Erdődy Jaacutenos

Qui missilia iactant in vulgusA neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes a roacutemai jogban

A PAacuteZMAacuteNY PEacuteTER KATOLIKUS EGYETEMJOG- EacuteS AacuteLLAMTUDOMAacuteNYI KARAacuteNAK

KOumlNYVEI

DOKTORI EacuteRTEKEZEacuteSEK 11

Sorozatszerkesztő Frivaldszky Jaacutenos

QUI MISSILIA IACTANT IN VULGUSbull

A neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes a roacutemai jogban

ERDŐDY JAacuteNOS

PAacuteZMAacuteNY PRESSBudapest 2014

LektorEl Beheiri Nadja

copySzerző 2014copy PPKE JAacuteK 2014

ISSN 2064-1907ISBN 978-963-308-215-7

Kiadja a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Kara1088 Budapest Szentkiraacutelyi u 28ndash30 wwwjakppkehu

Felelős kiadoacute Dr Varga Zs Andraacutes deacutekaacuten

Nyomdai előkeacutesziacuteteacutes Szakalineacute Szeder Andrea

Nyomaacutes Komaacuteromi Nyomda eacutes Kiadoacute Kftwwwkomarominyomdahu

TARTALOM

Előszoacute 7

I Bevezető gondolatok1 Aacuteltalaacutenos megjegyzeacutesek 112 Missilia szoacuteraacutesaacutenak peacuteldaacuteja az irodalmi forraacutesokban 123 Ludi mint a missilia szoacuteraacutesaacutenak sziacutentere 174 Az auctor-forraacutesok eacuterteacutekeleacutese 225 A bdquopanem et circensesrdquo-elv mint retorikai τόπος 236 A iactus missilium a jogi forraacutesokban 277 Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash aacutettekinteacutes 33

II A kifejezeacutesek eredete a iactus eacutes a missilia jelenteacutese a forraacutesokban1 A iactus a forraacutesokban 352 A missilia jelenteacuteskoumlre 37

21 Excursus nummi eacutes aes mint a iactus missilium tovaacutebbi taacutergyai 38

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban1 Az occupatio fogalma 482 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban 50

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete1 A lsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben 632 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra

vonatkozoacute egyes szoumlvegek alapjaacuten) 653 Excursus a tengerbe hajiacutetott aacuterukroacutel 75

3 1 Fogalmi elemek 7632 A naufragium 8233 A maacutesodlagos irodalom 85

4 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai 905 A derelictio speciaacutelis esetei 94

Tartalom6

V A traditio eacutes a iusta causa traditionis keacuterdeacutese1 A traditio aacuteltalaacuteban 1002 A iusta causa traditionis keacuterdeacuteskoumlre 1023 Koumlvetkezteteacutesek a iusta causa traditionis

eacutes a iactus missilium kapcsolataacuteroacutel 110

VI A iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata 1132 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek 116

21 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja 11622 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben 11823 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei 119

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese 1203 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes 1203 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege 121

4 A iactus missilium irodalma 1225 Sajaacutet koncepcioacute 130

Oumlsszegzeacutes 135

Summary139

Reacutesumeacute 143

A jegyzetekben hasznaacutelt szakirodalmi hivatkozaacutesok roumlvidiacuteteacuteseinek jegyzeacuteke 147

ELŐSZOacute

Jelen kismonograacutefi a a 2012-ben megveacutedett doktori eacutertekezeacutesem utolsoacute fejeze-teacutenek aacutetdolgozott eacutes kibőviacutetett vaacuteltozata A doktori eacutertekezeacutes amely a bdquoRadix omnium malorum ndash A peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viselte a iactus missilium teacutemakoumlreacutet főkeacutent eacutes elsősorban a peacutenz oldalaacute-roacutel igyekezett feldolgozni abban a kontextusban a fő keacuterdeacutes az volt hogy jogi szempontboacutel mit tekintuumlnk peacutenznek eacutes hogyan megy veacutegbe a peacutenz tulajdonaacute-nak megszerzeacutese Az eme keacuterdeacutesekre adott vaacutelaszokat mintegy alaacutetaacutemasztandoacute keruumllt sor akkor a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutera Aacutem ez a teacutemakoumlr ndash mint azt a szekundeacuter irodalom is joacutel mutatja ndash alkalmas az oumlnaacutelloacute vizsgaacutelatra joacutellehet a kor jogaacuteszai szaacutemaacutera nem tartozott a legeacuterdekesebb keacuterdeacutesek koumlzeacute az utoacutekor szaacutemaacutera meacutegis kellőkeacuteppen rejteacutelyesnek tetszhet leginkaacutebb azeacutert mert keveacutesseacute illeszkedik a hagyomaacutenyosnak mondott dogmatikai keretbe

A kutataacutes haacutettereacuteről elmondhatoacute hogy amikor az 1997ndash1998 taneacutevben roacute-mai jogot hallgattam Zlinszky Jaacutenos professzor előadaacutesaacuteban sok maacutes mellett kuumlloumlnoumls eacuterdeklődeacutessel toumlltoumltt el a tulajdon eacutes birtok fogalmainak elvaacutelasztaacute-sa a roacutemai tulajdon kezdeteire vonatkozoacute eszmefuttataacutesok valamint a familia pecuniaque fogalom eacutertelmezeacutese a forraacutesok professzor uacuter aacuteltali bemutataacutesa eacutes az ezekből levonhatoacute koumlvetkezteteacutesek Talaacuten ez volt az első olyan pont ami-kor elsős hallgatoacutekeacutent eacutevfolyamtaacutersaimmal megeacuterezhettuumlnk valamit azokboacutel a taacutevlatokboacutel amelyek a roacutemai jogban mint diszcipliacutenaacuteban nem pedig mint tan-taacutergyban rejlenek Keacutesőbb meacuteg inkaacutebb lehetőveacute vaacutelt az ismeretek elmeacutelyiacuteteacute-se amikor maacutesodeacuteves koromtoacutel kezdve reacuteszt vehettem a tanszeacutek munkaacutejaacuteban Adott volt a lehetőseacuteg hogy a roacutemai joggal valoacute az eddigiekneacutel magasabb de meacuteg koumlzel sem tudomaacutenyos szintű foglalatoskodaacutes vehesse kezdeteacutet iraacutenyiacutetott oumlnkeacutepzeacutes formaacutejaacuteban Ez volt a professzor uacuter moacutedszere sokszor mondta Jeacutezus szavaival hogy sokan vannak a meghiacutevottak kevesen a kivaacutelasztottak Azok akik abban a munkaacuteban koumlzoumls gondolkodaacutesban reacuteszt vehettuumlnk talaacuten nem is igazaacuten eacutertettuumlk meacuteg ezeknek a szavaknak a suacutelyaacutet elegendő volt mindoumlssze

8 Előszoacute

a lehetőseacuteg hogy egy műhelyhez tartozhatunk eacutes az előny amit a roacutemai jogi ismeretek frissen naprakeacuteszen tartaacutesa jelentett a polgaacuteri jog tanulaacutesa soraacuten Veacutegzeacutesem utaacuten a doktori keacutepzeacutes megkezdeacutesekor keruumlltem napi kapcsolatba az uacutej tanszeacutekvezetővel El Beheiri Nadja docens asszonnyal Nem tagadom hogy az aacuteltala alkalmazott megkoumlzeliacuteteacutes elsőre szokatlan volt de semmikeacuteppen sem idegen Idővel raacute kellett doumlbbennem hogy az a szemleacuteletmoacuted az az iraacuteny ahon-neacutet eacutes ahogyan megkoumlzeliacuteti a roacutemai jogot mindenkeacuteppen jaacuterhatoacute uacutetja egyreacuteszt a taacuterggyal foglalkozaacutesnak maacutesreacuteszt a taacutergy oktataacutesaacutenak is A szakmai beszeacutel-geteacutesből alapkeacuterdeacutesek joacutel megfoghatoacute koumlre rajzoloacutedott ki jelesuumll hogy mi is aacutell az egyes szabaacutelyok elvek jogaacuteszi doumlnteacutesek haacutettereacuteben mi jellemzi a jogaacute-szok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet Mi az oka annak hogy ndash amint azt Paul Koschaker Theodor Heuss eacutes Peter Stein is megaacutellapiacutetjaacutek ndash a goumlroumlg fi lozoacutefi a eacutes sziacutenhaacutez a roacutemai jog eacutes a kereszteacuteny eszmerendszer mind a mai napig meghataacuterozoacute kultu-raacutelis oumlroumlkseacutege Euroacutepaacutenak Megjegyzendő hogy a Tanszeacutek ilyen alapaacutellaacutesuacute ku-tataacutesi iraacutenya hazaacutenkban mindenkeacuteppen egyeduumllaacutelloacutenak mondhatoacute mi toumlbb ndash fi -gyelemmel a nemzetkoumlzi trendekre is ndash az is baacutetran aacutelliacutethatoacute hogy nemzetkouml-zi sziacutenteacuteren is igen keveacutes hasonloacute alapaacutellaacutesuacute kutatoacutekoumlzoumlsseacuteggel lehet talaacutelkozni

Ezek a gondolatok vitteacutek el a kezdetben meacuteg a iactus missilium kapcsaacuten is oumlsszesseacutegeacuteben meglehetősen egyszerűnek tűnő alapkeacuterdeacutest elvontabb iraacutenyok-ba Az ugyanis nem volt keacutetseacuteges hogy ndash a neacutemet terminoloacutegiaacutera utalva ndash az a Sonderstellung amely ezt a meacuteg graduaacutelis hallgatoacute koromboacutel bdquomagammal ho-zottrdquo teacutenyaacutellaacutest jellemzi magaacuteban a peacutenz- vagy ajaacutendeacutekszoacuteraacutes teacutenyeacuteben rejlik Keacuterdeacutes maradt azonban hogy mikeacutent eacutes mieacutert Soha nem volt teljesen vilaacutegos mieacutert is kezelte a pandektisztika traditio in incertam personamkeacutent ezt a teacuteny-aacutellaacutest ekkeacutent uacutegy gondoltam eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni ezzel a reacutesz-teacutemaacuteval is Roumlviden ez annak a kutataacutesnak a haacutettere amelyből a jelen kismono-graacutefi a szuumlletett

Amiben ez a kismonograacutefi a toumlbbet eacutes maacutest kiacutenaacutel az olvasoacutenak a ciacutemből ki-olvashatoacutehoz keacutepest az jobbaacutera a vizsgaacuteloacutedaacutes haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute felfo-gaacutes Silvio Romano Max Kaser Letizia Vacca Benedek Ferenc vagy eacuteppen Bessenyő Andraacutes mind-mind nagyban hozzaacutejaacuterultak a keacuterdeacutes megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz iacutegy a ciacutem ezen a ponton neacutemikeacutepp akaacuter megteacutevesztőnek is ne-vezhető Nem ceacutel ugyanis minden a iactus missiliumra vonatkozoacute keacuterdeacutes felve-teacutese eacutes vagy megvaacutelaszolaacutesa legkeveacutesbeacute sem ceacutel hogy a teacutenyaacutellaacutesnak tulaj-doniacutetott azzal valamely alapon oumlsszefuumlggeacutesbe hozott probleacutemaacutek boncolgataacutesa Igenis ceacutel ugyanakkor hogy ne azt proacutebaacuteljam bemutatni hogy bdquominek kellene lennierdquo hanem azt hogy bdquomi vanrdquo A bdquomindenrdquo haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute objek-tiacutev valoacutesaacutegot igyekeztem tehaacutet alapul venni eacutes arra a keacuterdeacutesre proacutebaacuteltam vaacute-laszt adni az egyes reacuteszteacutemaacutek koumlreacuteben hogy mi a leacutenyege milyen a termeacuteszete annak az inteacutezmeacutenynek keacuterdeacutesnek amit eacuteppen vizsgaacutelok Ez az a vonatkozaacutes

9Előszoacute

amiben ndash legalaacutebbis remeacutenyeim szerint ndash toumlbbet nyuacutejt a dolgozat annaacutel mint amit a ciacutem sejteni enged

Amikor az ember veacutegeacutere eacuter valamilyen nagy vaacutellalkozaacutesnak az nem csak eacutes nem elsősorban a vaacutellalkozaacutes veacutegeacutet jelenti Senki főkeacutent pedig a jogaacutesz nem mondhatja hogy a geacutepezet forog az alkotoacute pihen Soha nincs itt az ideje a pi-heneacutesnek mivel a jogaacutesz az igazsaacutegossaacutegot műveli amely aacutellandoacute eacutes oumlroumlk igye-kezetet kiacutevaacuten meg művelőjeacutetől Sokkal inkaacutebb van itt az ideje a szaacutemveteacutesnek Szaacutemveteacutesnek azzal hogy honneacutet indultunk eacutes hovaacute jutottunk milyen uacuteton ha-ladva eacutes kik segiacutetettek ezen az uacuteton Elsőkeacutent koumlszoumlnettel tartozom teacutemaveze-tőmnek El Beheiri Nadja docens asszonynak aki uacutej taacutevlatokat eacutes uacutej iraacutenyt adott a roacutemai joggal valoacute foglalkozaacutesnak Jobb teacutemavezetőt senkinek sem lehetne kiacute-vaacutenni mindig kellő szabadsaacutegot hagyott arra hogy egy adott keacuterdeacutest feldolgoz-zak valamint hogy uacutegy proacutebaacuteljam feldolgozni ahogy azt joacutenak laacutetom Ha el-akadtam akkor viszont segiacutetett de eacuteppen csak annyit amennyi a tovaacutebbhala-daacuteshoz szuumlkseacuteges volt egy-egy szoacute egy-egy mondat egy elkeacutepzeleacutes vagy meg-laacutetaacutes Emellett eacutes ezzel egyuumltt pedig minden esetben ott volt eacutes van is a szak-mai eacutes emberi taacutemogataacutes egyaraacutent Hasonloacute koumlszoumlnettel emliacutetem Frivaldszky Jaacutenos tanaacuter urat a Doktori Iskola Koordinaacutetoraacutet akinek folyamatos eacuterdeklő-deacutese baraacuteti suumlrgeteacutese nagyon is szuumlkseacuteges volt ahhoz hogy ez a dolgozat elkeacute-szuumlljoumln Ki kell emelni azt is hogy hozzaacute is baacutermikor fordulhattam ha valami-lyen keacuterdeacutesben elakadtam iraacutenymutataacutesra segiacutetseacutegre szorultam Kuumlloumln koumlszouml-nettel tartozom Zlinszky Jaacutenos professzor uacuternak hogy annak idejeacuten meghiacutevott megadva ezzel a lehetőseacuteget arra hogy elindulhassak a kivaacutelasztottaacute vaacutelaacutes hosz-szuacute eacutes roumlgoumls uacutetjaacuten Kituumlntetett koumlszoumlnet illeti Foumlldi Andraacutes professzor urat aki-től folyamatos taacutemogataacutest iraacutenymutataacutest nem egy alkalommal pedig keacutezzel-foghatoacute gyakorlati segiacutetseacuteget kaptam eacuteppen uacutegy mintha ő lenne a teacutemaveze-tőm A vele folytatott szakmai beszeacutelgeteacutesek is nagyban hozzaacutejaacuterultak eme dol-gozat megszuumlleteacuteseacutehez Kuumlloumln meg kell emleacutekeznem lelkiismeretes eacutes faacuteradsaacute-gos munkaacutejaacuteroacutel amelyet annak idejeacuten a doktori eljaacuteraacutesomban veacutegzett ezzel is nagyban javiacutetva munkaacutem minőseacutegeacutet Haacutelaacuteval tartozom Peacuteteri Zoltaacuten professzor uacuternak aki maacuter nagyon reacutegtől kezdve oumlsztoumlnzoumltt neki is koumlszoumlnhető hogy tu-domaacutenyos paacutelyaacutera leacuteptem Koumlszoumlnhetem neki azt is hogy a tananyagon kiacutevuumll olyan tudaacutest is aacutetadott amit koumlnyvből nem lehet elsajaacutetiacutetani Koumlszoumlnet illeti paacute-lyataacutersaimat Sikloacutesi Ivaacuten eacutes Deli Gergely tanaacuter urakat aki maguk is szolgaacuteltak olyan oumltletekkel szempontokkal amelyek nagyban előmozdiacutetottaacutek a tovaacutebbha-ladaacutest Sokat koumlszoumlnhetek csalaacutedomnak is akik elviseltek eacutes igyekeztek nem egyszer hathatoacutesan is segiacuteteni ama hosszuacute idő alatt amiacuteg ezt a munkaacutet tető alaacute hoztam Kuumlloumlnoumls szoacuteval csaknem kifejezhetetlen haacutela eacutes koumlszoumlnet illeti neacutehai eacutedesanyaacutemat aki nem csak folyamatosan segiacutetett eacutes taacutemogatott hanem maacuter na-gyon reacutegtől fogva egy joacuteval hosszabb uacuteton indiacutetott el kellő iraacutenymutataacutest nyuacutejt-va ndash neacutelkuumlle egeacuteszen biztosan nem iacuterhatnaacutem most e sorokat Veacuteguumll de nem utol-

10 Előszoacute

soacute sorban koumlszoumlnet illeti egykori taniacutetvaacutenyomat Goumlnczi Mariettaacutet akivel sok-szor beszeacutelgettem az egyes reacuteszkeacuterdeacutesekről eacutes nem egyszer fontos szempont-okra hiacutevta fel a fi gyelmemet Nem utolsoacute sorban ő vaacutellalta a dolgozat aacutetolvasaacute-saacutenak faacuteradsaacutegos munkaacutejaacutet is amieacutert kuumlloumln koumlszoumlnet illeti Mondhatom hogy neki (is) koumlszoumlnhető hogy a szoumlveg a jelenlegi formaacutejaacuteban keruumllhet az olvasoacutek kezeacutebe

Szaacutemtalan embernek fejezhetneacutem ki haacutelaacutemat mondhatneacutek meacuteg koumlszoumlnetet ebben az esetben a jelen sorok minden bizonnyal toumlbbszoumlroumlseacutere dagadnaacutenak Sokan vannak akiket nem emliacutetettem neacutev szerint a fejben elveacutegzett szaacutemveteacutes soraacuten azonban mind-mind felsoroltattak

Eme gondolatok mellett bocsaacutetom uacutetjaacutera ezt a munkaacutetA hivatkozott művekre kezdettől roumlvidiacutetett formaacuteban hivatkozom Teljes bib-

liograacutefi ai leiacuteraacutesuk a koumltet veacutegi irodalomjegyzeacutekben talaacutelhatoacute

Budapest 2013 Karaacutecsonyaacuten

A szerző

I BEVEZETŐ GONDOLATOK

1 Aacuteltalaacutenos megjegyzeacutesek

Mind az elsődleges mind pedig a maacutesodlagos forraacutesokban elszoacutertan lehet talaacutel-kozni olyan veacutelemeacutenyekkel illetőleg munkaacutekkal amelyek szorosan veacuteve az uacuten iactus missiliumot a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- vagy ajaacutendeacutekszoacuteraacutes keacuterdeacuteseacutet eacuterin-tik Az elsődleges forraacutesok koumlzoumltt csak marginaacutelisan keruumll emliacuteteacutesre ez a keacuter-deacutes valoacutesziacutenűleg talaacuten azeacutert mert a ius privatum ndash Zlinszky Jaacutenos megaacutella-piacutetaacutesa szerint ndash nem elsősorban a koumlzemberek aproacute-cseprő probleacutemaacutei nyomaacuten fejlődoumltt sokkal nagyobb suacutellyal estek a latba az előkelőbb vagyonosabb reacutete-gek olyan uumlgyei amelyek moumlgoumltt nagy vagyontoumlmegek mozgaacutesa aacutellt1 Ekkeacutent ndash mint arra Benedek Ferenc raacutemutat ndash a peacutenzszoacuteraacutes illetőleg az elszoacutert peacutenz tu-lajdonaacutenak megszerzeacutese nem tartozott a magaacutenjog nagy keacuterdeacutesei koumlzeacute2 Ennek egyik oka teacutenylegesen lehet az hogy a roacutemai jogaacuteszok aacuteltalaacuteban nem eacuterdeklőd-tek kuumlloumlnoumlsebben az uumlnnepi alkalmak soraacuten szeacutetszoacutert peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutek-taacutergyak sorsa iraacutent erre a jogi forraacutesok csekeacutely szaacutemaacuteboacutel nagy biztonsaacuteggal le-het koumlvetkeztetni A jogi forraacutesok ilyen elenyeacutesző szaacutema egyfelől keacutetseacutegtelenuumll magyaraacutezhatoacute azzal hogy a ius privatum főkeacutent a vagyonosabbak vitaacutei nyo-maacuten fejlődoumltt nem szabad ugyanakkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt sem hogy a peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutekok elszoacuteraacuteskor a toumlmegben keletkező esetleges vita nagy valoacutesziacutenűseacuteggel meacuteg a helysziacutenen eldőlt a konkreacutet felek koumlzoumltt meacuteghoz-zaacute akkeacutent hogy az erősebb a gyorsabb a furfangosabb szerezte meg az elszoacutert ajaacutendeacutekokat Iacutegy a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak van egy nem elhanyagolha-toacute meacuterteacutekű jogon kiacutevuumlli szegmentuma ami eacuteppen ilyen jogon kiacutevuumlli jellegeacuteből adoacutedoacutean a jogaacuteszok ekkeacutent a jogi forraacutesok szaacutemaacutera is laacutethatatlan maradt Ezen tuacutelmenően leacutetezhet meacuteg egy maacutesik ebben a koumlrben megemliacutethető ok jelesuumll a magistratus vagy a csaacuteszaacuter jelenleacutete az ajaacutendeacutekosztaacutes soraacuten amely alapjaacuten aacutelliacutet-hatoacute hogy nem is kizaacuteroacutelag magaacutenjogi keacuterdeacutesről van szoacute amit egyeacutebkeacutent a ren-delkezeacutesre aacutelloacute auctor-forraacutesok is alaacutetaacutemasztanak Mindez azonban nem zaacuterja ki hogy adoacutedjanak olyan keacuterdeacutesek amelyek felveteacutese valamint az ezek meg-vaacutelaszolaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletek oumlsszesseacutegeacuteben előbbre vigyeacutek a roacutemai magaacutenjoggal

1 Ld ZLINSZKY (1996) i m 98 2 Ld BENEDEK (1983) i m 7

I Bevezető gondolatok12

kapcsolatos gondolkodaacutesunkat is Megjegyzendő ugyanakkor hogy ezt a teacuteny-aacutellaacutest nem kizaacuteroacutelag csak a roacutemai jog kezelte szinte jelenteacutektelen probleacutemakeacutent a kuumlloumlnboumlző euroacutepai orszaacutegok hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexei szaacutemaacutera sem ismert ez a keacuterdeacutes mint oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes Maacuter ezen a ponton megjegyzendő azonban hogy a hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexek hallgataacutesa ebben a keacuterdeacutesben taacutevolroacutel sem meglepő a peacutenznek a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesa mint taacutersadalmi jelenseacuteg a joacuteleacuteti taacutersadalmakra aacuteltalaacuteban nem illetőleg nem ebben a formaacuteban jellemző

2 Missilia szoacuteraacutesaacutenak peacuteldaacuteja az irodalmi forraacutesokban

Peacutenznek illetőleg taacutegabban mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyaknak uumlnnepi jaacuteteacutekok so-raacuten a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesaacutet megemliacutető szoumlvegekkel toumlbb helyen lehet ta-laacutelkozni egyebek mellett Suetonius bdquoDe vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban3 Megfelelő peacuteldakeacutent szolgaacutelhat ebben a vonatkozaacutesban a Nero uralkodaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveg

Suet Ner 11Spectaculorum plurima et varia genera edidit iuvenales circenses scaenicos ludos gladiatorium munus Iuvenalibus senes quoque consulares anusque matronas recepit ad lusum Circensibus loca equiti secreta a ceteris tribuit commisitque etiam camelorum quadrigas Ludis quos pro aeternitate imperii susceptos appellari lsquomaximosrsquo voluit ex utroque ordine et sexu plerique ludicras partes sustinuerunt notissimus eques R elephanto supersidens per catadromum decucurrit inducta Afrani togata quae Incendium inscribitur concessumque ut scaenici ardentis domus supellectilem diriperent ac sibi haberent sparsa et populo missilia omnium rerum per omnes dies singula cotidie milia avium cuiusque generis multip-lex penus tesserae frumentariae vestis aurum argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta atque etiam mansuetae ferae novissimae naves insulae agri

Az ideacutezett szoumlvegből markaacutensan kitűnik hogy a csaacuteszaacuter aacuteltali ajaacutendeacutekosz-taacutes mulatsaacutegok sziacutenhaacutezi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok szeacuteles skaacutelaacutejaacutehoz (iuvenales

3 Hasonloacute szoumlvegek megtalaacutelhatoacutek meacuteg Tacitusnaacutel is azonban eme szerző kuumlloumln foglalkozik az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutevel a rendezveacutenyek ceacuteljaival illetőleg az ilyen rendezveacutenyek soraacuten toumlrteacutentekkel ugyanakkor ezektől a szoumlveghelyektől fuumlggetlenuumll talaacutelkozhatunk olyan tudoacutesiacute-taacutesokkal amelyek a neacutepnek toumlrteacutenő adomaacutenyosztaacutesroacutel szoacutelnak A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld pl Tac Ann 3 29 3 31 12 41 13 31 13 49 14 21 15 32 15 53

13I Bevezető gondolatok

circenses ludi scaenici munera gladiatoria)4 koumltődoumltt amelynek soraacuten a csaacute-szaacuter illetve segiacutetői ajaacutendeacutekok garmadaacutet osztotta szeacutet Gondolhatnaacutenk hogy egy ilyen leacutenyegeacuteben negatiacutev tartalmuacute leiacuteraacutes főkeacutent Nero szemeacutelyeacutenek szoacutelhatott Keacutetseacutegtelen hogy Nero megiacuteteacuteleacutese negatiacutev volt ugyan5 azonban Suetonius mun-kaacutejaacuteban nem egyeduumllaacutelloacute a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutekszoacuteraacutes emliacuteteacutese fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az adott csaacuteszaacuter milyen megiacuteteacuteleacutes alaacute esik Eme aacutelliacutetaacutes joacute peacuteldaacutei egy-egy Augustus valamint Caligula uralkodaacutesaacutet bemutatoacute roumlvid textus

Suet Aug 98Spectavit assidue exercentes ephebos quorum aliqua adhuc copia ex vetere instituto Capreis erat isdem etiam epulum in conspectu suo praebuit permissa immo exacta iocandi licentia diripiendique pomorum et obsoniorum rerumque missilia

A kedvelt eacutes pozitiacutev sziacutenben feltűnő Augustus uralkodaacutesaacutenak veacutegeacutet bemuta-toacute szoumlvegből laacutethatoacute hogy az idős princeps nem sokkal a halaacutela előtt is sereacute-nyen laacutetogatta a gyakorlatozoacute ephebosokat akik a reacutegi szokaacutes szerint meacuteg szeacutep szaacutemmal voltak jelen Capri szigeteacuten Meg is vendeacutegelte őket amely esemeacutenyen maga is reacuteszt vett eacutes megengedte mi toumlbb egyenesen koumlvetelte hogy szoacuterako-zaacuteskeacuteppen a gyuumlmoumllcsoumlk- eacutes maacutes eacutelelmiszerek zsaacutekmaacutenyolaacutesaacutet valamint ajaacuten-deacutekutalvaacutenyok eltuumlnteteacuteseacutet jaacutetsszaacutek

Ehhez keacutepest a gyűloumllt Caligula eseteacuteben teljesen maacutes kontextusba helyezi a szerző az ajaacutendeacutekosztaacutest

Suet Cal 18Munera gladiatoria [hellip] edidit [hellip] Neque spectaculis semper ipse praesedit sed interdum aut magistratibus aut amicis praesidendi munus iniunxit [hellip] Sparsit et missilia variarum rerum et panaria cum obsonio viritim divisit [hellip]

A szoumlvegből egyfelől kitűnik hogy Caligula is rendezett gladiaacutetorjaacuteteacutekokat tovaacutebbaacute hogy eme laacutetvaacutenyossaacutegok soraacuten nem mindig szemeacutelyesen toumlltoumltte be az elnoumlki tisztet neacutehol magistratusok neacutehol pedig baraacutetai laacutettaacutek el az elnoumlkleacutes-sel jaacuteroacute feladatokat A maacutesik jelentős informaacutecioacute hogy a jaacuteteacutekok soraacuten ajaacutendeacutek-taacutergyakat szoacuteratott a neacutep koumlzeacute valamint eacutetellel telerakott kosarakat osztatott szeacutet6 Mindezekkel az ajaacutendeacutekosztaacutest előteacuterbe toloacute peacuteldaacutekkal Suetonius egyfe-

4 Eme jaacuteteacutekok aacutetfogoacute bemutataacutesaacutet ld pl FREYBURGER (1999) i m s h v 5 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m1128 6 Suetonius keacutet anekdotaacutet is taacutersiacutet ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutesaacutehoz a falaacutenk lovag eacutes a soron kiacutevuumll praetorraacute

kinevezett senator roumlvid feacutelmondatos toumlrteacuteneteacutet Vouml Suet Cal 18 bdquo[hellip] qua epulatione equiti

I Bevezető gondolatok14

lől a peacuteldakeacutepuumll aacutelliacutetott princeps kedeacutelyes oldalaacutet mutatja be azonban ugyan-ezzel az eszkoumlzzel azt is keacutepes kimutatni hogy neacutemely csaacuteszaacuterok ndash iacutegy peacuteldaacuteul Caligula eacutes Nero ndash igazaacuteboacutel hajlamosak voltak a pazarlaacutesra7 ezek a cselekveacutesek is feacutektelen eacutes gonosz termeacuteszet mutatoacutei8 joacutellehet Nero eseteacuteben azt is megemliacute-ti hogy a csaacuteszaacuter ezt kezdetben palaacutestolni igyekezett9

Egyreacuteszt okvetlenuumll raacute kell mutatni hogy Suetonius munkaacutejaacuteban nem csu-paacuten Nero kapcsaacuten meruumll fel az ajaacutendeacutekosztaacutes keacuterdeacutese hiszen ndash mint laacutethattuk ndash Caligula de ugyaniacutegy peacuteldaacuteul a Domitianus uralkodaacutesaacutet bemutatoacute koumlnyvek is tartalmaznak hasonloacute szoumlvegeket Maacutesreacuteszt ugyanakkor mindenkeacuteppen vizsgaacute-landoacute keacuterdeacutes hogy mikeacutent iacuteteacutelhető meg a Suetonius aacuteltal haacutetrahagyott anyag mennyi ennek az objektiacutev forraacuteseacuterteacuteke Taacutevolroacutel sem ceacutelunk hogy Suetonius munkaacutessaacutegaacuteroacutel irodalomtoumlrteacuteneti elemzeacutest adjunk koumlzre aacutem a keacuterdeacutes felveteacutese eacutes ennek nyomaacuten Suetonius eacuterteacutekeleacutese legalaacutebb jelzeacutes szintjeacuten szuumlkseacuteges lehet

Az egyes csaacuteszaacutereacuteletrajzok nagyban-egeacuteszben neacutegy nagyobb csoportba so-rolhatoacutek azzal a megjegyzeacutessel hogy a csoportosiacutetaacutes nyilvaacutenvaloacutean feluumlletes eacutes vitathatoacute Teljesen pozitiacutev (Augustus Vespasianus Titus) jobbaacutera pozitiacutev (Caesar Otho) jobbaacutera negatiacutev (Tiberius Galba Domitianus) eacutes teljesen nega-tiacutev (Caligula Nero Vitellius) kategoacuteriaacutekba oszthatoacutek az eacuteletrajzok kiloacuteg ebből a csoportosiacutetaacutesboacutel a Claudius-vita amely oumlsszesseacutegeacuteben inkaacutebb negatiacutev keacutepet fest a csaacuteszaacuterroacutel a reacuteszleteket szemleacutelve azonban eacuterezhetők a fi nom disztink-cioacutek A csaacuteszaacutereacuteletrajzok alapjaacutet a kor hangulataacutenak megfelelő leacutenyegeacuteben az uralkodoacutei tuumlkroumlk elődjeacutet keacutepező ereacutenyek eacutes viacuteciumok egymaacutessal valoacute paacuter-ba aacutelliacutetaacutesa (clementia ndash crudelitas liberalitas ndash avaritia civilitas ndash superbia) Keacutetseacutegtelen hogy ideaacuteltiacutepuskeacutent vagy legalaacutebbis azt megkoumlzeliacutetőkeacutent Augustus jelenik meg akinek regnaacutelaacutest a clementia eacutes a civilitas jellemzik10 Az egyes

R contra se hilarius avidiusque vescenti partes suas misit sed et senatori ob eandem causam codicillos quibus praetorem eum extra ordinem designabatrdquo

7 Vouml Suet Ner 30 Divitiarum et pecuniae fructum non alium putabat quam profusionem sordidos ac deparcos esse quibus impensarum ratio constaret praelautos vereque magnifi cos qui abuterentur ac perderent

8 Vouml Suet Ner 26 Petulantiam libidinem luxuriam avaritiam credulitatem sensim quidem primo et occulte et velut iuvenili errore exercuit sed ut tunc quoque dubium nemini foret naturae illa vitia non aetatis esse Eacuterdekes hogy a szoumlveg elejeacuten szereplő tulajdonsaacutegok koumlnnyelműseacuteg (petulantia) keacutejvaacutegy (libido) bujasaacuteg (luxuria) kapzsisaacuteg (avaritia) hiszeacute-kenyseacuteg (credulitas) egyike sem tekinthető eacuteppen uralkodoacutei ereacutenynek Ezzekkel a tulajdonsaacute-gokkal Suetonius egyeacutertelműen negatiacutev uralkodoacutekeacutent jellemzi Neroacutet vagyis olyan szemeacutelyi-seacutegkeacutent aki az ereacutenyek ndash viacuteciumok paacuterosiacutetaacutesaacuteboacutel minduntalan a negatiacutev oldalra keruumll Ehhez ld meacuteg VON ALBRECHT II (2003) i m 1128

9 Vouml Suet Ner 10 Et cum de supplicio cuiusdam capite damnati ut ex more subscriberet admoneretur lsquoquam vellemrsquo inquit lsquonescire litterasrsquo Omnes ordines subinde ac memoriter salutavit Agenti senatui gracias respondit lsquoCum meruerorsquo

10 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m 1128ndash1129

15I Bevezető gondolatok

eacuteletrajzok szerkezetileg nem kronologikusak sokkal inkaacutebb a szaacutermazaacutes ndash kar-rier ndash tettek ndash jellem ndash kuumllső megjeleneacutes ndash halaacutel seacutemaacutera eacutepuumllnek azzal hogy neacute-mely esetben oacutehatatlanul egybe csuacutesznak a seacutema egyes elemei illetőleg olykor a kronoloacutegiai bemutataacutes tűnik ceacutelravezetőnek (pl Galba eacutes Otho eseteacuteben)11 Ami az alapul vett forraacutesokat illeti Suetonius egyaraacutent taacutemaszkodott komoly szava-hihető forraacutesokra (pl id Plinius id Seneca Cassius Severus Acta senatus Acta diurna populi Fasti) ugyanakkor ideacutez koumlzszaacutejon forgoacute pletykaacutekat anekdotaacute-kat hiacutereszteleacuteseket is12 Előbbiek kapcsaacuten eacuterdemes felfi gyelni arra hogy az iro-dalmi dokumentaacutecioacute nem egyenletes az eacuteletrajzokban amiacuteg a koraacutebbiak joacutel do-kumentaacuteltak addig a keacutesőbbiekből ez szinte teljesseacuteggel hiaacutenyzik Ebből lehet arra koumlvetkeztetni hogy a keacutesőbbi eacuteletrajzok megiacuteraacutesakor Suetonius nem volt palotai alkalmazott ndash maacutes keacuterdeacutes hogy maacuter nem vagy meacuteg nem nem aacutellt a pa-lota alkalmazaacutesaacuteban13 Ami a pletykaacutek anekdotaacutek felhasznaacutelaacutest illeti mindez nem jelenti azt hogy Suetonius ne toumlrekedett volna a teacutenyszerűseacutegre mi toumlbb sokkal inkaacutebb levonhatoacute ebből az a koumlvetkezteteacutes hogy a teacutenyszerű taacutejeacutekozta-taacutes mellett sajaacutet koraacutenak koumlzhangulataacutet is igyekezett megőrizni az eacuteletrajzok-ban14 Forraacutesszerűseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese kapcsaacuten egyfelől fontos szempont tehaacutet a taacutergy- eacutes teacutenyszerűseacutegre valoacute toumlrekveacutes hiszen Suetonius grammaticus volt akinek taacutergyszerűen kellett prezentaacutelnia a szoumlveget ndash ez a toumlrekveacutese elsősorban stiacutelusaacuteban nyilvaacutenul meg15 Maacutesfelől nem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt sem hogy lovagrendi szaacutermazaacutesaacuteboacutel16 adoacutedoacutean elsősorban azokkal az uralko-doacutekkal szimpatizaacutelt akik maguk is a szenaacutetorokat eacutes a lovagrendieket reacuteszesiacute-tik előnyben miacuteg az ezekkel nem vagy nem kizaacuteroacutelag nem elsősorban rokon-szenvező csaacuteszaacuterok inkaacutebb negatiacutev sziacutenben tűnnek fel Ebben a vonatkozaacutesban viszont felteacutetlenuumll utalni kell von Albrecht megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint Suetonius nem kimondja az egyes csaacuteszaacuterokra vonatkozoacute iacuteteacuteleteacutet hanem mes-teri pszicholoacuteguskeacutent csupaacuten sugallja veacutelemeacutenyeacutet amely utoacutebb meacutegis gyoumlkeret ver az olvasoacuteban17 Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Suetonius vitaacuteit for-raacuteskeacutent semmikeacutepp sem lehet elvetni ugyanakkor kellő oacutevatossaacuteggal kell ke-zelni aacutelliacutetaacutesait Mindenesetre egyfajta bdquobottom linerdquo jelleggel annyi azeacutert ob-

11 Ld ADAMIK (2009) i m 619 VON ALBRECHT II (2003) i m 112412 Vouml ADAMIK (2009) i m 621 VON ALBRECHT II (2003) i m 112013 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m 112014 Vouml ADAMIK (2009) i m 62115 Ehhez ld ADAMIK (2009) i m 621ndash622 hangsuacutelyosabban VON ALBRECHT II (2003) i m 1122

eacutes 1124 irodalommal16 Vouml PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquoSuetoniirsquo ADAMIK (2009) i m 617 VON ALBRECHT II (2003)

i m 111917 VON ALBRECHT II (2003) i m 1131

I Bevezető gondolatok16

jektiacuteve levonhatoacute a csaacuteszaacutereacuteletrajzokboacutel hogy az ajaacutendeacutekosztaacutes bevett gyakor-lat volt a csaacuteszaacuterkorban valamint hogy ennek ceacutelja ndash sok maacutes mellett ndash a csaacute-szaacuter sajaacutet neacutepszerűseacutegeacutenek noumlveleacutese lehetett

Ha taacutegabb alapaacutellaacutesboacutel vesszuumlk szemuumlgyre a rendelkezeacutesre aacutelloacute irodalmi for-raacutesokat eacuteszrevehető hogy ndash mint arra fentebb maacuter egy jegyzetben is utaltunk ndash hasonloacute tartalmuacute szoumlvegekkel Tacitus eacutevkoumlnyveiben is talaacutelkozhatunk

Tac Ann 3 29Additur pontifi catus et quo primum die forum ingressus est congiarium plebi admodum laetae quod Germanici stirpem iam puberem aspiciebat

Az ideacutezett szoumlveg arroacutel szoacutel hogy az ifjuacute Neroacutenak a senatus megszavazta a pontifexi meacuteltoacutesaacutegot eacutes amely napon előszoumlr leacutep a forumra ajaacutendeacutekot osztott a neacutepnek amelynek tagjai nagyon oumlruumlltek hogy laacutethattaacutek Germanicus fi aacutet feacuter-fi korba leacutepni A toumlredeacutek arroacutel szoacutel hogy Tiberius mikeacutent ajaacutenlotta a senatorok fi gyelmeacutebe Neroacutet keacuterve hogy mentesuumllhessen a vigintiviratus tisztseacutegeinek betoumllteacuteseacutetől eacutes a toumlrveacutenyek szabta időneacutel oumlt eacutevvel koraacutebban paacutelyaacutezhasson a quaestorsaacutegra ndash amely keacutereacutest a hallgatoacutesaacuteg guacutenyos mosolygaacutesa kiacuteseacuterte Tiberius azzal eacutervelt hogy annak idejeacuten ő eacutes fi veacutere is hasonloacute engedmeacutenyben reacuteszesuumllt Augustus javaslata nyomaacuten ndash baacuter Tacitus megjegyzi hogy keacutetseacuteg kiacutevuumll akkor is voltak olyanok akik titkon guacutenyt űztek az augustusi keacutereacutesből

Tac Ann 12 41Et Caesar adulationibus senatus libens cessit ut vicesimo aetatis anno consulatum Nero iniret atque interim designatus proconsulare imperium extra urbem haberet ac princeps iuventutis appellaretur Additum nomine eius donativum militi congiarium plebei

A maacutesik textus arroacutel tudoacutesiacutet hogy a csaacuteszaacuter sziacutevesen engedett a senatus hiacutezel-geacuteseacutenek hogy Nero maacuter eacuteleteacutenek huszadik eacuteveacuteben viselhesse a consuli tisztet koumlzben pedig mint kijeloumllt consul proconsuli jogkoumlrrel biacuterjon a vaacuteroson kiacutevuumll eacutes az ifjuacutesaacuteg vezetőjeacutenek ciacutemeacutet kapja Ehhez jaacuterult a neveacuteben a katonasaacutegnak osztott peacutenzajaacutendeacutek valamint az eacutelelmiszer a neacutepnek Ami a konkreacutet teacutemaacutet ille-ti ki kell emelni hogy a congiarium plebi illetve plebei fordulat jelenik meg a szoumlvegekben amelyek egyaraacutent a neacutep reacuteszeacutere szeacutetosztott ajaacutendeacutekokra utal Ettől joacutel elkuumlloumlnuumll a maacutesodik szoumlvegben a katonaacuteknak juttatott peacutenzadomaacutenyt jeloumllő donativum kifejezeacutes18

18 A congiarium eredetileg egy congius azaz ⅛ amphora mennyiseacutegű bort olajat illetőleg keacute-sőbb peacutenzbeli adomaacutenyt jelentett szemben a donatiummal amely eredetileg azonos jelenteacute-sű volt congiariummal eacutes utoacutebb vaacutelt le erről kizaacuteroacutelag csak a katonaacuteknak adott juttataacutest jeloumll-

17I Bevezető gondolatok

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy nem csak specifi kusan Suetonius hanem az auctor-forraacutesok aacuteltalaacuteban is joacute neacutehaacuteny utalaacutest tartalmaznak olyan teveacutekeny-seacutegekre amelyek jogi szempontboacutel is a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- illetőleg szoacuteraacutest valoacutesiacutetjaacutek meg Az ilyen ajaacutendeacutekszoacuteraacutes azonban nem kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacuterkor-ban koumlvetett gyakorlat volt hanem aacutellandoacute jellemzője volt a koumlztaacutersasaacuteg kora-beli Roacutemaacutenak is A koumlvetkező logikus keacuterdeacutes hogy hol keruumllt sor ezekre a te-veacutekenyseacutegekre

3 Ludi mint a missilia szoacuteraacutesaacutenak sziacutentere

Ludi az aacuteltalaacutenos elnevezeacutese a Roacutemaacuteban kuumlloumlnboumlző alkalmakkor tartott ver-senyeknek jaacuteteacutekoknak egyeacuteb laacutetvaacutenyossaacutegoknak Ezek eredetuumlket tekintve a kiraacutelysaacuteg koraacutera vezethetők vissza emellett bizonyos hogy a korai koumlztaacutersa-saacuteg idejeacuten a ludi Romani megrendezeacutesre keruumlltek19 Lebonyoliacutetaacutesuk helye sze-rint a jaacuteteacutekokat alapvetően keacutet nagy csoportra lehet osztani leacuteteztek egyfelől ludi circenses amennyiben főkeacutent a circusban keruumllt sor raacutejuk maacutesfelől ludi scenici amelyek jobbaacutera sziacutenhaacutezi rendezveacutenyek voltak20 Az elvaacutelasztaacutes alapjaacute-roacutel Cicero is megemleacutekezik a toumlrveacutenyekről iacuterott nunkaacutejaacuteban

Cic de leg 2 15 38Iam ludi publici quoniam sunt cavea circoque divisi sint corporum certationes cursu et pugillatu et luctatione curriculisque equorum usque ad certam victoriam in circo constitutae cavea cantui vacet ac fi dibus et tibiis dummodo ea moderata sint ut lege praescribitur

Az ideacutezett szoumlvegből is egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok megrendezeacuteseacutere vagy sziacutenhaacutezban vagy cirkuszban keruumllt sor21 A cirkuszban bonyoliacutetottaacutek a testi erőt előteacuterbe helyező versenyeket mint amilyen peacuteldaacuteul a

ve Vouml FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquocongiariumrsquo eacutes lsquodonatiumrsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h vv

19 BERNSTEIN (1998) i m 61ndash6220 SMITH (18702) i m s v lsquoludirsquo21 Az elnevezeacutesek koumlruumlli bizonytalansaacuteg kapcsaacuten elegendő ideacutezni Cicero beszaacutemoloacutejaacutet a

Tarquinius Priscus aacuteltal előszoumlr megrendezett jaacuteteacutekokroacutel Vouml Cic de rep 2 20 36 bdquo[hellip] ludos maximos qui Romani dicti sunt fecisse accepimus [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg BERNSTEIN (1998) i m 65 A tudoacutesiacutetaacutesboacutel kitűnik hogy a ludi maximi Romani elnevezeacutes ndash legalaacutebbis a koumlztaacuter-sasaacuteg kezdeteacuten ndash ismeretes volt ekkeacutent szinteacuten elfogadhatoacute Hasonloacutekeacuteppen megemliacutethetők ehelyuumltt a ludi votivi a fogadalmi jaacuteteacutekok illetőleg a keacutesőbbi koumlztaacutersasaacuteg ludi-elnevezeacutesei (pl ludi Tarentini ludi Appolinares ludi Florales stb) vouml BERNSTEIN (1998) i m 84 skk 129ndash142 171ndash186 206ndash223

I Bevezető gondolatok18

futaacutes az oumlkoumllviacutevaacutes a birkoacutezaacutes valamint a kocsiversenyeket is ahol a győzelem jutalma a paacutelmaaacuteg volt Ehhez keacutepest a sziacutenhaacutez volt a kuumlloumlnfeacutele dalok illetőleg a lant- eacutes fuvolajaacuteteacutek helye felteacuteve persze hogy ezekre ndash oumlsszhangban a toumlrveacuteny szabaacutelyaival ndash megfelelő keretek koumlzoumltt keruumllt sor22

Az emliacutetett jaacuteteacutekokra legtoumlbbszoumlr valamilyen uumlnnep okaacuten keruumllt sor az Sor keruumllhetett tovaacutebbaacute ilyen rendezveacutenyekre valamely magistratus vagy eacuteppen egy elhalt szemeacutely tiszteleteacutere az ilyen esemeacutenyeket azonban ludi privatikeacutent szokaacutes emliacuteteni annak elleneacutere hogy nagyobb toumlmeg vett reacuteszt rajtuk A jaacute-teacutekok feluumlgyelete főszabaacutelykeacutent az aedilis curulisek feladatkoumlreacutebe tartozott Amennyiben az aedilisek nem őrkoumldtek a szabaacutelyszerű lebonyoliacutetaacutes felett uacutegy kizaacuteroacutelag a pontifexek doumlnteacuteseacuten muacutelott hogy meg kellett-e ismeacutetelni őket (instauratio) vagy sem23

Minthogy Suetoniusnaacutel a iuvenales a circenses a ludi scaenici valamint a munera gladiatoria azok a jaacuteteacutekok amelyek kifejezetten emliacuteteacutesre keruumllnek iacutegy ceacutelszerűnek mutatkozik csak ezeknek a jaacuteteacutekoknak a roumlvid aacutettekinteacuteseacutere szoriacutetkozni A ludi iuvenales maacutes neacuteven iuvenalia (goumlroumlg neveacuten Ἱουβενάλια ὥσπερ τινὰ νεανισκεύματα) a ludi scenici koumlreacutebe tartoztak Legelőszoumlr Nero rendeztetett ilyen jaacuteteacutekokat Kru 59-ben 22 eacuteves koraacuteban feacuterfi vaacute vaacutelaacutesaacutenak emleacutekuumlnnepekeacutent Megjegyzendő hogy eacuteppen Suetonius az aki teacutevesen azo-nosiacutetja ezeket a jaacuteteacutekokat a quinquennalia24 uumlnnepeacutevel ennek leacutetrehozatalaacutera azonban egy eacutevvel keacutesőbb Kru 60-ban keruumllt sor A jaacuteteacutekokra sziacutenhaacutezban ke-ruumllt sor eacutes szaacutemtalan goumlroumlg eacutes roacutemai sziacutenjaacuteteacutekot magaacuteban foglalt A taacutersadalom elitje koraacutera eacutes nemeacutere tekintet neacutelkuumll reacuteszt vett a jaacuteteacutekokon a csaacuteszaacuter maga is felleacutepett ezen alkalomkor25 Ezt koumlvetően a iuvenaliaacutet a koumlvetkező csaacuteszaacuterok is meguumlnnepelteacutek joacutellehet tartalma neacutemikeacutepp megvaacuteltozott ugyanis a csaacuteszaacuterok aacuteltal minden eacutev januaacuter 1-jeacuten megrendezett jaacuteteacutekokat illetteacutek ezzel az elnevezeacutes-sel Ekkeacutent innentől kezdve nem is sziacutenhaacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok voltak hanem a rendezveacutenyek kereteacuteben kocsiversenyekre eacutes aacutellatviadalokra keruumllt sor

22 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ugyan meacutegis megjegyzendő hogy a jaacuteteacutekok egy maacutesfajta felosztaacute-sa szerint leacuteteztek ludi stati imperativi eacutes votivi

23 Vouml SMITH (18702) i m s v lsquoludirsquo PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquojaacuteteacutekokrsquo24 Ld PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquoquinquennales2rsquo25 SMITH (18702) i m s v lsquoiuvenaliarsquo Vouml Tacitusnaacutel a iuvenalia megrendezeacuteseacutere vonatkozoacute

szoumlvegreacuteszt amelyben a peacutenz osztogataacutesa (dabantur stipes) szinteacuten megjelenik Tac Ann 14 15 Non nobilitas cuiquam non aetas aut acti honores impedimento quo minus Graeci Latinive histrionis artem exercerent usque ad gestus modosque haud viriles quin et feminae inlustres deformia meditari exstructaque apud nemus quod navali stagno circumposuit Augustus conventicula et cauponae et posita veno inritamenta luxui dabantur stipes quas boni necessitate intemperantes gloria consumerent A stips szoacute lsquopeacutenzrsquo jelenteacuteseacutehez ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m sv lsquostips1rsquo

19I Bevezető gondolatok

A ludi circenses első megrendezeacuteseacutere a hagyomaacuteny szerint meacuteg Romulus uralkodaacutesa alatt keruumllt sor meacuteghozzaacute abboacutel a ceacutelboacutel hogy a szabinokat fele-seacutegszerzeacutes ceacuteljaacuteboacutel Roacutemaacuteba eacutedesgesseacutek Az uumlnnepseacuteget Consus (Livius sze-rint Neptunus Equestris) tiszteleteacutere rendezteacutek iacutegy eacuterthető kezdeti elnevezeacutese consualia26 A Circus Maximus Tarquinius Priscus uralkodaacutesa alatt toumlrteacutent meg-eacutepiacuteteacuteseacutet koumlvetően ezeket a jaacuteteacutekokat a ludi circenses elnevezeacutessel illetteacutek maacutes-keacutent nevezteacutek ezeket meacuteg ludi Romani vagy ludi magni neacuteven is27 Oumlsszesen hatfeacutele laacutetvaacutenyossaacutegot foglaltak magukban

a) Cursus ndash kocsiversenyek aacuteltalaacuteban neacutegy kettő vagy neacutegy loacute28 vontatta szekeacuterrel

b) Ludus Trojae ndash troacutejai lovasjaacuteteacutek29 amelyet Augustus valamint az őt koumlve-tő uralkodoacutek előszeretettel rendeztek30

26 A consualia haacutettere a hagyomaacuteny szerint a megerősoumldoumltt de asszonyok hiacutejaacuten leacutevő Roacutemaacutehoz koumltődik Romulus ekkor koumlveteket kuumlldoumltt a szomszeacutedos nemzetseacutegekhez szoumlvetseacuteg eacutes haacutezas-saacutegok szerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel Aacutem a koumlveteket sehol sem fogadtaacutek joacutesziacutevvel megvetetteacutek őket feacutel-tek is a szomszeacutedsaacutegukban noumlvekvő hatalomtoacutel iacutegy elutasiacutetottaacutek a szoumlvetseacuteget egyszersmind inzultaacutelva a koumlveteket Mindezt a roacutemaiak rossz neacuteven vetteacutek az erőszak szinte kuumlszoumlboumln aacutellt Liv 1 9 Cui tempus locumque aptum ut daret Romulus aegritudinem animi dissimulans ludos ex industria parat Neptuno equestri sollemnes Consualia vocat Indici deinde fi nitimis spectaculum iubet quantoque apparatu tum sciebant aut poterant concelebrant ut rem claram exspectatamque facerent Multi mortales conuenere studio etiam videndae novae urbis maxime proximi quique Caeninenses Crustumini Antemnates iam Sabinorum omnis multitudo cum liberis ac coniugibus venit Hasonloacutean meacuteg ld Val Max 2 4 3 Az elnevezeacutes kapcsaacuten meacuteg PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquojaacuteteacutekokrsquo SMITH (18702) i m s v lsquocircusrsquo

27 Ld Liv 1 35 Tum primum circo qui nunc maximus dicitur designatus locus est Loca divisa patribus equitibusque ubi spectacula sibi quisque facerent fori appellati spectavere furcis duodenos ab terra spectacula alta sustinentibus pedes Ludicrum fuit equi pugilesque ex Etruria maxime acciti Sollemnes deinde annui mansere ludi Romani magnique varie appellati

28 Ehhez ld meacuteg egyfelől Suetonius Domitianusroacutel szoacuteloacute azon beszaacutemoloacutejaacutet amely szerint a csaacuteszaacuter gyakorta adott igen laacutetvaacutenyos ugyanakkor jelentős oumlsszegeket kitevő előadaacutesokat a sziacutenhaacutezban eacutes a cirkuszban egyaraacutent Utoacutebbi helyen az eacuteve kocsiversenyeken tuacutelmenően lo-vas eacutes gyalogos csataacutekat is rendezett Vouml Suet Dom 4 Spectacula assidue magnifi ca et sumptuosa edidit non in amphitheatro modo verum et in circo ubi praeter sollemnes bigarum quadrigarumque cursus proelium etiam duplex equestre ac pedestre commisit [hellip] Utoacutebb kuumlloumln emliacuteti Suetonius hogy a mindennapi eacutelet teruumlleteacuten szaacutemos vaacuteltoztataacutest hajtott veacutegre iacutegy peacuteldaacuteul a cirkuszi kuumlzdőcsapatokhoz hozzaacuteadott meacuteg kettőt az arany- eacutes a biacuteborszalagos csapatot Ld Suet Dom 7 Multa etiam in communi rerum usu novavit [hellip] duas circensibus gregum factiones aurati purpuereique panni ad quattuor pristinas addidit [hellip] Ldmeacuteg SMITH (18702) i m v lsquocircusrsquo

29 Tac Ann 1111 sedente Claudio circensibus ludis cum pueri nobiles equis ludicrum Troiae inirent interque eos Britannicus imperatore genitus et L Domitius adoptione mox in imperium et cognomentum Neronis adscitus [hellip]

30 Suet Aug 43 Sed et Troiae lusum edidit frequentissime maiorum minorumque puerorum prisci decorique moris existimans clarae stirpis indolem sic notescere Suet Ner 7 Tener adhuc necdum matura pueritia circensibus ludis Troiam constantissime favorabiliterque lusit

I Bevezető gondolatok20

c) Venatio31 ndash aacutellatviadalok amelyek soraacuten az aacutellatok vagy egymaacutessal vagy emberekkel kuumlzdoumlttek32

d) Pugna pedestris et equestris ndash csatajelenetek rekonstruaacutelaacutesa hiacuteres csataacutek uacutejrajaacutetszaacutesa amelyek soraacuten taacuteborokat alakiacutetottak ki a circus teruumlleteacuten33

e) Certamen gymnicum vagy athletarum ndash Atleacuteta-versenyek amelyeket Livius tanuacutesaacutega szerint34 előszoumlr Fulvius vezette be rendezett ilyeneket Scaurus35 is majd pedig a sokfeacutele Caesar aacuteltal rendezett laacutetvaacutenyossaacuteg koumlzoumltt is szerepeltek az atleacuteta-versenyek36 A versenyek az alaacutebbi meg-meacuteretteteacuteseket foglaltaacutek magukban futaacutes (cursus δρόμος) birkoacutezaacutes (lucta πάλη) oumlkoumllviacutevaacutes (pugilatus πύγμη) quinquertium (πένταθλον) pancratium (παγκράτιον)

f) Naumachia ndash tengeri csataacutek amelyeket legtoumlbbszoumlr a circusban rendez-tek meg ilyenkor kellő mennyiseacutegű viacutezzel aacuterasztottaacutek el a teruumlletet ah-hoz hogy a hajoacutek uacuteszni tudjanak Augustus volt az első aki erre a ceacutel-ra egy mesterseacuteges tavat (stagnum) aacutesatott ki a Tiberis menteacuten37 Ezen a naumachia vetuson majd csak Titus vaacuteltoztatott38 A tengeri csataacutek (naumachia pugnae navales) megjeleniacuteteacutese egyeacutebkeacutent nagyon kedvelt volt toumlbb maacutes csaacuteszaacuter is előszeretettel rendezett ilyen laacutetvaacutenyossaacutegot39

Megjegyzendő hogy maga Suetonius maacuter Iulius Caesar vitaacutejaacuteban is emliacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat vouml Suet Iul 39 Troiam lusit turma duplex maiorum minorumque puerorum

31 Megjegyzendő hogy a venatio kifejezeacutes elsődleges jelenteacutese vadaacuteszat Ehhez ld a forraacutesok-ban pl Plin N H 6 32 Festa venatione absumi gratissimam eam tigribus elephantisque constare Cic de sen 56 Conditiora facit haec supervacaneis etiam operis aucupium atque venatio Egyezően Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquovenatiorsquo

32 Ld Suet Iul 39 Venationes editae per dies quinque ac novissime pugna divisa in duas acies quingenis peditibus elephantis vicenis tricenis equitibus hinc et inde commissis

33 Vouml Suet Iul 39 Nam quo laxius dimicaretur sublatae metae inque earum locum bina castra exaduersum constituta erant Hasonloacutean meacuteg Suet Dom 4

34 Liv 39 22 Athletarum quoque certamen tum primo Romanis spectaculo fuit et venatio data leonum et pantherarum et prope huius saeculi copia ac varietate ludicrum celebratum est Ez a szoumlvegreacutesz is laacutethatoacutean kiteacuter a venatio keacuterdeacuteseacutere is

35 Vouml Val Max 2 4 7 Athletarum certamen a M Scauri tractum est munifi centia36 Suet Iul 39 Edidit spectacula varii generis munus gladiatorium ludos etiam regionatim

urbe tota et quidem per omnium linguarum histriones item circenses athletas naumachiam [hellip] Athletae stadio ad tempus extructo regione Marti campi certauerunt per triduum

37 Suet Aug 43 [hellip]item navale proelium circa Tiberim cavato solo in quo nunc Caesarum nemus est

38 Suet Tit 7 [hellip] dedit et navale proelium in veteri naumachia [hellip]39 Vouml pl Suet Claud 21 Quin et emissurus Fucinum lacum naumachiam ante commisit Suet

Dom 4 Edidit navales pugnas paene iustarum classium effosso et circumstructo iuxta Tiberim lacu atque inter maximos imbres perspectavit

21I Bevezető gondolatok

Emliacuteteacutesre keruumllnek meacuteg a munera galdiatoria vagyis a gladiaacutetorok (μονομάχοι) aacuteltal megjeleniacutetett harci cselekmeacutenyek A gladiaacutetorok jobbaacutera az amphitheatrumban (esetleg a forumon) a neacutep szoacuterakoztataacutesa ceacuteljaacuteboacutel harcol-tak Eacuterdekes hogy a gladiaacutetorjaacuteteacutekot nem ludusnak hanem munusnak nevez-teacutek Utoacutebbi kifejezeacutes a toumlbbes szaacutemuacute koumltelesseacutegek jelenteacutessel biacuteroacute munia (neacuteha moenia)40 szoacutera vezethető vissza eacutes elsődlegesen maga is valamilyen koumltele-zettseacuteget illetőleg megkiacutevaacutent cselekveacutest jeloumll főkeacutent olyan eacutertelemben amely cselekveacutessel a polgaacuter tartozik az aacutellam iraacutenyaacuteba ekkeacutent ndash mint arra Festus is raacutemutat ndash jelenteacutese ugyanaz mint offi ciumnak41 Mindoumlssze negyedleges jelen-teacutese a szoacutenak az uumlnnepi jaacuteteacutek kuumlloumlnoumlsen pedig az amelyen gladiaacutetorok vet-tek reacuteszt42 A gladiaacutetorok kikeruumllhettek kezdetben a foglyok eacutes a rabszolgaacutek43 koumlzuumll valamint eacuteppiacutegy előfordulhatott hogy szabad ember aacutellt gladiaacutetornak (mint azt Livius is megemliacuteti44) a koumlztaacutersasaacuteg idejeacuten inkaacutebb meacuteg csak az ala-csonyabb neacutepreacutetegek koumlreacuteből utoacutebb a csaacuteszaacuterkorban azonban maacuter a lovagrendi-ek eacutes senatorok mi toumlbb nők is harcoltak az areacutenaacuteban45

40 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomuniarsquo valamint oumlsszeteacuteteleit mint pl communis immunis stb Ld meacuteg HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquomunio2rsquo

41 Vouml Fest 125 18 Oxford Latin Dictionary (1968)s v lsquomunusrsquo HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquomunio3rsquo

42 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomunus4rsquo43 Ennek kapcsaacuten megemliacutetendő hogy a rabszolga ilyen statusa olyanniyra elsődleges volt hogy

pl a szoumlkoumltt rabszolga meacuteg azaacuteltal sem keruumllt ki ura fennhatoacutesaacutega aloacutel hogy gladiaacutetornak aacutellt Vouml Tryph D 11 4 5 (1 disp) Si in harenam fugitivus servus se dederit ne isto quidem periculo discriminis vitae tantum sibi irrogato potestatem domini evitare poterit nam divus Pius rescripsit omnimodo eos dominis suis reddere sive ante pugnam ad bestias sive post pugnam quoniam interdum aut pecunia interversa aut commisso aliquo maiore malefi cio ad fugiendam inquisitionem vel iustitiam animadversionis in harenam se dare mallent Reddi ergo eos oportet

44 Liv 28 21 Marcius inde in barbaros si qui nondum perdomiti erant sub ius dicionemque redigendos missus Scipio Carthaginem ad uota soluenda dis munusque gladiatorium quod mortis causa patris patruique parauerat edendum rediit gladiatorum spectaculum fuit non ex eo genere hominum ex quo lanistis comparare mos est seruorum de catasta ac liberorum qui uenalem sanguinem habent uoluntaria omnis et gratuita opera pugnantium fuit

45 Vouml Suet Aug 43 Ad scaenicas quoque et gladiatorias operas et equitibus Romanis aliquando usus est verum prius quam senatus consulto interdiceretur Ner 12 Munere quod in amphitheatro ligneo regione Martii campi intra anni spatium fabricato dedit neminem occidit ne noxiorum quidem Exhibuit autem ad ferrum etiam quadringentos senatores sescentosque equites Romanos et quosdam fortunae atque existimationis integrae ex isdem ordinibus confectores quoque ferarum et varia harenae ministeria Dom 4 Nam venationes gladiatoresque et noctibus ad lychnuchos nec virorum modo pugnas sed et feminarum Tac Ann 15 32 Spectacula gladiatorum idem annus habuit pari magnifi centia ac priora sed feminarum inlustrium senatorumque plures per arenam foedati sunt

I Bevezető gondolatok22

4 Az auctor-forraacutesok eacuterteacutekeleacutese

Az eddig bemutatott Suetoniustoacutel eacutes Tacitustoacutel szaacutermazoacute szoumlvegek joacutel mutat-jaacutek hogy a kuumlloumlnfeacutele jaacuteteacutekok fontos reacuteszeacutet keacutepezteacutek a roacutemaiak mindennapjai-nak Az ideacutezett textusokboacutel az is kitűnik hogy ezen alkalmakkor sor keruumllhe-tett kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutekok szeacutetosztaacutesaacutera szeacutetszoacuteraacutesaacutera is Az emliacutetett auctoroknaacutel a jaacuteteacutekok rendezeacutese illetve az ajaacutendeacutekosztaacutes jelentős meacuterteacutekben hozzaacutejaacuterul az egyes csaacuteszaacuterok jellemeacutenek preciacutezebb megrajzolaacutesaacutehoz Mindezek alapjaacuten he-lyesnek laacutetszik az a szekunder irodalmi megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a jaacuteteacutekok illetőleg az ajaacutendeacutekosztaacutesok leiacuteraacutesaacutenak elsősorban funkcionaacutelis szerepuumlk volt az adott szemeacutely jobb bemutataacutesaacutet szolgaacuteltaacutek ezek a tudoacutesiacutetaacutesok ekkeacutent megha-taacuterozott ceacutellal szerepelnek a szoumlvegekben46 Ami most maacuter koumlzelebbről az ajaacuten-deacutekosztaacutest mint esemeacutenyt illeti feltűnő lehet ezeknek az ajaacutendeacutekoknak az igen terjedelmes eacutes reacuteszletes felsorolaacutesa amelynek Suetonis munkaacutejaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatoacutek peacuteldaacutei A vonatkozoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia koumlreacutebe tartoz-hattak madarak eacutelelmiszercsomagok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vad-aacutellatokra lehetett bevaacuteltani de előfordult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute jegyek is szeacutetosztaacutesra keruumlltek47 Domitianus csaacuteszaacuterroacutel szoacutelva Suetonius megemliacuteti hogy a szeacutetosztott ajaacutendeacutekok koumlzoumltt peacutenz valamint ke-nyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal zoumlldseacutegekkel tele kosarak is szerepeltek48 Ha most maacuter oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacuteljuk a Suetonius tollaacuteboacutel raacutenk maradt a keacuter-deacutessel foglalkozoacute szoumlvegeket megaacutellapiacutethatoacute hogy mindezeket az ajaacutendeacutekokat mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyakat (congiarium ndash Suet Claud 21 Dom 4 omne ge-nus rerum missilia ndash Suet Dom 4) vagy szeacutetszoacutertaacutek (sparsit et missilia ndash Suet Cal 18 sparsa et populo missilia ndash Suet Ner 11 missilia sparsit ndash Suet Dom 4) vagy kiosztottaacutek (congiaria [hellip] distribuit ndash Suet Claud 21 panaria [hellip] divisit ndash Suet Cal 18 nummorum trecentorum ter dedit plebei sportellis [hellip]

46 Vouml reacuteszletesen GROOT (2008) i m 51 skk Erre tovaacutebbi peacuteldaacutek is hozhatoacutek Suetoniustoacutel Miutaacuten hosszasan iacuter Caligula uralkodaacutesaacutenak egyes epizoacutedszerű esemeacutenyeiről amelyek maacuter-maacuter arra lenneacutenek alkalmasak hogy a csaacuteszaacuter joacute hiacutereacutet keltseacutek hirtelen vaacuteltaacutessal aacutelliacutet-ja bdquoHactenus quasi de principe reliqua ut de monstro narranda suntrdquo (Vouml Suet Cal 22) Hasonloacutekeacuteppen Domitianus kapcsaacuten egyfelől raacutemutat hogy baacuter koraacutebban egyaacuteltalaacuten nem fog-lalkozott a koumllteacuteszettel keacutesőbb pedig kifejezetten megvetette meacutegis ndash mintegy szereacutenyseacutege jelekeacutent ndash uacutegy tett mint aki a koumllteacuteszet nagy rajongoacuteja lenne (Dom 2 bdquoSimulavit et ipse mire modestiam in primisque poeticae studium tam insuentum antea sibi quam postea spretum et abiectum recitavitque etiam publicerdquo) Ugyanakkor az aacuteltala rendezett versenyek koumlzoumltt Suetonis megemliacuteti a proacutezaversenyeket amelyen a csaacuteszaacuter maga elnoumlkoumllt (Suet Dom 4)

47 Suet Ner 11 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquotesserarsquo PERNICE (1884) i m 107 eacutes 110ndash111 BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2109

48 Suet Dom 4 Vouml FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoopsoniumrsquo

23I Bevezető gondolatok

distributis ndash Suet Dom 4) Abboacutel a teacutenyből eredően hogy Suetonius toumlbb he-lyen foglalkozik a csaacuteszaacuterok aacuteltal rendezett uumlnnepi jaacuteteacutekok reacuteszletes bemutataacutesaacute-val neacutemely esetben aproacuteleacutekosan bemutatva hogy milyen adomaacutenyok keruumlltek szeacutetosztaacutesra illetőleg neacutehol azt is hogy egyik vagy maacutesik neacutepreacutetegnek milyen formaacuteban kedvezett a csaacuteszaacuter49 koumlrvonalazhatoacutenak laacutetszik egy olyan neacutezet amely szerint a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek politikai motivaacutecioacuteja volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak50 Erre azeacutert kuumlloumlnoumlsen fontos raacutemutatni mert Gedeon Magdolna az antik Roacutema sport- eacutes egyeacuteb rendezveacutenyeivel valamint az ezekhez kapcsoloacutedoacute tovaacutebbi keacuterdeacutesekkel foglalkozoacute munkaacutejaacuteban a tesserae toumlmegbe szoacuteraacutesa kapcsaacuten helyesen mutat raacute arra hogy a iactus missilium megeacuterteacuteseacutehez az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes ceacuteljaacutet kell szem előtt tartani51 Eme propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok ma-gatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi52

5 A bdquopanem et circensesrdquo-elv mint retorikai τόπος

A kifejezeacutes eredetileg a roacutemai koumlltő Iuvenalis tollaacuteboacutel szaacutermazik aki olyankeacutent hivatkozik a bdquokenyeret eacutes cirkusztrdquo kifejezeacutesre mint az egyetlen dologra ami a politikai reacuteszveacutetel lehetőseacutegeacutevel mintegy szuumlleteacutesi előjogkeacutent biacuteroacute roacutemai lakos-saacutegot meacuteg egyaacuteltalaacuten keacutepes lekoumltni53

Iuv Sat 10 77-81Iam pridem ex quo suffragia nulli vendimus effudit curas nam qui dabat olim imperium fasces legiones omnia nunc se continet atque duas tantum res anxius optat panem et circenses

49 Ld pl Domitianus vitaacutejaacuteban bdquo[hellip] quia pars maior [ti missiliarum ndash EJ] intra popularia decidebat quinquagenas tesseras in singulos cuneos equestris ac senatorii ordinis pronuntiavitrdquo (Suet Dom 4)

50 GROOT (2008) i m 307ndash30851 GEDEON (2005) i m 13752 Mommsen raacutemutat hogy a jaacuteteacutekok a kiraacutelykorban szakraacutelis ceacutelzatuacuteak voltak Vouml MOMMSEN

(1879) i m 42 skk Csak a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban vaacuteltozott meg a jaacuteteacutekok ceacutelja eacutes jelentőseacutege hiszen ekkor a Iuppiternek ajaacutenlott rendkiacutevuumlli fogadalmi jaacuteteacutekokon kiacutevuumll a magistratusok is eacutevente rendeztek jaacuteteacutekokat amelyek hagyomaacutenya a kiraacutelykorra vezethető vissza Vouml GEDEON (2005) i m 14 eacutes 18 BERNSTEIN (1998) i m 13 51 eacutes 77

53 Megjegyzendő hogy Marcus Aurelius csaacuteszaacuter nevelője Fronto is kritikus eacutellel utal erre a jelen-seacutegre Vouml Princ hist 18 bdquoEx summa civilis scientiae ratione sumpta videntur ne histrionum quidem ceterorumque scaenae aut circi aut harenae artifi cum indiligentem principem fuisse ut qui sciret populum Romanum duabus praecipue rebus annona et spectaculis teneri [hellip]rdquo

I Bevezető gondolatok24

A szoumlvegből kitűnik hogy a koumlltő oumlsszesseacutegeacuteben neacutemikeacutepp megveteacutessel szoacutel koraacutenak roacutemai taacutersadalmaacuteroacutel oumlsszehasonliacutetva a reacutegi időket koraacutenak hanyatloacute felfogaacutesaacuteval amiacuteg egykor a roacutemai polgaacuter szavazata nem volt aacuteruba bocsaacutethatoacute addig Iuvenalis koraacutera a polgaacuterok toumlbbseacutegeacutet mindoumlssze keacutet dolog eacuterdekelte csu-paacuten ndash az ingyen buacuteza eacutes a szoacuterakozaacutes lehetőseacutege A politikusok szaacutemaacutera e kettő csupaacuten a politikai hatalom noumlveleacuteseacutenek egy eszkoumlze volt54 Meacutegoly roumlviden szoacutel-va is a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok keacuterdeacuteseacuteről le kell szoumlgezni hogy a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak jaacuteteacutekai sok tekintetben előfutaacuterai voltak ugyan a principaacutetus rendezveacutenyeinek meacutegis a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak ilyen rendezveacutenyei az uumlnnepi jaacuteteacutekok toumlrteacuteneteacuteben oumlnaacutelloacute iraacutenyvonalat is keacutepviselnek55 A nyilvaacutenos jaacuteteacutekok szolgaacutelhattaacutek egyes csoportok vagy akaacuter egyeacutenek politikai ceacutelkitűzeacuteseit56 a keacutesőbbiekben pedig ha jelkeacutepesen is de alkalmasak voltak a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megjeleniacuteteacuteseacutere is57 A korra jellemző taacutersadalmi gyakorlat szerint a gazdagok egyfajta moraacutelis koumltelesseacutege volt a toumlmegek reacuteszelteteacutese sajaacutet szerencseacutejuumlkből iacutegy egyfajta taacuter-sadalmi koumltelezettseacutegeacute vaacutelt az elit szaacutemaacutera a jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacutet fuumlggetlenuumll attoacutel hogy kinek a szervezeacuteseacuteben keruumlltek megrendezeacutesre A jaacuteteacutekok kereteacute-ben gyakorolt bőkezűseacuteg ndash mintegy az euergetizmus megnyilvaacutenulaacutesa ndash egy-felől a fontosabb magistratusi tisztseacutegek betoumllteacutese koumlreacuteben is elengedhetetlen szerepet jaacutetszott58 maacutesfelől pedig a csaacuteszaacuterok ndash ha uacutegy tetszik ndash mint kommu-nikaacutecioacutes eszkoumlzt alkalmaztaacutek sajaacutet hatalmuk megerősiacuteteacuteseacutere neacutepszerűseacuteguumlk noumlveleacuteseacutere vagy egyes csoportok olyan jellegű befolyaacutesolaacutesaacutera amely a ha-talomgyakorlaacutes soraacuten keacutesőbb is hasznos lehetett59 Suetonius leiacuteraacutesai alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy az euergetizmus konkreacutet megnyilvaacutenulaacutesi eszkoumlze a csaacute-szaacuterkorban a panem et circenses elvben oumlltoumltt testet Akaacuter a koumlztaacutersasaacuteg kori elit akaacuter a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok annaacutel is in-kaacutebb megfelelő sziacutenteacuteruumll szolgaacutelhattak mivel nagyban-egeacuteszben a teljes roacutemai taacutersadalom keacutepviseltette magaacutet ezeken a rendezveacutenyeken60 Mind a koumlztaacutersa-saacuteg koraacutenak elitje mind a csaacuteszaacuterok szaacutemaacutera a jaacuteteacutekok kommunikaacutecioacutes ceacutelo-kat szolgaacuteltak joacutel lehetett hasznaacutelni ezeket a rendezveacutenyeket a politikai karrier

54 Ilyen hangveacutetellel DODGE (1999) i m 205 POTTER (1999) i m 324 Ezzel egyezően utal erre a probleacutemaacutera az oacutekereszteacuteny iacuteroacute Tertullianus is (vouml Tert De Spect 1 1 eacutes 5 7) aki egyene-sen baacutelvaacutenyimaacutedaacutesnak (idololatria) minősiacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat Vouml HARMON (1988) i m 237

55 BERNSTEIN (1998) i m 1356 Ehhez a győzelmi jaacuteteacutekok vonatkozaacutesaacuteban ld BERNSTEIN (1998) i m 280 a magasabb

magistratusi tisztseacuteg betoumllteacuteseacutere vonatkozoacutean BERNSTEIN (1998) i m 281 eacutes GEDEON (2005) i m 22

57 GROOT (2008) i m 305ndash306 307ndash308 eacutes 31158 TONER (1995) i m 12559 GROOT (2008) i m 306ndash30760 GROOT (2008) i m 307ndash308 Ezzel egyezően BERNSTEIN (1998) i m 300

25I Bevezető gondolatok

előmozdiacutetaacutesaacutera vagy a politikai neacutezetek nyilvaacutenvaloacutevaacute teacuteteleacutere ndash akaacuterhogy is a ceacutel a favor populi megszerzeacutese volt61 Ennek legjobb peacuteldaacuteja Suetoniusnaacutel a Claudius-vitaacuteban szereplő hosszabb textus

Suet Claud 21Congiaria populo saepius distribuit Spectacula quoque complura et magnifi ca edidit non usitata modo ac solitis locis sed et commenticia et ex antiquitate repetita et ubi praeterea nemo ante eum Ludos dedicationis Pompeiani theatri quod ambustum restitverat e tribunali posito in orchestra commisit cum prius apud superiores aedes supplicasset perque mediam caueam sedentibus ac silentibus cunctis descendisset Fecit et saeculares [] Circenses freqventer etiam in Vaticano commisit nonnumquam interiecta per quinos missus venatione Circo vero maximo marmoreis carceribus auratisque metis quae utraque et tofi na ac lignea antea fverant exculto propria senatoribus constituit loca promiscue spectare solitis ac super quadrigarum certamina Troiae lusum [hellip] Gladiatoria munera plurifariam ac multiplicia exhibuit [hellip] et breve dierumque paucorum quodque appellare coepit bdquosportulamrdquo quia primum daturus edixerat velut ad subitam condictamque cenulam invitare se populum Nec ullo spectaculi genere communior aut remissior erat adeo ut oblatos victoribus aureos prolata sinistra pariter cum vulgo voce digitisque numeraret ac saepe hortando rogandoque ad hilaritatem homines provocaret dominos identidem appellans immixtis interdum frigidis et arcessitis iocis qualis est ut cum Palumbum postulantibus daturum se promisit si captus esset Illud plane quantumvis salubriter et in tempore cum essedario pro quo quattuor fi li deprecabantur magno omnium fauore indulsisset rudem tabulam ilico misit admonens populum quanto opere liberos suscipere deberet quos videret et gladiatori praesidio gratiaeque esse Edidit et in Martio campo expugnationem direptionemque oppidi ad imaginem bellicam et deditionem Britanniae regum praeseditque paludatus

Suetonius elmeseacuteli hogy Claudius gyakorta osztogatott adomaacutenyokat a neacutep-nek illetőleg megannyi nagyszerű sziacutenjaacuteteacutekot rendezett Ezek koumlzoumltt volt olyan amelyet az emberek maacuter reacutegtől fogva ismertek eacutes lebonyoliacutetaacutesukra a meg-szokott helyeken keruumllt sor ugyanakkor uacutejakat is kieszelt vagy eacuteppen egye-seket feluacutejiacutetott a reacutegi idők laacutetvaacutenyossaacutegai koumlzuumll meacuteghozzaacute olyan helysziacutenen ahol előtte meacuteg nem rendeztek semmit Anekdota-szerűen keruumll megemliacuteteacutesre

61 GROOT (2008) i m 311 eacutes 313 BERNSTEIN (1998) i m 300

I Bevezető gondolatok26

hogy rendezett jaacuteteacutekokat a tűz martaleacutekaacutevaacute vaacutelt Pompeius-sziacutenhaacutez helyreaacutelliacutetaacute-saacutenak tiszteleteacutere ahol maga elnoumlkoumllt eacutes mutatott be aacuteldozatot a sziacutenhaacutez foumlloumltt emelt templomban Megrendezte az eacutevszaacutezados jaacuteteacutekokat is62 illetőleg cirku-szi jaacuteteacutekokat a Vaticanuson amelyek koumlzeacute be-beiktatott egy-egy aacutellathajszaacutet is Suetonius ndash talaacuten lovagrendi koumltődeacuteseacuteből eredően ndash kuumlloumln kiemeli azt is hogy a Circus Maximusban kuumlloumln uumllőhelyet jeloumllt ki a senatoroknak iacutegy nem kellett toumlbbeacute a koumlzoumlnseacuteg koumlzoumltt elvegyuumllve helyet foglalniuk A kocsiversenyeken kiacute-vuumll troacutejai jaacuteteacutekokat aacutellatviadalokat is rendezett eacuteppiacutegy szaacutemos igen vaacuteltozatos gladiaacutetori viadalt Mi toumlbb meacuteg egy soron kiacutevuumlli roumlvid sportula nevű csak neacute-haacuteny napig tartoacute jaacuteteacutekot amelyre első alkalommal akkeacutent hiacutevta meg az embe-reket mint valami gyorsan oumlsszeuumltoumltt vacsoraacutera Előadatta tovaacutebbaacute egy vaacuteros meghoacutediacutetaacutesaacutet eacutes kifosztaacutesaacutet megjeleniacutető harci jaacuteteacutekot a Mars-mezőn valamint egy jelenetet Britannia kiraacutelyainak behoacutedolaacutesaacuteroacutel Mindezek a leiacuteraacutesok roumlvid toumlrteacutenetek anekdotaacutek minden bizonnyal kedvező sziacutenben igyekeznek feltuumlntet-ni a csaacuteszaacutert akinek suetoniusi vitaacuteja ndash mint az fentebb maacuter laacutethatoacute volt ndash meg-lehetősen dodonai joacutellehet a csaacuteszaacuterportreacute oumlsszesseacutegeacuteben negatiacutev meacutegis szaacute-mos olyan elem olvashatoacute ebben a De vita Caesarum eme koumlnyveacuteben amely jelentős meacuterteacutekben aacuternyalja a keacutepet Ekkeacutent lehet neacutemi alapja annak az aacutelliacute-taacutesnak hogy a szoumlvegek alapjaacuten a csaacuteszaacuter toumlrekedett arra hogy Roacutema neacutepeacutevel valoacute talaacutelkozaacutesai soraacuten joacute benyomaacutest keltsen Ilyen a favor populi megszerzeacute-seacutere iraacutenyuloacute toumlrekveacutes megnyilvaacutenulaacutesakeacutent eacuterteacutekelhetők azok a roumlvid maacuter-maacuter eacutelőkeacutepeket ideacutező toumlrteacutenetek amelyekben Suetonius leiacuterja mikeacutent szaacutemolta le a csaacuteszaacuter az aranyakat a győzteseknek bal keze ujjain hangosan olvasva azokat Megtudhatjuk azt is hogyan biztatgatta eacutes keacuterdezgette az embereket mikeacutent bizalmaskodott veluumlk uacuternak szoacuteliacutetva őket eacutes iacutegy tovaacutebb Szinte a pietas meg-nyilvaacutenulaacutesa hogy felmentette a szolgaacutelat aloacutel azt a kocsihajtoacutet akinek fi ai kouml-nyoumlroumlgtek hozzaacute ndash maga Suetonius is ceacutelszerűnek eacutes egeacuteszseacutegesnek (salubriter) iacuteteacuteli a csaacuteszaacuter magatartaacutesaacutet eacutes a jelenlevők helyesleacutese is ezt taacutemasztja alaacute

Ehhez hasonloacute egy a Titus uralkodaacutesaacutet bemutatoacute roumlvidebb koumlnyvből szaacuter-mazoacute toumlredeacutek

Suet Tit 7 Praeter saevitiam suspecta in eo etiam luxuria erat quod ad mediam noctem comissationem cum profusissimo quoque familiarum extenderet [hellip] suspecta rapacitas [hellip] deinque propalam alium Neronem et opinabantur et praedicabant At illi ea fama pro bono cessit conversaque est in maximas laudes neque vitio ullo reperto

62 Minthogy a ludi saeculares megrendezeacuteseacutere maacuter Augustus alatt sor keruumllt iacutegy eleacuteggeacute meg-mosolyogtatoacute lehetett az a reklaacutemszoumlveg hogy ilyet meacuteg senki sem laacutetott (quos nec spectasset quisquam nec spectaturus esset) minthogy mind a reacutesztvevők mind a sziacuteneacuteszek koumlzoumltt volt olyan akik mindkettőben koumlzreműkoumldtek Vouml Suet Claud 21

27I Bevezető gondolatok

et contra virtutibus summis Convivia instituit iucunda magis quam profusa Amicos elegit quibus etiam post eum principes ut et sibi et rei publicae necessariis adquieverunt [hellip] Et tamen nemine ante se munifi centia minor amphitheatro dedicato thermisque iuxta celeriter exstructis munus edidit apparatissimum largissimusque dedit et navale proelium in veteri naumachia ibidem et gladiatores atque uno die quinque milia omne genus ferarum

Ebből a vita-reacuteszletből kideruumll hogy kortaacutersai meacuteg csaacuteszaacuterraacute vaacutelasztaacutesa előtt akkeacutent laacutettaacutek Titust mint kegyetlen duhaj termeacuteszetű eacutes kapzsi szemeacutelyt mi toumlbb nyiacuteltan uacutegy tekintettek raacute mint a maacutesodik Neroacutera eacutes ekkeacutent is nevezteacutek Ez a hiacuterneacutev azutaacuten a csaacuteszaacuterraacute vaacutelasztaacutest koumlvetően hasznaacutera vaacutelt az uacutej uralko-doacutenak minthogy a sok szidalom troacutenraleacutepeacuteseacutet koumlvetően csupa dicseacuteretteacute vaacutelto-zott Keacutesőbb maacuter nemcsak hogy hibaacutet nem talaacuteltak benne hanem egyenesen a legnemesebb ereacutenyekkel ruhaacuteztaacutek fel Az aacuteltala rendezett lakomaacutekat a zabolaacutet-lan pazarloacute (profusa) helyett inkaacutebb a kellemes (iucunda) jelzővel illetteacutek Az aacuteltala vaacutelasztott baraacutetok mind az őt koumlvető uralkodoacuteknak mind pedig az aacutellam szaacutemaacutera egyaraacutent hasznaacutera vaacuteltak Bőkezűseacuteg dolgaacuteban ugyanakkor elődei nem tudtaacutek feluumllmuacutelni Az Amphitheatrum felszenteleacuteseacutet koumlvetően mellette fuumlrdő-ket eacutepiacutettetett eacutes pompaacutes lakomaacutet adott A reacutegi naumachia helyeacuten uacutej tengeri csa-tajelenetet (navale proelium) rendezett tovaacutebbaacute gladiaacutetori jaacuteteacutekot majd egyet-len napon oumltezer kuumlloumlnfeacutele vadaacutellattal aacutellatviadalt

Az utoacutebbi textus kapcsaacuten joacutel laacutetszik hogy itt az alapvetően negatiacutev sziacutenben feltűnő csaacuteszaacuter egyes fi atalkori tulajdonsaacutegai troacutenra leacutepeacutese utaacuten pozitiacutevumkeacutent jelennek meg Ezek koumlzoumltt emliacutetettnek a jaacuteteacutekok laacutetvaacutenyossaacutegok rendezeacuteseacutevel kapcsolatos szokaacutesok is Ugyan koumlltseacuteges moacutedja volt ez a koumlzoumlnseacuteg befolyaacutesolaacute-saacutenak hiszen a koumlltseacutegek legalaacutebb egy reacuteszeacutet az aacutellta aki a jaacuteteacutekokat rendezte meacutegis oumlsszesseacutegeacuteben megeacuterhette hiszen a toumlmeg aacuteltali uumlnnepeltseacuteg a neacutepsze-rűseacuteg mutatoacutejakeacutent szolgaacutelt63 Mindezen megfontolaacutesok utaacuten egy koumlvetkező leacute-peacutesben eacuterdemes lehet a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet csak jogi szempontboacutel a jogi forraacutesokban megvizsgaacutelni

6 A iactus missilium a jogi forraacutesokban

A szekunder irodalom koumlreacuteben ezt a teacutenyaacutellaacutest a szerzők nagy reacutesze ndash a iactus missiliumra vonatkozoacute szoumlvegeknek a forraacutesokban elfoglalt helye64 alapjaacuten ndash kouml-

63 BERNSTEIN (1998) i m 300 eacutes 311 GROOT (2008) i m 313ndash314 DODGE (1999) i m 205 GEDEON (2005) i m 16ndash18

64 Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46 A iustinianusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute szoumlveg tar-

I Bevezető gondolatok28

zelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent (traditio in incertam personam) fogja fel holott az elnevezeacutes egy nagyban-egeacuteszben esetleges vaacutelasztaacuteson alapul

Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott)Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce qui missilia iactat in vulgus ignorat enim quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia vult quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi cit

A szoumlveg a 41 koumlnyv 7 titulusaacuteban a tulajdon megszerzeacuteseacutevel foglalkozoacute veacute-lemeacutenyek koumlzoumltt szerepel eacutes elvi eacutellel arroacutel szoacutel hogy neacutemely esetekben a tu-lajdonos előre nem meghataacuterozott szemeacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarata is aacutetvi-szi a dolog tulajdonaacutet Ennek peacuteldaacutejakeacutent szerepel itt a kuumlloumlnfeacutele jaacuteteacutekok soraacuten a missilia neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesa mondvaacuten hogy aki elszoacuterja a missiliaacutet azt akarja hogy mindenki amit elkapott az az oumlveacute legyen Mind a most ideacutezett Gaius-hely mind pedig ennek a iustinianusi Instituacutecioacutekban megtalaacutelhatoacute ekvivalen-se a keacutesőbbiekben reacuteszletesen is elemzeacutesre keruumll iacutegy ehelyuumltt megeleacutegszuumlnk csak a keacutet locus emliacuteteacuteseacutevel Ugyanakkor maacuter ezen a ponton joggal meruumll fel a keacuterdeacutes hogy elkeacutepzelhető-e egy a hagyomaacutenyos neacutezettől elteacuterő felfogaacutes alaacute-taacutemasztaacutesa Ugyanis a iactus missiliumnak a tulajdon-traditio koumlreacutebe toumlrteacutenő utalaacutesa ndash legalaacutebbis a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute alapvető koumlvetelmeacutenyek is-mereteacuteben ndash nem mentes a dogmatikai kihiacutevaacutesoktoacutel ekkeacutent felvethető hogy a iactus missilium a traditio in incertam personam teacutenyaacutellaacutesaacutehoz keacutepest inkaacutebb egy oumlsszetett egyszerre toumlbb tulajdonszerzeacutesi moacutedot feloumllelő komplex teacutenyaacutel-laacutesnak tekintendő A traditio in incertam personam keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacute keacutetely alapja Pomponius egy Digesta-beli veacutelemeacutenye amely szerint az a dolog ame-lyet valaki maacutes elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash vagyis az elha-gyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t sicuti cum quis aes sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae voluerit eas esse tamen eius fi erent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul intellegitur voluisse alicuius fi eri

A jogtudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt elszoacuter (aes sparserit) vagy madarakat enged szabadon (aves amiserit) baacutermennyire is akarja hogy azt egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozatott szemeacutely megszerezze meacutegis az lesz

talmilag megegyezik a Digesta Gaius-textusaacuteval

29I Bevezető gondolatok

a tulajdonosa akihez a szerencse sodorja (cui casus tulerit ea) tehaacutet azeacute lesz aki a veacuteletlen folytaacuten teacutenylegesen megszerzi azt A tulajdonszerzeacutes lehetőseacute-geacutet Pomponius azzal magyaraacutezza hogy amikor az eredeti tulajdonos elhagyta a dolgot maga is azt akarta hogy a dolog valakieacute legyen A szoumlvegben szere-pel tehaacutet egy aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű elvi aacutelliacutetaacutes amely a veacutelemeacuteny normatiacutev mag-jaacutet alkotja ezt koumlvetően pedig a jogaacuteszi veacutelemeacuteny maacuter keacutet feltehetően konkreacutet gyakorlati esetre foacutekuszaacutel peacutenz elszoacuteraacutesa valamint madarak szabadon enge-deacutese Amikor Pomponius arroacutel iacuter hogy baacutermennyire is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely hogy a peacutenzt helyesebben az egyes peacutenzdarabokat (erre utal a toumlbbes szaacutemuacute neacutevmaacutes eas) valaki megszerezze hiaacutebavaloacute a meghataacuterozatlan szemeacutely-re (incerta persona) iraacutenyuloacute akarata tulajdonszerzeacutes csak akkor koumlvetkezik be amikor a peacutenzdarabot valaki ndash ebben az eacutertelemben tehaacutet maacuter egy konkreacutet szemeacutely ndash tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal birtokba veszi Jogi szempontboacutel rele-vaacutens viszony első tekintetre a peacutenzt elszoacuteroacute eacutes az azt megszerző szemeacutely koumlzoumltt joumln leacutetre mindez azonban csupaacuten a laacutetszat minthogy Pomponius kifejezetten raacutemutat hogy a peacutenz azeacute lesz akihez azt a szerencse sodorja Iacutegy tehaacutet a meg-szerző szemeacutelye az elszoacuteraacutes pillanataacuteban bizonytalan csak a casus koumlzbejoumltte konkretizaacutelja azt Mindennek indokaacutet Pomponius pedig abban laacutetja hogy ami-kor valaki elhagy egy dolgot azt akarja hogy egy maacutesik szemeacutely megszerezze azt Baacuter a jelen indokolaacutes elsőre nagyon logikusnak laacutetszik koumlzel sem biztos hogy minden esetben igaz hiszen a jogtudoacutes a peacutenzt szoacuteroacute szemeacutelynek a hely-zethez valoacute belső teljesen szubjektiacutev eacutes ndash tegyuumlk hozzaacute ndash sok esetben keacutepleacute-keny alakiacutethatoacute eacutes alakuloacute viszonyulaacutesaacutet igyekszik objektivizaacutelni A csaacuteszaacuterok aacuteltali ajaacutendeacutekosztaacutessal eacutes a nyilvaacutenos jaacuteteacutekokkal foglalkozoacute primer forraacutesanyag eacuterteacutekeleacutese eacutes a vonatkozoacute szekunder irodalom aacutettekinteacutese alapjaacuten megaacutellapiacutet-hatoacute hogy az emliacutetett jaacuteteacutekok eacutes az ezek kereteacuteben toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes fő-keacutent inkaacutebb valamely politikai előny megszerzeacuteseacutere toumlrekveacutes eszkoumlzei voltak a panem et circenses elv eacutegisze alatt Az emliacutetett előnyoumlk konkreacutetan igen sokfeacute-le formaacutet oumllthettek kezdve a vaacutelasztaacutesi neacutepszerűseacutegre toumlrekveacutestől egeacuteszen ad-dig hogy egyes csaacuteszaacuterok egyfajta bdquokommunikaacutecioacutes eszkoumlztrdquo laacutettak az ajaacuten-deacutekosztaacutesban Mindezekkel egybevetve Pomponius eacuterveleacuteseacutet amely szerint aki a peacutenzt elszoacuterja minden esetben azt is szeretneacute egyszersmind hogy valaki annak a tulajdonosa legyen azt lehet mondani hogy a neves jogaacutesz aacuteltal keacutep-viselt veacutelemeacuteny talaacuten nem minden esetben koumlvetkezett be Ezen a ponton deruumll ki mieacutert is volt szuumlkseacuteges az irodalmi forraacutesok aacutettekinteacutese ugyanis meglaacutetaacute-sunk szerint az ezekből nyerhető informaacutecioacutek mindenkeacuteppen kiegeacutesziacuteti-aacuternyal-ja a jogi forraacutesok neacutemikeacutepp bdquoszoumlgletesrdquo megkoumlzeliacuteteacutes Az auctor-forraacutesok fi -gyelembeveacuteteleacutevel lehetőveacute vaacutelik hogy a realista szemleacuteletből induljunk ki Az ajaacutendeacutektaacutergyakat elszoacuteroacute szemeacutely tudata elsősorban a meggyőzeacutesre a neacutepsze-rűseacutegkelteacutesre iraacutenyul keacutetseacuteges hogy az ajaacutendeacutekok jogi sorsaacutenak keacuterdeacutese egy-aacuteltalaacuten felmeruumll-e benne eacutes ha igen akkor is legfeljebb addig terjedt hogy az

I Bevezető gondolatok30

adott dolgot nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani mert a szeacutetosztaacutesboacutel nagyobb előnye szaacutermazhat Iacutegy neacutezetuumlnk szerint nem kizaacutert ugyan aacutem keveacutesseacute valoacutesziacute-nű a Pomponius aacuteltal leiacutert ceacutelzatos viselkedeacutes valaki azeacutert hagyja el a dolgaacutet hogy az maacuteseacute lehessen65 Mindezek alapjaacuten gyaniacutethatoacute hogy Pomponius veacutele-meacutenye sok esetben olyan gondolatokat igyekszik az ajaacutendeacutekokat elszoacuteroacute sze-meacutely fejeacutebe uumlltetni amelyek igazaacuteboacutel nincsenek is ott A szoumlveg eacuterzeacutekelhetően leginkaacutebb vitathatoacute fordulata a quamvis ndash ea koumlzoumltti szoumlvegreacutesz amelynek kouml-reacuteben logikusan csak arroacutel lehet szoacute hogy nem elegendő a tulajdonszerzeacuteshez a dolog eredeti tulajdonosaacutenak abbeacuteli akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki birtokba vegye A quamvis eacutes a tamen kifeje-zeacutesek a hivatkozott szoumlvegreacuteszben egymaacutesra vonatkoznak a keacutet kifejezeacutes aacuteltal bevezetett gondolat koumlzoumltti ellenteacutet aacuteltaluk teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik az em-liacutetett cselekveacutes nem valoacutesiacutet meg traditioacutet mivel ehhez szuumlkseacuteges lenne az hogy a ceacutelszemeacutely megszerezze a dolgot Maacuterpedig az incerta persona eacutes a cui casus tulerit ea fordulatok arra engednek koumlvetkeztetni hogy itt traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ehelyuumltt szuumlkseacuteges hivatkozni Paulus egyik veacutelemeacutenyeacutere

Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed) Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur66

A traditio roacutemai jogban egy dolog formaacutetlan aacutetadaacutesaacutet jelentette amely aacutel-tal elsődlegesen a dolog birtokaacutenak aacutetruhaacutezaacutesa koumlvetkezett be A traditio akkor vitte aacutet az aacutetadott dolog tulajdonaacutet is ha a traditio taacutergya res nec mancipi volt az aacutetadoacute maga is tulajdonos volt valamint ha az aacutetruhaacutezoacute aacutet akarta adni a do-log tulajdonaacutet a megszerző pedig meg akarta szerezni azt aminek legjobb bi-zonyiacuteteacuteka hogy fennforgott valamely a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas iusta causa traditionis67 Ennek alapja a forraacutesokban fellelhető ama neacutezet amely sze-

65 A madarak szabadon engedeacutese koumlreacuteben ugyan a fenti eacuterveleacutes meacuteg csak-csak hihetőnek tűnik valaki olyan megfontolaacutesboacutel engedi szabadon a koraacutebban fogsaacutegban tartott madarait hogy azok adandoacute alkalommal akaacuter maacuteseacute is lehessenek Persze ez sem felteacutetlenuumll igaz hiszen a joacute-zan eacutesz eacutepp nem ezt diktaacutelnaacute sokkal inkaacutebb azt hogy valaki azeacutert engedje szabadon az addig fogsaacutegban tartott madarait mert azt szeretneacute hogy azok szabadok legyenek

66 Egyes szerzők jelzik hogy a praecesserit kifejezeacutes helyeacutere a processerit szerencseacutesebb lenne főkeacutent mert nem minden esetben igaz ama aacutelliacutetaacutes hogy a causa megelőzi a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest Vouml MIQUEL (1963) i m 237ndash238 GORDON (1989) i m 125ndash126

67 BONFANTE (1968) i m 203 SCHULZ (1951) i m 349 KASER (19712) i m 139 eacutes 416 DIOacuteSDI (1970) i m 139 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156 MAYER-MALY (19992) i m 74 SANFILIPPO (200210) i m 210 BESSENYŐ (20104) i m 339 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL (20107) i m 58

31I Bevezető gondolatok

rint a puszta traditio nem elegendő a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz az csak abban az esetben szaacutell aacutet ha adaacutesveacutetel vagy egyeacuteb maacutes iusta causa (csere ajaacutendeacutekozaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln teljesiacuteteacutes stb) tehaacutet valamilyen koumltelmi jogi jogvi-szony alapjaacuten keruumllt sor az aacutetadaacutesra68 A iusta causa traditionis koumlzponti mo-mentuma tehaacutet egy a felek koumlzoumltti megegyezeacutes a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes jogi ceacuteljaacutera vonatkozoacutean vagyis az aacutetadaacutes egy olyan joguumlgylet alapjaacuten kell hogy megtoumlr-teacutenjen amelynek magaacutenak is az a ceacutelja hogy az aacutetadoacute a megszerzőre a dolog tulajdonaacutet is aacutetruhaacutezza69 A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti kapcso-lat keacutetiraacutenyuacute Egyfelől a jogciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz70 maacutesfelől azonban a puszta aacutetadaacutes teacutenye csak akkor ke-letkeztet tulajdont ha arra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor Ez utoacutebbi alaacute-taacutemasztaacutesakeacutent szolgaacutelhat az ideacutezett Digesta-textus A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti eme kapcsolat haacutettereacuteben az aacutell hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera teacutenylegesen csak akkor keruumllhet sor ha az aacutetadoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt akarat-egyseacuteg aacutell fenn ebben a tekintetben vagyis az aacutetadoacute akarata a tulajdon aacutetruhaacute-zaacutesaacutera a megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell hogy iraacutenyul-jon71 Ez az akarategyseacuteg azonban a kuumllvilaacutegban nem koumlzvetlenuumll jelenik meg hanem a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyuumlttesen enged koumlvetkeztetni a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacutegre72 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor

68 Leacutenyegeacuteben erről tudoacutesiacutet Gaius is amikor leiacuterja hogy az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy egyeacuteb maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog a megszerző tulajdonaacuteba keruumll felteacuteve hogy az aacutetadoacute tulajdonos volt A tulajdon az aacutetadaacutes reacuteveacuten meacutegis csak akkor szaacutell aacutet ha arra ex iusta causa keruumll sor Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7 Ehhez ld meacuteg BENEDEK (1959) i m 18 KASER (19712) i m 417 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156ndash157 BENEDEK (1988) i m 68ndash70 MAYER-MALY (19992) i m 75 BENEDEK ndash POacuteKECZ KOVAacuteCS (2013) i m 192ndash193

69 BONFANTE (1968) i m 205 eacutes 242 SCHULZ (1951) i m 350 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 33070 Ez expressis verbis megjelenik Diocletianus egyik rendeleteacuteben (Diocl C 2 30 20) de

ugyaniacutegy kiolvashatoacute peacuteldaacuteul Ulpianus egyes az adaacutesveacutetellel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeiből is (vouml Ulp D 19 1 1 pr [28 ad Sab] Ulp D eod 11 2 [32 ad ed]

71 Ebben az eacutertelemben Benedek is utal a causa szoacute ilyen jelenteacutestartalmaacutera Vouml BENEDEK (1959) i m 4

72 Ehhez ld meacuteg BONFANTE (1968) i m 234 BENEDEK (1959) i m 20 BESSENYŐ (20104) i m 339ndash340 Bessenyő Andraacutes utal arra is hogy a koumlzeacutepkorban a feleknek ezt az akarategyseacutegeacutet animus transferrendi et accipiendi dominii neacutevvel illetteacutek Reacuteszletesen ld BESSENYŐ (20104) i m 339 Megjegyzendő hogy eacuteppen az akarategyseacuteg keacuterdeacutese okozott tovaacutebbi probleacutemaacutekat a forraacutesok alapjaacuten ugyanis aacutelliacutethatoacute hogy aacutetszaacutellt a tulajdon akkor is ha a traditio mellett csak causa putativa szerepelt Ennek egyik peacuteldaacuteja a forraacutesokban amikor a peacutenzaacutetadaacutesra akkeacutent keruumll sor hogy az egyik feacutel tartozaacutes kiegyenliacuteteacutese ciacutemeacuten adja azt a maacutesik pedig koumllcsoumln gya-naacutent veszi aacutet (vouml Ulp D 12 1 18 pr [7 disp]) Ehhez hasonloacute esetek amikor az egyik feacutel uacutegy veacuteli hogy ex testamento koumlteles egy ingatlan aacutetadaacutesaacutera miacuteg a maacutesik feacutel szerint az ingat-lan aacutetadaacutesaacutera ex stipulatu keruumllt sor illetve amikor az egyik feacutel szerint a peacutenzaacutetadaacutes donandi gratia toumlrteacutent a maacutesik ugyanakkor mint pecuniam creditam veszi aacutet azt (vouml Iul D 41 1 36 [13 dig]) A laacutetszoacutelagos disszenzus elleneacutere mindkeacutet esetben aacutetszaacutell a tulajdon meacutegpe-dig azeacutert mert a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben a felek koumlzoumltt megvolt az egyeteacuterteacutes Ez a prob-

I Bevezető gondolatok32

hogy az a neacutezet amely a traditioacutet kauzaacutelis szerzeacutesmoacutedkeacutent fogja fel egyszer-smind eacuteppen az ideacutezett Paulus-hely kapcsaacuten hangsuacutelyozza hogy a iusta causa objektiacutev a jog aacuteltal meghataacuterozott teacutenyaacutellaacutes a felek akarata pedig ebből a szem-pontboacutel maacutesodlagos73 Ehhez keacutepest Benedek Ferenc fogalmaz meg olyan koumlz-vetiacutető aacutellaacutespontot amely szerint egy adott uumlgylet megkoumlteacutese soraacuten szaacutemos olyan ceacutel keacutepzelhető el amely a felek szeme előtt lebeghet Koumlzoumls bennuumlk hogy ezek mind-mind egyetlen ceacutelfolyamatba aacutegyazoacutednak A jog ebből kiemel egyet eacutes relevaacutenssaacute teszi azaacuteltal hogy az uumlgyleti joghataacutesokat ehhez kapcsolja az oumlsszes toumlbbi ceacutel azonban ndash legalaacutebbis jogi szempontboacutel ndash irrelevaacutens Mindazonaacuteltal eb-ből meacuteg nem szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezik hogy ezek a jog aacuteltal fi gyelmen kiacutevuumll hagyott ceacutelok valamilyen formaacuteban ne joumlhetneacutenek fi gyelembe74 Ugyanakkor a felek egybehangzoacute ceacutelkitűzeacuteseacutenek a jog aacuteltali eacuterteacutekeleacutese egy uumlgylettiacutepus nem pedig egy konkreacutet uumlgylet vonatkozaacutesaacuteban toumlrteacutenik meg meacutegpedig a forgalom-ban valoacute hateacutekonysaacutega alapjaacuten75 Ekkeacutent uacutegy veacuteli hogy a iusta causa traditionis akkeacutent eacutertelmezhető mint amely alatt a roacutemai jogaacuteszok bdquoa feleknek egy joguumlgy-

leacutema vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy leacutenyegeacuteben maga a traditio is egy szer-ződeacutes minthogy megvan benne a felek akaratnyilatkozata a birtok eacutes a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacute-ra Teacutenykeacuterdeacutes hogy csak maga az akaratnyilatkozat nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a dolog teacutenyleges birtokba adaacutesaacutera is azonban ez nem ront-ja le a traditio szerződeacuteskeacutent valoacute felfogaacutesaacutet (dinglicher Vertrag) Mindezek alapjaacuten Savigny a traditioacutet mint bdquodologi szerződeacutestrdquo absztraktnak veacuteli Reacuteszletesen ld SAVIGNY (1840) i m 312ndash313 Ennek keacuterdeacuteseacutehez reacuteszletesen ld FUCHS (1952) i m 82ndash92

73 Ekkeacutent pl KASER (19712) i m 416 MAYER-MALY (19992) i m 74 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 319

74 BENEDEK (1959) i m 33ndash34 A keacutesőbbi irodalomban Warmelo is hasonloacute neacutezetet keacutepvisel amikor raacutemutat hogy a roacutemai jogaacuteszok neacutezete szerint is kellett egy olyan esemeacuteny egy ok amely megelőzte a traditioacutet eacuteppen azeacutert hogy a tulajdonjog aacutetszaacutellhasson Azeacutert hiacutevtaacutek ezt az okot iusta causaacutenak hogy a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlztesseacutek Ez utoacutebbi-ak ugyanis csak egy dolog birtoka aacutetruhaacutezaacutesaacutenak alapjaacuteul szolgaacuteltak a tulajdon azonban ezek alapjaacuten nem szaacutellt aacutet Vouml VAN WARMELO (1982) i m 621

75 Ehhez ld meacuteg VAN WARMELO (1982) i m 624 aki szerint a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa csak a felek szaacutemaacutera elegendő eacutes megfelelő okboacutel toumlrteacutenhetett meg Mi toumlbb ennek az oknak a taacutersadalom szaacutemaacutera is elegendőnek eacutes megfelelőnek kell lennie ennek nyomaacuten pedig a jog is elismereacutesben reacuteszesiacuteti majd Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a iusta causa traditionis egy olyan a traditio aktusaacutet meg-előző esemeacuteny amelyet termeacuteszeteacuteneacutel fogva a taacutersadalom ekkeacutent a jog is megfelelőnek iacuteteacutel eacutes iacutegy ennek alapjaacuten aacutetszaacutell a dolog tulajdonjoga Nem leacutenyegtelen persze hogy ez egybevaacuteg-e a traditioacuteban reacutesztvevő felek akarataacuteval azonban jogi szempontboacutel nem ez biacuter elsődleges je-lentőseacuteggel Kuumlloumln megemliacutetendő Evans-Jones eacutes MacCormack neacutezete akik szerint a klasz-szikus jogaacuteszok felfogaacutesa szerint a traditio ugyan kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted volt de csak annyiban hogy a tulajdonjog aacutetadaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz egy megelőző eacuterveacutenyes causaacutera volt szuumlkseacuteg Ez aacutellhatott valamely uumlgyletben vagy jogi aktusban felteacuteve hogy a jog szerint ele-gendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz Veacutelemeacutenyuumlk szerint ugyanakkor arra nincs forraacutesbizonyiacuteteacutek hogy a roacutemai jogaacuteszok a causaacutet akaacuter a felek koumlzoumls akaratakeacutent (common intention to transfer and receive ownership) akaacuter a feleknek az uumlgylet ceacuteljaacutera vonatkozoacute megaacutellapodaacutesakeacutent (the agreement of the parties as to the purpose of the transaction) fogtaacutek volna fel Reacuteszletesen ld EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) i m 99ndash109

33I Bevezető gondolatok

letkeacutent tipizaacutelt oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutettaacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdon-aacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo76

7 Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash aacutettekinteacutes

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes egy-araacutent feltűnik mind a jogi mind a nem jogi forraacutesokban Az auctor-forraacutesokban az ajaacutendeacutekosztaacutes elsősorban a csaacuteszaacuterkorhoz koumltődik holott a jogi forraacutesokban talaacutelunk olyan szoumlveget (pl Inst 2 1 46) amely consulokat eacutes praetorokat emliacutet azaz a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban is bizonyosan bevett gyakorlat volt az uumlnnepi alkal-makkor toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes Ami a csaacuteszaacuterkori forraacutesokat illeti kitűnik be-lőluumlk hogy a csaacuteszaacuteri arceacutel megrajzolaacutesaacutenak joacute eszkoumlzei azok a textusok ame-lyek az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutenek gyakorlataacutet mutatjaacutek be Vagy az ereacutenyes peacuteldakeacutepnek tartott uralkodoacute jellemeacutenek megerősiacuteteacuteseacutet emberibb aacutebraacutezolaacutesaacutet szolgaacuteljaacutek vagy eacuteppen a csaacuteszaacuter zuumllloumltt leacuteha eacutes kegyetlen termeacuteszeteacutet peacuteldaacutez-zaacutek attoacutel fuumlggően hogy az adott szerző hogyan viszonyul a konkreacutet uralkodoacute-hoz Ami a tudoacutesiacutetaacutesokboacutel azok szerzőinek ceacuteljain tuacutel leszűrhető az eacuteppen az hogy maguk az uralkodoacutek is jobbaacutera ceacutelzatosan hasznaacuteltaacutek az ajaacutendeacutekosztaacutest olyan lehetőseacuteget laacutettak laacutethattak ezekben az alkalmakban amelyek soraacuten kap-csolatba keruumllhettek a roacutemai neacuteppel eacutes sajaacutet renomeacutejukat is javiacutethattaacutek illetőleg akkeacutent befolyaacutesolhattaacutek a toumlmeget hogy az szaacutemukra megfelelő legyen

A jogi forraacutesok megkoumlzeliacuteteacutese inkaacutebb teoretikus a vonatkozoacute Digesta-szoumlvegek haacutettereacuteben maacutes locusokhoz keacutepest nehezebben azonosiacutethatoacute az a konkreacutet eset amelynek kapcsaacuten a jogaacutesz a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutesra utal Ezen tuacutelmenően az ajaacutendeacutekosztaacutes peacuteldakeacutent jelenik meg a szoumlvegekben amely peacutelda minden esetben az elvi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutet ceacutelozza A vonatkozoacute szoumlvegek vagy a traditioacutehoz vagy a derelictioacutehoz kapcsoloacutedoacutean mintegy per tangentem emliacutetik ezt a keacuterdeacutest iacutegy egyfelől laacutethatoacute hogy a klasszikusok szem-pontjaacuteboacutel elenyeacutesző jelentőseacutegű volt ez a probleacutema maacutesfelől kitűnik az is hogy maguk a klasszikus jogaacuteszok sem maradeacutektalanul egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a probleacutemaacutet Ami a keacutet keacuterdeacuteskoumlrt jelesuumll a traditioacutet eacutes a derelictioacutet illeti a tulajdon-traditio kapcsaacuten megaacutellapiacutetandoacute hogy a felek akarata a traditio teacute-nye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteggel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy veacuteljuumlk hogy az ideacutezett Paulus-szoumlveg leacutenyege a tulaj-don aacutetszaacutellaacutesaacutenak vonatkozaacutesaacuteban annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem elegendő hanem a teacutenyleges aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is Az eddigiekben emliacutetett jogciacutemek koumlzoumls vonaacutesa hogy mind

76 BENEDEK (1959) i m 36

I Bevezető gondolatok34

olyan joguumlgyletek amelyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti akarategy-seacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar aacutet-adni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog tu-lajdonosa Ennyiben tehaacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash az animus transferrendi et accipiendi dominii okaacuten a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam personamnak a toumlmegből baacuterkivel ugyanis ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash nem lehet uumlgyletet koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacutegbemennie77 Sokkal in-kaacutebb annak vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel el-dob bizonyos dolgokat ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulaj-donaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek koumlzuumll pedig egyesek felszedik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egy-seacutegeacutere hasonliacutet Nem hallgathatoacute el ugyanakkor hogy a derelictioacutes neacutezetnek is vannak fogyateacutekossaacutegai amelyek koumltődhetnek a roacutemai ludi inteacutezmeacutenyeacutehez is nem kizaacutert ugyanis hogy a magistratus neacutemelykor nem a sajaacutet peacutenzeacutet szoacuterta Maacuterpedig a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio olyan uacutejabb keacuterdeacuteseket vet fel hogy mikeacutent alakul a birtok- eacutes tulajdoni helyzet a toumlmegben el-elkapdosott peacutenzeacutermeacutek eacutes maacutes ajaacutendeacutektaacutergyak eseteacuteben A Digesta hivatkozott forraacutesa va-lamint Gaius eacutes Ulpianus tanuacutesaacutega egyaraacutent arra engednek koumlvetkeztetni hogy tulajdon-traditio eseteacuten a roacutemaiak is elengedhetetlennek tekintetteacutek az akarat-egyseacuteget Mindent egybevetve alappal aacutelliacutethatoacute hogy a Pomponius-veacutelemeacuteny az indokolaacutes szempontjaacuteboacutel neacutemikeacutepp aggaacutelyos mint laacutethattuk a peacutenz- eacutes ajaacuten-deacutekszoacuteraacutes eseteacuteben az elhagyoacute preferenciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacute-nyulnak mi toumlbb az aves amissio koumlreacuteben az sem kizaacutert hogy az ezeket elen-gedő szemeacutely mindoumlssze azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek

A Pomponius-veacutelemeacuteny kapcsaacuten fentebb megfogalmazott meglaacutetaacutes nyomaacuten amelynek kereteacuteben a traditio in incertam personam inkaacutebb peacutenz derelictioacutejaacutenak eacutes occupatioacutejaacutenak egyseacutege szuumlkseacuteges az occupatio eacutes a derelictio joginteacutez-meacutenyeinek reacuteszletesebb vizsgaacutelata tovaacutebbaacute a iactus missilium eacutes a derelictiondashoccupatio koumlzoumltti forraacutesokon alapuloacute kapcsolat kimutataacutesa

77 Ennek az elgondolaacutesnak ellene lehet szegezni Kaser ama megaacutellapiacutetaacutesaacutet amely szerint a klasz-szikus jogaacuteszok a peacutenz traditioacuteja eseteacuten nem minden esetben koumlvetelteacutek meg valamely iusta causa fennforgaacutesaacutet peacutenzen aacutetadaacutessal lehet tulajdont szerezni joacutellehet ennek esetei nem vilaacutego-sak (bdquoDaszlig die Klassiker das Erfordernis eines guumlltigen Kausalverhaumlltnisses nicht ausnahmslos anerkannt haben scheint festzustellen Welche Faumllle das waren ist freilich noch umstrittenrdquo) Aacutelliacutetaacutesaacutet arra alapozza hogy az eacuterveacutenyes jogciacutem neacutelkuumlli peacutenzfi zeteacutes eseteacuten a ciacutemzett tulajdo-nos lesz a peacutenz csak condictioacuteval lehet visszakoumlvetelni Vouml KASER (1961) i m 217 Baacuter első tekintetre ez jelentős elleneacutervnek tűnik az eddig mondottak ellen nem szabad ugyanakkor fi -gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a keacuterdeacuteses teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben missilia eldobaacutesaacuteroacutel van szoacute amely nem kizaacuteroacutelag peacutenzt jelentett hanem taacutegabban ide tartoztak bizonyos ajaacutendeacutekok is

II A KIFEJEZEacuteSEK EREDETE A IACTUS EacuteS A MISSILIA JELENTEacuteSE A FORRAacuteSOKBAN

Az eddigi vizsgaacuteloacutedaacutesboacutel maacuter nagyban-egeacuteszben koumlrvonalazoacutedott hogy mit is jelent a iactus missilium kifejezeacutes illetőleg hogy ezen beluumll milyen jelenteacutessel biacuter a iactus valamint a missilia Ezen a ponton azonban eacuterdekes lehet csak nyel-vi szempontboacutel megkoumlzeliacuteteni mindkeacutet kifejezeacutest kuumlloumln-kuumlloumln megvizsgaacutelva azt is hogy esetlegesen a forraacutesokban milyen alternatiacutev kifejezeacutesek szerepelnek meacuteg Elsőkeacutent a iactus kifejezeacutes koumlzelebbi vizsgaacutelata mutatkozik szuumlkseacutegesnek kuumlloumln kiemelve a szoacute jogi jelenteacuteskoumlreit is

1 A iactus a forraacutesokban

A iactus a iacio igeacuteből szaacutermazik eacutes valaminek az elhajiacutetaacutesaacutet eldobaacutesaacutet jeloumlli Kifejezetten hasznaacutelatos kockadobaacutes78 valamint a tengerbe toumlrteacutenő rakomaacuteny-dobaacutes79 eacutertelemben A iactus mint jogi kifejezeacutes80 az előbbiekhez hasonloacutean je-lenti aacuteltalaacuteban valaminek az eldobaacutesaacutet ndash ebben az eacutertelemben neacutegy jogi szem-pontboacutel is relevaacutens jelenteacutest lehet elhataacuterolni egymaacutestoacutel a iactus lapilli a iactus retis a iactus mercium eacutes a iactus missilium esetkoumlreit81

A iactus lapilli egy olyan szimbolikus aktus amellyel valaki maacuter megkez-dett eacutepiacuteteacutesi munkaacutelatokkal szembeni ellenkezeacuteseacutet fejezi ki Mint arra az elneve-zeacutes is utal a nemtetszeacutes kinyilvaacuteniacutetaacutesa akkeacutent toumlrteacutenet meg hogy valaki koumlvet vetett egy eacutepuumlletre amely az elleneacuterdekű feacutel aacuteltal megkezdett eacutepiacutetkezeacutes ellen iraacutenyul Az ilyen tiltakozaacutessal szembeni baacutermilyen felleacutepeacutes ellen interdicum

78 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus4rsquo79 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus5arsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo

Utoacutebbi megjegyzi hogy ekkeacutent iactus ebben az eacutertelemben a iactura kifejezeacutessel egyező je-lenteacutesaacuternyalatot is hordoz Ld meacuteg ebben az eacutertelemben Cic de off 3 89 bdquoQuaerit si in mari iactura facienda sit equine pretiosi potius iacturam faciat an servuli vilisrdquo

80 A iactus szoacute nem jogi eacutertelemben vett előfordulaacutesaacutehoz ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactusrsquo PHILIPP (1914) i m 545 SCHNEIDER (1914) i m 555

81 BERGER (1914) i m 545ndash546

II A kifejezeacutesek eredetehellip36

quod vi aut clam volt keacuterhető a praetortoacutel82 A iactus missilium kifejezeacutes a for-raacutesokban expressis verbis nem fordul elő ugyanakkor gyakran lehet vele talaacutel-kozni a pandektista irodalomban legfőkeacuteppen a traditio eacutes a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes kapcsaacuten A kifejezeacutes ndash mint azt maacuter koraacutebban is laacutethattuk ndash a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutekszoacuteraacutest fogja aacutet amit Gaius a missilia iactare in vulgus elnevezeacutessel il-let (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) A Roacutemaacuteban uumlnnepi alkalmakkor szokaacutesos peacutenz illetőleg egyeacuteb eacuterteacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesaacutet a magistratusok toumlbbnyi-re a consulok eacutes a praetorok veacutegeztek ndash mint az Inst 2 1 46 textusaacuteboacutel kide-ruumll amely locus leacutenyegeacuteben az előbb hivatkozott Gaius-hely parafraacutezisa Utoacutebb ez a koumlztaacutersasaacutegkori gyakorlat a keacutesőcsaacuteszaacuterkorban egyre inkaacutebb haacutetteacuterbe szo-rult (vouml Valerius eacutes Marcianus 452-ben kelt rendeleteacutet C 12 3 2) Ez a iactus missiliumnak nevezett teacutenyaacutellaacutes a Digestaacuteban meacuteg egy helyen fordul elő (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab])83

A iactus retis szoacute szerint haacuteloacuteveteacutest jelent eacutes a halfogaacutessal aacutell oumlsszefuumlggeacutes-ben amelynek jogi relevanciaacuteja az emptio spei kapcsaacuten van minthogy eacuteppen ennek iskolapeacuteldaacutejakeacutent szolgaacutel Ebben az esetben arroacutel van szoacute hogy az aacuteru egy meacuteg nem leacutetező dolog ennek elleneacutere a vevő maacuter a megegyezeacuteskor tartozik megfi zetni a veacutetelaacuterat joacutellehet az aacuteru puszta bdquoleacutetrejoumltterdquo is a szerencseacuten muacutelik84 A lex Rhodia de iactu mercium aacuteltal szabaacutelyozott esetkoumlr amikor a tengeri vi-harba keveredett hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel egyes a hajoacuten szaacutelliacutetott aacuterukat a tengerbe dobaacuteltak annak eacuterdekeacuteben hogy a hajoacute a rajta utazoacutek eacutes a szaacutelliacutetmaacuteny toumlbbi reacutesze megmenekuumllhessen85 Forraacutesszerűen egyeacutebkeacutent a Digestaacuteban oumlt he-lyen hat alkalommal86 lehet talaacutelkozni a iactus kifejezeacutessel kiveacutetel neacutelkuumll a lex Rhodiaacutehoz kapcsoloacutedoacute titulusban

A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok nem csupaacuten a iacio igeacuteből keacutepzett főnevet hasznaacuteljaacutek a neacutep reacuteszeacutere toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes megjeloumlleacuteseacutere A maacuter ideacutezett Gaius-szoumlveg (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) mellett amelyben aacutelliacutetmaacuteny-keacutent a iacto ige ragozott alakja szerepel Pomponius szoumlvegeacuteben (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) a spargo ige fordul elő amely ndash akaacutercsak goumlroumlg gyoumlreke a σπείρω ndash jelenteacuteseacutet tekintve oumlsszesseacutegeacuteben nem teacuter el a iacio illetőleg a iacto

82 Vouml Ulp D 43 24 1 pr (71 ad ed) Ulp D eod 1 6 (71 ad ed) Utoacutebbival egyezően ld meacuteg Paul D eod 20 1 (13 ad Sab) BERGER (1914) i m 551ndash552

83 BERGER (1914) i m 552 skk 84 Ehhez ld kuumlloumlnoumlsen a quasi alea emptio eseteacutet Paulusnaacutel (Paul D 18 1 8 1 [9 ad Sab])

valamint hasonloacutean Ulp D 19 1 11 18 (32 ad ed) BERGER (1914) i m 555 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus3rsquo

85 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus5rsquo BERGER (1914) i m 546ndash55186 Paul D 14 2 1 (2 sent) Paul D eod 2 pr (34 ad ed) Call D eod 4 pr (2 quaest) Call D

eod 4 2 (2 quaest) Herm D eod 5 pr (2 iuris epit)

37II A kifejezeacutesek eredetehellip

igeacutektől87 Az auctor-forraacutesok igeacutek tekinteteacuteben is nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat-nak megtalaacutelhatoacutek a szoumlvegekben egyfelől a spargo ige (Suet Cal 18 Claud 21 Ner 11 Dom 4) vagyis a pomponiusi aes sparsio egyaacuteltalaacuten nem jogi ter-minus technicus maacutesfelől a do (Suet Dom 4) distribuo (Suet Claud 21 Suet Dom 4) divido (Suet Cal 18) amely utoacutebbiak ad kioszt szeacutetoszt jelenteacuteseket hordoznak88

2 A missilia jelenteacuteskoumlre

A teljes kifejezeacutes maacutesik eleme a missilia mint a missile főneacutev toumlbbes szaacutema a mitto igeacuteből eredeztethető Missile eredetileg valamilyen loumlvedeacuteket jelent a le-hető legtaacutegabb eacutertelemben toumlbbes szaacutemban ugyanakkor egyedi jelenteacutest vesz fel uumlnnepi alkalmakkor vagy sziacutenhaacutezban a toumlmegbe szoacutert mindenfeacutele ajaacutendeacutek-taacutergyakat jelenti 89

A missilia mellett maacutes taacutergyak szoacuteraacutesa is megjelenik meacuteg a szoumlvegekben iacutegy kuumlloumlnoumlsen Pomponius maacuter ideacutezett szoumlvegeacuteben (Pomp D 41 7 5 1 [32 as Sab]) előfordul az aes kifejezeacutes amely meacuteg a Kru II szaacutezadtoacutel kezdődő időben is eacuteppuacutegy hasznaacutelatos volt mint koraacutebban90 Mi toumlbb az aes szoacute eredetileg feacutemet jeloumllt ekkeacutent keacutesőbb hasznaacuteltaacutek annak a peacutenznek a megjeloumlleacuteseacutere is amelynek előaacutelliacutetaacutesaacutehoz ezt a feacutemet hasznaacuteltaacutek fel Ugyanakkor a jelenteacutesbeli absztrahaacute-loacutedaacutes jelei maacuter a XII tt-ben is mutatkoznak fellelhető a toumlrveacutenyben olyan jelen-teacutese is ahol adoacutessaacuteg eacutertelemben szerepel ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is megerősiacuteti a Digestaacuteban91 Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban fi nanciaacutelis eacutertelemben is eacutertel-mezhető92

87 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquospargorsquo FINAacuteLY (1884) i m s h vv Ld meacuteg LIDDELLndashSCOTT (1940) i m s v lsquoσπεῖρωrsquo

88 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m eacutes FINAacuteLY (1884) i m s h vv 89 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomissile2rsquo bdquoGifts thrown into the crowd in a

theatre or simrdquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquomittorsquo bdquocadeaux qursquoagrave lrsquooccasion de certaines fecirctes on reacutepandait dans le publicrdquo

90 FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoaesrsquo91 Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium

pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum Ulp D 50 16 213 1 (1 reg) lsquoAes alienumrsquo est quod nos aliis debemus lsquoaes suumrsquo est quod alii nobis debent Vouml NADJO (1989) i m 102 eacutes 108ndash109

92 Ezzel egyezően ERNOUTndashMEILLET (19513) i m sv lsquoaesrsquo

II A kifejezeacutesek eredetehellip38

Az auctoroknaacutel a missilia mellett (Suet Cal 18 Claud 21 Ner 11 Dom 4) az aacuteltalaacutenos eacutertelmű elsősorban ajaacutendeacutekot jelentő93 congiarium illetőleg ennek toumlbbes szaacutemuacute alakja fordul elő (Tac Ann 12 41 Suet Claud 21 Dom 4) vala-mint az eacutelelmet eacutelelmiszereket hozzaacutevaloacutekat jelentő94 obsonium (Tac Ann 12 41 Suet Cal 18) A kenyeacuterrel teli kosarat jelentő panaria (Suet Cal 18) tovaacuteb-baacute meghataacuterozott peacutenzoumlsszegre utaloacute nummi (Suet Dom 4) uacutegyszinteacuten megta-laacutelhatoacute az emliacutetett szoumlvegekben Eacuterdekes hogy Suetonius egy helyen (Suet Ner 11) igen reacuteszletesen felsorolja hogy mik is tartozhattak konkreacutetan a missilia koumlreacutebe A beszaacutemoloacute szerint ennivaloacutet (penus) eacutelelmiszer- eacutes ruhautalvaacutenyt (tesserae frumentariae [tesserae] vestis) arany eacutes ezuumlst taacutergyakra draacutegakő-re igazgyoumlngyre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra bevaacutelthatoacute utalvaacutenyokat ([tesserae] aurum argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta mansuetae ferae) Előfordult hogy meacuteg teljesen uacutej hajoacutekat beacuterhaacutezakat foumlldeket (novissimae naves insulae agri) is kisorsoltak ilyen alkalmakkor95

21 Excursus nummi eacutes aes mint a iactus missilium tovaacutebbi taacutergyai

Minthogy a szekundeacuter irodalomban a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutera leggyakrab-ban a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacuteskeacutent szokaacutes hivatkozni ezeacutert ezen a ponton szuumlkseacuteges lehet kuumlloumln arra is utalni hogy a kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyakat jeloumllő kifejezeacutesek mellett hogyan toumlrteacutenik utalaacutes a peacutenzre

Az auctor-forraacutesokban a nummi kifejezeacutes utal a peacutenzeacutermeacutekre mint peacutenzda-rabokra eme szoumlveg mellett emliacutethető a Digestaacuteban Pomponius vonatkozoacute veacute-lemeacutenye (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) amely ndash egyeacuteb taacutergyak mellett ndash ki-fejezetten aesről szoacutel

Ami a nummi keacuterdeacuteseacutet illeti toumlbb olyan veacutelemeacutenyt is lehet talaacutelni a jogtudoacute-si responsumok koumlzoumltt amelyek koumlreacuteben nummi egyeacutertelműen eacutermeacutek peacutenzda-rabok jelenteacutesben fordul elő

Iav D 46 3 78 (11 ex Cass)Si alieni nummi inscio vel invito domino soluti sunt manent eius cuius fuerunt si mixti essent ita ut discerni non possent eius fi eri

93 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquocongiariumrsquo FINAacuteLY (1884) i m s h v Vouml KUNTZE (1857) i m 41

94 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoobsoniumrsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoopsoniumrsquo Vouml meacuteg LIDDELLndashSCOTT (1940) i m s v lsquoὀψώνιονrsquo

95 Vouml KUNTZE (1857) i m 41 BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2109

39II A kifejezeacutesek eredetehellip

qui accepit in libris Gaii scriptum est ita ut actio domino cum eo qui dedisset furti competeret

A Iavolenus aacuteltal bemutatott eset szerint A kifi zeteacutest teljesiacutet C reacuteszeacutere B peacuten-zeacuteből meacuteghozzaacute B tudtaacuten kiacutevuumll (inscio) vagy eacuteppen akarata elleneacutere (invito domino) Ebben az esetben a peacutenz az eredeti tulajdonoseacute tehaacutet B-eacute marad Akkor azonban ha a peacutenzfi zeteacutest elfogadoacute C-neacutel leacutevő peacutenzzel oumlsszekevere-dik B peacutenze meacutegpedig olyan moacutedon hogy maacuter nem lehet felismerni (discerni non possent) melyik oumlsszeg (vagy talaacuten az egyes peacutenzdarabok) kieacute volt a tel-jes oumlsszeg tulajdonjoga azt illeti aki a commixtioacutet veacutegrehajtotta (eius fi eri qui accepit) vagyis jelen peacuteldaacuteban C-t Az eredeti tulajdonos B ilyenkor actio furtival perelheti a kifi zeteacutest teljesiacutető szemeacutelyt azaz A-t96 Nummi ebben a tex-tusban a solutio taacutergya maacuterpedig a peacutenzfi zeteacutesre numeratio formaacutejaacuteban keruumllt sor azaz le kellett szaacutemolni az eacutermeacuteket

Iav D 12 6 46 (4 ex Plaut) Qui heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit ipse quidem repetere non potest sed si ignorante herede nummos eius tradidit dominus ait eos recte vindicabit eadem causa rerum corporalium est

A condictio indebiti keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute veacutelemeacuteny haacuterom ndash maacutes veacutelemeacute-nyek szerint csupaacuten keacutet ndash eset-variaacutecioacutet mutat be Az elsőben Iavolenus egy olyan esetet iacuter le amikor A az oumlroumlkoumls neveacuteben eacutes annak peacutenzeacuteből teljesiacutet hagyo-maacutenyokat nem teacuter ki azonban arra hogy a fi zeteacutest teljesiacutető A akire a szoumlvegben a quis szoacute utal milyen minőseacutegben jaacuter el (heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit)97 Ilyenkor az oumlroumlkoumls neveacuteben eljaacuteroacute A nem koumlve-telheti vissza (ipse [hellip] repetere non potest) a teljesiacutetett oumlsszeget tartozatlan fi ze-teacutes ciacutemeacuten A szoumlvegben szereplő heredis nomine fordulat veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra utal hogy az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt valamilyen jogviszony kell hogy legyen amely megalapozza A eljaacuteraacutesaacutet Teacutenykeacuterdeacutes azonban hogy helytaacutelloacute Apathy fentebb ideacutezett azon meglaacutetaacutesa amely szerint a jogaacutesz eme jogviszony pon-tos koumlruumlliacuteraacutesaacuteval adoacutes marad A maacutesodik teacutenyaacutellaacutes-variaacutecioacute szerint a teljesiacuteteacutes az oumlroumlkoumls peacutenzeacuteből aacutem annak tudta neacutelkuumll toumlrteacutenik (ignorante herede nummos eius tradidit) ndash itt tehaacutet az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt nem aacutell fenn olyan jogi koumlteleacutek amelyből eredően A az oumlroumlkoumls uumlgyeacuteben eljaacuterhatna Apathy ebben a vonatkozaacutes-ban megjegyzi hogy nem lehet koumlvetkezteteacutest levonni arra neacutezve hogy az első mondatban iacuterott esetben az oumlroumlkoumls hozzaacutejaacuterult volna a fi zeteacuteshez ehhez ismerni

96 Egyezően KASER (1961) i m 18497 Vouml APATHY (1979) i m 71

II A kifejezeacutesek eredetehellip40

kellene az első esetben fennaacutelloacute jogviszony tartalmaacutet98 Ennek koumlvetkezmeacutenye Iavolenus szerint az hogy ekkor a tulajdonos (dominus) akire a jogaacutesz eddig hereskeacutent utalt (vouml heredis nomine ignorante herede) vindicatioacuteval perelheti vissza a teljesiacutetett peacutenzoumlsszeget Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy meacuteg az oumlroumlkoumls aacutel-tali felkeacutereacutes hiaacutenya sem ad alapot arra hogy az oumlroumlkoumlsnek az oumlsszeg visszaper-leacuteseacutere iraacutenyuloacute jogaacutet meg lehessen tagadni99 Szempontunkboacutel ennek a szoumlveg-nek a kuumlloumlnoumls jelentőseacutege abban aacutell hogy a locus aacuteltal alaacutetaacutemasztaacutest nyerhet az a szakirodalmi neacutezet amely szerint lsquonummirsquo (tehaacutet pluralis) kifejezeacutes nem ki-zaacuteroacutelag peacutenzdarabokat hanem peacutenzoumlsszeget is jelent100 meacuteghozzaacute abban az eacuter-telemben mint amely meghataacuterozott eacuterteacutekoumlsszeget megjeleniacutető eacutermeacutek tetszőle-ges oumlsszeteacutetelű halmaza101

Ami az aes keacuterdeacuteseacutet illeti a legismertebb ebben a vonatkozaacutesban is hivat-kozhatoacute szoumlveg Gaius Instituacutecioacuteiboacutel szaacutermazik

Gai 3 90Re contrahitur obligatio velut mutui datione mutui autem datio proprie in his fere rebus contingit quae res pondere numero mensura constant qualis est pecunia numerata vinum oleum frumentum aes argentum aurum quas res aut numerando aut metiendo aut pendendo in hoc damus ut accipientium fi ant et quandoque nobis non eaedem sed aliae eiusdem naturae reddantur

Az ideacutezett szoumlveg a mutuum keacuterdeacuteskoumlreacutevel foglalkozik Maacuter a kezdet kezde-teacuten eacuterdemes megjegyezni hogy ez a Gaius-szoumlveg nagyfokuacute hasonloacutesaacutegot mu-tat a iustinianusi instituacutecioacutek egy textusaacuteval102 Ismeretes hogy a iustinianusi

98 APATHY (1979) i m 7199 Ezzel egyezően APATHY (1979) i m 73100 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquonummusrsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquonumusrsquo

Ehhez ld meacuteg HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquonummusrsquo ahol viszont a szoacute peacutenzdarab eacuterme jelenteacutesben lelhető fel

101 Eacuterdemes utalni arra is hogy az ideacutezett hely a tartozatlan hagyomaacutenyszolgaacuteltataacutessal illetőleg annak tartozatlan fi zeteacutes ciacutemeacuten toumlrteacutenő visszakoumlvetelhetőseacutegeacutevel foglalkozik ekkeacutent hasz-nos lehet a hagyomaacuteny taacutergyaacutera is fi gyelmet fordiacutetani Magaacutet a legatumot a forraacutesok toumlbb as-pektusboacutel koumlzeliacutetik meg Iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen Flor D 30 116 pr (11 inst) Mod D 31 36 (3 pand) Ulp 24 1 Inst 2 20 1 Ami a legatum taacutergyaacutet illeti az lehet egy vagy toumlbb megha-taacuterozott dolog juttataacutesa dologi jogi jogosultsaacuteg juttataacutesa vagy alapiacutetaacutesa illetőleg taacutegabban baacutermely megengedett vagyoni előny juttataacutesa iacutegy kuumlloumlnoumlsen koumltelem alapiacutetaacutesa koumlveteleacutes aacutet-ruhaacutezaacutesa adoacutessaacuteg elengedeacutese vagy akaacuter tartaacutes juttataacutesa illetve sajaacutet tartozaacutesnak a hitelező-re toumlrteacutenő hagyomaacutenyozaacutesa Vouml KASER (19712) i m 742 MAYER-MALY (19992) i m 203 SANFILIPPO (200210) i m 392 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 657

102 Vouml Inst 3 14 pr Re contrahitur obligatio veluti mutui datione mutui autem obligatio in his rebus consistit quae pondere numero mensurave constant veluti vino oleo

41II A kifejezeacutesek eredetehellip

Instituacutecioacutek szerkeszteacutese soraacuten Tribonianus Theophilus eacutes Dorotheus jelentős meacuterteacutekben taacutemaszkodtak Gaius keacutet munkaacutejaacutera is (Institutiones Res cotidianae sive aurea) amelyeket a csaacuteszaacuter kifejezetten meg is emliacutet103

A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy dologaacutetadaacutes reacuteveacuten joumln leacutetre a koumltelem peacuteldaacuteul a mutuum eseteacuteben amelynek taacutergya jobbaacutera res quae pondere numero mensura constant lehetnek Ez utoacutebbi koumlreacuteben Gaius megemliacutet neacutehaacuteny peacuteldaacutet amelyet a qualis est fordulattal vezet be nem kimeriacutető jellegű felsorolaacutesroacutel van szoacute ndash meg-lehet hogy eme peacuteldaacutek csupaacuten a mindennapi eacuteletben leggyakrabban előforduloacute esetekre akarnak utalni Ezek az aes kiveacuteteleacutevel nemesfeacutemek ritkasaacuteguk szeacutep-seacuteguumlk eacutes tartoacutessaacuteguk folytaacuten alkalmasak arra hogy az egyeacuten gazdagsaacutegaacutenak fokmeacuterőjekeacutent szolgaacuteljanak104 Az aes viszont egy gyakran előforduloacute feacutem volt

frumento pecunia numerata aere argento auro quas res aut numerando aut metiendo aut adpendendo in hoc damus ut accipientium fi ant et quandoque nobis non eaedem res sed aliae eiusdem naturae et qualitatis reddantur unde etiam mutuum appellatum sit quia ita a me tibi datur ut ex meo tuum fi at ex eo contractu nascitur actio quae vocatur condictio

103 Vouml Prooem 6 Quas ex omnibus antiquorum institutionibus et praecipue ex commentariis Gaii nostri tam institutionum quam rerum cottidianarum aliisque multis commentariis compositas cum tres praedicti viri prudentes nobis optulerunt et legimus et cognovimus et plenissimum nostrarum constitutionum robur eis accommodavimus Ezzel egyezően RUumlFNER (2000) i m 55

104 Kiveacutetelkeacutent talaacuten egyeduumll az aes emliacutethető amelyből akaacuter fegyvert is kovaacutecsoltak leacuteveacuten maacuter a kezdeti időkben elegendő mennyiseacutegben aacutellt rendelkezeacutesre Ehelyuumltt eacuterdemes utal-ni raacute hogy az aes kifejezeacutes (goumlroumlg megfelelője χαλκός) egyaraacutent jeloumllheti a rezet eacutes en-nek leggyakrabban oacuten hozzaacuteadaacutesaacuteval keletkező oumltvoumlzeteacutet a bronzot Vouml Plin Nat Hist 34 1ndash2 (1) Proxime dicantur aeris metalla cui et in usu proximum est pretium immo vero ante argentum ac paene etiam ante aurum corinthio stipis quoque auctoritas ut diximus hinc aera militum tribuni aerarii et aerarium obaerati aere diruti docuimus quamdiu populus romanus aere tantum signato usus esset et alia re vetustas aequalem urbi auctoritatem eius declarat a rege numa collegio tertio aerarium fabrum instituto (2) Vena quo dictum est modo foditur ignique perfi citur fi t et e lapide aeroso quem vocant cadmean celebri trans maria et quondam in campania nunc et in bergomatium agro extrema parte italiae ferunt nuper etiam in germania provincia repertum fi t et ex alio lapide quem chalcitim appellant in cypro ubi prima aeris inventio mox vilitas praecipua reperto in aliis terris praestantiore maximeque aurichalco quod praecipuam bonitatem admirationemque diu optinuit nec reperitur longo iam tempore effeta tellure proximum bonitate fuit sallustianum in ceutronum alpino tractu non longi et ipsum aevi successitque ei livianum in gallia utrumque a metallorum dominis appellatum illud ab amico Divi Augusti hoc a coniuge velocis defectus livianum quoque certe admodum exiguum invenitur summa gloriae nunc in marianum conversa quod et cordubense dicitur hoc a liviano cadmean maxime sorbet et aurichalci bonitatem imitatur in sestertiis dupondiariisque cyprio suo assibus contentis et hactenus nobilitas in aere naturalis se habet Ehhez ld meacuteg SMITH (18702) i m s v lsquoaesrsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v Valoacutesziacutenű hogy az ezuumlsthoumlz eacutes az aranyhoz viszonyiacutetott relatiacutev gyakorisaacutegaacuteboacutel eredően hasznaacutelatos ez a kife-jezeacutes a peacutenz szinonimaacutejakeacutent is Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arroacutel sem hogy Roacutemaacuteban a kezdeti időkben reacutezpeacutenz volt hasznaacutelatban ez azonban ndash eacuterzeacutesuumlnk szerint ndash eacutep-pen az aes relatiacutev gyakorisaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Vouml ezzel egyezően Ulp D 50 16 159 (1 ad Sab) Etiam aureos nummos bdquoaesrdquo dicimus Oxford Latin Dictionary i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v Eacuterdemes arra is fi gyelemmel lenni hogy neacutemely esetben az aes szoacutet lsquoeacutercrsquo

II A kifejezeacutesek eredetehellip42

ennek legjobb bizonyiacuteteacutekaacutet a per aes et libram uumlgyletek adjaacutek amelyek koumlzuumll peacuteldaacuteul a mancipatio hosszuacute időn keresztuumll a res mancipi szaacutermazeacutekos meg-szerzeacuteseacutenek kizaacuteroacutelagos moacutedjaacutet jelentette Eredetileg tehaacutet aes az ősi jogra vo-natkozoacute szoumlvegekben feacutemet jelent joacutellehet a jelenteacuteseacutenek mind absztraktabbaacute vaacutelaacutesa maacuter a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben is megfi gyelhető

Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum

A toumlrveacuteny ideacutezett toumlredeacutekeacuteben adoacutessaacuteg jelenteacutest vesz fel ez a kifejezeacutes Ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is megerősiacuteti a Digestaacuteban105

Ulp D 50 16 213 1 (1 reg)bdquoAes alienumrdquo est quod nos aliis debemus bdquoaes suumrdquo est quod alii nobis debent

Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban fi nanciaacutelis eacutertelemben is eacutertelmezhető106

A fenti elsősorban etimoloacutegiai eacutes szemantikai aacutettekinteacutesből laacutethatoacute hogy a jogi forraacutesokban megtalaacutelhatoacute kifejezeacutesek egyike sem kizaacuteroacutelag jogaacuteszok aacutel-tal hasznaacutelt ekkeacutent nem aacutelliacutethatoacute hogy akaacuter a iactus missilium akaacuter a traditio in incertam personam jogi szakkifejezeacutesek lenneacutenek ndash joacutellehet az előbbi ki-fejezeacutesről csak neacutemi joacuteindulattal aacutelliacutethatoacute hogy fellelhető a primer forraacutesok-ban az utoacutebbi kifejezeacutes azonban bizonyos hogy egyaacuteltalaacuten nem forraacutesszerű Mindezen tuacutelmenően az is egyeacutertelműveacute vaacutelik a szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutenak vizsgaacutelataacuteboacutel hogy a teljesen heacutetkoumlznapi kifejezeacutesekkel leiacutert teacutenyaacutellaacutes ugyan bevett gyakorlatot tuumlkroumlz meacutegsem biacutert komolyabb relevanciaacuteval erre abboacutel le-het koumlvetkeztetni hogy az auctorok szoumlvegeiben relatiacuteve nagyobb szaacutemban ta-laacutelhatoacutek utalaacutesok erre a teveacutekenyseacutegre aacutem a jogi forraacutesok mindoumlssze keacutet-haacuterom helyen emliacutetik ezt a keacuterdeacuteskoumlrt A jogaacuteszok hallgataacutesaacutenak vagy eacuterdektelenseacutegeacute-nek okaacutera a bevezetőben maacuter kiteacutertuumlnk eacutes uacutegy veacuteljuumlk hogy a jogi szoumlvegek cse-keacutely szaacutemaacutera kezdetben adott indoklaacutes is alaacutetaacutemaszthatoacute a vizsgaacutelt Suetonius- eacutes Tacitus-textusok reacuteveacuten Ezek a szoumlvegek ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll arra foacutekuszaacutel-nak hogy az egyes csaacuteszaacuterok mit csinaacuteltak az ajaacutendeacutekosztaacutesok alkalmaacuteval ar-

jelenteacutessel szokaacutes visszaadni magyarul amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint abboacutel a szempontboacutel nem teljesen helytaacutelloacute hogy az eacuterc egy aacutesvaacuteny meacuteghozzaacute olyan amely kellő mennyiseacutegben tartalmaz valamely feacutemet vagy feacutemvegyuumlletet ahhoz hogy annak kitermeleacutese gazdasaacutegos legyen

105 Vouml NADJO (1989) i m 102 eacutes 108ndash109106 Ezzel egyezően ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoaesrsquo

43II A kifejezeacutesek eredetehellip

roacutel azonban egy beszaacutemoloacute sem maradt fenn hogy a toumlmeg tagjai koumlzoumltt komo-lyabb veszekedeacutes verekedeacutes toumlrt volna ki sem arroacutel hogy egy ilyen ajaacutendeacutekosz-taacutes zavargaacutesokba torkollott volna eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni107 Mindebből joacutel laacutetszik hogy a szeacutepiacuteroacutekat is inkaacutebb az ajaacutendeacutekosztaacutes szocioloacutegiai eacutes politi-kai motivaacutecioacutei eacuterdekelteacutek elsősorban annak kisebb jelentőseacutege lehetett hogy a toumlmegben mi lesz a sorsa az egyes ajaacutendeacutektaacutergyaknak

A koumlvetkezőkben egyenkeacutent sort keriacutetuumlnk az occupatio a derelictio eacutes a iusta causa traditionis elemzeacuteseacutere mielőtt reacuteszletesebben elemezneacutenk a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet

107 Megjegyzendő hogy a feliratos forraacutesok is mindoumlssze egy helyen emliacutetenek missiliaacutet vouml CIL VIII 14372

III AZ OCCUPATIO MIBENLEacuteTE HELYE A FORRAacuteSOKBAN

Az occupatio maacuteskeacutent foglalaacutes ndash oumlsszehasonliacutetva a toumlbbi szerzeacutesmoacuteddal ndash komp-lex toumlbb esetkoumlrt magaacuteban foglaloacute tulajdonszerzeacutesi moacuted108 A foglalaacutesnak ugyanis toumlbb nagyobb esetkoumlre van alapvetően maacutes-maacutes szabaacutelyokkal Annyi min-denesetre nagy bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute ndash amint arra Bonfante is raacutemutatott ndash hogy az ősi tulajdon a leggyakrabban nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint occupatio uacutet-jaacuten keletkezhetett109 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsszesseacutegeacuteben Kaser is osztja szerinte az occupatio kezdeti esetei koumlzoumltt egyfelől a vadak eacutes halak befogaacutesa maacutesfelől pe-dig az ellenseacutegtől zsaacutekmaacutenyolt dolgok elfoglalaacutesa jelentette110

Az occupatio teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt vannak amelyek a) egyes speciaacutelis esetekre vonatkoznak (halak vadak madarak foglalaacutesa

tengerben keletkezett sziget ellenseacuteg dolgaacutenak foglalaacutesa stb) b) aacuteltalaacuteban beszeacutelnek arroacutel hogy egy elhagyott dolog az azt birtokba vevő

szemeacutely tulajdonaacuteba keruumll (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab] első fordulata)

A vadak madarak eacutes halak tulajdonjoga a naturalis ratio alapjaacuten azt illeti aki ilyen aacutellatot befog mivel az koraacutebban senkieacute sem volt111 Ebből a szempont-boacutel meacuteg az sem szaacutemiacutet hogy a befogaacutes a sajaacutet vagy maacutes ingatlanaacuten toumlrteacutenik-e joacutellehet az idegen ingatlanra ilyen ceacutellal eacuterkezőtől a tulajdonos megtagadhatja a beleacutepeacutes jogaacutet112 Amit ezek koumlzuumll elfogunk addig marad a mieacutenk amiacuteg őrize-

108 A szerzeacutesmoacutedokra aacuteltalaacuteban igaz hogy joacutellehet sok eacuteletviszonyt fednek le absztrakt jelleggel meacutegis az absztrakcioacute alapja a hasonloacute teacutenyaacutellaacutesok egy koumlrbe vonaacutesa Ez aloacutel az occupatioacutet le-szaacutemiacutetva egy kiveacutetel adoacutedik első tekintetre jelesuumll a dologegyesuumlleacutes Ez azonban tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten caacutefolhatoacute ugyanis a dologegyesuumlleacutes a valoacutesaacutegban toumlbb kuumlloumlnboumlző tulajdon-szerzeacutesi teacutenyaacutellaacutest egyesiacutet amelyek egyetlen koumlzoumls eleme a joghataacutes vagyis a tulajdon meg-szerzeacutese Ehhez ld FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 335

109 BONFANTE (1968) i m 74110 KASER (19712) i m 138 egy maacutesik munkaacutejaacuteban Kaser ndash Cicero alapjaacuten (Cic de leg 1 21

55) ndash paacuterhuzamot von az usucapio szűkebb eacutertelemben pedig az usucapio pro herede eacutes az occupatio kifejezeacutesek koumlzoumltt Vouml KASER (1988) i m 127

111 Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Gai D eod 3 pr Gai 2 66 Inst 2 1 12112 Gai D 41 1 3 1 (2 rer cott)

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban46

tuumlnkben megmarad Ha őrizetuumlnkből megszoumlkoumltt eacutes termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet visszanyerte megszűnik a mieacutenk lenni eacutes ismeacutet azeacute lesz aki befogja Akkor nyeri vissza a termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet ha szemuumlnk elől eltűnt vagy ndash baacuter laacutet-hatoacute ndash uumlldoumlzeacutese neheacutezseacuteget jelentene113 Azok amelyek vadaacutellatnak tekintendők (meacutehek paacutevaacutek galambok szarvasok) de az a szokaacutesuk hogy rendszeresen el-hagyjaacutek a tanyaacutet majd visszateacuternek oda addig tekinthetők a mieacutenknek amiacuteg hazajaacuteroacute hajlamuk megmarad ha azonban a hazateacutereacutessel felhagynak megszűn-nek a mieacutenk lenni eacutes a befogoacute aacutellatai lesznek Hazateacuterő hajlamuk akkor szű-nik meg ha hazajaacuteroacute szokaacutesukat elvesziacutetik114 A meacutehek kapcsaacuten a Digesta eacutes az Instituacutecioacutek szoumlvege kuumlloumln kiemeli hogy addig nem lehet őket okkupaacutelni amiacuteg kasba nem zaacuterjuk őket mint ahogy a faacuten feacuteszkelő madarak sem keruumllnek pusz-taacuten eme teacuteny aacuteltal az ingatlan tulajdonosaacutenak tulajdonaacuteba Eacuteppen ezeacutert a faacuten loacutegoacute leacutep ( favus) is szabadon birtokba vehető azonban a tulajdonos ebben az esetben is kizaacuterhatja az ingatlanra toumlrteacutenő beleacutepeacutest115 Mindezekhez keacutepest a tyuacutekok eacutes ludak eseteacuteben amelyek nem tekinthetők vadaacutellatnak hiszen eacuteppen ezeacutert be-szeacutelhetuumlnk kuumlloumln vadludakroacutel eacutes vadtyuacutekokroacutel ndash annak elleneacutere megmaradnak a gazda tulajdonaacuteban hogy esetleg ijedtuumlkben szeacutetrepuumllnek ha harmadik szemeacutely ilyenkor haszonszerzeacutesi ceacutellal birtokba veszi őket lopaacutest koumlvet el116

A haacuteboruacuteban szerzett zsaacutekmaacuteny a ius gentium szerint szinteacuten azeacute aki elfog-ja a naturalis ratioacuteboacutel eredően117 Ez vonatkozik egyreacuteszt nyilvaacutenvaloacutean a ha-dizsaacutekmaacutenyra maacutesreacuteszt a haacuteboruacuteban ejtett foglyokra is akik azonban ha meg-szoumlknek eacutes visszateacuternek sajaacutet neacutepuumlkhoumlz visszanyerik koraacutebbi aacutellapotukat118 A tengerparton talaacutelhatoacute kavicsok draacutegakoumlvek tulajdonaacutet is ndash egyezően a koraacuteb-ban iacuterottakkal ndash a ius gentium alapjaacuten lehet megszerezni119 Baacuter a forraacutesokban

113 Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott) Gai D eod 5 pr (2 rer cott) Gai 2 67 Ennek kapcsaacuten meruumll fel az Instituacutecioacutekban eacutes a Digestaacuteban a sebesuumllt vad befogaacutesaacutenak esete (Gai D 41 1 3 5 1 [2 rer cott] Inst 2 1 13) Ebben a keacuterdeacutesben keacutet veacutelemeacuteny uumltkoumlzik vannak akik azt mondjaacutek hogy az uumlldoumlzeacutes soraacuten a megsebzett vad azeacute aki uumlldoumlzi a tulajdon akkor szűnik meg ha fel-hagy az uumlldoumlzeacutessel Ha harmadik szemeacutely az uumlldoumlzeacutes soraacuten haszonszerzeacutesi ceacutellal fogja be az aacutellatot lopaacutest koumlvet el Az ezzel ellenteacutetes veacutelemeacuteny szerint ndash amelyet egyeacutebkeacutent maga Gaius is helyesnek iacuteteacutel ndash csak a teacutenyleges befogaacutes nyomaacuten lehet megszerezni a sebesuumllt vad feletti tulajdont mivel meacuteg az uumlldoumlzeacutes soraacuten sok minden toumlrteacutenhet ami miatt a befogaacutes nem toumlrteacute-nik meg

114 Gai D 41 1 5 2 ndash 5 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 14 ndash 15115 Gai D 41 1 5 3 (2 rer cott)116 Gai D 41 1 5 6 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 16 Ld meacuteg BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS

(2013) i m 180ndash181117 Gai D 41 1 5 7 (2 rer cott) Cels D 41 1 51pr ndash 1 (2 dig) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed)

Gai 2 69 Inst 2 1 17118 Inst 2 1 17119 Paul D 41 2 1 1 [54 ad ed] Inst 2 1 18

47III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

is ritka esetkeacutent keruumll emliacuteteacutesre meacutegis szoacutelni kell roumlviden a tengerbenndash nem a folyoacuteban arra egyeacuteb szabaacutelyok vonatkoznak ndash keletkezett sziget probleacutemaacutejaacuteroacutel is Ennek tulajdonjoga azt illeti meg aki elfoglalja koraacutebban ugyanis az iacutegy ke-letkezett sziget senkieacute sem volt Ezek a szabaacutelyok nem vonatkoznak a folyoacuteban keletkezett szigetre120 Egyes veacutelemeacutenyek szerint felteacutetlenuumll szoacutelni kell meacuteg a thensaurus probleacutemakoumlreacuteről121 Ezzel kapcsolatban roumlgtoumln raacute kell mutatni arra hogy ndash mint azt koraacutebban maacuter laacutethattuk ndash a thensauri inventio szabaacutelyai oumlsz-szesseacutegeacuteben kuumlloumlnboumlznek a foglalaacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyaitoacutel maacutesfelől pedig a tu-lajdon keletkezeacutese a kincstalaacutelaacutes eseteacuteben a foglalaacuteshoz keacutepest elteacuterő momen-tumhoz koumltődik

Ebben a koumlrben kell meacuteg megemliacuteteni az elhagyott dolgok tulajdonaacutenak fogla-laacutessal toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutet (vouml D 41 7) valamint a iactus missilium eseteacutet (Gai D 41 1 9 7 Inst 2 1 46) is122 Eme esetkoumlroumlkről az alaacutebbiakban reacuteszletesen is szoacute esik annyit azonban maacuter eloumlljaacuteroacuteban eacuterdemes lehet jelezni hogy egyes szouml-vegek az elhagyott dolgok foglalaacutesa koumlreacuteben tovaacutebbi felteacuteteleket taacutemasztanak a tulajdonszerzeacutes vonatkozaacutesaacuteban Ilyen Paulusnak az a veacutelemeacutenye (Paul D 41 7 2 pr ndash 1 [54 ad ed]) amelyben azt aacutelliacutetja hogy a birtokba veacutetellel kizaacuteroacutelag a tu-lajdonos aacuteltal elhagyott dolog felett lehet tulajdont szerezni Utoacutebb szoacutet ejt egy prokuliaacutenus ndash szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről a prokuliaacutenusok szerint ak-kor szűnik meg a tulajdon ha valaki az elhagyott dolgot birtokba veszi miacuteg a szabiniaacutenus veacutelemeacuteny szerint maacuter az elhagyaacutessal megszűnik a tulajdon123 Ehhez keacutepest ugyanő maacutes helyen (Paul D 41 7 4 [15 ad Sab]) azt iacuterja hogy elbirtok-laacutes uacutetjaacuten uacutegy is megszerezhetjuumlk az elhagyott dolog tulajdonaacutet amennyiben nem tudjuk hogy ki hagyta el azt Vagyis a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon fogla-laacutessal szerzuumlnk tulajdont ha azonban a dolgot nem annak tulajdonosa hagyta el elbirtoklaacutesra szorulunk Ugyanakkor erre az elbirtoklaacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutes-re is Iulianus szerint (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) csak akkor nyiacutelik moacuted ha a dolgot nem teacutevesen veacuteljuumlk elhagyottnak Ebben a keacuterdeacuteskoumlrben kuumlloumln sza-baacutely vonatkozik a hajoacuteboacutel kidobott aacuterura (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) amely szerint az aacuteltalaacutenos felfogaacutes alapjaacuten ilyen dolgot semmikeacuteppen sem lehet meg-szerezni ndash meacuteg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten sem Iulianus azonban hozzaacuteteszi hogy inkaacutebb csak pro derelicto nem lehet elbirtokolni az ilyen dolgot

120 Gai D 41 1 7 3 (2 rer cott) Ner D 41 1 14pr ndash 1 (5 membr) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed) Inst 2 1 22

121 Ekkeacutent peacuteldaacuteul SMITH (18702) i m s v lsquooccupatiorsquo Leacutenyegeacuteben hasonloacute iraacutenyba halad Voci vonatkozoacute fejtegeteacutese is Vouml VOCI (1952) i m 11ndash19

122 Ehhez ld KASER (19712) i m 425ndash426 TALAMANCA (1990) i m 415 SCHULZ (1951) i m 361ndash362 MARTON (19435) i m 157 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 332 BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS (2013) i m 181

123 Vouml PERNICE (1884) i m 108

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban48

Tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacutenyaacutet vagyis a peacutenzen toumlrteacutenő tulajdonszer-zeacutes keacuterdeacuteseacutet a vadak halak madarak a tengerben keletkezett sziget eacutes a ten-gerparton talaacutelt draacutegakoumlvek foglalaacutesaacutenak tovaacutebbaacute az ellenseacuteg dolgai elfoglalaacutesaacute-nak keacuterdeacutesei nem keruumllnek a fentiekneacutel reacuteszletesebb bemutataacutesra nem kiacutevaacutenva vitatni azonban hogy maacutes oumlsszefuumlggeacutesben eme keacuterdeacutesek reacuteszletes vizsgaacutelata is gyuumlmoumllcsoumlző lehet Ehelyett azonban ndash tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacute-nyaacutet ndash eacuterdemes nagyobb fi gyelmet szentelni az elhagyott dolgok foglalaacutesaacutenak a derelictio mibenleacuteteacutenek eacutes az utoacutebbi inteacutezmeacuteny egyes speciaacutelis eseteinek

1 Az occupatio fogalma

Az occupatio főneacutev eacutes az occupare ige verbum ndash denominativum kapcsolatban aacutellnak egymaacutessal Az ige ndash amely egyeacutebkeacutent a capio ige folyamatos aspektusuacute derivaacutetuma124 ndash elsődleges jelenteacutese valakitől valamint elvenni valamit a toumlb-biek kizaacuteraacutesaacuteval aacuteltalaacuteban magaacutehoz ragadni125 Ebben az aacuteltalaacutenos jelenteacuteskoumlr-ben Digesta-beli peacuteldaacutek is hozhatoacutek Ulpianus egyik a praefectus urbi felada-taival foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben arroacutel iacuter hogy szokaacutes volt azokat a gyaacutemokat eacutes gondnokokat akik a tisztseacuteget nem megfelelő moacutedon toumlltik be mert peacuteldaacute-ul peacutenzt fi zettek azeacutert hogy megszerezhesseacutek a gyaacutemi poziacutecioacutet (nummis datis tutelam occupasse) a prafectus urbi eleacute ideacutezni mert a vesztegeteacutes gyanuacutejaacute-val egyuumltt jaacuteroacute infamiaacutenaacutel suacutelyosabb buumlnteteacutest eacuterdemeltek126 A Pomponius aacutel-tal taglalt esetben egy rabszolganőt egy tanya őrzeacuteseacutere rendelnek akkeacutent hogy az ingatlan alkotoacutereacuteszeacutenek tekintendő akaacutercsak az erdeacutesz Mi toumlbb mindkettő tartozeacutekkeacutent valoacute kezeleacutese ugyanarra az okra vezethető vissza jelesuumll hogy az ingatlan eacutes maga a haacutez is őrzeacutest igeacutenyel annak eacuterdekeacuteben hogy akaacuter az ingat-lannak akaacuter a gyuumlmoumllcsoumlknek vagy akaacuter a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute dolgoknak a szomszeacutedok aacuteltali foglalaacutesaacutet meg lehessen akadaacutelyozni (illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur)127 Joacutel laacutethatoacute hogy az ige jelenteacutese meacuteg a Digestaacuteban is taacutegabb

124 ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquocapiorsquo125 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v 2a HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s h v 1a

Ebből tovaacutebbi jelenteacutesek is erednek (valamit elfoglalni birtokban tartani valamit fel- illetve megkapni hatalomba keriacuteteni de ugyaniacutegy valamilyen helyet elfoglalni) Vouml FINAacuteLY (1884) i m s h v

126 Ulp D 1 12 1 7 (l s de off praef urb) Solent ad praefecturam urbis remitti etiam tutores sive curatores qui male in tutela sive cura versati graviore animadversione indigent quam ut suffi ciat eis suspectorum infamia quos probari poterit vel nummis datis tutelam occupasse [hellip]

127 Pomp D 33 7 15 2 (6 ad Sab) Mulier villae custos perpetua fundo qui cum instrumento legatus esset aut instructo continebitur sicuti saltuarius par enim ratio est nam desiderant

49III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

nem kizaacuteroacutelag a tulajdon megszerzeacuteseacutevel kapcsolatosan fordul elő Ugyanakkor eacuterdemes arra is felfi gyelni hogy a hivatkozott Pomponius-szoumlvegben az ige maacuter koumlzelebb aacutell a szigoruacutean jogi eacutertelemben vett foglalaacuteshoz meacuteg akkor is ha a hi-vatkozott veacutelemeacuteny alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szomszeacutedok ndash mivel jelen eset-ben egyeacutertelműen rosszhiszemű birtokoskeacutent tűnneacutenek fel ndash semmikeacutepp sem szerezhetneacutenek tulajdont sem az ingatlanon sem a szaporulaton sem pedig a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute egyeacuteb taacutergyakon A főneacutevi jelenteacutes kapcsaacuten Ciceroacutera le-het hivatkozni aki a bdquoDe offi ciisrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban keacutet az igazsaacutegossaacuteg aacuteltal taacutemasztott koumltelezettseacuteget emliacutet egyfelől azt hogy senki se aacutertson a maacutesiknak hacsak a maacuter bekoumlvetkezett jogtalansaacuteg erre nem keacuteszteti maacutesfelől pedig hogy a koumlzoumls hasznaacutelatuacute dolgokat a koumlzoumlsseacuteg javaacutera a magaacutenhasznaacutelatra szaacutent dolgo-kat a sajaacutet hasznaacutera fordiacutetsa128 Ezt koumlvetően azt iacuterja hogy a dolgok nem a ter-meacuteszetuumlkneacutel fogva keruumllnek az egyeacuten tulajdonaacuteba hanem peacuteldaacuteul hosszuacute ideig tartoacute occupatio folytaacuten Erre hozott peacuteldaacuteja egyebek mellett a koraacutebban lakatlan teruumlleten valoacute letelepedeacutes vagy egy teruumllet haacuteboruacute uacutetjaacuten toumlrteacutenő meghoacutediacutetaacutesa129 Ekkeacutent nyilvaacutenvaloacute hogy az occupatio főneacutev jelenteacutese a tulajdon megszerzeacute-seacuteneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrt oumllel fel ugyanakkor a gondolati tartalmat tekint-ve mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelat mind pedig a jogi terminoloacutegia egyaraacutent je-lentős hasonloacutesaacutegokat mutatnak130 A főneacutevi jelenteacutesek koumlzoumltt ugyanis egyfelől valaminek a birtokba veacutetele maacutesfelől pedig valamivel kuumlloumlnoumlsen egy uumlggyel uumlgylettel valoacute teacutenyleges foglalatoskodaacutes a fi gyelem arra valoacute iraacutenyiacutetaacutesa emliacutet-hető131 A jelenteacutesek vizsgaacutelata alapjaacuten okszerű a felteacutetelezeacutes hogy az ige eacutes a főneacutev a mindennapi beszeacutedben eacutes a jogi nyelvben egyaraacutent hasznaacutelatosak vol-tak azonban reacuteszben elteacuterő jelenteacuteskoumlrben A forraacutesok reacuteszletesebb vizsgaacutelata nyomaacuten FoumlldindashHamza alapvetően egyeteacutertenek ezzel az elgondolaacutessal ugyan-akkor nagyon hataacuterozottan hangsuacutelyozzaacutek hogy a főneacutev inkaacutebb elfoglaltsaacuteg eacuter-telemben jelenik meg a forraacutesokban amiacuteg a tulajdonszerzeacutesi moacuted megjeloumlleacuteseacutere főkeacutent az ige szolgaacutelt132 Meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy Eberhard Heck aki ndash Kaser

tam villae quam agri custodiam illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur villa autem sine ulla dubitatione pars fundi habetur

128 Cic Off 1 20129 Cic Off 1 21130 Ezzel reacuteszben ellenteacutetesen SMITH Antiquities i m s v lsquooccupatiorsquo131 Oxford Latin Dictionary (1968) s h v 1 HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s h v132 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 33210 Ehelyuumltt eacuterdekes lehet a keacutet szoacute uacutejlatin nyelvekben (pl fran-

ciaacuteban olaszban) valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutere utalni Az olaszban az occupazione az occupare igeacutevel van oumlsszefuumlggeacutesben egy bizonyos hely birtokba veacuteteleacutet eacutes az ott toumlrteacutenő berendezkedeacutest je-lenve (occupare prendere possesso di un luogo e installarvisi piugrave o meno temporaneamente e legalmente ndash ld LO ZINGARELLI (2005) i m 1199 Ugyanakkor hasznaacutelatos az igeacutenek bdquoaacutel-vis-szahatoacuterdquo alakja is foglalatoskodni jelenteacutessel (occuparsi di qulalcosa dedicarsi a qualcosa

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban50

nyomaacuten ndash azt aacutelliacutetja hogy a jogi forraacutesok nem is hasznaacuteljaacutek a főneacutevi alakot ott csak az ige fordul elő133 Szaacutemos forraacutes szoumlvegeinek vizsgaacutelata alapjaacuten jut arra a koumlvetkezteteacutesre hogy az occupatio eacutes az occupare kifejezeacutesek mindoumlsszesen a jogi nyelvben biacutertak olyan jelenteacutessel amely valamilyen dolog felett foglalaacutes uacutet-jaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesre utal134

2 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban

Eme roumlvid kiteacuterő utaacuten annak vizsgaacutelataacuteval eacuterdemes foglalkozni mit is jelent maga az occupatio mint jogi szakkifejezeacutes a jogi forraacutesokban Ehelyuumltt a keacutet na-gyobb esetkoumlr vizsgaacutelataacuteval ceacutelszerű kezdeni Ezek koumlzoumltt az első a vadak ha-lak madarak elsajaacutetiacutetaacutesa amelyről Gaius Instituacutecioacuteiban a koumlvetkezőket olvas-hatjuk

Gai 2 66ndash67 [hellip] ea [hellip]naturali nobis ratione adquiruntur [hellip] quae occupando ideo adepti erimus quia antea nullius essent qualia sunt omnia quae terra mari caelo capiuntur Itaque si feram bestiam aut volucrem aut piscem ceperimus simul atque captum fuerit hoc animal statim nostrum fi t et eo usque nostrum esse intellegitur donec nostra custodia coerceatur [hellip]

A Digesta ugyanerről a keacuterdeacutesről hasonloacutean nyilatkozik amikor azt mondja

Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Omnia igitur animalia [hellip] id est ferae bestiae et volucres pisces capientium fi unt

Maacutesutt pedig azt

in modo approfondito e continuativo per lavoro o per coltivare interesse e inclinazioni ndash LO ZINGARELLI (2005) i m uo Ezzel szemben a franciaacuteban a főneacutev megőrizte a foglalatoskodaacutes jelenteacutest (occupation ce agrave quoi on consacre son activiteacute son temps) amiacuteg az bdquoaacutel-visszahatoacuterdquo ige az olaszhoz hasonloacute jelenteacutest hordoz (srsquooccuper de quelque chose y employer son temps ses soins ndash ld MICRO (2002) i m 900)

133 Ez a neacutezet ebben a formaacuteban csak fenntartaacutesokkal fogadhatoacute el A HeumannndashSeckel-feacutele le-xikon az occupatio kifejezeacutes koumlreacuteben is hivatkozik forraacutesokat a Digestaacuteboacutel eacutes a Codexből egyaraacutent ekkeacutent Heck fenti aacuteltalaacutenosiacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesa nem aacutellja meg a helyeacutet Nem szabad ugyanakkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy az occupatio ciacutemszoacute alatt hivatkozott forraacutesokban a kifejezeacutes nem a tulajdonszerzeacutesre vonatkoztatva fordul elő ekkeacutent Heck aacutelliacute-taacutesa nem neacutelkuumlloumlz minden alapot

134 HECK (1967) i m 355ndash357

51III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

Gai D 41 1 3pr (2 rer cott) Quod enim nullius est id ratione naturali occupanti conceditur

Joghataacuteskeacutent pedig azt emliacuteti

Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott)Quidquid [hellip] ceperimus [hellip] nostrum esse intellegitur [hellip]135

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben ez aacutell

Inst 2 1 12 [hellip] omnia animalia [hellip] simulatque ab aliquo capta fuerint iure gentium statim illius esse incipiunt quod enim ante nullius est id naturali ratione occupanti conceditur

Milyen emberi cselekveacutesek valoacutesiacutetjaacutek meg az occupatioacutet Gaiusnaacutel az lsquooccupandorsquo eacutes az lsquoadepti erimusrsquo kifejezeacutesek vonatkoznak arra a cselekveacutesre amelyet a szerezni szaacutendeacutekozoacutenak tanuacutesiacutetania kell Ehelyuumltt tehaacutet az occupare eacutes az adipisci igeacutek egymaacutesra mutatnak mindkettő a dolog elfoglalaacutesaacutera ha-talomba keriacuteteacuteseacutere utal aacutem az occupare inkaacutebb fi zikai eacutertelemben vett fogla-laacutest jelent ndash ekkeacutent jelenteacuteseacuteben a capere igeacutehez aacutell koumlzel s mint laacutettuk nyelvi szempontboacutel teacutenylegesen eme igeacuteből keacutepzett ndash miacuteg az adipisci pedig inkaacutebb hatalomba keriacuteteacutest meacuteghozzaacute ebben a paacuterosiacutetaacutesban elvont eacutertelemben136 A Digestaacuteban mindoumlssze a lsquocapientium fi untrsquo fordulat jelenik meg amelyből a capiens vagyis a szemeacutely aki a foglalaacutest veacuteghez viszi elnevezeacutese a capere igeacute-ből ered mellette pedig a fi eri ige egyszersmind a foglalaacutes joghataacutesaacutera is utal Az Instituacutecioacutekban az lsquo(ab aliquo) capta fuerintrsquo kifejezeacutes hasonloacute a Digestaacuteban talaacutelhatoacutehoz ugyanarroacutel az igeacuteről van szoacute csupaacuten maacutes grammatikai egyseacuteggel jeleniacuteti meg a szoumlveg szerkesztője alapvetően ugyanazt a gondolati tartalmat Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet az fi gyelhető meg hogy haacuterom ige utal arra a jogi teacuteny-re emberi cselekveacutesre amely az occupatio teacutenyaacutellaacutesa szempontjaacuteboacutel relevaacutens occupare capere eacutes adipisci Ebből az első kettő utal a fi zikai eacutertelemben vett foglalaacutesra az adipisci pedig az elvont elvi hatalomba veacutetelre talaacuten a foglalaacute-si szaacutendeacutekra Koumlvetkezeacuteskeacutepp az occupatioacutet ndash legalaacutebbis a vadak madarak eacutes

135 Laacutethatoacute persze hogy a Digestaacuteban szereplő toumlredeacutekek a Res cottidianaeből szaacutermaznak ekkeacutent a szoumlvegek koumlzoumltti a tartalmi keacuterdeacuteseket meghaladoacute hasonloacutesaacuteg egyaacuteltalaacuten nem meglepő

136 Az adipiscor ige lsquomegszerezrsquo lsquoelnyerrsquo eacutertelemben taacutegabb mint occupare ndash egyaraacutent vonat-kozik konkreacutet eacutes elvont dolgok megszerzeacuteseacutere Vouml Ulp D 5 3 18 1 (15 ad ed) Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoadipiscorrsquo FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquoadipiscorrsquo lsquooccuporsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoapiorsquo

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban52

halak vonatkozaacutesaacuteban ndash a teacutenyleges fi zikai birtokba veacutetel valoacutesiacutetja meg jogha-taacutesok azonban csak akkor fűződnek hozzaacute ha a foglalaacutesi szaacutendeacutek is megvan Ezen a ponton logikusan meruumll fel a keacuterdeacutes milyen joghataacutest rendelnek a forraacute-sok egy dolog foglalaacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenő hatalomba veacuteteleacutehez Gaius szerint lsquoadquirunturrsquo a Digesta a lsquocapientium fi untrsquo eacutes a lsquonostrum esse intellegiturrsquo az Instituacutecioacutek a lsquostatim illius esse incipiuntrsquo fordulatokat hasznaacuteljaacutek a joghataacutes ki-fejezeacuteseacutere Ezekben koumlzoumls hogy mindegyik a tulajdon megszerzeacuteseacutere vonat-kozik helyesebben a dolog feletti hatalom keletkezeacuteseacutere Emellett mindhaacuterom forraacutes megemliacuteti hogy a dolog feletti hatalom ius naturale alapjaacuten keletkezik (Gaiusnaacutel lsquonaturali rationersquo a Digestaacuteban lsquoratione naturalirsquo az Instituacutecioacutekban pedig lsquoiure gentiumrsquo)137

