facientis datum nec enim potest animal iniuria fecisse quod sensu caret Ld meacuteg S (1927) i m 72 V (1952) i m 68

252 A sentio igeacuteből szaacutermazoacute sensus főneacutev Forcellini szerint bdquofacultas animi qua per corpus objecta sensilla percipitrdquo azaz ebben az eacutertelemben a goumlroumlg αἴσθησις fogalmaacuteval azonos (Ehhez ld az 5 sz jegyzetben hivatkozott munkaacutekat) A szoacute bdquosajaacutetlagosrdquo jelenteacutesei eacutes al-jelenteacutesei erre a koncepcioacutera eacutepuumllnek fel amiacuteg az aacutetvitt eacutertelmű jelenteacutesek kiindulaacutesi

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről82

tűnik tehaacutet hogy Ulpianus keacutetfeacutele ius naturaleacutet ismer el Ennek a nyilvaacutenvaloacutean konfuacutez helyzetnek a gyoumlkereacutet Cicero munkaacutessaacutegaacuteban kell keresni aki is toumlbb helyen oumlsszemossa az ebbe a koumlrbe tartozoacute fogalmakat253 A ius naturale kapcsaacuten felmeruumllő eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek egy reacutesze eacuteppen abboacutel ered hogy a klasszi-kus jogaacuteszok konkreacutet porbleacutemaacutek iraacutenyaacuteboacutel koumlzeliacutetettek a ius naturaleacutehoz mint normarendszerhez Cicero pedig ndash mint bdquoder groszlige Popularisator der stoischen Philosophierdquo ndash egy ideaacutelkeacutepet kiacutevaacuten megteremteni a mindenkor igazsaacutegos egyseacuteges normaacutejakeacutent akarja a termeacuteszetjogi gondolkodaacutest megalapozni ennek markaacutens jele hogy naacutela vaacutelik előszoumlr transzcendes jellegűveacute a ius naturale254

Milyen koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le most maacuter a ius naturaleacuteval kapcsolatos fenti aacutettekinteacutesből Az elsődleges megaacutellapiacutetaacutes az lehet hogy Ulpainus ius naturale fogalma teljesseacuteggel jogi jellegű fogalom a termeacuteszettel fennaacutelloacute kap-csolataacutet nevezetesen az emberre vonatkozoacute termeacuteszetből adoacutedoacute koumlvetelmeacutenyket beemeli a ius terreacutenumaacuteba Az embert eacutes az aacutellatokat egyaraacutent meghataacuterozoacute folytonosan eacuterveacutenyesuumllő jobbaacutera fi zioloacutegiai-bioloacutegiai szuumlkseacutegszerűseacutegek az emberi koumlzoumlsseacutegekben magaacuteban a taacutersadalomban is megjelenő eacutes eacuterveacutenyesuumllő a termeacuteszetből eredő adottsaacutegok A szemleacutelődő-gondolkodoacute ember tapasztalata hogy a taacutersadalmak mint emberi koumlzoumlsseacutegek valamilyen formaacuteban reagaacutelnak eme adottsaacutegok szuumlkseacutegszerű eacuterveacutenyesuumlleacutesi igeacutenyeacutere taacutersadalmi szintre emelik ezek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet Amennyiben a keacuterdeacuteses koumlzoumlsseacuteget leges eacutes mores iraacutenyiacutet-

pontjakeacutent az a meghataacuterozaacutes meruumll fel amely szerint bdquo[g]eneratim sumitur pro ipsa mente ratione aut usu rationisrdquo amelynek peacuteldaacutejakeacutent pontosan a keacuterdeacuteses Ulpianus-hely szerepel Vouml F ndashF (1945) i m s v lsquosensusrsquo

253 Vouml Cic de fi n 3 67 Et quo modo hominum inter homines iuris esse vincula putant sic homini nihil iuris esse cum bestiis Cic de re p 3 18 At nec inconstantiam virtus recipit nec varietatem natura patitur legesque poena non iustitia nostra comprobantur nihil habet igitur naturale ius ex quo illud effi citur ne iustos quidem esse natura Cic de off 3 23 bdquoNeque vero hoc solum natura id est iure gentium sed etiam legibus populorum quibus in singulis civitatibus res publica continetur eodem modo constitutum est ut non liceat sui commodi causa nocere alteri []rdquo Főkeacutent ez utoacutebbi a bdquoius naturale id est ius gentiumrdquo for-dulat nagyon zavaroacute amely a primeacuter forraacutesokban toumlbb helyen előfordul a szekundeacuter irodalom pedig ndash eacutertehető moacutedon ndash laacutethatoacutelag nem tud mit kezdeni a fogalmak ilyen egyesiacuteteacuteseacutevel

254 Vouml V (1952) i m 74 valamint 77ndash78 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Cic de inv 2 161 Naturae ius est quod non opinio genuit sed quaedam in natura vis insevit ut religionem pietatem gratiam vindicationem observantiam veritatem Hasonloacutekeacuteppen Cic de off 3 27 Atque etiam si hoc natura praescribit ut homo homini quicumque sit ob eam ipsam causam quod is homo sit consultum velit necesse est secundum eandem naturam omnium utilitatem esse communem Quod si ita est una continemur omnes et eadem lege naturae idque ipsum si ita est certe violare alterum naturae lege prohibemur Verum autem primum verum igitur extremum A keacutet szoumlveg abboacutel a szempontboacutel is hasznos hogy oumlsszeveteacutesuumlkből laacutethatoacute DrsquoOrs ama aacutelliacutetaacutesaacutenak az alaacutetaacutemasztaacutesa amely szerint Cicero a ius eacutes lex fogalmait is oumlsszemosta ami a jelenkori gondolkodoacutek szaacutemaacutera szinteacuten nagyon nehezen kezelhető Reacuteszletesen ld DrsquoO (1997) i m 116ndash117

83A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

jaacutek uacutegy a gaiusi haacutermas felosztaacutesnak megfelelően a ius gentium illetőleg a ius civile szintjeacutere keruumll a ius naturale Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy a ius naturale a ius gentiumba vagy a ius civileacuteben oltottan eacutel tovaacutebb ezek tartalmaacutet is meghataacuterozza Szemben a Voggensperger aacuteltal iacuterottakkal azonban aki szerint a ius gentium eseteacuteben egy aacuteltalaacutenos iacuteratlan miacuteg a ius civile eseteacuteben iacuterott pozitiacutev jogroacutel lenne szoacute uacutegy gondoljuk hogy ebben a vonatkozaacutesban a doumlntően a naturalis ratio alapjaacuten nyiacutelik moacuted a kuumlloumlnbseacutegteacutetelre255 Baacuter Voggensperger eacuterveleacutese forraacutesszerű ugyan meacutegis kisseacute leegyszerűsiacutetőnek hat csak ebben ragadni meg a ius civile eacutes gentium kuumlloumlnbseacutegeacutet Mindazonaacuteltal hangsuacutelyozni kell hogy Voggensperger ismeri fel nagyon helyesen Ulpianus jelentőseacutegeacutet ő emeli be a termeacuteszetjogi gondolkodaacutest a ius keretei koumlzeacute eacuteppen uacutegy ahogy Cicero a maga idejeacuteben a sztoikus fi lozoacutefi a gondolati fonalaacutet fogalom- eacutes eszkoumlztaacuteraacutet meghonosiacutetotta256 Roacutemaacuteban Sajaacutet tankoumlnyveacutenek elejeacuten Ulpianus feltehetően roumlgziacuteteni akarta sajaacutet jogfelfogaacutesaacutenak257 fontosabb pontjait amely ebből adoacutedoacutean elvontabb jellegű lett mint a toumlbbi klasszikus jogaacutesz ius naturale-megkoumlzeliacuteteacutese Tartalmilag oumlsszehasonliacutetva azonban mindezeket a klasszikus neacutezeteket az laacutetszik hogy a ius naturale tartalmi magja a klasszikus jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban azonos

3 A rerum natura koncepcioacutejaacuteroacutel

A natura fentebb aacutettekintett koncepcioacutejaacutehoz koumltődik a rerum natura fogalma is amely teacutemaacutenak meacuteltaacuten szentel egy teljes fejezetet Wolfgang Waldstein a klasszikus jogaacuteszok helyes doumlnteacuteseihez vezető elvek mibenleacuteteacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacutebanndash a fi des az igazsaacutegossaacuteg a ius naturale eacutes bizonyos joginteacutez-meacutenyek termeacuteszeteacutenek vizsgaacutelata mellett258 Ennek kapcsaacuten a forraacutesok tuumlkreacuteben arra keres vaacutelaszt hogy mit is eacutertettek pontosan a klasszikus jogaacuteszok rerum natura alatt valamint milyen eacutertelemben szolgaacutelt ez az egyes doumlnteacuteseik alapjaacuteul Waldstein kiinduloacutepontjaacutet egy a forraacutesokon alapuloacute aacuternyalt elemzeacutes elveacutegzeacute-

255 Ld bdquoNaturrechtliches ist seinem Wesen nach ungeschriebenes Recht allgemeines Recht und liegt daher sowohl dem ius gentium wie dem ius civile als dem geschriebenen positiven Recht zugrunderdquo V (1952) i m 84 Forraacutesszerűen ld Ulp D 1 1 6 1 (1 inst) Hoc igitur ius nostrum constat aut ex scripto aut sine scripto ut apud Graecos τῶν νόμων οἱ μὲν ἔγγραφοι οἱ δὲ ἄγραφοι

256 Vouml V (1952) i m 77257 Egyezően ld V (1952) i m 83258 W (1976) i m 3ndash99

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről84

seacutenek szuumlkseacutegesseacutege keacutepezi mivel ndash aacutelliacutetaacutesa szerint ndash a keacuterdeacutes taacutergyalaacutesaacutera a romanisztikaacuteban maacuter sokfeacutelekeacuteppen sor keruumllt259 Minden idevonatkozoacute szoumlveg vizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacutelul főkeacutent azokeacutet amelyek akaacuter a rerum naturaacutet akaacuter az emberek illetve aacutellatok fi zikai termeacuteszeteacutet valamilyen eacutertelemben nevesiacutetik Tekintve hogy az egyes dolgok termeacuteszete a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszhat valamifeacutele ndash gyakorta burkolt ndash szerepet Waldstein praktikusan ezek esetről esetre toumlrteacutenő megvitataacutesaacutera vaacutellalkozik Ebből koumlvetkezően csak egyes esete-ket vizsgaacutel meg amelyekben a rerum naturaacutera hominumra vagy animaliumra toumlrteacutenő hivatkozaacutes fi zikai-faktikus eacutertelemben toumlrteacutenik Ettől elkuumlloumlniacutetve vizs-gaacutelja azokat a szoumlvegeket amelyekben a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacuteről illetve a termeacuteszetről normatiacutev eacutertelemben esik szoacute260 Hasonloacutekeacuteppen emliacuteteacutest eacuterdemel a kivaacuteloacute spanyol professzor Francisco Cuena Boy tanulmaacutenya amely a rerum natura fogalmaacuteval a fi zikailag lehetetlen szolgaacuteltataacutessal kapcsolatban foglal-kozik reacuteszletekbe menően261 Kiinduloacutepontja az impossibilium nulla obligatio elve262 amelyet a forraacutesok alapjaacuten oumlsszefuumlggeacutesbe hoz az in rerum natura esse kifejezeacutessel A fi zikailag vagy termeacuteszetuumlkneacutel fogva lehetetlen szolgaacuteltataacutesok taacutergya ugyanis valami olyan ami in rerum natura nem leacutetezik Ennek oka lehet hogy a szolgaacuteltataacutes taacutergya egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhet vagy mindoumlssze az adott pillanatban nem leacutetezik263 A rerum natura jelenteacutese koumlreacuteben utal arra hogy fordulat alkalmas egyfelől a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere maacutesfelől pedig az objektiacutev valoacutesaacuteg megjeleniacuteteacuteseacutere ndash ez utoacutebbi kapcsaacuten mutat raacute arra hogy a klasszikus jogaacuteszok ezt a termeacuteszettel illetőleg a dolgok termeacuteszeteacutevel hoztaacutek oumlsszefuumlg-geacutesbe264 Ekkeacutent ndash megaacutellapiacutetaacutesa szerint ndash az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulat ugyan nem biacuter koumlzvetlenuumll jogi (legalaacutebbis pozitiacutev jogi) jelleggel meacutegis a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is megkeruumllhetetlenuumll aacutethaacuteghatatlanul jeloumlli ki a pozitiacutev normaacutek tartalmaacutenak hataacuterait265 Cuena Boy tanulmaacutenya abboacutel a szempontboacutel is jelentős hogy a rerum natura kifejezeacutes jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacuten tuacutelmenően a kifejezeacutes nem jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet eacutes jelenteacuteseacutet is bemutatja266 A jogi forraacutesok vizsgaacutelataacutet a fi zikai lehetetlenseacuteggel

259 W (1976) i m 29ndash30260 W (1976) i m 30261 Vouml C B (1993) i m 227ndash262262 Ld főkeacutent Cels D 50 17 185 (8 dig)263 Reacuteszletesen ld C B (1993) i m 227ndash229 forraacutesokkal264 Ld C B (1993) i m 234ndash235265 C B (1993) i m 236266 Vouml C B (1993) i m 239ndash242

85A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

oumlsszefuumlggeacutesben veacutegzi el ekkeacutent dolgozata gyakorlati szempontboacutel vizsgaacutelja a rerum natura jelenteacuteseacutet

A fentiekkel oumlsszefuumlggeacutesben kell utalni arra is hogy a primeacuter forraacutesok kouml-reacuteben is talaacutelni peacuteldaacutet a rerum natura Waldstein illetve Cuena Boy aacuteltal jelzett eacutertelmeacutere A kifejezeacutes szoacute szerinti jelenteacutese a bdquodolgok termeacuteszeterdquo a primeacuter for-raacutesok tuumlkreacuteben konkreacutetabb eacutertelmet nyer Iacutegy amikor Cicero a Marcus Antonius ellen iacuterott Philippikaacutek egyikeacuteben Gaius Pansa consulnak ciacutemzetten kijelenti hogy a rerum natura okaacuten szuumlkseacuteges Dolabella uumlldoumlzeacuteseacutevel is foglalkoznia itt a rerum natura mint a bdquodolgok termeacuteszeterdquo arra utal hogy a koumlruumllmeacutenyekből adoacutedik ez a szuumlkseacutegszerűseacuteg267 Ehhez hasonloacutean a bdquodolgok termeacuteszeterdquo biacuter egy olyan jelenteacutessel is amely valoacutesziacutenűseacuteget fejez ki ndash ennek joacute peacuteldaacuteja amire Quintilianus utal keacutet boumllcs ember vitaacuteja kapcsaacuten268 Laacutetni kell hogy ebben a tekintetben a rerum natura illetve a natura fogalmai valamint a goumlroumlg φύσις kifejezeacutest egyaraacutent ugyanazt a jelenteacutesaacuternyalatot jeleniacutetik meg azt jeloumllik ami bdquonormaacutelisrdquo abban az eacutertelemben hogy valami aacutellandoacute szokaacutesos illetőleg vaacuteltozatlan269 Ez a megaacutellapiacutetaacutes azeacutert is kuumlloumlnoumlsen jelentős mert maacuter ezen a ponton mintegy megelőlegezi Theo Mayer-Malynak a rerum natura kapcsaacuten megfogalmazott keacutesőbb meacuteg hivatkozaacutesra keruumllő abbeacuteli neacutezeteacutet hogy a roacutema-iak ezt egyfajta hataacuterfogalomkeacutent hasznaacuteltaacutek270 Ezen tuacutelmenően azonban fel kell hiacutevni a fi gyelmet arra a Maschi aacuteltal kifejtett szempontra is hogy a rerum natura kifejezeacutes messze nem csupaacuten bdquoa dolgok termeacuteszeterdquo eacutertelemben fordul elő a forraacutesokban Mi toumlbb a roacutemai gondolkodaacutes sokkal inkaacutebb koumlzvetlenuumll valaminek a leacutetezeacuteseacutevel hozta oumlsszefuumlggeacutesbe ezt a nyelvi fordulatot ekkeacutent je-lentette ez elsősorban a bdquomindenkit koumlruumllvevő vilaacutegotrdquo mindazt bdquoami leacutetezikrdquo bdquoami vanrdquo a bdquovaloacutesaacutegotrdquo271

Mindezek alapjaacuten a rerum natura fogalma kapcsaacuten ndash az irodalommal oumlssz-hangban ndash maacuter eloumlljaacuteroacuteban annyi megaacutellapiacutethatoacute hogy az in rerum natura esse

267 Vouml Cic Phil 11 22 Quamvis enim intentus animus tuus sit C Pansa sicut est ad virum fortissimum et omnium clarissimum liberandum tamen rerum natura cogit te necessario referre animum aliquando ad Dolabellam persequendum et partem aliquam in Asiam et Syriam derivare curae et cogitationis tuae Ld meacuteg P (1966) i m 216

268 Vouml Quint 2 17 32ndash33 bdquoTamen quoniam hoc quoque in rerum naturam cadit ut duos sapientes aliquando iustae causae in diversum trahant quando etiam pugnaturos eos inter se si ratio ita duxerit credunt respondebo propositis atque ita quidem ut appareat haec adversus eos quoque frustra excogitata [33] qui malis moribus nomen oratoris indulgentrdquo Vouml P (1966) i m 217

269 Ld P (1966) i m 217ndash221270 Vouml M -M (2000b) i m 11271 Ehhez ld M (1937) i m 65

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről86

kifejezeacuteshez tehaacutet olyan jelenteacutes bizonyosan taacutersiacutethatoacute amellyel a koumlzleacutes fel-adoacuteja elsődlegesen valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutere valaminek a valoacutesziacute-nűseacutegeacutere szabaacutelyszerűseacutegeacutere refl ektaacutel Ebben a vonatkozaacutesban Titus Lucretius Carus De rerum natura ciacutemű munkaacutejaacutera eacuterdemes hivatkozni tankoumlltemeacutenye az epikureus fi lozoacutefi a latin nyelvű foglalata amelynek jelentőseacutege egyfelől a goumlroumlg fi lozoacutefi ai fogalmak latinra valoacute aacutetuumllteteacuteseacuteben maacutesfelől pedig abban aacutell hogy roacutemai fi lozoacutefi a addig hagyomaacutenyosnak mondhatoacute teacutemaacuteihoz a ndash jellemzően gyakorlati ndash etikaacutehoz ritkaacutebban a teoloacutegiaacutehoz keacutepest ontoloacutegiaacutet tartalmaz272 Lucretius műveacutenek emliacuteteacutese azeacutert szuumlkseacuteges mert naacutela jelenik meg a kentaur273 mint a nem leacutetező archetiacutepusa meacuteghozzaacute nem egy alkalommal274 Eme textusok koumlzuumll ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash reacuteszletesebb bemutataacutest igeacutenyel egy az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlvegreacutesz amelyben a centaurus toumlbbszoumlr is emliacutettetik meacuteghozzaacute egy olyan kontextusban ahol Lucretius egyenesen azt fejti ki hogy mieacutert lehetetlen a kentaur leacutete

272 A (2009) i m 229 eacutes 233 Titius Lucretius Carus eacuteleteacutehez eacutes a bdquoDe rerum naturardquo ciacutemű munkaacutejaacutehoz valamint a raacute jellemző fi lozoacutefi ai iraacutenyzathoz ld L (1986) i m 18ndash19 A (2009) i m 229ndash236 A (2003) i m 214ndash219 S (2001) i m viindashxxxiv P (2000) i m 113ndash114 F (2001) i m 45 Oxford Companion s v lsquoLucretiusrsquo

273 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Foumlldi Andraacutes professzor uacuternak az ELTE AacuteJK tanszeacutekvezető egyetemi tanaacuteraacutenak hogy a dolgozat kutatoacutehelyi vitaacutera elkeacuteszuumllt vaacuteltozata kapcsaacuten felhiacutevta a fi gyelmemet mind a kentaur probleacutemaacutejaacutera mind pedig az irodalmi forraacutesok jelentőseacute-geacutere A kentaur probleacutemaacutejaacutet kapcsoloacutedaacutesaacutet a rerum natura fogalmaacutehoz eacutes a lehetetlenseacuteg fi lozoacutefi ai megkoumlzeliacuteteacuteseacutehez meacuterteacutekadoacute moacutedoacuten Ernst Rabel vizsgaacutelta Ld R (1971) i m 122ndash123 Az uacutejabb irodalomban Cuena Boy foglalkozik ezzel a teacutemaacuteval szinteacuten a lehetetlen szolgaacuteltataacutes teacutemakoumlreacuteben ld C B (1993) i m 229 Az őt megelőző szakirodalomboacutel eacuteppen a szolgaacuteltataacutes lehetetlenseacutege kapcsaacuten emliacutetendő M (1969) i m 74 Ugyaneme munkaacutejaacuteban maacutesutt Medicus szinteacuten kifejezetten akkeacutent emliacuteti a hippocentaurust mint annak klasszikus peacuteldaacutejaacutet amikor a megiacutegeacutert dolog in rerum natura esse non postest Vouml M (1969) i m 79

274 Iacutegy emliacutethető kuumlloumlnoumlsen Lucr 4 722ndash734 bdquoNunc age quae moveant animum res accipe et unde quae veniunt veniant in mentem percipe paucis principio hoc dico rerum simulacra vagari multa modis multis in cunctas undique partis tenvia quae facile inter se iunguntur in auris obvia cum veniunt ut aranea bratteaque auri quippe etenim multo magis haec sunt tenvia textu quam quae percipiunt oculos visumque lacessunt corporis haec quoniam penetrant per rara cientque tenvem animi naturam intus sensumque lacessunt Centauros itaque et Scyllarum membra videmus Cerbereasque canum facies simulacraque eorum quorum morte obita tellus amplectitur ossa [hellip]rdquo Ezen a helyen Lucretius arroacutel eacutertekezik hogy mikeacutent juthatnak elmeacutenkbe a kiacutevuumllről joumlvő dolgok Meglaacutetaacutesa szerint a dolgok keacutepei oumlssze-vissza repkednek majd szemuumlnkhoumlz eacuterve a laacutetaacutes eacuterzeteacutet keltik eacutes az emberben bdquovisszkeacuteppeacuterdquo alakulnak iacutegy keltve az eacuterzeacutest Ekkeacutent laacutethatjuk a Scyllaacutek kentaurok eacutes a Cerberus testeacutet A jelen Lucretius-ideacutezet valamint az oumlsszes toumlbbi Lucretiustoacutel ideacutezett szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutes-boacutel szaacutermazik Lucreti de rerum natura libri sex Recognovit brevique adnotatione critica instruxit Cyrillus B Oxford Classical Texts Scriptorum Classicorum Bibliotheca Oxoniensis Oxford University Press 1922

87A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Lucr 5 878ndash891Sed neque Centauri fuerunt nec tempore in ulloesse queunt duplici natura et corpore binoex alienigenis membris compacta potestashinc illinc partis ut sat par esse potissitid licet hinc quamvis hebeti cognoscere cordeprincipio circum tribus actis impiger annisfl oret equus puer haut quaquam nam saepe etiam nuncubera mammarum in somnis lactantia quaeretpost ubi equum validae vires aetate senectamembraque defi ciunt fugienti languida vitatum demum puerili aevo fl orenta iuventasoffi cit et molli vestit lanugine malasne forte ex homine et veterino semine equorumconfi eri credas Centauros posse neque esse [hellip]

Ebben a textusban Lucretius azt mutatja be hogy mieacutert kizaacutert kettős termeacute-szetű (duplici natura) kettős testű idegen nemű tagokboacutel aacutelloacute (ex alienigenis membris compacta) leacutenyek leacutete Kiinduloacutepontja hogy a keacutet tag nem egyforma ndash haacuteromeacuteves koraacuteban a loacute maacuter felnőtt miacuteg az ember meacuteg csecsszopoacute gyermek-nek szaacutemiacutet (ubera mammarum in somnis lactantia quaeret) amikor pedig a gyermek feacuterfi korba leacutep (molli vestit lanugine malas) addigra a loacute maacuter megveacute-nuumll tagjaiban lankad az erő (equum validae vires aetate senecta membraque defi ciunt fugienti languida vita) Mindebből adoacutedoacutean laacutethatoacute hogy a centaurus vagy hippocentaurus275 az absurdum az abszoluacutet lehetetlen mert nem leacutetező archetiacutepusa A hippocentaurus minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash mitoloacutegiai ere-deteacuten tuacutelmenően ndash a fi lozoacutefi a eacutes a retorika koumlreacuteben hasznaacutelt fogalom lehetett amint azt Seneca egyik levele (Sen Ep ad Luc 6 58 15) is joacutel mutatja276 Megjegyzendő ugyanakkor hogy nem Seneca az egyetlen akineacutel a kifejezeacutes előfordul a szeacutepirodalmi forraacutesokban maacutesutt is megtalaacutelhatoacute ez a peacutelda ndash le-

275 Mindkeacutet elnevezeacutes előfordul a forraacutesokban jelenteacutesbeli kuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll Ehhez ld pl Oxford Latin Dictionary s h vv

276 Seneca eacutes a termeacuteszetjog kapcsolataacutehoz kuumlloumlnoumlsen pedig a secundum naturam vivere ideaacutejaacutehoz ld P (2000) i m 115ndash121 Seneca eacutes a kereszteacutenyseacuteg kapcsolataacutehoz ld P (2000) i m 122ndash127 F (2007) i m 71 A fi lozoacutefi a a retorika eacutes a jogi fogalomkeacutepzeacutes kapcsolataacutehoz ld G (1952) i m 483 48 lj R (2000) i m 29ndash30

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről88

gyen eleacuteg ehelyuumltt Plinius vagy Quintilianus munkaacuteira utalni277 Ami az előbb emliacutetett Seneca-peacuteldaacutet illeti a kiinduloacutepont Senecaacutenaacutel ndash mint az keacutesőbb is laacutethatoacute lesz ndash a lsquoquod estrsquo kategoacuteriaacuteja Ezen beluumll kuumlloumlnbseacuteget tesz a genus eacutes a species fogalmai koumlzoumltt278 A kettő koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest Arisztoteleacuteszre hivat-kozva magyaraacutezza az ember a kutya a loacute mind-mind speciesek (homo species est ut Aristoteles ait equus species est canis species est) a felettuumlk aacutelloacute genus pedig az animal (genus esse coepit horum omnium quae modo rettuli ndash hominis equi canis ndash animal) Ehhez keacutepest ndash baacuter nem tartoznak az animal koumlreacutebe ndash egy taacutegabb kategoacuteriaacutet keacutepviselnek a noumlveacutenyek (satum arbustum) amelyek az eacutelők koumlzeacute tartoznak (animam inesse) ekkeacutent eacutelőleacutenynek tekintendők (itaque et vivere illa et mori dicimus) Iacutegy tehaacutet adott egy felsőbb fogalom az animantia amely mind az animalia mind a sata kategoacuteriaacuteit magaacuteban foglalja (animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in hac forma sunt et sata)279 Ezen tuacutelmenően azonban leacuteteznek olyan dolgok is amelyek nem eacutelők mint amilyenek peacuteldaacuteul a sziklaacutek (quaedam anima carent ut saxa) Ebből eredően kell hogy legyen egy olyan fogalom amely az animantia felett aacutell ez pedig a corpus amelyen beluumll az egyik kategoacuteria az animantia lesz ennek paacuterja pedig inanima280 Viszont leacutetezik olyan kategoacuteria amely a corpus felett aacutell (est aliquid superius quam corpus) ndash ez a lsquoquod estrsquo amelyen beluumll leacutetezhet corporalia eacutes incorporalia281 Ebben a vonatkozaacutesban Seneca a sztoikus fi lozoacutefi aacutera hivat-

277 Ehhez ld Plin N H 7 35 bdquoClaudius Caesar scribit hippocentaurum in Thessalia natum eodem die interisse et nos principatu eius adlatum illi ex Aegypto in melle vidimusrdquo A szoumlveg forraacutesa Naturalis historiae libri XXXVII Post L Iani obitum recognovit et scripturae discrepantia adiecta edidit Carolus M vol VI Teubner Lipsiae 1892ndash1909 Hasonloacutekeacuteppen Quint Inst orat 6 3 90 bdquoAlienam fi nxit Iuba qui querenti quod ab equo suo esset adspersus rsquoquid Tursquo inquit rsquome Hippocentaurum putasrsquo suam C Cassius qui militi sine gladio decurrenti rsquoheus commilito pugno bene uterisrsquo inquit et Gabba de piscibus qui cum pridie ex parte adesi et versati postera die positi essent rsquo festinemus alii subcenantrsquo inquit Tertium illud Cicero ut dixi adversus curium fi eri enim certe non poterat ut cum declamaret natus non essetrdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Fabi Quintiliani Institutionis oratoriae libri duodecim vols 1 et 2 recogn brevique adnot critica instruxit Michael W Oxonii Clarendon 1970 Nem kifejezetten a hippocentaurus keacuter-deacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben ugyan de a rerum natura kifejezeacutesnek az irodalmi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesa kapcsaacuten ld C B (1993) i m 239ndash242

278 Sen Ep ad Luc 6 58 8 bdquo[hellip] Omnes tibi exponam si ante indicavero esse aliquid genus esse et speciem Nunc autem primum illud genus quaerimus ex quo ceterae species suspensae sunt a quo nascitur omnis divisio quo universa comprensa sunt Invenietur autem si coeperimus singula retro legere sic enim perducemur ad primumrdquo

279 Reacuteszletesen L Sen Ep ad Luc 6 58 9-10 A szoumlvegre toumlrteacutenő hivatkozaacutesok az alaacutebbi kiadaacutest veszik alapul F H L Annaei Senecae opera quae supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858

280 Vouml Sen Ep ad Luc6 58 10 eacutes 14281 Vouml Sen Ep ad Luc 6 58 11 eacutes 14

89A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

kozik amely szerint ami van (quod est) az lehet corporalia eacutes incorporalia Corporalia lehetnek animantia eacutes inanima Animantia koumlreacuteben vannak olyan leacutetezők amelyek animusszal biacuternak miacuteg maacutesoknak csak animaacutejuk van azaz egyesek akarattal eacutertelemmel biacuternak miacuteg maacutesok pusztaacuten eacutelnek ndash animalia az előbbi koumlreacutebe tartoznak amelyet azutaacuten mortalia eacutes immortalia csoportjaira lehet felosztani Ezt koumlvetően ndash egyes sztoikusokra hivatkozaacutessal ndash vezeti be a rerum natura fogalmaacutet arra hiacutevva fel a fi gyelmet hogy vannak amelyek a kuumllvilaacutegban a valoacutesaacutegban leacuteteznek (in rerum natura sunt) miacuteg maacutesok nem (non sunt) Mindazonaacuteltal azt sem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni hogy amelyek a kuumllvilaacutegban nem leacuteteznek (non sunt) azok is a rerum naturaacutehoz tartoznak (rerum natura complectitur) Peacuteldakeacutent hivatkozik a kentaurokra vagy az oacuteriaacutesokra amelyek teacutevkeacutepzetből adoacutedoacutean valamilyen formaacuteval biacuternak joacutellehet corpusuk nincsen (falsa cogitatione formatum habere aliquam imaginem coepit quamvis non habeat substantiam)282 Ebben a Seneca-szoumlvegben tehaacutet joacutel megmutatkozik a rerum natura fogalmaacutenak bdquotoumlbbfedelesrdquo jelenteacutese Keacutetseacutegtelen hogy az in rerum natura (non) est fordulat valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutere illetőleg a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal azonban a bemutatott szoumlveg utolsoacute mondataacuteboacutel laacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutesnek van egy olyan jelenteacutese is amely az objektiacutev valoacutesaacuteggal283 aacutell oumlsszefuumlggeacutesben ezek alapjaacuten a rsquodolgok termeacuteszetersquo kiterjed a kentaurra is joacutellehet ilyen leacuteny testi valoacutejaacuteban nem leacutetezik284

Mindeme fi lozoacutefi a eacutes retorikai előzmeacutenyek utaacuten eacuterdemes azt megvizsgaacutelni hogy a kentaur peacuteldaacuteja hol jelenik meg a jogi forraacutesokban mint valami olyannak a peacuteldaacuteja ami non in rerum natura est Ezek a forraacutespeacuteldaacutek igazolni laacutetszanak azt a Genzmer eacutes Ruumlfner neveacutehez koumlthető felteveacutest hogy a jogi szaknyelvre jelentős hataacutest gyakorolt a fi lozoacutefi a eacutes a retorika terminoloacutegiaacuteja Ami a kentaurt megemliacutető jogi forraacutesokat illeti Gaius a maga instituacutecioacuteiban az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekroacutel szoacutelva emliacuteti a hippocentaurus peacuteldaacutejaacutet

Gai 3 97a

282 Ezzel egyezően ld C B (1993) i m 241ndash242 Ebben a vonatkozaacutesban eacuterdemes arra utalni hogy a corpus kifejezeacutes neacutemelykor substantia eacutertelemben is előfordul Ehhez ld S (1992) i m 138ndash141

283 Ezzel egyező eacutertelemben fordul elő Cuena Boynaacutel is aki kifejezetten kiemeli hogy a rerum natura objektiacutev valoacutesaacuteg eacutertelemben a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje amely baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute eacutes amelynek minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett Vouml C B (1993) i m 235ndash236 bdquo[hellip] la rerum natura es la realidad objectiva ineludible y necesaria de las cosas el mundo corporal (fiacutesico) preexistente a cualquier regulacioacuten juriacutedica y que a toda regulacioacuten juriacutedica se impone de modo necesariordquo Ld meacuteg tovaacutebbaacute C B (1993) i m 239 skk

284 Ehhez a Seneca-szoumlveghez ld meacuteg C B (1993) i m 241ndash242

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről90

Item si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum stipuletur aeque inutilis est stipulatio

Ezzel egyező tartalmuacute szoumlveggel talaacutelkozhatunk Iustinianus instituacutecioacuteiban is

Inst 3 19 1At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum qui esse non possit inutilis erit stipulatio

A keacutet szoumlveget oumlsszehasonliacutetva megaacutellapiacutethatoacute hogy a Gaius-szoumlvegben az lsquoaequersquo szoacutecska a megelőző fragmentum aacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozik amelyben Gaius raacutemutat hogy inutilis a stipulatio abban az esetben ha az adni szaacutendeacutekozott vagyontaacutergy aacutetadaacutesa nem lehetseacuteges (ut dari non possit)285 Ennek peacuteldaacuteja ha a stipulatio taacutergya teacutevedeacutesből szabad ember akit rabszolgaacutenak elhalt akit eacutelőnek illetőleg szent vagy temetkezeacutesi hely amelyet emberi jog alaacute tartozoacutenak veacutelt a stipulaacuteloacute Ennek folytataacutesakeacutent mutat raacute Gaius hogy ndash a koraacutebbiakhoz ha-sonloacutean ndash inutilis a stipulatio olyankor is amikor olyat iacutegeacuter valaki aacutetadni amely a valoacutesaacutegban nem leacutetezhet (in rerum natura esse non potest) A iustninanusi szoumlveg mindoumlssze annyiban kuumlloumlnboumlzik a gaiusitoacutel hogy az eacutelőnek veacutelt halott rabszolga in rerum natura non est amiacuteg a hippocentaurus in rerum natura esse non potest Tartalmi kuumlloumlnbseacuteg azonban nincs a szoumlvegek koumlzoumltt ami Gaiusnaacutel akkeacutent nyilvaacutenul meg hogy dari non possit azt Iustinianus elvontabban az in rerum natura esse non potest fordulattal jellemzi286 Abban azonban mindkeacutet szoumlveg teljesseacuteggel megegyezik hogy a hippocentaurus olyan ami in rerum natura esse non potest Ennek egy lehetseacuteges magyaraacutezata olvashatoacute Cicero De natura deorum287 ciacutemű munkaacutejaacuteban amikor arroacutel iacuter hogy egyes keacutepzelt

285 Az inutilis stipulatio keacuterdeacuteseacutehez ld a hazai szakirodalomban leguacutejabban S (2006) i m 214ndash216 aki a hippocentaurus keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti

286 Megjegyzendő hogy a kentaurra vonatkozoacute utalaacutes a Digestaacuteban is megtalaacutelhatoacute egy helyen (Cels D 45 1 97 pr [26 dig]) aneacutelkuumll azonban hogy ez a locus a hippocentaurust kapcso-latba hoznaacute a rerum natura fogalmaacuteval Ehhez ld meacuteg C B (1993) i m 229 aki egy tovaacutebbi Digesta-szoumlvegre (Gai D 44 7 1 9 [2 aur]) is hivatkozik Ez utoacutebbi szoumlveg ugyan a kentaurt nem emliacuteti abboacutel a szempontboacutel azonban meacutegis jelentős hogy a gaiusi instituacuteci-oacutekban is szereplő ut dari non possit fordulat ebben a textusban is megjelenik az erre adott peacuteldaacutek pedig a iustinianusi instituacutecioacutekban szereplő peacuteldaacutekkal mutatnak reacuteszleges egyezeacutest koumlzoumls peacutelda a homo iam mortus tovaacutebbi csak a Digestaacuteban szereplő pedig az aedes deusta

287 Cic N D 2 5 bdquo[hellip] Quod nisi cognitum conprehensumque animis haberemus non tam stabilis opinio permaneret nec confi rmaretur diuturnitate temporis nec una cum saeclis

91A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

eacutes haszontalan neacutezetek hiedelmek (opiniones fi ctas atque vanas) pusztaacuten az idő muacutelaacutesaacuteboacutel eredően elenyeacutesznek (diuturnitate extabuisse) peacuteldakeacutent emliacuteti hogy ki is hinne a hippocentaurus vagy a chimaera leacutetezeacuteseacuteben A fi lozoacutefi ai retorikai eacutes a jogi forraacutesok alapjaacuten tehaacutet igazolhatoacute hogy a rerum natura kife-jezeacutes elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet van hivatva kifejezni A vonatkozoacute szekunder irodalom roumlvid aacutettekinteacutese utaacuten azt a keacuterdeacutest eacuterdemes reacuteszletesen megvizsgaacutelni hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes Digestaacuteban megtalaacutelhatoacute előfordulaacutesaihoz milyen jelenteacutesek kapcsoloacutednak

aetatibusque hominum inveterare potuisset Etenim videmus ceteras opiniones fi ctas atque vanas diuturnitate extabuisse Quis enim hippocentaurum fuisse aut Chimaeram putat [hellip]rdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Tullius Ciceronis De Natura Deorum Libri primus et secundus usque ad c 41 Edidit D F A Mionachii impensis A Weberi 1829

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS MEGJELENEacuteSE A MAacuteSODLAGOS IRODALOMBAN

A keacuterdeacutessel foglalkozoacute roacutemai jogi irodalomra aacuteltalaacuteban jellemző hogy kifeje-zetten a rerum naturaacutet taglaloacute illetőleg azt koumlzeacuteppontba aacutelliacutetoacute aacutetfogoacute roacutemai jogi munka alig leacutetezik Keacutetseacutegtelen hogy egyfelől talaacutelkozhatunk a szekundeacuter irodalomban olyan tanulmaacutenyokkal amelyek a rerum natura (Natur der Sache natura delle cose natura de las cosas) keacuterdeacuteseacutet illetőleg ennek valamely as-pektusaacutet jaacuterjaacutek koumlruumll288 Teacutenykeacuterdeacutes emellett hogy a teacutema meacuterteacutekadoacute roacutemai jogi feldolgozaacutesa egyeacutertelműen Wolfgang Waldstein neveacutehez koumlthető emellett az uacutejabb szakirodalomban emliacutetendő meacuteg Cuena Boy munkaacuteja is valamint a XX szaacutezad elejeacuteről Carlo Alberto Maschi monograacutefi aacuteja amely a roacutemai jogban fellelhető termeacuteszetjogi koncepcioacutet tekinti aacutet reacuteszletesen Waldstein azonban elsődlegesen a klasszikus jogaacuteszok doumlnteacuteshozatalaacutenak meghataacuterozoacute elemeit igyekszik feltaacuterni joacutellehet az ő munkaacuteja koumlzeliacuteti meg a leginkaacutebb komplexen ezt a keacuterdeacutest289 Cuena Boy kivaacuteloacute monograacutefi aacuteja pedig a fi zikai lehetetlenseacuteg keacuterdeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben vizsgaacutelja a fogalmat ekkeacutent az ő megkoumlzeliacuteteacutese a rerum natura fogalmaacutenak fi zikai leacutetezeacutessel oumlsszefuumlggő aspektusaacutera vonatko-zik vagyis a rerum natura ezen kiacutevuumlli jelenteacutestartalmaacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet nem tekinti aacutet290 Maschi kiinduloacutepontja natura jelenteacuteseacutenek a jogban megjelenő vizsgaacutelata kuumlloumln kiteacuterve a ius naturale speciaacutelis fogalomkoumlreacutere valamint roumlvid excursus gyanaacutent veacuteve szaacute mba a rerum natura teacutemakoumlreacutet is291 Azt laacutetjuk tehaacutet hogy az alapvetőnek mondott munkaacutek sem maradeacutektalanul fedik le a rerum natura fogalmaacutet tematikus foacutekuszukat tekintve Ugyanakkor vitaacuten feluumll aacutell hogy a megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacuteseik kapcsaacuten akkuraacutetus precizitaacutessal elemzik a forraacutesokat aacutetfogoacute keacutepet kiacutevaacutenva rajzolni a rerum natura fogalmaacutenak konkreacutet

288 Iacutegy ld pl M -M (1971) i m 114ndash124 G V (1970) i m 59ndash91289 W (1976) i m 29ndash68290 C B (1993) i m 242ndash262291 Ld M (1937) i m 65ndash72

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban94

jelenteacuteseacuteről eacutes szerepeacuteről is A hazai szekundeacuter irodalomboacutel kiemelendő Benke Joacutezsef kitűnő doktori eacutertekezeacutese aki a remeacutenyveacutetel taacutergykoumlreacuteben a nem leacutetező dolog adaacutesveacuteteleacutehez koumltődően teacuter ki az in rerum natura non sit illetve esse desierit kifejezeacutesek eacutertelmezeacuteseacutere292 A szakirodalom eddigi vizsgaacutelata alapjaacuten kitűnik hogy a rerum natura fogalmaacutenak elvont aacutetfogoacute elemzeacutese minden bizonnyal azeacutert hiaacutenyzik a romanista irodalomboacutel mert az alapul szolgaacuteloacute for-raacutesok gyakorlati esetekre adott responsumok ekkeacutent ezek elemzeacutese soraacuten sem lehet teljesseacuteggel elszakadni attoacutel a kontextustoacutel amelyben a vizsgaacutelt kifejezeacutes megjelenik

Tuacutelleacutepve a roacutemai jogi szekundeacuter irodalom koumlreacuten mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni Herbert Schambeck kismonograacutefi aacutejaacutet amelyben a szerző eacuterdemben eacutes reacuteszletesen foglalkozik a dolog termeacuteszeteacutenek (Natur der Sache) keacuterdeacuteseacutevel ekkeacutent keruumll emliacuteteacutesre munkaacutejaacuteban a rerum natura fogalma is Megkoumlzeliacuteteacutese eacutes szemleacuteletmoacutedja a jogfi lozoacutefus felfogaacutesaacutet tuumlkroumlzi a rerum natura fogalom el-meacuteleti eacutes gyakorlati bemutataacutesaacutenaacutel messze toumlbbet vaacutellal ndash munkaacutejaacuteban aacutettekinti egyfelől a dolog termeacuteszeteacutenek fogalomtoumlrteacuteneteacutet a goumlroumlgneacutel a roacutemaiaknaacutel a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek munkaacuteiban valamint a termeacuteszetjogi kodifi kaacutecioacutehoz koumltődően293 Elemzi a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalmat tartalmi szempontboacutel bemutatva annak lehetseacuteges jelenteacuteseit eacutes alkalmazaacutesait294 majd aacutettekinti a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalom kapcsolataacutet a hataacutelyos pozitiacutev joggal szokaacutesjoggal eacutes koraacutenak biacuteroacute gyakorlataacuteval295 Veacutegezetuumll elhelyezi a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalmat a jogelmeacuteleti irodalomban is296 Keacutezben tarthatunk tehaacutet egy a bdquodolog termeacuteszeteacutetrdquo reacuteszletesen toumlbb szempontboacutel bemutatoacute munkaacutet amely azonban egyfelől jogfi lozoacutefi ai munka amelyet szerzője kuumlloumlnoumlsen magas sziacutenvonalon keacutesziacutetett el azonban nem mindig azokat a keacuterdeacuteseket veti fel amelyek egy szi-goruacutean roacutemai jogi elemzeacutes kereteacuteben felteendők Maacutesfelől pedig nem elhanya-golhatoacute szempont hogy a bdquodolog termeacuteszeterdquo eacutes a rerum natura fogalomkoumlre nincs teljes aacutetfedeacutesben egymaacutessal eacuteppen uacutegy ahogy a bdquotermeacuteszetjogrdquo eacutes a ius naturale fogalmainak egymaacutessal valoacute oumlsszemosaacutesa sem szerencseacutes minthogy mindkeacutet esetben szuumlkseacutegtelen feacutelreeacuterteacuteseket alapozhatunk meg mindezzel A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik meacuteg Paolo Ferretti monograacutefi aacuteja is aki ebben a munkaacutejaacuteban elsősorban a meacutehmagzat helyzeteacutet elemzi a primeacuter

292 Ld B (2011) i m 72 skk Megjegyzendő hogy a szerző a rerum natura keacuterdeacuteseacuteben jelen munka szerzőjeacutenek a taacutergykoumlrben koraacutebban megjelent tanulmaacutenyaacutera hivatkozik

293 S (1964) i m 7ndash31294 S (1964) i m 32ndash64295 S (1964) i m 65ndash121296 S (1964) i m 122ndash140

95A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban

forraacutesok tuumlkreacuteben Ferretti eacuteppen ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel az in rerum natura esse eacutes az in rebus humanis nondum esse kifejezeacutesek eacutertelmezeacutese főkeacutent pedig ezek egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten foglalkozik meacutelyrehatoacutebban a rerum natura mibenleacuteteacutevel Munkaacutejaacutenak aacutettekinteacutese nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy a rerum natura kifejezeacutesnek csak egy meglehetősen szűkiacutető jelenteacutest tulajdoniacutet felfogaacutesa szerint a jogaacuteszok ezzel a fordulattal mindoumlssze valakinek vagy valaminek a leacutetezeacuteseacutere utaltak297 Joacutellehet a szerzőnek abban a tekintetben teljesen igaza van hogy az emliacutetett kifejezeacutesek valoacuteban ebbe a jelenteacutesiraacutenyba terelik a rerum natura ndash ekkeacutent most absztraktan felfogott ndash fogalmaacutet azonban azt sem szabad elfelejteni hogy a primeacuter forraacutesok oumlsszesseacute-geacutenek vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes jelenteacutese a Ferretti aacuteltal adott eacutertelmezeacutesneacutel taacutegabb Azt tapasztalhatjuk tehaacutet az eddig felsorakoztatott szekundeacuter munkaacutek kapcsaacuten hogy sokfeacutele eacutes niacutevoacutes irodalma van a teacutemaacutenak ugyanakkor az emiacuteltett szakmunkaacutek tematikus koumltődeacutese az informaacutecioacutek alapos szegmentaacutelaacutesaacutera keacutenyszeruumlluumlnk

Waldstein munkaacutejaacutehoz szerkezeteacuteben hasonloacute Franz Horak iacuteraacutesa amelyben a szerző ndash akaacutercsak Waldstein ndash a jogaacuteszi doumlnteacutesek eredőit kutatja ebben a munkaacuteban is mindoumlssze per tangentem keruumll bemutataacutesra a rerum natura probleacutemaacuteja Amiacuteg azonban Waldstein egy teljes fejezetben szigoruacutean csak a rerum natura mibenleacuteteacutevel foglalkozik addig Horak a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacutenek eacutes a termeacuteszetből eredő adottsaacutegokon alapuloacute szabaacutelyossaacutegok (Natur der Rechtsinstitute ndash Naturgegebenheiten) oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak kereteacute-ben tanulmaacutenyozza a teacutemaacutet főkeacutent annak feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik hogy milyen szerepuumlk van ezeknek a termeacuteszetből eredő adottsaacutegoknak a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben298 Hangveacuteteleacutet oumlsszesseacutegeacuteben egyfajta pozitivista szkepticizmus jellemzi A rerum natura fogalma Horak gondolatrendszereacuteben oumlsszesseacutegeacuteben haacutetteacuterbe szorul pusztaacuten logikai alapon vizsgaacutelja a jogaacuteszok eleacute keruumllt eseteket Ahol a rerum natura forraacutesszerűen előkeruumll ott is tisztaacuten normatiacutev alapon az entimeacutema fogalmaacutenak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesaacuteval igyekszik megoldani a felmeruumllő probleacutemaacutet299

Ezen tuacutelmenően azonban a kortaacuters irodalom azt a taacutegabb keacuterdeacuteskoumlrt amelybe a rerum natura fogalma is illeszkedik vagy a natura vagy a ius naturale olda-

297 Vouml F (2008) i m 77ndash80298 Ezzel egyezően ld G (1971) i m 119ndash120 aki arra mutat raacute hogy Horak elemzeacutese a

rerum natura keacuterdeacuteseacutet mint termeacuteszeti teacutenyezőket taglalja vagy szigoruacutean a kelseni SeinndashSollen kategoacuteriaacuteival egybevetve illetve ezekből kiindulva vagy pedig a rerum naturaacutet egy jogaacuteszi koumlzhelykeacutent felfogva

299 H (1969) i m 277

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban96

laacuteroacutel vizsgaacutelja300 Ebben a koumlrben tehaacutet a rerum natura mint fogalom a natura vagy a ius naturale jobb megeacuterteacuteseacutet szolgaacutelja keveacutes szoacute esik azonban magaacuteroacutel a rerum naturaacuteroacutel annak karaktereacuteről eacutes jelenteacuteseacuteről a jogaacuteszi terminoloacutegiaacuteban A szerzők koumlzoumltt abban a tekintetben egyeteacuterteacutes van hogy a kiinduloacutepont a natura vizsgaacutelata lehet301 Neacutemi paacutetosszal aacutellapiacutetja meg Bretone hogy az oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet leacutetrehozoacute oumlroumlk eacutes elpusztiacutethatatlan termeacuteszettel szembekeruumllve az oacutekori ember okvetlenuumll tudataacuteban kellett legyen a sajaacutet vilaacutegban elfoglalt helyeacutenek302 Paacutetosza abboacutel ered hogy miutaacuten ebbeacuteli neacutezeteit kifejti raacutemutat hogy a termeacuteszetre jellemző a szokatlan a szabaacutelyostoacutel elteacuterő leacutetrehozaacutesa is mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes vagy akaacuter egy torzszuumlloumltt gyermeknek a vilaacutegra joumlvetele303 Mi toumlbb vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet a modern ember fel-fogaacutesaacutenak iraacutenyaacuteboacutel indiacutetja amely eszmeiseacutegeacuteben eacuteppen egy a termeacuteszettől a tudomaacuteny aacuteltal fuumlggetleniacutetett attoacutel egyszersmind elrugaszkodott emberkeacutepet idealizaacutel304 Ugyanakkor elismeri a termeacuteszetben benne rejlő rend leacuteteacutet aacutem azt is aacutelliacutetja egyszersmind hogy az egyeacuteni emberi doumlnteacutes fuumlggveacutenye hogy ennek alaacutevetjuumlk magunkat vagy eacuteppen kivonjuk magunkat a hatoacutekoumlreacuteből305 Erre pedig ndash mint azt maga iacuterja ndash a tudomaacuteny tenne minket keacutepesseacute ha meacutegoly muacutelandoacute moacutedon is306 Mindebből koumlvetkezik hogy joacutellehet megaacutellapiacutetaacutesait egyenkeacutent helyesleacutessel lehet fogadni azonban szavai moumlguumll teljesen maacutesfajta felfogaacutes laacutetszik kirajzoloacutedni a termeacuteszetet eacutes ennek normatiacutev lekeacutepezeacuteseacutet a ius naturaleacutet maacutesodlagosnak iacuteteacuteli307

Ezen a ponton eacuterdemes egy roumlvid megjegyzeacutest szentelni a ius naturale eacutes ius gentium irodalomban elfoglalt helyeacutenek Gyakorta előfordul ugyanis a keacutet kategoacuteria koumldoumls mitizaacutelaacutesa nehezen megfoghatoacute viszonyrendszerbe aacutelliacutetaacutesa valamint a ius civileacutevel valoacute szembeaacutelliacutetaacutesa308 Tipikus mitizaacutelaacutes fi gyelhető meg

300 A natura oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja Waldstein Horak Kaser Cuena Boy Bretone a ius naturale (gentium) oldalaacuteroacutel Winkel Schambeck eacutes Maren Guimaratildees Taborda Elsősorban a natura naturalis ratio eacutes ius naturale valamint az egyes taacutergyi jogforraacutesok egymaacuteshoz valoacute viszo-nyaacutet vizsgaacutelja Archi eacutes Mayer-Maly előbbi szerző azonban főkeacutent Gaius Instituacutecioacutei kapcsaacuten folytatja le vizsgaacutelataacutet

301 S (1964) i m 12ndash16 K (1993) i m 58ndash59 W (1993) i m 443ndash449 T (2001) i m 180ndash181 B (2001) i m 113ndash121

302 B (2001) i m 114ndash115303 B (2001) i m 116304 B (2001) i m 113305 B (2001) i m 120306 B (2001) i m 114307 Maacutes oumlsszefuumlggeacutesben vouml B (1982) i m 32308 Van olyan szerző is aki szerint maacuter a roacutemai jogaacuteszok is ndash főkeacutent pedig Gaius ndash egyenlőseacutegje-

let tettek a keacutet normarendszer koumlzeacute Ld C (1985) i m 359 Mindazonaacuteltal a hivatkozott

97A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban

abban az aacutelliacutetaacutesban hogy a ius gentium eacutes naturale kapcsaacuten keacutetfeacutele hagyomaacuteny oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel eredő fogalmi zavarral aacutellunk szemben309 Eme aacutelliacutetaacutes annaacutel keveacutesbeacute eacuterthető mivel a ius gentium eacutes a ius naturale elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten abban a keacuterdeacutesben aacuteltalaacutenos az egyeteacuterteacutes hogy utoacutebbi eredője a natura miacuteg előbbi a naturalis ratioacuteboacutel szaacutermazik valamint hogy a ius naturale minden eacutelőleacutenyre iraacutenyadoacute amiacuteg a ius gentium csak az emberekre310 A keacutet kategoacuteria koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg első tekintetre ennyi eacutes nem toumlbb A natura ndash ahogy arra Bretone is raacutemutat ndash magaacuteban hordoz egy rendet amely bizonyos ceacutel feleacute mutat Amikor az ember toumlrekveacutese (voluntas ndash vouml Ulp D 1 1 10 pr [1 reg] constans et perpetua voluntas) hogy oumlsszhangban eacuteljen a termeacuteszettel realizaacuteloacutedik

forraacutesok az aacutelliacutetaacutest nem taacutemasztjaacutek alaacute Gai 1 1 (eacutes az ezzel teljesen egyező Gai D 1 1 9 [1 inst]) szoumlvegeacuteben a ius gentium kapcsaacuten az szerepel hogy rsquoquod vero naturalis ratio inter omnes homines constituitrsquo Ennek leacutenyegeacutet akkor lehet tetten eacuterni ha fi gyelemmel vagyunk arra hogy ugyanez a szoumlveg a ius civile kapcsaacuten azt hangsuacutelyozza hogy ezt populus ipse sibi constituit A koumlzoumls pont tehaacutet constituere amelynek eredője a ius civile kapcsaacuten a populus a ius gentium kapcsaacuten a naturalis ratio A maacutesik hivatkozott szoumlveg (Paul D 1 1 11 [14 ad Sab]) vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes laacutetni hogy a ius naturale vonatkozaacutesaacuteban felsorolt jellemzők a semper aequum eacutes (semper) bonum a ius civile mellett emliacutetett jellemző pedig az omnibus aut pluribus in quaque civitate utile Ebben az esetben tehaacutet ismeacutet a vonatkoztataacutesi pont helyes megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlgg a szoumlveg megeacuterteacutese Mindezek elleneacutere a ius gentium kapcsaacuten tett megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszesseacutegeacuteben helyesnek mondhatoacute (bdquoAll laws in the ius gentium [hellip] were institutions actually embodied de iure int he positive law of all known peoples which happen to agree with each otherrdquo) meacuteg akkor is ha ndash mint azt maga is elismeri ndash megfogalmazaacutesa anakronisztikus Vouml C (1985) i m 360

309 bdquoLa conjugaison de la tradition philosophique grecque avec la tradition juridico-positive romaine explique cette confusionrdquo Vouml T (2001) i m 181

310 Eme felismereacutes hiaacutenya vezet oda hogy Poacutelay egyszerűen fi lozoacutefi ai kategoacuteriaacutenak tekinti mind a ius gentiumot mind a ius naturaleacutet Baacuter a keacutet normarendszer egymaacuteshoz valoacute viszonya tekin-teteacuteben megaacutellapiacutetaacutesai adekvaacutetnak mondhatoacutek a ius gentiumot azeacutert szaacuteműzi a jog vilaacutegaacuteboacutel eacutes minősiacuteti puszta fi lozoacutefi ai kategoacuteriaacutenak mivel a forraacutesok tanulsaacutega szerint a ius gentium a ius naturaleacuten alapuloacute fogalom maacuterpedig nincs olyan aacutellamok feletti szevezet amely ennek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet kikeacutenyszeriacutethetneacute iacutegy (pozitiacutev) jognak nem tekinthető Reacuteszletesen ld P (1988) i m 106ndash108 Megjegyzendő ugyanakkor hogy első tekintetre Poacutelay gondolatrend-szereacuteben csak pozitiacutev jog eacutes fi lozoacutefi ai kategoacuteria leacutetezik ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy Schulz neacutezeteacutevel ellenteacutetesen raacutemutat arra is hogy ndash mivel a jogaacuteszok respondeaacuteloacute teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten aktiacutevan hivatkoztak mind a ius naturaleacutera mind a ius gentiumra ndash semmikeacutepp sem tekinthető a jogtudomaacutenyon kiacutevuumlli kategoacuteriaacutenak Ld reacuteszletesen P (1988) i m 145ndash146 Ami a fi lozoacutefi ai kategoacuteriakeacutent valoacute minősiacuteteacutest illeti ezzel kapcsolatosan megjegyzendő azonban hogy nem felteacutetlenuumll szerencseacutes az a neacutezete amely a jogot a keacutenyszer lehetőseacutegeacutevel azonosiacutetja joacutellehet eacuterveleacutese teljes egeacuteszeacuteben konzisztens Ld P (1988) i m 108 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes meacuteg utalni a diocletianusi aacutermaximaacuteloacute rendelet animorum caecitate fordu-lataacutera Ehhez ld W (2002b) i m 227ndash228 Colish ndash fentebb bemutatott vonatkozoacute neacutezete elleneacutere ndash a ius gentiumot azonosiacutetja a ius naturaleacuteval Ld ehhez C (1985) i m 360 bdquoThe Roman jurists [hellip] identify natural law or natural reason as the underlying principle which establishes the commonly shared civil laws which make up the ius gentiumrdquo Ez csak akkor lenne igaz ha a ius naturale a naturalis ratioacuteboacutel eredne azonban a forraacutes ebben a vonatkozaacutesban egyeacutertelmű natura omnia animalia docuit

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban98

onnantoacutel beszeacutelhetuumlnk ereacutenyes eacuteletről311 A keacuterdeacutes az hogy ez a toumlrekveacutes keacuteszteteacutes honneacutet kell hogy szaacutermazzon Csak a termeacuteszetből magaacuteboacutel eredhet eacutes fi gyelembe veacuteve az ember keacutepesseacutegeacutet a megismereacutesre (azzal egyuumltt hogy a termeacuteszet maradeacutektalan megismereacutese neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik) a naturaacuteboacutel az ember szaacutemaacutera leszűrt koumlzoumls ismeret a naturalis ratio aacuteltal keruumll koumlzvetiacuteteacutesre

Ami a ius naturale vagy akaacuter a ius gentium eacutes a ius civile egymaacutessal valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacutet illeti joacutellehet az egy helyes megaacutellapiacutetaacutes hogy a haacuterom nor-marendszer azonos szinten helyezkedik el ekkeacutent adoacutedhatna a felteacutetelezeacutes hogy akkor ezek egymaacutessal nyilvaacuten konkuraacuteltak is312 Kaser ugyanakkor felhiacutevja a fi gyelmet arra a teacutenyre hogy eme normarendszerek egymaacutes melletti megjeleniacuteteacutese Ulpianus munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető iacutegy nem laacutet alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy ezek egymaacutes ellenteacutetpaacuterjai lettek volna313 Ugyanakkor Kaser is elismeri hogy elsődleges fontossaacuteguacute hogy valamennyi a naturaacutehoz kapcsoloacutedoacute fogalom vizsgaacutelata a konkreacutet termeacuteszeti jelenseacutegek oumlsszefuumlggeacuteseacute-ben kivitelezhető314

311 Vouml H (2004) i m 18ndash19312 Vouml pl W (1993) i m 444 Ezzel leacutenyegeacuteben ellenteacutetesen pl P (1988) i m 108313 Vouml K (1993) i m 58314 K (1993) i m 58

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS ELEMZEacuteSEacuteNEK FONTOSSAacuteGAacuteROacuteL FIGYELEMMEL

A LEHETSEacuteGES HOZADEacuteKOKRA

1 A maacutesodlagos irodalom eacutes a sajaacutet forraacuteskutataacutes egybeveteacutese szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek eacutes ezek lehetseacuteges okai

Waldstein abboacutel indul ki hogy a natura kifejezeacutes 128 helyen fordul elő a jogaacute-szok munkaacuteiban ndash az alapul vett szoumlvegek meriacuteteacutesi koumlre tehaacutet nem korlaacutetozoacutedik kizaacuteroacutelag a Digestaacutera315 Ehhez keacutepest a jelen elemzeacutes alapjaacutet ndash az IntraText Digital Library adatbaacutezisaacutera taacutemaszkodva ndash 51 olyan csak a Digestaacuteboacutel szaacuter-mazoacute veacutelemeacuteny keacutepezi ahol kizaacuteroacutelag a rerum natura kifejezeacutes fordul elő316 Waldstein iacuteraacutesa kapcsaacuten ezzel szemben csak a rerum naturaacuteval foglalkozoacute reacuteszekből 82 szoumlveghivatkozaacutes emelhető ki ugyanakkor van 11 olyan szoumlveg is amelyet Waldstein egyaacuteltalaacuten nem emliacutet joacutellehet a rerum natura kifejezeacutes fellelhető bennuumlk317 A waldsteini szoumlvegek tuumlzetesebb aacutetvizsgaacutelaacutesa nyomaacuten

315 A szoumlvegek utoacutelagos moacutedosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatosan raacutemutat arra hogy igen sok jogaacutesz munkaacute-jaacuteban szaacutemtalan alkalommal fordulnak elő ilyen hivatkozaacutesok eacutes ez a teacuteny eleve lehetetlenneacute teszi hogy minden egyes helyen interpolaacutecioacutera gyanakodhassunk Ugyanakkor nem zaacuterja ki hogy egyik-maacutesik hely tekinteteacuteben helytaacutelloacute lehet a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes felteacutetelezeacutese Reacuteszletesen vouml W (1976) i m 30

316 Az IntraText Digital Library egy digitaacutelis koumlnyvtaacuter amely toumlbb mint 40 nyelven tartalmaz irodalmi fi lozoacutefi ai tudomaacutenyos eacutes vallaacutesi taacutergyuacute szoumlvegeket A szakeacutertőkből aacutelloacute szerkesz-tőbizottsaacuteg tudomaacutenyos igeacutenyesseacutegre eacutes pontossaacutegra toumlrekedve aacutelliacutetotta oumlssze eacutes bőviacuteti a portaacutel tartalmaacutet A portaacutel toumlbb szempontot fi gyelembe vevő sajaacutet keresőmotorral rendelkezik a szoumlvegek hypertext formaacutetumuacuteak vagyis lehetőseacuteg van egy adott szoacute illetve kifejezeacutes előfordulaacutesainak kereseacuteseacutere is A portaacutel eleacuterhető a wwwintratextcom ciacutemen a latin nyelvű alportaacutel a wwwintratextcomLAT ciacutemről eacuterhető el koumlzvetlenuumll Megjegyzendő hogy ez a portaacutel mindoumlssze megkoumlnnyiacuteti a forraacuteskutataacutest a romanisztikaacuteban elfogadott alapművek hasznaacutelataacutet azonban nem helyettesiacuteti

317 Ezek a Waldsteinneacutel nem szereplő szoumlvegek az alaacutebbiak Iul D 1 5 26 (69 dig) Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ulp D 19 5 4 (30 ad Sab) Gai D 221 28 1 (2 rer cott) Mod D 38 10 4 pr (12 pand) Iav D 41 2 23 2 (1 epist) Paul D 45 1 73pr (24 ad ed) Alf D 48 22 3 (1 epit) Paul D 49 8 3 1 (16 resp) Cels D 50 17 186 (12 dig) Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutelhellip100

megaacutellapiacutethatoacute hogy a 31 szoumlvegből expressis verbis egyetlenben sem fordul elő rerum natura kifejezeacutes Fontos kiemelni ugyanakkor hogy pusztaacuten nyelvi-formai alapon ezek a szoumlvegek nem rekeszthetők ki maacuter a szoumlvegek elsődleges olvasata is egyeacutertelműen abba az iraacutenyba mutat hogy tartalmilag kapcsoloacutednak a dolog termeacuteszeteacutenek teacutemakoumlreacutehez azonban a reacuteszletes elemzeacutestől ndash nehogy a rerum naturaacuteval valoacute foglalatoskodaacutes parttalannaacute vaacuteljeacutek ndash jelenleg el kell tekinteni

Cuena Boy a rerum natura eacutes a fi zikai lehetetlenseacuteg kapcsolataacutenak probleacute-makoumlreacutet koumlruumlljaacuteroacute tanulmaacutenyaacuteban oumlsszesen 57 szoumlveget vizsgaacutel a Digestaacuteboacutel ezek koumlzuumll 21-ben szerepel kifejezetten a rerum natura fordulat a fennmaradoacute szoumlvegek vagy a natura illetve a naturalis ratio teacutemaacutejaacutehoz koumltődnek koumlzvetle-nuumll vagy a lehetetlenseacutegre vonatkozoacute utalaacutes jelenik meg bennuumlk vagy pedig az operae libertorum keacuterdeacuteseacutere vonatkoznak Mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk munkaacuteja abboacutel a szempontboacutel is kuumlloumln fi gyelmet eacuterdemel hogy az irodalmi forraacutesokat is szaacutemba veszi Megjegyzendő hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteből Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteira valamint Paulus Sententiaacuteira is hivatkozik

2 Kategorizaacutelaacutes a maacutesodlagos irodalomban

Waldstein legelőszoumlr az in rerum natura esse kifejezeacutessel foglalkozik amely dolgok operae valamint emberi szemeacutelyek teacutenyleges leacutetezeacuteseacutere utal az egyes szoumlvegekben Ebben a koumlrben kiinduloacutepontul szolgaacutel hogy birtok csak olyan dolgon aacutellhat fenn amely leacutetezik318 Ebből koumlvetkezik hogy annyiban a dolgok felett fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacutegok is osztjaacutek a dolog sorsaacutet amennyiben annak elpusztulaacutesa eseteacuten a jogosultsaacuteg is elenyeacuteszik319 A dolog pusztulaacutesaacuteeacutert elhasznaacutelaacuteseacutert valoacute felelősseacuteg leacutephet ennek a helyeacutebe illetőleg ndash ezzel paacuterhuza-mosan vagy emellett ndash a szerződeacutesből vagy veacutegrendeletből eredő deliktuaacutelis felelősseacuteg amely szinteacuten csak koraacutebban leacutetező dolgokra vonatkozhat320 Operae alatt olyan emberi cselekveacuteseket eacutertuumlnk amelyek nem tekinthetők aacuteltalaacutenosan leacutetezőnek csak akkortoacutel amikor az emberi cselekveacutes elveacutegzeacutese (a szolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesa) esedeacutekesseacute vaacutelik321 Megjelenik meacuteg ez a kifejezeacutes az ember leacutetezeacuteseacutevel kapcsolatban is valamint egy esetben a conceptus is uacutegy tekintendő mint aki

318 W (1976) i m 31319 W (1976) i m 31320 W (1976) i m 31ndash32321 W (1976) i m 32ndash33

101A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutelhellip

in rerum natura est322 Ez utoacutebbi esetkoumlrből amely maacuter az in rerum natura esse fordulat taacutegabb az objektiacutev leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek iraacutenyaacuteba mutat okszerűen kouml-vetkeznek azok az esetek ahol az in rerum natura esse az objektiacutev valoacutesaacutegra utal Az ide sorolhatoacute teacutenyaacutellaacutesok objektiacutev valoacutesaacutegaacutet nem rontja le az a teacuteny hogy az emberi tudat nem minden esetben keacutepes aacutetfogni ezeket323 Ezt koumlvetően a rerum natura olyan eacutertelmeacutet vizsgaacutelja amellyel kapcsolatban a vonatkozoacute szoumlvegek egy bizonyos dolog sajaacutetos jellegeacutet vagy specifi kus termeacuteszeteacutet hangsuacutelyozzaacutek Ezen beluumll emliacuteteacutesre keruumll a koumllcsoumln amelynek kereteacuteben az adoacutes ugyanabboacutel a dologfajtaacuteboacutel ndash tehaacutet ugyanolyan nemű eacutes termeacuteszetű dologboacutel ndash ugyanannyit koumlteles visszaadni Hasonloacutekeacuteppen jelentős lehet az esetekben szereplő konkreacutet dolgok specifi kus jellege egy hagyateacutek tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor vagy oumlsszekeveredett egyesuumllt illetve feldolgozaacutes reacuteveacuten egyesiacutetett dolgok tulajdoni viszonyainak rendezeacutesekor324 Veacutegezetuumll foglalkozik a termeacuteszetes gyuumlmoumllcsoumlk a termeacuteszetes dologpusztulaacutes keacuterdeacuteseivel a natura humanae condicionis esetei-vel mint amilyen peacuteldaacuteul a betegseacuteg a jellem a valamire valoacute hajlam vagy haj-landoacutesaacuteg a rokonsaacuteg egyes keacuterdeacuteseivel valamint a maacuter teleologikus eacutes normatiacutev adottsaacutegokat megjeleniacutető natura rei teacutemaacutejaacuteval is325

Cuena Boy tanulmaacutenyaacuteban a koumlzponti keacuterdeacutes a szolgaacuteltataacutes fi zikai lehetet-lenseacutege ekkeacutent a forraacutesokat is ebből a szempontboacutel vizsgaacutelja A rerum natura fordulat jelenteacutese koumlreacuteben logikai kapcsolatot teacutetelez fel a leacutetezeacutes kifejezeacutese eacutes az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese koumlzoumltt A fi zikai lehetetlenseacuteg koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget tesz az objektiacuteve lehetetlen326 illetőleg az időszakosan lehetetlen szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltt327 Kuumlloumln teacutemakeacutent foglalkozik az operae libertorum keacuterdeacuteseacutevel328

322 W (1976) i m 34323 W (1976) i m 34ndash37324 W (1976) i m 37ndash42325 W (1976) i m 42ndash51326 C B (1993) i m 242ndash252327 C B (1993) i m 253ndash254328 C B (1993) i m 255ndash262

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS OumlNAacuteLLOacute ELEMZEacuteSE

1 Az elsődleges forraacutesok eacutes a maacutesodlagos irodalmi kategoacute-riaacutek egymaacutesnak valoacute megfeleltethetőseacutegeacuteről

Jelen elemzeacutes kereteacuteben főkeacutent nyelvi-formai alapon toumlrteacutent a relevaacutens forraacutes-szoumlvegek kivaacutelasztaacutesa vagyis a vizsgaacutelat taacutergya az volt hogy a rerum natura kifejezeacutes hol fordul elő a Digesta szoumlvegeiben illetőleg Gaius Instituacutecioacuteiban a iustinianusi Instituacutecioacutekban valamint Paulus Sententiarum libri V ciacutemű mun-kaacutejaacuteban A nyelvi-formai megkoumlzeliacuteteacutes egy kezdeti leacutepeacutesben elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges ahhoz hogy keacutesőbb ndash mint ahogy azt Waldstein is tette ndash egy enneacutel taacutegabb koumlrből is lehessen forraacutesokat meriacuteteni megvizsgaacutelva azokat a szoumlve-geket ahol a natura oumlnmagaacuteban eacutes maacutes oumlsszeteacutetelekben vagy a naturaliter kifejezeacutesek fordulnak elő Mindez azeacutert szuumlkseacuteges mert a rerum natura forraacutes-beli hasznaacutelataacutenak megeacuterteacuteseacutevel eacutes a kifejezeacutesnek tulajdoniacutetott jelenteacutes vagy jelenteacutesek felteacuterkeacutepezeacuteseacutevel a taacutegabb koumlrből szaacutermazoacute szoumlvegek eacutertelmezeacutese is koumlnnyebbeacute vaacutelik Harmadik leacutepeacuteskeacutent pedig lehetőveacute vaacutelhat a normatiacutev keret (ius naturale eacutes ius gentium) mibenleacuteteacutenek valamint az igazsaacutegossaacuteg keacuterdeacuteseacute-nek elemző vizsgaacutelata is Tekintettel arra hogy a vizsgaacutelat koumlreacutebe vont primeacuter forraacutesok koumlzuumll terjedelmi szempontboacutel a Digesta a leghosszabb ekkeacutent előszoumlr ennek a vizsgaacutelataacutera keruumll sor főkeacutent mivel a rerum natura kifejezeacutes kuumlloumlnfeacutele előfordulaacutesai itt mutatnak olyan szoacuteroacutedaacutest ami alapjaacuten eacuterdemi csoportosiacutetaacutes veacutegezhető el A toumlbbi primeacuter forraacuteshely bemutataacutesaacutera csak ezt koumlvetően keruumll sor hiszen ezekben a leacutenyegesen roumlvidebb terjedelmű munkaacutekban a rerum natura kifejezeacutes szaacutemszerűen is kevesebbszer bukkan fel mint a Digestaacuteban A Digesta-textusok koumlreacutebe elveacutegzett elemzeacutes nyomaacuten kialakult csoportosiacutetaacutes utoacutebb feltehetően az egyeacuteb primeacuter forraacutesokra is alkalmazhatoacute lesz

A fentiekből nyilvaacutenvaloacutean kitűnik hogy a waldsteini csoportosiacutetaacutesboacutel haacuterom kategoacuteria foglalkozik koumlzvetlenuumll a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel (1) az

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese104

in rerum natura esse kifejezeacutes mint a leacutetezeacutes329 illetve (2) mint az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese valamint (3) a rerum natura mint az egyes dolgok kuumlloumln-leges jellegeacutenek vagy specifi kus termeacuteszeteacutenek mutatoacuteja330 Ezen a ponton logikusan adoacutedik neacutehaacuteny tovaacutebbi keacuterdeacutes jelesuumll hogy Waldstein hogyan sorolja be az egyes szoumlvegeket ezekbe a kategoacuteriaacutekba ez a besorolaacutes minden esetben elfogadhatoacute-e illetőleg hogy mindezek feacutenyeacuteben a kimaradoacute 11 szoumlveg egyaacuteltalaacuten kategorizaacutelhatoacute-e ha nem akkor ennek mi az oka illetve ha igen akkor hova tartozhatnak A feltett keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesaacutet legalaacutebb reacuteszben megkoumlnnyiacutetendő aacutelljon itt egy oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezat a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlreacutebe vont 51 szoumlveggel

A feacutelkoumlveacuteren eacutes dőlten szedett forraacuteshivatkozaacutesok a Waldsteinneacutel nem szerep-lő szoumlvegek ezek eseteacuteben maguk a sorok is szuumlrkeacuten jelennek meg a koumlnnyebb aacutetlaacutethatoacutesaacuteg kedveacuteeacutert Mindhaacuterom kategoacuteriaacuten beluumll keacutet-keacutet oszlop talaacutelhatoacute az egyikben bdquoWrdquo-vel jeloumllve a waldsteini beosztaacutest a maacutesikban bdquoXrdquo-szel a sajaacutet elemzeacutes nyomaacuten kialakult meggyőződeacutest Az bdquoXrdquo jel utaacuteni esetleges bdquordquo (keacuter-dőjel) a beosztaacutes vitathatoacute voltaacutet jeloumlli az ezekre vonatkozoacute elgondolaacutesok utoacutebb kifejteacutesre keruumllnek A forraacuteslistaacuteban alaacutehuacutezott szoumlveghelyek azok amelyeket tanulmaacutenyaacuteban Cuena Boy is megvizsgaacutel

329 Ebben a felosztaacutesi koumlrben eacuterdemes utalni Ferretti veacutelemeacutenyeacutere aki egyeteacutert abban a tekin-tetben hogy a jogaacuteszok munkaacuteiban az in rerum natura esse eacutes non esse fordulat a leacutetezeacutesre illetve a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal Azonban elveacutegez egy tovaacutebbi felosztaacutest is mondvaacuten hogy a kifejezeacutesek olyan esetekben jelentkeznek amikor egyreacuteszt egyeacutenek leacutetezeacuteseacutet akarjaacutek kife-jezni vagy azeacutert mert megfogantak vagy azeacutert mert megszuumllettek Ugyaniacutegy jelentheti a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutet abboacutel eredően hogy a szemeacutelyek meghaltak a dolgok elpusztultak Utalhat tovaacutebbaacute a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutere abboacutel koumlvetkezően hogy azok joumlvőbeliek valamint jeloumllhet olyan dolgokat javakat is amelyek nem joumlhetnek leacutetre mert irreaacutelisak Reacuteszletesen ld F (2008) i m 76ndash77 A Ferretti-feacutele felosztaacutes nagyban-egeacuteszben elfogadhatoacute meacuteg akkor is ha egyeacutebkeacutent fennaacutell annak a veszeacutelye hogy a forraacutesok kazuisztikaacutejaacutet megjeleniacuteteni akaroacute alcsoportok nagy szaacutema miatt veacuteguumll koumlvethetetlenneacute vaacutelik a rendszer Ennek legjobb peacuteldaacuteja az utolsoacute alkategoacuteria amelyet kifejezetten helytelennek tartunk az irrealitaacutes keacuterdeacutese ugyanis nem koumlzvetlenuumll a leacutetezeacutes eacutes nem leacutetezeacutes probleacutemaacutejaacuteval fuumlgg oumlssze Az ebbe a csoportba sorolhatoacute esetek azeacutert nem leacutetezhetnek mert nem feleltethetők meg az objektiacutev valoacutesaacutegnak iacutegy ez a csoport leacutenyegeacuteben a jelen dolgozatban hasznaacutelt felosztaacutes harmadik a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest teljesen maacutes minőseacuteget megjeleniacutető csoportjaacuteba tartozik

330 Ezzel leacutenyegileg egyezik Maschi megkoumlzeliacuteteacutese aki alapvetően szinteacuten a rerum natura kifejezeacutes leacutetezeacutesre utaloacute jelenteacuteseacuteből indul ki Emellett hoz forraacutespeacuteldaacutekat arra is amikor a kifejezeacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot egyfajta normalitaacutest jelent ugyanakkor a specifi kus jellem-zőkeacutent valoacute eacutertelmezeacutest amely a waldsteini kategorizaacutelaacutes harmadik laacutebaacutet adja Maschi nem tekintette oumlnaacutelloacute jelenteacuteskoumlrnek joacutellehet az aacuteltal veacutegzett elemzeacutesben is mutatkoznak annak jelei hogy egy ilyen tartalmuacute harmadik kategoacuteria kuumlloumlnaacutellaacutesa nem felteacutetlenuumll alaptalan Vouml M (1937) i m 66ndash71

105A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

In rerum natura esse ndash a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejeződeacutese

In rerum natura esse ndash az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejeződeacutese

Dolgok kuumlloumlnleges jellege specifi kus termeacuteszete

Iul D 1 5 26 (69 dig) XAfric D 3 5 48 (8 quaest) W XPaul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) W XGai D 5 3 21 (6 ad ed provinc) W XPaul D 7 7 1 (2 ad ed) W X XPaul D 12 2 30 1 (18 ad ed) W XIul D 12 6 32 pr (10 dig) W XUlp D 13 5 16 3 (27 ad ed) X XPomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) W XPaul D 15 3 19 (4 quaest) W XPaul D 18 1 15 pr (5 ad Sab) W XPomp D 18 4 1 (9 ad Sab) W XUlp D 19 5 4 (30 ad Sab) XMarci D 20 1 13 5 (l s ad form hypoth) W XGai D 221 28 1 (2 rer cott) XUlp D 23 3 14 (34 ad ed) W XIav D 24 1 50 1 (13 epist) W XUlp D 25 2 17 2 (30 ad ed) W XPomp D 26 7 61 (20 epist) W XCels D 28 5 60 6 (16 dig) W XPomp D 30 16 pr (5 ad Sab) W XPomp D 30 24 pr (5 ad Sab) W XPomp D 30 48 1 (6 ad Sab) W XGai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) W XIul D 30 84 7 (33 dig) W XAfric D 30 108 10 (5 quaest) W XScaev D 32 37 3 (18 dig) W XPomp D 33 2 6 (15 ad Sab) W XIav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) W X XIav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) W XPomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) W XPaul D 37 6 2 pr (41 ad ed) W XUlp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) W X XPaul D 38 1 20 pr (40 ad ed) W XMod D 38 10 4 pr (12 pand) XUlp D 38 16 3 10 (14 ad Sab) W XIul D 38 16 6 (59 dig) W XCels D 38 16 7 (28 dig) W XMaec D 40 5 54 (16 fi deic) W XPaul D 41 2 3 21 (54 ad ed) W X

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese106

Iav D 41 2 23 2 (1 epist) X XPaul D 42 2 3 (9 ad Plaut) W XPaul D 42 2 8 (4 ad Sab) W XPaul D 45 1 73 pr (24 ad ed) XIul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) W XPaul D 46 3 98 8 (15 quaest) W XAlf D 48 22 3 (1 epit) X XPaul D 49 8 3 1 (16 resp) XUlp D 50 17 135 (23 ad ed) W X XCels D 50 17 186 (12 dig) XCels D 50 17 188 1 (17 dig) X

2 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez

Az in rerum natura esse fordulat a forraacutesokban legtoumlbbszoumlr (38 szoumlvegben) a teacutenyleges leacutetezeacutesre utal erre maacuter Waldstein is raacutemutatott331 Az eme teacutemaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek reacuteszben meghataacuterozott dolgok leacutetezeacuteseacutevel vagy nem leacutete-zeacuteseacutevel reacuteszben pedig emberek eacutelő vagy halott voltaacuteval foglalkoznak Oumlsszesen 14 olyan szoumlveggel talaacutelkozhatunk amelyek emberekkel kapcsolatosan hasznaacutel-jaacutek az in rerum natura esse kifejezeacutest Megjegyzendő hogy nem csupaacuten szabad szemeacutelyek hanem rabszolgaacutek vonatkozaacutesaacuteban is megjelenik ez a kifejezeacutes Ezek koumlzuumll a szoumlvegek koumlzuumll mindoumlssze egynek a besorolaacutesa vitathatoacute

21 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője

Minthogy a forraacutesokboacutel nyerhető ismeretek eacutes a szekunder irodalom aacutellaacutespontja alapjaacuten a rerum natura fogalma sok esetben valamely entitaacutes leacutetezeacuteseacutenek kife-jezeacuteseacutere iraacutenyul vagy eacuteppen a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera refl ektaacutel ekkeacutent első leacutepeacutesben ezeknek a forraacutesoknak a koumlzelebbi vizsgaacutelata szuumlkseacuteges

211 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

A szabad szemeacutelyekre vonatkozoacute szoumlvegek oumlroumlkleacutesi jogi teacutemaacutejuacuteak a teacutenyaacutellaacute-sokban az oumlroumlkoumls vagy a hagyomaacutenyos halaacutelaacutenak teacutenyeacuteből ered a konkreacutet jogi

331 W (1976) i m 29

107A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

keacuterdeacutes a jogaacuteszok pedig az indokolaacutesban hivatkoznak arra hogy a teacutenyaacutellaacutesban szereplő szemeacutely in rerum natura non est Magaacutera a halaacutel teacutenyeacutere decedere igeacutet valamint a mors főnevet hasznaacuteljaacutek Ezekhez keacutepest az in rerum natura non esse vagy az in rerum natura esse desinere fordulatok absztraktabbak technikusabbak a koumlznapi eacutertelemben is hasznaacutelt kifejezeacutesekneacutel

Joacute peacuteldaacuteja a fentieknek Pomponius egyik veacutelemeacutenye

Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc)Si Titio rsquocum is annorum quattuordecim esset factusrsquo legatum fuerit et is ante quartum decimum annum decesserit verum est ad heredem eius legatum non transire quoniam non solum diem sed et condicionem hoc legatum in se continet rsquosi eff ectus esset annorum quattuordecimrsquo qui autem in rerum natura non esset annorum quattuordecim esse non intellegeretur nec interest utrum scribatur rsquosi annorum quattuordecim factus eritrsquo an ita cum priore scriptura per condicionem tempus demonstratur sequenti per tempus condicio utrubique tamen eadem condicio est

Egy veacutegrendeletben Titius javaacutera akkeacutent rendel hagyomaacutenyt az oumlroumlkhagyoacute hogy kikoumlti akkor kaphatja meg mihelyt betoumllti tizennegyedik eacuteleteacuteveacutet A vita abboacutel adoacutedik hogy Titius a tizennegyedik szuumlleteacutesnapja előtt meghal (ante quartum decimum annum decesserit) Titius oumlroumlkoumlse eacutes a veacutegrendeleti oumlroumlkoumls perre mennek vajon ki kell-e adni a hagyomaacutenyt Titius oumlroumlkoumlseacutenek is Pomponius uacutegy foglal aacutellaacutest hogy Titius oumlroumlkoumlse nem jogosult a hagyomaacuteny kiadaacutesaacutenak koumlveteleacuteseacutere mivel a hagyomaacutenyrendeleacutes csak formailag tartalmaz időtűzeacutest eacutertelme szerint azonban ez felteacutetelnek tekintendő mintha azt iacutertaacutek volna hogy bdquoha betoumllti a tizenneacutegyetrdquo Aki pedig meghalt (qui autem in rerum natura non esset) az nem tekinthető tizenneacutegy eacutevesnek Mi toumlbb Pomponius szerint nem szaacutemiacutet hogy a juttataacutest felteacutetelhez vagy időtűzeacuteshez koumltik ha az nem koumlvetkezik be a jogszerzeacutesre sem keruumllhet sor332 Az oumlroumlkoumlsoumlk vonatkozaacute-saacuteban Iulianus egy szoumlvege hozhatoacute peacuteldaacutenak

332 Hasonloacute teacutemaacutejuacute az a szoumlveg amely szerint abban az esetben amikor keacutet szemeacutelynek egyuumlt-tesen hagyomaacutenyoztaacutek ugyanazt a dolgot eacutes az egyikuumlk meghal Pomponius szerint uacutegy helyes ha a maacutesik ugyanuacutegy csak a felereacuteszt kapja meg (Pomp D 30 16 pr [5 ad Sab] Si duobus res coniunctim legata sit quamvis alter in rerum natura non fuerit alteri solam partem deberi puto verum esse)

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese108

Iul D 38 16 6 (59 dig)Titius exheredato fi lio extraneum heredem sub condicione instituit quaesitum est si post mortem patris pendente condicione fi lius uxorem duxisset et fi lium procreasset et decessisset deinde condicio instituti heredis defecisset an ad hunc postumum nepotem legitima hereditas avi pertineret respondit qui post mortem avi sui concipitur is neque legitimam hereditatem eius tamquam suus heres neque bonorum possessionem tamquam cognatus accipere potest quia lex duodecim tabularum eum vocat ad hereditatem qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit

Az eset szerint Titius kitagadta fi aacutet majd egy haacutezon kiacutevuumlli szemeacutelyt neve-zett oumlroumlkoumlseacutenek felteacutetel tűzeacutese mellett A jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint amennyiben az apa halaacutela utaacuten de meacuteg a felteacutetel teljesuumlleacutese előtt a fi uacute meg-haacutezasodik gyermeke szuumlletik majd a fi uacute meghal a felteacutetel pedig a kinevezett oumlroumlkoumls vonatkozaacutesaacuteban utoacutebb nem teljesuumll vajon a postumus unoka lehet-e a nagyapa toumlrveacutenyes oumlroumlkoumlse Iulianus raacutemutat hogy a gyermek aki a nagyapja halaacutela utaacuten fogant nem lehet sem suus mint legitimus heres eacutes nem jogosult a praetori bonorum possessioacutera sem mint kognaacutet rokon mivel a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az a szemeacutely hiacutevhatoacute meg oumlroumlkoumlskeacutent aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutela idejeacuten maacuter leacutetezik (qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit) 333 A hivatkozott szoumlvegekből egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a rerum natura kifejezeacutes valamely szabad szemeacutely eacutelő vagy holt voltaacutera utal eacutes ndash paacuterhuzamba aacutelliacutetva a decedere ige eacutes a mors főneacutev koumlznapi jelenteacuteseacutevel ndash abban az eacutertelemben tekint-hető leacutenyegeacuteben egyfajta szakkifejezeacutesnek hogy a normatiacutev rendet kifejező ius eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető natura koumlzoumltti viszonyra is utal implicite a jogi normaacutek csak az objektiacutev valoacutesaacutegon beluumll eacutertelmezhetők Ez azt jelenti hogy peacuteldaacuteul logikai szuumlkseacutegszerűseacuteg okaacuten nem lehet szembehelyezkedni az objektiacutev valoacutesaacuteggal az ilyen proacutebaacutelkozaacutesok hatalmi szoacuteval nem szentesiacutethetők sem aacutel-talaacutenos sem pedig eseti jelleggel hiszen az ilyen joacutevaacutehagyaacutes nyomaacuten a konkreacutet esetben az embernek eacuteppen esszenciaacutelis jellemzője veszne el vagyis hogy az ember akkor ember ha eacutel334 Tovaacutebbi keacuterdeacutes persze ezen a ponton hogy mikortoacutel

333 Ezzel egyezően F (2008) i m 67 eacutes 137 sz jegyzet 70 Ehhez hasonloacutean ld meacuteg Maec D 40 5 54 (16 fi deic) illetve Paul D 37 6 2 pr (41 ad ed) Ez utoacutebbi szoumlvegben azonban a nondum in rerum natura erat kifejezeacutes magyaraacutezatul szolgaacutel az osztaacutelyra bocsaacute-taacutesra vonatkozoacute koumltelezettseacuteg azt a leszaacutermazottat is terheli aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor meacuteg nem leacutetezett

334 Vouml H (2007) i m 461ndash462 Ezen a ponton ceacutelszerű utalni Kaser megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a roacutemaiak persona valamint a modern jog jogkeacutepesseacuteg szemeacutelyiseacuteg felfogaacutesa

109A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

eacutel az ember mivel az elemzett szoumlvegben Iulianus a rerum natura kifejezeacutessel arra utal hogy az unoka a kuumllvilaacutegban leacutetezik tehaacutet maacuter megszuumlletett335

Ehhez keacutepest maacutes eacutertelemben jelenik meg az in rerum natura esse fordulat az előbbi Iulianus-szoumlveg folytataacutesaacuteban itt maacuter a meacutehmagzattal kapcsolatban fordul elő azt aacutelliacutetva tehaacutet hogy a meacutehmagzat is reacutesze az objektiacutev valoacutesaacutegnak A Iulianus-hely csak annyit aacutelliacutet aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor maacuter leacutetezett ebből vonhatoacute le az a koumlvetkezteteacutes hogy Iulianus ndash a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szellemeacuteben ndash kizaacuteroacutelag a maacuter megszuumlletett gyerekre vonatkoztatja a veacutelemeacutenyeacutet vagyis olyanra aki a jog szaacutemaacutera is szemeacutelykeacutent jelenhet meg Ennek a veacutelemeacutenynek a kiterjeszteacutese olvashatoacute Celsus tollaacuteboacutel

Cels D 38 16 7 (28 dig)Vel si vivo eo conceptus est quia conceptus quodammodo in rerum natura esse existimatur

A szoumlveg szerint akkor is meghiacutevhatoacute valaki oumlroumlkoumlsnek ha maacuter az oumlroumlk-hagyoacute eacuteleteacuteben megfogant mivel aki maacuter megfogant valamikeacutent leacutetezőnek

sokban kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel legfőkeacuteppen abban hogy a roacutemaiak aacuteltalaacutenos jelleggel nem ismerteacutek ekkeacutent nem is hasznaacuteltaacutek a jogkeacutepesseacuteg fogalmaacutet koumlvetkezeacuteskeacuteppen a roacutemai jogi persona soha sem technikus eacutertelemben fordul elő Ld K (1971) I i m 271 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően fogalmaz FoumlldindashHamza is amikor megaacutellapiacutetjaacutek hogy a roacutemaiak explicit moacutedon nem defi niaacuteltaacutek sem a jogkeacutepesseacuteg sem a cselekvőkeacutepesseacuteg fogalmaacutet Vouml F ndashH (2016) i m 206 A persona jelenteacutese kapcsaacuten kuumlloumlnoumlsen fel kell hiacutevni a fi gyel-met Bessenyő Andraacutes eacutertő interpretaacutecioacutejaacutera a latin persona eacutes a goumlroumlg πρόσωπον kifejezeacutesek eacutertelmi ekvivalenciaacuteja vonatkozaacutesaacuteban Ld B (2010) i m 536ndash537

335 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll eacuterdemes utalni arra hogy ezt a keacuterdeacutest a szekunder irodalomban is az egyes szerzők neacutemikeacutepp elteacuterő alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek Iacutegy egyesek az emberi mivolttoacutel indiacutetjaacutek a keacuterdeacutes vizsgaacutelataacutet ehhez ld M (1943) i m 50 K (1971) I i m 272 B (2010) i m 211 Maacutes szerzők jellemzően a szemeacutely szemeacutelyiseacuteg vagy a jogalanyisaacuteg fogalmait vaacutelasztjaacutek kiinduloacutepontul ide sorolhatoacutek peacuteldaacuteul S (1941) i m 115 S (1951) i m 74 S (2002) i m 51 F ndashH (2016) i m 200 Eacuterdekes hogy Schulz koumlzvetlen megkoumlzeliacuteteacutese a szemeacutely fogalmaacuteboacutel indul ki amelyet azonban visszavezet egy koraacutebbi koumlruumlliacuteraacutesra amely szerint minden emberi leacutenyt ndash Gaius Instituacutecioacuteival oumlsszhangban (Gai 1 121) meacuteg a rabszolgaacutek is ndash leacutenyegeacuteben szemeacutelynek tekintettek legalaacutebbis erre a koumlvetkezteteacutesre jut a persona servilis kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteből Vouml S (1951) i m 71 A hazai irodalomban a meacutehmagzat eacutes a rerum natura oumlsszefuumlg-geacuteseacuteről aacutettekintő jelleggel ld P (2001) i m 363ndash364 Megemliacutetendő hogy Guarino eacutes Talamanca egyaraacutent abboacutel az alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutest hogy a magzat a szuumlleteacutes aacuteltal vaacutelik oumlnaacutelloacute leacutetezőveacute vagyis a szuumlleteacutes koumlvetelmeacutenye ezekneacutel a szerzőkneacutel a leacutetezeacutesre nem pedig a szemeacutelyiseacutegre mutat ekkeacutent a keacutepviselt neacutezet leacutenyegeacuteben Marton Kaser eacutes Bessenyő felfogaacutesaacuteval koumlzoumls Reacuteszletesen ld G (1992) i m 292 T (1990) i m 74 Kuumlloumln kiemelendő Albanese felfogaacutesa aki hangsuacutelyozza a nasciturus helyzeteacutenek kettősseacute-geacutet jelesuumll hogy a fogantataacutes eacutes a szuumlleteacutes koumlzoumltti időszakban in rerum natura est azonban in rebus humanis nondum est Vouml bdquoil nascituro egrave in qualche modo in rerum natura esse ma non egrave in rebus humanisrdquo A (1979) i m 12

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese110

tekintendő336 azonban ez a veacutelemeacuteny meacuteg csak a civiljognak a koumlzjoacute eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő kisegiacuteteacutese vagy kiegeacutesziacuteteacutese iraacutenyaacuteba mutat337 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy utoacutebb a praetori gyakorlat is nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz a tendenciaacutehoz hogy a meacuteg meg nem szuumlletett gyermek ndash mint a jog alanyaacutenak ndash eacuterdekeit mind jobban igyekeztek veacutedelemben reacuteszesiacuteteni az oumlroumlkleacutesi jogi keacuterdeacutesek koumlreacuteben338 Ezen a ponton eacuterdemes meacuteg egy szempontra felhiacutevni a fi gyelmet Bretone hang-suacutelyozza hogy mindkeacutet veacutelemeacuteny koumlzoumls premisszaacuteja a postumus suus heresi minőseacutegeacutenek felteacutetelezeacutese339 Ezt az aacutellaacutespontot szembe lehet aacutelliacutetani egy Paulus veacutelemeacutennyel amely szerint adott egy nagyapa aki felszabadiacutet egy rabszolgaacutet aki ezutaacuten valamikor meghal A nagyapa tuacuteleacutelve felszabadiacutetottjaacutet veacutegrendel-kezik ezt koumlvetően valamikor ő is meghal Halaacutela utaacuten fogant unokaacutejaacutenak a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint joga van bonorum possessio contra tabulas kereteacuteben koumlvetelni a hagyateacutekot Paulus ehelyuumltt utal is a Iulianus eacutes koumlzte fennaacutelloacute veacutele-meacutenykuumlloumlnbseacutegre amikor raacutemutat hogy Iulianus veacutelemeacutenye (ekkeacutent Celsuseacute is) csak a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutes esetkoumlreacutere vonatkozott valamint ebben az esetben csak a hagyateacutek praetori birtoka volt keacuterdeacuteses340 A Digesta elejeacuten a szemeacutelyaacutellapo-tokkal foglalkozoacute titulusban Iulianus sokkal inkaacutebb egyeacutertelműen fogalmaz

336 Ezzel egyezően M (1965) i m 203 aki ehelyuumltt csak konstataacutelja hogy a gyermek az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet megelőzően maacuter in rerum natura kellett hogy legyen ugyanakkor a fogalom eacutertelmezeacuteseacutevel reacuteszletesen nem foglalkozik Bessenyő ugyanebben a vonatkozaacutesban a szuumlletendő gyermek fuumlggő jogi helyzeteacutet helyezi a koumlzeacuteppontba Ld B (2010) i m 211ndash212

337 Vouml Pap D 1 1 7 1 (2 def) bdquohellip adiuvandi [hellip] vel corrigendi iuris civilis gratia propter utilitatem publicamrdquo Eacuterdekes ennek kapcsaacuten Ferretti meglaacutetaacutesa aki maga is felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteban a jelen fragmentum az előzőleg vizsgaacutelt Iulianus-szoumlveg pontosiacutetaacutesaacutera szolgaacutel Annak okaacuteroacutel azonban csak talaacutelgatni lehet hogy a ko-difi kaacutecioacute jogaacuteszai mieacutert eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet annak hogy roumlgtoumln a Iulianus-veacutelemeacutenyt koumlvetően beillesszeacutek a Celsus neacutezeteacutet tuumlkroumlző passzust Amennyiben a lsquovelrsquo kifejezeacutesnek eacutertelmező jelenteacutest tulajdoniacutetunk akkor logikusnak laacutetszik a felteacutetelezeacutes hogy a kompilaacutetorok a meg-előző fragmentumban előforduloacute konkreacutet esetet szaacutendeacutekoztak pontosiacutetani Maacutes szoacuteval mivel a megelőző fragmentum olyan szemeacutelynek a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutesi jogaacuteroacutel szoacutel aki a nagyapa halaacutela utaacuten fogant ekkeacutent meglehet hogy a kompilaacutetorok eme veacutelemeacuteny betoldaacutesa reacuteveacuten proacute-baacuteltaacutek pontosiacutetani hogy csak olyan valaki tarthat igeacutenyt a hagyateacutekra aki meacuteg az oumlroumlkhagyoacute eacuteleteacuteben fogant Vouml F (2008) i m 67

338 M (1965) i m 209 Ehhez a szoumlveghez maacutes aspektusboacutel ld M (1937) i m 68339 Ezzel legalaacutebbis a Celsus-szoumlveg vonatkozaacutesaacuteban expressis verbis ellenteacutetesen M

(1965) i m 209340 Paul D 38 2 47 3 (11 resp) Paulus respondit nepotem etiam post mortem avi conceptum

superstite liberto bonorum possessionem contra tabulas liberti aviti petere posse et ad hereditatem legitimam eius admitti responsum enim iuliani tantum ad hereditatem legitimam item bonorum possessionem avi petendam pertinere Vouml B (2001) i m 31 illetve 120 Paulus egy maacutesik textusa (Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull]) is hivatkozhatoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben amely a pro superstite kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutevel foglalkozik A locus leacutenyege hogy valaki egy gyermek vaacutert szuumlleteacuteseacutere tekintettel a maga szaacutemaacutera szeretne

111A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Iul D 1 5 26 (69 dig) Qui in utero sunt in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse nam et legitimae hereditates his restituuntur et si praegnas mulier ab hostibus capta sit id quod natum erit postliminium habet item patris vel matris condicionem sequitur praeterea si ancilla praegnas subrepta fuerit quamvis apud bonae fi dei emptorem pepererit id quod natum erit tamquam furtivum usu non capitur his consequens est ut libertus quoque quamdiu patroni fi lius nasci possit eo iure sit quo sunt qui patronos habent

A jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint a meacuteg az anyameacutehben leacutevő gyermeket maacuter a ci-viljog szabaacutelyai szerint is csaknem teljesen leacutetezőnek kell tekinteni341 A szoumlveg tovaacutebbi reacuteszeacuteben szaacutemos peacuteldaacutet hoz fel a jogaacutesz veacutelemeacutenye alaacutetaacutemasztaacutesaacutera abboacutel az iraacutenyboacutel koumlzeliacutetve meg a keacuterdeacutest hogy a meacutehmagzat ndash ha felteacuteteles jelleggel is ndash szerezhet-e jogokat Ilyen peacuteldaacutek hogy az oumlroumlkseacutege aacutetszaacutell a meacuteg meg nem szuumlletett magzatra vagy ha a vaacuterandoacutesan ellenseacuteg aacuteltal elfogott anya a fogsaacutegban megszuumlli gyermekeacutet annak postliminiuma lesz ekkeacutent az apja vagy az anyja jogaacutellaacutesaacutet koumlveti ugyaniacutegy ha az ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő a joacutehiszemű vevőneacutel szuumlli meg gyermekeacutet akkor a gyermeket nem lehet el-birtokolni mivel az lopottnak tekintendő342 Koumlzoumls ezekben a veacutelemeacutenyekben

valamely előnyt biztosiacutettatni Paulus erre azt hangsuacutelyozza hogy a magzatot csak akkor lehet maacuter megszuumlletettnek tekinteni ha az ő eacuterdekeinek veacutedelmeacuteről van szoacute maacuterpedig ebben az esetben nem ez a helyzet Vouml M (1965) i m 189 A szoumlvegből kitűnik hogy Paulus felfogaacutesa szerint a gyermek qui nasci speratur maacuter eacutelőnek volt tekintendő (bdquoals bereits lebend zu gelten haberdquo) amikor sajaacutet eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben a szuumlkseacuteg ezt megkiacutevaacutenta Reacuteszletesen ld M (1965) i m 197ndash198

341 Ferretti egy kuumlloumlnoumls a jelen fragmentum eacutes a koraacutebban vizsgaacutelt Celsus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti nyel-vi-kifejezeacutesbeli paacuterhuzamot emel ki a Iulianus-textus az in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse fordulatot Celsus pedig a quodammodo in rerum natura esse kifejezeacutest hasznaacutelja amelyben egyfelől keacutetseacutegtelenuumll koumlzoumls a leacutetezeacutesre utalaacutes ugyanakkor a megszoriacutetoacute eacutertelmű kifejezeacutesek a magzat kettős helyzeteacutere is utalhatnak Reacuteszletesen ld F (2008) i m 68ndash69 A szoumlveghez maacutes tekintetben ld meacuteg M (1937) i m 68

342 Ezzel egyezően ld B (2010) i m 212 A meacutehmagzatra vonatkozoacutean meacuteg egy for-raacuteshely emliacutethető Cels D 28 5 60 6 (16 dig) Az oumlroumlkoumlsnevezeacutes szerint Titius eacutes Maevius egyaraacutent a hagyateacutek egyharmad-egyharmad reacuteszeacutere lesznek jogosultak akkeacutent hogy ha egy bizonyos hajoacute megjoumln Aacutezsiaacuteboacutel Titius kapja meg a maradeacutek egyharmadot is Innentől a keacuter-deacutes az hogy Titius azonnal a hagyateacutek feleacutenek lesz-e az oumlroumlkoumlse vagy csak az egyharmadnak aacutem keacutet oumlroumlkoumls kinevezeacutese toumlrteacutent meg akkeacutent hogy Titius vagy a feleacutet vagy a keacutetharmadaacutet fogja kapni tehaacutet csak egyhatod sorsa keacuterdeacuteses ha a felteacutetel bekoumlvetkezik Titius keacutetharmadot kap ha nem koumlvetkezik be az egyhatod Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez nő hozzaacute Ha Titius a felteacutetel bekoumlvetkezte előtt meghal azutaacuten a felteacutetel teljesuumll az egyhatodot meacutegsem Titius oumlroumlkoumlseacutenek reacuteszeacutehez hanem Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez fog hozzaacutenőni mivel Titius akkor halt meg amikor meacuteg keacuterdeacuteses volt melyikuumlk kapja az egyhatodot eacutes nem lehet annak aacutetadni valamit aki az

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese112

hogy elismerik a meacutehmagzatot mint eacutelőleacutenyt azzal egyuumltt hogy a megfogal-mazaacutesokboacutel valamifeacutele aacuternyalt utalaacutes is kiolvashatoacute a maacuter megszuumlletett szemeacutely eacutes a bdquomegszuumlletni keacuteszuumllőrdquo helyzeteacutenek kuumlloumlnbseacutegeacutere Megalapozott tehaacutet az szekunder irodalomban a meacutehmagzat fuumlggő jogi helyzeteacutere vonatkozoacute megaacutella-piacutetaacutes amelynek a forraacutesokban toumlbb bizonyiacuteteacuteka is megtalaacutelhatoacute343

Ennek a Iulianus-szoumlvegnek egy fordulata tovaacutebbi fi gyelmet eacuterdemel az ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő kapcsaacuten (ancilla praegnas subrepta) a jogaacutesz ndash neacutemi bdquotaacutevolsaacutegtartaacutessalrdquo ndash azt aacutelliacutetja hogy a gyermek felett a joacutehiszemű vevőnek nem keletkezik hatalma hiszen mintegy lopottnak minősuumll (tamquam furtivum) Az emliacutetett bdquotaacutevolsaacutegtartaacutesrardquo a gyermek vonatkozaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutevmaacutes (id ndash semleges alak) eacutes a vonatkozoacute neacutevmaacutes is utal ezaacuteltal Iulianus nem foglal aacutellaacutest abban a keacuterdeacutesben hogy embernek vagy taacutergynak tekinti a rabszolgaacutet tehaacutet annak gyermekeacutet is344 Az előbbi szoumlveghez nagyon hasonloacute megfogalmazaacutessal talaacutelkozhatunk Pomponius egyik a hagyomaacutenyrendeleacutessel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeacuteben is

aacutetadaacutes pillanataacuteban nem leacutetezik Joacutellehet a veacutelemeacuteny laacutetszoacutelag eacuteppen a koraacutebban mondottakat rontja le a valoacutesaacutegban azonban arroacutel van szoacute hogy a hagyateacutek aacutetadaacutesa a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest jelenti arra ami meacuteg maga sem biztos nem lehet a noumlvedeacutekjog szabaacutelyait alkal-mazni mert ez csak noumlvelneacute az eset koumlruumlli bizonytalansaacutegot

343 Ld pl Paul D 1 5 7 [1 de port] Mod D 27 1 2 6 [2 excus] Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull] Ehhez ld F ndashH (2016) i m 204 P (1987) i m 292 Megjegyzendő ugyanakkor hogy a Plescia aacuteltal levont koumlvetkezteteacutes amely szerint a roacutemai jogaacuteszok a mag-zatot aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint mulieris portio vel viscerum nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Meglaacutetaacutesunk szerint az a neacutezete hogy a magzatot nem tekintetteacutek jogi entitaacutesnak tehaacutet nem volt homo szinteacuten nem aacutellja meg a helyeacutet Ebben a vonatkozaacutesban elegendő csupaacuten a persona caput eacutes a homo kifejezeacutesek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre utalni maacutesfelől a mulieris portio vel viscerum kapcsaacuten arra utalni hogy a kifejezeacutes egyetlen helyen fordul elő a Digestaacuteban (Ulp D 25 4 1 1 [24 ad ed]) ezen tuacutelmenően pedig a SC de ventris inspiciendo alkal-mazhatoacutesaacutega koumlreacuteben egyszerű retorikai fordulat csupaacuten az antequam edatur kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacutean Ugyanakkor sietve hozzaacute kell tenni mindehhez hogy utoacutebb maga Plescia is aacuternyalja neacutezeteacutet eacutes a magzat helyzeteacutere vonatkozoacute forraacutesokat inkaacutebb a nondum homo est keacuterdeacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml P (1987) i m 293

344 Logikus eacuterv lehet ebben a koumlrben hogy a semleges alak hasznaacutelata eacutelettelen eseteacuteben in-dokolt eacuterdemes azonban a mindennapi nyelvhasznaacutelatban fellelhető hanyag fogalmazaacutesra gondolni (pl a magyarban az angolban a mutatoacute neacutevmaacutesok hasznaacutelata szemeacutelyek eseteacuteben a franciaacuteban a preacutesentatif szerkezetre amely maacutera egy oumlnaacutelloacute nyelvi jelenseacuteggeacute vaacutelt) Sokkal reaacutelisabb azonban az a magyaraacutezat a semleges neacutevmaacutes hasznaacutelataacutera hogy a szuumlleteacutes előtt meacuteg nem tudhatoacute biztosan a gyermek neme ekkeacutent sem a hiacutemnemű sem pedig a nőnemű neacutevmaacutes hasznaacutelata nem indokolt

113A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Pomp D 30 24 pr (5 ad Sab)Quod in rerum natura adhuc non sit legari posse veluti rsquoquidquid illa ancilla peperissetrsquo constitit vel ita rsquoex vino quod in fundo meo natum estrsquo vel rsquo fetus tantum datorsquo

Eme textusnak a szekunder irodalomban leacutetezik olyan eacutertelmezeacutese amely szerint a magzat in rerum natura non est345 A szoumlvegből kitűnik hogy a jogaacutesz elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy olyan vagyonalkatreacutesz is hagyomaacuteny taacutergyaacutevaacute tehető amely a hagyomaacutenyrendeleacutes pillanataacuteban meacuteg nem leacutetezik (quod in rerum natura adhuc non sit)346 A szoumlveg azutaacuten peacuteldaacutekat is felsorol eme neacutezet alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mint amilyen az amikor valaki uacutegy rendelkezik hogy bdquoami ettől eacutes ettől a rabszolganőtől szuumlletikrdquo vagy bdquoa foumlldemen megtermő borboacutelrdquo vagy bdquoa termeacutesből ennyi adasseacutekrdquo347 Leacutenyegeacuteben tehaacutet ndash mint arra Cuena Boy is raacutemutat ndash a hagyomaacuteny szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg eacuterveacutenyesen fenn-aacutell joacutellehet a hagyomaacuteny taacutergya pillanatnyilag nem leacutetezik348 ndash tegyuumlk hozzaacute a kuumllvilaacutegban nem leacutetezik A res szoacute vagyonalkatreacuteszkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese mellett eacuteppen az szoacutel hogy ndash amint ezt Maschi is kiemeli ndash egy rabszolganő majdan szuumlletendő gyermekeacuteről is szoacute keruumll a szoumlvegben Maacuterpedig az nyilvaacutenvaloacute hogy ndash fi gyelembe veacuteve a rabszolganő gyermekeacutevel oumlsszefuumlggő az alaacutebbiakban elemzeacutesre keruumllő tovaacutebbi neacutehaacuteny szoumlveg tartalmaacutet is ndash a rabszolganő gyermeke

345 Ld pl A (1979) i m 12 eacutes kuumlloumlnoumlsen 20 sz jegyzet Ezzel ellenteacutetesen F (2008) i m 75 eacutes kuumlloumlnoumlsen 177 sz jegyzet aki szerint a hivatkozott szoumlvegekben az in rerum natura non esse kifejezeacutes valoacutejaacuteban a meacuteg meg nem fogantra vonatkozik

346 Ehhez ld meacuteg Gai 2 203 Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit Ez utoacutebbi textus tehaacutet kifejezetten a joumlvőbeli dolgokat emliacuteti olyankeacutent mint amelyek legatum per damnationem taacutergyai lehetnek Ld R (1971) i m 110 F (2008) i m 75 Raacute kell mutatni ugyanakkor arra hogy a Gaius-szoumlvegben laacutethatoacutean nem expressis verbis fordul elő a res futurae kifejezeacutes A szoumlveg pontosan arroacutel szaacutemol be hogy olyan dolgot is amely meacuteg nem leacutetezik (quae in rerum natura non est) lehet legatum per damnationem formaacutejaacuteban hagyomaacutenykeacutent rendelni ennek azonban felteacutetele hogy a dolog a joumlvőben leacutetrejoumljjoumln (si modo futura est)

347 Kifejezetten dologkeacutent kezeli a rabszolgaacutet Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) amely szerint ha az oumlroumlkoumlsoumlk koumlzuumll az egyik a hagyomaacutenynak szaacutent rabszolgaacutet megoumlli ebben az esetben az az oumlroumlkoumlstaacuters akinek a cselekmeacuteny eacutes a dolog elpusztulaacutesa nem roacutehatoacute fel nem tehető felelősseacute Ezzel ellenteacutetesen Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) bdquoSi res quae legata est an in rerum natura sit dubitetur forte si dubium sit an homo legatus vivathelliprdquo Kaser is utal raacute hogy a rabszolga mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese vitatott volt emberi mivoltaacutenak fi lozoacutefi ai alapokon nyugvoacute el-ismereacutese a koumlztaacutersasaacuteg kor jogaacuteszainak eacuterdeme Ld K (1993) i m 79 Ezzel ellenteacutetesen pl T (1977) i m 98 Az azonnali marasztalaacutesra gyakorolt hataacutes tekinteteacuteben ld R (1971) m 111

348 C B (1993) i m 253 Az ideacutezett Digesta-szoumlveghez hasonloacute tartalmuacute meacuteg Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed) Ehhez a szoumlveghez ld meacuteg C B (1993) i m 238 256 eacutes 259

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese114

nem dolog legalaacutebbis abban az eacutertelemben nem mint ahogy dolognak tekintuumlnk peacuteldaacuteul egy koumlnyvet349 Abban az eacutertelemben hasznaacutelhatoacute meacutegis a res kifejezeacutes hogy a rabszolganő uraacutenak a rabszolganő gyermeke felett is lesznek hatalmi jogosiacutetvaacutenyai azt mondhatja raacute hogy bdquomeum est ex iure Quiritiumrdquo vagy legalaacutebbis in bonis tartozoacutenak tekintheti a gyermeket Ekkeacutent tehaacutet az uacuter vagyo-naacutenak egy eleme alkatreacutesze lesz a szuumlletendő gyermek is aki felett az uacuter hatalmi jogosiacutetvaacutenyokat gyakorolhat vagyis ebben az eacutertelemben a gyermek a jogok taacuter-gya lesz Meglaacutetaacutesunk szerint kizaacuteroacutelag ennyiben adekvaacutet a res szoacute hasznaacutelata ennek azonban egyszerűen dologkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese durva leegyszerűsiacuteteacutes eacutes egyeacutebkeacutent mai fogalmainkkal sem felteacutetlenuumll korreaacutel hiszen a dologtaacutergyuacutesaacuteg szűk eacutertelemben maacutera mindenkeacuteppen meghaladottaacute vaacutelt

Baacuter az eddigi logikaacutet neacutemikeacutepp megbontja meacutegsem keruumllhető el ehelyuumltt egy Gaius-veacutelemeacutenyre toumlrteacutenő hivatkozaacutes Ez a szoumlveg a koraacutebban maacuter vaacutezolt csoportosiacutetaacutesban az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik meacutegis itt szuumlkseacuteges bemutatni mivel eacuteles a kontraszt Iulianus eacutes Gaius veacutele-meacutenye koumlzoumltt

Gai D 22 1 28 1 (2 rer cott)Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit

A gaiusi aacutelliacutetaacutes szerint a rabszolganő gyermeke (partus ancillae) nem szaacutemiacutet gyuumlmoumllcsnek ekkeacutent az uacuter tulajdonaacuteba tartozik350 Ezen a ponton maacuter az is fi gyelmet eacuterdemel hogy Gaius a parere ige supinumaacuteboacutel főneacutevveacute vaacutelt partus szoacutet hasznaacutelja a gyermekre utoacuted eacutertelemben amiacuteg Iulianus inkaacutebb koumlruumlliacuteraacuteshoz folyamodik (id quod natum erit ndash az ami szuumlletni fog) Gaius eacuterveleacutese akkeacutent folytatoacutedik hogy nem gyuumlmoumllcs a gyermek mivel keacuteptelenseacuteg hogy az embert gyuumlmoumllcsnek tekintsuumlk hiszen a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember eacuterdekeacuteben az ember hasznaacutera hoz leacutetre351 Annak a keacuterdeacutesnek a nemleges meg-

349 Ld M (1937) i m 67350 Vouml K (1958) i m 156 S (1962) i m 405 T (1977) i m 76ndash77 eacutes 98

Ehhez ld meacuteg H -O (1994) i m 268 skk M -M (1971) i m 118ndash119351 A gaiusi szoumlveg utolsoacute fordulata (omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit)

egybevaacuteg azzal a sztoikusok aacuteltal keacutepviselt antropocentrikus neacutezettel amely szerint az univerzumban minden leacutetező vonatkoztataacutesi pontja az ember Ehhez ld meacuteg S (1902) i m 446ndash447 K (1958) i m 158ndash159 M -M (1971) i m 118 Iavolenus interpretaacutelaacutesaacuteban a Digesta maacutes helyeacuten is megjelenik egy hasonloacute eacuterveleacutes (Iav D 33 2 42 [2

115A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

vaacutelaszolaacutesa hogy a rabszolganő gyermeke gyuumlmoumllcsnek tekintendő-e Ulpianus tanuacutesaacutega szerint Brutusra vezethető vissza akinek a veacutelemeacutenyeacutet Scaevola eacutes Manius Manilius ellenezte352 Brutus eme tagadoacute vaacutelaszaacutet keacutet textus is roumlgziacuteti (Ulp D 7 1 68 pr Ulp D 5 3 27 pr)353 Kaser meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegek-ből tuumlkroumlződő felfogaacutes egy olyan gyuumlmoumllcsfogalmat előfelteacutetelez amely alapjaacuten nem kizaacutert hogy a gyuumlmoumllcs eacutes annak hordozoacuteja ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel keruumlljoumln ki354 Ezen az alapon ugyanakkor az aacutellat koumllykeacutet sem lehetne gyuumlmoumllcsnek te-kinteni Ulpianus azonban kifejezetten utal raacute hogy Brutus szerint az aacutellat koumllyke a haszoneacutelvezet vonatkozaacutesaacuteban maacuter gyuumlmoumllcsnek minősiacutetendő355 A gyuumlmoumllcs egyeacutebkeacutent ki nem mondott fogalma a dolog ceacuteljaacutehoz koumltődik356 Ehhez keacutepest teljesen maacutes alapra helyeződik a Gaius-veacutelemeacuteny amely szerint a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember javaacutera hozott leacutetre357 Gaius tehaacutet nem a gazdasaacutegi ceacutelban laacutetja eme szabaacutely indokaacutet hanem abban a teacutenyben hogy az ember az őt koumlruumllvevő vilaacuteg minden hasznaacutet eacutelvezheti Ennek a gondolatnak Ciceroacutera eacutes Arisztoteleacuteszre visszavezethető gyoumlkerei egyaraacutent vannak358 Ennek haacutettereacuteben

ex post Lab] In fructu id esse intellegitur quod ad usum hominis inductum est [hellip]) amely argumentum abboacutel az alapveteacutesből taacuteplaacutelkozik hogy abszurd lenne az embert gyuumlmoumllcsnek vagy haszonnak tekinteni valamint eme haszon jogosultjaacutenak is egyszerre Vouml M (2007) i m 358 A fructus eacutertelmezeacuteseacutehez ld meacuteg Varro r r 2 1 ehhez B (1962) i m 223ndash225 kuumlloumlnoumls tekintettel az etimoloacutegiai megfontolaacutesokra Megjegyzendő hogy Basanoff meglaacutetaacutesa szerint ndash fi gyelemmel a principiumban szereplő felsorolaacutesra ndash keverednek a jogi eacutes a fi lozoacutefi ai fogalmak

352 K (1958) i m 156 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes vonatkozaacutesaacuteban hivatkozhatoacute Cicero De fi nibus ciacutemű munkaacuteja is (vouml Cic de fi n 1 4 12) Ehhez ld meacuteg S (1962) i m 404 Egyezően ld P (1988) i m 99

353 Vouml S (1962) i m 404 aki a Kaser aacuteltal is hivatkozott Ciceroacute-szoumlveg alapjaacuten megjegyzi hogy Brutus veacutelemeacutenye ndash legalaacutebbis a maga koraacuteban ndash nem keruumllt aacuteltalaacutenos elfogadaacutesra tehaacutet kisebbseacutegi veacutelemeacutennyel van dolgunk Neacutezeteacutene alapja a Ciceroacutenaacutel megjelenő bdquoab iisque M Brutum dissentietrdquo fordulat amelyből levonhatoacute az aacuteltala megfogalmazott koumlvetkezteteacutes

354 K (1958) i m 156ndash157 A gyuumlmoumllcs fogalmaacutenak ellentmondaacutesos voltaacutera utal Stein is aki azonban ebben a vonatkozaacutesban kizaacuteroacutelag ez egyik Ulpianus-szoumlvegre (Ulp D 7 1 68 pr) utal Vouml S (1966) i m 28

355 Eme kuumlloumlnbseacutegteacutetel magyaraacutezataacutet Wieacker abban laacutetja hogy az emberi meacuteltoacutesaacutegboacutel adoacute-doacutean nem lehet egyenlőseacutegjelet tenni a rabszolganő gyermeke eacutes az aacutellatok koumllyke koumlzeacute Vouml W (1977) i m 21

356 K (1958) i m 157357 K (1958) i m 158 Ehhez ld meacuteg Arist Pol 1256b bdquoεἰ οὖν ἡ φύσις μηθὲν μήτε ἀτελὲς

ποιεῖ μήτε μάτην ἀναγκαῖον τῶν ἀνθρώπων ἕνεκεν αὐτὰ πάντα πεποιηκέναι τὴν φύσιν ndash Ha tehaacutet a termeacuteszet se toumlkeacuteletlenuumll se hebehurgyaacuten semmit nem alkot ebből szuumlkseacutegkeacutepp az koumlvetkezik hogy mindezen teremtmeacutenyt az ember hasznaacutelataacutera hozta leacutetrerdquo A goumlroumlg szouml-veg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Aristotle ed W D R Aristotlersquos Politica Oxford Clarendon Press 1957 A magyar szoumlveg S Mikloacutes (Budapest 1997) fordiacutetaacutesa

358 Ld fentebb Cic de fi n 1 4 14 eacutes az előző jegyzetben Arist Pol 1256b K (1958) i m 158

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese116

Kaser szerint az aacutell hogy Gaius aki a fi lozoacutefi a hataacutesaacutenak jobban ki volt teacuteve mint az eacuterett klasszikusok egyszersmind jobban is taacutemaszkodott elkeacutepzeleacutese-ikre359 A gaiusi szoumlvegből ndash oumlsszehasonliacutetva a maacutesik keacutet Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textussal ndash tisztaacuten laacutethatoacute hogy Gaius egyeduumllikeacutent hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet a rabszolganő gyermekeacutenek jogi helyzeteacutet megvilaacutegiacutetoacute eacuterveleacute-se kapcsaacuten A rerum naturaacutet Gaius annak a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute objektiacutev valoacutesaacutegnak a nyelvi lekeacutepezeacuteseacutere hasznaacutelja amelyben leacuteteznek egyfelől az emberek maacutesfelől pedig leacuteteznek gyuumlmoumllcsoumlk amely utoacutebbiak ceacutelja eacutes leacutenyege eacuteppen abban aacutell hogy az embernek tessenek hasznaacutera vaacuteljanak360 Eme szoumlveg kapcsaacuten azonban van egy tovaacutebbi szempont amit eacuterdemes fi gyelembe venni A Gaius aacuteltal ebben a locusban felvetett eset alapvetően dologi jogi koumltődeacutesű eacutes a haszoneacutelvezet kapcsaacuten a tulajdonos eacutes a haszoneacutelvező eacuterdekellenteacutetnek egy konkreacutet probleacutemaacutejaacutet vizsgaacutelja A szoumlveg moumlgoumltt megbuacutevoacute a jogaacuteszi veacutelemeacutenyt feltehetően indukaacuteloacute esetben szerepel egy tulajdonos egy haszoneacutelvező eacutes egy vaacuterandoacutes rabszolganő A vaacuterandoacutes rabszolganő a haszoneacutelvezet tartama alatt ad eacuteletet gyermekeacutenek A tulajdonos eacutes a haszoneacutelvező koumlzoumltt vita taacutemad annak keacuterdeacuteseacuteben hogy a rabszolganő ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szuumlletett gyerme-ke kit illet A haszoneacutelvező nyilvaacutenvaloacutean azt szeretneacute ha a gyermek naacutela maradna ezeacutert amellett eacutervel hogy ő haszoneacutelvezőkeacutent beszedeacutes aacuteltal szerez tulajdont a szaporulatok felett Eacutertelemszerű hogy az uacutejszuumlloumltt gyermeket nem kell alma moacutedjaacutera kosaacuterba begyűjteni a beszedeacutesnek itt leginkaacutebb azok a raacuteutaloacute magatartaacutesok szaacutemiacutetanak mint peacuteldaacuteul az a teacuteny hogy a rabszolganő az ő haacutezaacuteban szuumllte meg a gyermekeacutet a szuumlleacutesneacutel egyeacuteb rabszolgaacutei segeacutedkeztek eacutes iacutegy tovaacutebb Ennek a jelentőseacutege az lenne hogy joacutellehet a haszoneacutelvezet meg-

359 K (1958) i m 159 egyezően W (1977) i m 21 aki kifejezetten sztoikus hataacutest laacutet Gaius veacutelemeacutenyeacuteben Thielmann a Gaius-veacutelemeacutenyt aacutelszentnek (scheinheilig) tartja megkoumlzeliacuteteacuteseacutet moralizaacuteloacute elsősorban a fi lozoacutefusokra jellemző hozzaacuteaacutellaacuteskeacutent jellemzi ami ndash szerinte ndash nem meacuteltoacute egy jogaacuteszhoz Vouml T (1977) i m 98 Hasonloacutean kritikus a keacutet hivatkozott Ulpianus-szoumlveggel szemben is az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute textust szinteacuten moralizaacuteloacutenak tekinti a hetedik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveghelyet puszta fogalmi jaacutetszado-zaacuteskeacutent eacuterteacutekeli A rabszolganő gyermekeacutere vonatkozoacute kiveacutetelszabaacutely jogpolitikai indokaacutet abban laacutetja hogy ndash akaacuter humanitaacuterius akaacuter gazdasaacutegi alapon ndash a gyermek eacutes az anya jogi sorsa azonos kellett hogy legyen Vouml T (1977) i m 99 Wieacker ez utoacutebbi neacutezetet a maga reacuteszeacuteről tarthatatlannak veacuteli Ld W (1977) i m 21

360 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően K (1993) i m 79ndash80 A gondolat sztoikus eredeteacutet amely szerint az ember emberi mivolta szuumlleteacuteseacuteből eredő termeacuteszeteacuten alapul Kaser ehelyuumltt is hangsuacutelyozza Ehhez ld meacuteg Cuena Boy veacutelemeacutenyeacutet is aki szerint egyes szoumlvegekben a naturaacutera illetve a rerum naturaacutera hivatkozaacutes nem szuumlkseacutegkeacuteppen aacutel koumlzvetlen kapcsolatban az objektiacutev valoacutesaacuteggal a hivatkozaacutes mindoumlssze a jogaacuteszi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutera szolgaacutel Reacuteszletesen ld C B (1993) i m 232 eacutes 13 sz jegyzet E neacutezetekkel ellenteacutetesen M -M (1971) i m 119 aki szerint itt egy prepozitiacutev Sollen eacutes egy valoacutes Sollen ta-laacutelkozaacutesaacuteroacutel lehet beszeacutelni ekkeacutent az eset semmilyen faktikus elemet sem hordoz magaacuteban

117A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

szűntekor a rabszolganő visszaadaacutesaacutera lesz koumlteles a gyermeket nem kellene visszaadja minthogy azon a fenti gondolatmenet eacutertelmeacuteben tulajdont szerze-ne A rabszolganő tulajdonosaacutenak ezzel szemben ahhoz fűződik eacuterdeke hogy mind a rabszolganő mind pedig annak gyermeke az ő tulajdonaacuteban aacutelljon Az vitaacuten feluumll aacutell hogy a haszoneacutelvező a haszoneacutelvezet taacutergyaacutet keacutepező dolgot hasz-naacutelhatja eacutes gyuumlmoumllcsoumlztetheti ndash ezt Paulus egyeacutertelműen fogalmazza meg361 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az vaacutelik keacuterdeacutesesseacute hogy vajon a rabszolganő gyermeke is ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik-e vagyis gyuumlmoumllcsnek kell-e tekinteni Innentől maacuter eacuterthető hogy Gaius mieacutert mondja ki szinte teacutetelmondat-szerűen hogy a rabszolganő gyermeke nem gyuumlmoumllcs Ennek koumlzvetlen folyomaacutenya (itaque) pedig az hogy a tulajdonost illeti (ad dominum proprietatis pertinet) Azt nem mondja meg Gaius hogy ennek eredmeacutenyekeacutent a gyermeket azonnal aacutet kell-e adni a rabszolganő tulajdonosaacutenak vagy egyuumltt maradhatnak azonban amikor a haszoneacutelvező vagy oumlroumlkoumlsei szaacutemaacutera koumltelezettseacuteg keletkezik a rabszolganő kiadaacutesaacutera akkor vele egyuumltt annak a haszoneacutelvezet tartama alatt szuumlletett gyermekeacutet is ki kell adni Annyi mindenesetre bizonyos hogy a gyermek bdquonem gyuumlmoumllcsrdquo-keacutent valoacute minősiacuteteacuteseacutet Gaius a rerum naturaacutera alapozza

Az egyeacuteb szoumlveghelyeken toumlbbnyire a rabszolga halaacutelaacutenak teacutenye magaacutenak a teacutenyaacutellaacutesnak keacutepezi olyan relevaacutens elemeacutet amelytől az eset konkreacutet jogi minő-siacuteteacutese fuumlgg Mint ahogy azt Iulianusnaacutel olvashatjuk

Iul D 12 6 32 pr (10 dig) Cum is qui Pamphilum aut Stichum debet simul utrumque solverit si posteaquam utrumque solverit aut uterque aut alter ex his desiit in rerum natura esse nihil repetet id enim remanebit in soluto quod superest

A condictio indebiti koumlreacutebe tartozoacute eset szerint a koumltelem taacutergya Pamphilus vagy Stichus szolgaacuteltataacutesa Az adoacutes egyszerre mindkettővel teljesiacutet aacutem ennek megtoumlrteacutente utaacuten akaacuter mindkeacutet rabszolga akaacuter csak az egyikuumlk meghal (desiit in rerum natura esse) semmi sem jaacuter neki vissza mivel a tuacuteleacutelő rabszolgaacute-val tekintendő teljesiacutetettnek koumltelem362 Ehelyuumltt tehaacutet a rabszolgaacutek legalaacutebb egyikeacutenek halaacutela nyomaacuten vetődik fel a keacuterdeacutes hogy az alternatiacutev szolgaacuteltataacutes főszabaacutelyaacutet amely szerint ellenkező kikoumlteacutes hiaacutenyaacuteban az adoacutes jogosult a tel-

361 Vouml Paul D 7 1 1 (3 ad Vit) Usus fructus est ius alienis rebus utendi fruendi salva rerum substantia

362 Egyezően ld C B (1993) i m 243 39 lj tovaacutebbaacute 251 Ld meacuteg M (1937) i m 69ndash70

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese118

jesiacuteteacutes taacutergyaacutet megvaacutelasztani feluumlliacuterja-e akaacuter az egyik potenciaacutelis taacutergy nem az adoacutesnak felroacutehatoacute okboacutel toumlrteacutenő elenyeacuteszeacutese ekkeacutent a koumltelemnek ebben az iraacutenyban valoacute lehetetlenuumlleacutese A Iulianus aacuteltal adott vaacutelasz egybevaacuteg egy maacutesik veacutelemeacutennyel is jelesuumll ilyen esetekben a fennmaradoacute taacuterggyal kell teljesiacuteteni363 Leacutetezik meacuteg haacuterom tovaacutebbi veacutelemeacuteny is amelyekben az in rerum natura esse egy rabszolga leacutetezeacuteseacutere vagy ennek hiaacutenyaacutera vonatkozott meacuteghozzaacute akkeacutent hogy az egyik időpillanatban leacutetező rabszolga egy maacutesik keacutesőbbi időpillanat-ban maacuter nem leacutetezik eacutes ennek a leacutetezeacutes koumlreacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesnak van hataacutesa az eset jogi minősiacuteteacuteseacutere364

212 A rerum natura kifejezeacutes egyes dolgok leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

Dolgok leacutetezeacutese vagy ennek hiaacutenya aacuteltalaacuteban koumlzeacuterthető ndash egybevaacuteg azzal amit a mindennapokban valaminek a leacuteteacuten vagy nemleacuteteacuten eacutertuumlnk Veacutegső soron ennek kifejeződeacutese olvashatoacute ki Paulus egyik veacutelemeacutenyeacuteből

Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed)Genera possessionum tot sunt quot et causae adquirendi eius quod nostrum non sit velut pro emptore pro donato pro legato pro dote pro herede pro noxae dedito pro suo sicut in his quae terra marique vel ex hostibus capimus vel quae ipsi ut in rerum natura essent fecimus et in summa magis unum genus est possidendi species infi nitae

A birtok megszerzeacuteseacuteről eacutes megszűneacuteseacuteről szoacuteloacute titulusban szereplő szoumlveg a genera possessionum τόπος-aacuteval foglalkozik365 Ez az elv a civilis possessioacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben amely azt a birtokot jelenti amely valamilyen iusta causa alapjaacuten keruumllt a birtokoshoz ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes alapja lehet366 Jobban megvizsgaacutelva a szoumlveget laacutethatoacute hogy a causae possessionis koumlreacuteben Paulus

363 Vouml Paul D 18 1 34 6 (33 ad ed)364 Ezek az esetek Paul D 12 2 30 1 (18 ad ed) Pomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) Iav D 24 1

50 1 (13 epist) 365 Ekkeacutent tekint erre a locusra pl G -R (1992) i m 176366 K (1971) I 386 M C (1967) i m 47 K (1953b) i m 263

119A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

olyan causaacutekat emliacutet amelyek jellemzően az usucapio koumlreacuteben fordulnak elő367 A genera possessionum fordulat a genus eacutes a species egymaacuteshoz valoacute viszo-nyaacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben a genus mint magasabb rendű eacutes a species mint alacsonyabb rendű kategoacuteriaacutek szembeaacutelliacutetaacutesa emliacutethető368 Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a sicut utaacuten szereplő reacutesz itt a foumlldben eacutes tengerben talaacutelt vagy az ellenseacutegtől foglalt dologroacutel van szoacute valamint arroacutel az esetről amikor mi magunk hozunk leacutetre valamit Minden peacuteldaacuteban koumlzoumls egyfelől hogy a dolgok amelyek birtokba vehetőseacutegeacuteről a szoumlveg szoacutel a minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetező dolgok ezeacutert lehet birtokba venni ezeket369 Maacutesfelől pedig ndash mint arra Kaser raacutemutat ndash koumlzoumls az emliacutetett peacuteldaacutekban hogy pro suo ciacutemen keruumll sor a birtok megszerzeacuteseacutere amely elbirtoklaacutesi ciacutem egyes veacutelemeacute-nyekben a putatiacutev titulus kapcsaacuten joumln fi gyelembe370 maacutes responsumokban pedig ndash mint amilyen az ideacutezett textus is ndash egyfajta aacuteltalaacutenos kiegeacutesziacutető jogciacutemkeacutent szerepel vagyis azeacutert mert egyeacuteb jogciacutem nem alkalmazhatoacute371

Mint az koraacutebban maacuter emliacuteteacutesre keruumllt 38 olyan szoumlveg talaacutelhatoacute a Digestaacuteban ahol az in rerum natura esse fordulat a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere szolgaacutel ebből 14 szoumlveg vonatkozott emberek leacutetezeacuteseacutere a fennmaradoacute 24 szoumlveg tuacutelnyomoacute reacuteszben pedig valamely ndash taacuteg eacutertelemben vett ndash dolog leacutetezeacuteseacutet vagy nemleacuteteacutet jeloumlli Ez a kiterjesztő eacutertelmezeacutes ndash oumlsszhangban az eacuteppen előbb elem-

367 Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 386 ahol raacutemutat arra is hogy baacuter a traditio is kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted ennek koumlreacuteben a causa funkcioacuteja maacutes mint az elbirtoklaacutes eseteacuteben Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 420ndash421 ezzel egyezően B (1988) i m 68ndash69 eacutes 81ndash82

368 Vouml T (1977) i m 271 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy Talamanca raacutemutat arra is hogy a keacuterdeacuteses szoumlvegben Paulus a possessio koumlreacuteben a genus eacutes species fogalmait a totum eacutes pars szinonimaacutejakeacutent hasznaacutelja T (1977) i m 192ndash193 Megjegyzendő meacuteg hogy a genus eacutes a species keacuterdeacutese oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a ius in artem redigendo keacuterdeacuteseacutevel is Vouml N (1972) i m 84 aki ennek kapcsaacuten a genera perpauca kategoacuteriaacutejaacutera eacutes a defi -niacutecioacutekra hivatkozik ehhez ld meacuteg P (1988) i m 96ndash98 A defi niacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban Noumlrr a divisio eacutes a partitio keacuterdeacuteseacutere utal arra a probleacutemaacutera hogy a genus eacutes diff erentia specifi ca alapjaacuten adott defi niacutecioacute nem koumlnnyen vaacutelaszthatoacute el a divisioacutetoacutel ugyanez aacutell a divisio eacutes a partitio vonatkozaacutesaacuteban is amelynek egyik peacuteldaacutejaacutet laacutetja a hivatkozott Paulus-textusban Reacuteszletesen ld N (1972) i m 85 A defi niacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban a hazai irodalomboacutel ld P (1988) i m 94ndash95

369 Ezzel egyezően W (1976) i m 31 Neacutemikeacutepp ellenteacutetes egyszersmind kisseacute szkeptikus hangveacutetelű Noumlrr aki a hivatkozott Paulus-szoumlveget a natura egyik Paulus aacuteltal lehetseacutegesnek tartott jelenteacuteskoumlreacutebe sorolja Veacutelemeacutenye szerint a naturaacutera hivatkozaacutes pusztaacuten retorikai fordulat amelynek ceacutelja valamely diskurzus lezaacuteraacutesa azon az alapon hogy nem kiacutevaacutenatos valami olyan mellett eacutervelni ami contra naturam est Reacuteszletesebben ld N (2007) i m 539ndash540

370 Ld pl Paul D 41 2 3 4 (54 ad ed) ahol a pro emptore eacutes a pro suo jogciacuteme konkurenciaacuteja fi gyelhető meg hasonloacutean Ulp D 41 10 1 pr (15 ad ed)

371 Vouml K (1971) I i m 422 B (1988) i m 82 Egyezően ld M C (1967) i m 53 a naturalis possessioacutera utalaacutessal

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese120

zett szoumlveggel ndash ehelyuumltt azeacutert szuumlkseacuteges mert a rendelkezeacutesre aacutelloacute szoumlvegek nem egyseacutegesek neacutehol egyaacuteltalaacuten nem dolog jelenik meg a szoumlvegekben (ld pl operae esete) neacutehol pedig a dolog nem res formaacuteban hanem taacutegabb vagy maacutes elnevezeacutessel keruumll emliacuteteacutesre (pl hereditas ndash legatum) Ezen az alapon tehaacutet a szoumlvegek tartalmi csoportosiacutetaacutesa nem veacutegezhető el mivel mindig maradna olyan szoumlveg amely valamilyen szempontboacutel nem illene egy adott csoportba372 Ezen a ponton eacuterdemes fi gyelemmel lenni arra a logikaacutera ami alapjaacuten Waldstein foglalkozik a dolgok leacutetezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel Abboacutel indul ki hogy ha a birtoklaacutes kapcsaacuten első leacutepeacutesben az emliacutetett Paulus-szoumlveg szerint szuumlkseacuteges a dolgok leacutetezeacutese akkor a dolog felett fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacuteg is a dolgok leacutete-zeacuteseacutehez koumltődik Ebből első tekintetre azt a koumlvetkezteteacutest lehet levonni hogy a dolog pusztulaacutesaacuteval megszűnik a dologi jogi jogosultsaacuteg is Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel ugyanakkor hogy leacutetezik-e olyan eset amikor a jogosultsaacuteg a dolog pusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll megmarad Ehhez hasonloacute keacuterdeacutes azonban hogy elkeacutepzelhető-e olyan esetkoumlr ahol valamely dolog pusztulaacutesa keletkeztet egy jogosultsaacutegot Waldstein vaacutelasza keacutezenfekvő a dolog pusztulaacutesaacuteeacutert valoacute helytaacutel-laacutes eacuteppen a dolog elpusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll fennmarad Az ilyen helytaacutellaacutes kategoacuteriaacuteja ndash Waldstein helyes meglaacutetaacutesa szerint ndash a dologi jogi jogosultsaacutegok leacutetezeacuteseacuteből levezetett aacutem attoacutel teljes egeacuteszeacuteben kuumlloumlnboumlző a helytaacutellaacutes azeacutert ami egy dolog elpusztulaacutesaacutenak az eredmeacutenye373

Ulp D 25 2 17 2 (30 ad ed)Non solum eas res quae exstant in rerum amotarum iudicium venire Iulianus ait verum etiam eas quae in rerum natura esse desierunt simili modo etiam certi condici eas posse ait

A hivatkozott szoumlveg az actio rerum amotarum inteacutezmeacutenyeacutevel fuumlgg oumlssze amely keresetet a volt feacuterj indiacutethatott az elvaacutelt feleseacutege ellen ha az asszony vagy az ő rabszolgaacuteja a haacutezassaacuteg alatt vagy a vaacutelaacutes soraacuten bizonyos dolgokat az

372 A szoumlvegek hozzaacutevetőleges csoportosiacutetaacutesa alapjaacuten az alaacutebbi keacutep nyerhető Az operae eseteacutere vonatkoznak ndash Paul D 7 7 1 (2 ad ed) eacutes Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) Paul D 38 1 20 pr (40 ad ed) A dolog hereditas eacutertelemben ndash Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) legatumkeacutent ndash Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) Pomp D 33 2 6 (15 ad Sab) Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) Iav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) Paul D 42 2 3 (9 ad Plaut) a legatumot tartalmazoacute taacuteblaacutek eseteacuteben ndash Iul D 30 84 7 (33 dig) peacutenzről vagy egyes peacutenzdarabokroacutel szoacutelva ndash Afric D 30 108 10 (5 quaest) a dolog mint a possessio taacutergya ndash Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed) tartozaacutes eacutertelemben ndash Paul D 42 2 8 (4 ad Sab) telekre vonatkozoacutean ndash Paul D 46 3 98 8 (15 quaest) szolgaacuteltataacutesra vonatkozoacutean ndash Cels D 50 17 186 (12 dig)

373 W (1976) i m 31ndash32

121A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

egykori koumlzoumls haacuteztartaacutesboacutel elvitt374 Ugyaniacutegy a volt feleseacuteg is megindiacutethatta a keresetet egykori feacuterje ellen amelynek kereteacuteben a volt feleseacuteg a volt feacuterjjel szemben fennaacutelloacute koumlveteleacuteseinek beszaacutemiacutetaacutesaacutet keacuterhette375 A kereset leacutenyege az volt hogy haacutezastaacutersak koumlzoumltt lopaacutesi kereset indiacutetaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg mivel ez infamiaacutet eredmeacutenyezett volna376 Iacutegy a haacutezasfelek koumlzoumltt csak a nem infamaacuteloacute actio rerum amotarum volt megindiacutethatoacute377 A hivatkozott forraacuteshely a concubina aacuteltal elvitt dolgok esetkoumlreacutevel aacutell kapcsolatban az aacutegyas ilyenkor lopaacuteseacutert felel mivel az actio rerum amotarumnak csak akkor van helye ha a dologelveacutetel divortii causa toumlrteacutent378 Ennek folyomaacutenyakeacutent mutat raacute Ulpianus ndash Iulianus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezve ndash hogy az emliacutetett kereset koumlreacuteben nem csupaacuten azokat a dolgokat lehet koumlvetelni amelyek megvannak hanem azokat is ame-lyek maacuter nincsenek meg Vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden olyan dolog perelhető volt az actio rerum amotarum koumlreacuteben amelyet a feleseacuteg a vaacutelaacutest tervezve elvett a feacuterjtől valamint azok a dolgok is amelyeket a vaacutelaacuteskor eltitkolt379 Ugyaniacutegy perelhetők az asszonynaacutel leacutevő dolgokon tuacutel azok is amelyek valamilyen okboacutel maacuter nincsenek meg380 Mindezen fejtegeteacutesek nyomaacuten az laacutetszik kirajzoloacutedni a szoumlvegekből hogy az in rerum natura desinere kifejezeacutes ebben a koumlrben arra utal hogy az actio rerum amotarummal eacuterintett dolgok koumlre maacuter nem leacutetezik az elidegeniacutetett dolgokat teacutenylegesen elhasznaacutelta elfogyasztotta ezeket ekkeacutent ezek a dolgok a kuumllvilaacutegban is megszűntek leacutetezni Erre utalnak az ideacutezett Paulus-veacutelemeacutenyben (Paul D 25 2 3 3 [7 ad Sab]) a comedere eacutes a consumere kifejezeacutesek Ettől minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzőek azok az esetek amikor az asszony tuacuteladott az emliacutetett dolgokon Ez utoacutebbi esetben joacutellehet az eladott dolog a kuumllvilaacutegban valahol leacutetezik a volt feleseacuteg szempontjaacuteboacutel meacutegsem tekinthető

374 Paul D 25 2 1 (7 ad Sab) Rerum amotarum iudicium [hellip] introductum est adversus eam quae uxor fuit [hellip]Paul D 25 2 3 1 (7 ad Sab) Item si servus eius furtum fecerit [hellip]Paul D 25 2 3 3 (7 ad Sab) [hellip] etiam eas res quas divortii tempore mulier comederit vendiderit donaverit qualibet ratione consumpserit rerum amotarum iudicio contineri

375 Paul D 25 2 6 2 (7 ad Sab) Item cum rerum amotarum etiam in virum datur iudicium [hellip] Ulp D 25 2 7 (36 ad Sab) Mulier habebit rerum amotarum actionem adversus virum et compensare potest mulier cum actione qua maritus agere vult ob res amotas

376 Vouml Gai D 25 2 2 (ad ed praet tit de re iud)377 K (1971) I i m 323 eacutes 618ndash619 L (1972) i m 146ndash147378 Marcell D 25 2 20 (7 dig) Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) Vouml K (1971) I i m 619379 A hivatkozott szoumlvegen kiacutevuumll Ld meacuteg Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) valamint Paul D 25 2

3 3 (7 ad Sab) Az utoacutebbi szoumlvegben kuumlloumlnoumlsen jelentősek a mulier vendiderit eacutes consumpserit kifejezeacutesek

380 W (1963) i m 60 aki kifejti azt is hogy a szoumlveg ndash kuumlloumlnoumlsen pedig annak certi fordu-lata ndash nem enged arra koumlvetkeztetni hogy a condictio eacutes az actio rerum amotarum egymaacutes alternatiacutevaacutei lettek volna

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese122

leacutetezőnek mivel az asszony nincs abban a helyzetben hogy a dologra baacutermifeacutele raacutehataacutest gyakorolhasson Mindazonaacuteltal ez az eset azeacutert nem tartozik az in rerum natura desinere koumlreacutebe mivel az ideacutezett Ulpianus-szoumlvegben a kifejezeacutes paacuterja exstare ami valaminek a leacutetezeacuteseacutet objektiacutev eacutertelemben vett megleacuteteacutet fejezi ki381 Az ok ami miatt a keacutet eset egyuumlttes emliacuteteacutese lehetseacuteges az eacuteppen az elteacuterő esetekhez fűzoumltt azonos joghataacutesban keresendő jelesuumll mindkeacutet esetben a dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg helyeacutebe az actio rerum amotarummal eacuterveacutenye-siacuteteni kiacutevaacutent igeacuteny leacutep

Az in rerum natura esse illetve desinere kifejezeacutesek fentebb vaacutezolt objektiacutev felfogaacutesaacutet taacutemasztja alaacute egy maacutesik szoumlveg is amelyben egy oumlroumlkhagyoacute hagyo-maacuteny ciacutemeacuten rabszolgaacutet juttatna valakinek azonban oumlroumlkoumlsei koumlzuumll az egyik megoumlli a rabszolgaacutet

Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab)Si unus ex heredibus servum legatum occidisset omnino mihi non placet coheredem teneri cuius culpa factum non sit ne res in rerum natura sit

Pomponius akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ilyenkor ndash baacuter az oumlroumlkoumlstaacutersak egye-temleges koumltelezettek lenneacutenek a hagyomaacutenyossal szemben ndash nem helyes a rabszolga megoumlleacuteseacuteből eredő kaacuterral azt az oumlroumlkoumlstaacutersat is megterhelni akinek az oumlleacutesi cselekmeacuteny eacutes ebből eredően a rabszolga halaacutela nem roacutehatoacute fel iacutegy a veacutetlen oumlroumlkoumlstaacuters vonatkozaacutesaacuteban leacutenyegeacuteben lehetetlenuumll a szolgaacuteltataacutes382

Az eddigiekben olyan esetekről volt szoacute amelyekben a dolog felett fennaacutellt dologi jogi jogosultsaacuteg a dolog megsemmisuumlleacuteseacuteből eredően aacutetfordul a meg-semmisuumlleacuteseacutert valoacute vagy a megsemmisuumlleacutessel oumlsszefuumlggő helytaacutellaacutesi koumltele-zettseacuteggeacute mintegy a megsemmisuumllt dolog evilaacutegi lenyomatakeacutent Mindezek mellett feltehető az is hogy valaki szerződeacutesben vagy veacutegrendeletben valamely dolog joumlvőbeni szolgaacuteltataacutesaacuteroacutel rendelkezik mint peacuteldaacuteul egy Africanus aacuteltal ismertetett esetben

381 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquoexstorsquo E ndashM (1951) i m s v lsquostorsquo 382 Ezzel egyezően ld pl a factum alterius bdquoaacutertalmassaacutegardquo kapcsaacuten K (1983) i m 377 va-

lamint 405262 a lehetetlenuumlleacutessel oumlsszefuumlggeacutesben C B (1993) i m 251 A dologpusz-tulaacutes eacutes valamely koumltelezettseacuteg tovaacutebbi sorsa aacutell a koumlzeacuteppontban a koumlvetkező szoumlvegekben is Afric D 3 5 48 (8 quaest) Paul D 15 3 19 (4 quaest) Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) Az utolsoacutekeacutent emliacutetett forraacuteshelyen ismeacutet megjelenik az exstare eacutes az in rerum natura desinere kifejezeacutesek egymaacutessal valoacute paacuterba aacutelliacutetaacutesa

123A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Afric D 30 108 10 (5 quaest)Qui quinque in arca habebat ita legavit vel stipulanti promisit rsquodecem quae in arca habeorsquo et legatum et stipulatio valebit ita tamen ut sola quinque vel ex stipulatione vel ex testamento debeantur ut vero quinque quae deerunt ex testamento peti possint vix ratio patietur nam quodammodo certum corpus quod in rerum natura non sit legatum videtur quod si mortis tempore plena summa fuerat et postea aliquod ex ea deperierit sine dubio soli heredi deperit

A veacutelemeacuteny kiinduloacutepontja hogy valaki eacutelők koumlzoumltti stipulatioacuteban vagy veacutegrendeletben arra vaacutellal koumltelezettseacuteget hogy a laacutedaacutejaacuteban talaacutelhatoacute tiacutez ara-nyat szolgaacuteltatja joacutellehet az emliacutetett laacutedaacuteban valoacutejaacuteban csak oumlt arany talaacutelhatoacute Africanusnak eme a falsa demonstratio eseteacutere vonatkozoacute veacutelemeacutenye szerint mind a hagyomaacutenyrendeleacutes mind a stipulatioacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes eacuterveacutenyes lesz azonban a koumltelezettől csak oumlt aranyat lehet koumlvetelni383 Amennyiben ugyanis a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes idejeacuten a koumltelezett nem rendelkezett tiacutez csupaacuten oumlt arannyal uacutegy eacutertelmetlen olyan oumlsszeget koumlvetelni tőle amely valoacutejaacuteban nem leacutetezik384 Neacutemikeacutepp maacutes a helyzet akkor ha a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes ha-gyomaacutenyrendeleacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutent eacutes a veacutegrendelet teacutetelekor tiacutez arany aacutellt az oumlroumlkhagyoacute rendelkezeacuteseacutere azonban utoacutebb az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően valamely okboacutel csak oumlt arany marad meg Ebben az esetben minden bizonnyal az oumlroumlkoumlsnek tudhatoacute be az oumlsszeg csoumlkkeneacutese ekkeacutent az eme teacutenyből eredő veszteseacuteget is ő koumlteles viselni Keacutetseacutegtelenuumll van igazsaacutega Horak aacutelliacutetaacutesaacutenak amikor egy maacutesik leacutenyegeacutet tekintve hasonloacute iraacutenyba mutatoacute Iavolenus-hely385 kapcsaacuten entimematikus eacuterveleacutesre hivatkozik amelynek kereteacuteben a hiaacutenyzoacute premissza teljesseacuteggel nyilvaacutenvaloacute386 A Iavolenustoacutel szaacutermazoacute peacuteldaacuteban a hiaacutenyzoacute premissza a Digesta egy maacutesik szoumlveghelyeacuteből vezethető le amely

383 Ezzel egyezően ld meacuteg R (1971) i m 110 C B (1993) i m 250 eacutes 53 sz jegyzet tovaacutebbi irodalommal

384 A szoumlvegben szereplő in rerum natura esse kifejezeacutes keacuterdeacuteseacutehez elsősorban Iavolenus kap-csaacuten ld pl M (1981) i m 463 aki megemliacuteti hogy a kifejezeacutes mester eacutes taniacutetvaacuteny koumlzoumltt hagyomaacutenyozoacutedhatott

385 Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) bdquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres datordquo Ofi lius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto Ld meacuteg ehhez R (1971) i m 110

386 H (1969) i m 277

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese124

szerint a lehetetlenre iraacutenyuloacute szolgaacuteltataacutes nem keacutepezheti koumltelem taacutergyaacutet387 Horak azonban nem viszi veacutegig eacuterveleacuteseacutet eacutes nem igyekszik megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy mieacutert tekinthető nyilvaacutenvaloacutenak Celsustoacutel szaacutermazoacute aacutelliacutetaacutes A termeacuteszetnek van egy az embertől fuumlggetlen rendje amely egyetemesen eacutes szuumlkseacutegkeacuteppen eacuterveacutenyre jut eacutes amelynek felismereacuteseacutere az ember keacutepes388 A termeacuteszetnek ezen szuumlkseacutegszerű eacutes univerzaacutelis rendjeacuteből ered hogy leacutetezik lehetseacuteges eacutes lehetetlen ezt a teacutenyt az ember ndash miutaacuten felismerte ndash neacutemely eset-ben jogi norma tartalmaacutevaacute teszi Ekkor a naturaacuteboacutel adoacutedoacute rend egyszersmind a ius hataacuterakeacutent szolgaacutel ndash nem korlaacutetozva hanem eacuteppen kiteljesiacutetve azt389 A rerum naturaacutera utalaacutes az egyes esetekben a lehetseacuteges eacutes lehetetlen koumlzoumltti a naturaacuteboacutel eredő hataacutervonal meghuacutezaacutesaacutenak lekeacutepeződeacutese amelynek folyomaacute-nyakeacutent bizonyos probleacutemaacutekra csak szuumlkseacutegszerűen eacutes elkeruumllhetetlenuumll csak egyetlen vaacutelasz adhatoacute390

22 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese

Abban a szoumlvegcsoportban ahol az in rerum natura esse fordulat az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacuteseacutere szolgaacutel eacuteppen az objektiacutev valoacutesaacuteg az amely bizonyos sza-baacutelyok alkalmazhatoacutesaacutegaacutet megteremti Ekkeacutent a valoacutesaacuteg olyan előzetesen maacuter adott kereteacutet keacutepezi a majdan meghozandoacute doumlnteacuteseknek amely magaacutet a doumlnteacutesi szabadsaacutegot tartja kordaacuteban Nem a szabadsaacuteg korlaacutetozaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen ez a keret teremti meg annak lehetőseacutegeacutet hogy egyfelől ne esetleges doumlnteacutesek szuuml-lessenek maacutesfelől pedig hogy az iacutegy meghozott doumlnteacutesek ne rugaszkodjanak el a mindennapi eacutelettől Azeacutert lesz ez egy szilaacuterd kerete a doumlnteacuteshozatalnak mert az objektiacutev valoacutesaacuteg fuumlggetlen attoacutel hogy az egyes ember tud-e roacutela valamint attoacutel is hogy erről mi a veacutelemeacutenye ekkeacutent fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa fogalmilag kizaacutert Egy elhalt pater familias utaacuten marad egy fi uacute eacutes egy vaacuterandoacutes feleseacuteg Ebben az esetben a fi lius nem perelheti a pater familias adoacutesaitoacutel a kintlevőseacutegek feleacutet akkor sem ha keacutesőbb egyetlen fi uacute szuumlletik mivel szuumllethetett volna toumlbb is joacutellehet a rerum naturaacuteboacutel eredően annyi biztos volt hogy egy gyerek szuumlletni

387 Cels D 50 17 185 (8 dig) Inpossibilium nulla obligatio est Ehhez ld C B (1993) i m 227ndash229

388 Vouml B (2001) i m 115389 Korlaacutetozaacutest eacuteppen az jelentene ha a natura ilyen funkcioacuteja vagy jellege hiaacutenyozna hiszen

ilyen esetben abszurd tartalmuacute teacutetelek is a ius elemeiveacute vaacutelhatnaacutenak amely abszurd tartalmuacute teacutetelek eacuteppen a ius ceacutelja szerinti realizaacuteloacutedaacutesaacutet gaacutetolnaacutek

390 Vouml M -M (2000b) i m 11

125A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

fog Ezzel szemben Sabinus eacutes Cassius veacutelemeacutenye az hogy a fi uacute a kintlevőseacutegek negyedeacutet perelheti mivel akaacuter az is meglehet hogy haacuterom gyerek szuumlletik majd Nem alap neacutelkuumlli az a meglaacutetaacutes hogy mind Paulus mind pedig Sabinus eacutes Cassius egyaraacutent a sajaacutet konkreacutet tapasztalataikra alapiacutetottaacutek veacutelemeacutenyuumlket eacuteppuacutegy mint Iulianus egy maacutesik esetben Az ő elkeacutepzeleacutese szerint a szuumlleteacutesig csak akkora haacutenyadot lehet koumlvetelni a kintleacutevőseacutegekből amekkora haacutenyadra feltehetően oumlroumlkoumls lesz a fi uacute vagy az egeacutesz tartozaacutes negyedeacutet kiacuteseacuterelheti meg behajtani mert a tapasztalat szerint haacuterom gyerek szuumllethet egyszerre vagy a hatodaacutet mert oumlt szuumllethet Ez utoacutebbi kapcsaacuten Iulianus utal Arisztoteleacuteszre aki beszaacutemol egy esetről amikor egy alexandriai nőnek egyszerre oumlt gyereke szuumlle-tett eacutes a jogaacutesz ndash mint iacuterja ndash ennek az esetnek a valoacutesaacutegtartalmaacuteroacutel szemeacutelyesen győződoumltt meg Egyiptomban 391 Mindebből laacutethatoacute hogy megoldhatatlan prob-leacutemaacutet jelent az egyes joumlvőbeli esemeacutenyek előre laacutetaacutesa amivel a roacutemai jogaacuteszok is tisztaacuteban voltak392 Ezekben az esetekben azonban sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy amikor a jogaacutesz veacutelemeacutenyt mond akkor a jogaacuteszi veacutelemeacutenyeacutet valami-lyen a kuumllvilaacutegboacutel szaacutermazoacute tapasztalati megfi gyeleacutessel taacutemasztja alaacute Ekkeacutent nem fogadhatoacute el maradeacutektalanul Bretone azon meglaacutetaacutesa hogy amint bizo-nyos esemeacutenyek mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes nem jelezhetők előre ugyaniacutegy lehetetlen teljes bizonyossaacuteggal előzetesen megaacutellapiacutetani hogy egy gyerek fog-e szuumlletni vagy egyneacutel toumlbb393 Igaz az hogy a termeacuteszetre amely egyeacutebkeacutent oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet hoz leacutetre jellemző valamifeacutele kiszaacutemiacutet-hatatlansaacuteg is394 Aacutem ebben az esetben nem az a helyzet hogy a termeacuteszet ndash az immanens rend mellett ndash kiszaacutemiacutethatatlan sokkal inkaacutebb arroacutel hogy az emberi megismereacutes veacuteges illetve toumlkeacuteletlen a megismereacutes amelyhez eacuteppen az ember

391 Paul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) eacutes Iul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) Vouml W (2002a) i m 24 B (2001) i m 119

392 A fentiekhez hasonloacute esetet mutat be Ulpianus (Ulp D 38 16 3 9-10 [14 ad Sab]) ha egy gyerek az apa halaacutelakor meacuteg nem szuumlletett meg akkor a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az agnaacutet rokonoknak meg kell vaacuterniuk a szuumlleteacutes idejeacutet mi toumlbb a vele azonos fokon aacutelloacute rokonok osztoznak vele az oumlroumlkseacutegben A konkreacutet esetben felmeruumllt keacuterdeacutes az volt hogy hogyan kell szaacutemiacutetani az oumlroumlkseacuteg egy főre eső haacutenyadaacutet A probleacutema ndash a fentiekhez hasonloacutean ndash abboacutel adoacutedik hogy egyetlen szuumlleacutesből akaacuter toumlbb gyermek is szuumllethet Ulpianus akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ha egy nő biztosan aacutelliacutetotta hogy vaacuterandoacutes joacutellehet nem volt az akkor a maacuter megszuumlletett gyermek lesz az egeacutesz hagyateacutek oumlroumlkoumlse hiszen tudta neacutelkuumll is oumlroumlkoumlsseacute vaacutelik Ebből pedig az koumlvetkezik hogy ha időkoumlzben a maacuter megszuumlletett gyerek meghalna a teljes hagyateacutek az ő oumlroumlkoumlseacutere vagy oumlroumlkoumlseire szaacutell aacutet Leacutetezik ugyanakkor leacutenyegileg ellenteacutetes aacutellaacutesfoglalaacutes is az osztaacutelyra bocsaacutetaacutessal kapcsolatban (Paul D 37 6 2 pr [41 ad ed]) vouml B (2001) i m 119ndash120

393 B (2001) i m 119394 B (2001) i m 115ndash116

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese126

oumlsztoumlnoumls eacutertelmeacuten keresztuumll vezet az uacutet395 Ehhez keacutepest tehaacutet Bretone azon elgondolaacutesa hogy termeacuteszet egy immanens tervet hordoz magaacuteban amelyet folyamatosan eacuterveacutenyre juttatva tesz nyilvaacutenvaloacutevaacute eacutes csak rajtunk aacutell hogy a konkreacutet esetben fi gyelmen kiacutevuumll hagyjuk-e valamely maacutes megiacuteteacuteleacutesre vagy felteveacutesre hagyatkozva egyaacuteltalaacuten nem fogadhatoacute el396 Hiszen sajaacutet maga is elismeri hogy az egyetemes termeacuteszetben van egy soha aacutet nem haacuteghatoacute toumlrveacuteny (recta ratio) vagyis a termeacuteszet szerinti eacutelet egyszersmind az ereacutenyes eacuteletet is jelenti397 akkor a minduntalan eacuterveacutenyre juttatott eacutes nyilvaacutenvaloacutevaacute tett tervet amely a recta ratioacuten alapul vagy felismerjuumlk vagy sem Ennyiben aacutell egyszer-smind a termeacuteszet kiszaacutemiacutethatatlansaacutega is Maacutes formaacuteban hasznaacutelja Ulpianus a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutere

Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ergo si non stetit per actorem tenet actio etiamsi per rerum naturam stetit sed magis dicendum est subveniri reo debere

A praetori edictum rendelkezeacutese szerint keresetet ad a praetor amennyiben nyilvaacutenvaloacute az hogy aki peacutenzfi zeteacutesre szoacuteloacute koumltelezettseacuteget vaacutellalt e koumltele-zettseacuteget nem teljesiacutetette eacutes a felperesnek sem roacutehatoacute fel a vaacutellalt koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek elmaradaacutesa398 Ehhez kapcsoloacutedik Ulpianus megjegyzeacutese amely szerint ha nem a felperesen muacutelott a teljesiacuteteacutes sikere a praetor megadja neki a keresetet meacuteg abban az esetben is ha a teljesiacuteteacutes lemaradaacutesa a rerum naturaacutenak tudhatoacute be vagyis abban az esetben is perelhet a felperes ha a maacutesik felet a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek abban hogy teljesiacutetsen Ehelyuumltt tehaacutet a rerum natura olyan objektiacutev koumlruumllmeacutenyeket jeloumll amelyekre az adoacutesnak nincs raacutehataacute-sa Ulpianus azonban hozzaacuteteszi mindehhez hogy veacutelemeacutenye szerint kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az adoacutes szaacutemaacutera399 A jogaacuteszi veacutelemeacuteny alapja nagy

395 Ehhez ld W (2001) i m 33ndash41396 Vouml B (2001) i m 120 bdquoLa natura [hellip] reca un progetto dentro di seacute e lo rende chiaro

attuandolo Siamo noi a ignorarlo nel caso concreto e perciograve ricorriamo a qualque calcolo o ipotesirdquo

397 B (2001) i m 117398 Vouml Ulp D 13 5 16 2 (27 ad ed) A szoumlvegrekonstrukcioacute vonatkozaacutesaacuteban ld L (1927)

i m 247ndash252 Lenel uacutegy veacuteli hogy a neque solvere neque fecisse fordulat egy az edictum maacutesolaacutesa soraacuten keletkezett hiba eredmeacutenye Reacuteszletesen L (1927) i m 250

399 Ulrike Babusiaux a hivatkozott Ulpinus-helyet az aequitas naturalis illetőleg a fi des keacuterdeacute-seacutevel kapcsolja oumlssze Vouml B (2007) i m 633ndash634 Elgondolaacutesa fi gyelemre meacuteltoacute mivel Ulpianus hangsuacutelyozza hogy a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek az alperest a teljesiacuteteacutesben ekkeacutent ndash veacutelemeacutenye szerint ndash kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az alperes szaacutemaacutera Markaacutensan jelenik meg tehaacutet eme veacutelemeacutenyben az egyensuacutely fenntartaacutesaacutera iraacutenyuloacute touml-

127A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

valoacutesziacutenűseacuteggel eacuteppen az a felismereacutes lehetett hogy nem az adoacutes gondossaacutegaacutenak hiaacutenya vagy esetleg szaacutendeacutekos magatartaacutesa ideacutezte elő a teljesiacuteteacutes elmaradaacutesaacutet sokkal inkaacutebb egy embertől fuumlggetlen kuumllső koumlruumllmeacuteny amely kuumllső voltaacutetoacutel fuumlggetlenuumll alkalmas a felek koumlzoumltti jogviszony moacutedosiacutetaacutesaacutera hiszen a hitelező koumlveteleacutesi joga a teljesiacuteteacutes ilyen kuumllső koumlruumllmeacuteny miatti elmaradaacutesaacuteboacutel eredően fordul igeacutenybe (tenet actio)400

Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed)Interdum pura stipulatio ex re ipsa dilationem capit veluti si id quod in utero sit aut fructus futuros aut domum aedifi cari stipulatus sit tunc enim incipit actio cum ea per rerum naturam praestari potest sic qui carthagini dari stipulatur cum romae sit tacite tempus complecti videtur quo perveniri carthaginem potest item si operas a liberto quis stipulatus sit non ante dies earum cedit quam indictae fuerint nec sint praestitae

A Paulus aacuteltal bemutatott peacutelda szerint előfordulhatnak olyan esetek amikor maga a stipulatio illetőleg annak teljesiacuteteacutese keacutesedelmet szenved401 Ilyen lehet amikor valaki meacutehmagzatra tekintettel vagy joumlvőbeni gyuumlmoumllcsre vagy meg-eacutepiacutetendő eacutepuumlletre stipulaacutel Ilyen esetekben a koumlvetelhetőseacuteg akkor keletkezik amikor rerum natura szerint moacuted nyiacutelik a teljesiacuteteacutesre402 Ennek a veacutelemeacutenynek a koumlreacuteben joacutel laacutethatoacute hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes nem csupaacuten valaminek a leacutetezeacuteseacutet jeloumlli nem arroacutel van szoacute hogy az emliacutetett stipulatioacutek leacutetrejoumlttek-e vagy sem hanem arroacutel hogy a stipulatioacuteba foglalt normatiacutev kouml-telezettseacutegvaacutellalaacuteshoz keacutepest mikor vaacutelik lehetőveacute ennek materiaacutelis teljesiacutethe-tőseacutege403 Ez a materiaacutelis teljesiacutethetőseacuteg viszont attoacutel fuumlgg hogy a kuumllvilaacutegban

rekveacutes meacutegpedig ndash mint azt Foumlldi Andraacutes a joacutehiszeműseacuteg eacutes tisztesseacuteg elveacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban kimutatja ndash a felek helyzeteacutenek egyensuacutelyba hozaacutesa reacuteveacuten A biacuteroacutei doumlnteacutesnek ugyanis ebben a konkreacutet esetben fi gyelembe kell vennie az eset egyedi koumlruumllmeacutenyeit is a toumlrveacutenyi szabaacutely tuacutelzottan aacuteltalaacutenos jellegeacutet ellensuacutelyozandoacute Reacuteszletesen ld F (2001) i m 19 eacutes 21 irodalommal

400 Ezzel egyezően ld L (1997) i m 280 illetőleg 314401 Vouml C B (1993) i m 253402 Ehhez ld meacuteg R (1971) i m 110ndash111 A fentebb megfogalmazott aacutelliacutetaacutessal egyezően

ld C B (1993) i m 238 bdquo[hellip] esa misma idea de la realidad hace que una prestacioacuten no pueda ser exigida antes de que su complimiento sea posible conforme a la rerum naturardquo

403 Hasonloacute eacutertelemben fogja fel Mayer-Maly is a rerum natura jelenteacuteseacutet egy a hetvenes eacutevek elejeacuten megjelent tanulmaacutenyaacuteban amikor egyenlőseacutegjelet tesz a natura rerum eacutes a necessitas (rerum) kifejezeacutesei koumlzeacute amelyek koumlzuumll az utoacutebbi is forraacutesszerű kifejezeacutes (vouml pl Paul D 4 6 16 [12 ad ed] Paul D 23 4 8 [7 ad Sab] Paul D 40 7 20 5 [16 ad Plaut]) Ld M -

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese128

milyen konkreacutet helyzettel aacutellunk szemben Ha tehaacutet valaki azt vaacutellalja hogy Karthagoacuteban lesz koumlteles fi zetni joacutellehet ő Roacutemaacuteban van akkor okszerű hogy az ekkeacutent vaacutellalt koumltelezettseacuteg akkor teljesiacutethető ha a koumltelezettseacuteget vaacutellaloacute szemeacutely valamilyen moacutedon eljut Karthagoacuteba Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a per rerum naturam praestari potest fordulat a konkreacutet helyzet objektiacutev valoacutesaacutegaacutet jeleniacuteti meg aki nincs Karthagoacuteban annak el kell utaznia oda annak eacuterdekeacuteben hogy a vaacutellalt koumltelezettseacutege normatiacutev szempontboacutel egyaacuteltalaacuten keacuterdezhetőveacute vaacuteljeacutek Leacutenyegileg ugyanebbe a koumlrbe tartozik a lehetetlenre koumltelező biacuteroacutei iacuteteacutelet a lehetetlenre vonatkozoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes valamint egy időtűzeacuteshez koumltoumltt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese is404 A hivatkozott esetekben az objektiacutev valoacute-saacuteg meghataacuterozottsaacutega vagy materiaacutelis alapuacute (lehetetlen szolgaacuteltataacutes) vagy nor-matiacutev koumltődeacutesű (biacuteroacutei iacuteteacutelet koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes időtűzeacutessel)405 Oumlsszesseacutegeacuteben elfogadhatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy minden ilyen esetben szuumlkseacuteges felismerni azt ami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen406 Nem mindegy azonban hogy az alapul szolgaacuteloacute objektiacutev valoacutesaacuteg ndash amelyhez meacuterten aacutelliacutethatoacute valamiről hogy lehetseacuteges vagy lehetetlen ndash az embert koumlruumllvevő vilaacuteg valoacutesaacutega vagyis bdquoa halak uacutesznak a madarak repuumllnekrdquo igazsaacutega vagy a normatiacutev rend azaz az bdquouti lingua nuncupassitrdquo valoacutesaacutega Az utoacutebbi esetben ugyanis nem arroacutel van szoacute hogy a minket koumlruumllvevő vilaacuteg rendjeacuten lehetetlen a vaacutellalt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese hiszen az ilyen koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok ndash persze a felek kon-szenzusaacuten nyugodva ndash moacutedosiacutethatoacutek ennek hiaacutenyaacuteban a normatiacutev rendet seacuterti minden olyan koumlveteleacutes amely hataacuteridő előtt fogalmazoacutedik meg407

M (1971) i m 122 Nem minden alap neacutelkuumlli azonban ezeken a helyeken a necessitasra utalaacutes A rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute szoumlveghelyek toumlbb mint egyoumltoumlde Paulustoacutel szaacutermazik (ld taacuteblaacutezat fentebb) ekkeacutent feltehető hogy a hivatkozott esetekben is ezt a kifeje-zeacutest hasznaacutelta volna ha ennek teacutenylegesen lett volna alapja vagyis minden bizonnyal toumlbbről van szoacute egyszerű stilaacuteris keacuterdeacutesneacutel

404 Vouml Paul D 49 8 3 pr ndash 1 (16 resp) Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Cels D 50 17 186 (12 dig) Mindez azzal egyuumltt igaz hogy az Ulpianus-hely egyfelől a konkreacutet dolog leacutetezeacuteseacutenek hiaacutenyaacuteroacutel szoacutel eacutes csak ennek fi gyelembeveacuteteleacutevel egyuumltt eacutertelmezhető a teljes szoumlveg akkeacutent mint amely az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzi

405 Noumlrr is uacutegy veacuteli hogy az előbbi esetben a natura kifejezeacutes hasznaacutelata materiaacutelis vagy inkaacutebb kollokviaacutelis jellegű azt hangsuacutelyozza azonban hogy Paulus ehelyuumltt csupaacuten egy kiveacutetelt akar igazolni jogaacuteszi eacutervekkel alaacutetaacutemasztani meacutegpedig annak a szabaacutelynak a kiveacuteteleacutet hogy a stipulatio előfelteacutetelezi az iacutegeacutert dolog leacuteteacutet Csakhogy itt eacuteppen nem kiveacutetelről van szoacute hanem ennek a szabaacutelynak a megerősiacuteteacuteseacuteről ahogy a stipulatio termeacuteszeteacuteből jellegeacuteből adoacutedik hogy az iacutegeacutert dolognak leacuteteznie kell az iacutegeacuteret megteacuteteleacutenek pillanataacuteban uacutegy az egyes dolgok hasznainak jellegeacuteből adoacutedik hogy nem mindig a dologgal egyuumltt leacuteteznek van olyan idő-szak amikor meacuteg csak vaacuterhatoacute ezek leacutete Vouml N (2007) i m 554

406 Vouml B (2001) i m 267407 Laacutetni kell ugyanakkor hogy a normatiacutev rend megseacuterteacutese okaacuten lehetetlen vaacutellalaacutes peacuteldaacutejaacuteban

nem maacutesodrendű csak maacutes jellegű lehetetlenseacutegről van szoacute Ekkeacutent tehaacutet Bretone alapvetően

129A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

23 Rerum natura mint specifi kus jellemző

Az utolsoacute szoumlvegcsoportban a rerum natura (illetve a natura rei) az egyes dolgok kuumlloumlnleges jellemzőjeacutet speciaacutelis termeacuteszeteacutet iacuterja le Ennek a csoportnak koumlzoumls jellemzője ndash fi gyelembe veacuteve a rerum naturaacuteval foglalkozoacute fejezet elejeacuten szereplő oumlsszesiacutető taacuteblaacutezatot is ndash az hogy egyetlen olyan szoumlveget sem lehet itt elemezni amely tisztaacuten() ebbe a csoportba tartozhatna A csoporttal kapcsola-tos ilyeteacuten probleacutemaacutet a kategorizaacutelaacutes soraacuten maga Waldstein is eacuterezhette hiszen toumlbbszoumlr hivatkozott munkaacutejaacuteban az ezzel a teacutemaacuteval foglalkozoacute reacutesz ciacutemeacuteben ugyan a rerum natura fordulatra utal a hivatkozott eacutes elemzett forraacutesokban azonban maacuter nem aacuteltalaacutenosan szerepel ez a kategoacuteria hanem bdquoaproacutepeacutenzre vaacutelt-vardquo vagyis a kifejezeacutes lsquoresrsquo tagjaacutet a hivatkozott esetek konkretizaacuteljaacutek Ennek legjobb peacuteldaacuteja az egyik ideacutezett Paulus-szoumlveg princiacutepiuma amely szerint haacuterom indoka lehet annak hogy egy alacsonyabban fekvő telek alaacuterendelt egy magasabban fekvő teleknek408 Ezek pedig a toumlrveacuteny az ingatlan termeacuteszete valamint nagy muacutelttal rendelkező eacuteppen ezeacutert toumlrveacuteny erejeacutevel biacuteroacute szokaacutes vagy gyakorlat Waldstein szerint eacuterdekes a natura loci fordulat mikeacutenti elhelyezeacutese ami arra enged koumlvetkeztetni hogy az ingatlan termeacuteszetes fekveacutese toumlrveacuteny illetve az időmuacutelaacutessal megalapozott jogaacutellapot hiaacutenyaacuteban veendő fi gyelembe Ekkor is azonban csak akkeacutent hogy mi az a meacuterteacutek amelyet az alacsonyabban fekvő telek a magasabban fekvő telekről lefolyoacute viacutezből bdquokezelnirdquo tud aneacutelkuumll hogy emberi beavatkozaacutesra lenne szuumlkseacuteg vagyis annak mutatoacuteja hogy hol huacute-zoacutedik a termeacuteszetes viacutezaacutetfolyaacutes hataacutera amelynek elviseleacuteseacutere az alacsonyabban fekvő ingatlan tulajdonosa koumlteles409

Eltekintve azonban ezektől a szoumlvegektől az emliacutetett taacuteblaacutezat is joacutel peacuteldaacutezza hogy a harmadik kategoacuteriaacutenak legfeljebb csak a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek

sarkos meglaacutetaacutesa elfogadhatoacute joacutellehet a konkreacutet helyzetek enneacutel aacuternyaltabbak is lehetnek408 Paul D 39 3 2 pr (49 ad ed) In summa tria sunt per quae inferior locus superiori servit

lex natura loci vetustas quae semper pro lege habetur minuendarum scilicet litium causa409 Reacuteszletesen ld W (1976) i m 37 illetve 39 Ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel H

(1969) i m 280 Waldstein neacutezeteacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera elegendő hivatkozni a hiacuteres taberna casiaria eseteacutere (Ulp D 8 5 8 5 [17 ad ed]) ahol a sajtuumlzemből felszaacutelloacute fuumlst zavarhatja a koumlruumlloumltte lakoacutekat ezeacutert ndash ilyen tartalmuacute servitus leacutete eseteacuten ndash a fuumlst maacutes moacutedon toumlrteacutenő elve-zeteacuteseacutere lehet koumltelezni a sajtuumlzem tulajdonosaacutet Ennek kapcsaacuten eacuteppen az esőviacutezzel foglal-kozoacute itt is vizsgaacutelt Paulus szoumlveggel egybevetve kitűnik hogy mit is jelentett a gyakorlatban a natura loci hiszen a taberna casiaria eseteacuteben sem objektiacutev alapon adott a fuumlstszennyezeacutes elleni veacutedelemhez valoacute jog hanem abboacutel adoacutedoacutean hogy a fuumlst secundum suam naturam felfeleacute szaacutell A keacuterdeacuteshez ld reacuteszletesen B (1875) i m 215 B (1968) i m 363ndash364 C C (1976) i m 496 R (1987) i m 104 P (1988) i m 185ndash187 S -M R (2000) i m 48ndash58 M (2010) i m 280ndash286

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese130

eseteacuteben lehet jelentőseacutege akkeacutent hogy maacutes csoportokba sorolaacutessal versengő minősiacuteteacutest is lehetőveacute tesz Egyszersmind az is laacutethatoacute hogy a rerum natura ilyeteacuten eacutertelmezeacutese maacuter tuacutelmutat a nyelvi-formai alapon aacutelloacute elemzeacutes hataacuterain ez azonban magaacutet a csoportosiacutetaacutest nem teszi megalapozatlannaacute

24 Vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek

Az ebben a koumlrben emliacuteteacutesre keruumllő szoumlvegekben koumlzoumls hogy baacuter a rerum natura ezeken a helyeken hataacuterozottan fejezi ki valaminek a leacutetezeacuteseacutet vagy a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet esetleg az objektiacutev valoacutesaacutegra is laacutethatoacutean utal meacutegis tulajdoniacutethatoacute az egyes szoumlvegeknek olyan maacutesodlagos ndash nem belemagyaraacutezott ndash eacutertelem is amely alapjaacuten elgondolkodtatoacute lehet hogy ezek a szoumlvegek a jelzetteken tuacutel egy maacutesik szoumlvegkategoacuteriaacuteba is soroltassanak Ezt szaacutemiacutetaacutesba veacuteve a felteacutetelezett konkurencia az alaacutebbi oumlsszeaacutelliacutetaacutesban fordulhat elő az első eacutes a maacutesodik csoport (leacutetezeacutes ndash objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese) az első eacutes a harmadik csoport (leacutetezeacutes ndash speciaacutelis jellemző) valamint a maacutesodik eacutes harmadik csoport (objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese ndash speciaacutelis jellemző) koumlzoumltti besorolaacutes lehet keacuterdeacuteses

241 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek koumlzoumltt ebben a csoportban első he-lyen szerepeltethető Iavolenus egy veacutelemeacutenye

Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab)rsquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres datorsquo Ofi lius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto

Az esetben szereplő hagyomaacutenyrendeleacutes eacutertelmeacuteben az oumlroumlkhagyoacute oumlroumlkoumlse koumlteles Lucius Titius reacuteszeacutere 100 modius gabonaacutet adni amelynek mindegyike tehaacutet minden egyes modius egyenkeacutent 100 pondust nyom A jogaacutesz Ofi lius eacutes a vele azonos aacutellaacutespontot keacutepviselő Labeo neacutezeteacutere hivatkozik akik szerint ilyen legatum nem keacutepzelhető el mivel ilyesfajta gabona nem leacutetezik ndash ekkeacutent

131A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

a hagyomaacutenyrendeleacutes eacuterveacutenytelen410 Egy veacuteka gabonaacuteba ugyanis 100 pondus nem feacuter bele ndash ez a konkreacutet esettől fuumlggetlenuumll igaz az objektiacutev valoacutesaacuteg az hogy ezek a meacuterteacutekek a hagyomaacutenyrendeleacutesben iacuterottakkal egyezően nem feleltethetők meg egymaacutesnak411 Vagyis ehelyuumltt a rerum natura korreaacutel az aacutel-talaacutenos nyelvhasznaacutelattal abboacutel kiindulva jeleniacuteti meg a teacutenylegesseacuteget keacutepezi le a valoacutesaacutegot412 Ekkeacutent a rerum natura non esset nem csupaacuten azt jelenti hogy nem leacutetezik hanem egyszersmind azt is hogy a kikoumlteacutes abszurd eacutes nemleacutete eacuteppen az abszurditaacutesboacutel koumlvetkezik Ehhez a keacuterdeacuteshez hasonloacute Ulpianus egy aacuteltalaacutenosabb megfogalmazaacutesuacute kijelenteacutese amely szerint mindaz aminek vagy lehetetlen a szolgaacuteltataacutesa vagy amely nem leacutetezik az a szerződeacutesben nem iacuterottnak tekintendő413 A szoumlveg kategorizaacutelaacutesa taacutevolroacutel sem egyszerű egyfelől igaz hogy utal a szoumlveg a teacutenyleges leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera (ea [hellip] quae in rerum natura non sunt) ebből a szempontboacutel tehaacutet a waldsteini elhelyezeacutes eacuterthető Azonban a szoumlveg maacutesik fordulata (quae dari impossibilia sunt) az aacutetadaacutes lehetetlenseacutegeacutere mutat amelynek veacutegeredmeacutenye ismeacutet az hogy ea in rerum natura non sunt vagyis a kikoumlteacutes abszurditaacutesa okozza a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet Vagyis az Ulpianus aacuteltal emliacutetett koumltelezettseacuteg illetőleg a Iavolenusnaacutel megjelenő suacutelymeacuterteacutekek termeacuteszete jellege alapvető vonatkoztataacutesi pontul szolgaacutelnak a leacutetezeacutes meghataacuterozaacutesaacutenak koumlreacuteben is414 Az eddig mondottakboacutel koumlvetkezően a Iavolenus-szoumlveg a kategorizaacutelaacutes soraacuten akaacuter keacutet csoportba is keruumllhetett volna hiszen a leacutetezeacutesre utalaacutes mellett az objektiacutev valoacutesaacutegot leiacuteroacute tartalma mellett is alappal lehet eacutervelni

242 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Az operae keacuterdeacutese kapcsaacuten főkeacutent Ulpianus egy roumlvid megaacutellapiacutetaacutesaacutera szokaacutes hivatkozni azonban ehhez elengedhetetlenuumll kapcsoloacutedik egy maacutesik ezzel leacutenyegeacuteben egyező tartalmuacute szoumlveg Paulustoacutel

410 G (1971) i m 120 R (1971) i m 112411 Ld C B (1993) i m 249 kuumlloumlnoumlsen pedig az alaacutebbit bdquoEs eacuteste un dato del mundo

corporal de la realidad fiacutesica que representa un liacutemite insuperable para la libertad de disposicioacuten del testador [hellip]rdquo A jelen textus eacutes Celsus egy veacutelemeacutenye (Cels D 50 17 185 [8 dig]) koumlzoumltti paacuterhuzamra neacutezve ld H (1969) i m 277ndash278

412 Ehhez ld M (2007) i m 08413 Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Ea quae dari impossibilia sunt vel quae in rerum natura non

sunt pro non adiectis habentur Ld meacuteg R (1971) i m 112414 Ezzel egyezően M (2007) i m 209 C B (1993) i m 234ndash235 illetve 249

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese132

Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab)Operae in rerum natura non sunt415

Paul D 7 7 1 (2 ad ed) Opera in actu consistit nec ante in rerum natura est quam si dies venit quo praestanda est quemadmodum cum stipulamur rsquoquod ex arethusa natum eritrsquo

A szoumlvegek szerint operae alatt valamilyen emberi cselekveacuteseket kell eacuterte-ni416 azonban ez nem baacutermifeacutele cselekveacutest teveacutest jelent opera csak akkor lesz egy cselekveacutes ha annak teljesiacuteteacutesi ideje eljoumltt ezt megelőzően azonban nem leacutetezik mint opera a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltte avatja az egyszerű emberi cselekveacutest szaacutemon keacuterhető koumltelezettseacuteggeacute417 Paulus hozzaacuteteszi hogy ez hasonloacute azokhoz az esetekhez amikor valaki res futuraacutera neacutezve stipulaacutel418 Ekkeacutent a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltteacutevel vaacutelik az egyszerű cselekveacutes jogi szempontboacutel leacutetezőveacute (in rerum

415 Ehhez a roumlvid aacutelliacutetaacuteshoz ld Bessenyő Andraacutes eacutertő megjegyzeacuteseacutet amely szerint operae alatt a roacutemaiak olyan gazdasaacutegilag neacutelkuumlloumlzhetetlen teacutenyezőket eacutertettek amelyek csupaacuten aacutetme-netileg leacuteteznek ennek kapcsaacuten egy Paulus-textusra hivatkozik Vouml Paul D 50 16 5 1 (2 ad ed) rsquoOpere locato conductorsquo his verbis Labeo signifi cari ait id opus quod Graeci ἀποτέλεσμα vocant non ἔργον id est ex opere facto corpus aliquod perfectum Ehhez ld meacuteg L ndashS (1940) i m s vv ἀποτέλεσμα eacutes ἔργον Ekkeacutent a leacutenyeg nem valamilyen fi zikai eacutertelemben vett cselekveacutesben tettben aacutell hanem valaminek az alapos teljesiacuteteacuteseacuteben Ld B (2010) i m 500 Maacuter ezek a megfontolaacutesok is abba az iraacutenyba mutatnak hogy operae vonatkozaacutesaacuteban a rerum natura kifejezeacutes nem pusztaacuten a leacutetezeacutesre utal hanem egy bizonyos időhoumlz vagy konkreacutet feladathoz koumltődő teljesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteget jeleniacutet meg Ehhez keacutepest kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemel Pescani neacutezete amelyet Visky Kaacuteroly is ismertet Pescani monograacutefi aacutejaacuteroacutel iacuterott recenzioacutejaacuteban Ezek szerint nem az opera hanem ennek eredmeacutenye az opus az ami a kuumllvilaacutegban leacutetezik Ehhez ld V (1970) i m 225 Keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az operaacutet aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint ami non in rerum natura est Ehhez ld Sen Ep ad Luc 6 58 15 bdquoPrimum genus Stoicis quibusdam videtur sbquoquidrsquo quare videatur subiciam rsquoIn rerumrsquo inquiunt sbquonatura quaedam sunt quaedam non sunt et haec autem quae non sunt rerum natura complectitur [hellip]rdquo Megjegyzendő hogy az operae in rerum natura non sunt kijelenteacutes eacutertelmezeacutese igen vitatott vouml C B (1993) i m 254 Ehhez ld pl A (1979) i m 78237 aki az in rerum natura non sunt fordulatot az indictioacuteval hozza kapcsolatba Hasonloacutean ld W (1991) i m 151 aki szerint ezen a helyen Ulpianus arra utal hogy az opera mint teveacutekenyseacuteg nem minden esetben jaacuter egyuumltt valamely peacutenzben kifejezhető eredmeacutennyel

416 Operae alatt olyan egy napi tartamuacute munkaveacutegzeacutest kell eacuterteni amelynek ilyen napi jellegeacute-ből adoacutedoacutean a koumltelezettseacuteg teljes meacuterteacutekeacutet a napok szaacutemaacuteval kellett megadni meghataacuterozva hogy haacuteny napi operae teljesiacuteteacuteseacutere koumlteles valaki Vouml Paul D 38 1 1 pr (1 de var lect) Pomp D 38 1 3 1 (6 ad Sab) Paul D 40 7 20 5 (16 ad Plaut) W (1986) i m 209ndash211 C B (1993) i m 257 eacutes kuumlloumlnoumlsen 65 sz jegyzet

417 Ehhez hasonloacutean ld Cels D 50 17 186 (12 dig)418 Vouml C B (1993) i m 254ndash255 A res futuraacutera vonatkozoacute stipulatio eacutes az operae

libertorum koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre neacutezve ld C B (1993) i m 256

133A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

natura est) tehaacutet koumlvetelhetőveacute is ez avatja tehaacutet a cselekveacutest meghataacuterozott jellegűveacute amely kuumlloumlnleges jogi szempontboacutel is relevaacutens jellemzőkkel biacuter419 Ekkeacutent az emberi cselekveacutes speciaacutelis minőseacutegeacutet iacuterja le itt az in rerum natura esse kifejezeacutes ebből adoacutedoacutean mindkeacutet szoumlveg ndash baacuter keacutetseacutegtelen hogy első tekintetre az első csoportba tartozoacutenak tekinthetők ndash nem minden alap neacutelkuumll veti fel annak lehetőseacutegeacutet hogy a harmadik kategoacuteriaacuteba soroltassanak Hiszen a szoumlvegek ilyen eacutertelme szerint a cselekveacutes maacuter megvan csak idő előtt nem minősuumll az operae koumlreacutebe tartozoacutenak420

243 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Maacuter koraacutebban az in rerum natura kifejezeacutes rabszolgaacutekhoz koumltődő előfordulaacute-saacutenak vizsgaacutelata soraacuten szuumlkseacuteges volt ideacutezni egy Gaius-helyet amely szerint a rabszolganő gyermeke nem minősuumll gyuumlmoumllcsnek Ehhez neacutemikeacutepp hasonloacute eacuterveleacutest koumlvet Iavolenus veacutelemeacutenye amelyben a keacuterdeacutes az hogy amennyiben valaki bilincsbe ver egy szabad embert akkeacutent hogy őt birtokolja vajon ezaacuteltal birtokolni fog-e mindent amit a bilincsbe vert ember a birtokaacuteban tart

Iav D 41 2 23 2 (1 epist)Item quaero si vinxero liberum hominem ita ut eum possideam an omnia quae is possidebat ego possideam per illum respondit

419 Ezt aacutelliacutetja Waldstein is az irodalom alapjaacuten azzal magyaraacutezva mindezt hogy operae mint cselekveacutes munka a kuumllvilaacutegban csak ennek eredmeacutenye oldalaacuteroacutel volt megfoghatoacute a munka kuumlloumlnoumlsen pedig a szellemi munka valamely keacutezzel foghatoacute eredmeacutenyre kellett hogy vezes-sen ahhoz hogy a roacutemaiak kezdeni tudjanak vele valamit Ekkeacutent ndash mint oumlnmagaacuteban nem fi zikai leacutetező ndash csak a koumlvetelhetőseacuteg napjaacutetoacutel tekinthető leacutetezőnek Ld reacuteszletesen iroda-lommal W (1986) i m 218 Waldstein leacutenyegeacuteben ezt az aacutellaacutespontot fogalmazta meg tiacutez eacutevvel koraacutebbi munkaacutejaacuteban is azzal hogy ebben a koumlrben raacutemutatott arra is hogy az operae megjeloumlleacutessel illetett cselekveacutesek leacutetezeacutese attoacutel fuumlgg hogy maga a cselekveacutesek az ezekre vonatkozoacute jogi koumltelezettseacuteg tartalmi szempontboacutel egymaacutesnak megfelelnek-e Vouml W (1976) i m 33ndash34 Ezzel ellenteacutetesen Pescani alapjaacuten V (1970) i m 226 B (2001) i m 271