137 Ehhez a keacuterdeacuteshez ld Inst 2 1 11

IV A DERELICTIO A DIGESTAacuteBAN A FORRAacuteSOK SZERKEZETE

A Digesta 41 koumlnyveacuteben a 7 titulus foglalkozik tuumlzetesen a derelictio keacuterdeacutes-koumlreacutevel egyeacuteb a Digestaacuteban elszoacutertan megtalaacutelhatoacute forraacutesok mellett138 A bdquoPro derelictordquo ciacutemet viselő titulus oumlsszesen nyolc fragmentumboacutel aacutell ebből a maacute-sodik eacutes az oumltoumldik toumlredeacutek tagoloacutedik tovaacutebbi kisebb egyseacutegekre mindkeacutet eset-ben principium eacutes egy tovaacutebbi paragrafus olvashatoacute A nyolc toumlredeacutek oumlt jogtu-doacutes nyolc munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazik Ulpianus (Ad edictum) Paulus (Ad edictum Ad Sabinum Responsa) Modestinus (Differentiae) Pomponius (Ad Sabinum) eacutes Iulianus (Ex Minicio Ad Urseium Ferocem) tollaacuteboacutel Oumlsszesen tehaacutet nyolc toumlredeacuteket talaacutelhatunk a titulusban ebből kettő tagoloacutedik tovaacutebb iacutegy 10 forraacutes-

138 A Digestaacuteban talaacutelhatoacute egyeacuteb forraacutesok is nagyban-egeacuteszben joacutel csoportosiacutethatoacutek aszerint hogy milyen kontextusban minek kapcsaacuten fordul elő a derelictioacutera valoacute hivatkozaacutes Egyes szoumlvegek a rabszolgaacutek valamilyen helyzetben toumlrteacutenő derelictioacutejaacuteroacutel iacuternak (Ulp D 9 4 38 1 [37 ad ed] Mod D 40 8 2 [6 reg] Iav D 45 3 36 [14 epist] Ulp D 47 2 46 pr [42 ad Sab] Marci D 48 1 9 [1 de iudic publ]) maacutesok pedig az ingatlanok derelictioacutejaacuteval foglal-koznak (Ulp D 3 5 9 1 [10 ad ed] Ulp D 39 1 20 10 [71 ad ed] Gai D 39 2 6 [1 ad ed provinc] Ulp D 39 2 7 2 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 21 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 35 [53 ad ed] Pap D 41 3 45 pr [10 resp] Ulp D 43 8 2 39 ndash 40 [68 ad ed]) Ehhez kapcsoloacuted-hatnak azok a veacutelemeacutenyek amelyekben idegen dologbeli jogok kapcsaacuten meruumll fel a derelictio (haszoneacutelvezet kapcsaacuten magaacutenak a haszoneacutelvezetnek az elhagyaacutesa Ulp D 7 1 64 [51 ad ed] Pomp D 7 1 65 pr [5 ex Plaut] a servitus oneris ferrendi kapcsaacuten a szolgalommal ter-helt ingatlan elhagyaacutesa Ulp D 8 5 6 2 [17 ad ed]) A hereditas derelictioacutejaacutenak keacuterdeacuteseacute-vel is foglalkozik neacutehaacuteny szoumlveg (Tryph D 5 2 22 3 [17 disp] Gai D 29 2 57 pr [23 ad ed provinc] Pap D 36 1 57 3 [20 quaest]) valamint olyan szoumlvegekkel is talaacutelkozhatunk amelyekben a veacutelemeacuteny teljesen maacutes joginteacutezmeacutennyel kapcsolatos eacutes a teacutenyaacutellaacutes variaacutecioacutek koumlreacuteben fordul elő a derelictio (Ulp D 13 7 25 [31 ad ed] Tryph D 27 2 6 [14 disp] Ulp D 48 23 2 [5 opin]) Mindezeken tuacutelmenően leacutetezik meacuteg a szoumlvegeknek egy olyan csoport-ja amelyek ugyan szinteacuten maacutes joginteacutezmeacutenyekkel (lex Rhodia eacutes iactus lopaacutes) foglalkoznak meacutegis ezek a szoumlvegek elvi eacutellel szoacutelnak a derelictio mibenleacuteteacuteről is (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Venon D 21 2 76 [17 stipul] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7 ex Cass] Gai D 42 8 5 [26 ad ed provinc] Ulp D 47 2 43 5 ndash 6 [41 ad Sab] Ulp D 47 2 43 10 ndash 11 [41 ad Sab]) Vouml BENEDEK (1983) i m 8 ROMANO (2002) i m 119ndash121 124ndash127 VACCA (1984) i m 124ndash149 Benedek Ferenc a fentebb hivat-kozott munkaacutejaacuteban a Digesta szoumlvegein kiacutevuumll megemliacuteti meacuteg a iustinianusi Instituacutecioacutekban fellelhető szoumlveget is valamint egyes a kodifi kaacutecioacute előtti forraacutesokat Ulpianus kommentaacuter-jaacutet Paulus Sententiaacuteit tovaacutebbaacute a Fragmentum Dositheanum-ot a Kr e II szaacutezadboacutel szaacuter-mazoacute regula-gyűjtemeacutenyt

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete54

hely aacutell rendelkezeacutesre a teacutema koumlzponti magjaacutenak vizsgaacutelataacutehoz Eme 10 forraacutes-helyből 4 szaacutermazik Paulustoacutel 2-2 Iulianus eacutes Pomponius tollaacuteboacutel veacutegezetuumll 1-1 Modestinus- eacutes Ulpianus-hely talaacutelhatoacute meacuteg ebben a ciacutemben

A titulus forraacuteshelyei egyreacuteszt az edictumhoz iacuterott kommentaacuterokboacutel (Ulpianus eacutes Paulus munkaacutei) maacutesreacuteszt pedig a Sabinushoz iacutert kommentaacuterokboacutel (Paulus eacutes Pomponius munkaacutei) valamint egyeacuteb művekből szaacutermaznak Ebből adoacutedhat egy olyan koumlvetkezteteacutes hogy ndash baacuter kuumlloumlnboumlző szerzőktől erednek ndash ezek a szoumlvegek viszonylagos egyseacuteget folytonossaacutegot keacutepviselnek a tituluson beluumll tovaacutebbaacute feltehető hogy amennyiben a Digesta szerkesztői beavatkoztak a szoumlvegbe akkor a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes elsősorban az egyseacutegesseacuteg eacutes a goumlrduumlleacute-kenyseacuteg megteremteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutenhetett ezeken a helyeken139

Ami a titulus ciacutemeacutet eacutes elhelyezkedeacuteseacutet illeti a 41 koumlnyv előszoumlr a dolgok fe-letti uralom megszerzeacuteseacutevel foglalkozik ezt koumlvetően taacutergyalja egy dolog bir-tokaacutenak megszerzeacuteseacutet eacutes elveszteacuteseacutet a harmadik titulus szoacutel az elbirtoklaacutesroacutel eacutes ennek megszakadaacutesaacuteroacutel ezt koumlvetően pedig az egyes jogciacutemekről esik szoacute mivel az elbirtoklaacutes koumlreacuteben jelenik meg a iusta causa szuumlkseacutegesseacutege a legin-kaacutebb explicit moacutedon A 41 koumlnyvben taacutergyalt jogciacutemek a negyedik titulustoacutel pro emptore pro herede eacutes possessore pro donato pro derelicto pro legato pro dote valamint pro suo140

A pro derelicto titulus aacutettekinteacutese nyomaacuten maacuter kezdetben le kell szoumlgezni hogy joacutellehet a szoumlvegek az elbirtoklaacutessal kapcsolatos veacutelemeacutenyek rendszereacute-

139 Ezzel ellenteacutetesen ld Vacca aacutellaacutespontjaacutet aki aacuteltalaacutenossaacutegban raacutemutat hogy a derelictio vo-natkozaacutesaacuteban a doktriacutena aacuteltal a probleacutema megoldaacutesaacutera tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet csak mind taacutevo-labb vitt a probleacutema megoldaacutesaacutetoacutel Ennek oka hogy a megoldaacutesra toumlrekveacutes soraacuten olyan ndash a forraacutesokboacutel egyeacutebkeacutent nem koumlvetkező ndash rendszergondolatot vetiacutetettek az oacutekori jogaacuteszok sza-vai moumlgeacute amelyek raacutejuk nem voltak jellemzőek Ez a folyamat leacutenyegeacuteben maacuter a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteval kezdeteacutet vette hiszen a kompilaacutecioacute soraacuten uacutejrarendszerezteacutek a szoumlvegeket ki-ragadva azokat eredeti kontextusukboacutel eacutes egy kuumllső alkotaacutes eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt titu-lus-rendszer egyik vagy maacutesik eleme alaacute soroltaacutek be őket Reacuteszletesen ld VACCA (1983) i m 778ndash779

140 Romano ennek kapcsaacuten raacutemutat hogy a forraacutesokban a derelictio mint a tulajdon elveszteacuteseacute-nek egy moacutedja jelenik meg ekkeacutent okszerű a felteacutetelezeacutese hogy a Digestaacuteban kellene hogy legyen egy olyan titulus az emliacutetett koumlnyvoumln beluumll amely a tulajdon elveszteacuteseacutevel foglalko-zik Minthogy ez a titulus hiaacutenyzik ennek eredmeacutenyekeacuteppen a szoumlvegek a Digesta kuumlloumln-boumlző reacuteszeiben elszoacutertan szerepelhetnek toumlbbek koumlzoumltt ez is oka lehet a sok ellentmondaacutes-nak A modern jogokra is az jellemző hogy a derelictio elsődlegesen az occupatioacutehoz kouml-tődően jelenik meg kihasznaacutelva azt a tulajdonsaacutegaacutet a derelinkvaacutelt dolognak hogy az elha-gyaacutes koumlvetkezteacuteben res nullius lesz ekkeacutent okkupaacutelhatoacute Reacuteszletesen ld ROMANO (2002) i m 102ndash104 A pro herede titulus vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes kiemelni Letizia Vacca aacutellaacutespont-jaacutet aki raacutemutat arra hogy a derelictioacutera vonatkozoacute szoumlvegek egy reacuteszeacutenek a pro derelicto titulusban toumlrteacutenő elhelyezeacutese egyeacutertelműen arra mutat hogy ezekben az esetekben a keacuter-deacutes nem az hogy a dolog derelinkvaacutelt-e vagy sem hanem az hogy van-e lehetőseacuteg az elbir-toklaacutesra vagy sem Ugyanakkor egy konkreacutet forraacuteshely (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) kap-csaacuten reacuteszletesen kifejti hogy veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto titulus betoldaacutesa kizaacuteroacutelag a kompilaacutetorok munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Bővebben ld VACCA (1984) i m 72ndash73 97

55IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

be lettek aacutegyazva meacutegis a hetedik ciacutem szoumlvegeinek oumlsszesseacutegeacuteben keveacutes koumlzuumlk van az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacutehoz A titulusban talaacutelhatoacute tiacutez szoumlveg koumlzuumll mindoumlsz-sze neacutegy aacutell kapcsolatban az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacuteval141 A toumlbbi szoumlveg vagy csak arroacutel iacuter hogy a dolog pro derelicto habita vagy kifejezetten azt aacutelliacutetja hogy azonnal a megszerzőeacute lesz a dolog vagyis eacuteppen nincs szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra142

A derelictio reacutegebbi irodalma koumlreacutebe tartozoacute munkaacutek alapvetően keacutet jelentő-sebb neacutezetrendszer koumlreacute csoportosulnak Jellemzően az első csoportba sorolha-toacute szerzők ndash mint peacuteldaacuteul kuumlloumlnoumlsen Romano eacutes Voci ndash a tulajdonos aacuteltal veacuteg-rehajtott derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indulnak ki ekkeacutent res nulliusnak kizaacuteroacutelag a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgot tekintik amely felett a tulajdon megszerzeacute-se occupatioacuteval megy veacutegbe143 Mivel a hipoteacutezis a tulajdonos eacutes a nem tulajdo-nos aacuteltal veacutegrehajtott derelictio eacuteles elkuumlloumlnuumlleacuteseacuten alapul ekkeacutent az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindoumlssze a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio eseteacutere korlaacuteto-zoacutedik

A haacuteboruacute előtti irodalomboacutel Romano munkaacutejaacuteval eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni144 A derelictio koumlreacuteben az Instituacutecioacutek szabaacutelyait tekinti kiindulaacute-si pontnak amely szerint pro derelicto az a dolog tekinthető amelyet a tulaj-donosa akkeacutent dobott el magaacutetoacutel hogy nem akarja hogy az tovaacutebbra is az oumlveacute legyen Helyes eacutertelmezeacutese szerint keacutet elem szuumlkseacuteges a derelictio megvaloacutesulaacute-saacutehoz meg kell hogy toumlrteacutenjen a dolog teacutenyleges elhagyaacutesa valamint szuumlkseacuteges az elhagyoacute szemeacutely arra iraacutenyuloacute akarata hogy a dolgot toumlbbeacute ne legyen az oumlveacute145 Az Instituacutecioacutekban is hasznaacutelt pro derelicto habere kifejezeacutes megjeleneacutese eacutes elterjedeacutese veacutelemeacutenye szerint ama keacutesei időszakra kell hogy tevődjoumln ami-korra maacuter a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacutei koumlzoumltt semmifeacutele kuumlloumlnb-seacuteg sem maradt fenn mivel amiacuteg ez a kuumlloumlnbseacutegteacutetel leacutetezett addig a foglalaacutes szempontjaacuteboacutel csak a res mancipi joumlhetett szaacutemiacutetaacutesba a res nec mancipi azon-ban nem146 Raacutemutat arra is hogy a forraacutesokban szaacutemos olyan esettel lehet ta-laacutelkozni amelyekben a domino veacuteghezvitt elhagyaacutesroacutel esik szoacute mindez pedig szuumlkseacutegtelen szoacuteismeacutetleacutest eredmeacutenyezne akkor ha feltesszuumlk hogy csak tu-

141 Paul D 41 7 4 (15 ad Sab) Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab) Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)

142 Ilyen tartalmuacute Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) eacutes Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)143 ROMANO (2002) i m 99ndash164 VOCI Proprietagrave Megemliacutethető ugyanakkor ebben a koumlrben

meacuteg Berger munkaacutessaacutega is aki elsődlegesen interpolaacutecioacutekritikai megkoumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja derelictio keacuterdeacuteseit Vouml BERGER (1922) i m 131ndash190

144 Ennek a munkaacutenak a jelentőseacutege maacuteig hatoacute talaacuten ennek koumlszoumlnhető hogy 1933-as első ki-adaacutesaacutet koumlvetően 2002-ben ismeacutet megjelent a Rivista di Diritto Romano ciacutemű online folyoacute-irat hasaacutebjain

145 ROMANO (2002) i m 102146 ROMANO (2002) i m 107ndash108

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete56

lajdonos derelinkvaacutelhatnaacute a dolgaacutet Ugyanakkor a hivatkozott kifejezeacutes szoros kapcsoloacutedaacutest mutat magaacuteval a tulajdonnal is ekkeacutent csak az keacutepzelhető el hogy valaki teacutevesen hiszi magaacuteroacutel hogy a dolog tulajdonosa eacutes ekkeacutent derelinkvaacutelja azt A forraacutesokban előforduloacute maacutesik neacutemileg szemeacutelytelenebb taacutevolsaacutegtartoacutebb utalaacutes (id qoud derelicto habitum est) arra utal hogy nem a dolog tulajdonosa derelinkvaacutelta a dolgot ami ndash a fentebb mondottak feacutenyeacuteben ndash csak akkeacutent lehet-seacuteges ha akaacuter joacute- akaacuter rosszhiszeműen a dolog tulajdonosaacutenak keacutepzeli magaacutet Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak azeacutert is komoly a jelentőseacutege mert Romano uacutegy veacuteli hogy a derelictio taacutergya nem a tulajdonjog hanem maga az elhagyaacutessal eacuterin-tett a dolog meacutegpedig a maga teljesseacutegeacuteben eacutes minden vonatkozaacutesaacuteban ek-keacutent a dolgot eacutes a derelinkvaacuteloacutet oumlsszekoumltő teacutenyek ennek nyomaacuten pedig a jogo-sultsaacutegok is elenyeacutesznek Maacuteskeacutent kifejezve a derelictio teacutenye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlrveacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt egyeacuteb kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek nem koumlzvetlenuumll a tulajdon-nal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus mindennapi hataacutesaira Ezek a praktikus hataacutesok azok amelyeket a jogi nyelv a tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacutese formaacutejaacuteban iacuter le Mindebből pedig az koumlvetkezik hogy ha a derelinkvaacuteloacute magaacuteroacutel a dologroacutel rendelkezik az elhagyaacutes soraacuten akkor erre kizaacuteroacutelag a dolog tulajdonosa keacutepes Amikor tehaacutet a forraacutesok derelictio a non dominoacuteroacutel beszeacutelnek ilyenkor egy jog-ellenes magatartaacutest kell felteacutetelezni amely nem jaacuter ugyanazokkal a hataacutesokkal mint amilyenekkel a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes eseteacuten jaacuterna Ugyanakkor keacutet-seacutegtelen hogy egyeacuteb hataacutesok tapadhatnak hozzaacute147

Az elhagyaacutes elsődleges hataacutesa hogy a birtok feletti felhagyaacutessal a dolgon fennaacutelloacute tulajdonjog ndash mivel a derelinkvaacuteloacute toumlbbeacute maacuter nem akarja magaacuteeacutenak tudni a dolgot ndash is megszűnik148 A forraacutesok alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a klasszikus jogban haacuterom elgondolaacutes eacutelt egymaacutes mellett Az első sze-rint a derelictio aacuteltal a derelinkvaacuteloacute ndash a dolog jellegeacutere tekintet neacutelkuumll ndash elve-sziacutetette a tulajdonjogot A maacutesodik szerint a tulajdonjog megszűneacutese csak ak-kor koumlvetkezett be amikor a dolgot harmadik szemeacutely tulajdonszerzeacutesi szaacuten-deacutekkal birtokba vette A harmadik neacutezet koumlreacuteben maacuter szaacutemiacutetaacutesba joumltt a dolog jellege is a res nec mancipi feletti tulajdonjog roumlgtoumln az elhagyaacutessal megszűnt amiacuteg a res mancipi vonatkozaacutesaacuteban a derelinkvaacuteloacute tulajdonos maradt meacuteg az esetleges harmadik szemeacutely aacuteltali birtokba veacutetel elleneacutere is a birtokba vevő iacutegy csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhetett tulajdont a dolog felett149 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsz-szegezve meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegekből kitűnik hogy a klasszikus jog egy-

147 ROMANO (2002) i m 119148 ROMANO (2002) i m 128149 ROMANO (2002) i m 129

57IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

seacuteges volt abban a tekintetben hogy ndash fuumlggetlenuumll az elhagyott dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutetoacutel ndash a tulajdonjog az elhagyaacutes pillanataacuteban megszűnt a dolog felett150 Ehhez hasonloacutean az elhagyott dolog res nullius lett mivel a derelictio teacutenyeacutenek fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa vagy nem tudaacutesa eseteacuten sem lehe-tett az ilyen dolgot ellopni151 Ezzel paacuterhuzamosan a dolog elhagyott voltaacutenak ismerete (scientia) nem vaacutelt a megszerzeacutes előfelteacuteteleacuteveacute azonban az erre vonat-kozoacute veacutelemeacutenyek szerinte nem meggyőzőek152

A haacuteboruacutet koumlvető irodalomban Voci a derelictio keacuterdeacutese kapcsaacuten abboacutel indul ki hogy kell előszoumlr egy tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes majd ezt koumlvetheti a birtokba veacutetel uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes Azt az ideaacutelis esetet veszi alapul amikor a dolog elhagyaacutesa a tulajdonos aacuteltal toumlrteacutent ndash egyeacuteb esetekben a puszta birtokba veacutetel nem elegendő a tulajdon keletkezeacuteseacutehez akkor szuumlkseacuteges a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes is153 Pro derelicto ciacutemen birtokolja el a dolgot az a szemeacutely aki birtokba vesz egy olyan dolgot amelyet valaki maacutes elhagyott Az elbirtoklaacutes nem szuumlkseacutegszerű szerzeacutesmoacutedja a res derelicta tulajdonjoga meg-szerzeacuteseacutenek az elsődlegesen birtokba veacutetellel toumlrteacutenik Elbirtoklaacutesra csak akkor van szuumlkseacuteg ha a dolgot nem a tulajdonosa hagyta el ekkeacutent ebből a szempont-boacutel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem joumln fi gyelembe Veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacuteshoz mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges hogy azt teacutenyleges derelictio előzze meg Iulianus egy veacutelemeacutenye alapjaacuten ugyanis (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) nem szerezhető meg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott dolgok tulajdonjoga mivel ehelyuumltt nem toumlrteacutenik derelictio ndash a dolog kidobaacutesaacutet a szuumlkseacuteg teszi el-keruumllhetetlenneacute ekkeacutent nem kizaacutert annak a lehetőseacutege hogy utoacutebb meacuteg visz-szateacuterjenek a dologeacutert154 A derelictio extreacutem eseteivel nem foglalkozik egyet emel csak ki ezek koumlzuumll a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacutet amelynek koumlreacuteben ndash veacutelemeacutenye szerint ndash animus derelinquendi neacutelkuumll toumlrteacutenik a dolog elhagyaacutesa A forraacutesok ebben az esetben majdnem egyhanguacute-an akkeacutent foglalnak aacutellaacutest hogy a dolog első talaacuteloacuteja nem szerezhet tulajdont a dolgon Annyi bizonyos hogy Iustinianus koraacuteban ez volt a derelinkvaacutelt dolog megszerzeacuteseacutenek rezsimje egyesek azonban keacutetseacutegbe vonjaacutek hogy a klasszikus jog szabaacutelyozaacutesa is hasonloacute lett volna155

150 ROMANO (2002) i m 140151 ROMANO (2002) i m 142152 ROMANO (2002) i m 143153 VOCI (1952) i m 233154 VOCI (1952) i m 191155 VOCI (1952) i m 233

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete58

A pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutessal oumlsszefuumlggő tovaacutebbi veacutelemeacutenyeacutet egy az irodalomban sokat vitatott Paulus-helyre (Paul D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) alapiacutetja A fragmentumban leiacutert esetek kapcsaacuten raacutemutat hogy mindkeacutet eset a vevő scientiaacutejaacuteboacutel indul ki azonban szerinte aggaacutelyos hogy a szoumlveg ar-roacutel nem mond semmit hogy az első esetben emliacutetett eladoacute mieacutert szorul elbir-toklaacutesra Eme informaacutecioacute hiaacutenyaacuteban csupaacuten keacutet lehetőseacuteg adoacutedik vagy azeacutert kell az elbirtoklaacutes mert a dolog res mancipi vagy pedig az elbirtoklaacutes aacuteltalaacute-ban szuumlkseacuteges volt Megaacutellapiacutetaacutesa szerint azonban az ilyen esetekben mindig szuumlkseacuteges lesz az elbirtoklaacutes mivel olyan res derelictaacuteroacutel van szoacute amelyet nem a tulajdonos hagyott el156

A maacutesik csoportba tartozoacute neacutezetek koumlzoumls jellemzője hogy a derelictio ndash occupatio eacutes a traditio koumlzoumltt analoacutegiaacutet veacutelnek felfedezni Eme elkeacutepzeleacutes nagyformaacutetumuacute kibontaacutesa Bonfante neveacutehez fűződik aki aacuteltalaacutenossaacutegban nem eacutert egyet azzal a neacutezettel hogy a res derelicta az első birtokba vevő tulajdo-naacuteba keruumll157 Az occupatio koumlreacuteben aacuteltalaacuteban szuumlkseacutegesnek tartja a scientia megleacuteteacutet vagyis hogy a megszerző tudataacuteban legyen a dolog derelinkvaacutelt vol-taacutenak158 Ezen tuacutelmenően azonban kuumlloumlnbseacuteget tesz egyfelől a klasszikus eacutes a iustinianusi jog szabaacutelyai valamint maacutesfelől a res mancipi eacutes nec mancipi derelictae koumlzoumltt amelyek mint elteacuterő termeacuteszetű dolgok elteacuterő moacutedokon sze-rezhetők meg Ami a klasszikus eacutes iustinianusi jog koumlzoumltti elteacutereacutest illeti veacutelemeacute-nye szerint a klasszikus jogban doumlntő jelentőseacutegű volt hogy az elhagyott dolog res mancipi vagy nec mancipi volt-e amiacuteg a iustinianusi jogban ndash tekintettel arra hogy eme keacutet dologosztaacutely koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes abban a korban maacuter nem volt hasznaacutelatban ndash az ingoacutek eacutes ingatlanok derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre tevődik aacutet a hangsuacutely159 Elgondolaacutesa szerint a klasszikus jogban a res mancipi derelicta eseteacuteben azeacutert szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes mert szerinte a birtokba veacute-tellel csak in bonis keruumllne a dolog civiljogi tulajdon azonban meacuteg nem kelet-kezne rajta160 A iustinianusi jogban beaacutellt vaacuteltozaacutesok nyomaacuten az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg elhagyott ingatlanok eseteacuteben mindig ingoacutek eseteacuteben pedig csak a nem tulajdonos aacuteltali derelictio eseteacuteben aacutell fenn Neacutezete szerint egyeacutebkeacutent a derelictio az occupatio keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedik szorosan amely utoacutebbi szer-zeacutesmoacuted jelentős rokon vonaacutesokat mutat a traditioacuteval eacuteppen eme hasonloacutesaacutegnak koumlszoumlnhető hogy korszaktoacutel fuumlggetlenuumll a roacutemai jog mindig elismerte a bir-tokba veacutetellel bekoumlvetkező azonnali tulajdonszerzeacutest ndash legalaacutebbis a dolgok egy

156 VOCI (1952) i m 234ndash235157 BONFANTE (1968) i m 257 260158 BONFANTE (1968) i m 262159 BONFANTE (1968) i m 263ndash265160 BONFANTE (1968) i m 265

59IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

meghataacuterozott koumlreacuteben161 Ezek alapjaacuten oumlsszesseacutegeacuteben azzal eacutervel hogy a res mancipi traditioacuteja eseteacuten is ndash mivel egy szaacutermazeacutekos szerzeacutesmoacutedroacutel van szoacute ndash csak a megszerző vagyonaacuteba keruumllne a dolog de civiljogi tulajdont csak elbir-toklaacutessal szerezhetne felette Ezzel szemben a res nec mancipi eseteacuteben elfo-gadhatoacutenak veacuteli azt a neacutezetet amely szerint a dolog azeacute lesz aki annak birtokaacutet megszerzi162 A derelictio ndash occupatio valamint a traditio koumlzoumltti hasonloacutesaacutegot abban laacutetja hogy az elhagyaacutes illetőleg a birtokba veacutetel nem keacutet egymaacutestoacutel fuumlg-getlen aktus hanem egyuumlttesen alkotnak egyetlen aacutetruhaacutezaacutest amelynek kereteacute-ben a megszerző tudata aacutet kell hogy fogja a maacutesik feacutelnek a dolog aacutetengedeacuteseacutere iraacutenyuloacute akarataacutet is Ennek megleacutete eseteacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa roumlgvest veacutegbe-megy eacuteppuacutegy mint a traditio eseteacuteben ahol a felek aacutetruhaacutezaacutesban valoacute meg-egyezeacutese teszi lehetőveacute az azonnali tulajdonaacutetszaacutellaacutest163

Kruumlger elgondolaacutesa annyiban koumlveti Bonfante neacutezeteacutet hogy ő is elkuumlloumlniacuteti egymaacutestoacutel a jogfejlődeacutes klasszikus eacutes iustinianusi korszakaacutet164 A derelictio leacute-nyegeacutet alapvetően abban laacutetja hogy a tulajdonosnak teacutenylegesen fel kell adnia a dolog birtokaacutet valamint meg kell hogy legyen az erre iraacutenyuloacute akarat is165 A birtokba vevő vonatozaacutesaacuteban megaacutellapiacutetja hogy a scientia mindoumlssze a teacutenyek-kel oumlsszefuumlggeacutesben kellett hogy meglegyen a jogi helyzet aacutetlaacutetaacutesaacutet maacuter nem kiacute-vaacutentaacutek meg166 A prokuliaacutenusndashszabiniaacutenus neacutezetkuumlloumlnbseacuteget bemutatoacute forraacutes-szoumlveg elleneacutere hangsuacutelyozza hogy klasszikus jogban a birtokba vevő minden esetben ndash vagyis tekintet neacutelkuumll a dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutera ndash csak birtokosa lett a dolognak amely azonban possessio ad usucapionem volt Ebből koumlvetkezően a birtokba vevő minden esetben elbirtoklaacutesra szorult a civil-jogi tulajdon megszerzeacutese eacuterdekeacuteben167 Veacutelemeacutenyeacutet meglehetősen egyedi moacute-don taacutemasztja alaacute mindazokat a forraacutesszoumlvegeket amelyekben a derelinkvaacutelt dolog feletti azonnali tulajdonszerzeacutesről szoacutelnak egyszerűen interpolaacuteltnak nyilvaacuteniacutetja168 A posztklasszikus jogban a derelictioacutet a traditioacuteval azonosiacutetottaacutek

161 BONFANTE (1968) i m 257ndash259162 BONFANTE (1968) i m 265163 BONFANTE (1968) i m 262 Bonfante elgondolaacutesa jelenik meg Meyer-Collings munkaacutejaacuteban is

az ő jelentőseacutege az eddig irodalomhoz keacutepest a derelictio eredeteacuteről vallott egyedi felfogaacutesaacute-ban eacuterhető tetten Veacutelemeacutenye szerint ugyanis a derelictio eredőjeacutet eacuteppen a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteban kell keresni Vagyis a derelictio nem maacutes mint a iactus missilium kuumlloumlnoumls esete koumlvetkezeacuteskeacuteppen az utoacutebbi teacutenyaacutellaacutes mintegy aacutetmeneti helyet foglal el a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltt Vouml MEYER-COLLINGS (1932) i m 11 skk

164 KRUumlGER (1934) i m 155ndash189165 KRUumlGER (1934) i m 155166 KRUumlGER (1934) i m 180167 KRUumlGER (1934) i m 155ndash156168 KRUumlGER (1934) i m 166ndash167

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete60

annak eacuterdekeacuteben hogy a koumlruumllmeacutenyesnek tartott mindenkori elbirtoklaacutes koumlte-lezettseacutegeacutet megkeruumlljeacutek169 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi felett puszta birtokba veacutetellel keletkezhetett civiljogi tulajdon a res mancipi koumlreacuteben azon-ban eacuterthetően megmaradt az elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenye egeacuteszen addig amiacuteg a iustinianusi jog fel nem szaacutemolja a keacutet dologosztaacutelyt iacutegy a derelinkvaacutelt dolog felett birtokba veacutetellel lehetett tulajdont szerezni ndash felteacuteve hogy azt a tulajdonos hagyta el ndash mivel a res derelictaacutet gazdaacutetlan dolognak tekintetteacutek170

Az uacutejabb irodalomban Magyarorszaacutegon Benedek Ferenc professzor az olasz romanistaacutek koumlreacuteből Letizia Vacca a hollandok koumlzuumll pedig Hans Ankum fog-lalkozott reacuteszletesebben a derelictio keacuterdeacuteseivel171

Benedek a vonatkozoacute munkaacuteiban igyekszik feltaacuterni a derelictio teacutenyaacutellaacute-saacutet annak joghataacutesaacutet eacutes az elhagyott dolog jogi sorsaacutet Abboacutel indul ki hogy a rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok kazuisztikus jellegűek vagyis egymaacutestoacutel elteacuterő eacutes egymaacutessal szorosabban oumlssze nem fuumlggő teacutenyaacutellaacutesokat jeleniacutetenek meg mi toumlbb nem is azonos korszakboacutel szaacutermaznak172 A derelictio kapcsaacuten a forraacutesok-ban megjelenő kifejezeacutesek derelinquere eacutes pro derelicto habere koumlzuumll az utoacuteb-bit tartja jogi szakkifejezeacutesnek amely arra az aacutellapotra utal amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot elhagyta Ehhez animus derelinquendi kell amely nem igeacutenyel kifejezett nyilatkozatot elegendő a raacute-utaloacute magatartaacutes is A fő keacuterdeacutes ebben a koumlrben az animus derelinquendi mi-keacutenti eacutertelmezeacutese vajon az animus derelinquendi csak a tulajdonos eseteacuteben eacuter-telmezhető vagy meglehet maacutes nem tulajdonosnaacutel is aki a dolgot elhagyja A keacuterdeacutesre adott vaacutelasz oumlsszefuumlggeacutesben van a res derelicta megiacuteteacuteleacuteseacutevel is173 A res iactae eacutes a rabszolgaacutek derelictioacutejaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek elemzeacutese nyomaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a forraacutesok nem egyseacutegesen koumlzeliacutetik a derelictio szemeacutelyi oldalaacutet majd arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy az animus derelinquendi megleacutete nem koumltődik a tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a roacutemai jogban aacuteltalaacute-ban akkeacutent fogtaacutek fel a derelictioacutet mint a dolog birtokaacutenak veacutegleges eacutes szaacuten-deacutekolt feladaacutesaacutet174 A derelictio joghataacutesaacutenak elemzeacutese koumlreacuteben elsődlegesen a szabiniaacutenus ndash prokuliaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegre helyezi a hangsuacutelyt megaacutella-piacutetva hogy res pro derelicto habita tehaacutet az a dolog amelyet a mindenkori bir-tokos a veacutegleges birtokfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval hagyott el Ebből logikusan vonja le

169 KRUumlGER (1934) i m 168ndash169170 KRUumlGER (1934) i m 176171 BENEDEK (1983) i m 7ndash31 BENEDEK (1982) i m 698ndash706 BENEDEK (1984) i m 2109ndash2129

VACCA (1984) i m ANKUM (1986) i m 248ndash274172 BENEDEK (1983) i m 7ndash8173 BENEDEK (1982) i m 699 BENEDEK (1983) i m 9 BENEDEK (1984) i m 2112ndash2113174 BENEDEK (1983) i m 10ndash12

61IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

a tovaacutebbi koumlvetkezteteacutest hogy a res pro derelicto habita nem felteacutetlenuumll lesz res nullius ebbeacuteli mivolta kizaacuteroacutelag attoacutel fuumlgg hogy a dolgot a tulajdonos hagy-ta-e el vagy sem Mindebből laacutethatoacute hogy Benedek alapvetően elutasiacutetja a ko-raacutebbi irodalomban neacutepszerű elkeacutepzeleacutest hogy a joghataacutesok elsősorban ahhoz a teacutenyhez koumltődnek hogy a dolog res mancipi-e vagy sem Veacutelemeacutenye szerint a klasszikus jogban teljesseacuteggel irrelevaacutens volt az elhagyott dolog esetleges ilyen minősiacuteteacutese eacuteppuacutegy ahogy a iustinianusi jogban sem szaacutemiacutetott a dolog ingoacute avagy ingatlan mivolta175 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res derelicta jogi megiacuteteacuteleacutese a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől fuumlgg ez azonban a kuumllvilaacuteg ndash iacutegy az okkupaacuteloacute ndash szaacute-maacutera sem nyilvaacutenvaloacute ekkeacutent a birtokba vevő legjobb meggyőződeacutese elleneacutere sem lehet bizonyos afelől hogy a birtokba veacutetellel tulajdont is szerzett a dolog felett Ebből adoacutedoacutean a helyzet jogi szempontboacutel megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutera csak az elbirtoklaacutes joumlhet szaacutemiacutetaacutesba176 Az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel keacutet kiveacutetelt emliacutet egyfelől amikor nyilvaacutenvaloacute hogy a derelinkvaacuteloacute tulajdonos volt maacutesfe-lől pedig a missilia eacutes az avis amissa eseteacuteben nem szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes177

Vacca a derelictio teacutemakoumlreacutevel foglalkozoacute monograacutefi aacutejaacuteban az egeacutesz prob-leacutemakoumlr vizsgaacutelataacutet teljesen maacutes iraacutenyboacutel kezdi mint az irodalomban előtte baacuterki178 Joacutellehet a szerzők nagy toumlbbseacutege hosszabban-roumlvidebben eacutertekezett a iactus mercium probleacutemaacutejaacuteroacutel kiinduloacutepontkeacutent olyan formaacuteban egyikuumlk sem hasznaacutelta fel mint Vacca aki leacutenyegeacuteben az animus derelinquendi pontos oacutekori tartalmaacutet eacutes megiacuteteacuteleacuteseacutet kiacutevaacutenja feltaacuterni A vonatkozoacute forraacutesokboacutel egyeacutertelmű-en kiolvashatoacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg kapcsaacuten megfogalmazza oacutevatos koumlvetkezte-teacuteseacutet miszerint az animus derelinquendi nem eacutertelmezhető a tulajdonosi mivolt feladaacutesaacutera iraacutenyuloacute akaratkeacutent Aacutelliacutetaacutesaacutet alaacutetaacutemasztandoacute hivatkozik a kor ha-joacutezaacutesi szokaacutesaira amely szerint a hajoacute parancsnoka volt hivatva doumlnteni a ha-joacutet illetőleg a hajoacutezaacutest eacuterintő konkreacutet keacuterdeacutesekben179 Mi toumlbb a derelictio kouml-reacuteben felmeruumllő valoacutedi probleacutemaacutet nem abban laacutetja hogy az elhagyott dolog res mancipinek minősuumllt-e vagy sem illetve hogy a dolgot elhagyoacute szemeacutely tu-lajdonos volt-e vagy sem hanem abban hogy megengedhető-e valamely har-madik szemeacutelynek egy ilyen elhagyott dolog feletti tulajdonszerzeacutese elbirtoklaacutes uacutetjaacuten180 Ehhez az alapprobleacutemaacutehoz kapcsolja az animus derelinquendi keacuterdeacute-seacutet amelyet a forraacutesokban a derelictioacutera hasznaacutelt kifejezeacutesek elemzeacutese iraacutenyaacute-boacutel koumlzeliacutet meg Ennek nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a pro derelicto habere habita

175 BENEDEK (1982) i m 703 BENEDEK (1984) i m 2120176 BENEDEK (1983) i m 26ndash27 BENEDEK (1982) i m 703 BENEDEK (1984) i m 2121177 BENEDEK (1982) i m 706 BENEDEK (1984) i m 2128ndash2129178 VACCA (1984) i m 92 skk179 VACCA (1984) i m 94180 VACCA (1984) i m 95

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete62

fordulat arra utal hogy a dolog derelictum vagyis egy a dologhoz fűződő tu-dati viszonyulaacutest fejez ki veacutegső soron azt hogy a tulajdonos szaacutemaacutera maacuter nem lehetseacuteges annak visszaszerzeacutese181 Az irodalomban szinteacuten elsőkeacutent elemzi a res derelicta megtalaacutelaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutet intuitiacutev moacutedon mint arra raacutemutat a talaacutelaacuteskor a talaacuteloacute koumlzel sem teljes bizonyossaacuteggal keacutepes a dolog el-veszteacutese koumlruumlli oumlsszes koumlruumllmeacutenyt maradeacutektalanul belaacutetni nemhogy eacuterteacutekelni Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint a talaacuteloacute ha uacutegy gondolja hogy a dolog pro derelicto habita joacutehiszemű lesz oumlnmagaacuteban veacuteve pedig az egeacutesz szituaacutecioacute alkalmas az elbirtoklaacutes megalapozaacutesaacutehoz182

Hans Ankum tanulmaacutenyaacuteban főkeacutent egyetlen Digesta-szoumlveggel foglalkozik (Pomp D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) eacutes ennek kapcsaacuten fejti ki toumlbbek koumlzoumltt a derelictioacutera vonatkozoacute neacutezeteit is Veacutelemeacutenye szerint a kivaacutelasztott szoumlveg je-lentőseacutege abban aacutell hogy ebből ismerhető meg a legjobban a klasszikus jog derelictio-felfogaacutesa183 Ugyanakkor ez a szoumlveg nem vizsgaacutelhatoacute kizaacuteroacutelag oumln-magaacuteban ekkeacutent a szerző egybeveti az utaacutena koumlvetkező szinteacuten Pomponiustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacutekkel is amelynek nyomaacuten ő maga is megaacutellapiacutetja ami az iro-dalomban aacuteltalaacutenosan ismert joacutellehet a keacutet szoumlveg ugyanattoacutel a jogtudoacutestoacutel eacutes ugyanonneacutet szaacutermazik mi toumlbb a Digestaacuteban is egymaacutes utaacuten koumlvetkeznek meacutegis alapvetően egymaacutesnak ellentmondoacute textusokroacutel van szoacute184 A szoumlvegek ndash toumlbb maacutes szoumlveggel egyuumltt elveacutegzett ndash eacutertelmezeacutese nyomaacuten raacutemutat hogy a reacutegebbi tan eacutertelmeacuteben a tulajdonos a derelictio aacuteltal a tulajdonjogot meacuteg nem vesziacuteti el csupaacuten azt koumlvetően amikor az occupans az elbirtoklaacutesi idő letel-teacutet koumlvetően tulajdonossaacute vaacutelik185 Ugyanakkor Paulus egy veacutelemeacutenye tudoacutesiacutet a jogtudoacutesok koumlzoumltti elteacuterő neacutezetekről is (Paul D 41 7 2 1 [54 ad ed]) amely alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a Paulus-szoumlvegben emliacutetett Iulianus aacutel-tal keacutepviselt felfogaacutes teljesseacuteggel uacutejszerű lehetett amely felfogaacutes szerint a tu-lajdon elveszteacuteseacutevel kapcsolatosan a derelinkvaacuteloacute akarata volt doumlntő Ekkeacutent a derelictio nyomaacuten a derelinkvaacuteloacute elvesziacutetette a res mancipi feletti tulajdonjogot is Kifejti hogy a vonatkozoacute utoacutebbi szoumlvegben ndash mivel a principiumban a tulaj-donos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute ndash csak res mancipi elbirtoklaacutesaacuteroacutel lehet szoacute A derelinkvaacutelt res nec mancipi eseteacuteről ndash oumlsszhangban Ulpianus veacutelemeacute-nyeacutevel (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed]) ndash az mondhatoacute el hogy az occupans a birtok-baveacutetel aacuteltal megszerzi a dolog tulajdonaacutet is Mindezekből a forraacutesokboacutel meg-laacutetaacutesa szerint az tűnik ki hogy a reacutegebbi Proculus neveacutehez fűződő felfogaacutest a

181 VACCA (1984) i m 95ndash96 120 122182 VACCA (1984) i m 96ndash97183 ANKUM (1986) i m 248184 ANKUM (1986) i m 262185 ANKUM (1986) i m 263

63IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezet utoacutebb mintegy feluumlliacuterta Paulus pedig ez utoacutebbi fel-fogaacutessal eacutertett egyet186 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet nem egy prokuliaacutenus‒szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről hanem egy reacutegebbi (Proculus) eacutes egy uacutejabb (Iulianus) neacutezet talaacutelkozaacutesaacuteroacutel van szoacute amelyek a praxisban egymaacutest koumlvetteacutek187

Kijelenti hogy a derelictioacutet koumlvető occupatioacutet a klasszikus jogaacuteszok a traditioacuteval meacuteghozzaacute in incertam personam veacutegrehajtott traditioacuteval azonosiacute-tottaacutek eacutes mind a res mancipi mind a nec mancipi vonatkozaacutesaacuteban a megszerzőt ugyanuacutegy kezelteacutek188 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi okkupaacuteloacuteja mind civiljogi mind pedig bonitaacuter tulajdont szerzett a dolog felett a res mancipi fog-laloacuteja azonban csak bonitaacuter tulajdonos lett189 Azeacutert hogy előbbi aacutelliacutetaacutesaacutet neacutemi-keacutepp aacuternyalja raacutemutat hogy a derelictio eacutes occupatio valamint a traditio bi-zonyosan nem azonosak jogi szempontboacutel aacutem hasonloacutesaacuteguk olyan fokuacute hogy ez maacuter a jogkoumlvetkezmeacutenyek azonossaacutegaacuteban is megnyilvaacutenul Ennek oka azon-ban nem pusztaacuten egyszerű hasonloacutesaacutegon alapszik a res mancipi okkupaacuteloacutejaacutenak helyzete ugyanis nem lehetett jobb mint azeacute aki traditio uacutetjaacuten szerezett meg egy res mancipit azaz csak elbirtoklaacutes reacuteveacuten vaacutelhatott tulajdonossaacute Miutaacuten a klasszikus jogban a res mancipi tulajdonjogaacutenak aacutetruhaacutezaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő meg-szerzeacutese mancipatio vagy in iure cessio formaacutejaacuteban mehetett veacutegbe eacuterthető hogy a jogaacuteszok akkeacutent veacutelekedtek hogy az okkupaacuteloacute is csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhet civiljogi tulajdont Amennyiben ettől elteacutertek volna az gyakorlatilag a mancipatio eltoumlrleacuteseacutet jelentette volna ami pedig az adott ponton a fraus legis nem csekeacutely kockaacutezataacuteval jaacutert190

1 A lsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben

A derelictio főneacutevi alakban nem talaacutelhatoacute meg a forraacutesokban mi toumlbb főneacutevi alakja a klasszikus latinban egyaacuteltalaacuten nem is leacutetezik191 A jogi forraacutesokban mind a relinquere eacutes a derelinquere igeacutek mind pedig a pro derelicto habere kifejezeacutes egyaraacutent megjelennek A relinquere ndash derelinquere viszonyaacuteban egyes felteveacute-sek szerint a relinquere klasszikus kifejezeacutes amiacuteg a derelinquere ige csupaacuten

186 ANKUM (1986) i m 264187 ANKUM (1986) i m 264ndash265 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy raacutemutat Iavolenus hasonloacute-

keacuteppen veacutelekedett a keacuterdeacutesről mint a bdquoszabiniaacutenusokrdquo (Iav D 45 3 36 [14 epist])188 ANKUM (1986) i m 269189 ANKUM (1986) i m 270190 ANKUM (1986) i m 270ndash271191 A szoacute koumlzvetlenuumll a linquere igeacuteből ered amelynek nem leacutetezik sem főneacutevi sem melleacutekneacutevi

alakja A prefi xummal leacutetrejoumlvő relinquere igeacutenek azonban maacuter mindkeacutet neacutevszoacutei alakja is-mert eacutes hasznaacutelatos volt Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoliquorsquo

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete64

a kompilaacutetorok teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően jelenik meg a forraacutesokban192 Ezen a ponton maacuter adoacutednak veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegek az irodalomban Romano a forraacutesok tuumlkreacuteben uacutegy veacuteli hogy a birtokkal valoacute felhagyaacutest a relinquere ige jeloumllte a derelinquere veacutelemeacutenye szerint annyiban biacuter meacutelyebb tartalommal hogy ez utoacutebbi ige a tulajdonos aacuteltali birtokelhagyaacutes megjeloumlleacuteseacutere volt fenn-tartva193 Ehhez keacutepest Kruumlger eacutes Benedek is csak annyit aacutellapiacutetanak meg hogy a derelinquere rem kifejezeacutes arra vonatkozik amikor valaki egy dolog bir-toklaacutesaacuteval teljesen eacutes veacuteglegesen ndash vagyis elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal ndash felhagy194 Ugyanakkor Benedek nagyon helyesen eacuterzeacutekeli hogy a derelinquere ige moz-zanatos voltaacuteboacutel adoacutedoacutean egyszeri azonnal lezaacuteruloacute cselekveacutest jeleniacutet meg eh-hez keacutepest a pro derelicto habere kifejezeacutes sokkal inkaacutebb tűnik jogi terminus-nak195 Ennek eacutertelmezeacutese koumlreacuteben is talaacutelkozhatunk aacuternyalatnyi elteacutereacutesekkel Benedek szerint a kifejezeacutes aacutellapotot fejez ki meacuteghozzaacute azt amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot elhagyta Okfejteacuteseacuteből az tű-nik ki mintha ezt az aacutellapotot objektiacutevnek eacutes minden esetben bekoumlvetkezőnek gondolnaacute196 Ehhez keacutepest a toumlbbi szerző felfogaacutesa ha sokban nem is kuumlloumlnbouml-zik neacutemikeacutepp aacuternyaltabb Kruumlger Romano eacutes Vacca is alapvetően uacutegy iacuteteacutelik meg hogy a pro derelicto habere (neacutehol passziacutev infi nitivusszal haberi) for-dulat nem egy objektiacutev aacutellapotot hanem a szemeacutely tudati viszonyulaacutesaacutet fejezi ki uacutegy veacuteli hogy a dolog elhagyott197 Kruumlger eacuterdekesen koumlveti veacutegig a ki-fejezeacutes egyes elemeinek jelenteacutestartalmaacutet A pro derelicto kifejezeacutes oumlnmagaacute-ban egy olyan dologra hasznaacutelhatoacute amelynek a birtokaacuteval valaki felhagyott A habere aacutellapotot fejez ki ndash akaacuter azt hogy valaki illetőleg valami valamilyen aacutellapotban van akaacuter azt hogy a jelzett aacutellapotba keruumllt A habere pro kifeje-zeacutes pedig azt jeleniacuteti meg hogy valaki valamilyennek tart egy adott aacutellapotban leacutevő dolgot198 Romano raacutemutat arra hogy az ebbeacuteli veacutelekedeacutes nem egyseacuteges

192 ROMANO (2002) i m 105ndash106 koraacutebbi irodalommal A liquere ige maga is annyit tesz el-hagyni valamit vagy valakit felhagyni valamivel ehhez keacutepest a derelinquere inkaacutebb maga moumlgoumltt hagy jelenteacutest hordoz ekkeacutent jelenteacutestartalmaacuteban joacuteval erőteljesebb mint relinquere Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoliquorsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoderelinquerersquo Megkockaacuteztathatoacute hogy a derelinquere eacuteppen eme lsquomaga moumlgoumltt hagyrsquo je-lenteacutese miat vaacutelt inkaacutebb szakkifejezeacutesseacute mert a jelenteacutes keacutepszerűen is utal az elhagyaacutes veacuteg-legesseacutegeacutere ezzel egyszersmind az elhagyoacute szemeacutely szaacutendeacutekaacutera is

193 ROMANO (2002) i m 112194 KRUumlGER (1934) i m 157 BENEDEK (1983) i m 9 195 ROMANO (2002) i m 104 BENEDEK (1983) i m 9196 BENEDEK (1983) i m 9197 ROMANO (2002) i m 106 KRUumlGER (1934) i m 157 VACCA (1984) i m 120 Vouml FINAacuteLY (1884)

i m s vv lsquohabeorsquo lsquohabitusrsquo eacutes lsquoprorsquo198 KRUumlGER (1934) i m 157ndash158 Ezzel egyezően ld meacuteg Oxford Latin Dictionary (1968) i m s

v lsquoderelictusrsquo bdquoto consider as being abandonedrdquo

65IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

hiszen egy dolgot haacuterom szempontboacutel lehet elhagyottnak tekinteni Elsőkeacutent a derelinkvaacuteloacute szemszoumlgeacuteből aki lehet a dolog tulajdonosa de megeshet az is hogy nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Maacutesodikkeacutent elhagyottnak tekinthe-tő egy dolog az okkupaacuteloacute szempontjaacuteboacutel aki eacuteppen azon az alapon veszi birtok-ba a dolgot hogy elhagyottnak veacuteli harmadikkeacutent pedig a kuumllvilaacuteg szempontjaacute-boacutel Keacuterdeacutes hogy szakkifejezeacuteskeacutent vagyis szigoruacutean jogi szempontboacutel neacutezve a haacuterom lehetőseacutegből melyiket kell relevaacutensnak tekinteni Veacutelemeacutenye szerint amikor a forraacutesok a pro derelicto habere fordulatot hasznaacuteljaacutek akkor kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacutera koncentraacutelnak Ennek jelentőseacutegeacutet abban laacutetja hogy amiacuteg a ki-fejezeacutes aacuteltalaacutenos koumlznapi eacutertelmeacuteben pusztaacuten egy az adott dologra vonatkozoacute felfogaacutest veacutelekedeacutest fejez ki addig a szakmai terminus maacuter taacutegabban a teacutenyle-ges fi zikai elhagyaacutesra iraacutenyuloacute szaacutendeacutekot is megjeleniacuteti Azt mutatja tehaacutet hogy a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről megtett ugyan mindent az elhagyaacutes meacutegsem be-fejezett mivel nem koumlvette occupatio vagyis a dolog mindoumlssze a derelinkvaacuteloacute szempontjaacuteboacutel tekinthető nem az ő tulajdonaacuteba tartozoacutenak ez azonban teacuteny-legesen nincs iacutegy Ekkeacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy derelinquere eacutes pro derelicto habere gyakorlatilag ugyanazt jelentik ezeacutert gyakran fordulnak elő egyuumltt ugyanabban a szoumlvegben amiacuteg azonban a pro derelicto habere kifeje-zeacutes egy a dologra vonatkozoacute veacutelekedeacutesre helyezi a hangsuacutelyt (ekkeacutent a cselek-vő szaacutendeacutekaacutet is implikaacutelja) addig a derelinquere ige a cselekveacutes vagyis a teacuteny-leges fi zikai birtokfeladaacutes oldalaacuteroacutel koumlzeliacutet jelenteacutestartalmaacuteban a veacutelekedeacutes eacutes a szaacutendeacutek maacutesodlagos199

2 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra vonatkozoacute egyes szoumlvegek alapjaacuten)

A derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutenak tisztaacutezaacutesa soraacuten elsődlegesen azt a keacuterdeacutest kell meg-vizsgaacutelni hogy a Digestaacuteban szereplő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyek alapjaacuten mit tekint-hetuumlnk a derelictio alapvető fogalmi elemeinek200 Alapvető keacuterdeacutesek lehetnek ebben a koumlrben hogy ki milyen dolgot eacutes milyen magatartaacutessal derelinkvaacutelhat

A titulus legelső Ulpianustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke szerint abban az esetben ha egy dolog pro derelicto aacutellapotba keruumll az abban a pillanatban megszűnik a mi-eacutenk lenni eacutes roumlgtoumln az azt okkupaacuteloacuteeacute lesz hiszen egy dolog felett ugyanolyan moacutedon lehet tulajdont szerezni ahogy a dolog feletti tulajdonjog megszűnt

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis

199 ROMANO (2002) i m 106ndash107200 Ehhez reacuteszletesen ld ROMANO (2002) i m 109ndash121 BENEDEK (1983) i m 9 eacutes skk

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete66

statim fi t quia isdem modis res desinunt esse nostrae quibus adquiruntur

Mind a desinere eacutes a fi eri igeacutek mind pedig a statim szoacute kettős hasznaacutelataacuteval Ulpianus markaacutensan eacuterzeacutekelteti hogy a derelictio eacutes az occupatio egymaacutes komplementerei amelyet a quia utaacuteni melleacutekmondat is erősiacutet Az első fordulat-ban kuumlloumlnbseacuteg van a desinit eacutes a fi eri igeacutekhez tartozoacute tovaacutebbi bőviacutetmeacutenyek te-kinteteacuteben előszoumlr nostra esse utoacutebb pedig occupantis (ti esse) szerepel Ha uacutegy tetszik a keacutet bőviacutetmeacuteny egymaacutes tuumlkoumlrkeacutepei egyeacutertelműen egymaacutesra mu-tatnak tehaacutet amit mi elhagyunk azt baacuterki foglalaacutessal megszerezheti Az ilyen szemeacutelyt nevezi a jogtudoacutes roumlviden occupansnak vagyis okkupaacuteloacutenak fogla-laacutessal szerző szemeacutelynek A quia utaacuten koumlvetkező magyaraacutezoacute melleacutekmondat to-vaacutebbi a fentieket erősiacutető informaacutecioacutekkal szolgaacutel Ulpianus szerint a tulajdon megszűneacutese eacutes megszerzeacutese isdem modis toumlrteacutenik vagyis ugyanolyan moacutedon Ez nyilvaacutenvaloacutean nem arra utal hogy a derelictio eacutes az occupatio ugyanazt je-lenteneacute hanem mindoumlssze arra mutat raacute hogy a keacutet jogcselekmeacuteny rendsze-rint egymaacutest kiegeacutesziacuteti A forraacuteshelyből tehaacutet az koumlvetkezik hogy ha valaki derelinkvaacutel egy dolgot akkor megszűnik a dolog feletti tulajdonjoga aminek a jogkoumlvetkezmeacutenye hogy baacuterki foglalaacutessal tulajdont szerezhet a dolog felett201

Ami a derelictio alanyait illeti a szekunder irodalomban aacuteltalaacuteban vitatott hogy derelictioacutenak csak valamely dolognak a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet kell tekinteni vagy ugyanebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik a dolog puszta birtokosa aacutel-tali elhagyaacutes is Az itt vaacutezolt zavar annaacutel is inkaacutebb eacuterthető mivel meacuteg a pro derelicto tituluson beluumlli forraacutesok sem egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a keacuterdeacutest A fentebb bemutatott szoumlveg amely a derelictio eacutes az occupatio egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezza nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a tulajdonosi derelictioacutet veszi alapul a birtokos neacutevmaacutes hasznaacutelataacuteboacutel eredően Az ezt koumlvető Paulustoacutel szaacutermazoacute maacutesodik toumlredeacutek nem csupaacuten valoacutesziacutenűleg hanem egyeacutertelműen a tulajdono-si derelictio alapjaacuten aacutell202

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

A szoumlveg eacuterdekesseacutege ndash azon tuacutel hogy a dolog pro derelicto mivolta expressis verbis annak uraacutetoacutel ered (a domino) ndash a bdquosi sciamusrdquo fordulatban eacuterhető tetten Jelenteacutese nem keacuterdeacuteses aacutem probleacutemaacutesnak tűnhet hogy mire is vonatkozik ez a

201 Ehhez ld meacuteg ROMANO (2002) i m 104 BENEDEK (1983) 13 VACCA (1984) i m 113ndash114 eacutes 130

202 Ezzel egyezően ROMANO (2002) i m 107 BENEDEK (1983) i m 12ndash13

67IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

fordulat203 Tuumlzetesebb vizsgaacuteloacutedaacutes utaacuten felteacutetelezhető hogy minden bizonnyal az előtte aacutelloacute egeacutesz koumlzleacutesre mivel az utaacutena koumlvetkező melleacutekmondatban taacuter-gyas ige szerepel (adquirere) ami mellett azonban nincs taacutergy hiszen az csak az előző mondat taacutergya lehet a koumlzleacutesben ugyanis ez a teacutema a maacuter ismert elem az uacutej informaacutecioacute (reacutema) pedig a teljes maacutesodik tagmondat possumus adquirere Vagyis adquirere taacutergya rem ahhoz pedig hozzaacute tartozik a pro derelicto habita fordulat ennek pedig tovaacutebbi bőviacutetmeacutenye az a domino Ebből pedig logiku-san csak az koumlvetkezhet hogy a si sciamus szoumlvegreacuteszben megfogalmazott is-meretuumlnk az egeacutesz teacutemaacutera kell hogy vonatkozzon rem pro derelicto habita a domino Tehaacutet ha a tudatunk aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a tulajdonos derelinkvaacutelta a dolgaacutet akkor az ilyen dolog felett tulajdont szerezhetuumlnk204 Annak elleneacute-re igaz ez az aacutelliacutetaacutes hogy a szoumlvegben csak adquirere szerepel nem pedig dominium adquirere205 Iacutegy a forraacuteshelyekből nyerhető ismeret az hogy ha a do-log tulajdonosa derelinkvaacutelja a dolgaacutet azon baacuterki egyszerű birtokba veacutetellel tu-lajdont szerezhet A scientiaacutera utalaacutes a szoumlvegben maacuter tuacutelmutat a derelictio ala-nyainak vizsgaacutelataacuten eacutes sokkal inkaacutebb koumltődik a keacutesőbbiekben tuumlzetesebben is goacutercső alaacute veendő animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutehez206

203 Jelenteacuteseacutehez ld ERNOUT ndash MEILLET (19513) i m Oxford Latin Dictionary (1968) i m FINAacuteLY (1884) i m s v lsquosciorsquo

204 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően VACCA (1984) i m 74 ellenteacutetesen ROMANO (2002) i m 143 aki szerint a scientia koumlvetelmeacutenye nem a szerzeacutes felteacutetele Ehhez kapcsoloacutedoacutean annyi meg-jegyzendő hogy a szoumlvegben eacuteppen az adquirere ige szerepel Vagyis legfeljebb csak azt le-het aacutelliacutetani hogy nem az azonnali szerzeacuteshez koumltődik a scinetia kriteacuteriuma aacutem ha az okku-paacuteloacute elbirtoklaacutessal szerez tulajdont a dolog felett a joacutehiszeműseacuteg annak koumlreacuteben is felteacutetel Ezzel első tekintetre reacuteszben ellenteacutetesen Bessenyő aki ebben a vonatkozaacutesban a si sciamus kifejezeacutest csak a dolog elhagyott voltaacutera vonatkoztatja Veacutelemeacutenye szerint ahhoz hogy az occupatio joghataacutelyos legyen foglalaacutesi szaacutendeacutek szuumlkseacuteges amely eacutertelemszerűen előfelteacutete-lezi annak ismereteacutet hogy a dolog uratlan erre utal a si sciamus kifejezeacutest A dolog uratlan voltaacuteroacutel valoacute tudaacutes neacutelkuumll nincs lehetőseacuteg a tulajdonszerzeacutesre annak elleneacutere hogy maga a tulajdonszerzeacutes a tudati folyamatok koumlreacuten kiacutevuumll esik (Ennek a neacutezetnek ugyanakkor neacutemi-keacutepp ellentmondani laacutetszik a Iulianus neveacutehez koumlthető azon Digesta-textus amely az ilyen esetre csak a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest nem tartja elkeacutepzelhetőnek ndash ld Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy ebbeacuteli veacutelemeacutenyeacutet ő is a Digesta egyik szoumlvegeacutere alapozza (Iul D 41 7 6[3 ad Urs Ferocem]) Ld BESSENYŐ (1996) i m 58 Maacutesutt ugyanakkor maacuter kifejezetten uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a vizsgaacutelt szoumlvegben a derelinkvaacuteloacute tu-lajdonosi minőseacutege keacutetseacutegtelen Vouml BESSENYŐ (1996) i m 60

205 Alaacutetaacutemaszthatoacute ez a veacutelemeacuteny ama teacutennyel hogy a keacutesőbb bemutataacutesra keruumllő első paragra-fusban Paulus (D 41 7 2 1 [54 ad ed]) keacutet elteacuterő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyt ismertet eacutes egyszer-smind vaacutelaszt is koumlzuumlluumlk hogy ő melyiket tartja helyesnek

206 Ezzel kapcsolatosan Vacca kiemeli hogy a prokuliaacutenus veacutelemeacuteny szerinti meggyőződeacutes (scientia) elmeacuteletileg kuumlloumlnboumlző koumlruumllmeacutenyekből vezethető le mint amilyen peacuteldaacuteul a tulaj-donos aacuteltali a dolog feletti tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacutenyuloacute akaratnyilvaacuteniacutetaacutes vagy eacutep-pen a tulajdonosnak abbeacuteli meggyőződeacutese hogy a dolog birtokaacutenak elveszteacutese okaacuten nincs maacuter moacutedja a dolog visszaszerzeacuteseacutere Ugyanakkor szerinte ez ndash az eme eredmeacuteny eleacutereacutese iraacute-nyuloacute baacutermifeacutele reaacutelaktus hiaacutenyaacuteban ndash oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutenek

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete68

Ezen a ponton adoacutedik a felteveacutes hogy ha olyan szoumlvegek megtalaacutelhatoacuteak a Digesta eme titulusaacuteban amelyek kimondva-kimondatlanul a tulajdonoshoz kapcsoljaacutek a derelictioacutet akkor okszerűen kell hogy szerepeljen a titulusban olyan veacutelemeacuteny is amely azt az esetet elemzi amikor nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Első tekintetre ilyennek tetszhet az a toumlredeacutek amelyben Paulus ar-roacutel iacuter hogy azt a dolgot amelyet valaki elhagyott eacutes amelyről uacutegy veacuteljuumlk hogy birtokba vehető elbirtokolhatjuk abban az esetben is ha nem tudjuk hogy ki hagyta el azt

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam si ignoramus a quo derelictum sit

A szoumlveg egyes elemeinek (haberi putamus ndash ignoramus ndash a quo derelictum sit) vizsgaacutelata alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy Paulus veacutelemeacutenye szerint a derelinkvaacutelt dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben nem felteacutetel a jogelőd ismerete Adott tehaacutet egy olyan helyzet amikor valaki birtokba vesz egy gazdaacutetlanul heverő dolgot joacutehi-szeműen pro derelicto habitaacutenak tartva azt Teszi ezt mindannak elleneacutere hogy fogalma sincs arroacutel hogy azt a tulajdonos vagy maacutes szemeacutely hagyta-e el207 Igazsaacuteg szerint a szoumlveg meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet az okkupaacuteloacute ugyanis a dolog elhagyott voltaacuteban sem lehet objektiacuteve biztos eacutes minden bizonnyal a megtalaacute-laacutes koumlruumllmeacutenyei alkalmatlanok arra hogy hozzaacutejusson az emliacutetett hiaacutenyzoacute in-formaacutecioacutekhoz Paulus veacutelemeacutenye eacutertelmeacuteben pedig elbirtokolhatja a dolgot208

megalapozaacutesaacutehoz a teacutenyleges hataacutes tehaacutet csak akkor aacutell be amikor valaki magaacutet a dolgot megszerzi Mindezzel szemben a szabiniaacutenus felfogaacutes szerint pusztaacuten az arra iraacutenyuloacute aka-rat hogy a dolog pro derelicto habita legyen elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutehez mivel a har-madik szemeacutely aacuteltali megszerzeacutes nem tekinthető res nullius megszerzeacuteseacutenek Reacuteszletesen ld VACCA (1984) i m 8692

207 Ebben az eacutertelemben ld VACCA (1983) i m 792 aki a lsquosi ignoramus a quo derelictum sitrsquo fordulatot az obejtkiacutev bizonyossaacuteg hiaacutenyakeacutent eacuterteacutekeli Eacuterdemes fi gyelemmel lenni az egyes esetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre is Egy maacuter koraacutebban valakinek a tulajdonaacuteban aacutelloacute tehaacutet nulliusnak nem minősuumllő dolog megszerzeacutese koumlreacuteben komoly gyakorlati neheacutezseacuteget jelent annak bizonyiacutetaacutesa hogy a tulajdonos teacutenylegesen meg akart-e vaacutelni a dologtoacutel vagy csupaacuten aacutetmenetileg vaacutelt meg tőle Ezzel szemben ha valaki talaacutel egy dolgot amely lehet akaacuter veacutegle-gesen elhagyott de ugyaniacutegy lehet elvesztett vagy a keacutesőbbi visszaszerzeacutes szaacutendeacuteka mellett ideiglenesen otthagyott eacutes meacutegis meggyőzi magaacutet (mert tegyuumlk hozzaacute erre a koumlruumllmeacutenyek is alapos okkal indiacutetjaacutek) hogy ez a dolog most maacuter pro derelicto habita eacutes ndash ekkeacutent joacutehisze-műen ndash birtokba veszi azt csak akkor szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet ha az elbirtoklaacutesi idő eltelt Ehhez ld VACCA (1983) i m 795

208 Mint azt Vacca megjegyzi hogy Paulus ehelyuumltt tartoacutezkodik aacutellaacutest foglalni abban a keacuterdeacutes-ben hogy az elbirtoklaacutesra pro derelicto vagy esetleg valamilyen maacutes jogciacutemen keruumllhet sor Ezzel kizaacuterja annak a lehetőseacutegeacutet hogy a birtokos az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemben reacute-szesuumlljoumln eacuteppen azeacutert mivel szaacutemaacutera koumlzoumlmboumls hogy ki hagyta el a dolgot amelynek kouml-vetkezmeacutenye hogy a jogciacutem nem bizonyiacutethatoacute Ld VACCA (1984) i m 74

69IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal az elbirtoklaacutes keacuterdeacutese is megjelenik a derelictio probleacute-makoumlreacuteben amellyel szinteacuten keacutesőbb foglalkozunk Az előbbi veacutelemeacutenyhez keacute-pest valamelyest elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Pomponius is amikor arroacutel iacuter hogy az a dolog amelyet valaki elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash tehaacutet az elhagyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t [hellip]

Joacutellehet ez a Pomponius-veacutelemeacuteny folytatoacutedik a Digestaacuteban azonban a teljes szoumlveg keacutet egymaacutestoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethető reacuteszre oszlik A szoumlveg ehelyuumltt ideacutezett első fordulata aacuteltalaacutenos jellegű aacutelliacutetaacutest tartalmaz ha uacutegy tetszik egyfajta ratio decidendivel aacutellunk szemben Ehhez keacutepest a szoumlveg keacutesőbbiekben bemutataacutesra keruumllő folytataacutesa maacuter keacutet konkreacutet esetet elemez a peacutenz elszoacuteraacutesaacutet eacutes a madarak szabadon engedeacuteseacutet eacutes a szoumlveg veacutegeacuten szereplő indokolaacutes is ehhez kapcsoloacutedik A szoumlveg első feleacutenek eacutertelmeacuteben az elhagyott dolgot azonnal megszerezhetem Feltűnő azonban hogy mind Paulus mind pedig Pomponius koumlzel hasonloacutean iacuterja le az elhagyott dolgot Paulus az lsquoid quod pro derelicto habitum estrsquo kifeje-zeacutest hasznaacutelja amiacuteg Pomponius az lsquoid quod quis derelicto habueritrsquo fordulattal iacuterja le a dolgot Ehhez keacutepest a derelictio alanyai vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent elem-zett veacutelemeacutenyben szinteacuten Paulus a lsquores pro derelicta a domino habitarsquo kifejezeacutes-sel utal a dologra Vagyis laacutethatoacute hogy Paulus ebben a vonatkozaacutesban teljesen koumlvetkezetes veacutelemeacutenyeiben a lsquopro derelicto habita a dominorsquo eacutes az lsquoid quod pro derelicto habitum estrsquo kifejezeacutesek maguk is joacutel eacuterzeacutekeltetik az esetekben sze-replő dolgok bizonyos szempontboacutel elteacuterő jellegeacutet Amikor ugyanis a tulajdonosi derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indul ki akkor lsquopro derelicto a domino habitarsquo-keacutent jel-lemzi a dolgot vagyis az elhagyoacute tudati viszonyulaacutesaacutera is utal209 (Ennek teacuteny-leges tartalmaacuteval az animus derelinquendi kapcsaacuten lesz eacuterdekes foglalkozni) Ezzel szemben a maacutesik kifejezeacutes (id quod pro derelicto habitum est) egy helyze-tet egy aacutellapotot iacuter le az elhagyoacute szemeacutelye ndash minthogy semmilyen utalaacutes formaacute-jaacuteban sem jelenik meg az adott kifejezeacutesen beluumll ndash ismeretlen koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest210 Maacuterpedig a megtalaacuteloacute szemszoumlgeacuteből keacutet eset lehetseacuteges vagy a tu-lajdonos hagyta el a dolgot vagy annak puszta birtokosa Előbbi esetben az el-

209 Ezzel egyezően ld ROMANO (2002) i m 106 KRUumlGER (1934) i m 157ndash158 VACCA (1984) i m 120

210 Ezzel egyezően eacutervel Bessenyő Andraacutes is aki szerint nem lehet tudni hogy az elhagyoacute tu-lajdonos volt-e mindenesetre mind Pomponius mind Paulus egyaraacutent megkiacutevaacutenjaacutek az elbir-toklaacutest Raacutemutat ugyanakkor arra is hogy Pomponius szerint aki a res pro derelicto habitaacutet elfoglalja azonnal tulajdont szerez felette aneacutelkuumll hogy az elhagyoacute tulajdonosi minőseacutege megelőzően tisztaacutezaacutest nyert volna Vouml BESSENYŐ (1996) i m 60

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete70

hagyaacutessal megszűnik a tulajdonjog az utoacutebbi esetben azonban nem ndash a puszta birtokos cselekmeacutenye a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogaacutet nem eacuterinti A maacutesodik Paulus-szoumlveg azonban nem azt aacutelliacutetja hogy a dolgot nem annak tulaj-donosa hagyta el hanem mindoumlssze annyit hogy az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről egyaacutel-talaacuten semmit sem tudunk eacuteppen uacutegy ahogy a megtalaacuteloacute sem tudhatott semmit egy konkreacutet esetben Ekkeacutent maacuteris eacuterthető a keacutet Paulus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti tartal-mi kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes a tulajdonjog megszűneacuteseacutet eredmeacute-nyezi iacutegy a dolog senkieacute amelyen baacuterki birtokba veacutetellel tulajdont szerezhet Ha viszont nem tudjuk hogy ki hagyta el a dolgot azt sem tudjuk teljes bizonyos-saacuteggal meghataacuterozni hogy megszűnt-e felette a tulajdonjog vagy sem Ebben az esetben a bdquolassabb de biztosabbrdquo utat a tulajdonjog megszerzeacutese feleacute az el-birtoklaacutes inteacutezmeacutenye jelenti Egy eacuteven tuacutel ugyanis hiaacuteba jelentkezik a dolog tu-lajdonosa a megtalaacuteloacute addigra maacuter tulajdont szerzett a dolog felett211 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy vajon joacutehiszeműnek tekinthető-e a megtalaacuteloacute Ez a keacuterdeacutes az esetleges tulajdoni perben is felmeruumllhet ndash egy eacuteven beluumll vagy akaacuter azon tuacutel is A felperes azt aacutelliacutetja hogy a dolog az oumlveacute eacutes az az alperesneacutel talaacutel-hatoacute mi toumlbb aacutelliacutetaacutesaacutet bizonyiacutetani is tudja Erre az alperes egy eacuteven beluumll veacutede-kezhet azzal hogy mivel az elhagyaacutes koumlruumllmeacutenyei nem voltak teljes meacuterteacutekben tisztaacutezhatoacuteak ő csupaacuten birtokba vette a dolgot abboacutel a ceacutelboacutel hogy a tulajdo-nos reacuteszeacutere azt megőrizze Egy eacuteven tuacutel pedig hivatkozhat arra hogy ő uacutegy veacutel-te hogy a dolgot a tulajdonos hagyta el raacuteadaacutesul azeacutert mert toumlbbeacute maacuter nem volt szuumlkseacutege raacute (vagyis a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval) Ez az aacutelliacutetaacutes pe-dig egy joacuteval koraacutebbi időpillanatban az alperes belső tudati viszonyulaacutesaacutet feje-zi ki212 Maacuterpedig de internis non iudicat praetor nem bizonyiacutethatoacute de nem is caacutefolhatoacute hogyan veacutelekedett valaki egy joacuteval koraacutebbi időpontban eacutes egy a per terreacutenumaacutetoacutel teljesen kuumlloumlnboumlző helyzetben Iacutegy legfeljebb a megtalaacutelaacutes koumlruumll-meacutenyei ndash ha eacutes amennyiben eme koumlruumllmeacutenyek megaacutellapiacutethatoacuteak ndash vizsgaacutelha-toacutek meg kellő alapossaacuteggal Ha a koumlruumllmeacutenyek nem rekonstruaacutelhatoacutek az alpe-rest nem lehet marasztalni A hivatkozott Paulus-hely egyeacutebkeacutent maga is arra utal hogy baacuter a megtalaacuteloacute nem tud semmit az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről meacutegis a tu-lajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indul ki mert ez felel meg a koumlzfelfogaacutesnak igen furcsa lenne az ugyanis ha peacuteldaacuteul valaki aki haszonkoumllcsoumlnbe kapott egy koumlnyvet szaacutendeacutekosan eldobnaacute azt213 Ebből eredően a perben lefolytatott vizsgaacute-

211 Ezzel egyezően VACCA (1984) i m 98212 Ehelyuumltt nem szuumlkseacuteges kuumlloumln foglalkozni azzal a keacuterdeacutessel hogy a tulajdonos mieacutert csak

egy eacutev eltelteacutevel proacutebaacutelja meg visszaszerezni a dolgaacutet joacutellehet egy valoacutedi perben ez a keacuterdeacutes is komoly jelentőseacuteggel biacutert Annyit azonban elvi jelleggel eacuterdemes leszoumlgezni hogy a tu-lajdonos keacuteslekedeacutese minden egyes nappal eacuterezhetően csoumlkkentette annak az eseacutelyeacutet hogy visszaszerezhesse a dolgaacutet

213 Ilyenkor a tulajdonos fel sem tudna leacutepni egy a dolgot elvivő harmadik szemeacutellyel szemben mert egy ilyen szemeacutely megtalaacutelhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges Eacuteppen ezeacutert a haszonkoumllcsoumln-

71IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

lat arra az eredmeacutenyre fog vezetni hogy a megtalaacuteloacutet a koumlruumllmeacutenyek alapos ok-kal arra indiacutetottaacutek hogy a dolgot a tulajdonos aacuteltal a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval elhagyottnak teacutetelezze fel koumlvetkezeacuteskeacuteppen joacutehiszeműnek kell te-kinteni vagyis elbirtokolhatta a dolgot egy eacutev alatt

Az eddig bemutatott forraacutesokboacutel az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le a derelictio fogalmi elemeire vonatkozoacutean Elsőkeacutent a tulajdonosi derelictio aacuteltal a birtokkal egyuumltt megszűnik a dolog feletti tulajdonjog is eacutes ilyenkor occupatioacuteval lehet tulajdont szerezni a dolog felett A fenti aacutelliacutetaacutesboacutel az is kide-ruumll hogy a res pro derelicto habita keacutetfeacutele lehet egyszerűen csak pro derelicto habita illetőleg pro derelicto habita a domino leacutetezik tehaacutet a baacuterki aacuteltal elha-gyott dolog illetőleg a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolog Ebből a szempontboacutel Paulus kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a tulajdonos aacuteltal el-hagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbirtoklaacutessal szerezhetuumlnk felette Ehhez keacutepest a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ugyanakkor nem bontja keacutet esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet azon az alapon hogy ki hagyja el a dolgot ő mindoumlsszesen annyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha elfoglaljuk tulajdonosaivaacute vaacutelunk

A derelictio fogalma kapcsaacuten azt kell meacuteg megvizsgaacutelni hogy talaacutelunk-e olyan forraacuteshelyet a vizsgaacutelt ciacutemen beluumll amely a derelictioacutet maacutes teacutenyaacutellaacutestoacutel elhataacuterolja A titulus 7 toumlredeacuteke Iulianus tollaacuteboacutel a merces iactatae teacutenyaacutellaacutesaacutet veti oumlssze a derelictioacuteval raacutemutatva hogy a kettő eacutelesen elkuumlloumlniacutetendő egymaacutes-toacutel Ha ugyanis valaki hajoacuteboacutel kidobott dolgot talaacutel a jogtudoacutes aacutellaacutespontja sze-rint nem birtokolhatja el azt mert nem elhagyott dologroacutel van szoacute

Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)Si quis merces ex nave iactatas invenisset num ideo usucapere non possit quia non viderentur derelictae quaeritur sed verius est eum pro derelicto usucapere non posse

Az eset taacutergya tehaacutet merx amely ha ex nave iactata akkor elbirtoklaacutessal nem lehet rajta tulajdont szerezni hiszen az nem res derelicta214 A szoumlvegből nem vilaacutegos mieacutert dobtaacutek ki az aacuterut a hajoacuteboacutel215 Ez a probleacutema uacutejfent a keacutesőbb vizs-gaacutelandoacute animus dereliquendi keacuterdeacuteseacutehez koumltődik ezeacutert ennek taglalaacutesaacutetoacutel jelen helyen eltekintuumlnk Sokkal eacuterdekesebb pillanatnyilag a szoumlveg utolsoacute mondata amely szerint helyesebb az a neacutezet amely szerint az elbirtoklaacutesra pro derelicto nincs lehetőseacuteg vagy pro derelicto elbirtoklaacutesra nincs lehetőseacuteg ndash pro derelicto

be vevő szemeacutellyel szemben leacutephet fel szerződeacutesszegeacutes ciacutemeacuten eacutes koumlvetelhet kaacuterteacuteriacuteteacutest214 Egyezően ld VACCA (1983) i m 792215 Ezzel egyezően BENEDEK (1983) 9 skk

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete72

usucapere non posse Ehelyuumltt adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy maacutes jogciacutemen el-vileg adott az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindezt azonban a tovaacutebbiakban Iulianus nem fejti ki ekkeacutent a szoumlveg eacutertelmezhető uacutegy is hogy a jogtudoacutes csak mint-egy jelzi hogy az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutege itt a pro derelicto-esetre korlaacutetozoacute-dik216 A derelictio fogalmaacutera neacutezve azonban keacutet tanulsaacuteg is adoacutedik egyfelől a derelictio egyfajta fogalmi hataacutervonalaacutet huacutezza meg a Iulianus-szoumlveg amikor azt mondja hogy olyan dolgot ami nem derelicta nem lehet elbirtokolni vagy nem lehet pro derelicto elbirtokolni Maacutesfelől pedig a jogaacutesz egy konkreacutet gya-korlati esetet emliacutet a merces ex navis iactatae eseteacutet eacutes raacutemutat hogy eze-ket nem tekintik res derelictaacutenak Tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten egyeacutertelműveacute vaacute-lik hogy Iulianus ebben a veacutelemeacutenyben nem arra proacutebaacutel vaacutelaszt adni hogy az esetben szereplő dolog derelinkvaacutelt-e hanem arra hogy a hajoacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacuteben egyaacuteltalaacuten adott-e az elbirtoklaacutes lehetőseacutege vagy sem Mindezt pedig azeacutert igyekszik elvi eacutellel tisztaacutezni mivel egyaacuteltalaacuten az a keacuterdeacutes vita-tott hogy az a koumlruumllmeacuteny hogy a res iactae nem tekintendő magaacutetoacutel eacutertődő-en derelinkvaacuteltnak minden esetben gaacutetat szab-e a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutesnak Ugyanakkor ndash mint az maacuter fentebb is kifejteacutesre keruumllt ndash a toumlre-deacutek szoumlvegezeacuteseacuteből eredően valoacutesziacutenűtlen hogy az a szemeacutely aki joacutehiszeműen tartja magaacutenaacutel a tengerparton talaacutelt dolgot egy eacutev eltelteacutevel ne szerezne tulaj-dont a dolog felett felteacuteve hogy a dolog eredeti tulajdonosa nem jelentkezik eacuter-te217 Ilyenkor azonban az elbirtoklaacutes nem pro derelicto hanem pro suo jogciacutemen fog bekoumlvetkezni218 Az elhagyott dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben meacuteg egy szinteacuten Iulianus neveacutehez fűzhető fragmentumot kell megemliacuteteni amelyben azt aacutelliacutetja a jogtudoacutes hogy amennyiben valaki abban a teacuteves felteveacutesben van hogy a do-log elhagyott a dolog pro derelicto elbirtoklaacutesaacutera nincs moacuted

Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Nemo potest pro derelicto usucapere qui falso existimaverit rem pro derelicto habitam esse

Ebben az egy mondatban a falso toumlrteacutenő elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacuteről van szoacute vagyis nem jogi tilalomroacutel a forraacutes nem arroacutel szoacutel hogy lex prohibet ha-nem nemo potest Mindent egybevetve lehet azt mondani hogy falso existimare itt annyit tesz teacutevesen teacutevesen hiszi a dolgot birtokba vevő szemeacutely hogy az

216 Ehhez ld meacuteg VACCA (1983) i m 792ndash793 VACCA (1984) i m 74 eacutes 97217 Komolyan megfontolandoacute Vacca aacutellaacutespontja ebben a vonatkozaacutesban aki arra mutat raacute

hogy a Iulianus-doumlnteacutes az igazsaacutegossaacuteg elvi fogalmaacutenak gyakorlati alkalmazaacutesaacutet jelenti Ld VACCA (1983) i m 793

218 VACCA (1984) i m 97ndash100

73IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

res derelicta219 A forraacutes ugyan nem szoacutel a teacutevedeacutes eredeteacuteről mindenesetre toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy valamilyen kuumllső indiacutettataacutes legfőkeacuteppen tapasztalat alapjaacuten kell arra a felteveacutesre jusson a dolgot birtokba vevő hogy az elhagyott Ha ugyanis ismert előtte hogy a dolog nem elhagyott akkor maacuter rosszhisze-mű birtokos lesz aki viszont ilyen voltaacuteboacutel eredően keacuteptelen az elbirtoklaacutesra220 Ugyanakkor ismeacutetelten ki kell hangsuacutelyozni hogy egy pillanatra sem hagyhatoacute fi gyelmen kiacutevuumll hogy a birtokban leacutevő joacute- vagy rosszhiszeműseacutegeacutet kizaacuteroacutelag perben lehetett megkeacuterdőjelezni hiszen az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig mindenkit joacutehiszeműnek teacutetelezuumlnk fel Az ezzel kapcsolatos veacutelhető bizonyiacutetaacutesi neheacutezseacute-gekről maacuter esett szoacute Mindenesetre teacutenykeacuterdeacutes hogy a szoumlveg eacutertelme alapjaacuten res derelicta elbirtoklaacutesaacutehoz nem pusztaacuten az szuumlkseacuteges hogy a dologroacutel a bir-tokosa azt higgye elhagyott Kell hozzaacute az is hogy a dolog teacutenylegesen ilyen is legyen a szubjektiacutev tudati elem tehaacutet keveacutes az elbirtoklaacutes megtoumlrteacutenteacutehez a dolog ilyen jogciacutemen valoacute elbirtoklaacutesa koumlreacuteben az teszi res habilisszaacute a dol-got ha a valoacutesaacutegban is derelinkvaacutelt ez azonban ndash a szoumlvegben megjelenő aacutelliacute-taacutes pontos tartalmaacutet fi gyelembe veacuteve ndash csak azt eredmeacutenyezi hogy res iactae nem birtokolhatoacute el derelinkvaacutelt dolog gyanaacutent Vagyis juthatunk arra a koumlvet-kezteteacutesre hogy a dolog maacutes jogciacutemen elbirtokolhatoacute hiszen koumlzel sem biz-tos hogy a pro derelicto elbirtoklaacutes tilalma kizaacuternaacute a pro suo jogciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest is Ismeretes hogy a jogaacuteszok mindig a konkreacutet eset relevaacutens teacute-nyeinek fi gyelembe veacutetele mellett tehaacutet eseti jelleggel vaacutelaszoltaacutek meg a keacuter-deacutest Paacuterhuzamot vonva egy jogesettel (Afr D 41 4 11 [7 quaest]) amelyben az adaacutesveacutetel eacuterveacutenytelen volta miatt a vevő a iusta causa tekinteteacuteben teacutevedeacutes-ben van raacute kell mutatni arra hogy a roacutemai jogaacuteszok elvi eacutellel csak a joacutehiszemű-en szerző harmadik szemeacutely helyzeteacutenek veacutedelmeacutehez ragaszkodtak221 Vagyis az elbirtoklaacutes akaacuter meacuteg iusta causa hiaacutenyaacuteban is bekoumlvetkezhet felteacuteve azon-ban hogy annak fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesaacutera objektiacuteve menthető ok indiacutetotta a

219 A fallere ige amiből a falsus melleacutekneacutev ered arra vonatkozik hogy valaki valamit fi gyel-men kiacutevuumll hagyott mert nem vette eacuteszre azt ebből eredően az a dolog vagy teacuteny előtte is-meretlen Vouml FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquofallerersquo lsquofalsusrsquo Ugyaniacutegy Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquofalsusrsquo

220 Ezzel egyezően ld VACCA (1983) i m 789ndash790 A szoumlveg Vacca meglaacutetaacutesa szerint arroacutel szoacutel hogy a joacutehiszeműen derelinkvaacuteltnak veacutelt dolgot nem lehet pro derelicto elbirtoklaacutes uacutet-jaacuten megszerezni vagyis az elbirtoklaacutes veacutegbemegy azonban jogciacutem neacutelkuumll vagyis a birto-kosra nem vonatkoznak a praetori edictum rendelkezeacutesei tehaacutet nem tarthat igeacutenyt az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemre Ebben az esetben tehaacutet nem Putativtitelről van szoacute mivel a derelictio mint iusta causa nem toumlrteacutent meg Mindebből eredően annak sincs jelentőseacutege hogy az elhagyaacutes nem tulajdonos aacuteltal koumlvetkezett-e be mivel a derelictio mint iusta causa ebben az esetben is hiaacutenyzik Vouml VACCA (1983) i m 791

221 Afr D 41 4 11 (7 quaest) Quod volgo traditum est eum qui existimat se quid emisse nec emerit non posse pro emptore usucapere hactenus verum esse ait si nullam iustam causam eius erroris emptor habeat nam si forte servus vel procurator cui emendam rem mandasset persuaserit ei se emisse atque ita tradiderit magis esse ut usucapio sequatur

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete74

birtokost Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a joacutehiszeműen szerző harmadik szemeacutely veacutedelme abban az esetben lehetseacuteges ha a joacutehiszeműseacutege minden megfontolaacutes szerint egyeacutebkeacutent az eset valamely relevaacutens teacutenyezőjeacuten ndash jelen esetben a megtalaacutelaacutes eacutes a birtokba veacutetel koumlruumllmeacutenyein ndash nyugszik222

Oumlsszegezve tehaacutet a derelictio koumlreacuteben szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesra vonatko-zoacute forraacutesok egyfelől arra az esetre vonatkoznak amikor a megtalaacuteloacute nem tud semmit a dolgot elhagyoacute szemeacutelyről maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev moacutedon legalaacutebbis a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes hataacuteraacutet megvonandoacute ndash raacute-mutatnak hogy a merces ex navis iactatae eseteacuteben valamint amikor valaki teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben okszerű lehet az azonnali tulaj-donszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egy-aacuteltalaacuten nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtok-laacutes223 Ezen tuacutelmenően csak a derelictio koumlreacuteben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben sem-mi sem zaacuterja ki a dolog koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute a kezdet kezdeteacuten elemzett Ulpianus- eacutes Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdo-nosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva224 Ezzel szemben probleacutema akkor adoacutedik ha ignoramus a quo derelictum est ugyanis ilyenkor ndash mint arra maacuter raacutemutat-tunk ndash a megszerző kizaacuteroacutelag azokra a koumlruumllmeacutenyekre alapozhat amelyek kouml-zoumltt a dolgot meglelte kuumlloumlnoumls fi gyelemmel magaacutenak a dolognak a termeacutesze-teacutere iacutegy peacuteldaacuteul a dolog eacuterteacutekeacutere vagy a megtalaacutelaacutes helyeacutere Az ilyen keacutetseacuteges esetekben a jogaacuteszok tudtaacutek hogy a dolog megszerzeacutese csak abban az esetben vaacutelhat befejezetteacute amikor maga az elbirtoklaacutes is befejezett mivel a dolog elha-gyaacutesaacutenak teacutenye is ilyenkor vaacutelik bizonyossaacute igaz ugyan hogy az elhagyaacutessal a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről mindent megtett annak eacuterdekeacuteben hogy a dolog-toacutel megvaacuteljon a derelictio azonban csak akkor vaacutelik befejezetteacute ha a megtalaacuteloacute megszerezte a dolgot225 Ha a megszerző meg volt győződve arroacutel hogy a tulaj-donos elhagyta a dolgot eacutes eme meggyőződeacutese hataacutesaacutera veszi birtokba azt el-birtoklaacutessal fogja megszerezni a dolog tulajdonjogaacutet az elbirtoklaacutes jogciacuteme vi-szont a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutes konkreacutet koumlruumllmeacutenyeitől fuumlgg226

222 VACCA (1984) i m 100ndash102 114223 Ld BENEDEK (1983) i m 21224 Vouml VACCA (1984) i m 74225 Vouml ROMANO (2002) i m 107226 Vouml VACCA (1984) i m 75 114

75IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Mivel az eddigiekben maacuter toumlbbszoumlr előkeruumllt ideje reacuteszletesebben is foglal-kozni az animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutevel amelyet az irodalom a derelictio to-vaacutebbi fogalmi elemeacutenek tekint227 Leacutenyege a communis opinio alapjaacuten az hogy a derelinkvaacuteloacute szemeacutely tudata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy ő az eldobaacutes aacutel-tal a dolog tulajdonaacuteval is felhagy nem pusztaacuten annak birtokaacuteval Vagyis az el-hagyaacuteshoz ndash a dologtoacutel valoacute corpore megvaacutelaacuteson tuacutel ndash animus derelinquendi is szuumlkseacuteges A forraacutesok jellemzően animus vagy mens formaacutejaacuteban emlegetik eacutes a fogalmi egyseacutegesseacuteg ilyen hiaacutenya maacuter oumlnmagaacuteban kellő alapot nyuacutejthat legalaacutebb annak felteacutetelezeacuteseacutehez hogy a keacutesőbb korokban animus derelinquendikeacutent hi-vatkozott teacutenyező maacuter a klasszikus jogban is ismert volt228 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel azonban ezen a ponton hogy vajon az animus derelinquendi csak a tu-lajdonos eseteacuteben eacutertelmezhető-e vagy fennaacutellhat-e maacutes nem tulajdonos sze-meacutelyneacutel is aki a dolgot elhagyja Az irodalom oumlsszesseacutegeacuteben koumlzoumls aacutellaacutespontja ebben a tekintetben az hogy az animus derelinquendi nem felteacutetlenuumll koumltődik csak a tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a forraacutesokban nem egyseacuteges a derelictio szemeacutelyi oldalaacutenak megkoumlzeliacuteteacutese sem pedig az elhagyaacutes joghataacutesai229 Ezzel a felfogaacutessal ndash a koraacuteban maacuter elemzett forraacutesok tuumlkreacuteben ndash egyet kell eacuterte-ni Mindebből persze roumlgvest adoacutedik a logikus keacuterdeacutes hogy ndash amennyiben az animus derelinquendi a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesi szaacutendeacutekot jelenti ndash mikeacutent eshet szoacute animus derelinquendiről abban az esetben ha a dolgot nem annak tu-lajdonosa hagyja el A laacutetszoacutelagos ellentmondaacutes feloldaacutesa eacuterdekeacuteben az animus derelinquendi leacutenyegeacutenek vizsgaacutelataacutehoz ndash egyezően az irodalommal ndash elsősor-ban a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlvegeket kell segiacutetseacuteguumll hiacutevni230

3 Excursus a tengerbe hajiacutetott aacuterukroacutel

A forraacutesok tanuacutesaacutega szerint tengeri vihar eseteacuten a Mediterraacuteneum aacuteltalaacutenos ha-joacutezaacutesi gyakorlata volt hogy a hajoacutet megkoumlnnyiacutetendő egyes aacuterukat a tengerbe dobtak Oumlnmagaacuteban a tengeri aacuterufuvarozaacutes egy oumlsszetett jogviszony-rendszer megleacuteteacutet felteacutetelezte231 Amikor pedig egy esetleges tengeri viharban neacutemely aacuteruk kidobaacutesaacutera keruumllt sor akkor egy bonyolult elszaacutemolaacutesi viszony keletkezett

227 BONFANTE (1968) i m 274ndash275 ROMANO (2002) i m 110ndash117 VOCI (1952) i m 233 VACCA (1984) i m 119 skk BENEDEK (1983) i m 9ndash12

228 Animuskeacutent hivatkozza pl Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab) mens formaacutejaacuteban utal raacute pl Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) eacutes Inst 2 1 47 A tovaacutebbi hivatkozaacutesokat ld ROMANO (2002) i m 110

229 ROMANO (2002) i m 110ndash117 BENEDEK (1983) i m 8ndash11 VACCA (1984) i m 94 skk230 Ehhez ld kifejezetten Benedek eacutes Vacca megkoumlzeliacuteteacuteseacutet BENEDEK (1983) i m 8ndash9 VACCA

(1984) i m 91ndash92231 Erről reacuteszletesen a hazai irodalomban ld FOumlLDI (1997) i m 212ndash223

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete76

a jogviszony szereplői koumlzoumltt amelynek a koumlzeacuteppontjaacuteban a lex Rhodia de iactu mercium szabaacutelyai szerint minősuumllő kaacutermegosztaacutes aacutellt Mindebből adoacutedoacutean a szerzők toumlbbseacutege ndash a forraacutesok logikaacutejaacutet koumlvetve ndash elsősorban kereskedelmi jogi szempontboacutel illetőleg a locatio conductio oldalaacuteroacutel koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet232 A szerzők csupaacuten kisebb reacutesze foglalkozik kifejezetten a tengerbe hajiacutetott aacuteruk dologi jogi vonatkozaacutesainak bemutataacutesaacuteval233 Keacutetseacutegtelen persze hogy a lex Rhodiaacutet dinamikaacutejaacuteban bemutatoacute az elemzeacutesneacutel főkeacutent a collatioacutera hangsuacutelyt fektető munkaacutek egy reacutesze is emliacuteti az aacuteruk tengerbe dobaacutesaacutenak valamint a tu-lajdonelhagyaacutesnak a kapcsolataacutet mivel azonban ezek fő teacutemaacuteja nem az emliacutetett taacutergykoumlrbe tartozik ekkeacutent mindoumlssze a tradicionaacutelis irodalmi aacutellaacutespontot jele-niacutetik meg234 Eme tradicionaacutelis aacutellaacutespont ndash mint arra maacuter raacutemutattunk ndash leacutenye-geacutet tekintve a dolgot eldoboacute szemeacutely reacuteszeacuteről a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacute-nyuloacute akaratot (animus derelinquendi) helyezi a koumlzeacuteppontba235 Tehaacutet akkeacutent lehet megaacutellapiacutetani egy konkreacutet esetről hogy ott toumlrteacutent-e dologelhagyaacutes hogy megvan-e az animus derelinquendi annaacutel a szemeacutelyneacutel aki megvaacutelik a dolog-toacutel Igenlő vaacutelasz eseteacuten a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes szerinti eset derelictio ellenkező esetben azonban nem az Az aacuteruk tengerbe hajiacutetaacutesaacutenaacutel a tradicionaacutelis aacutellaacutespont szerinti nemleges vaacutelasz egyeacutertelmű hiszen a dologkidobaacutes a hajoacute ndash eacutes a rajta leacutevők ndash megmenteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent236

3 1 Fogalmi elemek

A tengeri viharban egyes dolgoknak a hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet (iactus mericum) a jogaacuteszok toumlbb moacutedon koumlzeliacutetik meg A dologkidobaacutessal foglalkozoacute veacutelemeacutenyekből kiindulva a legteljesebb koumlruumlliacuteraacutesaacutet ennek a jogi probleacutemaacutenak Gaius egyik veacutelemeacutenyeacuteben valamint az Instituacutecioacutekban talaacutelhatjuk237 Ezek sze-rint iactus merciumroacutel akkor beszeacutelhetuumlnk ha tengeri viharban (in tempestate maris) baacutermilyen dolgokat (res) a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel (navis levandae

232 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll MARTON (19435) i m 236ndash237 ROUGEacute (1966) i m 397ndash413 KASER (19712) i m 572 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 330 FOumlLDI (1997) i m 212ndash223 WAGNER (1997) i m 357ndash380 POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) i m 177ndash188 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 529 BESSENYŐ (20104) i m 507

233 BENEDEK (1982) i m 701 BENEDEK (1983) i m 10ndash11 BENEDEK (1984) i m 2116 VACCA (1984) i m 91ndash92 94ndash97 103ndash105 ROMANO (2002) i m 115 156ndash157

234 Vouml pl FOumlLDI (1997) i m 216121 POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) i m 178ndash179 ROUGEacute (1966) i m 4012 404ndash405

235 Ld VACCA (1984) i m 92236 Ld pl BENEDEK (1983) i m 10ndash11 ROMANO (2002) i m 157237 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48

77IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

gratia) nem tulajdon-derelictio (non eo animo [hellip] quod quis eas habere non vult) hanem a veszeacutelyből valoacute megmenekuumlleacutes (ut periculum effugiat) szaacutendeacute-kaacuteval kidobnak (eiciuntur) Oumlsszehasonliacutetva az eme keacutet szoumlvegből kiemelhető elemeket a toumlbbi a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute veacutelemeacutennyel laacutetha-toacute hogy ezek az elemek nagyban-egeacuteszben a toumlbbiben is fellelhetők Joggal me-ruumll fel azonban a keacuterdeacutes hogy a tengerbe dobott aacuterukkal foglalkozoacute jogaacuteszi veacute-lemeacutenyek tartalmilag mennyiben egyeznek eacutes mennyiben teacuternek el egymaacutestoacutel

Paulus Iavolenus eacutes egyes veacutelemeacutenyeiben Iulianus egyeacutertelműen dolgokroacutel beszeacutelnek (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) Ugyanakkor Iulianus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) hajoacuteboacutel kidobott aacuterut emliacutet (merces ex nave iactatas) va-gyis a dolgok koumlreacuteneacutel szűkebben hataacuterozza meg mi az ami a iactus mercium taacutergyakeacutent szaacutemiacutetaacutesba joumlhet238

A tengeri vihar a Gaius-szoumlveget valamint az Instituacutecioacutek megfogalmazaacutesaacutet kiveacuteve sehol sem fordul elő a iactus mercium kapcsaacuten Ezzel szemben az egyik Iavolenus-szoumlveg megemliacuteti a hajoacutetoumlreacutest (ex naufragio ndash Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass])

A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese illetőleg a megmenekuumlleacutes mint a dologkidobaacutes in-diacutetoacuteoka szinteacuten nem fordul elő az oumlsszes szoumlvegben A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese (navis levandae gratia) Gaius szoumlvegeacuten eacutes az Instituacutecioacutekon kiacutevuumll csak Iulianus egyik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) fordul elő A dologkidobaacutes maacutesik indoka a veszeacutelyből menekuumlleacutes illetőleg az eacutepseacutegben maradaacutes (salutis causa dimissum) ndash szinteacuten az előzőekben emliacutetett keacutet szoumlveget leszaacutemiacutetva ndash Iavolenusnaacutel (Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) lelhető fel239 Megjegyzendő hogy meacuteg keacutet szoumlveg taacutergyilagosabban mindoumlssze annyit emliacutet meg hogy a dologki-dobaacutes hajoacuteboacutel toumlrteacutenik (ex nave ndash Iul D 41 7 7 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab])

A derelictio kapcsaacuten a szoumlvegek alapvetően keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető csoportra oszthatoacutek Az elsőbe tartozoacute szoumlvegek arroacutel taacutejeacutekoztatnak hogy a kidobott dol-gok objektiacuteve nem tekinthetők res pro derelicto habitae-nak (Paul D 14 2 2 8

238 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elegendő mindoumlssze keacutet jogaacuteszi veacutelemeacutenyt segiacutetseacuteguumll hiacutevni Ulpianus szerint a lsquomerxrsquo elnevezeacutes kizaacuteroacutelag ingoacute dolgokra vonatkozhat (Ulp D 50 16 66 [74 ad ed] lsquoMercisrsquo appellatio ad res mobiles tantum pertinet) Africanus pedig Mela nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a rabszolga-kereskedőket eacutes a kereskedőket eacuteppen amiatt illetik keacutet kuumlloumln elnevezeacutessel mert az ember nem lsquomerxrsquo (Afr D 50 16 207 [3 quaest] lsquoMercisrsquo appellatione homines non contineri Mela ait et ob eam rem mangones non mercatores sed venaliciarios appellari ait et recte) Ebből eredően a lsquomerxrsquo a lsquoresrsquo koumlreacuten beluumll olyan ingoacute dolgot jeloumll amelyet valamilyen uumlgylet (pl adaacutesveacutetel) ceacuteljaacutera szaacutentak Vouml FINAacuteLY (1884) i m eacutes Oxford Latin Dictionary (1968) i m s vv lsquomercesrsquo lsquomerxrsquo

239 Baacuter a hivatkozott haacuterom szoumlveg fordulatai elteacuterőek meacutegis koumlnnyű belaacutetni hogy tartalmi szempontboacutel ugyanabba az iraacutenyba mutatnak a veszeacutelyből valoacute sikeres megmenekuumlleacutes ered-meacutenye az hogy mind a hajoacute mind pedig a legeacutenyseacuteg feltehetően eacutepen marad

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete78

[34 ad ed] Iul D 41 7 7 [ex Minic] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7ex Cass]) A kettő koumlzuumll az első Paulus neveacutehez fűződő veacutelemeacuteny roumlviden csak annyit koumlzoumll hogy a kidobott dolog a tulajdonoseacute marad vagyis a birtokba vevő nem szerezheti meg mivel a dolog nem pro derelicto habita Ehhez keacutepest a Iavolenus-szoumlveg bővebben foglalkozik a keacuterdeacutessel

Iav D 41 2 21 1 ndash 2 (7 ex Cass)Quod ex naufragio expulsum est usucapi non potest quoniam non est in derelicto sed in deperdito (2) Idem iuris esse existimo in his rebus quae iactae sunt quoniam non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa interim dimissum est

A szoumlveg első mondata nem emliacuteti kifejezetten a dolog kidobaacutesaacutet hanem ha-joacutetoumlreacutes soraacuten a hajoacuteboacutel kizuhant dolgokroacutel beszeacutel amiket a viacutez a partra vetett Vagyis ez a mondat tartalmilag szeacutelesebb koumlrt oumllel fel mintha egyszerűen a ha-joacuteboacutel kidobott dolgokroacutel beszeacutelne mivel itt a dolog aacutellapota keruumll a koumlzeacuteppont-ba ekkeacutent keacutet lehetőseacuteg adoacutedik megeshet hogy a partra vetett dolgot tengeri viharban menekuumlleacutesi ceacutellal kidobtaacutek aacutem elkeacutepzelhető az is hogy csupaacuten veacutelet-lenuumll sodroacutedott le a fedeacutelzetről amit senki sem vett eacuteszre vagyis a dolog elve-szett nem pedig kidobtaacutek azt A maacutesodik mondatban Iavolenus meacuteg egy leacutepeacutest tesz előre gondolatmeneteacuteben eacutes raacutemutat hogy a res iactae nem pro derelicto habita mivel amit megmenteacutes ceacuteljaacuteboacutel (salutis causa) dobtak ki a hajoacuteboacutel az nem lehet pro derelicto habita A veacutelemeacuteny első mondataacuteban tehaacutet Iavolenus a derelictus eacutes a deperditus kategoacuteriaacuteit aacutelliacutetja egymaacutessal szembe miacuteg a raacute koumlvet-kezőben a pro derelicto habitum eacutes a salutis causa dimissum csoportjai keruumll-nek oumlsszehasonliacutetaacutesra Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a hivatkozott kategoacuteriaacute-kat nem toumllti meg tartalommal nem sorol fel teacuteteles fogalmi elemeket hanem a keacutet kategoacuteriaacutet egymaacutessal szembeaacutelliacutetva kizaacuteroacute viszonyt hoz leacutetre a kettő koumlzoumltt nem lehet pro derelicto habita az amit salutis causa dobnak ki a hajoacuteboacutel vala-mint ami in deperdito est az nem lehet in derelicto Az első mondatban emliacute-tett lsquoexpulsum estrsquo kifejezeacutes a szoumlveg egeacuteszeacutenek fi gyelembe veacuteteleacutevel nyer eacutertel-met ha a maacutesodik mondat kifejezetten a kidobott dolgokra vonatkozik akkor okkal adoacutedik a felteveacutes hogy az első mondat megfogalmazaacutesa csak azt az esetet eacuterinti amikor a vihar lesodor valamilyen dolgot a hajoacuteroacutel azonban az ott tartoacutez-kodoacutek koumlzuumll ezt senki sem veszi eacuteszre Ha ehhez a keacutet szoumlveghez keacutepest meg-vizsgaacuteljuk Iavolenus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacutet akkor nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy az előbbi keacutet veacutelemeacutenyben a kiesett-kidobott dolgok kategorikus szeacutetvaacutelasztaacutesa a jogaacutesz aacuteltal koumlvetett csoportosiacutetaacutes szerint ha meacutegoly tetszetős is azonban pusz-taacuten formai szeacutetvaacutelasztaacutest jelent

79IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Iav D 41 1 58 (11 ex Cass)Quaecumque res ex mari extracta est non ante eius incipit esse qui extraxit quam dominus eam pro derelicto habere coepit

A maacutesik keacutet szoumlveghez keacutepest ez a bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo eacuteppen szemleacutelete miatt jelentős ugyanis az eset vizsgaacutelataacutenak iraacutenya fordiacutetott nem a hajoacuteboacutel kidobott hanem a tengerből kihalaacuteszott dologroacutel esik szoacute ekkeacutent a talaacuteloacute szemszoumlgeacute-ből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest Az ebből adoacutedoacute jogi szempontboacutel is relevaacutens probleacutema az lehet hogy a talaacuteloacute nem felteacutetlenuumll tudja hogy a hajoacute a hajoacutesok illetőleg a dolog tulajdonosa megmenekuumlltek-e egyaacuteltalaacuten azt sem tudja hogy a dolog tu-lajdonosa a hajoacuten tartoacutezkodott-e vagy sem a talaacuteloacute csupaacuten kiment egy dolgot a tengerből amely felett azonban csak akkor szerezhet tulajdont ha a tulajdo-nos felhagy a dolog tulajdonaacuteval Ez a megkoumlzeliacuteteacutes ndash mint az keacutesőbb laacutetni fog-juk ndash sokkal koumlzelebb aacutell a valoacutesaacuteghoz

A derelictioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek maacutesik csoportja koumlzvetlenuumll a kidoboacute szemeacutely szubjektiacutev tudati viszonyulaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt (Gaius eacutes az Instituacutecioacutek fentebb maacuter hivatkozott szoumlvegein kiacutevuumll meacuteg Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab])

Iul D 14 2 8 (2 ex Minic)Qui levandae navis gratia res aliquas proiciunt non hanc men-tem habent ut eas pro derelicto habeant quippe si invenerint eas ablaturos et si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros ut perinde sint ac si quis onere pressus in viam rem abiecerit mox cum aliis reversurus ut eandem auferret

A szoumlveg teacutemaacuteja a hajoacuteboacutel kidobott baacutermifeacutele dolog amelynek kapcsaacuten Iulianus azt magyaraacutezza hogy ha a kidobaacutes a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent akkor fi gyelemmel kell lenni arra hogy a kidoboacutet nem az a szaacutendeacutek ve-zette hogy veacuteglegesen megvaacuteljon a dologtoacutel Aacutelliacutetaacutesaacuteboacutel koumlvetkezik hogy ha megtalaacutelja a kidobott dolgot elviheti azt ha pedig csupaacuten sejti hol vetette part-ra a tenger visszakoumlvetelheti Az eset jobb megeacuterteacuteseacutet elősegiacutetendő egy hasonloacute esetet is bemutat amikor valaki nagy terhet cipel eacutes mivel nem biacuterja egyszerű-en leteszi a dolgot az uacutet szeacuteleacutere hogy keacutesőbb maacutesokkal visszateacuterve elvigye azt A veacutelemeacutenyben van egy nyilvaacutenvaloacute csuacutesztataacutes tudniillik a hivatkozott esetek egyikeacuteben sem megy semmire a dolgot kidoboacute vagy letevő szemeacutely azzal hogy tudja hol volt () a dolga Ahhoz hogy azt visszakoumlvetelje azzal kell hogy tisz-taacuteban legye hogy a visszakoumlveteleacutes pillanataacuteban kineacutel () van A non ndash habeant fordulatba aacutegyazott ceacutelhataacuterozoacutei melleacutekmondat egyeacutertelműen mutatja az eldoboacute abbeacuteli szaacutendeacutekaacutet hogy a dolog ne legyen pro derelicto habita Maacuterpedig a kez-det kezdeteacuten laacutethattuk hogy a pro derelicto habita fordulat a forraacutesokban ak-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete80

kor szerepelt amikor a tulajdonos hagyta el a dolgaacutet a kifejezeacutes tehaacutet arra utal hogy a szemeacutely a dolgot derelictumnak tekinti vagyis a dologhoz fűződő tuda-ti viszonyulaacutest jellemezzuumlk vele240 A Iulianus-szoumlveghez keacutepest aacuternyaltabb neacute-zetet koumlzvetiacutet Ulpianus veacutelemeacutenye amely egyes irodalmi aacutellaacutespontok szerint egyeacutertelműen taacutemasztja alaacute a klasszikus jog ama felfogaacutesaacutet hogy az animus derelinquendi annyit jelentett hogy a tulajdonos veacuteglegesen elvesztette a dol-got tehaacutet nem vonatkozott kifejezetten a tulajdon felhagyaacutesaacutenak szaacutendeacutekaacutera ez csupaacuten egy felismereacutes volt241

Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab)Si iactum ex nave factum alius tulerit an furti teneatur quaestio in eo est an pro derelicto habitum sit et si quidem derelinquentis animo iactavit quod plerumque credendum est cum sciat periturum qui invenit suum fecit nec furti tenetur si vero non hoc animo sed hoc ut si salvum fuerit haberet ei qui invenit auferendum est et si scit hoc qui invenit et animo furandi tenet furti tenetur enimvero si hoc animo ut salvum faceret domino furti non tenetur quod si putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur

Az Ulpianusnak feltett keacuterdeacutes arra vonatkozik hogy a hajoacuteboacutel kidobott dolog (iactum) elvitele lopaacutesnak minősuumll-e Ulpianus a vaacutelaszban onneacutet koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet hogy az ilyen dolog elhagyottnak tekinthető-e vagy sem eacutes az erre a keacuterdeacutesre adott vaacutelasztoacutel fuumlgg hogy lopaacutesnak lehet-e tekinteni a dolog elvitel-eacutet Ezek szerint Ulpianus uacutegy veacuteli hogy nem felel lopaacuteseacutert a dolgot elvivő sze-meacutely ha a dolog kidobaacutesa elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal (derelinquentis animo) toumlrteacutent Ha azonban a dolog kidobaacutesa azzal a szaacutendeacutekkal toumlrteacutent hogy azt a tulajdonos megtartsa akkor sem beszeacutelhetuumlnk meacuteg lopaacutesroacutel csupaacuten a dolog ragadtatik el a talaacuteloacutetoacutel (auferendum est) Kifejti hogy derelinqentis animo akkor dobnak ki valamit a hajoacuteboacutel ha az elveszteacutes megsemmisuumlleacutes lehetőseacutegeacutet aacutetfogja a kidoboacute szemeacutely tudata (sciat periturum)242 A szoumlveg vonatkozoacute reacuteszeacutenek eacutertelmezeacuteseacute-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az animus derelinquendi (derelinquentis) ndash legalaacutebb-is ebben a konkreacutet esetben ndash arra vonatkozik hogy a kidobaacuteskor a kidobaacutest veacutegző szemeacutely tudata aacutetfogja-e a dolog elveszteacuteseacutenek legalaacutebb a lehetőseacutegeacutet243

240 VACCA (1984) i m 120241 VACCA (1984) i m 121242 Ugyaniacutegy nem minősuumll lopaacutesnak ha a talaacuteloacute abboacutel a ceacutelboacutel viszi el a dolgot hogy azt a tu-

lajdonos reacuteszeacutere megőrizze illetőleg ha a talaacuteloacute egyszerűen uacutegy veacutelte hogy a dolog pusztaacuten iactum Ez utoacutebbi fordulat eleacuteggeacute homaacutelyos eacutes Ulpianus nem is fejti ki reacuteszletesen mit eacutert eme megfogalmazaacutes alatt

243 VACCA (1984) i m 122

81IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Maacuterpedig ha itt elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyről van szoacute akkor a iactus mercium eacutes derelictio teacutenyaacutellaacutesai koumlreacuteben hasznaacutelt terminoloacutegia első tekintet-re zavart eredmeacutenyezhet Maacuter koraacutebban is megismeacuteteltuumlk azt a megaacutellapiacutetaacutest hogy a derelictio kapcsaacuten a forraacutesok a lsquopro derelicto habitarsquo kifejezeacutest a tulaj-donosi derelictio eseteacuteben hasznaacuteljaacutek amiacuteg az egyeacuteb szemeacutelyek aacuteltali elhagyaacutes koumlreacuteben az lsquoid quod derelictum estrsquo vagy ehhez leacutenyegeacuteben hasonloacute fordu-lat jelenik meg A logikus koumlvetkezteteacutes az lehet hogy akkor a iactus mercium koumlreacuteben ndash fi gyelemmel a vonatkozoacute szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutera ndash minden eset-ben azt kell felteacutetelezni hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki a hajoacuteboacutel Ez azonban bizonyosan nincs iacutegy mivel az egyes dolgok hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kihajiacutetaacute-saacutera az esetek toumlbbseacutegeacuteben a hajoacute parancsnoka adott utasiacutetaacutest ekkeacutent a tulajdo-nos akarata koumlzoumlmboumls volt244 Ezzel a meglaacutetaacutessal leacutenyegeacuteben egyező veacutelemeacutenyt fogalmaz meg Rougeacute is aki a Mediterraacuteneum tengeri kereskedelmi gyakorla-taacuteval foglalkozoacute műveacuteben oumlnaacutelloacute fejezetet szentel a lex Rhodiaacutenak ennek kere-teacuteben pedig aacutettekinti azokat a felmeruumllhető szituaacutecioacutekat is amelyekben a hajoacuten leacutevő dolgok kidobaacutesaacutera sor keruumllhetett245 Ezekben az esetekben tehaacutet a va-loacutedi jogi probleacutema az hogy az ilyen esetekben megengedhető-e egy harma-dik szemeacutelynek az adott dolog feletti elbirtoklaacutes uacutetjaacuten valoacute tulajdonszerzeacutese Keacutezenfekvő megoldaacutest jelenthet a lopaacutesra hivatkozaacutes hiszen lopott dolgot nem lehet elbirtokolni

Oumlsszefoglalva a fenti megaacutellapiacutetaacutesokat laacutethatoacute hogy a iactus mercium keacuterdeacute-seacutevel foglalkozoacute primer forraacutesokboacutel nyerhető keacutep sokreacutetű Iavolenus egy veacutele-meacutenyeacuteben elvi eacutellel tagadja az elbirtoklaacutes lehetőseacutegeacutet maacutesutt ugyanakkor meg-engedhetőnek tartja a dolog kiemelő aacuteltali megszerzeacuteseacutet amikortoacutel a tulajdonos pro derelicto habita tekinti a dolgot Iulianus csupaacuten a pro derelicto elbirtoklaacutest tartja megengedhetetlennek Ulpianus pedig egyaacuteltalaacuten a lopaacutes oldalaacuteroacutel koumlze-liacuteti meg a probleacutemaacutet Abban azonban minden jogaacutesz egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutep-visel hogy a iactus mercium eseteacuteben nem toumlrteacutenik derelictio vagyis az egyet-len nyitott keacuterdeacutes az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutege marad246 Iavolenus eacuterveleacutese szerint ugyanis a megmenekuumlleacutes eacuterdekeacuteben kidobott dolgok nem lehetnek derelinkvaacuteltak Ebből egyeacutertelműen kitűnik hogy a derelictio teacutenyeacutenek taga-daacutesa abboacutel a felfogaacutesboacutel ered hogy a merx iacta eacutertelmezhetetlen a derelictio szempontjaacuteboacutel ahol a dolgok vagy derelinkvaacuteltak vagy nem azok A tengerbe hajiacutetott aacuteru ebbe a keretbe nem szoriacutethatoacute be

244 Ezzel egyezően VACCA (1984) i m 94245 ROUGEacute (1966) i m 397ndash413 ehelyuumltt pedig kuumlloumlnoumlsen 400ndash401246 Vouml VACCA (1984) i m 97

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete82

32 A naufragium

Minthogy Iavolenus egyik fentebb maacuter elemzett veacutelemeacutenyeacuteben (Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass]) kifejezetten szerepel az ex naufragio fordulat ekkeacutent alap-pal meruumll fel az igeacuteny annak vizsgaacutelataacutera hogy az emliacutetett kifejezeacutes csak a szoacute-szerinti eacutertelemben vett hajoacutetoumlreacutesre vonatkozik vagy ez csupaacuten a legtipikusabb esetre alapiacutetott peacutelda A keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesaacutehoz a Digesta 47 koumlnyveacutenek 9 titulusa hiacutevhatoacute segiacutetseacuteguumll amely a bdquoDe incendio ruina naufragio rate nave expugnatardquo ciacutemet viseli vagyis az ide sorolt veacutelemeacutenyek arroacutel szoacutelnak hogy milyen buumlnteteacutes alaacute esnek azok akik tűzveacutesz valamely eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesa hajoacutetoumlreacutes vagy a hajoacute ellen inteacutezett taacutemadaacutes eseteacuten alattomban vagy erőszak-kal elvisznek valamit a helysziacutenről247 Az edictumban koumlruumlliacutert jogseacutertő cse-lekmeacuteny meghataacuterozott elkoumlveteacutesi magatartaacutesokkal koumlvethető el jelesuumll elveacute-tel vagy rablaacutes (rapere) rosszhiszemű aacutetveacutetel (dolo malo recipere) valamint kaacuterokozaacutes (damnum dare) uacutetjaacuten248 Tovaacutebbi koumlvetelmeacuteny hogy ezek az elkouml-veteacutesi magatartaacutesok bizonyos koumlruumllmeacutenyekkel talaacutelkozzanak mint amilyen a tűzveacutesz (incendium) egy eacutepuumllet vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesa (ruina) a hajoacutetouml-reacutes (naufragium) illetőleg valamely hajoacutezaacutesra alkalmas eszkoumlz megtaacutemadaacutesa (ratis navisve expugnatio) A kereset megindiacutetaacutesaacutenak speciaacutelis jogvesztő ha-taacuterideje nincsen az edictumban iacuterott egyeacuteves hataacuteridő csak a marasztalaacutes meacuter-teacutekeacutet befolyaacutesolja249 Ezen magatartaacutesok tanuacutesiacutetaacutesa eseteacuten a praetor rabszolgaacutek eacutes szabad csalaacutedtagok ellen (in servum et in familiam) is veacutedelmet biztosiacutetott (Ulp D 47 9 1 pr [56 ad ed]) A Digestaacuteban talaacutelhatoacute tovaacutebbi az edictumhoz fűzoumltt ulpianusi kommentaacuterboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyek egy reacutesze eacutertelmezi az edictumban szereplő elkoumlveteacutesi magatartaacutesokat eacutes azokat a helyzeteket ame-lyek soraacuten az elkoumlveteacutesi magatartaacutesok valamelyikeacutenek tanuacutesiacutetaacutesa a kereset meg-adaacutesaacutehoz vezethet az ellen a szemeacutely ellen aki az adott magatartaacutest tanuacutesiacutetja

Az incendium kapcsaacuten felmeruumllő keacuterdeacutes hogy ez a kiteacutetel megaacutellapiacutetoacute vagy kiterjesztő moacutedon eacutertelmezendő csak arra az esetre vonatkozik amikor vala-ki magaacuteboacutel a tűzből (ex ipso igne) tehaacutet a tűzesettel koumlzvetlenuumll eacuterintett hely-ről visz el valamit vagy taacutegabban akkor visz el valamit amikor tűz keletkezik (ex eo loco ubi incendium fi t) Ulpianus az incendium taacutegabb eacutertelmezeacutes mel-lett foglal aacutellaacutest mondvaacuten hogy ex incendio visz el valaki egy dolgot ha az el-vitel a tűzveacutesz keletkezeacuteseacutet kihasznaacutelva (propter incendii) tehaacutet a tűzveacutesz mi-

247 Ehhez ld LENEL (19273) i m 396ndash397248 Az elveacutetel eacutes a rablaacutes keacuterdeacuteseacutehez Ulpianus megjegyzeacutese kapcsolhatoacute (Ulp D 47 9 3 5 [56

ad ed]) amely szerint a rablaacutes eacutes a puszta elveacutetel koumlzoumltti leacutenyegi kuumlloumlnbseacuteg az erőszakban rejlik a rablaacutest ugyanis mindig erőszak kiacuteseacuteri az elveacutetelneacutel pedig ez az elem hiaacutenyzik

249 A megadott kereset alapjaacuten a marasztalaacutes neacutegyszeresre ment ha a keresetet a perleacutesi lehető-seacuteg megnyiacutelaacutesaacutet koumlvető egy eacuteven beluumll indiacutetottaacutek amennyiben pedig egy eacuteven tuacutel uacutegy a ma-rasztalaacutes egyszeresre szoacutelt

83IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

att keletkezett kavarodaacutesban (propter tumultum vel trepidationem incendii) toumlr-teacutenik Ennek az eacutertelmezeacutesnek a segiacutetseacutegeacutevel oldhatoacute meg az az eset amikor ar-roacutel a telekről amelynek koumlzeleacuteben tűzveacutesz toumlrt ki valaki valamit elvisz A jog-tudoacutes eacuterveleacutese nyomaacuten az edictum alkalmazaacutesaacutenak ebben az esetben is helye van mivel a dolog elvitele ex incendio toumlrteacutent (Ulp D 47 9 1 2 [56 ad ed]) Az incendium taacuteg eacutertelmezeacuteseacutehez hasonloacutean a ruina kifejezeacutes is valamely eacutepuumllet vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesaacutenak oumlsszedőleacuteseacutenek idejeacutere vonatkozik (ad id tempus quo ruina fi t) tehaacutet a cselekmeacuteny nemcsak akkeacutent koumlvethető el hogy valaki a maacuter oumlsszedőlt eacutepuumlletből eacutepiacutetmeacutenyből visz el valamit hanem akkeacutent is ha az elvitelre az ilyen eacutepiacutetmeacuteny koumlzeleacuteben talaacutelhatoacutekboacutel (ex adiacentibus) keruumll sor (Ulp D 47 9 1 3 [56 ad ed]) Ugyanakkor kizaacutert az edictum alkalmazaacute-sa abban az esetben ha csupaacuten a tűzveacutesz vagy eacutepuumlletomlaacutes gyanuacuteja forog fenn (suscipio fuit incendii vel ruinae) a valoacutesaacutegban azonban egyik esemeacuteny sem koumlvetkezett be hiszen ilyenkor nem aacutelliacutethatoacute hogy a dolog elveacutetele ex incendio vagy ex ruina koumlvetkezett be (Ulp D 47 9 1 4 [56 ad ed])

Az incendium eacutes a ruina eacutertelmezeacuteseacutevel ellenteacutetben a naufragium kapcsaacuten Ulpianus veacutelemeacutenye az hogy az edictum rendelkezeacuteseinek alkalmazaacutesaacutera csak akkor van lehetőseacuteg ha valaki egy dolgot a hajoacutetoumlreacutes bekoumlvetkezeacutesekor visz el (eo tempore tulerit quo naufragium fi t) Gaius kiegeacutesziacuteteacutese szerint nem csupaacuten a hajoacutetoumlreacutes bekoumlvetkeztekor kell elvinni hanem koumlvetelmeacuteny az is hogy a ha-joacutetoumlreacutes helysziacuteneacuteről toumlrteacutenjen a dolog elvitele (et loco) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem alkalmazhatoacute az edictum azokban az esetekben amikor a dolog elviteleacutere a ha-joacutetoumlreacutes bekoumlvetkezte utaacuten keruumllt sor (post naufragium) joacutellehet azok a dolgok is hajoacutetoumlreacutesből szaacutermaznak amelyek a hajoacutetoumlreacutes nyomaacuten a partra keruumllnek (res [hellip] quae in litore post naufragium iacent ndash Ulp D 47 9 1 5 [56 ad ed] Gai D 47 9 2 [21 ad ed provinc])

A ratis navis expugnatio vonatkozaacutesaacuteban az expugnare ige jelenteacutese szorul tovaacutebbi magyaraacutezatra Ulpianus szerint az a szemeacutely veszi be a hajoacutet (expugnare videtur) aki a hajoacute (navis ratis) ellen iraacutenyuloacute taacutemadaacutes soraacuten (quasi proelium et pugna) valamit elvisz akkeacutent hogy akaacuter maga alkalmaz erőszakot (sive expugnet) akaacuter a fosztogatoacutek aacuteltal alkalmazott erőszakot hasznaacutelja ki (sive praedonibus expugnantibus rapiat ndash Ulp D 47 9 3 1 [56 ad ed]) Callistratus szerint a hajoacutet akkor ostromoljaacutek (expugnatur navis) ha azt kifosztjaacutek (spoliatur) elsuumlllyesztik (mergitur) a hajoacutetestet megrepesztik (dissolvitur) a hajoacutet megleacute-kelik (pertunditur) koumlteleit elvaacutegjaacutek ( funes eius praeciduntur) a vitorlaacutet szeacutet-szaggatjaacutek (vela conscinduntur) vagy a horgonyt a tengerből kiemelik (ancorae involantur de mare ndash Call D 47 9 6 [2 quaest]) Mindezeken tuacutelmenően Labeo veacutelemeacutenye szerint az expugnatio nem kizaacuteroacutelag hajoacute ellen iraacutenyulhat szerinte ugyanuacutegy alkalmazni kell ezt az edictumot akkor is ha valaki egy lakoacutehaacutez vagy nyaraloacute ellen inteacutezett taacutemadaacutes soraacuten visz el valamit (sive de domo sive in villa expugnatis aliquid rapiatur ndash Labeo apud Ulp D 47 9 3 2 [56 ad ed])

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete84

Ezen edictum alaacute tartozoacutenak tekintendő az is aki hajoacutetoumlreacutes eseteacuten onneacutet vala-milyen dolgot elvisz Aki azonban a hajoacutetoumlreacutest koumlvetően a partra sodroacutedott dol-got (rem in litore iacentem) viszi el lopaacuteseacutert felel eacuteppuacutegy mint az is aki a baacuter-mifeacutele jaacuterműről leesett vagy abboacutel kiesett dolgot elviszi (qui quod de vehiculo excidit tulit ndash Ulp D 47 9 3 pr [56 ad ed])

A praetori edictum szerint nem csupaacuten annak a szemeacutelynek a felelősseacutege aacutel-lapiacutethatoacute meg aki a dolgot elvitte hanem azeacute is aki a dologban kaacutert okozott (damnum dedit) illetőleg az is aki a koraacutebban leiacutert moacutedokon szerzett dolgokat aacutetveszi (recepit ndash Ulp D 47 9 3 4 [56 ad ed]) Az aacutetvevő felelősseacutege azonban attoacutel fuumlgg hogy rosszhiszeműen vette-e aacutet a dolgot Ulpianus szerint ugyanis ha mit sem sejtve veszi aacutet a dolgot (ignarus recipit) valamint ha azzal a kikouml-teacutessel veszi aacutet hogy eacutepseacutegben megőrzi annak a reacuteszeacutere aki azt hozzaacute elhozta (custodiret salvaque faceret ei qui amiserat) akkor nem tehető felelősseacute mivel a rosszhiszeműseacuteg hiaacutenyzik (Ulp D 47 9 3 3 [56 ad ed]) A damnum dare elkouml-veteacutesi magatartaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a rosszhiszeműseacuteg szinteacuten kuumlloumlnoumls jelentő-seacuteggel biacuter hiszen Ulpianus kiemeli hogy csak akkor lehet kaacuterokozaacutesroacutel beszeacutel-ni ha rosszhiszeműen toumlrteacutenik (dolo malo damnum datum sit) ellenkező esetben az edictum rendelkezeacuteseit nem lehet alkalmazni (Ulp D 47 9 3 7 [56 ad ed])

Az elhataacuterolaacutesi keacuterdeacutesek koumlreacuteben raacute kell mutatni arra hogy aki a hajoacutetouml-reacutesből tűzveacuteszből vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesaacuteboacutel megmentett eacutes maacutesutt elhelye-zett dolgot viszi el vagy az ilyet elrabolja az ellen lopaacutesi vagy rablaacutesi kereset ad a praetor kivaacuteltkeacuteppen akkor ha nem tudott arroacutel hogy a dolog hajoacutetoumlreacutes-ből tűzveacuteszből vagy eacutepuumlletomlaacutesboacutel szaacutermazik Ennek indoka nyilvaacutenvaloacutean az hogy ezekben az esetekben hiaacutenyzik a katasztroacutefahelyzet teacutenyeacutenek tudata amely azeacutert jelentős mert a katasztroacutefahelyzet aacuteltal eacuterintett szemeacutely vagy sze-meacutelyek veacutedtelenebb kiszolgaacuteltatottabb helyzetben vannak mint az aacutetlagember ekkeacutent a praetori edictum aacuteltal biztosiacutetott veacutedelem ndash illetőleg a katasztroacutefahely-zetet kihasznaacuteloacute elkoumlvető ellen kilaacutetaacutesba helyezett buumlnteteacutes is ndash nagyobb mint ama cselekmeacutenyek eseteacuteben amelyek kuumllső teacutenyaacutellaacutesa azonos a katasztroacutefa-helyzetben toumlrteacutenő dologelveacuteteleacutevel Azonban a nagyobb buumlnteteacutes teacutenyleges ki-szabaacutesaacutehoz elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges hogy az elkoumlvető tudata aacutetfogja a ka-tasztroacutefahelyzet teacutenyeacutet valamint azt a teacutenyt is hogy a katasztroacutefa aacuteltal eacuterintett szemeacutelyek helyzete kiszolgaacuteltatott ennek hiaacutenyaacuteban csak a kuumllső teacutenyaacutellaacutes sze-rinti bdquoalapcselekmeacutenyrdquo szerinti buumlnteteacutesnek lehet helye Gaius raacutemutat arra is hogy a jogaacuteszok egy jelentős haacutenyada ugyaniacutegy iacuteteacuteli meg azt az esetet is ha va-laki a hullaacutemok aacuteltal partra vetett hajoacutetoumlreacutesből szaacutermazoacute dolgot elviszi a toumlbb-seacutegi veacutelemeacuteny szerint tehaacutet ilyen esetben is csak lopaacutesi illetve rablaacutesi kereset adhatoacute az ilyen szemeacutely ellen Gaius veacutelemeacutenye szerint azonban ez az aacutellaacutespont csak bizonyos fenntartaacutesokkal tekinthető helyesnek Szerinte ugyanis csak ak-kor fogadhatoacute el ez a veacutelemeacuteny ha a hajoacutetoumlreacutes utaacuten maacuter bizonyos idő eltelt Ha ez a hajoacutetoumlreacutes idejeacuten toumlrteacutenik nem szaacutemiacutet hogy a tengerből a roncsroacutel vagy a

85IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

tengerpartroacutel toumlrteacutent a dolog elveacutetele akkor ndash fi gyelemmel az elkoumlveteacutesi koumlruumll-meacutenyek mikeacutenti eacutertelmezeacuteseacutere is ndash ezen edictum szerint kell minősiacuteteni a cse-lekmeacutenyt (Gai D 47 9 5 [21 ad ed provinc])

Oumlsszegzeacuteskeacutent a koumlvetkezőkre eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet A Digestaacuteban talaacutelhatoacute edictum-rekonstrukcioacute valamint az ehhez fűzoumltt jogaacuteszi veacutelemeacutenyek megkuumlloumlnboumlztetik a katasztroacutefahelyzetben (tűzveacutesz eacutepiacutetmeacutenyomlaacutes hajoacutetoumlreacutes hajoacutezaacutesra alkalmas eszkoumlz megtaacutemadaacutesa) valamint az ilyen katasztroacutefahelyze-tektől teacuterben eacutes időben taacutevolabb toumlrteacutenő dologelveacutetel eseteit A kuumlloumlnbseacutegteacutetel oka hogy a speciaacutelis praetori rendelkezeacutesek alapjaacuten felel az aki a fentebb leiacutert katasztroacutefahelyzetet aveacutegből teremti meg hogy valamely dolgot elvigyen ille-tőleg az is aki a katasztroacutefahelyzet előideacutezeacuteseacuteben ugyan nem vesz reacuteszt de azt felhasznaacutelva valamely dolgot elvesz Ezzel szemben ndash fi gyelemmel a Gaius aacutel-tal iacuterottakra ndash az akinek a katasztroacutefahelyzetről nincs tudomaacutesa mert attoacutel teacuter-ben eacutes időben taacutevol van legfeljebb lopaacuteseacutert vonhatoacute felelősseacutegre Ez a megaacutella-piacutetaacutes vezet a iactus mercium joghataacutesaihoz

33 A maacutesodlagos irodalom

A maacutesodlagos irodalomban a iavolenusi eacuterveleacutest toumlbb logikus peacuteldaacuteval igye-keztek alaacutetaacutemasztani A salutis causa dimissum fordulat kapcsaacuten Benedek eacutes Rougeacute arra hivatkoznak hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek a hajoacutet eacutes sajaacutet maguk men-tik250 Vacca abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten az sem biz-tos hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki hiszen tengeri uacuteton elsősorban a hajoacute kapitaacutenyaacutenak szava volt doumlntő eacutes amennyiben egy vihar eseteacuten a kapi-taacuteny a hajoacute a szemeacutelyzet eacutes a rakomaacuteny megmenteacutese ceacuteljaacuteboacutel bizonyos dol-gok kidobaacutesaacutet laacutetta szuumlkseacutegesnek akkor a kidobaacutesra iacuteteacutelt dolgok tulajdono-saacutenak (tulajdonosainak) akarata koumlzoumlmboumls volt251 Rougeacute meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy azt aacutelliacutetva hogy a tengeri viharboacutel adoacutedoacute lelkiaacutellapot alkalmas lehet arra hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek akaacuter a szuumlkseacutegesneacutel toumlbbet is kihajiacutetsanak a hajoacuteboacutel252 Mindebből laacutethatoacute tehaacutet hogy egyes aacuteruk hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutenak koumlruumll-meacutenyei igen sokfeacuteleacutek lehetnek

A derelictio kapcsaacuten eacuterdemes eacutes szuumlkseacuteges is kiteacuterni a reacuteszletesen Bonfante253 aacuteltal kibontott probleacutemakoumlrre jelesuumll a res mancipi illetőleg a res nec mancipi

250 BENEDEK (1983) i m 10ndash11 ROUGEacute (1966) i m 402251 VACCA (1984) i m 94 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROUGEacute (1966) i m 400252 ROUGEacute (1966) i m 401253 Vouml BONFANTE (1918) i m 327ndash341 Csak a res mancipi eacutes nec mancipi keacuterdeacutese kapcsaacuten eacuterde-

mes meacuteg utalni maacutes munkaacutejaacutera is iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen BONFANTE (1966) i m 201ndash216 főkeacutent pedig 207ndash208

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete86

derelictoacutejaacutenak keacuterdeacuteseacutere Mint arra maacutes szerzők is raacutemutatnak a klasszikus jog szerint a res derelicta occupatioacuteja csak akkor eredmeacutenyezett tulajdont az occupatio teacutenyeacuteneacutel fogva ha a dolog elhagyaacutesaacutet annak tulajdonosa eszkoumlzoumllte254 Ehhez keacutepest maacutes a helyzet akkor ha az elhagyott dolog res mancipi volt ekkor ugyanis a derelictio nem teremtett alapot a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbir-toklaacuteshoz255 Bonfante eme aacutelliacutetaacutesa leacutenyegeacuteben azt is jelenti hogy a res mancipi derelictioacutejaacutet koumlvető occupatio semmikeacuteppen sem jaacuterhat az elhagyott dolog tu-lajdonaacutenak megszerzeacuteseacutevel minthogy res mancipi tulajdona főkeacutent mancipatio illetőleg in iure cessio reacuteveacuten szerezhető meg valamint ndash kiveacutetelesen ndash elbirtok-laacutes uacutetjaacuten Ezt a felteveacutest laacutetszik alaacutetaacutemasztani az az aacutelliacutetaacutes is amely szerint az ősi jogban az occupatio mindoumlssze egy dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet ered-meacutenyezhette tekintet neacutelkuumll arra a teacutenyre hogy a dolog res mancipi vagy nec mancipi volt256 Első tekintetre lehet olyan forraacutesokat257 talaacutelni amelyek laacutetszoacute-lag ellene mondanak Bonfante elgondolaacutesaacutenak mindkettőben derelinkvaacutelt rab-szolgaacuteroacutel esik szoacute az elsőben pedig Ulpianus egyenesen azt is aacutelliacutetja hogy a rabszolga statim meus esse desinit A Iavolenus-szoumlveg vonatkozoacute reacutesze (quia qui pro derelicto rem habet omnimodo a se reiecit nec potest eius operibus uti quem eo iure ad se pertinere noluit) kisseacute koumlruumllmeacutenyesebb ugyan aacutem leacutenyegi-leg ez is a maacutesik Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textus tartalmaacuteval egyező iraacutenyba mu-tat Ezek alapjaacuten lehetne ugyan felteacutetelezni hogy a res mancipi ndash minthogy a rabszolga is ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik ndash derelictioacuteja reacuteveacuten a tulajdon azonnal megszűnik meacuteghozzaacute az elhagyaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva mindazonaacuteltal a helyzet eb-ben az esetben ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash oumlsszetettebb Bonfante a maga eacuterve-leacuteseacuteben258 eacuteppen a iactus missilium keacuterdeacuteseacutehez koumltődő szoumlveget259 hiacutev segiacutetseacute-

254 BONFANTE (1918) i m 328255 BONFANTE (1918) i m 328256 PUCHTA (18666) i m 524 PUCHTA (186610) i m 224ndash226 BONFANTE (1918) i m 318 Ezzel

ugyanakkor neacutemikeacutepp ellenteacutetesen VON STINTZING (1852) i m 6865 PUCHTA (1862) i m 334257 Vouml Ulp D 9 4 38 1 (37 ad ed) Iulianus autem libro vicensimo secundo digestorum scribit

si servum pro derelicto habeam qui tibi furtum fecerat liberari me quia statim meus esse desinit ne eius nomine qui sine domino sit furti sit actio Hasonloacutean Iav D 45 3 36 (14 epist) Quod servus stipulatus est quem dominus pro derelicto habebat nullius est momenti quia qui pro derelicto rem habet omnimodo a se reiecit nec potest eius operibus uti quem eo iure ad se pertinere noluit Quod si ab alio adprehensus est stipulatione ei adquirere poterit nam et haec genere quodam donatio est Inter hereditarium enim servum et eum qui pro derelicto habetur plurimum interest quoniam alter hereditatis iure retinetur nec potest relictus videri qui universo hereditatis iure continetur alter voluntate domini derelictus non potest videri ad usum eius pertinere a quo relictus est

258 BONFANTE (1918) i m 332ndash333259 Ld Inst 2 1 46ndash47 (46) Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas

domini transfert rei proprietatem ut ecce praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus ignorant quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia volunt quod quisque

87IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

guumll Veacutelemeacutenye szerint a verius szoacute eacuteppen arra utal hogy itt a jogaacuteszok kouml-zoumltt veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg lehetett Maacuterpedig ndash elgondolaacutesunk szerint ndash a laacutetszoacute-lagos ellentmondaacutes eacuteppen ekkeacutent oldhatoacute fel Megaacutellapiacutethatoacute egyfelől hogy a res mancipi derelictioacuteja nem eredmeacutenyezte a tulajdon megszűneacuteseacutet ekkeacutent occupatioacuteval is csak a dolog birtokaacutet lehetett megszerezni Ismeretes viszont hogy egy ponton haacutetteacuterbe szorul a dolgok res mancipi eacutes nec mancipi kettős-seacutegeacutere valoacute felosztaacutesa eacutes sokkal inkaacutebb az a paradigma keruumll előteacuterbe amely-lyel Gaisu Instituacutecioacuteiban is talaacutelkozhatunk (Gai 2 12skk) a res corporales eacutes incorporales dualitaacutesa uralja innentől a dolgok ilyen felosztaacutesaacutet260 A Bonfante aacuteltal is emliacutetett veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg talaacuten a szabiniaacutenus eacutes prokuliaacutenus jogaacute-szok koumlzoumltt aacutellhatott fenn hiszen az előbbiek aacuteltal koumlvetett megoldaacutesok inkaacutebb az ősi jogot tuumlkroumlzik miacuteg az utoacutebbi iskola keacutepviselői neacutemileg modernebb fel-fogaacutest koumlvetnek261 Ennek a Bonfante aacuteltal reacuteszletesen megvizsgaacutelt keacuterdeacutesnek a vizsgaacutelata eacuteppen azeacutert fontos mert ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash a res mancipi eacutes nec mancipi derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegből vezethető le a klasszikus jogot inkaacutebb uraloacute derelictio a domino eacutes az a non domino kettősseacutegeacutenek probleacutemaacute-ja kuumlloumlnoumlsen minthogy a megoldaacuteshoz hasznaacutelt eszkoumlz az elbirtoklaacutes mindkeacutet esetben komoly jelentőseacuteggel biacuter262

Kuumlloumln kiemelendő meacuteg a szekundeacuter irodalomboacutel Vacca felfogaacutesa meacutegpedig az animus derelinquendi kapcsaacuten aki a hagyomaacutenyos neacutezethez keacutepest amely a derelictio kulcsfontossaacuteguacute elemeacutenek tekinti az animust amelytől a derelictio megtoumlrteacutente is fuumlgg uacutejszerű felfogaacutest keacutepvisel263 Az animus derelinquendinek aacuteltalaacuteban ulpianusi eacutertelmet tulajdoniacutet vagyis animus derelinquentis formaacutejaacute-ban szubjektiacutevveacute teszi azt azzal a pillanattal azonosiacutetva amikor a tulajdonos szaacutemaacutera teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a dolog szaacutemaacutera objektiacuteve eacutes veacuteg-eacuterveacutenyesen eleacuterhetetlenneacute vaacutelt tehaacutet nincs tovaacutebbi eseacutely a visszaszerzeacuteseacutere264

exceperit eius esse statim eum dominum effi ciunt (47) Qua ratione verius esse videtur et si rem pro derelicto a domino habitam occupaverit quis statim eum dominium effi ci pro derelicto autem habetur quod dominus ea mente abiecerit ut id rerum suaram esse nollet ideoque statim dominus esse desinit

260 Megjegyzendő meacuteg hogy maga Gaius is uacutegy kezdi a maacutesodik koumlnyvet hogy a dolgok leg-főbb felosztaacutesa (summa divisio) az hogy egyesek isteni miacuteg maacutesok emberi jog alaacute tartoz-nak (res divini iuris ndash res humani iuris vouml Gai 2 2) Ebből is laacutethatoacute hogy az ősi jogban olyan primordiaacutelis res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes mindenkeacuteppen haacutetteacuterbe szorult egy idő utaacuten

261 KRUumlGER (1858) i m 147ndash150 KUumlBLER (1914) i m 384 LIEBS (1976) i m 275 skk POacuteLAY (1988) i m 157 eacutes 161

262 Erre a kettősseacutegre maga Bonfante is utal ld BONFANTE (1918) i m 336263 VACCA (1984) i m 92264 VACCA (1984) i m 96 113 121ndash122 Ez a gondolat teret ad a teljes koumlrű meacuterlegeleacutesnek a tu-

lajdonos oumlsszevetheti a dolog eacuterteacutekeacutet eacutes a megtalaacutelaacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere fordiacutetandoacute időt peacutenzt faacuteradsaacutegot eacutes ennek alapjaacuten ndash fi gyelemmel a kidobaacutes-elveszteacutes koumlruumllmeacutenyeire eacutes he-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete88

Ha a ndash forraacutesokkal oumlsszhangban aacutelloacute ndash vaccai eacuterveleacutes aacuteltal kiacutenaacutelt iraacutenyba ha-ladunk tovaacutebb akkor adoacutedik a felteveacutes hogy a dolog tulajdonosa csak a dolog kidobaacutesaacutet koumlvető bizonyos idő eltelte utaacuten eacutebred annak tudataacutera hogy szaacutemaacutera a dolog nincs toumlbbeacute A fentiekből laacutethatoacutean eleve keacuterdeacuteses hogy a szaacutelliacutetmaacuteny-nyal egyuumltt a tulajdonos is a hajoacuten tartoacutezkodik-e Amennyiben a hajoacuten tartoacutez-kodik meglehet hogy eacuteppen ő maga dobja a tengerbe valamely aacuterujaacutet hiszen ndash oumlsszhangban a Rougeacute aacuteltal megfogalmazottakkal ndash nem biztos hogy a tudata az adott pillanatban aacutetfogja hogy eme cselekmeacutenye folytaacuten a dolog iacta lesz Abban az esetben ha nem ő dobja ki a dolgot akkor is felmeruumll annak a keacuterdeacute-se hogy a kapitaacuteny doumlnteacuteseacutevel egyeteacutert-e vagy sem Ha egyeteacutert uacutejfent szaacutemba kell venni a tengeri vihar okozta moacutedosult tudataacutellapotot amely nem felteacutetle-nuumll teszi keacutepesseacute a tulajdonost arra hogy a hosszuacute taacutevuacute koumlvetkezmeacutenyeket elő-re laacutessa Ugyanakkor az egyeteacuterteacutes hiaacutenya vagy eacuteppen a tulajdonosi hallgataacutes esete egyaraacutent lehetnek ugyanennek a moacutedosult tudataacutellapotnak az eredmeacute-nyei aacutem mivel a biztonsaacuteg a kapitaacuteny felelősseacutege a tulajdonos veacutelemeacutenye az adott pillanatban aligha szaacutemiacutet Amennyiben pedig a dolog tulajdonosa nem is tartoacutezkodott a hajoacuten a dologkidobaacutes megtoumlrteacutenteacuteről is csak utoacutelag szerezhet tu-domaacutest amikor maacuter egyeteacuterteacuteseacutenek vagy tiltakozaacutesaacutenak kinyilvaacuteniacutetaacutesa puszta formalitaacutes Laacutethatoacute tehaacutet hogy bizonyos ndash hosszabb-roumlvidebb ndash idő eltelik ad-dig amiacuteg a tulajdonos keacutepes felfogni hogy a dolog iacta lett Ez az időtartam ad absurdum napokat is jelenthet keacuterdeacutes hogy mi toumlrteacutenik addig a dologgal

Ha a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely oldalaacuteroacutel vizsgaacuteljuk a helyzetet amit Iulianus is alapul vesz egy veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) akkor a talaacute-laacutes koumlruumllmeacutenyeit kell fi gyelembe venni A keacuterdeacutes tehaacutet az hogy a koumlruumllmeacutenyek objektiacuteve alkalmasak-e arra hogy a talaacuteloacute felismerje hogy a talaacutelt dolog merx iacta Amennyiben a koumlruumllmeacutenyekből ez kitűnik akkor lopaacutest koumlvet el kiveacute-ve ha a tulajdonos szaacutemaacutera megőrzeacutesi ceacutellal viszi el a dolgot265 Ha a koumlruumllmeacute-nyekből nem nyilvaacutenvaloacute a dolog iacta jellege akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ob-jektiacuteve vagy a talaacuteloacute szempontjaacuteboacutel szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute a dolog ilyen volta ha ugyanis objektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog iacta akkor a talaacuteloacute ndash ha magaacutehoz veszi a dolgot ndash joacutehiszeműen jaacuter el Amennyiben szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ennek mi az oka Lehet hogy kifeje-zetten eacutes ceacutelzatosan magaacutenak akarja a dolgot ilyenkor rosszhiszeműen jaacuter el tehaacutet lopaacuteseacutert felel Aacutem előfordulhat az is hogy a talaacuteloacute pusztaacuten megoumlruumll a talaacutelt dolognak eacutes az adott pillanatban fel sem meruumll benne hogy milyen esemeacutenyek nyomaacuten keruumllt oda az a dolog Ezek a probleacutemaacutek megjelennek Ulpianus lopaacutes-sal foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben (Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) is Ugyanakkor

lyeacutere ndash doumlntheti el hogy tesz-e leacutepeacuteseket a dolog visszaszerzeacuteseacutere vagy sem Nemleges vaacute-lasz eseteacuten a tudata teljes meacuterteacutekben aacutet kell hogy fogja azt a teacutenyt hogy ettől a pillanattoacutel kezdve a dolog szaacutemaacutera veacutegleg elveszett

265 Ehhez ld FOumlLDI (1997) i m 216121

89IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

a szoumlvegből kitűnik az a nyilvaacutenvaloacute teacuteny is hogy mindezek a keacuterdeacutesek csak egy esetleges perben meruumllhettek fel vagyis a talaacuteloacute rosszhiszeműseacutege bizo-nyiacutetandoacute volt erre utal a szoumlveg utolsoacute fordulata (quod si putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a lopaacutes koumlreacuteben elen-gedhetetlen animus furandi megleacuteteacutet nem előfelteacutetelezteacutek azt minden esetben keacutetseacutegtelenuumll bizonyiacutetani kellett Ez pedig komoly neheacutezseacuteget jelenthetett peacutel-daacuteul a tanuacutek hiaacutenya miatt de emliacutethető eacuteppen esetleges oumlsszejaacutetszaacutesuk a talaacuteloacute-val Maacuterpedig keacutetseacutegtelen bizonyiacutetaacutes hiaacutenyaacuteban a talaacuteloacutet nem lehetett lopaacuteseacutert felelősseacutegre vonni266

Ismeacutetelten ki kell emelni hogy a fentebb vaacutezolt gondolati seacutema kizaacuteroacutelag arra az esetre vonatkozik ha a dolog tulajdonosa eacutes a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely perbe bocsaacutetkoznak Erre azonban nincs moacuted ha a tulajdonos a kidobaacutes utaacuten proacutebaacutelnaacute megkeresni a dolgaacutet de az maacuter nincs ott joacutellehet Iulianus aacutelliacutetja hogy amennyiben a tulajdonos sejti hogy hol sodroacutedott partra a dolga akkor vissza-koumlvetelheti azt267 Mindez azonban a gyakorlatban nem műkoumldhetett hiszen a perleacuteshez nem csak azt kellett megnevezni hogy mit eacutes milyen alapon koumlvete-lek hanem azt is hogy kitől Ennek hiaacutenyaacuteban a visszakoumlvetelhetőseacuteg megre-ked a puszta lehetőseacuteg szintjeacuten Ebből adoacutedoacutean elfogadhatoacute Vacca azon aacutellaacutes-pontja hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes joacutehiszeműen magaacutenaacutel tartoacute szemeacutely egy eacutev eltelteacutevel elbirtoklaacutes uacutetjaacuten tulajdont szerezhet a dolog felett felteacuteve hogy a tu-lajdonos az egy eacutev alatt nem jutott el hozzaacute a kereseacutes soraacuten268 Mindez egybe-vaacuteg a toumlbbi jogaacuteszi veacutelemeacutennyel is amelyek szerint nem az a keacuterdeacutes hogy a hajoacuteboacutel kidobott aacuteru derelinkvaacuteltnak minősuumll-e vagy sem hanem bdquomindoumlsz-szerdquo az hogy az elbirtoklaacutes megengedhető-e avagy sem Ha maacuterpedig a dolog semmilyen megfontolaacutes szerint sem minősuumll res derelictaacutenak akkor okszerű a iulianusi megaacutellapiacutetaacutes hogy csupaacuten a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes nem lehetseacuteges269 Ebből Vacca koumlvetkezteteacutese hogy Iulianus szerint a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes viszont nem lehetetlen270 A fentiekből első tekintet-re uacutegy tűnhet hogy a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes megengedhetőseacutegeacutet a meacuteltaacutenyossaacuteg mint egyenlő elbiacuteraacutelaacutes alapozza meg Nem minden alap neacutelkuumlli tehaacutet azt aacutelliacutetani hogy a felek koumlzoumltti egyensuacutely kiacutevaacutenalma illetőleg a konkreacutet

266 Ehhez ld reacuteszletesebben VACCA (1984) i m 107 eacutes kuumlloumlnoumlsen a 22 sz jegyzetet ahol kiteacuter arra is hogy az irodalomban Berger peacuteldaacuteul egyszerűen eacutertelmetlennek tartotta ezt a szoumlveg-reacuteszt

267 Vouml Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) bdquo[hellip] si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros [hellip]rdquo

268 VACCA (1984) i m 98269 Vouml Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)270 Reacuteszletesen ld VACCA (1984) i m 72ndash73 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7365

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete90

egyedi eset speciaacutelis koumlruumllmeacutenyei okaacuten megengedhető lehet hogy a talaacuteloacute pro suo ciacutemen egy eacutev eltelteacutevel tulajdont szerezzen a dolog felett271

Egyetlen keacuterdeacutes maradt meacuteg amiről a fentiekben nem esett szoacute ez pedig an-nak a keacuterdeacutese hogy mi lehet a derelictio taacutergya A forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a derelictioacuteval oumlsszefuumlggő esetekben nagyon vaacuteltozatos taacutergyak szerepel-nek a res aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute kifejezeacuteseacuten tuacutel ndash mint azt fentebb laacutethattuk ndash gyakorta fordul elő merx is Ugyaniacutegy a forraacutesokban toumlbbszoumlr jelenik meg az ingatlanok ( fundus) eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja is ezen kiacutevuumll pedig meacuteg szaacutem-talan egyeacuteb konkreacutet eset is (aedifi cium arbor insula opus rudera stb) ndash te-haacutet laacutethatoacute hogy a derelictio taacutergykoumlre baacutermit feloumllelhetett272 A derelictio taacuter-gyainak ez a materiaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese azeacutert fontos keacuterdeacutes mivel okkal adoacuted-hatna egy olyan felteveacutes hogy a derelictio taacutergya lehetne a tulajdonjog is Ezzel szemben hangsuacutelyozni kell hogy a roacutemai felfogaacutes szerint a derelictio koumlzeacutep-pontjaacuteban a dolog aacutell a raacute vonatkozoacute oumlsszes teacutennyel jogosultsaacuteggal egyuumltt ndash eme teacutenyek eacutes jogosultsaacutegok jelentőseacutege ebből a szempontboacutel csak abban aacutell hogy a dolog ezek aacuteltal koumltődik a derelinkvaacuteloacutehoz Eacuteppen ezeacutert a derelictio teacute-nye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlr-veacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt maacutes kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek Vagyis a derelinkvaacuteloacute nem koumlzvetlenuumll a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus mindennapi hataacutesaira amelyek csak a jogi terminoloacutegiaacuteban vonatnak oumlssze a tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacuteseacutenek koumlzoumls technikus eacutertelme alaacute273

4 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai

A forraacutesok eacutes a szekunder irodalom tuumlkreacuteben mindent egybevetve megalapo-zottnak tűnhet egy olyan megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a derelictio joghataacutesai elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől valamint a dolog tulajdonosaacutenak az el-hagyaacutesra vonatkozoacute tudati viszonyulaacutesaacutetoacutel fuumlggnek Eme felfogaacutest alaacutetaacutemasz-tandoacute eacuterdemes uacutejfent hivatkozni a derelictio alanyainak vizsgaacutelata koumlreacuteben maacuter ismertetett forraacutesokra

271 Az aequitas eacutertelmezeacuteseacutehez ld FOumlLDI (2001) i m 19ndash22272 Az ingatlanok eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja kapcsaacuten ld BENEDEK (1983) i m 8 ROMANO (2002)

i m 119ndash121 124ndash127 VACCA (1984) i m 124ndash149 273 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROMANO (2002) i m 119

91IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fi t [hellip]

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam si ignoramus a quo derelictum sit

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t [hellip]

Mint azt maacuter koraacutebban kifejtettuumlk a szoumlvegek keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető alapaacutellaacutest keacutepviselnek Ahol az elhagyott dologra lsquores pro derelicto habita (a domino)rsquo formaacuteban toumlrteacutenik hivatkozaacutes ott a veacutelemeacutenyt adoacute jogaacutesz nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash fi gyelemmel az előtte fekvő eset relevaacutens teacutenyeire ndash a tulajdonos aacutel-tal veacutegrehajtott derelictioacutet felteacutetelezve alakiacutetotta ki aacutellaacutespontjaacutet Ezzel szemben azon szoumlvegek eseteacuteben ahol az lsquoid quod derelicto habitum estrsquo vagy ezzel leacutenyegeacuteben egyező fordulatok utalnak a derelictio megtoumlrteacutenteacutere ott a jogtu-doacutes kiindulaacuteskeacutent azt felteacutetelezi hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő sze-meacutely nem tudta hogy a dolgot ki hagyta el joacutellehet az elhagyaacutes teacutenye nem keacuter-deacuteses274 Figyelemmel arra hogy a forraacutesok alapjaacuten a derelictio inteacutezmeacutenyeacuteről oumlsszesseacutegeacuteben nyerhető keacutep meglehetősen komplex ezeacutert kellő alap kiacutenaacutelko-zik annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a konkreacutet esetekben veacutelemeacutenyt alkotoacute jogaacuteszok mindig annak a szemeacutelynek a szemszoumlgeacuteből koumlzeliacutetetteacutek meg a derelictio prob-leacutemaacutejaacutet aki reacuteszuumlkre a keacuterdeacutest megfogalmazta Ha a dolog tulajdonosa fordult hozzaacutejuk akkor a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indultak ki ha azonban a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely kereste meg őket akkor az okku-paacuteloacute szemszoumlgeacuteből kiindulva vizsgaacuteltaacutek az adott esetet Mindez igaz a iactus mercium eseteacutere is hiszen a veacutelemeacutenyek itt is alapvetően vagy utat engednek a dolog megszerzeacuteseacutenek vagy elvi eacutellel tagadjaacutek annak lehetőseacutegeacutet275

274 BESSENYŐ (1996) i m 58 275 A iactus mercium a dologelhagyaacutes szempontjaacuteboacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint azeacutert jelenik meg ndash

laacutetszoacutelag ndash oumlnaacutelloacute esetkoumlrkeacutent mert a tengeri fuvarozaacutes koumlreacuteben a dolog kidobaacutesa joacuteval gyak-rabban fordulhatott elő mint a dologelhagyaacutes maacutes esetei hiszen a tenger meacuteg napjainkban is jobbaacutera az elemek aacuteltal uralt kiszaacutemiacutethatatlan teruumllet A hirtelen vaacuteltozaacutesok azonnali gyors eacutes a hajoacute a legeacutenyseacuteg eacutes a rakomaacuteny lehető legnagyobb reacuteszeacutenek vonatkozaacutesaacuteban felelős doumlnteacutest igeacutenyeltek Minthogy a doumlnteacuteshozoacute elsősorban kockaacutezati teacutenyezőket vett fi gyelembe eacutes ekkeacutent meacuterlegelte a lehetőseacutegeket a rakomaacuteny kisebb reacuteszeacutenek jogi sorsa nagy valoacutesziacutenű-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete92

A fentiek alapjaacuten előszoumlr azt az esetet eacuterdemes megvizsgaacutelni amikor a tu-lajdonos tesz fel keacuterdeacutest a jogtudoacutesnak aki a derelictio vonatkozaacutesaacuteban a tulaj-donosi derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel fog kiindulni Ebben az esetben azt mondhatta a jogaacutesz hogy a joghataacutes attoacutel fuumlgg hogy a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacute-val hagyta-e el a dolgot Mint arra raacutemutattunk ez praktikusan annak tisztaacutezaacute-saacutet jelentette hogy a tulajdonos gondolt-e a dolog elhagyaacutesaacuteval jaacuteroacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyekre koumlztuumlk arra is hogy az elhagyaacutes nyomaacuten a dolog szaacutemaacutera a visszaszerzeacutes remeacutenye neacutelkuumll elveszhet Ha igenlő vaacutelasz szuumlletett a keacuterdeacutesre tehaacutet a jogaacutesz megaacutellapiacutethatta az animus derelinquendi megleacuteteacutet akkor a bir-tokba vevő tulajdont szerezhetett a dolog felett (occupantis fi t ndash Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] possumus adquirere ndash Paul D 41 7 2 pr [54 ad ed] derelinquentis animo iactavit [hellip] cum sciat periturum qui invenit suum fecit ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) Ezen a ponton azonban a klasszikus kor keacutet nagy iskolaacutejaacute-nak veacutelemeacutenye elteacuter egymaacutestoacutel

Paul D 41 7 2 1 (54 ad ed)Sed Proculus non desinere eam rem domini esse nisi ab alio possessa fuerit Iulianus desinere quidem omittentis esse non fi eri autem alterius nisi possessa fuerit et recte

Az egyik veacutelemeacuteny a prokuliaacutenus iskola Kru I szaacutezadban eacutelt neacutevadoacute atya-mestereacutetől Proculustoacutel szaacutermazik aki szerint abban az esetben ha a tulajdonos derelinkvaacutelja a dolgaacutet a dolog feletti tulajdonjoga csak abban az estben enyeacute-szik el ha valaki maacutes birtokba veszi a dolgot ellenkező esetben a tulajdonjo-ga fennmarad Ebből a megaacutellapiacutetaacutesboacutel az koumlvetkezik hogy Proculus szerint derelictioacuteval csak egy dolog birtokaacutet lehet megszuumlntetni vagyis ebből a szouml-vegből az tűnik ki hogy Proculus a tulajdon-derelictioacutet nem ismerte el ha a koraacutebbi tulajdonos tulajdonjoga csak azaacuteltal szűnik meg hogy egy maacutesik sze-meacutely birtokba veacutetellel tulajdont szerzett a dolog felett akkor nyilvaacutenvaloacute hogy a maacutesik aacuteltali birtokba veacutetelig az előző tulajdonos a tulajdonos tehaacutet nem toumlrteacute-nik tulajdon-derelictio Ezzel szemben a Kru II szaacutezad koumlzepeacuten teveacutekenykedő nagy formaacutetumuacute eacutes maacutes szempontboacutel is igen jelentős jogtudoacutes Salvius Iulianus ellenben uacutegy veacuteli hogy a derelictio aacuteltal a reacutegi tulajdonos tulajdonjoga megszű-nik de ezzel a dolog meacuteg nem lesz a maacuteseacute csak abban az esetben ha azt vala-ki birtokba veszi Ebből pedig az koumlvetkezik hogy a koumlztes időben a dolog nem tartozik senki tulajdonaacuteban nincs foumlloumltte dominium uralom tehaacutet a dolog urat-lan276 Maga Paulus is ezt az aacutellaacutespontot tartja helyesnek277

seacuteggel nem szaacutemiacutetott doumlntő teacutenyezőnek276 Vouml ezzel egyezően pl ROMANO (2002) i m 19 40 VACCA (1984) i m 49277 Egy a derelictio probleacutemaacutejaacutet aacutetfogoacutean szemleacutelő vizsgaacuteloacutedaacutes szempontjaacuteboacutel messze menőkig

93IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

A koraacutebbi okfejteacutest folytatva ha a tulajdonos nem derelinquendi animo hagy-ta el a dolgot akkor ennek koumlvetkezteacuteben semmilyen moacutedon sem lehet tulaj-dont szerezni a dolog felett ndash sem occupatio sem elbirtoklaacutes uacutetjaacuten Amint arra Iulianus egy veacutelemeacutenye raacutemutat is raacutemutat (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) meacuteg akkor sincs moacuted a dolog tulajdonaacutenak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszer-zeacuteseacutere ha a birtokba vevő abban a teacuteves felteveacutesben volt hogy a dolog elha-gyott Egyeacuteb szankcioacutet azonban ez a veacutelemeacuteny nem fogalmaz meg Ehhez keacute-pest oumlsszetettebb Ulpianus megkoumlzeliacuteteacutese (Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) amely szerint ha a birtokba vevő tudja hogy a derelinkvaacuteloacute lsquout si salvum fuerit haberetrsquo vaacutelt meg a dologtoacutel felteacutetelezni kell az animus furandi megleacuteteacutet eacutes ilyen esetben nem csupaacuten nem szerezhet tulajdont a birtokba vevő hanem egye-nesen lopaacuteseacutert felel Ama esetekben azonban amikor a megtalaacuteloacute aacuteltali birtokba veacutetel lsquout salvum faceret dominorsquo toumlrteacutent valamint amikor egyszerűen uacutegy veacuteli hogy a dolog lsquoiactatumrsquo nem felel lopaacuteseacutert A keacutet eset koumlzoumltt veacutelemeacutenyuumlnk sze-rint annyi a kuumlloumlnbseacuteg hogy ha a tulajdonos reacuteszeacutere őrizte meg a dolgot a tulaj-donos jelentkezeacutesekor ki kell hogy adja azt szaacutemaacutera ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutege itt eleve kizaacutert addig a maacutesik esetben csak a pro derelicto ciacutemen toumlr-teacutenő elbirtoklaacutes lehetőseacutege zaacuterhatoacute ki a forraacutesok alapjaacuten annak azonban nincs akadaacutelya hogy a megtalaacuteloacute pro suo jogciacutemen elbirtokolhassa a dolgot278

Ha a jogaacutesznak dolgot birtokba vevő tette fel a keacuterdeacutest akkor ndash a fentebb vaacutezolt seacutema ellenpaacuterjakeacutent ndash a jogaacutesz minden bizonnyal nem indulhatott ki a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből ekkeacutent ismeretlen elhagyoacute eseteacuten a teacutenyle-ges derelinkvaacuteloacute lehetett akaacuter maga a tulajdonos is vagy akaacuter a dolog pusz-ta birtokosa279 A nem tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott elhagyaacutes leginkaacutebb tipikus esetei minden bizonnyal a iactus mercium probleacutemakoumlreacuteből keruumlltek ki Mint fentebb maacuter laacutettuk a veacutelemeacutenyek ebben a vonatkozaacutesban sem voltak egyseacutege-sek joacutellehet egyesek csak formai argumentumokra eacutepiacutetenek (in deperdito eacutes in derelicto kizaacuteroacute viszonya non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa interim dimissum est ndash Iav D 41 2 21 1-2 [7 ex Cass]) Maacutes ese-tekben az eacuterveleacutes logikailag rendben van azonban nem korreaacutel a per kuumlloumlnouml-sen pedig a perbeli bizonyiacutetaacutes valoacutesaacutegaacuteval (si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros ndash Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) Attoacutel fuumlggetlenuumll hogy a dologtoacutel valoacute fi zikai megvaacutelaacutest nem a tulajdonos veacutegezte itt is vizsgaacute-

egyet kell eacuterteni Bessenyő Andraacutes megiacuteteacuteleacuteseacutevel aki a keacuterdeacutest mint bdquonem kifejezetten meacute-lyenszaacutentoacuterdquo neacutezetkuumlloumlnbseacuteget emliacuteti Vouml BESSENYŐ (20104) i m 331

278 Vouml Iav D 41 2 21 1 (7 ex Cass) bdquo[hellip] quoniam non est in derelicto sed in deperditordquo ek-keacutent Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) bdquosed verius est eum pro derelicto usucapere non posserdquo

279 Ehelyuumltt az esetek laacutetszoacutelag ketteacutevaacutelnak Ha az ismeretlen elhagyoacuteroacutel a jogaacutesz azt teacutetelezneacute fel hogy tulajdonos volt ugyanazokra a megoldaacutes-variaacutecioacutekra jutnaacutenk mint a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteneacutel Mivel azonban teacutenykeacuterdeacutes az elhagyoacute ismeretlen volta a valoacutesaacutegban a tulajdonosi minőseacuteg felveteacuteseacutet a veacutelemeacutenyt adoacute jogtudoacutes nem vehette komolyan szaacutemiacutetaacutesba

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete94

landoacute az animus derelinquendi megleacutete vagy hiaacutenya280 A hajoacutefuvarozaacutes kouml-reacuteben a tulajdonosnak a iactus teacutenyeacuteről valoacute tudomaacutesszerzeacutes nyomaacuten hozott doumlnteacuteseacuteből jelesuumll hogy a dolog nyomaacuteba ered-e vagy sem lehetett koumlvetkez-tetni hogy sciat periturum vagy sem Ennek feacutenyeacuteben a fentebb maacuter ismer-tetett Ulpianus-veacutelemeacuteny seacutemaacutejaacutet lehet alkalmazni az egyes konkreacutet estekre Megjegyzendő hogy az Ulpianus-szoumlveg eacuteppuacutegy bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo mint egy koraacutebban bemutatott Iavolenus-hely Ulpianus ugyanis az animus derelinquendi megleacuteteacutet alapesetben felteacutetelezi (vouml quod plerumque credendum est ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) veacutelhetően azeacutert mert a dolog tulajdonosaacutenak eleve felteacuteteleznie kellett a dolog veacutegleges elveszteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet Ilyenkor a jog-hataacutes ndash minthogy animus furandi is hiaacutenyzik ndash a birtokba vevő aacuteltali megszer-zeacutes (qui invenit suum fecit) Animus derelinquendi hiaacutenyaacuteban ugyanakkor eleve felteacutetelezi az animus furandi megleacuteteacutet eacutes a birtokba vevő lopaacuteseacutert koumlteles helyt-aacutellni Erre nyilvaacuten akkor keruumllhetett sor ha nem plerumque credendum est ut sciat periturum Ez aloacuteli kiveacutetelkeacutent emliacuteti az urinatori minőseacuteget eacutes ha a meg-talaacuteloacute a dolgot egyszerűen iactatumnak tekintette281

5 A derelictio speciaacutelis esetei

Kuumlloumlnleges keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel a Digesta egy helyeacuten hogy van-e lehetőseacuteg egyfelől arra hogy a dolog tulajdonosa a dolgaacutet csak reacuteszben derelinkvaacutelja ille-tőleg arra hogy egy koumlzoumls tulajdonban aacutelloacute dolgot csak az egyik tulajdonostaacuters derelinkvaacuteljon A Modestinustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke tanuacutesaacutega szerint a probleacute-ma rendszeresen felmeruumllt ndash erre utal a quaeri solet kifejezeacutes is

Mod D 41 7 3 (6 diff)An pars pro derelicto haberi possit quaeri solet et quidem si in re communi socius partem suam reliquerit eius esse desinit ut hoc sit in parte quod in toto atquin totius rei dominus effi cere non potest ut partem retineat partem pro derelicto habeat

Modestinus ebben az esetben csak a koumlzoumls tulajdonnal foglalkozik azt a le-hetőseacuteget hogy a tulajdonostaacutersak koumlzuumll az egyik a maga tulajdoni haacutenyadaacutet derelinkvaacutelja a jogtudoacutes elfogadhatoacutenak tartja Ezzel szemben emeli ki azt hogy ebből nem koumlvetkezik hogy ha egy dolognak csupaacuten egyetlen tulajdono-

280 Romano ezt a keacuterdeacutest a derelictio solo animo esetkoumlreacuteben vizsgaacutelja eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a dologtoacutel valoacute corpore eacutes animo megvaacutelaacutes hagyomaacutenyos rezsimje aloacutel ez az eset-koumlr jelenti a kiveacutetelt Vouml reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 114ndash116

281 Az urinatorok keacuterdeacuteseacutehez ld ROUGEacute (1966) i m 200 402 VACCA (1984) i m 96 FOumlLDI (1997) i m 216121

95IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

sa van akkor ő az adott dolog meghataacuterozott reacuteszeacutet derelinkvaacutelja ekkeacutent ezt a megoldaacutest mereven elutasiacutetja Indokkeacutent azt hozza fel hogy az egeacutesz dolog tu-lajdonosa (totius rei dominus) nem viheti veacuteghez mindazt amire koumlzoumls tulajdon eseteacuten lehetőseacuteg van jelesuumll hogy a tulajdonostaacuters (socius) a maga tulajdoni haacutenyadaacutet (pars sua) derelinkvaacutelja282 Keacuterdeacutes persze hogy a pars suaacutetoacutel hogyan lehet megvaacutelni Valoacutesziacutenű ugyanis hogy a ndash koumlzoumls tulajdon fogalmaacuteboacutel eredő-en ndash itt a kifejezeacutes csak a tulajdoni haacutenyadra utal azonban ezt kinyilvaacuteniacutetani vagy csak akkeacutent lehet ha a tulajdonostaacuters az egeacutesz dolgot derelinkvaacutelja vagy akkeacutent ha solo animo az őt megillető haacutenyadtoacutel valoacute megvaacutelaacutes szaacutendeacutekaacutet jut-tatja kifejezeacutesre A szoumlvegben emliacutetett első eset koumlreacuteben arra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet hogy ha egy dolog valamely reacuteszeacutet akarja derelinkvaacutelni a tulajdonos az csak abban az esetben lehetseacuteges ha leacutetezik teacutenylegesen levaacutelaszthatoacute dolog-reacutesz Ennek elhagyaacutesa azonban maacuter az aacuteltalaacutenos szabaacutelyok szerint minősuumll hi-szen ha egy dologreacutesz az egeacuteszről levaacutelaszthatoacute eacutes dologi minőseacutege megmarad akkor oumlnaacutelloacute dologkeacutent keruumllhet elhagyaacutesra283

Az irodalomban kuumlloumlnoumlskeacuteppen vitatott Pomponius egyik veacutelemeacutenye amely keacutet konkreacutet esetet aacutelliacutet paacuterhuzamba Az eset szerint az egyik feacutel pro derelicto habita dolgot birtokol a maacutesik feacutel pedig ndash tudva hogy a dolog elhagyott eacutes azt a majdani eladoacute ekkeacutent tartja birtokaacuteban ndash megveszi azt elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szer-zi meg a dolog tulajdonjogaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az eladoacute szemszoumlgeacuteből ez nem volt in bonis eius

Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab)Si id quod pro derelicto habitum possidebas ego sciens in ea causa esse abs te emerim me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non fuerit nam et si tibi rem ab uxore donatam sciens emero quia quasi volente et concedente domino id faceres idem iuris est

A szoumlvegben szereplő keacutet eset a res pro derelicto habita adaacutesveacutetele valamint a feleseacuteg aacuteltal a feacuterjnek adott ajaacutendeacutek adaacutesveacutetele Mindkeacutet esetben haacuterom sze-meacutely szerepel az elsőben a dolog tulajdonosa vagy birtokosa aki a dolgot el-hagyja az eladoacute aki a dolog pro derelicto birtokosa eacutes a vevő A maacutesodikban a feleseacuteg a feacuterj mint eladoacute eacutes a vevő az eset szereplői A keacutet eset koumlzoumltti paacuterhu-zam alapja hogy a vevő elbirtoklaacutes uacutetjaacuten megszerezheti a dolog tulajdonaacutet joacutel-lehet egyik esetben sem tekinthető joacutehiszeműnek Az elsőben azeacutert nem mert tisztaacuteban van a dolog jogi helyzeteacutevel (sciens in ea causa esse) a maacutesodikban azeacutert nem mert tisztaacuteban van azzal hogy az adaacutesveacutetel taacutergyaacutet keacutepező aacuterut a feacuterj a feleseacutegeacutetől ajaacutendeacutekba kapta Az irodalomban Ankum raacutemutat arra hogy a ve-

282 ROMANO (2002) i m 121ndash122283 ROMANO (2002) i m 124

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete96

vőnek minden bizonnyal tisztaacuteban kellett lennie a haacutezastaacutersak koumlzoumltti ajaacutendeacute-kozaacutesi tilalommal is ekkeacutent azt is tudnia kellet hogy az aacuteru nem keruumllt a feacuterj vagyonaacuteba284 Az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutegeacutenek ndash ezaacuteltal a joacutehiszeműseacuteg koumlvetelmeacutenyeacutetől valoacute eltekinteacutesnek ndash az alapja a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint az hogy az eladoacute eljaacuteraacutes mintegy a tulajdonos akarataacuteboacutel eacutes beleegyezeacuteseacutevel toumlr-teacutenik (quia quasi volente et concedente domino id faceres)285 A forraacuteshely nem oumlnmagaacuteban okozott eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekat hanem az utaacutena koumlvetkező toumlre-deacutekkel egyuumltt eacutertelmezve kuumlloumlnoumls fi gyelemmel ennek a toumlredeacuteknek az első for-dulataacutera (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab] Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi thellip) A legnagyobb fejtoumlreacutest az irodalomban az okozza hogy egyes neacutezetek szerint a keacutet szoumlveg koumlzoumltti ellentmondaacutes csak akkeacutent oldhatoacute fel ha a principium eseteacuteben res mancipi tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet az első toumlredeacutekben pedig res nec mancipi elhagyaacutesaacutet teacutetelezzuumlk fel286 Maacutes elgondolaacute-sok szerint a principiumban nem a tulajdonos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute vagyis ezekneacutel a szerzőkneacutel nem meruumll fel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumlt-ti kuumlloumlnbseacutegteacutetel287 Romano eacutervei koumlzoumltt felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a do-log nem keruumll a harmadik szemeacutely vevő vagyonaacuteba amely a res mancipi tulaj-donos aacuteltali derelictioacutejaacutet eleve kizaacuterja A klasszikus jogban ugyanis evidencia volt hogy a res mancipi traditioacuteja nem eredmeacutenyezett civiljogi tulajdont csu-paacuten a megszerző vagyonaacuteba keruumllt288 Ha a vevő szempontjaacuteboacutel vizsgaacuteljuk a keacuter-deacutest keacutet lehetőseacuteg adoacutedik vagy nem tudja hogy az eladoacute aki egyeacutebkeacutent elbir-tokloacute feacutelben van nem tulajdonosa a dolognak ekkeacutent az iacutegy joacutehiszemű vevő oldalaacuten possessio ad usucapionem keletkezik Ha azonban tudja hogy nem tu-lajdonostoacutel szerez ez uacutetjaacutet aacutellja az elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesnek Mivel az emliacutetett esetben szerepel hogy az eladoacute quasi volente et concedente

284 Vouml ANKUM (1986) i m 258285 Vouml ANKUM (1986) i m 258 VACCA (1983) i m 796 VACCA (1984) i m 59 Kuumlloumln emliacute-

teacutest eacuterdemel ebben a vonatkozaacutesban Wubbe ndash Ankumeacuteval ellenteacutetes ndash veacutelemeacutenye aki oumlsz-szehasonliacutetja a forraacutesokban előforduloacute lsquousucapturumrsquo participium instans activi alak eacutes az usucapiet kifejezeacutesek hasznaacutelataacutet Meglaacutetaacutesa szerint az usucapiet kifejezeacutessel valamely aka-daacutely leacutete nyer kifejezeacutest amely akadaacutely miatt a koumlzvetlen tulajdonszerzeacutes nem lehetseacuteges Ennek kinyilvaacuteniacutetaacutesa a szoumlvegekben toumlbbnyire egy olyan ndash akaacuter keacutepzelt ndash elleneacuterdekű feacutel aacutel-liacutetaacutesaacutenak kontrapoziacutecioacutejakeacutent fordul elő amely elleneacuterdekű feacutel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet tagadja Ehhez keacutepest az usucapturum fordulat az elbirtoklaacutes objektiacutev szuumlkseacutegszerűseacutegeacutere utal oumlsszhangban a szoumlveg volente et concedente domino id faceres reacuteszeacutevel A vevő ugyanis mindkeacutet esetben tudja (sciens) hogy nem tulajdonossal szerződik ekkeacutent ndash baacuter ezt Paulus ki-fejezetten nem mondja ki ndash joacutehiszeműseacutege legalaacutebbis keacutetseacuteges Iacutegy a jogaacutesz az objektiacutev eacutertel-mű usucapturum fordulatot hasznaacutelja az elbirtoklaacutes joumlvőben mindenkeacutepp bekoumlvetkező jelle-geacutere utalva ezzel Reacuteszletesen ld WUBBE (1963) i m 438ndash439

286 BONFANTE (1968) i m 262ndash265 ANKUM (1986) i m 262ndash263287 ROMANO (2002) i m 131ndash133 VACCA (1984) i m 59 125288 ROMANO (2002) i m 132

97IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

domino jaacuter el ebből arra lehet koumlvetkeztetni hogy a koumlruumllmeacutenyek alapjaacuten a vevő joacutehiszeműnek tekintendő mivel az a meggyőződeacutese hogy senki jogaacutet sem seacuterti289 Vacca uacutegy veacuteli hogy a szoumlvegben szereplő lsquoquasi volente et concedente dominorsquo melleacutekmondat arra utal hogy a tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes azzal az implicit felismereacuteseacutevel eacutes elfogadaacutesaacuteval is jaacuter hogy a dolog tulajdonaacutet har-madik szemeacutely megszerezheti Ekkeacutent neacutezete szerint a dolog harmadik sze-meacutely aacuteltali megszerzeacutesnek hataacutesai valamikeacuteppen a tulajdonosi akarat koumlvetkez-meacutenyeacutenek tekinthetők290 A Digesta szerkezete is Romano eacutes Vacca aacutellaacutespontjaacutet laacutetszik alaacutetaacutemasztani mivel ez a toumlredeacutek koumlzvetlenuumll a res pro derelicto habita ab aliquo keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute fragmentum utaacuten szerepel ezeacutert logikusnak laacutetszik az a felteveacutes hogy a Digesta szerkesztői erre a gondolati fonalra igyekez-tek felfűzni egy gyakorlati esetet Okszerű tehaacutet a felteacutetelezeacutes hogy az esetben szereplő eladoacute egy olyan dolgot vett birtokba amelyet nem annak tulajdono-sa hagyott el ekkeacutent ndash a negyedik fragmentum logikaacuteja szerint ndash elbirtoklaacutes-ra szorul Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a vevő is legfeljebb elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezheti meg a dolog tulajdonjogaacutet folytatva jogelődje elbirtoklaacutesaacutet Pomponius aacutelliacute-taacutesa amely szerint a vevő elbirtoklaacutesaacutenak nem akadaacutelya hogy a dolog nem tartozott az eladoacute vagyonaacuteba (me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non fuerint) Ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mintegy alaacutetaacutemasztja a maacutesodik toumlre-deacutek principiumaacuteban valamint a negyedik toumlredeacutekben iacuterottakat hiszen itt az el-birtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege szempontjaacuteboacutel a kuumlloumlnbseacutegteacutetel az volt hogy a tulaj-donos aacuteltal elhagyott dolgot vagy pedig valaki maacutes a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző szemeacutely aacuteltal elhagyott dolgot vesz-e birtokba valaki A fentiek feacutenyeacuteben elvet-hetők a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre hangsuacutelyt helyező neacutezetek annak elleneacutere hogy Ankum aacutelliacutetaacutesa szerint utoacutelag keruumllt a szoumlvegbe az id quodrsquo fordulat hiszen Iustinianus 531-ben megszuumlntette a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteit291 Ennek ellene vethető hogy a forraacutesok olyan esetben sem utalnak kifejezetten a res mancipi kategoacuteriaacutejaacutera amikor a rabszolgaacutek il-letőleg az ingatlanok derelictioacutejaacutet taacutergyaljaacutek joacutellehet ezek mindenkeacuteppen a res mancipi koumlreacutebe tartoztak

Kuumlloumln kell szoacutelni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacuteről aki eme szoumlveghely kapcsaacuten azt emeli ki hogy ez az a Digesta-szoumlveg amely kapcsaacuten az usucapio pro derelicto mint keacuterdeacutes egyaacuteltalaacuten fi gyelembe joumlhet A teacutenyaacutellaacutes szerint az eladoacute idegen dolgot tart a birtokaacuteban amelyet keacutesőbb a tulajdonos derelinkvaacutel Nem szaacutemiacutet

289 ROMANO (2002) i m 133 Markaacutens eacutes logikus eacuterveleacutese ellen felhozhatoacute ugyanakkor hogy a szoumlvegben keacutetszer is szerepel a scientiaacutera utalaacutes az első esetben az lsquoego sciens in ea causa esse abs te emerimrsquo fordulattal a maacutesodikban a lsquotibi rem ab uxore donatam sciens emerorsquo ki-teacutetellel Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy akkor ezek a kifejezeacutesek mire vonatkoznak

290 VACCA (1984) i m 125291 ANKUM (1986) i m 263

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete98

hogy a birtokos ennek az elhagyaacutesnak tudataacuteban van-e vagy sem mivel a dolog birtokaacutet valamilyen jogciacutemen koraacutebban maacuter megszerezte eacutes ez a jogciacutem nem vaacuteltozott A birtokos eladja ezt a dolgot egy a dolog helyzeteacuteről tudoacute harmadik szemeacutelynek aki vagy tulajdonos vagy pro emptore elbirtokloacute lesz Joacutellehet egy uratlan dolgot vesz birtokba eacutes ennek teljesseacuteggel tudataacuteban is van meacutegsem szaacutell aacutet raacute azonnal a tulajdon mivel a birtokot egyszerű traditio uacutetjaacuten szerezte Tovaacutebbaacute baacuter a megkoumltoumltt adaacutesveacuteteli szerződeacutes eacuterveacutenyes meacutegsem pro emptore ciacutemen fogja elbirtokolni a dolgot minthogy tudja hogy az aacutetadoacute nem volt tulaj-donos Ez az a teacutenyaacutellaacutes amelynek fennforgaacutesa koumlreacuteben Pomponius elkeacutepzel-hetőnek gondolja a pro derelicto elbirtoklaacutest Vagyis mindebből Bessenyő kouml-vetkezteteacutese alapjaacuten az laacutetszik hogy az usucapio pro derelicto leacutenyege nem az volt hogy az occupanst tulajdonszerzeacuteshez segiacutetse hiszen ha ez iacutegy lenne tehaacutet ha az occupans lenne elbirtokloacutefeacutelben akkor pro occupato elbirtoklaacutesroacutel kel-lene beszeacutelni nem pedig pro derelictoacuteroacutel Az elhagyott dolgok felkutataacutesaacuteval begyűjteacuteseacutevel eacutes eladaacutesaacuteval a taacutersadalom legalacsonyabb reacutetegei foglalkoztak akiknek staacutetusa ekkeacutent jog- eacutes cselekvőkeacutepesseacutege a legtoumlbb esetben tisztaacutezat-lan volt292 Ekkeacutent az usucapio pro derelicto főkeacutent azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy az ilyen keacutetes eredetű dolgok tekinteteacuteben a megszerzőnek oumlnaacutelloacute de kisegiacutető jel-legű szerzeacutesi ciacutemet biztosiacutetson293

Mindezeket koumlveti az első paragrafus maacuter roumlviden bemutatott toumlredeacuteke amelynek jelen esetben a maacutesodik fordulata biacuter kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel A jog-tudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt (aes) elszoacuter vagy madara-kat enged szabadon baacutermennyire is akarja hogy azt valaki ndash egy meghataacutero-zatlan szemeacutely ndash megszerezze meacutegis az lesz a tulajdonosa aki a veacuteletlen foly-taacuten teacutenylegesen megszerzi azt Ezen a ponton lehet eacuterdemes a vizsgaacuteloacutedaacutest a iactus missilium teacutenyaacutellaacutes iraacutenyaacuteba terelni megvizsgaacutelva a peacutenzszoacuteraacutesra vonat-kozoacute szoumlvegeket a teacutema szekunder irodalmaacutet valamint a vonatkozoacute forraacutesok-boacutel adoacutedoacute probleacutemaacutekat

292 BESSENYŐ (1996) i m 62ndash63293 BESSENYŐ (1996) i m 64 Ezzel tartalmilag egyezően ROUGEacute (1966) i m 402 FOumlLDI (1997)

i m 216121

V A TRADITIO EacuteS A IUSTA CAUSA TRADITIONIS KEacuteRDEacuteSE

A szekundeacuter irodalom gyakorta azonosiacutetja a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely javaacutera toumlrteacutenő tulajdon-traditioacuteval (traditio in incertam personam) Ezt a veacutelemeacutenyt alaacutetaacutemasztandoacute legtoumlbbszoumlr egy Gaius neveacutehez koumlthető szoumlveghely (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) hivatko-zaacutesa jelenik meg Ezzel a szoumlveggel leacutenyegeacuteben egyező a iustinianusi instituacutecioacutek egyik fragmentuma (Inst 2 1 47) amely inkaacutebb csak nyelvi megfogalmazaacutesaacute-ban teacuter el a Digestaacuteban talaacutelhatoacute textustoacutel tartalmilag ugyanakkor azonosak294

Eme tekintetben a szekundeacuter szerzők megaacutellapiacutetjaacutek hogy maacuter a klasszikus jogaacuteszok is traditio in (ad)295 incertam personamot laacutettak a iactus missiliumban amely enneacutel fogva nem sorolhatoacute a derelictio koumlreacutebe296 a fentebb hivatkozott forraacuteshelyeket hasznaacutelva az aacutelliacutetaacutes megerősiacuteteacuteseacutere Meglaacutetaacutesuk szerint tartal-milag eme alakzat alatt egy olyan traditioacutet lehet eacuterteni amelynek kereteacuteben a dologaacutetadaacutes nem egy bizonyos szemeacutely hanem baacuterki javaacutera megtoumlrteacutenhet297 A magunk reacuteszeacuteről ezt a felfogaacutest legalaacutebbis megkeacuterdőjelezhetőnek tartjuk elssőroban Pietro Bonfante Letizia Vacca a hazai irodalomban pedig Benedek Ferenc munkaacutessaacutega alapjaacuten Ahhoz hogy ndash majdan a iactus missiliumroacutel szoacutel-va ndash a traditio in incertam personam felfogaacutesa kritizaacutelhatoacute legyen szuumlkseacuteges a tulajdon-traditio egy markaacutens elemeacutenek a iusta causa traditionisnak a koumlze-lebbi bemutataacutesa

294 Egyezően BERGER (1914) i m 553295 Ld iacutegy KASER (19712) i m 42613296 Vouml KASER (19712) i m 42613297 Vouml BERGER (20108) i m s v lsquotraditio in incertam personamrsquo

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese100

1 A traditio aacuteltalaacuteban

A traditio ndash mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk ndash a forraacutesok alapjaacuten egy tes-ti dolog298 formasaacutegoktoacutel mentes birtokba adaacutesa egy maacutesik szemeacutely reacuteszeacute-re Az aacutetadaacutes reacuteveacuten a dolog birtoka bizonyosan aacutetruhaacutezaacutesra keruumll a tulaj-dont ndash iure gentium299 szerzeacutesmoacuted gyanaacutent300 ndash viszont csak tovaacutebbi felteacutetelek egyuumlttes megleacutete eseteacuten viszi aacutet Ilyen felteacutetel hogy az aacutetadott dolog res nec mancipi legyen301 hiszen a res mancipi feletti ex iure Quiritium hatalmat csak mancipatioacuteval vagy in iure cessioacuteval lehetett aacutetruhaacutezni302 Hasonloacutekeacuteppen fon-tos hogy az aacutetruhaacutezoacute maga is tulajdonos legyen vagy legalaacutebbis valaki a tulaj-

298 Vouml Gai 2 28 MEINHART (1988) i m 731 BEHRENDS (1995) i m 212299 Eacuteppen eme tulajdonszerzeacutesi moacuted iure gentium jellegeacutevel fuumlgg oumlssze hogy a peregrinu-

sok szaacutemaacutera ez volt az egyetlen rendelkezeacutesre aacutelloacute tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi moacuted ndash fuumlggetlenuumll a commerciumtoacutel Ha roacutemai polgaacuterok egymaacutes koumlzoumltt res mancipi aacutetruhaacutezaacutesaacutera hasznaacuteltaacutek ak-kor csak bonitaacuter tulajdon megszerzeacuteseacutet tette lehetőveacute Ld KASER (19712) i m 416

300 Vouml Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) bdquoHae quoque res quae traditione nostrae fi unt iure gentium nobis adquiruntur [hellip]rdquo Inst 2 1 40 Per traditionem quoque iure naturali res nobis adquiruntur nihil enim tam conveniens est naturali aequitati quam voluntatem domini volentis rem suam in alium transferre ratam haberi Ld meacuteg MEINHART (1988) i m 731 BESSENYŐ (20104) i m 339 aki kifejezetten utal raacute hogy ilyenkor nem uacutej tulajdon ke-letkezik hanem a megszerző mintegy az aacutetruhaacutezoacute tulajdonjogaacutet folytatja FLUME (1990) i m 53 utal raacute hogy ezekben a szoumlvegekben nem esik szoacute a traditio kauzaacutelis voltaacuteroacutel

301 Gai 2 19 Nam res nec mancipi ipsa traditione pleno iure alterius fi unt si modo corporales sunt et ob id recipiunt traditionem Ulp 19 7 Traditio propria est alienatio rerum nec mancipi Harum rerum dominia ipsa traditione adprehendimus scilicet si ex iusta causa traditae sunt nobis Ld meacuteg PRINGSHEIM (1916) i m 60 BENEDEK (1959) i m 5ndash6 KASER (19712) i m 416 MEINHART (1988) i m 731 Meinhart a traditio kifejezeacutest terminus technicusnak veacuteli eacutes kifejezetten utal a traditione alienari fordulatra az utoacutebbi Ulpianus-textusban illetőleg meacuteg egy Gaius-locusban (Gai 2 65 Ergo ex his quae diximus adparet quaedam naturali iure alienari qualia sunt ea quae traditione alienantur quaedam civili nam mancipationis et in iure cessionis et usucapionis ius proprium est civium Romanorum) Emellett megemliacutethető hogy Gaiusnaacutel a pleno iure alterius fi unt fordulat arra utal hogy ndash legalaacutebbis Gaiusnaacutel ndash bizonyos fokuacute rendszerezeacutesre valoacute toumlrekveacutessel lehet talaacutelkozni a traditio ex iusta causa amelyre ez a fragmentum vonatkozik a res nec mancipi vonatko-zaacutesaacuteban eredmeacutenyezi a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet vagyis mondhatoacute hogy rem pleno iure alicuius esse Vouml ANKUMndashPOOLndashVAN GESSEL-DE ROO (1990) i m 170 194 itt kuumlloumlnoumlsen a 164 sz jegyzet Az ehhez taacutersuloacute jogi veacutedelem vonatkozaacutesaacuteban ld ANKUMndashPOOLndashVAN GESSEL-DE ROO (1990) i m 196 Megemliacutetendő meacuteg Bessenyő Andraacutes megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint res mancipi eacutes nec mancipi egyaraacutent lehetett a tulajdontaacuteruhaacutezaacutes taacutergya amely aacuteltalaacutenos megfo-galmazaacutesuacute aacutelliacutetaacutesa azonban ebben a formaacuteban aacutetgondolaacutest igeacutenyelne Vouml BESSENYŐ (20104) i m 339 A szoumlveghez ld meacuteg SCHANBACHER (1992) i m 4ndash5

302 Vouml DERNBURG (1894) i m 499ndash500 WINDSCHEID (19008) i m 779ndash780 MAYER-MALY (19992) i m 74 GUARINO (1992) i m 661 Keacutetseacutegtelen hogy civiljogi tulajdont elbirtoklaacutes uacutetjaacuten is lehetett szerezni azonban az elbirtoklaacutes maacutes szerzeacutesmoacutedok koumlreacuteben felmeruumllő hibaacute-kat orvosolja eacutes iacutegy vezet a civiljogi tulajdon megszerzeacuteseacutehez

101V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

donos neveacuteben felhatalmazaacutesa alapjaacuten ruhaacutezza aacutet a tulajdont303 tovaacutebbaacute hogy a felek koumlzoumltt meglegyen az akarategyseacuteg az aacutetruhaacutezoacute tulajdonos akarata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy a megszerző reacuteszeacutere aacutetruhaacutezza a dolog tulajdonaacutet illetőleg a megszerzőnek is akarnia kellett a tulajdonszerzeacutest304

Ez utoacutebbi vagyis a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg szempontjaacuteboacutel kifejezetten eacuter-dekes lehet egy Digesta- textust ideacutezni

Iav D 44 7 55 (12 epist)In omnibus rebus quae dominium transferunt concurrat oportet affectus ex utraque parte contrahentium nam sive ea venditio sive donatio sive conductio sive quaelibet alia causa contrahendi fuit nisi animus utriusque consentit perduci ad effectum id quod inchoatur non potest

A szoumlveg szerint minden olyan uumlgylet eseteacuteben ahol tulajdont ruhaacutezunk aacutet az uumlgyletet megkoumltők akarataacutenak (affectus) egybehangzoacutenak kell lenniuumlk305 Ebből az aacuteltalaacutenosan megfogalmazott koumlvetelmeacutenyből eredezteti Iavolenus hogy a felek traditio aacuteltal kiacuteseacutert akarataacutenak meg kell egyeznie nem is annyi-ra a tulajdonaacutetszaacutellaacutes sokkal inkaacutebb a causa vonatkozaacutesaacuteban306 Ezzel egyező-en fogamaz Peters is aki raacutemutat arra hogy peacuteldaacuteul az adaacutesveacutetel koumlreacuteben a tu-lajdonnak a vevőre toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz elengedhetetlen a traditio meacuteghozzaacute iusta causa alapjaacuten amely ebben az esetben maga az adaacutesveacutetel lesz minthogy

303 Ld Gai 2 20 Itaque si tibi vestem vel aurum vel argentum tradidero sive ex venditionis causa sive ex donationis sive quavis alia ex causa statim tua fi t ea res si modo ego eius dominus sim Gai D 41 1 9 4 (2 rer cott) Nihil autem interest utrum ipse dominus per se tradat alicui rem an voluntate eius aliquis Qua ratione si cui libera negotiorum administratio ab eo qui peregre profi ciscitur permissa fuerit et is ex negotiis rem vendiderit et tradiderit facit eam accipientis Inst 2 1 42ndash43 (42) Nihil autem interest utrum ipse dominus tradat alicui rem an voluntate eius alius (43) Qua ratione si cui libera negotiorum administratio a domino permissa fuerit isque ex his negotiis rem vendiderit et tradiderit facit eam accipientis Ehhez ld meacuteg Ulp D 50 17 54 (46 ad ed) Nemo plus iuris ad alium transferre potest quam ipse haberet Vouml PRINGSHEIM (1916) i m 60 BENEDEK (1959) i m 5ndash6 KASER (19712) i m 416 SCHANBACHER (1992) i m 4ndash5 BESSENYŐ (20104) i m 339 A bdquonemo plus iurisrdquo-elvhez maacutes aspektusboacutel ld POacuteLAY (1988) i m 131ndash132

304 Ld Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) bdquo[hellip] nihil enim tam conveniens est naturali aequitati quam voluntatem domini volentis rem suam in alium transferre ratam haberi [hellip]rdquo Vouml pl WINDSCHEID (19008) i m 785ndash788 GUARINO (1992) i m 661 BESSENYŐ (20104) i m 339 Utoacutebbi szerző utal raacute hogy a koumlzeacutepkortoacutel kezdve ezt az akarategyseacuteget animus transferrendi et accipipendi dominii neacutevvel illetik Ehhez ld meacuteg BENEDEK (1959) i m 20ndash21

305 Ld SCHANBACHER (1992) i m 5306 SCHANBACHER (1992) i m 6

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese102

az egy elismert causa traditionis ahogy az Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiboacutel is egyeacutertelműen kideruumll307

Mindezeken tuacutelmenően ndash mint ahogy arra a szakirodalom az előző forraacutes-hely alapjaacuten is utal ndash szuumlkseacuteges meacuteg a megfelelő jogciacutem fennforgaacutesa is amely utoacutebbit az irodalom iusta causa traditionisnak hiacutev Ez utoacutebbi igen nagy jelen-tőseacuteggel biacutert hiszen maacuter ősi jogban sem valamely dolog fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutesa jaacutetszotta a doumlntő szerepet a tulajdon-traditio kereteacuteben sokkal inkaacutebb az uumlgyleti ceacutelban valoacute megegyezeacutes vagyis a causa Ez a jogciacutem amelynek eacuter-dekeacuteben a dologaacutetadaacutesra sor keruumll lehetett tipikusan adaacutesveacutetel csere ajaacutendeacuteko-zaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln teljesiacuteteacutes ndash igazaacuteboacutel ezek ideacutezteacutek elő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet a fi zikai eacutertelemben vett dologaacutetadaacutes mindeme uumlgyleteknek csupaacuten materiaacutelis kifejeződeacutese308 A tulajdon-traditio leacutenyegeacuteben kettős eredettel ren-delkezik egyfelől a res nec mancipi koumlreacutere vonatkozoacute rendelkezeacutesekből maacutes-felől pedig a nem roacutemai polgaacuterokkal valoacute kapcsolatokboacutel309

2 A iusta causa traditionis keacuterdeacuteskoumlre

Meglaacutetaacutesunk szerint a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent toumlr-teacutenő felfogaacutesaacutenak elfogadhatoacutesaacutega vagy megkeacuterdőjelezhetőseacutege főkeacutent a iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutetől fuumlgg Ha ugyanis ezt az extravagaacutens teacutenyaacutellaacutest mint egyfajta speciaacutelis tulajdon-traditioacutet fogjuk fel akkor elengedhetetlenuumll szuumlk-seacuteges hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz megfelelő causa is fennforogjon Ennek oka hogy ndash mint az fentebb maacuter laacutethatoacute volt ndash az alapvetően birtokaacutetruhaacutezaacutesra szolgaacuteloacute traditio csak akkor vitte aacutet a dolog civiljogi tulajdonaacutet ha eacutes ameny-nyiben neacutegy egyuumlttes felteacutetelnek megfelelt310 A dolog csak res nec mancipi le-hetett az aacutetruhaacutezoacutenak civiljogi tulajdonosnak kellett lennie valamint kifeje-zetten akarnia kellett a dolog tulajdonaacutenak a megszerzőre toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutet eacuteppuacutegy mint ahogy a megszerzőnek minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean el kell fogadnia azt tovaacutebbaacute fent kellett forognia egy a jog aacuteltal elfogadott oknak amely alkal-mas a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak igazolaacutesaacutera vagy megalapozaacutesaacutera Ez az a pont ahol a iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutet reacuteszletesebben is eacuterdemes megvizsgaacutel-

307 PETERS (1979) i m 184 eacutes 39 sz jegyzet308 Ezeket a tipikus uumlgyletek forraacutesszerűek vouml pl Gai 2 20 Itaque si tibi vestem vel aurum vel

argentum tradidero sive ex venditionis causa sive ex donationis sive quavis alia ex causa statim tua fi t ea res si modo ego eius dominus sim Ld meacuteg DERNBURG (1894) i m 501ndash502 KASER (19712) i m 416 GUARINO (1992) i m 661

309 Vouml KASER (19712) i m 139310 Van olyan neacutezet is a maacutesodlagos irodalomban amely szerint haacuterom felteacutetel is elegendő volt

Vouml WESEL (1968) i m 100

103V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

ni A tulajdon-traditio koumlreacuteben elkeacutepzelhető jogciacutemek hagyomaacutenyosan haacuterom csoportba sorolhatoacute causa donandi causa solvendi eacutes causa credendi311 az-zal a megjegyzeacutessel hogy az irodalomban fellelhető maacutes csoportosiacutetaacutesok enneacutel bonyolultabb megkoumlzeliacuteteacutesről aacuterulkodnak A iusta causa traditionis ezek alap-jaacuten egyfelől lehetett causa solvendi ha a res nec mancipi aacutetadaacutesaacutera valamely koumltelem teljesiacuteteacutese gyanaacutent keruumllt sor Hasonloacutekeacuteppen lehetett causa credendi ha az aacutetadaacutes peacutenz vagy maacutes helyettesiacutethető dolog koumllcsoumlnbe adaacutesaacuteval kapcso-latos illetőleg causa dotis ha a dologaacutetadaacutesra hozomaacuteny adaacutesa ceacuteljaacuteboacutel ke-ruumll sor312 valamint causa donationis ha az aacutetadaacutes az elleneacuterdekű felet gazda-giacutetja valamint datio ob rem is313 mintegy ez utoacutebbi haacuterom esetkoumlrt feleltetve meg a Benedek aacuteltal causa donandikeacutent koumlruumlliacutert teacutenyaacutellaacutesnak Ez a causa pe-dig nem pusztaacuten egy oumlnaacutelloacute joguumlgylet amely a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutes-hoz jaacuterul ekkeacutent segiacutetve elő a tulajdonaacutetszaacutellaacutes teljesedeacutesbe meneacuteseacutet Sokkal inkaacutebbb tekinthető ez uacutegy mint magaacutenak a dologi juttataacutesnak egy konstitutiacutev eleme314 Ezekben az esetekben az aacutetadott dolog tulajdonaacutet is megszerzi az aki-nek a reacuteszeacutere a dolgot aacutetadtaacutek ugyanakkor elkeacutepzelhető volt az aacutetadaacutesnak olyan causaacuteja is amely azon tuacutelmenően hogy nem szaacutemiacutetott tipikusnak (pl pignoris causa) nem is vitte aacutet az aacutetadott dolog tulajdonjogaacutet a megszerzőre315 Ezen lo-gika menteacuten haladva megemliacutethető meacuteg hogy nem szaacutemiacutetott ugyanakkor iusta causa traditionisnak a haacutezastaacutersak koumlzoumltti ajaacutendeacutekozaacutes minthogy az tiltott volt a leteacutetbe haszonkoumllcsoumlnbe adaacutes hiszen itt a megszerző csak detentor lett to-vaacutebbaacute a pignus eacutes a sequestrum sem ndash ez utoacutebbiak csak possessio ad interdictaacutet eredmeacutenyeztek Emellett meacuteg sok maacutes traditioacutes jogciacutem is előfordulhatott316 iacutegy kuumlloumlnoumlsen peacuteldaacuteul a Kre II szaacutezadtoacutel a permutatio valamint a litis aestimatio is iusta causa gyanaacutent szolgaacutelhatott317

A koumlvetkezőkben a iusta causa traditionishoz koumltődő alapvető probleacutemaacutekat igyekszuumlnk aacutettekinteni a vonatkozoacute forraacutesok segiacutetseacutegeacutevel Az első vizsgaacutelandoacute szoumlveg Ulpianus tollaacuteboacutel szaacutermazik

Ulp D 41 1 20 pr (29 ad Sab)Traditio nihil amplius transferre debet vel potest ad eum qui accipit

311 BENEDEK (1959) i m 8 skk312 WINDSCHEID (19008) i m 779ndash780 KASER (19712) i m 416ndash417 GUARINO (1992) i m 661313 Arra neacutezve hogy ezek a leginkaacutebb tipikus causaacuteknak tekinthetők ld BENEDEK (1959) i m 6

irodalommal314 Ld KASER (19712) i m 417315 DERNBURG (1894) i m 501ndash502316 GUARINO (1992) i m 662317 Ld BENEDEK (1959) i m 7

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese104

quam est apud eum qui tradit Si igitur quis dominium in fundo habuit id tradendo transfert si non habuit ad eum qui accipit nihil transfert

Az eset haacutettereacuteben egy ingatlan aacutetruhaacutezaacutesa aacutell A-nak van egy ingatlank eacutes ezt B-re ruhaacutezza A probleacutema feltehetően abboacutel adoacutedhat hogy nem deruumll ki hogy A tulajdonos-e vagy sem Ha ez egy mancipatioacutes uumlgylet lenne akkor a nuncupatio318 elmondaacutesa valamint az egyeacuteb formasaacutegok pontos koumlveteacutese reacuteveacuten szaacutellna aacutet a dolog feletti tulajdon eacutes az uumlgylet formalizaacutelt jellegeacuteből adoacutedoacutean ta-laacuten nem meruumll fel keacutetseacuteg a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa kapcsaacuten Ehhez keacutepest a remekjo-gaacutesz elvi jelleggel aacutellapiacutetja meg hogy az aacutetadoacute a traditio reacuteveacuten semmi egyebet nem kell hogy aacutetruhaacutezzon mi toumlbb nem is ruhaacutezhat aacutet toumlbbet a megszerzőre mint amennyi az aacutetruhaacutezoacutenaacutel megvolt Az adott esetben tehaacutet B tulajdonszerzeacutese leacutenyegeacuteben attoacutel fuumlgg hogy A a teleknek tulajdonosa volt-e vagy sem Ehelyuumltt kuumlloumlnoumlsen fontos hogy ideacutezzuumlnk egy maacutesik joacuteval koumlzkeletűbb textus is

Ulp D 50 17 54 (46 ad ed)Nemo plus iuris ad alium transferre potest quam ipse haberet

A regula toumlmoumlr megfogalmazaacutesa alapjaacuten senki sem ruhaacutezhat aacutet maacutesra toumlbb jogot annaacutel mint ami neki magaacutenak megvan319 Ez a keacutet szoumlveghely tehaacutet azt mutaja hogy a klasszikus jogban a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz a traditio formaacutejaacuteban megjelenő tulajdonszerzeacutesi moacuted mellett szuumlkseacuteges a megfelelő tulajdonszerzeacute-si jogciacutem is Az utoacutebbi Ulpianus-szoumlveg a Digesta 50 koumlnyveacuteben roumlviden eacutes szűkszavuacutean utal erre a koumlvetelmeacutenyre eacuteppen uacutegy ahogy ezt maacutes klasszikus textusokban is laacutetni lehet320 Az elsőkeacutent ideacutezett locus tartalmilag egyező gon-dolatot koumlzvetiacutet itt azonban maacuter egy egyedi konkreacutet jogeseten keresztuumll nyer alkalmazaacutest a szinteacuten Ulpianusnak tulajdoniacutethatoacute si ex iusta causa traditae sunt nobis kiteacutetel Ahhoz hogy a iusta causa traditionis jelentőseacutege eacuterthető legyen a traditio in incertam personam szempontjaacuteboacutel uacutegy veacuteljuumlk hogy elsősorban a causa koumlreacuteben felmeruumllhető dissensus probleacutemakoumlreacutet kell megvizsgaacutelni Ennek kap-csaacuten az első elemzendő szoumlveg Iavolenustoacutel szaacutermazik amelyben ndash veacutelemeacutenyuumlnk

318 Ld Gai 1 119 3 174319 Ld meacuteg POacuteLAY (1988) i m 131 Az irodalom a keacutet forraacuteshelyet egyseacutegesen iacuteteacuteli meg Honsell

David Pugsley koumlnyveacutenek recenzioacutejaacuteban emliacuteti a traditio kapcsaacuten hivatkozott forraacuteshelye-ket amelyek alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy ciacutemzett csak akkor szerez tulajdont ha az aacutetruhaacutezoacute is tu-lajdonos volt mivel senki sem ruhaacutezhat aacutet toumlbb jogot mint amivel ő maga rendelkezik Ld HONSELL (1973) i m 538 Max Kaser mindkeacutet forraacuteshelyet akkeacutent laacutetja mint amely szoumlvegek alaacutetaacutemasztjaacutek az aacuteltala kialakiacutetott bdquorelatives Eigentumrdquo tanaacutet Vouml KASER (1988) i m 132 Ld meacuteg BLANK (1980) i m 3 CASTRO SAENZ (2000) i m 202 irodalommal

320 Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7

105V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

szerint ndash a felek koumlzoumltt nem is annyira a causaacuteban nincs egyeteacuterteacutes hanem a megszerző abban teacuteved hogy kitől kapta a dolgot ajaacutendeacutekozaacutes ciacutemeacuten

Iav D 39 5 25 (6 epist)Si tibi dederim rem ut Titio meo nomine donares et tu tuo nomine eam ei dederis an factam eius putes Respondit si rem tibi dederim ut Titio meo nomine donares eamque tu tuo nomine ei dederis quantum ad iuris suptilitatem accipientis facta non est et tu furti obligares sed benignius est si agam contra eum qui rem accepit exceptione doli mali me summoveri

A Iavolenus aacuteltal bemutatott eset főszereplői Ego (akire csak az igei sze-meacutelyragok utalnak) eacutes Tu Ego aacutetad egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott dol-got Tu reacuteszeacutere azzal a kikoumlteacutessel hogy Tu azt Ego neveacuteben ajaacutendeacutekozaacutes ciacutemeacuten adja aacutet Titiusnak vagyis a dologaacutetadaacutes mellett az is a feladata lenne annak ki-fejezeacutesre juttataacutesa hogy ő ndash tehaacutet Tu ndash ebben az esetben csupaacuten Ego neveacuteben jaacuter el Azonban Tu ehelyett a sajaacutet neveacuteben bdquoajaacutendeacutekozzardquo a dolgot Titiusnak Iavolenust azzal a keacuterdeacutessel keresik meg vajon megszerzi-e Titius az ajaacutendeacutek tulajdonaacutet B-től321 Iavolenus responsumaacuteban keacutet megoldaacutesi seacutemaacutet ismertet Az első szerint ha aacutetadok neked egy dolgot azzal hogy ajaacutendeacutekozd azt az eacuten ne-vemben Titiusnak de te a sajaacutet nevedben adod aacutet szigoruacutean veacuteve (quantum ad iuris suptilitatem) nem lesz az aacutetvevő tulajdona te pedig lopaacutes miatt felelsz A maacutesik kedvezőbb (benignus) megoldaacutes alapjaacuten ugyanakkor ha keresetet indiacute-taneacutek az aacutetvevő ellen ő sikeresen veacutedekezhetne az exceptio dolival Ez a kuuml-loumlnbseacutegteacutetel minden bizonnyal a ius civile eacutes a ius praetorium kiacutenaacutelta megoldaacute-si lehetőseacutegek koumlzoumltti elteacutereacutest tuumlkroumlzi Annyi viszont mindkeacutet vaacutelaszban koumlzoumls hogy a ius praetorium szerinti megoldaacutes koumlveteacutese eseteacuten Titiust ugyan megilleti az exceptio doli aacutem ex iure Quiritium igeacutenyt meacutegsem taacutemaszthat a dologra neacutez-ve iacutegy az azonnali tehaacutet az aacutetadaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva veacutegbemenő tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben Iavolenus vaacutelasza leacutenyegeacuteben nemleges Minthogy Tu az eredeti-leg reacuteszeacutere toumlrteacutent dologaacutetadaacutes reacuteveacuten nem szerzett tulajdont iacutegy azt nem is ru-haacutezhatja aacutet Titiusra akinek ekkeacutent a dolog meacuteg a kedvezőbb elbiacuteraacutelaacutes alapjaacuten is legfeljebb csak a vagyonaacuteba szaacutemiacutethatoacute Hausmaninger hiacutevja fel arra a fi gyel-

321 Vouml HAUSMANNINGER (1986) i m 64 Ebben az iacuteraacutesaacuteban Hausmanninger elsősorban a subtilitas kifejezeacutes jelenteacuteseacutet vizsgaacutelja amelynek koumlznyelvi jelenteacuteseacutetől nagymeacuterteacutekben elteacuter a jogi je-lenteacutes minthogy előbbi koumlrben jobbaacutera pozitiacutev jelenteacutest hordoz amiacuteg jogi szempontboacutel gya-korta kritikus hangveacutetelt tuumlkroumlz Reacuteszletesen ld HAUSMANINGER (1986) i m 59ndash63 eacutes főkeacutent 62 A klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben ezen beluumll pedig a Digesta egyes responsumaiban a subtilitas legis eacutes subtilitas iuris kifejezeacutesek fordulnak elő A vizsgaacutelt textust egybeveti Cels D 8 3 11 (27 dig) szoumlvegeacutevel ekkeacutent igyekezve kidomboriacutetani a subtilitas iuris eacutes a benignitas fogalmait kuumlloumlnoumlsen ezek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet Vouml HAUSMANINGER (1986) i m 64ndash70

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese106

met hogy Ego eacutes Titius koumlzoumltt nincs egyeteacuterteacutes a causaacuteban aacutem ennek elleneacutere Titius megtarthatja a dolgot Amennyiben Ego rei vindicatioacuteval meacutegis elperel-neacute tőle a dolgot uacutegy Titius exceptio dolival veacutedekezhet322 Meglaacutetaacutesunk szerint az Ego eacutes Tu koumlzoumltti jogviszonyban a dologaacutetadaacutes haacutettereacuteben Tu-nak az Ego aacutel-tal toumlrteacutent az ajaacutendeacutek tovaacutebbadaacutesaacutet ceacutelzoacute felkeacutereacutese aacutell Ekkeacutent Tu-nak tudnia kellett hogy az Ego-toacutel aacutetvett dolog vonatkozaacutesaacuteban semmilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt sem szerezhet tulajdont Titius ugyanakkor nem tudja hogy az ajaacutendeacutek-ba kapott dolog valoacutejaacuteban Ego-toacutel szaacutermazik azaz nem vitaacutes hogy Ego ajaacuten-deacutekozaacutesra gondol mint causaacutera Titius viszont Tu-ra gondol mint ajaacutendeacutekozoacutera Itt tehaacutet elgondolaacutesunk szerint nem is kifejezetten egy a dissensus in causa kouml-reacutebe tartozoacute szoumlveghellyel aacutellunk szemben sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy Titius joacutehiszeműen ugyan meacutegis teacutevedeacutesben van az ajaacutendeacutekozoacute szemeacutelyeacutet il-letően A valoacutesaacutegban Tu aki a sajaacutet neveacuteben ajaacutendeacutek gyanaacutent adja aacutet a dolgot nem tulajdonos ekkeacutent Titius sem szerezhet azonnal civiljogi tulajdont legfel-jebb csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten

Egy maacutesik Iulianus neveacutehez koumlthető responsum maacuter igazaacuteboacutel a causaacuteban valoacute disszenzus eseteacutevel foglalkozik behatoacutebban323

Iul D 41 1 36 (13 dig)Cum in corpus quidem quod traditur consentiamus in causis vero dissentiamus non animadverto cur ineffi cax sit traditio veluti si ego credam me ex testamento tibi obligatum esse ut fundum tradam tu existimes ex stipulatu tibi eum deberi Nam et si pecuniam numeratam tibi tradam donandi gratia tu eam quasi creditam accipias constat proprietatem ad te transire nec impedimento esse quod circa causam dandi atque accipiendi dissenserimus

Ebben a veacutelemeacutenyben keacutet egymaacuteshoz leacutenyegileg hasonloacute eset keruumll bemuta-taacutesra mindkettőben Ego eacutes Tu a szereplők Az első esetben Ego azt hiszi hogy ex testamento koumlteles arra hogy a telket Tu reacuteszeacutere aacutetadja (tehaacutet legatum per damnationemmel van dolgunk) Tu pedig uacutegy veacuteli hogy ex stipulatu tartoznak neki azzal vagyis a traditioacutera solutionis causa keruumll sor324 A maacutesodik esetben Ego egy bizonyos oumlsszegű keacuteszpeacutenzt (pecunia numerata) ajaacutendeacutek gyanaacutent ad aacutet Tu-nak aki pedig azt koumllcsoumln ciacutemeacuten veszi aacutet Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a felek a traditio jogi eacutertelemben vett ceacuteljaacuteval kapcsolatban bdquoelbeszeacutelnek egy-maacutes mellettrdquo A maacutesodik esethez kapcsoloacutedik az a jogaacuteszi megaacutellapiacutetaacutes hogy a keacuteszpeacutenz tulajdona minden bizonnyal aacutetszaacutell Tu-ra tehaacutet a tulajdonaacutetszaacutellaacutesnak

322 HAUSMANINGER (1986) i m 64323 Ld JAHR (1963) i m 147 VAN VLIET (2003) i m 2 skk324 BENEDEK (1959) i m 21 FLUME (1990) i m 54

107V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

nem akadaacutelya az a teacuteny hogy Ego eacutes Tu nem feacutelreeacutertik egymaacutest az aacutetadaacutes eacutes az aacutetveacutetel okaacutera neacutezve Koumlvetkezeacuteskeacuteppen eacuterhető a fragmentum legelejeacuten talaacutelha-toacute aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű megaacutellapiacutetaacutes amely szerint ha az aacutetadandoacute vagyontaacutergy-ban megvan a felek egyeteacuterteacutese azonban a causaacuteban disszenzus van kettejuumlk koumlzoumltt a traditio akkor sem lesz semmis vagy ahogy az eredeti szoumlveg fogal-maz nem lesz ineffi cax tehaacutet hataacutestalan Erről a szoumlvegről toumlbben325 uacutegy veacutelik a szekundeacuter irodalomban hogy a posztklasszikus korban jelentősen aacutetdolgozaacutesra keruumllt Kaser eacutes Flume is egyaraacutent raacutemutatnak arra hogy a szoumlveg kezdeti reacutesze eredetileg a mancipatioacuteroacutel szoacutelt326 Ezzel ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel ndash Beseler nyomaacuten ndash Benedek Ferenc aki arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy Iulianus alig-ha időzoumltt volna a mancipatio absztrakt jellegeacutenek taglalaacutesaacuteval amely abban a korban triviaacutelisnak szaacutemiacutetott327 Benedek ennek a textusnak az elemzeacutese kouml-reacuteben arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy a causa szoacute keacutetfeacutele eacutertelemben szerepel a szoumlvegben Előszoumlr ugyanis pluralisban szerepel (in causis) miacuteg a maacutesodik esetben maacuter singularisban (circa causam) fordul elő Ebből azt a koumlvetkezte-teacutest vonja le hogy kuumlloumlnbseacuteg van a szoacute jogi ceacutelt jeloumllő eacutertelme valamint a konk-reacutet koumltelmi uumlgyletre utaloacute volta koumlzoumltt328 Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a meglaacutetaacutes ala-pos329 ugyan keacuterdeacutes azonban hogy az absztrakt jogi ceacutel mennyiben vaacutelaszthatoacute el az azt hordozoacute uumlgylettől330 Ebben a vonatkozaacutesban azt lehet mondani hogy

325 Vouml pl FUCHS (1952) i m 130 skk KASER (1961) i m 225 KASER (19712) i m 417 eacutes kuumllouml-noumlsen 41 sz jegyzet FLUME (1990) i m 54

326 KASER (19712) i m 41741 FLUME (1990) i m 54 Ehhez ld meacuteg uacutejabban VAN VLIET (2003) i m 3ndash4

327 BENEDEK (1959) i m 21 eacutes 18 sz jegyzet328 BENEDEK (1959) i m 21329 Az elteacuterő jelenteacutesekre hivatkozaacutes megalapozottsaacutegaacutet mi sem taacutemasztja alaacute jobban mint az a

teacuteny hogy a causa szoacute eleve milyen sokfeacutele jelenteacutesben fordul elő a latin nyelvben ehhez ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v HEUMANN ndash SECKEL (1926) i m s h v Emellett kuumlloumln emliacuteteacutesre eacuterdemes hogy csak szigoruacutean jogi eacutertelem-ben neacutezve is a causa szoacute kettős jelenteacutest hordoz Jelenti egyfelől a konkreacutet uumlgyet valamint azt a jogi szempontboacutel kiemelt jelentőseacutegű indiacutetoacuteokot mint amilyen peacuteldaacuteul valamely ese-meacuteny vagy teacutenyhelyzet amely egy jogi teacutenyaacutellaacutes keletkezeacuteseacutet vagy fennaacutelltaacutet befolyaacutesolja Reacuteszletesen ld LEONHARD (1899) i m s v lsquocausarsquo

330 Ez pedig oumlsszefuumlgg a Savigny neveacutehez koumlthető dinglicher Vertrag keacuterdeacuteskoumlreacutevel is amelynek behatoacutebb vizsgaacutelataacutera azonban a jelen munka keretei koumlzoumltt nincs moacuted Annyi mindeneset-re jelezhető ezzel a keacuterdeacuteskoumlrrel kapcsolatban hogy a Iulianus- eacutes Ulpianus-szoumlvegek koumlzoumlt-ti ellenteacutet vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy a traditio is egy szerződeacutes kell hogy legyen hiszen benne szerepel az aacutetadoacute eacutes megszerző birtok- illetőleg tulajdonaacutetruhaacutezaacutesaacutera iraacutenyuloacute akarata A probleacutema ezzel a neacutezettel mindoumlssze annyi hogy pusztaacuten az akaratnyi-latkozat meacuteg keveacutes a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges meacuteg ahhoz a dolog fi zikai birtok-ba adaacutesa is Ettől fuumlggetlenuumll Savigny a a traditioacutet egy absztrakt bdquodologi szerződeacuteskeacutentrdquo (dinglicher Vertrag) eacutertelmezi Vouml ld SAVIGNY (1840) i m 312ndash313 Reacuteszletesen ld FUCHS (1952) i m 82ndash92

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese108

az absztrakt jogi ceacutel a mindennapokban a kuumllvilaacuteg szaacutemaacutera toumlbbseacutegeacuteben az azt hordozoacute egyedi joguumlgyleten keresztuumll vaacutelik foghatoacutevaacute ekkeacutent ez a joguumlgylet az absztrakt jogi ceacutel megjeleniacuteteacuteseacutet konkretizaacutelaacutesaacutet szolgaacutelja

A maacutesik szoumlveg Ulpianus egy veacutelemeacutenye amelynek kereteacuteben a remekjogaacutesz Iulianusra hivatkozik A maacutesodlagos irodalom szerint ez a textus is ndash akaacutercsak a megelőző ndash interpolaacutelt azonban ebben a szoumlvegben a doumlnteacutes eredetiseacutegeacutet az interpolatio teacutenye nem eacuterinti331

Ulp D 12 1 18 pr (7 disp)Si ego pecuniam tibi quasi donaturus dedero tu quasi mutuam accipias Iulianus scribit donationem non esse sed an mutua sit videndum Et puto nec mutuam esse magisque nummos accipientis non fi eri cum alia opinione acceperit Quare si eos consumpserit licet condictione teneatur tamen doli exceptione uti poterit quia secundum voluntatem dantis nummi sunt consumpti

Az eset keacutet szereplője Ego eacutes Tu akik koumlzuumll Ego ajaacutendeacutekozaacutesi ceacutellal ad aacutet Tu reacuteszeacutere egy bizonyos peacutenzoumlsszeget Tu ugyanakkor ezt a peacutenzoumlsszeget mintegy koumllcsoumln gyanaacutent veszi aacutet Iulianusra hivatkozaacutessal Ulpianus roumlgvest leszoumlgezi hogy ajaacutendeacutekozaacutesroacutel ebben az esetben szoacute sem lehet ezen tuacutelmenően pedig azt is megaacutellapiacutetja hogy meglaacutetaacutesa szerint koumllcsoumln sem joumln leacutetre332 Backhaus veacutele-meacutenye szerint azeacutert nem joumlhet leacutetre ajaacutendeacutekozaacutes mivel hiaacutenyzik az erre iraacutenyuloacute megegyezeacutes333 Ulpianus ama meglaacutetaacutesa amely szerint mutuumroacutel sem lehet be-szeacutelni azeacutert biacuter jelentőseacuteggel mert ekkeacutent a peacutenz nem keruumll a megszerző tulaj-donaacuteba Helyesen laacutetja Backhaus hogy a szoumlvegben szereplő puto ige utal arra hogy ebben a vonatkozaacutesban a klasszikusok koumlzoumltt minden bizonnyal veacutelemeacuteny-kuumlloumlnbseacuteg lehetett334 Kaser ezzel szemben csak annyit teacutetelez fel hogy Ulpianus nem eacutertett egyet a Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezettel335 Az ulpianusi veacutelemeacuteny kouml-vetkezmeacutenye hogy Ego ellen condictioacutet lehet indiacutetani felteacuteve hogy a peacutenzoumlsz-szeget felhasznaacutelta azonban Ego meacutegis eacutelhet exceptio dolival hiszen a peacutenz fel-hasznaacutelaacutesra Tu akarataacuteval egyezően keruumllt sor Mindenesetre eacuteppen az emliacutetett szerzők aacuteltal feltaacutert veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg okaacuten jellemzi a szekundeacuter irodalom a keacutet forraacuteshely egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet iulianusi-ulpianusi ellenteacutetkeacutent336

331 FLUME (1990) i m 54332 KASER (1961) i m 226333 BACKHAUS (1983) i m 165334 Vouml BACKHAUS (1983) i m 165335 KASER (1961) i m 226336 Vouml pl JAHR (1963) i m 147 WESEL (1968) i m 101 eacutes 103 VAN VLIET (2003) i m 2

109V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

Oumlsszegzeacuteskeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a iusta causa traditionis az aacutetruhaacutezoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt leacutetrejoumlvő toumlbbseacutegeacuteben valamilyen joguumlgylet formaacutejaacutet oumlltő megaacutellapodaacutest takar amely tartalmaacutenaacutel fogva alkalmas arra hogy annak alap-jaacuten aacutetszaacutelljon a tulajdon337

Veacuteguumll szuumlkseacuteges kiteacuterni a kauzaacutelis traditio tanaacutet megalapozoacute forraacuteshelyre is

Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed)Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur

A szoumlveg szerint a puszta traditio soha nem viszi aacutet a tulajdont csak uacutegy ha adaacutesveacutetel vagy maacutes iusta causa megelőzi amelynek eacuterdekeacuteben a traditio koumlve-ti338 Ekkeacutent ebből a szoumlvegből egy a tulajdon-traditio szempontjaacuteboacutel elengedhe-tetlen felteacutetelt lehet kiolvasni a megszerző az egyeacuteb felteacutetelek fennforgaacutesa eseteacuten is csak akkor szerezhet civiljogi tulajdont az aacutetruhaacutezott dolog felett amennyi-ben a iusta causa traditionis mint megelőző vagy kiacuteseacuterő koumlruumllmeacuteny fennaacutell339 A szoumlveget toumlbben340 veacutelteacutek eddig is interpolaacuteltnak ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute maacutes forraacutesok ndash főkeacutent peacuteldaacuteul Gaius Instituacutecioacutei ndash is tartalmilag hasonloacuteak Ezek alapjaacuten az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy baacutermi-lyen maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog roumlgtoumln a megszerző tulajdonaacuteba keruumll ha az aacutet-ruhaacutezoacute tulajdonos volt341 vagyis a dolog tulajdona az aacutetadaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva keruumll a megszerzőhoumlz felteacuteve hogy az aacutetadaacutesra ex iusta causa keruumllt sor342

337 Vouml BENEDEK (1959) i m 36338 Egyező eacutertelmezeacutessel BARTON (1966) i m 48 WESEL (1968) i m 101 BLANK (1980) i m

1 SCHANBACHER (1992) i m 1 VAN VLIET (2003) i m 2 A szoumlveggel kapcsolatos kriti-kai aggaacutelyokhoz ld Vouml MIQUEL (1963) i m 237ndash238 GORDON (1989) i m 125ndash126 Ehhez a Digesta-textushoz kapcsoloacutedik szaacutemos hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szabaacutelyozaacutesa Ld pl ABGB sect 380 bdquoOhne Titel und ohne rechtliche Erwerbungsart kann kein Eigentum erlangt werdenrdquo BGB sect 929 [Einigung und Uumlbergabe] bdquoZur Uumlbertragung des Eigentums an einer beweglichen Sache ist erforderlich dass der Eigentuumlmer die Sache dem Erwerber uumlbergibt und beide daruumlber einig sind dass das Eigentum uumlbergehen soll Ist der Erwerber im Besitz der Sache so genuumlgt die Einigung uumlber den Uumlbergang des Eigentumsrdquo Code ci-vil Art 1138 bdquoLrsquoobligation de livrer la chose est parfaite par le seul consentement des parties contractantes Elle rend le creacuteancier proprieacutetaire et met la chose agrave ses risques degraves lrsquoinstant ougrave elle a ducirc ecirctre livreacutee encore que la tradition nrsquoen ait point eacuteteacute faite agrave moins que le deacutebiteur ne soit en demeure de la livrer auquel cas la chose reste aux risques de ce dernierrdquo A szoumlveg-hez ld meacuteg BARTON (1966) i m 48 KASER (1979) i m 325259

339 BENEDEK (1959) i m 5340 Iacutegy kuumlloumlnoumlsen pl BONFANTE (1968) i m 203 skk ezzel ellenteacutetesen PRINGSHEIM (1916) i m

61 eacutes ennek nyomaacuten BENEDEK (1959) i m 5341 Vouml Gai 2 20342 Vouml Ulp 19 7

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese110

3 Koumlvetkezteteacutesek a iusta causa traditionis eacutes a iactus missilium kapcsolataacuteroacutel

A fentiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a tulajdon-traditio koumlreacuteben roacutemai jog szerint nagy jelentőseacuteggel biacutert a felek koumlzoumltt meglevő akarategyseacuteg (Iav D 44 7 55 [12 epist]) amely akarategyseacuteget ndash oumlsszhangban Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteival ndash a causakeacutent szolgaacuteloacute uumlgyelt vonatkozaacutesaacuteban koumlvetelteacutek meg343 Ezzel oumlssz-hangban aacutelliacutethatoacute hogy eacuteppen a Iavolenus aacuteltal affectuskeacutent leiacutert akarategy-seacuteg megleacutete eacuterdekeacuteben a causa fennforgaacutesa mindig elengedhetetlen a tulajdon-traditio szempontjaacuteboacutel meacuteghozzaacute akkeacutent hogy a causa meg kell hogy előzze a fi zikai dologaacutetadaacutest

Ennek a keacutet textusnak a jelentőseacutege a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent valoacute felfogaacutesa szempontjaacuteboacutel eacuteppen az hogy joacutel kitűnik a szoumlve-gekből hogy a puszta aacutetadaacutes reacuteveacuten csak akkor szaacutellt aacutet az aacutetadott dolog tulajdo-na ha ndash egyeacuteb koraacutebban maacuter aacutettekintett felteacutetelek megleacuteteacuten tuacutelmenően ndash az aacutet-ruhaacutezoacute aacutet akarta adni a megszerző pedig meg akarta szerezni a dolog tulajdo-naacutet Ebben a koumlrben a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas causa megleacutete szolgaacutel a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacuteg legjobb bizonyiacuteteacutekakeacutent344 Ekkeacutent a dologaacutet-adaacutesra egy uacuten transzlatiacutev joguumlgylet alapjaacuten keruumll sor azaz magaacutenak a joguumlgy-letnek is esszenciaacutelis eleme a tulajdonvaacuteltozaacutes ez tehaacutet a causa motiacutevumakeacutent is felfoghatoacute345 Ami a causaacutet illeti tulajdon-traditio eacutes elbirtoklaacutes eseteacuten a jog-ciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet mint nudum pactum nem viszi aacutet a tulajdont mint arra Diocletianus csaacuteszaacuter egy rendelete kifejezetten raacutemutat346 Emellett azonban a puszta birtokba adaacutes teacutenye nem tulajdont ndash ehhez meacuteg az is szuumlkseacuteges hogy az aacutetadaacutesra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor A dologaacutetadaacutes eacutes a causa kap-csolataacutenak leacutenyege tehaacutet az hogy a dolgot aacutetadoacute akarata a tulajdon aacutetruhaacutezaacute-saacutera az azt megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell hogy iraacute-nyuljon347 amelyre a kuumllvilaacutegban a traditio mint reaacutelaktus teacutenye eacutes a causakeacutent

343 Vouml Gai 2 20 Inst 2 1 41 PETERS (1979) i m 184 344 BONFANTE (1968) i m 203 SCHULZ (1951) i m 349 KASER (19712) i m 139 416 DIOacuteSDI

(1970) i m 139 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156 MAYER-MALY (19992) i m 74 SANFILIPPO (200210) i m 210 BESSENYŐ (20104) i m 339 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL (20107) i m 58

345 BONFANTE (1968) i m 205 eacutes 242 SCHULZ (1951) i m 350 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 330346 Diocl C 2 30 20 Traditionibus et usucapionibus dominia rerum non nudis pactis

transferuntur Ld meacuteg WESEL (1968) i m 97ndash99 347 Ekkeacutent ld LEONHARD (1899) i m s v lsquocausarsquo BENEDEK (1959) i m 4

111V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

szolgaacuteloacute uumlgylet egyuumlttesen engednek koumlvetkeztetni348 Maacuterpedig meglaacutetaacutesunk szerint a iactus missiliumot eacuteppen azeacutert nem tekinthetjuumlk traditio in incertam personamnak mert ez a iusta causa traditionis mindenkeacuteppen hiaacutenyzik349 Ami most maacuter viszont a causaacutet illeti keacutetseacutegtelenuumll igaz lehet az a megaacutellapiacutetaacutes hogy egy dolog fi zikai aacutetadaacutesa koumlreacuteben toumlbbfeacutele causa is elkeacutepzelhető amelyek koumlzuumll iusta elnevezeacuteseacuteneacutel fogva emelkedik ki egy amelyet eacuteppen ezaacuteltal kuumlloumlnboumlztet-tek meg a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel Ez volt ugyanis az amely bdquoa felek-nek egy joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutet-taacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdonaacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo350 A iactus missilium eseteacuteben pe-dig ez a joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt konszenzus egeacuteszen egyszerűen hiaacutenyzik Ennek hiaacutenyaacuteban pedig aligha beszeacutelhetuumlnk tulajdon-traditioacuteroacutel minthogy annak a iusta causa traditionis elengedhetetlen felteacutetele Nem lehet azt aacutelliacutetani hogy a iactus missilium soraacuten a felek eseteacuteben ne forogna fenn valamely causa azon-ban ez egyreacuteszt jogi szempontboacutel keveacutesseacute eacuterteacutekelhető maacutesreacuteszt nem koumltődik semmilyen uumlgylethez harmadreacuteszt pedig aligha a felek uumlgyleti konszenzusaacutet jeleniacuteti meg Mindezek alapjaacuten persze nem tudjuk minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean bi-zonyiacutetani azt hogy a iactus missilium nem traditio in incertam personam de az ideacutezett eacutes elemzett forraacuteshelyek valamint ezeknek az irodalom aacutetali eacuterteacutekeleacutese egyaraacutent alkalmasak arra hogy a keacutetely magvaacutet elvesseacutek ezzel a veacutelemeacutenyuumlnk szerint elhibaacutezott felfogaacutessal szemben

348 Vouml pl BONFANTE (1968) i m 234 BENEDEK (1959) i m 20 valamint 33ndash34 BESSENYŐ (20104) i m 339ndash340 VAN WARMELO (1982) i m 621 eacutes 624 vitathatoacutean EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) i m 99ndash109

349 Mi toumlbb veacutelemeacutenyuumlnk szerint meacuteg az is keacutetseacuteges hogy ebben az esetben egyaacuteltalaacuten traditio toumlrteacutenik-e nem pedig sokkal inkaacutebb egy derelictio amelyet occupatio koumlvet erre azonban a koumlvetkező fejezetben teacuteruumlnk ki reacuteszletesen

350 BENEDEK (1959) i m 33ndash34 36 VAN WARMELO (1982) i m 621

VI A IACTUS MISSILIUM TEacuteNYAacuteLLAacuteSA

Mint azt a bevezetőben maacuter laacutethattuk a kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacute-raacutesaacuteroacutel Suetonius bdquoDe vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban toumlbb helyen tudoacutesiacutet A szoumlvegek alapjaacuten megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy egyfelől az ajaacutendeacutekok szeacutetszoacute-raacutesaacutera mulatsaacutegokhoz illetőleg uumlnnepi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok kereteacuteben keruumllt sor maacutesfelől pedig a szeacutetosztott ajaacutendeacutektaacutergyak igen szeacuteles skaacutelaacuten mozogtak A Suetonius-szoumlvegek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a missilia koumlreacutebe peacutenz ma-darak eacutelelmiszercsomagok kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal zoumlldseacutegekkel tele kosarak valamint bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok tartoztak Utoacutebbiak eacuterdekesseacutege hogy sokfeacutele aacuterucikkre voltak bevaacutelthatoacutek gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra neacuteha meacuteg hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre is351 Mindezeket az ajaacutendeacutekokat vagy szeacutetszoacutertaacutek vagy kiosztottaacutek352 A jogi forraacute-sok csak azt aacutellapiacutetjaacutek meg hogy peacutenz illetve taacutegabban ajaacutendeacutektaacutergyak szoacuteraacute-sa toumlrteacutenik a neacutep koumlzeacute353 Koumlvetkező logikus leacutepeacuteskeacutent szuumlkseacuteges eme jogi for-raacutesok meacutelyebb vizsgaacutelata

1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata

Mindoumlssze haacuterom olyan forraacutes emliacutethető amelyek koumlzvetlenuumll a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet taglalja354 E haacuterom koumlzuumll a maacuter bemutatott Pomponius tollaacuteboacutel szaacuter-mazoacute maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott szoumlveg iacutegy szoacutel

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t sicuti cum quis aes sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae

351 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquotesserarsquo Hasonloacutean BERGER (20108) i m s vv lsquomissiliarsquo lsquotessera frumentariarsquo lsquotessera nummariarsquo

352 A terminoloacutegiaacutera vonatkozoacutean ld a fejezet elejeacuten iacuterottakat353 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) quis aes sparserit Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) qui

missilia iactat in vulgus Inst 2 1 46 praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus354 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) eacutes Inst 2 1 46

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa114

voluerit eas esse tamen eius fi erent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul intellegitur voluisse alicuius fi eri

Ez a szoumlveg a iactus missiliummal kapcsolatos probleacutemafelveteacutesben maacuter be-mutataacutesra keruumllt ehelyuumltt meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet Mint arra maacuter koraacutebban raacutemutattunk a szoumlvegben joacutel elkuumlloumlniacutethető az aacuteltalaacuteno-siacutetoacute kijelenteacutes eacutes keacutet konkreacutet eset bemutataacutesa Mind a peacutenz illetőleg peacutenzda-rabok elszoacuteraacutesa nagyban-egeacuteszben homogeacuten esetkoumlrnek tekinthető A madarak szabadon engedeacuteseacutenek esetkoumlreacuten beluumll azonban a konkreacutet teacutenyaacutellaacutesok koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget kell tenni azon az alapon hogy a madarak a tulajdonos őrizeteacuteből szoumlktek-e meg vagy a tulajdonos szabad akarataacuteboacutel engedte-e el őket Az előb-bi esetben ugyanis a tulajdonosi akarat meacuteg kiterjedhet a visszaszerzeacutesre aacutem ha a tulajdonos tudatosan engedte el a madarakat akkor maacuter nem355 A peacutenz el-szoacuteraacutesa koumlreacuteben ez a keacuterdeacutes nem meruumll fel itt legfeljebb a peacutenzdarabok elvesz-teacuteseacutere lehetne gondolni ebben az esetben azonban a szoumlvegben nem a spargere ige szerepelne Az amissio eseteacuteben azonban a madarak szoumlkeacutese is elkeacutepzelhe-tő az amittere ige nem csak teacutenyleges elengedeacutest jelent hanem utalhat arra is hogy a tulajdonosnak nem sikeruumllt megakadaacutelyoznia a madarak elszoumlkeacuteseacutet356

A szekunder irodalomban a szoumlveg megiacuteteacuteleacutese igen sokreacutetű Toumlbben foglal-tak aacutellaacutest akkeacutent hogy a szoumlveg interpolaacutelt ndash neacutemelyek meacuteg a szoumlveg veacutelt re-konstrukcioacutejaacutet is elveacutegezteacutek357 Bonfante ezt a szoumlveget eacuteppen arra hasznaacutelja fel hogy a derelictio eacutes a traditio koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest kimutassa358 Ezzel szemben Romano eacutes Vacca uacutegy veacuteli hogy ez az elgondolaacutes nem veacutedhető359 Ezzel a neacutezet-tel egyet kell eacuterteni A szoumlvegből ugyanis eacuteppen az koumlvetkezik hogy baacutermennyi-re is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute vagy a madarakat szabadon engedő szemeacutely hogy azt valaki tehaacutet egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely megszerezze meacutegis koumlzbeszoacutelhat a szerencse vagyis nincs kizaacuterva hogy egy harmadik szemeacutely idő-koumlzben megszerezze akaacuter a peacutenzt akaacuter a madarakat A szoumlvegből mindenesetre bizonyosan kitűnik hogy Pomponius a peacutenzszoacuteraacutest egyaacuteltalaacuten nem hozza kap-csolatban a traditio teacutenyaacutellaacutesaacuteval hanem a derelictio koumlreacuteben eacutertelmezi azt360

355 VACCA (1984) i m 117356 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) s v lsquoamittorsquo ERNOUTndashMEILLET () i m s v lsquomittorsquo357 Ehhez ld ROMANO (2002) i m 154358 BONFANTE (1968) i m 264ndash265359 ROMANO (2002) i m 154 VACCA (1984) i m 57ndash61360 Megjegyzendő hogy amennyiben meacutegis oumlsszefuumlggeacutesbe hozzuk a szoumlveget a tulajdon-

traditio keacuterdeacuteseacutevel akkor sem lehet fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a voluntas keacutet-szer jelenik meg ebben a szoumlvegben megvan az akarat mind a peacutenzt eldoboacute illetve a madara-kat szabadon engedő szemeacutelyneacutel mind pedig annaacutel aki megszerzi az elhagyott dolgot Ezzel egyezően ld VON SCHEURL (1853) 208

115VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

A Digestaacuteban talaacutelhatoacute Gaius-szoumlveg valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege iacutegy szoacutel

Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 461

Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce qui missilia iactat in vulgus ignorat enim quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia vult quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi cit

Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus ignorant quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia volunt quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi ciunt361

361

A Gaius-toumlredeacutek valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege egymaacutessal gyakorlatilag egyező szoumlvegek laacutethatoacute hogy a koumlzoumlttuumlk leacutevő elteacutereacutesek az Instituacutecioacutek szoumlve-geacuteben talaacutelhatoacute betoldaacutesboacutel (praetores vel consules) eredő pusztaacuten nyelvta-ni jellegű kuumlloumlnbseacutegek oumlsszesseacutegeacuteben azonban a szoumlvegek tartalma eacutes jelen-teacutese azonos a missiliaacutet elszoacuteroacute szemeacutely szaacutemaacutera irrelevaacutens hogy kihez keruumll a missilia aki egyeacutebkeacutent ndash a felszedeacutes aacuteltal ndash megszerzi annak tulajdonjogaacutet is Mind Gaius mind az Instituacutecioacutek szoumlvege annyit aacutelliacutet tehaacutet hogy a missilia nyomban annak a tulajdonaacuteba keruumll aki birtokba veszi azt A tulajdont pedig a voluntas domini viszi aacutet vagyis a szoumlvegek felfogaacutesa szerint a missiliaacutet a tu-lajdonos dobja362 Azeacutert szuumlkseacuteges ennek előzetes tisztaacutezaacutesa mert a gaiusi il-letve a iustinianusi toumlredeacutekek ndash szoumlvegkoumlrnyezetuumlket tekintve363 ndash egyaraacutent a traditioacuteval foglalkozoacute passzusok koumlzoumltt szerepelnek Ha a szoumlvegeket egeacuteszkeacutent vizsgaacuteljuk azt tapasztalhatjuk hogy egy bizonyos logika menteacuten taglaljaacutek a traditio keacuterdeacuteseit364 Elsőkeacutent megtudhatjuk mi a traditio meacuteghozzaacute a joghataacute-sa felől megkoumlzeliacutetve vagyis a dolog tulajdonaacutet birtokba adaacutes reacuteveacuten szerezhet-juumlk meg Ezt mindkeacutet szoumlveg oumlsszeegyezteti a ius naturaleacuteval (Iustinianusnaacutel gentiummal)365 Ezutaacuten a traditio alanyaira tekintettel kifejti hogy a dolog-

361 Mindkeacutet szoumlvegben feacutelkoumlveacuteren szerepelnek azok a reacuteszek ahol a keacutet hivatkozott forraacutes egy-maacutestoacutel elteacuter

362 Ezzel egyezően ld BENEDEK (1982) 699 BENEDEK (1984) 2111363 Gai D 41 1 9 3-8 (2 rer cott) Inst 2 1 40 42 44ndash46 48364 Ehhez ld maacutes oumlsszefuumlggeacutesben PRINGSHEIM (1916) i m 65ndash70 BERGER (20108) i m sv

lsquotraditio in incertam personamrsquo 365 Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) Inst 2 1 40 Az Instituacutecioacutek szoumlvege a tulajdon aacutetadaacutes reacuteveacuten

toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet kifejezetten taacutersiacutetja a res corporales koumlreacutehez kiemelve hogy mindezek a szabaacutelyok a praedia stipendaria eacutes tributaria valamint az itaacuteliai telkek el-idegeniacuteteacuteseacutere is alkalmazandoacutek Ezt koumlvetően (Inst 2 1 41) foglalkozik azzal a keacuterdeacutessel hogy mikor eacutes milyen felteacutetelek mellett szaacutell aacutet az eladott eacutes aacutetadott dolog tulajdonjoga Ez a

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa116

aacutetadaacutest veacutegezheti maga a tulajdonos vagy az ő megbiacutezaacutesaacuteboacutel valaki maacutes366 Ezt koumlvetően a taacutergyra koncentraacutelva raacutemutat hogy bizonyos esetekben a dolog teacutenyleges aacutetadaacutesa neacutelkuumll a puszta tulajdonosi akarat (voluntas domini) elegendő a tulajdonjog aacutetszaacutellaacutesaacutehoz erre toumlbb peacuteldaacutet is hoz mindkeacutet szoumlveg367 Ezt kouml-vetően mondja hogy a tulajdonos akarata olyannyira erős illetőleg jelentős a traditio koumlreacuteben hogy meacuteg azt is akarhatja hogy incerta persona szerezze meg a dolgot hiszen a tulajdonos azt akarja hogy aki valamit a toumlmegben elkapott az oumlveacute legyen368 Veacuteguumll ezt az esetet megkuumlloumlnboumlzteti a tengerbe dobott aacuteru-toacutel ott ugyanis a viharboacutel valoacute menekuumlleacutes ceacuteljaacuteboacutel dobaacuteltaacutek el az aacuterut nem pe-dig azzal a szaacutendeacutekkal hogy a tulajdonjoggal felhagyjanak369 Ebből az aacutettekin-teacutesből az tűnhet ki hogy mind Gaius mind pedig az Instituacutecioacutek szerkesztői a traditioacuteban aacutetadoacutekeacutent reacutesztvevő szemeacutelynek az uumlgylethez koumltődő szubjektiacutev tu-dati viszonyulaacutesaacutet akartaacutek hangsuacutelyozni Markaacutensan jelenik meg tehaacutet az aka-rati elem a koumlzeacuteppontban az aacutell mit akart a tulajdonos tenni a dolgaacuteval

2 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek

21 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja

A peacutenzszoacuteraacutes kapcsaacuten ketteacute kell vaacutelasztani a terminoloacutegia vizsgaacutelataacutet Egyfelől vizsgaacutelandoacute hogy milyen igeacutekkel keruumll leiacuteraacutesra a peacutenzszoacuteraacuteskeacutent aposztrofaacutelt cselekveacutes maacutesfelől pedig elemzendő hogy milyen taacuterggyal fordulnak elő az adott igeacutek Paacuterhuzamosan vizsgaacutelva a gaiusi (Instituacutecioacutek-beli) eacutes a pomponiusi szoumlvegek szoacutehasznaacutelataacutet megaacutellapiacutethatoacute hogy Pomponius az aeris sparsio teacutenyaacutellaacutesaacutet iacuterja le Gaiusnaacutel (eacutes az Instituacutecioacutekban is) ez taacutegabb ezekben a szouml-

keacutet szoumlvegreacutesz a Digestaacuteban nem szerepel A ius gentium eacutes ius naturale keacuterdeacuteseacutehez ebben a vonatkozaacutesban ld egyezően PRINGSHEIM (1916) i m 68

366 Gai D 41 1 9 4 (2 rer cott) Inst 2 1 42ndash43 Egyezően PRINGSHEIM (1916) i m 66367 Gai D 41 1 9 5-6 (2 rer cott) Inst 2 1 44ndash45 A szoumlvegekben a brevi manu traditio koumlreacute-

ben szereplő peacutelda a tulajdonos aacuteltal hasznaacutelatba vagy beacuterbe adott illetőleg leteacutetbe helyezett dolognak a hasznaacuteloacute beacuterlő vagy a leteacutetemeacutenyes reacuteszeacutere toumlrteacutenő fi zikai aacutetadaacutes neacutelkuumlli eladaacute-sa A symbolica traditio koumlreacuteben pedig a raktaacuterban elhelyezett aacuteru eladaacutesa szerepel peacutelda-keacutent amelynek koumlreacuteben az aacuteruk fi zikai aacutetadaacutesa nem toumlrteacutenik meg azok tulajdonjoga a rak-taacuter kulcsaacutenak aacutetadaacutesaacuteval szaacutell aacutet a vevőre A voluntas előfordulaacutesaacutehoz eacutes alakjaihoz ld meacuteg PRINGSHEIM (1916) i m 68

368 Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46 Az Instituacutecioacutekban szereplő a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolog birtokba veacutetellel toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutere vonatkozoacute utalaacutes (Inst 2 1 47) a Digestaacuteban nem szerepel

369 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48 Az Instituacutecioacutekban a szoumlveg veacutegeacuten meacuteg egy mon-dat szerepel a Digestaacutehoz keacutepest amely szerint a iactus mercium keacuterdeacuteseacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutevel egy tekintet alaacute esik a futoacute kocsiroacutel veacuteletlenuumll leeső dolog sorsa

117VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

vegekben iactus missiliumroacutel esik szoacute370 A keacutet ige iacere (iactare) eacutes spargere első tekintetre egyaraacutent dobni jelenteacutest hordoz A kettő koumlzuumll az ősi eacutes klasszi-kus időkre jellemző koumlznapi spargere inkaacutebb bdquoszeacutetszoacuterrdquo bdquoosztogatrdquo jelenteacutesaacuter-nyalatot hordoz neacutehol egyenesen peacutenznek ajaacutendeacutekoknak eacutes maacutes hasonloacuteknak cirkuszban sziacutenhaacutezban a koumlzoumlnseacuteg koumlzeacute szoacuteraacutesaacutera utalva371 Iacere illető-leg ennek a gyakoriacutetoacute alakja iactare eldob vagy valahonneacutet kidob jelenteacutes-sel biacuter372 A iacere igeacuteből keacutepzett alak a iactus amely dobaacutest jelent kuumlloumlnoumlsen pedig valamely dolognak a fedeacutelzetről toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet373 Ebből szaacutermazik a iactura kifejezeacutes is amely utalhat egyfelől a dologkidobaacutes teacutenyeacutere de ugyan-iacutegy a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutesboacutel adoacutedoacute veszteseacutegre is374 Mint arra maacuter a kezdet kezdeteacuten utaltunk reacuteszletesebben Pomponius a maga szoumlvegeacuteben a lsquopecuniarsquo kifejezeacutes helyett az lsquoaesrsquo szoacutet hasznaacutelja amely jeloumllte a reacutezből vert peacutenzeacutermeacute-ket eacutes ugyaniacutegy jelentett peacutenz aacuteltalaacuteban valamint sajaacutet peacutenzt eacutes adoacutessaacutegot is375 Ami a cselekveacutesek taacutergyaacutet illeti aes csak peacutenzt jeloumll miacuteg a missilia vagy res missiles mindenfeacutele ajaacutendeacutekot jeloumll bdquoamelyet a csaacuteszaacuter a neacutep koumlzeacute szoacuteratottrdquo376 Missilia tehaacutet joacuteval taacutegabb toumlbb mindent magaacuteban foglaloacute fogalom mint aes377

370 Hasonloacutean BENEDEK (1983) i m 25371 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquospargorsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquospargorsquo

Joacute peacutelda ehelyuumltt Cicero Marcus Antonius ellen iacuterott fi lippikaacuteinak egy passzusa amelyben Cicero Sempronius Tuditanusroacutel Marcus Antonius feleseacutegeacutenek Fulviaacutenak az anyai nagyap-jaacuteroacutel iacuterja hogy szokaacutesa volt peacutenzeacutet a rostraacuteroacutel a neacutep koumlzeacute szoacuterni (Cic Phil 3 16 Tuditanus nempe ille qui cum palla et cothurnis nummos populo de rostris spargere solebat)

372 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiaciorsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo WALDEndashHOFMANN (19563) i m s v lsquojaciorsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquojaciorsquo eacutes lsquojactorsquo Egyeacutebkeacutent Finaacutely is az utoacutebbi ige koumlreacuteben hozza peacuteldakeacutent spargere numos populo Ezzel szemben iacere főneacutevi alakjaacutenaacutel (iactus) a iactus mercium kifejezeacutest emliacuteti amely vihar ide-jeacuten a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel a tengerbe dobott aacuterukat jelenti Megemliacutetendő hogy a iacere igeacuteből keacutepzett főneacutev iactura egyaraacutent utalhat egy dolognak

373 Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo WALDEndashHOFMANN (19563) i m s v lsquojaciorsquo374 Előbbire peacutelda Cic de off 3 89 Quaerit si in mari iactura facienda sit equine pretiosi

potius iacturam faciat an servuli vilis Utoacutebbira Cic Verr 2 1 33 [hellip] patiatur eius vita reliqua me hanc tantam iacturam criminum facere Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo Oxford Lation Dictionary (1968) i m s v lsquoiacturarsquo

375 Ld pl lex XII Tab 3 1 Aeris confessi rebusque iure iudicatis XXX dies iusti sunto Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) s v lsquoaesrsquo ugyaniacutegy FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoaesrsquo

376 FINAacuteLY (1884) i m s v lsquomissilisrsquo377 Ezzel egyezően Benedek is raacutemutat arra hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten

peacutenz ez jelentett meacuteg gabonajegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szouml-veg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Reacuteszletesen BENEDEK (1982) i m 698 A missilia keacuterdeacuteskoumlreacutehez leguacutejabban ld ZLINSZKY (2006) i m 100ndash101 Nem elhanyagol-hatoacute az a szempont hogy a iactus missilium keacuterdeacuteskoumlre tulajdonkeacuteppen nem is felteacutetlenuumll csak a ius privatum terreacutenumaacuteba tartozoacute teacutema ekkeacutent teljesseacuteggel elfogadhatoacute megkoumlzeliacute-teacutest jelent az is ha ezt az inteacutezmeacutenyt a ius publicum koumlreacuteben is megproacutebaacuteljuk eacutertelmezni fi -

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa118

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt lehet mondani hogy iacere eacutes spargere koumlzoumltt eacuterdemi jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg ugyan nincsen a iacere ige illetőleg az ebből keacutepzett iactus főneacutev inkaacutebb tűnik szakkifejezeacutesnek szemben a spargere (eacutes a csaacuteszaacuterkorban hasznaacutelatos főneacutevi alak sparsio) mellett378 Ezt alaacutetaacutemasztandoacute elegendő csu-paacuten arra utalni hogy az utoacutebbi ige egyszer fordul elő a Digestaacuteban eacuteppen a maacuter hivatkozott Pomponius-helyen amiacuteg a iactus kifejezeacutessel nem csupaacuten a iactus missilium hanem a lex Rhodiaacutehoz koumlthető iactus mercium kapcsaacuten is talaacutelkoz-hatunk

22 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben

Maacuter első olvasaacutesra nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegekben sehol nem fordul elő a traditio in incertam personam kifejezeacutes ebben a formaacuteban erre a fordulat-ra legfeljebb csak a szoumlvegek helyeacuteből lehet koumlvetkeztetni mivel Gaius (ek-keacutent tehaacutet az Instituacutecioacutek is) azonos logika menteacuten haladva a traditio szabaacute-lyai koumlzoumltt mintegy lezaacuteraacuteskeacutent emliacutetik meg hogy neacuteha előfordulhat hogy a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenik379 Emellett ugyanakkor arra is eacuterdemes raacutemutatni hogy a Pomponius-szoumlveg a Digesta pro derelicto titulusaacuteban talaacutelhatoacute eacutes eacuteppen a derelictio illetve az occupatio szem-szoumlgeacuteből vizsgaacutelja kifejezetten a peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak eacutes a madarak szabadon en-gedeacuteseacutenek keacuterdeacuteseit Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a forraacutesokban elő nem forduloacute traditio in incertam personam kifejezeacutes ndash akaacutercsak egyeacutebkeacutent a iactus missilium for-dulat380 is ndash oumlnkeacutenyesen vaacutelasztott kifejezeacutes amelyet a szekunder irodalom joacute-voltaacuteboacutel hasznaacutelunk a peacutenzszoacuteraacutes teacutenyaacutellaacutesaacutera Kiemelendő azonban hogy ez az elnevezeacutes-vaacutelasztaacutes olyannyira esetleges hogy a iactus missilium akaacuter aes

gyelemmel peacuteldaacuteul a magistratus szerepeacutere Mindezek elleneacutere a jelen munka nem kiacutevaacuten a ius publicum iraacutenyaacuteba elmozdulni joacutellehet valoacuteban adott eacutes csaacutebiacutetoacute annak a lehetőseacutege hogy a ius publicum koumlreacutebe tartozoacute vonatkozaacutesok is a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet keacutepezzeacutek meacutegis uacutegy veacuteljuumlk hogy pillanatnyilag a keacuterdeacutes magaacutenjogi aspektusaacutenak moacutedszeres feltaacuteraacutesa fonto-sabb Ekkeacutent a jelen helyzetben eltekintuumlnk a ius publicum terreacutenumaacuteval oumlsszefuumlggő keacuterdeacute-sek vizsgaacutelataacutetoacutel ugyanakkor ezzel nem zaacuterjuk ki annak lehetőseacutegeacutet hogy a keacutesőbbiekben ez a szempont is vizsgaacutelat alaacute keruumlljoumln

378 Ehhez ld ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquospargorsquo379 Mindez megjelenik Benedek Ferenc gondolatmeneteacuteben is maacuter ő is jelzi hogy a iactus

missilium traditio in incertam personamkeacutent toumlrteacutenő felfogaacutesa nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a keacuter-deacutessel foglalkozoacute gaiusi eacutes Instituacutecioacutek-beli szoumlvegek helyeacutere vezethető vissza Hivatkozik az irodalomra is amely szerint Iustinianus koraacuteban a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutest traditio in incertam personamkeacutent eacuterteacutekelteacutek jelezve azonban hogy ezzel az aacutellaacutesponttal nem eacutert egyet BENEDEK (1982) i m 699 BENEDEK (1983) i m 25 BENEDEK (1984) i m 2110ndash2111

380 Teacutenykeacuterdeacutes hogy a missilia iactat in vulgus kifejezeacutes ugyan forraacutesszerű (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) ettől azonban az ebből nyelvi transzformaacutecioacuteval kialakiacutetott iactus missilium nem vaacutelik azzaacute

119VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

sparsio formaacuteban is szerepelhetne ma a keacutezikoumlnyvekben Eme vaacutelasztaacutes oka valoacutesziacutenűleg nem taacuterhatoacute fel ami viszont bizonyos hogy a Pomponius-szoumlveg csupaacuten egy teacutenyaacutellaacutest iacuter le az ennek koumlreacuteben felhozott eacutervek azonban koumlzel sem elegendőek a keacuterdeacutes megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz

23 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei

Pomponius a tőle ideacutezett szoumlvegben megaacutellapiacutetja hogy az elhagyott dolgon fog-lalaacutessal tulajdont szerezhetuumlnk Peacuteldaacuteja az elszoacutert peacutenz eacutes a szabadon engedett madarak esete amelynek nyomaacuten indokolaacutes gyanaacutent azt aacutelliacutetja hogy a dolgot el-hagyoacute szemeacutely az elhagyaacuteskor egyszersmind azt is akarja hogy valaki megsze-rezze az aacuteltala elhagyott dolgot Vagyis ndash mint arra maacuter raacutemutattunk koraacutebban is ndash a jogaacutesz a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely gondolatait egy adott helyzethez kapcso-loacutedoacute veacutelt tudati viszonyulaacutesaacutet hasznaacutelja fel eacuterveleacutese koumlreacuteben Ebből adoacutedoacutean a veacutelemeacuteny alapjaacuten azt kellene felteacutetelezni hogy aki peacutenzt elszoacuter madarakat sza-badon enged minden esetben azt szeretneacute hogy valaki annak a tulajdonosa le-gyen Keveacutesseacute valoacutesziacutenű hogy a szoumlveg ilyen eacutertelmezeacuteseacuteből eredő geacutepies gon-dolkodaacutesmoacutednak lenne baacutermifeacutele realitaacutesa Hiszen a cselekvő szemeacutely tudata nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak annyit fog aacutet hogy az adott dolgot valamilyen okboacutel nem akarja tovaacutebb a tulajdonaacuteban tartani illetőleg praktikus szempontboacutel koumlze-liacutet a keacuterdeacuteshez381 Ekkeacutent feltehető az is hogy az elhagyoacute egyaacuteltalaacuten nem is gon-dol arra mi lesz az elhagyott dolog tovaacutebbi sorsa Meglehet ugyan hogy pilla-natnyilag szaacutemol annak lehetőseacutegeacutevel is hogy az elhagyott dolgot valaki meg-talaacutelva birtoka veheti eacutes tulajdont is szerezhet felette Amennyiben azonban tu-data akaacuter aacutetmenetileg is de aacutetfogja a maacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutet az a teacuteny hogy befejezi az elhagyaacutes aktusaacutet csak azt az aacutelliacutetaacutest erősiacuteti hogy nem eacuter-dekli mi lesz a dologgal az elhagyaacutes utaacuten Nem hallgatoacutelagos beleegyezeacuteskeacutent eacutertelmezendő az elhagyaacutes aktusaacutenak befejezeacutese mivel jelenős szerencse-elem is vegyuumll ebbe a szituaacutecioacuteba vagy megtalaacutelja valaki vagy nem az első esetben pe-dig vagy birtokba veszi vagy nem Ebből a szempontboacutel tehaacutet kicsi a valoacutesziacutenű-seacutege annak hogy a Pomponius aacuteltal leiacutertak ebben a formaacuteban valoacutesuljanak meg Ezen tuacutelmenően pedig ha kizaacuteroacutelag a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes eseteacutet vesz-szuumlk goacutercső alaacute akkor a jogaacuteszi indokolaacutes koumlreacuteben hivatkozott ceacutelzatos viselke-deacutes nem alap neacutelkuumlli Ugyanakkor maacutes keacuterdeacutes hogy aki peacutenzt szoacutert a neacutep koumlzeacute nem elsősorban a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutere gondolt cselekveacuteseacutenek indiacutetoacuteoka sokkal inkaacutebb a toumlmeg meggyőzeacutese sajaacutet neacutepszerűseacutegeacutenek noumlveleacutese lehetett382

381 Vouml ROMANO (2002) i m 119382 Ehhez ld meacuteg Benedek gondolatmeneteacutet lentebb a 4 pontban Megjegyzendő

hogy előfordul meacuteg a missilia kifejezeacutes egy maacutesik Pomponius-textusban is Pomp D

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa120

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese

3 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes

Az eddig elemzett forraacutesok eacutes a fejtegeteacutesek nyomaacuten kibontakozoacute vitaacutes keacuterdeacute-sek roumlvid felteacuterkeacutepezeacutese utaacuten adoacutedik a keacuterdeacutes hogy akkor miben eacutertenek egyet a szoumlvegek Mindhaacuterom szoumlveg gondolati magva az hogy az eldobott peacutenz tu-lajdonaacutet birtokbaveacutetellel meg lehet szerezni Ebből az aacutelliacutetaacutesboacutel valamint a szouml-vegek koumlzuumll keacutet toumlredeacuteknek a forraacutesok struktuacuteraacutejaacuteban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute-an alakult ki az a neacutezet hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere (traditio in incertam personam) Azonban ezen a ponton joggal vetődik fel a keacuterdeacutes hogy valoacuteban elfogadhatoacute-e ez a neacute-zet vagy lehetseacuteges egy ettől elteacuterő hipoteacutezis kialakiacutetaacutesa is a forraacutesok alapjaacuten Ha a szoumlvegek koumlzponti gondolataacutet meacutelyebben vizsgaacuteljuk felfedezhetjuumlk hogy ndash baacuter a szoumlvegekben az akarati elem dominaacutel ndash a dolog eredeti tulajdonosaacutenak ama akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze nem ele-gendő a tulajdonszerzeacuteshez ahhoz szuumlkseacuteg van a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki birtokba vegye Oumlnmagaacuteban ez a megaacutellapiacutetaacutes meacuteg engedhetne arra koumlvetkeztetni hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes valoacutejaacute-ban traditio mivel a forraacutesok szerint szuumlkseacuteges hogy a maacutesik feacutel megszerezze a dolgot A szoumlvegeknek az a fordulata azonban ahol az incerta personaacutera utalaacutes megjelenik maacuter sejteti hogy itt traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute A Digesta egy helyen iacuterja hogy a jogciacutemes uumlgyletekneacutel a causa jaacuter elől ami annyit je-lent hogy a jogciacutemes uumlgyleteket a mindennapokban a jogciacutem oldalaacuteroacutel szem-leacuteljuumlk amikor valaki megvesz egy dolgot abban adaacutesveacutetelt laacutetunk nem pedig tulajdon-traditioacutet amelynek kereteacuteben pro emptore szereztuumlk meg a dolgot383 Maacuterpedig a tulajdon-traditio leggyakoribb megnyilvaacutenulaacutesi formaacuteja a minden-

18 1 8 1 (9 ad Sab) Aliquando tamen et sine re venditio intellegitur veluti cum quasi alea emitur Quod fi t cum captum piscium vel avium vel missilium emitur emptio enim contrahitur etiam si nihil inciderit quia spei emptio est et quod missilium nomine eo casu captum est si evictum fuerit nulla eo nomine ex empto obligatio contrahitur quia id actum intellegitur Ezek szerint neacutemelykor meacutegis elkeacutepzelhető az adaacutesveacutetel fi zikai dolog (ti aacutetadaacutesa) neacutelkuumll mint peacuteldaacuteul amikor alleatoacuterikus szerződeacutest koumltuumlnk ami akkor fordul elő amidőn a hal- vagy madaacuterfogaacutes vagy a toumlmegbe szoacutert missilia az adaacutesveacutetel taacutergya Tovaacutebbaacute az adaacutesveacutetel akkor is leacutetrejoumln ha semmi sem toumlrteacutenik mivel az remeacutenyveacutetel lesz Eacuteppen pedig a missilia kapcsaacuten azt aacutelliacutetja Pomponius hogy ha valaki a szerencse folytaacuten elkap valamit utoacutebb azonban azt elragadjaacutek tőle ilyenkor az adaacutesveacutetelből eredően nem il-leti meg az ilyen szemeacutelyt kereset minthogy ezt uacutegy kell teknteni mint amire a felek aka-rata iraacutenyult

383 Vouml Paul D 41 1 31pr (31 ad ed) Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur Az irodalom-ban ezzel a veacutelemeacutennyel egyező moacutedon ld VON SCHEURL (1853) i m 205 bdquo[hellip] so liegt die Frage sehr nahe ob es nicht auch zur Wirksamkeit der Tradition unerlaumlszliglich gehoumlre daszlig jener Wille auf eine bestimmte Person gerichtet seirdquo

121VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

napok soraacuten az ajaacutendeacutekozaacutes vagy az adaacutesveacutetel leacuteveacuten ezen a keacutet jogciacutemen jut-tatunk maacutesoknak bizonyos dolgokat akkeacutent hogy annak megszerzője egyszer-smind a dolog tulajdonaacutet is megszerzi Az adaacutesveacutetel vagy az ajaacutendeacutekozaacutes ol-dalaacuteroacutel szemleacutelve azonban elengedhetetlen felteacutetel a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy mi a traditio taacutergya illető-leg hogy az egyik kinek akarja aacutetadni a dolgot a maacutesik pedig kitől akarja meg-szerezni azt384

3 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege

Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a forraacutesokat az lehet a benyomaacutesunk hogy tulajdon-traditio leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlen a felek akarategyseacutege amely ki kellett ter-jedjen arra hogy kinek mit adok aacutet illetőleg kitől mit szerzek meg Ebből a felfogaacutesboacutel pedig koumlvetkezik az aacutelliacutetaacutes hogy a iactus missilium nem tekinthe-tő traditio in incertam personamnak Keacuterdeacutes akkor hogy jogi szempontboacutel mi-keacutent eacuterteacutekelhető ez a cselekveacutes Induljunk ki abboacutel ami a kuumllvilaacuteg szaacutemaacutera a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel eacuterzeacutekelhető Kuumllső szemleacutelőkeacutent azt tapasztal-naacutenk a iactus eseteacuteben hogy a magistratus eldobja a peacutenzt ndash ezt az egyes peacutenz-darabok elhagyaacutesakeacutent lehet eacuterteacutekelni A toumlmegből toumlbben pedig elkapkodjaacutek felszedik a peacutenzdarabokat vagy azok koumlzuumll legalaacutebbis joacute neacutehaacutenyat ndash ezek a cselekveacutesek pedig foglalaacutesnak minősiacutethetők Vagyis a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacute-ra a iactus missilium akkeacutent tűnhet fel mint derelictio eacutes occupatio egyuumltte-se amelynek eacuterdekesseacutege azonban hogy ndash szemben a bdquohagyomaacutenyosrdquo eacuterte-lemben vett derelictioacuteval eacutes occupatioacuteval ndash itt az elhagyaacutes eacutes a foglalaacutes koumlzoumlt-ti időbeli taacutevolsaacuteg szinte elenyeacutesző mondhatni a keacutet cselekveacutes koumlzel egy idő-ben megy veacutegbe Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a felteveacutes az hogy a iactus missilium nem valoacutesiacutet meg traditioacutet főkeacutent nem meghataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere ez igazaacuteboacutel egyseacutegbe foglalt derelictio eacutes occupatio amelynek koumlreacuteben kuumlloumlnoumls jelentőseacute-get kap a peacutenz elszoacuteroacute szemeacutely akarata is

384 Ezzel egyezően VON SCHEURL (1853) i m 205ndash206 Keacuterdeacutes mi a helyzet a Pomponius-szoumlveg maacutesik peacuteldaacutejaacuteval a madarak szabadon engedeacuteseacutevel Elsősorban az lehet szembetűnő hogy ez utoacutebbi peacutelda csak hozzaacutevetőleg hasonliacutet a peacutenzszoacuteraacutes eseteacutere Mondhatnaacute baacuterki hogy eb-ben az esetben inkaacutebb hihető hogy a madarakat olyan meggondolaacutesboacutel engedi el valaki hogy azok adandoacute alkalommal maacutes tulajdonaacuteba keruumllhessenek Azonban ez a felfogaacutes is caacute-folhatoacute hiszen minden joacutezan megfontolaacutes szerint akkor engedjuumlk szabadon madarainkat ha azt szeretneacutenk hogy azok szabadok legyenek

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa122

4 A iactus missilium irodalma

A iactus missiliumra vonatkozoacute irodalmi fejtegeteacutesek főkeacutent a pandektista iro-dalomhoz ezen beluumll egyes pandektista szerzőkhoumlz koumltődnek neacutemelyek ugyan-is igyekeztek mineacutel absztraktabb moacutedon megragadni ennek a teacutenyaacutellaacutesnak az emleacuteleti-dogmatikai konstrukcioacutejaacutet Minthogy azonban a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent valoacute felfogaacutesa nem egyoumlntetű veacutelemeacutenykeacutent jelentkezett a pandektisztikaacuteban sem iacutegy aacutelliacutethatoacute hogy az irodalmi aacutellaacutespont-ok oumlsszesseacutegeacuteben keacutet nagyobb iraacutenyzathoz sorolhatoacutek Az egyik szerint a iactus missilium nem lehet traditio hanem az a traditio melletti tehaacutet azzal egyen-ranguacute de oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes385 Ekkeacutent a iactus missilium tekinthető egyszerűen egy ndash egyesek szerint moacutedosult ndash derelictioacutenak386 eacuteppuacutegy mint egy egyolda-luacute jognyilatkozatnak amely aacuteltal mind a dolog birtoka mind pedig a dolog fe-letti tulajson is aacutetruhaacutezaacutesra keruumll387 A maacutesik neacutezet keacutepviselői szerint a iactus missilium inkaacutebb valoacutesiacutet meg traditioacutet azaz in incertam personam veacutegrehajtott aacutetruhaacutezaacutest mint derelictioacutet388 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz arra hivatkoznak hogy ha a dolgot eldoboacute szemeacutelyt akarataacutet vizsgaacuteljuk az a keacuterdeacutes meruumll fel hogy va-jon a iactus missilium koumlreacuteben az eldoboacute szemeacutely animo tradendi vagy animo derelinquendi dobja el a dolgot Ennek a keacuterdeacutesnek a megvaacutelaszolaacutesa annaacutel is inkaacutebb szuumlkseacuteges mivel eacuteppen ez a momentum az amely aacuteltal egyreacuteszt elvaacute-laszthatoacute egymaacutestoacutel a derelictio illetőleg a traditio389 maacutesfelől pedig megeacutert-hető a keacutet teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben relevaacutens akarat leacutenyege390 A traditio eseteacuteben az akarat egyfelől arra iraacutenyul hogy a maacutesik megszerezhesse a dolgot maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev formaacuteban ndash arra hogy az aacutetruhaacutezoacute nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani azt a dolgot Ez a keacutet akarati momentum minden esetben egy-maacutest koumlveti eacutes a maacutesodik előfelteacutetelezi az elsőt391 Ehhez keacutepest a derelictio ese-teacuteben az akarat az animus derelinquendi eacuteppen az animus dominii helyeacutebe leacutep iacutegy mintegy az animus sibi habendi tagadaacuteskeacutent jelenik meg392 Ebben az eset-ben is aacutelliacutethatoacute hogy elsődleges eacutes maacutesodlagos akaratok egyaraacutent jelen vannak

385 VON SCHEURL (1853) i m 205 KUNTZE (1857) i m 348386 Aacuteltalaacuteban derelictioacutenak tartja PERNICE (1884) i m 108 moacutedosult derelictioacutekeacutent fogja fel VON

SCHEURL (1853) i m 206ndash207387 Vouml KUNTZE (1857) i m 295388 Ld pl EXNER (1867) i m 12skk FERRINI (19083) i m 396 aacutelliacutetva hogy Gaius kifejezetten

traditio in incertam personamnak tekintette ezt a teacutenyaacutellaacutest389 FERRINI (19083) i m 3963390 EXNER (1867) i m 12391 EXNER (1867) i m 12ndash13392 Ld EXNER (1867) i m 13

123VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

maacutesodlagos azonban csak akkor ha a derelictioacutet occupatio is koumlveti Ehhez keacute-pest viszont az elsődleges kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyhez koumltődő akarat fuumlggetlen a foglaloacute szemeacutely akarataacutetoacutel mindoumlssze csak arra iraacutenyul hogy az el-hagyoacute a dolgot nem akarja toumlbbet magaacuteeacutenak tudni393 A koumlvetkezteteacutes pedig az hogy a peacutenzt vagy maacutes ajaacutendeacutektaacutergyat a toumlmegbe szoacuteroacute consul praetor vagy eacuteppen a csaacuteszaacuter bizonyosan nem azeacutert dobja a dolgot mert azt toumlbbeacute nem akarja magaacuteeacutenak tudni hanem sokkal inkaacutebb a toumlmeg megajaacutendeacutekozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel Az elszoacuteraacutes koumlvetkezteacuteben azonban csak a szerencseacutesek reacuteszesuumllnek ebből az ajaacuten-deacutekboacutel iacutegy a ciacutemzettek leacutenyegeacuteben incertae personae394 Termeacuteszetes hogy a keacutet fő iraacutenyzat nem pusztaacuten bdquofekete-feheacuterrdquo ellenteacutetekkeacutent jelenik meg meg-talaacutelhatoacute koumlzoumlttuumlk meacuteg neacutehaacuteny bdquokoumlzvetiacutetőrdquo aacutellaacutespont is amelyek koumlzuumll kuumlloumln kiemelendő Chlamtacz elgondolaacutesa amely szerint a iactus missilium eseteacuteben megtoumlrteacutenik ugyan a tulajdonaacutetszaacutellaacutes (translatio domii) amely azonban szigo-ruacute eacutertelemben nem valoacutesiacutet meg traditioacutet (traditio stricto sensu)395 Első tekintet-re a bdquokoumlzvetiacutetőrdquo vagy bdquoaacutetmenetirdquo aacutellaacutespontok csak oumlsszezavarjaacutek a keacutepet amiacuteg a keacutet fő iraacutenyzat ndash baacuter egymaacutesnak szoumlgesen ellentmondoacute neacutezeteket sorakoztat-nak fel ndash dogmatikai szempontboacutel teljesseacuteggel tisztaacuten eacuterthető eacutes vilaacutegos eacutervek-kel igyekeznek alaacutetaacutemasztani sajaacutet igazukat addig az bdquoaacutetmenetirdquo aacutellaacutespontok leacutenyegeacuteben elmosni laacutetszanak a keacutet iraacutenyzat koumlzoumltti eacuteles demarkaacutecioacutes vonalat Azonban eacuteppen ezek a koumlzvetiacutető aacutellaacutespontok mutatjaacutek hogy mindkeacutet fő iraacuteny-zat komoly probleacutemaacutekkal kuumlzd A derelictioacutes elmeacutelet szembetűnő hiaacutenyossaacutega ugyanis hogy az eldoboacute akarata nem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutesra iraacutenyul hanem arra hogy a peacutenzt a toumlmegbe dobja meacuteg akkor is ha a megszerző sze-meacutelyeacutet előzetesen nem ismeri Ennek jelentőseacutege hogy a maacutesik iraacutenyzat keacutepvi-selői eacuteppen az elhagyaacutes teacutenyeacutenek hiaacutenyaacuteval magyaraacutezzaacutek hogy ez a konstruk-cioacute igazaacuteboacutel egy traditio ad vagy in incertam personam ahol az aacutetadaacutesra iraacute-nyuloacute szaacutendeacutek a missilia toumlmegbe dobaacutesaacuteban oumllt testet Ez a neacutezet azonban nem maradeacutektalanul egyeztethető oumlssze a forraacutesokkal ndash meacuteg akkor sem ha ndash szerin-tuumlnk pusztaacuten egy szerkeszteacutesi veacuteletlen folytaacuten ndash a keacuterdeacuteses szoumlvegek a traditio teacutemakoumlreacuteben nyeretek elhelyezeacutest Meglaacutetaacutesunk szerint keacutetseacutegtelen hogy szi-goruacutean csak a forraacutesok alapjaacuten sem az egyik sem pedig a maacutesik iraacutenyzat aacuteltal keacutepviselt neacutezeteket sem taacutemaszthatoacutek alaacute megnyugtatoacute moacutedon Nagy a valoacutesziacute-nűseacutege hogy a roacutemai jogaacuteszok nem igazaacuten foglalkoztak ezzel a keacuterdeacuteskoumlrrel minthogy a probleacutema gyakorlati jelentőseacutege ndash mint arra maacuter kezdetben is utal-tunk ndash csekeacutely Jogvita leacutenyegeacuteben csak azon a ponton fordulhat elő amikor va-laki elkapja a toumlmegbe szoacutert ajaacutendeacutekot ilyenkor keacuterdeacuteses lehet hogy kit illet a dolog tulajdona ndash az ebben a keacuterdeacutesben rejlő probleacutemaacutet keacutet vonatkozoacute forraacuteshely

393 EXNER (1867) i m 14394 EXNER (1867) i m 15395 CHLAMTACZ (1897) i m 197

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa124

is megoldja (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) Maacuter a koraacutebbiakboacutel is kitűnik hogy ezek a veacutelemeacutenyek sem az egyik sem a maacutesik neacutezet mellett nem hozhatoacutek fel doumlntő jelentőseacutegű eacutervkeacutent Van olyan a teacutemaacuteval behatoacutebban foglalkozoacute szaktekinteacutely aki a hagyomaacutenyosan keacutepviselt neacutezettel ellenteacutetben uacutegy iacuteteacuteli meg hogy a derelictioacutes elmeacutelet meggyőzőbbnek laacutetszik396 Eacuterveleacutese szerint a Digesta vonatkozoacute Gaius-textusaiban (Gai D 41 1 9 5-7 [2 rer cott]) előszoumlr a sine traditione fordulat szerepel ami az item kifejezeacutes koumlvet a 6 sect-ban majd az inkriminaacutelt 7 sect a hoc amplius fordulattal kezdődik Ennek kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent megemliacutethető hogy a 8 sect kezdeteacuten szereplő qua ratione kife-jezeacutes eacuteppen arra utal hogy a 8 sect-ban szereplő esetben a derelictio teljesseacuteggel kizaacutert397 A qua ratione kifejezeacutessel bevezetett sect ugyanakkor nem kuumlloumlniacutethető el hataacuterozottan a derelictioacutes elmeacutelettől A szekunder irodalomban a traditioacutes neacute-zetet taacutemogatja Exner aki szerint a voluntas domini transfert erősiacuteti ezt a neacuteze-tet ugyanakkor Scheurl eacutes Pernice raacutemutatnak hogy a Pomponius-szoumlveg egy-eacutertelműen a derelictioacutes felfogaacutest taacutemasztja alaacute398 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor az a teacuteny is hogy az utoacutebbi szoumlveg nyelvileg toumlbb kiacutevaacutennivaloacutet is hagy maga utaacuten

A iactus missilium399 keacuterdeacuteseacutet a tovaacutebbiakban illeti kuumlloumln ki kell emelni az irodalomboacutel Romano gondolatmeneteacutet aki azzal indiacutetja vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet hogy is-merteti a traditio eacutes a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutere vonatkozoacute aacuteltalaacutenos neacutezeteket Ezek szerint a traditio eacutes a derelictio egymaacutessal oumlsszefuumlggő joginteacutezmeacutenyek meacutegpedig olyan formaacuteban hogy a derelictio ndash egy derelinkvaacutelt dolog foglalaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutevel egyseacutegbe kovaacutecsolva ndash igazaacuteboacutel nem maacutes mint a traditio analoacutegiaacutejaacutera műkoumldő inteacutezmeacuteny400 A keacutet joginteacutezmeacuteny koumlzoumltti tulaj-donsaacutegbeli oumlsszefuumlggeacutest a iactus missilium inteacutezmeacutenyeacuteben laacutetja koumlrvonalazoacuted-ni A traditio koumlreacuteben ismert alapelvet amely szerint traditio egy dolog bir-tokaacutenak (eacutes esetleg tulajdonaacutenak) aacutetadaacutesa csak meghataacuterozott szemeacutely szaacutemaacute-ra keacutepzelhető el lerontja a iactus missilium inteacutezmeacutenye vagyis a traditio in incertam personam A maacutesik joginteacutezmeacuteny a derelictio oldalaacuteroacutel megkoumlzeliacutet-ve a keacuterdeacutest azt laacutethatjuk hogy az is a iactus missilium mintaacutejaacutera alakult jog-inteacutezmeacutennyeacute Utoacutebbi eseteacuteben ugyanis arroacutel van szoacute hogy egy nem megha-taacuterozott szemeacutelyekből aacutelloacute sokasaacuteg egy bizonyos helyen oumlsszeverődoumltt toumlmeg reacuteszeacutere toumlrteacutenik a missilia szeacutetszoacuteraacutesa miacuteg az előbbi eseteacuteben a derelinkvens szaacutemaacutera ismeretlen szemeacutely reacuteszeacutere vagy javaacutera toumlrteacutenik az elhagyaacutes

396 BERGER (1914) i m 554 hasonloacutean PERNICE (1884) i m 108397 Vouml PERNICE (1884) i m 107ndash109 Erre vonatkozott Bonfante azon meglaacutetaacutesa hogy itt a

verius szoacutecsak a jogaacuteszok koumlzoumltt fennaacutelloacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg mutatoacuteja Vouml BONFANTE (1918) i m 332

398 EXNER (1867) i m 17 VON SCHEURL (1853) i m 208 PERNICE (1884) i m 109399 ROMANO (2002) i m 147ndash156400 ROMANO (2002) i m 147

125VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

Romano az elsődleges forraacutesok vizsgaacutelataacutet az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta for-raacutesainak (Inst 2 1 46-48 Gai D 41 1 9 7-8 [2 rer cott]) oumlsszehasonliacutetaacutesaacute-val kezdi401 Mindoumlssze csak alig eacuteszrevehetően utal a keacutet forraacutesszoumlveg koumlzoumlt-ti hasonloacutesaacutegra fi gyelmeacutet sokkal inkaacutebb az Instituacutecioacutek szoumlvegeacutenek szerkezete koumlti le A szoumlvegben első helyen szerepel az aacuteltala traditio in incertam personam neacutevvel jelezett joginteacutezmeacuteny eacutes ehhez csatlakozik a derelictioacuteroacutel szoacuteloacute roumlvidebb szoumlvegreacutesz A logikai eacutes nyelvi kapcsolat vitathatatlan A derelictio utaacuten koumlvet-kező paragrafus pedig a iactus mercium teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozik Veacutelemeacutenye szerint a iustinianusi szoumlveg eacuterteacutekeacutet nagyban csoumlkkenti az a teacuteny hogy ebből a szoumlvegből a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltti elvaacutert kapcsolat kifejezeacutese csaknem teljes egeacuteszeacuteben hiaacutenyzik Szerinte a klasszikus aacutellaacutespontot tuumlkroumlző szoumlvegről van szoacute ennek alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent mutat raacute arra a teacutenyre hogy az Instituacutecioacutek szoumlvege teljes egeacuteszeacuteben megfelel a Digesta aacuteltala ideacutezett szoumlvegeacutenek azzal az aproacute elteacutereacutessel hogy az utoacutebbiboacutel hiaacutenyzik ama aacutetvezető szoumlvegreacutesz ami a gaiusi vaacuteltozatban megtalaacutelhatoacute A keacuterdeacutes innentől az vajon az Inst 2 1 47 tekinthető-e gaiusi eredetűnek amely bekeruumllt ugyan az Instituacutecioacutekba a Digestaacuteboacutel azonban kimaradt Utal raacute hogy az irodalom aacuteltalaacuteban tagadja ezt a neacutezetet mindoumlsszesen egyetlen szerzőt tud emliacuteteni aki erre a keacuterdeacutesre igennel vaacutelaszol402 Elveacutegez egy szeacutelesebb koumlrű szoumlvegelemzeacutest is az Inst 2 1 44‒45 szoumlvegeinek goacutercső alaacute veacutetele nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy ezek a szoumlvegek meg-egyeznek a Digesta szoumlvegeacutevel (Gai D 41 1 9 5-6 [2 rer cott]) Tartalmi szempontboacutel a szoumlveg aacutelliacutetaacutesa az hogy bizonyos esetben nincs szuumlkseacuteg fi zikai aacutetadaacutesra a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem elegendő pusztaacuten a nuda voluntas is Ennek peacuteldaacutejakeacutent jelenik meg a traditio brevi manu vagy a traditio clavium Ehhez keacutepest nem csupaacuten a nuda traditio transfert rei proprietatem esete keacute-pez kiveacutetelt a traditio klasszikus szabaacutelya aloacutel hanem a iactus missilium esete is amelynek koumlreacuteben a voluntas incerta personaacutera iraacutenyul a voluntas nyomaacuten azonban iactus nem pedig traditio koumlvetkezik

A koumlvetkező paragrafus igazaacuteboacutel az occupatio egyfajta defi niacutecioacutejaacutet adja meg Ezek szerint ha valaki elfoglal egy elhagyott dolgot (res pro derelicto a domino habita) annak egyszersmind a tulajdonosaacutevaacute is vaacutelik A qua ratione fordulat arra utal hogy a derelinkvens akarata eacuteppen arra iraacutenyul hogy a do-log tulajdonaacutet aacutetadja Ezutaacuten viszont a res pro derelicto habita defi niacutecioacutejaacutet iacuterja le a szoumlveg amely szerint az occupans tulajdonszerzeacuteseacutenek alapja eacuteppen az a teacuteny lesz hogy az elhagyaacutes pillanataacuteban a dolog megszűnik az elhagyoacuteeacute len-ni vagyis ezaacuteltal res nulliusszaacute vaacutelik Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ebben a defi niacutecioacuteban

401 ROMANO (2002) i m 148402 A gondolatot elutasiacutetoacutek koumlzoumltt hivatkozik Bonfante Meyer-Collings Berger valamint

Pringsheim munkaacutessaacutegaacutera az elmeacuteletet elfogadoacute szerző pedig Ferrini Ld reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 148ndash149

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa126

semmifeacutele utalaacutes sincsen a voluntas transferrendire amely azonban a koumlvetke-ző paragrafus kapcsaacuten ismeacutetelten előkeruumll a iactus merciummal kapcsolato-san403 Megtalaacutelhatoacute naacutela is az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a forraacutesokban nem szere-pel a traditio in incertam personam kifejezeacutes mindoumlssze csupaacuten az in incertam personam collocata voluntas fordul elő mindenuumltt404 Raacutemutat arra is hogy a traditio a derelictio eacutes a iactus missilium koumlzoumltti egyetlen oumlsszefuumlggeacutes abban lelhető fel hogy mindhaacuterom a tulajdon megszerzeacuteseacutenek szaacutermazeacutekos moacutedja volt mindannak elleneacutere hogy a roacutemaiak magaacutet a kifejezeacutest illetőleg az ere-deti eacutes szaacutermazeacutekos tulajdonszerzeacutesi moacutedok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelt nem al-kalmaztaacutek Csak nagyritkaacuten lehet talaacutelkozni a szoumlvegekben olyan fordulatok-kal amelyek a tulajdonnak az egyik szemeacutelyről a maacutesikra haacuteramlaacutesaacutet fejezik ki (transferre dominium dominium transit)405 Ezek utaacuten vizsgaacutelja meg a haacuterom kifejezeacutes egymaacutessal valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet A traditio eacutes az occupatio koumlzoumltt az a hasonloacutesaacuteg hogy mindkeacutet esetben a megszerző akkeacutent szerzi meg a dolog tulaj-donaacutet hogy birtokba veszi a dolgot Amiacuteg azonban az occupatio eseteacuteben szuumlk-seacutegszerűen res nullius birtokbaveacuteteleacuteről van szoacute addig a traditio eseteacuten vala-ki maacutes dolgaacutet szerezzuumlk meg meacuteghozzaacute attoacutel az adott szemeacutelytől A derelictio eacutes a traditio koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes toumlbb elemből aacutell Elsőkeacutent emliacutethető ezek kouml-zuumll hogy mindkeacutet esetben meg kell vaacutelni a dologtoacutel Amiacuteg azonban a tradens elidegeniacuteteacutesi szaacutendeacutekkal vaacutelik meg a dologtoacutel vagyis a ceacutelja az hogy azon a maacutesik feacutel tulajdont szerezhessen addig a derelictio eseteacuteben elegendő pusztaacuten megvaacutelnia a dologtoacutel Ez utoacutebbi koumlrben a derelinkvens cselekveacuteseacutenek nem ceacutel-ja hogy egy maacutesik szemeacutely szaacutemaacutera lehetőveacute tegye a dolog tulajdonaacutenak meg-szerzeacuteseacutet

A iactus missilium termeacuteszeteacutevel foglalkozva raacutemutat arra hogy az iroda-lomban egyesek szerint ez a joginteacutezmeacuteny a derelictio maacutesok szerint inkaacutebb a traditio jellegzetesseacutegeit mutatja mi toumlbb vannak olyanok is akik uacutegy veacutelik hogy egyszer az egyik maacutesszor a maacutesik joginteacutezmeacuteny jellemvonaacutesai laacutetsza-nak előteacuterbe keruumllni406 Veacutelemeacutenye szerint a forraacutesok egyaraacutent a iactust veacutegre-hajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesra iraacutenyuloacute akarataacutet laacutetszanak kihangsuacutelyozni Az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta szoumlvegei egyaraacutent a iactust veacutegrehajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi akarataacutera helyezik a hangsuacutelyt Iacutegy tehaacutet uacutegy tűnhet hogy ez a szemeacutely traditioacutet hajt veacutegre meacuteg akkor is ha az in incertam personam toumlr-

403 ROMANO (2002) i m 149404 ROMANO (2002) i m 149405 ROMANO (2002) i m 150406 Ld reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 153 irodalommal A iactust inkaacutebb derelictioacutenak gon-

doloacutek koumlzuumll kiemelendő Pernice eacutes egyes munkaacuteiban Czyhlarz a traditioacutekeacutent felfogoacutek koumlzuumll Jhering neacutehol Czyhlarz Windscheid Berger eacutes Meyer-Collings miacuteg Ricci eacutes Roby keacutetarcuacute-nak veacutelik

127VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

teacutenik A derelictio eseteacuteben a tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi szaacutendeacutek nem ennyire nyilvaacuten-valoacute Maga a iactus egy aacutetmeneti joginteacutezmeacuteny Mi van abban az esetben ha a valaki aacuteltal a neacutep koumlzeacute szoacutert dolgot senki sem szedi fel eacutes iacutegy az ott marad az utcaacuten Ilyenkor a iactans azt a dolgot utoacutebb oumlsszeszedheti akaacuter a derelictio ese-teacuteben vagy maga is otthagyhatja Utoacutebbi esetben a dolog uratlannaacute vaacutelik407 A iactus eseteacuteben tehaacutet az egyik pillanatban egy aacutetadaacutesra iraacutenyuloacute akaratot fi gyel-hetuumlnk meg miacuteg egy maacutesik pillanatban maacuter derelictioacutenak bizonyul a cselekveacute-se Eme pillanatok azonban nem kronoloacutegiai sorrendben koumlvetik egymaacutest ha-nem sokkal inkaacutebb egyesuumllve jelennek meg a iactus teacutenyaacutellaacutesaacuteban408

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeit vizsgaacutelva raacutemutat hogy elsőkeacutent szerepel a derelictio ezt koumlveti a iactus teacutenyaacutellaacutesa a kettőt pedig a bdquoqua rationerdquo for-dulattal vezeti aacutet Ebből arra lehet koumlvetkeztetni hogy a ratio a derelictio eacutes a iactus eseteacuteben azonos vagyis utoacutebbi nem minősuumll traditioacutenak409 A Digesta Pomponius-szoumlvegeacutenek vizsgaacutelata soraacuten megaacutellapiacutetja hogy a szoumlveg ndash a gaiusi Digesta-szoumlvegen tuacutel ndash a 41 koumlnyv pro derelicto titulusaacuteban nyert elhelyezeacutest A szoumlveg interpolaacutecioacute-kritikai elemzeacutese nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a iactust a roacutemaiak is derelictioacutenak veacutelteacutek vagyis nincs paacuterhuzam a derelictio eacutes a traditio koumlzoumltt410

A magyar szakirodalomban a iactus missilium keacuterdeacuteseacutevel Benedek Ferenc egy tanulmaacutenya foglalkozik koumlzvetlenuumll egy maacutesik pedig ndash a teacutema hasonloacutesaacute-gaacuteboacutel eredően ndash eacuterinti ezt a keacuterdeacutest411 Leacutenyegeacuteben a fentiekhez hasonloacute elleneacuter-veket hoz fel Benedek is a szoumlveghez fűzoumltt kritikai megjegyzeacuteseiben utalva raacute hogy ebben a koumlrben a jogtudoacutes indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis az egyetlen amit a veacutelemeacuteny magyaraacutezatakeacutent fel tud hozni az a derelinkvens akarata Hiszen a jogaacutesz eacuteppen arra hivatkozik hogy a birtokba vevő azeacutert szerzi meg a dolog tu-lajdonjogaacutet a birtokbaveacutetellel mert a peacutenz eldoboacute illetve a madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze azt Ehhez keacute-pest Benedek veacutelemeacutenye hogy a felsorolaacutes ndash a szoumlveg szerkezeteacuteből adoacutedoacutean ndash taxatiacutev Ő maga nem traditioacutenak hanem derelictio eacutes occupatio kevereacutekeacutenek fogja fel a iactus missiliumot Az ő indokolaacutesa a szoumlveghez eacuteppen az esetben szereplő derelinkvaacutelt dolgok termeacuteszeteacuteből indul ki A peacutenz eseteacuteben arroacutel van szoacute hogy az egyes eacutermeacutek egymaacutessal toumlkeacuteletesen helyettesiacutethetők rendes koumlruumll-meacutenyek koumlzoumltt meg sem kuumlloumlnboumlztethetők egymaacutestoacutel ekkeacutent a felettuumlk fennaacutel-loacute tartoacutes birtoklaacutes igazolaacutesa neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzne ekkeacutent okszerű eltekinteni

407 ROMANO (2002) i m 153408 ROMANO (2002) i m 153409 ROMANO (2002) i m 154410 ROMANO (2002) i m 155411 Ld reacuteszletesen BENEDEK (1982) i m 698ndash706 valamint BENEDEK (1984) i m 7ndash31

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa128

az elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenyeacutetől Veacutegeredmeacutenyben a iactus missilium szabaacutelyaacutet lex specialiskeacutent kezeli amely a derelictio koumlreacuteben szerinte elvileg mindenkor szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel enged kiveacutetelt412 Eme neacutezeteacutenek alaacutetaacute-masztaacutesaacutera megvizsgaacutelja az Instituacutecioacutekban a iactus missiliumroacutel szoacuteloacute reacuteszt kouml-vető toumlredeacuteket amelynek egyeacutebkeacutent nincs Digesta-beli előzmeacutenye eacutes kicsit vi-tathatoacute neacutezeteket tartalmaz Ez a forraacuteshely a derelictio keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik eacutes azt aacutelliacutetja hogy aki egy a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolgot vesz birtok-ba nyomban megszerzi annak tulajdonjogaacutet Ugyanakkor res derelictaacutenak azt a dolgot tekinti amelyet a tulajdonosa azzal a szaacutendeacutekkal hagyott el hogy az toumlbbeacute ne tartozzon az ő dolgai koumlzeacute Ezt Benedek azeacutert tartja aggaacutelyosnak mert ha a res derelicta per defi nitionem res derelicta a domino akkor az első fordu-latban a tulajdonosra toumlrteacutenő utalaacutes reacuteszben tautoloacutegia reacuteszben pedig nem is felteacutetlenuumll igaz minden esetben Maacuterpedig kizaacuteroacutelag traditio a domino eseteacuten lesz igaz a teacutetel hogy a birtokba vevő azon nyomban tulajdont is szerez a dol-gon a magistratus eseteacuteben pedig nincs olyan felteacutetel hogy bizonyosan a sa-jaacutet tulajdonaacutet keacutepező missiliaacutet kellett szoacuterjon Mondhatnoacutek hogy ez igazaacuteboacutel a magistratusi tisztseacutegek vaacutellalaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute vagyoni cenzusboacutel ered azon-ban abboacutel hogy valakinek van peacutenze meacuteg nem koumlvetkezik hogy a missilia kouml-reacutebe tartozoacute egyeacuteb taacutergyak az adott pillanatban a rendelkezeacuteseacutere aacutellnak413A Pomponius-szoumlveg vizsgaacutelata kapcsaacuten414 amellyel kapcsolatosan elsőre szem-betűnő lehet hogy nem iactus missiliumroacutel beszeacutel hanem az aes spargere for-dulatot hasznaacutelja a szoumlvegben a peacutenzszoacuteraacutes eacutes madarak szabadon engedeacutese jelenik meg415 Kiemelendő hogy egyfelől a szoumlveg a derelictio keacuterdeacuteseivel fog-lalkozoacute forraacutesok koumlzoumltt talaacutelhatoacute416 maacutesfelől pedig Pomponius a derelictio eme eseteacutevel az elbirtoklaacutes szemszoumlgeacuteből foglalkozott erről szoacutel a hivatkozott forraacutes principiuma is417 Ez a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ndash szemben Paulus-szal aki ebből a szempontboacutel kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbir-toklaacutessal szerezhetuumlnk felette ndash nem bontja keacutet esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacute-saacutet Pomponiusnaacutel eacuterdektelen hogy ki hagyja el a dolgot ő mindoumlsszesen any-

412 BENEDEK (1982) i m 26 BENEDEK (1983) i m 705ndash706 eacutes BENEDEK (1984) i m 2128ndash2129413 Benedek raacutemutat hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten peacutenz ez jelentett meacuteg gabo-

najegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szoumlveg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Ld BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2110

414 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) ld fentebb415 BENEDEK (1983) i m 25416 A 41 koumlnyv bdquopro derelictordquo titulusaacuteban talaacutelhatoacute417 Uo

129VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

nyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha elfoglal-juk tulajdonosaivaacute vaacutelunk Tehaacutet a szoumlveg nyelvi elemzeacutese nyomaacuten arra a kouml-vetkezteteacutesre juthatunk hogy Pomponius nem az a domino derelictio eseteacuteből indul ki (ennek jele a quis szoacute a szoumlvegben) meacutegis ndash elteacuterően a főszabaacutelytoacutel ndash nincs szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra Ebben az első toumlredeacutekben teacuter ki keacutet speciaacutelis esetre a neacutep koumlzeacute szoacutert peacutenz eacutes a szabadon eresztett madarak probleacutemaacutejaacutera Raacutemutat hogy ebben a koumlrben a jogtudoacutes indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis hiszen arra hivat-kozik hogy a birtokba vevő azeacutert szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet a birtokbaveacute-tellel mert a peacutenzt eldoboacute illetve a madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze azt Ezt az indokolaacutest azonban Benedek merőben formainak tartja418

Gedeon Magdolna szerint a leacutenyeg magaacuten az ajaacutendeacutekon van ebből kiindul-va meacuteg a derelictio gondolataacutet is vitatja arra hivatkozaacutessal hogy a derelictio koumlreacuteben a derelinkvaacuteloacute olyan dologtoacutel vaacutelik meg amely szaacutemaacutera felesleges ekkeacutent nem toumlrődik tovaacutebbi sorsaacuteval sem A derelictio tehaacutet ndash oumlsszhangban a iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeacutevel ndash olyan dologra vonatkozott amelyet annak tulajdonosa nem akart toumlbbeacute a magaacuteeacutenak tudni419 Paacuterhuzamot von a keacutetsze-meacutelyes ajaacutendeacutekozaacutes eacutes a iactus missilium koumlzoumltt azon az alapon hogy igazaacute-boacutel utoacutebbi eseteacuteben is ajaacutendeacutekozaacutesroacutel van szoacute azzal az egyszerűsiacuteteacutessel hogy az ajaacutendeacutekokat a nagyszaacutemuacute koumlzoumlnseacutegre tekintettel inkaacutebb szeacutetszoacutertaacutek sem-mint egyeseacutevel kiosztottaacutek volna Meglaacutetaacutesa szerint az egyeseacutevel toumlrteacutenő ajaacuten-deacutekosztaacutes koumlreacuteben az adomaacutenyozoacute eacuteppuacutegy nem tudnaacute azonosiacutetani az egyes megajaacutendeacutekozottakat mint a szeacutetszoacuteraacutes eseteacuteben420 Eme felfogaacutes ellen vethe-tő hogy nem aacuteltalaacuteban volt szuumlkseacuteges a megajaacutendeacutekozott felismereacutese hanem a konkreacutet uumlgylet koumlreacuteben azzal kellett tisztaacuteban lenni hogy annak a meghataacutero-zott szemeacutelynek akarom aacutetadni az uumlgylet meghataacuterozott taacutergyaacutet Arra Gedeon is raacutemutat hogy a iactus missilium soraacuten nem csupaacuten a megajaacutendeacutekozott szemeacute-lye hanem a jutatott ajaacutendeacutektaacutergy is bizonytalan lehetett hiszen előre lehetetlen lett volna megmondani hogy ki milyen ajaacutendeacutekot fog elkapni421

418 BENEDEK (1983) i m 26419 GEDEON (2005) i m 138420 GEDEON (2005) i m 138421 GEDEON (2005) i m 139 Baacuter eacuterveleacutese oumlsszesseacutegeacuteben logikus meacutegsem a iactus missilium iga-

zi termeacuteszeteacutet taacuterja fel hanem a Pomponius-szoumlveghez hasonloacutean csak jogaacuteszi gondolatokat plaacutentaacutel a szereplők tudataacuteba

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa130

5 Sajaacutet koncepcioacute

Ezen a ponton eacuterdemes aacutettekinteni a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet abboacutel a szem-pontboacutel hogy mi is toumlrteacutent akkor amikor a magistratus missiliaacutet szoacutert a neacutep koumlzeacute Eldobaacutesaacutenak pillanataacutetoacutel ugyanis az elszoacutert missilia sorsa eacutes jogi megiacuteteacute-leacutese attoacutel fuumlgg hogy a koumlvetkező leacutepeacutesben mi toumlrteacutenik vele Logikusan veacutegig-gondolva az elszoacuteraacutes pillanataacutetoacutel kezdve toumlbb lehetőseacuteg adoacutedik attoacutel fuumlggően hogy mi toumlrteacutenik a missiliaacuteval ezt koumlvetően pedig tovaacutebbi variaacutecioacutek keacutepzelhe-tők el Tekintsuumlk aacutet ezeket a lehetőseacutegeket egy aacutebra segiacutetseacutegeacutevel

peacutenzszoacuteraacutes

res derelicta

levegőben elkapja vki foumlldre esik

eldobja elrakja felszedi res nullius

van peacutenz naacutela

nincs peacutenz naacutela

magistratus felszedi

foumlldoumln marad

derelictio tulajdonszerzeacutes visszakapja res nullius

Aacutem ez az aacutebra roppant vaacutezlatos ezeacutert helyes lehet reacuteszleteiben is aacutettekinteni minden egyes leacutepeacutest A praetor vagy a consul elszoacuterta a missiliaacutet a toumlmeg koumlzeacute A keacuterdeacutes itt az hogy ebben a pillanatban mi is a missilia Amikor a magistratus eldobja az ő szemszoumlgeacuteből a peacutenz res derelicta lesz422 Innentől keacutet lehetőseacuteg adoacutedik Elkeacutepzelhető hogy a koumlruumllaacutelloacute sokasaacuteg bizonyos tagjai maacuter a levegőben elkapkodjaacutek az egyes peacutenzdarabokat a maacutesik lehetőseacuteg pedig az hogy az egyes peacutenzdarabok a foumlldre esnek Ha elsőkeacutent azt az esetet vizsgaacuteljuk meg koumlzelebb-ről amikor a toumlmeg egyes tagjai a levegőben elkapjaacutek az eldobott peacutenzt azt laacutethatjuk hogy ez a derelinkvaacutelt dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet jelenti amely birtokszerzeacutes aacuteltal a megszerző egyszersmind megszerzi a derelinkvaacutelt dolog tulajdonjogaacutet is koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez occupatio423 Ezen a ponton is tovaacutebbi keacutet

422 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) kuumlloumlnoumls tekintettel a szoumlveg pro derelicto habuerit eacutes aes sparserit fordulataira

423 Ld ehhez az előbbi Pomponius-textus első fordulataacutet bdquoId quod quis pro derelicto habuerit

131VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

eset keacutepzelhető el Egyfelől az adott szemeacutely vagy erszeacutenyeacutebe rakja a peacutenzt ek-kor ez tovaacutebbra is occupatio mivel a peacutenz erszeacutenybe teacutetele csak tovaacutebb erősiacuteti a peacutenz birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet Maacutesfelől elkeacutepzelhető az is hogy megneacutezi az el-kapott dolgot eacutes mivel nem az vagy annyi amire szaacutemiacutetott eldobja azt Ez pe-dig nem maacutes mint egy derelictio Amennyiben ez a szemeacutely a zsebeacutebe csuacutesztatja a peacutenzt azonnal bekoumlvetkezik a tulajdonszerzeacutes tekintet neacutelkuumll arra a teacuteny-re hogy az adott szemeacutelyneacutel maacuter volt-e peacutenz vagy sem Első tekintetre csaacutebiacute-toacute hogy commixtioacutenak tekintsuumlk azt az esetet amikor a peacutenzt elkapoacute szemeacutely-neacutel maacuter van peacutenz424 aacutem nem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a levegőben toumlrteacutent elkapaacutes teacutenyeacutevel az occupatio maacuter abban a pillanatban befe-jezett tehaacutet sajaacutet peacutenzt tesz el az illető425 A peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak pillanataacuteban keacutet lehetőseacuteg volt adott vagy a levegőben kapjaacutek el egyesek vagy pedig a foumlldre hullik a peacutenz Ez utoacutebbi esetben a dolog res derelicta lesz A foumlldre esett peacutenz sorsa lehet hogy egyesek a foumlldről felszedik ez occupatio Maradhat viszont a foumlldoumln is amelynek koumlvetkezteacuteben a res derelictaacuteboacutel res nullius lesz Ilyenkor lehet hogy a peacutenzt tovaacutebbra is otthagyjaacutek ahovaacute esett iacutegy az tovaacutebbra is res nullius marad de feltehető az is hogy akaacuter a magistratus akaacuter annak emberei felszedik az elszoacutert eacutes foumlldre esett de a toumlmeg aacuteltal fel nem szedett peacutenzt ilyen-kor a dolog visszakeruumll ahhoz akitől ered

Joggal vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy mi is a jelentőseacutege a iactus missilium ilyen bonyolult folyamatkeacutent toumlrteacutenő aacutebraacutezolaacutesaacutenak Ha egy pillanatra elkeacutepzeljuumlk hogy ott aacutellunk a magistratus mellett aki eacuteppen missiliaacutet dob a koumlruumllaacutelloacute touml-megbe nagyban-egeacuteszben azt laacutethatjuk amit a folyamataacutebra mutat Ez az a keacutep amelyet tapasztalaacutes uacutetjaacuten szerezhetuumlnk eacutes ezt kell megfelelő jogeacuterzeacutekkel eacuterteacutekelni A roacutemai jogaacuteszok pedig eacuteppen ennek voltak a mesterei Meacutegis ta-laacuten a bevezetőben is emliacutetett okboacutel jelesuumll hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutent peacutenzszoacuteraacutes magaacutenjogi jelentőseacutege a komoly vagyonmozgaacutesokat előideacutező oumlroumlkleacutesi keacuterdeacutesek

continuo meum fi t [hellip]rdquo Az occupatio teacutenyeacutet alaacutetaacutemasztja meacuteg Gai 2 66 (occupando ideo adepti erimus quia antea nullius essent) illetve ezzel egyezően Gai D 41 1 3 pr (2 rer cott) szoumlvege is (bdquoQuod enim nullius est id ratione naturali occupanti concediturrdquo) Ebben az eacutertelemben meacuteg ld Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) megfogalmazaacutesaacutet is (bdquoSi res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fi t [hellip]rdquo)

424 Maradeacutektalanul helytaacutelloacute lehetne ugyanis ebben az esetben mindaz amit Iavolenus iacuter (Iav D 46 3 78 [11 ex Cass]) az eacutermeacutek oumlsszekeverednek (mixti essent) meacuteghozzaacute uacutegy hogy utoacutebb aligha lesz lehetőseacuteg az egyes eacutermeacutek egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere (ita ut discerni non possent) ekkeacutent az eacutermeacutek annak a tulajdonaacuteba keruumllnek aki elfogadja azokat (eius fi eri qui accepit) Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy Iavolenus veacutelemeacutenye abban az eset-ben aacutellja meg a helyeacutet ha a keacutet oumlsszekeveredő eacutermeoumlsszesseacuteg tulajdonosa keacutet kuumlloumlnboumlző sze-meacutely ami jelen esetben ndash eacuteppen az occupatio miatt ndash nem aacutell fenn

425 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Bessenyő Andraacutesnak a PTE AacuteJK Roacutemai Jogi Tanszeacuteke egyetemi docenseacutenek hogy ndash sok maacutes egyeacuteb eacuterteacutekes kritikai eacuteszreveacutetele mellett ndash erre a teacutenyre is fel-hiacutevta a fi gyelmemet ekkeacutent a koraacutebbi iacuteraacutesaimban megjelent vonatkozoacute neacutezetemet a fentebb kifejtettek szerint revideaacutelom

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa132

hordereje mellett eltoumlrpuumllt ez magyaraacutezhatja a forraacutesok kis szaacutemaacutet valamint azt a teacutenyt hogy a jogaacuteszok aacuteltal ezekben megfogalmazott veacutelemeacuteny alapvető-en megmarad a puszta formaacutelis eacuterveleacutes szintjeacuten A kiemelt probleacutema is igazaacute-boacutel a tulajdon megszerzeacuteseacutenek teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik szorosan a forraacutes moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute valamely vita nyomaacuten megfogalmazott keacuterdeacutes talaacuten az lehetett hogy bekoumlvetkezik-e a tulajdonszerzeacutes a magistratus aacuteltal elszoacutert missilia vo-natkozaacutesaacuteban vagy sem A jogaacuteszok pedig a keacuterdeacutesre adott vaacutelaszban a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes akarati oldalaacutet hangsuacutelyozva (in incertam personam collocata voluntas domini) oldjaacutek meg az eleacutejuumlk keruumllt konkreacutet esetet Mindazonaacuteltal ma-gaacutet a probleacutemaacutet ezzel meacuteg taacutevolroacutel sem oldottaacutek meg Ennek egyik bizonyiacuteteacute-ka hogy a iustinianusi kodifi kaacutecioacute soraacuten a iactus missiliumra vonatkoztathatoacute forraacutesok nem keruumllnek egyseacuteges helyre Gaius eacutes ebből adoacutedoacutean az Instituacutecioacutek szoumlvege is a traditioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt szerepel a pomponiusi pe-dig a Digesta pro derelicto titulusaacuteban Azutaacuten a keacutesőbbi korok jogaacuteszait eacutep-pen a gaiusi illetve az instituacutecioacutekban talaacutelhatoacute szoumlveg vezeti feacutelre eacutes ndash neacutezetem szerint ndash teacutevesen eacutertelmezik a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet traditio in incertam personamkeacutent

A fenti aacutelliacutetaacutes mellett szaacutemos eacuterv sorakoztathatoacute fel Elsőkeacutent emliacuteten-dő hogy minden esetben a szoumlveg jelenteacuteseacutet kell fi gyelembe venni Maacuterpedig ndash mint az koraacutebban maacuter kifejteacutesre keruumllt ndash a szoumlvegekben koumlzoumls gondolat annyi hogy a meghataacuterozatlan szemeacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarat is alkalmas a tulaj-don aacutetruhaacutezaacutesaacutera ekkeacutent peacuteldaacuteul elbirtoklaacutesra sincsen szuumlkseacuteg Ezt koumlvetően lehet arra hivatkozni hogy a traditio in incertam personam kifejezeacutes a forraacute-sokban nem szerepel az elnevezeacutes valoacutesziacutenűleg a keacutet forraacutes helyeacuteből adoacutedhat (baacuter a kifejezeacutes pontos eredeteacutenek feltaacuterhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges)426 Ennek a hasznaacutelata azonban akkor is megkeacuterdőjelezhető lenne ha a harmadik szoumlveg is egyeacutertelműen a traditioacutehoz kapcsolnaacute az esetet Pomponius szoumlvege azonban a derelictio teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a traditio aacuteltalaacutenos fel-fogaacutesa (a causa jaacuter elől) valamint a iactus missiliumnaacutel tapasztaltak arra enged-nek koumlvetkeztetni hogy a traditio in incertam personam klasszikus koncepcioacute-ja nem aacutellja meg a helyeacutet maradeacutektalanul

Ami az alciacutemben jelzett sajaacutet elkeacutepzeleacutest illeti ceacutelszerű a fentebb szerep-lő aacutebraacutet valamint a szoumlvegeket egybevetni A Gaius (eacutes az Instituacutecioacutek) illetve Pomponius aacuteltal emliacutetett eset a fentebb felvaacutezolt seacutemaacutenak csupaacuten egyetlen ese-teacutevel foglalkozik amikor valaki elkapja a peacutenz vagy a foumlldről felszedi eacutes az a zsebeacutebe keruumll (Az ebből a szempontboacutel nem szaacutemiacutet hogy a megszerző zsebeacute-ben van-e maacuter koraacutebban is peacutenz vagy nincs hiszen ha van akkor is a birtok-ba veacutetel illetve az occupatio pillanataacutehoz koumltődik a tulajdon megszerzeacutese csu-

426 Meglaacutetaacutesunk szerint a Gaiusnaacutel (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) eacutes az Instituacutecioacutekban (Inst 2 1 46) előforduloacute bdquotransfert rei proprietatemrdquo fordulat nem eacuterteacutekelhető olyankeacutent mint ahol a traditio szoacute megjelenne a szoumlvegekben az ideacutezett kifejezeacutes a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera utal

133VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

paacuten arroacutel van szoacute hogy ebben az esetben egy commixtio is toumlrteacutenik amely veacuteg-legesen lehetetlenneacute teszi az egyes peacutenzdarabok oumlnaacutelloacute azonosiacutetaacutesaacutet) Ez pedig ndash analitikusan szemleacutelve az esemeacutenyeket eacutes a felmeruumllhető lehetőseacutegeket ndash arra enged koumlvetkeztetni hogy a iactus missilium igazaacuteboacutel derelictio eacutes egy occupatio talaacutelkozaacutesakeacutent eacutertelmezhető amelynek soraacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacute-hoz elegendő a magistratusnak mint tulajdonosnak egy nem meghataacuterozott sze-meacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarata amelynek fi zikai megnyilvaacutenulaacutesa a peacutenz el-dobaacutesaacuteban eacuterhető tetten427 Mindent egybevetve a fentiek alapjaacuten talaacuten meg-

427 Ezen a ponton eacuterdemes hivatkozni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacutere is aki szerint bdquoitt a derelictio olyan hataacutereseteacutevel talaacutelkozunk amelynek maacuter koumlzvetlen koumlzeleacuteben van a traditio volta-keacuteppen hataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent is felfoghatoacute [hellip]rdquo Elgondolaacutesaacutenak indoka az hogy a dolog elhajiacutetaacutesa eacutes a megszerzeacutes koumlzoumltt annyira roumlvid idő telik el hogy a tulajdonvaacuteltozaacutes inkaacutebb az aacutetadaacutes ndash aacutetveacutetel aktusaacutera emleacutekeztet sem-mint derelictioacutera eacutes occupatioacutera Vouml BESSENYŐ (20104) i m 331 Eacuterveleacutese oumlnmagaacuteban logi-kus ugyanakkor eacuterdemes fi gyelemmel lenni arra a szempontra is hogy neacutezeteacutenek elfoga-daacutesa azt eredmeacutenyezneacute hogy ugyanazt a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutest egyszerre keacutet tulajdonszerzeacutesi moacuted rezsimje alaacute is helyezhetneacutenk amely ndash tekintve az esetleges koumlvetkezmeacutenyeket ndash keveacutes-seacute tűnik indokoltnak meacuteg keveacutesbeacute tekinthető elfogadhatoacutenak Az elleneacuterv indokakeacutent az a roacutemaiak aacuteltal is ismert teacuteny hozhatoacute fel hogy ugyanazon genuson beluumlli ugyanazon enti-taacutes nem tartozhat egyszerre keacutet species alaacute is Ez az aacutelliacutetaacutes ndash azon tuacutel hogy koumlnnyedeacuten be-laacutethatoacute ndash primeacuter forraacutesbizonyiacuteteacutekkal is alaacutetaacutemaszthatoacute Vouml Paul D 41 2 3 5 (54 ad ed) Ex contrario plures eandem rem in solidum possidere non possunt contra naturam quippe est ut cum ego aliquid teneam tu quoque id tenere videaris Sabinus tamen scribit eum qui precario dederit et ipsum possidere et eum qui precario acceperit idem Trebatius probabat existimans posse alium iuste alium iniuste possidere duos iniuste vel duos iuste non posse quem Labeo reprehendit quoniam in summa possessionis non multum interest iuste quis an iniuste possideat quod est verius non magis enim eadem possessio apud duos esse potest quam ut tu stare videaris in eo loco in quo ego sto vel in quo ego sedeo tu sedere videaris A genus ndash species keacuterdeacuteseacutehez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen TALAMANCA (1977) i m Ezek a kifejezeacutesek a fi lozoacutefi aacuteban kuumllvilaacutegi leacutetezők nem eacutes fajta szerinti osztaacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelnak a genus taacute-gabb kategoacuteriaacutet keacutepvisel mint a species amely logikailag csak valamely genuson beluumll keacutep-zelhető el Ehhez ld aacutettekintő jelleggel DELI (2009) i m 45 A roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban a keacutet fogalom nem minden esetben azonos tartalommal eacutes nem is mindenkor a fentiekben jel-zett viszonyrendszerben fordul elő Nem egy esetben lehet talaacutelkozni eme fogalmak felcse-reacuteleacuteseacutevel aminek joacute peacuteldaacuteja lehet egy a generikus szolgaacuteltataacutesok keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedoacute Ulpianus-veacutelemeacutenyben (Ulp D 46 3 29 [38 ad ed]) is ahol a remekjogaacutesz a peacutenzt az olajat illetve a gabonaacutet species communiskeacutent jeleniacuteti meg amely a leacutetezők egy meghataacuterozott osz-taacutelyaacutet egy ultima speciest keacutepviselnek Vouml TALAMANCA (1977) i m 281 meacuteg tovaacutebbi peacuteldaacutek-kal is Hasonloacutean előfordul a fogalompaacuter akkkeacutent is hogy a hagyomaacutenyosan genus ndash speci-es kettőskeacutent felfogott kategoacuteriapaacuter egy maacutesik ettől elteacuterő viszonyrendszerben jelenik meg Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat Marcianus azon veacutelemeacutenye (vouml Marci D 19 5 25 [3 reg] bdquo[hellip] quod autem indebitum datur aut ipsum repeti debet aut tantundem ex eodem genere [hellip]rdquo) amelyben a genus ellenpaacuterja ipsum Maacutes veacutelemeacutenyben (Iul D 45 1 54 pr [22 dig]) baacuter ge-nus ellenpaacuterja teacutenylegesen species azonban ez utoacutebbi fogalom meacutegis valamely individuumot jeloumll Ld reacuteszletesen TALAMANCA (1977) i m 282 eacutes kuumlloumlnoumlsen 762 sz jegyzet Ugyaniacutegy megemliacutetendő Paul D 6 1 6 (6 ad ed) textusa amelyben az első mondat genus eacutes species fogalmait veti egybe (bdquo[hellip] appellatio enim rei non genus sed speciem signifi catrdquo) Ezt koumlve-tően azonban Octavenusra hivatkozva maacuter materia eacutes species aacutell egymaacutessal szemben (bdquo[hellip] quod infectae quidem materiae pondus signatae vero numerum factae autem speciem dici oportet [hellip]rdquo) iacutegy tehaacutet a species teszi egyediveacute a dolgot vagyis olyannaacute amely jellemzők-

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa134

kockaacuteztathatoacute hogy a iactus missilium egy olyan alapvetően oumlnaacutelloacute tulajdon-szerzeacutesi moacuted amely tartalmilag a derelictio eacutes az occupatio talaacutelkozaacutesakeacutent eacuter-telmezhető amelynek kapcsaacuten a jogaacuteszok a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges akarati teacutenyezőt a traditio koumlreacuteből koumllcsoumlnzik

től mentes materia kontrapoziacutecioacutejakeacutent szolgaacutelhat Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a speciesre hivatko-zaacutes az appellatio rei koumlreacuteben arra utal hogy egy dolog megnevezeacutese nem a fajta hanem a faj megnevezeacuteseacutet azonosiacutetaacutesaacutet jelenti Vouml SOKOLOWSKI (1902) i m 52 SCHERMAIER (1992) i m 278 Megjegyzendő hogy leacuteteznek olyan szoumlvegek is (Pomp D 34 2 1 1 [6 ad Sab] Mod D 34 2 9 [9 reg]) amelyek egymaacutessal valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa nyomaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra lehet jutni hogy a genus kifejezeacutes az egyikben valamint a species fordulat a maacutesikban koumlzel ugyanazt a jelenteacutest hordozza Ennek oka a konkreacutet szoumlvegek kapcsaacuten az hogy a veacutegrende-leti juttataacutes koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget kell tenni argentum eacutes certum genus argentum koumlzoumltt Az előbbi eseteacuteben van lehetőseacuteg arra hogy eadem aestimatio eseteacuten az oumlroumlkoumls peacutenzben adja ki a hagyomaacutenyt aacutem certum genus argentum eseteacuten ez a lehetőseacuteg nem adott ekkor ugyanis materia is szaacutemiacutetaacutesba veendő Ebből koumlvetkezik hogy materia az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal haacutetraha-gyott nyersanyagfajta eacutes mennyiseacuteg megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelynek ellenteacutetekeacutent szerepel ezeken a helyeken genus illetve species Ehhez ld reacuteszletesen TALAMANCA (1977) i m 280 SCHERMAIER (1992) i m 284ndash287

OumlSSZEGZEacuteS

A tulajdonszerzeacutes egy gyakorlati ha nem is nagy jelentőseacuteggel biacuteroacute esetkouml-reacutenek bemutataacutesaacutet ceacutelozta a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak elemzeacutese Ez a je-lenseacuteg keacutetseacutegtelenuumll nem illeszkedik a pandektisztika aacuteltal kialakiacutetott sarkos rendszerbe mindazonaacuteltal az sem vitathatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a min-dennapokban jelentkező esetleges probleacutemaacutet valahogyan meg kellett oldaniuk Ahhoz hogy ez a probleacutema tisztaacutezhatoacute legyen szuumlkseacuteges volt a missilia fogal-maacutenak valamint az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes taacutersadalmi kontextusaacutenak iacutegy kuumlloumlnoumlsen az uumlnnepi jaacuteteacutekoknak bizonyos fokuacute megismereacutese Minthogy a pandektisztika ezt a teacutenyaacutellaacutest mint traditio in incertam personamot kezeli ekkeacutent eacuterthető moacutedon szuumlkseacuteges a traditioacuteval oumlsszefuumlggő iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutenek legalaacutebb aacutettekintő vizsgaacutelata Abboacutel eredően hogy a szigoruacutean a iactus missiliumra vonatkozoacute forraacutesok koumlzuumll egy a tulajdon-derelictio teacutemakoumlreacutehez koumlthető iacutegy adoacutedik egy olyan felteveacutes hogy vajon nem tekintetteacutek-e a jogaacuteszok derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutenek ezt a teacutenyaacutellaacutest Megjegyzendő hogy ez a felveteacutes maacuter a XIX szaacutezadban megjelent egyes szerzőkneacutel amely teacuteny tovaacutebbi alapot ad a derelictio eacutes az occupatio azaz a dologelhagyaacutes eacutes a foglalaacutes keacuterdeacutesei-nek reacuteszletesebb vizsgaacutelataacutehoz kuumlloumlnoumls fi gyelemmel az animus derelinquendi (derelinquentis) vitatott eacutertelmezeacuteseacutere

Mint azt jeleztuumlk a kutataacutes kiinduloacutepontja a pandektista gyoumlkerű elgondo-laacutes a meghataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő birtokbaadaacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi szaacutendeacutekkal (traditio in incertam personam) Mindezzel oumlsszesseacutegeacuteben any-nyi a baj hogy a iactus missilium sehogy sem illeszthető bele egykoumlnnyen a pandektistaacutek egyeacutebkeacutent remekbe szabott gondolati rendszereacutebe iacutegy adoacutedik a keacutenyelmes megoldaacutes valamely kiveacutetelszabaacutely keacutepeacuteben Problematikus hogy a pandektistaacutek eleve nem vetetteacutek fel annak lehetőseacutegeacutet hogy az aacutetaluk logikai toumlkeacuteletesseacuteggel megalkotott rendszer nem illik maradeacutektalanul magaacutehoz a roacute-mai jogi gondolkodaacuteshoz Ez a gondolkodaacutes ugyanis sokkal inkaacutebb a valoacutesaacutegot helyezte a koumlzeacuteppontba nem pedig abboacutel indult ki aminek bdquolennie kellrdquo Ezen az alapon a missilia tulajdonaacutenak megszerzeacutese koumlreacuteben koumlrvonalazoacutedni laacutetszik egy a pandektistta felfogaacutesnaacutel oumlsszetettebb elkeacutepzeleacutes amely a derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacuten tuacutel a tovaacutebbi derelictio vagy akaacuter meacuteg egyeacuteb szerzeacutesmoacute-dok lehetőseacutegeacutevel is szaacutemol

Oumlsszegzeacutes136

A taacutersadalmi kontextus megismereacutese eacuterdekeacuteben főkeacutent auctor-forraacutesokhoz nyuacutelhatunk amelyek aacuteltalaacuteban veacuteve joacute neacutehaacuteny utalaacutest tartalmaznak olyan te-veacutekenyseacutegekre amelyek jogi szempontboacutel is a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- illetőleg ajaacutendeacutekszoacuteraacutest valoacutesiacutetjaacutek meg Az ilyen ajaacutendeacutekszoacuteraacutes azonban nem kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacuterkorban koumlvetett gyakorlat volt hanem aacutellandoacute jellemzője volt a koumlztaacutersa-saacuteg korabeli Roacutemaacutenak is amely teveacutekenyseacuteg sziacutentere jellemzően a ludi azaz a kuumlloumlnboumlző alkalmakkor tartott versenyek jaacuteteacutekok eacutes egyeacuteb laacutetvaacutenyossaacutegok vol-tak A bemutatott főkeacutent Suetoniustoacutel eacutes Tacitustoacutel szaacutermazoacute auctor-szoumlvegek joacutel mutatjaacutek hogy ezek a jaacuteteacutekok a roacutemaiak mindennapjainak markaacutens sze-replői voltak Az ilyen alkalmakkor veacutegzett ajaacutendeacutekosztaacutesok bemutataacutesaacuteval az oacutekori szerzők preciacutezebb csaacuteszaacuterok-aacutebraacutezolaacutesok keacutesziacuteteacuteseacutere toumlrekedtek az ereacute-nyes uralkodoacute jellemeacutet erősiacutető egy zuumllloumltt csaacuteszaacuter eseteacuteben pedig a leacuteha eacutes ke-gyetlen termeacuteszetet alaacutetaacutemasztoacute peacuteldaacutekkeacutent foghatoacutek fel A primeacuter szoumlvegek-kel egybevetve helyesnek laacutetszik az a szekunder irodalmi megaacutellapiacutetaacutes amely szerint mind a jaacuteteacutekok mind pedig az ajaacutendeacutekosztaacutesok elsősorban funkcionaacutelis szereppel biacutertak a csaacuteszaacuterok elsődlegesen kommunikaacutecioacutes eszkoumlzkeacutent tekintet-tek ezekre az esemeacutenyekre

Ami az ajaacutendeacutekosztaacutes taacutergyaacutet keacutepező missilia keacuterdeacuteseacutet illeti feltűnően reacutesz-letes ezeknek az ajaacutendeacutekoknak a felsorolaacutesa az auctor-forraacutesokban A vonatko-zoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia koumlreacutebe tartozhattak madarak eacutelelmiszercsoma-gok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacute-ra arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszol-gaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra lehetett bevaacuteltani de előfor-dult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute jegyek is szeacutetosztaacutes-ra keruumlltek mi toumlbb egy esetben a forraacutesok meacuteg kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hal-lal zoumlldseacutegekkel tele kosarakat is emliacutetenek Oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacutelva a raacutenk maradt szoumlvegeket laacutethatoacute hogy a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek elsősor-ban politikai motivaacutecioacuteja volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak ekkeacutent tehaacutet az ebben a vonatkozaacutesban eredetileg megfogal-mazott felteveacutes igazoltnak mondhatoacute Eme propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok magatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi

A neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes az auctor-forraacutesokon tuacutelmenő-en megjelenik a jogi forraacutesokban is ahol pedig olyan szoumlvegeket talaacutelunk olyan szoumlveget (pl Inst 2 1 46) amely consulokat eacutes praetorokat emliacutet azaz a koumlz-taacutersasaacuteg koraacuteban is bizonyosan bevett gyakorlat volt az uumlnnepi alkalmakkor toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes

Ami egyeacutebkeacutent a jogi forraacutesokat illeti a Digesta vonatkozoacute szoumlvegeiben maacutes locusokhoz keacutepest nehezebben azonosiacutethatoacute az az egyedi eset amelynek kap-csaacuten a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutek- eacutes peacutenzszoacuteraacutes emliacutettetik A szoumlvegekben ezek a teacutenyaacutellaacutesok jellemzően peacuteldakeacutent szerepelnek mintegy az elvi veacutelemeacuteny alaacute-

137Oumlsszegzeacutes

taacutemasztaacutesaacutet ceacutelozva A keacuterdeacutessel koumlzvetlenuumll foglalkozoacute Digesta-textusok kouml-zuumll kettő a traditioacutehoz egy pedig a derelictioacutehoz kapcsoloacutedik az emliacuteteacutes moacuted-ja per tangentem jellegű ami azt mutatja hogy probleacutema a klasszikusok gya-korlatias szemszoumlgeacuteből elenyeacutesző jelentőseacutegű volt A traditio eacutes a derelictio mint a szoumlvegek helye abboacutel a szempontboacutel relevaacutens hogy ebből megaacutellapiacutetha-toacute hogy maguk a klasszikus jogaacuteszok sem maradeacutektalanul egyseacutegesen koumlzeliacute-tettek a iactus missilium keacuterdeacuteseacutehez Ami a keacutet keacuterdeacuteskoumlr koumlzuumll az elsőt jelesuumll a traditioacutet illeti a tulajdon-traditio kapcsaacuten megaacutellapiacutetandoacute hogy a felek aka-rata a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteg-gel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy veacuteljuumlk hogy a Paulushoz koumlthe-tő szoumlveg (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) leacutenyege a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak vo-natkozaacutesaacuteban annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem ele-gendő hanem a teacutenyleges aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is A le-hetseacuteges traditioacutes jogciacutemek vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy ezek koumlzoumls vonaacutesa hogy mind olyan joguumlgyletek kell hogy legyenek ame-lyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar aacutetadni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog tulajdonosa Ennyiben te-haacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash az animus transferrendi et accipiendi dominii okaacuten a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam personamnak a toumlmegből baacuterkivel nem lehet uumlgyletet koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacuteg-bemennie Sokkal inkaacutebb annak vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel eldob bizonyos dolgokat ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulajdonaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek koumlzuumll pedig egyesek felsze-dik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutere hasonliacutet Ez az aacutelliacutetaacutes vezet a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutenek vizsgaacutelataacutehoz

A derelictio eacutes az occupatio teacutemakoumlreacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy ezek egy-maacutest kiegeacutesziacutető teacutenyaacutellaacutesok az elhagyott dolog tulajdonaacutet occupatioacuteval lehet megszerezni A occupatioacuteroacutel elmondhatoacute hogy egyfelől szuumlkseacuteges hozzaacute az el-hagyott dolog fi zikai birtokba veacutetele maacutesfelől pedig az hogy ez a birtokba veacute-tel tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenjen Ehhez kapcsoloacutedik a derelictio keacutet probleacutemaacuteja is az egyik a res mancipi derelictioacutejaacutenak esete mivel res mancipi felett csak mancipatioacuteval eacutes in iure cessioacuteval lehetett tulajdont szerezni iacutegy az occupatio ebben az esetben csak a dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet eredmeacute-nyezte a civiljogi tulajdon megszerzeacuteseacutere csak elbirtoklaacutes uacutejtaacuten keruumllhetett sor Hasonloacute esettel lehet talaacutelkozni a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben is azonban ezekben a szoumlvegekben a probleacutemaacutet maacuter nem az elhagyott dolog res mancipi vagy nec mancipi volta okozza hanem az a keacuterdeacutes hogy az elhagyaacutest a dolog tulajdonosa vagy csak annak birtokosa eszkoumlzoumllte Nyilvaacutenvaloacute ugyanis hogy az utoacutebbi esetben a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely legfeljebb csak elbirtoklaacutes

Oumlsszegzeacutes138

uacutetjaacuten szerezhet tulajdont A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben ok-szerű lehet az azonnali tulajdonszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egyaacuteltalaacuten nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtoklaacutes A forraacutesok azonban meacuteg enneacutel is tovaacutebb mennek aacutelliacutetva hogy amikor a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely vagy nem tud semmit a dolgot elhagyoacute szemeacutelyről vagy pedig teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak akkor nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra vagy legalaacutebbis nem pro derelicto ciacutemen keruumllhet sor erre Ezen szemben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben semmi sem zaacuterja ki a dolog koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute az Ulpianus- eacutes Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva

A keacuterdeacutes vizsgaacutelata kapcsaacuten nem hallgathatoacute el ugyanakkor hogy a derelictioacutes neacutezetnek van egy tovaacutebbi fogyateacutekossaacutega is meacuteghozzaacute kifejezetten a iactus missilium szempontjaacuteboacutel ez pedig koumltődhet a roacutemai ludi inteacutezmeacutenyeacute-hez is nem kizaacutert ugyanis hogy a magistratus neacutemelykor nem a sajaacutet peacutenzeacutet szoacuterta Maacuterpedig a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio olyan uacutejabb keacuterdeacutese-ket vet fel hogy mikeacutent alakul a birtok- eacutes tulajdoni helyzet a toumlmegben el-el-kapdosott peacutenzeacutermeacutek eacutes maacutes ajaacutendeacutektaacutergyak eseteacuteben A derelictio hipoteacuteziseacutet alaacutetaacutemasztoacute egyetlen Digesta-textus Pomponius egy veacutelemeacutenye (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) kapcsaacuten raacute kell mutatni hogy a szoumlveg indokolaacutesa esetlege-sen aggaacutelyokat kelthet a peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes eseteacuteben az elhagyoacute preferen-ciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacutenyulnak mi toumlbb az aves amissio koumlreacuteben az sem kizaacutert hogy az ezeket elendegő szemeacutely mindoumlssze azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek

Az eddigiek alapjaacuten a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa keveacutesbeacute tűnik traditio in incertam personamnak sokkal inkaacutebb peacutenz illetőleg egyeacuteb ajaacutendeacutektaacutergyak derelictioacutejaacutenak eacutes azt koumlvető occupatioacutejaacutenak Ezen tuacutelmenően azonban egy realista kiindulaacutesuacute gondolatkiacuteseacuterlet reacuteveacuten kimutathatoacute hogy a derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacuten tuacutel a iactus missilium koumlreacuteben felmeruumllhet hogy az elszoacutert ajaacutendeacutektaacutergyak res nulliusszaacute vaacutelnak illetve akaacuter az is hogy veacuteguumll visszakeruumll-nek az azt elszoacuteroacute magistratushoz vagy a csaacuteszaacuterhoz

SUMMARY

The aim of the scrutiny of iactus missilium was to examine in detail a practical though not utterly important case of the acquisition of property It is beyond doubt that this phenomenon doesnrsquot fi t the strict system of Pandectistic yet it cannot be debated that Roman jurists were bound to solve the actual case lying in front of them In order to understand the problem it was necessary to clarify the notion of missilia as well as to get to know the social context of iactus missilium with special attention to games contest and theatrical exhibitions As the Pandectist literature regards this subject as a traditio in incertam personam it is incontestably indispensable to explore the question of iusta causa traditionis as an issue related to traditio itself As a consequence of the fact that one of the sources related to iactus missilium can be found amongst fragments covering the topic of derelictio one may as well raise the question whether this topic could be regarded as the unifi cation of derelictio and occupatio It should be noted that this assumption fi rst appeared in the works of some 19th century authors which fact establishes the need for a closer look on the subjects of both derelictio and occupatio and especially to the debated interpretation of animus derelinquendi (derelinquentis)

As it was already hinted the starting point of this research was the idea rooted in the Pandectistic according to which this situation is about the transfer of property to anyone in the crowd (traditio in incertam personam) The problem with this idea is that iactus missilium fails to fi t the systematic approach elaborated by the Pandectists consequently the solution was to simply constitute an exception to the general rule Interestingly Pandectists did not even bother to suppose the existence of a discrepancy between their logically fl awless system and the actual Roman legal thinking This latter way of thinking was aiming to focus on reality instead of departing from what is supposed to happen From this aspect even such an approach can be formulated in the scope of which the acquisition of property over missilia is far more complex than that presupposed by the Pandectists This more complex approach also involves derelictio and occupatio and in addition further ways of acquiring property

In order to get to know the social context the best choice appeared to turn to the sources by certain Roman auctores or historians with other words mainly because these sources contain several instances with reference to such

Summary140

activities that from a legal point of view fall into the category of distributing money and other gifts to the populace It should likewise be noted however that such events of distributing presents to the people were not exclusive to the imperial era but such activities were rather common during the republican age as well where this activity took place during the Roman ludi that is games and contests or even theatrical events and exhibitions The analysis of the texts stemming mainly from Suetonius and Tacitus indicate clearly that these ludi were considered as quotidian events The reason for the historiansrsquo interest in detailed description of these events is to be able to nuance the portraits of certain emperors these examples strengthen the character of a virtuous ruler while underline the licentious and dissolute nature of a corrupted emperor Compared to primary sources the opinion of the secondary literature could be accepted according to which both ludi and the distribution of gifts mainly had a functional role the emperors used them for the most part as a means of communication

As for the issue of missilia as the object of the aforesaid distribution it is conspicuous that the primary sources enumerate all these gifts in detail According to the texts in question it can be stated that missilia contained birds aliments and tickets or bonds The latter could be exchanged to crops clothes golden and silver utensils gems and pearls paintings slaves or even to tamed or wild animals but sometimes boats houses or tracts of lands were also handed over via such tickets Moreover one source even mentions baskets full of bread meat fi sh and vegetables All things considered it is clear from the primary sources that the reason for the presence of the emperors during these events is purely of political nature as a consequence these occasions served as a means of propaganda thus the preliminary assumption could be deemed verifi ed The metaphor for the above said propaganda is the idea of ldquopanem et circensesrdquo which was a rhetorical τόπος used to describe the actions of the political elite and afterwards that of the emperors as well

The distribution of money and other gifts to the populace appears not only in the literary sources but also in legal texts ndash with this regards it should be underlined that some of these texts (cf eg Inst 2 1 46) mention consules and praetores as those who throw the forenamed gifts as a consequence it could be stated that such events also took place during festive occasions of the republican era

In addition as for these legal sources in the related loci of the Digest it is much harder to decipher the actual case behind the responsum in comparison with other texts covering a different topic It is common to all Digest-texts mentioning the distribution of gifts to the people that these cases prove to be examples maintaining and supporting a largely theoretical opinion There are three texts altogether that deal explicitly with this topic two of which are related

141Summary

to traditio while the third one is linked with derelictio What they have in common is the fact that this issue is always mentioned per tangentem which is again a clear indicator of the general disinterest of classical jurists towards this problem Traditio and derelictio as the topics in the scope of which iactus missilium is mentioned are all the more relevant as the placement of the texts allows to draw such a conclusion that even classical jurist were far from being unanimous regarding how to judge this issue Concerning the former topic that is traditio it should primarily be asserted that in the scope of the transfer of ownership via traditio the will of the parties the process of traditio and the existence of a iusta causa traditionis all bear of great importance The way we see it the essence of the Paulian text (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) with regards to the transfer of ownership is that the mere handover of an object is insuffi cient a iusta causa traditionis is also paramount As a result of the scrutiny of the possible causae traditionis it could be stated that these instances all have a common feature namely that all these should be such transactions in the scope of which the unity of the partiesrsquo wills is indispensable they have to agree on what they want to transfer to whom also on the fact that the transferee obtains ownership over the object As a consequence it could be concluded that due to the prerequisites of traditio and with special attention to the animus transferrendi et accipiendi dominii it seems highly unlikely that iactus missilium could be a traditio in incertam personam it is simply impossible to make a contract with an undefi ned person from the crowd the parties should be clearly specifi ed in the scope of any legally binding transaction Therefore we can safely assume that iactus missilium is more likely a derelictio when someone throws away certain objects claiming that they donrsquot want to keep it any further while other people around them pick up these objects (occupatio) From this point of view iactus missilium seems rather to be the unity of a derelictio and an occupatio This assumption leads to the detailed examination of the topic of derelictio in Roman law

As for the issue of derelictio and occupatio it could be stated that these are such statements of facts that are complementary the ownership over an abandoned object could be obtained by occupatio With regards to the occupatio it should be noted that the physical apprehension is indispensable with the intention of acquiring ownership over the object There are two practical issues related to this character of derelictio the fi rst one refers to the case of the derelictio of res mancipi as the ownership over res mancipi could exclusively be obtained via mancipatio and in iure cessio consequently occupatio in this case will only result in the acquisition of possession to obtain Quiritary ownership usucapio would be necessary There are similar cases in the responses of classical jurists though in these instances the central issue is not the fact whether the abandoned object is a res mancipi or nec mancipi but rather the fact that the abandonment

Summary142

was carried out by the owner of the object or a mere possessor It is obvious that in the latter case the one who fi nds the abandoned object only takes possession over it and the acquisition of ownership will only be brought about via usucapio In the scope of derelictio the necessity of usucapio emerges mainly because in case of res derelictae the acquisition of ownership is at least questionable as the possessor cannot be sure whether the object obtained is a res nullius derelictae therefore such insecurity could only be resolved via usucapio while in case of a simple res nullius the immediate acquisition of ownership reasonable since these objects are commonly considered as res nullius principally because of natural character In addition the primary sources go even further claiming that in such a case when the one who fi nds the object doesnrsquot know anything about the person who abandoned it or erroneously supposes the object to be abandoned (pro derelicto habita) then usucapio is impossible or at least not under the title pro derelicto On the contrary when someone acquires such an object that actually was pro derelicto habita in this case nothing can impede the imminent acquisition of ownership ndash this view is strongly supported by the responses of both Ulpianus and Paulus the latter starting from the hypothesis of a derelictio carried out by the original owner

There is one more issue that sticks strongly to the question of derelictio specifi cally related to iactus missilium This problem is closely linked with the Roman ludi it occurred sometimes that the magistratus wasnrsquot throwing his own money Still a derelictio carried out by a non-owner raises questions concerning the possession and the ownership over such gifts and money In connection with the sole text in the Digest that supports the hypothesis of derelictio a response by Pomponius (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) it should be pointed out that the reasoning of this text might provoke concerns with regards to the preferences of the one who throws money or gifts or releases birds Such preferences were rather aiming to persuade the crowd or in case of the aves amissio the person wanted simply to set the birds free

All things considered it could be stated that iactus missilium is highly unlikely to be traditio in incertam personam but rather it is the derelictio of money and other gifts followed by the occupatio of the aforesaid objects In addition by means of a Gedankenexperiment carried out on the basis of realistic philosophical approach it could be stated that beyond the unity of derelictio and occupatio in the scope of iactus missilium the further abandonment of the objects may also occur and consequently these can again be obtained by the magistratus or the emperor

REacuteSUMEacute

Quoique un thegraveme peu important lrsquoanalyse du sujet de iactus missilium a pour but de preacutesenter un cas pratique de lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute Ce pheacutenomegravene nrsquoentre pas dans le cadre du systegraveme formuleacute par la Pandectistique neacuteanmoins ce nrsquoest pas contestable que les juristes romains dussent trouver une solution au problegraveme actuel drsquoun client Afi n que ce sujet puisse ecirctre abordeacute il faut tout drsquoabord eacutelucider la notion de missilia ainsi que le contexte social de la distributions des dons et speacutecialement celui des jeux publiques Puisque la Pandectistique regarde ce sujet comme une traditio in incertam personam il est neacutecessaire drsquoexaminer la question de iusta causa traditionis qui est en rapport avec la traditio-mecircme Vu qursquoune des sources concernant le iactus missilium est lieacutee agrave la deacutereacuteliction de proprieacuteteacute la question srsquoimpose si les juristes romains pouvaient consideacuterer cette conception comme lrsquouniteacute de derelictio et occupatio Il faut souligner que cette ideacutee a deacutejagrave apparu chez les auteurs de XIXegraveme siegravecle crsquoest pour cela qursquoune analyse plus approfondie de la derelictio et lrsquooccupatio peut ecirctre bien soutenue faisant une attention speacuteciale agrave lrsquointerpreacutetation deacutebattue de lrsquoanimus derelinquendi (derelinquentis)

Le point de deacutepart de cette recherche eacutetait lrsquoideacutee originaire de la Pandectistique selon laquelle le iactus missilium nrsquoest rien drsquoautre qursquoun transfert de possession agrave une personne indeacutetermineacutee (traditio in incertam personam) avec lrsquointention de lui passer la proprieacuteteacute aussi Ce point de vue est drsquoautant plus probleacutematique que le iactus missilium ne peut ecirctre facilement inseacutereacute dans le cadre systeacutematique de la Pandectistique par conseacutequent il se donne une solution fort confortable selon laquelle ce sujet est bien consideacutereacute comme une exception Ce qui pose le plus grand problegraveme crsquoest que les Pandectistes ne pensaient jamais agrave une telle possibiliteacute que leur systegraveme logiquement parfait ne correspond point agrave la penseacutee juridique du droit romain Car cette derniegravere penseacutee concentre surtout agrave la reacutealiteacute agrave la veacuteriteacute plutocirct que de choisir comme point de deacutepart ce qui laquo doit ecirctre raquo ou laquo doit se passer raquo Sur ces fonds on pourrait mecircme affi rmer que dans le cadre de lrsquoacquisition de missilia une conception plus complexe que celle de la Pandectistique peut ecirctre eacutebaucheacutee Ici lrsquouniteacute drsquoune derelictio et drsquoune occupatio est une vraie alternative avec plusieurs autres possibiliteacutes concernant lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute

Reacutesumeacute144

Pour mieux connaicirctre le contexte social les historiens anciens peuvent ecirctre invoqueacutes En geacuteneacuteral on peut dire que ces sources contiennent bien des reacutefeacuterences et allusions agrave telles activiteacutes qui reacutealisent ndash aussi au sens juridique ndash la distribution de lrsquoargent et drsquoautres cadeaux Cette distribution des cadeaux nrsquoeacutetait pas seulement une pratique courante de lrsquoeacutepoque impeacuteriale mais crsquoeacutetait eacutegalement reacutependue dans la Reacutepublique Le terrain pour cette activiteacute eacutetait surtout les jeux romains (ludi) les diffeacuterents compeacutetitions et drsquoautres attractions Les textes preacutesenteacutes viennent pour la pluspart de Sueacuteton et Tacite et ils montrent parfaitement que ces jeux repreacutesentaient un rocircle marquant dans la vie quotidienne des citoyens romains Lors ces occasions la description des distributions des cadeaux servent agrave une repreacutesentation plus preacutecis des empereurs en renforccedilant le caractegravere drsquoun souverain vertueux et en supportant la nature cruelle et impitoyable drsquoun monarque deacutebaucheacute Apegraves la comparaison des textes primaires avec les avis dans la litteacuterature secondaire lrsquoaffi rmation semble ecirctre acceptable drsquoapregraves laquelle le rocircle de ces jeux eacutetait surtout fonctionnel pour les empereurs ces occasions eacutetaient un moyen communicatif

En ce qui concerne missilia comme lrsquoobjet de la distribution il est apparent que lrsquoeacutenumeacuteration des cadeaux est vraiment deacutetailleacutee chez les historiens Eu eacutegard aux textes relevants missilia peuvent comporter des oiseaux des provisions alimentaires et de divers tickets aussi qui pouvaient ecirctre laquo encaisseacutes raquo crsquoest-agrave-dire changeacutes au bleacute aux vecirctements agrave lrsquoor ou aux argenteries aux pierres preacutecieuses aux perles peintures esclaves et agrave diffeacuterents animaux Cela pouvait eacutegalement arriver que des batteaux des immeubles ou bien des terrains-mecircme eacutetaient distribueacutes Une source mentionne encore la distribution des corbeilles pleines de pain viande poisson ou leacutegumes Tout bien consideacutereacute on pourrait deacuteclarer que la preacutesence des empereur avait des motivations politiques donc ces ceacuteleacutebrations avaient pour but de servir comme une sorte de propagande La meacutetaphore de ladite propagande est lrsquoideacutee de laquo panem et circenses raquo le fameux τόπος rheacutetorique caracteacuterisant le comportement de lrsquoeacutelite politique et plus tard lrsquoattitude des empereurs