420 Leacutetezik egy harmadik az operae keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlveg is (Paul D 38 1 20 pr [40 ad ed]) amelyben a rerum naturaacutera hivatkozaacutes az operae esedeacutekesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutehez keacutepest elteacuterő tartalommal jelenik meg Paulus ezen a helyen visszautal Sabinusnak a praetor urbanus edictumaacutehoz iacutert kommentaacuterjaacuteboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyeacutere (vouml Paul D 38 1 18 [40 ad ed]) amely szerint az operae teljesiacuteteacuteseacutere a libertinus a sajaacutetjaacuteboacutel is koumlteles ha azonban sajaacutet leacutetfenntartaacutesi szuumlkseacutegleteit maga nem keacutepes kieleacutegiacuteteni a patronus kell hogy eacutelelmezeacutest nyuacutejtson szaacutemaacutera Vagyis a rerum naturaacutera utalaacutes ehelyuumltt sokkal inkaacutebb az operae fi zikai teljesiacutethetőseacutegeacutere utal Vouml W (1986) i m 22121

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese134

si vinxeris hominem liberum eum te possidere non puto quod cum ita se habeat multo minus per illum res eius a te possidebuntur neque enim rerum natura recipit ut per eum aliquid possidere possimus quem civiliter in mea potestate non habeo

A jogaacutesz raacutemutat arra hogy szabad embert nem lehet birtokolni ebből adoacute-doacutean az sem keruumll az őt megbeacuteklyoacutezoacute birtokaacuteba ami a szabad embereacute mivel a rerum natura szerint olyan szemeacutely aacuteltal aki felett nem aacutell fenn civiliter hatalom semmit sem lehet birtokolni Mint ismeretes klasszikus jog szerint főszabaacutely szerint akkor beszeacutelhetuumlnk birtokroacutel ha a birtokos corpore et animo hatalmaacuteban tartja az adott dolgot Előfordulhat ugyanakkor hogy a hatalom-gyakorloacute neveacuteben hatalomalatti birtokol ndash ilyenkor is megvan azonban a corpus eacutes az animus is olyan formaacuteban azonban hogy a birtoklaacutesra animo dominii ugyanakkor corpore fi lii vagy servi keruumll sor421 Ezt az esetkoumlrt egyes forraacutesok ndash iacutegy a vizsgaacutelt Iavolenus-textus is ndash a potestas keacuterdeacuteseacutevel taacutersiacutetjaacutek eacutes kitűnik belőluumlk hogy ezekben az esetekben a potestas a birtoklaacutesnak előfelteacutetele422 Ennek indoka hogy a vizsgaacutelt szoumlveg kifejezetten tagadja a hatalomgyakorloacute aacuteltali birtokszerzeacutes lehetőseacutegeacutet azon az alapon hogy a hatalomalatti szemeacutelyt a hatalomgyakorloacute nem birtokolja423 Oumlsszesseacutegeacuteben ebből a szoumlvegből is egy olyan elgondolaacutes eacuterződik ki amely azt hangsuacutelyozza hogy nem pusztaacuten a sza-bad ember feletti birtok nem leacutetezik hanem azeacutert nem aacutellhat szabad ember egy maacutesik szemeacutely birtokaacuteban mert ez abszurd nem felel meg az objektiacutev valoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek Cuena Boy meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet amikor arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy ebben a szoumlvegben a rerum natura egyenesen a lex naturae

421 Vouml pl Paul D 41 2 1 5 (54 ad ed) Paul D eod 44 1 (23 quaest)422 Ehhez ld M (1974) i m 444 A potestas eacutes a ius kapcsolataacutehoz ld C (1993) i

m 565 A szoumlveg tartalmaacutera eacutes jelentőseacutegeacutere neacutezve ellenteacutetes aacutellaacutespontot keacutepvisel Gordon aki szerint ez a locus egyaacuteltalaacuten nem a per alios birtokszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik A nagy valoacutesziacutenűseacuteggel egy pupillus aacuteltal Iavolenusnak feltett keacuterdeacutes Gordon szerint az lehetett hogy egy szabad ember bilincsbe vereacutese ezzel birtokba veacutetele azt eredmeacutenyezi-e hogy a bilincsbe verő a szabad embernek a bilincsbe vereacutesig a birtokaacuteba keruumllt vagyontaacutergyak felett birtokot szerez Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint ez a szoumlveg nem a bilincsbe vereacutest koumlvetően szerzett va-gyontaacutergyak birtokaacutenak megszerzeacuteseacutere vonatkozik Reacuteszletesen ld G (1965) i m 290

423 Vouml M (1974) i m 447ndash448 Ilyen tartalmuacute tovaacutebbi forraacutesok meacuteg pl Pomp D 41 1 21 pr (11 ad Sab) Mod D 41 1 54 4 (31 ad Quint Muc) Leacutetezik ugyanakkor olyan responsum is amely elismeri a birtoklaacutes lehetőseacutegeacutet vouml Paul D 41 2 1 22 (54 ad ed) Kuumlloumln hangsuacute-lyozza hogy Iavolenus a possessio eacutes potestas kifejezeacuteseket szinonimakeacutent hasznaacutelja minkeacutet kifejezeacutes a hatalom hatoacutekoumlreacutenek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelybe a hatalomalatti beletartozik Vouml M (1974) i m 449

135A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

vagy a ius naturale szinonimaacutejakeacutent eacuterteacutekelhető424 Ez a felfogaacutes pedig maacuter a koraacutebban ideacutezett Gaius-szoumlveg zaacuteroacute fordulataacutet ideacutezi Ott Gaius akkeacutent foglalt aacutellaacutest az ember eacutes a gyuumlmoumllcs elvaacutelasztaacutesaacutenak keacuterdeacuteseacuteben hogy a gyuumlmoumllcs ceacutelja hogy az emberek hasznaacutera vaacuteljeacutek Vagyis Gaius gondolatban keacutet csoport-ra bontja az eseteacuteben szereplő relevaacutens elemeket emberek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk eacutes mindkettő ceacutelja eacutes szerepe az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzni szaacutendeacutekozoacute vilaacutegban attoacutel fuumlgg hogy a termeacuteszet milyen attribuacutetumokkal ruhaacutezta fel ezeket egyen-keacutent ndash iacutegy eacuterthető Cuena Boynaacutel a ius naturaleacutere utalaacutes Hangsuacutelyozni kell hogy a gondolati elvaacutelasztaacutes megteacutetele nem kuumlloumlnleges jogaacuteszi bravuacuter sem pedig jogaacuteszi csűrcsavar olyan alapvető gondolati seacutemaacuteroacutel van szoacute amely az ember gondolkodaacutesaacutenak termeacuteszetes velejaacuteroacuteja425

Hasonloacute a helyzet azon gyermekek oumlroumlkleacutese keacuterdeacuteseacuteben is akiknek apja elvesziacutetette a polgaacuterjogaacutet

Alf D 48 22 3 (1 epit)Eum qui civitatem amitteret nihil aliud iuris adimere liberis nisi quod ab ipso perventurum esset ad eos si intestatus in civitate moreretur hoc est hereditatem eius et libertos et si quid aliud in hoc genere repperiri potest quae vero non a patre sed a genere a civitate a rerum natura tribuerentur ea manere eis incolumia itaque et fratres fratribus fore legitimos heredes et adgnatorum tutelas et hereditates habituros non enim haec patrem sed maiores eius eis dedisse

Olyan jogot oumlroumlkleacutes aacuteltal egyik gyermek sem szerezhet amely jogosultsaacuteg aacutethaacuteramlaacutesaacutenak az lett volna a felteacutetele hogy az apa polgaacuterkeacutent haljon meg Minden maacutes azonban amely az apa polgaacuterjogaacutenak leacuteteacutetől vagy nemleacuteteacutetől fuumlg-getlenuumll objektiacuteve megmarad (nemzetseacutegben meglevő hely lakoacutehely) illetőleg ami a rerum natura okaacuten haacuteramlik raacutejuk az teljes egeacuteszeacuteben az oumlveacutek marad hi-szen mindez az őseiktől haacuteramlott raacutejuk426 A szoumlveg probleacutemaacutes jellegeacutere Hanard

424 Ld C B (1993) i m 23315 bdquo[hellip] rerum natura se considera equivalente a lex naturae [ius naturale] [hellip]rdquo

425 Vouml ismeacutetelten Elmeacutelkedeacutesek 3 11426 Ehhez ld W (1967) i m 120ndash121 Bretone a konkreacutet esetben az etikai-jogi naturalizmus

megjeleneacuteseacutet laacutetja az esetben emliacutetett jogosultsaacutegok koumlzoumltt ndash eredetuumlkből adoacutedoacutean ndash hierar-chikus viszonyt teacutetelez fel Bemutat olyan esetet is (Mod D 38 10 4 pr [12 pand] amikor a veacuterrokonsaacuteg foka illetőleg maga a veacuterrokonsaacuteg fuumlgg a rerum naturaacutetoacutel vouml B (2001) i m 120 Ugyaniacutegy B (2007) i m 267

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese136

eacutes Mantello is felhiacutevjaacutek a fi gyelmet427 Hanard eacuteppen a szoumlveg keacuteteacutertelműseacutege miatt uumlgyetlennek tartja a bdquonon a patre [hellip] tribuerenturrdquo kifejezeacutest a szoumlveg szoacute szerinti eacutertelmezeacutese veacutelemeacutenye szerint arra enged koumlvetkeztetni hogy a fi uacute nem agnaacutet rokona az apaacutenak ndash ez pedig nyilvaacutenvaloacutean helytelen428 A rerum natura kapcsaacuten utal arra hogy a toumlrveacutenyes gyermekek apa utaacuteni toumlrveacutenyes oumlroumlk-leacuteshez illetve az agnaacutet rokonok aacuteltali gyaacutemsaacuteghoz valoacute joga a koumlruumllvevő vilaacuteg megfi gyeleacuteseacuteben az ősi szokaacutesokban valamint a polgaacuterok mindennapi spon-taacuten gyakorlataacuteban lelik alapjukat429 Mantello szerint a rerum natura Alfenus aacuteltali hivatkozaacutesa nem illik bele abba a koumlrbe ahol a rerum natura a lsquodolgok termeacuteszet adta rendjeacutetrsquo vagy ha uacutegy tetszik a lsquovaloacutesaacuteg immanens eacutes eacutesszerű rendjeacutetrsquo jeloumllte Sokkal inkaacutebb objektiacutev rendet elrendezettseacuteget jelent ebben a textusban oumlsszhangban a gens eacutes a civitas kategoacuteriaacuteival430 Ekkeacutent az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacuten tuacutel az lsquoa genere a civitate a rerum natura tribuerenturrsquo fordulat arra utalhat hogy az oumlroumlkleacutes aacuteltal megszerzett jogosultsaacutegok specifi kus jellegűek eacuteppen eredetuumlkből adoacutedoacutean keruumllhet sor ezek koumlreacuteben oumlroumlkleacutesre tehaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az apa a polgaacuterjogaacutet elvesziacutetette Waldstein egy maacutesik szoumlveg (Paul D 39 3 2 pr [49 ad ed]) kapcsaacuten raacutemutat hogy a textusban a lex a natura loci valamint a vetustas kifejezeacutesek nem veacuteletlenuumll ebben a sorrendben szerepelnek431 Ez az eacuteszreveacutetel ehelyuumltt is hivatkozhatoacute a gensre a civitasra veacutegső soron pedig a rerum naturaacutera hivatkozaacutes mindannak a konkretizaacutelaacutesa amit az ősoumlk hagytak haacutetra Egyszersmind ezek ndash haacuterom koncentrikus koumlrhoumlz hasonloacutean ndash fokozatokat is megjeleniacutetenek eacutes koumlzoumls bennuumlk az a teacutenyező hogy nem attoacutel a teacutenytől fuumlggnek hogy az apa roacutemai polgaacuter volt-e halaacutela pillanataacuteban vagy sem Ekkeacutent a hagyateacuteknak az ilyen csak az ősoumlkre visszavezethető reacutesze eacuteppen a kizaacuteroacutelag az apaacutetoacutel szaacutermazoacute hagyateacuteki reacutesztől elteacuterő speciaacutelis jellege miatt szaacutellhat aacutet az oumlroumlkoumlsoumlkre

427 H (1980) i m 176ndash177 M (2007) i m 231428 H (1980) i m 176429 H (1980) i m 177430 Vouml M (2007) i m 231 eacutes kuumlloumlnoumlsen 68 sz jegyzet Cuena Boy ezt a szoumlveget is a

ius naturaleacuteval hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml C B (1993) i m 23315 Eme veacutelemeacutenyekkel neacutemikeacutepp ellenteacutetesen ld M -M (1971) i m 115 aki azt hangsuacutelyozza hogy a natura rei koumlreacuteben emliacutetett res ndash az objektiacutev valoacutesaacuteghoz vagy a ius naturaleacutehoz keacutepest ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi viszonyok aacuteltal joumln leacutetre A natura rei a helyesnek veacutelt megoldaacutes szuumlk-seacutegesseacutegeacutenek eacutertelmeacutet csak akkor veszi fel amikor a taacutersadalom jogi rendjeacutenek egy olyan fontos elemeacutet előfelteacutetelezzuumlk mint amilyen a patria potestas Ezen a ponton tehaacutet Mayer-Maly szerint a iuris constitutio eacutes a natura rei oumlsszeuumltkoumlzeacutese tapasztalhatoacute

431 W (1976) i m 39

137A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

3 Kimaradoacute szoumlveghelyek

Leacuteteznek meacuteg olyan szoumlvegek amelyek eddig nem keruumlltek emliacuteteacutesre joacutellehet csoportba osztaacutesukra sor keruumllt Ennek oka pedig az hogy ezek a szoumlvegek ndash az eddigiektől elteacuterően ndash nem a teacutenyaacutellaacuteshoz koumltődnek hanem annaacutel taacutegabb normatiacutev keretet jelentenek A legjobb a Digestaacuteban szereplő peacutelda ehelyuumltt Celsus egy sommaacutes megaacutellapiacutetaacutesa

Cels D 50 17 188 1 (17 dig)Quae rerum natura prohibentur nulla lege confi rmata sunt

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy ami a dolgok termeacuteszeteacuteneacutel fogva tilos arra toumlrveacuteny nem hatalmazhat fel A principium szerint az olyan esetekben amikor a veacutegrendelet keacutet egymaacutessal ellenteacutetes rendelkezeacutest is tartalmaz mindkeacutet rendel-kezeacutes eacuterveacutenytelennek tekintendő432 Az ideacutezett mondat ennek a principiumnak a folytataacutesa mintegy megokolaacutesa is egyben A lex ebben a szoumlvegben tehaacutet nem (felteacutetlenuumll) olyan a neacutep koumlzreműkoumldeacuteseacutevel megalkotott szabaacutelyt takar amely mindenkire eacuterveacutenyes csupaacuten olyat amely legem facit inter partes ndash aacutem ha konkreacutet kisszaacutemuacute felek koumlzoumltt van moacuted ilyen rendezeacutesre akkor biacutezvaacutest aacutel-liacutethatoacute hogy az sem jelentene teacutevedeacutest ha valaki a lex publica eseteacutere vetiacuteteneacute ezt a szoumlveget Mayer-Maly raacutemutat hogy ebben az esetben nem arroacutel van szoacute hogy a ius naturale vagy akaacuter gentium eacutes a pozitiacutev jog koumlzoumltti kolliacutezioacutet felol-dandoacute szuumlletett ez a Celsus-veacutelemeacuteny A hivatkozott forraacuteshellyel kapcsolatban Vander Waerdt aacutellaacutespontja az hogy amikor a roacutemai jogaacuteszok a natura vagy a ius naturale kifejezeacuteseket hasznaacuteljaacutek olyan valamire hivatkoznak amely egybevaacuteg megfelel a dolgok laacutethatoacute sajaacutetossaacutegainak fi zikai aacutellapotaacutenak vagy a szokaacutesos emberi viselkedeacutesnek Ekkeacutent hivatkozaacutesuk haacutettereacuteben nem huacutezoacutedik meg egy kimunkaacutelt eszmerendszer az emberi termeacuteszetről a keacutet kifejezeacutes a roacutemai jogaacuteszok olvasataacuteban az egyes esetek teacutenybeli alapjaacutet jeloumlli amelytől a jog mikeacutenti alkalmazaacutesa is fuumlgg433 Mayer-Maly azt hangsuacutelyozza hogy az emliacutetett

432 Cels D 50 17 188 pr (17 dig) Ubi pugnantia inter se in testamento iuberentur neutrum ratum est Mayer-Maly korai iacuteraacutesaacuteban ezt a szoumlveghelyet akkeacutent eacutertelmezi mint ami alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a Seinboacutel levezethető valamely Sollen Ld M -M (1971) i m 122 Ennek neacutemikeacutepp ellentmond hogy a Sein eacutes Sollen fogalmait a roacutemai jogaacuteszok nem ismerteacutek

433 V W (1994) i m 4884 Leacutevy megfogalmazaacutesaacutera hivatkozik bdquonot only what followed from physical qualities of men or things but also what within the framework of that system seemed to square with the normal and reasonable order of human interests and for this reason not to be in need of any further evidencerdquo Vouml L (1963a) i m 7 Vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteboacutel Vander Waerdt ugyanakkor eacuteppen azt igyekszik kimutatni hogy a roacutemai

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese138

forraacuteshelyen a rerum natura kifejezeacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot keacutepezi le azonban akkeacutent hogy az abszurditaacutesra fi gyelmet iraacutenyiacutetoacute jellege itt maacuter normatiacutev sziacutene-zetet is kap434 Hasonloacutean fogalmaz Cuena Boy is amikor raacutemutat hogy a rerum natura kifejezeacutessel a jogaacuteszok az objektiacutev valoacutesaacutegra utaltak meacuteghozzaacute a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje eacutertelmeacuteben Ebből adoacutedoacutean mindaz ami a rerum natura koumlreacutebe tartozik az baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute annak minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett435 A Mayer-Maly aacuteltal emliacutetett normatiacutev sziacutenezet Cuena Boynaacutel akkeacutent jelenik meg hogy az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulatnak ugyan nincs koumlzvetlen pozitiacutev jogi jellege ennek elleneacutere a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is kikeruumllhetetlen tartalmi hataacuterokat jeloumll ki436 Ezt a normatiacutev iacutezt Waldstein is komolyan tekintetbe veszi iacuteraacutesa a faktikus iraacutenyaacuteboacutel fokozatosan halad a normatiacutev iraacutenyaacuteba amelynek betetőzeacutese ndash oumlnaacutelloacute fejezetben ndash a ius naturale elemzeacutese437

4 A Digestaacuten kiacutevuumlli egyes primeacuter forraacutesok vizsgaacutelata

A rerum natura terminus keacutet alkalommal fordul elő Gaius instituacutecioacuteiban A maacutesodik koumlnyvben a legatum per damnationem rendeleacuteseacutevel kapcsolatosan aacutellapiacutetja meg Gaius hogy joumlvőben leacutetrejoumlvő vagyontaacutergyat is lehet koumltelmi hagyomaacutenykeacutent rendelni

jogaacuteszokat nem befolyaacutesolta a sztoicizmus joacutellehet nem aacutelliacutetja hogy ne lettek volna verzaacutetu-sak a sztoikus gondolkodaacutesban Vouml V W (1994) i m 4893 Mindez annyiban neacutemikeacutepp eacuterdekes aacutelliacutetaacutes hogy a sztoikus gondolkodaacutesban valoacute jaacutertassaacutegboacutel eredően az egyes jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet befolyaacutesolhatja maga a sztoicizmus nem pedig a jogtudomaacutenyt aacuteltalaacuteban Vander Waerdt veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen C (1985) i m 356ndash364

434 Vouml M -M (2000) i m 11 Ehhez hasonloacutean ld W (1991) i m 453 aki koumlnyvismertetőjeacuteben raacutemutat arra hogy a recenzeaacutelt munka szerzője Vincenzo Scarano Ussani rerum natura alatt ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen eme szoumlveg kapcsaacuten ndash a dolgok termeacuteszetes rendjeacutet eacuterti ezzel hangsuacutelyozva az emberi kultuacutera eacutes a kozmikus termeacuteszet egyseacutegeacutet Celsus kije-lenteacuteseacutenek magja hogy a jogeacutertelmezeacutes soraacuten erre a kapcsoloacutedaacutesra fi gyelemmel kell lenni ugyanakkor ezzel a jogaacutesz nem kiacutevaacutenja olyankeacutent feltűntetni a jogot mint ami megvaacuteltoztat-hatatlan lenne

435 Vouml C B (1993) i m 235ndash236 tovaacutebbaacute 239 skk436 Vouml C B (1993) i m 236437 Vouml pl bdquoDie Natur juristischer Gebilderdquo alciacutemet W (1976) i m 51

139A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Gai 2 203Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit

A koumltelmi hagyomaacutenyos vaacuteromaacutenyosi poziacutecioacuteba keruumll az oumlroumlkoumlssel szemben eacuterveacutenyesiacutethet a veacutegrendeletből eredő in personam igeacutenyt (actio ex testamento) abban az esetben ha az oumlroumlkoumls nem tenne eleget az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal a veacuteg-rendeletben raacute testaacutelt koumltelezettseacutegnek Ez a koumlveteleacutesi jog azonban csak az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően keletkezik Ami az oumlroumlkhagyoacute szempontjaacuteboacutel leacutenyeges hogy olyan vagyontaacutergyat rendeljen hagyomaacutenyul amely az oumlroumlkoumls szaacutemaacutera a hagyateacutekba leacutepeacutes pillanataacuteban megvan Ez a vagyontaacutergy viszont a veacutegrendelet teacuteteleacutenek pillanataacuteban lehet joumlvőbeli dolog vagyis olyan amire Gaius alappal mondja hogy in rerum natura non est a kuumllvilaacutegban (meacuteg) nem leacutetezik Ekkeacutent eacuterthető tehaacutet hogy ebben az esetben az in rerum natura non est fordulattal eacutelve Gaius a fi zikai eacutertelemben vett leacutetezeacutes illetőleg nemleacutete-zeacutes elhataacuterolaacutesaacutet adja ebben a szoumlvegben438 Peacuteldakeacutent emliacuteti a telek majdan keletkező szaporulataacutet (fructus [hellip] in illo fundo nati) illetve a rabszolganőtől keacutesőbb szuumlletendő gyermeket (quod ex illa ancilla natum) Ehhez tematikusan hasonloacute szoumlveg a Digestaacuteban egy Pomponiushoz koumlthető textus (Pomp D 30 24 pr [5 ad Sab]) Megjegyzendő hogy a jogaacuteszok responsumai nem is ezzel a keacuterdeacutessel foglalkoznak toumlbbet hanem inkaacutebb azzal a probleacutemaacuteval amikor valamely szolgaacuteltataacutes taacutergya a teljesiacuteteacutes hataacuteridejeacutet megelőzően megsemmisuumll (l pl Ulp D 25 2 17 2 [30 ad ed] Pomp D 30 48 1 [6 ad Sab] Afric D 30 108 10 [5 quaest]) Ezekhez keacutepest Gaius feltehetően oktataacutesi-didaktikai ceacutelboacutel foglalkozik ezzel a teacutemaacuteval

Eacuteppen az emliacutetett oktataacutesi-didaktikai szempontoknak tudhatoacute be az is hogy a kentaur Gaiusnaacutel is megjelenik mint a nemleacutetezeacutes archetiacutepusa

Gai 3 97aItem si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum stipuletur aeque inutilis est stipulatio

Ezt a hippocentaurust emliacutető szoumlveget akaacutercsak ennek a iustinianusi ins-tituacutecioacutekban megtalaacutelhatoacute parafraacutezisaacutet (Inst 3 19 1) koraacutebban a rerum natura

438 Vouml a koraacutebban maacuter hivatkozott Pomponius-szoumlveggel (Pomp D 30 24 pr [5 ad Sab]) illetve R (1971) i m 110

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese140

koncepcioacutejaacutet aacuteltalaacuteban aacutettekintő fejeztben maacuter reacuteszletesebben bemutattuk ehelyuumltt csak a teljesseacuteg kedveacuteeacutert hivatkozunk raacute uacutejfent439

Ezen a ponton aacutetteacuterve a iustinianusi instituacutecioacutek szoumlvegeinek aacutettekinteacuteseacutere aacuteltalaacutenos jelleggel jelezzuumlk hogy a rerum natura jellemzően a fi zikai leacutetezeacutesre illetve nem leacutetezeacutesre utal illetőleg az objektiacutev valoacutesaacuteg mint hataacuterfogalom meg-jeleniacutetőjekeacutent hivatkoznak meacuteg raacute neacutemelykor

Inst 2 1 6Singulorum autem hominum multis modis res fi unt quarundam enim rerum dominium nanciscimur iure naturali quod sicut diximus appellatur ius gentium quarundam iure civili commodius est itaque a vetustiore iure incipere palam est autem vetustius esse naturale ius quod cum ipso genere humano rerum natura prodidit civilia enim iura tunc coeperunt esse cum et civitates condi et magistratus creari et leges scribi coeperunt

Inst 2 1 13Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum natura hominum gratia comparavit

Ez a textus valamint Gaius Digesta-beli szoumlvege (Gai D 22 1 28 1 [2 rer cott]) szoacute szerint megegyeznek ekkeacutent mindaz amit a Digesta locus kapcsaacuten elmondtunk az itt is felhozhatoacute

Inst 2 20 3Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est recte legatur veluti fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit

Ez a szoumlveg valamint a gaiusi instituacutecioacutek szoumlvege (ld fentebb Gai 2 203) Csaknem szoacute szerinti egyezeacutest mutat a gaiusi Instituacutecioacutek előbb maacuter ideacutezett szouml-vegeacutevel ndash az annak kapcsaacuten mondottak ekkeacutent ebben a koumlrben is hivatkozhatoacutek

439 Ld ehhez meacuteg M (1969) i m 75ndash77 ahol a szerző szerint a rerum natura kifejezeacutessel (nyilvaacutenvaloacutean ennek megfelelő alakjaacuteval) gyakorta iacuterjaacutek le a szolgaacuteltataacutes lehetetlenseacutegeacutet

141A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Inst 3 15 4Condiciones quae ad praeteritum vel ad praesens tempus referuntur aut statim infi rmant obligationem aut omnino non diff erunt veluti SI TITIUS CONSUL FUIT vel SI MAEVIUS VIVIT DARE SPONDES nam si ea ita non sunt nihil valet stipulatio sin autem ita se habent statim valent quae enim per rerum naturam certa sunt non morantur obligationem licet apud nos incerta sint

A verborum obligatioacutekkal oumlsszefuumlggeacutesben a felteacutetel nyelvi megfogalmazaacute-saacuteval kapcsolatosan toumlrteacutenik hivatkozaacutes a rerum naturaacutera

Inst 3 19 1Omnis res quae dominio nostro subicitur in stipulationem deduci potest sive illa mobilis sive soli sit At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum qui esse non possit inutilis erit stipulatio

A fentiekre refl ektaacutelva az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekkal kapcsolatban keruumll elő ismeacutet a hippocentaurus mint a nemleacutetező dolgok iskolapeacuteldaacuteja440

Iulius Paulus bdquoSententiarum ad fi lium libri Vrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban keacutet sze-melveacutenyben fordul elő a rerum naturaacutera utalaacutes az elsőben az uumlgyletben tűzoumltt felteacutetellel oumlsszefuumlggeacutesben tesz a iustinianusi megfogalmazaacutessal leacutenyegileg azonos tartalmuacute aacutelliacutetaacutesokat441 A maacutesik locus oumlroumlkleacutesi jogi teacutemakoumlrben fordul elő eacutes a rokonsaacuteg fokaacutenak szaacutemiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutes olvashatoacute benne az oumlroumlkleacutes hetedik foking toumlrteacutenő szaacutemiacutetaacutesaacutenak okaacutet magyaraacutezza eacutes ennek koumlreacuteben hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacutegban tuumlkroumlződeacuteseacutenek eklataacutens peacuteldaacutejakeacutent ndash egy termeacuteszeti megfi gyeleacutest taacutemaszt alaacute a klasszikusok aacuteltal oly sokszor hasznaacutelt fogalommal442

440 Vouml R (1971) i m 110 441 Paul Sent 3 4b 1 Condicionum duo sunt genera aut enim possibilis est aut impossibilis

possibilis quae per rerum naturam admitti potest impossibilis quae non potest quarum ex eventu altera expectatur altera impossibilis submovetur Ld R (1971) i m 112

442 Vouml Paul Sent 4 22 8 Successionis idcirco gradus septem constituti sunt quia ulterius per rerum naturam nec nomina inveniri nec vita succedentibus prorogari potest

KOumlVETKEZTETEacuteSEK A RERUM NATURA FOGALMAacuteVAL OumlSSZEFUumlGGEacuteSBEN

1 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute munkaacutekroacutel eacutes az alkalmazott moacutedszerről

Az oumlsszes a keacuterdeacutessel foglalkozoacute munka koumlzuumll Waldstein az egyetlen aki tuuml-zetesen leacutepeacutesről leacutepeacutesre elemzi az egyes szoumlvegeket aacuteltalaacuteban Ehhez hasonloacute Cuena Boy tanulmaacutenya ndash a keacutet munka koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg a szerzők aacuteltal kitűzoumltt ceacutelboacutel ered minthogy ez a forraacutesok meriacuteteacutesi koumlreacutet is jelentősen befolyaacutesolja Olyan kifejezett kategorizaacutelaacutessal egyik szerző sem eacutel mint amelyet jelen munka kereteacuteben elveacutegeztuumlnk nem vitathatoacute azonban hogy az oumltlet Waldstein gondolatvezeteacuteseacutenek koumlszoumlnhető ndash ebben a vonatkozaacutesban Cuena Boy iacuteraacutesa keveacutesbeacute inspiraacuteloacute hiszen ő reacuteszleteiben a koumltelmi jog egyetlen szegmentumaacute-hoz a fi zikailag lehetetlen szolgaacuteltataacuteshoz koumltődően hivatkozik a rerum natura fogalmaacutera Nem vitathatoacute ugyanakkor hogy mind a rerum natura fogalmaacutenak eacutertelmezeacutese mind pedig az irodalmi forraacutesok bemutataacutesa kapcsaacuten is Cuena Boy munkaacuteja meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet Ami a jelen fejtegeteacuteseket illeti nem aacutelliacutet-hatoacute hogy az alkalmazott kategorizaacutelaacutes toumlkeacuteletes lenne ez ndash ismerve a roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet ndash nem is tűzhető ki ceacutelul Ugyanakkor az aacutelliacutet-hatoacute hogy ennek a ndash modern emberi kuumlloumlnoumlsen jogaacuteszi elme szaacutemaacutera szinte elengedhetetlen ndash csoportosiacutetaacutesnak az elveacutegzeacutese nem haszontalan meacuteg akkor is ha egyes szoumlvegcsoportokroacutel utoacutebb kideruumllt hogy oumlnaacutelloacutean nem aacutelljaacutek meg a helyuumlket ndash legalaacutebbis a dolgozat kijeloumllte nyelvi-formai keretek koumlzoumltt nem Eme utoacutebbi keretek kijeloumlleacuteseacutenek is volt ceacutelja jelesuumll a parttalansaacuteg elkeruumlleacutese Ami pedig a harmadik csoport oumlnaacutelloacute bdquoeacuteletkeacuteptelenseacutegeacutenekrdquo keacuterdeacuteseacutet illeti a negatiacutev eredmeacuteny is eredmeacuteny főkeacutent akkor ha ez a negatiacutev eredmeacuteny egy hataacuter meg-huacutezaacutesaacutenak tudhatoacute be Mindezek mellett pedig ennek a negatiacutev eredmeacutenynek is

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben144

van pozitiacutev hozadeacuteka a rerum natura koumlreacuteben a lsquoresrsquo fordulat konkretizaacutelhatoacute mi toumlbb konkretizaacutelandoacute ha az adott teacutenyaacutellaacutes ezt kiacutevaacutenja meg443

2 A maacutesodlagos irodalomroacutel

Valahaacutenyszor a rerum natura emliacuteteacutesre keruumll a hivatkozott irodalomban az ezzel kapcsolatos fejtegeteacutesek nagyon szűkre szabottak Abban egyeteacuterteacutes van a szerzők koumlzoumltt hogy a fogalom a teacutenylegesseacuteggel a minket koumlruumllvevő vilaacuteg konkreacutet jelenseacutegeivel illetőleg ezek lefolyaacutesaacuteval aacutell kapcsolatban Az egyes szerzők munkaacutei azonban abban a tekintetben maacuter alapvető elteacutereacuteseket mutatnak hogy a fogalomnak ki milyen aspektusaacutet hangsuacutelyozza vagy tartja elsődleges fontossaacuteguacutenak Kaser szerint a rerum natura főkeacutent dolgok teacutenyleges leacutetezeacuteseacutet fejezi ki tekintet neacutelkuumll arra hogy az adott dolog leacutetezeacutese koumltődik-e a jogi keacuterdeacuteshez vagy attoacutel fuumlggetlen444 Ezen tuacutelmenően Bretone ndash aki megaacutellapiacutetja hogy a rerum natura kifejezeacutes szaacutemos alkalommal fordul elő a forraacutesokban joacutellehet mindannyiszor vaacuteltozoacute jelenteacutessel ndash abban laacutetja a jelentőseacutegeacutet hogy eme fogalomra hivatkozaacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute annak felismereacutese ha valami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen445 Ezekhez keacutepest Mayer-Maly ndash mikoumlzben a ius naturaleacutet eacutes a rerum naturaacutet elemzi ndash eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet fogalmat egymaacutestoacutel a ius naturaleacutera akkor hivatkoztak amikor a toumlrveacutenybe foglalt vagy a gyakorlat uacutetjaacuten eacuterveacutenyesuumllő jog aacuteltal felaacutelliacutetott maximaacutekra kizaacuteroacutelag az eacutertelemből kikoumlvetkeztethető szabaacutelyokra vagy alapvető igazsaacutegossaacutegi kri-teacuteriumokra gondoltak A rerum naturaacutera ellenben akkor hivatkoztak amikor egy adott probleacutemaacutera valamilyen oknaacutel fogva csupaacuten egy lehetseacuteges megoldaacutes volt elkeacutepzelhető446 Oumlnmagaacuteban minden meglaacutetaacutes igazolhatoacute szaacutemos forraacutes-sal taacutemaszthatoacutek alaacute ezek a veacutelemeacutenyek Egyszersmind az is laacutetszik hogy a rerum naturaacutenak a primer forraacutesokboacutel leszűrhető jelenteacutesaacuternyalataiboacutel az egyes szerzők csupaacuten egy-egy aspektust emelnek ki Ennek legjobb peacuteldaacuteja Kaser megaacutellapiacutetaacutesa aki szerint amikor a jogaacuteszok a rerum natura koumlreacutebe utalt vagy

443 Mayer-Maly peacuteldaacuteul raacutemutat arra is hogy a res kifejezeacutes alatt a roacutemaiak nem egy esetben causaacutet is eacutertettek Vouml M -M (1971) i m 113

444 K (1993) i m 59445 B (2001) i m 267446 Vouml M -M (2000) i m 11 Maacuter koraacutebbi iacuteraacutesaacuteban is eacuterzeacutekelhetők ennek a gondolatnak

a gyoumlkerei azonban elteacuterő hangsuacutellyal ugyanis az Edoardo Volterra professzor tiszteleteacutere megjelent tanulmaacutenykoumltetben a szuumlkseacutegszerűseacuteg eacutes a lehetőseacuteg ndash leacutenyegeacuteben relatiacutev ndash fogal-maira vezeti vissza a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutet amiacuteg a 2000-ben megjelent iacuteraacutesaacuteban objektiacutev eacutertelemet tulajdoniacutet a rerum natura fordulatnak

145Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

eacuteppen abboacutel kirekesztett jelenseacutegekhez szubjektiacutev eacuterteacutekeleacutest taacutersiacutetanak akkor a rerum natura koumlreacutebe tartozaacutes illetőleg az eme koumlrből valoacute kirekesztettseacuteg mint objektiacutev teacutenyező meghataacuterozza magaacutenak az eacuterteacutekeleacutesnek az iraacutenyaacutet is a jogaacutesz tehaacutet ettől szabadulni nem tud447 Ennek azonban csak akkor van eacutertelme ha a rerum naturaacutet akkeacutent fogjuk fel mint a fi zikai leacutetezeacutes nyelvi kifejeződeacuteseacutet Ha azonban a kifejezeacutes arra vonatkozik egy konkreacutet forraacuteshelyen hogy valami ter-meacuteszeteacuteneacutel fogva lehetseacuteges avagy lehetetlen akkor ndash joacutellehet a forraacutesok alapjaacuten laacutethatoacute hogy van ilyen jelenteacutese is a rerum natura kifejezeacutesnek ndash magaacutehoz a le-hetseacutegesseacuteg vagy a lehetetlenseacuteg teacutenyeacutehez nem kapcsolhatoacute eacuterteacutekiacuteteacutelet Mindez eacuterthető eacutes nem is okoz semmifeacutele probleacutemaacutet hiszen a hivatkozott munkaacutek ceacutelja eacutes elsődleges teacutemaacuteja nem a rerum natura mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesa Cuena Boy elvi eacutellel hangsuacutelyozza a rerum natura fogalmaacutenak eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegnak a kapcsolataacutet ezen tuacutelmenően kiemelendő hogy ndash Waldstein mellett szinte egye-duumllikeacutent ndash ő hangsuacutelyozza a ius naturaleacutehoz valoacute kapcsoloacutedaacutest is Waldstein koumlzeliacutetette meg akkeacutent a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ndash baacuter teacutemaacutejaacutet tekintve az ő iacuteraacutesa sem koumlzvetlenuumll eacutes nem csak a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik ndash hogy forraacutesroacutel forraacutesra haladva szisztematikus elemzeacutest folytasson le amelynek eredmeacutenyekeacuteppen egy teljesnek mondhatoacute vagy legalaacutebbis abba az iraacutenyba mutatoacute keacutepet tud az eacuterdeklődő eleacute taacuterni eacutes ebből von le bizonyos koumlvetkezteteacuteseket Az igazsaacuteg kedveacuteeacutert raacute kell mutatni hogy Cuena Boy is ezt a moacutedszert koumlveti az aacuteltala vizsgaacutelt forraacutes-keresztmetszet azonban ndash tekintettel teacutemaacutejaacutera ndash joacuteval szűkebb Teszi mindezt uacutegy hogy az ekkeacutent levont koumlvetkezte-teacutesek mindoumlssze egy joacuteval nagyobb gondolati rendszer reacuteszei csupaacuten Mi toumlbb a rerum natura waldsteini megkoumlzeliacuteteacutese fokozatos a faktikus szintjeacuteről indul eacutes leacutepeacutesenkeacutent koumlzeliacutet a pusztaacuten normatiacutev feleacute feloumllelve a maacutes szerzők aacuteltal a rerum naturaacutenak egyenkeacutent tulajdoniacutetott jelenteacutesaacuternyalatokat Lehetne azt mondani hogy akkor nincs is semmi probleacutema mert Waldstein oumlsszesseacutegeacuteben ugyanuacutegy eacutertelmezi a rerum naturaacutet ahogyan maacutes szerzők tetteacutek csak amiacuteg Waldsteinneacutel minden aspektus megjelenik addig maacutes szerzőkneacutel csak egy-egy Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a keacuterdeacutest a vaacutezolt szituaacutecioacute nyomaacuten teacutenylegesen nem meruumll fel probleacutema Mindoumlssze annyi hogy egy keacuterdeacutes komplexitaacutesa az irodalomban maacutesodlagossaacute vaacutelik Nem aacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura keacuterdeacutese kardinaacutelis jelentőseacutegű lenne teacutenykeacuterdeacutes hogy enneacutel joacuteval jelentősebb probleacutemaacutek is leacuteteznek a roacutemai jogon beluumll Az viszont joacutel laacutethatoacute Waldstein munkaacutejaacuteboacutel hogy egy alapjaacuteban veacuteve marginaacutelis keacuterdeacutes teljesseacutegre toumlrekvő vizsgaacutelata hozhat

447 K (1993) i m 58

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben146

olyan eredmeacutenyt amely alapjaacuten oumlnmagaacuteban a fogalom jelenteacuteseacutenek sokfeacuteleseacutege reacuteveacuten maga a fogalom nagyobb jelentőseacutegre tarthat szaacutemot

3 A rerum natura fogalmaacuteroacutel

A fogalom vizsgaacutelata soraacuten minduntalan adoacutedik a kiacuteseacuterteacutes hogy a roacutemai jo-gaacuteszok aacuteltal hivatkozott rerum natura fogalma eacutes a modern jogban gyakorta hasznaacutelt jogi teacutenyek koumlzoumltt paacuterhuzamot vonjunk Elegendő ehelyuumltt csupaacuten a vizsgaacutelt forraacutesokboacutel egy-keacutet esetre gondolni (szabad vagy rabszolga anyaacutetoacutel szuumlleteacutes teacutenye a birtok teacutenye a feacuterj vagyonaacuteboacutel egyes vagyontaacutergyak elvite-leacutenek teacutenye a hagyomaacutenyul rendelt rabszolga megoumlleacuteseacutenek teacutenye stb) ahhoz hogy belaacutethatoacute legyen első tekintetre jelentős a hasonloacutesaacuteg Eacuteppen ebből ere-dően szuumlkseacuteges felvetni a keacuterdeacutest hogyan kapcsoloacutedik illetve kapcsoloacutedik-e egyaacuteltalaacuten egymaacuteshoz az in rerum natura esse kifejezeacutes eacutes a hataacutelyos jogban hasznaacutelt rsquojogi teacutenyekrsquo keacuterdeacuteskoumlre Wolfgang Waldstein egy szemeacutelyes beszeacutelge-teacutes soraacuten akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy koumlzvetlen kapcsolat a keacutet koncepcioacute koumlzoumltt nem aacutell fenn meacuteg a keacutetseacutegtelen hasonloacutesaacuteg elleneacutere sem a rerum natura oacutekori fogalmaacutenak a jogi teacutenyek mai felfogaacutesaacutehoz valoacute koumlzeliacuteteacutese is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik meacuteghozzaacute eacuteppen a doumlnteacuteshozatal reacutegen eacutes ma koumlvetett metoacutedusa okaacuten

A jogi teacutenyeket olyan jogilag relevaacutens teacutenyekkeacutent szokaacutes kezelni amelyek joghataacutest vaacuteltanak ki jogviszonyt keletkeztetnek moacutedosiacutetanak vagy meg-szuumlntetnek448 Jellegzetesen pandektista fogalomroacutel van tehaacutet szoacute amelyet a mai pozitivista jogi gondolkodaacutes előszeretettel alkalmaz449 Szladits megfo-galmazaacutesa szerint bdquoAz oumlsszetett teacutenyaacutellaacutes elemeit egyenkint jogi teacutenyeknek

448 Vouml a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll S (1840b) i m 3 bdquoIch nenne die Ereignisse wodurch der Anfang oder das Ende der Rechtsverhaumlltnisse bewirkt wird juristische Thatsachen Alle juristische Thatsachen also kommen darin mit einander uumlberein daszlig durch sie an den Rechtsverhaumlltnissen bestimmter Personen irgend eine Veraumlnderung in der Zeit hervorgebracht wird Innerhalb dieser ihnen gemeinsamen Natur aber zeigen sich in ihnen groszlige Verschiedenheitenrdquo Hasonloacutean P (1866b) i m 69 bdquoDie Thatsachen mit denen das Recht die Wirkung des Erwerbs oder Verlustes von Rechten verknuumlpft sind fuumlr die verschiedenen Classen von Rechten verschieden bestimmtrdquo illetőleg P (1866b) i m 70 bdquoDie wichtigsten der Thatsachen welche als Entstehungs- und Endigungsgruumlnde von Rechten vorkommen sind Handlung und Zeitrdquo Ehhez ld meacuteg F ndashH (2016) i m 69

449 Elegendő csupaacuten a hataacutelyos magyar jogboacutel neacutehaacuteny peacuteldaacutet emliacuteteni ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Ilyen peacutelda lehet a a polgaacuteri jogi szabaacutelyaink koumlreacuteben toumlbbszoumlr előforduloacute utalaacutes valamely teacuteny leacuteteacutere vagy eacuteppen annak hiaacutenyaacutera illetve hasonloacutean ehhez az ingatlannyilvaacutentartaacutesi vala-mint a ceacutegeljaacuteraacutesi szabaacutelyok is egyaraacutent felsoroljaacutek az ingatlannyilvaacutentartaacutesba feljegyezhető illetve a ceacutegjegyzeacutekbe bejegyezhető teacutenyeket

147Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

nevezzuumlkrdquo450 Raacutemutat hogy a teacuteteles jog elsődleges feladata a jogszabaacutelyokkal valoacute foglalkozaacutes ekkeacutent a jogi teacutenyek koumlreacutebe csak az olyan elvont jogi teacutenyek tartozhatnak amelyek valamely konkreacutet jogszabaacutely teacutenyaacutellaacutesi elemekeacutent for-dulnak elő ekkeacutent ezeknek joghataacutesa lehet aacutem szeacutep szaacutemmal fordulnak elő jogi szempontboacutel koumlzoumlmboumls teacutenyek is451 Aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy eacuteles hataacutervonalat huacutez a lsquojogi teacutenyekrsquo eacutes a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo koumlzoumltt azon az alapon hogy a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese a jogalkalmazaacutes feladataacutet keacutepezi a jogtudomaacuteny csak a jogi teacutenyekkel foglalkozik Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest Laacutebady Tamaacutes is aki azonban abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy az emberek eacuteleteacutenek kuumlloumlnfeacutele interakcioacuteinak keletkezeacuteseacutere vaacuteltozaacutesaacutera eacutes megszűneacuteseacutere bizonyos aacutellapotok koumlruumllmeacutenyek esemeacutenyek eacutes cselekmeacutenyek ndash oumlsszefoglaloacute-an teacutenyek ndash fuumlggveacutenyeacuteben keruumllhet sor Ami a jogi teacutenyeket illeti ennek kapcsaacuten megjegyzi hogy az ilyen jogilag jelentős teacutenyek koumlre elvben veacutegtelen hiszen alig keacutepzelhető el olyan helyzet koumlruumllmeacuteny aacutellapot esemeacuteny vagy cselekveacutes amely valamely konkreacutet esetben ne vaacutelhatna a jogi szabaacutelyozaacutes taacutergyaacutevaacute452 Ami a lsquokonkreacutetrsquo eacutes lsquojogi teacutenyekrsquo Szladits aacuteltali elvaacutelasztaacutesaacutet illeti az ebben a vonatkozaacutesban a jogalkalmazoacutei teveacutekenyseacutegre tett utalaacutesa taacutevolroacutel sem csekeacutely felelősseacutegeacutet roacuteja minden jogalkalmazoacutera Felfogaacutesa szerint ugyanis a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo csak bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vaacutelnak jogilag jelentősseacute Ha ezt jogi norma tulajdoniacutetja valamely teacutenynek a jogalkalmazoacute feladata egyszerűbb ha a lsquokonkreacutet teacutenyrsquo (eacutelethelyzet koumlruumllmeacuteny esemeacuteny stb) utoacutelagos biacuteroacutei elismereacutes aacuteltal vaacutelik az adott időpontban eacutes maacutes teacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben jogi teacutennyeacute ott maacuter a jogalkalmazoacutei iudiciumnak komoly szerep jut Annaacutel is inkaacutebb iacutegy van ez mivel az esetek toumlbbseacutegeacuteben a jogalkalmazoacutei megnyilatkozaacutes hordozza Laacutebady szavaacuteval a bdquojogisaacuteg mozzanataacutetrdquo amely aacuteltal az bdquoegyszerű teacutenyekrdquo jogi teacutenyekkeacute bdquominősiacutetetnek felrdquo453

Mindezek alapjaacuten egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute hogy a jogi teacutenyek illetőleg ezeknek a mindennapi alkalmazaacutesa a gyakorlatban egyeacutertelműen a Savignyndash

450 S (1940) i m 258451 S (1940) i m 258452 Ebből eredően jogi teacutenyeknek minősuumllnek az emberi magatartaacutesok legyenek akaacuter jogos jog-

ellenes vagy csoumlkkent veacutedelmű magatartaacutesok mint amilyenek az utaloacute magatartaacutes az oumlnhiba vagy a naturalis obligatio Ugyaniacutegy a jogi teacutenyek koumlreacutebe tartoznak bizonyos egyeacuteb objektiacutev (szuumlleteacutes halaacutel kor nem testi-lelki aacutellapot lakoacutehely taacutevolleacutet hozzaacutetartozoacutei minőseacuteg) vagy szubjektiacutev (az ember bizonyos lelki aacutellapotai) emberi koumlruumllmeacutenyek a konstitutiacutev eacutes deklara-tiacutev de akaacuter meacuteg a hibaacutes koumlzhatalmi aktusok valamint az embertől fuumlggetlen koumlruumllmeacutenyek amelyek koumlzoumltt a leginkaacutebb tipikus az időmuacutelaacutes Vouml S (1940) i m 258ndash263 L (1997) i m 299ndash319

453 L (1997) i m 297ndash298

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben148

Puchta neveacutevel feacutemjelezhető seacutemaacutet koumlveti leacutenyegeacuteben mind Szladits mind Laacutebady gondolatmeneteacuteben is ez eacuterhető tetten Roacutemai jogban ugyanakkor a jogtudoacutes ndash jogalkalmazoacutei mivolta mellett ndash jogalkotoacute teacutenyező is volt reacuteszben szaktanaacutecsadoacutekeacutent reacuteszben biacuteroacutekeacutent454 Ennek felismereacutese pedig azeacutert kuumlloumlnouml-sen fontos mivel a roacutemai jog fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel igen nagy jelentőseacuteggel biacuter hogy nem a jogalkotoacute volt ennek a fejlődeacutesnek a doumlntő mozgatoacuteja sokkal inkaacutebb a jogtudomaacuteny455 Ebből adoacutedoacutean szaacutemos olyan kifejezeacutessel lehet talaacutel-kozni amelyek a pozitiacutev jog eacuterdeklődeacutesi koumlreacuten kiacutevuumll esnek ilyenek peacuteldaacuteul a natura nautra aequum iustum iustitia rerum natura eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni Ez utoacutebbival kapcsolatban azonban le kell szoumlgezni hogy az elsősor-ban az egyes dolgok szemeacutelyek termeacuteszeteacutere utal abban az eacutertelemben hogy a doumlnteacuteshozatalban betoumlltoumltt elsődleges szerepe abban aacutell hogy a konkreacutet eset specialitaacutesait rendezze amely sajaacutetossaacutegok fi gyelembeveacuteteleacuteből erednek azutaacuten az egyes joginteacutezmeacutenyek alapvető struktuacuteraacutei (ennek legjobb peacuteldaacuteja lehet a natura contractus kifejezeacutes)

Waldstein megkoumlzeliacuteteacutese ndash egyebek mellett ndash eacuteppen azeacutert jelentős mert faktikus oldalroacutel koumlzeliacuteti meg a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ezzel pedig a romanisztikaacuteban teljesseacuteggel egyeduumllaacutelloacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja a teacutemaacutenak Maacutesok elsősorban Mayer-Maly eacutes Kaser normatiacutev alapaacutellaacutesboacutel indulva vizs-gaacuteljaacutek a keacuterdeacutest eacuteppen a celsusi megfogalmazaacutes alapjaacuten (vouml Cels D 50 17 188 1 [17 dig] bdquoQuae rerum natura prohibentur nulla lege confi rmata suntrdquo) Ezen a ponton eacuterthető tehaacutet ha Mayer-Maly egyszer a Sollen koumlreacutebe tartozoacutenak minősiacuteti a rerum natura fogalmaacutet456 maacuteskor pedig ndash egyeacutebkeacutent helyesen ndash ha-taacuterfogalmat laacutet benne457 Mindeme megfontolaacutesok alapjaacuten laacutethatoacute a leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg a rerum natura fogalma eacutes a jogi teacutenyek koumlzoumltt amiacuteg a jogi teacutenyek felsorolaacutesaacutera ndash ha peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel is ndash a modern magaacutenjog minduntalan kiacuteseacuterletet tesz addig az in rerum natura esse kifejezeacutes vaacuteltozatlan formaacuteban szerepel a kuumlloumlnboumlző esetekben amelyekben akaacuter elteacuterő jelenteacuteseket is hordoz-hat meacutegis mindig a naturaacuteval valoacute veacutegső oumlsszeegyeztethetőseacuteg keretein beluumll

Az elemzett forraacutesokboacutel eacutes a szekunder irodalom eacuterteacutekeleacuteseacuteből kitűnik hogy a rerum natura komplex fogalom volt meacuteg akkor is ha csak aacuteltalaacutenos hasznaacutelata keruumll goacutercső alaacute ndash az egyes esetekben speciaacutelisan megjelenő for-maacuteinak vizsgaacutelata szeacutetfesziacutetene egyszersmind parttalannaacute tenne baacutermilyen

454 Vouml P (1988) i m 7ndash9 valamint 128455 Ld W (2002a) i m 17456 Vouml M -M (1971) i m 115ndash116 A maacutesik aacuteltala javasolt megoldaacutes a rerum natura

fogalmaacutenak teljes elveteacutese lenne457 Vouml M -M (1971) i m 120ndash122 M -M (2000) i m 11

149Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

a keacuterdeacutessel foglalkozoacute vizsgaacuteloacutedaacutest Oumlsszesseacutegeacuteben megalapozott a Mayer-Malytoacutel koumllcsoumlnoumlzhető hataacuterfogalom kifejezeacutes azzal hogy ő maga ezt a natura eacutes a ius vonatkozaacutesaacuteban aacutelliacutetja csupaacuten458 Ez azonban a rerum naturaacutera is igaz akkeacutent hogy ez a leacutet-nemleacutet a lehetseacuteges-abszurd eacutes az aacuteltalaacutenos-speciaacutelis hataacuterait jeloumlli neacutemely esetben a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes kereteacuteben neacutehol azonban maacuter ezen tuacutelmutatva normatiacutev erővel Ahhoz hogy ez a fogalom nagy biz-tonsaacuteggal legyen hasznaacutelhatoacute szuumlkseacuteges a haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute sztoikus eacutes epikureaacutenus gondolkodaacutes eacutes tanok reacuteszletekbe menő ismerete nem egy esetben azok legalaacutebb bizonyos szintű megeacuteleacutese A mai jogaacutesz pozitivista dogmatikus gondolkodaacutesmoacutedja eacuteletlen pengekeacutent pattan le egy maacutera maacuter letűnt vilaacuteg taacutevol-roacutel sem letűnt kulturaacutelis kincseacutenek egyik elemeacuteről

458 bdquoBei den roumlmischen Juristen wird die Natur auff allend oft als Grenze des ius gesehenrdquo M -M (2000) i m 11

AZ EREDMEacuteNYEK OumlSSZEFOGLALAacuteSA TEacuteZISEKBEN

1 A jelen munka egy reacutegen megkezdett kutataacutes eredmeacutenyeit ndash reacuteszeredmeacutenyeit foglalja oumlssze Eredetileg egy a peacutenz termeacuteszeteacutevel oumlsszefuumlggő doktori eacuterteke-zeacutes reacuteszekeacutent keruumlltek feldolgozaacutesra eacutes aacutettekinteacutesre a rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute Digesta-beli forraacutesszoumlvegek A dolgozat iacuteteacuteszei egyaraacutent eacuterteacutekesnek minősiacutetetteacutek a dolgozat ezen fejezeteacutet ez adta a tovaacutebbi loumlkeacutest arra hogy az oumlnaacutelloacute teacutemakeacutent is kidolgozaacutest nyerjen

2 A kutataacutes gondolati haacutetterekeacutent a realista fi lozoacutefi a meglaacutetaacutesai szolgaacutelnak Ennek hangsuacutelyozaacutesaacutet azeacutert tartjuk nagyon fontosnak mert egy multikulturaacutelis soksziacutenű sokgyoumlkerű eacutes sokfeacutele koumltődeacutest ismerő eacutes elismerő vilaacutegban elenged-hetetlenuumll fontos hogy a gondolkodaacutes ezen beluumll a jogi gondolkodaacutes kuumlloumlnoumlsen pedig a roacutemai jogi gondolkodaacutes bizonyos szempontboacutel egyes sarokkoumlveit jelentő jelenseacutegeinek inteacutezmeacutenyeinek vizsgaacutelata ne csupaacuten a primeacuter eacutes szekundeacuter for-raacutesok szaacutembaveacuteteleacutere szoriacutetkozzon Ehhez kapcsoloacutedoacutean az is elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges hogy ezekre a forraacutesokra refl ektaacutelva alakiacutetsuk ki sajaacutet veacutelemeacutenyuumln-ket ami eacuterteacutekkoumltődeacutes neacutelkuumll nem lehetseacuteges Zaacuteszloacutenkra tűzhetneacutenk persze az eacuterteacutekmentesseacuteg toumlrekveacuteseacutet ez azonban talmi magabiztossaacutegot ad eacuterteacutekvaacutelasztaacutes ilyenkor is megtoumlrteacutenik hiszen az is egy doumlnteacutes hogy nem kiacutevaacutenunk eacuterteacutekeket fi gyelembe venni de ettől az elemzeacutes meacuteg nem lesz eacuterteacutekmentes

3 A munka logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet aacutettekintve arra kell felhiacutevni a fi gyelmet hogy a rerum natura kifejezeacutes előfordulaacutesaacutenak jelenteacutestartalmainak vizsgaacutelataacutet megelőzően a kifejezeacutes alkotoacuteelemeinek elemzeacuteseacutere keruumll sor A res eacutes a natura szavak jelenteacuteseinek valamint jelenteacutesvaacuteltozaacutesainak egymaacutestoacutel is elkuumlloumlnuumllt vizsgaacutelata a rerum natura minden hasznaacutelati koumlreacutenek megeacuterteacuteseacutehez vezet Az alapgondolat az volt hogy mind a res mind pedig a natura szavak toumlbbet jelentettek a latint anyanyelvkeacutet beszeacutelő művelt emberek szaacutemaacutera mint amit a szoacutetaacuterak visszaadni keacutepesek Az eacutelő nyelvben az anyanyelvi beszeacutelő szaacutemaacutera

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben152

az egyes morfeacutemaacutekhoz koumltődő kifejezeacutes szintjeacuten adoacutedoacute toumlbbletjelenteacutesek koumlzvetlenuumll kimutathatoacuteak eacutes sikerrel magyaraacutezhatoacutek iacutegy fi nomiacutetva a konkreacutet jelenteacuteseket a latin eseteacuteben azonban erre csak az ilyen kifejezeacutesek alkotoacuteele-meinek izolaacutelaacutesa reacuteveacuten nyiacutelhat moacuted

4 A res szoacute eseteacuteben az alapveteacutes az volt hogy a bdquodologrdquo jelenteacutesen kiacutevuumll kell hogy rendelkezzen enneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrrel A forraacutesok vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a főneacutevre raacuteillik a nomen generale elnevezeacutes mivel gyakran neacutevmaacutesi akaacuter szerepben hasznaacutelatos (Bretone Ruumlfner) A res quae pondere numero mensura constant fordulat megjeleneacutesi formaacutei vezetnek erre a koumlvetkezteteacutesre hiszen van raacute peacutelda hogy ea quae pondere numero mensura constat (pl Ulp D 30 30 pr [19 ad Sab]) illetve id quod pondere numero mensura constat (vouml Ulp D 30 47 1 [22 ad Sab]) formaacuteban keruumll elő a helyettesiacutethetőseacutegre utalaacutes a forraacutesokban Egy maacutesik megkoumlzliacuteteacutessel a res szerepeacutet lehetne akaacuter a bdquokopulatiacutevrdquo kifejezeacutessel illetni Ahogy az oumlsszetett neacutev-szoacutei igei aacutelliacutetmaacutenyt (is) hasznaacuteloacute nyelvekben (pl angol neacutemet francia olasz spanyol stb) leacutetezik kapcsoloacuteige amely nem szemantikai egyseacuteg csak gramma-tikai szerepe van uacutegy a latin res szoacutenak is leacutetezik olyan hasznaacutelata ahol nem oumlnaacutelloacute szemantikai egyseacutegkeacutent szerepel a morfeacutema hanem csak a teacutema eacutes a reacutema koumlzoumltti egyensuacutelyt vaacuteltoztatja meg Ennek joacute peacuteldaacuteja a Paulustoacutel szaacutermazoacute bdquoLibertas inaestimabilis res estrdquo textus (Paul D 50 17 106 [2 ad ed]) A szoumlveg akkeacutent is lenne eacutertelme ha a res szoacute hiaacutenyozna belőle Libertas inaestimabilis est Ez az aacutelliacutetaacutes a koumlzleacutes koumlzeacuteppontjaacuteba teacutemakeacutent a libertast aacutelliacutetja amelyre az uacutej informaacutecioacute vonatkozik inaestimabilis (est) Ha a forraacutesszerű vaacuteltozatot vizsgaacuteljuk hogy a teacutema tovaacutebbra is a libertas amelyre neacutezve az uacutej informaacutecioacute az hogy res est eacutes az inaestimabilis mint jelző erre vonatkozik Ebből tehaacutet az koumlvetkezik hogy a libertas egy kuumllvilaacutegi leacutetező a roacutemai gondolkodaacutes szerint eacutes mint ilyet ndash fi gyelemmel a res incorporalis roacutemai koncepcioacutejaacutera is amely jelentősen meghaladja a dologtaacutergyuacutesaacuteg ma is kiindulaacutesi pontnak tekintett felfo-gaacutesaacutet ndash vagy meg lehet ragadni (tangere) vagy a tudatunk keacutepest lekeacutepezni azt (intelleguntur) A hivatkozott Paulus helyen a libertas reskeacutent valoacute deklaraacutelaacutesa vezet oda hogy peacuteldaacuteul peacutenzben (fel)eacuterteacutekelhetőveacute vaacutelik a szabadsaacuteg hiszen mint kuumllvilaacutegi leacutetezőhoumlz taacutersul hozzaacute eacuterteacutektartalom (akaacuter peacutenzben kifejezhető akaacuter maacuteskeacutent meacuterhető) ennek pedig maacuter lesz jogi relevanciaacuteja is

5 A res incorporalis teacutemakoumlreacutenek vizsgaacutelata a fentieken tuacutelmenően megerősiacuteti azt a felteacutetelezeacutest hogy a res szoacute a roacutemai jogi gondolkodaacutesban inkaacutebb vagyon-taacutergy vagyonalkatreacutesz (Benedek Bessenyő) eacutertelemben fordult elő semmint a

153Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben

mai polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvekben hasznaacutelt bdquodologrdquo eacutertelmeacuteben Ez utoacutebbi ugyan-is jobbaacutera materiaacutelis taacutergyiasult szemleacuteletet hordoz amiacuteg a res incorporalis messze meghaladja ezt a felfogaacutest Ennek jelentőseacutege a rerum natura kapcsaacuten abban aacutell hogy ezaacuteltal eacuterthetőveacute vaacutelik hogy a rerum natura fogalmaacutenak a bdquodolog termeacuteszeterdquo formulaacuteval valoacute visszaadaacutesa eacuteppen az előbb leiacutertak miatt disszonaacutens amiacuteg ma jogi eacutertelemben bdquodologrdquo alatt testi taacutergyat eacutertuumlnk addig a roacutemaiak a vagyon koncepcioacutejaacuteboacutel indultak ki amelynek az egyes dolgok (igen gyakran res gyűjtőneacutev alatt) alkotoacuteelemei Ebbe a koumlrbe az aacuteltalunk mindoumlsz-szesen csak elgondolt de meg ne eacuterinthető immateriaacutelis javak (quae tangi non possunt sed intelleguntur ndash vouml Cic Top 5 26ndash27 Gai 2 14) is joacutel illeszkednek

6 A natura mint maacutesik alkotoacuteelem jelenteacutestartomaacutenyaacutenak vizsgaacutelata kapcsaacuten kimutathatoacute hogy a a nascor ige derivatiacutevumakeacutent a natura elsődlegesen bdquoszuumlletikrdquo bdquoszaacutermazikrdquo bdquoeredrdquo bdquokezdődikrdquo bdquoleacutetrejoumlnrdquo jelenteacutesben fordul elő a latinban Eme alapjelenteacutes-koumlr mellett maacutesodikkeacutent a koumlzismert bdquotermeacuteszetrdquo eacutertelem jelenik meg amelyhez okszerűen taacutersul a szoacute bdquotermeacuteszetes jellemzőrdquo eacutertelmeacuteben valoacute felfogaacutesa is Ebből a jelenteacutesaacuternyalatboacutel pedig maacuter koumlnnyen eredeztethető a bdquodolgok termeacuteszetes rendjerdquo jelenteacutes amelynek kapcsaacuten fontos kiemelni a goumlroumlg paacuterhuzamot jelesuumll hogy a goumlroumlgben ezt a φύσις szoacuteval jeloumllteacutek Ugyanakkor a φύσις ndash szinteacuten a natura goumlroumlg bdquopaacuterjakeacutentrdquo ndash sok esetben bdquoelemrdquo bdquoszubsztanciardquo bdquoleacutenyegrdquo jelenteacutest is felvesz A legismertebb bdquotermeacuteszetrdquo morfeacutemaacuteval jeloumllt eacutertelem koumlreacuteben egyfelől az aacutellat eacutes noumlveacutenyvilaacuteg kuumlloumlnfeacutele jellegzetesseacutegeit maacutesfelől pedig az ember veleszuumlletett tulajdonsaacutegait meghataacuterozoacute jellemzőkre utal a szoacute ezen feluumll azonban ugyanennek a bdquotermeacute-szetrdquo eacutertelemnek lesz egy tovaacutebbi tartalma is jelesuumll jelenti aacuteltalaacuteban az uni-verzumot kormaacutenyzoacute erőt amely minden termeacuteszetes folyamat mozgatoacuterugoacuteja

7 A natura elemzeacutese kapcsaacuten kellett kiteacuterni a ius naturale keacuterdeacuteskoumlreacutere is amely annaacutel is inkaacutebb eacuterdekes mivel a szekundeacuter irodalomban neacutehol a ius naturale a rerum naturaacuteval majdhogynem egyenranguacute doumlnteacutesformaacuteloacute teacutenyező-keacutent jelenik meg Ennek az elemzeacutesnek a gyakorlati hozadeacuteka a lex naturalis eacutes a ius naturale terminusok egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa

8 Ami a rerum natura fogalmaacutenak elemzeacuteseacutet illeti a koumlzponti szűk eacutertelem-ben vett ceacutel annak feltaacuteraacutesa hogy milyen esetekben eacutes mikeacutent hivatkoztak a klasszikus jogaacuteszok a rerum natura fogalmaacutera Ehhez kapcsoloacutedoacutean adoacutedik a keacuterdeacutes hogy a konkreacutet esetek koumlreacuteben toumlrteacutenő hasznaacutelat soraacuten milyen egyedi jelenteacutes vagy jelenteacutesek taacutersult illetőleg taacutersultak a fogalomhoz

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben154

9 A szekundeacuter irodalomnak a forraacutesok elemzeacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese soraacuten eleacutert eredmeacutenyeiből az a keacutep laacutetszik kirajzoloacutedni hogy a rerum natura elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet vagy ndash tagadoacute alakban ndash a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet fejezi ki amely jelenteacutes vonatkozaacutesaacuteban az irodalom egyseacuteges Ez a jelenteacuteskoumlr oumlnaacutelloacutean vizsgaacutelhatoacute szabad emberek rabszolgaacutek eacutes eacutelettelen taacutergyak vagy eacuteppen akaacuter ezeken tuacuteli nem materiaacutelis leacutetezők vonatkozaacutesaacuteban A szabad ember leacutetezeacutese kapcsaacuten a leginkaacutebb eacuterdekes keacuterdeacutes a meacutehmagzat leacutetezeacuteseacutenek problematikaacuteja a primeacuter forraacutesok alapjaacuten Jellegzetesen kevesebb azon szerzők szaacutema akik a fentieken tuacutel egyeacuteb jelenteacutest is tulajdoniacutetanak a rerum natura fo-galmaacutenak joacutellehet a forraacutesok ebben a vonatkozaacutesban sem keacutetseacutegesek Leacuteteznek olyan forraacutesok amelyek alapjaacuten a rerum natura az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezője ndash ezekben az esetekben a jogaacuteszi doumlnteacutesek szabadsaacutegaacutenak mederben tartaacutesa de semmikeacuteppen sem korlaacutetozaacutesa tuumlkroumlződik Joacutel kitűnik ezekből a szoumlvegekből hogy az objektiacutev valoacutesaacuteg tiszteletben tartaacutesa valamint ennek az egyes jogaacuteszi doumlnteacutesekben valoacute kifejeződeacutese arra az eredmeacutenyre vezet hogy az alapok az eredő vonatkozaacutesaacuteban nem szuumlletnek esetleges doumlnteacutesek Harmadikkeacutent emliacutethető a szoumlvegeknek egy olyan csoportja ahol a rerum natura az esetben szereplő valamely dolog specifi kus csak arra a leacutetezőre igaz jellemzőjeacutere utal A szekunder irodalom ezt a csoportot nem maradeacutektalanul tartja oumlnaacutelloacute kategoacuteriaacutenak ekkeacutent meg kell vizsgaacutelni hogy a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek eseteacuteben a mi a konkurencia alapja Ennek vizsgaacutelataacutera mindhaacuterom csoport vonatkozaacutesaacuteban sor keruumll Veacutegezetuumll kitekinteacuteskeacutent emliacuteteacutesre keruumllnek olyan szoumlvegek is amelyek eseteacuteben a rerum natura fogalmaacutera utalaacutes egy taacutegabb elvontabb normatiacutev keretbe aacutegyazoacutedik ekkeacutent eacuterthetőveacute vaacutelik a rerum natura eacutes a ius naturale koumlzoumltti kapcsolat Gondolatkiacuteseacuterletkeacutent felhozhatoacute meacuteg egy oumlsszehasonliacutetaacutes a rerum natura valamint a jogi teacutenyek fogalma eacutes hasznaacutelata tekinteteacuteben Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacutesei egy olyan taacutegabb kulturaacutelis keretbe aacutegyazoacutedtak amely kulturaacutelis keret nem kizaacuteroacutelag a roacutemai gondolkodaacutest eacutes iacutegy a jogaacuteszi gondolkodaacutest hataacuterozta meg hanem nagy hataacutest gyakorolt a keacutesőbbi kereszteacuteny gondolkodaacutesra is illetőleg a magaacutenjog tereacuten annak fejlődeacuteseacutere is

10 A kutataacutes alapvetően a Digesta azon szoumlvegeire koncentraacutel amelyekben a rerum natura kifejezeacutes valamilyen formaacuteban eacutes jelenteacutesben előfordul Emellett Gaius Paulus eacutes Ulpianus munkaacuteinak vizsgaacutelataacutera is sor keruumll amelynek ered-meacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes sedes materiae-je oumlsszesseacutegeacuteben a Digesta az ott előforduloacute szoumlvegek tartalmi parafraacutezisaival talaacutelkozunk az egyeacuteb munkaacutekban

SUMMARY

In this book we have set out to outline and analyse the meaning of the term ldquorerum naturardquo via the case-related use of the term

1 Preliminary remarks the reasons for an in-depth evaluation of rerum natura

During the past years almost all topics covered within the scope of any kind of research project a central issue kept coming up An issue rose from the manifold questions scrutinised and this is the role and the proper meaning of rerum natura in the process of decision-making of the classical Roman lawyers

The need for complex and in-depth analysis what the term rerum natura meant as well as what role it played in decision-making is derived from a fundamental perception namely all related topics examined seem to have one peculiar characteristic All issues are special because of the fact that each case involved possesses specifi c character as a consequence the nature and character of each entity in a particular case can have certain impact on the fact how these entities are considered by the law Therefore there are some common and most basic questions stemming from this scrutiny Did natura in general bear any role in decision-making and if yes what role did it play Was the case-by-case pursuit of justice a mere self-interest or did any wider cultural frame exist with which the decisions corresponded What impact did rerum natura have on legal thinking Was it the order and state of things as well as its actual human experience which channelled legally relevant responses to an actual case towards one possible direction

Summary156

2 Description of work research methods the use of sources

With respect to the research conducted regarding the place of rerum natura as a strong and emphatic means of decision-making in the scope of the legal issues of practically any sort a precept by the Emperor Marcus Aurelius serves as guiding principle ldquoMake for thyself a defi nition or description of the thing which is presented to thee so as to see distinctly what kind of a thing it is in its substance in its nudity in its complete entirety and tell thyself its proper name and the names of the things of which it has been compounded and into which it will be resolvedrdquo (cf Meditations 3 11 translated by George Long The Harvard Classics New York 1909ndash14 Vol 2 Part 3) Consequently when giving a head start to any thinking about legally relevant issues in Roman law the fi rst question to answer is what the examined object really is what the current topic is really about In other words what its place its destination and goal is in the nature (cf Meditations 8 11 ldquoThis thing what is it in itself in its own constitution What is its substance and material And what its causal nature or form And what is it doing in the world And how long does it subsistrdquo) Such an approach evokes the two essential questions of ldquoWhatrdquo and ldquoHowrdquo The former refl ects a static view namely the actual place of the issue scrutinised in the system of law whereas the latter off ers a dynamic approach presenting subsequent events deeds and reactions as well as their functions eff ects and their possible outcomes within the scope of a particular issue

Accordingly the basic guidelines of research are simplicity and methodical approach A very delicate balance should be maintained to fulfi l the research objectives therefore the most eff ective technique appears to base the research on the analysis of primary sources mainly texts of the Digest as the loci of this imperial compilation serve as sedes materiae of cases where rerum natura appears and plays a role of any kind In this respect the main goal should be to be able to discover the actual case to which the response of the jurist is referring Thus each source should be handled from a practical aspect mainly because all theoretical explanations are connected to practice The second step could be to discover the meaning of the current text by means of the principles of interpretation As for this it is vital to point out that each primary text is considered to be free from interpolations the unsustainable character of the textual criticism of the interpolation research is referred to in secondary literature on several occasions

157Summary

As for secondary literature it should be remarked that in the course of the collection of primary sources it was necessary to make use of the most important lexicons encyclopaedias dictionaries and manuals by means of which it became possible to assemble the corpus of primary sources to examine The presentation of the authoritative secondary literature is doubtlessly important with the restriction however that the main objective is to present and systematically analyse secondary works strictly related to the actual topic The presentation of secondary literature cannot prevail over the analysis of primary sources as Roman law is best known via the works of Roman jurists The achievements of secondary authors in better understanding the opinions of Roman jurists are obviously incontestable yet it shouldnrsquot be lost sight of the fact that the rules of Roman law are best preserved in juristsrsquo opinions

As for the method applied and philosophical background of this study should be conducted on the basis of realism The approach of the whole analysis is pronouncedly realistic in contrast to the relativistic aka subjective idealistic view The point of departure never focuses on what arises from human conscious mainly not from human conscious-based ideas (subjective idealism) but from an objectively existing reality that is independent of cognitive schemes (Concerning the issues related to relativism it is suffi cient to cite the following works Joseph R Glaube ndash Wahrheit ndash Toleranz Das Christentum und die Weltreligionen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2005 4th edition 94ndash95 Joseph R Werte in Zeiten des Umbruchs Die Herausforderungen der Zukunft bestehen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2005 50)

3 The structure of the work

With respect to the examined topics the book comes into two major parts The fi rst one is aiming to give an outline of the etymology and possible meanings of the terms ldquoresrdquo and ldquonaturardquo respectively

The term ldquoresrdquo appears on manifold occasions in the primary sources of Roman law and mainly in the Digest When attempting to reveal the diverse use of the term res it turns out that both the casual (or everyday) and the legal use of the expression occurred simultaneously Though a material interpretation was dominant due to the eff ect of Greek philosophy still the term bears a wide range of meanings from material actual and case-related to an abstract one This abstraction goes even to the extent that the term ldquoresrdquo is sometimes applied as if it were a pronoun This ldquopronominalrdquo use results in the fact that the presence

Summary158

of the word is limited to designate existence and existence alone whereas signifi cations still go beyond this scope

As a practical example of this the examination of the term ldquores incorporalesrdquo serves its part in the research Its importance can be approached from the aspect of assets which are considered mainly as property rights The expression res incorporales fi nds its roots in both philosophy and rhetoric Imported into legal usage it referred to untouchable entities The longer theoretical texts in the Institutes of Gaius and that of Justinian (cf Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3) also contain examples of res incorporales and on the basis of these and with respect to the content and meaning of other texts in the matter it can be stated that the wording of these texts are improper in a way

As for the meaning of natura the analysis of the primary sources resulted in the assumption that the term is used as an objective point of departure a base of comparison with which everything is measured brought into comparison This assumption is supported by the etymologic roots of the term as its meanings are generally connected to procreation birth and existence

The second major part of the book encompasses the scrutiny of the meaning and application of the term rerum natura The primary objective was to reveal in what cases and how Roman jurists had recourse to the notion of rerum natura During this research it became likewise important to explain what meanings and uses attached to the term mentioned above

The results of the secondary literature based on the in-depth analysis and evaluation of the relevant sources show that the term rerum natura predominantly indicated the existence of something or somebody or ndash using a negative form ndash refl ected the lack of existence In this respect the secondary literature is undivided This sub-topic of expressing existence non-existence is given special focus and attention in the book with special reference to freeborn people slaves and non-living objects or (even beyond these categories) non-material entites In connection with freeborn people the most interesting also the most controversial issue is that of the existence of the nasciturus in accordance with the sources Not many an author attributes other specifi c meanings to the term rerum natura though evidence derived from the sources is overwhelming There are several sources in the scope of which rerum natura represents the objective reality in these particular cases the point is to channel legal decisions without truly restricting the freedom of decision-making It is apparent from the texts in question that the respect of the objective reality as well as the refl ection of this respect in the actual legal decisions result in the experience that the aforesaid decisions are anything but accidental As a third group a cluster of such

159Summary

texts should be mentioned in which rerum natura marks a specifi c character of something or somebody in the case The secondary literature is hesitant about considering this cluster of primary texts as an all independent group therefore it should be examined what the basis of concurrence with the other two groups can be regarding each particular text In the end such texts are also cited in which the term mentioned above is placed in a wider more abstract normative frame and as a consequence of this the link between rerum natura and ius naturale becomes well established As an additional Gedankenexperiment the thesis also contains a comparison of the meaning and application of rerum natura in the Antiquities and legal facts in the modern legal systems Resulting from this comparison it can be stated that the decisions of the Roman jurists had such a cultural hinterland that infl uenced not only the Roman thinking and legal thinking itself but also it made an impact on both the Christian thinking on the one hand and on the development of private law on the other

4 Scientifi c results and their usefulness

As a result of all prior considerations the following conclusions could be drawn from the conducted research

The analysis of the term rerum natura was necessary to reveal the actual content and meaning of this dual nature The term rerum natura refers to the existence or non-existence of a person or a thing as well as to their place aim and function in the nature The aforesaid place aim and function can be recognised by any human being which ability is granted to us due to our intelligence similarly to the order of nature linked with these notions The importance of this term from the aspect of legal thinking is that during the process of decision-making this order and all its experiences defi ne and channel the actual responses given to specifi c questions As a result therersquos no possibility to set them aside neither in the scope of unique decisions nor in the process of legislation because otherwise the decision or the norm would remain separated from the social cultural and legal background to which it was supposed to be incorporated

BIBLIOGRAacuteFIA

Idegen nyelvű szakmunkaacutek

A (1979) Bernardo A Le persone nel diritto privato romano Palermo Tipografi a

Montaina 1979

A (1937) Emilio A Concetto classico e defi nizioni postclassiche del ius naturale

In Roberto R (szerk) Studi di diritto romano Vol 5 Milano Giuff regrave 1937 277290

A ndashL (1958) Max A ndash Peter Christian L Philosophisches Woumlrterbuch Berlin de Gruyter

1958

A (1868) Wilhelm Christoph Friedrich A Cultur und Recht der Roumlmer Berlin Duumlmmler

1868

A (2007) Lorena A Natura e ius naturale fra tradizione interna ed esterna al Corpus Iuris

giustinianeo In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 715758

B (2007) Ulrike B Zur Funktion der aequitas naturalis in Ulpians Ediktslaudationen

In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 603644

B (1990) Franco B A proposito della rilevanza giuridica della distinzione tra res

corporales e res incorporales nel diritto romano classico Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXVII (1990) 71116

Bibliograacutefi a162

B (1962) Vsevolod B Partus ancillae Paris Sirey 1962

B ndashT (2001) Tony B ndash Paul T Academic Tribes and Territories Intellectual Enquiry

and the Cultures of Disciplines Society for Research into Higher Education and Open University Press imprint Buckingham Open University Press 2001 2nd ed

B (2000) Christopher B Besitzschutz bei beschraumlnkten dinglichen Rechten Eine

Untersuchung zum Rechtsbesitz Versuch der Rechtfertigung eines verkannten Instituts aus rechtshistorischer Sicht Muumlnster [ua] LIT 2000

B (1910) Gerhard B Beitraumlge zur Kritik der roumlmischen Rechtsquellen Tuumlbingen Mohr

1910

B (1968) Pietro B Corso di diritto romano La proprietagrave II 1 Milano Giuff regrave 1968

B ndashB (2006) Wolfgang B ndash Christian B Sachenrecht Tuumlbingen Mohr Siebeck 2006

2 Aufl

B (1982) Mario B Tecniche e ideologie dei giuristi romani Napoli Ed Scientifi che

Italiane 1982 2a edizione

B (2001) Mario B I fondamenti del diritto romano Le cose e la natura Roma Editori

Lateranza 2001 3a edizione

B (2007) Mario B Labeone e lrsquoordine della natura In Dario M ndash Aldo

S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 249267

B ndashH (1986) Michael B ndash Josef H Lexikon fuumlr Theologie und Kirche Freiburg

Wien Herder 1986 2 Aufl

B (1981) William Warwick B A Manual of Roman Private Law Aalen Scientia

Verlag 1981 2 ed

163Bibliograacutefi a

B (1875) Hugo B Die cautio damni infecti Erlangen Palm amp Enke 1875

C (1993) Elvira C laquo Il furiosus tra potestas e patria potestas raquo Index Quaderni camerti

di studi romanistici XXI (1993) 563572C C (1976) Luigi C C La struttura della proprietagrave e la formazione dei laquo iura

praediorum raquo nellrsquoetagrave repubblicana Milano Giuff regrave 1976

C (1971) Pier Giovanni C bdquoAequitasrdquo Romana bdquoMisericordiardquo Patristica ed

bdquoEpicheiardquo Aristotelica nella dottrina dellrsquordquoAequitasrdquo Canonica (dalle origini al Rinascimento) Milano Giuff regrave Editore 1971

C (1996) Howard C A Kant dictionary Oxford [ua] Blackwell 1996

C (1985) Marcia L C The Stoic Tradition from Antiquity to the Early Middle Ages Vol

I Stoicism in Classical Latin Literature [Studies in the history of Christian thought 34] Leiden [ua] Brill 1985

C B (1993) Francisco C B La idea de rerum natura como criterio baacutesico de la imposibilidad

fiacutesica de la prestacioacuten Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XL (1993) 227262

DrsquoO (1997) Aacutelvaro DrsquoO Parerga histoacuterica Pamplona EUNSA 1997

D (2003) Wojciech D Der Ursprung der Wendung res incorporalis im roumlmischen Recht

Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute L (2003) 97117

D (2005) Wojciech D Erwaumlgungen des Pomponius zur Natur des corpus im dreiszligigsten

Buch des Kommentars ad Sabinum (D41330pr) Inspirationsquelle fuumlr die historisch-vergleichende Diskussion uumlber den Eigentumsgegenstand Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute LII (2005) 117130

E B (2001) Nadja E B Die lex Claudia de nave senatorum Revue Internationale des

Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVIII (2001) 5763

Bibliograacutefi a164

E (2014) Jaacutenos E The Topicality of a Papal Speech Refernces of Classical ius naturale in

the Speech of Benedict XVI In Beacutela S ndash Emese Uacutejvaacuteri (szerk) Universitas bdquounius reirdquo Tanulmaacutenyok a roacutemai jog eacutes tovaacutebbeacuteleacutese koumlreacuteből Debrecen Liacutecium Art 2014 123132

E (2016) Jaacutenos E Le rocircle de ius naturale dans lrsquoantiquiteacute et dans la formation

contemporaine Iustum Aequum Salutare III (20163) 101111

E ndashM (1951) Alfred E ndash Antoine M Dictionnaire eacutetymologique de la langue latine

Histoire des mots Klincksieck 1951

F (2008) Paolo F In rerum natura esse in rebus humanis nondum esse Lrsquoidentitagrave del

concepito nel pensiero giurisprudenziale classico Milano Giuff regrave Editore 2008

F (2010) Thomas F Vererblichkeit und Drittwirkungen der Stipulation im

klassischen roumlmischen Recht Tuumlbingen Mohr Siebeck 2010

F ndashF (1945) Egidio F ndash Jacopo F Totius Latinitatis lexicon Schneebergae

Schumann 1945

G V (1970) Ernesto G V La naturaleza de la cosa Boletiacuten Mexicano de Derecho

Comparado VII (1970) 5991

G (1952) Erich G laquo Pondere numero mensura raquo Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute I (1952) 469494

G (1988) Thomasz G Uumlber metodologische Werkmittel der Romanistik Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CV (1988) 180262

G -R (1992) Enrique G -R Bona fi des und usucapio pro herede Revue Internationale des

Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXIX (1992) 167184

165Bibliograacutefi a

G (1965) William M G Acquisition of Ownership by traditio and Acquisition of

Possession Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XII (1965) 279300

G (1971) Giuseppe G laquo Rationes decidendi raquo Index Quaderni camerti di studi

romanistici II (1971) 105122

G (2001) Giuseppe G Corso di diritto romano Le cose Rivista di diritto romano I

(2001) 1137

G (1992) Antonio G Diritto privato romano Napoli Editore Jovene 1992

H (1992) Pierre H La citadelle inteacuterieure introduction aux Penseacutees de Marc Auregravele

Paris Fayard 1992

H (1980) Gilbert H Observations sur lrsquoadgnatio Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute XXVII (1980) 169204

H -O (1994) Elisabeth H -O Ex ancilla natus Untersuchungen zu den

bdquohausgeborenenrdquo Sklaven und Sklavinnen im Westen des Roumlmischen Kaiserreiches Stuttgart Steiner 1994

H ndashS (1907) Hermann Gottlieb H ndash Emil S Handlexikon zu den Quellen des

roumlmischen Rechts Jena Verlag Gustav von Fischer 1907

H (1969) Franz H Rationes decidendi Entscheidungsbegruumlndungen bei den aumllteren

Juristen bis Labeo [Studien zur Rechts- Wirtschafts- und Kulturgeschichte 5] Aalen Scientia Verlag 1969

H (2007) Michel H Eacutequiteacute et raison naturelle dans les oeuvres de Celse et Julien In

Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 419474

Bibliograacutefi a166

J et al (1987) Paul J ndash Wolfgang K ndash Leopold W ndash Heinrich H ndash Theo

M -M ndash Walter S Roumlmisches Recht Berlin [ua] Springer 1987 4 Aufl

K (1781) Immanuel K Kritik der reinen Vernunft Riga 1781

K (1783) Immanuel K Prolegomena zu einer jeden kuumlnftigen Metaphysik die als

Wissenschaft wird auftreten koumlnnen Riga bey Johann Friedrich Hartknoch 1783

K (1797) Immanuel K Die Metaphysik der Sitten Metaphysische Anfangsgruumlnde der

Rechtslehre Koumlnigsberg bey Friedrich Nicolovius 1797

K (1949) Max K Das altroumlmische ius Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht 1949

K (1953a) Max K Gaius und die Klassiker Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXX (1953) 127178

K (1953b) Max K Wesen und Wirkungen der Detention in den antiken Rechten In (szerk)

Atti del Terzo Congresso di diritto comparato I Roma Ed dellrsquoIstituto italiano di Studi legislativi 1953 259300

K (1958) Max K Partus ancillae Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte

Romanistische Abteilung LXXV (1958) 156200

K (1971) Max K Das roumlmische Privatrecht Bd 1 Handbuch der Altertumswissenschaft

Muumlnchen C H Beck 1971 2 Aufl

K (1972) Max K Zur Methodologie der roumlmischen Rechtsquellenforschung

[Sitzungsberichte der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften Philosophisch-Historische Klasse 277] 5 WienndashGraz Verlag Boumlhlau 1972

K (1993) Max K Ius gentium KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1993

167Bibliograacutefi a

K (1983) Rolf K Die Haftung fuumlr Hilfspersonen im roumlmischen Recht Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung C (1983) 340443

K (1998) Rolf K bdquoNicht leichter aber um so reizvollerrdquo ndash Zum methodologischen

Vermaumlchtnis Max Kasers Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CXV (1998) 3365

K (1948) Hans K Res als Zentralbegriff des Institutionensystems Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXVI (1948) 572599

K ndashS (2005) Wolfgang K ndash Martin Josef S Roumlmische Rechtsgeschichte Koumlln

WeimarWien Verlag Boumlhlau 2005 14 Aufl

L (1927) Otto L Das Edictum Perpetuum Ein Versuch zu seiner Wiederherstellung

Leipzig 1927 3 Aufl

L (1963a) Ernst L Natural Law in Roman Thought In Wolfgang K (szerk)

Gesammelte Schriften I KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963 320

L (1963b) Ernst L Usureceptio servitutis In Wolfgang K (szerk) Gesammelte

Schriften II KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963 149155

L ndashS (1940) Henry George L ndash Robert S A Greek-English Lexicon Revised and

augmented throughout by Sir Henry Stuart Jones with the assistance of Roderick McKenzie Oxford Clarendon Press 1940

L (1972) Detlef L Die Klagenkonkurrenz im roumlmischen Recht Zur Geschichte der

Scheidung von Schadensersatz und Privatstrafe Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht 1972

L (1986) Anthony Arthur L Hellenistic philosophy Stoics Epicureans Sceptics Berkley

University of California Press 1986 2nd ed

Bibliograacutefi a168

M C (1967) Geoff rey M C Naturalis Possessio Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXIV (1967) 4769

M (2007) Antonio M Natura e diritto da Servio a Labeone In Dario M ndash

Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 201248

M (2007) Dario M I giuristi il retore e le api Ius controversum e natura nella

Declamatio maior XIII In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 323382

M (1937) Carlo A M La concezione naturalistica del diritto e degli istituti giuridici

romani [Pubblicazioni della Universitagrave Cattolica del Sacro Cuore Serie 2 Scienze giuridiche 53] Milano Societagrave Editrice bdquoVita e Pensierordquo 1937

M -M (1971) Theo M -M Romanistisches uumlber die Stellung der Natur der Sache zwischen

Sein und Sollen In Pietro D F (szerk) Studi in onore di Edoardo Volterra II Milano Giuff regrave 1971 114124

M -M (1999) Theo M -M Roumlmisches Recht Wien [ua] Springer Verlag 1999 2 Aufl

M -M (2000) Theo M -M Refl exionen uumlber ius I Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CXVII (2000) 130 M (1969) Dieter M Zur Funktion der Leistungsunmoumlglichkeit im roumlmischen Recht

Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXVI (1969) 67104

M (1965) Marianne M D 50 16 231 Ein Beitrag zur Lehre vom Intestaterbrecht

des ungeborenen Kindes Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXII (1965) 188210

M (1974) Karlheinz M Hans-Peter Benoumlhr bdquoDer Besitzerwerb durch Gewaltabhaumlngige im

klassischen roumlmischen Rechtrdquo Schriften zur Rechtsgeschichte 3 Berlin Duncker

169Bibliograacutefi a

und Humblot 1972 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCI (1974) 443452

M (1981) Karlheinz M Bernd Eckhart bdquoJavoleni epistulaerdquo Freiburger

Rechtsgeschichtliche Abhandlungen N F Bd 1 Berlin Duncker und Humblot 1978 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCVIII (1981) 457468

M (1948) Raymond M La date drsquoapparition du dominium et de la distinction juridique

des res en corporales et incorporales In Vincenzo A -R (szerk) Studi in onore di Siro Solazzi nel cinquantesimo anniversario del suo insegnamento universitario (1899ndash1948) Napoli Jovene 1948 357374

M (2010) Cosima M Die Servituten Entwicklungsgeschichte Funktion und Struktur der

grundstuumlckvermittelten Privatrechtsverhaumlltnisse im roumlmischen Recht mit einem Ausblick auf die Rezeptionsgeschichte und das BGB [Quellen und Forschungen zum Recht und seiner Geschichte 16] Goumlttingen Wallstein Verlag 2010

N (1989) Leacuteon N Lrsquoargent et les aff aires agrave Rome des origines au IIe siegravecle avant J-C

Eacutetude drsquoun vocabulaire technique Louvain Peeters 1989

N (1972) Dieter N Spruchregel und Generalisierung Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXIX (1972) 1893

N (2007) Dieter N Alla ricerca della vera fi losofi a Valori etico-sociali in Giulio

Paolo In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 521562

O (1889) Julius O Der Ur-Entwurf und die Berathungs-Protokolle des Oumlsterreichischen

Allgemeinen buumlrgerlichen Gesetzbuches Wien Houmllder 1889

P (1988) Antonio P Iura vicinitatis Torino Giappichelli 1988

P (1987) Walter P Transzendentaler Idealismus Kants Lehre von der Subjektivitaumlt der

Anschauung in der Dissertation von 1770 und in der bdquoKritik der reinen Vernunftrdquo Berlin [ua] de Gruyter 1987

Bibliograacutefi a170

P (1966) Andreacute P Natura Eacutetude seacutemantique et historique du mot latin Montpellier

1966

P (1928) Silvio P Istituzioni di diritto romano Roma Athenaeum 1928

P (1967) Francis E P Greek Philosophical Terms A Historical Lexicon New York New

York Univ Press [ua] 1967

P (1947) Heinrich Hackfeld P Uumlber koumlrperliche und unkoumlrperliche Sachen Zeitschrift

der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXV (1947) 339343

P (2004) Pascal P Res incorporales et possessio iuris Questions choisies sur les

relations entre choses et droits Orbis Iuris Romani IX (2004) 105131

P (2000) Reginaldo P Il diritto naturale dalle origini a S Tommaso drsquoAquino Bologna

2000

P (1987) Jospech P The Development of the Doctrine of Boni Mores in Roman Law

Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXIV (1987) 265310

P (1862) Georg Friedrich P Vorlesungen uumlber das heutige roumlmische Recht Band 1

Leipzig Tauchnitz 1862 5 Aufl

P (1866a) Georg Friedrich P Cursus der Institutionen Band 2 Leipzig Breitkopf und

Haumlrtel 1866 6 Aufl

P (1866b) Georg Friedrich P Pandekten Leipzig Barth 1866 10 Aufl

R (1971) Ernst R Gesammelte Aufsaumltze Arbeiten zur altgriechischen hellenistischen und

roumlmischen Rechtsgeschichte (1905 - 1949) Tuumlbingen MohrSiebeck 1971

171Bibliograacutefi a

R (1987) Johannes Michael R Bau- und nachbarrechtliche Bestimmungen im klassischen

roumlmischen Recht Graz Leykam 1987

R (1991) Heinrich R Systematisches Handlexikon zu Kants Kritik der reinen Vernunft

Hamburg Meiner 1991

R (2003) Josepph R Glaube ndash Wahrheit ndash Toleranz Das Christentum und die

Weltreligionen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2003 4 Aufl

R (2000) Thomas R Vertretbare Sachen Die Geschichte der res quae pondere numero

mensura constant Berlin Duncker und Humblot 2000

S (2002) Cesare S Istituzioni di diritto romano Rubbettino Editore 2002 10a

edizione

S (1840a) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 1 Berlin

Veit 1840

S (1840b) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 3 Berlin

Veit 1840

S (1841) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 5 Berlin

Veit 1841

S (1964) Herbert S Der Begriff der bdquoNatur der Sacheldquo Ein Beitrag zur

rechtsphilosophischen Grundlagenforschung Wien Springer Verlag 1964

S (1992) Martin Josef S Materia Beitraumlge zur Frage der Naturphilosophie im

klassischen roumlmischen Recht KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1992

S (1978) Arthur A S Roman Law Mechanisms of Development Mouton 1978

Bibliograacutefi a172

S (1951) Fritz S Classical Roman law Oxford Clarendon Press 1951

S (1927) Felix S De la distinction du ius naturale et du ius gentium In Felix S (szerk)

De la justice et du droit Paris Sirey 1927 5787

S -M R (2000) Schahin S -M R Die rechtlichen Regelungen der Immissionen im

roumlmischen Recht und in ausgewaumlhlten europaumlischen Rechtsordnungen unter besonderer Beruumlcksichtigung des geltenden deutschen und spanischen Rechts [Quellen und Forschungen zum Recht und seiner Geschichte 7] Goumlttingen Wallstein Verlag 2000

S (2001) Martin Fergusson S On the Nature of Things Hackett Publishing 2001 2nd ed

S (1902) Paul von S Die Philosophie im Privatrecht Sachbegriff und Koumlrper in

der klassischen Jurisprudenz und der modernen Gesetzgebung Halle Verlag Niemeyer 1902

S (1966) Peter S Regulae iuris Edinburgh Edinburgh Universit Press 1966

S (1999) Peter S Roman law in European history Cambridge Cambridge University

Press 1999

S (2001) Peter S Roman law in European history Cambridge Cambridge University

Press 2001

S (1957) Fritz S Abalienatio Essai drsquoexplication de la deacutefi nition des Topiques (Cic Top

5 28) Milano Giuff regrave 1957

S (1962) Fritz S Zur urspruumlnglichen Funktion der actio Publiciana Revue Internationale

des Droits de lrsquoAntiquiteacute IX (1962) 357416

T (2001) Maren Guimaratildees T La jurisprudence classique Romaine et la construction

drsquoun droit des aff aires fondeacute sur la fi des Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVIII (2001) 151183

173Bibliograacutefi a

T (1977) Mario T Lo schema rsquogenus ndash speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi

romani In AA VV (szerk) La fi losofi a greca e il diritto romano Tomo II Roma Accademia Naz dei Lincei 1977

T (1990) Mario T Istituzioni di diritto romano Milano Giuff regrave 1990

T (1977) Georg T Produktion als Grundlage des Fruchterwerbs Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCIV (1977) 76100

T (2002) Yan T La valeur des choses Le droit romain hors la religion Annales Histoire

Sciences Sociales VI (2002) 14311462

V (1984) Letizia V bdquoDerelictiordquo e acquisto delle bdquores pro derelicto habitaerdquo

[Pubblicazioni della Facoltagrave di Giurisprudenza della Universitagrave di Pisa 82] Milano Giuff regrave 1984

V (2006) Letizia V Metodo casistico e sistema prudenziale Padova CEDAM 2006

V W (1994) Paul A V W Philosophical Infl uence on Roman Jurisprudence In

Hildegard T ndash Wolfgang H (szerk) Aufstieg und Niedergang der roumlmischen Welt II 36 7 BerlinNew York 1994 48514900

V (1970) Kaacuteroly V Le laquoopereraquo dei liberti Index Quaderni camerti di studi romanistici

I (1970) 221230

V (1952) Reneacute V Der Begriff des ius naturale im roumlmischen Recht [Basler

Studien zur Rechtswissenschaft Heft 32] Basel Helbing amp Lichtenhahn 1952

W (1963) Andreas W Actio rerum amotarum [Forschungen zum roumlmischen Recht 17]

KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963

W (1991) Andreas W Faktische Arbeitsverhaumlltnisse im Roumlmischen Recht Zur sogennanten

bdquonotwendigen Entgeltlichkeitrdquo besonders bei Arbeitsleistungen vermeintlicher

Bibliograacutefi a174

Sklaven Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CVIII (1991) 123154

W (1972) Wolfgang W Topik und Intuition in der roumlmischen Rechtswissenschaft

Zur Frage des Einfl usses der griechischen Philosophie auf die roumlmische Rechtswissenschaft In Franz H (szerk) Festgabe fuumlr Arnold Herdlitczka zu seinem 75 Geburtstag dargebracht von seinen Schuumllern und Freunden MuumlnchenSalzburg Fink 1972 237263

W (1976) Wolfgang W Entscheidungsgrundlagen der klassischen roumlmischen Juristen

In Hildegard T ndash Wolfgang H (szerk) Aufstieg und Niedergang der roumlmischen Welt II 15 BerlinndashNew York 1976 3100

W (1986) Wolfgang W Operae libertorum Untersuchungen zur Dienstpfl icht

freigelassener Sklaven Stuttgart Franz Steiner Verlag 1986

W (1996) Wolfgang W Zur juristischen Relevanz der Gerechtigkeit bei Aristoteles

Cicero und Ulpian In Margarethe B -M (szerk) Der Gerechtigkeitsanspruch des Rechts Festschrift fuumlr Theo Mayer-Maly zum 65 Geburtstag Wien Springer 1996 172

W (2001) Wolfgang W Teoria generale del diritto Dallrsquoantichitagrave ad oggi Pontifi ca

Universitagrave Lateranense 2001

W (2002a) Wolfgang W Elementi laquopre-positiviraquo dellrsquoordinamento nel diritto romano

In Umberto V (szerk) Saggi sul diritto non scritto Padova CEDAM 2002 756

W (2002b) Wolfgang W laquoIus naturaleraquo nel diritto romano postclassico e in Giustiniano

In Umberto V (szerk) Saggi sul diritto non scritto Padova CEDAM 2002 205316

W (1967) Alan W The Law of Persons in the Later Roman Republic Oxford Clarendon

Press 1967

175Bibliograacutefi a

W (1968) Alan W The Law Property in the Later Roman Republic Oxford Clarendon

Press 1968

W (1996) Gunter W Aequitas naturalis bdquonatuumlrliche Billigkeitldquo in der privatrechtlichen

Dogmen- und Kodifi kationsgeschichte In Margarethe B -M (szerk) Der Gerechtigkeitsanspruch des Rechts Festschrift fuumlr Theo Mayer-Maly zum 65 Geburtstag Wien Springer 1996 81106

W (1953) Franz W Griechische Wurzeln des Institutionensystems Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXX (1953) 93126

W (1974) Franz W Textkritik und Sachforschung Positionen in der gegenwaumlrtigen

Romanistik Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCI (1974) 140

W (1977) Franz W Off ene Wertungen bei den roumlmischen Juristen Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCIV (1977) 142

W (1988) Franz W Roumlmische Rechtsgeschichte [Handbuch der Altertumswissenschaft

Abteilung 10 Rechtsgeschichte des Altertums 311] Muumlnchen C H Beck 1988

W (2006) Hans W Sachenrecht Band 1 Sachen Besitz und Rechte an beweglichen

Sachen BerlinHeidelberg Springer 2006

W (1991) Reinhard W Vincenzo Scarano Ussani bdquoEmpiria e dogmi la scuola

proculiana fra Nerva e Adrianordquo Giappichelli Torino 1989 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CVIII (1991) 447456

W (1873) Bernhard W Lehrbuch des Pandektenrechts Band 1 Frankfurt am Main

Duumlsseldorf Ruumltten amp Loening 1873 3 Aufl

Bibliograacutefi a176

W (1993) Laurens W Einige Bemerkungen uumlber das ius naturale und ius gentium In

Martin Josef S ndash Wolfgang W (szerk) Ars boni et aequi Festschrift fuumlr Wolfgang Waldstein zum 65 Geburtstag Stuttgart Steiner 1993 443449

Magyar nyelvű szakmunkaacutek

A (2009)A Tamaacutes Roacutemai irodalom A kezdetektől a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesaacuteig

Pozsony Kalligram 2009

A (2003)Michael A A roacutemai irodalom toumlrteacutenete I (ford T Ibolya) Budapest

Balassi Kiadoacute 2003

A (1928)A Antal Dologi jog IndashII Budapest A TEacuteBE Kiadoacutevaacutellalata 1928

C ndashF (1862ndash1864)C Gergely ndash F Jaacutenos (szerk) A magyar nyelv szoacutetaacutera Pest Emich

Gusztaacutev 1862ndash1864

B (1959)B Ferenc A iusta causa traditionis a roacutemai jogban [Studia Iuridica Auctoritate

Universitatis Peacutecs Publicata 8] Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1959

B (1988)B Ferenc Roacutemai jog IV ndash Dologi jog Peacutecs JPTE AacuteJK 1988

B (2011)B Joacutezsef A remeacutenyveacutetel Doktori eacutertekezeacutes Peacutecs 2011

B (1994)B Andraacutes A peacutenz probleacutemaacuteja a roacutemai magaacutenjogban Kandidaacutetusi eacutertekezeacutes

Peacutecs 1994

B (2010)B Andraacutes Roacutemai magaacutenjog A roacutemai magaacutenjog az euroacutepai jogi gondolkodaacutes

toumlrteacuteneteacuteben BudapestndashPeacutecs Dialoacuteg Campus Kiadoacute 2010 4 kiad

177Bibliograacutefi a

D (2013)D Gergely A joacute erkoumllcsoumlkről Budapest Medium Kiadoacute 2013

D (2017)D Gergely A laacutethatatlan roacutemai alkotmaacuteny avagy a duumlhkituumlreacutestől a kozmosz

rendjeacuteig In C Noacutera ndash P -S Zoltaacuten ndash S Peacuteter ndash S Zsolt A szabadsaacutegszerető embernek Liber amicorum Istvaacuten Kukorelli Budapest Gondolat Kiadoacute 2017 207ndash218

D (1970)D Gyoumlrgy Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1970

F (1884)F Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin-Taacutersulat 1884

F (1997)F Andraacutes Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek a roacutemai jogban Budapest Akadeacutemiai

Kiadoacute 1997

F (1998)F Andraacutes Az institutio-hagyomaacuteny a jogi oktataacutes toumlrteacuteneteacutenek tuumlkreacuteben In

Orsolya Maacuterta Peacuteter ndash Beacutela S (szerk) A bonis bona discere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Biacutebor Kiadoacute 1998

F (2001)F Andraacutes A joacutehiszeműseacuteg eacutes a tisztesseacuteg elve Inteacutezmeacutenytoumlrteacuteneti vaacutezlat a roacutemai

jogtoacutel napjainkig [Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis Fasc IX] Budapest 2001

F (2005)F Andraacutes Adaleacutekok a bdquotulajdonjogi triaacuteszrdquo keacuterdeacuteseacutehez Acta Facultatis

Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eoumltvoumls Nominatae Tomus XLII (2005) 23ndash64

F ndashH (2016)F Andraacutes ndash H Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest

Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 2016 21 kiad

F (2001)F Jaacutenos Termeacuteszetjog ndash eszmetoumlrteacutenet Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

2001

Bibliograacutefi a178

F (2007)F Jaacutenos Klasszikus termeacuteszetjog eacutes jogfi lozoacutefi a Budapest Szent Istvaacuten

Taacutersulat 2007

H (2004)Javier H Kritikai bevezeteacutes a termeacuteszetjogba (fordiacutetotta H Katalin)

Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2004

K (1942)K Baacutelint A tulajdonjog In S Kaacuteroly (szerk) Magyar magaacutenjog V

Dologi jog Budapest Grill Kiadoacute 1942

K -Z (1995)Thomas K -Z Bevezeteacutes a roacutemai vallaacutes eacutes monda toumlrteacuteneteacutebe Budapest

Teacutelosz Kiadoacute 1995

L (1997)L Tamaacutes A magyar magaacutenjog (polgaacuteri jog) aacuteltalaacutenos reacutesze BudapestndashPeacutecs

Dialoacuteg Campus Kiadoacute 1997

M (1943)M Geacuteza A roacutemai magaacutenjog elemeinek tankoumlnyve Debrecen 1943 5 kiad

M (2010)M Attila Dologi jog Budapest Osiris Kiadoacute 2010 4 kiad

M ndashJ (2015)M Imre ndash J Eacuteva Roacutemai jog Szeged 2015

P (2001)P Orsolya bdquohellipstatum sumunt ex conceptionis temporerdquo A magzati eacutelet eacutes a jog-

keacutepesseacuteg megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek sajaacutetos keacuterdeacutesei a reacutegi Roacutemaacuteban eacutes a modern euroacutepai jogi gondolkodaacutesban In Facultas nascitur 20 eacuteves a jogaacuteszkeacutepzeacutes Miskolcon Miskolc 2001 361ndash376

P (1988)P Elemeacuter A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedja Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1988

S (2006)S Ivaacuten A joguumlgyletek eacuterveacutenytelenseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő terminoloacutegiai keacuterdeacutesek a

roacutemai jogban AUB XLIII (2006) 203ndash222

179Bibliograacutefi a

S (2009)S Ivaacuten A custodia-felelősseacuteg neacutehaacuteny keacuterdeacutese a roacutemai jogban [Publicationes

Instituti Iuris Romani Budapestinensis (Redigit Prof Gaacutebor Hamza) Fasc X] Budapest 2009

S (1941)S Kaacutelmaacuten Roacutemai jog I Kolozsvaacuter 1941 2 kiadaacutes

S (1940)S Kaacuteroly (szerk) Magyar magaacutenjog I Aacuteltalaacutenos reacutesz szemeacutelyi jog Budapest

Grill Kiadoacute 1940

Z (1996)Z Jaacutenos Aacutellam eacutes jog az ősi Roacutemaacuteban Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1996

Referenciakiadvaacutenyok

MKatLexMagyar katolikus lexikon IndashXV Főszerk D Istvaacuten szerk V Jaacutenos

Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 1993ndash2010

Oxford CompanionTed H (főszerk) The Oxford Companion to Philosophy Oxford University

Press 20052

Oxford Latin DictionaryPeter G W G et al (főszerk) Oxford Latin Dictionary Oxford Clarendon

Press 1968

A szerző műveacuteben a bdquorerum naturardquo kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik alapvetően a fogalom előfordulaacutesai alapjaacuten mintegy esetjogias jelleggel Ettől egy kicsit elteacuterő maacutesik toumlrekveacutese hogy meghataacuterozza hogy a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacuteseiben milyen szerepet jaacutetszott a bdquodolgok termeacutesze-teacutererdquo toumlrteacutenő hivatkozaacutes

A maga szaacutemaacutera kiszabott feladatot a szerző joacutel koumlvethetően vilaacutegosan roumlgziacutetett moacutedszertani keretek koumlzoumltt teljesiacuteti Raacuteadaacutesul vaacutelasztott moacutedszer-tana sem anakronisztikus inkaacutebb egyetemes amennyiben az emberi gon-dolkodaacutes maacuteig vaacuteltozatlan alapstruktuacuteraacutejaacutenak megfelelően egyesiacutető a stati-kus eacutes dinamikus megkoumlzeliacuteteacuteseket a vizsgaacutelandoacute dolog taacutergyaacutet eacutes a taacutergy milyenseacutegeacutet illetően

A szerző alapvetően a Digestaacuteban raacutenk hagyomaacutenyozoacutedott szoumlvegekre szűkiacuteti le vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet amelyet alapvetően mentesnek tart a kompilaacutecioacute soraacuten bekoumlvetkezett nagymeacuterteacutekű koncepcionaacutelis vaacuteltoztataacutesoktoacutel A nemzetkoumlzi romanisztika aktuaacutelis communis opinio doctorumaacutenak feacutenyeacute-ben mindkeacutet peremfelteacutetel keacutepviselhetőnek minősiacutethető []

Tovaacutebbi pozitiacutevuma az alkotoacutei moacutedszernek hogy alapvetően forraacuteskoumlzeli analiacutezisről van szoacute a maacutesodlagos irodalom csak az őt megillető kisegiacutető helyen kap szerepet []

A szakmai tartalmat illetően kiemeleacutest eacuterdemel a bdquorerum naturardquo eacutes a modern jogi teacutenyek fogalmaacutenak egybeveteacutese Az oumlsszehasonliacutetaacutes nem alap-talan azonban megjegyzendő hogy alapjaiban elteacuterő fogalmakroacutel van szoacute ahogy azt veacutegeredmeacutenyben a szerző maga is helyesen iacuteteacuteli meg []

A szerző keacutet fő tudomaacutenyos megaacutellapiacutetaacutesra jut Egyreacuteszt hogy egy dolog (jelenseacuteg) vagy szemeacutely leacutetezeacutese (vagy nemleacutetezeacutese) eacutes a termeacuteszetben el-foglalt helye (eacutes leacutetezeacuteseacutenek egyeacuteb attributuacutemai) meghataacuterozoacute jelentőseacutegűek a jogi doumlnteacuteshozatal soraacuten Maacutesreacuteszt azt aacutelliacutetja hogy a bdquorerum naturardquo neacutelkuumlloumlzhetetlen oumlsszekoumltő kapocskeacutent funkcionaacutelt az egyedi doumlnteacutes magaacute-ba zaacutert normavilaacutega eacutes a jogi jelenseacuteget koumlruumlloumllelő taacutersadalmi szociaacutelis eacutes jogi haacutetteacuter koumlzoumltt

Deli Gergelyhab egyetemi docens

SZE AacuteJK

9 789633 083437

ISBN 978-963-308-343-7

• borito1_ErdodyJ_JTM10_honlapra
• beliv_ErdodyJ_JTM_10
• borito4_ErdodyJ_JTM10_honlapra

A PAacuteZMAacuteNY PEacuteTER KATOLIKUS EGYETEMJOG- EacuteS AacuteLLAMTUDOMAacuteNYI KARAacuteNAK

KOumlNYVEI

JOGTUDOMAacuteNYI MONOGRAacuteFIAacuteK 10

Sorozatszerkesztő Schanda Balaacutezs

PAacuteZMAacuteNY PRESSBudapest

2018

IN RERUM NATURA ESSE VIDETUR Egy klasszikus roacutemai jogi toposz margoacutejaacutera

E J

A koumltetet lektoraacuteltaDeli Gergely

(hab egy docens SZE AacuteJK)

Kiadja a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem

Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Kara1088 Budapest Szentkiraacutelyi u 28ndash30

wwwjakppkehu

Felelős kiadoacute Dr Szaboacute Istvaacuten deacutekaacuten

Teljes nyomdai előkeacutesziacuteteacutes Szakalineacute Szeder Andrea

Keacuteszuumllt a PPKE Egyetemi Nyomdaacuteban

copy Szerző 2018copy PPKE JAacuteK 2018

ISSN 2061-5191

ISBN 978-963-308-343-7

A kiadvaacuteny megjelenteteacutese a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem taacutemogataacutesa kereteacuteben valoacutesult meg

Koumlzponti Alapok Program KAP18-51007-12-JAacuteK azonosiacutetoacuteszaacutemon

TARTALOM

Előszoacute 7

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere 9

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről 171 Megjegyzeacutesek a res terminus hasznaacutelataacutehoz 17

12 A res kifejezeacutes lexikaacutejaacuteroacutel 2513 A res kifejezeacutes a jogi forraacutesokban kuumlloumlnoumls tekintettel

a Digesta bizonyos szoumlvegeire 3014 Excursus adaleacutekok a res incorporales fogalmaacutehoz 45

141 Res incorporales a romanisztikaacuteban 45142 A res incorporales kifejezeacutes eredete eacutes fi lozoacutefi ai haacutettere 52143 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban

a terminus megjeleneacutese a Digestaacuteban 55144 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban

a terminus megjeleneacutese Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban 59145 Koumlvetkezteteacutesek a res incorporalis fogalmaacuteval kapcsolatban 62

2 A natura fogalmaacuteroacutel 6421 A natura jelenteacutestartalma 6422 A ius naturale problematikaacuteja 74

3 A rerum natura koncepcioacutejaacuteroacutel 83

A rerum natura kifejezeacutes megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban 93

A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutel fi gyelemmel a lehetseacuteges hozadeacutekokra 99

1 A maacutesodlagos irodalom eacutes a sajaacutet forraacuteskutataacutes egybeveteacutese szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek eacutes ezek lehetseacuteges okai 99

2 Kategorizaacutelaacutes a maacutesodlagos irodalomban 100

6 Tartalom

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese 1031 Az elsődleges forraacutesok eacutes a maacutesodlagos irodalmi kategoacuteriaacutek

egymaacutesnak valoacute megfeleltethetőseacutegeacuteről 1032 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez 106

21 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője 106211 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban 106212 A rerum natura kifejezeacutes egyes dolgok leacutetezeacutese

vonatkozaacutesaacuteban 11822 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese 12423 Rerum natura mint specifi kus jellemző 12924 Vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek 130

241 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 130242 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 131243 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges

konkurencia 1333 Kimaradoacute szoumlveghelyek 1374 A Digestaacuten kiacutevuumlli egyes primeacuter forraacutesok vizsgaacutelata 138

Koumlvetkezteteacutesek a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben1431 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute munkaacutekroacutel eacutes az alkalmazott

moacutedszerről 1432 A maacutesodlagos irodalomroacutel1443 A rerum natura fogalmaacuteroacutel 146

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben 151

Summary 1551 Preliminary remarks the reasons for an in-depth evaluation

of rerum natura 1552 Description of work research methods

the use of sources 1563 The structure of the work 1574 Scientifi c results and their usefulness 159

Bibliograacutefi a 161Idegen nyelvű szakmunkaacutek 161Magyar nyelvű szakmunkaacutek 176Referenciakiadvaacutenyok 179

ELŐSZOacute

Az olvasoacute aacuteltal keacutezben tartott munka az eredetileg 2012-ben elkeacuteszuumllt eacutes a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Doktori Iskolaacutejaacuteban megveacutedett bdquoRadix omnium malorum ndash a peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viselő doktori eacutertekezeacutes egy aspektusaacutenak reacuteszben aacutetdolgozott eacutes kibőviacutetett vaacuteltozata Az alapul szolgaacuteloacute munka egyfajta miscellanea a peacutenz egyes de nem a romanisztikaacuteban hagyomaacutenyosan vizs-gaacutelt keacuterdeacuteseit tekintette aacutet ndash mint amilyen peacuteldaacuteul a vindicatio nummorum a commixtio nummorum vagy eacuteppen a depositum irregulare probleacutemakoumlre Az alapul szolgaacuteloacute kutataacutes koumlreacuteben keletkezett egyik megaacutellapiacutetaacuteshoz jelesuumll eacuteppen a peacutenz kettős termeacuteszeteacutehez koumltődően vaacutelt szuumlkseacutegesseacute a rerum natura fogalmaacutenak koumlzelebbi vizsgaacutelata Egy ilyen elemzeacutes elveacutegzeacutese maacuter csak azeacutert is volt időszerű a maga idejeacuten eacutes nem keveacutesbeacute időszerű most is mivel mind-untalan talaacutelkozhatunk olyan aacutelliacutetaacutesokkal amelyek egyik-maacutesik inteacutezmeacutenyt roacutemai jogi alapokra eacutes előkeacutepekre vezetik vissza A kiveacuteteleket megillető tisztelet hangja mellett azonban nem lehet nem eacuteszrevenni hogy faacutejdalmasan gyakran maradnak meg ezek az utalaacutesok eacutes hivatkozaacutesok a bdquokoumltelező koumlroumlkrdquo eacutes az ezerszer szajkoacutezott bdquoloacutezungokrdquo szintjeacuten ndash aneacutelkuumll hogy az alapkeacutent hivat-kozott inteacutezmeacutenyek koumlzelebbi vagy pontosabb megeacuterteacuteseacutere baacutermifeacutele toumlrekveacutes tapasztalhatoacute lenne

Maacuterpedig a jelen munka ceacutelja eacuteppen a roacutemai forraacutesok meacuteginkaacutebb a roacutemai jogi gondolkodaacutes aacutetfogoacutebb vizsgaacutelata eacutes meacutelyebb megeacuterteacutese Eacuteppen ezeacutert a hangsuacutely nem a revelatiacutev felfedezeacutesek teacuteteleacuten van sokkal inkaacutebb a teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacute forraacutesok szisztematikus feldolgozaacutesaacuten valamint a maacutesodlagos irodalom feldolgozaacutesaacuten

A rerum natura fogalma azonban nem csupaacuten a peacutenz vonatkozaacutesaacuteban biacuter eacuterdekesseacuteggel szaacutemos olyan probleacutemakoumlr megoldandoacute keacuterdeacutes keruumllt a klasz-szikus jogaacuteszok eleacute amelyek koumlrben szinte magaacutetoacutel eacutertődő moacutedon meruumllt fel a responsumot adoacute jogaacutesz reacuteszeacuteről a rerum natura fogalmaacutera hivatkozaacutes a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben Eme veacutelemeacutenyek aacutettekinteacutese nyomaacuten koumlnnyedeacuten adoacutedik a felteacutetelezeacutes hogy rerum natura egyfajta fogalmi alapkő volt mondhatni a jogi

8 Előszoacute

gondolkodaacutes egyfajta inteacutezmeacutenye Ezt a meggyőződeacutest alaacutetaacutemasztandoacute a jogi forraacutesok mellett tovaacutebbi auktorok tollaacuteboacutel szaacutermazoacute textusok is bemutataacutesra keruumllnek A rerum natura konkreacutet esetekben toumlrteacutenő hivatkozaacutesainak elemzeacuteseacutet megelőzően nem lehet eltekinteni a kifejezeacutes alkotoacuteelemeinek legalaacutebb vaacutezlatos aacutettekinteacuteseacutetől iacutegy mind a res mind pedig a natura fogalmai bemutataacutesra ke-ruumllnek Mindezek előtt pedig szuumlkseacuteges a kutataacutes gondolati-fi lozoacutefi a haacutettereacutenek tisztaacutezaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy a kutataacutes alapteacutezisei eacuterthetőek legyenek

A munkaacutemat inspiraacuteloacute eacutes segiacutető szemeacutelyek koumlzuumll ki kell emelni minde-nekelőtt Wolfgang Waldstein professzort akinek mind a munkaacutessaacutega mind pedig szemeacutelyes peacuteldaacuteja egyaraacutent jelentős meacuterteacutekben megalapozta a jelen koumltet megszuumlleteacuteseacutet Kuumlloumln kell szoacutelnom El Beheiri Nadja professzorasszonyroacutel aki mind a doktori eacutertekezeacutes teacutemavezetőjekeacutent mind pedig legkoumlzelebbi kolleacute-gaacutemkeacutent igen sok segiacutetseacuteget nyuacutejtott Koumlszoumlnet illet Foumlldi Andraacutes professzor urat az ELTE Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Karaacutenak egyetemi tanaacuteraacutet aki szaacutemos eacuterteacutekes tanaacuteccsal jaacuterult hozzaacute a koumltet leacutetrejoumltteacutehez Megkuumlloumlnboumlztett koumlszoumlnet illeti Johannes Michael Rainer professzor urat a salzburg-i eacutes az innsbruck-i egyetem tanaacuteraacutet szaacutemos neves egyetem diacuteszdoktoraacutet aki segiacutetseacutege eacutes taacutemoga-taacutesa a Salzburgi Egyetem Jogi Karaacutera toumlrteacutenő toumlbbszoumlri invitaacutelaacutesa is nagyban hozzaacutejaacuterult a jelen koumltet elkeacuteszuumllteacutehez

A KUTATAacuteS FILOZOacuteFIAI HAacuteTTERE

Az olvasoacute előtt fekvő munka egeacuteszeacutenek mottoacuteja eacutes mozgatoacuterugoacuteja egy Marcus Aurelius csaacuteszaacuter bdquoElmeacutelkedeacutesekrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute intelem lehet

Τὰ εἰς ἑαυτόν 3 11Τοῖς δὲ εἰρημένοις παραστήμασιν ἓν ἔτι προσέστω τὸ ὅρον ἤ ὑπογραφὴν ἀεί ποιεῖσθαι τοῦ ὑποπίπτοντος φανταστοῦ ὥστε αὐτὸ ὁποῖόν ἐστι κατrsquo οὐσίαν γνμνόν ὅλον δἰ ὅλων διῃρημένως βλέπειν καὶ τὸ ἴδιον ὄνομα αὐτοῦ καὶ τὰ ὀνόματα ἐκείνων ἐξ ὧν συνεκρίθη καὶ εἰς ἃ ἀναλυθήσεται λέγειν παρrsquo ἑαυτῷ1

His quae dixi decretis unum adhuc addendum est visi cujusvis quod se off erat defi nitionem vel descriptionem esse faciendam ut quale sit ex natura sua et per omnes ac singulas ejus partes spectatum clare intelligas et quodnam sit proprium ejus nomen quae item nomina eorum e quibus confl atum est et in quae resolvetur tecum possis disserere2

1 2

1 A goumlroumlg eredeti szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik D Imperatoris Marci Antonini commentariorum quos ipse sibi scripsit libri XII Iterum recensuit Iohannes Stich Lipsiae Teubneri 1903

2 A latin fordiacutetaacutest az alaacutebbi kiadaacutesboacutel ideacutezzuumlk Marci Antonini Imperatoris commentariorum quos ipse sibi scripsit Emendavit Fred Duumlbner Parisiis Editore Ambrosio Firmin Didot 1840 Eacuterdekes lehet ebből a szempontboacutel megvizsgaacutelni meacuteg a goumlroumlg szoumlveg angol nyelvű fordiacutetaacutesaacutet bdquoMake for thyself a defi nition or description of the thing which is presented to thee so as to see distinctly what kind of a thing it is in its substance in its nudity in its complete entirety and tell thyself its proper name and the names of the things of which it has been compounded and into which it will be resolvedrdquo Vouml Meditations 3 11 (fordiacutetotta George Long) The Harvard Classics (ed by Charles W Eliot) New York PF Collier amp Son 1909ndash14 Hasonloacutekeacutepp eacuterdekes eacutes gyuumlmoumllcsoumlző lehet a kivaacuteloacute klasszika-fi loloacutegus Huszti Joacutezsef fordiacutetaacutesaacutet is megvizsgaacutelni Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquohellip minden dolgot ami eszedbe jut hataacuterozz meg eacutes iacuterd le pontosan hogy vilaacutegosan laacutesd milyen az leacutenyegeacuteben a maga meziacute-telen valoacutesaacutegaacuteban egeacuteszeacuteben minden szempontboacutel hogy beszaacutemolj magadnak roacutela mi a neve hogy hiacutevjaacutek alkatreacuteszeit melyekből oumlsszeaacutellt melyekre majdan szeacutethullikrdquo Maacuter ezen a ponton jelezzuumlk hogy a tovaacutebbiakban minden magyar nyelvű hivatkozaacutes a csaacuteszaacuteri műre ezt a fordiacutetaacutest veszi alapul eacutes az egyes toumlredeacutekek aacuteltala hasznaacutelt szaacutemozaacutesaacutet koumlvetjuumlk A magyar ciacutem vonatkozaacutesaacuteban is az elsőranguacute tudoacutesra hagyatkozunk hiszen az iacuteraacutes teacutenyleges ciacuteme nem ismert A vatikaacuteni keacutezirat τὰ κατrsquo ἑαυτόν ciacutemmel az editio princeps τὰ εἰς ἑαυτόν ciacutemmel illetik A kuumlloumlnboumlző nyelveken megjelent fordiacutetaacutesok ciacutemei is Huszti Joacutezsef felfogaacutesaacutet erősiacutetik meg (pl latin bdquoDe vita suardquo bdquoDe seipso et ad seipsumrdquo angol bdquoMeditations concerning

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere10

Joggal meruumllhet fel a keacuterdeacutes hogy milyen ceacutelboacutel szerepelnek itt in limine operis Marcus Aurelius gondolatai A keacuterdeacuteskoumlr haacutettereacuteben az aacutell hogy a jelen munka ceacutelja a rerum natura kifejezeacutes egyfajta fogalmi koumlruumllhataacuterolaacutesa Ahhoz hogy ez a fogalmi koumlruumllhataacuterolaacutes megtoumlrteacutenhessen a rerum natura kifejezeacutest annak alkalmazaacutesi eseteit a kifejezeacutest alkotoacute egyes elemek jelen-teacuteseit kell hogy gondolkodaacutesunk koumlzeacuteppontjaacuteba aacutelliacutetsuk Vagyis egeacutesz teveacute-kenyseacuteguumlnk gyuacutejtoacutepontjaacuteban a gondolkodaacutes mint folyamat fog aacutellni Maacuterpedig a gondolkodaacutesunk az eacuterzeacutekeleacutessel kezdődik amely eacuterzeacutekeleacutes soraacuten egy a kuumllvilaacutegban leacutetező entitaacutesroacutel elmeacutenk alkot egy keacutepet ez a φαντασία3 amely kettős funkcioacuteval biacuter egyfelől helyettesiacuteti elmeacutenkben az adott kuumllvilaacutegi leacutetezőt maacutesfelől sajaacutet magaacutet azonosiacutetja is ezzel a kuumllvilaacutegban megleacutevő dologgal Az iacutegy kialakult keacutep egy belső diskurzust generaacutel ndash leacutenyegeacuteben ez az arroacutel valoacute gondolkodaacutes (διάνοια)4 hogy mi keletkezett az egyeacutenben a ϕαντασία nyomaacuten valamint hogy mi hozta leacutetre ezt a keacutepet az egyeacutenben Az ember tehaacutet ndash az aacutellatokkal egyeacutebkeacutent koumlzoumls ndash eacuterzeacutekeleacutesi folyamatban (αἴσθησις) megfogalmaz-za a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergynak a termeacuteszeteacutet minőseacutegeacutet eacutes eacuterteacutekeacutet5 Vagyis az emliacutetett belső diskurzus leacutenyege az alapul szolgaacuteloacute taacutergynak elmeacutenkben valoacute lekeacutepezeacutese aacutebraacutezolaacutesa meacuteghozzaacute ndash ahogy a fentebb ideacutezett szoumlvegből is kitűnik ndash a maga meztelen valoacutesaacutegaacuteban egyszerűseacutegeacuteben (γυμνόν) mivel csak ez vezethet el az objektiacutev adekvaacutet lekeacutepezeacuteshez Ennek jelentőseacutege abban aacutell hogy csak egy ilyen objektiacutev lekeacutepezeacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute pusztaacuten a valoacutesaacuteg fi gyelembeveacutetele hiszen ezzel a moacutedszerrel minden egyeacuteb a valoacutesaacutegra rakoacutedoacute teacutenyezőt kizaacuterunk6 Logikus keacuterdeacutes lehet hogy milyen teacutenyezők rakoacutedhatnak a valoacutesaacutegra Elsősorban eacuterteacutekiacuteteacuteletek lehetnek ilyenek amelyeket vagy vala-mely taacutersadalmi előiacuteteacutelet vagy a vaacutegy szuumll7 Amennyiben pontos tudomaacutenyos

himselfrdquo bdquoMeditations Thoughtsrdquo bdquoTo himselfrdquo francia bdquoPenseacuteesrdquo bdquoAgrave moi mecircmerdquo neacutemet bdquoBetrachtungen uumlber sich selbstrdquo bdquoSelbstbetrachtungenrdquo bdquoWege zu sich selbstrdquo) Vouml reacuteszle-tesebben Hadot (1992) i m 38ndash39

3 Vouml L ndashS (1940) i m s v φαντασία P (1967) i m 126 (s v noeacutesis) 4 Vouml L ndashS (1940) i m s v διάνοια5 Vouml L ndashS (1940) i m s v αἴσθησις P (1967) i m 8 skk (s v aisthesis) eacutes

86 (s v holon) Ld reacuteszletesen H (1992) i m 119ndash120 W (1972) i m 250 W (2001) i m 33ndash41

6 H (1992) i m 1237 Vouml H (1992) i m 123 bdquo[hellip] seacuteparant des jugements de valeur que les hommes par

habitude sous lrsquoinfl uence des preacutejugeacutes sociaux ou par passion se croient obligeacutes drsquoy ajouterrdquo Hasonloacute gondolattal Ciceroacutenaacutel is talaacutelkozhatunk (Cic de Sen 42 bdquoImpedit enim consilium voluptas rationi inimica est mentis ut ita dicam praestringit oculos nec habet ullum cum virtute commerciumrdquo Ehhez ld E B (2001) i m 60ndash61

11A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

igeacutenyű aacutebraacutezolaacutesra toumlrekszuumlnk akkor a defi niacutecioacutek ilyeteacuten lecsupasziacutetaacutesa8 annaacutel is inkaacutebb elengedhetetlen mivel iacutegy baacutermifeacutele szubjektivitaacutesnak eleve elejeacutet vehetjuumlk elkeruumllve ezaacuteltal a hagyomaacutenyos eacuterteacutekek helytelen megiacuteteacuteleacuteseacutet9 Uacutegy kell szemleacutelnuumlnk minden dolgot hogy meglaacutessuk bdquosilaacutenysaacutegukatrdquo a bdquoragyogoacute koumlntoumlst melyben buumlszkeacutelkednekrdquo iacutegy megfoszthatjuk a dolgokat a hozzaacutejuk tapadoacute vagy tapadhatoacute hamis neacutezetektől eacutes eacuterteacutekeleacutesektől10 Amikor a csaacuteszaacuter az emberre vonatkoztatja ezt a moacutedszert annak ceacutelja hogy sajaacutet szemeacutelyes leacutetuumlnk eacuterteacutekeacutenek kicsinyseacutegeacutet hangsuacutelyozza11 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes lehet ebben a vonatkozaacutesban a halaacutel mikeacutenti megkoumlzeliacuteteacutese amelyet ndash a fogalom lecsupa-sziacutetaacutesa nyomaacuten (2 12) ndash akkeacutent fog fel mint az őselemek bomlaacutesaacutet (2 17) Meglehet hogy mindez szaacutemunkra visszatasziacutetoacute ugyanakkor ha iacutegy van az csupaacuten annak bizonyiacuteteacuteka hogy valamilyen előiacuteteacutelet csapdaacutejaacuteba estuumlnk ebből koumlvetkezően a vizsgaacutelt jelenseacutegeket keacuteptelenek vagyunk elhelyezni a mindent feloumllelő koumlzoumls termeacuteszetben Ha meacutegis keacutepesek vagyunk a jelenseacutegeket dolgokat elhelyezni a koumlzoumls termeacuteszetben akkor ez azt jelenti hogy tisztaacuteban vagyunk azzal hogy ugyanabboacutel a forraacutesboacutel erednek mint mi magunk eacutes ugyanannak a vilaacutegnak a reacuteszei mint mi magunk12 Ezen a ponton eacuterhető tetten a csaacuteszaacuter neacute-zetrendszereacuteben a sztoikus gondolkodaacutes magja leacutetezik egy magasabb eacutertelem amely az anyagot13 kormaacutenyozza eacutes amely eacutertelem aacutethatja a mindenseacuteg anyagaacutet

8 Ld meacuteg Elmeacutelkedeacutesek 6 139 H (1992) i m 123 valamint 181 Vouml az Elmeacutelkedeacutesek ama gondolataacutet amely az eacutelet

dolgait pontosan eacutes termeacuteszettudomaacutenyi alapon megfi gyelő eacutertelmet helyezi a koumlzeacuteppontba (10 31)

10 Elmeacutelkedeacutesek 6 13 Ld H (1992) i m 181ndash18211 Vouml pl Elmeacutelkedeacutesek 2 2 2 17 3 10 Ld reacuteszletesen H (1992) i m 18212 Ld Elmeacutelkedeacutesek 9 1 vouml H (1992) i m 184 tovaacutebbaacute 18713 Vouml Elmeacutelkedeacutesek 6 1 bdquoA vilaacuteganyag engedelmesen simuleacutekony Iraacutenyiacutetoacute eacutertelmeacutenek semmi

belső oka nincs raacute hogy rosszat tegyen Mivel nincs benne semmi aacutertoacute szaacutendeacutek nem is tesz semmi rosszat nem is aacutert semminekrdquo Megjegyzendő hogy az eredeti goumlroumlg szoumlveg szerint az első mondat iacutegy szoacutel bdquoἩ τῶν ὅλων οὐσία εὐπειθὴς καὶ εὐτρεπής [hellip]rdquo Azzal egyuumltt hogy a fordiacutetaacutes joacutel adja vissza a jelenteacutest szuumlkseacuteges kiemelni hogy az οὐσία lsquoanyagrsquo illetve lsquovilaacuteganyagrsquo eacutertelemben valoacute hasznaacutelata meglehetősen szűkiacutető eacutertelemben szerepel itt mivel a szoacute elsődleges eacutertelme a latin substantia jelenteacuteseacutevel esik egybe ami eacuteppen valaminek a leacutenyegeacutet van hivatva kifejezni Ehhez ld meacuteg L ndashS (1940) i m s v οὐσία Oxford Latin Dictionary s v lsquosubstantiarsquo azzal egyuumltt hogy a szoacutenak keacutetseacutegtelenuumll materiaacutelis eacutertelme is van ehhez ld meacuteg S (1992) i m 104 B (2001) i m 72ndash73 A fordiacutetaacutes egyeacuteb vonatkozaacutesokban valoacute helyesseacutegeacutenek eacutes eacutertő voltaacutenak alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz ld L ndashS (1940) i m s vv εὐπειθὴς eacutes εὐτρεπής

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere12

is14 eacutes a szubsztancia segiacutetseacutegeacutevel leacutetezőket alkot15 Ez a teremteacutesre alkotaacutesra iraacutenyuloacute erő pedig amelyet tiszteletben kell tartani minden termeacuteszetes leacutete-zőben megvan16 Keacuterdeacutes lehet most maacuter hogy az eddig kifejtetteknek mi az eacutertelme Milyen jelentőseacutege van mindennek Valamely dolog pontos eacuterteacutekeacutenek felismereacutese nagyon is fontos ha nem elsődleges feladat mivel ez a felismereacutes is reacuteszeacutet keacutepezi az iacuteteacuteletalkotaacutesnak Nem pusztaacuten arroacutel van tehaacutet szoacute hogy az egyes dolgokat a maguk valoacutesaacutegaacuteban pőreacuten kell szemleacutelni hanem szuumlkseacuteges az is hogy ndash eacuteppen az előbb mondottak aacuteltal ndash a mindenseacutegben elfoglalt helyuumlket is meghataacuterozzuk17 Ekkeacutent vaacutelik lehetőveacute az egyes ember szaacutemaacutera hogy azt mondhassa minden egyes dolgot akkeacutent veszek szemuumlgyre ahogy azok van-nak eacutes eacuterteacutekuumlknek megfelelően (κατrsquo ἀξίαν) eacutelek veluumlk18

Ezen a ponton azonban roumlgvest sietve raacute kell mutatni arra a teacutenyre hogy ami-kor elhangzik egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban mutatkoznak jelei a fentebb felvaacutezolt fi lozoacutefi a megkoumlzeliacuteteacutes gyakorlati alkalmazaacutesaacutenak akkor taacutevolroacutel sem aacutelliacutetjuk azt hogy a ezek a roacutemai jogaacuteszok a goumlroumlg fi lozoacutefi a bdquotitkosuumlgynoumlkeirdquo lettek volna Teveacutekenyseacuteguumlk nem azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy Roacutema mindennapjait titkon ekkeacutent befolyaacutesoljaacutek eacutes mozgassaacutek az aacuteltaluk meg-

14 Elmeacutelkedeacutesek 5 32 bdquoMilyen a fi nom kiművelt leacutelek Ismeri a kezdetet eacutes a veacuteget a mindenseacuteg anyagaacutet aacutethatoacute eacutertelmethelliprdquo ndash ebben a szoumlvegben az rsquoanyagaacutetrsquo a goumlroumlg eredeti szerint ismeacutet οὐσίας vagyis az előző jegyzetben mondottakra refl ektaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy ebben a vonatkozaacutesban a fordiacutetoacute egyedi eacutertelmezeacuteseacuteről van szoacute

15 Ld Elmeacutelkedeacutesek 7 23 bdquoA mindenseacuteg termeacuteszete a mindenseacuteg anyagaacuteboacutel akaacuter viaszboacutel iacuteme lovat formaacutelthelliprdquo Vouml H (1992) i m 183 Ez tehaacutet egy arroacutel szoacuteloacute aacutelliacutetaacutes hogy a mindenseacuteget iraacutenyiacutetoacute eacutertelem kormaacutenyzaacutesa joacute Hasonloacute aacutelliacutetaacutessal kezdi Arisztoteleacutesz is a Nikomakhoszi Etikaacutet Vouml Nic Eth 1094a Minden mesterseacuteg (τέχνη) eacutes minden vizsgaacuteloacutedaacutes (μέθοδος) de eacuteppuacutegy minden cselekveacutes (πρᾶξίς) eacutes elhataacuterozaacutes (προαίρεσις) is nyilvaacuten vala-mi joacutera (ἀγαθοῦ) iraacutenyul tehaacutet helyes az a megaacutellapiacutetaacutes hogy bdquojoacute (καλῶς) az amire minden iraacutenyulrdquo (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesa Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1997)

16 Ld Elmeacutelkedeacutesek 6 40 bdquoMinden geacutep szerszaacutem edeacuteny ha rendelteteacuteseacutenek eleget tesz joacute meacuteg ha keacutesziacutetője nincs is jelen A termeacuteszet aacutetfogta alkotaacutesokban azonban bennuumlk is marad az őket leacutetrehozoacute erő Tehaacutet annaacutel inkaacutebb tisztelned kell a termeacuteszetet abban a meggyőződeacutesben hogy ha koumlvetkezetesen akarata szerint eacutelsz minden szaacutendeacutekod szerint igazodik Eacuteppen iacutegy a mindenseacutegben is minden a vilaacutegeacutertelem szaacutendeacuteka szerint toumlrteacutenikrdquo Vouml reacuteszletesen H (1992) i m 183 Ugyanezt aacutelliacutetja Pizzorni is a sztoikusok jogfelfogaacutesa kapcsaacuten minden jog alapja a termeacuteszet mint mindenek koumlzoumls anyja csak ebben eacutes ez aacuteltal leacutetezhet az eacutertelem mint immanens eacutes egyetemes toumlrveacuteny ndash ez mint abszoluacutet princiacutepium kelti eacuteletre a mindenseacuteget eacutes ez az emberi leacutelek esszenciaacuteja is Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a termeacuteszet szerint eacutelni annyit tesz mint ereacutenyesen eacutelni Vouml P (2000) i m 80ndash81 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean L (1986) i m 144 illetőleg 151

17 Ld Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquoMert semmi nem teszi nemesebbeacute a lelket mint ha valaki az eacutelet jelenseacutegeit moacutedszeresen eacutes taacutergyilagosan tudja vizsgaacutelni eacutes mindig uacutegy tudja szemuumlgyre venni őket hogy vilaacutegosan laacutetja a dolgok melyik rendjeacutehez tartoznak mire hasznaacutelhatoacutek mi az eacuterteacutekuumlk az oumlsszesseacuteg mi az egyes ember szempontjaacuteboacutelhelliprdquo Vouml H (1992) i m 231

18 Ld Elmeacutelkedeacutesek 8 29 Vouml H (1992) i m 231 L ndashS (1940) i m s v ἀξία

13A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

felelőnek veacutelt iraacutenyba Egy ilyesfajta bdquotitkos fi lozoacutefi a oumlsszeeskuumlveacutestrdquo keresni vagy akaacutercsak felteacutetelezni is teljes keacuteptelenseacuteg lenne Azt azonban keacutetseacutegkiacutevuumll el kell ismerni hogy a koumlznapi gondolkodaacutes eacutes a fi lozoacutefi a nem aacutellnak meacuterhetet-lenuumll taacutevol egymaacutestoacutel ekkeacutent a szigoruacute elhataacuterolaacutesukra tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet szuumlkseacutegkeacuteppen kudarcra van iacuteteacutelve Az oacutekori Roacutemaacuteban a fi lozoacutefi a meghataacuterozoacute elemeacutet keacutepezte a koumlznapi gondolkodaacutesnak amint arra Hadot is boumllcsen raacutemutat ezt egyfajta eacuteletszemleacuteletnek vagy akaacuter mondhatni eacuteletmoacutednak is tekintetteacutek19 Az Ulpianus neveacutehez koumlthető vera philosophia20 csupaacuten egyetlen ndash aacutem keacutet-seacutegkiacutevuumll eklataacutens ndash peacuteldaacuteja egy igen taacuteg fi lozoacutefi ai spektrumnak Vitaacuten feluumll ennek egyik jelentős szegmentuma eacuteppen a sztoikus fi lozoacutefi a volt amelynek kivaacuteloacute ismerőjekeacutent tartottaacutek szaacutemon toumlbbek koumlzoumltt Marcus Aurelius csaacuteszaacutert21 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen amikor a rerum natura fogalmaacuteval foglalkozunk az első megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacutes ndash oumlsszhangban a csaacuteszaacuteri gondolatmenettel ndash eacuteppen az lesz hogy milyen ez a fogalom oumlnmagaacuteban a maga valoacutes megjeleneacuteseacuteben műkoumldeacuteseacuteben Mi a szerepe eacutes a helye a termeacuteszetben a minket koumlruumllvevő vilaacutegban22

A fentebb mondottakat alapul veacuteve az olvasoacute előtt fekvő munka vezeacuterelve ndash ismeacutet csak a csaacuteszaacuteri intelmet megfogadva ndash az egyszerűseacuteg eacutes a moacutedszeresseacuteg az elsődleges ceacutel a rerum natura kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek feltaacuteraacutesa a primer forraacute-sok koumlzuumll a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban azon beluumll is elsősorban a Digest szoumlvegeire hagyatkozva Nem lehet azonban fi gyelmen kiacutevuumll hagyni az olyan egyeacuteb klasszikus munkaacutekat mint Gaius Instituacutecioacutei Paulus bdquoSententiaacuteirdquo vagy eacuteppen Ulpianus bdquoEpitomaerdquo ciacutemű munkaacuteja A gaiusi Instituacutecioacutekhoz kapcso-loacutedoacutean elengedhetetlen Iustinianus csaacuteszaacuter azonos ciacutemet viselő tankoumlnyveacutenek ebben a vonatkozaacutesban toumlrteacutenő aacutettekinteacutese is Ami a Digestaacuteban fellelhető forraacutesokat illeti maacuter csak a munka terjedelmeacuteből adoacutedoacutean is keacutezenfekvő hogy a rerum naturaacutera hivatkozoacute forraacutesok szaacutema ebben a gyűjtemeacutenyben lesz a legnagyobb ekkeacutent a vizsgaacuteloacutedaacutes gerinceacutet eacuteppen az inneacutet szaacutermazoacute textusok adjaacutek Ebben a tekintetben maacuter előzetesen hangsuacutelyozni kell hogy a Digesta szoumlvegeit vizsgaacutelva komoly jelentőseacuteggel esik latba a forraacutesok kazuisztikus

19 H (1992) i m 3520 Vouml Ulp D 1 1 1 1 (1 inst) A maacutesodlagos irodalomban ehhez meacuteg felteacutetlenuumll utalni kell az

alaacutebbi szerzők gondolatmeneteacutere P (2000) i m 138ndash139 F (2007) i m 11

21 Vouml H (1992) i m 35 Ugyan tematikusan nem egyezőkeacutent meacutegis egyező eacutertelemben ld meacuteg R (2000) i m 29ndash30 aacuteltalaacutenos jelleggel ehhez a keacuterdeacuteshez ld W (1953) i m 93ndash126

22 Elmeacutelkedeacutesek 8 11 bdquoMi ez mi előttem van oumlnmagaacuteban veacuteve sajaacutetos alkataacutet tekintve Mi a leacutenyege mi az anyaga Mi a formaacuteloacute oka Mi a feladata a vilaacutegrendben Meddig tartrdquo

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere14

jellege vagyis elengedhetetlen az alapul fekvő eset szereplőinek koumlruumllmeacute-nyeinek relevaacutens teacutenyeinek eacutes a jogaacuteszi doumlnteacutesnek a szegmentaacutelaacutesa hiszen csak ekkeacutent eacuterthető meg az a kontextus amelyben a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutera sor keruumllt Maacuterpedig nem pusztaacuten a nyelvi kontextus joumlhet itt fi gyelembe mi toumlbb taacutersadalmi gazdasaacutegi toumlrteacuteneti eacutes jogi aspektusai egy-araacutent vannak minden esetnek Makro- eacutes mikroszinten is lehet vizsgaacutelni egy adott probleacutemaacutet amellyel a panaszos a jogaacuteszhoz fordult Ezen a ponton kell arra utalni hogy a szoumlvegek kritikai megkoumlzeliacuteteacutese mindig roppant csaacutebiacutetoacute eacutes tudomaacutenyos szempontboacutel is keacutetseacutegkiacutevuumll eacuterdekes eredmeacutenyeket hozna aacutem ez a megkoumlzeliacuteteacutes eacuteppen hogy a lehető legtaacutevolabb aacutellna a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlzvetlen ceacuteljaacutetoacutel A szoumlveget ndash ha meacutegoly vitathatoacute moacutedon is ndash eszkoumlznek tekintjuumlk az informaacutecioacute kinyereacuteseacutenek eszkoumlzekeacutent szolgaacutel jelen vizsgaacuteloacutedaacutesunk koumlreacuteben amely az egyeacuteb forraacutesokboacutel nyerhető haacutetteacuterismeretekkel egyuumltt az informaacutecioacutek teljesen uacutejszerű oumltvoumlzeteacutet fogjaacutek előaacutelliacutetani Ebből kiindulva eacuterdemes roumlgziacuteteni hogy a vizsgaacutelt szoumlvegek eseteacuteben az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig veacutelelmezzuumlk hogy azok mentesek az interpolaacutecioacutetoacutel ndash mint amely toumlrekveacutes egyeacutebkeacutent nem peacutelda neacutelkuumll valoacute a szekunder irodalomban23 Meglehet hogy a megfogalma-zott aacutelliacutetaacutes meglehetősen sommaacutesnak hat meacutegis gyakran tapasztalhatoacute hogy az elkeacutepesztő kritikai apparaacutetust hihetetlen szellemi energiaacutekat megmozgatoacute szoumlvegkritikai vizsgaacuteloacutedaacutesok konkreacutet az adott kutataacutest eacuterdemben előrevivő eredmeacutenye eleacuteggeacute veacutekonyka ndash parturient montes nascetur ridiculus mus juthat eszuumlnkbe Horatius megjegyzeacutese24

Az elsődleges forraacutesok feldolgozaacutesa mellett a meacuterteacutekadoacute maacutesodlagos irodalom behatoacute tanulmaacutenyozaacutesa eacuteppuacutegy szuumlkseacuteges mivel ennek reacuteveacuten vaacutelik lehetseacutegesseacute a klasszikus forraacutesok mind jobb megeacuterteacutese Ezen tuacutelmenően nem elhanyagolhatoacute szempont az sem hogy a maacutesodlagos irodalomban toumlbbszoumlr toumlbb alkalommal keletkeztek olyan neacutezetek vitaacutek szembenaacutellaacutesok amelyek taacuteptalajkeacutent szolgaacutelhatnak bizonyos kifejezeacutesek jelenteacutestoumlrteacuteneteacuteben tapasztal-hatoacute vaacuteltozaacutesok bemutataacutesaacutenak ndash ezek koumlzoumltt kiemelt helyet foglal el a kutataacutes

23 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szempontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei Ld K (1972a) i m 80 skk valamint 94 skk W (1974) i m 1ndash40 A keacuterdeacuteshez ld meacuteg aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről S (1978) i m 62ndash72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67ndash70 a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteroacutel K (1971) II i m 32ndash40 kuumlloumlnoumlsen pedig az interpolaacutecioacuteroacutel 35ndash36 Az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerről ld pl reacuteszletesebben K ndashS (2005) i m 218ndash221 F ndashH (2016) i m 138ndash139 B (2010) i m 109ndash111 S (1999) i m 170 Emellett az egyes reacuteszteacute-maacutek kutataacutesa soraacuten toumlbben is utalnak az interpolaacutecioacutekritikai neacutezet biacuteraacutelataacutera iacutegy kuumlloumlnoumlsen W (1976) i m 93 F (1997) i m 28 K (1998) i m 33 skk S (2009) i m 7ndash8 tovaacutebbi irodalommal

24 Hor Ars poet 139

15A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

taacutergyaacutet keacutepező rerum natura kifejezeacutes is Sietve hozzaacute kell tenni ugyanakkor hogy a maacutesodlagos irodalom feldolgozaacutesa nem vaacutelhat oumlnceacutellaacute oumlnmagaacuteban valoacute teveacutekenyseacuteggeacute A modern szerzők munkaacuteira toumlrteacutenő hivatkozaacutesok mindenkor a klasszikus forraacutesok megeacuterteacuteseacutet kell hogy szolgaacuteljaacutek ekkeacutent a primer forraacutesok elemzeacutese mindenkor elsőbbseacuteget eacutelvez amikor annak taacutergyaacuteban kell doumlnteacutest hozni hogy egy tovaacutebbi a maacutesodlagos irodalom koumlreacutebe tartozoacute munkaacutet dol-gozzunk-e fel vagy ehelyett inkaacutebb tovaacutebbi kapcsoloacutedoacute primer szoumlvegeket elemezzuumlnk-e Mindezt azonban igyekszuumlnk kellő araacutenyeacuterzeacutekkel kezelni keacutet-seacutegtelen hogy egy komoly jelentőseacuteggel biacuteroacute probleacutema dogmatikai vita nagy horderejű neacutezetkuumlloumlnbseacuteg eseteacuteben a maacutesodlagos irodalom kellő sorjaacutezaacutesa sem maradhat el meacuteg akkor sem ha a roacutemai jog a klasszikus jogaacuteszok kuumlloumlnoumlsen pedig a remekjogaacuteszok eacutevezredes munkaacuteiboacutel ismerhető meg a legjobban

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS ALKOTOacuteELEMEIRŐL

1 Megjegyzeacutesek a res terminus hasznaacutelataacutehoz

Ha a rerum natura kifejezeacutest előszoumlr csak nyelvi-formai szempontboacutel vizsgaacuteljuk roumlgtoumln nyilvaacutenvaloacute a kifejezeacutes keacutet alkotoacuteeleme egyreacuteszt a res főneacutev toumlbbesszaacutemuacute genitivusa maacutesfelől pedig a natura alanyesete alkotja ezt a fordulatot Neacutemelykor előfordul hogy a jogaacuteszok natura rei-t emlegetnek ebben az esetben a res szoacute singularis genitivus alakja fordul elő25 A jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet szemleacutelve eacuteszrevehetjuumlk hogy legtoumlbbszoumlr bizonyos az adott esetben relevaacutens teacutenyezők leacutetezeacutese avagy nemleacutetezeacutese kapcsaacuten eacuteppen a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszik doumlntő szerepet ez a fogalom ekkeacutent mindenkeacuteppen eacuterdemes a reacuteszlete-sebb vizsgaacutelatra Baacuter első tekintetre meglehetősen didaktikus megkoumlzeliacuteteacutesnek tűnik a kifejezeacutes-elemek oumlnaacutelloacute vizsgaacutelata meacutegis megkockaacuteztathatoacute hogy csak ezek kuumlloumln-kuumlloumln toumlrteacutenő vizsgaacutelata hozhat olyan eredmeacutenyeket amelyek leacutenye-gileg jaacuterulnak hozzaacute a rerum natura tehaacutet a bdquodolgok termeacuteszeterdquo fogalmaacutenak vagy alapelveacutenek eacutertelmezeacuteseacutehez Maacuter ebből a megkoumlzleiacuteteacutesből is laacutetszik hogy nem koumlnnyen ragadhatoacute meg a rerum natura mibenleacutete a forraacutesok elsődleges aacutettekinteacutese nyomaacuten adoacutedik egy olyan sejteacutes hogy itt egyfajta bdquohuumlvelykujj-sza-baacutelyroacutelrdquo van szoacute Mindehhez meacuteg hozzaacutevehetjuumlk hogy a korabeli jogaacuteszok a res kifejezeacutest meglehetősen taacuteg eacutertelemben hasznaacuteltaacutek hiszen a rerum natura

25 Ebben a tekintetben maacuter most utalni kell raacute hogy a rerum natura illetve a natura rei meglaacute-taacutesunk szerint fogalmilag nem sokban teacuternek el egymaacutestoacutel Igaz ugyan hogy a rerum natura toumlbbesszaacutemuacute fordulatnak van egy aacuteltalaacutenos mondhatni mindenre kiterjedő mindent feloumlleni szaacutendeacutekozoacute jellege ehhez keacutepest a natura rei kifejezeacutes pedig csak valamely egyedi dolog termeacuteszeteacutere vonatkozik Nyilvaacutenvaloacute azonban hogy az egyetlen egyedi dolog a dolgok aacuteltalaacuteban felfogott koumlreacutenek is reacutesze nem aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy keacutet teljesseacuteggel kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesről lenne szoacute akkor amikor a klasszikusoknaacutel egyfelől a rerum natura maacutesfelől pedig a natura rei előfordul Mi toumlbb van olyan eset is ndash mint azt majd konkreacutetan is laacutetni fogjuk ndash ahol peacuteldaacuteul egyenesen natura loci formaacutejaacuteban jelenik meg ez a kifejezeacutes A res szoacute univerzaacutelis maacutermaacuter neacutevmaacutesi jellegű eacutes tartalmuacute jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean a fentebb emliacutetett kifejezeacutesek egy csokorban valoacute vizsgaacutelata egyaacuteltalaacuten nem zaacuterjaacutek ki egymaacutest

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről18

fogalmaacutet felvonultatoacute forraacuteshelyek koumlzoumltt nem egy alkalommal talaacutelkozhatunk olyannal amely a bdquodolog termeacuteszeteacutererdquo hivatkozik ugyan aacutem a bdquodologrdquo az adott esetben nem is testi leacutetező Eacutertelemszerűen adoacutedik ezen a ponton a jogos toumlrekveacutes a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutenak meacutelyebb megeacuterteacuteseacutere ndash eacutes eacuterzeacutesuumlnk szerint ez a toumlrekveacutes eredmeacutenyeacuteben a res mint a dologra hasznaacutelt (egyik) roacutemai (jogi) kifejezeacutes jobb megismereacuteseacutet is szolgaacutelja

A jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo fogalmaacutenak jobb megeacuterteacuteseacutere pedig annaacutel is inkaacutebb szuumlkseacuteg van mivel ha a jelenleg hataacutelyos Polgaacuteri Toumlrveacutenykoumlnyvet a 2013 eacutevi V toumlrveacutenyt vizsgaacuteljuk azt olvashatjuk az oumltoumldik koumlnyv 14 sect (1) bekezdeacuteseacuteben hogy bdquo[a] birtokba vehető testi taacutergy tulajdonjog taacutergya lehetrdquo A koraacutebbi Ptk-ban az 1959 eacutevi IV toumlrveacuteny 94 sect (1) bekezdeacuteseacuteben pedig az sze-repelt hogy bdquo[m]inden birtokba vehető dolog tulajdonjog taacutergya lehetrdquo Ebből a keacutet szabaacutelyozaacutesboacutel az tűnik ki hogy amiacuteg a reacutegi Ptk a bdquodologrdquo fogalmaacutenak jogaacuteszi meghataacuterozaacutesa helyett feltehetően inkaacutebb a szoacute koumlznapi eacutertelmeacutet vette alapul addig az uacutej toumlrveacuteny tartalamaz egy meghataacuterozaacutest a bdquodologrdquo fogal-maacutera neacutezve ndash ez pedig eredendően a BGB hagyomaacutenyait koumlvető alapvetően pandektista megkoumlzeliacuteteacutest tuumlkroumlz Ezen a ponton viszont utalni kell arra hogy a bdquodologrdquo jogi eacutertelemben valoacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek leacutenyegeacuteben keacutet iraacutenya ismere-tes Az egyik az ABGB-ben roumlgziacutetett szemleacutelet amely szerint minden amin a szemeacutelytől kuumlloumlnboumlző eacutes az emberek javaacutet szolgaacutelja jogi eacutertelemben dolognak tekintendő26 Itt az osztraacutek toumlrveacuteny a Sache kifejezeacutest hasznaacutelja amely teacutenylege-sen a jogi eacutertelemben vett dolog megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel Eacuterdekes hogy van olyan szerző aki akkeacutent veacutelekedik hogy az osztraacutek megkoumlzeliacuteteacutes tuacutelzoacutean taacuteg ezaacuteltal mintegy kiuumlresiacuteti a bdquodologrdquo fogalmaacutet27 A koraacutebban maacuter emliacutetett neacutemet BGB az osztraacutek felfogaacuteshoz keacutepest egy joacuteval szűkebb fogalmi megkoumlzeliacuteteacutest ad amikor kimondja hogy a toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben dolgok csak testi taacutergyak lehetnek28 Nem esett szoacute eddig a latin hagyomaacutenyuacute orszaacutegok Franciaorszaacuteg Spanyolorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg polgaacuteri jogi koacutedexeiről amelyek viszont nem illeszkednek az eddig vaacutezolt osztraacutek ndash neacutemet dichotoacutemiaacuteba Fentebb ugyanis a bdquodologrdquo fogalmaacutenak

26 ABGB sect 285 Alles was von der Person unterschieden ist und zum Gebrauche der Menschen dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genannt A szoumlveg jelenteacuteseacutehez eacutes jelentőseacutegeacutehez kapcsoloacutedoacutean ld a tovaacutebbiakat kuumlloumlnoumls tekintettel a Sache eacutes Ding fogalmainak megkuumlloumln-boumlzteteacuteseacutere

27 A magyar irodalomban ezzel kapcsolatosan ld főkeacutent K (1942) i m 6 aki raacutemutat arra hogy az euroacutepai magaacutenjogi koacutedexek koumlzoumltt az osztaacuterk hasznaacutelja a leginkaacutebb taacuteg dolog-fogalmat amelyet maga Kolosvaacutery egyaacuteltalaacuten nem tart szerencseacutesnek minthogy a bdquodologrdquo kifejezeacutes koumlznyelvi jelenteacutese eacutes jogi eacutertelemben vett hasznaacutelata elteacuternek egymaacutestoacutel ekkeacutent uacutegy iacuteteacuteli meg hogy a bdquodologrdquo fogalmaacutenak ennyire taacuteg megkoumlzeliacuteteacutese minden alapot neacutelkuumlloumlz

28 BGB sect 90 Sachen im Sinne des Gesetzes sind nur koumlrperliche Gegenstaumlnde

19A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

keacutetfeacutele toumlrveacutenyi megkoumlzeliacuteteacuteseacuteről volt szoacute az előbb felsorolt orszaacutegok polgaacuteri jogi koacutedexei azonban a joacuteszaacutegok javak (biens beni bienes) fogalmaacutet hasznaacutel-jaacutek tehaacutet egyfajta gazdasaacutegi szemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adjaacutek a vagyonjog eme sarokkoumlveacutenek29 egyszersmind elejeacutet veacuteve annak a keacutenyelmetlen feladatnak hogy a bdquodologrdquo fogalmaacutet defi niaacutelni kelljen30 Megjegyzendő hogy ez a felfogaacutes a roacutemaiaktoacutel sem felteacutetlenuumll aacutellt taacutevol elegendő ebben a vonatkozaacutesban talaacuten olyan fogalmakat felideacutezni mint a bona vacantia bona materna vagy eacuteppen a peculium castrense ndash joacutellehet utoacutebbi nem mutatja a francia olasz spanyol kifejezeacutesekkel valoacute morfoloacutegiai rokonsaacutegot

Egyeacutertelműen kitűnik mind az osztraacutek ABGB mind pedig a neacutemet BGB szoumlvegezeacuteseacuteből hogy a jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo megjeloumlleacuteseacutere a Sache szoacutet hasznaacutelja mindkeacutet koacutedex Ha egy koumlvetkező leacutepeacutesben koumlzelebbről szemleacuteljuumlk a keacutet toumlrveacutenykoumlnyv ebben a vonatkozaacutesban hasznaacutelt kifejezeacuteseit akkor azt tapasztalhatjuk hogy az ABGB maacutesodik reacutesze a bdquoVon dem Sachenrechterdquo ciacutemet viseli ezen beluumll az első fejezet a bdquodolgokrdquo (Sachen) osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozik Az ezt koumlvető fejezet eacuteleacuten azonban a bdquoVon den dinglichen Rechtenrdquo ciacutem aacutell amely elsőkeacutent a birtokra vonatkozoacute szabaacutelyokat tartalmazza majd a tulajdonjog reacuteszletes szabaacutelyait talaacuteljuk itt Ezt koumlvetően szabaacutelyozza az ABGB a kisajaacutetiacutetaacutes (Zueignung) noumlvedeacutek (Zuwachs) valamint aacutetadaacutes (Uumlbergabe) uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes keacuterdeacuteseit Ezt koumlvetik a zaacutelogjogra szolgalmakra eacutes az oumlroumlkleacutesre vonatkozoacute reacuteszletes szabaacutelyok majd veacuteguumll a koumlzoumls tulajdon eacutes az egyeacuteb dologi jogosultsaacutegok szabaacutelyozaacutesa zaacuterja ezt a reacuteszt31 A Sachen eacutes

29 Vouml L (1997) i m 28830 Vouml Code civil art 516 skk Codice civile art 810 A spanyol Coacutedigo civil kezdetben ugyanezt

a logikaacutet koumlveti a tovaacutebbiakban azonban egy ponton hasznaacutelni kezdi a bdquodologrdquo (cosa) szoacutet is amelyet azonban az ingoacute eacutes ingatlan csoportjainak megkuumlloumlnboumlzteteacutese koumlreacuteben hasznaacutel (Vouml art 333 Todas las cosas que son o pueden ser objeto de apropiacioacuten se consideran como bienes muebles o inmuebles)

31 Leacutenyegeacuteben hasonloacute megkoumlzeliacuteteacutessel a BGB-ben is talaacutelkozhatunk hiszen az aacuteltalaacutenos reacutesz maacutesodik fejezete a bdquoSachen und Tiererdquo ciacutemet viseli valamint a harmadik koumlnyv ciacuteme is bdquoSachenrechtrdquo ugyanakkor eacuteppen eme koumlnyvben toumlbb helyen fordul elő valamilyen formaacute-ban a bdquodingliches Rechtrdquo kifejezeacutes meacuteg akkor is ha elvontan eacutes oumlnmagaacuteban ezt a fogalmat a BGB nem hasznaacutelja Az előbbiekre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak az alaacutebbi szakaszok sect 1094 Gesetzlicher Inhalt des dinglichen Vorkaufsrechts sect 1103 Subjektiv-dingliches und subjektiv-persoumlnliches Vorkaufsrecht sect 1110 Subjektiv-dingliche Reallast Sachenrecht eacutes dingliches Recht kettősseacutege koumlreacuteben az előbbi kifejezeacutes mindazon normaacutek oumlsszefoglaloacute elnevezeacutesekeacutent szolgaacutel amelyeknek taacutergya valamely dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg ebből koumlvetkezően ezek a normaacutek egy szemeacutely eacutes valamely testi taacutergy koumlzoumltti kapcsolatot szabaacutelyozzaacutek Vouml B ndashB (2006) i m 1 W (2006) i m 4 Ehhez keacutepest a dingliches Recht kifejezeacutes ndash joacutellehet szinteacuten egy dologra vonatkozoacute koumlzvetlen jogosultsaacutegot jeleniacutet meg Vouml B ndashB (2006) i m 6 Ezen a ponton fi gyelembe joumlhet a koumltelmi eacutes dologi jogi jogosultsaacuteg szembeaacutelliacutetaacutesa meacuteghozzaacute akkeacutent ahogy a ius commune kuumlloumlnbseacuteget tett ius in

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről20

dinglichen Rechten elnevezeacutesekből kiindulva felvethető hogy vajon a neacutemet terminoloacutegia kettősseacuteget mutat-e a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten a Ding eacutes a Sache paacuterhuzamosan jelennek meg a toumlrveacutenyben a hozzaacutejuk tapadoacute elteacuterő megkoumlzeliacute-teacutesi moacutedok utalnak valamelyest a keacutet fogalom koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg fennaacutellaacutesaacutenak a lehetőseacutegeacutere amelynek gyoumlkereit a Pandektisztikaacuteban kell keresni Ami most maacuter a Ding eacutes a Sache fogalmainak hasonloacutesaacutegait eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegeit illeti elsőkeacutent fel kell hiacutevni a fi gyelmet Wolf eacutes Kant32 szerepeacutere Mindemellett azon-ban azt is szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni hogy a Ding kifejezeacutes terminus technicus amelyet maga Kant is hasznaacutel ndash igaz nem jogi kifejezeacuteskeacutent naacutela ez a fordulat a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteban jelenik meg33

Kant az bdquoErkoumllcsoumlk metafi zikaacutejardquo ciacutemű munkaacutejaacuteban a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute leacutenyegeacuteben egyenlőseacutegjelet tesz34 Ennek koumlvetkezteacuteben a Sache szoacute vehető jogi eacutertelemben joacutellehet ez a megkoumlzeliacuteteacutes leginkaacutebb a koumlzeacutepkorra volt jellemző amikor a dolgokat akkeacutent tekintetteacutek mint olyan entitaacutesok amelyek jogosultsaacutegok taacutergyai lehettek amiacuteg a szemeacutelyek ugyaneme jogosultsaacutegok alanyaikeacutent jelentek meg Ez a gondolati seacutema joacutel tuumlkroumlződik peacuteldaacuteul az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv (ABGB) koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacuteban amennyiben a toumlrveacuteny szerint dolgoknak (Dinge) jogi eacutertelemben azok a taacutergyak tekinthetők (werden im rechtlichen Sinne Sachen genannt) amelyek a szemeacutelyektől kuumlloumlnboumlzőek eacutes arra szaacutentak hogy az embernek tessenek35 A toumlrveacuteny szoumlvegeacutet kidolgozoacute bizottsaacuteg arra az aacutellaacutespontra helyezkedett hogy a Sache eacutes a Ding egymaacutessal azonos kategoacuteriaacutenak minősuumllnek ekkeacutent teljes-seacuteggel szuumlkseacutegtelen megkettőzni a szoumlvegben hasznaacutelt kifejezeacuteseket iacutegy az egyszerűseacuteg jegyeacuteben csupaacuten a Sache kifejezeacutes hasznaacutelata mellett doumlntoumlttek36

re eacutes ius ad rem koumlzoumltt Ennek roacutemai jogi gyoumlkere a keacutet alapvető actio-fajtaacuteban eacuterhető tetten actiones in rem eacutes in personam Ehhez ld W (2006) i m 11ndash12 F ndashH (2016) i m 175ndash176 valamint 275 azzal a megjegyzeacutessel hogy a roacutemaiakat ebben a koumlrben nem a szisztematizaacutelaacutes iraacutenti igeacuteny vezette ők leacutenyegeacuteben annyit laacutettak eme paacuterosiacutetaacutes moumlgoumltt hogy az egyik fajta keresettel dolgot miacuteg a maacutesikkal szemeacutelyt uumlldoumlzhet a felperes A keacuterdeacuteshez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen M (1943) i m 139 K (1971) I i m 224ndash225 irodalommal B (2010) i m 277ndash278 F (1998) i m 551ndash552

32 Ehhez ld meacuteg a hazai irodalomboacutel B (2010) i m 27733 Kant munkaacutessaacutegaacutenak a dolog jogi eacutertelemben vett fogalmaacutera gyakorolt hataacutesaacutenak keacuterdeacuteseacutehez

vouml K (1797) i m 7934 Vouml K (1797) i m XXIII Einleitung IV bdquoSache ist ein Ding was keiner Zurechnung

faumlhig ist Ein jedes Object der freien Willkuumlr welches selbst der Freiheit ermangelt heiszligt daher Sache (res corporalis)rdquo

35 Vouml O (1889) i m XXX36 bdquo[hellip] weil die Woumlrter rsquoDingersquo und rsquoSachenrsquo gleichlautend seien man kuumlrzer sagen koumlnnte

rsquoAlles was von der Person unterschieden ist und zu der Menschen Gebrauche dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genanntrsquordquo Vouml O (1889) i m 214

21A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Minderre azt megelőzően keruumllt sor hogy a magaacutenjogtudomaacutenyban a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten elfogadottaacute vaacutelt volna az a megszoriacutetaacutes amely szerint a dolog csak testi taacutergy lehet37 Ezen a ponton vaacutelik szuumlkseacutegesseacute annak kiemeleacutese hogy a fenti a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute egyenlőseacutegjelet tevő felfogaacutes szaacutemos szerző munkaacutejaacuteban jelenik meg ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyeacutertelműen Kant hataacutesaacutenak koumlszoumlnhetően A modern jogi gondolkodaacutes szempontjaacuteboacutel doumlntő jelentőseacutegű egyik gondolkodoacute Georg Friedrich Puchta akinek neveacutehez sok egyeacuteb maacutes mellett a fogalmi jogtudomaacuteny (Begriff sjurisprudenz) eacutes a fogalmi piramis (Begriff spyramide) megteremteacutese koumltődik a bdquodologrdquo jogi eacutertelemben fogalmaacuteval kapcsolatosan keacutet szempontot tart elvi jelentőseacutegűnek Egyfelől azt hangsuacutelyozza hogy ennek egyik elengedhetetlen eleme a testi megjeleneacutes (Koumlrperlichkeit) a maacutesik pedig az emberi uralomnak valoacute felteacutetlen alaacutevetettseacuteg (unbedingte Hingabe unter die menschliche Herrschaft)38 Az előbbi koumlreacuteben mutat raacute arra hogy a roacutemaiak aacuteltal hasznaacutelt res kifejezeacutes Ding mint Gegenstand eacutertelemben tehaacutet elsősorban testi-fi zikai leacutetezőkeacutent jelenik meg a forraacutesokban39 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes ugyanakkor hogy Puchta eme a testi mivoltot előteacuterbe helyező aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a res corporalis eacutes incorporalis kategoacuteripaacuterjaacuteval hozza koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacutesbe Cicero klasszikusnak szaacutemiacutetoacute kuumlloumlnbseacutegteacuteteleacuteből indul ki amely szerint leacuteteznek egyfelől res quae sunt maacutesfelől pedig res quae intelliguntur ahol az előbbi a fi zikai eacutertelemben vett dolgokat az utoacutebbi pedig a fogalmakat jelenti40 Maacutes munkaacutejaacuteban is akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a jogi eacutertelemben vett dolog egy olyan testi taacutergy (koumlrperlicher Gegenstand) amely a szemeacutelytől kuumllsőleg kuumlloumlnboumlzik azonban a szemeacutely akarataacutenak teljesseacuteggel alaacutevetett tehaacutet leacutenyegileg a res testi jellegeacutet hangsuacutelyozza41 Kiemeli ugyanak-kor hogy eme dologfogalom kiterjeszteacutese mutatkozik meg a res corporalis eacutes

37 Ehhez ld meacuteg S (1840a) i m 338 bdquoDie unfreye Natur kann von uns beherrscht werden nicht als Ganzes sondern nur in bestimmter raumlumlicher Begraumlnzung ein so begraumlnztes Stuumlck derselben nennen wir Sache und auf diese bezieht sich daher die erste Art moumlglicher Rechte das Recht an einer Sache welches in seiner reinsten und vollstaumlndigsten Gestalt Eigenthum heistrdquo

38 Vouml P (1862) i m 76ndash80 P (1866a) i m 43639 P (1862) i m 76ndash7740 P (1862) i m 76 1 lj P (1866a) i m 436ndash437 Ennek jelentőseacutegeacutet hangsuacutelyozza

meacuteg T (1990) i m 383ndash384 Annyit ezen a ponton felteacutetlenuumll meg kell jegyezni Puchta meglaacutetaacutesaacuteval kapcsolatban hogy a Cicero nyomaacuten (Top 5 26) adott megkuumlloumlnboumlzte-teacutes nem pontos a Vorlesungen hivatkozott helyeacuten Puchta resről beszeacutel ugyanakkor a ciceroacutei szoumlveg vilaacutegosan fogalmaz bdquoDefi nitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt alterum earum quae intellegunturrdquo Vagyis ehelyuumltt sehol sincsen szoacute resről hanem defi nitioacutekat emliacutet az auktor

41 Ld P (1866b) i m 50

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről22

incorporalis kettősseacutegeacuteben amelynek kapcsaacuten roumlgtoumln hangsuacutelyozza hogy ez a felosztaacutes taacutevolroacutel sem tekinthető a dolgok felosztaacutesaacutenak ez alapjaacuten a leacutetezők uacutegy foghatoacutek fel mint egyfelől bdquoSachenrdquo maacutesfelől bdquoDinge und Gegenstaumlnderdquo42 Meglaacutetaacutesunk szerint az eddigiekből kitűnik hogy a Sache főkeacutent a jogi eacutertelem-ben vett dologfogalmat jeloumlli ekkeacutent a Ding kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest elvontabb Ugyanakkor az utoacutebbi a Ding eacutes Gegenstand fogalmait egymaacutes melleacute aacutelliacutetoacute elgondolaacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy a Ding koumlreacuteben nem csupaacuten a minket koumlruumllvevő vilaacutegban megjelenő leacutetezők eacutertelmezhetők hanem ez utoacutebbi fogalom absztrakt jelenteacutessel is biacuter amely esetben viszont nem jogi absztrakcioacuteroacutel van szoacute43 Ennek legjobb bizonyiacuteteacuteka eacuteppen a Puchta aacuteltal hasznaacutelt fordulat hiszen a dolgokroacutel (von den Sachen) valoacute eacutertekezeacutest ekkeacutent kezdi

Puchta Cursus der Institutionen CCXXIIbdquoDie Dinge der aumluszligeren Natur sind dem Menschen gegeben daszlig sie ihm dienen daszlig er sie sich unterwerfe Ein solcher Gegenstand der auf der einen Seite ein koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein eine von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz auf der anderen Seite aber die Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sache So bildet der Begriff der Sache des rein Gegenstaumlndlichen den Gegensatz zu dem Begriff der Person die zwar auch als Gegenstand eines rechtlichen Willens aber doch nur so zu denken ist daszlig damit immer noch eine Anerkennung ihrer Eigenschaft als Subject eines solchen verbunden bleibtrdquo44

Mindebből koumlvetkezik hogy a Ding kategoacuteriaacuteja joacuteval taacutegabb mint azt maga Puchta a vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlreacuteben meghataacuterozza az ő elemzeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban csak a kuumllvilaacuteg dolgai a termeacuteszet kuumllsődleges megnyilvaacutenulaacutesai aacutellnak (Dinge der aumluszligeren Natur) Ezek vonatkozaacutesaacuteban lesz igaz egyfelől az embernek alaacute-vetettseacuteg ebből adoacutedoacutean pedig a szemeacutelytől valoacute megkuumlloumlnboumlztethetőseacuteg maacutes-

42 Ld P (1866b) i m 51 Raacutemutat arra is hogy a tulajdont leszaacutemiacutetva minden dolog feletti jog az incorporalia koumlreacutebe tartozik azzal az eacutertelmezeacutessel hogy bizonyos esetekben dolgok meghataacuterozott oumlsszesseacutegeacutet egyetlen dolognak kell tekinteni Vouml P (1866b) i m 51

43 Leacutenyegeacuteben ilyen eacutertelemben fogja fel a keacutet fogalmat Windscheid is amikor Sache vonatkozaacute-saacuteban annak testi mivoltaacutet hangsuacutelyozza (bdquoUnter Sachen werden hier verstanden die einzelnen Stuumlcke der vernunftlosen Natur Indem der Begriff der Sache in dieser Weise bestimmt wird ist schon gesagt daszlig zu demselben das Moment der realen Existenz der Koumlrperlichkeit gehoumlrtrdquo) Az unkoumlrperliche Sache koumlreacuteben viszont azt emeli ki hogy a jog pusztaacuten elkeacutepelt leacutetezőket (bloszlig gedachte Dinge) emel a Sache koumlreacutebe Reacuteszletesen ld W (1873) i m 376

44 Vouml P (1866a) i m 436

23A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

felől pedig a testi mivolt (von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz) Mindez azonban nem zaacuterja ki mi toumlbb meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppenseacuteggel kifejezetten alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy Dinge koumlreacuteben lehet olyan ami nem csak Ding der aumluszligeren Natur eacutes ekkeacutent egy koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein ami azeacutert lesz Sache mert ekkeacutent nevezzuumlk el45 Dinge koumlreacuten beluumll tehaacutet ez a Puchta aacuteltal bemutatott eacutes vizsgaacutelt szegmentuma mindoumlssze az egeacutesz egy szelete ennek alapjaacuten ugyanakkor kell hogy leacutetezzen Dinge kategoacuteriaacutejaacutenak egy olyan reacutesze amely nem testi valoacutejaacuteban leacutetezik a termeacuteszetben a kuumllvilaacutegban azaz kell hogy legyen egy absztrakt szintje a Ding fogalmaacutenak

Ennek az absztrakt jelenteacutesnek a megeacuterteacuteseacuteben jelenthet komoly segiacutetseacuteget a Ding an sich fogalma amely markaacutensan Kantnaacutel jelenik meg meacuteghozzaacute szaacutemos eacutertelemben amelyek koumlzoumltt a kifejezeacutes egeacuteszen koumlznapi jelenteacutesaacuter-nyalata is szerepel46 Alapvető aacutelliacutetaacutesa hogy a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergyak nem tartoznak a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteba mivel ezek a kuumllvilaacutegi leacutetezők nem fuumlg-getlenek a megismereacutes kriteacuteriumaitoacutel (Bedingungen der Erkenntnis) Ebből az koumlvetkezik hogy valamely jelenleacutevő dolog (gegenwaumlrtige Sache) megjeleneacutese keacutepe (Anschauung) aacuteltal nem vaacutelik megismerhetőveacute maga a dolog tehaacutet nem ismerhető meg az amilyen ez a dolog magaacuteban a maga valoacutejaacuteban minthogy a keacutep nem lesz reacutesze az emberi megismereacutesi keacuteszseacutegnek (Vorstellungskraft)47 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Ding an sich kifejezeacutes egy olyan leacutetezőt jeloumll amely taacuter-gyaacutetoacutel (Ding) fuumlggetlenuumll leacutetezik ebből eredően ha a taacutergyat megfosztanaacutenk tulajdonsaacutegaitoacutel (Eigenschaften) akkor csupaacuten a Ding an sich maradna48 Mindebből adoacutedoacutean Kant fogalmai szerint a Ding an sich egy felismerhetetlen eacutes leiacuterhatatlan valoacutesaacuteg amely valamilyen moacutedon a megfi gyelt jelenseacutegek alapjaacute-ul szolgaacutel nincs arra moacuted hogy az ember koumlzvetlenuumll megismerje felfogja azo-kat a dolgokat amelyek a termeacuteszetes vilaacutegnak teacutenyleges taacutergyai49 Mindehhez kapcsoloacutedoacutean eacuterdemes meacuteg egy Kanttoacutel szaacutermazoacute szoumlveget megvizsgaacutelni

45 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld a szoumlvegben bdquodie Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sacherdquo

46 Ehhez ld reacuteszletesen R (1991) i m s h v P (1987) i m 947 Ld K (1783) i m sect9 Vouml K (1781) i m A 129 bdquoWaumlren die Gegenstaumlnde womit unsere

Erkenntnis zu tun hat Dinge an sich selbst so wuumlrden wir von diesen gar keine Begriff e a prioir haben koumlnnenrdquo

48 Vouml A ndashL (1958) i m s v lsquoDing an sichrsquo Oxford Companion s v lsquothing-in-itselfrsquo49 Vouml C (1996) i m s v lsquothing-in-itselfrsquo Ugyaniacutegy kritikusan R (2003) i m

96ndash97

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről24

Proleg sect13 Anm IIbdquoIch dagegen sage es sind uns Dinge als auszliger uns befi ndliche Gegenstaumlnde unserer Sinne gegeben allein von dem was sie an sich selbst sein moumlgen wissen wir nichts sondern kennen nur ihre Erscheinungen d i die Vorstellungen die sie in uns wirken indem sie unsere Sinne affi zieren Demnach gestehe ich allerdings daszlig es auszliger uns Koumlrper gebe d i Dinge die obzwar nach dem was sie an sich selbst sein moumlgen uns gaumlnzlich unbekannt wir durch die Vorstellungen kennen welche ihr Einfl uszlig auf unsere Sinnlichkeit uns verschaff t und denen wir die Benennung eines Koumlrpers geben welches Wort also bloszlig die Erscheinung jenes uns unbekannten aber nichtsdestoweniger wirklichen Gegenstandes bedeutet Kann man dieses wohl Idealismus nennen Es ist ja gerade das Gegenteil davonldquo50

Mint az az 1783-ban megjelent bdquoProlegomena zu einer jeden kuumlnftigen Metaphysik die als Wissenschaft wird auftreten koumlnnenrdquo vagyis a bdquoProlegomena minden leendő metafi zikaacutehoz amely tudomaacutenykeacutent leacutephet majd felrdquo ciacutemet viselő műveacuteben olvashatoacute Kant alapvetően abboacutel indul ki hogy a Ding kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vannak olyan (testi) taacutergyak (Gegenstaumlnde) amelyek egyfelől tőluumlnk kuuml-loumlnboumlzőek maacutesfelől pedig az eacuterzeacutekeink reacuteveacuten vagyunk keacutepesek felfogni ezeket Ugyanakkor semmit sem tudhatunk meg magukroacutel ezekről az entitaacutesokroacutel (an sich selbst) kizaacuteroacutelag megjeleneacutesi formaacuteik (Erscheinungen) megismereacuteseacutere szoriacutetkozhatunk Kant akkeacutent veacutelekedik hogy ezek a megjeleneacutesi formaacutek vagy keacutepzetek (Vorstellungen) hataacutessal vannak az eacuterzeacutekeinkre Ebből eredően leacuteteznek olyan dolgok amelyek szaacutemunkra teljesen ismeretlenek (gaumlnzlich unbekannt) ndash ezekkel oumlsszefuumlggeacutesben mindoumlsszesen annyira vagyunk keacutepesek hogy ezek kuumllvilaacutegi lekeacutepeződeacuteseit megjeleneacutesi formaacuteit megismerjuumlk Ezen tuacutelmenően Kant arra is raacutemutat hogy amikor ezeket a testi valoacuteval rendelkező leacutetezőket (Koumlrper) igyekszuumlnk elnevezni leacutenyegeacuteben nem teszuumlnk maacutest mint hogy az ezekhez kapcsoloacutedoacute megjeleneacutesi formaacutekat keacutepzeteket illetjuumlk neacutevvel Veacutegső koumlvetkezteteacuteseacutet keacuterdeacutesfelveteacutes formaacutejaacuteban fogalmazza meg nevezhető-e mindez idealizmusnak A feltett keacuterdeacuteseacutere sajaacutet maga vaacutelaszol mindez eacuteppen hogy taacutevol aacutell az idealizmustoacutel51 Kant eme gondolatmenete kapcsaacuten mindenkeacuteppen laacutetni

50 K (1783) i m 6951 Ezen a ponton felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges hogy a Kant aacuteltal hasznaacutelt Ding an sich fogalmaacutet

oumlsszefuumlggeacutesbe hozzuk illetőleg paacuterhuzamba aacutelliacutetsuk a νοούμενον goumlroumlg gondolkodoacutekra visszavezethető koncepcioacutejaacuteval (Ehhez ld egyezően R (2003) i m 96 Magaacutehoz

25A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

kell azt hogy a teljes neacutezetrendszer idealizmuskeacutent valoacute felfogaacutesa azeacutert sem tekinthető a valoacutesaacutegtoacutel elrugaszkodott gondolatnak mivel azt laacutethatjuk hogy a testi leacutetezők kapcsaacuten is elsősorban az elnevezeacutest (nominalizmus) emeli ki joacutel-lehet mindeme entitaacutesok nem azeacutert eacutes attoacutel fogva leacuteteznek hogy nevet kapnak Eme kanti gondolat eacutes Puchta neacutezete koumlzoumltt koumlnnyen felsimerhető a rokonsaacuteg a Ding az emberi elismereacutestől felismereacutestől ciacutemkeacutezeacutestől vaacutelik fuumlggőveacute

12 A res kifejezeacutes lexikaacutejaacuteroacutel

Mint ahogy a dolog szoacutenak magyarul szaacutemtalan jelenteacutese ismeretes52 uacutegy a latin res is igen szeacuteles koumlrben keruumllt alkalmazaacutesra53 mi toumlbb a kifejezeacutes a jogi forraacute-sokban is meglehetősen taacuteg eacutertelemben fordul elő54 A teacutenyleges jelenteacutesekből valamint az egyes jelenteacuteskoumlroumlk szaacutemaacuteboacutel adoacutedoacutean talaacuten nem mereacuteszseacuteg levon-ni azt a koumlvetkezteteacutest hogy a latin res szoacute koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett hasznaacutelata leacutenyegeacuteben egybeesik55 Ez a kijelenteacutes abboacutel a szempontboacutel nem jelent uacutejdonsaacutegot hogy az irodalomban toumlbb helyen is lehet talaacutelkozni azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a res egyszerre szűkebb eacutes taacutegabb eacutertelemben

a goumlroumlg kifejezeacuteshez ld pl L ndashS (1940) i m s v lsquoνοέωrsquo) Ebben az oumlsszefuumlg-geacutesben felteacutetlenuumll hangsuacutelyozni kell hogy νοούμενον goumlroumlg elgondolaacutesa semmikeacutepp sem fuumlggetleniacutethető Platoacuten ideatanaacutetoacutel tovaacutebbaacute arra is utalni kell hogy Aquinoacutei Szent Tamaacutes res-felfogaacutesaacutet sem lehet zaacuteroacutejelbe tenni Emleacutekezetes hogy ez a keacutet gondolkodoacute a res fogal-maacutenak elteacuterő koncepcioacutejaacuteboacutel indult ki Reacuteszletesebben ld B ndashH (1986) i m s h v Oxford Companion s v lsquophenomena and noumenarsquo MKatLex s v lsquoDing an sichrsquo Azt mindenkeacuteppen hangsuacutelyozni kell hogy a Ding an sich jelenteacutese joacuteval taacutegabb mint a goumlroumlg νοούμενον eacutertelme ebben a tekintetben vouml P (1987) i m 9

52 Vouml C ndashF (1862ndash1864) i m s v lsquodologrsquo A szoacute jelenteacuteskoumlreacuteben nyolc kuumlloumlnbouml-ző jelenteacutesaacuternyalatot sorol fel mint peacuteldaacuteul taacutergy uumlgy foglalatoskodaacutes aacutellapot hataacuterozatlan taacutergy Kuumlloumln kiemelendő az a jelenteacutes amely szerint dolog minden ami a szemeacutelytől kuumlloumln-boumlző ebben a koumlrben kifejezetten hivatkozik a latin res szoacutera

53 Ld F ndashF (1945) i m s h v Oxford Latin Dictionary s v lsquoresrsquo Dajczak kifejezetten emliacuteti hogy a jelzett helyen a res szoacute toumlbb mint maacutesfeacutel tucat jelenteacutese fordul elő amelyek mindent egybevetve fedeacutesben vannak a magyar jelenteacutesekkel Reacuteszletesen vouml D (2003) i m 98 A koraacutebbi irodalomban ezzel egyezően ld A koraacutebbi irodalomban ezzel egyezően ld B (1990) i m 72

54 Ld H ndashS (1907) i m s v lsquoresrsquo ahol nyolc nagy jelenteacuteskoumlrt kuumlloumlniacutet el az első jelenteacutesen (dolog taacutergy) beluumll tovaacutebbi nyolc alkategoacuteriaacutet kuumlloumlniacutet el Iacutegy leacutenyegeacuteben oumlsszesen 16 jelenteacuteskoumlrt kapunk ami nem aacutell messze az Oxford Latin Dictionary aacuteltal megadott 19 jelenteacutestől Ehhez ld meacuteg Benedek Ferenc megjegyzeacuteseacutet a res kifejezeacutes sokreacutetőseacutegeacuteről B (1959) i m 4 Ugyaniacutegy foglalt aacutellaacutest maacuter Savigny is bdquoEs giebt wenige Ausdruumlcke in der Roumlmischen Sprache die so viele Bedeutungen anzunehmen faumlhig sind wie das Wort res [hellip]rdquoVouml S (1841) i m 441

55 Ezzel egyezően G (2001) i m 3 aki meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy amikor azt aacutelliacutetja hogy meacuteg a jogi forraacutesokban is elsődlegesen a lsquoresrsquo szoacute koumlznapi jelenteacutese fordul elő

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről26

van jelen aacuteltalaacuteban a nyelvhasznaacutelatban56 A szerzők ebben a koumlrben vagy azt hangsuacutelyozzaacutek hogy res hasznaacutelataacutera maacutes kifejezeacutesekhez keacutepest szeacutelesebb koumlrben keruumllt sor57 vagy a kifejezeacutes mindent aacutetfogni szaacutendeacutekozoacute taacuteg jelenteacuteseacutet hangsuacutelyozzaacutek a minket koumlruumllvevő vilaacutegra vetiacutetve58

Egyes szerzők szerint a dolog fogalmaacuteval a kuumllvilaacuteg egy bizonyos szeleteacutet hataacuteroljuk el olyat amely Kolosvaacutery Baacutelint kifejezeacuteseacutevel eacutelve bdquoa teacuterben valoacute-saacuteggal helyt foglaloacuterdquo59 Sokolowski szerint res megjeloumlleacutessel illethető minden ami a jogkeacutepes alanynak alaacutevetett felteacuteve hogy az meghataacuterozott minthogy az emberi uralom taacutergya egyfelől valamely materiaacutelis-fi zikai maacutesfelől valamely fogalmi leacutetező lehet Ez utoacutebbi ndash Sokolowski meglaacutetaacutesa szerint ndash csak azeacutert szerepelhet ebben a felsorolaacutesban mert az emberi akarat egy bizonyos fokig a fogalmakat is uralja hiszen az egyeacuten keacutepzelete teremti meg ezeket a fogal-makat illetőleg jeloumlli ki ennek hataacuterait60 Grosso eme aacutelliacutetaacutes kiterjeszteacutesekeacutent azt hangsuacutelyozza hogy a dolog egyszerre taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi jelenseacuteg is gazdasaacutegi abboacutel a szempontboacutel hogy az ember ceacuteljainak eleacutereacuteseacutere rendelt taacutersadalmi pedig abboacutel az aspektusboacutel hogy az egyes korszakokban a taacutersada-lom fejlettseacutegeacutetől fuumlggően keruumll meghataacuterozaacutesra hogy mi minősuumll dolognak61 Bonfante eacutes Talamanca azt helyezik előteacuterbe hogy a kuumllvilaacuteg fentebb nevezett meghataacuterozott reacuteszei dologi jogi jogosultsaacutegok taacutergyai lehetnek62 Kis elteacutereacutessel

56 G (2001) i m 4 B (1968) I i m 5-6 M (1943) i m 133 K (1971) I i m 376 N (1989) i m 169 B (2001) i m 16 tovaacutebbaacute 63ndash64 D (2003) i m 98 Az aacutelliacutetaacutesnak a koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett helytaacutelloacutesaacutega expressis verbis csak egy helyen jelenik meg vouml B (2001) i m 64

57 Tipikusan ilyen megkoumlzeliacuteteacutessel lehet talaacutelkozni Marton eacutes Nadjo munkaacutejaacuteban58 Grosso Bonfante Dajczak eacutes leacutenyegeacuteben Kaser sorolhatoacute ide59 Vouml ehhez G (2001) i m 5 B (1968) I i m 6 K (1942) i m 6

T (1990) i m 379 B (1990) i m 73 Ezzel egyezően Menyhaacuterd aki bdquodologtaacutergyisaacutegotrdquo emliacutet mint a jogi eacutertelemben vett dolog legalapvetőbb jellemzőjeacutet Ld M (2010) i m 43