Agrave cocircteacute des sources des historiens la distribution de lrsquoargent et des cadeaux apparaicirct aussi dans les textes juridiques ougrave lrsquoon trouve des textes (cf e g Inst 2 1 46) mentionnant des consuls et des preacuteteurs par conseacutequent cette activiteacute eacutetait une pratique commune dans lrsquoeacutepoque reacutepublicaine

En ce qui concerne des autres textes juridiques les cas concrets par rapport auxquels la distribution des cadeaux sont mentionneacutes sont plus diffi cile agrave retrouver dans les eacutecrits des juristes classiques dans le Digeste surtout en comparaison avec certaines autres problegravemes juridique dans la compilation de Justinien Le iactus missilium apparaicirct dans la plupart des cas comme une exemple pour soutenir lrsquoargumentation du juriste Parmi les textes dans le Digeste immeacutediatement relatifs agrave notre sujet deux sont lieacutes agrave la traditio alors qursquoil y en a un qui est en

145Reacutesumeacute

rapport avec la derelictio Ce problegraveme est toujours mentionneacute per tangentem ce qui montre le meilleur que ce sujet nrsquoavait aucune importance particuliegravere du point de vue pratique des juristes classique Traditio et derelictio comme les places des textes sont relevants du point de vue de la manque drsquounanimiteacute des juristes classiques concernant le sujet du iactus missilium Quant agrave la question de la traditio de la proprieacuteteacute il faut constater agrave titre preacuteliminaire que dans ce cadre la volonteacute des parties le fait de la traditio et lrsquoexistence de la iusta causa traditionis sont tous primordiales On peut admettre que lrsquoessentiel du texte par Paul (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) est que le transfert physique de la chose nrsquoest pas suffi sant pour le transfert de la proprieacuteteacute encore faut-il que lrsquoon le fasse avec une iusta causa Toutes ces transactions doivent ecirctre translatives dans le cadre desquelles lrsquouniteacute des volonteacutes des parties est indispensable les parties doivent ecirctre drsquoaccord sur les sujets et lrsquoobjet de la transaction de plus ils doivent ecirctre eacutegalement drsquoaccord sur le transfert de la proprieacuteteacute Crsquoest pour cette raison que ndash selon notre avis ndash le iactus missilium nrsquoest pas de tout semblable agrave une traditio in incertam personam surtout agrave cause de lrsquoanimus transferrendi et accipiendi dominii on ne peut pas neacutegocier une transaction avec nrsquoimporte qui de la foule une telle transaction doit ecirctre deacuterouler entre certaines parties Par conseacutequent lors du iactus missilium on voit plutocirct une derelictio crsquoest-agrave-dire lrsquoabandon drsquoune chose preacutecieuse en deacuteclarant qursquoil ne veut plus le tenir dans son pouvoir alors que quelques-uns de la foule autour de lui prennent possession sur la chose abandonneacutee Donc le iactus missilium est ressemblant agrave une derelictio et une occupatio ensemble Cette constatation a provoqueacute lrsquoanalyse du sujet de la derelictio

Pour ce qui est du sujet de la derelictio et lrsquooccupatio on peut eacutetablir que ces deux institution sont compleacutementaires la proprieacuteteacute de la chose abandonneacutee peut ecirctre acquise par lrsquooccupatio En ce qui concerne lrsquooccupatio on peut noter que drsquoun cocircteacute lrsquoappreacutehension physique de la chose abandonneacutee est neacutecessaire drsquoun autre cocircteacute aussi faut-il que cela soit effectueacute avec lrsquointention drsquoacqueacuterir la proprieacuteteacute Crsquoest la condition agrave laquelle les deux problegravemes de la derelictio sont rattacheacutes lrsquoun est le cas de la derelictio des res mancipi car la proprieacuteteacute des res mancipi ne pouvait ecirctre acquise que par mancipatio et in iure cessio donc lrsquooccupatio ne reacutesultait que dans lrsquoacquisition de la possession pour la proprieacuteteacute Quiritaire on avait besoin de lrsquousucapion Un cas similaire se preacutesente dans les avis des juristes classiques pourtant dans ces cas le problegraveme eacutetait poseacute par le fait si lrsquoabandon de la chose eacutetait reacutealiseacute par le proprieacutetaire ou par quelqursquoun drsquoautre donc la contraposition des res mancipi et nec mancipi ne suscitait plus de question Il est apparent que le cas ougrave lrsquoabandon eacutetait effectueacute par un non-proprieacutetaire lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute peut seulement accompli par lrsquousucapion Dans le cadre de la derelictio la neacutecessiteacute de lrsquousucapion peut se preacutesenter parce que contrairement au cas de res nullius ougrave lrsquoacquisition

Reacutesumeacute146

immeacutediate de la proprieacuteteacute est raisonnable car ces choses sont normalement consideacutereacutees comme abandonneacutees lors de la derelictio lrsquoabandon de la proprieacuteteacute des res derelictae nrsquoest pas du tout eacutevident autrement dit on ne peut pas deacuteterminer si dans le cas eacutecheacuteant la chose est res nullius derelictae ou non crsquoest pour cela lrsquoincertitude concernant lrsquoexistence ou lrsquoabsence de la proprieacuteteacute pourrait exclusivement deacutecider par lrsquousucapion Dans les sources classique il se trouvent des textes dans lesquels la possibiliteacute de lrsquousucapion est exclue si la personne qui trouve la chose abandonneacutee est ignorante concernant celui qui a abandonneacute la chose ou il tombe dans lrsquoerreur de regarder la chose comme pro derelicto habita Contrairement agrave ce cas si lrsquoon acquiert une chose qui eacutetait vraiment pro derelicto habita donc il nrsquoy a rien agrave empecirccher lrsquoacquisition directe de la chose Ce point de vue est soutenu par des responsa certains juristes ndash comme par exemple Ulpien et Paul le dernier partant du fait drsquoune derelictio effectueacutee par le proprieacutetaire

Par rapport agrave ces questions on ne peut passer sou silence le fait que lrsquoideacutee de derelictio dans le cadre du iactus missilium possegravede une veacuteritable deacutefi cience ce problegraveme est lieacute agrave lrsquoinstitution des ludi donc aux jeux romains Car on ne peut pas exclure que le magistrat nrsquoa pas jeteacute son propre argent Or la derelictio effectueacutee par un non-proprieacutetaire suscite des question relatives agrave la situation de la possession et de la proprieacuteteacute des piegraveces et des cadeaux jeteacutes Relativement au seule texte dans le Digeste qui soutient lrsquohypothegravese de la derelictio un avis par Pomponius (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) il faut souligner que la justifi cation donneacutee par le juriste peut susciter des inquieacutetudes dans le cas de la distribution de lrsquoargent et des cadeaux les preacutefeacuterences de celui qui jette ces objets tendent agrave convaincre la foule ou bien par rapport agrave lrsquoaves amissio celui qui les relacircche veut les libeacuterer

En vertu de tout ce qui preacutecegravede il est peu problable que le iactus missilium soit une traditio in incertam personam ce qui semble ecirctre plus plausible crsquoest que crsquoeacutetait surtout la derelictio de lrsquoargent et des cadeaux suivie par occupatio desdits objets En plus gracircce agrave une expeacuterience de penseacutee reacutealiste on peut deacutemontrer que dans le cadre du iactus missilium drsquoautres modes drsquoacquisition de la proprieacuteteacute peuvent survenir au-delagrave de lrsquouniteacute drsquoune derelictio et une occupatio

A JEGYZETEKBEN HASZNAacuteLT SZAKIRODALMI HIVATKOZAacuteSOK ROumlVIDIacuteTEacuteSEINEK JEGYZEacuteKE

ADAMIK (2009) ADAMIK TAMAacuteS Roacutemai irodalom A kezdetektől a Nyugatroacutemai Birodalom bu-

kaacutesaacuteig Pozsony Kalligram 2009

VON ALBRECHT I (2003)Michael VON ALBRECHT A roacutemai irodalom toumlrteacutenete I [ford TAR Ibolya]

Budapest Balassi Kiadoacute 2003

VON ALBRECHT II (2003) Michael VON ALBRECHT A roacutemai irodalom toumlrteacutenete II [ford TAR Ibolya]

Budapest Balassi Kiadoacute 2003

ANKUM (1986) Hans ANKUM Pomp D 41 7 5pr Die occupatio einer res mancipi derelicta

und der Ausdruck in bonis alicuius esse in den klassischen roumlmischen Rechtsquellen Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CIII (1986) 248ndash274

ANKUMndashVAN GESSEL-DE ROOndashPOOL (1990) Hans ANKUM ndash Marjolijn VAN GESSEL-DE ROO ndash Eric POOL Die verschiedenen

Bedeutungen des Ausdrucks in bonis esse in bonis haberei m klassischen roumlmischen Recht III Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CVII (1990) 155ndash215

APATHY (1979)Peter APATHY Procurator und solutio Zeitschrift der Savigny-Stiftung

Romanistische Abteilung XCVI (1979) 65ndash88

BACKHAUS (1983) Ralph BACKHAUS In maiore minus inest Eine justinianische bdquoregula iurisrdquo in

den klassischen Rechtsquellen ndash Herkunft Anwendungsbereich und Funktion Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung C (1983) 136ndash184

Irodalomjegyzeacutek148

BARTON (1966) J L BARTON Causa promissionis again Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis

XXXIV (1966) 41ndash73

BEHRENDS (1995) Okko BEHRENDS Die Spezifi kationslehre ihre Gegner und die media sententia

in der Geschichte der roumlmischen Jurisprudenz Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CXII (1995) 212

BENEDEK (1959) BENEDEK Ferenc A iusta causa traditionis a roacutemai jogban [Studia Iuridica

Auctoritate Universitatis Peacutecs Publicata 8] Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1959

BENEDEK (1982) BENEDEK Ferenc Iacutegy szoacutertaacutek a peacutenzt Roacutemaacuteban Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 91982

698ndash706

BENEDEK (1983)BENEDEK Ferenc Derelictio occupatio usucapio In Jogtoumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok

V Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1983 7ndash31

BENEDEK (1984) BENEDEK Ferenc Iactus missilium In Sodalitas Scritti in onore di Antonio

Guarino V Napoli Editore Jovene 1984 2109ndash2129

BENEDEK (1988)BENEDEK Ferenc Roacutemai jog IV ndash Dologi jog Peacutecs JPTE AacuteJK 1988

BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS (2013)BENEDEK Ferenc ndash POacuteKECZ KOVAacuteCS Attila Roacutemai magaacutenjog BudapestndashPeacutecs

Dialoacuteg Campus Kiadoacute 2013

BERGER (1914) Adolf BERGER Iactus2 In Wilhelm KROLL (Hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 545ndash555

BERGER (1922) Adolf BERGER In tema di derelizione Osservazioni critico-esegetiche BIDR

32 (1922) 131ndash190

149Irodalomjegyzeacutek

BERGER (20108) Adolf BERGER Encyclopedic Dictionary of Roman Law New Jersey Clark

20108

BERNSTEIN (1998) Frank BERNSTEIN Ludi Publici Untersuchungen zur Entstehung und

Entwicklung der oumlffentlichen Spiele im republikanischen Rom [Historia Einzelschriften 119] Stuttgart Franz Steiner Verlag 1998

BESSENYŐ (1996)Andreas BESSENYŐ Zum Problem des Ersitzungstitels pro derelicto In

Tanulmaacutenyok Benedek Ferenc tiszteleteacutere [Studia Iuridica 123] Peacutecs Jannus Pannonius Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 1996 52ndash64

BESSENYŐ (20104) BESSENYŐ Andraacutes Roacutemai magaacutenjog A roacutemai magaacutenjog az euroacutepai jogi gondol-

kodaacutes toumlrteacuteneteacuteben BudapestndashPeacutecs Dialoacuteg Campus Kiadoacute 20104

BLANK (1980)Helmut BLANK Altes im Neuen Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische

Abteilung XCVII (1980) 1ndash9

BONFANTE (1918)Pietro BONFANTE Scritti giuridici varii II Proprietagrave e servitugrave Torino 1918

BONFANTE (1966)Pietro BONFANTE Corso di diritto romano La proprietagrave II1 Opere complete di

Pietro Bonfante IV Milano Giuffregrave 1966

BONFANTE (1968)Pietro BONFANTE Corso di diritto romano La proprietagrave II2 Opere complete di

Pietro Bonfante IV Milano Giuffregrave 1968

CASTRO SAENZ (2000) Alfonso CASTRO SAENZ Notas sobre un paralelismo en la creacioacuten pretoria del

derecho bonorum possessio e in bonis habere Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVII (2000) 193-220

Irodalomjegyzeacutek150

CHLAMTACZ (1897) Marcell CHLAMTACZ Die rechtliche Natur der Uumlbereignungsart durch Tradition

im roumlmischen Recht Leipzig 1897

DELI (2009) DELI Gergely A generaacutelis klauzulaacutek dogmatikai toumlrteacuteneti eacutes oumlsszehasonliacutetoacute

elemzeacutese kuumlloumlnoumls tekintettel a joacuteerkoumllcsbe uumltkoumlző szerződeacutesek tilalmaacutera Doktori eacutertekezeacutes Budapest PPKE JAacuteK 2009

DERBURG (1894) Heinrich DERBURG Pandekten I Berlin 1894

DIOacuteSDI (1970) DIOacuteSDI Gyoumlrgy Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1970

DODGE (1999) Hazel DODGE Amusing the Masses Buildings for Entertainment and Leisure in

the Roman World In D S POTTER ndash D J MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 205ndash255

ERNOUTndashMEILLET (19513) Alfred ERNOUT ndash Antoine MEILLET Dictionnaire eacutetimologique de la langue

latine Histoire des mots Paris 19513

EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) Robin EVAN-JONES ndash Geoffrey D MACCORMACK Iusta causa traditionis In Peter

BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 99ndash109

EXNER (1867) Adolf EXNER Die Lehre vom Rechtserwerb durch Tradition nach

oumlsterreichischem und gemeinem Recht Wien 1867

FERRINI (19083) Contardo FERRINI Manuale di Pandette Milano 19083

151Irodalomjegyzeacutek

FINAacuteLY (1884) FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin-Taacutersulat 1884

FLUME (1990) Werner FLUME Rechtsakt und Rechtsverhaumlltnis Roumlmische Jurisprudenz und

modernrechtliches Denken PaderbornndashMuumlnchenndashWienndashZuumlrich Verlag Ferdinand Schoumlningh 1990

FOumlLDI (1997) FOumlLDI Andraacutes Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek a roacutemai jogban Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1997

FOumlLDI (2001) FOumlLDI Andraacutes A joacutehiszeműseacuteg eacutes a tisztesseacuteg elve Inteacutezmeacutenytoumlrteacuteneti vaacutez-

lat a roacutemai jogtoacutel napjainkig [Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis Fasc IX] Budapest 2001

FOumlLDI ndash HAMZA (201015) FOumlLDI Andraacutes ndash HAMZA Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest

Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 201015

FREYBURGER (1999) Geacuterard FREYBURGER Ludi In Hubert CANCIK ndash Helmut SCHNEIDER (Hrsg)

Der neue Pauly Enzyklopaumldie der Antike Altertum Band 7 StuttgartndashWeimar Verlag J B Metzler 1999

FUCHS (1952) Johannes GEORG FUCHS Iusta causa traditionis in der Romanistischen

Wissenschaft Basel Helbing amp Lichtenhahn 1952 GEDEON (2005) GEDEON Magdolna Az antik Roacutema bdquosportjogardquo Miskolc Novotni Alapiacutetvaacuteny a

Magaacutenjog Fejleszteacuteseacuteeacutert 2005

GORDON (1989) William M GORDON The Importance of the Iusta Causa of Traditio In Peter

BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 123ndash137

Irodalomjegyzeacutek152

GROOT (2008) Heleen GROOT Zur Bedeutung der oumlffentlichen Spiele bei Tacitus Sueton und

Cassius Dio Muumlnster LIT Verlag 2008

GUARINO (1992) Antonio GUARINO Diritto privato romano Napoli Editore Jovene 1992

HARMON (1988) David P HARMON The Religious Signifi cance of Games in the Roman Age In

Wendy J RASCHKE (ed) Archaeology of the Olympics and other Festivals in Antiquity Univ of Wisconsin 1988 236ndash255

HAUSMANNINGER (1986) Herbert HAUSMANINGER Subtilitas iuris In Hans-PETER BENOumlHR ndash Karl HACKL ndash

Rolf KNUumlTEL ndash Andreas WACKE (Hrsg) Iuris professio Festgabe fuumlr Max Kaser WienndashKoumllnndashGraz Verlag Boumlhlau 1986

HECK (1967) Eberhard HECK Occupatio Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische

Abteilung LXXXIV (1967) 355ndash357

HEUMANNndashSECKEL (1926) Hermann Gottlieb HEUMANN ndash Emil SECKEL Handlexikon zu den Quellen des

roumlmischen Rechts Jena Verlag Gustav von Fischer 1926

HONSELL (1973) Heinrich HONSELL David Pugsley The Roman Law of Property and Obligations

ndash An historical introduction to some of the main institutions Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung XC (1973) 538ndash539

HONSELL (20107) Heinrich HONSELL Roumlmisches Recht BerlinndashHeidelberg Springer Verlag 20107

JAHR (1963) Guumlnther JAHR Zur iusta causa traditionis Zeitschrift der Savigny-Stiftung

Romanistische Abteilung LXXX (1963) 141ndash174

JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874)Paul JOumlRS ndash Wolfgang KUNKEL ndash Leopold WENGER ndash Heinrich HONSELL ndash Theo

MAYER-MALY ndash Walter SELB Roumlmisches Recht Springer Verlag 19874

153Irodalomjegyzeacutek

KASER (1988) Max KASER Altroumlmisches Eigentum und bdquousucapiordquo Zeitschrift der Savigny-

Stiftung Romanistische Abteilung CV (1988) 122ndash164 132

KASER (1961) Max KASER Das Geld im roumlmischen Sachenrecht Tijdschrift voor

Rechtsgeschiedensis XXIX (1961) 169ndash229

KASER (19712)Max KASER Das roumlmische Privatrecht I Handbuch der Altertumswissenschaft

X 3 3 1ndash2 Muumlnchen C H Beckrsquosche Verlagsbuchhandlung 19712

KASER (1979) Max KASER Studien zum roumlmischen Pfandrecht II Actio pigneraticia und actio

fi duciae (Zweiter Teil sectsect VIIndashVIII) Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis XLVII (1979) 319ndash345

KASER (1988) Max KASER Altroumlmisches Eigentum und bdquousucapioldquo ZSS RA CV (1988) 122ndash

164

KRUumlGER (1858) Paul KRUumlGER Geschichte der Quellen und Literatur des roumlmischen Rechts

Leipzig 1858

KRUumlGER (1934) Hugo KRUumlGER Derelictio und usucapio Mnemosyne Pappulias Athen 1934

155ndash189

KUNTZE (1857) Johannes Emil KUNTZE Die Lehre von Inhaberpapieren Leipzig 1857

KUumlBLER (1914)Bernhard KUumlBLER Rechtsschulen In Wilhelm KROLL ndash Kurt WITTE (hrsg)

Pauls Real-enzyklopaumldie der classischen Altertumswissenschaft Zweiter Reihe erster Halbband Ra ndash Ryton Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914

LENEL (19273) Otto LENEL Das Edictum Perpetuum Ein Versuch zu seiner Wiederherstellung

Leipzig 19273

Irodalomjegyzeacutek154

LEONHARD (1899) Rudolf LEONHARD Causa In Georg WISSOWA (hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Dritter Band sechster Halbband Barbarus ndash Claudius Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1899 1809ndash1811

LIDDELLndashSCOTT (1940) Henry George LIDDELL ndash Robert SCOTT A Greek-English Lexicon Oxford

Clarendon Press 1940

LIEBS (1976) Detlef LIEBS Rechtsschule und Rechtsunterricht im Prinzipat In Aufstieg und

Niedergang der roumlmischen Welt II 15 BerlinndashNew York 1976 197ndash286

LO ZINGARELLI (2005) Nicola LO ZINGARELLI Vocabolario della lingua Italiana Bologna Zanichelli

2005

MARTON (19435) MARTON Geacuteza A roacutemai magaacutenjog elemeinek tankoumlnyve Debrecen 19435

MAYER-MALY (19992) Theo MAYER-MALY Roumlmisches Recht WienndashNew York Springer Verlag 19992

MEINHART (1988) Anton MEINHART Dogmengeschichtliches und Dogmatisches zum

Eigentumsvorbehalt Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CV (1988) 729ndash736

MEYER-COLLINGS (1932) Joachim Johannes MEYER-COLLINGS Derelictio ndash Die Dereliktion im roumlmischen

Recht bis zum Corpus Juris Civilis Kallmuumlnz 1932

MICRO (2002) Le Robert MICRO Dictionnaire de la Langue Franccedilaise VUEF 2002

MIQUEL (1963) Juan MIQUEL Mechanische Fehler in der Uumlberlieferung der Digesten Zeitschrift

der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung LXXX (1963) 233ndash287

155Irodalomjegyzeacutek

MOMMSEN (1879) Theodor MOMMSEN Die ludi magni und Romani Roumlmische Forschungen II

Berlin 1879

NADJO (1989) Leacuteon NADJO Lrsquoargent et les affaires agrave Rome des origines au IIe siegravecle avant J-C

LouvainndashParis Peeters 1989

Oxford Latin Dictionary (1968) Oxford Latin Dictionary Oxford Clarendon Press 1968

PERNICE (1884) Alfred PERNICE Parerga II Beziehungen des oumlffentlichen roumlmischen Rechtes

zum Privatrechte Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung V (1884) 1ndash135

PETZ (1902ndash1904) PETZ Vilmos (szerk) Oacutekori lexikon Budapest Franklin Taacutersulat 1902ndash1904

PHILIPP (1914) Hans PHILIPP Iactus1 In Wilhelm KROLL (hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 545

POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) POacuteKECZ KOVAacuteCS Attila Les problegravemes du lsquoiactusrsquo et de la lsquocontributiorsquo dans la

pratique de la lex Rhodia In Orsolya Maacuterta PEacuteTER ndash Beacutela SZABOacute (Hrsg) A bonis bona dicere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Biacutebor Verlag 1998 177ndash188

POacuteLAY (1988) POacuteLAY Elemeacuter A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedja Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1988

POTTER (1999) David S POTTER Entertainers in the Roman Empire In D S POTTER ndash D J

MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 256ndash326

Irodalomjegyzeacutek156

PRINGSHEIM (1916) Fritz PRINGSHEIM Der Kauf mit fremdem Geld Studien uumlber die Bedeutung der

Preiszahlung fuumlr den Eigentumserwerb nach griechisem und roumlmischem Recht Leipzig Veit 1916

PUCHTA (1862) Georg Friedrich PUCHTA Vorlesungen uumlber das heutige roumlmische Recht I

Leipzig 1862

PUCHTA (18666)Georg Friedrich PUCHTA Cursus der Institutionen Band 2 Leipzig Verlag von

Breitkopf und Haumlrtel 18666

PUCHTA (186610)Georg Friedrich PUCHTA Pandekten Leipzig Verlag von Johann Ambrosius

Barth 186610

ROMANO (2002) Silvio ROMANO Studi sulla derelizione nel diritto romano Rivista di Diritto

Romano II 2002 119ndash121

ROUGEacute (1966)Jean ROUGEacute Recherches sur lrsquoorganisation du commerce maritime en

Meacutediteraneacutee sous lrsquoEmpire Romain Paris 1966

RUumlFNER (2000) Thomas RUumlFNER Vertretbare Sachen Die Geschichte der res quae pondere

numero mensura constant Berlin Duncker und Humblot 2000

SANFILIPPO (200210) Cesare SANFILIPPO Istituzioni di diritto romano Rubbettino Editore 200210

SAVIGNY (1840) Friedrich Carl VON SAVIGNY System des heutigen roumlmischen Rechts Band 3

Berlin 1840

SCHANBACHER (1992) Dietmar SCHANBACHER Zur Bedeutung der Leistungszweckbestimmung bei

der Uumlbereignung durch traditio und beim Lesitungsversprechen durch stipulatio Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis LX (1992) 1ndash27

157Irodalomjegyzeacutek

SCHERMAIER (1992) Martin Josef SCHERMAIER Materia Beitraumlge zur Frage der Naturphilosophie im

klassischen roumlmischen Recht KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1992

VON SCHEURL (1853) Adolf VON SCHEURL Beitraumlge zur Bearbeitung des roumlmischen Rechts Band I

Erlangen 1853

SCHNEIDER (1914) Karl SCHNEIDER Iactus3 In Wilhelm KROLL (Hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 555

SCHULZ (1951) Fritz SCHULZ Classical Roman Law Oxford 1951

SMITH (18702) William SMITH (ed) Dictionary of Greek and Roman Antiquities Boston 18702

SOKOLOWSKI (1902) Paul SOKOLOWSKI Die Philosophie im Privatrecht Bd I Sachbegriff und Koumlrper

in der klassischen Jurisprudenz und der modernen Gesetzgebung Halle 1902

VON STINTZING (1852) Johann August Roderich VON STINTZING Das Wesen von bona fi des und titulus

in der roumlmischen Usucapionslehre Historisch-dogmatischer Versuch Heidelberg 1852

TALAMANCA (1977) Mario TALAMANCA Lo schema rsquogenus ndash speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi

romani In La fi losofi a greca e il diritto romano (Roma 14ndash17 aprile 1973) Tomo II Roma Accademia Nazionale dei Lincei 1977

TALAMANCA (1990) Mario TALAMANCA Istituzioni di Diritto Romano Milano 1990

TONER (1995) J P TONER Leisure and Ancient Rome Oxford Blackwell Publishers 1995

Irodalomjegyzeacutek158

VACCA (1983) Letizia VACCA Osservazioni in tema di iusta causa e bona fi des in relazione allrsquo

usucapio pro derelicto In Studi in onore di Cesare Sanfi lippo IV Milano Giuffregrave Editore 1983 773ndash799

VACCA (1984) Letizia VACCA Derelictio e acquisto delle res pro derelicto habitae Milano

1984

VAN VLIET (2003)L P W VAN VLIET Iusta Causa Traditionis and its History in European Private

Law European Review of Private Law 20033 342ndash378

VOCI (1952) Pasquale VOCI Modi di acquisto della proprietagrave Corso di Diritto Romano

Milano Giuffreacute Editore 1952

VAN WARMELO (1982) Paul VAN WARMELO Justa causa traditionis In Studi in onore di Cesare

Sanfi lippo I Milano Giuffregrave Editore 1982 615ndash653

WAGNER (1997) Herbert WAGNER Die lex Rhodia de iactu Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute XLIV (1997) 357ndash380

WALDEndashHOFMANN (19563) Alois WALDE ndash Johann Baptist HOFMANN Lateinisches etymologisches

Woumlrterbuch BernndashMuumlnchen 19563

WESEL (1968) Uwe WESEL Zur dinglichen Wirkung der Ruumlcktrittvorbehalte des roumlmischen

Kaufs ZSS RA LXXXV (1968) 94ndash112

WINDSCHEID (19008) Bernhard WINDSCHEID Lehrbuch des Pandektenrechts I Frankfurt am Main

19008

WUBBE (1963) Feacutelix WUBBE Pomp D 41 7 5 pr et lrsquousucapio pro derelicto In Meacutelanges

Philippe Meylan Recueil de travaux publieacutes par la Faculteacute de droit Vol I Lausanne 1963 435ndash449

159Irodalomjegyzeacutek

ZLINSZKY (1996) ZLINSZKY Jaacutenos Roacutemai buumlntetőjog Budapest 1996

ZLINSZKY (2006) ZLINSZKY Jaacutenos Evictio missilium Iustum Aequum Salutare II 20061ndash2

99ndash102

A PAacuteZMAacuteNY PEacuteTER KATOLIKUS EGYETEMJOG- EacuteS AacuteLLAMTUDOMAacuteNYI KARAacuteNAK

KOumlNYVEI

DOKTORI EacuteRTEKEZEacuteSEK 11

Sorozatszerkesztő Frivaldszky Jaacutenos

QUI MISSILIA IACTANT IN VULGUSbull

A neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes a roacutemai jogban

ERDŐDY JAacuteNOS

PAacuteZMAacuteNY PRESSBudapest 2014

LektorEl Beheiri Nadja

copySzerző 2014copy PPKE JAacuteK 2014

ISSN 2064-1907ISBN 978-963-308-215-7

Kiadja a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Kara1088 Budapest Szentkiraacutelyi u 28ndash30 wwwjakppkehu

Felelős kiadoacute Dr Varga Zs Andraacutes deacutekaacuten

Nyomdai előkeacutesziacuteteacutes Szakalineacute Szeder Andrea

Nyomaacutes Komaacuteromi Nyomda eacutes Kiadoacute Kftwwwkomarominyomdahu

TARTALOM

Előszoacute 7

I Bevezető gondolatok1 Aacuteltalaacutenos megjegyzeacutesek 112 Missilia szoacuteraacutesaacutenak peacuteldaacuteja az irodalmi forraacutesokban 123 Ludi mint a missilia szoacuteraacutesaacutenak sziacutentere 174 Az auctor-forraacutesok eacuterteacutekeleacutese 225 A bdquopanem et circensesrdquo-elv mint retorikai τόπος 236 A iactus missilium a jogi forraacutesokban 277 Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash aacutettekinteacutes 33

II A kifejezeacutesek eredete a iactus eacutes a missilia jelenteacutese a forraacutesokban1 A iactus a forraacutesokban 352 A missilia jelenteacuteskoumlre 37

21 Excursus nummi eacutes aes mint a iactus missilium tovaacutebbi taacutergyai 38

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban1 Az occupatio fogalma 482 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban 50

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete1 A lsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben 632 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra

vonatkozoacute egyes szoumlvegek alapjaacuten) 653 Excursus a tengerbe hajiacutetott aacuterukroacutel 75

3 1 Fogalmi elemek 7632 A naufragium 8233 A maacutesodlagos irodalom 85

4 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai 905 A derelictio speciaacutelis esetei 94

Tartalom6

V A traditio eacutes a iusta causa traditionis keacuterdeacutese1 A traditio aacuteltalaacuteban 1002 A iusta causa traditionis keacuterdeacuteskoumlre 1023 Koumlvetkezteteacutesek a iusta causa traditionis

eacutes a iactus missilium kapcsolataacuteroacutel 110

VI A iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata 1132 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek 116

21 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja 11622 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben 11823 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei 119

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese 1203 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes 1203 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege 121

4 A iactus missilium irodalma 1225 Sajaacutet koncepcioacute 130

Oumlsszegzeacutes 135

Summary139

Reacutesumeacute 143

A jegyzetekben hasznaacutelt szakirodalmi hivatkozaacutesok roumlvidiacuteteacuteseinek jegyzeacuteke 147

ELŐSZOacute

Jelen kismonograacutefi a a 2012-ben megveacutedett doktori eacutertekezeacutesem utolsoacute fejeze-teacutenek aacutetdolgozott eacutes kibőviacutetett vaacuteltozata A doktori eacutertekezeacutes amely a bdquoRadix omnium malorum ndash A peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viselte a iactus missilium teacutemakoumlreacutet főkeacutent eacutes elsősorban a peacutenz oldalaacute-roacutel igyekezett feldolgozni abban a kontextusban a fő keacuterdeacutes az volt hogy jogi szempontboacutel mit tekintuumlnk peacutenznek eacutes hogyan megy veacutegbe a peacutenz tulajdonaacute-nak megszerzeacutese Az eme keacuterdeacutesekre adott vaacutelaszokat mintegy alaacutetaacutemasztandoacute keruumllt sor akkor a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutera Aacutem ez a teacutemakoumlr ndash mint azt a szekundeacuter irodalom is joacutel mutatja ndash alkalmas az oumlnaacutelloacute vizsgaacutelatra joacutellehet a kor jogaacuteszai szaacutemaacutera nem tartozott a legeacuterdekesebb keacuterdeacutesek koumlzeacute az utoacutekor szaacutemaacutera meacutegis kellőkeacuteppen rejteacutelyesnek tetszhet leginkaacutebb azeacutert mert keveacutesseacute illeszkedik a hagyomaacutenyosnak mondott dogmatikai keretbe

A kutataacutes haacutettereacuteről elmondhatoacute hogy amikor az 1997ndash1998 taneacutevben roacute-mai jogot hallgattam Zlinszky Jaacutenos professzor előadaacutesaacuteban sok maacutes mellett kuumlloumlnoumls eacuterdeklődeacutessel toumlltoumltt el a tulajdon eacutes birtok fogalmainak elvaacutelasztaacute-sa a roacutemai tulajdon kezdeteire vonatkozoacute eszmefuttataacutesok valamint a familia pecuniaque fogalom eacutertelmezeacutese a forraacutesok professzor uacuter aacuteltali bemutataacutesa eacutes az ezekből levonhatoacute koumlvetkezteteacutesek Talaacuten ez volt az első olyan pont ami-kor elsős hallgatoacutekeacutent eacutevfolyamtaacutersaimmal megeacuterezhettuumlnk valamit azokboacutel a taacutevlatokboacutel amelyek a roacutemai jogban mint diszcipliacutenaacuteban nem pedig mint tan-taacutergyban rejlenek Keacutesőbb meacuteg inkaacutebb lehetőveacute vaacutelt az ismeretek elmeacutelyiacuteteacute-se amikor maacutesodeacuteves koromtoacutel kezdve reacuteszt vehettem a tanszeacutek munkaacutejaacuteban Adott volt a lehetőseacuteg hogy a roacutemai joggal valoacute az eddigiekneacutel magasabb de meacuteg koumlzel sem tudomaacutenyos szintű foglalatoskodaacutes vehesse kezdeteacutet iraacutenyiacutetott oumlnkeacutepzeacutes formaacutejaacuteban Ez volt a professzor uacuter moacutedszere sokszor mondta Jeacutezus szavaival hogy sokan vannak a meghiacutevottak kevesen a kivaacutelasztottak Azok akik abban a munkaacuteban koumlzoumls gondolkodaacutesban reacuteszt vehettuumlnk talaacuten nem is igazaacuten eacutertettuumlk meacuteg ezeknek a szavaknak a suacutelyaacutet elegendő volt mindoumlssze

8 Előszoacute

a lehetőseacuteg hogy egy műhelyhez tartozhatunk eacutes az előny amit a roacutemai jogi ismeretek frissen naprakeacuteszen tartaacutesa jelentett a polgaacuteri jog tanulaacutesa soraacuten Veacutegzeacutesem utaacuten a doktori keacutepzeacutes megkezdeacutesekor keruumlltem napi kapcsolatba az uacutej tanszeacutekvezetővel El Beheiri Nadja docens asszonnyal Nem tagadom hogy az aacuteltala alkalmazott megkoumlzeliacuteteacutes elsőre szokatlan volt de semmikeacuteppen sem idegen Idővel raacute kellett doumlbbennem hogy az a szemleacuteletmoacuted az az iraacuteny ahon-neacutet eacutes ahogyan megkoumlzeliacuteti a roacutemai jogot mindenkeacuteppen jaacuterhatoacute uacutetja egyreacuteszt a taacuterggyal foglalkozaacutesnak maacutesreacuteszt a taacutergy oktataacutesaacutenak is A szakmai beszeacutel-geteacutesből alapkeacuterdeacutesek joacutel megfoghatoacute koumlre rajzoloacutedott ki jelesuumll hogy mi is aacutell az egyes szabaacutelyok elvek jogaacuteszi doumlnteacutesek haacutettereacuteben mi jellemzi a jogaacute-szok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet Mi az oka annak hogy ndash amint azt Paul Koschaker Theodor Heuss eacutes Peter Stein is megaacutellapiacutetjaacutek ndash a goumlroumlg fi lozoacutefi a eacutes sziacutenhaacutez a roacutemai jog eacutes a kereszteacuteny eszmerendszer mind a mai napig meghataacuterozoacute kultu-raacutelis oumlroumlkseacutege Euroacutepaacutenak Megjegyzendő hogy a Tanszeacutek ilyen alapaacutellaacutesuacute ku-tataacutesi iraacutenya hazaacutenkban mindenkeacuteppen egyeduumllaacutelloacutenak mondhatoacute mi toumlbb ndash fi -gyelemmel a nemzetkoumlzi trendekre is ndash az is baacutetran aacutelliacutethatoacute hogy nemzetkouml-zi sziacutenteacuteren is igen keveacutes hasonloacute alapaacutellaacutesuacute kutatoacutekoumlzoumlsseacuteggel lehet talaacutelkozni

Ezek a gondolatok vitteacutek el a kezdetben meacuteg a iactus missilium kapcsaacuten is oumlsszesseacutegeacuteben meglehetősen egyszerűnek tűnő alapkeacuterdeacutest elvontabb iraacutenyok-ba Az ugyanis nem volt keacutetseacuteges hogy ndash a neacutemet terminoloacutegiaacutera utalva ndash az a Sonderstellung amely ezt a meacuteg graduaacutelis hallgatoacute koromboacutel bdquomagammal ho-zottrdquo teacutenyaacutellaacutest jellemzi magaacuteban a peacutenz- vagy ajaacutendeacutekszoacuteraacutes teacutenyeacuteben rejlik Keacuterdeacutes maradt azonban hogy mikeacutent eacutes mieacutert Soha nem volt teljesen vilaacutegos mieacutert is kezelte a pandektisztika traditio in incertam personamkeacutent ezt a teacuteny-aacutellaacutest ekkeacutent uacutegy gondoltam eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni ezzel a reacutesz-teacutemaacuteval is Roumlviden ez annak a kutataacutesnak a haacutettere amelyből a jelen kismono-graacutefi a szuumlletett

Amiben ez a kismonograacutefi a toumlbbet eacutes maacutest kiacutenaacutel az olvasoacutenak a ciacutemből ki-olvashatoacutehoz keacutepest az jobbaacutera a vizsgaacuteloacutedaacutes haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute felfo-gaacutes Silvio Romano Max Kaser Letizia Vacca Benedek Ferenc vagy eacuteppen Bessenyő Andraacutes mind-mind nagyban hozzaacutejaacuterultak a keacuterdeacutes megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz iacutegy a ciacutem ezen a ponton neacutemikeacutepp akaacuter megteacutevesztőnek is ne-vezhető Nem ceacutel ugyanis minden a iactus missiliumra vonatkozoacute keacuterdeacutes felve-teacutese eacutes vagy megvaacutelaszolaacutesa legkeveacutesbeacute sem ceacutel hogy a teacutenyaacutellaacutesnak tulaj-doniacutetott azzal valamely alapon oumlsszefuumlggeacutesbe hozott probleacutemaacutek boncolgataacutesa Igenis ceacutel ugyanakkor hogy ne azt proacutebaacuteljam bemutatni hogy bdquominek kellene lennierdquo hanem azt hogy bdquomi vanrdquo A bdquomindenrdquo haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute objek-tiacutev valoacutesaacutegot igyekeztem tehaacutet alapul venni eacutes arra a keacuterdeacutesre proacutebaacuteltam vaacute-laszt adni az egyes reacuteszteacutemaacutek koumlreacuteben hogy mi a leacutenyege milyen a termeacuteszete annak az inteacutezmeacutenynek keacuterdeacutesnek amit eacuteppen vizsgaacutelok Ez az a vonatkozaacutes

9Előszoacute

amiben ndash legalaacutebbis remeacutenyeim szerint ndash toumlbbet nyuacutejt a dolgozat annaacutel mint amit a ciacutem sejteni enged

Amikor az ember veacutegeacutere eacuter valamilyen nagy vaacutellalkozaacutesnak az nem csak eacutes nem elsősorban a vaacutellalkozaacutes veacutegeacutet jelenti Senki főkeacutent pedig a jogaacutesz nem mondhatja hogy a geacutepezet forog az alkotoacute pihen Soha nincs itt az ideje a pi-heneacutesnek mivel a jogaacutesz az igazsaacutegossaacutegot műveli amely aacutellandoacute eacutes oumlroumlk igye-kezetet kiacutevaacuten meg művelőjeacutetől Sokkal inkaacutebb van itt az ideje a szaacutemveteacutesnek Szaacutemveteacutesnek azzal hogy honneacutet indultunk eacutes hovaacute jutottunk milyen uacuteton ha-ladva eacutes kik segiacutetettek ezen az uacuteton Elsőkeacutent koumlszoumlnettel tartozom teacutemaveze-tőmnek El Beheiri Nadja docens asszonynak aki uacutej taacutevlatokat eacutes uacutej iraacutenyt adott a roacutemai joggal valoacute foglalkozaacutesnak Jobb teacutemavezetőt senkinek sem lehetne kiacute-vaacutenni mindig kellő szabadsaacutegot hagyott arra hogy egy adott keacuterdeacutest feldolgoz-zak valamint hogy uacutegy proacutebaacuteljam feldolgozni ahogy azt joacutenak laacutetom Ha el-akadtam akkor viszont segiacutetett de eacuteppen csak annyit amennyi a tovaacutebbhala-daacuteshoz szuumlkseacuteges volt egy-egy szoacute egy-egy mondat egy elkeacutepzeleacutes vagy meg-laacutetaacutes Emellett eacutes ezzel egyuumltt pedig minden esetben ott volt eacutes van is a szak-mai eacutes emberi taacutemogataacutes egyaraacutent Hasonloacute koumlszoumlnettel emliacutetem Frivaldszky Jaacutenos tanaacuter urat a Doktori Iskola Koordinaacutetoraacutet akinek folyamatos eacuterdeklő-deacutese baraacuteti suumlrgeteacutese nagyon is szuumlkseacuteges volt ahhoz hogy ez a dolgozat elkeacute-szuumlljoumln Ki kell emelni azt is hogy hozzaacute is baacutermikor fordulhattam ha valami-lyen keacuterdeacutesben elakadtam iraacutenymutataacutesra segiacutetseacutegre szorultam Kuumlloumln koumlszouml-nettel tartozom Zlinszky Jaacutenos professzor uacuternak hogy annak idejeacuten meghiacutevott megadva ezzel a lehetőseacuteget arra hogy elindulhassak a kivaacutelasztottaacute vaacutelaacutes hosz-szuacute eacutes roumlgoumls uacutetjaacuten Kituumlntetett koumlszoumlnet illeti Foumlldi Andraacutes professzor urat aki-től folyamatos taacutemogataacutest iraacutenymutataacutest nem egy alkalommal pedig keacutezzel-foghatoacute gyakorlati segiacutetseacuteget kaptam eacuteppen uacutegy mintha ő lenne a teacutemaveze-tőm A vele folytatott szakmai beszeacutelgeteacutesek is nagyban hozzaacutejaacuterultak eme dol-gozat megszuumlleteacuteseacutehez Kuumlloumln meg kell emleacutekeznem lelkiismeretes eacutes faacuteradsaacute-gos munkaacutejaacuteroacutel amelyet annak idejeacuten a doktori eljaacuteraacutesomban veacutegzett ezzel is nagyban javiacutetva munkaacutem minőseacutegeacutet Haacutelaacuteval tartozom Peacuteteri Zoltaacuten professzor uacuternak aki maacuter nagyon reacutegtől kezdve oumlsztoumlnzoumltt neki is koumlszoumlnhető hogy tu-domaacutenyos paacutelyaacutera leacuteptem Koumlszoumlnhetem neki azt is hogy a tananyagon kiacutevuumll olyan tudaacutest is aacutetadott amit koumlnyvből nem lehet elsajaacutetiacutetani Koumlszoumlnet illeti paacute-lyataacutersaimat Sikloacutesi Ivaacuten eacutes Deli Gergely tanaacuter urakat aki maguk is szolgaacuteltak olyan oumltletekkel szempontokkal amelyek nagyban előmozdiacutetottaacutek a tovaacutebbha-ladaacutest Sokat koumlszoumlnhetek csalaacutedomnak is akik elviseltek eacutes igyekeztek nem egyszer hathatoacutesan is segiacuteteni ama hosszuacute idő alatt amiacuteg ezt a munkaacutet tető alaacute hoztam Kuumlloumlnoumls szoacuteval csaknem kifejezhetetlen haacutela eacutes koumlszoumlnet illeti neacutehai eacutedesanyaacutemat aki nem csak folyamatosan segiacutetett eacutes taacutemogatott hanem maacuter na-gyon reacutegtől fogva egy joacuteval hosszabb uacuteton indiacutetott el kellő iraacutenymutataacutest nyuacutejt-va ndash neacutelkuumlle egeacuteszen biztosan nem iacuterhatnaacutem most e sorokat Veacuteguumll de nem utol-

10 Előszoacute

soacute sorban koumlszoumlnet illeti egykori taniacutetvaacutenyomat Goumlnczi Mariettaacutet akivel sok-szor beszeacutelgettem az egyes reacuteszkeacuterdeacutesekről eacutes nem egyszer fontos szempont-okra hiacutevta fel a fi gyelmemet Nem utolsoacute sorban ő vaacutellalta a dolgozat aacutetolvasaacute-saacutenak faacuteradsaacutegos munkaacutejaacutet is amieacutert kuumlloumln koumlszoumlnet illeti Mondhatom hogy neki (is) koumlszoumlnhető hogy a szoumlveg a jelenlegi formaacutejaacuteban keruumllhet az olvasoacutek kezeacutebe

Szaacutemtalan embernek fejezhetneacutem ki haacutelaacutemat mondhatneacutek meacuteg koumlszoumlnetet ebben az esetben a jelen sorok minden bizonnyal toumlbbszoumlroumlseacutere dagadnaacutenak Sokan vannak akiket nem emliacutetettem neacutev szerint a fejben elveacutegzett szaacutemveteacutes soraacuten azonban mind-mind felsoroltattak

Eme gondolatok mellett bocsaacutetom uacutetjaacutera ezt a munkaacutetA hivatkozott művekre kezdettől roumlvidiacutetett formaacuteban hivatkozom Teljes bib-

liograacutefi ai leiacuteraacutesuk a koumltet veacutegi irodalomjegyzeacutekben talaacutelhatoacute

Budapest 2013 Karaacutecsonyaacuten

A szerző

I BEVEZETŐ GONDOLATOK

1 Aacuteltalaacutenos megjegyzeacutesek

Mind az elsődleges mind pedig a maacutesodlagos forraacutesokban elszoacutertan lehet talaacutel-kozni olyan veacutelemeacutenyekkel illetőleg munkaacutekkal amelyek szorosan veacuteve az uacuten iactus missiliumot a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- vagy ajaacutendeacutekszoacuteraacutes keacuterdeacuteseacutet eacuterin-tik Az elsődleges forraacutesok koumlzoumltt csak marginaacutelisan keruumll emliacuteteacutesre ez a keacuter-deacutes valoacutesziacutenűleg talaacuten azeacutert mert a ius privatum ndash Zlinszky Jaacutenos megaacutella-piacutetaacutesa szerint ndash nem elsősorban a koumlzemberek aproacute-cseprő probleacutemaacutei nyomaacuten fejlődoumltt sokkal nagyobb suacutellyal estek a latba az előkelőbb vagyonosabb reacutete-gek olyan uumlgyei amelyek moumlgoumltt nagy vagyontoumlmegek mozgaacutesa aacutellt1 Ekkeacutent ndash mint arra Benedek Ferenc raacutemutat ndash a peacutenzszoacuteraacutes illetőleg az elszoacutert peacutenz tu-lajdonaacutenak megszerzeacutese nem tartozott a magaacutenjog nagy keacuterdeacutesei koumlzeacute2 Ennek egyik oka teacutenylegesen lehet az hogy a roacutemai jogaacuteszok aacuteltalaacuteban nem eacuterdeklőd-tek kuumlloumlnoumlsebben az uumlnnepi alkalmak soraacuten szeacutetszoacutert peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutek-taacutergyak sorsa iraacutent erre a jogi forraacutesok csekeacutely szaacutemaacuteboacutel nagy biztonsaacuteggal le-het koumlvetkeztetni A jogi forraacutesok ilyen elenyeacutesző szaacutema egyfelől keacutetseacutegtelenuumll magyaraacutezhatoacute azzal hogy a ius privatum főkeacutent a vagyonosabbak vitaacutei nyo-maacuten fejlődoumltt nem szabad ugyanakkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt sem hogy a peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutekok elszoacuteraacuteskor a toumlmegben keletkező esetleges vita nagy valoacutesziacutenűseacuteggel meacuteg a helysziacutenen eldőlt a konkreacutet felek koumlzoumltt meacuteghoz-zaacute akkeacutent hogy az erősebb a gyorsabb a furfangosabb szerezte meg az elszoacutert ajaacutendeacutekokat Iacutegy a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak van egy nem elhanyagolha-toacute meacuterteacutekű jogon kiacutevuumlli szegmentuma ami eacuteppen ilyen jogon kiacutevuumlli jellegeacuteből adoacutedoacutean a jogaacuteszok ekkeacutent a jogi forraacutesok szaacutemaacutera is laacutethatatlan maradt Ezen tuacutelmenően leacutetezhet meacuteg egy maacutesik ebben a koumlrben megemliacutethető ok jelesuumll a magistratus vagy a csaacuteszaacuter jelenleacutete az ajaacutendeacutekosztaacutes soraacuten amely alapjaacuten aacutelliacutet-hatoacute hogy nem is kizaacuteroacutelag magaacutenjogi keacuterdeacutesről van szoacute amit egyeacutebkeacutent a ren-delkezeacutesre aacutelloacute auctor-forraacutesok is alaacutetaacutemasztanak Mindez azonban nem zaacuterja ki hogy adoacutedjanak olyan keacuterdeacutesek amelyek felveteacutese valamint az ezek meg-vaacutelaszolaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletek oumlsszesseacutegeacuteben előbbre vigyeacutek a roacutemai magaacutenjoggal

1 Ld ZLINSZKY (1996) i m 98 2 Ld BENEDEK (1983) i m 7

I Bevezető gondolatok12

kapcsolatos gondolkodaacutesunkat is Megjegyzendő ugyanakkor hogy ezt a teacuteny-aacutellaacutest nem kizaacuteroacutelag csak a roacutemai jog kezelte szinte jelenteacutektelen probleacutemakeacutent a kuumlloumlnboumlző euroacutepai orszaacutegok hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexei szaacutemaacutera sem ismert ez a keacuterdeacutes mint oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes Maacuter ezen a ponton megjegyzendő azonban hogy a hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexek hallgataacutesa ebben a keacuterdeacutesben taacutevolroacutel sem meglepő a peacutenznek a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesa mint taacutersadalmi jelenseacuteg a joacuteleacuteti taacutersadalmakra aacuteltalaacuteban nem illetőleg nem ebben a formaacuteban jellemző

2 Missilia szoacuteraacutesaacutenak peacuteldaacuteja az irodalmi forraacutesokban

Peacutenznek illetőleg taacutegabban mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyaknak uumlnnepi jaacuteteacutekok so-raacuten a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesaacutet megemliacutető szoumlvegekkel toumlbb helyen lehet ta-laacutelkozni egyebek mellett Suetonius bdquoDe vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban3 Megfelelő peacuteldakeacutent szolgaacutelhat ebben a vonatkozaacutesban a Nero uralkodaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveg

Suet Ner 11Spectaculorum plurima et varia genera edidit iuvenales circenses scaenicos ludos gladiatorium munus Iuvenalibus senes quoque consulares anusque matronas recepit ad lusum Circensibus loca equiti secreta a ceteris tribuit commisitque etiam camelorum quadrigas Ludis quos pro aeternitate imperii susceptos appellari lsquomaximosrsquo voluit ex utroque ordine et sexu plerique ludicras partes sustinuerunt notissimus eques R elephanto supersidens per catadromum decucurrit inducta Afrani togata quae Incendium inscribitur concessumque ut scaenici ardentis domus supellectilem diriperent ac sibi haberent sparsa et populo missilia omnium rerum per omnes dies singula cotidie milia avium cuiusque generis multip-lex penus tesserae frumentariae vestis aurum argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta atque etiam mansuetae ferae novissimae naves insulae agri

Az ideacutezett szoumlvegből markaacutensan kitűnik hogy a csaacuteszaacuter aacuteltali ajaacutendeacutekosz-taacutes mulatsaacutegok sziacutenhaacutezi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok szeacuteles skaacutelaacutejaacutehoz (iuvenales

3 Hasonloacute szoumlvegek megtalaacutelhatoacutek meacuteg Tacitusnaacutel is azonban eme szerző kuumlloumln foglalkozik az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutevel a rendezveacutenyek ceacuteljaival illetőleg az ilyen rendezveacutenyek soraacuten toumlrteacutentekkel ugyanakkor ezektől a szoumlveghelyektől fuumlggetlenuumll talaacutelkozhatunk olyan tudoacutesiacute-taacutesokkal amelyek a neacutepnek toumlrteacutenő adomaacutenyosztaacutesroacutel szoacutelnak A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld pl Tac Ann 3 29 3 31 12 41 13 31 13 49 14 21 15 32 15 53

13I Bevezető gondolatok

circenses ludi scaenici munera gladiatoria)4 koumltődoumltt amelynek soraacuten a csaacute-szaacuter illetve segiacutetői ajaacutendeacutekok garmadaacutet osztotta szeacutet Gondolhatnaacutenk hogy egy ilyen leacutenyegeacuteben negatiacutev tartalmuacute leiacuteraacutes főkeacutent Nero szemeacutelyeacutenek szoacutelhatott Keacutetseacutegtelen hogy Nero megiacuteteacuteleacutese negatiacutev volt ugyan5 azonban Suetonius mun-kaacutejaacuteban nem egyeduumllaacutelloacute a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutekszoacuteraacutes emliacuteteacutese fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az adott csaacuteszaacuter milyen megiacuteteacuteleacutes alaacute esik Eme aacutelliacutetaacutes joacute peacuteldaacutei egy-egy Augustus valamint Caligula uralkodaacutesaacutet bemutatoacute roumlvid textus

Suet Aug 98Spectavit assidue exercentes ephebos quorum aliqua adhuc copia ex vetere instituto Capreis erat isdem etiam epulum in conspectu suo praebuit permissa immo exacta iocandi licentia diripiendique pomorum et obsoniorum rerumque missilia

A kedvelt eacutes pozitiacutev sziacutenben feltűnő Augustus uralkodaacutesaacutenak veacutegeacutet bemuta-toacute szoumlvegből laacutethatoacute hogy az idős princeps nem sokkal a halaacutela előtt is sereacute-nyen laacutetogatta a gyakorlatozoacute ephebosokat akik a reacutegi szokaacutes szerint meacuteg szeacutep szaacutemmal voltak jelen Capri szigeteacuten Meg is vendeacutegelte őket amely esemeacutenyen maga is reacuteszt vett eacutes megengedte mi toumlbb egyenesen koumlvetelte hogy szoacuterako-zaacuteskeacuteppen a gyuumlmoumllcsoumlk- eacutes maacutes eacutelelmiszerek zsaacutekmaacutenyolaacutesaacutet valamint ajaacuten-deacutekutalvaacutenyok eltuumlnteteacuteseacutet jaacutetsszaacutek

Ehhez keacutepest a gyűloumllt Caligula eseteacuteben teljesen maacutes kontextusba helyezi a szerző az ajaacutendeacutekosztaacutest

Suet Cal 18Munera gladiatoria [hellip] edidit [hellip] Neque spectaculis semper ipse praesedit sed interdum aut magistratibus aut amicis praesidendi munus iniunxit [hellip] Sparsit et missilia variarum rerum et panaria cum obsonio viritim divisit [hellip]

A szoumlvegből egyfelől kitűnik hogy Caligula is rendezett gladiaacutetorjaacuteteacutekokat tovaacutebbaacute hogy eme laacutetvaacutenyossaacutegok soraacuten nem mindig szemeacutelyesen toumlltoumltte be az elnoumlki tisztet neacutehol magistratusok neacutehol pedig baraacutetai laacutettaacutek el az elnoumlkleacutes-sel jaacuteroacute feladatokat A maacutesik jelentős informaacutecioacute hogy a jaacuteteacutekok soraacuten ajaacutendeacutek-taacutergyakat szoacuteratott a neacutep koumlzeacute valamint eacutetellel telerakott kosarakat osztatott szeacutet6 Mindezekkel az ajaacutendeacutekosztaacutest előteacuterbe toloacute peacuteldaacutekkal Suetonius egyfe-

4 Eme jaacuteteacutekok aacutetfogoacute bemutataacutesaacutet ld pl FREYBURGER (1999) i m s h v 5 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m1128 6 Suetonius keacutet anekdotaacutet is taacutersiacutet ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutesaacutehoz a falaacutenk lovag eacutes a soron kiacutevuumll praetorraacute

kinevezett senator roumlvid feacutelmondatos toumlrteacuteneteacutet Vouml Suet Cal 18 bdquo[hellip] qua epulatione equiti

I Bevezető gondolatok14

lől a peacuteldakeacutepuumll aacutelliacutetott princeps kedeacutelyes oldalaacutet mutatja be azonban ugyan-ezzel az eszkoumlzzel azt is keacutepes kimutatni hogy neacutemely csaacuteszaacuterok ndash iacutegy peacuteldaacuteul Caligula eacutes Nero ndash igazaacuteboacutel hajlamosak voltak a pazarlaacutesra7 ezek a cselekveacutesek is feacutektelen eacutes gonosz termeacuteszet mutatoacutei8 joacutellehet Nero eseteacuteben azt is megemliacute-ti hogy a csaacuteszaacuter ezt kezdetben palaacutestolni igyekezett9

Egyreacuteszt okvetlenuumll raacute kell mutatni hogy Suetonius munkaacutejaacuteban nem csu-paacuten Nero kapcsaacuten meruumll fel az ajaacutendeacutekosztaacutes keacuterdeacutese hiszen ndash mint laacutethattuk ndash Caligula de ugyaniacutegy peacuteldaacuteul a Domitianus uralkodaacutesaacutet bemutatoacute koumlnyvek is tartalmaznak hasonloacute szoumlvegeket Maacutesreacuteszt ugyanakkor mindenkeacuteppen vizsgaacute-landoacute keacuterdeacutes hogy mikeacutent iacuteteacutelhető meg a Suetonius aacuteltal haacutetrahagyott anyag mennyi ennek az objektiacutev forraacuteseacuterteacuteke Taacutevolroacutel sem ceacutelunk hogy Suetonius munkaacutessaacutegaacuteroacutel irodalomtoumlrteacuteneti elemzeacutest adjunk koumlzre aacutem a keacuterdeacutes felveteacutese eacutes ennek nyomaacuten Suetonius eacuterteacutekeleacutese legalaacutebb jelzeacutes szintjeacuten szuumlkseacuteges lehet

Az egyes csaacuteszaacutereacuteletrajzok nagyban-egeacuteszben neacutegy nagyobb csoportba so-rolhatoacutek azzal a megjegyzeacutessel hogy a csoportosiacutetaacutes nyilvaacutenvaloacutean feluumlletes eacutes vitathatoacute Teljesen pozitiacutev (Augustus Vespasianus Titus) jobbaacutera pozitiacutev (Caesar Otho) jobbaacutera negatiacutev (Tiberius Galba Domitianus) eacutes teljesen nega-tiacutev (Caligula Nero Vitellius) kategoacuteriaacutekba oszthatoacutek az eacuteletrajzok kiloacuteg ebből a csoportosiacutetaacutesboacutel a Claudius-vita amely oumlsszesseacutegeacuteben inkaacutebb negatiacutev keacutepet fest a csaacuteszaacuterroacutel a reacuteszleteket szemleacutelve azonban eacuterezhetők a fi nom disztink-cioacutek A csaacuteszaacutereacuteletrajzok alapjaacutet a kor hangulataacutenak megfelelő leacutenyegeacuteben az uralkodoacutei tuumlkroumlk elődjeacutet keacutepező ereacutenyek eacutes viacuteciumok egymaacutessal valoacute paacuter-ba aacutelliacutetaacutesa (clementia ndash crudelitas liberalitas ndash avaritia civilitas ndash superbia) Keacutetseacutegtelen hogy ideaacuteltiacutepuskeacutent vagy legalaacutebbis azt megkoumlzeliacutetőkeacutent Augustus jelenik meg akinek regnaacutelaacutest a clementia eacutes a civilitas jellemzik10 Az egyes

R contra se hilarius avidiusque vescenti partes suas misit sed et senatori ob eandem causam codicillos quibus praetorem eum extra ordinem designabatrdquo

7 Vouml Suet Ner 30 Divitiarum et pecuniae fructum non alium putabat quam profusionem sordidos ac deparcos esse quibus impensarum ratio constaret praelautos vereque magnifi cos qui abuterentur ac perderent

8 Vouml Suet Ner 26 Petulantiam libidinem luxuriam avaritiam credulitatem sensim quidem primo et occulte et velut iuvenili errore exercuit sed ut tunc quoque dubium nemini foret naturae illa vitia non aetatis esse Eacuterdekes hogy a szoumlveg elejeacuten szereplő tulajdonsaacutegok koumlnnyelműseacuteg (petulantia) keacutejvaacutegy (libido) bujasaacuteg (luxuria) kapzsisaacuteg (avaritia) hiszeacute-kenyseacuteg (credulitas) egyike sem tekinthető eacuteppen uralkodoacutei ereacutenynek Ezzekkel a tulajdonsaacute-gokkal Suetonius egyeacutertelműen negatiacutev uralkodoacutekeacutent jellemzi Neroacutet vagyis olyan szemeacutelyi-seacutegkeacutent aki az ereacutenyek ndash viacuteciumok paacuterosiacutetaacutesaacuteboacutel minduntalan a negatiacutev oldalra keruumll Ehhez ld meacuteg VON ALBRECHT II (2003) i m 1128

9 Vouml Suet Ner 10 Et cum de supplicio cuiusdam capite damnati ut ex more subscriberet admoneretur lsquoquam vellemrsquo inquit lsquonescire litterasrsquo Omnes ordines subinde ac memoriter salutavit Agenti senatui gracias respondit lsquoCum meruerorsquo

10 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m 1128ndash1129

15I Bevezető gondolatok

eacuteletrajzok szerkezetileg nem kronologikusak sokkal inkaacutebb a szaacutermazaacutes ndash kar-rier ndash tettek ndash jellem ndash kuumllső megjeleneacutes ndash halaacutel seacutemaacutera eacutepuumllnek azzal hogy neacute-mely esetben oacutehatatlanul egybe csuacutesznak a seacutema egyes elemei illetőleg olykor a kronoloacutegiai bemutataacutes tűnik ceacutelravezetőnek (pl Galba eacutes Otho eseteacuteben)11 Ami az alapul vett forraacutesokat illeti Suetonius egyaraacutent taacutemaszkodott komoly szava-hihető forraacutesokra (pl id Plinius id Seneca Cassius Severus Acta senatus Acta diurna populi Fasti) ugyanakkor ideacutez koumlzszaacutejon forgoacute pletykaacutekat anekdotaacute-kat hiacutereszteleacuteseket is12 Előbbiek kapcsaacuten eacuterdemes felfi gyelni arra hogy az iro-dalmi dokumentaacutecioacute nem egyenletes az eacuteletrajzokban amiacuteg a koraacutebbiak joacutel do-kumentaacuteltak addig a keacutesőbbiekből ez szinte teljesseacuteggel hiaacutenyzik Ebből lehet arra koumlvetkeztetni hogy a keacutesőbbi eacuteletrajzok megiacuteraacutesakor Suetonius nem volt palotai alkalmazott ndash maacutes keacuterdeacutes hogy maacuter nem vagy meacuteg nem nem aacutellt a pa-lota alkalmazaacutesaacuteban13 Ami a pletykaacutek anekdotaacutek felhasznaacutelaacutest illeti mindez nem jelenti azt hogy Suetonius ne toumlrekedett volna a teacutenyszerűseacutegre mi toumlbb sokkal inkaacutebb levonhatoacute ebből az a koumlvetkezteteacutes hogy a teacutenyszerű taacutejeacutekozta-taacutes mellett sajaacutet koraacutenak koumlzhangulataacutet is igyekezett megőrizni az eacuteletrajzok-ban14 Forraacutesszerűseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese kapcsaacuten egyfelől fontos szempont tehaacutet a taacutergy- eacutes teacutenyszerűseacutegre valoacute toumlrekveacutes hiszen Suetonius grammaticus volt akinek taacutergyszerűen kellett prezentaacutelnia a szoumlveget ndash ez a toumlrekveacutese elsősorban stiacutelusaacuteban nyilvaacutenul meg15 Maacutesfelől nem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt sem hogy lovagrendi szaacutermazaacutesaacuteboacutel16 adoacutedoacutean elsősorban azokkal az uralko-doacutekkal szimpatizaacutelt akik maguk is a szenaacutetorokat eacutes a lovagrendieket reacuteszesiacute-tik előnyben miacuteg az ezekkel nem vagy nem kizaacuteroacutelag nem elsősorban rokon-szenvező csaacuteszaacuterok inkaacutebb negatiacutev sziacutenben tűnnek fel Ebben a vonatkozaacutesban viszont felteacutetlenuumll utalni kell von Albrecht megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint Suetonius nem kimondja az egyes csaacuteszaacuterokra vonatkozoacute iacuteteacuteleteacutet hanem mes-teri pszicholoacuteguskeacutent csupaacuten sugallja veacutelemeacutenyeacutet amely utoacutebb meacutegis gyoumlkeret ver az olvasoacuteban17 Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Suetonius vitaacuteit for-raacuteskeacutent semmikeacutepp sem lehet elvetni ugyanakkor kellő oacutevatossaacuteggal kell ke-zelni aacutelliacutetaacutesait Mindenesetre egyfajta bdquobottom linerdquo jelleggel annyi azeacutert ob-

11 Ld ADAMIK (2009) i m 619 VON ALBRECHT II (2003) i m 112412 Vouml ADAMIK (2009) i m 621 VON ALBRECHT II (2003) i m 112013 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m 112014 Vouml ADAMIK (2009) i m 62115 Ehhez ld ADAMIK (2009) i m 621ndash622 hangsuacutelyosabban VON ALBRECHT II (2003) i m 1122

eacutes 1124 irodalommal16 Vouml PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquoSuetoniirsquo ADAMIK (2009) i m 617 VON ALBRECHT II (2003)

i m 111917 VON ALBRECHT II (2003) i m 1131

I Bevezető gondolatok16

jektiacuteve levonhatoacute a csaacuteszaacutereacuteletrajzokboacutel hogy az ajaacutendeacutekosztaacutes bevett gyakor-lat volt a csaacuteszaacuterkorban valamint hogy ennek ceacutelja ndash sok maacutes mellett ndash a csaacute-szaacuter sajaacutet neacutepszerűseacutegeacutenek noumlveleacutese lehetett

Ha taacutegabb alapaacutellaacutesboacutel vesszuumlk szemuumlgyre a rendelkezeacutesre aacutelloacute irodalmi for-raacutesokat eacuteszrevehető hogy ndash mint arra fentebb maacuter egy jegyzetben is utaltunk ndash hasonloacute tartalmuacute szoumlvegekkel Tacitus eacutevkoumlnyveiben is talaacutelkozhatunk

Tac Ann 3 29Additur pontifi catus et quo primum die forum ingressus est congiarium plebi admodum laetae quod Germanici stirpem iam puberem aspiciebat

Az ideacutezett szoumlveg arroacutel szoacutel hogy az ifjuacute Neroacutenak a senatus megszavazta a pontifexi meacuteltoacutesaacutegot eacutes amely napon előszoumlr leacutep a forumra ajaacutendeacutekot osztott a neacutepnek amelynek tagjai nagyon oumlruumlltek hogy laacutethattaacutek Germanicus fi aacutet feacuter-fi korba leacutepni A toumlredeacutek arroacutel szoacutel hogy Tiberius mikeacutent ajaacutenlotta a senatorok fi gyelmeacutebe Neroacutet keacuterve hogy mentesuumllhessen a vigintiviratus tisztseacutegeinek betoumllteacuteseacutetől eacutes a toumlrveacutenyek szabta időneacutel oumlt eacutevvel koraacutebban paacutelyaacutezhasson a quaestorsaacutegra ndash amely keacutereacutest a hallgatoacutesaacuteg guacutenyos mosolygaacutesa kiacuteseacuterte Tiberius azzal eacutervelt hogy annak idejeacuten ő eacutes fi veacutere is hasonloacute engedmeacutenyben reacuteszesuumllt Augustus javaslata nyomaacuten ndash baacuter Tacitus megjegyzi hogy keacutetseacuteg kiacutevuumll akkor is voltak olyanok akik titkon guacutenyt űztek az augustusi keacutereacutesből

Tac Ann 12 41Et Caesar adulationibus senatus libens cessit ut vicesimo aetatis anno consulatum Nero iniret atque interim designatus proconsulare imperium extra urbem haberet ac princeps iuventutis appellaretur Additum nomine eius donativum militi congiarium plebei

A maacutesik textus arroacutel tudoacutesiacutet hogy a csaacuteszaacuter sziacutevesen engedett a senatus hiacutezel-geacuteseacutenek hogy Nero maacuter eacuteleteacutenek huszadik eacuteveacuteben viselhesse a consuli tisztet koumlzben pedig mint kijeloumllt consul proconsuli jogkoumlrrel biacuterjon a vaacuteroson kiacutevuumll eacutes az ifjuacutesaacuteg vezetőjeacutenek ciacutemeacutet kapja Ehhez jaacuterult a neveacuteben a katonasaacutegnak osztott peacutenzajaacutendeacutek valamint az eacutelelmiszer a neacutepnek Ami a konkreacutet teacutemaacutet ille-ti ki kell emelni hogy a congiarium plebi illetve plebei fordulat jelenik meg a szoumlvegekben amelyek egyaraacutent a neacutep reacuteszeacutere szeacutetosztott ajaacutendeacutekokra utal Ettől joacutel elkuumlloumlnuumll a maacutesodik szoumlvegben a katonaacuteknak juttatott peacutenzadomaacutenyt jeloumllő donativum kifejezeacutes18

18 A congiarium eredetileg egy congius azaz ⅛ amphora mennyiseacutegű bort olajat illetőleg keacute-sőbb peacutenzbeli adomaacutenyt jelentett szemben a donatiummal amely eredetileg azonos jelenteacute-sű volt congiariummal eacutes utoacutebb vaacutelt le erről kizaacuteroacutelag csak a katonaacuteknak adott juttataacutest jeloumll-

17I Bevezető gondolatok

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy nem csak specifi kusan Suetonius hanem az auctor-forraacutesok aacuteltalaacuteban is joacute neacutehaacuteny utalaacutest tartalmaznak olyan teveacutekeny-seacutegekre amelyek jogi szempontboacutel is a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- illetőleg szoacuteraacutest valoacutesiacutetjaacutek meg Az ilyen ajaacutendeacutekszoacuteraacutes azonban nem kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacuterkor-ban koumlvetett gyakorlat volt hanem aacutellandoacute jellemzője volt a koumlztaacutersasaacuteg kora-beli Roacutemaacutenak is A koumlvetkező logikus keacuterdeacutes hogy hol keruumllt sor ezekre a te-veacutekenyseacutegekre

3 Ludi mint a missilia szoacuteraacutesaacutenak sziacutentere

Ludi az aacuteltalaacutenos elnevezeacutese a Roacutemaacuteban kuumlloumlnboumlző alkalmakkor tartott ver-senyeknek jaacuteteacutekoknak egyeacuteb laacutetvaacutenyossaacutegoknak Ezek eredetuumlket tekintve a kiraacutelysaacuteg koraacutera vezethetők vissza emellett bizonyos hogy a korai koumlztaacutersa-saacuteg idejeacuten a ludi Romani megrendezeacutesre keruumlltek19 Lebonyoliacutetaacutesuk helye sze-rint a jaacuteteacutekokat alapvetően keacutet nagy csoportra lehet osztani leacuteteztek egyfelől ludi circenses amennyiben főkeacutent a circusban keruumllt sor raacutejuk maacutesfelől ludi scenici amelyek jobbaacutera sziacutenhaacutezi rendezveacutenyek voltak20 Az elvaacutelasztaacutes alapjaacute-roacutel Cicero is megemleacutekezik a toumlrveacutenyekről iacuterott nunkaacutejaacuteban

Cic de leg 2 15 38Iam ludi publici quoniam sunt cavea circoque divisi sint corporum certationes cursu et pugillatu et luctatione curriculisque equorum usque ad certam victoriam in circo constitutae cavea cantui vacet ac fi dibus et tibiis dummodo ea moderata sint ut lege praescribitur

Az ideacutezett szoumlvegből is egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok megrendezeacuteseacutere vagy sziacutenhaacutezban vagy cirkuszban keruumllt sor21 A cirkuszban bonyoliacutetottaacutek a testi erőt előteacuterbe helyező versenyeket mint amilyen peacuteldaacuteul a

ve Vouml FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquocongiariumrsquo eacutes lsquodonatiumrsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h vv

19 BERNSTEIN (1998) i m 61ndash6220 SMITH (18702) i m s v lsquoludirsquo21 Az elnevezeacutesek koumlruumlli bizonytalansaacuteg kapcsaacuten elegendő ideacutezni Cicero beszaacutemoloacutejaacutet a

Tarquinius Priscus aacuteltal előszoumlr megrendezett jaacuteteacutekokroacutel Vouml Cic de rep 2 20 36 bdquo[hellip] ludos maximos qui Romani dicti sunt fecisse accepimus [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg BERNSTEIN (1998) i m 65 A tudoacutesiacutetaacutesboacutel kitűnik hogy a ludi maximi Romani elnevezeacutes ndash legalaacutebbis a koumlztaacuter-sasaacuteg kezdeteacuten ndash ismeretes volt ekkeacutent szinteacuten elfogadhatoacute Hasonloacutekeacuteppen megemliacutethetők ehelyuumltt a ludi votivi a fogadalmi jaacuteteacutekok illetőleg a keacutesőbbi koumlztaacutersasaacuteg ludi-elnevezeacutesei (pl ludi Tarentini ludi Appolinares ludi Florales stb) vouml BERNSTEIN (1998) i m 84 skk 129ndash142 171ndash186 206ndash223

I Bevezető gondolatok18

futaacutes az oumlkoumllviacutevaacutes a birkoacutezaacutes valamint a kocsiversenyeket is ahol a győzelem jutalma a paacutelmaaacuteg volt Ehhez keacutepest a sziacutenhaacutez volt a kuumlloumlnfeacutele dalok illetőleg a lant- eacutes fuvolajaacuteteacutek helye felteacuteve persze hogy ezekre ndash oumlsszhangban a toumlrveacuteny szabaacutelyaival ndash megfelelő keretek koumlzoumltt keruumllt sor22

Az emliacutetett jaacuteteacutekokra legtoumlbbszoumlr valamilyen uumlnnep okaacuten keruumllt sor az Sor keruumllhetett tovaacutebbaacute ilyen rendezveacutenyekre valamely magistratus vagy eacuteppen egy elhalt szemeacutely tiszteleteacutere az ilyen esemeacutenyeket azonban ludi privatikeacutent szokaacutes emliacuteteni annak elleneacutere hogy nagyobb toumlmeg vett reacuteszt rajtuk A jaacute-teacutekok feluumlgyelete főszabaacutelykeacutent az aedilis curulisek feladatkoumlreacutebe tartozott Amennyiben az aedilisek nem őrkoumldtek a szabaacutelyszerű lebonyoliacutetaacutes felett uacutegy kizaacuteroacutelag a pontifexek doumlnteacuteseacuten muacutelott hogy meg kellett-e ismeacutetelni őket (instauratio) vagy sem23

Minthogy Suetoniusnaacutel a iuvenales a circenses a ludi scaenici valamint a munera gladiatoria azok a jaacuteteacutekok amelyek kifejezetten emliacuteteacutesre keruumllnek iacutegy ceacutelszerűnek mutatkozik csak ezeknek a jaacuteteacutekoknak a roumlvid aacutettekinteacuteseacutere szoriacutetkozni A ludi iuvenales maacutes neacuteven iuvenalia (goumlroumlg neveacuten Ἱουβενάλια ὥσπερ τινὰ νεανισκεύματα) a ludi scenici koumlreacutebe tartoztak Legelőszoumlr Nero rendeztetett ilyen jaacuteteacutekokat Kru 59-ben 22 eacuteves koraacuteban feacuterfi vaacute vaacutelaacutesaacutenak emleacutekuumlnnepekeacutent Megjegyzendő hogy eacuteppen Suetonius az aki teacutevesen azo-nosiacutetja ezeket a jaacuteteacutekokat a quinquennalia24 uumlnnepeacutevel ennek leacutetrehozatalaacutera azonban egy eacutevvel keacutesőbb Kru 60-ban keruumllt sor A jaacuteteacutekokra sziacutenhaacutezban ke-ruumllt sor eacutes szaacutemtalan goumlroumlg eacutes roacutemai sziacutenjaacuteteacutekot magaacuteban foglalt A taacutersadalom elitje koraacutera eacutes nemeacutere tekintet neacutelkuumll reacuteszt vett a jaacuteteacutekokon a csaacuteszaacuter maga is felleacutepett ezen alkalomkor25 Ezt koumlvetően a iuvenaliaacutet a koumlvetkező csaacuteszaacuterok is meguumlnnepelteacutek joacutellehet tartalma neacutemikeacutepp megvaacuteltozott ugyanis a csaacuteszaacuterok aacuteltal minden eacutev januaacuter 1-jeacuten megrendezett jaacuteteacutekokat illetteacutek ezzel az elnevezeacutes-sel Ekkeacutent innentől kezdve nem is sziacutenhaacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok voltak hanem a rendezveacutenyek kereteacuteben kocsiversenyekre eacutes aacutellatviadalokra keruumllt sor

22 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ugyan meacutegis megjegyzendő hogy a jaacuteteacutekok egy maacutesfajta felosztaacute-sa szerint leacuteteztek ludi stati imperativi eacutes votivi

23 Vouml SMITH (18702) i m s v lsquoludirsquo PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquojaacuteteacutekokrsquo24 Ld PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquoquinquennales2rsquo25 SMITH (18702) i m s v lsquoiuvenaliarsquo Vouml Tacitusnaacutel a iuvenalia megrendezeacuteseacutere vonatkozoacute

szoumlvegreacuteszt amelyben a peacutenz osztogataacutesa (dabantur stipes) szinteacuten megjelenik Tac Ann 14 15 Non nobilitas cuiquam non aetas aut acti honores impedimento quo minus Graeci Latinive histrionis artem exercerent usque ad gestus modosque haud viriles quin et feminae inlustres deformia meditari exstructaque apud nemus quod navali stagno circumposuit Augustus conventicula et cauponae et posita veno inritamenta luxui dabantur stipes quas boni necessitate intemperantes gloria consumerent A stips szoacute lsquopeacutenzrsquo jelenteacuteseacutehez ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m sv lsquostips1rsquo

19I Bevezető gondolatok

A ludi circenses első megrendezeacuteseacutere a hagyomaacuteny szerint meacuteg Romulus uralkodaacutesa alatt keruumllt sor meacuteghozzaacute abboacutel a ceacutelboacutel hogy a szabinokat fele-seacutegszerzeacutes ceacuteljaacuteboacutel Roacutemaacuteba eacutedesgesseacutek Az uumlnnepseacuteget Consus (Livius sze-rint Neptunus Equestris) tiszteleteacutere rendezteacutek iacutegy eacuterthető kezdeti elnevezeacutese consualia26 A Circus Maximus Tarquinius Priscus uralkodaacutesa alatt toumlrteacutent meg-eacutepiacuteteacuteseacutet koumlvetően ezeket a jaacuteteacutekokat a ludi circenses elnevezeacutessel illetteacutek maacutes-keacutent nevezteacutek ezeket meacuteg ludi Romani vagy ludi magni neacuteven is27 Oumlsszesen hatfeacutele laacutetvaacutenyossaacutegot foglaltak magukban

a) Cursus ndash kocsiversenyek aacuteltalaacuteban neacutegy kettő vagy neacutegy loacute28 vontatta szekeacuterrel

b) Ludus Trojae ndash troacutejai lovasjaacuteteacutek29 amelyet Augustus valamint az őt koumlve-tő uralkodoacutek előszeretettel rendeztek30

26 A consualia haacutettere a hagyomaacuteny szerint a megerősoumldoumltt de asszonyok hiacutejaacuten leacutevő Roacutemaacutehoz koumltődik Romulus ekkor koumlveteket kuumlldoumltt a szomszeacutedos nemzetseacutegekhez szoumlvetseacuteg eacutes haacutezas-saacutegok szerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel Aacutem a koumlveteket sehol sem fogadtaacutek joacutesziacutevvel megvetetteacutek őket feacutel-tek is a szomszeacutedsaacutegukban noumlvekvő hatalomtoacutel iacutegy elutasiacutetottaacutek a szoumlvetseacuteget egyszersmind inzultaacutelva a koumlveteket Mindezt a roacutemaiak rossz neacuteven vetteacutek az erőszak szinte kuumlszoumlboumln aacutellt Liv 1 9 Cui tempus locumque aptum ut daret Romulus aegritudinem animi dissimulans ludos ex industria parat Neptuno equestri sollemnes Consualia vocat Indici deinde fi nitimis spectaculum iubet quantoque apparatu tum sciebant aut poterant concelebrant ut rem claram exspectatamque facerent Multi mortales conuenere studio etiam videndae novae urbis maxime proximi quique Caeninenses Crustumini Antemnates iam Sabinorum omnis multitudo cum liberis ac coniugibus venit Hasonloacutean meacuteg ld Val Max 2 4 3 Az elnevezeacutes kapcsaacuten meacuteg PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquojaacuteteacutekokrsquo SMITH (18702) i m s v lsquocircusrsquo

27 Ld Liv 1 35 Tum primum circo qui nunc maximus dicitur designatus locus est Loca divisa patribus equitibusque ubi spectacula sibi quisque facerent fori appellati spectavere furcis duodenos ab terra spectacula alta sustinentibus pedes Ludicrum fuit equi pugilesque ex Etruria maxime acciti Sollemnes deinde annui mansere ludi Romani magnique varie appellati

28 Ehhez ld meacuteg egyfelől Suetonius Domitianusroacutel szoacuteloacute azon beszaacutemoloacutejaacutet amely szerint a csaacuteszaacuter gyakorta adott igen laacutetvaacutenyos ugyanakkor jelentős oumlsszegeket kitevő előadaacutesokat a sziacutenhaacutezban eacutes a cirkuszban egyaraacutent Utoacutebbi helyen az eacuteve kocsiversenyeken tuacutelmenően lo-vas eacutes gyalogos csataacutekat is rendezett Vouml Suet Dom 4 Spectacula assidue magnifi ca et sumptuosa edidit non in amphitheatro modo verum et in circo ubi praeter sollemnes bigarum quadrigarumque cursus proelium etiam duplex equestre ac pedestre commisit [hellip] Utoacutebb kuumlloumln emliacuteti Suetonius hogy a mindennapi eacutelet teruumlleteacuten szaacutemos vaacuteltoztataacutest hajtott veacutegre iacutegy peacuteldaacuteul a cirkuszi kuumlzdőcsapatokhoz hozzaacuteadott meacuteg kettőt az arany- eacutes a biacuteborszalagos csapatot Ld Suet Dom 7 Multa etiam in communi rerum usu novavit [hellip] duas circensibus gregum factiones aurati purpuereique panni ad quattuor pristinas addidit [hellip] Ldmeacuteg SMITH (18702) i m v lsquocircusrsquo

29 Tac Ann 1111 sedente Claudio circensibus ludis cum pueri nobiles equis ludicrum Troiae inirent interque eos Britannicus imperatore genitus et L Domitius adoptione mox in imperium et cognomentum Neronis adscitus [hellip]

30 Suet Aug 43 Sed et Troiae lusum edidit frequentissime maiorum minorumque puerorum prisci decorique moris existimans clarae stirpis indolem sic notescere Suet Ner 7 Tener adhuc necdum matura pueritia circensibus ludis Troiam constantissime favorabiliterque lusit

I Bevezető gondolatok20

c) Venatio31 ndash aacutellatviadalok amelyek soraacuten az aacutellatok vagy egymaacutessal vagy emberekkel kuumlzdoumlttek32

d) Pugna pedestris et equestris ndash csatajelenetek rekonstruaacutelaacutesa hiacuteres csataacutek uacutejrajaacutetszaacutesa amelyek soraacuten taacuteborokat alakiacutetottak ki a circus teruumlleteacuten33

e) Certamen gymnicum vagy athletarum ndash Atleacuteta-versenyek amelyeket Livius tanuacutesaacutega szerint34 előszoumlr Fulvius vezette be rendezett ilyeneket Scaurus35 is majd pedig a sokfeacutele Caesar aacuteltal rendezett laacutetvaacutenyossaacuteg koumlzoumltt is szerepeltek az atleacuteta-versenyek36 A versenyek az alaacutebbi meg-meacuteretteteacuteseket foglaltaacutek magukban futaacutes (cursus δρόμος) birkoacutezaacutes (lucta πάλη) oumlkoumllviacutevaacutes (pugilatus πύγμη) quinquertium (πένταθλον) pancratium (παγκράτιον)

f) Naumachia ndash tengeri csataacutek amelyeket legtoumlbbszoumlr a circusban rendez-tek meg ilyenkor kellő mennyiseacutegű viacutezzel aacuterasztottaacutek el a teruumlletet ah-hoz hogy a hajoacutek uacuteszni tudjanak Augustus volt az első aki erre a ceacutel-ra egy mesterseacuteges tavat (stagnum) aacutesatott ki a Tiberis menteacuten37 Ezen a naumachia vetuson majd csak Titus vaacuteltoztatott38 A tengeri csataacutek (naumachia pugnae navales) megjeleniacuteteacutese egyeacutebkeacutent nagyon kedvelt volt toumlbb maacutes csaacuteszaacuter is előszeretettel rendezett ilyen laacutetvaacutenyossaacutegot39

Megjegyzendő hogy maga Suetonius maacuter Iulius Caesar vitaacutejaacuteban is emliacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat vouml Suet Iul 39 Troiam lusit turma duplex maiorum minorumque puerorum

31 Megjegyzendő hogy a venatio kifejezeacutes elsődleges jelenteacutese vadaacuteszat Ehhez ld a forraacutesok-ban pl Plin N H 6 32 Festa venatione absumi gratissimam eam tigribus elephantisque constare Cic de sen 56 Conditiora facit haec supervacaneis etiam operis aucupium atque venatio Egyezően Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquovenatiorsquo

32 Ld Suet Iul 39 Venationes editae per dies quinque ac novissime pugna divisa in duas acies quingenis peditibus elephantis vicenis tricenis equitibus hinc et inde commissis

33 Vouml Suet Iul 39 Nam quo laxius dimicaretur sublatae metae inque earum locum bina castra exaduersum constituta erant Hasonloacutean meacuteg Suet Dom 4

34 Liv 39 22 Athletarum quoque certamen tum primo Romanis spectaculo fuit et venatio data leonum et pantherarum et prope huius saeculi copia ac varietate ludicrum celebratum est Ez a szoumlvegreacutesz is laacutethatoacutean kiteacuter a venatio keacuterdeacuteseacutere is

35 Vouml Val Max 2 4 7 Athletarum certamen a M Scauri tractum est munifi centia36 Suet Iul 39 Edidit spectacula varii generis munus gladiatorium ludos etiam regionatim

urbe tota et quidem per omnium linguarum histriones item circenses athletas naumachiam [hellip] Athletae stadio ad tempus extructo regione Marti campi certauerunt per triduum

37 Suet Aug 43 [hellip]item navale proelium circa Tiberim cavato solo in quo nunc Caesarum nemus est

38 Suet Tit 7 [hellip] dedit et navale proelium in veteri naumachia [hellip]39 Vouml pl Suet Claud 21 Quin et emissurus Fucinum lacum naumachiam ante commisit Suet

Dom 4 Edidit navales pugnas paene iustarum classium effosso et circumstructo iuxta Tiberim lacu atque inter maximos imbres perspectavit

21I Bevezető gondolatok

Emliacuteteacutesre keruumllnek meacuteg a munera galdiatoria vagyis a gladiaacutetorok (μονομάχοι) aacuteltal megjeleniacutetett harci cselekmeacutenyek A gladiaacutetorok jobbaacutera az amphitheatrumban (esetleg a forumon) a neacutep szoacuterakoztataacutesa ceacuteljaacuteboacutel harcol-tak Eacuterdekes hogy a gladiaacutetorjaacuteteacutekot nem ludusnak hanem munusnak nevez-teacutek Utoacutebbi kifejezeacutes a toumlbbes szaacutemuacute koumltelesseacutegek jelenteacutessel biacuteroacute munia (neacuteha moenia)40 szoacutera vezethető vissza eacutes elsődlegesen maga is valamilyen koumltele-zettseacuteget illetőleg megkiacutevaacutent cselekveacutest jeloumll főkeacutent olyan eacutertelemben amely cselekveacutessel a polgaacuter tartozik az aacutellam iraacutenyaacuteba ekkeacutent ndash mint arra Festus is raacutemutat ndash jelenteacutese ugyanaz mint offi ciumnak41 Mindoumlssze negyedleges jelen-teacutese a szoacutenak az uumlnnepi jaacuteteacutek kuumlloumlnoumlsen pedig az amelyen gladiaacutetorok vet-tek reacuteszt42 A gladiaacutetorok kikeruumllhettek kezdetben a foglyok eacutes a rabszolgaacutek43 koumlzuumll valamint eacuteppiacutegy előfordulhatott hogy szabad ember aacutellt gladiaacutetornak (mint azt Livius is megemliacuteti44) a koumlztaacutersasaacuteg idejeacuten inkaacutebb meacuteg csak az ala-csonyabb neacutepreacutetegek koumlreacuteből utoacutebb a csaacuteszaacuterkorban azonban maacuter a lovagrendi-ek eacutes senatorok mi toumlbb nők is harcoltak az areacutenaacuteban45

40 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomuniarsquo valamint oumlsszeteacuteteleit mint pl communis immunis stb Ld meacuteg HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquomunio2rsquo

41 Vouml Fest 125 18 Oxford Latin Dictionary (1968)s v lsquomunusrsquo HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquomunio3rsquo

42 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomunus4rsquo43 Ennek kapcsaacuten megemliacutetendő hogy a rabszolga ilyen statusa olyanniyra elsődleges volt hogy

pl a szoumlkoumltt rabszolga meacuteg azaacuteltal sem keruumllt ki ura fennhatoacutesaacutega aloacutel hogy gladiaacutetornak aacutellt Vouml Tryph D 11 4 5 (1 disp) Si in harenam fugitivus servus se dederit ne isto quidem periculo discriminis vitae tantum sibi irrogato potestatem domini evitare poterit nam divus Pius rescripsit omnimodo eos dominis suis reddere sive ante pugnam ad bestias sive post pugnam quoniam interdum aut pecunia interversa aut commisso aliquo maiore malefi cio ad fugiendam inquisitionem vel iustitiam animadversionis in harenam se dare mallent Reddi ergo eos oportet

44 Liv 28 21 Marcius inde in barbaros si qui nondum perdomiti erant sub ius dicionemque redigendos missus Scipio Carthaginem ad uota soluenda dis munusque gladiatorium quod mortis causa patris patruique parauerat edendum rediit gladiatorum spectaculum fuit non ex eo genere hominum ex quo lanistis comparare mos est seruorum de catasta ac liberorum qui uenalem sanguinem habent uoluntaria omnis et gratuita opera pugnantium fuit

45 Vouml Suet Aug 43 Ad scaenicas quoque et gladiatorias operas et equitibus Romanis aliquando usus est verum prius quam senatus consulto interdiceretur Ner 12 Munere quod in amphitheatro ligneo regione Martii campi intra anni spatium fabricato dedit neminem occidit ne noxiorum quidem Exhibuit autem ad ferrum etiam quadringentos senatores sescentosque equites Romanos et quosdam fortunae atque existimationis integrae ex isdem ordinibus confectores quoque ferarum et varia harenae ministeria Dom 4 Nam venationes gladiatoresque et noctibus ad lychnuchos nec virorum modo pugnas sed et feminarum Tac Ann 15 32 Spectacula gladiatorum idem annus habuit pari magnifi centia ac priora sed feminarum inlustrium senatorumque plures per arenam foedati sunt

I Bevezető gondolatok22

4 Az auctor-forraacutesok eacuterteacutekeleacutese

Az eddig bemutatott Suetoniustoacutel eacutes Tacitustoacutel szaacutermazoacute szoumlvegek joacutel mutat-jaacutek hogy a kuumlloumlnfeacutele jaacuteteacutekok fontos reacuteszeacutet keacutepezteacutek a roacutemaiak mindennapjai-nak Az ideacutezett textusokboacutel az is kitűnik hogy ezen alkalmakkor sor keruumllhe-tett kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutekok szeacutetosztaacutesaacutera szeacutetszoacuteraacutesaacutera is Az emliacutetett auctoroknaacutel a jaacuteteacutekok rendezeacutese illetve az ajaacutendeacutekosztaacutes jelentős meacuterteacutekben hozzaacutejaacuterul az egyes csaacuteszaacuterok jellemeacutenek preciacutezebb megrajzolaacutesaacutehoz Mindezek alapjaacuten he-lyesnek laacutetszik az a szekunder irodalmi megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a jaacuteteacutekok illetőleg az ajaacutendeacutekosztaacutesok leiacuteraacutesaacutenak elsősorban funkcionaacutelis szerepuumlk volt az adott szemeacutely jobb bemutataacutesaacutet szolgaacuteltaacutek ezek a tudoacutesiacutetaacutesok ekkeacutent megha-taacuterozott ceacutellal szerepelnek a szoumlvegekben46 Ami most maacuter koumlzelebbről az ajaacuten-deacutekosztaacutest mint esemeacutenyt illeti feltűnő lehet ezeknek az ajaacutendeacutekoknak az igen terjedelmes eacutes reacuteszletes felsorolaacutesa amelynek Suetonis munkaacutejaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatoacutek peacuteldaacutei A vonatkozoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia koumlreacutebe tartoz-hattak madarak eacutelelmiszercsomagok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vad-aacutellatokra lehetett bevaacuteltani de előfordult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute jegyek is szeacutetosztaacutesra keruumlltek47 Domitianus csaacuteszaacuterroacutel szoacutelva Suetonius megemliacuteti hogy a szeacutetosztott ajaacutendeacutekok koumlzoumltt peacutenz valamint ke-nyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal zoumlldseacutegekkel tele kosarak is szerepeltek48 Ha most maacuter oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacuteljuk a Suetonius tollaacuteboacutel raacutenk maradt a keacuter-deacutessel foglalkozoacute szoumlvegeket megaacutellapiacutethatoacute hogy mindezeket az ajaacutendeacutekokat mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyakat (congiarium ndash Suet Claud 21 Dom 4 omne ge-nus rerum missilia ndash Suet Dom 4) vagy szeacutetszoacutertaacutek (sparsit et missilia ndash Suet Cal 18 sparsa et populo missilia ndash Suet Ner 11 missilia sparsit ndash Suet Dom 4) vagy kiosztottaacutek (congiaria [hellip] distribuit ndash Suet Claud 21 panaria [hellip] divisit ndash Suet Cal 18 nummorum trecentorum ter dedit plebei sportellis [hellip]

46 Vouml reacuteszletesen GROOT (2008) i m 51 skk Erre tovaacutebbi peacuteldaacutek is hozhatoacutek Suetoniustoacutel Miutaacuten hosszasan iacuter Caligula uralkodaacutesaacutenak egyes epizoacutedszerű esemeacutenyeiről amelyek maacuter-maacuter arra lenneacutenek alkalmasak hogy a csaacuteszaacuter joacute hiacutereacutet keltseacutek hirtelen vaacuteltaacutessal aacutelliacutet-ja bdquoHactenus quasi de principe reliqua ut de monstro narranda suntrdquo (Vouml Suet Cal 22) Hasonloacutekeacuteppen Domitianus kapcsaacuten egyfelől raacutemutat hogy baacuter koraacutebban egyaacuteltalaacuten nem fog-lalkozott a koumllteacuteszettel keacutesőbb pedig kifejezetten megvetette meacutegis ndash mintegy szereacutenyseacutege jelekeacutent ndash uacutegy tett mint aki a koumllteacuteszet nagy rajongoacuteja lenne (Dom 2 bdquoSimulavit et ipse mire modestiam in primisque poeticae studium tam insuentum antea sibi quam postea spretum et abiectum recitavitque etiam publicerdquo) Ugyanakkor az aacuteltala rendezett versenyek koumlzoumltt Suetonis megemliacuteti a proacutezaversenyeket amelyen a csaacuteszaacuter maga elnoumlkoumllt (Suet Dom 4)

47 Suet Ner 11 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquotesserarsquo PERNICE (1884) i m 107 eacutes 110ndash111 BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2109

48 Suet Dom 4 Vouml FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoopsoniumrsquo

23I Bevezető gondolatok

distributis ndash Suet Dom 4) Abboacutel a teacutenyből eredően hogy Suetonius toumlbb he-lyen foglalkozik a csaacuteszaacuterok aacuteltal rendezett uumlnnepi jaacuteteacutekok reacuteszletes bemutataacutesaacute-val neacutemely esetben aproacuteleacutekosan bemutatva hogy milyen adomaacutenyok keruumlltek szeacutetosztaacutesra illetőleg neacutehol azt is hogy egyik vagy maacutesik neacutepreacutetegnek milyen formaacuteban kedvezett a csaacuteszaacuter49 koumlrvonalazhatoacutenak laacutetszik egy olyan neacutezet amely szerint a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek politikai motivaacutecioacuteja volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak50 Erre azeacutert kuumlloumlnoumlsen fontos raacutemutatni mert Gedeon Magdolna az antik Roacutema sport- eacutes egyeacuteb rendezveacutenyeivel valamint az ezekhez kapcsoloacutedoacute tovaacutebbi keacuterdeacutesekkel foglalkozoacute munkaacutejaacuteban a tesserae toumlmegbe szoacuteraacutesa kapcsaacuten helyesen mutat raacute arra hogy a iactus missilium megeacuterteacuteseacutehez az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes ceacuteljaacutet kell szem előtt tartani51 Eme propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok ma-gatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi52

5 A bdquopanem et circensesrdquo-elv mint retorikai τόπος

A kifejezeacutes eredetileg a roacutemai koumlltő Iuvenalis tollaacuteboacutel szaacutermazik aki olyankeacutent hivatkozik a bdquokenyeret eacutes cirkusztrdquo kifejezeacutesre mint az egyetlen dologra ami a politikai reacuteszveacutetel lehetőseacutegeacutevel mintegy szuumlleteacutesi előjogkeacutent biacuteroacute roacutemai lakos-saacutegot meacuteg egyaacuteltalaacuten keacutepes lekoumltni53

Iuv Sat 10 77-81Iam pridem ex quo suffragia nulli vendimus effudit curas nam qui dabat olim imperium fasces legiones omnia nunc se continet atque duas tantum res anxius optat panem et circenses

49 Ld pl Domitianus vitaacutejaacuteban bdquo[hellip] quia pars maior [ti missiliarum ndash EJ] intra popularia decidebat quinquagenas tesseras in singulos cuneos equestris ac senatorii ordinis pronuntiavitrdquo (Suet Dom 4)

50 GROOT (2008) i m 307ndash30851 GEDEON (2005) i m 13752 Mommsen raacutemutat hogy a jaacuteteacutekok a kiraacutelykorban szakraacutelis ceacutelzatuacuteak voltak Vouml MOMMSEN

(1879) i m 42 skk Csak a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban vaacuteltozott meg a jaacuteteacutekok ceacutelja eacutes jelentőseacutege hiszen ekkor a Iuppiternek ajaacutenlott rendkiacutevuumlli fogadalmi jaacuteteacutekokon kiacutevuumll a magistratusok is eacutevente rendeztek jaacuteteacutekokat amelyek hagyomaacutenya a kiraacutelykorra vezethető vissza Vouml GEDEON (2005) i m 14 eacutes 18 BERNSTEIN (1998) i m 13 51 eacutes 77

53 Megjegyzendő hogy Marcus Aurelius csaacuteszaacuter nevelője Fronto is kritikus eacutellel utal erre a jelen-seacutegre Vouml Princ hist 18 bdquoEx summa civilis scientiae ratione sumpta videntur ne histrionum quidem ceterorumque scaenae aut circi aut harenae artifi cum indiligentem principem fuisse ut qui sciret populum Romanum duabus praecipue rebus annona et spectaculis teneri [hellip]rdquo

I Bevezető gondolatok24

A szoumlvegből kitűnik hogy a koumlltő oumlsszesseacutegeacuteben neacutemikeacutepp megveteacutessel szoacutel koraacutenak roacutemai taacutersadalmaacuteroacutel oumlsszehasonliacutetva a reacutegi időket koraacutenak hanyatloacute felfogaacutesaacuteval amiacuteg egykor a roacutemai polgaacuter szavazata nem volt aacuteruba bocsaacutethatoacute addig Iuvenalis koraacutera a polgaacuterok toumlbbseacutegeacutet mindoumlssze keacutet dolog eacuterdekelte csu-paacuten ndash az ingyen buacuteza eacutes a szoacuterakozaacutes lehetőseacutege A politikusok szaacutemaacutera e kettő csupaacuten a politikai hatalom noumlveleacuteseacutenek egy eszkoumlze volt54 Meacutegoly roumlviden szoacutel-va is a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok keacuterdeacuteseacuteről le kell szoumlgezni hogy a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak jaacuteteacutekai sok tekintetben előfutaacuterai voltak ugyan a principaacutetus rendezveacutenyeinek meacutegis a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak ilyen rendezveacutenyei az uumlnnepi jaacuteteacutekok toumlrteacuteneteacuteben oumlnaacutelloacute iraacutenyvonalat is keacutepviselnek55 A nyilvaacutenos jaacuteteacutekok szolgaacutelhattaacutek egyes csoportok vagy akaacuter egyeacutenek politikai ceacutelkitűzeacuteseit56 a keacutesőbbiekben pedig ha jelkeacutepesen is de alkalmasak voltak a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megjeleniacuteteacuteseacutere is57 A korra jellemző taacutersadalmi gyakorlat szerint a gazdagok egyfajta moraacutelis koumltelesseacutege volt a toumlmegek reacuteszelteteacutese sajaacutet szerencseacutejuumlkből iacutegy egyfajta taacuter-sadalmi koumltelezettseacutegeacute vaacutelt az elit szaacutemaacutera a jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacutet fuumlggetlenuumll attoacutel hogy kinek a szervezeacuteseacuteben keruumlltek megrendezeacutesre A jaacuteteacutekok kereteacute-ben gyakorolt bőkezűseacuteg ndash mintegy az euergetizmus megnyilvaacutenulaacutesa ndash egy-felől a fontosabb magistratusi tisztseacutegek betoumllteacutese koumlreacuteben is elengedhetetlen szerepet jaacutetszott58 maacutesfelől pedig a csaacuteszaacuterok ndash ha uacutegy tetszik ndash mint kommu-nikaacutecioacutes eszkoumlzt alkalmaztaacutek sajaacutet hatalmuk megerősiacuteteacuteseacutere neacutepszerűseacuteguumlk noumlveleacuteseacutere vagy egyes csoportok olyan jellegű befolyaacutesolaacutesaacutera amely a ha-talomgyakorlaacutes soraacuten keacutesőbb is hasznos lehetett59 Suetonius leiacuteraacutesai alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy az euergetizmus konkreacutet megnyilvaacutenulaacutesi eszkoumlze a csaacute-szaacuterkorban a panem et circenses elvben oumlltoumltt testet Akaacuter a koumlztaacutersasaacuteg kori elit akaacuter a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok annaacutel is in-kaacutebb megfelelő sziacutenteacuteruumll szolgaacutelhattak mivel nagyban-egeacuteszben a teljes roacutemai taacutersadalom keacutepviseltette magaacutet ezeken a rendezveacutenyeken60 Mind a koumlztaacutersa-saacuteg koraacutenak elitje mind a csaacuteszaacuterok szaacutemaacutera a jaacuteteacutekok kommunikaacutecioacutes ceacutelo-kat szolgaacuteltak joacutel lehetett hasznaacutelni ezeket a rendezveacutenyeket a politikai karrier

54 Ilyen hangveacutetellel DODGE (1999) i m 205 POTTER (1999) i m 324 Ezzel egyezően utal erre a probleacutemaacutera az oacutekereszteacuteny iacuteroacute Tertullianus is (vouml Tert De Spect 1 1 eacutes 5 7) aki egyene-sen baacutelvaacutenyimaacutedaacutesnak (idololatria) minősiacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat Vouml HARMON (1988) i m 237

55 BERNSTEIN (1998) i m 1356 Ehhez a győzelmi jaacuteteacutekok vonatkozaacutesaacuteban ld BERNSTEIN (1998) i m 280 a magasabb

magistratusi tisztseacuteg betoumllteacuteseacutere vonatkozoacutean BERNSTEIN (1998) i m 281 eacutes GEDEON (2005) i m 22

57 GROOT (2008) i m 305ndash306 307ndash308 eacutes 31158 TONER (1995) i m 12559 GROOT (2008) i m 306ndash30760 GROOT (2008) i m 307ndash308 Ezzel egyezően BERNSTEIN (1998) i m 300

25I Bevezető gondolatok

előmozdiacutetaacutesaacutera vagy a politikai neacutezetek nyilvaacutenvaloacutevaacute teacuteteleacutere ndash akaacuterhogy is a ceacutel a favor populi megszerzeacutese volt61 Ennek legjobb peacuteldaacuteja Suetoniusnaacutel a Claudius-vitaacuteban szereplő hosszabb textus

Suet Claud 21Congiaria populo saepius distribuit Spectacula quoque complura et magnifi ca edidit non usitata modo ac solitis locis sed et commenticia et ex antiquitate repetita et ubi praeterea nemo ante eum Ludos dedicationis Pompeiani theatri quod ambustum restitverat e tribunali posito in orchestra commisit cum prius apud superiores aedes supplicasset perque mediam caueam sedentibus ac silentibus cunctis descendisset Fecit et saeculares [] Circenses freqventer etiam in Vaticano commisit nonnumquam interiecta per quinos missus venatione Circo vero maximo marmoreis carceribus auratisque metis quae utraque et tofi na ac lignea antea fverant exculto propria senatoribus constituit loca promiscue spectare solitis ac super quadrigarum certamina Troiae lusum [hellip] Gladiatoria munera plurifariam ac multiplicia exhibuit [hellip] et breve dierumque paucorum quodque appellare coepit bdquosportulamrdquo quia primum daturus edixerat velut ad subitam condictamque cenulam invitare se populum Nec ullo spectaculi genere communior aut remissior erat adeo ut oblatos victoribus aureos prolata sinistra pariter cum vulgo voce digitisque numeraret ac saepe hortando rogandoque ad hilaritatem homines provocaret dominos identidem appellans immixtis interdum frigidis et arcessitis iocis qualis est ut cum Palumbum postulantibus daturum se promisit si captus esset Illud plane quantumvis salubriter et in tempore cum essedario pro quo quattuor fi li deprecabantur magno omnium fauore indulsisset rudem tabulam ilico misit admonens populum quanto opere liberos suscipere deberet quos videret et gladiatori praesidio gratiaeque esse Edidit et in Martio campo expugnationem direptionemque oppidi ad imaginem bellicam et deditionem Britanniae regum praeseditque paludatus

Suetonius elmeseacuteli hogy Claudius gyakorta osztogatott adomaacutenyokat a neacutep-nek illetőleg megannyi nagyszerű sziacutenjaacuteteacutekot rendezett Ezek koumlzoumltt volt olyan amelyet az emberek maacuter reacutegtől fogva ismertek eacutes lebonyoliacutetaacutesukra a meg-szokott helyeken keruumllt sor ugyanakkor uacutejakat is kieszelt vagy eacuteppen egye-seket feluacutejiacutetott a reacutegi idők laacutetvaacutenyossaacutegai koumlzuumll meacuteghozzaacute olyan helysziacutenen ahol előtte meacuteg nem rendeztek semmit Anekdota-szerűen keruumll megemliacuteteacutesre

61 GROOT (2008) i m 311 eacutes 313 BERNSTEIN (1998) i m 300

I Bevezető gondolatok26

hogy rendezett jaacuteteacutekokat a tűz martaleacutekaacutevaacute vaacutelt Pompeius-sziacutenhaacutez helyreaacutelliacutetaacute-saacutenak tiszteleteacutere ahol maga elnoumlkoumllt eacutes mutatott be aacuteldozatot a sziacutenhaacutez foumlloumltt emelt templomban Megrendezte az eacutevszaacutezados jaacuteteacutekokat is62 illetőleg cirku-szi jaacuteteacutekokat a Vaticanuson amelyek koumlzeacute be-beiktatott egy-egy aacutellathajszaacutet is Suetonius ndash talaacuten lovagrendi koumltődeacuteseacuteből eredően ndash kuumlloumln kiemeli azt is hogy a Circus Maximusban kuumlloumln uumllőhelyet jeloumllt ki a senatoroknak iacutegy nem kellett toumlbbeacute a koumlzoumlnseacuteg koumlzoumltt elvegyuumllve helyet foglalniuk A kocsiversenyeken kiacute-vuumll troacutejai jaacuteteacutekokat aacutellatviadalokat is rendezett eacuteppiacutegy szaacutemos igen vaacuteltozatos gladiaacutetori viadalt Mi toumlbb meacuteg egy soron kiacutevuumlli roumlvid sportula nevű csak neacute-haacuteny napig tartoacute jaacuteteacutekot amelyre első alkalommal akkeacutent hiacutevta meg az embe-reket mint valami gyorsan oumlsszeuumltoumltt vacsoraacutera Előadatta tovaacutebbaacute egy vaacuteros meghoacutediacutetaacutesaacutet eacutes kifosztaacutesaacutet megjeleniacutető harci jaacuteteacutekot a Mars-mezőn valamint egy jelenetet Britannia kiraacutelyainak behoacutedolaacutesaacuteroacutel Mindezek a leiacuteraacutesok roumlvid toumlrteacutenetek anekdotaacutek minden bizonnyal kedvező sziacutenben igyekeznek feltuumlntet-ni a csaacuteszaacutert akinek suetoniusi vitaacuteja ndash mint az fentebb maacuter laacutethatoacute volt ndash meg-lehetősen dodonai joacutellehet a csaacuteszaacuterportreacute oumlsszesseacutegeacuteben negatiacutev meacutegis szaacute-mos olyan elem olvashatoacute ebben a De vita Caesarum eme koumlnyveacuteben amely jelentős meacuterteacutekben aacuternyalja a keacutepet Ekkeacutent lehet neacutemi alapja annak az aacutelliacute-taacutesnak hogy a szoumlvegek alapjaacuten a csaacuteszaacuter toumlrekedett arra hogy Roacutema neacutepeacutevel valoacute talaacutelkozaacutesai soraacuten joacute benyomaacutest keltsen Ilyen a favor populi megszerzeacute-seacutere iraacutenyuloacute toumlrekveacutes megnyilvaacutenulaacutesakeacutent eacuterteacutekelhetők azok a roumlvid maacuter-maacuter eacutelőkeacutepeket ideacutező toumlrteacutenetek amelyekben Suetonius leiacuterja mikeacutent szaacutemolta le a csaacuteszaacuter az aranyakat a győzteseknek bal keze ujjain hangosan olvasva azokat Megtudhatjuk azt is hogyan biztatgatta eacutes keacuterdezgette az embereket mikeacutent bizalmaskodott veluumlk uacuternak szoacuteliacutetva őket eacutes iacutegy tovaacutebb Szinte a pietas meg-nyilvaacutenulaacutesa hogy felmentette a szolgaacutelat aloacutel azt a kocsihajtoacutet akinek fi ai kouml-nyoumlroumlgtek hozzaacute ndash maga Suetonius is ceacutelszerűnek eacutes egeacuteszseacutegesnek (salubriter) iacuteteacuteli a csaacuteszaacuter magatartaacutesaacutet eacutes a jelenlevők helyesleacutese is ezt taacutemasztja alaacute

Ehhez hasonloacute egy a Titus uralkodaacutesaacutet bemutatoacute roumlvidebb koumlnyvből szaacuter-mazoacute toumlredeacutek

Suet Tit 7 Praeter saevitiam suspecta in eo etiam luxuria erat quod ad mediam noctem comissationem cum profusissimo quoque familiarum extenderet [hellip] suspecta rapacitas [hellip] deinque propalam alium Neronem et opinabantur et praedicabant At illi ea fama pro bono cessit conversaque est in maximas laudes neque vitio ullo reperto

62 Minthogy a ludi saeculares megrendezeacuteseacutere maacuter Augustus alatt sor keruumllt iacutegy eleacuteggeacute meg-mosolyogtatoacute lehetett az a reklaacutemszoumlveg hogy ilyet meacuteg senki sem laacutetott (quos nec spectasset quisquam nec spectaturus esset) minthogy mind a reacutesztvevők mind a sziacuteneacuteszek koumlzoumltt volt olyan akik mindkettőben koumlzreműkoumldtek Vouml Suet Claud 21

27I Bevezető gondolatok

et contra virtutibus summis Convivia instituit iucunda magis quam profusa Amicos elegit quibus etiam post eum principes ut et sibi et rei publicae necessariis adquieverunt [hellip] Et tamen nemine ante se munifi centia minor amphitheatro dedicato thermisque iuxta celeriter exstructis munus edidit apparatissimum largissimusque dedit et navale proelium in veteri naumachia ibidem et gladiatores atque uno die quinque milia omne genus ferarum

Ebből a vita-reacuteszletből kideruumll hogy kortaacutersai meacuteg csaacuteszaacuterraacute vaacutelasztaacutesa előtt akkeacutent laacutettaacutek Titust mint kegyetlen duhaj termeacuteszetű eacutes kapzsi szemeacutelyt mi toumlbb nyiacuteltan uacutegy tekintettek raacute mint a maacutesodik Neroacutera eacutes ekkeacutent is nevezteacutek Ez a hiacuterneacutev azutaacuten a csaacuteszaacuterraacute vaacutelasztaacutest koumlvetően hasznaacutera vaacutelt az uacutej uralko-doacutenak minthogy a sok szidalom troacutenraleacutepeacuteseacutet koumlvetően csupa dicseacuteretteacute vaacutelto-zott Keacutesőbb maacuter nemcsak hogy hibaacutet nem talaacuteltak benne hanem egyenesen a legnemesebb ereacutenyekkel ruhaacuteztaacutek fel Az aacuteltala rendezett lakomaacutekat a zabolaacutet-lan pazarloacute (profusa) helyett inkaacutebb a kellemes (iucunda) jelzővel illetteacutek Az aacuteltala vaacutelasztott baraacutetok mind az őt koumlvető uralkodoacuteknak mind pedig az aacutellam szaacutemaacutera egyaraacutent hasznaacutera vaacuteltak Bőkezűseacuteg dolgaacuteban ugyanakkor elődei nem tudtaacutek feluumllmuacutelni Az Amphitheatrum felszenteleacuteseacutet koumlvetően mellette fuumlrdő-ket eacutepiacutettetett eacutes pompaacutes lakomaacutet adott A reacutegi naumachia helyeacuten uacutej tengeri csa-tajelenetet (navale proelium) rendezett tovaacutebbaacute gladiaacutetori jaacuteteacutekot majd egyet-len napon oumltezer kuumlloumlnfeacutele vadaacutellattal aacutellatviadalt

Az utoacutebbi textus kapcsaacuten joacutel laacutetszik hogy itt az alapvetően negatiacutev sziacutenben feltűnő csaacuteszaacuter egyes fi atalkori tulajdonsaacutegai troacutenra leacutepeacutese utaacuten pozitiacutevumkeacutent jelennek meg Ezek koumlzoumltt emliacutetettnek a jaacuteteacutekok laacutetvaacutenyossaacutegok rendezeacuteseacutevel kapcsolatos szokaacutesok is Ugyan koumlltseacuteges moacutedja volt ez a koumlzoumlnseacuteg befolyaacutesolaacute-saacutenak hiszen a koumlltseacutegek legalaacutebb egy reacuteszeacutet az aacutellta aki a jaacuteteacutekokat rendezte meacutegis oumlsszesseacutegeacuteben megeacuterhette hiszen a toumlmeg aacuteltali uumlnnepeltseacuteg a neacutepsze-rűseacuteg mutatoacutejakeacutent szolgaacutelt63 Mindezen megfontolaacutesok utaacuten egy koumlvetkező leacute-peacutesben eacuterdemes lehet a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet csak jogi szempontboacutel a jogi forraacutesokban megvizsgaacutelni

6 A iactus missilium a jogi forraacutesokban

A szekunder irodalom koumlreacuteben ezt a teacutenyaacutellaacutest a szerzők nagy reacutesze ndash a iactus missiliumra vonatkozoacute szoumlvegeknek a forraacutesokban elfoglalt helye64 alapjaacuten ndash kouml-

63 BERNSTEIN (1998) i m 300 eacutes 311 GROOT (2008) i m 313ndash314 DODGE (1999) i m 205 GEDEON (2005) i m 16ndash18

64 Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46 A iustinianusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute szoumlveg tar-

I Bevezető gondolatok28

zelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent (traditio in incertam personam) fogja fel holott az elnevezeacutes egy nagyban-egeacuteszben esetleges vaacutelasztaacuteson alapul

Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott)Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce qui missilia iactat in vulgus ignorat enim quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia vult quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi cit

A szoumlveg a 41 koumlnyv 7 titulusaacuteban a tulajdon megszerzeacuteseacutevel foglalkozoacute veacute-lemeacutenyek koumlzoumltt szerepel eacutes elvi eacutellel arroacutel szoacutel hogy neacutemely esetekben a tu-lajdonos előre nem meghataacuterozott szemeacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarata is aacutetvi-szi a dolog tulajdonaacutet Ennek peacuteldaacutejakeacutent szerepel itt a kuumlloumlnfeacutele jaacuteteacutekok soraacuten a missilia neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesa mondvaacuten hogy aki elszoacuterja a missiliaacutet azt akarja hogy mindenki amit elkapott az az oumlveacute legyen Mind a most ideacutezett Gaius-hely mind pedig ennek a iustinianusi Instituacutecioacutekban megtalaacutelhatoacute ekvivalen-se a keacutesőbbiekben reacuteszletesen is elemzeacutesre keruumll iacutegy ehelyuumltt megeleacutegszuumlnk csak a keacutet locus emliacuteteacuteseacutevel Ugyanakkor maacuter ezen a ponton joggal meruumll fel a keacuterdeacutes hogy elkeacutepzelhető-e egy a hagyomaacutenyos neacutezettől elteacuterő felfogaacutes alaacute-taacutemasztaacutesa Ugyanis a iactus missiliumnak a tulajdon-traditio koumlreacutebe toumlrteacutenő utalaacutesa ndash legalaacutebbis a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute alapvető koumlvetelmeacutenyek is-mereteacuteben ndash nem mentes a dogmatikai kihiacutevaacutesoktoacutel ekkeacutent felvethető hogy a iactus missilium a traditio in incertam personam teacutenyaacutellaacutesaacutehoz keacutepest inkaacutebb egy oumlsszetett egyszerre toumlbb tulajdonszerzeacutesi moacutedot feloumllelő komplex teacutenyaacutel-laacutesnak tekintendő A traditio in incertam personam keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacute keacutetely alapja Pomponius egy Digesta-beli veacutelemeacutenye amely szerint az a dolog ame-lyet valaki maacutes elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash vagyis az elha-gyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t sicuti cum quis aes sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae voluerit eas esse tamen eius fi erent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul intellegitur voluisse alicuius fi eri

A jogtudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt elszoacuter (aes sparserit) vagy madarakat enged szabadon (aves amiserit) baacutermennyire is akarja hogy azt egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozatott szemeacutely megszerezze meacutegis az lesz

talmilag megegyezik a Digesta Gaius-textusaacuteval

29I Bevezető gondolatok

a tulajdonosa akihez a szerencse sodorja (cui casus tulerit ea) tehaacutet azeacute lesz aki a veacuteletlen folytaacuten teacutenylegesen megszerzi azt A tulajdonszerzeacutes lehetőseacute-geacutet Pomponius azzal magyaraacutezza hogy amikor az eredeti tulajdonos elhagyta a dolgot maga is azt akarta hogy a dolog valakieacute legyen A szoumlvegben szere-pel tehaacutet egy aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű elvi aacutelliacutetaacutes amely a veacutelemeacuteny normatiacutev mag-jaacutet alkotja ezt koumlvetően pedig a jogaacuteszi veacutelemeacuteny maacuter keacutet feltehetően konkreacutet gyakorlati esetre foacutekuszaacutel peacutenz elszoacuteraacutesa valamint madarak szabadon enge-deacutese Amikor Pomponius arroacutel iacuter hogy baacutermennyire is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely hogy a peacutenzt helyesebben az egyes peacutenzdarabokat (erre utal a toumlbbes szaacutemuacute neacutevmaacutes eas) valaki megszerezze hiaacutebavaloacute a meghataacuterozatlan szemeacutely-re (incerta persona) iraacutenyuloacute akarata tulajdonszerzeacutes csak akkor koumlvetkezik be amikor a peacutenzdarabot valaki ndash ebben az eacutertelemben tehaacutet maacuter egy konkreacutet szemeacutely ndash tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal birtokba veszi Jogi szempontboacutel rele-vaacutens viszony első tekintetre a peacutenzt elszoacuteroacute eacutes az azt megszerző szemeacutely koumlzoumltt joumln leacutetre mindez azonban csupaacuten a laacutetszat minthogy Pomponius kifejezetten raacutemutat hogy a peacutenz azeacute lesz akihez azt a szerencse sodorja Iacutegy tehaacutet a meg-szerző szemeacutelye az elszoacuteraacutes pillanataacuteban bizonytalan csak a casus koumlzbejoumltte konkretizaacutelja azt Mindennek indokaacutet Pomponius pedig abban laacutetja hogy ami-kor valaki elhagy egy dolgot azt akarja hogy egy maacutesik szemeacutely megszerezze azt Baacuter a jelen indokolaacutes elsőre nagyon logikusnak laacutetszik koumlzel sem biztos hogy minden esetben igaz hiszen a jogtudoacutes a peacutenzt szoacuteroacute szemeacutelynek a hely-zethez valoacute belső teljesen szubjektiacutev eacutes ndash tegyuumlk hozzaacute ndash sok esetben keacutepleacute-keny alakiacutethatoacute eacutes alakuloacute viszonyulaacutesaacutet igyekszik objektivizaacutelni A csaacuteszaacuterok aacuteltali ajaacutendeacutekosztaacutessal eacutes a nyilvaacutenos jaacuteteacutekokkal foglalkozoacute primer forraacutesanyag eacuterteacutekeleacutese eacutes a vonatkozoacute szekunder irodalom aacutettekinteacutese alapjaacuten megaacutellapiacutet-hatoacute hogy az emliacutetett jaacuteteacutekok eacutes az ezek kereteacuteben toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes fő-keacutent inkaacutebb valamely politikai előny megszerzeacuteseacutere toumlrekveacutes eszkoumlzei voltak a panem et circenses elv eacutegisze alatt Az emliacutetett előnyoumlk konkreacutetan igen sokfeacute-le formaacutet oumllthettek kezdve a vaacutelasztaacutesi neacutepszerűseacutegre toumlrekveacutestől egeacuteszen ad-dig hogy egyes csaacuteszaacuterok egyfajta bdquokommunikaacutecioacutes eszkoumlztrdquo laacutettak az ajaacuten-deacutekosztaacutesban Mindezekkel egybevetve Pomponius eacuterveleacuteseacutet amely szerint aki a peacutenzt elszoacuterja minden esetben azt is szeretneacute egyszersmind hogy valaki annak a tulajdonosa legyen azt lehet mondani hogy a neves jogaacutesz aacuteltal keacutep-viselt veacutelemeacuteny talaacuten nem minden esetben koumlvetkezett be Ezen a ponton deruumll ki mieacutert is volt szuumlkseacuteges az irodalmi forraacutesok aacutettekinteacutese ugyanis meglaacutetaacute-sunk szerint az ezekből nyerhető informaacutecioacutek mindenkeacuteppen kiegeacutesziacuteti-aacuternyal-ja a jogi forraacutesok neacutemikeacutepp bdquoszoumlgletesrdquo megkoumlzeliacuteteacutes Az auctor-forraacutesok fi -gyelembeveacuteteleacutevel lehetőveacute vaacutelik hogy a realista szemleacuteletből induljunk ki Az ajaacutendeacutektaacutergyakat elszoacuteroacute szemeacutely tudata elsősorban a meggyőzeacutesre a neacutepsze-rűseacutegkelteacutesre iraacutenyul keacutetseacuteges hogy az ajaacutendeacutekok jogi sorsaacutenak keacuterdeacutese egy-aacuteltalaacuten felmeruumll-e benne eacutes ha igen akkor is legfeljebb addig terjedt hogy az

I Bevezető gondolatok30

adott dolgot nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani mert a szeacutetosztaacutesboacutel nagyobb előnye szaacutermazhat Iacutegy neacutezetuumlnk szerint nem kizaacutert ugyan aacutem keveacutesseacute valoacutesziacute-nű a Pomponius aacuteltal leiacutert ceacutelzatos viselkedeacutes valaki azeacutert hagyja el a dolgaacutet hogy az maacuteseacute lehessen65 Mindezek alapjaacuten gyaniacutethatoacute hogy Pomponius veacutele-meacutenye sok esetben olyan gondolatokat igyekszik az ajaacutendeacutekokat elszoacuteroacute sze-meacutely fejeacutebe uumlltetni amelyek igazaacuteboacutel nincsenek is ott A szoumlveg eacuterzeacutekelhetően leginkaacutebb vitathatoacute fordulata a quamvis ndash ea koumlzoumltti szoumlvegreacutesz amelynek kouml-reacuteben logikusan csak arroacutel lehet szoacute hogy nem elegendő a tulajdonszerzeacuteshez a dolog eredeti tulajdonosaacutenak abbeacuteli akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki birtokba vegye A quamvis eacutes a tamen kifeje-zeacutesek a hivatkozott szoumlvegreacuteszben egymaacutesra vonatkoznak a keacutet kifejezeacutes aacuteltal bevezetett gondolat koumlzoumltti ellenteacutet aacuteltaluk teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik az em-liacutetett cselekveacutes nem valoacutesiacutet meg traditioacutet mivel ehhez szuumlkseacuteges lenne az hogy a ceacutelszemeacutely megszerezze a dolgot Maacuterpedig az incerta persona eacutes a cui casus tulerit ea fordulatok arra engednek koumlvetkeztetni hogy itt traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ehelyuumltt szuumlkseacuteges hivatkozni Paulus egyik veacutelemeacutenyeacutere

Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed) Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur66

A traditio roacutemai jogban egy dolog formaacutetlan aacutetadaacutesaacutet jelentette amely aacutel-tal elsődlegesen a dolog birtokaacutenak aacutetruhaacutezaacutesa koumlvetkezett be A traditio akkor vitte aacutet az aacutetadott dolog tulajdonaacutet is ha a traditio taacutergya res nec mancipi volt az aacutetadoacute maga is tulajdonos volt valamint ha az aacutetruhaacutezoacute aacutet akarta adni a do-log tulajdonaacutet a megszerző pedig meg akarta szerezni azt aminek legjobb bi-zonyiacuteteacuteka hogy fennforgott valamely a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas iusta causa traditionis67 Ennek alapja a forraacutesokban fellelhető ama neacutezet amely sze-

65 A madarak szabadon engedeacutese koumlreacuteben ugyan a fenti eacuterveleacutes meacuteg csak-csak hihetőnek tűnik valaki olyan megfontolaacutesboacutel engedi szabadon a koraacutebban fogsaacutegban tartott madarait hogy azok adandoacute alkalommal akaacuter maacuteseacute is lehessenek Persze ez sem felteacutetlenuumll igaz hiszen a joacute-zan eacutesz eacutepp nem ezt diktaacutelnaacute sokkal inkaacutebb azt hogy valaki azeacutert engedje szabadon az addig fogsaacutegban tartott madarait mert azt szeretneacute hogy azok szabadok legyenek

66 Egyes szerzők jelzik hogy a praecesserit kifejezeacutes helyeacutere a processerit szerencseacutesebb lenne főkeacutent mert nem minden esetben igaz ama aacutelliacutetaacutes hogy a causa megelőzi a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest Vouml MIQUEL (1963) i m 237ndash238 GORDON (1989) i m 125ndash126

67 BONFANTE (1968) i m 203 SCHULZ (1951) i m 349 KASER (19712) i m 139 eacutes 416 DIOacuteSDI (1970) i m 139 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156 MAYER-MALY (19992) i m 74 SANFILIPPO (200210) i m 210 BESSENYŐ (20104) i m 339 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL (20107) i m 58

31I Bevezető gondolatok

rint a puszta traditio nem elegendő a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz az csak abban az esetben szaacutell aacutet ha adaacutesveacutetel vagy egyeacuteb maacutes iusta causa (csere ajaacutendeacutekozaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln teljesiacuteteacutes stb) tehaacutet valamilyen koumltelmi jogi jogvi-szony alapjaacuten keruumllt sor az aacutetadaacutesra68 A iusta causa traditionis koumlzponti mo-mentuma tehaacutet egy a felek koumlzoumltti megegyezeacutes a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes jogi ceacuteljaacutera vonatkozoacutean vagyis az aacutetadaacutes egy olyan joguumlgylet alapjaacuten kell hogy megtoumlr-teacutenjen amelynek magaacutenak is az a ceacutelja hogy az aacutetadoacute a megszerzőre a dolog tulajdonaacutet is aacutetruhaacutezza69 A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti kapcso-lat keacutetiraacutenyuacute Egyfelől a jogciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz70 maacutesfelől azonban a puszta aacutetadaacutes teacutenye csak akkor ke-letkeztet tulajdont ha arra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor Ez utoacutebbi alaacute-taacutemasztaacutesakeacutent szolgaacutelhat az ideacutezett Digesta-textus A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti eme kapcsolat haacutettereacuteben az aacutell hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera teacutenylegesen csak akkor keruumllhet sor ha az aacutetadoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt akarat-egyseacuteg aacutell fenn ebben a tekintetben vagyis az aacutetadoacute akarata a tulajdon aacutetruhaacute-zaacutesaacutera a megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell hogy iraacutenyul-jon71 Ez az akarategyseacuteg azonban a kuumllvilaacutegban nem koumlzvetlenuumll jelenik meg hanem a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyuumlttesen enged koumlvetkeztetni a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacutegre72 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor

68 Leacutenyegeacuteben erről tudoacutesiacutet Gaius is amikor leiacuterja hogy az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy egyeacuteb maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog a megszerző tulajdonaacuteba keruumll felteacuteve hogy az aacutetadoacute tulajdonos volt A tulajdon az aacutetadaacutes reacuteveacuten meacutegis csak akkor szaacutell aacutet ha arra ex iusta causa keruumll sor Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7 Ehhez ld meacuteg BENEDEK (1959) i m 18 KASER (19712) i m 417 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156ndash157 BENEDEK (1988) i m 68ndash70 MAYER-MALY (19992) i m 75 BENEDEK ndash POacuteKECZ KOVAacuteCS (2013) i m 192ndash193

69 BONFANTE (1968) i m 205 eacutes 242 SCHULZ (1951) i m 350 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 33070 Ez expressis verbis megjelenik Diocletianus egyik rendeleteacuteben (Diocl C 2 30 20) de

ugyaniacutegy kiolvashatoacute peacuteldaacuteul Ulpianus egyes az adaacutesveacutetellel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeiből is (vouml Ulp D 19 1 1 pr [28 ad Sab] Ulp D eod 11 2 [32 ad ed]

71 Ebben az eacutertelemben Benedek is utal a causa szoacute ilyen jelenteacutestartalmaacutera Vouml BENEDEK (1959) i m 4

72 Ehhez ld meacuteg BONFANTE (1968) i m 234 BENEDEK (1959) i m 20 BESSENYŐ (20104) i m 339ndash340 Bessenyő Andraacutes utal arra is hogy a koumlzeacutepkorban a feleknek ezt az akarategyseacutegeacutet animus transferrendi et accipiendi dominii neacutevvel illetteacutek Reacuteszletesen ld BESSENYŐ (20104) i m 339 Megjegyzendő hogy eacuteppen az akarategyseacuteg keacuterdeacutese okozott tovaacutebbi probleacutemaacutekat a forraacutesok alapjaacuten ugyanis aacutelliacutethatoacute hogy aacutetszaacutellt a tulajdon akkor is ha a traditio mellett csak causa putativa szerepelt Ennek egyik peacuteldaacuteja a forraacutesokban amikor a peacutenzaacutetadaacutesra akkeacutent keruumll sor hogy az egyik feacutel tartozaacutes kiegyenliacuteteacutese ciacutemeacuten adja azt a maacutesik pedig koumllcsoumln gya-naacutent veszi aacutet (vouml Ulp D 12 1 18 pr [7 disp]) Ehhez hasonloacute esetek amikor az egyik feacutel uacutegy veacuteli hogy ex testamento koumlteles egy ingatlan aacutetadaacutesaacutera miacuteg a maacutesik feacutel szerint az ingat-lan aacutetadaacutesaacutera ex stipulatu keruumllt sor illetve amikor az egyik feacutel szerint a peacutenzaacutetadaacutes donandi gratia toumlrteacutent a maacutesik ugyanakkor mint pecuniam creditam veszi aacutet azt (vouml Iul D 41 1 36 [13 dig]) A laacutetszoacutelagos disszenzus elleneacutere mindkeacutet esetben aacutetszaacutell a tulajdon meacutegpe-dig azeacutert mert a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben a felek koumlzoumltt megvolt az egyeteacuterteacutes Ez a prob-

I Bevezető gondolatok32

hogy az a neacutezet amely a traditioacutet kauzaacutelis szerzeacutesmoacutedkeacutent fogja fel egyszer-smind eacuteppen az ideacutezett Paulus-hely kapcsaacuten hangsuacutelyozza hogy a iusta causa objektiacutev a jog aacuteltal meghataacuterozott teacutenyaacutellaacutes a felek akarata pedig ebből a szem-pontboacutel maacutesodlagos73 Ehhez keacutepest Benedek Ferenc fogalmaz meg olyan koumlz-vetiacutető aacutellaacutespontot amely szerint egy adott uumlgylet megkoumlteacutese soraacuten szaacutemos olyan ceacutel keacutepzelhető el amely a felek szeme előtt lebeghet Koumlzoumls bennuumlk hogy ezek mind-mind egyetlen ceacutelfolyamatba aacutegyazoacutednak A jog ebből kiemel egyet eacutes relevaacutenssaacute teszi azaacuteltal hogy az uumlgyleti joghataacutesokat ehhez kapcsolja az oumlsszes toumlbbi ceacutel azonban ndash legalaacutebbis jogi szempontboacutel ndash irrelevaacutens Mindazonaacuteltal eb-ből meacuteg nem szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezik hogy ezek a jog aacuteltal fi gyelmen kiacutevuumll hagyott ceacutelok valamilyen formaacuteban ne joumlhetneacutenek fi gyelembe74 Ugyanakkor a felek egybehangzoacute ceacutelkitűzeacuteseacutenek a jog aacuteltali eacuterteacutekeleacutese egy uumlgylettiacutepus nem pedig egy konkreacutet uumlgylet vonatkozaacutesaacuteban toumlrteacutenik meg meacutegpedig a forgalom-ban valoacute hateacutekonysaacutega alapjaacuten75 Ekkeacutent uacutegy veacuteli hogy a iusta causa traditionis akkeacutent eacutertelmezhető mint amely alatt a roacutemai jogaacuteszok bdquoa feleknek egy joguumlgy-

leacutema vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy leacutenyegeacuteben maga a traditio is egy szer-ződeacutes minthogy megvan benne a felek akaratnyilatkozata a birtok eacutes a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacute-ra Teacutenykeacuterdeacutes hogy csak maga az akaratnyilatkozat nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a dolog teacutenyleges birtokba adaacutesaacutera is azonban ez nem ront-ja le a traditio szerződeacuteskeacutent valoacute felfogaacutesaacutet (dinglicher Vertrag) Mindezek alapjaacuten Savigny a traditioacutet mint bdquodologi szerződeacutestrdquo absztraktnak veacuteli Reacuteszletesen ld SAVIGNY (1840) i m 312ndash313 Ennek keacuterdeacuteseacutehez reacuteszletesen ld FUCHS (1952) i m 82ndash92

73 Ekkeacutent pl KASER (19712) i m 416 MAYER-MALY (19992) i m 74 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 319

74 BENEDEK (1959) i m 33ndash34 A keacutesőbbi irodalomban Warmelo is hasonloacute neacutezetet keacutepvisel amikor raacutemutat hogy a roacutemai jogaacuteszok neacutezete szerint is kellett egy olyan esemeacuteny egy ok amely megelőzte a traditioacutet eacuteppen azeacutert hogy a tulajdonjog aacutetszaacutellhasson Azeacutert hiacutevtaacutek ezt az okot iusta causaacutenak hogy a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlztesseacutek Ez utoacutebbi-ak ugyanis csak egy dolog birtoka aacutetruhaacutezaacutesaacutenak alapjaacuteul szolgaacuteltak a tulajdon azonban ezek alapjaacuten nem szaacutellt aacutet Vouml VAN WARMELO (1982) i m 621

75 Ehhez ld meacuteg VAN WARMELO (1982) i m 624 aki szerint a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa csak a felek szaacutemaacutera elegendő eacutes megfelelő okboacutel toumlrteacutenhetett meg Mi toumlbb ennek az oknak a taacutersadalom szaacutemaacutera is elegendőnek eacutes megfelelőnek kell lennie ennek nyomaacuten pedig a jog is elismereacutesben reacuteszesiacuteti majd Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a iusta causa traditionis egy olyan a traditio aktusaacutet meg-előző esemeacuteny amelyet termeacuteszeteacuteneacutel fogva a taacutersadalom ekkeacutent a jog is megfelelőnek iacuteteacutel eacutes iacutegy ennek alapjaacuten aacutetszaacutell a dolog tulajdonjoga Nem leacutenyegtelen persze hogy ez egybevaacuteg-e a traditioacuteban reacutesztvevő felek akarataacuteval azonban jogi szempontboacutel nem ez biacuter elsődleges je-lentőseacuteggel Kuumlloumln megemliacutetendő Evans-Jones eacutes MacCormack neacutezete akik szerint a klasz-szikus jogaacuteszok felfogaacutesa szerint a traditio ugyan kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted volt de csak annyiban hogy a tulajdonjog aacutetadaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz egy megelőző eacuterveacutenyes causaacutera volt szuumlkseacuteg Ez aacutellhatott valamely uumlgyletben vagy jogi aktusban felteacuteve hogy a jog szerint ele-gendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz Veacutelemeacutenyuumlk szerint ugyanakkor arra nincs forraacutesbizonyiacuteteacutek hogy a roacutemai jogaacuteszok a causaacutet akaacuter a felek koumlzoumls akaratakeacutent (common intention to transfer and receive ownership) akaacuter a feleknek az uumlgylet ceacuteljaacutera vonatkozoacute megaacutellapodaacutesakeacutent (the agreement of the parties as to the purpose of the transaction) fogtaacutek volna fel Reacuteszletesen ld EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) i m 99ndash109

33I Bevezető gondolatok

letkeacutent tipizaacutelt oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutettaacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdon-aacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo76

7 Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash aacutettekinteacutes

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes egy-araacutent feltűnik mind a jogi mind a nem jogi forraacutesokban Az auctor-forraacutesokban az ajaacutendeacutekosztaacutes elsősorban a csaacuteszaacuterkorhoz koumltődik holott a jogi forraacutesokban talaacutelunk olyan szoumlveget (pl Inst 2 1 46) amely consulokat eacutes praetorokat emliacutet azaz a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban is bizonyosan bevett gyakorlat volt az uumlnnepi alkal-makkor toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes Ami a csaacuteszaacuterkori forraacutesokat illeti kitűnik be-lőluumlk hogy a csaacuteszaacuteri arceacutel megrajzolaacutesaacutenak joacute eszkoumlzei azok a textusok ame-lyek az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutenek gyakorlataacutet mutatjaacutek be Vagy az ereacutenyes peacuteldakeacutepnek tartott uralkodoacute jellemeacutenek megerősiacuteteacuteseacutet emberibb aacutebraacutezolaacutesaacutet szolgaacuteljaacutek vagy eacuteppen a csaacuteszaacuter zuumllloumltt leacuteha eacutes kegyetlen termeacuteszeteacutet peacuteldaacutez-zaacutek attoacutel fuumlggően hogy az adott szerző hogyan viszonyul a konkreacutet uralkodoacute-hoz Ami a tudoacutesiacutetaacutesokboacutel azok szerzőinek ceacuteljain tuacutel leszűrhető az eacuteppen az hogy maguk az uralkodoacutek is jobbaacutera ceacutelzatosan hasznaacuteltaacutek az ajaacutendeacutekosztaacutest olyan lehetőseacuteget laacutettak laacutethattak ezekben az alkalmakban amelyek soraacuten kap-csolatba keruumllhettek a roacutemai neacuteppel eacutes sajaacutet renomeacutejukat is javiacutethattaacutek illetőleg akkeacutent befolyaacutesolhattaacutek a toumlmeget hogy az szaacutemukra megfelelő legyen

A jogi forraacutesok megkoumlzeliacuteteacutese inkaacutebb teoretikus a vonatkozoacute Digesta-szoumlvegek haacutettereacuteben maacutes locusokhoz keacutepest nehezebben azonosiacutethatoacute az a konkreacutet eset amelynek kapcsaacuten a jogaacutesz a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutesra utal Ezen tuacutelmenően az ajaacutendeacutekosztaacutes peacuteldakeacutent jelenik meg a szoumlvegekben amely peacutelda minden esetben az elvi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutet ceacutelozza A vonatkozoacute szoumlvegek vagy a traditioacutehoz vagy a derelictioacutehoz kapcsoloacutedoacutean mintegy per tangentem emliacutetik ezt a keacuterdeacutest iacutegy egyfelől laacutethatoacute hogy a klasszikusok szem-pontjaacuteboacutel elenyeacutesző jelentőseacutegű volt ez a probleacutema maacutesfelől kitűnik az is hogy maguk a klasszikus jogaacuteszok sem maradeacutektalanul egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a probleacutemaacutet Ami a keacutet keacuterdeacuteskoumlrt jelesuumll a traditioacutet eacutes a derelictioacutet illeti a tulajdon-traditio kapcsaacuten megaacutellapiacutetandoacute hogy a felek akarata a traditio teacute-nye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteggel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy veacuteljuumlk hogy az ideacutezett Paulus-szoumlveg leacutenyege a tulaj-don aacutetszaacutellaacutesaacutenak vonatkozaacutesaacuteban annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem elegendő hanem a teacutenyleges aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is Az eddigiekben emliacutetett jogciacutemek koumlzoumls vonaacutesa hogy mind

76 BENEDEK (1959) i m 36

I Bevezető gondolatok34

olyan joguumlgyletek amelyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti akarategy-seacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar aacutet-adni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog tu-lajdonosa Ennyiben tehaacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash az animus transferrendi et accipiendi dominii okaacuten a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam personamnak a toumlmegből baacuterkivel ugyanis ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash nem lehet uumlgyletet koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacutegbemennie77 Sokkal in-kaacutebb annak vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel el-dob bizonyos dolgokat ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulaj-donaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek koumlzuumll pedig egyesek felszedik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egy-seacutegeacutere hasonliacutet Nem hallgathatoacute el ugyanakkor hogy a derelictioacutes neacutezetnek is vannak fogyateacutekossaacutegai amelyek koumltődhetnek a roacutemai ludi inteacutezmeacutenyeacutehez is nem kizaacutert ugyanis hogy a magistratus neacutemelykor nem a sajaacutet peacutenzeacutet szoacuterta Maacuterpedig a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio olyan uacutejabb keacuterdeacuteseket vet fel hogy mikeacutent alakul a birtok- eacutes tulajdoni helyzet a toumlmegben el-elkapdosott peacutenzeacutermeacutek eacutes maacutes ajaacutendeacutektaacutergyak eseteacuteben A Digesta hivatkozott forraacutesa va-lamint Gaius eacutes Ulpianus tanuacutesaacutega egyaraacutent arra engednek koumlvetkeztetni hogy tulajdon-traditio eseteacuten a roacutemaiak is elengedhetetlennek tekintetteacutek az akarat-egyseacuteget Mindent egybevetve alappal aacutelliacutethatoacute hogy a Pomponius-veacutelemeacuteny az indokolaacutes szempontjaacuteboacutel neacutemikeacutepp aggaacutelyos mint laacutethattuk a peacutenz- eacutes ajaacuten-deacutekszoacuteraacutes eseteacuteben az elhagyoacute preferenciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacute-nyulnak mi toumlbb az aves amissio koumlreacuteben az sem kizaacutert hogy az ezeket elen-gedő szemeacutely mindoumlssze azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek

A Pomponius-veacutelemeacuteny kapcsaacuten fentebb megfogalmazott meglaacutetaacutes nyomaacuten amelynek kereteacuteben a traditio in incertam personam inkaacutebb peacutenz derelictioacutejaacutenak eacutes occupatioacutejaacutenak egyseacutege szuumlkseacuteges az occupatio eacutes a derelictio joginteacutez-meacutenyeinek reacuteszletesebb vizsgaacutelata tovaacutebbaacute a iactus missilium eacutes a derelictiondashoccupatio koumlzoumltti forraacutesokon alapuloacute kapcsolat kimutataacutesa

77 Ennek az elgondolaacutesnak ellene lehet szegezni Kaser ama megaacutellapiacutetaacutesaacutet amely szerint a klasz-szikus jogaacuteszok a peacutenz traditioacuteja eseteacuten nem minden esetben koumlvetelteacutek meg valamely iusta causa fennforgaacutesaacutet peacutenzen aacutetadaacutessal lehet tulajdont szerezni joacutellehet ennek esetei nem vilaacutego-sak (bdquoDaszlig die Klassiker das Erfordernis eines guumlltigen Kausalverhaumlltnisses nicht ausnahmslos anerkannt haben scheint festzustellen Welche Faumllle das waren ist freilich noch umstrittenrdquo) Aacutelliacutetaacutesaacutet arra alapozza hogy az eacuterveacutenyes jogciacutem neacutelkuumlli peacutenzfi zeteacutes eseteacuten a ciacutemzett tulajdo-nos lesz a peacutenz csak condictioacuteval lehet visszakoumlvetelni Vouml KASER (1961) i m 217 Baacuter első tekintetre ez jelentős elleneacutervnek tűnik az eddig mondottak ellen nem szabad ugyanakkor fi -gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a keacuterdeacuteses teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben missilia eldobaacutesaacuteroacutel van szoacute amely nem kizaacuteroacutelag peacutenzt jelentett hanem taacutegabban ide tartoztak bizonyos ajaacutendeacutekok is

II A KIFEJEZEacuteSEK EREDETE A IACTUS EacuteS A MISSILIA JELENTEacuteSE A FORRAacuteSOKBAN

Az eddigi vizsgaacuteloacutedaacutesboacutel maacuter nagyban-egeacuteszben koumlrvonalazoacutedott hogy mit is jelent a iactus missilium kifejezeacutes illetőleg hogy ezen beluumll milyen jelenteacutessel biacuter a iactus valamint a missilia Ezen a ponton azonban eacuterdekes lehet csak nyel-vi szempontboacutel megkoumlzeliacuteteni mindkeacutet kifejezeacutest kuumlloumln-kuumlloumln megvizsgaacutelva azt is hogy esetlegesen a forraacutesokban milyen alternatiacutev kifejezeacutesek szerepelnek meacuteg Elsőkeacutent a iactus kifejezeacutes koumlzelebbi vizsgaacutelata mutatkozik szuumlkseacutegesnek kuumlloumln kiemelve a szoacute jogi jelenteacuteskoumlreit is

1 A iactus a forraacutesokban

A iactus a iacio igeacuteből szaacutermazik eacutes valaminek az elhajiacutetaacutesaacutet eldobaacutesaacutet jeloumlli Kifejezetten hasznaacutelatos kockadobaacutes78 valamint a tengerbe toumlrteacutenő rakomaacuteny-dobaacutes79 eacutertelemben A iactus mint jogi kifejezeacutes80 az előbbiekhez hasonloacutean je-lenti aacuteltalaacuteban valaminek az eldobaacutesaacutet ndash ebben az eacutertelemben neacutegy jogi szem-pontboacutel is relevaacutens jelenteacutest lehet elhataacuterolni egymaacutestoacutel a iactus lapilli a iactus retis a iactus mercium eacutes a iactus missilium esetkoumlreit81

A iactus lapilli egy olyan szimbolikus aktus amellyel valaki maacuter megkez-dett eacutepiacuteteacutesi munkaacutelatokkal szembeni ellenkezeacuteseacutet fejezi ki Mint arra az elneve-zeacutes is utal a nemtetszeacutes kinyilvaacuteniacutetaacutesa akkeacutent toumlrteacutenet meg hogy valaki koumlvet vetett egy eacutepuumlletre amely az elleneacuterdekű feacutel aacuteltal megkezdett eacutepiacutetkezeacutes ellen iraacutenyul Az ilyen tiltakozaacutessal szembeni baacutermilyen felleacutepeacutes ellen interdicum

78 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus4rsquo79 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus5arsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo

Utoacutebbi megjegyzi hogy ekkeacutent iactus ebben az eacutertelemben a iactura kifejezeacutessel egyező je-lenteacutesaacuternyalatot is hordoz Ld meacuteg ebben az eacutertelemben Cic de off 3 89 bdquoQuaerit si in mari iactura facienda sit equine pretiosi potius iacturam faciat an servuli vilisrdquo

80 A iactus szoacute nem jogi eacutertelemben vett előfordulaacutesaacutehoz ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactusrsquo PHILIPP (1914) i m 545 SCHNEIDER (1914) i m 555

81 BERGER (1914) i m 545ndash546

II A kifejezeacutesek eredetehellip36

quod vi aut clam volt keacuterhető a praetortoacutel82 A iactus missilium kifejezeacutes a for-raacutesokban expressis verbis nem fordul elő ugyanakkor gyakran lehet vele talaacutel-kozni a pandektista irodalomban legfőkeacuteppen a traditio eacutes a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes kapcsaacuten A kifejezeacutes ndash mint azt maacuter koraacutebban is laacutethattuk ndash a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutekszoacuteraacutest fogja aacutet amit Gaius a missilia iactare in vulgus elnevezeacutessel il-let (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) A Roacutemaacuteban uumlnnepi alkalmakkor szokaacutesos peacutenz illetőleg egyeacuteb eacuterteacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesaacutet a magistratusok toumlbbnyi-re a consulok eacutes a praetorok veacutegeztek ndash mint az Inst 2 1 46 textusaacuteboacutel kide-ruumll amely locus leacutenyegeacuteben az előbb hivatkozott Gaius-hely parafraacutezisa Utoacutebb ez a koumlztaacutersasaacutegkori gyakorlat a keacutesőcsaacuteszaacuterkorban egyre inkaacutebb haacutetteacuterbe szo-rult (vouml Valerius eacutes Marcianus 452-ben kelt rendeleteacutet C 12 3 2) Ez a iactus missiliumnak nevezett teacutenyaacutellaacutes a Digestaacuteban meacuteg egy helyen fordul elő (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab])83

A iactus retis szoacute szerint haacuteloacuteveteacutest jelent eacutes a halfogaacutessal aacutell oumlsszefuumlggeacutes-ben amelynek jogi relevanciaacuteja az emptio spei kapcsaacuten van minthogy eacuteppen ennek iskolapeacuteldaacutejakeacutent szolgaacutel Ebben az esetben arroacutel van szoacute hogy az aacuteru egy meacuteg nem leacutetező dolog ennek elleneacutere a vevő maacuter a megegyezeacuteskor tartozik megfi zetni a veacutetelaacuterat joacutellehet az aacuteru puszta bdquoleacutetrejoumltterdquo is a szerencseacuten muacutelik84 A lex Rhodia de iactu mercium aacuteltal szabaacutelyozott esetkoumlr amikor a tengeri vi-harba keveredett hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel egyes a hajoacuten szaacutelliacutetott aacuterukat a tengerbe dobaacuteltak annak eacuterdekeacuteben hogy a hajoacute a rajta utazoacutek eacutes a szaacutelliacutetmaacuteny toumlbbi reacutesze megmenekuumllhessen85 Forraacutesszerűen egyeacutebkeacutent a Digestaacuteban oumlt he-lyen hat alkalommal86 lehet talaacutelkozni a iactus kifejezeacutessel kiveacutetel neacutelkuumll a lex Rhodiaacutehoz kapcsoloacutedoacute titulusban

A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok nem csupaacuten a iacio igeacuteből keacutepzett főnevet hasznaacuteljaacutek a neacutep reacuteszeacutere toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes megjeloumlleacuteseacutere A maacuter ideacutezett Gaius-szoumlveg (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) mellett amelyben aacutelliacutetmaacuteny-keacutent a iacto ige ragozott alakja szerepel Pomponius szoumlvegeacuteben (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) a spargo ige fordul elő amely ndash akaacutercsak goumlroumlg gyoumlreke a σπείρω ndash jelenteacuteseacutet tekintve oumlsszesseacutegeacuteben nem teacuter el a iacio illetőleg a iacto

82 Vouml Ulp D 43 24 1 pr (71 ad ed) Ulp D eod 1 6 (71 ad ed) Utoacutebbival egyezően ld meacuteg Paul D eod 20 1 (13 ad Sab) BERGER (1914) i m 551ndash552

83 BERGER (1914) i m 552 skk 84 Ehhez ld kuumlloumlnoumlsen a quasi alea emptio eseteacutet Paulusnaacutel (Paul D 18 1 8 1 [9 ad Sab])

valamint hasonloacutean Ulp D 19 1 11 18 (32 ad ed) BERGER (1914) i m 555 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus3rsquo

85 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus5rsquo BERGER (1914) i m 546ndash55186 Paul D 14 2 1 (2 sent) Paul D eod 2 pr (34 ad ed) Call D eod 4 pr (2 quaest) Call D

eod 4 2 (2 quaest) Herm D eod 5 pr (2 iuris epit)

37II A kifejezeacutesek eredetehellip

igeacutektől87 Az auctor-forraacutesok igeacutek tekinteteacuteben is nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat-nak megtalaacutelhatoacutek a szoumlvegekben egyfelől a spargo ige (Suet Cal 18 Claud 21 Ner 11 Dom 4) vagyis a pomponiusi aes sparsio egyaacuteltalaacuten nem jogi ter-minus technicus maacutesfelől a do (Suet Dom 4) distribuo (Suet Claud 21 Suet Dom 4) divido (Suet Cal 18) amely utoacutebbiak ad kioszt szeacutetoszt jelenteacuteseket hordoznak88

2 A missilia jelenteacuteskoumlre

A teljes kifejezeacutes maacutesik eleme a missilia mint a missile főneacutev toumlbbes szaacutema a mitto igeacuteből eredeztethető Missile eredetileg valamilyen loumlvedeacuteket jelent a le-hető legtaacutegabb eacutertelemben toumlbbes szaacutemban ugyanakkor egyedi jelenteacutest vesz fel uumlnnepi alkalmakkor vagy sziacutenhaacutezban a toumlmegbe szoacutert mindenfeacutele ajaacutendeacutek-taacutergyakat jelenti 89

A missilia mellett maacutes taacutergyak szoacuteraacutesa is megjelenik meacuteg a szoumlvegekben iacutegy kuumlloumlnoumlsen Pomponius maacuter ideacutezett szoumlvegeacuteben (Pomp D 41 7 5 1 [32 as Sab]) előfordul az aes kifejezeacutes amely meacuteg a Kru II szaacutezadtoacutel kezdődő időben is eacuteppuacutegy hasznaacutelatos volt mint koraacutebban90 Mi toumlbb az aes szoacute eredetileg feacutemet jeloumllt ekkeacutent keacutesőbb hasznaacuteltaacutek annak a peacutenznek a megjeloumlleacuteseacutere is amelynek előaacutelliacutetaacutesaacutehoz ezt a feacutemet hasznaacuteltaacutek fel Ugyanakkor a jelenteacutesbeli absztrahaacute-loacutedaacutes jelei maacuter a XII tt-ben is mutatkoznak fellelhető a toumlrveacutenyben olyan jelen-teacutese is ahol adoacutessaacuteg eacutertelemben szerepel ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is megerősiacuteti a Digestaacuteban91 Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban fi nanciaacutelis eacutertelemben is eacutertel-mezhető92

87 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquospargorsquo FINAacuteLY (1884) i m s h vv Ld meacuteg LIDDELLndashSCOTT (1940) i m s v lsquoσπεῖρωrsquo

88 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m eacutes FINAacuteLY (1884) i m s h vv 89 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomissile2rsquo bdquoGifts thrown into the crowd in a

theatre or simrdquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquomittorsquo bdquocadeaux qursquoagrave lrsquooccasion de certaines fecirctes on reacutepandait dans le publicrdquo

90 FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoaesrsquo91 Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium

pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum Ulp D 50 16 213 1 (1 reg) lsquoAes alienumrsquo est quod nos aliis debemus lsquoaes suumrsquo est quod alii nobis debent Vouml NADJO (1989) i m 102 eacutes 108ndash109

92 Ezzel egyezően ERNOUTndashMEILLET (19513) i m sv lsquoaesrsquo

II A kifejezeacutesek eredetehellip38

Az auctoroknaacutel a missilia mellett (Suet Cal 18 Claud 21 Ner 11 Dom 4) az aacuteltalaacutenos eacutertelmű elsősorban ajaacutendeacutekot jelentő93 congiarium illetőleg ennek toumlbbes szaacutemuacute alakja fordul elő (Tac Ann 12 41 Suet Claud 21 Dom 4) vala-mint az eacutelelmet eacutelelmiszereket hozzaacutevaloacutekat jelentő94 obsonium (Tac Ann 12 41 Suet Cal 18) A kenyeacuterrel teli kosarat jelentő panaria (Suet Cal 18) tovaacuteb-baacute meghataacuterozott peacutenzoumlsszegre utaloacute nummi (Suet Dom 4) uacutegyszinteacuten megta-laacutelhatoacute az emliacutetett szoumlvegekben Eacuterdekes hogy Suetonius egy helyen (Suet Ner 11) igen reacuteszletesen felsorolja hogy mik is tartozhattak konkreacutetan a missilia koumlreacutebe A beszaacutemoloacute szerint ennivaloacutet (penus) eacutelelmiszer- eacutes ruhautalvaacutenyt (tesserae frumentariae [tesserae] vestis) arany eacutes ezuumlst taacutergyakra draacutegakő-re igazgyoumlngyre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra bevaacutelthatoacute utalvaacutenyokat ([tesserae] aurum argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta mansuetae ferae) Előfordult hogy meacuteg teljesen uacutej hajoacutekat beacuterhaacutezakat foumlldeket (novissimae naves insulae agri) is kisorsoltak ilyen alkalmakkor95

21 Excursus nummi eacutes aes mint a iactus missilium tovaacutebbi taacutergyai

Minthogy a szekundeacuter irodalomban a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutera leggyakrab-ban a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacuteskeacutent szokaacutes hivatkozni ezeacutert ezen a ponton szuumlkseacuteges lehet kuumlloumln arra is utalni hogy a kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyakat jeloumllő kifejezeacutesek mellett hogyan toumlrteacutenik utalaacutes a peacutenzre

Az auctor-forraacutesokban a nummi kifejezeacutes utal a peacutenzeacutermeacutekre mint peacutenzda-rabokra eme szoumlveg mellett emliacutethető a Digestaacuteban Pomponius vonatkozoacute veacute-lemeacutenye (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) amely ndash egyeacuteb taacutergyak mellett ndash ki-fejezetten aesről szoacutel

Ami a nummi keacuterdeacuteseacutet illeti toumlbb olyan veacutelemeacutenyt is lehet talaacutelni a jogtudoacute-si responsumok koumlzoumltt amelyek koumlreacuteben nummi egyeacutertelműen eacutermeacutek peacutenzda-rabok jelenteacutesben fordul elő

Iav D 46 3 78 (11 ex Cass)Si alieni nummi inscio vel invito domino soluti sunt manent eius cuius fuerunt si mixti essent ita ut discerni non possent eius fi eri

93 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquocongiariumrsquo FINAacuteLY (1884) i m s h v Vouml KUNTZE (1857) i m 41

94 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoobsoniumrsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoopsoniumrsquo Vouml meacuteg LIDDELLndashSCOTT (1940) i m s v lsquoὀψώνιονrsquo

95 Vouml KUNTZE (1857) i m 41 BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2109

39II A kifejezeacutesek eredetehellip

qui accepit in libris Gaii scriptum est ita ut actio domino cum eo qui dedisset furti competeret

A Iavolenus aacuteltal bemutatott eset szerint A kifi zeteacutest teljesiacutet C reacuteszeacutere B peacuten-zeacuteből meacuteghozzaacute B tudtaacuten kiacutevuumll (inscio) vagy eacuteppen akarata elleneacutere (invito domino) Ebben az esetben a peacutenz az eredeti tulajdonoseacute tehaacutet B-eacute marad Akkor azonban ha a peacutenzfi zeteacutest elfogadoacute C-neacutel leacutevő peacutenzzel oumlsszekevere-dik B peacutenze meacutegpedig olyan moacutedon hogy maacuter nem lehet felismerni (discerni non possent) melyik oumlsszeg (vagy talaacuten az egyes peacutenzdarabok) kieacute volt a tel-jes oumlsszeg tulajdonjoga azt illeti aki a commixtioacutet veacutegrehajtotta (eius fi eri qui accepit) vagyis jelen peacuteldaacuteban C-t Az eredeti tulajdonos B ilyenkor actio furtival perelheti a kifi zeteacutest teljesiacutető szemeacutelyt azaz A-t96 Nummi ebben a tex-tusban a solutio taacutergya maacuterpedig a peacutenzfi zeteacutesre numeratio formaacutejaacuteban keruumllt sor azaz le kellett szaacutemolni az eacutermeacuteket

Iav D 12 6 46 (4 ex Plaut) Qui heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit ipse quidem repetere non potest sed si ignorante herede nummos eius tradidit dominus ait eos recte vindicabit eadem causa rerum corporalium est

A condictio indebiti keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute veacutelemeacuteny haacuterom ndash maacutes veacutelemeacute-nyek szerint csupaacuten keacutet ndash eset-variaacutecioacutet mutat be Az elsőben Iavolenus egy olyan esetet iacuter le amikor A az oumlroumlkoumls neveacuteben eacutes annak peacutenzeacuteből teljesiacutet hagyo-maacutenyokat nem teacuter ki azonban arra hogy a fi zeteacutest teljesiacutető A akire a szoumlvegben a quis szoacute utal milyen minőseacutegben jaacuter el (heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit)97 Ilyenkor az oumlroumlkoumls neveacuteben eljaacuteroacute A nem koumlve-telheti vissza (ipse [hellip] repetere non potest) a teljesiacutetett oumlsszeget tartozatlan fi ze-teacutes ciacutemeacuten A szoumlvegben szereplő heredis nomine fordulat veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra utal hogy az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt valamilyen jogviszony kell hogy legyen amely megalapozza A eljaacuteraacutesaacutet Teacutenykeacuterdeacutes azonban hogy helytaacutelloacute Apathy fentebb ideacutezett azon meglaacutetaacutesa amely szerint a jogaacutesz eme jogviszony pon-tos koumlruumlliacuteraacutesaacuteval adoacutes marad A maacutesodik teacutenyaacutellaacutes-variaacutecioacute szerint a teljesiacuteteacutes az oumlroumlkoumls peacutenzeacuteből aacutem annak tudta neacutelkuumll toumlrteacutenik (ignorante herede nummos eius tradidit) ndash itt tehaacutet az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt nem aacutell fenn olyan jogi koumlteleacutek amelyből eredően A az oumlroumlkoumls uumlgyeacuteben eljaacuterhatna Apathy ebben a vonatkozaacutes-ban megjegyzi hogy nem lehet koumlvetkezteteacutest levonni arra neacutezve hogy az első mondatban iacuterott esetben az oumlroumlkoumls hozzaacutejaacuterult volna a fi zeteacuteshez ehhez ismerni

96 Egyezően KASER (1961) i m 18497 Vouml APATHY (1979) i m 71

II A kifejezeacutesek eredetehellip40

kellene az első esetben fennaacutelloacute jogviszony tartalmaacutet98 Ennek koumlvetkezmeacutenye Iavolenus szerint az hogy ekkor a tulajdonos (dominus) akire a jogaacutesz eddig hereskeacutent utalt (vouml heredis nomine ignorante herede) vindicatioacuteval perelheti vissza a teljesiacutetett peacutenzoumlsszeget Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy meacuteg az oumlroumlkoumls aacutel-tali felkeacutereacutes hiaacutenya sem ad alapot arra hogy az oumlroumlkoumlsnek az oumlsszeg visszaper-leacuteseacutere iraacutenyuloacute jogaacutet meg lehessen tagadni99 Szempontunkboacutel ennek a szoumlveg-nek a kuumlloumlnoumls jelentőseacutege abban aacutell hogy a locus aacuteltal alaacutetaacutemasztaacutest nyerhet az a szakirodalmi neacutezet amely szerint lsquonummirsquo (tehaacutet pluralis) kifejezeacutes nem ki-zaacuteroacutelag peacutenzdarabokat hanem peacutenzoumlsszeget is jelent100 meacuteghozzaacute abban az eacuter-telemben mint amely meghataacuterozott eacuterteacutekoumlsszeget megjeleniacutető eacutermeacutek tetszőle-ges oumlsszeteacutetelű halmaza101

Ami az aes keacuterdeacuteseacutet illeti a legismertebb ebben a vonatkozaacutesban is hivat-kozhatoacute szoumlveg Gaius Instituacutecioacuteiboacutel szaacutermazik

Gai 3 90Re contrahitur obligatio velut mutui datione mutui autem datio proprie in his fere rebus contingit quae res pondere numero mensura constant qualis est pecunia numerata vinum oleum frumentum aes argentum aurum quas res aut numerando aut metiendo aut pendendo in hoc damus ut accipientium fi ant et quandoque nobis non eaedem sed aliae eiusdem naturae reddantur

Az ideacutezett szoumlveg a mutuum keacuterdeacuteskoumlreacutevel foglalkozik Maacuter a kezdet kezde-teacuten eacuterdemes megjegyezni hogy ez a Gaius-szoumlveg nagyfokuacute hasonloacutesaacutegot mu-tat a iustinianusi instituacutecioacutek egy textusaacuteval102 Ismeretes hogy a iustinianusi

98 APATHY (1979) i m 7199 Ezzel egyezően APATHY (1979) i m 73100 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquonummusrsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquonumusrsquo

Ehhez ld meacuteg HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquonummusrsquo ahol viszont a szoacute peacutenzdarab eacuterme jelenteacutesben lelhető fel

101 Eacuterdemes utalni arra is hogy az ideacutezett hely a tartozatlan hagyomaacutenyszolgaacuteltataacutessal illetőleg annak tartozatlan fi zeteacutes ciacutemeacuten toumlrteacutenő visszakoumlvetelhetőseacutegeacutevel foglalkozik ekkeacutent hasz-nos lehet a hagyomaacuteny taacutergyaacutera is fi gyelmet fordiacutetani Magaacutet a legatumot a forraacutesok toumlbb as-pektusboacutel koumlzeliacutetik meg Iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen Flor D 30 116 pr (11 inst) Mod D 31 36 (3 pand) Ulp 24 1 Inst 2 20 1 Ami a legatum taacutergyaacutet illeti az lehet egy vagy toumlbb megha-taacuterozott dolog juttataacutesa dologi jogi jogosultsaacuteg juttataacutesa vagy alapiacutetaacutesa illetőleg taacutegabban baacutermely megengedett vagyoni előny juttataacutesa iacutegy kuumlloumlnoumlsen koumltelem alapiacutetaacutesa koumlveteleacutes aacutet-ruhaacutezaacutesa adoacutessaacuteg elengedeacutese vagy akaacuter tartaacutes juttataacutesa illetve sajaacutet tartozaacutesnak a hitelező-re toumlrteacutenő hagyomaacutenyozaacutesa Vouml KASER (19712) i m 742 MAYER-MALY (19992) i m 203 SANFILIPPO (200210) i m 392 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 657

102 Vouml Inst 3 14 pr Re contrahitur obligatio veluti mutui datione mutui autem obligatio in his rebus consistit quae pondere numero mensurave constant veluti vino oleo

41II A kifejezeacutesek eredetehellip

Instituacutecioacutek szerkeszteacutese soraacuten Tribonianus Theophilus eacutes Dorotheus jelentős meacuterteacutekben taacutemaszkodtak Gaius keacutet munkaacutejaacutera is (Institutiones Res cotidianae sive aurea) amelyeket a csaacuteszaacuter kifejezetten meg is emliacutet103

A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy dologaacutetadaacutes reacuteveacuten joumln leacutetre a koumltelem peacuteldaacuteul a mutuum eseteacuteben amelynek taacutergya jobbaacutera res quae pondere numero mensura constant lehetnek Ez utoacutebbi koumlreacuteben Gaius megemliacutet neacutehaacuteny peacuteldaacutet amelyet a qualis est fordulattal vezet be nem kimeriacutető jellegű felsorolaacutesroacutel van szoacute ndash meg-lehet hogy eme peacuteldaacutek csupaacuten a mindennapi eacuteletben leggyakrabban előforduloacute esetekre akarnak utalni Ezek az aes kiveacuteteleacutevel nemesfeacutemek ritkasaacuteguk szeacutep-seacuteguumlk eacutes tartoacutessaacuteguk folytaacuten alkalmasak arra hogy az egyeacuten gazdagsaacutegaacutenak fokmeacuterőjekeacutent szolgaacuteljanak104 Az aes viszont egy gyakran előforduloacute feacutem volt

frumento pecunia numerata aere argento auro quas res aut numerando aut metiendo aut adpendendo in hoc damus ut accipientium fi ant et quandoque nobis non eaedem res sed aliae eiusdem naturae et qualitatis reddantur unde etiam mutuum appellatum sit quia ita a me tibi datur ut ex meo tuum fi at ex eo contractu nascitur actio quae vocatur condictio

103 Vouml Prooem 6 Quas ex omnibus antiquorum institutionibus et praecipue ex commentariis Gaii nostri tam institutionum quam rerum cottidianarum aliisque multis commentariis compositas cum tres praedicti viri prudentes nobis optulerunt et legimus et cognovimus et plenissimum nostrarum constitutionum robur eis accommodavimus Ezzel egyezően RUumlFNER (2000) i m 55

104 Kiveacutetelkeacutent talaacuten egyeduumll az aes emliacutethető amelyből akaacuter fegyvert is kovaacutecsoltak leacuteveacuten maacuter a kezdeti időkben elegendő mennyiseacutegben aacutellt rendelkezeacutesre Ehelyuumltt eacuterdemes utal-ni raacute hogy az aes kifejezeacutes (goumlroumlg megfelelője χαλκός) egyaraacutent jeloumllheti a rezet eacutes en-nek leggyakrabban oacuten hozzaacuteadaacutesaacuteval keletkező oumltvoumlzeteacutet a bronzot Vouml Plin Nat Hist 34 1ndash2 (1) Proxime dicantur aeris metalla cui et in usu proximum est pretium immo vero ante argentum ac paene etiam ante aurum corinthio stipis quoque auctoritas ut diximus hinc aera militum tribuni aerarii et aerarium obaerati aere diruti docuimus quamdiu populus romanus aere tantum signato usus esset et alia re vetustas aequalem urbi auctoritatem eius declarat a rege numa collegio tertio aerarium fabrum instituto (2) Vena quo dictum est modo foditur ignique perfi citur fi t et e lapide aeroso quem vocant cadmean celebri trans maria et quondam in campania nunc et in bergomatium agro extrema parte italiae ferunt nuper etiam in germania provincia repertum fi t et ex alio lapide quem chalcitim appellant in cypro ubi prima aeris inventio mox vilitas praecipua reperto in aliis terris praestantiore maximeque aurichalco quod praecipuam bonitatem admirationemque diu optinuit nec reperitur longo iam tempore effeta tellure proximum bonitate fuit sallustianum in ceutronum alpino tractu non longi et ipsum aevi successitque ei livianum in gallia utrumque a metallorum dominis appellatum illud ab amico Divi Augusti hoc a coniuge velocis defectus livianum quoque certe admodum exiguum invenitur summa gloriae nunc in marianum conversa quod et cordubense dicitur hoc a liviano cadmean maxime sorbet et aurichalci bonitatem imitatur in sestertiis dupondiariisque cyprio suo assibus contentis et hactenus nobilitas in aere naturalis se habet Ehhez ld meacuteg SMITH (18702) i m s v lsquoaesrsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v Valoacutesziacutenű hogy az ezuumlsthoumlz eacutes az aranyhoz viszonyiacutetott relatiacutev gyakorisaacutegaacuteboacutel eredően hasznaacutelatos ez a kife-jezeacutes a peacutenz szinonimaacutejakeacutent is Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arroacutel sem hogy Roacutemaacuteban a kezdeti időkben reacutezpeacutenz volt hasznaacutelatban ez azonban ndash eacuterzeacutesuumlnk szerint ndash eacutep-pen az aes relatiacutev gyakorisaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Vouml ezzel egyezően Ulp D 50 16 159 (1 ad Sab) Etiam aureos nummos bdquoaesrdquo dicimus Oxford Latin Dictionary i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v Eacuterdemes arra is fi gyelemmel lenni hogy neacutemely esetben az aes szoacutet lsquoeacutercrsquo

II A kifejezeacutesek eredetehellip42

ennek legjobb bizonyiacuteteacutekaacutet a per aes et libram uumlgyletek adjaacutek amelyek koumlzuumll peacuteldaacuteul a mancipatio hosszuacute időn keresztuumll a res mancipi szaacutermazeacutekos meg-szerzeacuteseacutenek kizaacuteroacutelagos moacutedjaacutet jelentette Eredetileg tehaacutet aes az ősi jogra vo-natkozoacute szoumlvegekben feacutemet jelent joacutellehet a jelenteacuteseacutenek mind absztraktabbaacute vaacutelaacutesa maacuter a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben is megfi gyelhető

Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum

A toumlrveacuteny ideacutezett toumlredeacutekeacuteben adoacutessaacuteg jelenteacutest vesz fel ez a kifejezeacutes Ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is megerősiacuteti a Digestaacuteban105

Ulp D 50 16 213 1 (1 reg)bdquoAes alienumrdquo est quod nos aliis debemus bdquoaes suumrdquo est quod alii nobis debent

Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban fi nanciaacutelis eacutertelemben is eacutertelmezhető106

A fenti elsősorban etimoloacutegiai eacutes szemantikai aacutettekinteacutesből laacutethatoacute hogy a jogi forraacutesokban megtalaacutelhatoacute kifejezeacutesek egyike sem kizaacuteroacutelag jogaacuteszok aacutel-tal hasznaacutelt ekkeacutent nem aacutelliacutethatoacute hogy akaacuter a iactus missilium akaacuter a traditio in incertam personam jogi szakkifejezeacutesek lenneacutenek ndash joacutellehet az előbbi ki-fejezeacutesről csak neacutemi joacuteindulattal aacutelliacutethatoacute hogy fellelhető a primer forraacutesok-ban az utoacutebbi kifejezeacutes azonban bizonyos hogy egyaacuteltalaacuten nem forraacutesszerű Mindezen tuacutelmenően az is egyeacutertelműveacute vaacutelik a szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutenak vizsgaacutelataacuteboacutel hogy a teljesen heacutetkoumlznapi kifejezeacutesekkel leiacutert teacutenyaacutellaacutes ugyan bevett gyakorlatot tuumlkroumlz meacutegsem biacutert komolyabb relevanciaacuteval erre abboacutel le-het koumlvetkeztetni hogy az auctorok szoumlvegeiben relatiacuteve nagyobb szaacutemban ta-laacutelhatoacutek utalaacutesok erre a teveacutekenyseacutegre aacutem a jogi forraacutesok mindoumlssze keacutet-haacuterom helyen emliacutetik ezt a keacuterdeacuteskoumlrt A jogaacuteszok hallgataacutesaacutenak vagy eacuterdektelenseacutegeacute-nek okaacutera a bevezetőben maacuter kiteacutertuumlnk eacutes uacutegy veacuteljuumlk hogy a jogi szoumlvegek cse-keacutely szaacutemaacutera kezdetben adott indoklaacutes is alaacutetaacutemaszthatoacute a vizsgaacutelt Suetonius- eacutes Tacitus-textusok reacuteveacuten Ezek a szoumlvegek ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll arra foacutekuszaacutel-nak hogy az egyes csaacuteszaacuterok mit csinaacuteltak az ajaacutendeacutekosztaacutesok alkalmaacuteval ar-

jelenteacutessel szokaacutes visszaadni magyarul amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint abboacutel a szempontboacutel nem teljesen helytaacutelloacute hogy az eacuterc egy aacutesvaacuteny meacuteghozzaacute olyan amely kellő mennyiseacutegben tartalmaz valamely feacutemet vagy feacutemvegyuumlletet ahhoz hogy annak kitermeleacutese gazdasaacutegos legyen

105 Vouml NADJO (1989) i m 102 eacutes 108ndash109106 Ezzel egyezően ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoaesrsquo

43II A kifejezeacutesek eredetehellip

roacutel azonban egy beszaacutemoloacute sem maradt fenn hogy a toumlmeg tagjai koumlzoumltt komo-lyabb veszekedeacutes verekedeacutes toumlrt volna ki sem arroacutel hogy egy ilyen ajaacutendeacutekosz-taacutes zavargaacutesokba torkollott volna eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni107 Mindebből joacutel laacutetszik hogy a szeacutepiacuteroacutekat is inkaacutebb az ajaacutendeacutekosztaacutes szocioloacutegiai eacutes politi-kai motivaacutecioacutei eacuterdekelteacutek elsősorban annak kisebb jelentőseacutege lehetett hogy a toumlmegben mi lesz a sorsa az egyes ajaacutendeacutektaacutergyaknak

A koumlvetkezőkben egyenkeacutent sort keriacutetuumlnk az occupatio a derelictio eacutes a iusta causa traditionis elemzeacuteseacutere mielőtt reacuteszletesebben elemezneacutenk a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet

107 Megjegyzendő hogy a feliratos forraacutesok is mindoumlssze egy helyen emliacutetenek missiliaacutet vouml CIL VIII 14372

III AZ OCCUPATIO MIBENLEacuteTE HELYE A FORRAacuteSOKBAN

Az occupatio maacuteskeacutent foglalaacutes ndash oumlsszehasonliacutetva a toumlbbi szerzeacutesmoacuteddal ndash komp-lex toumlbb esetkoumlrt magaacuteban foglaloacute tulajdonszerzeacutesi moacuted108 A foglalaacutesnak ugyanis toumlbb nagyobb esetkoumlre van alapvetően maacutes-maacutes szabaacutelyokkal Annyi min-denesetre nagy bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute ndash amint arra Bonfante is raacutemutatott ndash hogy az ősi tulajdon a leggyakrabban nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint occupatio uacutet-jaacuten keletkezhetett109 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsszesseacutegeacuteben Kaser is osztja szerinte az occupatio kezdeti esetei koumlzoumltt egyfelől a vadak eacutes halak befogaacutesa maacutesfelől pe-dig az ellenseacutegtől zsaacutekmaacutenyolt dolgok elfoglalaacutesa jelentette110

Az occupatio teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt vannak amelyek a) egyes speciaacutelis esetekre vonatkoznak (halak vadak madarak foglalaacutesa

tengerben keletkezett sziget ellenseacuteg dolgaacutenak foglalaacutesa stb) b) aacuteltalaacuteban beszeacutelnek arroacutel hogy egy elhagyott dolog az azt birtokba vevő

szemeacutely tulajdonaacuteba keruumll (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab] első fordulata)

A vadak madarak eacutes halak tulajdonjoga a naturalis ratio alapjaacuten azt illeti aki ilyen aacutellatot befog mivel az koraacutebban senkieacute sem volt111 Ebből a szempont-boacutel meacuteg az sem szaacutemiacutet hogy a befogaacutes a sajaacutet vagy maacutes ingatlanaacuten toumlrteacutenik-e joacutellehet az idegen ingatlanra ilyen ceacutellal eacuterkezőtől a tulajdonos megtagadhatja a beleacutepeacutes jogaacutet112 Amit ezek koumlzuumll elfogunk addig marad a mieacutenk amiacuteg őrize-

108 A szerzeacutesmoacutedokra aacuteltalaacuteban igaz hogy joacutellehet sok eacuteletviszonyt fednek le absztrakt jelleggel meacutegis az absztrakcioacute alapja a hasonloacute teacutenyaacutellaacutesok egy koumlrbe vonaacutesa Ez aloacutel az occupatioacutet le-szaacutemiacutetva egy kiveacutetel adoacutedik első tekintetre jelesuumll a dologegyesuumlleacutes Ez azonban tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten caacutefolhatoacute ugyanis a dologegyesuumlleacutes a valoacutesaacutegban toumlbb kuumlloumlnboumlző tulajdon-szerzeacutesi teacutenyaacutellaacutest egyesiacutet amelyek egyetlen koumlzoumls eleme a joghataacutes vagyis a tulajdon meg-szerzeacutese Ehhez ld FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 335

109 BONFANTE (1968) i m 74110 KASER (19712) i m 138 egy maacutesik munkaacutejaacuteban Kaser ndash Cicero alapjaacuten (Cic de leg 1 21

55) ndash paacuterhuzamot von az usucapio szűkebb eacutertelemben pedig az usucapio pro herede eacutes az occupatio kifejezeacutesek koumlzoumltt Vouml KASER (1988) i m 127

111 Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Gai D eod 3 pr Gai 2 66 Inst 2 1 12112 Gai D 41 1 3 1 (2 rer cott)

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban46

tuumlnkben megmarad Ha őrizetuumlnkből megszoumlkoumltt eacutes termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet visszanyerte megszűnik a mieacutenk lenni eacutes ismeacutet azeacute lesz aki befogja Akkor nyeri vissza a termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet ha szemuumlnk elől eltűnt vagy ndash baacuter laacutet-hatoacute ndash uumlldoumlzeacutese neheacutezseacuteget jelentene113 Azok amelyek vadaacutellatnak tekintendők (meacutehek paacutevaacutek galambok szarvasok) de az a szokaacutesuk hogy rendszeresen el-hagyjaacutek a tanyaacutet majd visszateacuternek oda addig tekinthetők a mieacutenknek amiacuteg hazajaacuteroacute hajlamuk megmarad ha azonban a hazateacutereacutessel felhagynak megszűn-nek a mieacutenk lenni eacutes a befogoacute aacutellatai lesznek Hazateacuterő hajlamuk akkor szű-nik meg ha hazajaacuteroacute szokaacutesukat elvesziacutetik114 A meacutehek kapcsaacuten a Digesta eacutes az Instituacutecioacutek szoumlvege kuumlloumln kiemeli hogy addig nem lehet őket okkupaacutelni amiacuteg kasba nem zaacuterjuk őket mint ahogy a faacuten feacuteszkelő madarak sem keruumllnek pusz-taacuten eme teacuteny aacuteltal az ingatlan tulajdonosaacutenak tulajdonaacuteba Eacuteppen ezeacutert a faacuten loacutegoacute leacutep ( favus) is szabadon birtokba vehető azonban a tulajdonos ebben az esetben is kizaacuterhatja az ingatlanra toumlrteacutenő beleacutepeacutest115 Mindezekhez keacutepest a tyuacutekok eacutes ludak eseteacuteben amelyek nem tekinthetők vadaacutellatnak hiszen eacuteppen ezeacutert be-szeacutelhetuumlnk kuumlloumln vadludakroacutel eacutes vadtyuacutekokroacutel ndash annak elleneacutere megmaradnak a gazda tulajdonaacuteban hogy esetleg ijedtuumlkben szeacutetrepuumllnek ha harmadik szemeacutely ilyenkor haszonszerzeacutesi ceacutellal birtokba veszi őket lopaacutest koumlvet el116

A haacuteboruacuteban szerzett zsaacutekmaacuteny a ius gentium szerint szinteacuten azeacute aki elfog-ja a naturalis ratioacuteboacutel eredően117 Ez vonatkozik egyreacuteszt nyilvaacutenvaloacutean a ha-dizsaacutekmaacutenyra maacutesreacuteszt a haacuteboruacuteban ejtett foglyokra is akik azonban ha meg-szoumlknek eacutes visszateacuternek sajaacutet neacutepuumlkhoumlz visszanyerik koraacutebbi aacutellapotukat118 A tengerparton talaacutelhatoacute kavicsok draacutegakoumlvek tulajdonaacutet is ndash egyezően a koraacuteb-ban iacuterottakkal ndash a ius gentium alapjaacuten lehet megszerezni119 Baacuter a forraacutesokban

113 Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott) Gai D eod 5 pr (2 rer cott) Gai 2 67 Ennek kapcsaacuten meruumll fel az Instituacutecioacutekban eacutes a Digestaacuteban a sebesuumllt vad befogaacutesaacutenak esete (Gai D 41 1 3 5 1 [2 rer cott] Inst 2 1 13) Ebben a keacuterdeacutesben keacutet veacutelemeacuteny uumltkoumlzik vannak akik azt mondjaacutek hogy az uumlldoumlzeacutes soraacuten a megsebzett vad azeacute aki uumlldoumlzi a tulajdon akkor szűnik meg ha fel-hagy az uumlldoumlzeacutessel Ha harmadik szemeacutely az uumlldoumlzeacutes soraacuten haszonszerzeacutesi ceacutellal fogja be az aacutellatot lopaacutest koumlvet el Az ezzel ellenteacutetes veacutelemeacuteny szerint ndash amelyet egyeacutebkeacutent maga Gaius is helyesnek iacuteteacutel ndash csak a teacutenyleges befogaacutes nyomaacuten lehet megszerezni a sebesuumllt vad feletti tulajdont mivel meacuteg az uumlldoumlzeacutes soraacuten sok minden toumlrteacutenhet ami miatt a befogaacutes nem toumlrteacute-nik meg

114 Gai D 41 1 5 2 ndash 5 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 14 ndash 15115 Gai D 41 1 5 3 (2 rer cott)116 Gai D 41 1 5 6 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 16 Ld meacuteg BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS

(2013) i m 180ndash181117 Gai D 41 1 5 7 (2 rer cott) Cels D 41 1 51pr ndash 1 (2 dig) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed)

Gai 2 69 Inst 2 1 17118 Inst 2 1 17119 Paul D 41 2 1 1 [54 ad ed] Inst 2 1 18

47III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

is ritka esetkeacutent keruumll emliacuteteacutesre meacutegis szoacutelni kell roumlviden a tengerbenndash nem a folyoacuteban arra egyeacuteb szabaacutelyok vonatkoznak ndash keletkezett sziget probleacutemaacutejaacuteroacutel is Ennek tulajdonjoga azt illeti meg aki elfoglalja koraacutebban ugyanis az iacutegy ke-letkezett sziget senkieacute sem volt Ezek a szabaacutelyok nem vonatkoznak a folyoacuteban keletkezett szigetre120 Egyes veacutelemeacutenyek szerint felteacutetlenuumll szoacutelni kell meacuteg a thensaurus probleacutemakoumlreacuteről121 Ezzel kapcsolatban roumlgtoumln raacute kell mutatni arra hogy ndash mint azt koraacutebban maacuter laacutethattuk ndash a thensauri inventio szabaacutelyai oumlsz-szesseacutegeacuteben kuumlloumlnboumlznek a foglalaacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyaitoacutel maacutesfelől pedig a tu-lajdon keletkezeacutese a kincstalaacutelaacutes eseteacuteben a foglalaacuteshoz keacutepest elteacuterő momen-tumhoz koumltődik

Ebben a koumlrben kell meacuteg megemliacuteteni az elhagyott dolgok tulajdonaacutenak fogla-laacutessal toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutet (vouml D 41 7) valamint a iactus missilium eseteacutet (Gai D 41 1 9 7 Inst 2 1 46) is122 Eme esetkoumlroumlkről az alaacutebbiakban reacuteszletesen is szoacute esik annyit azonban maacuter eloumlljaacuteroacuteban eacuterdemes lehet jelezni hogy egyes szouml-vegek az elhagyott dolgok foglalaacutesa koumlreacuteben tovaacutebbi felteacuteteleket taacutemasztanak a tulajdonszerzeacutes vonatkozaacutesaacuteban Ilyen Paulusnak az a veacutelemeacutenye (Paul D 41 7 2 pr ndash 1 [54 ad ed]) amelyben azt aacutelliacutetja hogy a birtokba veacutetellel kizaacuteroacutelag a tu-lajdonos aacuteltal elhagyott dolog felett lehet tulajdont szerezni Utoacutebb szoacutet ejt egy prokuliaacutenus ndash szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről a prokuliaacutenusok szerint ak-kor szűnik meg a tulajdon ha valaki az elhagyott dolgot birtokba veszi miacuteg a szabiniaacutenus veacutelemeacuteny szerint maacuter az elhagyaacutessal megszűnik a tulajdon123 Ehhez keacutepest ugyanő maacutes helyen (Paul D 41 7 4 [15 ad Sab]) azt iacuterja hogy elbirtok-laacutes uacutetjaacuten uacutegy is megszerezhetjuumlk az elhagyott dolog tulajdonaacutet amennyiben nem tudjuk hogy ki hagyta el azt Vagyis a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon fogla-laacutessal szerzuumlnk tulajdont ha azonban a dolgot nem annak tulajdonosa hagyta el elbirtoklaacutesra szorulunk Ugyanakkor erre az elbirtoklaacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutes-re is Iulianus szerint (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) csak akkor nyiacutelik moacuted ha a dolgot nem teacutevesen veacuteljuumlk elhagyottnak Ebben a keacuterdeacuteskoumlrben kuumlloumln sza-baacutely vonatkozik a hajoacuteboacutel kidobott aacuterura (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) amely szerint az aacuteltalaacutenos felfogaacutes alapjaacuten ilyen dolgot semmikeacuteppen sem lehet meg-szerezni ndash meacuteg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten sem Iulianus azonban hozzaacuteteszi hogy inkaacutebb csak pro derelicto nem lehet elbirtokolni az ilyen dolgot

120 Gai D 41 1 7 3 (2 rer cott) Ner D 41 1 14pr ndash 1 (5 membr) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed) Inst 2 1 22

121 Ekkeacutent peacuteldaacuteul SMITH (18702) i m s v lsquooccupatiorsquo Leacutenyegeacuteben hasonloacute iraacutenyba halad Voci vonatkozoacute fejtegeteacutese is Vouml VOCI (1952) i m 11ndash19

122 Ehhez ld KASER (19712) i m 425ndash426 TALAMANCA (1990) i m 415 SCHULZ (1951) i m 361ndash362 MARTON (19435) i m 157 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 332 BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS (2013) i m 181

123 Vouml PERNICE (1884) i m 108

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban48

Tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacutenyaacutet vagyis a peacutenzen toumlrteacutenő tulajdonszer-zeacutes keacuterdeacuteseacutet a vadak halak madarak a tengerben keletkezett sziget eacutes a ten-gerparton talaacutelt draacutegakoumlvek foglalaacutesaacutenak tovaacutebbaacute az ellenseacuteg dolgai elfoglalaacutesaacute-nak keacuterdeacutesei nem keruumllnek a fentiekneacutel reacuteszletesebb bemutataacutesra nem kiacutevaacutenva vitatni azonban hogy maacutes oumlsszefuumlggeacutesben eme keacuterdeacutesek reacuteszletes vizsgaacutelata is gyuumlmoumllcsoumlző lehet Ehelyett azonban ndash tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacute-nyaacutet ndash eacuterdemes nagyobb fi gyelmet szentelni az elhagyott dolgok foglalaacutesaacutenak a derelictio mibenleacuteteacutenek eacutes az utoacutebbi inteacutezmeacuteny egyes speciaacutelis eseteinek

1 Az occupatio fogalma

Az occupatio főneacutev eacutes az occupare ige verbum ndash denominativum kapcsolatban aacutellnak egymaacutessal Az ige ndash amely egyeacutebkeacutent a capio ige folyamatos aspektusuacute derivaacutetuma124 ndash elsődleges jelenteacutese valakitől valamint elvenni valamit a toumlb-biek kizaacuteraacutesaacuteval aacuteltalaacuteban magaacutehoz ragadni125 Ebben az aacuteltalaacutenos jelenteacuteskoumlr-ben Digesta-beli peacuteldaacutek is hozhatoacutek Ulpianus egyik a praefectus urbi felada-taival foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben arroacutel iacuter hogy szokaacutes volt azokat a gyaacutemokat eacutes gondnokokat akik a tisztseacuteget nem megfelelő moacutedon toumlltik be mert peacuteldaacute-ul peacutenzt fi zettek azeacutert hogy megszerezhesseacutek a gyaacutemi poziacutecioacutet (nummis datis tutelam occupasse) a prafectus urbi eleacute ideacutezni mert a vesztegeteacutes gyanuacutejaacute-val egyuumltt jaacuteroacute infamiaacutenaacutel suacutelyosabb buumlnteteacutest eacuterdemeltek126 A Pomponius aacutel-tal taglalt esetben egy rabszolganőt egy tanya őrzeacuteseacutere rendelnek akkeacutent hogy az ingatlan alkotoacutereacuteszeacutenek tekintendő akaacutercsak az erdeacutesz Mi toumlbb mindkettő tartozeacutekkeacutent valoacute kezeleacutese ugyanarra az okra vezethető vissza jelesuumll hogy az ingatlan eacutes maga a haacutez is őrzeacutest igeacutenyel annak eacuterdekeacuteben hogy akaacuter az ingat-lannak akaacuter a gyuumlmoumllcsoumlknek vagy akaacuter a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute dolgoknak a szomszeacutedok aacuteltali foglalaacutesaacutet meg lehessen akadaacutelyozni (illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur)127 Joacutel laacutethatoacute hogy az ige jelenteacutese meacuteg a Digestaacuteban is taacutegabb

124 ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquocapiorsquo125 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v 2a HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s h v 1a

Ebből tovaacutebbi jelenteacutesek is erednek (valamit elfoglalni birtokban tartani valamit fel- illetve megkapni hatalomba keriacuteteni de ugyaniacutegy valamilyen helyet elfoglalni) Vouml FINAacuteLY (1884) i m s h v

126 Ulp D 1 12 1 7 (l s de off praef urb) Solent ad praefecturam urbis remitti etiam tutores sive curatores qui male in tutela sive cura versati graviore animadversione indigent quam ut suffi ciat eis suspectorum infamia quos probari poterit vel nummis datis tutelam occupasse [hellip]

127 Pomp D 33 7 15 2 (6 ad Sab) Mulier villae custos perpetua fundo qui cum instrumento legatus esset aut instructo continebitur sicuti saltuarius par enim ratio est nam desiderant

49III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

nem kizaacuteroacutelag a tulajdon megszerzeacuteseacutevel kapcsolatosan fordul elő Ugyanakkor eacuterdemes arra is felfi gyelni hogy a hivatkozott Pomponius-szoumlvegben az ige maacuter koumlzelebb aacutell a szigoruacutean jogi eacutertelemben vett foglalaacuteshoz meacuteg akkor is ha a hi-vatkozott veacutelemeacuteny alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szomszeacutedok ndash mivel jelen eset-ben egyeacutertelműen rosszhiszemű birtokoskeacutent tűnneacutenek fel ndash semmikeacutepp sem szerezhetneacutenek tulajdont sem az ingatlanon sem a szaporulaton sem pedig a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute egyeacuteb taacutergyakon A főneacutevi jelenteacutes kapcsaacuten Ciceroacutera le-het hivatkozni aki a bdquoDe offi ciisrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban keacutet az igazsaacutegossaacuteg aacuteltal taacutemasztott koumltelezettseacuteget emliacutet egyfelől azt hogy senki se aacutertson a maacutesiknak hacsak a maacuter bekoumlvetkezett jogtalansaacuteg erre nem keacuteszteti maacutesfelől pedig hogy a koumlzoumls hasznaacutelatuacute dolgokat a koumlzoumlsseacuteg javaacutera a magaacutenhasznaacutelatra szaacutent dolgo-kat a sajaacutet hasznaacutera fordiacutetsa128 Ezt koumlvetően azt iacuterja hogy a dolgok nem a ter-meacuteszetuumlkneacutel fogva keruumllnek az egyeacuten tulajdonaacuteba hanem peacuteldaacuteul hosszuacute ideig tartoacute occupatio folytaacuten Erre hozott peacuteldaacuteja egyebek mellett a koraacutebban lakatlan teruumlleten valoacute letelepedeacutes vagy egy teruumllet haacuteboruacute uacutetjaacuten toumlrteacutenő meghoacutediacutetaacutesa129 Ekkeacutent nyilvaacutenvaloacute hogy az occupatio főneacutev jelenteacutese a tulajdon megszerzeacute-seacuteneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrt oumllel fel ugyanakkor a gondolati tartalmat tekint-ve mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelat mind pedig a jogi terminoloacutegia egyaraacutent je-lentős hasonloacutesaacutegokat mutatnak130 A főneacutevi jelenteacutesek koumlzoumltt ugyanis egyfelől valaminek a birtokba veacutetele maacutesfelől pedig valamivel kuumlloumlnoumlsen egy uumlggyel uumlgylettel valoacute teacutenyleges foglalatoskodaacutes a fi gyelem arra valoacute iraacutenyiacutetaacutesa emliacutet-hető131 A jelenteacutesek vizsgaacutelata alapjaacuten okszerű a felteacutetelezeacutes hogy az ige eacutes a főneacutev a mindennapi beszeacutedben eacutes a jogi nyelvben egyaraacutent hasznaacutelatosak vol-tak azonban reacuteszben elteacuterő jelenteacuteskoumlrben A forraacutesok reacuteszletesebb vizsgaacutelata nyomaacuten FoumlldindashHamza alapvetően egyeteacutertenek ezzel az elgondolaacutessal ugyan-akkor nagyon hataacuterozottan hangsuacutelyozzaacutek hogy a főneacutev inkaacutebb elfoglaltsaacuteg eacuter-telemben jelenik meg a forraacutesokban amiacuteg a tulajdonszerzeacutesi moacuted megjeloumlleacuteseacutere főkeacutent az ige szolgaacutelt132 Meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy Eberhard Heck aki ndash Kaser

tam villae quam agri custodiam illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur villa autem sine ulla dubitatione pars fundi habetur

128 Cic Off 1 20129 Cic Off 1 21130 Ezzel reacuteszben ellenteacutetesen SMITH Antiquities i m s v lsquooccupatiorsquo131 Oxford Latin Dictionary (1968) s h v 1 HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s h v132 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 33210 Ehelyuumltt eacuterdekes lehet a keacutet szoacute uacutejlatin nyelvekben (pl fran-

ciaacuteban olaszban) valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutere utalni Az olaszban az occupazione az occupare igeacutevel van oumlsszefuumlggeacutesben egy bizonyos hely birtokba veacuteteleacutet eacutes az ott toumlrteacutenő berendezkedeacutest je-lenve (occupare prendere possesso di un luogo e installarvisi piugrave o meno temporaneamente e legalmente ndash ld LO ZINGARELLI (2005) i m 1199 Ugyanakkor hasznaacutelatos az igeacutenek bdquoaacutel-vis-szahatoacuterdquo alakja is foglalatoskodni jelenteacutessel (occuparsi di qulalcosa dedicarsi a qualcosa

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban50

nyomaacuten ndash azt aacutelliacutetja hogy a jogi forraacutesok nem is hasznaacuteljaacutek a főneacutevi alakot ott csak az ige fordul elő133 Szaacutemos forraacutes szoumlvegeinek vizsgaacutelata alapjaacuten jut arra a koumlvetkezteteacutesre hogy az occupatio eacutes az occupare kifejezeacutesek mindoumlsszesen a jogi nyelvben biacutertak olyan jelenteacutessel amely valamilyen dolog felett foglalaacutes uacutet-jaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesre utal134

2 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban

Eme roumlvid kiteacuterő utaacuten annak vizsgaacutelataacuteval eacuterdemes foglalkozni mit is jelent maga az occupatio mint jogi szakkifejezeacutes a jogi forraacutesokban Ehelyuumltt a keacutet na-gyobb esetkoumlr vizsgaacutelataacuteval ceacutelszerű kezdeni Ezek koumlzoumltt az első a vadak ha-lak madarak elsajaacutetiacutetaacutesa amelyről Gaius Instituacutecioacuteiban a koumlvetkezőket olvas-hatjuk

Gai 2 66ndash67 [hellip] ea [hellip]naturali nobis ratione adquiruntur [hellip] quae occupando ideo adepti erimus quia antea nullius essent qualia sunt omnia quae terra mari caelo capiuntur Itaque si feram bestiam aut volucrem aut piscem ceperimus simul atque captum fuerit hoc animal statim nostrum fi t et eo usque nostrum esse intellegitur donec nostra custodia coerceatur [hellip]

A Digesta ugyanerről a keacuterdeacutesről hasonloacutean nyilatkozik amikor azt mondja

Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Omnia igitur animalia [hellip] id est ferae bestiae et volucres pisces capientium fi unt

Maacutesutt pedig azt

in modo approfondito e continuativo per lavoro o per coltivare interesse e inclinazioni ndash LO ZINGARELLI (2005) i m uo Ezzel szemben a franciaacuteban a főneacutev megőrizte a foglalatoskodaacutes jelenteacutest (occupation ce agrave quoi on consacre son activiteacute son temps) amiacuteg az bdquoaacutel-visszahatoacuterdquo ige az olaszhoz hasonloacute jelenteacutest hordoz (srsquooccuper de quelque chose y employer son temps ses soins ndash ld MICRO (2002) i m 900)

133 Ez a neacutezet ebben a formaacuteban csak fenntartaacutesokkal fogadhatoacute el A HeumannndashSeckel-feacutele le-xikon az occupatio kifejezeacutes koumlreacuteben is hivatkozik forraacutesokat a Digestaacuteboacutel eacutes a Codexből egyaraacutent ekkeacutent Heck fenti aacuteltalaacutenosiacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesa nem aacutellja meg a helyeacutet Nem szabad ugyanakkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy az occupatio ciacutemszoacute alatt hivatkozott forraacutesokban a kifejezeacutes nem a tulajdonszerzeacutesre vonatkoztatva fordul elő ekkeacutent Heck aacutelliacute-taacutesa nem neacutelkuumlloumlz minden alapot

134 HECK (1967) i m 355ndash357

51III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

Gai D 41 1 3pr (2 rer cott) Quod enim nullius est id ratione naturali occupanti conceditur

Joghataacuteskeacutent pedig azt emliacuteti

Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott)Quidquid [hellip] ceperimus [hellip] nostrum esse intellegitur [hellip]135

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben ez aacutell

Inst 2 1 12 [hellip] omnia animalia [hellip] simulatque ab aliquo capta fuerint iure gentium statim illius esse incipiunt quod enim ante nullius est id naturali ratione occupanti conceditur

Milyen emberi cselekveacutesek valoacutesiacutetjaacutek meg az occupatioacutet Gaiusnaacutel az lsquooccupandorsquo eacutes az lsquoadepti erimusrsquo kifejezeacutesek vonatkoznak arra a cselekveacutesre amelyet a szerezni szaacutendeacutekozoacutenak tanuacutesiacutetania kell Ehelyuumltt tehaacutet az occupare eacutes az adipisci igeacutek egymaacutesra mutatnak mindkettő a dolog elfoglalaacutesaacutera ha-talomba keriacuteteacuteseacutere utal aacutem az occupare inkaacutebb fi zikai eacutertelemben vett fogla-laacutest jelent ndash ekkeacutent jelenteacuteseacuteben a capere igeacutehez aacutell koumlzel s mint laacutettuk nyelvi szempontboacutel teacutenylegesen eme igeacuteből keacutepzett ndash miacuteg az adipisci pedig inkaacutebb hatalomba keriacuteteacutest meacuteghozzaacute ebben a paacuterosiacutetaacutesban elvont eacutertelemben136 A Digestaacuteban mindoumlssze a lsquocapientium fi untrsquo fordulat jelenik meg amelyből a capiens vagyis a szemeacutely aki a foglalaacutest veacuteghez viszi elnevezeacutese a capere igeacute-ből ered mellette pedig a fi eri ige egyszersmind a foglalaacutes joghataacutesaacutera is utal Az Instituacutecioacutekban az lsquo(ab aliquo) capta fuerintrsquo kifejezeacutes hasonloacute a Digestaacuteban talaacutelhatoacutehoz ugyanarroacutel az igeacuteről van szoacute csupaacuten maacutes grammatikai egyseacuteggel jeleniacuteti meg a szoumlveg szerkesztője alapvetően ugyanazt a gondolati tartalmat Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet az fi gyelhető meg hogy haacuterom ige utal arra a jogi teacuteny-re emberi cselekveacutesre amely az occupatio teacutenyaacutellaacutesa szempontjaacuteboacutel relevaacutens occupare capere eacutes adipisci Ebből az első kettő utal a fi zikai eacutertelemben vett foglalaacutesra az adipisci pedig az elvont elvi hatalomba veacutetelre talaacuten a foglalaacute-si szaacutendeacutekra Koumlvetkezeacuteskeacutepp az occupatioacutet ndash legalaacutebbis a vadak madarak eacutes

135 Laacutethatoacute persze hogy a Digestaacuteban szereplő toumlredeacutekek a Res cottidianaeből szaacutermaznak ekkeacutent a szoumlvegek koumlzoumltti a tartalmi keacuterdeacuteseket meghaladoacute hasonloacutesaacuteg egyaacuteltalaacuten nem meglepő

136 Az adipiscor ige lsquomegszerezrsquo lsquoelnyerrsquo eacutertelemben taacutegabb mint occupare ndash egyaraacutent vonat-kozik konkreacutet eacutes elvont dolgok megszerzeacuteseacutere Vouml Ulp D 5 3 18 1 (15 ad ed) Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoadipiscorrsquo FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquoadipiscorrsquo lsquooccuporsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoapiorsquo

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban52

halak vonatkozaacutesaacuteban ndash a teacutenyleges fi zikai birtokba veacutetel valoacutesiacutetja meg jogha-taacutesok azonban csak akkor fűződnek hozzaacute ha a foglalaacutesi szaacutendeacutek is megvan Ezen a ponton logikusan meruumll fel a keacuterdeacutes milyen joghataacutest rendelnek a forraacute-sok egy dolog foglalaacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenő hatalomba veacuteteleacutehez Gaius szerint lsquoadquirunturrsquo a Digesta a lsquocapientium fi untrsquo eacutes a lsquonostrum esse intellegiturrsquo az Instituacutecioacutek a lsquostatim illius esse incipiuntrsquo fordulatokat hasznaacuteljaacutek a joghataacutes ki-fejezeacuteseacutere Ezekben koumlzoumls hogy mindegyik a tulajdon megszerzeacuteseacutere vonat-kozik helyesebben a dolog feletti hatalom keletkezeacuteseacutere Emellett mindhaacuterom forraacutes megemliacuteti hogy a dolog feletti hatalom ius naturale alapjaacuten keletkezik (Gaiusnaacutel lsquonaturali rationersquo a Digestaacuteban lsquoratione naturalirsquo az Instituacutecioacutekban pedig lsquoiure gentiumrsquo)137

137 Ehhez a keacuterdeacuteshez ld Inst 2 1 11

IV A DERELICTIO A DIGESTAacuteBAN A FORRAacuteSOK SZERKEZETE

A Digesta 41 koumlnyveacuteben a 7 titulus foglalkozik tuumlzetesen a derelictio keacuterdeacutes-koumlreacutevel egyeacuteb a Digestaacuteban elszoacutertan megtalaacutelhatoacute forraacutesok mellett138 A bdquoPro derelictordquo ciacutemet viselő titulus oumlsszesen nyolc fragmentumboacutel aacutell ebből a maacute-sodik eacutes az oumltoumldik toumlredeacutek tagoloacutedik tovaacutebbi kisebb egyseacutegekre mindkeacutet eset-ben principium eacutes egy tovaacutebbi paragrafus olvashatoacute A nyolc toumlredeacutek oumlt jogtu-doacutes nyolc munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazik Ulpianus (Ad edictum) Paulus (Ad edictum Ad Sabinum Responsa) Modestinus (Differentiae) Pomponius (Ad Sabinum) eacutes Iulianus (Ex Minicio Ad Urseium Ferocem) tollaacuteboacutel Oumlsszesen tehaacutet nyolc toumlredeacuteket talaacutelhatunk a titulusban ebből kettő tagoloacutedik tovaacutebb iacutegy 10 forraacutes-

138 A Digestaacuteban talaacutelhatoacute egyeacuteb forraacutesok is nagyban-egeacuteszben joacutel csoportosiacutethatoacutek aszerint hogy milyen kontextusban minek kapcsaacuten fordul elő a derelictioacutera valoacute hivatkozaacutes Egyes szoumlvegek a rabszolgaacutek valamilyen helyzetben toumlrteacutenő derelictioacutejaacuteroacutel iacuternak (Ulp D 9 4 38 1 [37 ad ed] Mod D 40 8 2 [6 reg] Iav D 45 3 36 [14 epist] Ulp D 47 2 46 pr [42 ad Sab] Marci D 48 1 9 [1 de iudic publ]) maacutesok pedig az ingatlanok derelictioacutejaacuteval foglal-koznak (Ulp D 3 5 9 1 [10 ad ed] Ulp D 39 1 20 10 [71 ad ed] Gai D 39 2 6 [1 ad ed provinc] Ulp D 39 2 7 2 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 21 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 35 [53 ad ed] Pap D 41 3 45 pr [10 resp] Ulp D 43 8 2 39 ndash 40 [68 ad ed]) Ehhez kapcsoloacuted-hatnak azok a veacutelemeacutenyek amelyekben idegen dologbeli jogok kapcsaacuten meruumll fel a derelictio (haszoneacutelvezet kapcsaacuten magaacutenak a haszoneacutelvezetnek az elhagyaacutesa Ulp D 7 1 64 [51 ad ed] Pomp D 7 1 65 pr [5 ex Plaut] a servitus oneris ferrendi kapcsaacuten a szolgalommal ter-helt ingatlan elhagyaacutesa Ulp D 8 5 6 2 [17 ad ed]) A hereditas derelictioacutejaacutenak keacuterdeacuteseacute-vel is foglalkozik neacutehaacuteny szoumlveg (Tryph D 5 2 22 3 [17 disp] Gai D 29 2 57 pr [23 ad ed provinc] Pap D 36 1 57 3 [20 quaest]) valamint olyan szoumlvegekkel is talaacutelkozhatunk amelyekben a veacutelemeacuteny teljesen maacutes joginteacutezmeacutennyel kapcsolatos eacutes a teacutenyaacutellaacutes variaacutecioacutek koumlreacuteben fordul elő a derelictio (Ulp D 13 7 25 [31 ad ed] Tryph D 27 2 6 [14 disp] Ulp D 48 23 2 [5 opin]) Mindezeken tuacutelmenően leacutetezik meacuteg a szoumlvegeknek egy olyan csoport-ja amelyek ugyan szinteacuten maacutes joginteacutezmeacutenyekkel (lex Rhodia eacutes iactus lopaacutes) foglalkoznak meacutegis ezek a szoumlvegek elvi eacutellel szoacutelnak a derelictio mibenleacuteteacuteről is (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Venon D 21 2 76 [17 stipul] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7 ex Cass] Gai D 42 8 5 [26 ad ed provinc] Ulp D 47 2 43 5 ndash 6 [41 ad Sab] Ulp D 47 2 43 10 ndash 11 [41 ad Sab]) Vouml BENEDEK (1983) i m 8 ROMANO (2002) i m 119ndash121 124ndash127 VACCA (1984) i m 124ndash149 Benedek Ferenc a fentebb hivat-kozott munkaacutejaacuteban a Digesta szoumlvegein kiacutevuumll megemliacuteti meacuteg a iustinianusi Instituacutecioacutekban fellelhető szoumlveget is valamint egyes a kodifi kaacutecioacute előtti forraacutesokat Ulpianus kommentaacuter-jaacutet Paulus Sententiaacuteit tovaacutebbaacute a Fragmentum Dositheanum-ot a Kr e II szaacutezadboacutel szaacuter-mazoacute regula-gyűjtemeacutenyt

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete54

hely aacutell rendelkezeacutesre a teacutema koumlzponti magjaacutenak vizsgaacutelataacutehoz Eme 10 forraacutes-helyből 4 szaacutermazik Paulustoacutel 2-2 Iulianus eacutes Pomponius tollaacuteboacutel veacutegezetuumll 1-1 Modestinus- eacutes Ulpianus-hely talaacutelhatoacute meacuteg ebben a ciacutemben

A titulus forraacuteshelyei egyreacuteszt az edictumhoz iacuterott kommentaacuterokboacutel (Ulpianus eacutes Paulus munkaacutei) maacutesreacuteszt pedig a Sabinushoz iacutert kommentaacuterokboacutel (Paulus eacutes Pomponius munkaacutei) valamint egyeacuteb művekből szaacutermaznak Ebből adoacutedhat egy olyan koumlvetkezteteacutes hogy ndash baacuter kuumlloumlnboumlző szerzőktől erednek ndash ezek a szoumlvegek viszonylagos egyseacuteget folytonossaacutegot keacutepviselnek a tituluson beluumll tovaacutebbaacute feltehető hogy amennyiben a Digesta szerkesztői beavatkoztak a szoumlvegbe akkor a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes elsősorban az egyseacutegesseacuteg eacutes a goumlrduumlleacute-kenyseacuteg megteremteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutenhetett ezeken a helyeken139

Ami a titulus ciacutemeacutet eacutes elhelyezkedeacuteseacutet illeti a 41 koumlnyv előszoumlr a dolgok fe-letti uralom megszerzeacuteseacutevel foglalkozik ezt koumlvetően taacutergyalja egy dolog bir-tokaacutenak megszerzeacuteseacutet eacutes elveszteacuteseacutet a harmadik titulus szoacutel az elbirtoklaacutesroacutel eacutes ennek megszakadaacutesaacuteroacutel ezt koumlvetően pedig az egyes jogciacutemekről esik szoacute mivel az elbirtoklaacutes koumlreacuteben jelenik meg a iusta causa szuumlkseacutegesseacutege a legin-kaacutebb explicit moacutedon A 41 koumlnyvben taacutergyalt jogciacutemek a negyedik titulustoacutel pro emptore pro herede eacutes possessore pro donato pro derelicto pro legato pro dote valamint pro suo140

A pro derelicto titulus aacutettekinteacutese nyomaacuten maacuter kezdetben le kell szoumlgezni hogy joacutellehet a szoumlvegek az elbirtoklaacutessal kapcsolatos veacutelemeacutenyek rendszereacute-

139 Ezzel ellenteacutetesen ld Vacca aacutellaacutespontjaacutet aki aacuteltalaacutenossaacutegban raacutemutat hogy a derelictio vo-natkozaacutesaacuteban a doktriacutena aacuteltal a probleacutema megoldaacutesaacutera tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet csak mind taacutevo-labb vitt a probleacutema megoldaacutesaacutetoacutel Ennek oka hogy a megoldaacutesra toumlrekveacutes soraacuten olyan ndash a forraacutesokboacutel egyeacutebkeacutent nem koumlvetkező ndash rendszergondolatot vetiacutetettek az oacutekori jogaacuteszok sza-vai moumlgeacute amelyek raacutejuk nem voltak jellemzőek Ez a folyamat leacutenyegeacuteben maacuter a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteval kezdeteacutet vette hiszen a kompilaacutecioacute soraacuten uacutejrarendszerezteacutek a szoumlvegeket ki-ragadva azokat eredeti kontextusukboacutel eacutes egy kuumllső alkotaacutes eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt titu-lus-rendszer egyik vagy maacutesik eleme alaacute soroltaacutek be őket Reacuteszletesen ld VACCA (1983) i m 778ndash779

140 Romano ennek kapcsaacuten raacutemutat hogy a forraacutesokban a derelictio mint a tulajdon elveszteacuteseacute-nek egy moacutedja jelenik meg ekkeacutent okszerű a felteacutetelezeacutese hogy a Digestaacuteban kellene hogy legyen egy olyan titulus az emliacutetett koumlnyvoumln beluumll amely a tulajdon elveszteacuteseacutevel foglalko-zik Minthogy ez a titulus hiaacutenyzik ennek eredmeacutenyekeacuteppen a szoumlvegek a Digesta kuumlloumln-boumlző reacuteszeiben elszoacutertan szerepelhetnek toumlbbek koumlzoumltt ez is oka lehet a sok ellentmondaacutes-nak A modern jogokra is az jellemző hogy a derelictio elsődlegesen az occupatioacutehoz kouml-tődően jelenik meg kihasznaacutelva azt a tulajdonsaacutegaacutet a derelinkvaacutelt dolognak hogy az elha-gyaacutes koumlvetkezteacuteben res nullius lesz ekkeacutent okkupaacutelhatoacute Reacuteszletesen ld ROMANO (2002) i m 102ndash104 A pro herede titulus vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes kiemelni Letizia Vacca aacutellaacutespont-jaacutet aki raacutemutat arra hogy a derelictioacutera vonatkozoacute szoumlvegek egy reacuteszeacutenek a pro derelicto titulusban toumlrteacutenő elhelyezeacutese egyeacutertelműen arra mutat hogy ezekben az esetekben a keacuter-deacutes nem az hogy a dolog derelinkvaacutelt-e vagy sem hanem az hogy van-e lehetőseacuteg az elbir-toklaacutesra vagy sem Ugyanakkor egy konkreacutet forraacuteshely (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) kap-csaacuten reacuteszletesen kifejti hogy veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto titulus betoldaacutesa kizaacuteroacutelag a kompilaacutetorok munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Bővebben ld VACCA (1984) i m 72ndash73 97

55IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

be lettek aacutegyazva meacutegis a hetedik ciacutem szoumlvegeinek oumlsszesseacutegeacuteben keveacutes koumlzuumlk van az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacutehoz A titulusban talaacutelhatoacute tiacutez szoumlveg koumlzuumll mindoumlsz-sze neacutegy aacutell kapcsolatban az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacuteval141 A toumlbbi szoumlveg vagy csak arroacutel iacuter hogy a dolog pro derelicto habita vagy kifejezetten azt aacutelliacutetja hogy azonnal a megszerzőeacute lesz a dolog vagyis eacuteppen nincs szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra142

A derelictio reacutegebbi irodalma koumlreacutebe tartozoacute munkaacutek alapvetően keacutet jelentő-sebb neacutezetrendszer koumlreacute csoportosulnak Jellemzően az első csoportba sorolha-toacute szerzők ndash mint peacuteldaacuteul kuumlloumlnoumlsen Romano eacutes Voci ndash a tulajdonos aacuteltal veacuteg-rehajtott derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indulnak ki ekkeacutent res nulliusnak kizaacuteroacutelag a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgot tekintik amely felett a tulajdon megszerzeacute-se occupatioacuteval megy veacutegbe143 Mivel a hipoteacutezis a tulajdonos eacutes a nem tulajdo-nos aacuteltal veacutegrehajtott derelictio eacuteles elkuumlloumlnuumlleacuteseacuten alapul ekkeacutent az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindoumlssze a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio eseteacutere korlaacuteto-zoacutedik

A haacuteboruacute előtti irodalomboacutel Romano munkaacutejaacuteval eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni144 A derelictio koumlreacuteben az Instituacutecioacutek szabaacutelyait tekinti kiindulaacute-si pontnak amely szerint pro derelicto az a dolog tekinthető amelyet a tulaj-donosa akkeacutent dobott el magaacutetoacutel hogy nem akarja hogy az tovaacutebbra is az oumlveacute legyen Helyes eacutertelmezeacutese szerint keacutet elem szuumlkseacuteges a derelictio megvaloacutesulaacute-saacutehoz meg kell hogy toumlrteacutenjen a dolog teacutenyleges elhagyaacutesa valamint szuumlkseacuteges az elhagyoacute szemeacutely arra iraacutenyuloacute akarata hogy a dolgot toumlbbeacute ne legyen az oumlveacute145 Az Instituacutecioacutekban is hasznaacutelt pro derelicto habere kifejezeacutes megjeleneacutese eacutes elterjedeacutese veacutelemeacutenye szerint ama keacutesei időszakra kell hogy tevődjoumln ami-korra maacuter a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacutei koumlzoumltt semmifeacutele kuumlloumlnb-seacuteg sem maradt fenn mivel amiacuteg ez a kuumlloumlnbseacutegteacutetel leacutetezett addig a foglalaacutes szempontjaacuteboacutel csak a res mancipi joumlhetett szaacutemiacutetaacutesba a res nec mancipi azon-ban nem146 Raacutemutat arra is hogy a forraacutesokban szaacutemos olyan esettel lehet ta-laacutelkozni amelyekben a domino veacuteghezvitt elhagyaacutesroacutel esik szoacute mindez pedig szuumlkseacutegtelen szoacuteismeacutetleacutest eredmeacutenyezne akkor ha feltesszuumlk hogy csak tu-

141 Paul D 41 7 4 (15 ad Sab) Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab) Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)

142 Ilyen tartalmuacute Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) eacutes Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)143 ROMANO (2002) i m 99ndash164 VOCI Proprietagrave Megemliacutethető ugyanakkor ebben a koumlrben

meacuteg Berger munkaacutessaacutega is aki elsődlegesen interpolaacutecioacutekritikai megkoumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja derelictio keacuterdeacuteseit Vouml BERGER (1922) i m 131ndash190

144 Ennek a munkaacutenak a jelentőseacutege maacuteig hatoacute talaacuten ennek koumlszoumlnhető hogy 1933-as első ki-adaacutesaacutet koumlvetően 2002-ben ismeacutet megjelent a Rivista di Diritto Romano ciacutemű online folyoacute-irat hasaacutebjain

145 ROMANO (2002) i m 102146 ROMANO (2002) i m 107ndash108

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete56

lajdonos derelinkvaacutelhatnaacute a dolgaacutet Ugyanakkor a hivatkozott kifejezeacutes szoros kapcsoloacutedaacutest mutat magaacuteval a tulajdonnal is ekkeacutent csak az keacutepzelhető el hogy valaki teacutevesen hiszi magaacuteroacutel hogy a dolog tulajdonosa eacutes ekkeacutent derelinkvaacutelja azt A forraacutesokban előforduloacute maacutesik neacutemileg szemeacutelytelenebb taacutevolsaacutegtartoacutebb utalaacutes (id qoud derelicto habitum est) arra utal hogy nem a dolog tulajdonosa derelinkvaacutelta a dolgot ami ndash a fentebb mondottak feacutenyeacuteben ndash csak akkeacutent lehet-seacuteges ha akaacuter joacute- akaacuter rosszhiszeműen a dolog tulajdonosaacutenak keacutepzeli magaacutet Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak azeacutert is komoly a jelentőseacutege mert Romano uacutegy veacuteli hogy a derelictio taacutergya nem a tulajdonjog hanem maga az elhagyaacutessal eacuterin-tett a dolog meacutegpedig a maga teljesseacutegeacuteben eacutes minden vonatkozaacutesaacuteban ek-keacutent a dolgot eacutes a derelinkvaacuteloacutet oumlsszekoumltő teacutenyek ennek nyomaacuten pedig a jogo-sultsaacutegok is elenyeacutesznek Maacuteskeacutent kifejezve a derelictio teacutenye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlrveacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt egyeacuteb kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek nem koumlzvetlenuumll a tulajdon-nal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus mindennapi hataacutesaira Ezek a praktikus hataacutesok azok amelyeket a jogi nyelv a tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacutese formaacutejaacuteban iacuter le Mindebből pedig az koumlvetkezik hogy ha a derelinkvaacuteloacute magaacuteroacutel a dologroacutel rendelkezik az elhagyaacutes soraacuten akkor erre kizaacuteroacutelag a dolog tulajdonosa keacutepes Amikor tehaacutet a forraacutesok derelictio a non dominoacuteroacutel beszeacutelnek ilyenkor egy jog-ellenes magatartaacutest kell felteacutetelezni amely nem jaacuter ugyanazokkal a hataacutesokkal mint amilyenekkel a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes eseteacuten jaacuterna Ugyanakkor keacutet-seacutegtelen hogy egyeacuteb hataacutesok tapadhatnak hozzaacute147

Az elhagyaacutes elsődleges hataacutesa hogy a birtok feletti felhagyaacutessal a dolgon fennaacutelloacute tulajdonjog ndash mivel a derelinkvaacuteloacute toumlbbeacute maacuter nem akarja magaacuteeacutenak tudni a dolgot ndash is megszűnik148 A forraacutesok alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a klasszikus jogban haacuterom elgondolaacutes eacutelt egymaacutes mellett Az első sze-rint a derelictio aacuteltal a derelinkvaacuteloacute ndash a dolog jellegeacutere tekintet neacutelkuumll ndash elve-sziacutetette a tulajdonjogot A maacutesodik szerint a tulajdonjog megszűneacutese csak ak-kor koumlvetkezett be amikor a dolgot harmadik szemeacutely tulajdonszerzeacutesi szaacuten-deacutekkal birtokba vette A harmadik neacutezet koumlreacuteben maacuter szaacutemiacutetaacutesba joumltt a dolog jellege is a res nec mancipi feletti tulajdonjog roumlgtoumln az elhagyaacutessal megszűnt amiacuteg a res mancipi vonatkozaacutesaacuteban a derelinkvaacuteloacute tulajdonos maradt meacuteg az esetleges harmadik szemeacutely aacuteltali birtokba veacutetel elleneacutere is a birtokba vevő iacutegy csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhetett tulajdont a dolog felett149 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsz-szegezve meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegekből kitűnik hogy a klasszikus jog egy-

147 ROMANO (2002) i m 119148 ROMANO (2002) i m 128149 ROMANO (2002) i m 129

57IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

seacuteges volt abban a tekintetben hogy ndash fuumlggetlenuumll az elhagyott dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutetoacutel ndash a tulajdonjog az elhagyaacutes pillanataacuteban megszűnt a dolog felett150 Ehhez hasonloacutean az elhagyott dolog res nullius lett mivel a derelictio teacutenyeacutenek fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa vagy nem tudaacutesa eseteacuten sem lehe-tett az ilyen dolgot ellopni151 Ezzel paacuterhuzamosan a dolog elhagyott voltaacutenak ismerete (scientia) nem vaacutelt a megszerzeacutes előfelteacuteteleacuteveacute azonban az erre vonat-kozoacute veacutelemeacutenyek szerinte nem meggyőzőek152

A haacuteboruacutet koumlvető irodalomban Voci a derelictio keacuterdeacutese kapcsaacuten abboacutel indul ki hogy kell előszoumlr egy tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes majd ezt koumlvetheti a birtokba veacutetel uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes Azt az ideaacutelis esetet veszi alapul amikor a dolog elhagyaacutesa a tulajdonos aacuteltal toumlrteacutent ndash egyeacuteb esetekben a puszta birtokba veacutetel nem elegendő a tulajdon keletkezeacuteseacutehez akkor szuumlkseacuteges a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes is153 Pro derelicto ciacutemen birtokolja el a dolgot az a szemeacutely aki birtokba vesz egy olyan dolgot amelyet valaki maacutes elhagyott Az elbirtoklaacutes nem szuumlkseacutegszerű szerzeacutesmoacutedja a res derelicta tulajdonjoga meg-szerzeacuteseacutenek az elsődlegesen birtokba veacutetellel toumlrteacutenik Elbirtoklaacutesra csak akkor van szuumlkseacuteg ha a dolgot nem a tulajdonosa hagyta el ekkeacutent ebből a szempont-boacutel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem joumln fi gyelembe Veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacuteshoz mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges hogy azt teacutenyleges derelictio előzze meg Iulianus egy veacutelemeacutenye alapjaacuten ugyanis (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) nem szerezhető meg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott dolgok tulajdonjoga mivel ehelyuumltt nem toumlrteacutenik derelictio ndash a dolog kidobaacutesaacutet a szuumlkseacuteg teszi el-keruumllhetetlenneacute ekkeacutent nem kizaacutert annak a lehetőseacutege hogy utoacutebb meacuteg visz-szateacuterjenek a dologeacutert154 A derelictio extreacutem eseteivel nem foglalkozik egyet emel csak ki ezek koumlzuumll a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacutet amelynek koumlreacuteben ndash veacutelemeacutenye szerint ndash animus derelinquendi neacutelkuumll toumlrteacutenik a dolog elhagyaacutesa A forraacutesok ebben az esetben majdnem egyhanguacute-an akkeacutent foglalnak aacutellaacutest hogy a dolog első talaacuteloacuteja nem szerezhet tulajdont a dolgon Annyi bizonyos hogy Iustinianus koraacuteban ez volt a derelinkvaacutelt dolog megszerzeacuteseacutenek rezsimje egyesek azonban keacutetseacutegbe vonjaacutek hogy a klasszikus jog szabaacutelyozaacutesa is hasonloacute lett volna155

150 ROMANO (2002) i m 140151 ROMANO (2002) i m 142152 ROMANO (2002) i m 143153 VOCI (1952) i m 233154 VOCI (1952) i m 191155 VOCI (1952) i m 233

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete58

A pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutessal oumlsszefuumlggő tovaacutebbi veacutelemeacutenyeacutet egy az irodalomban sokat vitatott Paulus-helyre (Paul D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) alapiacutetja A fragmentumban leiacutert esetek kapcsaacuten raacutemutat hogy mindkeacutet eset a vevő scientiaacutejaacuteboacutel indul ki azonban szerinte aggaacutelyos hogy a szoumlveg ar-roacutel nem mond semmit hogy az első esetben emliacutetett eladoacute mieacutert szorul elbir-toklaacutesra Eme informaacutecioacute hiaacutenyaacuteban csupaacuten keacutet lehetőseacuteg adoacutedik vagy azeacutert kell az elbirtoklaacutes mert a dolog res mancipi vagy pedig az elbirtoklaacutes aacuteltalaacute-ban szuumlkseacuteges volt Megaacutellapiacutetaacutesa szerint azonban az ilyen esetekben mindig szuumlkseacuteges lesz az elbirtoklaacutes mivel olyan res derelictaacuteroacutel van szoacute amelyet nem a tulajdonos hagyott el156

A maacutesik csoportba tartozoacute neacutezetek koumlzoumls jellemzője hogy a derelictio ndash occupatio eacutes a traditio koumlzoumltt analoacutegiaacutet veacutelnek felfedezni Eme elkeacutepzeleacutes nagyformaacutetumuacute kibontaacutesa Bonfante neveacutehez fűződik aki aacuteltalaacutenossaacutegban nem eacutert egyet azzal a neacutezettel hogy a res derelicta az első birtokba vevő tulajdo-naacuteba keruumll157 Az occupatio koumlreacuteben aacuteltalaacuteban szuumlkseacutegesnek tartja a scientia megleacuteteacutet vagyis hogy a megszerző tudataacuteban legyen a dolog derelinkvaacutelt vol-taacutenak158 Ezen tuacutelmenően azonban kuumlloumlnbseacuteget tesz egyfelől a klasszikus eacutes a iustinianusi jog szabaacutelyai valamint maacutesfelől a res mancipi eacutes nec mancipi derelictae koumlzoumltt amelyek mint elteacuterő termeacuteszetű dolgok elteacuterő moacutedokon sze-rezhetők meg Ami a klasszikus eacutes iustinianusi jog koumlzoumltti elteacutereacutest illeti veacutelemeacute-nye szerint a klasszikus jogban doumlntő jelentőseacutegű volt hogy az elhagyott dolog res mancipi vagy nec mancipi volt-e amiacuteg a iustinianusi jogban ndash tekintettel arra hogy eme keacutet dologosztaacutely koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes abban a korban maacuter nem volt hasznaacutelatban ndash az ingoacutek eacutes ingatlanok derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre tevődik aacutet a hangsuacutely159 Elgondolaacutesa szerint a klasszikus jogban a res mancipi derelicta eseteacuteben azeacutert szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes mert szerinte a birtokba veacute-tellel csak in bonis keruumllne a dolog civiljogi tulajdon azonban meacuteg nem kelet-kezne rajta160 A iustinianusi jogban beaacutellt vaacuteltozaacutesok nyomaacuten az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg elhagyott ingatlanok eseteacuteben mindig ingoacutek eseteacuteben pedig csak a nem tulajdonos aacuteltali derelictio eseteacuteben aacutell fenn Neacutezete szerint egyeacutebkeacutent a derelictio az occupatio keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedik szorosan amely utoacutebbi szer-zeacutesmoacuted jelentős rokon vonaacutesokat mutat a traditioacuteval eacuteppen eme hasonloacutesaacutegnak koumlszoumlnhető hogy korszaktoacutel fuumlggetlenuumll a roacutemai jog mindig elismerte a bir-tokba veacutetellel bekoumlvetkező azonnali tulajdonszerzeacutest ndash legalaacutebbis a dolgok egy

156 VOCI (1952) i m 234ndash235157 BONFANTE (1968) i m 257 260158 BONFANTE (1968) i m 262159 BONFANTE (1968) i m 263ndash265160 BONFANTE (1968) i m 265

59IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

meghataacuterozott koumlreacuteben161 Ezek alapjaacuten oumlsszesseacutegeacuteben azzal eacutervel hogy a res mancipi traditioacuteja eseteacuten is ndash mivel egy szaacutermazeacutekos szerzeacutesmoacutedroacutel van szoacute ndash csak a megszerző vagyonaacuteba keruumllne a dolog de civiljogi tulajdont csak elbir-toklaacutessal szerezhetne felette Ezzel szemben a res nec mancipi eseteacuteben elfo-gadhatoacutenak veacuteli azt a neacutezetet amely szerint a dolog azeacute lesz aki annak birtokaacutet megszerzi162 A derelictio ndash occupatio valamint a traditio koumlzoumltti hasonloacutesaacutegot abban laacutetja hogy az elhagyaacutes illetőleg a birtokba veacutetel nem keacutet egymaacutestoacutel fuumlg-getlen aktus hanem egyuumlttesen alkotnak egyetlen aacutetruhaacutezaacutest amelynek kereteacute-ben a megszerző tudata aacutet kell hogy fogja a maacutesik feacutelnek a dolog aacutetengedeacuteseacutere iraacutenyuloacute akarataacutet is Ennek megleacutete eseteacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa roumlgvest veacutegbe-megy eacuteppuacutegy mint a traditio eseteacuteben ahol a felek aacutetruhaacutezaacutesban valoacute meg-egyezeacutese teszi lehetőveacute az azonnali tulajdonaacutetszaacutellaacutest163

Kruumlger elgondolaacutesa annyiban koumlveti Bonfante neacutezeteacutet hogy ő is elkuumlloumlniacuteti egymaacutestoacutel a jogfejlődeacutes klasszikus eacutes iustinianusi korszakaacutet164 A derelictio leacute-nyegeacutet alapvetően abban laacutetja hogy a tulajdonosnak teacutenylegesen fel kell adnia a dolog birtokaacutet valamint meg kell hogy legyen az erre iraacutenyuloacute akarat is165 A birtokba vevő vonatozaacutesaacuteban megaacutellapiacutetja hogy a scientia mindoumlssze a teacutenyek-kel oumlsszefuumlggeacutesben kellett hogy meglegyen a jogi helyzet aacutetlaacutetaacutesaacutet maacuter nem kiacute-vaacutentaacutek meg166 A prokuliaacutenusndashszabiniaacutenus neacutezetkuumlloumlnbseacuteget bemutatoacute forraacutes-szoumlveg elleneacutere hangsuacutelyozza hogy klasszikus jogban a birtokba vevő minden esetben ndash vagyis tekintet neacutelkuumll a dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutera ndash csak birtokosa lett a dolognak amely azonban possessio ad usucapionem volt Ebből koumlvetkezően a birtokba vevő minden esetben elbirtoklaacutesra szorult a civil-jogi tulajdon megszerzeacutese eacuterdekeacuteben167 Veacutelemeacutenyeacutet meglehetősen egyedi moacute-don taacutemasztja alaacute mindazokat a forraacutesszoumlvegeket amelyekben a derelinkvaacutelt dolog feletti azonnali tulajdonszerzeacutesről szoacutelnak egyszerűen interpolaacuteltnak nyilvaacuteniacutetja168 A posztklasszikus jogban a derelictioacutet a traditioacuteval azonosiacutetottaacutek

161 BONFANTE (1968) i m 257ndash259162 BONFANTE (1968) i m 265163 BONFANTE (1968) i m 262 Bonfante elgondolaacutesa jelenik meg Meyer-Collings munkaacutejaacuteban is

az ő jelentőseacutege az eddig irodalomhoz keacutepest a derelictio eredeteacuteről vallott egyedi felfogaacutesaacute-ban eacuterhető tetten Veacutelemeacutenye szerint ugyanis a derelictio eredőjeacutet eacuteppen a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteban kell keresni Vagyis a derelictio nem maacutes mint a iactus missilium kuumlloumlnoumls esete koumlvetkezeacuteskeacuteppen az utoacutebbi teacutenyaacutellaacutes mintegy aacutetmeneti helyet foglal el a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltt Vouml MEYER-COLLINGS (1932) i m 11 skk

164 KRUumlGER (1934) i m 155ndash189165 KRUumlGER (1934) i m 155166 KRUumlGER (1934) i m 180167 KRUumlGER (1934) i m 155ndash156168 KRUumlGER (1934) i m 166ndash167

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete60

annak eacuterdekeacuteben hogy a koumlruumllmeacutenyesnek tartott mindenkori elbirtoklaacutes koumlte-lezettseacutegeacutet megkeruumlljeacutek169 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi felett puszta birtokba veacutetellel keletkezhetett civiljogi tulajdon a res mancipi koumlreacuteben azon-ban eacuterthetően megmaradt az elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenye egeacuteszen addig amiacuteg a iustinianusi jog fel nem szaacutemolja a keacutet dologosztaacutelyt iacutegy a derelinkvaacutelt dolog felett birtokba veacutetellel lehetett tulajdont szerezni ndash felteacuteve hogy azt a tulajdonos hagyta el ndash mivel a res derelictaacutet gazdaacutetlan dolognak tekintetteacutek170

Az uacutejabb irodalomban Magyarorszaacutegon Benedek Ferenc professzor az olasz romanistaacutek koumlreacuteből Letizia Vacca a hollandok koumlzuumll pedig Hans Ankum fog-lalkozott reacuteszletesebben a derelictio keacuterdeacuteseivel171

Benedek a vonatkozoacute munkaacuteiban igyekszik feltaacuterni a derelictio teacutenyaacutellaacute-saacutet annak joghataacutesaacutet eacutes az elhagyott dolog jogi sorsaacutet Abboacutel indul ki hogy a rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok kazuisztikus jellegűek vagyis egymaacutestoacutel elteacuterő eacutes egymaacutessal szorosabban oumlssze nem fuumlggő teacutenyaacutellaacutesokat jeleniacutetenek meg mi toumlbb nem is azonos korszakboacutel szaacutermaznak172 A derelictio kapcsaacuten a forraacutesok-ban megjelenő kifejezeacutesek derelinquere eacutes pro derelicto habere koumlzuumll az utoacuteb-bit tartja jogi szakkifejezeacutesnek amely arra az aacutellapotra utal amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot elhagyta Ehhez animus derelinquendi kell amely nem igeacutenyel kifejezett nyilatkozatot elegendő a raacute-utaloacute magatartaacutes is A fő keacuterdeacutes ebben a koumlrben az animus derelinquendi mi-keacutenti eacutertelmezeacutese vajon az animus derelinquendi csak a tulajdonos eseteacuteben eacuter-telmezhető vagy meglehet maacutes nem tulajdonosnaacutel is aki a dolgot elhagyja A keacuterdeacutesre adott vaacutelasz oumlsszefuumlggeacutesben van a res derelicta megiacuteteacuteleacuteseacutevel is173 A res iactae eacutes a rabszolgaacutek derelictioacutejaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek elemzeacutese nyomaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a forraacutesok nem egyseacutegesen koumlzeliacutetik a derelictio szemeacutelyi oldalaacutet majd arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy az animus derelinquendi megleacutete nem koumltődik a tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a roacutemai jogban aacuteltalaacute-ban akkeacutent fogtaacutek fel a derelictioacutet mint a dolog birtokaacutenak veacutegleges eacutes szaacuten-deacutekolt feladaacutesaacutet174 A derelictio joghataacutesaacutenak elemzeacutese koumlreacuteben elsődlegesen a szabiniaacutenus ndash prokuliaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegre helyezi a hangsuacutelyt megaacutella-piacutetva hogy res pro derelicto habita tehaacutet az a dolog amelyet a mindenkori bir-tokos a veacutegleges birtokfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval hagyott el Ebből logikusan vonja le

169 KRUumlGER (1934) i m 168ndash169170 KRUumlGER (1934) i m 176171 BENEDEK (1983) i m 7ndash31 BENEDEK (1982) i m 698ndash706 BENEDEK (1984) i m 2109ndash2129

VACCA (1984) i m ANKUM (1986) i m 248ndash274172 BENEDEK (1983) i m 7ndash8173 BENEDEK (1982) i m 699 BENEDEK (1983) i m 9 BENEDEK (1984) i m 2112ndash2113174 BENEDEK (1983) i m 10ndash12

61IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

a tovaacutebbi koumlvetkezteteacutest hogy a res pro derelicto habita nem felteacutetlenuumll lesz res nullius ebbeacuteli mivolta kizaacuteroacutelag attoacutel fuumlgg hogy a dolgot a tulajdonos hagy-ta-e el vagy sem Mindebből laacutethatoacute hogy Benedek alapvetően elutasiacutetja a ko-raacutebbi irodalomban neacutepszerű elkeacutepzeleacutest hogy a joghataacutesok elsősorban ahhoz a teacutenyhez koumltődnek hogy a dolog res mancipi-e vagy sem Veacutelemeacutenye szerint a klasszikus jogban teljesseacuteggel irrelevaacutens volt az elhagyott dolog esetleges ilyen minősiacuteteacutese eacuteppuacutegy ahogy a iustinianusi jogban sem szaacutemiacutetott a dolog ingoacute avagy ingatlan mivolta175 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res derelicta jogi megiacuteteacuteleacutese a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől fuumlgg ez azonban a kuumllvilaacuteg ndash iacutegy az okkupaacuteloacute ndash szaacute-maacutera sem nyilvaacutenvaloacute ekkeacutent a birtokba vevő legjobb meggyőződeacutese elleneacutere sem lehet bizonyos afelől hogy a birtokba veacutetellel tulajdont is szerzett a dolog felett Ebből adoacutedoacutean a helyzet jogi szempontboacutel megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutera csak az elbirtoklaacutes joumlhet szaacutemiacutetaacutesba176 Az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel keacutet kiveacutetelt emliacutet egyfelől amikor nyilvaacutenvaloacute hogy a derelinkvaacuteloacute tulajdonos volt maacutesfe-lől pedig a missilia eacutes az avis amissa eseteacuteben nem szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes177

Vacca a derelictio teacutemakoumlreacutevel foglalkozoacute monograacutefi aacutejaacuteban az egeacutesz prob-leacutemakoumlr vizsgaacutelataacutet teljesen maacutes iraacutenyboacutel kezdi mint az irodalomban előtte baacuterki178 Joacutellehet a szerzők nagy toumlbbseacutege hosszabban-roumlvidebben eacutertekezett a iactus mercium probleacutemaacutejaacuteroacutel kiinduloacutepontkeacutent olyan formaacuteban egyikuumlk sem hasznaacutelta fel mint Vacca aki leacutenyegeacuteben az animus derelinquendi pontos oacutekori tartalmaacutet eacutes megiacuteteacuteleacuteseacutet kiacutevaacutenja feltaacuterni A vonatkozoacute forraacutesokboacutel egyeacutertelmű-en kiolvashatoacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg kapcsaacuten megfogalmazza oacutevatos koumlvetkezte-teacuteseacutet miszerint az animus derelinquendi nem eacutertelmezhető a tulajdonosi mivolt feladaacutesaacutera iraacutenyuloacute akaratkeacutent Aacutelliacutetaacutesaacutet alaacutetaacutemasztandoacute hivatkozik a kor ha-joacutezaacutesi szokaacutesaira amely szerint a hajoacute parancsnoka volt hivatva doumlnteni a ha-joacutet illetőleg a hajoacutezaacutest eacuterintő konkreacutet keacuterdeacutesekben179 Mi toumlbb a derelictio kouml-reacuteben felmeruumllő valoacutedi probleacutemaacutet nem abban laacutetja hogy az elhagyott dolog res mancipinek minősuumllt-e vagy sem illetve hogy a dolgot elhagyoacute szemeacutely tu-lajdonos volt-e vagy sem hanem abban hogy megengedhető-e valamely har-madik szemeacutelynek egy ilyen elhagyott dolog feletti tulajdonszerzeacutese elbirtoklaacutes uacutetjaacuten180 Ehhez az alapprobleacutemaacutehoz kapcsolja az animus derelinquendi keacuterdeacute-seacutet amelyet a forraacutesokban a derelictioacutera hasznaacutelt kifejezeacutesek elemzeacutese iraacutenyaacute-boacutel koumlzeliacutet meg Ennek nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a pro derelicto habere habita

175 BENEDEK (1982) i m 703 BENEDEK (1984) i m 2120176 BENEDEK (1983) i m 26ndash27 BENEDEK (1982) i m 703 BENEDEK (1984) i m 2121177 BENEDEK (1982) i m 706 BENEDEK (1984) i m 2128ndash2129178 VACCA (1984) i m 92 skk179 VACCA (1984) i m 94180 VACCA (1984) i m 95

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete62

fordulat arra utal hogy a dolog derelictum vagyis egy a dologhoz fűződő tu-dati viszonyulaacutest fejez ki veacutegső soron azt hogy a tulajdonos szaacutemaacutera maacuter nem lehetseacuteges annak visszaszerzeacutese181 Az irodalomban szinteacuten elsőkeacutent elemzi a res derelicta megtalaacutelaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutet intuitiacutev moacutedon mint arra raacutemutat a talaacutelaacuteskor a talaacuteloacute koumlzel sem teljes bizonyossaacuteggal keacutepes a dolog el-veszteacutese koumlruumlli oumlsszes koumlruumllmeacutenyt maradeacutektalanul belaacutetni nemhogy eacuterteacutekelni Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint a talaacuteloacute ha uacutegy gondolja hogy a dolog pro derelicto habita joacutehiszemű lesz oumlnmagaacuteban veacuteve pedig az egeacutesz szituaacutecioacute alkalmas az elbirtoklaacutes megalapozaacutesaacutehoz182

Hans Ankum tanulmaacutenyaacuteban főkeacutent egyetlen Digesta-szoumlveggel foglalkozik (Pomp D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) eacutes ennek kapcsaacuten fejti ki toumlbbek koumlzoumltt a derelictioacutera vonatkozoacute neacutezeteit is Veacutelemeacutenye szerint a kivaacutelasztott szoumlveg je-lentőseacutege abban aacutell hogy ebből ismerhető meg a legjobban a klasszikus jog derelictio-felfogaacutesa183 Ugyanakkor ez a szoumlveg nem vizsgaacutelhatoacute kizaacuteroacutelag oumln-magaacuteban ekkeacutent a szerző egybeveti az utaacutena koumlvetkező szinteacuten Pomponiustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacutekkel is amelynek nyomaacuten ő maga is megaacutellapiacutetja ami az iro-dalomban aacuteltalaacutenosan ismert joacutellehet a keacutet szoumlveg ugyanattoacutel a jogtudoacutestoacutel eacutes ugyanonneacutet szaacutermazik mi toumlbb a Digestaacuteban is egymaacutes utaacuten koumlvetkeznek meacutegis alapvetően egymaacutesnak ellentmondoacute textusokroacutel van szoacute184 A szoumlvegek ndash toumlbb maacutes szoumlveggel egyuumltt elveacutegzett ndash eacutertelmezeacutese nyomaacuten raacutemutat hogy a reacutegebbi tan eacutertelmeacuteben a tulajdonos a derelictio aacuteltal a tulajdonjogot meacuteg nem vesziacuteti el csupaacuten azt koumlvetően amikor az occupans az elbirtoklaacutesi idő letel-teacutet koumlvetően tulajdonossaacute vaacutelik185 Ugyanakkor Paulus egy veacutelemeacutenye tudoacutesiacutet a jogtudoacutesok koumlzoumltti elteacuterő neacutezetekről is (Paul D 41 7 2 1 [54 ad ed]) amely alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a Paulus-szoumlvegben emliacutetett Iulianus aacutel-tal keacutepviselt felfogaacutes teljesseacuteggel uacutejszerű lehetett amely felfogaacutes szerint a tu-lajdon elveszteacuteseacutevel kapcsolatosan a derelinkvaacuteloacute akarata volt doumlntő Ekkeacutent a derelictio nyomaacuten a derelinkvaacuteloacute elvesziacutetette a res mancipi feletti tulajdonjogot is Kifejti hogy a vonatkozoacute utoacutebbi szoumlvegben ndash mivel a principiumban a tulaj-donos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute ndash csak res mancipi elbirtoklaacutesaacuteroacutel lehet szoacute A derelinkvaacutelt res nec mancipi eseteacuteről ndash oumlsszhangban Ulpianus veacutelemeacute-nyeacutevel (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed]) ndash az mondhatoacute el hogy az occupans a birtok-baveacutetel aacuteltal megszerzi a dolog tulajdonaacutet is Mindezekből a forraacutesokboacutel meg-laacutetaacutesa szerint az tűnik ki hogy a reacutegebbi Proculus neveacutehez fűződő felfogaacutest a

181 VACCA (1984) i m 95ndash96 120 122182 VACCA (1984) i m 96ndash97183 ANKUM (1986) i m 248184 ANKUM (1986) i m 262185 ANKUM (1986) i m 263

63IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezet utoacutebb mintegy feluumlliacuterta Paulus pedig ez utoacutebbi fel-fogaacutessal eacutertett egyet186 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet nem egy prokuliaacutenus‒szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről hanem egy reacutegebbi (Proculus) eacutes egy uacutejabb (Iulianus) neacutezet talaacutelkozaacutesaacuteroacutel van szoacute amelyek a praxisban egymaacutest koumlvetteacutek187

Kijelenti hogy a derelictioacutet koumlvető occupatioacutet a klasszikus jogaacuteszok a traditioacuteval meacuteghozzaacute in incertam personam veacutegrehajtott traditioacuteval azonosiacute-tottaacutek eacutes mind a res mancipi mind a nec mancipi vonatkozaacutesaacuteban a megszerzőt ugyanuacutegy kezelteacutek188 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi okkupaacuteloacuteja mind civiljogi mind pedig bonitaacuter tulajdont szerzett a dolog felett a res mancipi fog-laloacuteja azonban csak bonitaacuter tulajdonos lett189 Azeacutert hogy előbbi aacutelliacutetaacutesaacutet neacutemi-keacutepp aacuternyalja raacutemutat hogy a derelictio eacutes occupatio valamint a traditio bi-zonyosan nem azonosak jogi szempontboacutel aacutem hasonloacutesaacuteguk olyan fokuacute hogy ez maacuter a jogkoumlvetkezmeacutenyek azonossaacutegaacuteban is megnyilvaacutenul Ennek oka azon-ban nem pusztaacuten egyszerű hasonloacutesaacutegon alapszik a res mancipi okkupaacuteloacutejaacutenak helyzete ugyanis nem lehetett jobb mint azeacute aki traditio uacutetjaacuten szerezett meg egy res mancipit azaz csak elbirtoklaacutes reacuteveacuten vaacutelhatott tulajdonossaacute Miutaacuten a klasszikus jogban a res mancipi tulajdonjogaacutenak aacutetruhaacutezaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő meg-szerzeacutese mancipatio vagy in iure cessio formaacutejaacuteban mehetett veacutegbe eacuterthető hogy a jogaacuteszok akkeacutent veacutelekedtek hogy az okkupaacuteloacute is csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhet civiljogi tulajdont Amennyiben ettől elteacutertek volna az gyakorlatilag a mancipatio eltoumlrleacuteseacutet jelentette volna ami pedig az adott ponton a fraus legis nem csekeacutely kockaacutezataacuteval jaacutert190

1 A lsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben

A derelictio főneacutevi alakban nem talaacutelhatoacute meg a forraacutesokban mi toumlbb főneacutevi alakja a klasszikus latinban egyaacuteltalaacuten nem is leacutetezik191 A jogi forraacutesokban mind a relinquere eacutes a derelinquere igeacutek mind pedig a pro derelicto habere kifejezeacutes egyaraacutent megjelennek A relinquere ndash derelinquere viszonyaacuteban egyes felteveacute-sek szerint a relinquere klasszikus kifejezeacutes amiacuteg a derelinquere ige csupaacuten

186 ANKUM (1986) i m 264187 ANKUM (1986) i m 264ndash265 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy raacutemutat Iavolenus hasonloacute-

keacuteppen veacutelekedett a keacuterdeacutesről mint a bdquoszabiniaacutenusokrdquo (Iav D 45 3 36 [14 epist])188 ANKUM (1986) i m 269189 ANKUM (1986) i m 270190 ANKUM (1986) i m 270ndash271191 A szoacute koumlzvetlenuumll a linquere igeacuteből ered amelynek nem leacutetezik sem főneacutevi sem melleacutekneacutevi

alakja A prefi xummal leacutetrejoumlvő relinquere igeacutenek azonban maacuter mindkeacutet neacutevszoacutei alakja is-mert eacutes hasznaacutelatos volt Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoliquorsquo

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete64

a kompilaacutetorok teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően jelenik meg a forraacutesokban192 Ezen a ponton maacuter adoacutednak veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegek az irodalomban Romano a forraacutesok tuumlkreacuteben uacutegy veacuteli hogy a birtokkal valoacute felhagyaacutest a relinquere ige jeloumllte a derelinquere veacutelemeacutenye szerint annyiban biacuter meacutelyebb tartalommal hogy ez utoacutebbi ige a tulajdonos aacuteltali birtokelhagyaacutes megjeloumlleacuteseacutere volt fenn-tartva193 Ehhez keacutepest Kruumlger eacutes Benedek is csak annyit aacutellapiacutetanak meg hogy a derelinquere rem kifejezeacutes arra vonatkozik amikor valaki egy dolog bir-toklaacutesaacuteval teljesen eacutes veacuteglegesen ndash vagyis elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal ndash felhagy194 Ugyanakkor Benedek nagyon helyesen eacuterzeacutekeli hogy a derelinquere ige moz-zanatos voltaacuteboacutel adoacutedoacutean egyszeri azonnal lezaacuteruloacute cselekveacutest jeleniacutet meg eh-hez keacutepest a pro derelicto habere kifejezeacutes sokkal inkaacutebb tűnik jogi terminus-nak195 Ennek eacutertelmezeacutese koumlreacuteben is talaacutelkozhatunk aacuternyalatnyi elteacutereacutesekkel Benedek szerint a kifejezeacutes aacutellapotot fejez ki meacuteghozzaacute azt amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot elhagyta Okfejteacuteseacuteből az tű-nik ki mintha ezt az aacutellapotot objektiacutevnek eacutes minden esetben bekoumlvetkezőnek gondolnaacute196 Ehhez keacutepest a toumlbbi szerző felfogaacutesa ha sokban nem is kuumlloumlnbouml-zik neacutemikeacutepp aacuternyaltabb Kruumlger Romano eacutes Vacca is alapvetően uacutegy iacuteteacutelik meg hogy a pro derelicto habere (neacutehol passziacutev infi nitivusszal haberi) for-dulat nem egy objektiacutev aacutellapotot hanem a szemeacutely tudati viszonyulaacutesaacutet fejezi ki uacutegy veacuteli hogy a dolog elhagyott197 Kruumlger eacuterdekesen koumlveti veacutegig a ki-fejezeacutes egyes elemeinek jelenteacutestartalmaacutet A pro derelicto kifejezeacutes oumlnmagaacute-ban egy olyan dologra hasznaacutelhatoacute amelynek a birtokaacuteval valaki felhagyott A habere aacutellapotot fejez ki ndash akaacuter azt hogy valaki illetőleg valami valamilyen aacutellapotban van akaacuter azt hogy a jelzett aacutellapotba keruumllt A habere pro kifeje-zeacutes pedig azt jeleniacuteti meg hogy valaki valamilyennek tart egy adott aacutellapotban leacutevő dolgot198 Romano raacutemutat arra hogy az ebbeacuteli veacutelekedeacutes nem egyseacuteges

192 ROMANO (2002) i m 105ndash106 koraacutebbi irodalommal A liquere ige maga is annyit tesz el-hagyni valamit vagy valakit felhagyni valamivel ehhez keacutepest a derelinquere inkaacutebb maga moumlgoumltt hagy jelenteacutest hordoz ekkeacutent jelenteacutestartalmaacuteban joacuteval erőteljesebb mint relinquere Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoliquorsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoderelinquerersquo Megkockaacuteztathatoacute hogy a derelinquere eacuteppen eme lsquomaga moumlgoumltt hagyrsquo je-lenteacutese miat vaacutelt inkaacutebb szakkifejezeacutesseacute mert a jelenteacutes keacutepszerűen is utal az elhagyaacutes veacuteg-legesseacutegeacutere ezzel egyszersmind az elhagyoacute szemeacutely szaacutendeacutekaacutera is

193 ROMANO (2002) i m 112194 KRUumlGER (1934) i m 157 BENEDEK (1983) i m 9 195 ROMANO (2002) i m 104 BENEDEK (1983) i m 9196 BENEDEK (1983) i m 9197 ROMANO (2002) i m 106 KRUumlGER (1934) i m 157 VACCA (1984) i m 120 Vouml FINAacuteLY (1884)

i m s vv lsquohabeorsquo lsquohabitusrsquo eacutes lsquoprorsquo198 KRUumlGER (1934) i m 157ndash158 Ezzel egyezően ld meacuteg Oxford Latin Dictionary (1968) i m s

v lsquoderelictusrsquo bdquoto consider as being abandonedrdquo

65IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

hiszen egy dolgot haacuterom szempontboacutel lehet elhagyottnak tekinteni Elsőkeacutent a derelinkvaacuteloacute szemszoumlgeacuteből aki lehet a dolog tulajdonosa de megeshet az is hogy nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Maacutesodikkeacutent elhagyottnak tekinthe-tő egy dolog az okkupaacuteloacute szempontjaacuteboacutel aki eacuteppen azon az alapon veszi birtok-ba a dolgot hogy elhagyottnak veacuteli harmadikkeacutent pedig a kuumllvilaacuteg szempontjaacute-boacutel Keacuterdeacutes hogy szakkifejezeacuteskeacutent vagyis szigoruacutean jogi szempontboacutel neacutezve a haacuterom lehetőseacutegből melyiket kell relevaacutensnak tekinteni Veacutelemeacutenye szerint amikor a forraacutesok a pro derelicto habere fordulatot hasznaacuteljaacutek akkor kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacutera koncentraacutelnak Ennek jelentőseacutegeacutet abban laacutetja hogy amiacuteg a ki-fejezeacutes aacuteltalaacutenos koumlznapi eacutertelmeacuteben pusztaacuten egy az adott dologra vonatkozoacute felfogaacutest veacutelekedeacutest fejez ki addig a szakmai terminus maacuter taacutegabban a teacutenyle-ges fi zikai elhagyaacutesra iraacutenyuloacute szaacutendeacutekot is megjeleniacuteti Azt mutatja tehaacutet hogy a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről megtett ugyan mindent az elhagyaacutes meacutegsem be-fejezett mivel nem koumlvette occupatio vagyis a dolog mindoumlssze a derelinkvaacuteloacute szempontjaacuteboacutel tekinthető nem az ő tulajdonaacuteba tartozoacutenak ez azonban teacuteny-legesen nincs iacutegy Ekkeacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy derelinquere eacutes pro derelicto habere gyakorlatilag ugyanazt jelentik ezeacutert gyakran fordulnak elő egyuumltt ugyanabban a szoumlvegben amiacuteg azonban a pro derelicto habere kifeje-zeacutes egy a dologra vonatkozoacute veacutelekedeacutesre helyezi a hangsuacutelyt (ekkeacutent a cselek-vő szaacutendeacutekaacutet is implikaacutelja) addig a derelinquere ige a cselekveacutes vagyis a teacuteny-leges fi zikai birtokfeladaacutes oldalaacuteroacutel koumlzeliacutet jelenteacutestartalmaacuteban a veacutelekedeacutes eacutes a szaacutendeacutek maacutesodlagos199

2 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra vonatkozoacute egyes szoumlvegek alapjaacuten)

A derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutenak tisztaacutezaacutesa soraacuten elsődlegesen azt a keacuterdeacutest kell meg-vizsgaacutelni hogy a Digestaacuteban szereplő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyek alapjaacuten mit tekint-hetuumlnk a derelictio alapvető fogalmi elemeinek200 Alapvető keacuterdeacutesek lehetnek ebben a koumlrben hogy ki milyen dolgot eacutes milyen magatartaacutessal derelinkvaacutelhat

A titulus legelső Ulpianustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke szerint abban az esetben ha egy dolog pro derelicto aacutellapotba keruumll az abban a pillanatban megszűnik a mi-eacutenk lenni eacutes roumlgtoumln az azt okkupaacuteloacuteeacute lesz hiszen egy dolog felett ugyanolyan moacutedon lehet tulajdont szerezni ahogy a dolog feletti tulajdonjog megszűnt

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis

199 ROMANO (2002) i m 106ndash107200 Ehhez reacuteszletesen ld ROMANO (2002) i m 109ndash121 BENEDEK (1983) i m 9 eacutes skk

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete66

statim fi t quia isdem modis res desinunt esse nostrae quibus adquiruntur

Mind a desinere eacutes a fi eri igeacutek mind pedig a statim szoacute kettős hasznaacutelataacuteval Ulpianus markaacutensan eacuterzeacutekelteti hogy a derelictio eacutes az occupatio egymaacutes komplementerei amelyet a quia utaacuteni melleacutekmondat is erősiacutet Az első fordulat-ban kuumlloumlnbseacuteg van a desinit eacutes a fi eri igeacutekhez tartozoacute tovaacutebbi bőviacutetmeacutenyek te-kinteteacuteben előszoumlr nostra esse utoacutebb pedig occupantis (ti esse) szerepel Ha uacutegy tetszik a keacutet bőviacutetmeacuteny egymaacutes tuumlkoumlrkeacutepei egyeacutertelműen egymaacutesra mu-tatnak tehaacutet amit mi elhagyunk azt baacuterki foglalaacutessal megszerezheti Az ilyen szemeacutelyt nevezi a jogtudoacutes roumlviden occupansnak vagyis okkupaacuteloacutenak fogla-laacutessal szerző szemeacutelynek A quia utaacuten koumlvetkező magyaraacutezoacute melleacutekmondat to-vaacutebbi a fentieket erősiacutető informaacutecioacutekkal szolgaacutel Ulpianus szerint a tulajdon megszűneacutese eacutes megszerzeacutese isdem modis toumlrteacutenik vagyis ugyanolyan moacutedon Ez nyilvaacutenvaloacutean nem arra utal hogy a derelictio eacutes az occupatio ugyanazt je-lenteneacute hanem mindoumlssze arra mutat raacute hogy a keacutet jogcselekmeacuteny rendsze-rint egymaacutest kiegeacutesziacuteti A forraacuteshelyből tehaacutet az koumlvetkezik hogy ha valaki derelinkvaacutel egy dolgot akkor megszűnik a dolog feletti tulajdonjoga aminek a jogkoumlvetkezmeacutenye hogy baacuterki foglalaacutessal tulajdont szerezhet a dolog felett201

Ami a derelictio alanyait illeti a szekunder irodalomban aacuteltalaacuteban vitatott hogy derelictioacutenak csak valamely dolognak a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet kell tekinteni vagy ugyanebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik a dolog puszta birtokosa aacutel-tali elhagyaacutes is Az itt vaacutezolt zavar annaacutel is inkaacutebb eacuterthető mivel meacuteg a pro derelicto tituluson beluumlli forraacutesok sem egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a keacuterdeacutest A fentebb bemutatott szoumlveg amely a derelictio eacutes az occupatio egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezza nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a tulajdonosi derelictioacutet veszi alapul a birtokos neacutevmaacutes hasznaacutelataacuteboacutel eredően Az ezt koumlvető Paulustoacutel szaacutermazoacute maacutesodik toumlredeacutek nem csupaacuten valoacutesziacutenűleg hanem egyeacutertelműen a tulajdono-si derelictio alapjaacuten aacutell202

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

A szoumlveg eacuterdekesseacutege ndash azon tuacutel hogy a dolog pro derelicto mivolta expressis verbis annak uraacutetoacutel ered (a domino) ndash a bdquosi sciamusrdquo fordulatban eacuterhető tetten Jelenteacutese nem keacuterdeacuteses aacutem probleacutemaacutesnak tűnhet hogy mire is vonatkozik ez a

201 Ehhez ld meacuteg ROMANO (2002) i m 104 BENEDEK (1983) 13 VACCA (1984) i m 113ndash114 eacutes 130

202 Ezzel egyezően ROMANO (2002) i m 107 BENEDEK (1983) i m 12ndash13

67IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

fordulat203 Tuumlzetesebb vizsgaacuteloacutedaacutes utaacuten felteacutetelezhető hogy minden bizonnyal az előtte aacutelloacute egeacutesz koumlzleacutesre mivel az utaacutena koumlvetkező melleacutekmondatban taacuter-gyas ige szerepel (adquirere) ami mellett azonban nincs taacutergy hiszen az csak az előző mondat taacutergya lehet a koumlzleacutesben ugyanis ez a teacutema a maacuter ismert elem az uacutej informaacutecioacute (reacutema) pedig a teljes maacutesodik tagmondat possumus adquirere Vagyis adquirere taacutergya rem ahhoz pedig hozzaacute tartozik a pro derelicto habita fordulat ennek pedig tovaacutebbi bőviacutetmeacutenye az a domino Ebből pedig logiku-san csak az koumlvetkezhet hogy a si sciamus szoumlvegreacuteszben megfogalmazott is-meretuumlnk az egeacutesz teacutemaacutera kell hogy vonatkozzon rem pro derelicto habita a domino Tehaacutet ha a tudatunk aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a tulajdonos derelinkvaacutelta a dolgaacutet akkor az ilyen dolog felett tulajdont szerezhetuumlnk204 Annak elleneacute-re igaz ez az aacutelliacutetaacutes hogy a szoumlvegben csak adquirere szerepel nem pedig dominium adquirere205 Iacutegy a forraacuteshelyekből nyerhető ismeret az hogy ha a do-log tulajdonosa derelinkvaacutelja a dolgaacutet azon baacuterki egyszerű birtokba veacutetellel tu-lajdont szerezhet A scientiaacutera utalaacutes a szoumlvegben maacuter tuacutelmutat a derelictio ala-nyainak vizsgaacutelataacuten eacutes sokkal inkaacutebb koumltődik a keacutesőbbiekben tuumlzetesebben is goacutercső alaacute veendő animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutehez206

203 Jelenteacuteseacutehez ld ERNOUT ndash MEILLET (19513) i m Oxford Latin Dictionary (1968) i m FINAacuteLY (1884) i m s v lsquosciorsquo

204 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően VACCA (1984) i m 74 ellenteacutetesen ROMANO (2002) i m 143 aki szerint a scientia koumlvetelmeacutenye nem a szerzeacutes felteacutetele Ehhez kapcsoloacutedoacutean annyi meg-jegyzendő hogy a szoumlvegben eacuteppen az adquirere ige szerepel Vagyis legfeljebb csak azt le-het aacutelliacutetani hogy nem az azonnali szerzeacuteshez koumltődik a scinetia kriteacuteriuma aacutem ha az okku-paacuteloacute elbirtoklaacutessal szerez tulajdont a dolog felett a joacutehiszeműseacuteg annak koumlreacuteben is felteacutetel Ezzel első tekintetre reacuteszben ellenteacutetesen Bessenyő aki ebben a vonatkozaacutesban a si sciamus kifejezeacutest csak a dolog elhagyott voltaacutera vonatkoztatja Veacutelemeacutenye szerint ahhoz hogy az occupatio joghataacutelyos legyen foglalaacutesi szaacutendeacutek szuumlkseacuteges amely eacutertelemszerűen előfelteacutete-lezi annak ismereteacutet hogy a dolog uratlan erre utal a si sciamus kifejezeacutest A dolog uratlan voltaacuteroacutel valoacute tudaacutes neacutelkuumll nincs lehetőseacuteg a tulajdonszerzeacutesre annak elleneacutere hogy maga a tulajdonszerzeacutes a tudati folyamatok koumlreacuten kiacutevuumll esik (Ennek a neacutezetnek ugyanakkor neacutemi-keacutepp ellentmondani laacutetszik a Iulianus neveacutehez koumlthető azon Digesta-textus amely az ilyen esetre csak a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest nem tartja elkeacutepzelhetőnek ndash ld Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy ebbeacuteli veacutelemeacutenyeacutet ő is a Digesta egyik szoumlvegeacutere alapozza (Iul D 41 7 6[3 ad Urs Ferocem]) Ld BESSENYŐ (1996) i m 58 Maacutesutt ugyanakkor maacuter kifejezetten uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a vizsgaacutelt szoumlvegben a derelinkvaacuteloacute tu-lajdonosi minőseacutege keacutetseacutegtelen Vouml BESSENYŐ (1996) i m 60

205 Alaacutetaacutemaszthatoacute ez a veacutelemeacuteny ama teacutennyel hogy a keacutesőbb bemutataacutesra keruumllő első paragra-fusban Paulus (D 41 7 2 1 [54 ad ed]) keacutet elteacuterő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyt ismertet eacutes egyszer-smind vaacutelaszt is koumlzuumlluumlk hogy ő melyiket tartja helyesnek

206 Ezzel kapcsolatosan Vacca kiemeli hogy a prokuliaacutenus veacutelemeacuteny szerinti meggyőződeacutes (scientia) elmeacuteletileg kuumlloumlnboumlző koumlruumllmeacutenyekből vezethető le mint amilyen peacuteldaacuteul a tulaj-donos aacuteltali a dolog feletti tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacutenyuloacute akaratnyilvaacuteniacutetaacutes vagy eacutep-pen a tulajdonosnak abbeacuteli meggyőződeacutese hogy a dolog birtokaacutenak elveszteacutese okaacuten nincs maacuter moacutedja a dolog visszaszerzeacuteseacutere Ugyanakkor szerinte ez ndash az eme eredmeacuteny eleacutereacutese iraacute-nyuloacute baacutermifeacutele reaacutelaktus hiaacutenyaacuteban ndash oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutenek

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete68

Ezen a ponton adoacutedik a felteveacutes hogy ha olyan szoumlvegek megtalaacutelhatoacuteak a Digesta eme titulusaacuteban amelyek kimondva-kimondatlanul a tulajdonoshoz kapcsoljaacutek a derelictioacutet akkor okszerűen kell hogy szerepeljen a titulusban olyan veacutelemeacuteny is amely azt az esetet elemzi amikor nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Első tekintetre ilyennek tetszhet az a toumlredeacutek amelyben Paulus ar-roacutel iacuter hogy azt a dolgot amelyet valaki elhagyott eacutes amelyről uacutegy veacuteljuumlk hogy birtokba vehető elbirtokolhatjuk abban az esetben is ha nem tudjuk hogy ki hagyta el azt

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam si ignoramus a quo derelictum sit

A szoumlveg egyes elemeinek (haberi putamus ndash ignoramus ndash a quo derelictum sit) vizsgaacutelata alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy Paulus veacutelemeacutenye szerint a derelinkvaacutelt dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben nem felteacutetel a jogelőd ismerete Adott tehaacutet egy olyan helyzet amikor valaki birtokba vesz egy gazdaacutetlanul heverő dolgot joacutehi-szeműen pro derelicto habitaacutenak tartva azt Teszi ezt mindannak elleneacutere hogy fogalma sincs arroacutel hogy azt a tulajdonos vagy maacutes szemeacutely hagyta-e el207 Igazsaacuteg szerint a szoumlveg meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet az okkupaacuteloacute ugyanis a dolog elhagyott voltaacuteban sem lehet objektiacuteve biztos eacutes minden bizonnyal a megtalaacute-laacutes koumlruumllmeacutenyei alkalmatlanok arra hogy hozzaacutejusson az emliacutetett hiaacutenyzoacute in-formaacutecioacutekhoz Paulus veacutelemeacutenye eacutertelmeacuteben pedig elbirtokolhatja a dolgot208

megalapozaacutesaacutehoz a teacutenyleges hataacutes tehaacutet csak akkor aacutell be amikor valaki magaacutet a dolgot megszerzi Mindezzel szemben a szabiniaacutenus felfogaacutes szerint pusztaacuten az arra iraacutenyuloacute aka-rat hogy a dolog pro derelicto habita legyen elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutehez mivel a har-madik szemeacutely aacuteltali megszerzeacutes nem tekinthető res nullius megszerzeacuteseacutenek Reacuteszletesen ld VACCA (1984) i m 8692

207 Ebben az eacutertelemben ld VACCA (1983) i m 792 aki a lsquosi ignoramus a quo derelictum sitrsquo fordulatot az obejtkiacutev bizonyossaacuteg hiaacutenyakeacutent eacuterteacutekeli Eacuterdemes fi gyelemmel lenni az egyes esetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre is Egy maacuter koraacutebban valakinek a tulajdonaacuteban aacutelloacute tehaacutet nulliusnak nem minősuumllő dolog megszerzeacutese koumlreacuteben komoly gyakorlati neheacutezseacuteget jelent annak bizonyiacutetaacutesa hogy a tulajdonos teacutenylegesen meg akart-e vaacutelni a dologtoacutel vagy csupaacuten aacutetmenetileg vaacutelt meg tőle Ezzel szemben ha valaki talaacutel egy dolgot amely lehet akaacuter veacutegle-gesen elhagyott de ugyaniacutegy lehet elvesztett vagy a keacutesőbbi visszaszerzeacutes szaacutendeacuteka mellett ideiglenesen otthagyott eacutes meacutegis meggyőzi magaacutet (mert tegyuumlk hozzaacute erre a koumlruumllmeacutenyek is alapos okkal indiacutetjaacutek) hogy ez a dolog most maacuter pro derelicto habita eacutes ndash ekkeacutent joacutehisze-műen ndash birtokba veszi azt csak akkor szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet ha az elbirtoklaacutesi idő eltelt Ehhez ld VACCA (1983) i m 795

208 Mint azt Vacca megjegyzi hogy Paulus ehelyuumltt tartoacutezkodik aacutellaacutest foglalni abban a keacuterdeacutes-ben hogy az elbirtoklaacutesra pro derelicto vagy esetleg valamilyen maacutes jogciacutemen keruumllhet sor Ezzel kizaacuterja annak a lehetőseacutegeacutet hogy a birtokos az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemben reacute-szesuumlljoumln eacuteppen azeacutert mivel szaacutemaacutera koumlzoumlmboumls hogy ki hagyta el a dolgot amelynek kouml-vetkezmeacutenye hogy a jogciacutem nem bizonyiacutethatoacute Ld VACCA (1984) i m 74

69IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal az elbirtoklaacutes keacuterdeacutese is megjelenik a derelictio probleacute-makoumlreacuteben amellyel szinteacuten keacutesőbb foglalkozunk Az előbbi veacutelemeacutenyhez keacute-pest valamelyest elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Pomponius is amikor arroacutel iacuter hogy az a dolog amelyet valaki elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash tehaacutet az elhagyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t [hellip]

Joacutellehet ez a Pomponius-veacutelemeacuteny folytatoacutedik a Digestaacuteban azonban a teljes szoumlveg keacutet egymaacutestoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethető reacuteszre oszlik A szoumlveg ehelyuumltt ideacutezett első fordulata aacuteltalaacutenos jellegű aacutelliacutetaacutest tartalmaz ha uacutegy tetszik egyfajta ratio decidendivel aacutellunk szemben Ehhez keacutepest a szoumlveg keacutesőbbiekben bemutataacutesra keruumllő folytataacutesa maacuter keacutet konkreacutet esetet elemez a peacutenz elszoacuteraacutesaacutet eacutes a madarak szabadon engedeacuteseacutet eacutes a szoumlveg veacutegeacuten szereplő indokolaacutes is ehhez kapcsoloacutedik A szoumlveg első feleacutenek eacutertelmeacuteben az elhagyott dolgot azonnal megszerezhetem Feltűnő azonban hogy mind Paulus mind pedig Pomponius koumlzel hasonloacutean iacuterja le az elhagyott dolgot Paulus az lsquoid quod pro derelicto habitum estrsquo kifeje-zeacutest hasznaacutelja amiacuteg Pomponius az lsquoid quod quis derelicto habueritrsquo fordulattal iacuterja le a dolgot Ehhez keacutepest a derelictio alanyai vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent elem-zett veacutelemeacutenyben szinteacuten Paulus a lsquores pro derelicta a domino habitarsquo kifejezeacutes-sel utal a dologra Vagyis laacutethatoacute hogy Paulus ebben a vonatkozaacutesban teljesen koumlvetkezetes veacutelemeacutenyeiben a lsquopro derelicto habita a dominorsquo eacutes az lsquoid quod pro derelicto habitum estrsquo kifejezeacutesek maguk is joacutel eacuterzeacutekeltetik az esetekben sze-replő dolgok bizonyos szempontboacutel elteacuterő jellegeacutet Amikor ugyanis a tulajdonosi derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indul ki akkor lsquopro derelicto a domino habitarsquo-keacutent jel-lemzi a dolgot vagyis az elhagyoacute tudati viszonyulaacutesaacutera is utal209 (Ennek teacuteny-leges tartalmaacuteval az animus derelinquendi kapcsaacuten lesz eacuterdekes foglalkozni) Ezzel szemben a maacutesik kifejezeacutes (id quod pro derelicto habitum est) egy helyze-tet egy aacutellapotot iacuter le az elhagyoacute szemeacutelye ndash minthogy semmilyen utalaacutes formaacute-jaacuteban sem jelenik meg az adott kifejezeacutesen beluumll ndash ismeretlen koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest210 Maacuterpedig a megtalaacuteloacute szemszoumlgeacuteből keacutet eset lehetseacuteges vagy a tu-lajdonos hagyta el a dolgot vagy annak puszta birtokosa Előbbi esetben az el-

209 Ezzel egyezően ld ROMANO (2002) i m 106 KRUumlGER (1934) i m 157ndash158 VACCA (1984) i m 120

210 Ezzel egyezően eacutervel Bessenyő Andraacutes is aki szerint nem lehet tudni hogy az elhagyoacute tu-lajdonos volt-e mindenesetre mind Pomponius mind Paulus egyaraacutent megkiacutevaacutenjaacutek az elbir-toklaacutest Raacutemutat ugyanakkor arra is hogy Pomponius szerint aki a res pro derelicto habitaacutet elfoglalja azonnal tulajdont szerez felette aneacutelkuumll hogy az elhagyoacute tulajdonosi minőseacutege megelőzően tisztaacutezaacutest nyert volna Vouml BESSENYŐ (1996) i m 60

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete70

hagyaacutessal megszűnik a tulajdonjog az utoacutebbi esetben azonban nem ndash a puszta birtokos cselekmeacutenye a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogaacutet nem eacuterinti A maacutesodik Paulus-szoumlveg azonban nem azt aacutelliacutetja hogy a dolgot nem annak tulaj-donosa hagyta el hanem mindoumlssze annyit hogy az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről egyaacutel-talaacuten semmit sem tudunk eacuteppen uacutegy ahogy a megtalaacuteloacute sem tudhatott semmit egy konkreacutet esetben Ekkeacutent maacuteris eacuterthető a keacutet Paulus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti tartal-mi kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes a tulajdonjog megszűneacuteseacutet eredmeacute-nyezi iacutegy a dolog senkieacute amelyen baacuterki birtokba veacutetellel tulajdont szerezhet Ha viszont nem tudjuk hogy ki hagyta el a dolgot azt sem tudjuk teljes bizonyos-saacuteggal meghataacuterozni hogy megszűnt-e felette a tulajdonjog vagy sem Ebben az esetben a bdquolassabb de biztosabbrdquo utat a tulajdonjog megszerzeacutese feleacute az el-birtoklaacutes inteacutezmeacutenye jelenti Egy eacuteven tuacutel ugyanis hiaacuteba jelentkezik a dolog tu-lajdonosa a megtalaacuteloacute addigra maacuter tulajdont szerzett a dolog felett211 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy vajon joacutehiszeműnek tekinthető-e a megtalaacuteloacute Ez a keacuterdeacutes az esetleges tulajdoni perben is felmeruumllhet ndash egy eacuteven beluumll vagy akaacuter azon tuacutel is A felperes azt aacutelliacutetja hogy a dolog az oumlveacute eacutes az az alperesneacutel talaacutel-hatoacute mi toumlbb aacutelliacutetaacutesaacutet bizonyiacutetani is tudja Erre az alperes egy eacuteven beluumll veacutede-kezhet azzal hogy mivel az elhagyaacutes koumlruumllmeacutenyei nem voltak teljes meacuterteacutekben tisztaacutezhatoacuteak ő csupaacuten birtokba vette a dolgot abboacutel a ceacutelboacutel hogy a tulajdo-nos reacuteszeacutere azt megőrizze Egy eacuteven tuacutel pedig hivatkozhat arra hogy ő uacutegy veacutel-te hogy a dolgot a tulajdonos hagyta el raacuteadaacutesul azeacutert mert toumlbbeacute maacuter nem volt szuumlkseacutege raacute (vagyis a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval) Ez az aacutelliacutetaacutes pe-dig egy joacuteval koraacutebbi időpillanatban az alperes belső tudati viszonyulaacutesaacutet feje-zi ki212 Maacuterpedig de internis non iudicat praetor nem bizonyiacutethatoacute de nem is caacutefolhatoacute hogyan veacutelekedett valaki egy joacuteval koraacutebbi időpontban eacutes egy a per terreacutenumaacutetoacutel teljesen kuumlloumlnboumlző helyzetben Iacutegy legfeljebb a megtalaacutelaacutes koumlruumll-meacutenyei ndash ha eacutes amennyiben eme koumlruumllmeacutenyek megaacutellapiacutethatoacuteak ndash vizsgaacutelha-toacutek meg kellő alapossaacuteggal Ha a koumlruumllmeacutenyek nem rekonstruaacutelhatoacutek az alpe-rest nem lehet marasztalni A hivatkozott Paulus-hely egyeacutebkeacutent maga is arra utal hogy baacuter a megtalaacuteloacute nem tud semmit az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről meacutegis a tu-lajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indul ki mert ez felel meg a koumlzfelfogaacutesnak igen furcsa lenne az ugyanis ha peacuteldaacuteul valaki aki haszonkoumllcsoumlnbe kapott egy koumlnyvet szaacutendeacutekosan eldobnaacute azt213 Ebből eredően a perben lefolytatott vizsgaacute-

211 Ezzel egyezően VACCA (1984) i m 98212 Ehelyuumltt nem szuumlkseacuteges kuumlloumln foglalkozni azzal a keacuterdeacutessel hogy a tulajdonos mieacutert csak

egy eacutev eltelteacutevel proacutebaacutelja meg visszaszerezni a dolgaacutet joacutellehet egy valoacutedi perben ez a keacuterdeacutes is komoly jelentőseacuteggel biacutert Annyit azonban elvi jelleggel eacuterdemes leszoumlgezni hogy a tu-lajdonos keacuteslekedeacutese minden egyes nappal eacuterezhetően csoumlkkentette annak az eseacutelyeacutet hogy visszaszerezhesse a dolgaacutet

213 Ilyenkor a tulajdonos fel sem tudna leacutepni egy a dolgot elvivő harmadik szemeacutellyel szemben mert egy ilyen szemeacutely megtalaacutelhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges Eacuteppen ezeacutert a haszonkoumllcsoumln-

71IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

lat arra az eredmeacutenyre fog vezetni hogy a megtalaacuteloacutet a koumlruumllmeacutenyek alapos ok-kal arra indiacutetottaacutek hogy a dolgot a tulajdonos aacuteltal a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval elhagyottnak teacutetelezze fel koumlvetkezeacuteskeacuteppen joacutehiszeműnek kell te-kinteni vagyis elbirtokolhatta a dolgot egy eacutev alatt

Az eddig bemutatott forraacutesokboacutel az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le a derelictio fogalmi elemeire vonatkozoacutean Elsőkeacutent a tulajdonosi derelictio aacuteltal a birtokkal egyuumltt megszűnik a dolog feletti tulajdonjog is eacutes ilyenkor occupatioacuteval lehet tulajdont szerezni a dolog felett A fenti aacutelliacutetaacutesboacutel az is kide-ruumll hogy a res pro derelicto habita keacutetfeacutele lehet egyszerűen csak pro derelicto habita illetőleg pro derelicto habita a domino leacutetezik tehaacutet a baacuterki aacuteltal elha-gyott dolog illetőleg a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolog Ebből a szempontboacutel Paulus kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a tulajdonos aacuteltal el-hagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbirtoklaacutessal szerezhetuumlnk felette Ehhez keacutepest a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ugyanakkor nem bontja keacutet esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet azon az alapon hogy ki hagyja el a dolgot ő mindoumlsszesen annyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha elfoglaljuk tulajdonosaivaacute vaacutelunk

A derelictio fogalma kapcsaacuten azt kell meacuteg megvizsgaacutelni hogy talaacutelunk-e olyan forraacuteshelyet a vizsgaacutelt ciacutemen beluumll amely a derelictioacutet maacutes teacutenyaacutellaacutestoacutel elhataacuterolja A titulus 7 toumlredeacuteke Iulianus tollaacuteboacutel a merces iactatae teacutenyaacutellaacutesaacutet veti oumlssze a derelictioacuteval raacutemutatva hogy a kettő eacutelesen elkuumlloumlniacutetendő egymaacutes-toacutel Ha ugyanis valaki hajoacuteboacutel kidobott dolgot talaacutel a jogtudoacutes aacutellaacutespontja sze-rint nem birtokolhatja el azt mert nem elhagyott dologroacutel van szoacute

Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)Si quis merces ex nave iactatas invenisset num ideo usucapere non possit quia non viderentur derelictae quaeritur sed verius est eum pro derelicto usucapere non posse

Az eset taacutergya tehaacutet merx amely ha ex nave iactata akkor elbirtoklaacutessal nem lehet rajta tulajdont szerezni hiszen az nem res derelicta214 A szoumlvegből nem vilaacutegos mieacutert dobtaacutek ki az aacuterut a hajoacuteboacutel215 Ez a probleacutema uacutejfent a keacutesőbb vizs-gaacutelandoacute animus dereliquendi keacuterdeacuteseacutehez koumltődik ezeacutert ennek taglalaacutesaacutetoacutel jelen helyen eltekintuumlnk Sokkal eacuterdekesebb pillanatnyilag a szoumlveg utolsoacute mondata amely szerint helyesebb az a neacutezet amely szerint az elbirtoklaacutesra pro derelicto nincs lehetőseacuteg vagy pro derelicto elbirtoklaacutesra nincs lehetőseacuteg ndash pro derelicto

be vevő szemeacutellyel szemben leacutephet fel szerződeacutesszegeacutes ciacutemeacuten eacutes koumlvetelhet kaacuterteacuteriacuteteacutest214 Egyezően ld VACCA (1983) i m 792215 Ezzel egyezően BENEDEK (1983) 9 skk

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete72

usucapere non posse Ehelyuumltt adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy maacutes jogciacutemen el-vileg adott az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindezt azonban a tovaacutebbiakban Iulianus nem fejti ki ekkeacutent a szoumlveg eacutertelmezhető uacutegy is hogy a jogtudoacutes csak mint-egy jelzi hogy az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutege itt a pro derelicto-esetre korlaacutetozoacute-dik216 A derelictio fogalmaacutera neacutezve azonban keacutet tanulsaacuteg is adoacutedik egyfelől a derelictio egyfajta fogalmi hataacutervonalaacutet huacutezza meg a Iulianus-szoumlveg amikor azt mondja hogy olyan dolgot ami nem derelicta nem lehet elbirtokolni vagy nem lehet pro derelicto elbirtokolni Maacutesfelől pedig a jogaacutesz egy konkreacutet gya-korlati esetet emliacutet a merces ex navis iactatae eseteacutet eacutes raacutemutat hogy eze-ket nem tekintik res derelictaacutenak Tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten egyeacutertelműveacute vaacute-lik hogy Iulianus ebben a veacutelemeacutenyben nem arra proacutebaacutel vaacutelaszt adni hogy az esetben szereplő dolog derelinkvaacutelt-e hanem arra hogy a hajoacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacuteben egyaacuteltalaacuten adott-e az elbirtoklaacutes lehetőseacutege vagy sem Mindezt pedig azeacutert igyekszik elvi eacutellel tisztaacutezni mivel egyaacuteltalaacuten az a keacuterdeacutes vita-tott hogy az a koumlruumllmeacuteny hogy a res iactae nem tekintendő magaacutetoacutel eacutertődő-en derelinkvaacuteltnak minden esetben gaacutetat szab-e a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutesnak Ugyanakkor ndash mint az maacuter fentebb is kifejteacutesre keruumllt ndash a toumlre-deacutek szoumlvegezeacuteseacuteből eredően valoacutesziacutenűtlen hogy az a szemeacutely aki joacutehiszeműen tartja magaacutenaacutel a tengerparton talaacutelt dolgot egy eacutev eltelteacutevel ne szerezne tulaj-dont a dolog felett felteacuteve hogy a dolog eredeti tulajdonosa nem jelentkezik eacuter-te217 Ilyenkor azonban az elbirtoklaacutes nem pro derelicto hanem pro suo jogciacutemen fog bekoumlvetkezni218 Az elhagyott dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben meacuteg egy szinteacuten Iulianus neveacutehez fűzhető fragmentumot kell megemliacuteteni amelyben azt aacutelliacutetja a jogtudoacutes hogy amennyiben valaki abban a teacuteves felteveacutesben van hogy a do-log elhagyott a dolog pro derelicto elbirtoklaacutesaacutera nincs moacuted

Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Nemo potest pro derelicto usucapere qui falso existimaverit rem pro derelicto habitam esse

Ebben az egy mondatban a falso toumlrteacutenő elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacuteről van szoacute vagyis nem jogi tilalomroacutel a forraacutes nem arroacutel szoacutel hogy lex prohibet ha-nem nemo potest Mindent egybevetve lehet azt mondani hogy falso existimare itt annyit tesz teacutevesen teacutevesen hiszi a dolgot birtokba vevő szemeacutely hogy az

216 Ehhez ld meacuteg VACCA (1983) i m 792ndash793 VACCA (1984) i m 74 eacutes 97217 Komolyan megfontolandoacute Vacca aacutellaacutespontja ebben a vonatkozaacutesban aki arra mutat raacute

hogy a Iulianus-doumlnteacutes az igazsaacutegossaacuteg elvi fogalmaacutenak gyakorlati alkalmazaacutesaacutet jelenti Ld VACCA (1983) i m 793

218 VACCA (1984) i m 97ndash100

73IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

res derelicta219 A forraacutes ugyan nem szoacutel a teacutevedeacutes eredeteacuteről mindenesetre toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy valamilyen kuumllső indiacutettataacutes legfőkeacuteppen tapasztalat alapjaacuten kell arra a felteveacutesre jusson a dolgot birtokba vevő hogy az elhagyott Ha ugyanis ismert előtte hogy a dolog nem elhagyott akkor maacuter rosszhisze-mű birtokos lesz aki viszont ilyen voltaacuteboacutel eredően keacuteptelen az elbirtoklaacutesra220 Ugyanakkor ismeacutetelten ki kell hangsuacutelyozni hogy egy pillanatra sem hagyhatoacute fi gyelmen kiacutevuumll hogy a birtokban leacutevő joacute- vagy rosszhiszeműseacutegeacutet kizaacuteroacutelag perben lehetett megkeacuterdőjelezni hiszen az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig mindenkit joacutehiszeműnek teacutetelezuumlnk fel Az ezzel kapcsolatos veacutelhető bizonyiacutetaacutesi neheacutezseacute-gekről maacuter esett szoacute Mindenesetre teacutenykeacuterdeacutes hogy a szoumlveg eacutertelme alapjaacuten res derelicta elbirtoklaacutesaacutehoz nem pusztaacuten az szuumlkseacuteges hogy a dologroacutel a bir-tokosa azt higgye elhagyott Kell hozzaacute az is hogy a dolog teacutenylegesen ilyen is legyen a szubjektiacutev tudati elem tehaacutet keveacutes az elbirtoklaacutes megtoumlrteacutenteacutehez a dolog ilyen jogciacutemen valoacute elbirtoklaacutesa koumlreacuteben az teszi res habilisszaacute a dol-got ha a valoacutesaacutegban is derelinkvaacutelt ez azonban ndash a szoumlvegben megjelenő aacutelliacute-taacutes pontos tartalmaacutet fi gyelembe veacuteve ndash csak azt eredmeacutenyezi hogy res iactae nem birtokolhatoacute el derelinkvaacutelt dolog gyanaacutent Vagyis juthatunk arra a koumlvet-kezteteacutesre hogy a dolog maacutes jogciacutemen elbirtokolhatoacute hiszen koumlzel sem biz-tos hogy a pro derelicto elbirtoklaacutes tilalma kizaacuternaacute a pro suo jogciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest is Ismeretes hogy a jogaacuteszok mindig a konkreacutet eset relevaacutens teacute-nyeinek fi gyelembe veacutetele mellett tehaacutet eseti jelleggel vaacutelaszoltaacutek meg a keacuter-deacutest Paacuterhuzamot vonva egy jogesettel (Afr D 41 4 11 [7 quaest]) amelyben az adaacutesveacutetel eacuterveacutenytelen volta miatt a vevő a iusta causa tekinteteacuteben teacutevedeacutes-ben van raacute kell mutatni arra hogy a roacutemai jogaacuteszok elvi eacutellel csak a joacutehiszemű-en szerző harmadik szemeacutely helyzeteacutenek veacutedelmeacutehez ragaszkodtak221 Vagyis az elbirtoklaacutes akaacuter meacuteg iusta causa hiaacutenyaacuteban is bekoumlvetkezhet felteacuteve azon-ban hogy annak fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesaacutera objektiacuteve menthető ok indiacutetotta a

219 A fallere ige amiből a falsus melleacutekneacutev ered arra vonatkozik hogy valaki valamit fi gyel-men kiacutevuumll hagyott mert nem vette eacuteszre azt ebből eredően az a dolog vagy teacuteny előtte is-meretlen Vouml FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquofallerersquo lsquofalsusrsquo Ugyaniacutegy Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquofalsusrsquo

220 Ezzel egyezően ld VACCA (1983) i m 789ndash790 A szoumlveg Vacca meglaacutetaacutesa szerint arroacutel szoacutel hogy a joacutehiszeműen derelinkvaacuteltnak veacutelt dolgot nem lehet pro derelicto elbirtoklaacutes uacutet-jaacuten megszerezni vagyis az elbirtoklaacutes veacutegbemegy azonban jogciacutem neacutelkuumll vagyis a birto-kosra nem vonatkoznak a praetori edictum rendelkezeacutesei tehaacutet nem tarthat igeacutenyt az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemre Ebben az esetben tehaacutet nem Putativtitelről van szoacute mivel a derelictio mint iusta causa nem toumlrteacutent meg Mindebből eredően annak sincs jelentőseacutege hogy az elhagyaacutes nem tulajdonos aacuteltal koumlvetkezett-e be mivel a derelictio mint iusta causa ebben az esetben is hiaacutenyzik Vouml VACCA (1983) i m 791

221 Afr D 41 4 11 (7 quaest) Quod volgo traditum est eum qui existimat se quid emisse nec emerit non posse pro emptore usucapere hactenus verum esse ait si nullam iustam causam eius erroris emptor habeat nam si forte servus vel procurator cui emendam rem mandasset persuaserit ei se emisse atque ita tradiderit magis esse ut usucapio sequatur

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete74

birtokost Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a joacutehiszeműen szerző harmadik szemeacutely veacutedelme abban az esetben lehetseacuteges ha a joacutehiszeműseacutege minden megfontolaacutes szerint egyeacutebkeacutent az eset valamely relevaacutens teacutenyezőjeacuten ndash jelen esetben a megtalaacutelaacutes eacutes a birtokba veacutetel koumlruumllmeacutenyein ndash nyugszik222

Oumlsszegezve tehaacutet a derelictio koumlreacuteben szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesra vonatko-zoacute forraacutesok egyfelől arra az esetre vonatkoznak amikor a megtalaacuteloacute nem tud semmit a dolgot elhagyoacute szemeacutelyről maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev moacutedon legalaacutebbis a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes hataacuteraacutet megvonandoacute ndash raacute-mutatnak hogy a merces ex navis iactatae eseteacuteben valamint amikor valaki teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben okszerű lehet az azonnali tulaj-donszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egy-aacuteltalaacuten nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtok-laacutes223 Ezen tuacutelmenően csak a derelictio koumlreacuteben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben sem-mi sem zaacuterja ki a dolog koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute a kezdet kezdeteacuten elemzett Ulpianus- eacutes Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdo-nosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva224 Ezzel szemben probleacutema akkor adoacutedik ha ignoramus a quo derelictum est ugyanis ilyenkor ndash mint arra maacuter raacutemutat-tunk ndash a megszerző kizaacuteroacutelag azokra a koumlruumllmeacutenyekre alapozhat amelyek kouml-zoumltt a dolgot meglelte kuumlloumlnoumls fi gyelemmel magaacutenak a dolognak a termeacutesze-teacutere iacutegy peacuteldaacuteul a dolog eacuterteacutekeacutere vagy a megtalaacutelaacutes helyeacutere Az ilyen keacutetseacuteges esetekben a jogaacuteszok tudtaacutek hogy a dolog megszerzeacutese csak abban az esetben vaacutelhat befejezetteacute amikor maga az elbirtoklaacutes is befejezett mivel a dolog elha-gyaacutesaacutenak teacutenye is ilyenkor vaacutelik bizonyossaacute igaz ugyan hogy az elhagyaacutessal a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről mindent megtett annak eacuterdekeacuteben hogy a dolog-toacutel megvaacuteljon a derelictio azonban csak akkor vaacutelik befejezetteacute ha a megtalaacuteloacute megszerezte a dolgot225 Ha a megszerző meg volt győződve arroacutel hogy a tulaj-donos elhagyta a dolgot eacutes eme meggyőződeacutese hataacutesaacutera veszi birtokba azt el-birtoklaacutessal fogja megszerezni a dolog tulajdonjogaacutet az elbirtoklaacutes jogciacuteme vi-szont a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutes konkreacutet koumlruumllmeacutenyeitől fuumlgg226

222 VACCA (1984) i m 100ndash102 114223 Ld BENEDEK (1983) i m 21224 Vouml VACCA (1984) i m 74225 Vouml ROMANO (2002) i m 107226 Vouml VACCA (1984) i m 75 114

75IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Mivel az eddigiekben maacuter toumlbbszoumlr előkeruumllt ideje reacuteszletesebben is foglal-kozni az animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutevel amelyet az irodalom a derelictio to-vaacutebbi fogalmi elemeacutenek tekint227 Leacutenyege a communis opinio alapjaacuten az hogy a derelinkvaacuteloacute szemeacutely tudata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy ő az eldobaacutes aacutel-tal a dolog tulajdonaacuteval is felhagy nem pusztaacuten annak birtokaacuteval Vagyis az el-hagyaacuteshoz ndash a dologtoacutel valoacute corpore megvaacutelaacuteson tuacutel ndash animus derelinquendi is szuumlkseacuteges A forraacutesok jellemzően animus vagy mens formaacutejaacuteban emlegetik eacutes a fogalmi egyseacutegesseacuteg ilyen hiaacutenya maacuter oumlnmagaacuteban kellő alapot nyuacutejthat legalaacutebb annak felteacutetelezeacuteseacutehez hogy a keacutesőbb korokban animus derelinquendikeacutent hi-vatkozott teacutenyező maacuter a klasszikus jogban is ismert volt228 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel azonban ezen a ponton hogy vajon az animus derelinquendi csak a tu-lajdonos eseteacuteben eacutertelmezhető-e vagy fennaacutellhat-e maacutes nem tulajdonos sze-meacutelyneacutel is aki a dolgot elhagyja Az irodalom oumlsszesseacutegeacuteben koumlzoumls aacutellaacutespontja ebben a tekintetben az hogy az animus derelinquendi nem felteacutetlenuumll koumltődik csak a tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a forraacutesokban nem egyseacuteges a derelictio szemeacutelyi oldalaacutenak megkoumlzeliacuteteacutese sem pedig az elhagyaacutes joghataacutesai229 Ezzel a felfogaacutessal ndash a koraacuteban maacuter elemzett forraacutesok tuumlkreacuteben ndash egyet kell eacuterte-ni Mindebből persze roumlgvest adoacutedik a logikus keacuterdeacutes hogy ndash amennyiben az animus derelinquendi a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesi szaacutendeacutekot jelenti ndash mikeacutent eshet szoacute animus derelinquendiről abban az esetben ha a dolgot nem annak tu-lajdonosa hagyja el A laacutetszoacutelagos ellentmondaacutes feloldaacutesa eacuterdekeacuteben az animus derelinquendi leacutenyegeacutenek vizsgaacutelataacutehoz ndash egyezően az irodalommal ndash elsősor-ban a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlvegeket kell segiacutetseacuteguumll hiacutevni230

3 Excursus a tengerbe hajiacutetott aacuterukroacutel

A forraacutesok tanuacutesaacutega szerint tengeri vihar eseteacuten a Mediterraacuteneum aacuteltalaacutenos ha-joacutezaacutesi gyakorlata volt hogy a hajoacutet megkoumlnnyiacutetendő egyes aacuterukat a tengerbe dobtak Oumlnmagaacuteban a tengeri aacuterufuvarozaacutes egy oumlsszetett jogviszony-rendszer megleacuteteacutet felteacutetelezte231 Amikor pedig egy esetleges tengeri viharban neacutemely aacuteruk kidobaacutesaacutera keruumllt sor akkor egy bonyolult elszaacutemolaacutesi viszony keletkezett

227 BONFANTE (1968) i m 274ndash275 ROMANO (2002) i m 110ndash117 VOCI (1952) i m 233 VACCA (1984) i m 119 skk BENEDEK (1983) i m 9ndash12

228 Animuskeacutent hivatkozza pl Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab) mens formaacutejaacuteban utal raacute pl Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) eacutes Inst 2 1 47 A tovaacutebbi hivatkozaacutesokat ld ROMANO (2002) i m 110

229 ROMANO (2002) i m 110ndash117 BENEDEK (1983) i m 8ndash11 VACCA (1984) i m 94 skk230 Ehhez ld kifejezetten Benedek eacutes Vacca megkoumlzeliacuteteacuteseacutet BENEDEK (1983) i m 8ndash9 VACCA

(1984) i m 91ndash92231 Erről reacuteszletesen a hazai irodalomban ld FOumlLDI (1997) i m 212ndash223

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete76

a jogviszony szereplői koumlzoumltt amelynek a koumlzeacuteppontjaacuteban a lex Rhodia de iactu mercium szabaacutelyai szerint minősuumllő kaacutermegosztaacutes aacutellt Mindebből adoacutedoacutean a szerzők toumlbbseacutege ndash a forraacutesok logikaacutejaacutet koumlvetve ndash elsősorban kereskedelmi jogi szempontboacutel illetőleg a locatio conductio oldalaacuteroacutel koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet232 A szerzők csupaacuten kisebb reacutesze foglalkozik kifejezetten a tengerbe hajiacutetott aacuteruk dologi jogi vonatkozaacutesainak bemutataacutesaacuteval233 Keacutetseacutegtelen persze hogy a lex Rhodiaacutet dinamikaacutejaacuteban bemutatoacute az elemzeacutesneacutel főkeacutent a collatioacutera hangsuacutelyt fektető munkaacutek egy reacutesze is emliacuteti az aacuteruk tengerbe dobaacutesaacutenak valamint a tu-lajdonelhagyaacutesnak a kapcsolataacutet mivel azonban ezek fő teacutemaacuteja nem az emliacutetett taacutergykoumlrbe tartozik ekkeacutent mindoumlssze a tradicionaacutelis irodalmi aacutellaacutespontot jele-niacutetik meg234 Eme tradicionaacutelis aacutellaacutespont ndash mint arra maacuter raacutemutattunk ndash leacutenye-geacutet tekintve a dolgot eldoboacute szemeacutely reacuteszeacuteről a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacute-nyuloacute akaratot (animus derelinquendi) helyezi a koumlzeacuteppontba235 Tehaacutet akkeacutent lehet megaacutellapiacutetani egy konkreacutet esetről hogy ott toumlrteacutent-e dologelhagyaacutes hogy megvan-e az animus derelinquendi annaacutel a szemeacutelyneacutel aki megvaacutelik a dolog-toacutel Igenlő vaacutelasz eseteacuten a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes szerinti eset derelictio ellenkező esetben azonban nem az Az aacuteruk tengerbe hajiacutetaacutesaacutenaacutel a tradicionaacutelis aacutellaacutespont szerinti nemleges vaacutelasz egyeacutertelmű hiszen a dologkidobaacutes a hajoacute ndash eacutes a rajta leacutevők ndash megmenteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent236

3 1 Fogalmi elemek

A tengeri viharban egyes dolgoknak a hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet (iactus mericum) a jogaacuteszok toumlbb moacutedon koumlzeliacutetik meg A dologkidobaacutessal foglalkozoacute veacutelemeacutenyekből kiindulva a legteljesebb koumlruumlliacuteraacutesaacutet ennek a jogi probleacutemaacutenak Gaius egyik veacutelemeacutenyeacuteben valamint az Instituacutecioacutekban talaacutelhatjuk237 Ezek sze-rint iactus merciumroacutel akkor beszeacutelhetuumlnk ha tengeri viharban (in tempestate maris) baacutermilyen dolgokat (res) a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel (navis levandae

232 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll MARTON (19435) i m 236ndash237 ROUGEacute (1966) i m 397ndash413 KASER (19712) i m 572 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 330 FOumlLDI (1997) i m 212ndash223 WAGNER (1997) i m 357ndash380 POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) i m 177ndash188 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 529 BESSENYŐ (20104) i m 507

233 BENEDEK (1982) i m 701 BENEDEK (1983) i m 10ndash11 BENEDEK (1984) i m 2116 VACCA (1984) i m 91ndash92 94ndash97 103ndash105 ROMANO (2002) i m 115 156ndash157

234 Vouml pl FOumlLDI (1997) i m 216121 POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) i m 178ndash179 ROUGEacute (1966) i m 4012 404ndash405

235 Ld VACCA (1984) i m 92236 Ld pl BENEDEK (1983) i m 10ndash11 ROMANO (2002) i m 157237 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48

77IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

gratia) nem tulajdon-derelictio (non eo animo [hellip] quod quis eas habere non vult) hanem a veszeacutelyből valoacute megmenekuumlleacutes (ut periculum effugiat) szaacutendeacute-kaacuteval kidobnak (eiciuntur) Oumlsszehasonliacutetva az eme keacutet szoumlvegből kiemelhető elemeket a toumlbbi a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute veacutelemeacutennyel laacutetha-toacute hogy ezek az elemek nagyban-egeacuteszben a toumlbbiben is fellelhetők Joggal me-ruumll fel azonban a keacuterdeacutes hogy a tengerbe dobott aacuterukkal foglalkozoacute jogaacuteszi veacute-lemeacutenyek tartalmilag mennyiben egyeznek eacutes mennyiben teacuternek el egymaacutestoacutel

Paulus Iavolenus eacutes egyes veacutelemeacutenyeiben Iulianus egyeacutertelműen dolgokroacutel beszeacutelnek (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) Ugyanakkor Iulianus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) hajoacuteboacutel kidobott aacuterut emliacutet (merces ex nave iactatas) va-gyis a dolgok koumlreacuteneacutel szűkebben hataacuterozza meg mi az ami a iactus mercium taacutergyakeacutent szaacutemiacutetaacutesba joumlhet238

A tengeri vihar a Gaius-szoumlveget valamint az Instituacutecioacutek megfogalmazaacutesaacutet kiveacuteve sehol sem fordul elő a iactus mercium kapcsaacuten Ezzel szemben az egyik Iavolenus-szoumlveg megemliacuteti a hajoacutetoumlreacutest (ex naufragio ndash Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass])

A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese illetőleg a megmenekuumlleacutes mint a dologkidobaacutes in-diacutetoacuteoka szinteacuten nem fordul elő az oumlsszes szoumlvegben A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese (navis levandae gratia) Gaius szoumlvegeacuten eacutes az Instituacutecioacutekon kiacutevuumll csak Iulianus egyik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) fordul elő A dologkidobaacutes maacutesik indoka a veszeacutelyből menekuumlleacutes illetőleg az eacutepseacutegben maradaacutes (salutis causa dimissum) ndash szinteacuten az előzőekben emliacutetett keacutet szoumlveget leszaacutemiacutetva ndash Iavolenusnaacutel (Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) lelhető fel239 Megjegyzendő hogy meacuteg keacutet szoumlveg taacutergyilagosabban mindoumlssze annyit emliacutet meg hogy a dologki-dobaacutes hajoacuteboacutel toumlrteacutenik (ex nave ndash Iul D 41 7 7 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab])

A derelictio kapcsaacuten a szoumlvegek alapvetően keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető csoportra oszthatoacutek Az elsőbe tartozoacute szoumlvegek arroacutel taacutejeacutekoztatnak hogy a kidobott dol-gok objektiacuteve nem tekinthetők res pro derelicto habitae-nak (Paul D 14 2 2 8

238 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elegendő mindoumlssze keacutet jogaacuteszi veacutelemeacutenyt segiacutetseacuteguumll hiacutevni Ulpianus szerint a lsquomerxrsquo elnevezeacutes kizaacuteroacutelag ingoacute dolgokra vonatkozhat (Ulp D 50 16 66 [74 ad ed] lsquoMercisrsquo appellatio ad res mobiles tantum pertinet) Africanus pedig Mela nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a rabszolga-kereskedőket eacutes a kereskedőket eacuteppen amiatt illetik keacutet kuumlloumln elnevezeacutessel mert az ember nem lsquomerxrsquo (Afr D 50 16 207 [3 quaest] lsquoMercisrsquo appellatione homines non contineri Mela ait et ob eam rem mangones non mercatores sed venaliciarios appellari ait et recte) Ebből eredően a lsquomerxrsquo a lsquoresrsquo koumlreacuten beluumll olyan ingoacute dolgot jeloumll amelyet valamilyen uumlgylet (pl adaacutesveacutetel) ceacuteljaacutera szaacutentak Vouml FINAacuteLY (1884) i m eacutes Oxford Latin Dictionary (1968) i m s vv lsquomercesrsquo lsquomerxrsquo

239 Baacuter a hivatkozott haacuterom szoumlveg fordulatai elteacuterőek meacutegis koumlnnyű belaacutetni hogy tartalmi szempontboacutel ugyanabba az iraacutenyba mutatnak a veszeacutelyből valoacute sikeres megmenekuumlleacutes ered-meacutenye az hogy mind a hajoacute mind pedig a legeacutenyseacuteg feltehetően eacutepen marad

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete78

[34 ad ed] Iul D 41 7 7 [ex Minic] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7ex Cass]) A kettő koumlzuumll az első Paulus neveacutehez fűződő veacutelemeacuteny roumlviden csak annyit koumlzoumll hogy a kidobott dolog a tulajdonoseacute marad vagyis a birtokba vevő nem szerezheti meg mivel a dolog nem pro derelicto habita Ehhez keacutepest a Iavolenus-szoumlveg bővebben foglalkozik a keacuterdeacutessel

Iav D 41 2 21 1 ndash 2 (7 ex Cass)Quod ex naufragio expulsum est usucapi non potest quoniam non est in derelicto sed in deperdito (2) Idem iuris esse existimo in his rebus quae iactae sunt quoniam non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa interim dimissum est

A szoumlveg első mondata nem emliacuteti kifejezetten a dolog kidobaacutesaacutet hanem ha-joacutetoumlreacutes soraacuten a hajoacuteboacutel kizuhant dolgokroacutel beszeacutel amiket a viacutez a partra vetett Vagyis ez a mondat tartalmilag szeacutelesebb koumlrt oumllel fel mintha egyszerűen a ha-joacuteboacutel kidobott dolgokroacutel beszeacutelne mivel itt a dolog aacutellapota keruumll a koumlzeacuteppont-ba ekkeacutent keacutet lehetőseacuteg adoacutedik megeshet hogy a partra vetett dolgot tengeri viharban menekuumlleacutesi ceacutellal kidobtaacutek aacutem elkeacutepzelhető az is hogy csupaacuten veacutelet-lenuumll sodroacutedott le a fedeacutelzetről amit senki sem vett eacuteszre vagyis a dolog elve-szett nem pedig kidobtaacutek azt A maacutesodik mondatban Iavolenus meacuteg egy leacutepeacutest tesz előre gondolatmeneteacuteben eacutes raacutemutat hogy a res iactae nem pro derelicto habita mivel amit megmenteacutes ceacuteljaacuteboacutel (salutis causa) dobtak ki a hajoacuteboacutel az nem lehet pro derelicto habita A veacutelemeacuteny első mondataacuteban tehaacutet Iavolenus a derelictus eacutes a deperditus kategoacuteriaacuteit aacutelliacutetja egymaacutessal szembe miacuteg a raacute koumlvet-kezőben a pro derelicto habitum eacutes a salutis causa dimissum csoportjai keruumll-nek oumlsszehasonliacutetaacutesra Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a hivatkozott kategoacuteriaacute-kat nem toumllti meg tartalommal nem sorol fel teacuteteles fogalmi elemeket hanem a keacutet kategoacuteriaacutet egymaacutessal szembeaacutelliacutetva kizaacuteroacute viszonyt hoz leacutetre a kettő koumlzoumltt nem lehet pro derelicto habita az amit salutis causa dobnak ki a hajoacuteboacutel vala-mint ami in deperdito est az nem lehet in derelicto Az első mondatban emliacute-tett lsquoexpulsum estrsquo kifejezeacutes a szoumlveg egeacuteszeacutenek fi gyelembe veacuteteleacutevel nyer eacutertel-met ha a maacutesodik mondat kifejezetten a kidobott dolgokra vonatkozik akkor okkal adoacutedik a felteveacutes hogy az első mondat megfogalmazaacutesa csak azt az esetet eacuterinti amikor a vihar lesodor valamilyen dolgot a hajoacuteroacutel azonban az ott tartoacutez-kodoacutek koumlzuumll ezt senki sem veszi eacuteszre Ha ehhez a keacutet szoumlveghez keacutepest meg-vizsgaacuteljuk Iavolenus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacutet akkor nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy az előbbi keacutet veacutelemeacutenyben a kiesett-kidobott dolgok kategorikus szeacutetvaacutelasztaacutesa a jogaacutesz aacuteltal koumlvetett csoportosiacutetaacutes szerint ha meacutegoly tetszetős is azonban pusz-taacuten formai szeacutetvaacutelasztaacutest jelent

79IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Iav D 41 1 58 (11 ex Cass)Quaecumque res ex mari extracta est non ante eius incipit esse qui extraxit quam dominus eam pro derelicto habere coepit

A maacutesik keacutet szoumlveghez keacutepest ez a bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo eacuteppen szemleacutelete miatt jelentős ugyanis az eset vizsgaacutelataacutenak iraacutenya fordiacutetott nem a hajoacuteboacutel kidobott hanem a tengerből kihalaacuteszott dologroacutel esik szoacute ekkeacutent a talaacuteloacute szemszoumlgeacute-ből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest Az ebből adoacutedoacute jogi szempontboacutel is relevaacutens probleacutema az lehet hogy a talaacuteloacute nem felteacutetlenuumll tudja hogy a hajoacute a hajoacutesok illetőleg a dolog tulajdonosa megmenekuumlltek-e egyaacuteltalaacuten azt sem tudja hogy a dolog tu-lajdonosa a hajoacuten tartoacutezkodott-e vagy sem a talaacuteloacute csupaacuten kiment egy dolgot a tengerből amely felett azonban csak akkor szerezhet tulajdont ha a tulajdo-nos felhagy a dolog tulajdonaacuteval Ez a megkoumlzeliacuteteacutes ndash mint az keacutesőbb laacutetni fog-juk ndash sokkal koumlzelebb aacutell a valoacutesaacuteghoz

A derelictioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek maacutesik csoportja koumlzvetlenuumll a kidoboacute szemeacutely szubjektiacutev tudati viszonyulaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt (Gaius eacutes az Instituacutecioacutek fentebb maacuter hivatkozott szoumlvegein kiacutevuumll meacuteg Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab])

Iul D 14 2 8 (2 ex Minic)Qui levandae navis gratia res aliquas proiciunt non hanc men-tem habent ut eas pro derelicto habeant quippe si invenerint eas ablaturos et si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros ut perinde sint ac si quis onere pressus in viam rem abiecerit mox cum aliis reversurus ut eandem auferret

A szoumlveg teacutemaacuteja a hajoacuteboacutel kidobott baacutermifeacutele dolog amelynek kapcsaacuten Iulianus azt magyaraacutezza hogy ha a kidobaacutes a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent akkor fi gyelemmel kell lenni arra hogy a kidoboacutet nem az a szaacutendeacutek ve-zette hogy veacuteglegesen megvaacuteljon a dologtoacutel Aacutelliacutetaacutesaacuteboacutel koumlvetkezik hogy ha megtalaacutelja a kidobott dolgot elviheti azt ha pedig csupaacuten sejti hol vetette part-ra a tenger visszakoumlvetelheti Az eset jobb megeacuterteacuteseacutet elősegiacutetendő egy hasonloacute esetet is bemutat amikor valaki nagy terhet cipel eacutes mivel nem biacuterja egyszerű-en leteszi a dolgot az uacutet szeacuteleacutere hogy keacutesőbb maacutesokkal visszateacuterve elvigye azt A veacutelemeacutenyben van egy nyilvaacutenvaloacute csuacutesztataacutes tudniillik a hivatkozott esetek egyikeacuteben sem megy semmire a dolgot kidoboacute vagy letevő szemeacutely azzal hogy tudja hol volt () a dolga Ahhoz hogy azt visszakoumlvetelje azzal kell hogy tisz-taacuteban legye hogy a visszakoumlveteleacutes pillanataacuteban kineacutel () van A non ndash habeant fordulatba aacutegyazott ceacutelhataacuterozoacutei melleacutekmondat egyeacutertelműen mutatja az eldoboacute abbeacuteli szaacutendeacutekaacutet hogy a dolog ne legyen pro derelicto habita Maacuterpedig a kez-det kezdeteacuten laacutethattuk hogy a pro derelicto habita fordulat a forraacutesokban ak-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete80

kor szerepelt amikor a tulajdonos hagyta el a dolgaacutet a kifejezeacutes tehaacutet arra utal hogy a szemeacutely a dolgot derelictumnak tekinti vagyis a dologhoz fűződő tuda-ti viszonyulaacutest jellemezzuumlk vele240 A Iulianus-szoumlveghez keacutepest aacuternyaltabb neacute-zetet koumlzvetiacutet Ulpianus veacutelemeacutenye amely egyes irodalmi aacutellaacutespontok szerint egyeacutertelműen taacutemasztja alaacute a klasszikus jog ama felfogaacutesaacutet hogy az animus derelinquendi annyit jelentett hogy a tulajdonos veacuteglegesen elvesztette a dol-got tehaacutet nem vonatkozott kifejezetten a tulajdon felhagyaacutesaacutenak szaacutendeacutekaacutera ez csupaacuten egy felismereacutes volt241

Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab)Si iactum ex nave factum alius tulerit an furti teneatur quaestio in eo est an pro derelicto habitum sit et si quidem derelinquentis animo iactavit quod plerumque credendum est cum sciat periturum qui invenit suum fecit nec furti tenetur si vero non hoc animo sed hoc ut si salvum fuerit haberet ei qui invenit auferendum est et si scit hoc qui invenit et animo furandi tenet furti tenetur enimvero si hoc animo ut salvum faceret domino furti non tenetur quod si putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur

Az Ulpianusnak feltett keacuterdeacutes arra vonatkozik hogy a hajoacuteboacutel kidobott dolog (iactum) elvitele lopaacutesnak minősuumll-e Ulpianus a vaacutelaszban onneacutet koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet hogy az ilyen dolog elhagyottnak tekinthető-e vagy sem eacutes az erre a keacuterdeacutesre adott vaacutelasztoacutel fuumlgg hogy lopaacutesnak lehet-e tekinteni a dolog elvitel-eacutet Ezek szerint Ulpianus uacutegy veacuteli hogy nem felel lopaacuteseacutert a dolgot elvivő sze-meacutely ha a dolog kidobaacutesa elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal (derelinquentis animo) toumlrteacutent Ha azonban a dolog kidobaacutesa azzal a szaacutendeacutekkal toumlrteacutent hogy azt a tulajdonos megtartsa akkor sem beszeacutelhetuumlnk meacuteg lopaacutesroacutel csupaacuten a dolog ragadtatik el a talaacuteloacutetoacutel (auferendum est) Kifejti hogy derelinqentis animo akkor dobnak ki valamit a hajoacuteboacutel ha az elveszteacutes megsemmisuumlleacutes lehetőseacutegeacutet aacutetfogja a kidoboacute szemeacutely tudata (sciat periturum)242 A szoumlveg vonatkozoacute reacuteszeacutenek eacutertelmezeacuteseacute-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az animus derelinquendi (derelinquentis) ndash legalaacutebb-is ebben a konkreacutet esetben ndash arra vonatkozik hogy a kidobaacuteskor a kidobaacutest veacutegző szemeacutely tudata aacutetfogja-e a dolog elveszteacuteseacutenek legalaacutebb a lehetőseacutegeacutet243

240 VACCA (1984) i m 120241 VACCA (1984) i m 121242 Ugyaniacutegy nem minősuumll lopaacutesnak ha a talaacuteloacute abboacutel a ceacutelboacutel viszi el a dolgot hogy azt a tu-

lajdonos reacuteszeacutere megőrizze illetőleg ha a talaacuteloacute egyszerűen uacutegy veacutelte hogy a dolog pusztaacuten iactum Ez utoacutebbi fordulat eleacuteggeacute homaacutelyos eacutes Ulpianus nem is fejti ki reacuteszletesen mit eacutert eme megfogalmazaacutes alatt

243 VACCA (1984) i m 122

81IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Maacuterpedig ha itt elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyről van szoacute akkor a iactus mercium eacutes derelictio teacutenyaacutellaacutesai koumlreacuteben hasznaacutelt terminoloacutegia első tekintet-re zavart eredmeacutenyezhet Maacuter koraacutebban is megismeacuteteltuumlk azt a megaacutellapiacutetaacutest hogy a derelictio kapcsaacuten a forraacutesok a lsquopro derelicto habitarsquo kifejezeacutest a tulaj-donosi derelictio eseteacuteben hasznaacuteljaacutek amiacuteg az egyeacuteb szemeacutelyek aacuteltali elhagyaacutes koumlreacuteben az lsquoid quod derelictum estrsquo vagy ehhez leacutenyegeacuteben hasonloacute fordu-lat jelenik meg A logikus koumlvetkezteteacutes az lehet hogy akkor a iactus mercium koumlreacuteben ndash fi gyelemmel a vonatkozoacute szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutera ndash minden eset-ben azt kell felteacutetelezni hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki a hajoacuteboacutel Ez azonban bizonyosan nincs iacutegy mivel az egyes dolgok hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kihajiacutetaacute-saacutera az esetek toumlbbseacutegeacuteben a hajoacute parancsnoka adott utasiacutetaacutest ekkeacutent a tulajdo-nos akarata koumlzoumlmboumls volt244 Ezzel a meglaacutetaacutessal leacutenyegeacuteben egyező veacutelemeacutenyt fogalmaz meg Rougeacute is aki a Mediterraacuteneum tengeri kereskedelmi gyakorla-taacuteval foglalkozoacute műveacuteben oumlnaacutelloacute fejezetet szentel a lex Rhodiaacutenak ennek kere-teacuteben pedig aacutettekinti azokat a felmeruumllhető szituaacutecioacutekat is amelyekben a hajoacuten leacutevő dolgok kidobaacutesaacutera sor keruumllhetett245 Ezekben az esetekben tehaacutet a va-loacutedi jogi probleacutema az hogy az ilyen esetekben megengedhető-e egy harma-dik szemeacutelynek az adott dolog feletti elbirtoklaacutes uacutetjaacuten valoacute tulajdonszerzeacutese Keacutezenfekvő megoldaacutest jelenthet a lopaacutesra hivatkozaacutes hiszen lopott dolgot nem lehet elbirtokolni

Oumlsszefoglalva a fenti megaacutellapiacutetaacutesokat laacutethatoacute hogy a iactus mercium keacuterdeacute-seacutevel foglalkozoacute primer forraacutesokboacutel nyerhető keacutep sokreacutetű Iavolenus egy veacutele-meacutenyeacuteben elvi eacutellel tagadja az elbirtoklaacutes lehetőseacutegeacutet maacutesutt ugyanakkor meg-engedhetőnek tartja a dolog kiemelő aacuteltali megszerzeacuteseacutet amikortoacutel a tulajdonos pro derelicto habita tekinti a dolgot Iulianus csupaacuten a pro derelicto elbirtoklaacutest tartja megengedhetetlennek Ulpianus pedig egyaacuteltalaacuten a lopaacutes oldalaacuteroacutel koumlze-liacuteti meg a probleacutemaacutet Abban azonban minden jogaacutesz egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutep-visel hogy a iactus mercium eseteacuteben nem toumlrteacutenik derelictio vagyis az egyet-len nyitott keacuterdeacutes az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutege marad246 Iavolenus eacuterveleacutese szerint ugyanis a megmenekuumlleacutes eacuterdekeacuteben kidobott dolgok nem lehetnek derelinkvaacuteltak Ebből egyeacutertelműen kitűnik hogy a derelictio teacutenyeacutenek taga-daacutesa abboacutel a felfogaacutesboacutel ered hogy a merx iacta eacutertelmezhetetlen a derelictio szempontjaacuteboacutel ahol a dolgok vagy derelinkvaacuteltak vagy nem azok A tengerbe hajiacutetott aacuteru ebbe a keretbe nem szoriacutethatoacute be

244 Ezzel egyezően VACCA (1984) i m 94245 ROUGEacute (1966) i m 397ndash413 ehelyuumltt pedig kuumlloumlnoumlsen 400ndash401246 Vouml VACCA (1984) i m 97

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete82

32 A naufragium

Minthogy Iavolenus egyik fentebb maacuter elemzett veacutelemeacutenyeacuteben (Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass]) kifejezetten szerepel az ex naufragio fordulat ekkeacutent alap-pal meruumll fel az igeacuteny annak vizsgaacutelataacutera hogy az emliacutetett kifejezeacutes csak a szoacute-szerinti eacutertelemben vett hajoacutetoumlreacutesre vonatkozik vagy ez csupaacuten a legtipikusabb esetre alapiacutetott peacutelda A keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesaacutehoz a Digesta 47 koumlnyveacutenek 9 titulusa hiacutevhatoacute segiacutetseacuteguumll amely a bdquoDe incendio ruina naufragio rate nave expugnatardquo ciacutemet viseli vagyis az ide sorolt veacutelemeacutenyek arroacutel szoacutelnak hogy milyen buumlnteteacutes alaacute esnek azok akik tűzveacutesz valamely eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesa hajoacutetoumlreacutes vagy a hajoacute ellen inteacutezett taacutemadaacutes eseteacuten alattomban vagy erőszak-kal elvisznek valamit a helysziacutenről247 Az edictumban koumlruumlliacutert jogseacutertő cse-lekmeacuteny meghataacuterozott elkoumlveteacutesi magatartaacutesokkal koumlvethető el jelesuumll elveacute-tel vagy rablaacutes (rapere) rosszhiszemű aacutetveacutetel (dolo malo recipere) valamint kaacuterokozaacutes (damnum dare) uacutetjaacuten248 Tovaacutebbi koumlvetelmeacuteny hogy ezek az elkouml-veteacutesi magatartaacutesok bizonyos koumlruumllmeacutenyekkel talaacutelkozzanak mint amilyen a tűzveacutesz (incendium) egy eacutepuumllet vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesa (ruina) a hajoacutetouml-reacutes (naufragium) illetőleg valamely hajoacutezaacutesra alkalmas eszkoumlz megtaacutemadaacutesa (ratis navisve expugnatio) A kereset megindiacutetaacutesaacutenak speciaacutelis jogvesztő ha-taacuterideje nincsen az edictumban iacuterott egyeacuteves hataacuteridő csak a marasztalaacutes meacuter-teacutekeacutet befolyaacutesolja249 Ezen magatartaacutesok tanuacutesiacutetaacutesa eseteacuten a praetor rabszolgaacutek eacutes szabad csalaacutedtagok ellen (in servum et in familiam) is veacutedelmet biztosiacutetott (Ulp D 47 9 1 pr [56 ad ed]) A Digestaacuteban talaacutelhatoacute tovaacutebbi az edictumhoz fűzoumltt ulpianusi kommentaacuterboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyek egy reacutesze eacutertelmezi az edictumban szereplő elkoumlveteacutesi magatartaacutesokat eacutes azokat a helyzeteket ame-lyek soraacuten az elkoumlveteacutesi magatartaacutesok valamelyikeacutenek tanuacutesiacutetaacutesa a kereset meg-adaacutesaacutehoz vezethet az ellen a szemeacutely ellen aki az adott magatartaacutest tanuacutesiacutetja

Az incendium kapcsaacuten felmeruumllő keacuterdeacutes hogy ez a kiteacutetel megaacutellapiacutetoacute vagy kiterjesztő moacutedon eacutertelmezendő csak arra az esetre vonatkozik amikor vala-ki magaacuteboacutel a tűzből (ex ipso igne) tehaacutet a tűzesettel koumlzvetlenuumll eacuterintett hely-ről visz el valamit vagy taacutegabban akkor visz el valamit amikor tűz keletkezik (ex eo loco ubi incendium fi t) Ulpianus az incendium taacutegabb eacutertelmezeacutes mel-lett foglal aacutellaacutest mondvaacuten hogy ex incendio visz el valaki egy dolgot ha az el-vitel a tűzveacutesz keletkezeacuteseacutet kihasznaacutelva (propter incendii) tehaacutet a tűzveacutesz mi-

247 Ehhez ld LENEL (19273) i m 396ndash397248 Az elveacutetel eacutes a rablaacutes keacuterdeacuteseacutehez Ulpianus megjegyzeacutese kapcsolhatoacute (Ulp D 47 9 3 5 [56

ad ed]) amely szerint a rablaacutes eacutes a puszta elveacutetel koumlzoumltti leacutenyegi kuumlloumlnbseacuteg az erőszakban rejlik a rablaacutest ugyanis mindig erőszak kiacuteseacuteri az elveacutetelneacutel pedig ez az elem hiaacutenyzik

249 A megadott kereset alapjaacuten a marasztalaacutes neacutegyszeresre ment ha a keresetet a perleacutesi lehető-seacuteg megnyiacutelaacutesaacutet koumlvető egy eacuteven beluumll indiacutetottaacutek amennyiben pedig egy eacuteven tuacutel uacutegy a ma-rasztalaacutes egyszeresre szoacutelt

83IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

att keletkezett kavarodaacutesban (propter tumultum vel trepidationem incendii) toumlr-teacutenik Ennek az eacutertelmezeacutesnek a segiacutetseacutegeacutevel oldhatoacute meg az az eset amikor ar-roacutel a telekről amelynek koumlzeleacuteben tűzveacutesz toumlrt ki valaki valamit elvisz A jog-tudoacutes eacuterveleacutese nyomaacuten az edictum alkalmazaacutesaacutenak ebben az esetben is helye van mivel a dolog elvitele ex incendio toumlrteacutent (Ulp D 47 9 1 2 [56 ad ed]) Az incendium taacuteg eacutertelmezeacuteseacutehez hasonloacutean a ruina kifejezeacutes is valamely eacutepuumllet vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesaacutenak oumlsszedőleacuteseacutenek idejeacutere vonatkozik (ad id tempus quo ruina fi t) tehaacutet a cselekmeacuteny nemcsak akkeacutent koumlvethető el hogy valaki a maacuter oumlsszedőlt eacutepuumlletből eacutepiacutetmeacutenyből visz el valamit hanem akkeacutent is ha az elvitelre az ilyen eacutepiacutetmeacuteny koumlzeleacuteben talaacutelhatoacutekboacutel (ex adiacentibus) keruumll sor (Ulp D 47 9 1 3 [56 ad ed]) Ugyanakkor kizaacutert az edictum alkalmazaacute-sa abban az esetben ha csupaacuten a tűzveacutesz vagy eacutepuumlletomlaacutes gyanuacuteja forog fenn (suscipio fuit incendii vel ruinae) a valoacutesaacutegban azonban egyik esemeacuteny sem koumlvetkezett be hiszen ilyenkor nem aacutelliacutethatoacute hogy a dolog elveacutetele ex incendio vagy ex ruina koumlvetkezett be (Ulp D 47 9 1 4 [56 ad ed])

Az incendium eacutes a ruina eacutertelmezeacuteseacutevel ellenteacutetben a naufragium kapcsaacuten Ulpianus veacutelemeacutenye az hogy az edictum rendelkezeacuteseinek alkalmazaacutesaacutera csak akkor van lehetőseacuteg ha valaki egy dolgot a hajoacutetoumlreacutes bekoumlvetkezeacutesekor visz el (eo tempore tulerit quo naufragium fi t) Gaius kiegeacutesziacuteteacutese szerint nem csupaacuten a hajoacutetoumlreacutes bekoumlvetkeztekor kell elvinni hanem koumlvetelmeacuteny az is hogy a ha-joacutetoumlreacutes helysziacuteneacuteről toumlrteacutenjen a dolog elvitele (et loco) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem alkalmazhatoacute az edictum azokban az esetekben amikor a dolog elviteleacutere a ha-joacutetoumlreacutes bekoumlvetkezte utaacuten keruumllt sor (post naufragium) joacutellehet azok a dolgok is hajoacutetoumlreacutesből szaacutermaznak amelyek a hajoacutetoumlreacutes nyomaacuten a partra keruumllnek (res [hellip] quae in litore post naufragium iacent ndash Ulp D 47 9 1 5 [56 ad ed] Gai D 47 9 2 [21 ad ed provinc])

A ratis navis expugnatio vonatkozaacutesaacuteban az expugnare ige jelenteacutese szorul tovaacutebbi magyaraacutezatra Ulpianus szerint az a szemeacutely veszi be a hajoacutet (expugnare videtur) aki a hajoacute (navis ratis) ellen iraacutenyuloacute taacutemadaacutes soraacuten (quasi proelium et pugna) valamit elvisz akkeacutent hogy akaacuter maga alkalmaz erőszakot (sive expugnet) akaacuter a fosztogatoacutek aacuteltal alkalmazott erőszakot hasznaacutelja ki (sive praedonibus expugnantibus rapiat ndash Ulp D 47 9 3 1 [56 ad ed]) Callistratus szerint a hajoacutet akkor ostromoljaacutek (expugnatur navis) ha azt kifosztjaacutek (spoliatur) elsuumlllyesztik (mergitur) a hajoacutetestet megrepesztik (dissolvitur) a hajoacutet megleacute-kelik (pertunditur) koumlteleit elvaacutegjaacutek ( funes eius praeciduntur) a vitorlaacutet szeacutet-szaggatjaacutek (vela conscinduntur) vagy a horgonyt a tengerből kiemelik (ancorae involantur de mare ndash Call D 47 9 6 [2 quaest]) Mindezeken tuacutelmenően Labeo veacutelemeacutenye szerint az expugnatio nem kizaacuteroacutelag hajoacute ellen iraacutenyulhat szerinte ugyanuacutegy alkalmazni kell ezt az edictumot akkor is ha valaki egy lakoacutehaacutez vagy nyaraloacute ellen inteacutezett taacutemadaacutes soraacuten visz el valamit (sive de domo sive in villa expugnatis aliquid rapiatur ndash Labeo apud Ulp D 47 9 3 2 [56 ad ed])

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete84

Ezen edictum alaacute tartozoacutenak tekintendő az is aki hajoacutetoumlreacutes eseteacuten onneacutet vala-milyen dolgot elvisz Aki azonban a hajoacutetoumlreacutest koumlvetően a partra sodroacutedott dol-got (rem in litore iacentem) viszi el lopaacuteseacutert felel eacuteppuacutegy mint az is aki a baacuter-mifeacutele jaacuterműről leesett vagy abboacutel kiesett dolgot elviszi (qui quod de vehiculo excidit tulit ndash Ulp D 47 9 3 pr [56 ad ed])

A praetori edictum szerint nem csupaacuten annak a szemeacutelynek a felelősseacutege aacutel-lapiacutethatoacute meg aki a dolgot elvitte hanem azeacute is aki a dologban kaacutert okozott (damnum dedit) illetőleg az is aki a koraacutebban leiacutert moacutedokon szerzett dolgokat aacutetveszi (recepit ndash Ulp D 47 9 3 4 [56 ad ed]) Az aacutetvevő felelősseacutege azonban attoacutel fuumlgg hogy rosszhiszeműen vette-e aacutet a dolgot Ulpianus szerint ugyanis ha mit sem sejtve veszi aacutet a dolgot (ignarus recipit) valamint ha azzal a kikouml-teacutessel veszi aacutet hogy eacutepseacutegben megőrzi annak a reacuteszeacutere aki azt hozzaacute elhozta (custodiret salvaque faceret ei qui amiserat) akkor nem tehető felelősseacute mivel a rosszhiszeműseacuteg hiaacutenyzik (Ulp D 47 9 3 3 [56 ad ed]) A damnum dare elkouml-veteacutesi magatartaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a rosszhiszeműseacuteg szinteacuten kuumlloumlnoumls jelentő-seacuteggel biacuter hiszen Ulpianus kiemeli hogy csak akkor lehet kaacuterokozaacutesroacutel beszeacutel-ni ha rosszhiszeműen toumlrteacutenik (dolo malo damnum datum sit) ellenkező esetben az edictum rendelkezeacuteseit nem lehet alkalmazni (Ulp D 47 9 3 7 [56 ad ed])

Az elhataacuterolaacutesi keacuterdeacutesek koumlreacuteben raacute kell mutatni arra hogy aki a hajoacutetouml-reacutesből tűzveacuteszből vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesaacuteboacutel megmentett eacutes maacutesutt elhelye-zett dolgot viszi el vagy az ilyet elrabolja az ellen lopaacutesi vagy rablaacutesi kereset ad a praetor kivaacuteltkeacuteppen akkor ha nem tudott arroacutel hogy a dolog hajoacutetoumlreacutes-ből tűzveacuteszből vagy eacutepuumlletomlaacutesboacutel szaacutermazik Ennek indoka nyilvaacutenvaloacutean az hogy ezekben az esetekben hiaacutenyzik a katasztroacutefahelyzet teacutenyeacutenek tudata amely azeacutert jelentős mert a katasztroacutefahelyzet aacuteltal eacuterintett szemeacutely vagy sze-meacutelyek veacutedtelenebb kiszolgaacuteltatottabb helyzetben vannak mint az aacutetlagember ekkeacutent a praetori edictum aacuteltal biztosiacutetott veacutedelem ndash illetőleg a katasztroacutefahely-zetet kihasznaacuteloacute elkoumlvető ellen kilaacutetaacutesba helyezett buumlnteteacutes is ndash nagyobb mint ama cselekmeacutenyek eseteacuteben amelyek kuumllső teacutenyaacutellaacutesa azonos a katasztroacutefa-helyzetben toumlrteacutenő dologelveacuteteleacutevel Azonban a nagyobb buumlnteteacutes teacutenyleges ki-szabaacutesaacutehoz elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges hogy az elkoumlvető tudata aacutetfogja a ka-tasztroacutefahelyzet teacutenyeacutet valamint azt a teacutenyt is hogy a katasztroacutefa aacuteltal eacuterintett szemeacutelyek helyzete kiszolgaacuteltatott ennek hiaacutenyaacuteban csak a kuumllső teacutenyaacutellaacutes sze-rinti bdquoalapcselekmeacutenyrdquo szerinti buumlnteteacutesnek lehet helye Gaius raacutemutat arra is hogy a jogaacuteszok egy jelentős haacutenyada ugyaniacutegy iacuteteacuteli meg azt az esetet is ha va-laki a hullaacutemok aacuteltal partra vetett hajoacutetoumlreacutesből szaacutermazoacute dolgot elviszi a toumlbb-seacutegi veacutelemeacuteny szerint tehaacutet ilyen esetben is csak lopaacutesi illetve rablaacutesi kereset adhatoacute az ilyen szemeacutely ellen Gaius veacutelemeacutenye szerint azonban ez az aacutellaacutespont csak bizonyos fenntartaacutesokkal tekinthető helyesnek Szerinte ugyanis csak ak-kor fogadhatoacute el ez a veacutelemeacuteny ha a hajoacutetoumlreacutes utaacuten maacuter bizonyos idő eltelt Ha ez a hajoacutetoumlreacutes idejeacuten toumlrteacutenik nem szaacutemiacutet hogy a tengerből a roncsroacutel vagy a

85IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

tengerpartroacutel toumlrteacutent a dolog elveacutetele akkor ndash fi gyelemmel az elkoumlveteacutesi koumlruumll-meacutenyek mikeacutenti eacutertelmezeacuteseacutere is ndash ezen edictum szerint kell minősiacuteteni a cse-lekmeacutenyt (Gai D 47 9 5 [21 ad ed provinc])

Oumlsszegzeacuteskeacutent a koumlvetkezőkre eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet A Digestaacuteban talaacutelhatoacute edictum-rekonstrukcioacute valamint az ehhez fűzoumltt jogaacuteszi veacutelemeacutenyek megkuumlloumlnboumlztetik a katasztroacutefahelyzetben (tűzveacutesz eacutepiacutetmeacutenyomlaacutes hajoacutetoumlreacutes hajoacutezaacutesra alkalmas eszkoumlz megtaacutemadaacutesa) valamint az ilyen katasztroacutefahelyze-tektől teacuterben eacutes időben taacutevolabb toumlrteacutenő dologelveacutetel eseteit A kuumlloumlnbseacutegteacutetel oka hogy a speciaacutelis praetori rendelkezeacutesek alapjaacuten felel az aki a fentebb leiacutert katasztroacutefahelyzetet aveacutegből teremti meg hogy valamely dolgot elvigyen ille-tőleg az is aki a katasztroacutefahelyzet előideacutezeacuteseacuteben ugyan nem vesz reacuteszt de azt felhasznaacutelva valamely dolgot elvesz Ezzel szemben ndash fi gyelemmel a Gaius aacutel-tal iacuterottakra ndash az akinek a katasztroacutefahelyzetről nincs tudomaacutesa mert attoacutel teacuter-ben eacutes időben taacutevol van legfeljebb lopaacuteseacutert vonhatoacute felelősseacutegre Ez a megaacutella-piacutetaacutes vezet a iactus mercium joghataacutesaihoz

33 A maacutesodlagos irodalom

A maacutesodlagos irodalomban a iavolenusi eacuterveleacutest toumlbb logikus peacuteldaacuteval igye-keztek alaacutetaacutemasztani A salutis causa dimissum fordulat kapcsaacuten Benedek eacutes Rougeacute arra hivatkoznak hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek a hajoacutet eacutes sajaacutet maguk men-tik250 Vacca abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten az sem biz-tos hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki hiszen tengeri uacuteton elsősorban a hajoacute kapitaacutenyaacutenak szava volt doumlntő eacutes amennyiben egy vihar eseteacuten a kapi-taacuteny a hajoacute a szemeacutelyzet eacutes a rakomaacuteny megmenteacutese ceacuteljaacuteboacutel bizonyos dol-gok kidobaacutesaacutet laacutetta szuumlkseacutegesnek akkor a kidobaacutesra iacuteteacutelt dolgok tulajdono-saacutenak (tulajdonosainak) akarata koumlzoumlmboumls volt251 Rougeacute meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy azt aacutelliacutetva hogy a tengeri viharboacutel adoacutedoacute lelkiaacutellapot alkalmas lehet arra hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek akaacuter a szuumlkseacutegesneacutel toumlbbet is kihajiacutetsanak a hajoacuteboacutel252 Mindebből laacutethatoacute tehaacutet hogy egyes aacuteruk hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutenak koumlruumll-meacutenyei igen sokfeacuteleacutek lehetnek

A derelictio kapcsaacuten eacuterdemes eacutes szuumlkseacuteges is kiteacuterni a reacuteszletesen Bonfante253 aacuteltal kibontott probleacutemakoumlrre jelesuumll a res mancipi illetőleg a res nec mancipi

250 BENEDEK (1983) i m 10ndash11 ROUGEacute (1966) i m 402251 VACCA (1984) i m 94 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROUGEacute (1966) i m 400252 ROUGEacute (1966) i m 401253 Vouml BONFANTE (1918) i m 327ndash341 Csak a res mancipi eacutes nec mancipi keacuterdeacutese kapcsaacuten eacuterde-

mes meacuteg utalni maacutes munkaacutejaacutera is iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen BONFANTE (1966) i m 201ndash216 főkeacutent pedig 207ndash208

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete86

derelictoacutejaacutenak keacuterdeacuteseacutere Mint arra maacutes szerzők is raacutemutatnak a klasszikus jog szerint a res derelicta occupatioacuteja csak akkor eredmeacutenyezett tulajdont az occupatio teacutenyeacuteneacutel fogva ha a dolog elhagyaacutesaacutet annak tulajdonosa eszkoumlzoumllte254 Ehhez keacutepest maacutes a helyzet akkor ha az elhagyott dolog res mancipi volt ekkor ugyanis a derelictio nem teremtett alapot a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbir-toklaacuteshoz255 Bonfante eme aacutelliacutetaacutesa leacutenyegeacuteben azt is jelenti hogy a res mancipi derelictioacutejaacutet koumlvető occupatio semmikeacuteppen sem jaacuterhat az elhagyott dolog tu-lajdonaacutenak megszerzeacuteseacutevel minthogy res mancipi tulajdona főkeacutent mancipatio illetőleg in iure cessio reacuteveacuten szerezhető meg valamint ndash kiveacutetelesen ndash elbirtok-laacutes uacutetjaacuten Ezt a felteveacutest laacutetszik alaacutetaacutemasztani az az aacutelliacutetaacutes is amely szerint az ősi jogban az occupatio mindoumlssze egy dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet ered-meacutenyezhette tekintet neacutelkuumll arra a teacutenyre hogy a dolog res mancipi vagy nec mancipi volt256 Első tekintetre lehet olyan forraacutesokat257 talaacutelni amelyek laacutetszoacute-lag ellene mondanak Bonfante elgondolaacutesaacutenak mindkettőben derelinkvaacutelt rab-szolgaacuteroacutel esik szoacute az elsőben pedig Ulpianus egyenesen azt is aacutelliacutetja hogy a rabszolga statim meus esse desinit A Iavolenus-szoumlveg vonatkozoacute reacutesze (quia qui pro derelicto rem habet omnimodo a se reiecit nec potest eius operibus uti quem eo iure ad se pertinere noluit) kisseacute koumlruumllmeacutenyesebb ugyan aacutem leacutenyegi-leg ez is a maacutesik Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textus tartalmaacuteval egyező iraacutenyba mu-tat Ezek alapjaacuten lehetne ugyan felteacutetelezni hogy a res mancipi ndash minthogy a rabszolga is ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik ndash derelictioacuteja reacuteveacuten a tulajdon azonnal megszűnik meacuteghozzaacute az elhagyaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva mindazonaacuteltal a helyzet eb-ben az esetben ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash oumlsszetettebb Bonfante a maga eacuterve-leacuteseacuteben258 eacuteppen a iactus missilium keacuterdeacuteseacutehez koumltődő szoumlveget259 hiacutev segiacutetseacute-

254 BONFANTE (1918) i m 328255 BONFANTE (1918) i m 328256 PUCHTA (18666) i m 524 PUCHTA (186610) i m 224ndash226 BONFANTE (1918) i m 318 Ezzel

ugyanakkor neacutemikeacutepp ellenteacutetesen VON STINTZING (1852) i m 6865 PUCHTA (1862) i m 334257 Vouml Ulp D 9 4 38 1 (37 ad ed) Iulianus autem libro vicensimo secundo digestorum scribit

si servum pro derelicto habeam qui tibi furtum fecerat liberari me quia statim meus esse desinit ne eius nomine qui sine domino sit furti sit actio Hasonloacutean Iav D 45 3 36 (14 epist) Quod servus stipulatus est quem dominus pro derelicto habebat nullius est momenti quia qui pro derelicto rem habet omnimodo a se reiecit nec potest eius operibus uti quem eo iure ad se pertinere noluit Quod si ab alio adprehensus est stipulatione ei adquirere poterit nam et haec genere quodam donatio est Inter hereditarium enim servum et eum qui pro derelicto habetur plurimum interest quoniam alter hereditatis iure retinetur nec potest relictus videri qui universo hereditatis iure continetur alter voluntate domini derelictus non potest videri ad usum eius pertinere a quo relictus est

258 BONFANTE (1918) i m 332ndash333259 Ld Inst 2 1 46ndash47 (46) Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas

domini transfert rei proprietatem ut ecce praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus ignorant quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia volunt quod quisque

87IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

guumll Veacutelemeacutenye szerint a verius szoacute eacuteppen arra utal hogy itt a jogaacuteszok kouml-zoumltt veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg lehetett Maacuterpedig ndash elgondolaacutesunk szerint ndash a laacutetszoacute-lagos ellentmondaacutes eacuteppen ekkeacutent oldhatoacute fel Megaacutellapiacutethatoacute egyfelől hogy a res mancipi derelictioacuteja nem eredmeacutenyezte a tulajdon megszűneacuteseacutet ekkeacutent occupatioacuteval is csak a dolog birtokaacutet lehetett megszerezni Ismeretes viszont hogy egy ponton haacutetteacuterbe szorul a dolgok res mancipi eacutes nec mancipi kettős-seacutegeacutere valoacute felosztaacutesa eacutes sokkal inkaacutebb az a paradigma keruumll előteacuterbe amely-lyel Gaisu Instituacutecioacuteiban is talaacutelkozhatunk (Gai 2 12skk) a res corporales eacutes incorporales dualitaacutesa uralja innentől a dolgok ilyen felosztaacutesaacutet260 A Bonfante aacuteltal is emliacutetett veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg talaacuten a szabiniaacutenus eacutes prokuliaacutenus jogaacute-szok koumlzoumltt aacutellhatott fenn hiszen az előbbiek aacuteltal koumlvetett megoldaacutesok inkaacutebb az ősi jogot tuumlkroumlzik miacuteg az utoacutebbi iskola keacutepviselői neacutemileg modernebb fel-fogaacutest koumlvetnek261 Ennek a Bonfante aacuteltal reacuteszletesen megvizsgaacutelt keacuterdeacutesnek a vizsgaacutelata eacuteppen azeacutert fontos mert ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash a res mancipi eacutes nec mancipi derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegből vezethető le a klasszikus jogot inkaacutebb uraloacute derelictio a domino eacutes az a non domino kettősseacutegeacutenek probleacutemaacute-ja kuumlloumlnoumlsen minthogy a megoldaacuteshoz hasznaacutelt eszkoumlz az elbirtoklaacutes mindkeacutet esetben komoly jelentőseacuteggel biacuter262

Kuumlloumln kiemelendő meacuteg a szekundeacuter irodalomboacutel Vacca felfogaacutesa meacutegpedig az animus derelinquendi kapcsaacuten aki a hagyomaacutenyos neacutezethez keacutepest amely a derelictio kulcsfontossaacuteguacute elemeacutenek tekinti az animust amelytől a derelictio megtoumlrteacutente is fuumlgg uacutejszerű felfogaacutest keacutepvisel263 Az animus derelinquendinek aacuteltalaacuteban ulpianusi eacutertelmet tulajdoniacutet vagyis animus derelinquentis formaacutejaacute-ban szubjektiacutevveacute teszi azt azzal a pillanattal azonosiacutetva amikor a tulajdonos szaacutemaacutera teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a dolog szaacutemaacutera objektiacuteve eacutes veacuteg-eacuterveacutenyesen eleacuterhetetlenneacute vaacutelt tehaacutet nincs tovaacutebbi eseacutely a visszaszerzeacuteseacutere264

exceperit eius esse statim eum dominum effi ciunt (47) Qua ratione verius esse videtur et si rem pro derelicto a domino habitam occupaverit quis statim eum dominium effi ci pro derelicto autem habetur quod dominus ea mente abiecerit ut id rerum suaram esse nollet ideoque statim dominus esse desinit

260 Megjegyzendő meacuteg hogy maga Gaius is uacutegy kezdi a maacutesodik koumlnyvet hogy a dolgok leg-főbb felosztaacutesa (summa divisio) az hogy egyesek isteni miacuteg maacutesok emberi jog alaacute tartoz-nak (res divini iuris ndash res humani iuris vouml Gai 2 2) Ebből is laacutethatoacute hogy az ősi jogban olyan primordiaacutelis res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes mindenkeacuteppen haacutetteacuterbe szorult egy idő utaacuten

261 KRUumlGER (1858) i m 147ndash150 KUumlBLER (1914) i m 384 LIEBS (1976) i m 275 skk POacuteLAY (1988) i m 157 eacutes 161

262 Erre a kettősseacutegre maga Bonfante is utal ld BONFANTE (1918) i m 336263 VACCA (1984) i m 92264 VACCA (1984) i m 96 113 121ndash122 Ez a gondolat teret ad a teljes koumlrű meacuterlegeleacutesnek a tu-

lajdonos oumlsszevetheti a dolog eacuterteacutekeacutet eacutes a megtalaacutelaacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere fordiacutetandoacute időt peacutenzt faacuteradsaacutegot eacutes ennek alapjaacuten ndash fi gyelemmel a kidobaacutes-elveszteacutes koumlruumllmeacutenyeire eacutes he-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete88

Ha a ndash forraacutesokkal oumlsszhangban aacutelloacute ndash vaccai eacuterveleacutes aacuteltal kiacutenaacutelt iraacutenyba ha-ladunk tovaacutebb akkor adoacutedik a felteveacutes hogy a dolog tulajdonosa csak a dolog kidobaacutesaacutet koumlvető bizonyos idő eltelte utaacuten eacutebred annak tudataacutera hogy szaacutemaacutera a dolog nincs toumlbbeacute A fentiekből laacutethatoacutean eleve keacuterdeacuteses hogy a szaacutelliacutetmaacuteny-nyal egyuumltt a tulajdonos is a hajoacuten tartoacutezkodik-e Amennyiben a hajoacuten tartoacutez-kodik meglehet hogy eacuteppen ő maga dobja a tengerbe valamely aacuterujaacutet hiszen ndash oumlsszhangban a Rougeacute aacuteltal megfogalmazottakkal ndash nem biztos hogy a tudata az adott pillanatban aacutetfogja hogy eme cselekmeacutenye folytaacuten a dolog iacta lesz Abban az esetben ha nem ő dobja ki a dolgot akkor is felmeruumll annak a keacuterdeacute-se hogy a kapitaacuteny doumlnteacuteseacutevel egyeteacutert-e vagy sem Ha egyeteacutert uacutejfent szaacutemba kell venni a tengeri vihar okozta moacutedosult tudataacutellapotot amely nem felteacutetle-nuumll teszi keacutepesseacute a tulajdonost arra hogy a hosszuacute taacutevuacute koumlvetkezmeacutenyeket elő-re laacutessa Ugyanakkor az egyeteacuterteacutes hiaacutenya vagy eacuteppen a tulajdonosi hallgataacutes esete egyaraacutent lehetnek ugyanennek a moacutedosult tudataacutellapotnak az eredmeacute-nyei aacutem mivel a biztonsaacuteg a kapitaacuteny felelősseacutege a tulajdonos veacutelemeacutenye az adott pillanatban aligha szaacutemiacutet Amennyiben pedig a dolog tulajdonosa nem is tartoacutezkodott a hajoacuten a dologkidobaacutes megtoumlrteacutenteacuteről is csak utoacutelag szerezhet tu-domaacutest amikor maacuter egyeteacuterteacuteseacutenek vagy tiltakozaacutesaacutenak kinyilvaacuteniacutetaacutesa puszta formalitaacutes Laacutethatoacute tehaacutet hogy bizonyos ndash hosszabb-roumlvidebb ndash idő eltelik ad-dig amiacuteg a tulajdonos keacutepes felfogni hogy a dolog iacta lett Ez az időtartam ad absurdum napokat is jelenthet keacuterdeacutes hogy mi toumlrteacutenik addig a dologgal

Ha a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely oldalaacuteroacutel vizsgaacuteljuk a helyzetet amit Iulianus is alapul vesz egy veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) akkor a talaacute-laacutes koumlruumllmeacutenyeit kell fi gyelembe venni A keacuterdeacutes tehaacutet az hogy a koumlruumllmeacutenyek objektiacuteve alkalmasak-e arra hogy a talaacuteloacute felismerje hogy a talaacutelt dolog merx iacta Amennyiben a koumlruumllmeacutenyekből ez kitűnik akkor lopaacutest koumlvet el kiveacute-ve ha a tulajdonos szaacutemaacutera megőrzeacutesi ceacutellal viszi el a dolgot265 Ha a koumlruumllmeacute-nyekből nem nyilvaacutenvaloacute a dolog iacta jellege akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ob-jektiacuteve vagy a talaacuteloacute szempontjaacuteboacutel szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute a dolog ilyen volta ha ugyanis objektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog iacta akkor a talaacuteloacute ndash ha magaacutehoz veszi a dolgot ndash joacutehiszeműen jaacuter el Amennyiben szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ennek mi az oka Lehet hogy kifeje-zetten eacutes ceacutelzatosan magaacutenak akarja a dolgot ilyenkor rosszhiszeműen jaacuter el tehaacutet lopaacuteseacutert felel Aacutem előfordulhat az is hogy a talaacuteloacute pusztaacuten megoumlruumll a talaacutelt dolognak eacutes az adott pillanatban fel sem meruumll benne hogy milyen esemeacutenyek nyomaacuten keruumllt oda az a dolog Ezek a probleacutemaacutek megjelennek Ulpianus lopaacutes-sal foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben (Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) is Ugyanakkor

lyeacutere ndash doumlntheti el hogy tesz-e leacutepeacuteseket a dolog visszaszerzeacuteseacutere vagy sem Nemleges vaacute-lasz eseteacuten a tudata teljes meacuterteacutekben aacutet kell hogy fogja azt a teacutenyt hogy ettől a pillanattoacutel kezdve a dolog szaacutemaacutera veacutegleg elveszett