60 S (1902) i m 28 Nem keacutetseacuteges hogy a fogalmak kizaacuteroacutelag emberi alkotaacutes eredmeacute-nyekeacutent leacuteteznek A fogalomalkotaacutes a szerző egeacutesz gondolatmeneteacuten veacutegigvonul ugyanakkor uacutegy veacuteljuumlk hogy Sokolowski tuacutel nagy jelentőseacuteget tulajdoniacutet a fogalmaknak ndash ebben a meacuter-teacutekben ez a roacutemaiakra nem volt jellemző minthogy a gyakorlati esetek koumlreacuteben tapasztalhatoacute a fogalomhasznaacutelathoz koumltődő ingadozaacutesok oka is eacuteppen a kazuisztikaacuteban keresendő hiszen a dolog fogalma puszta absztrakcioacute Ugyanakkor minden esetben amikor Sokolowksi fogal-makroacutel beszeacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint sokkal inkaacutebb a dolgok Marcus Aurelius aacuteltal emliacutetett elnevezeacuteseacuteről van szoacute (Elmeacutelkedeacutesek 3 11 8 29) Ld meacuteg S (1902) i m 39ndash40 valamint hasonloacutean meacuteg 42

61 G (2001) i m 5ndash6 62 A gazdasaacutegi hasznaacutelhatoacutesaacuteg kriteacuteriumaacutenak Bonfante szerint is van leacutetjogosultsaacutega amikor

azt mondja hogy veacutegeredmeacutenyben csak az tekinthető dolognak ami gazdasaacutegi hasznaacutelatra alkalmas ez pedig nyilvaacutenvaloacutean nem esik egybe a kuumllvilaacuteg oumlsszes koumlruumllhataacuterolt reacuteszeacutevel Vouml B (1968) I i m 7ndash8

27A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

ezt a szemleacuteletet vallja magaacuteeacutenak Kaser eacutes Mayer-Maly is Mayer-Maly raacutemutat hogy a res neacutehol jelenti a per taacutergyaacutet (res de qua agitur) ugyanakkor szolgaacutelhat aacuteltalaacuteban a teljes vagyon megjeloumlleacuteseacutere is63 Kaser megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szem-pontboacutel eacuterdekes hogy veacutelemeacutenye szerint a jogi nyelvben a res szoacute haacuteromfeacutele eacutertelemben hasznaacutelhatoacute szűkebb eacutertelemben jelenti az egyedi koumlruumllhataacuterolt jogi eacutertelemben oumlnaacutelloacute testi dolgot ideeacutertve a rabszolgaacutekat is akik emberek eacutes egyuacutettal a jog taacutergyai is Tovaacutebbi eacutertelemben jelent mindent ami egy magaacutenjogi jogosultsaacuteg vagy magaacutenjogi per taacutergya lehet vagyis jogtaacutergy ebben az eacuterte-lemben ide tartozhat akaacuter a csalaacutedgyermek vagy a manusos feleseacuteg is Veacuteguumll neacutemely esetben magaacutet az egeacutesz vagyont jeloumlli Meglaacutetaacutesa szerint a dologi jog koumlreacuteben főkeacutent a res legelső eacutertelmeacutevel kell foglalkozni tulajdon taacutergyai csak az egyedi oumlnaacutelloacute testi dolgok lehetnek valamint a rabszolgaacutek64 Maacutes koraacutebbi munkaacutejaacuteban Kaser azt hangsuacutelyozza hogy a res-fogalom nyilvaacutenvaloacutean nem biacuter gyakorlati eacuterteacutekkel65 Ugyanakkor ennek kapcsaacuten arra is raacutemutat hogy Gaius Instituacutecioacuteiban a res ndash a jogalanynak szaacutemiacutetoacute personae paacuterjakeacutent ndash tipikus jogtaacutergykeacutent jelenik meg aacutem annak eacuterdekeacuteben hogy a fogalom gyakorlati szempontboacutel is hasznosiacutethatoacute legyen azonmoacuted kuumlloumlnbseacuteget tesz res corporales eacutes incorporales koumlzoumltt66 Marton kuumlloumlnbseacuteget tesz dolog eacutes vagyon koumlzoumltt veacutelemeacutenye szerint jogi szempontboacutel elsődlegesen a vagyon biacutert jelentőseacuteggel a dolog csak mint vagyonalkatreacutesz joumlhetett fi gyelembe67 Benedek is leacutenyegeacuteben vagyonalkatreacuteszt laacutet a res kifejezeacutes moumlgoumltt amely ekkeacutent csak szűkebb eacutertelem-ben jelent dolgot Ez utoacutebbi vonatkozaacutesaacuteban kiemeli hogy dolog mindenkeacuteppen csak a kuumllvilaacuteg valamely oumlnaacutelloacute reacutesze lehet amely aacutellandoacute tulajdonsaacutegokkal biacuter Ez utoacutebbi jellemző fontossaacutega abban aacutell hogy egy adott dolog ennek reacuteveacuten kuumlloumlnboumlztethető meg baacutermely maacutes testi taacutergyaktoacutel Nem utolsoacute sorban Benedek azt is hangsuacutelyozza hogy a dolog jogi eacutertelemben vett eacuterdekesseacutege hogy jog-viszonyok oumlnaacutelloacute taacutergya lehet68 Eacuterdekesseacutege folytaacuten kuumlloumln kiemelendő Bretone felfogaacutesa Maga is abboacutel indul ki hogy a vilaacutegban az embert fi zikai eacutertelemben vett dolgok veszik koumlruumll amelyek vagy a termeacuteszetből erednek vagy emberi alkotaacutes eredmeacutenyei ekkeacutent neacutezete veacutegeredmeacutenyben rokon Bonfante felfogaacutesaacute-

63 M -M (1999) i m 53 Megjegyzi meacuteg hogy joacutellehet a roacutemaiak a dologra a aacuteltalaacuteban a res kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek olykor corpus megjeloumlleacutessel is illetteacutek

64 K (1971) I i m 376 65 K (1953a) i m 14366 K (1953a) i m 14267 M (1943) i m 132ndash13368 Vouml B (1988) i m 2ndash3

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről28

val69 mindezek mellett azonban a res taacuteg jelenteacuteseacutenek egyszerre keacutet aspektusaacutet is hangsuacutelyozza Egyfelől azt hogy a kifejezeacutes aacuteltalaacutenosiacutet ekkeacutent ndash joacutellehet baacutermely egyedi dolog megjeloumlleacuteseacutere is alkalmas ndash gyűjtőfőneacutevkeacutent funkcionaacutel mivel dolgok olyan oumlsszesseacutegeacutenek jeloumlleacuteseacutere is hasznaacutelhatoacute amely dolgok nem szuumlkseacutegkeacuteppen tartoznak egy csoportba70 Maacutesfelől azonban felhiacutevja arra is a fi gyelmet hogy a res egyfajta nomen generale az aacuteltalaacutenosiacutetaacutes nyomaacuten nem kizaacuteroacutelag gyűjtőfőneacutevi karakterrel biacuter hanem aacuteltalaacuteban hasznaacutelhatoacute baacutermely specifi kus jelenteacutesű főneacutev helyettesiacuteteacuteseacutere is meacutegpedig mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelatban mind pedig a jogi nyelvben egyaraacutent71 Ami a res terminus generaacutelis jellegeacutet illeti ebben a vonatkozaacutesban elegendő a helyettesiacutethető dol-gok kategoacuteriaacutejaacutera gondolni A helyettesiacutethető dolgokat leggyakrabban a nem forraacutesszerű res fungibiles kifejezeacutessel szoktuk jeloumllni Ez az Ulrich Zassius nevű XV ndash XVI szaacutezadi humanista neveacutehez fűződik aki a fungor igeacuteből szaacutermaztatott fungibilis melleacuteknevet ahhoz a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz koumltoumltte hogy ezek a helyettesiacutethető dolgok funkcioacutejukat tekintve egymaacutessal felcsereacutelhető egye-dekből aacutelloacute dologcsoportok Ezzel sajaacutet koraacutenak mindennapi gyakorlataacutet hiacuteven tuumlkroumlzte Az oacutekori szoumlvegek azonban akkeacutent emlegetik ezt a kategoacuteriaacutet mint res quae pondere numero mensura constant ndash olyan vagyontaacutergyak amelyek leacutenyege szaacutemukban suacutelyukban meacuterteacutekuumlkben aacutell72 Maacuterpedig a forraacutesokban ez a feacutelmondat nem kizaacuteroacutelag ebben a formaacuteban talaacutelhatoacute meg van olyan szoumlveg ahol id quod maacutesutt ea quae illetve megint maacutesutt in vagy de his quae for-dul elő73 Ez pedig arra utal hogy ndash miutaacuten a szoumlvegek jelenteacutese nem vaacuteltozik azaacuteltal hogy a főnevet egy neacutevmaacutes helyettesiacuteti ndash a res szoacute annyira aacuteltalaacutenos jelenteacutessel biacuter hogy egy neacutevmaacutessal utaloacuteszoacute neacutelkuumll is lehet helyettesiacuteteni

69 bdquoEssa sta infatti ad indicare ogni entitagrave obbiettiva che il nostro pensiero isola nellrsquouniverso o nel mondo delle idee fuori del nostro laquoioraquo [hellip]rdquo ndash B (1968) I i m 5

70 B (2001) i m 1671 B (2001) i m 63ndash64 Ezzel egyezően ld E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo bdquohellip

en raison de son sens vague a pu ainsi devenir un substitut polihelliprdquo Erre leacutenyegeacuteben Ruumlfner is utal amikor a lsquores quae pondere numero mensura constantrsquo kifejezeacutes előfordulaacutesi vaacuteltozatait taacuterja fel Megaacutellapiacutetaacutesa szerint a res szoacuten kiacutevuumll meacuteg egyeacuteb hasonloacutean aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek is megjelennek a hivatkozott kifejezeacutes egyes vaacuteltozataiban (haec quid id ea omne) Logikusan adoacutedoacute keacuterdeacutese hogy a vonatkozoacutei melleacutekmondat előtt aacutelloacute utaloacuteszoacute vaacuteltozaacutesa vajon nem vaacuteltoztatja-e meg a teljes fordulat jelenteacuteseacutet Koumlvetkezteteacutese szerint erről nincs szoacute minthogy maga a res szoacute is olyannyira aacuteltalaacutenos hogy a neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutes nem eredmeacutenyezi sem a jelenteacuteskoumlr taacutegiacutetaacutesaacutet sem pedig megvaacuteltoztataacutesaacutet Vouml R (2000) i m 28

72 Ehhez ld R (2000) i m 26ndash3073 Iacutegy quod szerepel Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) eacutes Pap D 45 1

115 pr (2 quaest) szoumlvegeiben In illetve de his quae szerepel Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) eacutes Maec D 35 2 30 3 (8 fi deicomm) textusaiban ndash utoacutebbiban csak a haec neacutevmaacutes fordul elő ea quae Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) szoumlvegeacuteben

29A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ami a res gyűjtőfőneacutevkeacutent valoacute hasznaacutelataacutet illeti ebben a koumlrben Bretone kiemeli hogy a szoacute ilyen jellegeacuteből adoacutedoacutean vagyont javak oumlsszesseacutegeacutet jelenti Ennek egyik bizonyiacuteteacutekakeacutent eacuterteacutekeli azt a teacutenyt hogy a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben az oumlroumlkleacutesi viszonyok kapcsaacuten a familia pecuniaque fordulat toumlbb szoumlvegvaacutel-tozatban maradt raacutenk74 Eme szoumlvegvaacuteltozatok koumlzoumltt olyan is szerepel amely a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet ekkeacutent ideacutezi bdquolex XII tabularum permittere videbatur qua cavetur ut quod quisque de re sua testatus esset id ratum haberetur his verbis rsquoUTI LEGASSIT SUAE REI ITA IUS ESTOrsquordquo75

Nadjo nyelveacuteszeti elemzeacuteseacuteben raacutemutat arra hogy a res szoacute megjeleneacutese a latin nyelvben igen korai időkre tehető joacutellehet a szoacute eredete maacuteig homaacutelyos76 Megerősiacuteti maacutes szerzők neacutezeteacutet amely szerint kezdeti bdquovagyonrdquo bdquovagyontaacuter-gyakrdquo bdquojavakrdquo eacutertelmeacuteben maacuter igen koraacuten tetten eacuterhető a kifejezeacutes gazdasaacutegi szemleacuteletű jelenteacutesaacuternyalata77 Eme aacuteltalaacutenos kollektiacutev eacutertelme mellett azonban

74 Vouml 5 3 bdquoUti legassit super pecunia tutelave suae rei ita ius estordquo75 Vouml Gai 2 224 Inst 2 22 pr Paul D 50 16 120 (5 ad Q Muc) Az egyeacuteb szoumlveghagyomaacute-

nyok familia pecuniaque sua ndash Rhet ad Herren 1 23 Cic de inv 2 50 148 pecunia tutelave suae rei ndash Ulp 11 14 Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) A forraacutesokhoz az irodalomban ld D (1970) i m 23 Z (1997) i m 100ndash104 tovaacutebbaacute 195ndash197 Dioacutesdi meglaacutetaacutesa szerint a familia eacutes a pecunia kifejezeacutesek eredetileg mindazokat a termelőeszkoumlzoumlket (means of production) jelentette amelyek elsőkeacutent vaacuteltak magaacutentulajdon taacutergyaivaacute majd a kifejezeacute-sek tartalma eacutes jelenteacutese lassacskaacuten megvaacuteltozott egyfelől abboacutel adoacutedoacutean hogy utoacutebb a foumlld is a magaacutentulajdon reacutesze lett maacutesfelől pedig az aacutellattenyeacuteszteacutesről a mezőgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes jelekeacutent Ld D (1970) i m 30 Zlinszky a maga reacuteszeacuteről az uti legassit super familia pecunia tutelaque suae rei megfogalmazaacutest tartja a leginkaacutebb valoacutesziacutenűnek joacutellehet elismeri hogy a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa jelentős neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik A hivatkozott Gaius eacutes Pomponius aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott szoumlvegek kapcsaacuten ő is raacutemu-tat arra hogy a szoumlveghagyomaacutenyok koumlzoumls jellemzője hogy a suae rei fordulat elől toumlrlik a familiaacutera eacutes pecuniaacutera toumlrteacutenő utalaacutest amiből logikusan az koumlvetkezik hogy a suae rei mindkettő jelenteacuteseacutet visszaadja Z (1997) i m 101 valamint 195 Bretone a toumlrveacuteny emliacutetett toumlredeacuteke vonatkozaacutesaacuteban haacuteromszor keacutet azaz oumlsszesen hat szoumlvegvaacuteltozatot rekonst-ruaacutel Leacutenyegeacuteben naacutela is haacuterom csoport szerepel azzal azonban hogy az egyes szoumlvegvaacutelto-zatokon beluumll alcsoportokat hoz leacutetre Ld B (2001) i m 26 Ami a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet illeti Bretone a hivatkozott Pomponius-helyen talaacutelhatoacute bdquouti legassit suae reirdquo formaacutet tekinti a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek uacutegy veacuteli hogy ha a familia eacutes a pecunia eredetileg is szerepeltek volna a toumlrveacutenyben akkor utoacutebb ezt a szoumlvegezeacutest nem vaacuteltotta volna fel a Pomponius aacuteltal hasznaacutelt kifejezeacutes Az ulpianusi bdquopecunia tutelave suae reirdquo formaacutet egyaacuteltalaacuten nem tartja elfogadhatoacutenak Ld reacuteszletesen B (2001) i m 24ndash36

76 N (1989) i m 16777 Vouml E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo valamint N (1989) i m 168 ErnoutndashMeillet

szerint az olyan kifejezeacutesek mint res familiaris vagy res publica az ősi jogban kialakult eacutes a keacutesőbbiekben meggyoumlkeresedett kifejezeacutesekeacutent eacuteppen a szoacute lsquojavakrsquo eacutertelmeacutet taacutemasztjaacutek alaacute Nadjo aki egyeteacutert az előbbi megaacutellapiacutetaacutessal azt hangsuacutelyozza hogy a szoacutehoz tapadoacute főneacutevi vagy melleacutekneacutevi determinaacutensok (res familiaris res paterna res patria ugyaniacutegy res meum parentum res patris) elsődlegesen csalaacutedi kapcsolatokra utalnak ekkeacutent a kifejezeacutesek oumlsszesseacutegeacuteben szuumllői vagy csalaacutedi vagyonra oumlroumlkseacutegre utalnak Ezzel egyezően ld K (1971) I i m 377

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről30

leacutetezett a szoacutenak olyan konkreacutet eacutertelme is amely hasznaacutelataacutet a mai eacutertelemben vett bdquodologrdquo kifejezeacutessel rokon vonaacutesokat78 Eacuteppen ez a konkreacutet eacutertelme tette alkalmassaacute a res kifejezeacutest minden leacutetezőnek a valoacutesaacutegnak a megjeloumlleacuteseacutere is79 Joggal meruumll fel ezen a ponton az igeacuteny annak tisztaacutezaacutesaacutera hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteben milyen eacutertelemben fordul elő a res kifejezeacutes

13 A res kifejezeacutes a jogi forraacutesokban kuumlloumlnoumls tekintettel a Digesta bizonyos szoumlvegeire

A dolgok egyik legősibb felosztaacutesa szerint egyes a res mancipi miacuteg maacutesok a res nec mancipi kategoacuteriaacutejaacuteba tartoznak A keacutet csoport koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel szabatos megfogalmazaacutesaacutet Ulpianusnaacutel talaacuteljuk meg

Ulp 19 1Omnes res aut mancipi sunt aut nec mancipi Mancipi res sunt praedia in Italico solo tam rustica qualis est fundus quam urbana qualis domus item iura praediorum rusticorum velut via iter actus aquaeductus item servi et quadrupedes quae dorso collove domantur velut boves muli equi asini ceterae res nec mancipi sunt Elefanti et cameli quamvis collo dorsove domentur nec mancipi sunt quoniam bestiarum numero sunt

Ebben a szoumlvegben a feltehetően a Kru II ndash III szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt Ulpianus a res keacutet koumlreacutet kuumlloumlniacuteti el egymaacutestoacutel azok vagy mancipi vagy nec mancipi A joacutel ismert szoumlveg alapjaacuten a res mancipi koumlreacutebe tartoznak az Itaacuteliaacuteban fekvő telkek akaacuter praedia rustica amilyen a fundus akaacuter praedia urbana mint a domus Ugyaniacutegy a res mancipi koumlreacutebe sorolja a mezei telki szolgalmakat amelyek koumlzuumll egyeseket peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel nevesiacutet haacuterom uacutethasznaacutelati jogot (via iter actus) eacutes egy viacutezhsznaacutelati jogot (aquaeductus) emliacutet peacuteldakeacutent Ide sorolja meacuteg azokat a neacutegylaacutebuacuteakat amelyek igaacuteba lehet hajtani (collo [hellip] domentur szoacute szerint a nyakuk aacuteltal szelidiacutettetnek meg) illetve azokat is amelyekre terhet lehet pakolni

78 Ilyen eacutertelemben szerepel peacuteldaacuteul a XII tt-ben a res mancipi kifejezeacutes (5 2) amely az ősi roacutemai taacutersadalom patriarchaacutelis gazdaacutelkodoacute jellegeacutet tuumlkroumlzi Hasonloacutean konkreacutet eacutertelemben fordul elő peacuteldaacuteul Iavolenusnaacutel (Iav D 41 3 23 pr eacutes eod 2 [9 epist]) ahol elsősorban res mobiles formaacuteban a res immobiles illetőleg a res soli paacuterjakeacutent jelenik meg Reacuteszletesen ld N (1989) i m 171ndash173

79 Vouml E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo bdquohellip deacutesignant des biens concrets a pu servir agrave exprimer ce qui existe la chose laquo la reacutealiteacute raquohelliprdquo

31A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

(dorsove domentur szoacute szerint a haacutetuk aacuteltal szelidiacutettetnek meg) Peacuteldaacutekat is emliacutet egyfelől pozitiacutev peacuteldaacutekat tehaacutet felsorol olyan aacutellatokat (oumlkroumlk szamarak lovak oumlszveacuterek) amelyekre igaz lesz a megfogalmazott aacutelliacutetaacutes felhoz azonban keacutet negatiacutev peacuteldaacutet is (elefaacutent teve) Az elefaacutentok eacutes teveacutek ugyanis keacutetseacutegkiacutevuumll alkalmasak igavonaacutesra illetőleg teherhordaacutesra meacutegsem tartoznak a res mancipi koumlreacutebe minthogy mindkettő egyaraacutent bestiaacutenak minősuumllt80 Ehelyuumltt minden bizonnyal arroacutel van szoacute hogy a res mancipi mint a vagyontaacutergyak igen ősi koumlre időben joacuteval koraacutebban alakult ki ahhoz keacutepest amikor a roacutemaiak előszoumlr laacutettak teveacutet vagy elefaacutentot Eacutertelemszerű hogy ezeknek az aacutellatoknak csak azt koumlvető-en lett latin nevuumlk hogy a roacutemaiak megismerteacutek őket Ekkeacutent bizonyos hogy a res mancipi koumlreacutebe nem tartozhattak bele Emliacuteti meacuteg a forraacutesszoumlveg a rabszol-gaacutekat akik szinteacuten a res mancipi koumlreacutebe tartoztak Maacutermost eacuteppen a rabszolgaacutek eacutes a mezei telki szolgalmak res mancipi koumlreacuteben toumlrteacutenő emliacuteteacutese adhat alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a latin res szoacute nem kizaacuteroacutelagosan dolgot taacutergyat jelentett Meglaacutetaacutesunk szerint sokkal inkaacutebb arroacutel van itt szoacute hogy az egyes polgaacuterok vagyonaacutet keacutepezhető alkotoacuteelemket amelyeket az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert Benedek Ferenc neacutehai peacutecsi professzor nyomaacuten nevezhetuumlnk vagyonalkatreacute-szeknek (res) is az ősi jogban praktikussaacutegi szempontoknak megfelelően akkeacutent proacutebaacuteltaacutek csoportosiacutetani hogy kialakiacutetottaacutek eme vagyonalkateacuterszeknek azt a meghataacuterozott koumlreacutet amelynek jogi szempontboacutel kiemelt jelentőseacuteget ekkeacutent megkuumlloumlnboumlztetett fi gyelmet szenteltek Ez a megkuumlloumlnboumlztetett fi gyelem abban a teacutenyben oumlltoumltt testet hogy ezeket a vagyonalkatreacuteszeket kizaacuteroacutelag formakoumltoumltt uumlgyletekkel lehetett aacutetruhaacutezni amelyek eredmeacutenyekeacutent az egyes polgaacuter azt aacutelliacutethatta a dologroacutel hogy meum est ex iure Quiritium A formakoumltoumltt uumlgyletek hasznaacutelataacutet a mindenki szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutesaacuteg az egyeacutertelműseacuteg ekkeacutent veacutegső soron a vagyoni viszonyok kiszaacutemiacutethatoacutesaacutega biztonsaacutega iraacutenti igeacuteny implikaacutel-ta81 A formakoumltoumltt uumlgyletek alkalmazaacutesaacutenak tovaacutebbi jelentőseacutege az volt hogy csak az ekkeacutent megszerzett vagyonalkatreacuteszek vonatkozaacutesaacuteban tarthatott igeacutenyt a polgaacuter az aacutellam aacuteltali veacutedelemre vagyis arra hogy legis actioacutes eljaacuteraacutes uacutetjaacuten szerezhessen eacuterveacutenyt a dologra vonatkozoacute igeacutenyeacutenek Hiszen a fentebb nevezett formakoumltoumltt uumlgyletek koumlzvetlen eredmeacutenye az volt hogy a polgaacuter azt mondhatta a dolog vonatkozaacutesaacuteban hogy bdquomeum est ex iure Quiritiumrdquo A legis actio sacramento in rem vindicatioacutejaacuteban pedig eacuteppen akkeacutent kellett perelni hogy a

80 A bestia a latinban elsősorban vadaacutellatot ragadozoacutet jelent olyat amely termeacuteszeteacuteneacutel fogva jobbaacutera szabadon van eacutes az emberre neacutezve veszeacutelyes vagy aacutertalmas lehet Vouml egyezően F (1884) s h v F ndashF (1945) i m s h v

81 Ehhez reacuteszletesen a meum est ex iure Quiritium kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben ld Z (1997) i m 148ndash152

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről32

perbe hiacutevoacutenak a dolgot ex iure Quiritium kellett a magaacuteeacutenak vallani Mindebben nem az a noacutevum hogy a dolog felett a polgaacutert a ius rendjeacuten valoacute veacutedelem illette meg Sokkal inkaacutebb az eacuterdemel fi gyelmet hogy ez a ius Quirtium rendjeacuten ala-puloacute veacutedelem volt a kifejezetten roacutemai ius civileacutenek tehaacutet egy leges eacutes mores kormaacutenyozta koumlzoumlsseacuteg aacuteltal a sajaacutet maga reacuteszeacutere megalkott normarendszer aacuteltal biztosiacutetott veacutedelem volt ez82 Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy azt jelenti mindez hogy ezeket a termeleacutessel eacutes gazdaacutelkodaacutessal vagyis abban a korban igazaacuteboacutel a mindennapi megeacutelheteacutessel oumlsszefuumlggő azt koumlzvetlenuumll elősegiacutető vagyonalkatreacute-szeket a koumlzoumlsseacuteg alkotta normarendszer alapjaacuten lehetett megszerezni eacutes ezt a koumlzoumlsseacutegi konszenzuson alapuloacute juttataacutest maga a koumlzoumlsseacuteg veacutedte meg tisztseacuteg-viselői koumlzreműkoumldeacuteseacutevel A res szoacute pedig ebben a taacutersadalmi-nyelvi kontextus-ban meglaacutetaacutesunk szerint semmikeacutepp sem jelenthet dolgot a szoacute instrumentaacutelis eacutertelmeacuteben Amennyiben pedig meacutegis feltesszuumlk hogy bdquodolgotrdquo mint eszkoumlzt taacutergyat instrumentumot jelentene uacutegy ez a felteveacutes szuumlkseacutegkeacuteppen annak az aacutelliacutetaacutesaacutet is magaacuteval hoznaacute hogy egyfelől a rabszolgaacutek dolgok maacutesfelől hogy a mezei telki szolgalmak dolgok Aneacutelkuumll hogy a rabszolgasaacuteg fogalmi-fi lozoacutefi ai haacutettereacutenek elemzeacuteseacutebe belemenneacutenk valoacutesziacutenűsiacutethető hogy az előbbi aacutelliacutetaacutes tuacutelzoacutenak hat eleacuteg ha neacutehaacuteny szoumlveghelyet citaacutelunk a jogaacuteszok munkaacuteiboacutel mint amilyenek azok amely szerint a rabszolganő gyermeke nem gyuumlmoumllcs (Gai D 22 1 28 1 [2 rer cott]) vagy amely arroacutel tudoacutesiacutet hogy a rabszolga siacuterja is forgalomkeacuteptelen (Ulp D 11 7 2 pr [25 ad ed])83 Hasonloacutekeacuteppen a mezei telki szolgalmak illetve ahogy Ulpianus hiacutevja őket a mezei telki jogok mai fogalma-ink szerint res incorporalisnak minősuumllnek Csakhogy a dolgoknak illetőleg vagyonalkatreacuteszeknek a res incorporalis ndash res corporalis kategoacuteriapaacuter menteacuten toumlrteacutenő felosztaacutesa előszoumlr Gaius Instituacutecioacuteiban jelenik meg vagyis joacuteval keacutesőbb annaacutel az időszaknaacutel amikor a res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutes annak gya-korlati jelentőseacutege okaacuten hasznaacutelatban volt84 Mindezzel ha nem is bizonyiacutetottuk hogy a bdquoresrdquo szoacute maacutest (is) jelent mint dolgot azt legalaacutebbis maacuter ezen a ponton is sikeruumllt felvillantani hogy az aacutelliacutetaacutes nem neacutelkuumlloumlz minden alapot

Ami a iustinianusi kodifi kaacutecioacutet illeti maacuter Giuseppe Grosso is raacutemutatott arra hogy a Digestaacuteban nem talaacutelunk olyan forraacutest amely a dolog fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet tartalmaznaacute ekkeacutent ebben a vonatkozaacutesban keacutenytelenek va-

82 Vouml Gai 4 16 valamint Z (1997) i m uo83 Ld pl F ndashH (2016) i m 277 valamint 339 Az ember ndash szemeacutely ndash szemeacutelyiseacuteg

fogalmak jeleneacutestoumlrteacuteneteacutebe illetőleg eme fogalmak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteba helyuumltt nem ceacutelunk belemenni

84 Ehhez ld meacuteg D (2003) i m 97 P (2004) i m 108 D (2005) i m 118

33A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

gyunk olyan forraacutesokra hagyatkozni amelyek egy konkreacutet esethez kapcsoloacutedva hataacuterozzaacutek meg hogy adott koumlrben mit kell dolog alatt eacuterteni joacutellehet ezek a szoumlvegek toumlbbnyire meglehetősen aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegűek85 Maga a dolog ndash főkeacutent pedig annak jogi ndash fogalma viszont nem maacutes mint absztrakcioacute86 A kifejezeacutes a minket koumlruumllvevő vilaacutegboacutel mindent magaacuteban foglal ndash oumlsszhangban Bonfante eacutes Bretone aacutelliacutetaacutesaacuteval ndash legyen az akaacuter termeacuteszetesen leacutetrejoumlvő akaacuter emberi alkotaacutes eredmeacutenye87 Ceacutelja leacutenyegeacuteben tehaacutet az hogy aacutetfogjon mindent amit mi valoacutesaacutegkeacutent ismeruumlnk88 A res szoacute kuumlloumlnfeacutele jelenteacutesei jogi terminuskeacutent is szeacutetvaacutelaszthatoacutek attoacutel fuumlggően hogy aacuteltalaacutenos vagy konkreacutet eacutertelemben lel-hetők-e fel a forraacutesokban Konkreacutet eacutertelemben a res jeloumllhet valamilyen dolgot vagy taacutergyat amely jelenteacuteshez olyan tovaacutebbi forraacutesok kapcsolhatoacutek ahol a kifejezeacutes teacuteny illetőleg cselekveacutes eacutertelemben fordul elő Aacuteltalaacutenos eacutertelemben a terminus a vagyon mint egyes vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutenek megtestesiacutetője a jogi forraacutesokban is Kuumlloumln vizsgaacutelhatoacute a res fordulat bdquoviszonyokrdquo eacutertelemben amelyet mainapsaacuteg jobbaacutera valamilyen uumlgykeacutent szokaacutes felfogni Mindezek mellett leacuteteznek a szoacutenak tovaacutebbi leacutenyegeacuteben marginaacutelis jelenteacutesaacuternyalatai is mint amilyen peacuteldaacuteul a koumltelmek koumlreacuteben a szolgaacuteltataacutes eacutes ellenszolgaacuteltataacutes kifejezeacutese de megjelenik neacutehol hataacutes illetőleg eredmeacuteny eacutertelemben is kifejez-het tovaacutebbaacute valamilyen kapcsolatot oumlsszefuumlggeacutest is89

Visszautalva Bretone megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a res kifejezeacutes nomen generale megaacutellapiacutethatoacute hogy ennek a neacutezetnek leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacuteka A res a forraacutesokban teacutenylegesen előfordul ebben az eacutertelemben egyfajta bdquocopulakeacutentrdquo jeloumllve mindazt ami a minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetezik90 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Paulus egyik kijelenteacutese

85 Vouml G (2001) i m 386 S (1902) i m 3987 T (2002) i m 1449 B (1968) I i m 5 B (2001) i m 1688 T (2002) i m 1449 Veacutelemeacutenye szerint ugyanakkor a dolog absztrakt felfogaacutesaacutenak uacutetjaacutet

aacutellja az ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes mert ha csak ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteloacutedunk akkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt a teacutenyt hogy a dologra vonatkozoacute egyes szabaacutelyok eacuteppen a dolog eacuterteacutekeacutetől fuumlggnek Ekkeacutent Sokolowski eacutes Schermaier megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alapvetően hi-baacutesnak tartja Teacutenykeacuterdeacutes ugyanakkor hogy ndash mint arra a keacutesőbbiekben kifejezetten utalni is fogunk ndash ő maga is a dolog identitaacutesaacutehoz tartozoacutenak veacuteli a dolog eacuterteacutekeacutet Ebből koumlvetkezően pedig az ontoloacutegiai alapaacutellaacutesuacute vizsgaacuteloacutedaacutes eacuteppen nem hibaacutes az szuumlkseacuteges a dolog absztrakt mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesaacutehoz

89 Ehhez ld a forraacutesok megjeloumlleacuteseacutevel H ndashS (1907) i m s h v90 Megjegyzendő hogy ehelyuumltt nem a nyelveacuteszetben megszokott eacutertelemben hasznaacuteljuk a

copula kifejezeacutest vagyis semmikeacuteppen sem bdquokapcsoloacuteigerdquo eacutertelemben Ugyanakkor uacutegy veacutel-juumlk hogy a szoacute eredeti eacutertelmeacuteből kiindulva a kifejezeacutes jelen kontextusban valoacute hasznaacutelata eacuterthető eacutes veacutedhető lehet Egyfelől ezt taacutemasztja alaacute a res kifejezeacutes aacuteltalaacutenos jellege maacutesfelől pedig a Paulus-szoumlveg megfogalmazaacutesa is A Digesta ideacutezett textusa helyes lenne ebben a

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről34

Paul D 50 17 106 (2 ad ed)Libertas inaestimabilis res est

A szoumlvegből első tekintetre kitűnik hogy a jogaacutesz ehelyuumltt a res fordulatot nem dolog eacutertelemben hasznaacutelja A kifejezeacutes hasznaacutelata veacutelemeacutenyuumlnk szerint ahhoz hasonloacute mint amikor valaki azt aacutelliacutetja hogy bdquoa baraacutetsaacuteg szent dologrdquo91 Nem arroacutel van szoacute tehaacutet hogy a libertas vagy a baraacutetsaacuteg taacutergyiasult formaacuteban megjelenneacutenek hanem sokkal inkaacutebb az emliacutetett bretonei eacutertelemben vett nomen generale92 Megjegyzendő emellett az is hogy joacutel eacuterzeacutekelhető ebben a roumlvid szoumlvegben az egyes leacutetezők egymaacuteshoz valoacute viszonya amely viszony ezeknek a leacutetezőknek az objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyuumlkből adoacutedik93 Ehhez keacutepest meacuteg mindig taacutergy eacutertelemben de joacuteval konkreacutetabban eacutes jogi terminuskeacutent fordul elő peacuteldaacuteul Ulpianusnaacutel

formaacuteban is Libertas inaestimabilis est Ebben a formaacuteban annyit jelentene hogy a szabad-saacuteg felbecsuumllhetetlen Ebben az aacutelliacutetaacutesban ndash a magyarban egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute ndash bdquovanrdquo lenne a szigoruacutean nyelveacuteszeti eacutertelemben vett kopula vagyis hiaacutenyos neacutevszoacutei igei aacutelliacutetmaacutennyal lenne dolgunk felbecsuumllhetetlen ltvangt Ez a latinban ugyanakkor minden esetben szuumlkseacutegkeacuteppen neacutevszoacutei-igei aacutelliacutetmaacuteny formaacutejaacuteban jelenik meg inaestimabilis est A Digestaacuteban teacutenylegesen szereplő aacutelliacutetaacutes ugyanakkor logikailag iacutegy rekonstruaacutelhatoacute a szabadsaacuteg ltolyan valami amigt felbecsuumllhetetlen Ekkeacutent ebben a szoumlvegben az aacutelliacutetmaacuteny res est vagyis valamilyen leacutetező Nem a felbecsuumllhetetlenseacuteg mint tulajdonsaacuteg keruumll tehaacutet előteacuterbe hanem elsődlegesen a libertas leacutetező mivolta amelynek jellemzője a veacutelemeacuteny szerint az hogy felbecsuumllhetetlen

91 Oumlsszhangban Ruumlfner maacuter ideacutezett eacuteszreveacuteteleacutevel amely szerint a res quae pondere numero mensura constant fordulatban a res kifejezeacutes annyira aacuteltalaacutenos eacutertelmű hogy valamely neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutese egyaacuteltalaacuten nem vaacuteltoztatja meg a forraacutesok eacutertelmeacutet megkoc-kaacuteztathatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes is hogy a res szoacute maga is szinte neacutevmaacutesi jellegű minden olyan esetben hasznaacutelhatoacute amikor valamely konkreacutet eacutertelmű főneacutev hasznaacutelataacutet akarjuk elkeruumllni

92 A res aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegeacuten tuacutelmenően sokfeacutele jelenteacutessel biacuter a jogi forraacutesokban is Nem egy esetben jelenik meg personae ellenpoacutelusakeacutent valamely oumlsszehasonliacutetaacutesban (Ulp D 6 1 1 1 [16 ad ed] Marci D 8 1 1 [3 reg] Ulp D 44 7 25 pr [1 reg] Paul D 50 16 188 1 [33 ad ed] Pomp D 50 17 25 [11 ad Sab]) Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res ilyen eacutertelmű felfogaacutesa koumlszoumln vissza az ABGB maacuter emliacutetett dologfogalmaacuteban is Ehhez a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz eacuterdekes adaleacutek Foumlldi Andraacutes meglaacutetaacutesa aki arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy a Gaius neveacutehez koumltődő instituacutecioacute-rendszer personae eacutes res elemeinek gyoumlkerei a keresetek in personam eacutes in rem felosztaacutesaacutera vezethető vissza Ld reacuteszletesen F (1998) i m 551ndash552 Gyakran fordul elő olyan eacutertelemben amely valamely jogvita taacutergyaacutet valamilyen igeacutenyt jeleniacutet meg (Paul D 50 16 5 pr [2 ad ed] Ulp D eod 179 [51 ad Sab] Ulp D eod 193 [38 ad ed] Pomp D 50 16 246 1 [16 epist])

93 Eacuterdekes hogy az aproacutesaacutegokra maacuteskor nagyon joacute eacuterzeacutekkel felfi gyelő Bretone is csak annyit aacutellapiacutet meg erről a szoumlvegről hogy a libertast implicit de nagyon is nyilvaacutenvaloacute moacutedon a res koumlreacutebe utalja Paulus Vouml B (2001) i m 154 A leacutetezők objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute viszonyrendszereacutet nagyon joacutel peacuteldaacutezza a Digesta egyik hiacuteres esete is (Paul D 40 1 23 [15 resp]) ahol a rabszolga felszabadiacutetaacutesa eacutes a dominus ilyen minőseacutege tehaacutet tulajdonjoga aacutell egymaacutessal szemben meacutegis a libertas győzedelmeskedik

35A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ulp D 50 16 23 (14 ad ed)lsquoReirsquo appellatione et causae et iura continentur

A res kifejezeacutes ebben a szoumlvegben egyeacutertelműen egyes szaacutemban fordul elő ami alaacutetaacutemasztani laacutetszik azt az elgondolaacutest hogy a szoacute ehelyuumltt konkreacutet eacutertelemben fordul elő94 A szoumlveg szerint a res kifejezeacutes keacutet maacutesik fordulatot foglal magaacuteban causae eacutes iura Iura alatt lehet eacuterteni mindent ami alapjaacuten a tulajdonos baacutermit megtehet a dolgaacuteval vagyis iura arra utal hogy a dolog őt megilleti Causae jelenteacutese első tekintetre keacutetfeacutele lehet Egyfelől jelenthet pert illetve peres uumlgyet maacutesfelől pedig utalhat egy konkreacutet helyzetre esetleg teacutenyaacutellaacutesra95 Az előbbi jelenteacutes elfogadaacutesa nagyon csaacutebiacutetoacute ebben a szoumlvegkoumlr-nyezetben hiszen inneacutet csak egy leacutepeacutes eljutni odaacuteig hogy akkor iura a dologhoz valoacute alanyi jogot jelenti causae pedig ennek perbeli eacuterveacutenyesiacutethetőseacutegeacutet helyezi a koumlzeacuteppontba96 Jobban veacutegiggondolva azonban megalapozottabbnak tűnhet az a koumlvetkezteteacutes hogy causae ehelyuumltt inkaacutebb a dologgal oumlsszefuumlggő konkreacutet koumlruumllmeacutenyeket jelenti97

Mint arra maacuter utaltunk Bretone felhiacutevja a fi gyelmet arra is hogy a kuumllvilaacuteg-ban leacutetező illetőleg szűkebben a tulajdon taacutergyakeacutent fungaacuteloacute dolgokat bdquojavak-nakrdquo is szokaacutes nevezni minthogy ezek ceacutelja az emberi igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacuteben eacuterhető tetten Eacuteppen ez az igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute ceacutel serkenti ezeknek a javaknak az egyre nagyobb meacuterteacutekű eacutes mind gyorsabb uumltemben megvaloacutesuloacute termeleacuteseacutet eacutes csereacutejeacutet mi toumlbb ezek elfogyasztaacutesa illetőleg akaacuter azonnali akaacuter keacutesőbbi megsemmisiacuteteacutese is szuumlkseacutegesseacute vaacutelhat az igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese eacuterdekeacute-ben98 Ezek a javak vagy dolgok egy az egyeacuten vaacutegyaacutetoacutel eacuterdekeitől fuumlggetlen

94 Ezzel egyezően B (2001) i m 24995 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquocausarsquo E ndashM (1951) i m s v lsquocausarsquo96 Ehhez ld Thomas gondolatmeneteacutet aki szerint egy dolog rsquodologrsquo mivolta eljaacuteraacutesjogi keacuterdeacutes

hiszen ebben a koumlrben hataacuterozzaacutek meg a roacutemaiak esetről esetre perről perre hogy mit eacutertenek dolog alatt eacuteppen azaacuteltal hogy a dolog eacuterteacuteke meghataacuterozaacutesra keruumll Ekkeacutent tehaacutet a per a rsquoresrsquo kifejezeacutes kialakulaacutesaacutenak valoacutedi terreacutenuma Reacuteszletesen ld T (2002) i m 1431ndash1432

97 Leacutenyegeacuteben Bretone is ekkeacutent eacutertelmezi a szoumlvegnek ezen reacuteszeacutet Ld B (2001) i m 55 Ehhez az aacutelliacutetaacuteshoz ld meacuteg pl Cic Clu 139 bdquonam si causae ipsae pro se loqui possent nemo adhiberet oratorem nunc adhibemur ut ea dicamus non quae auctoritate nostra constituantur sed quae ex re ipsa causaque ducanturrdquo Ehelyuumltt Cicero eacuteppen arra mutat raacute hogy senki sem fordulna oratorhoz ha a koumlruumllmeacutenyek beszeacutelni tudnaacutenak Mivel azonban ez nincs iacutegy ezeacutert az oratort eacuteppen azeacutert keacuterik fel hogy a dolgokat esemeacutenyeket a koumlruumllmeacutenyek-nek megfelelően bemutassaacutek vagyis akkeacutent ahogy a dolgok a koumlruumllmeacutenyekből koumlvetkeznek

98 Leacutenyegeacuteben hasonloacute gondolatmenet jelenik meg Grosso munkaacutejaacuteban is aki azt hangsuacutelyozza hogy a lsquoresrsquo szoacute egy fuumlggetlen entitaacutesokboacutel aacutelloacute instrumentaacutelis jogi valoacutesaacuteg nyelvi kifejező-deacutese amely entitaacutesok ugyanakkor egy taacutersadalmi-gazdasaacutegi valoacutesaacutegba illeszkednek azaacuteltal hogy az egyes egyeacutenek szaacutemaacutera ezek az entitaacutesok elteacuterő hasznaacutelhatoacutesaacuteggal biacuternak koumlvet-

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről36

eacuterteacutekkel biacuternak99 Hasonloacutean veacutelekedik Thomas is aki a dolgot vagyoni eacuterteacutekkel biacuteroacutenak eacutes forgalomkeacutepesnek gondolja100 Raacutemutat arra is hogy amikor ebben a vonatkozaacutesban pecunia illetőleg pretium megjelenik a forraacutesokban akkor a jogaacuteszok akkeacutent gondoltaacutek el ezeket mint egyfelől valamely dolog peacutenzeacuterteacutekeacutet (pecunia) illetve aacuterat (pretium) mint dolgok eacuterteacutekeacutenek meacuterőjeacutet amely egy dolog peacutenzre toumlrteacutenő csereacuteje soraacuten megjelenik Veacutelemeacutenye szerint ezzel egyszersmind azt is gondoltaacutek hogy a dolog a sajaacutet maga aacuteraacutera peacutenzeacuterteacutekeacutere redukaacuteloacutedik azaz az eacuterteacutek magaacutenak a dolognak az identitaacutesaacutehoz tartozik101 Hasonloacute gondo-latmenettel a forraacutesokban is talaacutelkozhatunk102

Paul D 9 2 33 pr (2 ad Plaut)Si servum meum occidisti non aff ectiones aestimandas esse puto veluti si fi lium tuum naturalem quis occiderit quem tu magno emptum velles sed quanti omnibus valeret Sextus quoque Pedius ait pretia rerum non ex aff ectione nec utilitate singulorum sed communiter fungi [hellip]

Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel a szoumlvegnek eacuteppen a Sextus eacutes Pedius ne-veacutehez kapcsolt megaacutellapiacutetaacutes biacuter jelentőseacuteggel amelyet a Digestaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatunk (vouml Paul D 35 2 63 pr [2 ad legem Iul et Pap]) pretia rerum non ex aff ectu nec utilitate singulorum sed communiter funguntur Maacuter ezen a ponton megaacutellapiacutethatoacute hogy a bdquodologrdquo tehaacutet akkor vaacutelik vagyontaacuterggyaacute ha pretium taacutersul hozzaacute Nem egyeduumllaacutelloacute ez az elgondolaacutes a forraacutesokban erre neacutezve a tovaacutebbiakban meacuteg laacutethatunk utalaacutesokat A bdquotaacutergyrdquo jelenteacuteskoumlroumln beluumll meacuteg szűkebb eacutertelemben fordul elő a res szoacute amikor a tulajdon taacutergyakeacutent jelenik meg103

kezeacuteskeacuteppen az egyes egyeacutenek hozzaacutejuk fűződő eacuterdeke is elteacuterő lehet Vouml G (2001) i m 4 Ez a felfogaacutes szinteacuten megjeleniacuteti tehaacutet a lsquojavakrsquo kategoacuteriaacutejaacutet joacutel laacutethatoacute ugyanakkor hogy Grosso ndash Bretoneacuteval ellenteacutetben ndash eme kategoacuteria kapcsaacuten nem emeli ki a communiter funguntur fordulatot mint leacutenyegi jellemzőt

99 B (2001) i m 11100 Vouml T (2002) i m 1431101 Vouml bdquo[hellip] la valeur eacutetait alors lrsquoidentiteacute de la chose mecircmerdquo T (2002) i m 1450 A

szerző ilyen tartalmuacute felfogaacutesa ellen fel lehet hozni hogy maga a jel eacutes az amit jeloumll nem lehetnek azonosak egymaacutessal Ehhez hasonloacute baacuter maacutes taacutergyuacute eacuterveleacutessel talaacutelkozhatunk meacuteg B (1994) i m 137

102 Ehhez hasonloacute jellegű szoumlvegek meacuteg Iul D 29 2 45 4 (1 ad Urs Ferocem) Paul D 46 3 63 (9 ad Plaut) Paul D 46 4 11 pr (12 ad Sab)

103 Ld H ndashS (1907) i m s v rsquoresrsquo ahol ebben a jelenteacuteskoumlrben a dolgot csak mint testi taacutergyat veszik alapul Ennek elleneacuteben maacuter ehelyuumltt fel kell hiacutevni a fi gyelmet arra a

37A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a szaacutemos jelenteacutessel biacuteroacute res szoacute dolog eacutertelemben nehezen megfoghatoacute eacuteppen amiatt hogy a dolog ebben a formaacuteban absztrakcioacute Ennek nyomaacuten szuumlkseacutegkeacuteppen maacutes iraacutenyboacutel kell megkoumlzeliacuteteni hogy mit is eacuterthetuumlnk bdquodologrdquo alatt Ezen a ponton pedig ismeacutet a maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott Marcus Aurelius neveacutehez fűződő intelem (Elmeacutelkedeacutesek 3 11) uacutetmutataacutesaihoz fordulunk Ebben a fi lozoacutefus csaacuteszaacuter azt a tanaacutecsot adja hogy minden dolgot hataacuterozzunk meg a maga egeacuteszeacuteben Erre azeacutert van szuumlkseacuteg hogy megtudhassuk mikeacutent hiacutevjaacutek azokat az alkotoacuteelemeket amelyekből oumlsz-szeaacutellt eacutes amelyekre majd szeacutethullik Ennek nyomaacuten tehaacutet a dolog mibenleacuteteacutenek megeacuterteacuteseacutehez az szuumlkseacuteges hogy megvizsgaacuteljuk mitől egyedi egy dolog eacutes meddig tekinthető dolognak tovaacutebbaacute vizsgaacutelandoacute az is hogy milyen ceacutelja van a dolog leacuteteacutenek Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben első helyen egy Alfenus-veacutelemeacutenyt eacuterdemes ideacutezni

Alf D 5 1 76 (6 dig)Proponebatur ex his iudicibus qui in eandem rem dati essent nonullos causa audita excusatos esse inque eorum locum alios esse sumptos et quaerebatur singulorum iudicum mutatio eandem rem an aliud iudicium fecisset Respondi non modo si unus aut alter sed et si omnes iudices mutati essent tamen et rem eandem et iudicium idem quod antea fuisset permanere neque in hoc solum evenire ut partibus commutatis eadem res esse existimaretur sed et in multis ceteris rebus nam et legionem eandem haberi ex qua multi decessissent quorum in locum alii subiecti essent et populum eundem hoc tempore putari qui abhinc centum annis fuissent cum ex illis nemo nunc viveret itemque navem si adeo saepe refecta esset ut nulla tabula eadem permaneret quae non nova fuisset nihilo minus eandem navem esse existimari Quod si quis putaret partibus commutatis aliam rem fi eri fore ut ex eius ratione nos ipsi non idem essemus qui abhinc anno fuissemus propterea quod ut philosophi dicerent ex quibus particulis minimis constiteremus hae cottidie ex nostro corpore decederent aliaeque extrinsecus in

teacutenyre hogy a roacutemai jogaacuteszok nem egy helyen utaltak bdquotestetlen dolgokrardquo vagyis a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutet is hasznaacuteltaacutek a tulajdon taacutergyai koumlreacuteben Vouml Gai D 1 8 1 1 (2 inst) Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab) Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed) Gai 2 12 2 14 2 17 2 28 3 83 Ulp 19 11 Inst 2 2 1-2

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről38

earum locum accederent Quapropter cuius rei species eadem consisteret rem quoque eandem esse existimari104

A szoumlveg koumlzponti teacutemaacutejaacutet keacutepező a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint vajon ugyanaz marad-e a peres uumlgy abban az esetben ha az adott uumlgy eldoumlnteacuteseacutere rendelt biacuteraacutek koumlzuumll egyeseket az eset meghallgataacutesa utaacuten elbocsaacutetottak miacuteg maacutesok helyuumlkoumln maradtak Alfenus neacutezete szerint a biacuteraacutek szemeacutelye nem befo-lyaacutesolja az uumlgy ndash legalaacutebbis ontoloacutegiai eacutertelemben vett ndash eacuterintetlenseacutegeacutet ennek koumlvetkezteacuteben meacuteg abban az esetben is ugyanaz marad a peres uumlgy ha az oumlsszes biacuteroacutet lecsereacutelik Neacutezeteacutet alaacutetaacutemasztandoacute a jogaacutesz raacutemutat hogy az egyes reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog (res) mindig ugyanaz marad egy leacutegioacute is amelyből sokan meghaltak eacutes helyuumlkre maacutesok keruumlltek a vaacuteltozaacutesok elleneacutere ugyanaz a leacutegioacute mint ami kezdetben volt A neacutep is ugyanaz ma mint szaacutez eacutevvel ezelőtt meacuteg akkor is ha a szaacutez eacutevvel ezelőtti koumlzoumlsseacuteg tagjai koumlzuumll senki sem eacutel maacuter Ezekhez hasonloacutean egy hajoacute amelyet eleddig olyan sokszor javiacutetottak hogy maacuter egyetlen deszkaacuteja sem egyezik meg az eacutepiacuteteacuteskori anyagokkal ugyanannak a hajoacutenak tekintendő mint ami megeacutepiacuteteacutesekor volt Ezek a peacuteldaacutek azt a ceacutelt szolgaacuteljaacutek hogy joacutezan eacutesszel is felfoghatoacute legyen a jogaacuteszi veacutelemeacuteny gondolati magja105 Ezt koumlvetően mutat raacute Alfenus az ellenkező tartalmuacute elgondolaacutes logi-kai tarthatatlansaacutegaacutera ha a reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog is maacutessaacute lenne ez oda vezetne hogy ad absurdum az egyes ember sem lenne ugyanaz ahogy kora előrehaladtaacuteval minduntalan vaacuteltozik Hiszen ha ez az elgondolaacutes igaz lenne akkor ma egy adott szemeacutely maacutes ember lenne egy eacutevvel ezelőtti valoacutejaacutehoz keacutepest mert azokboacutel a reacuteszecskeacutekből amelyek testuumlnket alkotjaacutek neacutemelyek naponta kivaacutelnak helyuumlkre pedig kiacutevuumllről maacutesok keruumllnek be iacutegy leacutenyegeacuteben testuumlnk alkotoacuteelemei időről időre teljes egeacuteszeacuteben lecsereacutelődnek Ekkeacutent az a dolog (res) amelynek kuumllső megjeleneacutese (species) nem vaacuteltozik az ugyanannak a dolognak tekintendő

Az elemzett szoumlveg logikailag ugyan nem kifogaacutestalan mindazonaacuteltal a dolog leacutenyegeacutenek megragadaacutesa szempontjaacuteboacutel ez a forraacuteshely toumlbbszoumlroumlsen is

104 Az ideacutezett szoumlveghez nagyban hasonloacute meacuteg Paul D 32 88 pr ndash 3 (5 ad legem Iul et Pap) bdquo(pr) Lana legata vestem quae ex ea facta sit deberi non placet (1) Sed et materia legata navis armariumve ex ea factum non vindicetur (2) Nave autem legata dissoluta neque materia neque navis debetur (3) Massa autem legata Scyphi ex ea facti exigi possuntrdquo

105 A jogaacuteszi veacutelemeacutenyek eacutes a fi lozoacutefi a koumlzoumltti nyilvaacutenvaloacute kapcsolathoz ld S (1902) i m 36 aki szerint peripatetikus vagy sztoikus eredetre vezethető vissza ez a felfogaacutes Hasonloacutean S (1992) i m 215ndash216 aki kifejezetten sztoikus hataacutest taacutersiacutet ndash egyebek mellett ndash ehhez a textushoz is Sokolowski feldolgozaacutessal kapcsolatos felfogaacutesaacutet egyeacutebkeacutent elhibaacutezottnak tartja Reacuteszletesen ld S (1992) i m 211ndash213

39A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

igen hasznosnak bizonyul106 Egyfelől kivaacuteloacute bizonyiacuteteacutekaacutet adja a res szoacute taacuteg jelenteacuteseacutenek amelyről Bretone ndash eacutes vele leacutenyegeacuteben egyezően Ruumlfner is ndash meg-aacutellapiacutetja hogy nomen generale hiszen a forraacuteshely a peres uumlgyet eacuteppuacutegy a res koumlreacutebe sorolja mint az emberekből aacutelloacute leacutegioacutet vagy populust ugyanakkor a res kifejezeacutest teljesen aacuteltalaacutenosan is hasznaacutelja Az előbbiekben a besorolaacutesra toumlrteacutenő utalaacutes tovaacutebbi magyaraacutezatra szorul Eme kifejezeacutest ugyanis nem akkeacutent kell eacuterteni mintha a forraacuteshely valamely szigoruacute logika vagy rendszer menteacuten kategorizaacutelni igyekezne a leacutetezőket ndash maga a szoumlveg sem ezzel kapcsolatos leacutenyegileg Mindoumlssze az tűnik ki a textusboacutel hogy az Alfenus aacuteltali szoacute-hasznaacutelat teljesseacuteggel koumlznyelvi mondhatni a jogaacutesz mintegy bdquooumlntudatlanulrdquo automatikusan hasznaacutelja a res szoacutet Mindebből maacuter oumlnmagaacuteban is joacutel kitűnik hogy annak vizsgaacutelata hogy a jogi forraacutesokban milyen jelenteacutesekben fordul elő ez a szoacute nem vezetne messzire Mindezeken tuacutelmenően tovaacutebbi haszna is van a jelen szoumlvegnek hiszen vilaacutegosan laacutetszik belőle az is hogy a legio legio mivolta a populus populus mivolta a navis navis mivolta nem ezek kuumllső megjeleneacuteseacutetől fuumlgg Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem az szaacutemiacutet hogy mely szemeacutelyeket eacutes azok koumlzuumll haacutenyat illetőleg milyen anyagot raktak be vagy csereacuteltek ki a legio populus navis koumlreacutebe Mihelyt azonban a legio a populus vagy a hajoacute alkotoacuteelemeire bomlik szeacutet akkor maacuter megszűnik legio populus vagy hajoacute lenni leacutenyegeacuteben aacutelliacutethatoacute hogy kiacutevuumll keruumll a rerum natura vilaacutegaacuten107 Ez az aacutelliacutetaacutes egy uacutejabb szempont vizsgaacutelataacutera ad lehetőseacuteget mikor pusztul el egy dolog mikor mondhatoacute hogy res abesse videtur

106 Kritikus alapaacutellaacutesboacutel maacuter H (1969) i m 232 Nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegben peacuteldakeacutent szerepeltetett dolgok nem keacutepeznek homogeacuten csoportot A hajoacute modern fogalmaink szerint egyszerű dolognak minősuumll miacuteg a legio eacutes a populus eseteacuteben ezek dologkeacutent kezeleacutese is aggaacutelyos nem keveacutesbeacute a iudicium eseteacuteben Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy a legio eacutes a populus legalaacutebbis jellegeacutet tekintve paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a grex fogalmaacuteval meacutegpedig abban a vonatkozaacutesban hogy mikeacutent a nyaacutejat a nyaacutej szempontjaacuteboacutel bizonyos szaacutemuacute aacutellat alkotja uacutegy a legio bizonyos szaacutemuacute katonaacuteboacutel a populus pedig bizonyos szaacutemuacute polgaacuterboacutel aacutell eacutes amikor ezt az oumlsszesseacuteget legioacutekeacutent vagy populuskeacutent koumlzeliacutetjuumlk meg nem az egyes egyeacutenekre koncentraacutelunk Maacuterpedig ndash mint arra Bretone is raacutemutat ndash a nyaacutej oumlsszetett dolog Reacuteszletesen ld B (2001) i m 79 Ezen a ponton laacutethatoacute tehaacutet hogy a modern sokszor aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutes szigoruacutean kategorizaacuteloacute gondolkodaacutes megbicsaklik az oacutekori jogaacuteszok gondolatvezeteacuteseacuten gyakorta hiacutevjuk fel olyan probleacutemaacutekra logikai bdquokoumlvetkezetlenseacutegekrerdquo a fi gyelmet egyes szouml-vegek kapcsaacuten amely probleacutemaacutek eacutes koumlvetkezetlenseacutegek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak nekuumlnk modern gondolkodoacuteknak jelentenek fejtoumlreacutest

107 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően S (1902) i m 36ndash37 azzal hogy ő egyeacutebkeacutent a szoumlvegben az bdquout philosophi dicerentrdquo fordulatot szuumlkseacutegtelennek tartja

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről40

Ulp D 50 16 13 1 (7 ad ed)Res rsquoabessersquo videntur (ut Sabinus ait et Pedius probat) etiam hae quarum corpus manet forma mutata est et ideo si corruptae redditae sint vel transfi guratae videri abesse quoniam plerumque plus est in manus pretio quam in re

A szoumlveg koumlzeacuteppontjaacuteban a res abesse kifejezeacutes eacutertelmezeacutese aacutell vagyis Ulpianus ebben a fragmentumban azt igyekszik koumlruumlliacuterni hogy mit is jelent az hogy egy dolog elenyeacuteszik illetőleg mikor tekinthető valami a jogosult szaacutemaacutera elveszettnek Sabinus eacutes Pedius veacutelemeacutenyeire is hivatkozik Ulpianus amikor azt mondja hogy a forma megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog maacuter nem lesz ugyanaz A forma vagyis a dolog kuumllalakja kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute megjeleneacutese akkor vaacuteltozik meg a szoumlveg alapjaacuten ha a dolog kaacuterosodott megrongaacuteloacutedott (corrupta) illető-leg ha azt aacutetalakiacutetottaacutek (transfi gurata)108 Eacuteppen ezeacutert ha valamit megrongaacutelva vagy megvaacuteltozott formaacuteban adnak vissza azt a dolgot leacutenyegeacuteben elveszettnek tekinthetjuumlk toumlbbeacute maacuter nem az a dolog ami koraacutebban volt hanem egy teljesen uacutej dolog109 A szoumlvegből tehaacutet arra neacutezve vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes hogy mi jellemez egy dolgot mint fi zikai leacutetezőt Ulpianus tudoacutesiacutetaacutesa szerint Sabinus eacutes Pedius egyaraacutent uacutegy veacutelik hogy egy materiaacutelis eacutertelemben vett dolog corpus eacutes forma egyseacutegekeacutent leacuteteznek A corpus a dolog esszenciaacuteja abban az eacutertelemben hogy corpus reacuteveacuten a dolog meghataacuterozott fi zikai tulajdonsaacutegokkal rendelkezik ez teszi a toumlbbi dologtoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethetőveacute110 A forma valamely dolog (taacutegab-ban leacutetező) kuumllső megjeleneacutese mindaz ami a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute tehaacutet az a moacuted forma vagy aacutellapot amelyben egy adott dolog konkreacutetan leacutetezhet111 Ezt a gondolatot viszi tovaacutebb Paulus amikor Labeo eacutes Sabinus aacutellaacutespontjaacutet ideacutezve a koumlvetkezőket iacuterja

Paul D 50 16 14 pr ndash 1 (7 ad ed)(pr) Labeo et Sabinus existimant si vestimentum scissum reddatur vel res corrupta reddita sit veluti scyphi collisi aut tabula rasa

108 S (1992) i m 194ndash196109 B (2001) i m 74 Eacuteppen Bretone veti oumlssze az abesse valamint a deminutum eacutes

deperditum fogalmait a forraacutesokban Vouml B (2001) i m 7512110 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquocorpusrsquo F (1884) i m s v lsquocorpusrsquo S

(1992) i m 139111 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquoformarsquo B (2001) i m 254 Bretone ehelyuumltt raacutemutat

arra is hogy forma ebben az eacutertelemben gyakran egybecseng a species fordulattal maacuteskor pedig a quantitas kifejezeacutessel mutat rokon eacutertelmet

41A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

pictura videri rem rsquoabessersquo quoniam earum rerum pretium non in substantia sed in arte sit positum Item si dominus rem quae furto sibi aberat ignorans emerit recte dicitur res abesse etiamsi postea id ita esse scierit quia videtur res ei abesse cui pretium abest (1) rsquoRem amisissersquo videtur qui adversus nullum eius persequendae actionem habet

A szoumlveg leacutenyegeacuteben keacutet keacuterdeacuteskoumlrrel foglalkozik egyfelől azt igyekszik tisztaacutezni hogy mikor tekintuumlnk valamit objektiacuteve elenyeacuteszettnek maacutesfelől pedig hogy egy adott szemeacutely mikor tekintheti uacutegy valamilyen dolgaacutet hogy az szaacutemaacutera elveszett Az előbbi keacuterdeacuteskoumlrben hasonloacute neacutezetet ismerhetuumlnk meg mint amiről Ulpianus a fentebb ismertetett szoumlveghelyen beszaacutemol ami nem is meglepő hiszen mind Ulpianus mind Paulus egyaraacutent Sabinus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi A res abesse jelenteacutese tehaacutet ehelyuumltt is res corrupta reddita amelyet Paulus peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemaszt ha egy ruhaacutet szakadtan egy serleget toumlroumltten adnak vissza vagy egy festmeacutenyt akkeacutent hogy a festeacutek lepattogzott roacutela akkor a dolog elenyeacuteszettnek elpusztultnak tekintendő A materiaacutelis eacutertelemben vett dolgok vonatkozaacutesaacuteban a forma az amely aacuteltal ezek egyedileg azonosiacutethatoacutek A dolgok egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek kriteacuteriuma tehaacutet a forma vagyis valamely dolog kuumllső megjeleneacutese112 Ebből adoacutedoacutean mivel a dolgok pretium eacutes qualitas alapjaacuten is jellemezhetők a pretium itt nem a substantiaacutetoacutel fuumlgg hanem az arson alapul113 A reshez szuumlkseacutegszerűen koumltődő pretium markaacutensan

112 B (2001) i m 71 S (1992) i m 102113 Ezzel egyezően B (2001) i m 71 Ebben a koumlrben eacuterdekes lehet roumlviden kitekinteni

substantia eacutes ars egymaacuteshoz viszonyiacutetott jelenteacuteseacutere SchermaierndashErnoutndashMeillet veacutelemeacute-nyeacutevel egyezően ndash akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a substantia fogalma goumlroumlg gyoumlkerekre megy vissza azonban Ernout eacutes Meillet felfogaacutesaacutetoacutel neacutemikeacutepp elteacuterően nem aacutelliacutetja hataacuterozottan hogy a substantia eacutes a goumlroumlg ὑπόστᾶσις koumlzoumltt egyeacutertelmű megfeleleacutes lenne Veacutelemeacutenye szerint a substantia akaacuter az előbb emliacutetett kifejezeacutes akaacuter a ὑποκείμενον latin megfelelője is lehet amely kifejezeacuteseket Arisztoteleacutesz peacuteldaacuteul szinonimakeacutent hasznaacutelt Ezzel egyezően ld L ndashS (1940) i m s v bdquoὑποκειμαιrdquo Senecca eacutes Quintilianus nyomaacuten olyan jelenteacutest tulajdoniacutet a fordulatnak amely valaminek a fi zikai eacutertelemben vett leacutetezeacuteseacutere a valoacutesaacutegban valoacute megleacuteteacutere helyezi a hangsuacutelyt Ehhez ld S (1992) i m 141ndash142 E ndashM (1951) i m s v lsquostorsquo Keacutetseacutegtelen helytaacutelloacute Schermaier ama megaacutellapiacute-taacutesa hogy a substantia egyik eacutertelme szerint az anyag amelyből egy dolog ndash fuumlggetlenuumll annak testi vagy testetlen mivoltaacutera ndash leacutetrejoumln ekkeacutent leacutenyegeacuteben materia szinonimaacuteja is lehet S (1992) i m 144 skk Schermaier eme aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a hivatkozott forraacutes taacutemasztja alaacute Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquosubstantiarsquo Raacute kell mutatni ugyanakkor hogy substantia jelenteacutese eacutes alkalmazaacutesi koumlre enneacutel joacuteval taacutegabb is lehet ndash ennek joacute peacuteldaacuteja a Schermaier aacuteltal is hivatkozott forraacuteshely az actio ad exhibendum kapcsaacuten (Ulp D 10 4 9 3 [24 ad ed]) amely az actio ad exhibendum kiterjesztő alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacutel a res deterior eacutes a res in aliud corpus dolo malo translata eseteivel egeacutesziacuteti ki a kereset alapjaacuten valoacute felelősseacuteg szabaacutelyait Utoacutebbi esetkoumlrben az in aliud corpus translata Ulpianus aacuteltal adott eacutertelmezeacutese

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről42

megjelenik a szoumlveg maacutesodik feleacuteben amikor Paulus a lopott dolog tulajdonos aacuteltal visszavaacutesaacuterlaacutesa kapcsaacuten arroacutel iacuter hogy az a dolog tekinthető elveszettnek amelynek eacuterteacuteke csoumlkkent (videtur res ei abesse cui pretium abest) Eme veacutele-meacuteny szerint tehaacutet a dolgokhoz (res) tartozik valamely eacuterteacutek (pretium) ahol ez utoacutebbi nem kizaacuteroacutelag veacutetelaacuterat jelent hanem taacutegabban a forgalomkeacutepes dolog eacuterteacutekeacutet hiszen a dolog esetleges veacutetelaacuteraacutet is eme gyakorta peacutenzben kifejezhető eacuterteacutek alapjaacuten lehet meghataacuterozni114 A szoumlveg aacuteltal taglalt maacutesik keacuterdeacuteskoumlr a szubjektum szempontjaacuteboacutel vett elpusztulaacutes koumlreacuteben Paulus azt hangsuacutelyozza hogy egy adott szemeacutely abban az esetben tekintheti valamely dolgaacutet elveszett-nek elpusztultnak ha a dolog visszaszerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel egyetlen konkreacutet szemeacutely-lyel szemben sem leacutephet fel keresettel115

Mindezen megfontolaacutesok nyomaacuten meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet jelesuumll arra hogy mindeme peacuteldaacutekban a res jogi eacutertelemben testi leacutetezőkeacutent jelent meg Ennek haacutettereacuteről szoacutel az alaacutebbi Lucretius-szoumlveg

Lucr 1 302-304[hellip] quae tamen omnia corporea constare necessestnatura quoniam sensus inpellere possunttangere enim et tangi nisi corpus nulla potest res

szerint mutata forma prope interemit substantiam rei vagyis eacuteppen ez alapozza meg az actio ad exhibendum alkalmazhatoacutesaacutegaacutet Egyfelől tehaacutet a corpus ndash forma kifejezeacutesek koumlzoumltt paacuterhu-zamot aacutelliacutet fel maacutesfelől pedig ezeket szembe aacutelliacutetja a substantia fogalmaacuteval ami itt egy dolog leacutenyegeacutet leacutenyegi jellemzőjeacutet van hivatva megjeleniacuteteni Vouml S (1992) i m 144

114 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquopretiumrsquo illetőleg E ndashM (1951) i m s v lsquopretiumrsquo bdquohellipmonnaie verseacutee contre une chose ou un servicehelliprdquo

115 Ennek az elgondolaacutesnak egy gyakorlati megjeleneacutesi formaacuteja a derelictio koumlreacuteben gyakran hivatkozott animus derelinquendi vagy animus derelinquentis olyan eacutertelmezeacutese amely nem egyszerűen elhagyaacutesi szaacutendeacutekkeacutent fogja fel az animus derelinquendit hanem olyan szubjektiacutev tudati viszonyulaacuteskeacutent amelynek kereteacuteben a tulajdonos tudata aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a dolog a szaacutemaacutera veacutegeacuterveacutenyesen vagyis a visszaszerzeacutes legcsekeacutelyebb remeacutenye neacutelkuumll elveszett Ehelyuumltt nem arroacutel van szoacute hogy a dolog koumlvetelhetőseacutege enyeacuteszik el hanem a dologra vonatkozoacute jog perrel valoacute eacuterveacutenyesiacutethetőseacutege (vouml Cels D 44 7 51 [3 dig] bdquoest actio [hellip] ius [hellip] iudicio persequendirdquo) hiszen igaz ugyan hogy az in rem actio elvben baacuterki ellen megindiacutethatoacute gyakorlatilag azonban a teacutenyleges perindiacutetaacuteshoz konkreacutet elleneacuterdekű feacutelre van szuumlkseacuteg akitől a jogosult koumlvetelheti a dolog kiadaacutesaacutet Mivel a derelictio eacutes a iactus mercium eseteiben a derelinkvaacuteloacute szemeacutely illetőleg a tulajdonos sok esetben nem is tudja hogy kineacutel van teacutenylegesen a dolga ekkeacutent a vaktaacuteban perleacutes igen kockaacutezatos megoldaacutes lenne Az animus derelinquendi ilyen eacutertelmezeacuteseacutehez ld reacuteszletesen V (1984) i m 120ndash121

43A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Lucretius a corpora caeca116 keacuterdeacuteseacuteről eacutertekezik peacuteldaacuteja szerint ilyenek a kuumlloumlnfeacutele szagok eacutes illatok (odores) ugyaniacutegy a hő a hideg (calidos aestus frigora) vagy akaacuter a hangok (voces) minthogy ezeket nem laacutetjuk ekkeacutent felfog-ni sem vagyunk keacutepesek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ezeknek is biacuterniuk kell valamilyen testi jelleggel (omnia corporea constare necessest natura) mivel hataacutest gya-korolnak eacuterzeacutekeinkre (sensus inpellere possunt) Maacuterpedig csak a testi leacutetezők jellemzője hogy megeacuterinthetők eacutes megeacuterinthetnek maacutes leacutetezőket (tangere et tangi)117 Ha mindezek feacutenyeacuteben megneacutezzuumlk a Digesta vonatkozoacute titulusaacutet (D 1 8 ndash De divisione rerum et qualitate) azt laacutethatjuk hogy ndash Gaius Instituacutecioacuteival egyeacutebkeacutent egyezően ndash a summa divisio koumlzeacuteppontjaacuteban a res divini eacutes humani iuris aacutellnak eacutes csak ezt koumlvetően esik szoacute egyetlen fragmentum erejeacuteig a testi eacutes testetlen dolgokroacutel118 Ezt koumlvetően mindoumlssze egyetlen olyan leacutetezőről esik szoacute amelynek keacutezzelfoghatoacutesaacutega illetőleg megeacuterinthetőseacutege megkeacuterdőjelezhető ez pedig a levegő ugyanakkor a lucretiusi neacutezettel oumlsszhangban a levegő is testi alkotoacuteelemekből tevődik oumlssze meacuteg akkor is ha ezek szabad szemmel nem laacutet-hatoacutek119 Az oumlsszes toumlbbi a titulusban emliacutetett dolog megeacuterinthető Mindebből kitűnik hogy baacuter a vonatkozoacute Digesta-titulus főkeacutent a testi dolgok felosztaacutesaacuteval foglalkozik a szoumlvegek koumlzoumltt meacuteg ha egyetlen fragmentum erejeacuteig is de igen előkelő helyen keruumll emliacuteteacutesre a res corporales eacutes incorporales felosztaacutes120 Mindebből laacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a dolog mibenleacuteteacutere vonatkozoacute felfogaacutesa nem egyezik azzal ahogyan a pandektistaacutek koumlzeliacutetetteacutek meg a dolog fogalmaacutet ahol Ding eacutes Sache fogalmainak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesa nyomaacuten lehet csak res incorporalesroacutel beszeacutelni121

116 Ebben a vonatkozaacutesban utalni kell arra hogy Lucretius eme megkoumlzeliacuteteacutese eacutes alkalmazott moacutedszere jellegzetesen epikureus ez pedig az indirekt bizonyiacutetaacutes moacutedszere Lucretius toumlbb esetben arra hivatkozaacutessal vet el valamilyen aacutelliacutetaacutest hogy abboacutel kell kiindulni amit laacutetunk eacutes tapasztalunk A corpora caeca keacuterdeacuteskoumlre joacute peacuteldaacuteja annak hogy a laacutethatoacuteboacutel von le koumlvetkezeteacuteseket valamely laacutethatatlan leacuteteacutere amely szinteacuten jellegzetesen epikureus moacutedszer volt Ehhez reacuteszletesen ld L (1986) i m 28ndash29

117 Ehhez ld B (1968) I i m 8 K (1953a) i m 142 Neacutemikeacutepp maacutes vonatkozaacutesban de ezzel egyezően B (2001) i m 126

118 Vouml Gai D 1 8 1 pr ndash 1 (2 inst)119 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aer120 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aqua profl uens mare litora maris Flor D 1 8 3 (6 inst) lapilli

gemmae Marci D 1 8 4 pr (3 inst) aedifi ciis monumentis Marci D 1 8 4 1 (3 inst) fl umina Gai D 1 8 5 pr (2 rer cott) ripa naves funes retia onus praedium Gai D 1 8 5 1 (2 rer cott) casa in litore Marci D 1 8 6 1 (3 inst) theatra stadia servus communis Marci D 1 8 6 2 (3 inst) ndash fi n res sacrae religiosae sanctae

121 Ezzel egyezően ld A (1868) i m 144 Ehhez ld P (1866a) i m 436 bdquoDie philosophische Eintheilung der Dinge (nicht der Sachen in sinnlich wahrnehmbare und

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről44

Ezen tuacutelmenően veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is eacuterdemes felfi gyelni hogy a jogi eacutertelemben vett res kifejezeacutes konkreacutetan milyen formaacuteban oumlsszefuumlggeacutesben jelenik meg az egyes forraacutesszoumlvegekben Meglaacutetaacutesunk szerint a roacutemai jogaacuteszok megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben nem az volt elsődlegesen eacuterdekes hogy a res oumlnaacutelloacutean mit jelent Keacutetseacutegtelen hogy leacuteteznek olyan forraacutesok amelyek a res kategoacuteriaacutejaacutet maacutes leacutetezőktől igyekeznek elhataacuterolni illetőleg a kifejezeacutesnek maacutes kategoacuteri-aacutekhoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezni122 Ehhez keacutepest viszont sokkal toumlbbszoumlr jelenik meg a res kategoacuteriaacuteja valamilyen jogi szempontboacutel relevaacutens minőseacuteggel felru-haacutezva leacutenyegeacuteben ez keacutepezi a dologosztaacutelyozaacutesok alapjaacutet Nyelvi szempontboacutel ez valamely jelzőnek a res szoacutehoz kapcsolaacutesa aacuteltal jeleniacutethető meg amelynek leacutenyege eacuteppen az hogy az embertől kuumlloumlnboumlző kuumllvilaacutegi leacutetezőket valamely homogeacuten tulajdonsaacutegok menteacuten egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztesse Ennek joacute peacuteldaacutei lehetnek a koraacutebban maacuter emliacutetett Digesta-titulus (D 1 8 De divisione rerum et qualitate) tovaacutebbaacute Gaius instituacutecioacuteiban a dologosztaacutelyozaacutesokkal foglalkozoacute toumlredeacutekek (Gai 2 2 ndash 22) valamint ezekhez hasonloacutean a iustinianusi instituacutecioacutek vonatkozoacute toumlredeacutekei (Inst 2 1 pr ndash 10 valamint 2 2)123 Ez a szemleacuteletmoacuted is megerősiacuteteni laacutetszik azt a toumlbbszoumlr hangsuacutelyozott aacutelliacutetaacutest hogy a jogaacuteszi gon-dolkodaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a praktikussaacuteg az eset-koumlzpontuacutesaacuteg aacutellt Feltehető tehaacutet hogy a forraacutesokban megjelenő dologosztaacutelyok gyakorlati probleacutemaacutekhoz teacutenylegesen a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutesekhez koumltődtek124 Iacutegy logikusnak tűnhet egy olyan koumlvetkezteteacutes is hogy a forraacutesokban azokkal a dologosztaacutelyokkal kapcsolatosan talaacutelkozhatunk toumlbbszoumlr amelyek gyakorlati relevanciaacuteja jelentő-sebb volt kevesebb fi gyelmet fordiacutetottak ugyanakkor a gyakorlati szempontboacutel szaacutemukra keveacutesbeacute probleacutemaacutes keacuterdeacutesekre

intelligible koumlrperliche und unkoumlrperliche res corporales et incorporales) wendeten die roumlmischen Juristen auch auf die rechtlich in Betracht kommenden Gegenstaumlnde anrdquo

122 Ebben a koumlrben peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll az alaacutebbi forraacutesok A res eacutes valamely maacutes leacutetező (res ndash causae eacutes iura actio ndash res res ndash pecunia) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre ld Ulp D 50 16 23 (14 ad ed) Pomp D 50 17 204 (28 ad Q Muc) Paul D 50 16 5 pr (2 ad ed) Kifejezetten persona paacuterjakeacutent szerepel pl az alaacutebbi helyeken Ulp D 6 1 1 1 (16 ad ed) Marci D 8 1 1 (3 reg) Ulp D 44 7 25 pr (1 reg) Paul D 50 16 188 1 (33 ad ed) Pomp D 50 17 25 (11 ad Sab)

123 Hasonloacutean Ulpianusnaacutel is talaacutelkozhatunk neacutehaacuteny dologosztaacutellyal (Ulp 19 1 19 6 19 15)124 Ennek a felteveacutesnek a leacutetalapjaacutet nem kisebbiacuteti az a teacuteny hogy az ebben a koumlrben hivatkozott

forraacutesok joacutereacuteszt tankoumlnyv-jellegű szoumlvegek hiszen mainapsaacuteg is az oktataacutes soraacuten azokat a szempontokat igyekszuumlnk hangsuacutelyozni amelyek vagy komoly gyakorlati jelentőseacuteggel biacuter-nak vagy amelyek megeacuterteacutese ekkeacutent maacutes inteacutezmeacutenyektől valoacute elhataacuterolaacutesa is neheacutezseacutegeket okozhat

45A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

14 Excursus adaleacutekok a res incorporales fogalmaacutehoz

Meglaacutetaacutesunk szerint a res fogalmaacutenak sokreacutetűseacutegeacutet valamint aacuteltalaacutenos jellegeacutet nagyon joacutel eacuterzeacutekelteti a res incorporales fogalmaacutenak megjeleneacutese egyszer-smind ezen a ponton a res kifejezeacutes elszakad a materiaacutelis felfogaacutestoacutel amely a rerum natura fogalmaacutenak eacutertelmezeacutesneacutel nem elhagyagolhatoacute szempont Maacuter ezen a ponton szuumlkseacuteges lehet azonban hangsuacutelyozni hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet maacuter a klasszikus jogaacuteszok sem egyseacutegesen hasznaacuteltaacutek jellegzetes kuumlloumlnaacutellaacutes tapasztalhatoacute abban a tekintetben ahogy Gaius megkoumlzeliacuteti a res incorporales csoportjaacutet A klasszikusok toumlbbseacutege azonban nem osztja ezt a neacutezetet125

141 Res incorporales a romanisztikaacuteban

A fentiekben maacuter laacutethatoacute volt Ulpianus eacutes Hermogenianus veacutelemeacutenyeiben egy olyan neacutezet amely a pecunia koumlreacutebe utalt minden ingoacute eacutes ingatlan testi eacutes testetlen dolgot Elsődlegesen ennek kapcsaacuten vaacutelik ezen a ponton szuumlkseacutegesseacute a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak vizsgaacutelata legalaacutebbis a peacutenz szempontjaacuteboacutel A bdquotestetlen dolgokrdquo csoportja talaacuten joggal nevezhető a modern magaacutenjogtu-domaacuteny nagy szaacuteműzoumlttjeacutenek hiszen a magaacutenjogi irodalom nem tekinti ezt a fogalmat jelenteacutekenynek mi toumlbb maacuter-maacuter csaknem bdquointellektuaacutelis kalandrdquo-nak minősiacuteti egyaacuteltalaacuten a fogalom baacuterminemű emliacuteteacuteseacutet is126 Ebben a vonatko-zaacutesban elegendő lehet Kolosvaacutery Baacutelint neacutezeteacutere utalni aki egyfelől az ABGB koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacutet eacutelesen kritizaacutelja mondvaacuten hogy a toumlrveacuteny az adott megfogalmazaacutessal tuacutelontuacutel taacutegan hataacuterozza meg a dolog jogi eacutertelemben vett mibenleacuteteacutet amelynek ndash veacutelemeacutenye szerint ndash egyenes koumlvetkezmeacutenye a testi eacutes testetlen dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel a toumlrveacuteny szoumlvegeacuteben127 Almaacutesi Antal

125 Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ld B (1990) i m 73 Hangsuacutelyozza hogy a res roacutemai felfogaacutesa alapvetően szűkebb volt eacuteppen a res incorporales koncepcioacuteja hozott ebben neacutemi vaacuteltozaacutest

126 Neacutemileg hasonloacute kiszoacutelaacutesokkal lehet talaacutelkozni pl B (1990) i m 87127 Vouml K (1942) i m 6ndash7 Ehhez ld ABGB sect 292 Koumlrperliche Sachen sind diejenigen

welche in die Sinne fallen sonst heiszligen sie unkoumlrperliche z B das Recht zu jagen zu fi schen und alle anderen Rechte Megjegyzendő ugyanakkor hogy azt a neacutezetet sem tartja szerencseacutesnek amely a dolog jogi fogalmaacutet a jogok taacutergyaacuteval azonosiacutetja Uacutegy laacutetja hogy a leghelyesebb megkoumlzeliacuteteacutes ebben a vonatkozaacutesban ha azt tekintjuumlk dolognak ami bdquoemberi uralom alaacute hajthatoacute eacutes kihasznaacutelhatoacute azaz a vagyon reacuteszerdquo Ld K (1942) i m 7ndash8 Ezzel kapcsolatban azonban roumlgvest raacute kell mutatni arra hogy neacutezete furcsa kettősseacutegről aacuterulkodik Az ehelyuumltt kifejtettek ugyanis egyeacutertelműen nem abba az iraacutenyba mutatnak

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről46

egyaacuteltalaacuten nem is foglalkozik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacuteval128 Aacuteltalaacuteban elmondhatoacute a magyar irodalomroacutel129 hogy a szerzők toumlbbseacutegeacuteben eacuterteacutektelen dologosztaacutelyozaacutesnak tekintik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutet130 Ebben a vonat-kozaacutesban ugyanakkor Kolosvaacutery meglaacutetaacutesa ismeacutet igen eacuterdekesnek mondhatoacute A BGB 90 sect-aacuteban iacutert koumlrperliche Gegenstaumlnde kapcsaacuten oumlsszehasonliacutetja a modern eacutertelemben vett testi dolgok eacutes a gaiusi res corporales fogalmait Ennek nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy a keacutet fogalom jelenteacuteskoumlre nem esik egybe ugyanis a Gaiusnaacutel szereplő quae tangi possunt fordulat csak az eacuterinteacutesre a tapintaacutesra helyezi a hangsuacutelyt ami a testi bdquohalmazaacutellapotrdquo felfogaacutesaacutenak kezdetleges voltaacutera utal Raacutemutat ugyanakkor hogy valamely leacutegnemű dolgot is fel lehet azonban fogni ha megfelelő eszkoumlzoumlk birtokaacuteban proacutebaacutelkozunk vagy meacutereacutesekkel igazolhatjuk leacutetezeacutesuumlket illetőleg kuumllső behataacutesra meacuteg fi zikai vaacuteltozaacutesok is előideacutezhetők ekkeacutent emberi uralom alaacute hajthatoacuteak131 Mindebből levonja a koumlvetkezteteacutest

amely a testi dolgok főseacutegeacutet eacutes a magaacutenjogi vizsgaacuteloacutedaacutesok szempontjaacuteboacutel valoacute kizaacuteroacutelagos-saacutegaacutet helyezneacutek a koumlzeacuteppontba Hiszen koumlnnyen belaacutethatoacute hogy peacuteldaacuteul az ABGB-ben a testetlen dolgok koumlreacuteben emliacutetett kuumlloumlnfeacutele jogok eacuteppen gyakorlaacutesuk aacuteltal hajtatnak emberi uralom alaacute viszont abban az esetben is a vagyon reacutesze lesz ha a jogosult nem gyakorolja a jogot ugyanis a jog biztosiacutetaacutesa aacuteltal potenciaacutelis vagyoni előny biztosiacutettatik a szaacutemaacutera amely a gyakorlaacutes aacuteltal keacutepes teacutenyleges vagyoni előnybe fordulni Emellett kiemelendő hogy a szerző koraacutebban utal arra is hogy peacuteldaacuteul az idegen dologbeli jogok nem csupaacuten dolgokon aacutellhatnak fenn hanem van lehetőseacuteg arra hogy bdquovagyontaacutergyakra nevezetesen jogokra neacutezverdquo kelet-kezzenek Reacuteszletesen ld K (1942) i m 5 Roumlviden szuumlkseacuteges utalni arra is hogy a jogtaacutergy eacutes dolog kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutera a romanista irodalomban is talaacutelhatunk peacuteldaacutet Vouml pl K (1953a) i m 142 G (1992) i m 329ndash334 S (2002) i m 67

128 Vouml A (1928) I i m 40ndash63 ahol a vonatkozoacute osztaacutelyozaacutes hiaacutenyzik129 Ehhez ld K (1942) i m 7 L (1997) i m 288 aki szerint azeacutert is szuumlkseacuteg-

telen kuumlloumln dologosztaacutelykeacutent kezelni a testetlen dolgokat mivel a jogokra eacutes a koumlveteleacutesekre speciaacutelis szabaacutelyok vonatkoznak

130 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes arra is utalni hogy a hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyveknek a lsquodolograrsquo mint jogi fogalomra vonatkozoacute megkoumlzeliacuteteacutese sem egyseacuteges ebből adoacutedoacutean pedig a testetlen dolgokra vonatkozoacute felfogaacutesok is szerteaacutegazoacuteak Pichonnaz haacuterom csoportba sorolja az aacuteltala vizsgaacutelt polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvek szabaacutelyozaacutesaacutet Az első csoportot a svaacutejci eacutes a neacutemet toumlrveacuteny alkotja amelyekben koumlzoumls pont hogy a res incorporalis fogalma mindkeacutet rendszerben jogi nonszensz minthogy a dolog mindkeacutet polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szerint csak valamely materiaacutelis eacutertelemben vett leacutetező lehet vagyis a fi zikai vilaacuteg egy a szemeacutelytől elhataacuterolt szegmentuma A maacutesodik csoportba a francia eacutes az olasz toumlrveacuteny tartozik amelyekben koumlzoumls egyfelől az hogy mindkettő a vagyontaacutergyak illetve javak fogalmaacutet helyezi a szabaacutelyozaacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Maacutesfelől ugyanakkor a tulajdon fogalma koumlreacuteben mindkeacutet toumlrveacuteny a testi taacutergyakat veszi alapul ugyanakkor keacutetseacutegtelen teacuteny hogy mindkeacutet szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kuumlloumln keruumllnek emliacuteteacutesre a keresetek koumltelmek eacutes egyeacuteb immateriaacutelis javak A harmadik csoportba kizaacuteroacutelag az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv tartozik amely a szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kifejezetten elismeri a testetlen dolgok leacutetezeacuteseacutet Reacuteszletesen ld P (2004) i m 106ndash108

131 Ennek a neacutezetnek leacutetezik oacutekori megfelelője is hiszen Lucretius (De rerum natura 1 302ndash304) akkeacutent koumlzeliacutetett meg egyes leacutetezőket (szagok hangok hideg meleg) hogy baacuter azok nem laacutethatoacutek valamilyen testi jelleggel meacutegis rendelkezniuumlk kell minthogy csak a testi leacutetezők sajaacutetossaacutega hogy maacutes testi dolgokra is keacutepesek hataacutest gyakorolni Ebből koumlvetkezően megaacutel-

47A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

meacutegiscsak van leacutetjogosultsaacutega a testetlen dolog kifejezeacutesnek mindoumlssze azon-ban egyetlen vonatkozaacutesban meacuteghozzaacute a vagyon a javak emliacuteteacutese eseteacuteben A vagyon ugyanis ndash mint mondja ndash dolgok jogok eacutes koumltelezettseacutegek oumlsszesseacutege ekkeacutent testi eacutes testetlen alkotoacuteelemei egyaraacutent vannak Koumlvetkezeacuteskeacuteppen Kolosvaacutery nem veti el teljesen a testetlen dolgot csak azt kifogaacutesolja hogy oumlnaacutelloacute jogi szempontboacutel relevaacutens dologosztaacutelykeacutent kezeljuumlk azt Eme a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet haacutetteacuterbe szoriacutetoacute felfogaacutes eredője a pandektisztikaacutenak a jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo eacutertelmezeacuteseacuteben keresendő132 Mint az maacuter a koraacutebbiakban is laacutethatoacute volt Puchta elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy a dolog testi taacutergy amely egyfelől az embertől kuumllsőleg fuumlggetlen leacutetező egyszersmind az embernek alaacutevett is133 Emellett keacutetseacutegtelenuumll elismeri ugyan az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutenak leacutetezeacuteseacutet azonban ezt nem tekinti dologosztaacutelyozaacutesnak134 helyesebben olyan alapvetően fi lozoacutefi ai osztaacutelyozaacutesnak tekinti amely Dinge eacutes nem Sachen koumlreacuteben eacutertelmezhető135 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest maacutes munkaacutejaacuteban is ahol azonban utal arra hogy a roacutemaiak res corporales eacutes incorporales felosztaacutesa minden bizonnyal azon alapult hogy az in rem actioacutekat egyfelől dologra maacutesfelől valamely jogra neacutezve is lehetett indiacutetani136 Neacutemikeacutepp sarkosabb felfogaacutest keacutepviselt ebben a vonatkozaacutesban Savigny aki a szolgalmakat eacutes a hagyateacutekot is magaacuteban foglaloacute res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet egyenesen neacutelkuumlloumlzhetőnek tekintette137 Windscheid a testetlen dolog kifejezeacutes eredeteacutenek magyaraacutezata koumlreacuteben azt hangsuacutelyozza hogy a koumlznapi nyelvben a tulajdont annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk Ennek folyomaacutenya hogy aacuteltalaacuteban vagyonjogi jogosultsaacutegokroacutel szoktunk emliacuteteacutest tenni mint amilyenek peacuteldaacuteul a maacutes dolgaacuten fennaacutelloacute jogok vagy a koumlveteleacutesi jogok Ebben a vonatkozaacutesban

lapiacutethatoacute hogy Lucretius nem ismeri el az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutet az epikureaacutenus fi lozoacutefi a neacutezeteacutevel oumlsszhangban minden leacutetezőnek testi mivoltot tulajdoniacutet A Lucretius aacuteltal a corpora koumlreacutebe sorolt leacutetezőket azonban a jogaacuteszok nem illetőleg nem minden esetben ismerik el testinek Ehhez ld reacuteszletesen M (1948) i m 360ndash361

132 A teacutemakoumlr olasz nyelvű irodalmaacutenak reacuteszletes ismerteteacuteseacutet ld B (1990) i m 77ndash87

133 Vouml P (1866b) i m 52 bdquoSache ist ein von der Person aumluszligerlich unabhaumlngiger aber gaumlnzlich der Unterwerfung unter ihren Willen bestimmter koumlrperlicher Gegenstandrdquo Ugyaniacutegy P (1866a) i m 436

134 Vouml P (1866b) i m uo bdquo[hellip] unter den incorporalia die Rechte auszliger dem Eigenthum verstanden werden [hellip]rdquo

135 Ld P (1866a) i m 436136 P (1866a) i m 436ndash437137 Vouml S (1841) i m 32 bdquoAls Vermittlung diente dabey der unbehilfl iche an sich ganz

entbehrliche Ausdruck res incorporalis denn indem man die Servituten und Erbschaften als solche res incorporales bezeichnete [hellip]rdquo

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről48

ezek is vagyonalkatreacutesznek minősuumllnek iacutegy bdquodologiasiacutetjukrdquo ezeket azonban ndash minthogy nem testi leacutetezők csupaacuten a keacutepzelet termeacutekei ndash testetlen dolgoknak nevezzuumlk ezeket138 Ekkeacutent előfordul hogy pusztaacuten keacutepzeletbeli leacutetezőket bizonyos vonatkozaacutesban dolognak tekintuumlnk vagyis a testi dolgok mintaacutejaacutera jogviszonyok taacutergyaacutevaacute tesszuumlk ezeket139 Leacutenyegeacuteben ugyanezt a felfogaacutest keacutepviseli Grosso is aki szinteacuten raacutemutat arra hogy a gaiusi felosztaacutes alapjaacuten a res incorporales koumlreacutebe soroltattak a hereditas az ususfructus a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek valamint a szolgalmak is ugyanakkor a tulajdon nem szerepel ebben a felsorolaacutesban amire csak egyetlen magyaraacutezat adhatoacute meacuteg-pedig az hogy a tulajdon a res corporales koumlreacutebe tartozott Erre viszont csak akkor nyiacutelik moacuted ha a tulajdont gondolatilag annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk ndash ez pedig jogi szempontboacutel egy logikai hibaacutenak tekinthető legalaacutebbis a pandektista aacutellaacutespont szerint140 Szaacutezadunkban Pfl uumlger jellemezte akkeacutent a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak haacutettereacuteben aacutelloacute csoportosiacutetaacutest mint logikai bakloumlveacutest (logischer Schnitzer)141 Eacutertő moacutedon foglalja oumlssze a vonatkozoacute neacutezeteket Bessenyő Andraacutes amikor ndash Grosso felfogaacutesaacuteval142 egyezően ndash raacutemutat arra hogy a res corporales ndash incorporales felosztaacutes haacutettereacuteben a vagyon fogalma aacutell amely nem maacutes mint vagyoni eacuterteacutekű alanyi magaacutenjogok143 azaz olyan jogosultsaacutegok eacutes koumltelezettseacutegek amelyek ndash vagyoni jelleguumlkből eredően ndash egytől egyig peacutenzben kifejezhetőek Az ilyen a vagyont alkotoacute vagyonalkatreacuteszek mind testetlenek

138 Vouml W (1873) i m 93 bdquoEin sehr gewoumlhnlicher im Leben entstandener aber vom Rechte festgehaltener Sprachgebrauch nennt statt des Eigenthumsrechts die Sache an welcher es stattfi ndet Auf diesem Wege weiter gehend denkt man sich nun auch die uumlbrigen Vermoumlgensrechte d h die Rechte an fremden Sachen und die Forderungsrechte insofern auch sie Vermoumlgensbestandtheile sind als Sachen und nennt sie da sie nur in der Vorstellung nicht in koumlrperlicher Wirklichkeit existiren gegenuumlber den koumlrperlichen Sachen unkoumlrperliche Sachenrdquo

139 Vouml W (1873) i m 376 bdquo[hellip] es kommt vor daszlig das Recht bloszlig gedachte Dinge wenn auch nicht durchweg doch in einzelnen Beziehungen als Gegenstaumlnde von Rechtsverhaumlltnissen behandelt wie koumlrperlicherdquo

140 G (2001) i m 13 Első tekintete Grosso a pandektista felfogaacutes ellen eacutervel azonban a forraacutesok vizsgaacutelata nyomaacuten ő maga is a fentebb emliacutetett koumlvetkezteteacutesre jut Reacuteszletesen ld G (2001) i m 14ndash15

141 P (1947) i m 340 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal magyaraacutezza hogy a roacutemaiak szaacutemaacutera dolgok eacutes szemeacutelyek leacuteteztek amit pedig jogkeacutent fogtak fel az minden esetben az objetkiacutev eacutertelemben vett jog volt vagyis a szubjektiacutev szemeacutelyhez fűződő jogok kategoacuteriaacutejaacutet nem ismerteacutek Az egyetlen hiba amit ebben a koumlrben elkoumlvettek az nem maacutes mint hogy a testetlen dolgokat is a iura elnevezeacutessel illetteacutek Elismeri ugyanakkor ama nyelvi sajaacutetossaacuteg leacuteteacutet amely szerint koumlznapi eacutertelemben is valaki jogaacuteroacutel beszeacuteluumlnk akkor amikor peacuteldaacuteul az illető valamit koumlve-telhet egy maacutesik szemeacutelytől Vouml P (1947) i m 340ndash341

142 G (2001) i m 13143 Ugyaniacutegy F ndashH (2016) i m 278

49A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

vagyis nem lehet őket megeacuterinteni tehaacutet a toumlbbek aacuteltal emliacutetett logikai hiba eacuteppen ebben eacuterhető tetten Amit nem lehet megfogni azt eacutertelmetlen bdquodolog-nakrdquo nevezni minthogy a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten elsődleges annak testi mivolta vagyis a megfoghatoacutesaacuteg144 Pascal Pichonnaz a res incorporales eacutes a jogbirtok fogalmainak fejlődeacuteseacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban toumlbb koncepcioacutet mutat be amelyek a roacutemai jogi res incorporales fogalma moumlgoumltt meghuacutezoacutedhat-nak Az egyik jelentős neacutezet szerint a mezei telki szolgalmak termeacuteszeteacutenek jobb megeacuterteacuteseacutet ceacutelozta a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak kialakulaacutesa amely kategoacuteria ebből adoacutedoacutean egy koumlzbuumllső leacutepeacutest jelentett a korlaacutetolt dologi jogok fogalmaacutenak kidolgozaacutesa koumlreacuteben145 Egy maacutesik felfogaacutes a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedva tartja jelentősnek a res incorporales fogalmaacutet Eme elgondolaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban az aacutell hogy a fogalom bevezeteacutese aacuteltal vaacutelt lehetőveacute annak szabatos koumlruumlliacuteraacutesa hogy mely dolgok vonatkozaacutesaacuteban keruumllhet sor traditioacutera146 Eme elgondolaacutessal kapcsolatban az alaacutebbi megjegyzeacutesek tehetők Joacutellehet ez a felfogaacutes oumlsszesseacutegeacuteben nem neacutelkuumlloumlz minden alapot meacutegis egy-keacutet tovaacutebbi szempontra is fi gyelemmel kell lenni Egyfelől Gaius az in iure cessio kapcsaacuten kifejezetten emliacuteti (Gai 2 25) hogy az in iure cessio csak nagyobb neheacutezseacuteg aacuteraacuten (cum maiore diffi cultate) volt lebonyoliacutethatoacute hiszen ennek soraacuten meg kellett jelenni a praetor vagy a tartomaacutenyi helytartoacute előtt Koumlnnyen belaacutethatoacute hogy a mancipatio soraacuten koumlvetendő formasaacutegok a mindennapi eacutelet gyorsulaacutesaacuteval hasonloacute diffi cultast jelenthettek Ami ugyanakkor keacutetseacutegesseacute teheti a hivatkozott eacuterveleacutes teljes megalapozottsaacutegaacutet az eacuteppen az Instituacutecioacutek szoumlvege Gaius ugyanis az előbbiekben emliacutetett helyen annak alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent utal a maior diffi cultasra hogy toumlbbnyire sőt majdnem mindig a mancipatio

144 B (2010) i m 265145 P (2004) i m 109ndash110 A mezei telki szolgalmak kezdetben res mancpinek mi-

nősuumlltek eacutes ebből adoacutedoacutean res corporaleskeacutent kezelteacutek ezeket Iustinianusnaacutel ugyanakkor maacuter a res incorporales koumlreacutebe tartoztak ami azonban csak abban az esetben lehetseacuteges ha maacuter nem tekintetteacutek ezeket res mancipinek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ekkor maacuter korlaacutetozott dologi jogokkeacutent kellett hogy felfogjaacutek ezeket a jogosultsaacutegokat annak elleneacutere hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja előszoumlr csak Donellusnaacutel jelenik meg A res incorporales vonatkozaacutesaacuteban emliacutetett koumlzbuumllső leacutepeacutes abban aacutellt hogy ennek a kategoacuteriaacutenak a hasznaacutelata utat nyitott a mind nagyobb fokuacute absztrakcioacute iraacutenyaacuteba Vouml P (2004) i m 110

146 P (2004) i m 110ndash111 A tulajdon aacutetruhaacutezaacutes koumlreacuteben az archaikus felosztaacutes a dolgo-kat a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteiba sorolta eacutes ebből a besorolaacutesboacutel szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezett hogy mely dolgok lehetnek a mancipatio taacutergyai eacutes melyek nem Egy keacutesőbbi fejlődeacutesi faacutezisban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res corporales ndash incorporales csoportosiacutetaacutes vaacuteltotta fel a res mancipi ndash nec mancipi kategoacuteriaacuteit Ez a vaacuteltaacutes a mancipatio hasznaacutelataacutehoz koumltődik amely Gaius koraacutera ndash eacuteppen a traditio javaacutera ndash joacutecskaacuten vesziacutetett jelentőseacutegeacuteből Reacuteszletesen ld P (2004) i m 111

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről50

hasznaacutelataacutera keruumllt sor az in iure cessio elleneacuteben147 Ezen tuacutelmenően az sem elhanyagolhatoacute hogy a mancipatioacutera illetőleg taacutegabban a per aes et libram uumlgyletekre szaacutemos esetben toumlrteacutenik hivatkozaacutes az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben egyes helyeken olyan formaacuteban hogy kifejezetten szerepel a szoumlvegben a nuncupatio148 maacuteskor pedig mindoumlssze utalaacutes szintjeacuten149 A hivatkozaacutesok ilyen nagy szaacutemaacuteboacutel valamint abboacutel a teacutenyből hogy toumlbb helyen is bemutataacutesra keruumll az is hogyan zajlott a mancipatio a gyakorlatban meglaacutetaacutesunk szerint arra lehet koumlvetkeztetni hogy ez az uumlgylet Gaius koraacuteban a mancipatio nemcsak hasznaacutelatban volt hanem szeacuteles koumlrű gyakorlati alkalmazaacutesnak is oumlrvendett150 Mi toumlbb előfordult meacuteg a Kru IV szaacutezad derekaacuten is151 eltoumlrleacuteseacutere pedig csak 531-ben Iustinianus uralkodaacutesa idejeacuten keruumll sor152

A harmadik Pichonnaz aacuteltal ismertetett elmeacutelet-koumlr szerint a res incorporales fogalma mintegy bdquougroacutedeszkakeacutentrdquo szolgaacutelt az alanyi magaacutenjogok fogalmaacutenak megjeleneacuteseacutehez Azaz a res incorporalis kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egybe esik a ius in re szűkebb meghataacuterozott esetkoumlrben pedig a ius ad rem fordulat jelen-teacuteseacutevel Eme neacutezet azon az eacuteszreveacutetelen alapul hogy a gaiusi felsorolaacutes a res incorporales koumlreacuteben kizaacuteroacutelag olyan dolgokat emliacutet amelyek mainapsaacuteg az alanyi magaacutenjogok koumlreacutebe tartoznak Az elgondolaacutes ellen felhozhatoacute hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja ismeacutetelten csak Donellusnaacutel jelenik meg első alka-lommal tovaacutebbaacute ezek a res incorporales koumlreacutebe tartozoacute jogosultsaacutegok kiveacutetel neacutelkuumll csak akkor bdquoműkoumldtekrdquo tehaacutet abban az esetben voltak eacuterveacutenyesiacutethetők ha a praetor actioacutet biztosiacutetott ezek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere Mindemellett eacuterdemes arra is felfi gyelni hogy a legjelentősebb alanyi magaacutenjog a tulajdonjog nem szere-pel a gaiusi felsorolaacutesban153 Eacuteppen ebből ered az a felfogaacutes amely a vizsgaacuteloacutedaacutes kiinduloacutepontjaacutenak a vagyont teszi meg hiszen a res is a vagyon egy elemekeacutent jelenik meg a forraacutesokban A vagyon pedig egyaraacutent aacutellhat olyan dolgokboacutel

147 Vouml Gai 2 25 bdquoPlerumque tamen et fere semper mancipationibus utimur [hellip]rdquo148 Iacutegy az alaacutebbi helyeken Gai 1 113 1 119ndash121 2 102ndash108 3 173ndash175149 Ld pl a koumlvetkező helyeken Gai 1 132 2 18ndash23 4 79150 Ezzel egyezően D (1970) i m 138151 Vouml a 355 aacuteprilis 24-eacuten kelt csaacuteszaacuteri rendeletet az ajaacutendeacutekozaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben C Th 8

12 7 Cum genitoris mei scitis evidenter expressum sit nullam donationem inter extraneos fi rmam esse si ei traditionis videatur deesse sollemnitas et idem huiusmodi necessitatem liberis tantum ac parentibus relaxarit in omnibus deinceps observari negotiis oportebit ut donatio inter extraneos minus fi rma iudicetur si iure mancipatio et traditio non fuerit impleta

152 C 7 31 1 5 Cum etiam res dividi mancipi et nec mancipi sane antiquum est et merito antiquari oportet sit et rebus et locis omnibus similis ordo inutilibus ambiguitatibus et diff erentiis sublatis Ehhez ld meacuteg F ndashH (2016) i m 322

153 P (2004) i m 111ndash112

51A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

amelyek a res corporales eacutes olyanokboacutel is amelyek a res incorporales koumlreacutebe tartoznak Arra a felveteacutesre hogy a res incorporales felsorolaacutesaacuteban nem szere-pel a tulajdon az a vaacutelasz adhatoacute hogy a tulajdon a tulajdonos szaacutemaacutera eacuteppen a dologban oumllt testet ez pedig egy jelentős kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonjog eacutes a toumlbbi maacutes jogosultsaacuteg koumlzoumltt Roacutemai jogban ugyanis nem keacutepzelhető el a tulajdon a dolog neacutelkuumll nem uacutegy fogtaacutek fel tehaacutet a tulajdont mint a dologgal oumlsszefuumlggő jogosultsaacutegok oumlsszesseacutegeacutet a tulajdon nem a tulajdonost a dologgal kapcsolatban megillető konkreacutet jogosiacutetvaacutenyok oumlsszegekeacutent aacutellt elő154 Ezen a ponton pedig eacuterthetően elkeruumllhetetlenneacute vaacutelik a res corporales eacutes incorporales egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa mivel csak iacutegy nyiacutelik moacuted a dolog eacutes a jogosultsaacuteg egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere is155

154 Ebben a vonatkozaacutesban ideacutezni kell Foumlldi Andraacutesnak a tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyokkal oumlsszefuumlggő tanulmaacutenyaacutet amelynek megaacutellapiacutetaacutesai egybevaacutegnak Pichonnaz eacuterveleacuteseacutevel ld F (2005) i m 35ndash36 A tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyok koumlreacuteben hasznaacutelt kifejezeacutesek a Kre 111-ben keletkezett lex agrariaacuteban jelennek meg előszoumlr joacutellehet az uti eacutes a frui kife-jezeacutesek maacuter koraacutebban a Kre III szaacutezadban is előfordulnak A lex agraria a rendelkezeacutesi jog vonatkozaacutesaacuteban nem emliacutet semmilyen jogosultsaacutegot mivel roacutemai jogban a kiaknaacutezaacutesi jogosultsaacutegok nagyobb jelentőseacuteggel biacutertak Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a rendelkezeacutesi jog egyik eleme az elidegeniacuteteacutes joga kapcsaacuten szerepel a toumlrveacutenyben az abalienare ige Mindehhez ld reacuteszletesen F (2005) i m 32ndash33 S (1957) i m 93ndash107 A tulajdonosi reacuteszjo-gosiacutetvaacutenyok elmeacuteleti jellegű kidolgozaacutesa a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiboacutel főkeacutent azeacutert hiaacutenyzott mert a tulajdonos helyzeteacutet elsősorban a birtokos eacutes az idegen dologbeli jogok jogosultjainak poziacutecioacutejaacuteval oumlsszehasonliacutetva vizsgaacuteltaacutek maacutesreacuteszt pedig a jogaacuteszok nem eacuterdeklődtek kuumllouml-noumlsebben az ilyen elmeacuteleti jellegű rendszerezeacutes iraacutent Vouml F (2005) i m 35 Az ősi eacutes a preacuteklasszikus tulajdon jellemzői kapcsaacuten ld D (1970) i m 124ndash127 tovaacutebbaacute 181ndash185 A tulajdonra hasznaacutelt kifejezeacutesek tekinteteacuteben ld D (1970) i m 135ndash136 Neacutemikeacutepp hasonloacute eacutertelemben jelenik meg az ősi tulajdon Zlinszky felfogaacutesaacuteban is Vouml Z (1997) i m 184ndash185

155 Reacuteszletesen ld P (2004) i m 112ndash113 Ezen a ponton tuacutel Pichonnaz gondolatme-nete a quasi possessio eacutes a duplex dominium iraacutenyaacuteba halad tovaacutebb amely keacuterdeacutesek elemzeacutese a peacutenz res incorporales koumlreacutebe sorolaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutet minden bizonnyal teacutevuacutetra vezetneacute Mindazonaacuteltal keacutetseacutegtelenuumll helytaacutelloacute az a meglaacutetaacutesa hogy a quasi possessio gondolata megjelenik a forraacutesokban (l kuumlloumlmoumlsen pl Ulp D 37 1 3 1 [39 ad ed] Ulp D 43 3 1 8 [67 ad ed]) Ezekben a szoumlvegekben koumlzoumls hogy a bona birtoklaacutesa az ususfructus occupatioacuteja koumlreacuteben nincs hasonloacutesaacuteg a fi zikai eacutertelemben vett dolgok birtoklaacutesaacuteval foglalaacutesaacuteval Amiacuteg azonban a bonorum possessio kapcsaacuten Ulpianus ndash Labeo nyomaacuten ndash csak annyit aacutelliacutet hogy a iuris possessio elkeacutepzelhető az ususfructus ndash eacutes hasonloacutean a szolgalmak ndash vonatkozaacutesaacuteban maacuter kifejezetten aacutelliacutetja a jogaacutesz hogy moacuted nyiacutelik az interdictum uacutetjaacuten toumlrteacutenő veacutedelemre Reacuteszletesen ld P (2004) i m 116ndash117 Ezt a birtokot mint a dolog eacutes a raacute vonatkozoacute jog koumlzoumltti kapcsolatot tehaacutet lehetett bdquobirtokolnirdquo amely birtoklaacutes alapja az animus megleacutete volt Vouml P (2004) i m 125

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről52

142 A res incorporales kifejezeacutes eredete eacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

Wieacker neacutezeteacuteből156 kiindulva utalni kell arra hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak fellelhetők előfutaacuterai mind a fi lozoacutefi aacuteban mind a grammatikus eacutes retorikai hagyomaacutenyban157

Ennek kapcsaacuten a romanistaacutek legtoumlbbszoumlr Cicero Topica ciacutemű munkaacutejaacutenak egy toumlredeacutekeacutere szoktak hivatkozni158

Cic Top 5 26-27[26] [hellip] Defi nitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt alterum earum quae intelleguntur [27] Esse ea dico quae cerni tangique possunt ut fundum aedes parietem stillicidium mancipium pecudem supellectilem penus et cetera quo ex genere quaedam interdum vobis defi nienda sunt Non esse rursus ea dico quae tangi demonstrarive non possunt cerni tamen animo atque intellegi possunt ut si usus capionem si tutelam si gentem si agnationem defi nias quarum rerum nullum subest corpus est tamen quaedam conformatio insignita et impressa intellegentia quam notionem voco

A szoumlveg leacutenyege hogy vannak megeacuterinthető tehaacutet testi illetve megeacuterint-hetetlen vagyis testetlen dolgok amely elvaacutelasztaacutes a defi niacutecioacutek elemzeacutese kapcsaacuten meruumll fel Ennek eredmeacutenyekeacutent Cicero akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a testi megfoghatoacute dolgok leacuteteznek (esse ea) amiacuteg a megfoghatatlan dolgok nem leacuteteznek (non esse ea)159 Ehhez keacutepest Wieacker raacutemutat hogy ennek a paacutero-

156 Vouml W (1953) i m 108 eacutes főkeacutent 111 Visszautal Kreller vonatkozoacute neacutezeteacutere is ehhez ld K (1948) i m 592

157 Ehhez ld meacuteg B (1968) I i m 11 K (1948) i m 590ndash591 G (2001) i m 11 K (1953a) i m 142 eacutes kuumlloumlnoumlsen 33 sz jegyzet W (1953) i m 104 108ndash109 K (1971) I i m 376 B (2001) i m 170 173ndash174 D (2003) i m 101ndash104 P (2004) i m 108

158 Ehhez ld az előző jegyzetben hivatkozott szerzőket159 D (2003) i m 99ndash100 Megjegyzendő hogy a Cicero aacuteltal felsorolt peacuteldaacutek nagyon

eacuterdekesek oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy ezek a gyakorlatboacutel eredő peacuteldaacutek egymaacutessal paacuterba aacutelliacutethatoacutek eacuteppen uacutegy ahogy ezt Cicero maga is teszi a szoumlvegben Ilyen paacuterok lehetnek a fundus eacutes aedes amely ndash Bretone gyanuacuteja szerint ndash a XII tt elbirtoklaacutesi szabaacutelyaacutera utal amely az usus auctoritas idejeacutet a fundus eseteacuteben kettő ceterae res eseteacuteben pedig egy eacutev eacutevben hataacuterozta meg Hasonloacutean az ősi jogra utal a mancipium eacutes a pecus paacuterosiacutetaacutes is A hagyateacutek szempontjaacuteboacutel lehet kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a supellex eacutes a penus egyuumlttes emliacuteteacutese amelyek gyűjtőfőneacutevi jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean konkreacutet esetben tovaacutebbra is keacutetseacuteges maradt hogy mi tartozik ezek koumlreacutebe A homo eacutes a fructus kapcsaacuten gondolhatunk a hiacuteres Gaius-

53A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

siacutetaacutesnak az alkalmazaacutesa eacuteppen a defi niacutecioacutek koumlreacuteben meglehetősen sajaacutetsaacutegos moacutedon eacutes mindenkeacuteppen feacutelreeacuterthetően toumlrteacutenik160 Ő maga eacutes maacutes szerzők is hivatkoznak Flavius Sosipater Charisius Institutiones grammaticae vagy Ars grammatica ciacutemű munkaacutejaacutera amelyben Charisius elsőkeacutent a nomina propria eacutes appellativa felosztaacutessal eacutel majd utoacutebbi koumlreacuteben emliacuteti a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacuteit161 Emellett gyakran toumlrteacutenik hivatkozaacutes egy Seneca tollaacuteboacutel szaacutermazoacute textusra is

Sen Ep ad Luc 6 58 11162

Etiamnunc est aliquid superius quam corpus dicimus enim quaedam corporalia esse quaedam incorporalia Quid ergo erit ex quo haec deducantur illud cui nomen modo parum proprium imposuimus quod est Sic enim in species secabitur ut dicamus quod est aut corporale est aut incorporale

Joacutel kitűnik ebből a szoumlvegből hogy Seneca eseteacuteben a kiindulaacutesi pont hogy minden ami van (quod est) tehaacutet a sztoikus eacutertelemben vett leacutetező (τὸ ὄν)163 oszthatoacute fel corporale eacutes incorporale kategoacuteriaacuteira vagyis ehelyuumltt maacuter a testi eacutes testetlen dolgok objektiacutev leacutetezeacutese is elismereacutesre keruumll164 Eacuterdekes megfi gyelni

veacutelemeacutenyre amely a gyuumlmoumllcsoumlket az embertől eacuteppen azon az alapon vaacutelasztja el hogy a gyuumlmoumllcs termeacuteszeteacuteneacutel fogva az ember javaacutet szolgaacutelja ekkeacutent az ember soha nem minősuumll-het gyuumlmoumllcsnek Ehhez keacutepest paries eacutes stillicidium egyseacuteget jeleniacutetenek meg hasonloacutean a megeacuterinthetetlen dolgok koumlreacuteben felsorolt gens agnatio tutela kifejezeacutesekkel Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az usucapio nem tartozik ebbe a koumlrbe Ehhez ld meacuteg B (2001) i m 177ndash179

160 W (1953) i m 110 Ettől elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Bretone aki szerint a divisio ebben a vonatkozaacutesban azokra a dolgokra vonatkozik amelyeket a defi nitiones eacuterint Reacuteszletesen ld B (2001) i m 173

161 Ld W (1953) i m 104162 A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik F H L Annaei Senecae opera quae

supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858163 Ld L ndashS (1940) i m s h v Ezzel egyezően ld B (1968) I i m 11

B (2001) i m 176 D (2003) i m 102 Neacutemikeacutepp elteacuterően W (1953) i m 108 tovaacutebbaacute 110 eacutes kuumlloumlnoumlsen 43 sz jegyzet

164 Vouml M (1948) i m 361 Megjegyzendő hogy Monier megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben egyfajta fej-lődeacutesi iacutev eacuterhető tetten a res incorporales fogalma vonatkozaacutesaacuteban Kiinduloacutepontja azonos a romanistaacutek toumlbbseacutege aacuteltal vaacutelasztott kezdőponttal meglaacutetaacutesa szerint Ciceroacute Topicaacutejaacuteban jele-nik meg előszoumlr a res keacutet csoportjaacutenak megkuumlloumlnboumlzteteacutese ugyanakkor jelzi hogy ehelyuumltt meacuteg nem eacuterhető tetten olyan fokuacute fogalmi tisztasaacuteg mint amivel Senecaacutenaacutel talaacutelkozhatunk Cicero ugyanis a res koumlreacuteben a leacutetező eacutes az elme alkotta dolgok koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget amelyek koumlzuumll az utoacutebbiak nem rendelkeznek olyan valoacutedi leacutettel mint azok amelyek laacutethatoacutek vagy megeacuterinthetők Ezzel ellenteacutetesen ndash alappal ndash ld W (1953) i m 110 Az ilyen laacutethatoacute megeacuterinthető dolgok ellenpaacuterjaacutet a fogalmak keacutepezik amelyek nem tartoznak a corpus

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről54

hogy incorporalia kapcsaacuten Cicero azt aacutelliacutetja hogy azok intelleguntur amiacuteg Seneca szerint ezek sunt (esse) ezek a valoacutesaacutegban objektiacuteve leacuteteznek165 A fentiekből tehaacutet laacutethatoacute hogy ndash akaacutercsak a res quae pondere numero mensura constant eseteacuteben ndash a fi lozoacutefi a eacutes a retorika hataacutesa igen jelentős a roacutemai jogi fogalmak kialakulaacutesa koumlreacuteben Az incorporalia gondolata a fi lozoacutefi aacuteboacutel ered utoacutebb a retorika aacutetvette ezt eacutes ennek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel keruumllt a jogi nyelvbe is ahol a jogi eacuterveleacutes egyik elemeacuteveacute vaacutelt meacuteghozzaacute mint a keacutezzel nem megfoghatoacute va-gyoni jogok megjeloumlleacuteseacutere szolgaacuteloacute fordulat166 Minthogy a hivatkozott szerzők munkaacutessaacutega időben taacutevol aacutell egymaacutestoacutel ekkeacutent feltehető hogy a laacutethatoacutesaacuteg megeacuterinthetőseacuteg kriteacuteriumai aacuteltalaacutenos ismeacuterveknek tekinthetők167 Ezeket az ismeacuterveket a jogaacuteszok minden bizonnyal azeacutert hasznaacuteltaacutek fel mivel a nyelv reacuteveacuten lehet leiacuterni a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot168 vagyis adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy Gaius is ennek alapjaacuten tesz kuumlloumlnbseacuteget res corporalis eacutes incorporalis kouml-zoumltt169 Ezen tuacutelmenően igen valoacutesziacutenűnek tűnik az a felteveacutes is amely szerint Gaiusra az a felfogaacutes is hataacutest gyakorolt amely a megfoghatatlan kategoacuteriaacutejaacutet is leacutetezőkeacutent kezeli170

kategoacuteriaacutejaacuteba Ehhez keacutepest a Seneca aacuteltal keacutepviselt neacutezet joacuteval pontosabb azaacuteltal hogy mind a testi mind pedig a testetlen dolgokat objektiacuteve leacutetezőkeacutent kezeli Ld reacuteszletesen M (1948) i m 360ndash361 A teljesseacuteg kedveacuteeacutert megemliacutetendő meacuteg Marcus Fabius Quintilianus a Kru I szaacutezadban eacutelt szoacutenok Institutio oratoria ciacutemű munkaacutejaacuteban előforduloacute utalaacutes is amelyben elsőkeacutent jelenik meg ius eacutes res oumlsszekapcsolaacutesa (vouml Inst Orat 5 10 116 bdquo[hellip] ius quod sit corporale apprehendi manu non posserdquo) Vouml M (1948) i m 361 A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy Nagy Saacutendor Theacuteba beveacutetele utaacuten olyan taacuteblaacutekat talaacutelt a vaacuterosban amelyek arroacutel taacutejeacutekoztattak hogy a theacutebaiak a thesszalonikeacuteieknek 100 talentumot koumllcsoumlnoumlztek Nem jogaacuteszi szempontboacutel ugyan meacutegis felmeruumllt ennek kapcsaacuten a keacuterdeacutes hogy vajon van-e lehetőseacuteg arra hogy Nagy Saacutendor a thesszalonikeacuteieknek bdquoajaacutendeacutekozzardquo a theacutebaiak aacuteltal koumllcsoumlnadott oumlsszeget A keacutetely alapja az volt hogy jogot ajaacutendeacutekozni tekintettel arra hogy az incorporale nem lehet hiszen keacutezzel nem megfoghatoacute Reacuteszletesen ld D (2003) i m 104

165 Egyezően ld B (1990) i m 89166 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően G (1988) i m 205167 Ezzel egyezően W (1953) i m 108ndash110 aki szemleacuteletesen mutatja be a corporaliandash

incorporalia haacutettereacuteben aacutelloacute sztoikus felfogaacutest168 Ez a sztoikusoknaacutel a σῶματα eacutes σημαινόμενα fogalmaiban oumllt testet előbbi valamely testi

leacutetezőt utoacutebbi pedig ennek nyelvi lekeacutepeződeacuteseacutet jeloumlli amely ebből adoacutedoacutean semmilyen testi vonatkozaacutessal sem biacuter Reacuteszletesen ld W (1953) i m 109

169 B (1990) i m 90 D (2003) i m 100 Megjegyzendő hogy Baldessarelli azon aacutelliacutetaacutesaacuteval amely szerint ennek a kuumlloumlnbseacutegteacutetelnek ne lett volna gyakorlati jelentőseacutege nem tudunk egyeteacuterteni ndash főleg eacuteppen a gaiusi Instituacutecioacutekon kiacutevuumlli primeacuter forraacutesok valamint Dajczak eacutes Pichonaz fentebb hivatkozott gondolatmenete alapjaacuten

170 D (2003) i m 102ndash103

55A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

143 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban a terminus megjeleneacutese a Digestaacuteban

A fenti megaacutellapiacutetaacutesokhoz keacutepest Monier elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy ndash mivel a jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban iura kiveacutetel neacutelkuumll a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuten beluumll talaacutelhatoacute ndash ekkeacutent a csoportosiacutetaacutes ndash meglaacutetaacutesa szerint ndash eredetinek mond-hatoacute Ebből azt a koumlvetkezteteacutest vonja le hogy a iura ndash res corporales171 paacuterosiacute-taacutes koumlzvetlenuumll nem a fi lozoacutefusok vagy grammatikusok munkaacuteiboacutel szaacutermazik tehaacutet alaposnak tűnik a felteacutetelezeacutes hogy a jogaacuteszok nem szaacutendeacutekoztak egybe-vetni oumlsszehasonliacutetani a fi lozoacutefusok aacuteltal hasznaacutelt objektiacutev leacutetezők kategoacuteriaacutejaacutet az olyan dolgok csoportjaacuteval amelyek jogokboacutel aacutellnak172 Mindezek elleneacutere a kettősseacuteg toumlbb alkalommal előfordul a Digestaacuteban Ennek magyaraacutezataacutet Giaro peacuteldaacuteul abban laacutetja hogy a res incorporales iura ndash res corporales kuumlloumlnb-seacutegteacutetelnek dogmatikai szempontboacutel is szaacutemos hataacutesa tapasztalhatoacute ennek megnyilvaacutenulaacutesai eacuterhetők tetten a Digesta egyes fragmentumaiban173 Iura kategoacuteriaacuteja a leginkaacutebb nyilvaacutenvaloacute moacutedon Paulus egyik doumlnteacuteseacuteben olvashatoacute

Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed)Si viam habeam per tuum fundum et tu me ab ea vi expuleris per longum tempus non utendo amittam viam quia nec possideri intellegitur ius incorporale nec de via quis (id est mero iure) detruditur

A jogaacutesz aacuteltal bemutatott eset szerint A-nak uacutetszolgalma van B telkeacuten amely-nek gyakorlaacutesaacuteban azonban B A-t erőszakkal akadaacutelyozza Ilyenkor a jogaacuteszi veacutelemeacuteny szerint a hosszuacute ideig tartoacute nem gyakorlaacutes aacuteltal (per longum tempus non utendo) elenyeacuteszik a szolgalom (amittam viam) mivel egy testetlen jogot nem lehet birtokolni eacutes az uacutetjogboacutel ndash vagyis egy puszta jogosultsaacutegboacutel ndash senkit sem lehet kivetni174 A szoumlveg elsőkeacutent tehaacutet arra mutat raacute hogy az uacutetszolgalom (via) testetlen jogosultsaacuteg (ius incorporale) Ennek kapcsaacuten Pichonnaz azt emeli

171 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal is alaacutetaacutemasztja hogy a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacutei Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiban jelennek meg expressis verbis tovaacutebbaacute meacuteg a gaiusi szoumlveggel teljes egeacuteszeacuteben egyező Digesta-fragmentumban is amely ndash az egyezeacutesből eredően ndash a gaiusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute aacutetveacutetel Az oumlsszes toumlbbi Digesta-textus iura eacutes res corporales szembeaacutelliacutetaacutesaacuten alapul Reacuteszletesen ld M (1948) i m 363

172 M (1948) i m 364173 Vouml G (1988) i m 204ndash205 eacutes kuumlloumlnoumlsen 90 sz jegyzet174 Ehhez ld egyezően L (1963b) i m 152

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről56

ki hogy a ius incorporale kifejezeacutes szokatlan a forraacutesokban meacuteg egy helyen fordul elő Iustinianus egy 531-ben kelt constitutioacutejaacuteban175 A vi expuleris fordu-lat arra utal hogy a szolgaacuteloacute telek birtokosa erőszakkal megfosztja a jogosultat az uacutetszolgalomtoacutel Erre azonban csak akkeacutent keruumllhet sor ha a kocsiuacutet (via) hasznaacutelataacuteban (uti) akadaacutelyozza azt kizaacuterja A veacutegeredmeacuteny az lesz hogy a hasznaacutelat hosszuacute ideig tartoacute elmaradaacutesaacutenak koumlvetkezmeacutenyekeacutent megszűnik az uacutet hasznaacutelataacutera feljogosiacutetoacute szolgalom vagyis az idő muacutelaacutesaacutenak jogalakiacutetoacute hataacutesa van Toumlrteacutenik mindez annak elleneacutere hogy egy testetlen (incorporale) ha uacutegy tetszik puszta jogosultsaacutegroacutel van szoacute (merum ius) amely felett ilyen mivoltaacuteboacutel eredően nem aacutellhat fenn birtok ebből eredően az uacutetszolgalom jogosultjaacutet abboacutel kivetni sem lehet ndash nyilvaacuten detrudere lehetőseacutege csak valamely corpus vonat-kozaacutesaacuteban aacutellhatna fenn

Szinteacuten a szolgalmakkal kapcsolatos egy maacutesik Paulus-veacutelemeacuteny is

Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab)Servitutes praediorum rusticorum etiamsi corporibus accedunt incorporales tamen sunt et ideo usu non capiuntur vel ideo quia tales sunt servitutes ut non habeant certam continuamque possessionem nemo enim tam perpetuo tam continenter ire potest ut nullo momento possessio eius interpellari videatur idem et in servitutibus praediorum urbanorum observatur

A mezei telki szolgalmak ndash joacutellehet testi dolgokhoz koumltődnek ndash incorporales resnek minősuumllnek eacutes ekkeacutent nem lehet elbirtokolni ezeket176 Lehet az is hogy azeacutert van ez iacutegy mert ezek a szolgalmak olyanok hogy nem lehet őket certa eacutes continua birtokolni hiszen senki nem birtokolhat egy szolgalmat olyankeacutent folyamatosan hogy birtoklaacutesa megszakiacutetatlannak legyen tekinthető177 Ugyanez eacuterveacutenyesuumll a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is178

175 Vouml P (2004) i m 115176 Egyezően L (1963b) i m 152 Ehhez ld Watson neacutezeteacutet aki szerint ndash baacuter a textus a szol-

galmak elbirtokolhatoacutesaacutegaacuteval fuumlgg oumlssze ndash keacuterdeacuteses hogy a neacutegy ősi mezei telki szolgalmat eredetileg el lehetett-e birtokolni A jelen szoumlveg mindenesetre mezei telki szolgalmakroacutel beszeacutel aacuteltalaacuteban eacutes a veacutegeacuten hozzaacuteteszi hogy ugyanez iraacutenyadoacute a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is Ehhez ld meacuteg W (1968) i m 23ndash24 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7 sz jegyzet

177 A certa continua possessio keacuterdeacuteseacutehez ld koumlzeacutepkori eacutes modern kitekinteacutessel C C (1976) II i m 447

178 Ezzel egyezően mind a traditio mind az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacutenek vonatkozaacutesaacuteban Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) csak az elbirtoklaacutest kiemelve Gai 2 19 kizaacuteroacutelag a traditioacutet emliacutetve Gai 2 28 Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 44558 B (2000) i m 10 F (2010) i m 347 eacutes 86 sz jegyzet

57A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Iura eacutes corpora kuumlloumlnboumlző jellegeacuteről tanuacuteskodik egy Ulpianus-szoumlveg is

Ulp D 5 3 18 2 (15 ad ed)Nunc videamus quae veniant in hereditatis petitione Et placuit universas res hereditarias in hoc iudicium venire sive iura sive corpora sint

A szoumlveg alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy iura eacutes corpora egyaraacutent a hereditatis petitio taacutergyaacutet keacutepezik vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden az elhalttoacutel szaacutermazoacute dolog tekintet neacutelkuumll azok testetlen eacutes testi mivoltaacutera179

Az eddigiek joacutel peacuteldaacutezzaacutek hogy a Digesta doumlnteacuteseiben a res corporales mellett iura kategoacuteriaacuteja biacutert az elhataacuterolaacutes szempontjaacuteboacutel komolyabb jelentő-seacuteggel180 Az eddigiekhez keacutepest maacutes probleacutemaacutet boncolgat Gaius a Digesta 41 koumlnyveacuteben

Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc)Incorporales res traditionem et usucapionem non recipere manifestum est

A lakonikus roumlvidseacutegű szoumlveg amely egyeacutebkeacutent egybevaacuteg a gaiusi Instituacutecioacutek egy toumlredeacutekeacutevel (Gai 2 28) is arroacutel szoacutel hogy a res incorporalest nem lehet sem keacutezről keacutezre aacutetadni sem elbirtokolni A forraacutesszoumlveg alapjaacuten tehaacutet az a klasszikus jogi neacutezet laacutetszik koumlrvonalazoacutedni hogy a res incorporales sem a traditioacutera sem pedig az elbirtoklaacutesra nem alkalmasak Ennek haacutettereacuteben ndash Monier meglaacutetaacutesa szerint ndash az a felfogaacutes aacutellhat amely szerint a tulajdon alap-vető eleme hogy egy fi zikai eacutertelemben vett dolog a tulajdonos legteljesebb koumlrű eacutelvezeteacutere rendelt vagyis a tulajdon az egyetlen olyan jogi eacutertelemben vett hatalom amelynek a materiaacutelis eacutertelemben vett dolog alaacutevethető181

Veacutegezetuumll a Digestaacuteban talaacutelhatoacute forraacutesok koumlzoumltt utolsoacutekeacutent eacuterdemes emliacute-teni a dolgok osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozoacute titulus egyik Gaiustoacutel szaacutermazoacute toumlre-

179 Vouml M (1948) i m 365 Ezzel a szoumlveggel teljesen oumlsszhangban van egy maacutesik Ulpianus-veacutelemeacuteny is (Ulp D 44 2 7 4 [75 ad ed]) amely szerint a hereditatis petitio taacutergya minden a hagyateacutekban leacutevő testi dolog eacutes kereset egyaraacutent (et corpora et actiones omnes quae in hereditate sunt videntur in petitionem deduci)

180 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld meacuteg az alaacutebbi szoumlvegeket is Pap D 5 2 15 2 (14 quaest) Scaev D 18 4 22 (2 resp) Ulp D 39 2 13 1 (53 ad ed)

181 M (1948) i m 367

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről58

deacutekeacutet amely szoumlvegeacutet tekintve teljes egeacuteszeacuteben megegyezik a gaiusi Instituacutecioacutek vonatkozoacute szoumlvegeacutevel

Gai D 1 8 1 1 (2 inst)Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales corporales hae sunt quae tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius obligationis incorporale est eodem numero sunt et iura praediorum urbanorum et rusticorum quae etiam servitutes vocantur

A jelen szoumlveg szerepelteteacutese vezet a gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeinek vizsgaacutelataacutehoz Az maacuter első tekintetre laacutetszik hogy a kiindulaacutesi alap az hogy a res corporales koumlreacuten tuacutelmenően vannak olyan dolgok mint amilyenek leacutenyege valamilyen jogban aacutell a klasszikus peacuteldaacutek ebben a koumlrben a hereditas a koumltelmek a szolgalmak Meglepő moacutedon a tulajdon nem jele-nik meg ezek koumlzoumltt mi toumlbb soha nem is fogtaacutek fel res incorporaliskeacutent182 Eacuterdekes megaacutellapiacutetaacutes hogy a mindennapi beszeacutedben a tulajdonjog elbirtoklaacutesaacutet akkeacutent szokaacutes emlegetni mint a dolog elbirtoklaacutesaacutet joacutellehet ebben az esetben nem a dolog keruumll elbirtoklaacutesra hanem a felette fennaacutelloacute tulajdonjog183 Eme bevezető gondolatok utaacuten eacuterdemes reacuteszletesebben is megvizsgaacutelni a gaiusi eacutes vele paacuterhuzamosan a iustinianusi szoumlveget

182 Ld B (1981) i m 108183 Ezzel egyezően B (1981) i m 109

59A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

144 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban a terminus megjeleneacutese Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban

A res corporales eacutes incorporales fogalompaacuter kapcsaacuten a romanisztikaacuteban koumlzel egyoumlntetű a gaiusi Instituacutecioacutekra toumlrteacutenő utalaacutes184 azzal a megszoriacutetaacutessal azon-ban hogy nagy bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute hogy a kifejezeacutest ebben a formaacuteban nem Gaius talaacutelta ki az a sajaacutet koraacuteban szeacuteles koumlrben elterjedt eacutes hasznaacutelatos volt iacutegy okszerű hogy ő maga is alkalmazza185

Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3(12) Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales (13) Corporales hae sunt quae tangi possunt velut fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles (14) Incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas ususfructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius obligationis incorporale est eodem numero sunt iura praediorum urbanorum et rusticorum

(pr) Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales (1) Corporales eae sunt quae sui natura tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles (2) Incorporales autem sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius hereditatis et ipsum ius utendifruendi et ipsum ius obligationis incorporale est (3) Eodem numero sunt iura praediorum urbanorum et rusticorum quae et servitutes vocantur

184 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld B (1968) I i m 10ndash11 K (1953a) i m 143 W (1953) i m 105 K (1971) I i m 376 J et al (1987) i m 82 S (2002) i m 68ndash69 T (1990) i m 379ndash380 M -M (1999) i m 53 F ndashH i m 278 B (2010) i m 265 Megjegyzendő ugyanakkor hogy egyfelől nem az oumlsszes szerző hivatkozik kifejezetten Gaiusra eme csoportosiacutetaacutes kapcsaacuten ld pl B (1988) i m 2 Maacutesfelől kiemelendő hogy nem minden szerzőneacutel fordul elő ez a paacuterosiacutetaacutes hiaacutenyzik plS (1951) i m passim G (1992) i m passim eseteacuteben

185 Ld B (2001) i m 172ndash173 D (2003) i m 100ndash101 Ezzel reacuteszben ellenteacute-tesen Kaser aki szerint ndash oumlsszehasonliacutetva az Instituacutecioacutek felfogaacutesaacutet egy Iavolenus- eacutes egy Maecianus-veacutelemeacutennyel (Iav D 12 6 46 [4 ex Plaut] Maec D 32 95 [2 fi deicomm]) ndash Gaius res incorporalis-megkoumlzeliacuteteacutese teljesseacuteggel egyedi Veacutelemeacutenyeacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy a gaiusi neacutezet szerint a res incorporales koumlreacutebe tartozik a peacutenz is Ld K (1953a) i m 144

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről60

A Gaius-szoumlveg előszoumlr kuumlloumlnbseacuteget tesz res keacutet kategoacuteriaacuteja corporales eacutes incorporales koumlzoumltt Ezt koumlvetően megmondja hogy ami corporales azt meg lehet eacuterinteni (tangi possunt) majd roumlgtoumln peacuteldaacutekat is felsorol telek rabszolga ruha arany ezuumlst A felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű amit mi sem bizonyiacutet jobban hogy a peacuteldaacutek utaacuten szerepel hogy ugyaniacutegy corporalis meacuteg szaacutemtalan maacutes dolog is (aliae res innumerabiles) Ezt koumlvetően ndash az eddigiekhez hasonloacutean ndash megmondja mit eacutert res incorporales alatt azokat amelyeket nem lehet megeacuterinteni (tangi non possunt) Ehhez kapcsoloacutedik az az aacutelliacutetaacutes hogy ilyen tehaacutet nem megeacuterinthető dolgok azok amelyeknek valamilyen jog a leacutenye-ge Ez utoacutebbiak koumlreacuteben is emliacutet peacuteldaacutekat hereditas ususfructus vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek (obligationes quoquo modo contractae)186 Laacutethatoacute tehaacutet hogy a kuumlloumlnbseacutegteacutetel alapja tisztaacuten a fi zikai eacutertelemben vett eacuterzeacute-kelhetőseacuteghez megeacuterinthetőseacuteghez koumltődik187 Ezen a ponton tisztaacutezza hogy a res incorporales szempontjaacuteboacutel nem relevaacutens hogy a hereditas koumlreacutebe testi taacuter-gyak tartoznak sem az hogy a haszoneacutelvezet koumlreacuteben koumlvetelt gyuumlmoumllcs testi sem pedig az hogy amivel a maacutesik feacutel a koumltelem alapjaacuten nekuumlnk tartozik az is toumlbbnyire testi taacutergy mint amilyen a telek a rabszolga a pecunia188 Mindennek indoka az hogy maga az oumlroumlkleacutesi jogosultsaacuteg a haszoneacutelvezeti jogosultsaacuteg valamint a koumltelmi jogosultsaacuteg incorporale Veacuteguumll megjegyzi hogy ugyanebbe a koumlrbe azaz a res incorporales csoportjaacuteba tartoznak a vaacuterosi eacutes a mezei telki szolgalmak is Eacuterdekes Monier megaacutellapiacutetaacutesa az elemzett Gaius-szoumlveg kapcsaacuten mivel szerinte ezen a helyen Gaius arroacutel taacutejeacutekoztat hogy vannak olyan dolgok amelyek egyszerre biacuternak fi zikai eacutes jogi leacutettel miacuteg maacutes dolgok valoacutejaacuteban csak jogi fogalmak ekkeacutent csak olyankeacutent emliacutethetők mint a jogon beluumlli leacutetezők189 Monier aacutellaacutespontjaacuteval szemben ugyanakkor eacuterdemes uacutejfent utalni Lucretius illetve Seneca felfogaacutesaacutera leacutenyegeacuteben egyikuumlk neacutezeteacuteből sem koumlvetkezik a Monier aacuteltal vallott neacutezet Ennek kapcsaacuten pedig azt kell fi gyelembe venni hogy ha el is fogadjuk hogy a fi lozoacutefi ai eacutes retorikai hagyomaacuteny nem koumlzvetlen aacutetveacutetel keacutepeacuteben hatott a jogaacuteszi gondolkodaacutesra a hataacutes teacutenye minden keacutetseacuteget kizaacuteroacute Mindebből koumlvetkezően tehaacutet Monier aacutellaacutespontja nem aacutell maradeacutektalan oumlsszhangban a forraacutesokkal

186 Ehhez ld meacuteg B (1990) i m 73187 Vouml A (2007) i m 744188 A szoumlvegben szereplő lsquovelutrsquo kifejezeacutesből eredően feltehető hogy ez a felsorolaacutes is pusztaacuten

peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű189 Vouml M (1948) i m 362 bdquoIl y a donc des choses ayant agrave la fois une existence physique

et une existence juridique et drsquoautres choses qui sont en realiteacute des notions juridiques et qui nrsquoont agrave proprement parler drsquoexistence que dans la laquo vie du droit raquohelliprdquo

61A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ami a Gaius-szoumlveg taacutegabb a dologosztaacutelyozaacutesokhoz koumltődő kontextusaacutet190 illeti megaacutellapiacutethatoacute hogy Gaius a dolgok vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent azt hangsuacute-lyozza hogy egyes dolgok in patrimonio maacutesok extra patrimonuim talaacutelhatoacutek (Gai 2 1) Alapvető felosztaacutesa a dolgok koumlreacuteben hogy azok lehetnek isteni eacutes emberi jog alaacute tartozoacutek (Gai 2 2) Ezt koumlvetően mutatja be az isteni jog alaacute tar-tozoacute dolgokat (Gai 2 3) tovaacutebb osztva azokat res sacrae (Gai 2 4-5) religiosae (Gai 2 6-7) eacutes sanctae (Gai 2 8) csoportjaira Ezek vonatkozaacutesaacuteban megaacutella-piacutetja hogy ezek egyszersmind mindig nullius in bonis vannak Az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok toumlbbnyire beleszaacutemiacutethatnak valakinek a vagyonaacuteba de meglehet hogy neacutemely esetekben ez nincs iacutegy mint peacuteldaacuteul az olyan hagyateacuteki taacutergyak eseteacuteben amelyeknek nincs oumlroumlkoumlsuumlk (Gai 2 9) Ezzel vezet aacutet az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok bemutataacutesaacutera (Gai 2 10) amelyek tovaacutebb osztva lehetnek publicae eacutes privatae (Gai 2 11) Ezt koumlvetően iacuter a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacuteiroacutel (Gai 2 12-14)191 Ezutaacuten azonban (Gai 2 14a skk) minden aacutetmenet neacutelkuumll raacuteteacuter a res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutesnak bemutataacutesaacutera192

A iustinianusi Instituacutecioacutekban szereplő szoumlveg csaknem teljes egeacuteszeacuteben meg-egyezik a gaiusi textussal az elteacutereacutesek jobbaacutera csak stilaacuteris jellegűek ndash ilyen peacuteldaacuteul az autem illetőleg a nam beilleszteacutese a szoumlvegbe egy-egy helyen de ugyaniacutegy az eae neacutevmaacutes hasznaacutelata hae helyett tovaacutebbaacute a veluti kifejezeacutes hasz-naacutelata a gaiusi velut helyett193 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szoumlveg eme vaacuteltozata tartal-milag megegyezik a gaiusi szoumlveggel az egyetlen jelentősebbnek tűnő elteacutereacutes a

190 Ami a szoumlveghagyomaacutenyt illeti megjegyzendő hogy a romanistaacutek szerint a reacuteszletek szintjeacuten a szoumlvegrekonstrukcioacute pontossaacutega aacuteltalaacuteban keacutetseacutegesnek tekinthető ugyanakkor a szoumlvegek sorrendje vonatkozaacutesaacuteban ilyen keacutetelyek maacuter nem meruumllnek fel Ehhez ld G (2001) i m 11 K (1948) i m 583 valamint 585 D (2003) i m 108ndash109

191 Ezzel a gondolatmenettel egyezően D (2003) i m 109192 Baacuter a szoumlveg ezen a ponton erősen hiaacutenyos meacutegis feltehető hogy van valamilyen oumlsszefuumlggeacutes

a dolgok ilyen keacutetfeacutele felosztaacutesa koumlzoumltt Ehhez ld D (2003) i m 108 ismertetve a vonatkozoacute fontosabb neacutezeteket is Grosso uacutegy veacuteli hogy a mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes volt az elsődleges a corporalis ndash incorporalis paacuterosiacutetaacutest csak a szerzeacutesmoacutedokat tisztaacutezan-doacute vezette be mivel a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes csak a testi dolgokra terjedt ki amely koumlrbe eredetileg a szolgalmak is szaacutemiacutetottak Vouml ennek kapcsaacuten G (2001) i m 65 bdquoProbabilmente nellrsquoepoca originaria quando la nostra distinzione si formograve le servitugrave rustiche che nel diritto classico sono iura sul fondo altrui erano qualche cosa di corporale e si identifi cavano colla porzione di terreno su cui si esercitavano [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg K (1948) i m 589 Dajczak emellett ismerteti maacutes szerzők (Robbe Zamorani) neacutezeteit is akik uacutegy veacutelteacutek hogy Gaius a res corporalis ndash incorporalis felosztaacutest tekintette elsődlegesnek Ezzel egyszersmind azt is aacutelliacutetjaacutek hogy a jogaacuteszok szaacutemaacutera aacuteltalaacuteban jelentősebb volt az előb-bi beosztaacutes Ehhez reacuteszletesen ld D (2003) i m 110ndash111 A magunk reacuteszeacuteről ebben a vonatkozaacutesban Dajczak sajaacutet veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet amely szerint a res corporales ndash incorporales valamint a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes leacutenyegeacuteben egymaacutestoacutel fuumlggetlen paacuterosiacutetaacutesok voltak ld reacuteszletesebben D (2003) i m 112

193 Eme meglaacutetaacutessal egyezően ld M (1948) i m 363

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről62

res corporalesra vonatkozoacute sui natura betoldaacutes Mindent egybevetve azonban ez a kiegeacutesziacuteteacutes sem moacutedosiacutetja a szoumlveg egeacuteszeacutenek eacutertelmeacutet mindoumlssze animorum caecitate194 keruumllhetett bele a szoumlvegbe annak megerősiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja hogy a testi ndash testetlen mivolt koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel minden esetben a termeacuteszetből ered195 Pontosiacutetaacutes jellegű tehaacutet a betoldaacutes amely egyfelől a jobb eacuterthetőseacuteget szolgaacutelja maacutesfelől pedig ndash mivel a jogaacuteszkeacutepzeacutesben hasznaacutelt munkaacuteroacutel van szoacute ndash magyaraacutezatkeacutent is felfoghatoacute Pedagoacutegiai ceacutelja (is) volt tehaacutet a naturaacutera utalaacutes-nak mivel a res corporales eseteacuteben a megeacuterinthetőseacuteg egyenes koumlvetkezmeacutenye eme dolgok sajaacutetos termeacuteszeteacutenek a megeacuterinthetőseacutegnek Egyeacutertelműveacute vaacutelik tehaacutet hogy a res corporales reacuteszeacutet keacutepezik a fi zikai vilaacutegnak ekkeacutent pedig az ember szaacutemaacutera lehetőveacute vaacutelik ezeknek az emberi eacuterzeacutekszervek aacuteltali felfogaacutesa iacutegy tehaacutet az elhataacuterolaacutes koumlreacuteben nem marad keacutetseacuteg196

145 Koumlvetkezteteacutesek a res incorporalis fogalmaacuteval kapcsolatban

Az eddigi elemzeacutes nyomaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Digesta szoumlvegei koumlzoumltt tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegben olyan textusok szerepelnek amelyekben res corporales kontrapoziacutecioacutejakeacutent iuraacutera toumlrteacutenik utalaacutes res incorporales helyett amiacuteg Gaiusnaacutel eacutes Iustinianusnaacutel res corporales eacutes incorporales egybeveteacuteseacutere keruumll sor A gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek res corporalest eacutes incorporalest kouml-ruumlliacuteroacute szoumlvegeiben az elvaacutelasztaacutes alapja ndash oumlsszhangban a fi lozoacutefi ai eacutes retorikai hagyomaacutennyal ndash a megeacuterinthetőseacuteg Az emliacutetett szoumlvegekben szaacutemos peacutelda ol-vashatoacute mind az előbbi mind pedig az utoacutebbi csoportba tartozoacute dolgokra neacutezve A testi dolgok peacuteldaacutei telek rabszolga ruha arany ezuumlst a bdquomeacuteg szaacutemtalan maacutes dolog isrdquo fordulat mutatja a felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegeacutet A testetlen dolgok koumlreacutebe utal mindent aminek valamilyen jog a leacutenyege felsorolt peacuteldaacutei pedig a hagyateacutek a haszoneacutelvezet vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek Ennek kapcsaacuten mindkeacutet szoumlveg felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a res incorporales koumlreacuteben emliacutetett peacuteldaacutek objektiacuteve tehaacutet mindig ebbe a dologosztaacutelyba tartoznak tekintet neacutelkuumll arra hogy akaacuter a hagyateacutek akaacuter a haszoneacutelvezet akaacuter a szerződeacuteses koumltelmek koumlreacutebe rendszerint testi taacutergyak tar-

194 Hasonloacute eacutertelemben aacutem keveacutesbeacute draacutemai kifejezeacutessel ld meacuteg Cic de leg 1 47 bdquo[hellip] vero animis omnes tenduntur insidiae [hellip]rdquo

195 Vouml W (2002b) i m 227ndash228 A termeacuteszetes rendre utalaacutes ndash mint az koraacutebban maacuter laacutethatoacute volt ndash a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban is tetten eacuterhető ehhez ld pl Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

196 A (2007) i m 745

63A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

toznak A koumltelmek koumlreacuteben szerepeltethető testi taacutergyakra neacutezve hoz mindkeacutet szoumlveg tovaacutebbi peacuteldaacutekat telek rabszolga pecunia Ez pedig az a pont ahol meg kell aacutellapiacutetani hogy a gaiusi eacutes enneacutel fogva a iustinianusi megkoumlzeliacuteteacutes nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Az eddigiek alapjaacuten ugyanis laacutethatoacute volt hogy a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben tendenciaszerűen eacuterveacutenyesuumllt egy kimon-dott-kimondatlan eacutes nem is felteacutetlenuumll eacuteles kuumlloumlnbseacutegteacutetel pecunia eacutes pecunia numerata vonatkozaacutesaacuteban Az előbbi a peacutenzt mint fi zeteacutesi- eacutes csereeszkoumlzt eacuterteacutekmeacuterőt az utoacutebbi mindezek megjeleniacuteteacuteseacutere szolgaacuteloacute konkreacutet eacutermepeacutenzt je-loumlli Nyugodt sziacutevvel aacutelliacutethatoacute hogy Gaius szoacutehasznaacutelata ehelyuumltt sokkal inkaacutebb a koumlznapi beszeacutedfordulatokat tuumlkroumlzi semmint szabatos jogi terminoloacutegiaacutet197 Egyfelől ugyanis a pecunia eacutes pecunia numerata koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg (vagy eacuteppen oumlsszefuumlggeacutes) maacutesfelől pedig a gaiusi (eacutes iustinianusi) res incorporales felfogaacutes alapjaacuten nem keacutetseacuteges hogy a peacutenz eacutes a peacutenzkoumlveteleacutes elvaacutelik egymaacutestoacutel a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelem taacutergya a peacutenzfi zeteacutesre iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg amely a maacutesik feacutel oldalaacuten koumlveteleacutesi jogkeacutent jelenik meg ez a pecunia Emellett ugyanakkor keacutetseacutegtelenuumll igaz hogy a peacutenzfi zeteacutesi koumltelezettseacuteg valamely peacutenzdarabok aacuteltal megjeleniacutetett konkreacutet peacutenzoumlsszegre vonatkozik ez a pecunia numerata amely a peacutenzfi zeteacutesi koumltelezettseacuteg ndash peacutenzfi zeteacutesre vonatkozoacute koumlve-teleacutesi jog taacutergya lesz A gaiusi szoacutehasznaacutelatot az indokolhatja hogy ekkor meacuteg nem keruumllt sor a koumltelem taacutergyaacutenak szabatos eacutes szisztematikus elemzeacuteseacutere ezen tuacutelmenően pedig a vizsgaacutelt szoumlveg koumlzponti motiacutevuma ekkeacutent a szerző szeme előtt lebegő ceacutel is a res corporales eacutes incorporales mibenleacuteteacutenek meg-eacuterteteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel utoacutebbinak arra a tulajdonsaacutegaacutera hogy az abba a koumlrbe tartozoacute dolgok akkor is testetlenek ha teacutenylegesen testi taacutergyak alkotjaacutek a res incorporalist198

197 Nem ez az egyetlen esete ennek a szoacutehasznaacutelat koumlruumlli bizonytalansaacutegnak Ehelyuumltt elegendő csupaacuten a legis actioacutek gaiusi modelljeacutere utalni amely a Gellius aacuteltal vaacutezolt seacutemaacutetoacutel toumlbb ponton elteacuter Ezeknek az elteacutereacuteseknek az eacuterthető alapja az hogy Gaius a legis actioacutek legutolsoacute hasz-naacutelatba leacutevő vaacuteltozataacutet mutatta be amely minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint elteacutert annak eredeti formaacutejaacutetoacutel Mindazonaacuteltal ennek az elteacutereacutesnek tudhatoacute be peacuteldaacuteul a romanisztikaacuteban Jhering szegeacuteny obsitosakeacutent ismertteacute vaacutelt toumlrteacutenet Reacuteszletesen ld Z (1997) i m 156ndash158 valamint 182ndash184

198 Ez a gondolatmenet alaacutetaacutemaszthatoacute mindazzal amit Bessenyő Andraacutes a res incorporales gyakorlati jelentőseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben iacuter Kiindulaacutesi pontja hogy a vagyont alkotoacute egyes vagyontaacutergyak mindegyikeacutenek koumlzoumls vonaacutesa hogy valamilyen ndash peacutenzben kifejezhető ndash eacuterteacutek-kel biacuternak amelyet a legkoumlnnyebben akkeacutent lehet meghataacuterozni hogy megmondjuk mennyi is az adott testi vagyontaacutergy piaci eacuterteacuteke Ha a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző harmadik szemeacutelynek valamilyen joga aacutell fenn a tulajdonos dolgaacuten akkor ennek a behataacutesi lehetőseacutegnek terhelik a tulajdonost ekkeacutent a dolog eacuterteacutekeacutevel csak annyiban szaacutemolhat amennyiben az a vagyonaacuteba tartozik Incorporalia eseteacuteben viszont a helyzet az hogy ezek eacuterteacuteke nem egyezik meg azokkal a cselekveacutesi lehetőseacutegekkel amelyek a jogosultat megilletik legkeveacutesbeacute pedig annak

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről64

2 A natura fogalmaacuteroacutel

Első tekintetre baacuterki azt gondolhatnaacute hogy a rerum natura kifejezeacutes elemei koumlzuumll a natura joacuteval koumlnnyebben kezelhető lesz oumlsszehasonliacutetva a koraacutebban maacuter koumlrvonalazott res kifejezeacutes jelenteacuteseivel Meacutegis elegendő csupaacuten a natura szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet megvizsgaacutelni eacutes maacuteris kideruumll hogy ez az egyetlen roumlvid szoacute legalaacutebb olyan oumlsszetett gondolati haacutetteacuterrel biacuter mint amit a res kifejezeacutes vizsgaacutelata soraacuten tapasztaltunk Első leacutepeacuteskeacutent szuumlkseacuteges jelezni hogy baacutermennyire is csaacutebiacutetoacute a jelen keretek koumlzoumltt nem vaacutellalkozunk a natura kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacute derivaacutetum legcse-keacutelyebb meacuterteacutekű bemutataacutesaacutera sem a teljesseacutegre toumlrekveacutes előnye ugyanis nem kompenzaacutelnaacute a melleacutekvaacutegaacutenyra teacutereacutesből adoacutehatoacute haacutetraacutenyokat Iacutegy a naturalis naturaliter fogalmi koumlreacutenek elemzeacuteseacutetől ehelyuumltt eltekintuumlnk főleg mivel a kortaacuters hazai szakirodalom behatoacutean is foglalkozik a keacuterdeacuteskoumlrrel199

21 A natura jelenteacutestartalma

A natura a nascor nasci natus sum igeacutere vezethető vissza200 amely mint aacutelszen-vedő ige bdquoszuumlletikrdquo bdquoszaacutermazikrdquo bdquoeredrdquo bdquokezdődikrdquo bdquoleacutetrejoumlnrdquo jelenteacuteseket hordoz201 ekkeacutent teljesen okszerű hogy Schambeck maacuter a legelső megkoumlzeliacuteteacutes-ben is a teremteacutessel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe (Schoumlpfung ndash Schoumlpfungsordnung)202 Eacuterdekes hogy Pellicer meacuteg ehhez keacutepest is taacutevolabbi kapcsoloacutedaacutesi ponttoacutel kezdi az etimoloacutegiai elemzeacutest a natus eacutes a natio főnevekkel rokoniacutetja a naturaacutet iacutegy

a testi taacutergynak az eacuterteacutekeacutevel amelyhez incorporalia kapcsoloacutednak Reacuteszletesen ld B (2010) i m 266

199 A naturaliter fogalma kapcsaacuten kiemelendő Deli Gergely munkaacuteja aki a naturaliter licet fordulata kapcsaacuten mutat be neacutehaacuteny textust Helyesen sztoikus kontextusba helyezi az emliacutetett fordulatot eacutes az elemzett szoumlvegek kapcsaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a naturaliter licet kifejezeacutes taacutergyakeacutent előforduloacute cseleveacutesek megengedettseacutege mind-mind a koumlzjoacute megvaloacutesiacute-taacutesaacutenak iraacutenyaacuteba hatnak Ez ad absurdum olyan eredmeacutenyre is vezethet hogy erkoumllcsileg leacutenyegeacuteben eliacuteteacutelhető oumlsztoumlnszerű cselekveacutesek is bevonhatoacutek a naturaliter licet fogalma alaacute abban az esetben ha oumlssztaacutersadalmi szinten joacutenak tekinthető koumlvetkezmeacutenyekre vezetnek Reacuteszletesen ld D (2017) i m 212ndash218

200 Ezzel egyezően ld F ndashF (1945) i m s v lsquonaturarsquo Oxford Latin Dictionary s h v E ndashM (1951) s v lsquonascorrsquo S (1964) i m 32

201 Vouml F (1884) i m s v lsquonascorrsquo202 S (1964) i m 32ndash33

65A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

megaacutellapiacutetaacutesa szerint a gnā- tőből eredő kifejezeacutesek is mind vizsgaacutelandoacutek203 A natus főneacutevre egyeacutebkeacutent Finaacutely is jelzi hogy van ennek a szoacutenak egy reacutegies alakja is204 Pellicer etimoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szempontboacutel is eacuterdekes hogy a kuumlloumln foglalkozik az bdquo-ūrardquo veacutegződeacutesű főnevek lehetseacuteges jelenteacuteseivel raacutemutat hogy a cselekveacutest jeloumllő karakter mellett markaacutensan fejezik ki az ilyen főnevek valamely cselekveacutesnek az eredmeacutenyeacutet205

A natura fogalmaacutenak megkoumlzeliacuteteacutese kapcsaacuten első leacutepeacuteskeacutent azt kell megha-taacuterozni hogy milyen aspektusboacutel vizsgaacutelandoacute a fogalom Azeacutert biacuter ez kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel mert a natura fogalma vizsgaacutelhatoacute fi lozoacutefi ai eacutes etimoloacutegiai-szemantikai szempontboacutel Baacuter a fi lozoacutefi ai megkoumlzeliacuteteacutes nagyon csabiacutetoacute meacutegis ceacutelszerűbb megmaradni a nyelveacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutesneacutel mivel a jog hordozoacuteja a nyelv mint ahogy a gondolkodaacutes eredmeacutenyeacutenek koumlzleacutesi meacutediuma is a nyelv tehaacutet a nyelv egy olyan koumlzoumls pont lesz ahol jog eacutes fi lozoacutefi a talaacutelkozik Ekkeacutent a nyelvi-jelenteacutestani aacutettekinteacutes valamelyest betekinteacutest enged a roacutemai gondolko-daacutesba is amely a jelen munka eseteacuteben elegendő keretnek iacutegeacuterkezik egy enneacutel hosszabb maacutes taacutergyuacute eszmefuttataacutes tematikusan nem illeszkedne joacutel a rerum natura alapvetően jogi jellegű bemutataacutesaacutehoz

Mint azt maacuter a bevezetőben jeleztuumlk az Ernout ndash Meillet-feacutele etimoloacutegia szoacute-taacuter nem kuumlloumln lexikai egyseacutegkeacutent hanem eleve a nascor ige derivatiacutevumakeacutent kezeli a natura szoacutet Elsőkeacutent a szuumlleacutes illetve a szuumlleteacutes teacutenyeacutevel azonosiacutetja a szoacutet majd maacutesodikkeacutent a koumlzismert termeacuteszet termeacuteszetes jellemző jelen-teacuteseket taacutersiacutetja hozzaacute ndash utoacutebbit elvont eacutes konkreacutet eacutertelemben egyaraacutent Ebből eredezteti a bdquodolgok termeacuteszetes rendjerdquo jelenteacutes amelynek kapcsaacuten megjegyzi hogy a goumlroumlg ezt a φύσις szoacuteval jeloumllteacutek akaacutercsak a natura koumlvetkező bdquoelemrdquo bdquoszubsztanciardquo bdquoleacutenyegrdquo jelenteacuteseacutet is206 Eacuterdekes hogy szerintuumlk a natura a maacute-sodik jelenteacuteskoumlrben egy tekintet alaacute esik a natura rerum kifejezeacutessel vagyis meglaacutetaacutesuk szerint a keacutet kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egymaacutes szinonimaacutei Veacutegezetuumll pedig megemliacutetik hogy a natura szoacute biacuter meacuteg bdquonemzőszervekrdquo jelenteacutessel is Hasonloacutekeacuteppen az előbb mondottakhoz vizsgaacutelhatoacute az is hogy milyen megkouml-zeliacuteteacutest talaacutelunk Egidio Forcellini bdquoLexicon totius Latinitatisrdquo ciacutemű munkaacutejaacute-ban illetőleg az Oxford Latin Dictionary lapjain Maacuter ezen a ponton meg kell előlegezni hogy a natura fogalomtoumlrteacuteneteacutet aacutettekintő monografi kus munka

203 Ld P (1966) i m 59ndash60 Ezzel egyezően ld meacuteg D (2013) i m 15 aki a generalis melleacutekneacutev eredeteacutet kutatva hiacutevja fel a fi gyelmet az alapul szolgaacuteloacute gigno ige eacutes a nascor valamint ezek derivaacutetumainak kapcsolataacutera

204 Vouml F (1884) i m s v lsquognatusrsquo az aacuteltala hasznaacutelt kifejezeacutes szerint bdquooacutesdiasanrdquo205 P (1966) i m 63ndash64206 Egyezően ld B (2001) i m 266

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről66

Andreacute Pellicer 1966-os koumlnyve oumlsszesseacutegeacuteben ugyanazokat a jelenteacuteskoumlroumlket hataacuterozza meg mint amelyeket a kuumlloumlnfeacutele meacuterteacutekadoacute szoacutetaacuterakban talaacutelunk207

Forcellinineacutel keacutet nagyobb jelenteacuteskoumlr kuumlloumlnuumll el az elsőben keacutet a maacutesodik-ban nyolc toumlbbeacute-keveacutesbeacute oumlnaacutelloacute eacutertelemmel iacutegy oumlsszesen tiacutez jelenteacutest adva Az első jelenteacuteskoumlrben megaacutellapiacutetaacutest nyer hogy bdquosajaacutetlagrdquo ritkaacuten fordul elő elvont jelenteacutestartalommal bdquogeneratiordquo illetve bdquoprocreatiordquo eacutertelmet hordoz Emellett ebbe a jelenteacuteskoumlrbe keruumll a goumlroumlg aacuteltal szinteacuten a φύσις szoacuteval visszaadott bdquonemzőszervekrdquo eacutertelem is amely okszerű kapcsolatban aacutell a bdquoprocreatiordquo jelenteacutessel A maacutesodik jelenteacuteskoumlrben ide keruumllnek a tulajdonsaacutegokra utaloacute eacutertelmezeacutesek valamint a megszokaacutesok hajlamok toumlrekveacutesek megjeloumlleacuteseacutere is hasznaacuteltaacutek ezt a kifejezeacutest208

Az Oxford Latin Dictionary kuumlloumln csoportosiacutetaacutes eacutes kategorizaacutelaacutes neacutelkuumll 15 jelenteacuteskoumlrt hataacuterol el egymaacutestoacutel Legelső jelenteacuteskeacutent a szuumlleteacutessel oumlsszefuumlggő mindazon aacutellapotok szerepelnek amelyek a fi zikai jellemzőket a szemeacutelyiseacuteget illetőleg keacuteszseacutegeket valamint a staacutetust eacutes a rokoni kapcsolatokat meghataacuteroz-zaacutek A koumlvetkező jelenteacuteskoumlroumlkben natura termeacuteszetet jelent olyankeacutent amely egyfelől az aacutellat eacutes noumlveacutenyvilaacuteg kuumlloumlnfeacutele jellegzetesseacutegeit maacutesfelől pedig az ember veleszuumlletett tulajdonsaacutegait meghataacuterozzaacutek Ezek a jelenteacuteskoumlroumlk egyfe-lől tovaacutebb vezetnek adva a natura szoacute olyan eacutertelmeacutet ahol ez a kifejezeacutes ugyan meacuteg mindig bdquotermeacuteszetrdquo eacutertelemben lesz hasznaacutelatos azonban maacuter akkeacutent hogy jelenti aacuteltalaacuteban az univerzumot kormaacutenyzoacute erőt amely minden termeacute-szetes folyamat mozgatoacuterugoacuteja Emellett azonban ezeknek a jelenteacuteskoumlroumlknek tovaacutebbi kisebb reacuteszben specifi kaacutelt eacutertelmei is megjelennek amelyek koumlreacuteben a natura főneacutev az emberi termeacuteszetet valamilyen egyedi tulajdonsaacutegot illetőleg keacuteszseacuteget valamint nemzőszervet jelent Ugyanide sorolhatoacutek a teremteacutesre a teremtett vilaacuteg fi zikai tulajdonsaacutegaira utaloacute jelenteacuteskoumlroumlk is

A fenti aacutettekinteacutest koumlvetően eacuterdemes megvizsgaacutelni hogy a natura szoacute egyes jelenteacuteseinek mely peacuteldaacuteival lehet talaacutelkozni primeacuter forraacutesokban Eacutertelemszerű hogy az egyes jelenteacutesekhez kapcsoloacutedoacutean szaacutemos szoumlveg elemzeacuteseacutere nyiacutelna lehetőseacuteg ehelyuumltt azonban egy-egy textus bemutataacutesaacutet ceacutelozzuk annak eacuterdekeacuteben hogy az egyes jelenteacutesek forraacutesszerű volta alaacutetaacutemaszthatoacute legyen Ami ekkeacutent az univerzumot kormaacutenyzoacute erőt leiacuteroacute jelenteacutest illeti eacuterdemes ezzel kapcsolatban Ciceroacutenak egy az istenek termeacuteszeacuteszeteacuteről szoacuteloacute munkaacutejaacuteban megtalaacutelhatoacute szoumlvegreacuteszletet koumlzelebbről megvizsgaacutelni

207 Vouml kuumlloumlnoumlsen P (1966) i m 70ndash74208 Vouml F ndashF (1945) i m s h v

67A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Cic N D 2 29Natura est igitur quae contineat mundum omnem eumque tueatur et ea quidem non sine sensu atque ratione omnem enim naturam necesse est quae non solitaria sit neque simplex sed cum alio iuncta atque conexa habere aliquem in se principatum ut in homine mentem in belua quiddam simile mentis unde oriantur rerum adpetitus in arborum autem et earum rerum quae gignuntur e terra radicibus inesse principatus putatur Principatum autem id dico quod Graeci ἡγεμονικὸν vocant quo nihil in quoque genere nec potest nec debet esse praestantius ita necesse est illud etiam in quo sit totius naturae principatus esse omnium optimum omniumque rerum potestate dominatuque dignissimum

A natura szoacute fentebb iacuterott jelenteacutesreacutetegeacutevel oumlsszhangban iacuterja koumlruumll Cicero a termeacuteszet fogalmaacutet Kiinduloacutepontja hogy a natura tartja egyben (contineat) eacutes őrzi meg (tueatur) az egeacutesz vilaacutegot (omnem mundum) ahol a mundus szoacute az ismert vilaacuteg teljesseacutegeacutet jelentette ndash ahogyan arra Finaacutely szeacutepen utal bdquoa rende-zett vilaacuteg vilaacutegalkotvaacuteny mindenseacuteg vilaacutegszerkezetrdquo209 Cicero ezt koumlvetően a fentebb emliacutetett keacutet teveacutekenyseacutegeacuteből (contineat tueatur) eredezteti azt a kouml-vetkezteteacutest hogy natura nincs hiacutejaacuten a sensusnak eacutes a ratioacutenak Eacuterdekes keacuterdeacutes ezen a ponton hogy a sensus eacutes a ratio főnevek milyen eacutertelemben fordulnak elő ebben a szoumlvegben kuumlloumlnoumls tekintettel a ratio szoacute konkreacutet jelenteacuteseacutere Joacutellehet primeacuter forraacutesokkal alaacutetaacutemasztott az a felfogaacutes amely szerint a ratio biacuterhat bdquorendrdquo jelenteacutessel is210 meacutegis ebben a konkreacutet oumlsszefuumlggeacutesben nem keacutetseacuteges hogy sensus eacutes ratio mintegy egymaacutes komplementer paacuterjaikeacutent szerepelnek a szoumlvegben amiacuteg az előbbi inkaacutebb az eacuterzeacutesekre eacuterzelmekre utoacutebbi pedig az eacutertelemre eacuteszre vonatkozik A sensus eacutes a ratio kettősseacutege fennaacutellaacutesaacutenak szuumlk-seacutegszerűseacutegeacutet Cicero azzal magyaraacutezza hogy minden natura ndash tekintet neacutelkuumll arra hogy egyszerű vagy oumlsszetett ndash valamifeacutele rendezőelvvel kell hogy ren-delkezzen (necesse est habere aliquem in se principatum) ilyen lesz az ember (homo) eseteacuteben a mens az aacutellatoknaacutel (belua) valami ami a menshez hasonloacute (quiddam simile mentis) A faacutek eacutes a noumlveacutenyek (earum rerum quae gignuntur e

209 F (1884) i m s v bdquomundusrdquo210 Főkeacutent Wolfgang Waldstein munkaacutessaacutegaacuteboacutel kiindulva mutattunk raacute toumlbbszoumlr is arra hogy

a ratio szoacutet nem csupaacuten bdquoeacutertelemrdquo jelenteacutessel lehet visszaadni hanem biacuterhat ez a kifejezeacutes bdquorendrdquo jelenteacutessel is Vouml W (1996) i m 55 Ezt a waldstein-i felteacutetelezeacutest lexikai-szemantikai szempontboacutel is alaacute lehet taacutemasztani vouml Oxford Latin Dictionary s h v F (1884) i m s h v F ndashF (1945) i m s h v

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről68

terra) eseteacuteben ez a vezeacuterlő- vagy rendezőelv Cicero felteacutetelezeacutese szerint a gyouml-kerekben lakozik (radicibus inesse principatus putatur) Ezt koumlvetően maacuter csak arra vonatkozoacute magyaraacutezatot tartalmaz a szoumlveg hogy a rendezőelv kapcsaacuten mieacutert a bdquoprincipatusrdquo kifejezeacutest hasznaacutelja Cicero

Mindehhez koumlnnyen kapcsolhatoacute egy maacutesik Cicero szoumlveg amelyben a natura mint a termeacuteszet rendjeacutenek vagy a termeacuteszetes rendnek a megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel

Cic Har 32Vetera fortasse loquimur quamquam hoc si minus civili iure perscriptum est lege tamen naturae communi iure gentium sanctum est ut nihil mortales a dis immortalibus usu capere possint

Cicero az bdquoOratio de haruspicum responsordquo ciacutemű Kre 56 aacuteprilisaacuteban a Senatus előtt tartott beszeacutedeacuteben amelynek ceacutelja az volt hogy Publius Clodius Pulcher aacuteltal ellene megfogalmazott sacrilegum vaacutedjaacutet caacutefolja Az ideacutezett reacuteszlet a loca sacra et religiosa teacutemakoumlreacutevel foglalkozik Cicero aacutelliacutetaacutesa arra vonatkozik hogy ha a ius civile nem is szabaacutelyozza azt a keacuterdeacutest hogy egyet-len halandoacutenak sincs joga baacutermit is elbirtokolni a halhatatlan istenektől (nihil mortales a dis immortalibus usu capere possint) meacutegis a termeacuteszet toumlrveacutenye a minden neacutep szaacutemaacutera koumlzoumls jog aacuteltal (lege naturae communi iure gentium) szentesiacutetett megszeghetetlenneacute tett (sanctum est)211 szabaacutely ez Az első eacuterdekes-seacuteg a lex naturae eacutes a ius gentium kapcsaacuten fi gyelhető meg a szoumlvegben Cicero megfogalmazaacutesa azt a hataacutest kelti mintha e kettő egymaacutessal azonos lenne Maacutes forraacutesokboacutel ugyanakkor ismeretes hogy a ius gentium Gaius megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben a ius civile kontrapoziacutecioacutejakeacutent az a jog amely a naturalis ratioacuteboacutel ered eacutes minden neacutep egyformaacuten koumlveti212 Ezzel oumlsszehasonliacutetva a ius naturale pedig az a jog amelyet a natura taniacutetott minden animal (eacutelőleacuteny avagy leacutelekkel biacuteroacute

211 Vouml F (1884) i m s v bdquosanciordquo212 Gai D 1 1 9 (1 inst) = Gai 1 1 Omnes populi qui legibus et moribus reguntur partim suo

proprio partim communi omnium hominum iure utuntur Nam quod quisque populus ipse sibi ius constituit id ipsius proprium civitatis est vocaturque ius civile quasi ius proprium ipsius civitatis quod vero naturalis ratio inter omnes homines constituit id apud omnes peraeque custoditur vocaturque ius gentium quasi quo iure omnes gentes utuntur

69A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

leacuteny) szaacutemaacutera213 Az ideacutezett Cicero-textus azonban nem is ius naturaleacutet emliacutet a szoumlvegben lex naturae szerepel214

A lex naturae kifejezeacutes keacutet helyen fordul elő a Digestaacuteban az egyik az első koumlnyvben a staacutesukeacuterdeacuteseket taglaloacute ciacutemben215 a maacutesik pedig a maacutesodik koumlnyv pactumokkal foglalkozoacute titulusaacuteban216 Az előbbi Ulpianustoacutel szaacutermazoacute som-maacutes megaacutellapiacutetaacutes szerint a termeacuteszet toumlrveacutenye az hogy ha valaki toumlrveacutenyes haacutezassaacutegon kiacutevuumll szuumlletett akkor az anya staacutetusaacutet koumlvesse kiveacuteve ha valamely lex specialis maacuteskeacutent rendelkezik a keacuterdeacutesről Ebből a szoumlvegből joacutel eacuterződik hogy egyfelől a lex naturae mint a termeacuteszet toumlrveacutenye viszonyiacutetaacutesi pontkeacutent keruumll itt hivatkozaacutesra maacutesfelől azonban a lex specialis emliacuteteacutesre reacuteveacuten meacutegis

213 Ulp D 1 1 1 3 (1 inst) Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit nam ius istud non humani generis proprium sed omnium animalium quae in terra quae in mari nascuntur avium quoque commune est Hinc descendit maris atque feminae coniunctio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio hinc educatio videmus etenim cetera quoque animalia feras etiam istius iuris peritia censeri Minimaacutelis elteacutereacutessel ugyanezt a szoumlveget talaacutelhatjuk a iustinianusi Instituacutecioacutekban is vouml Inst 1 2 1 pr A ius gentium eacutes ius naturale koumlzoumltti ha uacutegy tetszik szemeacutelyi hataacutely szempontjaacuteboacutel vett kuumlloumlnbseacutege forraacutesszerűen is tetten eacuterhető Vouml Ulp D 1 1 1 4 (1 inst) Ius gentium est quo gentes humanae utuntur Quod a naturali recedere facile intellegere licet quia illud omnibus animalibus hoc solis hominibus inter se commune sit

214 Eacuterdemes itt megemliacuteteni Aacutelvaro drsquoOrs veacutelemeacutenyeacutet mivel ő mutatott raacute arra hogy kicsit Ciceroacutenak koumlszoumlnhető a ius eacutes a lex fogalmainak oumlsszekevereacutese vagy oumlsszemosaacutesa mert ő a munkaacuteiban toumlbb helyen beszeacutel lexről ius helyett ami a roacutemaiak fejeacuteben maacuteskeacutent aacutellt oumlssze mint ahogyan ma gondolkodunk erről a keacuterdeacutesről Vouml reacuteszletesen DrsquoO (1997) i m 116ndash117 Meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppen ennek a hataacutervonalnak az elmosoacutedaacutesaacutera vezethető vissza az a teacuteves felfogaacutes is amelyről Maschi tudoacutesiacutet jelesuumll hogy a VIR szerint egyenlőseacutegjel tehető a rerum natura a lex naturae eacutes a ius naturale fogalmai koumlzeacute Maacuterpedig a fenti fejtegeteacutesekből is kitűnik hogy ez a leegyszerűsiacutető teacutetel nyilvaacutenvaloacutean nem aacutellja meg a helyeacutet Reacuteszletesebben ld M (1937) i m 71

215 Ld Ulp D 1 5 24 (27 ad Sab) Lex naturae haec est ut qui nascitur sine legitimo matrimonio matrem sequatur nisi lex specialis aliud inducit

216 Ld Paul D 2 14 27 2 (3 ad ed) Pactus ne peteret postea convenit ut peteret prius pactum per posterius elidetur non quidem ipso iure sicut tollitur stipulatio per stipulationem si hoc actum est quia in stipulationibus ius continetur in pactis factum versatur et ideo replicatione exceptio elidetur eadem ratione contingit ne fi deiussoribus prius pactum prosit sed si pactum conventum tale fuit quod actionem quoque tolleret velut iniuriarum non poterit postea paciscendo ut agere possit agere quia et prima actio sublata est et posterius pactum ad actionem parandam ineffi cax est non enim ex pacto iniuriarum actio nascitur sed ex contumelia idem dicemus et in bonae fi dei contractibus si pactum conventum totam obligationem sustulerit veluti empti non enim ex novo pacto prior obligatio resuscitatur sed profi ciet pactum ad novum contractum quod si non ut totum contractum tolleret pactum conventum intercessit sed ut imminueret posterius pactum potest renovare primum contractum quod et in specie dotis actionis procedere potest puta pactam mulierem ut praesenti die dos redderetur deinde pacisci ut tempore ei legibus dato dos reddatur incipiet dos redire ad ius suum nec dicendum est deteriorem condicionem dotis fi eri per pactum quotiens enim ad ius quod lex naturae eius tribuit de dote actio redit non fi t causa dotis deterior sed formae suae redditur haec et Scaevolae nostro placuerunt

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről70

instrumentaacutelis jelleget oumllt a lex tehaacutet a roacutemai gondokodaacutesban elsősorban a keacutezzel foghatoacute taacutergyi jogforraacutest jelentette

A maacutesik Paulus tollaacuteboacutel szaacutermazoacute szoumlvegben arroacutel esik szoacute hogy mikeacutent kezelendők azok az esetek amikor egy koraacutebbi pactumot egy keacutesőbbivel feluumll-iacuterunk Ebben a Paulus-szoumlvegben vilaacutegosan elvaacutelik egymaacutestoacutel a ius tudniillik a ius civile eacutes az ennek megfelelő aktusok valamint minden maacutes jogi aktus in stipulationibus ius continetur in pactis factum versatur A lex naturae ebben a szoumlvegben is ndash akaacutercsak koraacutebban Ulpianusnaacutel ndash alapelv meacuterce viszonyiacutetaacutesi pont gyanaacutent keruumll emliacuteteacutesre a termeacuteszet toumlrveacutenye olyan megkeruumllhetetlen re-ferenciaacutet keacutepvisel amelyet az egyszerűen csupaacuten iuskeacutent aposztrofaacutelt ius civile semmikeacuteppen sem iacuterhat feluumll

Lex eacutes ius egymaacutessal felcsereacutelhetőkeacutent valoacute megjeleniacuteteacutese első tekintetre tehaacutet zavaroacute lehet van azonban meacuteg egy szempont amit ennek kapcsaacuten eacuterde-mes lehet fi gyelembe venni Ha belegondolunk abba hogy ezek a fordulatok egy oratio tehaacutet egy nyilvaacutenos előadaacutesra szaacutent beszeacuted kereteacuteben hangoztak el a beszeacuted szerzője eleve ebből a ceacutelboacutel jegyezte le őket akkor roumlgvest eacutertelmet nyerhet az első tekintetre furcsa megfogalmazaacutes az orator elsődleges ceacutelja az volt hogy a hallgatoacutesaacutegot megnyerje eacuterzelmeikre apellaacutelva igyekezett maga melleacute aacutelliacutetani a Senatus tagjait vagyis nem a fogalmak dogmatikailag pontos elhataacuterolaacutesa lebegett a szeme előtt

Mindent egybevetve joacutel kitűnik eme Cicero-beszeacuted reacuteszleteacuteből hogy a natura kifejezeacutes a roacutemaiak szaacutemaacutera oumlnmagaacuteban jeloumllte a megismerhető őket koumlruumllvevő vilaacutegot a ius illetve lex főnevekkel alkotott birtokos jelzős szerkezeti pedig enneacutel a termeacuteszet toumlrveacutenyeacutet toumlrveacutenyszerűseacutegeacutet illetve magaacutet a termeacuteszet rendjeacutet jelentette Eme jelenteacutes nem kizaacuteroacutelag az irodalmi forraacutesok szoumlvegeiben lelhető fel talaacutelunk peacuteldaacutet erre a jelenteacutesaacuternyalatra a Digestaacuteban is a condictio indebiti teacutemaacutejaacutet vizsgaacuteloacute titulusban

Paul D 12 6 14 (21 ad Sab)Nam hoc natura aequum est neminem cum alterius detrimento fi eri locupletiorem

A romanisztikaacuteban sokszor eacutes sok oumlsszefuumlggeacutesben emliacuteteacutesre keruumllt szoumlveg a jogalap neacutelkuumlli gazdagodaacutes teacutenyaacutellaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesi indokaacutet foglalja oumlssze toumlmoumlren a termeacuteszet rendjeacuteből eredően meacuteltaacutenylandoacute az hogy maacutes kaacuteraacutera senki se gazdagodjon Ebben a szoumlvegben a natura oumlnaacutelloacute jelző neacutelkuumlli főneacutev-keacutent jelenik meg meacutegis joacute peacuteldaacuteja ez a szoumlveg annak amikor az eacutertelmezeacutes soraacuten magaacutetoacutel eacutertődő moacutedon jutunk arra a koumlvetkezteteacutesre hogy itt a termeacuteszet

71A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

rendjeacuteről egy a termeacuteszet aacuteltal meghataacuterozott mindenki szaacutemaacutera egyeacutertelmű maximaacuteroacutel van szoacute217

Kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemelnek azok az esetek amikor a natura szoacute a dolgok ter-meacuteszetes folyaacutesaacutet jeloumlli azt ahogyan a dolgok toumlrteacutenni szoktak ebből adoacutedoacutean pedig gyakran a rerum natura szinonimaacutejakeacutent fordul elő

Cic Att 13 10 1Minime miror te et graviter ferre de Marcello et plura vereri periculi genera Quis enim hoc timeret quod neque acciderat antea nec videbatur natura ferre ut accidere posset

Cicero az unokaoumlccseacutehez Atticushoz iacuterott leveleacutet azzal kezdi hogy nem csodaacutelkozik azon hogy Atticus bosszuacutes eacutes szomoruacute Marcellus miatt illetve hogy mindenfeacutele veszeacutelyektől tart hiszen ilyesmire eddig nem volt peacutelda eacutes nem a dolgok termeacuteszetes folyaacutesa szerint valoacute hogy ilyesmi toumlrteacutenik Cicero talaacutenyos fogalmazaacutesa a Kre 51-ben consullaacute vaacutelasztott Marcus Claudius Marcellusra vonatkozik aki Caesar polgaacuterhaacuteboruacuteja idejeacuten az ellenzeacutek soraiban tűnt fel a pharsalos-i csataacutet koumlvetően szaacuteműzeteacutesbe vonult ahonneacutet toumlbbek koumlzoumltt Cicero koumlzbenjaacuteraacutesaacutera teacuterhetett vissza keacutet eacutevvel keacutesőbb Uacutetkoumlzben az egyik cliense P Magius Chilo meggyilkolta Neacutemelyek ezt a gyilkossaacutegot Caesarhoz koumltoumltteacutek Cicero ugyanakkor keacutet helyen is utal arra hogy Caesar aacutertatlansaacutega vitaacuten feluumll aacutell218

217 Kuumlloumln vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezhetneacute az aequitas jelenteacuteseacutenek behatoacutebb elemzeacutese amelyre ehelyuumltt nem vaacutellalkozhatunk Ebben a tekintetben ld C (1971) i m 3 aki az oacutekorban alapvetően bdquoegyenlőseacutegrdquo eacutertelemben hivatkozik az aequitasra Ld meacuteg W (1996) i m passim V (2006) i m 1ndash27 tovaacutebbaacute 233ndash256

218 Vouml egyreacuteszt Cic Att 13 10 3 Per litteras purgat Caesarem de interitu Marcelli in quem ne si insidiis quidem ille interfectus esset caderet ulla suspicio A maacutesik emliacutetett szoumlvegben Cicero az esemeacutenyeket pontosan le is iacuterja veacuteguumll neacutemi maliacuteciaacuteval megjegyzi hogy ilyen szoumlrnyű veacuteget eacutert a dereacutek Marcellus akit ellenseacutegei megkiacutemeacuteltek ugyan aacutem baraacutetja kezeacutetől veszett el Vouml Cic Fam 4 12 2ndash3 (2) Post diem tertium eius diei cum ab Athenis profi cisci in animo haberem circiter hora decima noctis P Postumius familiaris eius ad me venit et mihi nuntiavit M Marcellum conlegam nostrum post cenae tempus a P Magio Cilone familiare eius pugione percussum esse et duo vulnera accepisse unum in stomacho alterum in capite secundum aurem sperare tamen eum vivere posse Magium se ipsum interfecisse postea se a Marcello ad me missum esse qui haec nuntiaret et rogaret uti medicos ei mitterem itaque medicos coegi et e vestigio eo sum profectus prima luce cum non longe a Piraeo abessem puer Acidim obviam mihi venit cum codicillis in quibus erat scriptum paulo ante lucem Marcellum diem suum obisse (3) ita vir clarissimus ab homine deterrimo acerbissima morte est adfectus et cui inimici propter dignitatem pepercerant inventus est amicus qui ei mortem off erret

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről72

Az előbbihez hasonloacutean egy maacutesik szoumlveg is emliacutethető itt amely markaacutensan taacutemasztja alaacute natura fentebb jelzett jelenteacuteseacutet

Cic Tusc 3 47Alterum peccatum quod cum in natura tria sint unum gaudere alterum dolere tertium nec gaudere nec dolere hic primum et tertium putat idem esse nec distinguit a non dolendo voluptatem

Ez a roumlvid reacuteszlet Epicurus maacutesodik eacuterveleacutesi hibaacutejaacutet magyaraacutezza Cicero ugyanis abboacutel az Epicurus-toacutel szaacutermazoacute aacutelliacutetaacutesboacutel indul ki hogy a legnagyobb oumlroumlm vagy gyoumlnyoumlrűseacuteg a faacutejdalom hiaacutenya (summamque esse voluptatem nihil dolere) Cicero erre pedig akkeacutent reagaacutel hogy ez a csupaacuten neacutehaacuteny szoacute haacuterom hibaacutet is magaacuteban rejt Ezek koumlzoumltt az első hiba az oumlnellentmondaacutes219 a maacutesodik ndash amint az ideacutezett szoumlvegből is kitűnik ndash az hogy a termeacuteszet rendjeacuteből adoacutedoacutean haacuterom aacutellapot leacutetezik az egyik a oumlroumlm a maacutesik a faacutejdalom a harmadik pedig egyfajta semleges a bdquonem oumlroumlm eacutes nem faacutejdalomrdquo aacutellapota Epicurus hibaacuteja hogy a Cicero aacuteltal kritizaacutelt aacutelliacutetaacutesaacuteval leacutenyegeacuteben egyenlőseacutegjelet tesz az első eacutes a harmadik aacutellapot koumlzoumltt A harmadik hiba az hogy Epicurus a legnagyobb joacutet aminek kereseacutese a fi lozoacutefi a leacutenyegi keacuterdeacutese elvaacutelasztja az ereacutenytől Cicero ezt akkor is hibaacutenak tartja ha ndash mint mondja ndash maacutes fi lozoacutefusoknaacutel is tapasztal-hatoacute ez220

Ehhez kapcsoloacutedik a natura szoacute oumlnaacutelloacute ablativusban valoacute hasznaacutelata amikor ez a kifejezeacutes arra utal hogy valami termeacuteszetesen vagy termeacuteszetszerűen koumlvetkezik be

Cic Top 76Quae autem virtute fi dem faciunt ea bipertita sunt ex quibus alterum natura valet alterum industria Deorum enim virtus natura excellit hominum autem industria

Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat szinteacuten Ciceroacutetoacutel a Topica ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute fordulat amely szerint az istenek ereacutenyesseacutege termeacuteszetuumlkből fakad

219 Ld Cic Tusc 3 47 Unum quod secum ipse pugnat modo enim ne suspicari quidem se quicquam bonum nisi sensus quasi titillarentu5 voluptate nunc autem summam voluptatem esse dolore carere potestne magis secum ipse pugnare

220 Vouml Cic Tusc 3 47 Tertium peccatum commune cum quibusdam quod cum virtus maxime expetatur eiusque adipiscendae causa philosophia quaesita sit ille a virtute summum bonum separavit

73A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

azaz a termeacuteszet aacuteltal (natura ndash ablativus) adott miacuteg az ember ereacutenye szorgal-maacutenak koumlszoumlnhető

Oumlsszefoglalva megaacutellapiacutethatoacute hogy a latin natura kifejezeacutes ndash hasonloacutean a rerum natura terminus maacutesik tagjaacutehoz ndash oumlsszetett toumlbb jelenteacutessel ezeken beluumll pedig szaacutemos jelenteacutesaacuternyalattal biacuteroacute fordulat A natura egy eredetileg a nascor igeacuteből szaacutermazoacute illetőleg a gnā- tőre visszavezethető kifejezeacutes egy participiumboacutel oumlnaacutelloacutesult főneacutev Egyik jelenteacutesaacutega a szuumlleteacutessel leacutetrejoumlvetellel az iacutegy keletkező fi zikai eacutes egyeacuteb tulajdonsaacutegokkal aacutell kapcsolatban amiacuteg a maacutesik jelenteacutesaacutegon ndash az előzőtől logikailag el nem kuumlloumlniacutethetően ndash megtalaacuteljuk a minket koumlruumllvevő vilaacutegot annak rendjeacutet lekeacutepező jelenteacuteseket Ekkeacutent laacutet-hatjuk hogy a natura szoacute elvont moacutedon egy objektiacutev viszonyiacutetaacutesi pontot jeloumll amelyhez minden leacutetező azaz minden res igazodik Ekkeacutent igazodik hozzaacute a ius is mint mozgoacute vaacuteltozoacute entitaacutes oumlsszhangban azzal amit Cicero a bdquoDe legibusrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban hangsuacutelyoz bdquo[] ius in natura esse positum []rdquo221 Ebből eredően a natura a ius alapjaacutevaacute kell hogy vaacuteljon vagyis a jogi rend meg kell hogy feleljen a naturaacutenak A bemutatott Cicero-szoumlvegekkel kapcsolatosan keacutet megjegyzeacutest kell tenni Az egyik hogy az elemzett szoumlvegekből is kitűnik hogy a natura szoacute az esetek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben aacutellandoacute tartoacutes jelleget takar illetőleg hogy a natura toumlbbnyire nem kuumllső tulajdonsaacutegokat takar222 Emellett a vizsgaacutelt szoumlvegekből az is kitűnik hogy a natura mint a jogi rend alapja univerzaacutelis jellegű minden eacutelőleacutenyneacutel ahol intellegentia fellelhető a naturaacutenak valoacute megfeleleacutes magaacutetoacutel eacutertődő223 Eacuteppen azeacutert lesz jelentős ez a mindenuumltt jelenlevő tehaacutet communis intellegentia mivel ez vezet a megis-mereacuteshez amely aacuteltal lehetőveacute vaacutelik az ereacutenyek eacutes a bűnoumlk a tisztesseacuteges eacutes tisztesseacutegtelen cselekedetek elvaacutelasztaacutesa [n]am ut communis intellegentia nobis notas res eff ecit easque in animis nostris inchoavit honesta in virtute ponuntur in vitiis turpia224 Maacuterpedig az ereacutenyes helyes eacuteletre toumlrekveacutes a vera philosophia gyakorlaacutesaacutenak eszkoumlze ndash aki ekkeacutent cselekszik az eme toumlrekveacutese aacuteltal valoacutesiacutetja meg az Ulpianus aacuteltal a Digesta legelejeacuten iacuterottakat iustitiam colit az igazsaacutegossaacutegot műveli Ezeacutert hangsuacutelyozza Cicero hogy az ereacutenyes helyes