265 Ehhez ld FOumlLDI (1997) i m 216121

89IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

a szoumlvegből kitűnik az a nyilvaacutenvaloacute teacuteny is hogy mindezek a keacuterdeacutesek csak egy esetleges perben meruumllhettek fel vagyis a talaacuteloacute rosszhiszeműseacutege bizo-nyiacutetandoacute volt erre utal a szoumlveg utolsoacute fordulata (quod si putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a lopaacutes koumlreacuteben elen-gedhetetlen animus furandi megleacuteteacutet nem előfelteacutetelezteacutek azt minden esetben keacutetseacutegtelenuumll bizonyiacutetani kellett Ez pedig komoly neheacutezseacuteget jelenthetett peacutel-daacuteul a tanuacutek hiaacutenya miatt de emliacutethető eacuteppen esetleges oumlsszejaacutetszaacutesuk a talaacuteloacute-val Maacuterpedig keacutetseacutegtelen bizonyiacutetaacutes hiaacutenyaacuteban a talaacuteloacutet nem lehetett lopaacuteseacutert felelősseacutegre vonni266

Ismeacutetelten ki kell emelni hogy a fentebb vaacutezolt gondolati seacutema kizaacuteroacutelag arra az esetre vonatkozik ha a dolog tulajdonosa eacutes a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely perbe bocsaacutetkoznak Erre azonban nincs moacuted ha a tulajdonos a kidobaacutes utaacuten proacutebaacutelnaacute megkeresni a dolgaacutet de az maacuter nincs ott joacutellehet Iulianus aacutelliacutetja hogy amennyiben a tulajdonos sejti hogy hol sodroacutedott partra a dolga akkor vissza-koumlvetelheti azt267 Mindez azonban a gyakorlatban nem műkoumldhetett hiszen a perleacuteshez nem csak azt kellett megnevezni hogy mit eacutes milyen alapon koumlvete-lek hanem azt is hogy kitől Ennek hiaacutenyaacuteban a visszakoumlvetelhetőseacuteg megre-ked a puszta lehetőseacuteg szintjeacuten Ebből adoacutedoacutean elfogadhatoacute Vacca azon aacutellaacutes-pontja hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes joacutehiszeműen magaacutenaacutel tartoacute szemeacutely egy eacutev eltelteacutevel elbirtoklaacutes uacutetjaacuten tulajdont szerezhet a dolog felett felteacuteve hogy a tu-lajdonos az egy eacutev alatt nem jutott el hozzaacute a kereseacutes soraacuten268 Mindez egybe-vaacuteg a toumlbbi jogaacuteszi veacutelemeacutennyel is amelyek szerint nem az a keacuterdeacutes hogy a hajoacuteboacutel kidobott aacuteru derelinkvaacuteltnak minősuumll-e vagy sem hanem bdquomindoumlsz-szerdquo az hogy az elbirtoklaacutes megengedhető-e avagy sem Ha maacuterpedig a dolog semmilyen megfontolaacutes szerint sem minősuumll res derelictaacutenak akkor okszerű a iulianusi megaacutellapiacutetaacutes hogy csupaacuten a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes nem lehetseacuteges269 Ebből Vacca koumlvetkezteteacutese hogy Iulianus szerint a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes viszont nem lehetetlen270 A fentiekből első tekintet-re uacutegy tűnhet hogy a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes megengedhetőseacutegeacutet a meacuteltaacutenyossaacuteg mint egyenlő elbiacuteraacutelaacutes alapozza meg Nem minden alap neacutelkuumlli tehaacutet azt aacutelliacutetani hogy a felek koumlzoumltti egyensuacutely kiacutevaacutenalma illetőleg a konkreacutet

266 Ehhez ld reacuteszletesebben VACCA (1984) i m 107 eacutes kuumlloumlnoumlsen a 22 sz jegyzetet ahol kiteacuter arra is hogy az irodalomban Berger peacuteldaacuteul egyszerűen eacutertelmetlennek tartotta ezt a szoumlveg-reacuteszt

267 Vouml Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) bdquo[hellip] si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros [hellip]rdquo

268 VACCA (1984) i m 98269 Vouml Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)270 Reacuteszletesen ld VACCA (1984) i m 72ndash73 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7365

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete90

egyedi eset speciaacutelis koumlruumllmeacutenyei okaacuten megengedhető lehet hogy a talaacuteloacute pro suo ciacutemen egy eacutev eltelteacutevel tulajdont szerezzen a dolog felett271

Egyetlen keacuterdeacutes maradt meacuteg amiről a fentiekben nem esett szoacute ez pedig an-nak a keacuterdeacutese hogy mi lehet a derelictio taacutergya A forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a derelictioacuteval oumlsszefuumlggő esetekben nagyon vaacuteltozatos taacutergyak szerepel-nek a res aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute kifejezeacuteseacuten tuacutel ndash mint azt fentebb laacutethattuk ndash gyakorta fordul elő merx is Ugyaniacutegy a forraacutesokban toumlbbszoumlr jelenik meg az ingatlanok ( fundus) eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja is ezen kiacutevuumll pedig meacuteg szaacutem-talan egyeacuteb konkreacutet eset is (aedifi cium arbor insula opus rudera stb) ndash te-haacutet laacutethatoacute hogy a derelictio taacutergykoumlre baacutermit feloumllelhetett272 A derelictio taacuter-gyainak ez a materiaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese azeacutert fontos keacuterdeacutes mivel okkal adoacuted-hatna egy olyan felteveacutes hogy a derelictio taacutergya lehetne a tulajdonjog is Ezzel szemben hangsuacutelyozni kell hogy a roacutemai felfogaacutes szerint a derelictio koumlzeacutep-pontjaacuteban a dolog aacutell a raacute vonatkozoacute oumlsszes teacutennyel jogosultsaacuteggal egyuumltt ndash eme teacutenyek eacutes jogosultsaacutegok jelentőseacutege ebből a szempontboacutel csak abban aacutell hogy a dolog ezek aacuteltal koumltődik a derelinkvaacuteloacutehoz Eacuteppen ezeacutert a derelictio teacute-nye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlr-veacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt maacutes kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek Vagyis a derelinkvaacuteloacute nem koumlzvetlenuumll a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus mindennapi hataacutesaira amelyek csak a jogi terminoloacutegiaacuteban vonatnak oumlssze a tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacuteseacutenek koumlzoumls technikus eacutertelme alaacute273

4 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai

A forraacutesok eacutes a szekunder irodalom tuumlkreacuteben mindent egybevetve megalapo-zottnak tűnhet egy olyan megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a derelictio joghataacutesai elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől valamint a dolog tulajdonosaacutenak az el-hagyaacutesra vonatkozoacute tudati viszonyulaacutesaacutetoacutel fuumlggnek Eme felfogaacutest alaacutetaacutemasz-tandoacute eacuterdemes uacutejfent hivatkozni a derelictio alanyainak vizsgaacutelata koumlreacuteben maacuter ismertetett forraacutesokra

271 Az aequitas eacutertelmezeacuteseacutehez ld FOumlLDI (2001) i m 19ndash22272 Az ingatlanok eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja kapcsaacuten ld BENEDEK (1983) i m 8 ROMANO (2002)

i m 119ndash121 124ndash127 VACCA (1984) i m 124ndash149 273 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROMANO (2002) i m 119

91IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fi t [hellip]

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam si ignoramus a quo derelictum sit

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t [hellip]

Mint azt maacuter koraacutebban kifejtettuumlk a szoumlvegek keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető alapaacutellaacutest keacutepviselnek Ahol az elhagyott dologra lsquores pro derelicto habita (a domino)rsquo formaacuteban toumlrteacutenik hivatkozaacutes ott a veacutelemeacutenyt adoacute jogaacutesz nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash fi gyelemmel az előtte fekvő eset relevaacutens teacutenyeire ndash a tulajdonos aacutel-tal veacutegrehajtott derelictioacutet felteacutetelezve alakiacutetotta ki aacutellaacutespontjaacutet Ezzel szemben azon szoumlvegek eseteacuteben ahol az lsquoid quod derelicto habitum estrsquo vagy ezzel leacutenyegeacuteben egyező fordulatok utalnak a derelictio megtoumlrteacutenteacutere ott a jogtu-doacutes kiindulaacuteskeacutent azt felteacutetelezi hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő sze-meacutely nem tudta hogy a dolgot ki hagyta el joacutellehet az elhagyaacutes teacutenye nem keacuter-deacuteses274 Figyelemmel arra hogy a forraacutesok alapjaacuten a derelictio inteacutezmeacutenyeacuteről oumlsszesseacutegeacuteben nyerhető keacutep meglehetősen komplex ezeacutert kellő alap kiacutenaacutelko-zik annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a konkreacutet esetekben veacutelemeacutenyt alkotoacute jogaacuteszok mindig annak a szemeacutelynek a szemszoumlgeacuteből koumlzeliacutetetteacutek meg a derelictio prob-leacutemaacutejaacutet aki reacuteszuumlkre a keacuterdeacutest megfogalmazta Ha a dolog tulajdonosa fordult hozzaacutejuk akkor a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indultak ki ha azonban a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely kereste meg őket akkor az okku-paacuteloacute szemszoumlgeacuteből kiindulva vizsgaacuteltaacutek az adott esetet Mindez igaz a iactus mercium eseteacutere is hiszen a veacutelemeacutenyek itt is alapvetően vagy utat engednek a dolog megszerzeacuteseacutenek vagy elvi eacutellel tagadjaacutek annak lehetőseacutegeacutet275

274 BESSENYŐ (1996) i m 58 275 A iactus mercium a dologelhagyaacutes szempontjaacuteboacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint azeacutert jelenik meg ndash

laacutetszoacutelag ndash oumlnaacutelloacute esetkoumlrkeacutent mert a tengeri fuvarozaacutes koumlreacuteben a dolog kidobaacutesa joacuteval gyak-rabban fordulhatott elő mint a dologelhagyaacutes maacutes esetei hiszen a tenger meacuteg napjainkban is jobbaacutera az elemek aacuteltal uralt kiszaacutemiacutethatatlan teruumllet A hirtelen vaacuteltozaacutesok azonnali gyors eacutes a hajoacute a legeacutenyseacuteg eacutes a rakomaacuteny lehető legnagyobb reacuteszeacutenek vonatkozaacutesaacuteban felelős doumlnteacutest igeacutenyeltek Minthogy a doumlnteacuteshozoacute elsősorban kockaacutezati teacutenyezőket vett fi gyelembe eacutes ekkeacutent meacuterlegelte a lehetőseacutegeket a rakomaacuteny kisebb reacuteszeacutenek jogi sorsa nagy valoacutesziacutenű-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete92

A fentiek alapjaacuten előszoumlr azt az esetet eacuterdemes megvizsgaacutelni amikor a tu-lajdonos tesz fel keacuterdeacutest a jogtudoacutesnak aki a derelictio vonatkozaacutesaacuteban a tulaj-donosi derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel fog kiindulni Ebben az esetben azt mondhatta a jogaacutesz hogy a joghataacutes attoacutel fuumlgg hogy a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacute-val hagyta-e el a dolgot Mint arra raacutemutattunk ez praktikusan annak tisztaacutezaacute-saacutet jelentette hogy a tulajdonos gondolt-e a dolog elhagyaacutesaacuteval jaacuteroacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyekre koumlztuumlk arra is hogy az elhagyaacutes nyomaacuten a dolog szaacutemaacutera a visszaszerzeacutes remeacutenye neacutelkuumll elveszhet Ha igenlő vaacutelasz szuumlletett a keacuterdeacutesre tehaacutet a jogaacutesz megaacutellapiacutethatta az animus derelinquendi megleacuteteacutet akkor a bir-tokba vevő tulajdont szerezhetett a dolog felett (occupantis fi t ndash Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] possumus adquirere ndash Paul D 41 7 2 pr [54 ad ed] derelinquentis animo iactavit [hellip] cum sciat periturum qui invenit suum fecit ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) Ezen a ponton azonban a klasszikus kor keacutet nagy iskolaacutejaacute-nak veacutelemeacutenye elteacuter egymaacutestoacutel

Paul D 41 7 2 1 (54 ad ed)Sed Proculus non desinere eam rem domini esse nisi ab alio possessa fuerit Iulianus desinere quidem omittentis esse non fi eri autem alterius nisi possessa fuerit et recte

Az egyik veacutelemeacuteny a prokuliaacutenus iskola Kru I szaacutezadban eacutelt neacutevadoacute atya-mestereacutetől Proculustoacutel szaacutermazik aki szerint abban az esetben ha a tulajdonos derelinkvaacutelja a dolgaacutet a dolog feletti tulajdonjoga csak abban az estben enyeacute-szik el ha valaki maacutes birtokba veszi a dolgot ellenkező esetben a tulajdonjo-ga fennmarad Ebből a megaacutellapiacutetaacutesboacutel az koumlvetkezik hogy Proculus szerint derelictioacuteval csak egy dolog birtokaacutet lehet megszuumlntetni vagyis ebből a szouml-vegből az tűnik ki hogy Proculus a tulajdon-derelictioacutet nem ismerte el ha a koraacutebbi tulajdonos tulajdonjoga csak azaacuteltal szűnik meg hogy egy maacutesik sze-meacutely birtokba veacutetellel tulajdont szerzett a dolog felett akkor nyilvaacutenvaloacute hogy a maacutesik aacuteltali birtokba veacutetelig az előző tulajdonos a tulajdonos tehaacutet nem toumlrteacute-nik tulajdon-derelictio Ezzel szemben a Kru II szaacutezad koumlzepeacuten teveacutekenykedő nagy formaacutetumuacute eacutes maacutes szempontboacutel is igen jelentős jogtudoacutes Salvius Iulianus ellenben uacutegy veacuteli hogy a derelictio aacuteltal a reacutegi tulajdonos tulajdonjoga megszű-nik de ezzel a dolog meacuteg nem lesz a maacuteseacute csak abban az esetben ha azt vala-ki birtokba veszi Ebből pedig az koumlvetkezik hogy a koumlztes időben a dolog nem tartozik senki tulajdonaacuteban nincs foumlloumltte dominium uralom tehaacutet a dolog urat-lan276 Maga Paulus is ezt az aacutellaacutespontot tartja helyesnek277

seacuteggel nem szaacutemiacutetott doumlntő teacutenyezőnek276 Vouml ezzel egyezően pl ROMANO (2002) i m 19 40 VACCA (1984) i m 49277 Egy a derelictio probleacutemaacutejaacutet aacutetfogoacutean szemleacutelő vizsgaacuteloacutedaacutes szempontjaacuteboacutel messze menőkig

93IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

A koraacutebbi okfejteacutest folytatva ha a tulajdonos nem derelinquendi animo hagy-ta el a dolgot akkor ennek koumlvetkezteacuteben semmilyen moacutedon sem lehet tulaj-dont szerezni a dolog felett ndash sem occupatio sem elbirtoklaacutes uacutetjaacuten Amint arra Iulianus egy veacutelemeacutenye raacutemutat is raacutemutat (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) meacuteg akkor sincs moacuted a dolog tulajdonaacutenak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszer-zeacuteseacutere ha a birtokba vevő abban a teacuteves felteveacutesben volt hogy a dolog elha-gyott Egyeacuteb szankcioacutet azonban ez a veacutelemeacuteny nem fogalmaz meg Ehhez keacute-pest oumlsszetettebb Ulpianus megkoumlzeliacuteteacutese (Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) amely szerint ha a birtokba vevő tudja hogy a derelinkvaacuteloacute lsquout si salvum fuerit haberetrsquo vaacutelt meg a dologtoacutel felteacutetelezni kell az animus furandi megleacuteteacutet eacutes ilyen esetben nem csupaacuten nem szerezhet tulajdont a birtokba vevő hanem egye-nesen lopaacuteseacutert felel Ama esetekben azonban amikor a megtalaacuteloacute aacuteltali birtokba veacutetel lsquout salvum faceret dominorsquo toumlrteacutent valamint amikor egyszerűen uacutegy veacuteli hogy a dolog lsquoiactatumrsquo nem felel lopaacuteseacutert A keacutet eset koumlzoumltt veacutelemeacutenyuumlnk sze-rint annyi a kuumlloumlnbseacuteg hogy ha a tulajdonos reacuteszeacutere őrizte meg a dolgot a tulaj-donos jelentkezeacutesekor ki kell hogy adja azt szaacutemaacutera ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutege itt eleve kizaacutert addig a maacutesik esetben csak a pro derelicto ciacutemen toumlr-teacutenő elbirtoklaacutes lehetőseacutege zaacuterhatoacute ki a forraacutesok alapjaacuten annak azonban nincs akadaacutelya hogy a megtalaacuteloacute pro suo jogciacutemen elbirtokolhassa a dolgot278

Ha a jogaacutesznak dolgot birtokba vevő tette fel a keacuterdeacutest akkor ndash a fentebb vaacutezolt seacutema ellenpaacuterjakeacutent ndash a jogaacutesz minden bizonnyal nem indulhatott ki a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből ekkeacutent ismeretlen elhagyoacute eseteacuten a teacutenyle-ges derelinkvaacuteloacute lehetett akaacuter maga a tulajdonos is vagy akaacuter a dolog pusz-ta birtokosa279 A nem tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott elhagyaacutes leginkaacutebb tipikus esetei minden bizonnyal a iactus mercium probleacutemakoumlreacuteből keruumlltek ki Mint fentebb maacuter laacutettuk a veacutelemeacutenyek ebben a vonatkozaacutesban sem voltak egyseacutege-sek joacutellehet egyesek csak formai argumentumokra eacutepiacutetenek (in deperdito eacutes in derelicto kizaacuteroacute viszonya non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa interim dimissum est ndash Iav D 41 2 21 1-2 [7 ex Cass]) Maacutes ese-tekben az eacuterveleacutes logikailag rendben van azonban nem korreaacutel a per kuumlloumlnouml-sen pedig a perbeli bizonyiacutetaacutes valoacutesaacutegaacuteval (si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros ndash Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) Attoacutel fuumlggetlenuumll hogy a dologtoacutel valoacute fi zikai megvaacutelaacutest nem a tulajdonos veacutegezte itt is vizsgaacute-

egyet kell eacuterteni Bessenyő Andraacutes megiacuteteacuteleacuteseacutevel aki a keacuterdeacutest mint bdquonem kifejezetten meacute-lyenszaacutentoacuterdquo neacutezetkuumlloumlnbseacuteget emliacuteti Vouml BESSENYŐ (20104) i m 331

278 Vouml Iav D 41 2 21 1 (7 ex Cass) bdquo[hellip] quoniam non est in derelicto sed in deperditordquo ek-keacutent Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) bdquosed verius est eum pro derelicto usucapere non posserdquo

279 Ehelyuumltt az esetek laacutetszoacutelag ketteacutevaacutelnak Ha az ismeretlen elhagyoacuteroacutel a jogaacutesz azt teacutetelezneacute fel hogy tulajdonos volt ugyanazokra a megoldaacutes-variaacutecioacutekra jutnaacutenk mint a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteneacutel Mivel azonban teacutenykeacuterdeacutes az elhagyoacute ismeretlen volta a valoacutesaacutegban a tulajdonosi minőseacuteg felveteacuteseacutet a veacutelemeacutenyt adoacute jogtudoacutes nem vehette komolyan szaacutemiacutetaacutesba

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete94

landoacute az animus derelinquendi megleacutete vagy hiaacutenya280 A hajoacutefuvarozaacutes kouml-reacuteben a tulajdonosnak a iactus teacutenyeacuteről valoacute tudomaacutesszerzeacutes nyomaacuten hozott doumlnteacuteseacuteből jelesuumll hogy a dolog nyomaacuteba ered-e vagy sem lehetett koumlvetkez-tetni hogy sciat periturum vagy sem Ennek feacutenyeacuteben a fentebb maacuter ismer-tetett Ulpianus-veacutelemeacuteny seacutemaacutejaacutet lehet alkalmazni az egyes konkreacutet estekre Megjegyzendő hogy az Ulpianus-szoumlveg eacuteppuacutegy bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo mint egy koraacutebban bemutatott Iavolenus-hely Ulpianus ugyanis az animus derelinquendi megleacuteteacutet alapesetben felteacutetelezi (vouml quod plerumque credendum est ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) veacutelhetően azeacutert mert a dolog tulajdonosaacutenak eleve felteacuteteleznie kellett a dolog veacutegleges elveszteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet Ilyenkor a jog-hataacutes ndash minthogy animus furandi is hiaacutenyzik ndash a birtokba vevő aacuteltali megszer-zeacutes (qui invenit suum fecit) Animus derelinquendi hiaacutenyaacuteban ugyanakkor eleve felteacutetelezi az animus furandi megleacuteteacutet eacutes a birtokba vevő lopaacuteseacutert koumlteles helyt-aacutellni Erre nyilvaacuten akkor keruumllhetett sor ha nem plerumque credendum est ut sciat periturum Ez aloacuteli kiveacutetelkeacutent emliacuteti az urinatori minőseacuteget eacutes ha a meg-talaacuteloacute a dolgot egyszerűen iactatumnak tekintette281

5 A derelictio speciaacutelis esetei

Kuumlloumlnleges keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel a Digesta egy helyeacuten hogy van-e lehetőseacuteg egyfelől arra hogy a dolog tulajdonosa a dolgaacutet csak reacuteszben derelinkvaacutelja ille-tőleg arra hogy egy koumlzoumls tulajdonban aacutelloacute dolgot csak az egyik tulajdonostaacuters derelinkvaacuteljon A Modestinustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke tanuacutesaacutega szerint a probleacute-ma rendszeresen felmeruumllt ndash erre utal a quaeri solet kifejezeacutes is

Mod D 41 7 3 (6 diff)An pars pro derelicto haberi possit quaeri solet et quidem si in re communi socius partem suam reliquerit eius esse desinit ut hoc sit in parte quod in toto atquin totius rei dominus effi cere non potest ut partem retineat partem pro derelicto habeat

Modestinus ebben az esetben csak a koumlzoumls tulajdonnal foglalkozik azt a le-hetőseacuteget hogy a tulajdonostaacutersak koumlzuumll az egyik a maga tulajdoni haacutenyadaacutet derelinkvaacutelja a jogtudoacutes elfogadhatoacutenak tartja Ezzel szemben emeli ki azt hogy ebből nem koumlvetkezik hogy ha egy dolognak csupaacuten egyetlen tulajdono-

280 Romano ezt a keacuterdeacutest a derelictio solo animo esetkoumlreacuteben vizsgaacutelja eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a dologtoacutel valoacute corpore eacutes animo megvaacutelaacutes hagyomaacutenyos rezsimje aloacutel ez az eset-koumlr jelenti a kiveacutetelt Vouml reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 114ndash116

281 Az urinatorok keacuterdeacuteseacutehez ld ROUGEacute (1966) i m 200 402 VACCA (1984) i m 96 FOumlLDI (1997) i m 216121

95IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

sa van akkor ő az adott dolog meghataacuterozott reacuteszeacutet derelinkvaacutelja ekkeacutent ezt a megoldaacutest mereven elutasiacutetja Indokkeacutent azt hozza fel hogy az egeacutesz dolog tu-lajdonosa (totius rei dominus) nem viheti veacuteghez mindazt amire koumlzoumls tulajdon eseteacuten lehetőseacuteg van jelesuumll hogy a tulajdonostaacuters (socius) a maga tulajdoni haacutenyadaacutet (pars sua) derelinkvaacutelja282 Keacuterdeacutes persze hogy a pars suaacutetoacutel hogyan lehet megvaacutelni Valoacutesziacutenű ugyanis hogy a ndash koumlzoumls tulajdon fogalmaacuteboacutel eredő-en ndash itt a kifejezeacutes csak a tulajdoni haacutenyadra utal azonban ezt kinyilvaacuteniacutetani vagy csak akkeacutent lehet ha a tulajdonostaacuters az egeacutesz dolgot derelinkvaacutelja vagy akkeacutent ha solo animo az őt megillető haacutenyadtoacutel valoacute megvaacutelaacutes szaacutendeacutekaacutet jut-tatja kifejezeacutesre A szoumlvegben emliacutetett első eset koumlreacuteben arra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet hogy ha egy dolog valamely reacuteszeacutet akarja derelinkvaacutelni a tulajdonos az csak abban az esetben lehetseacuteges ha leacutetezik teacutenylegesen levaacutelaszthatoacute dolog-reacutesz Ennek elhagyaacutesa azonban maacuter az aacuteltalaacutenos szabaacutelyok szerint minősuumll hi-szen ha egy dologreacutesz az egeacuteszről levaacutelaszthatoacute eacutes dologi minőseacutege megmarad akkor oumlnaacutelloacute dologkeacutent keruumllhet elhagyaacutesra283

Az irodalomban kuumlloumlnoumlskeacuteppen vitatott Pomponius egyik veacutelemeacutenye amely keacutet konkreacutet esetet aacutelliacutet paacuterhuzamba Az eset szerint az egyik feacutel pro derelicto habita dolgot birtokol a maacutesik feacutel pedig ndash tudva hogy a dolog elhagyott eacutes azt a majdani eladoacute ekkeacutent tartja birtokaacuteban ndash megveszi azt elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szer-zi meg a dolog tulajdonjogaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az eladoacute szemszoumlgeacuteből ez nem volt in bonis eius

Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab)Si id quod pro derelicto habitum possidebas ego sciens in ea causa esse abs te emerim me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non fuerit nam et si tibi rem ab uxore donatam sciens emero quia quasi volente et concedente domino id faceres idem iuris est

A szoumlvegben szereplő keacutet eset a res pro derelicto habita adaacutesveacutetele valamint a feleseacuteg aacuteltal a feacuterjnek adott ajaacutendeacutek adaacutesveacutetele Mindkeacutet esetben haacuterom sze-meacutely szerepel az elsőben a dolog tulajdonosa vagy birtokosa aki a dolgot el-hagyja az eladoacute aki a dolog pro derelicto birtokosa eacutes a vevő A maacutesodikban a feleseacuteg a feacuterj mint eladoacute eacutes a vevő az eset szereplői A keacutet eset koumlzoumltti paacuterhu-zam alapja hogy a vevő elbirtoklaacutes uacutetjaacuten megszerezheti a dolog tulajdonaacutet joacutel-lehet egyik esetben sem tekinthető joacutehiszeműnek Az elsőben azeacutert nem mert tisztaacuteban van a dolog jogi helyzeteacutevel (sciens in ea causa esse) a maacutesodikban azeacutert nem mert tisztaacuteban van azzal hogy az adaacutesveacutetel taacutergyaacutet keacutepező aacuterut a feacuterj a feleseacutegeacutetől ajaacutendeacutekba kapta Az irodalomban Ankum raacutemutat arra hogy a ve-

282 ROMANO (2002) i m 121ndash122283 ROMANO (2002) i m 124

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete96

vőnek minden bizonnyal tisztaacuteban kellett lennie a haacutezastaacutersak koumlzoumltti ajaacutendeacute-kozaacutesi tilalommal is ekkeacutent azt is tudnia kellet hogy az aacuteru nem keruumllt a feacuterj vagyonaacuteba284 Az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutegeacutenek ndash ezaacuteltal a joacutehiszeműseacuteg koumlvetelmeacutenyeacutetől valoacute eltekinteacutesnek ndash az alapja a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint az hogy az eladoacute eljaacuteraacutes mintegy a tulajdonos akarataacuteboacutel eacutes beleegyezeacuteseacutevel toumlr-teacutenik (quia quasi volente et concedente domino id faceres)285 A forraacuteshely nem oumlnmagaacuteban okozott eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekat hanem az utaacutena koumlvetkező toumlre-deacutekkel egyuumltt eacutertelmezve kuumlloumlnoumls fi gyelemmel ennek a toumlredeacuteknek az első for-dulataacutera (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab] Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi thellip) A legnagyobb fejtoumlreacutest az irodalomban az okozza hogy egyes neacutezetek szerint a keacutet szoumlveg koumlzoumltti ellentmondaacutes csak akkeacutent oldhatoacute fel ha a principium eseteacuteben res mancipi tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet az első toumlredeacutekben pedig res nec mancipi elhagyaacutesaacutet teacutetelezzuumlk fel286 Maacutes elgondolaacute-sok szerint a principiumban nem a tulajdonos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute vagyis ezekneacutel a szerzőkneacutel nem meruumll fel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumlt-ti kuumlloumlnbseacutegteacutetel287 Romano eacutervei koumlzoumltt felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a do-log nem keruumll a harmadik szemeacutely vevő vagyonaacuteba amely a res mancipi tulaj-donos aacuteltali derelictioacutejaacutet eleve kizaacuterja A klasszikus jogban ugyanis evidencia volt hogy a res mancipi traditioacuteja nem eredmeacutenyezett civiljogi tulajdont csu-paacuten a megszerző vagyonaacuteba keruumllt288 Ha a vevő szempontjaacuteboacutel vizsgaacuteljuk a keacuter-deacutest keacutet lehetőseacuteg adoacutedik vagy nem tudja hogy az eladoacute aki egyeacutebkeacutent elbir-tokloacute feacutelben van nem tulajdonosa a dolognak ekkeacutent az iacutegy joacutehiszemű vevő oldalaacuten possessio ad usucapionem keletkezik Ha azonban tudja hogy nem tu-lajdonostoacutel szerez ez uacutetjaacutet aacutellja az elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesnek Mivel az emliacutetett esetben szerepel hogy az eladoacute quasi volente et concedente

284 Vouml ANKUM (1986) i m 258285 Vouml ANKUM (1986) i m 258 VACCA (1983) i m 796 VACCA (1984) i m 59 Kuumlloumln emliacute-

teacutest eacuterdemel ebben a vonatkozaacutesban Wubbe ndash Ankumeacuteval ellenteacutetes ndash veacutelemeacutenye aki oumlsz-szehasonliacutetja a forraacutesokban előforduloacute lsquousucapturumrsquo participium instans activi alak eacutes az usucapiet kifejezeacutesek hasznaacutelataacutet Meglaacutetaacutesa szerint az usucapiet kifejezeacutessel valamely aka-daacutely leacutete nyer kifejezeacutest amely akadaacutely miatt a koumlzvetlen tulajdonszerzeacutes nem lehetseacuteges Ennek kinyilvaacuteniacutetaacutesa a szoumlvegekben toumlbbnyire egy olyan ndash akaacuter keacutepzelt ndash elleneacuterdekű feacutel aacutel-liacutetaacutesaacutenak kontrapoziacutecioacutejakeacutent fordul elő amely elleneacuterdekű feacutel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet tagadja Ehhez keacutepest az usucapturum fordulat az elbirtoklaacutes objektiacutev szuumlkseacutegszerűseacutegeacutere utal oumlsszhangban a szoumlveg volente et concedente domino id faceres reacuteszeacutevel A vevő ugyanis mindkeacutet esetben tudja (sciens) hogy nem tulajdonossal szerződik ekkeacutent ndash baacuter ezt Paulus ki-fejezetten nem mondja ki ndash joacutehiszeműseacutege legalaacutebbis keacutetseacuteges Iacutegy a jogaacutesz az objektiacutev eacutertel-mű usucapturum fordulatot hasznaacutelja az elbirtoklaacutes joumlvőben mindenkeacutepp bekoumlvetkező jelle-geacutere utalva ezzel Reacuteszletesen ld WUBBE (1963) i m 438ndash439

286 BONFANTE (1968) i m 262ndash265 ANKUM (1986) i m 262ndash263287 ROMANO (2002) i m 131ndash133 VACCA (1984) i m 59 125288 ROMANO (2002) i m 132

97IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

domino jaacuter el ebből arra lehet koumlvetkeztetni hogy a koumlruumllmeacutenyek alapjaacuten a vevő joacutehiszeműnek tekintendő mivel az a meggyőződeacutese hogy senki jogaacutet sem seacuterti289 Vacca uacutegy veacuteli hogy a szoumlvegben szereplő lsquoquasi volente et concedente dominorsquo melleacutekmondat arra utal hogy a tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes azzal az implicit felismereacuteseacutevel eacutes elfogadaacutesaacuteval is jaacuter hogy a dolog tulajdonaacutet har-madik szemeacutely megszerezheti Ekkeacutent neacutezete szerint a dolog harmadik sze-meacutely aacuteltali megszerzeacutesnek hataacutesai valamikeacuteppen a tulajdonosi akarat koumlvetkez-meacutenyeacutenek tekinthetők290 A Digesta szerkezete is Romano eacutes Vacca aacutellaacutespontjaacutet laacutetszik alaacutetaacutemasztani mivel ez a toumlredeacutek koumlzvetlenuumll a res pro derelicto habita ab aliquo keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute fragmentum utaacuten szerepel ezeacutert logikusnak laacutetszik az a felteveacutes hogy a Digesta szerkesztői erre a gondolati fonalra igyekez-tek felfűzni egy gyakorlati esetet Okszerű tehaacutet a felteacutetelezeacutes hogy az esetben szereplő eladoacute egy olyan dolgot vett birtokba amelyet nem annak tulajdono-sa hagyott el ekkeacutent ndash a negyedik fragmentum logikaacuteja szerint ndash elbirtoklaacutes-ra szorul Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a vevő is legfeljebb elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezheti meg a dolog tulajdonjogaacutet folytatva jogelődje elbirtoklaacutesaacutet Pomponius aacutelliacute-taacutesa amely szerint a vevő elbirtoklaacutesaacutenak nem akadaacutelya hogy a dolog nem tartozott az eladoacute vagyonaacuteba (me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non fuerint) Ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mintegy alaacutetaacutemasztja a maacutesodik toumlre-deacutek principiumaacuteban valamint a negyedik toumlredeacutekben iacuterottakat hiszen itt az el-birtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege szempontjaacuteboacutel a kuumlloumlnbseacutegteacutetel az volt hogy a tulaj-donos aacuteltal elhagyott dolgot vagy pedig valaki maacutes a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző szemeacutely aacuteltal elhagyott dolgot vesz-e birtokba valaki A fentiek feacutenyeacuteben elvet-hetők a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre hangsuacutelyt helyező neacutezetek annak elleneacutere hogy Ankum aacutelliacutetaacutesa szerint utoacutelag keruumllt a szoumlvegbe az id quodrsquo fordulat hiszen Iustinianus 531-ben megszuumlntette a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteit291 Ennek ellene vethető hogy a forraacutesok olyan esetben sem utalnak kifejezetten a res mancipi kategoacuteriaacutejaacutera amikor a rabszolgaacutek il-letőleg az ingatlanok derelictioacutejaacutet taacutergyaljaacutek joacutellehet ezek mindenkeacuteppen a res mancipi koumlreacutebe tartoztak

Kuumlloumln kell szoacutelni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacuteről aki eme szoumlveghely kapcsaacuten azt emeli ki hogy ez az a Digesta-szoumlveg amely kapcsaacuten az usucapio pro derelicto mint keacuterdeacutes egyaacuteltalaacuten fi gyelembe joumlhet A teacutenyaacutellaacutes szerint az eladoacute idegen dolgot tart a birtokaacuteban amelyet keacutesőbb a tulajdonos derelinkvaacutel Nem szaacutemiacutet

289 ROMANO (2002) i m 133 Markaacutens eacutes logikus eacuterveleacutese ellen felhozhatoacute ugyanakkor hogy a szoumlvegben keacutetszer is szerepel a scientiaacutera utalaacutes az első esetben az lsquoego sciens in ea causa esse abs te emerimrsquo fordulattal a maacutesodikban a lsquotibi rem ab uxore donatam sciens emerorsquo ki-teacutetellel Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy akkor ezek a kifejezeacutesek mire vonatkoznak

290 VACCA (1984) i m 125291 ANKUM (1986) i m 263

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete98

hogy a birtokos ennek az elhagyaacutesnak tudataacuteban van-e vagy sem mivel a dolog birtokaacutet valamilyen jogciacutemen koraacutebban maacuter megszerezte eacutes ez a jogciacutem nem vaacuteltozott A birtokos eladja ezt a dolgot egy a dolog helyzeteacuteről tudoacute harmadik szemeacutelynek aki vagy tulajdonos vagy pro emptore elbirtokloacute lesz Joacutellehet egy uratlan dolgot vesz birtokba eacutes ennek teljesseacuteggel tudataacuteban is van meacutegsem szaacutell aacutet raacute azonnal a tulajdon mivel a birtokot egyszerű traditio uacutetjaacuten szerezte Tovaacutebbaacute baacuter a megkoumltoumltt adaacutesveacuteteli szerződeacutes eacuterveacutenyes meacutegsem pro emptore ciacutemen fogja elbirtokolni a dolgot minthogy tudja hogy az aacutetadoacute nem volt tulaj-donos Ez az a teacutenyaacutellaacutes amelynek fennforgaacutesa koumlreacuteben Pomponius elkeacutepzel-hetőnek gondolja a pro derelicto elbirtoklaacutest Vagyis mindebből Bessenyő kouml-vetkezteteacutese alapjaacuten az laacutetszik hogy az usucapio pro derelicto leacutenyege nem az volt hogy az occupanst tulajdonszerzeacuteshez segiacutetse hiszen ha ez iacutegy lenne tehaacutet ha az occupans lenne elbirtokloacutefeacutelben akkor pro occupato elbirtoklaacutesroacutel kel-lene beszeacutelni nem pedig pro derelictoacuteroacutel Az elhagyott dolgok felkutataacutesaacuteval begyűjteacuteseacutevel eacutes eladaacutesaacuteval a taacutersadalom legalacsonyabb reacutetegei foglalkoztak akiknek staacutetusa ekkeacutent jog- eacutes cselekvőkeacutepesseacutege a legtoumlbb esetben tisztaacutezat-lan volt292 Ekkeacutent az usucapio pro derelicto főkeacutent azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy az ilyen keacutetes eredetű dolgok tekinteteacuteben a megszerzőnek oumlnaacutelloacute de kisegiacutető jel-legű szerzeacutesi ciacutemet biztosiacutetson293

Mindezeket koumlveti az első paragrafus maacuter roumlviden bemutatott toumlredeacuteke amelynek jelen esetben a maacutesodik fordulata biacuter kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel A jog-tudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt (aes) elszoacuter vagy madara-kat enged szabadon baacutermennyire is akarja hogy azt valaki ndash egy meghataacutero-zatlan szemeacutely ndash megszerezze meacutegis az lesz a tulajdonosa aki a veacuteletlen foly-taacuten teacutenylegesen megszerzi azt Ezen a ponton lehet eacuterdemes a vizsgaacuteloacutedaacutest a iactus missilium teacutenyaacutellaacutes iraacutenyaacuteba terelni megvizsgaacutelva a peacutenzszoacuteraacutesra vonat-kozoacute szoumlvegeket a teacutema szekunder irodalmaacutet valamint a vonatkozoacute forraacutesok-boacutel adoacutedoacute probleacutemaacutekat

292 BESSENYŐ (1996) i m 62ndash63293 BESSENYŐ (1996) i m 64 Ezzel tartalmilag egyezően ROUGEacute (1966) i m 402 FOumlLDI (1997)

i m 216121

V A TRADITIO EacuteS A IUSTA CAUSA TRADITIONIS KEacuteRDEacuteSE

A szekundeacuter irodalom gyakorta azonosiacutetja a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely javaacutera toumlrteacutenő tulajdon-traditioacuteval (traditio in incertam personam) Ezt a veacutelemeacutenyt alaacutetaacutemasztandoacute legtoumlbbszoumlr egy Gaius neveacutehez koumlthető szoumlveghely (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) hivatko-zaacutesa jelenik meg Ezzel a szoumlveggel leacutenyegeacuteben egyező a iustinianusi instituacutecioacutek egyik fragmentuma (Inst 2 1 47) amely inkaacutebb csak nyelvi megfogalmazaacutesaacute-ban teacuter el a Digestaacuteban talaacutelhatoacute textustoacutel tartalmilag ugyanakkor azonosak294

Eme tekintetben a szekundeacuter szerzők megaacutellapiacutetjaacutek hogy maacuter a klasszikus jogaacuteszok is traditio in (ad)295 incertam personamot laacutettak a iactus missiliumban amely enneacutel fogva nem sorolhatoacute a derelictio koumlreacutebe296 a fentebb hivatkozott forraacuteshelyeket hasznaacutelva az aacutelliacutetaacutes megerősiacuteteacuteseacutere Meglaacutetaacutesuk szerint tartal-milag eme alakzat alatt egy olyan traditioacutet lehet eacuterteni amelynek kereteacuteben a dologaacutetadaacutes nem egy bizonyos szemeacutely hanem baacuterki javaacutera megtoumlrteacutenhet297 A magunk reacuteszeacuteről ezt a felfogaacutest legalaacutebbis megkeacuterdőjelezhetőnek tartjuk elssőroban Pietro Bonfante Letizia Vacca a hazai irodalomban pedig Benedek Ferenc munkaacutessaacutega alapjaacuten Ahhoz hogy ndash majdan a iactus missiliumroacutel szoacutel-va ndash a traditio in incertam personam felfogaacutesa kritizaacutelhatoacute legyen szuumlkseacuteges a tulajdon-traditio egy markaacutens elemeacutenek a iusta causa traditionisnak a koumlze-lebbi bemutataacutesa

294 Egyezően BERGER (1914) i m 553295 Ld iacutegy KASER (19712) i m 42613296 Vouml KASER (19712) i m 42613297 Vouml BERGER (20108) i m s v lsquotraditio in incertam personamrsquo

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese100

1 A traditio aacuteltalaacuteban

A traditio ndash mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk ndash a forraacutesok alapjaacuten egy tes-ti dolog298 formasaacutegoktoacutel mentes birtokba adaacutesa egy maacutesik szemeacutely reacuteszeacute-re Az aacutetadaacutes reacuteveacuten a dolog birtoka bizonyosan aacutetruhaacutezaacutesra keruumll a tulaj-dont ndash iure gentium299 szerzeacutesmoacuted gyanaacutent300 ndash viszont csak tovaacutebbi felteacutetelek egyuumlttes megleacutete eseteacuten viszi aacutet Ilyen felteacutetel hogy az aacutetadott dolog res nec mancipi legyen301 hiszen a res mancipi feletti ex iure Quiritium hatalmat csak mancipatioacuteval vagy in iure cessioacuteval lehetett aacutetruhaacutezni302 Hasonloacutekeacuteppen fon-tos hogy az aacutetruhaacutezoacute maga is tulajdonos legyen vagy legalaacutebbis valaki a tulaj-

298 Vouml Gai 2 28 MEINHART (1988) i m 731 BEHRENDS (1995) i m 212299 Eacuteppen eme tulajdonszerzeacutesi moacuted iure gentium jellegeacutevel fuumlgg oumlssze hogy a peregrinu-

sok szaacutemaacutera ez volt az egyetlen rendelkezeacutesre aacutelloacute tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi moacuted ndash fuumlggetlenuumll a commerciumtoacutel Ha roacutemai polgaacuterok egymaacutes koumlzoumltt res mancipi aacutetruhaacutezaacutesaacutera hasznaacuteltaacutek ak-kor csak bonitaacuter tulajdon megszerzeacuteseacutet tette lehetőveacute Ld KASER (19712) i m 416

300 Vouml Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) bdquoHae quoque res quae traditione nostrae fi unt iure gentium nobis adquiruntur [hellip]rdquo Inst 2 1 40 Per traditionem quoque iure naturali res nobis adquiruntur nihil enim tam conveniens est naturali aequitati quam voluntatem domini volentis rem suam in alium transferre ratam haberi Ld meacuteg MEINHART (1988) i m 731 BESSENYŐ (20104) i m 339 aki kifejezetten utal raacute hogy ilyenkor nem uacutej tulajdon ke-letkezik hanem a megszerző mintegy az aacutetruhaacutezoacute tulajdonjogaacutet folytatja FLUME (1990) i m 53 utal raacute hogy ezekben a szoumlvegekben nem esik szoacute a traditio kauzaacutelis voltaacuteroacutel

301 Gai 2 19 Nam res nec mancipi ipsa traditione pleno iure alterius fi unt si modo corporales sunt et ob id recipiunt traditionem Ulp 19 7 Traditio propria est alienatio rerum nec mancipi Harum rerum dominia ipsa traditione adprehendimus scilicet si ex iusta causa traditae sunt nobis Ld meacuteg PRINGSHEIM (1916) i m 60 BENEDEK (1959) i m 5ndash6 KASER (19712) i m 416 MEINHART (1988) i m 731 Meinhart a traditio kifejezeacutest terminus technicusnak veacuteli eacutes kifejezetten utal a traditione alienari fordulatra az utoacutebbi Ulpianus-textusban illetőleg meacuteg egy Gaius-locusban (Gai 2 65 Ergo ex his quae diximus adparet quaedam naturali iure alienari qualia sunt ea quae traditione alienantur quaedam civili nam mancipationis et in iure cessionis et usucapionis ius proprium est civium Romanorum) Emellett megemliacutethető hogy Gaiusnaacutel a pleno iure alterius fi unt fordulat arra utal hogy ndash legalaacutebbis Gaiusnaacutel ndash bizonyos fokuacute rendszerezeacutesre valoacute toumlrekveacutessel lehet talaacutelkozni a traditio ex iusta causa amelyre ez a fragmentum vonatkozik a res nec mancipi vonatko-zaacutesaacuteban eredmeacutenyezi a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet vagyis mondhatoacute hogy rem pleno iure alicuius esse Vouml ANKUMndashPOOLndashVAN GESSEL-DE ROO (1990) i m 170 194 itt kuumlloumlnoumlsen a 164 sz jegyzet Az ehhez taacutersuloacute jogi veacutedelem vonatkozaacutesaacuteban ld ANKUMndashPOOLndashVAN GESSEL-DE ROO (1990) i m 196 Megemliacutetendő meacuteg Bessenyő Andraacutes megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint res mancipi eacutes nec mancipi egyaraacutent lehetett a tulajdontaacuteruhaacutezaacutes taacutergya amely aacuteltalaacutenos megfo-galmazaacutesuacute aacutelliacutetaacutesa azonban ebben a formaacuteban aacutetgondolaacutest igeacutenyelne Vouml BESSENYŐ (20104) i m 339 A szoumlveghez ld meacuteg SCHANBACHER (1992) i m 4ndash5

302 Vouml DERNBURG (1894) i m 499ndash500 WINDSCHEID (19008) i m 779ndash780 MAYER-MALY (19992) i m 74 GUARINO (1992) i m 661 Keacutetseacutegtelen hogy civiljogi tulajdont elbirtoklaacutes uacutetjaacuten is lehetett szerezni azonban az elbirtoklaacutes maacutes szerzeacutesmoacutedok koumlreacuteben felmeruumllő hibaacute-kat orvosolja eacutes iacutegy vezet a civiljogi tulajdon megszerzeacuteseacutehez

101V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

donos neveacuteben felhatalmazaacutesa alapjaacuten ruhaacutezza aacutet a tulajdont303 tovaacutebbaacute hogy a felek koumlzoumltt meglegyen az akarategyseacuteg az aacutetruhaacutezoacute tulajdonos akarata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy a megszerző reacuteszeacutere aacutetruhaacutezza a dolog tulajdonaacutet illetőleg a megszerzőnek is akarnia kellett a tulajdonszerzeacutest304

Ez utoacutebbi vagyis a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg szempontjaacuteboacutel kifejezetten eacuter-dekes lehet egy Digesta- textust ideacutezni

Iav D 44 7 55 (12 epist)In omnibus rebus quae dominium transferunt concurrat oportet affectus ex utraque parte contrahentium nam sive ea venditio sive donatio sive conductio sive quaelibet alia causa contrahendi fuit nisi animus utriusque consentit perduci ad effectum id quod inchoatur non potest

A szoumlveg szerint minden olyan uumlgylet eseteacuteben ahol tulajdont ruhaacutezunk aacutet az uumlgyletet megkoumltők akarataacutenak (affectus) egybehangzoacutenak kell lenniuumlk305 Ebből az aacuteltalaacutenosan megfogalmazott koumlvetelmeacutenyből eredezteti Iavolenus hogy a felek traditio aacuteltal kiacuteseacutert akarataacutenak meg kell egyeznie nem is annyi-ra a tulajdonaacutetszaacutellaacutes sokkal inkaacutebb a causa vonatkozaacutesaacuteban306 Ezzel egyező-en fogamaz Peters is aki raacutemutat arra hogy peacuteldaacuteul az adaacutesveacutetel koumlreacuteben a tu-lajdonnak a vevőre toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz elengedhetetlen a traditio meacuteghozzaacute iusta causa alapjaacuten amely ebben az esetben maga az adaacutesveacutetel lesz minthogy

303 Ld Gai 2 20 Itaque si tibi vestem vel aurum vel argentum tradidero sive ex venditionis causa sive ex donationis sive quavis alia ex causa statim tua fi t ea res si modo ego eius dominus sim Gai D 41 1 9 4 (2 rer cott) Nihil autem interest utrum ipse dominus per se tradat alicui rem an voluntate eius aliquis Qua ratione si cui libera negotiorum administratio ab eo qui peregre profi ciscitur permissa fuerit et is ex negotiis rem vendiderit et tradiderit facit eam accipientis Inst 2 1 42ndash43 (42) Nihil autem interest utrum ipse dominus tradat alicui rem an voluntate eius alius (43) Qua ratione si cui libera negotiorum administratio a domino permissa fuerit isque ex his negotiis rem vendiderit et tradiderit facit eam accipientis Ehhez ld meacuteg Ulp D 50 17 54 (46 ad ed) Nemo plus iuris ad alium transferre potest quam ipse haberet Vouml PRINGSHEIM (1916) i m 60 BENEDEK (1959) i m 5ndash6 KASER (19712) i m 416 SCHANBACHER (1992) i m 4ndash5 BESSENYŐ (20104) i m 339 A bdquonemo plus iurisrdquo-elvhez maacutes aspektusboacutel ld POacuteLAY (1988) i m 131ndash132

304 Ld Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) bdquo[hellip] nihil enim tam conveniens est naturali aequitati quam voluntatem domini volentis rem suam in alium transferre ratam haberi [hellip]rdquo Vouml pl WINDSCHEID (19008) i m 785ndash788 GUARINO (1992) i m 661 BESSENYŐ (20104) i m 339 Utoacutebbi szerző utal raacute hogy a koumlzeacutepkortoacutel kezdve ezt az akarategyseacuteget animus transferrendi et accipipendi dominii neacutevvel illetik Ehhez ld meacuteg BENEDEK (1959) i m 20ndash21

305 Ld SCHANBACHER (1992) i m 5306 SCHANBACHER (1992) i m 6

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese102

az egy elismert causa traditionis ahogy az Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiboacutel is egyeacutertelműen kideruumll307

Mindezeken tuacutelmenően ndash mint ahogy arra a szakirodalom az előző forraacutes-hely alapjaacuten is utal ndash szuumlkseacuteges meacuteg a megfelelő jogciacutem fennforgaacutesa is amely utoacutebbit az irodalom iusta causa traditionisnak hiacutev Ez utoacutebbi igen nagy jelen-tőseacuteggel biacutert hiszen maacuter ősi jogban sem valamely dolog fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutesa jaacutetszotta a doumlntő szerepet a tulajdon-traditio kereteacuteben sokkal inkaacutebb az uumlgyleti ceacutelban valoacute megegyezeacutes vagyis a causa Ez a jogciacutem amelynek eacuter-dekeacuteben a dologaacutetadaacutesra sor keruumll lehetett tipikusan adaacutesveacutetel csere ajaacutendeacuteko-zaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln teljesiacuteteacutes ndash igazaacuteboacutel ezek ideacutezteacutek elő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet a fi zikai eacutertelemben vett dologaacutetadaacutes mindeme uumlgyleteknek csupaacuten materiaacutelis kifejeződeacutese308 A tulajdon-traditio leacutenyegeacuteben kettős eredettel ren-delkezik egyfelől a res nec mancipi koumlreacutere vonatkozoacute rendelkezeacutesekből maacutes-felől pedig a nem roacutemai polgaacuterokkal valoacute kapcsolatokboacutel309

2 A iusta causa traditionis keacuterdeacuteskoumlre

Meglaacutetaacutesunk szerint a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent toumlr-teacutenő felfogaacutesaacutenak elfogadhatoacutesaacutega vagy megkeacuterdőjelezhetőseacutege főkeacutent a iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutetől fuumlgg Ha ugyanis ezt az extravagaacutens teacutenyaacutellaacutest mint egyfajta speciaacutelis tulajdon-traditioacutet fogjuk fel akkor elengedhetetlenuumll szuumlk-seacuteges hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz megfelelő causa is fennforogjon Ennek oka hogy ndash mint az fentebb maacuter laacutethatoacute volt ndash az alapvetően birtokaacutetruhaacutezaacutesra szolgaacuteloacute traditio csak akkor vitte aacutet a dolog civiljogi tulajdonaacutet ha eacutes ameny-nyiben neacutegy egyuumlttes felteacutetelnek megfelelt310 A dolog csak res nec mancipi le-hetett az aacutetruhaacutezoacutenak civiljogi tulajdonosnak kellett lennie valamint kifeje-zetten akarnia kellett a dolog tulajdonaacutenak a megszerzőre toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutet eacuteppuacutegy mint ahogy a megszerzőnek minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean el kell fogadnia azt tovaacutebbaacute fent kellett forognia egy a jog aacuteltal elfogadott oknak amely alkal-mas a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak igazolaacutesaacutera vagy megalapozaacutesaacutera Ez az a pont ahol a iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutet reacuteszletesebben is eacuterdemes megvizsgaacutel-

307 PETERS (1979) i m 184 eacutes 39 sz jegyzet308 Ezeket a tipikus uumlgyletek forraacutesszerűek vouml pl Gai 2 20 Itaque si tibi vestem vel aurum vel

argentum tradidero sive ex venditionis causa sive ex donationis sive quavis alia ex causa statim tua fi t ea res si modo ego eius dominus sim Ld meacuteg DERNBURG (1894) i m 501ndash502 KASER (19712) i m 416 GUARINO (1992) i m 661

309 Vouml KASER (19712) i m 139310 Van olyan neacutezet is a maacutesodlagos irodalomban amely szerint haacuterom felteacutetel is elegendő volt

Vouml WESEL (1968) i m 100

103V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

ni A tulajdon-traditio koumlreacuteben elkeacutepzelhető jogciacutemek hagyomaacutenyosan haacuterom csoportba sorolhatoacute causa donandi causa solvendi eacutes causa credendi311 az-zal a megjegyzeacutessel hogy az irodalomban fellelhető maacutes csoportosiacutetaacutesok enneacutel bonyolultabb megkoumlzeliacuteteacutesről aacuterulkodnak A iusta causa traditionis ezek alap-jaacuten egyfelől lehetett causa solvendi ha a res nec mancipi aacutetadaacutesaacutera valamely koumltelem teljesiacuteteacutese gyanaacutent keruumllt sor Hasonloacutekeacuteppen lehetett causa credendi ha az aacutetadaacutes peacutenz vagy maacutes helyettesiacutethető dolog koumllcsoumlnbe adaacutesaacuteval kapcso-latos illetőleg causa dotis ha a dologaacutetadaacutesra hozomaacuteny adaacutesa ceacuteljaacuteboacutel ke-ruumll sor312 valamint causa donationis ha az aacutetadaacutes az elleneacuterdekű felet gazda-giacutetja valamint datio ob rem is313 mintegy ez utoacutebbi haacuterom esetkoumlrt feleltetve meg a Benedek aacuteltal causa donandikeacutent koumlruumlliacutert teacutenyaacutellaacutesnak Ez a causa pe-dig nem pusztaacuten egy oumlnaacutelloacute joguumlgylet amely a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutes-hoz jaacuterul ekkeacutent segiacutetve elő a tulajdonaacutetszaacutellaacutes teljesedeacutesbe meneacuteseacutet Sokkal inkaacutebbb tekinthető ez uacutegy mint magaacutenak a dologi juttataacutesnak egy konstitutiacutev eleme314 Ezekben az esetekben az aacutetadott dolog tulajdonaacutet is megszerzi az aki-nek a reacuteszeacutere a dolgot aacutetadtaacutek ugyanakkor elkeacutepzelhető volt az aacutetadaacutesnak olyan causaacuteja is amely azon tuacutelmenően hogy nem szaacutemiacutetott tipikusnak (pl pignoris causa) nem is vitte aacutet az aacutetadott dolog tulajdonjogaacutet a megszerzőre315 Ezen lo-gika menteacuten haladva megemliacutethető meacuteg hogy nem szaacutemiacutetott ugyanakkor iusta causa traditionisnak a haacutezastaacutersak koumlzoumltti ajaacutendeacutekozaacutes minthogy az tiltott volt a leteacutetbe haszonkoumllcsoumlnbe adaacutes hiszen itt a megszerző csak detentor lett to-vaacutebbaacute a pignus eacutes a sequestrum sem ndash ez utoacutebbiak csak possessio ad interdictaacutet eredmeacutenyeztek Emellett meacuteg sok maacutes traditioacutes jogciacutem is előfordulhatott316 iacutegy kuumlloumlnoumlsen peacuteldaacuteul a Kre II szaacutezadtoacutel a permutatio valamint a litis aestimatio is iusta causa gyanaacutent szolgaacutelhatott317

A koumlvetkezőkben a iusta causa traditionishoz koumltődő alapvető probleacutemaacutekat igyekszuumlnk aacutettekinteni a vonatkozoacute forraacutesok segiacutetseacutegeacutevel Az első vizsgaacutelandoacute szoumlveg Ulpianus tollaacuteboacutel szaacutermazik

Ulp D 41 1 20 pr (29 ad Sab)Traditio nihil amplius transferre debet vel potest ad eum qui accipit

311 BENEDEK (1959) i m 8 skk312 WINDSCHEID (19008) i m 779ndash780 KASER (19712) i m 416ndash417 GUARINO (1992) i m 661313 Arra neacutezve hogy ezek a leginkaacutebb tipikus causaacuteknak tekinthetők ld BENEDEK (1959) i m 6

irodalommal314 Ld KASER (19712) i m 417315 DERNBURG (1894) i m 501ndash502316 GUARINO (1992) i m 662317 Ld BENEDEK (1959) i m 7

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese104

quam est apud eum qui tradit Si igitur quis dominium in fundo habuit id tradendo transfert si non habuit ad eum qui accipit nihil transfert

Az eset haacutettereacuteben egy ingatlan aacutetruhaacutezaacutesa aacutell A-nak van egy ingatlank eacutes ezt B-re ruhaacutezza A probleacutema feltehetően abboacutel adoacutedhat hogy nem deruumll ki hogy A tulajdonos-e vagy sem Ha ez egy mancipatioacutes uumlgylet lenne akkor a nuncupatio318 elmondaacutesa valamint az egyeacuteb formasaacutegok pontos koumlveteacutese reacuteveacuten szaacutellna aacutet a dolog feletti tulajdon eacutes az uumlgylet formalizaacutelt jellegeacuteből adoacutedoacutean ta-laacuten nem meruumll fel keacutetseacuteg a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa kapcsaacuten Ehhez keacutepest a remekjo-gaacutesz elvi jelleggel aacutellapiacutetja meg hogy az aacutetadoacute a traditio reacuteveacuten semmi egyebet nem kell hogy aacutetruhaacutezzon mi toumlbb nem is ruhaacutezhat aacutet toumlbbet a megszerzőre mint amennyi az aacutetruhaacutezoacutenaacutel megvolt Az adott esetben tehaacutet B tulajdonszerzeacutese leacutenyegeacuteben attoacutel fuumlgg hogy A a teleknek tulajdonosa volt-e vagy sem Ehelyuumltt kuumlloumlnoumlsen fontos hogy ideacutezzuumlnk egy maacutesik joacuteval koumlzkeletűbb textus is

Ulp D 50 17 54 (46 ad ed)Nemo plus iuris ad alium transferre potest quam ipse haberet

A regula toumlmoumlr megfogalmazaacutesa alapjaacuten senki sem ruhaacutezhat aacutet maacutesra toumlbb jogot annaacutel mint ami neki magaacutenak megvan319 Ez a keacutet szoumlveghely tehaacutet azt mutaja hogy a klasszikus jogban a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz a traditio formaacutejaacuteban megjelenő tulajdonszerzeacutesi moacuted mellett szuumlkseacuteges a megfelelő tulajdonszerzeacute-si jogciacutem is Az utoacutebbi Ulpianus-szoumlveg a Digesta 50 koumlnyveacuteben roumlviden eacutes szűkszavuacutean utal erre a koumlvetelmeacutenyre eacuteppen uacutegy ahogy ezt maacutes klasszikus textusokban is laacutetni lehet320 Az elsőkeacutent ideacutezett locus tartalmilag egyező gon-dolatot koumlzvetiacutet itt azonban maacuter egy egyedi konkreacutet jogeseten keresztuumll nyer alkalmazaacutest a szinteacuten Ulpianusnak tulajdoniacutethatoacute si ex iusta causa traditae sunt nobis kiteacutetel Ahhoz hogy a iusta causa traditionis jelentőseacutege eacuterthető legyen a traditio in incertam personam szempontjaacuteboacutel uacutegy veacuteljuumlk hogy elsősorban a causa koumlreacuteben felmeruumllhető dissensus probleacutemakoumlreacutet kell megvizsgaacutelni Ennek kap-csaacuten az első elemzendő szoumlveg Iavolenustoacutel szaacutermazik amelyben ndash veacutelemeacutenyuumlnk

318 Ld Gai 1 119 3 174319 Ld meacuteg POacuteLAY (1988) i m 131 Az irodalom a keacutet forraacuteshelyet egyseacutegesen iacuteteacuteli meg Honsell

David Pugsley koumlnyveacutenek recenzioacutejaacuteban emliacuteti a traditio kapcsaacuten hivatkozott forraacuteshelye-ket amelyek alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy ciacutemzett csak akkor szerez tulajdont ha az aacutetruhaacutezoacute is tu-lajdonos volt mivel senki sem ruhaacutezhat aacutet toumlbb jogot mint amivel ő maga rendelkezik Ld HONSELL (1973) i m 538 Max Kaser mindkeacutet forraacuteshelyet akkeacutent laacutetja mint amely szoumlvegek alaacutetaacutemasztjaacutek az aacuteltala kialakiacutetott bdquorelatives Eigentumrdquo tanaacutet Vouml KASER (1988) i m 132 Ld meacuteg BLANK (1980) i m 3 CASTRO SAENZ (2000) i m 202 irodalommal

320 Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7

105V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

szerint ndash a felek koumlzoumltt nem is annyira a causaacuteban nincs egyeteacuterteacutes hanem a megszerző abban teacuteved hogy kitől kapta a dolgot ajaacutendeacutekozaacutes ciacutemeacuten

Iav D 39 5 25 (6 epist)Si tibi dederim rem ut Titio meo nomine donares et tu tuo nomine eam ei dederis an factam eius putes Respondit si rem tibi dederim ut Titio meo nomine donares eamque tu tuo nomine ei dederis quantum ad iuris suptilitatem accipientis facta non est et tu furti obligares sed benignius est si agam contra eum qui rem accepit exceptione doli mali me summoveri

A Iavolenus aacuteltal bemutatott eset főszereplői Ego (akire csak az igei sze-meacutelyragok utalnak) eacutes Tu Ego aacutetad egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott dol-got Tu reacuteszeacutere azzal a kikoumlteacutessel hogy Tu azt Ego neveacuteben ajaacutendeacutekozaacutes ciacutemeacuten adja aacutet Titiusnak vagyis a dologaacutetadaacutes mellett az is a feladata lenne annak ki-fejezeacutesre juttataacutesa hogy ő ndash tehaacutet Tu ndash ebben az esetben csupaacuten Ego neveacuteben jaacuter el Azonban Tu ehelyett a sajaacutet neveacuteben bdquoajaacutendeacutekozzardquo a dolgot Titiusnak Iavolenust azzal a keacuterdeacutessel keresik meg vajon megszerzi-e Titius az ajaacutendeacutek tulajdonaacutet B-től321 Iavolenus responsumaacuteban keacutet megoldaacutesi seacutemaacutet ismertet Az első szerint ha aacutetadok neked egy dolgot azzal hogy ajaacutendeacutekozd azt az eacuten ne-vemben Titiusnak de te a sajaacutet nevedben adod aacutet szigoruacutean veacuteve (quantum ad iuris suptilitatem) nem lesz az aacutetvevő tulajdona te pedig lopaacutes miatt felelsz A maacutesik kedvezőbb (benignus) megoldaacutes alapjaacuten ugyanakkor ha keresetet indiacute-taneacutek az aacutetvevő ellen ő sikeresen veacutedekezhetne az exceptio dolival Ez a kuuml-loumlnbseacutegteacutetel minden bizonnyal a ius civile eacutes a ius praetorium kiacutenaacutelta megoldaacute-si lehetőseacutegek koumlzoumltti elteacutereacutest tuumlkroumlzi Annyi viszont mindkeacutet vaacutelaszban koumlzoumls hogy a ius praetorium szerinti megoldaacutes koumlveteacutese eseteacuten Titiust ugyan megilleti az exceptio doli aacutem ex iure Quiritium igeacutenyt meacutegsem taacutemaszthat a dologra neacutez-ve iacutegy az azonnali tehaacutet az aacutetadaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva veacutegbemenő tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben Iavolenus vaacutelasza leacutenyegeacuteben nemleges Minthogy Tu az eredeti-leg reacuteszeacutere toumlrteacutent dologaacutetadaacutes reacuteveacuten nem szerzett tulajdont iacutegy azt nem is ru-haacutezhatja aacutet Titiusra akinek ekkeacutent a dolog meacuteg a kedvezőbb elbiacuteraacutelaacutes alapjaacuten is legfeljebb csak a vagyonaacuteba szaacutemiacutethatoacute Hausmaninger hiacutevja fel arra a fi gyel-

321 Vouml HAUSMANNINGER (1986) i m 64 Ebben az iacuteraacutesaacuteban Hausmanninger elsősorban a subtilitas kifejezeacutes jelenteacuteseacutet vizsgaacutelja amelynek koumlznyelvi jelenteacuteseacutetől nagymeacuterteacutekben elteacuter a jogi je-lenteacutes minthogy előbbi koumlrben jobbaacutera pozitiacutev jelenteacutest hordoz amiacuteg jogi szempontboacutel gya-korta kritikus hangveacutetelt tuumlkroumlz Reacuteszletesen ld HAUSMANINGER (1986) i m 59ndash63 eacutes főkeacutent 62 A klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben ezen beluumll pedig a Digesta egyes responsumaiban a subtilitas legis eacutes subtilitas iuris kifejezeacutesek fordulnak elő A vizsgaacutelt textust egybeveti Cels D 8 3 11 (27 dig) szoumlvegeacutevel ekkeacutent igyekezve kidomboriacutetani a subtilitas iuris eacutes a benignitas fogalmait kuumlloumlnoumlsen ezek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet Vouml HAUSMANINGER (1986) i m 64ndash70

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese106

met hogy Ego eacutes Titius koumlzoumltt nincs egyeteacuterteacutes a causaacuteban aacutem ennek elleneacutere Titius megtarthatja a dolgot Amennyiben Ego rei vindicatioacuteval meacutegis elperel-neacute tőle a dolgot uacutegy Titius exceptio dolival veacutedekezhet322 Meglaacutetaacutesunk szerint az Ego eacutes Tu koumlzoumltti jogviszonyban a dologaacutetadaacutes haacutettereacuteben Tu-nak az Ego aacutel-tal toumlrteacutent az ajaacutendeacutek tovaacutebbadaacutesaacutet ceacutelzoacute felkeacutereacutese aacutell Ekkeacutent Tu-nak tudnia kellett hogy az Ego-toacutel aacutetvett dolog vonatkozaacutesaacuteban semmilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt sem szerezhet tulajdont Titius ugyanakkor nem tudja hogy az ajaacutendeacutek-ba kapott dolog valoacutejaacuteban Ego-toacutel szaacutermazik azaz nem vitaacutes hogy Ego ajaacuten-deacutekozaacutesra gondol mint causaacutera Titius viszont Tu-ra gondol mint ajaacutendeacutekozoacutera Itt tehaacutet elgondolaacutesunk szerint nem is kifejezetten egy a dissensus in causa kouml-reacutebe tartozoacute szoumlveghellyel aacutellunk szemben sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy Titius joacutehiszeműen ugyan meacutegis teacutevedeacutesben van az ajaacutendeacutekozoacute szemeacutelyeacutet il-letően A valoacutesaacutegban Tu aki a sajaacutet neveacuteben ajaacutendeacutek gyanaacutent adja aacutet a dolgot nem tulajdonos ekkeacutent Titius sem szerezhet azonnal civiljogi tulajdont legfel-jebb csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten

Egy maacutesik Iulianus neveacutehez koumlthető responsum maacuter igazaacuteboacutel a causaacuteban valoacute disszenzus eseteacutevel foglalkozik behatoacutebban323

Iul D 41 1 36 (13 dig)Cum in corpus quidem quod traditur consentiamus in causis vero dissentiamus non animadverto cur ineffi cax sit traditio veluti si ego credam me ex testamento tibi obligatum esse ut fundum tradam tu existimes ex stipulatu tibi eum deberi Nam et si pecuniam numeratam tibi tradam donandi gratia tu eam quasi creditam accipias constat proprietatem ad te transire nec impedimento esse quod circa causam dandi atque accipiendi dissenserimus

Ebben a veacutelemeacutenyben keacutet egymaacuteshoz leacutenyegileg hasonloacute eset keruumll bemuta-taacutesra mindkettőben Ego eacutes Tu a szereplők Az első esetben Ego azt hiszi hogy ex testamento koumlteles arra hogy a telket Tu reacuteszeacutere aacutetadja (tehaacutet legatum per damnationemmel van dolgunk) Tu pedig uacutegy veacuteli hogy ex stipulatu tartoznak neki azzal vagyis a traditioacutera solutionis causa keruumll sor324 A maacutesodik esetben Ego egy bizonyos oumlsszegű keacuteszpeacutenzt (pecunia numerata) ajaacutendeacutek gyanaacutent ad aacutet Tu-nak aki pedig azt koumllcsoumln ciacutemeacuten veszi aacutet Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a felek a traditio jogi eacutertelemben vett ceacuteljaacuteval kapcsolatban bdquoelbeszeacutelnek egy-maacutes mellettrdquo A maacutesodik esethez kapcsoloacutedik az a jogaacuteszi megaacutellapiacutetaacutes hogy a keacuteszpeacutenz tulajdona minden bizonnyal aacutetszaacutell Tu-ra tehaacutet a tulajdonaacutetszaacutellaacutesnak

322 HAUSMANINGER (1986) i m 64323 Ld JAHR (1963) i m 147 VAN VLIET (2003) i m 2 skk324 BENEDEK (1959) i m 21 FLUME (1990) i m 54

107V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

nem akadaacutelya az a teacuteny hogy Ego eacutes Tu nem feacutelreeacutertik egymaacutest az aacutetadaacutes eacutes az aacutetveacutetel okaacutera neacutezve Koumlvetkezeacuteskeacuteppen eacuterhető a fragmentum legelejeacuten talaacutelha-toacute aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű megaacutellapiacutetaacutes amely szerint ha az aacutetadandoacute vagyontaacutergy-ban megvan a felek egyeteacuterteacutese azonban a causaacuteban disszenzus van kettejuumlk koumlzoumltt a traditio akkor sem lesz semmis vagy ahogy az eredeti szoumlveg fogal-maz nem lesz ineffi cax tehaacutet hataacutestalan Erről a szoumlvegről toumlbben325 uacutegy veacutelik a szekundeacuter irodalomban hogy a posztklasszikus korban jelentősen aacutetdolgozaacutesra keruumllt Kaser eacutes Flume is egyaraacutent raacutemutatnak arra hogy a szoumlveg kezdeti reacutesze eredetileg a mancipatioacuteroacutel szoacutelt326 Ezzel ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel ndash Beseler nyomaacuten ndash Benedek Ferenc aki arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy Iulianus alig-ha időzoumltt volna a mancipatio absztrakt jellegeacutenek taglalaacutesaacuteval amely abban a korban triviaacutelisnak szaacutemiacutetott327 Benedek ennek a textusnak az elemzeacutese kouml-reacuteben arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy a causa szoacute keacutetfeacutele eacutertelemben szerepel a szoumlvegben Előszoumlr ugyanis pluralisban szerepel (in causis) miacuteg a maacutesodik esetben maacuter singularisban (circa causam) fordul elő Ebből azt a koumlvetkezte-teacutest vonja le hogy kuumlloumlnbseacuteg van a szoacute jogi ceacutelt jeloumllő eacutertelme valamint a konk-reacutet koumltelmi uumlgyletre utaloacute volta koumlzoumltt328 Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a meglaacutetaacutes ala-pos329 ugyan keacuterdeacutes azonban hogy az absztrakt jogi ceacutel mennyiben vaacutelaszthatoacute el az azt hordozoacute uumlgylettől330 Ebben a vonatkozaacutesban azt lehet mondani hogy

325 Vouml pl FUCHS (1952) i m 130 skk KASER (1961) i m 225 KASER (19712) i m 417 eacutes kuumllouml-noumlsen 41 sz jegyzet FLUME (1990) i m 54

326 KASER (19712) i m 41741 FLUME (1990) i m 54 Ehhez ld meacuteg uacutejabban VAN VLIET (2003) i m 3ndash4

327 BENEDEK (1959) i m 21 eacutes 18 sz jegyzet328 BENEDEK (1959) i m 21329 Az elteacuterő jelenteacutesekre hivatkozaacutes megalapozottsaacutegaacutet mi sem taacutemasztja alaacute jobban mint az a

teacuteny hogy a causa szoacute eleve milyen sokfeacutele jelenteacutesben fordul elő a latin nyelvben ehhez ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v HEUMANN ndash SECKEL (1926) i m s h v Emellett kuumlloumln emliacuteteacutesre eacuterdemes hogy csak szigoruacutean jogi eacutertelem-ben neacutezve is a causa szoacute kettős jelenteacutest hordoz Jelenti egyfelől a konkreacutet uumlgyet valamint azt a jogi szempontboacutel kiemelt jelentőseacutegű indiacutetoacuteokot mint amilyen peacuteldaacuteul valamely ese-meacuteny vagy teacutenyhelyzet amely egy jogi teacutenyaacutellaacutes keletkezeacuteseacutet vagy fennaacutelltaacutet befolyaacutesolja Reacuteszletesen ld LEONHARD (1899) i m s v lsquocausarsquo

330 Ez pedig oumlsszefuumlgg a Savigny neveacutehez koumlthető dinglicher Vertrag keacuterdeacuteskoumlreacutevel is amelynek behatoacutebb vizsgaacutelataacutera azonban a jelen munka keretei koumlzoumltt nincs moacuted Annyi mindeneset-re jelezhető ezzel a keacuterdeacuteskoumlrrel kapcsolatban hogy a Iulianus- eacutes Ulpianus-szoumlvegek koumlzoumlt-ti ellenteacutet vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy a traditio is egy szerződeacutes kell hogy legyen hiszen benne szerepel az aacutetadoacute eacutes megszerző birtok- illetőleg tulajdonaacutetruhaacutezaacutesaacutera iraacutenyuloacute akarata A probleacutema ezzel a neacutezettel mindoumlssze annyi hogy pusztaacuten az akaratnyi-latkozat meacuteg keveacutes a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges meacuteg ahhoz a dolog fi zikai birtok-ba adaacutesa is Ettől fuumlggetlenuumll Savigny a a traditioacutet egy absztrakt bdquodologi szerződeacuteskeacutentrdquo (dinglicher Vertrag) eacutertelmezi Vouml ld SAVIGNY (1840) i m 312ndash313 Reacuteszletesen ld FUCHS (1952) i m 82ndash92

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese108

az absztrakt jogi ceacutel a mindennapokban a kuumllvilaacuteg szaacutemaacutera toumlbbseacutegeacuteben az azt hordozoacute egyedi joguumlgyleten keresztuumll vaacutelik foghatoacutevaacute ekkeacutent ez a joguumlgylet az absztrakt jogi ceacutel megjeleniacuteteacuteseacutet konkretizaacutelaacutesaacutet szolgaacutelja

A maacutesik szoumlveg Ulpianus egy veacutelemeacutenye amelynek kereteacuteben a remekjogaacutesz Iulianusra hivatkozik A maacutesodlagos irodalom szerint ez a textus is ndash akaacutercsak a megelőző ndash interpolaacutelt azonban ebben a szoumlvegben a doumlnteacutes eredetiseacutegeacutet az interpolatio teacutenye nem eacuterinti331

Ulp D 12 1 18 pr (7 disp)Si ego pecuniam tibi quasi donaturus dedero tu quasi mutuam accipias Iulianus scribit donationem non esse sed an mutua sit videndum Et puto nec mutuam esse magisque nummos accipientis non fi eri cum alia opinione acceperit Quare si eos consumpserit licet condictione teneatur tamen doli exceptione uti poterit quia secundum voluntatem dantis nummi sunt consumpti

Az eset keacutet szereplője Ego eacutes Tu akik koumlzuumll Ego ajaacutendeacutekozaacutesi ceacutellal ad aacutet Tu reacuteszeacutere egy bizonyos peacutenzoumlsszeget Tu ugyanakkor ezt a peacutenzoumlsszeget mintegy koumllcsoumln gyanaacutent veszi aacutet Iulianusra hivatkozaacutessal Ulpianus roumlgvest leszoumlgezi hogy ajaacutendeacutekozaacutesroacutel ebben az esetben szoacute sem lehet ezen tuacutelmenően pedig azt is megaacutellapiacutetja hogy meglaacutetaacutesa szerint koumllcsoumln sem joumln leacutetre332 Backhaus veacutele-meacutenye szerint azeacutert nem joumlhet leacutetre ajaacutendeacutekozaacutes mivel hiaacutenyzik az erre iraacutenyuloacute megegyezeacutes333 Ulpianus ama meglaacutetaacutesa amely szerint mutuumroacutel sem lehet be-szeacutelni azeacutert biacuter jelentőseacuteggel mert ekkeacutent a peacutenz nem keruumll a megszerző tulaj-donaacuteba Helyesen laacutetja Backhaus hogy a szoumlvegben szereplő puto ige utal arra hogy ebben a vonatkozaacutesban a klasszikusok koumlzoumltt minden bizonnyal veacutelemeacuteny-kuumlloumlnbseacuteg lehetett334 Kaser ezzel szemben csak annyit teacutetelez fel hogy Ulpianus nem eacutertett egyet a Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezettel335 Az ulpianusi veacutelemeacuteny kouml-vetkezmeacutenye hogy Ego ellen condictioacutet lehet indiacutetani felteacuteve hogy a peacutenzoumlsz-szeget felhasznaacutelta azonban Ego meacutegis eacutelhet exceptio dolival hiszen a peacutenz fel-hasznaacutelaacutesra Tu akarataacuteval egyezően keruumllt sor Mindenesetre eacuteppen az emliacutetett szerzők aacuteltal feltaacutert veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg okaacuten jellemzi a szekundeacuter irodalom a keacutet forraacuteshely egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet iulianusi-ulpianusi ellenteacutetkeacutent336

331 FLUME (1990) i m 54332 KASER (1961) i m 226333 BACKHAUS (1983) i m 165334 Vouml BACKHAUS (1983) i m 165335 KASER (1961) i m 226336 Vouml pl JAHR (1963) i m 147 WESEL (1968) i m 101 eacutes 103 VAN VLIET (2003) i m 2

109V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

Oumlsszegzeacuteskeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a iusta causa traditionis az aacutetruhaacutezoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt leacutetrejoumlvő toumlbbseacutegeacuteben valamilyen joguumlgylet formaacutejaacutet oumlltő megaacutellapodaacutest takar amely tartalmaacutenaacutel fogva alkalmas arra hogy annak alap-jaacuten aacutetszaacutelljon a tulajdon337

Veacuteguumll szuumlkseacuteges kiteacuterni a kauzaacutelis traditio tanaacutet megalapozoacute forraacuteshelyre is

Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed)Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur

A szoumlveg szerint a puszta traditio soha nem viszi aacutet a tulajdont csak uacutegy ha adaacutesveacutetel vagy maacutes iusta causa megelőzi amelynek eacuterdekeacuteben a traditio koumlve-ti338 Ekkeacutent ebből a szoumlvegből egy a tulajdon-traditio szempontjaacuteboacutel elengedhe-tetlen felteacutetelt lehet kiolvasni a megszerző az egyeacuteb felteacutetelek fennforgaacutesa eseteacuten is csak akkor szerezhet civiljogi tulajdont az aacutetruhaacutezott dolog felett amennyi-ben a iusta causa traditionis mint megelőző vagy kiacuteseacuterő koumlruumllmeacuteny fennaacutell339 A szoumlveget toumlbben340 veacutelteacutek eddig is interpolaacuteltnak ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute maacutes forraacutesok ndash főkeacutent peacuteldaacuteul Gaius Instituacutecioacutei ndash is tartalmilag hasonloacuteak Ezek alapjaacuten az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy baacutermi-lyen maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog roumlgtoumln a megszerző tulajdonaacuteba keruumll ha az aacutet-ruhaacutezoacute tulajdonos volt341 vagyis a dolog tulajdona az aacutetadaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva keruumll a megszerzőhoumlz felteacuteve hogy az aacutetadaacutesra ex iusta causa keruumllt sor342

337 Vouml BENEDEK (1959) i m 36338 Egyező eacutertelmezeacutessel BARTON (1966) i m 48 WESEL (1968) i m 101 BLANK (1980) i m

1 SCHANBACHER (1992) i m 1 VAN VLIET (2003) i m 2 A szoumlveggel kapcsolatos kriti-kai aggaacutelyokhoz ld Vouml MIQUEL (1963) i m 237ndash238 GORDON (1989) i m 125ndash126 Ehhez a Digesta-textushoz kapcsoloacutedik szaacutemos hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szabaacutelyozaacutesa Ld pl ABGB sect 380 bdquoOhne Titel und ohne rechtliche Erwerbungsart kann kein Eigentum erlangt werdenrdquo BGB sect 929 [Einigung und Uumlbergabe] bdquoZur Uumlbertragung des Eigentums an einer beweglichen Sache ist erforderlich dass der Eigentuumlmer die Sache dem Erwerber uumlbergibt und beide daruumlber einig sind dass das Eigentum uumlbergehen soll Ist der Erwerber im Besitz der Sache so genuumlgt die Einigung uumlber den Uumlbergang des Eigentumsrdquo Code ci-vil Art 1138 bdquoLrsquoobligation de livrer la chose est parfaite par le seul consentement des parties contractantes Elle rend le creacuteancier proprieacutetaire et met la chose agrave ses risques degraves lrsquoinstant ougrave elle a ducirc ecirctre livreacutee encore que la tradition nrsquoen ait point eacuteteacute faite agrave moins que le deacutebiteur ne soit en demeure de la livrer auquel cas la chose reste aux risques de ce dernierrdquo A szoumlveg-hez ld meacuteg BARTON (1966) i m 48 KASER (1979) i m 325259

339 BENEDEK (1959) i m 5340 Iacutegy kuumlloumlnoumlsen pl BONFANTE (1968) i m 203 skk ezzel ellenteacutetesen PRINGSHEIM (1916) i m

61 eacutes ennek nyomaacuten BENEDEK (1959) i m 5341 Vouml Gai 2 20342 Vouml Ulp 19 7

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese110

3 Koumlvetkezteteacutesek a iusta causa traditionis eacutes a iactus missilium kapcsolataacuteroacutel

A fentiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a tulajdon-traditio koumlreacuteben roacutemai jog szerint nagy jelentőseacuteggel biacutert a felek koumlzoumltt meglevő akarategyseacuteg (Iav D 44 7 55 [12 epist]) amely akarategyseacuteget ndash oumlsszhangban Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteival ndash a causakeacutent szolgaacuteloacute uumlgyelt vonatkozaacutesaacuteban koumlvetelteacutek meg343 Ezzel oumlssz-hangban aacutelliacutethatoacute hogy eacuteppen a Iavolenus aacuteltal affectuskeacutent leiacutert akarategy-seacuteg megleacutete eacuterdekeacuteben a causa fennforgaacutesa mindig elengedhetetlen a tulajdon-traditio szempontjaacuteboacutel meacuteghozzaacute akkeacutent hogy a causa meg kell hogy előzze a fi zikai dologaacutetadaacutest

Ennek a keacutet textusnak a jelentőseacutege a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent valoacute felfogaacutesa szempontjaacuteboacutel eacuteppen az hogy joacutel kitűnik a szoumlve-gekből hogy a puszta aacutetadaacutes reacuteveacuten csak akkor szaacutellt aacutet az aacutetadott dolog tulajdo-na ha ndash egyeacuteb koraacutebban maacuter aacutettekintett felteacutetelek megleacuteteacuten tuacutelmenően ndash az aacutet-ruhaacutezoacute aacutet akarta adni a megszerző pedig meg akarta szerezni a dolog tulajdo-naacutet Ebben a koumlrben a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas causa megleacutete szolgaacutel a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacuteg legjobb bizonyiacuteteacutekakeacutent344 Ekkeacutent a dologaacutet-adaacutesra egy uacuten transzlatiacutev joguumlgylet alapjaacuten keruumll sor azaz magaacutenak a joguumlgy-letnek is esszenciaacutelis eleme a tulajdonvaacuteltozaacutes ez tehaacutet a causa motiacutevumakeacutent is felfoghatoacute345 Ami a causaacutet illeti tulajdon-traditio eacutes elbirtoklaacutes eseteacuten a jog-ciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet mint nudum pactum nem viszi aacutet a tulajdont mint arra Diocletianus csaacuteszaacuter egy rendelete kifejezetten raacutemutat346 Emellett azonban a puszta birtokba adaacutes teacutenye nem tulajdont ndash ehhez meacuteg az is szuumlkseacuteges hogy az aacutetadaacutesra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor A dologaacutetadaacutes eacutes a causa kap-csolataacutenak leacutenyege tehaacutet az hogy a dolgot aacutetadoacute akarata a tulajdon aacutetruhaacutezaacute-saacutera az azt megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell hogy iraacute-nyuljon347 amelyre a kuumllvilaacutegban a traditio mint reaacutelaktus teacutenye eacutes a causakeacutent

343 Vouml Gai 2 20 Inst 2 1 41 PETERS (1979) i m 184 344 BONFANTE (1968) i m 203 SCHULZ (1951) i m 349 KASER (19712) i m 139 416 DIOacuteSDI

(1970) i m 139 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156 MAYER-MALY (19992) i m 74 SANFILIPPO (200210) i m 210 BESSENYŐ (20104) i m 339 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL (20107) i m 58

345 BONFANTE (1968) i m 205 eacutes 242 SCHULZ (1951) i m 350 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 330346 Diocl C 2 30 20 Traditionibus et usucapionibus dominia rerum non nudis pactis

transferuntur Ld meacuteg WESEL (1968) i m 97ndash99 347 Ekkeacutent ld LEONHARD (1899) i m s v lsquocausarsquo BENEDEK (1959) i m 4

111V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

szolgaacuteloacute uumlgylet egyuumlttesen engednek koumlvetkeztetni348 Maacuterpedig meglaacutetaacutesunk szerint a iactus missiliumot eacuteppen azeacutert nem tekinthetjuumlk traditio in incertam personamnak mert ez a iusta causa traditionis mindenkeacuteppen hiaacutenyzik349 Ami most maacuter viszont a causaacutet illeti keacutetseacutegtelenuumll igaz lehet az a megaacutellapiacutetaacutes hogy egy dolog fi zikai aacutetadaacutesa koumlreacuteben toumlbbfeacutele causa is elkeacutepzelhető amelyek koumlzuumll iusta elnevezeacuteseacuteneacutel fogva emelkedik ki egy amelyet eacuteppen ezaacuteltal kuumlloumlnboumlztet-tek meg a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel Ez volt ugyanis az amely bdquoa felek-nek egy joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutet-taacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdonaacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo350 A iactus missilium eseteacuteben pe-dig ez a joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt konszenzus egeacuteszen egyszerűen hiaacutenyzik Ennek hiaacutenyaacuteban pedig aligha beszeacutelhetuumlnk tulajdon-traditioacuteroacutel minthogy annak a iusta causa traditionis elengedhetetlen felteacutetele Nem lehet azt aacutelliacutetani hogy a iactus missilium soraacuten a felek eseteacuteben ne forogna fenn valamely causa azon-ban ez egyreacuteszt jogi szempontboacutel keveacutesseacute eacuterteacutekelhető maacutesreacuteszt nem koumltődik semmilyen uumlgylethez harmadreacuteszt pedig aligha a felek uumlgyleti konszenzusaacutet jeleniacuteti meg Mindezek alapjaacuten persze nem tudjuk minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean bi-zonyiacutetani azt hogy a iactus missilium nem traditio in incertam personam de az ideacutezett eacutes elemzett forraacuteshelyek valamint ezeknek az irodalom aacutetali eacuterteacutekeleacutese egyaraacutent alkalmasak arra hogy a keacutetely magvaacutet elvesseacutek ezzel a veacutelemeacutenyuumlnk szerint elhibaacutezott felfogaacutessal szemben

348 Vouml pl BONFANTE (1968) i m 234 BENEDEK (1959) i m 20 valamint 33ndash34 BESSENYŐ (20104) i m 339ndash340 VAN WARMELO (1982) i m 621 eacutes 624 vitathatoacutean EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) i m 99ndash109

349 Mi toumlbb veacutelemeacutenyuumlnk szerint meacuteg az is keacutetseacuteges hogy ebben az esetben egyaacuteltalaacuten traditio toumlrteacutenik-e nem pedig sokkal inkaacutebb egy derelictio amelyet occupatio koumlvet erre azonban a koumlvetkező fejezetben teacuteruumlnk ki reacuteszletesen

350 BENEDEK (1959) i m 33ndash34 36 VAN WARMELO (1982) i m 621

VI A IACTUS MISSILIUM TEacuteNYAacuteLLAacuteSA

Mint azt a bevezetőben maacuter laacutethattuk a kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacute-raacutesaacuteroacutel Suetonius bdquoDe vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban toumlbb helyen tudoacutesiacutet A szoumlvegek alapjaacuten megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy egyfelől az ajaacutendeacutekok szeacutetszoacute-raacutesaacutera mulatsaacutegokhoz illetőleg uumlnnepi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok kereteacuteben keruumllt sor maacutesfelől pedig a szeacutetosztott ajaacutendeacutektaacutergyak igen szeacuteles skaacutelaacuten mozogtak A Suetonius-szoumlvegek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a missilia koumlreacutebe peacutenz ma-darak eacutelelmiszercsomagok kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal zoumlldseacutegekkel tele kosarak valamint bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok tartoztak Utoacutebbiak eacuterdekesseacutege hogy sokfeacutele aacuterucikkre voltak bevaacutelthatoacutek gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra neacuteha meacuteg hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre is351 Mindezeket az ajaacutendeacutekokat vagy szeacutetszoacutertaacutek vagy kiosztottaacutek352 A jogi forraacute-sok csak azt aacutellapiacutetjaacutek meg hogy peacutenz illetve taacutegabban ajaacutendeacutektaacutergyak szoacuteraacute-sa toumlrteacutenik a neacutep koumlzeacute353 Koumlvetkező logikus leacutepeacuteskeacutent szuumlkseacuteges eme jogi for-raacutesok meacutelyebb vizsgaacutelata

1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata

Mindoumlssze haacuterom olyan forraacutes emliacutethető amelyek koumlzvetlenuumll a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet taglalja354 E haacuterom koumlzuumll a maacuter bemutatott Pomponius tollaacuteboacutel szaacuter-mazoacute maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott szoumlveg iacutegy szoacutel

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t sicuti cum quis aes sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae

351 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquotesserarsquo Hasonloacutean BERGER (20108) i m s vv lsquomissiliarsquo lsquotessera frumentariarsquo lsquotessera nummariarsquo

352 A terminoloacutegiaacutera vonatkozoacutean ld a fejezet elejeacuten iacuterottakat353 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) quis aes sparserit Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) qui

missilia iactat in vulgus Inst 2 1 46 praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus354 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) eacutes Inst 2 1 46

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa114

voluerit eas esse tamen eius fi erent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul intellegitur voluisse alicuius fi eri

Ez a szoumlveg a iactus missiliummal kapcsolatos probleacutemafelveteacutesben maacuter be-mutataacutesra keruumllt ehelyuumltt meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet Mint arra maacuter koraacutebban raacutemutattunk a szoumlvegben joacutel elkuumlloumlniacutethető az aacuteltalaacuteno-siacutetoacute kijelenteacutes eacutes keacutet konkreacutet eset bemutataacutesa Mind a peacutenz illetőleg peacutenzda-rabok elszoacuteraacutesa nagyban-egeacuteszben homogeacuten esetkoumlrnek tekinthető A madarak szabadon engedeacuteseacutenek esetkoumlreacuten beluumll azonban a konkreacutet teacutenyaacutellaacutesok koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget kell tenni azon az alapon hogy a madarak a tulajdonos őrizeteacuteből szoumlktek-e meg vagy a tulajdonos szabad akarataacuteboacutel engedte-e el őket Az előb-bi esetben ugyanis a tulajdonosi akarat meacuteg kiterjedhet a visszaszerzeacutesre aacutem ha a tulajdonos tudatosan engedte el a madarakat akkor maacuter nem355 A peacutenz el-szoacuteraacutesa koumlreacuteben ez a keacuterdeacutes nem meruumll fel itt legfeljebb a peacutenzdarabok elvesz-teacuteseacutere lehetne gondolni ebben az esetben azonban a szoumlvegben nem a spargere ige szerepelne Az amissio eseteacuteben azonban a madarak szoumlkeacutese is elkeacutepzelhe-tő az amittere ige nem csak teacutenyleges elengedeacutest jelent hanem utalhat arra is hogy a tulajdonosnak nem sikeruumllt megakadaacutelyoznia a madarak elszoumlkeacuteseacutet356

A szekunder irodalomban a szoumlveg megiacuteteacuteleacutese igen sokreacutetű Toumlbben foglal-tak aacutellaacutest akkeacutent hogy a szoumlveg interpolaacutelt ndash neacutemelyek meacuteg a szoumlveg veacutelt re-konstrukcioacutejaacutet is elveacutegezteacutek357 Bonfante ezt a szoumlveget eacuteppen arra hasznaacutelja fel hogy a derelictio eacutes a traditio koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest kimutassa358 Ezzel szemben Romano eacutes Vacca uacutegy veacuteli hogy ez az elgondolaacutes nem veacutedhető359 Ezzel a neacutezet-tel egyet kell eacuterteni A szoumlvegből ugyanis eacuteppen az koumlvetkezik hogy baacutermennyi-re is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute vagy a madarakat szabadon engedő szemeacutely hogy azt valaki tehaacutet egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely megszerezze meacutegis koumlzbeszoacutelhat a szerencse vagyis nincs kizaacuterva hogy egy harmadik szemeacutely idő-koumlzben megszerezze akaacuter a peacutenzt akaacuter a madarakat A szoumlvegből mindenesetre bizonyosan kitűnik hogy Pomponius a peacutenzszoacuteraacutest egyaacuteltalaacuten nem hozza kap-csolatban a traditio teacutenyaacutellaacutesaacuteval hanem a derelictio koumlreacuteben eacutertelmezi azt360

355 VACCA (1984) i m 117356 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) s v lsquoamittorsquo ERNOUTndashMEILLET () i m s v lsquomittorsquo357 Ehhez ld ROMANO (2002) i m 154358 BONFANTE (1968) i m 264ndash265359 ROMANO (2002) i m 154 VACCA (1984) i m 57ndash61360 Megjegyzendő hogy amennyiben meacutegis oumlsszefuumlggeacutesbe hozzuk a szoumlveget a tulajdon-

traditio keacuterdeacuteseacutevel akkor sem lehet fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a voluntas keacutet-szer jelenik meg ebben a szoumlvegben megvan az akarat mind a peacutenzt eldoboacute illetve a madara-kat szabadon engedő szemeacutelyneacutel mind pedig annaacutel aki megszerzi az elhagyott dolgot Ezzel egyezően ld VON SCHEURL (1853) 208

115VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

A Digestaacuteban talaacutelhatoacute Gaius-szoumlveg valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege iacutegy szoacutel

Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 461

Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce qui missilia iactat in vulgus ignorat enim quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia vult quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi cit

Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus ignorant quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia volunt quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi ciunt361

361

A Gaius-toumlredeacutek valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege egymaacutessal gyakorlatilag egyező szoumlvegek laacutethatoacute hogy a koumlzoumlttuumlk leacutevő elteacutereacutesek az Instituacutecioacutek szoumlve-geacuteben talaacutelhatoacute betoldaacutesboacutel (praetores vel consules) eredő pusztaacuten nyelvta-ni jellegű kuumlloumlnbseacutegek oumlsszesseacutegeacuteben azonban a szoumlvegek tartalma eacutes jelen-teacutese azonos a missiliaacutet elszoacuteroacute szemeacutely szaacutemaacutera irrelevaacutens hogy kihez keruumll a missilia aki egyeacutebkeacutent ndash a felszedeacutes aacuteltal ndash megszerzi annak tulajdonjogaacutet is Mind Gaius mind az Instituacutecioacutek szoumlvege annyit aacutelliacutet tehaacutet hogy a missilia nyomban annak a tulajdonaacuteba keruumll aki birtokba veszi azt A tulajdont pedig a voluntas domini viszi aacutet vagyis a szoumlvegek felfogaacutesa szerint a missiliaacutet a tu-lajdonos dobja362 Azeacutert szuumlkseacuteges ennek előzetes tisztaacutezaacutesa mert a gaiusi il-letve a iustinianusi toumlredeacutekek ndash szoumlvegkoumlrnyezetuumlket tekintve363 ndash egyaraacutent a traditioacuteval foglalkozoacute passzusok koumlzoumltt szerepelnek Ha a szoumlvegeket egeacuteszkeacutent vizsgaacuteljuk azt tapasztalhatjuk hogy egy bizonyos logika menteacuten taglaljaacutek a traditio keacuterdeacuteseit364 Elsőkeacutent megtudhatjuk mi a traditio meacuteghozzaacute a joghataacute-sa felől megkoumlzeliacutetve vagyis a dolog tulajdonaacutet birtokba adaacutes reacuteveacuten szerezhet-juumlk meg Ezt mindkeacutet szoumlveg oumlsszeegyezteti a ius naturaleacuteval (Iustinianusnaacutel gentiummal)365 Ezutaacuten a traditio alanyaira tekintettel kifejti hogy a dolog-

361 Mindkeacutet szoumlvegben feacutelkoumlveacuteren szerepelnek azok a reacuteszek ahol a keacutet hivatkozott forraacutes egy-maacutestoacutel elteacuter

362 Ezzel egyezően ld BENEDEK (1982) 699 BENEDEK (1984) 2111363 Gai D 41 1 9 3-8 (2 rer cott) Inst 2 1 40 42 44ndash46 48364 Ehhez ld maacutes oumlsszefuumlggeacutesben PRINGSHEIM (1916) i m 65ndash70 BERGER (20108) i m sv

lsquotraditio in incertam personamrsquo 365 Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) Inst 2 1 40 Az Instituacutecioacutek szoumlvege a tulajdon aacutetadaacutes reacuteveacuten

toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet kifejezetten taacutersiacutetja a res corporales koumlreacutehez kiemelve hogy mindezek a szabaacutelyok a praedia stipendaria eacutes tributaria valamint az itaacuteliai telkek el-idegeniacuteteacuteseacutere is alkalmazandoacutek Ezt koumlvetően (Inst 2 1 41) foglalkozik azzal a keacuterdeacutessel hogy mikor eacutes milyen felteacutetelek mellett szaacutell aacutet az eladott eacutes aacutetadott dolog tulajdonjoga Ez a

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa116

aacutetadaacutest veacutegezheti maga a tulajdonos vagy az ő megbiacutezaacutesaacuteboacutel valaki maacutes366 Ezt koumlvetően a taacutergyra koncentraacutelva raacutemutat hogy bizonyos esetekben a dolog teacutenyleges aacutetadaacutesa neacutelkuumll a puszta tulajdonosi akarat (voluntas domini) elegendő a tulajdonjog aacutetszaacutellaacutesaacutehoz erre toumlbb peacuteldaacutet is hoz mindkeacutet szoumlveg367 Ezt kouml-vetően mondja hogy a tulajdonos akarata olyannyira erős illetőleg jelentős a traditio koumlreacuteben hogy meacuteg azt is akarhatja hogy incerta persona szerezze meg a dolgot hiszen a tulajdonos azt akarja hogy aki valamit a toumlmegben elkapott az oumlveacute legyen368 Veacuteguumll ezt az esetet megkuumlloumlnboumlzteti a tengerbe dobott aacuteru-toacutel ott ugyanis a viharboacutel valoacute menekuumlleacutes ceacuteljaacuteboacutel dobaacuteltaacutek el az aacuterut nem pe-dig azzal a szaacutendeacutekkal hogy a tulajdonjoggal felhagyjanak369 Ebből az aacutettekin-teacutesből az tűnhet ki hogy mind Gaius mind pedig az Instituacutecioacutek szerkesztői a traditioacuteban aacutetadoacutekeacutent reacutesztvevő szemeacutelynek az uumlgylethez koumltődő szubjektiacutev tu-dati viszonyulaacutesaacutet akartaacutek hangsuacutelyozni Markaacutensan jelenik meg tehaacutet az aka-rati elem a koumlzeacuteppontban az aacutell mit akart a tulajdonos tenni a dolgaacuteval

2 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek

21 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja

A peacutenzszoacuteraacutes kapcsaacuten ketteacute kell vaacutelasztani a terminoloacutegia vizsgaacutelataacutet Egyfelől vizsgaacutelandoacute hogy milyen igeacutekkel keruumll leiacuteraacutesra a peacutenzszoacuteraacuteskeacutent aposztrofaacutelt cselekveacutes maacutesfelől pedig elemzendő hogy milyen taacuterggyal fordulnak elő az adott igeacutek Paacuterhuzamosan vizsgaacutelva a gaiusi (Instituacutecioacutek-beli) eacutes a pomponiusi szoumlvegek szoacutehasznaacutelataacutet megaacutellapiacutethatoacute hogy Pomponius az aeris sparsio teacutenyaacutellaacutesaacutet iacuterja le Gaiusnaacutel (eacutes az Instituacutecioacutekban is) ez taacutegabb ezekben a szouml-

keacutet szoumlvegreacutesz a Digestaacuteban nem szerepel A ius gentium eacutes ius naturale keacuterdeacuteseacutehez ebben a vonatkozaacutesban ld egyezően PRINGSHEIM (1916) i m 68

366 Gai D 41 1 9 4 (2 rer cott) Inst 2 1 42ndash43 Egyezően PRINGSHEIM (1916) i m 66367 Gai D 41 1 9 5-6 (2 rer cott) Inst 2 1 44ndash45 A szoumlvegekben a brevi manu traditio koumlreacute-

ben szereplő peacutelda a tulajdonos aacuteltal hasznaacutelatba vagy beacuterbe adott illetőleg leteacutetbe helyezett dolognak a hasznaacuteloacute beacuterlő vagy a leteacutetemeacutenyes reacuteszeacutere toumlrteacutenő fi zikai aacutetadaacutes neacutelkuumlli eladaacute-sa A symbolica traditio koumlreacuteben pedig a raktaacuterban elhelyezett aacuteru eladaacutesa szerepel peacutelda-keacutent amelynek koumlreacuteben az aacuteruk fi zikai aacutetadaacutesa nem toumlrteacutenik meg azok tulajdonjoga a rak-taacuter kulcsaacutenak aacutetadaacutesaacuteval szaacutell aacutet a vevőre A voluntas előfordulaacutesaacutehoz eacutes alakjaihoz ld meacuteg PRINGSHEIM (1916) i m 68

368 Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46 Az Instituacutecioacutekban szereplő a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolog birtokba veacutetellel toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutere vonatkozoacute utalaacutes (Inst 2 1 47) a Digestaacuteban nem szerepel

369 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48 Az Instituacutecioacutekban a szoumlveg veacutegeacuten meacuteg egy mon-dat szerepel a Digestaacutehoz keacutepest amely szerint a iactus mercium keacuterdeacuteseacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutevel egy tekintet alaacute esik a futoacute kocsiroacutel veacuteletlenuumll leeső dolog sorsa

117VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

vegekben iactus missiliumroacutel esik szoacute370 A keacutet ige iacere (iactare) eacutes spargere első tekintetre egyaraacutent dobni jelenteacutest hordoz A kettő koumlzuumll az ősi eacutes klasszi-kus időkre jellemző koumlznapi spargere inkaacutebb bdquoszeacutetszoacuterrdquo bdquoosztogatrdquo jelenteacutesaacuter-nyalatot hordoz neacutehol egyenesen peacutenznek ajaacutendeacutekoknak eacutes maacutes hasonloacuteknak cirkuszban sziacutenhaacutezban a koumlzoumlnseacuteg koumlzeacute szoacuteraacutesaacutera utalva371 Iacere illető-leg ennek a gyakoriacutetoacute alakja iactare eldob vagy valahonneacutet kidob jelenteacutes-sel biacuter372 A iacere igeacuteből keacutepzett alak a iactus amely dobaacutest jelent kuumlloumlnoumlsen pedig valamely dolognak a fedeacutelzetről toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet373 Ebből szaacutermazik a iactura kifejezeacutes is amely utalhat egyfelől a dologkidobaacutes teacutenyeacutere de ugyan-iacutegy a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutesboacutel adoacutedoacute veszteseacutegre is374 Mint arra maacuter a kezdet kezdeteacuten utaltunk reacuteszletesebben Pomponius a maga szoumlvegeacuteben a lsquopecuniarsquo kifejezeacutes helyett az lsquoaesrsquo szoacutet hasznaacutelja amely jeloumllte a reacutezből vert peacutenzeacutermeacute-ket eacutes ugyaniacutegy jelentett peacutenz aacuteltalaacuteban valamint sajaacutet peacutenzt eacutes adoacutessaacutegot is375 Ami a cselekveacutesek taacutergyaacutet illeti aes csak peacutenzt jeloumll miacuteg a missilia vagy res missiles mindenfeacutele ajaacutendeacutekot jeloumll bdquoamelyet a csaacuteszaacuter a neacutep koumlzeacute szoacuteratottrdquo376 Missilia tehaacutet joacuteval taacutegabb toumlbb mindent magaacuteban foglaloacute fogalom mint aes377

370 Hasonloacutean BENEDEK (1983) i m 25371 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquospargorsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquospargorsquo

Joacute peacutelda ehelyuumltt Cicero Marcus Antonius ellen iacuterott fi lippikaacuteinak egy passzusa amelyben Cicero Sempronius Tuditanusroacutel Marcus Antonius feleseacutegeacutenek Fulviaacutenak az anyai nagyap-jaacuteroacutel iacuterja hogy szokaacutesa volt peacutenzeacutet a rostraacuteroacutel a neacutep koumlzeacute szoacuterni (Cic Phil 3 16 Tuditanus nempe ille qui cum palla et cothurnis nummos populo de rostris spargere solebat)

372 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiaciorsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo WALDEndashHOFMANN (19563) i m s v lsquojaciorsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquojaciorsquo eacutes lsquojactorsquo Egyeacutebkeacutent Finaacutely is az utoacutebbi ige koumlreacuteben hozza peacuteldakeacutent spargere numos populo Ezzel szemben iacere főneacutevi alakjaacutenaacutel (iactus) a iactus mercium kifejezeacutest emliacuteti amely vihar ide-jeacuten a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel a tengerbe dobott aacuterukat jelenti Megemliacutetendő hogy a iacere igeacuteből keacutepzett főneacutev iactura egyaraacutent utalhat egy dolognak

373 Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo WALDEndashHOFMANN (19563) i m s v lsquojaciorsquo374 Előbbire peacutelda Cic de off 3 89 Quaerit si in mari iactura facienda sit equine pretiosi

potius iacturam faciat an servuli vilis Utoacutebbira Cic Verr 2 1 33 [hellip] patiatur eius vita reliqua me hanc tantam iacturam criminum facere Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo Oxford Lation Dictionary (1968) i m s v lsquoiacturarsquo

375 Ld pl lex XII Tab 3 1 Aeris confessi rebusque iure iudicatis XXX dies iusti sunto Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) s v lsquoaesrsquo ugyaniacutegy FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoaesrsquo

376 FINAacuteLY (1884) i m s v lsquomissilisrsquo377 Ezzel egyezően Benedek is raacutemutat arra hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten

peacutenz ez jelentett meacuteg gabonajegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szouml-veg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Reacuteszletesen BENEDEK (1982) i m 698 A missilia keacuterdeacuteskoumlreacutehez leguacutejabban ld ZLINSZKY (2006) i m 100ndash101 Nem elhanyagol-hatoacute az a szempont hogy a iactus missilium keacuterdeacuteskoumlre tulajdonkeacuteppen nem is felteacutetlenuumll csak a ius privatum terreacutenumaacuteba tartozoacute teacutema ekkeacutent teljesseacuteggel elfogadhatoacute megkoumlzeliacute-teacutest jelent az is ha ezt az inteacutezmeacutenyt a ius publicum koumlreacuteben is megproacutebaacuteljuk eacutertelmezni fi -

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa118

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt lehet mondani hogy iacere eacutes spargere koumlzoumltt eacuterdemi jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg ugyan nincsen a iacere ige illetőleg az ebből keacutepzett iactus főneacutev inkaacutebb tűnik szakkifejezeacutesnek szemben a spargere (eacutes a csaacuteszaacuterkorban hasznaacutelatos főneacutevi alak sparsio) mellett378 Ezt alaacutetaacutemasztandoacute elegendő csu-paacuten arra utalni hogy az utoacutebbi ige egyszer fordul elő a Digestaacuteban eacuteppen a maacuter hivatkozott Pomponius-helyen amiacuteg a iactus kifejezeacutessel nem csupaacuten a iactus missilium hanem a lex Rhodiaacutehoz koumlthető iactus mercium kapcsaacuten is talaacutelkoz-hatunk

22 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben

Maacuter első olvasaacutesra nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegekben sehol nem fordul elő a traditio in incertam personam kifejezeacutes ebben a formaacuteban erre a fordulat-ra legfeljebb csak a szoumlvegek helyeacuteből lehet koumlvetkeztetni mivel Gaius (ek-keacutent tehaacutet az Instituacutecioacutek is) azonos logika menteacuten haladva a traditio szabaacute-lyai koumlzoumltt mintegy lezaacuteraacuteskeacutent emliacutetik meg hogy neacuteha előfordulhat hogy a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenik379 Emellett ugyanakkor arra is eacuterdemes raacutemutatni hogy a Pomponius-szoumlveg a Digesta pro derelicto titulusaacuteban talaacutelhatoacute eacutes eacuteppen a derelictio illetve az occupatio szem-szoumlgeacuteből vizsgaacutelja kifejezetten a peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak eacutes a madarak szabadon en-gedeacuteseacutenek keacuterdeacuteseit Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a forraacutesokban elő nem forduloacute traditio in incertam personam kifejezeacutes ndash akaacutercsak egyeacutebkeacutent a iactus missilium for-dulat380 is ndash oumlnkeacutenyesen vaacutelasztott kifejezeacutes amelyet a szekunder irodalom joacute-voltaacuteboacutel hasznaacutelunk a peacutenzszoacuteraacutes teacutenyaacutellaacutesaacutera Kiemelendő azonban hogy ez az elnevezeacutes-vaacutelasztaacutes olyannyira esetleges hogy a iactus missilium akaacuter aes

gyelemmel peacuteldaacuteul a magistratus szerepeacutere Mindezek elleneacutere a jelen munka nem kiacutevaacuten a ius publicum iraacutenyaacuteba elmozdulni joacutellehet valoacuteban adott eacutes csaacutebiacutetoacute annak a lehetőseacutege hogy a ius publicum koumlreacutebe tartozoacute vonatkozaacutesok is a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet keacutepezzeacutek meacutegis uacutegy veacuteljuumlk hogy pillanatnyilag a keacuterdeacutes magaacutenjogi aspektusaacutenak moacutedszeres feltaacuteraacutesa fonto-sabb Ekkeacutent a jelen helyzetben eltekintuumlnk a ius publicum terreacutenumaacuteval oumlsszefuumlggő keacuterdeacute-sek vizsgaacutelataacutetoacutel ugyanakkor ezzel nem zaacuterjuk ki annak lehetőseacutegeacutet hogy a keacutesőbbiekben ez a szempont is vizsgaacutelat alaacute keruumlljoumln

378 Ehhez ld ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquospargorsquo379 Mindez megjelenik Benedek Ferenc gondolatmeneteacuteben is maacuter ő is jelzi hogy a iactus

missilium traditio in incertam personamkeacutent toumlrteacutenő felfogaacutesa nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a keacuter-deacutessel foglalkozoacute gaiusi eacutes Instituacutecioacutek-beli szoumlvegek helyeacutere vezethető vissza Hivatkozik az irodalomra is amely szerint Iustinianus koraacuteban a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutest traditio in incertam personamkeacutent eacuterteacutekelteacutek jelezve azonban hogy ezzel az aacutellaacutesponttal nem eacutert egyet BENEDEK (1982) i m 699 BENEDEK (1983) i m 25 BENEDEK (1984) i m 2110ndash2111

380 Teacutenykeacuterdeacutes hogy a missilia iactat in vulgus kifejezeacutes ugyan forraacutesszerű (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) ettől azonban az ebből nyelvi transzformaacutecioacuteval kialakiacutetott iactus missilium nem vaacutelik azzaacute

119VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

sparsio formaacuteban is szerepelhetne ma a keacutezikoumlnyvekben Eme vaacutelasztaacutes oka valoacutesziacutenűleg nem taacuterhatoacute fel ami viszont bizonyos hogy a Pomponius-szoumlveg csupaacuten egy teacutenyaacutellaacutest iacuter le az ennek koumlreacuteben felhozott eacutervek azonban koumlzel sem elegendőek a keacuterdeacutes megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz

23 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei

Pomponius a tőle ideacutezett szoumlvegben megaacutellapiacutetja hogy az elhagyott dolgon fog-lalaacutessal tulajdont szerezhetuumlnk Peacuteldaacuteja az elszoacutert peacutenz eacutes a szabadon engedett madarak esete amelynek nyomaacuten indokolaacutes gyanaacutent azt aacutelliacutetja hogy a dolgot el-hagyoacute szemeacutely az elhagyaacuteskor egyszersmind azt is akarja hogy valaki megsze-rezze az aacuteltala elhagyott dolgot Vagyis ndash mint arra maacuter raacutemutattunk koraacutebban is ndash a jogaacutesz a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely gondolatait egy adott helyzethez kapcso-loacutedoacute veacutelt tudati viszonyulaacutesaacutet hasznaacutelja fel eacuterveleacutese koumlreacuteben Ebből adoacutedoacutean a veacutelemeacuteny alapjaacuten azt kellene felteacutetelezni hogy aki peacutenzt elszoacuter madarakat sza-badon enged minden esetben azt szeretneacute hogy valaki annak a tulajdonosa le-gyen Keveacutesseacute valoacutesziacutenű hogy a szoumlveg ilyen eacutertelmezeacuteseacuteből eredő geacutepies gon-dolkodaacutesmoacutednak lenne baacutermifeacutele realitaacutesa Hiszen a cselekvő szemeacutely tudata nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak annyit fog aacutet hogy az adott dolgot valamilyen okboacutel nem akarja tovaacutebb a tulajdonaacuteban tartani illetőleg praktikus szempontboacutel koumlze-liacutet a keacuterdeacuteshez381 Ekkeacutent feltehető az is hogy az elhagyoacute egyaacuteltalaacuten nem is gon-dol arra mi lesz az elhagyott dolog tovaacutebbi sorsa Meglehet ugyan hogy pilla-natnyilag szaacutemol annak lehetőseacutegeacutevel is hogy az elhagyott dolgot valaki meg-talaacutelva birtoka veheti eacutes tulajdont is szerezhet felette Amennyiben azonban tu-data akaacuter aacutetmenetileg is de aacutetfogja a maacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutet az a teacuteny hogy befejezi az elhagyaacutes aktusaacutet csak azt az aacutelliacutetaacutest erősiacuteti hogy nem eacuter-dekli mi lesz a dologgal az elhagyaacutes utaacuten Nem hallgatoacutelagos beleegyezeacuteskeacutent eacutertelmezendő az elhagyaacutes aktusaacutenak befejezeacutese mivel jelenős szerencse-elem is vegyuumll ebbe a szituaacutecioacuteba vagy megtalaacutelja valaki vagy nem az első esetben pe-dig vagy birtokba veszi vagy nem Ebből a szempontboacutel tehaacutet kicsi a valoacutesziacutenű-seacutege annak hogy a Pomponius aacuteltal leiacutertak ebben a formaacuteban valoacutesuljanak meg Ezen tuacutelmenően pedig ha kizaacuteroacutelag a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes eseteacutet vesz-szuumlk goacutercső alaacute akkor a jogaacuteszi indokolaacutes koumlreacuteben hivatkozott ceacutelzatos viselke-deacutes nem alap neacutelkuumlli Ugyanakkor maacutes keacuterdeacutes hogy aki peacutenzt szoacutert a neacutep koumlzeacute nem elsősorban a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutere gondolt cselekveacuteseacutenek indiacutetoacuteoka sokkal inkaacutebb a toumlmeg meggyőzeacutese sajaacutet neacutepszerűseacutegeacutenek noumlveleacutese lehetett382

381 Vouml ROMANO (2002) i m 119382 Ehhez ld meacuteg Benedek gondolatmeneteacutet lentebb a 4 pontban Megjegyzendő

hogy előfordul meacuteg a missilia kifejezeacutes egy maacutesik Pomponius-textusban is Pomp D

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa120

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese

3 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes

Az eddig elemzett forraacutesok eacutes a fejtegeteacutesek nyomaacuten kibontakozoacute vitaacutes keacuterdeacute-sek roumlvid felteacuterkeacutepezeacutese utaacuten adoacutedik a keacuterdeacutes hogy akkor miben eacutertenek egyet a szoumlvegek Mindhaacuterom szoumlveg gondolati magva az hogy az eldobott peacutenz tu-lajdonaacutet birtokbaveacutetellel meg lehet szerezni Ebből az aacutelliacutetaacutesboacutel valamint a szouml-vegek koumlzuumll keacutet toumlredeacuteknek a forraacutesok struktuacuteraacutejaacuteban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute-an alakult ki az a neacutezet hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere (traditio in incertam personam) Azonban ezen a ponton joggal vetődik fel a keacuterdeacutes hogy valoacuteban elfogadhatoacute-e ez a neacute-zet vagy lehetseacuteges egy ettől elteacuterő hipoteacutezis kialakiacutetaacutesa is a forraacutesok alapjaacuten Ha a szoumlvegek koumlzponti gondolataacutet meacutelyebben vizsgaacuteljuk felfedezhetjuumlk hogy ndash baacuter a szoumlvegekben az akarati elem dominaacutel ndash a dolog eredeti tulajdonosaacutenak ama akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze nem ele-gendő a tulajdonszerzeacuteshez ahhoz szuumlkseacuteg van a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki birtokba vegye Oumlnmagaacuteban ez a megaacutellapiacutetaacutes meacuteg engedhetne arra koumlvetkeztetni hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes valoacutejaacute-ban traditio mivel a forraacutesok szerint szuumlkseacuteges hogy a maacutesik feacutel megszerezze a dolgot A szoumlvegeknek az a fordulata azonban ahol az incerta personaacutera utalaacutes megjelenik maacuter sejteti hogy itt traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute A Digesta egy helyen iacuterja hogy a jogciacutemes uumlgyletekneacutel a causa jaacuter elől ami annyit je-lent hogy a jogciacutemes uumlgyleteket a mindennapokban a jogciacutem oldalaacuteroacutel szem-leacuteljuumlk amikor valaki megvesz egy dolgot abban adaacutesveacutetelt laacutetunk nem pedig tulajdon-traditioacutet amelynek kereteacuteben pro emptore szereztuumlk meg a dolgot383 Maacuterpedig a tulajdon-traditio leggyakoribb megnyilvaacutenulaacutesi formaacuteja a minden-

18 1 8 1 (9 ad Sab) Aliquando tamen et sine re venditio intellegitur veluti cum quasi alea emitur Quod fi t cum captum piscium vel avium vel missilium emitur emptio enim contrahitur etiam si nihil inciderit quia spei emptio est et quod missilium nomine eo casu captum est si evictum fuerit nulla eo nomine ex empto obligatio contrahitur quia id actum intellegitur Ezek szerint neacutemelykor meacutegis elkeacutepzelhető az adaacutesveacutetel fi zikai dolog (ti aacutetadaacutesa) neacutelkuumll mint peacuteldaacuteul amikor alleatoacuterikus szerződeacutest koumltuumlnk ami akkor fordul elő amidőn a hal- vagy madaacuterfogaacutes vagy a toumlmegbe szoacutert missilia az adaacutesveacutetel taacutergya Tovaacutebbaacute az adaacutesveacutetel akkor is leacutetrejoumln ha semmi sem toumlrteacutenik mivel az remeacutenyveacutetel lesz Eacuteppen pedig a missilia kapcsaacuten azt aacutelliacutetja Pomponius hogy ha valaki a szerencse folytaacuten elkap valamit utoacutebb azonban azt elragadjaacutek tőle ilyenkor az adaacutesveacutetelből eredően nem il-leti meg az ilyen szemeacutelyt kereset minthogy ezt uacutegy kell teknteni mint amire a felek aka-rata iraacutenyult

383 Vouml Paul D 41 1 31pr (31 ad ed) Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur Az irodalom-ban ezzel a veacutelemeacutennyel egyező moacutedon ld VON SCHEURL (1853) i m 205 bdquo[hellip] so liegt die Frage sehr nahe ob es nicht auch zur Wirksamkeit der Tradition unerlaumlszliglich gehoumlre daszlig jener Wille auf eine bestimmte Person gerichtet seirdquo

121VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

napok soraacuten az ajaacutendeacutekozaacutes vagy az adaacutesveacutetel leacuteveacuten ezen a keacutet jogciacutemen jut-tatunk maacutesoknak bizonyos dolgokat akkeacutent hogy annak megszerzője egyszer-smind a dolog tulajdonaacutet is megszerzi Az adaacutesveacutetel vagy az ajaacutendeacutekozaacutes ol-dalaacuteroacutel szemleacutelve azonban elengedhetetlen felteacutetel a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy mi a traditio taacutergya illető-leg hogy az egyik kinek akarja aacutetadni a dolgot a maacutesik pedig kitől akarja meg-szerezni azt384

3 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege

Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a forraacutesokat az lehet a benyomaacutesunk hogy tulajdon-traditio leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlen a felek akarategyseacutege amely ki kellett ter-jedjen arra hogy kinek mit adok aacutet illetőleg kitől mit szerzek meg Ebből a felfogaacutesboacutel pedig koumlvetkezik az aacutelliacutetaacutes hogy a iactus missilium nem tekinthe-tő traditio in incertam personamnak Keacuterdeacutes akkor hogy jogi szempontboacutel mi-keacutent eacuterteacutekelhető ez a cselekveacutes Induljunk ki abboacutel ami a kuumllvilaacuteg szaacutemaacutera a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel eacuterzeacutekelhető Kuumllső szemleacutelőkeacutent azt tapasztal-naacutenk a iactus eseteacuteben hogy a magistratus eldobja a peacutenzt ndash ezt az egyes peacutenz-darabok elhagyaacutesakeacutent lehet eacuterteacutekelni A toumlmegből toumlbben pedig elkapkodjaacutek felszedik a peacutenzdarabokat vagy azok koumlzuumll legalaacutebbis joacute neacutehaacutenyat ndash ezek a cselekveacutesek pedig foglalaacutesnak minősiacutethetők Vagyis a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacute-ra a iactus missilium akkeacutent tűnhet fel mint derelictio eacutes occupatio egyuumltte-se amelynek eacuterdekesseacutege azonban hogy ndash szemben a bdquohagyomaacutenyosrdquo eacuterte-lemben vett derelictioacuteval eacutes occupatioacuteval ndash itt az elhagyaacutes eacutes a foglalaacutes koumlzoumlt-ti időbeli taacutevolsaacuteg szinte elenyeacutesző mondhatni a keacutet cselekveacutes koumlzel egy idő-ben megy veacutegbe Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a felteveacutes az hogy a iactus missilium nem valoacutesiacutet meg traditioacutet főkeacutent nem meghataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere ez igazaacuteboacutel egyseacutegbe foglalt derelictio eacutes occupatio amelynek koumlreacuteben kuumlloumlnoumls jelentőseacute-get kap a peacutenz elszoacuteroacute szemeacutely akarata is

384 Ezzel egyezően VON SCHEURL (1853) i m 205ndash206 Keacuterdeacutes mi a helyzet a Pomponius-szoumlveg maacutesik peacuteldaacutejaacuteval a madarak szabadon engedeacuteseacutevel Elsősorban az lehet szembetűnő hogy ez utoacutebbi peacutelda csak hozzaacutevetőleg hasonliacutet a peacutenzszoacuteraacutes eseteacutere Mondhatnaacute baacuterki hogy eb-ben az esetben inkaacutebb hihető hogy a madarakat olyan meggondolaacutesboacutel engedi el valaki hogy azok adandoacute alkalommal maacutes tulajdonaacuteba keruumllhessenek Azonban ez a felfogaacutes is caacute-folhatoacute hiszen minden joacutezan megfontolaacutes szerint akkor engedjuumlk szabadon madarainkat ha azt szeretneacutenk hogy azok szabadok legyenek

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa122

4 A iactus missilium irodalma

A iactus missiliumra vonatkozoacute irodalmi fejtegeteacutesek főkeacutent a pandektista iro-dalomhoz ezen beluumll egyes pandektista szerzőkhoumlz koumltődnek neacutemelyek ugyan-is igyekeztek mineacutel absztraktabb moacutedon megragadni ennek a teacutenyaacutellaacutesnak az emleacuteleti-dogmatikai konstrukcioacutejaacutet Minthogy azonban a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent valoacute felfogaacutesa nem egyoumlntetű veacutelemeacutenykeacutent jelentkezett a pandektisztikaacuteban sem iacutegy aacutelliacutethatoacute hogy az irodalmi aacutellaacutespont-ok oumlsszesseacutegeacuteben keacutet nagyobb iraacutenyzathoz sorolhatoacutek Az egyik szerint a iactus missilium nem lehet traditio hanem az a traditio melletti tehaacutet azzal egyen-ranguacute de oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes385 Ekkeacutent a iactus missilium tekinthető egyszerűen egy ndash egyesek szerint moacutedosult ndash derelictioacutenak386 eacuteppuacutegy mint egy egyolda-luacute jognyilatkozatnak amely aacuteltal mind a dolog birtoka mind pedig a dolog fe-letti tulajson is aacutetruhaacutezaacutesra keruumll387 A maacutesik neacutezet keacutepviselői szerint a iactus missilium inkaacutebb valoacutesiacutet meg traditioacutet azaz in incertam personam veacutegrehajtott aacutetruhaacutezaacutest mint derelictioacutet388 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz arra hivatkoznak hogy ha a dolgot eldoboacute szemeacutelyt akarataacutet vizsgaacuteljuk az a keacuterdeacutes meruumll fel hogy va-jon a iactus missilium koumlreacuteben az eldoboacute szemeacutely animo tradendi vagy animo derelinquendi dobja el a dolgot Ennek a keacuterdeacutesnek a megvaacutelaszolaacutesa annaacutel is inkaacutebb szuumlkseacuteges mivel eacuteppen ez a momentum az amely aacuteltal egyreacuteszt elvaacute-laszthatoacute egymaacutestoacutel a derelictio illetőleg a traditio389 maacutesfelől pedig megeacutert-hető a keacutet teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben relevaacutens akarat leacutenyege390 A traditio eseteacuteben az akarat egyfelől arra iraacutenyul hogy a maacutesik megszerezhesse a dolgot maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev formaacuteban ndash arra hogy az aacutetruhaacutezoacute nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani azt a dolgot Ez a keacutet akarati momentum minden esetben egy-maacutest koumlveti eacutes a maacutesodik előfelteacutetelezi az elsőt391 Ehhez keacutepest a derelictio ese-teacuteben az akarat az animus derelinquendi eacuteppen az animus dominii helyeacutebe leacutep iacutegy mintegy az animus sibi habendi tagadaacuteskeacutent jelenik meg392 Ebben az eset-ben is aacutelliacutethatoacute hogy elsődleges eacutes maacutesodlagos akaratok egyaraacutent jelen vannak

385 VON SCHEURL (1853) i m 205 KUNTZE (1857) i m 348386 Aacuteltalaacuteban derelictioacutenak tartja PERNICE (1884) i m 108 moacutedosult derelictioacutekeacutent fogja fel VON

SCHEURL (1853) i m 206ndash207387 Vouml KUNTZE (1857) i m 295388 Ld pl EXNER (1867) i m 12skk FERRINI (19083) i m 396 aacutelliacutetva hogy Gaius kifejezetten

traditio in incertam personamnak tekintette ezt a teacutenyaacutellaacutest389 FERRINI (19083) i m 3963390 EXNER (1867) i m 12391 EXNER (1867) i m 12ndash13392 Ld EXNER (1867) i m 13

123VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

maacutesodlagos azonban csak akkor ha a derelictioacutet occupatio is koumlveti Ehhez keacute-pest viszont az elsődleges kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyhez koumltődő akarat fuumlggetlen a foglaloacute szemeacutely akarataacutetoacutel mindoumlssze csak arra iraacutenyul hogy az el-hagyoacute a dolgot nem akarja toumlbbet magaacuteeacutenak tudni393 A koumlvetkezteteacutes pedig az hogy a peacutenzt vagy maacutes ajaacutendeacutektaacutergyat a toumlmegbe szoacuteroacute consul praetor vagy eacuteppen a csaacuteszaacuter bizonyosan nem azeacutert dobja a dolgot mert azt toumlbbeacute nem akarja magaacuteeacutenak tudni hanem sokkal inkaacutebb a toumlmeg megajaacutendeacutekozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel Az elszoacuteraacutes koumlvetkezteacuteben azonban csak a szerencseacutesek reacuteszesuumllnek ebből az ajaacuten-deacutekboacutel iacutegy a ciacutemzettek leacutenyegeacuteben incertae personae394 Termeacuteszetes hogy a keacutet fő iraacutenyzat nem pusztaacuten bdquofekete-feheacuterrdquo ellenteacutetekkeacutent jelenik meg meg-talaacutelhatoacute koumlzoumlttuumlk meacuteg neacutehaacuteny bdquokoumlzvetiacutetőrdquo aacutellaacutespont is amelyek koumlzuumll kuumlloumln kiemelendő Chlamtacz elgondolaacutesa amely szerint a iactus missilium eseteacuteben megtoumlrteacutenik ugyan a tulajdonaacutetszaacutellaacutes (translatio domii) amely azonban szigo-ruacute eacutertelemben nem valoacutesiacutet meg traditioacutet (traditio stricto sensu)395 Első tekintet-re a bdquokoumlzvetiacutetőrdquo vagy bdquoaacutetmenetirdquo aacutellaacutespontok csak oumlsszezavarjaacutek a keacutepet amiacuteg a keacutet fő iraacutenyzat ndash baacuter egymaacutesnak szoumlgesen ellentmondoacute neacutezeteket sorakoztat-nak fel ndash dogmatikai szempontboacutel teljesseacuteggel tisztaacuten eacuterthető eacutes vilaacutegos eacutervek-kel igyekeznek alaacutetaacutemasztani sajaacutet igazukat addig az bdquoaacutetmenetirdquo aacutellaacutespontok leacutenyegeacuteben elmosni laacutetszanak a keacutet iraacutenyzat koumlzoumltti eacuteles demarkaacutecioacutes vonalat Azonban eacuteppen ezek a koumlzvetiacutető aacutellaacutespontok mutatjaacutek hogy mindkeacutet fő iraacuteny-zat komoly probleacutemaacutekkal kuumlzd A derelictioacutes elmeacutelet szembetűnő hiaacutenyossaacutega ugyanis hogy az eldoboacute akarata nem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutesra iraacutenyul hanem arra hogy a peacutenzt a toumlmegbe dobja meacuteg akkor is ha a megszerző sze-meacutelyeacutet előzetesen nem ismeri Ennek jelentőseacutege hogy a maacutesik iraacutenyzat keacutepvi-selői eacuteppen az elhagyaacutes teacutenyeacutenek hiaacutenyaacuteval magyaraacutezzaacutek hogy ez a konstruk-cioacute igazaacuteboacutel egy traditio ad vagy in incertam personam ahol az aacutetadaacutesra iraacute-nyuloacute szaacutendeacutek a missilia toumlmegbe dobaacutesaacuteban oumllt testet Ez a neacutezet azonban nem maradeacutektalanul egyeztethető oumlssze a forraacutesokkal ndash meacuteg akkor sem ha ndash szerin-tuumlnk pusztaacuten egy szerkeszteacutesi veacuteletlen folytaacuten ndash a keacuterdeacuteses szoumlvegek a traditio teacutemakoumlreacuteben nyeretek elhelyezeacutest Meglaacutetaacutesunk szerint keacutetseacutegtelen hogy szi-goruacutean csak a forraacutesok alapjaacuten sem az egyik sem pedig a maacutesik iraacutenyzat aacuteltal keacutepviselt neacutezeteket sem taacutemaszthatoacutek alaacute megnyugtatoacute moacutedon Nagy a valoacutesziacute-nűseacutege hogy a roacutemai jogaacuteszok nem igazaacuten foglalkoztak ezzel a keacuterdeacuteskoumlrrel minthogy a probleacutema gyakorlati jelentőseacutege ndash mint arra maacuter kezdetben is utal-tunk ndash csekeacutely Jogvita leacutenyegeacuteben csak azon a ponton fordulhat elő amikor va-laki elkapja a toumlmegbe szoacutert ajaacutendeacutekot ilyenkor keacuterdeacuteses lehet hogy kit illet a dolog tulajdona ndash az ebben a keacuterdeacutesben rejlő probleacutemaacutet keacutet vonatkozoacute forraacuteshely

393 EXNER (1867) i m 14394 EXNER (1867) i m 15395 CHLAMTACZ (1897) i m 197

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa124

is megoldja (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) Maacuter a koraacutebbiakboacutel is kitűnik hogy ezek a veacutelemeacutenyek sem az egyik sem a maacutesik neacutezet mellett nem hozhatoacutek fel doumlntő jelentőseacutegű eacutervkeacutent Van olyan a teacutemaacuteval behatoacutebban foglalkozoacute szaktekinteacutely aki a hagyomaacutenyosan keacutepviselt neacutezettel ellenteacutetben uacutegy iacuteteacuteli meg hogy a derelictioacutes elmeacutelet meggyőzőbbnek laacutetszik396 Eacuterveleacutese szerint a Digesta vonatkozoacute Gaius-textusaiban (Gai D 41 1 9 5-7 [2 rer cott]) előszoumlr a sine traditione fordulat szerepel ami az item kifejezeacutes koumlvet a 6 sect-ban majd az inkriminaacutelt 7 sect a hoc amplius fordulattal kezdődik Ennek kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent megemliacutethető hogy a 8 sect kezdeteacuten szereplő qua ratione kife-jezeacutes eacuteppen arra utal hogy a 8 sect-ban szereplő esetben a derelictio teljesseacuteggel kizaacutert397 A qua ratione kifejezeacutessel bevezetett sect ugyanakkor nem kuumlloumlniacutethető el hataacuterozottan a derelictioacutes elmeacutelettől A szekunder irodalomban a traditioacutes neacute-zetet taacutemogatja Exner aki szerint a voluntas domini transfert erősiacuteti ezt a neacuteze-tet ugyanakkor Scheurl eacutes Pernice raacutemutatnak hogy a Pomponius-szoumlveg egy-eacutertelműen a derelictioacutes felfogaacutest taacutemasztja alaacute398 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor az a teacuteny is hogy az utoacutebbi szoumlveg nyelvileg toumlbb kiacutevaacutennivaloacutet is hagy maga utaacuten

A iactus missilium399 keacuterdeacuteseacutet a tovaacutebbiakban illeti kuumlloumln ki kell emelni az irodalomboacutel Romano gondolatmeneteacutet aki azzal indiacutetja vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet hogy is-merteti a traditio eacutes a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutere vonatkozoacute aacuteltalaacutenos neacutezeteket Ezek szerint a traditio eacutes a derelictio egymaacutessal oumlsszefuumlggő joginteacutezmeacutenyek meacutegpedig olyan formaacuteban hogy a derelictio ndash egy derelinkvaacutelt dolog foglalaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutevel egyseacutegbe kovaacutecsolva ndash igazaacuteboacutel nem maacutes mint a traditio analoacutegiaacutejaacutera műkoumldő inteacutezmeacuteny400 A keacutet joginteacutezmeacuteny koumlzoumltti tulaj-donsaacutegbeli oumlsszefuumlggeacutest a iactus missilium inteacutezmeacutenyeacuteben laacutetja koumlrvonalazoacuted-ni A traditio koumlreacuteben ismert alapelvet amely szerint traditio egy dolog bir-tokaacutenak (eacutes esetleg tulajdonaacutenak) aacutetadaacutesa csak meghataacuterozott szemeacutely szaacutemaacute-ra keacutepzelhető el lerontja a iactus missilium inteacutezmeacutenye vagyis a traditio in incertam personam A maacutesik joginteacutezmeacuteny a derelictio oldalaacuteroacutel megkoumlzeliacutet-ve a keacuterdeacutest azt laacutethatjuk hogy az is a iactus missilium mintaacutejaacutera alakult jog-inteacutezmeacutennyeacute Utoacutebbi eseteacuteben ugyanis arroacutel van szoacute hogy egy nem megha-taacuterozott szemeacutelyekből aacutelloacute sokasaacuteg egy bizonyos helyen oumlsszeverődoumltt toumlmeg reacuteszeacutere toumlrteacutenik a missilia szeacutetszoacuteraacutesa miacuteg az előbbi eseteacuteben a derelinkvens szaacutemaacutera ismeretlen szemeacutely reacuteszeacutere vagy javaacutera toumlrteacutenik az elhagyaacutes

396 BERGER (1914) i m 554 hasonloacutean PERNICE (1884) i m 108397 Vouml PERNICE (1884) i m 107ndash109 Erre vonatkozott Bonfante azon meglaacutetaacutesa hogy itt a

verius szoacutecsak a jogaacuteszok koumlzoumltt fennaacutelloacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg mutatoacuteja Vouml BONFANTE (1918) i m 332

398 EXNER (1867) i m 17 VON SCHEURL (1853) i m 208 PERNICE (1884) i m 109399 ROMANO (2002) i m 147ndash156400 ROMANO (2002) i m 147

125VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

Romano az elsődleges forraacutesok vizsgaacutelataacutet az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta for-raacutesainak (Inst 2 1 46-48 Gai D 41 1 9 7-8 [2 rer cott]) oumlsszehasonliacutetaacutesaacute-val kezdi401 Mindoumlssze csak alig eacuteszrevehetően utal a keacutet forraacutesszoumlveg koumlzoumlt-ti hasonloacutesaacutegra fi gyelmeacutet sokkal inkaacutebb az Instituacutecioacutek szoumlvegeacutenek szerkezete koumlti le A szoumlvegben első helyen szerepel az aacuteltala traditio in incertam personam neacutevvel jelezett joginteacutezmeacuteny eacutes ehhez csatlakozik a derelictioacuteroacutel szoacuteloacute roumlvidebb szoumlvegreacutesz A logikai eacutes nyelvi kapcsolat vitathatatlan A derelictio utaacuten koumlvet-kező paragrafus pedig a iactus mercium teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozik Veacutelemeacutenye szerint a iustinianusi szoumlveg eacuterteacutekeacutet nagyban csoumlkkenti az a teacuteny hogy ebből a szoumlvegből a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltti elvaacutert kapcsolat kifejezeacutese csaknem teljes egeacuteszeacuteben hiaacutenyzik Szerinte a klasszikus aacutellaacutespontot tuumlkroumlző szoumlvegről van szoacute ennek alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent mutat raacute arra a teacutenyre hogy az Instituacutecioacutek szoumlvege teljes egeacuteszeacuteben megfelel a Digesta aacuteltala ideacutezett szoumlvegeacutenek azzal az aproacute elteacutereacutessel hogy az utoacutebbiboacutel hiaacutenyzik ama aacutetvezető szoumlvegreacutesz ami a gaiusi vaacuteltozatban megtalaacutelhatoacute A keacuterdeacutes innentől az vajon az Inst 2 1 47 tekinthető-e gaiusi eredetűnek amely bekeruumllt ugyan az Instituacutecioacutekba a Digestaacuteboacutel azonban kimaradt Utal raacute hogy az irodalom aacuteltalaacuteban tagadja ezt a neacutezetet mindoumlsszesen egyetlen szerzőt tud emliacuteteni aki erre a keacuterdeacutesre igennel vaacutelaszol402 Elveacutegez egy szeacutelesebb koumlrű szoumlvegelemzeacutest is az Inst 2 1 44‒45 szoumlvegeinek goacutercső alaacute veacutetele nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy ezek a szoumlvegek meg-egyeznek a Digesta szoumlvegeacutevel (Gai D 41 1 9 5-6 [2 rer cott]) Tartalmi szempontboacutel a szoumlveg aacutelliacutetaacutesa az hogy bizonyos esetben nincs szuumlkseacuteg fi zikai aacutetadaacutesra a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem elegendő pusztaacuten a nuda voluntas is Ennek peacuteldaacutejakeacutent jelenik meg a traditio brevi manu vagy a traditio clavium Ehhez keacutepest nem csupaacuten a nuda traditio transfert rei proprietatem esete keacute-pez kiveacutetelt a traditio klasszikus szabaacutelya aloacutel hanem a iactus missilium esete is amelynek koumlreacuteben a voluntas incerta personaacutera iraacutenyul a voluntas nyomaacuten azonban iactus nem pedig traditio koumlvetkezik

A koumlvetkező paragrafus igazaacuteboacutel az occupatio egyfajta defi niacutecioacutejaacutet adja meg Ezek szerint ha valaki elfoglal egy elhagyott dolgot (res pro derelicto a domino habita) annak egyszersmind a tulajdonosaacutevaacute is vaacutelik A qua ratione fordulat arra utal hogy a derelinkvens akarata eacuteppen arra iraacutenyul hogy a do-log tulajdonaacutet aacutetadja Ezutaacuten viszont a res pro derelicto habita defi niacutecioacutejaacutet iacuterja le a szoumlveg amely szerint az occupans tulajdonszerzeacuteseacutenek alapja eacuteppen az a teacuteny lesz hogy az elhagyaacutes pillanataacuteban a dolog megszűnik az elhagyoacuteeacute len-ni vagyis ezaacuteltal res nulliusszaacute vaacutelik Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ebben a defi niacutecioacuteban

401 ROMANO (2002) i m 148402 A gondolatot elutasiacutetoacutek koumlzoumltt hivatkozik Bonfante Meyer-Collings Berger valamint

Pringsheim munkaacutessaacutegaacutera az elmeacuteletet elfogadoacute szerző pedig Ferrini Ld reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 148ndash149

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa126

semmifeacutele utalaacutes sincsen a voluntas transferrendire amely azonban a koumlvetke-ző paragrafus kapcsaacuten ismeacutetelten előkeruumll a iactus merciummal kapcsolato-san403 Megtalaacutelhatoacute naacutela is az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a forraacutesokban nem szere-pel a traditio in incertam personam kifejezeacutes mindoumlssze csupaacuten az in incertam personam collocata voluntas fordul elő mindenuumltt404 Raacutemutat arra is hogy a traditio a derelictio eacutes a iactus missilium koumlzoumltti egyetlen oumlsszefuumlggeacutes abban lelhető fel hogy mindhaacuterom a tulajdon megszerzeacuteseacutenek szaacutermazeacutekos moacutedja volt mindannak elleneacutere hogy a roacutemaiak magaacutet a kifejezeacutest illetőleg az ere-deti eacutes szaacutermazeacutekos tulajdonszerzeacutesi moacutedok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelt nem al-kalmaztaacutek Csak nagyritkaacuten lehet talaacutelkozni a szoumlvegekben olyan fordulatok-kal amelyek a tulajdonnak az egyik szemeacutelyről a maacutesikra haacuteramlaacutesaacutet fejezik ki (transferre dominium dominium transit)405 Ezek utaacuten vizsgaacutelja meg a haacuterom kifejezeacutes egymaacutessal valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet A traditio eacutes az occupatio koumlzoumltt az a hasonloacutesaacuteg hogy mindkeacutet esetben a megszerző akkeacutent szerzi meg a dolog tulaj-donaacutet hogy birtokba veszi a dolgot Amiacuteg azonban az occupatio eseteacuteben szuumlk-seacutegszerűen res nullius birtokbaveacuteteleacuteről van szoacute addig a traditio eseteacuten vala-ki maacutes dolgaacutet szerezzuumlk meg meacuteghozzaacute attoacutel az adott szemeacutelytől A derelictio eacutes a traditio koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes toumlbb elemből aacutell Elsőkeacutent emliacutethető ezek kouml-zuumll hogy mindkeacutet esetben meg kell vaacutelni a dologtoacutel Amiacuteg azonban a tradens elidegeniacuteteacutesi szaacutendeacutekkal vaacutelik meg a dologtoacutel vagyis a ceacutelja az hogy azon a maacutesik feacutel tulajdont szerezhessen addig a derelictio eseteacuteben elegendő pusztaacuten megvaacutelnia a dologtoacutel Ez utoacutebbi koumlrben a derelinkvens cselekveacuteseacutenek nem ceacutel-ja hogy egy maacutesik szemeacutely szaacutemaacutera lehetőveacute tegye a dolog tulajdonaacutenak meg-szerzeacuteseacutet

A iactus missilium termeacuteszeteacutevel foglalkozva raacutemutat arra hogy az iroda-lomban egyesek szerint ez a joginteacutezmeacuteny a derelictio maacutesok szerint inkaacutebb a traditio jellegzetesseacutegeit mutatja mi toumlbb vannak olyanok is akik uacutegy veacutelik hogy egyszer az egyik maacutesszor a maacutesik joginteacutezmeacuteny jellemvonaacutesai laacutetsza-nak előteacuterbe keruumllni406 Veacutelemeacutenye szerint a forraacutesok egyaraacutent a iactust veacutegre-hajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesra iraacutenyuloacute akarataacutet laacutetszanak kihangsuacutelyozni Az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta szoumlvegei egyaraacutent a iactust veacutegrehajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi akarataacutera helyezik a hangsuacutelyt Iacutegy tehaacutet uacutegy tűnhet hogy ez a szemeacutely traditioacutet hajt veacutegre meacuteg akkor is ha az in incertam personam toumlr-

403 ROMANO (2002) i m 149404 ROMANO (2002) i m 149405 ROMANO (2002) i m 150406 Ld reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 153 irodalommal A iactust inkaacutebb derelictioacutenak gon-

doloacutek koumlzuumll kiemelendő Pernice eacutes egyes munkaacuteiban Czyhlarz a traditioacutekeacutent felfogoacutek koumlzuumll Jhering neacutehol Czyhlarz Windscheid Berger eacutes Meyer-Collings miacuteg Ricci eacutes Roby keacutetarcuacute-nak veacutelik

127VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

teacutenik A derelictio eseteacuteben a tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi szaacutendeacutek nem ennyire nyilvaacuten-valoacute Maga a iactus egy aacutetmeneti joginteacutezmeacuteny Mi van abban az esetben ha a valaki aacuteltal a neacutep koumlzeacute szoacutert dolgot senki sem szedi fel eacutes iacutegy az ott marad az utcaacuten Ilyenkor a iactans azt a dolgot utoacutebb oumlsszeszedheti akaacuter a derelictio ese-teacuteben vagy maga is otthagyhatja Utoacutebbi esetben a dolog uratlannaacute vaacutelik407 A iactus eseteacuteben tehaacutet az egyik pillanatban egy aacutetadaacutesra iraacutenyuloacute akaratot fi gyel-hetuumlnk meg miacuteg egy maacutesik pillanatban maacuter derelictioacutenak bizonyul a cselekveacute-se Eme pillanatok azonban nem kronoloacutegiai sorrendben koumlvetik egymaacutest ha-nem sokkal inkaacutebb egyesuumllve jelennek meg a iactus teacutenyaacutellaacutesaacuteban408

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeit vizsgaacutelva raacutemutat hogy elsőkeacutent szerepel a derelictio ezt koumlveti a iactus teacutenyaacutellaacutesa a kettőt pedig a bdquoqua rationerdquo for-dulattal vezeti aacutet Ebből arra lehet koumlvetkeztetni hogy a ratio a derelictio eacutes a iactus eseteacuteben azonos vagyis utoacutebbi nem minősuumll traditioacutenak409 A Digesta Pomponius-szoumlvegeacutenek vizsgaacutelata soraacuten megaacutellapiacutetja hogy a szoumlveg ndash a gaiusi Digesta-szoumlvegen tuacutel ndash a 41 koumlnyv pro derelicto titulusaacuteban nyert elhelyezeacutest A szoumlveg interpolaacutecioacute-kritikai elemzeacutese nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a iactust a roacutemaiak is derelictioacutenak veacutelteacutek vagyis nincs paacuterhuzam a derelictio eacutes a traditio koumlzoumltt410

A magyar szakirodalomban a iactus missilium keacuterdeacuteseacutevel Benedek Ferenc egy tanulmaacutenya foglalkozik koumlzvetlenuumll egy maacutesik pedig ndash a teacutema hasonloacutesaacute-gaacuteboacutel eredően ndash eacuterinti ezt a keacuterdeacutest411 Leacutenyegeacuteben a fentiekhez hasonloacute elleneacuter-veket hoz fel Benedek is a szoumlveghez fűzoumltt kritikai megjegyzeacuteseiben utalva raacute hogy ebben a koumlrben a jogtudoacutes indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis az egyetlen amit a veacutelemeacuteny magyaraacutezatakeacutent fel tud hozni az a derelinkvens akarata Hiszen a jogaacutesz eacuteppen arra hivatkozik hogy a birtokba vevő azeacutert szerzi meg a dolog tu-lajdonjogaacutet a birtokbaveacutetellel mert a peacutenz eldoboacute illetve a madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze azt Ehhez keacute-pest Benedek veacutelemeacutenye hogy a felsorolaacutes ndash a szoumlveg szerkezeteacuteből adoacutedoacutean ndash taxatiacutev Ő maga nem traditioacutenak hanem derelictio eacutes occupatio kevereacutekeacutenek fogja fel a iactus missiliumot Az ő indokolaacutesa a szoumlveghez eacuteppen az esetben szereplő derelinkvaacutelt dolgok termeacuteszeteacuteből indul ki A peacutenz eseteacuteben arroacutel van szoacute hogy az egyes eacutermeacutek egymaacutessal toumlkeacuteletesen helyettesiacutethetők rendes koumlruumll-meacutenyek koumlzoumltt meg sem kuumlloumlnboumlztethetők egymaacutestoacutel ekkeacutent a felettuumlk fennaacutel-loacute tartoacutes birtoklaacutes igazolaacutesa neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzne ekkeacutent okszerű eltekinteni

407 ROMANO (2002) i m 153408 ROMANO (2002) i m 153409 ROMANO (2002) i m 154410 ROMANO (2002) i m 155411 Ld reacuteszletesen BENEDEK (1982) i m 698ndash706 valamint BENEDEK (1984) i m 7ndash31

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa128

az elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenyeacutetől Veacutegeredmeacutenyben a iactus missilium szabaacutelyaacutet lex specialiskeacutent kezeli amely a derelictio koumlreacuteben szerinte elvileg mindenkor szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel enged kiveacutetelt412 Eme neacutezeteacutenek alaacutetaacute-masztaacutesaacutera megvizsgaacutelja az Instituacutecioacutekban a iactus missiliumroacutel szoacuteloacute reacuteszt kouml-vető toumlredeacuteket amelynek egyeacutebkeacutent nincs Digesta-beli előzmeacutenye eacutes kicsit vi-tathatoacute neacutezeteket tartalmaz Ez a forraacuteshely a derelictio keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik eacutes azt aacutelliacutetja hogy aki egy a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolgot vesz birtok-ba nyomban megszerzi annak tulajdonjogaacutet Ugyanakkor res derelictaacutenak azt a dolgot tekinti amelyet a tulajdonosa azzal a szaacutendeacutekkal hagyott el hogy az toumlbbeacute ne tartozzon az ő dolgai koumlzeacute Ezt Benedek azeacutert tartja aggaacutelyosnak mert ha a res derelicta per defi nitionem res derelicta a domino akkor az első fordu-latban a tulajdonosra toumlrteacutenő utalaacutes reacuteszben tautoloacutegia reacuteszben pedig nem is felteacutetlenuumll igaz minden esetben Maacuterpedig kizaacuteroacutelag traditio a domino eseteacuten lesz igaz a teacutetel hogy a birtokba vevő azon nyomban tulajdont is szerez a dol-gon a magistratus eseteacuteben pedig nincs olyan felteacutetel hogy bizonyosan a sa-jaacutet tulajdonaacutet keacutepező missiliaacutet kellett szoacuterjon Mondhatnoacutek hogy ez igazaacuteboacutel a magistratusi tisztseacutegek vaacutellalaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute vagyoni cenzusboacutel ered azon-ban abboacutel hogy valakinek van peacutenze meacuteg nem koumlvetkezik hogy a missilia kouml-reacutebe tartozoacute egyeacuteb taacutergyak az adott pillanatban a rendelkezeacuteseacutere aacutellnak413A Pomponius-szoumlveg vizsgaacutelata kapcsaacuten414 amellyel kapcsolatosan elsőre szem-betűnő lehet hogy nem iactus missiliumroacutel beszeacutel hanem az aes spargere for-dulatot hasznaacutelja a szoumlvegben a peacutenzszoacuteraacutes eacutes madarak szabadon engedeacutese jelenik meg415 Kiemelendő hogy egyfelől a szoumlveg a derelictio keacuterdeacuteseivel fog-lalkozoacute forraacutesok koumlzoumltt talaacutelhatoacute416 maacutesfelől pedig Pomponius a derelictio eme eseteacutevel az elbirtoklaacutes szemszoumlgeacuteből foglalkozott erről szoacutel a hivatkozott forraacutes principiuma is417 Ez a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ndash szemben Paulus-szal aki ebből a szempontboacutel kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbir-toklaacutessal szerezhetuumlnk felette ndash nem bontja keacutet esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacute-saacutet Pomponiusnaacutel eacuterdektelen hogy ki hagyja el a dolgot ő mindoumlsszesen any-

412 BENEDEK (1982) i m 26 BENEDEK (1983) i m 705ndash706 eacutes BENEDEK (1984) i m 2128ndash2129413 Benedek raacutemutat hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten peacutenz ez jelentett meacuteg gabo-

najegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szoumlveg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Ld BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2110

414 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) ld fentebb415 BENEDEK (1983) i m 25416 A 41 koumlnyv bdquopro derelictordquo titulusaacuteban talaacutelhatoacute417 Uo

129VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

nyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha elfoglal-juk tulajdonosaivaacute vaacutelunk Tehaacutet a szoumlveg nyelvi elemzeacutese nyomaacuten arra a kouml-vetkezteteacutesre juthatunk hogy Pomponius nem az a domino derelictio eseteacuteből indul ki (ennek jele a quis szoacute a szoumlvegben) meacutegis ndash elteacuterően a főszabaacutelytoacutel ndash nincs szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra Ebben az első toumlredeacutekben teacuter ki keacutet speciaacutelis esetre a neacutep koumlzeacute szoacutert peacutenz eacutes a szabadon eresztett madarak probleacutemaacutejaacutera Raacutemutat hogy ebben a koumlrben a jogtudoacutes indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis hiszen arra hivat-kozik hogy a birtokba vevő azeacutert szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet a birtokbaveacute-tellel mert a peacutenzt eldoboacute illetve a madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze azt Ezt az indokolaacutest azonban Benedek merőben formainak tartja418

Gedeon Magdolna szerint a leacutenyeg magaacuten az ajaacutendeacutekon van ebből kiindul-va meacuteg a derelictio gondolataacutet is vitatja arra hivatkozaacutessal hogy a derelictio koumlreacuteben a derelinkvaacuteloacute olyan dologtoacutel vaacutelik meg amely szaacutemaacutera felesleges ekkeacutent nem toumlrődik tovaacutebbi sorsaacuteval sem A derelictio tehaacutet ndash oumlsszhangban a iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeacutevel ndash olyan dologra vonatkozott amelyet annak tulajdonosa nem akart toumlbbeacute a magaacuteeacutenak tudni419 Paacuterhuzamot von a keacutetsze-meacutelyes ajaacutendeacutekozaacutes eacutes a iactus missilium koumlzoumltt azon az alapon hogy igazaacute-boacutel utoacutebbi eseteacuteben is ajaacutendeacutekozaacutesroacutel van szoacute azzal az egyszerűsiacuteteacutessel hogy az ajaacutendeacutekokat a nagyszaacutemuacute koumlzoumlnseacutegre tekintettel inkaacutebb szeacutetszoacutertaacutek sem-mint egyeseacutevel kiosztottaacutek volna Meglaacutetaacutesa szerint az egyeseacutevel toumlrteacutenő ajaacuten-deacutekosztaacutes koumlreacuteben az adomaacutenyozoacute eacuteppuacutegy nem tudnaacute azonosiacutetani az egyes megajaacutendeacutekozottakat mint a szeacutetszoacuteraacutes eseteacuteben420 Eme felfogaacutes ellen vethe-tő hogy nem aacuteltalaacuteban volt szuumlkseacuteges a megajaacutendeacutekozott felismereacutese hanem a konkreacutet uumlgylet koumlreacuteben azzal kellett tisztaacuteban lenni hogy annak a meghataacutero-zott szemeacutelynek akarom aacutetadni az uumlgylet meghataacuterozott taacutergyaacutet Arra Gedeon is raacutemutat hogy a iactus missilium soraacuten nem csupaacuten a megajaacutendeacutekozott szemeacute-lye hanem a jutatott ajaacutendeacutektaacutergy is bizonytalan lehetett hiszen előre lehetetlen lett volna megmondani hogy ki milyen ajaacutendeacutekot fog elkapni421

418 BENEDEK (1983) i m 26419 GEDEON (2005) i m 138420 GEDEON (2005) i m 138421 GEDEON (2005) i m 139 Baacuter eacuterveleacutese oumlsszesseacutegeacuteben logikus meacutegsem a iactus missilium iga-

zi termeacuteszeteacutet taacuterja fel hanem a Pomponius-szoumlveghez hasonloacutean csak jogaacuteszi gondolatokat plaacutentaacutel a szereplők tudataacuteba

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa130

5 Sajaacutet koncepcioacute

Ezen a ponton eacuterdemes aacutettekinteni a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet abboacutel a szem-pontboacutel hogy mi is toumlrteacutent akkor amikor a magistratus missiliaacutet szoacutert a neacutep koumlzeacute Eldobaacutesaacutenak pillanataacutetoacutel ugyanis az elszoacutert missilia sorsa eacutes jogi megiacuteteacute-leacutese attoacutel fuumlgg hogy a koumlvetkező leacutepeacutesben mi toumlrteacutenik vele Logikusan veacutegig-gondolva az elszoacuteraacutes pillanataacutetoacutel kezdve toumlbb lehetőseacuteg adoacutedik attoacutel fuumlggően hogy mi toumlrteacutenik a missiliaacuteval ezt koumlvetően pedig tovaacutebbi variaacutecioacutek keacutepzelhe-tők el Tekintsuumlk aacutet ezeket a lehetőseacutegeket egy aacutebra segiacutetseacutegeacutevel

peacutenzszoacuteraacutes

res derelicta

levegőben elkapja vki foumlldre esik

eldobja elrakja felszedi res nullius

van peacutenz naacutela

nincs peacutenz naacutela

magistratus felszedi

foumlldoumln marad

derelictio tulajdonszerzeacutes visszakapja res nullius

Aacutem ez az aacutebra roppant vaacutezlatos ezeacutert helyes lehet reacuteszleteiben is aacutettekinteni minden egyes leacutepeacutest A praetor vagy a consul elszoacuterta a missiliaacutet a toumlmeg koumlzeacute A keacuterdeacutes itt az hogy ebben a pillanatban mi is a missilia Amikor a magistratus eldobja az ő szemszoumlgeacuteből a peacutenz res derelicta lesz422 Innentől keacutet lehetőseacuteg adoacutedik Elkeacutepzelhető hogy a koumlruumllaacutelloacute sokasaacuteg bizonyos tagjai maacuter a levegőben elkapkodjaacutek az egyes peacutenzdarabokat a maacutesik lehetőseacuteg pedig az hogy az egyes peacutenzdarabok a foumlldre esnek Ha elsőkeacutent azt az esetet vizsgaacuteljuk meg koumlzelebb-ről amikor a toumlmeg egyes tagjai a levegőben elkapjaacutek az eldobott peacutenzt azt laacutethatjuk hogy ez a derelinkvaacutelt dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet jelenti amely birtokszerzeacutes aacuteltal a megszerző egyszersmind megszerzi a derelinkvaacutelt dolog tulajdonjogaacutet is koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez occupatio423 Ezen a ponton is tovaacutebbi keacutet

422 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) kuumlloumlnoumls tekintettel a szoumlveg pro derelicto habuerit eacutes aes sparserit fordulataira

423 Ld ehhez az előbbi Pomponius-textus első fordulataacutet bdquoId quod quis pro derelicto habuerit

131VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

eset keacutepzelhető el Egyfelől az adott szemeacutely vagy erszeacutenyeacutebe rakja a peacutenzt ek-kor ez tovaacutebbra is occupatio mivel a peacutenz erszeacutenybe teacutetele csak tovaacutebb erősiacuteti a peacutenz birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet Maacutesfelől elkeacutepzelhető az is hogy megneacutezi az el-kapott dolgot eacutes mivel nem az vagy annyi amire szaacutemiacutetott eldobja azt Ez pe-dig nem maacutes mint egy derelictio Amennyiben ez a szemeacutely a zsebeacutebe csuacutesztatja a peacutenzt azonnal bekoumlvetkezik a tulajdonszerzeacutes tekintet neacutelkuumll arra a teacuteny-re hogy az adott szemeacutelyneacutel maacuter volt-e peacutenz vagy sem Első tekintetre csaacutebiacute-toacute hogy commixtioacutenak tekintsuumlk azt az esetet amikor a peacutenzt elkapoacute szemeacutely-neacutel maacuter van peacutenz424 aacutem nem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a levegőben toumlrteacutent elkapaacutes teacutenyeacutevel az occupatio maacuter abban a pillanatban befe-jezett tehaacutet sajaacutet peacutenzt tesz el az illető425 A peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak pillanataacuteban keacutet lehetőseacuteg volt adott vagy a levegőben kapjaacutek el egyesek vagy pedig a foumlldre hullik a peacutenz Ez utoacutebbi esetben a dolog res derelicta lesz A foumlldre esett peacutenz sorsa lehet hogy egyesek a foumlldről felszedik ez occupatio Maradhat viszont a foumlldoumln is amelynek koumlvetkezteacuteben a res derelictaacuteboacutel res nullius lesz Ilyenkor lehet hogy a peacutenzt tovaacutebbra is otthagyjaacutek ahovaacute esett iacutegy az tovaacutebbra is res nullius marad de feltehető az is hogy akaacuter a magistratus akaacuter annak emberei felszedik az elszoacutert eacutes foumlldre esett de a toumlmeg aacuteltal fel nem szedett peacutenzt ilyen-kor a dolog visszakeruumll ahhoz akitől ered

Joggal vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy mi is a jelentőseacutege a iactus missilium ilyen bonyolult folyamatkeacutent toumlrteacutenő aacutebraacutezolaacutesaacutenak Ha egy pillanatra elkeacutepzeljuumlk hogy ott aacutellunk a magistratus mellett aki eacuteppen missiliaacutet dob a koumlruumllaacutelloacute touml-megbe nagyban-egeacuteszben azt laacutethatjuk amit a folyamataacutebra mutat Ez az a keacutep amelyet tapasztalaacutes uacutetjaacuten szerezhetuumlnk eacutes ezt kell megfelelő jogeacuterzeacutekkel eacuterteacutekelni A roacutemai jogaacuteszok pedig eacuteppen ennek voltak a mesterei Meacutegis ta-laacuten a bevezetőben is emliacutetett okboacutel jelesuumll hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutent peacutenzszoacuteraacutes magaacutenjogi jelentőseacutege a komoly vagyonmozgaacutesokat előideacutező oumlroumlkleacutesi keacuterdeacutesek

continuo meum fi t [hellip]rdquo Az occupatio teacutenyeacutet alaacutetaacutemasztja meacuteg Gai 2 66 (occupando ideo adepti erimus quia antea nullius essent) illetve ezzel egyezően Gai D 41 1 3 pr (2 rer cott) szoumlvege is (bdquoQuod enim nullius est id ratione naturali occupanti concediturrdquo) Ebben az eacutertelemben meacuteg ld Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) megfogalmazaacutesaacutet is (bdquoSi res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fi t [hellip]rdquo)

424 Maradeacutektalanul helytaacutelloacute lehetne ugyanis ebben az esetben mindaz amit Iavolenus iacuter (Iav D 46 3 78 [11 ex Cass]) az eacutermeacutek oumlsszekeverednek (mixti essent) meacuteghozzaacute uacutegy hogy utoacutebb aligha lesz lehetőseacuteg az egyes eacutermeacutek egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere (ita ut discerni non possent) ekkeacutent az eacutermeacutek annak a tulajdonaacuteba keruumllnek aki elfogadja azokat (eius fi eri qui accepit) Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy Iavolenus veacutelemeacutenye abban az eset-ben aacutellja meg a helyeacutet ha a keacutet oumlsszekeveredő eacutermeoumlsszesseacuteg tulajdonosa keacutet kuumlloumlnboumlző sze-meacutely ami jelen esetben ndash eacuteppen az occupatio miatt ndash nem aacutell fenn

425 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Bessenyő Andraacutesnak a PTE AacuteJK Roacutemai Jogi Tanszeacuteke egyetemi docenseacutenek hogy ndash sok maacutes egyeacuteb eacuterteacutekes kritikai eacuteszreveacutetele mellett ndash erre a teacutenyre is fel-hiacutevta a fi gyelmemet ekkeacutent a koraacutebbi iacuteraacutesaimban megjelent vonatkozoacute neacutezetemet a fentebb kifejtettek szerint revideaacutelom

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa132

hordereje mellett eltoumlrpuumllt ez magyaraacutezhatja a forraacutesok kis szaacutemaacutet valamint azt a teacutenyt hogy a jogaacuteszok aacuteltal ezekben megfogalmazott veacutelemeacuteny alapvető-en megmarad a puszta formaacutelis eacuterveleacutes szintjeacuten A kiemelt probleacutema is igazaacute-boacutel a tulajdon megszerzeacuteseacutenek teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik szorosan a forraacutes moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute valamely vita nyomaacuten megfogalmazott keacuterdeacutes talaacuten az lehetett hogy bekoumlvetkezik-e a tulajdonszerzeacutes a magistratus aacuteltal elszoacutert missilia vo-natkozaacutesaacuteban vagy sem A jogaacuteszok pedig a keacuterdeacutesre adott vaacutelaszban a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes akarati oldalaacutet hangsuacutelyozva (in incertam personam collocata voluntas domini) oldjaacutek meg az eleacutejuumlk keruumllt konkreacutet esetet Mindazonaacuteltal ma-gaacutet a probleacutemaacutet ezzel meacuteg taacutevolroacutel sem oldottaacutek meg Ennek egyik bizonyiacuteteacute-ka hogy a iustinianusi kodifi kaacutecioacute soraacuten a iactus missiliumra vonatkoztathatoacute forraacutesok nem keruumllnek egyseacuteges helyre Gaius eacutes ebből adoacutedoacutean az Instituacutecioacutek szoumlvege is a traditioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt szerepel a pomponiusi pe-dig a Digesta pro derelicto titulusaacuteban Azutaacuten a keacutesőbbi korok jogaacuteszait eacutep-pen a gaiusi illetve az instituacutecioacutekban talaacutelhatoacute szoumlveg vezeti feacutelre eacutes ndash neacutezetem szerint ndash teacutevesen eacutertelmezik a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet traditio in incertam personamkeacutent

A fenti aacutelliacutetaacutes mellett szaacutemos eacuterv sorakoztathatoacute fel Elsőkeacutent emliacuteten-dő hogy minden esetben a szoumlveg jelenteacuteseacutet kell fi gyelembe venni Maacuterpedig ndash mint az koraacutebban maacuter kifejteacutesre keruumllt ndash a szoumlvegekben koumlzoumls gondolat annyi hogy a meghataacuterozatlan szemeacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarat is alkalmas a tulaj-don aacutetruhaacutezaacutesaacutera ekkeacutent peacuteldaacuteul elbirtoklaacutesra sincsen szuumlkseacuteg Ezt koumlvetően lehet arra hivatkozni hogy a traditio in incertam personam kifejezeacutes a forraacute-sokban nem szerepel az elnevezeacutes valoacutesziacutenűleg a keacutet forraacutes helyeacuteből adoacutedhat (baacuter a kifejezeacutes pontos eredeteacutenek feltaacuterhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges)426 Ennek a hasznaacutelata azonban akkor is megkeacuterdőjelezhető lenne ha a harmadik szoumlveg is egyeacutertelműen a traditioacutehoz kapcsolnaacute az esetet Pomponius szoumlvege azonban a derelictio teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a traditio aacuteltalaacutenos fel-fogaacutesa (a causa jaacuter elől) valamint a iactus missiliumnaacutel tapasztaltak arra enged-nek koumlvetkeztetni hogy a traditio in incertam personam klasszikus koncepcioacute-ja nem aacutellja meg a helyeacutet maradeacutektalanul

Ami az alciacutemben jelzett sajaacutet elkeacutepzeleacutest illeti ceacutelszerű a fentebb szerep-lő aacutebraacutet valamint a szoumlvegeket egybevetni A Gaius (eacutes az Instituacutecioacutek) illetve Pomponius aacuteltal emliacutetett eset a fentebb felvaacutezolt seacutemaacutenak csupaacuten egyetlen ese-teacutevel foglalkozik amikor valaki elkapja a peacutenz vagy a foumlldről felszedi eacutes az a zsebeacutebe keruumll (Az ebből a szempontboacutel nem szaacutemiacutet hogy a megszerző zsebeacute-ben van-e maacuter koraacutebban is peacutenz vagy nincs hiszen ha van akkor is a birtok-ba veacutetel illetve az occupatio pillanataacutehoz koumltődik a tulajdon megszerzeacutese csu-

426 Meglaacutetaacutesunk szerint a Gaiusnaacutel (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) eacutes az Instituacutecioacutekban (Inst 2 1 46) előforduloacute bdquotransfert rei proprietatemrdquo fordulat nem eacuterteacutekelhető olyankeacutent mint ahol a traditio szoacute megjelenne a szoumlvegekben az ideacutezett kifejezeacutes a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera utal

133VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

paacuten arroacutel van szoacute hogy ebben az esetben egy commixtio is toumlrteacutenik amely veacuteg-legesen lehetetlenneacute teszi az egyes peacutenzdarabok oumlnaacutelloacute azonosiacutetaacutesaacutet) Ez pedig ndash analitikusan szemleacutelve az esemeacutenyeket eacutes a felmeruumllhető lehetőseacutegeket ndash arra enged koumlvetkeztetni hogy a iactus missilium igazaacuteboacutel derelictio eacutes egy occupatio talaacutelkozaacutesakeacutent eacutertelmezhető amelynek soraacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacute-hoz elegendő a magistratusnak mint tulajdonosnak egy nem meghataacuterozott sze-meacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarata amelynek fi zikai megnyilvaacutenulaacutesa a peacutenz el-dobaacutesaacuteban eacuterhető tetten427 Mindent egybevetve a fentiek alapjaacuten talaacuten meg-

427 Ezen a ponton eacuterdemes hivatkozni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacutere is aki szerint bdquoitt a derelictio olyan hataacutereseteacutevel talaacutelkozunk amelynek maacuter koumlzvetlen koumlzeleacuteben van a traditio volta-keacuteppen hataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent is felfoghatoacute [hellip]rdquo Elgondolaacutesaacutenak indoka az hogy a dolog elhajiacutetaacutesa eacutes a megszerzeacutes koumlzoumltt annyira roumlvid idő telik el hogy a tulajdonvaacuteltozaacutes inkaacutebb az aacutetadaacutes ndash aacutetveacutetel aktusaacutera emleacutekeztet sem-mint derelictioacutera eacutes occupatioacutera Vouml BESSENYŐ (20104) i m 331 Eacuterveleacutese oumlnmagaacuteban logi-kus ugyanakkor eacuterdemes fi gyelemmel lenni arra a szempontra is hogy neacutezeteacutenek elfoga-daacutesa azt eredmeacutenyezneacute hogy ugyanazt a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutest egyszerre keacutet tulajdonszerzeacutesi moacuted rezsimje alaacute is helyezhetneacutenk amely ndash tekintve az esetleges koumlvetkezmeacutenyeket ndash keveacutes-seacute tűnik indokoltnak meacuteg keveacutesbeacute tekinthető elfogadhatoacutenak Az elleneacuterv indokakeacutent az a roacutemaiak aacuteltal is ismert teacuteny hozhatoacute fel hogy ugyanazon genuson beluumlli ugyanazon enti-taacutes nem tartozhat egyszerre keacutet species alaacute is Ez az aacutelliacutetaacutes ndash azon tuacutel hogy koumlnnyedeacuten be-laacutethatoacute ndash primeacuter forraacutesbizonyiacuteteacutekkal is alaacutetaacutemaszthatoacute Vouml Paul D 41 2 3 5 (54 ad ed) Ex contrario plures eandem rem in solidum possidere non possunt contra naturam quippe est ut cum ego aliquid teneam tu quoque id tenere videaris Sabinus tamen scribit eum qui precario dederit et ipsum possidere et eum qui precario acceperit idem Trebatius probabat existimans posse alium iuste alium iniuste possidere duos iniuste vel duos iuste non posse quem Labeo reprehendit quoniam in summa possessionis non multum interest iuste quis an iniuste possideat quod est verius non magis enim eadem possessio apud duos esse potest quam ut tu stare videaris in eo loco in quo ego sto vel in quo ego sedeo tu sedere videaris A genus ndash species keacuterdeacuteseacutehez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen TALAMANCA (1977) i m Ezek a kifejezeacutesek a fi lozoacutefi aacuteban kuumllvilaacutegi leacutetezők nem eacutes fajta szerinti osztaacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelnak a genus taacute-gabb kategoacuteriaacutet keacutepvisel mint a species amely logikailag csak valamely genuson beluumll keacutep-zelhető el Ehhez ld aacutettekintő jelleggel DELI (2009) i m 45 A roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban a keacutet fogalom nem minden esetben azonos tartalommal eacutes nem is mindenkor a fentiekben jel-zett viszonyrendszerben fordul elő Nem egy esetben lehet talaacutelkozni eme fogalmak felcse-reacuteleacuteseacutevel aminek joacute peacuteldaacuteja lehet egy a generikus szolgaacuteltataacutesok keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedoacute Ulpianus-veacutelemeacutenyben (Ulp D 46 3 29 [38 ad ed]) is ahol a remekjogaacutesz a peacutenzt az olajat illetve a gabonaacutet species communiskeacutent jeleniacuteti meg amely a leacutetezők egy meghataacuterozott osz-taacutelyaacutet egy ultima speciest keacutepviselnek Vouml TALAMANCA (1977) i m 281 meacuteg tovaacutebbi peacuteldaacutek-kal is Hasonloacutean előfordul a fogalompaacuter akkkeacutent is hogy a hagyomaacutenyosan genus ndash speci-es kettőskeacutent felfogott kategoacuteriapaacuter egy maacutesik ettől elteacuterő viszonyrendszerben jelenik meg Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat Marcianus azon veacutelemeacutenye (vouml Marci D 19 5 25 [3 reg] bdquo[hellip] quod autem indebitum datur aut ipsum repeti debet aut tantundem ex eodem genere [hellip]rdquo) amelyben a genus ellenpaacuterja ipsum Maacutes veacutelemeacutenyben (Iul D 45 1 54 pr [22 dig]) baacuter ge-nus ellenpaacuterja teacutenylegesen species azonban ez utoacutebbi fogalom meacutegis valamely individuumot jeloumll Ld reacuteszletesen TALAMANCA (1977) i m 282 eacutes kuumlloumlnoumlsen 762 sz jegyzet Ugyaniacutegy megemliacutetendő Paul D 6 1 6 (6 ad ed) textusa amelyben az első mondat genus eacutes species fogalmait veti egybe (bdquo[hellip] appellatio enim rei non genus sed speciem signifi catrdquo) Ezt koumlve-tően azonban Octavenusra hivatkozva maacuter materia eacutes species aacutell egymaacutessal szemben (bdquo[hellip] quod infectae quidem materiae pondus signatae vero numerum factae autem speciem dici oportet [hellip]rdquo) iacutegy tehaacutet a species teszi egyediveacute a dolgot vagyis olyannaacute amely jellemzők-

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa134

kockaacuteztathatoacute hogy a iactus missilium egy olyan alapvetően oumlnaacutelloacute tulajdon-szerzeacutesi moacuted amely tartalmilag a derelictio eacutes az occupatio talaacutelkozaacutesakeacutent eacuter-telmezhető amelynek kapcsaacuten a jogaacuteszok a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges akarati teacutenyezőt a traditio koumlreacuteből koumllcsoumlnzik

től mentes materia kontrapoziacutecioacutejakeacutent szolgaacutelhat Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a speciesre hivatko-zaacutes az appellatio rei koumlreacuteben arra utal hogy egy dolog megnevezeacutese nem a fajta hanem a faj megnevezeacuteseacutet azonosiacutetaacutesaacutet jelenti Vouml SOKOLOWSKI (1902) i m 52 SCHERMAIER (1992) i m 278 Megjegyzendő hogy leacuteteznek olyan szoumlvegek is (Pomp D 34 2 1 1 [6 ad Sab] Mod D 34 2 9 [9 reg]) amelyek egymaacutessal valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa nyomaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra lehet jutni hogy a genus kifejezeacutes az egyikben valamint a species fordulat a maacutesikban koumlzel ugyanazt a jelenteacutest hordozza Ennek oka a konkreacutet szoumlvegek kapcsaacuten az hogy a veacutegrende-leti juttataacutes koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget kell tenni argentum eacutes certum genus argentum koumlzoumltt Az előbbi eseteacuteben van lehetőseacuteg arra hogy eadem aestimatio eseteacuten az oumlroumlkoumls peacutenzben adja ki a hagyomaacutenyt aacutem certum genus argentum eseteacuten ez a lehetőseacuteg nem adott ekkor ugyanis materia is szaacutemiacutetaacutesba veendő Ebből koumlvetkezik hogy materia az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal haacutetraha-gyott nyersanyagfajta eacutes mennyiseacuteg megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelynek ellenteacutetekeacutent szerepel ezeken a helyeken genus illetve species Ehhez ld reacuteszletesen TALAMANCA (1977) i m 280 SCHERMAIER (1992) i m 284ndash287