221 Vouml Cic leg 1 34222 Vouml P (1966) i m 146ndash149 Az utoacutebbi vonatkozaacutesban ld pl Lucr 1 602 bdquo[hellip] id

nimirum sine partibus exstat et minima constat natura [hellip]rdquo 223 A jelen elemzeacutesben Cicero szoumlvegei keruumlltek előteacuterbe Ennek oka az hogy az ő munkaacutessaacutegaacute-

ban a natura szoacute jelenteacuteseacutenek szinte a teljes repertoaacuterja fellelhető valamint az ő munkaacuteiboacutel laacutethatoacute keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a natura eacutes a goumlroumlg φύσις koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes is Vouml P (1966) i m 142

224 Vouml Cic de leg 1 44

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről74

eacutelet tudaacutesa tudomaacutenya (bene vivendi disciplina) reacuteveacuten valoacutesulhat meg az igazi fi lozoacutefi a (vera elegansque philosophia)225 Ami a gondolatmenet elejeacuten meg-fogalmazott megismereacutest illeti az maacuter Arisztoteleacutesz olvasataacuteban is az egyes dolgoknak az oumlsztoumlnoumls eacutertelmen keresztuumlli eacuterzeacutekeleacutese aacuteltal megy veacutegbe ez az a bizonyos communis intellegentia amelyet a goumlroumlgoumlk νοῦς neacuteven emlegetnek ndash ama oumlsztoumlnoumls (jog)eacuterzeacutek ez amely kivaacuteloacute szolgaacutelatot tesz mindaddig amiacuteg egy kis koumlzoumlsseacuteg mindennapi eacuteleteacuteről van szoacute csupaacuten ebben a koumlrben kieleacutegiacutető az egyes probleacutemaacutek megoldaacutesaacutenak megalapozaacutesaacutehoz226 Egy noumlvekvő koumlzoumlsseacuteg taacutersadalom (civitas augescens) azonban maacutesfajta megoldaacutesokat igeacutenyel ndash itt jut jelentős szerep a maacuter emiacuteltett vera philosophiaacutenak amely biztos alapokon nyugvoacute eszkoumlztaacuterat szolgaacuteltat a iusroacutel valoacute gondolkodaacutesnak Arroacutel a iusroacutel valoacute gondolkodaacutesnak az alapjaacuteul szolgaacutel amely ius maga is a natura keretein beluumll eacutertelmezhető csupaacuten

A natura fogalma kapcsaacuten azt is eacuterdemes fi gyelembe venni hogy amikor a natura szoacute valaminek a leacutetezeacuteseacutere utal akkor ez nem puszta leacutetezeacutest iacuter le a kifejezeacutes hasznaacutelata valamihez viszonyiacutetott megfi gyelhető egy tendencia az ide vonatkozoacute primeacuter szoumlvegekben hogy a natura ilyenkor nomen suspicio opinio forma kontrapoziacutecioacutejakeacutent jelenjen meg illetve olyan igeacutekkel igenevekkel taacuter-siacutetva mint videri vagy imitari Ennek koumlszoumlnhetően gyakran fordul elő a natura olyankeacutent mint ami a valoacutesaacutegot akkeacutent iacuterja le mint ahogy az oumlnmagaacuteban van amiacuteg a meacuterleg maacutesik serpenyőjeacuteben ennek a valoacutesaacutegnak a moacutedosult esetleg deformaacuteloacutedott vaacuteltozata aacutell illetve nem ritkaacuten az emberi szubjektum aacuteltal erről a valoacutesaacutegroacutel alkotott esetlegesen teacuteves keacutep227

22 A ius naturale problematikaacuteja

A natura vizsgaacutelataacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a szekundeacuter irodalomban minduntalan beleuumltkoumlzuumlnk a ius naturale teacutemakoumlreacutebe is Az első tekintetre is nyilvaacutenvaloacute hogy natura eacutes ius naturale koumlzoumltt van kapcsolat az egyik eacuterezhetően faktikus a maacutesik nyilvaacutenvaloacutean normatiacutev jellegű eacutes az is vitaacuten feluumll aacutell maacuter első laacutetaacutesra is hogy a ius lesz a doumlntő diff erentia specifi ca A roacutemai felfogaacutesban a ius alko-

225 Vouml Cic Tusc 4 5 egyezően ld F (2007) i m 71 226 W (2001) i m 39ndash40227 Reacuteszletesen ld P (1966) i m 217

75A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

tott is lehet iacutegy a ius naturale logikusan mindannak a normatiacutev kifejeződeacutese lesz amit az ember a natura rendjeacuteből eacutes szabaacutelyossaacutegaacuteboacutel felfogni keacutepes228

Ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutes tudiillik hogy a ius a roacutemai felismereacutes szerint alkotott is lehet eacuterdemel meacuteg neacutehaacuteny szoacutet Hiszen az aacutelliacutetaacutesban szereplő bdquoisrdquo szoacutecska lesz eacuteppen az a momentum amelyben a legjobban megragadhatoacute a ius naturale koumlruumll forgoacute vita leacutenyege Ha ugyanis csupaacuten a kortaacuters szerzőket neacutezzuumlk baacutermely szemleacutelő szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacute lesz az a teacuteny hogy leacuteteznek egyfelől azok a szerzők akik azt valljaacutek hogy a ius naturale leacutetezik mi toumlbb mint ilyen leacutetező ius felette aacutell a ius civile ius gentium ius praetorium szabaacutelyainak illetve aacuteltalaacuteban minden egyeacuteb maacutes ember aacuteltal alkotott normaacutenak Maacuteskeacutent kifejezve a ius naturale normaacutei minden egyeacuteb norma szaacutemaacutera tartalmi szem-pontboacutel meghataacuterozoacuteak lesznek Az ezt a neacutezetet valloacute szerzők szaacutemaacutera vitaacuten feluumll aacutell hogy a fenti aacutelliacutetaacutesban ott szerepel az a bizonyos bdquoisrdquo szoacute A szerzők maacutesik csoportjaacutek azok a gondolkodoacutek keacutepezik akik uacutegy veacutelik hogy ilyen jog nincs is ez csupaacuten egy tanteacutetel229 Ők a roacutemai iust is a szuvereacuten parancsakeacutent fogjaacutek fel eacutes ezzel a iusszal szemben is főkeacutent eacutes leginkaacutebb egy a formaacutelis legalitaacutes-koncepcioacute alapjaacuten aacutelloacute minimum-elvaacuteraacutesokat fogalmaznak meg A magunk reacuteszeacuteről őrizkedneacutenk attoacutel hogy az egyeacutebkeacutent csaacutebiacutetoacute toumlrekveacutestől hogy bdquoigazsaacutegot tegyuumlnkrdquo a fentebb bemutatott keacutet szerzői csoport koumlzoumltt a veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteget sokkal inkaacutebb fel- semmint megoldva jelezzuumlk hogy a taacutersadalomtudomaacutenyok iacutegy a jogtudomaacuteny bdquopuha tudomaacutenyrdquo jellegeacuteből adoacute-doacutean keveacutesseacute tűnik előremutatoacutenak egy olyan toumlrekveacutes amely a keacutetfeacutele neacutezet rangsorolaacutesaacutet tűzneacute maga eleacute ceacutelul A keacutet paradigma megfeacuter egymaacutes mellett a neacutezetkuumlloumlnbseacuteg leacuteteacutet tudomaacutesul kell venni230 A fentebb tett megaacutellapiacutetaacutesokboacutel feltehtően az is kitűnik hogy a magunk reacuteszeacuteről az elsőkeacutent bemutatott szerzői

228 Ennek joacute peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelhat a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szabaacutelyainak sztratigraacutefi ai elemzeacutese amelynek koumlszoumlnhetően a toumlrveacutenyben toumlrzsi szakraacutelis eacutes jogalkotaacutesi normaacutek kuumlloumlniacutethetők el egymaacutestoacutel Vouml Z (1997) i m 110ndash113 A jogalkotaacutesi normaacutek amelyek megjeleneacutesi formaacuteja a lex volt az ősi Roacutemaacuteban az uacutej eacuteletforma szuumlkseacutegletei nyomaacuten jelentek meg az eacuterveacutenyesuumlleacutes biztosiacuteteacuteka az aacutellami tekinteacutely volt amely a magisztraacutetusok kezdetben katonai jellegű hatalmaacuteboacutel eredt Az ősi roacutemai aacutellam magaacutenfelek magaacutenviszonyaiba csak veacutegszuumlkseacuteg eseteacuten avatkozott be akkor amikor a belső taacutersadalmi beacuteke megoacutevaacutesa ezt megkiacutevaacutenta Mindennek oka az volt hogy az aacutellami hatalomgyakorlaacutes haacutettereacuteben nem aacutellt hosszuacute időre visszavezethető szokaacutes iacutegy csupaacuten az oumlnkeacutentes alaacuteveteacutes illetve a szakraacutelis megerősiacuteteacutes ma-radt Utoacutebbi nyomaival Roacutema első toumlrveacutenyeiben toumlbbszoumlr talaacutelkozunk A belső beacuteke toumlrveacutenyi megőrzeacuteseacutenek keacutet joacute peacuteldaacuteja a peres uacutetra koumltelezeacutes valamint a parricidium szabaacutelyozaacutesa A teacutemaacutehoz reacuteszletesen ld W (1988) i m passim Z (1996) i m 127ndash130

229 Ennek joacute peacuteldaacuteja a nemzetkoumlzi szakirodalomban K (1971) i m 183 aki szerint bdquo[e]in bloszliger Schulbegriff ohne houmlhere systematische Bedeutung ist auch ius naturalerdquo A hazai szakirodalomban leacutenyeglieg egyezően M ndashJ (2015) i m 34

230 Ehhez ld pl B ndashT (2001) i m 33ndash36

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről76

csoport veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet a ius naturale leacuteteacutenek eacutes tartalmaacutenak min-den ember alkotta norma alaacute van vetve

Ami most maacuter szigoruacutean veacuteve a ius naturale megiacuteteacuteleacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutet illeti a Digesta szoumlvegeinek elsődleges tanulmaacutenyozaacutesa alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute az a teacuteny hogy a ius naturale normatiacutev meghataacuterozaacutesa leginkaacutebb Gaius Paulus eacutes Ulpianus szoumlvegekben talaacutelhatoacute meg231

A legtoumlbbszoumlr hivatkozott eacutes a teacutema kapcsaacuten talaacuten a legtoumlbbet elemzett eacutes vitatott szoumlveg a Digesta elejeacuten szereplő meghataacuterozaacutes amely szerint a ius naturale egy olyan ius amelyre a natura taniacutetott meg minden animalt

Ulp D 1 1 1 3 (1 inst)Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit nam ius istud non humani generis proprium sed omnium animalium quae in terra quae in mari nascuntur avium quoque commune est Hinc descendit maris atque feminae coniunctio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio hinc educatio videmus etenim cetera quoque animalia feras etiam istius iuris peritia censeri

Ez a textus a Digesta legelejeacuten talaacutelhatoacute a iusroacutel eacutes a iustitiaacuteroacutel szoacuteloacute ti-tulusban illetőleg kisebb vaacuteltoztataacutesokkal ugyan meacutegis tartalmilag teljesen egyezően bekeruumllt Iustinianus instituacutecioacuteiba is232 A szoumlveg kapcsaacuten a legelső megaacutellapiacutetaacutesok az esetek toumlbbseacutegeacuteben a szoumlveg eredetiseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben szoktak elhangozni Ebben a vonatkozaacutesban leginkaacutebb Perozzi Beseler illető-leg Albertario eacuterveleacutese233 hozhatoacute fel a szoumlveg interpolaacutelt voltaacuteval kapcsolatban valamint Voggensperger illetve Waldstein kiaacutellaacutesa234 a szoumlveg tartalmi-leacutenyegi eredetiseacutege mellett Az eacutervek eacutes elleneacutervek eme csataacutejaacuteban is remekuumll kidom-borodik hogy a keacutet elteacuterő veacutelemeacutenyt valloacutek taacutebora leacutenyegileg elbeszeacutel egymaacutes mellett eklataacutens peacuteldaacutejaacutet adva annak a jelenseacutegnek amikor a leacutenyeges eacutes a fon-

231 Ezzel egyezően ld V (1952) i m 62232 Vouml Inst 1 2 pr Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit Nam ius istud non

humani generis proprium est sed omnium animalium quae in caelo quae in terra quae in mari nascuntur Hinc descendit maris atque feminae coniugatio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio et educatio videmus etenim cetera quoque animalia istius iuris peritia censeri A szoumlvegekhez eacutes a ius naturale szerepeacutehez aacutettekintő jelleggel ld E (2016) i m 104ndash106

233 Vouml P (1928) i m 91 eacutes kuumlloumlnoumlsen 2 sz jegyzet B (1910) i m 131 eacutes 143 A (1937) i m 280 skk

234 Ld V (1952) i m 64ndash65 W (1976) i m 80 illetőleg 83

77A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

tos keacuterdeacutesek oumlsszekeverednek Perozzi Beseler eacutes Albertario ndash illetve kisebb reacuteszben Kaser ndash eacuterveleacutese alapjaacuten az egeacutesz ius naturale fogalom eacutes koncepcioacute ab ovo azeacutert abszurd mert egy posztklasszikus betoldaacuteskeacutent tekintenek raacute amely raacuteadaacutesul szerintuumlk nem toumlbb csupaacuten egy a goumlroumlg fi lozoacutefi a kisebbseacutegi veacutelemeacutenyeacutet koumlzvetiacutető iskolapeacutelda Keacutetseacutegtelen hogy eme aacutelliacutetaacutesok megfogal-mazaacutesaacutehoz eacutes alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elkeacutepesztő nyelvi felkeacuteszuumlltseacuteg a forraacutesok hihetetlen meacutelyseacutegű ismerete szuumlkseacuteges ugyanakkor a tengernyi tudaacutes birto-kaacuteban a kritikusok elrohannak amellett a teacuteny mellett hogy a szoumlveg tartalmi eacutes szerkezeti szempontuacute eredetiseacutegeacutehez azeacutert nem feacuter keacutetseacuteg mert ez a szoumlveg utoacutebb a Digestaacuteban toumlbb forraacuteshely aacuteltal is megerősiacuteteacutest nyer235

Meglaacutetaacutesunk szerint a szoumlveg elemzeacutese kapcsaacuten az első leacutepeacutes annak aacutettekin-teacutese kell hogy legyen hogy a vizsgaacutelt locus szerkezetileg mikeacutent illeszkedik a Digestaacuteban bdquokoumlruumlloumltterdquo leacutevő szoumlvegekhez azaz mennyire koherens a szoumlvegkoumlr-nyezet Ulpianus a Digesta legelejeacuten talaacutelhatoacute szoumlvegeacuteben a neves jogaacutesz előszoumlr a ius eacutes a iustitia fogalmait mutatja be majd a ius kapcsaacuten kiinduloacutepontja az hogy elhataacuterolja egymaacutestoacutel a ius publicumot eacutes a ius privatumot Mindkettő ese-teacuteben koumlruumlliacuterja hogy mire is vonatkoznak a ius privatum kapcsaacuten fogalmazva meg a meacuteltaacuten hiacuteres teacutetelt amely szerint bdquo[p]rivatum ius tripertitum estrdquo vagyis a ius privatumhoz haacuterom pars tartozik236 Lehetne arroacutel vitatkozni hogy a tria partes koumlzoumltti viszony valoacutejaacuteban milyen illetőleg hogy vajon itt a pars nem inkaacutebb fons eacutertelemben szerepel-e237 A magunk reacuteszeacuteről uacutegy veacuteljuumlk hogy az utoacutebbi keacuterdeacutesre a vaacutelasz igen Ezen a ponton maacuteris szuumlkseacuteges annak tiszaacutezaacutesa hogy ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutessal nem korrumpaacuteljuk a forraacutesokat ugyanis a privatum ius tripertitum est aacutelliacutetaacutesban a tripertitum kifejezeacutes formai ha uacutegy tetszik analitikus megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja annak hogy a iusnak a publicum eacutes privatum formaacutejaacuteban felfogott summa divisoacuteja a ius privatumon beluumll milyen tovaacutebbi subdivisioacutet tesz lehetőveacute Ezt Ulpianus roumlgvest ki is fejti a ius privatum alaacute tartozik a ius civile a ius gentium eacutes a ius naturale Mindez azonban tartalmi megkoumlzeliacuteteacutes neacutelkuumll csak puszta kategorizaacutelaacutes amely ndash a Kaser aacuteltal a ius naturale kapcsaacuten hasznaacutelt fordulat a Schulbegriff egyfajta parafraacutezisaacuteval eacutelve ndash keacutetseacutegtelenuumll jellegtelen Schuleinteilung lenne A valoacutesaacutegban azonban ndash eacuteppen a koraacutebban

235 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll neacutehaacuteny peacutelda Flor D 1 1 3 (1 inst) Call D 1 5 24 (27 ad Sab) Mod D 1 7 1 pr (2 reg) Paul D 4 5 7 pr (11 ad ed) Paul D 23 2 14 2 (35 ad ed) Tryph D 28 2 28 1 (20 disp) Call D 37 4 8 7 (40 ad ed) Paul D 38 6 4 (2 ad Sab) Mod D 38 10 4 2 (12 pand) Call D 50 16 220 3 (2 quaest) A szekundeacuter irodalomboacutel ld kuumlloumlnoumlsen M (1937) i m 163ndash166 V (1952) i m 64 W (1976) i m 85ndash86

236 Vouml Ulp D 1 1 1 2 (1 inst)237 Ehhez reacuteszben ld W (1976) i m 83

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről78

felsorolt szaacutemos forraacuteshely tanuacutesaacutega alapjaacuten ndash azt laacutetjuk hogy a privatum ius tripertitum est teacutetelmondat pontosan annak koumlszoumlnhetően aktualizaacuteloacutedik hogy mindhaacuterom parsnak kuumlloumln-kuumlloumln is konkreacutet tartalmat adunk Annaacutel is inkaacutebb jelentős ez hiszen amint Cicero raacutemutat a res publica eacutertelmezeacutese kapcsaacuten magaacutenak a res publicaacutenak a megvaloacutesulaacutesaacutehoz az szuumlkseacuteges hogy az ezt alkotoacute embereket iuris consensus fűzze oumlssze valamely utilitas communionis eleacutereacutese eacuterdekeacuteben238 Ehhez a ciceroacutei gondolathoz logikai szuumlkseacutegszerűseacutegkeacutent kapcso-loacutedik Gaius Instituacutecioacuteinak kezdete

Gai 1 1 (= Gai D 1 1 9 [1 inst])bdquoOmnes populi qui legibus et moribus reguntur partim suo proprio partim communi omnium hominum iure utuntur [hellip]rdquo

Minden olyan populus amelyet leges eacutes mores kormaacutenyoznak reacuteszben a sajaacutet maga reacuteszben a minden ember szaacutemaacutera koumlzoumls jogot hasznaacutelja Gaius ezzel a feluumlteacutessel vezeti be a ius civile eacutes a ius gentium koumlzoumltti fi nom disztinkcioacutet amely az Ulpianusnaacutel megjelenő tria partes koumlreacuteből kettőt fed le Ez tehaacutet az a pont ahol tartalmat kezdenek nyerni a Cicero aacuteltal megfogalmazott iuris consensus instrumentaacutelis elemei maacuteskeacutent szoacutelva azok a hordozoacute bdquoeszkoumlzoumlkrdquo amelyek reacuteveacuten a ius megmutatkozik Ennek fi gyelembe veacutetele mellett koumlnnyeb-ben megeacuterthető hogy a privatum ius tripertitum est formaacutejaacuteban megfogalma-zott aacutelliacutetaacutes koumlreacuteben a pars tartalmi oldala a fons ahhoz hogy Roacutema ndash pontosan a Zlinszky Jaacutenos aacuteltal megfogalmazott eacutertelemben ndash jog-aacutellam legyen a ius formai-strukturaacutelis eacutertelmezeacuteseacuten tuacutelmenően elengedhetetlen annak tartalmi koumlruumllhataacuterolaacutesa is239 Egy kizaacuteroacutelag formai megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozoacute rendszer olyan eredmeacutenyre vezetne amelynek eacuterteacutekeleacutese koumlreacuteben kiacuteseacutertetiesen hasonloacute aacutelliacutetaacutesokat tehetneacutenk ahhoz ahogyan Thomas Koumlves-Zulauf talaacuteloacutean jellemezte Georg Wissowa monumentaacutelis vallaacutestoumlrteacuteneti munkaacutejaacutet valamint a neveacutehez koumlthető racionalista jogaacuteszi iskolaacutet Mint iacuterja bdquo[hellip] feacutelreismerhetetlen hogy ennek az iraacutenynak a koumlvetői idővel tuacutelzaacutesba estek a taacutergyi ceacutel eacutes a ceacutelhoz vezető moacutedszer termeacuteszetes viszonyaacutet pervertaacuteltaacutek nem az eszkoumlz a forraacutesok kritikai

238 Cic re p 1 39 Est igitur inquit Africanus res publica res populi populus autem non omnis hominum coetus quoquo modo congregatus sed coetus multitudinis iuris consensu et utilitatis communione sociatus Ehhez pl ld E (2014) i m 126 Kifejezetten a Gaius szoumlveg kapcsaacuten ld P (2000) i m 136 a Gaius eacutes a Cicero szoumlveg kapcsolataacutehoz ld meacuteg E (2016) i m 102

239 Ehhez ld pl Z (1996) i m 24

79A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

eacuterteacutekeleacutese aacutellt immaacuter a ceacutelnak a roacutemai vallaacutes megismereacuteseacutenek szolgaacutelataacuteban hanem a kritikai moacutedszer oumlnceacuteluacutevaacute vaacuteltrdquo240

A koumlvetkező leacutepeacutes a szoumlveg elemzeacuteseacuteben annak az eacutertelmezeacutese hogy az egyes szavak kifejezeacutesek mire is utalnak Haacuterom olyan elem van ennek a szoumlvegnek az első mondataacuteban amire eacuterdemes lehet felhiacutevni a fi gyelmet ius natura eacutes animal

A ius vonatkozaacutesaacuteban ehelyuumltt elegendő Kaser Zlinszky vagy eacuteppen Mayer-Maly ius-eacutertelmezeacuteseacutere felhiacutevni a fi gyelmet241 A natura aacutettekintő elemzeacutese a fenti oldalakon olvashatoacute Eacuterdekes meacuteg az animal kifejezeacutes amelyben az animus illetve az anima szavak rejlenek benne iacutegy tehaacutet keacutetseacutegtelen hogy eacutelőleacutenyeket eacuterthetuumlnk alatta meacuteghozzaacute akkeacutent mint ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash leacutelekkel biacuteroacute (eacutelő)leacutenyek Bizonyos hogy kicsit maacutes eacutertelmet maacutes bdquoiacuteztrdquo ad ennek a kifejezeacutesnek az ha Seneca koraacutebban maacuter reacuteszben elemzett szoumlvegeacutenek (Sen Ep ad Luc 6 58 8ndash15) egy maacutesik passzusaacuteval is egybevetjuumlk

Sen Ep ad Luc 6 58 10Sed quaedam animam habent nec sunt animalia Placet enim satis et arbustis animam inesse Itaque et vivere illa et mori dicimus Ergo animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in hac forma sunt et sata Sed quaedam anima carent ut saxa

Ebben a leveacutelben a fi lozoacutefus ndash mint azt maacuter laacutethattuk ndash a quod est (τὸ ὄν) keacuterdeacuteskoumlreacutevel foglalkozik amelyben a bennefoglalt genus aacutellhatott egyfelől olyan egyedekből quae anima habent illetve olyanok [quae] anima carent242

A koumlvetkező logikus leacutepeacutes annak vizsgaacutelata hogy mit jelent a ius naturale Ulpianus aacuteltali ilyen koncepcioacuteja amelyet egyeacutebkeacutent ilyen kifejezett ndash eacutes te-gyuumlk hozzaacute ennyire absztrakt ndash moacutedon egyetlen maacutes jogaacutesznaacutel sem talaacutelunk meg243 A rendszerezeacutest vizsgaacuteloacute első leacutepeacutes alapjaacuten az volt a koumlvetkezteteacutesuumlnk hogy a ius naturale ndash a ius civile eacutes gentium mellett ndash reacutesze eacutes forraacutesa a ius

240 Ld K -Z (1995) i m 18 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szem-pontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen K (1972) i m 80 skk illetőleg 94 skk W (1974) i m 1ndash40 A keacuterdeacutes kapcsaacuten meacuteg emliacutethető aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről S (1978) i m 62ndash72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67ndash70 az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerroacutel pl K ndashS (2005) i m 218ndash221 F ndashH i m 138ndash139 B (2003) i m 109ndash111 S (2001) i m 170

241 Ld K (1949) i m passim Z (1996) i m 30 skk M -M (2000) i m passim

242 Ld meacuteg F (2001) i m 45ndash46243 Egyezően ld V (1952) i m 65

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről80

privatumnak A maacutesodik leacutepeacutesben ahol a defi niacutecioacute szemantikai eacutertelmezeacuteseacutet veacutegeztuumlk el kitűnt az hogy ennek a iusnak minden eacutelőleacuteny minden leacutelekkel biacuteroacute leacuteny alaacutevetett amiacuteg a ius civile eacutes gentium ndash ezt Gaius nyomaacuten joacutel tudjuk ndash csupaacuten a leges eacutes mores kormaacutenyozta koumlzoumlsseacutegek joga Vagyis mindebből joacutel laacutetszik a hierarchia is a ius eme haacuterom reacutesze forraacutesa koumlzoumltt ndash elegendő az alaacutevetett alanyi koumlrt halmazokkeacutent elkeacutepzelnuumlnk ahhoz hogy megeacutertsuumlk a ius naturale szabaacutelyait sem a ius civile sem a ius gentium nem ronthatja le Ennek koumlszoumlnhetően tehaacutet a ius naturale nem csupaacuten reacutesze nem pusztaacuten forraacutesa a iusnak pontosabban a ius privatumnak hanem egyszersmind meghataacuterozoacute teacutenyezője a jog tartalmaacutenak is244 Vagyis Ulpianus ezzel a haacutermas felosztaacutessal nem egyszerűen beemeli a ius naturaleacutet a roacutemai iuris prudentia berkeiben az-aacuteltal hogy elmeacuteleti-koncepcionaacutelis megalapozaacutesaacutet adja a forgalomnak hanem deklaraacutelja a ius naturale kiemelt poziacutecioacutejaacutet is245

Ami most maacuter a ius naturale belső tartalmaacutet illeti az ulpianusi fogalom koumlreacuteben Voggensperger azt hangsuacutelyozza hogy a hiacuteres jogtudoacutes a ius haacuterom reacutetegeacutet vagy koumlreacutet azok elteacuterő eacuterveacutenyesuumlleacutesi hatoacutekoumlre alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg egymaacutestoacutel a ius naturale minden eacutelőleacutenyre a ius gentium a neacutepekre a ius civile pedig az aacutellamokra eacuterveacutenyes246 Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint a ius naturale Ulpianus szaacutemaacutera egy olyan normarendszer amely az ember aacutellati termeacuteszeteacuteből szaacutermazik eacutes a aacutellati leacutenyegeacuteben oumlsztoumlnjellegű cselekveacutesekben mutatkozik meg amelyekre a szoumlveg toumlbb peacuteldaacuteval is szolgaacutel (feacuterfi eacutes női egye-suumlleacutese utoacutednemzeacutes utoacutedneveleacutes) Mihelyt azonban tuumlzetesebben egybevetjuumlk a Voggensperger aacuteltal keacutepviselt neacutezetet eacutes a primeacuter forraacutesszoumlvegeket laacutethatjuk hogy ugyan a szerző a ius haacuterom reacutetegeacutenek szemeacutelyi hatoacutekoumlreacutet igyekszik leiacuterni azonban ez meglehetősen pontatlan formaacuteban valoacutesul meg Mindez abboacutel ered hogy az alapul szolgaacuteloacute Ulpianus eacutes Gaius szoumlvegeket interpretaacutelja pontatlanul a szoumlvegek nem teljesen azt aacutelliacutetjaacutek amit a szerző a vonatkozoacute locusokboacutel kiolvas Ha az eredeti szoumlvegeket neacutezzuumlk a ius naturale kapcsaacuten Ulpianusnaacutel egeacuteszen biztosan nem az aacutellatokkal koumlzoumls termeacuteszet kap hangsuacutelyt csak annyi keruumll kifejteacutesre hogy itt egy olyan normarendszerről van szoacute amely minden animalra eacuterveacutenyes Vagyis ebbben a vonatkozaacutesban is eacuterdekes lehet az animal illetőleg az anima animus kifejezeacutesek kapcsolata A ius gentium Voggensperger

244 Hasonloacute gondolatmenettel Arisztoteleacutesz is szolgaacutel a Nikomakhoszi etikaacuteban Arist Eth Nic 1134b bdquoτοῦ δὲ πολιτικοῦ δικαίου τὸ μὲν φυσικόν ἐστι τὸ δὲ νομικόν φυσικὸν μὲν τὸ πανταχοῦ τὴν αὐτὴν ἔχον δύναμιν καὶ οὐ τῷ δοκεῖν ἢ μή [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg S (1927) i m 59 V (1952) i m 71ndash72 E (2016) i m 105ndash106

245 Egyezően ld V (1952) i m 65246 Vouml V (1952) i m 65ndash66

81A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

szerint247 minden neacutepneacutel egyaraacutent eacuterveacutenyesuumll (bdquoallen Voumllkern gemeinsame[s] Rechtrdquo ndash kiegeacutesziacuteteacutes tőlem E J) aacutem ha jobban megneacutezzuumlk a Gaius-szoumlveget azonnal kitűnik hogy minden leges eacutes mores aacuteltal kormaacutenyzott neacutepneacutel (omnes populi qui legibus et moribus reguntur) eacuterveacutenyesuumll ez a normarendszer248 Hasonloacutekeacuteppen a ius civile is ugyanezekneacutel a neacutepekneacutel eacuterveacutenyesuumll vagyis a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget nem alanyi alapon kell keresni az elteacutereacutes maacutesban rejlik Nevezetesen abban hogy amiacuteg a ius gentium a naturalis ratioacuteboacutel ered addig a ius civile emberi alkotaacutes eredmeacutenye vagyis forraacutesa az ember249

Az embereknek az aacutellatokkal koumlzoumls termeacuteszeteacutere utalva tehaacutet Voggensperger azt hangsuacutelyozza hogy a feacuterfi eacutes nő egyuumltteacuteleacutese az utoacutednemzeacutes utoacutedneveleacutes eacutes az ehhez hasonloacute oumlsztoumlnszerű teveacutekenyseacutegek az emberekre eacuteppuacutegy jellemzőek mint az aacutellatokra Az ember viszont ndash mivel cselekveacuteseiben jobbaacutera az eacutertelem vezeacuterli ndash a jog szfeacuteraacutejaacuteba emeli ezeket a teveacutekenyseacutegeket ekkeacutent lesz ezekből matrimonium educatio Meglaacutetaacutesa szerint itt egy olyan kiterjesztett eacutertelmű termeacuteszeti toumlrveacutenyről van szoacute amelynek minden eacutelőleacuteny alaacutevetett ndash tekintet neacutelkuumll eacutertelemmel biacuteroacute avagy eacutertelem neacutelkuumlli voltaacutera250

Ulpianus egyeacutebkeacutent maga tesz kuumlloumlnbseacuteget ember eacutes aacutellat koumlzoumltt a ius szem-pontjaacuteboacutel amikor azt mondja hogy non enim potest animal iniuria fecisse elejeacutet veacuteve ezaacuteltal egy olyan eacutertelmezeacutesnek amely szerint ember eacutes aacutellat jogi szempontboacutel azonosan lenne kezelendő251 Indokkeacutent pedig azt hozza fel hogy az utoacutebbiak hiacutejaacuten vannak az eacutertelemnek (sensu caret) Eacuterdekes hogy gyakran előforduloacute hivatkozaacutes hogy a naturalis ratio termeacuteszetes eacutertelmet jelent meacutegis Ulpianus itt azt aacutelliacutetja hogy az animal sensu nem pedig ratione caret252 Uacutegy

247 V (1952) i m 66248 Megjegyzendő hogy Senn munkaacutejaacuteban akkeacutent eacutertelmezi a ius gentiumhoz fűzoumltt fogalmi

megkoumlzeliacuteteacutes hogy tehaacutet ez a taacutersadalmi nemzeti formaacutet oumlltoumltt emberi koumlzoumlsseacutegekre eacuterveacutenyes ndash amely hiacuteven tuumlkroumlzi az 1920-as eacutevek Meinungsklima-jaacutet oumlsszesseacutegeacuteben azonban ndash főkeacutent anakronisztikus fogalomhasznaacutelata miatt ndash teljesseacuteggel elfogadhatatlan megkoumlzeliacuteteacutes Vouml S (1927) i m 58

249 A naturalis ratio elemzeacutese kapcsaacuten Voggensperger nagyon talaacuteloacute megfogalmazaacutessal eacutel ami-kor akkeacutent jellezmi a naturalis ratioacutet mint bdquodie innere Logik der Dingerdquo Vouml V (1952) i m 104

250 Ld V (1952) i m 66 Ehhez hasonloacutean eacutes uacutejfent megaacutellapiacutethatoacute moacutedon a korszellemet toumlkeacuteletesen tuumlkroumlzve S (1927) i m 65ndash69

251 Vouml Ulp D 9 1 1 3 (18 ad ed) Ait praetor bdquopauperiem fecisserdquo pauperies est damnum sine iniuria facientis datum nec enim potest animal iniuria fecisse quod sensu caret Ld meacuteg S (1927) i m 72 V (1952) i m 68

252 A sentio igeacuteből szaacutermazoacute sensus főneacutev Forcellini szerint bdquofacultas animi qua per corpus objecta sensilla percipitrdquo azaz ebben az eacutertelemben a goumlroumlg αἴσθησις fogalmaacuteval azonos (Ehhez ld az 5 sz jegyzetben hivatkozott munkaacutekat) A szoacute bdquosajaacutetlagosrdquo jelenteacutesei eacutes al-jelenteacutesei erre a koncepcioacutera eacutepuumllnek fel amiacuteg az aacutetvitt eacutertelmű jelenteacutesek kiindulaacutesi

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről82

tűnik tehaacutet hogy Ulpianus keacutetfeacutele ius naturaleacutet ismer el Ennek a nyilvaacutenvaloacutean konfuacutez helyzetnek a gyoumlkereacutet Cicero munkaacutessaacutegaacuteban kell keresni aki is toumlbb helyen oumlsszemossa az ebbe a koumlrbe tartozoacute fogalmakat253 A ius naturale kapcsaacuten felmeruumllő eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek egy reacutesze eacuteppen abboacutel ered hogy a klasszi-kus jogaacuteszok konkreacutet porbleacutemaacutek iraacutenyaacuteboacutel koumlzeliacutetettek a ius naturaleacutehoz mint normarendszerhez Cicero pedig ndash mint bdquoder groszlige Popularisator der stoischen Philosophierdquo ndash egy ideaacutelkeacutepet kiacutevaacuten megteremteni a mindenkor igazsaacutegos egyseacuteges normaacutejakeacutent akarja a termeacuteszetjogi gondolkodaacutest megalapozni ennek markaacutens jele hogy naacutela vaacutelik előszoumlr transzcendes jellegűveacute a ius naturale254

Milyen koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le most maacuter a ius naturaleacuteval kapcsolatos fenti aacutettekinteacutesből Az elsődleges megaacutellapiacutetaacutes az lehet hogy Ulpainus ius naturale fogalma teljesseacuteggel jogi jellegű fogalom a termeacuteszettel fennaacutelloacute kap-csolataacutet nevezetesen az emberre vonatkozoacute termeacuteszetből adoacutedoacute koumlvetelmeacutenyket beemeli a ius terreacutenumaacuteba Az embert eacutes az aacutellatokat egyaraacutent meghataacuterozoacute folytonosan eacuterveacutenyesuumllő jobbaacutera fi zioloacutegiai-bioloacutegiai szuumlkseacutegszerűseacutegek az emberi koumlzoumlsseacutegekben magaacuteban a taacutersadalomban is megjelenő eacutes eacuterveacutenyesuumllő a termeacuteszetből eredő adottsaacutegok A szemleacutelődő-gondolkodoacute ember tapasztalata hogy a taacutersadalmak mint emberi koumlzoumlsseacutegek valamilyen formaacuteban reagaacutelnak eme adottsaacutegok szuumlkseacutegszerű eacuterveacutenyesuumlleacutesi igeacutenyeacutere taacutersadalmi szintre emelik ezek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet Amennyiben a keacuterdeacuteses koumlzoumlsseacuteget leges eacutes mores iraacutenyiacutet-

pontjakeacutent az a meghataacuterozaacutes meruumll fel amely szerint bdquo[g]eneratim sumitur pro ipsa mente ratione aut usu rationisrdquo amelynek peacuteldaacutejakeacutent pontosan a keacuterdeacuteses Ulpianus-hely szerepel Vouml F ndashF (1945) i m s v lsquosensusrsquo

253 Vouml Cic de fi n 3 67 Et quo modo hominum inter homines iuris esse vincula putant sic homini nihil iuris esse cum bestiis Cic de re p 3 18 At nec inconstantiam virtus recipit nec varietatem natura patitur legesque poena non iustitia nostra comprobantur nihil habet igitur naturale ius ex quo illud effi citur ne iustos quidem esse natura Cic de off 3 23 bdquoNeque vero hoc solum natura id est iure gentium sed etiam legibus populorum quibus in singulis civitatibus res publica continetur eodem modo constitutum est ut non liceat sui commodi causa nocere alteri []rdquo Főkeacutent ez utoacutebbi a bdquoius naturale id est ius gentiumrdquo for-dulat nagyon zavaroacute amely a primeacuter forraacutesokban toumlbb helyen előfordul a szekundeacuter irodalom pedig ndash eacutertehető moacutedon ndash laacutethatoacutelag nem tud mit kezdeni a fogalmak ilyen egyesiacuteteacuteseacutevel

254 Vouml V (1952) i m 74 valamint 77ndash78 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Cic de inv 2 161 Naturae ius est quod non opinio genuit sed quaedam in natura vis insevit ut religionem pietatem gratiam vindicationem observantiam veritatem Hasonloacutekeacuteppen Cic de off 3 27 Atque etiam si hoc natura praescribit ut homo homini quicumque sit ob eam ipsam causam quod is homo sit consultum velit necesse est secundum eandem naturam omnium utilitatem esse communem Quod si ita est una continemur omnes et eadem lege naturae idque ipsum si ita est certe violare alterum naturae lege prohibemur Verum autem primum verum igitur extremum A keacutet szoumlveg abboacutel a szempontboacutel is hasznos hogy oumlsszeveteacutesuumlkből laacutethatoacute DrsquoOrs ama aacutelliacutetaacutesaacutenak az alaacutetaacutemasztaacutesa amely szerint Cicero a ius eacutes lex fogalmait is oumlsszemosta ami a jelenkori gondolkodoacutek szaacutemaacutera szinteacuten nagyon nehezen kezelhető Reacuteszletesen ld DrsquoO (1997) i m 116ndash117

83A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

jaacutek uacutegy a gaiusi haacutermas felosztaacutesnak megfelelően a ius gentium illetőleg a ius civile szintjeacutere keruumll a ius naturale Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy a ius naturale a ius gentiumba vagy a ius civileacuteben oltottan eacutel tovaacutebb ezek tartalmaacutet is meghataacuterozza Szemben a Voggensperger aacuteltal iacuterottakkal azonban aki szerint a ius gentium eseteacuteben egy aacuteltalaacutenos iacuteratlan miacuteg a ius civile eseteacuteben iacuterott pozitiacutev jogroacutel lenne szoacute uacutegy gondoljuk hogy ebben a vonatkozaacutesban a doumlntően a naturalis ratio alapjaacuten nyiacutelik moacuted a kuumlloumlnbseacutegteacutetelre255 Baacuter Voggensperger eacuterveleacutese forraacutesszerű ugyan meacutegis kisseacute leegyszerűsiacutetőnek hat csak ebben ragadni meg a ius civile eacutes gentium kuumlloumlnbseacutegeacutet Mindazonaacuteltal hangsuacutelyozni kell hogy Voggensperger ismeri fel nagyon helyesen Ulpianus jelentőseacutegeacutet ő emeli be a termeacuteszetjogi gondolkodaacutest a ius keretei koumlzeacute eacuteppen uacutegy ahogy Cicero a maga idejeacuteben a sztoikus fi lozoacutefi a gondolati fonalaacutet fogalom- eacutes eszkoumlztaacuteraacutet meghonosiacutetotta256 Roacutemaacuteban Sajaacutet tankoumlnyveacutenek elejeacuten Ulpianus feltehetően roumlgziacuteteni akarta sajaacutet jogfelfogaacutesaacutenak257 fontosabb pontjait amely ebből adoacutedoacutean elvontabb jellegű lett mint a toumlbbi klasszikus jogaacutesz ius naturale-megkoumlzeliacuteteacutese Tartalmilag oumlsszehasonliacutetva azonban mindezeket a klasszikus neacutezeteket az laacutetszik hogy a ius naturale tartalmi magja a klasszikus jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban azonos

3 A rerum natura koncepcioacutejaacuteroacutel

A natura fentebb aacutettekintett koncepcioacutejaacutehoz koumltődik a rerum natura fogalma is amely teacutemaacutenak meacuteltaacuten szentel egy teljes fejezetet Wolfgang Waldstein a klasszikus jogaacuteszok helyes doumlnteacuteseihez vezető elvek mibenleacuteteacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacutebanndash a fi des az igazsaacutegossaacuteg a ius naturale eacutes bizonyos joginteacutez-meacutenyek termeacuteszeteacutenek vizsgaacutelata mellett258 Ennek kapcsaacuten a forraacutesok tuumlkreacuteben arra keres vaacutelaszt hogy mit is eacutertettek pontosan a klasszikus jogaacuteszok rerum natura alatt valamint milyen eacutertelemben szolgaacutelt ez az egyes doumlnteacuteseik alapjaacuteul Waldstein kiinduloacutepontjaacutet egy a forraacutesokon alapuloacute aacuternyalt elemzeacutes elveacutegzeacute-

255 Ld bdquoNaturrechtliches ist seinem Wesen nach ungeschriebenes Recht allgemeines Recht und liegt daher sowohl dem ius gentium wie dem ius civile als dem geschriebenen positiven Recht zugrunderdquo V (1952) i m 84 Forraacutesszerűen ld Ulp D 1 1 6 1 (1 inst) Hoc igitur ius nostrum constat aut ex scripto aut sine scripto ut apud Graecos τῶν νόμων οἱ μὲν ἔγγραφοι οἱ δὲ ἄγραφοι

256 Vouml V (1952) i m 77257 Egyezően ld V (1952) i m 83258 W (1976) i m 3ndash99

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről84

seacutenek szuumlkseacutegesseacutege keacutepezi mivel ndash aacutelliacutetaacutesa szerint ndash a keacuterdeacutes taacutergyalaacutesaacutera a romanisztikaacuteban maacuter sokfeacutelekeacuteppen sor keruumllt259 Minden idevonatkozoacute szoumlveg vizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacutelul főkeacutent azokeacutet amelyek akaacuter a rerum naturaacutet akaacuter az emberek illetve aacutellatok fi zikai termeacuteszeteacutet valamilyen eacutertelemben nevesiacutetik Tekintve hogy az egyes dolgok termeacuteszete a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszhat valamifeacutele ndash gyakorta burkolt ndash szerepet Waldstein praktikusan ezek esetről esetre toumlrteacutenő megvitataacutesaacutera vaacutellalkozik Ebből koumlvetkezően csak egyes esete-ket vizsgaacutel meg amelyekben a rerum naturaacutera hominumra vagy animaliumra toumlrteacutenő hivatkozaacutes fi zikai-faktikus eacutertelemben toumlrteacutenik Ettől elkuumlloumlniacutetve vizs-gaacutelja azokat a szoumlvegeket amelyekben a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacuteről illetve a termeacuteszetről normatiacutev eacutertelemben esik szoacute260 Hasonloacutekeacuteppen emliacuteteacutest eacuterdemel a kivaacuteloacute spanyol professzor Francisco Cuena Boy tanulmaacutenya amely a rerum natura fogalmaacuteval a fi zikailag lehetetlen szolgaacuteltataacutessal kapcsolatban foglal-kozik reacuteszletekbe menően261 Kiinduloacutepontja az impossibilium nulla obligatio elve262 amelyet a forraacutesok alapjaacuten oumlsszefuumlggeacutesbe hoz az in rerum natura esse kifejezeacutessel A fi zikailag vagy termeacuteszetuumlkneacutel fogva lehetetlen szolgaacuteltataacutesok taacutergya ugyanis valami olyan ami in rerum natura nem leacutetezik Ennek oka lehet hogy a szolgaacuteltataacutes taacutergya egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhet vagy mindoumlssze az adott pillanatban nem leacutetezik263 A rerum natura jelenteacutese koumlreacuteben utal arra hogy fordulat alkalmas egyfelől a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere maacutesfelől pedig az objektiacutev valoacutesaacuteg megjeleniacuteteacuteseacutere ndash ez utoacutebbi kapcsaacuten mutat raacute arra hogy a klasszikus jogaacuteszok ezt a termeacuteszettel illetőleg a dolgok termeacuteszeteacutevel hoztaacutek oumlsszefuumlg-geacutesbe264 Ekkeacutent ndash megaacutellapiacutetaacutesa szerint ndash az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulat ugyan nem biacuter koumlzvetlenuumll jogi (legalaacutebbis pozitiacutev jogi) jelleggel meacutegis a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is megkeruumllhetetlenuumll aacutethaacuteghatatlanul jeloumlli ki a pozitiacutev normaacutek tartalmaacutenak hataacuterait265 Cuena Boy tanulmaacutenya abboacutel a szempontboacutel is jelentős hogy a rerum natura kifejezeacutes jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacuten tuacutelmenően a kifejezeacutes nem jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet eacutes jelenteacuteseacutet is bemutatja266 A jogi forraacutesok vizsgaacutelataacutet a fi zikai lehetetlenseacuteggel

259 W (1976) i m 29ndash30260 W (1976) i m 30261 Vouml C B (1993) i m 227ndash262262 Ld főkeacutent Cels D 50 17 185 (8 dig)263 Reacuteszletesen ld C B (1993) i m 227ndash229 forraacutesokkal264 Ld C B (1993) i m 234ndash235265 C B (1993) i m 236266 Vouml C B (1993) i m 239ndash242

85A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

oumlsszefuumlggeacutesben veacutegzi el ekkeacutent dolgozata gyakorlati szempontboacutel vizsgaacutelja a rerum natura jelenteacuteseacutet

A fentiekkel oumlsszefuumlggeacutesben kell utalni arra is hogy a primeacuter forraacutesok kouml-reacuteben is talaacutelni peacuteldaacutet a rerum natura Waldstein illetve Cuena Boy aacuteltal jelzett eacutertelmeacutere A kifejezeacutes szoacute szerinti jelenteacutese a bdquodolgok termeacuteszeterdquo a primeacuter for-raacutesok tuumlkreacuteben konkreacutetabb eacutertelmet nyer Iacutegy amikor Cicero a Marcus Antonius ellen iacuterott Philippikaacutek egyikeacuteben Gaius Pansa consulnak ciacutemzetten kijelenti hogy a rerum natura okaacuten szuumlkseacuteges Dolabella uumlldoumlzeacuteseacutevel is foglalkoznia itt a rerum natura mint a bdquodolgok termeacuteszeterdquo arra utal hogy a koumlruumllmeacutenyekből adoacutedik ez a szuumlkseacutegszerűseacuteg267 Ehhez hasonloacutean a bdquodolgok termeacuteszeterdquo biacuter egy olyan jelenteacutessel is amely valoacutesziacutenűseacuteget fejez ki ndash ennek joacute peacuteldaacuteja amire Quintilianus utal keacutet boumllcs ember vitaacuteja kapcsaacuten268 Laacutetni kell hogy ebben a tekintetben a rerum natura illetve a natura fogalmai valamint a goumlroumlg φύσις kifejezeacutest egyaraacutent ugyanazt a jelenteacutesaacuternyalatot jeleniacutetik meg azt jeloumllik ami bdquonormaacutelisrdquo abban az eacutertelemben hogy valami aacutellandoacute szokaacutesos illetőleg vaacuteltozatlan269 Ez a megaacutellapiacutetaacutes azeacutert is kuumlloumlnoumlsen jelentős mert maacuter ezen a ponton mintegy megelőlegezi Theo Mayer-Malynak a rerum natura kapcsaacuten megfogalmazott keacutesőbb meacuteg hivatkozaacutesra keruumllő abbeacuteli neacutezeteacutet hogy a roacutema-iak ezt egyfajta hataacuterfogalomkeacutent hasznaacuteltaacutek270 Ezen tuacutelmenően azonban fel kell hiacutevni a fi gyelmet arra a Maschi aacuteltal kifejtett szempontra is hogy a rerum natura kifejezeacutes messze nem csupaacuten bdquoa dolgok termeacuteszeterdquo eacutertelemben fordul elő a forraacutesokban Mi toumlbb a roacutemai gondolkodaacutes sokkal inkaacutebb koumlzvetlenuumll valaminek a leacutetezeacuteseacutevel hozta oumlsszefuumlggeacutesbe ezt a nyelvi fordulatot ekkeacutent je-lentette ez elsősorban a bdquomindenkit koumlruumllvevő vilaacutegotrdquo mindazt bdquoami leacutetezikrdquo bdquoami vanrdquo a bdquovaloacutesaacutegotrdquo271

Mindezek alapjaacuten a rerum natura fogalma kapcsaacuten ndash az irodalommal oumlssz-hangban ndash maacuter eloumlljaacuteroacuteban annyi megaacutellapiacutethatoacute hogy az in rerum natura esse

267 Vouml Cic Phil 11 22 Quamvis enim intentus animus tuus sit C Pansa sicut est ad virum fortissimum et omnium clarissimum liberandum tamen rerum natura cogit te necessario referre animum aliquando ad Dolabellam persequendum et partem aliquam in Asiam et Syriam derivare curae et cogitationis tuae Ld meacuteg P (1966) i m 216

268 Vouml Quint 2 17 32ndash33 bdquoTamen quoniam hoc quoque in rerum naturam cadit ut duos sapientes aliquando iustae causae in diversum trahant quando etiam pugnaturos eos inter se si ratio ita duxerit credunt respondebo propositis atque ita quidem ut appareat haec adversus eos quoque frustra excogitata [33] qui malis moribus nomen oratoris indulgentrdquo Vouml P (1966) i m 217

269 Ld P (1966) i m 217ndash221270 Vouml M -M (2000b) i m 11271 Ehhez ld M (1937) i m 65

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről86

kifejezeacuteshez tehaacutet olyan jelenteacutes bizonyosan taacutersiacutethatoacute amellyel a koumlzleacutes fel-adoacuteja elsődlegesen valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutere valaminek a valoacutesziacute-nűseacutegeacutere szabaacutelyszerűseacutegeacutere refl ektaacutel Ebben a vonatkozaacutesban Titus Lucretius Carus De rerum natura ciacutemű munkaacutejaacutera eacuterdemes hivatkozni tankoumlltemeacutenye az epikureus fi lozoacutefi a latin nyelvű foglalata amelynek jelentőseacutege egyfelől a goumlroumlg fi lozoacutefi ai fogalmak latinra valoacute aacutetuumllteteacuteseacuteben maacutesfelől pedig abban aacutell hogy roacutemai fi lozoacutefi a addig hagyomaacutenyosnak mondhatoacute teacutemaacuteihoz a ndash jellemzően gyakorlati ndash etikaacutehoz ritkaacutebban a teoloacutegiaacutehoz keacutepest ontoloacutegiaacutet tartalmaz272 Lucretius műveacutenek emliacuteteacutese azeacutert szuumlkseacuteges mert naacutela jelenik meg a kentaur273 mint a nem leacutetező archetiacutepusa meacuteghozzaacute nem egy alkalommal274 Eme textusok koumlzuumll ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash reacuteszletesebb bemutataacutest igeacutenyel egy az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlvegreacutesz amelyben a centaurus toumlbbszoumlr is emliacutettetik meacuteghozzaacute egy olyan kontextusban ahol Lucretius egyenesen azt fejti ki hogy mieacutert lehetetlen a kentaur leacutete

272 A (2009) i m 229 eacutes 233 Titius Lucretius Carus eacuteleteacutehez eacutes a bdquoDe rerum naturardquo ciacutemű munkaacutejaacutehoz valamint a raacute jellemző fi lozoacutefi ai iraacutenyzathoz ld L (1986) i m 18ndash19 A (2009) i m 229ndash236 A (2003) i m 214ndash219 S (2001) i m viindashxxxiv P (2000) i m 113ndash114 F (2001) i m 45 Oxford Companion s v lsquoLucretiusrsquo

273 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Foumlldi Andraacutes professzor uacuternak az ELTE AacuteJK tanszeacutekvezető egyetemi tanaacuteraacutenak hogy a dolgozat kutatoacutehelyi vitaacutera elkeacuteszuumllt vaacuteltozata kapcsaacuten felhiacutevta a fi gyelmemet mind a kentaur probleacutemaacutejaacutera mind pedig az irodalmi forraacutesok jelentőseacute-geacutere A kentaur probleacutemaacutejaacutet kapcsoloacutedaacutesaacutet a rerum natura fogalmaacutehoz eacutes a lehetetlenseacuteg fi lozoacutefi ai megkoumlzeliacuteteacuteseacutehez meacuterteacutekadoacute moacutedoacuten Ernst Rabel vizsgaacutelta Ld R (1971) i m 122ndash123 Az uacutejabb irodalomban Cuena Boy foglalkozik ezzel a teacutemaacuteval szinteacuten a lehetetlen szolgaacuteltataacutes teacutemakoumlreacuteben ld C B (1993) i m 229 Az őt megelőző szakirodalomboacutel eacuteppen a szolgaacuteltataacutes lehetetlenseacutege kapcsaacuten emliacutetendő M (1969) i m 74 Ugyaneme munkaacutejaacuteban maacutesutt Medicus szinteacuten kifejezetten akkeacutent emliacuteti a hippocentaurust mint annak klasszikus peacuteldaacutejaacutet amikor a megiacutegeacutert dolog in rerum natura esse non postest Vouml M (1969) i m 79

274 Iacutegy emliacutethető kuumlloumlnoumlsen Lucr 4 722ndash734 bdquoNunc age quae moveant animum res accipe et unde quae veniunt veniant in mentem percipe paucis principio hoc dico rerum simulacra vagari multa modis multis in cunctas undique partis tenvia quae facile inter se iunguntur in auris obvia cum veniunt ut aranea bratteaque auri quippe etenim multo magis haec sunt tenvia textu quam quae percipiunt oculos visumque lacessunt corporis haec quoniam penetrant per rara cientque tenvem animi naturam intus sensumque lacessunt Centauros itaque et Scyllarum membra videmus Cerbereasque canum facies simulacraque eorum quorum morte obita tellus amplectitur ossa [hellip]rdquo Ezen a helyen Lucretius arroacutel eacutertekezik hogy mikeacutent juthatnak elmeacutenkbe a kiacutevuumllről joumlvő dolgok Meglaacutetaacutesa szerint a dolgok keacutepei oumlssze-vissza repkednek majd szemuumlnkhoumlz eacuterve a laacutetaacutes eacuterzeteacutet keltik eacutes az emberben bdquovisszkeacuteppeacuterdquo alakulnak iacutegy keltve az eacuterzeacutest Ekkeacutent laacutethatjuk a Scyllaacutek kentaurok eacutes a Cerberus testeacutet A jelen Lucretius-ideacutezet valamint az oumlsszes toumlbbi Lucretiustoacutel ideacutezett szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutes-boacutel szaacutermazik Lucreti de rerum natura libri sex Recognovit brevique adnotatione critica instruxit Cyrillus B Oxford Classical Texts Scriptorum Classicorum Bibliotheca Oxoniensis Oxford University Press 1922

87A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Lucr 5 878ndash891Sed neque Centauri fuerunt nec tempore in ulloesse queunt duplici natura et corpore binoex alienigenis membris compacta potestashinc illinc partis ut sat par esse potissitid licet hinc quamvis hebeti cognoscere cordeprincipio circum tribus actis impiger annisfl oret equus puer haut quaquam nam saepe etiam nuncubera mammarum in somnis lactantia quaeretpost ubi equum validae vires aetate senectamembraque defi ciunt fugienti languida vitatum demum puerili aevo fl orenta iuventasoffi cit et molli vestit lanugine malasne forte ex homine et veterino semine equorumconfi eri credas Centauros posse neque esse [hellip]

Ebben a textusban Lucretius azt mutatja be hogy mieacutert kizaacutert kettős termeacute-szetű (duplici natura) kettős testű idegen nemű tagokboacutel aacutelloacute (ex alienigenis membris compacta) leacutenyek leacutete Kiinduloacutepontja hogy a keacutet tag nem egyforma ndash haacuteromeacuteves koraacuteban a loacute maacuter felnőtt miacuteg az ember meacuteg csecsszopoacute gyermek-nek szaacutemiacutet (ubera mammarum in somnis lactantia quaeret) amikor pedig a gyermek feacuterfi korba leacutep (molli vestit lanugine malas) addigra a loacute maacuter megveacute-nuumll tagjaiban lankad az erő (equum validae vires aetate senecta membraque defi ciunt fugienti languida vita) Mindebből adoacutedoacutean laacutethatoacute hogy a centaurus vagy hippocentaurus275 az absurdum az abszoluacutet lehetetlen mert nem leacutetező archetiacutepusa A hippocentaurus minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash mitoloacutegiai ere-deteacuten tuacutelmenően ndash a fi lozoacutefi a eacutes a retorika koumlreacuteben hasznaacutelt fogalom lehetett amint azt Seneca egyik levele (Sen Ep ad Luc 6 58 15) is joacutel mutatja276 Megjegyzendő ugyanakkor hogy nem Seneca az egyetlen akineacutel a kifejezeacutes előfordul a szeacutepirodalmi forraacutesokban maacutesutt is megtalaacutelhatoacute ez a peacutelda ndash le-

275 Mindkeacutet elnevezeacutes előfordul a forraacutesokban jelenteacutesbeli kuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll Ehhez ld pl Oxford Latin Dictionary s h vv

276 Seneca eacutes a termeacuteszetjog kapcsolataacutehoz kuumlloumlnoumlsen pedig a secundum naturam vivere ideaacutejaacutehoz ld P (2000) i m 115ndash121 Seneca eacutes a kereszteacutenyseacuteg kapcsolataacutehoz ld P (2000) i m 122ndash127 F (2007) i m 71 A fi lozoacutefi a a retorika eacutes a jogi fogalomkeacutepzeacutes kapcsolataacutehoz ld G (1952) i m 483 48 lj R (2000) i m 29ndash30

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről88

gyen eleacuteg ehelyuumltt Plinius vagy Quintilianus munkaacuteira utalni277 Ami az előbb emliacutetett Seneca-peacuteldaacutet illeti a kiinduloacutepont Senecaacutenaacutel ndash mint az keacutesőbb is laacutethatoacute lesz ndash a lsquoquod estrsquo kategoacuteriaacuteja Ezen beluumll kuumlloumlnbseacuteget tesz a genus eacutes a species fogalmai koumlzoumltt278 A kettő koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest Arisztoteleacuteszre hivat-kozva magyaraacutezza az ember a kutya a loacute mind-mind speciesek (homo species est ut Aristoteles ait equus species est canis species est) a felettuumlk aacutelloacute genus pedig az animal (genus esse coepit horum omnium quae modo rettuli ndash hominis equi canis ndash animal) Ehhez keacutepest ndash baacuter nem tartoznak az animal koumlreacutebe ndash egy taacutegabb kategoacuteriaacutet keacutepviselnek a noumlveacutenyek (satum arbustum) amelyek az eacutelők koumlzeacute tartoznak (animam inesse) ekkeacutent eacutelőleacutenynek tekintendők (itaque et vivere illa et mori dicimus) Iacutegy tehaacutet adott egy felsőbb fogalom az animantia amely mind az animalia mind a sata kategoacuteriaacuteit magaacuteban foglalja (animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in hac forma sunt et sata)279 Ezen tuacutelmenően azonban leacuteteznek olyan dolgok is amelyek nem eacutelők mint amilyenek peacuteldaacuteul a sziklaacutek (quaedam anima carent ut saxa) Ebből eredően kell hogy legyen egy olyan fogalom amely az animantia felett aacutell ez pedig a corpus amelyen beluumll az egyik kategoacuteria az animantia lesz ennek paacuterja pedig inanima280 Viszont leacutetezik olyan kategoacuteria amely a corpus felett aacutell (est aliquid superius quam corpus) ndash ez a lsquoquod estrsquo amelyen beluumll leacutetezhet corporalia eacutes incorporalia281 Ebben a vonatkozaacutesban Seneca a sztoikus fi lozoacutefi aacutera hivat-

277 Ehhez ld Plin N H 7 35 bdquoClaudius Caesar scribit hippocentaurum in Thessalia natum eodem die interisse et nos principatu eius adlatum illi ex Aegypto in melle vidimusrdquo A szoumlveg forraacutesa Naturalis historiae libri XXXVII Post L Iani obitum recognovit et scripturae discrepantia adiecta edidit Carolus M vol VI Teubner Lipsiae 1892ndash1909 Hasonloacutekeacuteppen Quint Inst orat 6 3 90 bdquoAlienam fi nxit Iuba qui querenti quod ab equo suo esset adspersus rsquoquid Tursquo inquit rsquome Hippocentaurum putasrsquo suam C Cassius qui militi sine gladio decurrenti rsquoheus commilito pugno bene uterisrsquo inquit et Gabba de piscibus qui cum pridie ex parte adesi et versati postera die positi essent rsquo festinemus alii subcenantrsquo inquit Tertium illud Cicero ut dixi adversus curium fi eri enim certe non poterat ut cum declamaret natus non essetrdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Fabi Quintiliani Institutionis oratoriae libri duodecim vols 1 et 2 recogn brevique adnot critica instruxit Michael W Oxonii Clarendon 1970 Nem kifejezetten a hippocentaurus keacuter-deacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben ugyan de a rerum natura kifejezeacutesnek az irodalmi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesa kapcsaacuten ld C B (1993) i m 239ndash242

278 Sen Ep ad Luc 6 58 8 bdquo[hellip] Omnes tibi exponam si ante indicavero esse aliquid genus esse et speciem Nunc autem primum illud genus quaerimus ex quo ceterae species suspensae sunt a quo nascitur omnis divisio quo universa comprensa sunt Invenietur autem si coeperimus singula retro legere sic enim perducemur ad primumrdquo

279 Reacuteszletesen L Sen Ep ad Luc 6 58 9-10 A szoumlvegre toumlrteacutenő hivatkozaacutesok az alaacutebbi kiadaacutest veszik alapul F H L Annaei Senecae opera quae supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858

280 Vouml Sen Ep ad Luc6 58 10 eacutes 14281 Vouml Sen Ep ad Luc 6 58 11 eacutes 14

89A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

kozik amely szerint ami van (quod est) az lehet corporalia eacutes incorporalia Corporalia lehetnek animantia eacutes inanima Animantia koumlreacuteben vannak olyan leacutetezők amelyek animusszal biacuternak miacuteg maacutesoknak csak animaacutejuk van azaz egyesek akarattal eacutertelemmel biacuternak miacuteg maacutesok pusztaacuten eacutelnek ndash animalia az előbbi koumlreacutebe tartoznak amelyet azutaacuten mortalia eacutes immortalia csoportjaira lehet felosztani Ezt koumlvetően ndash egyes sztoikusokra hivatkozaacutessal ndash vezeti be a rerum natura fogalmaacutet arra hiacutevva fel a fi gyelmet hogy vannak amelyek a kuumllvilaacutegban a valoacutesaacutegban leacuteteznek (in rerum natura sunt) miacuteg maacutesok nem (non sunt) Mindazonaacuteltal azt sem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni hogy amelyek a kuumllvilaacutegban nem leacuteteznek (non sunt) azok is a rerum naturaacutehoz tartoznak (rerum natura complectitur) Peacuteldakeacutent hivatkozik a kentaurokra vagy az oacuteriaacutesokra amelyek teacutevkeacutepzetből adoacutedoacutean valamilyen formaacuteval biacuternak joacutellehet corpusuk nincsen (falsa cogitatione formatum habere aliquam imaginem coepit quamvis non habeat substantiam)282 Ebben a Seneca-szoumlvegben tehaacutet joacutel megmutatkozik a rerum natura fogalmaacutenak bdquotoumlbbfedelesrdquo jelenteacutese Keacutetseacutegtelen hogy az in rerum natura (non) est fordulat valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutere illetőleg a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal azonban a bemutatott szoumlveg utolsoacute mondataacuteboacutel laacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutesnek van egy olyan jelenteacutese is amely az objektiacutev valoacutesaacuteggal283 aacutell oumlsszefuumlggeacutesben ezek alapjaacuten a rsquodolgok termeacuteszetersquo kiterjed a kentaurra is joacutellehet ilyen leacuteny testi valoacutejaacuteban nem leacutetezik284

Mindeme fi lozoacutefi a eacutes retorikai előzmeacutenyek utaacuten eacuterdemes azt megvizsgaacutelni hogy a kentaur peacuteldaacuteja hol jelenik meg a jogi forraacutesokban mint valami olyannak a peacuteldaacuteja ami non in rerum natura est Ezek a forraacutespeacuteldaacutek igazolni laacutetszanak azt a Genzmer eacutes Ruumlfner neveacutehez koumlthető felteveacutest hogy a jogi szaknyelvre jelentős hataacutest gyakorolt a fi lozoacutefi a eacutes a retorika terminoloacutegiaacuteja Ami a kentaurt megemliacutető jogi forraacutesokat illeti Gaius a maga instituacutecioacuteiban az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekroacutel szoacutelva emliacuteti a hippocentaurus peacuteldaacutejaacutet

Gai 3 97a

282 Ezzel egyezően ld C B (1993) i m 241ndash242 Ebben a vonatkozaacutesban eacuterdemes arra utalni hogy a corpus kifejezeacutes neacutemelykor substantia eacutertelemben is előfordul Ehhez ld S (1992) i m 138ndash141

283 Ezzel egyező eacutertelemben fordul elő Cuena Boynaacutel is aki kifejezetten kiemeli hogy a rerum natura objektiacutev valoacutesaacuteg eacutertelemben a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje amely baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute eacutes amelynek minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett Vouml C B (1993) i m 235ndash236 bdquo[hellip] la rerum natura es la realidad objectiva ineludible y necesaria de las cosas el mundo corporal (fiacutesico) preexistente a cualquier regulacioacuten juriacutedica y que a toda regulacioacuten juriacutedica se impone de modo necesariordquo Ld meacuteg tovaacutebbaacute C B (1993) i m 239 skk

284 Ehhez a Seneca-szoumlveghez ld meacuteg C B (1993) i m 241ndash242

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről90

Item si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum stipuletur aeque inutilis est stipulatio

Ezzel egyező tartalmuacute szoumlveggel talaacutelkozhatunk Iustinianus instituacutecioacuteiban is

Inst 3 19 1At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum qui esse non possit inutilis erit stipulatio

A keacutet szoumlveget oumlsszehasonliacutetva megaacutellapiacutethatoacute hogy a Gaius-szoumlvegben az lsquoaequersquo szoacutecska a megelőző fragmentum aacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozik amelyben Gaius raacutemutat hogy inutilis a stipulatio abban az esetben ha az adni szaacutendeacutekozott vagyontaacutergy aacutetadaacutesa nem lehetseacuteges (ut dari non possit)285 Ennek peacuteldaacuteja ha a stipulatio taacutergya teacutevedeacutesből szabad ember akit rabszolgaacutenak elhalt akit eacutelőnek illetőleg szent vagy temetkezeacutesi hely amelyet emberi jog alaacute tartozoacutenak veacutelt a stipulaacuteloacute Ennek folytataacutesakeacutent mutat raacute Gaius hogy ndash a koraacutebbiakhoz ha-sonloacutean ndash inutilis a stipulatio olyankor is amikor olyat iacutegeacuter valaki aacutetadni amely a valoacutesaacutegban nem leacutetezhet (in rerum natura esse non potest) A iustninanusi szoumlveg mindoumlssze annyiban kuumlloumlnboumlzik a gaiusitoacutel hogy az eacutelőnek veacutelt halott rabszolga in rerum natura non est amiacuteg a hippocentaurus in rerum natura esse non potest Tartalmi kuumlloumlnbseacuteg azonban nincs a szoumlvegek koumlzoumltt ami Gaiusnaacutel akkeacutent nyilvaacutenul meg hogy dari non possit azt Iustinianus elvontabban az in rerum natura esse non potest fordulattal jellemzi286 Abban azonban mindkeacutet szoumlveg teljesseacuteggel megegyezik hogy a hippocentaurus olyan ami in rerum natura esse non potest Ennek egy lehetseacuteges magyaraacutezata olvashatoacute Cicero De natura deorum287 ciacutemű munkaacutejaacuteban amikor arroacutel iacuter hogy egyes keacutepzelt

285 Az inutilis stipulatio keacuterdeacuteseacutehez ld a hazai szakirodalomban leguacutejabban S (2006) i m 214ndash216 aki a hippocentaurus keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti

286 Megjegyzendő hogy a kentaurra vonatkozoacute utalaacutes a Digestaacuteban is megtalaacutelhatoacute egy helyen (Cels D 45 1 97 pr [26 dig]) aneacutelkuumll azonban hogy ez a locus a hippocentaurust kapcso-latba hoznaacute a rerum natura fogalmaacuteval Ehhez ld meacuteg C B (1993) i m 229 aki egy tovaacutebbi Digesta-szoumlvegre (Gai D 44 7 1 9 [2 aur]) is hivatkozik Ez utoacutebbi szoumlveg ugyan a kentaurt nem emliacuteti abboacutel a szempontboacutel azonban meacutegis jelentős hogy a gaiusi instituacuteci-oacutekban is szereplő ut dari non possit fordulat ebben a textusban is megjelenik az erre adott peacuteldaacutek pedig a iustinianusi instituacutecioacutekban szereplő peacuteldaacutekkal mutatnak reacuteszleges egyezeacutest koumlzoumls peacutelda a homo iam mortus tovaacutebbi csak a Digestaacuteban szereplő pedig az aedes deusta

287 Cic N D 2 5 bdquo[hellip] Quod nisi cognitum conprehensumque animis haberemus non tam stabilis opinio permaneret nec confi rmaretur diuturnitate temporis nec una cum saeclis

91A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

eacutes haszontalan neacutezetek hiedelmek (opiniones fi ctas atque vanas) pusztaacuten az idő muacutelaacutesaacuteboacutel eredően elenyeacutesznek (diuturnitate extabuisse) peacuteldakeacutent emliacuteti hogy ki is hinne a hippocentaurus vagy a chimaera leacutetezeacuteseacuteben A fi lozoacutefi ai retorikai eacutes a jogi forraacutesok alapjaacuten tehaacutet igazolhatoacute hogy a rerum natura kife-jezeacutes elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet van hivatva kifejezni A vonatkozoacute szekunder irodalom roumlvid aacutettekinteacutese utaacuten azt a keacuterdeacutest eacuterdemes reacuteszletesen megvizsgaacutelni hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes Digestaacuteban megtalaacutelhatoacute előfordulaacutesaihoz milyen jelenteacutesek kapcsoloacutednak

aetatibusque hominum inveterare potuisset Etenim videmus ceteras opiniones fi ctas atque vanas diuturnitate extabuisse Quis enim hippocentaurum fuisse aut Chimaeram putat [hellip]rdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Tullius Ciceronis De Natura Deorum Libri primus et secundus usque ad c 41 Edidit D F A Mionachii impensis A Weberi 1829

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS MEGJELENEacuteSE A MAacuteSODLAGOS IRODALOMBAN

A keacuterdeacutessel foglalkozoacute roacutemai jogi irodalomra aacuteltalaacuteban jellemző hogy kifeje-zetten a rerum naturaacutet taglaloacute illetőleg azt koumlzeacuteppontba aacutelliacutetoacute aacutetfogoacute roacutemai jogi munka alig leacutetezik Keacutetseacutegtelen hogy egyfelől talaacutelkozhatunk a szekundeacuter irodalomban olyan tanulmaacutenyokkal amelyek a rerum natura (Natur der Sache natura delle cose natura de las cosas) keacuterdeacuteseacutet illetőleg ennek valamely as-pektusaacutet jaacuterjaacutek koumlruumll288 Teacutenykeacuterdeacutes emellett hogy a teacutema meacuterteacutekadoacute roacutemai jogi feldolgozaacutesa egyeacutertelműen Wolfgang Waldstein neveacutehez koumlthető emellett az uacutejabb szakirodalomban emliacutetendő meacuteg Cuena Boy munkaacuteja is valamint a XX szaacutezad elejeacuteről Carlo Alberto Maschi monograacutefi aacuteja amely a roacutemai jogban fellelhető termeacuteszetjogi koncepcioacutet tekinti aacutet reacuteszletesen Waldstein azonban elsődlegesen a klasszikus jogaacuteszok doumlnteacuteshozatalaacutenak meghataacuterozoacute elemeit igyekszik feltaacuterni joacutellehet az ő munkaacuteja koumlzeliacuteti meg a leginkaacutebb komplexen ezt a keacuterdeacutest289 Cuena Boy kivaacuteloacute monograacutefi aacuteja pedig a fi zikai lehetetlenseacuteg keacuterdeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben vizsgaacutelja a fogalmat ekkeacutent az ő megkoumlzeliacuteteacutese a rerum natura fogalmaacutenak fi zikai leacutetezeacutessel oumlsszefuumlggő aspektusaacutera vonatko-zik vagyis a rerum natura ezen kiacutevuumlli jelenteacutestartalmaacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet nem tekinti aacutet290 Maschi kiinduloacutepontja natura jelenteacuteseacutenek a jogban megjelenő vizsgaacutelata kuumlloumln kiteacuterve a ius naturale speciaacutelis fogalomkoumlreacutere valamint roumlvid excursus gyanaacutent veacuteve szaacute mba a rerum natura teacutemakoumlreacutet is291 Azt laacutetjuk tehaacutet hogy az alapvetőnek mondott munkaacutek sem maradeacutektalanul fedik le a rerum natura fogalmaacutet tematikus foacutekuszukat tekintve Ugyanakkor vitaacuten feluumll aacutell hogy a megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacuteseik kapcsaacuten akkuraacutetus precizitaacutessal elemzik a forraacutesokat aacutetfogoacute keacutepet kiacutevaacutenva rajzolni a rerum natura fogalmaacutenak konkreacutet

288 Iacutegy ld pl M -M (1971) i m 114ndash124 G V (1970) i m 59ndash91289 W (1976) i m 29ndash68290 C B (1993) i m 242ndash262291 Ld M (1937) i m 65ndash72

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban94

jelenteacuteseacuteről eacutes szerepeacuteről is A hazai szekundeacuter irodalomboacutel kiemelendő Benke Joacutezsef kitűnő doktori eacutertekezeacutese aki a remeacutenyveacutetel taacutergykoumlreacuteben a nem leacutetező dolog adaacutesveacuteteleacutehez koumltődően teacuter ki az in rerum natura non sit illetve esse desierit kifejezeacutesek eacutertelmezeacuteseacutere292 A szakirodalom eddigi vizsgaacutelata alapjaacuten kitűnik hogy a rerum natura fogalmaacutenak elvont aacutetfogoacute elemzeacutese minden bizonnyal azeacutert hiaacutenyzik a romanista irodalomboacutel mert az alapul szolgaacuteloacute for-raacutesok gyakorlati esetekre adott responsumok ekkeacutent ezek elemzeacutese soraacuten sem lehet teljesseacuteggel elszakadni attoacutel a kontextustoacutel amelyben a vizsgaacutelt kifejezeacutes megjelenik

Tuacutelleacutepve a roacutemai jogi szekundeacuter irodalom koumlreacuten mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni Herbert Schambeck kismonograacutefi aacutejaacutet amelyben a szerző eacuterdemben eacutes reacuteszletesen foglalkozik a dolog termeacuteszeteacutenek (Natur der Sache) keacuterdeacuteseacutevel ekkeacutent keruumll emliacuteteacutesre munkaacutejaacuteban a rerum natura fogalma is Megkoumlzeliacuteteacutese eacutes szemleacuteletmoacutedja a jogfi lozoacutefus felfogaacutesaacutet tuumlkroumlzi a rerum natura fogalom el-meacuteleti eacutes gyakorlati bemutataacutesaacutenaacutel messze toumlbbet vaacutellal ndash munkaacutejaacuteban aacutettekinti egyfelől a dolog termeacuteszeteacutenek fogalomtoumlrteacuteneteacutet a goumlroumlgneacutel a roacutemaiaknaacutel a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek munkaacuteiban valamint a termeacuteszetjogi kodifi kaacutecioacutehoz koumltődően293 Elemzi a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalmat tartalmi szempontboacutel bemutatva annak lehetseacuteges jelenteacuteseit eacutes alkalmazaacutesait294 majd aacutettekinti a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalom kapcsolataacutet a hataacutelyos pozitiacutev joggal szokaacutesjoggal eacutes koraacutenak biacuteroacute gyakorlataacuteval295 Veacutegezetuumll elhelyezi a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalmat a jogelmeacuteleti irodalomban is296 Keacutezben tarthatunk tehaacutet egy a bdquodolog termeacuteszeteacutetrdquo reacuteszletesen toumlbb szempontboacutel bemutatoacute munkaacutet amely azonban egyfelől jogfi lozoacutefi ai munka amelyet szerzője kuumlloumlnoumlsen magas sziacutenvonalon keacutesziacutetett el azonban nem mindig azokat a keacuterdeacuteseket veti fel amelyek egy szi-goruacutean roacutemai jogi elemzeacutes kereteacuteben felteendők Maacutesfelől pedig nem elhanya-golhatoacute szempont hogy a bdquodolog termeacuteszeterdquo eacutes a rerum natura fogalomkoumlre nincs teljes aacutetfedeacutesben egymaacutessal eacuteppen uacutegy ahogy a bdquotermeacuteszetjogrdquo eacutes a ius naturale fogalmainak egymaacutessal valoacute oumlsszemosaacutesa sem szerencseacutes minthogy mindkeacutet esetben szuumlkseacutegtelen feacutelreeacuterteacuteseket alapozhatunk meg mindezzel A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik meacuteg Paolo Ferretti monograacutefi aacuteja is aki ebben a munkaacutejaacuteban elsősorban a meacutehmagzat helyzeteacutet elemzi a primeacuter

292 Ld B (2011) i m 72 skk Megjegyzendő hogy a szerző a rerum natura keacuterdeacuteseacuteben jelen munka szerzőjeacutenek a taacutergykoumlrben koraacutebban megjelent tanulmaacutenyaacutera hivatkozik

293 S (1964) i m 7ndash31294 S (1964) i m 32ndash64295 S (1964) i m 65ndash121296 S (1964) i m 122ndash140

95A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban

forraacutesok tuumlkreacuteben Ferretti eacuteppen ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel az in rerum natura esse eacutes az in rebus humanis nondum esse kifejezeacutesek eacutertelmezeacutese főkeacutent pedig ezek egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten foglalkozik meacutelyrehatoacutebban a rerum natura mibenleacuteteacutevel Munkaacutejaacutenak aacutettekinteacutese nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy a rerum natura kifejezeacutesnek csak egy meglehetősen szűkiacutető jelenteacutest tulajdoniacutet felfogaacutesa szerint a jogaacuteszok ezzel a fordulattal mindoumlssze valakinek vagy valaminek a leacutetezeacuteseacutere utaltak297 Joacutellehet a szerzőnek abban a tekintetben teljesen igaza van hogy az emliacutetett kifejezeacutesek valoacuteban ebbe a jelenteacutesiraacutenyba terelik a rerum natura ndash ekkeacutent most absztraktan felfogott ndash fogalmaacutet azonban azt sem szabad elfelejteni hogy a primeacuter forraacutesok oumlsszesseacute-geacutenek vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes jelenteacutese a Ferretti aacuteltal adott eacutertelmezeacutesneacutel taacutegabb Azt tapasztalhatjuk tehaacutet az eddig felsorakoztatott szekundeacuter munkaacutek kapcsaacuten hogy sokfeacutele eacutes niacutevoacutes irodalma van a teacutemaacutenak ugyanakkor az emiacuteltett szakmunkaacutek tematikus koumltődeacutese az informaacutecioacutek alapos szegmentaacutelaacutesaacutera keacutenyszeruumlluumlnk

Waldstein munkaacutejaacutehoz szerkezeteacuteben hasonloacute Franz Horak iacuteraacutesa amelyben a szerző ndash akaacutercsak Waldstein ndash a jogaacuteszi doumlnteacutesek eredőit kutatja ebben a munkaacuteban is mindoumlssze per tangentem keruumll bemutataacutesra a rerum natura probleacutemaacuteja Amiacuteg azonban Waldstein egy teljes fejezetben szigoruacutean csak a rerum natura mibenleacuteteacutevel foglalkozik addig Horak a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacutenek eacutes a termeacuteszetből eredő adottsaacutegokon alapuloacute szabaacutelyossaacutegok (Natur der Rechtsinstitute ndash Naturgegebenheiten) oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak kereteacute-ben tanulmaacutenyozza a teacutemaacutet főkeacutent annak feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik hogy milyen szerepuumlk van ezeknek a termeacuteszetből eredő adottsaacutegoknak a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben298 Hangveacuteteleacutet oumlsszesseacutegeacuteben egyfajta pozitivista szkepticizmus jellemzi A rerum natura fogalma Horak gondolatrendszereacuteben oumlsszesseacutegeacuteben haacutetteacuterbe szorul pusztaacuten logikai alapon vizsgaacutelja a jogaacuteszok eleacute keruumllt eseteket Ahol a rerum natura forraacutesszerűen előkeruumll ott is tisztaacuten normatiacutev alapon az entimeacutema fogalmaacutenak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesaacuteval igyekszik megoldani a felmeruumllő probleacutemaacutet299

Ezen tuacutelmenően azonban a kortaacuters irodalom azt a taacutegabb keacuterdeacuteskoumlrt amelybe a rerum natura fogalma is illeszkedik vagy a natura vagy a ius naturale olda-

297 Vouml F (2008) i m 77ndash80298 Ezzel egyezően ld G (1971) i m 119ndash120 aki arra mutat raacute hogy Horak elemzeacutese a

rerum natura keacuterdeacuteseacutet mint termeacuteszeti teacutenyezőket taglalja vagy szigoruacutean a kelseni SeinndashSollen kategoacuteriaacuteival egybevetve illetve ezekből kiindulva vagy pedig a rerum naturaacutet egy jogaacuteszi koumlzhelykeacutent felfogva

299 H (1969) i m 277

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban96

laacuteroacutel vizsgaacutelja300 Ebben a koumlrben tehaacutet a rerum natura mint fogalom a natura vagy a ius naturale jobb megeacuterteacuteseacutet szolgaacutelja keveacutes szoacute esik azonban magaacuteroacutel a rerum naturaacuteroacutel annak karaktereacuteről eacutes jelenteacuteseacuteről a jogaacuteszi terminoloacutegiaacuteban A szerzők koumlzoumltt abban a tekintetben egyeteacuterteacutes van hogy a kiinduloacutepont a natura vizsgaacutelata lehet301 Neacutemi paacutetosszal aacutellapiacutetja meg Bretone hogy az oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet leacutetrehozoacute oumlroumlk eacutes elpusztiacutethatatlan termeacuteszettel szembekeruumllve az oacutekori ember okvetlenuumll tudataacuteban kellett legyen a sajaacutet vilaacutegban elfoglalt helyeacutenek302 Paacutetosza abboacutel ered hogy miutaacuten ebbeacuteli neacutezeteit kifejti raacutemutat hogy a termeacuteszetre jellemző a szokatlan a szabaacutelyostoacutel elteacuterő leacutetrehozaacutesa is mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes vagy akaacuter egy torzszuumlloumltt gyermeknek a vilaacutegra joumlvetele303 Mi toumlbb vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet a modern ember fel-fogaacutesaacutenak iraacutenyaacuteboacutel indiacutetja amely eszmeiseacutegeacuteben eacuteppen egy a termeacuteszettől a tudomaacuteny aacuteltal fuumlggetleniacutetett attoacutel egyszersmind elrugaszkodott emberkeacutepet idealizaacutel304 Ugyanakkor elismeri a termeacuteszetben benne rejlő rend leacuteteacutet aacutem azt is aacutelliacutetja egyszersmind hogy az egyeacuteni emberi doumlnteacutes fuumlggveacutenye hogy ennek alaacutevetjuumlk magunkat vagy eacuteppen kivonjuk magunkat a hatoacutekoumlreacuteből305 Erre pedig ndash mint azt maga iacuterja ndash a tudomaacuteny tenne minket keacutepesseacute ha meacutegoly muacutelandoacute moacutedon is306 Mindebből koumlvetkezik hogy joacutellehet megaacutellapiacutetaacutesait egyenkeacutent helyesleacutessel lehet fogadni azonban szavai moumlguumll teljesen maacutesfajta felfogaacutes laacutetszik kirajzoloacutedni a termeacuteszetet eacutes ennek normatiacutev lekeacutepezeacuteseacutet a ius naturaleacutet maacutesodlagosnak iacuteteacuteli307

Ezen a ponton eacuterdemes egy roumlvid megjegyzeacutest szentelni a ius naturale eacutes ius gentium irodalomban elfoglalt helyeacutenek Gyakorta előfordul ugyanis a keacutet kategoacuteria koumldoumls mitizaacutelaacutesa nehezen megfoghatoacute viszonyrendszerbe aacutelliacutetaacutesa valamint a ius civileacutevel valoacute szembeaacutelliacutetaacutesa308 Tipikus mitizaacutelaacutes fi gyelhető meg

300 A natura oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja Waldstein Horak Kaser Cuena Boy Bretone a ius naturale (gentium) oldalaacuteroacutel Winkel Schambeck eacutes Maren Guimaratildees Taborda Elsősorban a natura naturalis ratio eacutes ius naturale valamint az egyes taacutergyi jogforraacutesok egymaacuteshoz valoacute viszo-nyaacutet vizsgaacutelja Archi eacutes Mayer-Maly előbbi szerző azonban főkeacutent Gaius Instituacutecioacutei kapcsaacuten folytatja le vizsgaacutelataacutet

301 S (1964) i m 12ndash16 K (1993) i m 58ndash59 W (1993) i m 443ndash449 T (2001) i m 180ndash181 B (2001) i m 113ndash121

302 B (2001) i m 114ndash115303 B (2001) i m 116304 B (2001) i m 113305 B (2001) i m 120306 B (2001) i m 114307 Maacutes oumlsszefuumlggeacutesben vouml B (1982) i m 32308 Van olyan szerző is aki szerint maacuter a roacutemai jogaacuteszok is ndash főkeacutent pedig Gaius ndash egyenlőseacutegje-

let tettek a keacutet normarendszer koumlzeacute Ld C (1985) i m 359 Mindazonaacuteltal a hivatkozott

97A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban

abban az aacutelliacutetaacutesban hogy a ius gentium eacutes naturale kapcsaacuten keacutetfeacutele hagyomaacuteny oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel eredő fogalmi zavarral aacutellunk szemben309 Eme aacutelliacutetaacutes annaacutel keveacutesbeacute eacuterthető mivel a ius gentium eacutes a ius naturale elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten abban a keacuterdeacutesben aacuteltalaacutenos az egyeteacuterteacutes hogy utoacutebbi eredője a natura miacuteg előbbi a naturalis ratioacuteboacutel szaacutermazik valamint hogy a ius naturale minden eacutelőleacutenyre iraacutenyadoacute amiacuteg a ius gentium csak az emberekre310 A keacutet kategoacuteria koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg első tekintetre ennyi eacutes nem toumlbb A natura ndash ahogy arra Bretone is raacutemutat ndash magaacuteban hordoz egy rendet amely bizonyos ceacutel feleacute mutat Amikor az ember toumlrekveacutese (voluntas ndash vouml Ulp D 1 1 10 pr [1 reg] constans et perpetua voluntas) hogy oumlsszhangban eacuteljen a termeacuteszettel realizaacuteloacutedik

forraacutesok az aacutelliacutetaacutest nem taacutemasztjaacutek alaacute Gai 1 1 (eacutes az ezzel teljesen egyező Gai D 1 1 9 [1 inst]) szoumlvegeacuteben a ius gentium kapcsaacuten az szerepel hogy rsquoquod vero naturalis ratio inter omnes homines constituitrsquo Ennek leacutenyegeacutet akkor lehet tetten eacuterni ha fi gyelemmel vagyunk arra hogy ugyanez a szoumlveg a ius civile kapcsaacuten azt hangsuacutelyozza hogy ezt populus ipse sibi constituit A koumlzoumls pont tehaacutet constituere amelynek eredője a ius civile kapcsaacuten a populus a ius gentium kapcsaacuten a naturalis ratio A maacutesik hivatkozott szoumlveg (Paul D 1 1 11 [14 ad Sab]) vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes laacutetni hogy a ius naturale vonatkozaacutesaacuteban felsorolt jellemzők a semper aequum eacutes (semper) bonum a ius civile mellett emliacutetett jellemző pedig az omnibus aut pluribus in quaque civitate utile Ebben az esetben tehaacutet ismeacutet a vonatkoztataacutesi pont helyes megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlgg a szoumlveg megeacuterteacutese Mindezek elleneacutere a ius gentium kapcsaacuten tett megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszesseacutegeacuteben helyesnek mondhatoacute (bdquoAll laws in the ius gentium [hellip] were institutions actually embodied de iure int he positive law of all known peoples which happen to agree with each otherrdquo) meacuteg akkor is ha ndash mint azt maga is elismeri ndash megfogalmazaacutesa anakronisztikus Vouml C (1985) i m 360

309 bdquoLa conjugaison de la tradition philosophique grecque avec la tradition juridico-positive romaine explique cette confusionrdquo Vouml T (2001) i m 181

310 Eme felismereacutes hiaacutenya vezet oda hogy Poacutelay egyszerűen fi lozoacutefi ai kategoacuteriaacutenak tekinti mind a ius gentiumot mind a ius naturaleacutet Baacuter a keacutet normarendszer egymaacuteshoz valoacute viszonya tekin-teteacuteben megaacutellapiacutetaacutesai adekvaacutetnak mondhatoacutek a ius gentiumot azeacutert szaacuteműzi a jog vilaacutegaacuteboacutel eacutes minősiacuteti puszta fi lozoacutefi ai kategoacuteriaacutenak mivel a forraacutesok tanulsaacutega szerint a ius gentium a ius naturaleacuten alapuloacute fogalom maacuterpedig nincs olyan aacutellamok feletti szevezet amely ennek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet kikeacutenyszeriacutethetneacute iacutegy (pozitiacutev) jognak nem tekinthető Reacuteszletesen ld P (1988) i m 106ndash108 Megjegyzendő ugyanakkor hogy első tekintetre Poacutelay gondolatrend-szereacuteben csak pozitiacutev jog eacutes fi lozoacutefi ai kategoacuteria leacutetezik ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy Schulz neacutezeteacutevel ellenteacutetesen raacutemutat arra is hogy ndash mivel a jogaacuteszok respondeaacuteloacute teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten aktiacutevan hivatkoztak mind a ius naturaleacutera mind a ius gentiumra ndash semmikeacutepp sem tekinthető a jogtudomaacutenyon kiacutevuumlli kategoacuteriaacutenak Ld reacuteszletesen P (1988) i m 145ndash146 Ami a fi lozoacutefi ai kategoacuteriakeacutent valoacute minősiacuteteacutest illeti ezzel kapcsolatosan megjegyzendő azonban hogy nem felteacutetlenuumll szerencseacutes az a neacutezete amely a jogot a keacutenyszer lehetőseacutegeacutevel azonosiacutetja joacutellehet eacuterveleacutese teljes egeacuteszeacuteben konzisztens Ld P (1988) i m 108 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes meacuteg utalni a diocletianusi aacutermaximaacuteloacute rendelet animorum caecitate fordu-lataacutera Ehhez ld W (2002b) i m 227ndash228 Colish ndash fentebb bemutatott vonatkozoacute neacutezete elleneacutere ndash a ius gentiumot azonosiacutetja a ius naturaleacuteval Ld ehhez C (1985) i m 360 bdquoThe Roman jurists [hellip] identify natural law or natural reason as the underlying principle which establishes the commonly shared civil laws which make up the ius gentiumrdquo Ez csak akkor lenne igaz ha a ius naturale a naturalis ratioacuteboacutel eredne azonban a forraacutes ebben a vonatkozaacutesban egyeacutertelmű natura omnia animalia docuit

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban98

onnantoacutel beszeacutelhetuumlnk ereacutenyes eacuteletről311 A keacuterdeacutes az hogy ez a toumlrekveacutes keacuteszteteacutes honneacutet kell hogy szaacutermazzon Csak a termeacuteszetből magaacuteboacutel eredhet eacutes fi gyelembe veacuteve az ember keacutepesseacutegeacutet a megismereacutesre (azzal egyuumltt hogy a termeacuteszet maradeacutektalan megismereacutese neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik) a naturaacuteboacutel az ember szaacutemaacutera leszűrt koumlzoumls ismeret a naturalis ratio aacuteltal keruumll koumlzvetiacuteteacutesre

Ami a ius naturale vagy akaacuter a ius gentium eacutes a ius civile egymaacutessal valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacutet illeti joacutellehet az egy helyes megaacutellapiacutetaacutes hogy a haacuterom nor-marendszer azonos szinten helyezkedik el ekkeacutent adoacutedhatna a felteacutetelezeacutes hogy akkor ezek egymaacutessal nyilvaacuten konkuraacuteltak is312 Kaser ugyanakkor felhiacutevja a fi gyelmet arra a teacutenyre hogy eme normarendszerek egymaacutes melletti megjeleniacuteteacutese Ulpianus munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető iacutegy nem laacutet alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy ezek egymaacutes ellenteacutetpaacuterjai lettek volna313 Ugyanakkor Kaser is elismeri hogy elsődleges fontossaacuteguacute hogy valamennyi a naturaacutehoz kapcsoloacutedoacute fogalom vizsgaacutelata a konkreacutet termeacuteszeti jelenseacutegek oumlsszefuumlggeacuteseacute-ben kivitelezhető314

311 Vouml H (2004) i m 18ndash19312 Vouml pl W (1993) i m 444 Ezzel leacutenyegeacuteben ellenteacutetesen pl P (1988) i m 108313 Vouml K (1993) i m 58314 K (1993) i m 58

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS ELEMZEacuteSEacuteNEK FONTOSSAacuteGAacuteROacuteL FIGYELEMMEL

A LEHETSEacuteGES HOZADEacuteKOKRA

1 A maacutesodlagos irodalom eacutes a sajaacutet forraacuteskutataacutes egybeveteacutese szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek eacutes ezek lehetseacuteges okai

Waldstein abboacutel indul ki hogy a natura kifejezeacutes 128 helyen fordul elő a jogaacute-szok munkaacuteiban ndash az alapul vett szoumlvegek meriacuteteacutesi koumlre tehaacutet nem korlaacutetozoacutedik kizaacuteroacutelag a Digestaacutera315 Ehhez keacutepest a jelen elemzeacutes alapjaacutet ndash az IntraText Digital Library adatbaacutezisaacutera taacutemaszkodva ndash 51 olyan csak a Digestaacuteboacutel szaacuter-mazoacute veacutelemeacuteny keacutepezi ahol kizaacuteroacutelag a rerum natura kifejezeacutes fordul elő316 Waldstein iacuteraacutesa kapcsaacuten ezzel szemben csak a rerum naturaacuteval foglalkozoacute reacuteszekből 82 szoumlveghivatkozaacutes emelhető ki ugyanakkor van 11 olyan szoumlveg is amelyet Waldstein egyaacuteltalaacuten nem emliacutet joacutellehet a rerum natura kifejezeacutes fellelhető bennuumlk317 A waldsteini szoumlvegek tuumlzetesebb aacutetvizsgaacutelaacutesa nyomaacuten

315 A szoumlvegek utoacutelagos moacutedosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatosan raacutemutat arra hogy igen sok jogaacutesz munkaacute-jaacuteban szaacutemtalan alkalommal fordulnak elő ilyen hivatkozaacutesok eacutes ez a teacuteny eleve lehetetlenneacute teszi hogy minden egyes helyen interpolaacutecioacutera gyanakodhassunk Ugyanakkor nem zaacuterja ki hogy egyik-maacutesik hely tekinteteacuteben helytaacutelloacute lehet a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes felteacutetelezeacutese Reacuteszletesen vouml W (1976) i m 30

316 Az IntraText Digital Library egy digitaacutelis koumlnyvtaacuter amely toumlbb mint 40 nyelven tartalmaz irodalmi fi lozoacutefi ai tudomaacutenyos eacutes vallaacutesi taacutergyuacute szoumlvegeket A szakeacutertőkből aacutelloacute szerkesz-tőbizottsaacuteg tudomaacutenyos igeacutenyesseacutegre eacutes pontossaacutegra toumlrekedve aacutelliacutetotta oumlssze eacutes bőviacuteti a portaacutel tartalmaacutet A portaacutel toumlbb szempontot fi gyelembe vevő sajaacutet keresőmotorral rendelkezik a szoumlvegek hypertext formaacutetumuacuteak vagyis lehetőseacuteg van egy adott szoacute illetve kifejezeacutes előfordulaacutesainak kereseacuteseacutere is A portaacutel eleacuterhető a wwwintratextcom ciacutemen a latin nyelvű alportaacutel a wwwintratextcomLAT ciacutemről eacuterhető el koumlzvetlenuumll Megjegyzendő hogy ez a portaacutel mindoumlssze megkoumlnnyiacuteti a forraacuteskutataacutest a romanisztikaacuteban elfogadott alapművek hasznaacutelataacutet azonban nem helyettesiacuteti

317 Ezek a Waldsteinneacutel nem szereplő szoumlvegek az alaacutebbiak Iul D 1 5 26 (69 dig) Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ulp D 19 5 4 (30 ad Sab) Gai D 221 28 1 (2 rer cott) Mod D 38 10 4 pr (12 pand) Iav D 41 2 23 2 (1 epist) Paul D 45 1 73pr (24 ad ed) Alf D 48 22 3 (1 epit) Paul D 49 8 3 1 (16 resp) Cels D 50 17 186 (12 dig) Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutelhellip100

megaacutellapiacutethatoacute hogy a 31 szoumlvegből expressis verbis egyetlenben sem fordul elő rerum natura kifejezeacutes Fontos kiemelni ugyanakkor hogy pusztaacuten nyelvi-formai alapon ezek a szoumlvegek nem rekeszthetők ki maacuter a szoumlvegek elsődleges olvasata is egyeacutertelműen abba az iraacutenyba mutat hogy tartalmilag kapcsoloacutednak a dolog termeacuteszeteacutenek teacutemakoumlreacutehez azonban a reacuteszletes elemzeacutestől ndash nehogy a rerum naturaacuteval valoacute foglalatoskodaacutes parttalannaacute vaacuteljeacutek ndash jelenleg el kell tekinteni

Cuena Boy a rerum natura eacutes a fi zikai lehetetlenseacuteg kapcsolataacutenak probleacute-makoumlreacutet koumlruumlljaacuteroacute tanulmaacutenyaacuteban oumlsszesen 57 szoumlveget vizsgaacutel a Digestaacuteboacutel ezek koumlzuumll 21-ben szerepel kifejezetten a rerum natura fordulat a fennmaradoacute szoumlvegek vagy a natura illetve a naturalis ratio teacutemaacutejaacutehoz koumltődnek koumlzvetle-nuumll vagy a lehetetlenseacutegre vonatkozoacute utalaacutes jelenik meg bennuumlk vagy pedig az operae libertorum keacuterdeacuteseacutere vonatkoznak Mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk munkaacuteja abboacutel a szempontboacutel is kuumlloumln fi gyelmet eacuterdemel hogy az irodalmi forraacutesokat is szaacutemba veszi Megjegyzendő hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteből Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteira valamint Paulus Sententiaacuteira is hivatkozik

2 Kategorizaacutelaacutes a maacutesodlagos irodalomban

Waldstein legelőszoumlr az in rerum natura esse kifejezeacutessel foglalkozik amely dolgok operae valamint emberi szemeacutelyek teacutenyleges leacutetezeacuteseacutere utal az egyes szoumlvegekben Ebben a koumlrben kiinduloacutepontul szolgaacutel hogy birtok csak olyan dolgon aacutellhat fenn amely leacutetezik318 Ebből koumlvetkezik hogy annyiban a dolgok felett fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacutegok is osztjaacutek a dolog sorsaacutet amennyiben annak elpusztulaacutesa eseteacuten a jogosultsaacuteg is elenyeacuteszik319 A dolog pusztulaacutesaacuteeacutert elhasznaacutelaacuteseacutert valoacute felelősseacuteg leacutephet ennek a helyeacutebe illetőleg ndash ezzel paacuterhuza-mosan vagy emellett ndash a szerződeacutesből vagy veacutegrendeletből eredő deliktuaacutelis felelősseacuteg amely szinteacuten csak koraacutebban leacutetező dolgokra vonatkozhat320 Operae alatt olyan emberi cselekveacuteseket eacutertuumlnk amelyek nem tekinthetők aacuteltalaacutenosan leacutetezőnek csak akkortoacutel amikor az emberi cselekveacutes elveacutegzeacutese (a szolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesa) esedeacutekesseacute vaacutelik321 Megjelenik meacuteg ez a kifejezeacutes az ember leacutetezeacuteseacutevel kapcsolatban is valamint egy esetben a conceptus is uacutegy tekintendő mint aki

318 W (1976) i m 31319 W (1976) i m 31320 W (1976) i m 31ndash32321 W (1976) i m 32ndash33

101A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutelhellip

in rerum natura est322 Ez utoacutebbi esetkoumlrből amely maacuter az in rerum natura esse fordulat taacutegabb az objektiacutev leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek iraacutenyaacuteba mutat okszerűen kouml-vetkeznek azok az esetek ahol az in rerum natura esse az objektiacutev valoacutesaacutegra utal Az ide sorolhatoacute teacutenyaacutellaacutesok objektiacutev valoacutesaacutegaacutet nem rontja le az a teacuteny hogy az emberi tudat nem minden esetben keacutepes aacutetfogni ezeket323 Ezt koumlvetően a rerum natura olyan eacutertelmeacutet vizsgaacutelja amellyel kapcsolatban a vonatkozoacute szoumlvegek egy bizonyos dolog sajaacutetos jellegeacutet vagy specifi kus termeacuteszeteacutet hangsuacutelyozzaacutek Ezen beluumll emliacuteteacutesre keruumll a koumllcsoumln amelynek kereteacuteben az adoacutes ugyanabboacutel a dologfajtaacuteboacutel ndash tehaacutet ugyanolyan nemű eacutes termeacuteszetű dologboacutel ndash ugyanannyit koumlteles visszaadni Hasonloacutekeacuteppen jelentős lehet az esetekben szereplő konkreacutet dolgok specifi kus jellege egy hagyateacutek tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor vagy oumlsszekeveredett egyesuumllt illetve feldolgozaacutes reacuteveacuten egyesiacutetett dolgok tulajdoni viszonyainak rendezeacutesekor324 Veacutegezetuumll foglalkozik a termeacuteszetes gyuumlmoumllcsoumlk a termeacuteszetes dologpusztulaacutes keacuterdeacuteseivel a natura humanae condicionis esetei-vel mint amilyen peacuteldaacuteul a betegseacuteg a jellem a valamire valoacute hajlam vagy haj-landoacutesaacuteg a rokonsaacuteg egyes keacuterdeacuteseivel valamint a maacuter teleologikus eacutes normatiacutev adottsaacutegokat megjeleniacutető natura rei teacutemaacutejaacuteval is325

Cuena Boy tanulmaacutenyaacuteban a koumlzponti keacuterdeacutes a szolgaacuteltataacutes fi zikai lehetet-lenseacutege ekkeacutent a forraacutesokat is ebből a szempontboacutel vizsgaacutelja A rerum natura fordulat jelenteacutese koumlreacuteben logikai kapcsolatot teacutetelez fel a leacutetezeacutes kifejezeacutese eacutes az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese koumlzoumltt A fi zikai lehetetlenseacuteg koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget tesz az objektiacuteve lehetetlen326 illetőleg az időszakosan lehetetlen szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltt327 Kuumlloumln teacutemakeacutent foglalkozik az operae libertorum keacuterdeacuteseacutevel328

322 W (1976) i m 34323 W (1976) i m 34ndash37324 W (1976) i m 37ndash42325 W (1976) i m 42ndash51326 C B (1993) i m 242ndash252327 C B (1993) i m 253ndash254328 C B (1993) i m 255ndash262

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS OumlNAacuteLLOacute ELEMZEacuteSE

1 Az elsődleges forraacutesok eacutes a maacutesodlagos irodalmi kategoacute-riaacutek egymaacutesnak valoacute megfeleltethetőseacutegeacuteről

Jelen elemzeacutes kereteacuteben főkeacutent nyelvi-formai alapon toumlrteacutent a relevaacutens forraacutes-szoumlvegek kivaacutelasztaacutesa vagyis a vizsgaacutelat taacutergya az volt hogy a rerum natura kifejezeacutes hol fordul elő a Digesta szoumlvegeiben illetőleg Gaius Instituacutecioacuteiban a iustinianusi Instituacutecioacutekban valamint Paulus Sententiarum libri V ciacutemű mun-kaacutejaacuteban A nyelvi-formai megkoumlzeliacuteteacutes egy kezdeti leacutepeacutesben elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges ahhoz hogy keacutesőbb ndash mint ahogy azt Waldstein is tette ndash egy enneacutel taacutegabb koumlrből is lehessen forraacutesokat meriacuteteni megvizsgaacutelva azokat a szoumlve-geket ahol a natura oumlnmagaacuteban eacutes maacutes oumlsszeteacutetelekben vagy a naturaliter kifejezeacutesek fordulnak elő Mindez azeacutert szuumlkseacuteges mert a rerum natura forraacutes-beli hasznaacutelataacutenak megeacuterteacuteseacutevel eacutes a kifejezeacutesnek tulajdoniacutetott jelenteacutes vagy jelenteacutesek felteacuterkeacutepezeacuteseacutevel a taacutegabb koumlrből szaacutermazoacute szoumlvegek eacutertelmezeacutese is koumlnnyebbeacute vaacutelik Harmadik leacutepeacuteskeacutent pedig lehetőveacute vaacutelhat a normatiacutev keret (ius naturale eacutes ius gentium) mibenleacuteteacutenek valamint az igazsaacutegossaacuteg keacuterdeacuteseacute-nek elemző vizsgaacutelata is Tekintettel arra hogy a vizsgaacutelat koumlreacutebe vont primeacuter forraacutesok koumlzuumll terjedelmi szempontboacutel a Digesta a leghosszabb ekkeacutent előszoumlr ennek a vizsgaacutelataacutera keruumll sor főkeacutent mivel a rerum natura kifejezeacutes kuumlloumlnfeacutele előfordulaacutesai itt mutatnak olyan szoacuteroacutedaacutest ami alapjaacuten eacuterdemi csoportosiacutetaacutes veacutegezhető el A toumlbbi primeacuter forraacuteshely bemutataacutesaacutera csak ezt koumlvetően keruumll sor hiszen ezekben a leacutenyegesen roumlvidebb terjedelmű munkaacutekban a rerum natura kifejezeacutes szaacutemszerűen is kevesebbszer bukkan fel mint a Digestaacuteban A Digesta-textusok koumlreacutebe elveacutegzett elemzeacutes nyomaacuten kialakult csoportosiacutetaacutes utoacutebb feltehetően az egyeacuteb primeacuter forraacutesokra is alkalmazhatoacute lesz

A fentiekből nyilvaacutenvaloacutean kitűnik hogy a waldsteini csoportosiacutetaacutesboacutel haacuterom kategoacuteria foglalkozik koumlzvetlenuumll a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel (1) az

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese104

in rerum natura esse kifejezeacutes mint a leacutetezeacutes329 illetve (2) mint az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese valamint (3) a rerum natura mint az egyes dolgok kuumlloumln-leges jellegeacutenek vagy specifi kus termeacuteszeteacutenek mutatoacuteja330 Ezen a ponton logikusan adoacutedik neacutehaacuteny tovaacutebbi keacuterdeacutes jelesuumll hogy Waldstein hogyan sorolja be az egyes szoumlvegeket ezekbe a kategoacuteriaacutekba ez a besorolaacutes minden esetben elfogadhatoacute-e illetőleg hogy mindezek feacutenyeacuteben a kimaradoacute 11 szoumlveg egyaacuteltalaacuten kategorizaacutelhatoacute-e ha nem akkor ennek mi az oka illetve ha igen akkor hova tartozhatnak A feltett keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesaacutet legalaacutebb reacuteszben megkoumlnnyiacutetendő aacutelljon itt egy oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezat a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlreacutebe vont 51 szoumlveggel

A feacutelkoumlveacuteren eacutes dőlten szedett forraacuteshivatkozaacutesok a Waldsteinneacutel nem szerep-lő szoumlvegek ezek eseteacuteben maguk a sorok is szuumlrkeacuten jelennek meg a koumlnnyebb aacutetlaacutethatoacutesaacuteg kedveacuteeacutert Mindhaacuterom kategoacuteriaacuten beluumll keacutet-keacutet oszlop talaacutelhatoacute az egyikben bdquoWrdquo-vel jeloumllve a waldsteini beosztaacutest a maacutesikban bdquoXrdquo-szel a sajaacutet elemzeacutes nyomaacuten kialakult meggyőződeacutest Az bdquoXrdquo jel utaacuteni esetleges bdquordquo (keacuter-dőjel) a beosztaacutes vitathatoacute voltaacutet jeloumlli az ezekre vonatkozoacute elgondolaacutesok utoacutebb kifejteacutesre keruumllnek A forraacuteslistaacuteban alaacutehuacutezott szoumlveghelyek azok amelyeket tanulmaacutenyaacuteban Cuena Boy is megvizsgaacutel

329 Ebben a felosztaacutesi koumlrben eacuterdemes utalni Ferretti veacutelemeacutenyeacutere aki egyeteacutert abban a tekin-tetben hogy a jogaacuteszok munkaacuteiban az in rerum natura esse eacutes non esse fordulat a leacutetezeacutesre illetve a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal Azonban elveacutegez egy tovaacutebbi felosztaacutest is mondvaacuten hogy a kifejezeacutesek olyan esetekben jelentkeznek amikor egyreacuteszt egyeacutenek leacutetezeacuteseacutet akarjaacutek kife-jezni vagy azeacutert mert megfogantak vagy azeacutert mert megszuumllettek Ugyaniacutegy jelentheti a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutet abboacutel eredően hogy a szemeacutelyek meghaltak a dolgok elpusztultak Utalhat tovaacutebbaacute a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutere abboacutel koumlvetkezően hogy azok joumlvőbeliek valamint jeloumllhet olyan dolgokat javakat is amelyek nem joumlhetnek leacutetre mert irreaacutelisak Reacuteszletesen ld F (2008) i m 76ndash77 A Ferretti-feacutele felosztaacutes nagyban-egeacuteszben elfogadhatoacute meacuteg akkor is ha egyeacutebkeacutent fennaacutell annak a veszeacutelye hogy a forraacutesok kazuisztikaacutejaacutet megjeleniacuteteni akaroacute alcsoportok nagy szaacutema miatt veacuteguumll koumlvethetetlenneacute vaacutelik a rendszer Ennek legjobb peacuteldaacuteja az utolsoacute alkategoacuteria amelyet kifejezetten helytelennek tartunk az irrealitaacutes keacuterdeacutese ugyanis nem koumlzvetlenuumll a leacutetezeacutes eacutes nem leacutetezeacutes probleacutemaacutejaacuteval fuumlgg oumlssze Az ebbe a csoportba sorolhatoacute esetek azeacutert nem leacutetezhetnek mert nem feleltethetők meg az objektiacutev valoacutesaacutegnak iacutegy ez a csoport leacutenyegeacuteben a jelen dolgozatban hasznaacutelt felosztaacutes harmadik a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest teljesen maacutes minőseacuteget megjeleniacutető csoportjaacuteba tartozik

330 Ezzel leacutenyegileg egyezik Maschi megkoumlzeliacuteteacutese aki alapvetően szinteacuten a rerum natura kifejezeacutes leacutetezeacutesre utaloacute jelenteacuteseacuteből indul ki Emellett hoz forraacutespeacuteldaacutekat arra is amikor a kifejezeacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot egyfajta normalitaacutest jelent ugyanakkor a specifi kus jellem-zőkeacutent valoacute eacutertelmezeacutest amely a waldsteini kategorizaacutelaacutes harmadik laacutebaacutet adja Maschi nem tekintette oumlnaacutelloacute jelenteacuteskoumlrnek joacutellehet az aacuteltal veacutegzett elemzeacutesben is mutatkoznak annak jelei hogy egy ilyen tartalmuacute harmadik kategoacuteria kuumlloumlnaacutellaacutesa nem felteacutetlenuumll alaptalan Vouml M (1937) i m 66ndash71

105A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

In rerum natura esse ndash a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejeződeacutese

In rerum natura esse ndash az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejeződeacutese

Dolgok kuumlloumlnleges jellege specifi kus termeacuteszete

Iul D 1 5 26 (69 dig) XAfric D 3 5 48 (8 quaest) W XPaul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) W XGai D 5 3 21 (6 ad ed provinc) W XPaul D 7 7 1 (2 ad ed) W X XPaul D 12 2 30 1 (18 ad ed) W XIul D 12 6 32 pr (10 dig) W XUlp D 13 5 16 3 (27 ad ed) X XPomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) W XPaul D 15 3 19 (4 quaest) W XPaul D 18 1 15 pr (5 ad Sab) W XPomp D 18 4 1 (9 ad Sab) W XUlp D 19 5 4 (30 ad Sab) XMarci D 20 1 13 5 (l s ad form hypoth) W XGai D 221 28 1 (2 rer cott) XUlp D 23 3 14 (34 ad ed) W XIav D 24 1 50 1 (13 epist) W XUlp D 25 2 17 2 (30 ad ed) W XPomp D 26 7 61 (20 epist) W XCels D 28 5 60 6 (16 dig) W XPomp D 30 16 pr (5 ad Sab) W XPomp D 30 24 pr (5 ad Sab) W XPomp D 30 48 1 (6 ad Sab) W XGai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) W XIul D 30 84 7 (33 dig) W XAfric D 30 108 10 (5 quaest) W XScaev D 32 37 3 (18 dig) W XPomp D 33 2 6 (15 ad Sab) W XIav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) W X XIav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) W XPomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) W XPaul D 37 6 2 pr (41 ad ed) W XUlp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) W X XPaul D 38 1 20 pr (40 ad ed) W XMod D 38 10 4 pr (12 pand) XUlp D 38 16 3 10 (14 ad Sab) W XIul D 38 16 6 (59 dig) W XCels D 38 16 7 (28 dig) W XMaec D 40 5 54 (16 fi deic) W XPaul D 41 2 3 21 (54 ad ed) W X

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese106

Iav D 41 2 23 2 (1 epist) X XPaul D 42 2 3 (9 ad Plaut) W XPaul D 42 2 8 (4 ad Sab) W XPaul D 45 1 73 pr (24 ad ed) XIul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) W XPaul D 46 3 98 8 (15 quaest) W XAlf D 48 22 3 (1 epit) X XPaul D 49 8 3 1 (16 resp) XUlp D 50 17 135 (23 ad ed) W X XCels D 50 17 186 (12 dig) XCels D 50 17 188 1 (17 dig) X

2 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez

Az in rerum natura esse fordulat a forraacutesokban legtoumlbbszoumlr (38 szoumlvegben) a teacutenyleges leacutetezeacutesre utal erre maacuter Waldstein is raacutemutatott331 Az eme teacutemaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek reacuteszben meghataacuterozott dolgok leacutetezeacuteseacutevel vagy nem leacutete-zeacuteseacutevel reacuteszben pedig emberek eacutelő vagy halott voltaacuteval foglalkoznak Oumlsszesen 14 olyan szoumlveggel talaacutelkozhatunk amelyek emberekkel kapcsolatosan hasznaacutel-jaacutek az in rerum natura esse kifejezeacutest Megjegyzendő hogy nem csupaacuten szabad szemeacutelyek hanem rabszolgaacutek vonatkozaacutesaacuteban is megjelenik ez a kifejezeacutes Ezek koumlzuumll a szoumlvegek koumlzuumll mindoumlssze egynek a besorolaacutesa vitathatoacute

21 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője

Minthogy a forraacutesokboacutel nyerhető ismeretek eacutes a szekunder irodalom aacutellaacutespontja alapjaacuten a rerum natura fogalma sok esetben valamely entitaacutes leacutetezeacuteseacutenek kife-jezeacuteseacutere iraacutenyul vagy eacuteppen a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera refl ektaacutel ekkeacutent első leacutepeacutesben ezeknek a forraacutesoknak a koumlzelebbi vizsgaacutelata szuumlkseacuteges

211 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

A szabad szemeacutelyekre vonatkozoacute szoumlvegek oumlroumlkleacutesi jogi teacutemaacutejuacuteak a teacutenyaacutellaacute-sokban az oumlroumlkoumls vagy a hagyomaacutenyos halaacutelaacutenak teacutenyeacuteből ered a konkreacutet jogi

331 W (1976) i m 29

107A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

keacuterdeacutes a jogaacuteszok pedig az indokolaacutesban hivatkoznak arra hogy a teacutenyaacutellaacutesban szereplő szemeacutely in rerum natura non est Magaacutera a halaacutel teacutenyeacutere decedere igeacutet valamint a mors főnevet hasznaacuteljaacutek Ezekhez keacutepest az in rerum natura non esse vagy az in rerum natura esse desinere fordulatok absztraktabbak technikusabbak a koumlznapi eacutertelemben is hasznaacutelt kifejezeacutesekneacutel

Joacute peacuteldaacuteja a fentieknek Pomponius egyik veacutelemeacutenye

Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc)Si Titio rsquocum is annorum quattuordecim esset factusrsquo legatum fuerit et is ante quartum decimum annum decesserit verum est ad heredem eius legatum non transire quoniam non solum diem sed et condicionem hoc legatum in se continet rsquosi eff ectus esset annorum quattuordecimrsquo qui autem in rerum natura non esset annorum quattuordecim esse non intellegeretur nec interest utrum scribatur rsquosi annorum quattuordecim factus eritrsquo an ita cum priore scriptura per condicionem tempus demonstratur sequenti per tempus condicio utrubique tamen eadem condicio est

Egy veacutegrendeletben Titius javaacutera akkeacutent rendel hagyomaacutenyt az oumlroumlkhagyoacute hogy kikoumlti akkor kaphatja meg mihelyt betoumllti tizennegyedik eacuteleteacuteveacutet A vita abboacutel adoacutedik hogy Titius a tizennegyedik szuumlleteacutesnapja előtt meghal (ante quartum decimum annum decesserit) Titius oumlroumlkoumlse eacutes a veacutegrendeleti oumlroumlkoumls perre mennek vajon ki kell-e adni a hagyomaacutenyt Titius oumlroumlkoumlseacutenek is Pomponius uacutegy foglal aacutellaacutest hogy Titius oumlroumlkoumlse nem jogosult a hagyomaacuteny kiadaacutesaacutenak koumlveteleacuteseacutere mivel a hagyomaacutenyrendeleacutes csak formailag tartalmaz időtűzeacutest eacutertelme szerint azonban ez felteacutetelnek tekintendő mintha azt iacutertaacutek volna hogy bdquoha betoumllti a tizenneacutegyetrdquo Aki pedig meghalt (qui autem in rerum natura non esset) az nem tekinthető tizenneacutegy eacutevesnek Mi toumlbb Pomponius szerint nem szaacutemiacutet hogy a juttataacutest felteacutetelhez vagy időtűzeacuteshez koumltik ha az nem koumlvetkezik be a jogszerzeacutesre sem keruumllhet sor332 Az oumlroumlkoumlsoumlk vonatkozaacute-saacuteban Iulianus egy szoumlvege hozhatoacute peacuteldaacutenak

332 Hasonloacute teacutemaacutejuacute az a szoumlveg amely szerint abban az esetben amikor keacutet szemeacutelynek egyuumlt-tesen hagyomaacutenyoztaacutek ugyanazt a dolgot eacutes az egyikuumlk meghal Pomponius szerint uacutegy helyes ha a maacutesik ugyanuacutegy csak a felereacuteszt kapja meg (Pomp D 30 16 pr [5 ad Sab] Si duobus res coniunctim legata sit quamvis alter in rerum natura non fuerit alteri solam partem deberi puto verum esse)

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese108

Iul D 38 16 6 (59 dig)Titius exheredato fi lio extraneum heredem sub condicione instituit quaesitum est si post mortem patris pendente condicione fi lius uxorem duxisset et fi lium procreasset et decessisset deinde condicio instituti heredis defecisset an ad hunc postumum nepotem legitima hereditas avi pertineret respondit qui post mortem avi sui concipitur is neque legitimam hereditatem eius tamquam suus heres neque bonorum possessionem tamquam cognatus accipere potest quia lex duodecim tabularum eum vocat ad hereditatem qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit

Az eset szerint Titius kitagadta fi aacutet majd egy haacutezon kiacutevuumlli szemeacutelyt neve-zett oumlroumlkoumlseacutenek felteacutetel tűzeacutese mellett A jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint amennyiben az apa halaacutela utaacuten de meacuteg a felteacutetel teljesuumlleacutese előtt a fi uacute meg-haacutezasodik gyermeke szuumlletik majd a fi uacute meghal a felteacutetel pedig a kinevezett oumlroumlkoumls vonatkozaacutesaacuteban utoacutebb nem teljesuumll vajon a postumus unoka lehet-e a nagyapa toumlrveacutenyes oumlroumlkoumlse Iulianus raacutemutat hogy a gyermek aki a nagyapja halaacutela utaacuten fogant nem lehet sem suus mint legitimus heres eacutes nem jogosult a praetori bonorum possessioacutera sem mint kognaacutet rokon mivel a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az a szemeacutely hiacutevhatoacute meg oumlroumlkoumlskeacutent aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutela idejeacuten maacuter leacutetezik (qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit) 333 A hivatkozott szoumlvegekből egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a rerum natura kifejezeacutes valamely szabad szemeacutely eacutelő vagy holt voltaacutera utal eacutes ndash paacuterhuzamba aacutelliacutetva a decedere ige eacutes a mors főneacutev koumlznapi jelenteacuteseacutevel ndash abban az eacutertelemben tekint-hető leacutenyegeacuteben egyfajta szakkifejezeacutesnek hogy a normatiacutev rendet kifejező ius eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető natura koumlzoumltti viszonyra is utal implicite a jogi normaacutek csak az objektiacutev valoacutesaacutegon beluumll eacutertelmezhetők Ez azt jelenti hogy peacuteldaacuteul logikai szuumlkseacutegszerűseacuteg okaacuten nem lehet szembehelyezkedni az objektiacutev valoacutesaacuteggal az ilyen proacutebaacutelkozaacutesok hatalmi szoacuteval nem szentesiacutethetők sem aacutel-talaacutenos sem pedig eseti jelleggel hiszen az ilyen joacutevaacutehagyaacutes nyomaacuten a konkreacutet esetben az embernek eacuteppen esszenciaacutelis jellemzője veszne el vagyis hogy az ember akkor ember ha eacutel334 Tovaacutebbi keacuterdeacutes persze ezen a ponton hogy mikortoacutel

333 Ezzel egyezően F (2008) i m 67 eacutes 137 sz jegyzet 70 Ehhez hasonloacutean ld meacuteg Maec D 40 5 54 (16 fi deic) illetve Paul D 37 6 2 pr (41 ad ed) Ez utoacutebbi szoumlvegben azonban a nondum in rerum natura erat kifejezeacutes magyaraacutezatul szolgaacutel az osztaacutelyra bocsaacute-taacutesra vonatkozoacute koumltelezettseacuteg azt a leszaacutermazottat is terheli aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor meacuteg nem leacutetezett

334 Vouml H (2007) i m 461ndash462 Ezen a ponton ceacutelszerű utalni Kaser megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a roacutemaiak persona valamint a modern jog jogkeacutepesseacuteg szemeacutelyiseacuteg felfogaacutesa

109A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

eacutel az ember mivel az elemzett szoumlvegben Iulianus a rerum natura kifejezeacutessel arra utal hogy az unoka a kuumllvilaacutegban leacutetezik tehaacutet maacuter megszuumlletett335

Ehhez keacutepest maacutes eacutertelemben jelenik meg az in rerum natura esse fordulat az előbbi Iulianus-szoumlveg folytataacutesaacuteban itt maacuter a meacutehmagzattal kapcsolatban fordul elő azt aacutelliacutetva tehaacutet hogy a meacutehmagzat is reacutesze az objektiacutev valoacutesaacutegnak A Iulianus-hely csak annyit aacutelliacutet aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor maacuter leacutetezett ebből vonhatoacute le az a koumlvetkezteteacutes hogy Iulianus ndash a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szellemeacuteben ndash kizaacuteroacutelag a maacuter megszuumlletett gyerekre vonatkoztatja a veacutelemeacutenyeacutet vagyis olyanra aki a jog szaacutemaacutera is szemeacutelykeacutent jelenhet meg Ennek a veacutelemeacutenynek a kiterjeszteacutese olvashatoacute Celsus tollaacuteboacutel

Cels D 38 16 7 (28 dig)Vel si vivo eo conceptus est quia conceptus quodammodo in rerum natura esse existimatur

A szoumlveg szerint akkor is meghiacutevhatoacute valaki oumlroumlkoumlsnek ha maacuter az oumlroumlk-hagyoacute eacuteleteacuteben megfogant mivel aki maacuter megfogant valamikeacutent leacutetezőnek

sokban kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel legfőkeacuteppen abban hogy a roacutemaiak aacuteltalaacutenos jelleggel nem ismerteacutek ekkeacutent nem is hasznaacuteltaacutek a jogkeacutepesseacuteg fogalmaacutet koumlvetkezeacuteskeacuteppen a roacutemai jogi persona soha sem technikus eacutertelemben fordul elő Ld K (1971) I i m 271 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően fogalmaz FoumlldindashHamza is amikor megaacutellapiacutetjaacutek hogy a roacutemaiak explicit moacutedon nem defi niaacuteltaacutek sem a jogkeacutepesseacuteg sem a cselekvőkeacutepesseacuteg fogalmaacutet Vouml F ndashH (2016) i m 206 A persona jelenteacutese kapcsaacuten kuumlloumlnoumlsen fel kell hiacutevni a fi gyel-met Bessenyő Andraacutes eacutertő interpretaacutecioacutejaacutera a latin persona eacutes a goumlroumlg πρόσωπον kifejezeacutesek eacutertelmi ekvivalenciaacuteja vonatkozaacutesaacuteban Ld B (2010) i m 536ndash537

335 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll eacuterdemes utalni arra hogy ezt a keacuterdeacutest a szekunder irodalomban is az egyes szerzők neacutemikeacutepp elteacuterő alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek Iacutegy egyesek az emberi mivolttoacutel indiacutetjaacutek a keacuterdeacutes vizsgaacutelataacutet ehhez ld M (1943) i m 50 K (1971) I i m 272 B (2010) i m 211 Maacutes szerzők jellemzően a szemeacutely szemeacutelyiseacuteg vagy a jogalanyisaacuteg fogalmait vaacutelasztjaacutek kiinduloacutepontul ide sorolhatoacutek peacuteldaacuteul S (1941) i m 115 S (1951) i m 74 S (2002) i m 51 F ndashH (2016) i m 200 Eacuterdekes hogy Schulz koumlzvetlen megkoumlzeliacuteteacutese a szemeacutely fogalmaacuteboacutel indul ki amelyet azonban visszavezet egy koraacutebbi koumlruumlliacuteraacutesra amely szerint minden emberi leacutenyt ndash Gaius Instituacutecioacuteival oumlsszhangban (Gai 1 121) meacuteg a rabszolgaacutek is ndash leacutenyegeacuteben szemeacutelynek tekintettek legalaacutebbis erre a koumlvetkezteteacutesre jut a persona servilis kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteből Vouml S (1951) i m 71 A hazai irodalomban a meacutehmagzat eacutes a rerum natura oumlsszefuumlg-geacuteseacuteről aacutettekintő jelleggel ld P (2001) i m 363ndash364 Megemliacutetendő hogy Guarino eacutes Talamanca egyaraacutent abboacutel az alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutest hogy a magzat a szuumlleteacutes aacuteltal vaacutelik oumlnaacutelloacute leacutetezőveacute vagyis a szuumlleteacutes koumlvetelmeacutenye ezekneacutel a szerzőkneacutel a leacutetezeacutesre nem pedig a szemeacutelyiseacutegre mutat ekkeacutent a keacutepviselt neacutezet leacutenyegeacuteben Marton Kaser eacutes Bessenyő felfogaacutesaacuteval koumlzoumls Reacuteszletesen ld G (1992) i m 292 T (1990) i m 74 Kuumlloumln kiemelendő Albanese felfogaacutesa aki hangsuacutelyozza a nasciturus helyzeteacutenek kettősseacute-geacutet jelesuumll hogy a fogantataacutes eacutes a szuumlleteacutes koumlzoumltti időszakban in rerum natura est azonban in rebus humanis nondum est Vouml bdquoil nascituro egrave in qualche modo in rerum natura esse ma non egrave in rebus humanisrdquo A (1979) i m 12

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese110

tekintendő336 azonban ez a veacutelemeacuteny meacuteg csak a civiljognak a koumlzjoacute eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő kisegiacuteteacutese vagy kiegeacutesziacuteteacutese iraacutenyaacuteba mutat337 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy utoacutebb a praetori gyakorlat is nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz a tendenciaacutehoz hogy a meacuteg meg nem szuumlletett gyermek ndash mint a jog alanyaacutenak ndash eacuterdekeit mind jobban igyekeztek veacutedelemben reacuteszesiacuteteni az oumlroumlkleacutesi jogi keacuterdeacutesek koumlreacuteben338 Ezen a ponton eacuterdemes meacuteg egy szempontra felhiacutevni a fi gyelmet Bretone hang-suacutelyozza hogy mindkeacutet veacutelemeacuteny koumlzoumls premisszaacuteja a postumus suus heresi minőseacutegeacutenek felteacutetelezeacutese339 Ezt az aacutellaacutespontot szembe lehet aacutelliacutetani egy Paulus veacutelemeacutennyel amely szerint adott egy nagyapa aki felszabadiacutet egy rabszolgaacutet aki ezutaacuten valamikor meghal A nagyapa tuacuteleacutelve felszabadiacutetottjaacutet veacutegrendel-kezik ezt koumlvetően valamikor ő is meghal Halaacutela utaacuten fogant unokaacutejaacutenak a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint joga van bonorum possessio contra tabulas kereteacuteben koumlvetelni a hagyateacutekot Paulus ehelyuumltt utal is a Iulianus eacutes koumlzte fennaacutelloacute veacutele-meacutenykuumlloumlnbseacutegre amikor raacutemutat hogy Iulianus veacutelemeacutenye (ekkeacutent Celsuseacute is) csak a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutes esetkoumlreacutere vonatkozott valamint ebben az esetben csak a hagyateacutek praetori birtoka volt keacuterdeacuteses340 A Digesta elejeacuten a szemeacutelyaacutellapo-tokkal foglalkozoacute titulusban Iulianus sokkal inkaacutebb egyeacutertelműen fogalmaz

336 Ezzel egyezően M (1965) i m 203 aki ehelyuumltt csak konstataacutelja hogy a gyermek az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet megelőzően maacuter in rerum natura kellett hogy legyen ugyanakkor a fogalom eacutertelmezeacuteseacutevel reacuteszletesen nem foglalkozik Bessenyő ugyanebben a vonatkozaacutesban a szuumlletendő gyermek fuumlggő jogi helyzeteacutet helyezi a koumlzeacuteppontba Ld B (2010) i m 211ndash212

337 Vouml Pap D 1 1 7 1 (2 def) bdquohellip adiuvandi [hellip] vel corrigendi iuris civilis gratia propter utilitatem publicamrdquo Eacuterdekes ennek kapcsaacuten Ferretti meglaacutetaacutesa aki maga is felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteban a jelen fragmentum az előzőleg vizsgaacutelt Iulianus-szoumlveg pontosiacutetaacutesaacutera szolgaacutel Annak okaacuteroacutel azonban csak talaacutelgatni lehet hogy a ko-difi kaacutecioacute jogaacuteszai mieacutert eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet annak hogy roumlgtoumln a Iulianus-veacutelemeacutenyt koumlvetően beillesszeacutek a Celsus neacutezeteacutet tuumlkroumlző passzust Amennyiben a lsquovelrsquo kifejezeacutesnek eacutertelmező jelenteacutest tulajdoniacutetunk akkor logikusnak laacutetszik a felteacutetelezeacutes hogy a kompilaacutetorok a meg-előző fragmentumban előforduloacute konkreacutet esetet szaacutendeacutekoztak pontosiacutetani Maacutes szoacuteval mivel a megelőző fragmentum olyan szemeacutelynek a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutesi jogaacuteroacutel szoacutel aki a nagyapa halaacutela utaacuten fogant ekkeacutent meglehet hogy a kompilaacutetorok eme veacutelemeacuteny betoldaacutesa reacuteveacuten proacute-baacuteltaacutek pontosiacutetani hogy csak olyan valaki tarthat igeacutenyt a hagyateacutekra aki meacuteg az oumlroumlkhagyoacute eacuteleteacuteben fogant Vouml F (2008) i m 67

338 M (1965) i m 209 Ehhez a szoumlveghez maacutes aspektusboacutel ld M (1937) i m 68339 Ezzel legalaacutebbis a Celsus-szoumlveg vonatkozaacutesaacuteban expressis verbis ellenteacutetesen M

(1965) i m 209340 Paul D 38 2 47 3 (11 resp) Paulus respondit nepotem etiam post mortem avi conceptum

superstite liberto bonorum possessionem contra tabulas liberti aviti petere posse et ad hereditatem legitimam eius admitti responsum enim iuliani tantum ad hereditatem legitimam item bonorum possessionem avi petendam pertinere Vouml B (2001) i m 31 illetve 120 Paulus egy maacutesik textusa (Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull]) is hivatkozhatoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben amely a pro superstite kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutevel foglalkozik A locus leacutenyege hogy valaki egy gyermek vaacutert szuumlleteacuteseacutere tekintettel a maga szaacutemaacutera szeretne

111A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Iul D 1 5 26 (69 dig) Qui in utero sunt in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse nam et legitimae hereditates his restituuntur et si praegnas mulier ab hostibus capta sit id quod natum erit postliminium habet item patris vel matris condicionem sequitur praeterea si ancilla praegnas subrepta fuerit quamvis apud bonae fi dei emptorem pepererit id quod natum erit tamquam furtivum usu non capitur his consequens est ut libertus quoque quamdiu patroni fi lius nasci possit eo iure sit quo sunt qui patronos habent

A jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint a meacuteg az anyameacutehben leacutevő gyermeket maacuter a ci-viljog szabaacutelyai szerint is csaknem teljesen leacutetezőnek kell tekinteni341 A szoumlveg tovaacutebbi reacuteszeacuteben szaacutemos peacuteldaacutet hoz fel a jogaacutesz veacutelemeacutenye alaacutetaacutemasztaacutesaacutera abboacutel az iraacutenyboacutel koumlzeliacutetve meg a keacuterdeacutest hogy a meacutehmagzat ndash ha felteacuteteles jelleggel is ndash szerezhet-e jogokat Ilyen peacuteldaacutek hogy az oumlroumlkseacutege aacutetszaacutell a meacuteg meg nem szuumlletett magzatra vagy ha a vaacuterandoacutesan ellenseacuteg aacuteltal elfogott anya a fogsaacutegban megszuumlli gyermekeacutet annak postliminiuma lesz ekkeacutent az apja vagy az anyja jogaacutellaacutesaacutet koumlveti ugyaniacutegy ha az ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő a joacutehiszemű vevőneacutel szuumlli meg gyermekeacutet akkor a gyermeket nem lehet el-birtokolni mivel az lopottnak tekintendő342 Koumlzoumls ezekben a veacutelemeacutenyekben

valamely előnyt biztosiacutettatni Paulus erre azt hangsuacutelyozza hogy a magzatot csak akkor lehet maacuter megszuumlletettnek tekinteni ha az ő eacuterdekeinek veacutedelmeacuteről van szoacute maacuterpedig ebben az esetben nem ez a helyzet Vouml M (1965) i m 189 A szoumlvegből kitűnik hogy Paulus felfogaacutesa szerint a gyermek qui nasci speratur maacuter eacutelőnek volt tekintendő (bdquoals bereits lebend zu gelten haberdquo) amikor sajaacutet eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben a szuumlkseacuteg ezt megkiacutevaacutenta Reacuteszletesen ld M (1965) i m 197ndash198

341 Ferretti egy kuumlloumlnoumls a jelen fragmentum eacutes a koraacutebban vizsgaacutelt Celsus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti nyel-vi-kifejezeacutesbeli paacuterhuzamot emel ki a Iulianus-textus az in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse fordulatot Celsus pedig a quodammodo in rerum natura esse kifejezeacutest hasznaacutelja amelyben egyfelől keacutetseacutegtelenuumll koumlzoumls a leacutetezeacutesre utalaacutes ugyanakkor a megszoriacutetoacute eacutertelmű kifejezeacutesek a magzat kettős helyzeteacutere is utalhatnak Reacuteszletesen ld F (2008) i m 68ndash69 A szoumlveghez maacutes tekintetben ld meacuteg M (1937) i m 68

342 Ezzel egyezően ld B (2010) i m 212 A meacutehmagzatra vonatkozoacutean meacuteg egy for-raacuteshely emliacutethető Cels D 28 5 60 6 (16 dig) Az oumlroumlkoumlsnevezeacutes szerint Titius eacutes Maevius egyaraacutent a hagyateacutek egyharmad-egyharmad reacuteszeacutere lesznek jogosultak akkeacutent hogy ha egy bizonyos hajoacute megjoumln Aacutezsiaacuteboacutel Titius kapja meg a maradeacutek egyharmadot is Innentől a keacuter-deacutes az hogy Titius azonnal a hagyateacutek feleacutenek lesz-e az oumlroumlkoumlse vagy csak az egyharmadnak aacutem keacutet oumlroumlkoumls kinevezeacutese toumlrteacutent meg akkeacutent hogy Titius vagy a feleacutet vagy a keacutetharmadaacutet fogja kapni tehaacutet csak egyhatod sorsa keacuterdeacuteses ha a felteacutetel bekoumlvetkezik Titius keacutetharmadot kap ha nem koumlvetkezik be az egyhatod Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez nő hozzaacute Ha Titius a felteacutetel bekoumlvetkezte előtt meghal azutaacuten a felteacutetel teljesuumll az egyhatodot meacutegsem Titius oumlroumlkoumlseacutenek reacuteszeacutehez hanem Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez fog hozzaacutenőni mivel Titius akkor halt meg amikor meacuteg keacuterdeacuteses volt melyikuumlk kapja az egyhatodot eacutes nem lehet annak aacutetadni valamit aki az

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese112

hogy elismerik a meacutehmagzatot mint eacutelőleacutenyt azzal egyuumltt hogy a megfogal-mazaacutesokboacutel valamifeacutele aacuternyalt utalaacutes is kiolvashatoacute a maacuter megszuumlletett szemeacutely eacutes a bdquomegszuumlletni keacuteszuumllőrdquo helyzeteacutenek kuumlloumlnbseacutegeacutere Megalapozott tehaacutet az szekunder irodalomban a meacutehmagzat fuumlggő jogi helyzeteacutere vonatkozoacute megaacutella-piacutetaacutes amelynek a forraacutesokban toumlbb bizonyiacuteteacuteka is megtalaacutelhatoacute343

Ennek a Iulianus-szoumlvegnek egy fordulata tovaacutebbi fi gyelmet eacuterdemel az ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő kapcsaacuten (ancilla praegnas subrepta) a jogaacutesz ndash neacutemi bdquotaacutevolsaacutegtartaacutessalrdquo ndash azt aacutelliacutetja hogy a gyermek felett a joacutehiszemű vevőnek nem keletkezik hatalma hiszen mintegy lopottnak minősuumll (tamquam furtivum) Az emliacutetett bdquotaacutevolsaacutegtartaacutesrardquo a gyermek vonatkozaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutevmaacutes (id ndash semleges alak) eacutes a vonatkozoacute neacutevmaacutes is utal ezaacuteltal Iulianus nem foglal aacutellaacutest abban a keacuterdeacutesben hogy embernek vagy taacutergynak tekinti a rabszolgaacutet tehaacutet annak gyermekeacutet is344 Az előbbi szoumlveghez nagyon hasonloacute megfogalmazaacutessal talaacutelkozhatunk Pomponius egyik a hagyomaacutenyrendeleacutessel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeacuteben is

aacutetadaacutes pillanataacuteban nem leacutetezik Joacutellehet a veacutelemeacuteny laacutetszoacutelag eacuteppen a koraacutebban mondottakat rontja le a valoacutesaacutegban azonban arroacutel van szoacute hogy a hagyateacutek aacutetadaacutesa a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest jelenti arra ami meacuteg maga sem biztos nem lehet a noumlvedeacutekjog szabaacutelyait alkal-mazni mert ez csak noumlvelneacute az eset koumlruumlli bizonytalansaacutegot

343 Ld pl Paul D 1 5 7 [1 de port] Mod D 27 1 2 6 [2 excus] Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull] Ehhez ld F ndashH (2016) i m 204 P (1987) i m 292 Megjegyzendő ugyanakkor hogy a Plescia aacuteltal levont koumlvetkezteteacutes amely szerint a roacutemai jogaacuteszok a mag-zatot aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint mulieris portio vel viscerum nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Meglaacutetaacutesunk szerint az a neacutezete hogy a magzatot nem tekintetteacutek jogi entitaacutesnak tehaacutet nem volt homo szinteacuten nem aacutellja meg a helyeacutet Ebben a vonatkozaacutesban elegendő csupaacuten a persona caput eacutes a homo kifejezeacutesek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre utalni maacutesfelől a mulieris portio vel viscerum kapcsaacuten arra utalni hogy a kifejezeacutes egyetlen helyen fordul elő a Digestaacuteban (Ulp D 25 4 1 1 [24 ad ed]) ezen tuacutelmenően pedig a SC de ventris inspiciendo alkal-mazhatoacutesaacutega koumlreacuteben egyszerű retorikai fordulat csupaacuten az antequam edatur kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacutean Ugyanakkor sietve hozzaacute kell tenni mindehhez hogy utoacutebb maga Plescia is aacuternyalja neacutezeteacutet eacutes a magzat helyzeteacutere vonatkozoacute forraacutesokat inkaacutebb a nondum homo est keacuterdeacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml P (1987) i m 293

344 Logikus eacuterv lehet ebben a koumlrben hogy a semleges alak hasznaacutelata eacutelettelen eseteacuteben in-dokolt eacuterdemes azonban a mindennapi nyelvhasznaacutelatban fellelhető hanyag fogalmazaacutesra gondolni (pl a magyarban az angolban a mutatoacute neacutevmaacutesok hasznaacutelata szemeacutelyek eseteacuteben a franciaacuteban a preacutesentatif szerkezetre amely maacutera egy oumlnaacutelloacute nyelvi jelenseacuteggeacute vaacutelt) Sokkal reaacutelisabb azonban az a magyaraacutezat a semleges neacutevmaacutes hasznaacutelataacutera hogy a szuumlleteacutes előtt meacuteg nem tudhatoacute biztosan a gyermek neme ekkeacutent sem a hiacutemnemű sem pedig a nőnemű neacutevmaacutes hasznaacutelata nem indokolt

113A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Pomp D 30 24 pr (5 ad Sab)Quod in rerum natura adhuc non sit legari posse veluti rsquoquidquid illa ancilla peperissetrsquo constitit vel ita rsquoex vino quod in fundo meo natum estrsquo vel rsquo fetus tantum datorsquo

Eme textusnak a szekunder irodalomban leacutetezik olyan eacutertelmezeacutese amely szerint a magzat in rerum natura non est345 A szoumlvegből kitűnik hogy a jogaacutesz elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy olyan vagyonalkatreacutesz is hagyomaacuteny taacutergyaacutevaacute tehető amely a hagyomaacutenyrendeleacutes pillanataacuteban meacuteg nem leacutetezik (quod in rerum natura adhuc non sit)346 A szoumlveg azutaacuten peacuteldaacutekat is felsorol eme neacutezet alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mint amilyen az amikor valaki uacutegy rendelkezik hogy bdquoami ettől eacutes ettől a rabszolganőtől szuumlletikrdquo vagy bdquoa foumlldemen megtermő borboacutelrdquo vagy bdquoa termeacutesből ennyi adasseacutekrdquo347 Leacutenyegeacuteben tehaacutet ndash mint arra Cuena Boy is raacutemutat ndash a hagyomaacuteny szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg eacuterveacutenyesen fenn-aacutell joacutellehet a hagyomaacuteny taacutergya pillanatnyilag nem leacutetezik348 ndash tegyuumlk hozzaacute a kuumllvilaacutegban nem leacutetezik A res szoacute vagyonalkatreacuteszkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese mellett eacuteppen az szoacutel hogy ndash amint ezt Maschi is kiemeli ndash egy rabszolganő majdan szuumlletendő gyermekeacuteről is szoacute keruumll a szoumlvegben Maacuterpedig az nyilvaacutenvaloacute hogy ndash fi gyelembe veacuteve a rabszolganő gyermekeacutevel oumlsszefuumlggő az alaacutebbiakban elemzeacutesre keruumllő tovaacutebbi neacutehaacuteny szoumlveg tartalmaacutet is ndash a rabszolganő gyermeke

345 Ld pl A (1979) i m 12 eacutes kuumlloumlnoumlsen 20 sz jegyzet Ezzel ellenteacutetesen F (2008) i m 75 eacutes kuumlloumlnoumlsen 177 sz jegyzet aki szerint a hivatkozott szoumlvegekben az in rerum natura non esse kifejezeacutes valoacutejaacuteban a meacuteg meg nem fogantra vonatkozik

346 Ehhez ld meacuteg Gai 2 203 Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit Ez utoacutebbi textus tehaacutet kifejezetten a joumlvőbeli dolgokat emliacuteti olyankeacutent mint amelyek legatum per damnationem taacutergyai lehetnek Ld R (1971) i m 110 F (2008) i m 75 Raacute kell mutatni ugyanakkor arra hogy a Gaius-szoumlvegben laacutethatoacutean nem expressis verbis fordul elő a res futurae kifejezeacutes A szoumlveg pontosan arroacutel szaacutemol be hogy olyan dolgot is amely meacuteg nem leacutetezik (quae in rerum natura non est) lehet legatum per damnationem formaacutejaacuteban hagyomaacutenykeacutent rendelni ennek azonban felteacutetele hogy a dolog a joumlvőben leacutetrejoumljjoumln (si modo futura est)

347 Kifejezetten dologkeacutent kezeli a rabszolgaacutet Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) amely szerint ha az oumlroumlkoumlsoumlk koumlzuumll az egyik a hagyomaacutenynak szaacutent rabszolgaacutet megoumlli ebben az esetben az az oumlroumlkoumlstaacuters akinek a cselekmeacuteny eacutes a dolog elpusztulaacutesa nem roacutehatoacute fel nem tehető felelősseacute Ezzel ellenteacutetesen Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) bdquoSi res quae legata est an in rerum natura sit dubitetur forte si dubium sit an homo legatus vivathelliprdquo Kaser is utal raacute hogy a rabszolga mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese vitatott volt emberi mivoltaacutenak fi lozoacutefi ai alapokon nyugvoacute el-ismereacutese a koumlztaacutersasaacuteg kor jogaacuteszainak eacuterdeme Ld K (1993) i m 79 Ezzel ellenteacutetesen pl T (1977) i m 98 Az azonnali marasztalaacutesra gyakorolt hataacutes tekinteteacuteben ld R (1971) m 111

348 C B (1993) i m 253 Az ideacutezett Digesta-szoumlveghez hasonloacute tartalmuacute meacuteg Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed) Ehhez a szoumlveghez ld meacuteg C B (1993) i m 238 256 eacutes 259

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese114

nem dolog legalaacutebbis abban az eacutertelemben nem mint ahogy dolognak tekintuumlnk peacuteldaacuteul egy koumlnyvet349 Abban az eacutertelemben hasznaacutelhatoacute meacutegis a res kifejezeacutes hogy a rabszolganő uraacutenak a rabszolganő gyermeke felett is lesznek hatalmi jogosiacutetvaacutenyai azt mondhatja raacute hogy bdquomeum est ex iure Quiritiumrdquo vagy legalaacutebbis in bonis tartozoacutenak tekintheti a gyermeket Ekkeacutent tehaacutet az uacuter vagyo-naacutenak egy eleme alkatreacutesze lesz a szuumlletendő gyermek is aki felett az uacuter hatalmi jogosiacutetvaacutenyokat gyakorolhat vagyis ebben az eacutertelemben a gyermek a jogok taacuter-gya lesz Meglaacutetaacutesunk szerint kizaacuteroacutelag ennyiben adekvaacutet a res szoacute hasznaacutelata ennek azonban egyszerűen dologkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese durva leegyszerűsiacuteteacutes eacutes egyeacutebkeacutent mai fogalmainkkal sem felteacutetlenuumll korreaacutel hiszen a dologtaacutergyuacutesaacuteg szűk eacutertelemben maacutera mindenkeacuteppen meghaladottaacute vaacutelt

Baacuter az eddigi logikaacutet neacutemikeacutepp megbontja meacutegsem keruumllhető el ehelyuumltt egy Gaius-veacutelemeacutenyre toumlrteacutenő hivatkozaacutes Ez a szoumlveg a koraacutebban maacuter vaacutezolt csoportosiacutetaacutesban az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik meacutegis itt szuumlkseacuteges bemutatni mivel eacuteles a kontraszt Iulianus eacutes Gaius veacutele-meacutenye koumlzoumltt

Gai D 22 1 28 1 (2 rer cott)Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit

A gaiusi aacutelliacutetaacutes szerint a rabszolganő gyermeke (partus ancillae) nem szaacutemiacutet gyuumlmoumllcsnek ekkeacutent az uacuter tulajdonaacuteba tartozik350 Ezen a ponton maacuter az is fi gyelmet eacuterdemel hogy Gaius a parere ige supinumaacuteboacutel főneacutevveacute vaacutelt partus szoacutet hasznaacutelja a gyermekre utoacuted eacutertelemben amiacuteg Iulianus inkaacutebb koumlruumlliacuteraacuteshoz folyamodik (id quod natum erit ndash az ami szuumlletni fog) Gaius eacuterveleacutese akkeacutent folytatoacutedik hogy nem gyuumlmoumllcs a gyermek mivel keacuteptelenseacuteg hogy az embert gyuumlmoumllcsnek tekintsuumlk hiszen a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember eacuterdekeacuteben az ember hasznaacutera hoz leacutetre351 Annak a keacuterdeacutesnek a nemleges meg-

349 Ld M (1937) i m 67350 Vouml K (1958) i m 156 S (1962) i m 405 T (1977) i m 76ndash77 eacutes 98

Ehhez ld meacuteg H -O (1994) i m 268 skk M -M (1971) i m 118ndash119351 A gaiusi szoumlveg utolsoacute fordulata (omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit)

egybevaacuteg azzal a sztoikusok aacuteltal keacutepviselt antropocentrikus neacutezettel amely szerint az univerzumban minden leacutetező vonatkoztataacutesi pontja az ember Ehhez ld meacuteg S (1902) i m 446ndash447 K (1958) i m 158ndash159 M -M (1971) i m 118 Iavolenus interpretaacutelaacutesaacuteban a Digesta maacutes helyeacuten is megjelenik egy hasonloacute eacuterveleacutes (Iav D 33 2 42 [2

115A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

vaacutelaszolaacutesa hogy a rabszolganő gyermeke gyuumlmoumllcsnek tekintendő-e Ulpianus tanuacutesaacutega szerint Brutusra vezethető vissza akinek a veacutelemeacutenyeacutet Scaevola eacutes Manius Manilius ellenezte352 Brutus eme tagadoacute vaacutelaszaacutet keacutet textus is roumlgziacuteti (Ulp D 7 1 68 pr Ulp D 5 3 27 pr)353 Kaser meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegek-ből tuumlkroumlződő felfogaacutes egy olyan gyuumlmoumllcsfogalmat előfelteacutetelez amely alapjaacuten nem kizaacutert hogy a gyuumlmoumllcs eacutes annak hordozoacuteja ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel keruumlljoumln ki354 Ezen az alapon ugyanakkor az aacutellat koumllykeacutet sem lehetne gyuumlmoumllcsnek te-kinteni Ulpianus azonban kifejezetten utal raacute hogy Brutus szerint az aacutellat koumllyke a haszoneacutelvezet vonatkozaacutesaacuteban maacuter gyuumlmoumllcsnek minősiacutetendő355 A gyuumlmoumllcs egyeacutebkeacutent ki nem mondott fogalma a dolog ceacuteljaacutehoz koumltődik356 Ehhez keacutepest teljesen maacutes alapra helyeződik a Gaius-veacutelemeacuteny amely szerint a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember javaacutera hozott leacutetre357 Gaius tehaacutet nem a gazdasaacutegi ceacutelban laacutetja eme szabaacutely indokaacutet hanem abban a teacutenyben hogy az ember az őt koumlruumllvevő vilaacuteg minden hasznaacutet eacutelvezheti Ennek a gondolatnak Ciceroacutera eacutes Arisztoteleacuteszre visszavezethető gyoumlkerei egyaraacutent vannak358 Ennek haacutettereacuteben

ex post Lab] In fructu id esse intellegitur quod ad usum hominis inductum est [hellip]) amely argumentum abboacutel az alapveteacutesből taacuteplaacutelkozik hogy abszurd lenne az embert gyuumlmoumllcsnek vagy haszonnak tekinteni valamint eme haszon jogosultjaacutenak is egyszerre Vouml M (2007) i m 358 A fructus eacutertelmezeacuteseacutehez ld meacuteg Varro r r 2 1 ehhez B (1962) i m 223ndash225 kuumlloumlnoumls tekintettel az etimoloacutegiai megfontolaacutesokra Megjegyzendő hogy Basanoff meglaacutetaacutesa szerint ndash fi gyelemmel a principiumban szereplő felsorolaacutesra ndash keverednek a jogi eacutes a fi lozoacutefi ai fogalmak

352 K (1958) i m 156 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes vonatkozaacutesaacuteban hivatkozhatoacute Cicero De fi nibus ciacutemű munkaacuteja is (vouml Cic de fi n 1 4 12) Ehhez ld meacuteg S (1962) i m 404 Egyezően ld P (1988) i m 99

353 Vouml S (1962) i m 404 aki a Kaser aacuteltal is hivatkozott Ciceroacute-szoumlveg alapjaacuten megjegyzi hogy Brutus veacutelemeacutenye ndash legalaacutebbis a maga koraacuteban ndash nem keruumllt aacuteltalaacutenos elfogadaacutesra tehaacutet kisebbseacutegi veacutelemeacutennyel van dolgunk Neacutezeteacutene alapja a Ciceroacutenaacutel megjelenő bdquoab iisque M Brutum dissentietrdquo fordulat amelyből levonhatoacute az aacuteltala megfogalmazott koumlvetkezteteacutes

354 K (1958) i m 156ndash157 A gyuumlmoumllcs fogalmaacutenak ellentmondaacutesos voltaacutera utal Stein is aki azonban ebben a vonatkozaacutesban kizaacuteroacutelag ez egyik Ulpianus-szoumlvegre (Ulp D 7 1 68 pr) utal Vouml S (1966) i m 28

355 Eme kuumlloumlnbseacutegteacutetel magyaraacutezataacutet Wieacker abban laacutetja hogy az emberi meacuteltoacutesaacutegboacutel adoacute-doacutean nem lehet egyenlőseacutegjelet tenni a rabszolganő gyermeke eacutes az aacutellatok koumllyke koumlzeacute Vouml W (1977) i m 21

356 K (1958) i m 157357 K (1958) i m 158 Ehhez ld meacuteg Arist Pol 1256b bdquoεἰ οὖν ἡ φύσις μηθὲν μήτε ἀτελὲς

ποιεῖ μήτε μάτην ἀναγκαῖον τῶν ἀνθρώπων ἕνεκεν αὐτὰ πάντα πεποιηκέναι τὴν φύσιν ndash Ha tehaacutet a termeacuteszet se toumlkeacuteletlenuumll se hebehurgyaacuten semmit nem alkot ebből szuumlkseacutegkeacutepp az koumlvetkezik hogy mindezen teremtmeacutenyt az ember hasznaacutelataacutera hozta leacutetrerdquo A goumlroumlg szouml-veg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Aristotle ed W D R Aristotlersquos Politica Oxford Clarendon Press 1957 A magyar szoumlveg S Mikloacutes (Budapest 1997) fordiacutetaacutesa

358 Ld fentebb Cic de fi n 1 4 14 eacutes az előző jegyzetben Arist Pol 1256b K (1958) i m 158

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese116

Kaser szerint az aacutell hogy Gaius aki a fi lozoacutefi a hataacutesaacutenak jobban ki volt teacuteve mint az eacuterett klasszikusok egyszersmind jobban is taacutemaszkodott elkeacutepzeleacutese-ikre359 A gaiusi szoumlvegből ndash oumlsszehasonliacutetva a maacutesik keacutet Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textussal ndash tisztaacuten laacutethatoacute hogy Gaius egyeduumllikeacutent hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet a rabszolganő gyermekeacutenek jogi helyzeteacutet megvilaacutegiacutetoacute eacuterveleacute-se kapcsaacuten A rerum naturaacutet Gaius annak a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute objektiacutev valoacutesaacutegnak a nyelvi lekeacutepezeacuteseacutere hasznaacutelja amelyben leacuteteznek egyfelől az emberek maacutesfelől pedig leacuteteznek gyuumlmoumllcsoumlk amely utoacutebbiak ceacutelja eacutes leacutenyege eacuteppen abban aacutell hogy az embernek tessenek hasznaacutera vaacuteljanak360 Eme szoumlveg kapcsaacuten azonban van egy tovaacutebbi szempont amit eacuterdemes fi gyelembe venni A Gaius aacuteltal ebben a locusban felvetett eset alapvetően dologi jogi koumltődeacutesű eacutes a haszoneacutelvezet kapcsaacuten a tulajdonos eacutes a haszoneacutelvező eacuterdekellenteacutetnek egy konkreacutet probleacutemaacutejaacutet vizsgaacutelja A szoumlveg moumlgoumltt megbuacutevoacute a jogaacuteszi veacutelemeacutenyt feltehetően indukaacuteloacute esetben szerepel egy tulajdonos egy haszoneacutelvező eacutes egy vaacuterandoacutes rabszolganő A vaacuterandoacutes rabszolganő a haszoneacutelvezet tartama alatt ad eacuteletet gyermekeacutenek A tulajdonos eacutes a haszoneacutelvező koumlzoumltt vita taacutemad annak keacuterdeacuteseacuteben hogy a rabszolganő ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szuumlletett gyerme-ke kit illet A haszoneacutelvező nyilvaacutenvaloacutean azt szeretneacute ha a gyermek naacutela maradna ezeacutert amellett eacutervel hogy ő haszoneacutelvezőkeacutent beszedeacutes aacuteltal szerez tulajdont a szaporulatok felett Eacutertelemszerű hogy az uacutejszuumlloumltt gyermeket nem kell alma moacutedjaacutera kosaacuterba begyűjteni a beszedeacutesnek itt leginkaacutebb azok a raacuteutaloacute magatartaacutesok szaacutemiacutetanak mint peacuteldaacuteul az a teacuteny hogy a rabszolganő az ő haacutezaacuteban szuumllte meg a gyermekeacutet a szuumlleacutesneacutel egyeacuteb rabszolgaacutei segeacutedkeztek eacutes iacutegy tovaacutebb Ennek a jelentőseacutege az lenne hogy joacutellehet a haszoneacutelvezet meg-

359 K (1958) i m 159 egyezően W (1977) i m 21 aki kifejezetten sztoikus hataacutest laacutet Gaius veacutelemeacutenyeacuteben Thielmann a Gaius-veacutelemeacutenyt aacutelszentnek (scheinheilig) tartja megkoumlzeliacuteteacuteseacutet moralizaacuteloacute elsősorban a fi lozoacutefusokra jellemző hozzaacuteaacutellaacuteskeacutent jellemzi ami ndash szerinte ndash nem meacuteltoacute egy jogaacuteszhoz Vouml T (1977) i m 98 Hasonloacutean kritikus a keacutet hivatkozott Ulpianus-szoumlveggel szemben is az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute textust szinteacuten moralizaacuteloacutenak tekinti a hetedik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveghelyet puszta fogalmi jaacutetszado-zaacuteskeacutent eacuterteacutekeli A rabszolganő gyermekeacutere vonatkozoacute kiveacutetelszabaacutely jogpolitikai indokaacutet abban laacutetja hogy ndash akaacuter humanitaacuterius akaacuter gazdasaacutegi alapon ndash a gyermek eacutes az anya jogi sorsa azonos kellett hogy legyen Vouml T (1977) i m 99 Wieacker ez utoacutebbi neacutezetet a maga reacuteszeacuteről tarthatatlannak veacuteli Ld W (1977) i m 21

360 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően K (1993) i m 79ndash80 A gondolat sztoikus eredeteacutet amely szerint az ember emberi mivolta szuumlleteacuteseacuteből eredő termeacuteszeteacuten alapul Kaser ehelyuumltt is hangsuacutelyozza Ehhez ld meacuteg Cuena Boy veacutelemeacutenyeacutet is aki szerint egyes szoumlvegekben a naturaacutera illetve a rerum naturaacutera hivatkozaacutes nem szuumlkseacutegkeacuteppen aacutel koumlzvetlen kapcsolatban az objektiacutev valoacutesaacuteggal a hivatkozaacutes mindoumlssze a jogaacuteszi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutera szolgaacutel Reacuteszletesen ld C B (1993) i m 232 eacutes 13 sz jegyzet E neacutezetekkel ellenteacutetesen M -M (1971) i m 119 aki szerint itt egy prepozitiacutev Sollen eacutes egy valoacutes Sollen ta-laacutelkozaacutesaacuteroacutel lehet beszeacutelni ekkeacutent az eset semmilyen faktikus elemet sem hordoz magaacuteban

117A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

szűntekor a rabszolganő visszaadaacutesaacutera lesz koumlteles a gyermeket nem kellene visszaadja minthogy azon a fenti gondolatmenet eacutertelmeacuteben tulajdont szerze-ne A rabszolganő tulajdonosaacutenak ezzel szemben ahhoz fűződik eacuterdeke hogy mind a rabszolganő mind pedig annak gyermeke az ő tulajdonaacuteban aacutelljon Az vitaacuten feluumll aacutell hogy a haszoneacutelvező a haszoneacutelvezet taacutergyaacutet keacutepező dolgot hasz-naacutelhatja eacutes gyuumlmoumllcsoumlztetheti ndash ezt Paulus egyeacutertelműen fogalmazza meg361 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az vaacutelik keacuterdeacutesesseacute hogy vajon a rabszolganő gyermeke is ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik-e vagyis gyuumlmoumllcsnek kell-e tekinteni Innentől maacuter eacuterthető hogy Gaius mieacutert mondja ki szinte teacutetelmondat-szerűen hogy a rabszolganő gyermeke nem gyuumlmoumllcs Ennek koumlzvetlen folyomaacutenya (itaque) pedig az hogy a tulajdonost illeti (ad dominum proprietatis pertinet) Azt nem mondja meg Gaius hogy ennek eredmeacutenyekeacutent a gyermeket azonnal aacutet kell-e adni a rabszolganő tulajdonosaacutenak vagy egyuumltt maradhatnak azonban amikor a haszoneacutelvező vagy oumlroumlkoumlsei szaacutemaacutera koumltelezettseacuteg keletkezik a rabszolganő kiadaacutesaacutera akkor vele egyuumltt annak a haszoneacutelvezet tartama alatt szuumlletett gyermekeacutet is ki kell adni Annyi mindenesetre bizonyos hogy a gyermek bdquonem gyuumlmoumllcsrdquo-keacutent valoacute minősiacuteteacuteseacutet Gaius a rerum naturaacutera alapozza

Az egyeacuteb szoumlveghelyeken toumlbbnyire a rabszolga halaacutelaacutenak teacutenye magaacutenak a teacutenyaacutellaacutesnak keacutepezi olyan relevaacutens elemeacutet amelytől az eset konkreacutet jogi minő-siacuteteacutese fuumlgg Mint ahogy azt Iulianusnaacutel olvashatjuk

Iul D 12 6 32 pr (10 dig) Cum is qui Pamphilum aut Stichum debet simul utrumque solverit si posteaquam utrumque solverit aut uterque aut alter ex his desiit in rerum natura esse nihil repetet id enim remanebit in soluto quod superest

A condictio indebiti koumlreacutebe tartozoacute eset szerint a koumltelem taacutergya Pamphilus vagy Stichus szolgaacuteltataacutesa Az adoacutes egyszerre mindkettővel teljesiacutet aacutem ennek megtoumlrteacutente utaacuten akaacuter mindkeacutet rabszolga akaacuter csak az egyikuumlk meghal (desiit in rerum natura esse) semmi sem jaacuter neki vissza mivel a tuacuteleacutelő rabszolgaacute-val tekintendő teljesiacutetettnek koumltelem362 Ehelyuumltt tehaacutet a rabszolgaacutek legalaacutebb egyikeacutenek halaacutela nyomaacuten vetődik fel a keacuterdeacutes hogy az alternatiacutev szolgaacuteltataacutes főszabaacutelyaacutet amely szerint ellenkező kikoumlteacutes hiaacutenyaacuteban az adoacutes jogosult a tel-

361 Vouml Paul D 7 1 1 (3 ad Vit) Usus fructus est ius alienis rebus utendi fruendi salva rerum substantia

362 Egyezően ld C B (1993) i m 243 39 lj tovaacutebbaacute 251 Ld meacuteg M (1937) i m 69ndash70

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese118

jesiacuteteacutes taacutergyaacutet megvaacutelasztani feluumlliacuterja-e akaacuter az egyik potenciaacutelis taacutergy nem az adoacutesnak felroacutehatoacute okboacutel toumlrteacutenő elenyeacuteszeacutese ekkeacutent a koumltelemnek ebben az iraacutenyban valoacute lehetetlenuumlleacutese A Iulianus aacuteltal adott vaacutelasz egybevaacuteg egy maacutesik veacutelemeacutennyel is jelesuumll ilyen esetekben a fennmaradoacute taacuterggyal kell teljesiacuteteni363 Leacutetezik meacuteg haacuterom tovaacutebbi veacutelemeacuteny is amelyekben az in rerum natura esse egy rabszolga leacutetezeacuteseacutere vagy ennek hiaacutenyaacutera vonatkozott meacuteghozzaacute akkeacutent hogy az egyik időpillanatban leacutetező rabszolga egy maacutesik keacutesőbbi időpillanat-ban maacuter nem leacutetezik eacutes ennek a leacutetezeacutes koumlreacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesnak van hataacutesa az eset jogi minősiacuteteacuteseacutere364

212 A rerum natura kifejezeacutes egyes dolgok leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

Dolgok leacutetezeacutese vagy ennek hiaacutenya aacuteltalaacuteban koumlzeacuterthető ndash egybevaacuteg azzal amit a mindennapokban valaminek a leacuteteacuten vagy nemleacuteteacuten eacutertuumlnk Veacutegső soron ennek kifejeződeacutese olvashatoacute ki Paulus egyik veacutelemeacutenyeacuteből

Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed)Genera possessionum tot sunt quot et causae adquirendi eius quod nostrum non sit velut pro emptore pro donato pro legato pro dote pro herede pro noxae dedito pro suo sicut in his quae terra marique vel ex hostibus capimus vel quae ipsi ut in rerum natura essent fecimus et in summa magis unum genus est possidendi species infi nitae

A birtok megszerzeacuteseacuteről eacutes megszűneacuteseacuteről szoacuteloacute titulusban szereplő szoumlveg a genera possessionum τόπος-aacuteval foglalkozik365 Ez az elv a civilis possessioacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben amely azt a birtokot jelenti amely valamilyen iusta causa alapjaacuten keruumllt a birtokoshoz ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes alapja lehet366 Jobban megvizsgaacutelva a szoumlveget laacutethatoacute hogy a causae possessionis koumlreacuteben Paulus

363 Vouml Paul D 18 1 34 6 (33 ad ed)364 Ezek az esetek Paul D 12 2 30 1 (18 ad ed) Pomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) Iav D 24 1

50 1 (13 epist) 365 Ekkeacutent tekint erre a locusra pl G -R (1992) i m 176366 K (1971) I 386 M C (1967) i m 47 K (1953b) i m 263

119A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

olyan causaacutekat emliacutet amelyek jellemzően az usucapio koumlreacuteben fordulnak elő367 A genera possessionum fordulat a genus eacutes a species egymaacuteshoz valoacute viszo-nyaacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben a genus mint magasabb rendű eacutes a species mint alacsonyabb rendű kategoacuteriaacutek szembeaacutelliacutetaacutesa emliacutethető368 Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a sicut utaacuten szereplő reacutesz itt a foumlldben eacutes tengerben talaacutelt vagy az ellenseacutegtől foglalt dologroacutel van szoacute valamint arroacutel az esetről amikor mi magunk hozunk leacutetre valamit Minden peacuteldaacuteban koumlzoumls egyfelől hogy a dolgok amelyek birtokba vehetőseacutegeacuteről a szoumlveg szoacutel a minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetező dolgok ezeacutert lehet birtokba venni ezeket369 Maacutesfelől pedig ndash mint arra Kaser raacutemutat ndash koumlzoumls az emliacutetett peacuteldaacutekban hogy pro suo ciacutemen keruumll sor a birtok megszerzeacuteseacutere amely elbirtoklaacutesi ciacutem egyes veacutelemeacute-nyekben a putatiacutev titulus kapcsaacuten joumln fi gyelembe370 maacutes responsumokban pedig ndash mint amilyen az ideacutezett textus is ndash egyfajta aacuteltalaacutenos kiegeacutesziacutető jogciacutemkeacutent szerepel vagyis azeacutert mert egyeacuteb jogciacutem nem alkalmazhatoacute371

Mint az koraacutebban maacuter emliacuteteacutesre keruumllt 38 olyan szoumlveg talaacutelhatoacute a Digestaacuteban ahol az in rerum natura esse fordulat a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere szolgaacutel ebből 14 szoumlveg vonatkozott emberek leacutetezeacuteseacutere a fennmaradoacute 24 szoumlveg tuacutelnyomoacute reacuteszben pedig valamely ndash taacuteg eacutertelemben vett ndash dolog leacutetezeacuteseacutet vagy nemleacuteteacutet jeloumlli Ez a kiterjesztő eacutertelmezeacutes ndash oumlsszhangban az eacuteppen előbb elem-

367 Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 386 ahol raacutemutat arra is hogy baacuter a traditio is kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted ennek koumlreacuteben a causa funkcioacuteja maacutes mint az elbirtoklaacutes eseteacuteben Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 420ndash421 ezzel egyezően B (1988) i m 68ndash69 eacutes 81ndash82

368 Vouml T (1977) i m 271 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy Talamanca raacutemutat arra is hogy a keacuterdeacuteses szoumlvegben Paulus a possessio koumlreacuteben a genus eacutes species fogalmait a totum eacutes pars szinonimaacutejakeacutent hasznaacutelja T (1977) i m 192ndash193 Megjegyzendő meacuteg hogy a genus eacutes a species keacuterdeacutese oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a ius in artem redigendo keacuterdeacuteseacutevel is Vouml N (1972) i m 84 aki ennek kapcsaacuten a genera perpauca kategoacuteriaacutejaacutera eacutes a defi -niacutecioacutekra hivatkozik ehhez ld meacuteg P (1988) i m 96ndash98 A defi niacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban Noumlrr a divisio eacutes a partitio keacuterdeacuteseacutere utal arra a probleacutemaacutera hogy a genus eacutes diff erentia specifi ca alapjaacuten adott defi niacutecioacute nem koumlnnyen vaacutelaszthatoacute el a divisioacutetoacutel ugyanez aacutell a divisio eacutes a partitio vonatkozaacutesaacuteban is amelynek egyik peacuteldaacutejaacutet laacutetja a hivatkozott Paulus-textusban Reacuteszletesen ld N (1972) i m 85 A defi niacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban a hazai irodalomboacutel ld P (1988) i m 94ndash95

369 Ezzel egyezően W (1976) i m 31 Neacutemikeacutepp ellenteacutetes egyszersmind kisseacute szkeptikus hangveacutetelű Noumlrr aki a hivatkozott Paulus-szoumlveget a natura egyik Paulus aacuteltal lehetseacutegesnek tartott jelenteacuteskoumlreacutebe sorolja Veacutelemeacutenye szerint a naturaacutera hivatkozaacutes pusztaacuten retorikai fordulat amelynek ceacutelja valamely diskurzus lezaacuteraacutesa azon az alapon hogy nem kiacutevaacutenatos valami olyan mellett eacutervelni ami contra naturam est Reacuteszletesebben ld N (2007) i m 539ndash540

370 Ld pl Paul D 41 2 3 4 (54 ad ed) ahol a pro emptore eacutes a pro suo jogciacuteme konkurenciaacuteja fi gyelhető meg hasonloacutean Ulp D 41 10 1 pr (15 ad ed)

371 Vouml K (1971) I i m 422 B (1988) i m 82 Egyezően ld M C (1967) i m 53 a naturalis possessioacutera utalaacutessal

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese120

zett szoumlveggel ndash ehelyuumltt azeacutert szuumlkseacuteges mert a rendelkezeacutesre aacutelloacute szoumlvegek nem egyseacutegesek neacutehol egyaacuteltalaacuten nem dolog jelenik meg a szoumlvegekben (ld pl operae esete) neacutehol pedig a dolog nem res formaacuteban hanem taacutegabb vagy maacutes elnevezeacutessel keruumll emliacuteteacutesre (pl hereditas ndash legatum) Ezen az alapon tehaacutet a szoumlvegek tartalmi csoportosiacutetaacutesa nem veacutegezhető el mivel mindig maradna olyan szoumlveg amely valamilyen szempontboacutel nem illene egy adott csoportba372 Ezen a ponton eacuterdemes fi gyelemmel lenni arra a logikaacutera ami alapjaacuten Waldstein foglalkozik a dolgok leacutetezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel Abboacutel indul ki hogy ha a birtoklaacutes kapcsaacuten első leacutepeacutesben az emliacutetett Paulus-szoumlveg szerint szuumlkseacuteges a dolgok leacutetezeacutese akkor a dolog felett fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacuteg is a dolgok leacutete-zeacuteseacutehez koumltődik Ebből első tekintetre azt a koumlvetkezteteacutest lehet levonni hogy a dolog pusztulaacutesaacuteval megszűnik a dologi jogi jogosultsaacuteg is Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel ugyanakkor hogy leacutetezik-e olyan eset amikor a jogosultsaacuteg a dolog pusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll megmarad Ehhez hasonloacute keacuterdeacutes azonban hogy elkeacutepzelhető-e olyan esetkoumlr ahol valamely dolog pusztulaacutesa keletkeztet egy jogosultsaacutegot Waldstein vaacutelasza keacutezenfekvő a dolog pusztulaacutesaacuteeacutert valoacute helytaacutel-laacutes eacuteppen a dolog elpusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll fennmarad Az ilyen helytaacutellaacutes kategoacuteriaacuteja ndash Waldstein helyes meglaacutetaacutesa szerint ndash a dologi jogi jogosultsaacutegok leacutetezeacuteseacuteből levezetett aacutem attoacutel teljes egeacuteszeacuteben kuumlloumlnboumlző a helytaacutellaacutes azeacutert ami egy dolog elpusztulaacutesaacutenak az eredmeacutenye373

Ulp D 25 2 17 2 (30 ad ed)Non solum eas res quae exstant in rerum amotarum iudicium venire Iulianus ait verum etiam eas quae in rerum natura esse desierunt simili modo etiam certi condici eas posse ait

A hivatkozott szoumlveg az actio rerum amotarum inteacutezmeacutenyeacutevel fuumlgg oumlssze amely keresetet a volt feacuterj indiacutethatott az elvaacutelt feleseacutege ellen ha az asszony vagy az ő rabszolgaacuteja a haacutezassaacuteg alatt vagy a vaacutelaacutes soraacuten bizonyos dolgokat az

372 A szoumlvegek hozzaacutevetőleges csoportosiacutetaacutesa alapjaacuten az alaacutebbi keacutep nyerhető Az operae eseteacutere vonatkoznak ndash Paul D 7 7 1 (2 ad ed) eacutes Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) Paul D 38 1 20 pr (40 ad ed) A dolog hereditas eacutertelemben ndash Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) legatumkeacutent ndash Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) Pomp D 33 2 6 (15 ad Sab) Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) Iav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) Paul D 42 2 3 (9 ad Plaut) a legatumot tartalmazoacute taacuteblaacutek eseteacuteben ndash Iul D 30 84 7 (33 dig) peacutenzről vagy egyes peacutenzdarabokroacutel szoacutelva ndash Afric D 30 108 10 (5 quaest) a dolog mint a possessio taacutergya ndash Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed) tartozaacutes eacutertelemben ndash Paul D 42 2 8 (4 ad Sab) telekre vonatkozoacutean ndash Paul D 46 3 98 8 (15 quaest) szolgaacuteltataacutesra vonatkozoacutean ndash Cels D 50 17 186 (12 dig)

373 W (1976) i m 31ndash32

121A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

egykori koumlzoumls haacuteztartaacutesboacutel elvitt374 Ugyaniacutegy a volt feleseacuteg is megindiacutethatta a keresetet egykori feacuterje ellen amelynek kereteacuteben a volt feleseacuteg a volt feacuterjjel szemben fennaacutelloacute koumlveteleacuteseinek beszaacutemiacutetaacutesaacutet keacuterhette375 A kereset leacutenyege az volt hogy haacutezastaacutersak koumlzoumltt lopaacutesi kereset indiacutetaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg mivel ez infamiaacutet eredmeacutenyezett volna376 Iacutegy a haacutezasfelek koumlzoumltt csak a nem infamaacuteloacute actio rerum amotarum volt megindiacutethatoacute377 A hivatkozott forraacuteshely a concubina aacuteltal elvitt dolgok esetkoumlreacutevel aacutell kapcsolatban az aacutegyas ilyenkor lopaacuteseacutert felel mivel az actio rerum amotarumnak csak akkor van helye ha a dologelveacutetel divortii causa toumlrteacutent378 Ennek folyomaacutenyakeacutent mutat raacute Ulpianus ndash Iulianus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezve ndash hogy az emliacutetett kereset koumlreacuteben nem csupaacuten azokat a dolgokat lehet koumlvetelni amelyek megvannak hanem azokat is ame-lyek maacuter nincsenek meg Vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden olyan dolog perelhető volt az actio rerum amotarum koumlreacuteben amelyet a feleseacuteg a vaacutelaacutest tervezve elvett a feacuterjtől valamint azok a dolgok is amelyeket a vaacutelaacuteskor eltitkolt379 Ugyaniacutegy perelhetők az asszonynaacutel leacutevő dolgokon tuacutel azok is amelyek valamilyen okboacutel maacuter nincsenek meg380 Mindezen fejtegeteacutesek nyomaacuten az laacutetszik kirajzoloacutedni a szoumlvegekből hogy az in rerum natura desinere kifejezeacutes ebben a koumlrben arra utal hogy az actio rerum amotarummal eacuterintett dolgok koumlre maacuter nem leacutetezik az elidegeniacutetett dolgokat teacutenylegesen elhasznaacutelta elfogyasztotta ezeket ekkeacutent ezek a dolgok a kuumllvilaacutegban is megszűntek leacutetezni Erre utalnak az ideacutezett Paulus-veacutelemeacutenyben (Paul D 25 2 3 3 [7 ad Sab]) a comedere eacutes a consumere kifejezeacutesek Ettől minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzőek azok az esetek amikor az asszony tuacuteladott az emliacutetett dolgokon Ez utoacutebbi esetben joacutellehet az eladott dolog a kuumllvilaacutegban valahol leacutetezik a volt feleseacuteg szempontjaacuteboacutel meacutegsem tekinthető

374 Paul D 25 2 1 (7 ad Sab) Rerum amotarum iudicium [hellip] introductum est adversus eam quae uxor fuit [hellip]Paul D 25 2 3 1 (7 ad Sab) Item si servus eius furtum fecerit [hellip]Paul D 25 2 3 3 (7 ad Sab) [hellip] etiam eas res quas divortii tempore mulier comederit vendiderit donaverit qualibet ratione consumpserit rerum amotarum iudicio contineri

375 Paul D 25 2 6 2 (7 ad Sab) Item cum rerum amotarum etiam in virum datur iudicium [hellip] Ulp D 25 2 7 (36 ad Sab) Mulier habebit rerum amotarum actionem adversus virum et compensare potest mulier cum actione qua maritus agere vult ob res amotas

376 Vouml Gai D 25 2 2 (ad ed praet tit de re iud)377 K (1971) I i m 323 eacutes 618ndash619 L (1972) i m 146ndash147378 Marcell D 25 2 20 (7 dig) Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) Vouml K (1971) I i m 619379 A hivatkozott szoumlvegen kiacutevuumll Ld meacuteg Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) valamint Paul D 25 2

3 3 (7 ad Sab) Az utoacutebbi szoumlvegben kuumlloumlnoumlsen jelentősek a mulier vendiderit eacutes consumpserit kifejezeacutesek

380 W (1963) i m 60 aki kifejti azt is hogy a szoumlveg ndash kuumlloumlnoumlsen pedig annak certi fordu-lata ndash nem enged arra koumlvetkeztetni hogy a condictio eacutes az actio rerum amotarum egymaacutes alternatiacutevaacutei lettek volna

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese122

leacutetezőnek mivel az asszony nincs abban a helyzetben hogy a dologra baacutermifeacutele raacutehataacutest gyakorolhasson Mindazonaacuteltal ez az eset azeacutert nem tartozik az in rerum natura desinere koumlreacutebe mivel az ideacutezett Ulpianus-szoumlvegben a kifejezeacutes paacuterja exstare ami valaminek a leacutetezeacuteseacutet objektiacutev eacutertelemben vett megleacuteteacutet fejezi ki381 Az ok ami miatt a keacutet eset egyuumlttes emliacuteteacutese lehetseacuteges az eacuteppen az elteacuterő esetekhez fűzoumltt azonos joghataacutesban keresendő jelesuumll mindkeacutet esetben a dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg helyeacutebe az actio rerum amotarummal eacuterveacutenye-siacuteteni kiacutevaacutent igeacuteny leacutep

Az in rerum natura esse illetve desinere kifejezeacutesek fentebb vaacutezolt objektiacutev felfogaacutesaacutet taacutemasztja alaacute egy maacutesik szoumlveg is amelyben egy oumlroumlkhagyoacute hagyo-maacuteny ciacutemeacuten rabszolgaacutet juttatna valakinek azonban oumlroumlkoumlsei koumlzuumll az egyik megoumlli a rabszolgaacutet

Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab)Si unus ex heredibus servum legatum occidisset omnino mihi non placet coheredem teneri cuius culpa factum non sit ne res in rerum natura sit

Pomponius akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ilyenkor ndash baacuter az oumlroumlkoumlstaacutersak egye-temleges koumltelezettek lenneacutenek a hagyomaacutenyossal szemben ndash nem helyes a rabszolga megoumlleacuteseacuteből eredő kaacuterral azt az oumlroumlkoumlstaacutersat is megterhelni akinek az oumlleacutesi cselekmeacuteny eacutes ebből eredően a rabszolga halaacutela nem roacutehatoacute fel iacutegy a veacutetlen oumlroumlkoumlstaacuters vonatkozaacutesaacuteban leacutenyegeacuteben lehetetlenuumll a szolgaacuteltataacutes382

Az eddigiekben olyan esetekről volt szoacute amelyekben a dolog felett fennaacutellt dologi jogi jogosultsaacuteg a dolog megsemmisuumlleacuteseacuteből eredően aacutetfordul a meg-semmisuumlleacuteseacutert valoacute vagy a megsemmisuumlleacutessel oumlsszefuumlggő helytaacutellaacutesi koumltele-zettseacuteggeacute mintegy a megsemmisuumllt dolog evilaacutegi lenyomatakeacutent Mindezek mellett feltehető az is hogy valaki szerződeacutesben vagy veacutegrendeletben valamely dolog joumlvőbeni szolgaacuteltataacutesaacuteroacutel rendelkezik mint peacuteldaacuteul egy Africanus aacuteltal ismertetett esetben

381 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquoexstorsquo E ndashM (1951) i m s v lsquostorsquo 382 Ezzel egyezően ld pl a factum alterius bdquoaacutertalmassaacutegardquo kapcsaacuten K (1983) i m 377 va-

lamint 405262 a lehetetlenuumlleacutessel oumlsszefuumlggeacutesben C B (1993) i m 251 A dologpusz-tulaacutes eacutes valamely koumltelezettseacuteg tovaacutebbi sorsa aacutell a koumlzeacuteppontban a koumlvetkező szoumlvegekben is Afric D 3 5 48 (8 quaest) Paul D 15 3 19 (4 quaest) Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) Az utolsoacutekeacutent emliacutetett forraacuteshelyen ismeacutet megjelenik az exstare eacutes az in rerum natura desinere kifejezeacutesek egymaacutessal valoacute paacuterba aacutelliacutetaacutesa

123A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Afric D 30 108 10 (5 quaest)Qui quinque in arca habebat ita legavit vel stipulanti promisit rsquodecem quae in arca habeorsquo et legatum et stipulatio valebit ita tamen ut sola quinque vel ex stipulatione vel ex testamento debeantur ut vero quinque quae deerunt ex testamento peti possint vix ratio patietur nam quodammodo certum corpus quod in rerum natura non sit legatum videtur quod si mortis tempore plena summa fuerat et postea aliquod ex ea deperierit sine dubio soli heredi deperit

A veacutelemeacuteny kiinduloacutepontja hogy valaki eacutelők koumlzoumltti stipulatioacuteban vagy veacutegrendeletben arra vaacutellal koumltelezettseacuteget hogy a laacutedaacutejaacuteban talaacutelhatoacute tiacutez ara-nyat szolgaacuteltatja joacutellehet az emliacutetett laacutedaacuteban valoacutejaacuteban csak oumlt arany talaacutelhatoacute Africanusnak eme a falsa demonstratio eseteacutere vonatkozoacute veacutelemeacutenye szerint mind a hagyomaacutenyrendeleacutes mind a stipulatioacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes eacuterveacutenyes lesz azonban a koumltelezettől csak oumlt aranyat lehet koumlvetelni383 Amennyiben ugyanis a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes idejeacuten a koumltelezett nem rendelkezett tiacutez csupaacuten oumlt arannyal uacutegy eacutertelmetlen olyan oumlsszeget koumlvetelni tőle amely valoacutejaacuteban nem leacutetezik384 Neacutemikeacutepp maacutes a helyzet akkor ha a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes ha-gyomaacutenyrendeleacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutent eacutes a veacutegrendelet teacutetelekor tiacutez arany aacutellt az oumlroumlkhagyoacute rendelkezeacuteseacutere azonban utoacutebb az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően valamely okboacutel csak oumlt arany marad meg Ebben az esetben minden bizonnyal az oumlroumlkoumlsnek tudhatoacute be az oumlsszeg csoumlkkeneacutese ekkeacutent az eme teacutenyből eredő veszteseacuteget is ő koumlteles viselni Keacutetseacutegtelenuumll van igazsaacutega Horak aacutelliacutetaacutesaacutenak amikor egy maacutesik leacutenyegeacutet tekintve hasonloacute iraacutenyba mutatoacute Iavolenus-hely385 kapcsaacuten entimematikus eacuterveleacutesre hivatkozik amelynek kereteacuteben a hiaacutenyzoacute premissza teljesseacuteggel nyilvaacutenvaloacute386 A Iavolenustoacutel szaacutermazoacute peacuteldaacuteban a hiaacutenyzoacute premissza a Digesta egy maacutesik szoumlveghelyeacuteből vezethető le amely

383 Ezzel egyezően ld meacuteg R (1971) i m 110 C B (1993) i m 250 eacutes 53 sz jegyzet tovaacutebbi irodalommal

384 A szoumlvegben szereplő in rerum natura esse kifejezeacutes keacuterdeacuteseacutehez elsősorban Iavolenus kap-csaacuten ld pl M (1981) i m 463 aki megemliacuteti hogy a kifejezeacutes mester eacutes taniacutetvaacuteny koumlzoumltt hagyomaacutenyozoacutedhatott

385 Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) bdquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres datordquo Ofi lius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto Ld meacuteg ehhez R (1971) i m 110

386 H (1969) i m 277

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese124

szerint a lehetetlenre iraacutenyuloacute szolgaacuteltataacutes nem keacutepezheti koumltelem taacutergyaacutet387 Horak azonban nem viszi veacutegig eacuterveleacuteseacutet eacutes nem igyekszik megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy mieacutert tekinthető nyilvaacutenvaloacutenak Celsustoacutel szaacutermazoacute aacutelliacutetaacutes A termeacuteszetnek van egy az embertől fuumlggetlen rendje amely egyetemesen eacutes szuumlkseacutegkeacuteppen eacuterveacutenyre jut eacutes amelynek felismereacuteseacutere az ember keacutepes388 A termeacuteszetnek ezen szuumlkseacutegszerű eacutes univerzaacutelis rendjeacuteből ered hogy leacutetezik lehetseacuteges eacutes lehetetlen ezt a teacutenyt az ember ndash miutaacuten felismerte ndash neacutemely eset-ben jogi norma tartalmaacutevaacute teszi Ekkor a naturaacuteboacutel adoacutedoacute rend egyszersmind a ius hataacuterakeacutent szolgaacutel ndash nem korlaacutetozva hanem eacuteppen kiteljesiacutetve azt389 A rerum naturaacutera utalaacutes az egyes esetekben a lehetseacuteges eacutes lehetetlen koumlzoumltti a naturaacuteboacutel eredő hataacutervonal meghuacutezaacutesaacutenak lekeacutepeződeacutese amelynek folyomaacute-nyakeacutent bizonyos probleacutemaacutekra csak szuumlkseacutegszerűen eacutes elkeruumllhetetlenuumll csak egyetlen vaacutelasz adhatoacute390

22 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese

Abban a szoumlvegcsoportban ahol az in rerum natura esse fordulat az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacuteseacutere szolgaacutel eacuteppen az objektiacutev valoacutesaacuteg az amely bizonyos sza-baacutelyok alkalmazhatoacutesaacutegaacutet megteremti Ekkeacutent a valoacutesaacuteg olyan előzetesen maacuter adott kereteacutet keacutepezi a majdan meghozandoacute doumlnteacuteseknek amely magaacutet a doumlnteacutesi szabadsaacutegot tartja kordaacuteban Nem a szabadsaacuteg korlaacutetozaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen ez a keret teremti meg annak lehetőseacutegeacutet hogy egyfelől ne esetleges doumlnteacutesek szuuml-lessenek maacutesfelől pedig hogy az iacutegy meghozott doumlnteacutesek ne rugaszkodjanak el a mindennapi eacutelettől Azeacutert lesz ez egy szilaacuterd kerete a doumlnteacuteshozatalnak mert az objektiacutev valoacutesaacuteg fuumlggetlen attoacutel hogy az egyes ember tud-e roacutela valamint attoacutel is hogy erről mi a veacutelemeacutenye ekkeacutent fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa fogalmilag kizaacutert Egy elhalt pater familias utaacuten marad egy fi uacute eacutes egy vaacuterandoacutes feleseacuteg Ebben az esetben a fi lius nem perelheti a pater familias adoacutesaitoacutel a kintlevőseacutegek feleacutet akkor sem ha keacutesőbb egyetlen fi uacute szuumlletik mivel szuumllethetett volna toumlbb is joacutellehet a rerum naturaacuteboacutel eredően annyi biztos volt hogy egy gyerek szuumlletni

387 Cels D 50 17 185 (8 dig) Inpossibilium nulla obligatio est Ehhez ld C B (1993) i m 227ndash229

388 Vouml B (2001) i m 115389 Korlaacutetozaacutest eacuteppen az jelentene ha a natura ilyen funkcioacuteja vagy jellege hiaacutenyozna hiszen

ilyen esetben abszurd tartalmuacute teacutetelek is a ius elemeiveacute vaacutelhatnaacutenak amely abszurd tartalmuacute teacutetelek eacuteppen a ius ceacutelja szerinti realizaacuteloacutedaacutesaacutet gaacutetolnaacutek

390 Vouml M -M (2000b) i m 11

125A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

fog Ezzel szemben Sabinus eacutes Cassius veacutelemeacutenye az hogy a fi uacute a kintlevőseacutegek negyedeacutet perelheti mivel akaacuter az is meglehet hogy haacuterom gyerek szuumlletik majd Nem alap neacutelkuumlli az a meglaacutetaacutes hogy mind Paulus mind pedig Sabinus eacutes Cassius egyaraacutent a sajaacutet konkreacutet tapasztalataikra alapiacutetottaacutek veacutelemeacutenyuumlket eacuteppuacutegy mint Iulianus egy maacutesik esetben Az ő elkeacutepzeleacutese szerint a szuumlleteacutesig csak akkora haacutenyadot lehet koumlvetelni a kintleacutevőseacutegekből amekkora haacutenyadra feltehetően oumlroumlkoumls lesz a fi uacute vagy az egeacutesz tartozaacutes negyedeacutet kiacuteseacuterelheti meg behajtani mert a tapasztalat szerint haacuterom gyerek szuumllethet egyszerre vagy a hatodaacutet mert oumlt szuumllethet Ez utoacutebbi kapcsaacuten Iulianus utal Arisztoteleacuteszre aki beszaacutemol egy esetről amikor egy alexandriai nőnek egyszerre oumlt gyereke szuumlle-tett eacutes a jogaacutesz ndash mint iacuterja ndash ennek az esetnek a valoacutesaacutegtartalmaacuteroacutel szemeacutelyesen győződoumltt meg Egyiptomban 391 Mindebből laacutethatoacute hogy megoldhatatlan prob-leacutemaacutet jelent az egyes joumlvőbeli esemeacutenyek előre laacutetaacutesa amivel a roacutemai jogaacuteszok is tisztaacuteban voltak392 Ezekben az esetekben azonban sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy amikor a jogaacutesz veacutelemeacutenyt mond akkor a jogaacuteszi veacutelemeacutenyeacutet valami-lyen a kuumllvilaacutegboacutel szaacutermazoacute tapasztalati megfi gyeleacutessel taacutemasztja alaacute Ekkeacutent nem fogadhatoacute el maradeacutektalanul Bretone azon meglaacutetaacutesa hogy amint bizo-nyos esemeacutenyek mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes nem jelezhetők előre ugyaniacutegy lehetetlen teljes bizonyossaacuteggal előzetesen megaacutellapiacutetani hogy egy gyerek fog-e szuumlletni vagy egyneacutel toumlbb393 Igaz az hogy a termeacuteszetre amely egyeacutebkeacutent oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet hoz leacutetre jellemző valamifeacutele kiszaacutemiacutet-hatatlansaacuteg is394 Aacutem ebben az esetben nem az a helyzet hogy a termeacuteszet ndash az immanens rend mellett ndash kiszaacutemiacutethatatlan sokkal inkaacutebb arroacutel hogy az emberi megismereacutes veacuteges illetve toumlkeacuteletlen a megismereacutes amelyhez eacuteppen az ember

391 Paul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) eacutes Iul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) Vouml W (2002a) i m 24 B (2001) i m 119

392 A fentiekhez hasonloacute esetet mutat be Ulpianus (Ulp D 38 16 3 9-10 [14 ad Sab]) ha egy gyerek az apa halaacutelakor meacuteg nem szuumlletett meg akkor a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az agnaacutet rokonoknak meg kell vaacuterniuk a szuumlleteacutes idejeacutet mi toumlbb a vele azonos fokon aacutelloacute rokonok osztoznak vele az oumlroumlkseacutegben A konkreacutet esetben felmeruumllt keacuterdeacutes az volt hogy hogyan kell szaacutemiacutetani az oumlroumlkseacuteg egy főre eső haacutenyadaacutet A probleacutema ndash a fentiekhez hasonloacutean ndash abboacutel adoacutedik hogy egyetlen szuumlleacutesből akaacuter toumlbb gyermek is szuumllethet Ulpianus akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ha egy nő biztosan aacutelliacutetotta hogy vaacuterandoacutes joacutellehet nem volt az akkor a maacuter megszuumlletett gyermek lesz az egeacutesz hagyateacutek oumlroumlkoumlse hiszen tudta neacutelkuumll is oumlroumlkoumlsseacute vaacutelik Ebből pedig az koumlvetkezik hogy ha időkoumlzben a maacuter megszuumlletett gyerek meghalna a teljes hagyateacutek az ő oumlroumlkoumlseacutere vagy oumlroumlkoumlseire szaacutell aacutet Leacutetezik ugyanakkor leacutenyegileg ellenteacutetes aacutellaacutesfoglalaacutes is az osztaacutelyra bocsaacutetaacutessal kapcsolatban (Paul D 37 6 2 pr [41 ad ed]) vouml B (2001) i m 119ndash120

393 B (2001) i m 119394 B (2001) i m 115ndash116

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese126

oumlsztoumlnoumls eacutertelmeacuten keresztuumll vezet az uacutet395 Ehhez keacutepest tehaacutet Bretone azon elgondolaacutesa hogy termeacuteszet egy immanens tervet hordoz magaacuteban amelyet folyamatosan eacuterveacutenyre juttatva tesz nyilvaacutenvaloacutevaacute eacutes csak rajtunk aacutell hogy a konkreacutet esetben fi gyelmen kiacutevuumll hagyjuk-e valamely maacutes megiacuteteacuteleacutesre vagy felteveacutesre hagyatkozva egyaacuteltalaacuten nem fogadhatoacute el396 Hiszen sajaacutet maga is elismeri hogy az egyetemes termeacuteszetben van egy soha aacutet nem haacuteghatoacute toumlrveacuteny (recta ratio) vagyis a termeacuteszet szerinti eacutelet egyszersmind az ereacutenyes eacuteletet is jelenti397 akkor a minduntalan eacuterveacutenyre juttatott eacutes nyilvaacutenvaloacutevaacute tett tervet amely a recta ratioacuten alapul vagy felismerjuumlk vagy sem Ennyiben aacutell egyszer-smind a termeacuteszet kiszaacutemiacutethatatlansaacutega is Maacutes formaacuteban hasznaacutelja Ulpianus a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutere

Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ergo si non stetit per actorem tenet actio etiamsi per rerum naturam stetit sed magis dicendum est subveniri reo debere

A praetori edictum rendelkezeacutese szerint keresetet ad a praetor amennyiben nyilvaacutenvaloacute az hogy aki peacutenzfi zeteacutesre szoacuteloacute koumltelezettseacuteget vaacutellalt e koumltele-zettseacuteget nem teljesiacutetette eacutes a felperesnek sem roacutehatoacute fel a vaacutellalt koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek elmaradaacutesa398 Ehhez kapcsoloacutedik Ulpianus megjegyzeacutese amely szerint ha nem a felperesen muacutelott a teljesiacuteteacutes sikere a praetor megadja neki a keresetet meacuteg abban az esetben is ha a teljesiacuteteacutes lemaradaacutesa a rerum naturaacutenak tudhatoacute be vagyis abban az esetben is perelhet a felperes ha a maacutesik felet a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek abban hogy teljesiacutetsen Ehelyuumltt tehaacutet a rerum natura olyan objektiacutev koumlruumllmeacutenyeket jeloumll amelyekre az adoacutesnak nincs raacutehataacute-sa Ulpianus azonban hozzaacuteteszi mindehhez hogy veacutelemeacutenye szerint kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az adoacutes szaacutemaacutera399 A jogaacuteszi veacutelemeacuteny alapja nagy

395 Ehhez ld W (2001) i m 33ndash41396 Vouml B (2001) i m 120 bdquoLa natura [hellip] reca un progetto dentro di seacute e lo rende chiaro

attuandolo Siamo noi a ignorarlo nel caso concreto e perciograve ricorriamo a qualque calcolo o ipotesirdquo

397 B (2001) i m 117398 Vouml Ulp D 13 5 16 2 (27 ad ed) A szoumlvegrekonstrukcioacute vonatkozaacutesaacuteban ld L (1927)

i m 247ndash252 Lenel uacutegy veacuteli hogy a neque solvere neque fecisse fordulat egy az edictum maacutesolaacutesa soraacuten keletkezett hiba eredmeacutenye Reacuteszletesen L (1927) i m 250

399 Ulrike Babusiaux a hivatkozott Ulpinus-helyet az aequitas naturalis illetőleg a fi des keacuterdeacute-seacutevel kapcsolja oumlssze Vouml B (2007) i m 633ndash634 Elgondolaacutesa fi gyelemre meacuteltoacute mivel Ulpianus hangsuacutelyozza hogy a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek az alperest a teljesiacuteteacutesben ekkeacutent ndash veacutelemeacutenye szerint ndash kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az alperes szaacutemaacutera Markaacutensan jelenik meg tehaacutet eme veacutelemeacutenyben az egyensuacutely fenntartaacutesaacutera iraacutenyuloacute touml-

127A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

valoacutesziacutenűseacuteggel eacuteppen az a felismereacutes lehetett hogy nem az adoacutes gondossaacutegaacutenak hiaacutenya vagy esetleg szaacutendeacutekos magatartaacutesa ideacutezte elő a teljesiacuteteacutes elmaradaacutesaacutet sokkal inkaacutebb egy embertől fuumlggetlen kuumllső koumlruumllmeacuteny amely kuumllső voltaacutetoacutel fuumlggetlenuumll alkalmas a felek koumlzoumltti jogviszony moacutedosiacutetaacutesaacutera hiszen a hitelező koumlveteleacutesi joga a teljesiacuteteacutes ilyen kuumllső koumlruumllmeacuteny miatti elmaradaacutesaacuteboacutel eredően fordul igeacutenybe (tenet actio)400

Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed)Interdum pura stipulatio ex re ipsa dilationem capit veluti si id quod in utero sit aut fructus futuros aut domum aedifi cari stipulatus sit tunc enim incipit actio cum ea per rerum naturam praestari potest sic qui carthagini dari stipulatur cum romae sit tacite tempus complecti videtur quo perveniri carthaginem potest item si operas a liberto quis stipulatus sit non ante dies earum cedit quam indictae fuerint nec sint praestitae

A Paulus aacuteltal bemutatott peacutelda szerint előfordulhatnak olyan esetek amikor maga a stipulatio illetőleg annak teljesiacuteteacutese keacutesedelmet szenved401 Ilyen lehet amikor valaki meacutehmagzatra tekintettel vagy joumlvőbeni gyuumlmoumllcsre vagy meg-eacutepiacutetendő eacutepuumlletre stipulaacutel Ilyen esetekben a koumlvetelhetőseacuteg akkor keletkezik amikor rerum natura szerint moacuted nyiacutelik a teljesiacuteteacutesre402 Ennek a veacutelemeacutenynek a koumlreacuteben joacutel laacutethatoacute hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes nem csupaacuten valaminek a leacutetezeacuteseacutet jeloumlli nem arroacutel van szoacute hogy az emliacutetett stipulatioacutek leacutetrejoumlttek-e vagy sem hanem arroacutel hogy a stipulatioacuteba foglalt normatiacutev kouml-telezettseacutegvaacutellalaacuteshoz keacutepest mikor vaacutelik lehetőveacute ennek materiaacutelis teljesiacutethe-tőseacutege403 Ez a materiaacutelis teljesiacutethetőseacuteg viszont attoacutel fuumlgg hogy a kuumllvilaacutegban

rekveacutes meacutegpedig ndash mint azt Foumlldi Andraacutes a joacutehiszeműseacuteg eacutes tisztesseacuteg elveacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban kimutatja ndash a felek helyzeteacutenek egyensuacutelyba hozaacutesa reacuteveacuten A biacuteroacutei doumlnteacutesnek ugyanis ebben a konkreacutet esetben fi gyelembe kell vennie az eset egyedi koumlruumllmeacutenyeit is a toumlrveacutenyi szabaacutely tuacutelzottan aacuteltalaacutenos jellegeacutet ellensuacutelyozandoacute Reacuteszletesen ld F (2001) i m 19 eacutes 21 irodalommal

400 Ezzel egyezően ld L (1997) i m 280 illetőleg 314401 Vouml C B (1993) i m 253402 Ehhez ld meacuteg R (1971) i m 110ndash111 A fentebb megfogalmazott aacutelliacutetaacutessal egyezően

ld C B (1993) i m 238 bdquo[hellip] esa misma idea de la realidad hace que una prestacioacuten no pueda ser exigida antes de que su complimiento sea posible conforme a la rerum naturardquo

403 Hasonloacute eacutertelemben fogja fel Mayer-Maly is a rerum natura jelenteacuteseacutet egy a hetvenes eacutevek elejeacuten megjelent tanulmaacutenyaacuteban amikor egyenlőseacutegjelet tesz a natura rerum eacutes a necessitas (rerum) kifejezeacutesei koumlzeacute amelyek koumlzuumll az utoacutebbi is forraacutesszerű kifejezeacutes (vouml pl Paul D 4 6 16 [12 ad ed] Paul D 23 4 8 [7 ad Sab] Paul D 40 7 20 5 [16 ad Plaut]) Ld M -

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese128

milyen konkreacutet helyzettel aacutellunk szemben Ha tehaacutet valaki azt vaacutellalja hogy Karthagoacuteban lesz koumlteles fi zetni joacutellehet ő Roacutemaacuteban van akkor okszerű hogy az ekkeacutent vaacutellalt koumltelezettseacuteg akkor teljesiacutethető ha a koumltelezettseacuteget vaacutellaloacute szemeacutely valamilyen moacutedon eljut Karthagoacuteba Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a per rerum naturam praestari potest fordulat a konkreacutet helyzet objektiacutev valoacutesaacutegaacutet jeleniacuteti meg aki nincs Karthagoacuteban annak el kell utaznia oda annak eacuterdekeacuteben hogy a vaacutellalt koumltelezettseacutege normatiacutev szempontboacutel egyaacuteltalaacuten keacuterdezhetőveacute vaacuteljeacutek Leacutenyegileg ugyanebbe a koumlrbe tartozik a lehetetlenre koumltelező biacuteroacutei iacuteteacutelet a lehetetlenre vonatkozoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes valamint egy időtűzeacuteshez koumltoumltt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese is404 A hivatkozott esetekben az objektiacutev valoacute-saacuteg meghataacuterozottsaacutega vagy materiaacutelis alapuacute (lehetetlen szolgaacuteltataacutes) vagy nor-matiacutev koumltődeacutesű (biacuteroacutei iacuteteacutelet koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes időtűzeacutessel)405 Oumlsszesseacutegeacuteben elfogadhatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy minden ilyen esetben szuumlkseacuteges felismerni azt ami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen406 Nem mindegy azonban hogy az alapul szolgaacuteloacute objektiacutev valoacutesaacuteg ndash amelyhez meacuterten aacutelliacutethatoacute valamiről hogy lehetseacuteges vagy lehetetlen ndash az embert koumlruumllvevő vilaacuteg valoacutesaacutega vagyis bdquoa halak uacutesznak a madarak repuumllnekrdquo igazsaacutega vagy a normatiacutev rend azaz az bdquouti lingua nuncupassitrdquo valoacutesaacutega Az utoacutebbi esetben ugyanis nem arroacutel van szoacute hogy a minket koumlruumllvevő vilaacuteg rendjeacuten lehetetlen a vaacutellalt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese hiszen az ilyen koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok ndash persze a felek kon-szenzusaacuten nyugodva ndash moacutedosiacutethatoacutek ennek hiaacutenyaacuteban a normatiacutev rendet seacuterti minden olyan koumlveteleacutes amely hataacuteridő előtt fogalmazoacutedik meg407

M (1971) i m 122 Nem minden alap neacutelkuumlli azonban ezeken a helyeken a necessitasra utalaacutes A rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute szoumlveghelyek toumlbb mint egyoumltoumlde Paulustoacutel szaacutermazik (ld taacuteblaacutezat fentebb) ekkeacutent feltehető hogy a hivatkozott esetekben is ezt a kifeje-zeacutest hasznaacutelta volna ha ennek teacutenylegesen lett volna alapja vagyis minden bizonnyal toumlbbről van szoacute egyszerű stilaacuteris keacuterdeacutesneacutel

404 Vouml Paul D 49 8 3 pr ndash 1 (16 resp) Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Cels D 50 17 186 (12 dig) Mindez azzal egyuumltt igaz hogy az Ulpianus-hely egyfelől a konkreacutet dolog leacutetezeacuteseacutenek hiaacutenyaacuteroacutel szoacutel eacutes csak ennek fi gyelembeveacuteteleacutevel egyuumltt eacutertelmezhető a teljes szoumlveg akkeacutent mint amely az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzi

405 Noumlrr is uacutegy veacuteli hogy az előbbi esetben a natura kifejezeacutes hasznaacutelata materiaacutelis vagy inkaacutebb kollokviaacutelis jellegű azt hangsuacutelyozza azonban hogy Paulus ehelyuumltt csupaacuten egy kiveacutetelt akar igazolni jogaacuteszi eacutervekkel alaacutetaacutemasztani meacutegpedig annak a szabaacutelynak a kiveacuteteleacutet hogy a stipulatio előfelteacutetelezi az iacutegeacutert dolog leacuteteacutet Csakhogy itt eacuteppen nem kiveacutetelről van szoacute hanem ennek a szabaacutelynak a megerősiacuteteacuteseacuteről ahogy a stipulatio termeacuteszeteacuteből jellegeacuteből adoacutedik hogy az iacutegeacutert dolognak leacuteteznie kell az iacutegeacuteret megteacuteteleacutenek pillanataacuteban uacutegy az egyes dolgok hasznainak jellegeacuteből adoacutedik hogy nem mindig a dologgal egyuumltt leacuteteznek van olyan idő-szak amikor meacuteg csak vaacuterhatoacute ezek leacutete Vouml N (2007) i m 554

406 Vouml B (2001) i m 267407 Laacutetni kell ugyanakkor hogy a normatiacutev rend megseacuterteacutese okaacuten lehetetlen vaacutellalaacutes peacuteldaacutejaacuteban

nem maacutesodrendű csak maacutes jellegű lehetetlenseacutegről van szoacute Ekkeacutent tehaacutet Bretone alapvetően

129A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

23 Rerum natura mint specifi kus jellemző

Az utolsoacute szoumlvegcsoportban a rerum natura (illetve a natura rei) az egyes dolgok kuumlloumlnleges jellemzőjeacutet speciaacutelis termeacuteszeteacutet iacuterja le Ennek a csoportnak koumlzoumls jellemzője ndash fi gyelembe veacuteve a rerum naturaacuteval foglalkozoacute fejezet elejeacuten szereplő oumlsszesiacutető taacuteblaacutezatot is ndash az hogy egyetlen olyan szoumlveget sem lehet itt elemezni amely tisztaacuten() ebbe a csoportba tartozhatna A csoporttal kapcsola-tos ilyeteacuten probleacutemaacutet a kategorizaacutelaacutes soraacuten maga Waldstein is eacuterezhette hiszen toumlbbszoumlr hivatkozott munkaacutejaacuteban az ezzel a teacutemaacuteval foglalkozoacute reacutesz ciacutemeacuteben ugyan a rerum natura fordulatra utal a hivatkozott eacutes elemzett forraacutesokban azonban maacuter nem aacuteltalaacutenosan szerepel ez a kategoacuteria hanem bdquoaproacutepeacutenzre vaacutelt-vardquo vagyis a kifejezeacutes lsquoresrsquo tagjaacutet a hivatkozott esetek konkretizaacuteljaacutek Ennek legjobb peacuteldaacuteja az egyik ideacutezett Paulus-szoumlveg princiacutepiuma amely szerint haacuterom indoka lehet annak hogy egy alacsonyabban fekvő telek alaacuterendelt egy magasabban fekvő teleknek408 Ezek pedig a toumlrveacuteny az ingatlan termeacuteszete valamint nagy muacutelttal rendelkező eacuteppen ezeacutert toumlrveacuteny erejeacutevel biacuteroacute szokaacutes vagy gyakorlat Waldstein szerint eacuterdekes a natura loci fordulat mikeacutenti elhelyezeacutese ami arra enged koumlvetkeztetni hogy az ingatlan termeacuteszetes fekveacutese toumlrveacuteny illetve az időmuacutelaacutessal megalapozott jogaacutellapot hiaacutenyaacuteban veendő fi gyelembe Ekkor is azonban csak akkeacutent hogy mi az a meacuterteacutek amelyet az alacsonyabban fekvő telek a magasabban fekvő telekről lefolyoacute viacutezből bdquokezelnirdquo tud aneacutelkuumll hogy emberi beavatkozaacutesra lenne szuumlkseacuteg vagyis annak mutatoacuteja hogy hol huacute-zoacutedik a termeacuteszetes viacutezaacutetfolyaacutes hataacutera amelynek elviseleacuteseacutere az alacsonyabban fekvő ingatlan tulajdonosa koumlteles409

Eltekintve azonban ezektől a szoumlvegektől az emliacutetett taacuteblaacutezat is joacutel peacuteldaacutezza hogy a harmadik kategoacuteriaacutenak legfeljebb csak a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek

sarkos meglaacutetaacutesa elfogadhatoacute joacutellehet a konkreacutet helyzetek enneacutel aacuternyaltabbak is lehetnek408 Paul D 39 3 2 pr (49 ad ed) In summa tria sunt per quae inferior locus superiori servit

lex natura loci vetustas quae semper pro lege habetur minuendarum scilicet litium causa409 Reacuteszletesen ld W (1976) i m 37 illetve 39 Ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel H

(1969) i m 280 Waldstein neacutezeteacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera elegendő hivatkozni a hiacuteres taberna casiaria eseteacutere (Ulp D 8 5 8 5 [17 ad ed]) ahol a sajtuumlzemből felszaacutelloacute fuumlst zavarhatja a koumlruumlloumltte lakoacutekat ezeacutert ndash ilyen tartalmuacute servitus leacutete eseteacuten ndash a fuumlst maacutes moacutedon toumlrteacutenő elve-zeteacuteseacutere lehet koumltelezni a sajtuumlzem tulajdonosaacutet Ennek kapcsaacuten eacuteppen az esőviacutezzel foglal-kozoacute itt is vizsgaacutelt Paulus szoumlveggel egybevetve kitűnik hogy mit is jelentett a gyakorlatban a natura loci hiszen a taberna casiaria eseteacuteben sem objektiacutev alapon adott a fuumlstszennyezeacutes elleni veacutedelemhez valoacute jog hanem abboacutel adoacutedoacutean hogy a fuumlst secundum suam naturam felfeleacute szaacutell A keacuterdeacuteshez ld reacuteszletesen B (1875) i m 215 B (1968) i m 363ndash364 C C (1976) i m 496 R (1987) i m 104 P (1988) i m 185ndash187 S -M R (2000) i m 48ndash58 M (2010) i m 280ndash286

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese130

eseteacuteben lehet jelentőseacutege akkeacutent hogy maacutes csoportokba sorolaacutessal versengő minősiacuteteacutest is lehetőveacute tesz Egyszersmind az is laacutethatoacute hogy a rerum natura ilyeteacuten eacutertelmezeacutese maacuter tuacutelmutat a nyelvi-formai alapon aacutelloacute elemzeacutes hataacuterain ez azonban magaacutet a csoportosiacutetaacutest nem teszi megalapozatlannaacute

24 Vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek

Az ebben a koumlrben emliacuteteacutesre keruumllő szoumlvegekben koumlzoumls hogy baacuter a rerum natura ezeken a helyeken hataacuterozottan fejezi ki valaminek a leacutetezeacuteseacutet vagy a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet esetleg az objektiacutev valoacutesaacutegra is laacutethatoacutean utal meacutegis tulajdoniacutethatoacute az egyes szoumlvegeknek olyan maacutesodlagos ndash nem belemagyaraacutezott ndash eacutertelem is amely alapjaacuten elgondolkodtatoacute lehet hogy ezek a szoumlvegek a jelzetteken tuacutel egy maacutesik szoumlvegkategoacuteriaacuteba is soroltassanak Ezt szaacutemiacutetaacutesba veacuteve a felteacutetelezett konkurencia az alaacutebbi oumlsszeaacutelliacutetaacutesban fordulhat elő az első eacutes a maacutesodik csoport (leacutetezeacutes ndash objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese) az első eacutes a harmadik csoport (leacutetezeacutes ndash speciaacutelis jellemző) valamint a maacutesodik eacutes harmadik csoport (objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese ndash speciaacutelis jellemző) koumlzoumltti besorolaacutes lehet keacuterdeacuteses

241 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek koumlzoumltt ebben a csoportban első he-lyen szerepeltethető Iavolenus egy veacutelemeacutenye

Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab)rsquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres datorsquo Ofi lius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto

Az esetben szereplő hagyomaacutenyrendeleacutes eacutertelmeacuteben az oumlroumlkhagyoacute oumlroumlkoumlse koumlteles Lucius Titius reacuteszeacutere 100 modius gabonaacutet adni amelynek mindegyike tehaacutet minden egyes modius egyenkeacutent 100 pondust nyom A jogaacutesz Ofi lius eacutes a vele azonos aacutellaacutespontot keacutepviselő Labeo neacutezeteacutere hivatkozik akik szerint ilyen legatum nem keacutepzelhető el mivel ilyesfajta gabona nem leacutetezik ndash ekkeacutent

131A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

a hagyomaacutenyrendeleacutes eacuterveacutenytelen410 Egy veacuteka gabonaacuteba ugyanis 100 pondus nem feacuter bele ndash ez a konkreacutet esettől fuumlggetlenuumll igaz az objektiacutev valoacutesaacuteg az hogy ezek a meacuterteacutekek a hagyomaacutenyrendeleacutesben iacuterottakkal egyezően nem feleltethetők meg egymaacutesnak411 Vagyis ehelyuumltt a rerum natura korreaacutel az aacutel-talaacutenos nyelvhasznaacutelattal abboacutel kiindulva jeleniacuteti meg a teacutenylegesseacuteget keacutepezi le a valoacutesaacutegot412 Ekkeacutent a rerum natura non esset nem csupaacuten azt jelenti hogy nem leacutetezik hanem egyszersmind azt is hogy a kikoumlteacutes abszurd eacutes nemleacutete eacuteppen az abszurditaacutesboacutel koumlvetkezik Ehhez a keacuterdeacuteshez hasonloacute Ulpianus egy aacuteltalaacutenosabb megfogalmazaacutesuacute kijelenteacutese amely szerint mindaz aminek vagy lehetetlen a szolgaacuteltataacutesa vagy amely nem leacutetezik az a szerződeacutesben nem iacuterottnak tekintendő413 A szoumlveg kategorizaacutelaacutesa taacutevolroacutel sem egyszerű egyfelől igaz hogy utal a szoumlveg a teacutenyleges leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera (ea [hellip] quae in rerum natura non sunt) ebből a szempontboacutel tehaacutet a waldsteini elhelyezeacutes eacuterthető Azonban a szoumlveg maacutesik fordulata (quae dari impossibilia sunt) az aacutetadaacutes lehetetlenseacutegeacutere mutat amelynek veacutegeredmeacutenye ismeacutet az hogy ea in rerum natura non sunt vagyis a kikoumlteacutes abszurditaacutesa okozza a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet Vagyis az Ulpianus aacuteltal emliacutetett koumltelezettseacuteg illetőleg a Iavolenusnaacutel megjelenő suacutelymeacuterteacutekek termeacuteszete jellege alapvető vonatkoztataacutesi pontul szolgaacutelnak a leacutetezeacutes meghataacuterozaacutesaacutenak koumlreacuteben is414 Az eddig mondottakboacutel koumlvetkezően a Iavolenus-szoumlveg a kategorizaacutelaacutes soraacuten akaacuter keacutet csoportba is keruumllhetett volna hiszen a leacutetezeacutesre utalaacutes mellett az objektiacutev valoacutesaacutegot leiacuteroacute tartalma mellett is alappal lehet eacutervelni

242 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Az operae keacuterdeacutese kapcsaacuten főkeacutent Ulpianus egy roumlvid megaacutellapiacutetaacutesaacutera szokaacutes hivatkozni azonban ehhez elengedhetetlenuumll kapcsoloacutedik egy maacutesik ezzel leacutenyegeacuteben egyező tartalmuacute szoumlveg Paulustoacutel

410 G (1971) i m 120 R (1971) i m 112411 Ld C B (1993) i m 249 kuumlloumlnoumlsen pedig az alaacutebbit bdquoEs eacuteste un dato del mundo

corporal de la realidad fiacutesica que representa un liacutemite insuperable para la libertad de disposicioacuten del testador [hellip]rdquo A jelen textus eacutes Celsus egy veacutelemeacutenye (Cels D 50 17 185 [8 dig]) koumlzoumltti paacuterhuzamra neacutezve ld H (1969) i m 277ndash278

412 Ehhez ld M (2007) i m 08413 Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Ea quae dari impossibilia sunt vel quae in rerum natura non

sunt pro non adiectis habentur Ld meacuteg R (1971) i m 112414 Ezzel egyezően M (2007) i m 209 C B (1993) i m 234ndash235 illetve 249

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese132

Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab)Operae in rerum natura non sunt415

Paul D 7 7 1 (2 ad ed) Opera in actu consistit nec ante in rerum natura est quam si dies venit quo praestanda est quemadmodum cum stipulamur rsquoquod ex arethusa natum eritrsquo

A szoumlvegek szerint operae alatt valamilyen emberi cselekveacuteseket kell eacuterte-ni416 azonban ez nem baacutermifeacutele cselekveacutest teveacutest jelent opera csak akkor lesz egy cselekveacutes ha annak teljesiacuteteacutesi ideje eljoumltt ezt megelőzően azonban nem leacutetezik mint opera a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltte avatja az egyszerű emberi cselekveacutest szaacutemon keacuterhető koumltelezettseacuteggeacute417 Paulus hozzaacuteteszi hogy ez hasonloacute azokhoz az esetekhez amikor valaki res futuraacutera neacutezve stipulaacutel418 Ekkeacutent a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltteacutevel vaacutelik az egyszerű cselekveacutes jogi szempontboacutel leacutetezőveacute (in rerum

415 Ehhez a roumlvid aacutelliacutetaacuteshoz ld Bessenyő Andraacutes eacutertő megjegyzeacuteseacutet amely szerint operae alatt a roacutemaiak olyan gazdasaacutegilag neacutelkuumlloumlzhetetlen teacutenyezőket eacutertettek amelyek csupaacuten aacutetme-netileg leacuteteznek ennek kapcsaacuten egy Paulus-textusra hivatkozik Vouml Paul D 50 16 5 1 (2 ad ed) rsquoOpere locato conductorsquo his verbis Labeo signifi cari ait id opus quod Graeci ἀποτέλεσμα vocant non ἔργον id est ex opere facto corpus aliquod perfectum Ehhez ld meacuteg L ndashS (1940) i m s vv ἀποτέλεσμα eacutes ἔργον Ekkeacutent a leacutenyeg nem valamilyen fi zikai eacutertelemben vett cselekveacutesben tettben aacutell hanem valaminek az alapos teljesiacuteteacuteseacuteben Ld B (2010) i m 500 Maacuter ezek a megfontolaacutesok is abba az iraacutenyba mutatnak hogy operae vonatkozaacutesaacuteban a rerum natura kifejezeacutes nem pusztaacuten a leacutetezeacutesre utal hanem egy bizonyos időhoumlz vagy konkreacutet feladathoz koumltődő teljesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteget jeleniacutet meg Ehhez keacutepest kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemel Pescani neacutezete amelyet Visky Kaacuteroly is ismertet Pescani monograacutefi aacutejaacuteroacutel iacuterott recenzioacutejaacuteban Ezek szerint nem az opera hanem ennek eredmeacutenye az opus az ami a kuumllvilaacutegban leacutetezik Ehhez ld V (1970) i m 225 Keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az operaacutet aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint ami non in rerum natura est Ehhez ld Sen Ep ad Luc 6 58 15 bdquoPrimum genus Stoicis quibusdam videtur sbquoquidrsquo quare videatur subiciam rsquoIn rerumrsquo inquiunt sbquonatura quaedam sunt quaedam non sunt et haec autem quae non sunt rerum natura complectitur [hellip]rdquo Megjegyzendő hogy az operae in rerum natura non sunt kijelenteacutes eacutertelmezeacutese igen vitatott vouml C B (1993) i m 254 Ehhez ld pl A (1979) i m 78237 aki az in rerum natura non sunt fordulatot az indictioacuteval hozza kapcsolatba Hasonloacutean ld W (1991) i m 151 aki szerint ezen a helyen Ulpianus arra utal hogy az opera mint teveacutekenyseacuteg nem minden esetben jaacuter egyuumltt valamely peacutenzben kifejezhető eredmeacutennyel

416 Operae alatt olyan egy napi tartamuacute munkaveacutegzeacutest kell eacuterteni amelynek ilyen napi jellegeacute-ből adoacutedoacutean a koumltelezettseacuteg teljes meacuterteacutekeacutet a napok szaacutemaacuteval kellett megadni meghataacuterozva hogy haacuteny napi operae teljesiacuteteacuteseacutere koumlteles valaki Vouml Paul D 38 1 1 pr (1 de var lect) Pomp D 38 1 3 1 (6 ad Sab) Paul D 40 7 20 5 (16 ad Plaut) W (1986) i m 209ndash211 C B (1993) i m 257 eacutes kuumlloumlnoumlsen 65 sz jegyzet

417 Ehhez hasonloacutean ld Cels D 50 17 186 (12 dig)418 Vouml C B (1993) i m 254ndash255 A res futuraacutera vonatkozoacute stipulatio eacutes az operae

libertorum koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre neacutezve ld C B (1993) i m 256

133A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

natura est) tehaacutet koumlvetelhetőveacute is ez avatja tehaacutet a cselekveacutest meghataacuterozott jellegűveacute amely kuumlloumlnleges jogi szempontboacutel is relevaacutens jellemzőkkel biacuter419 Ekkeacutent az emberi cselekveacutes speciaacutelis minőseacutegeacutet iacuterja le itt az in rerum natura esse kifejezeacutes ebből adoacutedoacutean mindkeacutet szoumlveg ndash baacuter keacutetseacutegtelen hogy első tekintetre az első csoportba tartozoacutenak tekinthetők ndash nem minden alap neacutelkuumll veti fel annak lehetőseacutegeacutet hogy a harmadik kategoacuteriaacuteba soroltassanak Hiszen a szoumlvegek ilyen eacutertelme szerint a cselekveacutes maacuter megvan csak idő előtt nem minősuumll az operae koumlreacutebe tartozoacutenak420

243 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Maacuter koraacutebban az in rerum natura kifejezeacutes rabszolgaacutekhoz koumltődő előfordulaacute-saacutenak vizsgaacutelata soraacuten szuumlkseacuteges volt ideacutezni egy Gaius-helyet amely szerint a rabszolganő gyermeke nem minősuumll gyuumlmoumllcsnek Ehhez neacutemikeacutepp hasonloacute eacuterveleacutest koumlvet Iavolenus veacutelemeacutenye amelyben a keacuterdeacutes az hogy amennyiben valaki bilincsbe ver egy szabad embert akkeacutent hogy őt birtokolja vajon ezaacuteltal birtokolni fog-e mindent amit a bilincsbe vert ember a birtokaacuteban tart

Iav D 41 2 23 2 (1 epist)Item quaero si vinxero liberum hominem ita ut eum possideam an omnia quae is possidebat ego possideam per illum respondit

419 Ezt aacutelliacutetja Waldstein is az irodalom alapjaacuten azzal magyaraacutezva mindezt hogy operae mint cselekveacutes munka a kuumllvilaacutegban csak ennek eredmeacutenye oldalaacuteroacutel volt megfoghatoacute a munka kuumlloumlnoumlsen pedig a szellemi munka valamely keacutezzel foghatoacute eredmeacutenyre kellett hogy vezes-sen ahhoz hogy a roacutemaiak kezdeni tudjanak vele valamit Ekkeacutent ndash mint oumlnmagaacuteban nem fi zikai leacutetező ndash csak a koumlvetelhetőseacuteg napjaacutetoacutel tekinthető leacutetezőnek Ld reacuteszletesen iroda-lommal W (1986) i m 218 Waldstein leacutenyegeacuteben ezt az aacutellaacutespontot fogalmazta meg tiacutez eacutevvel koraacutebbi munkaacutejaacuteban is azzal hogy ebben a koumlrben raacutemutatott arra is hogy az operae megjeloumlleacutessel illetett cselekveacutesek leacutetezeacutese attoacutel fuumlgg hogy maga a cselekveacutesek az ezekre vonatkozoacute jogi koumltelezettseacuteg tartalmi szempontboacutel egymaacutesnak megfelelnek-e Vouml W (1976) i m 33ndash34 Ezzel ellenteacutetesen Pescani alapjaacuten V (1970) i m 226 B (2001) i m 271

420 Leacutetezik egy harmadik az operae keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlveg is (Paul D 38 1 20 pr [40 ad ed]) amelyben a rerum naturaacutera hivatkozaacutes az operae esedeacutekesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutehez keacutepest elteacuterő tartalommal jelenik meg Paulus ezen a helyen visszautal Sabinusnak a praetor urbanus edictumaacutehoz iacutert kommentaacuterjaacuteboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyeacutere (vouml Paul D 38 1 18 [40 ad ed]) amely szerint az operae teljesiacuteteacuteseacutere a libertinus a sajaacutetjaacuteboacutel is koumlteles ha azonban sajaacutet leacutetfenntartaacutesi szuumlkseacutegleteit maga nem keacutepes kieleacutegiacuteteni a patronus kell hogy eacutelelmezeacutest nyuacutejtson szaacutemaacutera Vagyis a rerum naturaacutera utalaacutes ehelyuumltt sokkal inkaacutebb az operae fi zikai teljesiacutethetőseacutegeacutere utal Vouml W (1986) i m 22121

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese134

si vinxeris hominem liberum eum te possidere non puto quod cum ita se habeat multo minus per illum res eius a te possidebuntur neque enim rerum natura recipit ut per eum aliquid possidere possimus quem civiliter in mea potestate non habeo

A jogaacutesz raacutemutat arra hogy szabad embert nem lehet birtokolni ebből adoacute-doacutean az sem keruumll az őt megbeacuteklyoacutezoacute birtokaacuteba ami a szabad embereacute mivel a rerum natura szerint olyan szemeacutely aacuteltal aki felett nem aacutell fenn civiliter hatalom semmit sem lehet birtokolni Mint ismeretes klasszikus jog szerint főszabaacutely szerint akkor beszeacutelhetuumlnk birtokroacutel ha a birtokos corpore et animo hatalmaacuteban tartja az adott dolgot Előfordulhat ugyanakkor hogy a hatalom-gyakorloacute neveacuteben hatalomalatti birtokol ndash ilyenkor is megvan azonban a corpus eacutes az animus is olyan formaacuteban azonban hogy a birtoklaacutesra animo dominii ugyanakkor corpore fi lii vagy servi keruumll sor421 Ezt az esetkoumlrt egyes forraacutesok ndash iacutegy a vizsgaacutelt Iavolenus-textus is ndash a potestas keacuterdeacuteseacutevel taacutersiacutetjaacutek eacutes kitűnik belőluumlk hogy ezekben az esetekben a potestas a birtoklaacutesnak előfelteacutetele422 Ennek indoka hogy a vizsgaacutelt szoumlveg kifejezetten tagadja a hatalomgyakorloacute aacuteltali birtokszerzeacutes lehetőseacutegeacutet azon az alapon hogy a hatalomalatti szemeacutelyt a hatalomgyakorloacute nem birtokolja423 Oumlsszesseacutegeacuteben ebből a szoumlvegből is egy olyan elgondolaacutes eacuterződik ki amely azt hangsuacutelyozza hogy nem pusztaacuten a sza-bad ember feletti birtok nem leacutetezik hanem azeacutert nem aacutellhat szabad ember egy maacutesik szemeacutely birtokaacuteban mert ez abszurd nem felel meg az objektiacutev valoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek Cuena Boy meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet amikor arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy ebben a szoumlvegben a rerum natura egyenesen a lex naturae

421 Vouml pl Paul D 41 2 1 5 (54 ad ed) Paul D eod 44 1 (23 quaest)422 Ehhez ld M (1974) i m 444 A potestas eacutes a ius kapcsolataacutehoz ld C (1993) i

m 565 A szoumlveg tartalmaacutera eacutes jelentőseacutegeacutere neacutezve ellenteacutetes aacutellaacutespontot keacutepvisel Gordon aki szerint ez a locus egyaacuteltalaacuten nem a per alios birtokszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik A nagy valoacutesziacutenűseacuteggel egy pupillus aacuteltal Iavolenusnak feltett keacuterdeacutes Gordon szerint az lehetett hogy egy szabad ember bilincsbe vereacutese ezzel birtokba veacutetele azt eredmeacutenyezi-e hogy a bilincsbe verő a szabad embernek a bilincsbe vereacutesig a birtokaacuteba keruumllt vagyontaacutergyak felett birtokot szerez Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint ez a szoumlveg nem a bilincsbe vereacutest koumlvetően szerzett va-gyontaacutergyak birtokaacutenak megszerzeacuteseacutere vonatkozik Reacuteszletesen ld G (1965) i m 290

423 Vouml M (1974) i m 447ndash448 Ilyen tartalmuacute tovaacutebbi forraacutesok meacuteg pl Pomp D 41 1 21 pr (11 ad Sab) Mod D 41 1 54 4 (31 ad Quint Muc) Leacutetezik ugyanakkor olyan responsum is amely elismeri a birtoklaacutes lehetőseacutegeacutet vouml Paul D 41 2 1 22 (54 ad ed) Kuumlloumln hangsuacute-lyozza hogy Iavolenus a possessio eacutes potestas kifejezeacuteseket szinonimakeacutent hasznaacutelja minkeacutet kifejezeacutes a hatalom hatoacutekoumlreacutenek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelybe a hatalomalatti beletartozik Vouml M (1974) i m 449

135A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

vagy a ius naturale szinonimaacutejakeacutent eacuterteacutekelhető424 Ez a felfogaacutes pedig maacuter a koraacutebban ideacutezett Gaius-szoumlveg zaacuteroacute fordulataacutet ideacutezi Ott Gaius akkeacutent foglalt aacutellaacutest az ember eacutes a gyuumlmoumllcs elvaacutelasztaacutesaacutenak keacuterdeacuteseacuteben hogy a gyuumlmoumllcs ceacutelja hogy az emberek hasznaacutera vaacuteljeacutek Vagyis Gaius gondolatban keacutet csoport-ra bontja az eseteacuteben szereplő relevaacutens elemeket emberek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk eacutes mindkettő ceacutelja eacutes szerepe az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzni szaacutendeacutekozoacute vilaacutegban attoacutel fuumlgg hogy a termeacuteszet milyen attribuacutetumokkal ruhaacutezta fel ezeket egyen-keacutent ndash iacutegy eacuterthető Cuena Boynaacutel a ius naturaleacutere utalaacutes Hangsuacutelyozni kell hogy a gondolati elvaacutelasztaacutes megteacutetele nem kuumlloumlnleges jogaacuteszi bravuacuter sem pedig jogaacuteszi csűrcsavar olyan alapvető gondolati seacutemaacuteroacutel van szoacute amely az ember gondolkodaacutesaacutenak termeacuteszetes velejaacuteroacuteja425

Hasonloacute a helyzet azon gyermekek oumlroumlkleacutese keacuterdeacuteseacuteben is akiknek apja elvesziacutetette a polgaacuterjogaacutet

Alf D 48 22 3 (1 epit)Eum qui civitatem amitteret nihil aliud iuris adimere liberis nisi quod ab ipso perventurum esset ad eos si intestatus in civitate moreretur hoc est hereditatem eius et libertos et si quid aliud in hoc genere repperiri potest quae vero non a patre sed a genere a civitate a rerum natura tribuerentur ea manere eis incolumia itaque et fratres fratribus fore legitimos heredes et adgnatorum tutelas et hereditates habituros non enim haec patrem sed maiores eius eis dedisse

Olyan jogot oumlroumlkleacutes aacuteltal egyik gyermek sem szerezhet amely jogosultsaacuteg aacutethaacuteramlaacutesaacutenak az lett volna a felteacutetele hogy az apa polgaacuterkeacutent haljon meg Minden maacutes azonban amely az apa polgaacuterjogaacutenak leacuteteacutetől vagy nemleacuteteacutetől fuumlg-getlenuumll objektiacuteve megmarad (nemzetseacutegben meglevő hely lakoacutehely) illetőleg ami a rerum natura okaacuten haacuteramlik raacutejuk az teljes egeacuteszeacuteben az oumlveacutek marad hi-szen mindez az őseiktől haacuteramlott raacutejuk426 A szoumlveg probleacutemaacutes jellegeacutere Hanard

424 Ld C B (1993) i m 23315 bdquo[hellip] rerum natura se considera equivalente a lex naturae [ius naturale] [hellip]rdquo

425 Vouml ismeacutetelten Elmeacutelkedeacutesek 3 11426 Ehhez ld W (1967) i m 120ndash121 Bretone a konkreacutet esetben az etikai-jogi naturalizmus

megjeleneacuteseacutet laacutetja az esetben emliacutetett jogosultsaacutegok koumlzoumltt ndash eredetuumlkből adoacutedoacutean ndash hierar-chikus viszonyt teacutetelez fel Bemutat olyan esetet is (Mod D 38 10 4 pr [12 pand] amikor a veacuterrokonsaacuteg foka illetőleg maga a veacuterrokonsaacuteg fuumlgg a rerum naturaacutetoacutel vouml B (2001) i m 120 Ugyaniacutegy B (2007) i m 267

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese136

eacutes Mantello is felhiacutevjaacutek a fi gyelmet427 Hanard eacuteppen a szoumlveg keacuteteacutertelműseacutege miatt uumlgyetlennek tartja a bdquonon a patre [hellip] tribuerenturrdquo kifejezeacutest a szoumlveg szoacute szerinti eacutertelmezeacutese veacutelemeacutenye szerint arra enged koumlvetkeztetni hogy a fi uacute nem agnaacutet rokona az apaacutenak ndash ez pedig nyilvaacutenvaloacutean helytelen428 A rerum natura kapcsaacuten utal arra hogy a toumlrveacutenyes gyermekek apa utaacuteni toumlrveacutenyes oumlroumlk-leacuteshez illetve az agnaacutet rokonok aacuteltali gyaacutemsaacuteghoz valoacute joga a koumlruumllvevő vilaacuteg megfi gyeleacuteseacuteben az ősi szokaacutesokban valamint a polgaacuterok mindennapi spon-taacuten gyakorlataacuteban lelik alapjukat429 Mantello szerint a rerum natura Alfenus aacuteltali hivatkozaacutesa nem illik bele abba a koumlrbe ahol a rerum natura a lsquodolgok termeacuteszet adta rendjeacutetrsquo vagy ha uacutegy tetszik a lsquovaloacutesaacuteg immanens eacutes eacutesszerű rendjeacutetrsquo jeloumllte Sokkal inkaacutebb objektiacutev rendet elrendezettseacuteget jelent ebben a textusban oumlsszhangban a gens eacutes a civitas kategoacuteriaacuteival430 Ekkeacutent az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacuten tuacutel az lsquoa genere a civitate a rerum natura tribuerenturrsquo fordulat arra utalhat hogy az oumlroumlkleacutes aacuteltal megszerzett jogosultsaacutegok specifi kus jellegűek eacuteppen eredetuumlkből adoacutedoacutean keruumllhet sor ezek koumlreacuteben oumlroumlkleacutesre tehaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az apa a polgaacuterjogaacutet elvesziacutetette Waldstein egy maacutesik szoumlveg (Paul D 39 3 2 pr [49 ad ed]) kapcsaacuten raacutemutat hogy a textusban a lex a natura loci valamint a vetustas kifejezeacutesek nem veacuteletlenuumll ebben a sorrendben szerepelnek431 Ez az eacuteszreveacutetel ehelyuumltt is hivatkozhatoacute a gensre a civitasra veacutegső soron pedig a rerum naturaacutera hivatkozaacutes mindannak a konkretizaacutelaacutesa amit az ősoumlk hagytak haacutetra Egyszersmind ezek ndash haacuterom koncentrikus koumlrhoumlz hasonloacutean ndash fokozatokat is megjeleniacutetenek eacutes koumlzoumls bennuumlk az a teacutenyező hogy nem attoacutel a teacutenytől fuumlggnek hogy az apa roacutemai polgaacuter volt-e halaacutela pillanataacuteban vagy sem Ekkeacutent a hagyateacuteknak az ilyen csak az ősoumlkre visszavezethető reacutesze eacuteppen a kizaacuteroacutelag az apaacutetoacutel szaacutermazoacute hagyateacuteki reacutesztől elteacuterő speciaacutelis jellege miatt szaacutellhat aacutet az oumlroumlkoumlsoumlkre

427 H (1980) i m 176ndash177 M (2007) i m 231428 H (1980) i m 176429 H (1980) i m 177430 Vouml M (2007) i m 231 eacutes kuumlloumlnoumlsen 68 sz jegyzet Cuena Boy ezt a szoumlveget is a

ius naturaleacuteval hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml C B (1993) i m 23315 Eme veacutelemeacutenyekkel neacutemikeacutepp ellenteacutetesen ld M -M (1971) i m 115 aki azt hangsuacutelyozza hogy a natura rei koumlreacuteben emliacutetett res ndash az objektiacutev valoacutesaacuteghoz vagy a ius naturaleacutehoz keacutepest ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi viszonyok aacuteltal joumln leacutetre A natura rei a helyesnek veacutelt megoldaacutes szuumlk-seacutegesseacutegeacutenek eacutertelmeacutet csak akkor veszi fel amikor a taacutersadalom jogi rendjeacutenek egy olyan fontos elemeacutet előfelteacutetelezzuumlk mint amilyen a patria potestas Ezen a ponton tehaacutet Mayer-Maly szerint a iuris constitutio eacutes a natura rei oumlsszeuumltkoumlzeacutese tapasztalhatoacute

431 W (1976) i m 39

137A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

3 Kimaradoacute szoumlveghelyek

Leacuteteznek meacuteg olyan szoumlvegek amelyek eddig nem keruumlltek emliacuteteacutesre joacutellehet csoportba osztaacutesukra sor keruumllt Ennek oka pedig az hogy ezek a szoumlvegek ndash az eddigiektől elteacuterően ndash nem a teacutenyaacutellaacuteshoz koumltődnek hanem annaacutel taacutegabb normatiacutev keretet jelentenek A legjobb a Digestaacuteban szereplő peacutelda ehelyuumltt Celsus egy sommaacutes megaacutellapiacutetaacutesa

Cels D 50 17 188 1 (17 dig)Quae rerum natura prohibentur nulla lege confi rmata sunt

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy ami a dolgok termeacuteszeteacuteneacutel fogva tilos arra toumlrveacuteny nem hatalmazhat fel A principium szerint az olyan esetekben amikor a veacutegrendelet keacutet egymaacutessal ellenteacutetes rendelkezeacutest is tartalmaz mindkeacutet rendel-kezeacutes eacuterveacutenytelennek tekintendő432 Az ideacutezett mondat ennek a principiumnak a folytataacutesa mintegy megokolaacutesa is egyben A lex ebben a szoumlvegben tehaacutet nem (felteacutetlenuumll) olyan a neacutep koumlzreműkoumldeacuteseacutevel megalkotott szabaacutelyt takar amely mindenkire eacuterveacutenyes csupaacuten olyat amely legem facit inter partes ndash aacutem ha konkreacutet kisszaacutemuacute felek koumlzoumltt van moacuted ilyen rendezeacutesre akkor biacutezvaacutest aacutel-liacutethatoacute hogy az sem jelentene teacutevedeacutest ha valaki a lex publica eseteacutere vetiacuteteneacute ezt a szoumlveget Mayer-Maly raacutemutat hogy ebben az esetben nem arroacutel van szoacute hogy a ius naturale vagy akaacuter gentium eacutes a pozitiacutev jog koumlzoumltti kolliacutezioacutet felol-dandoacute szuumlletett ez a Celsus-veacutelemeacuteny A hivatkozott forraacuteshellyel kapcsolatban Vander Waerdt aacutellaacutespontja az hogy amikor a roacutemai jogaacuteszok a natura vagy a ius naturale kifejezeacuteseket hasznaacuteljaacutek olyan valamire hivatkoznak amely egybevaacuteg megfelel a dolgok laacutethatoacute sajaacutetossaacutegainak fi zikai aacutellapotaacutenak vagy a szokaacutesos emberi viselkedeacutesnek Ekkeacutent hivatkozaacutesuk haacutettereacuteben nem huacutezoacutedik meg egy kimunkaacutelt eszmerendszer az emberi termeacuteszetről a keacutet kifejezeacutes a roacutemai jogaacuteszok olvasataacuteban az egyes esetek teacutenybeli alapjaacutet jeloumlli amelytől a jog mikeacutenti alkalmazaacutesa is fuumlgg433 Mayer-Maly azt hangsuacutelyozza hogy az emliacutetett

432 Cels D 50 17 188 pr (17 dig) Ubi pugnantia inter se in testamento iuberentur neutrum ratum est Mayer-Maly korai iacuteraacutesaacuteban ezt a szoumlveghelyet akkeacutent eacutertelmezi mint ami alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a Seinboacutel levezethető valamely Sollen Ld M -M (1971) i m 122 Ennek neacutemikeacutepp ellentmond hogy a Sein eacutes Sollen fogalmait a roacutemai jogaacuteszok nem ismerteacutek

433 V W (1994) i m 4884 Leacutevy megfogalmazaacutesaacutera hivatkozik bdquonot only what followed from physical qualities of men or things but also what within the framework of that system seemed to square with the normal and reasonable order of human interests and for this reason not to be in need of any further evidencerdquo Vouml L (1963a) i m 7 Vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteboacutel Vander Waerdt ugyanakkor eacuteppen azt igyekszik kimutatni hogy a roacutemai

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese138

forraacuteshelyen a rerum natura kifejezeacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot keacutepezi le azonban akkeacutent hogy az abszurditaacutesra fi gyelmet iraacutenyiacutetoacute jellege itt maacuter normatiacutev sziacutene-zetet is kap434 Hasonloacutean fogalmaz Cuena Boy is amikor raacutemutat hogy a rerum natura kifejezeacutessel a jogaacuteszok az objektiacutev valoacutesaacutegra utaltak meacuteghozzaacute a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje eacutertelmeacuteben Ebből adoacutedoacutean mindaz ami a rerum natura koumlreacutebe tartozik az baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute annak minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett435 A Mayer-Maly aacuteltal emliacutetett normatiacutev sziacutenezet Cuena Boynaacutel akkeacutent jelenik meg hogy az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulatnak ugyan nincs koumlzvetlen pozitiacutev jogi jellege ennek elleneacutere a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is kikeruumllhetetlen tartalmi hataacuterokat jeloumll ki436 Ezt a normatiacutev iacutezt Waldstein is komolyan tekintetbe veszi iacuteraacutesa a faktikus iraacutenyaacuteboacutel fokozatosan halad a normatiacutev iraacutenyaacuteba amelynek betetőzeacutese ndash oumlnaacutelloacute fejezetben ndash a ius naturale elemzeacutese437

4 A Digestaacuten kiacutevuumlli egyes primeacuter forraacutesok vizsgaacutelata

A rerum natura terminus keacutet alkalommal fordul elő Gaius instituacutecioacuteiban A maacutesodik koumlnyvben a legatum per damnationem rendeleacuteseacutevel kapcsolatosan aacutellapiacutetja meg Gaius hogy joumlvőben leacutetrejoumlvő vagyontaacutergyat is lehet koumltelmi hagyomaacutenykeacutent rendelni

jogaacuteszokat nem befolyaacutesolta a sztoicizmus joacutellehet nem aacutelliacutetja hogy ne lettek volna verzaacutetu-sak a sztoikus gondolkodaacutesban Vouml V W (1994) i m 4893 Mindez annyiban neacutemikeacutepp eacuterdekes aacutelliacutetaacutes hogy a sztoikus gondolkodaacutesban valoacute jaacutertassaacutegboacutel eredően az egyes jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet befolyaacutesolhatja maga a sztoicizmus nem pedig a jogtudomaacutenyt aacuteltalaacuteban Vander Waerdt veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen C (1985) i m 356ndash364

434 Vouml M -M (2000) i m 11 Ehhez hasonloacutean ld W (1991) i m 453 aki koumlnyvismertetőjeacuteben raacutemutat arra hogy a recenzeaacutelt munka szerzője Vincenzo Scarano Ussani rerum natura alatt ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen eme szoumlveg kapcsaacuten ndash a dolgok termeacuteszetes rendjeacutet eacuterti ezzel hangsuacutelyozva az emberi kultuacutera eacutes a kozmikus termeacuteszet egyseacutegeacutet Celsus kije-lenteacuteseacutenek magja hogy a jogeacutertelmezeacutes soraacuten erre a kapcsoloacutedaacutesra fi gyelemmel kell lenni ugyanakkor ezzel a jogaacutesz nem kiacutevaacutenja olyankeacutent feltűntetni a jogot mint ami megvaacuteltoztat-hatatlan lenne

435 Vouml C B (1993) i m 235ndash236 tovaacutebbaacute 239 skk436 Vouml C B (1993) i m 236437 Vouml pl bdquoDie Natur juristischer Gebilderdquo alciacutemet W (1976) i m 51

139A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Gai 2 203Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit

A koumltelmi hagyomaacutenyos vaacuteromaacutenyosi poziacutecioacuteba keruumll az oumlroumlkoumlssel szemben eacuterveacutenyesiacutethet a veacutegrendeletből eredő in personam igeacutenyt (actio ex testamento) abban az esetben ha az oumlroumlkoumls nem tenne eleget az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal a veacuteg-rendeletben raacute testaacutelt koumltelezettseacutegnek Ez a koumlveteleacutesi jog azonban csak az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően keletkezik Ami az oumlroumlkhagyoacute szempontjaacuteboacutel leacutenyeges hogy olyan vagyontaacutergyat rendeljen hagyomaacutenyul amely az oumlroumlkoumls szaacutemaacutera a hagyateacutekba leacutepeacutes pillanataacuteban megvan Ez a vagyontaacutergy viszont a veacutegrendelet teacuteteleacutenek pillanataacuteban lehet joumlvőbeli dolog vagyis olyan amire Gaius alappal mondja hogy in rerum natura non est a kuumllvilaacutegban (meacuteg) nem leacutetezik Ekkeacutent eacuterthető tehaacutet hogy ebben az esetben az in rerum natura non est fordulattal eacutelve Gaius a fi zikai eacutertelemben vett leacutetezeacutes illetőleg nemleacutete-zeacutes elhataacuterolaacutesaacutet adja ebben a szoumlvegben438 Peacuteldakeacutent emliacuteti a telek majdan keletkező szaporulataacutet (fructus [hellip] in illo fundo nati) illetve a rabszolganőtől keacutesőbb szuumlletendő gyermeket (quod ex illa ancilla natum) Ehhez tematikusan hasonloacute szoumlveg a Digestaacuteban egy Pomponiushoz koumlthető textus (Pomp D 30 24 pr [5 ad Sab]) Megjegyzendő hogy a jogaacuteszok responsumai nem is ezzel a keacuterdeacutessel foglalkoznak toumlbbet hanem inkaacutebb azzal a probleacutemaacuteval amikor valamely szolgaacuteltataacutes taacutergya a teljesiacuteteacutes hataacuteridejeacutet megelőzően megsemmisuumll (l pl Ulp D 25 2 17 2 [30 ad ed] Pomp D 30 48 1 [6 ad Sab] Afric D 30 108 10 [5 quaest]) Ezekhez keacutepest Gaius feltehetően oktataacutesi-didaktikai ceacutelboacutel foglalkozik ezzel a teacutemaacuteval

Eacuteppen az emliacutetett oktataacutesi-didaktikai szempontoknak tudhatoacute be az is hogy a kentaur Gaiusnaacutel is megjelenik mint a nemleacutetezeacutes archetiacutepusa

Gai 3 97aItem si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum stipuletur aeque inutilis est stipulatio

Ezt a hippocentaurust emliacutető szoumlveget akaacutercsak ennek a iustinianusi ins-tituacutecioacutekban megtalaacutelhatoacute parafraacutezisaacutet (Inst 3 19 1) koraacutebban a rerum natura

438 Vouml a koraacutebban maacuter hivatkozott Pomponius-szoumlveggel (Pomp D 30 24 pr [5 ad Sab]) illetve R (1971) i m 110

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese140

koncepcioacutejaacutet aacuteltalaacuteban aacutettekintő fejeztben maacuter reacuteszletesebben bemutattuk ehelyuumltt csak a teljesseacuteg kedveacuteeacutert hivatkozunk raacute uacutejfent439

Ezen a ponton aacutetteacuterve a iustinianusi instituacutecioacutek szoumlvegeinek aacutettekinteacuteseacutere aacuteltalaacutenos jelleggel jelezzuumlk hogy a rerum natura jellemzően a fi zikai leacutetezeacutesre illetve nem leacutetezeacutesre utal illetőleg az objektiacutev valoacutesaacuteg mint hataacuterfogalom meg-jeleniacutetőjekeacutent hivatkoznak meacuteg raacute neacutemelykor

Inst 2 1 6Singulorum autem hominum multis modis res fi unt quarundam enim rerum dominium nanciscimur iure naturali quod sicut diximus appellatur ius gentium quarundam iure civili commodius est itaque a vetustiore iure incipere palam est autem vetustius esse naturale ius quod cum ipso genere humano rerum natura prodidit civilia enim iura tunc coeperunt esse cum et civitates condi et magistratus creari et leges scribi coeperunt

Inst 2 1 13Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum natura hominum gratia comparavit

Ez a textus valamint Gaius Digesta-beli szoumlvege (Gai D 22 1 28 1 [2 rer cott]) szoacute szerint megegyeznek ekkeacutent mindaz amit a Digesta locus kapcsaacuten elmondtunk az itt is felhozhatoacute

Inst 2 20 3Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est recte legatur veluti fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit

Ez a szoumlveg valamint a gaiusi instituacutecioacutek szoumlvege (ld fentebb Gai 2 203) Csaknem szoacute szerinti egyezeacutest mutat a gaiusi Instituacutecioacutek előbb maacuter ideacutezett szouml-vegeacutevel ndash az annak kapcsaacuten mondottak ekkeacutent ebben a koumlrben is hivatkozhatoacutek

439 Ld ehhez meacuteg M (1969) i m 75ndash77 ahol a szerző szerint a rerum natura kifejezeacutessel (nyilvaacutenvaloacutean ennek megfelelő alakjaacuteval) gyakorta iacuterjaacutek le a szolgaacuteltataacutes lehetetlenseacutegeacutet

141A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Inst 3 15 4Condiciones quae ad praeteritum vel ad praesens tempus referuntur aut statim infi rmant obligationem aut omnino non diff erunt veluti SI TITIUS CONSUL FUIT vel SI MAEVIUS VIVIT DARE SPONDES nam si ea ita non sunt nihil valet stipulatio sin autem ita se habent statim valent quae enim per rerum naturam certa sunt non morantur obligationem licet apud nos incerta sint

A verborum obligatioacutekkal oumlsszefuumlggeacutesben a felteacutetel nyelvi megfogalmazaacute-saacuteval kapcsolatosan toumlrteacutenik hivatkozaacutes a rerum naturaacutera

Inst 3 19 1Omnis res quae dominio nostro subicitur in stipulationem deduci potest sive illa mobilis sive soli sit At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum qui esse non possit inutilis erit stipulatio

A fentiekre refl ektaacutelva az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekkal kapcsolatban keruumll elő ismeacutet a hippocentaurus mint a nemleacutetező dolgok iskolapeacuteldaacuteja440

Iulius Paulus bdquoSententiarum ad fi lium libri Vrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban keacutet sze-melveacutenyben fordul elő a rerum naturaacutera utalaacutes az elsőben az uumlgyletben tűzoumltt felteacutetellel oumlsszefuumlggeacutesben tesz a iustinianusi megfogalmazaacutessal leacutenyegileg azonos tartalmuacute aacutelliacutetaacutesokat441 A maacutesik locus oumlroumlkleacutesi jogi teacutemakoumlrben fordul elő eacutes a rokonsaacuteg fokaacutenak szaacutemiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutes olvashatoacute benne az oumlroumlkleacutes hetedik foking toumlrteacutenő szaacutemiacutetaacutesaacutenak okaacutet magyaraacutezza eacutes ennek koumlreacuteben hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacutegban tuumlkroumlződeacuteseacutenek eklataacutens peacuteldaacutejakeacutent ndash egy termeacuteszeti megfi gyeleacutest taacutemaszt alaacute a klasszikusok aacuteltal oly sokszor hasznaacutelt fogalommal442

440 Vouml R (1971) i m 110 441 Paul Sent 3 4b 1 Condicionum duo sunt genera aut enim possibilis est aut impossibilis

possibilis quae per rerum naturam admitti potest impossibilis quae non potest quarum ex eventu altera expectatur altera impossibilis submovetur Ld R (1971) i m 112

442 Vouml Paul Sent 4 22 8 Successionis idcirco gradus septem constituti sunt quia ulterius per rerum naturam nec nomina inveniri nec vita succedentibus prorogari potest

KOumlVETKEZTETEacuteSEK A RERUM NATURA FOGALMAacuteVAL OumlSSZEFUumlGGEacuteSBEN

1 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute munkaacutekroacutel eacutes az alkalmazott moacutedszerről

Az oumlsszes a keacuterdeacutessel foglalkozoacute munka koumlzuumll Waldstein az egyetlen aki tuuml-zetesen leacutepeacutesről leacutepeacutesre elemzi az egyes szoumlvegeket aacuteltalaacuteban Ehhez hasonloacute Cuena Boy tanulmaacutenya ndash a keacutet munka koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg a szerzők aacuteltal kitűzoumltt ceacutelboacutel ered minthogy ez a forraacutesok meriacuteteacutesi koumlreacutet is jelentősen befolyaacutesolja Olyan kifejezett kategorizaacutelaacutessal egyik szerző sem eacutel mint amelyet jelen munka kereteacuteben elveacutegeztuumlnk nem vitathatoacute azonban hogy az oumltlet Waldstein gondolatvezeteacuteseacutenek koumlszoumlnhető ndash ebben a vonatkozaacutesban Cuena Boy iacuteraacutesa keveacutesbeacute inspiraacuteloacute hiszen ő reacuteszleteiben a koumltelmi jog egyetlen szegmentumaacute-hoz a fi zikailag lehetetlen szolgaacuteltataacuteshoz koumltődően hivatkozik a rerum natura fogalmaacutera Nem vitathatoacute ugyanakkor hogy mind a rerum natura fogalmaacutenak eacutertelmezeacutese mind pedig az irodalmi forraacutesok bemutataacutesa kapcsaacuten is Cuena Boy munkaacuteja meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet Ami a jelen fejtegeteacuteseket illeti nem aacutelliacutet-hatoacute hogy az alkalmazott kategorizaacutelaacutes toumlkeacuteletes lenne ez ndash ismerve a roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet ndash nem is tűzhető ki ceacutelul Ugyanakkor az aacutelliacutet-hatoacute hogy ennek a ndash modern emberi kuumlloumlnoumlsen jogaacuteszi elme szaacutemaacutera szinte elengedhetetlen ndash csoportosiacutetaacutesnak az elveacutegzeacutese nem haszontalan meacuteg akkor is ha egyes szoumlvegcsoportokroacutel utoacutebb kideruumllt hogy oumlnaacutelloacutean nem aacutelljaacutek meg a helyuumlket ndash legalaacutebbis a dolgozat kijeloumllte nyelvi-formai keretek koumlzoumltt nem Eme utoacutebbi keretek kijeloumlleacuteseacutenek is volt ceacutelja jelesuumll a parttalansaacuteg elkeruumlleacutese Ami pedig a harmadik csoport oumlnaacutelloacute bdquoeacuteletkeacuteptelenseacutegeacutenekrdquo keacuterdeacuteseacutet illeti a negatiacutev eredmeacuteny is eredmeacuteny főkeacutent akkor ha ez a negatiacutev eredmeacuteny egy hataacuter meg-huacutezaacutesaacutenak tudhatoacute be Mindezek mellett pedig ennek a negatiacutev eredmeacutenynek is

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben144

van pozitiacutev hozadeacuteka a rerum natura koumlreacuteben a lsquoresrsquo fordulat konkretizaacutelhatoacute mi toumlbb konkretizaacutelandoacute ha az adott teacutenyaacutellaacutes ezt kiacutevaacutenja meg443

2 A maacutesodlagos irodalomroacutel

Valahaacutenyszor a rerum natura emliacuteteacutesre keruumll a hivatkozott irodalomban az ezzel kapcsolatos fejtegeteacutesek nagyon szűkre szabottak Abban egyeteacuterteacutes van a szerzők koumlzoumltt hogy a fogalom a teacutenylegesseacuteggel a minket koumlruumllvevő vilaacuteg konkreacutet jelenseacutegeivel illetőleg ezek lefolyaacutesaacuteval aacutell kapcsolatban Az egyes szerzők munkaacutei azonban abban a tekintetben maacuter alapvető elteacutereacuteseket mutatnak hogy a fogalomnak ki milyen aspektusaacutet hangsuacutelyozza vagy tartja elsődleges fontossaacuteguacutenak Kaser szerint a rerum natura főkeacutent dolgok teacutenyleges leacutetezeacuteseacutet fejezi ki tekintet neacutelkuumll arra hogy az adott dolog leacutetezeacutese koumltődik-e a jogi keacuterdeacuteshez vagy attoacutel fuumlggetlen444 Ezen tuacutelmenően Bretone ndash aki megaacutellapiacutetja hogy a rerum natura kifejezeacutes szaacutemos alkalommal fordul elő a forraacutesokban joacutellehet mindannyiszor vaacuteltozoacute jelenteacutessel ndash abban laacutetja a jelentőseacutegeacutet hogy eme fogalomra hivatkozaacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute annak felismereacutese ha valami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen445 Ezekhez keacutepest Mayer-Maly ndash mikoumlzben a ius naturaleacutet eacutes a rerum naturaacutet elemzi ndash eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet fogalmat egymaacutestoacutel a ius naturaleacutera akkor hivatkoztak amikor a toumlrveacutenybe foglalt vagy a gyakorlat uacutetjaacuten eacuterveacutenyesuumllő jog aacuteltal felaacutelliacutetott maximaacutekra kizaacuteroacutelag az eacutertelemből kikoumlvetkeztethető szabaacutelyokra vagy alapvető igazsaacutegossaacutegi kri-teacuteriumokra gondoltak A rerum naturaacutera ellenben akkor hivatkoztak amikor egy adott probleacutemaacutera valamilyen oknaacutel fogva csupaacuten egy lehetseacuteges megoldaacutes volt elkeacutepzelhető446 Oumlnmagaacuteban minden meglaacutetaacutes igazolhatoacute szaacutemos forraacutes-sal taacutemaszthatoacutek alaacute ezek a veacutelemeacutenyek Egyszersmind az is laacutetszik hogy a rerum naturaacutenak a primer forraacutesokboacutel leszűrhető jelenteacutesaacuternyalataiboacutel az egyes szerzők csupaacuten egy-egy aspektust emelnek ki Ennek legjobb peacuteldaacuteja Kaser megaacutellapiacutetaacutesa aki szerint amikor a jogaacuteszok a rerum natura koumlreacutebe utalt vagy

443 Mayer-Maly peacuteldaacuteul raacutemutat arra is hogy a res kifejezeacutes alatt a roacutemaiak nem egy esetben causaacutet is eacutertettek Vouml M -M (1971) i m 113

444 K (1993) i m 59445 B (2001) i m 267446 Vouml M -M (2000) i m 11 Maacuter koraacutebbi iacuteraacutesaacuteban is eacuterzeacutekelhetők ennek a gondolatnak

a gyoumlkerei azonban elteacuterő hangsuacutellyal ugyanis az Edoardo Volterra professzor tiszteleteacutere megjelent tanulmaacutenykoumltetben a szuumlkseacutegszerűseacuteg eacutes a lehetőseacuteg ndash leacutenyegeacuteben relatiacutev ndash fogal-maira vezeti vissza a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutet amiacuteg a 2000-ben megjelent iacuteraacutesaacuteban objektiacutev eacutertelemet tulajdoniacutet a rerum natura fordulatnak

145Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

eacuteppen abboacutel kirekesztett jelenseacutegekhez szubjektiacutev eacuterteacutekeleacutest taacutersiacutetanak akkor a rerum natura koumlreacutebe tartozaacutes illetőleg az eme koumlrből valoacute kirekesztettseacuteg mint objektiacutev teacutenyező meghataacuterozza magaacutenak az eacuterteacutekeleacutesnek az iraacutenyaacutet is a jogaacutesz tehaacutet ettől szabadulni nem tud447 Ennek azonban csak akkor van eacutertelme ha a rerum naturaacutet akkeacutent fogjuk fel mint a fi zikai leacutetezeacutes nyelvi kifejeződeacuteseacutet Ha azonban a kifejezeacutes arra vonatkozik egy konkreacutet forraacuteshelyen hogy valami ter-meacuteszeteacuteneacutel fogva lehetseacuteges avagy lehetetlen akkor ndash joacutellehet a forraacutesok alapjaacuten laacutethatoacute hogy van ilyen jelenteacutese is a rerum natura kifejezeacutesnek ndash magaacutehoz a le-hetseacutegesseacuteg vagy a lehetetlenseacuteg teacutenyeacutehez nem kapcsolhatoacute eacuterteacutekiacuteteacutelet Mindez eacuterthető eacutes nem is okoz semmifeacutele probleacutemaacutet hiszen a hivatkozott munkaacutek ceacutelja eacutes elsődleges teacutemaacuteja nem a rerum natura mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesa Cuena Boy elvi eacutellel hangsuacutelyozza a rerum natura fogalmaacutenak eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegnak a kapcsolataacutet ezen tuacutelmenően kiemelendő hogy ndash Waldstein mellett szinte egye-duumllikeacutent ndash ő hangsuacutelyozza a ius naturaleacutehoz valoacute kapcsoloacutedaacutest is Waldstein koumlzeliacutetette meg akkeacutent a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ndash baacuter teacutemaacutejaacutet tekintve az ő iacuteraacutesa sem koumlzvetlenuumll eacutes nem csak a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik ndash hogy forraacutesroacutel forraacutesra haladva szisztematikus elemzeacutest folytasson le amelynek eredmeacutenyekeacuteppen egy teljesnek mondhatoacute vagy legalaacutebbis abba az iraacutenyba mutatoacute keacutepet tud az eacuterdeklődő eleacute taacuterni eacutes ebből von le bizonyos koumlvetkezteteacuteseket Az igazsaacuteg kedveacuteeacutert raacute kell mutatni hogy Cuena Boy is ezt a moacutedszert koumlveti az aacuteltala vizsgaacutelt forraacutes-keresztmetszet azonban ndash tekintettel teacutemaacutejaacutera ndash joacuteval szűkebb Teszi mindezt uacutegy hogy az ekkeacutent levont koumlvetkezte-teacutesek mindoumlssze egy joacuteval nagyobb gondolati rendszer reacuteszei csupaacuten Mi toumlbb a rerum natura waldsteini megkoumlzeliacuteteacutese fokozatos a faktikus szintjeacuteről indul eacutes leacutepeacutesenkeacutent koumlzeliacutet a pusztaacuten normatiacutev feleacute feloumllelve a maacutes szerzők aacuteltal a rerum naturaacutenak egyenkeacutent tulajdoniacutetott jelenteacutesaacuternyalatokat Lehetne azt mondani hogy akkor nincs is semmi probleacutema mert Waldstein oumlsszesseacutegeacuteben ugyanuacutegy eacutertelmezi a rerum naturaacutet ahogyan maacutes szerzők tetteacutek csak amiacuteg Waldsteinneacutel minden aspektus megjelenik addig maacutes szerzőkneacutel csak egy-egy Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a keacuterdeacutest a vaacutezolt szituaacutecioacute nyomaacuten teacutenylegesen nem meruumll fel probleacutema Mindoumlssze annyi hogy egy keacuterdeacutes komplexitaacutesa az irodalomban maacutesodlagossaacute vaacutelik Nem aacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura keacuterdeacutese kardinaacutelis jelentőseacutegű lenne teacutenykeacuterdeacutes hogy enneacutel joacuteval jelentősebb probleacutemaacutek is leacuteteznek a roacutemai jogon beluumll Az viszont joacutel laacutethatoacute Waldstein munkaacutejaacuteboacutel hogy egy alapjaacuteban veacuteve marginaacutelis keacuterdeacutes teljesseacutegre toumlrekvő vizsgaacutelata hozhat

447 K (1993) i m 58

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben146

olyan eredmeacutenyt amely alapjaacuten oumlnmagaacuteban a fogalom jelenteacuteseacutenek sokfeacuteleseacutege reacuteveacuten maga a fogalom nagyobb jelentőseacutegre tarthat szaacutemot

3 A rerum natura fogalmaacuteroacutel

A fogalom vizsgaacutelata soraacuten minduntalan adoacutedik a kiacuteseacuterteacutes hogy a roacutemai jo-gaacuteszok aacuteltal hivatkozott rerum natura fogalma eacutes a modern jogban gyakorta hasznaacutelt jogi teacutenyek koumlzoumltt paacuterhuzamot vonjunk Elegendő ehelyuumltt csupaacuten a vizsgaacutelt forraacutesokboacutel egy-keacutet esetre gondolni (szabad vagy rabszolga anyaacutetoacutel szuumlleteacutes teacutenye a birtok teacutenye a feacuterj vagyonaacuteboacutel egyes vagyontaacutergyak elvite-leacutenek teacutenye a hagyomaacutenyul rendelt rabszolga megoumlleacuteseacutenek teacutenye stb) ahhoz hogy belaacutethatoacute legyen első tekintetre jelentős a hasonloacutesaacuteg Eacuteppen ebből ere-dően szuumlkseacuteges felvetni a keacuterdeacutest hogyan kapcsoloacutedik illetve kapcsoloacutedik-e egyaacuteltalaacuten egymaacuteshoz az in rerum natura esse kifejezeacutes eacutes a hataacutelyos jogban hasznaacutelt rsquojogi teacutenyekrsquo keacuterdeacuteskoumlre Wolfgang Waldstein egy szemeacutelyes beszeacutelge-teacutes soraacuten akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy koumlzvetlen kapcsolat a keacutet koncepcioacute koumlzoumltt nem aacutell fenn meacuteg a keacutetseacutegtelen hasonloacutesaacuteg elleneacutere sem a rerum natura oacutekori fogalmaacutenak a jogi teacutenyek mai felfogaacutesaacutehoz valoacute koumlzeliacuteteacutese is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik meacuteghozzaacute eacuteppen a doumlnteacuteshozatal reacutegen eacutes ma koumlvetett metoacutedusa okaacuten

A jogi teacutenyeket olyan jogilag relevaacutens teacutenyekkeacutent szokaacutes kezelni amelyek joghataacutest vaacuteltanak ki jogviszonyt keletkeztetnek moacutedosiacutetanak vagy meg-szuumlntetnek448 Jellegzetesen pandektista fogalomroacutel van tehaacutet szoacute amelyet a mai pozitivista jogi gondolkodaacutes előszeretettel alkalmaz449 Szladits megfo-galmazaacutesa szerint bdquoAz oumlsszetett teacutenyaacutellaacutes elemeit egyenkint jogi teacutenyeknek

448 Vouml a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll S (1840b) i m 3 bdquoIch nenne die Ereignisse wodurch der Anfang oder das Ende der Rechtsverhaumlltnisse bewirkt wird juristische Thatsachen Alle juristische Thatsachen also kommen darin mit einander uumlberein daszlig durch sie an den Rechtsverhaumlltnissen bestimmter Personen irgend eine Veraumlnderung in der Zeit hervorgebracht wird Innerhalb dieser ihnen gemeinsamen Natur aber zeigen sich in ihnen groszlige Verschiedenheitenrdquo Hasonloacutean P (1866b) i m 69 bdquoDie Thatsachen mit denen das Recht die Wirkung des Erwerbs oder Verlustes von Rechten verknuumlpft sind fuumlr die verschiedenen Classen von Rechten verschieden bestimmtrdquo illetőleg P (1866b) i m 70 bdquoDie wichtigsten der Thatsachen welche als Entstehungs- und Endigungsgruumlnde von Rechten vorkommen sind Handlung und Zeitrdquo Ehhez ld meacuteg F ndashH (2016) i m 69

449 Elegendő csupaacuten a hataacutelyos magyar jogboacutel neacutehaacuteny peacuteldaacutet emliacuteteni ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Ilyen peacutelda lehet a a polgaacuteri jogi szabaacutelyaink koumlreacuteben toumlbbszoumlr előforduloacute utalaacutes valamely teacuteny leacuteteacutere vagy eacuteppen annak hiaacutenyaacutera illetve hasonloacutean ehhez az ingatlannyilvaacutentartaacutesi vala-mint a ceacutegeljaacuteraacutesi szabaacutelyok is egyaraacutent felsoroljaacutek az ingatlannyilvaacutentartaacutesba feljegyezhető illetve a ceacutegjegyzeacutekbe bejegyezhető teacutenyeket

147Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

nevezzuumlkrdquo450 Raacutemutat hogy a teacuteteles jog elsődleges feladata a jogszabaacutelyokkal valoacute foglalkozaacutes ekkeacutent a jogi teacutenyek koumlreacutebe csak az olyan elvont jogi teacutenyek tartozhatnak amelyek valamely konkreacutet jogszabaacutely teacutenyaacutellaacutesi elemekeacutent for-dulnak elő ekkeacutent ezeknek joghataacutesa lehet aacutem szeacutep szaacutemmal fordulnak elő jogi szempontboacutel koumlzoumlmboumls teacutenyek is451 Aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy eacuteles hataacutervonalat huacutez a lsquojogi teacutenyekrsquo eacutes a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo koumlzoumltt azon az alapon hogy a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese a jogalkalmazaacutes feladataacutet keacutepezi a jogtudomaacuteny csak a jogi teacutenyekkel foglalkozik Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest Laacutebady Tamaacutes is aki azonban abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy az emberek eacuteleteacutenek kuumlloumlnfeacutele interakcioacuteinak keletkezeacuteseacutere vaacuteltozaacutesaacutera eacutes megszűneacuteseacutere bizonyos aacutellapotok koumlruumllmeacutenyek esemeacutenyek eacutes cselekmeacutenyek ndash oumlsszefoglaloacute-an teacutenyek ndash fuumlggveacutenyeacuteben keruumllhet sor Ami a jogi teacutenyeket illeti ennek kapcsaacuten megjegyzi hogy az ilyen jogilag jelentős teacutenyek koumlre elvben veacutegtelen hiszen alig keacutepzelhető el olyan helyzet koumlruumllmeacuteny aacutellapot esemeacuteny vagy cselekveacutes amely valamely konkreacutet esetben ne vaacutelhatna a jogi szabaacutelyozaacutes taacutergyaacutevaacute452 Ami a lsquokonkreacutetrsquo eacutes lsquojogi teacutenyekrsquo Szladits aacuteltali elvaacutelasztaacutesaacutet illeti az ebben a vonatkozaacutesban a jogalkalmazoacutei teveacutekenyseacutegre tett utalaacutesa taacutevolroacutel sem csekeacutely felelősseacutegeacutet roacuteja minden jogalkalmazoacutera Felfogaacutesa szerint ugyanis a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo csak bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vaacutelnak jogilag jelentősseacute Ha ezt jogi norma tulajdoniacutetja valamely teacutenynek a jogalkalmazoacute feladata egyszerűbb ha a lsquokonkreacutet teacutenyrsquo (eacutelethelyzet koumlruumllmeacuteny esemeacuteny stb) utoacutelagos biacuteroacutei elismereacutes aacuteltal vaacutelik az adott időpontban eacutes maacutes teacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben jogi teacutennyeacute ott maacuter a jogalkalmazoacutei iudiciumnak komoly szerep jut Annaacutel is inkaacutebb iacutegy van ez mivel az esetek toumlbbseacutegeacuteben a jogalkalmazoacutei megnyilatkozaacutes hordozza Laacutebady szavaacuteval a bdquojogisaacuteg mozzanataacutetrdquo amely aacuteltal az bdquoegyszerű teacutenyekrdquo jogi teacutenyekkeacute bdquominősiacutetetnek felrdquo453

Mindezek alapjaacuten egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute hogy a jogi teacutenyek illetőleg ezeknek a mindennapi alkalmazaacutesa a gyakorlatban egyeacutertelműen a Savignyndash

450 S (1940) i m 258451 S (1940) i m 258452 Ebből eredően jogi teacutenyeknek minősuumllnek az emberi magatartaacutesok legyenek akaacuter jogos jog-

ellenes vagy csoumlkkent veacutedelmű magatartaacutesok mint amilyenek az utaloacute magatartaacutes az oumlnhiba vagy a naturalis obligatio Ugyaniacutegy a jogi teacutenyek koumlreacutebe tartoznak bizonyos egyeacuteb objektiacutev (szuumlleteacutes halaacutel kor nem testi-lelki aacutellapot lakoacutehely taacutevolleacutet hozzaacutetartozoacutei minőseacuteg) vagy szubjektiacutev (az ember bizonyos lelki aacutellapotai) emberi koumlruumllmeacutenyek a konstitutiacutev eacutes deklara-tiacutev de akaacuter meacuteg a hibaacutes koumlzhatalmi aktusok valamint az embertől fuumlggetlen koumlruumllmeacutenyek amelyek koumlzoumltt a leginkaacutebb tipikus az időmuacutelaacutes Vouml S (1940) i m 258ndash263 L (1997) i m 299ndash319

453 L (1997) i m 297ndash298

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben148

Puchta neveacutevel feacutemjelezhető seacutemaacutet koumlveti leacutenyegeacuteben mind Szladits mind Laacutebady gondolatmeneteacuteben is ez eacuterhető tetten Roacutemai jogban ugyanakkor a jogtudoacutes ndash jogalkalmazoacutei mivolta mellett ndash jogalkotoacute teacutenyező is volt reacuteszben szaktanaacutecsadoacutekeacutent reacuteszben biacuteroacutekeacutent454 Ennek felismereacutese pedig azeacutert kuumlloumlnouml-sen fontos mivel a roacutemai jog fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel igen nagy jelentőseacuteggel biacuter hogy nem a jogalkotoacute volt ennek a fejlődeacutesnek a doumlntő mozgatoacuteja sokkal inkaacutebb a jogtudomaacuteny455 Ebből adoacutedoacutean szaacutemos olyan kifejezeacutessel lehet talaacutel-kozni amelyek a pozitiacutev jog eacuterdeklődeacutesi koumlreacuten kiacutevuumll esnek ilyenek peacuteldaacuteul a natura nautra aequum iustum iustitia rerum natura eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni Ez utoacutebbival kapcsolatban azonban le kell szoumlgezni hogy az elsősor-ban az egyes dolgok szemeacutelyek termeacuteszeteacutere utal abban az eacutertelemben hogy a doumlnteacuteshozatalban betoumlltoumltt elsődleges szerepe abban aacutell hogy a konkreacutet eset specialitaacutesait rendezze amely sajaacutetossaacutegok fi gyelembeveacuteteleacuteből erednek azutaacuten az egyes joginteacutezmeacutenyek alapvető struktuacuteraacutei (ennek legjobb peacuteldaacuteja lehet a natura contractus kifejezeacutes)

Waldstein megkoumlzeliacuteteacutese ndash egyebek mellett ndash eacuteppen azeacutert jelentős mert faktikus oldalroacutel koumlzeliacuteti meg a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ezzel pedig a romanisztikaacuteban teljesseacuteggel egyeduumllaacutelloacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja a teacutemaacutenak Maacutesok elsősorban Mayer-Maly eacutes Kaser normatiacutev alapaacutellaacutesboacutel indulva vizs-gaacuteljaacutek a keacuterdeacutest eacuteppen a celsusi megfogalmazaacutes alapjaacuten (vouml Cels D 50 17 188 1 [17 dig] bdquoQuae rerum natura prohibentur nulla lege confi rmata suntrdquo) Ezen a ponton eacuterthető tehaacutet ha Mayer-Maly egyszer a Sollen koumlreacutebe tartozoacutenak minősiacuteti a rerum natura fogalmaacutet456 maacuteskor pedig ndash egyeacutebkeacutent helyesen ndash ha-taacuterfogalmat laacutet benne457 Mindeme megfontolaacutesok alapjaacuten laacutethatoacute a leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg a rerum natura fogalma eacutes a jogi teacutenyek koumlzoumltt amiacuteg a jogi teacutenyek felsorolaacutesaacutera ndash ha peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel is ndash a modern magaacutenjog minduntalan kiacuteseacuterletet tesz addig az in rerum natura esse kifejezeacutes vaacuteltozatlan formaacuteban szerepel a kuumlloumlnboumlző esetekben amelyekben akaacuter elteacuterő jelenteacuteseket is hordoz-hat meacutegis mindig a naturaacuteval valoacute veacutegső oumlsszeegyeztethetőseacuteg keretein beluumll

Az elemzett forraacutesokboacutel eacutes a szekunder irodalom eacuterteacutekeleacuteseacuteből kitűnik hogy a rerum natura komplex fogalom volt meacuteg akkor is ha csak aacuteltalaacutenos hasznaacutelata keruumll goacutercső alaacute ndash az egyes esetekben speciaacutelisan megjelenő for-maacuteinak vizsgaacutelata szeacutetfesziacutetene egyszersmind parttalannaacute tenne baacutermilyen

454 Vouml P (1988) i m 7ndash9 valamint 128455 Ld W (2002a) i m 17456 Vouml M -M (1971) i m 115ndash116 A maacutesik aacuteltala javasolt megoldaacutes a rerum natura

fogalmaacutenak teljes elveteacutese lenne457 Vouml M -M (1971) i m 120ndash122 M -M (2000) i m 11

149Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

a keacuterdeacutessel foglalkozoacute vizsgaacuteloacutedaacutest Oumlsszesseacutegeacuteben megalapozott a Mayer-Malytoacutel koumllcsoumlnoumlzhető hataacuterfogalom kifejezeacutes azzal hogy ő maga ezt a natura eacutes a ius vonatkozaacutesaacuteban aacutelliacutetja csupaacuten458 Ez azonban a rerum naturaacutera is igaz akkeacutent hogy ez a leacutet-nemleacutet a lehetseacuteges-abszurd eacutes az aacuteltalaacutenos-speciaacutelis hataacuterait jeloumlli neacutemely esetben a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes kereteacuteben neacutehol azonban maacuter ezen tuacutelmutatva normatiacutev erővel Ahhoz hogy ez a fogalom nagy biz-tonsaacuteggal legyen hasznaacutelhatoacute szuumlkseacuteges a haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute sztoikus eacutes epikureaacutenus gondolkodaacutes eacutes tanok reacuteszletekbe menő ismerete nem egy esetben azok legalaacutebb bizonyos szintű megeacuteleacutese A mai jogaacutesz pozitivista dogmatikus gondolkodaacutesmoacutedja eacuteletlen pengekeacutent pattan le egy maacutera maacuter letűnt vilaacuteg taacutevol-roacutel sem letűnt kulturaacutelis kincseacutenek egyik elemeacuteről

458 bdquoBei den roumlmischen Juristen wird die Natur auff allend oft als Grenze des ius gesehenrdquo M -M (2000) i m 11

AZ EREDMEacuteNYEK OumlSSZEFOGLALAacuteSA TEacuteZISEKBEN

1 A jelen munka egy reacutegen megkezdett kutataacutes eredmeacutenyeit ndash reacuteszeredmeacutenyeit foglalja oumlssze Eredetileg egy a peacutenz termeacuteszeteacutevel oumlsszefuumlggő doktori eacuterteke-zeacutes reacuteszekeacutent keruumlltek feldolgozaacutesra eacutes aacutettekinteacutesre a rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute Digesta-beli forraacutesszoumlvegek A dolgozat iacuteteacuteszei egyaraacutent eacuterteacutekesnek minősiacutetetteacutek a dolgozat ezen fejezeteacutet ez adta a tovaacutebbi loumlkeacutest arra hogy az oumlnaacutelloacute teacutemakeacutent is kidolgozaacutest nyerjen

2 A kutataacutes gondolati haacutetterekeacutent a realista fi lozoacutefi a meglaacutetaacutesai szolgaacutelnak Ennek hangsuacutelyozaacutesaacutet azeacutert tartjuk nagyon fontosnak mert egy multikulturaacutelis soksziacutenű sokgyoumlkerű eacutes sokfeacutele koumltődeacutest ismerő eacutes elismerő vilaacutegban elenged-hetetlenuumll fontos hogy a gondolkodaacutes ezen beluumll a jogi gondolkodaacutes kuumlloumlnoumlsen pedig a roacutemai jogi gondolkodaacutes bizonyos szempontboacutel egyes sarokkoumlveit jelentő jelenseacutegeinek inteacutezmeacutenyeinek vizsgaacutelata ne csupaacuten a primeacuter eacutes szekundeacuter for-raacutesok szaacutembaveacuteteleacutere szoriacutetkozzon Ehhez kapcsoloacutedoacutean az is elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges hogy ezekre a forraacutesokra refl ektaacutelva alakiacutetsuk ki sajaacutet veacutelemeacutenyuumln-ket ami eacuterteacutekkoumltődeacutes neacutelkuumll nem lehetseacuteges Zaacuteszloacutenkra tűzhetneacutenk persze az eacuterteacutekmentesseacuteg toumlrekveacuteseacutet ez azonban talmi magabiztossaacutegot ad eacuterteacutekvaacutelasztaacutes ilyenkor is megtoumlrteacutenik hiszen az is egy doumlnteacutes hogy nem kiacutevaacutenunk eacuterteacutekeket fi gyelembe venni de ettől az elemzeacutes meacuteg nem lesz eacuterteacutekmentes

3 A munka logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet aacutettekintve arra kell felhiacutevni a fi gyelmet hogy a rerum natura kifejezeacutes előfordulaacutesaacutenak jelenteacutestartalmainak vizsgaacutelataacutet megelőzően a kifejezeacutes alkotoacuteelemeinek elemzeacuteseacutere keruumll sor A res eacutes a natura szavak jelenteacuteseinek valamint jelenteacutesvaacuteltozaacutesainak egymaacutestoacutel is elkuumlloumlnuumllt vizsgaacutelata a rerum natura minden hasznaacutelati koumlreacutenek megeacuterteacuteseacutehez vezet Az alapgondolat az volt hogy mind a res mind pedig a natura szavak toumlbbet jelentettek a latint anyanyelvkeacutet beszeacutelő művelt emberek szaacutemaacutera mint amit a szoacutetaacuterak visszaadni keacutepesek Az eacutelő nyelvben az anyanyelvi beszeacutelő szaacutemaacutera

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben152

az egyes morfeacutemaacutekhoz koumltődő kifejezeacutes szintjeacuten adoacutedoacute toumlbbletjelenteacutesek koumlzvetlenuumll kimutathatoacuteak eacutes sikerrel magyaraacutezhatoacutek iacutegy fi nomiacutetva a konkreacutet jelenteacuteseket a latin eseteacuteben azonban erre csak az ilyen kifejezeacutesek alkotoacuteele-meinek izolaacutelaacutesa reacuteveacuten nyiacutelhat moacuted

4 A res szoacute eseteacuteben az alapveteacutes az volt hogy a bdquodologrdquo jelenteacutesen kiacutevuumll kell hogy rendelkezzen enneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrrel A forraacutesok vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a főneacutevre raacuteillik a nomen generale elnevezeacutes mivel gyakran neacutevmaacutesi akaacuter szerepben hasznaacutelatos (Bretone Ruumlfner) A res quae pondere numero mensura constant fordulat megjeleneacutesi formaacutei vezetnek erre a koumlvetkezteteacutesre hiszen van raacute peacutelda hogy ea quae pondere numero mensura constat (pl Ulp D 30 30 pr [19 ad Sab]) illetve id quod pondere numero mensura constat (vouml Ulp D 30 47 1 [22 ad Sab]) formaacuteban keruumll elő a helyettesiacutethetőseacutegre utalaacutes a forraacutesokban Egy maacutesik megkoumlzliacuteteacutessel a res szerepeacutet lehetne akaacuter a bdquokopulatiacutevrdquo kifejezeacutessel illetni Ahogy az oumlsszetett neacutev-szoacutei igei aacutelliacutetmaacutenyt (is) hasznaacuteloacute nyelvekben (pl angol neacutemet francia olasz spanyol stb) leacutetezik kapcsoloacuteige amely nem szemantikai egyseacuteg csak gramma-tikai szerepe van uacutegy a latin res szoacutenak is leacutetezik olyan hasznaacutelata ahol nem oumlnaacutelloacute szemantikai egyseacutegkeacutent szerepel a morfeacutema hanem csak a teacutema eacutes a reacutema koumlzoumltti egyensuacutelyt vaacuteltoztatja meg Ennek joacute peacuteldaacuteja a Paulustoacutel szaacutermazoacute bdquoLibertas inaestimabilis res estrdquo textus (Paul D 50 17 106 [2 ad ed]) A szoumlveg akkeacutent is lenne eacutertelme ha a res szoacute hiaacutenyozna belőle Libertas inaestimabilis est Ez az aacutelliacutetaacutes a koumlzleacutes koumlzeacuteppontjaacuteba teacutemakeacutent a libertast aacutelliacutetja amelyre az uacutej informaacutecioacute vonatkozik inaestimabilis (est) Ha a forraacutesszerű vaacuteltozatot vizsgaacuteljuk hogy a teacutema tovaacutebbra is a libertas amelyre neacutezve az uacutej informaacutecioacute az hogy res est eacutes az inaestimabilis mint jelző erre vonatkozik Ebből tehaacutet az koumlvetkezik hogy a libertas egy kuumllvilaacutegi leacutetező a roacutemai gondolkodaacutes szerint eacutes mint ilyet ndash fi gyelemmel a res incorporalis roacutemai koncepcioacutejaacutera is amely jelentősen meghaladja a dologtaacutergyuacutesaacuteg ma is kiindulaacutesi pontnak tekintett felfo-gaacutesaacutet ndash vagy meg lehet ragadni (tangere) vagy a tudatunk keacutepest lekeacutepezni azt (intelleguntur) A hivatkozott Paulus helyen a libertas reskeacutent valoacute deklaraacutelaacutesa vezet oda hogy peacuteldaacuteul peacutenzben (fel)eacuterteacutekelhetőveacute vaacutelik a szabadsaacuteg hiszen mint kuumllvilaacutegi leacutetezőhoumlz taacutersul hozzaacute eacuterteacutektartalom (akaacuter peacutenzben kifejezhető akaacuter maacuteskeacutent meacuterhető) ennek pedig maacuter lesz jogi relevanciaacuteja is

5 A res incorporalis teacutemakoumlreacutenek vizsgaacutelata a fentieken tuacutelmenően megerősiacuteti azt a felteacutetelezeacutest hogy a res szoacute a roacutemai jogi gondolkodaacutesban inkaacutebb vagyon-taacutergy vagyonalkatreacutesz (Benedek Bessenyő) eacutertelemben fordult elő semmint a

153Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben

mai polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvekben hasznaacutelt bdquodologrdquo eacutertelmeacuteben Ez utoacutebbi ugyan-is jobbaacutera materiaacutelis taacutergyiasult szemleacuteletet hordoz amiacuteg a res incorporalis messze meghaladja ezt a felfogaacutest Ennek jelentőseacutege a rerum natura kapcsaacuten abban aacutell hogy ezaacuteltal eacuterthetőveacute vaacutelik hogy a rerum natura fogalmaacutenak a bdquodolog termeacuteszeterdquo formulaacuteval valoacute visszaadaacutesa eacuteppen az előbb leiacutertak miatt disszonaacutens amiacuteg ma jogi eacutertelemben bdquodologrdquo alatt testi taacutergyat eacutertuumlnk addig a roacutemaiak a vagyon koncepcioacutejaacuteboacutel indultak ki amelynek az egyes dolgok (igen gyakran res gyűjtőneacutev alatt) alkotoacuteelemei Ebbe a koumlrbe az aacuteltalunk mindoumlsz-szesen csak elgondolt de meg ne eacuterinthető immateriaacutelis javak (quae tangi non possunt sed intelleguntur ndash vouml Cic Top 5 26ndash27 Gai 2 14) is joacutel illeszkednek

6 A natura mint maacutesik alkotoacuteelem jelenteacutestartomaacutenyaacutenak vizsgaacutelata kapcsaacuten kimutathatoacute hogy a a nascor ige derivatiacutevumakeacutent a natura elsődlegesen bdquoszuumlletikrdquo bdquoszaacutermazikrdquo bdquoeredrdquo bdquokezdődikrdquo bdquoleacutetrejoumlnrdquo jelenteacutesben fordul elő a latinban Eme alapjelenteacutes-koumlr mellett maacutesodikkeacutent a koumlzismert bdquotermeacuteszetrdquo eacutertelem jelenik meg amelyhez okszerűen taacutersul a szoacute bdquotermeacuteszetes jellemzőrdquo eacutertelmeacuteben valoacute felfogaacutesa is Ebből a jelenteacutesaacuternyalatboacutel pedig maacuter koumlnnyen eredeztethető a bdquodolgok termeacuteszetes rendjerdquo jelenteacutes amelynek kapcsaacuten fontos kiemelni a goumlroumlg paacuterhuzamot jelesuumll hogy a goumlroumlgben ezt a φύσις szoacuteval jeloumllteacutek Ugyanakkor a φύσις ndash szinteacuten a natura goumlroumlg bdquopaacuterjakeacutentrdquo ndash sok esetben bdquoelemrdquo bdquoszubsztanciardquo bdquoleacutenyegrdquo jelenteacutest is felvesz A legismertebb bdquotermeacuteszetrdquo morfeacutemaacuteval jeloumllt eacutertelem koumlreacuteben egyfelől az aacutellat eacutes noumlveacutenyvilaacuteg kuumlloumlnfeacutele jellegzetesseacutegeit maacutesfelől pedig az ember veleszuumlletett tulajdonsaacutegait meghataacuterozoacute jellemzőkre utal a szoacute ezen feluumll azonban ugyanennek a bdquotermeacute-szetrdquo eacutertelemnek lesz egy tovaacutebbi tartalma is jelesuumll jelenti aacuteltalaacuteban az uni-verzumot kormaacutenyzoacute erőt amely minden termeacuteszetes folyamat mozgatoacuterugoacuteja

7 A natura elemzeacutese kapcsaacuten kellett kiteacuterni a ius naturale keacuterdeacuteskoumlreacutere is amely annaacutel is inkaacutebb eacuterdekes mivel a szekundeacuter irodalomban neacutehol a ius naturale a rerum naturaacuteval majdhogynem egyenranguacute doumlnteacutesformaacuteloacute teacutenyező-keacutent jelenik meg Ennek az elemzeacutesnek a gyakorlati hozadeacuteka a lex naturalis eacutes a ius naturale terminusok egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa

8 Ami a rerum natura fogalmaacutenak elemzeacuteseacutet illeti a koumlzponti szűk eacutertelem-ben vett ceacutel annak feltaacuteraacutesa hogy milyen esetekben eacutes mikeacutent hivatkoztak a klasszikus jogaacuteszok a rerum natura fogalmaacutera Ehhez kapcsoloacutedoacutean adoacutedik a keacuterdeacutes hogy a konkreacutet esetek koumlreacuteben toumlrteacutenő hasznaacutelat soraacuten milyen egyedi jelenteacutes vagy jelenteacutesek taacutersult illetőleg taacutersultak a fogalomhoz

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben154

9 A szekundeacuter irodalomnak a forraacutesok elemzeacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese soraacuten eleacutert eredmeacutenyeiből az a keacutep laacutetszik kirajzoloacutedni hogy a rerum natura elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet vagy ndash tagadoacute alakban ndash a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet fejezi ki amely jelenteacutes vonatkozaacutesaacuteban az irodalom egyseacuteges Ez a jelenteacuteskoumlr oumlnaacutelloacutean vizsgaacutelhatoacute szabad emberek rabszolgaacutek eacutes eacutelettelen taacutergyak vagy eacuteppen akaacuter ezeken tuacuteli nem materiaacutelis leacutetezők vonatkozaacutesaacuteban A szabad ember leacutetezeacutese kapcsaacuten a leginkaacutebb eacuterdekes keacuterdeacutes a meacutehmagzat leacutetezeacuteseacutenek problematikaacuteja a primeacuter forraacutesok alapjaacuten Jellegzetesen kevesebb azon szerzők szaacutema akik a fentieken tuacutel egyeacuteb jelenteacutest is tulajdoniacutetanak a rerum natura fo-galmaacutenak joacutellehet a forraacutesok ebben a vonatkozaacutesban sem keacutetseacutegesek Leacuteteznek olyan forraacutesok amelyek alapjaacuten a rerum natura az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezője ndash ezekben az esetekben a jogaacuteszi doumlnteacutesek szabadsaacutegaacutenak mederben tartaacutesa de semmikeacuteppen sem korlaacutetozaacutesa tuumlkroumlződik Joacutel kitűnik ezekből a szoumlvegekből hogy az objektiacutev valoacutesaacuteg tiszteletben tartaacutesa valamint ennek az egyes jogaacuteszi doumlnteacutesekben valoacute kifejeződeacutese arra az eredmeacutenyre vezet hogy az alapok az eredő vonatkozaacutesaacuteban nem szuumlletnek esetleges doumlnteacutesek Harmadikkeacutent emliacutethető a szoumlvegeknek egy olyan csoportja ahol a rerum natura az esetben szereplő valamely dolog specifi kus csak arra a leacutetezőre igaz jellemzőjeacutere utal A szekunder irodalom ezt a csoportot nem maradeacutektalanul tartja oumlnaacutelloacute kategoacuteriaacutenak ekkeacutent meg kell vizsgaacutelni hogy a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek eseteacuteben a mi a konkurencia alapja Ennek vizsgaacutelataacutera mindhaacuterom csoport vonatkozaacutesaacuteban sor keruumll Veacutegezetuumll kitekinteacuteskeacutent emliacuteteacutesre keruumllnek olyan szoumlvegek is amelyek eseteacuteben a rerum natura fogalmaacutera utalaacutes egy taacutegabb elvontabb normatiacutev keretbe aacutegyazoacutedik ekkeacutent eacuterthetőveacute vaacutelik a rerum natura eacutes a ius naturale koumlzoumltti kapcsolat Gondolatkiacuteseacuterletkeacutent felhozhatoacute meacuteg egy oumlsszehasonliacutetaacutes a rerum natura valamint a jogi teacutenyek fogalma eacutes hasznaacutelata tekinteteacuteben Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacutesei egy olyan taacutegabb kulturaacutelis keretbe aacutegyazoacutedtak amely kulturaacutelis keret nem kizaacuteroacutelag a roacutemai gondolkodaacutest eacutes iacutegy a jogaacuteszi gondolkodaacutest hataacuterozta meg hanem nagy hataacutest gyakorolt a keacutesőbbi kereszteacuteny gondolkodaacutesra is illetőleg a magaacutenjog tereacuten annak fejlődeacuteseacutere is

10 A kutataacutes alapvetően a Digesta azon szoumlvegeire koncentraacutel amelyekben a rerum natura kifejezeacutes valamilyen formaacuteban eacutes jelenteacutesben előfordul Emellett Gaius Paulus eacutes Ulpianus munkaacuteinak vizsgaacutelataacutera is sor keruumll amelynek ered-meacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes sedes materiae-je oumlsszesseacutegeacuteben a Digesta az ott előforduloacute szoumlvegek tartalmi parafraacutezisaival talaacutelkozunk az egyeacuteb munkaacutekban

SUMMARY

In this book we have set out to outline and analyse the meaning of the term ldquorerum naturardquo via the case-related use of the term

1 Preliminary remarks the reasons for an in-depth evaluation of rerum natura

During the past years almost all topics covered within the scope of any kind of research project a central issue kept coming up An issue rose from the manifold questions scrutinised and this is the role and the proper meaning of rerum natura in the process of decision-making of the classical Roman lawyers

The need for complex and in-depth analysis what the term rerum natura meant as well as what role it played in decision-making is derived from a fundamental perception namely all related topics examined seem to have one peculiar characteristic All issues are special because of the fact that each case involved possesses specifi c character as a consequence the nature and character of each entity in a particular case can have certain impact on the fact how these entities are considered by the law Therefore there are some common and most basic questions stemming from this scrutiny Did natura in general bear any role in decision-making and if yes what role did it play Was the case-by-case pursuit of justice a mere self-interest or did any wider cultural frame exist with which the decisions corresponded What impact did rerum natura have on legal thinking Was it the order and state of things as well as its actual human experience which channelled legally relevant responses to an actual case towards one possible direction

Summary156

2 Description of work research methods the use of sources

With respect to the research conducted regarding the place of rerum natura as a strong and emphatic means of decision-making in the scope of the legal issues of practically any sort a precept by the Emperor Marcus Aurelius serves as guiding principle ldquoMake for thyself a defi nition or description of the thing which is presented to thee so as to see distinctly what kind of a thing it is in its substance in its nudity in its complete entirety and tell thyself its proper name and the names of the things of which it has been compounded and into which it will be resolvedrdquo (cf Meditations 3 11 translated by George Long The Harvard Classics New York 1909ndash14 Vol 2 Part 3) Consequently when giving a head start to any thinking about legally relevant issues in Roman law the fi rst question to answer is what the examined object really is what the current topic is really about In other words what its place its destination and goal is in the nature (cf Meditations 8 11 ldquoThis thing what is it in itself in its own constitution What is its substance and material And what its causal nature or form And what is it doing in the world And how long does it subsistrdquo) Such an approach evokes the two essential questions of ldquoWhatrdquo and ldquoHowrdquo The former refl ects a static view namely the actual place of the issue scrutinised in the system of law whereas the latter off ers a dynamic approach presenting subsequent events deeds and reactions as well as their functions eff ects and their possible outcomes within the scope of a particular issue

Accordingly the basic guidelines of research are simplicity and methodical approach A very delicate balance should be maintained to fulfi l the research objectives therefore the most eff ective technique appears to base the research on the analysis of primary sources mainly texts of the Digest as the loci of this imperial compilation serve as sedes materiae of cases where rerum natura appears and plays a role of any kind In this respect the main goal should be to be able to discover the actual case to which the response of the jurist is referring Thus each source should be handled from a practical aspect mainly because all theoretical explanations are connected to practice The second step could be to discover the meaning of the current text by means of the principles of interpretation As for this it is vital to point out that each primary text is considered to be free from interpolations the unsustainable character of the textual criticism of the interpolation research is referred to in secondary literature on several occasions

157Summary

As for secondary literature it should be remarked that in the course of the collection of primary sources it was necessary to make use of the most important lexicons encyclopaedias dictionaries and manuals by means of which it became possible to assemble the corpus of primary sources to examine The presentation of the authoritative secondary literature is doubtlessly important with the restriction however that the main objective is to present and systematically analyse secondary works strictly related to the actual topic The presentation of secondary literature cannot prevail over the analysis of primary sources as Roman law is best known via the works of Roman jurists The achievements of secondary authors in better understanding the opinions of Roman jurists are obviously incontestable yet it shouldnrsquot be lost sight of the fact that the rules of Roman law are best preserved in juristsrsquo opinions

As for the method applied and philosophical background of this study should be conducted on the basis of realism The approach of the whole analysis is pronouncedly realistic in contrast to the relativistic aka subjective idealistic view The point of departure never focuses on what arises from human conscious mainly not from human conscious-based ideas (subjective idealism) but from an objectively existing reality that is independent of cognitive schemes (Concerning the issues related to relativism it is suffi cient to cite the following works Joseph R Glaube ndash Wahrheit ndash Toleranz Das Christentum und die Weltreligionen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2005 4th edition 94ndash95 Joseph R Werte in Zeiten des Umbruchs Die Herausforderungen der Zukunft bestehen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2005 50)

3 The structure of the work

With respect to the examined topics the book comes into two major parts The fi rst one is aiming to give an outline of the etymology and possible meanings of the terms ldquoresrdquo and ldquonaturardquo respectively

The term ldquoresrdquo appears on manifold occasions in the primary sources of Roman law and mainly in the Digest When attempting to reveal the diverse use of the term res it turns out that both the casual (or everyday) and the legal use of the expression occurred simultaneously Though a material interpretation was dominant due to the eff ect of Greek philosophy still the term bears a wide range of meanings from material actual and case-related to an abstract one This abstraction goes even to the extent that the term ldquoresrdquo is sometimes applied as if it were a pronoun This ldquopronominalrdquo use results in the fact that the presence

Summary158

of the word is limited to designate existence and existence alone whereas signifi cations still go beyond this scope

As a practical example of this the examination of the term ldquores incorporalesrdquo serves its part in the research Its importance can be approached from the aspect of assets which are considered mainly as property rights The expression res incorporales fi nds its roots in both philosophy and rhetoric Imported into legal usage it referred to untouchable entities The longer theoretical texts in the Institutes of Gaius and that of Justinian (cf Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3) also contain examples of res incorporales and on the basis of these and with respect to the content and meaning of other texts in the matter it can be stated that the wording of these texts are improper in a way

As for the meaning of natura the analysis of the primary sources resulted in the assumption that the term is used as an objective point of departure a base of comparison with which everything is measured brought into comparison This assumption is supported by the etymologic roots of the term as its meanings are generally connected to procreation birth and existence

The second major part of the book encompasses the scrutiny of the meaning and application of the term rerum natura The primary objective was to reveal in what cases and how Roman jurists had recourse to the notion of rerum natura During this research it became likewise important to explain what meanings and uses attached to the term mentioned above

The results of the secondary literature based on the in-depth analysis and evaluation of the relevant sources show that the term rerum natura predominantly indicated the existence of something or somebody or ndash using a negative form ndash refl ected the lack of existence In this respect the secondary literature is undivided This sub-topic of expressing existence non-existence is given special focus and attention in the book with special reference to freeborn people slaves and non-living objects or (even beyond these categories) non-material entites In connection with freeborn people the most interesting also the most controversial issue is that of the existence of the nasciturus in accordance with the sources Not many an author attributes other specifi c meanings to the term rerum natura though evidence derived from the sources is overwhelming There are several sources in the scope of which rerum natura represents the objective reality in these particular cases the point is to channel legal decisions without truly restricting the freedom of decision-making It is apparent from the texts in question that the respect of the objective reality as well as the refl ection of this respect in the actual legal decisions result in the experience that the aforesaid decisions are anything but accidental As a third group a cluster of such

159Summary

texts should be mentioned in which rerum natura marks a specifi c character of something or somebody in the case The secondary literature is hesitant about considering this cluster of primary texts as an all independent group therefore it should be examined what the basis of concurrence with the other two groups can be regarding each particular text In the end such texts are also cited in which the term mentioned above is placed in a wider more abstract normative frame and as a consequence of this the link between rerum natura and ius naturale becomes well established As an additional Gedankenexperiment the thesis also contains a comparison of the meaning and application of rerum natura in the Antiquities and legal facts in the modern legal systems Resulting from this comparison it can be stated that the decisions of the Roman jurists had such a cultural hinterland that infl uenced not only the Roman thinking and legal thinking itself but also it made an impact on both the Christian thinking on the one hand and on the development of private law on the other

4 Scientifi c results and their usefulness

As a result of all prior considerations the following conclusions could be drawn from the conducted research

The analysis of the term rerum natura was necessary to reveal the actual content and meaning of this dual nature The term rerum natura refers to the existence or non-existence of a person or a thing as well as to their place aim and function in the nature The aforesaid place aim and function can be recognised by any human being which ability is granted to us due to our intelligence similarly to the order of nature linked with these notions The importance of this term from the aspect of legal thinking is that during the process of decision-making this order and all its experiences defi ne and channel the actual responses given to specifi c questions As a result therersquos no possibility to set them aside neither in the scope of unique decisions nor in the process of legislation because otherwise the decision or the norm would remain separated from the social cultural and legal background to which it was supposed to be incorporated

BIBLIOGRAacuteFIA

Idegen nyelvű szakmunkaacutek

A (1979) Bernardo A Le persone nel diritto privato romano Palermo Tipografi a

Montaina 1979

A (1937) Emilio A Concetto classico e defi nizioni postclassiche del ius naturale

In Roberto R (szerk) Studi di diritto romano Vol 5 Milano Giuff regrave 1937 277290

A ndashL (1958) Max A ndash Peter Christian L Philosophisches Woumlrterbuch Berlin de Gruyter

1958

A (1868) Wilhelm Christoph Friedrich A Cultur und Recht der Roumlmer Berlin Duumlmmler

1868

A (2007) Lorena A Natura e ius naturale fra tradizione interna ed esterna al Corpus Iuris

giustinianeo In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 715758

B (2007) Ulrike B Zur Funktion der aequitas naturalis in Ulpians Ediktslaudationen

In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 603644

B (1990) Franco B A proposito della rilevanza giuridica della distinzione tra res

corporales e res incorporales nel diritto romano classico Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXVII (1990) 71116

Bibliograacutefi a162

B (1962) Vsevolod B Partus ancillae Paris Sirey 1962

B ndashT (2001) Tony B ndash Paul T Academic Tribes and Territories Intellectual Enquiry

and the Cultures of Disciplines Society for Research into Higher Education and Open University Press imprint Buckingham Open University Press 2001 2nd ed

B (2000) Christopher B Besitzschutz bei beschraumlnkten dinglichen Rechten Eine

Untersuchung zum Rechtsbesitz Versuch der Rechtfertigung eines verkannten Instituts aus rechtshistorischer Sicht Muumlnster [ua] LIT 2000

B (1910) Gerhard B Beitraumlge zur Kritik der roumlmischen Rechtsquellen Tuumlbingen Mohr

1910

B (1968) Pietro B Corso di diritto romano La proprietagrave II 1 Milano Giuff regrave 1968

B ndashB (2006) Wolfgang B ndash Christian B Sachenrecht Tuumlbingen Mohr Siebeck 2006

2 Aufl

B (1982) Mario B Tecniche e ideologie dei giuristi romani Napoli Ed Scientifi che

Italiane 1982 2a edizione

B (2001) Mario B I fondamenti del diritto romano Le cose e la natura Roma Editori

Lateranza 2001 3a edizione

B (2007) Mario B Labeone e lrsquoordine della natura In Dario M ndash Aldo

S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 249267

B ndashH (1986) Michael B ndash Josef H Lexikon fuumlr Theologie und Kirche Freiburg

Wien Herder 1986 2 Aufl

B (1981) William Warwick B A Manual of Roman Private Law Aalen Scientia

Verlag 1981 2 ed

163Bibliograacutefi a

B (1875) Hugo B Die cautio damni infecti Erlangen Palm amp Enke 1875

C (1993) Elvira C laquo Il furiosus tra potestas e patria potestas raquo Index Quaderni camerti

di studi romanistici XXI (1993) 563572C C (1976) Luigi C C La struttura della proprietagrave e la formazione dei laquo iura

praediorum raquo nellrsquoetagrave repubblicana Milano Giuff regrave 1976

C (1971) Pier Giovanni C bdquoAequitasrdquo Romana bdquoMisericordiardquo Patristica ed

bdquoEpicheiardquo Aristotelica nella dottrina dellrsquordquoAequitasrdquo Canonica (dalle origini al Rinascimento) Milano Giuff regrave Editore 1971

C (1996) Howard C A Kant dictionary Oxford [ua] Blackwell 1996

C (1985) Marcia L C The Stoic Tradition from Antiquity to the Early Middle Ages Vol

I Stoicism in Classical Latin Literature [Studies in the history of Christian thought 34] Leiden [ua] Brill 1985

C B (1993) Francisco C B La idea de rerum natura como criterio baacutesico de la imposibilidad

fiacutesica de la prestacioacuten Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XL (1993) 227262

DrsquoO (1997) Aacutelvaro DrsquoO Parerga histoacuterica Pamplona EUNSA 1997

D (2003) Wojciech D Der Ursprung der Wendung res incorporalis im roumlmischen Recht

Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute L (2003) 97117

D (2005) Wojciech D Erwaumlgungen des Pomponius zur Natur des corpus im dreiszligigsten

Buch des Kommentars ad Sabinum (D41330pr) Inspirationsquelle fuumlr die historisch-vergleichende Diskussion uumlber den Eigentumsgegenstand Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute LII (2005) 117130

E B (2001) Nadja E B Die lex Claudia de nave senatorum Revue Internationale des

Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVIII (2001) 5763

Bibliograacutefi a164

E (2014) Jaacutenos E The Topicality of a Papal Speech Refernces of Classical ius naturale in

the Speech of Benedict XVI In Beacutela S ndash Emese Uacutejvaacuteri (szerk) Universitas bdquounius reirdquo Tanulmaacutenyok a roacutemai jog eacutes tovaacutebbeacuteleacutese koumlreacuteből Debrecen Liacutecium Art 2014 123132

E (2016) Jaacutenos E Le rocircle de ius naturale dans lrsquoantiquiteacute et dans la formation

contemporaine Iustum Aequum Salutare III (20163) 101111

E ndashM (1951) Alfred E ndash Antoine M Dictionnaire eacutetymologique de la langue latine

Histoire des mots Klincksieck 1951

F (2008) Paolo F In rerum natura esse in rebus humanis nondum esse Lrsquoidentitagrave del

concepito nel pensiero giurisprudenziale classico Milano Giuff regrave Editore 2008

F (2010) Thomas F Vererblichkeit und Drittwirkungen der Stipulation im

klassischen roumlmischen Recht Tuumlbingen Mohr Siebeck 2010

F ndashF (1945) Egidio F ndash Jacopo F Totius Latinitatis lexicon Schneebergae

Schumann 1945

G V (1970) Ernesto G V La naturaleza de la cosa Boletiacuten Mexicano de Derecho

Comparado VII (1970) 5991

G (1952) Erich G laquo Pondere numero mensura raquo Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute I (1952) 469494

G (1988) Thomasz G Uumlber metodologische Werkmittel der Romanistik Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CV (1988) 180262

G -R (1992) Enrique G -R Bona fi des und usucapio pro herede Revue Internationale des

Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXIX (1992) 167184

165Bibliograacutefi a

G (1965) William M G Acquisition of Ownership by traditio and Acquisition of

Possession Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XII (1965) 279300

G (1971) Giuseppe G laquo Rationes decidendi raquo Index Quaderni camerti di studi

romanistici II (1971) 105122

G (2001) Giuseppe G Corso di diritto romano Le cose Rivista di diritto romano I

(2001) 1137

G (1992) Antonio G Diritto privato romano Napoli Editore Jovene 1992

H (1992) Pierre H La citadelle inteacuterieure introduction aux Penseacutees de Marc Auregravele

Paris Fayard 1992

H (1980) Gilbert H Observations sur lrsquoadgnatio Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute XXVII (1980) 169204

H -O (1994) Elisabeth H -O Ex ancilla natus Untersuchungen zu den

bdquohausgeborenenrdquo Sklaven und Sklavinnen im Westen des Roumlmischen Kaiserreiches Stuttgart Steiner 1994

H ndashS (1907) Hermann Gottlieb H ndash Emil S Handlexikon zu den Quellen des

roumlmischen Rechts Jena Verlag Gustav von Fischer 1907

H (1969) Franz H Rationes decidendi Entscheidungsbegruumlndungen bei den aumllteren

Juristen bis Labeo [Studien zur Rechts- Wirtschafts- und Kulturgeschichte 5] Aalen Scientia Verlag 1969

H (2007) Michel H Eacutequiteacute et raison naturelle dans les oeuvres de Celse et Julien In

Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 419474

Bibliograacutefi a166

J et al (1987) Paul J ndash Wolfgang K ndash Leopold W ndash Heinrich H ndash Theo

M -M ndash Walter S Roumlmisches Recht Berlin [ua] Springer 1987 4 Aufl

K (1781) Immanuel K Kritik der reinen Vernunft Riga 1781

K (1783) Immanuel K Prolegomena zu einer jeden kuumlnftigen Metaphysik die als

Wissenschaft wird auftreten koumlnnen Riga bey Johann Friedrich Hartknoch 1783

K (1797) Immanuel K Die Metaphysik der Sitten Metaphysische Anfangsgruumlnde der

Rechtslehre Koumlnigsberg bey Friedrich Nicolovius 1797

K (1949) Max K Das altroumlmische ius Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht 1949

K (1953a) Max K Gaius und die Klassiker Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXX (1953) 127178

K (1953b) Max K Wesen und Wirkungen der Detention in den antiken Rechten In (szerk)

Atti del Terzo Congresso di diritto comparato I Roma Ed dellrsquoIstituto italiano di Studi legislativi 1953 259300

K (1958) Max K Partus ancillae Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte

Romanistische Abteilung LXXV (1958) 156200

K (1971) Max K Das roumlmische Privatrecht Bd 1 Handbuch der Altertumswissenschaft

Muumlnchen C H Beck 1971 2 Aufl

K (1972) Max K Zur Methodologie der roumlmischen Rechtsquellenforschung

[Sitzungsberichte der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften Philosophisch-Historische Klasse 277] 5 WienndashGraz Verlag Boumlhlau 1972

K (1993) Max K Ius gentium KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1993

167Bibliograacutefi a

K (1983) Rolf K Die Haftung fuumlr Hilfspersonen im roumlmischen Recht Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung C (1983) 340443

K (1998) Rolf K bdquoNicht leichter aber um so reizvollerrdquo ndash Zum methodologischen

Vermaumlchtnis Max Kasers Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CXV (1998) 3365

K (1948) Hans K Res als Zentralbegriff des Institutionensystems Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXVI (1948) 572599

K ndashS (2005) Wolfgang K ndash Martin Josef S Roumlmische Rechtsgeschichte Koumlln

WeimarWien Verlag Boumlhlau 2005 14 Aufl

L (1927) Otto L Das Edictum Perpetuum Ein Versuch zu seiner Wiederherstellung

Leipzig 1927 3 Aufl

L (1963a) Ernst L Natural Law in Roman Thought In Wolfgang K (szerk)

Gesammelte Schriften I KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963 320

L (1963b) Ernst L Usureceptio servitutis In Wolfgang K (szerk) Gesammelte

Schriften II KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963 149155

L ndashS (1940) Henry George L ndash Robert S A Greek-English Lexicon Revised and

augmented throughout by Sir Henry Stuart Jones with the assistance of Roderick McKenzie Oxford Clarendon Press 1940

L (1972) Detlef L Die Klagenkonkurrenz im roumlmischen Recht Zur Geschichte der

Scheidung von Schadensersatz und Privatstrafe Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht 1972

L (1986) Anthony Arthur L Hellenistic philosophy Stoics Epicureans Sceptics Berkley

University of California Press 1986 2nd ed

Bibliograacutefi a168

M C (1967) Geoff rey M C Naturalis Possessio Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXIV (1967) 4769

M (2007) Antonio M Natura e diritto da Servio a Labeone In Dario M ndash

Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 201248

M (2007) Dario M I giuristi il retore e le api Ius controversum e natura nella

Declamatio maior XIII In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 323382

M (1937) Carlo A M La concezione naturalistica del diritto e degli istituti giuridici

romani [Pubblicazioni della Universitagrave Cattolica del Sacro Cuore Serie 2 Scienze giuridiche 53] Milano Societagrave Editrice bdquoVita e Pensierordquo 1937

M -M (1971) Theo M -M Romanistisches uumlber die Stellung der Natur der Sache zwischen

Sein und Sollen In Pietro D F (szerk) Studi in onore di Edoardo Volterra II Milano Giuff regrave 1971 114124

M -M (1999) Theo M -M Roumlmisches Recht Wien [ua] Springer Verlag 1999 2 Aufl

M -M (2000) Theo M -M Refl exionen uumlber ius I Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CXVII (2000) 130 M (1969) Dieter M Zur Funktion der Leistungsunmoumlglichkeit im roumlmischen Recht

Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXVI (1969) 67104

M (1965) Marianne M D 50 16 231 Ein Beitrag zur Lehre vom Intestaterbrecht

des ungeborenen Kindes Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXII (1965) 188210

M (1974) Karlheinz M Hans-Peter Benoumlhr bdquoDer Besitzerwerb durch Gewaltabhaumlngige im

klassischen roumlmischen Rechtrdquo Schriften zur Rechtsgeschichte 3 Berlin Duncker

169Bibliograacutefi a

und Humblot 1972 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCI (1974) 443452

M (1981) Karlheinz M Bernd Eckhart bdquoJavoleni epistulaerdquo Freiburger

Rechtsgeschichtliche Abhandlungen N F Bd 1 Berlin Duncker und Humblot 1978 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCVIII (1981) 457468

M (1948) Raymond M La date drsquoapparition du dominium et de la distinction juridique

des res en corporales et incorporales In Vincenzo A -R (szerk) Studi in onore di Siro Solazzi nel cinquantesimo anniversario del suo insegnamento universitario (1899ndash1948) Napoli Jovene 1948 357374

M (2010) Cosima M Die Servituten Entwicklungsgeschichte Funktion und Struktur der

grundstuumlckvermittelten Privatrechtsverhaumlltnisse im roumlmischen Recht mit einem Ausblick auf die Rezeptionsgeschichte und das BGB [Quellen und Forschungen zum Recht und seiner Geschichte 16] Goumlttingen Wallstein Verlag 2010

N (1989) Leacuteon N Lrsquoargent et les aff aires agrave Rome des origines au IIe siegravecle avant J-C

Eacutetude drsquoun vocabulaire technique Louvain Peeters 1989

N (1972) Dieter N Spruchregel und Generalisierung Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXIX (1972) 1893

N (2007) Dieter N Alla ricerca della vera fi losofi a Valori etico-sociali in Giulio

Paolo In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 521562

O (1889) Julius O Der Ur-Entwurf und die Berathungs-Protokolle des Oumlsterreichischen

Allgemeinen buumlrgerlichen Gesetzbuches Wien Houmllder 1889

P (1988) Antonio P Iura vicinitatis Torino Giappichelli 1988

P (1987) Walter P Transzendentaler Idealismus Kants Lehre von der Subjektivitaumlt der

Anschauung in der Dissertation von 1770 und in der bdquoKritik der reinen Vernunftrdquo Berlin [ua] de Gruyter 1987

Bibliograacutefi a170

P (1966) Andreacute P Natura Eacutetude seacutemantique et historique du mot latin Montpellier

1966

P (1928) Silvio P Istituzioni di diritto romano Roma Athenaeum 1928

P (1967) Francis E P Greek Philosophical Terms A Historical Lexicon New York New

York Univ Press [ua] 1967

P (1947) Heinrich Hackfeld P Uumlber koumlrperliche und unkoumlrperliche Sachen Zeitschrift

der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXV (1947) 339343

P (2004) Pascal P Res incorporales et possessio iuris Questions choisies sur les

relations entre choses et droits Orbis Iuris Romani IX (2004) 105131

P (2000) Reginaldo P Il diritto naturale dalle origini a S Tommaso drsquoAquino Bologna

2000

P (1987) Jospech P The Development of the Doctrine of Boni Mores in Roman Law

Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXIV (1987) 265310

P (1862) Georg Friedrich P Vorlesungen uumlber das heutige roumlmische Recht Band 1

Leipzig Tauchnitz 1862 5 Aufl

P (1866a) Georg Friedrich P Cursus der Institutionen Band 2 Leipzig Breitkopf und

Haumlrtel 1866 6 Aufl

P (1866b) Georg Friedrich P Pandekten Leipzig Barth 1866 10 Aufl

R (1971) Ernst R Gesammelte Aufsaumltze Arbeiten zur altgriechischen hellenistischen und

roumlmischen Rechtsgeschichte (1905 - 1949) Tuumlbingen MohrSiebeck 1971

171Bibliograacutefi a

R (1987) Johannes Michael R Bau- und nachbarrechtliche Bestimmungen im klassischen

roumlmischen Recht Graz Leykam 1987

R (1991) Heinrich R Systematisches Handlexikon zu Kants Kritik der reinen Vernunft

Hamburg Meiner 1991

R (2003) Josepph R Glaube ndash Wahrheit ndash Toleranz Das Christentum und die

Weltreligionen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2003 4 Aufl

R (2000) Thomas R Vertretbare Sachen Die Geschichte der res quae pondere numero

mensura constant Berlin Duncker und Humblot 2000

S (2002) Cesare S Istituzioni di diritto romano Rubbettino Editore 2002 10a

edizione

S (1840a) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 1 Berlin

Veit 1840

S (1840b) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 3 Berlin

Veit 1840

S (1841) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 5 Berlin

Veit 1841

S (1964) Herbert S Der Begriff der bdquoNatur der Sacheldquo Ein Beitrag zur

rechtsphilosophischen Grundlagenforschung Wien Springer Verlag 1964

S (1992) Martin Josef S Materia Beitraumlge zur Frage der Naturphilosophie im

klassischen roumlmischen Recht KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1992

S (1978) Arthur A S Roman Law Mechanisms of Development Mouton 1978

Bibliograacutefi a172

S (1951) Fritz S Classical Roman law Oxford Clarendon Press 1951

S (1927) Felix S De la distinction du ius naturale et du ius gentium In Felix S (szerk)

De la justice et du droit Paris Sirey 1927 5787

S -M R (2000) Schahin S -M R Die rechtlichen Regelungen der Immissionen im

roumlmischen Recht und in ausgewaumlhlten europaumlischen Rechtsordnungen unter besonderer Beruumlcksichtigung des geltenden deutschen und spanischen Rechts [Quellen und Forschungen zum Recht und seiner Geschichte 7] Goumlttingen Wallstein Verlag 2000

S (2001) Martin Fergusson S On the Nature of Things Hackett Publishing 2001 2nd ed

S (1902) Paul von S Die Philosophie im Privatrecht Sachbegriff und Koumlrper in

der klassischen Jurisprudenz und der modernen Gesetzgebung Halle Verlag Niemeyer 1902

S (1966) Peter S Regulae iuris Edinburgh Edinburgh Universit Press 1966

S (1999) Peter S Roman law in European history Cambridge Cambridge University

Press 1999

S (2001) Peter S Roman law in European history Cambridge Cambridge University

Press 2001

S (1957) Fritz S Abalienatio Essai drsquoexplication de la deacutefi nition des Topiques (Cic Top

5 28) Milano Giuff regrave 1957

S (1962) Fritz S Zur urspruumlnglichen Funktion der actio Publiciana Revue Internationale

des Droits de lrsquoAntiquiteacute IX (1962) 357416

T (2001) Maren Guimaratildees T La jurisprudence classique Romaine et la construction

drsquoun droit des aff aires fondeacute sur la fi des Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVIII (2001) 151183

173Bibliograacutefi a

T (1977) Mario T Lo schema rsquogenus ndash speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi

romani In AA VV (szerk) La fi losofi a greca e il diritto romano Tomo II Roma Accademia Naz dei Lincei 1977

T (1990) Mario T Istituzioni di diritto romano Milano Giuff regrave 1990

T (1977) Georg T Produktion als Grundlage des Fruchterwerbs Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCIV (1977) 76100

T (2002) Yan T La valeur des choses Le droit romain hors la religion Annales Histoire

Sciences Sociales VI (2002) 14311462

V (1984) Letizia V bdquoDerelictiordquo e acquisto delle bdquores pro derelicto habitaerdquo

[Pubblicazioni della Facoltagrave di Giurisprudenza della Universitagrave di Pisa 82] Milano Giuff regrave 1984

V (2006) Letizia V Metodo casistico e sistema prudenziale Padova CEDAM 2006

V W (1994) Paul A V W Philosophical Infl uence on Roman Jurisprudence In

Hildegard T ndash Wolfgang H (szerk) Aufstieg und Niedergang der roumlmischen Welt II 36 7 BerlinNew York 1994 48514900

V (1970) Kaacuteroly V Le laquoopereraquo dei liberti Index Quaderni camerti di studi romanistici

I (1970) 221230

V (1952) Reneacute V Der Begriff des ius naturale im roumlmischen Recht [Basler

Studien zur Rechtswissenschaft Heft 32] Basel Helbing amp Lichtenhahn 1952

W (1963) Andreas W Actio rerum amotarum [Forschungen zum roumlmischen Recht 17]

KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963

W (1991) Andreas W Faktische Arbeitsverhaumlltnisse im Roumlmischen Recht Zur sogennanten

bdquonotwendigen Entgeltlichkeitrdquo besonders bei Arbeitsleistungen vermeintlicher

Bibliograacutefi a174

Sklaven Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CVIII (1991) 123154

W (1972) Wolfgang W Topik und Intuition in der roumlmischen Rechtswissenschaft

Zur Frage des Einfl usses der griechischen Philosophie auf die roumlmische Rechtswissenschaft In Franz H (szerk) Festgabe fuumlr Arnold Herdlitczka zu seinem 75 Geburtstag dargebracht von seinen Schuumllern und Freunden MuumlnchenSalzburg Fink 1972 237263

W (1976) Wolfgang W Entscheidungsgrundlagen der klassischen roumlmischen Juristen

In Hildegard T ndash Wolfgang H (szerk) Aufstieg und Niedergang der roumlmischen Welt II 15 BerlinndashNew York 1976 3100

W (1986) Wolfgang W Operae libertorum Untersuchungen zur Dienstpfl icht

freigelassener Sklaven Stuttgart Franz Steiner Verlag 1986

W (1996) Wolfgang W Zur juristischen Relevanz der Gerechtigkeit bei Aristoteles

Cicero und Ulpian In Margarethe B -M (szerk) Der Gerechtigkeitsanspruch des Rechts Festschrift fuumlr Theo Mayer-Maly zum 65 Geburtstag Wien Springer 1996 172

W (2001) Wolfgang W Teoria generale del diritto Dallrsquoantichitagrave ad oggi Pontifi ca

Universitagrave Lateranense 2001

W (2002a) Wolfgang W Elementi laquopre-positiviraquo dellrsquoordinamento nel diritto romano

In Umberto V (szerk) Saggi sul diritto non scritto Padova CEDAM 2002 756

W (2002b) Wolfgang W laquoIus naturaleraquo nel diritto romano postclassico e in Giustiniano

In Umberto V (szerk) Saggi sul diritto non scritto Padova CEDAM 2002 205316

W (1967) Alan W The Law of Persons in the Later Roman Republic Oxford Clarendon

Press 1967

175Bibliograacutefi a

W (1968) Alan W The Law Property in the Later Roman Republic Oxford Clarendon

Press 1968

W (1996) Gunter W Aequitas naturalis bdquonatuumlrliche Billigkeitldquo in der privatrechtlichen

Dogmen- und Kodifi kationsgeschichte In Margarethe B -M (szerk) Der Gerechtigkeitsanspruch des Rechts Festschrift fuumlr Theo Mayer-Maly zum 65 Geburtstag Wien Springer 1996 81106

W (1953) Franz W Griechische Wurzeln des Institutionensystems Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXX (1953) 93126

W (1974) Franz W Textkritik und Sachforschung Positionen in der gegenwaumlrtigen

Romanistik Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCI (1974) 140

W (1977) Franz W Off ene Wertungen bei den roumlmischen Juristen Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCIV (1977) 142

W (1988) Franz W Roumlmische Rechtsgeschichte [Handbuch der Altertumswissenschaft

Abteilung 10 Rechtsgeschichte des Altertums 311] Muumlnchen C H Beck 1988

W (2006) Hans W Sachenrecht Band 1 Sachen Besitz und Rechte an beweglichen

Sachen BerlinHeidelberg Springer 2006

W (1991) Reinhard W Vincenzo Scarano Ussani bdquoEmpiria e dogmi la scuola

proculiana fra Nerva e Adrianordquo Giappichelli Torino 1989 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CVIII (1991) 447456

W (1873) Bernhard W Lehrbuch des Pandektenrechts Band 1 Frankfurt am Main

Duumlsseldorf Ruumltten amp Loening 1873 3 Aufl

Bibliograacutefi a176

W (1993) Laurens W Einige Bemerkungen uumlber das ius naturale und ius gentium In

Martin Josef S ndash Wolfgang W (szerk) Ars boni et aequi Festschrift fuumlr Wolfgang Waldstein zum 65 Geburtstag Stuttgart Steiner 1993 443449

Magyar nyelvű szakmunkaacutek

A (2009)A Tamaacutes Roacutemai irodalom A kezdetektől a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesaacuteig

Pozsony Kalligram 2009

A (2003)Michael A A roacutemai irodalom toumlrteacutenete I (ford T Ibolya) Budapest

Balassi Kiadoacute 2003

A (1928)A Antal Dologi jog IndashII Budapest A TEacuteBE Kiadoacutevaacutellalata 1928

C ndashF (1862ndash1864)C Gergely ndash F Jaacutenos (szerk) A magyar nyelv szoacutetaacutera Pest Emich

Gusztaacutev 1862ndash1864

B (1959)B Ferenc A iusta causa traditionis a roacutemai jogban [Studia Iuridica Auctoritate

Universitatis Peacutecs Publicata 8] Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1959

B (1988)B Ferenc Roacutemai jog IV ndash Dologi jog Peacutecs JPTE AacuteJK 1988

B (2011)B Joacutezsef A remeacutenyveacutetel Doktori eacutertekezeacutes Peacutecs 2011

B (1994)B Andraacutes A peacutenz probleacutemaacuteja a roacutemai magaacutenjogban Kandidaacutetusi eacutertekezeacutes

Peacutecs 1994

B (2010)B Andraacutes Roacutemai magaacutenjog A roacutemai magaacutenjog az euroacutepai jogi gondolkodaacutes

toumlrteacuteneteacuteben BudapestndashPeacutecs Dialoacuteg Campus Kiadoacute 2010 4 kiad

177Bibliograacutefi a

D (2013)D Gergely A joacute erkoumllcsoumlkről Budapest Medium Kiadoacute 2013

D (2017)D Gergely A laacutethatatlan roacutemai alkotmaacuteny avagy a duumlhkituumlreacutestől a kozmosz

rendjeacuteig In C Noacutera ndash P -S Zoltaacuten ndash S Peacuteter ndash S Zsolt A szabadsaacutegszerető embernek Liber amicorum Istvaacuten Kukorelli Budapest Gondolat Kiadoacute 2017 207ndash218

D (1970)D Gyoumlrgy Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1970

F (1884)F Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin-Taacutersulat 1884

F (1997)F Andraacutes Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek a roacutemai jogban Budapest Akadeacutemiai

Kiadoacute 1997

F (1998)F Andraacutes Az institutio-hagyomaacuteny a jogi oktataacutes toumlrteacuteneteacutenek tuumlkreacuteben In

Orsolya Maacuterta Peacuteter ndash Beacutela S (szerk) A bonis bona discere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Biacutebor Kiadoacute 1998

F (2001)F Andraacutes A joacutehiszeműseacuteg eacutes a tisztesseacuteg elve Inteacutezmeacutenytoumlrteacuteneti vaacutezlat a roacutemai

jogtoacutel napjainkig [Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis Fasc IX] Budapest 2001

F (2005)F Andraacutes Adaleacutekok a bdquotulajdonjogi triaacuteszrdquo keacuterdeacuteseacutehez Acta Facultatis

Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eoumltvoumls Nominatae Tomus XLII (2005) 23ndash64

F ndashH (2016)F Andraacutes ndash H Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest

Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 2016 21 kiad

F (2001)F Jaacutenos Termeacuteszetjog ndash eszmetoumlrteacutenet Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

2001

Bibliograacutefi a178

F (2007)F Jaacutenos Klasszikus termeacuteszetjog eacutes jogfi lozoacutefi a Budapest Szent Istvaacuten

Taacutersulat 2007

H (2004)Javier H Kritikai bevezeteacutes a termeacuteszetjogba (fordiacutetotta H Katalin)

Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2004

K (1942)K Baacutelint A tulajdonjog In S Kaacuteroly (szerk) Magyar magaacutenjog V

Dologi jog Budapest Grill Kiadoacute 1942

K -Z (1995)Thomas K -Z Bevezeteacutes a roacutemai vallaacutes eacutes monda toumlrteacuteneteacutebe Budapest

Teacutelosz Kiadoacute 1995

L (1997)L Tamaacutes A magyar magaacutenjog (polgaacuteri jog) aacuteltalaacutenos reacutesze BudapestndashPeacutecs

Dialoacuteg Campus Kiadoacute 1997

M (1943)M Geacuteza A roacutemai magaacutenjog elemeinek tankoumlnyve Debrecen 1943 5 kiad

M (2010)M Attila Dologi jog Budapest Osiris Kiadoacute 2010 4 kiad

M ndashJ (2015)M Imre ndash J Eacuteva Roacutemai jog Szeged 2015

P (2001)P Orsolya bdquohellipstatum sumunt ex conceptionis temporerdquo A magzati eacutelet eacutes a jog-

keacutepesseacuteg megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek sajaacutetos keacuterdeacutesei a reacutegi Roacutemaacuteban eacutes a modern euroacutepai jogi gondolkodaacutesban In Facultas nascitur 20 eacuteves a jogaacuteszkeacutepzeacutes Miskolcon Miskolc 2001 361ndash376

P (1988)P Elemeacuter A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedja Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1988

S (2006)S Ivaacuten A joguumlgyletek eacuterveacutenytelenseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő terminoloacutegiai keacuterdeacutesek a

roacutemai jogban AUB XLIII (2006) 203ndash222

179Bibliograacutefi a

S (2009)S Ivaacuten A custodia-felelősseacuteg neacutehaacuteny keacuterdeacutese a roacutemai jogban [Publicationes

Instituti Iuris Romani Budapestinensis (Redigit Prof Gaacutebor Hamza) Fasc X] Budapest 2009

S (1941)S Kaacutelmaacuten Roacutemai jog I Kolozsvaacuter 1941 2 kiadaacutes

S (1940)S Kaacuteroly (szerk) Magyar magaacutenjog I Aacuteltalaacutenos reacutesz szemeacutelyi jog Budapest

Grill Kiadoacute 1940

Z (1996)Z Jaacutenos Aacutellam eacutes jog az ősi Roacutemaacuteban Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1996

Referenciakiadvaacutenyok

MKatLexMagyar katolikus lexikon IndashXV Főszerk D Istvaacuten szerk V Jaacutenos

Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 1993ndash2010

Oxford CompanionTed H (főszerk) The Oxford Companion to Philosophy Oxford University

Press 20052

Oxford Latin DictionaryPeter G W G et al (főszerk) Oxford Latin Dictionary Oxford Clarendon

Press 1968

A szerző műveacuteben a bdquorerum naturardquo kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik alapvetően a fogalom előfordulaacutesai alapjaacuten mintegy esetjogias jelleggel Ettől egy kicsit elteacuterő maacutesik toumlrekveacutese hogy meghataacuterozza hogy a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacuteseiben milyen szerepet jaacutetszott a bdquodolgok termeacutesze-teacutererdquo toumlrteacutenő hivatkozaacutes

A maga szaacutemaacutera kiszabott feladatot a szerző joacutel koumlvethetően vilaacutegosan roumlgziacutetett moacutedszertani keretek koumlzoumltt teljesiacuteti Raacuteadaacutesul vaacutelasztott moacutedszer-tana sem anakronisztikus inkaacutebb egyetemes amennyiben az emberi gon-dolkodaacutes maacuteig vaacuteltozatlan alapstruktuacuteraacutejaacutenak megfelelően egyesiacutető a stati-kus eacutes dinamikus megkoumlzeliacuteteacuteseket a vizsgaacutelandoacute dolog taacutergyaacutet eacutes a taacutergy milyenseacutegeacutet illetően

A szerző alapvetően a Digestaacuteban raacutenk hagyomaacutenyozoacutedott szoumlvegekre szűkiacuteti le vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet amelyet alapvetően mentesnek tart a kompilaacutecioacute soraacuten bekoumlvetkezett nagymeacuterteacutekű koncepcionaacutelis vaacuteltoztataacutesoktoacutel A nemzetkoumlzi romanisztika aktuaacutelis communis opinio doctorumaacutenak feacutenyeacute-ben mindkeacutet peremfelteacutetel keacutepviselhetőnek minősiacutethető []

Tovaacutebbi pozitiacutevuma az alkotoacutei moacutedszernek hogy alapvetően forraacuteskoumlzeli analiacutezisről van szoacute a maacutesodlagos irodalom csak az őt megillető kisegiacutető helyen kap szerepet []

A szakmai tartalmat illetően kiemeleacutest eacuterdemel a bdquorerum naturardquo eacutes a modern jogi teacutenyek fogalmaacutenak egybeveteacutese Az oumlsszehasonliacutetaacutes nem alap-talan azonban megjegyzendő hogy alapjaiban elteacuterő fogalmakroacutel van szoacute ahogy azt veacutegeredmeacutenyben a szerző maga is helyesen iacuteteacuteli meg []

A szerző keacutet fő tudomaacutenyos megaacutellapiacutetaacutesra jut Egyreacuteszt hogy egy dolog (jelenseacuteg) vagy szemeacutely leacutetezeacutese (vagy nemleacutetezeacutese) eacutes a termeacuteszetben el-foglalt helye (eacutes leacutetezeacuteseacutenek egyeacuteb attributuacutemai) meghataacuterozoacute jelentőseacutegűek a jogi doumlnteacuteshozatal soraacuten Maacutesreacuteszt azt aacutelliacutetja hogy a bdquorerum naturardquo neacutelkuumlloumlzhetetlen oumlsszekoumltő kapocskeacutent funkcionaacutelt az egyedi doumlnteacutes magaacute-ba zaacutert normavilaacutega eacutes a jogi jelenseacuteget koumlruumlloumllelő taacutersadalmi szociaacutelis eacutes jogi haacutetteacuter koumlzoumltt

Deli Gergelyhab egyetemi docens

SZE AacuteJK

9 789633 083437

ISBN 978-963-308-343-7

• borito1_ErdodyJ_JTM10_honlapra
• beliv_ErdodyJ_JTM_10
• borito4_ErdodyJ_JTM10_honlapra

PAacuteZMAacuteNY PRESSBudapest

2018

IN RERUM NATURA ESSE VIDETUR Egy klasszikus roacutemai jogi toposz margoacutejaacutera

E J

A koumltetet lektoraacuteltaDeli Gergely

(hab egy docens SZE AacuteJK)

Kiadja a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem

Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Kara1088 Budapest Szentkiraacutelyi u 28ndash30

wwwjakppkehu

Felelős kiadoacute Dr Szaboacute Istvaacuten deacutekaacuten

Teljes nyomdai előkeacutesziacuteteacutes Szakalineacute Szeder Andrea

Keacuteszuumllt a PPKE Egyetemi Nyomdaacuteban

copy Szerző 2018copy PPKE JAacuteK 2018

ISSN 2061-5191

ISBN 978-963-308-343-7

A kiadvaacuteny megjelenteteacutese a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem taacutemogataacutesa kereteacuteben valoacutesult meg

Koumlzponti Alapok Program KAP18-51007-12-JAacuteK azonosiacutetoacuteszaacutemon

TARTALOM

Előszoacute 7

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere 9

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről 171 Megjegyzeacutesek a res terminus hasznaacutelataacutehoz 17

12 A res kifejezeacutes lexikaacutejaacuteroacutel 2513 A res kifejezeacutes a jogi forraacutesokban kuumlloumlnoumls tekintettel

a Digesta bizonyos szoumlvegeire 3014 Excursus adaleacutekok a res incorporales fogalmaacutehoz 45

141 Res incorporales a romanisztikaacuteban 45142 A res incorporales kifejezeacutes eredete eacutes fi lozoacutefi ai haacutettere 52143 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban

a terminus megjeleneacutese a Digestaacuteban 55144 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban

a terminus megjeleneacutese Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban 59145 Koumlvetkezteteacutesek a res incorporalis fogalmaacuteval kapcsolatban 62

2 A natura fogalmaacuteroacutel 6421 A natura jelenteacutestartalma 6422 A ius naturale problematikaacuteja 74

3 A rerum natura koncepcioacutejaacuteroacutel 83

A rerum natura kifejezeacutes megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban 93

A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutel fi gyelemmel a lehetseacuteges hozadeacutekokra 99

1 A maacutesodlagos irodalom eacutes a sajaacutet forraacuteskutataacutes egybeveteacutese szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek eacutes ezek lehetseacuteges okai 99

2 Kategorizaacutelaacutes a maacutesodlagos irodalomban 100

6 Tartalom

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese 1031 Az elsődleges forraacutesok eacutes a maacutesodlagos irodalmi kategoacuteriaacutek

egymaacutesnak valoacute megfeleltethetőseacutegeacuteről 1032 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez 106

21 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője 106211 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban 106212 A rerum natura kifejezeacutes egyes dolgok leacutetezeacutese

vonatkozaacutesaacuteban 11822 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese 12423 Rerum natura mint specifi kus jellemző 12924 Vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek 130

241 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 130242 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia 131243 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges

konkurencia 1333 Kimaradoacute szoumlveghelyek 1374 A Digestaacuten kiacutevuumlli egyes primeacuter forraacutesok vizsgaacutelata 138

Koumlvetkezteteacutesek a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben1431 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute munkaacutekroacutel eacutes az alkalmazott

moacutedszerről 1432 A maacutesodlagos irodalomroacutel1443 A rerum natura fogalmaacuteroacutel 146

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben 151

Summary 1551 Preliminary remarks the reasons for an in-depth evaluation

of rerum natura 1552 Description of work research methods

the use of sources 1563 The structure of the work 1574 Scientifi c results and their usefulness 159

Bibliograacutefi a 161Idegen nyelvű szakmunkaacutek 161Magyar nyelvű szakmunkaacutek 176Referenciakiadvaacutenyok 179

ELŐSZOacute

Az olvasoacute aacuteltal keacutezben tartott munka az eredetileg 2012-ben elkeacuteszuumllt eacutes a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Doktori Iskolaacutejaacuteban megveacutedett bdquoRadix omnium malorum ndash a peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viselő doktori eacutertekezeacutes egy aspektusaacutenak reacuteszben aacutetdolgozott eacutes kibőviacutetett vaacuteltozata Az alapul szolgaacuteloacute munka egyfajta miscellanea a peacutenz egyes de nem a romanisztikaacuteban hagyomaacutenyosan vizs-gaacutelt keacuterdeacuteseit tekintette aacutet ndash mint amilyen peacuteldaacuteul a vindicatio nummorum a commixtio nummorum vagy eacuteppen a depositum irregulare probleacutemakoumlre Az alapul szolgaacuteloacute kutataacutes koumlreacuteben keletkezett egyik megaacutellapiacutetaacuteshoz jelesuumll eacuteppen a peacutenz kettős termeacuteszeteacutehez koumltődően vaacutelt szuumlkseacutegesseacute a rerum natura fogalmaacutenak koumlzelebbi vizsgaacutelata Egy ilyen elemzeacutes elveacutegzeacutese maacuter csak azeacutert is volt időszerű a maga idejeacuten eacutes nem keveacutesbeacute időszerű most is mivel mind-untalan talaacutelkozhatunk olyan aacutelliacutetaacutesokkal amelyek egyik-maacutesik inteacutezmeacutenyt roacutemai jogi alapokra eacutes előkeacutepekre vezetik vissza A kiveacuteteleket megillető tisztelet hangja mellett azonban nem lehet nem eacuteszrevenni hogy faacutejdalmasan gyakran maradnak meg ezek az utalaacutesok eacutes hivatkozaacutesok a bdquokoumltelező koumlroumlkrdquo eacutes az ezerszer szajkoacutezott bdquoloacutezungokrdquo szintjeacuten ndash aneacutelkuumll hogy az alapkeacutent hivat-kozott inteacutezmeacutenyek koumlzelebbi vagy pontosabb megeacuterteacuteseacutere baacutermifeacutele toumlrekveacutes tapasztalhatoacute lenne

Maacuterpedig a jelen munka ceacutelja eacuteppen a roacutemai forraacutesok meacuteginkaacutebb a roacutemai jogi gondolkodaacutes aacutetfogoacutebb vizsgaacutelata eacutes meacutelyebb megeacuterteacutese Eacuteppen ezeacutert a hangsuacutely nem a revelatiacutev felfedezeacutesek teacuteteleacuten van sokkal inkaacutebb a teacutemaacutehoz kapcsoloacutedoacute forraacutesok szisztematikus feldolgozaacutesaacuten valamint a maacutesodlagos irodalom feldolgozaacutesaacuten

A rerum natura fogalma azonban nem csupaacuten a peacutenz vonatkozaacutesaacuteban biacuter eacuterdekesseacuteggel szaacutemos olyan probleacutemakoumlr megoldandoacute keacuterdeacutes keruumllt a klasz-szikus jogaacuteszok eleacute amelyek koumlrben szinte magaacutetoacutel eacutertődő moacutedon meruumllt fel a responsumot adoacute jogaacutesz reacuteszeacuteről a rerum natura fogalmaacutera hivatkozaacutes a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben Eme veacutelemeacutenyek aacutettekinteacutese nyomaacuten koumlnnyedeacuten adoacutedik a felteacutetelezeacutes hogy rerum natura egyfajta fogalmi alapkő volt mondhatni a jogi

8 Előszoacute

gondolkodaacutes egyfajta inteacutezmeacutenye Ezt a meggyőződeacutest alaacutetaacutemasztandoacute a jogi forraacutesok mellett tovaacutebbi auktorok tollaacuteboacutel szaacutermazoacute textusok is bemutataacutesra keruumllnek A rerum natura konkreacutet esetekben toumlrteacutenő hivatkozaacutesainak elemzeacuteseacutet megelőzően nem lehet eltekinteni a kifejezeacutes alkotoacuteelemeinek legalaacutebb vaacutezlatos aacutettekinteacuteseacutetől iacutegy mind a res mind pedig a natura fogalmai bemutataacutesra ke-ruumllnek Mindezek előtt pedig szuumlkseacuteges a kutataacutes gondolati-fi lozoacutefi a haacutettereacutenek tisztaacutezaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy a kutataacutes alapteacutezisei eacuterthetőek legyenek

A munkaacutemat inspiraacuteloacute eacutes segiacutető szemeacutelyek koumlzuumll ki kell emelni minde-nekelőtt Wolfgang Waldstein professzort akinek mind a munkaacutessaacutega mind pedig szemeacutelyes peacuteldaacuteja egyaraacutent jelentős meacuterteacutekben megalapozta a jelen koumltet megszuumlleteacuteseacutet Kuumlloumln kell szoacutelnom El Beheiri Nadja professzorasszonyroacutel aki mind a doktori eacutertekezeacutes teacutemavezetőjekeacutent mind pedig legkoumlzelebbi kolleacute-gaacutemkeacutent igen sok segiacutetseacuteget nyuacutejtott Koumlszoumlnet illet Foumlldi Andraacutes professzor urat az ELTE Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Karaacutenak egyetemi tanaacuteraacutet aki szaacutemos eacuterteacutekes tanaacuteccsal jaacuterult hozzaacute a koumltet leacutetrejoumltteacutehez Megkuumlloumlnboumlztett koumlszoumlnet illeti Johannes Michael Rainer professzor urat a salzburg-i eacutes az innsbruck-i egyetem tanaacuteraacutet szaacutemos neves egyetem diacuteszdoktoraacutet aki segiacutetseacutege eacutes taacutemoga-taacutesa a Salzburgi Egyetem Jogi Karaacutera toumlrteacutenő toumlbbszoumlri invitaacutelaacutesa is nagyban hozzaacutejaacuterult a jelen koumltet elkeacuteszuumllteacutehez

A KUTATAacuteS FILOZOacuteFIAI HAacuteTTERE

Az olvasoacute előtt fekvő munka egeacuteszeacutenek mottoacuteja eacutes mozgatoacuterugoacuteja egy Marcus Aurelius csaacuteszaacuter bdquoElmeacutelkedeacutesekrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute intelem lehet

Τὰ εἰς ἑαυτόν 3 11Τοῖς δὲ εἰρημένοις παραστήμασιν ἓν ἔτι προσέστω τὸ ὅρον ἤ ὑπογραφὴν ἀεί ποιεῖσθαι τοῦ ὑποπίπτοντος φανταστοῦ ὥστε αὐτὸ ὁποῖόν ἐστι κατrsquo οὐσίαν γνμνόν ὅλον δἰ ὅλων διῃρημένως βλέπειν καὶ τὸ ἴδιον ὄνομα αὐτοῦ καὶ τὰ ὀνόματα ἐκείνων ἐξ ὧν συνεκρίθη καὶ εἰς ἃ ἀναλυθήσεται λέγειν παρrsquo ἑαυτῷ1

His quae dixi decretis unum adhuc addendum est visi cujusvis quod se off erat defi nitionem vel descriptionem esse faciendam ut quale sit ex natura sua et per omnes ac singulas ejus partes spectatum clare intelligas et quodnam sit proprium ejus nomen quae item nomina eorum e quibus confl atum est et in quae resolvetur tecum possis disserere2

1 2

1 A goumlroumlg eredeti szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik D Imperatoris Marci Antonini commentariorum quos ipse sibi scripsit libri XII Iterum recensuit Iohannes Stich Lipsiae Teubneri 1903

2 A latin fordiacutetaacutest az alaacutebbi kiadaacutesboacutel ideacutezzuumlk Marci Antonini Imperatoris commentariorum quos ipse sibi scripsit Emendavit Fred Duumlbner Parisiis Editore Ambrosio Firmin Didot 1840 Eacuterdekes lehet ebből a szempontboacutel megvizsgaacutelni meacuteg a goumlroumlg szoumlveg angol nyelvű fordiacutetaacutesaacutet bdquoMake for thyself a defi nition or description of the thing which is presented to thee so as to see distinctly what kind of a thing it is in its substance in its nudity in its complete entirety and tell thyself its proper name and the names of the things of which it has been compounded and into which it will be resolvedrdquo Vouml Meditations 3 11 (fordiacutetotta George Long) The Harvard Classics (ed by Charles W Eliot) New York PF Collier amp Son 1909ndash14 Hasonloacutekeacutepp eacuterdekes eacutes gyuumlmoumllcsoumlző lehet a kivaacuteloacute klasszika-fi loloacutegus Huszti Joacutezsef fordiacutetaacutesaacutet is megvizsgaacutelni Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquohellip minden dolgot ami eszedbe jut hataacuterozz meg eacutes iacuterd le pontosan hogy vilaacutegosan laacutesd milyen az leacutenyegeacuteben a maga meziacute-telen valoacutesaacutegaacuteban egeacuteszeacuteben minden szempontboacutel hogy beszaacutemolj magadnak roacutela mi a neve hogy hiacutevjaacutek alkatreacuteszeit melyekből oumlsszeaacutellt melyekre majdan szeacutethullikrdquo Maacuter ezen a ponton jelezzuumlk hogy a tovaacutebbiakban minden magyar nyelvű hivatkozaacutes a csaacuteszaacuteri műre ezt a fordiacutetaacutest veszi alapul eacutes az egyes toumlredeacutekek aacuteltala hasznaacutelt szaacutemozaacutesaacutet koumlvetjuumlk A magyar ciacutem vonatkozaacutesaacuteban is az elsőranguacute tudoacutesra hagyatkozunk hiszen az iacuteraacutes teacutenyleges ciacuteme nem ismert A vatikaacuteni keacutezirat τὰ κατrsquo ἑαυτόν ciacutemmel az editio princeps τὰ εἰς ἑαυτόν ciacutemmel illetik A kuumlloumlnboumlző nyelveken megjelent fordiacutetaacutesok ciacutemei is Huszti Joacutezsef felfogaacutesaacutet erősiacutetik meg (pl latin bdquoDe vita suardquo bdquoDe seipso et ad seipsumrdquo angol bdquoMeditations concerning

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere10

Joggal meruumllhet fel a keacuterdeacutes hogy milyen ceacutelboacutel szerepelnek itt in limine operis Marcus Aurelius gondolatai A keacuterdeacuteskoumlr haacutettereacuteben az aacutell hogy a jelen munka ceacutelja a rerum natura kifejezeacutes egyfajta fogalmi koumlruumllhataacuterolaacutesa Ahhoz hogy ez a fogalmi koumlruumllhataacuterolaacutes megtoumlrteacutenhessen a rerum natura kifejezeacutest annak alkalmazaacutesi eseteit a kifejezeacutest alkotoacute egyes elemek jelen-teacuteseit kell hogy gondolkodaacutesunk koumlzeacuteppontjaacuteba aacutelliacutetsuk Vagyis egeacutesz teveacute-kenyseacuteguumlnk gyuacutejtoacutepontjaacuteban a gondolkodaacutes mint folyamat fog aacutellni Maacuterpedig a gondolkodaacutesunk az eacuterzeacutekeleacutessel kezdődik amely eacuterzeacutekeleacutes soraacuten egy a kuumllvilaacutegban leacutetező entitaacutesroacutel elmeacutenk alkot egy keacutepet ez a φαντασία3 amely kettős funkcioacuteval biacuter egyfelől helyettesiacuteti elmeacutenkben az adott kuumllvilaacutegi leacutetezőt maacutesfelől sajaacutet magaacutet azonosiacutetja is ezzel a kuumllvilaacutegban megleacutevő dologgal Az iacutegy kialakult keacutep egy belső diskurzust generaacutel ndash leacutenyegeacuteben ez az arroacutel valoacute gondolkodaacutes (διάνοια)4 hogy mi keletkezett az egyeacutenben a ϕαντασία nyomaacuten valamint hogy mi hozta leacutetre ezt a keacutepet az egyeacutenben Az ember tehaacutet ndash az aacutellatokkal egyeacutebkeacutent koumlzoumls ndash eacuterzeacutekeleacutesi folyamatban (αἴσθησις) megfogalmaz-za a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergynak a termeacuteszeteacutet minőseacutegeacutet eacutes eacuterteacutekeacutet5 Vagyis az emliacutetett belső diskurzus leacutenyege az alapul szolgaacuteloacute taacutergynak elmeacutenkben valoacute lekeacutepezeacutese aacutebraacutezolaacutesa meacuteghozzaacute ndash ahogy a fentebb ideacutezett szoumlvegből is kitűnik ndash a maga meztelen valoacutesaacutegaacuteban egyszerűseacutegeacuteben (γυμνόν) mivel csak ez vezethet el az objektiacutev adekvaacutet lekeacutepezeacuteshez Ennek jelentőseacutege abban aacutell hogy csak egy ilyen objektiacutev lekeacutepezeacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute pusztaacuten a valoacutesaacuteg fi gyelembeveacutetele hiszen ezzel a moacutedszerrel minden egyeacuteb a valoacutesaacutegra rakoacutedoacute teacutenyezőt kizaacuterunk6 Logikus keacuterdeacutes lehet hogy milyen teacutenyezők rakoacutedhatnak a valoacutesaacutegra Elsősorban eacuterteacutekiacuteteacuteletek lehetnek ilyenek amelyeket vagy vala-mely taacutersadalmi előiacuteteacutelet vagy a vaacutegy szuumll7 Amennyiben pontos tudomaacutenyos

himselfrdquo bdquoMeditations Thoughtsrdquo bdquoTo himselfrdquo francia bdquoPenseacuteesrdquo bdquoAgrave moi mecircmerdquo neacutemet bdquoBetrachtungen uumlber sich selbstrdquo bdquoSelbstbetrachtungenrdquo bdquoWege zu sich selbstrdquo) Vouml reacuteszle-tesebben Hadot (1992) i m 38ndash39

3 Vouml L ndashS (1940) i m s v φαντασία P (1967) i m 126 (s v noeacutesis) 4 Vouml L ndashS (1940) i m s v διάνοια5 Vouml L ndashS (1940) i m s v αἴσθησις P (1967) i m 8 skk (s v aisthesis) eacutes

86 (s v holon) Ld reacuteszletesen H (1992) i m 119ndash120 W (1972) i m 250 W (2001) i m 33ndash41

6 H (1992) i m 1237 Vouml H (1992) i m 123 bdquo[hellip] seacuteparant des jugements de valeur que les hommes par

habitude sous lrsquoinfl uence des preacutejugeacutes sociaux ou par passion se croient obligeacutes drsquoy ajouterrdquo Hasonloacute gondolattal Ciceroacutenaacutel is talaacutelkozhatunk (Cic de Sen 42 bdquoImpedit enim consilium voluptas rationi inimica est mentis ut ita dicam praestringit oculos nec habet ullum cum virtute commerciumrdquo Ehhez ld E B (2001) i m 60ndash61

11A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

igeacutenyű aacutebraacutezolaacutesra toumlrekszuumlnk akkor a defi niacutecioacutek ilyeteacuten lecsupasziacutetaacutesa8 annaacutel is inkaacutebb elengedhetetlen mivel iacutegy baacutermifeacutele szubjektivitaacutesnak eleve elejeacutet vehetjuumlk elkeruumllve ezaacuteltal a hagyomaacutenyos eacuterteacutekek helytelen megiacuteteacuteleacuteseacutet9 Uacutegy kell szemleacutelnuumlnk minden dolgot hogy meglaacutessuk bdquosilaacutenysaacutegukatrdquo a bdquoragyogoacute koumlntoumlst melyben buumlszkeacutelkednekrdquo iacutegy megfoszthatjuk a dolgokat a hozzaacutejuk tapadoacute vagy tapadhatoacute hamis neacutezetektől eacutes eacuterteacutekeleacutesektől10 Amikor a csaacuteszaacuter az emberre vonatkoztatja ezt a moacutedszert annak ceacutelja hogy sajaacutet szemeacutelyes leacutetuumlnk eacuterteacutekeacutenek kicsinyseacutegeacutet hangsuacutelyozza11 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes lehet ebben a vonatkozaacutesban a halaacutel mikeacutenti megkoumlzeliacuteteacutese amelyet ndash a fogalom lecsupa-sziacutetaacutesa nyomaacuten (2 12) ndash akkeacutent fog fel mint az őselemek bomlaacutesaacutet (2 17) Meglehet hogy mindez szaacutemunkra visszatasziacutetoacute ugyanakkor ha iacutegy van az csupaacuten annak bizonyiacuteteacuteka hogy valamilyen előiacuteteacutelet csapdaacutejaacuteba estuumlnk ebből koumlvetkezően a vizsgaacutelt jelenseacutegeket keacuteptelenek vagyunk elhelyezni a mindent feloumllelő koumlzoumls termeacuteszetben Ha meacutegis keacutepesek vagyunk a jelenseacutegeket dolgokat elhelyezni a koumlzoumls termeacuteszetben akkor ez azt jelenti hogy tisztaacuteban vagyunk azzal hogy ugyanabboacutel a forraacutesboacutel erednek mint mi magunk eacutes ugyanannak a vilaacutegnak a reacuteszei mint mi magunk12 Ezen a ponton eacuterhető tetten a csaacuteszaacuter neacute-zetrendszereacuteben a sztoikus gondolkodaacutes magja leacutetezik egy magasabb eacutertelem amely az anyagot13 kormaacutenyozza eacutes amely eacutertelem aacutethatja a mindenseacuteg anyagaacutet

8 Ld meacuteg Elmeacutelkedeacutesek 6 139 H (1992) i m 123 valamint 181 Vouml az Elmeacutelkedeacutesek ama gondolataacutet amely az eacutelet

dolgait pontosan eacutes termeacuteszettudomaacutenyi alapon megfi gyelő eacutertelmet helyezi a koumlzeacuteppontba (10 31)

10 Elmeacutelkedeacutesek 6 13 Ld H (1992) i m 181ndash18211 Vouml pl Elmeacutelkedeacutesek 2 2 2 17 3 10 Ld reacuteszletesen H (1992) i m 18212 Ld Elmeacutelkedeacutesek 9 1 vouml H (1992) i m 184 tovaacutebbaacute 18713 Vouml Elmeacutelkedeacutesek 6 1 bdquoA vilaacuteganyag engedelmesen simuleacutekony Iraacutenyiacutetoacute eacutertelmeacutenek semmi

belső oka nincs raacute hogy rosszat tegyen Mivel nincs benne semmi aacutertoacute szaacutendeacutek nem is tesz semmi rosszat nem is aacutert semminekrdquo Megjegyzendő hogy az eredeti goumlroumlg szoumlveg szerint az első mondat iacutegy szoacutel bdquoἩ τῶν ὅλων οὐσία εὐπειθὴς καὶ εὐτρεπής [hellip]rdquo Azzal egyuumltt hogy a fordiacutetaacutes joacutel adja vissza a jelenteacutest szuumlkseacuteges kiemelni hogy az οὐσία lsquoanyagrsquo illetve lsquovilaacuteganyagrsquo eacutertelemben valoacute hasznaacutelata meglehetősen szűkiacutető eacutertelemben szerepel itt mivel a szoacute elsődleges eacutertelme a latin substantia jelenteacuteseacutevel esik egybe ami eacuteppen valaminek a leacutenyegeacutet van hivatva kifejezni Ehhez ld meacuteg L ndashS (1940) i m s v οὐσία Oxford Latin Dictionary s v lsquosubstantiarsquo azzal egyuumltt hogy a szoacutenak keacutetseacutegtelenuumll materiaacutelis eacutertelme is van ehhez ld meacuteg S (1992) i m 104 B (2001) i m 72ndash73 A fordiacutetaacutes egyeacuteb vonatkozaacutesokban valoacute helyesseacutegeacutenek eacutes eacutertő voltaacutenak alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz ld L ndashS (1940) i m s vv εὐπειθὴς eacutes εὐτρεπής

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere12

is14 eacutes a szubsztancia segiacutetseacutegeacutevel leacutetezőket alkot15 Ez a teremteacutesre alkotaacutesra iraacutenyuloacute erő pedig amelyet tiszteletben kell tartani minden termeacuteszetes leacutete-zőben megvan16 Keacuterdeacutes lehet most maacuter hogy az eddig kifejtetteknek mi az eacutertelme Milyen jelentőseacutege van mindennek Valamely dolog pontos eacuterteacutekeacutenek felismereacutese nagyon is fontos ha nem elsődleges feladat mivel ez a felismereacutes is reacuteszeacutet keacutepezi az iacuteteacuteletalkotaacutesnak Nem pusztaacuten arroacutel van tehaacutet szoacute hogy az egyes dolgokat a maguk valoacutesaacutegaacuteban pőreacuten kell szemleacutelni hanem szuumlkseacuteges az is hogy ndash eacuteppen az előbb mondottak aacuteltal ndash a mindenseacutegben elfoglalt helyuumlket is meghataacuterozzuk17 Ekkeacutent vaacutelik lehetőveacute az egyes ember szaacutemaacutera hogy azt mondhassa minden egyes dolgot akkeacutent veszek szemuumlgyre ahogy azok van-nak eacutes eacuterteacutekuumlknek megfelelően (κατrsquo ἀξίαν) eacutelek veluumlk18

Ezen a ponton azonban roumlgvest sietve raacute kell mutatni arra a teacutenyre hogy ami-kor elhangzik egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban mutatkoznak jelei a fentebb felvaacutezolt fi lozoacutefi a megkoumlzeliacuteteacutes gyakorlati alkalmazaacutesaacutenak akkor taacutevolroacutel sem aacutelliacutetjuk azt hogy a ezek a roacutemai jogaacuteszok a goumlroumlg fi lozoacutefi a bdquotitkosuumlgynoumlkeirdquo lettek volna Teveacutekenyseacuteguumlk nem azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy Roacutema mindennapjait titkon ekkeacutent befolyaacutesoljaacutek eacutes mozgassaacutek az aacuteltaluk meg-

14 Elmeacutelkedeacutesek 5 32 bdquoMilyen a fi nom kiművelt leacutelek Ismeri a kezdetet eacutes a veacuteget a mindenseacuteg anyagaacutet aacutethatoacute eacutertelmethelliprdquo ndash ebben a szoumlvegben az rsquoanyagaacutetrsquo a goumlroumlg eredeti szerint ismeacutet οὐσίας vagyis az előző jegyzetben mondottakra refl ektaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy ebben a vonatkozaacutesban a fordiacutetoacute egyedi eacutertelmezeacuteseacuteről van szoacute

15 Ld Elmeacutelkedeacutesek 7 23 bdquoA mindenseacuteg termeacuteszete a mindenseacuteg anyagaacuteboacutel akaacuter viaszboacutel iacuteme lovat formaacutelthelliprdquo Vouml H (1992) i m 183 Ez tehaacutet egy arroacutel szoacuteloacute aacutelliacutetaacutes hogy a mindenseacuteget iraacutenyiacutetoacute eacutertelem kormaacutenyzaacutesa joacute Hasonloacute aacutelliacutetaacutessal kezdi Arisztoteleacutesz is a Nikomakhoszi Etikaacutet Vouml Nic Eth 1094a Minden mesterseacuteg (τέχνη) eacutes minden vizsgaacuteloacutedaacutes (μέθοδος) de eacuteppuacutegy minden cselekveacutes (πρᾶξίς) eacutes elhataacuterozaacutes (προαίρεσις) is nyilvaacuten vala-mi joacutera (ἀγαθοῦ) iraacutenyul tehaacutet helyes az a megaacutellapiacutetaacutes hogy bdquojoacute (καλῶς) az amire minden iraacutenyulrdquo (Szaboacute Mikloacutes fordiacutetaacutesa Budapest Euroacutepa Kiadoacute 1997)

16 Ld Elmeacutelkedeacutesek 6 40 bdquoMinden geacutep szerszaacutem edeacuteny ha rendelteteacuteseacutenek eleget tesz joacute meacuteg ha keacutesziacutetője nincs is jelen A termeacuteszet aacutetfogta alkotaacutesokban azonban bennuumlk is marad az őket leacutetrehozoacute erő Tehaacutet annaacutel inkaacutebb tisztelned kell a termeacuteszetet abban a meggyőződeacutesben hogy ha koumlvetkezetesen akarata szerint eacutelsz minden szaacutendeacutekod szerint igazodik Eacuteppen iacutegy a mindenseacutegben is minden a vilaacutegeacutertelem szaacutendeacuteka szerint toumlrteacutenikrdquo Vouml reacuteszletesen H (1992) i m 183 Ugyanezt aacutelliacutetja Pizzorni is a sztoikusok jogfelfogaacutesa kapcsaacuten minden jog alapja a termeacuteszet mint mindenek koumlzoumls anyja csak ebben eacutes ez aacuteltal leacutetezhet az eacutertelem mint immanens eacutes egyetemes toumlrveacuteny ndash ez mint abszoluacutet princiacutepium kelti eacuteletre a mindenseacuteget eacutes ez az emberi leacutelek esszenciaacuteja is Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a termeacuteszet szerint eacutelni annyit tesz mint ereacutenyesen eacutelni Vouml P (2000) i m 80ndash81 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean L (1986) i m 144 illetőleg 151

17 Ld Elmeacutelkedeacutesek 3 11 bdquoMert semmi nem teszi nemesebbeacute a lelket mint ha valaki az eacutelet jelenseacutegeit moacutedszeresen eacutes taacutergyilagosan tudja vizsgaacutelni eacutes mindig uacutegy tudja szemuumlgyre venni őket hogy vilaacutegosan laacutetja a dolgok melyik rendjeacutehez tartoznak mire hasznaacutelhatoacutek mi az eacuterteacutekuumlk az oumlsszesseacuteg mi az egyes ember szempontjaacuteboacutelhelliprdquo Vouml H (1992) i m 231

18 Ld Elmeacutelkedeacutesek 8 29 Vouml H (1992) i m 231 L ndashS (1940) i m s v ἀξία

13A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

felelőnek veacutelt iraacutenyba Egy ilyesfajta bdquotitkos fi lozoacutefi a oumlsszeeskuumlveacutestrdquo keresni vagy akaacutercsak felteacutetelezni is teljes keacuteptelenseacuteg lenne Azt azonban keacutetseacutegkiacutevuumll el kell ismerni hogy a koumlznapi gondolkodaacutes eacutes a fi lozoacutefi a nem aacutellnak meacuterhetet-lenuumll taacutevol egymaacutestoacutel ekkeacutent a szigoruacute elhataacuterolaacutesukra tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet szuumlkseacutegkeacuteppen kudarcra van iacuteteacutelve Az oacutekori Roacutemaacuteban a fi lozoacutefi a meghataacuterozoacute elemeacutet keacutepezte a koumlznapi gondolkodaacutesnak amint arra Hadot is boumllcsen raacutemutat ezt egyfajta eacuteletszemleacuteletnek vagy akaacuter mondhatni eacuteletmoacutednak is tekintetteacutek19 Az Ulpianus neveacutehez koumlthető vera philosophia20 csupaacuten egyetlen ndash aacutem keacutet-seacutegkiacutevuumll eklataacutens ndash peacuteldaacuteja egy igen taacuteg fi lozoacutefi ai spektrumnak Vitaacuten feluumll ennek egyik jelentős szegmentuma eacuteppen a sztoikus fi lozoacutefi a volt amelynek kivaacuteloacute ismerőjekeacutent tartottaacutek szaacutemon toumlbbek koumlzoumltt Marcus Aurelius csaacuteszaacutert21 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen amikor a rerum natura fogalmaacuteval foglalkozunk az első megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacutes ndash oumlsszhangban a csaacuteszaacuteri gondolatmenettel ndash eacuteppen az lesz hogy milyen ez a fogalom oumlnmagaacuteban a maga valoacutes megjeleneacuteseacuteben műkoumldeacuteseacuteben Mi a szerepe eacutes a helye a termeacuteszetben a minket koumlruumllvevő vilaacutegban22

A fentebb mondottakat alapul veacuteve az olvasoacute előtt fekvő munka vezeacuterelve ndash ismeacutet csak a csaacuteszaacuteri intelmet megfogadva ndash az egyszerűseacuteg eacutes a moacutedszeresseacuteg az elsődleges ceacutel a rerum natura kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek feltaacuteraacutesa a primer forraacute-sok koumlzuumll a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban azon beluumll is elsősorban a Digest szoumlvegeire hagyatkozva Nem lehet azonban fi gyelmen kiacutevuumll hagyni az olyan egyeacuteb klasszikus munkaacutekat mint Gaius Instituacutecioacutei Paulus bdquoSententiaacuteirdquo vagy eacuteppen Ulpianus bdquoEpitomaerdquo ciacutemű munkaacuteja A gaiusi Instituacutecioacutekhoz kapcso-loacutedoacutean elengedhetetlen Iustinianus csaacuteszaacuter azonos ciacutemet viselő tankoumlnyveacutenek ebben a vonatkozaacutesban toumlrteacutenő aacutettekinteacutese is Ami a Digestaacuteban fellelhető forraacutesokat illeti maacuter csak a munka terjedelmeacuteből adoacutedoacutean is keacutezenfekvő hogy a rerum naturaacutera hivatkozoacute forraacutesok szaacutema ebben a gyűjtemeacutenyben lesz a legnagyobb ekkeacutent a vizsgaacuteloacutedaacutes gerinceacutet eacuteppen az inneacutet szaacutermazoacute textusok adjaacutek Ebben a tekintetben maacuter előzetesen hangsuacutelyozni kell hogy a Digesta szoumlvegeit vizsgaacutelva komoly jelentőseacuteggel esik latba a forraacutesok kazuisztikus

19 H (1992) i m 3520 Vouml Ulp D 1 1 1 1 (1 inst) A maacutesodlagos irodalomban ehhez meacuteg felteacutetlenuumll utalni kell az

alaacutebbi szerzők gondolatmeneteacutere P (2000) i m 138ndash139 F (2007) i m 11

21 Vouml H (1992) i m 35 Ugyan tematikusan nem egyezőkeacutent meacutegis egyező eacutertelemben ld meacuteg R (2000) i m 29ndash30 aacuteltalaacutenos jelleggel ehhez a keacuterdeacuteshez ld W (1953) i m 93ndash126

22 Elmeacutelkedeacutesek 8 11 bdquoMi ez mi előttem van oumlnmagaacuteban veacuteve sajaacutetos alkataacutet tekintve Mi a leacutenyege mi az anyaga Mi a formaacuteloacute oka Mi a feladata a vilaacutegrendben Meddig tartrdquo

A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere14

jellege vagyis elengedhetetlen az alapul fekvő eset szereplőinek koumlruumllmeacute-nyeinek relevaacutens teacutenyeinek eacutes a jogaacuteszi doumlnteacutesnek a szegmentaacutelaacutesa hiszen csak ekkeacutent eacuterthető meg az a kontextus amelyben a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutera sor keruumllt Maacuterpedig nem pusztaacuten a nyelvi kontextus joumlhet itt fi gyelembe mi toumlbb taacutersadalmi gazdasaacutegi toumlrteacuteneti eacutes jogi aspektusai egy-araacutent vannak minden esetnek Makro- eacutes mikroszinten is lehet vizsgaacutelni egy adott probleacutemaacutet amellyel a panaszos a jogaacuteszhoz fordult Ezen a ponton kell arra utalni hogy a szoumlvegek kritikai megkoumlzeliacuteteacutese mindig roppant csaacutebiacutetoacute eacutes tudomaacutenyos szempontboacutel is keacutetseacutegkiacutevuumll eacuterdekes eredmeacutenyeket hozna aacutem ez a megkoumlzeliacuteteacutes eacuteppen hogy a lehető legtaacutevolabb aacutellna a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlzvetlen ceacuteljaacutetoacutel A szoumlveget ndash ha meacutegoly vitathatoacute moacutedon is ndash eszkoumlznek tekintjuumlk az informaacutecioacute kinyereacuteseacutenek eszkoumlzekeacutent szolgaacutel jelen vizsgaacuteloacutedaacutesunk koumlreacuteben amely az egyeacuteb forraacutesokboacutel nyerhető haacutetteacuterismeretekkel egyuumltt az informaacutecioacutek teljesen uacutejszerű oumltvoumlzeteacutet fogjaacutek előaacutelliacutetani Ebből kiindulva eacuterdemes roumlgziacuteteni hogy a vizsgaacutelt szoumlvegek eseteacuteben az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig veacutelelmezzuumlk hogy azok mentesek az interpolaacutecioacutetoacutel ndash mint amely toumlrekveacutes egyeacutebkeacutent nem peacutelda neacutelkuumll valoacute a szekunder irodalomban23 Meglehet hogy a megfogalma-zott aacutelliacutetaacutes meglehetősen sommaacutesnak hat meacutegis gyakran tapasztalhatoacute hogy az elkeacutepesztő kritikai apparaacutetust hihetetlen szellemi energiaacutekat megmozgatoacute szoumlvegkritikai vizsgaacuteloacutedaacutesok konkreacutet az adott kutataacutest eacuterdemben előrevivő eredmeacutenye eleacuteggeacute veacutekonyka ndash parturient montes nascetur ridiculus mus juthat eszuumlnkbe Horatius megjegyzeacutese24

Az elsődleges forraacutesok feldolgozaacutesa mellett a meacuterteacutekadoacute maacutesodlagos irodalom behatoacute tanulmaacutenyozaacutesa eacuteppuacutegy szuumlkseacuteges mivel ennek reacuteveacuten vaacutelik lehetseacutegesseacute a klasszikus forraacutesok mind jobb megeacuterteacutese Ezen tuacutelmenően nem elhanyagolhatoacute szempont az sem hogy a maacutesodlagos irodalomban toumlbbszoumlr toumlbb alkalommal keletkeztek olyan neacutezetek vitaacutek szembenaacutellaacutesok amelyek taacuteptalajkeacutent szolgaacutelhatnak bizonyos kifejezeacutesek jelenteacutestoumlrteacuteneteacuteben tapasztal-hatoacute vaacuteltozaacutesok bemutataacutesaacutenak ndash ezek koumlzoumltt kiemelt helyet foglal el a kutataacutes

23 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szempontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei Ld K (1972a) i m 80 skk valamint 94 skk W (1974) i m 1ndash40 A keacuterdeacuteshez ld meacuteg aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről S (1978) i m 62ndash72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67ndash70 a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteroacutel K (1971) II i m 32ndash40 kuumlloumlnoumlsen pedig az interpolaacutecioacuteroacutel 35ndash36 Az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerről ld pl reacuteszletesebben K ndashS (2005) i m 218ndash221 F ndashH (2016) i m 138ndash139 B (2010) i m 109ndash111 S (1999) i m 170 Emellett az egyes reacuteszteacute-maacutek kutataacutesa soraacuten toumlbben is utalnak az interpolaacutecioacutekritikai neacutezet biacuteraacutelataacutera iacutegy kuumlloumlnoumlsen W (1976) i m 93 F (1997) i m 28 K (1998) i m 33 skk S (2009) i m 7ndash8 tovaacutebbi irodalommal

24 Hor Ars poet 139

15A kutataacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

taacutergyaacutet keacutepező rerum natura kifejezeacutes is Sietve hozzaacute kell tenni ugyanakkor hogy a maacutesodlagos irodalom feldolgozaacutesa nem vaacutelhat oumlnceacutellaacute oumlnmagaacuteban valoacute teveacutekenyseacuteggeacute A modern szerzők munkaacuteira toumlrteacutenő hivatkozaacutesok mindenkor a klasszikus forraacutesok megeacuterteacuteseacutet kell hogy szolgaacuteljaacutek ekkeacutent a primer forraacutesok elemzeacutese mindenkor elsőbbseacuteget eacutelvez amikor annak taacutergyaacuteban kell doumlnteacutest hozni hogy egy tovaacutebbi a maacutesodlagos irodalom koumlreacutebe tartozoacute munkaacutet dol-gozzunk-e fel vagy ehelyett inkaacutebb tovaacutebbi kapcsoloacutedoacute primer szoumlvegeket elemezzuumlnk-e Mindezt azonban igyekszuumlnk kellő araacutenyeacuterzeacutekkel kezelni keacutet-seacutegtelen hogy egy komoly jelentőseacuteggel biacuteroacute probleacutema dogmatikai vita nagy horderejű neacutezetkuumlloumlnbseacuteg eseteacuteben a maacutesodlagos irodalom kellő sorjaacutezaacutesa sem maradhat el meacuteg akkor sem ha a roacutemai jog a klasszikus jogaacuteszok kuumlloumlnoumlsen pedig a remekjogaacuteszok eacutevezredes munkaacuteiboacutel ismerhető meg a legjobban

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS ALKOTOacuteELEMEIRŐL

1 Megjegyzeacutesek a res terminus hasznaacutelataacutehoz

Ha a rerum natura kifejezeacutest előszoumlr csak nyelvi-formai szempontboacutel vizsgaacuteljuk roumlgtoumln nyilvaacutenvaloacute a kifejezeacutes keacutet alkotoacuteeleme egyreacuteszt a res főneacutev toumlbbesszaacutemuacute genitivusa maacutesfelől pedig a natura alanyesete alkotja ezt a fordulatot Neacutemelykor előfordul hogy a jogaacuteszok natura rei-t emlegetnek ebben az esetben a res szoacute singularis genitivus alakja fordul elő25 A jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet szemleacutelve eacuteszrevehetjuumlk hogy legtoumlbbszoumlr bizonyos az adott esetben relevaacutens teacutenyezők leacutetezeacutese avagy nemleacutetezeacutese kapcsaacuten eacuteppen a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszik doumlntő szerepet ez a fogalom ekkeacutent mindenkeacuteppen eacuterdemes a reacuteszlete-sebb vizsgaacutelatra Baacuter első tekintetre meglehetősen didaktikus megkoumlzeliacuteteacutesnek tűnik a kifejezeacutes-elemek oumlnaacutelloacute vizsgaacutelata meacutegis megkockaacuteztathatoacute hogy csak ezek kuumlloumln-kuumlloumln toumlrteacutenő vizsgaacutelata hozhat olyan eredmeacutenyeket amelyek leacutenye-gileg jaacuterulnak hozzaacute a rerum natura tehaacutet a bdquodolgok termeacuteszeterdquo fogalmaacutenak vagy alapelveacutenek eacutertelmezeacuteseacutehez Maacuter ebből a megkoumlzleiacuteteacutesből is laacutetszik hogy nem koumlnnyen ragadhatoacute meg a rerum natura mibenleacutete a forraacutesok elsődleges aacutettekinteacutese nyomaacuten adoacutedik egy olyan sejteacutes hogy itt egyfajta bdquohuumlvelykujj-sza-baacutelyroacutelrdquo van szoacute Mindehhez meacuteg hozzaacutevehetjuumlk hogy a korabeli jogaacuteszok a res kifejezeacutest meglehetősen taacuteg eacutertelemben hasznaacuteltaacutek hiszen a rerum natura

25 Ebben a tekintetben maacuter most utalni kell raacute hogy a rerum natura illetve a natura rei meglaacute-taacutesunk szerint fogalmilag nem sokban teacuternek el egymaacutestoacutel Igaz ugyan hogy a rerum natura toumlbbesszaacutemuacute fordulatnak van egy aacuteltalaacutenos mondhatni mindenre kiterjedő mindent feloumlleni szaacutendeacutekozoacute jellege ehhez keacutepest a natura rei kifejezeacutes pedig csak valamely egyedi dolog termeacuteszeteacutere vonatkozik Nyilvaacutenvaloacute azonban hogy az egyetlen egyedi dolog a dolgok aacuteltalaacuteban felfogott koumlreacutenek is reacutesze nem aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy keacutet teljesseacuteggel kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesről lenne szoacute akkor amikor a klasszikusoknaacutel egyfelől a rerum natura maacutesfelől pedig a natura rei előfordul Mi toumlbb van olyan eset is ndash mint azt majd konkreacutetan is laacutetni fogjuk ndash ahol peacuteldaacuteul egyenesen natura loci formaacutejaacuteban jelenik meg ez a kifejezeacutes A res szoacute univerzaacutelis maacutermaacuter neacutevmaacutesi jellegű eacutes tartalmuacute jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean a fentebb emliacutetett kifejezeacutesek egy csokorban valoacute vizsgaacutelata egyaacuteltalaacuten nem zaacuterjaacutek ki egymaacutest

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről18

fogalmaacutet felvonultatoacute forraacuteshelyek koumlzoumltt nem egy alkalommal talaacutelkozhatunk olyannal amely a bdquodolog termeacuteszeteacutererdquo hivatkozik ugyan aacutem a bdquodologrdquo az adott esetben nem is testi leacutetező Eacutertelemszerűen adoacutedik ezen a ponton a jogos toumlrekveacutes a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutenak meacutelyebb megeacuterteacuteseacutere ndash eacutes eacuterzeacutesuumlnk szerint ez a toumlrekveacutes eredmeacutenyeacuteben a res mint a dologra hasznaacutelt (egyik) roacutemai (jogi) kifejezeacutes jobb megismereacuteseacutet is szolgaacutelja

A jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo fogalmaacutenak jobb megeacuterteacuteseacutere pedig annaacutel is inkaacutebb szuumlkseacuteg van mivel ha a jelenleg hataacutelyos Polgaacuteri Toumlrveacutenykoumlnyvet a 2013 eacutevi V toumlrveacutenyt vizsgaacuteljuk azt olvashatjuk az oumltoumldik koumlnyv 14 sect (1) bekezdeacuteseacuteben hogy bdquo[a] birtokba vehető testi taacutergy tulajdonjog taacutergya lehetrdquo A koraacutebbi Ptk-ban az 1959 eacutevi IV toumlrveacuteny 94 sect (1) bekezdeacuteseacuteben pedig az sze-repelt hogy bdquo[m]inden birtokba vehető dolog tulajdonjog taacutergya lehetrdquo Ebből a keacutet szabaacutelyozaacutesboacutel az tűnik ki hogy amiacuteg a reacutegi Ptk a bdquodologrdquo fogalmaacutenak jogaacuteszi meghataacuterozaacutesa helyett feltehetően inkaacutebb a szoacute koumlznapi eacutertelmeacutet vette alapul addig az uacutej toumlrveacuteny tartalamaz egy meghataacuterozaacutest a bdquodologrdquo fogal-maacutera neacutezve ndash ez pedig eredendően a BGB hagyomaacutenyait koumlvető alapvetően pandektista megkoumlzeliacuteteacutest tuumlkroumlz Ezen a ponton viszont utalni kell arra hogy a bdquodologrdquo jogi eacutertelemben valoacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek leacutenyegeacuteben keacutet iraacutenya ismere-tes Az egyik az ABGB-ben roumlgziacutetett szemleacutelet amely szerint minden amin a szemeacutelytől kuumlloumlnboumlző eacutes az emberek javaacutet szolgaacutelja jogi eacutertelemben dolognak tekintendő26 Itt az osztraacutek toumlrveacuteny a Sache kifejezeacutest hasznaacutelja amely teacutenylege-sen a jogi eacutertelemben vett dolog megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel Eacuterdekes hogy van olyan szerző aki akkeacutent veacutelekedik hogy az osztraacutek megkoumlzeliacuteteacutes tuacutelzoacutean taacuteg ezaacuteltal mintegy kiuumlresiacuteti a bdquodologrdquo fogalmaacutet27 A koraacutebban maacuter emliacutetett neacutemet BGB az osztraacutek felfogaacuteshoz keacutepest egy joacuteval szűkebb fogalmi megkoumlzeliacuteteacutest ad amikor kimondja hogy a toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben dolgok csak testi taacutergyak lehetnek28 Nem esett szoacute eddig a latin hagyomaacutenyuacute orszaacutegok Franciaorszaacuteg Spanyolorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg polgaacuteri jogi koacutedexeiről amelyek viszont nem illeszkednek az eddig vaacutezolt osztraacutek ndash neacutemet dichotoacutemiaacuteba Fentebb ugyanis a bdquodologrdquo fogalmaacutenak

26 ABGB sect 285 Alles was von der Person unterschieden ist und zum Gebrauche der Menschen dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genannt A szoumlveg jelenteacuteseacutehez eacutes jelentőseacutegeacutehez kapcsoloacutedoacutean ld a tovaacutebbiakat kuumlloumlnoumls tekintettel a Sache eacutes Ding fogalmainak megkuumlloumln-boumlzteteacuteseacutere

27 A magyar irodalomban ezzel kapcsolatosan ld főkeacutent K (1942) i m 6 aki raacutemutat arra hogy az euroacutepai magaacutenjogi koacutedexek koumlzoumltt az osztaacuterk hasznaacutelja a leginkaacutebb taacuteg dolog-fogalmat amelyet maga Kolosvaacutery egyaacuteltalaacuten nem tart szerencseacutesnek minthogy a bdquodologrdquo kifejezeacutes koumlznyelvi jelenteacutese eacutes jogi eacutertelemben vett hasznaacutelata elteacuternek egymaacutestoacutel ekkeacutent uacutegy iacuteteacuteli meg hogy a bdquodologrdquo fogalmaacutenak ennyire taacuteg megkoumlzeliacuteteacutese minden alapot neacutelkuumlloumlz