OumlSSZEGZEacuteS

A tulajdonszerzeacutes egy gyakorlati ha nem is nagy jelentőseacuteggel biacuteroacute esetkouml-reacutenek bemutataacutesaacutet ceacutelozta a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak elemzeacutese Ez a je-lenseacuteg keacutetseacutegtelenuumll nem illeszkedik a pandektisztika aacuteltal kialakiacutetott sarkos rendszerbe mindazonaacuteltal az sem vitathatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a min-dennapokban jelentkező esetleges probleacutemaacutet valahogyan meg kellett oldaniuk Ahhoz hogy ez a probleacutema tisztaacutezhatoacute legyen szuumlkseacuteges volt a missilia fogal-maacutenak valamint az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes taacutersadalmi kontextusaacutenak iacutegy kuumlloumlnoumlsen az uumlnnepi jaacuteteacutekoknak bizonyos fokuacute megismereacutese Minthogy a pandektisztika ezt a teacutenyaacutellaacutest mint traditio in incertam personamot kezeli ekkeacutent eacuterthető moacutedon szuumlkseacuteges a traditioacuteval oumlsszefuumlggő iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutenek legalaacutebb aacutettekintő vizsgaacutelata Abboacutel eredően hogy a szigoruacutean a iactus missiliumra vonatkozoacute forraacutesok koumlzuumll egy a tulajdon-derelictio teacutemakoumlreacutehez koumlthető iacutegy adoacutedik egy olyan felteveacutes hogy vajon nem tekintetteacutek-e a jogaacuteszok derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutenek ezt a teacutenyaacutellaacutest Megjegyzendő hogy ez a felveteacutes maacuter a XIX szaacutezadban megjelent egyes szerzőkneacutel amely teacuteny tovaacutebbi alapot ad a derelictio eacutes az occupatio azaz a dologelhagyaacutes eacutes a foglalaacutes keacuterdeacutesei-nek reacuteszletesebb vizsgaacutelataacutehoz kuumlloumlnoumls fi gyelemmel az animus derelinquendi (derelinquentis) vitatott eacutertelmezeacuteseacutere

Mint azt jeleztuumlk a kutataacutes kiinduloacutepontja a pandektista gyoumlkerű elgondo-laacutes a meghataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő birtokbaadaacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi szaacutendeacutekkal (traditio in incertam personam) Mindezzel oumlsszesseacutegeacuteben any-nyi a baj hogy a iactus missilium sehogy sem illeszthető bele egykoumlnnyen a pandektistaacutek egyeacutebkeacutent remekbe szabott gondolati rendszereacutebe iacutegy adoacutedik a keacutenyelmes megoldaacutes valamely kiveacutetelszabaacutely keacutepeacuteben Problematikus hogy a pandektistaacutek eleve nem vetetteacutek fel annak lehetőseacutegeacutet hogy az aacutetaluk logikai toumlkeacuteletesseacuteggel megalkotott rendszer nem illik maradeacutektalanul magaacutehoz a roacute-mai jogi gondolkodaacuteshoz Ez a gondolkodaacutes ugyanis sokkal inkaacutebb a valoacutesaacutegot helyezte a koumlzeacuteppontba nem pedig abboacutel indult ki aminek bdquolennie kellrdquo Ezen az alapon a missilia tulajdonaacutenak megszerzeacutese koumlreacuteben koumlrvonalazoacutedni laacutetszik egy a pandektistta felfogaacutesnaacutel oumlsszetettebb elkeacutepzeleacutes amely a derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacuten tuacutel a tovaacutebbi derelictio vagy akaacuter meacuteg egyeacuteb szerzeacutesmoacute-dok lehetőseacutegeacutevel is szaacutemol

Oumlsszegzeacutes136

A taacutersadalmi kontextus megismereacutese eacuterdekeacuteben főkeacutent auctor-forraacutesokhoz nyuacutelhatunk amelyek aacuteltalaacuteban veacuteve joacute neacutehaacuteny utalaacutest tartalmaznak olyan te-veacutekenyseacutegekre amelyek jogi szempontboacutel is a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- illetőleg ajaacutendeacutekszoacuteraacutest valoacutesiacutetjaacutek meg Az ilyen ajaacutendeacutekszoacuteraacutes azonban nem kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacuterkorban koumlvetett gyakorlat volt hanem aacutellandoacute jellemzője volt a koumlztaacutersa-saacuteg korabeli Roacutemaacutenak is amely teveacutekenyseacuteg sziacutentere jellemzően a ludi azaz a kuumlloumlnboumlző alkalmakkor tartott versenyek jaacuteteacutekok eacutes egyeacuteb laacutetvaacutenyossaacutegok vol-tak A bemutatott főkeacutent Suetoniustoacutel eacutes Tacitustoacutel szaacutermazoacute auctor-szoumlvegek joacutel mutatjaacutek hogy ezek a jaacuteteacutekok a roacutemaiak mindennapjainak markaacutens sze-replői voltak Az ilyen alkalmakkor veacutegzett ajaacutendeacutekosztaacutesok bemutataacutesaacuteval az oacutekori szerzők preciacutezebb csaacuteszaacuterok-aacutebraacutezolaacutesok keacutesziacuteteacuteseacutere toumlrekedtek az ereacute-nyes uralkodoacute jellemeacutet erősiacutető egy zuumllloumltt csaacuteszaacuter eseteacuteben pedig a leacuteha eacutes ke-gyetlen termeacuteszetet alaacutetaacutemasztoacute peacuteldaacutekkeacutent foghatoacutek fel A primeacuter szoumlvegek-kel egybevetve helyesnek laacutetszik az a szekunder irodalmi megaacutellapiacutetaacutes amely szerint mind a jaacuteteacutekok mind pedig az ajaacutendeacutekosztaacutesok elsősorban funkcionaacutelis szereppel biacutertak a csaacuteszaacuterok elsődlegesen kommunikaacutecioacutes eszkoumlzkeacutent tekintet-tek ezekre az esemeacutenyekre

Ami az ajaacutendeacutekosztaacutes taacutergyaacutet keacutepező missilia keacuterdeacuteseacutet illeti feltűnően reacutesz-letes ezeknek az ajaacutendeacutekoknak a felsorolaacutesa az auctor-forraacutesokban A vonatko-zoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia koumlreacutebe tartozhattak madarak eacutelelmiszercsoma-gok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacute-ra arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszol-gaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra lehetett bevaacuteltani de előfor-dult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute jegyek is szeacutetosztaacutes-ra keruumlltek mi toumlbb egy esetben a forraacutesok meacuteg kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hal-lal zoumlldseacutegekkel tele kosarakat is emliacutetenek Oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacutelva a raacutenk maradt szoumlvegeket laacutethatoacute hogy a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek elsősor-ban politikai motivaacutecioacuteja volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak ekkeacutent tehaacutet az ebben a vonatkozaacutesban eredetileg megfogal-mazott felteveacutes igazoltnak mondhatoacute Eme propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok magatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi

A neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes az auctor-forraacutesokon tuacutelmenő-en megjelenik a jogi forraacutesokban is ahol pedig olyan szoumlvegeket talaacutelunk olyan szoumlveget (pl Inst 2 1 46) amely consulokat eacutes praetorokat emliacutet azaz a koumlz-taacutersasaacuteg koraacuteban is bizonyosan bevett gyakorlat volt az uumlnnepi alkalmakkor toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes

Ami egyeacutebkeacutent a jogi forraacutesokat illeti a Digesta vonatkozoacute szoumlvegeiben maacutes locusokhoz keacutepest nehezebben azonosiacutethatoacute az az egyedi eset amelynek kap-csaacuten a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutek- eacutes peacutenzszoacuteraacutes emliacutettetik A szoumlvegekben ezek a teacutenyaacutellaacutesok jellemzően peacuteldakeacutent szerepelnek mintegy az elvi veacutelemeacuteny alaacute-

137Oumlsszegzeacutes

taacutemasztaacutesaacutet ceacutelozva A keacuterdeacutessel koumlzvetlenuumll foglalkozoacute Digesta-textusok kouml-zuumll kettő a traditioacutehoz egy pedig a derelictioacutehoz kapcsoloacutedik az emliacuteteacutes moacuted-ja per tangentem jellegű ami azt mutatja hogy probleacutema a klasszikusok gya-korlatias szemszoumlgeacuteből elenyeacutesző jelentőseacutegű volt A traditio eacutes a derelictio mint a szoumlvegek helye abboacutel a szempontboacutel relevaacutens hogy ebből megaacutellapiacutetha-toacute hogy maguk a klasszikus jogaacuteszok sem maradeacutektalanul egyseacutegesen koumlzeliacute-tettek a iactus missilium keacuterdeacuteseacutehez Ami a keacutet keacuterdeacuteskoumlr koumlzuumll az elsőt jelesuumll a traditioacutet illeti a tulajdon-traditio kapcsaacuten megaacutellapiacutetandoacute hogy a felek aka-rata a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteg-gel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy veacuteljuumlk hogy a Paulushoz koumlthe-tő szoumlveg (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) leacutenyege a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak vo-natkozaacutesaacuteban annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem ele-gendő hanem a teacutenyleges aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is A le-hetseacuteges traditioacutes jogciacutemek vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy ezek koumlzoumls vonaacutesa hogy mind olyan joguumlgyletek kell hogy legyenek ame-lyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar aacutetadni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog tulajdonosa Ennyiben te-haacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash az animus transferrendi et accipiendi dominii okaacuten a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam personamnak a toumlmegből baacuterkivel nem lehet uumlgyletet koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacuteg-bemennie Sokkal inkaacutebb annak vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel eldob bizonyos dolgokat ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulajdonaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek koumlzuumll pedig egyesek felsze-dik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutere hasonliacutet Ez az aacutelliacutetaacutes vezet a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutenek vizsgaacutelataacutehoz

A derelictio eacutes az occupatio teacutemakoumlreacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy ezek egy-maacutest kiegeacutesziacutető teacutenyaacutellaacutesok az elhagyott dolog tulajdonaacutet occupatioacuteval lehet megszerezni A occupatioacuteroacutel elmondhatoacute hogy egyfelől szuumlkseacuteges hozzaacute az el-hagyott dolog fi zikai birtokba veacutetele maacutesfelől pedig az hogy ez a birtokba veacute-tel tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenjen Ehhez kapcsoloacutedik a derelictio keacutet probleacutemaacuteja is az egyik a res mancipi derelictioacutejaacutenak esete mivel res mancipi felett csak mancipatioacuteval eacutes in iure cessioacuteval lehetett tulajdont szerezni iacutegy az occupatio ebben az esetben csak a dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet eredmeacute-nyezte a civiljogi tulajdon megszerzeacuteseacutere csak elbirtoklaacutes uacutejtaacuten keruumllhetett sor Hasonloacute esettel lehet talaacutelkozni a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben is azonban ezekben a szoumlvegekben a probleacutemaacutet maacuter nem az elhagyott dolog res mancipi vagy nec mancipi volta okozza hanem az a keacuterdeacutes hogy az elhagyaacutest a dolog tulajdonosa vagy csak annak birtokosa eszkoumlzoumllte Nyilvaacutenvaloacute ugyanis hogy az utoacutebbi esetben a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely legfeljebb csak elbirtoklaacutes

Oumlsszegzeacutes138

uacutetjaacuten szerezhet tulajdont A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben ok-szerű lehet az azonnali tulajdonszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egyaacuteltalaacuten nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtoklaacutes A forraacutesok azonban meacuteg enneacutel is tovaacutebb mennek aacutelliacutetva hogy amikor a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely vagy nem tud semmit a dolgot elhagyoacute szemeacutelyről vagy pedig teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak akkor nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra vagy legalaacutebbis nem pro derelicto ciacutemen keruumllhet sor erre Ezen szemben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben semmi sem zaacuterja ki a dolog koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute az Ulpianus- eacutes Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva

A keacuterdeacutes vizsgaacutelata kapcsaacuten nem hallgathatoacute el ugyanakkor hogy a derelictioacutes neacutezetnek van egy tovaacutebbi fogyateacutekossaacutega is meacuteghozzaacute kifejezetten a iactus missilium szempontjaacuteboacutel ez pedig koumltődhet a roacutemai ludi inteacutezmeacutenyeacute-hez is nem kizaacutert ugyanis hogy a magistratus neacutemelykor nem a sajaacutet peacutenzeacutet szoacuterta Maacuterpedig a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio olyan uacutejabb keacuterdeacutese-ket vet fel hogy mikeacutent alakul a birtok- eacutes tulajdoni helyzet a toumlmegben el-el-kapdosott peacutenzeacutermeacutek eacutes maacutes ajaacutendeacutektaacutergyak eseteacuteben A derelictio hipoteacuteziseacutet alaacutetaacutemasztoacute egyetlen Digesta-textus Pomponius egy veacutelemeacutenye (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) kapcsaacuten raacute kell mutatni hogy a szoumlveg indokolaacutesa esetlege-sen aggaacutelyokat kelthet a peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes eseteacuteben az elhagyoacute preferen-ciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacutenyulnak mi toumlbb az aves amissio koumlreacuteben az sem kizaacutert hogy az ezeket elendegő szemeacutely mindoumlssze azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek

Az eddigiek alapjaacuten a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa keveacutesbeacute tűnik traditio in incertam personamnak sokkal inkaacutebb peacutenz illetőleg egyeacuteb ajaacutendeacutektaacutergyak derelictioacutejaacutenak eacutes azt koumlvető occupatioacutejaacutenak Ezen tuacutelmenően azonban egy realista kiindulaacutesuacute gondolatkiacuteseacuterlet reacuteveacuten kimutathatoacute hogy a derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacuten tuacutel a iactus missilium koumlreacuteben felmeruumllhet hogy az elszoacutert ajaacutendeacutektaacutergyak res nulliusszaacute vaacutelnak illetve akaacuter az is hogy veacuteguumll visszakeruumll-nek az azt elszoacuteroacute magistratushoz vagy a csaacuteszaacuterhoz

SUMMARY

The aim of the scrutiny of iactus missilium was to examine in detail a practical though not utterly important case of the acquisition of property It is beyond doubt that this phenomenon doesnrsquot fi t the strict system of Pandectistic yet it cannot be debated that Roman jurists were bound to solve the actual case lying in front of them In order to understand the problem it was necessary to clarify the notion of missilia as well as to get to know the social context of iactus missilium with special attention to games contest and theatrical exhibitions As the Pandectist literature regards this subject as a traditio in incertam personam it is incontestably indispensable to explore the question of iusta causa traditionis as an issue related to traditio itself As a consequence of the fact that one of the sources related to iactus missilium can be found amongst fragments covering the topic of derelictio one may as well raise the question whether this topic could be regarded as the unifi cation of derelictio and occupatio It should be noted that this assumption fi rst appeared in the works of some 19th century authors which fact establishes the need for a closer look on the subjects of both derelictio and occupatio and especially to the debated interpretation of animus derelinquendi (derelinquentis)

As it was already hinted the starting point of this research was the idea rooted in the Pandectistic according to which this situation is about the transfer of property to anyone in the crowd (traditio in incertam personam) The problem with this idea is that iactus missilium fails to fi t the systematic approach elaborated by the Pandectists consequently the solution was to simply constitute an exception to the general rule Interestingly Pandectists did not even bother to suppose the existence of a discrepancy between their logically fl awless system and the actual Roman legal thinking This latter way of thinking was aiming to focus on reality instead of departing from what is supposed to happen From this aspect even such an approach can be formulated in the scope of which the acquisition of property over missilia is far more complex than that presupposed by the Pandectists This more complex approach also involves derelictio and occupatio and in addition further ways of acquiring property

In order to get to know the social context the best choice appeared to turn to the sources by certain Roman auctores or historians with other words mainly because these sources contain several instances with reference to such

Summary140

activities that from a legal point of view fall into the category of distributing money and other gifts to the populace It should likewise be noted however that such events of distributing presents to the people were not exclusive to the imperial era but such activities were rather common during the republican age as well where this activity took place during the Roman ludi that is games and contests or even theatrical events and exhibitions The analysis of the texts stemming mainly from Suetonius and Tacitus indicate clearly that these ludi were considered as quotidian events The reason for the historiansrsquo interest in detailed description of these events is to be able to nuance the portraits of certain emperors these examples strengthen the character of a virtuous ruler while underline the licentious and dissolute nature of a corrupted emperor Compared to primary sources the opinion of the secondary literature could be accepted according to which both ludi and the distribution of gifts mainly had a functional role the emperors used them for the most part as a means of communication

As for the issue of missilia as the object of the aforesaid distribution it is conspicuous that the primary sources enumerate all these gifts in detail According to the texts in question it can be stated that missilia contained birds aliments and tickets or bonds The latter could be exchanged to crops clothes golden and silver utensils gems and pearls paintings slaves or even to tamed or wild animals but sometimes boats houses or tracts of lands were also handed over via such tickets Moreover one source even mentions baskets full of bread meat fi sh and vegetables All things considered it is clear from the primary sources that the reason for the presence of the emperors during these events is purely of political nature as a consequence these occasions served as a means of propaganda thus the preliminary assumption could be deemed verifi ed The metaphor for the above said propaganda is the idea of ldquopanem et circensesrdquo which was a rhetorical τόπος used to describe the actions of the political elite and afterwards that of the emperors as well

The distribution of money and other gifts to the populace appears not only in the literary sources but also in legal texts ndash with this regards it should be underlined that some of these texts (cf eg Inst 2 1 46) mention consules and praetores as those who throw the forenamed gifts as a consequence it could be stated that such events also took place during festive occasions of the republican era

In addition as for these legal sources in the related loci of the Digest it is much harder to decipher the actual case behind the responsum in comparison with other texts covering a different topic It is common to all Digest-texts mentioning the distribution of gifts to the people that these cases prove to be examples maintaining and supporting a largely theoretical opinion There are three texts altogether that deal explicitly with this topic two of which are related

141Summary

to traditio while the third one is linked with derelictio What they have in common is the fact that this issue is always mentioned per tangentem which is again a clear indicator of the general disinterest of classical jurists towards this problem Traditio and derelictio as the topics in the scope of which iactus missilium is mentioned are all the more relevant as the placement of the texts allows to draw such a conclusion that even classical jurist were far from being unanimous regarding how to judge this issue Concerning the former topic that is traditio it should primarily be asserted that in the scope of the transfer of ownership via traditio the will of the parties the process of traditio and the existence of a iusta causa traditionis all bear of great importance The way we see it the essence of the Paulian text (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) with regards to the transfer of ownership is that the mere handover of an object is insuffi cient a iusta causa traditionis is also paramount As a result of the scrutiny of the possible causae traditionis it could be stated that these instances all have a common feature namely that all these should be such transactions in the scope of which the unity of the partiesrsquo wills is indispensable they have to agree on what they want to transfer to whom also on the fact that the transferee obtains ownership over the object As a consequence it could be concluded that due to the prerequisites of traditio and with special attention to the animus transferrendi et accipiendi dominii it seems highly unlikely that iactus missilium could be a traditio in incertam personam it is simply impossible to make a contract with an undefi ned person from the crowd the parties should be clearly specifi ed in the scope of any legally binding transaction Therefore we can safely assume that iactus missilium is more likely a derelictio when someone throws away certain objects claiming that they donrsquot want to keep it any further while other people around them pick up these objects (occupatio) From this point of view iactus missilium seems rather to be the unity of a derelictio and an occupatio This assumption leads to the detailed examination of the topic of derelictio in Roman law

As for the issue of derelictio and occupatio it could be stated that these are such statements of facts that are complementary the ownership over an abandoned object could be obtained by occupatio With regards to the occupatio it should be noted that the physical apprehension is indispensable with the intention of acquiring ownership over the object There are two practical issues related to this character of derelictio the fi rst one refers to the case of the derelictio of res mancipi as the ownership over res mancipi could exclusively be obtained via mancipatio and in iure cessio consequently occupatio in this case will only result in the acquisition of possession to obtain Quiritary ownership usucapio would be necessary There are similar cases in the responses of classical jurists though in these instances the central issue is not the fact whether the abandoned object is a res mancipi or nec mancipi but rather the fact that the abandonment

Summary142

was carried out by the owner of the object or a mere possessor It is obvious that in the latter case the one who fi nds the abandoned object only takes possession over it and the acquisition of ownership will only be brought about via usucapio In the scope of derelictio the necessity of usucapio emerges mainly because in case of res derelictae the acquisition of ownership is at least questionable as the possessor cannot be sure whether the object obtained is a res nullius derelictae therefore such insecurity could only be resolved via usucapio while in case of a simple res nullius the immediate acquisition of ownership reasonable since these objects are commonly considered as res nullius principally because of natural character In addition the primary sources go even further claiming that in such a case when the one who fi nds the object doesnrsquot know anything about the person who abandoned it or erroneously supposes the object to be abandoned (pro derelicto habita) then usucapio is impossible or at least not under the title pro derelicto On the contrary when someone acquires such an object that actually was pro derelicto habita in this case nothing can impede the imminent acquisition of ownership ndash this view is strongly supported by the responses of both Ulpianus and Paulus the latter starting from the hypothesis of a derelictio carried out by the original owner

There is one more issue that sticks strongly to the question of derelictio specifi cally related to iactus missilium This problem is closely linked with the Roman ludi it occurred sometimes that the magistratus wasnrsquot throwing his own money Still a derelictio carried out by a non-owner raises questions concerning the possession and the ownership over such gifts and money In connection with the sole text in the Digest that supports the hypothesis of derelictio a response by Pomponius (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) it should be pointed out that the reasoning of this text might provoke concerns with regards to the preferences of the one who throws money or gifts or releases birds Such preferences were rather aiming to persuade the crowd or in case of the aves amissio the person wanted simply to set the birds free

All things considered it could be stated that iactus missilium is highly unlikely to be traditio in incertam personam but rather it is the derelictio of money and other gifts followed by the occupatio of the aforesaid objects In addition by means of a Gedankenexperiment carried out on the basis of realistic philosophical approach it could be stated that beyond the unity of derelictio and occupatio in the scope of iactus missilium the further abandonment of the objects may also occur and consequently these can again be obtained by the magistratus or the emperor

REacuteSUMEacute

Quoique un thegraveme peu important lrsquoanalyse du sujet de iactus missilium a pour but de preacutesenter un cas pratique de lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute Ce pheacutenomegravene nrsquoentre pas dans le cadre du systegraveme formuleacute par la Pandectistique neacuteanmoins ce nrsquoest pas contestable que les juristes romains dussent trouver une solution au problegraveme actuel drsquoun client Afi n que ce sujet puisse ecirctre abordeacute il faut tout drsquoabord eacutelucider la notion de missilia ainsi que le contexte social de la distributions des dons et speacutecialement celui des jeux publiques Puisque la Pandectistique regarde ce sujet comme une traditio in incertam personam il est neacutecessaire drsquoexaminer la question de iusta causa traditionis qui est en rapport avec la traditio-mecircme Vu qursquoune des sources concernant le iactus missilium est lieacutee agrave la deacutereacuteliction de proprieacuteteacute la question srsquoimpose si les juristes romains pouvaient consideacuterer cette conception comme lrsquouniteacute de derelictio et occupatio Il faut souligner que cette ideacutee a deacutejagrave apparu chez les auteurs de XIXegraveme siegravecle crsquoest pour cela qursquoune analyse plus approfondie de la derelictio et lrsquooccupatio peut ecirctre bien soutenue faisant une attention speacuteciale agrave lrsquointerpreacutetation deacutebattue de lrsquoanimus derelinquendi (derelinquentis)

Le point de deacutepart de cette recherche eacutetait lrsquoideacutee originaire de la Pandectistique selon laquelle le iactus missilium nrsquoest rien drsquoautre qursquoun transfert de possession agrave une personne indeacutetermineacutee (traditio in incertam personam) avec lrsquointention de lui passer la proprieacuteteacute aussi Ce point de vue est drsquoautant plus probleacutematique que le iactus missilium ne peut ecirctre facilement inseacutereacute dans le cadre systeacutematique de la Pandectistique par conseacutequent il se donne une solution fort confortable selon laquelle ce sujet est bien consideacutereacute comme une exception Ce qui pose le plus grand problegraveme crsquoest que les Pandectistes ne pensaient jamais agrave une telle possibiliteacute que leur systegraveme logiquement parfait ne correspond point agrave la penseacutee juridique du droit romain Car cette derniegravere penseacutee concentre surtout agrave la reacutealiteacute agrave la veacuteriteacute plutocirct que de choisir comme point de deacutepart ce qui laquo doit ecirctre raquo ou laquo doit se passer raquo Sur ces fonds on pourrait mecircme affi rmer que dans le cadre de lrsquoacquisition de missilia une conception plus complexe que celle de la Pandectistique peut ecirctre eacutebaucheacutee Ici lrsquouniteacute drsquoune derelictio et drsquoune occupatio est une vraie alternative avec plusieurs autres possibiliteacutes concernant lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute

Reacutesumeacute144

Pour mieux connaicirctre le contexte social les historiens anciens peuvent ecirctre invoqueacutes En geacuteneacuteral on peut dire que ces sources contiennent bien des reacutefeacuterences et allusions agrave telles activiteacutes qui reacutealisent ndash aussi au sens juridique ndash la distribution de lrsquoargent et drsquoautres cadeaux Cette distribution des cadeaux nrsquoeacutetait pas seulement une pratique courante de lrsquoeacutepoque impeacuteriale mais crsquoeacutetait eacutegalement reacutependue dans la Reacutepublique Le terrain pour cette activiteacute eacutetait surtout les jeux romains (ludi) les diffeacuterents compeacutetitions et drsquoautres attractions Les textes preacutesenteacutes viennent pour la pluspart de Sueacuteton et Tacite et ils montrent parfaitement que ces jeux repreacutesentaient un rocircle marquant dans la vie quotidienne des citoyens romains Lors ces occasions la description des distributions des cadeaux servent agrave une repreacutesentation plus preacutecis des empereurs en renforccedilant le caractegravere drsquoun souverain vertueux et en supportant la nature cruelle et impitoyable drsquoun monarque deacutebaucheacute Apegraves la comparaison des textes primaires avec les avis dans la litteacuterature secondaire lrsquoaffi rmation semble ecirctre acceptable drsquoapregraves laquelle le rocircle de ces jeux eacutetait surtout fonctionnel pour les empereurs ces occasions eacutetaient un moyen communicatif

En ce qui concerne missilia comme lrsquoobjet de la distribution il est apparent que lrsquoeacutenumeacuteration des cadeaux est vraiment deacutetailleacutee chez les historiens Eu eacutegard aux textes relevants missilia peuvent comporter des oiseaux des provisions alimentaires et de divers tickets aussi qui pouvaient ecirctre laquo encaisseacutes raquo crsquoest-agrave-dire changeacutes au bleacute aux vecirctements agrave lrsquoor ou aux argenteries aux pierres preacutecieuses aux perles peintures esclaves et agrave diffeacuterents animaux Cela pouvait eacutegalement arriver que des batteaux des immeubles ou bien des terrains-mecircme eacutetaient distribueacutes Une source mentionne encore la distribution des corbeilles pleines de pain viande poisson ou leacutegumes Tout bien consideacutereacute on pourrait deacuteclarer que la preacutesence des empereur avait des motivations politiques donc ces ceacuteleacutebrations avaient pour but de servir comme une sorte de propagande La meacutetaphore de ladite propagande est lrsquoideacutee de laquo panem et circenses raquo le fameux τόπος rheacutetorique caracteacuterisant le comportement de lrsquoeacutelite politique et plus tard lrsquoattitude des empereurs

Agrave cocircteacute des sources des historiens la distribution de lrsquoargent et des cadeaux apparaicirct aussi dans les textes juridiques ougrave lrsquoon trouve des textes (cf e g Inst 2 1 46) mentionnant des consuls et des preacuteteurs par conseacutequent cette activiteacute eacutetait une pratique commune dans lrsquoeacutepoque reacutepublicaine

En ce qui concerne des autres textes juridiques les cas concrets par rapport auxquels la distribution des cadeaux sont mentionneacutes sont plus diffi cile agrave retrouver dans les eacutecrits des juristes classiques dans le Digeste surtout en comparaison avec certaines autres problegravemes juridique dans la compilation de Justinien Le iactus missilium apparaicirct dans la plupart des cas comme une exemple pour soutenir lrsquoargumentation du juriste Parmi les textes dans le Digeste immeacutediatement relatifs agrave notre sujet deux sont lieacutes agrave la traditio alors qursquoil y en a un qui est en

145Reacutesumeacute

rapport avec la derelictio Ce problegraveme est toujours mentionneacute per tangentem ce qui montre le meilleur que ce sujet nrsquoavait aucune importance particuliegravere du point de vue pratique des juristes classique Traditio et derelictio comme les places des textes sont relevants du point de vue de la manque drsquounanimiteacute des juristes classiques concernant le sujet du iactus missilium Quant agrave la question de la traditio de la proprieacuteteacute il faut constater agrave titre preacuteliminaire que dans ce cadre la volonteacute des parties le fait de la traditio et lrsquoexistence de la iusta causa traditionis sont tous primordiales On peut admettre que lrsquoessentiel du texte par Paul (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) est que le transfert physique de la chose nrsquoest pas suffi sant pour le transfert de la proprieacuteteacute encore faut-il que lrsquoon le fasse avec une iusta causa Toutes ces transactions doivent ecirctre translatives dans le cadre desquelles lrsquouniteacute des volonteacutes des parties est indispensable les parties doivent ecirctre drsquoaccord sur les sujets et lrsquoobjet de la transaction de plus ils doivent ecirctre eacutegalement drsquoaccord sur le transfert de la proprieacuteteacute Crsquoest pour cette raison que ndash selon notre avis ndash le iactus missilium nrsquoest pas de tout semblable agrave une traditio in incertam personam surtout agrave cause de lrsquoanimus transferrendi et accipiendi dominii on ne peut pas neacutegocier une transaction avec nrsquoimporte qui de la foule une telle transaction doit ecirctre deacuterouler entre certaines parties Par conseacutequent lors du iactus missilium on voit plutocirct une derelictio crsquoest-agrave-dire lrsquoabandon drsquoune chose preacutecieuse en deacuteclarant qursquoil ne veut plus le tenir dans son pouvoir alors que quelques-uns de la foule autour de lui prennent possession sur la chose abandonneacutee Donc le iactus missilium est ressemblant agrave une derelictio et une occupatio ensemble Cette constatation a provoqueacute lrsquoanalyse du sujet de la derelictio

Pour ce qui est du sujet de la derelictio et lrsquooccupatio on peut eacutetablir que ces deux institution sont compleacutementaires la proprieacuteteacute de la chose abandonneacutee peut ecirctre acquise par lrsquooccupatio En ce qui concerne lrsquooccupatio on peut noter que drsquoun cocircteacute lrsquoappreacutehension physique de la chose abandonneacutee est neacutecessaire drsquoun autre cocircteacute aussi faut-il que cela soit effectueacute avec lrsquointention drsquoacqueacuterir la proprieacuteteacute Crsquoest la condition agrave laquelle les deux problegravemes de la derelictio sont rattacheacutes lrsquoun est le cas de la derelictio des res mancipi car la proprieacuteteacute des res mancipi ne pouvait ecirctre acquise que par mancipatio et in iure cessio donc lrsquooccupatio ne reacutesultait que dans lrsquoacquisition de la possession pour la proprieacuteteacute Quiritaire on avait besoin de lrsquousucapion Un cas similaire se preacutesente dans les avis des juristes classiques pourtant dans ces cas le problegraveme eacutetait poseacute par le fait si lrsquoabandon de la chose eacutetait reacutealiseacute par le proprieacutetaire ou par quelqursquoun drsquoautre donc la contraposition des res mancipi et nec mancipi ne suscitait plus de question Il est apparent que le cas ougrave lrsquoabandon eacutetait effectueacute par un non-proprieacutetaire lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute peut seulement accompli par lrsquousucapion Dans le cadre de la derelictio la neacutecessiteacute de lrsquousucapion peut se preacutesenter parce que contrairement au cas de res nullius ougrave lrsquoacquisition

Reacutesumeacute146

immeacutediate de la proprieacuteteacute est raisonnable car ces choses sont normalement consideacutereacutees comme abandonneacutees lors de la derelictio lrsquoabandon de la proprieacuteteacute des res derelictae nrsquoest pas du tout eacutevident autrement dit on ne peut pas deacuteterminer si dans le cas eacutecheacuteant la chose est res nullius derelictae ou non crsquoest pour cela lrsquoincertitude concernant lrsquoexistence ou lrsquoabsence de la proprieacuteteacute pourrait exclusivement deacutecider par lrsquousucapion Dans les sources classique il se trouvent des textes dans lesquels la possibiliteacute de lrsquousucapion est exclue si la personne qui trouve la chose abandonneacutee est ignorante concernant celui qui a abandonneacute la chose ou il tombe dans lrsquoerreur de regarder la chose comme pro derelicto habita Contrairement agrave ce cas si lrsquoon acquiert une chose qui eacutetait vraiment pro derelicto habita donc il nrsquoy a rien agrave empecirccher lrsquoacquisition directe de la chose Ce point de vue est soutenu par des responsa certains juristes ndash comme par exemple Ulpien et Paul le dernier partant du fait drsquoune derelictio effectueacutee par le proprieacutetaire

Par rapport agrave ces questions on ne peut passer sou silence le fait que lrsquoideacutee de derelictio dans le cadre du iactus missilium possegravede une veacuteritable deacutefi cience ce problegraveme est lieacute agrave lrsquoinstitution des ludi donc aux jeux romains Car on ne peut pas exclure que le magistrat nrsquoa pas jeteacute son propre argent Or la derelictio effectueacutee par un non-proprieacutetaire suscite des question relatives agrave la situation de la possession et de la proprieacuteteacute des piegraveces et des cadeaux jeteacutes Relativement au seule texte dans le Digeste qui soutient lrsquohypothegravese de la derelictio un avis par Pomponius (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) il faut souligner que la justifi cation donneacutee par le juriste peut susciter des inquieacutetudes dans le cas de la distribution de lrsquoargent et des cadeaux les preacutefeacuterences de celui qui jette ces objets tendent agrave convaincre la foule ou bien par rapport agrave lrsquoaves amissio celui qui les relacircche veut les libeacuterer

En vertu de tout ce qui preacutecegravede il est peu problable que le iactus missilium soit une traditio in incertam personam ce qui semble ecirctre plus plausible crsquoest que crsquoeacutetait surtout la derelictio de lrsquoargent et des cadeaux suivie par occupatio desdits objets En plus gracircce agrave une expeacuterience de penseacutee reacutealiste on peut deacutemontrer que dans le cadre du iactus missilium drsquoautres modes drsquoacquisition de la proprieacuteteacute peuvent survenir au-delagrave de lrsquouniteacute drsquoune derelictio et une occupatio

A JEGYZETEKBEN HASZNAacuteLT SZAKIRODALMI HIVATKOZAacuteSOK ROumlVIDIacuteTEacuteSEINEK JEGYZEacuteKE

ADAMIK (2009) ADAMIK TAMAacuteS Roacutemai irodalom A kezdetektől a Nyugatroacutemai Birodalom bu-

kaacutesaacuteig Pozsony Kalligram 2009

VON ALBRECHT I (2003)Michael VON ALBRECHT A roacutemai irodalom toumlrteacutenete I [ford TAR Ibolya]

Budapest Balassi Kiadoacute 2003

VON ALBRECHT II (2003) Michael VON ALBRECHT A roacutemai irodalom toumlrteacutenete II [ford TAR Ibolya]

Budapest Balassi Kiadoacute 2003

ANKUM (1986) Hans ANKUM Pomp D 41 7 5pr Die occupatio einer res mancipi derelicta

und der Ausdruck in bonis alicuius esse in den klassischen roumlmischen Rechtsquellen Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CIII (1986) 248ndash274

ANKUMndashVAN GESSEL-DE ROOndashPOOL (1990) Hans ANKUM ndash Marjolijn VAN GESSEL-DE ROO ndash Eric POOL Die verschiedenen

Bedeutungen des Ausdrucks in bonis esse in bonis haberei m klassischen roumlmischen Recht III Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CVII (1990) 155ndash215

APATHY (1979)Peter APATHY Procurator und solutio Zeitschrift der Savigny-Stiftung

Romanistische Abteilung XCVI (1979) 65ndash88

BACKHAUS (1983) Ralph BACKHAUS In maiore minus inest Eine justinianische bdquoregula iurisrdquo in

den klassischen Rechtsquellen ndash Herkunft Anwendungsbereich und Funktion Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung C (1983) 136ndash184

Irodalomjegyzeacutek148

BARTON (1966) J L BARTON Causa promissionis again Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis

XXXIV (1966) 41ndash73

BEHRENDS (1995) Okko BEHRENDS Die Spezifi kationslehre ihre Gegner und die media sententia

in der Geschichte der roumlmischen Jurisprudenz Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CXII (1995) 212

BENEDEK (1959) BENEDEK Ferenc A iusta causa traditionis a roacutemai jogban [Studia Iuridica

Auctoritate Universitatis Peacutecs Publicata 8] Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1959

BENEDEK (1982) BENEDEK Ferenc Iacutegy szoacutertaacutek a peacutenzt Roacutemaacuteban Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 91982

698ndash706

BENEDEK (1983)BENEDEK Ferenc Derelictio occupatio usucapio In Jogtoumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok

V Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1983 7ndash31

BENEDEK (1984) BENEDEK Ferenc Iactus missilium In Sodalitas Scritti in onore di Antonio

Guarino V Napoli Editore Jovene 1984 2109ndash2129

BENEDEK (1988)BENEDEK Ferenc Roacutemai jog IV ndash Dologi jog Peacutecs JPTE AacuteJK 1988

BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS (2013)BENEDEK Ferenc ndash POacuteKECZ KOVAacuteCS Attila Roacutemai magaacutenjog BudapestndashPeacutecs

Dialoacuteg Campus Kiadoacute 2013

BERGER (1914) Adolf BERGER Iactus2 In Wilhelm KROLL (Hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 545ndash555

BERGER (1922) Adolf BERGER In tema di derelizione Osservazioni critico-esegetiche BIDR

32 (1922) 131ndash190

149Irodalomjegyzeacutek

BERGER (20108) Adolf BERGER Encyclopedic Dictionary of Roman Law New Jersey Clark

20108

BERNSTEIN (1998) Frank BERNSTEIN Ludi Publici Untersuchungen zur Entstehung und

Entwicklung der oumlffentlichen Spiele im republikanischen Rom [Historia Einzelschriften 119] Stuttgart Franz Steiner Verlag 1998

BESSENYŐ (1996)Andreas BESSENYŐ Zum Problem des Ersitzungstitels pro derelicto In

Tanulmaacutenyok Benedek Ferenc tiszteleteacutere [Studia Iuridica 123] Peacutecs Jannus Pannonius Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 1996 52ndash64

BESSENYŐ (20104) BESSENYŐ Andraacutes Roacutemai magaacutenjog A roacutemai magaacutenjog az euroacutepai jogi gondol-

kodaacutes toumlrteacuteneteacuteben BudapestndashPeacutecs Dialoacuteg Campus Kiadoacute 20104

BLANK (1980)Helmut BLANK Altes im Neuen Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische

Abteilung XCVII (1980) 1ndash9

BONFANTE (1918)Pietro BONFANTE Scritti giuridici varii II Proprietagrave e servitugrave Torino 1918

BONFANTE (1966)Pietro BONFANTE Corso di diritto romano La proprietagrave II1 Opere complete di

Pietro Bonfante IV Milano Giuffregrave 1966

BONFANTE (1968)Pietro BONFANTE Corso di diritto romano La proprietagrave II2 Opere complete di

Pietro Bonfante IV Milano Giuffregrave 1968

CASTRO SAENZ (2000) Alfonso CASTRO SAENZ Notas sobre un paralelismo en la creacioacuten pretoria del

derecho bonorum possessio e in bonis habere Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVII (2000) 193-220

Irodalomjegyzeacutek150

CHLAMTACZ (1897) Marcell CHLAMTACZ Die rechtliche Natur der Uumlbereignungsart durch Tradition

im roumlmischen Recht Leipzig 1897

DELI (2009) DELI Gergely A generaacutelis klauzulaacutek dogmatikai toumlrteacuteneti eacutes oumlsszehasonliacutetoacute

elemzeacutese kuumlloumlnoumls tekintettel a joacuteerkoumllcsbe uumltkoumlző szerződeacutesek tilalmaacutera Doktori eacutertekezeacutes Budapest PPKE JAacuteK 2009

DERBURG (1894) Heinrich DERBURG Pandekten I Berlin 1894

DIOacuteSDI (1970) DIOacuteSDI Gyoumlrgy Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1970

DODGE (1999) Hazel DODGE Amusing the Masses Buildings for Entertainment and Leisure in

the Roman World In D S POTTER ndash D J MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 205ndash255

ERNOUTndashMEILLET (19513) Alfred ERNOUT ndash Antoine MEILLET Dictionnaire eacutetimologique de la langue

latine Histoire des mots Paris 19513

EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) Robin EVAN-JONES ndash Geoffrey D MACCORMACK Iusta causa traditionis In Peter

BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 99ndash109

EXNER (1867) Adolf EXNER Die Lehre vom Rechtserwerb durch Tradition nach

oumlsterreichischem und gemeinem Recht Wien 1867

FERRINI (19083) Contardo FERRINI Manuale di Pandette Milano 19083

151Irodalomjegyzeacutek

FINAacuteLY (1884) FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin-Taacutersulat 1884

FLUME (1990) Werner FLUME Rechtsakt und Rechtsverhaumlltnis Roumlmische Jurisprudenz und

modernrechtliches Denken PaderbornndashMuumlnchenndashWienndashZuumlrich Verlag Ferdinand Schoumlningh 1990

FOumlLDI (1997) FOumlLDI Andraacutes Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek a roacutemai jogban Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1997

FOumlLDI (2001) FOumlLDI Andraacutes A joacutehiszeműseacuteg eacutes a tisztesseacuteg elve Inteacutezmeacutenytoumlrteacuteneti vaacutez-

lat a roacutemai jogtoacutel napjainkig [Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis Fasc IX] Budapest 2001

FOumlLDI ndash HAMZA (201015) FOumlLDI Andraacutes ndash HAMZA Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest

Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 201015

FREYBURGER (1999) Geacuterard FREYBURGER Ludi In Hubert CANCIK ndash Helmut SCHNEIDER (Hrsg)

Der neue Pauly Enzyklopaumldie der Antike Altertum Band 7 StuttgartndashWeimar Verlag J B Metzler 1999

FUCHS (1952) Johannes GEORG FUCHS Iusta causa traditionis in der Romanistischen

Wissenschaft Basel Helbing amp Lichtenhahn 1952 GEDEON (2005) GEDEON Magdolna Az antik Roacutema bdquosportjogardquo Miskolc Novotni Alapiacutetvaacuteny a

Magaacutenjog Fejleszteacuteseacuteeacutert 2005

GORDON (1989) William M GORDON The Importance of the Iusta Causa of Traditio In Peter

BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 123ndash137

Irodalomjegyzeacutek152

GROOT (2008) Heleen GROOT Zur Bedeutung der oumlffentlichen Spiele bei Tacitus Sueton und

Cassius Dio Muumlnster LIT Verlag 2008

GUARINO (1992) Antonio GUARINO Diritto privato romano Napoli Editore Jovene 1992

HARMON (1988) David P HARMON The Religious Signifi cance of Games in the Roman Age In

Wendy J RASCHKE (ed) Archaeology of the Olympics and other Festivals in Antiquity Univ of Wisconsin 1988 236ndash255

HAUSMANNINGER (1986) Herbert HAUSMANINGER Subtilitas iuris In Hans-PETER BENOumlHR ndash Karl HACKL ndash

Rolf KNUumlTEL ndash Andreas WACKE (Hrsg) Iuris professio Festgabe fuumlr Max Kaser WienndashKoumllnndashGraz Verlag Boumlhlau 1986

HECK (1967) Eberhard HECK Occupatio Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische

Abteilung LXXXIV (1967) 355ndash357

HEUMANNndashSECKEL (1926) Hermann Gottlieb HEUMANN ndash Emil SECKEL Handlexikon zu den Quellen des

roumlmischen Rechts Jena Verlag Gustav von Fischer 1926

HONSELL (1973) Heinrich HONSELL David Pugsley The Roman Law of Property and Obligations

ndash An historical introduction to some of the main institutions Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung XC (1973) 538ndash539

HONSELL (20107) Heinrich HONSELL Roumlmisches Recht BerlinndashHeidelberg Springer Verlag 20107

JAHR (1963) Guumlnther JAHR Zur iusta causa traditionis Zeitschrift der Savigny-Stiftung

Romanistische Abteilung LXXX (1963) 141ndash174

JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874)Paul JOumlRS ndash Wolfgang KUNKEL ndash Leopold WENGER ndash Heinrich HONSELL ndash Theo

MAYER-MALY ndash Walter SELB Roumlmisches Recht Springer Verlag 19874

153Irodalomjegyzeacutek

KASER (1988) Max KASER Altroumlmisches Eigentum und bdquousucapiordquo Zeitschrift der Savigny-

Stiftung Romanistische Abteilung CV (1988) 122ndash164 132

KASER (1961) Max KASER Das Geld im roumlmischen Sachenrecht Tijdschrift voor

Rechtsgeschiedensis XXIX (1961) 169ndash229

KASER (19712)Max KASER Das roumlmische Privatrecht I Handbuch der Altertumswissenschaft

X 3 3 1ndash2 Muumlnchen C H Beckrsquosche Verlagsbuchhandlung 19712

KASER (1979) Max KASER Studien zum roumlmischen Pfandrecht II Actio pigneraticia und actio

fi duciae (Zweiter Teil sectsect VIIndashVIII) Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis XLVII (1979) 319ndash345

KASER (1988) Max KASER Altroumlmisches Eigentum und bdquousucapioldquo ZSS RA CV (1988) 122ndash

164

KRUumlGER (1858) Paul KRUumlGER Geschichte der Quellen und Literatur des roumlmischen Rechts

Leipzig 1858

KRUumlGER (1934) Hugo KRUumlGER Derelictio und usucapio Mnemosyne Pappulias Athen 1934

155ndash189

KUNTZE (1857) Johannes Emil KUNTZE Die Lehre von Inhaberpapieren Leipzig 1857

KUumlBLER (1914)Bernhard KUumlBLER Rechtsschulen In Wilhelm KROLL ndash Kurt WITTE (hrsg)

Pauls Real-enzyklopaumldie der classischen Altertumswissenschaft Zweiter Reihe erster Halbband Ra ndash Ryton Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914

LENEL (19273) Otto LENEL Das Edictum Perpetuum Ein Versuch zu seiner Wiederherstellung

Leipzig 19273

Irodalomjegyzeacutek154

LEONHARD (1899) Rudolf LEONHARD Causa In Georg WISSOWA (hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Dritter Band sechster Halbband Barbarus ndash Claudius Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1899 1809ndash1811

LIDDELLndashSCOTT (1940) Henry George LIDDELL ndash Robert SCOTT A Greek-English Lexicon Oxford

Clarendon Press 1940

LIEBS (1976) Detlef LIEBS Rechtsschule und Rechtsunterricht im Prinzipat In Aufstieg und

Niedergang der roumlmischen Welt II 15 BerlinndashNew York 1976 197ndash286

LO ZINGARELLI (2005) Nicola LO ZINGARELLI Vocabolario della lingua Italiana Bologna Zanichelli

2005

MARTON (19435) MARTON Geacuteza A roacutemai magaacutenjog elemeinek tankoumlnyve Debrecen 19435

MAYER-MALY (19992) Theo MAYER-MALY Roumlmisches Recht WienndashNew York Springer Verlag 19992

MEINHART (1988) Anton MEINHART Dogmengeschichtliches und Dogmatisches zum

Eigentumsvorbehalt Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CV (1988) 729ndash736

MEYER-COLLINGS (1932) Joachim Johannes MEYER-COLLINGS Derelictio ndash Die Dereliktion im roumlmischen

Recht bis zum Corpus Juris Civilis Kallmuumlnz 1932

MICRO (2002) Le Robert MICRO Dictionnaire de la Langue Franccedilaise VUEF 2002

MIQUEL (1963) Juan MIQUEL Mechanische Fehler in der Uumlberlieferung der Digesten Zeitschrift

der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung LXXX (1963) 233ndash287

155Irodalomjegyzeacutek

MOMMSEN (1879) Theodor MOMMSEN Die ludi magni und Romani Roumlmische Forschungen II

Berlin 1879

NADJO (1989) Leacuteon NADJO Lrsquoargent et les affaires agrave Rome des origines au IIe siegravecle avant J-C

LouvainndashParis Peeters 1989

Oxford Latin Dictionary (1968) Oxford Latin Dictionary Oxford Clarendon Press 1968

PERNICE (1884) Alfred PERNICE Parerga II Beziehungen des oumlffentlichen roumlmischen Rechtes

zum Privatrechte Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung V (1884) 1ndash135

PETZ (1902ndash1904) PETZ Vilmos (szerk) Oacutekori lexikon Budapest Franklin Taacutersulat 1902ndash1904

PHILIPP (1914) Hans PHILIPP Iactus1 In Wilhelm KROLL (hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 545

POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) POacuteKECZ KOVAacuteCS Attila Les problegravemes du lsquoiactusrsquo et de la lsquocontributiorsquo dans la

pratique de la lex Rhodia In Orsolya Maacuterta PEacuteTER ndash Beacutela SZABOacute (Hrsg) A bonis bona dicere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Biacutebor Verlag 1998 177ndash188

POacuteLAY (1988) POacuteLAY Elemeacuter A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedja Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1988

POTTER (1999) David S POTTER Entertainers in the Roman Empire In D S POTTER ndash D J

MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 256ndash326

Irodalomjegyzeacutek156

PRINGSHEIM (1916) Fritz PRINGSHEIM Der Kauf mit fremdem Geld Studien uumlber die Bedeutung der

Preiszahlung fuumlr den Eigentumserwerb nach griechisem und roumlmischem Recht Leipzig Veit 1916

PUCHTA (1862) Georg Friedrich PUCHTA Vorlesungen uumlber das heutige roumlmische Recht I

Leipzig 1862

PUCHTA (18666)Georg Friedrich PUCHTA Cursus der Institutionen Band 2 Leipzig Verlag von

Breitkopf und Haumlrtel 18666

PUCHTA (186610)Georg Friedrich PUCHTA Pandekten Leipzig Verlag von Johann Ambrosius

Barth 186610

ROMANO (2002) Silvio ROMANO Studi sulla derelizione nel diritto romano Rivista di Diritto

Romano II 2002 119ndash121

ROUGEacute (1966)Jean ROUGEacute Recherches sur lrsquoorganisation du commerce maritime en

Meacutediteraneacutee sous lrsquoEmpire Romain Paris 1966

RUumlFNER (2000) Thomas RUumlFNER Vertretbare Sachen Die Geschichte der res quae pondere

numero mensura constant Berlin Duncker und Humblot 2000

SANFILIPPO (200210) Cesare SANFILIPPO Istituzioni di diritto romano Rubbettino Editore 200210

SAVIGNY (1840) Friedrich Carl VON SAVIGNY System des heutigen roumlmischen Rechts Band 3

Berlin 1840

SCHANBACHER (1992) Dietmar SCHANBACHER Zur Bedeutung der Leistungszweckbestimmung bei

der Uumlbereignung durch traditio und beim Lesitungsversprechen durch stipulatio Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis LX (1992) 1ndash27

157Irodalomjegyzeacutek

SCHERMAIER (1992) Martin Josef SCHERMAIER Materia Beitraumlge zur Frage der Naturphilosophie im

klassischen roumlmischen Recht KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1992

VON SCHEURL (1853) Adolf VON SCHEURL Beitraumlge zur Bearbeitung des roumlmischen Rechts Band I

Erlangen 1853

SCHNEIDER (1914) Karl SCHNEIDER Iactus3 In Wilhelm KROLL (Hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 555

SCHULZ (1951) Fritz SCHULZ Classical Roman Law Oxford 1951

SMITH (18702) William SMITH (ed) Dictionary of Greek and Roman Antiquities Boston 18702

SOKOLOWSKI (1902) Paul SOKOLOWSKI Die Philosophie im Privatrecht Bd I Sachbegriff und Koumlrper

in der klassischen Jurisprudenz und der modernen Gesetzgebung Halle 1902

VON STINTZING (1852) Johann August Roderich VON STINTZING Das Wesen von bona fi des und titulus

in der roumlmischen Usucapionslehre Historisch-dogmatischer Versuch Heidelberg 1852

TALAMANCA (1977) Mario TALAMANCA Lo schema rsquogenus ndash speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi

romani In La fi losofi a greca e il diritto romano (Roma 14ndash17 aprile 1973) Tomo II Roma Accademia Nazionale dei Lincei 1977

TALAMANCA (1990) Mario TALAMANCA Istituzioni di Diritto Romano Milano 1990

TONER (1995) J P TONER Leisure and Ancient Rome Oxford Blackwell Publishers 1995

Irodalomjegyzeacutek158

VACCA (1983) Letizia VACCA Osservazioni in tema di iusta causa e bona fi des in relazione allrsquo

usucapio pro derelicto In Studi in onore di Cesare Sanfi lippo IV Milano Giuffregrave Editore 1983 773ndash799

VACCA (1984) Letizia VACCA Derelictio e acquisto delle res pro derelicto habitae Milano

1984

VAN VLIET (2003)L P W VAN VLIET Iusta Causa Traditionis and its History in European Private

Law European Review of Private Law 20033 342ndash378

VOCI (1952) Pasquale VOCI Modi di acquisto della proprietagrave Corso di Diritto Romano

Milano Giuffreacute Editore 1952

VAN WARMELO (1982) Paul VAN WARMELO Justa causa traditionis In Studi in onore di Cesare

Sanfi lippo I Milano Giuffregrave Editore 1982 615ndash653

WAGNER (1997) Herbert WAGNER Die lex Rhodia de iactu Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute XLIV (1997) 357ndash380

WALDEndashHOFMANN (19563) Alois WALDE ndash Johann Baptist HOFMANN Lateinisches etymologisches

Woumlrterbuch BernndashMuumlnchen 19563

WESEL (1968) Uwe WESEL Zur dinglichen Wirkung der Ruumlcktrittvorbehalte des roumlmischen

Kaufs ZSS RA LXXXV (1968) 94ndash112

WINDSCHEID (19008) Bernhard WINDSCHEID Lehrbuch des Pandektenrechts I Frankfurt am Main

19008

WUBBE (1963) Feacutelix WUBBE Pomp D 41 7 5 pr et lrsquousucapio pro derelicto In Meacutelanges

Philippe Meylan Recueil de travaux publieacutes par la Faculteacute de droit Vol I Lausanne 1963 435ndash449

159Irodalomjegyzeacutek

ZLINSZKY (1996) ZLINSZKY Jaacutenos Roacutemai buumlntetőjog Budapest 1996

ZLINSZKY (2006) ZLINSZKY Jaacutenos Evictio missilium Iustum Aequum Salutare II 20061ndash2

99ndash102

QUI MISSILIA IACTANT IN VULGUSbull

A neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes a roacutemai jogban

ERDŐDY JAacuteNOS

PAacuteZMAacuteNY PRESSBudapest 2014

LektorEl Beheiri Nadja

copySzerző 2014copy PPKE JAacuteK 2014

ISSN 2064-1907ISBN 978-963-308-215-7

Kiadja a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Kara1088 Budapest Szentkiraacutelyi u 28ndash30 wwwjakppkehu

Felelős kiadoacute Dr Varga Zs Andraacutes deacutekaacuten

Nyomdai előkeacutesziacuteteacutes Szakalineacute Szeder Andrea

Nyomaacutes Komaacuteromi Nyomda eacutes Kiadoacute Kftwwwkomarominyomdahu

TARTALOM

Előszoacute 7

I Bevezető gondolatok1 Aacuteltalaacutenos megjegyzeacutesek 112 Missilia szoacuteraacutesaacutenak peacuteldaacuteja az irodalmi forraacutesokban 123 Ludi mint a missilia szoacuteraacutesaacutenak sziacutentere 174 Az auctor-forraacutesok eacuterteacutekeleacutese 225 A bdquopanem et circensesrdquo-elv mint retorikai τόπος 236 A iactus missilium a jogi forraacutesokban 277 Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash aacutettekinteacutes 33

II A kifejezeacutesek eredete a iactus eacutes a missilia jelenteacutese a forraacutesokban1 A iactus a forraacutesokban 352 A missilia jelenteacuteskoumlre 37

21 Excursus nummi eacutes aes mint a iactus missilium tovaacutebbi taacutergyai 38

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban1 Az occupatio fogalma 482 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban 50

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete1 A lsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben 632 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra

vonatkozoacute egyes szoumlvegek alapjaacuten) 653 Excursus a tengerbe hajiacutetott aacuterukroacutel 75

3 1 Fogalmi elemek 7632 A naufragium 8233 A maacutesodlagos irodalom 85

4 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai 905 A derelictio speciaacutelis esetei 94

Tartalom6

V A traditio eacutes a iusta causa traditionis keacuterdeacutese1 A traditio aacuteltalaacuteban 1002 A iusta causa traditionis keacuterdeacuteskoumlre 1023 Koumlvetkezteteacutesek a iusta causa traditionis

eacutes a iactus missilium kapcsolataacuteroacutel 110

VI A iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata 1132 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek 116

21 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja 11622 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben 11823 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei 119

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese 1203 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes 1203 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege 121

4 A iactus missilium irodalma 1225 Sajaacutet koncepcioacute 130

Oumlsszegzeacutes 135

Summary139

Reacutesumeacute 143

A jegyzetekben hasznaacutelt szakirodalmi hivatkozaacutesok roumlvidiacuteteacuteseinek jegyzeacuteke 147

ELŐSZOacute

Jelen kismonograacutefi a a 2012-ben megveacutedett doktori eacutertekezeacutesem utolsoacute fejeze-teacutenek aacutetdolgozott eacutes kibőviacutetett vaacuteltozata A doktori eacutertekezeacutes amely a bdquoRadix omnium malorum ndash A peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viselte a iactus missilium teacutemakoumlreacutet főkeacutent eacutes elsősorban a peacutenz oldalaacute-roacutel igyekezett feldolgozni abban a kontextusban a fő keacuterdeacutes az volt hogy jogi szempontboacutel mit tekintuumlnk peacutenznek eacutes hogyan megy veacutegbe a peacutenz tulajdonaacute-nak megszerzeacutese Az eme keacuterdeacutesekre adott vaacutelaszokat mintegy alaacutetaacutemasztandoacute keruumllt sor akkor a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutera Aacutem ez a teacutemakoumlr ndash mint azt a szekundeacuter irodalom is joacutel mutatja ndash alkalmas az oumlnaacutelloacute vizsgaacutelatra joacutellehet a kor jogaacuteszai szaacutemaacutera nem tartozott a legeacuterdekesebb keacuterdeacutesek koumlzeacute az utoacutekor szaacutemaacutera meacutegis kellőkeacuteppen rejteacutelyesnek tetszhet leginkaacutebb azeacutert mert keveacutesseacute illeszkedik a hagyomaacutenyosnak mondott dogmatikai keretbe

A kutataacutes haacutettereacuteről elmondhatoacute hogy amikor az 1997ndash1998 taneacutevben roacute-mai jogot hallgattam Zlinszky Jaacutenos professzor előadaacutesaacuteban sok maacutes mellett kuumlloumlnoumls eacuterdeklődeacutessel toumlltoumltt el a tulajdon eacutes birtok fogalmainak elvaacutelasztaacute-sa a roacutemai tulajdon kezdeteire vonatkozoacute eszmefuttataacutesok valamint a familia pecuniaque fogalom eacutertelmezeacutese a forraacutesok professzor uacuter aacuteltali bemutataacutesa eacutes az ezekből levonhatoacute koumlvetkezteteacutesek Talaacuten ez volt az első olyan pont ami-kor elsős hallgatoacutekeacutent eacutevfolyamtaacutersaimmal megeacuterezhettuumlnk valamit azokboacutel a taacutevlatokboacutel amelyek a roacutemai jogban mint diszcipliacutenaacuteban nem pedig mint tan-taacutergyban rejlenek Keacutesőbb meacuteg inkaacutebb lehetőveacute vaacutelt az ismeretek elmeacutelyiacuteteacute-se amikor maacutesodeacuteves koromtoacutel kezdve reacuteszt vehettem a tanszeacutek munkaacutejaacuteban Adott volt a lehetőseacuteg hogy a roacutemai joggal valoacute az eddigiekneacutel magasabb de meacuteg koumlzel sem tudomaacutenyos szintű foglalatoskodaacutes vehesse kezdeteacutet iraacutenyiacutetott oumlnkeacutepzeacutes formaacutejaacuteban Ez volt a professzor uacuter moacutedszere sokszor mondta Jeacutezus szavaival hogy sokan vannak a meghiacutevottak kevesen a kivaacutelasztottak Azok akik abban a munkaacuteban koumlzoumls gondolkodaacutesban reacuteszt vehettuumlnk talaacuten nem is igazaacuten eacutertettuumlk meacuteg ezeknek a szavaknak a suacutelyaacutet elegendő volt mindoumlssze

8 Előszoacute

a lehetőseacuteg hogy egy műhelyhez tartozhatunk eacutes az előny amit a roacutemai jogi ismeretek frissen naprakeacuteszen tartaacutesa jelentett a polgaacuteri jog tanulaacutesa soraacuten Veacutegzeacutesem utaacuten a doktori keacutepzeacutes megkezdeacutesekor keruumlltem napi kapcsolatba az uacutej tanszeacutekvezetővel El Beheiri Nadja docens asszonnyal Nem tagadom hogy az aacuteltala alkalmazott megkoumlzeliacuteteacutes elsőre szokatlan volt de semmikeacuteppen sem idegen Idővel raacute kellett doumlbbennem hogy az a szemleacuteletmoacuted az az iraacuteny ahon-neacutet eacutes ahogyan megkoumlzeliacuteti a roacutemai jogot mindenkeacuteppen jaacuterhatoacute uacutetja egyreacuteszt a taacuterggyal foglalkozaacutesnak maacutesreacuteszt a taacutergy oktataacutesaacutenak is A szakmai beszeacutel-geteacutesből alapkeacuterdeacutesek joacutel megfoghatoacute koumlre rajzoloacutedott ki jelesuumll hogy mi is aacutell az egyes szabaacutelyok elvek jogaacuteszi doumlnteacutesek haacutettereacuteben mi jellemzi a jogaacute-szok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet Mi az oka annak hogy ndash amint azt Paul Koschaker Theodor Heuss eacutes Peter Stein is megaacutellapiacutetjaacutek ndash a goumlroumlg fi lozoacutefi a eacutes sziacutenhaacutez a roacutemai jog eacutes a kereszteacuteny eszmerendszer mind a mai napig meghataacuterozoacute kultu-raacutelis oumlroumlkseacutege Euroacutepaacutenak Megjegyzendő hogy a Tanszeacutek ilyen alapaacutellaacutesuacute ku-tataacutesi iraacutenya hazaacutenkban mindenkeacuteppen egyeduumllaacutelloacutenak mondhatoacute mi toumlbb ndash fi -gyelemmel a nemzetkoumlzi trendekre is ndash az is baacutetran aacutelliacutethatoacute hogy nemzetkouml-zi sziacutenteacuteren is igen keveacutes hasonloacute alapaacutellaacutesuacute kutatoacutekoumlzoumlsseacuteggel lehet talaacutelkozni

Ezek a gondolatok vitteacutek el a kezdetben meacuteg a iactus missilium kapcsaacuten is oumlsszesseacutegeacuteben meglehetősen egyszerűnek tűnő alapkeacuterdeacutest elvontabb iraacutenyok-ba Az ugyanis nem volt keacutetseacuteges hogy ndash a neacutemet terminoloacutegiaacutera utalva ndash az a Sonderstellung amely ezt a meacuteg graduaacutelis hallgatoacute koromboacutel bdquomagammal ho-zottrdquo teacutenyaacutellaacutest jellemzi magaacuteban a peacutenz- vagy ajaacutendeacutekszoacuteraacutes teacutenyeacuteben rejlik Keacuterdeacutes maradt azonban hogy mikeacutent eacutes mieacutert Soha nem volt teljesen vilaacutegos mieacutert is kezelte a pandektisztika traditio in incertam personamkeacutent ezt a teacuteny-aacutellaacutest ekkeacutent uacutegy gondoltam eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni ezzel a reacutesz-teacutemaacuteval is Roumlviden ez annak a kutataacutesnak a haacutettere amelyből a jelen kismono-graacutefi a szuumlletett

Amiben ez a kismonograacutefi a toumlbbet eacutes maacutest kiacutenaacutel az olvasoacutenak a ciacutemből ki-olvashatoacutehoz keacutepest az jobbaacutera a vizsgaacuteloacutedaacutes haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute felfo-gaacutes Silvio Romano Max Kaser Letizia Vacca Benedek Ferenc vagy eacuteppen Bessenyő Andraacutes mind-mind nagyban hozzaacutejaacuterultak a keacuterdeacutes megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz iacutegy a ciacutem ezen a ponton neacutemikeacutepp akaacuter megteacutevesztőnek is ne-vezhető Nem ceacutel ugyanis minden a iactus missiliumra vonatkozoacute keacuterdeacutes felve-teacutese eacutes vagy megvaacutelaszolaacutesa legkeveacutesbeacute sem ceacutel hogy a teacutenyaacutellaacutesnak tulaj-doniacutetott azzal valamely alapon oumlsszefuumlggeacutesbe hozott probleacutemaacutek boncolgataacutesa Igenis ceacutel ugyanakkor hogy ne azt proacutebaacuteljam bemutatni hogy bdquominek kellene lennierdquo hanem azt hogy bdquomi vanrdquo A bdquomindenrdquo haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute objek-tiacutev valoacutesaacutegot igyekeztem tehaacutet alapul venni eacutes arra a keacuterdeacutesre proacutebaacuteltam vaacute-laszt adni az egyes reacuteszteacutemaacutek koumlreacuteben hogy mi a leacutenyege milyen a termeacuteszete annak az inteacutezmeacutenynek keacuterdeacutesnek amit eacuteppen vizsgaacutelok Ez az a vonatkozaacutes

9Előszoacute

amiben ndash legalaacutebbis remeacutenyeim szerint ndash toumlbbet nyuacutejt a dolgozat annaacutel mint amit a ciacutem sejteni enged

Amikor az ember veacutegeacutere eacuter valamilyen nagy vaacutellalkozaacutesnak az nem csak eacutes nem elsősorban a vaacutellalkozaacutes veacutegeacutet jelenti Senki főkeacutent pedig a jogaacutesz nem mondhatja hogy a geacutepezet forog az alkotoacute pihen Soha nincs itt az ideje a pi-heneacutesnek mivel a jogaacutesz az igazsaacutegossaacutegot műveli amely aacutellandoacute eacutes oumlroumlk igye-kezetet kiacutevaacuten meg művelőjeacutetől Sokkal inkaacutebb van itt az ideje a szaacutemveteacutesnek Szaacutemveteacutesnek azzal hogy honneacutet indultunk eacutes hovaacute jutottunk milyen uacuteton ha-ladva eacutes kik segiacutetettek ezen az uacuteton Elsőkeacutent koumlszoumlnettel tartozom teacutemaveze-tőmnek El Beheiri Nadja docens asszonynak aki uacutej taacutevlatokat eacutes uacutej iraacutenyt adott a roacutemai joggal valoacute foglalkozaacutesnak Jobb teacutemavezetőt senkinek sem lehetne kiacute-vaacutenni mindig kellő szabadsaacutegot hagyott arra hogy egy adott keacuterdeacutest feldolgoz-zak valamint hogy uacutegy proacutebaacuteljam feldolgozni ahogy azt joacutenak laacutetom Ha el-akadtam akkor viszont segiacutetett de eacuteppen csak annyit amennyi a tovaacutebbhala-daacuteshoz szuumlkseacuteges volt egy-egy szoacute egy-egy mondat egy elkeacutepzeleacutes vagy meg-laacutetaacutes Emellett eacutes ezzel egyuumltt pedig minden esetben ott volt eacutes van is a szak-mai eacutes emberi taacutemogataacutes egyaraacutent Hasonloacute koumlszoumlnettel emliacutetem Frivaldszky Jaacutenos tanaacuter urat a Doktori Iskola Koordinaacutetoraacutet akinek folyamatos eacuterdeklő-deacutese baraacuteti suumlrgeteacutese nagyon is szuumlkseacuteges volt ahhoz hogy ez a dolgozat elkeacute-szuumlljoumln Ki kell emelni azt is hogy hozzaacute is baacutermikor fordulhattam ha valami-lyen keacuterdeacutesben elakadtam iraacutenymutataacutesra segiacutetseacutegre szorultam Kuumlloumln koumlszouml-nettel tartozom Zlinszky Jaacutenos professzor uacuternak hogy annak idejeacuten meghiacutevott megadva ezzel a lehetőseacuteget arra hogy elindulhassak a kivaacutelasztottaacute vaacutelaacutes hosz-szuacute eacutes roumlgoumls uacutetjaacuten Kituumlntetett koumlszoumlnet illeti Foumlldi Andraacutes professzor urat aki-től folyamatos taacutemogataacutest iraacutenymutataacutest nem egy alkalommal pedig keacutezzel-foghatoacute gyakorlati segiacutetseacuteget kaptam eacuteppen uacutegy mintha ő lenne a teacutemaveze-tőm A vele folytatott szakmai beszeacutelgeteacutesek is nagyban hozzaacutejaacuterultak eme dol-gozat megszuumlleteacuteseacutehez Kuumlloumln meg kell emleacutekeznem lelkiismeretes eacutes faacuteradsaacute-gos munkaacutejaacuteroacutel amelyet annak idejeacuten a doktori eljaacuteraacutesomban veacutegzett ezzel is nagyban javiacutetva munkaacutem minőseacutegeacutet Haacutelaacuteval tartozom Peacuteteri Zoltaacuten professzor uacuternak aki maacuter nagyon reacutegtől kezdve oumlsztoumlnzoumltt neki is koumlszoumlnhető hogy tu-domaacutenyos paacutelyaacutera leacuteptem Koumlszoumlnhetem neki azt is hogy a tananyagon kiacutevuumll olyan tudaacutest is aacutetadott amit koumlnyvből nem lehet elsajaacutetiacutetani Koumlszoumlnet illeti paacute-lyataacutersaimat Sikloacutesi Ivaacuten eacutes Deli Gergely tanaacuter urakat aki maguk is szolgaacuteltak olyan oumltletekkel szempontokkal amelyek nagyban előmozdiacutetottaacutek a tovaacutebbha-ladaacutest Sokat koumlszoumlnhetek csalaacutedomnak is akik elviseltek eacutes igyekeztek nem egyszer hathatoacutesan is segiacuteteni ama hosszuacute idő alatt amiacuteg ezt a munkaacutet tető alaacute hoztam Kuumlloumlnoumls szoacuteval csaknem kifejezhetetlen haacutela eacutes koumlszoumlnet illeti neacutehai eacutedesanyaacutemat aki nem csak folyamatosan segiacutetett eacutes taacutemogatott hanem maacuter na-gyon reacutegtől fogva egy joacuteval hosszabb uacuteton indiacutetott el kellő iraacutenymutataacutest nyuacutejt-va ndash neacutelkuumlle egeacuteszen biztosan nem iacuterhatnaacutem most e sorokat Veacuteguumll de nem utol-

10 Előszoacute

soacute sorban koumlszoumlnet illeti egykori taniacutetvaacutenyomat Goumlnczi Mariettaacutet akivel sok-szor beszeacutelgettem az egyes reacuteszkeacuterdeacutesekről eacutes nem egyszer fontos szempont-okra hiacutevta fel a fi gyelmemet Nem utolsoacute sorban ő vaacutellalta a dolgozat aacutetolvasaacute-saacutenak faacuteradsaacutegos munkaacutejaacutet is amieacutert kuumlloumln koumlszoumlnet illeti Mondhatom hogy neki (is) koumlszoumlnhető hogy a szoumlveg a jelenlegi formaacutejaacuteban keruumllhet az olvasoacutek kezeacutebe

Szaacutemtalan embernek fejezhetneacutem ki haacutelaacutemat mondhatneacutek meacuteg koumlszoumlnetet ebben az esetben a jelen sorok minden bizonnyal toumlbbszoumlroumlseacutere dagadnaacutenak Sokan vannak akiket nem emliacutetettem neacutev szerint a fejben elveacutegzett szaacutemveteacutes soraacuten azonban mind-mind felsoroltattak

Eme gondolatok mellett bocsaacutetom uacutetjaacutera ezt a munkaacutetA hivatkozott művekre kezdettől roumlvidiacutetett formaacuteban hivatkozom Teljes bib-

liograacutefi ai leiacuteraacutesuk a koumltet veacutegi irodalomjegyzeacutekben talaacutelhatoacute

Budapest 2013 Karaacutecsonyaacuten

A szerző

I BEVEZETŐ GONDOLATOK

1 Aacuteltalaacutenos megjegyzeacutesek

Mind az elsődleges mind pedig a maacutesodlagos forraacutesokban elszoacutertan lehet talaacutel-kozni olyan veacutelemeacutenyekkel illetőleg munkaacutekkal amelyek szorosan veacuteve az uacuten iactus missiliumot a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- vagy ajaacutendeacutekszoacuteraacutes keacuterdeacuteseacutet eacuterin-tik Az elsődleges forraacutesok koumlzoumltt csak marginaacutelisan keruumll emliacuteteacutesre ez a keacuter-deacutes valoacutesziacutenűleg talaacuten azeacutert mert a ius privatum ndash Zlinszky Jaacutenos megaacutella-piacutetaacutesa szerint ndash nem elsősorban a koumlzemberek aproacute-cseprő probleacutemaacutei nyomaacuten fejlődoumltt sokkal nagyobb suacutellyal estek a latba az előkelőbb vagyonosabb reacutete-gek olyan uumlgyei amelyek moumlgoumltt nagy vagyontoumlmegek mozgaacutesa aacutellt1 Ekkeacutent ndash mint arra Benedek Ferenc raacutemutat ndash a peacutenzszoacuteraacutes illetőleg az elszoacutert peacutenz tu-lajdonaacutenak megszerzeacutese nem tartozott a magaacutenjog nagy keacuterdeacutesei koumlzeacute2 Ennek egyik oka teacutenylegesen lehet az hogy a roacutemai jogaacuteszok aacuteltalaacuteban nem eacuterdeklőd-tek kuumlloumlnoumlsebben az uumlnnepi alkalmak soraacuten szeacutetszoacutert peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutek-taacutergyak sorsa iraacutent erre a jogi forraacutesok csekeacutely szaacutemaacuteboacutel nagy biztonsaacuteggal le-het koumlvetkeztetni A jogi forraacutesok ilyen elenyeacutesző szaacutema egyfelől keacutetseacutegtelenuumll magyaraacutezhatoacute azzal hogy a ius privatum főkeacutent a vagyonosabbak vitaacutei nyo-maacuten fejlődoumltt nem szabad ugyanakkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt sem hogy a peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutekok elszoacuteraacuteskor a toumlmegben keletkező esetleges vita nagy valoacutesziacutenűseacuteggel meacuteg a helysziacutenen eldőlt a konkreacutet felek koumlzoumltt meacuteghoz-zaacute akkeacutent hogy az erősebb a gyorsabb a furfangosabb szerezte meg az elszoacutert ajaacutendeacutekokat Iacutegy a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak van egy nem elhanyagolha-toacute meacuterteacutekű jogon kiacutevuumlli szegmentuma ami eacuteppen ilyen jogon kiacutevuumlli jellegeacuteből adoacutedoacutean a jogaacuteszok ekkeacutent a jogi forraacutesok szaacutemaacutera is laacutethatatlan maradt Ezen tuacutelmenően leacutetezhet meacuteg egy maacutesik ebben a koumlrben megemliacutethető ok jelesuumll a magistratus vagy a csaacuteszaacuter jelenleacutete az ajaacutendeacutekosztaacutes soraacuten amely alapjaacuten aacutelliacutet-hatoacute hogy nem is kizaacuteroacutelag magaacutenjogi keacuterdeacutesről van szoacute amit egyeacutebkeacutent a ren-delkezeacutesre aacutelloacute auctor-forraacutesok is alaacutetaacutemasztanak Mindez azonban nem zaacuterja ki hogy adoacutedjanak olyan keacuterdeacutesek amelyek felveteacutese valamint az ezek meg-vaacutelaszolaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletek oumlsszesseacutegeacuteben előbbre vigyeacutek a roacutemai magaacutenjoggal

1 Ld ZLINSZKY (1996) i m 98 2 Ld BENEDEK (1983) i m 7

I Bevezető gondolatok12

kapcsolatos gondolkodaacutesunkat is Megjegyzendő ugyanakkor hogy ezt a teacuteny-aacutellaacutest nem kizaacuteroacutelag csak a roacutemai jog kezelte szinte jelenteacutektelen probleacutemakeacutent a kuumlloumlnboumlző euroacutepai orszaacutegok hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexei szaacutemaacutera sem ismert ez a keacuterdeacutes mint oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes Maacuter ezen a ponton megjegyzendő azonban hogy a hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexek hallgataacutesa ebben a keacuterdeacutesben taacutevolroacutel sem meglepő a peacutenznek a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesa mint taacutersadalmi jelenseacuteg a joacuteleacuteti taacutersadalmakra aacuteltalaacuteban nem illetőleg nem ebben a formaacuteban jellemző

2 Missilia szoacuteraacutesaacutenak peacuteldaacuteja az irodalmi forraacutesokban

Peacutenznek illetőleg taacutegabban mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyaknak uumlnnepi jaacuteteacutekok so-raacuten a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesaacutet megemliacutető szoumlvegekkel toumlbb helyen lehet ta-laacutelkozni egyebek mellett Suetonius bdquoDe vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban3 Megfelelő peacuteldakeacutent szolgaacutelhat ebben a vonatkozaacutesban a Nero uralkodaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveg

Suet Ner 11Spectaculorum plurima et varia genera edidit iuvenales circenses scaenicos ludos gladiatorium munus Iuvenalibus senes quoque consulares anusque matronas recepit ad lusum Circensibus loca equiti secreta a ceteris tribuit commisitque etiam camelorum quadrigas Ludis quos pro aeternitate imperii susceptos appellari lsquomaximosrsquo voluit ex utroque ordine et sexu plerique ludicras partes sustinuerunt notissimus eques R elephanto supersidens per catadromum decucurrit inducta Afrani togata quae Incendium inscribitur concessumque ut scaenici ardentis domus supellectilem diriperent ac sibi haberent sparsa et populo missilia omnium rerum per omnes dies singula cotidie milia avium cuiusque generis multip-lex penus tesserae frumentariae vestis aurum argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta atque etiam mansuetae ferae novissimae naves insulae agri

Az ideacutezett szoumlvegből markaacutensan kitűnik hogy a csaacuteszaacuter aacuteltali ajaacutendeacutekosz-taacutes mulatsaacutegok sziacutenhaacutezi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok szeacuteles skaacutelaacutejaacutehoz (iuvenales

3 Hasonloacute szoumlvegek megtalaacutelhatoacutek meacuteg Tacitusnaacutel is azonban eme szerző kuumlloumln foglalkozik az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutevel a rendezveacutenyek ceacuteljaival illetőleg az ilyen rendezveacutenyek soraacuten toumlrteacutentekkel ugyanakkor ezektől a szoumlveghelyektől fuumlggetlenuumll talaacutelkozhatunk olyan tudoacutesiacute-taacutesokkal amelyek a neacutepnek toumlrteacutenő adomaacutenyosztaacutesroacutel szoacutelnak A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld pl Tac Ann 3 29 3 31 12 41 13 31 13 49 14 21 15 32 15 53

13I Bevezető gondolatok

circenses ludi scaenici munera gladiatoria)4 koumltődoumltt amelynek soraacuten a csaacute-szaacuter illetve segiacutetői ajaacutendeacutekok garmadaacutet osztotta szeacutet Gondolhatnaacutenk hogy egy ilyen leacutenyegeacuteben negatiacutev tartalmuacute leiacuteraacutes főkeacutent Nero szemeacutelyeacutenek szoacutelhatott Keacutetseacutegtelen hogy Nero megiacuteteacuteleacutese negatiacutev volt ugyan5 azonban Suetonius mun-kaacutejaacuteban nem egyeduumllaacutelloacute a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutekszoacuteraacutes emliacuteteacutese fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az adott csaacuteszaacuter milyen megiacuteteacuteleacutes alaacute esik Eme aacutelliacutetaacutes joacute peacuteldaacutei egy-egy Augustus valamint Caligula uralkodaacutesaacutet bemutatoacute roumlvid textus

Suet Aug 98Spectavit assidue exercentes ephebos quorum aliqua adhuc copia ex vetere instituto Capreis erat isdem etiam epulum in conspectu suo praebuit permissa immo exacta iocandi licentia diripiendique pomorum et obsoniorum rerumque missilia

A kedvelt eacutes pozitiacutev sziacutenben feltűnő Augustus uralkodaacutesaacutenak veacutegeacutet bemuta-toacute szoumlvegből laacutethatoacute hogy az idős princeps nem sokkal a halaacutela előtt is sereacute-nyen laacutetogatta a gyakorlatozoacute ephebosokat akik a reacutegi szokaacutes szerint meacuteg szeacutep szaacutemmal voltak jelen Capri szigeteacuten Meg is vendeacutegelte őket amely esemeacutenyen maga is reacuteszt vett eacutes megengedte mi toumlbb egyenesen koumlvetelte hogy szoacuterako-zaacuteskeacuteppen a gyuumlmoumllcsoumlk- eacutes maacutes eacutelelmiszerek zsaacutekmaacutenyolaacutesaacutet valamint ajaacuten-deacutekutalvaacutenyok eltuumlnteteacuteseacutet jaacutetsszaacutek

Ehhez keacutepest a gyűloumllt Caligula eseteacuteben teljesen maacutes kontextusba helyezi a szerző az ajaacutendeacutekosztaacutest

Suet Cal 18Munera gladiatoria [hellip] edidit [hellip] Neque spectaculis semper ipse praesedit sed interdum aut magistratibus aut amicis praesidendi munus iniunxit [hellip] Sparsit et missilia variarum rerum et panaria cum obsonio viritim divisit [hellip]

A szoumlvegből egyfelől kitűnik hogy Caligula is rendezett gladiaacutetorjaacuteteacutekokat tovaacutebbaacute hogy eme laacutetvaacutenyossaacutegok soraacuten nem mindig szemeacutelyesen toumlltoumltte be az elnoumlki tisztet neacutehol magistratusok neacutehol pedig baraacutetai laacutettaacutek el az elnoumlkleacutes-sel jaacuteroacute feladatokat A maacutesik jelentős informaacutecioacute hogy a jaacuteteacutekok soraacuten ajaacutendeacutek-taacutergyakat szoacuteratott a neacutep koumlzeacute valamint eacutetellel telerakott kosarakat osztatott szeacutet6 Mindezekkel az ajaacutendeacutekosztaacutest előteacuterbe toloacute peacuteldaacutekkal Suetonius egyfe-

4 Eme jaacuteteacutekok aacutetfogoacute bemutataacutesaacutet ld pl FREYBURGER (1999) i m s h v 5 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m1128 6 Suetonius keacutet anekdotaacutet is taacutersiacutet ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutesaacutehoz a falaacutenk lovag eacutes a soron kiacutevuumll praetorraacute

kinevezett senator roumlvid feacutelmondatos toumlrteacuteneteacutet Vouml Suet Cal 18 bdquo[hellip] qua epulatione equiti

I Bevezető gondolatok14

lől a peacuteldakeacutepuumll aacutelliacutetott princeps kedeacutelyes oldalaacutet mutatja be azonban ugyan-ezzel az eszkoumlzzel azt is keacutepes kimutatni hogy neacutemely csaacuteszaacuterok ndash iacutegy peacuteldaacuteul Caligula eacutes Nero ndash igazaacuteboacutel hajlamosak voltak a pazarlaacutesra7 ezek a cselekveacutesek is feacutektelen eacutes gonosz termeacuteszet mutatoacutei8 joacutellehet Nero eseteacuteben azt is megemliacute-ti hogy a csaacuteszaacuter ezt kezdetben palaacutestolni igyekezett9

Egyreacuteszt okvetlenuumll raacute kell mutatni hogy Suetonius munkaacutejaacuteban nem csu-paacuten Nero kapcsaacuten meruumll fel az ajaacutendeacutekosztaacutes keacuterdeacutese hiszen ndash mint laacutethattuk ndash Caligula de ugyaniacutegy peacuteldaacuteul a Domitianus uralkodaacutesaacutet bemutatoacute koumlnyvek is tartalmaznak hasonloacute szoumlvegeket Maacutesreacuteszt ugyanakkor mindenkeacuteppen vizsgaacute-landoacute keacuterdeacutes hogy mikeacutent iacuteteacutelhető meg a Suetonius aacuteltal haacutetrahagyott anyag mennyi ennek az objektiacutev forraacuteseacuterteacuteke Taacutevolroacutel sem ceacutelunk hogy Suetonius munkaacutessaacutegaacuteroacutel irodalomtoumlrteacuteneti elemzeacutest adjunk koumlzre aacutem a keacuterdeacutes felveteacutese eacutes ennek nyomaacuten Suetonius eacuterteacutekeleacutese legalaacutebb jelzeacutes szintjeacuten szuumlkseacuteges lehet

Az egyes csaacuteszaacutereacuteletrajzok nagyban-egeacuteszben neacutegy nagyobb csoportba so-rolhatoacutek azzal a megjegyzeacutessel hogy a csoportosiacutetaacutes nyilvaacutenvaloacutean feluumlletes eacutes vitathatoacute Teljesen pozitiacutev (Augustus Vespasianus Titus) jobbaacutera pozitiacutev (Caesar Otho) jobbaacutera negatiacutev (Tiberius Galba Domitianus) eacutes teljesen nega-tiacutev (Caligula Nero Vitellius) kategoacuteriaacutekba oszthatoacutek az eacuteletrajzok kiloacuteg ebből a csoportosiacutetaacutesboacutel a Claudius-vita amely oumlsszesseacutegeacuteben inkaacutebb negatiacutev keacutepet fest a csaacuteszaacuterroacutel a reacuteszleteket szemleacutelve azonban eacuterezhetők a fi nom disztink-cioacutek A csaacuteszaacutereacuteletrajzok alapjaacutet a kor hangulataacutenak megfelelő leacutenyegeacuteben az uralkodoacutei tuumlkroumlk elődjeacutet keacutepező ereacutenyek eacutes viacuteciumok egymaacutessal valoacute paacuter-ba aacutelliacutetaacutesa (clementia ndash crudelitas liberalitas ndash avaritia civilitas ndash superbia) Keacutetseacutegtelen hogy ideaacuteltiacutepuskeacutent vagy legalaacutebbis azt megkoumlzeliacutetőkeacutent Augustus jelenik meg akinek regnaacutelaacutest a clementia eacutes a civilitas jellemzik10 Az egyes

R contra se hilarius avidiusque vescenti partes suas misit sed et senatori ob eandem causam codicillos quibus praetorem eum extra ordinem designabatrdquo

7 Vouml Suet Ner 30 Divitiarum et pecuniae fructum non alium putabat quam profusionem sordidos ac deparcos esse quibus impensarum ratio constaret praelautos vereque magnifi cos qui abuterentur ac perderent

8 Vouml Suet Ner 26 Petulantiam libidinem luxuriam avaritiam credulitatem sensim quidem primo et occulte et velut iuvenili errore exercuit sed ut tunc quoque dubium nemini foret naturae illa vitia non aetatis esse Eacuterdekes hogy a szoumlveg elejeacuten szereplő tulajdonsaacutegok koumlnnyelműseacuteg (petulantia) keacutejvaacutegy (libido) bujasaacuteg (luxuria) kapzsisaacuteg (avaritia) hiszeacute-kenyseacuteg (credulitas) egyike sem tekinthető eacuteppen uralkodoacutei ereacutenynek Ezzekkel a tulajdonsaacute-gokkal Suetonius egyeacutertelműen negatiacutev uralkodoacutekeacutent jellemzi Neroacutet vagyis olyan szemeacutelyi-seacutegkeacutent aki az ereacutenyek ndash viacuteciumok paacuterosiacutetaacutesaacuteboacutel minduntalan a negatiacutev oldalra keruumll Ehhez ld meacuteg VON ALBRECHT II (2003) i m 1128

9 Vouml Suet Ner 10 Et cum de supplicio cuiusdam capite damnati ut ex more subscriberet admoneretur lsquoquam vellemrsquo inquit lsquonescire litterasrsquo Omnes ordines subinde ac memoriter salutavit Agenti senatui gracias respondit lsquoCum meruerorsquo

10 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m 1128ndash1129

15I Bevezető gondolatok

eacuteletrajzok szerkezetileg nem kronologikusak sokkal inkaacutebb a szaacutermazaacutes ndash kar-rier ndash tettek ndash jellem ndash kuumllső megjeleneacutes ndash halaacutel seacutemaacutera eacutepuumllnek azzal hogy neacute-mely esetben oacutehatatlanul egybe csuacutesznak a seacutema egyes elemei illetőleg olykor a kronoloacutegiai bemutataacutes tűnik ceacutelravezetőnek (pl Galba eacutes Otho eseteacuteben)11 Ami az alapul vett forraacutesokat illeti Suetonius egyaraacutent taacutemaszkodott komoly szava-hihető forraacutesokra (pl id Plinius id Seneca Cassius Severus Acta senatus Acta diurna populi Fasti) ugyanakkor ideacutez koumlzszaacutejon forgoacute pletykaacutekat anekdotaacute-kat hiacutereszteleacuteseket is12 Előbbiek kapcsaacuten eacuterdemes felfi gyelni arra hogy az iro-dalmi dokumentaacutecioacute nem egyenletes az eacuteletrajzokban amiacuteg a koraacutebbiak joacutel do-kumentaacuteltak addig a keacutesőbbiekből ez szinte teljesseacuteggel hiaacutenyzik Ebből lehet arra koumlvetkeztetni hogy a keacutesőbbi eacuteletrajzok megiacuteraacutesakor Suetonius nem volt palotai alkalmazott ndash maacutes keacuterdeacutes hogy maacuter nem vagy meacuteg nem nem aacutellt a pa-lota alkalmazaacutesaacuteban13 Ami a pletykaacutek anekdotaacutek felhasznaacutelaacutest illeti mindez nem jelenti azt hogy Suetonius ne toumlrekedett volna a teacutenyszerűseacutegre mi toumlbb sokkal inkaacutebb levonhatoacute ebből az a koumlvetkezteteacutes hogy a teacutenyszerű taacutejeacutekozta-taacutes mellett sajaacutet koraacutenak koumlzhangulataacutet is igyekezett megőrizni az eacuteletrajzok-ban14 Forraacutesszerűseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese kapcsaacuten egyfelől fontos szempont tehaacutet a taacutergy- eacutes teacutenyszerűseacutegre valoacute toumlrekveacutes hiszen Suetonius grammaticus volt akinek taacutergyszerűen kellett prezentaacutelnia a szoumlveget ndash ez a toumlrekveacutese elsősorban stiacutelusaacuteban nyilvaacutenul meg15 Maacutesfelől nem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt sem hogy lovagrendi szaacutermazaacutesaacuteboacutel16 adoacutedoacutean elsősorban azokkal az uralko-doacutekkal szimpatizaacutelt akik maguk is a szenaacutetorokat eacutes a lovagrendieket reacuteszesiacute-tik előnyben miacuteg az ezekkel nem vagy nem kizaacuteroacutelag nem elsősorban rokon-szenvező csaacuteszaacuterok inkaacutebb negatiacutev sziacutenben tűnnek fel Ebben a vonatkozaacutesban viszont felteacutetlenuumll utalni kell von Albrecht megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint Suetonius nem kimondja az egyes csaacuteszaacuterokra vonatkozoacute iacuteteacuteleteacutet hanem mes-teri pszicholoacuteguskeacutent csupaacuten sugallja veacutelemeacutenyeacutet amely utoacutebb meacutegis gyoumlkeret ver az olvasoacuteban17 Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Suetonius vitaacuteit for-raacuteskeacutent semmikeacutepp sem lehet elvetni ugyanakkor kellő oacutevatossaacuteggal kell ke-zelni aacutelliacutetaacutesait Mindenesetre egyfajta bdquobottom linerdquo jelleggel annyi azeacutert ob-

11 Ld ADAMIK (2009) i m 619 VON ALBRECHT II (2003) i m 112412 Vouml ADAMIK (2009) i m 621 VON ALBRECHT II (2003) i m 112013 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m 112014 Vouml ADAMIK (2009) i m 62115 Ehhez ld ADAMIK (2009) i m 621ndash622 hangsuacutelyosabban VON ALBRECHT II (2003) i m 1122

eacutes 1124 irodalommal16 Vouml PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquoSuetoniirsquo ADAMIK (2009) i m 617 VON ALBRECHT II (2003)

i m 111917 VON ALBRECHT II (2003) i m 1131

I Bevezető gondolatok16

jektiacuteve levonhatoacute a csaacuteszaacutereacuteletrajzokboacutel hogy az ajaacutendeacutekosztaacutes bevett gyakor-lat volt a csaacuteszaacuterkorban valamint hogy ennek ceacutelja ndash sok maacutes mellett ndash a csaacute-szaacuter sajaacutet neacutepszerűseacutegeacutenek noumlveleacutese lehetett

Ha taacutegabb alapaacutellaacutesboacutel vesszuumlk szemuumlgyre a rendelkezeacutesre aacutelloacute irodalmi for-raacutesokat eacuteszrevehető hogy ndash mint arra fentebb maacuter egy jegyzetben is utaltunk ndash hasonloacute tartalmuacute szoumlvegekkel Tacitus eacutevkoumlnyveiben is talaacutelkozhatunk

Tac Ann 3 29Additur pontifi catus et quo primum die forum ingressus est congiarium plebi admodum laetae quod Germanici stirpem iam puberem aspiciebat

Az ideacutezett szoumlveg arroacutel szoacutel hogy az ifjuacute Neroacutenak a senatus megszavazta a pontifexi meacuteltoacutesaacutegot eacutes amely napon előszoumlr leacutep a forumra ajaacutendeacutekot osztott a neacutepnek amelynek tagjai nagyon oumlruumlltek hogy laacutethattaacutek Germanicus fi aacutet feacuter-fi korba leacutepni A toumlredeacutek arroacutel szoacutel hogy Tiberius mikeacutent ajaacutenlotta a senatorok fi gyelmeacutebe Neroacutet keacuterve hogy mentesuumllhessen a vigintiviratus tisztseacutegeinek betoumllteacuteseacutetől eacutes a toumlrveacutenyek szabta időneacutel oumlt eacutevvel koraacutebban paacutelyaacutezhasson a quaestorsaacutegra ndash amely keacutereacutest a hallgatoacutesaacuteg guacutenyos mosolygaacutesa kiacuteseacuterte Tiberius azzal eacutervelt hogy annak idejeacuten ő eacutes fi veacutere is hasonloacute engedmeacutenyben reacuteszesuumllt Augustus javaslata nyomaacuten ndash baacuter Tacitus megjegyzi hogy keacutetseacuteg kiacutevuumll akkor is voltak olyanok akik titkon guacutenyt űztek az augustusi keacutereacutesből

Tac Ann 12 41Et Caesar adulationibus senatus libens cessit ut vicesimo aetatis anno consulatum Nero iniret atque interim designatus proconsulare imperium extra urbem haberet ac princeps iuventutis appellaretur Additum nomine eius donativum militi congiarium plebei

A maacutesik textus arroacutel tudoacutesiacutet hogy a csaacuteszaacuter sziacutevesen engedett a senatus hiacutezel-geacuteseacutenek hogy Nero maacuter eacuteleteacutenek huszadik eacuteveacuteben viselhesse a consuli tisztet koumlzben pedig mint kijeloumllt consul proconsuli jogkoumlrrel biacuterjon a vaacuteroson kiacutevuumll eacutes az ifjuacutesaacuteg vezetőjeacutenek ciacutemeacutet kapja Ehhez jaacuterult a neveacuteben a katonasaacutegnak osztott peacutenzajaacutendeacutek valamint az eacutelelmiszer a neacutepnek Ami a konkreacutet teacutemaacutet ille-ti ki kell emelni hogy a congiarium plebi illetve plebei fordulat jelenik meg a szoumlvegekben amelyek egyaraacutent a neacutep reacuteszeacutere szeacutetosztott ajaacutendeacutekokra utal Ettől joacutel elkuumlloumlnuumll a maacutesodik szoumlvegben a katonaacuteknak juttatott peacutenzadomaacutenyt jeloumllő donativum kifejezeacutes18

18 A congiarium eredetileg egy congius azaz ⅛ amphora mennyiseacutegű bort olajat illetőleg keacute-sőbb peacutenzbeli adomaacutenyt jelentett szemben a donatiummal amely eredetileg azonos jelenteacute-sű volt congiariummal eacutes utoacutebb vaacutelt le erről kizaacuteroacutelag csak a katonaacuteknak adott juttataacutest jeloumll-

17I Bevezető gondolatok

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy nem csak specifi kusan Suetonius hanem az auctor-forraacutesok aacuteltalaacuteban is joacute neacutehaacuteny utalaacutest tartalmaznak olyan teveacutekeny-seacutegekre amelyek jogi szempontboacutel is a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- illetőleg szoacuteraacutest valoacutesiacutetjaacutek meg Az ilyen ajaacutendeacutekszoacuteraacutes azonban nem kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacuterkor-ban koumlvetett gyakorlat volt hanem aacutellandoacute jellemzője volt a koumlztaacutersasaacuteg kora-beli Roacutemaacutenak is A koumlvetkező logikus keacuterdeacutes hogy hol keruumllt sor ezekre a te-veacutekenyseacutegekre

3 Ludi mint a missilia szoacuteraacutesaacutenak sziacutentere

Ludi az aacuteltalaacutenos elnevezeacutese a Roacutemaacuteban kuumlloumlnboumlző alkalmakkor tartott ver-senyeknek jaacuteteacutekoknak egyeacuteb laacutetvaacutenyossaacutegoknak Ezek eredetuumlket tekintve a kiraacutelysaacuteg koraacutera vezethetők vissza emellett bizonyos hogy a korai koumlztaacutersa-saacuteg idejeacuten a ludi Romani megrendezeacutesre keruumlltek19 Lebonyoliacutetaacutesuk helye sze-rint a jaacuteteacutekokat alapvetően keacutet nagy csoportra lehet osztani leacuteteztek egyfelől ludi circenses amennyiben főkeacutent a circusban keruumllt sor raacutejuk maacutesfelől ludi scenici amelyek jobbaacutera sziacutenhaacutezi rendezveacutenyek voltak20 Az elvaacutelasztaacutes alapjaacute-roacutel Cicero is megemleacutekezik a toumlrveacutenyekről iacuterott nunkaacutejaacuteban

Cic de leg 2 15 38Iam ludi publici quoniam sunt cavea circoque divisi sint corporum certationes cursu et pugillatu et luctatione curriculisque equorum usque ad certam victoriam in circo constitutae cavea cantui vacet ac fi dibus et tibiis dummodo ea moderata sint ut lege praescribitur

Az ideacutezett szoumlvegből is egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok megrendezeacuteseacutere vagy sziacutenhaacutezban vagy cirkuszban keruumllt sor21 A cirkuszban bonyoliacutetottaacutek a testi erőt előteacuterbe helyező versenyeket mint amilyen peacuteldaacuteul a

ve Vouml FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquocongiariumrsquo eacutes lsquodonatiumrsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h vv

19 BERNSTEIN (1998) i m 61ndash6220 SMITH (18702) i m s v lsquoludirsquo21 Az elnevezeacutesek koumlruumlli bizonytalansaacuteg kapcsaacuten elegendő ideacutezni Cicero beszaacutemoloacutejaacutet a

Tarquinius Priscus aacuteltal előszoumlr megrendezett jaacuteteacutekokroacutel Vouml Cic de rep 2 20 36 bdquo[hellip] ludos maximos qui Romani dicti sunt fecisse accepimus [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg BERNSTEIN (1998) i m 65 A tudoacutesiacutetaacutesboacutel kitűnik hogy a ludi maximi Romani elnevezeacutes ndash legalaacutebbis a koumlztaacuter-sasaacuteg kezdeteacuten ndash ismeretes volt ekkeacutent szinteacuten elfogadhatoacute Hasonloacutekeacuteppen megemliacutethetők ehelyuumltt a ludi votivi a fogadalmi jaacuteteacutekok illetőleg a keacutesőbbi koumlztaacutersasaacuteg ludi-elnevezeacutesei (pl ludi Tarentini ludi Appolinares ludi Florales stb) vouml BERNSTEIN (1998) i m 84 skk 129ndash142 171ndash186 206ndash223

I Bevezető gondolatok18

futaacutes az oumlkoumllviacutevaacutes a birkoacutezaacutes valamint a kocsiversenyeket is ahol a győzelem jutalma a paacutelmaaacuteg volt Ehhez keacutepest a sziacutenhaacutez volt a kuumlloumlnfeacutele dalok illetőleg a lant- eacutes fuvolajaacuteteacutek helye felteacuteve persze hogy ezekre ndash oumlsszhangban a toumlrveacuteny szabaacutelyaival ndash megfelelő keretek koumlzoumltt keruumllt sor22

Az emliacutetett jaacuteteacutekokra legtoumlbbszoumlr valamilyen uumlnnep okaacuten keruumllt sor az Sor keruumllhetett tovaacutebbaacute ilyen rendezveacutenyekre valamely magistratus vagy eacuteppen egy elhalt szemeacutely tiszteleteacutere az ilyen esemeacutenyeket azonban ludi privatikeacutent szokaacutes emliacuteteni annak elleneacutere hogy nagyobb toumlmeg vett reacuteszt rajtuk A jaacute-teacutekok feluumlgyelete főszabaacutelykeacutent az aedilis curulisek feladatkoumlreacutebe tartozott Amennyiben az aedilisek nem őrkoumldtek a szabaacutelyszerű lebonyoliacutetaacutes felett uacutegy kizaacuteroacutelag a pontifexek doumlnteacuteseacuten muacutelott hogy meg kellett-e ismeacutetelni őket (instauratio) vagy sem23

Minthogy Suetoniusnaacutel a iuvenales a circenses a ludi scaenici valamint a munera gladiatoria azok a jaacuteteacutekok amelyek kifejezetten emliacuteteacutesre keruumllnek iacutegy ceacutelszerűnek mutatkozik csak ezeknek a jaacuteteacutekoknak a roumlvid aacutettekinteacuteseacutere szoriacutetkozni A ludi iuvenales maacutes neacuteven iuvenalia (goumlroumlg neveacuten Ἱουβενάλια ὥσπερ τινὰ νεανισκεύματα) a ludi scenici koumlreacutebe tartoztak Legelőszoumlr Nero rendeztetett ilyen jaacuteteacutekokat Kru 59-ben 22 eacuteves koraacuteban feacuterfi vaacute vaacutelaacutesaacutenak emleacutekuumlnnepekeacutent Megjegyzendő hogy eacuteppen Suetonius az aki teacutevesen azo-nosiacutetja ezeket a jaacuteteacutekokat a quinquennalia24 uumlnnepeacutevel ennek leacutetrehozatalaacutera azonban egy eacutevvel keacutesőbb Kru 60-ban keruumllt sor A jaacuteteacutekokra sziacutenhaacutezban ke-ruumllt sor eacutes szaacutemtalan goumlroumlg eacutes roacutemai sziacutenjaacuteteacutekot magaacuteban foglalt A taacutersadalom elitje koraacutera eacutes nemeacutere tekintet neacutelkuumll reacuteszt vett a jaacuteteacutekokon a csaacuteszaacuter maga is felleacutepett ezen alkalomkor25 Ezt koumlvetően a iuvenaliaacutet a koumlvetkező csaacuteszaacuterok is meguumlnnepelteacutek joacutellehet tartalma neacutemikeacutepp megvaacuteltozott ugyanis a csaacuteszaacuterok aacuteltal minden eacutev januaacuter 1-jeacuten megrendezett jaacuteteacutekokat illetteacutek ezzel az elnevezeacutes-sel Ekkeacutent innentől kezdve nem is sziacutenhaacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok voltak hanem a rendezveacutenyek kereteacuteben kocsiversenyekre eacutes aacutellatviadalokra keruumllt sor

22 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ugyan meacutegis megjegyzendő hogy a jaacuteteacutekok egy maacutesfajta felosztaacute-sa szerint leacuteteztek ludi stati imperativi eacutes votivi

23 Vouml SMITH (18702) i m s v lsquoludirsquo PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquojaacuteteacutekokrsquo24 Ld PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquoquinquennales2rsquo25 SMITH (18702) i m s v lsquoiuvenaliarsquo Vouml Tacitusnaacutel a iuvenalia megrendezeacuteseacutere vonatkozoacute

szoumlvegreacuteszt amelyben a peacutenz osztogataacutesa (dabantur stipes) szinteacuten megjelenik Tac Ann 14 15 Non nobilitas cuiquam non aetas aut acti honores impedimento quo minus Graeci Latinive histrionis artem exercerent usque ad gestus modosque haud viriles quin et feminae inlustres deformia meditari exstructaque apud nemus quod navali stagno circumposuit Augustus conventicula et cauponae et posita veno inritamenta luxui dabantur stipes quas boni necessitate intemperantes gloria consumerent A stips szoacute lsquopeacutenzrsquo jelenteacuteseacutehez ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m sv lsquostips1rsquo

19I Bevezető gondolatok

A ludi circenses első megrendezeacuteseacutere a hagyomaacuteny szerint meacuteg Romulus uralkodaacutesa alatt keruumllt sor meacuteghozzaacute abboacutel a ceacutelboacutel hogy a szabinokat fele-seacutegszerzeacutes ceacuteljaacuteboacutel Roacutemaacuteba eacutedesgesseacutek Az uumlnnepseacuteget Consus (Livius sze-rint Neptunus Equestris) tiszteleteacutere rendezteacutek iacutegy eacuterthető kezdeti elnevezeacutese consualia26 A Circus Maximus Tarquinius Priscus uralkodaacutesa alatt toumlrteacutent meg-eacutepiacuteteacuteseacutet koumlvetően ezeket a jaacuteteacutekokat a ludi circenses elnevezeacutessel illetteacutek maacutes-keacutent nevezteacutek ezeket meacuteg ludi Romani vagy ludi magni neacuteven is27 Oumlsszesen hatfeacutele laacutetvaacutenyossaacutegot foglaltak magukban

a) Cursus ndash kocsiversenyek aacuteltalaacuteban neacutegy kettő vagy neacutegy loacute28 vontatta szekeacuterrel

b) Ludus Trojae ndash troacutejai lovasjaacuteteacutek29 amelyet Augustus valamint az őt koumlve-tő uralkodoacutek előszeretettel rendeztek30

26 A consualia haacutettere a hagyomaacuteny szerint a megerősoumldoumltt de asszonyok hiacutejaacuten leacutevő Roacutemaacutehoz koumltődik Romulus ekkor koumlveteket kuumlldoumltt a szomszeacutedos nemzetseacutegekhez szoumlvetseacuteg eacutes haacutezas-saacutegok szerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel Aacutem a koumlveteket sehol sem fogadtaacutek joacutesziacutevvel megvetetteacutek őket feacutel-tek is a szomszeacutedsaacutegukban noumlvekvő hatalomtoacutel iacutegy elutasiacutetottaacutek a szoumlvetseacuteget egyszersmind inzultaacutelva a koumlveteket Mindezt a roacutemaiak rossz neacuteven vetteacutek az erőszak szinte kuumlszoumlboumln aacutellt Liv 1 9 Cui tempus locumque aptum ut daret Romulus aegritudinem animi dissimulans ludos ex industria parat Neptuno equestri sollemnes Consualia vocat Indici deinde fi nitimis spectaculum iubet quantoque apparatu tum sciebant aut poterant concelebrant ut rem claram exspectatamque facerent Multi mortales conuenere studio etiam videndae novae urbis maxime proximi quique Caeninenses Crustumini Antemnates iam Sabinorum omnis multitudo cum liberis ac coniugibus venit Hasonloacutean meacuteg ld Val Max 2 4 3 Az elnevezeacutes kapcsaacuten meacuteg PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquojaacuteteacutekokrsquo SMITH (18702) i m s v lsquocircusrsquo

27 Ld Liv 1 35 Tum primum circo qui nunc maximus dicitur designatus locus est Loca divisa patribus equitibusque ubi spectacula sibi quisque facerent fori appellati spectavere furcis duodenos ab terra spectacula alta sustinentibus pedes Ludicrum fuit equi pugilesque ex Etruria maxime acciti Sollemnes deinde annui mansere ludi Romani magnique varie appellati

28 Ehhez ld meacuteg egyfelől Suetonius Domitianusroacutel szoacuteloacute azon beszaacutemoloacutejaacutet amely szerint a csaacuteszaacuter gyakorta adott igen laacutetvaacutenyos ugyanakkor jelentős oumlsszegeket kitevő előadaacutesokat a sziacutenhaacutezban eacutes a cirkuszban egyaraacutent Utoacutebbi helyen az eacuteve kocsiversenyeken tuacutelmenően lo-vas eacutes gyalogos csataacutekat is rendezett Vouml Suet Dom 4 Spectacula assidue magnifi ca et sumptuosa edidit non in amphitheatro modo verum et in circo ubi praeter sollemnes bigarum quadrigarumque cursus proelium etiam duplex equestre ac pedestre commisit [hellip] Utoacutebb kuumlloumln emliacuteti Suetonius hogy a mindennapi eacutelet teruumlleteacuten szaacutemos vaacuteltoztataacutest hajtott veacutegre iacutegy peacuteldaacuteul a cirkuszi kuumlzdőcsapatokhoz hozzaacuteadott meacuteg kettőt az arany- eacutes a biacuteborszalagos csapatot Ld Suet Dom 7 Multa etiam in communi rerum usu novavit [hellip] duas circensibus gregum factiones aurati purpuereique panni ad quattuor pristinas addidit [hellip] Ldmeacuteg SMITH (18702) i m v lsquocircusrsquo

29 Tac Ann 1111 sedente Claudio circensibus ludis cum pueri nobiles equis ludicrum Troiae inirent interque eos Britannicus imperatore genitus et L Domitius adoptione mox in imperium et cognomentum Neronis adscitus [hellip]

30 Suet Aug 43 Sed et Troiae lusum edidit frequentissime maiorum minorumque puerorum prisci decorique moris existimans clarae stirpis indolem sic notescere Suet Ner 7 Tener adhuc necdum matura pueritia circensibus ludis Troiam constantissime favorabiliterque lusit

I Bevezető gondolatok20

c) Venatio31 ndash aacutellatviadalok amelyek soraacuten az aacutellatok vagy egymaacutessal vagy emberekkel kuumlzdoumlttek32

d) Pugna pedestris et equestris ndash csatajelenetek rekonstruaacutelaacutesa hiacuteres csataacutek uacutejrajaacutetszaacutesa amelyek soraacuten taacuteborokat alakiacutetottak ki a circus teruumlleteacuten33

e) Certamen gymnicum vagy athletarum ndash Atleacuteta-versenyek amelyeket Livius tanuacutesaacutega szerint34 előszoumlr Fulvius vezette be rendezett ilyeneket Scaurus35 is majd pedig a sokfeacutele Caesar aacuteltal rendezett laacutetvaacutenyossaacuteg koumlzoumltt is szerepeltek az atleacuteta-versenyek36 A versenyek az alaacutebbi meg-meacuteretteteacuteseket foglaltaacutek magukban futaacutes (cursus δρόμος) birkoacutezaacutes (lucta πάλη) oumlkoumllviacutevaacutes (pugilatus πύγμη) quinquertium (πένταθλον) pancratium (παγκράτιον)

f) Naumachia ndash tengeri csataacutek amelyeket legtoumlbbszoumlr a circusban rendez-tek meg ilyenkor kellő mennyiseacutegű viacutezzel aacuterasztottaacutek el a teruumlletet ah-hoz hogy a hajoacutek uacuteszni tudjanak Augustus volt az első aki erre a ceacutel-ra egy mesterseacuteges tavat (stagnum) aacutesatott ki a Tiberis menteacuten37 Ezen a naumachia vetuson majd csak Titus vaacuteltoztatott38 A tengeri csataacutek (naumachia pugnae navales) megjeleniacuteteacutese egyeacutebkeacutent nagyon kedvelt volt toumlbb maacutes csaacuteszaacuter is előszeretettel rendezett ilyen laacutetvaacutenyossaacutegot39

Megjegyzendő hogy maga Suetonius maacuter Iulius Caesar vitaacutejaacuteban is emliacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat vouml Suet Iul 39 Troiam lusit turma duplex maiorum minorumque puerorum

31 Megjegyzendő hogy a venatio kifejezeacutes elsődleges jelenteacutese vadaacuteszat Ehhez ld a forraacutesok-ban pl Plin N H 6 32 Festa venatione absumi gratissimam eam tigribus elephantisque constare Cic de sen 56 Conditiora facit haec supervacaneis etiam operis aucupium atque venatio Egyezően Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquovenatiorsquo

32 Ld Suet Iul 39 Venationes editae per dies quinque ac novissime pugna divisa in duas acies quingenis peditibus elephantis vicenis tricenis equitibus hinc et inde commissis

33 Vouml Suet Iul 39 Nam quo laxius dimicaretur sublatae metae inque earum locum bina castra exaduersum constituta erant Hasonloacutean meacuteg Suet Dom 4

34 Liv 39 22 Athletarum quoque certamen tum primo Romanis spectaculo fuit et venatio data leonum et pantherarum et prope huius saeculi copia ac varietate ludicrum celebratum est Ez a szoumlvegreacutesz is laacutethatoacutean kiteacuter a venatio keacuterdeacuteseacutere is

35 Vouml Val Max 2 4 7 Athletarum certamen a M Scauri tractum est munifi centia36 Suet Iul 39 Edidit spectacula varii generis munus gladiatorium ludos etiam regionatim

urbe tota et quidem per omnium linguarum histriones item circenses athletas naumachiam [hellip] Athletae stadio ad tempus extructo regione Marti campi certauerunt per triduum

37 Suet Aug 43 [hellip]item navale proelium circa Tiberim cavato solo in quo nunc Caesarum nemus est

38 Suet Tit 7 [hellip] dedit et navale proelium in veteri naumachia [hellip]39 Vouml pl Suet Claud 21 Quin et emissurus Fucinum lacum naumachiam ante commisit Suet

Dom 4 Edidit navales pugnas paene iustarum classium effosso et circumstructo iuxta Tiberim lacu atque inter maximos imbres perspectavit

21I Bevezető gondolatok

Emliacuteteacutesre keruumllnek meacuteg a munera galdiatoria vagyis a gladiaacutetorok (μονομάχοι) aacuteltal megjeleniacutetett harci cselekmeacutenyek A gladiaacutetorok jobbaacutera az amphitheatrumban (esetleg a forumon) a neacutep szoacuterakoztataacutesa ceacuteljaacuteboacutel harcol-tak Eacuterdekes hogy a gladiaacutetorjaacuteteacutekot nem ludusnak hanem munusnak nevez-teacutek Utoacutebbi kifejezeacutes a toumlbbes szaacutemuacute koumltelesseacutegek jelenteacutessel biacuteroacute munia (neacuteha moenia)40 szoacutera vezethető vissza eacutes elsődlegesen maga is valamilyen koumltele-zettseacuteget illetőleg megkiacutevaacutent cselekveacutest jeloumll főkeacutent olyan eacutertelemben amely cselekveacutessel a polgaacuter tartozik az aacutellam iraacutenyaacuteba ekkeacutent ndash mint arra Festus is raacutemutat ndash jelenteacutese ugyanaz mint offi ciumnak41 Mindoumlssze negyedleges jelen-teacutese a szoacutenak az uumlnnepi jaacuteteacutek kuumlloumlnoumlsen pedig az amelyen gladiaacutetorok vet-tek reacuteszt42 A gladiaacutetorok kikeruumllhettek kezdetben a foglyok eacutes a rabszolgaacutek43 koumlzuumll valamint eacuteppiacutegy előfordulhatott hogy szabad ember aacutellt gladiaacutetornak (mint azt Livius is megemliacuteti44) a koumlztaacutersasaacuteg idejeacuten inkaacutebb meacuteg csak az ala-csonyabb neacutepreacutetegek koumlreacuteből utoacutebb a csaacuteszaacuterkorban azonban maacuter a lovagrendi-ek eacutes senatorok mi toumlbb nők is harcoltak az areacutenaacuteban45

40 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomuniarsquo valamint oumlsszeteacuteteleit mint pl communis immunis stb Ld meacuteg HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquomunio2rsquo

41 Vouml Fest 125 18 Oxford Latin Dictionary (1968)s v lsquomunusrsquo HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquomunio3rsquo

42 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomunus4rsquo43 Ennek kapcsaacuten megemliacutetendő hogy a rabszolga ilyen statusa olyanniyra elsődleges volt hogy

pl a szoumlkoumltt rabszolga meacuteg azaacuteltal sem keruumllt ki ura fennhatoacutesaacutega aloacutel hogy gladiaacutetornak aacutellt Vouml Tryph D 11 4 5 (1 disp) Si in harenam fugitivus servus se dederit ne isto quidem periculo discriminis vitae tantum sibi irrogato potestatem domini evitare poterit nam divus Pius rescripsit omnimodo eos dominis suis reddere sive ante pugnam ad bestias sive post pugnam quoniam interdum aut pecunia interversa aut commisso aliquo maiore malefi cio ad fugiendam inquisitionem vel iustitiam animadversionis in harenam se dare mallent Reddi ergo eos oportet

44 Liv 28 21 Marcius inde in barbaros si qui nondum perdomiti erant sub ius dicionemque redigendos missus Scipio Carthaginem ad uota soluenda dis munusque gladiatorium quod mortis causa patris patruique parauerat edendum rediit gladiatorum spectaculum fuit non ex eo genere hominum ex quo lanistis comparare mos est seruorum de catasta ac liberorum qui uenalem sanguinem habent uoluntaria omnis et gratuita opera pugnantium fuit

45 Vouml Suet Aug 43 Ad scaenicas quoque et gladiatorias operas et equitibus Romanis aliquando usus est verum prius quam senatus consulto interdiceretur Ner 12 Munere quod in amphitheatro ligneo regione Martii campi intra anni spatium fabricato dedit neminem occidit ne noxiorum quidem Exhibuit autem ad ferrum etiam quadringentos senatores sescentosque equites Romanos et quosdam fortunae atque existimationis integrae ex isdem ordinibus confectores quoque ferarum et varia harenae ministeria Dom 4 Nam venationes gladiatoresque et noctibus ad lychnuchos nec virorum modo pugnas sed et feminarum Tac Ann 15 32 Spectacula gladiatorum idem annus habuit pari magnifi centia ac priora sed feminarum inlustrium senatorumque plures per arenam foedati sunt

I Bevezető gondolatok22

4 Az auctor-forraacutesok eacuterteacutekeleacutese

Az eddig bemutatott Suetoniustoacutel eacutes Tacitustoacutel szaacutermazoacute szoumlvegek joacutel mutat-jaacutek hogy a kuumlloumlnfeacutele jaacuteteacutekok fontos reacuteszeacutet keacutepezteacutek a roacutemaiak mindennapjai-nak Az ideacutezett textusokboacutel az is kitűnik hogy ezen alkalmakkor sor keruumllhe-tett kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutekok szeacutetosztaacutesaacutera szeacutetszoacuteraacutesaacutera is Az emliacutetett auctoroknaacutel a jaacuteteacutekok rendezeacutese illetve az ajaacutendeacutekosztaacutes jelentős meacuterteacutekben hozzaacutejaacuterul az egyes csaacuteszaacuterok jellemeacutenek preciacutezebb megrajzolaacutesaacutehoz Mindezek alapjaacuten he-lyesnek laacutetszik az a szekunder irodalmi megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a jaacuteteacutekok illetőleg az ajaacutendeacutekosztaacutesok leiacuteraacutesaacutenak elsősorban funkcionaacutelis szerepuumlk volt az adott szemeacutely jobb bemutataacutesaacutet szolgaacuteltaacutek ezek a tudoacutesiacutetaacutesok ekkeacutent megha-taacuterozott ceacutellal szerepelnek a szoumlvegekben46 Ami most maacuter koumlzelebbről az ajaacuten-deacutekosztaacutest mint esemeacutenyt illeti feltűnő lehet ezeknek az ajaacutendeacutekoknak az igen terjedelmes eacutes reacuteszletes felsorolaacutesa amelynek Suetonis munkaacutejaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatoacutek peacuteldaacutei A vonatkozoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia koumlreacutebe tartoz-hattak madarak eacutelelmiszercsomagok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vad-aacutellatokra lehetett bevaacuteltani de előfordult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute jegyek is szeacutetosztaacutesra keruumlltek47 Domitianus csaacuteszaacuterroacutel szoacutelva Suetonius megemliacuteti hogy a szeacutetosztott ajaacutendeacutekok koumlzoumltt peacutenz valamint ke-nyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal zoumlldseacutegekkel tele kosarak is szerepeltek48 Ha most maacuter oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacuteljuk a Suetonius tollaacuteboacutel raacutenk maradt a keacuter-deacutessel foglalkozoacute szoumlvegeket megaacutellapiacutethatoacute hogy mindezeket az ajaacutendeacutekokat mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyakat (congiarium ndash Suet Claud 21 Dom 4 omne ge-nus rerum missilia ndash Suet Dom 4) vagy szeacutetszoacutertaacutek (sparsit et missilia ndash Suet Cal 18 sparsa et populo missilia ndash Suet Ner 11 missilia sparsit ndash Suet Dom 4) vagy kiosztottaacutek (congiaria [hellip] distribuit ndash Suet Claud 21 panaria [hellip] divisit ndash Suet Cal 18 nummorum trecentorum ter dedit plebei sportellis [hellip]

46 Vouml reacuteszletesen GROOT (2008) i m 51 skk Erre tovaacutebbi peacuteldaacutek is hozhatoacutek Suetoniustoacutel Miutaacuten hosszasan iacuter Caligula uralkodaacutesaacutenak egyes epizoacutedszerű esemeacutenyeiről amelyek maacuter-maacuter arra lenneacutenek alkalmasak hogy a csaacuteszaacuter joacute hiacutereacutet keltseacutek hirtelen vaacuteltaacutessal aacutelliacutet-ja bdquoHactenus quasi de principe reliqua ut de monstro narranda suntrdquo (Vouml Suet Cal 22) Hasonloacutekeacuteppen Domitianus kapcsaacuten egyfelől raacutemutat hogy baacuter koraacutebban egyaacuteltalaacuten nem fog-lalkozott a koumllteacuteszettel keacutesőbb pedig kifejezetten megvetette meacutegis ndash mintegy szereacutenyseacutege jelekeacutent ndash uacutegy tett mint aki a koumllteacuteszet nagy rajongoacuteja lenne (Dom 2 bdquoSimulavit et ipse mire modestiam in primisque poeticae studium tam insuentum antea sibi quam postea spretum et abiectum recitavitque etiam publicerdquo) Ugyanakkor az aacuteltala rendezett versenyek koumlzoumltt Suetonis megemliacuteti a proacutezaversenyeket amelyen a csaacuteszaacuter maga elnoumlkoumllt (Suet Dom 4)

47 Suet Ner 11 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquotesserarsquo PERNICE (1884) i m 107 eacutes 110ndash111 BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2109

48 Suet Dom 4 Vouml FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoopsoniumrsquo

23I Bevezető gondolatok

distributis ndash Suet Dom 4) Abboacutel a teacutenyből eredően hogy Suetonius toumlbb he-lyen foglalkozik a csaacuteszaacuterok aacuteltal rendezett uumlnnepi jaacuteteacutekok reacuteszletes bemutataacutesaacute-val neacutemely esetben aproacuteleacutekosan bemutatva hogy milyen adomaacutenyok keruumlltek szeacutetosztaacutesra illetőleg neacutehol azt is hogy egyik vagy maacutesik neacutepreacutetegnek milyen formaacuteban kedvezett a csaacuteszaacuter49 koumlrvonalazhatoacutenak laacutetszik egy olyan neacutezet amely szerint a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek politikai motivaacutecioacuteja volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak50 Erre azeacutert kuumlloumlnoumlsen fontos raacutemutatni mert Gedeon Magdolna az antik Roacutema sport- eacutes egyeacuteb rendezveacutenyeivel valamint az ezekhez kapcsoloacutedoacute tovaacutebbi keacuterdeacutesekkel foglalkozoacute munkaacutejaacuteban a tesserae toumlmegbe szoacuteraacutesa kapcsaacuten helyesen mutat raacute arra hogy a iactus missilium megeacuterteacuteseacutehez az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes ceacuteljaacutet kell szem előtt tartani51 Eme propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok ma-gatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi52

5 A bdquopanem et circensesrdquo-elv mint retorikai τόπος

A kifejezeacutes eredetileg a roacutemai koumlltő Iuvenalis tollaacuteboacutel szaacutermazik aki olyankeacutent hivatkozik a bdquokenyeret eacutes cirkusztrdquo kifejezeacutesre mint az egyetlen dologra ami a politikai reacuteszveacutetel lehetőseacutegeacutevel mintegy szuumlleteacutesi előjogkeacutent biacuteroacute roacutemai lakos-saacutegot meacuteg egyaacuteltalaacuten keacutepes lekoumltni53

Iuv Sat 10 77-81Iam pridem ex quo suffragia nulli vendimus effudit curas nam qui dabat olim imperium fasces legiones omnia nunc se continet atque duas tantum res anxius optat panem et circenses

49 Ld pl Domitianus vitaacutejaacuteban bdquo[hellip] quia pars maior [ti missiliarum ndash EJ] intra popularia decidebat quinquagenas tesseras in singulos cuneos equestris ac senatorii ordinis pronuntiavitrdquo (Suet Dom 4)

50 GROOT (2008) i m 307ndash30851 GEDEON (2005) i m 13752 Mommsen raacutemutat hogy a jaacuteteacutekok a kiraacutelykorban szakraacutelis ceacutelzatuacuteak voltak Vouml MOMMSEN

(1879) i m 42 skk Csak a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban vaacuteltozott meg a jaacuteteacutekok ceacutelja eacutes jelentőseacutege hiszen ekkor a Iuppiternek ajaacutenlott rendkiacutevuumlli fogadalmi jaacuteteacutekokon kiacutevuumll a magistratusok is eacutevente rendeztek jaacuteteacutekokat amelyek hagyomaacutenya a kiraacutelykorra vezethető vissza Vouml GEDEON (2005) i m 14 eacutes 18 BERNSTEIN (1998) i m 13 51 eacutes 77

53 Megjegyzendő hogy Marcus Aurelius csaacuteszaacuter nevelője Fronto is kritikus eacutellel utal erre a jelen-seacutegre Vouml Princ hist 18 bdquoEx summa civilis scientiae ratione sumpta videntur ne histrionum quidem ceterorumque scaenae aut circi aut harenae artifi cum indiligentem principem fuisse ut qui sciret populum Romanum duabus praecipue rebus annona et spectaculis teneri [hellip]rdquo

I Bevezető gondolatok24

A szoumlvegből kitűnik hogy a koumlltő oumlsszesseacutegeacuteben neacutemikeacutepp megveteacutessel szoacutel koraacutenak roacutemai taacutersadalmaacuteroacutel oumlsszehasonliacutetva a reacutegi időket koraacutenak hanyatloacute felfogaacutesaacuteval amiacuteg egykor a roacutemai polgaacuter szavazata nem volt aacuteruba bocsaacutethatoacute addig Iuvenalis koraacutera a polgaacuterok toumlbbseacutegeacutet mindoumlssze keacutet dolog eacuterdekelte csu-paacuten ndash az ingyen buacuteza eacutes a szoacuterakozaacutes lehetőseacutege A politikusok szaacutemaacutera e kettő csupaacuten a politikai hatalom noumlveleacuteseacutenek egy eszkoumlze volt54 Meacutegoly roumlviden szoacutel-va is a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok keacuterdeacuteseacuteről le kell szoumlgezni hogy a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak jaacuteteacutekai sok tekintetben előfutaacuterai voltak ugyan a principaacutetus rendezveacutenyeinek meacutegis a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak ilyen rendezveacutenyei az uumlnnepi jaacuteteacutekok toumlrteacuteneteacuteben oumlnaacutelloacute iraacutenyvonalat is keacutepviselnek55 A nyilvaacutenos jaacuteteacutekok szolgaacutelhattaacutek egyes csoportok vagy akaacuter egyeacutenek politikai ceacutelkitűzeacuteseit56 a keacutesőbbiekben pedig ha jelkeacutepesen is de alkalmasak voltak a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megjeleniacuteteacuteseacutere is57 A korra jellemző taacutersadalmi gyakorlat szerint a gazdagok egyfajta moraacutelis koumltelesseacutege volt a toumlmegek reacuteszelteteacutese sajaacutet szerencseacutejuumlkből iacutegy egyfajta taacuter-sadalmi koumltelezettseacutegeacute vaacutelt az elit szaacutemaacutera a jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacutet fuumlggetlenuumll attoacutel hogy kinek a szervezeacuteseacuteben keruumlltek megrendezeacutesre A jaacuteteacutekok kereteacute-ben gyakorolt bőkezűseacuteg ndash mintegy az euergetizmus megnyilvaacutenulaacutesa ndash egy-felől a fontosabb magistratusi tisztseacutegek betoumllteacutese koumlreacuteben is elengedhetetlen szerepet jaacutetszott58 maacutesfelől pedig a csaacuteszaacuterok ndash ha uacutegy tetszik ndash mint kommu-nikaacutecioacutes eszkoumlzt alkalmaztaacutek sajaacutet hatalmuk megerősiacuteteacuteseacutere neacutepszerűseacuteguumlk noumlveleacuteseacutere vagy egyes csoportok olyan jellegű befolyaacutesolaacutesaacutera amely a ha-talomgyakorlaacutes soraacuten keacutesőbb is hasznos lehetett59 Suetonius leiacuteraacutesai alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy az euergetizmus konkreacutet megnyilvaacutenulaacutesi eszkoumlze a csaacute-szaacuterkorban a panem et circenses elvben oumlltoumltt testet Akaacuter a koumlztaacutersasaacuteg kori elit akaacuter a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok annaacutel is in-kaacutebb megfelelő sziacutenteacuteruumll szolgaacutelhattak mivel nagyban-egeacuteszben a teljes roacutemai taacutersadalom keacutepviseltette magaacutet ezeken a rendezveacutenyeken60 Mind a koumlztaacutersa-saacuteg koraacutenak elitje mind a csaacuteszaacuterok szaacutemaacutera a jaacuteteacutekok kommunikaacutecioacutes ceacutelo-kat szolgaacuteltak joacutel lehetett hasznaacutelni ezeket a rendezveacutenyeket a politikai karrier

54 Ilyen hangveacutetellel DODGE (1999) i m 205 POTTER (1999) i m 324 Ezzel egyezően utal erre a probleacutemaacutera az oacutekereszteacuteny iacuteroacute Tertullianus is (vouml Tert De Spect 1 1 eacutes 5 7) aki egyene-sen baacutelvaacutenyimaacutedaacutesnak (idololatria) minősiacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat Vouml HARMON (1988) i m 237

55 BERNSTEIN (1998) i m 1356 Ehhez a győzelmi jaacuteteacutekok vonatkozaacutesaacuteban ld BERNSTEIN (1998) i m 280 a magasabb

magistratusi tisztseacuteg betoumllteacuteseacutere vonatkozoacutean BERNSTEIN (1998) i m 281 eacutes GEDEON (2005) i m 22

57 GROOT (2008) i m 305ndash306 307ndash308 eacutes 31158 TONER (1995) i m 12559 GROOT (2008) i m 306ndash30760 GROOT (2008) i m 307ndash308 Ezzel egyezően BERNSTEIN (1998) i m 300

25I Bevezető gondolatok

előmozdiacutetaacutesaacutera vagy a politikai neacutezetek nyilvaacutenvaloacutevaacute teacuteteleacutere ndash akaacuterhogy is a ceacutel a favor populi megszerzeacutese volt61 Ennek legjobb peacuteldaacuteja Suetoniusnaacutel a Claudius-vitaacuteban szereplő hosszabb textus

Suet Claud 21Congiaria populo saepius distribuit Spectacula quoque complura et magnifi ca edidit non usitata modo ac solitis locis sed et commenticia et ex antiquitate repetita et ubi praeterea nemo ante eum Ludos dedicationis Pompeiani theatri quod ambustum restitverat e tribunali posito in orchestra commisit cum prius apud superiores aedes supplicasset perque mediam caueam sedentibus ac silentibus cunctis descendisset Fecit et saeculares [] Circenses freqventer etiam in Vaticano commisit nonnumquam interiecta per quinos missus venatione Circo vero maximo marmoreis carceribus auratisque metis quae utraque et tofi na ac lignea antea fverant exculto propria senatoribus constituit loca promiscue spectare solitis ac super quadrigarum certamina Troiae lusum [hellip] Gladiatoria munera plurifariam ac multiplicia exhibuit [hellip] et breve dierumque paucorum quodque appellare coepit bdquosportulamrdquo quia primum daturus edixerat velut ad subitam condictamque cenulam invitare se populum Nec ullo spectaculi genere communior aut remissior erat adeo ut oblatos victoribus aureos prolata sinistra pariter cum vulgo voce digitisque numeraret ac saepe hortando rogandoque ad hilaritatem homines provocaret dominos identidem appellans immixtis interdum frigidis et arcessitis iocis qualis est ut cum Palumbum postulantibus daturum se promisit si captus esset Illud plane quantumvis salubriter et in tempore cum essedario pro quo quattuor fi li deprecabantur magno omnium fauore indulsisset rudem tabulam ilico misit admonens populum quanto opere liberos suscipere deberet quos videret et gladiatori praesidio gratiaeque esse Edidit et in Martio campo expugnationem direptionemque oppidi ad imaginem bellicam et deditionem Britanniae regum praeseditque paludatus

Suetonius elmeseacuteli hogy Claudius gyakorta osztogatott adomaacutenyokat a neacutep-nek illetőleg megannyi nagyszerű sziacutenjaacuteteacutekot rendezett Ezek koumlzoumltt volt olyan amelyet az emberek maacuter reacutegtől fogva ismertek eacutes lebonyoliacutetaacutesukra a meg-szokott helyeken keruumllt sor ugyanakkor uacutejakat is kieszelt vagy eacuteppen egye-seket feluacutejiacutetott a reacutegi idők laacutetvaacutenyossaacutegai koumlzuumll meacuteghozzaacute olyan helysziacutenen ahol előtte meacuteg nem rendeztek semmit Anekdota-szerűen keruumll megemliacuteteacutesre

61 GROOT (2008) i m 311 eacutes 313 BERNSTEIN (1998) i m 300

I Bevezető gondolatok26

hogy rendezett jaacuteteacutekokat a tűz martaleacutekaacutevaacute vaacutelt Pompeius-sziacutenhaacutez helyreaacutelliacutetaacute-saacutenak tiszteleteacutere ahol maga elnoumlkoumllt eacutes mutatott be aacuteldozatot a sziacutenhaacutez foumlloumltt emelt templomban Megrendezte az eacutevszaacutezados jaacuteteacutekokat is62 illetőleg cirku-szi jaacuteteacutekokat a Vaticanuson amelyek koumlzeacute be-beiktatott egy-egy aacutellathajszaacutet is Suetonius ndash talaacuten lovagrendi koumltődeacuteseacuteből eredően ndash kuumlloumln kiemeli azt is hogy a Circus Maximusban kuumlloumln uumllőhelyet jeloumllt ki a senatoroknak iacutegy nem kellett toumlbbeacute a koumlzoumlnseacuteg koumlzoumltt elvegyuumllve helyet foglalniuk A kocsiversenyeken kiacute-vuumll troacutejai jaacuteteacutekokat aacutellatviadalokat is rendezett eacuteppiacutegy szaacutemos igen vaacuteltozatos gladiaacutetori viadalt Mi toumlbb meacuteg egy soron kiacutevuumlli roumlvid sportula nevű csak neacute-haacuteny napig tartoacute jaacuteteacutekot amelyre első alkalommal akkeacutent hiacutevta meg az embe-reket mint valami gyorsan oumlsszeuumltoumltt vacsoraacutera Előadatta tovaacutebbaacute egy vaacuteros meghoacutediacutetaacutesaacutet eacutes kifosztaacutesaacutet megjeleniacutető harci jaacuteteacutekot a Mars-mezőn valamint egy jelenetet Britannia kiraacutelyainak behoacutedolaacutesaacuteroacutel Mindezek a leiacuteraacutesok roumlvid toumlrteacutenetek anekdotaacutek minden bizonnyal kedvező sziacutenben igyekeznek feltuumlntet-ni a csaacuteszaacutert akinek suetoniusi vitaacuteja ndash mint az fentebb maacuter laacutethatoacute volt ndash meg-lehetősen dodonai joacutellehet a csaacuteszaacuterportreacute oumlsszesseacutegeacuteben negatiacutev meacutegis szaacute-mos olyan elem olvashatoacute ebben a De vita Caesarum eme koumlnyveacuteben amely jelentős meacuterteacutekben aacuternyalja a keacutepet Ekkeacutent lehet neacutemi alapja annak az aacutelliacute-taacutesnak hogy a szoumlvegek alapjaacuten a csaacuteszaacuter toumlrekedett arra hogy Roacutema neacutepeacutevel valoacute talaacutelkozaacutesai soraacuten joacute benyomaacutest keltsen Ilyen a favor populi megszerzeacute-seacutere iraacutenyuloacute toumlrekveacutes megnyilvaacutenulaacutesakeacutent eacuterteacutekelhetők azok a roumlvid maacuter-maacuter eacutelőkeacutepeket ideacutező toumlrteacutenetek amelyekben Suetonius leiacuterja mikeacutent szaacutemolta le a csaacuteszaacuter az aranyakat a győzteseknek bal keze ujjain hangosan olvasva azokat Megtudhatjuk azt is hogyan biztatgatta eacutes keacuterdezgette az embereket mikeacutent bizalmaskodott veluumlk uacuternak szoacuteliacutetva őket eacutes iacutegy tovaacutebb Szinte a pietas meg-nyilvaacutenulaacutesa hogy felmentette a szolgaacutelat aloacutel azt a kocsihajtoacutet akinek fi ai kouml-nyoumlroumlgtek hozzaacute ndash maga Suetonius is ceacutelszerűnek eacutes egeacuteszseacutegesnek (salubriter) iacuteteacuteli a csaacuteszaacuter magatartaacutesaacutet eacutes a jelenlevők helyesleacutese is ezt taacutemasztja alaacute

Ehhez hasonloacute egy a Titus uralkodaacutesaacutet bemutatoacute roumlvidebb koumlnyvből szaacuter-mazoacute toumlredeacutek

Suet Tit 7 Praeter saevitiam suspecta in eo etiam luxuria erat quod ad mediam noctem comissationem cum profusissimo quoque familiarum extenderet [hellip] suspecta rapacitas [hellip] deinque propalam alium Neronem et opinabantur et praedicabant At illi ea fama pro bono cessit conversaque est in maximas laudes neque vitio ullo reperto

62 Minthogy a ludi saeculares megrendezeacuteseacutere maacuter Augustus alatt sor keruumllt iacutegy eleacuteggeacute meg-mosolyogtatoacute lehetett az a reklaacutemszoumlveg hogy ilyet meacuteg senki sem laacutetott (quos nec spectasset quisquam nec spectaturus esset) minthogy mind a reacutesztvevők mind a sziacuteneacuteszek koumlzoumltt volt olyan akik mindkettőben koumlzreműkoumldtek Vouml Suet Claud 21

27I Bevezető gondolatok

et contra virtutibus summis Convivia instituit iucunda magis quam profusa Amicos elegit quibus etiam post eum principes ut et sibi et rei publicae necessariis adquieverunt [hellip] Et tamen nemine ante se munifi centia minor amphitheatro dedicato thermisque iuxta celeriter exstructis munus edidit apparatissimum largissimusque dedit et navale proelium in veteri naumachia ibidem et gladiatores atque uno die quinque milia omne genus ferarum

Ebből a vita-reacuteszletből kideruumll hogy kortaacutersai meacuteg csaacuteszaacuterraacute vaacutelasztaacutesa előtt akkeacutent laacutettaacutek Titust mint kegyetlen duhaj termeacuteszetű eacutes kapzsi szemeacutelyt mi toumlbb nyiacuteltan uacutegy tekintettek raacute mint a maacutesodik Neroacutera eacutes ekkeacutent is nevezteacutek Ez a hiacuterneacutev azutaacuten a csaacuteszaacuterraacute vaacutelasztaacutest koumlvetően hasznaacutera vaacutelt az uacutej uralko-doacutenak minthogy a sok szidalom troacutenraleacutepeacuteseacutet koumlvetően csupa dicseacuteretteacute vaacutelto-zott Keacutesőbb maacuter nemcsak hogy hibaacutet nem talaacuteltak benne hanem egyenesen a legnemesebb ereacutenyekkel ruhaacuteztaacutek fel Az aacuteltala rendezett lakomaacutekat a zabolaacutet-lan pazarloacute (profusa) helyett inkaacutebb a kellemes (iucunda) jelzővel illetteacutek Az aacuteltala vaacutelasztott baraacutetok mind az őt koumlvető uralkodoacuteknak mind pedig az aacutellam szaacutemaacutera egyaraacutent hasznaacutera vaacuteltak Bőkezűseacuteg dolgaacuteban ugyanakkor elődei nem tudtaacutek feluumllmuacutelni Az Amphitheatrum felszenteleacuteseacutet koumlvetően mellette fuumlrdő-ket eacutepiacutettetett eacutes pompaacutes lakomaacutet adott A reacutegi naumachia helyeacuten uacutej tengeri csa-tajelenetet (navale proelium) rendezett tovaacutebbaacute gladiaacutetori jaacuteteacutekot majd egyet-len napon oumltezer kuumlloumlnfeacutele vadaacutellattal aacutellatviadalt

Az utoacutebbi textus kapcsaacuten joacutel laacutetszik hogy itt az alapvetően negatiacutev sziacutenben feltűnő csaacuteszaacuter egyes fi atalkori tulajdonsaacutegai troacutenra leacutepeacutese utaacuten pozitiacutevumkeacutent jelennek meg Ezek koumlzoumltt emliacutetettnek a jaacuteteacutekok laacutetvaacutenyossaacutegok rendezeacuteseacutevel kapcsolatos szokaacutesok is Ugyan koumlltseacuteges moacutedja volt ez a koumlzoumlnseacuteg befolyaacutesolaacute-saacutenak hiszen a koumlltseacutegek legalaacutebb egy reacuteszeacutet az aacutellta aki a jaacuteteacutekokat rendezte meacutegis oumlsszesseacutegeacuteben megeacuterhette hiszen a toumlmeg aacuteltali uumlnnepeltseacuteg a neacutepsze-rűseacuteg mutatoacutejakeacutent szolgaacutelt63 Mindezen megfontolaacutesok utaacuten egy koumlvetkező leacute-peacutesben eacuterdemes lehet a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet csak jogi szempontboacutel a jogi forraacutesokban megvizsgaacutelni

6 A iactus missilium a jogi forraacutesokban

A szekunder irodalom koumlreacuteben ezt a teacutenyaacutellaacutest a szerzők nagy reacutesze ndash a iactus missiliumra vonatkozoacute szoumlvegeknek a forraacutesokban elfoglalt helye64 alapjaacuten ndash kouml-

63 BERNSTEIN (1998) i m 300 eacutes 311 GROOT (2008) i m 313ndash314 DODGE (1999) i m 205 GEDEON (2005) i m 16ndash18

64 Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46 A iustinianusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute szoumlveg tar-

I Bevezető gondolatok28

zelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent (traditio in incertam personam) fogja fel holott az elnevezeacutes egy nagyban-egeacuteszben esetleges vaacutelasztaacuteson alapul

Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott)Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce qui missilia iactat in vulgus ignorat enim quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia vult quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi cit

A szoumlveg a 41 koumlnyv 7 titulusaacuteban a tulajdon megszerzeacuteseacutevel foglalkozoacute veacute-lemeacutenyek koumlzoumltt szerepel eacutes elvi eacutellel arroacutel szoacutel hogy neacutemely esetekben a tu-lajdonos előre nem meghataacuterozott szemeacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarata is aacutetvi-szi a dolog tulajdonaacutet Ennek peacuteldaacutejakeacutent szerepel itt a kuumlloumlnfeacutele jaacuteteacutekok soraacuten a missilia neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesa mondvaacuten hogy aki elszoacuterja a missiliaacutet azt akarja hogy mindenki amit elkapott az az oumlveacute legyen Mind a most ideacutezett Gaius-hely mind pedig ennek a iustinianusi Instituacutecioacutekban megtalaacutelhatoacute ekvivalen-se a keacutesőbbiekben reacuteszletesen is elemzeacutesre keruumll iacutegy ehelyuumltt megeleacutegszuumlnk csak a keacutet locus emliacuteteacuteseacutevel Ugyanakkor maacuter ezen a ponton joggal meruumll fel a keacuterdeacutes hogy elkeacutepzelhető-e egy a hagyomaacutenyos neacutezettől elteacuterő felfogaacutes alaacute-taacutemasztaacutesa Ugyanis a iactus missiliumnak a tulajdon-traditio koumlreacutebe toumlrteacutenő utalaacutesa ndash legalaacutebbis a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute alapvető koumlvetelmeacutenyek is-mereteacuteben ndash nem mentes a dogmatikai kihiacutevaacutesoktoacutel ekkeacutent felvethető hogy a iactus missilium a traditio in incertam personam teacutenyaacutellaacutesaacutehoz keacutepest inkaacutebb egy oumlsszetett egyszerre toumlbb tulajdonszerzeacutesi moacutedot feloumllelő komplex teacutenyaacutel-laacutesnak tekintendő A traditio in incertam personam keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacute keacutetely alapja Pomponius egy Digesta-beli veacutelemeacutenye amely szerint az a dolog ame-lyet valaki maacutes elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash vagyis az elha-gyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t sicuti cum quis aes sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae voluerit eas esse tamen eius fi erent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul intellegitur voluisse alicuius fi eri

A jogtudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt elszoacuter (aes sparserit) vagy madarakat enged szabadon (aves amiserit) baacutermennyire is akarja hogy azt egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozatott szemeacutely megszerezze meacutegis az lesz

talmilag megegyezik a Digesta Gaius-textusaacuteval

29I Bevezető gondolatok

a tulajdonosa akihez a szerencse sodorja (cui casus tulerit ea) tehaacutet azeacute lesz aki a veacuteletlen folytaacuten teacutenylegesen megszerzi azt A tulajdonszerzeacutes lehetőseacute-geacutet Pomponius azzal magyaraacutezza hogy amikor az eredeti tulajdonos elhagyta a dolgot maga is azt akarta hogy a dolog valakieacute legyen A szoumlvegben szere-pel tehaacutet egy aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű elvi aacutelliacutetaacutes amely a veacutelemeacuteny normatiacutev mag-jaacutet alkotja ezt koumlvetően pedig a jogaacuteszi veacutelemeacuteny maacuter keacutet feltehetően konkreacutet gyakorlati esetre foacutekuszaacutel peacutenz elszoacuteraacutesa valamint madarak szabadon enge-deacutese Amikor Pomponius arroacutel iacuter hogy baacutermennyire is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely hogy a peacutenzt helyesebben az egyes peacutenzdarabokat (erre utal a toumlbbes szaacutemuacute neacutevmaacutes eas) valaki megszerezze hiaacutebavaloacute a meghataacuterozatlan szemeacutely-re (incerta persona) iraacutenyuloacute akarata tulajdonszerzeacutes csak akkor koumlvetkezik be amikor a peacutenzdarabot valaki ndash ebben az eacutertelemben tehaacutet maacuter egy konkreacutet szemeacutely ndash tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal birtokba veszi Jogi szempontboacutel rele-vaacutens viszony első tekintetre a peacutenzt elszoacuteroacute eacutes az azt megszerző szemeacutely koumlzoumltt joumln leacutetre mindez azonban csupaacuten a laacutetszat minthogy Pomponius kifejezetten raacutemutat hogy a peacutenz azeacute lesz akihez azt a szerencse sodorja Iacutegy tehaacutet a meg-szerző szemeacutelye az elszoacuteraacutes pillanataacuteban bizonytalan csak a casus koumlzbejoumltte konkretizaacutelja azt Mindennek indokaacutet Pomponius pedig abban laacutetja hogy ami-kor valaki elhagy egy dolgot azt akarja hogy egy maacutesik szemeacutely megszerezze azt Baacuter a jelen indokolaacutes elsőre nagyon logikusnak laacutetszik koumlzel sem biztos hogy minden esetben igaz hiszen a jogtudoacutes a peacutenzt szoacuteroacute szemeacutelynek a hely-zethez valoacute belső teljesen szubjektiacutev eacutes ndash tegyuumlk hozzaacute ndash sok esetben keacutepleacute-keny alakiacutethatoacute eacutes alakuloacute viszonyulaacutesaacutet igyekszik objektivizaacutelni A csaacuteszaacuterok aacuteltali ajaacutendeacutekosztaacutessal eacutes a nyilvaacutenos jaacuteteacutekokkal foglalkozoacute primer forraacutesanyag eacuterteacutekeleacutese eacutes a vonatkozoacute szekunder irodalom aacutettekinteacutese alapjaacuten megaacutellapiacutet-hatoacute hogy az emliacutetett jaacuteteacutekok eacutes az ezek kereteacuteben toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes fő-keacutent inkaacutebb valamely politikai előny megszerzeacuteseacutere toumlrekveacutes eszkoumlzei voltak a panem et circenses elv eacutegisze alatt Az emliacutetett előnyoumlk konkreacutetan igen sokfeacute-le formaacutet oumllthettek kezdve a vaacutelasztaacutesi neacutepszerűseacutegre toumlrekveacutestől egeacuteszen ad-dig hogy egyes csaacuteszaacuterok egyfajta bdquokommunikaacutecioacutes eszkoumlztrdquo laacutettak az ajaacuten-deacutekosztaacutesban Mindezekkel egybevetve Pomponius eacuterveleacuteseacutet amely szerint aki a peacutenzt elszoacuterja minden esetben azt is szeretneacute egyszersmind hogy valaki annak a tulajdonosa legyen azt lehet mondani hogy a neves jogaacutesz aacuteltal keacutep-viselt veacutelemeacuteny talaacuten nem minden esetben koumlvetkezett be Ezen a ponton deruumll ki mieacutert is volt szuumlkseacuteges az irodalmi forraacutesok aacutettekinteacutese ugyanis meglaacutetaacute-sunk szerint az ezekből nyerhető informaacutecioacutek mindenkeacuteppen kiegeacutesziacuteti-aacuternyal-ja a jogi forraacutesok neacutemikeacutepp bdquoszoumlgletesrdquo megkoumlzeliacuteteacutes Az auctor-forraacutesok fi -gyelembeveacuteteleacutevel lehetőveacute vaacutelik hogy a realista szemleacuteletből induljunk ki Az ajaacutendeacutektaacutergyakat elszoacuteroacute szemeacutely tudata elsősorban a meggyőzeacutesre a neacutepsze-rűseacutegkelteacutesre iraacutenyul keacutetseacuteges hogy az ajaacutendeacutekok jogi sorsaacutenak keacuterdeacutese egy-aacuteltalaacuten felmeruumll-e benne eacutes ha igen akkor is legfeljebb addig terjedt hogy az

I Bevezető gondolatok30

adott dolgot nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani mert a szeacutetosztaacutesboacutel nagyobb előnye szaacutermazhat Iacutegy neacutezetuumlnk szerint nem kizaacutert ugyan aacutem keveacutesseacute valoacutesziacute-nű a Pomponius aacuteltal leiacutert ceacutelzatos viselkedeacutes valaki azeacutert hagyja el a dolgaacutet hogy az maacuteseacute lehessen65 Mindezek alapjaacuten gyaniacutethatoacute hogy Pomponius veacutele-meacutenye sok esetben olyan gondolatokat igyekszik az ajaacutendeacutekokat elszoacuteroacute sze-meacutely fejeacutebe uumlltetni amelyek igazaacuteboacutel nincsenek is ott A szoumlveg eacuterzeacutekelhetően leginkaacutebb vitathatoacute fordulata a quamvis ndash ea koumlzoumltti szoumlvegreacutesz amelynek kouml-reacuteben logikusan csak arroacutel lehet szoacute hogy nem elegendő a tulajdonszerzeacuteshez a dolog eredeti tulajdonosaacutenak abbeacuteli akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki birtokba vegye A quamvis eacutes a tamen kifeje-zeacutesek a hivatkozott szoumlvegreacuteszben egymaacutesra vonatkoznak a keacutet kifejezeacutes aacuteltal bevezetett gondolat koumlzoumltti ellenteacutet aacuteltaluk teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik az em-liacutetett cselekveacutes nem valoacutesiacutet meg traditioacutet mivel ehhez szuumlkseacuteges lenne az hogy a ceacutelszemeacutely megszerezze a dolgot Maacuterpedig az incerta persona eacutes a cui casus tulerit ea fordulatok arra engednek koumlvetkeztetni hogy itt traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ehelyuumltt szuumlkseacuteges hivatkozni Paulus egyik veacutelemeacutenyeacutere

Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed) Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur66

A traditio roacutemai jogban egy dolog formaacutetlan aacutetadaacutesaacutet jelentette amely aacutel-tal elsődlegesen a dolog birtokaacutenak aacutetruhaacutezaacutesa koumlvetkezett be A traditio akkor vitte aacutet az aacutetadott dolog tulajdonaacutet is ha a traditio taacutergya res nec mancipi volt az aacutetadoacute maga is tulajdonos volt valamint ha az aacutetruhaacutezoacute aacutet akarta adni a do-log tulajdonaacutet a megszerző pedig meg akarta szerezni azt aminek legjobb bi-zonyiacuteteacuteka hogy fennforgott valamely a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas iusta causa traditionis67 Ennek alapja a forraacutesokban fellelhető ama neacutezet amely sze-

65 A madarak szabadon engedeacutese koumlreacuteben ugyan a fenti eacuterveleacutes meacuteg csak-csak hihetőnek tűnik valaki olyan megfontolaacutesboacutel engedi szabadon a koraacutebban fogsaacutegban tartott madarait hogy azok adandoacute alkalommal akaacuter maacuteseacute is lehessenek Persze ez sem felteacutetlenuumll igaz hiszen a joacute-zan eacutesz eacutepp nem ezt diktaacutelnaacute sokkal inkaacutebb azt hogy valaki azeacutert engedje szabadon az addig fogsaacutegban tartott madarait mert azt szeretneacute hogy azok szabadok legyenek

66 Egyes szerzők jelzik hogy a praecesserit kifejezeacutes helyeacutere a processerit szerencseacutesebb lenne főkeacutent mert nem minden esetben igaz ama aacutelliacutetaacutes hogy a causa megelőzi a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest Vouml MIQUEL (1963) i m 237ndash238 GORDON (1989) i m 125ndash126

67 BONFANTE (1968) i m 203 SCHULZ (1951) i m 349 KASER (19712) i m 139 eacutes 416 DIOacuteSDI (1970) i m 139 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156 MAYER-MALY (19992) i m 74 SANFILIPPO (200210) i m 210 BESSENYŐ (20104) i m 339 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL (20107) i m 58

31I Bevezető gondolatok

rint a puszta traditio nem elegendő a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz az csak abban az esetben szaacutell aacutet ha adaacutesveacutetel vagy egyeacuteb maacutes iusta causa (csere ajaacutendeacutekozaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln teljesiacuteteacutes stb) tehaacutet valamilyen koumltelmi jogi jogvi-szony alapjaacuten keruumllt sor az aacutetadaacutesra68 A iusta causa traditionis koumlzponti mo-mentuma tehaacutet egy a felek koumlzoumltti megegyezeacutes a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes jogi ceacuteljaacutera vonatkozoacutean vagyis az aacutetadaacutes egy olyan joguumlgylet alapjaacuten kell hogy megtoumlr-teacutenjen amelynek magaacutenak is az a ceacutelja hogy az aacutetadoacute a megszerzőre a dolog tulajdonaacutet is aacutetruhaacutezza69 A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti kapcso-lat keacutetiraacutenyuacute Egyfelől a jogciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz70 maacutesfelől azonban a puszta aacutetadaacutes teacutenye csak akkor ke-letkeztet tulajdont ha arra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor Ez utoacutebbi alaacute-taacutemasztaacutesakeacutent szolgaacutelhat az ideacutezett Digesta-textus A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti eme kapcsolat haacutettereacuteben az aacutell hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera teacutenylegesen csak akkor keruumllhet sor ha az aacutetadoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt akarat-egyseacuteg aacutell fenn ebben a tekintetben vagyis az aacutetadoacute akarata a tulajdon aacutetruhaacute-zaacutesaacutera a megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell hogy iraacutenyul-jon71 Ez az akarategyseacuteg azonban a kuumllvilaacutegban nem koumlzvetlenuumll jelenik meg hanem a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyuumlttesen enged koumlvetkeztetni a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacutegre72 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor

68 Leacutenyegeacuteben erről tudoacutesiacutet Gaius is amikor leiacuterja hogy az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy egyeacuteb maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog a megszerző tulajdonaacuteba keruumll felteacuteve hogy az aacutetadoacute tulajdonos volt A tulajdon az aacutetadaacutes reacuteveacuten meacutegis csak akkor szaacutell aacutet ha arra ex iusta causa keruumll sor Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7 Ehhez ld meacuteg BENEDEK (1959) i m 18 KASER (19712) i m 417 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156ndash157 BENEDEK (1988) i m 68ndash70 MAYER-MALY (19992) i m 75 BENEDEK ndash POacuteKECZ KOVAacuteCS (2013) i m 192ndash193

69 BONFANTE (1968) i m 205 eacutes 242 SCHULZ (1951) i m 350 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 33070 Ez expressis verbis megjelenik Diocletianus egyik rendeleteacuteben (Diocl C 2 30 20) de

ugyaniacutegy kiolvashatoacute peacuteldaacuteul Ulpianus egyes az adaacutesveacutetellel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeiből is (vouml Ulp D 19 1 1 pr [28 ad Sab] Ulp D eod 11 2 [32 ad ed]

71 Ebben az eacutertelemben Benedek is utal a causa szoacute ilyen jelenteacutestartalmaacutera Vouml BENEDEK (1959) i m 4

72 Ehhez ld meacuteg BONFANTE (1968) i m 234 BENEDEK (1959) i m 20 BESSENYŐ (20104) i m 339ndash340 Bessenyő Andraacutes utal arra is hogy a koumlzeacutepkorban a feleknek ezt az akarategyseacutegeacutet animus transferrendi et accipiendi dominii neacutevvel illetteacutek Reacuteszletesen ld BESSENYŐ (20104) i m 339 Megjegyzendő hogy eacuteppen az akarategyseacuteg keacuterdeacutese okozott tovaacutebbi probleacutemaacutekat a forraacutesok alapjaacuten ugyanis aacutelliacutethatoacute hogy aacutetszaacutellt a tulajdon akkor is ha a traditio mellett csak causa putativa szerepelt Ennek egyik peacuteldaacuteja a forraacutesokban amikor a peacutenzaacutetadaacutesra akkeacutent keruumll sor hogy az egyik feacutel tartozaacutes kiegyenliacuteteacutese ciacutemeacuten adja azt a maacutesik pedig koumllcsoumln gya-naacutent veszi aacutet (vouml Ulp D 12 1 18 pr [7 disp]) Ehhez hasonloacute esetek amikor az egyik feacutel uacutegy veacuteli hogy ex testamento koumlteles egy ingatlan aacutetadaacutesaacutera miacuteg a maacutesik feacutel szerint az ingat-lan aacutetadaacutesaacutera ex stipulatu keruumllt sor illetve amikor az egyik feacutel szerint a peacutenzaacutetadaacutes donandi gratia toumlrteacutent a maacutesik ugyanakkor mint pecuniam creditam veszi aacutet azt (vouml Iul D 41 1 36 [13 dig]) A laacutetszoacutelagos disszenzus elleneacutere mindkeacutet esetben aacutetszaacutell a tulajdon meacutegpe-dig azeacutert mert a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben a felek koumlzoumltt megvolt az egyeteacuterteacutes Ez a prob-

I Bevezető gondolatok32

hogy az a neacutezet amely a traditioacutet kauzaacutelis szerzeacutesmoacutedkeacutent fogja fel egyszer-smind eacuteppen az ideacutezett Paulus-hely kapcsaacuten hangsuacutelyozza hogy a iusta causa objektiacutev a jog aacuteltal meghataacuterozott teacutenyaacutellaacutes a felek akarata pedig ebből a szem-pontboacutel maacutesodlagos73 Ehhez keacutepest Benedek Ferenc fogalmaz meg olyan koumlz-vetiacutető aacutellaacutespontot amely szerint egy adott uumlgylet megkoumlteacutese soraacuten szaacutemos olyan ceacutel keacutepzelhető el amely a felek szeme előtt lebeghet Koumlzoumls bennuumlk hogy ezek mind-mind egyetlen ceacutelfolyamatba aacutegyazoacutednak A jog ebből kiemel egyet eacutes relevaacutenssaacute teszi azaacuteltal hogy az uumlgyleti joghataacutesokat ehhez kapcsolja az oumlsszes toumlbbi ceacutel azonban ndash legalaacutebbis jogi szempontboacutel ndash irrelevaacutens Mindazonaacuteltal eb-ből meacuteg nem szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezik hogy ezek a jog aacuteltal fi gyelmen kiacutevuumll hagyott ceacutelok valamilyen formaacuteban ne joumlhetneacutenek fi gyelembe74 Ugyanakkor a felek egybehangzoacute ceacutelkitűzeacuteseacutenek a jog aacuteltali eacuterteacutekeleacutese egy uumlgylettiacutepus nem pedig egy konkreacutet uumlgylet vonatkozaacutesaacuteban toumlrteacutenik meg meacutegpedig a forgalom-ban valoacute hateacutekonysaacutega alapjaacuten75 Ekkeacutent uacutegy veacuteli hogy a iusta causa traditionis akkeacutent eacutertelmezhető mint amely alatt a roacutemai jogaacuteszok bdquoa feleknek egy joguumlgy-

leacutema vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy leacutenyegeacuteben maga a traditio is egy szer-ződeacutes minthogy megvan benne a felek akaratnyilatkozata a birtok eacutes a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacute-ra Teacutenykeacuterdeacutes hogy csak maga az akaratnyilatkozat nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a dolog teacutenyleges birtokba adaacutesaacutera is azonban ez nem ront-ja le a traditio szerződeacuteskeacutent valoacute felfogaacutesaacutet (dinglicher Vertrag) Mindezek alapjaacuten Savigny a traditioacutet mint bdquodologi szerződeacutestrdquo absztraktnak veacuteli Reacuteszletesen ld SAVIGNY (1840) i m 312ndash313 Ennek keacuterdeacuteseacutehez reacuteszletesen ld FUCHS (1952) i m 82ndash92

73 Ekkeacutent pl KASER (19712) i m 416 MAYER-MALY (19992) i m 74 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 319

74 BENEDEK (1959) i m 33ndash34 A keacutesőbbi irodalomban Warmelo is hasonloacute neacutezetet keacutepvisel amikor raacutemutat hogy a roacutemai jogaacuteszok neacutezete szerint is kellett egy olyan esemeacuteny egy ok amely megelőzte a traditioacutet eacuteppen azeacutert hogy a tulajdonjog aacutetszaacutellhasson Azeacutert hiacutevtaacutek ezt az okot iusta causaacutenak hogy a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlztesseacutek Ez utoacutebbi-ak ugyanis csak egy dolog birtoka aacutetruhaacutezaacutesaacutenak alapjaacuteul szolgaacuteltak a tulajdon azonban ezek alapjaacuten nem szaacutellt aacutet Vouml VAN WARMELO (1982) i m 621

75 Ehhez ld meacuteg VAN WARMELO (1982) i m 624 aki szerint a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa csak a felek szaacutemaacutera elegendő eacutes megfelelő okboacutel toumlrteacutenhetett meg Mi toumlbb ennek az oknak a taacutersadalom szaacutemaacutera is elegendőnek eacutes megfelelőnek kell lennie ennek nyomaacuten pedig a jog is elismereacutesben reacuteszesiacuteti majd Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a iusta causa traditionis egy olyan a traditio aktusaacutet meg-előző esemeacuteny amelyet termeacuteszeteacuteneacutel fogva a taacutersadalom ekkeacutent a jog is megfelelőnek iacuteteacutel eacutes iacutegy ennek alapjaacuten aacutetszaacutell a dolog tulajdonjoga Nem leacutenyegtelen persze hogy ez egybevaacuteg-e a traditioacuteban reacutesztvevő felek akarataacuteval azonban jogi szempontboacutel nem ez biacuter elsődleges je-lentőseacuteggel Kuumlloumln megemliacutetendő Evans-Jones eacutes MacCormack neacutezete akik szerint a klasz-szikus jogaacuteszok felfogaacutesa szerint a traditio ugyan kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted volt de csak annyiban hogy a tulajdonjog aacutetadaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz egy megelőző eacuterveacutenyes causaacutera volt szuumlkseacuteg Ez aacutellhatott valamely uumlgyletben vagy jogi aktusban felteacuteve hogy a jog szerint ele-gendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz Veacutelemeacutenyuumlk szerint ugyanakkor arra nincs forraacutesbizonyiacuteteacutek hogy a roacutemai jogaacuteszok a causaacutet akaacuter a felek koumlzoumls akaratakeacutent (common intention to transfer and receive ownership) akaacuter a feleknek az uumlgylet ceacuteljaacutera vonatkozoacute megaacutellapodaacutesakeacutent (the agreement of the parties as to the purpose of the transaction) fogtaacutek volna fel Reacuteszletesen ld EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) i m 99ndash109

33I Bevezető gondolatok

letkeacutent tipizaacutelt oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutettaacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdon-aacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo76

7 Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash aacutettekinteacutes

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes egy-araacutent feltűnik mind a jogi mind a nem jogi forraacutesokban Az auctor-forraacutesokban az ajaacutendeacutekosztaacutes elsősorban a csaacuteszaacuterkorhoz koumltődik holott a jogi forraacutesokban talaacutelunk olyan szoumlveget (pl Inst 2 1 46) amely consulokat eacutes praetorokat emliacutet azaz a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban is bizonyosan bevett gyakorlat volt az uumlnnepi alkal-makkor toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes Ami a csaacuteszaacuterkori forraacutesokat illeti kitűnik be-lőluumlk hogy a csaacuteszaacuteri arceacutel megrajzolaacutesaacutenak joacute eszkoumlzei azok a textusok ame-lyek az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutenek gyakorlataacutet mutatjaacutek be Vagy az ereacutenyes peacuteldakeacutepnek tartott uralkodoacute jellemeacutenek megerősiacuteteacuteseacutet emberibb aacutebraacutezolaacutesaacutet szolgaacuteljaacutek vagy eacuteppen a csaacuteszaacuter zuumllloumltt leacuteha eacutes kegyetlen termeacuteszeteacutet peacuteldaacutez-zaacutek attoacutel fuumlggően hogy az adott szerző hogyan viszonyul a konkreacutet uralkodoacute-hoz Ami a tudoacutesiacutetaacutesokboacutel azok szerzőinek ceacuteljain tuacutel leszűrhető az eacuteppen az hogy maguk az uralkodoacutek is jobbaacutera ceacutelzatosan hasznaacuteltaacutek az ajaacutendeacutekosztaacutest olyan lehetőseacuteget laacutettak laacutethattak ezekben az alkalmakban amelyek soraacuten kap-csolatba keruumllhettek a roacutemai neacuteppel eacutes sajaacutet renomeacutejukat is javiacutethattaacutek illetőleg akkeacutent befolyaacutesolhattaacutek a toumlmeget hogy az szaacutemukra megfelelő legyen

A jogi forraacutesok megkoumlzeliacuteteacutese inkaacutebb teoretikus a vonatkozoacute Digesta-szoumlvegek haacutettereacuteben maacutes locusokhoz keacutepest nehezebben azonosiacutethatoacute az a konkreacutet eset amelynek kapcsaacuten a jogaacutesz a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutesra utal Ezen tuacutelmenően az ajaacutendeacutekosztaacutes peacuteldakeacutent jelenik meg a szoumlvegekben amely peacutelda minden esetben az elvi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutet ceacutelozza A vonatkozoacute szoumlvegek vagy a traditioacutehoz vagy a derelictioacutehoz kapcsoloacutedoacutean mintegy per tangentem emliacutetik ezt a keacuterdeacutest iacutegy egyfelől laacutethatoacute hogy a klasszikusok szem-pontjaacuteboacutel elenyeacutesző jelentőseacutegű volt ez a probleacutema maacutesfelől kitűnik az is hogy maguk a klasszikus jogaacuteszok sem maradeacutektalanul egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a probleacutemaacutet Ami a keacutet keacuterdeacuteskoumlrt jelesuumll a traditioacutet eacutes a derelictioacutet illeti a tulajdon-traditio kapcsaacuten megaacutellapiacutetandoacute hogy a felek akarata a traditio teacute-nye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteggel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy veacuteljuumlk hogy az ideacutezett Paulus-szoumlveg leacutenyege a tulaj-don aacutetszaacutellaacutesaacutenak vonatkozaacutesaacuteban annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem elegendő hanem a teacutenyleges aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is Az eddigiekben emliacutetett jogciacutemek koumlzoumls vonaacutesa hogy mind

76 BENEDEK (1959) i m 36

I Bevezető gondolatok34

olyan joguumlgyletek amelyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti akarategy-seacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar aacutet-adni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog tu-lajdonosa Ennyiben tehaacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash az animus transferrendi et accipiendi dominii okaacuten a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam personamnak a toumlmegből baacuterkivel ugyanis ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash nem lehet uumlgyletet koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacutegbemennie77 Sokkal in-kaacutebb annak vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel el-dob bizonyos dolgokat ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulaj-donaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek koumlzuumll pedig egyesek felszedik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egy-seacutegeacutere hasonliacutet Nem hallgathatoacute el ugyanakkor hogy a derelictioacutes neacutezetnek is vannak fogyateacutekossaacutegai amelyek koumltődhetnek a roacutemai ludi inteacutezmeacutenyeacutehez is nem kizaacutert ugyanis hogy a magistratus neacutemelykor nem a sajaacutet peacutenzeacutet szoacuterta Maacuterpedig a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio olyan uacutejabb keacuterdeacuteseket vet fel hogy mikeacutent alakul a birtok- eacutes tulajdoni helyzet a toumlmegben el-elkapdosott peacutenzeacutermeacutek eacutes maacutes ajaacutendeacutektaacutergyak eseteacuteben A Digesta hivatkozott forraacutesa va-lamint Gaius eacutes Ulpianus tanuacutesaacutega egyaraacutent arra engednek koumlvetkeztetni hogy tulajdon-traditio eseteacuten a roacutemaiak is elengedhetetlennek tekintetteacutek az akarat-egyseacuteget Mindent egybevetve alappal aacutelliacutethatoacute hogy a Pomponius-veacutelemeacuteny az indokolaacutes szempontjaacuteboacutel neacutemikeacutepp aggaacutelyos mint laacutethattuk a peacutenz- eacutes ajaacuten-deacutekszoacuteraacutes eseteacuteben az elhagyoacute preferenciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacute-nyulnak mi toumlbb az aves amissio koumlreacuteben az sem kizaacutert hogy az ezeket elen-gedő szemeacutely mindoumlssze azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek

A Pomponius-veacutelemeacuteny kapcsaacuten fentebb megfogalmazott meglaacutetaacutes nyomaacuten amelynek kereteacuteben a traditio in incertam personam inkaacutebb peacutenz derelictioacutejaacutenak eacutes occupatioacutejaacutenak egyseacutege szuumlkseacuteges az occupatio eacutes a derelictio joginteacutez-meacutenyeinek reacuteszletesebb vizsgaacutelata tovaacutebbaacute a iactus missilium eacutes a derelictiondashoccupatio koumlzoumltti forraacutesokon alapuloacute kapcsolat kimutataacutesa

77 Ennek az elgondolaacutesnak ellene lehet szegezni Kaser ama megaacutellapiacutetaacutesaacutet amely szerint a klasz-szikus jogaacuteszok a peacutenz traditioacuteja eseteacuten nem minden esetben koumlvetelteacutek meg valamely iusta causa fennforgaacutesaacutet peacutenzen aacutetadaacutessal lehet tulajdont szerezni joacutellehet ennek esetei nem vilaacutego-sak (bdquoDaszlig die Klassiker das Erfordernis eines guumlltigen Kausalverhaumlltnisses nicht ausnahmslos anerkannt haben scheint festzustellen Welche Faumllle das waren ist freilich noch umstrittenrdquo) Aacutelliacutetaacutesaacutet arra alapozza hogy az eacuterveacutenyes jogciacutem neacutelkuumlli peacutenzfi zeteacutes eseteacuten a ciacutemzett tulajdo-nos lesz a peacutenz csak condictioacuteval lehet visszakoumlvetelni Vouml KASER (1961) i m 217 Baacuter első tekintetre ez jelentős elleneacutervnek tűnik az eddig mondottak ellen nem szabad ugyanakkor fi -gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a keacuterdeacuteses teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben missilia eldobaacutesaacuteroacutel van szoacute amely nem kizaacuteroacutelag peacutenzt jelentett hanem taacutegabban ide tartoztak bizonyos ajaacutendeacutekok is

II A KIFEJEZEacuteSEK EREDETE A IACTUS EacuteS A MISSILIA JELENTEacuteSE A FORRAacuteSOKBAN

Az eddigi vizsgaacuteloacutedaacutesboacutel maacuter nagyban-egeacuteszben koumlrvonalazoacutedott hogy mit is jelent a iactus missilium kifejezeacutes illetőleg hogy ezen beluumll milyen jelenteacutessel biacuter a iactus valamint a missilia Ezen a ponton azonban eacuterdekes lehet csak nyel-vi szempontboacutel megkoumlzeliacuteteni mindkeacutet kifejezeacutest kuumlloumln-kuumlloumln megvizsgaacutelva azt is hogy esetlegesen a forraacutesokban milyen alternatiacutev kifejezeacutesek szerepelnek meacuteg Elsőkeacutent a iactus kifejezeacutes koumlzelebbi vizsgaacutelata mutatkozik szuumlkseacutegesnek kuumlloumln kiemelve a szoacute jogi jelenteacuteskoumlreit is

1 A iactus a forraacutesokban

A iactus a iacio igeacuteből szaacutermazik eacutes valaminek az elhajiacutetaacutesaacutet eldobaacutesaacutet jeloumlli Kifejezetten hasznaacutelatos kockadobaacutes78 valamint a tengerbe toumlrteacutenő rakomaacuteny-dobaacutes79 eacutertelemben A iactus mint jogi kifejezeacutes80 az előbbiekhez hasonloacutean je-lenti aacuteltalaacuteban valaminek az eldobaacutesaacutet ndash ebben az eacutertelemben neacutegy jogi szem-pontboacutel is relevaacutens jelenteacutest lehet elhataacuterolni egymaacutestoacutel a iactus lapilli a iactus retis a iactus mercium eacutes a iactus missilium esetkoumlreit81

A iactus lapilli egy olyan szimbolikus aktus amellyel valaki maacuter megkez-dett eacutepiacuteteacutesi munkaacutelatokkal szembeni ellenkezeacuteseacutet fejezi ki Mint arra az elneve-zeacutes is utal a nemtetszeacutes kinyilvaacuteniacutetaacutesa akkeacutent toumlrteacutenet meg hogy valaki koumlvet vetett egy eacutepuumlletre amely az elleneacuterdekű feacutel aacuteltal megkezdett eacutepiacutetkezeacutes ellen iraacutenyul Az ilyen tiltakozaacutessal szembeni baacutermilyen felleacutepeacutes ellen interdicum

78 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus4rsquo79 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus5arsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo

Utoacutebbi megjegyzi hogy ekkeacutent iactus ebben az eacutertelemben a iactura kifejezeacutessel egyező je-lenteacutesaacuternyalatot is hordoz Ld meacuteg ebben az eacutertelemben Cic de off 3 89 bdquoQuaerit si in mari iactura facienda sit equine pretiosi potius iacturam faciat an servuli vilisrdquo

80 A iactus szoacute nem jogi eacutertelemben vett előfordulaacutesaacutehoz ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactusrsquo PHILIPP (1914) i m 545 SCHNEIDER (1914) i m 555

81 BERGER (1914) i m 545ndash546

II A kifejezeacutesek eredetehellip36

quod vi aut clam volt keacuterhető a praetortoacutel82 A iactus missilium kifejezeacutes a for-raacutesokban expressis verbis nem fordul elő ugyanakkor gyakran lehet vele talaacutel-kozni a pandektista irodalomban legfőkeacuteppen a traditio eacutes a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes kapcsaacuten A kifejezeacutes ndash mint azt maacuter koraacutebban is laacutethattuk ndash a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutekszoacuteraacutest fogja aacutet amit Gaius a missilia iactare in vulgus elnevezeacutessel il-let (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) A Roacutemaacuteban uumlnnepi alkalmakkor szokaacutesos peacutenz illetőleg egyeacuteb eacuterteacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesaacutet a magistratusok toumlbbnyi-re a consulok eacutes a praetorok veacutegeztek ndash mint az Inst 2 1 46 textusaacuteboacutel kide-ruumll amely locus leacutenyegeacuteben az előbb hivatkozott Gaius-hely parafraacutezisa Utoacutebb ez a koumlztaacutersasaacutegkori gyakorlat a keacutesőcsaacuteszaacuterkorban egyre inkaacutebb haacutetteacuterbe szo-rult (vouml Valerius eacutes Marcianus 452-ben kelt rendeleteacutet C 12 3 2) Ez a iactus missiliumnak nevezett teacutenyaacutellaacutes a Digestaacuteban meacuteg egy helyen fordul elő (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab])83

A iactus retis szoacute szerint haacuteloacuteveteacutest jelent eacutes a halfogaacutessal aacutell oumlsszefuumlggeacutes-ben amelynek jogi relevanciaacuteja az emptio spei kapcsaacuten van minthogy eacuteppen ennek iskolapeacuteldaacutejakeacutent szolgaacutel Ebben az esetben arroacutel van szoacute hogy az aacuteru egy meacuteg nem leacutetező dolog ennek elleneacutere a vevő maacuter a megegyezeacuteskor tartozik megfi zetni a veacutetelaacuterat joacutellehet az aacuteru puszta bdquoleacutetrejoumltterdquo is a szerencseacuten muacutelik84 A lex Rhodia de iactu mercium aacuteltal szabaacutelyozott esetkoumlr amikor a tengeri vi-harba keveredett hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel egyes a hajoacuten szaacutelliacutetott aacuterukat a tengerbe dobaacuteltak annak eacuterdekeacuteben hogy a hajoacute a rajta utazoacutek eacutes a szaacutelliacutetmaacuteny toumlbbi reacutesze megmenekuumllhessen85 Forraacutesszerűen egyeacutebkeacutent a Digestaacuteban oumlt he-lyen hat alkalommal86 lehet talaacutelkozni a iactus kifejezeacutessel kiveacutetel neacutelkuumll a lex Rhodiaacutehoz kapcsoloacutedoacute titulusban