28 BGB sect 90 Sachen im Sinne des Gesetzes sind nur koumlrperliche Gegenstaumlnde

19A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

keacutetfeacutele toumlrveacutenyi megkoumlzeliacuteteacuteseacuteről volt szoacute az előbb felsorolt orszaacutegok polgaacuteri jogi koacutedexei azonban a joacuteszaacutegok javak (biens beni bienes) fogalmaacutet hasznaacutel-jaacutek tehaacutet egyfajta gazdasaacutegi szemleacuteletű megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adjaacutek a vagyonjog eme sarokkoumlveacutenek29 egyszersmind elejeacutet veacuteve annak a keacutenyelmetlen feladatnak hogy a bdquodologrdquo fogalmaacutet defi niaacutelni kelljen30 Megjegyzendő hogy ez a felfogaacutes a roacutemaiaktoacutel sem felteacutetlenuumll aacutellt taacutevol elegendő ebben a vonatkozaacutesban talaacuten olyan fogalmakat felideacutezni mint a bona vacantia bona materna vagy eacuteppen a peculium castrense ndash joacutellehet utoacutebbi nem mutatja a francia olasz spanyol kifejezeacutesekkel valoacute morfoloacutegiai rokonsaacutegot

Egyeacutertelműen kitűnik mind az osztraacutek ABGB mind pedig a neacutemet BGB szoumlvegezeacuteseacuteből hogy a jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo megjeloumlleacuteseacutere a Sache szoacutet hasznaacutelja mindkeacutet koacutedex Ha egy koumlvetkező leacutepeacutesben koumlzelebbről szemleacuteljuumlk a keacutet toumlrveacutenykoumlnyv ebben a vonatkozaacutesban hasznaacutelt kifejezeacuteseit akkor azt tapasztalhatjuk hogy az ABGB maacutesodik reacutesze a bdquoVon dem Sachenrechterdquo ciacutemet viseli ezen beluumll az első fejezet a bdquodolgokrdquo (Sachen) osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozik Az ezt koumlvető fejezet eacuteleacuten azonban a bdquoVon den dinglichen Rechtenrdquo ciacutem aacutell amely elsőkeacutent a birtokra vonatkozoacute szabaacutelyokat tartalmazza majd a tulajdonjog reacuteszletes szabaacutelyait talaacuteljuk itt Ezt koumlvetően szabaacutelyozza az ABGB a kisajaacutetiacutetaacutes (Zueignung) noumlvedeacutek (Zuwachs) valamint aacutetadaacutes (Uumlbergabe) uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes keacuterdeacuteseit Ezt koumlvetik a zaacutelogjogra szolgalmakra eacutes az oumlroumlkleacutesre vonatkozoacute reacuteszletes szabaacutelyok majd veacuteguumll a koumlzoumls tulajdon eacutes az egyeacuteb dologi jogosultsaacutegok szabaacutelyozaacutesa zaacuterja ezt a reacuteszt31 A Sachen eacutes

29 Vouml L (1997) i m 28830 Vouml Code civil art 516 skk Codice civile art 810 A spanyol Coacutedigo civil kezdetben ugyanezt

a logikaacutet koumlveti a tovaacutebbiakban azonban egy ponton hasznaacutelni kezdi a bdquodologrdquo (cosa) szoacutet is amelyet azonban az ingoacute eacutes ingatlan csoportjainak megkuumlloumlnboumlzteteacutese koumlreacuteben hasznaacutel (Vouml art 333 Todas las cosas que son o pueden ser objeto de apropiacioacuten se consideran como bienes muebles o inmuebles)

31 Leacutenyegeacuteben hasonloacute megkoumlzeliacuteteacutessel a BGB-ben is talaacutelkozhatunk hiszen az aacuteltalaacutenos reacutesz maacutesodik fejezete a bdquoSachen und Tiererdquo ciacutemet viseli valamint a harmadik koumlnyv ciacuteme is bdquoSachenrechtrdquo ugyanakkor eacuteppen eme koumlnyvben toumlbb helyen fordul elő valamilyen formaacute-ban a bdquodingliches Rechtrdquo kifejezeacutes meacuteg akkor is ha elvontan eacutes oumlnmagaacuteban ezt a fogalmat a BGB nem hasznaacutelja Az előbbiekre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak az alaacutebbi szakaszok sect 1094 Gesetzlicher Inhalt des dinglichen Vorkaufsrechts sect 1103 Subjektiv-dingliches und subjektiv-persoumlnliches Vorkaufsrecht sect 1110 Subjektiv-dingliche Reallast Sachenrecht eacutes dingliches Recht kettősseacutege koumlreacuteben az előbbi kifejezeacutes mindazon normaacutek oumlsszefoglaloacute elnevezeacutesekeacutent szolgaacutel amelyeknek taacutergya valamely dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg ebből koumlvetkezően ezek a normaacutek egy szemeacutely eacutes valamely testi taacutergy koumlzoumltti kapcsolatot szabaacutelyozzaacutek Vouml B ndashB (2006) i m 1 W (2006) i m 4 Ehhez keacutepest a dingliches Recht kifejezeacutes ndash joacutellehet szinteacuten egy dologra vonatkozoacute koumlzvetlen jogosultsaacutegot jeleniacutet meg Vouml B ndashB (2006) i m 6 Ezen a ponton fi gyelembe joumlhet a koumltelmi eacutes dologi jogi jogosultsaacuteg szembeaacutelliacutetaacutesa meacuteghozzaacute akkeacutent ahogy a ius commune kuumlloumlnbseacuteget tett ius in

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről20

dinglichen Rechten elnevezeacutesekből kiindulva felvethető hogy vajon a neacutemet terminoloacutegia kettősseacuteget mutat-e a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten a Ding eacutes a Sache paacuterhuzamosan jelennek meg a toumlrveacutenyben a hozzaacutejuk tapadoacute elteacuterő megkoumlzeliacute-teacutesi moacutedok utalnak valamelyest a keacutet fogalom koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg fennaacutellaacutesaacutenak a lehetőseacutegeacutere amelynek gyoumlkereit a Pandektisztikaacuteban kell keresni Ami most maacuter a Ding eacutes a Sache fogalmainak hasonloacutesaacutegait eacutes kuumlloumlnboumlzőseacutegeit illeti elsőkeacutent fel kell hiacutevni a fi gyelmet Wolf eacutes Kant32 szerepeacutere Mindemellett azon-ban azt is szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni hogy a Ding kifejezeacutes terminus technicus amelyet maga Kant is hasznaacutel ndash igaz nem jogi kifejezeacuteskeacutent naacutela ez a fordulat a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteban jelenik meg33

Kant az bdquoErkoumllcsoumlk metafi zikaacutejardquo ciacutemű munkaacutejaacuteban a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute leacutenyegeacuteben egyenlőseacutegjelet tesz34 Ennek koumlvetkezteacuteben a Sache szoacute vehető jogi eacutertelemben joacutellehet ez a megkoumlzeliacuteteacutes leginkaacutebb a koumlzeacutepkorra volt jellemző amikor a dolgokat akkeacutent tekintetteacutek mint olyan entitaacutesok amelyek jogosultsaacutegok taacutergyai lehettek amiacuteg a szemeacutelyek ugyaneme jogosultsaacutegok alanyaikeacutent jelentek meg Ez a gondolati seacutema joacutel tuumlkroumlződik peacuteldaacuteul az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv (ABGB) koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacuteban amennyiben a toumlrveacuteny szerint dolgoknak (Dinge) jogi eacutertelemben azok a taacutergyak tekinthetők (werden im rechtlichen Sinne Sachen genannt) amelyek a szemeacutelyektől kuumlloumlnboumlzőek eacutes arra szaacutentak hogy az embernek tessenek35 A toumlrveacuteny szoumlvegeacutet kidolgozoacute bizottsaacuteg arra az aacutellaacutespontra helyezkedett hogy a Sache eacutes a Ding egymaacutessal azonos kategoacuteriaacutenak minősuumllnek ekkeacutent teljes-seacuteggel szuumlkseacutegtelen megkettőzni a szoumlvegben hasznaacutelt kifejezeacuteseket iacutegy az egyszerűseacuteg jegyeacuteben csupaacuten a Sache kifejezeacutes hasznaacutelata mellett doumlntoumlttek36

re eacutes ius ad rem koumlzoumltt Ennek roacutemai jogi gyoumlkere a keacutet alapvető actio-fajtaacuteban eacuterhető tetten actiones in rem eacutes in personam Ehhez ld W (2006) i m 11ndash12 F ndashH (2016) i m 175ndash176 valamint 275 azzal a megjegyzeacutessel hogy a roacutemaiakat ebben a koumlrben nem a szisztematizaacutelaacutes iraacutenti igeacuteny vezette ők leacutenyegeacuteben annyit laacutettak eme paacuterosiacutetaacutes moumlgoumltt hogy az egyik fajta keresettel dolgot miacuteg a maacutesikkal szemeacutelyt uumlldoumlzhet a felperes A keacuterdeacuteshez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen M (1943) i m 139 K (1971) I i m 224ndash225 irodalommal B (2010) i m 277ndash278 F (1998) i m 551ndash552

32 Ehhez ld meacuteg a hazai irodalomboacutel B (2010) i m 27733 Kant munkaacutessaacutegaacutenak a dolog jogi eacutertelemben vett fogalmaacutera gyakorolt hataacutesaacutenak keacuterdeacuteseacutehez

vouml K (1797) i m 7934 Vouml K (1797) i m XXIII Einleitung IV bdquoSache ist ein Ding was keiner Zurechnung

faumlhig ist Ein jedes Object der freien Willkuumlr welches selbst der Freiheit ermangelt heiszligt daher Sache (res corporalis)rdquo

35 Vouml O (1889) i m XXX36 bdquo[hellip] weil die Woumlrter rsquoDingersquo und rsquoSachenrsquo gleichlautend seien man kuumlrzer sagen koumlnnte

rsquoAlles was von der Person unterschieden ist und zu der Menschen Gebrauche dient wird im rechtlichen Sinne eine Sache genanntrsquordquo Vouml O (1889) i m 214

21A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Minderre azt megelőzően keruumllt sor hogy a magaacutenjogtudomaacutenyban a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten elfogadottaacute vaacutelt volna az a megszoriacutetaacutes amely szerint a dolog csak testi taacutergy lehet37 Ezen a ponton vaacutelik szuumlkseacutegesseacute annak kiemeleacutese hogy a fenti a Sache eacutes a Ding kategoacuteriaacutei koumlzeacute egyenlőseacutegjelet tevő felfogaacutes szaacutemos szerző munkaacutejaacuteban jelenik meg ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint egyeacutertelműen Kant hataacutesaacutenak koumlszoumlnhetően A modern jogi gondolkodaacutes szempontjaacuteboacutel doumlntő jelentőseacutegű egyik gondolkodoacute Georg Friedrich Puchta akinek neveacutehez sok egyeacuteb maacutes mellett a fogalmi jogtudomaacuteny (Begriff sjurisprudenz) eacutes a fogalmi piramis (Begriff spyramide) megteremteacutese koumltődik a bdquodologrdquo jogi eacutertelemben fogalmaacuteval kapcsolatosan keacutet szempontot tart elvi jelentőseacutegűnek Egyfelől azt hangsuacutelyozza hogy ennek egyik elengedhetetlen eleme a testi megjeleneacutes (Koumlrperlichkeit) a maacutesik pedig az emberi uralomnak valoacute felteacutetlen alaacutevetettseacuteg (unbedingte Hingabe unter die menschliche Herrschaft)38 Az előbbi koumlreacuteben mutat raacute arra hogy a roacutemaiak aacuteltal hasznaacutelt res kifejezeacutes Ding mint Gegenstand eacutertelemben tehaacutet elsősorban testi-fi zikai leacutetezőkeacutent jelenik meg a forraacutesokban39 Kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes ugyanakkor hogy Puchta eme a testi mivoltot előteacuterbe helyező aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a res corporalis eacutes incorporalis kategoacuteripaacuterjaacuteval hozza koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacutesbe Cicero klasszikusnak szaacutemiacutetoacute kuumlloumlnbseacutegteacuteteleacuteből indul ki amely szerint leacuteteznek egyfelől res quae sunt maacutesfelől pedig res quae intelliguntur ahol az előbbi a fi zikai eacutertelemben vett dolgokat az utoacutebbi pedig a fogalmakat jelenti40 Maacutes munkaacutejaacuteban is akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a jogi eacutertelemben vett dolog egy olyan testi taacutergy (koumlrperlicher Gegenstand) amely a szemeacutelytől kuumllsőleg kuumlloumlnboumlzik azonban a szemeacutely akarataacutenak teljesseacuteggel alaacutevetett tehaacutet leacutenyegileg a res testi jellegeacutet hangsuacutelyozza41 Kiemeli ugyanak-kor hogy eme dologfogalom kiterjeszteacutese mutatkozik meg a res corporalis eacutes

37 Ehhez ld meacuteg S (1840a) i m 338 bdquoDie unfreye Natur kann von uns beherrscht werden nicht als Ganzes sondern nur in bestimmter raumlumlicher Begraumlnzung ein so begraumlnztes Stuumlck derselben nennen wir Sache und auf diese bezieht sich daher die erste Art moumlglicher Rechte das Recht an einer Sache welches in seiner reinsten und vollstaumlndigsten Gestalt Eigenthum heistrdquo

38 Vouml P (1862) i m 76ndash80 P (1866a) i m 43639 P (1862) i m 76ndash7740 P (1862) i m 76 1 lj P (1866a) i m 436ndash437 Ennek jelentőseacutegeacutet hangsuacutelyozza

meacuteg T (1990) i m 383ndash384 Annyit ezen a ponton felteacutetlenuumll meg kell jegyezni Puchta meglaacutetaacutesaacuteval kapcsolatban hogy a Cicero nyomaacuten (Top 5 26) adott megkuumlloumlnboumlzte-teacutes nem pontos a Vorlesungen hivatkozott helyeacuten Puchta resről beszeacutel ugyanakkor a ciceroacutei szoumlveg vilaacutegosan fogalmaz bdquoDefi nitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt alterum earum quae intellegunturrdquo Vagyis ehelyuumltt sehol sincsen szoacute resről hanem defi nitioacutekat emliacutet az auktor

41 Ld P (1866b) i m 50

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről22

incorporalis kettősseacutegeacuteben amelynek kapcsaacuten roumlgtoumln hangsuacutelyozza hogy ez a felosztaacutes taacutevolroacutel sem tekinthető a dolgok felosztaacutesaacutenak ez alapjaacuten a leacutetezők uacutegy foghatoacutek fel mint egyfelől bdquoSachenrdquo maacutesfelől bdquoDinge und Gegenstaumlnderdquo42 Meglaacutetaacutesunk szerint az eddigiekből kitűnik hogy a Sache főkeacutent a jogi eacutertelem-ben vett dologfogalmat jeloumlli ekkeacutent a Ding kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest elvontabb Ugyanakkor az utoacutebbi a Ding eacutes Gegenstand fogalmait egymaacutes melleacute aacutelliacutetoacute elgondolaacutes arra enged koumlvetkeztetni hogy a Ding koumlreacuteben nem csupaacuten a minket koumlruumllvevő vilaacutegban megjelenő leacutetezők eacutertelmezhetők hanem ez utoacutebbi fogalom absztrakt jelenteacutessel is biacuter amely esetben viszont nem jogi absztrakcioacuteroacutel van szoacute43 Ennek legjobb bizonyiacuteteacuteka eacuteppen a Puchta aacuteltal hasznaacutelt fordulat hiszen a dolgokroacutel (von den Sachen) valoacute eacutertekezeacutest ekkeacutent kezdi

Puchta Cursus der Institutionen CCXXIIbdquoDie Dinge der aumluszligeren Natur sind dem Menschen gegeben daszlig sie ihm dienen daszlig er sie sich unterwerfe Ein solcher Gegenstand der auf der einen Seite ein koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein eine von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz auf der anderen Seite aber die Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sache So bildet der Begriff der Sache des rein Gegenstaumlndlichen den Gegensatz zu dem Begriff der Person die zwar auch als Gegenstand eines rechtlichen Willens aber doch nur so zu denken ist daszlig damit immer noch eine Anerkennung ihrer Eigenschaft als Subject eines solchen verbunden bleibtrdquo44

Mindebből koumlvetkezik hogy a Ding kategoacuteriaacuteja joacuteval taacutegabb mint azt maga Puchta a vizsgaacuteloacutedaacutesa koumlreacuteben meghataacuterozza az ő elemzeacuteseacutenek koumlzeacuteppontjaacuteban csak a kuumllvilaacuteg dolgai a termeacuteszet kuumllsődleges megnyilvaacutenulaacutesai aacutellnak (Dinge der aumluszligeren Natur) Ezek vonatkozaacutesaacuteban lesz igaz egyfelől az embernek alaacute-vetettseacuteg ebből adoacutedoacutean pedig a szemeacutelytől valoacute megkuumlloumlnboumlztethetőseacuteg maacutes-

42 Ld P (1866b) i m 51 Raacutemutat arra is hogy a tulajdont leszaacutemiacutetva minden dolog feletti jog az incorporalia koumlreacutebe tartozik azzal az eacutertelmezeacutessel hogy bizonyos esetekben dolgok meghataacuterozott oumlsszesseacutegeacutet egyetlen dolognak kell tekinteni Vouml P (1866b) i m 51

43 Leacutenyegeacuteben ilyen eacutertelemben fogja fel a keacutet fogalmat Windscheid is amikor Sache vonatkozaacute-saacuteban annak testi mivoltaacutet hangsuacutelyozza (bdquoUnter Sachen werden hier verstanden die einzelnen Stuumlcke der vernunftlosen Natur Indem der Begriff der Sache in dieser Weise bestimmt wird ist schon gesagt daszlig zu demselben das Moment der realen Existenz der Koumlrperlichkeit gehoumlrtrdquo) Az unkoumlrperliche Sache koumlreacuteben viszont azt emeli ki hogy a jog pusztaacuten elkeacutepelt leacutetezőket (bloszlig gedachte Dinge) emel a Sache koumlreacutebe Reacuteszletesen ld W (1873) i m 376

44 Vouml P (1866a) i m 436

23A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

felől pedig a testi mivolt (von dem Menschen aumluszligerlich unabhaumlngige Existenz) Mindez azonban nem zaacuterja ki mi toumlbb meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppenseacuteggel kifejezetten alaacutetaacutemasztja azt a teacutenyt hogy Dinge koumlreacuteben lehet olyan ami nem csak Ding der aumluszligeren Natur eacutes ekkeacutent egy koumlrperlich selbstaumlndiges Dasein ami azeacutert lesz Sache mert ekkeacutent nevezzuumlk el45 Dinge koumlreacuten beluumll tehaacutet ez a Puchta aacuteltal bemutatott eacutes vizsgaacutelt szegmentuma mindoumlssze az egeacutesz egy szelete ennek alapjaacuten ugyanakkor kell hogy leacutetezzen Dinge kategoacuteriaacutejaacutenak egy olyan reacutesze amely nem testi valoacutejaacuteban leacutetezik a termeacuteszetben a kuumllvilaacutegban azaz kell hogy legyen egy absztrakt szintje a Ding fogalmaacutenak

Ennek az absztrakt jelenteacutesnek a megeacuterteacuteseacuteben jelenthet komoly segiacutetseacuteget a Ding an sich fogalma amely markaacutensan Kantnaacutel jelenik meg meacuteghozzaacute szaacutemos eacutertelemben amelyek koumlzoumltt a kifejezeacutes egeacuteszen koumlznapi jelenteacutesaacuter-nyalata is szerepel46 Alapvető aacutelliacutetaacutesa hogy a kuumllvilaacutegban leacutetező taacutergyak nem tartoznak a Ding an sich kategoacuteriaacutejaacuteba mivel ezek a kuumllvilaacutegi leacutetezők nem fuumlg-getlenek a megismereacutes kriteacuteriumaitoacutel (Bedingungen der Erkenntnis) Ebből az koumlvetkezik hogy valamely jelenleacutevő dolog (gegenwaumlrtige Sache) megjeleneacutese keacutepe (Anschauung) aacuteltal nem vaacutelik megismerhetőveacute maga a dolog tehaacutet nem ismerhető meg az amilyen ez a dolog magaacuteban a maga valoacutejaacuteban minthogy a keacutep nem lesz reacutesze az emberi megismereacutesi keacuteszseacutegnek (Vorstellungskraft)47 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a Ding an sich kifejezeacutes egy olyan leacutetezőt jeloumll amely taacuter-gyaacutetoacutel (Ding) fuumlggetlenuumll leacutetezik ebből eredően ha a taacutergyat megfosztanaacutenk tulajdonsaacutegaitoacutel (Eigenschaften) akkor csupaacuten a Ding an sich maradna48 Mindebből adoacutedoacutean Kant fogalmai szerint a Ding an sich egy felismerhetetlen eacutes leiacuterhatatlan valoacutesaacuteg amely valamilyen moacutedon a megfi gyelt jelenseacutegek alapjaacute-ul szolgaacutel nincs arra moacuted hogy az ember koumlzvetlenuumll megismerje felfogja azo-kat a dolgokat amelyek a termeacuteszetes vilaacutegnak teacutenyleges taacutergyai49 Mindehhez kapcsoloacutedoacutean eacuterdemes meacuteg egy Kanttoacutel szaacutermazoacute szoumlveget megvizsgaacutelni

45 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld a szoumlvegben bdquodie Bestimmung hat dem Menschen unterworfen zu sein heiszligt Sacherdquo

46 Ehhez ld reacuteszletesen R (1991) i m s h v P (1987) i m 947 Ld K (1783) i m sect9 Vouml K (1781) i m A 129 bdquoWaumlren die Gegenstaumlnde womit unsere

Erkenntnis zu tun hat Dinge an sich selbst so wuumlrden wir von diesen gar keine Begriff e a prioir haben koumlnnenrdquo

48 Vouml A ndashL (1958) i m s v lsquoDing an sichrsquo Oxford Companion s v lsquothing-in-itselfrsquo49 Vouml C (1996) i m s v lsquothing-in-itselfrsquo Ugyaniacutegy kritikusan R (2003) i m

96ndash97

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről24

Proleg sect13 Anm IIbdquoIch dagegen sage es sind uns Dinge als auszliger uns befi ndliche Gegenstaumlnde unserer Sinne gegeben allein von dem was sie an sich selbst sein moumlgen wissen wir nichts sondern kennen nur ihre Erscheinungen d i die Vorstellungen die sie in uns wirken indem sie unsere Sinne affi zieren Demnach gestehe ich allerdings daszlig es auszliger uns Koumlrper gebe d i Dinge die obzwar nach dem was sie an sich selbst sein moumlgen uns gaumlnzlich unbekannt wir durch die Vorstellungen kennen welche ihr Einfl uszlig auf unsere Sinnlichkeit uns verschaff t und denen wir die Benennung eines Koumlrpers geben welches Wort also bloszlig die Erscheinung jenes uns unbekannten aber nichtsdestoweniger wirklichen Gegenstandes bedeutet Kann man dieses wohl Idealismus nennen Es ist ja gerade das Gegenteil davonldquo50

Mint az az 1783-ban megjelent bdquoProlegomena zu einer jeden kuumlnftigen Metaphysik die als Wissenschaft wird auftreten koumlnnenrdquo vagyis a bdquoProlegomena minden leendő metafi zikaacutehoz amely tudomaacutenykeacutent leacutephet majd felrdquo ciacutemet viselő műveacuteben olvashatoacute Kant alapvetően abboacutel indul ki hogy a Ding kategoacuteriaacutejaacuten beluumll vannak olyan (testi) taacutergyak (Gegenstaumlnde) amelyek egyfelől tőluumlnk kuuml-loumlnboumlzőek maacutesfelől pedig az eacuterzeacutekeink reacuteveacuten vagyunk keacutepesek felfogni ezeket Ugyanakkor semmit sem tudhatunk meg magukroacutel ezekről az entitaacutesokroacutel (an sich selbst) kizaacuteroacutelag megjeleneacutesi formaacuteik (Erscheinungen) megismereacuteseacutere szoriacutetkozhatunk Kant akkeacutent veacutelekedik hogy ezek a megjeleneacutesi formaacutek vagy keacutepzetek (Vorstellungen) hataacutessal vannak az eacuterzeacutekeinkre Ebből eredően leacuteteznek olyan dolgok amelyek szaacutemunkra teljesen ismeretlenek (gaumlnzlich unbekannt) ndash ezekkel oumlsszefuumlggeacutesben mindoumlsszesen annyira vagyunk keacutepesek hogy ezek kuumllvilaacutegi lekeacutepeződeacuteseit megjeleneacutesi formaacuteit megismerjuumlk Ezen tuacutelmenően Kant arra is raacutemutat hogy amikor ezeket a testi valoacuteval rendelkező leacutetezőket (Koumlrper) igyekszuumlnk elnevezni leacutenyegeacuteben nem teszuumlnk maacutest mint hogy az ezekhez kapcsoloacutedoacute megjeleneacutesi formaacutekat keacutepzeteket illetjuumlk neacutevvel Veacutegső koumlvetkezteteacuteseacutet keacuterdeacutesfelveteacutes formaacutejaacuteban fogalmazza meg nevezhető-e mindez idealizmusnak A feltett keacuterdeacuteseacutere sajaacutet maga vaacutelaszol mindez eacuteppen hogy taacutevol aacutell az idealizmustoacutel51 Kant eme gondolatmenete kapcsaacuten mindenkeacuteppen laacutetni

50 K (1783) i m 6951 Ezen a ponton felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges hogy a Kant aacuteltal hasznaacutelt Ding an sich fogalmaacutet

oumlsszefuumlggeacutesbe hozzuk illetőleg paacuterhuzamba aacutelliacutetsuk a νοούμενον goumlroumlg gondolkodoacutekra visszavezethető koncepcioacutejaacuteval (Ehhez ld egyezően R (2003) i m 96 Magaacutehoz

25A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

kell azt hogy a teljes neacutezetrendszer idealizmuskeacutent valoacute felfogaacutesa azeacutert sem tekinthető a valoacutesaacutegtoacutel elrugaszkodott gondolatnak mivel azt laacutethatjuk hogy a testi leacutetezők kapcsaacuten is elsősorban az elnevezeacutest (nominalizmus) emeli ki joacutel-lehet mindeme entitaacutesok nem azeacutert eacutes attoacutel fogva leacuteteznek hogy nevet kapnak Eme kanti gondolat eacutes Puchta neacutezete koumlzoumltt koumlnnyen felsimerhető a rokonsaacuteg a Ding az emberi elismereacutestől felismereacutestől ciacutemkeacutezeacutestől vaacutelik fuumlggőveacute

12 A res kifejezeacutes lexikaacutejaacuteroacutel

Mint ahogy a dolog szoacutenak magyarul szaacutemtalan jelenteacutese ismeretes52 uacutegy a latin res is igen szeacuteles koumlrben keruumllt alkalmazaacutesra53 mi toumlbb a kifejezeacutes a jogi forraacute-sokban is meglehetősen taacuteg eacutertelemben fordul elő54 A teacutenyleges jelenteacutesekből valamint az egyes jelenteacuteskoumlroumlk szaacutemaacuteboacutel adoacutedoacutean talaacuten nem mereacuteszseacuteg levon-ni azt a koumlvetkezteteacutest hogy a latin res szoacute koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett hasznaacutelata leacutenyegeacuteben egybeesik55 Ez a kijelenteacutes abboacutel a szempontboacutel nem jelent uacutejdonsaacutegot hogy az irodalomban toumlbb helyen is lehet talaacutelkozni azzal a megaacutellapiacutetaacutessal hogy a res egyszerre szűkebb eacutes taacutegabb eacutertelemben

a goumlroumlg kifejezeacuteshez ld pl L ndashS (1940) i m s v lsquoνοέωrsquo) Ebben az oumlsszefuumlg-geacutesben felteacutetlenuumll hangsuacutelyozni kell hogy νοούμενον goumlroumlg elgondolaacutesa semmikeacutepp sem fuumlggetleniacutethető Platoacuten ideatanaacutetoacutel tovaacutebbaacute arra is utalni kell hogy Aquinoacutei Szent Tamaacutes res-felfogaacutesaacutet sem lehet zaacuteroacutejelbe tenni Emleacutekezetes hogy ez a keacutet gondolkodoacute a res fogal-maacutenak elteacuterő koncepcioacutejaacuteboacutel indult ki Reacuteszletesebben ld B ndashH (1986) i m s h v Oxford Companion s v lsquophenomena and noumenarsquo MKatLex s v lsquoDing an sichrsquo Azt mindenkeacuteppen hangsuacutelyozni kell hogy a Ding an sich jelenteacutese joacuteval taacutegabb mint a goumlroumlg νοούμενον eacutertelme ebben a tekintetben vouml P (1987) i m 9

52 Vouml C ndashF (1862ndash1864) i m s v lsquodologrsquo A szoacute jelenteacuteskoumlreacuteben nyolc kuumlloumlnbouml-ző jelenteacutesaacuternyalatot sorol fel mint peacuteldaacuteul taacutergy uumlgy foglalatoskodaacutes aacutellapot hataacuterozatlan taacutergy Kuumlloumln kiemelendő az a jelenteacutes amely szerint dolog minden ami a szemeacutelytől kuumlloumln-boumlző ebben a koumlrben kifejezetten hivatkozik a latin res szoacutera

53 Ld F ndashF (1945) i m s h v Oxford Latin Dictionary s v lsquoresrsquo Dajczak kifejezetten emliacuteti hogy a jelzett helyen a res szoacute toumlbb mint maacutesfeacutel tucat jelenteacutese fordul elő amelyek mindent egybevetve fedeacutesben vannak a magyar jelenteacutesekkel Reacuteszletesen vouml D (2003) i m 98 A koraacutebbi irodalomban ezzel egyezően ld A koraacutebbi irodalomban ezzel egyezően ld B (1990) i m 72

54 Ld H ndashS (1907) i m s v lsquoresrsquo ahol nyolc nagy jelenteacuteskoumlrt kuumlloumlniacutet el az első jelenteacutesen (dolog taacutergy) beluumll tovaacutebbi nyolc alkategoacuteriaacutet kuumlloumlniacutet el Iacutegy leacutenyegeacuteben oumlsszesen 16 jelenteacuteskoumlrt kapunk ami nem aacutell messze az Oxford Latin Dictionary aacuteltal megadott 19 jelenteacutestől Ehhez ld meacuteg Benedek Ferenc megjegyzeacuteseacutet a res kifejezeacutes sokreacutetőseacutegeacuteről B (1959) i m 4 Ugyaniacutegy foglalt aacutellaacutest maacuter Savigny is bdquoEs giebt wenige Ausdruumlcke in der Roumlmischen Sprache die so viele Bedeutungen anzunehmen faumlhig sind wie das Wort res [hellip]rdquoVouml S (1841) i m 441

55 Ezzel egyezően G (2001) i m 3 aki meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy amikor azt aacutelliacutetja hogy meacuteg a jogi forraacutesokban is elsődlegesen a lsquoresrsquo szoacute koumlznapi jelenteacutese fordul elő

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről26

van jelen aacuteltalaacuteban a nyelvhasznaacutelatban56 A szerzők ebben a koumlrben vagy azt hangsuacutelyozzaacutek hogy res hasznaacutelataacutera maacutes kifejezeacutesekhez keacutepest szeacutelesebb koumlrben keruumllt sor57 vagy a kifejezeacutes mindent aacutetfogni szaacutendeacutekozoacute taacuteg jelenteacuteseacutet hangsuacutelyozzaacutek a minket koumlruumllvevő vilaacutegra vetiacutetve58

Egyes szerzők szerint a dolog fogalmaacuteval a kuumllvilaacuteg egy bizonyos szeleteacutet hataacuteroljuk el olyat amely Kolosvaacutery Baacutelint kifejezeacuteseacutevel eacutelve bdquoa teacuterben valoacute-saacuteggal helyt foglaloacuterdquo59 Sokolowski szerint res megjeloumlleacutessel illethető minden ami a jogkeacutepes alanynak alaacutevetett felteacuteve hogy az meghataacuterozott minthogy az emberi uralom taacutergya egyfelől valamely materiaacutelis-fi zikai maacutesfelől valamely fogalmi leacutetező lehet Ez utoacutebbi ndash Sokolowski meglaacutetaacutesa szerint ndash csak azeacutert szerepelhet ebben a felsorolaacutesban mert az emberi akarat egy bizonyos fokig a fogalmakat is uralja hiszen az egyeacuten keacutepzelete teremti meg ezeket a fogal-makat illetőleg jeloumlli ki ennek hataacuterait60 Grosso eme aacutelliacutetaacutes kiterjeszteacutesekeacutent azt hangsuacutelyozza hogy a dolog egyszerre taacutersadalmi eacutes gazdasaacutegi jelenseacuteg is gazdasaacutegi abboacutel a szempontboacutel hogy az ember ceacuteljainak eleacutereacuteseacutere rendelt taacutersadalmi pedig abboacutel az aspektusboacutel hogy az egyes korszakokban a taacutersada-lom fejlettseacutegeacutetől fuumlggően keruumll meghataacuterozaacutesra hogy mi minősuumll dolognak61 Bonfante eacutes Talamanca azt helyezik előteacuterbe hogy a kuumllvilaacuteg fentebb nevezett meghataacuterozott reacuteszei dologi jogi jogosultsaacutegok taacutergyai lehetnek62 Kis elteacutereacutessel

56 G (2001) i m 4 B (1968) I i m 5-6 M (1943) i m 133 K (1971) I i m 376 N (1989) i m 169 B (2001) i m 16 tovaacutebbaacute 63ndash64 D (2003) i m 98 Az aacutelliacutetaacutesnak a koumlznyelvi eacutes technikus eacutertelemben vett helytaacutelloacutesaacutega expressis verbis csak egy helyen jelenik meg vouml B (2001) i m 64

57 Tipikusan ilyen megkoumlzeliacuteteacutessel lehet talaacutelkozni Marton eacutes Nadjo munkaacutejaacuteban58 Grosso Bonfante Dajczak eacutes leacutenyegeacuteben Kaser sorolhatoacute ide59 Vouml ehhez G (2001) i m 5 B (1968) I i m 6 K (1942) i m 6

T (1990) i m 379 B (1990) i m 73 Ezzel egyezően Menyhaacuterd aki bdquodologtaacutergyisaacutegotrdquo emliacutet mint a jogi eacutertelemben vett dolog legalapvetőbb jellemzőjeacutet Ld M (2010) i m 43

60 S (1902) i m 28 Nem keacutetseacuteges hogy a fogalmak kizaacuteroacutelag emberi alkotaacutes eredmeacute-nyekeacutent leacuteteznek A fogalomalkotaacutes a szerző egeacutesz gondolatmeneteacuten veacutegigvonul ugyanakkor uacutegy veacuteljuumlk hogy Sokolowski tuacutel nagy jelentőseacuteget tulajdoniacutet a fogalmaknak ndash ebben a meacuter-teacutekben ez a roacutemaiakra nem volt jellemző minthogy a gyakorlati esetek koumlreacuteben tapasztalhatoacute a fogalomhasznaacutelathoz koumltődő ingadozaacutesok oka is eacuteppen a kazuisztikaacuteban keresendő hiszen a dolog fogalma puszta absztrakcioacute Ugyanakkor minden esetben amikor Sokolowksi fogal-makroacutel beszeacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint sokkal inkaacutebb a dolgok Marcus Aurelius aacuteltal emliacutetett elnevezeacuteseacuteről van szoacute (Elmeacutelkedeacutesek 3 11 8 29) Ld meacuteg S (1902) i m 39ndash40 valamint hasonloacutean meacuteg 42

61 G (2001) i m 5ndash6 62 A gazdasaacutegi hasznaacutelhatoacutesaacuteg kriteacuteriumaacutenak Bonfante szerint is van leacutetjogosultsaacutega amikor

azt mondja hogy veacutegeredmeacutenyben csak az tekinthető dolognak ami gazdasaacutegi hasznaacutelatra alkalmas ez pedig nyilvaacutenvaloacutean nem esik egybe a kuumllvilaacuteg oumlsszes koumlruumllhataacuterolt reacuteszeacutevel Vouml B (1968) I i m 7ndash8

27A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

ezt a szemleacuteletet vallja magaacuteeacutenak Kaser eacutes Mayer-Maly is Mayer-Maly raacutemutat hogy a res neacutehol jelenti a per taacutergyaacutet (res de qua agitur) ugyanakkor szolgaacutelhat aacuteltalaacuteban a teljes vagyon megjeloumlleacuteseacutere is63 Kaser megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szem-pontboacutel eacuterdekes hogy veacutelemeacutenye szerint a jogi nyelvben a res szoacute haacuteromfeacutele eacutertelemben hasznaacutelhatoacute szűkebb eacutertelemben jelenti az egyedi koumlruumllhataacuterolt jogi eacutertelemben oumlnaacutelloacute testi dolgot ideeacutertve a rabszolgaacutekat is akik emberek eacutes egyuacutettal a jog taacutergyai is Tovaacutebbi eacutertelemben jelent mindent ami egy magaacutenjogi jogosultsaacuteg vagy magaacutenjogi per taacutergya lehet vagyis jogtaacutergy ebben az eacuterte-lemben ide tartozhat akaacuter a csalaacutedgyermek vagy a manusos feleseacuteg is Veacuteguumll neacutemely esetben magaacutet az egeacutesz vagyont jeloumlli Meglaacutetaacutesa szerint a dologi jog koumlreacuteben főkeacutent a res legelső eacutertelmeacutevel kell foglalkozni tulajdon taacutergyai csak az egyedi oumlnaacutelloacute testi dolgok lehetnek valamint a rabszolgaacutek64 Maacutes koraacutebbi munkaacutejaacuteban Kaser azt hangsuacutelyozza hogy a res-fogalom nyilvaacutenvaloacutean nem biacuter gyakorlati eacuterteacutekkel65 Ugyanakkor ennek kapcsaacuten arra is raacutemutat hogy Gaius Instituacutecioacuteiban a res ndash a jogalanynak szaacutemiacutetoacute personae paacuterjakeacutent ndash tipikus jogtaacutergykeacutent jelenik meg aacutem annak eacuterdekeacuteben hogy a fogalom gyakorlati szempontboacutel is hasznosiacutethatoacute legyen azonmoacuted kuumlloumlnbseacuteget tesz res corporales eacutes incorporales koumlzoumltt66 Marton kuumlloumlnbseacuteget tesz dolog eacutes vagyon koumlzoumltt veacutelemeacutenye szerint jogi szempontboacutel elsődlegesen a vagyon biacutert jelentőseacuteggel a dolog csak mint vagyonalkatreacutesz joumlhetett fi gyelembe67 Benedek is leacutenyegeacuteben vagyonalkatreacuteszt laacutet a res kifejezeacutes moumlgoumltt amely ekkeacutent csak szűkebb eacutertelem-ben jelent dolgot Ez utoacutebbi vonatkozaacutesaacuteban kiemeli hogy dolog mindenkeacuteppen csak a kuumllvilaacuteg valamely oumlnaacutelloacute reacutesze lehet amely aacutellandoacute tulajdonsaacutegokkal biacuter Ez utoacutebbi jellemző fontossaacutega abban aacutell hogy egy adott dolog ennek reacuteveacuten kuumlloumlnboumlztethető meg baacutermely maacutes testi taacutergyaktoacutel Nem utolsoacute sorban Benedek azt is hangsuacutelyozza hogy a dolog jogi eacutertelemben vett eacuterdekesseacutege hogy jog-viszonyok oumlnaacutelloacute taacutergya lehet68 Eacuterdekesseacutege folytaacuten kuumlloumln kiemelendő Bretone felfogaacutesa Maga is abboacutel indul ki hogy a vilaacutegban az embert fi zikai eacutertelemben vett dolgok veszik koumlruumll amelyek vagy a termeacuteszetből erednek vagy emberi alkotaacutes eredmeacutenyei ekkeacutent neacutezete veacutegeredmeacutenyben rokon Bonfante felfogaacutesaacute-

63 M -M (1999) i m 53 Megjegyzi meacuteg hogy joacutellehet a roacutemaiak a dologra a aacuteltalaacuteban a res kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek olykor corpus megjeloumlleacutessel is illetteacutek

64 K (1971) I i m 376 65 K (1953a) i m 14366 K (1953a) i m 14267 M (1943) i m 132ndash13368 Vouml B (1988) i m 2ndash3

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről28

val69 mindezek mellett azonban a res taacuteg jelenteacuteseacutenek egyszerre keacutet aspektusaacutet is hangsuacutelyozza Egyfelől azt hogy a kifejezeacutes aacuteltalaacutenosiacutet ekkeacutent ndash joacutellehet baacutermely egyedi dolog megjeloumlleacuteseacutere is alkalmas ndash gyűjtőfőneacutevkeacutent funkcionaacutel mivel dolgok olyan oumlsszesseacutegeacutenek jeloumlleacuteseacutere is hasznaacutelhatoacute amely dolgok nem szuumlkseacutegkeacuteppen tartoznak egy csoportba70 Maacutesfelől azonban felhiacutevja arra is a fi gyelmet hogy a res egyfajta nomen generale az aacuteltalaacutenosiacutetaacutes nyomaacuten nem kizaacuteroacutelag gyűjtőfőneacutevi karakterrel biacuter hanem aacuteltalaacuteban hasznaacutelhatoacute baacutermely specifi kus jelenteacutesű főneacutev helyettesiacuteteacuteseacutere is meacutegpedig mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelatban mind pedig a jogi nyelvben egyaraacutent71 Ami a res terminus generaacutelis jellegeacutet illeti ebben a vonatkozaacutesban elegendő a helyettesiacutethető dol-gok kategoacuteriaacutejaacutera gondolni A helyettesiacutethető dolgokat leggyakrabban a nem forraacutesszerű res fungibiles kifejezeacutessel szoktuk jeloumllni Ez az Ulrich Zassius nevű XV ndash XVI szaacutezadi humanista neveacutehez fűződik aki a fungor igeacuteből szaacutermaztatott fungibilis melleacuteknevet ahhoz a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz koumltoumltte hogy ezek a helyettesiacutethető dolgok funkcioacutejukat tekintve egymaacutessal felcsereacutelhető egye-dekből aacutelloacute dologcsoportok Ezzel sajaacutet koraacutenak mindennapi gyakorlataacutet hiacuteven tuumlkroumlzte Az oacutekori szoumlvegek azonban akkeacutent emlegetik ezt a kategoacuteriaacutet mint res quae pondere numero mensura constant ndash olyan vagyontaacutergyak amelyek leacutenyege szaacutemukban suacutelyukban meacuterteacutekuumlkben aacutell72 Maacuterpedig a forraacutesokban ez a feacutelmondat nem kizaacuteroacutelag ebben a formaacuteban talaacutelhatoacute meg van olyan szoumlveg ahol id quod maacutesutt ea quae illetve megint maacutesutt in vagy de his quae for-dul elő73 Ez pedig arra utal hogy ndash miutaacuten a szoumlvegek jelenteacutese nem vaacuteltozik azaacuteltal hogy a főnevet egy neacutevmaacutes helyettesiacuteti ndash a res szoacute annyira aacuteltalaacutenos jelenteacutessel biacuter hogy egy neacutevmaacutessal utaloacuteszoacute neacutelkuumll is lehet helyettesiacuteteni

69 bdquoEssa sta infatti ad indicare ogni entitagrave obbiettiva che il nostro pensiero isola nellrsquouniverso o nel mondo delle idee fuori del nostro laquoioraquo [hellip]rdquo ndash B (1968) I i m 5

70 B (2001) i m 1671 B (2001) i m 63ndash64 Ezzel egyezően ld E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo bdquohellip

en raison de son sens vague a pu ainsi devenir un substitut polihelliprdquo Erre leacutenyegeacuteben Ruumlfner is utal amikor a lsquores quae pondere numero mensura constantrsquo kifejezeacutes előfordulaacutesi vaacuteltozatait taacuterja fel Megaacutellapiacutetaacutesa szerint a res szoacuten kiacutevuumll meacuteg egyeacuteb hasonloacutean aacuteltalaacutenos kifejezeacutesek is megjelennek a hivatkozott kifejezeacutes egyes vaacuteltozataiban (haec quid id ea omne) Logikusan adoacutedoacute keacuterdeacutese hogy a vonatkozoacutei melleacutekmondat előtt aacutelloacute utaloacuteszoacute vaacuteltozaacutesa vajon nem vaacuteltoztatja-e meg a teljes fordulat jelenteacuteseacutet Koumlvetkezteteacutese szerint erről nincs szoacute minthogy maga a res szoacute is olyannyira aacuteltalaacutenos hogy a neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutes nem eredmeacutenyezi sem a jelenteacuteskoumlr taacutegiacutetaacutesaacutet sem pedig megvaacuteltoztataacutesaacutet Vouml R (2000) i m 28

72 Ehhez ld R (2000) i m 26ndash3073 Iacutegy quod szerepel Licin D 5 1 38 (4 regul) Ulp D 30 34 6 (21 ad Sab) eacutes Pap D 45 1

115 pr (2 quaest) szoumlvegeiben In illetve de his quae szerepel Gai D 18 1 35 5 (10 ad ed provinc) eacutes Maec D 35 2 30 3 (8 fi deicomm) textusaiban ndash utoacutebbiban csak a haec neacutevmaacutes fordul elő ea quae Ulp D 30 30 pr (19 ad Sab) szoumlvegeacuteben

29A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ami a res gyűjtőfőneacutevkeacutent valoacute hasznaacutelataacutet illeti ebben a koumlrben Bretone kiemeli hogy a szoacute ilyen jellegeacuteből adoacutedoacutean vagyont javak oumlsszesseacutegeacutet jelenti Ennek egyik bizonyiacuteteacutekakeacutent eacuterteacutekeli azt a teacutenyt hogy a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben az oumlroumlkleacutesi viszonyok kapcsaacuten a familia pecuniaque fordulat toumlbb szoumlvegvaacutel-tozatban maradt raacutenk74 Eme szoumlvegvaacuteltozatok koumlzoumltt olyan is szerepel amely a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet ekkeacutent ideacutezi bdquolex XII tabularum permittere videbatur qua cavetur ut quod quisque de re sua testatus esset id ratum haberetur his verbis rsquoUTI LEGASSIT SUAE REI ITA IUS ESTOrsquordquo75

Nadjo nyelveacuteszeti elemzeacuteseacuteben raacutemutat arra hogy a res szoacute megjeleneacutese a latin nyelvben igen korai időkre tehető joacutellehet a szoacute eredete maacuteig homaacutelyos76 Megerősiacuteti maacutes szerzők neacutezeteacutet amely szerint kezdeti bdquovagyonrdquo bdquovagyontaacuter-gyakrdquo bdquojavakrdquo eacutertelmeacuteben maacuter igen koraacuten tetten eacuterhető a kifejezeacutes gazdasaacutegi szemleacuteletű jelenteacutesaacuternyalata77 Eme aacuteltalaacutenos kollektiacutev eacutertelme mellett azonban

74 Vouml 5 3 bdquoUti legassit super pecunia tutelave suae rei ita ius estordquo75 Vouml Gai 2 224 Inst 2 22 pr Paul D 50 16 120 (5 ad Q Muc) Az egyeacuteb szoumlveghagyomaacute-

nyok familia pecuniaque sua ndash Rhet ad Herren 1 23 Cic de inv 2 50 148 pecunia tutelave suae rei ndash Ulp 11 14 Paul D 50 16 53 pr (59 ad ed) A forraacutesokhoz az irodalomban ld D (1970) i m 23 Z (1997) i m 100ndash104 tovaacutebbaacute 195ndash197 Dioacutesdi meglaacutetaacutesa szerint a familia eacutes a pecunia kifejezeacutesek eredetileg mindazokat a termelőeszkoumlzoumlket (means of production) jelentette amelyek elsőkeacutent vaacuteltak magaacutentulajdon taacutergyaivaacute majd a kifejezeacute-sek tartalma eacutes jelenteacutese lassacskaacuten megvaacuteltozott egyfelől abboacutel adoacutedoacutean hogy utoacutebb a foumlld is a magaacutentulajdon reacutesze lett maacutesfelől pedig az aacutellattenyeacuteszteacutesről a mezőgazdaacutelkodaacutesra valoacute aacutetteacutereacutes jelekeacutent Ld D (1970) i m 30 Zlinszky a maga reacuteszeacuteről az uti legassit super familia pecunia tutelaque suae rei megfogalmazaacutest tartja a leginkaacutebb valoacutesziacutenűnek joacutellehet elismeri hogy a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa jelentős neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik A hivatkozott Gaius eacutes Pomponius aacuteltal raacutenk hagyomaacutenyozott szoumlvegek kapcsaacuten ő is raacutemu-tat arra hogy a szoumlveghagyomaacutenyok koumlzoumls jellemzője hogy a suae rei fordulat elől toumlrlik a familiaacutera eacutes pecuniaacutera toumlrteacutenő utalaacutest amiből logikusan az koumlvetkezik hogy a suae rei mindkettő jelenteacuteseacutet visszaadja Z (1997) i m 101 valamint 195 Bretone a toumlrveacuteny emliacutetett toumlredeacuteke vonatkozaacutesaacuteban haacuteromszor keacutet azaz oumlsszesen hat szoumlvegvaacuteltozatot rekonst-ruaacutel Leacutenyegeacuteben naacutela is haacuterom csoport szerepel azzal azonban hogy az egyes szoumlvegvaacutelto-zatokon beluumll alcsoportokat hoz leacutetre Ld B (2001) i m 26 Ami a toumlrveacuteny szoumlvegeacutet illeti Bretone a hivatkozott Pomponius-helyen talaacutelhatoacute bdquouti legassit suae reirdquo formaacutet tekinti a toumlrveacuteny eredeti szoumlvegeacutenek uacutegy veacuteli hogy ha a familia eacutes a pecunia eredetileg is szerepeltek volna a toumlrveacutenyben akkor utoacutebb ezt a szoumlvegezeacutest nem vaacuteltotta volna fel a Pomponius aacuteltal hasznaacutelt kifejezeacutes Az ulpianusi bdquopecunia tutelave suae reirdquo formaacutet egyaacuteltalaacuten nem tartja elfogadhatoacutenak Ld reacuteszletesen B (2001) i m 24ndash36

76 N (1989) i m 16777 Vouml E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo valamint N (1989) i m 168 ErnoutndashMeillet

szerint az olyan kifejezeacutesek mint res familiaris vagy res publica az ősi jogban kialakult eacutes a keacutesőbbiekben meggyoumlkeresedett kifejezeacutesekeacutent eacuteppen a szoacute lsquojavakrsquo eacutertelmeacutet taacutemasztjaacutek alaacute Nadjo aki egyeteacutert az előbbi megaacutellapiacutetaacutessal azt hangsuacutelyozza hogy a szoacutehoz tapadoacute főneacutevi vagy melleacutekneacutevi determinaacutensok (res familiaris res paterna res patria ugyaniacutegy res meum parentum res patris) elsődlegesen csalaacutedi kapcsolatokra utalnak ekkeacutent a kifejezeacutesek oumlsszesseacutegeacuteben szuumllői vagy csalaacutedi vagyonra oumlroumlkseacutegre utalnak Ezzel egyezően ld K (1971) I i m 377

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről30

leacutetezett a szoacutenak olyan konkreacutet eacutertelme is amely hasznaacutelataacutet a mai eacutertelemben vett bdquodologrdquo kifejezeacutessel rokon vonaacutesokat78 Eacuteppen ez a konkreacutet eacutertelme tette alkalmassaacute a res kifejezeacutest minden leacutetezőnek a valoacutesaacutegnak a megjeloumlleacuteseacutere is79 Joggal meruumll fel ezen a ponton az igeacuteny annak tisztaacutezaacutesaacutera hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteben milyen eacutertelemben fordul elő a res kifejezeacutes

13 A res kifejezeacutes a jogi forraacutesokban kuumlloumlnoumls tekintettel a Digesta bizonyos szoumlvegeire

A dolgok egyik legősibb felosztaacutesa szerint egyes a res mancipi miacuteg maacutesok a res nec mancipi kategoacuteriaacutejaacuteba tartoznak A keacutet csoport koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel szabatos megfogalmazaacutesaacutet Ulpianusnaacutel talaacuteljuk meg

Ulp 19 1Omnes res aut mancipi sunt aut nec mancipi Mancipi res sunt praedia in Italico solo tam rustica qualis est fundus quam urbana qualis domus item iura praediorum rusticorum velut via iter actus aquaeductus item servi et quadrupedes quae dorso collove domantur velut boves muli equi asini ceterae res nec mancipi sunt Elefanti et cameli quamvis collo dorsove domentur nec mancipi sunt quoniam bestiarum numero sunt

Ebben a szoumlvegben a feltehetően a Kru II ndash III szaacutezad forduloacutejaacuten eacutelt Ulpianus a res keacutet koumlreacutet kuumlloumlniacuteti el egymaacutestoacutel azok vagy mancipi vagy nec mancipi A joacutel ismert szoumlveg alapjaacuten a res mancipi koumlreacutebe tartoznak az Itaacuteliaacuteban fekvő telkek akaacuter praedia rustica amilyen a fundus akaacuter praedia urbana mint a domus Ugyaniacutegy a res mancipi koumlreacutebe sorolja a mezei telki szolgalmakat amelyek koumlzuumll egyeseket peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel nevesiacutet haacuterom uacutethasznaacutelati jogot (via iter actus) eacutes egy viacutezhsznaacutelati jogot (aquaeductus) emliacutet peacuteldakeacutent Ide sorolja meacuteg azokat a neacutegylaacutebuacuteakat amelyek igaacuteba lehet hajtani (collo [hellip] domentur szoacute szerint a nyakuk aacuteltal szelidiacutettetnek meg) illetve azokat is amelyekre terhet lehet pakolni

78 Ilyen eacutertelemben szerepel peacuteldaacuteul a XII tt-ben a res mancipi kifejezeacutes (5 2) amely az ősi roacutemai taacutersadalom patriarchaacutelis gazdaacutelkodoacute jellegeacutet tuumlkroumlzi Hasonloacutean konkreacutet eacutertelemben fordul elő peacuteldaacuteul Iavolenusnaacutel (Iav D 41 3 23 pr eacutes eod 2 [9 epist]) ahol elsősorban res mobiles formaacuteban a res immobiles illetőleg a res soli paacuterjakeacutent jelenik meg Reacuteszletesen ld N (1989) i m 171ndash173

79 Vouml E ndashM (1951) i m s v lsquoresrsquo bdquohellip deacutesignant des biens concrets a pu servir agrave exprimer ce qui existe la chose laquo la reacutealiteacute raquohelliprdquo

31A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

(dorsove domentur szoacute szerint a haacutetuk aacuteltal szelidiacutettetnek meg) Peacuteldaacutekat is emliacutet egyfelől pozitiacutev peacuteldaacutekat tehaacutet felsorol olyan aacutellatokat (oumlkroumlk szamarak lovak oumlszveacuterek) amelyekre igaz lesz a megfogalmazott aacutelliacutetaacutes felhoz azonban keacutet negatiacutev peacuteldaacutet is (elefaacutent teve) Az elefaacutentok eacutes teveacutek ugyanis keacutetseacutegkiacutevuumll alkalmasak igavonaacutesra illetőleg teherhordaacutesra meacutegsem tartoznak a res mancipi koumlreacutebe minthogy mindkettő egyaraacutent bestiaacutenak minősuumllt80 Ehelyuumltt minden bizonnyal arroacutel van szoacute hogy a res mancipi mint a vagyontaacutergyak igen ősi koumlre időben joacuteval koraacutebban alakult ki ahhoz keacutepest amikor a roacutemaiak előszoumlr laacutettak teveacutet vagy elefaacutentot Eacutertelemszerű hogy ezeknek az aacutellatoknak csak azt koumlvető-en lett latin nevuumlk hogy a roacutemaiak megismerteacutek őket Ekkeacutent bizonyos hogy a res mancipi koumlreacutebe nem tartozhattak bele Emliacuteti meacuteg a forraacutesszoumlveg a rabszol-gaacutekat akik szinteacuten a res mancipi koumlreacutebe tartoztak Maacutermost eacuteppen a rabszolgaacutek eacutes a mezei telki szolgalmak res mancipi koumlreacuteben toumlrteacutenő emliacuteteacutese adhat alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a latin res szoacute nem kizaacuteroacutelagosan dolgot taacutergyat jelentett Meglaacutetaacutesunk szerint sokkal inkaacutebb arroacutel van itt szoacute hogy az egyes polgaacuterok vagyonaacutet keacutepezhető alkotoacuteelemket amelyeket az egyszerűseacuteg kedveacuteeacutert Benedek Ferenc neacutehai peacutecsi professzor nyomaacuten nevezhetuumlnk vagyonalkatreacute-szeknek (res) is az ősi jogban praktikussaacutegi szempontoknak megfelelően akkeacutent proacutebaacuteltaacutek csoportosiacutetani hogy kialakiacutetottaacutek eme vagyonalkateacuterszeknek azt a meghataacuterozott koumlreacutet amelynek jogi szempontboacutel kiemelt jelentőseacuteget ekkeacutent megkuumlloumlnboumlztetett fi gyelmet szenteltek Ez a megkuumlloumlnboumlztetett fi gyelem abban a teacutenyben oumlltoumltt testet hogy ezeket a vagyonalkatreacuteszeket kizaacuteroacutelag formakoumltoumltt uumlgyletekkel lehetett aacutetruhaacutezni amelyek eredmeacutenyekeacutent az egyes polgaacuter azt aacutelliacutethatta a dologroacutel hogy meum est ex iure Quiritium A formakoumltoumltt uumlgyletek hasznaacutelataacutet a mindenki szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacutesaacuteg az egyeacutertelműseacuteg ekkeacutent veacutegső soron a vagyoni viszonyok kiszaacutemiacutethatoacutesaacutega biztonsaacutega iraacutenti igeacuteny implikaacutel-ta81 A formakoumltoumltt uumlgyletek alkalmazaacutesaacutenak tovaacutebbi jelentőseacutege az volt hogy csak az ekkeacutent megszerzett vagyonalkatreacuteszek vonatkozaacutesaacuteban tarthatott igeacutenyt a polgaacuter az aacutellam aacuteltali veacutedelemre vagyis arra hogy legis actioacutes eljaacuteraacutes uacutetjaacuten szerezhessen eacuterveacutenyt a dologra vonatkozoacute igeacutenyeacutenek Hiszen a fentebb nevezett formakoumltoumltt uumlgyletek koumlzvetlen eredmeacutenye az volt hogy a polgaacuter azt mondhatta a dolog vonatkozaacutesaacuteban hogy bdquomeum est ex iure Quiritiumrdquo A legis actio sacramento in rem vindicatioacutejaacuteban pedig eacuteppen akkeacutent kellett perelni hogy a

80 A bestia a latinban elsősorban vadaacutellatot ragadozoacutet jelent olyat amely termeacuteszeteacuteneacutel fogva jobbaacutera szabadon van eacutes az emberre neacutezve veszeacutelyes vagy aacutertalmas lehet Vouml egyezően F (1884) s h v F ndashF (1945) i m s h v

81 Ehhez reacuteszletesen a meum est ex iure Quiritium kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek eacutes eacutertelmezeacuteseacutenek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben ld Z (1997) i m 148ndash152

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről32

perbe hiacutevoacutenak a dolgot ex iure Quiritium kellett a magaacuteeacutenak vallani Mindebben nem az a noacutevum hogy a dolog felett a polgaacutert a ius rendjeacuten valoacute veacutedelem illette meg Sokkal inkaacutebb az eacuterdemel fi gyelmet hogy ez a ius Quirtium rendjeacuten ala-puloacute veacutedelem volt a kifejezetten roacutemai ius civileacutenek tehaacutet egy leges eacutes mores kormaacutenyozta koumlzoumlsseacuteg aacuteltal a sajaacutet maga reacuteszeacutere megalkott normarendszer aacuteltal biztosiacutetott veacutedelem volt ez82 Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy azt jelenti mindez hogy ezeket a termeleacutessel eacutes gazdaacutelkodaacutessal vagyis abban a korban igazaacuteboacutel a mindennapi megeacutelheteacutessel oumlsszefuumlggő azt koumlzvetlenuumll elősegiacutető vagyonalkatreacute-szeket a koumlzoumlsseacuteg alkotta normarendszer alapjaacuten lehetett megszerezni eacutes ezt a koumlzoumlsseacutegi konszenzuson alapuloacute juttataacutest maga a koumlzoumlsseacuteg veacutedte meg tisztseacuteg-viselői koumlzreműkoumldeacuteseacutevel A res szoacute pedig ebben a taacutersadalmi-nyelvi kontextus-ban meglaacutetaacutesunk szerint semmikeacutepp sem jelenthet dolgot a szoacute instrumentaacutelis eacutertelmeacuteben Amennyiben pedig meacutegis feltesszuumlk hogy bdquodolgotrdquo mint eszkoumlzt taacutergyat instrumentumot jelentene uacutegy ez a felteveacutes szuumlkseacutegkeacuteppen annak az aacutelliacutetaacutesaacutet is magaacuteval hoznaacute hogy egyfelől a rabszolgaacutek dolgok maacutesfelől hogy a mezei telki szolgalmak dolgok Aneacutelkuumll hogy a rabszolgasaacuteg fogalmi-fi lozoacutefi ai haacutettereacutenek elemzeacuteseacutebe belemenneacutenk valoacutesziacutenűsiacutethető hogy az előbbi aacutelliacutetaacutes tuacutelzoacutenak hat eleacuteg ha neacutehaacuteny szoumlveghelyet citaacutelunk a jogaacuteszok munkaacuteiboacutel mint amilyenek azok amely szerint a rabszolganő gyermeke nem gyuumlmoumllcs (Gai D 22 1 28 1 [2 rer cott]) vagy amely arroacutel tudoacutesiacutet hogy a rabszolga siacuterja is forgalomkeacuteptelen (Ulp D 11 7 2 pr [25 ad ed])83 Hasonloacutekeacuteppen a mezei telki szolgalmak illetve ahogy Ulpianus hiacutevja őket a mezei telki jogok mai fogalma-ink szerint res incorporalisnak minősuumllnek Csakhogy a dolgoknak illetőleg vagyonalkatreacuteszeknek a res incorporalis ndash res corporalis kategoacuteriapaacuter menteacuten toumlrteacutenő felosztaacutesa előszoumlr Gaius Instituacutecioacuteiban jelenik meg vagyis joacuteval keacutesőbb annaacutel az időszaknaacutel amikor a res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutes annak gya-korlati jelentőseacutege okaacuten hasznaacutelatban volt84 Mindezzel ha nem is bizonyiacutetottuk hogy a bdquoresrdquo szoacute maacutest (is) jelent mint dolgot azt legalaacutebbis maacuter ezen a ponton is sikeruumllt felvillantani hogy az aacutelliacutetaacutes nem neacutelkuumlloumlz minden alapot

Ami a iustinianusi kodifi kaacutecioacutet illeti maacuter Giuseppe Grosso is raacutemutatott arra hogy a Digestaacuteban nem talaacutelunk olyan forraacutest amely a dolog fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet tartalmaznaacute ekkeacutent ebben a vonatkozaacutesban keacutenytelenek va-

82 Vouml Gai 4 16 valamint Z (1997) i m uo83 Ld pl F ndashH (2016) i m 277 valamint 339 Az ember ndash szemeacutely ndash szemeacutelyiseacuteg

fogalmak jeleneacutestoumlrteacuteneteacutebe illetőleg eme fogalmak egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteba helyuumltt nem ceacutelunk belemenni

84 Ehhez ld meacuteg D (2003) i m 97 P (2004) i m 108 D (2005) i m 118

33A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

gyunk olyan forraacutesokra hagyatkozni amelyek egy konkreacutet esethez kapcsoloacutedva hataacuterozzaacutek meg hogy adott koumlrben mit kell dolog alatt eacuterteni joacutellehet ezek a szoumlvegek toumlbbnyire meglehetősen aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegűek85 Maga a dolog ndash főkeacutent pedig annak jogi ndash fogalma viszont nem maacutes mint absztrakcioacute86 A kifejezeacutes a minket koumlruumllvevő vilaacutegboacutel mindent magaacuteban foglal ndash oumlsszhangban Bonfante eacutes Bretone aacutelliacutetaacutesaacuteval ndash legyen az akaacuter termeacuteszetesen leacutetrejoumlvő akaacuter emberi alkotaacutes eredmeacutenye87 Ceacutelja leacutenyegeacuteben tehaacutet az hogy aacutetfogjon mindent amit mi valoacutesaacutegkeacutent ismeruumlnk88 A res szoacute kuumlloumlnfeacutele jelenteacutesei jogi terminuskeacutent is szeacutetvaacutelaszthatoacutek attoacutel fuumlggően hogy aacuteltalaacutenos vagy konkreacutet eacutertelemben lel-hetők-e fel a forraacutesokban Konkreacutet eacutertelemben a res jeloumllhet valamilyen dolgot vagy taacutergyat amely jelenteacuteshez olyan tovaacutebbi forraacutesok kapcsolhatoacutek ahol a kifejezeacutes teacuteny illetőleg cselekveacutes eacutertelemben fordul elő Aacuteltalaacutenos eacutertelemben a terminus a vagyon mint egyes vagyontaacutergyak oumlsszesseacutegeacutenek megtestesiacutetője a jogi forraacutesokban is Kuumlloumln vizsgaacutelhatoacute a res fordulat bdquoviszonyokrdquo eacutertelemben amelyet mainapsaacuteg jobbaacutera valamilyen uumlgykeacutent szokaacutes felfogni Mindezek mellett leacuteteznek a szoacutenak tovaacutebbi leacutenyegeacuteben marginaacutelis jelenteacutesaacuternyalatai is mint amilyen peacuteldaacuteul a koumltelmek koumlreacuteben a szolgaacuteltataacutes eacutes ellenszolgaacuteltataacutes kifejezeacutese de megjelenik neacutehol hataacutes illetőleg eredmeacuteny eacutertelemben is kifejez-het tovaacutebbaacute valamilyen kapcsolatot oumlsszefuumlggeacutest is89

Visszautalva Bretone megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a res kifejezeacutes nomen generale megaacutellapiacutethatoacute hogy ennek a neacutezetnek leacutetezik forraacutesbizonyiacuteteacuteka A res a forraacutesokban teacutenylegesen előfordul ebben az eacutertelemben egyfajta bdquocopulakeacutentrdquo jeloumllve mindazt ami a minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetezik90 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Paulus egyik kijelenteacutese

85 Vouml G (2001) i m 386 S (1902) i m 3987 T (2002) i m 1449 B (1968) I i m 5 B (2001) i m 1688 T (2002) i m 1449 Veacutelemeacutenye szerint ugyanakkor a dolog absztrakt felfogaacutesaacutenak uacutetjaacutet

aacutellja az ontoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes mert ha csak ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteloacutedunk akkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyjuk azt a teacutenyt hogy a dologra vonatkozoacute egyes szabaacutelyok eacuteppen a dolog eacuterteacutekeacutetől fuumlggnek Ekkeacutent Sokolowski eacutes Schermaier megkoumlzeliacuteteacuteseacutet alapvetően hi-baacutesnak tartja Teacutenykeacuterdeacutes ugyanakkor hogy ndash mint arra a keacutesőbbiekben kifejezetten utalni is fogunk ndash ő maga is a dolog identitaacutesaacutehoz tartozoacutenak veacuteli a dolog eacuterteacutekeacutet Ebből koumlvetkezően pedig az ontoloacutegiai alapaacutellaacutesuacute vizsgaacuteloacutedaacutes eacuteppen nem hibaacutes az szuumlkseacuteges a dolog absztrakt mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesaacutehoz

89 Ehhez ld a forraacutesok megjeloumlleacuteseacutevel H ndashS (1907) i m s h v90 Megjegyzendő hogy ehelyuumltt nem a nyelveacuteszetben megszokott eacutertelemben hasznaacuteljuk a

copula kifejezeacutest vagyis semmikeacuteppen sem bdquokapcsoloacuteigerdquo eacutertelemben Ugyanakkor uacutegy veacutel-juumlk hogy a szoacute eredeti eacutertelmeacuteből kiindulva a kifejezeacutes jelen kontextusban valoacute hasznaacutelata eacuterthető eacutes veacutedhető lehet Egyfelől ezt taacutemasztja alaacute a res kifejezeacutes aacuteltalaacutenos jellege maacutesfelől pedig a Paulus-szoumlveg megfogalmazaacutesa is A Digesta ideacutezett textusa helyes lenne ebben a

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről34

Paul D 50 17 106 (2 ad ed)Libertas inaestimabilis res est

A szoumlvegből első tekintetre kitűnik hogy a jogaacutesz ehelyuumltt a res fordulatot nem dolog eacutertelemben hasznaacutelja A kifejezeacutes hasznaacutelata veacutelemeacutenyuumlnk szerint ahhoz hasonloacute mint amikor valaki azt aacutelliacutetja hogy bdquoa baraacutetsaacuteg szent dologrdquo91 Nem arroacutel van szoacute tehaacutet hogy a libertas vagy a baraacutetsaacuteg taacutergyiasult formaacuteban megjelenneacutenek hanem sokkal inkaacutebb az emliacutetett bretonei eacutertelemben vett nomen generale92 Megjegyzendő emellett az is hogy joacutel eacuterzeacutekelhető ebben a roumlvid szoumlvegben az egyes leacutetezők egymaacuteshoz valoacute viszonya amely viszony ezeknek a leacutetezőknek az objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyuumlkből adoacutedik93 Ehhez keacutepest meacuteg mindig taacutergy eacutertelemben de joacuteval konkreacutetabban eacutes jogi terminuskeacutent fordul elő peacuteldaacuteul Ulpianusnaacutel

formaacuteban is Libertas inaestimabilis est Ebben a formaacuteban annyit jelentene hogy a szabad-saacuteg felbecsuumllhetetlen Ebben az aacutelliacutetaacutesban ndash a magyarban egyeacutebkeacutent hiaacutenyzoacute ndash bdquovanrdquo lenne a szigoruacutean nyelveacuteszeti eacutertelemben vett kopula vagyis hiaacutenyos neacutevszoacutei igei aacutelliacutetmaacutennyal lenne dolgunk felbecsuumllhetetlen ltvangt Ez a latinban ugyanakkor minden esetben szuumlkseacutegkeacuteppen neacutevszoacutei-igei aacutelliacutetmaacuteny formaacutejaacuteban jelenik meg inaestimabilis est A Digestaacuteban teacutenylegesen szereplő aacutelliacutetaacutes ugyanakkor logikailag iacutegy rekonstruaacutelhatoacute a szabadsaacuteg ltolyan valami amigt felbecsuumllhetetlen Ekkeacutent ebben a szoumlvegben az aacutelliacutetmaacuteny res est vagyis valamilyen leacutetező Nem a felbecsuumllhetetlenseacuteg mint tulajdonsaacuteg keruumll tehaacutet előteacuterbe hanem elsődlegesen a libertas leacutetező mivolta amelynek jellemzője a veacutelemeacuteny szerint az hogy felbecsuumllhetetlen

91 Oumlsszhangban Ruumlfner maacuter ideacutezett eacuteszreveacuteteleacutevel amely szerint a res quae pondere numero mensura constant fordulatban a res kifejezeacutes annyira aacuteltalaacutenos eacutertelmű hogy valamely neacutevmaacutessal valoacute helyettesiacuteteacutese egyaacuteltalaacuten nem vaacuteltoztatja meg a forraacutesok eacutertelmeacutet megkoc-kaacuteztathatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes is hogy a res szoacute maga is szinte neacutevmaacutesi jellegű minden olyan esetben hasznaacutelhatoacute amikor valamely konkreacutet eacutertelmű főneacutev hasznaacutelataacutet akarjuk elkeruumllni

92 A res aacuteltalaacutenosiacutetoacute jellegeacuten tuacutelmenően sokfeacutele jelenteacutessel biacuter a jogi forraacutesokban is Nem egy esetben jelenik meg personae ellenpoacutelusakeacutent valamely oumlsszehasonliacutetaacutesban (Ulp D 6 1 1 1 [16 ad ed] Marci D 8 1 1 [3 reg] Ulp D 44 7 25 pr [1 reg] Paul D 50 16 188 1 [33 ad ed] Pomp D 50 17 25 [11 ad Sab]) Minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res ilyen eacutertelmű felfogaacutesa koumlszoumln vissza az ABGB maacuter emliacutetett dologfogalmaacuteban is Ehhez a keacuterdeacuteskoumlrhoumlz eacuterdekes adaleacutek Foumlldi Andraacutes meglaacutetaacutesa aki arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy a Gaius neveacutehez koumltődő instituacutecioacute-rendszer personae eacutes res elemeinek gyoumlkerei a keresetek in personam eacutes in rem felosztaacutesaacutera vezethető vissza Ld reacuteszletesen F (1998) i m 551ndash552 Gyakran fordul elő olyan eacutertelemben amely valamely jogvita taacutergyaacutet valamilyen igeacutenyt jeleniacutet meg (Paul D 50 16 5 pr [2 ad ed] Ulp D eod 179 [51 ad Sab] Ulp D eod 193 [38 ad ed] Pomp D 50 16 246 1 [16 epist])

93 Eacuterdekes hogy az aproacutesaacutegokra maacuteskor nagyon joacute eacuterzeacutekkel felfi gyelő Bretone is csak annyit aacutellapiacutet meg erről a szoumlvegről hogy a libertast implicit de nagyon is nyilvaacutenvaloacute moacutedon a res koumlreacutebe utalja Paulus Vouml B (2001) i m 154 A leacutetezők objektiacutev valoacutesaacutegban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute viszonyrendszereacutet nagyon joacutel peacuteldaacutezza a Digesta egyik hiacuteres esete is (Paul D 40 1 23 [15 resp]) ahol a rabszolga felszabadiacutetaacutesa eacutes a dominus ilyen minőseacutege tehaacutet tulajdonjoga aacutell egymaacutessal szemben meacutegis a libertas győzedelmeskedik

35A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ulp D 50 16 23 (14 ad ed)lsquoReirsquo appellatione et causae et iura continentur

A res kifejezeacutes ebben a szoumlvegben egyeacutertelműen egyes szaacutemban fordul elő ami alaacutetaacutemasztani laacutetszik azt az elgondolaacutest hogy a szoacute ehelyuumltt konkreacutet eacutertelemben fordul elő94 A szoumlveg szerint a res kifejezeacutes keacutet maacutesik fordulatot foglal magaacuteban causae eacutes iura Iura alatt lehet eacuterteni mindent ami alapjaacuten a tulajdonos baacutermit megtehet a dolgaacuteval vagyis iura arra utal hogy a dolog őt megilleti Causae jelenteacutese első tekintetre keacutetfeacutele lehet Egyfelől jelenthet pert illetve peres uumlgyet maacutesfelől pedig utalhat egy konkreacutet helyzetre esetleg teacutenyaacutellaacutesra95 Az előbbi jelenteacutes elfogadaacutesa nagyon csaacutebiacutetoacute ebben a szoumlvegkoumlr-nyezetben hiszen inneacutet csak egy leacutepeacutes eljutni odaacuteig hogy akkor iura a dologhoz valoacute alanyi jogot jelenti causae pedig ennek perbeli eacuterveacutenyesiacutethetőseacutegeacutet helyezi a koumlzeacuteppontba96 Jobban veacutegiggondolva azonban megalapozottabbnak tűnhet az a koumlvetkezteteacutes hogy causae ehelyuumltt inkaacutebb a dologgal oumlsszefuumlggő konkreacutet koumlruumllmeacutenyeket jelenti97

Mint arra maacuter utaltunk Bretone felhiacutevja a fi gyelmet arra is hogy a kuumllvilaacuteg-ban leacutetező illetőleg szűkebben a tulajdon taacutergyakeacutent fungaacuteloacute dolgokat bdquojavak-nakrdquo is szokaacutes nevezni minthogy ezek ceacutelja az emberi igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacuteben eacuterhető tetten Eacuteppen ez az igeacutenyek kieleacutegiacuteteacuteseacutere iraacutenyuloacute ceacutel serkenti ezeknek a javaknak az egyre nagyobb meacuterteacutekű eacutes mind gyorsabb uumltemben megvaloacutesuloacute termeleacuteseacutet eacutes csereacutejeacutet mi toumlbb ezek elfogyasztaacutesa illetőleg akaacuter azonnali akaacuter keacutesőbbi megsemmisiacuteteacutese is szuumlkseacutegesseacute vaacutelhat az igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese eacuterdekeacute-ben98 Ezek a javak vagy dolgok egy az egyeacuten vaacutegyaacutetoacutel eacuterdekeitől fuumlggetlen

94 Ezzel egyezően B (2001) i m 24995 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquocausarsquo E ndashM (1951) i m s v lsquocausarsquo96 Ehhez ld Thomas gondolatmeneteacutet aki szerint egy dolog rsquodologrsquo mivolta eljaacuteraacutesjogi keacuterdeacutes

hiszen ebben a koumlrben hataacuterozzaacutek meg a roacutemaiak esetről esetre perről perre hogy mit eacutertenek dolog alatt eacuteppen azaacuteltal hogy a dolog eacuterteacuteke meghataacuterozaacutesra keruumll Ekkeacutent tehaacutet a per a rsquoresrsquo kifejezeacutes kialakulaacutesaacutenak valoacutedi terreacutenuma Reacuteszletesen ld T (2002) i m 1431ndash1432

97 Leacutenyegeacuteben Bretone is ekkeacutent eacutertelmezi a szoumlvegnek ezen reacuteszeacutet Ld B (2001) i m 55 Ehhez az aacutelliacutetaacuteshoz ld meacuteg pl Cic Clu 139 bdquonam si causae ipsae pro se loqui possent nemo adhiberet oratorem nunc adhibemur ut ea dicamus non quae auctoritate nostra constituantur sed quae ex re ipsa causaque ducanturrdquo Ehelyuumltt Cicero eacuteppen arra mutat raacute hogy senki sem fordulna oratorhoz ha a koumlruumllmeacutenyek beszeacutelni tudnaacutenak Mivel azonban ez nincs iacutegy ezeacutert az oratort eacuteppen azeacutert keacuterik fel hogy a dolgokat esemeacutenyeket a koumlruumllmeacutenyek-nek megfelelően bemutassaacutek vagyis akkeacutent ahogy a dolgok a koumlruumllmeacutenyekből koumlvetkeznek

98 Leacutenyegeacuteben hasonloacute gondolatmenet jelenik meg Grosso munkaacutejaacuteban is aki azt hangsuacutelyozza hogy a lsquoresrsquo szoacute egy fuumlggetlen entitaacutesokboacutel aacutelloacute instrumentaacutelis jogi valoacutesaacuteg nyelvi kifejező-deacutese amely entitaacutesok ugyanakkor egy taacutersadalmi-gazdasaacutegi valoacutesaacutegba illeszkednek azaacuteltal hogy az egyes egyeacutenek szaacutemaacutera ezek az entitaacutesok elteacuterő hasznaacutelhatoacutesaacuteggal biacuternak koumlvet-

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről36

eacuterteacutekkel biacuternak99 Hasonloacutean veacutelekedik Thomas is aki a dolgot vagyoni eacuterteacutekkel biacuteroacutenak eacutes forgalomkeacutepesnek gondolja100 Raacutemutat arra is hogy amikor ebben a vonatkozaacutesban pecunia illetőleg pretium megjelenik a forraacutesokban akkor a jogaacuteszok akkeacutent gondoltaacutek el ezeket mint egyfelől valamely dolog peacutenzeacuterteacutekeacutet (pecunia) illetve aacuterat (pretium) mint dolgok eacuterteacutekeacutenek meacuterőjeacutet amely egy dolog peacutenzre toumlrteacutenő csereacuteje soraacuten megjelenik Veacutelemeacutenye szerint ezzel egyszersmind azt is gondoltaacutek hogy a dolog a sajaacutet maga aacuteraacutera peacutenzeacuterteacutekeacutere redukaacuteloacutedik azaz az eacuterteacutek magaacutenak a dolognak az identitaacutesaacutehoz tartozik101 Hasonloacute gondo-latmenettel a forraacutesokban is talaacutelkozhatunk102

Paul D 9 2 33 pr (2 ad Plaut)Si servum meum occidisti non aff ectiones aestimandas esse puto veluti si fi lium tuum naturalem quis occiderit quem tu magno emptum velles sed quanti omnibus valeret Sextus quoque Pedius ait pretia rerum non ex aff ectione nec utilitate singulorum sed communiter fungi [hellip]

Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel a szoumlvegnek eacuteppen a Sextus eacutes Pedius ne-veacutehez kapcsolt megaacutellapiacutetaacutes biacuter jelentőseacuteggel amelyet a Digestaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatunk (vouml Paul D 35 2 63 pr [2 ad legem Iul et Pap]) pretia rerum non ex aff ectu nec utilitate singulorum sed communiter funguntur Maacuter ezen a ponton megaacutellapiacutethatoacute hogy a bdquodologrdquo tehaacutet akkor vaacutelik vagyontaacuterggyaacute ha pretium taacutersul hozzaacute Nem egyeduumllaacutelloacute ez az elgondolaacutes a forraacutesokban erre neacutezve a tovaacutebbiakban meacuteg laacutethatunk utalaacutesokat A bdquotaacutergyrdquo jelenteacuteskoumlroumln beluumll meacuteg szűkebb eacutertelemben fordul elő a res szoacute amikor a tulajdon taacutergyakeacutent jelenik meg103

kezeacuteskeacuteppen az egyes egyeacutenek hozzaacutejuk fűződő eacuterdeke is elteacuterő lehet Vouml G (2001) i m 4 Ez a felfogaacutes szinteacuten megjeleniacuteti tehaacutet a lsquojavakrsquo kategoacuteriaacutejaacutet joacutel laacutethatoacute ugyanakkor hogy Grosso ndash Bretoneacuteval ellenteacutetben ndash eme kategoacuteria kapcsaacuten nem emeli ki a communiter funguntur fordulatot mint leacutenyegi jellemzőt

99 B (2001) i m 11100 Vouml T (2002) i m 1431101 Vouml bdquo[hellip] la valeur eacutetait alors lrsquoidentiteacute de la chose mecircmerdquo T (2002) i m 1450 A

szerző ilyen tartalmuacute felfogaacutesa ellen fel lehet hozni hogy maga a jel eacutes az amit jeloumll nem lehetnek azonosak egymaacutessal Ehhez hasonloacute baacuter maacutes taacutergyuacute eacuterveleacutessel talaacutelkozhatunk meacuteg B (1994) i m 137

102 Ehhez hasonloacute jellegű szoumlvegek meacuteg Iul D 29 2 45 4 (1 ad Urs Ferocem) Paul D 46 3 63 (9 ad Plaut) Paul D 46 4 11 pr (12 ad Sab)

103 Ld H ndashS (1907) i m s v rsquoresrsquo ahol ebben a jelenteacuteskoumlrben a dolgot csak mint testi taacutergyat veszik alapul Ennek elleneacuteben maacuter ehelyuumltt fel kell hiacutevni a fi gyelmet arra a

37A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a szaacutemos jelenteacutessel biacuteroacute res szoacute dolog eacutertelemben nehezen megfoghatoacute eacuteppen amiatt hogy a dolog ebben a formaacuteban absztrakcioacute Ennek nyomaacuten szuumlkseacutegkeacuteppen maacutes iraacutenyboacutel kell megkoumlzeliacuteteni hogy mit is eacuterthetuumlnk bdquodologrdquo alatt Ezen a ponton pedig ismeacutet a maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott Marcus Aurelius neveacutehez fűződő intelem (Elmeacutelkedeacutesek 3 11) uacutetmutataacutesaihoz fordulunk Ebben a fi lozoacutefus csaacuteszaacuter azt a tanaacutecsot adja hogy minden dolgot hataacuterozzunk meg a maga egeacuteszeacuteben Erre azeacutert van szuumlkseacuteg hogy megtudhassuk mikeacutent hiacutevjaacutek azokat az alkotoacuteelemeket amelyekből oumlsz-szeaacutellt eacutes amelyekre majd szeacutethullik Ennek nyomaacuten tehaacutet a dolog mibenleacuteteacutenek megeacuterteacuteseacutehez az szuumlkseacuteges hogy megvizsgaacuteljuk mitől egyedi egy dolog eacutes meddig tekinthető dolognak tovaacutebbaacute vizsgaacutelandoacute az is hogy milyen ceacutelja van a dolog leacuteteacutenek Ebben a megkoumlzeliacuteteacutesben első helyen egy Alfenus-veacutelemeacutenyt eacuterdemes ideacutezni

Alf D 5 1 76 (6 dig)Proponebatur ex his iudicibus qui in eandem rem dati essent nonullos causa audita excusatos esse inque eorum locum alios esse sumptos et quaerebatur singulorum iudicum mutatio eandem rem an aliud iudicium fecisset Respondi non modo si unus aut alter sed et si omnes iudices mutati essent tamen et rem eandem et iudicium idem quod antea fuisset permanere neque in hoc solum evenire ut partibus commutatis eadem res esse existimaretur sed et in multis ceteris rebus nam et legionem eandem haberi ex qua multi decessissent quorum in locum alii subiecti essent et populum eundem hoc tempore putari qui abhinc centum annis fuissent cum ex illis nemo nunc viveret itemque navem si adeo saepe refecta esset ut nulla tabula eadem permaneret quae non nova fuisset nihilo minus eandem navem esse existimari Quod si quis putaret partibus commutatis aliam rem fi eri fore ut ex eius ratione nos ipsi non idem essemus qui abhinc anno fuissemus propterea quod ut philosophi dicerent ex quibus particulis minimis constiteremus hae cottidie ex nostro corpore decederent aliaeque extrinsecus in

teacutenyre hogy a roacutemai jogaacuteszok nem egy helyen utaltak bdquotestetlen dolgokrardquo vagyis a res incorporalis kategoacuteriaacutejaacutet is hasznaacuteltaacutek a tulajdon taacutergyai koumlreacuteben Vouml Gai D 1 8 1 1 (2 inst) Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab) Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed) Gai 2 12 2 14 2 17 2 28 3 83 Ulp 19 11 Inst 2 2 1-2

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről38

earum locum accederent Quapropter cuius rei species eadem consisteret rem quoque eandem esse existimari104

A szoumlveg koumlzponti teacutemaacutejaacutet keacutepező a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint vajon ugyanaz marad-e a peres uumlgy abban az esetben ha az adott uumlgy eldoumlnteacuteseacutere rendelt biacuteraacutek koumlzuumll egyeseket az eset meghallgataacutesa utaacuten elbocsaacutetottak miacuteg maacutesok helyuumlkoumln maradtak Alfenus neacutezete szerint a biacuteraacutek szemeacutelye nem befo-lyaacutesolja az uumlgy ndash legalaacutebbis ontoloacutegiai eacutertelemben vett ndash eacuterintetlenseacutegeacutet ennek koumlvetkezteacuteben meacuteg abban az esetben is ugyanaz marad a peres uumlgy ha az oumlsszes biacuteroacutet lecsereacutelik Neacutezeteacutet alaacutetaacutemasztandoacute a jogaacutesz raacutemutat hogy az egyes reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog (res) mindig ugyanaz marad egy leacutegioacute is amelyből sokan meghaltak eacutes helyuumlkre maacutesok keruumlltek a vaacuteltozaacutesok elleneacutere ugyanaz a leacutegioacute mint ami kezdetben volt A neacutep is ugyanaz ma mint szaacutez eacutevvel ezelőtt meacuteg akkor is ha a szaacutez eacutevvel ezelőtti koumlzoumlsseacuteg tagjai koumlzuumll senki sem eacutel maacuter Ezekhez hasonloacutean egy hajoacute amelyet eleddig olyan sokszor javiacutetottak hogy maacuter egyetlen deszkaacuteja sem egyezik meg az eacutepiacuteteacuteskori anyagokkal ugyanannak a hajoacutenak tekintendő mint ami megeacutepiacuteteacutesekor volt Ezek a peacuteldaacutek azt a ceacutelt szolgaacuteljaacutek hogy joacutezan eacutesszel is felfoghatoacute legyen a jogaacuteszi veacutelemeacuteny gondolati magja105 Ezt koumlvetően mutat raacute Alfenus az ellenkező tartalmuacute elgondolaacutes logi-kai tarthatatlansaacutegaacutera ha a reacuteszek megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog is maacutessaacute lenne ez oda vezetne hogy ad absurdum az egyes ember sem lenne ugyanaz ahogy kora előrehaladtaacuteval minduntalan vaacuteltozik Hiszen ha ez az elgondolaacutes igaz lenne akkor ma egy adott szemeacutely maacutes ember lenne egy eacutevvel ezelőtti valoacutejaacutehoz keacutepest mert azokboacutel a reacuteszecskeacutekből amelyek testuumlnket alkotjaacutek neacutemelyek naponta kivaacutelnak helyuumlkre pedig kiacutevuumllről maacutesok keruumllnek be iacutegy leacutenyegeacuteben testuumlnk alkotoacuteelemei időről időre teljes egeacuteszeacuteben lecsereacutelődnek Ekkeacutent az a dolog (res) amelynek kuumllső megjeleneacutese (species) nem vaacuteltozik az ugyanannak a dolognak tekintendő

Az elemzett szoumlveg logikailag ugyan nem kifogaacutestalan mindazonaacuteltal a dolog leacutenyegeacutenek megragadaacutesa szempontjaacuteboacutel ez a forraacuteshely toumlbbszoumlroumlsen is

104 Az ideacutezett szoumlveghez nagyban hasonloacute meacuteg Paul D 32 88 pr ndash 3 (5 ad legem Iul et Pap) bdquo(pr) Lana legata vestem quae ex ea facta sit deberi non placet (1) Sed et materia legata navis armariumve ex ea factum non vindicetur (2) Nave autem legata dissoluta neque materia neque navis debetur (3) Massa autem legata Scyphi ex ea facti exigi possuntrdquo

105 A jogaacuteszi veacutelemeacutenyek eacutes a fi lozoacutefi a koumlzoumltti nyilvaacutenvaloacute kapcsolathoz ld S (1902) i m 36 aki szerint peripatetikus vagy sztoikus eredetre vezethető vissza ez a felfogaacutes Hasonloacutean S (1992) i m 215ndash216 aki kifejezetten sztoikus hataacutest taacutersiacutet ndash egyebek mellett ndash ehhez a textushoz is Sokolowski feldolgozaacutessal kapcsolatos felfogaacutesaacutet egyeacutebkeacutent elhibaacutezottnak tartja Reacuteszletesen ld S (1992) i m 211ndash213

39A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

igen hasznosnak bizonyul106 Egyfelől kivaacuteloacute bizonyiacuteteacutekaacutet adja a res szoacute taacuteg jelenteacuteseacutenek amelyről Bretone ndash eacutes vele leacutenyegeacuteben egyezően Ruumlfner is ndash meg-aacutellapiacutetja hogy nomen generale hiszen a forraacuteshely a peres uumlgyet eacuteppuacutegy a res koumlreacutebe sorolja mint az emberekből aacutelloacute leacutegioacutet vagy populust ugyanakkor a res kifejezeacutest teljesen aacuteltalaacutenosan is hasznaacutelja Az előbbiekben a besorolaacutesra toumlrteacutenő utalaacutes tovaacutebbi magyaraacutezatra szorul Eme kifejezeacutest ugyanis nem akkeacutent kell eacuterteni mintha a forraacuteshely valamely szigoruacute logika vagy rendszer menteacuten kategorizaacutelni igyekezne a leacutetezőket ndash maga a szoumlveg sem ezzel kapcsolatos leacutenyegileg Mindoumlssze az tűnik ki a textusboacutel hogy az Alfenus aacuteltali szoacute-hasznaacutelat teljesseacuteggel koumlznyelvi mondhatni a jogaacutesz mintegy bdquooumlntudatlanulrdquo automatikusan hasznaacutelja a res szoacutet Mindebből maacuter oumlnmagaacuteban is joacutel kitűnik hogy annak vizsgaacutelata hogy a jogi forraacutesokban milyen jelenteacutesekben fordul elő ez a szoacute nem vezetne messzire Mindezeken tuacutelmenően tovaacutebbi haszna is van a jelen szoumlvegnek hiszen vilaacutegosan laacutetszik belőle az is hogy a legio legio mivolta a populus populus mivolta a navis navis mivolta nem ezek kuumllső megjeleneacuteseacutetől fuumlgg Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem az szaacutemiacutet hogy mely szemeacutelyeket eacutes azok koumlzuumll haacutenyat illetőleg milyen anyagot raktak be vagy csereacuteltek ki a legio populus navis koumlreacutebe Mihelyt azonban a legio a populus vagy a hajoacute alkotoacuteelemeire bomlik szeacutet akkor maacuter megszűnik legio populus vagy hajoacute lenni leacutenyegeacuteben aacutelliacutethatoacute hogy kiacutevuumll keruumll a rerum natura vilaacutegaacuten107 Ez az aacutelliacutetaacutes egy uacutejabb szempont vizsgaacutelataacutera ad lehetőseacuteget mikor pusztul el egy dolog mikor mondhatoacute hogy res abesse videtur

106 Kritikus alapaacutellaacutesboacutel maacuter H (1969) i m 232 Nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegben peacuteldakeacutent szerepeltetett dolgok nem keacutepeznek homogeacuten csoportot A hajoacute modern fogalmaink szerint egyszerű dolognak minősuumll miacuteg a legio eacutes a populus eseteacuteben ezek dologkeacutent kezeleacutese is aggaacutelyos nem keveacutesbeacute a iudicium eseteacuteben Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy a legio eacutes a populus legalaacutebbis jellegeacutet tekintve paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute a grex fogalmaacuteval meacutegpedig abban a vonatkozaacutesban hogy mikeacutent a nyaacutejat a nyaacutej szempontjaacuteboacutel bizonyos szaacutemuacute aacutellat alkotja uacutegy a legio bizonyos szaacutemuacute katonaacuteboacutel a populus pedig bizonyos szaacutemuacute polgaacuterboacutel aacutell eacutes amikor ezt az oumlsszesseacuteget legioacutekeacutent vagy populuskeacutent koumlzeliacutetjuumlk meg nem az egyes egyeacutenekre koncentraacutelunk Maacuterpedig ndash mint arra Bretone is raacutemutat ndash a nyaacutej oumlsszetett dolog Reacuteszletesen ld B (2001) i m 79 Ezen a ponton laacutethatoacute tehaacutet hogy a modern sokszor aacuteltalaacutenosiacutetoacute eacutes szigoruacutean kategorizaacuteloacute gondolkodaacutes megbicsaklik az oacutekori jogaacuteszok gondolatvezeteacuteseacuten gyakorta hiacutevjuk fel olyan probleacutemaacutekra logikai bdquokoumlvetkezetlenseacutegekrerdquo a fi gyelmet egyes szouml-vegek kapcsaacuten amely probleacutemaacutek eacutes koumlvetkezetlenseacutegek nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak nekuumlnk modern gondolkodoacuteknak jelentenek fejtoumlreacutest

107 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően S (1902) i m 36ndash37 azzal hogy ő egyeacutebkeacutent a szoumlvegben az bdquout philosophi dicerentrdquo fordulatot szuumlkseacutegtelennek tartja

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről40

Ulp D 50 16 13 1 (7 ad ed)Res rsquoabessersquo videntur (ut Sabinus ait et Pedius probat) etiam hae quarum corpus manet forma mutata est et ideo si corruptae redditae sint vel transfi guratae videri abesse quoniam plerumque plus est in manus pretio quam in re

A szoumlveg koumlzeacuteppontjaacuteban a res abesse kifejezeacutes eacutertelmezeacutese aacutell vagyis Ulpianus ebben a fragmentumban azt igyekszik koumlruumlliacuterni hogy mit is jelent az hogy egy dolog elenyeacuteszik illetőleg mikor tekinthető valami a jogosult szaacutemaacutera elveszettnek Sabinus eacutes Pedius veacutelemeacutenyeire is hivatkozik Ulpianus amikor azt mondja hogy a forma megvaacuteltozaacutesaacuteval a dolog maacuter nem lesz ugyanaz A forma vagyis a dolog kuumllalakja kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute megjeleneacutese akkor vaacuteltozik meg a szoumlveg alapjaacuten ha a dolog kaacuterosodott megrongaacuteloacutedott (corrupta) illető-leg ha azt aacutetalakiacutetottaacutek (transfi gurata)108 Eacuteppen ezeacutert ha valamit megrongaacutelva vagy megvaacuteltozott formaacuteban adnak vissza azt a dolgot leacutenyegeacuteben elveszettnek tekinthetjuumlk toumlbbeacute maacuter nem az a dolog ami koraacutebban volt hanem egy teljesen uacutej dolog109 A szoumlvegből tehaacutet arra neacutezve vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes hogy mi jellemez egy dolgot mint fi zikai leacutetezőt Ulpianus tudoacutesiacutetaacutesa szerint Sabinus eacutes Pedius egyaraacutent uacutegy veacutelik hogy egy materiaacutelis eacutertelemben vett dolog corpus eacutes forma egyseacutegekeacutent leacuteteznek A corpus a dolog esszenciaacuteja abban az eacutertelemben hogy corpus reacuteveacuten a dolog meghataacuterozott fi zikai tulajdonsaacutegokkal rendelkezik ez teszi a toumlbbi dologtoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethetőveacute110 A forma valamely dolog (taacutegab-ban leacutetező) kuumllső megjeleneacutese mindaz ami a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute tehaacutet az a moacuted forma vagy aacutellapot amelyben egy adott dolog konkreacutetan leacutetezhet111 Ezt a gondolatot viszi tovaacutebb Paulus amikor Labeo eacutes Sabinus aacutellaacutespontjaacutet ideacutezve a koumlvetkezőket iacuterja

Paul D 50 16 14 pr ndash 1 (7 ad ed)(pr) Labeo et Sabinus existimant si vestimentum scissum reddatur vel res corrupta reddita sit veluti scyphi collisi aut tabula rasa

108 S (1992) i m 194ndash196109 B (2001) i m 74 Eacuteppen Bretone veti oumlssze az abesse valamint a deminutum eacutes

deperditum fogalmait a forraacutesokban Vouml B (2001) i m 7512110 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquocorpusrsquo F (1884) i m s v lsquocorpusrsquo S

(1992) i m 139111 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquoformarsquo B (2001) i m 254 Bretone ehelyuumltt raacutemutat

arra is hogy forma ebben az eacutertelemben gyakran egybecseng a species fordulattal maacuteskor pedig a quantitas kifejezeacutessel mutat rokon eacutertelmet

41A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

pictura videri rem rsquoabessersquo quoniam earum rerum pretium non in substantia sed in arte sit positum Item si dominus rem quae furto sibi aberat ignorans emerit recte dicitur res abesse etiamsi postea id ita esse scierit quia videtur res ei abesse cui pretium abest (1) rsquoRem amisissersquo videtur qui adversus nullum eius persequendae actionem habet

A szoumlveg leacutenyegeacuteben keacutet keacuterdeacuteskoumlrrel foglalkozik egyfelől azt igyekszik tisztaacutezni hogy mikor tekintuumlnk valamit objektiacuteve elenyeacuteszettnek maacutesfelől pedig hogy egy adott szemeacutely mikor tekintheti uacutegy valamilyen dolgaacutet hogy az szaacutemaacutera elveszett Az előbbi keacuterdeacuteskoumlrben hasonloacute neacutezetet ismerhetuumlnk meg mint amiről Ulpianus a fentebb ismertetett szoumlveghelyen beszaacutemol ami nem is meglepő hiszen mind Ulpianus mind Paulus egyaraacutent Sabinus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi A res abesse jelenteacutese tehaacutet ehelyuumltt is res corrupta reddita amelyet Paulus peacuteldaacutekkal is alaacutetaacutemaszt ha egy ruhaacutet szakadtan egy serleget toumlroumltten adnak vissza vagy egy festmeacutenyt akkeacutent hogy a festeacutek lepattogzott roacutela akkor a dolog elenyeacuteszettnek elpusztultnak tekintendő A materiaacutelis eacutertelemben vett dolgok vonatkozaacutesaacuteban a forma az amely aacuteltal ezek egyedileg azonosiacutethatoacutek A dolgok egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek kriteacuteriuma tehaacutet a forma vagyis valamely dolog kuumllső megjeleneacutese112 Ebből adoacutedoacutean mivel a dolgok pretium eacutes qualitas alapjaacuten is jellemezhetők a pretium itt nem a substantiaacutetoacutel fuumlgg hanem az arson alapul113 A reshez szuumlkseacutegszerűen koumltődő pretium markaacutensan

112 B (2001) i m 71 S (1992) i m 102113 Ezzel egyezően B (2001) i m 71 Ebben a koumlrben eacuterdekes lehet roumlviden kitekinteni

substantia eacutes ars egymaacuteshoz viszonyiacutetott jelenteacuteseacutere SchermaierndashErnoutndashMeillet veacutelemeacute-nyeacutevel egyezően ndash akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a substantia fogalma goumlroumlg gyoumlkerekre megy vissza azonban Ernout eacutes Meillet felfogaacutesaacutetoacutel neacutemikeacutepp elteacuterően nem aacutelliacutetja hataacuterozottan hogy a substantia eacutes a goumlroumlg ὑπόστᾶσις koumlzoumltt egyeacutertelmű megfeleleacutes lenne Veacutelemeacutenye szerint a substantia akaacuter az előbb emliacutetett kifejezeacutes akaacuter a ὑποκείμενον latin megfelelője is lehet amely kifejezeacuteseket Arisztoteleacutesz peacuteldaacuteul szinonimakeacutent hasznaacutelt Ezzel egyezően ld L ndashS (1940) i m s v bdquoὑποκειμαιrdquo Senecca eacutes Quintilianus nyomaacuten olyan jelenteacutest tulajdoniacutet a fordulatnak amely valaminek a fi zikai eacutertelemben vett leacutetezeacuteseacutere a valoacutesaacutegban valoacute megleacuteteacutere helyezi a hangsuacutelyt Ehhez ld S (1992) i m 141ndash142 E ndashM (1951) i m s v lsquostorsquo Keacutetseacutegtelen helytaacutelloacute Schermaier ama megaacutellapiacute-taacutesa hogy a substantia egyik eacutertelme szerint az anyag amelyből egy dolog ndash fuumlggetlenuumll annak testi vagy testetlen mivoltaacutera ndash leacutetrejoumln ekkeacutent leacutenyegeacuteben materia szinonimaacuteja is lehet S (1992) i m 144 skk Schermaier eme aacutelliacutetaacutesaacutet eacuteppen a hivatkozott forraacutes taacutemasztja alaacute Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquosubstantiarsquo Raacute kell mutatni ugyanakkor hogy substantia jelenteacutese eacutes alkalmazaacutesi koumlre enneacutel joacuteval taacutegabb is lehet ndash ennek joacute peacuteldaacuteja a Schermaier aacuteltal is hivatkozott forraacuteshely az actio ad exhibendum kapcsaacuten (Ulp D 10 4 9 3 [24 ad ed]) amely az actio ad exhibendum kiterjesztő alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacutel a res deterior eacutes a res in aliud corpus dolo malo translata eseteivel egeacutesziacuteti ki a kereset alapjaacuten valoacute felelősseacuteg szabaacutelyait Utoacutebbi esetkoumlrben az in aliud corpus translata Ulpianus aacuteltal adott eacutertelmezeacutese

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről42

megjelenik a szoumlveg maacutesodik feleacuteben amikor Paulus a lopott dolog tulajdonos aacuteltal visszavaacutesaacuterlaacutesa kapcsaacuten arroacutel iacuter hogy az a dolog tekinthető elveszettnek amelynek eacuterteacuteke csoumlkkent (videtur res ei abesse cui pretium abest) Eme veacutele-meacuteny szerint tehaacutet a dolgokhoz (res) tartozik valamely eacuterteacutek (pretium) ahol ez utoacutebbi nem kizaacuteroacutelag veacutetelaacuterat jelent hanem taacutegabban a forgalomkeacutepes dolog eacuterteacutekeacutet hiszen a dolog esetleges veacutetelaacuteraacutet is eme gyakorta peacutenzben kifejezhető eacuterteacutek alapjaacuten lehet meghataacuterozni114 A szoumlveg aacuteltal taglalt maacutesik keacuterdeacuteskoumlr a szubjektum szempontjaacuteboacutel vett elpusztulaacutes koumlreacuteben Paulus azt hangsuacutelyozza hogy egy adott szemeacutely abban az esetben tekintheti valamely dolgaacutet elveszett-nek elpusztultnak ha a dolog visszaszerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel egyetlen konkreacutet szemeacutely-lyel szemben sem leacutephet fel keresettel115

Mindezen megfontolaacutesok nyomaacuten meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet jelesuumll arra hogy mindeme peacuteldaacutekban a res jogi eacutertelemben testi leacutetezőkeacutent jelent meg Ennek haacutettereacuteről szoacutel az alaacutebbi Lucretius-szoumlveg

Lucr 1 302-304[hellip] quae tamen omnia corporea constare necessestnatura quoniam sensus inpellere possunttangere enim et tangi nisi corpus nulla potest res

szerint mutata forma prope interemit substantiam rei vagyis eacuteppen ez alapozza meg az actio ad exhibendum alkalmazhatoacutesaacutegaacutet Egyfelől tehaacutet a corpus ndash forma kifejezeacutesek koumlzoumltt paacuterhu-zamot aacutelliacutet fel maacutesfelől pedig ezeket szembe aacutelliacutetja a substantia fogalmaacuteval ami itt egy dolog leacutenyegeacutet leacutenyegi jellemzőjeacutet van hivatva megjeleniacuteteni Vouml S (1992) i m 144

114 Vouml Oxford Latin Dictionary s v rsquopretiumrsquo illetőleg E ndashM (1951) i m s v lsquopretiumrsquo bdquohellipmonnaie verseacutee contre une chose ou un servicehelliprdquo

115 Ennek az elgondolaacutesnak egy gyakorlati megjeleneacutesi formaacuteja a derelictio koumlreacuteben gyakran hivatkozott animus derelinquendi vagy animus derelinquentis olyan eacutertelmezeacutese amely nem egyszerűen elhagyaacutesi szaacutendeacutekkeacutent fogja fel az animus derelinquendit hanem olyan szubjektiacutev tudati viszonyulaacuteskeacutent amelynek kereteacuteben a tulajdonos tudata aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a dolog a szaacutemaacutera veacutegeacuterveacutenyesen vagyis a visszaszerzeacutes legcsekeacutelyebb remeacutenye neacutelkuumll elveszett Ehelyuumltt nem arroacutel van szoacute hogy a dolog koumlvetelhetőseacutege enyeacuteszik el hanem a dologra vonatkozoacute jog perrel valoacute eacuterveacutenyesiacutethetőseacutege (vouml Cels D 44 7 51 [3 dig] bdquoest actio [hellip] ius [hellip] iudicio persequendirdquo) hiszen igaz ugyan hogy az in rem actio elvben baacuterki ellen megindiacutethatoacute gyakorlatilag azonban a teacutenyleges perindiacutetaacuteshoz konkreacutet elleneacuterdekű feacutelre van szuumlkseacuteg akitől a jogosult koumlvetelheti a dolog kiadaacutesaacutet Mivel a derelictio eacutes a iactus mercium eseteiben a derelinkvaacuteloacute szemeacutely illetőleg a tulajdonos sok esetben nem is tudja hogy kineacutel van teacutenylegesen a dolga ekkeacutent a vaktaacuteban perleacutes igen kockaacutezatos megoldaacutes lenne Az animus derelinquendi ilyen eacutertelmezeacuteseacutehez ld reacuteszletesen V (1984) i m 120ndash121

43A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Lucretius a corpora caeca116 keacuterdeacuteseacuteről eacutertekezik peacuteldaacuteja szerint ilyenek a kuumlloumlnfeacutele szagok eacutes illatok (odores) ugyaniacutegy a hő a hideg (calidos aestus frigora) vagy akaacuter a hangok (voces) minthogy ezeket nem laacutetjuk ekkeacutent felfog-ni sem vagyunk keacutepesek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ezeknek is biacuterniuk kell valamilyen testi jelleggel (omnia corporea constare necessest natura) mivel hataacutest gya-korolnak eacuterzeacutekeinkre (sensus inpellere possunt) Maacuterpedig csak a testi leacutetezők jellemzője hogy megeacuterinthetők eacutes megeacuterinthetnek maacutes leacutetezőket (tangere et tangi)117 Ha mindezek feacutenyeacuteben megneacutezzuumlk a Digesta vonatkozoacute titulusaacutet (D 1 8 ndash De divisione rerum et qualitate) azt laacutethatjuk hogy ndash Gaius Instituacutecioacuteival egyeacutebkeacutent egyezően ndash a summa divisio koumlzeacuteppontjaacuteban a res divini eacutes humani iuris aacutellnak eacutes csak ezt koumlvetően esik szoacute egyetlen fragmentum erejeacuteig a testi eacutes testetlen dolgokroacutel118 Ezt koumlvetően mindoumlssze egyetlen olyan leacutetezőről esik szoacute amelynek keacutezzelfoghatoacutesaacutega illetőleg megeacuterinthetőseacutege megkeacuterdőjelezhető ez pedig a levegő ugyanakkor a lucretiusi neacutezettel oumlsszhangban a levegő is testi alkotoacuteelemekből tevődik oumlssze meacuteg akkor is ha ezek szabad szemmel nem laacutet-hatoacutek119 Az oumlsszes toumlbbi a titulusban emliacutetett dolog megeacuterinthető Mindebből kitűnik hogy baacuter a vonatkozoacute Digesta-titulus főkeacutent a testi dolgok felosztaacutesaacuteval foglalkozik a szoumlvegek koumlzoumltt meacuteg ha egyetlen fragmentum erejeacuteig is de igen előkelő helyen keruumll emliacuteteacutesre a res corporales eacutes incorporales felosztaacutes120 Mindebből laacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a dolog mibenleacuteteacutere vonatkozoacute felfogaacutesa nem egyezik azzal ahogyan a pandektistaacutek koumlzeliacutetetteacutek meg a dolog fogalmaacutet ahol Ding eacutes Sache fogalmainak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesa nyomaacuten lehet csak res incorporalesroacutel beszeacutelni121

116 Ebben a vonatkozaacutesban utalni kell arra hogy Lucretius eme megkoumlzeliacuteteacutese eacutes alkalmazott moacutedszere jellegzetesen epikureus ez pedig az indirekt bizonyiacutetaacutes moacutedszere Lucretius toumlbb esetben arra hivatkozaacutessal vet el valamilyen aacutelliacutetaacutest hogy abboacutel kell kiindulni amit laacutetunk eacutes tapasztalunk A corpora caeca keacuterdeacuteskoumlre joacute peacuteldaacuteja annak hogy a laacutethatoacuteboacutel von le koumlvetkezeteacuteseket valamely laacutethatatlan leacuteteacutere amely szinteacuten jellegzetesen epikureus moacutedszer volt Ehhez reacuteszletesen ld L (1986) i m 28ndash29

117 Ehhez ld B (1968) I i m 8 K (1953a) i m 142 Neacutemikeacutepp maacutes vonatkozaacutesban de ezzel egyezően B (2001) i m 126

118 Vouml Gai D 1 8 1 pr ndash 1 (2 inst)119 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aer120 Marci D 1 8 2 1 (3 inst) aqua profl uens mare litora maris Flor D 1 8 3 (6 inst) lapilli

gemmae Marci D 1 8 4 pr (3 inst) aedifi ciis monumentis Marci D 1 8 4 1 (3 inst) fl umina Gai D 1 8 5 pr (2 rer cott) ripa naves funes retia onus praedium Gai D 1 8 5 1 (2 rer cott) casa in litore Marci D 1 8 6 1 (3 inst) theatra stadia servus communis Marci D 1 8 6 2 (3 inst) ndash fi n res sacrae religiosae sanctae

121 Ezzel egyezően ld A (1868) i m 144 Ehhez ld P (1866a) i m 436 bdquoDie philosophische Eintheilung der Dinge (nicht der Sachen in sinnlich wahrnehmbare und

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről44

Ezen tuacutelmenően veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra is eacuterdemes felfi gyelni hogy a jogi eacutertelemben vett res kifejezeacutes konkreacutetan milyen formaacuteban oumlsszefuumlggeacutesben jelenik meg az egyes forraacutesszoumlvegekben Meglaacutetaacutesunk szerint a roacutemai jogaacuteszok megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben nem az volt elsődlegesen eacuterdekes hogy a res oumlnaacutelloacutean mit jelent Keacutetseacutegtelen hogy leacuteteznek olyan forraacutesok amelyek a res kategoacuteriaacutejaacutet maacutes leacutetezőktől igyekeznek elhataacuterolni illetőleg a kifejezeacutesnek maacutes kategoacuteri-aacutekhoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezni122 Ehhez keacutepest viszont sokkal toumlbbszoumlr jelenik meg a res kategoacuteriaacuteja valamilyen jogi szempontboacutel relevaacutens minőseacuteggel felru-haacutezva leacutenyegeacuteben ez keacutepezi a dologosztaacutelyozaacutesok alapjaacutet Nyelvi szempontboacutel ez valamely jelzőnek a res szoacutehoz kapcsolaacutesa aacuteltal jeleniacutethető meg amelynek leacutenyege eacuteppen az hogy az embertől kuumlloumlnboumlző kuumllvilaacutegi leacutetezőket valamely homogeacuten tulajdonsaacutegok menteacuten egymaacutestoacutel megkuumlloumlnboumlztesse Ennek joacute peacuteldaacutei lehetnek a koraacutebban maacuter emliacutetett Digesta-titulus (D 1 8 De divisione rerum et qualitate) tovaacutebbaacute Gaius instituacutecioacuteiban a dologosztaacutelyozaacutesokkal foglalkozoacute toumlredeacutekek (Gai 2 2 ndash 22) valamint ezekhez hasonloacutean a iustinianusi instituacutecioacutek vonatkozoacute toumlredeacutekei (Inst 2 1 pr ndash 10 valamint 2 2)123 Ez a szemleacuteletmoacuted is megerősiacuteteni laacutetszik azt a toumlbbszoumlr hangsuacutelyozott aacutelliacutetaacutest hogy a jogaacuteszi gon-dolkodaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a praktikussaacuteg az eset-koumlzpontuacutesaacuteg aacutellt Feltehető tehaacutet hogy a forraacutesokban megjelenő dologosztaacutelyok gyakorlati probleacutemaacutekhoz teacutenylegesen a jogaacutesznak feltett keacuterdeacutesekhez koumltődtek124 Iacutegy logikusnak tűnhet egy olyan koumlvetkezteteacutes is hogy a forraacutesokban azokkal a dologosztaacutelyokkal kapcsolatosan talaacutelkozhatunk toumlbbszoumlr amelyek gyakorlati relevanciaacuteja jelentő-sebb volt kevesebb fi gyelmet fordiacutetottak ugyanakkor a gyakorlati szempontboacutel szaacutemukra keveacutesbeacute probleacutemaacutes keacuterdeacutesekre

intelligible koumlrperliche und unkoumlrperliche res corporales et incorporales) wendeten die roumlmischen Juristen auch auf die rechtlich in Betracht kommenden Gegenstaumlnde anrdquo

122 Ebben a koumlrben peacuteldakeacutent szolgaacutelhatnak a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll az alaacutebbi forraacutesok A res eacutes valamely maacutes leacutetező (res ndash causae eacutes iura actio ndash res res ndash pecunia) koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre ld Ulp D 50 16 23 (14 ad ed) Pomp D 50 17 204 (28 ad Q Muc) Paul D 50 16 5 pr (2 ad ed) Kifejezetten persona paacuterjakeacutent szerepel pl az alaacutebbi helyeken Ulp D 6 1 1 1 (16 ad ed) Marci D 8 1 1 (3 reg) Ulp D 44 7 25 pr (1 reg) Paul D 50 16 188 1 (33 ad ed) Pomp D 50 17 25 (11 ad Sab)

123 Hasonloacutean Ulpianusnaacutel is talaacutelkozhatunk neacutehaacuteny dologosztaacutellyal (Ulp 19 1 19 6 19 15)124 Ennek a felteveacutesnek a leacutetalapjaacutet nem kisebbiacuteti az a teacuteny hogy az ebben a koumlrben hivatkozott

forraacutesok joacutereacuteszt tankoumlnyv-jellegű szoumlvegek hiszen mainapsaacuteg is az oktataacutes soraacuten azokat a szempontokat igyekszuumlnk hangsuacutelyozni amelyek vagy komoly gyakorlati jelentőseacuteggel biacuter-nak vagy amelyek megeacuterteacutese ekkeacutent maacutes inteacutezmeacutenyektől valoacute elhataacuterolaacutesa is neheacutezseacutegeket okozhat

45A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

14 Excursus adaleacutekok a res incorporales fogalmaacutehoz

Meglaacutetaacutesunk szerint a res fogalmaacutenak sokreacutetűseacutegeacutet valamint aacuteltalaacutenos jellegeacutet nagyon joacutel eacuterzeacutekelteti a res incorporales fogalmaacutenak megjeleneacutese egyszer-smind ezen a ponton a res kifejezeacutes elszakad a materiaacutelis felfogaacutestoacutel amely a rerum natura fogalmaacutenak eacutertelmezeacutesneacutel nem elhagyagolhatoacute szempont Maacuter ezen a ponton szuumlkseacuteges lehet azonban hangsuacutelyozni hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet maacuter a klasszikus jogaacuteszok sem egyseacutegesen hasznaacuteltaacutek jellegzetes kuumlloumlnaacutellaacutes tapasztalhatoacute abban a tekintetben ahogy Gaius megkoumlzeliacuteti a res incorporales csoportjaacutet A klasszikusok toumlbbseacutege azonban nem osztja ezt a neacutezetet125

141 Res incorporales a romanisztikaacuteban

A fentiekben maacuter laacutethatoacute volt Ulpianus eacutes Hermogenianus veacutelemeacutenyeiben egy olyan neacutezet amely a pecunia koumlreacutebe utalt minden ingoacute eacutes ingatlan testi eacutes testetlen dolgot Elsődlegesen ennek kapcsaacuten vaacutelik ezen a ponton szuumlkseacutegesseacute a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak vizsgaacutelata legalaacutebbis a peacutenz szempontjaacuteboacutel A bdquotestetlen dolgokrdquo csoportja talaacuten joggal nevezhető a modern magaacutenjogtu-domaacuteny nagy szaacuteműzoumlttjeacutenek hiszen a magaacutenjogi irodalom nem tekinti ezt a fogalmat jelenteacutekenynek mi toumlbb maacuter-maacuter csaknem bdquointellektuaacutelis kalandrdquo-nak minősiacuteti egyaacuteltalaacuten a fogalom baacuterminemű emliacuteteacuteseacutet is126 Ebben a vonatko-zaacutesban elegendő lehet Kolosvaacutery Baacutelint neacutezeteacutere utalni aki egyfelől az ABGB koraacutebban maacuter ideacutezett 285 sect-aacutet eacutelesen kritizaacutelja mondvaacuten hogy a toumlrveacuteny az adott megfogalmazaacutessal tuacutelontuacutel taacutegan hataacuterozza meg a dolog jogi eacutertelemben vett mibenleacuteteacutet amelynek ndash veacutelemeacutenye szerint ndash egyenes koumlvetkezmeacutenye a testi eacutes testetlen dolgok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel a toumlrveacuteny szoumlvegeacuteben127 Almaacutesi Antal

125 Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ld B (1990) i m 73 Hangsuacutelyozza hogy a res roacutemai felfogaacutesa alapvetően szűkebb volt eacuteppen a res incorporales koncepcioacuteja hozott ebben neacutemi vaacuteltozaacutest

126 Neacutemileg hasonloacute kiszoacutelaacutesokkal lehet talaacutelkozni pl B (1990) i m 87127 Vouml K (1942) i m 6ndash7 Ehhez ld ABGB sect 292 Koumlrperliche Sachen sind diejenigen

welche in die Sinne fallen sonst heiszligen sie unkoumlrperliche z B das Recht zu jagen zu fi schen und alle anderen Rechte Megjegyzendő ugyanakkor hogy azt a neacutezetet sem tartja szerencseacutesnek amely a dolog jogi fogalmaacutet a jogok taacutergyaacuteval azonosiacutetja Uacutegy laacutetja hogy a leghelyesebb megkoumlzeliacuteteacutes ebben a vonatkozaacutesban ha azt tekintjuumlk dolognak ami bdquoemberi uralom alaacute hajthatoacute eacutes kihasznaacutelhatoacute azaz a vagyon reacuteszerdquo Ld K (1942) i m 7ndash8 Ezzel kapcsolatban azonban roumlgvest raacute kell mutatni arra hogy neacutezete furcsa kettősseacutegről aacuterulkodik Az ehelyuumltt kifejtettek ugyanis egyeacutertelműen nem abba az iraacutenyba mutatnak

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről46

egyaacuteltalaacuten nem is foglalkozik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacuteval128 Aacuteltalaacuteban elmondhatoacute a magyar irodalomroacutel129 hogy a szerzők toumlbbseacutegeacuteben eacuterteacutektelen dologosztaacutelyozaacutesnak tekintik a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutet130 Ebben a vonat-kozaacutesban ugyanakkor Kolosvaacutery meglaacutetaacutesa ismeacutet igen eacuterdekesnek mondhatoacute A BGB 90 sect-aacuteban iacutert koumlrperliche Gegenstaumlnde kapcsaacuten oumlsszehasonliacutetja a modern eacutertelemben vett testi dolgok eacutes a gaiusi res corporales fogalmait Ennek nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy a keacutet fogalom jelenteacuteskoumlre nem esik egybe ugyanis a Gaiusnaacutel szereplő quae tangi possunt fordulat csak az eacuterinteacutesre a tapintaacutesra helyezi a hangsuacutelyt ami a testi bdquohalmazaacutellapotrdquo felfogaacutesaacutenak kezdetleges voltaacutera utal Raacutemutat ugyanakkor hogy valamely leacutegnemű dolgot is fel lehet azonban fogni ha megfelelő eszkoumlzoumlk birtokaacuteban proacutebaacutelkozunk vagy meacutereacutesekkel igazolhatjuk leacutetezeacutesuumlket illetőleg kuumllső behataacutesra meacuteg fi zikai vaacuteltozaacutesok is előideacutezhetők ekkeacutent emberi uralom alaacute hajthatoacuteak131 Mindebből levonja a koumlvetkezteteacutest

amely a testi dolgok főseacutegeacutet eacutes a magaacutenjogi vizsgaacuteloacutedaacutesok szempontjaacuteboacutel valoacute kizaacuteroacutelagos-saacutegaacutet helyezneacutek a koumlzeacuteppontba Hiszen koumlnnyen belaacutethatoacute hogy peacuteldaacuteul az ABGB-ben a testetlen dolgok koumlreacuteben emliacutetett kuumlloumlnfeacutele jogok eacuteppen gyakorlaacutesuk aacuteltal hajtatnak emberi uralom alaacute viszont abban az esetben is a vagyon reacutesze lesz ha a jogosult nem gyakorolja a jogot ugyanis a jog biztosiacutetaacutesa aacuteltal potenciaacutelis vagyoni előny biztosiacutettatik a szaacutemaacutera amely a gyakorlaacutes aacuteltal keacutepes teacutenyleges vagyoni előnybe fordulni Emellett kiemelendő hogy a szerző koraacutebban utal arra is hogy peacuteldaacuteul az idegen dologbeli jogok nem csupaacuten dolgokon aacutellhatnak fenn hanem van lehetőseacuteg arra hogy bdquovagyontaacutergyakra nevezetesen jogokra neacutezverdquo kelet-kezzenek Reacuteszletesen ld K (1942) i m 5 Roumlviden szuumlkseacuteges utalni arra is hogy a jogtaacutergy eacutes dolog kuumlloumlnvaacutelasztaacutesaacutera a romanista irodalomban is talaacutelhatunk peacuteldaacutet Vouml pl K (1953a) i m 142 G (1992) i m 329ndash334 S (2002) i m 67

128 Vouml A (1928) I i m 40ndash63 ahol a vonatkozoacute osztaacutelyozaacutes hiaacutenyzik129 Ehhez ld K (1942) i m 7 L (1997) i m 288 aki szerint azeacutert is szuumlkseacuteg-

telen kuumlloumln dologosztaacutelykeacutent kezelni a testetlen dolgokat mivel a jogokra eacutes a koumlveteleacutesekre speciaacutelis szabaacutelyok vonatkoznak

130 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes arra is utalni hogy a hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyveknek a lsquodolograrsquo mint jogi fogalomra vonatkozoacute megkoumlzeliacuteteacutese sem egyseacuteges ebből adoacutedoacutean pedig a testetlen dolgokra vonatkozoacute felfogaacutesok is szerteaacutegazoacuteak Pichonnaz haacuterom csoportba sorolja az aacuteltala vizsgaacutelt polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvek szabaacutelyozaacutesaacutet Az első csoportot a svaacutejci eacutes a neacutemet toumlrveacuteny alkotja amelyekben koumlzoumls pont hogy a res incorporalis fogalma mindkeacutet rendszerben jogi nonszensz minthogy a dolog mindkeacutet polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szerint csak valamely materiaacutelis eacutertelemben vett leacutetező lehet vagyis a fi zikai vilaacuteg egy a szemeacutelytől elhataacuterolt szegmentuma A maacutesodik csoportba a francia eacutes az olasz toumlrveacuteny tartozik amelyekben koumlzoumls egyfelől az hogy mindkettő a vagyontaacutergyak illetve javak fogalmaacutet helyezi a szabaacutelyozaacutes koumlzeacuteppontjaacuteba Maacutesfelől ugyanakkor a tulajdon fogalma koumlreacuteben mindkeacutet toumlrveacuteny a testi taacutergyakat veszi alapul ugyanakkor keacutetseacutegtelen teacuteny hogy mindkeacutet szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kuumlloumln keruumllnek emliacuteteacutesre a keresetek koumltelmek eacutes egyeacuteb immateriaacutelis javak A harmadik csoportba kizaacuteroacutelag az osztraacutek polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv tartozik amely a szabaacutelyozaacutes koumlreacuteben kifejezetten elismeri a testetlen dolgok leacutetezeacuteseacutet Reacuteszletesen ld P (2004) i m 106ndash108

131 Ennek a neacutezetnek leacutetezik oacutekori megfelelője is hiszen Lucretius (De rerum natura 1 302ndash304) akkeacutent koumlzeliacutetett meg egyes leacutetezőket (szagok hangok hideg meleg) hogy baacuter azok nem laacutethatoacutek valamilyen testi jelleggel meacutegis rendelkezniuumlk kell minthogy csak a testi leacutetezők sajaacutetossaacutega hogy maacutes testi dolgokra is keacutepesek hataacutest gyakorolni Ebből koumlvetkezően megaacutel-

47A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

meacutegiscsak van leacutetjogosultsaacutega a testetlen dolog kifejezeacutesnek mindoumlssze azon-ban egyetlen vonatkozaacutesban meacuteghozzaacute a vagyon a javak emliacuteteacutese eseteacuteben A vagyon ugyanis ndash mint mondja ndash dolgok jogok eacutes koumltelezettseacutegek oumlsszesseacutege ekkeacutent testi eacutes testetlen alkotoacuteelemei egyaraacutent vannak Koumlvetkezeacuteskeacuteppen Kolosvaacutery nem veti el teljesen a testetlen dolgot csak azt kifogaacutesolja hogy oumlnaacutelloacute jogi szempontboacutel relevaacutens dologosztaacutelykeacutent kezeljuumlk azt Eme a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet haacutetteacuterbe szoriacutetoacute felfogaacutes eredője a pandektisztikaacutenak a jogi eacutertelemben vett bdquodologrdquo eacutertelmezeacuteseacuteben keresendő132 Mint az maacuter a koraacutebbiakban is laacutethatoacute volt Puchta elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy a dolog testi taacutergy amely egyfelől az embertől kuumllsőleg fuumlggetlen leacutetező egyszersmind az embernek alaacutevett is133 Emellett keacutetseacutegtelenuumll elismeri ugyan az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutenak leacutetezeacuteseacutet azonban ezt nem tekinti dologosztaacutelyozaacutesnak134 helyesebben olyan alapvetően fi lozoacutefi ai osztaacutelyozaacutesnak tekinti amely Dinge eacutes nem Sachen koumlreacuteben eacutertelmezhető135 Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest maacutes munkaacutejaacuteban is ahol azonban utal arra hogy a roacutemaiak res corporales eacutes incorporales felosztaacutesa minden bizonnyal azon alapult hogy az in rem actioacutekat egyfelől dologra maacutesfelől valamely jogra neacutezve is lehetett indiacutetani136 Neacutemikeacutepp sarkosabb felfogaacutest keacutepviselt ebben a vonatkozaacutesban Savigny aki a szolgalmakat eacutes a hagyateacutekot is magaacuteban foglaloacute res incorporales kategoacuteriaacutejaacutet egyenesen neacutelkuumlloumlzhetőnek tekintette137 Windscheid a testetlen dolog kifejezeacutes eredeteacutenek magyaraacutezata koumlreacuteben azt hangsuacutelyozza hogy a koumlznapi nyelvben a tulajdont annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk Ennek folyomaacutenya hogy aacuteltalaacuteban vagyonjogi jogosultsaacutegokroacutel szoktunk emliacuteteacutest tenni mint amilyenek peacuteldaacuteul a maacutes dolgaacuten fennaacutelloacute jogok vagy a koumlveteleacutesi jogok Ebben a vonatkozaacutesban

lapiacutethatoacute hogy Lucretius nem ismeri el az incorporalia kategoacuteriaacutejaacutet az epikureaacutenus fi lozoacutefi a neacutezeteacutevel oumlsszhangban minden leacutetezőnek testi mivoltot tulajdoniacutet A Lucretius aacuteltal a corpora koumlreacutebe sorolt leacutetezőket azonban a jogaacuteszok nem illetőleg nem minden esetben ismerik el testinek Ehhez ld reacuteszletesen M (1948) i m 360ndash361

132 A teacutemakoumlr olasz nyelvű irodalmaacutenak reacuteszletes ismerteteacuteseacutet ld B (1990) i m 77ndash87

133 Vouml P (1866b) i m 52 bdquoSache ist ein von der Person aumluszligerlich unabhaumlngiger aber gaumlnzlich der Unterwerfung unter ihren Willen bestimmter koumlrperlicher Gegenstandrdquo Ugyaniacutegy P (1866a) i m 436

134 Vouml P (1866b) i m uo bdquo[hellip] unter den incorporalia die Rechte auszliger dem Eigenthum verstanden werden [hellip]rdquo

135 Ld P (1866a) i m 436136 P (1866a) i m 436ndash437137 Vouml S (1841) i m 32 bdquoAls Vermittlung diente dabey der unbehilfl iche an sich ganz

entbehrliche Ausdruck res incorporalis denn indem man die Servituten und Erbschaften als solche res incorporales bezeichnete [hellip]rdquo

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről48

ezek is vagyonalkatreacutesznek minősuumllnek iacutegy bdquodologiasiacutetjukrdquo ezeket azonban ndash minthogy nem testi leacutetezők csupaacuten a keacutepzelet termeacutekei ndash testetlen dolgoknak nevezzuumlk ezeket138 Ekkeacutent előfordul hogy pusztaacuten keacutepzeletbeli leacutetezőket bizonyos vonatkozaacutesban dolognak tekintuumlnk vagyis a testi dolgok mintaacutejaacutera jogviszonyok taacutergyaacutevaacute tesszuumlk ezeket139 Leacutenyegeacuteben ugyanezt a felfogaacutest keacutepviseli Grosso is aki szinteacuten raacutemutat arra hogy a gaiusi felosztaacutes alapjaacuten a res incorporales koumlreacutebe soroltattak a hereditas az ususfructus a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek valamint a szolgalmak is ugyanakkor a tulajdon nem szerepel ebben a felsorolaacutesban amire csak egyetlen magyaraacutezat adhatoacute meacuteg-pedig az hogy a tulajdon a res corporales koumlreacutebe tartozott Erre viszont csak akkor nyiacutelik moacuted ha a tulajdont gondolatilag annak taacutergyaacuteval azonosiacutetjuk ndash ez pedig jogi szempontboacutel egy logikai hibaacutenak tekinthető legalaacutebbis a pandektista aacutellaacutespont szerint140 Szaacutezadunkban Pfl uumlger jellemezte akkeacutent a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak haacutettereacuteben aacutelloacute csoportosiacutetaacutest mint logikai bakloumlveacutest (logischer Schnitzer)141 Eacutertő moacutedon foglalja oumlssze a vonatkozoacute neacutezeteket Bessenyő Andraacutes amikor ndash Grosso felfogaacutesaacuteval142 egyezően ndash raacutemutat arra hogy a res corporales ndash incorporales felosztaacutes haacutettereacuteben a vagyon fogalma aacutell amely nem maacutes mint vagyoni eacuterteacutekű alanyi magaacutenjogok143 azaz olyan jogosultsaacutegok eacutes koumltelezettseacutegek amelyek ndash vagyoni jelleguumlkből eredően ndash egytől egyig peacutenzben kifejezhetőek Az ilyen a vagyont alkotoacute vagyonalkatreacuteszek mind testetlenek

138 Vouml W (1873) i m 93 bdquoEin sehr gewoumlhnlicher im Leben entstandener aber vom Rechte festgehaltener Sprachgebrauch nennt statt des Eigenthumsrechts die Sache an welcher es stattfi ndet Auf diesem Wege weiter gehend denkt man sich nun auch die uumlbrigen Vermoumlgensrechte d h die Rechte an fremden Sachen und die Forderungsrechte insofern auch sie Vermoumlgensbestandtheile sind als Sachen und nennt sie da sie nur in der Vorstellung nicht in koumlrperlicher Wirklichkeit existiren gegenuumlber den koumlrperlichen Sachen unkoumlrperliche Sachenrdquo

139 Vouml W (1873) i m 376 bdquo[hellip] es kommt vor daszlig das Recht bloszlig gedachte Dinge wenn auch nicht durchweg doch in einzelnen Beziehungen als Gegenstaumlnde von Rechtsverhaumlltnissen behandelt wie koumlrperlicherdquo

140 G (2001) i m 13 Első tekintete Grosso a pandektista felfogaacutes ellen eacutervel azonban a forraacutesok vizsgaacutelata nyomaacuten ő maga is a fentebb emliacutetett koumlvetkezteteacutesre jut Reacuteszletesen ld G (2001) i m 14ndash15

141 P (1947) i m 340 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal magyaraacutezza hogy a roacutemaiak szaacutemaacutera dolgok eacutes szemeacutelyek leacuteteztek amit pedig jogkeacutent fogtak fel az minden esetben az objetkiacutev eacutertelemben vett jog volt vagyis a szubjektiacutev szemeacutelyhez fűződő jogok kategoacuteriaacutejaacutet nem ismerteacutek Az egyetlen hiba amit ebben a koumlrben elkoumlvettek az nem maacutes mint hogy a testetlen dolgokat is a iura elnevezeacutessel illetteacutek Elismeri ugyanakkor ama nyelvi sajaacutetossaacuteg leacuteteacutet amely szerint koumlznapi eacutertelemben is valaki jogaacuteroacutel beszeacuteluumlnk akkor amikor peacuteldaacuteul az illető valamit koumlve-telhet egy maacutesik szemeacutelytől Vouml P (1947) i m 340ndash341

142 G (2001) i m 13143 Ugyaniacutegy F ndashH (2016) i m 278

49A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

vagyis nem lehet őket megeacuterinteni tehaacutet a toumlbbek aacuteltal emliacutetett logikai hiba eacuteppen ebben eacuterhető tetten Amit nem lehet megfogni azt eacutertelmetlen bdquodolog-nakrdquo nevezni minthogy a bdquodologrdquo fogalma kapcsaacuten elsődleges annak testi mivolta vagyis a megfoghatoacutesaacuteg144 Pascal Pichonnaz a res incorporales eacutes a jogbirtok fogalmainak fejlődeacuteseacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban toumlbb koncepcioacutet mutat be amelyek a roacutemai jogi res incorporales fogalma moumlgoumltt meghuacutezoacutedhat-nak Az egyik jelentős neacutezet szerint a mezei telki szolgalmak termeacuteszeteacutenek jobb megeacuterteacuteseacutet ceacutelozta a testetlen dolgok kategoacuteriaacutejaacutenak kialakulaacutesa amely kategoacuteria ebből adoacutedoacutean egy koumlzbuumllső leacutepeacutest jelentett a korlaacutetolt dologi jogok fogalmaacutenak kidolgozaacutesa koumlreacuteben145 Egy maacutesik felfogaacutes a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedva tartja jelentősnek a res incorporales fogalmaacutet Eme elgondolaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban az aacutell hogy a fogalom bevezeteacutese aacuteltal vaacutelt lehetőveacute annak szabatos koumlruumlliacuteraacutesa hogy mely dolgok vonatkozaacutesaacuteban keruumllhet sor traditioacutera146 Eme elgondolaacutessal kapcsolatban az alaacutebbi megjegyzeacutesek tehetők Joacutellehet ez a felfogaacutes oumlsszesseacutegeacuteben nem neacutelkuumlloumlz minden alapot meacutegis egy-keacutet tovaacutebbi szempontra is fi gyelemmel kell lenni Egyfelől Gaius az in iure cessio kapcsaacuten kifejezetten emliacuteti (Gai 2 25) hogy az in iure cessio csak nagyobb neheacutezseacuteg aacuteraacuten (cum maiore diffi cultate) volt lebonyoliacutethatoacute hiszen ennek soraacuten meg kellett jelenni a praetor vagy a tartomaacutenyi helytartoacute előtt Koumlnnyen belaacutethatoacute hogy a mancipatio soraacuten koumlvetendő formasaacutegok a mindennapi eacutelet gyorsulaacutesaacuteval hasonloacute diffi cultast jelenthettek Ami ugyanakkor keacutetseacutegesseacute teheti a hivatkozott eacuterveleacutes teljes megalapozottsaacutegaacutet az eacuteppen az Instituacutecioacutek szoumlvege Gaius ugyanis az előbbiekben emliacutetett helyen annak alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent utal a maior diffi cultasra hogy toumlbbnyire sőt majdnem mindig a mancipatio

144 B (2010) i m 265145 P (2004) i m 109ndash110 A mezei telki szolgalmak kezdetben res mancpinek mi-

nősuumlltek eacutes ebből adoacutedoacutean res corporaleskeacutent kezelteacutek ezeket Iustinianusnaacutel ugyanakkor maacuter a res incorporales koumlreacutebe tartoztak ami azonban csak abban az esetben lehetseacuteges ha maacuter nem tekintetteacutek ezeket res mancipinek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ekkor maacuter korlaacutetozott dologi jogokkeacutent kellett hogy felfogjaacutek ezeket a jogosultsaacutegokat annak elleneacutere hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja előszoumlr csak Donellusnaacutel jelenik meg A res incorporales vonatkozaacutesaacuteban emliacutetett koumlzbuumllső leacutepeacutes abban aacutellt hogy ennek a kategoacuteriaacutenak a hasznaacutelata utat nyitott a mind nagyobb fokuacute absztrakcioacute iraacutenyaacuteba Vouml P (2004) i m 110

146 P (2004) i m 110ndash111 A tulajdon aacutetruhaacutezaacutes koumlreacuteben az archaikus felosztaacutes a dolgo-kat a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteiba sorolta eacutes ebből a besorolaacutesboacutel szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezett hogy mely dolgok lehetnek a mancipatio taacutergyai eacutes melyek nem Egy keacutesőbbi fejlődeacutesi faacutezisban minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint a res corporales ndash incorporales csoportosiacutetaacutes vaacuteltotta fel a res mancipi ndash nec mancipi kategoacuteriaacuteit Ez a vaacuteltaacutes a mancipatio hasznaacutelataacutehoz koumltődik amely Gaius koraacutera ndash eacuteppen a traditio javaacutera ndash joacutecskaacuten vesziacutetett jelentőseacutegeacuteből Reacuteszletesen ld P (2004) i m 111

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről50

hasznaacutelataacutera keruumllt sor az in iure cessio elleneacuteben147 Ezen tuacutelmenően az sem elhanyagolhatoacute hogy a mancipatioacutera illetőleg taacutegabban a per aes et libram uumlgyletekre szaacutemos esetben toumlrteacutenik hivatkozaacutes az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben egyes helyeken olyan formaacuteban hogy kifejezetten szerepel a szoumlvegben a nuncupatio148 maacuteskor pedig mindoumlssze utalaacutes szintjeacuten149 A hivatkozaacutesok ilyen nagy szaacutemaacuteboacutel valamint abboacutel a teacutenyből hogy toumlbb helyen is bemutataacutesra keruumll az is hogyan zajlott a mancipatio a gyakorlatban meglaacutetaacutesunk szerint arra lehet koumlvetkeztetni hogy ez az uumlgylet Gaius koraacuteban a mancipatio nemcsak hasznaacutelatban volt hanem szeacuteles koumlrű gyakorlati alkalmazaacutesnak is oumlrvendett150 Mi toumlbb előfordult meacuteg a Kru IV szaacutezad derekaacuten is151 eltoumlrleacuteseacutere pedig csak 531-ben Iustinianus uralkodaacutesa idejeacuten keruumll sor152

A harmadik Pichonnaz aacuteltal ismertetett elmeacutelet-koumlr szerint a res incorporales fogalma mintegy bdquougroacutedeszkakeacutentrdquo szolgaacutelt az alanyi magaacutenjogok fogalmaacutenak megjeleneacuteseacutehez Azaz a res incorporalis kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egybe esik a ius in re szűkebb meghataacuterozott esetkoumlrben pedig a ius ad rem fordulat jelen-teacuteseacutevel Eme neacutezet azon az eacuteszreveacutetelen alapul hogy a gaiusi felsorolaacutes a res incorporales koumlreacuteben kizaacuteroacutelag olyan dolgokat emliacutet amelyek mainapsaacuteg az alanyi magaacutenjogok koumlreacutebe tartoznak Az elgondolaacutes ellen felhozhatoacute hogy a iura in re aliena kategoacuteriaacuteja ismeacutetelten csak Donellusnaacutel jelenik meg első alka-lommal tovaacutebbaacute ezek a res incorporales koumlreacutebe tartozoacute jogosultsaacutegok kiveacutetel neacutelkuumll csak akkor bdquoműkoumldtekrdquo tehaacutet abban az esetben voltak eacuterveacutenyesiacutethetők ha a praetor actioacutet biztosiacutetott ezek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere Mindemellett eacuterdemes arra is felfi gyelni hogy a legjelentősebb alanyi magaacutenjog a tulajdonjog nem szere-pel a gaiusi felsorolaacutesban153 Eacuteppen ebből ered az a felfogaacutes amely a vizsgaacuteloacutedaacutes kiinduloacutepontjaacutenak a vagyont teszi meg hiszen a res is a vagyon egy elemekeacutent jelenik meg a forraacutesokban A vagyon pedig egyaraacutent aacutellhat olyan dolgokboacutel

147 Vouml Gai 2 25 bdquoPlerumque tamen et fere semper mancipationibus utimur [hellip]rdquo148 Iacutegy az alaacutebbi helyeken Gai 1 113 1 119ndash121 2 102ndash108 3 173ndash175149 Ld pl a koumlvetkező helyeken Gai 1 132 2 18ndash23 4 79150 Ezzel egyezően D (1970) i m 138151 Vouml a 355 aacuteprilis 24-eacuten kelt csaacuteszaacuteri rendeletet az ajaacutendeacutekozaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben C Th 8

12 7 Cum genitoris mei scitis evidenter expressum sit nullam donationem inter extraneos fi rmam esse si ei traditionis videatur deesse sollemnitas et idem huiusmodi necessitatem liberis tantum ac parentibus relaxarit in omnibus deinceps observari negotiis oportebit ut donatio inter extraneos minus fi rma iudicetur si iure mancipatio et traditio non fuerit impleta

152 C 7 31 1 5 Cum etiam res dividi mancipi et nec mancipi sane antiquum est et merito antiquari oportet sit et rebus et locis omnibus similis ordo inutilibus ambiguitatibus et diff erentiis sublatis Ehhez ld meacuteg F ndashH (2016) i m 322

153 P (2004) i m 111ndash112

51A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

amelyek a res corporales eacutes olyanokboacutel is amelyek a res incorporales koumlreacutebe tartoznak Arra a felveteacutesre hogy a res incorporales felsorolaacutesaacuteban nem szere-pel a tulajdon az a vaacutelasz adhatoacute hogy a tulajdon a tulajdonos szaacutemaacutera eacuteppen a dologban oumllt testet ez pedig egy jelentős kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonjog eacutes a toumlbbi maacutes jogosultsaacuteg koumlzoumltt Roacutemai jogban ugyanis nem keacutepzelhető el a tulajdon a dolog neacutelkuumll nem uacutegy fogtaacutek fel tehaacutet a tulajdont mint a dologgal oumlsszefuumlggő jogosultsaacutegok oumlsszesseacutegeacutet a tulajdon nem a tulajdonost a dologgal kapcsolatban megillető konkreacutet jogosiacutetvaacutenyok oumlsszegekeacutent aacutellt elő154 Ezen a ponton pedig eacuterthetően elkeruumllhetetlenneacute vaacutelik a res corporales eacutes incorporales egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa mivel csak iacutegy nyiacutelik moacuted a dolog eacutes a jogosultsaacuteg egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere is155

154 Ebben a vonatkozaacutesban ideacutezni kell Foumlldi Andraacutesnak a tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyokkal oumlsszefuumlggő tanulmaacutenyaacutet amelynek megaacutellapiacutetaacutesai egybevaacutegnak Pichonnaz eacuterveleacuteseacutevel ld F (2005) i m 35ndash36 A tulajdonosi reacuteszjogosiacutetvaacutenyok koumlreacuteben hasznaacutelt kifejezeacutesek a Kre 111-ben keletkezett lex agrariaacuteban jelennek meg előszoumlr joacutellehet az uti eacutes a frui kife-jezeacutesek maacuter koraacutebban a Kre III szaacutezadban is előfordulnak A lex agraria a rendelkezeacutesi jog vonatkozaacutesaacuteban nem emliacutet semmilyen jogosultsaacutegot mivel roacutemai jogban a kiaknaacutezaacutesi jogosultsaacutegok nagyobb jelentőseacuteggel biacutertak Ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a rendelkezeacutesi jog egyik eleme az elidegeniacuteteacutes joga kapcsaacuten szerepel a toumlrveacutenyben az abalienare ige Mindehhez ld reacuteszletesen F (2005) i m 32ndash33 S (1957) i m 93ndash107 A tulajdonosi reacuteszjo-gosiacutetvaacutenyok elmeacuteleti jellegű kidolgozaacutesa a roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiboacutel főkeacutent azeacutert hiaacutenyzott mert a tulajdonos helyzeteacutet elsősorban a birtokos eacutes az idegen dologbeli jogok jogosultjainak poziacutecioacutejaacuteval oumlsszehasonliacutetva vizsgaacuteltaacutek maacutesreacuteszt pedig a jogaacuteszok nem eacuterdeklődtek kuumllouml-noumlsebben az ilyen elmeacuteleti jellegű rendszerezeacutes iraacutent Vouml F (2005) i m 35 Az ősi eacutes a preacuteklasszikus tulajdon jellemzői kapcsaacuten ld D (1970) i m 124ndash127 tovaacutebbaacute 181ndash185 A tulajdonra hasznaacutelt kifejezeacutesek tekinteteacuteben ld D (1970) i m 135ndash136 Neacutemikeacutepp hasonloacute eacutertelemben jelenik meg az ősi tulajdon Zlinszky felfogaacutesaacuteban is Vouml Z (1997) i m 184ndash185

155 Reacuteszletesen ld P (2004) i m 112ndash113 Ezen a ponton tuacutel Pichonnaz gondolatme-nete a quasi possessio eacutes a duplex dominium iraacutenyaacuteba halad tovaacutebb amely keacuterdeacutesek elemzeacutese a peacutenz res incorporales koumlreacutebe sorolaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutet minden bizonnyal teacutevuacutetra vezetneacute Mindazonaacuteltal keacutetseacutegtelenuumll helytaacutelloacute az a meglaacutetaacutesa hogy a quasi possessio gondolata megjelenik a forraacutesokban (l kuumlloumlmoumlsen pl Ulp D 37 1 3 1 [39 ad ed] Ulp D 43 3 1 8 [67 ad ed]) Ezekben a szoumlvegekben koumlzoumls hogy a bona birtoklaacutesa az ususfructus occupatioacuteja koumlreacuteben nincs hasonloacutesaacuteg a fi zikai eacutertelemben vett dolgok birtoklaacutesaacuteval foglalaacutesaacuteval Amiacuteg azonban a bonorum possessio kapcsaacuten Ulpianus ndash Labeo nyomaacuten ndash csak annyit aacutelliacutet hogy a iuris possessio elkeacutepzelhető az ususfructus ndash eacutes hasonloacutean a szolgalmak ndash vonatkozaacutesaacuteban maacuter kifejezetten aacutelliacutetja a jogaacutesz hogy moacuted nyiacutelik az interdictum uacutetjaacuten toumlrteacutenő veacutedelemre Reacuteszletesen ld P (2004) i m 116ndash117 Ezt a birtokot mint a dolog eacutes a raacute vonatkozoacute jog koumlzoumltti kapcsolatot tehaacutet lehetett bdquobirtokolnirdquo amely birtoklaacutes alapja az animus megleacutete volt Vouml P (2004) i m 125

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről52

142 A res incorporales kifejezeacutes eredete eacutes fi lozoacutefi ai haacutettere

Wieacker neacutezeteacuteből156 kiindulva utalni kell arra hogy a res incorporales kategoacuteriaacutejaacutenak fellelhetők előfutaacuterai mind a fi lozoacutefi aacuteban mind a grammatikus eacutes retorikai hagyomaacutenyban157

Ennek kapcsaacuten a romanistaacutek legtoumlbbszoumlr Cicero Topica ciacutemű munkaacutejaacutenak egy toumlredeacutekeacutere szoktak hivatkozni158

Cic Top 5 26-27[26] [hellip] Defi nitionum autem duo genera prima unum earum rerum quae sunt alterum earum quae intelleguntur [27] Esse ea dico quae cerni tangique possunt ut fundum aedes parietem stillicidium mancipium pecudem supellectilem penus et cetera quo ex genere quaedam interdum vobis defi nienda sunt Non esse rursus ea dico quae tangi demonstrarive non possunt cerni tamen animo atque intellegi possunt ut si usus capionem si tutelam si gentem si agnationem defi nias quarum rerum nullum subest corpus est tamen quaedam conformatio insignita et impressa intellegentia quam notionem voco

A szoumlveg leacutenyege hogy vannak megeacuterinthető tehaacutet testi illetve megeacuterint-hetetlen vagyis testetlen dolgok amely elvaacutelasztaacutes a defi niacutecioacutek elemzeacutese kapcsaacuten meruumll fel Ennek eredmeacutenyekeacutent Cicero akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy a testi megfoghatoacute dolgok leacuteteznek (esse ea) amiacuteg a megfoghatatlan dolgok nem leacuteteznek (non esse ea)159 Ehhez keacutepest Wieacker raacutemutat hogy ennek a paacutero-

156 Vouml W (1953) i m 108 eacutes főkeacutent 111 Visszautal Kreller vonatkozoacute neacutezeteacutere is ehhez ld K (1948) i m 592

157 Ehhez ld meacuteg B (1968) I i m 11 K (1948) i m 590ndash591 G (2001) i m 11 K (1953a) i m 142 eacutes kuumlloumlnoumlsen 33 sz jegyzet W (1953) i m 104 108ndash109 K (1971) I i m 376 B (2001) i m 170 173ndash174 D (2003) i m 101ndash104 P (2004) i m 108

158 Ehhez ld az előző jegyzetben hivatkozott szerzőket159 D (2003) i m 99ndash100 Megjegyzendő hogy a Cicero aacuteltal felsorolt peacuteldaacutek nagyon

eacuterdekesek oumlsszesseacutegeacuteben elmondhatoacute hogy ezek a gyakorlatboacutel eredő peacuteldaacutek egymaacutessal paacuterba aacutelliacutethatoacutek eacuteppen uacutegy ahogy ezt Cicero maga is teszi a szoumlvegben Ilyen paacuterok lehetnek a fundus eacutes aedes amely ndash Bretone gyanuacuteja szerint ndash a XII tt elbirtoklaacutesi szabaacutelyaacutera utal amely az usus auctoritas idejeacutet a fundus eseteacuteben kettő ceterae res eseteacuteben pedig egy eacutev eacutevben hataacuterozta meg Hasonloacutean az ősi jogra utal a mancipium eacutes a pecus paacuterosiacutetaacutes is A hagyateacutek szempontjaacuteboacutel lehet kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a supellex eacutes a penus egyuumlttes emliacuteteacutese amelyek gyűjtőfőneacutevi jelenteacuteseacuteből adoacutedoacutean konkreacutet esetben tovaacutebbra is keacutetseacuteges maradt hogy mi tartozik ezek koumlreacutebe A homo eacutes a fructus kapcsaacuten gondolhatunk a hiacuteres Gaius-

53A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

siacutetaacutesnak az alkalmazaacutesa eacuteppen a defi niacutecioacutek koumlreacuteben meglehetősen sajaacutetsaacutegos moacutedon eacutes mindenkeacuteppen feacutelreeacuterthetően toumlrteacutenik160 Ő maga eacutes maacutes szerzők is hivatkoznak Flavius Sosipater Charisius Institutiones grammaticae vagy Ars grammatica ciacutemű munkaacutejaacutera amelyben Charisius elsőkeacutent a nomina propria eacutes appellativa felosztaacutessal eacutel majd utoacutebbi koumlreacuteben emliacuteti a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacuteit161 Emellett gyakran toumlrteacutenik hivatkozaacutes egy Seneca tollaacuteboacutel szaacutermazoacute textusra is

Sen Ep ad Luc 6 58 11162

Etiamnunc est aliquid superius quam corpus dicimus enim quaedam corporalia esse quaedam incorporalia Quid ergo erit ex quo haec deducantur illud cui nomen modo parum proprium imposuimus quod est Sic enim in species secabitur ut dicamus quod est aut corporale est aut incorporale

Joacutel kitűnik ebből a szoumlvegből hogy Seneca eseteacuteben a kiindulaacutesi pont hogy minden ami van (quod est) tehaacutet a sztoikus eacutertelemben vett leacutetező (τὸ ὄν)163 oszthatoacute fel corporale eacutes incorporale kategoacuteriaacuteira vagyis ehelyuumltt maacuter a testi eacutes testetlen dolgok objektiacutev leacutetezeacutese is elismereacutesre keruumll164 Eacuterdekes megfi gyelni

veacutelemeacutenyre amely a gyuumlmoumllcsoumlket az embertől eacuteppen azon az alapon vaacutelasztja el hogy a gyuumlmoumllcs termeacuteszeteacuteneacutel fogva az ember javaacutet szolgaacutelja ekkeacutent az ember soha nem minősuumll-het gyuumlmoumllcsnek Ehhez keacutepest paries eacutes stillicidium egyseacuteget jeleniacutetenek meg hasonloacutean a megeacuterinthetetlen dolgok koumlreacuteben felsorolt gens agnatio tutela kifejezeacutesekkel Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az usucapio nem tartozik ebbe a koumlrbe Ehhez ld meacuteg B (2001) i m 177ndash179

160 W (1953) i m 110 Ettől elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Bretone aki szerint a divisio ebben a vonatkozaacutesban azokra a dolgokra vonatkozik amelyeket a defi nitiones eacuterint Reacuteszletesen ld B (2001) i m 173

161 Ld W (1953) i m 104162 A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik F H L Annaei Senecae opera quae

supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858163 Ld L ndashS (1940) i m s h v Ezzel egyezően ld B (1968) I i m 11

B (2001) i m 176 D (2003) i m 102 Neacutemikeacutepp elteacuterően W (1953) i m 108 tovaacutebbaacute 110 eacutes kuumlloumlnoumlsen 43 sz jegyzet

164 Vouml M (1948) i m 361 Megjegyzendő hogy Monier megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben egyfajta fej-lődeacutesi iacutev eacuterhető tetten a res incorporales fogalma vonatkozaacutesaacuteban Kiinduloacutepontja azonos a romanistaacutek toumlbbseacutege aacuteltal vaacutelasztott kezdőponttal meglaacutetaacutesa szerint Ciceroacute Topicaacutejaacuteban jele-nik meg előszoumlr a res keacutet csoportjaacutenak megkuumlloumlnboumlzteteacutese ugyanakkor jelzi hogy ehelyuumltt meacuteg nem eacuterhető tetten olyan fokuacute fogalmi tisztasaacuteg mint amivel Senecaacutenaacutel talaacutelkozhatunk Cicero ugyanis a res koumlreacuteben a leacutetező eacutes az elme alkotta dolgok koumlzoumltt tesz kuumlloumlnbseacuteget amelyek koumlzuumll az utoacutebbiak nem rendelkeznek olyan valoacutedi leacutettel mint azok amelyek laacutethatoacutek vagy megeacuterinthetők Ezzel ellenteacutetesen ndash alappal ndash ld W (1953) i m 110 Az ilyen laacutethatoacute megeacuterinthető dolgok ellenpaacuterjaacutet a fogalmak keacutepezik amelyek nem tartoznak a corpus

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről54

hogy incorporalia kapcsaacuten Cicero azt aacutelliacutetja hogy azok intelleguntur amiacuteg Seneca szerint ezek sunt (esse) ezek a valoacutesaacutegban objektiacuteve leacuteteznek165 A fentiekből tehaacutet laacutethatoacute hogy ndash akaacutercsak a res quae pondere numero mensura constant eseteacuteben ndash a fi lozoacutefi a eacutes a retorika hataacutesa igen jelentős a roacutemai jogi fogalmak kialakulaacutesa koumlreacuteben Az incorporalia gondolata a fi lozoacutefi aacuteboacutel ered utoacutebb a retorika aacutetvette ezt eacutes ennek koumlzvetiacuteteacuteseacutevel keruumllt a jogi nyelvbe is ahol a jogi eacuterveleacutes egyik elemeacuteveacute vaacutelt meacuteghozzaacute mint a keacutezzel nem megfoghatoacute va-gyoni jogok megjeloumlleacuteseacutere szolgaacuteloacute fordulat166 Minthogy a hivatkozott szerzők munkaacutessaacutega időben taacutevol aacutell egymaacutestoacutel ekkeacutent feltehető hogy a laacutethatoacutesaacuteg megeacuterinthetőseacuteg kriteacuteriumai aacuteltalaacutenos ismeacuterveknek tekinthetők167 Ezeket az ismeacuterveket a jogaacuteszok minden bizonnyal azeacutert hasznaacuteltaacutek fel mivel a nyelv reacuteveacuten lehet leiacuterni a koumlruumlloumlttuumlnk levő vilaacutegot168 vagyis adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy Gaius is ennek alapjaacuten tesz kuumlloumlnbseacuteget res corporalis eacutes incorporalis kouml-zoumltt169 Ezen tuacutelmenően igen valoacutesziacutenűnek tűnik az a felteveacutes is amely szerint Gaiusra az a felfogaacutes is hataacutest gyakorolt amely a megfoghatatlan kategoacuteriaacutejaacutet is leacutetezőkeacutent kezeli170

kategoacuteriaacutejaacuteba Ehhez keacutepest a Seneca aacuteltal keacutepviselt neacutezet joacuteval pontosabb azaacuteltal hogy mind a testi mind pedig a testetlen dolgokat objektiacuteve leacutetezőkeacutent kezeli Ld reacuteszletesen M (1948) i m 360ndash361 A teljesseacuteg kedveacuteeacutert megemliacutetendő meacuteg Marcus Fabius Quintilianus a Kru I szaacutezadban eacutelt szoacutenok Institutio oratoria ciacutemű munkaacutejaacuteban előforduloacute utalaacutes is amelyben elsőkeacutent jelenik meg ius eacutes res oumlsszekapcsolaacutesa (vouml Inst Orat 5 10 116 bdquo[hellip] ius quod sit corporale apprehendi manu non posserdquo) Vouml M (1948) i m 361 A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy Nagy Saacutendor Theacuteba beveacutetele utaacuten olyan taacuteblaacutekat talaacutelt a vaacuterosban amelyek arroacutel taacutejeacutekoztattak hogy a theacutebaiak a thesszalonikeacuteieknek 100 talentumot koumllcsoumlnoumlztek Nem jogaacuteszi szempontboacutel ugyan meacutegis felmeruumllt ennek kapcsaacuten a keacuterdeacutes hogy vajon van-e lehetőseacuteg arra hogy Nagy Saacutendor a thesszalonikeacuteieknek bdquoajaacutendeacutekozzardquo a theacutebaiak aacuteltal koumllcsoumlnadott oumlsszeget A keacutetely alapja az volt hogy jogot ajaacutendeacutekozni tekintettel arra hogy az incorporale nem lehet hiszen keacutezzel nem megfoghatoacute Reacuteszletesen ld D (2003) i m 104

165 Egyezően ld B (1990) i m 89166 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően G (1988) i m 205167 Ezzel egyezően W (1953) i m 108ndash110 aki szemleacuteletesen mutatja be a corporaliandash

incorporalia haacutettereacuteben aacutelloacute sztoikus felfogaacutest168 Ez a sztoikusoknaacutel a σῶματα eacutes σημαινόμενα fogalmaiban oumllt testet előbbi valamely testi

leacutetezőt utoacutebbi pedig ennek nyelvi lekeacutepeződeacuteseacutet jeloumlli amely ebből adoacutedoacutean semmilyen testi vonatkozaacutessal sem biacuter Reacuteszletesen ld W (1953) i m 109

169 B (1990) i m 90 D (2003) i m 100 Megjegyzendő hogy Baldessarelli azon aacutelliacutetaacutesaacuteval amely szerint ennek a kuumlloumlnbseacutegteacutetelnek ne lett volna gyakorlati jelentőseacutege nem tudunk egyeteacuterteni ndash főleg eacuteppen a gaiusi Instituacutecioacutekon kiacutevuumlli primeacuter forraacutesok valamint Dajczak eacutes Pichonaz fentebb hivatkozott gondolatmenete alapjaacuten

170 D (2003) i m 102ndash103

55A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

143 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban a terminus megjeleneacutese a Digestaacuteban

A fenti megaacutellapiacutetaacutesokhoz keacutepest Monier elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy ndash mivel a jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban iura kiveacutetel neacutelkuumll a res incorporales kategoacuteriaacutejaacuten beluumll talaacutelhatoacute ndash ekkeacutent a csoportosiacutetaacutes ndash meglaacutetaacutesa szerint ndash eredetinek mond-hatoacute Ebből azt a koumlvetkezteteacutest vonja le hogy a iura ndash res corporales171 paacuterosiacute-taacutes koumlzvetlenuumll nem a fi lozoacutefusok vagy grammatikusok munkaacuteiboacutel szaacutermazik tehaacutet alaposnak tűnik a felteacutetelezeacutes hogy a jogaacuteszok nem szaacutendeacutekoztak egybe-vetni oumlsszehasonliacutetani a fi lozoacutefusok aacuteltal hasznaacutelt objektiacutev leacutetezők kategoacuteriaacutejaacutet az olyan dolgok csoportjaacuteval amelyek jogokboacutel aacutellnak172 Mindezek elleneacutere a kettősseacuteg toumlbb alkalommal előfordul a Digestaacuteban Ennek magyaraacutezataacutet Giaro peacuteldaacuteul abban laacutetja hogy a res incorporales iura ndash res corporales kuumlloumlnb-seacutegteacutetelnek dogmatikai szempontboacutel is szaacutemos hataacutesa tapasztalhatoacute ennek megnyilvaacutenulaacutesai eacuterhetők tetten a Digesta egyes fragmentumaiban173 Iura kategoacuteriaacuteja a leginkaacutebb nyilvaacutenvaloacute moacutedon Paulus egyik doumlnteacuteseacuteben olvashatoacute

Paul D 41 3 4 26 (54 ad ed)Si viam habeam per tuum fundum et tu me ab ea vi expuleris per longum tempus non utendo amittam viam quia nec possideri intellegitur ius incorporale nec de via quis (id est mero iure) detruditur

A jogaacutesz aacuteltal bemutatott eset szerint A-nak uacutetszolgalma van B telkeacuten amely-nek gyakorlaacutesaacuteban azonban B A-t erőszakkal akadaacutelyozza Ilyenkor a jogaacuteszi veacutelemeacuteny szerint a hosszuacute ideig tartoacute nem gyakorlaacutes aacuteltal (per longum tempus non utendo) elenyeacuteszik a szolgalom (amittam viam) mivel egy testetlen jogot nem lehet birtokolni eacutes az uacutetjogboacutel ndash vagyis egy puszta jogosultsaacutegboacutel ndash senkit sem lehet kivetni174 A szoumlveg elsőkeacutent tehaacutet arra mutat raacute hogy az uacutetszolgalom (via) testetlen jogosultsaacuteg (ius incorporale) Ennek kapcsaacuten Pichonnaz azt emeli

171 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal is alaacutetaacutemasztja hogy a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacutei Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiban jelennek meg expressis verbis tovaacutebbaacute meacuteg a gaiusi szoumlveggel teljes egeacuteszeacuteben egyező Digesta-fragmentumban is amely ndash az egyezeacutesből eredően ndash a gaiusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute aacutetveacutetel Az oumlsszes toumlbbi Digesta-textus iura eacutes res corporales szembeaacutelliacutetaacutesaacuten alapul Reacuteszletesen ld M (1948) i m 363

172 M (1948) i m 364173 Vouml G (1988) i m 204ndash205 eacutes kuumlloumlnoumlsen 90 sz jegyzet174 Ehhez ld egyezően L (1963b) i m 152

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről56

ki hogy a ius incorporale kifejezeacutes szokatlan a forraacutesokban meacuteg egy helyen fordul elő Iustinianus egy 531-ben kelt constitutioacutejaacuteban175 A vi expuleris fordu-lat arra utal hogy a szolgaacuteloacute telek birtokosa erőszakkal megfosztja a jogosultat az uacutetszolgalomtoacutel Erre azonban csak akkeacutent keruumllhet sor ha a kocsiuacutet (via) hasznaacutelataacuteban (uti) akadaacutelyozza azt kizaacuterja A veacutegeredmeacuteny az lesz hogy a hasznaacutelat hosszuacute ideig tartoacute elmaradaacutesaacutenak koumlvetkezmeacutenyekeacutent megszűnik az uacutet hasznaacutelataacutera feljogosiacutetoacute szolgalom vagyis az idő muacutelaacutesaacutenak jogalakiacutetoacute hataacutesa van Toumlrteacutenik mindez annak elleneacutere hogy egy testetlen (incorporale) ha uacutegy tetszik puszta jogosultsaacutegroacutel van szoacute (merum ius) amely felett ilyen mivoltaacuteboacutel eredően nem aacutellhat fenn birtok ebből eredően az uacutetszolgalom jogosultjaacutet abboacutel kivetni sem lehet ndash nyilvaacuten detrudere lehetőseacutege csak valamely corpus vonat-kozaacutesaacuteban aacutellhatna fenn

Szinteacuten a szolgalmakkal kapcsolatos egy maacutesik Paulus-veacutelemeacuteny is

Paul D 8 1 14 pr (15 ad Sab)Servitutes praediorum rusticorum etiamsi corporibus accedunt incorporales tamen sunt et ideo usu non capiuntur vel ideo quia tales sunt servitutes ut non habeant certam continuamque possessionem nemo enim tam perpetuo tam continenter ire potest ut nullo momento possessio eius interpellari videatur idem et in servitutibus praediorum urbanorum observatur

A mezei telki szolgalmak ndash joacutellehet testi dolgokhoz koumltődnek ndash incorporales resnek minősuumllnek eacutes ekkeacutent nem lehet elbirtokolni ezeket176 Lehet az is hogy azeacutert van ez iacutegy mert ezek a szolgalmak olyanok hogy nem lehet őket certa eacutes continua birtokolni hiszen senki nem birtokolhat egy szolgalmat olyankeacutent folyamatosan hogy birtoklaacutesa megszakiacutetatlannak legyen tekinthető177 Ugyanez eacuterveacutenyesuumll a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is178

175 Vouml P (2004) i m 115176 Egyezően L (1963b) i m 152 Ehhez ld Watson neacutezeteacutet aki szerint ndash baacuter a textus a szol-

galmak elbirtokolhatoacutesaacutegaacuteval fuumlgg oumlssze ndash keacuterdeacuteses hogy a neacutegy ősi mezei telki szolgalmat eredetileg el lehetett-e birtokolni A jelen szoumlveg mindenesetre mezei telki szolgalmakroacutel beszeacutel aacuteltalaacuteban eacutes a veacutegeacuten hozzaacuteteszi hogy ugyanez iraacutenyadoacute a vaacuterosi telki szolgalmak vonatkozaacutesaacuteban is Ehhez ld meacuteg W (1968) i m 23ndash24 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7 sz jegyzet

177 A certa continua possessio keacuterdeacuteseacutehez ld koumlzeacutepkori eacutes modern kitekinteacutessel C C (1976) II i m 447

178 Ezzel egyezően mind a traditio mind az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacutenek vonatkozaacutesaacuteban Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc) csak az elbirtoklaacutest kiemelve Gai 2 19 kizaacuteroacutelag a traditioacutet emliacutetve Gai 2 28 Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 44558 B (2000) i m 10 F (2010) i m 347 eacutes 86 sz jegyzet

57A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Iura eacutes corpora kuumlloumlnboumlző jellegeacuteről tanuacuteskodik egy Ulpianus-szoumlveg is

Ulp D 5 3 18 2 (15 ad ed)Nunc videamus quae veniant in hereditatis petitione Et placuit universas res hereditarias in hoc iudicium venire sive iura sive corpora sint

A szoumlveg alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy iura eacutes corpora egyaraacutent a hereditatis petitio taacutergyaacutet keacutepezik vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden az elhalttoacutel szaacutermazoacute dolog tekintet neacutelkuumll azok testetlen eacutes testi mivoltaacutera179

Az eddigiek joacutel peacuteldaacutezzaacutek hogy a Digesta doumlnteacuteseiben a res corporales mellett iura kategoacuteriaacuteja biacutert az elhataacuterolaacutes szempontjaacuteboacutel komolyabb jelentő-seacuteggel180 Az eddigiekhez keacutepest maacutes probleacutemaacutet boncolgat Gaius a Digesta 41 koumlnyveacuteben

Gai D 41 1 43 1 (7 ad ed provinc)Incorporales res traditionem et usucapionem non recipere manifestum est

A lakonikus roumlvidseacutegű szoumlveg amely egyeacutebkeacutent egybevaacuteg a gaiusi Instituacutecioacutek egy toumlredeacutekeacutevel (Gai 2 28) is arroacutel szoacutel hogy a res incorporalest nem lehet sem keacutezről keacutezre aacutetadni sem elbirtokolni A forraacutesszoumlveg alapjaacuten tehaacutet az a klasszikus jogi neacutezet laacutetszik koumlrvonalazoacutedni hogy a res incorporales sem a traditioacutera sem pedig az elbirtoklaacutesra nem alkalmasak Ennek haacutettereacuteben ndash Monier meglaacutetaacutesa szerint ndash az a felfogaacutes aacutellhat amely szerint a tulajdon alap-vető eleme hogy egy fi zikai eacutertelemben vett dolog a tulajdonos legteljesebb koumlrű eacutelvezeteacutere rendelt vagyis a tulajdon az egyetlen olyan jogi eacutertelemben vett hatalom amelynek a materiaacutelis eacutertelemben vett dolog alaacutevethető181

Veacutegezetuumll a Digestaacuteban talaacutelhatoacute forraacutesok koumlzoumltt utolsoacutekeacutent eacuterdemes emliacute-teni a dolgok osztaacutelyozaacutesaacuteval foglalkozoacute titulus egyik Gaiustoacutel szaacutermazoacute toumlre-

179 Vouml M (1948) i m 365 Ezzel a szoumlveggel teljesen oumlsszhangban van egy maacutesik Ulpianus-veacutelemeacuteny is (Ulp D 44 2 7 4 [75 ad ed]) amely szerint a hereditatis petitio taacutergya minden a hagyateacutekban leacutevő testi dolog eacutes kereset egyaraacutent (et corpora et actiones omnes quae in hereditate sunt videntur in petitionem deduci)

180 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld meacuteg az alaacutebbi szoumlvegeket is Pap D 5 2 15 2 (14 quaest) Scaev D 18 4 22 (2 resp) Ulp D 39 2 13 1 (53 ad ed)

181 M (1948) i m 367

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről58

deacutekeacutet amely szoumlvegeacutet tekintve teljes egeacuteszeacuteben megegyezik a gaiusi Instituacutecioacutek vonatkozoacute szoumlvegeacutevel

Gai D 1 8 1 1 (2 inst)Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales corporales hae sunt quae tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius obligationis incorporale est eodem numero sunt et iura praediorum urbanorum et rusticorum quae etiam servitutes vocantur

A jelen szoumlveg szerepelteteacutese vezet a gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeinek vizsgaacutelataacutehoz Az maacuter első tekintetre laacutetszik hogy a kiindulaacutesi alap az hogy a res corporales koumlreacuten tuacutelmenően vannak olyan dolgok mint amilyenek leacutenyege valamilyen jogban aacutell a klasszikus peacuteldaacutek ebben a koumlrben a hereditas a koumltelmek a szolgalmak Meglepő moacutedon a tulajdon nem jele-nik meg ezek koumlzoumltt mi toumlbb soha nem is fogtaacutek fel res incorporaliskeacutent182 Eacuterdekes megaacutellapiacutetaacutes hogy a mindennapi beszeacutedben a tulajdonjog elbirtoklaacutesaacutet akkeacutent szokaacutes emlegetni mint a dolog elbirtoklaacutesaacutet joacutellehet ebben az esetben nem a dolog keruumll elbirtoklaacutesra hanem a felette fennaacutelloacute tulajdonjog183 Eme bevezető gondolatok utaacuten eacuterdemes reacuteszletesebben is megvizsgaacutelni a gaiusi eacutes vele paacuterhuzamosan a iustinianusi szoumlveget

182 Ld B (1981) i m 108183 Ezzel egyezően B (1981) i m 109

59A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

144 Res incorporales a roacutemai jogi forraacutesokban a terminus megjeleneacutese Gaius eacutes Iustinianus instituacutecioacuteiban

A res corporales eacutes incorporales fogalompaacuter kapcsaacuten a romanisztikaacuteban koumlzel egyoumlntetű a gaiusi Instituacutecioacutekra toumlrteacutenő utalaacutes184 azzal a megszoriacutetaacutessal azon-ban hogy nagy bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute hogy a kifejezeacutest ebben a formaacuteban nem Gaius talaacutelta ki az a sajaacutet koraacuteban szeacuteles koumlrben elterjedt eacutes hasznaacutelatos volt iacutegy okszerű hogy ő maga is alkalmazza185

Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3(12) Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales (13) Corporales hae sunt quae tangi possunt velut fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles (14) Incorporales sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas ususfructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius successionis et ipsum ius utendi fruendi et ipsum ius obligationis incorporale est eodem numero sunt iura praediorum urbanorum et rusticorum

(pr) Quaedam praeterea res corporales sunt quaedam incorporales (1) Corporales eae sunt quae sui natura tangi possunt veluti fundus homo vestis aurum argentum et denique aliae res innumerabiles (2) Incorporales autem sunt quae tangi non possunt qualia sunt ea quae in iure consistunt sicut hereditas usus fructus obligationes quoquo modo contractae nec ad rem pertinet quod in hereditate res corporales continentur nam et fructus qui ex fundo percipiuntur corporales sunt et id quod ex aliqua obligatione nobis debetur plerumque corporale est veluti fundus homo pecunia nam ipsum ius hereditatis et ipsum ius utendifruendi et ipsum ius obligationis incorporale est (3) Eodem numero sunt iura praediorum urbanorum et rusticorum quae et servitutes vocantur

184 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld B (1968) I i m 10ndash11 K (1953a) i m 143 W (1953) i m 105 K (1971) I i m 376 J et al (1987) i m 82 S (2002) i m 68ndash69 T (1990) i m 379ndash380 M -M (1999) i m 53 F ndashH i m 278 B (2010) i m 265 Megjegyzendő ugyanakkor hogy egyfelől nem az oumlsszes szerző hivatkozik kifejezetten Gaiusra eme csoportosiacutetaacutes kapcsaacuten ld pl B (1988) i m 2 Maacutesfelől kiemelendő hogy nem minden szerzőneacutel fordul elő ez a paacuterosiacutetaacutes hiaacutenyzik plS (1951) i m passim G (1992) i m passim eseteacuteben

185 Ld B (2001) i m 172ndash173 D (2003) i m 100ndash101 Ezzel reacuteszben ellenteacute-tesen Kaser aki szerint ndash oumlsszehasonliacutetva az Instituacutecioacutek felfogaacutesaacutet egy Iavolenus- eacutes egy Maecianus-veacutelemeacutennyel (Iav D 12 6 46 [4 ex Plaut] Maec D 32 95 [2 fi deicomm]) ndash Gaius res incorporalis-megkoumlzeliacuteteacutese teljesseacuteggel egyedi Veacutelemeacutenyeacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy a gaiusi neacutezet szerint a res incorporales koumlreacutebe tartozik a peacutenz is Ld K (1953a) i m 144

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről60

A Gaius-szoumlveg előszoumlr kuumlloumlnbseacuteget tesz res keacutet kategoacuteriaacuteja corporales eacutes incorporales koumlzoumltt Ezt koumlvetően megmondja hogy ami corporales azt meg lehet eacuterinteni (tangi possunt) majd roumlgtoumln peacuteldaacutekat is felsorol telek rabszolga ruha arany ezuumlst A felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű amit mi sem bizonyiacutet jobban hogy a peacuteldaacutek utaacuten szerepel hogy ugyaniacutegy corporalis meacuteg szaacutemtalan maacutes dolog is (aliae res innumerabiles) Ezt koumlvetően ndash az eddigiekhez hasonloacutean ndash megmondja mit eacutert res incorporales alatt azokat amelyeket nem lehet megeacuterinteni (tangi non possunt) Ehhez kapcsoloacutedik az az aacutelliacutetaacutes hogy ilyen tehaacutet nem megeacuterinthető dolgok azok amelyeknek valamilyen jog a leacutenye-ge Ez utoacutebbiak koumlreacuteben is emliacutet peacuteldaacutekat hereditas ususfructus vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek (obligationes quoquo modo contractae)186 Laacutethatoacute tehaacutet hogy a kuumlloumlnbseacutegteacutetel alapja tisztaacuten a fi zikai eacutertelemben vett eacuterzeacute-kelhetőseacuteghez megeacuterinthetőseacuteghez koumltődik187 Ezen a ponton tisztaacutezza hogy a res incorporales szempontjaacuteboacutel nem relevaacutens hogy a hereditas koumlreacutebe testi taacuter-gyak tartoznak sem az hogy a haszoneacutelvezet koumlreacuteben koumlvetelt gyuumlmoumllcs testi sem pedig az hogy amivel a maacutesik feacutel a koumltelem alapjaacuten nekuumlnk tartozik az is toumlbbnyire testi taacutergy mint amilyen a telek a rabszolga a pecunia188 Mindennek indoka az hogy maga az oumlroumlkleacutesi jogosultsaacuteg a haszoneacutelvezeti jogosultsaacuteg valamint a koumltelmi jogosultsaacuteg incorporale Veacuteguumll megjegyzi hogy ugyanebbe a koumlrbe azaz a res incorporales csoportjaacuteba tartoznak a vaacuterosi eacutes a mezei telki szolgalmak is Eacuterdekes Monier megaacutellapiacutetaacutesa az elemzett Gaius-szoumlveg kapcsaacuten mivel szerinte ezen a helyen Gaius arroacutel taacutejeacutekoztat hogy vannak olyan dolgok amelyek egyszerre biacuternak fi zikai eacutes jogi leacutettel miacuteg maacutes dolgok valoacutejaacuteban csak jogi fogalmak ekkeacutent csak olyankeacutent emliacutethetők mint a jogon beluumlli leacutetezők189 Monier aacutellaacutespontjaacuteval szemben ugyanakkor eacuterdemes uacutejfent utalni Lucretius illetve Seneca felfogaacutesaacutera leacutenyegeacuteben egyikuumlk neacutezeteacuteből sem koumlvetkezik a Monier aacuteltal vallott neacutezet Ennek kapcsaacuten pedig azt kell fi gyelembe venni hogy ha el is fogadjuk hogy a fi lozoacutefi ai eacutes retorikai hagyomaacuteny nem koumlzvetlen aacutetveacutetel keacutepeacuteben hatott a jogaacuteszi gondolkodaacutesra a hataacutes teacutenye minden keacutetseacuteget kizaacuteroacute Mindebből koumlvetkezően tehaacutet Monier aacutellaacutespontja nem aacutell maradeacutektalan oumlsszhangban a forraacutesokkal

186 Ehhez ld meacuteg B (1990) i m 73187 Vouml A (2007) i m 744188 A szoumlvegben szereplő lsquovelutrsquo kifejezeacutesből eredően feltehető hogy ez a felsorolaacutes is pusztaacuten

peacuteldaacuteloacutezoacute jellegű189 Vouml M (1948) i m 362 bdquoIl y a donc des choses ayant agrave la fois une existence physique

et une existence juridique et drsquoautres choses qui sont en realiteacute des notions juridiques et qui nrsquoont agrave proprement parler drsquoexistence que dans la laquo vie du droit raquohelliprdquo

61A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Ami a Gaius-szoumlveg taacutegabb a dologosztaacutelyozaacutesokhoz koumltődő kontextusaacutet190 illeti megaacutellapiacutethatoacute hogy Gaius a dolgok vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent azt hangsuacute-lyozza hogy egyes dolgok in patrimonio maacutesok extra patrimonuim talaacutelhatoacutek (Gai 2 1) Alapvető felosztaacutesa a dolgok koumlreacuteben hogy azok lehetnek isteni eacutes emberi jog alaacute tartozoacutek (Gai 2 2) Ezt koumlvetően mutatja be az isteni jog alaacute tar-tozoacute dolgokat (Gai 2 3) tovaacutebb osztva azokat res sacrae (Gai 2 4-5) religiosae (Gai 2 6-7) eacutes sanctae (Gai 2 8) csoportjaira Ezek vonatkozaacutesaacuteban megaacutella-piacutetja hogy ezek egyszersmind mindig nullius in bonis vannak Az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok toumlbbnyire beleszaacutemiacutethatnak valakinek a vagyonaacuteba de meglehet hogy neacutemely esetekben ez nincs iacutegy mint peacuteldaacuteul az olyan hagyateacuteki taacutergyak eseteacuteben amelyeknek nincs oumlroumlkoumlsuumlk (Gai 2 9) Ezzel vezet aacutet az emberi jog alaacute tartozoacute dolgok bemutataacutesaacutera (Gai 2 10) amelyek tovaacutebb osztva lehetnek publicae eacutes privatae (Gai 2 11) Ezt koumlvetően iacuter a res corporales eacutes incorporales kategoacuteriaacuteiroacutel (Gai 2 12-14)191 Ezutaacuten azonban (Gai 2 14a skk) minden aacutetmenet neacutelkuumll raacuteteacuter a res mancipi eacutes nec mancipi felosztaacutesnak bemutataacutesaacutera192

A iustinianusi Instituacutecioacutekban szereplő szoumlveg csaknem teljes egeacuteszeacuteben meg-egyezik a gaiusi textussal az elteacutereacutesek jobbaacutera csak stilaacuteris jellegűek ndash ilyen peacuteldaacuteul az autem illetőleg a nam beilleszteacutese a szoumlvegbe egy-egy helyen de ugyaniacutegy az eae neacutevmaacutes hasznaacutelata hae helyett tovaacutebbaacute a veluti kifejezeacutes hasz-naacutelata a gaiusi velut helyett193 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a szoumlveg eme vaacuteltozata tartal-milag megegyezik a gaiusi szoumlveggel az egyetlen jelentősebbnek tűnő elteacutereacutes a

190 Ami a szoumlveghagyomaacutenyt illeti megjegyzendő hogy a romanistaacutek szerint a reacuteszletek szintjeacuten a szoumlvegrekonstrukcioacute pontossaacutega aacuteltalaacuteban keacutetseacutegesnek tekinthető ugyanakkor a szoumlvegek sorrendje vonatkozaacutesaacuteban ilyen keacutetelyek maacuter nem meruumllnek fel Ehhez ld G (2001) i m 11 K (1948) i m 583 valamint 585 D (2003) i m 108ndash109

191 Ezzel a gondolatmenettel egyezően D (2003) i m 109192 Baacuter a szoumlveg ezen a ponton erősen hiaacutenyos meacutegis feltehető hogy van valamilyen oumlsszefuumlggeacutes

a dolgok ilyen keacutetfeacutele felosztaacutesa koumlzoumltt Ehhez ld D (2003) i m 108 ismertetve a vonatkozoacute fontosabb neacutezeteket is Grosso uacutegy veacuteli hogy a mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes volt az elsődleges a corporalis ndash incorporalis paacuterosiacutetaacutest csak a szerzeacutesmoacutedokat tisztaacutezan-doacute vezette be mivel a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes csak a testi dolgokra terjedt ki amely koumlrbe eredetileg a szolgalmak is szaacutemiacutetottak Vouml ennek kapcsaacuten G (2001) i m 65 bdquoProbabilmente nellrsquoepoca originaria quando la nostra distinzione si formograve le servitugrave rustiche che nel diritto classico sono iura sul fondo altrui erano qualche cosa di corporale e si identifi cavano colla porzione di terreno su cui si esercitavano [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg K (1948) i m 589 Dajczak emellett ismerteti maacutes szerzők (Robbe Zamorani) neacutezeteit is akik uacutegy veacutelteacutek hogy Gaius a res corporalis ndash incorporalis felosztaacutest tekintette elsődlegesnek Ezzel egyszersmind azt is aacutelliacutetjaacutek hogy a jogaacuteszok szaacutemaacutera aacuteltalaacuteban jelentősebb volt az előb-bi beosztaacutes Ehhez reacuteszletesen ld D (2003) i m 110ndash111 A magunk reacuteszeacuteről ebben a vonatkozaacutesban Dajczak sajaacutet veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet amely szerint a res corporales ndash incorporales valamint a res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes leacutenyegeacuteben egymaacutestoacutel fuumlggetlen paacuterosiacutetaacutesok voltak ld reacuteszletesebben D (2003) i m 112

193 Eme meglaacutetaacutessal egyezően ld M (1948) i m 363

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről62

res corporalesra vonatkozoacute sui natura betoldaacutes Mindent egybevetve azonban ez a kiegeacutesziacuteteacutes sem moacutedosiacutetja a szoumlveg egeacuteszeacutenek eacutertelmeacutet mindoumlssze animorum caecitate194 keruumllhetett bele a szoumlvegbe annak megerősiacuteteacuteseacutet szolgaacutelja hogy a testi ndash testetlen mivolt koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel minden esetben a termeacuteszetből ered195 Pontosiacutetaacutes jellegű tehaacutet a betoldaacutes amely egyfelől a jobb eacuterthetőseacuteget szolgaacutelja maacutesfelől pedig ndash mivel a jogaacuteszkeacutepzeacutesben hasznaacutelt munkaacuteroacutel van szoacute ndash magyaraacutezatkeacutent is felfoghatoacute Pedagoacutegiai ceacutelja (is) volt tehaacutet a naturaacutera utalaacutes-nak mivel a res corporales eseteacuteben a megeacuterinthetőseacuteg egyenes koumlvetkezmeacutenye eme dolgok sajaacutetos termeacuteszeteacutenek a megeacuterinthetőseacutegnek Egyeacutertelműveacute vaacutelik tehaacutet hogy a res corporales reacuteszeacutet keacutepezik a fi zikai vilaacutegnak ekkeacutent pedig az ember szaacutemaacutera lehetőveacute vaacutelik ezeknek az emberi eacuterzeacutekszervek aacuteltali felfogaacutesa iacutegy tehaacutet az elhataacuterolaacutes koumlreacuteben nem marad keacutetseacuteg196

145 Koumlvetkezteteacutesek a res incorporalis fogalmaacuteval kapcsolatban

Az eddigi elemzeacutes nyomaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Digesta szoumlvegei koumlzoumltt tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegben olyan textusok szerepelnek amelyekben res corporales kontrapoziacutecioacutejakeacutent iuraacutera toumlrteacutenik utalaacutes res incorporales helyett amiacuteg Gaiusnaacutel eacutes Iustinianusnaacutel res corporales eacutes incorporales egybeveteacuteseacutere keruumll sor A gaiusi eacutes iustinianusi Instituacutecioacutek res corporalest eacutes incorporalest kouml-ruumlliacuteroacute szoumlvegeiben az elvaacutelasztaacutes alapja ndash oumlsszhangban a fi lozoacutefi ai eacutes retorikai hagyomaacutennyal ndash a megeacuterinthetőseacuteg Az emliacutetett szoumlvegekben szaacutemos peacutelda ol-vashatoacute mind az előbbi mind pedig az utoacutebbi csoportba tartozoacute dolgokra neacutezve A testi dolgok peacuteldaacutei telek rabszolga ruha arany ezuumlst a bdquomeacuteg szaacutemtalan maacutes dolog isrdquo fordulat mutatja a felsorolaacutes nyilvaacutenvaloacutean peacuteldaacuteloacutezoacute jellegeacutet A testetlen dolgok koumlreacutebe utal mindent aminek valamilyen jog a leacutenyege felsorolt peacuteldaacutei pedig a hagyateacutek a haszoneacutelvezet vagy a baacutermely szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelmek Ennek kapcsaacuten mindkeacutet szoumlveg felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a res incorporales koumlreacuteben emliacutetett peacuteldaacutek objektiacuteve tehaacutet mindig ebbe a dologosztaacutelyba tartoznak tekintet neacutelkuumll arra hogy akaacuter a hagyateacutek akaacuter a haszoneacutelvezet akaacuter a szerződeacuteses koumltelmek koumlreacutebe rendszerint testi taacutergyak tar-

194 Hasonloacute eacutertelemben aacutem keveacutesbeacute draacutemai kifejezeacutessel ld meacuteg Cic de leg 1 47 bdquo[hellip] vero animis omnes tenduntur insidiae [hellip]rdquo

195 Vouml W (2002b) i m 227ndash228 A termeacuteszetes rendre utalaacutes ndash mint az koraacutebban maacuter laacutethatoacute volt ndash a klasszikus jogaacuteszok munkaacuteiban is tetten eacuterhető ehhez ld pl Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

196 A (2007) i m 745

63A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

toznak A koumltelmek koumlreacuteben szerepeltethető testi taacutergyakra neacutezve hoz mindkeacutet szoumlveg tovaacutebbi peacuteldaacutekat telek rabszolga pecunia Ez pedig az a pont ahol meg kell aacutellapiacutetani hogy a gaiusi eacutes enneacutel fogva a iustinianusi megkoumlzeliacuteteacutes nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Az eddigiek alapjaacuten ugyanis laacutethatoacute volt hogy a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben tendenciaszerűen eacuterveacutenyesuumllt egy kimon-dott-kimondatlan eacutes nem is felteacutetlenuumll eacuteles kuumlloumlnbseacutegteacutetel pecunia eacutes pecunia numerata vonatkozaacutesaacuteban Az előbbi a peacutenzt mint fi zeteacutesi- eacutes csereeszkoumlzt eacuterteacutekmeacuterőt az utoacutebbi mindezek megjeleniacuteteacuteseacutere szolgaacuteloacute konkreacutet eacutermepeacutenzt je-loumlli Nyugodt sziacutevvel aacutelliacutethatoacute hogy Gaius szoacutehasznaacutelata ehelyuumltt sokkal inkaacutebb a koumlznapi beszeacutedfordulatokat tuumlkroumlzi semmint szabatos jogi terminoloacutegiaacutet197 Egyfelől ugyanis a pecunia eacutes pecunia numerata koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg (vagy eacuteppen oumlsszefuumlggeacutes) maacutesfelől pedig a gaiusi (eacutes iustinianusi) res incorporales felfogaacutes alapjaacuten nem keacutetseacuteges hogy a peacutenz eacutes a peacutenzkoumlveteleacutes elvaacutelik egymaacutestoacutel a szerződeacutessel leacutetrehozott koumltelem taacutergya a peacutenzfi zeteacutesre iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg amely a maacutesik feacutel oldalaacuten koumlveteleacutesi jogkeacutent jelenik meg ez a pecunia Emellett ugyanakkor keacutetseacutegtelenuumll igaz hogy a peacutenzfi zeteacutesi koumltelezettseacuteg valamely peacutenzdarabok aacuteltal megjeleniacutetett konkreacutet peacutenzoumlsszegre vonatkozik ez a pecunia numerata amely a peacutenzfi zeteacutesi koumltelezettseacuteg ndash peacutenzfi zeteacutesre vonatkozoacute koumlve-teleacutesi jog taacutergya lesz A gaiusi szoacutehasznaacutelatot az indokolhatja hogy ekkor meacuteg nem keruumllt sor a koumltelem taacutergyaacutenak szabatos eacutes szisztematikus elemzeacuteseacutere ezen tuacutelmenően pedig a vizsgaacutelt szoumlveg koumlzponti motiacutevuma ekkeacutent a szerző szeme előtt lebegő ceacutel is a res corporales eacutes incorporales mibenleacuteteacutenek meg-eacuterteteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel utoacutebbinak arra a tulajdonsaacutegaacutera hogy az abba a koumlrbe tartozoacute dolgok akkor is testetlenek ha teacutenylegesen testi taacutergyak alkotjaacutek a res incorporalist198

197 Nem ez az egyetlen esete ennek a szoacutehasznaacutelat koumlruumlli bizonytalansaacutegnak Ehelyuumltt elegendő csupaacuten a legis actioacutek gaiusi modelljeacutere utalni amely a Gellius aacuteltal vaacutezolt seacutemaacutetoacutel toumlbb ponton elteacuter Ezeknek az elteacutereacuteseknek az eacuterthető alapja az hogy Gaius a legis actioacutek legutolsoacute hasz-naacutelatba leacutevő vaacuteltozataacutet mutatta be amely minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint elteacutert annak eredeti formaacutejaacutetoacutel Mindazonaacuteltal ennek az elteacutereacutesnek tudhatoacute be peacuteldaacuteul a romanisztikaacuteban Jhering szegeacuteny obsitosakeacutent ismertteacute vaacutelt toumlrteacutenet Reacuteszletesen ld Z (1997) i m 156ndash158 valamint 182ndash184

198 Ez a gondolatmenet alaacutetaacutemaszthatoacute mindazzal amit Bessenyő Andraacutes a res incorporales gyakorlati jelentőseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben iacuter Kiindulaacutesi pontja hogy a vagyont alkotoacute egyes vagyontaacutergyak mindegyikeacutenek koumlzoumls vonaacutesa hogy valamilyen ndash peacutenzben kifejezhető ndash eacuterteacutek-kel biacuternak amelyet a legkoumlnnyebben akkeacutent lehet meghataacuterozni hogy megmondjuk mennyi is az adott testi vagyontaacutergy piaci eacuterteacuteke Ha a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző harmadik szemeacutelynek valamilyen joga aacutell fenn a tulajdonos dolgaacuten akkor ennek a behataacutesi lehetőseacutegnek terhelik a tulajdonost ekkeacutent a dolog eacuterteacutekeacutevel csak annyiban szaacutemolhat amennyiben az a vagyonaacuteba tartozik Incorporalia eseteacuteben viszont a helyzet az hogy ezek eacuterteacuteke nem egyezik meg azokkal a cselekveacutesi lehetőseacutegekkel amelyek a jogosultat megilletik legkeveacutesbeacute pedig annak

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről64

2 A natura fogalmaacuteroacutel

Első tekintetre baacuterki azt gondolhatnaacute hogy a rerum natura kifejezeacutes elemei koumlzuumll a natura joacuteval koumlnnyebben kezelhető lesz oumlsszehasonliacutetva a koraacutebban maacuter koumlrvonalazott res kifejezeacutes jelenteacuteseivel Meacutegis elegendő csupaacuten a natura szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet megvizsgaacutelni eacutes maacuteris kideruumll hogy ez az egyetlen roumlvid szoacute legalaacutebb olyan oumlsszetett gondolati haacutetteacuterrel biacuter mint amit a res kifejezeacutes vizsgaacutelata soraacuten tapasztaltunk Első leacutepeacuteskeacutent szuumlkseacuteges jelezni hogy baacutermennyire is csaacutebiacutetoacute a jelen keretek koumlzoumltt nem vaacutellalkozunk a natura kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacute derivaacutetum legcse-keacutelyebb meacuterteacutekű bemutataacutesaacutera sem a teljesseacutegre toumlrekveacutes előnye ugyanis nem kompenzaacutelnaacute a melleacutekvaacutegaacutenyra teacutereacutesből adoacutehatoacute haacutetraacutenyokat Iacutegy a naturalis naturaliter fogalmi koumlreacutenek elemzeacuteseacutetől ehelyuumltt eltekintuumlnk főleg mivel a kortaacuters hazai szakirodalom behatoacutean is foglalkozik a keacuterdeacuteskoumlrrel199

21 A natura jelenteacutestartalma

A natura a nascor nasci natus sum igeacutere vezethető vissza200 amely mint aacutelszen-vedő ige bdquoszuumlletikrdquo bdquoszaacutermazikrdquo bdquoeredrdquo bdquokezdődikrdquo bdquoleacutetrejoumlnrdquo jelenteacuteseket hordoz201 ekkeacutent teljesen okszerű hogy Schambeck maacuter a legelső megkoumlzeliacuteteacutes-ben is a teremteacutessel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe (Schoumlpfung ndash Schoumlpfungsordnung)202 Eacuterdekes hogy Pellicer meacuteg ehhez keacutepest is taacutevolabbi kapcsoloacutedaacutesi ponttoacutel kezdi az etimoloacutegiai elemzeacutest a natus eacutes a natio főnevekkel rokoniacutetja a naturaacutet iacutegy

a testi taacutergynak az eacuterteacutekeacutevel amelyhez incorporalia kapcsoloacutednak Reacuteszletesen ld B (2010) i m 266

199 A naturaliter fogalma kapcsaacuten kiemelendő Deli Gergely munkaacuteja aki a naturaliter licet fordulata kapcsaacuten mutat be neacutehaacuteny textust Helyesen sztoikus kontextusba helyezi az emliacutetett fordulatot eacutes az elemzett szoumlvegek kapcsaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a naturaliter licet kifejezeacutes taacutergyakeacutent előforduloacute cseleveacutesek megengedettseacutege mind-mind a koumlzjoacute megvaloacutesiacute-taacutesaacutenak iraacutenyaacuteba hatnak Ez ad absurdum olyan eredmeacutenyre is vezethet hogy erkoumllcsileg leacutenyegeacuteben eliacuteteacutelhető oumlsztoumlnszerű cselekveacutesek is bevonhatoacutek a naturaliter licet fogalma alaacute abban az esetben ha oumlssztaacutersadalmi szinten joacutenak tekinthető koumlvetkezmeacutenyekre vezetnek Reacuteszletesen ld D (2017) i m 212ndash218

200 Ezzel egyezően ld F ndashF (1945) i m s v lsquonaturarsquo Oxford Latin Dictionary s h v E ndashM (1951) s v lsquonascorrsquo S (1964) i m 32

201 Vouml F (1884) i m s v lsquonascorrsquo202 S (1964) i m 32ndash33

65A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

megaacutellapiacutetaacutesa szerint a gnā- tőből eredő kifejezeacutesek is mind vizsgaacutelandoacutek203 A natus főneacutevre egyeacutebkeacutent Finaacutely is jelzi hogy van ennek a szoacutenak egy reacutegies alakja is204 Pellicer etimoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutese abboacutel a szempontboacutel is eacuterdekes hogy a kuumlloumln foglalkozik az bdquo-ūrardquo veacutegződeacutesű főnevek lehetseacuteges jelenteacuteseivel raacutemutat hogy a cselekveacutest jeloumllő karakter mellett markaacutensan fejezik ki az ilyen főnevek valamely cselekveacutesnek az eredmeacutenyeacutet205

A natura fogalmaacutenak megkoumlzeliacuteteacutese kapcsaacuten első leacutepeacuteskeacutent azt kell megha-taacuterozni hogy milyen aspektusboacutel vizsgaacutelandoacute a fogalom Azeacutert biacuter ez kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel mert a natura fogalma vizsgaacutelhatoacute fi lozoacutefi ai eacutes etimoloacutegiai-szemantikai szempontboacutel Baacuter a fi lozoacutefi ai megkoumlzeliacuteteacutes nagyon csabiacutetoacute meacutegis ceacutelszerűbb megmaradni a nyelveacuteszeti megkoumlzeliacuteteacutesneacutel mivel a jog hordozoacuteja a nyelv mint ahogy a gondolkodaacutes eredmeacutenyeacutenek koumlzleacutesi meacutediuma is a nyelv tehaacutet a nyelv egy olyan koumlzoumls pont lesz ahol jog eacutes fi lozoacutefi a talaacutelkozik Ekkeacutent a nyelvi-jelenteacutestani aacutettekinteacutes valamelyest betekinteacutest enged a roacutemai gondolko-daacutesba is amely a jelen munka eseteacuteben elegendő keretnek iacutegeacuterkezik egy enneacutel hosszabb maacutes taacutergyuacute eszmefuttataacutes tematikusan nem illeszkedne joacutel a rerum natura alapvetően jogi jellegű bemutataacutesaacutehoz

Mint azt maacuter a bevezetőben jeleztuumlk az Ernout ndash Meillet-feacutele etimoloacutegia szoacute-taacuter nem kuumlloumln lexikai egyseacutegkeacutent hanem eleve a nascor ige derivatiacutevumakeacutent kezeli a natura szoacutet Elsőkeacutent a szuumlleacutes illetve a szuumlleteacutes teacutenyeacutevel azonosiacutetja a szoacutet majd maacutesodikkeacutent a koumlzismert termeacuteszet termeacuteszetes jellemző jelen-teacuteseket taacutersiacutetja hozzaacute ndash utoacutebbit elvont eacutes konkreacutet eacutertelemben egyaraacutent Ebből eredezteti a bdquodolgok termeacuteszetes rendjerdquo jelenteacutes amelynek kapcsaacuten megjegyzi hogy a goumlroumlg ezt a φύσις szoacuteval jeloumllteacutek akaacutercsak a natura koumlvetkező bdquoelemrdquo bdquoszubsztanciardquo bdquoleacutenyegrdquo jelenteacuteseacutet is206 Eacuterdekes hogy szerintuumlk a natura a maacute-sodik jelenteacuteskoumlrben egy tekintet alaacute esik a natura rerum kifejezeacutessel vagyis meglaacutetaacutesuk szerint a keacutet kifejezeacutes leacutenyegeacuteben egymaacutes szinonimaacutei Veacutegezetuumll pedig megemliacutetik hogy a natura szoacute biacuter meacuteg bdquonemzőszervekrdquo jelenteacutessel is Hasonloacutekeacuteppen az előbb mondottakhoz vizsgaacutelhatoacute az is hogy milyen megkouml-zeliacuteteacutest talaacutelunk Egidio Forcellini bdquoLexicon totius Latinitatisrdquo ciacutemű munkaacutejaacute-ban illetőleg az Oxford Latin Dictionary lapjain Maacuter ezen a ponton meg kell előlegezni hogy a natura fogalomtoumlrteacuteneteacutet aacutettekintő monografi kus munka

203 Ld P (1966) i m 59ndash60 Ezzel egyezően ld meacuteg D (2013) i m 15 aki a generalis melleacutekneacutev eredeteacutet kutatva hiacutevja fel a fi gyelmet az alapul szolgaacuteloacute gigno ige eacutes a nascor valamint ezek derivaacutetumainak kapcsolataacutera

204 Vouml F (1884) i m s v lsquognatusrsquo az aacuteltala hasznaacutelt kifejezeacutes szerint bdquooacutesdiasanrdquo205 P (1966) i m 63ndash64206 Egyezően ld B (2001) i m 266

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről66

Andreacute Pellicer 1966-os koumlnyve oumlsszesseacutegeacuteben ugyanazokat a jelenteacuteskoumlroumlket hataacuterozza meg mint amelyeket a kuumlloumlnfeacutele meacuterteacutekadoacute szoacutetaacuterakban talaacutelunk207

Forcellinineacutel keacutet nagyobb jelenteacuteskoumlr kuumlloumlnuumll el az elsőben keacutet a maacutesodik-ban nyolc toumlbbeacute-keveacutesbeacute oumlnaacutelloacute eacutertelemmel iacutegy oumlsszesen tiacutez jelenteacutest adva Az első jelenteacuteskoumlrben megaacutellapiacutetaacutest nyer hogy bdquosajaacutetlagrdquo ritkaacuten fordul elő elvont jelenteacutestartalommal bdquogeneratiordquo illetve bdquoprocreatiordquo eacutertelmet hordoz Emellett ebbe a jelenteacuteskoumlrbe keruumll a goumlroumlg aacuteltal szinteacuten a φύσις szoacuteval visszaadott bdquonemzőszervekrdquo eacutertelem is amely okszerű kapcsolatban aacutell a bdquoprocreatiordquo jelenteacutessel A maacutesodik jelenteacuteskoumlrben ide keruumllnek a tulajdonsaacutegokra utaloacute eacutertelmezeacutesek valamint a megszokaacutesok hajlamok toumlrekveacutesek megjeloumlleacuteseacutere is hasznaacuteltaacutek ezt a kifejezeacutest208

Az Oxford Latin Dictionary kuumlloumln csoportosiacutetaacutes eacutes kategorizaacutelaacutes neacutelkuumll 15 jelenteacuteskoumlrt hataacuterol el egymaacutestoacutel Legelső jelenteacuteskeacutent a szuumlleteacutessel oumlsszefuumlggő mindazon aacutellapotok szerepelnek amelyek a fi zikai jellemzőket a szemeacutelyiseacuteget illetőleg keacuteszseacutegeket valamint a staacutetust eacutes a rokoni kapcsolatokat meghataacuteroz-zaacutek A koumlvetkező jelenteacuteskoumlroumlkben natura termeacuteszetet jelent olyankeacutent amely egyfelől az aacutellat eacutes noumlveacutenyvilaacuteg kuumlloumlnfeacutele jellegzetesseacutegeit maacutesfelől pedig az ember veleszuumlletett tulajdonsaacutegait meghataacuterozzaacutek Ezek a jelenteacuteskoumlroumlk egyfe-lől tovaacutebb vezetnek adva a natura szoacute olyan eacutertelmeacutet ahol ez a kifejezeacutes ugyan meacuteg mindig bdquotermeacuteszetrdquo eacutertelemben lesz hasznaacutelatos azonban maacuter akkeacutent hogy jelenti aacuteltalaacuteban az univerzumot kormaacutenyzoacute erőt amely minden termeacute-szetes folyamat mozgatoacuterugoacuteja Emellett azonban ezeknek a jelenteacuteskoumlroumlknek tovaacutebbi kisebb reacuteszben specifi kaacutelt eacutertelmei is megjelennek amelyek koumlreacuteben a natura főneacutev az emberi termeacuteszetet valamilyen egyedi tulajdonsaacutegot illetőleg keacuteszseacuteget valamint nemzőszervet jelent Ugyanide sorolhatoacutek a teremteacutesre a teremtett vilaacuteg fi zikai tulajdonsaacutegaira utaloacute jelenteacuteskoumlroumlk is

A fenti aacutettekinteacutest koumlvetően eacuterdemes megvizsgaacutelni hogy a natura szoacute egyes jelenteacuteseinek mely peacuteldaacuteival lehet talaacutelkozni primeacuter forraacutesokban Eacutertelemszerű hogy az egyes jelenteacutesekhez kapcsoloacutedoacutean szaacutemos szoumlveg elemzeacuteseacutere nyiacutelna lehetőseacuteg ehelyuumltt azonban egy-egy textus bemutataacutesaacutet ceacutelozzuk annak eacuterdekeacuteben hogy az egyes jelenteacutesek forraacutesszerű volta alaacutetaacutemaszthatoacute legyen Ami ekkeacutent az univerzumot kormaacutenyzoacute erőt leiacuteroacute jelenteacutest illeti eacuterdemes ezzel kapcsolatban Ciceroacutenak egy az istenek termeacuteszeacuteszeteacuteről szoacuteloacute munkaacutejaacuteban megtalaacutelhatoacute szoumlvegreacuteszletet koumlzelebbről megvizsgaacutelni

207 Vouml kuumlloumlnoumlsen P (1966) i m 70ndash74208 Vouml F ndashF (1945) i m s h v

67A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Cic N D 2 29Natura est igitur quae contineat mundum omnem eumque tueatur et ea quidem non sine sensu atque ratione omnem enim naturam necesse est quae non solitaria sit neque simplex sed cum alio iuncta atque conexa habere aliquem in se principatum ut in homine mentem in belua quiddam simile mentis unde oriantur rerum adpetitus in arborum autem et earum rerum quae gignuntur e terra radicibus inesse principatus putatur Principatum autem id dico quod Graeci ἡγεμονικὸν vocant quo nihil in quoque genere nec potest nec debet esse praestantius ita necesse est illud etiam in quo sit totius naturae principatus esse omnium optimum omniumque rerum potestate dominatuque dignissimum

A natura szoacute fentebb iacuterott jelenteacutesreacutetegeacutevel oumlsszhangban iacuterja koumlruumll Cicero a termeacuteszet fogalmaacutet Kiinduloacutepontja hogy a natura tartja egyben (contineat) eacutes őrzi meg (tueatur) az egeacutesz vilaacutegot (omnem mundum) ahol a mundus szoacute az ismert vilaacuteg teljesseacutegeacutet jelentette ndash ahogyan arra Finaacutely szeacutepen utal bdquoa rende-zett vilaacuteg vilaacutegalkotvaacuteny mindenseacuteg vilaacutegszerkezetrdquo209 Cicero ezt koumlvetően a fentebb emliacutetett keacutet teveacutekenyseacutegeacuteből (contineat tueatur) eredezteti azt a kouml-vetkezteteacutest hogy natura nincs hiacutejaacuten a sensusnak eacutes a ratioacutenak Eacuterdekes keacuterdeacutes ezen a ponton hogy a sensus eacutes a ratio főnevek milyen eacutertelemben fordulnak elő ebben a szoumlvegben kuumlloumlnoumls tekintettel a ratio szoacute konkreacutet jelenteacuteseacutere Joacutellehet primeacuter forraacutesokkal alaacutetaacutemasztott az a felfogaacutes amely szerint a ratio biacuterhat bdquorendrdquo jelenteacutessel is210 meacutegis ebben a konkreacutet oumlsszefuumlggeacutesben nem keacutetseacuteges hogy sensus eacutes ratio mintegy egymaacutes komplementer paacuterjaikeacutent szerepelnek a szoumlvegben amiacuteg az előbbi inkaacutebb az eacuterzeacutesekre eacuterzelmekre utoacutebbi pedig az eacutertelemre eacuteszre vonatkozik A sensus eacutes a ratio kettősseacutege fennaacutellaacutesaacutenak szuumlk-seacutegszerűseacutegeacutet Cicero azzal magyaraacutezza hogy minden natura ndash tekintet neacutelkuumll arra hogy egyszerű vagy oumlsszetett ndash valamifeacutele rendezőelvvel kell hogy ren-delkezzen (necesse est habere aliquem in se principatum) ilyen lesz az ember (homo) eseteacuteben a mens az aacutellatoknaacutel (belua) valami ami a menshez hasonloacute (quiddam simile mentis) A faacutek eacutes a noumlveacutenyek (earum rerum quae gignuntur e

209 F (1884) i m s v bdquomundusrdquo210 Főkeacutent Wolfgang Waldstein munkaacutessaacutegaacuteboacutel kiindulva mutattunk raacute toumlbbszoumlr is arra hogy

a ratio szoacutet nem csupaacuten bdquoeacutertelemrdquo jelenteacutessel lehet visszaadni hanem biacuterhat ez a kifejezeacutes bdquorendrdquo jelenteacutessel is Vouml W (1996) i m 55 Ezt a waldstein-i felteacutetelezeacutest lexikai-szemantikai szempontboacutel is alaacute lehet taacutemasztani vouml Oxford Latin Dictionary s h v F (1884) i m s h v F ndashF (1945) i m s h v

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről68

terra) eseteacuteben ez a vezeacuterlő- vagy rendezőelv Cicero felteacutetelezeacutese szerint a gyouml-kerekben lakozik (radicibus inesse principatus putatur) Ezt koumlvetően maacuter csak arra vonatkozoacute magyaraacutezatot tartalmaz a szoumlveg hogy a rendezőelv kapcsaacuten mieacutert a bdquoprincipatusrdquo kifejezeacutest hasznaacutelja Cicero

Mindehhez koumlnnyen kapcsolhatoacute egy maacutesik Cicero szoumlveg amelyben a natura mint a termeacuteszet rendjeacutenek vagy a termeacuteszetes rendnek a megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel

Cic Har 32Vetera fortasse loquimur quamquam hoc si minus civili iure perscriptum est lege tamen naturae communi iure gentium sanctum est ut nihil mortales a dis immortalibus usu capere possint

Cicero az bdquoOratio de haruspicum responsordquo ciacutemű Kre 56 aacuteprilisaacuteban a Senatus előtt tartott beszeacutedeacuteben amelynek ceacutelja az volt hogy Publius Clodius Pulcher aacuteltal ellene megfogalmazott sacrilegum vaacutedjaacutet caacutefolja Az ideacutezett reacuteszlet a loca sacra et religiosa teacutemakoumlreacutevel foglalkozik Cicero aacutelliacutetaacutesa arra vonatkozik hogy ha a ius civile nem is szabaacutelyozza azt a keacuterdeacutest hogy egyet-len halandoacutenak sincs joga baacutermit is elbirtokolni a halhatatlan istenektől (nihil mortales a dis immortalibus usu capere possint) meacutegis a termeacuteszet toumlrveacutenye a minden neacutep szaacutemaacutera koumlzoumls jog aacuteltal (lege naturae communi iure gentium) szentesiacutetett megszeghetetlenneacute tett (sanctum est)211 szabaacutely ez Az első eacuterdekes-seacuteg a lex naturae eacutes a ius gentium kapcsaacuten fi gyelhető meg a szoumlvegben Cicero megfogalmazaacutesa azt a hataacutest kelti mintha e kettő egymaacutessal azonos lenne Maacutes forraacutesokboacutel ugyanakkor ismeretes hogy a ius gentium Gaius megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben a ius civile kontrapoziacutecioacutejakeacutent az a jog amely a naturalis ratioacuteboacutel ered eacutes minden neacutep egyformaacuten koumlveti212 Ezzel oumlsszehasonliacutetva a ius naturale pedig az a jog amelyet a natura taniacutetott minden animal (eacutelőleacuteny avagy leacutelekkel biacuteroacute

211 Vouml F (1884) i m s v bdquosanciordquo212 Gai D 1 1 9 (1 inst) = Gai 1 1 Omnes populi qui legibus et moribus reguntur partim suo

proprio partim communi omnium hominum iure utuntur Nam quod quisque populus ipse sibi ius constituit id ipsius proprium civitatis est vocaturque ius civile quasi ius proprium ipsius civitatis quod vero naturalis ratio inter omnes homines constituit id apud omnes peraeque custoditur vocaturque ius gentium quasi quo iure omnes gentes utuntur

69A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

leacuteny) szaacutemaacutera213 Az ideacutezett Cicero-textus azonban nem is ius naturaleacutet emliacutet a szoumlvegben lex naturae szerepel214

A lex naturae kifejezeacutes keacutet helyen fordul elő a Digestaacuteban az egyik az első koumlnyvben a staacutesukeacuterdeacuteseket taglaloacute ciacutemben215 a maacutesik pedig a maacutesodik koumlnyv pactumokkal foglalkozoacute titulusaacuteban216 Az előbbi Ulpianustoacutel szaacutermazoacute som-maacutes megaacutellapiacutetaacutes szerint a termeacuteszet toumlrveacutenye az hogy ha valaki toumlrveacutenyes haacutezassaacutegon kiacutevuumll szuumlletett akkor az anya staacutetusaacutet koumlvesse kiveacuteve ha valamely lex specialis maacuteskeacutent rendelkezik a keacuterdeacutesről Ebből a szoumlvegből joacutel eacuterződik hogy egyfelől a lex naturae mint a termeacuteszet toumlrveacutenye viszonyiacutetaacutesi pontkeacutent keruumll itt hivatkozaacutesra maacutesfelől azonban a lex specialis emliacuteteacutesre reacuteveacuten meacutegis

213 Ulp D 1 1 1 3 (1 inst) Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit nam ius istud non humani generis proprium sed omnium animalium quae in terra quae in mari nascuntur avium quoque commune est Hinc descendit maris atque feminae coniunctio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio hinc educatio videmus etenim cetera quoque animalia feras etiam istius iuris peritia censeri Minimaacutelis elteacutereacutessel ugyanezt a szoumlveget talaacutelhatjuk a iustinianusi Instituacutecioacutekban is vouml Inst 1 2 1 pr A ius gentium eacutes ius naturale koumlzoumltti ha uacutegy tetszik szemeacutelyi hataacutely szempontjaacuteboacutel vett kuumlloumlnbseacutege forraacutesszerűen is tetten eacuterhető Vouml Ulp D 1 1 1 4 (1 inst) Ius gentium est quo gentes humanae utuntur Quod a naturali recedere facile intellegere licet quia illud omnibus animalibus hoc solis hominibus inter se commune sit

214 Eacuterdemes itt megemliacuteteni Aacutelvaro drsquoOrs veacutelemeacutenyeacutet mivel ő mutatott raacute arra hogy kicsit Ciceroacutenak koumlszoumlnhető a ius eacutes a lex fogalmainak oumlsszekevereacutese vagy oumlsszemosaacutesa mert ő a munkaacuteiban toumlbb helyen beszeacutel lexről ius helyett ami a roacutemaiak fejeacuteben maacuteskeacutent aacutellt oumlssze mint ahogyan ma gondolkodunk erről a keacuterdeacutesről Vouml reacuteszletesen DrsquoO (1997) i m 116ndash117 Meglaacutetaacutesunk szerint eacuteppen ennek a hataacutervonalnak az elmosoacutedaacutesaacutera vezethető vissza az a teacuteves felfogaacutes is amelyről Maschi tudoacutesiacutet jelesuumll hogy a VIR szerint egyenlőseacutegjel tehető a rerum natura a lex naturae eacutes a ius naturale fogalmai koumlzeacute Maacuterpedig a fenti fejtegeteacutesekből is kitűnik hogy ez a leegyszerűsiacutető teacutetel nyilvaacutenvaloacutean nem aacutellja meg a helyeacutet Reacuteszletesebben ld M (1937) i m 71

215 Ld Ulp D 1 5 24 (27 ad Sab) Lex naturae haec est ut qui nascitur sine legitimo matrimonio matrem sequatur nisi lex specialis aliud inducit

216 Ld Paul D 2 14 27 2 (3 ad ed) Pactus ne peteret postea convenit ut peteret prius pactum per posterius elidetur non quidem ipso iure sicut tollitur stipulatio per stipulationem si hoc actum est quia in stipulationibus ius continetur in pactis factum versatur et ideo replicatione exceptio elidetur eadem ratione contingit ne fi deiussoribus prius pactum prosit sed si pactum conventum tale fuit quod actionem quoque tolleret velut iniuriarum non poterit postea paciscendo ut agere possit agere quia et prima actio sublata est et posterius pactum ad actionem parandam ineffi cax est non enim ex pacto iniuriarum actio nascitur sed ex contumelia idem dicemus et in bonae fi dei contractibus si pactum conventum totam obligationem sustulerit veluti empti non enim ex novo pacto prior obligatio resuscitatur sed profi ciet pactum ad novum contractum quod si non ut totum contractum tolleret pactum conventum intercessit sed ut imminueret posterius pactum potest renovare primum contractum quod et in specie dotis actionis procedere potest puta pactam mulierem ut praesenti die dos redderetur deinde pacisci ut tempore ei legibus dato dos reddatur incipiet dos redire ad ius suum nec dicendum est deteriorem condicionem dotis fi eri per pactum quotiens enim ad ius quod lex naturae eius tribuit de dote actio redit non fi t causa dotis deterior sed formae suae redditur haec et Scaevolae nostro placuerunt

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről70

instrumentaacutelis jelleget oumllt a lex tehaacutet a roacutemai gondokodaacutesban elsősorban a keacutezzel foghatoacute taacutergyi jogforraacutest jelentette

A maacutesik Paulus tollaacuteboacutel szaacutermazoacute szoumlvegben arroacutel esik szoacute hogy mikeacutent kezelendők azok az esetek amikor egy koraacutebbi pactumot egy keacutesőbbivel feluumll-iacuterunk Ebben a Paulus-szoumlvegben vilaacutegosan elvaacutelik egymaacutestoacutel a ius tudniillik a ius civile eacutes az ennek megfelelő aktusok valamint minden maacutes jogi aktus in stipulationibus ius continetur in pactis factum versatur A lex naturae ebben a szoumlvegben is ndash akaacutercsak koraacutebban Ulpianusnaacutel ndash alapelv meacuterce viszonyiacutetaacutesi pont gyanaacutent keruumll emliacuteteacutesre a termeacuteszet toumlrveacutenye olyan megkeruumllhetetlen re-ferenciaacutet keacutepvisel amelyet az egyszerűen csupaacuten iuskeacutent aposztrofaacutelt ius civile semmikeacuteppen sem iacuterhat feluumll

Lex eacutes ius egymaacutessal felcsereacutelhetőkeacutent valoacute megjeleniacuteteacutese első tekintetre tehaacutet zavaroacute lehet van azonban meacuteg egy szempont amit ennek kapcsaacuten eacuterde-mes lehet fi gyelembe venni Ha belegondolunk abba hogy ezek a fordulatok egy oratio tehaacutet egy nyilvaacutenos előadaacutesra szaacutent beszeacuted kereteacuteben hangoztak el a beszeacuted szerzője eleve ebből a ceacutelboacutel jegyezte le őket akkor roumlgvest eacutertelmet nyerhet az első tekintetre furcsa megfogalmazaacutes az orator elsődleges ceacutelja az volt hogy a hallgatoacutesaacutegot megnyerje eacuterzelmeikre apellaacutelva igyekezett maga melleacute aacutelliacutetani a Senatus tagjait vagyis nem a fogalmak dogmatikailag pontos elhataacuterolaacutesa lebegett a szeme előtt

Mindent egybevetve joacutel kitűnik eme Cicero-beszeacuted reacuteszleteacuteből hogy a natura kifejezeacutes a roacutemaiak szaacutemaacutera oumlnmagaacuteban jeloumllte a megismerhető őket koumlruumllvevő vilaacutegot a ius illetve lex főnevekkel alkotott birtokos jelzős szerkezeti pedig enneacutel a termeacuteszet toumlrveacutenyeacutet toumlrveacutenyszerűseacutegeacutet illetve magaacutet a termeacuteszet rendjeacutet jelentette Eme jelenteacutes nem kizaacuteroacutelag az irodalmi forraacutesok szoumlvegeiben lelhető fel talaacutelunk peacuteldaacutet erre a jelenteacutesaacuternyalatra a Digestaacuteban is a condictio indebiti teacutemaacutejaacutet vizsgaacuteloacute titulusban

Paul D 12 6 14 (21 ad Sab)Nam hoc natura aequum est neminem cum alterius detrimento fi eri locupletiorem

A romanisztikaacuteban sokszor eacutes sok oumlsszefuumlggeacutesben emliacuteteacutesre keruumllt szoumlveg a jogalap neacutelkuumlli gazdagodaacutes teacutenyaacutellaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesi indokaacutet foglalja oumlssze toumlmoumlren a termeacuteszet rendjeacuteből eredően meacuteltaacutenylandoacute az hogy maacutes kaacuteraacutera senki se gazdagodjon Ebben a szoumlvegben a natura oumlnaacutelloacute jelző neacutelkuumlli főneacutev-keacutent jelenik meg meacutegis joacute peacuteldaacuteja ez a szoumlveg annak amikor az eacutertelmezeacutes soraacuten magaacutetoacutel eacutertődő moacutedon jutunk arra a koumlvetkezteteacutesre hogy itt a termeacuteszet

71A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

rendjeacuteről egy a termeacuteszet aacuteltal meghataacuterozott mindenki szaacutemaacutera egyeacutertelmű maximaacuteroacutel van szoacute217

Kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemelnek azok az esetek amikor a natura szoacute a dolgok ter-meacuteszetes folyaacutesaacutet jeloumlli azt ahogyan a dolgok toumlrteacutenni szoktak ebből adoacutedoacutean pedig gyakran a rerum natura szinonimaacutejakeacutent fordul elő

Cic Att 13 10 1Minime miror te et graviter ferre de Marcello et plura vereri periculi genera Quis enim hoc timeret quod neque acciderat antea nec videbatur natura ferre ut accidere posset

Cicero az unokaoumlccseacutehez Atticushoz iacuterott leveleacutet azzal kezdi hogy nem csodaacutelkozik azon hogy Atticus bosszuacutes eacutes szomoruacute Marcellus miatt illetve hogy mindenfeacutele veszeacutelyektől tart hiszen ilyesmire eddig nem volt peacutelda eacutes nem a dolgok termeacuteszetes folyaacutesa szerint valoacute hogy ilyesmi toumlrteacutenik Cicero talaacutenyos fogalmazaacutesa a Kre 51-ben consullaacute vaacutelasztott Marcus Claudius Marcellusra vonatkozik aki Caesar polgaacuterhaacuteboruacuteja idejeacuten az ellenzeacutek soraiban tűnt fel a pharsalos-i csataacutet koumlvetően szaacuteműzeteacutesbe vonult ahonneacutet toumlbbek koumlzoumltt Cicero koumlzbenjaacuteraacutesaacutera teacuterhetett vissza keacutet eacutevvel keacutesőbb Uacutetkoumlzben az egyik cliense P Magius Chilo meggyilkolta Neacutemelyek ezt a gyilkossaacutegot Caesarhoz koumltoumltteacutek Cicero ugyanakkor keacutet helyen is utal arra hogy Caesar aacutertatlansaacutega vitaacuten feluumll aacutell218

217 Kuumlloumln vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezhetneacute az aequitas jelenteacuteseacutenek behatoacutebb elemzeacutese amelyre ehelyuumltt nem vaacutellalkozhatunk Ebben a tekintetben ld C (1971) i m 3 aki az oacutekorban alapvetően bdquoegyenlőseacutegrdquo eacutertelemben hivatkozik az aequitasra Ld meacuteg W (1996) i m passim V (2006) i m 1ndash27 tovaacutebbaacute 233ndash256

218 Vouml egyreacuteszt Cic Att 13 10 3 Per litteras purgat Caesarem de interitu Marcelli in quem ne si insidiis quidem ille interfectus esset caderet ulla suspicio A maacutesik emliacutetett szoumlvegben Cicero az esemeacutenyeket pontosan le is iacuterja veacuteguumll neacutemi maliacuteciaacuteval megjegyzi hogy ilyen szoumlrnyű veacuteget eacutert a dereacutek Marcellus akit ellenseacutegei megkiacutemeacuteltek ugyan aacutem baraacutetja kezeacutetől veszett el Vouml Cic Fam 4 12 2ndash3 (2) Post diem tertium eius diei cum ab Athenis profi cisci in animo haberem circiter hora decima noctis P Postumius familiaris eius ad me venit et mihi nuntiavit M Marcellum conlegam nostrum post cenae tempus a P Magio Cilone familiare eius pugione percussum esse et duo vulnera accepisse unum in stomacho alterum in capite secundum aurem sperare tamen eum vivere posse Magium se ipsum interfecisse postea se a Marcello ad me missum esse qui haec nuntiaret et rogaret uti medicos ei mitterem itaque medicos coegi et e vestigio eo sum profectus prima luce cum non longe a Piraeo abessem puer Acidim obviam mihi venit cum codicillis in quibus erat scriptum paulo ante lucem Marcellum diem suum obisse (3) ita vir clarissimus ab homine deterrimo acerbissima morte est adfectus et cui inimici propter dignitatem pepercerant inventus est amicus qui ei mortem off erret

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről72

Az előbbihez hasonloacutean egy maacutesik szoumlveg is emliacutethető itt amely markaacutensan taacutemasztja alaacute natura fentebb jelzett jelenteacuteseacutet

Cic Tusc 3 47Alterum peccatum quod cum in natura tria sint unum gaudere alterum dolere tertium nec gaudere nec dolere hic primum et tertium putat idem esse nec distinguit a non dolendo voluptatem

Ez a roumlvid reacuteszlet Epicurus maacutesodik eacuterveleacutesi hibaacutejaacutet magyaraacutezza Cicero ugyanis abboacutel az Epicurus-toacutel szaacutermazoacute aacutelliacutetaacutesboacutel indul ki hogy a legnagyobb oumlroumlm vagy gyoumlnyoumlrűseacuteg a faacutejdalom hiaacutenya (summamque esse voluptatem nihil dolere) Cicero erre pedig akkeacutent reagaacutel hogy ez a csupaacuten neacutehaacuteny szoacute haacuterom hibaacutet is magaacuteban rejt Ezek koumlzoumltt az első hiba az oumlnellentmondaacutes219 a maacutesodik ndash amint az ideacutezett szoumlvegből is kitűnik ndash az hogy a termeacuteszet rendjeacuteből adoacutedoacutean haacuterom aacutellapot leacutetezik az egyik a oumlroumlm a maacutesik a faacutejdalom a harmadik pedig egyfajta semleges a bdquonem oumlroumlm eacutes nem faacutejdalomrdquo aacutellapota Epicurus hibaacuteja hogy a Cicero aacuteltal kritizaacutelt aacutelliacutetaacutesaacuteval leacutenyegeacuteben egyenlőseacutegjelet tesz az első eacutes a harmadik aacutellapot koumlzoumltt A harmadik hiba az hogy Epicurus a legnagyobb joacutet aminek kereseacutese a fi lozoacutefi a leacutenyegi keacuterdeacutese elvaacutelasztja az ereacutenytől Cicero ezt akkor is hibaacutenak tartja ha ndash mint mondja ndash maacutes fi lozoacutefusoknaacutel is tapasztal-hatoacute ez220

Ehhez kapcsoloacutedik a natura szoacute oumlnaacutelloacute ablativusban valoacute hasznaacutelata amikor ez a kifejezeacutes arra utal hogy valami termeacuteszetesen vagy termeacuteszetszerűen koumlvetkezik be

Cic Top 76Quae autem virtute fi dem faciunt ea bipertita sunt ex quibus alterum natura valet alterum industria Deorum enim virtus natura excellit hominum autem industria

Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat szinteacuten Ciceroacutetoacutel a Topica ciacutemű munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazoacute fordulat amely szerint az istenek ereacutenyesseacutege termeacuteszetuumlkből fakad

219 Ld Cic Tusc 3 47 Unum quod secum ipse pugnat modo enim ne suspicari quidem se quicquam bonum nisi sensus quasi titillarentu5 voluptate nunc autem summam voluptatem esse dolore carere potestne magis secum ipse pugnare

220 Vouml Cic Tusc 3 47 Tertium peccatum commune cum quibusdam quod cum virtus maxime expetatur eiusque adipiscendae causa philosophia quaesita sit ille a virtute summum bonum separavit

73A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

azaz a termeacuteszet aacuteltal (natura ndash ablativus) adott miacuteg az ember ereacutenye szorgal-maacutenak koumlszoumlnhető

Oumlsszefoglalva megaacutellapiacutethatoacute hogy a latin natura kifejezeacutes ndash hasonloacutean a rerum natura terminus maacutesik tagjaacutehoz ndash oumlsszetett toumlbb jelenteacutessel ezeken beluumll pedig szaacutemos jelenteacutesaacuternyalattal biacuteroacute fordulat A natura egy eredetileg a nascor igeacuteből szaacutermazoacute illetőleg a gnā- tőre visszavezethető kifejezeacutes egy participiumboacutel oumlnaacutelloacutesult főneacutev Egyik jelenteacutesaacutega a szuumlleteacutessel leacutetrejoumlvetellel az iacutegy keletkező fi zikai eacutes egyeacuteb tulajdonsaacutegokkal aacutell kapcsolatban amiacuteg a maacutesik jelenteacutesaacutegon ndash az előzőtől logikailag el nem kuumlloumlniacutethetően ndash megtalaacuteljuk a minket koumlruumllvevő vilaacutegot annak rendjeacutet lekeacutepező jelenteacuteseket Ekkeacutent laacutet-hatjuk hogy a natura szoacute elvont moacutedon egy objektiacutev viszonyiacutetaacutesi pontot jeloumll amelyhez minden leacutetező azaz minden res igazodik Ekkeacutent igazodik hozzaacute a ius is mint mozgoacute vaacuteltozoacute entitaacutes oumlsszhangban azzal amit Cicero a bdquoDe legibusrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban hangsuacutelyoz bdquo[] ius in natura esse positum []rdquo221 Ebből eredően a natura a ius alapjaacutevaacute kell hogy vaacuteljon vagyis a jogi rend meg kell hogy feleljen a naturaacutenak A bemutatott Cicero-szoumlvegekkel kapcsolatosan keacutet megjegyzeacutest kell tenni Az egyik hogy az elemzett szoumlvegekből is kitűnik hogy a natura szoacute az esetek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutegeacuteben aacutellandoacute tartoacutes jelleget takar illetőleg hogy a natura toumlbbnyire nem kuumllső tulajdonsaacutegokat takar222 Emellett a vizsgaacutelt szoumlvegekből az is kitűnik hogy a natura mint a jogi rend alapja univerzaacutelis jellegű minden eacutelőleacutenyneacutel ahol intellegentia fellelhető a naturaacutenak valoacute megfeleleacutes magaacutetoacutel eacutertődő223 Eacuteppen azeacutert lesz jelentős ez a mindenuumltt jelenlevő tehaacutet communis intellegentia mivel ez vezet a megis-mereacuteshez amely aacuteltal lehetőveacute vaacutelik az ereacutenyek eacutes a bűnoumlk a tisztesseacuteges eacutes tisztesseacutegtelen cselekedetek elvaacutelasztaacutesa [n]am ut communis intellegentia nobis notas res eff ecit easque in animis nostris inchoavit honesta in virtute ponuntur in vitiis turpia224 Maacuterpedig az ereacutenyes helyes eacuteletre toumlrekveacutes a vera philosophia gyakorlaacutesaacutenak eszkoumlze ndash aki ekkeacutent cselekszik az eme toumlrekveacutese aacuteltal valoacutesiacutetja meg az Ulpianus aacuteltal a Digesta legelejeacuten iacuterottakat iustitiam colit az igazsaacutegossaacutegot műveli Ezeacutert hangsuacutelyozza Cicero hogy az ereacutenyes helyes

221 Vouml Cic leg 1 34222 Vouml P (1966) i m 146ndash149 Az utoacutebbi vonatkozaacutesban ld pl Lucr 1 602 bdquo[hellip] id

nimirum sine partibus exstat et minima constat natura [hellip]rdquo 223 A jelen elemzeacutesben Cicero szoumlvegei keruumlltek előteacuterbe Ennek oka az hogy az ő munkaacutessaacutegaacute-

ban a natura szoacute jelenteacuteseacutenek szinte a teljes repertoaacuterja fellelhető valamint az ő munkaacuteiboacutel laacutethatoacute keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a natura eacutes a goumlroumlg φύσις koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes is Vouml P (1966) i m 142

224 Vouml Cic de leg 1 44

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről74

eacutelet tudaacutesa tudomaacutenya (bene vivendi disciplina) reacuteveacuten valoacutesulhat meg az igazi fi lozoacutefi a (vera elegansque philosophia)225 Ami a gondolatmenet elejeacuten meg-fogalmazott megismereacutest illeti az maacuter Arisztoteleacutesz olvasataacuteban is az egyes dolgoknak az oumlsztoumlnoumls eacutertelmen keresztuumlli eacuterzeacutekeleacutese aacuteltal megy veacutegbe ez az a bizonyos communis intellegentia amelyet a goumlroumlgoumlk νοῦς neacuteven emlegetnek ndash ama oumlsztoumlnoumls (jog)eacuterzeacutek ez amely kivaacuteloacute szolgaacutelatot tesz mindaddig amiacuteg egy kis koumlzoumlsseacuteg mindennapi eacuteleteacuteről van szoacute csupaacuten ebben a koumlrben kieleacutegiacutető az egyes probleacutemaacutek megoldaacutesaacutenak megalapozaacutesaacutehoz226 Egy noumlvekvő koumlzoumlsseacuteg taacutersadalom (civitas augescens) azonban maacutesfajta megoldaacutesokat igeacutenyel ndash itt jut jelentős szerep a maacuter emiacuteltett vera philosophiaacutenak amely biztos alapokon nyugvoacute eszkoumlztaacuterat szolgaacuteltat a iusroacutel valoacute gondolkodaacutesnak Arroacutel a iusroacutel valoacute gondolkodaacutesnak az alapjaacuteul szolgaacutel amely ius maga is a natura keretein beluumll eacutertelmezhető csupaacuten

A natura fogalma kapcsaacuten azt is eacuterdemes fi gyelembe venni hogy amikor a natura szoacute valaminek a leacutetezeacuteseacutere utal akkor ez nem puszta leacutetezeacutest iacuter le a kifejezeacutes hasznaacutelata valamihez viszonyiacutetott megfi gyelhető egy tendencia az ide vonatkozoacute primeacuter szoumlvegekben hogy a natura ilyenkor nomen suspicio opinio forma kontrapoziacutecioacutejakeacutent jelenjen meg illetve olyan igeacutekkel igenevekkel taacuter-siacutetva mint videri vagy imitari Ennek koumlszoumlnhetően gyakran fordul elő a natura olyankeacutent mint ami a valoacutesaacutegot akkeacutent iacuterja le mint ahogy az oumlnmagaacuteban van amiacuteg a meacuterleg maacutesik serpenyőjeacuteben ennek a valoacutesaacutegnak a moacutedosult esetleg deformaacuteloacutedott vaacuteltozata aacutell illetve nem ritkaacuten az emberi szubjektum aacuteltal erről a valoacutesaacutegroacutel alkotott esetlegesen teacuteves keacutep227

22 A ius naturale problematikaacuteja

A natura vizsgaacutelataacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a szekundeacuter irodalomban minduntalan beleuumltkoumlzuumlnk a ius naturale teacutemakoumlreacutebe is Az első tekintetre is nyilvaacutenvaloacute hogy natura eacutes ius naturale koumlzoumltt van kapcsolat az egyik eacuterezhetően faktikus a maacutesik nyilvaacutenvaloacutean normatiacutev jellegű eacutes az is vitaacuten feluumll aacutell maacuter első laacutetaacutesra is hogy a ius lesz a doumlntő diff erentia specifi ca A roacutemai felfogaacutesban a ius alko-

225 Vouml Cic Tusc 4 5 egyezően ld F (2007) i m 71 226 W (2001) i m 39ndash40227 Reacuteszletesen ld P (1966) i m 217

75A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

tott is lehet iacutegy a ius naturale logikusan mindannak a normatiacutev kifejeződeacutese lesz amit az ember a natura rendjeacuteből eacutes szabaacutelyossaacutegaacuteboacutel felfogni keacutepes228

Ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutes tudiillik hogy a ius a roacutemai felismereacutes szerint alkotott is lehet eacuterdemel meacuteg neacutehaacuteny szoacutet Hiszen az aacutelliacutetaacutesban szereplő bdquoisrdquo szoacutecska lesz eacuteppen az a momentum amelyben a legjobban megragadhatoacute a ius naturale koumlruumll forgoacute vita leacutenyege Ha ugyanis csupaacuten a kortaacuters szerzőket neacutezzuumlk baacutermely szemleacutelő szaacutemaacutera nyilvaacutenvaloacute lesz az a teacuteny hogy leacuteteznek egyfelől azok a szerzők akik azt valljaacutek hogy a ius naturale leacutetezik mi toumlbb mint ilyen leacutetező ius felette aacutell a ius civile ius gentium ius praetorium szabaacutelyainak illetve aacuteltalaacuteban minden egyeacuteb maacutes ember aacuteltal alkotott normaacutenak Maacuteskeacutent kifejezve a ius naturale normaacutei minden egyeacuteb norma szaacutemaacutera tartalmi szem-pontboacutel meghataacuterozoacuteak lesznek Az ezt a neacutezetet valloacute szerzők szaacutemaacutera vitaacuten feluumll aacutell hogy a fenti aacutelliacutetaacutesban ott szerepel az a bizonyos bdquoisrdquo szoacute A szerzők maacutesik csoportjaacutek azok a gondolkodoacutek keacutepezik akik uacutegy veacutelik hogy ilyen jog nincs is ez csupaacuten egy tanteacutetel229 Ők a roacutemai iust is a szuvereacuten parancsakeacutent fogjaacutek fel eacutes ezzel a iusszal szemben is főkeacutent eacutes leginkaacutebb egy a formaacutelis legalitaacutes-koncepcioacute alapjaacuten aacutelloacute minimum-elvaacuteraacutesokat fogalmaznak meg A magunk reacuteszeacuteről őrizkedneacutenk attoacutel hogy az egyeacutebkeacutent csaacutebiacutetoacute toumlrekveacutestől hogy bdquoigazsaacutegot tegyuumlnkrdquo a fentebb bemutatott keacutet szerzői csoport koumlzoumltt a veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteget sokkal inkaacutebb fel- semmint megoldva jelezzuumlk hogy a taacutersadalomtudomaacutenyok iacutegy a jogtudomaacuteny bdquopuha tudomaacutenyrdquo jellegeacuteből adoacute-doacutean keveacutesseacute tűnik előremutatoacutenak egy olyan toumlrekveacutes amely a keacutetfeacutele neacutezet rangsorolaacutesaacutet tűzneacute maga eleacute ceacutelul A keacutet paradigma megfeacuter egymaacutes mellett a neacutezetkuumlloumlnbseacuteg leacuteteacutet tudomaacutesul kell venni230 A fentebb tett megaacutellapiacutetaacutesokboacutel feltehtően az is kitűnik hogy a magunk reacuteszeacuteről az elsőkeacutent bemutatott szerzői

228 Ennek joacute peacuteldaacutejakeacutent szolgaacutelhat a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szabaacutelyainak sztratigraacutefi ai elemzeacutese amelynek koumlszoumlnhetően a toumlrveacutenyben toumlrzsi szakraacutelis eacutes jogalkotaacutesi normaacutek kuumlloumlniacutethetők el egymaacutestoacutel Vouml Z (1997) i m 110ndash113 A jogalkotaacutesi normaacutek amelyek megjeleneacutesi formaacuteja a lex volt az ősi Roacutemaacuteban az uacutej eacuteletforma szuumlkseacutegletei nyomaacuten jelentek meg az eacuterveacutenyesuumlleacutes biztosiacuteteacuteka az aacutellami tekinteacutely volt amely a magisztraacutetusok kezdetben katonai jellegű hatalmaacuteboacutel eredt Az ősi roacutemai aacutellam magaacutenfelek magaacutenviszonyaiba csak veacutegszuumlkseacuteg eseteacuten avatkozott be akkor amikor a belső taacutersadalmi beacuteke megoacutevaacutesa ezt megkiacutevaacutenta Mindennek oka az volt hogy az aacutellami hatalomgyakorlaacutes haacutettereacuteben nem aacutellt hosszuacute időre visszavezethető szokaacutes iacutegy csupaacuten az oumlnkeacutentes alaacuteveteacutes illetve a szakraacutelis megerősiacuteteacutes ma-radt Utoacutebbi nyomaival Roacutema első toumlrveacutenyeiben toumlbbszoumlr talaacutelkozunk A belső beacuteke toumlrveacutenyi megőrzeacuteseacutenek keacutet joacute peacuteldaacuteja a peres uacutetra koumltelezeacutes valamint a parricidium szabaacutelyozaacutesa A teacutemaacutehoz reacuteszletesen ld W (1988) i m passim Z (1996) i m 127ndash130

229 Ennek joacute peacuteldaacuteja a nemzetkoumlzi szakirodalomban K (1971) i m 183 aki szerint bdquo[e]in bloszliger Schulbegriff ohne houmlhere systematische Bedeutung ist auch ius naturalerdquo A hazai szakirodalomban leacutenyeglieg egyezően M ndashJ (2015) i m 34

230 Ehhez ld pl B ndashT (2001) i m 33ndash36

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről76

csoport veacutelemeacutenyeacutevel eacutertuumlnk egyet a ius naturale leacuteteacutenek eacutes tartalmaacutenak min-den ember alkotta norma alaacute van vetve

Ami most maacuter szigoruacutean veacuteve a ius naturale megiacuteteacuteleacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutet illeti a Digesta szoumlvegeinek elsődleges tanulmaacutenyozaacutesa alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute az a teacuteny hogy a ius naturale normatiacutev meghataacuterozaacutesa leginkaacutebb Gaius Paulus eacutes Ulpianus szoumlvegekben talaacutelhatoacute meg231

A legtoumlbbszoumlr hivatkozott eacutes a teacutema kapcsaacuten talaacuten a legtoumlbbet elemzett eacutes vitatott szoumlveg a Digesta elejeacuten szereplő meghataacuterozaacutes amely szerint a ius naturale egy olyan ius amelyre a natura taniacutetott meg minden animalt

Ulp D 1 1 1 3 (1 inst)Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit nam ius istud non humani generis proprium sed omnium animalium quae in terra quae in mari nascuntur avium quoque commune est Hinc descendit maris atque feminae coniunctio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio hinc educatio videmus etenim cetera quoque animalia feras etiam istius iuris peritia censeri

Ez a textus a Digesta legelejeacuten talaacutelhatoacute a iusroacutel eacutes a iustitiaacuteroacutel szoacuteloacute ti-tulusban illetőleg kisebb vaacuteltoztataacutesokkal ugyan meacutegis tartalmilag teljesen egyezően bekeruumllt Iustinianus instituacutecioacuteiba is232 A szoumlveg kapcsaacuten a legelső megaacutellapiacutetaacutesok az esetek toumlbbseacutegeacuteben a szoumlveg eredetiseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben szoktak elhangozni Ebben a vonatkozaacutesban leginkaacutebb Perozzi Beseler illető-leg Albertario eacuterveleacutese233 hozhatoacute fel a szoumlveg interpolaacutelt voltaacuteval kapcsolatban valamint Voggensperger illetve Waldstein kiaacutellaacutesa234 a szoumlveg tartalmi-leacutenyegi eredetiseacutege mellett Az eacutervek eacutes elleneacutervek eme csataacutejaacuteban is remekuumll kidom-borodik hogy a keacutet elteacuterő veacutelemeacutenyt valloacutek taacutebora leacutenyegileg elbeszeacutel egymaacutes mellett eklataacutens peacuteldaacutejaacutet adva annak a jelenseacutegnek amikor a leacutenyeges eacutes a fon-

231 Ezzel egyezően ld V (1952) i m 62232 Vouml Inst 1 2 pr Ius naturale est quod natura omnia animalia docuit Nam ius istud non

humani generis proprium est sed omnium animalium quae in caelo quae in terra quae in mari nascuntur Hinc descendit maris atque feminae coniugatio quam nos matrimonium appellamus hinc liberorum procreatio et educatio videmus etenim cetera quoque animalia istius iuris peritia censeri A szoumlvegekhez eacutes a ius naturale szerepeacutehez aacutettekintő jelleggel ld E (2016) i m 104ndash106

233 Vouml P (1928) i m 91 eacutes kuumlloumlnoumlsen 2 sz jegyzet B (1910) i m 131 eacutes 143 A (1937) i m 280 skk

234 Ld V (1952) i m 64ndash65 W (1976) i m 80 illetőleg 83

77A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

tos keacuterdeacutesek oumlsszekeverednek Perozzi Beseler eacutes Albertario ndash illetve kisebb reacuteszben Kaser ndash eacuterveleacutese alapjaacuten az egeacutesz ius naturale fogalom eacutes koncepcioacute ab ovo azeacutert abszurd mert egy posztklasszikus betoldaacuteskeacutent tekintenek raacute amely raacuteadaacutesul szerintuumlk nem toumlbb csupaacuten egy a goumlroumlg fi lozoacutefi a kisebbseacutegi veacutelemeacutenyeacutet koumlzvetiacutető iskolapeacutelda Keacutetseacutegtelen hogy eme aacutelliacutetaacutesok megfogal-mazaacutesaacutehoz eacutes alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elkeacutepesztő nyelvi felkeacuteszuumlltseacuteg a forraacutesok hihetetlen meacutelyseacutegű ismerete szuumlkseacuteges ugyanakkor a tengernyi tudaacutes birto-kaacuteban a kritikusok elrohannak amellett a teacuteny mellett hogy a szoumlveg tartalmi eacutes szerkezeti szempontuacute eredetiseacutegeacutehez azeacutert nem feacuter keacutetseacuteg mert ez a szoumlveg utoacutebb a Digestaacuteban toumlbb forraacuteshely aacuteltal is megerősiacuteteacutest nyer235

Meglaacutetaacutesunk szerint a szoumlveg elemzeacutese kapcsaacuten az első leacutepeacutes annak aacutettekin-teacutese kell hogy legyen hogy a vizsgaacutelt locus szerkezetileg mikeacutent illeszkedik a Digestaacuteban bdquokoumlruumlloumltterdquo leacutevő szoumlvegekhez azaz mennyire koherens a szoumlvegkoumlr-nyezet Ulpianus a Digesta legelejeacuten talaacutelhatoacute szoumlvegeacuteben a neves jogaacutesz előszoumlr a ius eacutes a iustitia fogalmait mutatja be majd a ius kapcsaacuten kiinduloacutepontja az hogy elhataacuterolja egymaacutestoacutel a ius publicumot eacutes a ius privatumot Mindkettő ese-teacuteben koumlruumlliacuterja hogy mire is vonatkoznak a ius privatum kapcsaacuten fogalmazva meg a meacuteltaacuten hiacuteres teacutetelt amely szerint bdquo[p]rivatum ius tripertitum estrdquo vagyis a ius privatumhoz haacuterom pars tartozik236 Lehetne arroacutel vitatkozni hogy a tria partes koumlzoumltti viszony valoacutejaacuteban milyen illetőleg hogy vajon itt a pars nem inkaacutebb fons eacutertelemben szerepel-e237 A magunk reacuteszeacuteről uacutegy veacuteljuumlk hogy az utoacutebbi keacuterdeacutesre a vaacutelasz igen Ezen a ponton maacuteris szuumlkseacuteges annak tiszaacutezaacutesa hogy ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutessal nem korrumpaacuteljuk a forraacutesokat ugyanis a privatum ius tripertitum est aacutelliacutetaacutesban a tripertitum kifejezeacutes formai ha uacutegy tetszik analitikus megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja annak hogy a iusnak a publicum eacutes privatum formaacutejaacuteban felfogott summa divisoacuteja a ius privatumon beluumll milyen tovaacutebbi subdivisioacutet tesz lehetőveacute Ezt Ulpianus roumlgvest ki is fejti a ius privatum alaacute tartozik a ius civile a ius gentium eacutes a ius naturale Mindez azonban tartalmi megkoumlzeliacuteteacutes neacutelkuumll csak puszta kategorizaacutelaacutes amely ndash a Kaser aacuteltal a ius naturale kapcsaacuten hasznaacutelt fordulat a Schulbegriff egyfajta parafraacutezisaacuteval eacutelve ndash keacutetseacutegtelenuumll jellegtelen Schuleinteilung lenne A valoacutesaacutegban azonban ndash eacuteppen a koraacutebban

235 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll neacutehaacuteny peacutelda Flor D 1 1 3 (1 inst) Call D 1 5 24 (27 ad Sab) Mod D 1 7 1 pr (2 reg) Paul D 4 5 7 pr (11 ad ed) Paul D 23 2 14 2 (35 ad ed) Tryph D 28 2 28 1 (20 disp) Call D 37 4 8 7 (40 ad ed) Paul D 38 6 4 (2 ad Sab) Mod D 38 10 4 2 (12 pand) Call D 50 16 220 3 (2 quaest) A szekundeacuter irodalomboacutel ld kuumlloumlnoumlsen M (1937) i m 163ndash166 V (1952) i m 64 W (1976) i m 85ndash86

236 Vouml Ulp D 1 1 1 2 (1 inst)237 Ehhez reacuteszben ld W (1976) i m 83

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről78

felsorolt szaacutemos forraacuteshely tanuacutesaacutega alapjaacuten ndash azt laacutetjuk hogy a privatum ius tripertitum est teacutetelmondat pontosan annak koumlszoumlnhetően aktualizaacuteloacutedik hogy mindhaacuterom parsnak kuumlloumln-kuumlloumln is konkreacutet tartalmat adunk Annaacutel is inkaacutebb jelentős ez hiszen amint Cicero raacutemutat a res publica eacutertelmezeacutese kapcsaacuten magaacutenak a res publicaacutenak a megvaloacutesulaacutesaacutehoz az szuumlkseacuteges hogy az ezt alkotoacute embereket iuris consensus fűzze oumlssze valamely utilitas communionis eleacutereacutese eacuterdekeacuteben238 Ehhez a ciceroacutei gondolathoz logikai szuumlkseacutegszerűseacutegkeacutent kapcso-loacutedik Gaius Instituacutecioacuteinak kezdete

Gai 1 1 (= Gai D 1 1 9 [1 inst])bdquoOmnes populi qui legibus et moribus reguntur partim suo proprio partim communi omnium hominum iure utuntur [hellip]rdquo

Minden olyan populus amelyet leges eacutes mores kormaacutenyoznak reacuteszben a sajaacutet maga reacuteszben a minden ember szaacutemaacutera koumlzoumls jogot hasznaacutelja Gaius ezzel a feluumlteacutessel vezeti be a ius civile eacutes a ius gentium koumlzoumltti fi nom disztinkcioacutet amely az Ulpianusnaacutel megjelenő tria partes koumlreacuteből kettőt fed le Ez tehaacutet az a pont ahol tartalmat kezdenek nyerni a Cicero aacuteltal megfogalmazott iuris consensus instrumentaacutelis elemei maacuteskeacutent szoacutelva azok a hordozoacute bdquoeszkoumlzoumlkrdquo amelyek reacuteveacuten a ius megmutatkozik Ennek fi gyelembe veacutetele mellett koumlnnyeb-ben megeacuterthető hogy a privatum ius tripertitum est formaacutejaacuteban megfogalma-zott aacutelliacutetaacutes koumlreacuteben a pars tartalmi oldala a fons ahhoz hogy Roacutema ndash pontosan a Zlinszky Jaacutenos aacuteltal megfogalmazott eacutertelemben ndash jog-aacutellam legyen a ius formai-strukturaacutelis eacutertelmezeacuteseacuten tuacutelmenően elengedhetetlen annak tartalmi koumlruumllhataacuterolaacutesa is239 Egy kizaacuteroacutelag formai megkoumlzeliacuteteacutessel dolgozoacute rendszer olyan eredmeacutenyre vezetne amelynek eacuterteacutekeleacutese koumlreacuteben kiacuteseacutertetiesen hasonloacute aacutelliacutetaacutesokat tehetneacutenk ahhoz ahogyan Thomas Koumlves-Zulauf talaacuteloacutean jellemezte Georg Wissowa monumentaacutelis vallaacutestoumlrteacuteneti munkaacutejaacutet valamint a neveacutehez koumlthető racionalista jogaacuteszi iskolaacutet Mint iacuterja bdquo[hellip] feacutelreismerhetetlen hogy ennek az iraacutenynak a koumlvetői idővel tuacutelzaacutesba estek a taacutergyi ceacutel eacutes a ceacutelhoz vezető moacutedszer termeacuteszetes viszonyaacutet pervertaacuteltaacutek nem az eszkoumlz a forraacutesok kritikai

238 Cic re p 1 39 Est igitur inquit Africanus res publica res populi populus autem non omnis hominum coetus quoquo modo congregatus sed coetus multitudinis iuris consensu et utilitatis communione sociatus Ehhez pl ld E (2014) i m 126 Kifejezetten a Gaius szoumlveg kapcsaacuten ld P (2000) i m 136 a Gaius eacutes a Cicero szoumlveg kapcsolataacutehoz ld meacuteg E (2016) i m 102

239 Ehhez ld pl Z (1996) i m 24

79A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

eacuterteacutekeleacutese aacutellt immaacuter a ceacutelnak a roacutemai vallaacutes megismereacuteseacutenek szolgaacutelataacuteban hanem a kritikai moacutedszer oumlnceacuteluacutevaacute vaacuteltrdquo240

A koumlvetkező leacutepeacutes a szoumlveg elemzeacuteseacuteben annak az eacutertelmezeacutese hogy az egyes szavak kifejezeacutesek mire is utalnak Haacuterom olyan elem van ennek a szoumlvegnek az első mondataacuteban amire eacuterdemes lehet felhiacutevni a fi gyelmet ius natura eacutes animal

A ius vonatkozaacutesaacuteban ehelyuumltt elegendő Kaser Zlinszky vagy eacuteppen Mayer-Maly ius-eacutertelmezeacuteseacutere felhiacutevni a fi gyelmet241 A natura aacutettekintő elemzeacutese a fenti oldalakon olvashatoacute Eacuterdekes meacuteg az animal kifejezeacutes amelyben az animus illetve az anima szavak rejlenek benne iacutegy tehaacutet keacutetseacutegtelen hogy eacutelőleacutenyeket eacuterthetuumlnk alatta meacuteghozzaacute akkeacutent mint ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash leacutelekkel biacuteroacute (eacutelő)leacutenyek Bizonyos hogy kicsit maacutes eacutertelmet maacutes bdquoiacuteztrdquo ad ennek a kifejezeacutesnek az ha Seneca koraacutebban maacuter reacuteszben elemzett szoumlvegeacutenek (Sen Ep ad Luc 6 58 8ndash15) egy maacutesik passzusaacuteval is egybevetjuumlk

Sen Ep ad Luc 6 58 10Sed quaedam animam habent nec sunt animalia Placet enim satis et arbustis animam inesse Itaque et vivere illa et mori dicimus Ergo animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in hac forma sunt et sata Sed quaedam anima carent ut saxa

Ebben a leveacutelben a fi lozoacutefus ndash mint azt maacuter laacutethattuk ndash a quod est (τὸ ὄν) keacuterdeacuteskoumlreacutevel foglalkozik amelyben a bennefoglalt genus aacutellhatott egyfelől olyan egyedekből quae anima habent illetve olyanok [quae] anima carent242

A koumlvetkező logikus leacutepeacutes annak vizsgaacutelata hogy mit jelent a ius naturale Ulpianus aacuteltali ilyen koncepcioacuteja amelyet egyeacutebkeacutent ilyen kifejezett ndash eacutes te-gyuumlk hozzaacute ennyire absztrakt ndash moacutedon egyetlen maacutes jogaacutesznaacutel sem talaacutelunk meg243 A rendszerezeacutest vizsgaacuteloacute első leacutepeacutes alapjaacuten az volt a koumlvetkezteteacutesuumlnk hogy a ius naturale ndash a ius civile eacutes gentium mellett ndash reacutesze eacutes forraacutesa a ius

240 Ld K -Z (1995) i m 18 Az interpolaacutecioacutekritika bemutataacutesa eacutes eacuterteacutekeleacutese szem-pontjaacuteboacutel alapvető jelentőseacutegűek Kaser eacutes Wieacker munkaacutei iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen K (1972) i m 80 skk illetőleg 94 skk W (1974) i m 1ndash40 A keacuterdeacutes kapcsaacuten meacuteg emliacutethető aacutettekintő jelleggel a szoumlvegkritikai neacutezetekről S (1978) i m 62ndash72 kuumlloumlnoumlsen pedig 67ndash70 az interpolaacutecioacutes kutatoacutemoacutedszerroacutel pl K ndashS (2005) i m 218ndash221 F ndashH i m 138ndash139 B (2003) i m 109ndash111 S (2001) i m 170

241 Ld K (1949) i m passim Z (1996) i m 30 skk M -M (2000) i m passim

242 Ld meacuteg F (2001) i m 45ndash46243 Egyezően ld V (1952) i m 65

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről80

privatumnak A maacutesodik leacutepeacutesben ahol a defi niacutecioacute szemantikai eacutertelmezeacuteseacutet veacutegeztuumlk el kitűnt az hogy ennek a iusnak minden eacutelőleacuteny minden leacutelekkel biacuteroacute leacuteny alaacutevetett amiacuteg a ius civile eacutes gentium ndash ezt Gaius nyomaacuten joacutel tudjuk ndash csupaacuten a leges eacutes mores kormaacutenyozta koumlzoumlsseacutegek joga Vagyis mindebből joacutel laacutetszik a hierarchia is a ius eme haacuterom reacutesze forraacutesa koumlzoumltt ndash elegendő az alaacutevetett alanyi koumlrt halmazokkeacutent elkeacutepzelnuumlnk ahhoz hogy megeacutertsuumlk a ius naturale szabaacutelyait sem a ius civile sem a ius gentium nem ronthatja le Ennek koumlszoumlnhetően tehaacutet a ius naturale nem csupaacuten reacutesze nem pusztaacuten forraacutesa a iusnak pontosabban a ius privatumnak hanem egyszersmind meghataacuterozoacute teacutenyezője a jog tartalmaacutenak is244 Vagyis Ulpianus ezzel a haacutermas felosztaacutessal nem egyszerűen beemeli a ius naturaleacutet a roacutemai iuris prudentia berkeiben az-aacuteltal hogy elmeacuteleti-koncepcionaacutelis megalapozaacutesaacutet adja a forgalomnak hanem deklaraacutelja a ius naturale kiemelt poziacutecioacutejaacutet is245

Ami most maacuter a ius naturale belső tartalmaacutet illeti az ulpianusi fogalom koumlreacuteben Voggensperger azt hangsuacutelyozza hogy a hiacuteres jogtudoacutes a ius haacuterom reacutetegeacutet vagy koumlreacutet azok elteacuterő eacuterveacutenyesuumlleacutesi hatoacutekoumlre alapjaacuten kuumlloumlnboumlzteti meg egymaacutestoacutel a ius naturale minden eacutelőleacutenyre a ius gentium a neacutepekre a ius civile pedig az aacutellamokra eacuterveacutenyes246 Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint a ius naturale Ulpianus szaacutemaacutera egy olyan normarendszer amely az ember aacutellati termeacuteszeteacuteből szaacutermazik eacutes a aacutellati leacutenyegeacuteben oumlsztoumlnjellegű cselekveacutesekben mutatkozik meg amelyekre a szoumlveg toumlbb peacuteldaacuteval is szolgaacutel (feacuterfi eacutes női egye-suumlleacutese utoacutednemzeacutes utoacutedneveleacutes) Mihelyt azonban tuumlzetesebben egybevetjuumlk a Voggensperger aacuteltal keacutepviselt neacutezetet eacutes a primeacuter forraacutesszoumlvegeket laacutethatjuk hogy ugyan a szerző a ius haacuterom reacutetegeacutenek szemeacutelyi hatoacutekoumlreacutet igyekszik leiacuterni azonban ez meglehetősen pontatlan formaacuteban valoacutesul meg Mindez abboacutel ered hogy az alapul szolgaacuteloacute Ulpianus eacutes Gaius szoumlvegeket interpretaacutelja pontatlanul a szoumlvegek nem teljesen azt aacutelliacutetjaacutek amit a szerző a vonatkozoacute locusokboacutel kiolvas Ha az eredeti szoumlvegeket neacutezzuumlk a ius naturale kapcsaacuten Ulpianusnaacutel egeacuteszen biztosan nem az aacutellatokkal koumlzoumls termeacuteszet kap hangsuacutelyt csak annyi keruumll kifejteacutesre hogy itt egy olyan normarendszerről van szoacute amely minden animalra eacuterveacutenyes Vagyis ebbben a vonatkozaacutesban is eacuterdekes lehet az animal illetőleg az anima animus kifejezeacutesek kapcsolata A ius gentium Voggensperger

244 Hasonloacute gondolatmenettel Arisztoteleacutesz is szolgaacutel a Nikomakhoszi etikaacuteban Arist Eth Nic 1134b bdquoτοῦ δὲ πολιτικοῦ δικαίου τὸ μὲν φυσικόν ἐστι τὸ δὲ νομικόν φυσικὸν μὲν τὸ πανταχοῦ τὴν αὐτὴν ἔχον δύναμιν καὶ οὐ τῷ δοκεῖν ἢ μή [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg S (1927) i m 59 V (1952) i m 71ndash72 E (2016) i m 105ndash106

245 Egyezően ld V (1952) i m 65246 Vouml V (1952) i m 65ndash66

81A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

szerint247 minden neacutepneacutel egyaraacutent eacuterveacutenyesuumll (bdquoallen Voumllkern gemeinsame[s] Rechtrdquo ndash kiegeacutesziacuteteacutes tőlem E J) aacutem ha jobban megneacutezzuumlk a Gaius-szoumlveget azonnal kitűnik hogy minden leges eacutes mores aacuteltal kormaacutenyzott neacutepneacutel (omnes populi qui legibus et moribus reguntur) eacuterveacutenyesuumll ez a normarendszer248 Hasonloacutekeacuteppen a ius civile is ugyanezekneacutel a neacutepekneacutel eacuterveacutenyesuumll vagyis a kettő koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget nem alanyi alapon kell keresni az elteacutereacutes maacutesban rejlik Nevezetesen abban hogy amiacuteg a ius gentium a naturalis ratioacuteboacutel ered addig a ius civile emberi alkotaacutes eredmeacutenye vagyis forraacutesa az ember249

Az embereknek az aacutellatokkal koumlzoumls termeacuteszeteacutere utalva tehaacutet Voggensperger azt hangsuacutelyozza hogy a feacuterfi eacutes nő egyuumltteacuteleacutese az utoacutednemzeacutes utoacutedneveleacutes eacutes az ehhez hasonloacute oumlsztoumlnszerű teveacutekenyseacutegek az emberekre eacuteppuacutegy jellemzőek mint az aacutellatokra Az ember viszont ndash mivel cselekveacuteseiben jobbaacutera az eacutertelem vezeacuterli ndash a jog szfeacuteraacutejaacuteba emeli ezeket a teveacutekenyseacutegeket ekkeacutent lesz ezekből matrimonium educatio Meglaacutetaacutesa szerint itt egy olyan kiterjesztett eacutertelmű termeacuteszeti toumlrveacutenyről van szoacute amelynek minden eacutelőleacuteny alaacutevetett ndash tekintet neacutelkuumll eacutertelemmel biacuteroacute avagy eacutertelem neacutelkuumlli voltaacutera250

Ulpianus egyeacutebkeacutent maga tesz kuumlloumlnbseacuteget ember eacutes aacutellat koumlzoumltt a ius szem-pontjaacuteboacutel amikor azt mondja hogy non enim potest animal iniuria fecisse elejeacutet veacuteve ezaacuteltal egy olyan eacutertelmezeacutesnek amely szerint ember eacutes aacutellat jogi szempontboacutel azonosan lenne kezelendő251 Indokkeacutent pedig azt hozza fel hogy az utoacutebbiak hiacutejaacuten vannak az eacutertelemnek (sensu caret) Eacuterdekes hogy gyakran előforduloacute hivatkozaacutes hogy a naturalis ratio termeacuteszetes eacutertelmet jelent meacutegis Ulpianus itt azt aacutelliacutetja hogy az animal sensu nem pedig ratione caret252 Uacutegy

247 V (1952) i m 66248 Megjegyzendő hogy Senn munkaacutejaacuteban akkeacutent eacutertelmezi a ius gentiumhoz fűzoumltt fogalmi

megkoumlzeliacuteteacutes hogy tehaacutet ez a taacutersadalmi nemzeti formaacutet oumlltoumltt emberi koumlzoumlsseacutegekre eacuterveacutenyes ndash amely hiacuteven tuumlkroumlzi az 1920-as eacutevek Meinungsklima-jaacutet oumlsszesseacutegeacuteben azonban ndash főkeacutent anakronisztikus fogalomhasznaacutelata miatt ndash teljesseacuteggel elfogadhatatlan megkoumlzeliacuteteacutes Vouml S (1927) i m 58

249 A naturalis ratio elemzeacutese kapcsaacuten Voggensperger nagyon talaacuteloacute megfogalmazaacutessal eacutel ami-kor akkeacutent jellezmi a naturalis ratioacutet mint bdquodie innere Logik der Dingerdquo Vouml V (1952) i m 104

250 Ld V (1952) i m 66 Ehhez hasonloacutean eacutes uacutejfent megaacutellapiacutethatoacute moacutedon a korszellemet toumlkeacuteletesen tuumlkroumlzve S (1927) i m 65ndash69

251 Vouml Ulp D 9 1 1 3 (18 ad ed) Ait praetor bdquopauperiem fecisserdquo pauperies est damnum sine iniuria facientis datum nec enim potest animal iniuria fecisse quod sensu caret Ld meacuteg S (1927) i m 72 V (1952) i m 68

252 A sentio igeacuteből szaacutermazoacute sensus főneacutev Forcellini szerint bdquofacultas animi qua per corpus objecta sensilla percipitrdquo azaz ebben az eacutertelemben a goumlroumlg αἴσθησις fogalmaacuteval azonos (Ehhez ld az 5 sz jegyzetben hivatkozott munkaacutekat) A szoacute bdquosajaacutetlagosrdquo jelenteacutesei eacutes al-jelenteacutesei erre a koncepcioacutera eacutepuumllnek fel amiacuteg az aacutetvitt eacutertelmű jelenteacutesek kiindulaacutesi

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről82

tűnik tehaacutet hogy Ulpianus keacutetfeacutele ius naturaleacutet ismer el Ennek a nyilvaacutenvaloacutean konfuacutez helyzetnek a gyoumlkereacutet Cicero munkaacutessaacutegaacuteban kell keresni aki is toumlbb helyen oumlsszemossa az ebbe a koumlrbe tartozoacute fogalmakat253 A ius naturale kapcsaacuten felmeruumllő eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutek egy reacutesze eacuteppen abboacutel ered hogy a klasszi-kus jogaacuteszok konkreacutet porbleacutemaacutek iraacutenyaacuteboacutel koumlzeliacutetettek a ius naturaleacutehoz mint normarendszerhez Cicero pedig ndash mint bdquoder groszlige Popularisator der stoischen Philosophierdquo ndash egy ideaacutelkeacutepet kiacutevaacuten megteremteni a mindenkor igazsaacutegos egyseacuteges normaacutejakeacutent akarja a termeacuteszetjogi gondolkodaacutest megalapozni ennek markaacutens jele hogy naacutela vaacutelik előszoumlr transzcendes jellegűveacute a ius naturale254

Milyen koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le most maacuter a ius naturaleacuteval kapcsolatos fenti aacutettekinteacutesből Az elsődleges megaacutellapiacutetaacutes az lehet hogy Ulpainus ius naturale fogalma teljesseacuteggel jogi jellegű fogalom a termeacuteszettel fennaacutelloacute kap-csolataacutet nevezetesen az emberre vonatkozoacute termeacuteszetből adoacutedoacute koumlvetelmeacutenyket beemeli a ius terreacutenumaacuteba Az embert eacutes az aacutellatokat egyaraacutent meghataacuterozoacute folytonosan eacuterveacutenyesuumllő jobbaacutera fi zioloacutegiai-bioloacutegiai szuumlkseacutegszerűseacutegek az emberi koumlzoumlsseacutegekben magaacuteban a taacutersadalomban is megjelenő eacutes eacuterveacutenyesuumllő a termeacuteszetből eredő adottsaacutegok A szemleacutelődő-gondolkodoacute ember tapasztalata hogy a taacutersadalmak mint emberi koumlzoumlsseacutegek valamilyen formaacuteban reagaacutelnak eme adottsaacutegok szuumlkseacutegszerű eacuterveacutenyesuumlleacutesi igeacutenyeacutere taacutersadalmi szintre emelik ezek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet Amennyiben a keacuterdeacuteses koumlzoumlsseacuteget leges eacutes mores iraacutenyiacutet-

pontjakeacutent az a meghataacuterozaacutes meruumll fel amely szerint bdquo[g]eneratim sumitur pro ipsa mente ratione aut usu rationisrdquo amelynek peacuteldaacutejakeacutent pontosan a keacuterdeacuteses Ulpianus-hely szerepel Vouml F ndashF (1945) i m s v lsquosensusrsquo

253 Vouml Cic de fi n 3 67 Et quo modo hominum inter homines iuris esse vincula putant sic homini nihil iuris esse cum bestiis Cic de re p 3 18 At nec inconstantiam virtus recipit nec varietatem natura patitur legesque poena non iustitia nostra comprobantur nihil habet igitur naturale ius ex quo illud effi citur ne iustos quidem esse natura Cic de off 3 23 bdquoNeque vero hoc solum natura id est iure gentium sed etiam legibus populorum quibus in singulis civitatibus res publica continetur eodem modo constitutum est ut non liceat sui commodi causa nocere alteri []rdquo Főkeacutent ez utoacutebbi a bdquoius naturale id est ius gentiumrdquo for-dulat nagyon zavaroacute amely a primeacuter forraacutesokban toumlbb helyen előfordul a szekundeacuter irodalom pedig ndash eacutertehető moacutedon ndash laacutethatoacutelag nem tud mit kezdeni a fogalmak ilyen egyesiacuteteacuteseacutevel

254 Vouml V (1952) i m 74 valamint 77ndash78 Ennek joacute peacuteldaacuteja lehet Cic de inv 2 161 Naturae ius est quod non opinio genuit sed quaedam in natura vis insevit ut religionem pietatem gratiam vindicationem observantiam veritatem Hasonloacutekeacuteppen Cic de off 3 27 Atque etiam si hoc natura praescribit ut homo homini quicumque sit ob eam ipsam causam quod is homo sit consultum velit necesse est secundum eandem naturam omnium utilitatem esse communem Quod si ita est una continemur omnes et eadem lege naturae idque ipsum si ita est certe violare alterum naturae lege prohibemur Verum autem primum verum igitur extremum A keacutet szoumlveg abboacutel a szempontboacutel is hasznos hogy oumlsszeveteacutesuumlkből laacutethatoacute DrsquoOrs ama aacutelliacutetaacutesaacutenak az alaacutetaacutemasztaacutesa amely szerint Cicero a ius eacutes lex fogalmait is oumlsszemosta ami a jelenkori gondolkodoacutek szaacutemaacutera szinteacuten nagyon nehezen kezelhető Reacuteszletesen ld DrsquoO (1997) i m 116ndash117

83A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

jaacutek uacutegy a gaiusi haacutermas felosztaacutesnak megfelelően a ius gentium illetőleg a ius civile szintjeacutere keruumll a ius naturale Uacutegy is mondhatnaacutenk hogy a ius naturale a ius gentiumba vagy a ius civileacuteben oltottan eacutel tovaacutebb ezek tartalmaacutet is meghataacuterozza Szemben a Voggensperger aacuteltal iacuterottakkal azonban aki szerint a ius gentium eseteacuteben egy aacuteltalaacutenos iacuteratlan miacuteg a ius civile eseteacuteben iacuterott pozitiacutev jogroacutel lenne szoacute uacutegy gondoljuk hogy ebben a vonatkozaacutesban a doumlntően a naturalis ratio alapjaacuten nyiacutelik moacuted a kuumlloumlnbseacutegteacutetelre255 Baacuter Voggensperger eacuterveleacutese forraacutesszerű ugyan meacutegis kisseacute leegyszerűsiacutetőnek hat csak ebben ragadni meg a ius civile eacutes gentium kuumlloumlnbseacutegeacutet Mindazonaacuteltal hangsuacutelyozni kell hogy Voggensperger ismeri fel nagyon helyesen Ulpianus jelentőseacutegeacutet ő emeli be a termeacuteszetjogi gondolkodaacutest a ius keretei koumlzeacute eacuteppen uacutegy ahogy Cicero a maga idejeacuteben a sztoikus fi lozoacutefi a gondolati fonalaacutet fogalom- eacutes eszkoumlztaacuteraacutet meghonosiacutetotta256 Roacutemaacuteban Sajaacutet tankoumlnyveacutenek elejeacuten Ulpianus feltehetően roumlgziacuteteni akarta sajaacutet jogfelfogaacutesaacutenak257 fontosabb pontjait amely ebből adoacutedoacutean elvontabb jellegű lett mint a toumlbbi klasszikus jogaacutesz ius naturale-megkoumlzeliacuteteacutese Tartalmilag oumlsszehasonliacutetva azonban mindezeket a klasszikus neacutezeteket az laacutetszik hogy a ius naturale tartalmi magja a klasszikus jogaacuteszok gondolkodaacutesaacuteban azonos

3 A rerum natura koncepcioacutejaacuteroacutel

A natura fentebb aacutettekintett koncepcioacutejaacutehoz koumltődik a rerum natura fogalma is amely teacutemaacutenak meacuteltaacuten szentel egy teljes fejezetet Wolfgang Waldstein a klasszikus jogaacuteszok helyes doumlnteacuteseihez vezető elvek mibenleacuteteacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacutebanndash a fi des az igazsaacutegossaacuteg a ius naturale eacutes bizonyos joginteacutez-meacutenyek termeacuteszeteacutenek vizsgaacutelata mellett258 Ennek kapcsaacuten a forraacutesok tuumlkreacuteben arra keres vaacutelaszt hogy mit is eacutertettek pontosan a klasszikus jogaacuteszok rerum natura alatt valamint milyen eacutertelemben szolgaacutelt ez az egyes doumlnteacuteseik alapjaacuteul Waldstein kiinduloacutepontjaacutet egy a forraacutesokon alapuloacute aacuternyalt elemzeacutes elveacutegzeacute-

255 Ld bdquoNaturrechtliches ist seinem Wesen nach ungeschriebenes Recht allgemeines Recht und liegt daher sowohl dem ius gentium wie dem ius civile als dem geschriebenen positiven Recht zugrunderdquo V (1952) i m 84 Forraacutesszerűen ld Ulp D 1 1 6 1 (1 inst) Hoc igitur ius nostrum constat aut ex scripto aut sine scripto ut apud Graecos τῶν νόμων οἱ μὲν ἔγγραφοι οἱ δὲ ἄγραφοι

256 Vouml V (1952) i m 77257 Egyezően ld V (1952) i m 83258 W (1976) i m 3ndash99

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről84

seacutenek szuumlkseacutegesseacutege keacutepezi mivel ndash aacutelliacutetaacutesa szerint ndash a keacuterdeacutes taacutergyalaacutesaacutera a romanisztikaacuteban maacuter sokfeacutelekeacuteppen sor keruumllt259 Minden idevonatkozoacute szoumlveg vizsgaacutelataacutet tűzi ki ceacutelul főkeacutent azokeacutet amelyek akaacuter a rerum naturaacutet akaacuter az emberek illetve aacutellatok fi zikai termeacuteszeteacutet valamilyen eacutertelemben nevesiacutetik Tekintve hogy az egyes dolgok termeacuteszete a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben jaacutetszhat valamifeacutele ndash gyakorta burkolt ndash szerepet Waldstein praktikusan ezek esetről esetre toumlrteacutenő megvitataacutesaacutera vaacutellalkozik Ebből koumlvetkezően csak egyes esete-ket vizsgaacutel meg amelyekben a rerum naturaacutera hominumra vagy animaliumra toumlrteacutenő hivatkozaacutes fi zikai-faktikus eacutertelemben toumlrteacutenik Ettől elkuumlloumlniacutetve vizs-gaacutelja azokat a szoumlvegeket amelyekben a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacuteről illetve a termeacuteszetről normatiacutev eacutertelemben esik szoacute260 Hasonloacutekeacuteppen emliacuteteacutest eacuterdemel a kivaacuteloacute spanyol professzor Francisco Cuena Boy tanulmaacutenya amely a rerum natura fogalmaacuteval a fi zikailag lehetetlen szolgaacuteltataacutessal kapcsolatban foglal-kozik reacuteszletekbe menően261 Kiinduloacutepontja az impossibilium nulla obligatio elve262 amelyet a forraacutesok alapjaacuten oumlsszefuumlggeacutesbe hoz az in rerum natura esse kifejezeacutessel A fi zikailag vagy termeacuteszetuumlkneacutel fogva lehetetlen szolgaacuteltataacutesok taacutergya ugyanis valami olyan ami in rerum natura nem leacutetezik Ennek oka lehet hogy a szolgaacuteltataacutes taacutergya egyaacuteltalaacuten nem leacutetezhet vagy mindoumlssze az adott pillanatban nem leacutetezik263 A rerum natura jelenteacutese koumlreacuteben utal arra hogy fordulat alkalmas egyfelől a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere maacutesfelől pedig az objektiacutev valoacutesaacuteg megjeleniacuteteacuteseacutere ndash ez utoacutebbi kapcsaacuten mutat raacute arra hogy a klasszikus jogaacuteszok ezt a termeacuteszettel illetőleg a dolgok termeacuteszeteacutevel hoztaacutek oumlsszefuumlg-geacutesbe264 Ekkeacutent ndash megaacutellapiacutetaacutesa szerint ndash az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulat ugyan nem biacuter koumlzvetlenuumll jogi (legalaacutebbis pozitiacutev jogi) jelleggel meacutegis a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is megkeruumllhetetlenuumll aacutethaacuteghatatlanul jeloumlli ki a pozitiacutev normaacutek tartalmaacutenak hataacuterait265 Cuena Boy tanulmaacutenya abboacutel a szempontboacutel is jelentős hogy a rerum natura kifejezeacutes jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacuten tuacutelmenően a kifejezeacutes nem jogi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesaacutet eacutes jelenteacuteseacutet is bemutatja266 A jogi forraacutesok vizsgaacutelataacutet a fi zikai lehetetlenseacuteggel

259 W (1976) i m 29ndash30260 W (1976) i m 30261 Vouml C B (1993) i m 227ndash262262 Ld főkeacutent Cels D 50 17 185 (8 dig)263 Reacuteszletesen ld C B (1993) i m 227ndash229 forraacutesokkal264 Ld C B (1993) i m 234ndash235265 C B (1993) i m 236266 Vouml C B (1993) i m 239ndash242

85A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

oumlsszefuumlggeacutesben veacutegzi el ekkeacutent dolgozata gyakorlati szempontboacutel vizsgaacutelja a rerum natura jelenteacuteseacutet

A fentiekkel oumlsszefuumlggeacutesben kell utalni arra is hogy a primeacuter forraacutesok kouml-reacuteben is talaacutelni peacuteldaacutet a rerum natura Waldstein illetve Cuena Boy aacuteltal jelzett eacutertelmeacutere A kifejezeacutes szoacute szerinti jelenteacutese a bdquodolgok termeacuteszeterdquo a primeacuter for-raacutesok tuumlkreacuteben konkreacutetabb eacutertelmet nyer Iacutegy amikor Cicero a Marcus Antonius ellen iacuterott Philippikaacutek egyikeacuteben Gaius Pansa consulnak ciacutemzetten kijelenti hogy a rerum natura okaacuten szuumlkseacuteges Dolabella uumlldoumlzeacuteseacutevel is foglalkoznia itt a rerum natura mint a bdquodolgok termeacuteszeterdquo arra utal hogy a koumlruumllmeacutenyekből adoacutedik ez a szuumlkseacutegszerűseacuteg267 Ehhez hasonloacutean a bdquodolgok termeacuteszeterdquo biacuter egy olyan jelenteacutessel is amely valoacutesziacutenűseacuteget fejez ki ndash ennek joacute peacuteldaacuteja amire Quintilianus utal keacutet boumllcs ember vitaacuteja kapcsaacuten268 Laacutetni kell hogy ebben a tekintetben a rerum natura illetve a natura fogalmai valamint a goumlroumlg φύσις kifejezeacutest egyaraacutent ugyanazt a jelenteacutesaacuternyalatot jeleniacutetik meg azt jeloumllik ami bdquonormaacutelisrdquo abban az eacutertelemben hogy valami aacutellandoacute szokaacutesos illetőleg vaacuteltozatlan269 Ez a megaacutellapiacutetaacutes azeacutert is kuumlloumlnoumlsen jelentős mert maacuter ezen a ponton mintegy megelőlegezi Theo Mayer-Malynak a rerum natura kapcsaacuten megfogalmazott keacutesőbb meacuteg hivatkozaacutesra keruumllő abbeacuteli neacutezeteacutet hogy a roacutema-iak ezt egyfajta hataacuterfogalomkeacutent hasznaacuteltaacutek270 Ezen tuacutelmenően azonban fel kell hiacutevni a fi gyelmet arra a Maschi aacuteltal kifejtett szempontra is hogy a rerum natura kifejezeacutes messze nem csupaacuten bdquoa dolgok termeacuteszeterdquo eacutertelemben fordul elő a forraacutesokban Mi toumlbb a roacutemai gondolkodaacutes sokkal inkaacutebb koumlzvetlenuumll valaminek a leacutetezeacuteseacutevel hozta oumlsszefuumlggeacutesbe ezt a nyelvi fordulatot ekkeacutent je-lentette ez elsősorban a bdquomindenkit koumlruumllvevő vilaacutegotrdquo mindazt bdquoami leacutetezikrdquo bdquoami vanrdquo a bdquovaloacutesaacutegotrdquo271

Mindezek alapjaacuten a rerum natura fogalma kapcsaacuten ndash az irodalommal oumlssz-hangban ndash maacuter eloumlljaacuteroacuteban annyi megaacutellapiacutethatoacute hogy az in rerum natura esse

267 Vouml Cic Phil 11 22 Quamvis enim intentus animus tuus sit C Pansa sicut est ad virum fortissimum et omnium clarissimum liberandum tamen rerum natura cogit te necessario referre animum aliquando ad Dolabellam persequendum et partem aliquam in Asiam et Syriam derivare curae et cogitationis tuae Ld meacuteg P (1966) i m 216

268 Vouml Quint 2 17 32ndash33 bdquoTamen quoniam hoc quoque in rerum naturam cadit ut duos sapientes aliquando iustae causae in diversum trahant quando etiam pugnaturos eos inter se si ratio ita duxerit credunt respondebo propositis atque ita quidem ut appareat haec adversus eos quoque frustra excogitata [33] qui malis moribus nomen oratoris indulgentrdquo Vouml P (1966) i m 217

269 Ld P (1966) i m 217ndash221270 Vouml M -M (2000b) i m 11271 Ehhez ld M (1937) i m 65

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről86

kifejezeacuteshez tehaacutet olyan jelenteacutes bizonyosan taacutersiacutethatoacute amellyel a koumlzleacutes fel-adoacuteja elsődlegesen valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutere valaminek a valoacutesziacute-nűseacutegeacutere szabaacutelyszerűseacutegeacutere refl ektaacutel Ebben a vonatkozaacutesban Titus Lucretius Carus De rerum natura ciacutemű munkaacutejaacutera eacuterdemes hivatkozni tankoumlltemeacutenye az epikureus fi lozoacutefi a latin nyelvű foglalata amelynek jelentőseacutege egyfelől a goumlroumlg fi lozoacutefi ai fogalmak latinra valoacute aacutetuumllteteacuteseacuteben maacutesfelől pedig abban aacutell hogy roacutemai fi lozoacutefi a addig hagyomaacutenyosnak mondhatoacute teacutemaacuteihoz a ndash jellemzően gyakorlati ndash etikaacutehoz ritkaacutebban a teoloacutegiaacutehoz keacutepest ontoloacutegiaacutet tartalmaz272 Lucretius műveacutenek emliacuteteacutese azeacutert szuumlkseacuteges mert naacutela jelenik meg a kentaur273 mint a nem leacutetező archetiacutepusa meacuteghozzaacute nem egy alkalommal274 Eme textusok koumlzuumll ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash reacuteszletesebb bemutataacutest igeacutenyel egy az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlvegreacutesz amelyben a centaurus toumlbbszoumlr is emliacutettetik meacuteghozzaacute egy olyan kontextusban ahol Lucretius egyenesen azt fejti ki hogy mieacutert lehetetlen a kentaur leacutete

272 A (2009) i m 229 eacutes 233 Titius Lucretius Carus eacuteleteacutehez eacutes a bdquoDe rerum naturardquo ciacutemű munkaacutejaacutehoz valamint a raacute jellemző fi lozoacutefi ai iraacutenyzathoz ld L (1986) i m 18ndash19 A (2009) i m 229ndash236 A (2003) i m 214ndash219 S (2001) i m viindashxxxiv P (2000) i m 113ndash114 F (2001) i m 45 Oxford Companion s v lsquoLucretiusrsquo

273 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Foumlldi Andraacutes professzor uacuternak az ELTE AacuteJK tanszeacutekvezető egyetemi tanaacuteraacutenak hogy a dolgozat kutatoacutehelyi vitaacutera elkeacuteszuumllt vaacuteltozata kapcsaacuten felhiacutevta a fi gyelmemet mind a kentaur probleacutemaacutejaacutera mind pedig az irodalmi forraacutesok jelentőseacute-geacutere A kentaur probleacutemaacutejaacutet kapcsoloacutedaacutesaacutet a rerum natura fogalmaacutehoz eacutes a lehetetlenseacuteg fi lozoacutefi ai megkoumlzeliacuteteacuteseacutehez meacuterteacutekadoacute moacutedoacuten Ernst Rabel vizsgaacutelta Ld R (1971) i m 122ndash123 Az uacutejabb irodalomban Cuena Boy foglalkozik ezzel a teacutemaacuteval szinteacuten a lehetetlen szolgaacuteltataacutes teacutemakoumlreacuteben ld C B (1993) i m 229 Az őt megelőző szakirodalomboacutel eacuteppen a szolgaacuteltataacutes lehetetlenseacutege kapcsaacuten emliacutetendő M (1969) i m 74 Ugyaneme munkaacutejaacuteban maacutesutt Medicus szinteacuten kifejezetten akkeacutent emliacuteti a hippocentaurust mint annak klasszikus peacuteldaacutejaacutet amikor a megiacutegeacutert dolog in rerum natura esse non postest Vouml M (1969) i m 79

274 Iacutegy emliacutethető kuumlloumlnoumlsen Lucr 4 722ndash734 bdquoNunc age quae moveant animum res accipe et unde quae veniunt veniant in mentem percipe paucis principio hoc dico rerum simulacra vagari multa modis multis in cunctas undique partis tenvia quae facile inter se iunguntur in auris obvia cum veniunt ut aranea bratteaque auri quippe etenim multo magis haec sunt tenvia textu quam quae percipiunt oculos visumque lacessunt corporis haec quoniam penetrant per rara cientque tenvem animi naturam intus sensumque lacessunt Centauros itaque et Scyllarum membra videmus Cerbereasque canum facies simulacraque eorum quorum morte obita tellus amplectitur ossa [hellip]rdquo Ezen a helyen Lucretius arroacutel eacutertekezik hogy mikeacutent juthatnak elmeacutenkbe a kiacutevuumllről joumlvő dolgok Meglaacutetaacutesa szerint a dolgok keacutepei oumlssze-vissza repkednek majd szemuumlnkhoumlz eacuterve a laacutetaacutes eacuterzeteacutet keltik eacutes az emberben bdquovisszkeacuteppeacuterdquo alakulnak iacutegy keltve az eacuterzeacutest Ekkeacutent laacutethatjuk a Scyllaacutek kentaurok eacutes a Cerberus testeacutet A jelen Lucretius-ideacutezet valamint az oumlsszes toumlbbi Lucretiustoacutel ideacutezett szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutes-boacutel szaacutermazik Lucreti de rerum natura libri sex Recognovit brevique adnotatione critica instruxit Cyrillus B Oxford Classical Texts Scriptorum Classicorum Bibliotheca Oxoniensis Oxford University Press 1922

87A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

Lucr 5 878ndash891Sed neque Centauri fuerunt nec tempore in ulloesse queunt duplici natura et corpore binoex alienigenis membris compacta potestashinc illinc partis ut sat par esse potissitid licet hinc quamvis hebeti cognoscere cordeprincipio circum tribus actis impiger annisfl oret equus puer haut quaquam nam saepe etiam nuncubera mammarum in somnis lactantia quaeretpost ubi equum validae vires aetate senectamembraque defi ciunt fugienti languida vitatum demum puerili aevo fl orenta iuventasoffi cit et molli vestit lanugine malasne forte ex homine et veterino semine equorumconfi eri credas Centauros posse neque esse [hellip]

Ebben a textusban Lucretius azt mutatja be hogy mieacutert kizaacutert kettős termeacute-szetű (duplici natura) kettős testű idegen nemű tagokboacutel aacutelloacute (ex alienigenis membris compacta) leacutenyek leacutete Kiinduloacutepontja hogy a keacutet tag nem egyforma ndash haacuteromeacuteves koraacuteban a loacute maacuter felnőtt miacuteg az ember meacuteg csecsszopoacute gyermek-nek szaacutemiacutet (ubera mammarum in somnis lactantia quaeret) amikor pedig a gyermek feacuterfi korba leacutep (molli vestit lanugine malas) addigra a loacute maacuter megveacute-nuumll tagjaiban lankad az erő (equum validae vires aetate senecta membraque defi ciunt fugienti languida vita) Mindebből adoacutedoacutean laacutethatoacute hogy a centaurus vagy hippocentaurus275 az absurdum az abszoluacutet lehetetlen mert nem leacutetező archetiacutepusa A hippocentaurus minden valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash mitoloacutegiai ere-deteacuten tuacutelmenően ndash a fi lozoacutefi a eacutes a retorika koumlreacuteben hasznaacutelt fogalom lehetett amint azt Seneca egyik levele (Sen Ep ad Luc 6 58 15) is joacutel mutatja276 Megjegyzendő ugyanakkor hogy nem Seneca az egyetlen akineacutel a kifejezeacutes előfordul a szeacutepirodalmi forraacutesokban maacutesutt is megtalaacutelhatoacute ez a peacutelda ndash le-

275 Mindkeacutet elnevezeacutes előfordul a forraacutesokban jelenteacutesbeli kuumlloumlnbseacuteg neacutelkuumll Ehhez ld pl Oxford Latin Dictionary s h vv

276 Seneca eacutes a termeacuteszetjog kapcsolataacutehoz kuumlloumlnoumlsen pedig a secundum naturam vivere ideaacutejaacutehoz ld P (2000) i m 115ndash121 Seneca eacutes a kereszteacutenyseacuteg kapcsolataacutehoz ld P (2000) i m 122ndash127 F (2007) i m 71 A fi lozoacutefi a a retorika eacutes a jogi fogalomkeacutepzeacutes kapcsolataacutehoz ld G (1952) i m 483 48 lj R (2000) i m 29ndash30

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről88

gyen eleacuteg ehelyuumltt Plinius vagy Quintilianus munkaacuteira utalni277 Ami az előbb emliacutetett Seneca-peacuteldaacutet illeti a kiinduloacutepont Senecaacutenaacutel ndash mint az keacutesőbb is laacutethatoacute lesz ndash a lsquoquod estrsquo kategoacuteriaacuteja Ezen beluumll kuumlloumlnbseacuteget tesz a genus eacutes a species fogalmai koumlzoumltt278 A kettő koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest Arisztoteleacuteszre hivat-kozva magyaraacutezza az ember a kutya a loacute mind-mind speciesek (homo species est ut Aristoteles ait equus species est canis species est) a felettuumlk aacutelloacute genus pedig az animal (genus esse coepit horum omnium quae modo rettuli ndash hominis equi canis ndash animal) Ehhez keacutepest ndash baacuter nem tartoznak az animal koumlreacutebe ndash egy taacutegabb kategoacuteriaacutet keacutepviselnek a noumlveacutenyek (satum arbustum) amelyek az eacutelők koumlzeacute tartoznak (animam inesse) ekkeacutent eacutelőleacutenynek tekintendők (itaque et vivere illa et mori dicimus) Iacutegy tehaacutet adott egy felsőbb fogalom az animantia amely mind az animalia mind a sata kategoacuteriaacuteit magaacuteban foglalja (animantia superiorem tenebunt locum quia et animalia in hac forma sunt et sata)279 Ezen tuacutelmenően azonban leacuteteznek olyan dolgok is amelyek nem eacutelők mint amilyenek peacuteldaacuteul a sziklaacutek (quaedam anima carent ut saxa) Ebből eredően kell hogy legyen egy olyan fogalom amely az animantia felett aacutell ez pedig a corpus amelyen beluumll az egyik kategoacuteria az animantia lesz ennek paacuterja pedig inanima280 Viszont leacutetezik olyan kategoacuteria amely a corpus felett aacutell (est aliquid superius quam corpus) ndash ez a lsquoquod estrsquo amelyen beluumll leacutetezhet corporalia eacutes incorporalia281 Ebben a vonatkozaacutesban Seneca a sztoikus fi lozoacutefi aacutera hivat-

277 Ehhez ld Plin N H 7 35 bdquoClaudius Caesar scribit hippocentaurum in Thessalia natum eodem die interisse et nos principatu eius adlatum illi ex Aegypto in melle vidimusrdquo A szoumlveg forraacutesa Naturalis historiae libri XXXVII Post L Iani obitum recognovit et scripturae discrepantia adiecta edidit Carolus M vol VI Teubner Lipsiae 1892ndash1909 Hasonloacutekeacuteppen Quint Inst orat 6 3 90 bdquoAlienam fi nxit Iuba qui querenti quod ab equo suo esset adspersus rsquoquid Tursquo inquit rsquome Hippocentaurum putasrsquo suam C Cassius qui militi sine gladio decurrenti rsquoheus commilito pugno bene uterisrsquo inquit et Gabba de piscibus qui cum pridie ex parte adesi et versati postera die positi essent rsquo festinemus alii subcenantrsquo inquit Tertium illud Cicero ut dixi adversus curium fi eri enim certe non poterat ut cum declamaret natus non essetrdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Fabi Quintiliani Institutionis oratoriae libri duodecim vols 1 et 2 recogn brevique adnot critica instruxit Michael W Oxonii Clarendon 1970 Nem kifejezetten a hippocentaurus keacuter-deacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben ugyan de a rerum natura kifejezeacutesnek az irodalmi forraacutesokban valoacute előfordulaacutesa kapcsaacuten ld C B (1993) i m 239ndash242

278 Sen Ep ad Luc 6 58 8 bdquo[hellip] Omnes tibi exponam si ante indicavero esse aliquid genus esse et speciem Nunc autem primum illud genus quaerimus ex quo ceterae species suspensae sunt a quo nascitur omnis divisio quo universa comprensa sunt Invenietur autem si coeperimus singula retro legere sic enim perducemur ad primumrdquo

279 Reacuteszletesen L Sen Ep ad Luc 6 58 9-10 A szoumlvegre toumlrteacutenő hivatkozaacutesok az alaacutebbi kiadaacutest veszik alapul F H L Annaei Senecae opera quae supersunt Vol III Lipsiae Teubner 1858

280 Vouml Sen Ep ad Luc6 58 10 eacutes 14281 Vouml Sen Ep ad Luc 6 58 11 eacutes 14

89A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

kozik amely szerint ami van (quod est) az lehet corporalia eacutes incorporalia Corporalia lehetnek animantia eacutes inanima Animantia koumlreacuteben vannak olyan leacutetezők amelyek animusszal biacuternak miacuteg maacutesoknak csak animaacutejuk van azaz egyesek akarattal eacutertelemmel biacuternak miacuteg maacutesok pusztaacuten eacutelnek ndash animalia az előbbi koumlreacutebe tartoznak amelyet azutaacuten mortalia eacutes immortalia csoportjaira lehet felosztani Ezt koumlvetően ndash egyes sztoikusokra hivatkozaacutessal ndash vezeti be a rerum natura fogalmaacutet arra hiacutevva fel a fi gyelmet hogy vannak amelyek a kuumllvilaacutegban a valoacutesaacutegban leacuteteznek (in rerum natura sunt) miacuteg maacutesok nem (non sunt) Mindazonaacuteltal azt sem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni hogy amelyek a kuumllvilaacutegban nem leacuteteznek (non sunt) azok is a rerum naturaacutehoz tartoznak (rerum natura complectitur) Peacuteldakeacutent hivatkozik a kentaurokra vagy az oacuteriaacutesokra amelyek teacutevkeacutepzetből adoacutedoacutean valamilyen formaacuteval biacuternak joacutellehet corpusuk nincsen (falsa cogitatione formatum habere aliquam imaginem coepit quamvis non habeat substantiam)282 Ebben a Seneca-szoumlvegben tehaacutet joacutel megmutatkozik a rerum natura fogalmaacutenak bdquotoumlbbfedelesrdquo jelenteacutese Keacutetseacutegtelen hogy az in rerum natura (non) est fordulat valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutere illetőleg a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal azonban a bemutatott szoumlveg utolsoacute mondataacuteboacutel laacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutesnek van egy olyan jelenteacutese is amely az objektiacutev valoacutesaacuteggal283 aacutell oumlsszefuumlggeacutesben ezek alapjaacuten a rsquodolgok termeacuteszetersquo kiterjed a kentaurra is joacutellehet ilyen leacuteny testi valoacutejaacuteban nem leacutetezik284

Mindeme fi lozoacutefi a eacutes retorikai előzmeacutenyek utaacuten eacuterdemes azt megvizsgaacutelni hogy a kentaur peacuteldaacuteja hol jelenik meg a jogi forraacutesokban mint valami olyannak a peacuteldaacuteja ami non in rerum natura est Ezek a forraacutespeacuteldaacutek igazolni laacutetszanak azt a Genzmer eacutes Ruumlfner neveacutehez koumlthető felteveacutest hogy a jogi szaknyelvre jelentős hataacutest gyakorolt a fi lozoacutefi a eacutes a retorika terminoloacutegiaacuteja Ami a kentaurt megemliacutető jogi forraacutesokat illeti Gaius a maga instituacutecioacuteiban az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekroacutel szoacutelva emliacuteti a hippocentaurus peacuteldaacutejaacutet

Gai 3 97a

282 Ezzel egyezően ld C B (1993) i m 241ndash242 Ebben a vonatkozaacutesban eacuterdemes arra utalni hogy a corpus kifejezeacutes neacutemelykor substantia eacutertelemben is előfordul Ehhez ld S (1992) i m 138ndash141

283 Ezzel egyező eacutertelemben fordul elő Cuena Boynaacutel is aki kifejezetten kiemeli hogy a rerum natura objektiacutev valoacutesaacuteg eacutertelemben a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje amely baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute eacutes amelynek minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett Vouml C B (1993) i m 235ndash236 bdquo[hellip] la rerum natura es la realidad objectiva ineludible y necesaria de las cosas el mundo corporal (fiacutesico) preexistente a cualquier regulacioacuten juriacutedica y que a toda regulacioacuten juriacutedica se impone de modo necesariordquo Ld meacuteg tovaacutebbaacute C B (1993) i m 239 skk

284 Ehhez a Seneca-szoumlveghez ld meacuteg C B (1993) i m 241ndash242

A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről90

Item si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum stipuletur aeque inutilis est stipulatio

Ezzel egyező tartalmuacute szoumlveggel talaacutelkozhatunk Iustinianus instituacutecioacuteiban is

Inst 3 19 1At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum qui esse non possit inutilis erit stipulatio

A keacutet szoumlveget oumlsszehasonliacutetva megaacutellapiacutethatoacute hogy a Gaius-szoumlvegben az lsquoaequersquo szoacutecska a megelőző fragmentum aacutelliacutetaacutesaacutera vonatkozik amelyben Gaius raacutemutat hogy inutilis a stipulatio abban az esetben ha az adni szaacutendeacutekozott vagyontaacutergy aacutetadaacutesa nem lehetseacuteges (ut dari non possit)285 Ennek peacuteldaacuteja ha a stipulatio taacutergya teacutevedeacutesből szabad ember akit rabszolgaacutenak elhalt akit eacutelőnek illetőleg szent vagy temetkezeacutesi hely amelyet emberi jog alaacute tartozoacutenak veacutelt a stipulaacuteloacute Ennek folytataacutesakeacutent mutat raacute Gaius hogy ndash a koraacutebbiakhoz ha-sonloacutean ndash inutilis a stipulatio olyankor is amikor olyat iacutegeacuter valaki aacutetadni amely a valoacutesaacutegban nem leacutetezhet (in rerum natura esse non potest) A iustninanusi szoumlveg mindoumlssze annyiban kuumlloumlnboumlzik a gaiusitoacutel hogy az eacutelőnek veacutelt halott rabszolga in rerum natura non est amiacuteg a hippocentaurus in rerum natura esse non potest Tartalmi kuumlloumlnbseacuteg azonban nincs a szoumlvegek koumlzoumltt ami Gaiusnaacutel akkeacutent nyilvaacutenul meg hogy dari non possit azt Iustinianus elvontabban az in rerum natura esse non potest fordulattal jellemzi286 Abban azonban mindkeacutet szoumlveg teljesseacuteggel megegyezik hogy a hippocentaurus olyan ami in rerum natura esse non potest Ennek egy lehetseacuteges magyaraacutezata olvashatoacute Cicero De natura deorum287 ciacutemű munkaacutejaacuteban amikor arroacutel iacuter hogy egyes keacutepzelt

285 Az inutilis stipulatio keacuterdeacuteseacutehez ld a hazai szakirodalomban leguacutejabban S (2006) i m 214ndash216 aki a hippocentaurus keacuterdeacuteseacutet is eacuterinti

286 Megjegyzendő hogy a kentaurra vonatkozoacute utalaacutes a Digestaacuteban is megtalaacutelhatoacute egy helyen (Cels D 45 1 97 pr [26 dig]) aneacutelkuumll azonban hogy ez a locus a hippocentaurust kapcso-latba hoznaacute a rerum natura fogalmaacuteval Ehhez ld meacuteg C B (1993) i m 229 aki egy tovaacutebbi Digesta-szoumlvegre (Gai D 44 7 1 9 [2 aur]) is hivatkozik Ez utoacutebbi szoumlveg ugyan a kentaurt nem emliacuteti abboacutel a szempontboacutel azonban meacutegis jelentős hogy a gaiusi instituacuteci-oacutekban is szereplő ut dari non possit fordulat ebben a textusban is megjelenik az erre adott peacuteldaacutek pedig a iustinianusi instituacutecioacutekban szereplő peacuteldaacutekkal mutatnak reacuteszleges egyezeacutest koumlzoumls peacutelda a homo iam mortus tovaacutebbi csak a Digestaacuteban szereplő pedig az aedes deusta

287 Cic N D 2 5 bdquo[hellip] Quod nisi cognitum conprehensumque animis haberemus non tam stabilis opinio permaneret nec confi rmaretur diuturnitate temporis nec una cum saeclis

91A rerum natura kifejezeacutes alkotoacuteelemeiről

eacutes haszontalan neacutezetek hiedelmek (opiniones fi ctas atque vanas) pusztaacuten az idő muacutelaacutesaacuteboacutel eredően elenyeacutesznek (diuturnitate extabuisse) peacuteldakeacutent emliacuteti hogy ki is hinne a hippocentaurus vagy a chimaera leacutetezeacuteseacuteben A fi lozoacutefi ai retorikai eacutes a jogi forraacutesok alapjaacuten tehaacutet igazolhatoacute hogy a rerum natura kife-jezeacutes elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet van hivatva kifejezni A vonatkozoacute szekunder irodalom roumlvid aacutettekinteacutese utaacuten azt a keacuterdeacutest eacuterdemes reacuteszletesen megvizsgaacutelni hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes Digestaacuteban megtalaacutelhatoacute előfordulaacutesaihoz milyen jelenteacutesek kapcsoloacutednak

aetatibusque hominum inveterare potuisset Etenim videmus ceteras opiniones fi ctas atque vanas diuturnitate extabuisse Quis enim hippocentaurum fuisse aut Chimaeram putat [hellip]rdquo A szoumlveg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik M Tullius Ciceronis De Natura Deorum Libri primus et secundus usque ad c 41 Edidit D F A Mionachii impensis A Weberi 1829

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS MEGJELENEacuteSE A MAacuteSODLAGOS IRODALOMBAN

A keacuterdeacutessel foglalkozoacute roacutemai jogi irodalomra aacuteltalaacuteban jellemző hogy kifeje-zetten a rerum naturaacutet taglaloacute illetőleg azt koumlzeacuteppontba aacutelliacutetoacute aacutetfogoacute roacutemai jogi munka alig leacutetezik Keacutetseacutegtelen hogy egyfelől talaacutelkozhatunk a szekundeacuter irodalomban olyan tanulmaacutenyokkal amelyek a rerum natura (Natur der Sache natura delle cose natura de las cosas) keacuterdeacuteseacutet illetőleg ennek valamely as-pektusaacutet jaacuterjaacutek koumlruumll288 Teacutenykeacuterdeacutes emellett hogy a teacutema meacuterteacutekadoacute roacutemai jogi feldolgozaacutesa egyeacutertelműen Wolfgang Waldstein neveacutehez koumlthető emellett az uacutejabb szakirodalomban emliacutetendő meacuteg Cuena Boy munkaacuteja is valamint a XX szaacutezad elejeacuteről Carlo Alberto Maschi monograacutefi aacuteja amely a roacutemai jogban fellelhető termeacuteszetjogi koncepcioacutet tekinti aacutet reacuteszletesen Waldstein azonban elsődlegesen a klasszikus jogaacuteszok doumlnteacuteshozatalaacutenak meghataacuterozoacute elemeit igyekszik feltaacuterni joacutellehet az ő munkaacuteja koumlzeliacuteti meg a leginkaacutebb komplexen ezt a keacuterdeacutest289 Cuena Boy kivaacuteloacute monograacutefi aacuteja pedig a fi zikai lehetetlenseacuteg keacuterdeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben vizsgaacutelja a fogalmat ekkeacutent az ő megkoumlzeliacuteteacutese a rerum natura fogalmaacutenak fi zikai leacutetezeacutessel oumlsszefuumlggő aspektusaacutera vonatko-zik vagyis a rerum natura ezen kiacutevuumlli jelenteacutestartalmaacutet eacutes alkalmazaacutesaacutet nem tekinti aacutet290 Maschi kiinduloacutepontja natura jelenteacuteseacutenek a jogban megjelenő vizsgaacutelata kuumlloumln kiteacuterve a ius naturale speciaacutelis fogalomkoumlreacutere valamint roumlvid excursus gyanaacutent veacuteve szaacute mba a rerum natura teacutemakoumlreacutet is291 Azt laacutetjuk tehaacutet hogy az alapvetőnek mondott munkaacutek sem maradeacutektalanul fedik le a rerum natura fogalmaacutet tematikus foacutekuszukat tekintve Ugyanakkor vitaacuten feluumll aacutell hogy a megvaacutelaszolandoacute keacuterdeacuteseik kapcsaacuten akkuraacutetus precizitaacutessal elemzik a forraacutesokat aacutetfogoacute keacutepet kiacutevaacutenva rajzolni a rerum natura fogalmaacutenak konkreacutet

288 Iacutegy ld pl M -M (1971) i m 114ndash124 G V (1970) i m 59ndash91289 W (1976) i m 29ndash68290 C B (1993) i m 242ndash262291 Ld M (1937) i m 65ndash72

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban94

jelenteacuteseacuteről eacutes szerepeacuteről is A hazai szekundeacuter irodalomboacutel kiemelendő Benke Joacutezsef kitűnő doktori eacutertekezeacutese aki a remeacutenyveacutetel taacutergykoumlreacuteben a nem leacutetező dolog adaacutesveacuteteleacutehez koumltődően teacuter ki az in rerum natura non sit illetve esse desierit kifejezeacutesek eacutertelmezeacuteseacutere292 A szakirodalom eddigi vizsgaacutelata alapjaacuten kitűnik hogy a rerum natura fogalmaacutenak elvont aacutetfogoacute elemzeacutese minden bizonnyal azeacutert hiaacutenyzik a romanista irodalomboacutel mert az alapul szolgaacuteloacute for-raacutesok gyakorlati esetekre adott responsumok ekkeacutent ezek elemzeacutese soraacuten sem lehet teljesseacuteggel elszakadni attoacutel a kontextustoacutel amelyben a vizsgaacutelt kifejezeacutes megjelenik

Tuacutelleacutepve a roacutemai jogi szekundeacuter irodalom koumlreacuten mindenkeacuteppen meg kell emliacuteteni Herbert Schambeck kismonograacutefi aacutejaacutet amelyben a szerző eacuterdemben eacutes reacuteszletesen foglalkozik a dolog termeacuteszeteacutenek (Natur der Sache) keacuterdeacuteseacutevel ekkeacutent keruumll emliacuteteacutesre munkaacutejaacuteban a rerum natura fogalma is Megkoumlzeliacuteteacutese eacutes szemleacuteletmoacutedja a jogfi lozoacutefus felfogaacutesaacutet tuumlkroumlzi a rerum natura fogalom el-meacuteleti eacutes gyakorlati bemutataacutesaacutenaacutel messze toumlbbet vaacutellal ndash munkaacutejaacuteban aacutettekinti egyfelől a dolog termeacuteszeteacutenek fogalomtoumlrteacuteneteacutet a goumlroumlgneacutel a roacutemaiaknaacutel a kereszteacuteny egyhaacutezatyaacutek munkaacuteiban valamint a termeacuteszetjogi kodifi kaacutecioacutehoz koumltődően293 Elemzi a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalmat tartalmi szempontboacutel bemutatva annak lehetseacuteges jelenteacuteseit eacutes alkalmazaacutesait294 majd aacutettekinti a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalom kapcsolataacutet a hataacutelyos pozitiacutev joggal szokaacutesjoggal eacutes koraacutenak biacuteroacute gyakorlataacuteval295 Veacutegezetuumll elhelyezi a bdquodolog termeacuteszeterdquo fogalmat a jogelmeacuteleti irodalomban is296 Keacutezben tarthatunk tehaacutet egy a bdquodolog termeacuteszeteacutetrdquo reacuteszletesen toumlbb szempontboacutel bemutatoacute munkaacutet amely azonban egyfelől jogfi lozoacutefi ai munka amelyet szerzője kuumlloumlnoumlsen magas sziacutenvonalon keacutesziacutetett el azonban nem mindig azokat a keacuterdeacuteseket veti fel amelyek egy szi-goruacutean roacutemai jogi elemzeacutes kereteacuteben felteendők Maacutesfelől pedig nem elhanya-golhatoacute szempont hogy a bdquodolog termeacuteszeterdquo eacutes a rerum natura fogalomkoumlre nincs teljes aacutetfedeacutesben egymaacutessal eacuteppen uacutegy ahogy a bdquotermeacuteszetjogrdquo eacutes a ius naturale fogalmainak egymaacutessal valoacute oumlsszemosaacutesa sem szerencseacutes minthogy mindkeacutet esetben szuumlkseacutegtelen feacutelreeacuterteacuteseket alapozhatunk meg mindezzel A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik meacuteg Paolo Ferretti monograacutefi aacuteja is aki ebben a munkaacutejaacuteban elsősorban a meacutehmagzat helyzeteacutet elemzi a primeacuter

292 Ld B (2011) i m 72 skk Megjegyzendő hogy a szerző a rerum natura keacuterdeacuteseacuteben jelen munka szerzőjeacutenek a taacutergykoumlrben koraacutebban megjelent tanulmaacutenyaacutera hivatkozik

293 S (1964) i m 7ndash31294 S (1964) i m 32ndash64295 S (1964) i m 65ndash121296 S (1964) i m 122ndash140

95A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban

forraacutesok tuumlkreacuteben Ferretti eacuteppen ontoloacutegiai alapaacutellaacutesboacutel az in rerum natura esse eacutes az in rebus humanis nondum esse kifejezeacutesek eacutertelmezeacutese főkeacutent pedig ezek egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten foglalkozik meacutelyrehatoacutebban a rerum natura mibenleacuteteacutevel Munkaacutejaacutenak aacutettekinteacutese nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre juthatunk hogy a rerum natura kifejezeacutesnek csak egy meglehetősen szűkiacutető jelenteacutest tulajdoniacutet felfogaacutesa szerint a jogaacuteszok ezzel a fordulattal mindoumlssze valakinek vagy valaminek a leacutetezeacuteseacutere utaltak297 Joacutellehet a szerzőnek abban a tekintetben teljesen igaza van hogy az emliacutetett kifejezeacutesek valoacuteban ebbe a jelenteacutesiraacutenyba terelik a rerum natura ndash ekkeacutent most absztraktan felfogott ndash fogalmaacutet azonban azt sem szabad elfelejteni hogy a primeacuter forraacutesok oumlsszesseacute-geacutenek vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes jelenteacutese a Ferretti aacuteltal adott eacutertelmezeacutesneacutel taacutegabb Azt tapasztalhatjuk tehaacutet az eddig felsorakoztatott szekundeacuter munkaacutek kapcsaacuten hogy sokfeacutele eacutes niacutevoacutes irodalma van a teacutemaacutenak ugyanakkor az emiacuteltett szakmunkaacutek tematikus koumltődeacutese az informaacutecioacutek alapos szegmentaacutelaacutesaacutera keacutenyszeruumlluumlnk

Waldstein munkaacutejaacutehoz szerkezeteacuteben hasonloacute Franz Horak iacuteraacutesa amelyben a szerző ndash akaacutercsak Waldstein ndash a jogaacuteszi doumlnteacutesek eredőit kutatja ebben a munkaacuteban is mindoumlssze per tangentem keruumll bemutataacutesra a rerum natura probleacutemaacuteja Amiacuteg azonban Waldstein egy teljes fejezetben szigoruacutean csak a rerum natura mibenleacuteteacutevel foglalkozik addig Horak a joginteacutezmeacutenyek termeacuteszeteacutenek eacutes a termeacuteszetből eredő adottsaacutegokon alapuloacute szabaacutelyossaacutegok (Natur der Rechtsinstitute ndash Naturgegebenheiten) oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak kereteacute-ben tanulmaacutenyozza a teacutemaacutet főkeacutent annak feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik hogy milyen szerepuumlk van ezeknek a termeacuteszetből eredő adottsaacutegoknak a doumlnteacuteshozatal koumlreacuteben298 Hangveacuteteleacutet oumlsszesseacutegeacuteben egyfajta pozitivista szkepticizmus jellemzi A rerum natura fogalma Horak gondolatrendszereacuteben oumlsszesseacutegeacuteben haacutetteacuterbe szorul pusztaacuten logikai alapon vizsgaacutelja a jogaacuteszok eleacute keruumllt eseteket Ahol a rerum natura forraacutesszerűen előkeruumll ott is tisztaacuten normatiacutev alapon az entimeacutema fogalmaacutenak segiacutetseacuteguumll hiacutevaacutesaacuteval igyekszik megoldani a felmeruumllő probleacutemaacutet299

Ezen tuacutelmenően azonban a kortaacuters irodalom azt a taacutegabb keacuterdeacuteskoumlrt amelybe a rerum natura fogalma is illeszkedik vagy a natura vagy a ius naturale olda-

297 Vouml F (2008) i m 77ndash80298 Ezzel egyezően ld G (1971) i m 119ndash120 aki arra mutat raacute hogy Horak elemzeacutese a

rerum natura keacuterdeacuteseacutet mint termeacuteszeti teacutenyezőket taglalja vagy szigoruacutean a kelseni SeinndashSollen kategoacuteriaacuteival egybevetve illetve ezekből kiindulva vagy pedig a rerum naturaacutet egy jogaacuteszi koumlzhelykeacutent felfogva

299 H (1969) i m 277

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban96

laacuteroacutel vizsgaacutelja300 Ebben a koumlrben tehaacutet a rerum natura mint fogalom a natura vagy a ius naturale jobb megeacuterteacuteseacutet szolgaacutelja keveacutes szoacute esik azonban magaacuteroacutel a rerum naturaacuteroacutel annak karaktereacuteről eacutes jelenteacuteseacuteről a jogaacuteszi terminoloacutegiaacuteban A szerzők koumlzoumltt abban a tekintetben egyeteacuterteacutes van hogy a kiinduloacutepont a natura vizsgaacutelata lehet301 Neacutemi paacutetosszal aacutellapiacutetja meg Bretone hogy az oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet leacutetrehozoacute oumlroumlk eacutes elpusztiacutethatatlan termeacuteszettel szembekeruumllve az oacutekori ember okvetlenuumll tudataacuteban kellett legyen a sajaacutet vilaacutegban elfoglalt helyeacutenek302 Paacutetosza abboacutel ered hogy miutaacuten ebbeacuteli neacutezeteit kifejti raacutemutat hogy a termeacuteszetre jellemző a szokatlan a szabaacutelyostoacutel elteacuterő leacutetrehozaacutesa is mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes vagy akaacuter egy torzszuumlloumltt gyermeknek a vilaacutegra joumlvetele303 Mi toumlbb vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet a modern ember fel-fogaacutesaacutenak iraacutenyaacuteboacutel indiacutetja amely eszmeiseacutegeacuteben eacuteppen egy a termeacuteszettől a tudomaacuteny aacuteltal fuumlggetleniacutetett attoacutel egyszersmind elrugaszkodott emberkeacutepet idealizaacutel304 Ugyanakkor elismeri a termeacuteszetben benne rejlő rend leacuteteacutet aacutem azt is aacutelliacutetja egyszersmind hogy az egyeacuteni emberi doumlnteacutes fuumlggveacutenye hogy ennek alaacutevetjuumlk magunkat vagy eacuteppen kivonjuk magunkat a hatoacutekoumlreacuteből305 Erre pedig ndash mint azt maga iacuterja ndash a tudomaacuteny tenne minket keacutepesseacute ha meacutegoly muacutelandoacute moacutedon is306 Mindebből koumlvetkezik hogy joacutellehet megaacutellapiacutetaacutesait egyenkeacutent helyesleacutessel lehet fogadni azonban szavai moumlguumll teljesen maacutesfajta felfogaacutes laacutetszik kirajzoloacutedni a termeacuteszetet eacutes ennek normatiacutev lekeacutepezeacuteseacutet a ius naturaleacutet maacutesodlagosnak iacuteteacuteli307

Ezen a ponton eacuterdemes egy roumlvid megjegyzeacutest szentelni a ius naturale eacutes ius gentium irodalomban elfoglalt helyeacutenek Gyakorta előfordul ugyanis a keacutet kategoacuteria koumldoumls mitizaacutelaacutesa nehezen megfoghatoacute viszonyrendszerbe aacutelliacutetaacutesa valamint a ius civileacutevel valoacute szembeaacutelliacutetaacutesa308 Tipikus mitizaacutelaacutes fi gyelhető meg

300 A natura oldalaacuteroacutel vizsgaacutelja Waldstein Horak Kaser Cuena Boy Bretone a ius naturale (gentium) oldalaacuteroacutel Winkel Schambeck eacutes Maren Guimaratildees Taborda Elsősorban a natura naturalis ratio eacutes ius naturale valamint az egyes taacutergyi jogforraacutesok egymaacuteshoz valoacute viszo-nyaacutet vizsgaacutelja Archi eacutes Mayer-Maly előbbi szerző azonban főkeacutent Gaius Instituacutecioacutei kapcsaacuten folytatja le vizsgaacutelataacutet

301 S (1964) i m 12ndash16 K (1993) i m 58ndash59 W (1993) i m 443ndash449 T (2001) i m 180ndash181 B (2001) i m 113ndash121

302 B (2001) i m 114ndash115303 B (2001) i m 116304 B (2001) i m 113305 B (2001) i m 120306 B (2001) i m 114307 Maacutes oumlsszefuumlggeacutesben vouml B (1982) i m 32308 Van olyan szerző is aki szerint maacuter a roacutemai jogaacuteszok is ndash főkeacutent pedig Gaius ndash egyenlőseacutegje-

let tettek a keacutet normarendszer koumlzeacute Ld C (1985) i m 359 Mindazonaacuteltal a hivatkozott

97A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban

abban az aacutelliacutetaacutesban hogy a ius gentium eacutes naturale kapcsaacuten keacutetfeacutele hagyomaacuteny oumlsszekapcsolaacutesaacuteboacutel eredő fogalmi zavarral aacutellunk szemben309 Eme aacutelliacutetaacutes annaacutel keveacutesbeacute eacuterthető mivel a ius gentium eacutes a ius naturale elhataacuterolaacutesa kapcsaacuten abban a keacuterdeacutesben aacuteltalaacutenos az egyeteacuterteacutes hogy utoacutebbi eredője a natura miacuteg előbbi a naturalis ratioacuteboacutel szaacutermazik valamint hogy a ius naturale minden eacutelőleacutenyre iraacutenyadoacute amiacuteg a ius gentium csak az emberekre310 A keacutet kategoacuteria koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg első tekintetre ennyi eacutes nem toumlbb A natura ndash ahogy arra Bretone is raacutemutat ndash magaacuteban hordoz egy rendet amely bizonyos ceacutel feleacute mutat Amikor az ember toumlrekveacutese (voluntas ndash vouml Ulp D 1 1 10 pr [1 reg] constans et perpetua voluntas) hogy oumlsszhangban eacuteljen a termeacuteszettel realizaacuteloacutedik

forraacutesok az aacutelliacutetaacutest nem taacutemasztjaacutek alaacute Gai 1 1 (eacutes az ezzel teljesen egyező Gai D 1 1 9 [1 inst]) szoumlvegeacuteben a ius gentium kapcsaacuten az szerepel hogy rsquoquod vero naturalis ratio inter omnes homines constituitrsquo Ennek leacutenyegeacutet akkor lehet tetten eacuterni ha fi gyelemmel vagyunk arra hogy ugyanez a szoumlveg a ius civile kapcsaacuten azt hangsuacutelyozza hogy ezt populus ipse sibi constituit A koumlzoumls pont tehaacutet constituere amelynek eredője a ius civile kapcsaacuten a populus a ius gentium kapcsaacuten a naturalis ratio A maacutesik hivatkozott szoumlveg (Paul D 1 1 11 [14 ad Sab]) vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes laacutetni hogy a ius naturale vonatkozaacutesaacuteban felsorolt jellemzők a semper aequum eacutes (semper) bonum a ius civile mellett emliacutetett jellemző pedig az omnibus aut pluribus in quaque civitate utile Ebben az esetben tehaacutet ismeacutet a vonatkoztataacutesi pont helyes megvaacutelasztaacutesaacutetoacutel fuumlgg a szoumlveg megeacuterteacutese Mindezek elleneacutere a ius gentium kapcsaacuten tett megaacutellapiacutetaacutesa oumlsszesseacutegeacuteben helyesnek mondhatoacute (bdquoAll laws in the ius gentium [hellip] were institutions actually embodied de iure int he positive law of all known peoples which happen to agree with each otherrdquo) meacuteg akkor is ha ndash mint azt maga is elismeri ndash megfogalmazaacutesa anakronisztikus Vouml C (1985) i m 360

309 bdquoLa conjugaison de la tradition philosophique grecque avec la tradition juridico-positive romaine explique cette confusionrdquo Vouml T (2001) i m 181

310 Eme felismereacutes hiaacutenya vezet oda hogy Poacutelay egyszerűen fi lozoacutefi ai kategoacuteriaacutenak tekinti mind a ius gentiumot mind a ius naturaleacutet Baacuter a keacutet normarendszer egymaacuteshoz valoacute viszonya tekin-teteacuteben megaacutellapiacutetaacutesai adekvaacutetnak mondhatoacutek a ius gentiumot azeacutert szaacuteműzi a jog vilaacutegaacuteboacutel eacutes minősiacuteti puszta fi lozoacutefi ai kategoacuteriaacutenak mivel a forraacutesok tanulsaacutega szerint a ius gentium a ius naturaleacuten alapuloacute fogalom maacuterpedig nincs olyan aacutellamok feletti szevezet amely ennek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet kikeacutenyszeriacutethetneacute iacutegy (pozitiacutev) jognak nem tekinthető Reacuteszletesen ld P (1988) i m 106ndash108 Megjegyzendő ugyanakkor hogy első tekintetre Poacutelay gondolatrend-szereacuteben csak pozitiacutev jog eacutes fi lozoacutefi ai kategoacuteria leacutetezik ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy Schulz neacutezeteacutevel ellenteacutetesen raacutemutat arra is hogy ndash mivel a jogaacuteszok respondeaacuteloacute teveacutekenyseacuteguumlk soraacuten aktiacutevan hivatkoztak mind a ius naturaleacutera mind a ius gentiumra ndash semmikeacutepp sem tekinthető a jogtudomaacutenyon kiacutevuumlli kategoacuteriaacutenak Ld reacuteszletesen P (1988) i m 145ndash146 Ami a fi lozoacutefi ai kategoacuteriakeacutent valoacute minősiacuteteacutest illeti ezzel kapcsolatosan megjegyzendő azonban hogy nem felteacutetlenuumll szerencseacutes az a neacutezete amely a jogot a keacutenyszer lehetőseacutegeacutevel azonosiacutetja joacutellehet eacuterveleacutese teljes egeacuteszeacuteben konzisztens Ld P (1988) i m 108 Ennek kapcsaacuten eacuterdemes meacuteg utalni a diocletianusi aacutermaximaacuteloacute rendelet animorum caecitate fordu-lataacutera Ehhez ld W (2002b) i m 227ndash228 Colish ndash fentebb bemutatott vonatkozoacute neacutezete elleneacutere ndash a ius gentiumot azonosiacutetja a ius naturaleacuteval Ld ehhez C (1985) i m 360 bdquoThe Roman jurists [hellip] identify natural law or natural reason as the underlying principle which establishes the commonly shared civil laws which make up the ius gentiumrdquo Ez csak akkor lenne igaz ha a ius naturale a naturalis ratioacuteboacutel eredne azonban a forraacutes ebben a vonatkozaacutesban egyeacutertelmű natura omnia animalia docuit

A rerum natura fogalom megjeleneacutese a maacutesodlagos irodalomban98

onnantoacutel beszeacutelhetuumlnk ereacutenyes eacuteletről311 A keacuterdeacutes az hogy ez a toumlrekveacutes keacuteszteteacutes honneacutet kell hogy szaacutermazzon Csak a termeacuteszetből magaacuteboacutel eredhet eacutes fi gyelembe veacuteve az ember keacutepesseacutegeacutet a megismereacutesre (azzal egyuumltt hogy a termeacuteszet maradeacutektalan megismereacutese neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik) a naturaacuteboacutel az ember szaacutemaacutera leszűrt koumlzoumls ismeret a naturalis ratio aacuteltal keruumll koumlzvetiacuteteacutesre

Ami a ius naturale vagy akaacuter a ius gentium eacutes a ius civile egymaacutessal valoacute szembeaacutelliacutetaacutesaacutet illeti joacutellehet az egy helyes megaacutellapiacutetaacutes hogy a haacuterom nor-marendszer azonos szinten helyezkedik el ekkeacutent adoacutedhatna a felteacutetelezeacutes hogy akkor ezek egymaacutessal nyilvaacuten konkuraacuteltak is312 Kaser ugyanakkor felhiacutevja a fi gyelmet arra a teacutenyre hogy eme normarendszerek egymaacutes melletti megjeleniacuteteacutese Ulpianus munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető iacutegy nem laacutet alapot annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy ezek egymaacutes ellenteacutetpaacuterjai lettek volna313 Ugyanakkor Kaser is elismeri hogy elsődleges fontossaacuteguacute hogy valamennyi a naturaacutehoz kapcsoloacutedoacute fogalom vizsgaacutelata a konkreacutet termeacuteszeti jelenseacutegek oumlsszefuumlggeacuteseacute-ben kivitelezhető314

311 Vouml H (2004) i m 18ndash19312 Vouml pl W (1993) i m 444 Ezzel leacutenyegeacuteben ellenteacutetesen pl P (1988) i m 108313 Vouml K (1993) i m 58314 K (1993) i m 58

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS ELEMZEacuteSEacuteNEK FONTOSSAacuteGAacuteROacuteL FIGYELEMMEL

A LEHETSEacuteGES HOZADEacuteKOKRA

1 A maacutesodlagos irodalom eacutes a sajaacutet forraacuteskutataacutes egybeveteacutese szaacutemszerűseacuteg elteacutereacutesek eacutes ezek lehetseacuteges okai

Waldstein abboacutel indul ki hogy a natura kifejezeacutes 128 helyen fordul elő a jogaacute-szok munkaacuteiban ndash az alapul vett szoumlvegek meriacuteteacutesi koumlre tehaacutet nem korlaacutetozoacutedik kizaacuteroacutelag a Digestaacutera315 Ehhez keacutepest a jelen elemzeacutes alapjaacutet ndash az IntraText Digital Library adatbaacutezisaacutera taacutemaszkodva ndash 51 olyan csak a Digestaacuteboacutel szaacuter-mazoacute veacutelemeacuteny keacutepezi ahol kizaacuteroacutelag a rerum natura kifejezeacutes fordul elő316 Waldstein iacuteraacutesa kapcsaacuten ezzel szemben csak a rerum naturaacuteval foglalkozoacute reacuteszekből 82 szoumlveghivatkozaacutes emelhető ki ugyanakkor van 11 olyan szoumlveg is amelyet Waldstein egyaacuteltalaacuten nem emliacutet joacutellehet a rerum natura kifejezeacutes fellelhető bennuumlk317 A waldsteini szoumlvegek tuumlzetesebb aacutetvizsgaacutelaacutesa nyomaacuten

315 A szoumlvegek utoacutelagos moacutedosiacutetaacutesaacuteval kapcsolatosan raacutemutat arra hogy igen sok jogaacutesz munkaacute-jaacuteban szaacutemtalan alkalommal fordulnak elő ilyen hivatkozaacutesok eacutes ez a teacuteny eleve lehetetlenneacute teszi hogy minden egyes helyen interpolaacutecioacutera gyanakodhassunk Ugyanakkor nem zaacuterja ki hogy egyik-maacutesik hely tekinteteacuteben helytaacutelloacute lehet a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes felteacutetelezeacutese Reacuteszletesen vouml W (1976) i m 30

316 Az IntraText Digital Library egy digitaacutelis koumlnyvtaacuter amely toumlbb mint 40 nyelven tartalmaz irodalmi fi lozoacutefi ai tudomaacutenyos eacutes vallaacutesi taacutergyuacute szoumlvegeket A szakeacutertőkből aacutelloacute szerkesz-tőbizottsaacuteg tudomaacutenyos igeacutenyesseacutegre eacutes pontossaacutegra toumlrekedve aacutelliacutetotta oumlssze eacutes bőviacuteti a portaacutel tartalmaacutet A portaacutel toumlbb szempontot fi gyelembe vevő sajaacutet keresőmotorral rendelkezik a szoumlvegek hypertext formaacutetumuacuteak vagyis lehetőseacuteg van egy adott szoacute illetve kifejezeacutes előfordulaacutesainak kereseacuteseacutere is A portaacutel eleacuterhető a wwwintratextcom ciacutemen a latin nyelvű alportaacutel a wwwintratextcomLAT ciacutemről eacuterhető el koumlzvetlenuumll Megjegyzendő hogy ez a portaacutel mindoumlssze megkoumlnnyiacuteti a forraacuteskutataacutest a romanisztikaacuteban elfogadott alapművek hasznaacutelataacutet azonban nem helyettesiacuteti

317 Ezek a Waldsteinneacutel nem szereplő szoumlvegek az alaacutebbiak Iul D 1 5 26 (69 dig) Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ulp D 19 5 4 (30 ad Sab) Gai D 221 28 1 (2 rer cott) Mod D 38 10 4 pr (12 pand) Iav D 41 2 23 2 (1 epist) Paul D 45 1 73pr (24 ad ed) Alf D 48 22 3 (1 epit) Paul D 49 8 3 1 (16 resp) Cels D 50 17 186 (12 dig) Cels D 50 17 188 1 (17 dig)

A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutelhellip100

megaacutellapiacutethatoacute hogy a 31 szoumlvegből expressis verbis egyetlenben sem fordul elő rerum natura kifejezeacutes Fontos kiemelni ugyanakkor hogy pusztaacuten nyelvi-formai alapon ezek a szoumlvegek nem rekeszthetők ki maacuter a szoumlvegek elsődleges olvasata is egyeacutertelműen abba az iraacutenyba mutat hogy tartalmilag kapcsoloacutednak a dolog termeacuteszeteacutenek teacutemakoumlreacutehez azonban a reacuteszletes elemzeacutestől ndash nehogy a rerum naturaacuteval valoacute foglalatoskodaacutes parttalannaacute vaacuteljeacutek ndash jelenleg el kell tekinteni

Cuena Boy a rerum natura eacutes a fi zikai lehetetlenseacuteg kapcsolataacutenak probleacute-makoumlreacutet koumlruumlljaacuteroacute tanulmaacutenyaacuteban oumlsszesen 57 szoumlveget vizsgaacutel a Digestaacuteboacutel ezek koumlzuumll 21-ben szerepel kifejezetten a rerum natura fordulat a fennmaradoacute szoumlvegek vagy a natura illetve a naturalis ratio teacutemaacutejaacutehoz koumltődnek koumlzvetle-nuumll vagy a lehetetlenseacutegre vonatkozoacute utalaacutes jelenik meg bennuumlk vagy pedig az operae libertorum keacuterdeacuteseacutere vonatkoznak Mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk munkaacuteja abboacutel a szempontboacutel is kuumlloumln fi gyelmet eacuterdemel hogy az irodalmi forraacutesokat is szaacutemba veszi Megjegyzendő hogy a jogi forraacutesok koumlreacuteből Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteira valamint Paulus Sententiaacuteira is hivatkozik

2 Kategorizaacutelaacutes a maacutesodlagos irodalomban

Waldstein legelőszoumlr az in rerum natura esse kifejezeacutessel foglalkozik amely dolgok operae valamint emberi szemeacutelyek teacutenyleges leacutetezeacuteseacutere utal az egyes szoumlvegekben Ebben a koumlrben kiinduloacutepontul szolgaacutel hogy birtok csak olyan dolgon aacutellhat fenn amely leacutetezik318 Ebből koumlvetkezik hogy annyiban a dolgok felett fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacutegok is osztjaacutek a dolog sorsaacutet amennyiben annak elpusztulaacutesa eseteacuten a jogosultsaacuteg is elenyeacuteszik319 A dolog pusztulaacutesaacuteeacutert elhasznaacutelaacuteseacutert valoacute felelősseacuteg leacutephet ennek a helyeacutebe illetőleg ndash ezzel paacuterhuza-mosan vagy emellett ndash a szerződeacutesből vagy veacutegrendeletből eredő deliktuaacutelis felelősseacuteg amely szinteacuten csak koraacutebban leacutetező dolgokra vonatkozhat320 Operae alatt olyan emberi cselekveacuteseket eacutertuumlnk amelyek nem tekinthetők aacuteltalaacutenosan leacutetezőnek csak akkortoacutel amikor az emberi cselekveacutes elveacutegzeacutese (a szolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesa) esedeacutekesseacute vaacutelik321 Megjelenik meacuteg ez a kifejezeacutes az ember leacutetezeacuteseacutevel kapcsolatban is valamint egy esetben a conceptus is uacutegy tekintendő mint aki

318 W (1976) i m 31319 W (1976) i m 31320 W (1976) i m 31ndash32321 W (1976) i m 32ndash33

101A rerum natura kifejezeacutes elemzeacuteseacutenek fontossaacutegaacuteroacutelhellip

in rerum natura est322 Ez utoacutebbi esetkoumlrből amely maacuter az in rerum natura esse fordulat taacutegabb az objektiacutev leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek iraacutenyaacuteba mutat okszerűen kouml-vetkeznek azok az esetek ahol az in rerum natura esse az objektiacutev valoacutesaacutegra utal Az ide sorolhatoacute teacutenyaacutellaacutesok objektiacutev valoacutesaacutegaacutet nem rontja le az a teacuteny hogy az emberi tudat nem minden esetben keacutepes aacutetfogni ezeket323 Ezt koumlvetően a rerum natura olyan eacutertelmeacutet vizsgaacutelja amellyel kapcsolatban a vonatkozoacute szoumlvegek egy bizonyos dolog sajaacutetos jellegeacutet vagy specifi kus termeacuteszeteacutet hangsuacutelyozzaacutek Ezen beluumll emliacuteteacutesre keruumll a koumllcsoumln amelynek kereteacuteben az adoacutes ugyanabboacutel a dologfajtaacuteboacutel ndash tehaacutet ugyanolyan nemű eacutes termeacuteszetű dologboacutel ndash ugyanannyit koumlteles visszaadni Hasonloacutekeacuteppen jelentős lehet az esetekben szereplő konkreacutet dolgok specifi kus jellege egy hagyateacutek tartalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor vagy oumlsszekeveredett egyesuumllt illetve feldolgozaacutes reacuteveacuten egyesiacutetett dolgok tulajdoni viszonyainak rendezeacutesekor324 Veacutegezetuumll foglalkozik a termeacuteszetes gyuumlmoumllcsoumlk a termeacuteszetes dologpusztulaacutes keacuterdeacuteseivel a natura humanae condicionis esetei-vel mint amilyen peacuteldaacuteul a betegseacuteg a jellem a valamire valoacute hajlam vagy haj-landoacutesaacuteg a rokonsaacuteg egyes keacuterdeacuteseivel valamint a maacuter teleologikus eacutes normatiacutev adottsaacutegokat megjeleniacutető natura rei teacutemaacutejaacuteval is325

Cuena Boy tanulmaacutenyaacuteban a koumlzponti keacuterdeacutes a szolgaacuteltataacutes fi zikai lehetet-lenseacutege ekkeacutent a forraacutesokat is ebből a szempontboacutel vizsgaacutelja A rerum natura fordulat jelenteacutese koumlreacuteben logikai kapcsolatot teacutetelez fel a leacutetezeacutes kifejezeacutese eacutes az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese koumlzoumltt A fi zikai lehetetlenseacuteg koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget tesz az objektiacuteve lehetetlen326 illetőleg az időszakosan lehetetlen szolgaacuteltataacutesok koumlzoumltt327 Kuumlloumln teacutemakeacutent foglalkozik az operae libertorum keacuterdeacuteseacutevel328

322 W (1976) i m 34323 W (1976) i m 34ndash37324 W (1976) i m 37ndash42325 W (1976) i m 42ndash51326 C B (1993) i m 242ndash252327 C B (1993) i m 253ndash254328 C B (1993) i m 255ndash262

A RERUM NATURA KIFEJEZEacuteS OumlNAacuteLLOacute ELEMZEacuteSE

1 Az elsődleges forraacutesok eacutes a maacutesodlagos irodalmi kategoacute-riaacutek egymaacutesnak valoacute megfeleltethetőseacutegeacuteről

Jelen elemzeacutes kereteacuteben főkeacutent nyelvi-formai alapon toumlrteacutent a relevaacutens forraacutes-szoumlvegek kivaacutelasztaacutesa vagyis a vizsgaacutelat taacutergya az volt hogy a rerum natura kifejezeacutes hol fordul elő a Digesta szoumlvegeiben illetőleg Gaius Instituacutecioacuteiban a iustinianusi Instituacutecioacutekban valamint Paulus Sententiarum libri V ciacutemű mun-kaacutejaacuteban A nyelvi-formai megkoumlzeliacuteteacutes egy kezdeti leacutepeacutesben elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges ahhoz hogy keacutesőbb ndash mint ahogy azt Waldstein is tette ndash egy enneacutel taacutegabb koumlrből is lehessen forraacutesokat meriacuteteni megvizsgaacutelva azokat a szoumlve-geket ahol a natura oumlnmagaacuteban eacutes maacutes oumlsszeteacutetelekben vagy a naturaliter kifejezeacutesek fordulnak elő Mindez azeacutert szuumlkseacuteges mert a rerum natura forraacutes-beli hasznaacutelataacutenak megeacuterteacuteseacutevel eacutes a kifejezeacutesnek tulajdoniacutetott jelenteacutes vagy jelenteacutesek felteacuterkeacutepezeacuteseacutevel a taacutegabb koumlrből szaacutermazoacute szoumlvegek eacutertelmezeacutese is koumlnnyebbeacute vaacutelik Harmadik leacutepeacuteskeacutent pedig lehetőveacute vaacutelhat a normatiacutev keret (ius naturale eacutes ius gentium) mibenleacuteteacutenek valamint az igazsaacutegossaacuteg keacuterdeacuteseacute-nek elemző vizsgaacutelata is Tekintettel arra hogy a vizsgaacutelat koumlreacutebe vont primeacuter forraacutesok koumlzuumll terjedelmi szempontboacutel a Digesta a leghosszabb ekkeacutent előszoumlr ennek a vizsgaacutelataacutera keruumll sor főkeacutent mivel a rerum natura kifejezeacutes kuumlloumlnfeacutele előfordulaacutesai itt mutatnak olyan szoacuteroacutedaacutest ami alapjaacuten eacuterdemi csoportosiacutetaacutes veacutegezhető el A toumlbbi primeacuter forraacuteshely bemutataacutesaacutera csak ezt koumlvetően keruumll sor hiszen ezekben a leacutenyegesen roumlvidebb terjedelmű munkaacutekban a rerum natura kifejezeacutes szaacutemszerűen is kevesebbszer bukkan fel mint a Digestaacuteban A Digesta-textusok koumlreacutebe elveacutegzett elemzeacutes nyomaacuten kialakult csoportosiacutetaacutes utoacutebb feltehetően az egyeacuteb primeacuter forraacutesokra is alkalmazhatoacute lesz

A fentiekből nyilvaacutenvaloacutean kitűnik hogy a waldsteini csoportosiacutetaacutesboacutel haacuterom kategoacuteria foglalkozik koumlzvetlenuumll a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel (1) az

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese104

in rerum natura esse kifejezeacutes mint a leacutetezeacutes329 illetve (2) mint az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese valamint (3) a rerum natura mint az egyes dolgok kuumlloumln-leges jellegeacutenek vagy specifi kus termeacuteszeteacutenek mutatoacuteja330 Ezen a ponton logikusan adoacutedik neacutehaacuteny tovaacutebbi keacuterdeacutes jelesuumll hogy Waldstein hogyan sorolja be az egyes szoumlvegeket ezekbe a kategoacuteriaacutekba ez a besorolaacutes minden esetben elfogadhatoacute-e illetőleg hogy mindezek feacutenyeacuteben a kimaradoacute 11 szoumlveg egyaacuteltalaacuten kategorizaacutelhatoacute-e ha nem akkor ennek mi az oka illetve ha igen akkor hova tartozhatnak A feltett keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesaacutet legalaacutebb reacuteszben megkoumlnnyiacutetendő aacutelljon itt egy oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezat a vizsgaacuteloacutedaacutes koumlreacutebe vont 51 szoumlveggel

A feacutelkoumlveacuteren eacutes dőlten szedett forraacuteshivatkozaacutesok a Waldsteinneacutel nem szerep-lő szoumlvegek ezek eseteacuteben maguk a sorok is szuumlrkeacuten jelennek meg a koumlnnyebb aacutetlaacutethatoacutesaacuteg kedveacuteeacutert Mindhaacuterom kategoacuteriaacuten beluumll keacutet-keacutet oszlop talaacutelhatoacute az egyikben bdquoWrdquo-vel jeloumllve a waldsteini beosztaacutest a maacutesikban bdquoXrdquo-szel a sajaacutet elemzeacutes nyomaacuten kialakult meggyőződeacutest Az bdquoXrdquo jel utaacuteni esetleges bdquordquo (keacuter-dőjel) a beosztaacutes vitathatoacute voltaacutet jeloumlli az ezekre vonatkozoacute elgondolaacutesok utoacutebb kifejteacutesre keruumllnek A forraacuteslistaacuteban alaacutehuacutezott szoumlveghelyek azok amelyeket tanulmaacutenyaacuteban Cuena Boy is megvizsgaacutel

329 Ebben a felosztaacutesi koumlrben eacuterdemes utalni Ferretti veacutelemeacutenyeacutere aki egyeteacutert abban a tekin-tetben hogy a jogaacuteszok munkaacuteiban az in rerum natura esse eacutes non esse fordulat a leacutetezeacutesre illetve a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera utal Azonban elveacutegez egy tovaacutebbi felosztaacutest is mondvaacuten hogy a kifejezeacutesek olyan esetekben jelentkeznek amikor egyreacuteszt egyeacutenek leacutetezeacuteseacutet akarjaacutek kife-jezni vagy azeacutert mert megfogantak vagy azeacutert mert megszuumllettek Ugyaniacutegy jelentheti a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutet abboacutel eredően hogy a szemeacutelyek meghaltak a dolgok elpusztultak Utalhat tovaacutebbaacute a kifejezeacutes egyeacutenek vagy dolgok nem leacutetezeacuteseacutere abboacutel koumlvetkezően hogy azok joumlvőbeliek valamint jeloumllhet olyan dolgokat javakat is amelyek nem joumlhetnek leacutetre mert irreaacutelisak Reacuteszletesen ld F (2008) i m 76ndash77 A Ferretti-feacutele felosztaacutes nagyban-egeacuteszben elfogadhatoacute meacuteg akkor is ha egyeacutebkeacutent fennaacutell annak a veszeacutelye hogy a forraacutesok kazuisztikaacutejaacutet megjeleniacuteteni akaroacute alcsoportok nagy szaacutema miatt veacuteguumll koumlvethetetlenneacute vaacutelik a rendszer Ennek legjobb peacuteldaacuteja az utolsoacute alkategoacuteria amelyet kifejezetten helytelennek tartunk az irrealitaacutes keacuterdeacutese ugyanis nem koumlzvetlenuumll a leacutetezeacutes eacutes nem leacutetezeacutes probleacutemaacutejaacuteval fuumlgg oumlssze Az ebbe a csoportba sorolhatoacute esetek azeacutert nem leacutetezhetnek mert nem feleltethetők meg az objektiacutev valoacutesaacutegnak iacutegy ez a csoport leacutenyegeacuteben a jelen dolgozatban hasznaacutelt felosztaacutes harmadik a leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacutehoz keacutepest teljesen maacutes minőseacuteget megjeleniacutető csoportjaacuteba tartozik

330 Ezzel leacutenyegileg egyezik Maschi megkoumlzeliacuteteacutese aki alapvetően szinteacuten a rerum natura kifejezeacutes leacutetezeacutesre utaloacute jelenteacuteseacuteből indul ki Emellett hoz forraacutespeacuteldaacutekat arra is amikor a kifejezeacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot egyfajta normalitaacutest jelent ugyanakkor a specifi kus jellem-zőkeacutent valoacute eacutertelmezeacutest amely a waldsteini kategorizaacutelaacutes harmadik laacutebaacutet adja Maschi nem tekintette oumlnaacutelloacute jelenteacuteskoumlrnek joacutellehet az aacuteltal veacutegzett elemzeacutesben is mutatkoznak annak jelei hogy egy ilyen tartalmuacute harmadik kategoacuteria kuumlloumlnaacutellaacutesa nem felteacutetlenuumll alaptalan Vouml M (1937) i m 66ndash71

105A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

In rerum natura esse ndash a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejeződeacutese

In rerum natura esse ndash az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejeződeacutese

Dolgok kuumlloumlnleges jellege specifi kus termeacuteszete

Iul D 1 5 26 (69 dig) XAfric D 3 5 48 (8 quaest) W XPaul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) W XGai D 5 3 21 (6 ad ed provinc) W XPaul D 7 7 1 (2 ad ed) W X XPaul D 12 2 30 1 (18 ad ed) W XIul D 12 6 32 pr (10 dig) W XUlp D 13 5 16 3 (27 ad ed) X XPomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) W XPaul D 15 3 19 (4 quaest) W XPaul D 18 1 15 pr (5 ad Sab) W XPomp D 18 4 1 (9 ad Sab) W XUlp D 19 5 4 (30 ad Sab) XMarci D 20 1 13 5 (l s ad form hypoth) W XGai D 221 28 1 (2 rer cott) XUlp D 23 3 14 (34 ad ed) W XIav D 24 1 50 1 (13 epist) W XUlp D 25 2 17 2 (30 ad ed) W XPomp D 26 7 61 (20 epist) W XCels D 28 5 60 6 (16 dig) W XPomp D 30 16 pr (5 ad Sab) W XPomp D 30 24 pr (5 ad Sab) W XPomp D 30 48 1 (6 ad Sab) W XGai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) W XIul D 30 84 7 (33 dig) W XAfric D 30 108 10 (5 quaest) W XScaev D 32 37 3 (18 dig) W XPomp D 33 2 6 (15 ad Sab) W XIav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) W X XIav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) W XPomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) W XPaul D 37 6 2 pr (41 ad ed) W XUlp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) W X XPaul D 38 1 20 pr (40 ad ed) W XMod D 38 10 4 pr (12 pand) XUlp D 38 16 3 10 (14 ad Sab) W XIul D 38 16 6 (59 dig) W XCels D 38 16 7 (28 dig) W XMaec D 40 5 54 (16 fi deic) W XPaul D 41 2 3 21 (54 ad ed) W X

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese106

Iav D 41 2 23 2 (1 epist) X XPaul D 42 2 3 (9 ad Plaut) W XPaul D 42 2 8 (4 ad Sab) W XPaul D 45 1 73 pr (24 ad ed) XIul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) W XPaul D 46 3 98 8 (15 quaest) W XAlf D 48 22 3 (1 epit) X XPaul D 49 8 3 1 (16 resp) XUlp D 50 17 135 (23 ad ed) W X XCels D 50 17 186 (12 dig) XCels D 50 17 188 1 (17 dig) X

2 Az egyes kategoacuteriaacutekon beluumlli lehetseacuteges alcsoportok keacuterdeacuteseacutehez

Az in rerum natura esse fordulat a forraacutesokban legtoumlbbszoumlr (38 szoumlvegben) a teacutenyleges leacutetezeacutesre utal erre maacuter Waldstein is raacutemutatott331 Az eme teacutemaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek reacuteszben meghataacuterozott dolgok leacutetezeacuteseacutevel vagy nem leacutete-zeacuteseacutevel reacuteszben pedig emberek eacutelő vagy halott voltaacuteval foglalkoznak Oumlsszesen 14 olyan szoumlveggel talaacutelkozhatunk amelyek emberekkel kapcsolatosan hasznaacutel-jaacutek az in rerum natura esse kifejezeacutest Megjegyzendő hogy nem csupaacuten szabad szemeacutelyek hanem rabszolgaacutek vonatkozaacutesaacuteban is megjelenik ez a kifejezeacutes Ezek koumlzuumll a szoumlvegek koumlzuumll mindoumlssze egynek a besorolaacutesa vitathatoacute

21 Rerum natura mint a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezője

Minthogy a forraacutesokboacutel nyerhető ismeretek eacutes a szekunder irodalom aacutellaacutespontja alapjaacuten a rerum natura fogalma sok esetben valamely entitaacutes leacutetezeacuteseacutenek kife-jezeacuteseacutere iraacutenyul vagy eacuteppen a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera refl ektaacutel ekkeacutent első leacutepeacutesben ezeknek a forraacutesoknak a koumlzelebbi vizsgaacutelata szuumlkseacuteges

211 A rerum natura kifejezeacutes emberek leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

A szabad szemeacutelyekre vonatkozoacute szoumlvegek oumlroumlkleacutesi jogi teacutemaacutejuacuteak a teacutenyaacutellaacute-sokban az oumlroumlkoumls vagy a hagyomaacutenyos halaacutelaacutenak teacutenyeacuteből ered a konkreacutet jogi

331 W (1976) i m 29

107A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

keacuterdeacutes a jogaacuteszok pedig az indokolaacutesban hivatkoznak arra hogy a teacutenyaacutellaacutesban szereplő szemeacutely in rerum natura non est Magaacutera a halaacutel teacutenyeacutere decedere igeacutet valamint a mors főnevet hasznaacuteljaacutek Ezekhez keacutepest az in rerum natura non esse vagy az in rerum natura esse desinere fordulatok absztraktabbak technikusabbak a koumlznapi eacutertelemben is hasznaacutelt kifejezeacutesekneacutel

Joacute peacuteldaacuteja a fentieknek Pomponius egyik veacutelemeacutenye

Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc)Si Titio rsquocum is annorum quattuordecim esset factusrsquo legatum fuerit et is ante quartum decimum annum decesserit verum est ad heredem eius legatum non transire quoniam non solum diem sed et condicionem hoc legatum in se continet rsquosi eff ectus esset annorum quattuordecimrsquo qui autem in rerum natura non esset annorum quattuordecim esse non intellegeretur nec interest utrum scribatur rsquosi annorum quattuordecim factus eritrsquo an ita cum priore scriptura per condicionem tempus demonstratur sequenti per tempus condicio utrubique tamen eadem condicio est

Egy veacutegrendeletben Titius javaacutera akkeacutent rendel hagyomaacutenyt az oumlroumlkhagyoacute hogy kikoumlti akkor kaphatja meg mihelyt betoumllti tizennegyedik eacuteleteacuteveacutet A vita abboacutel adoacutedik hogy Titius a tizennegyedik szuumlleteacutesnapja előtt meghal (ante quartum decimum annum decesserit) Titius oumlroumlkoumlse eacutes a veacutegrendeleti oumlroumlkoumls perre mennek vajon ki kell-e adni a hagyomaacutenyt Titius oumlroumlkoumlseacutenek is Pomponius uacutegy foglal aacutellaacutest hogy Titius oumlroumlkoumlse nem jogosult a hagyomaacuteny kiadaacutesaacutenak koumlveteleacuteseacutere mivel a hagyomaacutenyrendeleacutes csak formailag tartalmaz időtűzeacutest eacutertelme szerint azonban ez felteacutetelnek tekintendő mintha azt iacutertaacutek volna hogy bdquoha betoumllti a tizenneacutegyetrdquo Aki pedig meghalt (qui autem in rerum natura non esset) az nem tekinthető tizenneacutegy eacutevesnek Mi toumlbb Pomponius szerint nem szaacutemiacutet hogy a juttataacutest felteacutetelhez vagy időtűzeacuteshez koumltik ha az nem koumlvetkezik be a jogszerzeacutesre sem keruumllhet sor332 Az oumlroumlkoumlsoumlk vonatkozaacute-saacuteban Iulianus egy szoumlvege hozhatoacute peacuteldaacutenak

332 Hasonloacute teacutemaacutejuacute az a szoumlveg amely szerint abban az esetben amikor keacutet szemeacutelynek egyuumlt-tesen hagyomaacutenyoztaacutek ugyanazt a dolgot eacutes az egyikuumlk meghal Pomponius szerint uacutegy helyes ha a maacutesik ugyanuacutegy csak a felereacuteszt kapja meg (Pomp D 30 16 pr [5 ad Sab] Si duobus res coniunctim legata sit quamvis alter in rerum natura non fuerit alteri solam partem deberi puto verum esse)

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese108

Iul D 38 16 6 (59 dig)Titius exheredato fi lio extraneum heredem sub condicione instituit quaesitum est si post mortem patris pendente condicione fi lius uxorem duxisset et fi lium procreasset et decessisset deinde condicio instituti heredis defecisset an ad hunc postumum nepotem legitima hereditas avi pertineret respondit qui post mortem avi sui concipitur is neque legitimam hereditatem eius tamquam suus heres neque bonorum possessionem tamquam cognatus accipere potest quia lex duodecim tabularum eum vocat ad hereditatem qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit

Az eset szerint Titius kitagadta fi aacutet majd egy haacutezon kiacutevuumlli szemeacutelyt neve-zett oumlroumlkoumlseacutenek felteacutetel tűzeacutese mellett A jogaacutesznak feltett keacuterdeacutes szerint amennyiben az apa halaacutela utaacuten de meacuteg a felteacutetel teljesuumlleacutese előtt a fi uacute meg-haacutezasodik gyermeke szuumlletik majd a fi uacute meghal a felteacutetel pedig a kinevezett oumlroumlkoumls vonatkozaacutesaacuteban utoacutebb nem teljesuumll vajon a postumus unoka lehet-e a nagyapa toumlrveacutenyes oumlroumlkoumlse Iulianus raacutemutat hogy a gyermek aki a nagyapja halaacutela utaacuten fogant nem lehet sem suus mint legitimus heres eacutes nem jogosult a praetori bonorum possessioacutera sem mint kognaacutet rokon mivel a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az a szemeacutely hiacutevhatoacute meg oumlroumlkoumlskeacutent aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutela idejeacuten maacuter leacutetezik (qui moriente eo de cuius bonis quaeritur in rerum natura fuerit) 333 A hivatkozott szoumlvegekből egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a rerum natura kifejezeacutes valamely szabad szemeacutely eacutelő vagy holt voltaacutera utal eacutes ndash paacuterhuzamba aacutelliacutetva a decedere ige eacutes a mors főneacutev koumlznapi jelenteacuteseacutevel ndash abban az eacutertelemben tekint-hető leacutenyegeacuteben egyfajta szakkifejezeacutesnek hogy a normatiacutev rendet kifejező ius eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető natura koumlzoumltti viszonyra is utal implicite a jogi normaacutek csak az objektiacutev valoacutesaacutegon beluumll eacutertelmezhetők Ez azt jelenti hogy peacuteldaacuteul logikai szuumlkseacutegszerűseacuteg okaacuten nem lehet szembehelyezkedni az objektiacutev valoacutesaacuteggal az ilyen proacutebaacutelkozaacutesok hatalmi szoacuteval nem szentesiacutethetők sem aacutel-talaacutenos sem pedig eseti jelleggel hiszen az ilyen joacutevaacutehagyaacutes nyomaacuten a konkreacutet esetben az embernek eacuteppen esszenciaacutelis jellemzője veszne el vagyis hogy az ember akkor ember ha eacutel334 Tovaacutebbi keacuterdeacutes persze ezen a ponton hogy mikortoacutel

333 Ezzel egyezően F (2008) i m 67 eacutes 137 sz jegyzet 70 Ehhez hasonloacutean ld meacuteg Maec D 40 5 54 (16 fi deic) illetve Paul D 37 6 2 pr (41 ad ed) Ez utoacutebbi szoumlvegben azonban a nondum in rerum natura erat kifejezeacutes magyaraacutezatul szolgaacutel az osztaacutelyra bocsaacute-taacutesra vonatkozoacute koumltelezettseacuteg azt a leszaacutermazottat is terheli aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor meacuteg nem leacutetezett

334 Vouml H (2007) i m 461ndash462 Ezen a ponton ceacutelszerű utalni Kaser megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint a roacutemaiak persona valamint a modern jog jogkeacutepesseacuteg szemeacutelyiseacuteg felfogaacutesa

109A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

eacutel az ember mivel az elemzett szoumlvegben Iulianus a rerum natura kifejezeacutessel arra utal hogy az unoka a kuumllvilaacutegban leacutetezik tehaacutet maacuter megszuumlletett335

Ehhez keacutepest maacutes eacutertelemben jelenik meg az in rerum natura esse fordulat az előbbi Iulianus-szoumlveg folytataacutesaacuteban itt maacuter a meacutehmagzattal kapcsolatban fordul elő azt aacutelliacutetva tehaacutet hogy a meacutehmagzat is reacutesze az objektiacutev valoacutesaacutegnak A Iulianus-hely csak annyit aacutelliacutet aki az oumlroumlkhagyoacute halaacutelakor maacuter leacutetezett ebből vonhatoacute le az a koumlvetkezteteacutes hogy Iulianus ndash a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szellemeacuteben ndash kizaacuteroacutelag a maacuter megszuumlletett gyerekre vonatkoztatja a veacutelemeacutenyeacutet vagyis olyanra aki a jog szaacutemaacutera is szemeacutelykeacutent jelenhet meg Ennek a veacutelemeacutenynek a kiterjeszteacutese olvashatoacute Celsus tollaacuteboacutel

Cels D 38 16 7 (28 dig)Vel si vivo eo conceptus est quia conceptus quodammodo in rerum natura esse existimatur

A szoumlveg szerint akkor is meghiacutevhatoacute valaki oumlroumlkoumlsnek ha maacuter az oumlroumlk-hagyoacute eacuteleteacuteben megfogant mivel aki maacuter megfogant valamikeacutent leacutetezőnek

sokban kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel legfőkeacuteppen abban hogy a roacutemaiak aacuteltalaacutenos jelleggel nem ismerteacutek ekkeacutent nem is hasznaacuteltaacutek a jogkeacutepesseacuteg fogalmaacutet koumlvetkezeacuteskeacuteppen a roacutemai jogi persona soha sem technikus eacutertelemben fordul elő Ld K (1971) I i m 271 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően fogalmaz FoumlldindashHamza is amikor megaacutellapiacutetjaacutek hogy a roacutemaiak explicit moacutedon nem defi niaacuteltaacutek sem a jogkeacutepesseacuteg sem a cselekvőkeacutepesseacuteg fogalmaacutet Vouml F ndashH (2016) i m 206 A persona jelenteacutese kapcsaacuten kuumlloumlnoumlsen fel kell hiacutevni a fi gyel-met Bessenyő Andraacutes eacutertő interpretaacutecioacutejaacutera a latin persona eacutes a goumlroumlg πρόσωπον kifejezeacutesek eacutertelmi ekvivalenciaacuteja vonatkozaacutesaacuteban Ld B (2010) i m 536ndash537

335 Ennek kapcsaacuten a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll eacuterdemes utalni arra hogy ezt a keacuterdeacutest a szekunder irodalomban is az egyes szerzők neacutemikeacutepp elteacuterő alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek Iacutegy egyesek az emberi mivolttoacutel indiacutetjaacutek a keacuterdeacutes vizsgaacutelataacutet ehhez ld M (1943) i m 50 K (1971) I i m 272 B (2010) i m 211 Maacutes szerzők jellemzően a szemeacutely szemeacutelyiseacuteg vagy a jogalanyisaacuteg fogalmait vaacutelasztjaacutek kiinduloacutepontul ide sorolhatoacutek peacuteldaacuteul S (1941) i m 115 S (1951) i m 74 S (2002) i m 51 F ndashH (2016) i m 200 Eacuterdekes hogy Schulz koumlzvetlen megkoumlzeliacuteteacutese a szemeacutely fogalmaacuteboacutel indul ki amelyet azonban visszavezet egy koraacutebbi koumlruumlliacuteraacutesra amely szerint minden emberi leacutenyt ndash Gaius Instituacutecioacuteival oumlsszhangban (Gai 1 121) meacuteg a rabszolgaacutek is ndash leacutenyegeacuteben szemeacutelynek tekintettek legalaacutebbis erre a koumlvetkezteteacutesre jut a persona servilis kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacuteből Vouml S (1951) i m 71 A hazai irodalomban a meacutehmagzat eacutes a rerum natura oumlsszefuumlg-geacuteseacuteről aacutettekintő jelleggel ld P (2001) i m 363ndash364 Megemliacutetendő hogy Guarino eacutes Talamanca egyaraacutent abboacutel az alapaacutellaacutesboacutel vizsgaacuteljaacutek a keacuterdeacutest hogy a magzat a szuumlleteacutes aacuteltal vaacutelik oumlnaacutelloacute leacutetezőveacute vagyis a szuumlleteacutes koumlvetelmeacutenye ezekneacutel a szerzőkneacutel a leacutetezeacutesre nem pedig a szemeacutelyiseacutegre mutat ekkeacutent a keacutepviselt neacutezet leacutenyegeacuteben Marton Kaser eacutes Bessenyő felfogaacutesaacuteval koumlzoumls Reacuteszletesen ld G (1992) i m 292 T (1990) i m 74 Kuumlloumln kiemelendő Albanese felfogaacutesa aki hangsuacutelyozza a nasciturus helyzeteacutenek kettősseacute-geacutet jelesuumll hogy a fogantataacutes eacutes a szuumlleteacutes koumlzoumltti időszakban in rerum natura est azonban in rebus humanis nondum est Vouml bdquoil nascituro egrave in qualche modo in rerum natura esse ma non egrave in rebus humanisrdquo A (1979) i m 12

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese110

tekintendő336 azonban ez a veacutelemeacuteny meacuteg csak a civiljognak a koumlzjoacute eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő kisegiacuteteacutese vagy kiegeacutesziacuteteacutese iraacutenyaacuteba mutat337 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy utoacutebb a praetori gyakorlat is nagyban hozzaacutejaacuterult ahhoz a tendenciaacutehoz hogy a meacuteg meg nem szuumlletett gyermek ndash mint a jog alanyaacutenak ndash eacuterdekeit mind jobban igyekeztek veacutedelemben reacuteszesiacuteteni az oumlroumlkleacutesi jogi keacuterdeacutesek koumlreacuteben338 Ezen a ponton eacuterdemes meacuteg egy szempontra felhiacutevni a fi gyelmet Bretone hang-suacutelyozza hogy mindkeacutet veacutelemeacuteny koumlzoumls premisszaacuteja a postumus suus heresi minőseacutegeacutenek felteacutetelezeacutese339 Ezt az aacutellaacutespontot szembe lehet aacutelliacutetani egy Paulus veacutelemeacutennyel amely szerint adott egy nagyapa aki felszabadiacutet egy rabszolgaacutet aki ezutaacuten valamikor meghal A nagyapa tuacuteleacutelve felszabadiacutetottjaacutet veacutegrendel-kezik ezt koumlvetően valamikor ő is meghal Halaacutela utaacuten fogant unokaacutejaacutenak a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint joga van bonorum possessio contra tabulas kereteacuteben koumlvetelni a hagyateacutekot Paulus ehelyuumltt utal is a Iulianus eacutes koumlzte fennaacutelloacute veacutele-meacutenykuumlloumlnbseacutegre amikor raacutemutat hogy Iulianus veacutelemeacutenye (ekkeacutent Celsuseacute is) csak a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutes esetkoumlreacutere vonatkozott valamint ebben az esetben csak a hagyateacutek praetori birtoka volt keacuterdeacuteses340 A Digesta elejeacuten a szemeacutelyaacutellapo-tokkal foglalkozoacute titulusban Iulianus sokkal inkaacutebb egyeacutertelműen fogalmaz

336 Ezzel egyezően M (1965) i m 203 aki ehelyuumltt csak konstataacutelja hogy a gyermek az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet megelőzően maacuter in rerum natura kellett hogy legyen ugyanakkor a fogalom eacutertelmezeacuteseacutevel reacuteszletesen nem foglalkozik Bessenyő ugyanebben a vonatkozaacutesban a szuumlletendő gyermek fuumlggő jogi helyzeteacutet helyezi a koumlzeacuteppontba Ld B (2010) i m 211ndash212

337 Vouml Pap D 1 1 7 1 (2 def) bdquohellip adiuvandi [hellip] vel corrigendi iuris civilis gratia propter utilitatem publicamrdquo Eacuterdekes ennek kapcsaacuten Ferretti meglaacutetaacutesa aki maga is felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteban a jelen fragmentum az előzőleg vizsgaacutelt Iulianus-szoumlveg pontosiacutetaacutesaacutera szolgaacutel Annak okaacuteroacutel azonban csak talaacutelgatni lehet hogy a ko-difi kaacutecioacute jogaacuteszai mieacutert eacuterezteacutek szuumlkseacutegeacutet annak hogy roumlgtoumln a Iulianus-veacutelemeacutenyt koumlvetően beillesszeacutek a Celsus neacutezeteacutet tuumlkroumlző passzust Amennyiben a lsquovelrsquo kifejezeacutesnek eacutertelmező jelenteacutest tulajdoniacutetunk akkor logikusnak laacutetszik a felteacutetelezeacutes hogy a kompilaacutetorok a meg-előző fragmentumban előforduloacute konkreacutet esetet szaacutendeacutekoztak pontosiacutetani Maacutes szoacuteval mivel a megelőző fragmentum olyan szemeacutelynek a toumlrveacutenyes oumlroumlkleacutesi jogaacuteroacutel szoacutel aki a nagyapa halaacutela utaacuten fogant ekkeacutent meglehet hogy a kompilaacutetorok eme veacutelemeacuteny betoldaacutesa reacuteveacuten proacute-baacuteltaacutek pontosiacutetani hogy csak olyan valaki tarthat igeacutenyt a hagyateacutekra aki meacuteg az oumlroumlkhagyoacute eacuteleteacuteben fogant Vouml F (2008) i m 67

338 M (1965) i m 209 Ehhez a szoumlveghez maacutes aspektusboacutel ld M (1937) i m 68339 Ezzel legalaacutebbis a Celsus-szoumlveg vonatkozaacutesaacuteban expressis verbis ellenteacutetesen M

(1965) i m 209340 Paul D 38 2 47 3 (11 resp) Paulus respondit nepotem etiam post mortem avi conceptum

superstite liberto bonorum possessionem contra tabulas liberti aviti petere posse et ad hereditatem legitimam eius admitti responsum enim iuliani tantum ad hereditatem legitimam item bonorum possessionem avi petendam pertinere Vouml B (2001) i m 31 illetve 120 Paulus egy maacutesik textusa (Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull]) is hivatkozhatoacute ebben az oumlsszefuumlggeacutesben amely a pro superstite kifejezeacutes eacutertelmezeacuteseacutevel foglalkozik A locus leacutenyege hogy valaki egy gyermek vaacutert szuumlleteacuteseacutere tekintettel a maga szaacutemaacutera szeretne

111A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Iul D 1 5 26 (69 dig) Qui in utero sunt in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse nam et legitimae hereditates his restituuntur et si praegnas mulier ab hostibus capta sit id quod natum erit postliminium habet item patris vel matris condicionem sequitur praeterea si ancilla praegnas subrepta fuerit quamvis apud bonae fi dei emptorem pepererit id quod natum erit tamquam furtivum usu non capitur his consequens est ut libertus quoque quamdiu patroni fi lius nasci possit eo iure sit quo sunt qui patronos habent

A jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint a meacuteg az anyameacutehben leacutevő gyermeket maacuter a ci-viljog szabaacutelyai szerint is csaknem teljesen leacutetezőnek kell tekinteni341 A szoumlveg tovaacutebbi reacuteszeacuteben szaacutemos peacuteldaacutet hoz fel a jogaacutesz veacutelemeacutenye alaacutetaacutemasztaacutesaacutera abboacutel az iraacutenyboacutel koumlzeliacutetve meg a keacuterdeacutest hogy a meacutehmagzat ndash ha felteacuteteles jelleggel is ndash szerezhet-e jogokat Ilyen peacuteldaacutek hogy az oumlroumlkseacutege aacutetszaacutell a meacuteg meg nem szuumlletett magzatra vagy ha a vaacuterandoacutesan ellenseacuteg aacuteltal elfogott anya a fogsaacutegban megszuumlli gyermekeacutet annak postliminiuma lesz ekkeacutent az apja vagy az anyja jogaacutellaacutesaacutet koumlveti ugyaniacutegy ha az ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő a joacutehiszemű vevőneacutel szuumlli meg gyermekeacutet akkor a gyermeket nem lehet el-birtokolni mivel az lopottnak tekintendő342 Koumlzoumls ezekben a veacutelemeacutenyekben

valamely előnyt biztosiacutettatni Paulus erre azt hangsuacutelyozza hogy a magzatot csak akkor lehet maacuter megszuumlletettnek tekinteni ha az ő eacuterdekeinek veacutedelmeacuteről van szoacute maacuterpedig ebben az esetben nem ez a helyzet Vouml M (1965) i m 189 A szoumlvegből kitűnik hogy Paulus felfogaacutesa szerint a gyermek qui nasci speratur maacuter eacutelőnek volt tekintendő (bdquoals bereits lebend zu gelten haberdquo) amikor sajaacutet eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben a szuumlkseacuteg ezt megkiacutevaacutenta Reacuteszletesen ld M (1965) i m 197ndash198

341 Ferretti egy kuumlloumlnoumls a jelen fragmentum eacutes a koraacutebban vizsgaacutelt Celsus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti nyel-vi-kifejezeacutesbeli paacuterhuzamot emel ki a Iulianus-textus az in toto paene iure civili intelleguntur in rerum natura esse fordulatot Celsus pedig a quodammodo in rerum natura esse kifejezeacutest hasznaacutelja amelyben egyfelől keacutetseacutegtelenuumll koumlzoumls a leacutetezeacutesre utalaacutes ugyanakkor a megszoriacutetoacute eacutertelmű kifejezeacutesek a magzat kettős helyzeteacutere is utalhatnak Reacuteszletesen ld F (2008) i m 68ndash69 A szoumlveghez maacutes tekintetben ld meacuteg M (1937) i m 68

342 Ezzel egyezően ld B (2010) i m 212 A meacutehmagzatra vonatkozoacutean meacuteg egy for-raacuteshely emliacutethető Cels D 28 5 60 6 (16 dig) Az oumlroumlkoumlsnevezeacutes szerint Titius eacutes Maevius egyaraacutent a hagyateacutek egyharmad-egyharmad reacuteszeacutere lesznek jogosultak akkeacutent hogy ha egy bizonyos hajoacute megjoumln Aacutezsiaacuteboacutel Titius kapja meg a maradeacutek egyharmadot is Innentől a keacuter-deacutes az hogy Titius azonnal a hagyateacutek feleacutenek lesz-e az oumlroumlkoumlse vagy csak az egyharmadnak aacutem keacutet oumlroumlkoumls kinevezeacutese toumlrteacutent meg akkeacutent hogy Titius vagy a feleacutet vagy a keacutetharmadaacutet fogja kapni tehaacutet csak egyhatod sorsa keacuterdeacuteses ha a felteacutetel bekoumlvetkezik Titius keacutetharmadot kap ha nem koumlvetkezik be az egyhatod Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez nő hozzaacute Ha Titius a felteacutetel bekoumlvetkezte előtt meghal azutaacuten a felteacutetel teljesuumll az egyhatodot meacutegsem Titius oumlroumlkoumlseacutenek reacuteszeacutehez hanem Maevius oumlroumlkreacuteszeacutehez fog hozzaacutenőni mivel Titius akkor halt meg amikor meacuteg keacuterdeacuteses volt melyikuumlk kapja az egyhatodot eacutes nem lehet annak aacutetadni valamit aki az

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese112

hogy elismerik a meacutehmagzatot mint eacutelőleacutenyt azzal egyuumltt hogy a megfogal-mazaacutesokboacutel valamifeacutele aacuternyalt utalaacutes is kiolvashatoacute a maacuter megszuumlletett szemeacutely eacutes a bdquomegszuumlletni keacuteszuumllőrdquo helyzeteacutenek kuumlloumlnbseacutegeacutere Megalapozott tehaacutet az szekunder irodalomban a meacutehmagzat fuumlggő jogi helyzeteacutere vonatkozoacute megaacutella-piacutetaacutes amelynek a forraacutesokban toumlbb bizonyiacuteteacuteka is megtalaacutelhatoacute343

Ennek a Iulianus-szoumlvegnek egy fordulata tovaacutebbi fi gyelmet eacuterdemel az ellopott vaacuterandoacutes rabszolganő kapcsaacuten (ancilla praegnas subrepta) a jogaacutesz ndash neacutemi bdquotaacutevolsaacutegtartaacutessalrdquo ndash azt aacutelliacutetja hogy a gyermek felett a joacutehiszemű vevőnek nem keletkezik hatalma hiszen mintegy lopottnak minősuumll (tamquam furtivum) Az emliacutetett bdquotaacutevolsaacutegtartaacutesrardquo a gyermek vonatkozaacutesaacuteban hasznaacutelt neacutevmaacutes (id ndash semleges alak) eacutes a vonatkozoacute neacutevmaacutes is utal ezaacuteltal Iulianus nem foglal aacutellaacutest abban a keacuterdeacutesben hogy embernek vagy taacutergynak tekinti a rabszolgaacutet tehaacutet annak gyermekeacutet is344 Az előbbi szoumlveghez nagyon hasonloacute megfogalmazaacutessal talaacutelkozhatunk Pomponius egyik a hagyomaacutenyrendeleacutessel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeacuteben is

aacutetadaacutes pillanataacuteban nem leacutetezik Joacutellehet a veacutelemeacuteny laacutetszoacutelag eacuteppen a koraacutebban mondottakat rontja le a valoacutesaacutegban azonban arroacutel van szoacute hogy a hagyateacutek aacutetadaacutesa a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest jelenti arra ami meacuteg maga sem biztos nem lehet a noumlvedeacutekjog szabaacutelyait alkal-mazni mert ez csak noumlvelneacute az eset koumlruumlli bizonytalansaacutegot

343 Ld pl Paul D 1 5 7 [1 de port] Mod D 27 1 2 6 [2 excus] Paul D 50 16 231 [1 ad SC Tertull] Ehhez ld F ndashH (2016) i m 204 P (1987) i m 292 Megjegyzendő ugyanakkor hogy a Plescia aacuteltal levont koumlvetkezteteacutes amely szerint a roacutemai jogaacuteszok a mag-zatot aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint mulieris portio vel viscerum nincs oumlsszhangban a forraacutesokkal Meglaacutetaacutesunk szerint az a neacutezete hogy a magzatot nem tekintetteacutek jogi entitaacutesnak tehaacutet nem volt homo szinteacuten nem aacutellja meg a helyeacutet Ebben a vonatkozaacutesban elegendő csupaacuten a persona caput eacutes a homo kifejezeacutesek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre utalni maacutesfelől a mulieris portio vel viscerum kapcsaacuten arra utalni hogy a kifejezeacutes egyetlen helyen fordul elő a Digestaacuteban (Ulp D 25 4 1 1 [24 ad ed]) ezen tuacutelmenően pedig a SC de ventris inspiciendo alkal-mazhatoacutesaacutega koumlreacuteben egyszerű retorikai fordulat csupaacuten az antequam edatur kifejezeacuteshez kapcsoloacutedoacutean Ugyanakkor sietve hozzaacute kell tenni mindehhez hogy utoacutebb maga Plescia is aacuternyalja neacutezeteacutet eacutes a magzat helyzeteacutere vonatkozoacute forraacutesokat inkaacutebb a nondum homo est keacuterdeacuteseacutevel hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml P (1987) i m 293

344 Logikus eacuterv lehet ebben a koumlrben hogy a semleges alak hasznaacutelata eacutelettelen eseteacuteben in-dokolt eacuterdemes azonban a mindennapi nyelvhasznaacutelatban fellelhető hanyag fogalmazaacutesra gondolni (pl a magyarban az angolban a mutatoacute neacutevmaacutesok hasznaacutelata szemeacutelyek eseteacuteben a franciaacuteban a preacutesentatif szerkezetre amely maacutera egy oumlnaacutelloacute nyelvi jelenseacuteggeacute vaacutelt) Sokkal reaacutelisabb azonban az a magyaraacutezat a semleges neacutevmaacutes hasznaacutelataacutera hogy a szuumlleteacutes előtt meacuteg nem tudhatoacute biztosan a gyermek neme ekkeacutent sem a hiacutemnemű sem pedig a nőnemű neacutevmaacutes hasznaacutelata nem indokolt

113A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Pomp D 30 24 pr (5 ad Sab)Quod in rerum natura adhuc non sit legari posse veluti rsquoquidquid illa ancilla peperissetrsquo constitit vel ita rsquoex vino quod in fundo meo natum estrsquo vel rsquo fetus tantum datorsquo

Eme textusnak a szekunder irodalomban leacutetezik olyan eacutertelmezeacutese amely szerint a magzat in rerum natura non est345 A szoumlvegből kitűnik hogy a jogaacutesz elvi eacutellel hangsuacutelyozza hogy olyan vagyonalkatreacutesz is hagyomaacuteny taacutergyaacutevaacute tehető amely a hagyomaacutenyrendeleacutes pillanataacuteban meacuteg nem leacutetezik (quod in rerum natura adhuc non sit)346 A szoumlveg azutaacuten peacuteldaacutekat is felsorol eme neacutezet alaacutetaacutemasztaacutesaacutera mint amilyen az amikor valaki uacutegy rendelkezik hogy bdquoami ettől eacutes ettől a rabszolganőtől szuumlletikrdquo vagy bdquoa foumlldemen megtermő borboacutelrdquo vagy bdquoa termeacutesből ennyi adasseacutekrdquo347 Leacutenyegeacuteben tehaacutet ndash mint arra Cuena Boy is raacutemutat ndash a hagyomaacuteny szolgaacuteltataacutesaacutera iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteg eacuterveacutenyesen fenn-aacutell joacutellehet a hagyomaacuteny taacutergya pillanatnyilag nem leacutetezik348 ndash tegyuumlk hozzaacute a kuumllvilaacutegban nem leacutetezik A res szoacute vagyonalkatreacuteszkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese mellett eacuteppen az szoacutel hogy ndash amint ezt Maschi is kiemeli ndash egy rabszolganő majdan szuumlletendő gyermekeacuteről is szoacute keruumll a szoumlvegben Maacuterpedig az nyilvaacutenvaloacute hogy ndash fi gyelembe veacuteve a rabszolganő gyermekeacutevel oumlsszefuumlggő az alaacutebbiakban elemzeacutesre keruumllő tovaacutebbi neacutehaacuteny szoumlveg tartalmaacutet is ndash a rabszolganő gyermeke

345 Ld pl A (1979) i m 12 eacutes kuumlloumlnoumlsen 20 sz jegyzet Ezzel ellenteacutetesen F (2008) i m 75 eacutes kuumlloumlnoumlsen 177 sz jegyzet aki szerint a hivatkozott szoumlvegekben az in rerum natura non esse kifejezeacutes valoacutejaacuteban a meacuteg meg nem fogantra vonatkozik

346 Ehhez ld meacuteg Gai 2 203 Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit Ez utoacutebbi textus tehaacutet kifejezetten a joumlvőbeli dolgokat emliacuteti olyankeacutent mint amelyek legatum per damnationem taacutergyai lehetnek Ld R (1971) i m 110 F (2008) i m 75 Raacute kell mutatni ugyanakkor arra hogy a Gaius-szoumlvegben laacutethatoacutean nem expressis verbis fordul elő a res futurae kifejezeacutes A szoumlveg pontosan arroacutel szaacutemol be hogy olyan dolgot is amely meacuteg nem leacutetezik (quae in rerum natura non est) lehet legatum per damnationem formaacutejaacuteban hagyomaacutenykeacutent rendelni ennek azonban felteacutetele hogy a dolog a joumlvőben leacutetrejoumljjoumln (si modo futura est)

347 Kifejezetten dologkeacutent kezeli a rabszolgaacutet Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) amely szerint ha az oumlroumlkoumlsoumlk koumlzuumll az egyik a hagyomaacutenynak szaacutent rabszolgaacutet megoumlli ebben az esetben az az oumlroumlkoumlstaacuters akinek a cselekmeacuteny eacutes a dolog elpusztulaacutesa nem roacutehatoacute fel nem tehető felelősseacute Ezzel ellenteacutetesen Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) bdquoSi res quae legata est an in rerum natura sit dubitetur forte si dubium sit an homo legatus vivathelliprdquo Kaser is utal raacute hogy a rabszolga mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese vitatott volt emberi mivoltaacutenak fi lozoacutefi ai alapokon nyugvoacute el-ismereacutese a koumlztaacutersasaacuteg kor jogaacuteszainak eacuterdeme Ld K (1993) i m 79 Ezzel ellenteacutetesen pl T (1977) i m 98 Az azonnali marasztalaacutesra gyakorolt hataacutes tekinteteacuteben ld R (1971) m 111

348 C B (1993) i m 253 Az ideacutezett Digesta-szoumlveghez hasonloacute tartalmuacute meacuteg Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed) Ehhez a szoumlveghez ld meacuteg C B (1993) i m 238 256 eacutes 259

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese114

nem dolog legalaacutebbis abban az eacutertelemben nem mint ahogy dolognak tekintuumlnk peacuteldaacuteul egy koumlnyvet349 Abban az eacutertelemben hasznaacutelhatoacute meacutegis a res kifejezeacutes hogy a rabszolganő uraacutenak a rabszolganő gyermeke felett is lesznek hatalmi jogosiacutetvaacutenyai azt mondhatja raacute hogy bdquomeum est ex iure Quiritiumrdquo vagy legalaacutebbis in bonis tartozoacutenak tekintheti a gyermeket Ekkeacutent tehaacutet az uacuter vagyo-naacutenak egy eleme alkatreacutesze lesz a szuumlletendő gyermek is aki felett az uacuter hatalmi jogosiacutetvaacutenyokat gyakorolhat vagyis ebben az eacutertelemben a gyermek a jogok taacuter-gya lesz Meglaacutetaacutesunk szerint kizaacuteroacutelag ennyiben adekvaacutet a res szoacute hasznaacutelata ennek azonban egyszerűen dologkeacutent valoacute eacutertelmezeacutese durva leegyszerűsiacuteteacutes eacutes egyeacutebkeacutent mai fogalmainkkal sem felteacutetlenuumll korreaacutel hiszen a dologtaacutergyuacutesaacuteg szűk eacutertelemben maacutera mindenkeacuteppen meghaladottaacute vaacutelt

Baacuter az eddigi logikaacutet neacutemikeacutepp megbontja meacutegsem keruumllhető el ehelyuumltt egy Gaius-veacutelemeacutenyre toumlrteacutenő hivatkozaacutes Ez a szoumlveg a koraacutebban maacuter vaacutezolt csoportosiacutetaacutesban az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutenek kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik meacutegis itt szuumlkseacuteges bemutatni mivel eacuteles a kontraszt Iulianus eacutes Gaius veacutele-meacutenye koumlzoumltt

Gai D 22 1 28 1 (2 rer cott)Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit

A gaiusi aacutelliacutetaacutes szerint a rabszolganő gyermeke (partus ancillae) nem szaacutemiacutet gyuumlmoumllcsnek ekkeacutent az uacuter tulajdonaacuteba tartozik350 Ezen a ponton maacuter az is fi gyelmet eacuterdemel hogy Gaius a parere ige supinumaacuteboacutel főneacutevveacute vaacutelt partus szoacutet hasznaacutelja a gyermekre utoacuted eacutertelemben amiacuteg Iulianus inkaacutebb koumlruumlliacuteraacuteshoz folyamodik (id quod natum erit ndash az ami szuumlletni fog) Gaius eacuterveleacutese akkeacutent folytatoacutedik hogy nem gyuumlmoumllcs a gyermek mivel keacuteptelenseacuteg hogy az embert gyuumlmoumllcsnek tekintsuumlk hiszen a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember eacuterdekeacuteben az ember hasznaacutera hoz leacutetre351 Annak a keacuterdeacutesnek a nemleges meg-

349 Ld M (1937) i m 67350 Vouml K (1958) i m 156 S (1962) i m 405 T (1977) i m 76ndash77 eacutes 98

Ehhez ld meacuteg H -O (1994) i m 268 skk M -M (1971) i m 118ndash119351 A gaiusi szoumlveg utolsoacute fordulata (omnes fructus rerum natura hominum gratia comparaverit)

egybevaacuteg azzal a sztoikusok aacuteltal keacutepviselt antropocentrikus neacutezettel amely szerint az univerzumban minden leacutetező vonatkoztataacutesi pontja az ember Ehhez ld meacuteg S (1902) i m 446ndash447 K (1958) i m 158ndash159 M -M (1971) i m 118 Iavolenus interpretaacutelaacutesaacuteban a Digesta maacutes helyeacuten is megjelenik egy hasonloacute eacuterveleacutes (Iav D 33 2 42 [2

115A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

vaacutelaszolaacutesa hogy a rabszolganő gyermeke gyuumlmoumllcsnek tekintendő-e Ulpianus tanuacutesaacutega szerint Brutusra vezethető vissza akinek a veacutelemeacutenyeacutet Scaevola eacutes Manius Manilius ellenezte352 Brutus eme tagadoacute vaacutelaszaacutet keacutet textus is roumlgziacuteti (Ulp D 7 1 68 pr Ulp D 5 3 27 pr)353 Kaser meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegek-ből tuumlkroumlződő felfogaacutes egy olyan gyuumlmoumllcsfogalmat előfelteacutetelez amely alapjaacuten nem kizaacutert hogy a gyuumlmoumllcs eacutes annak hordozoacuteja ugyanabboacutel a fajtaacuteboacutel keruumlljoumln ki354 Ezen az alapon ugyanakkor az aacutellat koumllykeacutet sem lehetne gyuumlmoumllcsnek te-kinteni Ulpianus azonban kifejezetten utal raacute hogy Brutus szerint az aacutellat koumllyke a haszoneacutelvezet vonatkozaacutesaacuteban maacuter gyuumlmoumllcsnek minősiacutetendő355 A gyuumlmoumllcs egyeacutebkeacutent ki nem mondott fogalma a dolog ceacuteljaacutehoz koumltődik356 Ehhez keacutepest teljesen maacutes alapra helyeződik a Gaius-veacutelemeacuteny amely szerint a rerum natura minden gyuumlmoumllcsoumlt az ember javaacutera hozott leacutetre357 Gaius tehaacutet nem a gazdasaacutegi ceacutelban laacutetja eme szabaacutely indokaacutet hanem abban a teacutenyben hogy az ember az őt koumlruumllvevő vilaacuteg minden hasznaacutet eacutelvezheti Ennek a gondolatnak Ciceroacutera eacutes Arisztoteleacuteszre visszavezethető gyoumlkerei egyaraacutent vannak358 Ennek haacutettereacuteben

ex post Lab] In fructu id esse intellegitur quod ad usum hominis inductum est [hellip]) amely argumentum abboacutel az alapveteacutesből taacuteplaacutelkozik hogy abszurd lenne az embert gyuumlmoumllcsnek vagy haszonnak tekinteni valamint eme haszon jogosultjaacutenak is egyszerre Vouml M (2007) i m 358 A fructus eacutertelmezeacuteseacutehez ld meacuteg Varro r r 2 1 ehhez B (1962) i m 223ndash225 kuumlloumlnoumls tekintettel az etimoloacutegiai megfontolaacutesokra Megjegyzendő hogy Basanoff meglaacutetaacutesa szerint ndash fi gyelemmel a principiumban szereplő felsorolaacutesra ndash keverednek a jogi eacutes a fi lozoacutefi ai fogalmak

352 K (1958) i m 156 Az utoacutebbi aacutelliacutetaacutes vonatkozaacutesaacuteban hivatkozhatoacute Cicero De fi nibus ciacutemű munkaacuteja is (vouml Cic de fi n 1 4 12) Ehhez ld meacuteg S (1962) i m 404 Egyezően ld P (1988) i m 99

353 Vouml S (1962) i m 404 aki a Kaser aacuteltal is hivatkozott Ciceroacute-szoumlveg alapjaacuten megjegyzi hogy Brutus veacutelemeacutenye ndash legalaacutebbis a maga koraacuteban ndash nem keruumllt aacuteltalaacutenos elfogadaacutesra tehaacutet kisebbseacutegi veacutelemeacutennyel van dolgunk Neacutezeteacutene alapja a Ciceroacutenaacutel megjelenő bdquoab iisque M Brutum dissentietrdquo fordulat amelyből levonhatoacute az aacuteltala megfogalmazott koumlvetkezteteacutes

354 K (1958) i m 156ndash157 A gyuumlmoumllcs fogalmaacutenak ellentmondaacutesos voltaacutera utal Stein is aki azonban ebben a vonatkozaacutesban kizaacuteroacutelag ez egyik Ulpianus-szoumlvegre (Ulp D 7 1 68 pr) utal Vouml S (1966) i m 28

355 Eme kuumlloumlnbseacutegteacutetel magyaraacutezataacutet Wieacker abban laacutetja hogy az emberi meacuteltoacutesaacutegboacutel adoacute-doacutean nem lehet egyenlőseacutegjelet tenni a rabszolganő gyermeke eacutes az aacutellatok koumllyke koumlzeacute Vouml W (1977) i m 21

356 K (1958) i m 157357 K (1958) i m 158 Ehhez ld meacuteg Arist Pol 1256b bdquoεἰ οὖν ἡ φύσις μηθὲν μήτε ἀτελὲς

ποιεῖ μήτε μάτην ἀναγκαῖον τῶν ἀνθρώπων ἕνεκεν αὐτὰ πάντα πεποιηκέναι τὴν φύσιν ndash Ha tehaacutet a termeacuteszet se toumlkeacuteletlenuumll se hebehurgyaacuten semmit nem alkot ebből szuumlkseacutegkeacutepp az koumlvetkezik hogy mindezen teremtmeacutenyt az ember hasznaacutelataacutera hozta leacutetrerdquo A goumlroumlg szouml-veg az alaacutebbi kiadaacutesboacutel szaacutermazik Aristotle ed W D R Aristotlersquos Politica Oxford Clarendon Press 1957 A magyar szoumlveg S Mikloacutes (Budapest 1997) fordiacutetaacutesa

358 Ld fentebb Cic de fi n 1 4 14 eacutes az előző jegyzetben Arist Pol 1256b K (1958) i m 158

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese116

Kaser szerint az aacutell hogy Gaius aki a fi lozoacutefi a hataacutesaacutenak jobban ki volt teacuteve mint az eacuterett klasszikusok egyszersmind jobban is taacutemaszkodott elkeacutepzeleacutese-ikre359 A gaiusi szoumlvegből ndash oumlsszehasonliacutetva a maacutesik keacutet Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textussal ndash tisztaacuten laacutethatoacute hogy Gaius egyeduumllikeacutent hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet a rabszolganő gyermekeacutenek jogi helyzeteacutet megvilaacutegiacutetoacute eacuterveleacute-se kapcsaacuten A rerum naturaacutet Gaius annak a kuumllvilaacutegban tapasztalhatoacute objektiacutev valoacutesaacutegnak a nyelvi lekeacutepezeacuteseacutere hasznaacutelja amelyben leacuteteznek egyfelől az emberek maacutesfelől pedig leacuteteznek gyuumlmoumllcsoumlk amely utoacutebbiak ceacutelja eacutes leacutenyege eacuteppen abban aacutell hogy az embernek tessenek hasznaacutera vaacuteljanak360 Eme szoumlveg kapcsaacuten azonban van egy tovaacutebbi szempont amit eacuterdemes fi gyelembe venni A Gaius aacuteltal ebben a locusban felvetett eset alapvetően dologi jogi koumltődeacutesű eacutes a haszoneacutelvezet kapcsaacuten a tulajdonos eacutes a haszoneacutelvező eacuterdekellenteacutetnek egy konkreacutet probleacutemaacutejaacutet vizsgaacutelja A szoumlveg moumlgoumltt megbuacutevoacute a jogaacuteszi veacutelemeacutenyt feltehetően indukaacuteloacute esetben szerepel egy tulajdonos egy haszoneacutelvező eacutes egy vaacuterandoacutes rabszolganő A vaacuterandoacutes rabszolganő a haszoneacutelvezet tartama alatt ad eacuteletet gyermekeacutenek A tulajdonos eacutes a haszoneacutelvező koumlzoumltt vita taacutemad annak keacuterdeacuteseacuteben hogy a rabszolganő ilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt szuumlletett gyerme-ke kit illet A haszoneacutelvező nyilvaacutenvaloacutean azt szeretneacute ha a gyermek naacutela maradna ezeacutert amellett eacutervel hogy ő haszoneacutelvezőkeacutent beszedeacutes aacuteltal szerez tulajdont a szaporulatok felett Eacutertelemszerű hogy az uacutejszuumlloumltt gyermeket nem kell alma moacutedjaacutera kosaacuterba begyűjteni a beszedeacutesnek itt leginkaacutebb azok a raacuteutaloacute magatartaacutesok szaacutemiacutetanak mint peacuteldaacuteul az a teacuteny hogy a rabszolganő az ő haacutezaacuteban szuumllte meg a gyermekeacutet a szuumlleacutesneacutel egyeacuteb rabszolgaacutei segeacutedkeztek eacutes iacutegy tovaacutebb Ennek a jelentőseacutege az lenne hogy joacutellehet a haszoneacutelvezet meg-

359 K (1958) i m 159 egyezően W (1977) i m 21 aki kifejezetten sztoikus hataacutest laacutet Gaius veacutelemeacutenyeacuteben Thielmann a Gaius-veacutelemeacutenyt aacutelszentnek (scheinheilig) tartja megkoumlzeliacuteteacuteseacutet moralizaacuteloacute elsősorban a fi lozoacutefusokra jellemző hozzaacuteaacutellaacuteskeacutent jellemzi ami ndash szerinte ndash nem meacuteltoacute egy jogaacuteszhoz Vouml T (1977) i m 98 Hasonloacutean kritikus a keacutet hivatkozott Ulpianus-szoumlveggel szemben is az oumltoumldik koumlnyvben talaacutelhatoacute textust szinteacuten moralizaacuteloacutenak tekinti a hetedik koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveghelyet puszta fogalmi jaacutetszado-zaacuteskeacutent eacuterteacutekeli A rabszolganő gyermekeacutere vonatkozoacute kiveacutetelszabaacutely jogpolitikai indokaacutet abban laacutetja hogy ndash akaacuter humanitaacuterius akaacuter gazdasaacutegi alapon ndash a gyermek eacutes az anya jogi sorsa azonos kellett hogy legyen Vouml T (1977) i m 99 Wieacker ez utoacutebbi neacutezetet a maga reacuteszeacuteről tarthatatlannak veacuteli Ld W (1977) i m 21

360 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően K (1993) i m 79ndash80 A gondolat sztoikus eredeteacutet amely szerint az ember emberi mivolta szuumlleteacuteseacuteből eredő termeacuteszeteacuten alapul Kaser ehelyuumltt is hangsuacutelyozza Ehhez ld meacuteg Cuena Boy veacutelemeacutenyeacutet is aki szerint egyes szoumlvegekben a naturaacutera illetve a rerum naturaacutera hivatkozaacutes nem szuumlkseacutegkeacuteppen aacutel koumlzvetlen kapcsolatban az objektiacutev valoacutesaacuteggal a hivatkozaacutes mindoumlssze a jogaacuteszi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutera szolgaacutel Reacuteszletesen ld C B (1993) i m 232 eacutes 13 sz jegyzet E neacutezetekkel ellenteacutetesen M -M (1971) i m 119 aki szerint itt egy prepozitiacutev Sollen eacutes egy valoacutes Sollen ta-laacutelkozaacutesaacuteroacutel lehet beszeacutelni ekkeacutent az eset semmilyen faktikus elemet sem hordoz magaacuteban

117A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

szűntekor a rabszolganő visszaadaacutesaacutera lesz koumlteles a gyermeket nem kellene visszaadja minthogy azon a fenti gondolatmenet eacutertelmeacuteben tulajdont szerze-ne A rabszolganő tulajdonosaacutenak ezzel szemben ahhoz fűződik eacuterdeke hogy mind a rabszolganő mind pedig annak gyermeke az ő tulajdonaacuteban aacutelljon Az vitaacuten feluumll aacutell hogy a haszoneacutelvező a haszoneacutelvezet taacutergyaacutet keacutepező dolgot hasz-naacutelhatja eacutes gyuumlmoumllcsoumlztetheti ndash ezt Paulus egyeacutertelműen fogalmazza meg361 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen az vaacutelik keacuterdeacutesesseacute hogy vajon a rabszolganő gyermeke is ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik-e vagyis gyuumlmoumllcsnek kell-e tekinteni Innentől maacuter eacuterthető hogy Gaius mieacutert mondja ki szinte teacutetelmondat-szerűen hogy a rabszolganő gyermeke nem gyuumlmoumllcs Ennek koumlzvetlen folyomaacutenya (itaque) pedig az hogy a tulajdonost illeti (ad dominum proprietatis pertinet) Azt nem mondja meg Gaius hogy ennek eredmeacutenyekeacutent a gyermeket azonnal aacutet kell-e adni a rabszolganő tulajdonosaacutenak vagy egyuumltt maradhatnak azonban amikor a haszoneacutelvező vagy oumlroumlkoumlsei szaacutemaacutera koumltelezettseacuteg keletkezik a rabszolganő kiadaacutesaacutera akkor vele egyuumltt annak a haszoneacutelvezet tartama alatt szuumlletett gyermekeacutet is ki kell adni Annyi mindenesetre bizonyos hogy a gyermek bdquonem gyuumlmoumllcsrdquo-keacutent valoacute minősiacuteteacuteseacutet Gaius a rerum naturaacutera alapozza

Az egyeacuteb szoumlveghelyeken toumlbbnyire a rabszolga halaacutelaacutenak teacutenye magaacutenak a teacutenyaacutellaacutesnak keacutepezi olyan relevaacutens elemeacutet amelytől az eset konkreacutet jogi minő-siacuteteacutese fuumlgg Mint ahogy azt Iulianusnaacutel olvashatjuk

Iul D 12 6 32 pr (10 dig) Cum is qui Pamphilum aut Stichum debet simul utrumque solverit si posteaquam utrumque solverit aut uterque aut alter ex his desiit in rerum natura esse nihil repetet id enim remanebit in soluto quod superest

A condictio indebiti koumlreacutebe tartozoacute eset szerint a koumltelem taacutergya Pamphilus vagy Stichus szolgaacuteltataacutesa Az adoacutes egyszerre mindkettővel teljesiacutet aacutem ennek megtoumlrteacutente utaacuten akaacuter mindkeacutet rabszolga akaacuter csak az egyikuumlk meghal (desiit in rerum natura esse) semmi sem jaacuter neki vissza mivel a tuacuteleacutelő rabszolgaacute-val tekintendő teljesiacutetettnek koumltelem362 Ehelyuumltt tehaacutet a rabszolgaacutek legalaacutebb egyikeacutenek halaacutela nyomaacuten vetődik fel a keacuterdeacutes hogy az alternatiacutev szolgaacuteltataacutes főszabaacutelyaacutet amely szerint ellenkező kikoumlteacutes hiaacutenyaacuteban az adoacutes jogosult a tel-

361 Vouml Paul D 7 1 1 (3 ad Vit) Usus fructus est ius alienis rebus utendi fruendi salva rerum substantia

362 Egyezően ld C B (1993) i m 243 39 lj tovaacutebbaacute 251 Ld meacuteg M (1937) i m 69ndash70

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese118

jesiacuteteacutes taacutergyaacutet megvaacutelasztani feluumlliacuterja-e akaacuter az egyik potenciaacutelis taacutergy nem az adoacutesnak felroacutehatoacute okboacutel toumlrteacutenő elenyeacuteszeacutese ekkeacutent a koumltelemnek ebben az iraacutenyban valoacute lehetetlenuumlleacutese A Iulianus aacuteltal adott vaacutelasz egybevaacuteg egy maacutesik veacutelemeacutennyel is jelesuumll ilyen esetekben a fennmaradoacute taacuterggyal kell teljesiacuteteni363 Leacutetezik meacuteg haacuterom tovaacutebbi veacutelemeacuteny is amelyekben az in rerum natura esse egy rabszolga leacutetezeacuteseacutere vagy ennek hiaacutenyaacutera vonatkozott meacuteghozzaacute akkeacutent hogy az egyik időpillanatban leacutetező rabszolga egy maacutesik keacutesőbbi időpillanat-ban maacuter nem leacutetezik eacutes ennek a leacutetezeacutes koumlreacuteben bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesnak van hataacutesa az eset jogi minősiacuteteacuteseacutere364

212 A rerum natura kifejezeacutes egyes dolgok leacutetezeacutese vonatkozaacutesaacuteban

Dolgok leacutetezeacutese vagy ennek hiaacutenya aacuteltalaacuteban koumlzeacuterthető ndash egybevaacuteg azzal amit a mindennapokban valaminek a leacuteteacuten vagy nemleacuteteacuten eacutertuumlnk Veacutegső soron ennek kifejeződeacutese olvashatoacute ki Paulus egyik veacutelemeacutenyeacuteből

Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed)Genera possessionum tot sunt quot et causae adquirendi eius quod nostrum non sit velut pro emptore pro donato pro legato pro dote pro herede pro noxae dedito pro suo sicut in his quae terra marique vel ex hostibus capimus vel quae ipsi ut in rerum natura essent fecimus et in summa magis unum genus est possidendi species infi nitae

A birtok megszerzeacuteseacuteről eacutes megszűneacuteseacuteről szoacuteloacute titulusban szereplő szoumlveg a genera possessionum τόπος-aacuteval foglalkozik365 Ez az elv a civilis possessioacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben amely azt a birtokot jelenti amely valamilyen iusta causa alapjaacuten keruumllt a birtokoshoz ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes alapja lehet366 Jobban megvizsgaacutelva a szoumlveget laacutethatoacute hogy a causae possessionis koumlreacuteben Paulus

363 Vouml Paul D 18 1 34 6 (33 ad ed)364 Ezek az esetek Paul D 12 2 30 1 (18 ad ed) Pomp D 15 2 3 (4 ad Q Muc) Iav D 24 1

50 1 (13 epist) 365 Ekkeacutent tekint erre a locusra pl G -R (1992) i m 176366 K (1971) I 386 M C (1967) i m 47 K (1953b) i m 263

119A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

olyan causaacutekat emliacutet amelyek jellemzően az usucapio koumlreacuteben fordulnak elő367 A genera possessionum fordulat a genus eacutes a species egymaacuteshoz valoacute viszo-nyaacuteval aacutell oumlsszefuumlggeacutesben a genus mint magasabb rendű eacutes a species mint alacsonyabb rendű kategoacuteriaacutek szembeaacutelliacutetaacutesa emliacutethető368 Vizsgaacuteloacutedaacutesunk szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes a sicut utaacuten szereplő reacutesz itt a foumlldben eacutes tengerben talaacutelt vagy az ellenseacutegtől foglalt dologroacutel van szoacute valamint arroacutel az esetről amikor mi magunk hozunk leacutetre valamit Minden peacuteldaacuteban koumlzoumls egyfelől hogy a dolgok amelyek birtokba vehetőseacutegeacuteről a szoumlveg szoacutel a minket koumlruumllvevő vilaacutegban leacutetező dolgok ezeacutert lehet birtokba venni ezeket369 Maacutesfelől pedig ndash mint arra Kaser raacutemutat ndash koumlzoumls az emliacutetett peacuteldaacutekban hogy pro suo ciacutemen keruumll sor a birtok megszerzeacuteseacutere amely elbirtoklaacutesi ciacutem egyes veacutelemeacute-nyekben a putatiacutev titulus kapcsaacuten joumln fi gyelembe370 maacutes responsumokban pedig ndash mint amilyen az ideacutezett textus is ndash egyfajta aacuteltalaacutenos kiegeacutesziacutető jogciacutemkeacutent szerepel vagyis azeacutert mert egyeacuteb jogciacutem nem alkalmazhatoacute371

Mint az koraacutebban maacuter emliacuteteacutesre keruumllt 38 olyan szoumlveg talaacutelhatoacute a Digestaacuteban ahol az in rerum natura esse fordulat a teacutenyleges leacutetezeacutes kifejezeacuteseacutere szolgaacutel ebből 14 szoumlveg vonatkozott emberek leacutetezeacuteseacutere a fennmaradoacute 24 szoumlveg tuacutelnyomoacute reacuteszben pedig valamely ndash taacuteg eacutertelemben vett ndash dolog leacutetezeacuteseacutet vagy nemleacuteteacutet jeloumlli Ez a kiterjesztő eacutertelmezeacutes ndash oumlsszhangban az eacuteppen előbb elem-

367 Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 386 ahol raacutemutat arra is hogy baacuter a traditio is kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted ennek koumlreacuteben a causa funkcioacuteja maacutes mint az elbirtoklaacutes eseteacuteben Ehhez ld meacuteg K (1971) I i m 420ndash421 ezzel egyezően B (1988) i m 68ndash69 eacutes 81ndash82

368 Vouml T (1977) i m 271 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy Talamanca raacutemutat arra is hogy a keacuterdeacuteses szoumlvegben Paulus a possessio koumlreacuteben a genus eacutes species fogalmait a totum eacutes pars szinonimaacutejakeacutent hasznaacutelja T (1977) i m 192ndash193 Megjegyzendő meacuteg hogy a genus eacutes a species keacuterdeacutese oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a ius in artem redigendo keacuterdeacuteseacutevel is Vouml N (1972) i m 84 aki ennek kapcsaacuten a genera perpauca kategoacuteriaacutejaacutera eacutes a defi -niacutecioacutekra hivatkozik ehhez ld meacuteg P (1988) i m 96ndash98 A defi niacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban Noumlrr a divisio eacutes a partitio keacuterdeacuteseacutere utal arra a probleacutemaacutera hogy a genus eacutes diff erentia specifi ca alapjaacuten adott defi niacutecioacute nem koumlnnyen vaacutelaszthatoacute el a divisioacutetoacutel ugyanez aacutell a divisio eacutes a partitio vonatkozaacutesaacuteban is amelynek egyik peacuteldaacutejaacutet laacutetja a hivatkozott Paulus-textusban Reacuteszletesen ld N (1972) i m 85 A defi niacutecioacutek vonatkozaacutesaacuteban a hazai irodalomboacutel ld P (1988) i m 94ndash95

369 Ezzel egyezően W (1976) i m 31 Neacutemikeacutepp ellenteacutetes egyszersmind kisseacute szkeptikus hangveacutetelű Noumlrr aki a hivatkozott Paulus-szoumlveget a natura egyik Paulus aacuteltal lehetseacutegesnek tartott jelenteacuteskoumlreacutebe sorolja Veacutelemeacutenye szerint a naturaacutera hivatkozaacutes pusztaacuten retorikai fordulat amelynek ceacutelja valamely diskurzus lezaacuteraacutesa azon az alapon hogy nem kiacutevaacutenatos valami olyan mellett eacutervelni ami contra naturam est Reacuteszletesebben ld N (2007) i m 539ndash540

370 Ld pl Paul D 41 2 3 4 (54 ad ed) ahol a pro emptore eacutes a pro suo jogciacuteme konkurenciaacuteja fi gyelhető meg hasonloacutean Ulp D 41 10 1 pr (15 ad ed)

371 Vouml K (1971) I i m 422 B (1988) i m 82 Egyezően ld M C (1967) i m 53 a naturalis possessioacutera utalaacutessal

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese120

zett szoumlveggel ndash ehelyuumltt azeacutert szuumlkseacuteges mert a rendelkezeacutesre aacutelloacute szoumlvegek nem egyseacutegesek neacutehol egyaacuteltalaacuten nem dolog jelenik meg a szoumlvegekben (ld pl operae esete) neacutehol pedig a dolog nem res formaacuteban hanem taacutegabb vagy maacutes elnevezeacutessel keruumll emliacuteteacutesre (pl hereditas ndash legatum) Ezen az alapon tehaacutet a szoumlvegek tartalmi csoportosiacutetaacutesa nem veacutegezhető el mivel mindig maradna olyan szoumlveg amely valamilyen szempontboacutel nem illene egy adott csoportba372 Ezen a ponton eacuterdemes fi gyelemmel lenni arra a logikaacutera ami alapjaacuten Waldstein foglalkozik a dolgok leacutetezeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutevel Abboacutel indul ki hogy ha a birtoklaacutes kapcsaacuten első leacutepeacutesben az emliacutetett Paulus-szoumlveg szerint szuumlkseacuteges a dolgok leacutetezeacutese akkor a dolog felett fennaacutellhatoacute dologi jogi jogosultsaacuteg is a dolgok leacutete-zeacuteseacutehez koumltődik Ebből első tekintetre azt a koumlvetkezteteacutest lehet levonni hogy a dolog pusztulaacutesaacuteval megszűnik a dologi jogi jogosultsaacuteg is Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel ugyanakkor hogy leacutetezik-e olyan eset amikor a jogosultsaacuteg a dolog pusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll megmarad Ehhez hasonloacute keacuterdeacutes azonban hogy elkeacutepzelhető-e olyan esetkoumlr ahol valamely dolog pusztulaacutesa keletkeztet egy jogosultsaacutegot Waldstein vaacutelasza keacutezenfekvő a dolog pusztulaacutesaacuteeacutert valoacute helytaacutel-laacutes eacuteppen a dolog elpusztulaacutesaacutera tekintet neacutelkuumll fennmarad Az ilyen helytaacutellaacutes kategoacuteriaacuteja ndash Waldstein helyes meglaacutetaacutesa szerint ndash a dologi jogi jogosultsaacutegok leacutetezeacuteseacuteből levezetett aacutem attoacutel teljes egeacuteszeacuteben kuumlloumlnboumlző a helytaacutellaacutes azeacutert ami egy dolog elpusztulaacutesaacutenak az eredmeacutenye373

Ulp D 25 2 17 2 (30 ad ed)Non solum eas res quae exstant in rerum amotarum iudicium venire Iulianus ait verum etiam eas quae in rerum natura esse desierunt simili modo etiam certi condici eas posse ait

A hivatkozott szoumlveg az actio rerum amotarum inteacutezmeacutenyeacutevel fuumlgg oumlssze amely keresetet a volt feacuterj indiacutethatott az elvaacutelt feleseacutege ellen ha az asszony vagy az ő rabszolgaacuteja a haacutezassaacuteg alatt vagy a vaacutelaacutes soraacuten bizonyos dolgokat az

372 A szoumlvegek hozzaacutevetőleges csoportosiacutetaacutesa alapjaacuten az alaacutebbi keacutep nyerhető Az operae eseteacutere vonatkoznak ndash Paul D 7 7 1 (2 ad ed) eacutes Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab) Paul D 38 1 20 pr (40 ad ed) A dolog hereditas eacutertelemben ndash Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) legatumkeacutent ndash Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab) Gai D 30 69 5 (2 de legatis ad ed pr) Pomp D 33 2 6 (15 ad Sab) Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) Iav D 35 1 40 4 (2 ex post Lab) Pomp D 36 2 22 pr (5 ad Q Muc) Paul D 42 2 3 (9 ad Plaut) a legatumot tartalmazoacute taacuteblaacutek eseteacuteben ndash Iul D 30 84 7 (33 dig) peacutenzről vagy egyes peacutenzdarabokroacutel szoacutelva ndash Afric D 30 108 10 (5 quaest) a dolog mint a possessio taacutergya ndash Paul D 41 2 3 21 (54 ad ed) tartozaacutes eacutertelemben ndash Paul D 42 2 8 (4 ad Sab) telekre vonatkozoacutean ndash Paul D 46 3 98 8 (15 quaest) szolgaacuteltataacutesra vonatkozoacutean ndash Cels D 50 17 186 (12 dig)

373 W (1976) i m 31ndash32

121A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

egykori koumlzoumls haacuteztartaacutesboacutel elvitt374 Ugyaniacutegy a volt feleseacuteg is megindiacutethatta a keresetet egykori feacuterje ellen amelynek kereteacuteben a volt feleseacuteg a volt feacuterjjel szemben fennaacutelloacute koumlveteleacuteseinek beszaacutemiacutetaacutesaacutet keacuterhette375 A kereset leacutenyege az volt hogy haacutezastaacutersak koumlzoumltt lopaacutesi kereset indiacutetaacutesaacutera nem volt lehetőseacuteg mivel ez infamiaacutet eredmeacutenyezett volna376 Iacutegy a haacutezasfelek koumlzoumltt csak a nem infamaacuteloacute actio rerum amotarum volt megindiacutethatoacute377 A hivatkozott forraacuteshely a concubina aacuteltal elvitt dolgok esetkoumlreacutevel aacutell kapcsolatban az aacutegyas ilyenkor lopaacuteseacutert felel mivel az actio rerum amotarumnak csak akkor van helye ha a dologelveacutetel divortii causa toumlrteacutent378 Ennek folyomaacutenyakeacutent mutat raacute Ulpianus ndash Iulianus veacutelemeacutenyeacutet ideacutezve ndash hogy az emliacutetett kereset koumlreacuteben nem csupaacuten azokat a dolgokat lehet koumlvetelni amelyek megvannak hanem azokat is ame-lyek maacuter nincsenek meg Vagyis oumlsszesseacutegeacuteben minden olyan dolog perelhető volt az actio rerum amotarum koumlreacuteben amelyet a feleseacuteg a vaacutelaacutest tervezve elvett a feacuterjtől valamint azok a dolgok is amelyeket a vaacutelaacuteskor eltitkolt379 Ugyaniacutegy perelhetők az asszonynaacutel leacutevő dolgokon tuacutel azok is amelyek valamilyen okboacutel maacuter nincsenek meg380 Mindezen fejtegeteacutesek nyomaacuten az laacutetszik kirajzoloacutedni a szoumlvegekből hogy az in rerum natura desinere kifejezeacutes ebben a koumlrben arra utal hogy az actio rerum amotarummal eacuterintett dolgok koumlre maacuter nem leacutetezik az elidegeniacutetett dolgokat teacutenylegesen elhasznaacutelta elfogyasztotta ezeket ekkeacutent ezek a dolgok a kuumllvilaacutegban is megszűntek leacutetezni Erre utalnak az ideacutezett Paulus-veacutelemeacutenyben (Paul D 25 2 3 3 [7 ad Sab]) a comedere eacutes a consumere kifejezeacutesek Ettől minőseacutegileg kuumlloumlnboumlzőek azok az esetek amikor az asszony tuacuteladott az emliacutetett dolgokon Ez utoacutebbi esetben joacutellehet az eladott dolog a kuumllvilaacutegban valahol leacutetezik a volt feleseacuteg szempontjaacuteboacutel meacutegsem tekinthető

374 Paul D 25 2 1 (7 ad Sab) Rerum amotarum iudicium [hellip] introductum est adversus eam quae uxor fuit [hellip]Paul D 25 2 3 1 (7 ad Sab) Item si servus eius furtum fecerit [hellip]Paul D 25 2 3 3 (7 ad Sab) [hellip] etiam eas res quas divortii tempore mulier comederit vendiderit donaverit qualibet ratione consumpserit rerum amotarum iudicio contineri

375 Paul D 25 2 6 2 (7 ad Sab) Item cum rerum amotarum etiam in virum datur iudicium [hellip] Ulp D 25 2 7 (36 ad Sab) Mulier habebit rerum amotarum actionem adversus virum et compensare potest mulier cum actione qua maritus agere vult ob res amotas

376 Vouml Gai D 25 2 2 (ad ed praet tit de re iud)377 K (1971) I i m 323 eacutes 618ndash619 L (1972) i m 146ndash147378 Marcell D 25 2 20 (7 dig) Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) Vouml K (1971) I i m 619379 A hivatkozott szoumlvegen kiacutevuumll Ld meacuteg Ulp D 25 2 17 1 (30 ad ed) valamint Paul D 25 2

3 3 (7 ad Sab) Az utoacutebbi szoumlvegben kuumlloumlnoumlsen jelentősek a mulier vendiderit eacutes consumpserit kifejezeacutesek

380 W (1963) i m 60 aki kifejti azt is hogy a szoumlveg ndash kuumlloumlnoumlsen pedig annak certi fordu-lata ndash nem enged arra koumlvetkeztetni hogy a condictio eacutes az actio rerum amotarum egymaacutes alternatiacutevaacutei lettek volna

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese122

leacutetezőnek mivel az asszony nincs abban a helyzetben hogy a dologra baacutermifeacutele raacutehataacutest gyakorolhasson Mindazonaacuteltal ez az eset azeacutert nem tartozik az in rerum natura desinere koumlreacutebe mivel az ideacutezett Ulpianus-szoumlvegben a kifejezeacutes paacuterja exstare ami valaminek a leacutetezeacuteseacutet objektiacutev eacutertelemben vett megleacuteteacutet fejezi ki381 Az ok ami miatt a keacutet eset egyuumlttes emliacuteteacutese lehetseacuteges az eacuteppen az elteacuterő esetekhez fűzoumltt azonos joghataacutesban keresendő jelesuumll mindkeacutet esetben a dologra vonatkozoacute jogosultsaacuteg helyeacutebe az actio rerum amotarummal eacuterveacutenye-siacuteteni kiacutevaacutent igeacuteny leacutep

Az in rerum natura esse illetve desinere kifejezeacutesek fentebb vaacutezolt objektiacutev felfogaacutesaacutet taacutemasztja alaacute egy maacutesik szoumlveg is amelyben egy oumlroumlkhagyoacute hagyo-maacuteny ciacutemeacuten rabszolgaacutet juttatna valakinek azonban oumlroumlkoumlsei koumlzuumll az egyik megoumlli a rabszolgaacutet

Pomp D 30 48 1 (6 ad Sab)Si unus ex heredibus servum legatum occidisset omnino mihi non placet coheredem teneri cuius culpa factum non sit ne res in rerum natura sit

Pomponius akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ilyenkor ndash baacuter az oumlroumlkoumlstaacutersak egye-temleges koumltelezettek lenneacutenek a hagyomaacutenyossal szemben ndash nem helyes a rabszolga megoumlleacuteseacuteből eredő kaacuterral azt az oumlroumlkoumlstaacutersat is megterhelni akinek az oumlleacutesi cselekmeacuteny eacutes ebből eredően a rabszolga halaacutela nem roacutehatoacute fel iacutegy a veacutetlen oumlroumlkoumlstaacuters vonatkozaacutesaacuteban leacutenyegeacuteben lehetetlenuumll a szolgaacuteltataacutes382

Az eddigiekben olyan esetekről volt szoacute amelyekben a dolog felett fennaacutellt dologi jogi jogosultsaacuteg a dolog megsemmisuumlleacuteseacuteből eredően aacutetfordul a meg-semmisuumlleacuteseacutert valoacute vagy a megsemmisuumlleacutessel oumlsszefuumlggő helytaacutellaacutesi koumltele-zettseacuteggeacute mintegy a megsemmisuumllt dolog evilaacutegi lenyomatakeacutent Mindezek mellett feltehető az is hogy valaki szerződeacutesben vagy veacutegrendeletben valamely dolog joumlvőbeni szolgaacuteltataacutesaacuteroacutel rendelkezik mint peacuteldaacuteul egy Africanus aacuteltal ismertetett esetben

381 Vouml Oxford Latin Dictionary s v lsquoexstorsquo E ndashM (1951) i m s v lsquostorsquo 382 Ezzel egyezően ld pl a factum alterius bdquoaacutertalmassaacutegardquo kapcsaacuten K (1983) i m 377 va-

lamint 405262 a lehetetlenuumlleacutessel oumlsszefuumlggeacutesben C B (1993) i m 251 A dologpusz-tulaacutes eacutes valamely koumltelezettseacuteg tovaacutebbi sorsa aacutell a koumlzeacuteppontban a koumlvetkező szoumlvegekben is Afric D 3 5 48 (8 quaest) Paul D 15 3 19 (4 quaest) Pomp D 26 7 61 (20 epist) Scaev D 32 37 3 (18 dig) Az utolsoacutekeacutent emliacutetett forraacuteshelyen ismeacutet megjelenik az exstare eacutes az in rerum natura desinere kifejezeacutesek egymaacutessal valoacute paacuterba aacutelliacutetaacutesa

123A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Afric D 30 108 10 (5 quaest)Qui quinque in arca habebat ita legavit vel stipulanti promisit rsquodecem quae in arca habeorsquo et legatum et stipulatio valebit ita tamen ut sola quinque vel ex stipulatione vel ex testamento debeantur ut vero quinque quae deerunt ex testamento peti possint vix ratio patietur nam quodammodo certum corpus quod in rerum natura non sit legatum videtur quod si mortis tempore plena summa fuerat et postea aliquod ex ea deperierit sine dubio soli heredi deperit

A veacutelemeacuteny kiinduloacutepontja hogy valaki eacutelők koumlzoumltti stipulatioacuteban vagy veacutegrendeletben arra vaacutellal koumltelezettseacuteget hogy a laacutedaacutejaacuteban talaacutelhatoacute tiacutez ara-nyat szolgaacuteltatja joacutellehet az emliacutetett laacutedaacuteban valoacutejaacuteban csak oumlt arany talaacutelhatoacute Africanusnak eme a falsa demonstratio eseteacutere vonatkozoacute veacutelemeacutenye szerint mind a hagyomaacutenyrendeleacutes mind a stipulatioacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes eacuterveacutenyes lesz azonban a koumltelezettől csak oumlt aranyat lehet koumlvetelni383 Amennyiben ugyanis a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes idejeacuten a koumltelezett nem rendelkezett tiacutez csupaacuten oumlt arannyal uacutegy eacutertelmetlen olyan oumlsszeget koumlvetelni tőle amely valoacutejaacuteban nem leacutetezik384 Neacutemikeacutepp maacutes a helyzet akkor ha a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes ha-gyomaacutenyrendeleacutes formaacutejaacuteban toumlrteacutent eacutes a veacutegrendelet teacutetelekor tiacutez arany aacutellt az oumlroumlkhagyoacute rendelkezeacuteseacutere azonban utoacutebb az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően valamely okboacutel csak oumlt arany marad meg Ebben az esetben minden bizonnyal az oumlroumlkoumlsnek tudhatoacute be az oumlsszeg csoumlkkeneacutese ekkeacutent az eme teacutenyből eredő veszteseacuteget is ő koumlteles viselni Keacutetseacutegtelenuumll van igazsaacutega Horak aacutelliacutetaacutesaacutenak amikor egy maacutesik leacutenyegeacutet tekintve hasonloacute iraacutenyba mutatoacute Iavolenus-hely385 kapcsaacuten entimematikus eacuterveleacutesre hivatkozik amelynek kereteacuteben a hiaacutenyzoacute premissza teljesseacuteggel nyilvaacutenvaloacute386 A Iavolenustoacutel szaacutermazoacute peacuteldaacuteban a hiaacutenyzoacute premissza a Digesta egy maacutesik szoumlveghelyeacuteből vezethető le amely

383 Ezzel egyezően ld meacuteg R (1971) i m 110 C B (1993) i m 250 eacutes 53 sz jegyzet tovaacutebbi irodalommal

384 A szoumlvegben szereplő in rerum natura esse kifejezeacutes keacuterdeacuteseacutehez elsősorban Iavolenus kap-csaacuten ld pl M (1981) i m 463 aki megemliacuteti hogy a kifejezeacutes mester eacutes taniacutetvaacuteny koumlzoumltt hagyomaacutenyozoacutedhatott

385 Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab) bdquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres datordquo Ofi lius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto Ld meacuteg ehhez R (1971) i m 110

386 H (1969) i m 277

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese124

szerint a lehetetlenre iraacutenyuloacute szolgaacuteltataacutes nem keacutepezheti koumltelem taacutergyaacutet387 Horak azonban nem viszi veacutegig eacuterveleacuteseacutet eacutes nem igyekszik megvaacutelaszolni azt a keacuterdeacutest hogy mieacutert tekinthető nyilvaacutenvaloacutenak Celsustoacutel szaacutermazoacute aacutelliacutetaacutes A termeacuteszetnek van egy az embertől fuumlggetlen rendje amely egyetemesen eacutes szuumlkseacutegkeacuteppen eacuterveacutenyre jut eacutes amelynek felismereacuteseacutere az ember keacutepes388 A termeacuteszetnek ezen szuumlkseacutegszerű eacutes univerzaacutelis rendjeacuteből ered hogy leacutetezik lehetseacuteges eacutes lehetetlen ezt a teacutenyt az ember ndash miutaacuten felismerte ndash neacutemely eset-ben jogi norma tartalmaacutevaacute teszi Ekkor a naturaacuteboacutel adoacutedoacute rend egyszersmind a ius hataacuterakeacutent szolgaacutel ndash nem korlaacutetozva hanem eacuteppen kiteljesiacutetve azt389 A rerum naturaacutera utalaacutes az egyes esetekben a lehetseacuteges eacutes lehetetlen koumlzoumltti a naturaacuteboacutel eredő hataacutervonal meghuacutezaacutesaacutenak lekeacutepeződeacutese amelynek folyomaacute-nyakeacutent bizonyos probleacutemaacutekra csak szuumlkseacutegszerűen eacutes elkeruumllhetetlenuumll csak egyetlen vaacutelasz adhatoacute390

22 Az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacutese

Abban a szoumlvegcsoportban ahol az in rerum natura esse fordulat az objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacuteseacutere szolgaacutel eacuteppen az objektiacutev valoacutesaacuteg az amely bizonyos sza-baacutelyok alkalmazhatoacutesaacutegaacutet megteremti Ekkeacutent a valoacutesaacuteg olyan előzetesen maacuter adott kereteacutet keacutepezi a majdan meghozandoacute doumlnteacuteseknek amely magaacutet a doumlnteacutesi szabadsaacutegot tartja kordaacuteban Nem a szabadsaacuteg korlaacutetozaacutesaacuteroacutel van szoacute hiszen ez a keret teremti meg annak lehetőseacutegeacutet hogy egyfelől ne esetleges doumlnteacutesek szuuml-lessenek maacutesfelől pedig hogy az iacutegy meghozott doumlnteacutesek ne rugaszkodjanak el a mindennapi eacutelettől Azeacutert lesz ez egy szilaacuterd kerete a doumlnteacuteshozatalnak mert az objektiacutev valoacutesaacuteg fuumlggetlen attoacutel hogy az egyes ember tud-e roacutela valamint attoacutel is hogy erről mi a veacutelemeacutenye ekkeacutent fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa fogalmilag kizaacutert Egy elhalt pater familias utaacuten marad egy fi uacute eacutes egy vaacuterandoacutes feleseacuteg Ebben az esetben a fi lius nem perelheti a pater familias adoacutesaitoacutel a kintlevőseacutegek feleacutet akkor sem ha keacutesőbb egyetlen fi uacute szuumlletik mivel szuumllethetett volna toumlbb is joacutellehet a rerum naturaacuteboacutel eredően annyi biztos volt hogy egy gyerek szuumlletni

387 Cels D 50 17 185 (8 dig) Inpossibilium nulla obligatio est Ehhez ld C B (1993) i m 227ndash229

388 Vouml B (2001) i m 115389 Korlaacutetozaacutest eacuteppen az jelentene ha a natura ilyen funkcioacuteja vagy jellege hiaacutenyozna hiszen

ilyen esetben abszurd tartalmuacute teacutetelek is a ius elemeiveacute vaacutelhatnaacutenak amely abszurd tartalmuacute teacutetelek eacuteppen a ius ceacutelja szerinti realizaacuteloacutedaacutesaacutet gaacutetolnaacutek

390 Vouml M -M (2000b) i m 11

125A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

fog Ezzel szemben Sabinus eacutes Cassius veacutelemeacutenye az hogy a fi uacute a kintlevőseacutegek negyedeacutet perelheti mivel akaacuter az is meglehet hogy haacuterom gyerek szuumlletik majd Nem alap neacutelkuumlli az a meglaacutetaacutes hogy mind Paulus mind pedig Sabinus eacutes Cassius egyaraacutent a sajaacutet konkreacutet tapasztalataikra alapiacutetottaacutek veacutelemeacutenyuumlket eacuteppuacutegy mint Iulianus egy maacutesik esetben Az ő elkeacutepzeleacutese szerint a szuumlleteacutesig csak akkora haacutenyadot lehet koumlvetelni a kintleacutevőseacutegekből amekkora haacutenyadra feltehetően oumlroumlkoumls lesz a fi uacute vagy az egeacutesz tartozaacutes negyedeacutet kiacuteseacuterelheti meg behajtani mert a tapasztalat szerint haacuterom gyerek szuumllethet egyszerre vagy a hatodaacutet mert oumlt szuumllethet Ez utoacutebbi kapcsaacuten Iulianus utal Arisztoteleacuteszre aki beszaacutemol egy esetről amikor egy alexandriai nőnek egyszerre oumlt gyereke szuumlle-tett eacutes a jogaacutesz ndash mint iacuterja ndash ennek az esetnek a valoacutesaacutegtartalmaacuteroacutel szemeacutelyesen győződoumltt meg Egyiptomban 391 Mindebből laacutethatoacute hogy megoldhatatlan prob-leacutemaacutet jelent az egyes joumlvőbeli esemeacutenyek előre laacutetaacutesa amivel a roacutemai jogaacuteszok is tisztaacuteban voltak392 Ezekben az esetekben azonban sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy amikor a jogaacutesz veacutelemeacutenyt mond akkor a jogaacuteszi veacutelemeacutenyeacutet valami-lyen a kuumllvilaacutegboacutel szaacutermazoacute tapasztalati megfi gyeleacutessel taacutemasztja alaacute Ekkeacutent nem fogadhatoacute el maradeacutektalanul Bretone azon meglaacutetaacutesa hogy amint bizo-nyos esemeacutenyek mint amilyen peacuteldaacuteul egy foumlldrengeacutes nem jelezhetők előre ugyaniacutegy lehetetlen teljes bizonyossaacuteggal előzetesen megaacutellapiacutetani hogy egy gyerek fog-e szuumlletni vagy egyneacutel toumlbb393 Igaz az hogy a termeacuteszetre amely egyeacutebkeacutent oumlnmagaacuteban eacutertelmes rendet hoz leacutetre jellemző valamifeacutele kiszaacutemiacutet-hatatlansaacuteg is394 Aacutem ebben az esetben nem az a helyzet hogy a termeacuteszet ndash az immanens rend mellett ndash kiszaacutemiacutethatatlan sokkal inkaacutebb arroacutel hogy az emberi megismereacutes veacuteges illetve toumlkeacuteletlen a megismereacutes amelyhez eacuteppen az ember

391 Paul D 5 1 28 5 (17 ad Plaut) eacutes Iul D 46 3 36 (1 ad Urs Ferocem) Vouml W (2002a) i m 24 B (2001) i m 119

392 A fentiekhez hasonloacute esetet mutat be Ulpianus (Ulp D 38 16 3 9-10 [14 ad Sab]) ha egy gyerek az apa halaacutelakor meacuteg nem szuumlletett meg akkor a XII taacuteblaacutes toumlrveacuteny szerint az agnaacutet rokonoknak meg kell vaacuterniuk a szuumlleteacutes idejeacutet mi toumlbb a vele azonos fokon aacutelloacute rokonok osztoznak vele az oumlroumlkseacutegben A konkreacutet esetben felmeruumllt keacuterdeacutes az volt hogy hogyan kell szaacutemiacutetani az oumlroumlkseacuteg egy főre eső haacutenyadaacutet A probleacutema ndash a fentiekhez hasonloacutean ndash abboacutel adoacutedik hogy egyetlen szuumlleacutesből akaacuter toumlbb gyermek is szuumllethet Ulpianus akkeacutent foglal aacutellaacutest hogy ha egy nő biztosan aacutelliacutetotta hogy vaacuterandoacutes joacutellehet nem volt az akkor a maacuter megszuumlletett gyermek lesz az egeacutesz hagyateacutek oumlroumlkoumlse hiszen tudta neacutelkuumll is oumlroumlkoumlsseacute vaacutelik Ebből pedig az koumlvetkezik hogy ha időkoumlzben a maacuter megszuumlletett gyerek meghalna a teljes hagyateacutek az ő oumlroumlkoumlseacutere vagy oumlroumlkoumlseire szaacutell aacutet Leacutetezik ugyanakkor leacutenyegileg ellenteacutetes aacutellaacutesfoglalaacutes is az osztaacutelyra bocsaacutetaacutessal kapcsolatban (Paul D 37 6 2 pr [41 ad ed]) vouml B (2001) i m 119ndash120

393 B (2001) i m 119394 B (2001) i m 115ndash116

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese126

oumlsztoumlnoumls eacutertelmeacuten keresztuumll vezet az uacutet395 Ehhez keacutepest tehaacutet Bretone azon elgondolaacutesa hogy termeacuteszet egy immanens tervet hordoz magaacuteban amelyet folyamatosan eacuterveacutenyre juttatva tesz nyilvaacutenvaloacutevaacute eacutes csak rajtunk aacutell hogy a konkreacutet esetben fi gyelmen kiacutevuumll hagyjuk-e valamely maacutes megiacuteteacuteleacutesre vagy felteveacutesre hagyatkozva egyaacuteltalaacuten nem fogadhatoacute el396 Hiszen sajaacutet maga is elismeri hogy az egyetemes termeacuteszetben van egy soha aacutet nem haacuteghatoacute toumlrveacuteny (recta ratio) vagyis a termeacuteszet szerinti eacutelet egyszersmind az ereacutenyes eacuteletet is jelenti397 akkor a minduntalan eacuterveacutenyre juttatott eacutes nyilvaacutenvaloacutevaacute tett tervet amely a recta ratioacuten alapul vagy felismerjuumlk vagy sem Ennyiben aacutell egyszer-smind a termeacuteszet kiszaacutemiacutethatatlansaacutega is Maacutes formaacuteban hasznaacutelja Ulpianus a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacutere

Ulp D 13 5 16 3 (27 ad ed) Ergo si non stetit per actorem tenet actio etiamsi per rerum naturam stetit sed magis dicendum est subveniri reo debere

A praetori edictum rendelkezeacutese szerint keresetet ad a praetor amennyiben nyilvaacutenvaloacute az hogy aki peacutenzfi zeteacutesre szoacuteloacute koumltelezettseacuteget vaacutellalt e koumltele-zettseacuteget nem teljesiacutetette eacutes a felperesnek sem roacutehatoacute fel a vaacutellalt koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek elmaradaacutesa398 Ehhez kapcsoloacutedik Ulpianus megjegyzeacutese amely szerint ha nem a felperesen muacutelott a teljesiacuteteacutes sikere a praetor megadja neki a keresetet meacuteg abban az esetben is ha a teljesiacuteteacutes lemaradaacutesa a rerum naturaacutenak tudhatoacute be vagyis abban az esetben is perelhet a felperes ha a maacutesik felet a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek abban hogy teljesiacutetsen Ehelyuumltt tehaacutet a rerum natura olyan objektiacutev koumlruumllmeacutenyeket jeloumll amelyekre az adoacutesnak nincs raacutehataacute-sa Ulpianus azonban hozzaacuteteszi mindehhez hogy veacutelemeacutenye szerint kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az adoacutes szaacutemaacutera399 A jogaacuteszi veacutelemeacuteny alapja nagy

395 Ehhez ld W (2001) i m 33ndash41396 Vouml B (2001) i m 120 bdquoLa natura [hellip] reca un progetto dentro di seacute e lo rende chiaro

attuandolo Siamo noi a ignorarlo nel caso concreto e perciograve ricorriamo a qualque calcolo o ipotesirdquo

397 B (2001) i m 117398 Vouml Ulp D 13 5 16 2 (27 ad ed) A szoumlvegrekonstrukcioacute vonatkozaacutesaacuteban ld L (1927)

i m 247ndash252 Lenel uacutegy veacuteli hogy a neque solvere neque fecisse fordulat egy az edictum maacutesolaacutesa soraacuten keletkezett hiba eredmeacutenye Reacuteszletesen L (1927) i m 250

399 Ulrike Babusiaux a hivatkozott Ulpinus-helyet az aequitas naturalis illetőleg a fi des keacuterdeacute-seacutevel kapcsolja oumlssze Vouml B (2007) i m 633ndash634 Elgondolaacutesa fi gyelemre meacuteltoacute mivel Ulpianus hangsuacutelyozza hogy a koumlruumllmeacutenyek akadaacutelyoztaacutek az alperest a teljesiacuteteacutesben ekkeacutent ndash veacutelemeacutenye szerint ndash kimenteacutesi lehetőseacuteget kell biztosiacutetani az alperes szaacutemaacutera Markaacutensan jelenik meg tehaacutet eme veacutelemeacutenyben az egyensuacutely fenntartaacutesaacutera iraacutenyuloacute touml-

127A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

valoacutesziacutenűseacuteggel eacuteppen az a felismereacutes lehetett hogy nem az adoacutes gondossaacutegaacutenak hiaacutenya vagy esetleg szaacutendeacutekos magatartaacutesa ideacutezte elő a teljesiacuteteacutes elmaradaacutesaacutet sokkal inkaacutebb egy embertől fuumlggetlen kuumllső koumlruumllmeacuteny amely kuumllső voltaacutetoacutel fuumlggetlenuumll alkalmas a felek koumlzoumltti jogviszony moacutedosiacutetaacutesaacutera hiszen a hitelező koumlveteleacutesi joga a teljesiacuteteacutes ilyen kuumllső koumlruumllmeacuteny miatti elmaradaacutesaacuteboacutel eredően fordul igeacutenybe (tenet actio)400

Paul D 45 1 73 pr (24 ad ed)Interdum pura stipulatio ex re ipsa dilationem capit veluti si id quod in utero sit aut fructus futuros aut domum aedifi cari stipulatus sit tunc enim incipit actio cum ea per rerum naturam praestari potest sic qui carthagini dari stipulatur cum romae sit tacite tempus complecti videtur quo perveniri carthaginem potest item si operas a liberto quis stipulatus sit non ante dies earum cedit quam indictae fuerint nec sint praestitae

A Paulus aacuteltal bemutatott peacutelda szerint előfordulhatnak olyan esetek amikor maga a stipulatio illetőleg annak teljesiacuteteacutese keacutesedelmet szenved401 Ilyen lehet amikor valaki meacutehmagzatra tekintettel vagy joumlvőbeni gyuumlmoumllcsre vagy meg-eacutepiacutetendő eacutepuumlletre stipulaacutel Ilyen esetekben a koumlvetelhetőseacuteg akkor keletkezik amikor rerum natura szerint moacuted nyiacutelik a teljesiacuteteacutesre402 Ennek a veacutelemeacutenynek a koumlreacuteben joacutel laacutethatoacute hogy az in rerum natura esse kifejezeacutes nem csupaacuten valaminek a leacutetezeacuteseacutet jeloumlli nem arroacutel van szoacute hogy az emliacutetett stipulatioacutek leacutetrejoumlttek-e vagy sem hanem arroacutel hogy a stipulatioacuteba foglalt normatiacutev kouml-telezettseacutegvaacutellalaacuteshoz keacutepest mikor vaacutelik lehetőveacute ennek materiaacutelis teljesiacutethe-tőseacutege403 Ez a materiaacutelis teljesiacutethetőseacuteg viszont attoacutel fuumlgg hogy a kuumllvilaacutegban

rekveacutes meacutegpedig ndash mint azt Foumlldi Andraacutes a joacutehiszeműseacuteg eacutes tisztesseacuteg elveacutevel foglalkozoacute tanulmaacutenyaacuteban kimutatja ndash a felek helyzeteacutenek egyensuacutelyba hozaacutesa reacuteveacuten A biacuteroacutei doumlnteacutesnek ugyanis ebben a konkreacutet esetben fi gyelembe kell vennie az eset egyedi koumlruumllmeacutenyeit is a toumlrveacutenyi szabaacutely tuacutelzottan aacuteltalaacutenos jellegeacutet ellensuacutelyozandoacute Reacuteszletesen ld F (2001) i m 19 eacutes 21 irodalommal

400 Ezzel egyezően ld L (1997) i m 280 illetőleg 314401 Vouml C B (1993) i m 253402 Ehhez ld meacuteg R (1971) i m 110ndash111 A fentebb megfogalmazott aacutelliacutetaacutessal egyezően

ld C B (1993) i m 238 bdquo[hellip] esa misma idea de la realidad hace que una prestacioacuten no pueda ser exigida antes de que su complimiento sea posible conforme a la rerum naturardquo

403 Hasonloacute eacutertelemben fogja fel Mayer-Maly is a rerum natura jelenteacuteseacutet egy a hetvenes eacutevek elejeacuten megjelent tanulmaacutenyaacuteban amikor egyenlőseacutegjelet tesz a natura rerum eacutes a necessitas (rerum) kifejezeacutesei koumlzeacute amelyek koumlzuumll az utoacutebbi is forraacutesszerű kifejezeacutes (vouml pl Paul D 4 6 16 [12 ad ed] Paul D 23 4 8 [7 ad Sab] Paul D 40 7 20 5 [16 ad Plaut]) Ld M -

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese128

milyen konkreacutet helyzettel aacutellunk szemben Ha tehaacutet valaki azt vaacutellalja hogy Karthagoacuteban lesz koumlteles fi zetni joacutellehet ő Roacutemaacuteban van akkor okszerű hogy az ekkeacutent vaacutellalt koumltelezettseacuteg akkor teljesiacutethető ha a koumltelezettseacuteget vaacutellaloacute szemeacutely valamilyen moacutedon eljut Karthagoacuteba Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a per rerum naturam praestari potest fordulat a konkreacutet helyzet objektiacutev valoacutesaacutegaacutet jeleniacuteti meg aki nincs Karthagoacuteban annak el kell utaznia oda annak eacuterdekeacuteben hogy a vaacutellalt koumltelezettseacutege normatiacutev szempontboacutel egyaacuteltalaacuten keacuterdezhetőveacute vaacuteljeacutek Leacutenyegileg ugyanebbe a koumlrbe tartozik a lehetetlenre koumltelező biacuteroacutei iacuteteacutelet a lehetetlenre vonatkozoacute koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes valamint egy időtűzeacuteshez koumltoumltt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese is404 A hivatkozott esetekben az objektiacutev valoacute-saacuteg meghataacuterozottsaacutega vagy materiaacutelis alapuacute (lehetetlen szolgaacuteltataacutes) vagy nor-matiacutev koumltődeacutesű (biacuteroacutei iacuteteacutelet koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes időtűzeacutessel)405 Oumlsszesseacutegeacuteben elfogadhatoacute egy olyan aacutelliacutetaacutes hogy minden ilyen esetben szuumlkseacuteges felismerni azt ami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen406 Nem mindegy azonban hogy az alapul szolgaacuteloacute objektiacutev valoacutesaacuteg ndash amelyhez meacuterten aacutelliacutethatoacute valamiről hogy lehetseacuteges vagy lehetetlen ndash az embert koumlruumllvevő vilaacuteg valoacutesaacutega vagyis bdquoa halak uacutesznak a madarak repuumllnekrdquo igazsaacutega vagy a normatiacutev rend azaz az bdquouti lingua nuncupassitrdquo valoacutesaacutega Az utoacutebbi esetben ugyanis nem arroacutel van szoacute hogy a minket koumlruumllvevő vilaacuteg rendjeacuten lehetetlen a vaacutellalt szolgaacuteltataacutes idő előtti koumlveteleacutese hiszen az ilyen koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok ndash persze a felek kon-szenzusaacuten nyugodva ndash moacutedosiacutethatoacutek ennek hiaacutenyaacuteban a normatiacutev rendet seacuterti minden olyan koumlveteleacutes amely hataacuteridő előtt fogalmazoacutedik meg407

M (1971) i m 122 Nem minden alap neacutelkuumlli azonban ezeken a helyeken a necessitasra utalaacutes A rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute szoumlveghelyek toumlbb mint egyoumltoumlde Paulustoacutel szaacutermazik (ld taacuteblaacutezat fentebb) ekkeacutent feltehető hogy a hivatkozott esetekben is ezt a kifeje-zeacutest hasznaacutelta volna ha ennek teacutenylegesen lett volna alapja vagyis minden bizonnyal toumlbbről van szoacute egyszerű stilaacuteris keacuterdeacutesneacutel

404 Vouml Paul D 49 8 3 pr ndash 1 (16 resp) Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Cels D 50 17 186 (12 dig) Mindez azzal egyuumltt igaz hogy az Ulpianus-hely egyfelől a konkreacutet dolog leacutetezeacuteseacutenek hiaacutenyaacuteroacutel szoacutel eacutes csak ennek fi gyelembeveacuteteleacutevel egyuumltt eacutertelmezhető a teljes szoumlveg akkeacutent mint amely az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzi

405 Noumlrr is uacutegy veacuteli hogy az előbbi esetben a natura kifejezeacutes hasznaacutelata materiaacutelis vagy inkaacutebb kollokviaacutelis jellegű azt hangsuacutelyozza azonban hogy Paulus ehelyuumltt csupaacuten egy kiveacutetelt akar igazolni jogaacuteszi eacutervekkel alaacutetaacutemasztani meacutegpedig annak a szabaacutelynak a kiveacuteteleacutet hogy a stipulatio előfelteacutetelezi az iacutegeacutert dolog leacuteteacutet Csakhogy itt eacuteppen nem kiveacutetelről van szoacute hanem ennek a szabaacutelynak a megerősiacuteteacuteseacuteről ahogy a stipulatio termeacuteszeteacuteből jellegeacuteből adoacutedik hogy az iacutegeacutert dolognak leacuteteznie kell az iacutegeacuteret megteacuteteleacutenek pillanataacuteban uacutegy az egyes dolgok hasznainak jellegeacuteből adoacutedik hogy nem mindig a dologgal egyuumltt leacuteteznek van olyan idő-szak amikor meacuteg csak vaacuterhatoacute ezek leacutete Vouml N (2007) i m 554

406 Vouml B (2001) i m 267407 Laacutetni kell ugyanakkor hogy a normatiacutev rend megseacuterteacutese okaacuten lehetetlen vaacutellalaacutes peacuteldaacutejaacuteban

nem maacutesodrendű csak maacutes jellegű lehetetlenseacutegről van szoacute Ekkeacutent tehaacutet Bretone alapvetően

129A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

23 Rerum natura mint specifi kus jellemző

Az utolsoacute szoumlvegcsoportban a rerum natura (illetve a natura rei) az egyes dolgok kuumlloumlnleges jellemzőjeacutet speciaacutelis termeacuteszeteacutet iacuterja le Ennek a csoportnak koumlzoumls jellemzője ndash fi gyelembe veacuteve a rerum naturaacuteval foglalkozoacute fejezet elejeacuten szereplő oumlsszesiacutető taacuteblaacutezatot is ndash az hogy egyetlen olyan szoumlveget sem lehet itt elemezni amely tisztaacuten() ebbe a csoportba tartozhatna A csoporttal kapcsola-tos ilyeteacuten probleacutemaacutet a kategorizaacutelaacutes soraacuten maga Waldstein is eacuterezhette hiszen toumlbbszoumlr hivatkozott munkaacutejaacuteban az ezzel a teacutemaacuteval foglalkozoacute reacutesz ciacutemeacuteben ugyan a rerum natura fordulatra utal a hivatkozott eacutes elemzett forraacutesokban azonban maacuter nem aacuteltalaacutenosan szerepel ez a kategoacuteria hanem bdquoaproacutepeacutenzre vaacutelt-vardquo vagyis a kifejezeacutes lsquoresrsquo tagjaacutet a hivatkozott esetek konkretizaacuteljaacutek Ennek legjobb peacuteldaacuteja az egyik ideacutezett Paulus-szoumlveg princiacutepiuma amely szerint haacuterom indoka lehet annak hogy egy alacsonyabban fekvő telek alaacuterendelt egy magasabban fekvő teleknek408 Ezek pedig a toumlrveacuteny az ingatlan termeacuteszete valamint nagy muacutelttal rendelkező eacuteppen ezeacutert toumlrveacuteny erejeacutevel biacuteroacute szokaacutes vagy gyakorlat Waldstein szerint eacuterdekes a natura loci fordulat mikeacutenti elhelyezeacutese ami arra enged koumlvetkeztetni hogy az ingatlan termeacuteszetes fekveacutese toumlrveacuteny illetve az időmuacutelaacutessal megalapozott jogaacutellapot hiaacutenyaacuteban veendő fi gyelembe Ekkor is azonban csak akkeacutent hogy mi az a meacuterteacutek amelyet az alacsonyabban fekvő telek a magasabban fekvő telekről lefolyoacute viacutezből bdquokezelnirdquo tud aneacutelkuumll hogy emberi beavatkozaacutesra lenne szuumlkseacuteg vagyis annak mutatoacuteja hogy hol huacute-zoacutedik a termeacuteszetes viacutezaacutetfolyaacutes hataacutera amelynek elviseleacuteseacutere az alacsonyabban fekvő ingatlan tulajdonosa koumlteles409

Eltekintve azonban ezektől a szoumlvegektől az emliacutetett taacuteblaacutezat is joacutel peacuteldaacutezza hogy a harmadik kategoacuteriaacutenak legfeljebb csak a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek

sarkos meglaacutetaacutesa elfogadhatoacute joacutellehet a konkreacutet helyzetek enneacutel aacuternyaltabbak is lehetnek408 Paul D 39 3 2 pr (49 ad ed) In summa tria sunt per quae inferior locus superiori servit

lex natura loci vetustas quae semper pro lege habetur minuendarum scilicet litium causa409 Reacuteszletesen ld W (1976) i m 37 illetve 39 Ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel H

(1969) i m 280 Waldstein neacutezeteacutenek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera elegendő hivatkozni a hiacuteres taberna casiaria eseteacutere (Ulp D 8 5 8 5 [17 ad ed]) ahol a sajtuumlzemből felszaacutelloacute fuumlst zavarhatja a koumlruumlloumltte lakoacutekat ezeacutert ndash ilyen tartalmuacute servitus leacutete eseteacuten ndash a fuumlst maacutes moacutedon toumlrteacutenő elve-zeteacuteseacutere lehet koumltelezni a sajtuumlzem tulajdonosaacutet Ennek kapcsaacuten eacuteppen az esőviacutezzel foglal-kozoacute itt is vizsgaacutelt Paulus szoumlveggel egybevetve kitűnik hogy mit is jelentett a gyakorlatban a natura loci hiszen a taberna casiaria eseteacuteben sem objektiacutev alapon adott a fuumlstszennyezeacutes elleni veacutedelemhez valoacute jog hanem abboacutel adoacutedoacutean hogy a fuumlst secundum suam naturam felfeleacute szaacutell A keacuterdeacuteshez ld reacuteszletesen B (1875) i m 215 B (1968) i m 363ndash364 C C (1976) i m 496 R (1987) i m 104 P (1988) i m 185ndash187 S -M R (2000) i m 48ndash58 M (2010) i m 280ndash286

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese130

eseteacuteben lehet jelentőseacutege akkeacutent hogy maacutes csoportokba sorolaacutessal versengő minősiacuteteacutest is lehetőveacute tesz Egyszersmind az is laacutethatoacute hogy a rerum natura ilyeteacuten eacutertelmezeacutese maacuter tuacutelmutat a nyelvi-formai alapon aacutelloacute elemzeacutes hataacuterain ez azonban magaacutet a csoportosiacutetaacutest nem teszi megalapozatlannaacute

24 Vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek

Az ebben a koumlrben emliacuteteacutesre keruumllő szoumlvegekben koumlzoumls hogy baacuter a rerum natura ezeken a helyeken hataacuterozottan fejezi ki valaminek a leacutetezeacuteseacutet vagy a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet esetleg az objektiacutev valoacutesaacutegra is laacutethatoacutean utal meacutegis tulajdoniacutethatoacute az egyes szoumlvegeknek olyan maacutesodlagos ndash nem belemagyaraacutezott ndash eacutertelem is amely alapjaacuten elgondolkodtatoacute lehet hogy ezek a szoumlvegek a jelzetteken tuacutel egy maacutesik szoumlvegkategoacuteriaacuteba is soroltassanak Ezt szaacutemiacutetaacutesba veacuteve a felteacutetelezett konkurencia az alaacutebbi oumlsszeaacutelliacutetaacutesban fordulhat elő az első eacutes a maacutesodik csoport (leacutetezeacutes ndash objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese) az első eacutes a harmadik csoport (leacutetezeacutes ndash speciaacutelis jellemző) valamint a maacutesodik eacutes harmadik csoport (objektiacutev valoacutesaacuteg kifejezeacutese ndash speciaacutelis jellemző) koumlzoumltti besorolaacutes lehet keacuterdeacuteses

241 Az első eacutes a maacutesodik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

A vitathatoacute besorolaacutesuacute forraacuteshelyek koumlzoumltt ebben a csoportban első he-lyen szerepeltethető Iavolenus egy veacutelemeacutenye

Iav D 33 6 7 1 (2 ex post Lab)rsquoLucio Titio tritici modios centum qui singuli pondo centum pendeant heres datorsquo Ofi lius nihil legatum esse quod et Labeo probat quoniam eiusmodi triticum in rerum natura non esset quod verum puto

Az esetben szereplő hagyomaacutenyrendeleacutes eacutertelmeacuteben az oumlroumlkhagyoacute oumlroumlkoumlse koumlteles Lucius Titius reacuteszeacutere 100 modius gabonaacutet adni amelynek mindegyike tehaacutet minden egyes modius egyenkeacutent 100 pondust nyom A jogaacutesz Ofi lius eacutes a vele azonos aacutellaacutespontot keacutepviselő Labeo neacutezeteacutere hivatkozik akik szerint ilyen legatum nem keacutepzelhető el mivel ilyesfajta gabona nem leacutetezik ndash ekkeacutent

131A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

a hagyomaacutenyrendeleacutes eacuterveacutenytelen410 Egy veacuteka gabonaacuteba ugyanis 100 pondus nem feacuter bele ndash ez a konkreacutet esettől fuumlggetlenuumll igaz az objektiacutev valoacutesaacuteg az hogy ezek a meacuterteacutekek a hagyomaacutenyrendeleacutesben iacuterottakkal egyezően nem feleltethetők meg egymaacutesnak411 Vagyis ehelyuumltt a rerum natura korreaacutel az aacutel-talaacutenos nyelvhasznaacutelattal abboacutel kiindulva jeleniacuteti meg a teacutenylegesseacuteget keacutepezi le a valoacutesaacutegot412 Ekkeacutent a rerum natura non esset nem csupaacuten azt jelenti hogy nem leacutetezik hanem egyszersmind azt is hogy a kikoumlteacutes abszurd eacutes nemleacutete eacuteppen az abszurditaacutesboacutel koumlvetkezik Ehhez a keacuterdeacuteshez hasonloacute Ulpianus egy aacuteltalaacutenosabb megfogalmazaacutesuacute kijelenteacutese amely szerint mindaz aminek vagy lehetetlen a szolgaacuteltataacutesa vagy amely nem leacutetezik az a szerződeacutesben nem iacuterottnak tekintendő413 A szoumlveg kategorizaacutelaacutesa taacutevolroacutel sem egyszerű egyfelől igaz hogy utal a szoumlveg a teacutenyleges leacutetezeacutes hiaacutenyaacutera (ea [hellip] quae in rerum natura non sunt) ebből a szempontboacutel tehaacutet a waldsteini elhelyezeacutes eacuterthető Azonban a szoumlveg maacutesik fordulata (quae dari impossibilia sunt) az aacutetadaacutes lehetetlenseacutegeacutere mutat amelynek veacutegeredmeacutenye ismeacutet az hogy ea in rerum natura non sunt vagyis a kikoumlteacutes abszurditaacutesa okozza a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet Vagyis az Ulpianus aacuteltal emliacutetett koumltelezettseacuteg illetőleg a Iavolenusnaacutel megjelenő suacutelymeacuterteacutekek termeacuteszete jellege alapvető vonatkoztataacutesi pontul szolgaacutelnak a leacutetezeacutes meghataacuterozaacutesaacutenak koumlreacuteben is414 Az eddig mondottakboacutel koumlvetkezően a Iavolenus-szoumlveg a kategorizaacutelaacutes soraacuten akaacuter keacutet csoportba is keruumllhetett volna hiszen a leacutetezeacutesre utalaacutes mellett az objektiacutev valoacutesaacutegot leiacuteroacute tartalma mellett is alappal lehet eacutervelni

242 Az első eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Az operae keacuterdeacutese kapcsaacuten főkeacutent Ulpianus egy roumlvid megaacutellapiacutetaacutesaacutera szokaacutes hivatkozni azonban ehhez elengedhetetlenuumll kapcsoloacutedik egy maacutesik ezzel leacutenyegeacuteben egyező tartalmuacute szoumlveg Paulustoacutel

410 G (1971) i m 120 R (1971) i m 112411 Ld C B (1993) i m 249 kuumlloumlnoumlsen pedig az alaacutebbit bdquoEs eacuteste un dato del mundo

corporal de la realidad fiacutesica que representa un liacutemite insuperable para la libertad de disposicioacuten del testador [hellip]rdquo A jelen textus eacutes Celsus egy veacutelemeacutenye (Cels D 50 17 185 [8 dig]) koumlzoumltti paacuterhuzamra neacutezve ld H (1969) i m 277ndash278

412 Ehhez ld M (2007) i m 08413 Ulp D 50 17 135 (23 ad ed) Ea quae dari impossibilia sunt vel quae in rerum natura non

sunt pro non adiectis habentur Ld meacuteg R (1971) i m 112414 Ezzel egyezően M (2007) i m 209 C B (1993) i m 234ndash235 illetve 249

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese132

Ulp D 38 1 9 pr (34 ad Sab)Operae in rerum natura non sunt415

Paul D 7 7 1 (2 ad ed) Opera in actu consistit nec ante in rerum natura est quam si dies venit quo praestanda est quemadmodum cum stipulamur rsquoquod ex arethusa natum eritrsquo

A szoumlvegek szerint operae alatt valamilyen emberi cselekveacuteseket kell eacuterte-ni416 azonban ez nem baacutermifeacutele cselekveacutest teveacutest jelent opera csak akkor lesz egy cselekveacutes ha annak teljesiacuteteacutesi ideje eljoumltt ezt megelőzően azonban nem leacutetezik mint opera a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltte avatja az egyszerű emberi cselekveacutest szaacutemon keacuterhető koumltelezettseacuteggeacute417 Paulus hozzaacuteteszi hogy ez hasonloacute azokhoz az esetekhez amikor valaki res futuraacutera neacutezve stipulaacutel418 Ekkeacutent a teljesiacuteteacutesi idő eljoumltteacutevel vaacutelik az egyszerű cselekveacutes jogi szempontboacutel leacutetezőveacute (in rerum

415 Ehhez a roumlvid aacutelliacutetaacuteshoz ld Bessenyő Andraacutes eacutertő megjegyzeacuteseacutet amely szerint operae alatt a roacutemaiak olyan gazdasaacutegilag neacutelkuumlloumlzhetetlen teacutenyezőket eacutertettek amelyek csupaacuten aacutetme-netileg leacuteteznek ennek kapcsaacuten egy Paulus-textusra hivatkozik Vouml Paul D 50 16 5 1 (2 ad ed) rsquoOpere locato conductorsquo his verbis Labeo signifi cari ait id opus quod Graeci ἀποτέλεσμα vocant non ἔργον id est ex opere facto corpus aliquod perfectum Ehhez ld meacuteg L ndashS (1940) i m s vv ἀποτέλεσμα eacutes ἔργον Ekkeacutent a leacutenyeg nem valamilyen fi zikai eacutertelemben vett cselekveacutesben tettben aacutell hanem valaminek az alapos teljesiacuteteacuteseacuteben Ld B (2010) i m 500 Maacuter ezek a megfontolaacutesok is abba az iraacutenyba mutatnak hogy operae vonatkozaacutesaacuteban a rerum natura kifejezeacutes nem pusztaacuten a leacutetezeacutesre utal hanem egy bizonyos időhoumlz vagy konkreacutet feladathoz koumltődő teljesiacuteteacutesi koumltelezettseacuteget jeleniacutet meg Ehhez keacutepest kuumlloumln emliacuteteacutest eacuterdemel Pescani neacutezete amelyet Visky Kaacuteroly is ismertet Pescani monograacutefi aacutejaacuteroacutel iacuterott recenzioacutejaacuteban Ezek szerint nem az opera hanem ennek eredmeacutenye az opus az ami a kuumllvilaacutegban leacutetezik Ehhez ld V (1970) i m 225 Keacutetseacuteges ugyanakkor hogy az operaacutet aacuteltalaacuteban uacutegy tekintetteacutek volna mint ami non in rerum natura est Ehhez ld Sen Ep ad Luc 6 58 15 bdquoPrimum genus Stoicis quibusdam videtur sbquoquidrsquo quare videatur subiciam rsquoIn rerumrsquo inquiunt sbquonatura quaedam sunt quaedam non sunt et haec autem quae non sunt rerum natura complectitur [hellip]rdquo Megjegyzendő hogy az operae in rerum natura non sunt kijelenteacutes eacutertelmezeacutese igen vitatott vouml C B (1993) i m 254 Ehhez ld pl A (1979) i m 78237 aki az in rerum natura non sunt fordulatot az indictioacuteval hozza kapcsolatba Hasonloacutean ld W (1991) i m 151 aki szerint ezen a helyen Ulpianus arra utal hogy az opera mint teveacutekenyseacuteg nem minden esetben jaacuter egyuumltt valamely peacutenzben kifejezhető eredmeacutennyel

416 Operae alatt olyan egy napi tartamuacute munkaveacutegzeacutest kell eacuterteni amelynek ilyen napi jellegeacute-ből adoacutedoacutean a koumltelezettseacuteg teljes meacuterteacutekeacutet a napok szaacutemaacuteval kellett megadni meghataacuterozva hogy haacuteny napi operae teljesiacuteteacuteseacutere koumlteles valaki Vouml Paul D 38 1 1 pr (1 de var lect) Pomp D 38 1 3 1 (6 ad Sab) Paul D 40 7 20 5 (16 ad Plaut) W (1986) i m 209ndash211 C B (1993) i m 257 eacutes kuumlloumlnoumlsen 65 sz jegyzet

417 Ehhez hasonloacutean ld Cels D 50 17 186 (12 dig)418 Vouml C B (1993) i m 254ndash255 A res futuraacutera vonatkozoacute stipulatio eacutes az operae

libertorum koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre neacutezve ld C B (1993) i m 256

133A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

natura est) tehaacutet koumlvetelhetőveacute is ez avatja tehaacutet a cselekveacutest meghataacuterozott jellegűveacute amely kuumlloumlnleges jogi szempontboacutel is relevaacutens jellemzőkkel biacuter419 Ekkeacutent az emberi cselekveacutes speciaacutelis minőseacutegeacutet iacuterja le itt az in rerum natura esse kifejezeacutes ebből adoacutedoacutean mindkeacutet szoumlveg ndash baacuter keacutetseacutegtelen hogy első tekintetre az első csoportba tartozoacutenak tekinthetők ndash nem minden alap neacutelkuumll veti fel annak lehetőseacutegeacutet hogy a harmadik kategoacuteriaacuteba soroltassanak Hiszen a szoumlvegek ilyen eacutertelme szerint a cselekveacutes maacuter megvan csak idő előtt nem minősuumll az operae koumlreacutebe tartozoacutenak420

243 A maacutesodik eacutes a harmadik csoport koumlzoumltti lehetseacuteges konkurencia

Maacuter koraacutebban az in rerum natura kifejezeacutes rabszolgaacutekhoz koumltődő előfordulaacute-saacutenak vizsgaacutelata soraacuten szuumlkseacuteges volt ideacutezni egy Gaius-helyet amely szerint a rabszolganő gyermeke nem minősuumll gyuumlmoumllcsnek Ehhez neacutemikeacutepp hasonloacute eacuterveleacutest koumlvet Iavolenus veacutelemeacutenye amelyben a keacuterdeacutes az hogy amennyiben valaki bilincsbe ver egy szabad embert akkeacutent hogy őt birtokolja vajon ezaacuteltal birtokolni fog-e mindent amit a bilincsbe vert ember a birtokaacuteban tart

Iav D 41 2 23 2 (1 epist)Item quaero si vinxero liberum hominem ita ut eum possideam an omnia quae is possidebat ego possideam per illum respondit

419 Ezt aacutelliacutetja Waldstein is az irodalom alapjaacuten azzal magyaraacutezva mindezt hogy operae mint cselekveacutes munka a kuumllvilaacutegban csak ennek eredmeacutenye oldalaacuteroacutel volt megfoghatoacute a munka kuumlloumlnoumlsen pedig a szellemi munka valamely keacutezzel foghatoacute eredmeacutenyre kellett hogy vezes-sen ahhoz hogy a roacutemaiak kezdeni tudjanak vele valamit Ekkeacutent ndash mint oumlnmagaacuteban nem fi zikai leacutetező ndash csak a koumlvetelhetőseacuteg napjaacutetoacutel tekinthető leacutetezőnek Ld reacuteszletesen iroda-lommal W (1986) i m 218 Waldstein leacutenyegeacuteben ezt az aacutellaacutespontot fogalmazta meg tiacutez eacutevvel koraacutebbi munkaacutejaacuteban is azzal hogy ebben a koumlrben raacutemutatott arra is hogy az operae megjeloumlleacutessel illetett cselekveacutesek leacutetezeacutese attoacutel fuumlgg hogy maga a cselekveacutesek az ezekre vonatkozoacute jogi koumltelezettseacuteg tartalmi szempontboacutel egymaacutesnak megfelelnek-e Vouml W (1976) i m 33ndash34 Ezzel ellenteacutetesen Pescani alapjaacuten V (1970) i m 226 B (2001) i m 271

420 Leacutetezik egy harmadik az operae keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlveg is (Paul D 38 1 20 pr [40 ad ed]) amelyben a rerum naturaacutera hivatkozaacutes az operae esedeacutekesseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutehez keacutepest elteacuterő tartalommal jelenik meg Paulus ezen a helyen visszautal Sabinusnak a praetor urbanus edictumaacutehoz iacutert kommentaacuterjaacuteboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyeacutere (vouml Paul D 38 1 18 [40 ad ed]) amely szerint az operae teljesiacuteteacuteseacutere a libertinus a sajaacutetjaacuteboacutel is koumlteles ha azonban sajaacutet leacutetfenntartaacutesi szuumlkseacutegleteit maga nem keacutepes kieleacutegiacuteteni a patronus kell hogy eacutelelmezeacutest nyuacutejtson szaacutemaacutera Vagyis a rerum naturaacutera utalaacutes ehelyuumltt sokkal inkaacutebb az operae fi zikai teljesiacutethetőseacutegeacutere utal Vouml W (1986) i m 22121

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese134

si vinxeris hominem liberum eum te possidere non puto quod cum ita se habeat multo minus per illum res eius a te possidebuntur neque enim rerum natura recipit ut per eum aliquid possidere possimus quem civiliter in mea potestate non habeo

A jogaacutesz raacutemutat arra hogy szabad embert nem lehet birtokolni ebből adoacute-doacutean az sem keruumll az őt megbeacuteklyoacutezoacute birtokaacuteba ami a szabad embereacute mivel a rerum natura szerint olyan szemeacutely aacuteltal aki felett nem aacutell fenn civiliter hatalom semmit sem lehet birtokolni Mint ismeretes klasszikus jog szerint főszabaacutely szerint akkor beszeacutelhetuumlnk birtokroacutel ha a birtokos corpore et animo hatalmaacuteban tartja az adott dolgot Előfordulhat ugyanakkor hogy a hatalom-gyakorloacute neveacuteben hatalomalatti birtokol ndash ilyenkor is megvan azonban a corpus eacutes az animus is olyan formaacuteban azonban hogy a birtoklaacutesra animo dominii ugyanakkor corpore fi lii vagy servi keruumll sor421 Ezt az esetkoumlrt egyes forraacutesok ndash iacutegy a vizsgaacutelt Iavolenus-textus is ndash a potestas keacuterdeacuteseacutevel taacutersiacutetjaacutek eacutes kitűnik belőluumlk hogy ezekben az esetekben a potestas a birtoklaacutesnak előfelteacutetele422 Ennek indoka hogy a vizsgaacutelt szoumlveg kifejezetten tagadja a hatalomgyakorloacute aacuteltali birtokszerzeacutes lehetőseacutegeacutet azon az alapon hogy a hatalomalatti szemeacutelyt a hatalomgyakorloacute nem birtokolja423 Oumlsszesseacutegeacuteben ebből a szoumlvegből is egy olyan elgondolaacutes eacuterződik ki amely azt hangsuacutelyozza hogy nem pusztaacuten a sza-bad ember feletti birtok nem leacutetezik hanem azeacutert nem aacutellhat szabad ember egy maacutesik szemeacutely birtokaacuteban mert ez abszurd nem felel meg az objektiacutev valoacutesaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek Cuena Boy meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet amikor arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy ebben a szoumlvegben a rerum natura egyenesen a lex naturae

421 Vouml pl Paul D 41 2 1 5 (54 ad ed) Paul D eod 44 1 (23 quaest)422 Ehhez ld M (1974) i m 444 A potestas eacutes a ius kapcsolataacutehoz ld C (1993) i

m 565 A szoumlveg tartalmaacutera eacutes jelentőseacutegeacutere neacutezve ellenteacutetes aacutellaacutespontot keacutepvisel Gordon aki szerint ez a locus egyaacuteltalaacuten nem a per alios birtokszerzeacutes keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik A nagy valoacutesziacutenűseacuteggel egy pupillus aacuteltal Iavolenusnak feltett keacuterdeacutes Gordon szerint az lehetett hogy egy szabad ember bilincsbe vereacutese ezzel birtokba veacutetele azt eredmeacutenyezi-e hogy a bilincsbe verő a szabad embernek a bilincsbe vereacutesig a birtokaacuteba keruumllt vagyontaacutergyak felett birtokot szerez Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint ez a szoumlveg nem a bilincsbe vereacutest koumlvetően szerzett va-gyontaacutergyak birtokaacutenak megszerzeacuteseacutere vonatkozik Reacuteszletesen ld G (1965) i m 290

423 Vouml M (1974) i m 447ndash448 Ilyen tartalmuacute tovaacutebbi forraacutesok meacuteg pl Pomp D 41 1 21 pr (11 ad Sab) Mod D 41 1 54 4 (31 ad Quint Muc) Leacutetezik ugyanakkor olyan responsum is amely elismeri a birtoklaacutes lehetőseacutegeacutet vouml Paul D 41 2 1 22 (54 ad ed) Kuumlloumln hangsuacute-lyozza hogy Iavolenus a possessio eacutes potestas kifejezeacuteseket szinonimakeacutent hasznaacutelja minkeacutet kifejezeacutes a hatalom hatoacutekoumlreacutenek kifejezeacuteseacutere szolgaacutel amelybe a hatalomalatti beletartozik Vouml M (1974) i m 449

135A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

vagy a ius naturale szinonimaacutejakeacutent eacuterteacutekelhető424 Ez a felfogaacutes pedig maacuter a koraacutebban ideacutezett Gaius-szoumlveg zaacuteroacute fordulataacutet ideacutezi Ott Gaius akkeacutent foglalt aacutellaacutest az ember eacutes a gyuumlmoumllcs elvaacutelasztaacutesaacutenak keacuterdeacuteseacuteben hogy a gyuumlmoumllcs ceacutelja hogy az emberek hasznaacutera vaacuteljeacutek Vagyis Gaius gondolatban keacutet csoport-ra bontja az eseteacuteben szereplő relevaacutens elemeket emberek eacutes gyuumlmoumllcsoumlk eacutes mindkettő ceacutelja eacutes szerepe az objektiacutev valoacutesaacutegot tuumlkroumlzni szaacutendeacutekozoacute vilaacutegban attoacutel fuumlgg hogy a termeacuteszet milyen attribuacutetumokkal ruhaacutezta fel ezeket egyen-keacutent ndash iacutegy eacuterthető Cuena Boynaacutel a ius naturaleacutere utalaacutes Hangsuacutelyozni kell hogy a gondolati elvaacutelasztaacutes megteacutetele nem kuumlloumlnleges jogaacuteszi bravuacuter sem pedig jogaacuteszi csűrcsavar olyan alapvető gondolati seacutemaacuteroacutel van szoacute amely az ember gondolkodaacutesaacutenak termeacuteszetes velejaacuteroacuteja425

Hasonloacute a helyzet azon gyermekek oumlroumlkleacutese keacuterdeacuteseacuteben is akiknek apja elvesziacutetette a polgaacuterjogaacutet

Alf D 48 22 3 (1 epit)Eum qui civitatem amitteret nihil aliud iuris adimere liberis nisi quod ab ipso perventurum esset ad eos si intestatus in civitate moreretur hoc est hereditatem eius et libertos et si quid aliud in hoc genere repperiri potest quae vero non a patre sed a genere a civitate a rerum natura tribuerentur ea manere eis incolumia itaque et fratres fratribus fore legitimos heredes et adgnatorum tutelas et hereditates habituros non enim haec patrem sed maiores eius eis dedisse

Olyan jogot oumlroumlkleacutes aacuteltal egyik gyermek sem szerezhet amely jogosultsaacuteg aacutethaacuteramlaacutesaacutenak az lett volna a felteacutetele hogy az apa polgaacuterkeacutent haljon meg Minden maacutes azonban amely az apa polgaacuterjogaacutenak leacuteteacutetől vagy nemleacuteteacutetől fuumlg-getlenuumll objektiacuteve megmarad (nemzetseacutegben meglevő hely lakoacutehely) illetőleg ami a rerum natura okaacuten haacuteramlik raacutejuk az teljes egeacuteszeacuteben az oumlveacutek marad hi-szen mindez az őseiktől haacuteramlott raacutejuk426 A szoumlveg probleacutemaacutes jellegeacutere Hanard

424 Ld C B (1993) i m 23315 bdquo[hellip] rerum natura se considera equivalente a lex naturae [ius naturale] [hellip]rdquo

425 Vouml ismeacutetelten Elmeacutelkedeacutesek 3 11426 Ehhez ld W (1967) i m 120ndash121 Bretone a konkreacutet esetben az etikai-jogi naturalizmus

megjeleneacuteseacutet laacutetja az esetben emliacutetett jogosultsaacutegok koumlzoumltt ndash eredetuumlkből adoacutedoacutean ndash hierar-chikus viszonyt teacutetelez fel Bemutat olyan esetet is (Mod D 38 10 4 pr [12 pand] amikor a veacuterrokonsaacuteg foka illetőleg maga a veacuterrokonsaacuteg fuumlgg a rerum naturaacutetoacutel vouml B (2001) i m 120 Ugyaniacutegy B (2007) i m 267

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese136

eacutes Mantello is felhiacutevjaacutek a fi gyelmet427 Hanard eacuteppen a szoumlveg keacuteteacutertelműseacutege miatt uumlgyetlennek tartja a bdquonon a patre [hellip] tribuerenturrdquo kifejezeacutest a szoumlveg szoacute szerinti eacutertelmezeacutese veacutelemeacutenye szerint arra enged koumlvetkeztetni hogy a fi uacute nem agnaacutet rokona az apaacutenak ndash ez pedig nyilvaacutenvaloacutean helytelen428 A rerum natura kapcsaacuten utal arra hogy a toumlrveacutenyes gyermekek apa utaacuteni toumlrveacutenyes oumlroumlk-leacuteshez illetve az agnaacutet rokonok aacuteltali gyaacutemsaacuteghoz valoacute joga a koumlruumllvevő vilaacuteg megfi gyeleacuteseacuteben az ősi szokaacutesokban valamint a polgaacuterok mindennapi spon-taacuten gyakorlataacuteban lelik alapjukat429 Mantello szerint a rerum natura Alfenus aacuteltali hivatkozaacutesa nem illik bele abba a koumlrbe ahol a rerum natura a lsquodolgok termeacuteszet adta rendjeacutetrsquo vagy ha uacutegy tetszik a lsquovaloacutesaacuteg immanens eacutes eacutesszerű rendjeacutetrsquo jeloumllte Sokkal inkaacutebb objektiacutev rendet elrendezettseacuteget jelent ebben a textusban oumlsszhangban a gens eacutes a civitas kategoacuteriaacuteival430 Ekkeacutent az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezeacuteseacuten tuacutel az lsquoa genere a civitate a rerum natura tribuerenturrsquo fordulat arra utalhat hogy az oumlroumlkleacutes aacuteltal megszerzett jogosultsaacutegok specifi kus jellegűek eacuteppen eredetuumlkből adoacutedoacutean keruumllhet sor ezek koumlreacuteben oumlroumlkleacutesre tehaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az apa a polgaacuterjogaacutet elvesziacutetette Waldstein egy maacutesik szoumlveg (Paul D 39 3 2 pr [49 ad ed]) kapcsaacuten raacutemutat hogy a textusban a lex a natura loci valamint a vetustas kifejezeacutesek nem veacuteletlenuumll ebben a sorrendben szerepelnek431 Ez az eacuteszreveacutetel ehelyuumltt is hivatkozhatoacute a gensre a civitasra veacutegső soron pedig a rerum naturaacutera hivatkozaacutes mindannak a konkretizaacutelaacutesa amit az ősoumlk hagytak haacutetra Egyszersmind ezek ndash haacuterom koncentrikus koumlrhoumlz hasonloacutean ndash fokozatokat is megjeleniacutetenek eacutes koumlzoumls bennuumlk az a teacutenyező hogy nem attoacutel a teacutenytől fuumlggnek hogy az apa roacutemai polgaacuter volt-e halaacutela pillanataacuteban vagy sem Ekkeacutent a hagyateacuteknak az ilyen csak az ősoumlkre visszavezethető reacutesze eacuteppen a kizaacuteroacutelag az apaacutetoacutel szaacutermazoacute hagyateacuteki reacutesztől elteacuterő speciaacutelis jellege miatt szaacutellhat aacutet az oumlroumlkoumlsoumlkre

427 H (1980) i m 176ndash177 M (2007) i m 231428 H (1980) i m 176429 H (1980) i m 177430 Vouml M (2007) i m 231 eacutes kuumlloumlnoumlsen 68 sz jegyzet Cuena Boy ezt a szoumlveget is a

ius naturaleacuteval hozza oumlsszefuumlggeacutesbe Vouml C B (1993) i m 23315 Eme veacutelemeacutenyekkel neacutemikeacutepp ellenteacutetesen ld M -M (1971) i m 115 aki azt hangsuacutelyozza hogy a natura rei koumlreacuteben emliacutetett res ndash az objektiacutev valoacutesaacuteghoz vagy a ius naturaleacutehoz keacutepest ndash sokkal inkaacutebb taacutersadalmi viszonyok aacuteltal joumln leacutetre A natura rei a helyesnek veacutelt megoldaacutes szuumlk-seacutegesseacutegeacutenek eacutertelmeacutet csak akkor veszi fel amikor a taacutersadalom jogi rendjeacutenek egy olyan fontos elemeacutet előfelteacutetelezzuumlk mint amilyen a patria potestas Ezen a ponton tehaacutet Mayer-Maly szerint a iuris constitutio eacutes a natura rei oumlsszeuumltkoumlzeacutese tapasztalhatoacute

431 W (1976) i m 39

137A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

3 Kimaradoacute szoumlveghelyek

Leacuteteznek meacuteg olyan szoumlvegek amelyek eddig nem keruumlltek emliacuteteacutesre joacutellehet csoportba osztaacutesukra sor keruumllt Ennek oka pedig az hogy ezek a szoumlvegek ndash az eddigiektől elteacuterően ndash nem a teacutenyaacutellaacuteshoz koumltődnek hanem annaacutel taacutegabb normatiacutev keretet jelentenek A legjobb a Digestaacuteban szereplő peacutelda ehelyuumltt Celsus egy sommaacutes megaacutellapiacutetaacutesa

Cels D 50 17 188 1 (17 dig)Quae rerum natura prohibentur nulla lege confi rmata sunt

Leacutenyegeacuteben arroacutel van szoacute hogy ami a dolgok termeacuteszeteacuteneacutel fogva tilos arra toumlrveacuteny nem hatalmazhat fel A principium szerint az olyan esetekben amikor a veacutegrendelet keacutet egymaacutessal ellenteacutetes rendelkezeacutest is tartalmaz mindkeacutet rendel-kezeacutes eacuterveacutenytelennek tekintendő432 Az ideacutezett mondat ennek a principiumnak a folytataacutesa mintegy megokolaacutesa is egyben A lex ebben a szoumlvegben tehaacutet nem (felteacutetlenuumll) olyan a neacutep koumlzreműkoumldeacuteseacutevel megalkotott szabaacutelyt takar amely mindenkire eacuterveacutenyes csupaacuten olyat amely legem facit inter partes ndash aacutem ha konkreacutet kisszaacutemuacute felek koumlzoumltt van moacuted ilyen rendezeacutesre akkor biacutezvaacutest aacutel-liacutethatoacute hogy az sem jelentene teacutevedeacutest ha valaki a lex publica eseteacutere vetiacuteteneacute ezt a szoumlveget Mayer-Maly raacutemutat hogy ebben az esetben nem arroacutel van szoacute hogy a ius naturale vagy akaacuter gentium eacutes a pozitiacutev jog koumlzoumltti kolliacutezioacutet felol-dandoacute szuumlletett ez a Celsus-veacutelemeacuteny A hivatkozott forraacuteshellyel kapcsolatban Vander Waerdt aacutellaacutespontja az hogy amikor a roacutemai jogaacuteszok a natura vagy a ius naturale kifejezeacuteseket hasznaacuteljaacutek olyan valamire hivatkoznak amely egybevaacuteg megfelel a dolgok laacutethatoacute sajaacutetossaacutegainak fi zikai aacutellapotaacutenak vagy a szokaacutesos emberi viselkedeacutesnek Ekkeacutent hivatkozaacutesuk haacutettereacuteben nem huacutezoacutedik meg egy kimunkaacutelt eszmerendszer az emberi termeacuteszetről a keacutet kifejezeacutes a roacutemai jogaacuteszok olvasataacuteban az egyes esetek teacutenybeli alapjaacutet jeloumlli amelytől a jog mikeacutenti alkalmazaacutesa is fuumlgg433 Mayer-Maly azt hangsuacutelyozza hogy az emliacutetett

432 Cels D 50 17 188 pr (17 dig) Ubi pugnantia inter se in testamento iuberentur neutrum ratum est Mayer-Maly korai iacuteraacutesaacuteban ezt a szoumlveghelyet akkeacutent eacutertelmezi mint ami alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy a Seinboacutel levezethető valamely Sollen Ld M -M (1971) i m 122 Ennek neacutemikeacutepp ellentmond hogy a Sein eacutes Sollen fogalmait a roacutemai jogaacuteszok nem ismerteacutek

433 V W (1994) i m 4884 Leacutevy megfogalmazaacutesaacutera hivatkozik bdquonot only what followed from physical qualities of men or things but also what within the framework of that system seemed to square with the normal and reasonable order of human interests and for this reason not to be in need of any further evidencerdquo Vouml L (1963a) i m 7 Vizsgaacuteloacutedaacutesaacuteboacutel Vander Waerdt ugyanakkor eacuteppen azt igyekszik kimutatni hogy a roacutemai

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese138

forraacuteshelyen a rerum natura kifejezeacutes az objektiacutev valoacutesaacutegot keacutepezi le azonban akkeacutent hogy az abszurditaacutesra fi gyelmet iraacutenyiacutetoacute jellege itt maacuter normatiacutev sziacutene-zetet is kap434 Hasonloacutean fogalmaz Cuena Boy is amikor raacutemutat hogy a rerum natura kifejezeacutessel a jogaacuteszok az objektiacutev valoacutesaacutegra utaltak meacuteghozzaacute a dolgok megkeruumllhetetlen eacutes szuumlkseacutegszerű rendje eacutertelmeacuteben Ebből adoacutedoacutean mindaz ami a rerum natura koumlreacutebe tartozik az baacutermifeacutele jogi szabaacutelyozaacutes előtt valoacute annak minden jogi szabaacutelyozaacutes szuumlkseacutegkeacuteppen alaacutevetett435 A Mayer-Maly aacuteltal emliacutetett normatiacutev sziacutenezet Cuena Boynaacutel akkeacutent jelenik meg hogy az objektiacutev valoacutesaacutegot megjeleniacutető rerum natura fordulatnak ugyan nincs koumlzvetlen pozitiacutev jogi jellege ennek elleneacutere a pozitiacutev jog szaacutemaacutera is kikeruumllhetetlen tartalmi hataacuterokat jeloumll ki436 Ezt a normatiacutev iacutezt Waldstein is komolyan tekintetbe veszi iacuteraacutesa a faktikus iraacutenyaacuteboacutel fokozatosan halad a normatiacutev iraacutenyaacuteba amelynek betetőzeacutese ndash oumlnaacutelloacute fejezetben ndash a ius naturale elemzeacutese437

4 A Digestaacuten kiacutevuumlli egyes primeacuter forraacutesok vizsgaacutelata

A rerum natura terminus keacutet alkalommal fordul elő Gaius instituacutecioacuteiban A maacutesodik koumlnyvben a legatum per damnationem rendeleacuteseacutevel kapcsolatosan aacutellapiacutetja meg Gaius hogy joumlvőben leacutetrejoumlvő vagyontaacutergyat is lehet koumltelmi hagyomaacutenykeacutent rendelni

jogaacuteszokat nem befolyaacutesolta a sztoicizmus joacutellehet nem aacutelliacutetja hogy ne lettek volna verzaacutetu-sak a sztoikus gondolkodaacutesban Vouml V W (1994) i m 4893 Mindez annyiban neacutemikeacutepp eacuterdekes aacutelliacutetaacutes hogy a sztoikus gondolkodaacutesban valoacute jaacutertassaacutegboacutel eredően az egyes jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet befolyaacutesolhatja maga a sztoicizmus nem pedig a jogtudomaacutenyt aacuteltalaacuteban Vander Waerdt veacutelemeacutenyeacutevel ellenteacutetesen C (1985) i m 356ndash364

434 Vouml M -M (2000) i m 11 Ehhez hasonloacutean ld W (1991) i m 453 aki koumlnyvismertetőjeacuteben raacutemutat arra hogy a recenzeaacutelt munka szerzője Vincenzo Scarano Ussani rerum natura alatt ndash eacutes kuumlloumlnoumlsen eme szoumlveg kapcsaacuten ndash a dolgok termeacuteszetes rendjeacutet eacuterti ezzel hangsuacutelyozva az emberi kultuacutera eacutes a kozmikus termeacuteszet egyseacutegeacutet Celsus kije-lenteacuteseacutenek magja hogy a jogeacutertelmezeacutes soraacuten erre a kapcsoloacutedaacutesra fi gyelemmel kell lenni ugyanakkor ezzel a jogaacutesz nem kiacutevaacutenja olyankeacutent feltűntetni a jogot mint ami megvaacuteltoztat-hatatlan lenne

435 Vouml C B (1993) i m 235ndash236 tovaacutebbaacute 239 skk436 Vouml C B (1993) i m 236437 Vouml pl bdquoDie Natur juristischer Gebilderdquo alciacutemet W (1976) i m 51

139A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Gai 2 203Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est per damnationem legari potest velut fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit

A koumltelmi hagyomaacutenyos vaacuteromaacutenyosi poziacutecioacuteba keruumll az oumlroumlkoumlssel szemben eacuterveacutenyesiacutethet a veacutegrendeletből eredő in personam igeacutenyt (actio ex testamento) abban az esetben ha az oumlroumlkoumls nem tenne eleget az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal a veacuteg-rendeletben raacute testaacutelt koumltelezettseacutegnek Ez a koumlveteleacutesi jog azonban csak az oumlroumlkhagyoacute halaacutelaacutet koumlvetően keletkezik Ami az oumlroumlkhagyoacute szempontjaacuteboacutel leacutenyeges hogy olyan vagyontaacutergyat rendeljen hagyomaacutenyul amely az oumlroumlkoumls szaacutemaacutera a hagyateacutekba leacutepeacutes pillanataacuteban megvan Ez a vagyontaacutergy viszont a veacutegrendelet teacuteteleacutenek pillanataacuteban lehet joumlvőbeli dolog vagyis olyan amire Gaius alappal mondja hogy in rerum natura non est a kuumllvilaacutegban (meacuteg) nem leacutetezik Ekkeacutent eacuterthető tehaacutet hogy ebben az esetben az in rerum natura non est fordulattal eacutelve Gaius a fi zikai eacutertelemben vett leacutetezeacutes illetőleg nemleacutete-zeacutes elhataacuterolaacutesaacutet adja ebben a szoumlvegben438 Peacuteldakeacutent emliacuteti a telek majdan keletkező szaporulataacutet (fructus [hellip] in illo fundo nati) illetve a rabszolganőtől keacutesőbb szuumlletendő gyermeket (quod ex illa ancilla natum) Ehhez tematikusan hasonloacute szoumlveg a Digestaacuteban egy Pomponiushoz koumlthető textus (Pomp D 30 24 pr [5 ad Sab]) Megjegyzendő hogy a jogaacuteszok responsumai nem is ezzel a keacuterdeacutessel foglalkoznak toumlbbet hanem inkaacutebb azzal a probleacutemaacuteval amikor valamely szolgaacuteltataacutes taacutergya a teljesiacuteteacutes hataacuteridejeacutet megelőzően megsemmisuumll (l pl Ulp D 25 2 17 2 [30 ad ed] Pomp D 30 48 1 [6 ad Sab] Afric D 30 108 10 [5 quaest]) Ezekhez keacutepest Gaius feltehetően oktataacutesi-didaktikai ceacutelboacutel foglalkozik ezzel a teacutemaacuteval

Eacuteppen az emliacutetett oktataacutesi-didaktikai szempontoknak tudhatoacute be az is hogy a kentaur Gaiusnaacutel is megjelenik mint a nemleacutetezeacutes archetiacutepusa

Gai 3 97aItem si quis rem quae in rerum natura esse non potest velut hippocentaurum stipuletur aeque inutilis est stipulatio

Ezt a hippocentaurust emliacutető szoumlveget akaacutercsak ennek a iustinianusi ins-tituacutecioacutekban megtalaacutelhatoacute parafraacutezisaacutet (Inst 3 19 1) koraacutebban a rerum natura

438 Vouml a koraacutebban maacuter hivatkozott Pomponius-szoumlveggel (Pomp D 30 24 pr [5 ad Sab]) illetve R (1971) i m 110

A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese140

koncepcioacutejaacutet aacuteltalaacuteban aacutettekintő fejeztben maacuter reacuteszletesebben bemutattuk ehelyuumltt csak a teljesseacuteg kedveacuteeacutert hivatkozunk raacute uacutejfent439

Ezen a ponton aacutetteacuterve a iustinianusi instituacutecioacutek szoumlvegeinek aacutettekinteacuteseacutere aacuteltalaacutenos jelleggel jelezzuumlk hogy a rerum natura jellemzően a fi zikai leacutetezeacutesre illetve nem leacutetezeacutesre utal illetőleg az objektiacutev valoacutesaacuteg mint hataacuterfogalom meg-jeleniacutetőjekeacutent hivatkoznak meacuteg raacute neacutemelykor

Inst 2 1 6Singulorum autem hominum multis modis res fi unt quarundam enim rerum dominium nanciscimur iure naturali quod sicut diximus appellatur ius gentium quarundam iure civili commodius est itaque a vetustiore iure incipere palam est autem vetustius esse naturale ius quod cum ipso genere humano rerum natura prodidit civilia enim iura tunc coeperunt esse cum et civitates condi et magistratus creari et leges scribi coeperunt

Inst 2 1 13Partus vero ancillae in fructu non est itaque ad dominum proprietatis pertinet absurdum enim videbatur hominem in fructu esse cum omnes fructus rerum natura hominum gratia comparavit

Ez a textus valamint Gaius Digesta-beli szoumlvege (Gai D 22 1 28 1 [2 rer cott]) szoacute szerint megegyeznek ekkeacutent mindaz amit a Digesta locus kapcsaacuten elmondtunk az itt is felhozhatoacute

Inst 2 20 3Ea quoque res quae in rerum natura non est si modo futura est recte legatur veluti fructus qui in illo fundo nati erunt aut quod ex illa ancilla natum erit

Ez a szoumlveg valamint a gaiusi instituacutecioacutek szoumlvege (ld fentebb Gai 2 203) Csaknem szoacute szerinti egyezeacutest mutat a gaiusi Instituacutecioacutek előbb maacuter ideacutezett szouml-vegeacutevel ndash az annak kapcsaacuten mondottak ekkeacutent ebben a koumlrben is hivatkozhatoacutek

439 Ld ehhez meacuteg M (1969) i m 75ndash77 ahol a szerző szerint a rerum natura kifejezeacutessel (nyilvaacutenvaloacutean ennek megfelelő alakjaacuteval) gyakorta iacuterjaacutek le a szolgaacuteltataacutes lehetetlenseacutegeacutet

141A rerum natura kifejezeacutes oumlnaacutelloacute elemzeacutese

Inst 3 15 4Condiciones quae ad praeteritum vel ad praesens tempus referuntur aut statim infi rmant obligationem aut omnino non diff erunt veluti SI TITIUS CONSUL FUIT vel SI MAEVIUS VIVIT DARE SPONDES nam si ea ita non sunt nihil valet stipulatio sin autem ita se habent statim valent quae enim per rerum naturam certa sunt non morantur obligationem licet apud nos incerta sint

A verborum obligatioacutekkal oumlsszefuumlggeacutesben a felteacutetel nyelvi megfogalmazaacute-saacuteval kapcsolatosan toumlrteacutenik hivatkozaacutes a rerum naturaacutera

Inst 3 19 1Omnis res quae dominio nostro subicitur in stipulationem deduci potest sive illa mobilis sive soli sit At si quis rem quae in rerum natura non est aut esse non potest dari stipulatus fuerit veluti Stichum qui mortuus sit quem vivere credebat aut hippocentaurum qui esse non possit inutilis erit stipulatio

A fentiekre refl ektaacutelva az eacuterveacutenytelen stipulatioacutekkal kapcsolatban keruumll elő ismeacutet a hippocentaurus mint a nemleacutetező dolgok iskolapeacuteldaacuteja440

Iulius Paulus bdquoSententiarum ad fi lium libri Vrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban keacutet sze-melveacutenyben fordul elő a rerum naturaacutera utalaacutes az elsőben az uumlgyletben tűzoumltt felteacutetellel oumlsszefuumlggeacutesben tesz a iustinianusi megfogalmazaacutessal leacutenyegileg azonos tartalmuacute aacutelliacutetaacutesokat441 A maacutesik locus oumlroumlkleacutesi jogi teacutemakoumlrben fordul elő eacutes a rokonsaacuteg fokaacutenak szaacutemiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutes olvashatoacute benne az oumlroumlkleacutes hetedik foking toumlrteacutenő szaacutemiacutetaacutesaacutenak okaacutet magyaraacutezza eacutes ennek koumlreacuteben hiacutevja segiacutetseacuteguumll a rerum natura fogalmaacutet az objektiacutev valoacutesaacutegban tuumlkroumlződeacuteseacutenek eklataacutens peacuteldaacutejakeacutent ndash egy termeacuteszeti megfi gyeleacutest taacutemaszt alaacute a klasszikusok aacuteltal oly sokszor hasznaacutelt fogalommal442

440 Vouml R (1971) i m 110 441 Paul Sent 3 4b 1 Condicionum duo sunt genera aut enim possibilis est aut impossibilis

possibilis quae per rerum naturam admitti potest impossibilis quae non potest quarum ex eventu altera expectatur altera impossibilis submovetur Ld R (1971) i m 112

442 Vouml Paul Sent 4 22 8 Successionis idcirco gradus septem constituti sunt quia ulterius per rerum naturam nec nomina inveniri nec vita succedentibus prorogari potest

KOumlVETKEZTETEacuteSEK A RERUM NATURA FOGALMAacuteVAL OumlSSZEFUumlGGEacuteSBEN

1 A rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute munkaacutekroacutel eacutes az alkalmazott moacutedszerről

Az oumlsszes a keacuterdeacutessel foglalkozoacute munka koumlzuumll Waldstein az egyetlen aki tuuml-zetesen leacutepeacutesről leacutepeacutesre elemzi az egyes szoumlvegeket aacuteltalaacuteban Ehhez hasonloacute Cuena Boy tanulmaacutenya ndash a keacutet munka koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteg a szerzők aacuteltal kitűzoumltt ceacutelboacutel ered minthogy ez a forraacutesok meriacuteteacutesi koumlreacutet is jelentősen befolyaacutesolja Olyan kifejezett kategorizaacutelaacutessal egyik szerző sem eacutel mint amelyet jelen munka kereteacuteben elveacutegeztuumlnk nem vitathatoacute azonban hogy az oumltlet Waldstein gondolatvezeteacuteseacutenek koumlszoumlnhető ndash ebben a vonatkozaacutesban Cuena Boy iacuteraacutesa keveacutesbeacute inspiraacuteloacute hiszen ő reacuteszleteiben a koumltelmi jog egyetlen szegmentumaacute-hoz a fi zikailag lehetetlen szolgaacuteltataacuteshoz koumltődően hivatkozik a rerum natura fogalmaacutera Nem vitathatoacute ugyanakkor hogy mind a rerum natura fogalmaacutenak eacutertelmezeacutese mind pedig az irodalmi forraacutesok bemutataacutesa kapcsaacuten is Cuena Boy munkaacuteja meacuterfoumlldkőnek szaacutemiacutet Ami a jelen fejtegeteacuteseket illeti nem aacutelliacutet-hatoacute hogy az alkalmazott kategorizaacutelaacutes toumlkeacuteletes lenne ez ndash ismerve a roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet ndash nem is tűzhető ki ceacutelul Ugyanakkor az aacutelliacutet-hatoacute hogy ennek a ndash modern emberi kuumlloumlnoumlsen jogaacuteszi elme szaacutemaacutera szinte elengedhetetlen ndash csoportosiacutetaacutesnak az elveacutegzeacutese nem haszontalan meacuteg akkor is ha egyes szoumlvegcsoportokroacutel utoacutebb kideruumllt hogy oumlnaacutelloacutean nem aacutelljaacutek meg a helyuumlket ndash legalaacutebbis a dolgozat kijeloumllte nyelvi-formai keretek koumlzoumltt nem Eme utoacutebbi keretek kijeloumlleacuteseacutenek is volt ceacutelja jelesuumll a parttalansaacuteg elkeruumlleacutese Ami pedig a harmadik csoport oumlnaacutelloacute bdquoeacuteletkeacuteptelenseacutegeacutenekrdquo keacuterdeacuteseacutet illeti a negatiacutev eredmeacuteny is eredmeacuteny főkeacutent akkor ha ez a negatiacutev eredmeacuteny egy hataacuter meg-huacutezaacutesaacutenak tudhatoacute be Mindezek mellett pedig ennek a negatiacutev eredmeacutenynek is

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben144

van pozitiacutev hozadeacuteka a rerum natura koumlreacuteben a lsquoresrsquo fordulat konkretizaacutelhatoacute mi toumlbb konkretizaacutelandoacute ha az adott teacutenyaacutellaacutes ezt kiacutevaacutenja meg443

2 A maacutesodlagos irodalomroacutel

Valahaacutenyszor a rerum natura emliacuteteacutesre keruumll a hivatkozott irodalomban az ezzel kapcsolatos fejtegeteacutesek nagyon szűkre szabottak Abban egyeteacuterteacutes van a szerzők koumlzoumltt hogy a fogalom a teacutenylegesseacuteggel a minket koumlruumllvevő vilaacuteg konkreacutet jelenseacutegeivel illetőleg ezek lefolyaacutesaacuteval aacutell kapcsolatban Az egyes szerzők munkaacutei azonban abban a tekintetben maacuter alapvető elteacutereacuteseket mutatnak hogy a fogalomnak ki milyen aspektusaacutet hangsuacutelyozza vagy tartja elsődleges fontossaacuteguacutenak Kaser szerint a rerum natura főkeacutent dolgok teacutenyleges leacutetezeacuteseacutet fejezi ki tekintet neacutelkuumll arra hogy az adott dolog leacutetezeacutese koumltődik-e a jogi keacuterdeacuteshez vagy attoacutel fuumlggetlen444 Ezen tuacutelmenően Bretone ndash aki megaacutellapiacutetja hogy a rerum natura kifejezeacutes szaacutemos alkalommal fordul elő a forraacutesokban joacutellehet mindannyiszor vaacuteltozoacute jelenteacutessel ndash abban laacutetja a jelentőseacutegeacutet hogy eme fogalomra hivatkozaacutes aacuteltal vaacutelik lehetőveacute annak felismereacutese ha valami termeacuteszeteacuteneacutel fogva lehetetlen445 Ezekhez keacutepest Mayer-Maly ndash mikoumlzben a ius naturaleacutet eacutes a rerum naturaacutet elemzi ndash eacutelesen elvaacutelasztja a keacutet fogalmat egymaacutestoacutel a ius naturaleacutera akkor hivatkoztak amikor a toumlrveacutenybe foglalt vagy a gyakorlat uacutetjaacuten eacuterveacutenyesuumllő jog aacuteltal felaacutelliacutetott maximaacutekra kizaacuteroacutelag az eacutertelemből kikoumlvetkeztethető szabaacutelyokra vagy alapvető igazsaacutegossaacutegi kri-teacuteriumokra gondoltak A rerum naturaacutera ellenben akkor hivatkoztak amikor egy adott probleacutemaacutera valamilyen oknaacutel fogva csupaacuten egy lehetseacuteges megoldaacutes volt elkeacutepzelhető446 Oumlnmagaacuteban minden meglaacutetaacutes igazolhatoacute szaacutemos forraacutes-sal taacutemaszthatoacutek alaacute ezek a veacutelemeacutenyek Egyszersmind az is laacutetszik hogy a rerum naturaacutenak a primer forraacutesokboacutel leszűrhető jelenteacutesaacuternyalataiboacutel az egyes szerzők csupaacuten egy-egy aspektust emelnek ki Ennek legjobb peacuteldaacuteja Kaser megaacutellapiacutetaacutesa aki szerint amikor a jogaacuteszok a rerum natura koumlreacutebe utalt vagy

443 Mayer-Maly peacuteldaacuteul raacutemutat arra is hogy a res kifejezeacutes alatt a roacutemaiak nem egy esetben causaacutet is eacutertettek Vouml M -M (1971) i m 113

444 K (1993) i m 59445 B (2001) i m 267446 Vouml M -M (2000) i m 11 Maacuter koraacutebbi iacuteraacutesaacuteban is eacuterzeacutekelhetők ennek a gondolatnak

a gyoumlkerei azonban elteacuterő hangsuacutellyal ugyanis az Edoardo Volterra professzor tiszteleteacutere megjelent tanulmaacutenykoumltetben a szuumlkseacutegszerűseacuteg eacutes a lehetőseacuteg ndash leacutenyegeacuteben relatiacutev ndash fogal-maira vezeti vissza a rerum natura kifejezeacutes hasznaacutelataacutet amiacuteg a 2000-ben megjelent iacuteraacutesaacuteban objektiacutev eacutertelemet tulajdoniacutet a rerum natura fordulatnak

145Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

eacuteppen abboacutel kirekesztett jelenseacutegekhez szubjektiacutev eacuterteacutekeleacutest taacutersiacutetanak akkor a rerum natura koumlreacutebe tartozaacutes illetőleg az eme koumlrből valoacute kirekesztettseacuteg mint objektiacutev teacutenyező meghataacuterozza magaacutenak az eacuterteacutekeleacutesnek az iraacutenyaacutet is a jogaacutesz tehaacutet ettől szabadulni nem tud447 Ennek azonban csak akkor van eacutertelme ha a rerum naturaacutet akkeacutent fogjuk fel mint a fi zikai leacutetezeacutes nyelvi kifejeződeacuteseacutet Ha azonban a kifejezeacutes arra vonatkozik egy konkreacutet forraacuteshelyen hogy valami ter-meacuteszeteacuteneacutel fogva lehetseacuteges avagy lehetetlen akkor ndash joacutellehet a forraacutesok alapjaacuten laacutethatoacute hogy van ilyen jelenteacutese is a rerum natura kifejezeacutesnek ndash magaacutehoz a le-hetseacutegesseacuteg vagy a lehetetlenseacuteg teacutenyeacutehez nem kapcsolhatoacute eacuterteacutekiacuteteacutelet Mindez eacuterthető eacutes nem is okoz semmifeacutele probleacutemaacutet hiszen a hivatkozott munkaacutek ceacutelja eacutes elsődleges teacutemaacuteja nem a rerum natura mibenleacuteteacutenek feltaacuteraacutesa Cuena Boy elvi eacutellel hangsuacutelyozza a rerum natura fogalmaacutenak eacutes az objektiacutev valoacutesaacutegnak a kapcsolataacutet ezen tuacutelmenően kiemelendő hogy ndash Waldstein mellett szinte egye-duumllikeacutent ndash ő hangsuacutelyozza a ius naturaleacutehoz valoacute kapcsoloacutedaacutest is Waldstein koumlzeliacutetette meg akkeacutent a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ndash baacuter teacutemaacutejaacutet tekintve az ő iacuteraacutesa sem koumlzvetlenuumll eacutes nem csak a rerum natura keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik ndash hogy forraacutesroacutel forraacutesra haladva szisztematikus elemzeacutest folytasson le amelynek eredmeacutenyekeacuteppen egy teljesnek mondhatoacute vagy legalaacutebbis abba az iraacutenyba mutatoacute keacutepet tud az eacuterdeklődő eleacute taacuterni eacutes ebből von le bizonyos koumlvetkezteteacuteseket Az igazsaacuteg kedveacuteeacutert raacute kell mutatni hogy Cuena Boy is ezt a moacutedszert koumlveti az aacuteltala vizsgaacutelt forraacutes-keresztmetszet azonban ndash tekintettel teacutemaacutejaacutera ndash joacuteval szűkebb Teszi mindezt uacutegy hogy az ekkeacutent levont koumlvetkezte-teacutesek mindoumlssze egy joacuteval nagyobb gondolati rendszer reacuteszei csupaacuten Mi toumlbb a rerum natura waldsteini megkoumlzeliacuteteacutese fokozatos a faktikus szintjeacuteről indul eacutes leacutepeacutesenkeacutent koumlzeliacutet a pusztaacuten normatiacutev feleacute feloumllelve a maacutes szerzők aacuteltal a rerum naturaacutenak egyenkeacutent tulajdoniacutetott jelenteacutesaacuternyalatokat Lehetne azt mondani hogy akkor nincs is semmi probleacutema mert Waldstein oumlsszesseacutegeacuteben ugyanuacutegy eacutertelmezi a rerum naturaacutet ahogyan maacutes szerzők tetteacutek csak amiacuteg Waldsteinneacutel minden aspektus megjelenik addig maacutes szerzőkneacutel csak egy-egy Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a keacuterdeacutest a vaacutezolt szituaacutecioacute nyomaacuten teacutenylegesen nem meruumll fel probleacutema Mindoumlssze annyi hogy egy keacuterdeacutes komplexitaacutesa az irodalomban maacutesodlagossaacute vaacutelik Nem aacutelliacutethatoacute hogy a rerum natura keacuterdeacutese kardinaacutelis jelentőseacutegű lenne teacutenykeacuterdeacutes hogy enneacutel joacuteval jelentősebb probleacutemaacutek is leacuteteznek a roacutemai jogon beluumll Az viszont joacutel laacutethatoacute Waldstein munkaacutejaacuteboacutel hogy egy alapjaacuteban veacuteve marginaacutelis keacuterdeacutes teljesseacutegre toumlrekvő vizsgaacutelata hozhat

447 K (1993) i m 58

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben146

olyan eredmeacutenyt amely alapjaacuten oumlnmagaacuteban a fogalom jelenteacuteseacutenek sokfeacuteleseacutege reacuteveacuten maga a fogalom nagyobb jelentőseacutegre tarthat szaacutemot

3 A rerum natura fogalmaacuteroacutel

A fogalom vizsgaacutelata soraacuten minduntalan adoacutedik a kiacuteseacuterteacutes hogy a roacutemai jo-gaacuteszok aacuteltal hivatkozott rerum natura fogalma eacutes a modern jogban gyakorta hasznaacutelt jogi teacutenyek koumlzoumltt paacuterhuzamot vonjunk Elegendő ehelyuumltt csupaacuten a vizsgaacutelt forraacutesokboacutel egy-keacutet esetre gondolni (szabad vagy rabszolga anyaacutetoacutel szuumlleteacutes teacutenye a birtok teacutenye a feacuterj vagyonaacuteboacutel egyes vagyontaacutergyak elvite-leacutenek teacutenye a hagyomaacutenyul rendelt rabszolga megoumlleacuteseacutenek teacutenye stb) ahhoz hogy belaacutethatoacute legyen első tekintetre jelentős a hasonloacutesaacuteg Eacuteppen ebből ere-dően szuumlkseacuteges felvetni a keacuterdeacutest hogyan kapcsoloacutedik illetve kapcsoloacutedik-e egyaacuteltalaacuten egymaacuteshoz az in rerum natura esse kifejezeacutes eacutes a hataacutelyos jogban hasznaacutelt rsquojogi teacutenyekrsquo keacuterdeacuteskoumlre Wolfgang Waldstein egy szemeacutelyes beszeacutelge-teacutes soraacuten akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy koumlzvetlen kapcsolat a keacutet koncepcioacute koumlzoumltt nem aacutell fenn meacuteg a keacutetseacutegtelen hasonloacutesaacuteg elleneacutere sem a rerum natura oacutekori fogalmaacutenak a jogi teacutenyek mai felfogaacutesaacutehoz valoacute koumlzeliacuteteacutese is neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik meacuteghozzaacute eacuteppen a doumlnteacuteshozatal reacutegen eacutes ma koumlvetett metoacutedusa okaacuten

A jogi teacutenyeket olyan jogilag relevaacutens teacutenyekkeacutent szokaacutes kezelni amelyek joghataacutest vaacuteltanak ki jogviszonyt keletkeztetnek moacutedosiacutetanak vagy meg-szuumlntetnek448 Jellegzetesen pandektista fogalomroacutel van tehaacutet szoacute amelyet a mai pozitivista jogi gondolkodaacutes előszeretettel alkalmaz449 Szladits megfo-galmazaacutesa szerint bdquoAz oumlsszetett teacutenyaacutellaacutes elemeit egyenkint jogi teacutenyeknek

448 Vouml a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll S (1840b) i m 3 bdquoIch nenne die Ereignisse wodurch der Anfang oder das Ende der Rechtsverhaumlltnisse bewirkt wird juristische Thatsachen Alle juristische Thatsachen also kommen darin mit einander uumlberein daszlig durch sie an den Rechtsverhaumlltnissen bestimmter Personen irgend eine Veraumlnderung in der Zeit hervorgebracht wird Innerhalb dieser ihnen gemeinsamen Natur aber zeigen sich in ihnen groszlige Verschiedenheitenrdquo Hasonloacutean P (1866b) i m 69 bdquoDie Thatsachen mit denen das Recht die Wirkung des Erwerbs oder Verlustes von Rechten verknuumlpft sind fuumlr die verschiedenen Classen von Rechten verschieden bestimmtrdquo illetőleg P (1866b) i m 70 bdquoDie wichtigsten der Thatsachen welche als Entstehungs- und Endigungsgruumlnde von Rechten vorkommen sind Handlung und Zeitrdquo Ehhez ld meacuteg F ndashH (2016) i m 69

449 Elegendő csupaacuten a hataacutelyos magyar jogboacutel neacutehaacuteny peacuteldaacutet emliacuteteni ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera Ilyen peacutelda lehet a a polgaacuteri jogi szabaacutelyaink koumlreacuteben toumlbbszoumlr előforduloacute utalaacutes valamely teacuteny leacuteteacutere vagy eacuteppen annak hiaacutenyaacutera illetve hasonloacutean ehhez az ingatlannyilvaacutentartaacutesi vala-mint a ceacutegeljaacuteraacutesi szabaacutelyok is egyaraacutent felsoroljaacutek az ingatlannyilvaacutentartaacutesba feljegyezhető illetve a ceacutegjegyzeacutekbe bejegyezhető teacutenyeket

147Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

nevezzuumlkrdquo450 Raacutemutat hogy a teacuteteles jog elsődleges feladata a jogszabaacutelyokkal valoacute foglalkozaacutes ekkeacutent a jogi teacutenyek koumlreacutebe csak az olyan elvont jogi teacutenyek tartozhatnak amelyek valamely konkreacutet jogszabaacutely teacutenyaacutellaacutesi elemekeacutent for-dulnak elő ekkeacutent ezeknek joghataacutesa lehet aacutem szeacutep szaacutemmal fordulnak elő jogi szempontboacutel koumlzoumlmboumls teacutenyek is451 Aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy eacuteles hataacutervonalat huacutez a lsquojogi teacutenyekrsquo eacutes a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo koumlzoumltt azon az alapon hogy a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo mikeacutenti megiacuteteacuteleacutese a jogalkalmazaacutes feladataacutet keacutepezi a jogtudomaacuteny csak a jogi teacutenyekkel foglalkozik Leacutenyegeacuteben hasonloacutean foglal aacutellaacutest Laacutebady Tamaacutes is aki azonban abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy az emberek eacuteleteacutenek kuumlloumlnfeacutele interakcioacuteinak keletkezeacuteseacutere vaacuteltozaacutesaacutera eacutes megszűneacuteseacutere bizonyos aacutellapotok koumlruumllmeacutenyek esemeacutenyek eacutes cselekmeacutenyek ndash oumlsszefoglaloacute-an teacutenyek ndash fuumlggveacutenyeacuteben keruumllhet sor Ami a jogi teacutenyeket illeti ennek kapcsaacuten megjegyzi hogy az ilyen jogilag jelentős teacutenyek koumlre elvben veacutegtelen hiszen alig keacutepzelhető el olyan helyzet koumlruumllmeacuteny aacutellapot esemeacuteny vagy cselekveacutes amely valamely konkreacutet esetben ne vaacutelhatna a jogi szabaacutelyozaacutes taacutergyaacutevaacute452 Ami a lsquokonkreacutetrsquo eacutes lsquojogi teacutenyekrsquo Szladits aacuteltali elvaacutelasztaacutesaacutet illeti az ebben a vonatkozaacutesban a jogalkalmazoacutei teveacutekenyseacutegre tett utalaacutesa taacutevolroacutel sem csekeacutely felelősseacutegeacutet roacuteja minden jogalkalmazoacutera Felfogaacutesa szerint ugyanis a lsquokonkreacutet teacutenyekrsquo csak bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt vaacutelnak jogilag jelentősseacute Ha ezt jogi norma tulajdoniacutetja valamely teacutenynek a jogalkalmazoacute feladata egyszerűbb ha a lsquokonkreacutet teacutenyrsquo (eacutelethelyzet koumlruumllmeacuteny esemeacuteny stb) utoacutelagos biacuteroacutei elismereacutes aacuteltal vaacutelik az adott időpontban eacutes maacutes teacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben jogi teacutennyeacute ott maacuter a jogalkalmazoacutei iudiciumnak komoly szerep jut Annaacutel is inkaacutebb iacutegy van ez mivel az esetek toumlbbseacutegeacuteben a jogalkalmazoacutei megnyilatkozaacutes hordozza Laacutebady szavaacuteval a bdquojogisaacuteg mozzanataacutetrdquo amely aacuteltal az bdquoegyszerű teacutenyekrdquo jogi teacutenyekkeacute bdquominősiacutetetnek felrdquo453

Mindezek alapjaacuten egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute hogy a jogi teacutenyek illetőleg ezeknek a mindennapi alkalmazaacutesa a gyakorlatban egyeacutertelműen a Savignyndash

450 S (1940) i m 258451 S (1940) i m 258452 Ebből eredően jogi teacutenyeknek minősuumllnek az emberi magatartaacutesok legyenek akaacuter jogos jog-

ellenes vagy csoumlkkent veacutedelmű magatartaacutesok mint amilyenek az utaloacute magatartaacutes az oumlnhiba vagy a naturalis obligatio Ugyaniacutegy a jogi teacutenyek koumlreacutebe tartoznak bizonyos egyeacuteb objektiacutev (szuumlleteacutes halaacutel kor nem testi-lelki aacutellapot lakoacutehely taacutevolleacutet hozzaacutetartozoacutei minőseacuteg) vagy szubjektiacutev (az ember bizonyos lelki aacutellapotai) emberi koumlruumllmeacutenyek a konstitutiacutev eacutes deklara-tiacutev de akaacuter meacuteg a hibaacutes koumlzhatalmi aktusok valamint az embertől fuumlggetlen koumlruumllmeacutenyek amelyek koumlzoumltt a leginkaacutebb tipikus az időmuacutelaacutes Vouml S (1940) i m 258ndash263 L (1997) i m 299ndash319

453 L (1997) i m 297ndash298

Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben148

Puchta neveacutevel feacutemjelezhető seacutemaacutet koumlveti leacutenyegeacuteben mind Szladits mind Laacutebady gondolatmeneteacuteben is ez eacuterhető tetten Roacutemai jogban ugyanakkor a jogtudoacutes ndash jogalkalmazoacutei mivolta mellett ndash jogalkotoacute teacutenyező is volt reacuteszben szaktanaacutecsadoacutekeacutent reacuteszben biacuteroacutekeacutent454 Ennek felismereacutese pedig azeacutert kuumlloumlnouml-sen fontos mivel a roacutemai jog fejlődeacutese szempontjaacuteboacutel igen nagy jelentőseacuteggel biacuter hogy nem a jogalkotoacute volt ennek a fejlődeacutesnek a doumlntő mozgatoacuteja sokkal inkaacutebb a jogtudomaacuteny455 Ebből adoacutedoacutean szaacutemos olyan kifejezeacutessel lehet talaacutel-kozni amelyek a pozitiacutev jog eacuterdeklődeacutesi koumlreacuten kiacutevuumll esnek ilyenek peacuteldaacuteul a natura nautra aequum iustum iustitia rerum natura eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni Ez utoacutebbival kapcsolatban azonban le kell szoumlgezni hogy az elsősor-ban az egyes dolgok szemeacutelyek termeacuteszeteacutere utal abban az eacutertelemben hogy a doumlnteacuteshozatalban betoumlltoumltt elsődleges szerepe abban aacutell hogy a konkreacutet eset specialitaacutesait rendezze amely sajaacutetossaacutegok fi gyelembeveacuteteleacuteből erednek azutaacuten az egyes joginteacutezmeacutenyek alapvető struktuacuteraacutei (ennek legjobb peacuteldaacuteja lehet a natura contractus kifejezeacutes)

Waldstein megkoumlzeliacuteteacutese ndash egyebek mellett ndash eacuteppen azeacutert jelentős mert faktikus oldalroacutel koumlzeliacuteti meg a rerum natura keacuterdeacuteseacutet ezzel pedig a romanisztikaacuteban teljesseacuteggel egyeduumllaacutelloacute megkoumlzeliacuteteacuteseacutet adja a teacutemaacutenak Maacutesok elsősorban Mayer-Maly eacutes Kaser normatiacutev alapaacutellaacutesboacutel indulva vizs-gaacuteljaacutek a keacuterdeacutest eacuteppen a celsusi megfogalmazaacutes alapjaacuten (vouml Cels D 50 17 188 1 [17 dig] bdquoQuae rerum natura prohibentur nulla lege confi rmata suntrdquo) Ezen a ponton eacuterthető tehaacutet ha Mayer-Maly egyszer a Sollen koumlreacutebe tartozoacutenak minősiacuteti a rerum natura fogalmaacutet456 maacuteskor pedig ndash egyeacutebkeacutent helyesen ndash ha-taacuterfogalmat laacutet benne457 Mindeme megfontolaacutesok alapjaacuten laacutethatoacute a leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteg a rerum natura fogalma eacutes a jogi teacutenyek koumlzoumltt amiacuteg a jogi teacutenyek felsorolaacutesaacutera ndash ha peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel is ndash a modern magaacutenjog minduntalan kiacuteseacuterletet tesz addig az in rerum natura esse kifejezeacutes vaacuteltozatlan formaacuteban szerepel a kuumlloumlnboumlző esetekben amelyekben akaacuter elteacuterő jelenteacuteseket is hordoz-hat meacutegis mindig a naturaacuteval valoacute veacutegső oumlsszeegyeztethetőseacuteg keretein beluumll

Az elemzett forraacutesokboacutel eacutes a szekunder irodalom eacuterteacutekeleacuteseacuteből kitűnik hogy a rerum natura komplex fogalom volt meacuteg akkor is ha csak aacuteltalaacutenos hasznaacutelata keruumll goacutercső alaacute ndash az egyes esetekben speciaacutelisan megjelenő for-maacuteinak vizsgaacutelata szeacutetfesziacutetene egyszersmind parttalannaacute tenne baacutermilyen

454 Vouml P (1988) i m 7ndash9 valamint 128455 Ld W (2002a) i m 17456 Vouml M -M (1971) i m 115ndash116 A maacutesik aacuteltala javasolt megoldaacutes a rerum natura

fogalmaacutenak teljes elveteacutese lenne457 Vouml M -M (1971) i m 120ndash122 M -M (2000) i m 11

149Koumlvetkezteteacutes a rerum natura fogalmaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

a keacuterdeacutessel foglalkozoacute vizsgaacuteloacutedaacutest Oumlsszesseacutegeacuteben megalapozott a Mayer-Malytoacutel koumllcsoumlnoumlzhető hataacuterfogalom kifejezeacutes azzal hogy ő maga ezt a natura eacutes a ius vonatkozaacutesaacuteban aacutelliacutetja csupaacuten458 Ez azonban a rerum naturaacutera is igaz akkeacutent hogy ez a leacutet-nemleacutet a lehetseacuteges-abszurd eacutes az aacuteltalaacutenos-speciaacutelis hataacuterait jeloumlli neacutemely esetben a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes kereteacuteben neacutehol azonban maacuter ezen tuacutelmutatva normatiacutev erővel Ahhoz hogy ez a fogalom nagy biz-tonsaacuteggal legyen hasznaacutelhatoacute szuumlkseacuteges a haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute sztoikus eacutes epikureaacutenus gondolkodaacutes eacutes tanok reacuteszletekbe menő ismerete nem egy esetben azok legalaacutebb bizonyos szintű megeacuteleacutese A mai jogaacutesz pozitivista dogmatikus gondolkodaacutesmoacutedja eacuteletlen pengekeacutent pattan le egy maacutera maacuter letűnt vilaacuteg taacutevol-roacutel sem letűnt kulturaacutelis kincseacutenek egyik elemeacuteről

458 bdquoBei den roumlmischen Juristen wird die Natur auff allend oft als Grenze des ius gesehenrdquo M -M (2000) i m 11

AZ EREDMEacuteNYEK OumlSSZEFOGLALAacuteSA TEacuteZISEKBEN

1 A jelen munka egy reacutegen megkezdett kutataacutes eredmeacutenyeit ndash reacuteszeredmeacutenyeit foglalja oumlssze Eredetileg egy a peacutenz termeacuteszeteacutevel oumlsszefuumlggő doktori eacuterteke-zeacutes reacuteszekeacutent keruumlltek feldolgozaacutesra eacutes aacutettekinteacutesre a rerum natura kifejezeacutest tartalmazoacute Digesta-beli forraacutesszoumlvegek A dolgozat iacuteteacuteszei egyaraacutent eacuterteacutekesnek minősiacutetetteacutek a dolgozat ezen fejezeteacutet ez adta a tovaacutebbi loumlkeacutest arra hogy az oumlnaacutelloacute teacutemakeacutent is kidolgozaacutest nyerjen

2 A kutataacutes gondolati haacutetterekeacutent a realista fi lozoacutefi a meglaacutetaacutesai szolgaacutelnak Ennek hangsuacutelyozaacutesaacutet azeacutert tartjuk nagyon fontosnak mert egy multikulturaacutelis soksziacutenű sokgyoumlkerű eacutes sokfeacutele koumltődeacutest ismerő eacutes elismerő vilaacutegban elenged-hetetlenuumll fontos hogy a gondolkodaacutes ezen beluumll a jogi gondolkodaacutes kuumlloumlnoumlsen pedig a roacutemai jogi gondolkodaacutes bizonyos szempontboacutel egyes sarokkoumlveit jelentő jelenseacutegeinek inteacutezmeacutenyeinek vizsgaacutelata ne csupaacuten a primeacuter eacutes szekundeacuter for-raacutesok szaacutembaveacuteteleacutere szoriacutetkozzon Ehhez kapcsoloacutedoacutean az is elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges hogy ezekre a forraacutesokra refl ektaacutelva alakiacutetsuk ki sajaacutet veacutelemeacutenyuumln-ket ami eacuterteacutekkoumltődeacutes neacutelkuumll nem lehetseacuteges Zaacuteszloacutenkra tűzhetneacutenk persze az eacuterteacutekmentesseacuteg toumlrekveacuteseacutet ez azonban talmi magabiztossaacutegot ad eacuterteacutekvaacutelasztaacutes ilyenkor is megtoumlrteacutenik hiszen az is egy doumlnteacutes hogy nem kiacutevaacutenunk eacuterteacutekeket fi gyelembe venni de ettől az elemzeacutes meacuteg nem lesz eacuterteacutekmentes

3 A munka logikai feleacutepiacuteteacuteseacutet aacutettekintve arra kell felhiacutevni a fi gyelmet hogy a rerum natura kifejezeacutes előfordulaacutesaacutenak jelenteacutestartalmainak vizsgaacutelataacutet megelőzően a kifejezeacutes alkotoacuteelemeinek elemzeacuteseacutere keruumll sor A res eacutes a natura szavak jelenteacuteseinek valamint jelenteacutesvaacuteltozaacutesainak egymaacutestoacutel is elkuumlloumlnuumllt vizsgaacutelata a rerum natura minden hasznaacutelati koumlreacutenek megeacuterteacuteseacutehez vezet Az alapgondolat az volt hogy mind a res mind pedig a natura szavak toumlbbet jelentettek a latint anyanyelvkeacutet beszeacutelő művelt emberek szaacutemaacutera mint amit a szoacutetaacuterak visszaadni keacutepesek Az eacutelő nyelvben az anyanyelvi beszeacutelő szaacutemaacutera

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben152

az egyes morfeacutemaacutekhoz koumltődő kifejezeacutes szintjeacuten adoacutedoacute toumlbbletjelenteacutesek koumlzvetlenuumll kimutathatoacuteak eacutes sikerrel magyaraacutezhatoacutek iacutegy fi nomiacutetva a konkreacutet jelenteacuteseket a latin eseteacuteben azonban erre csak az ilyen kifejezeacutesek alkotoacuteele-meinek izolaacutelaacutesa reacuteveacuten nyiacutelhat moacuted

4 A res szoacute eseteacuteben az alapveteacutes az volt hogy a bdquodologrdquo jelenteacutesen kiacutevuumll kell hogy rendelkezzen enneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrrel A forraacutesok vizsgaacutelata alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a főneacutevre raacuteillik a nomen generale elnevezeacutes mivel gyakran neacutevmaacutesi akaacuter szerepben hasznaacutelatos (Bretone Ruumlfner) A res quae pondere numero mensura constant fordulat megjeleneacutesi formaacutei vezetnek erre a koumlvetkezteteacutesre hiszen van raacute peacutelda hogy ea quae pondere numero mensura constat (pl Ulp D 30 30 pr [19 ad Sab]) illetve id quod pondere numero mensura constat (vouml Ulp D 30 47 1 [22 ad Sab]) formaacuteban keruumll elő a helyettesiacutethetőseacutegre utalaacutes a forraacutesokban Egy maacutesik megkoumlzliacuteteacutessel a res szerepeacutet lehetne akaacuter a bdquokopulatiacutevrdquo kifejezeacutessel illetni Ahogy az oumlsszetett neacutev-szoacutei igei aacutelliacutetmaacutenyt (is) hasznaacuteloacute nyelvekben (pl angol neacutemet francia olasz spanyol stb) leacutetezik kapcsoloacuteige amely nem szemantikai egyseacuteg csak gramma-tikai szerepe van uacutegy a latin res szoacutenak is leacutetezik olyan hasznaacutelata ahol nem oumlnaacutelloacute szemantikai egyseacutegkeacutent szerepel a morfeacutema hanem csak a teacutema eacutes a reacutema koumlzoumltti egyensuacutelyt vaacuteltoztatja meg Ennek joacute peacuteldaacuteja a Paulustoacutel szaacutermazoacute bdquoLibertas inaestimabilis res estrdquo textus (Paul D 50 17 106 [2 ad ed]) A szoumlveg akkeacutent is lenne eacutertelme ha a res szoacute hiaacutenyozna belőle Libertas inaestimabilis est Ez az aacutelliacutetaacutes a koumlzleacutes koumlzeacuteppontjaacuteba teacutemakeacutent a libertast aacutelliacutetja amelyre az uacutej informaacutecioacute vonatkozik inaestimabilis (est) Ha a forraacutesszerű vaacuteltozatot vizsgaacuteljuk hogy a teacutema tovaacutebbra is a libertas amelyre neacutezve az uacutej informaacutecioacute az hogy res est eacutes az inaestimabilis mint jelző erre vonatkozik Ebből tehaacutet az koumlvetkezik hogy a libertas egy kuumllvilaacutegi leacutetező a roacutemai gondolkodaacutes szerint eacutes mint ilyet ndash fi gyelemmel a res incorporalis roacutemai koncepcioacutejaacutera is amely jelentősen meghaladja a dologtaacutergyuacutesaacuteg ma is kiindulaacutesi pontnak tekintett felfo-gaacutesaacutet ndash vagy meg lehet ragadni (tangere) vagy a tudatunk keacutepest lekeacutepezni azt (intelleguntur) A hivatkozott Paulus helyen a libertas reskeacutent valoacute deklaraacutelaacutesa vezet oda hogy peacuteldaacuteul peacutenzben (fel)eacuterteacutekelhetőveacute vaacutelik a szabadsaacuteg hiszen mint kuumllvilaacutegi leacutetezőhoumlz taacutersul hozzaacute eacuterteacutektartalom (akaacuter peacutenzben kifejezhető akaacuter maacuteskeacutent meacuterhető) ennek pedig maacuter lesz jogi relevanciaacuteja is

5 A res incorporalis teacutemakoumlreacutenek vizsgaacutelata a fentieken tuacutelmenően megerősiacuteti azt a felteacutetelezeacutest hogy a res szoacute a roacutemai jogi gondolkodaacutesban inkaacutebb vagyon-taacutergy vagyonalkatreacutesz (Benedek Bessenyő) eacutertelemben fordult elő semmint a

153Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben

mai polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyvekben hasznaacutelt bdquodologrdquo eacutertelmeacuteben Ez utoacutebbi ugyan-is jobbaacutera materiaacutelis taacutergyiasult szemleacuteletet hordoz amiacuteg a res incorporalis messze meghaladja ezt a felfogaacutest Ennek jelentőseacutege a rerum natura kapcsaacuten abban aacutell hogy ezaacuteltal eacuterthetőveacute vaacutelik hogy a rerum natura fogalmaacutenak a bdquodolog termeacuteszeterdquo formulaacuteval valoacute visszaadaacutesa eacuteppen az előbb leiacutertak miatt disszonaacutens amiacuteg ma jogi eacutertelemben bdquodologrdquo alatt testi taacutergyat eacutertuumlnk addig a roacutemaiak a vagyon koncepcioacutejaacuteboacutel indultak ki amelynek az egyes dolgok (igen gyakran res gyűjtőneacutev alatt) alkotoacuteelemei Ebbe a koumlrbe az aacuteltalunk mindoumlsz-szesen csak elgondolt de meg ne eacuterinthető immateriaacutelis javak (quae tangi non possunt sed intelleguntur ndash vouml Cic Top 5 26ndash27 Gai 2 14) is joacutel illeszkednek

6 A natura mint maacutesik alkotoacuteelem jelenteacutestartomaacutenyaacutenak vizsgaacutelata kapcsaacuten kimutathatoacute hogy a a nascor ige derivatiacutevumakeacutent a natura elsődlegesen bdquoszuumlletikrdquo bdquoszaacutermazikrdquo bdquoeredrdquo bdquokezdődikrdquo bdquoleacutetrejoumlnrdquo jelenteacutesben fordul elő a latinban Eme alapjelenteacutes-koumlr mellett maacutesodikkeacutent a koumlzismert bdquotermeacuteszetrdquo eacutertelem jelenik meg amelyhez okszerűen taacutersul a szoacute bdquotermeacuteszetes jellemzőrdquo eacutertelmeacuteben valoacute felfogaacutesa is Ebből a jelenteacutesaacuternyalatboacutel pedig maacuter koumlnnyen eredeztethető a bdquodolgok termeacuteszetes rendjerdquo jelenteacutes amelynek kapcsaacuten fontos kiemelni a goumlroumlg paacuterhuzamot jelesuumll hogy a goumlroumlgben ezt a φύσις szoacuteval jeloumllteacutek Ugyanakkor a φύσις ndash szinteacuten a natura goumlroumlg bdquopaacuterjakeacutentrdquo ndash sok esetben bdquoelemrdquo bdquoszubsztanciardquo bdquoleacutenyegrdquo jelenteacutest is felvesz A legismertebb bdquotermeacuteszetrdquo morfeacutemaacuteval jeloumllt eacutertelem koumlreacuteben egyfelől az aacutellat eacutes noumlveacutenyvilaacuteg kuumlloumlnfeacutele jellegzetesseacutegeit maacutesfelől pedig az ember veleszuumlletett tulajdonsaacutegait meghataacuterozoacute jellemzőkre utal a szoacute ezen feluumll azonban ugyanennek a bdquotermeacute-szetrdquo eacutertelemnek lesz egy tovaacutebbi tartalma is jelesuumll jelenti aacuteltalaacuteban az uni-verzumot kormaacutenyzoacute erőt amely minden termeacuteszetes folyamat mozgatoacuterugoacuteja

7 A natura elemzeacutese kapcsaacuten kellett kiteacuterni a ius naturale keacuterdeacuteskoumlreacutere is amely annaacutel is inkaacutebb eacuterdekes mivel a szekundeacuter irodalomban neacutehol a ius naturale a rerum naturaacuteval majdhogynem egyenranguacute doumlnteacutesformaacuteloacute teacutenyező-keacutent jelenik meg Ennek az elemzeacutesnek a gyakorlati hozadeacuteka a lex naturalis eacutes a ius naturale terminusok egymaacutestoacutel valoacute elhataacuterolaacutesa

8 Ami a rerum natura fogalmaacutenak elemzeacuteseacutet illeti a koumlzponti szűk eacutertelem-ben vett ceacutel annak feltaacuteraacutesa hogy milyen esetekben eacutes mikeacutent hivatkoztak a klasszikus jogaacuteszok a rerum natura fogalmaacutera Ehhez kapcsoloacutedoacutean adoacutedik a keacuterdeacutes hogy a konkreacutet esetek koumlreacuteben toumlrteacutenő hasznaacutelat soraacuten milyen egyedi jelenteacutes vagy jelenteacutesek taacutersult illetőleg taacutersultak a fogalomhoz

Az eredmeacutenyek oumlsszefoglalaacutesa teacutezisekben154

9 A szekundeacuter irodalomnak a forraacutesok elemzeacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese soraacuten eleacutert eredmeacutenyeiből az a keacutep laacutetszik kirajzoloacutedni hogy a rerum natura elsősorban valaminek vagy valakinek a leacutetezeacuteseacutet vagy ndash tagadoacute alakban ndash a leacutetezeacutes hiaacutenyaacutet fejezi ki amely jelenteacutes vonatkozaacutesaacuteban az irodalom egyseacuteges Ez a jelenteacuteskoumlr oumlnaacutelloacutean vizsgaacutelhatoacute szabad emberek rabszolgaacutek eacutes eacutelettelen taacutergyak vagy eacuteppen akaacuter ezeken tuacuteli nem materiaacutelis leacutetezők vonatkozaacutesaacuteban A szabad ember leacutetezeacutese kapcsaacuten a leginkaacutebb eacuterdekes keacuterdeacutes a meacutehmagzat leacutetezeacuteseacutenek problematikaacuteja a primeacuter forraacutesok alapjaacuten Jellegzetesen kevesebb azon szerzők szaacutema akik a fentieken tuacutel egyeacuteb jelenteacutest is tulajdoniacutetanak a rerum natura fo-galmaacutenak joacutellehet a forraacutesok ebben a vonatkozaacutesban sem keacutetseacutegesek Leacuteteznek olyan forraacutesok amelyek alapjaacuten a rerum natura az objektiacutev valoacutesaacuteg lekeacutepezője ndash ezekben az esetekben a jogaacuteszi doumlnteacutesek szabadsaacutegaacutenak mederben tartaacutesa de semmikeacuteppen sem korlaacutetozaacutesa tuumlkroumlződik Joacutel kitűnik ezekből a szoumlvegekből hogy az objektiacutev valoacutesaacuteg tiszteletben tartaacutesa valamint ennek az egyes jogaacuteszi doumlnteacutesekben valoacute kifejeződeacutese arra az eredmeacutenyre vezet hogy az alapok az eredő vonatkozaacutesaacuteban nem szuumlletnek esetleges doumlnteacutesek Harmadikkeacutent emliacutethető a szoumlvegeknek egy olyan csoportja ahol a rerum natura az esetben szereplő valamely dolog specifi kus csak arra a leacutetezőre igaz jellemzőjeacutere utal A szekunder irodalom ezt a csoportot nem maradeacutektalanul tartja oumlnaacutelloacute kategoacuteriaacutenak ekkeacutent meg kell vizsgaacutelni hogy a vitathatoacute besorolaacutesuacute helyek eseteacuteben a mi a konkurencia alapja Ennek vizsgaacutelataacutera mindhaacuterom csoport vonatkozaacutesaacuteban sor keruumll Veacutegezetuumll kitekinteacuteskeacutent emliacuteteacutesre keruumllnek olyan szoumlvegek is amelyek eseteacuteben a rerum natura fogalmaacutera utalaacutes egy taacutegabb elvontabb normatiacutev keretbe aacutegyazoacutedik ekkeacutent eacuterthetőveacute vaacutelik a rerum natura eacutes a ius naturale koumlzoumltti kapcsolat Gondolatkiacuteseacuterletkeacutent felhozhatoacute meacuteg egy oumlsszehasonliacutetaacutes a rerum natura valamint a jogi teacutenyek fogalma eacutes hasznaacutelata tekinteteacuteben Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacutesei egy olyan taacutegabb kulturaacutelis keretbe aacutegyazoacutedtak amely kulturaacutelis keret nem kizaacuteroacutelag a roacutemai gondolkodaacutest eacutes iacutegy a jogaacuteszi gondolkodaacutest hataacuterozta meg hanem nagy hataacutest gyakorolt a keacutesőbbi kereszteacuteny gondolkodaacutesra is illetőleg a magaacutenjog tereacuten annak fejlődeacuteseacutere is

10 A kutataacutes alapvetően a Digesta azon szoumlvegeire koncentraacutel amelyekben a rerum natura kifejezeacutes valamilyen formaacuteban eacutes jelenteacutesben előfordul Emellett Gaius Paulus eacutes Ulpianus munkaacuteinak vizsgaacutelataacutera is sor keruumll amelynek ered-meacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a rerum natura kifejezeacutes sedes materiae-je oumlsszesseacutegeacuteben a Digesta az ott előforduloacute szoumlvegek tartalmi parafraacutezisaival talaacutelkozunk az egyeacuteb munkaacutekban

SUMMARY

In this book we have set out to outline and analyse the meaning of the term ldquorerum naturardquo via the case-related use of the term

1 Preliminary remarks the reasons for an in-depth evaluation of rerum natura

During the past years almost all topics covered within the scope of any kind of research project a central issue kept coming up An issue rose from the manifold questions scrutinised and this is the role and the proper meaning of rerum natura in the process of decision-making of the classical Roman lawyers

The need for complex and in-depth analysis what the term rerum natura meant as well as what role it played in decision-making is derived from a fundamental perception namely all related topics examined seem to have one peculiar characteristic All issues are special because of the fact that each case involved possesses specifi c character as a consequence the nature and character of each entity in a particular case can have certain impact on the fact how these entities are considered by the law Therefore there are some common and most basic questions stemming from this scrutiny Did natura in general bear any role in decision-making and if yes what role did it play Was the case-by-case pursuit of justice a mere self-interest or did any wider cultural frame exist with which the decisions corresponded What impact did rerum natura have on legal thinking Was it the order and state of things as well as its actual human experience which channelled legally relevant responses to an actual case towards one possible direction

Summary156

2 Description of work research methods the use of sources

With respect to the research conducted regarding the place of rerum natura as a strong and emphatic means of decision-making in the scope of the legal issues of practically any sort a precept by the Emperor Marcus Aurelius serves as guiding principle ldquoMake for thyself a defi nition or description of the thing which is presented to thee so as to see distinctly what kind of a thing it is in its substance in its nudity in its complete entirety and tell thyself its proper name and the names of the things of which it has been compounded and into which it will be resolvedrdquo (cf Meditations 3 11 translated by George Long The Harvard Classics New York 1909ndash14 Vol 2 Part 3) Consequently when giving a head start to any thinking about legally relevant issues in Roman law the fi rst question to answer is what the examined object really is what the current topic is really about In other words what its place its destination and goal is in the nature (cf Meditations 8 11 ldquoThis thing what is it in itself in its own constitution What is its substance and material And what its causal nature or form And what is it doing in the world And how long does it subsistrdquo) Such an approach evokes the two essential questions of ldquoWhatrdquo and ldquoHowrdquo The former refl ects a static view namely the actual place of the issue scrutinised in the system of law whereas the latter off ers a dynamic approach presenting subsequent events deeds and reactions as well as their functions eff ects and their possible outcomes within the scope of a particular issue

Accordingly the basic guidelines of research are simplicity and methodical approach A very delicate balance should be maintained to fulfi l the research objectives therefore the most eff ective technique appears to base the research on the analysis of primary sources mainly texts of the Digest as the loci of this imperial compilation serve as sedes materiae of cases where rerum natura appears and plays a role of any kind In this respect the main goal should be to be able to discover the actual case to which the response of the jurist is referring Thus each source should be handled from a practical aspect mainly because all theoretical explanations are connected to practice The second step could be to discover the meaning of the current text by means of the principles of interpretation As for this it is vital to point out that each primary text is considered to be free from interpolations the unsustainable character of the textual criticism of the interpolation research is referred to in secondary literature on several occasions

157Summary

As for secondary literature it should be remarked that in the course of the collection of primary sources it was necessary to make use of the most important lexicons encyclopaedias dictionaries and manuals by means of which it became possible to assemble the corpus of primary sources to examine The presentation of the authoritative secondary literature is doubtlessly important with the restriction however that the main objective is to present and systematically analyse secondary works strictly related to the actual topic The presentation of secondary literature cannot prevail over the analysis of primary sources as Roman law is best known via the works of Roman jurists The achievements of secondary authors in better understanding the opinions of Roman jurists are obviously incontestable yet it shouldnrsquot be lost sight of the fact that the rules of Roman law are best preserved in juristsrsquo opinions

As for the method applied and philosophical background of this study should be conducted on the basis of realism The approach of the whole analysis is pronouncedly realistic in contrast to the relativistic aka subjective idealistic view The point of departure never focuses on what arises from human conscious mainly not from human conscious-based ideas (subjective idealism) but from an objectively existing reality that is independent of cognitive schemes (Concerning the issues related to relativism it is suffi cient to cite the following works Joseph R Glaube ndash Wahrheit ndash Toleranz Das Christentum und die Weltreligionen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2005 4th edition 94ndash95 Joseph R Werte in Zeiten des Umbruchs Die Herausforderungen der Zukunft bestehen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2005 50)

3 The structure of the work

With respect to the examined topics the book comes into two major parts The fi rst one is aiming to give an outline of the etymology and possible meanings of the terms ldquoresrdquo and ldquonaturardquo respectively

The term ldquoresrdquo appears on manifold occasions in the primary sources of Roman law and mainly in the Digest When attempting to reveal the diverse use of the term res it turns out that both the casual (or everyday) and the legal use of the expression occurred simultaneously Though a material interpretation was dominant due to the eff ect of Greek philosophy still the term bears a wide range of meanings from material actual and case-related to an abstract one This abstraction goes even to the extent that the term ldquoresrdquo is sometimes applied as if it were a pronoun This ldquopronominalrdquo use results in the fact that the presence

Summary158

of the word is limited to designate existence and existence alone whereas signifi cations still go beyond this scope

As a practical example of this the examination of the term ldquores incorporalesrdquo serves its part in the research Its importance can be approached from the aspect of assets which are considered mainly as property rights The expression res incorporales fi nds its roots in both philosophy and rhetoric Imported into legal usage it referred to untouchable entities The longer theoretical texts in the Institutes of Gaius and that of Justinian (cf Gai 2 12-14 Inst 2 2 pr ndash 3) also contain examples of res incorporales and on the basis of these and with respect to the content and meaning of other texts in the matter it can be stated that the wording of these texts are improper in a way

As for the meaning of natura the analysis of the primary sources resulted in the assumption that the term is used as an objective point of departure a base of comparison with which everything is measured brought into comparison This assumption is supported by the etymologic roots of the term as its meanings are generally connected to procreation birth and existence

The second major part of the book encompasses the scrutiny of the meaning and application of the term rerum natura The primary objective was to reveal in what cases and how Roman jurists had recourse to the notion of rerum natura During this research it became likewise important to explain what meanings and uses attached to the term mentioned above

The results of the secondary literature based on the in-depth analysis and evaluation of the relevant sources show that the term rerum natura predominantly indicated the existence of something or somebody or ndash using a negative form ndash refl ected the lack of existence In this respect the secondary literature is undivided This sub-topic of expressing existence non-existence is given special focus and attention in the book with special reference to freeborn people slaves and non-living objects or (even beyond these categories) non-material entites In connection with freeborn people the most interesting also the most controversial issue is that of the existence of the nasciturus in accordance with the sources Not many an author attributes other specifi c meanings to the term rerum natura though evidence derived from the sources is overwhelming There are several sources in the scope of which rerum natura represents the objective reality in these particular cases the point is to channel legal decisions without truly restricting the freedom of decision-making It is apparent from the texts in question that the respect of the objective reality as well as the refl ection of this respect in the actual legal decisions result in the experience that the aforesaid decisions are anything but accidental As a third group a cluster of such

159Summary

texts should be mentioned in which rerum natura marks a specifi c character of something or somebody in the case The secondary literature is hesitant about considering this cluster of primary texts as an all independent group therefore it should be examined what the basis of concurrence with the other two groups can be regarding each particular text In the end such texts are also cited in which the term mentioned above is placed in a wider more abstract normative frame and as a consequence of this the link between rerum natura and ius naturale becomes well established As an additional Gedankenexperiment the thesis also contains a comparison of the meaning and application of rerum natura in the Antiquities and legal facts in the modern legal systems Resulting from this comparison it can be stated that the decisions of the Roman jurists had such a cultural hinterland that infl uenced not only the Roman thinking and legal thinking itself but also it made an impact on both the Christian thinking on the one hand and on the development of private law on the other

4 Scientifi c results and their usefulness

As a result of all prior considerations the following conclusions could be drawn from the conducted research

The analysis of the term rerum natura was necessary to reveal the actual content and meaning of this dual nature The term rerum natura refers to the existence or non-existence of a person or a thing as well as to their place aim and function in the nature The aforesaid place aim and function can be recognised by any human being which ability is granted to us due to our intelligence similarly to the order of nature linked with these notions The importance of this term from the aspect of legal thinking is that during the process of decision-making this order and all its experiences defi ne and channel the actual responses given to specifi c questions As a result therersquos no possibility to set them aside neither in the scope of unique decisions nor in the process of legislation because otherwise the decision or the norm would remain separated from the social cultural and legal background to which it was supposed to be incorporated

BIBLIOGRAacuteFIA

Idegen nyelvű szakmunkaacutek

A (1979) Bernardo A Le persone nel diritto privato romano Palermo Tipografi a

Montaina 1979

A (1937) Emilio A Concetto classico e defi nizioni postclassiche del ius naturale

In Roberto R (szerk) Studi di diritto romano Vol 5 Milano Giuff regrave 1937 277290

A ndashL (1958) Max A ndash Peter Christian L Philosophisches Woumlrterbuch Berlin de Gruyter

1958

A (1868) Wilhelm Christoph Friedrich A Cultur und Recht der Roumlmer Berlin Duumlmmler

1868

A (2007) Lorena A Natura e ius naturale fra tradizione interna ed esterna al Corpus Iuris

giustinianeo In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 715758

B (2007) Ulrike B Zur Funktion der aequitas naturalis in Ulpians Ediktslaudationen

In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 603644

B (1990) Franco B A proposito della rilevanza giuridica della distinzione tra res

corporales e res incorporales nel diritto romano classico Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXVII (1990) 71116

Bibliograacutefi a162

B (1962) Vsevolod B Partus ancillae Paris Sirey 1962

B ndashT (2001) Tony B ndash Paul T Academic Tribes and Territories Intellectual Enquiry

and the Cultures of Disciplines Society for Research into Higher Education and Open University Press imprint Buckingham Open University Press 2001 2nd ed

B (2000) Christopher B Besitzschutz bei beschraumlnkten dinglichen Rechten Eine

Untersuchung zum Rechtsbesitz Versuch der Rechtfertigung eines verkannten Instituts aus rechtshistorischer Sicht Muumlnster [ua] LIT 2000

B (1910) Gerhard B Beitraumlge zur Kritik der roumlmischen Rechtsquellen Tuumlbingen Mohr

1910

B (1968) Pietro B Corso di diritto romano La proprietagrave II 1 Milano Giuff regrave 1968

B ndashB (2006) Wolfgang B ndash Christian B Sachenrecht Tuumlbingen Mohr Siebeck 2006

2 Aufl

B (1982) Mario B Tecniche e ideologie dei giuristi romani Napoli Ed Scientifi che

Italiane 1982 2a edizione

B (2001) Mario B I fondamenti del diritto romano Le cose e la natura Roma Editori

Lateranza 2001 3a edizione

B (2007) Mario B Labeone e lrsquoordine della natura In Dario M ndash Aldo

S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 249267

B ndashH (1986) Michael B ndash Josef H Lexikon fuumlr Theologie und Kirche Freiburg

Wien Herder 1986 2 Aufl

B (1981) William Warwick B A Manual of Roman Private Law Aalen Scientia

Verlag 1981 2 ed

163Bibliograacutefi a

B (1875) Hugo B Die cautio damni infecti Erlangen Palm amp Enke 1875

C (1993) Elvira C laquo Il furiosus tra potestas e patria potestas raquo Index Quaderni camerti

di studi romanistici XXI (1993) 563572C C (1976) Luigi C C La struttura della proprietagrave e la formazione dei laquo iura

praediorum raquo nellrsquoetagrave repubblicana Milano Giuff regrave 1976

C (1971) Pier Giovanni C bdquoAequitasrdquo Romana bdquoMisericordiardquo Patristica ed

bdquoEpicheiardquo Aristotelica nella dottrina dellrsquordquoAequitasrdquo Canonica (dalle origini al Rinascimento) Milano Giuff regrave Editore 1971

C (1996) Howard C A Kant dictionary Oxford [ua] Blackwell 1996

C (1985) Marcia L C The Stoic Tradition from Antiquity to the Early Middle Ages Vol

I Stoicism in Classical Latin Literature [Studies in the history of Christian thought 34] Leiden [ua] Brill 1985

C B (1993) Francisco C B La idea de rerum natura como criterio baacutesico de la imposibilidad

fiacutesica de la prestacioacuten Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XL (1993) 227262

DrsquoO (1997) Aacutelvaro DrsquoO Parerga histoacuterica Pamplona EUNSA 1997

D (2003) Wojciech D Der Ursprung der Wendung res incorporalis im roumlmischen Recht

Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute L (2003) 97117

D (2005) Wojciech D Erwaumlgungen des Pomponius zur Natur des corpus im dreiszligigsten

Buch des Kommentars ad Sabinum (D41330pr) Inspirationsquelle fuumlr die historisch-vergleichende Diskussion uumlber den Eigentumsgegenstand Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute LII (2005) 117130

E B (2001) Nadja E B Die lex Claudia de nave senatorum Revue Internationale des

Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVIII (2001) 5763

Bibliograacutefi a164

E (2014) Jaacutenos E The Topicality of a Papal Speech Refernces of Classical ius naturale in

the Speech of Benedict XVI In Beacutela S ndash Emese Uacutejvaacuteri (szerk) Universitas bdquounius reirdquo Tanulmaacutenyok a roacutemai jog eacutes tovaacutebbeacuteleacutese koumlreacuteből Debrecen Liacutecium Art 2014 123132

E (2016) Jaacutenos E Le rocircle de ius naturale dans lrsquoantiquiteacute et dans la formation

contemporaine Iustum Aequum Salutare III (20163) 101111

E ndashM (1951) Alfred E ndash Antoine M Dictionnaire eacutetymologique de la langue latine

Histoire des mots Klincksieck 1951

F (2008) Paolo F In rerum natura esse in rebus humanis nondum esse Lrsquoidentitagrave del

concepito nel pensiero giurisprudenziale classico Milano Giuff regrave Editore 2008

F (2010) Thomas F Vererblichkeit und Drittwirkungen der Stipulation im

klassischen roumlmischen Recht Tuumlbingen Mohr Siebeck 2010

F ndashF (1945) Egidio F ndash Jacopo F Totius Latinitatis lexicon Schneebergae

Schumann 1945

G V (1970) Ernesto G V La naturaleza de la cosa Boletiacuten Mexicano de Derecho

Comparado VII (1970) 5991

G (1952) Erich G laquo Pondere numero mensura raquo Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute I (1952) 469494

G (1988) Thomasz G Uumlber metodologische Werkmittel der Romanistik Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CV (1988) 180262

G -R (1992) Enrique G -R Bona fi des und usucapio pro herede Revue Internationale des

Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXIX (1992) 167184

165Bibliograacutefi a

G (1965) William M G Acquisition of Ownership by traditio and Acquisition of

Possession Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XII (1965) 279300

G (1971) Giuseppe G laquo Rationes decidendi raquo Index Quaderni camerti di studi

romanistici II (1971) 105122

G (2001) Giuseppe G Corso di diritto romano Le cose Rivista di diritto romano I

(2001) 1137

G (1992) Antonio G Diritto privato romano Napoli Editore Jovene 1992

H (1992) Pierre H La citadelle inteacuterieure introduction aux Penseacutees de Marc Auregravele

Paris Fayard 1992

H (1980) Gilbert H Observations sur lrsquoadgnatio Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute XXVII (1980) 169204

H -O (1994) Elisabeth H -O Ex ancilla natus Untersuchungen zu den

bdquohausgeborenenrdquo Sklaven und Sklavinnen im Westen des Roumlmischen Kaiserreiches Stuttgart Steiner 1994

H ndashS (1907) Hermann Gottlieb H ndash Emil S Handlexikon zu den Quellen des

roumlmischen Rechts Jena Verlag Gustav von Fischer 1907

H (1969) Franz H Rationes decidendi Entscheidungsbegruumlndungen bei den aumllteren

Juristen bis Labeo [Studien zur Rechts- Wirtschafts- und Kulturgeschichte 5] Aalen Scientia Verlag 1969

H (2007) Michel H Eacutequiteacute et raison naturelle dans les oeuvres de Celse et Julien In

Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 419474

Bibliograacutefi a166

J et al (1987) Paul J ndash Wolfgang K ndash Leopold W ndash Heinrich H ndash Theo

M -M ndash Walter S Roumlmisches Recht Berlin [ua] Springer 1987 4 Aufl

K (1781) Immanuel K Kritik der reinen Vernunft Riga 1781

K (1783) Immanuel K Prolegomena zu einer jeden kuumlnftigen Metaphysik die als

Wissenschaft wird auftreten koumlnnen Riga bey Johann Friedrich Hartknoch 1783

K (1797) Immanuel K Die Metaphysik der Sitten Metaphysische Anfangsgruumlnde der

Rechtslehre Koumlnigsberg bey Friedrich Nicolovius 1797

K (1949) Max K Das altroumlmische ius Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht 1949

K (1953a) Max K Gaius und die Klassiker Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXX (1953) 127178

K (1953b) Max K Wesen und Wirkungen der Detention in den antiken Rechten In (szerk)

Atti del Terzo Congresso di diritto comparato I Roma Ed dellrsquoIstituto italiano di Studi legislativi 1953 259300

K (1958) Max K Partus ancillae Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte

Romanistische Abteilung LXXV (1958) 156200

K (1971) Max K Das roumlmische Privatrecht Bd 1 Handbuch der Altertumswissenschaft

Muumlnchen C H Beck 1971 2 Aufl

K (1972) Max K Zur Methodologie der roumlmischen Rechtsquellenforschung

[Sitzungsberichte der Oumlsterreichischen Akademie der Wissenschaften Philosophisch-Historische Klasse 277] 5 WienndashGraz Verlag Boumlhlau 1972

K (1993) Max K Ius gentium KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1993

167Bibliograacutefi a

K (1983) Rolf K Die Haftung fuumlr Hilfspersonen im roumlmischen Recht Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung C (1983) 340443

K (1998) Rolf K bdquoNicht leichter aber um so reizvollerrdquo ndash Zum methodologischen

Vermaumlchtnis Max Kasers Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CXV (1998) 3365

K (1948) Hans K Res als Zentralbegriff des Institutionensystems Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXVI (1948) 572599

K ndashS (2005) Wolfgang K ndash Martin Josef S Roumlmische Rechtsgeschichte Koumlln

WeimarWien Verlag Boumlhlau 2005 14 Aufl

L (1927) Otto L Das Edictum Perpetuum Ein Versuch zu seiner Wiederherstellung

Leipzig 1927 3 Aufl

L (1963a) Ernst L Natural Law in Roman Thought In Wolfgang K (szerk)

Gesammelte Schriften I KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963 320

L (1963b) Ernst L Usureceptio servitutis In Wolfgang K (szerk) Gesammelte

Schriften II KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963 149155

L ndashS (1940) Henry George L ndash Robert S A Greek-English Lexicon Revised and

augmented throughout by Sir Henry Stuart Jones with the assistance of Roderick McKenzie Oxford Clarendon Press 1940

L (1972) Detlef L Die Klagenkonkurrenz im roumlmischen Recht Zur Geschichte der

Scheidung von Schadensersatz und Privatstrafe Goumlttingen Vandenhoeck amp Ruprecht 1972

L (1986) Anthony Arthur L Hellenistic philosophy Stoics Epicureans Sceptics Berkley

University of California Press 1986 2nd ed

Bibliograacutefi a168

M C (1967) Geoff rey M C Naturalis Possessio Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXIV (1967) 4769

M (2007) Antonio M Natura e diritto da Servio a Labeone In Dario M ndash

Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 201248

M (2007) Dario M I giuristi il retore e le api Ius controversum e natura nella

Declamatio maior XIII In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 323382

M (1937) Carlo A M La concezione naturalistica del diritto e degli istituti giuridici

romani [Pubblicazioni della Universitagrave Cattolica del Sacro Cuore Serie 2 Scienze giuridiche 53] Milano Societagrave Editrice bdquoVita e Pensierordquo 1937

M -M (1971) Theo M -M Romanistisches uumlber die Stellung der Natur der Sache zwischen

Sein und Sollen In Pietro D F (szerk) Studi in onore di Edoardo Volterra II Milano Giuff regrave 1971 114124

M -M (1999) Theo M -M Roumlmisches Recht Wien [ua] Springer Verlag 1999 2 Aufl

M -M (2000) Theo M -M Refl exionen uumlber ius I Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CXVII (2000) 130 M (1969) Dieter M Zur Funktion der Leistungsunmoumlglichkeit im roumlmischen Recht

Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXVI (1969) 67104

M (1965) Marianne M D 50 16 231 Ein Beitrag zur Lehre vom Intestaterbrecht

des ungeborenen Kindes Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXII (1965) 188210

M (1974) Karlheinz M Hans-Peter Benoumlhr bdquoDer Besitzerwerb durch Gewaltabhaumlngige im

klassischen roumlmischen Rechtrdquo Schriften zur Rechtsgeschichte 3 Berlin Duncker

169Bibliograacutefi a

und Humblot 1972 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCI (1974) 443452

M (1981) Karlheinz M Bernd Eckhart bdquoJavoleni epistulaerdquo Freiburger

Rechtsgeschichtliche Abhandlungen N F Bd 1 Berlin Duncker und Humblot 1978 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCVIII (1981) 457468

M (1948) Raymond M La date drsquoapparition du dominium et de la distinction juridique

des res en corporales et incorporales In Vincenzo A -R (szerk) Studi in onore di Siro Solazzi nel cinquantesimo anniversario del suo insegnamento universitario (1899ndash1948) Napoli Jovene 1948 357374

M (2010) Cosima M Die Servituten Entwicklungsgeschichte Funktion und Struktur der

grundstuumlckvermittelten Privatrechtsverhaumlltnisse im roumlmischen Recht mit einem Ausblick auf die Rezeptionsgeschichte und das BGB [Quellen und Forschungen zum Recht und seiner Geschichte 16] Goumlttingen Wallstein Verlag 2010

N (1989) Leacuteon N Lrsquoargent et les aff aires agrave Rome des origines au IIe siegravecle avant J-C

Eacutetude drsquoun vocabulaire technique Louvain Peeters 1989

N (1972) Dieter N Spruchregel und Generalisierung Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr

Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXXXIX (1972) 1893

N (2007) Dieter N Alla ricerca della vera fi losofi a Valori etico-sociali in Giulio

Paolo In Dario M ndash Aldo S (szerk) Testi e problemi del giusnaturalismo romano Pavia IUSS Press 2007 521562

O (1889) Julius O Der Ur-Entwurf und die Berathungs-Protokolle des Oumlsterreichischen

Allgemeinen buumlrgerlichen Gesetzbuches Wien Houmllder 1889

P (1988) Antonio P Iura vicinitatis Torino Giappichelli 1988

P (1987) Walter P Transzendentaler Idealismus Kants Lehre von der Subjektivitaumlt der

Anschauung in der Dissertation von 1770 und in der bdquoKritik der reinen Vernunftrdquo Berlin [ua] de Gruyter 1987

Bibliograacutefi a170

P (1966) Andreacute P Natura Eacutetude seacutemantique et historique du mot latin Montpellier

1966

P (1928) Silvio P Istituzioni di diritto romano Roma Athenaeum 1928

P (1967) Francis E P Greek Philosophical Terms A Historical Lexicon New York New

York Univ Press [ua] 1967

P (1947) Heinrich Hackfeld P Uumlber koumlrperliche und unkoumlrperliche Sachen Zeitschrift

der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXV (1947) 339343

P (2004) Pascal P Res incorporales et possessio iuris Questions choisies sur les

relations entre choses et droits Orbis Iuris Romani IX (2004) 105131

P (2000) Reginaldo P Il diritto naturale dalle origini a S Tommaso drsquoAquino Bologna

2000

P (1987) Jospech P The Development of the Doctrine of Boni Mores in Roman Law

Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XXXIV (1987) 265310

P (1862) Georg Friedrich P Vorlesungen uumlber das heutige roumlmische Recht Band 1

Leipzig Tauchnitz 1862 5 Aufl

P (1866a) Georg Friedrich P Cursus der Institutionen Band 2 Leipzig Breitkopf und

Haumlrtel 1866 6 Aufl

P (1866b) Georg Friedrich P Pandekten Leipzig Barth 1866 10 Aufl

R (1971) Ernst R Gesammelte Aufsaumltze Arbeiten zur altgriechischen hellenistischen und

roumlmischen Rechtsgeschichte (1905 - 1949) Tuumlbingen MohrSiebeck 1971

171Bibliograacutefi a

R (1987) Johannes Michael R Bau- und nachbarrechtliche Bestimmungen im klassischen

roumlmischen Recht Graz Leykam 1987

R (1991) Heinrich R Systematisches Handlexikon zu Kants Kritik der reinen Vernunft

Hamburg Meiner 1991

R (2003) Josepph R Glaube ndash Wahrheit ndash Toleranz Das Christentum und die

Weltreligionen FreiburgndashBaselndashWien Herder 2003 4 Aufl

R (2000) Thomas R Vertretbare Sachen Die Geschichte der res quae pondere numero

mensura constant Berlin Duncker und Humblot 2000

S (2002) Cesare S Istituzioni di diritto romano Rubbettino Editore 2002 10a

edizione

S (1840a) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 1 Berlin

Veit 1840

S (1840b) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 3 Berlin

Veit 1840

S (1841) Friedrich Carl von S System des heutigen Roumlmischen Rechts Band 5 Berlin

Veit 1841

S (1964) Herbert S Der Begriff der bdquoNatur der Sacheldquo Ein Beitrag zur

rechtsphilosophischen Grundlagenforschung Wien Springer Verlag 1964

S (1992) Martin Josef S Materia Beitraumlge zur Frage der Naturphilosophie im

klassischen roumlmischen Recht KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1992

S (1978) Arthur A S Roman Law Mechanisms of Development Mouton 1978

Bibliograacutefi a172

S (1951) Fritz S Classical Roman law Oxford Clarendon Press 1951

S (1927) Felix S De la distinction du ius naturale et du ius gentium In Felix S (szerk)

De la justice et du droit Paris Sirey 1927 5787

S -M R (2000) Schahin S -M R Die rechtlichen Regelungen der Immissionen im

roumlmischen Recht und in ausgewaumlhlten europaumlischen Rechtsordnungen unter besonderer Beruumlcksichtigung des geltenden deutschen und spanischen Rechts [Quellen und Forschungen zum Recht und seiner Geschichte 7] Goumlttingen Wallstein Verlag 2000

S (2001) Martin Fergusson S On the Nature of Things Hackett Publishing 2001 2nd ed

S (1902) Paul von S Die Philosophie im Privatrecht Sachbegriff und Koumlrper in

der klassischen Jurisprudenz und der modernen Gesetzgebung Halle Verlag Niemeyer 1902

S (1966) Peter S Regulae iuris Edinburgh Edinburgh Universit Press 1966

S (1999) Peter S Roman law in European history Cambridge Cambridge University

Press 1999

S (2001) Peter S Roman law in European history Cambridge Cambridge University

Press 2001

S (1957) Fritz S Abalienatio Essai drsquoexplication de la deacutefi nition des Topiques (Cic Top

5 28) Milano Giuff regrave 1957

S (1962) Fritz S Zur urspruumlnglichen Funktion der actio Publiciana Revue Internationale

des Droits de lrsquoAntiquiteacute IX (1962) 357416

T (2001) Maren Guimaratildees T La jurisprudence classique Romaine et la construction

drsquoun droit des aff aires fondeacute sur la fi des Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVIII (2001) 151183

173Bibliograacutefi a

T (1977) Mario T Lo schema rsquogenus ndash speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi

romani In AA VV (szerk) La fi losofi a greca e il diritto romano Tomo II Roma Accademia Naz dei Lincei 1977

T (1990) Mario T Istituzioni di diritto romano Milano Giuff regrave 1990

T (1977) Georg T Produktion als Grundlage des Fruchterwerbs Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCIV (1977) 76100

T (2002) Yan T La valeur des choses Le droit romain hors la religion Annales Histoire

Sciences Sociales VI (2002) 14311462

V (1984) Letizia V bdquoDerelictiordquo e acquisto delle bdquores pro derelicto habitaerdquo

[Pubblicazioni della Facoltagrave di Giurisprudenza della Universitagrave di Pisa 82] Milano Giuff regrave 1984

V (2006) Letizia V Metodo casistico e sistema prudenziale Padova CEDAM 2006

V W (1994) Paul A V W Philosophical Infl uence on Roman Jurisprudence In

Hildegard T ndash Wolfgang H (szerk) Aufstieg und Niedergang der roumlmischen Welt II 36 7 BerlinNew York 1994 48514900

V (1970) Kaacuteroly V Le laquoopereraquo dei liberti Index Quaderni camerti di studi romanistici

I (1970) 221230

V (1952) Reneacute V Der Begriff des ius naturale im roumlmischen Recht [Basler

Studien zur Rechtswissenschaft Heft 32] Basel Helbing amp Lichtenhahn 1952

W (1963) Andreas W Actio rerum amotarum [Forschungen zum roumlmischen Recht 17]

KoumllnGraz Verlag Boumlhlau 1963

W (1991) Andreas W Faktische Arbeitsverhaumlltnisse im Roumlmischen Recht Zur sogennanten

bdquonotwendigen Entgeltlichkeitrdquo besonders bei Arbeitsleistungen vermeintlicher

Bibliograacutefi a174

Sklaven Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CVIII (1991) 123154

W (1972) Wolfgang W Topik und Intuition in der roumlmischen Rechtswissenschaft

Zur Frage des Einfl usses der griechischen Philosophie auf die roumlmische Rechtswissenschaft In Franz H (szerk) Festgabe fuumlr Arnold Herdlitczka zu seinem 75 Geburtstag dargebracht von seinen Schuumllern und Freunden MuumlnchenSalzburg Fink 1972 237263

W (1976) Wolfgang W Entscheidungsgrundlagen der klassischen roumlmischen Juristen

In Hildegard T ndash Wolfgang H (szerk) Aufstieg und Niedergang der roumlmischen Welt II 15 BerlinndashNew York 1976 3100

W (1986) Wolfgang W Operae libertorum Untersuchungen zur Dienstpfl icht

freigelassener Sklaven Stuttgart Franz Steiner Verlag 1986

W (1996) Wolfgang W Zur juristischen Relevanz der Gerechtigkeit bei Aristoteles

Cicero und Ulpian In Margarethe B -M (szerk) Der Gerechtigkeitsanspruch des Rechts Festschrift fuumlr Theo Mayer-Maly zum 65 Geburtstag Wien Springer 1996 172

W (2001) Wolfgang W Teoria generale del diritto Dallrsquoantichitagrave ad oggi Pontifi ca

Universitagrave Lateranense 2001

W (2002a) Wolfgang W Elementi laquopre-positiviraquo dellrsquoordinamento nel diritto romano

In Umberto V (szerk) Saggi sul diritto non scritto Padova CEDAM 2002 756

W (2002b) Wolfgang W laquoIus naturaleraquo nel diritto romano postclassico e in Giustiniano

In Umberto V (szerk) Saggi sul diritto non scritto Padova CEDAM 2002 205316

W (1967) Alan W The Law of Persons in the Later Roman Republic Oxford Clarendon

Press 1967

175Bibliograacutefi a

W (1968) Alan W The Law Property in the Later Roman Republic Oxford Clarendon

Press 1968

W (1996) Gunter W Aequitas naturalis bdquonatuumlrliche Billigkeitldquo in der privatrechtlichen

Dogmen- und Kodifi kationsgeschichte In Margarethe B -M (szerk) Der Gerechtigkeitsanspruch des Rechts Festschrift fuumlr Theo Mayer-Maly zum 65 Geburtstag Wien Springer 1996 81106

W (1953) Franz W Griechische Wurzeln des Institutionensystems Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung LXX (1953) 93126

W (1974) Franz W Textkritik und Sachforschung Positionen in der gegenwaumlrtigen

Romanistik Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCI (1974) 140

W (1977) Franz W Off ene Wertungen bei den roumlmischen Juristen Zeitschrift der

Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung XCIV (1977) 142

W (1988) Franz W Roumlmische Rechtsgeschichte [Handbuch der Altertumswissenschaft

Abteilung 10 Rechtsgeschichte des Altertums 311] Muumlnchen C H Beck 1988

W (2006) Hans W Sachenrecht Band 1 Sachen Besitz und Rechte an beweglichen

Sachen BerlinHeidelberg Springer 2006

W (1991) Reinhard W Vincenzo Scarano Ussani bdquoEmpiria e dogmi la scuola

proculiana fra Nerva e Adrianordquo Giappichelli Torino 1989 (Buchbesprechung) Zeitschrift der Savigny-Stiftung fuumlr Rechtsgeschichte Romanistische Abteilung CVIII (1991) 447456

W (1873) Bernhard W Lehrbuch des Pandektenrechts Band 1 Frankfurt am Main

Duumlsseldorf Ruumltten amp Loening 1873 3 Aufl

Bibliograacutefi a176

W (1993) Laurens W Einige Bemerkungen uumlber das ius naturale und ius gentium In

Martin Josef S ndash Wolfgang W (szerk) Ars boni et aequi Festschrift fuumlr Wolfgang Waldstein zum 65 Geburtstag Stuttgart Steiner 1993 443449

Magyar nyelvű szakmunkaacutek

A (2009)A Tamaacutes Roacutemai irodalom A kezdetektől a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesaacuteig

Pozsony Kalligram 2009

A (2003)Michael A A roacutemai irodalom toumlrteacutenete I (ford T Ibolya) Budapest

Balassi Kiadoacute 2003

A (1928)A Antal Dologi jog IndashII Budapest A TEacuteBE Kiadoacutevaacutellalata 1928

C ndashF (1862ndash1864)C Gergely ndash F Jaacutenos (szerk) A magyar nyelv szoacutetaacutera Pest Emich

Gusztaacutev 1862ndash1864

B (1959)B Ferenc A iusta causa traditionis a roacutemai jogban [Studia Iuridica Auctoritate

Universitatis Peacutecs Publicata 8] Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1959

B (1988)B Ferenc Roacutemai jog IV ndash Dologi jog Peacutecs JPTE AacuteJK 1988

B (2011)B Joacutezsef A remeacutenyveacutetel Doktori eacutertekezeacutes Peacutecs 2011

B (1994)B Andraacutes A peacutenz probleacutemaacuteja a roacutemai magaacutenjogban Kandidaacutetusi eacutertekezeacutes

Peacutecs 1994

B (2010)B Andraacutes Roacutemai magaacutenjog A roacutemai magaacutenjog az euroacutepai jogi gondolkodaacutes

toumlrteacuteneteacuteben BudapestndashPeacutecs Dialoacuteg Campus Kiadoacute 2010 4 kiad

177Bibliograacutefi a

D (2013)D Gergely A joacute erkoumllcsoumlkről Budapest Medium Kiadoacute 2013

D (2017)D Gergely A laacutethatatlan roacutemai alkotmaacuteny avagy a duumlhkituumlreacutestől a kozmosz

rendjeacuteig In C Noacutera ndash P -S Zoltaacuten ndash S Peacuteter ndash S Zsolt A szabadsaacutegszerető embernek Liber amicorum Istvaacuten Kukorelli Budapest Gondolat Kiadoacute 2017 207ndash218

D (1970)D Gyoumlrgy Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1970

F (1884)F Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin-Taacutersulat 1884

F (1997)F Andraacutes Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek a roacutemai jogban Budapest Akadeacutemiai

Kiadoacute 1997

F (1998)F Andraacutes Az institutio-hagyomaacuteny a jogi oktataacutes toumlrteacuteneteacutenek tuumlkreacuteben In

Orsolya Maacuterta Peacuteter ndash Beacutela S (szerk) A bonis bona discere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Biacutebor Kiadoacute 1998

F (2001)F Andraacutes A joacutehiszeműseacuteg eacutes a tisztesseacuteg elve Inteacutezmeacutenytoumlrteacuteneti vaacutezlat a roacutemai

jogtoacutel napjainkig [Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis Fasc IX] Budapest 2001

F (2005)F Andraacutes Adaleacutekok a bdquotulajdonjogi triaacuteszrdquo keacuterdeacuteseacutehez Acta Facultatis

Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eoumltvoumls Nominatae Tomus XLII (2005) 23ndash64

F ndashH (2016)F Andraacutes ndash H Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest

Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 2016 21 kiad

F (2001)F Jaacutenos Termeacuteszetjog ndash eszmetoumlrteacutenet Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat

2001

Bibliograacutefi a178

F (2007)F Jaacutenos Klasszikus termeacuteszetjog eacutes jogfi lozoacutefi a Budapest Szent Istvaacuten

Taacutersulat 2007

H (2004)Javier H Kritikai bevezeteacutes a termeacuteszetjogba (fordiacutetotta H Katalin)

Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 2004

K (1942)K Baacutelint A tulajdonjog In S Kaacuteroly (szerk) Magyar magaacutenjog V

Dologi jog Budapest Grill Kiadoacute 1942

K -Z (1995)Thomas K -Z Bevezeteacutes a roacutemai vallaacutes eacutes monda toumlrteacuteneteacutebe Budapest

Teacutelosz Kiadoacute 1995

L (1997)L Tamaacutes A magyar magaacutenjog (polgaacuteri jog) aacuteltalaacutenos reacutesze BudapestndashPeacutecs

Dialoacuteg Campus Kiadoacute 1997

M (1943)M Geacuteza A roacutemai magaacutenjog elemeinek tankoumlnyve Debrecen 1943 5 kiad

M (2010)M Attila Dologi jog Budapest Osiris Kiadoacute 2010 4 kiad

M ndashJ (2015)M Imre ndash J Eacuteva Roacutemai jog Szeged 2015

P (2001)P Orsolya bdquohellipstatum sumunt ex conceptionis temporerdquo A magzati eacutelet eacutes a jog-

keacutepesseacuteg megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek sajaacutetos keacuterdeacutesei a reacutegi Roacutemaacuteban eacutes a modern euroacutepai jogi gondolkodaacutesban In Facultas nascitur 20 eacuteves a jogaacuteszkeacutepzeacutes Miskolcon Miskolc 2001 361ndash376

P (1988)P Elemeacuter A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedja Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1988

S (2006)S Ivaacuten A joguumlgyletek eacuterveacutenytelenseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő terminoloacutegiai keacuterdeacutesek a

roacutemai jogban AUB XLIII (2006) 203ndash222

179Bibliograacutefi a

S (2009)S Ivaacuten A custodia-felelősseacuteg neacutehaacuteny keacuterdeacutese a roacutemai jogban [Publicationes

Instituti Iuris Romani Budapestinensis (Redigit Prof Gaacutebor Hamza) Fasc X] Budapest 2009

S (1941)S Kaacutelmaacuten Roacutemai jog I Kolozsvaacuter 1941 2 kiadaacutes

S (1940)S Kaacuteroly (szerk) Magyar magaacutenjog I Aacuteltalaacutenos reacutesz szemeacutelyi jog Budapest

Grill Kiadoacute 1940

Z (1996)Z Jaacutenos Aacutellam eacutes jog az ősi Roacutemaacuteban Budapest Akadeacutemiai Kiadoacute 1996

Referenciakiadvaacutenyok

MKatLexMagyar katolikus lexikon IndashXV Főszerk D Istvaacuten szerk V Jaacutenos

Budapest Szent Istvaacuten Taacutersulat 1993ndash2010

Oxford CompanionTed H (főszerk) The Oxford Companion to Philosophy Oxford University

Press 20052

Oxford Latin DictionaryPeter G W G et al (főszerk) Oxford Latin Dictionary Oxford Clarendon

Press 1968

A szerző műveacuteben a bdquorerum naturardquo kifejezeacutes jelenteacuteseacutenek feltaacuteraacutesaacutera toumlrekszik alapvetően a fogalom előfordulaacutesai alapjaacuten mintegy esetjogias jelleggel Ettől egy kicsit elteacuterő maacutesik toumlrekveacutese hogy meghataacuterozza hogy a roacutemai jogaacuteszok doumlnteacuteseiben milyen szerepet jaacutetszott a bdquodolgok termeacutesze-teacutererdquo toumlrteacutenő hivatkozaacutes

A maga szaacutemaacutera kiszabott feladatot a szerző joacutel koumlvethetően vilaacutegosan roumlgziacutetett moacutedszertani keretek koumlzoumltt teljesiacuteti Raacuteadaacutesul vaacutelasztott moacutedszer-tana sem anakronisztikus inkaacutebb egyetemes amennyiben az emberi gon-dolkodaacutes maacuteig vaacuteltozatlan alapstruktuacuteraacutejaacutenak megfelelően egyesiacutető a stati-kus eacutes dinamikus megkoumlzeliacuteteacuteseket a vizsgaacutelandoacute dolog taacutergyaacutet eacutes a taacutergy milyenseacutegeacutet illetően

A szerző alapvetően a Digestaacuteban raacutenk hagyomaacutenyozoacutedott szoumlvegekre szűkiacuteti le vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet amelyet alapvetően mentesnek tart a kompilaacutecioacute soraacuten bekoumlvetkezett nagymeacuterteacutekű koncepcionaacutelis vaacuteltoztataacutesoktoacutel A nemzetkoumlzi romanisztika aktuaacutelis communis opinio doctorumaacutenak feacutenyeacute-ben mindkeacutet peremfelteacutetel keacutepviselhetőnek minősiacutethető []

Tovaacutebbi pozitiacutevuma az alkotoacutei moacutedszernek hogy alapvetően forraacuteskoumlzeli analiacutezisről van szoacute a maacutesodlagos irodalom csak az őt megillető kisegiacutető helyen kap szerepet []

A szakmai tartalmat illetően kiemeleacutest eacuterdemel a bdquorerum naturardquo eacutes a modern jogi teacutenyek fogalmaacutenak egybeveteacutese Az oumlsszehasonliacutetaacutes nem alap-talan azonban megjegyzendő hogy alapjaiban elteacuterő fogalmakroacutel van szoacute ahogy azt veacutegeredmeacutenyben a szerző maga is helyesen iacuteteacuteli meg []

A szerző keacutet fő tudomaacutenyos megaacutellapiacutetaacutesra jut Egyreacuteszt hogy egy dolog (jelenseacuteg) vagy szemeacutely leacutetezeacutese (vagy nemleacutetezeacutese) eacutes a termeacuteszetben el-foglalt helye (eacutes leacutetezeacuteseacutenek egyeacuteb attributuacutemai) meghataacuterozoacute jelentőseacutegűek a jogi doumlnteacuteshozatal soraacuten Maacutesreacuteszt azt aacutelliacutetja hogy a bdquorerum naturardquo neacutelkuumlloumlzhetetlen oumlsszekoumltő kapocskeacutent funkcionaacutelt az egyedi doumlnteacutes magaacute-ba zaacutert normavilaacutega eacutes a jogi jelenseacuteget koumlruumlloumllelő taacutersadalmi szociaacutelis eacutes jogi haacutetteacuter koumlzoumltt

Deli Gergelyhab egyetemi docens

SZE AacuteJK

9 789633 083437

ISBN 978-963-308-343-7

• borito1_ErdodyJ_JTM10_honlapra
• beliv_ErdodyJ_JTM_10
• borito4_ErdodyJ_JTM10_honlapra