A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok nem csupaacuten a iacio igeacuteből keacutepzett főnevet hasznaacuteljaacutek a neacutep reacuteszeacutere toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes megjeloumlleacuteseacutere A maacuter ideacutezett Gaius-szoumlveg (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) mellett amelyben aacutelliacutetmaacuteny-keacutent a iacto ige ragozott alakja szerepel Pomponius szoumlvegeacuteben (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) a spargo ige fordul elő amely ndash akaacutercsak goumlroumlg gyoumlreke a σπείρω ndash jelenteacuteseacutet tekintve oumlsszesseacutegeacuteben nem teacuter el a iacio illetőleg a iacto

82 Vouml Ulp D 43 24 1 pr (71 ad ed) Ulp D eod 1 6 (71 ad ed) Utoacutebbival egyezően ld meacuteg Paul D eod 20 1 (13 ad Sab) BERGER (1914) i m 551ndash552

83 BERGER (1914) i m 552 skk 84 Ehhez ld kuumlloumlnoumlsen a quasi alea emptio eseteacutet Paulusnaacutel (Paul D 18 1 8 1 [9 ad Sab])

valamint hasonloacutean Ulp D 19 1 11 18 (32 ad ed) BERGER (1914) i m 555 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus3rsquo

85 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus5rsquo BERGER (1914) i m 546ndash55186 Paul D 14 2 1 (2 sent) Paul D eod 2 pr (34 ad ed) Call D eod 4 pr (2 quaest) Call D

eod 4 2 (2 quaest) Herm D eod 5 pr (2 iuris epit)

37II A kifejezeacutesek eredetehellip

igeacutektől87 Az auctor-forraacutesok igeacutek tekinteteacuteben is nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat-nak megtalaacutelhatoacutek a szoumlvegekben egyfelől a spargo ige (Suet Cal 18 Claud 21 Ner 11 Dom 4) vagyis a pomponiusi aes sparsio egyaacuteltalaacuten nem jogi ter-minus technicus maacutesfelől a do (Suet Dom 4) distribuo (Suet Claud 21 Suet Dom 4) divido (Suet Cal 18) amely utoacutebbiak ad kioszt szeacutetoszt jelenteacuteseket hordoznak88

2 A missilia jelenteacuteskoumlre

A teljes kifejezeacutes maacutesik eleme a missilia mint a missile főneacutev toumlbbes szaacutema a mitto igeacuteből eredeztethető Missile eredetileg valamilyen loumlvedeacuteket jelent a le-hető legtaacutegabb eacutertelemben toumlbbes szaacutemban ugyanakkor egyedi jelenteacutest vesz fel uumlnnepi alkalmakkor vagy sziacutenhaacutezban a toumlmegbe szoacutert mindenfeacutele ajaacutendeacutek-taacutergyakat jelenti 89

A missilia mellett maacutes taacutergyak szoacuteraacutesa is megjelenik meacuteg a szoumlvegekben iacutegy kuumlloumlnoumlsen Pomponius maacuter ideacutezett szoumlvegeacuteben (Pomp D 41 7 5 1 [32 as Sab]) előfordul az aes kifejezeacutes amely meacuteg a Kru II szaacutezadtoacutel kezdődő időben is eacuteppuacutegy hasznaacutelatos volt mint koraacutebban90 Mi toumlbb az aes szoacute eredetileg feacutemet jeloumllt ekkeacutent keacutesőbb hasznaacuteltaacutek annak a peacutenznek a megjeloumlleacuteseacutere is amelynek előaacutelliacutetaacutesaacutehoz ezt a feacutemet hasznaacuteltaacutek fel Ugyanakkor a jelenteacutesbeli absztrahaacute-loacutedaacutes jelei maacuter a XII tt-ben is mutatkoznak fellelhető a toumlrveacutenyben olyan jelen-teacutese is ahol adoacutessaacuteg eacutertelemben szerepel ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is megerősiacuteti a Digestaacuteban91 Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban fi nanciaacutelis eacutertelemben is eacutertel-mezhető92

87 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquospargorsquo FINAacuteLY (1884) i m s h vv Ld meacuteg LIDDELLndashSCOTT (1940) i m s v lsquoσπεῖρωrsquo

88 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m eacutes FINAacuteLY (1884) i m s h vv 89 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomissile2rsquo bdquoGifts thrown into the crowd in a

theatre or simrdquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquomittorsquo bdquocadeaux qursquoagrave lrsquooccasion de certaines fecirctes on reacutepandait dans le publicrdquo

90 FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoaesrsquo91 Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium

pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum Ulp D 50 16 213 1 (1 reg) lsquoAes alienumrsquo est quod nos aliis debemus lsquoaes suumrsquo est quod alii nobis debent Vouml NADJO (1989) i m 102 eacutes 108ndash109

92 Ezzel egyezően ERNOUTndashMEILLET (19513) i m sv lsquoaesrsquo

II A kifejezeacutesek eredetehellip38

Az auctoroknaacutel a missilia mellett (Suet Cal 18 Claud 21 Ner 11 Dom 4) az aacuteltalaacutenos eacutertelmű elsősorban ajaacutendeacutekot jelentő93 congiarium illetőleg ennek toumlbbes szaacutemuacute alakja fordul elő (Tac Ann 12 41 Suet Claud 21 Dom 4) vala-mint az eacutelelmet eacutelelmiszereket hozzaacutevaloacutekat jelentő94 obsonium (Tac Ann 12 41 Suet Cal 18) A kenyeacuterrel teli kosarat jelentő panaria (Suet Cal 18) tovaacuteb-baacute meghataacuterozott peacutenzoumlsszegre utaloacute nummi (Suet Dom 4) uacutegyszinteacuten megta-laacutelhatoacute az emliacutetett szoumlvegekben Eacuterdekes hogy Suetonius egy helyen (Suet Ner 11) igen reacuteszletesen felsorolja hogy mik is tartozhattak konkreacutetan a missilia koumlreacutebe A beszaacutemoloacute szerint ennivaloacutet (penus) eacutelelmiszer- eacutes ruhautalvaacutenyt (tesserae frumentariae [tesserae] vestis) arany eacutes ezuumlst taacutergyakra draacutegakő-re igazgyoumlngyre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra bevaacutelthatoacute utalvaacutenyokat ([tesserae] aurum argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta mansuetae ferae) Előfordult hogy meacuteg teljesen uacutej hajoacutekat beacuterhaacutezakat foumlldeket (novissimae naves insulae agri) is kisorsoltak ilyen alkalmakkor95

21 Excursus nummi eacutes aes mint a iactus missilium tovaacutebbi taacutergyai

Minthogy a szekundeacuter irodalomban a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutera leggyakrab-ban a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacuteskeacutent szokaacutes hivatkozni ezeacutert ezen a ponton szuumlkseacuteges lehet kuumlloumln arra is utalni hogy a kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyakat jeloumllő kifejezeacutesek mellett hogyan toumlrteacutenik utalaacutes a peacutenzre

Az auctor-forraacutesokban a nummi kifejezeacutes utal a peacutenzeacutermeacutekre mint peacutenzda-rabokra eme szoumlveg mellett emliacutethető a Digestaacuteban Pomponius vonatkozoacute veacute-lemeacutenye (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) amely ndash egyeacuteb taacutergyak mellett ndash ki-fejezetten aesről szoacutel

Ami a nummi keacuterdeacuteseacutet illeti toumlbb olyan veacutelemeacutenyt is lehet talaacutelni a jogtudoacute-si responsumok koumlzoumltt amelyek koumlreacuteben nummi egyeacutertelműen eacutermeacutek peacutenzda-rabok jelenteacutesben fordul elő

Iav D 46 3 78 (11 ex Cass)Si alieni nummi inscio vel invito domino soluti sunt manent eius cuius fuerunt si mixti essent ita ut discerni non possent eius fi eri

93 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquocongiariumrsquo FINAacuteLY (1884) i m s h v Vouml KUNTZE (1857) i m 41

94 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoobsoniumrsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoopsoniumrsquo Vouml meacuteg LIDDELLndashSCOTT (1940) i m s v lsquoὀψώνιονrsquo

95 Vouml KUNTZE (1857) i m 41 BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2109

39II A kifejezeacutesek eredetehellip

qui accepit in libris Gaii scriptum est ita ut actio domino cum eo qui dedisset furti competeret

A Iavolenus aacuteltal bemutatott eset szerint A kifi zeteacutest teljesiacutet C reacuteszeacutere B peacuten-zeacuteből meacuteghozzaacute B tudtaacuten kiacutevuumll (inscio) vagy eacuteppen akarata elleneacutere (invito domino) Ebben az esetben a peacutenz az eredeti tulajdonoseacute tehaacutet B-eacute marad Akkor azonban ha a peacutenzfi zeteacutest elfogadoacute C-neacutel leacutevő peacutenzzel oumlsszekevere-dik B peacutenze meacutegpedig olyan moacutedon hogy maacuter nem lehet felismerni (discerni non possent) melyik oumlsszeg (vagy talaacuten az egyes peacutenzdarabok) kieacute volt a tel-jes oumlsszeg tulajdonjoga azt illeti aki a commixtioacutet veacutegrehajtotta (eius fi eri qui accepit) vagyis jelen peacuteldaacuteban C-t Az eredeti tulajdonos B ilyenkor actio furtival perelheti a kifi zeteacutest teljesiacutető szemeacutelyt azaz A-t96 Nummi ebben a tex-tusban a solutio taacutergya maacuterpedig a peacutenzfi zeteacutesre numeratio formaacutejaacuteban keruumllt sor azaz le kellett szaacutemolni az eacutermeacuteket

Iav D 12 6 46 (4 ex Plaut) Qui heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit ipse quidem repetere non potest sed si ignorante herede nummos eius tradidit dominus ait eos recte vindicabit eadem causa rerum corporalium est

A condictio indebiti keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute veacutelemeacuteny haacuterom ndash maacutes veacutelemeacute-nyek szerint csupaacuten keacutet ndash eset-variaacutecioacutet mutat be Az elsőben Iavolenus egy olyan esetet iacuter le amikor A az oumlroumlkoumls neveacuteben eacutes annak peacutenzeacuteből teljesiacutet hagyo-maacutenyokat nem teacuter ki azonban arra hogy a fi zeteacutest teljesiacutető A akire a szoumlvegben a quis szoacute utal milyen minőseacutegben jaacuter el (heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit)97 Ilyenkor az oumlroumlkoumls neveacuteben eljaacuteroacute A nem koumlve-telheti vissza (ipse [hellip] repetere non potest) a teljesiacutetett oumlsszeget tartozatlan fi ze-teacutes ciacutemeacuten A szoumlvegben szereplő heredis nomine fordulat veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra utal hogy az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt valamilyen jogviszony kell hogy legyen amely megalapozza A eljaacuteraacutesaacutet Teacutenykeacuterdeacutes azonban hogy helytaacutelloacute Apathy fentebb ideacutezett azon meglaacutetaacutesa amely szerint a jogaacutesz eme jogviszony pon-tos koumlruumlliacuteraacutesaacuteval adoacutes marad A maacutesodik teacutenyaacutellaacutes-variaacutecioacute szerint a teljesiacuteteacutes az oumlroumlkoumls peacutenzeacuteből aacutem annak tudta neacutelkuumll toumlrteacutenik (ignorante herede nummos eius tradidit) ndash itt tehaacutet az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt nem aacutell fenn olyan jogi koumlteleacutek amelyből eredően A az oumlroumlkoumls uumlgyeacuteben eljaacuterhatna Apathy ebben a vonatkozaacutes-ban megjegyzi hogy nem lehet koumlvetkezteteacutest levonni arra neacutezve hogy az első mondatban iacuterott esetben az oumlroumlkoumls hozzaacutejaacuterult volna a fi zeteacuteshez ehhez ismerni

96 Egyezően KASER (1961) i m 18497 Vouml APATHY (1979) i m 71

II A kifejezeacutesek eredetehellip40

kellene az első esetben fennaacutelloacute jogviszony tartalmaacutet98 Ennek koumlvetkezmeacutenye Iavolenus szerint az hogy ekkor a tulajdonos (dominus) akire a jogaacutesz eddig hereskeacutent utalt (vouml heredis nomine ignorante herede) vindicatioacuteval perelheti vissza a teljesiacutetett peacutenzoumlsszeget Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy meacuteg az oumlroumlkoumls aacutel-tali felkeacutereacutes hiaacutenya sem ad alapot arra hogy az oumlroumlkoumlsnek az oumlsszeg visszaper-leacuteseacutere iraacutenyuloacute jogaacutet meg lehessen tagadni99 Szempontunkboacutel ennek a szoumlveg-nek a kuumlloumlnoumls jelentőseacutege abban aacutell hogy a locus aacuteltal alaacutetaacutemasztaacutest nyerhet az a szakirodalmi neacutezet amely szerint lsquonummirsquo (tehaacutet pluralis) kifejezeacutes nem ki-zaacuteroacutelag peacutenzdarabokat hanem peacutenzoumlsszeget is jelent100 meacuteghozzaacute abban az eacuter-telemben mint amely meghataacuterozott eacuterteacutekoumlsszeget megjeleniacutető eacutermeacutek tetszőle-ges oumlsszeteacutetelű halmaza101

Ami az aes keacuterdeacuteseacutet illeti a legismertebb ebben a vonatkozaacutesban is hivat-kozhatoacute szoumlveg Gaius Instituacutecioacuteiboacutel szaacutermazik

Gai 3 90Re contrahitur obligatio velut mutui datione mutui autem datio proprie in his fere rebus contingit quae res pondere numero mensura constant qualis est pecunia numerata vinum oleum frumentum aes argentum aurum quas res aut numerando aut metiendo aut pendendo in hoc damus ut accipientium fi ant et quandoque nobis non eaedem sed aliae eiusdem naturae reddantur

Az ideacutezett szoumlveg a mutuum keacuterdeacuteskoumlreacutevel foglalkozik Maacuter a kezdet kezde-teacuten eacuterdemes megjegyezni hogy ez a Gaius-szoumlveg nagyfokuacute hasonloacutesaacutegot mu-tat a iustinianusi instituacutecioacutek egy textusaacuteval102 Ismeretes hogy a iustinianusi

98 APATHY (1979) i m 7199 Ezzel egyezően APATHY (1979) i m 73100 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquonummusrsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquonumusrsquo

Ehhez ld meacuteg HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquonummusrsquo ahol viszont a szoacute peacutenzdarab eacuterme jelenteacutesben lelhető fel

101 Eacuterdemes utalni arra is hogy az ideacutezett hely a tartozatlan hagyomaacutenyszolgaacuteltataacutessal illetőleg annak tartozatlan fi zeteacutes ciacutemeacuten toumlrteacutenő visszakoumlvetelhetőseacutegeacutevel foglalkozik ekkeacutent hasz-nos lehet a hagyomaacuteny taacutergyaacutera is fi gyelmet fordiacutetani Magaacutet a legatumot a forraacutesok toumlbb as-pektusboacutel koumlzeliacutetik meg Iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen Flor D 30 116 pr (11 inst) Mod D 31 36 (3 pand) Ulp 24 1 Inst 2 20 1 Ami a legatum taacutergyaacutet illeti az lehet egy vagy toumlbb megha-taacuterozott dolog juttataacutesa dologi jogi jogosultsaacuteg juttataacutesa vagy alapiacutetaacutesa illetőleg taacutegabban baacutermely megengedett vagyoni előny juttataacutesa iacutegy kuumlloumlnoumlsen koumltelem alapiacutetaacutesa koumlveteleacutes aacutet-ruhaacutezaacutesa adoacutessaacuteg elengedeacutese vagy akaacuter tartaacutes juttataacutesa illetve sajaacutet tartozaacutesnak a hitelező-re toumlrteacutenő hagyomaacutenyozaacutesa Vouml KASER (19712) i m 742 MAYER-MALY (19992) i m 203 SANFILIPPO (200210) i m 392 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 657

102 Vouml Inst 3 14 pr Re contrahitur obligatio veluti mutui datione mutui autem obligatio in his rebus consistit quae pondere numero mensurave constant veluti vino oleo

41II A kifejezeacutesek eredetehellip

Instituacutecioacutek szerkeszteacutese soraacuten Tribonianus Theophilus eacutes Dorotheus jelentős meacuterteacutekben taacutemaszkodtak Gaius keacutet munkaacutejaacutera is (Institutiones Res cotidianae sive aurea) amelyeket a csaacuteszaacuter kifejezetten meg is emliacutet103

A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy dologaacutetadaacutes reacuteveacuten joumln leacutetre a koumltelem peacuteldaacuteul a mutuum eseteacuteben amelynek taacutergya jobbaacutera res quae pondere numero mensura constant lehetnek Ez utoacutebbi koumlreacuteben Gaius megemliacutet neacutehaacuteny peacuteldaacutet amelyet a qualis est fordulattal vezet be nem kimeriacutető jellegű felsorolaacutesroacutel van szoacute ndash meg-lehet hogy eme peacuteldaacutek csupaacuten a mindennapi eacuteletben leggyakrabban előforduloacute esetekre akarnak utalni Ezek az aes kiveacuteteleacutevel nemesfeacutemek ritkasaacuteguk szeacutep-seacuteguumlk eacutes tartoacutessaacuteguk folytaacuten alkalmasak arra hogy az egyeacuten gazdagsaacutegaacutenak fokmeacuterőjekeacutent szolgaacuteljanak104 Az aes viszont egy gyakran előforduloacute feacutem volt

frumento pecunia numerata aere argento auro quas res aut numerando aut metiendo aut adpendendo in hoc damus ut accipientium fi ant et quandoque nobis non eaedem res sed aliae eiusdem naturae et qualitatis reddantur unde etiam mutuum appellatum sit quia ita a me tibi datur ut ex meo tuum fi at ex eo contractu nascitur actio quae vocatur condictio

103 Vouml Prooem 6 Quas ex omnibus antiquorum institutionibus et praecipue ex commentariis Gaii nostri tam institutionum quam rerum cottidianarum aliisque multis commentariis compositas cum tres praedicti viri prudentes nobis optulerunt et legimus et cognovimus et plenissimum nostrarum constitutionum robur eis accommodavimus Ezzel egyezően RUumlFNER (2000) i m 55

104 Kiveacutetelkeacutent talaacuten egyeduumll az aes emliacutethető amelyből akaacuter fegyvert is kovaacutecsoltak leacuteveacuten maacuter a kezdeti időkben elegendő mennyiseacutegben aacutellt rendelkezeacutesre Ehelyuumltt eacuterdemes utal-ni raacute hogy az aes kifejezeacutes (goumlroumlg megfelelője χαλκός) egyaraacutent jeloumllheti a rezet eacutes en-nek leggyakrabban oacuten hozzaacuteadaacutesaacuteval keletkező oumltvoumlzeteacutet a bronzot Vouml Plin Nat Hist 34 1ndash2 (1) Proxime dicantur aeris metalla cui et in usu proximum est pretium immo vero ante argentum ac paene etiam ante aurum corinthio stipis quoque auctoritas ut diximus hinc aera militum tribuni aerarii et aerarium obaerati aere diruti docuimus quamdiu populus romanus aere tantum signato usus esset et alia re vetustas aequalem urbi auctoritatem eius declarat a rege numa collegio tertio aerarium fabrum instituto (2) Vena quo dictum est modo foditur ignique perfi citur fi t et e lapide aeroso quem vocant cadmean celebri trans maria et quondam in campania nunc et in bergomatium agro extrema parte italiae ferunt nuper etiam in germania provincia repertum fi t et ex alio lapide quem chalcitim appellant in cypro ubi prima aeris inventio mox vilitas praecipua reperto in aliis terris praestantiore maximeque aurichalco quod praecipuam bonitatem admirationemque diu optinuit nec reperitur longo iam tempore effeta tellure proximum bonitate fuit sallustianum in ceutronum alpino tractu non longi et ipsum aevi successitque ei livianum in gallia utrumque a metallorum dominis appellatum illud ab amico Divi Augusti hoc a coniuge velocis defectus livianum quoque certe admodum exiguum invenitur summa gloriae nunc in marianum conversa quod et cordubense dicitur hoc a liviano cadmean maxime sorbet et aurichalci bonitatem imitatur in sestertiis dupondiariisque cyprio suo assibus contentis et hactenus nobilitas in aere naturalis se habet Ehhez ld meacuteg SMITH (18702) i m s v lsquoaesrsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v Valoacutesziacutenű hogy az ezuumlsthoumlz eacutes az aranyhoz viszonyiacutetott relatiacutev gyakorisaacutegaacuteboacutel eredően hasznaacutelatos ez a kife-jezeacutes a peacutenz szinonimaacutejakeacutent is Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arroacutel sem hogy Roacutemaacuteban a kezdeti időkben reacutezpeacutenz volt hasznaacutelatban ez azonban ndash eacuterzeacutesuumlnk szerint ndash eacutep-pen az aes relatiacutev gyakorisaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Vouml ezzel egyezően Ulp D 50 16 159 (1 ad Sab) Etiam aureos nummos bdquoaesrdquo dicimus Oxford Latin Dictionary i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v Eacuterdemes arra is fi gyelemmel lenni hogy neacutemely esetben az aes szoacutet lsquoeacutercrsquo

II A kifejezeacutesek eredetehellip42

ennek legjobb bizonyiacuteteacutekaacutet a per aes et libram uumlgyletek adjaacutek amelyek koumlzuumll peacuteldaacuteul a mancipatio hosszuacute időn keresztuumll a res mancipi szaacutermazeacutekos meg-szerzeacuteseacutenek kizaacuteroacutelagos moacutedjaacutet jelentette Eredetileg tehaacutet aes az ősi jogra vo-natkozoacute szoumlvegekben feacutemet jelent joacutellehet a jelenteacuteseacutenek mind absztraktabbaacute vaacutelaacutesa maacuter a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben is megfi gyelhető

Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum

A toumlrveacuteny ideacutezett toumlredeacutekeacuteben adoacutessaacuteg jelenteacutest vesz fel ez a kifejezeacutes Ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is megerősiacuteti a Digestaacuteban105

Ulp D 50 16 213 1 (1 reg)bdquoAes alienumrdquo est quod nos aliis debemus bdquoaes suumrdquo est quod alii nobis debent

Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban fi nanciaacutelis eacutertelemben is eacutertelmezhető106

A fenti elsősorban etimoloacutegiai eacutes szemantikai aacutettekinteacutesből laacutethatoacute hogy a jogi forraacutesokban megtalaacutelhatoacute kifejezeacutesek egyike sem kizaacuteroacutelag jogaacuteszok aacutel-tal hasznaacutelt ekkeacutent nem aacutelliacutethatoacute hogy akaacuter a iactus missilium akaacuter a traditio in incertam personam jogi szakkifejezeacutesek lenneacutenek ndash joacutellehet az előbbi ki-fejezeacutesről csak neacutemi joacuteindulattal aacutelliacutethatoacute hogy fellelhető a primer forraacutesok-ban az utoacutebbi kifejezeacutes azonban bizonyos hogy egyaacuteltalaacuten nem forraacutesszerű Mindezen tuacutelmenően az is egyeacutertelműveacute vaacutelik a szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutenak vizsgaacutelataacuteboacutel hogy a teljesen heacutetkoumlznapi kifejezeacutesekkel leiacutert teacutenyaacutellaacutes ugyan bevett gyakorlatot tuumlkroumlz meacutegsem biacutert komolyabb relevanciaacuteval erre abboacutel le-het koumlvetkeztetni hogy az auctorok szoumlvegeiben relatiacuteve nagyobb szaacutemban ta-laacutelhatoacutek utalaacutesok erre a teveacutekenyseacutegre aacutem a jogi forraacutesok mindoumlssze keacutet-haacuterom helyen emliacutetik ezt a keacuterdeacuteskoumlrt A jogaacuteszok hallgataacutesaacutenak vagy eacuterdektelenseacutegeacute-nek okaacutera a bevezetőben maacuter kiteacutertuumlnk eacutes uacutegy veacuteljuumlk hogy a jogi szoumlvegek cse-keacutely szaacutemaacutera kezdetben adott indoklaacutes is alaacutetaacutemaszthatoacute a vizsgaacutelt Suetonius- eacutes Tacitus-textusok reacuteveacuten Ezek a szoumlvegek ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll arra foacutekuszaacutel-nak hogy az egyes csaacuteszaacuterok mit csinaacuteltak az ajaacutendeacutekosztaacutesok alkalmaacuteval ar-

jelenteacutessel szokaacutes visszaadni magyarul amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint abboacutel a szempontboacutel nem teljesen helytaacutelloacute hogy az eacuterc egy aacutesvaacuteny meacuteghozzaacute olyan amely kellő mennyiseacutegben tartalmaz valamely feacutemet vagy feacutemvegyuumlletet ahhoz hogy annak kitermeleacutese gazdasaacutegos legyen

105 Vouml NADJO (1989) i m 102 eacutes 108ndash109106 Ezzel egyezően ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoaesrsquo

43II A kifejezeacutesek eredetehellip

roacutel azonban egy beszaacutemoloacute sem maradt fenn hogy a toumlmeg tagjai koumlzoumltt komo-lyabb veszekedeacutes verekedeacutes toumlrt volna ki sem arroacutel hogy egy ilyen ajaacutendeacutekosz-taacutes zavargaacutesokba torkollott volna eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni107 Mindebből joacutel laacutetszik hogy a szeacutepiacuteroacutekat is inkaacutebb az ajaacutendeacutekosztaacutes szocioloacutegiai eacutes politi-kai motivaacutecioacutei eacuterdekelteacutek elsősorban annak kisebb jelentőseacutege lehetett hogy a toumlmegben mi lesz a sorsa az egyes ajaacutendeacutektaacutergyaknak

A koumlvetkezőkben egyenkeacutent sort keriacutetuumlnk az occupatio a derelictio eacutes a iusta causa traditionis elemzeacuteseacutere mielőtt reacuteszletesebben elemezneacutenk a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet

107 Megjegyzendő hogy a feliratos forraacutesok is mindoumlssze egy helyen emliacutetenek missiliaacutet vouml CIL VIII 14372

III AZ OCCUPATIO MIBENLEacuteTE HELYE A FORRAacuteSOKBAN

Az occupatio maacuteskeacutent foglalaacutes ndash oumlsszehasonliacutetva a toumlbbi szerzeacutesmoacuteddal ndash komp-lex toumlbb esetkoumlrt magaacuteban foglaloacute tulajdonszerzeacutesi moacuted108 A foglalaacutesnak ugyanis toumlbb nagyobb esetkoumlre van alapvetően maacutes-maacutes szabaacutelyokkal Annyi min-denesetre nagy bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute ndash amint arra Bonfante is raacutemutatott ndash hogy az ősi tulajdon a leggyakrabban nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint occupatio uacutet-jaacuten keletkezhetett109 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsszesseacutegeacuteben Kaser is osztja szerinte az occupatio kezdeti esetei koumlzoumltt egyfelől a vadak eacutes halak befogaacutesa maacutesfelől pe-dig az ellenseacutegtől zsaacutekmaacutenyolt dolgok elfoglalaacutesa jelentette110

Az occupatio teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt vannak amelyek a) egyes speciaacutelis esetekre vonatkoznak (halak vadak madarak foglalaacutesa

tengerben keletkezett sziget ellenseacuteg dolgaacutenak foglalaacutesa stb) b) aacuteltalaacuteban beszeacutelnek arroacutel hogy egy elhagyott dolog az azt birtokba vevő

szemeacutely tulajdonaacuteba keruumll (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab] első fordulata)

A vadak madarak eacutes halak tulajdonjoga a naturalis ratio alapjaacuten azt illeti aki ilyen aacutellatot befog mivel az koraacutebban senkieacute sem volt111 Ebből a szempont-boacutel meacuteg az sem szaacutemiacutet hogy a befogaacutes a sajaacutet vagy maacutes ingatlanaacuten toumlrteacutenik-e joacutellehet az idegen ingatlanra ilyen ceacutellal eacuterkezőtől a tulajdonos megtagadhatja a beleacutepeacutes jogaacutet112 Amit ezek koumlzuumll elfogunk addig marad a mieacutenk amiacuteg őrize-

108 A szerzeacutesmoacutedokra aacuteltalaacuteban igaz hogy joacutellehet sok eacuteletviszonyt fednek le absztrakt jelleggel meacutegis az absztrakcioacute alapja a hasonloacute teacutenyaacutellaacutesok egy koumlrbe vonaacutesa Ez aloacutel az occupatioacutet le-szaacutemiacutetva egy kiveacutetel adoacutedik első tekintetre jelesuumll a dologegyesuumlleacutes Ez azonban tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten caacutefolhatoacute ugyanis a dologegyesuumlleacutes a valoacutesaacutegban toumlbb kuumlloumlnboumlző tulajdon-szerzeacutesi teacutenyaacutellaacutest egyesiacutet amelyek egyetlen koumlzoumls eleme a joghataacutes vagyis a tulajdon meg-szerzeacutese Ehhez ld FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 335

109 BONFANTE (1968) i m 74110 KASER (19712) i m 138 egy maacutesik munkaacutejaacuteban Kaser ndash Cicero alapjaacuten (Cic de leg 1 21

55) ndash paacuterhuzamot von az usucapio szűkebb eacutertelemben pedig az usucapio pro herede eacutes az occupatio kifejezeacutesek koumlzoumltt Vouml KASER (1988) i m 127

111 Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Gai D eod 3 pr Gai 2 66 Inst 2 1 12112 Gai D 41 1 3 1 (2 rer cott)

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban46

tuumlnkben megmarad Ha őrizetuumlnkből megszoumlkoumltt eacutes termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet visszanyerte megszűnik a mieacutenk lenni eacutes ismeacutet azeacute lesz aki befogja Akkor nyeri vissza a termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet ha szemuumlnk elől eltűnt vagy ndash baacuter laacutet-hatoacute ndash uumlldoumlzeacutese neheacutezseacuteget jelentene113 Azok amelyek vadaacutellatnak tekintendők (meacutehek paacutevaacutek galambok szarvasok) de az a szokaacutesuk hogy rendszeresen el-hagyjaacutek a tanyaacutet majd visszateacuternek oda addig tekinthetők a mieacutenknek amiacuteg hazajaacuteroacute hajlamuk megmarad ha azonban a hazateacutereacutessel felhagynak megszűn-nek a mieacutenk lenni eacutes a befogoacute aacutellatai lesznek Hazateacuterő hajlamuk akkor szű-nik meg ha hazajaacuteroacute szokaacutesukat elvesziacutetik114 A meacutehek kapcsaacuten a Digesta eacutes az Instituacutecioacutek szoumlvege kuumlloumln kiemeli hogy addig nem lehet őket okkupaacutelni amiacuteg kasba nem zaacuterjuk őket mint ahogy a faacuten feacuteszkelő madarak sem keruumllnek pusz-taacuten eme teacuteny aacuteltal az ingatlan tulajdonosaacutenak tulajdonaacuteba Eacuteppen ezeacutert a faacuten loacutegoacute leacutep ( favus) is szabadon birtokba vehető azonban a tulajdonos ebben az esetben is kizaacuterhatja az ingatlanra toumlrteacutenő beleacutepeacutest115 Mindezekhez keacutepest a tyuacutekok eacutes ludak eseteacuteben amelyek nem tekinthetők vadaacutellatnak hiszen eacuteppen ezeacutert be-szeacutelhetuumlnk kuumlloumln vadludakroacutel eacutes vadtyuacutekokroacutel ndash annak elleneacutere megmaradnak a gazda tulajdonaacuteban hogy esetleg ijedtuumlkben szeacutetrepuumllnek ha harmadik szemeacutely ilyenkor haszonszerzeacutesi ceacutellal birtokba veszi őket lopaacutest koumlvet el116

A haacuteboruacuteban szerzett zsaacutekmaacuteny a ius gentium szerint szinteacuten azeacute aki elfog-ja a naturalis ratioacuteboacutel eredően117 Ez vonatkozik egyreacuteszt nyilvaacutenvaloacutean a ha-dizsaacutekmaacutenyra maacutesreacuteszt a haacuteboruacuteban ejtett foglyokra is akik azonban ha meg-szoumlknek eacutes visszateacuternek sajaacutet neacutepuumlkhoumlz visszanyerik koraacutebbi aacutellapotukat118 A tengerparton talaacutelhatoacute kavicsok draacutegakoumlvek tulajdonaacutet is ndash egyezően a koraacuteb-ban iacuterottakkal ndash a ius gentium alapjaacuten lehet megszerezni119 Baacuter a forraacutesokban

113 Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott) Gai D eod 5 pr (2 rer cott) Gai 2 67 Ennek kapcsaacuten meruumll fel az Instituacutecioacutekban eacutes a Digestaacuteban a sebesuumllt vad befogaacutesaacutenak esete (Gai D 41 1 3 5 1 [2 rer cott] Inst 2 1 13) Ebben a keacuterdeacutesben keacutet veacutelemeacuteny uumltkoumlzik vannak akik azt mondjaacutek hogy az uumlldoumlzeacutes soraacuten a megsebzett vad azeacute aki uumlldoumlzi a tulajdon akkor szűnik meg ha fel-hagy az uumlldoumlzeacutessel Ha harmadik szemeacutely az uumlldoumlzeacutes soraacuten haszonszerzeacutesi ceacutellal fogja be az aacutellatot lopaacutest koumlvet el Az ezzel ellenteacutetes veacutelemeacuteny szerint ndash amelyet egyeacutebkeacutent maga Gaius is helyesnek iacuteteacutel ndash csak a teacutenyleges befogaacutes nyomaacuten lehet megszerezni a sebesuumllt vad feletti tulajdont mivel meacuteg az uumlldoumlzeacutes soraacuten sok minden toumlrteacutenhet ami miatt a befogaacutes nem toumlrteacute-nik meg

114 Gai D 41 1 5 2 ndash 5 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 14 ndash 15115 Gai D 41 1 5 3 (2 rer cott)116 Gai D 41 1 5 6 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 16 Ld meacuteg BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS

(2013) i m 180ndash181117 Gai D 41 1 5 7 (2 rer cott) Cels D 41 1 51pr ndash 1 (2 dig) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed)

Gai 2 69 Inst 2 1 17118 Inst 2 1 17119 Paul D 41 2 1 1 [54 ad ed] Inst 2 1 18

47III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

is ritka esetkeacutent keruumll emliacuteteacutesre meacutegis szoacutelni kell roumlviden a tengerbenndash nem a folyoacuteban arra egyeacuteb szabaacutelyok vonatkoznak ndash keletkezett sziget probleacutemaacutejaacuteroacutel is Ennek tulajdonjoga azt illeti meg aki elfoglalja koraacutebban ugyanis az iacutegy ke-letkezett sziget senkieacute sem volt Ezek a szabaacutelyok nem vonatkoznak a folyoacuteban keletkezett szigetre120 Egyes veacutelemeacutenyek szerint felteacutetlenuumll szoacutelni kell meacuteg a thensaurus probleacutemakoumlreacuteről121 Ezzel kapcsolatban roumlgtoumln raacute kell mutatni arra hogy ndash mint azt koraacutebban maacuter laacutethattuk ndash a thensauri inventio szabaacutelyai oumlsz-szesseacutegeacuteben kuumlloumlnboumlznek a foglalaacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyaitoacutel maacutesfelől pedig a tu-lajdon keletkezeacutese a kincstalaacutelaacutes eseteacuteben a foglalaacuteshoz keacutepest elteacuterő momen-tumhoz koumltődik

Ebben a koumlrben kell meacuteg megemliacuteteni az elhagyott dolgok tulajdonaacutenak fogla-laacutessal toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutet (vouml D 41 7) valamint a iactus missilium eseteacutet (Gai D 41 1 9 7 Inst 2 1 46) is122 Eme esetkoumlroumlkről az alaacutebbiakban reacuteszletesen is szoacute esik annyit azonban maacuter eloumlljaacuteroacuteban eacuterdemes lehet jelezni hogy egyes szouml-vegek az elhagyott dolgok foglalaacutesa koumlreacuteben tovaacutebbi felteacuteteleket taacutemasztanak a tulajdonszerzeacutes vonatkozaacutesaacuteban Ilyen Paulusnak az a veacutelemeacutenye (Paul D 41 7 2 pr ndash 1 [54 ad ed]) amelyben azt aacutelliacutetja hogy a birtokba veacutetellel kizaacuteroacutelag a tu-lajdonos aacuteltal elhagyott dolog felett lehet tulajdont szerezni Utoacutebb szoacutet ejt egy prokuliaacutenus ndash szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről a prokuliaacutenusok szerint ak-kor szűnik meg a tulajdon ha valaki az elhagyott dolgot birtokba veszi miacuteg a szabiniaacutenus veacutelemeacuteny szerint maacuter az elhagyaacutessal megszűnik a tulajdon123 Ehhez keacutepest ugyanő maacutes helyen (Paul D 41 7 4 [15 ad Sab]) azt iacuterja hogy elbirtok-laacutes uacutetjaacuten uacutegy is megszerezhetjuumlk az elhagyott dolog tulajdonaacutet amennyiben nem tudjuk hogy ki hagyta el azt Vagyis a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon fogla-laacutessal szerzuumlnk tulajdont ha azonban a dolgot nem annak tulajdonosa hagyta el elbirtoklaacutesra szorulunk Ugyanakkor erre az elbirtoklaacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutes-re is Iulianus szerint (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) csak akkor nyiacutelik moacuted ha a dolgot nem teacutevesen veacuteljuumlk elhagyottnak Ebben a keacuterdeacuteskoumlrben kuumlloumln sza-baacutely vonatkozik a hajoacuteboacutel kidobott aacuterura (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) amely szerint az aacuteltalaacutenos felfogaacutes alapjaacuten ilyen dolgot semmikeacuteppen sem lehet meg-szerezni ndash meacuteg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten sem Iulianus azonban hozzaacuteteszi hogy inkaacutebb csak pro derelicto nem lehet elbirtokolni az ilyen dolgot

120 Gai D 41 1 7 3 (2 rer cott) Ner D 41 1 14pr ndash 1 (5 membr) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed) Inst 2 1 22

121 Ekkeacutent peacuteldaacuteul SMITH (18702) i m s v lsquooccupatiorsquo Leacutenyegeacuteben hasonloacute iraacutenyba halad Voci vonatkozoacute fejtegeteacutese is Vouml VOCI (1952) i m 11ndash19

122 Ehhez ld KASER (19712) i m 425ndash426 TALAMANCA (1990) i m 415 SCHULZ (1951) i m 361ndash362 MARTON (19435) i m 157 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 332 BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS (2013) i m 181

123 Vouml PERNICE (1884) i m 108

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban48

Tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacutenyaacutet vagyis a peacutenzen toumlrteacutenő tulajdonszer-zeacutes keacuterdeacuteseacutet a vadak halak madarak a tengerben keletkezett sziget eacutes a ten-gerparton talaacutelt draacutegakoumlvek foglalaacutesaacutenak tovaacutebbaacute az ellenseacuteg dolgai elfoglalaacutesaacute-nak keacuterdeacutesei nem keruumllnek a fentiekneacutel reacuteszletesebb bemutataacutesra nem kiacutevaacutenva vitatni azonban hogy maacutes oumlsszefuumlggeacutesben eme keacuterdeacutesek reacuteszletes vizsgaacutelata is gyuumlmoumllcsoumlző lehet Ehelyett azonban ndash tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacute-nyaacutet ndash eacuterdemes nagyobb fi gyelmet szentelni az elhagyott dolgok foglalaacutesaacutenak a derelictio mibenleacuteteacutenek eacutes az utoacutebbi inteacutezmeacuteny egyes speciaacutelis eseteinek

1 Az occupatio fogalma

Az occupatio főneacutev eacutes az occupare ige verbum ndash denominativum kapcsolatban aacutellnak egymaacutessal Az ige ndash amely egyeacutebkeacutent a capio ige folyamatos aspektusuacute derivaacutetuma124 ndash elsődleges jelenteacutese valakitől valamint elvenni valamit a toumlb-biek kizaacuteraacutesaacuteval aacuteltalaacuteban magaacutehoz ragadni125 Ebben az aacuteltalaacutenos jelenteacuteskoumlr-ben Digesta-beli peacuteldaacutek is hozhatoacutek Ulpianus egyik a praefectus urbi felada-taival foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben arroacutel iacuter hogy szokaacutes volt azokat a gyaacutemokat eacutes gondnokokat akik a tisztseacuteget nem megfelelő moacutedon toumlltik be mert peacuteldaacute-ul peacutenzt fi zettek azeacutert hogy megszerezhesseacutek a gyaacutemi poziacutecioacutet (nummis datis tutelam occupasse) a prafectus urbi eleacute ideacutezni mert a vesztegeteacutes gyanuacutejaacute-val egyuumltt jaacuteroacute infamiaacutenaacutel suacutelyosabb buumlnteteacutest eacuterdemeltek126 A Pomponius aacutel-tal taglalt esetben egy rabszolganőt egy tanya őrzeacuteseacutere rendelnek akkeacutent hogy az ingatlan alkotoacutereacuteszeacutenek tekintendő akaacutercsak az erdeacutesz Mi toumlbb mindkettő tartozeacutekkeacutent valoacute kezeleacutese ugyanarra az okra vezethető vissza jelesuumll hogy az ingatlan eacutes maga a haacutez is őrzeacutest igeacutenyel annak eacuterdekeacuteben hogy akaacuter az ingat-lannak akaacuter a gyuumlmoumllcsoumlknek vagy akaacuter a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute dolgoknak a szomszeacutedok aacuteltali foglalaacutesaacutet meg lehessen akadaacutelyozni (illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur)127 Joacutel laacutethatoacute hogy az ige jelenteacutese meacuteg a Digestaacuteban is taacutegabb

124 ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquocapiorsquo125 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v 2a HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s h v 1a

Ebből tovaacutebbi jelenteacutesek is erednek (valamit elfoglalni birtokban tartani valamit fel- illetve megkapni hatalomba keriacuteteni de ugyaniacutegy valamilyen helyet elfoglalni) Vouml FINAacuteLY (1884) i m s h v

126 Ulp D 1 12 1 7 (l s de off praef urb) Solent ad praefecturam urbis remitti etiam tutores sive curatores qui male in tutela sive cura versati graviore animadversione indigent quam ut suffi ciat eis suspectorum infamia quos probari poterit vel nummis datis tutelam occupasse [hellip]

127 Pomp D 33 7 15 2 (6 ad Sab) Mulier villae custos perpetua fundo qui cum instrumento legatus esset aut instructo continebitur sicuti saltuarius par enim ratio est nam desiderant

49III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

nem kizaacuteroacutelag a tulajdon megszerzeacuteseacutevel kapcsolatosan fordul elő Ugyanakkor eacuterdemes arra is felfi gyelni hogy a hivatkozott Pomponius-szoumlvegben az ige maacuter koumlzelebb aacutell a szigoruacutean jogi eacutertelemben vett foglalaacuteshoz meacuteg akkor is ha a hi-vatkozott veacutelemeacuteny alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szomszeacutedok ndash mivel jelen eset-ben egyeacutertelműen rosszhiszemű birtokoskeacutent tűnneacutenek fel ndash semmikeacutepp sem szerezhetneacutenek tulajdont sem az ingatlanon sem a szaporulaton sem pedig a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute egyeacuteb taacutergyakon A főneacutevi jelenteacutes kapcsaacuten Ciceroacutera le-het hivatkozni aki a bdquoDe offi ciisrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban keacutet az igazsaacutegossaacuteg aacuteltal taacutemasztott koumltelezettseacuteget emliacutet egyfelől azt hogy senki se aacutertson a maacutesiknak hacsak a maacuter bekoumlvetkezett jogtalansaacuteg erre nem keacuteszteti maacutesfelől pedig hogy a koumlzoumls hasznaacutelatuacute dolgokat a koumlzoumlsseacuteg javaacutera a magaacutenhasznaacutelatra szaacutent dolgo-kat a sajaacutet hasznaacutera fordiacutetsa128 Ezt koumlvetően azt iacuterja hogy a dolgok nem a ter-meacuteszetuumlkneacutel fogva keruumllnek az egyeacuten tulajdonaacuteba hanem peacuteldaacuteul hosszuacute ideig tartoacute occupatio folytaacuten Erre hozott peacuteldaacuteja egyebek mellett a koraacutebban lakatlan teruumlleten valoacute letelepedeacutes vagy egy teruumllet haacuteboruacute uacutetjaacuten toumlrteacutenő meghoacutediacutetaacutesa129 Ekkeacutent nyilvaacutenvaloacute hogy az occupatio főneacutev jelenteacutese a tulajdon megszerzeacute-seacuteneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrt oumllel fel ugyanakkor a gondolati tartalmat tekint-ve mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelat mind pedig a jogi terminoloacutegia egyaraacutent je-lentős hasonloacutesaacutegokat mutatnak130 A főneacutevi jelenteacutesek koumlzoumltt ugyanis egyfelől valaminek a birtokba veacutetele maacutesfelől pedig valamivel kuumlloumlnoumlsen egy uumlggyel uumlgylettel valoacute teacutenyleges foglalatoskodaacutes a fi gyelem arra valoacute iraacutenyiacutetaacutesa emliacutet-hető131 A jelenteacutesek vizsgaacutelata alapjaacuten okszerű a felteacutetelezeacutes hogy az ige eacutes a főneacutev a mindennapi beszeacutedben eacutes a jogi nyelvben egyaraacutent hasznaacutelatosak vol-tak azonban reacuteszben elteacuterő jelenteacuteskoumlrben A forraacutesok reacuteszletesebb vizsgaacutelata nyomaacuten FoumlldindashHamza alapvetően egyeteacutertenek ezzel az elgondolaacutessal ugyan-akkor nagyon hataacuterozottan hangsuacutelyozzaacutek hogy a főneacutev inkaacutebb elfoglaltsaacuteg eacuter-telemben jelenik meg a forraacutesokban amiacuteg a tulajdonszerzeacutesi moacuted megjeloumlleacuteseacutere főkeacutent az ige szolgaacutelt132 Meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy Eberhard Heck aki ndash Kaser

tam villae quam agri custodiam illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur villa autem sine ulla dubitatione pars fundi habetur

128 Cic Off 1 20129 Cic Off 1 21130 Ezzel reacuteszben ellenteacutetesen SMITH Antiquities i m s v lsquooccupatiorsquo131 Oxford Latin Dictionary (1968) s h v 1 HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s h v132 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 33210 Ehelyuumltt eacuterdekes lehet a keacutet szoacute uacutejlatin nyelvekben (pl fran-

ciaacuteban olaszban) valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutere utalni Az olaszban az occupazione az occupare igeacutevel van oumlsszefuumlggeacutesben egy bizonyos hely birtokba veacuteteleacutet eacutes az ott toumlrteacutenő berendezkedeacutest je-lenve (occupare prendere possesso di un luogo e installarvisi piugrave o meno temporaneamente e legalmente ndash ld LO ZINGARELLI (2005) i m 1199 Ugyanakkor hasznaacutelatos az igeacutenek bdquoaacutel-vis-szahatoacuterdquo alakja is foglalatoskodni jelenteacutessel (occuparsi di qulalcosa dedicarsi a qualcosa

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban50

nyomaacuten ndash azt aacutelliacutetja hogy a jogi forraacutesok nem is hasznaacuteljaacutek a főneacutevi alakot ott csak az ige fordul elő133 Szaacutemos forraacutes szoumlvegeinek vizsgaacutelata alapjaacuten jut arra a koumlvetkezteteacutesre hogy az occupatio eacutes az occupare kifejezeacutesek mindoumlsszesen a jogi nyelvben biacutertak olyan jelenteacutessel amely valamilyen dolog felett foglalaacutes uacutet-jaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesre utal134

2 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban

Eme roumlvid kiteacuterő utaacuten annak vizsgaacutelataacuteval eacuterdemes foglalkozni mit is jelent maga az occupatio mint jogi szakkifejezeacutes a jogi forraacutesokban Ehelyuumltt a keacutet na-gyobb esetkoumlr vizsgaacutelataacuteval ceacutelszerű kezdeni Ezek koumlzoumltt az első a vadak ha-lak madarak elsajaacutetiacutetaacutesa amelyről Gaius Instituacutecioacuteiban a koumlvetkezőket olvas-hatjuk

Gai 2 66ndash67 [hellip] ea [hellip]naturali nobis ratione adquiruntur [hellip] quae occupando ideo adepti erimus quia antea nullius essent qualia sunt omnia quae terra mari caelo capiuntur Itaque si feram bestiam aut volucrem aut piscem ceperimus simul atque captum fuerit hoc animal statim nostrum fi t et eo usque nostrum esse intellegitur donec nostra custodia coerceatur [hellip]

A Digesta ugyanerről a keacuterdeacutesről hasonloacutean nyilatkozik amikor azt mondja

Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Omnia igitur animalia [hellip] id est ferae bestiae et volucres pisces capientium fi unt

Maacutesutt pedig azt

in modo approfondito e continuativo per lavoro o per coltivare interesse e inclinazioni ndash LO ZINGARELLI (2005) i m uo Ezzel szemben a franciaacuteban a főneacutev megőrizte a foglalatoskodaacutes jelenteacutest (occupation ce agrave quoi on consacre son activiteacute son temps) amiacuteg az bdquoaacutel-visszahatoacuterdquo ige az olaszhoz hasonloacute jelenteacutest hordoz (srsquooccuper de quelque chose y employer son temps ses soins ndash ld MICRO (2002) i m 900)

133 Ez a neacutezet ebben a formaacuteban csak fenntartaacutesokkal fogadhatoacute el A HeumannndashSeckel-feacutele le-xikon az occupatio kifejezeacutes koumlreacuteben is hivatkozik forraacutesokat a Digestaacuteboacutel eacutes a Codexből egyaraacutent ekkeacutent Heck fenti aacuteltalaacutenosiacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesa nem aacutellja meg a helyeacutet Nem szabad ugyanakkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy az occupatio ciacutemszoacute alatt hivatkozott forraacutesokban a kifejezeacutes nem a tulajdonszerzeacutesre vonatkoztatva fordul elő ekkeacutent Heck aacutelliacute-taacutesa nem neacutelkuumlloumlz minden alapot

134 HECK (1967) i m 355ndash357

51III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

Gai D 41 1 3pr (2 rer cott) Quod enim nullius est id ratione naturali occupanti conceditur

Joghataacuteskeacutent pedig azt emliacuteti

Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott)Quidquid [hellip] ceperimus [hellip] nostrum esse intellegitur [hellip]135

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben ez aacutell

Inst 2 1 12 [hellip] omnia animalia [hellip] simulatque ab aliquo capta fuerint iure gentium statim illius esse incipiunt quod enim ante nullius est id naturali ratione occupanti conceditur

Milyen emberi cselekveacutesek valoacutesiacutetjaacutek meg az occupatioacutet Gaiusnaacutel az lsquooccupandorsquo eacutes az lsquoadepti erimusrsquo kifejezeacutesek vonatkoznak arra a cselekveacutesre amelyet a szerezni szaacutendeacutekozoacutenak tanuacutesiacutetania kell Ehelyuumltt tehaacutet az occupare eacutes az adipisci igeacutek egymaacutesra mutatnak mindkettő a dolog elfoglalaacutesaacutera ha-talomba keriacuteteacuteseacutere utal aacutem az occupare inkaacutebb fi zikai eacutertelemben vett fogla-laacutest jelent ndash ekkeacutent jelenteacuteseacuteben a capere igeacutehez aacutell koumlzel s mint laacutettuk nyelvi szempontboacutel teacutenylegesen eme igeacuteből keacutepzett ndash miacuteg az adipisci pedig inkaacutebb hatalomba keriacuteteacutest meacuteghozzaacute ebben a paacuterosiacutetaacutesban elvont eacutertelemben136 A Digestaacuteban mindoumlssze a lsquocapientium fi untrsquo fordulat jelenik meg amelyből a capiens vagyis a szemeacutely aki a foglalaacutest veacuteghez viszi elnevezeacutese a capere igeacute-ből ered mellette pedig a fi eri ige egyszersmind a foglalaacutes joghataacutesaacutera is utal Az Instituacutecioacutekban az lsquo(ab aliquo) capta fuerintrsquo kifejezeacutes hasonloacute a Digestaacuteban talaacutelhatoacutehoz ugyanarroacutel az igeacuteről van szoacute csupaacuten maacutes grammatikai egyseacuteggel jeleniacuteti meg a szoumlveg szerkesztője alapvetően ugyanazt a gondolati tartalmat Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet az fi gyelhető meg hogy haacuterom ige utal arra a jogi teacuteny-re emberi cselekveacutesre amely az occupatio teacutenyaacutellaacutesa szempontjaacuteboacutel relevaacutens occupare capere eacutes adipisci Ebből az első kettő utal a fi zikai eacutertelemben vett foglalaacutesra az adipisci pedig az elvont elvi hatalomba veacutetelre talaacuten a foglalaacute-si szaacutendeacutekra Koumlvetkezeacuteskeacutepp az occupatioacutet ndash legalaacutebbis a vadak madarak eacutes

135 Laacutethatoacute persze hogy a Digestaacuteban szereplő toumlredeacutekek a Res cottidianaeből szaacutermaznak ekkeacutent a szoumlvegek koumlzoumltti a tartalmi keacuterdeacuteseket meghaladoacute hasonloacutesaacuteg egyaacuteltalaacuten nem meglepő

136 Az adipiscor ige lsquomegszerezrsquo lsquoelnyerrsquo eacutertelemben taacutegabb mint occupare ndash egyaraacutent vonat-kozik konkreacutet eacutes elvont dolgok megszerzeacuteseacutere Vouml Ulp D 5 3 18 1 (15 ad ed) Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoadipiscorrsquo FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquoadipiscorrsquo lsquooccuporsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoapiorsquo

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban52

halak vonatkozaacutesaacuteban ndash a teacutenyleges fi zikai birtokba veacutetel valoacutesiacutetja meg jogha-taacutesok azonban csak akkor fűződnek hozzaacute ha a foglalaacutesi szaacutendeacutek is megvan Ezen a ponton logikusan meruumll fel a keacuterdeacutes milyen joghataacutest rendelnek a forraacute-sok egy dolog foglalaacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenő hatalomba veacuteteleacutehez Gaius szerint lsquoadquirunturrsquo a Digesta a lsquocapientium fi untrsquo eacutes a lsquonostrum esse intellegiturrsquo az Instituacutecioacutek a lsquostatim illius esse incipiuntrsquo fordulatokat hasznaacuteljaacutek a joghataacutes ki-fejezeacuteseacutere Ezekben koumlzoumls hogy mindegyik a tulajdon megszerzeacuteseacutere vonat-kozik helyesebben a dolog feletti hatalom keletkezeacuteseacutere Emellett mindhaacuterom forraacutes megemliacuteti hogy a dolog feletti hatalom ius naturale alapjaacuten keletkezik (Gaiusnaacutel lsquonaturali rationersquo a Digestaacuteban lsquoratione naturalirsquo az Instituacutecioacutekban pedig lsquoiure gentiumrsquo)137

137 Ehhez a keacuterdeacuteshez ld Inst 2 1 11

IV A DERELICTIO A DIGESTAacuteBAN A FORRAacuteSOK SZERKEZETE

A Digesta 41 koumlnyveacuteben a 7 titulus foglalkozik tuumlzetesen a derelictio keacuterdeacutes-koumlreacutevel egyeacuteb a Digestaacuteban elszoacutertan megtalaacutelhatoacute forraacutesok mellett138 A bdquoPro derelictordquo ciacutemet viselő titulus oumlsszesen nyolc fragmentumboacutel aacutell ebből a maacute-sodik eacutes az oumltoumldik toumlredeacutek tagoloacutedik tovaacutebbi kisebb egyseacutegekre mindkeacutet eset-ben principium eacutes egy tovaacutebbi paragrafus olvashatoacute A nyolc toumlredeacutek oumlt jogtu-doacutes nyolc munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazik Ulpianus (Ad edictum) Paulus (Ad edictum Ad Sabinum Responsa) Modestinus (Differentiae) Pomponius (Ad Sabinum) eacutes Iulianus (Ex Minicio Ad Urseium Ferocem) tollaacuteboacutel Oumlsszesen tehaacutet nyolc toumlredeacuteket talaacutelhatunk a titulusban ebből kettő tagoloacutedik tovaacutebb iacutegy 10 forraacutes-

138 A Digestaacuteban talaacutelhatoacute egyeacuteb forraacutesok is nagyban-egeacuteszben joacutel csoportosiacutethatoacutek aszerint hogy milyen kontextusban minek kapcsaacuten fordul elő a derelictioacutera valoacute hivatkozaacutes Egyes szoumlvegek a rabszolgaacutek valamilyen helyzetben toumlrteacutenő derelictioacutejaacuteroacutel iacuternak (Ulp D 9 4 38 1 [37 ad ed] Mod D 40 8 2 [6 reg] Iav D 45 3 36 [14 epist] Ulp D 47 2 46 pr [42 ad Sab] Marci D 48 1 9 [1 de iudic publ]) maacutesok pedig az ingatlanok derelictioacutejaacuteval foglal-koznak (Ulp D 3 5 9 1 [10 ad ed] Ulp D 39 1 20 10 [71 ad ed] Gai D 39 2 6 [1 ad ed provinc] Ulp D 39 2 7 2 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 21 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 35 [53 ad ed] Pap D 41 3 45 pr [10 resp] Ulp D 43 8 2 39 ndash 40 [68 ad ed]) Ehhez kapcsoloacuted-hatnak azok a veacutelemeacutenyek amelyekben idegen dologbeli jogok kapcsaacuten meruumll fel a derelictio (haszoneacutelvezet kapcsaacuten magaacutenak a haszoneacutelvezetnek az elhagyaacutesa Ulp D 7 1 64 [51 ad ed] Pomp D 7 1 65 pr [5 ex Plaut] a servitus oneris ferrendi kapcsaacuten a szolgalommal ter-helt ingatlan elhagyaacutesa Ulp D 8 5 6 2 [17 ad ed]) A hereditas derelictioacutejaacutenak keacuterdeacuteseacute-vel is foglalkozik neacutehaacuteny szoumlveg (Tryph D 5 2 22 3 [17 disp] Gai D 29 2 57 pr [23 ad ed provinc] Pap D 36 1 57 3 [20 quaest]) valamint olyan szoumlvegekkel is talaacutelkozhatunk amelyekben a veacutelemeacuteny teljesen maacutes joginteacutezmeacutennyel kapcsolatos eacutes a teacutenyaacutellaacutes variaacutecioacutek koumlreacuteben fordul elő a derelictio (Ulp D 13 7 25 [31 ad ed] Tryph D 27 2 6 [14 disp] Ulp D 48 23 2 [5 opin]) Mindezeken tuacutelmenően leacutetezik meacuteg a szoumlvegeknek egy olyan csoport-ja amelyek ugyan szinteacuten maacutes joginteacutezmeacutenyekkel (lex Rhodia eacutes iactus lopaacutes) foglalkoznak meacutegis ezek a szoumlvegek elvi eacutellel szoacutelnak a derelictio mibenleacuteteacuteről is (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Venon D 21 2 76 [17 stipul] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7 ex Cass] Gai D 42 8 5 [26 ad ed provinc] Ulp D 47 2 43 5 ndash 6 [41 ad Sab] Ulp D 47 2 43 10 ndash 11 [41 ad Sab]) Vouml BENEDEK (1983) i m 8 ROMANO (2002) i m 119ndash121 124ndash127 VACCA (1984) i m 124ndash149 Benedek Ferenc a fentebb hivat-kozott munkaacutejaacuteban a Digesta szoumlvegein kiacutevuumll megemliacuteti meacuteg a iustinianusi Instituacutecioacutekban fellelhető szoumlveget is valamint egyes a kodifi kaacutecioacute előtti forraacutesokat Ulpianus kommentaacuter-jaacutet Paulus Sententiaacuteit tovaacutebbaacute a Fragmentum Dositheanum-ot a Kr e II szaacutezadboacutel szaacuter-mazoacute regula-gyűjtemeacutenyt

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete54

hely aacutell rendelkezeacutesre a teacutema koumlzponti magjaacutenak vizsgaacutelataacutehoz Eme 10 forraacutes-helyből 4 szaacutermazik Paulustoacutel 2-2 Iulianus eacutes Pomponius tollaacuteboacutel veacutegezetuumll 1-1 Modestinus- eacutes Ulpianus-hely talaacutelhatoacute meacuteg ebben a ciacutemben

A titulus forraacuteshelyei egyreacuteszt az edictumhoz iacuterott kommentaacuterokboacutel (Ulpianus eacutes Paulus munkaacutei) maacutesreacuteszt pedig a Sabinushoz iacutert kommentaacuterokboacutel (Paulus eacutes Pomponius munkaacutei) valamint egyeacuteb művekből szaacutermaznak Ebből adoacutedhat egy olyan koumlvetkezteteacutes hogy ndash baacuter kuumlloumlnboumlző szerzőktől erednek ndash ezek a szoumlvegek viszonylagos egyseacuteget folytonossaacutegot keacutepviselnek a tituluson beluumll tovaacutebbaacute feltehető hogy amennyiben a Digesta szerkesztői beavatkoztak a szoumlvegbe akkor a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes elsősorban az egyseacutegesseacuteg eacutes a goumlrduumlleacute-kenyseacuteg megteremteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutenhetett ezeken a helyeken139

Ami a titulus ciacutemeacutet eacutes elhelyezkedeacuteseacutet illeti a 41 koumlnyv előszoumlr a dolgok fe-letti uralom megszerzeacuteseacutevel foglalkozik ezt koumlvetően taacutergyalja egy dolog bir-tokaacutenak megszerzeacuteseacutet eacutes elveszteacuteseacutet a harmadik titulus szoacutel az elbirtoklaacutesroacutel eacutes ennek megszakadaacutesaacuteroacutel ezt koumlvetően pedig az egyes jogciacutemekről esik szoacute mivel az elbirtoklaacutes koumlreacuteben jelenik meg a iusta causa szuumlkseacutegesseacutege a legin-kaacutebb explicit moacutedon A 41 koumlnyvben taacutergyalt jogciacutemek a negyedik titulustoacutel pro emptore pro herede eacutes possessore pro donato pro derelicto pro legato pro dote valamint pro suo140

A pro derelicto titulus aacutettekinteacutese nyomaacuten maacuter kezdetben le kell szoumlgezni hogy joacutellehet a szoumlvegek az elbirtoklaacutessal kapcsolatos veacutelemeacutenyek rendszereacute-

139 Ezzel ellenteacutetesen ld Vacca aacutellaacutespontjaacutet aki aacuteltalaacutenossaacutegban raacutemutat hogy a derelictio vo-natkozaacutesaacuteban a doktriacutena aacuteltal a probleacutema megoldaacutesaacutera tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet csak mind taacutevo-labb vitt a probleacutema megoldaacutesaacutetoacutel Ennek oka hogy a megoldaacutesra toumlrekveacutes soraacuten olyan ndash a forraacutesokboacutel egyeacutebkeacutent nem koumlvetkező ndash rendszergondolatot vetiacutetettek az oacutekori jogaacuteszok sza-vai moumlgeacute amelyek raacutejuk nem voltak jellemzőek Ez a folyamat leacutenyegeacuteben maacuter a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteval kezdeteacutet vette hiszen a kompilaacutecioacute soraacuten uacutejrarendszerezteacutek a szoumlvegeket ki-ragadva azokat eredeti kontextusukboacutel eacutes egy kuumllső alkotaacutes eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt titu-lus-rendszer egyik vagy maacutesik eleme alaacute soroltaacutek be őket Reacuteszletesen ld VACCA (1983) i m 778ndash779

140 Romano ennek kapcsaacuten raacutemutat hogy a forraacutesokban a derelictio mint a tulajdon elveszteacuteseacute-nek egy moacutedja jelenik meg ekkeacutent okszerű a felteacutetelezeacutese hogy a Digestaacuteban kellene hogy legyen egy olyan titulus az emliacutetett koumlnyvoumln beluumll amely a tulajdon elveszteacuteseacutevel foglalko-zik Minthogy ez a titulus hiaacutenyzik ennek eredmeacutenyekeacuteppen a szoumlvegek a Digesta kuumlloumln-boumlző reacuteszeiben elszoacutertan szerepelhetnek toumlbbek koumlzoumltt ez is oka lehet a sok ellentmondaacutes-nak A modern jogokra is az jellemző hogy a derelictio elsődlegesen az occupatioacutehoz kouml-tődően jelenik meg kihasznaacutelva azt a tulajdonsaacutegaacutet a derelinkvaacutelt dolognak hogy az elha-gyaacutes koumlvetkezteacuteben res nullius lesz ekkeacutent okkupaacutelhatoacute Reacuteszletesen ld ROMANO (2002) i m 102ndash104 A pro herede titulus vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes kiemelni Letizia Vacca aacutellaacutespont-jaacutet aki raacutemutat arra hogy a derelictioacutera vonatkozoacute szoumlvegek egy reacuteszeacutenek a pro derelicto titulusban toumlrteacutenő elhelyezeacutese egyeacutertelműen arra mutat hogy ezekben az esetekben a keacuter-deacutes nem az hogy a dolog derelinkvaacutelt-e vagy sem hanem az hogy van-e lehetőseacuteg az elbir-toklaacutesra vagy sem Ugyanakkor egy konkreacutet forraacuteshely (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) kap-csaacuten reacuteszletesen kifejti hogy veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto titulus betoldaacutesa kizaacuteroacutelag a kompilaacutetorok munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Bővebben ld VACCA (1984) i m 72ndash73 97

55IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

be lettek aacutegyazva meacutegis a hetedik ciacutem szoumlvegeinek oumlsszesseacutegeacuteben keveacutes koumlzuumlk van az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacutehoz A titulusban talaacutelhatoacute tiacutez szoumlveg koumlzuumll mindoumlsz-sze neacutegy aacutell kapcsolatban az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacuteval141 A toumlbbi szoumlveg vagy csak arroacutel iacuter hogy a dolog pro derelicto habita vagy kifejezetten azt aacutelliacutetja hogy azonnal a megszerzőeacute lesz a dolog vagyis eacuteppen nincs szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra142

A derelictio reacutegebbi irodalma koumlreacutebe tartozoacute munkaacutek alapvetően keacutet jelentő-sebb neacutezetrendszer koumlreacute csoportosulnak Jellemzően az első csoportba sorolha-toacute szerzők ndash mint peacuteldaacuteul kuumlloumlnoumlsen Romano eacutes Voci ndash a tulajdonos aacuteltal veacuteg-rehajtott derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indulnak ki ekkeacutent res nulliusnak kizaacuteroacutelag a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgot tekintik amely felett a tulajdon megszerzeacute-se occupatioacuteval megy veacutegbe143 Mivel a hipoteacutezis a tulajdonos eacutes a nem tulajdo-nos aacuteltal veacutegrehajtott derelictio eacuteles elkuumlloumlnuumlleacuteseacuten alapul ekkeacutent az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindoumlssze a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio eseteacutere korlaacuteto-zoacutedik

A haacuteboruacute előtti irodalomboacutel Romano munkaacutejaacuteval eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni144 A derelictio koumlreacuteben az Instituacutecioacutek szabaacutelyait tekinti kiindulaacute-si pontnak amely szerint pro derelicto az a dolog tekinthető amelyet a tulaj-donosa akkeacutent dobott el magaacutetoacutel hogy nem akarja hogy az tovaacutebbra is az oumlveacute legyen Helyes eacutertelmezeacutese szerint keacutet elem szuumlkseacuteges a derelictio megvaloacutesulaacute-saacutehoz meg kell hogy toumlrteacutenjen a dolog teacutenyleges elhagyaacutesa valamint szuumlkseacuteges az elhagyoacute szemeacutely arra iraacutenyuloacute akarata hogy a dolgot toumlbbeacute ne legyen az oumlveacute145 Az Instituacutecioacutekban is hasznaacutelt pro derelicto habere kifejezeacutes megjeleneacutese eacutes elterjedeacutese veacutelemeacutenye szerint ama keacutesei időszakra kell hogy tevődjoumln ami-korra maacuter a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacutei koumlzoumltt semmifeacutele kuumlloumlnb-seacuteg sem maradt fenn mivel amiacuteg ez a kuumlloumlnbseacutegteacutetel leacutetezett addig a foglalaacutes szempontjaacuteboacutel csak a res mancipi joumlhetett szaacutemiacutetaacutesba a res nec mancipi azon-ban nem146 Raacutemutat arra is hogy a forraacutesokban szaacutemos olyan esettel lehet ta-laacutelkozni amelyekben a domino veacuteghezvitt elhagyaacutesroacutel esik szoacute mindez pedig szuumlkseacutegtelen szoacuteismeacutetleacutest eredmeacutenyezne akkor ha feltesszuumlk hogy csak tu-

141 Paul D 41 7 4 (15 ad Sab) Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab) Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)

142 Ilyen tartalmuacute Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) eacutes Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)143 ROMANO (2002) i m 99ndash164 VOCI Proprietagrave Megemliacutethető ugyanakkor ebben a koumlrben

meacuteg Berger munkaacutessaacutega is aki elsődlegesen interpolaacutecioacutekritikai megkoumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja derelictio keacuterdeacuteseit Vouml BERGER (1922) i m 131ndash190

144 Ennek a munkaacutenak a jelentőseacutege maacuteig hatoacute talaacuten ennek koumlszoumlnhető hogy 1933-as első ki-adaacutesaacutet koumlvetően 2002-ben ismeacutet megjelent a Rivista di Diritto Romano ciacutemű online folyoacute-irat hasaacutebjain

145 ROMANO (2002) i m 102146 ROMANO (2002) i m 107ndash108

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete56

lajdonos derelinkvaacutelhatnaacute a dolgaacutet Ugyanakkor a hivatkozott kifejezeacutes szoros kapcsoloacutedaacutest mutat magaacuteval a tulajdonnal is ekkeacutent csak az keacutepzelhető el hogy valaki teacutevesen hiszi magaacuteroacutel hogy a dolog tulajdonosa eacutes ekkeacutent derelinkvaacutelja azt A forraacutesokban előforduloacute maacutesik neacutemileg szemeacutelytelenebb taacutevolsaacutegtartoacutebb utalaacutes (id qoud derelicto habitum est) arra utal hogy nem a dolog tulajdonosa derelinkvaacutelta a dolgot ami ndash a fentebb mondottak feacutenyeacuteben ndash csak akkeacutent lehet-seacuteges ha akaacuter joacute- akaacuter rosszhiszeműen a dolog tulajdonosaacutenak keacutepzeli magaacutet Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak azeacutert is komoly a jelentőseacutege mert Romano uacutegy veacuteli hogy a derelictio taacutergya nem a tulajdonjog hanem maga az elhagyaacutessal eacuterin-tett a dolog meacutegpedig a maga teljesseacutegeacuteben eacutes minden vonatkozaacutesaacuteban ek-keacutent a dolgot eacutes a derelinkvaacuteloacutet oumlsszekoumltő teacutenyek ennek nyomaacuten pedig a jogo-sultsaacutegok is elenyeacutesznek Maacuteskeacutent kifejezve a derelictio teacutenye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlrveacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt egyeacuteb kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek nem koumlzvetlenuumll a tulajdon-nal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus mindennapi hataacutesaira Ezek a praktikus hataacutesok azok amelyeket a jogi nyelv a tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacutese formaacutejaacuteban iacuter le Mindebből pedig az koumlvetkezik hogy ha a derelinkvaacuteloacute magaacuteroacutel a dologroacutel rendelkezik az elhagyaacutes soraacuten akkor erre kizaacuteroacutelag a dolog tulajdonosa keacutepes Amikor tehaacutet a forraacutesok derelictio a non dominoacuteroacutel beszeacutelnek ilyenkor egy jog-ellenes magatartaacutest kell felteacutetelezni amely nem jaacuter ugyanazokkal a hataacutesokkal mint amilyenekkel a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes eseteacuten jaacuterna Ugyanakkor keacutet-seacutegtelen hogy egyeacuteb hataacutesok tapadhatnak hozzaacute147

Az elhagyaacutes elsődleges hataacutesa hogy a birtok feletti felhagyaacutessal a dolgon fennaacutelloacute tulajdonjog ndash mivel a derelinkvaacuteloacute toumlbbeacute maacuter nem akarja magaacuteeacutenak tudni a dolgot ndash is megszűnik148 A forraacutesok alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a klasszikus jogban haacuterom elgondolaacutes eacutelt egymaacutes mellett Az első sze-rint a derelictio aacuteltal a derelinkvaacuteloacute ndash a dolog jellegeacutere tekintet neacutelkuumll ndash elve-sziacutetette a tulajdonjogot A maacutesodik szerint a tulajdonjog megszűneacutese csak ak-kor koumlvetkezett be amikor a dolgot harmadik szemeacutely tulajdonszerzeacutesi szaacuten-deacutekkal birtokba vette A harmadik neacutezet koumlreacuteben maacuter szaacutemiacutetaacutesba joumltt a dolog jellege is a res nec mancipi feletti tulajdonjog roumlgtoumln az elhagyaacutessal megszűnt amiacuteg a res mancipi vonatkozaacutesaacuteban a derelinkvaacuteloacute tulajdonos maradt meacuteg az esetleges harmadik szemeacutely aacuteltali birtokba veacutetel elleneacutere is a birtokba vevő iacutegy csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhetett tulajdont a dolog felett149 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsz-szegezve meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegekből kitűnik hogy a klasszikus jog egy-

147 ROMANO (2002) i m 119148 ROMANO (2002) i m 128149 ROMANO (2002) i m 129

57IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

seacuteges volt abban a tekintetben hogy ndash fuumlggetlenuumll az elhagyott dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutetoacutel ndash a tulajdonjog az elhagyaacutes pillanataacuteban megszűnt a dolog felett150 Ehhez hasonloacutean az elhagyott dolog res nullius lett mivel a derelictio teacutenyeacutenek fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa vagy nem tudaacutesa eseteacuten sem lehe-tett az ilyen dolgot ellopni151 Ezzel paacuterhuzamosan a dolog elhagyott voltaacutenak ismerete (scientia) nem vaacutelt a megszerzeacutes előfelteacuteteleacuteveacute azonban az erre vonat-kozoacute veacutelemeacutenyek szerinte nem meggyőzőek152

A haacuteboruacutet koumlvető irodalomban Voci a derelictio keacuterdeacutese kapcsaacuten abboacutel indul ki hogy kell előszoumlr egy tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes majd ezt koumlvetheti a birtokba veacutetel uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes Azt az ideaacutelis esetet veszi alapul amikor a dolog elhagyaacutesa a tulajdonos aacuteltal toumlrteacutent ndash egyeacuteb esetekben a puszta birtokba veacutetel nem elegendő a tulajdon keletkezeacuteseacutehez akkor szuumlkseacuteges a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes is153 Pro derelicto ciacutemen birtokolja el a dolgot az a szemeacutely aki birtokba vesz egy olyan dolgot amelyet valaki maacutes elhagyott Az elbirtoklaacutes nem szuumlkseacutegszerű szerzeacutesmoacutedja a res derelicta tulajdonjoga meg-szerzeacuteseacutenek az elsődlegesen birtokba veacutetellel toumlrteacutenik Elbirtoklaacutesra csak akkor van szuumlkseacuteg ha a dolgot nem a tulajdonosa hagyta el ekkeacutent ebből a szempont-boacutel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem joumln fi gyelembe Veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacuteshoz mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges hogy azt teacutenyleges derelictio előzze meg Iulianus egy veacutelemeacutenye alapjaacuten ugyanis (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) nem szerezhető meg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott dolgok tulajdonjoga mivel ehelyuumltt nem toumlrteacutenik derelictio ndash a dolog kidobaacutesaacutet a szuumlkseacuteg teszi el-keruumllhetetlenneacute ekkeacutent nem kizaacutert annak a lehetőseacutege hogy utoacutebb meacuteg visz-szateacuterjenek a dologeacutert154 A derelictio extreacutem eseteivel nem foglalkozik egyet emel csak ki ezek koumlzuumll a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacutet amelynek koumlreacuteben ndash veacutelemeacutenye szerint ndash animus derelinquendi neacutelkuumll toumlrteacutenik a dolog elhagyaacutesa A forraacutesok ebben az esetben majdnem egyhanguacute-an akkeacutent foglalnak aacutellaacutest hogy a dolog első talaacuteloacuteja nem szerezhet tulajdont a dolgon Annyi bizonyos hogy Iustinianus koraacuteban ez volt a derelinkvaacutelt dolog megszerzeacuteseacutenek rezsimje egyesek azonban keacutetseacutegbe vonjaacutek hogy a klasszikus jog szabaacutelyozaacutesa is hasonloacute lett volna155

150 ROMANO (2002) i m 140151 ROMANO (2002) i m 142152 ROMANO (2002) i m 143153 VOCI (1952) i m 233154 VOCI (1952) i m 191155 VOCI (1952) i m 233

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete58

A pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutessal oumlsszefuumlggő tovaacutebbi veacutelemeacutenyeacutet egy az irodalomban sokat vitatott Paulus-helyre (Paul D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) alapiacutetja A fragmentumban leiacutert esetek kapcsaacuten raacutemutat hogy mindkeacutet eset a vevő scientiaacutejaacuteboacutel indul ki azonban szerinte aggaacutelyos hogy a szoumlveg ar-roacutel nem mond semmit hogy az első esetben emliacutetett eladoacute mieacutert szorul elbir-toklaacutesra Eme informaacutecioacute hiaacutenyaacuteban csupaacuten keacutet lehetőseacuteg adoacutedik vagy azeacutert kell az elbirtoklaacutes mert a dolog res mancipi vagy pedig az elbirtoklaacutes aacuteltalaacute-ban szuumlkseacuteges volt Megaacutellapiacutetaacutesa szerint azonban az ilyen esetekben mindig szuumlkseacuteges lesz az elbirtoklaacutes mivel olyan res derelictaacuteroacutel van szoacute amelyet nem a tulajdonos hagyott el156

A maacutesik csoportba tartozoacute neacutezetek koumlzoumls jellemzője hogy a derelictio ndash occupatio eacutes a traditio koumlzoumltt analoacutegiaacutet veacutelnek felfedezni Eme elkeacutepzeleacutes nagyformaacutetumuacute kibontaacutesa Bonfante neveacutehez fűződik aki aacuteltalaacutenossaacutegban nem eacutert egyet azzal a neacutezettel hogy a res derelicta az első birtokba vevő tulajdo-naacuteba keruumll157 Az occupatio koumlreacuteben aacuteltalaacuteban szuumlkseacutegesnek tartja a scientia megleacuteteacutet vagyis hogy a megszerző tudataacuteban legyen a dolog derelinkvaacutelt vol-taacutenak158 Ezen tuacutelmenően azonban kuumlloumlnbseacuteget tesz egyfelől a klasszikus eacutes a iustinianusi jog szabaacutelyai valamint maacutesfelől a res mancipi eacutes nec mancipi derelictae koumlzoumltt amelyek mint elteacuterő termeacuteszetű dolgok elteacuterő moacutedokon sze-rezhetők meg Ami a klasszikus eacutes iustinianusi jog koumlzoumltti elteacutereacutest illeti veacutelemeacute-nye szerint a klasszikus jogban doumlntő jelentőseacutegű volt hogy az elhagyott dolog res mancipi vagy nec mancipi volt-e amiacuteg a iustinianusi jogban ndash tekintettel arra hogy eme keacutet dologosztaacutely koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes abban a korban maacuter nem volt hasznaacutelatban ndash az ingoacutek eacutes ingatlanok derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre tevődik aacutet a hangsuacutely159 Elgondolaacutesa szerint a klasszikus jogban a res mancipi derelicta eseteacuteben azeacutert szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes mert szerinte a birtokba veacute-tellel csak in bonis keruumllne a dolog civiljogi tulajdon azonban meacuteg nem kelet-kezne rajta160 A iustinianusi jogban beaacutellt vaacuteltozaacutesok nyomaacuten az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg elhagyott ingatlanok eseteacuteben mindig ingoacutek eseteacuteben pedig csak a nem tulajdonos aacuteltali derelictio eseteacuteben aacutell fenn Neacutezete szerint egyeacutebkeacutent a derelictio az occupatio keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedik szorosan amely utoacutebbi szer-zeacutesmoacuted jelentős rokon vonaacutesokat mutat a traditioacuteval eacuteppen eme hasonloacutesaacutegnak koumlszoumlnhető hogy korszaktoacutel fuumlggetlenuumll a roacutemai jog mindig elismerte a bir-tokba veacutetellel bekoumlvetkező azonnali tulajdonszerzeacutest ndash legalaacutebbis a dolgok egy

156 VOCI (1952) i m 234ndash235157 BONFANTE (1968) i m 257 260158 BONFANTE (1968) i m 262159 BONFANTE (1968) i m 263ndash265160 BONFANTE (1968) i m 265

59IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

meghataacuterozott koumlreacuteben161 Ezek alapjaacuten oumlsszesseacutegeacuteben azzal eacutervel hogy a res mancipi traditioacuteja eseteacuten is ndash mivel egy szaacutermazeacutekos szerzeacutesmoacutedroacutel van szoacute ndash csak a megszerző vagyonaacuteba keruumllne a dolog de civiljogi tulajdont csak elbir-toklaacutessal szerezhetne felette Ezzel szemben a res nec mancipi eseteacuteben elfo-gadhatoacutenak veacuteli azt a neacutezetet amely szerint a dolog azeacute lesz aki annak birtokaacutet megszerzi162 A derelictio ndash occupatio valamint a traditio koumlzoumltti hasonloacutesaacutegot abban laacutetja hogy az elhagyaacutes illetőleg a birtokba veacutetel nem keacutet egymaacutestoacutel fuumlg-getlen aktus hanem egyuumlttesen alkotnak egyetlen aacutetruhaacutezaacutest amelynek kereteacute-ben a megszerző tudata aacutet kell hogy fogja a maacutesik feacutelnek a dolog aacutetengedeacuteseacutere iraacutenyuloacute akarataacutet is Ennek megleacutete eseteacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa roumlgvest veacutegbe-megy eacuteppuacutegy mint a traditio eseteacuteben ahol a felek aacutetruhaacutezaacutesban valoacute meg-egyezeacutese teszi lehetőveacute az azonnali tulajdonaacutetszaacutellaacutest163

Kruumlger elgondolaacutesa annyiban koumlveti Bonfante neacutezeteacutet hogy ő is elkuumlloumlniacuteti egymaacutestoacutel a jogfejlődeacutes klasszikus eacutes iustinianusi korszakaacutet164 A derelictio leacute-nyegeacutet alapvetően abban laacutetja hogy a tulajdonosnak teacutenylegesen fel kell adnia a dolog birtokaacutet valamint meg kell hogy legyen az erre iraacutenyuloacute akarat is165 A birtokba vevő vonatozaacutesaacuteban megaacutellapiacutetja hogy a scientia mindoumlssze a teacutenyek-kel oumlsszefuumlggeacutesben kellett hogy meglegyen a jogi helyzet aacutetlaacutetaacutesaacutet maacuter nem kiacute-vaacutentaacutek meg166 A prokuliaacutenusndashszabiniaacutenus neacutezetkuumlloumlnbseacuteget bemutatoacute forraacutes-szoumlveg elleneacutere hangsuacutelyozza hogy klasszikus jogban a birtokba vevő minden esetben ndash vagyis tekintet neacutelkuumll a dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutera ndash csak birtokosa lett a dolognak amely azonban possessio ad usucapionem volt Ebből koumlvetkezően a birtokba vevő minden esetben elbirtoklaacutesra szorult a civil-jogi tulajdon megszerzeacutese eacuterdekeacuteben167 Veacutelemeacutenyeacutet meglehetősen egyedi moacute-don taacutemasztja alaacute mindazokat a forraacutesszoumlvegeket amelyekben a derelinkvaacutelt dolog feletti azonnali tulajdonszerzeacutesről szoacutelnak egyszerűen interpolaacuteltnak nyilvaacuteniacutetja168 A posztklasszikus jogban a derelictioacutet a traditioacuteval azonosiacutetottaacutek

161 BONFANTE (1968) i m 257ndash259162 BONFANTE (1968) i m 265163 BONFANTE (1968) i m 262 Bonfante elgondolaacutesa jelenik meg Meyer-Collings munkaacutejaacuteban is

az ő jelentőseacutege az eddig irodalomhoz keacutepest a derelictio eredeteacuteről vallott egyedi felfogaacutesaacute-ban eacuterhető tetten Veacutelemeacutenye szerint ugyanis a derelictio eredőjeacutet eacuteppen a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteban kell keresni Vagyis a derelictio nem maacutes mint a iactus missilium kuumlloumlnoumls esete koumlvetkezeacuteskeacuteppen az utoacutebbi teacutenyaacutellaacutes mintegy aacutetmeneti helyet foglal el a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltt Vouml MEYER-COLLINGS (1932) i m 11 skk

164 KRUumlGER (1934) i m 155ndash189165 KRUumlGER (1934) i m 155166 KRUumlGER (1934) i m 180167 KRUumlGER (1934) i m 155ndash156168 KRUumlGER (1934) i m 166ndash167

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete60

annak eacuterdekeacuteben hogy a koumlruumllmeacutenyesnek tartott mindenkori elbirtoklaacutes koumlte-lezettseacutegeacutet megkeruumlljeacutek169 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi felett puszta birtokba veacutetellel keletkezhetett civiljogi tulajdon a res mancipi koumlreacuteben azon-ban eacuterthetően megmaradt az elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenye egeacuteszen addig amiacuteg a iustinianusi jog fel nem szaacutemolja a keacutet dologosztaacutelyt iacutegy a derelinkvaacutelt dolog felett birtokba veacutetellel lehetett tulajdont szerezni ndash felteacuteve hogy azt a tulajdonos hagyta el ndash mivel a res derelictaacutet gazdaacutetlan dolognak tekintetteacutek170

Az uacutejabb irodalomban Magyarorszaacutegon Benedek Ferenc professzor az olasz romanistaacutek koumlreacuteből Letizia Vacca a hollandok koumlzuumll pedig Hans Ankum fog-lalkozott reacuteszletesebben a derelictio keacuterdeacuteseivel171

Benedek a vonatkozoacute munkaacuteiban igyekszik feltaacuterni a derelictio teacutenyaacutellaacute-saacutet annak joghataacutesaacutet eacutes az elhagyott dolog jogi sorsaacutet Abboacutel indul ki hogy a rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok kazuisztikus jellegűek vagyis egymaacutestoacutel elteacuterő eacutes egymaacutessal szorosabban oumlssze nem fuumlggő teacutenyaacutellaacutesokat jeleniacutetenek meg mi toumlbb nem is azonos korszakboacutel szaacutermaznak172 A derelictio kapcsaacuten a forraacutesok-ban megjelenő kifejezeacutesek derelinquere eacutes pro derelicto habere koumlzuumll az utoacuteb-bit tartja jogi szakkifejezeacutesnek amely arra az aacutellapotra utal amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot elhagyta Ehhez animus derelinquendi kell amely nem igeacutenyel kifejezett nyilatkozatot elegendő a raacute-utaloacute magatartaacutes is A fő keacuterdeacutes ebben a koumlrben az animus derelinquendi mi-keacutenti eacutertelmezeacutese vajon az animus derelinquendi csak a tulajdonos eseteacuteben eacuter-telmezhető vagy meglehet maacutes nem tulajdonosnaacutel is aki a dolgot elhagyja A keacuterdeacutesre adott vaacutelasz oumlsszefuumlggeacutesben van a res derelicta megiacuteteacuteleacuteseacutevel is173 A res iactae eacutes a rabszolgaacutek derelictioacutejaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek elemzeacutese nyomaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a forraacutesok nem egyseacutegesen koumlzeliacutetik a derelictio szemeacutelyi oldalaacutet majd arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy az animus derelinquendi megleacutete nem koumltődik a tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a roacutemai jogban aacuteltalaacute-ban akkeacutent fogtaacutek fel a derelictioacutet mint a dolog birtokaacutenak veacutegleges eacutes szaacuten-deacutekolt feladaacutesaacutet174 A derelictio joghataacutesaacutenak elemzeacutese koumlreacuteben elsődlegesen a szabiniaacutenus ndash prokuliaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegre helyezi a hangsuacutelyt megaacutella-piacutetva hogy res pro derelicto habita tehaacutet az a dolog amelyet a mindenkori bir-tokos a veacutegleges birtokfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval hagyott el Ebből logikusan vonja le

169 KRUumlGER (1934) i m 168ndash169170 KRUumlGER (1934) i m 176171 BENEDEK (1983) i m 7ndash31 BENEDEK (1982) i m 698ndash706 BENEDEK (1984) i m 2109ndash2129

VACCA (1984) i m ANKUM (1986) i m 248ndash274172 BENEDEK (1983) i m 7ndash8173 BENEDEK (1982) i m 699 BENEDEK (1983) i m 9 BENEDEK (1984) i m 2112ndash2113174 BENEDEK (1983) i m 10ndash12

61IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

a tovaacutebbi koumlvetkezteteacutest hogy a res pro derelicto habita nem felteacutetlenuumll lesz res nullius ebbeacuteli mivolta kizaacuteroacutelag attoacutel fuumlgg hogy a dolgot a tulajdonos hagy-ta-e el vagy sem Mindebből laacutethatoacute hogy Benedek alapvetően elutasiacutetja a ko-raacutebbi irodalomban neacutepszerű elkeacutepzeleacutest hogy a joghataacutesok elsősorban ahhoz a teacutenyhez koumltődnek hogy a dolog res mancipi-e vagy sem Veacutelemeacutenye szerint a klasszikus jogban teljesseacuteggel irrelevaacutens volt az elhagyott dolog esetleges ilyen minősiacuteteacutese eacuteppuacutegy ahogy a iustinianusi jogban sem szaacutemiacutetott a dolog ingoacute avagy ingatlan mivolta175 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res derelicta jogi megiacuteteacuteleacutese a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől fuumlgg ez azonban a kuumllvilaacuteg ndash iacutegy az okkupaacuteloacute ndash szaacute-maacutera sem nyilvaacutenvaloacute ekkeacutent a birtokba vevő legjobb meggyőződeacutese elleneacutere sem lehet bizonyos afelől hogy a birtokba veacutetellel tulajdont is szerzett a dolog felett Ebből adoacutedoacutean a helyzet jogi szempontboacutel megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutera csak az elbirtoklaacutes joumlhet szaacutemiacutetaacutesba176 Az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel keacutet kiveacutetelt emliacutet egyfelől amikor nyilvaacutenvaloacute hogy a derelinkvaacuteloacute tulajdonos volt maacutesfe-lől pedig a missilia eacutes az avis amissa eseteacuteben nem szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes177

Vacca a derelictio teacutemakoumlreacutevel foglalkozoacute monograacutefi aacutejaacuteban az egeacutesz prob-leacutemakoumlr vizsgaacutelataacutet teljesen maacutes iraacutenyboacutel kezdi mint az irodalomban előtte baacuterki178 Joacutellehet a szerzők nagy toumlbbseacutege hosszabban-roumlvidebben eacutertekezett a iactus mercium probleacutemaacutejaacuteroacutel kiinduloacutepontkeacutent olyan formaacuteban egyikuumlk sem hasznaacutelta fel mint Vacca aki leacutenyegeacuteben az animus derelinquendi pontos oacutekori tartalmaacutet eacutes megiacuteteacuteleacuteseacutet kiacutevaacutenja feltaacuterni A vonatkozoacute forraacutesokboacutel egyeacutertelmű-en kiolvashatoacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg kapcsaacuten megfogalmazza oacutevatos koumlvetkezte-teacuteseacutet miszerint az animus derelinquendi nem eacutertelmezhető a tulajdonosi mivolt feladaacutesaacutera iraacutenyuloacute akaratkeacutent Aacutelliacutetaacutesaacutet alaacutetaacutemasztandoacute hivatkozik a kor ha-joacutezaacutesi szokaacutesaira amely szerint a hajoacute parancsnoka volt hivatva doumlnteni a ha-joacutet illetőleg a hajoacutezaacutest eacuterintő konkreacutet keacuterdeacutesekben179 Mi toumlbb a derelictio kouml-reacuteben felmeruumllő valoacutedi probleacutemaacutet nem abban laacutetja hogy az elhagyott dolog res mancipinek minősuumllt-e vagy sem illetve hogy a dolgot elhagyoacute szemeacutely tu-lajdonos volt-e vagy sem hanem abban hogy megengedhető-e valamely har-madik szemeacutelynek egy ilyen elhagyott dolog feletti tulajdonszerzeacutese elbirtoklaacutes uacutetjaacuten180 Ehhez az alapprobleacutemaacutehoz kapcsolja az animus derelinquendi keacuterdeacute-seacutet amelyet a forraacutesokban a derelictioacutera hasznaacutelt kifejezeacutesek elemzeacutese iraacutenyaacute-boacutel koumlzeliacutet meg Ennek nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a pro derelicto habere habita

175 BENEDEK (1982) i m 703 BENEDEK (1984) i m 2120176 BENEDEK (1983) i m 26ndash27 BENEDEK (1982) i m 703 BENEDEK (1984) i m 2121177 BENEDEK (1982) i m 706 BENEDEK (1984) i m 2128ndash2129178 VACCA (1984) i m 92 skk179 VACCA (1984) i m 94180 VACCA (1984) i m 95

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete62

fordulat arra utal hogy a dolog derelictum vagyis egy a dologhoz fűződő tu-dati viszonyulaacutest fejez ki veacutegső soron azt hogy a tulajdonos szaacutemaacutera maacuter nem lehetseacuteges annak visszaszerzeacutese181 Az irodalomban szinteacuten elsőkeacutent elemzi a res derelicta megtalaacutelaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutet intuitiacutev moacutedon mint arra raacutemutat a talaacutelaacuteskor a talaacuteloacute koumlzel sem teljes bizonyossaacuteggal keacutepes a dolog el-veszteacutese koumlruumlli oumlsszes koumlruumllmeacutenyt maradeacutektalanul belaacutetni nemhogy eacuterteacutekelni Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint a talaacuteloacute ha uacutegy gondolja hogy a dolog pro derelicto habita joacutehiszemű lesz oumlnmagaacuteban veacuteve pedig az egeacutesz szituaacutecioacute alkalmas az elbirtoklaacutes megalapozaacutesaacutehoz182

Hans Ankum tanulmaacutenyaacuteban főkeacutent egyetlen Digesta-szoumlveggel foglalkozik (Pomp D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) eacutes ennek kapcsaacuten fejti ki toumlbbek koumlzoumltt a derelictioacutera vonatkozoacute neacutezeteit is Veacutelemeacutenye szerint a kivaacutelasztott szoumlveg je-lentőseacutege abban aacutell hogy ebből ismerhető meg a legjobban a klasszikus jog derelictio-felfogaacutesa183 Ugyanakkor ez a szoumlveg nem vizsgaacutelhatoacute kizaacuteroacutelag oumln-magaacuteban ekkeacutent a szerző egybeveti az utaacutena koumlvetkező szinteacuten Pomponiustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacutekkel is amelynek nyomaacuten ő maga is megaacutellapiacutetja ami az iro-dalomban aacuteltalaacutenosan ismert joacutellehet a keacutet szoumlveg ugyanattoacutel a jogtudoacutestoacutel eacutes ugyanonneacutet szaacutermazik mi toumlbb a Digestaacuteban is egymaacutes utaacuten koumlvetkeznek meacutegis alapvetően egymaacutesnak ellentmondoacute textusokroacutel van szoacute184 A szoumlvegek ndash toumlbb maacutes szoumlveggel egyuumltt elveacutegzett ndash eacutertelmezeacutese nyomaacuten raacutemutat hogy a reacutegebbi tan eacutertelmeacuteben a tulajdonos a derelictio aacuteltal a tulajdonjogot meacuteg nem vesziacuteti el csupaacuten azt koumlvetően amikor az occupans az elbirtoklaacutesi idő letel-teacutet koumlvetően tulajdonossaacute vaacutelik185 Ugyanakkor Paulus egy veacutelemeacutenye tudoacutesiacutet a jogtudoacutesok koumlzoumltti elteacuterő neacutezetekről is (Paul D 41 7 2 1 [54 ad ed]) amely alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a Paulus-szoumlvegben emliacutetett Iulianus aacutel-tal keacutepviselt felfogaacutes teljesseacuteggel uacutejszerű lehetett amely felfogaacutes szerint a tu-lajdon elveszteacuteseacutevel kapcsolatosan a derelinkvaacuteloacute akarata volt doumlntő Ekkeacutent a derelictio nyomaacuten a derelinkvaacuteloacute elvesziacutetette a res mancipi feletti tulajdonjogot is Kifejti hogy a vonatkozoacute utoacutebbi szoumlvegben ndash mivel a principiumban a tulaj-donos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute ndash csak res mancipi elbirtoklaacutesaacuteroacutel lehet szoacute A derelinkvaacutelt res nec mancipi eseteacuteről ndash oumlsszhangban Ulpianus veacutelemeacute-nyeacutevel (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed]) ndash az mondhatoacute el hogy az occupans a birtok-baveacutetel aacuteltal megszerzi a dolog tulajdonaacutet is Mindezekből a forraacutesokboacutel meg-laacutetaacutesa szerint az tűnik ki hogy a reacutegebbi Proculus neveacutehez fűződő felfogaacutest a

181 VACCA (1984) i m 95ndash96 120 122182 VACCA (1984) i m 96ndash97183 ANKUM (1986) i m 248184 ANKUM (1986) i m 262185 ANKUM (1986) i m 263

63IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezet utoacutebb mintegy feluumlliacuterta Paulus pedig ez utoacutebbi fel-fogaacutessal eacutertett egyet186 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet nem egy prokuliaacutenus‒szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről hanem egy reacutegebbi (Proculus) eacutes egy uacutejabb (Iulianus) neacutezet talaacutelkozaacutesaacuteroacutel van szoacute amelyek a praxisban egymaacutest koumlvetteacutek187

Kijelenti hogy a derelictioacutet koumlvető occupatioacutet a klasszikus jogaacuteszok a traditioacuteval meacuteghozzaacute in incertam personam veacutegrehajtott traditioacuteval azonosiacute-tottaacutek eacutes mind a res mancipi mind a nec mancipi vonatkozaacutesaacuteban a megszerzőt ugyanuacutegy kezelteacutek188 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi okkupaacuteloacuteja mind civiljogi mind pedig bonitaacuter tulajdont szerzett a dolog felett a res mancipi fog-laloacuteja azonban csak bonitaacuter tulajdonos lett189 Azeacutert hogy előbbi aacutelliacutetaacutesaacutet neacutemi-keacutepp aacuternyalja raacutemutat hogy a derelictio eacutes occupatio valamint a traditio bi-zonyosan nem azonosak jogi szempontboacutel aacutem hasonloacutesaacuteguk olyan fokuacute hogy ez maacuter a jogkoumlvetkezmeacutenyek azonossaacutegaacuteban is megnyilvaacutenul Ennek oka azon-ban nem pusztaacuten egyszerű hasonloacutesaacutegon alapszik a res mancipi okkupaacuteloacutejaacutenak helyzete ugyanis nem lehetett jobb mint azeacute aki traditio uacutetjaacuten szerezett meg egy res mancipit azaz csak elbirtoklaacutes reacuteveacuten vaacutelhatott tulajdonossaacute Miutaacuten a klasszikus jogban a res mancipi tulajdonjogaacutenak aacutetruhaacutezaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő meg-szerzeacutese mancipatio vagy in iure cessio formaacutejaacuteban mehetett veacutegbe eacuterthető hogy a jogaacuteszok akkeacutent veacutelekedtek hogy az okkupaacuteloacute is csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhet civiljogi tulajdont Amennyiben ettől elteacutertek volna az gyakorlatilag a mancipatio eltoumlrleacuteseacutet jelentette volna ami pedig az adott ponton a fraus legis nem csekeacutely kockaacutezataacuteval jaacutert190

1 A lsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben

A derelictio főneacutevi alakban nem talaacutelhatoacute meg a forraacutesokban mi toumlbb főneacutevi alakja a klasszikus latinban egyaacuteltalaacuten nem is leacutetezik191 A jogi forraacutesokban mind a relinquere eacutes a derelinquere igeacutek mind pedig a pro derelicto habere kifejezeacutes egyaraacutent megjelennek A relinquere ndash derelinquere viszonyaacuteban egyes felteveacute-sek szerint a relinquere klasszikus kifejezeacutes amiacuteg a derelinquere ige csupaacuten

186 ANKUM (1986) i m 264187 ANKUM (1986) i m 264ndash265 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy raacutemutat Iavolenus hasonloacute-

keacuteppen veacutelekedett a keacuterdeacutesről mint a bdquoszabiniaacutenusokrdquo (Iav D 45 3 36 [14 epist])188 ANKUM (1986) i m 269189 ANKUM (1986) i m 270190 ANKUM (1986) i m 270ndash271191 A szoacute koumlzvetlenuumll a linquere igeacuteből ered amelynek nem leacutetezik sem főneacutevi sem melleacutekneacutevi

alakja A prefi xummal leacutetrejoumlvő relinquere igeacutenek azonban maacuter mindkeacutet neacutevszoacutei alakja is-mert eacutes hasznaacutelatos volt Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoliquorsquo

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete64

a kompilaacutetorok teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően jelenik meg a forraacutesokban192 Ezen a ponton maacuter adoacutednak veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegek az irodalomban Romano a forraacutesok tuumlkreacuteben uacutegy veacuteli hogy a birtokkal valoacute felhagyaacutest a relinquere ige jeloumllte a derelinquere veacutelemeacutenye szerint annyiban biacuter meacutelyebb tartalommal hogy ez utoacutebbi ige a tulajdonos aacuteltali birtokelhagyaacutes megjeloumlleacuteseacutere volt fenn-tartva193 Ehhez keacutepest Kruumlger eacutes Benedek is csak annyit aacutellapiacutetanak meg hogy a derelinquere rem kifejezeacutes arra vonatkozik amikor valaki egy dolog bir-toklaacutesaacuteval teljesen eacutes veacuteglegesen ndash vagyis elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal ndash felhagy194 Ugyanakkor Benedek nagyon helyesen eacuterzeacutekeli hogy a derelinquere ige moz-zanatos voltaacuteboacutel adoacutedoacutean egyszeri azonnal lezaacuteruloacute cselekveacutest jeleniacutet meg eh-hez keacutepest a pro derelicto habere kifejezeacutes sokkal inkaacutebb tűnik jogi terminus-nak195 Ennek eacutertelmezeacutese koumlreacuteben is talaacutelkozhatunk aacuternyalatnyi elteacutereacutesekkel Benedek szerint a kifejezeacutes aacutellapotot fejez ki meacuteghozzaacute azt amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot elhagyta Okfejteacuteseacuteből az tű-nik ki mintha ezt az aacutellapotot objektiacutevnek eacutes minden esetben bekoumlvetkezőnek gondolnaacute196 Ehhez keacutepest a toumlbbi szerző felfogaacutesa ha sokban nem is kuumlloumlnbouml-zik neacutemikeacutepp aacuternyaltabb Kruumlger Romano eacutes Vacca is alapvetően uacutegy iacuteteacutelik meg hogy a pro derelicto habere (neacutehol passziacutev infi nitivusszal haberi) for-dulat nem egy objektiacutev aacutellapotot hanem a szemeacutely tudati viszonyulaacutesaacutet fejezi ki uacutegy veacuteli hogy a dolog elhagyott197 Kruumlger eacuterdekesen koumlveti veacutegig a ki-fejezeacutes egyes elemeinek jelenteacutestartalmaacutet A pro derelicto kifejezeacutes oumlnmagaacute-ban egy olyan dologra hasznaacutelhatoacute amelynek a birtokaacuteval valaki felhagyott A habere aacutellapotot fejez ki ndash akaacuter azt hogy valaki illetőleg valami valamilyen aacutellapotban van akaacuter azt hogy a jelzett aacutellapotba keruumllt A habere pro kifeje-zeacutes pedig azt jeleniacuteti meg hogy valaki valamilyennek tart egy adott aacutellapotban leacutevő dolgot198 Romano raacutemutat arra hogy az ebbeacuteli veacutelekedeacutes nem egyseacuteges

192 ROMANO (2002) i m 105ndash106 koraacutebbi irodalommal A liquere ige maga is annyit tesz el-hagyni valamit vagy valakit felhagyni valamivel ehhez keacutepest a derelinquere inkaacutebb maga moumlgoumltt hagy jelenteacutest hordoz ekkeacutent jelenteacutestartalmaacuteban joacuteval erőteljesebb mint relinquere Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoliquorsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoderelinquerersquo Megkockaacuteztathatoacute hogy a derelinquere eacuteppen eme lsquomaga moumlgoumltt hagyrsquo je-lenteacutese miat vaacutelt inkaacutebb szakkifejezeacutesseacute mert a jelenteacutes keacutepszerűen is utal az elhagyaacutes veacuteg-legesseacutegeacutere ezzel egyszersmind az elhagyoacute szemeacutely szaacutendeacutekaacutera is

193 ROMANO (2002) i m 112194 KRUumlGER (1934) i m 157 BENEDEK (1983) i m 9 195 ROMANO (2002) i m 104 BENEDEK (1983) i m 9196 BENEDEK (1983) i m 9197 ROMANO (2002) i m 106 KRUumlGER (1934) i m 157 VACCA (1984) i m 120 Vouml FINAacuteLY (1884)

i m s vv lsquohabeorsquo lsquohabitusrsquo eacutes lsquoprorsquo198 KRUumlGER (1934) i m 157ndash158 Ezzel egyezően ld meacuteg Oxford Latin Dictionary (1968) i m s

v lsquoderelictusrsquo bdquoto consider as being abandonedrdquo

65IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

hiszen egy dolgot haacuterom szempontboacutel lehet elhagyottnak tekinteni Elsőkeacutent a derelinkvaacuteloacute szemszoumlgeacuteből aki lehet a dolog tulajdonosa de megeshet az is hogy nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Maacutesodikkeacutent elhagyottnak tekinthe-tő egy dolog az okkupaacuteloacute szempontjaacuteboacutel aki eacuteppen azon az alapon veszi birtok-ba a dolgot hogy elhagyottnak veacuteli harmadikkeacutent pedig a kuumllvilaacuteg szempontjaacute-boacutel Keacuterdeacutes hogy szakkifejezeacuteskeacutent vagyis szigoruacutean jogi szempontboacutel neacutezve a haacuterom lehetőseacutegből melyiket kell relevaacutensnak tekinteni Veacutelemeacutenye szerint amikor a forraacutesok a pro derelicto habere fordulatot hasznaacuteljaacutek akkor kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacutera koncentraacutelnak Ennek jelentőseacutegeacutet abban laacutetja hogy amiacuteg a ki-fejezeacutes aacuteltalaacutenos koumlznapi eacutertelmeacuteben pusztaacuten egy az adott dologra vonatkozoacute felfogaacutest veacutelekedeacutest fejez ki addig a szakmai terminus maacuter taacutegabban a teacutenyle-ges fi zikai elhagyaacutesra iraacutenyuloacute szaacutendeacutekot is megjeleniacuteti Azt mutatja tehaacutet hogy a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről megtett ugyan mindent az elhagyaacutes meacutegsem be-fejezett mivel nem koumlvette occupatio vagyis a dolog mindoumlssze a derelinkvaacuteloacute szempontjaacuteboacutel tekinthető nem az ő tulajdonaacuteba tartozoacutenak ez azonban teacuteny-legesen nincs iacutegy Ekkeacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy derelinquere eacutes pro derelicto habere gyakorlatilag ugyanazt jelentik ezeacutert gyakran fordulnak elő egyuumltt ugyanabban a szoumlvegben amiacuteg azonban a pro derelicto habere kifeje-zeacutes egy a dologra vonatkozoacute veacutelekedeacutesre helyezi a hangsuacutelyt (ekkeacutent a cselek-vő szaacutendeacutekaacutet is implikaacutelja) addig a derelinquere ige a cselekveacutes vagyis a teacuteny-leges fi zikai birtokfeladaacutes oldalaacuteroacutel koumlzeliacutet jelenteacutestartalmaacuteban a veacutelekedeacutes eacutes a szaacutendeacutek maacutesodlagos199

2 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra vonatkozoacute egyes szoumlvegek alapjaacuten)

A derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutenak tisztaacutezaacutesa soraacuten elsődlegesen azt a keacuterdeacutest kell meg-vizsgaacutelni hogy a Digestaacuteban szereplő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyek alapjaacuten mit tekint-hetuumlnk a derelictio alapvető fogalmi elemeinek200 Alapvető keacuterdeacutesek lehetnek ebben a koumlrben hogy ki milyen dolgot eacutes milyen magatartaacutessal derelinkvaacutelhat

A titulus legelső Ulpianustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke szerint abban az esetben ha egy dolog pro derelicto aacutellapotba keruumll az abban a pillanatban megszűnik a mi-eacutenk lenni eacutes roumlgtoumln az azt okkupaacuteloacuteeacute lesz hiszen egy dolog felett ugyanolyan moacutedon lehet tulajdont szerezni ahogy a dolog feletti tulajdonjog megszűnt

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis

199 ROMANO (2002) i m 106ndash107200 Ehhez reacuteszletesen ld ROMANO (2002) i m 109ndash121 BENEDEK (1983) i m 9 eacutes skk

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete66

statim fi t quia isdem modis res desinunt esse nostrae quibus adquiruntur

Mind a desinere eacutes a fi eri igeacutek mind pedig a statim szoacute kettős hasznaacutelataacuteval Ulpianus markaacutensan eacuterzeacutekelteti hogy a derelictio eacutes az occupatio egymaacutes komplementerei amelyet a quia utaacuteni melleacutekmondat is erősiacutet Az első fordulat-ban kuumlloumlnbseacuteg van a desinit eacutes a fi eri igeacutekhez tartozoacute tovaacutebbi bőviacutetmeacutenyek te-kinteteacuteben előszoumlr nostra esse utoacutebb pedig occupantis (ti esse) szerepel Ha uacutegy tetszik a keacutet bőviacutetmeacuteny egymaacutes tuumlkoumlrkeacutepei egyeacutertelműen egymaacutesra mu-tatnak tehaacutet amit mi elhagyunk azt baacuterki foglalaacutessal megszerezheti Az ilyen szemeacutelyt nevezi a jogtudoacutes roumlviden occupansnak vagyis okkupaacuteloacutenak fogla-laacutessal szerző szemeacutelynek A quia utaacuten koumlvetkező magyaraacutezoacute melleacutekmondat to-vaacutebbi a fentieket erősiacutető informaacutecioacutekkal szolgaacutel Ulpianus szerint a tulajdon megszűneacutese eacutes megszerzeacutese isdem modis toumlrteacutenik vagyis ugyanolyan moacutedon Ez nyilvaacutenvaloacutean nem arra utal hogy a derelictio eacutes az occupatio ugyanazt je-lenteneacute hanem mindoumlssze arra mutat raacute hogy a keacutet jogcselekmeacuteny rendsze-rint egymaacutest kiegeacutesziacuteti A forraacuteshelyből tehaacutet az koumlvetkezik hogy ha valaki derelinkvaacutel egy dolgot akkor megszűnik a dolog feletti tulajdonjoga aminek a jogkoumlvetkezmeacutenye hogy baacuterki foglalaacutessal tulajdont szerezhet a dolog felett201

Ami a derelictio alanyait illeti a szekunder irodalomban aacuteltalaacuteban vitatott hogy derelictioacutenak csak valamely dolognak a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet kell tekinteni vagy ugyanebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik a dolog puszta birtokosa aacutel-tali elhagyaacutes is Az itt vaacutezolt zavar annaacutel is inkaacutebb eacuterthető mivel meacuteg a pro derelicto tituluson beluumlli forraacutesok sem egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a keacuterdeacutest A fentebb bemutatott szoumlveg amely a derelictio eacutes az occupatio egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezza nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a tulajdonosi derelictioacutet veszi alapul a birtokos neacutevmaacutes hasznaacutelataacuteboacutel eredően Az ezt koumlvető Paulustoacutel szaacutermazoacute maacutesodik toumlredeacutek nem csupaacuten valoacutesziacutenűleg hanem egyeacutertelműen a tulajdono-si derelictio alapjaacuten aacutell202

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

A szoumlveg eacuterdekesseacutege ndash azon tuacutel hogy a dolog pro derelicto mivolta expressis verbis annak uraacutetoacutel ered (a domino) ndash a bdquosi sciamusrdquo fordulatban eacuterhető tetten Jelenteacutese nem keacuterdeacuteses aacutem probleacutemaacutesnak tűnhet hogy mire is vonatkozik ez a

201 Ehhez ld meacuteg ROMANO (2002) i m 104 BENEDEK (1983) 13 VACCA (1984) i m 113ndash114 eacutes 130

202 Ezzel egyezően ROMANO (2002) i m 107 BENEDEK (1983) i m 12ndash13

67IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

fordulat203 Tuumlzetesebb vizsgaacuteloacutedaacutes utaacuten felteacutetelezhető hogy minden bizonnyal az előtte aacutelloacute egeacutesz koumlzleacutesre mivel az utaacutena koumlvetkező melleacutekmondatban taacuter-gyas ige szerepel (adquirere) ami mellett azonban nincs taacutergy hiszen az csak az előző mondat taacutergya lehet a koumlzleacutesben ugyanis ez a teacutema a maacuter ismert elem az uacutej informaacutecioacute (reacutema) pedig a teljes maacutesodik tagmondat possumus adquirere Vagyis adquirere taacutergya rem ahhoz pedig hozzaacute tartozik a pro derelicto habita fordulat ennek pedig tovaacutebbi bőviacutetmeacutenye az a domino Ebből pedig logiku-san csak az koumlvetkezhet hogy a si sciamus szoumlvegreacuteszben megfogalmazott is-meretuumlnk az egeacutesz teacutemaacutera kell hogy vonatkozzon rem pro derelicto habita a domino Tehaacutet ha a tudatunk aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a tulajdonos derelinkvaacutelta a dolgaacutet akkor az ilyen dolog felett tulajdont szerezhetuumlnk204 Annak elleneacute-re igaz ez az aacutelliacutetaacutes hogy a szoumlvegben csak adquirere szerepel nem pedig dominium adquirere205 Iacutegy a forraacuteshelyekből nyerhető ismeret az hogy ha a do-log tulajdonosa derelinkvaacutelja a dolgaacutet azon baacuterki egyszerű birtokba veacutetellel tu-lajdont szerezhet A scientiaacutera utalaacutes a szoumlvegben maacuter tuacutelmutat a derelictio ala-nyainak vizsgaacutelataacuten eacutes sokkal inkaacutebb koumltődik a keacutesőbbiekben tuumlzetesebben is goacutercső alaacute veendő animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutehez206

203 Jelenteacuteseacutehez ld ERNOUT ndash MEILLET (19513) i m Oxford Latin Dictionary (1968) i m FINAacuteLY (1884) i m s v lsquosciorsquo

204 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően VACCA (1984) i m 74 ellenteacutetesen ROMANO (2002) i m 143 aki szerint a scientia koumlvetelmeacutenye nem a szerzeacutes felteacutetele Ehhez kapcsoloacutedoacutean annyi meg-jegyzendő hogy a szoumlvegben eacuteppen az adquirere ige szerepel Vagyis legfeljebb csak azt le-het aacutelliacutetani hogy nem az azonnali szerzeacuteshez koumltődik a scinetia kriteacuteriuma aacutem ha az okku-paacuteloacute elbirtoklaacutessal szerez tulajdont a dolog felett a joacutehiszeműseacuteg annak koumlreacuteben is felteacutetel Ezzel első tekintetre reacuteszben ellenteacutetesen Bessenyő aki ebben a vonatkozaacutesban a si sciamus kifejezeacutest csak a dolog elhagyott voltaacutera vonatkoztatja Veacutelemeacutenye szerint ahhoz hogy az occupatio joghataacutelyos legyen foglalaacutesi szaacutendeacutek szuumlkseacuteges amely eacutertelemszerűen előfelteacutete-lezi annak ismereteacutet hogy a dolog uratlan erre utal a si sciamus kifejezeacutest A dolog uratlan voltaacuteroacutel valoacute tudaacutes neacutelkuumll nincs lehetőseacuteg a tulajdonszerzeacutesre annak elleneacutere hogy maga a tulajdonszerzeacutes a tudati folyamatok koumlreacuten kiacutevuumll esik (Ennek a neacutezetnek ugyanakkor neacutemi-keacutepp ellentmondani laacutetszik a Iulianus neveacutehez koumlthető azon Digesta-textus amely az ilyen esetre csak a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest nem tartja elkeacutepzelhetőnek ndash ld Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy ebbeacuteli veacutelemeacutenyeacutet ő is a Digesta egyik szoumlvegeacutere alapozza (Iul D 41 7 6[3 ad Urs Ferocem]) Ld BESSENYŐ (1996) i m 58 Maacutesutt ugyanakkor maacuter kifejezetten uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a vizsgaacutelt szoumlvegben a derelinkvaacuteloacute tu-lajdonosi minőseacutege keacutetseacutegtelen Vouml BESSENYŐ (1996) i m 60

205 Alaacutetaacutemaszthatoacute ez a veacutelemeacuteny ama teacutennyel hogy a keacutesőbb bemutataacutesra keruumllő első paragra-fusban Paulus (D 41 7 2 1 [54 ad ed]) keacutet elteacuterő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyt ismertet eacutes egyszer-smind vaacutelaszt is koumlzuumlluumlk hogy ő melyiket tartja helyesnek

206 Ezzel kapcsolatosan Vacca kiemeli hogy a prokuliaacutenus veacutelemeacuteny szerinti meggyőződeacutes (scientia) elmeacuteletileg kuumlloumlnboumlző koumlruumllmeacutenyekből vezethető le mint amilyen peacuteldaacuteul a tulaj-donos aacuteltali a dolog feletti tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacutenyuloacute akaratnyilvaacuteniacutetaacutes vagy eacutep-pen a tulajdonosnak abbeacuteli meggyőződeacutese hogy a dolog birtokaacutenak elveszteacutese okaacuten nincs maacuter moacutedja a dolog visszaszerzeacuteseacutere Ugyanakkor szerinte ez ndash az eme eredmeacuteny eleacutereacutese iraacute-nyuloacute baacutermifeacutele reaacutelaktus hiaacutenyaacuteban ndash oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutenek

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete68

Ezen a ponton adoacutedik a felteveacutes hogy ha olyan szoumlvegek megtalaacutelhatoacuteak a Digesta eme titulusaacuteban amelyek kimondva-kimondatlanul a tulajdonoshoz kapcsoljaacutek a derelictioacutet akkor okszerűen kell hogy szerepeljen a titulusban olyan veacutelemeacuteny is amely azt az esetet elemzi amikor nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Első tekintetre ilyennek tetszhet az a toumlredeacutek amelyben Paulus ar-roacutel iacuter hogy azt a dolgot amelyet valaki elhagyott eacutes amelyről uacutegy veacuteljuumlk hogy birtokba vehető elbirtokolhatjuk abban az esetben is ha nem tudjuk hogy ki hagyta el azt

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam si ignoramus a quo derelictum sit

A szoumlveg egyes elemeinek (haberi putamus ndash ignoramus ndash a quo derelictum sit) vizsgaacutelata alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy Paulus veacutelemeacutenye szerint a derelinkvaacutelt dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben nem felteacutetel a jogelőd ismerete Adott tehaacutet egy olyan helyzet amikor valaki birtokba vesz egy gazdaacutetlanul heverő dolgot joacutehi-szeműen pro derelicto habitaacutenak tartva azt Teszi ezt mindannak elleneacutere hogy fogalma sincs arroacutel hogy azt a tulajdonos vagy maacutes szemeacutely hagyta-e el207 Igazsaacuteg szerint a szoumlveg meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet az okkupaacuteloacute ugyanis a dolog elhagyott voltaacuteban sem lehet objektiacuteve biztos eacutes minden bizonnyal a megtalaacute-laacutes koumlruumllmeacutenyei alkalmatlanok arra hogy hozzaacutejusson az emliacutetett hiaacutenyzoacute in-formaacutecioacutekhoz Paulus veacutelemeacutenye eacutertelmeacuteben pedig elbirtokolhatja a dolgot208

megalapozaacutesaacutehoz a teacutenyleges hataacutes tehaacutet csak akkor aacutell be amikor valaki magaacutet a dolgot megszerzi Mindezzel szemben a szabiniaacutenus felfogaacutes szerint pusztaacuten az arra iraacutenyuloacute aka-rat hogy a dolog pro derelicto habita legyen elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutehez mivel a har-madik szemeacutely aacuteltali megszerzeacutes nem tekinthető res nullius megszerzeacuteseacutenek Reacuteszletesen ld VACCA (1984) i m 8692

207 Ebben az eacutertelemben ld VACCA (1983) i m 792 aki a lsquosi ignoramus a quo derelictum sitrsquo fordulatot az obejtkiacutev bizonyossaacuteg hiaacutenyakeacutent eacuterteacutekeli Eacuterdemes fi gyelemmel lenni az egyes esetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre is Egy maacuter koraacutebban valakinek a tulajdonaacuteban aacutelloacute tehaacutet nulliusnak nem minősuumllő dolog megszerzeacutese koumlreacuteben komoly gyakorlati neheacutezseacuteget jelent annak bizonyiacutetaacutesa hogy a tulajdonos teacutenylegesen meg akart-e vaacutelni a dologtoacutel vagy csupaacuten aacutetmenetileg vaacutelt meg tőle Ezzel szemben ha valaki talaacutel egy dolgot amely lehet akaacuter veacutegle-gesen elhagyott de ugyaniacutegy lehet elvesztett vagy a keacutesőbbi visszaszerzeacutes szaacutendeacuteka mellett ideiglenesen otthagyott eacutes meacutegis meggyőzi magaacutet (mert tegyuumlk hozzaacute erre a koumlruumllmeacutenyek is alapos okkal indiacutetjaacutek) hogy ez a dolog most maacuter pro derelicto habita eacutes ndash ekkeacutent joacutehisze-műen ndash birtokba veszi azt csak akkor szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet ha az elbirtoklaacutesi idő eltelt Ehhez ld VACCA (1983) i m 795

208 Mint azt Vacca megjegyzi hogy Paulus ehelyuumltt tartoacutezkodik aacutellaacutest foglalni abban a keacuterdeacutes-ben hogy az elbirtoklaacutesra pro derelicto vagy esetleg valamilyen maacutes jogciacutemen keruumllhet sor Ezzel kizaacuterja annak a lehetőseacutegeacutet hogy a birtokos az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemben reacute-szesuumlljoumln eacuteppen azeacutert mivel szaacutemaacutera koumlzoumlmboumls hogy ki hagyta el a dolgot amelynek kouml-vetkezmeacutenye hogy a jogciacutem nem bizonyiacutethatoacute Ld VACCA (1984) i m 74

69IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal az elbirtoklaacutes keacuterdeacutese is megjelenik a derelictio probleacute-makoumlreacuteben amellyel szinteacuten keacutesőbb foglalkozunk Az előbbi veacutelemeacutenyhez keacute-pest valamelyest elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Pomponius is amikor arroacutel iacuter hogy az a dolog amelyet valaki elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash tehaacutet az elhagyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t [hellip]

Joacutellehet ez a Pomponius-veacutelemeacuteny folytatoacutedik a Digestaacuteban azonban a teljes szoumlveg keacutet egymaacutestoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethető reacuteszre oszlik A szoumlveg ehelyuumltt ideacutezett első fordulata aacuteltalaacutenos jellegű aacutelliacutetaacutest tartalmaz ha uacutegy tetszik egyfajta ratio decidendivel aacutellunk szemben Ehhez keacutepest a szoumlveg keacutesőbbiekben bemutataacutesra keruumllő folytataacutesa maacuter keacutet konkreacutet esetet elemez a peacutenz elszoacuteraacutesaacutet eacutes a madarak szabadon engedeacuteseacutet eacutes a szoumlveg veacutegeacuten szereplő indokolaacutes is ehhez kapcsoloacutedik A szoumlveg első feleacutenek eacutertelmeacuteben az elhagyott dolgot azonnal megszerezhetem Feltűnő azonban hogy mind Paulus mind pedig Pomponius koumlzel hasonloacutean iacuterja le az elhagyott dolgot Paulus az lsquoid quod pro derelicto habitum estrsquo kifeje-zeacutest hasznaacutelja amiacuteg Pomponius az lsquoid quod quis derelicto habueritrsquo fordulattal iacuterja le a dolgot Ehhez keacutepest a derelictio alanyai vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent elem-zett veacutelemeacutenyben szinteacuten Paulus a lsquores pro derelicta a domino habitarsquo kifejezeacutes-sel utal a dologra Vagyis laacutethatoacute hogy Paulus ebben a vonatkozaacutesban teljesen koumlvetkezetes veacutelemeacutenyeiben a lsquopro derelicto habita a dominorsquo eacutes az lsquoid quod pro derelicto habitum estrsquo kifejezeacutesek maguk is joacutel eacuterzeacutekeltetik az esetekben sze-replő dolgok bizonyos szempontboacutel elteacuterő jellegeacutet Amikor ugyanis a tulajdonosi derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indul ki akkor lsquopro derelicto a domino habitarsquo-keacutent jel-lemzi a dolgot vagyis az elhagyoacute tudati viszonyulaacutesaacutera is utal209 (Ennek teacuteny-leges tartalmaacuteval az animus derelinquendi kapcsaacuten lesz eacuterdekes foglalkozni) Ezzel szemben a maacutesik kifejezeacutes (id quod pro derelicto habitum est) egy helyze-tet egy aacutellapotot iacuter le az elhagyoacute szemeacutelye ndash minthogy semmilyen utalaacutes formaacute-jaacuteban sem jelenik meg az adott kifejezeacutesen beluumll ndash ismeretlen koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest210 Maacuterpedig a megtalaacuteloacute szemszoumlgeacuteből keacutet eset lehetseacuteges vagy a tu-lajdonos hagyta el a dolgot vagy annak puszta birtokosa Előbbi esetben az el-

209 Ezzel egyezően ld ROMANO (2002) i m 106 KRUumlGER (1934) i m 157ndash158 VACCA (1984) i m 120

210 Ezzel egyezően eacutervel Bessenyő Andraacutes is aki szerint nem lehet tudni hogy az elhagyoacute tu-lajdonos volt-e mindenesetre mind Pomponius mind Paulus egyaraacutent megkiacutevaacutenjaacutek az elbir-toklaacutest Raacutemutat ugyanakkor arra is hogy Pomponius szerint aki a res pro derelicto habitaacutet elfoglalja azonnal tulajdont szerez felette aneacutelkuumll hogy az elhagyoacute tulajdonosi minőseacutege megelőzően tisztaacutezaacutest nyert volna Vouml BESSENYŐ (1996) i m 60

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete70

hagyaacutessal megszűnik a tulajdonjog az utoacutebbi esetben azonban nem ndash a puszta birtokos cselekmeacutenye a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogaacutet nem eacuterinti A maacutesodik Paulus-szoumlveg azonban nem azt aacutelliacutetja hogy a dolgot nem annak tulaj-donosa hagyta el hanem mindoumlssze annyit hogy az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről egyaacutel-talaacuten semmit sem tudunk eacuteppen uacutegy ahogy a megtalaacuteloacute sem tudhatott semmit egy konkreacutet esetben Ekkeacutent maacuteris eacuterthető a keacutet Paulus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti tartal-mi kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes a tulajdonjog megszűneacuteseacutet eredmeacute-nyezi iacutegy a dolog senkieacute amelyen baacuterki birtokba veacutetellel tulajdont szerezhet Ha viszont nem tudjuk hogy ki hagyta el a dolgot azt sem tudjuk teljes bizonyos-saacuteggal meghataacuterozni hogy megszűnt-e felette a tulajdonjog vagy sem Ebben az esetben a bdquolassabb de biztosabbrdquo utat a tulajdonjog megszerzeacutese feleacute az el-birtoklaacutes inteacutezmeacutenye jelenti Egy eacuteven tuacutel ugyanis hiaacuteba jelentkezik a dolog tu-lajdonosa a megtalaacuteloacute addigra maacuter tulajdont szerzett a dolog felett211 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy vajon joacutehiszeműnek tekinthető-e a megtalaacuteloacute Ez a keacuterdeacutes az esetleges tulajdoni perben is felmeruumllhet ndash egy eacuteven beluumll vagy akaacuter azon tuacutel is A felperes azt aacutelliacutetja hogy a dolog az oumlveacute eacutes az az alperesneacutel talaacutel-hatoacute mi toumlbb aacutelliacutetaacutesaacutet bizonyiacutetani is tudja Erre az alperes egy eacuteven beluumll veacutede-kezhet azzal hogy mivel az elhagyaacutes koumlruumllmeacutenyei nem voltak teljes meacuterteacutekben tisztaacutezhatoacuteak ő csupaacuten birtokba vette a dolgot abboacutel a ceacutelboacutel hogy a tulajdo-nos reacuteszeacutere azt megőrizze Egy eacuteven tuacutel pedig hivatkozhat arra hogy ő uacutegy veacutel-te hogy a dolgot a tulajdonos hagyta el raacuteadaacutesul azeacutert mert toumlbbeacute maacuter nem volt szuumlkseacutege raacute (vagyis a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval) Ez az aacutelliacutetaacutes pe-dig egy joacuteval koraacutebbi időpillanatban az alperes belső tudati viszonyulaacutesaacutet feje-zi ki212 Maacuterpedig de internis non iudicat praetor nem bizonyiacutethatoacute de nem is caacutefolhatoacute hogyan veacutelekedett valaki egy joacuteval koraacutebbi időpontban eacutes egy a per terreacutenumaacutetoacutel teljesen kuumlloumlnboumlző helyzetben Iacutegy legfeljebb a megtalaacutelaacutes koumlruumll-meacutenyei ndash ha eacutes amennyiben eme koumlruumllmeacutenyek megaacutellapiacutethatoacuteak ndash vizsgaacutelha-toacutek meg kellő alapossaacuteggal Ha a koumlruumllmeacutenyek nem rekonstruaacutelhatoacutek az alpe-rest nem lehet marasztalni A hivatkozott Paulus-hely egyeacutebkeacutent maga is arra utal hogy baacuter a megtalaacuteloacute nem tud semmit az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről meacutegis a tu-lajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indul ki mert ez felel meg a koumlzfelfogaacutesnak igen furcsa lenne az ugyanis ha peacuteldaacuteul valaki aki haszonkoumllcsoumlnbe kapott egy koumlnyvet szaacutendeacutekosan eldobnaacute azt213 Ebből eredően a perben lefolytatott vizsgaacute-

211 Ezzel egyezően VACCA (1984) i m 98212 Ehelyuumltt nem szuumlkseacuteges kuumlloumln foglalkozni azzal a keacuterdeacutessel hogy a tulajdonos mieacutert csak

egy eacutev eltelteacutevel proacutebaacutelja meg visszaszerezni a dolgaacutet joacutellehet egy valoacutedi perben ez a keacuterdeacutes is komoly jelentőseacuteggel biacutert Annyit azonban elvi jelleggel eacuterdemes leszoumlgezni hogy a tu-lajdonos keacuteslekedeacutese minden egyes nappal eacuterezhetően csoumlkkentette annak az eseacutelyeacutet hogy visszaszerezhesse a dolgaacutet

213 Ilyenkor a tulajdonos fel sem tudna leacutepni egy a dolgot elvivő harmadik szemeacutellyel szemben mert egy ilyen szemeacutely megtalaacutelhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges Eacuteppen ezeacutert a haszonkoumllcsoumln-

71IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

lat arra az eredmeacutenyre fog vezetni hogy a megtalaacuteloacutet a koumlruumllmeacutenyek alapos ok-kal arra indiacutetottaacutek hogy a dolgot a tulajdonos aacuteltal a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval elhagyottnak teacutetelezze fel koumlvetkezeacuteskeacuteppen joacutehiszeműnek kell te-kinteni vagyis elbirtokolhatta a dolgot egy eacutev alatt

Az eddig bemutatott forraacutesokboacutel az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le a derelictio fogalmi elemeire vonatkozoacutean Elsőkeacutent a tulajdonosi derelictio aacuteltal a birtokkal egyuumltt megszűnik a dolog feletti tulajdonjog is eacutes ilyenkor occupatioacuteval lehet tulajdont szerezni a dolog felett A fenti aacutelliacutetaacutesboacutel az is kide-ruumll hogy a res pro derelicto habita keacutetfeacutele lehet egyszerűen csak pro derelicto habita illetőleg pro derelicto habita a domino leacutetezik tehaacutet a baacuterki aacuteltal elha-gyott dolog illetőleg a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolog Ebből a szempontboacutel Paulus kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a tulajdonos aacuteltal el-hagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbirtoklaacutessal szerezhetuumlnk felette Ehhez keacutepest a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ugyanakkor nem bontja keacutet esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet azon az alapon hogy ki hagyja el a dolgot ő mindoumlsszesen annyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha elfoglaljuk tulajdonosaivaacute vaacutelunk

A derelictio fogalma kapcsaacuten azt kell meacuteg megvizsgaacutelni hogy talaacutelunk-e olyan forraacuteshelyet a vizsgaacutelt ciacutemen beluumll amely a derelictioacutet maacutes teacutenyaacutellaacutestoacutel elhataacuterolja A titulus 7 toumlredeacuteke Iulianus tollaacuteboacutel a merces iactatae teacutenyaacutellaacutesaacutet veti oumlssze a derelictioacuteval raacutemutatva hogy a kettő eacutelesen elkuumlloumlniacutetendő egymaacutes-toacutel Ha ugyanis valaki hajoacuteboacutel kidobott dolgot talaacutel a jogtudoacutes aacutellaacutespontja sze-rint nem birtokolhatja el azt mert nem elhagyott dologroacutel van szoacute

Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)Si quis merces ex nave iactatas invenisset num ideo usucapere non possit quia non viderentur derelictae quaeritur sed verius est eum pro derelicto usucapere non posse

Az eset taacutergya tehaacutet merx amely ha ex nave iactata akkor elbirtoklaacutessal nem lehet rajta tulajdont szerezni hiszen az nem res derelicta214 A szoumlvegből nem vilaacutegos mieacutert dobtaacutek ki az aacuterut a hajoacuteboacutel215 Ez a probleacutema uacutejfent a keacutesőbb vizs-gaacutelandoacute animus dereliquendi keacuterdeacuteseacutehez koumltődik ezeacutert ennek taglalaacutesaacutetoacutel jelen helyen eltekintuumlnk Sokkal eacuterdekesebb pillanatnyilag a szoumlveg utolsoacute mondata amely szerint helyesebb az a neacutezet amely szerint az elbirtoklaacutesra pro derelicto nincs lehetőseacuteg vagy pro derelicto elbirtoklaacutesra nincs lehetőseacuteg ndash pro derelicto

be vevő szemeacutellyel szemben leacutephet fel szerződeacutesszegeacutes ciacutemeacuten eacutes koumlvetelhet kaacuterteacuteriacuteteacutest214 Egyezően ld VACCA (1983) i m 792215 Ezzel egyezően BENEDEK (1983) 9 skk

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete72

usucapere non posse Ehelyuumltt adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy maacutes jogciacutemen el-vileg adott az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindezt azonban a tovaacutebbiakban Iulianus nem fejti ki ekkeacutent a szoumlveg eacutertelmezhető uacutegy is hogy a jogtudoacutes csak mint-egy jelzi hogy az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutege itt a pro derelicto-esetre korlaacutetozoacute-dik216 A derelictio fogalmaacutera neacutezve azonban keacutet tanulsaacuteg is adoacutedik egyfelől a derelictio egyfajta fogalmi hataacutervonalaacutet huacutezza meg a Iulianus-szoumlveg amikor azt mondja hogy olyan dolgot ami nem derelicta nem lehet elbirtokolni vagy nem lehet pro derelicto elbirtokolni Maacutesfelől pedig a jogaacutesz egy konkreacutet gya-korlati esetet emliacutet a merces ex navis iactatae eseteacutet eacutes raacutemutat hogy eze-ket nem tekintik res derelictaacutenak Tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten egyeacutertelműveacute vaacute-lik hogy Iulianus ebben a veacutelemeacutenyben nem arra proacutebaacutel vaacutelaszt adni hogy az esetben szereplő dolog derelinkvaacutelt-e hanem arra hogy a hajoacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacuteben egyaacuteltalaacuten adott-e az elbirtoklaacutes lehetőseacutege vagy sem Mindezt pedig azeacutert igyekszik elvi eacutellel tisztaacutezni mivel egyaacuteltalaacuten az a keacuterdeacutes vita-tott hogy az a koumlruumllmeacuteny hogy a res iactae nem tekintendő magaacutetoacutel eacutertődő-en derelinkvaacuteltnak minden esetben gaacutetat szab-e a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutesnak Ugyanakkor ndash mint az maacuter fentebb is kifejteacutesre keruumllt ndash a toumlre-deacutek szoumlvegezeacuteseacuteből eredően valoacutesziacutenűtlen hogy az a szemeacutely aki joacutehiszeműen tartja magaacutenaacutel a tengerparton talaacutelt dolgot egy eacutev eltelteacutevel ne szerezne tulaj-dont a dolog felett felteacuteve hogy a dolog eredeti tulajdonosa nem jelentkezik eacuter-te217 Ilyenkor azonban az elbirtoklaacutes nem pro derelicto hanem pro suo jogciacutemen fog bekoumlvetkezni218 Az elhagyott dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben meacuteg egy szinteacuten Iulianus neveacutehez fűzhető fragmentumot kell megemliacuteteni amelyben azt aacutelliacutetja a jogtudoacutes hogy amennyiben valaki abban a teacuteves felteveacutesben van hogy a do-log elhagyott a dolog pro derelicto elbirtoklaacutesaacutera nincs moacuted

Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Nemo potest pro derelicto usucapere qui falso existimaverit rem pro derelicto habitam esse

Ebben az egy mondatban a falso toumlrteacutenő elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacuteről van szoacute vagyis nem jogi tilalomroacutel a forraacutes nem arroacutel szoacutel hogy lex prohibet ha-nem nemo potest Mindent egybevetve lehet azt mondani hogy falso existimare itt annyit tesz teacutevesen teacutevesen hiszi a dolgot birtokba vevő szemeacutely hogy az

216 Ehhez ld meacuteg VACCA (1983) i m 792ndash793 VACCA (1984) i m 74 eacutes 97217 Komolyan megfontolandoacute Vacca aacutellaacutespontja ebben a vonatkozaacutesban aki arra mutat raacute

hogy a Iulianus-doumlnteacutes az igazsaacutegossaacuteg elvi fogalmaacutenak gyakorlati alkalmazaacutesaacutet jelenti Ld VACCA (1983) i m 793

218 VACCA (1984) i m 97ndash100

73IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

res derelicta219 A forraacutes ugyan nem szoacutel a teacutevedeacutes eredeteacuteről mindenesetre toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy valamilyen kuumllső indiacutettataacutes legfőkeacuteppen tapasztalat alapjaacuten kell arra a felteveacutesre jusson a dolgot birtokba vevő hogy az elhagyott Ha ugyanis ismert előtte hogy a dolog nem elhagyott akkor maacuter rosszhisze-mű birtokos lesz aki viszont ilyen voltaacuteboacutel eredően keacuteptelen az elbirtoklaacutesra220 Ugyanakkor ismeacutetelten ki kell hangsuacutelyozni hogy egy pillanatra sem hagyhatoacute fi gyelmen kiacutevuumll hogy a birtokban leacutevő joacute- vagy rosszhiszeműseacutegeacutet kizaacuteroacutelag perben lehetett megkeacuterdőjelezni hiszen az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig mindenkit joacutehiszeműnek teacutetelezuumlnk fel Az ezzel kapcsolatos veacutelhető bizonyiacutetaacutesi neheacutezseacute-gekről maacuter esett szoacute Mindenesetre teacutenykeacuterdeacutes hogy a szoumlveg eacutertelme alapjaacuten res derelicta elbirtoklaacutesaacutehoz nem pusztaacuten az szuumlkseacuteges hogy a dologroacutel a bir-tokosa azt higgye elhagyott Kell hozzaacute az is hogy a dolog teacutenylegesen ilyen is legyen a szubjektiacutev tudati elem tehaacutet keveacutes az elbirtoklaacutes megtoumlrteacutenteacutehez a dolog ilyen jogciacutemen valoacute elbirtoklaacutesa koumlreacuteben az teszi res habilisszaacute a dol-got ha a valoacutesaacutegban is derelinkvaacutelt ez azonban ndash a szoumlvegben megjelenő aacutelliacute-taacutes pontos tartalmaacutet fi gyelembe veacuteve ndash csak azt eredmeacutenyezi hogy res iactae nem birtokolhatoacute el derelinkvaacutelt dolog gyanaacutent Vagyis juthatunk arra a koumlvet-kezteteacutesre hogy a dolog maacutes jogciacutemen elbirtokolhatoacute hiszen koumlzel sem biz-tos hogy a pro derelicto elbirtoklaacutes tilalma kizaacuternaacute a pro suo jogciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest is Ismeretes hogy a jogaacuteszok mindig a konkreacutet eset relevaacutens teacute-nyeinek fi gyelembe veacutetele mellett tehaacutet eseti jelleggel vaacutelaszoltaacutek meg a keacuter-deacutest Paacuterhuzamot vonva egy jogesettel (Afr D 41 4 11 [7 quaest]) amelyben az adaacutesveacutetel eacuterveacutenytelen volta miatt a vevő a iusta causa tekinteteacuteben teacutevedeacutes-ben van raacute kell mutatni arra hogy a roacutemai jogaacuteszok elvi eacutellel csak a joacutehiszemű-en szerző harmadik szemeacutely helyzeteacutenek veacutedelmeacutehez ragaszkodtak221 Vagyis az elbirtoklaacutes akaacuter meacuteg iusta causa hiaacutenyaacuteban is bekoumlvetkezhet felteacuteve azon-ban hogy annak fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesaacutera objektiacuteve menthető ok indiacutetotta a

219 A fallere ige amiből a falsus melleacutekneacutev ered arra vonatkozik hogy valaki valamit fi gyel-men kiacutevuumll hagyott mert nem vette eacuteszre azt ebből eredően az a dolog vagy teacuteny előtte is-meretlen Vouml FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquofallerersquo lsquofalsusrsquo Ugyaniacutegy Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquofalsusrsquo

220 Ezzel egyezően ld VACCA (1983) i m 789ndash790 A szoumlveg Vacca meglaacutetaacutesa szerint arroacutel szoacutel hogy a joacutehiszeműen derelinkvaacuteltnak veacutelt dolgot nem lehet pro derelicto elbirtoklaacutes uacutet-jaacuten megszerezni vagyis az elbirtoklaacutes veacutegbemegy azonban jogciacutem neacutelkuumll vagyis a birto-kosra nem vonatkoznak a praetori edictum rendelkezeacutesei tehaacutet nem tarthat igeacutenyt az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemre Ebben az esetben tehaacutet nem Putativtitelről van szoacute mivel a derelictio mint iusta causa nem toumlrteacutent meg Mindebből eredően annak sincs jelentőseacutege hogy az elhagyaacutes nem tulajdonos aacuteltal koumlvetkezett-e be mivel a derelictio mint iusta causa ebben az esetben is hiaacutenyzik Vouml VACCA (1983) i m 791

221 Afr D 41 4 11 (7 quaest) Quod volgo traditum est eum qui existimat se quid emisse nec emerit non posse pro emptore usucapere hactenus verum esse ait si nullam iustam causam eius erroris emptor habeat nam si forte servus vel procurator cui emendam rem mandasset persuaserit ei se emisse atque ita tradiderit magis esse ut usucapio sequatur

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete74

birtokost Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a joacutehiszeműen szerző harmadik szemeacutely veacutedelme abban az esetben lehetseacuteges ha a joacutehiszeműseacutege minden megfontolaacutes szerint egyeacutebkeacutent az eset valamely relevaacutens teacutenyezőjeacuten ndash jelen esetben a megtalaacutelaacutes eacutes a birtokba veacutetel koumlruumllmeacutenyein ndash nyugszik222

Oumlsszegezve tehaacutet a derelictio koumlreacuteben szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesra vonatko-zoacute forraacutesok egyfelől arra az esetre vonatkoznak amikor a megtalaacuteloacute nem tud semmit a dolgot elhagyoacute szemeacutelyről maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev moacutedon legalaacutebbis a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes hataacuteraacutet megvonandoacute ndash raacute-mutatnak hogy a merces ex navis iactatae eseteacuteben valamint amikor valaki teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben okszerű lehet az azonnali tulaj-donszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egy-aacuteltalaacuten nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtok-laacutes223 Ezen tuacutelmenően csak a derelictio koumlreacuteben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben sem-mi sem zaacuterja ki a dolog koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute a kezdet kezdeteacuten elemzett Ulpianus- eacutes Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdo-nosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva224 Ezzel szemben probleacutema akkor adoacutedik ha ignoramus a quo derelictum est ugyanis ilyenkor ndash mint arra maacuter raacutemutat-tunk ndash a megszerző kizaacuteroacutelag azokra a koumlruumllmeacutenyekre alapozhat amelyek kouml-zoumltt a dolgot meglelte kuumlloumlnoumls fi gyelemmel magaacutenak a dolognak a termeacutesze-teacutere iacutegy peacuteldaacuteul a dolog eacuterteacutekeacutere vagy a megtalaacutelaacutes helyeacutere Az ilyen keacutetseacuteges esetekben a jogaacuteszok tudtaacutek hogy a dolog megszerzeacutese csak abban az esetben vaacutelhat befejezetteacute amikor maga az elbirtoklaacutes is befejezett mivel a dolog elha-gyaacutesaacutenak teacutenye is ilyenkor vaacutelik bizonyossaacute igaz ugyan hogy az elhagyaacutessal a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről mindent megtett annak eacuterdekeacuteben hogy a dolog-toacutel megvaacuteljon a derelictio azonban csak akkor vaacutelik befejezetteacute ha a megtalaacuteloacute megszerezte a dolgot225 Ha a megszerző meg volt győződve arroacutel hogy a tulaj-donos elhagyta a dolgot eacutes eme meggyőződeacutese hataacutesaacutera veszi birtokba azt el-birtoklaacutessal fogja megszerezni a dolog tulajdonjogaacutet az elbirtoklaacutes jogciacuteme vi-szont a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutes konkreacutet koumlruumllmeacutenyeitől fuumlgg226

222 VACCA (1984) i m 100ndash102 114223 Ld BENEDEK (1983) i m 21224 Vouml VACCA (1984) i m 74225 Vouml ROMANO (2002) i m 107226 Vouml VACCA (1984) i m 75 114

75IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Mivel az eddigiekben maacuter toumlbbszoumlr előkeruumllt ideje reacuteszletesebben is foglal-kozni az animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutevel amelyet az irodalom a derelictio to-vaacutebbi fogalmi elemeacutenek tekint227 Leacutenyege a communis opinio alapjaacuten az hogy a derelinkvaacuteloacute szemeacutely tudata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy ő az eldobaacutes aacutel-tal a dolog tulajdonaacuteval is felhagy nem pusztaacuten annak birtokaacuteval Vagyis az el-hagyaacuteshoz ndash a dologtoacutel valoacute corpore megvaacutelaacuteson tuacutel ndash animus derelinquendi is szuumlkseacuteges A forraacutesok jellemzően animus vagy mens formaacutejaacuteban emlegetik eacutes a fogalmi egyseacutegesseacuteg ilyen hiaacutenya maacuter oumlnmagaacuteban kellő alapot nyuacutejthat legalaacutebb annak felteacutetelezeacuteseacutehez hogy a keacutesőbb korokban animus derelinquendikeacutent hi-vatkozott teacutenyező maacuter a klasszikus jogban is ismert volt228 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel azonban ezen a ponton hogy vajon az animus derelinquendi csak a tu-lajdonos eseteacuteben eacutertelmezhető-e vagy fennaacutellhat-e maacutes nem tulajdonos sze-meacutelyneacutel is aki a dolgot elhagyja Az irodalom oumlsszesseacutegeacuteben koumlzoumls aacutellaacutespontja ebben a tekintetben az hogy az animus derelinquendi nem felteacutetlenuumll koumltődik csak a tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a forraacutesokban nem egyseacuteges a derelictio szemeacutelyi oldalaacutenak megkoumlzeliacuteteacutese sem pedig az elhagyaacutes joghataacutesai229 Ezzel a felfogaacutessal ndash a koraacuteban maacuter elemzett forraacutesok tuumlkreacuteben ndash egyet kell eacuterte-ni Mindebből persze roumlgvest adoacutedik a logikus keacuterdeacutes hogy ndash amennyiben az animus derelinquendi a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesi szaacutendeacutekot jelenti ndash mikeacutent eshet szoacute animus derelinquendiről abban az esetben ha a dolgot nem annak tu-lajdonosa hagyja el A laacutetszoacutelagos ellentmondaacutes feloldaacutesa eacuterdekeacuteben az animus derelinquendi leacutenyegeacutenek vizsgaacutelataacutehoz ndash egyezően az irodalommal ndash elsősor-ban a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlvegeket kell segiacutetseacuteguumll hiacutevni230

3 Excursus a tengerbe hajiacutetott aacuterukroacutel

A forraacutesok tanuacutesaacutega szerint tengeri vihar eseteacuten a Mediterraacuteneum aacuteltalaacutenos ha-joacutezaacutesi gyakorlata volt hogy a hajoacutet megkoumlnnyiacutetendő egyes aacuterukat a tengerbe dobtak Oumlnmagaacuteban a tengeri aacuterufuvarozaacutes egy oumlsszetett jogviszony-rendszer megleacuteteacutet felteacutetelezte231 Amikor pedig egy esetleges tengeri viharban neacutemely aacuteruk kidobaacutesaacutera keruumllt sor akkor egy bonyolult elszaacutemolaacutesi viszony keletkezett

227 BONFANTE (1968) i m 274ndash275 ROMANO (2002) i m 110ndash117 VOCI (1952) i m 233 VACCA (1984) i m 119 skk BENEDEK (1983) i m 9ndash12

228 Animuskeacutent hivatkozza pl Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab) mens formaacutejaacuteban utal raacute pl Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) eacutes Inst 2 1 47 A tovaacutebbi hivatkozaacutesokat ld ROMANO (2002) i m 110

229 ROMANO (2002) i m 110ndash117 BENEDEK (1983) i m 8ndash11 VACCA (1984) i m 94 skk230 Ehhez ld kifejezetten Benedek eacutes Vacca megkoumlzeliacuteteacuteseacutet BENEDEK (1983) i m 8ndash9 VACCA

(1984) i m 91ndash92231 Erről reacuteszletesen a hazai irodalomban ld FOumlLDI (1997) i m 212ndash223

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete76

a jogviszony szereplői koumlzoumltt amelynek a koumlzeacuteppontjaacuteban a lex Rhodia de iactu mercium szabaacutelyai szerint minősuumllő kaacutermegosztaacutes aacutellt Mindebből adoacutedoacutean a szerzők toumlbbseacutege ndash a forraacutesok logikaacutejaacutet koumlvetve ndash elsősorban kereskedelmi jogi szempontboacutel illetőleg a locatio conductio oldalaacuteroacutel koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet232 A szerzők csupaacuten kisebb reacutesze foglalkozik kifejezetten a tengerbe hajiacutetott aacuteruk dologi jogi vonatkozaacutesainak bemutataacutesaacuteval233 Keacutetseacutegtelen persze hogy a lex Rhodiaacutet dinamikaacutejaacuteban bemutatoacute az elemzeacutesneacutel főkeacutent a collatioacutera hangsuacutelyt fektető munkaacutek egy reacutesze is emliacuteti az aacuteruk tengerbe dobaacutesaacutenak valamint a tu-lajdonelhagyaacutesnak a kapcsolataacutet mivel azonban ezek fő teacutemaacuteja nem az emliacutetett taacutergykoumlrbe tartozik ekkeacutent mindoumlssze a tradicionaacutelis irodalmi aacutellaacutespontot jele-niacutetik meg234 Eme tradicionaacutelis aacutellaacutespont ndash mint arra maacuter raacutemutattunk ndash leacutenye-geacutet tekintve a dolgot eldoboacute szemeacutely reacuteszeacuteről a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacute-nyuloacute akaratot (animus derelinquendi) helyezi a koumlzeacuteppontba235 Tehaacutet akkeacutent lehet megaacutellapiacutetani egy konkreacutet esetről hogy ott toumlrteacutent-e dologelhagyaacutes hogy megvan-e az animus derelinquendi annaacutel a szemeacutelyneacutel aki megvaacutelik a dolog-toacutel Igenlő vaacutelasz eseteacuten a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes szerinti eset derelictio ellenkező esetben azonban nem az Az aacuteruk tengerbe hajiacutetaacutesaacutenaacutel a tradicionaacutelis aacutellaacutespont szerinti nemleges vaacutelasz egyeacutertelmű hiszen a dologkidobaacutes a hajoacute ndash eacutes a rajta leacutevők ndash megmenteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent236

3 1 Fogalmi elemek

A tengeri viharban egyes dolgoknak a hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet (iactus mericum) a jogaacuteszok toumlbb moacutedon koumlzeliacutetik meg A dologkidobaacutessal foglalkozoacute veacutelemeacutenyekből kiindulva a legteljesebb koumlruumlliacuteraacutesaacutet ennek a jogi probleacutemaacutenak Gaius egyik veacutelemeacutenyeacuteben valamint az Instituacutecioacutekban talaacutelhatjuk237 Ezek sze-rint iactus merciumroacutel akkor beszeacutelhetuumlnk ha tengeri viharban (in tempestate maris) baacutermilyen dolgokat (res) a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel (navis levandae

232 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll MARTON (19435) i m 236ndash237 ROUGEacute (1966) i m 397ndash413 KASER (19712) i m 572 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 330 FOumlLDI (1997) i m 212ndash223 WAGNER (1997) i m 357ndash380 POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) i m 177ndash188 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 529 BESSENYŐ (20104) i m 507

233 BENEDEK (1982) i m 701 BENEDEK (1983) i m 10ndash11 BENEDEK (1984) i m 2116 VACCA (1984) i m 91ndash92 94ndash97 103ndash105 ROMANO (2002) i m 115 156ndash157

234 Vouml pl FOumlLDI (1997) i m 216121 POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) i m 178ndash179 ROUGEacute (1966) i m 4012 404ndash405

235 Ld VACCA (1984) i m 92236 Ld pl BENEDEK (1983) i m 10ndash11 ROMANO (2002) i m 157237 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48

77IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

gratia) nem tulajdon-derelictio (non eo animo [hellip] quod quis eas habere non vult) hanem a veszeacutelyből valoacute megmenekuumlleacutes (ut periculum effugiat) szaacutendeacute-kaacuteval kidobnak (eiciuntur) Oumlsszehasonliacutetva az eme keacutet szoumlvegből kiemelhető elemeket a toumlbbi a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute veacutelemeacutennyel laacutetha-toacute hogy ezek az elemek nagyban-egeacuteszben a toumlbbiben is fellelhetők Joggal me-ruumll fel azonban a keacuterdeacutes hogy a tengerbe dobott aacuterukkal foglalkozoacute jogaacuteszi veacute-lemeacutenyek tartalmilag mennyiben egyeznek eacutes mennyiben teacuternek el egymaacutestoacutel

Paulus Iavolenus eacutes egyes veacutelemeacutenyeiben Iulianus egyeacutertelműen dolgokroacutel beszeacutelnek (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) Ugyanakkor Iulianus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) hajoacuteboacutel kidobott aacuterut emliacutet (merces ex nave iactatas) va-gyis a dolgok koumlreacuteneacutel szűkebben hataacuterozza meg mi az ami a iactus mercium taacutergyakeacutent szaacutemiacutetaacutesba joumlhet238

A tengeri vihar a Gaius-szoumlveget valamint az Instituacutecioacutek megfogalmazaacutesaacutet kiveacuteve sehol sem fordul elő a iactus mercium kapcsaacuten Ezzel szemben az egyik Iavolenus-szoumlveg megemliacuteti a hajoacutetoumlreacutest (ex naufragio ndash Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass])

A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese illetőleg a megmenekuumlleacutes mint a dologkidobaacutes in-diacutetoacuteoka szinteacuten nem fordul elő az oumlsszes szoumlvegben A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese (navis levandae gratia) Gaius szoumlvegeacuten eacutes az Instituacutecioacutekon kiacutevuumll csak Iulianus egyik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) fordul elő A dologkidobaacutes maacutesik indoka a veszeacutelyből menekuumlleacutes illetőleg az eacutepseacutegben maradaacutes (salutis causa dimissum) ndash szinteacuten az előzőekben emliacutetett keacutet szoumlveget leszaacutemiacutetva ndash Iavolenusnaacutel (Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) lelhető fel239 Megjegyzendő hogy meacuteg keacutet szoumlveg taacutergyilagosabban mindoumlssze annyit emliacutet meg hogy a dologki-dobaacutes hajoacuteboacutel toumlrteacutenik (ex nave ndash Iul D 41 7 7 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab])

A derelictio kapcsaacuten a szoumlvegek alapvetően keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető csoportra oszthatoacutek Az elsőbe tartozoacute szoumlvegek arroacutel taacutejeacutekoztatnak hogy a kidobott dol-gok objektiacuteve nem tekinthetők res pro derelicto habitae-nak (Paul D 14 2 2 8

238 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elegendő mindoumlssze keacutet jogaacuteszi veacutelemeacutenyt segiacutetseacuteguumll hiacutevni Ulpianus szerint a lsquomerxrsquo elnevezeacutes kizaacuteroacutelag ingoacute dolgokra vonatkozhat (Ulp D 50 16 66 [74 ad ed] lsquoMercisrsquo appellatio ad res mobiles tantum pertinet) Africanus pedig Mela nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a rabszolga-kereskedőket eacutes a kereskedőket eacuteppen amiatt illetik keacutet kuumlloumln elnevezeacutessel mert az ember nem lsquomerxrsquo (Afr D 50 16 207 [3 quaest] lsquoMercisrsquo appellatione homines non contineri Mela ait et ob eam rem mangones non mercatores sed venaliciarios appellari ait et recte) Ebből eredően a lsquomerxrsquo a lsquoresrsquo koumlreacuten beluumll olyan ingoacute dolgot jeloumll amelyet valamilyen uumlgylet (pl adaacutesveacutetel) ceacuteljaacutera szaacutentak Vouml FINAacuteLY (1884) i m eacutes Oxford Latin Dictionary (1968) i m s vv lsquomercesrsquo lsquomerxrsquo

239 Baacuter a hivatkozott haacuterom szoumlveg fordulatai elteacuterőek meacutegis koumlnnyű belaacutetni hogy tartalmi szempontboacutel ugyanabba az iraacutenyba mutatnak a veszeacutelyből valoacute sikeres megmenekuumlleacutes ered-meacutenye az hogy mind a hajoacute mind pedig a legeacutenyseacuteg feltehetően eacutepen marad

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete78

[34 ad ed] Iul D 41 7 7 [ex Minic] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7ex Cass]) A kettő koumlzuumll az első Paulus neveacutehez fűződő veacutelemeacuteny roumlviden csak annyit koumlzoumll hogy a kidobott dolog a tulajdonoseacute marad vagyis a birtokba vevő nem szerezheti meg mivel a dolog nem pro derelicto habita Ehhez keacutepest a Iavolenus-szoumlveg bővebben foglalkozik a keacuterdeacutessel

Iav D 41 2 21 1 ndash 2 (7 ex Cass)Quod ex naufragio expulsum est usucapi non potest quoniam non est in derelicto sed in deperdito (2) Idem iuris esse existimo in his rebus quae iactae sunt quoniam non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa interim dimissum est

A szoumlveg első mondata nem emliacuteti kifejezetten a dolog kidobaacutesaacutet hanem ha-joacutetoumlreacutes soraacuten a hajoacuteboacutel kizuhant dolgokroacutel beszeacutel amiket a viacutez a partra vetett Vagyis ez a mondat tartalmilag szeacutelesebb koumlrt oumllel fel mintha egyszerűen a ha-joacuteboacutel kidobott dolgokroacutel beszeacutelne mivel itt a dolog aacutellapota keruumll a koumlzeacuteppont-ba ekkeacutent keacutet lehetőseacuteg adoacutedik megeshet hogy a partra vetett dolgot tengeri viharban menekuumlleacutesi ceacutellal kidobtaacutek aacutem elkeacutepzelhető az is hogy csupaacuten veacutelet-lenuumll sodroacutedott le a fedeacutelzetről amit senki sem vett eacuteszre vagyis a dolog elve-szett nem pedig kidobtaacutek azt A maacutesodik mondatban Iavolenus meacuteg egy leacutepeacutest tesz előre gondolatmeneteacuteben eacutes raacutemutat hogy a res iactae nem pro derelicto habita mivel amit megmenteacutes ceacuteljaacuteboacutel (salutis causa) dobtak ki a hajoacuteboacutel az nem lehet pro derelicto habita A veacutelemeacuteny első mondataacuteban tehaacutet Iavolenus a derelictus eacutes a deperditus kategoacuteriaacuteit aacutelliacutetja egymaacutessal szembe miacuteg a raacute koumlvet-kezőben a pro derelicto habitum eacutes a salutis causa dimissum csoportjai keruumll-nek oumlsszehasonliacutetaacutesra Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a hivatkozott kategoacuteriaacute-kat nem toumllti meg tartalommal nem sorol fel teacuteteles fogalmi elemeket hanem a keacutet kategoacuteriaacutet egymaacutessal szembeaacutelliacutetva kizaacuteroacute viszonyt hoz leacutetre a kettő koumlzoumltt nem lehet pro derelicto habita az amit salutis causa dobnak ki a hajoacuteboacutel vala-mint ami in deperdito est az nem lehet in derelicto Az első mondatban emliacute-tett lsquoexpulsum estrsquo kifejezeacutes a szoumlveg egeacuteszeacutenek fi gyelembe veacuteteleacutevel nyer eacutertel-met ha a maacutesodik mondat kifejezetten a kidobott dolgokra vonatkozik akkor okkal adoacutedik a felteveacutes hogy az első mondat megfogalmazaacutesa csak azt az esetet eacuterinti amikor a vihar lesodor valamilyen dolgot a hajoacuteroacutel azonban az ott tartoacutez-kodoacutek koumlzuumll ezt senki sem veszi eacuteszre Ha ehhez a keacutet szoumlveghez keacutepest meg-vizsgaacuteljuk Iavolenus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacutet akkor nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy az előbbi keacutet veacutelemeacutenyben a kiesett-kidobott dolgok kategorikus szeacutetvaacutelasztaacutesa a jogaacutesz aacuteltal koumlvetett csoportosiacutetaacutes szerint ha meacutegoly tetszetős is azonban pusz-taacuten formai szeacutetvaacutelasztaacutest jelent

79IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Iav D 41 1 58 (11 ex Cass)Quaecumque res ex mari extracta est non ante eius incipit esse qui extraxit quam dominus eam pro derelicto habere coepit

A maacutesik keacutet szoumlveghez keacutepest ez a bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo eacuteppen szemleacutelete miatt jelentős ugyanis az eset vizsgaacutelataacutenak iraacutenya fordiacutetott nem a hajoacuteboacutel kidobott hanem a tengerből kihalaacuteszott dologroacutel esik szoacute ekkeacutent a talaacuteloacute szemszoumlgeacute-ből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest Az ebből adoacutedoacute jogi szempontboacutel is relevaacutens probleacutema az lehet hogy a talaacuteloacute nem felteacutetlenuumll tudja hogy a hajoacute a hajoacutesok illetőleg a dolog tulajdonosa megmenekuumlltek-e egyaacuteltalaacuten azt sem tudja hogy a dolog tu-lajdonosa a hajoacuten tartoacutezkodott-e vagy sem a talaacuteloacute csupaacuten kiment egy dolgot a tengerből amely felett azonban csak akkor szerezhet tulajdont ha a tulajdo-nos felhagy a dolog tulajdonaacuteval Ez a megkoumlzeliacuteteacutes ndash mint az keacutesőbb laacutetni fog-juk ndash sokkal koumlzelebb aacutell a valoacutesaacuteghoz

A derelictioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek maacutesik csoportja koumlzvetlenuumll a kidoboacute szemeacutely szubjektiacutev tudati viszonyulaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt (Gaius eacutes az Instituacutecioacutek fentebb maacuter hivatkozott szoumlvegein kiacutevuumll meacuteg Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab])

Iul D 14 2 8 (2 ex Minic)Qui levandae navis gratia res aliquas proiciunt non hanc men-tem habent ut eas pro derelicto habeant quippe si invenerint eas ablaturos et si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros ut perinde sint ac si quis onere pressus in viam rem abiecerit mox cum aliis reversurus ut eandem auferret

A szoumlveg teacutemaacuteja a hajoacuteboacutel kidobott baacutermifeacutele dolog amelynek kapcsaacuten Iulianus azt magyaraacutezza hogy ha a kidobaacutes a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent akkor fi gyelemmel kell lenni arra hogy a kidoboacutet nem az a szaacutendeacutek ve-zette hogy veacuteglegesen megvaacuteljon a dologtoacutel Aacutelliacutetaacutesaacuteboacutel koumlvetkezik hogy ha megtalaacutelja a kidobott dolgot elviheti azt ha pedig csupaacuten sejti hol vetette part-ra a tenger visszakoumlvetelheti Az eset jobb megeacuterteacuteseacutet elősegiacutetendő egy hasonloacute esetet is bemutat amikor valaki nagy terhet cipel eacutes mivel nem biacuterja egyszerű-en leteszi a dolgot az uacutet szeacuteleacutere hogy keacutesőbb maacutesokkal visszateacuterve elvigye azt A veacutelemeacutenyben van egy nyilvaacutenvaloacute csuacutesztataacutes tudniillik a hivatkozott esetek egyikeacuteben sem megy semmire a dolgot kidoboacute vagy letevő szemeacutely azzal hogy tudja hol volt () a dolga Ahhoz hogy azt visszakoumlvetelje azzal kell hogy tisz-taacuteban legye hogy a visszakoumlveteleacutes pillanataacuteban kineacutel () van A non ndash habeant fordulatba aacutegyazott ceacutelhataacuterozoacutei melleacutekmondat egyeacutertelműen mutatja az eldoboacute abbeacuteli szaacutendeacutekaacutet hogy a dolog ne legyen pro derelicto habita Maacuterpedig a kez-det kezdeteacuten laacutethattuk hogy a pro derelicto habita fordulat a forraacutesokban ak-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete80

kor szerepelt amikor a tulajdonos hagyta el a dolgaacutet a kifejezeacutes tehaacutet arra utal hogy a szemeacutely a dolgot derelictumnak tekinti vagyis a dologhoz fűződő tuda-ti viszonyulaacutest jellemezzuumlk vele240 A Iulianus-szoumlveghez keacutepest aacuternyaltabb neacute-zetet koumlzvetiacutet Ulpianus veacutelemeacutenye amely egyes irodalmi aacutellaacutespontok szerint egyeacutertelműen taacutemasztja alaacute a klasszikus jog ama felfogaacutesaacutet hogy az animus derelinquendi annyit jelentett hogy a tulajdonos veacuteglegesen elvesztette a dol-got tehaacutet nem vonatkozott kifejezetten a tulajdon felhagyaacutesaacutenak szaacutendeacutekaacutera ez csupaacuten egy felismereacutes volt241

Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab)Si iactum ex nave factum alius tulerit an furti teneatur quaestio in eo est an pro derelicto habitum sit et si quidem derelinquentis animo iactavit quod plerumque credendum est cum sciat periturum qui invenit suum fecit nec furti tenetur si vero non hoc animo sed hoc ut si salvum fuerit haberet ei qui invenit auferendum est et si scit hoc qui invenit et animo furandi tenet furti tenetur enimvero si hoc animo ut salvum faceret domino furti non tenetur quod si putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur

Az Ulpianusnak feltett keacuterdeacutes arra vonatkozik hogy a hajoacuteboacutel kidobott dolog (iactum) elvitele lopaacutesnak minősuumll-e Ulpianus a vaacutelaszban onneacutet koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet hogy az ilyen dolog elhagyottnak tekinthető-e vagy sem eacutes az erre a keacuterdeacutesre adott vaacutelasztoacutel fuumlgg hogy lopaacutesnak lehet-e tekinteni a dolog elvitel-eacutet Ezek szerint Ulpianus uacutegy veacuteli hogy nem felel lopaacuteseacutert a dolgot elvivő sze-meacutely ha a dolog kidobaacutesa elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal (derelinquentis animo) toumlrteacutent Ha azonban a dolog kidobaacutesa azzal a szaacutendeacutekkal toumlrteacutent hogy azt a tulajdonos megtartsa akkor sem beszeacutelhetuumlnk meacuteg lopaacutesroacutel csupaacuten a dolog ragadtatik el a talaacuteloacutetoacutel (auferendum est) Kifejti hogy derelinqentis animo akkor dobnak ki valamit a hajoacuteboacutel ha az elveszteacutes megsemmisuumlleacutes lehetőseacutegeacutet aacutetfogja a kidoboacute szemeacutely tudata (sciat periturum)242 A szoumlveg vonatkozoacute reacuteszeacutenek eacutertelmezeacuteseacute-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az animus derelinquendi (derelinquentis) ndash legalaacutebb-is ebben a konkreacutet esetben ndash arra vonatkozik hogy a kidobaacuteskor a kidobaacutest veacutegző szemeacutely tudata aacutetfogja-e a dolog elveszteacuteseacutenek legalaacutebb a lehetőseacutegeacutet243

240 VACCA (1984) i m 120241 VACCA (1984) i m 121242 Ugyaniacutegy nem minősuumll lopaacutesnak ha a talaacuteloacute abboacutel a ceacutelboacutel viszi el a dolgot hogy azt a tu-

lajdonos reacuteszeacutere megőrizze illetőleg ha a talaacuteloacute egyszerűen uacutegy veacutelte hogy a dolog pusztaacuten iactum Ez utoacutebbi fordulat eleacuteggeacute homaacutelyos eacutes Ulpianus nem is fejti ki reacuteszletesen mit eacutert eme megfogalmazaacutes alatt

243 VACCA (1984) i m 122

81IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Maacuterpedig ha itt elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyről van szoacute akkor a iactus mercium eacutes derelictio teacutenyaacutellaacutesai koumlreacuteben hasznaacutelt terminoloacutegia első tekintet-re zavart eredmeacutenyezhet Maacuter koraacutebban is megismeacuteteltuumlk azt a megaacutellapiacutetaacutest hogy a derelictio kapcsaacuten a forraacutesok a lsquopro derelicto habitarsquo kifejezeacutest a tulaj-donosi derelictio eseteacuteben hasznaacuteljaacutek amiacuteg az egyeacuteb szemeacutelyek aacuteltali elhagyaacutes koumlreacuteben az lsquoid quod derelictum estrsquo vagy ehhez leacutenyegeacuteben hasonloacute fordu-lat jelenik meg A logikus koumlvetkezteteacutes az lehet hogy akkor a iactus mercium koumlreacuteben ndash fi gyelemmel a vonatkozoacute szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutera ndash minden eset-ben azt kell felteacutetelezni hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki a hajoacuteboacutel Ez azonban bizonyosan nincs iacutegy mivel az egyes dolgok hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kihajiacutetaacute-saacutera az esetek toumlbbseacutegeacuteben a hajoacute parancsnoka adott utasiacutetaacutest ekkeacutent a tulajdo-nos akarata koumlzoumlmboumls volt244 Ezzel a meglaacutetaacutessal leacutenyegeacuteben egyező veacutelemeacutenyt fogalmaz meg Rougeacute is aki a Mediterraacuteneum tengeri kereskedelmi gyakorla-taacuteval foglalkozoacute műveacuteben oumlnaacutelloacute fejezetet szentel a lex Rhodiaacutenak ennek kere-teacuteben pedig aacutettekinti azokat a felmeruumllhető szituaacutecioacutekat is amelyekben a hajoacuten leacutevő dolgok kidobaacutesaacutera sor keruumllhetett245 Ezekben az esetekben tehaacutet a va-loacutedi jogi probleacutema az hogy az ilyen esetekben megengedhető-e egy harma-dik szemeacutelynek az adott dolog feletti elbirtoklaacutes uacutetjaacuten valoacute tulajdonszerzeacutese Keacutezenfekvő megoldaacutest jelenthet a lopaacutesra hivatkozaacutes hiszen lopott dolgot nem lehet elbirtokolni

Oumlsszefoglalva a fenti megaacutellapiacutetaacutesokat laacutethatoacute hogy a iactus mercium keacuterdeacute-seacutevel foglalkozoacute primer forraacutesokboacutel nyerhető keacutep sokreacutetű Iavolenus egy veacutele-meacutenyeacuteben elvi eacutellel tagadja az elbirtoklaacutes lehetőseacutegeacutet maacutesutt ugyanakkor meg-engedhetőnek tartja a dolog kiemelő aacuteltali megszerzeacuteseacutet amikortoacutel a tulajdonos pro derelicto habita tekinti a dolgot Iulianus csupaacuten a pro derelicto elbirtoklaacutest tartja megengedhetetlennek Ulpianus pedig egyaacuteltalaacuten a lopaacutes oldalaacuteroacutel koumlze-liacuteti meg a probleacutemaacutet Abban azonban minden jogaacutesz egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutep-visel hogy a iactus mercium eseteacuteben nem toumlrteacutenik derelictio vagyis az egyet-len nyitott keacuterdeacutes az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutege marad246 Iavolenus eacuterveleacutese szerint ugyanis a megmenekuumlleacutes eacuterdekeacuteben kidobott dolgok nem lehetnek derelinkvaacuteltak Ebből egyeacutertelműen kitűnik hogy a derelictio teacutenyeacutenek taga-daacutesa abboacutel a felfogaacutesboacutel ered hogy a merx iacta eacutertelmezhetetlen a derelictio szempontjaacuteboacutel ahol a dolgok vagy derelinkvaacuteltak vagy nem azok A tengerbe hajiacutetott aacuteru ebbe a keretbe nem szoriacutethatoacute be

244 Ezzel egyezően VACCA (1984) i m 94245 ROUGEacute (1966) i m 397ndash413 ehelyuumltt pedig kuumlloumlnoumlsen 400ndash401246 Vouml VACCA (1984) i m 97

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete82

32 A naufragium

Minthogy Iavolenus egyik fentebb maacuter elemzett veacutelemeacutenyeacuteben (Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass]) kifejezetten szerepel az ex naufragio fordulat ekkeacutent alap-pal meruumll fel az igeacuteny annak vizsgaacutelataacutera hogy az emliacutetett kifejezeacutes csak a szoacute-szerinti eacutertelemben vett hajoacutetoumlreacutesre vonatkozik vagy ez csupaacuten a legtipikusabb esetre alapiacutetott peacutelda A keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesaacutehoz a Digesta 47 koumlnyveacutenek 9 titulusa hiacutevhatoacute segiacutetseacuteguumll amely a bdquoDe incendio ruina naufragio rate nave expugnatardquo ciacutemet viseli vagyis az ide sorolt veacutelemeacutenyek arroacutel szoacutelnak hogy milyen buumlnteteacutes alaacute esnek azok akik tűzveacutesz valamely eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesa hajoacutetoumlreacutes vagy a hajoacute ellen inteacutezett taacutemadaacutes eseteacuten alattomban vagy erőszak-kal elvisznek valamit a helysziacutenről247 Az edictumban koumlruumlliacutert jogseacutertő cse-lekmeacuteny meghataacuterozott elkoumlveteacutesi magatartaacutesokkal koumlvethető el jelesuumll elveacute-tel vagy rablaacutes (rapere) rosszhiszemű aacutetveacutetel (dolo malo recipere) valamint kaacuterokozaacutes (damnum dare) uacutetjaacuten248 Tovaacutebbi koumlvetelmeacuteny hogy ezek az elkouml-veteacutesi magatartaacutesok bizonyos koumlruumllmeacutenyekkel talaacutelkozzanak mint amilyen a tűzveacutesz (incendium) egy eacutepuumllet vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesa (ruina) a hajoacutetouml-reacutes (naufragium) illetőleg valamely hajoacutezaacutesra alkalmas eszkoumlz megtaacutemadaacutesa (ratis navisve expugnatio) A kereset megindiacutetaacutesaacutenak speciaacutelis jogvesztő ha-taacuterideje nincsen az edictumban iacuterott egyeacuteves hataacuteridő csak a marasztalaacutes meacuter-teacutekeacutet befolyaacutesolja249 Ezen magatartaacutesok tanuacutesiacutetaacutesa eseteacuten a praetor rabszolgaacutek eacutes szabad csalaacutedtagok ellen (in servum et in familiam) is veacutedelmet biztosiacutetott (Ulp D 47 9 1 pr [56 ad ed]) A Digestaacuteban talaacutelhatoacute tovaacutebbi az edictumhoz fűzoumltt ulpianusi kommentaacuterboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyek egy reacutesze eacutertelmezi az edictumban szereplő elkoumlveteacutesi magatartaacutesokat eacutes azokat a helyzeteket ame-lyek soraacuten az elkoumlveteacutesi magatartaacutesok valamelyikeacutenek tanuacutesiacutetaacutesa a kereset meg-adaacutesaacutehoz vezethet az ellen a szemeacutely ellen aki az adott magatartaacutest tanuacutesiacutetja

Az incendium kapcsaacuten felmeruumllő keacuterdeacutes hogy ez a kiteacutetel megaacutellapiacutetoacute vagy kiterjesztő moacutedon eacutertelmezendő csak arra az esetre vonatkozik amikor vala-ki magaacuteboacutel a tűzből (ex ipso igne) tehaacutet a tűzesettel koumlzvetlenuumll eacuterintett hely-ről visz el valamit vagy taacutegabban akkor visz el valamit amikor tűz keletkezik (ex eo loco ubi incendium fi t) Ulpianus az incendium taacutegabb eacutertelmezeacutes mel-lett foglal aacutellaacutest mondvaacuten hogy ex incendio visz el valaki egy dolgot ha az el-vitel a tűzveacutesz keletkezeacuteseacutet kihasznaacutelva (propter incendii) tehaacutet a tűzveacutesz mi-

247 Ehhez ld LENEL (19273) i m 396ndash397248 Az elveacutetel eacutes a rablaacutes keacuterdeacuteseacutehez Ulpianus megjegyzeacutese kapcsolhatoacute (Ulp D 47 9 3 5 [56

ad ed]) amely szerint a rablaacutes eacutes a puszta elveacutetel koumlzoumltti leacutenyegi kuumlloumlnbseacuteg az erőszakban rejlik a rablaacutest ugyanis mindig erőszak kiacuteseacuteri az elveacutetelneacutel pedig ez az elem hiaacutenyzik

249 A megadott kereset alapjaacuten a marasztalaacutes neacutegyszeresre ment ha a keresetet a perleacutesi lehető-seacuteg megnyiacutelaacutesaacutet koumlvető egy eacuteven beluumll indiacutetottaacutek amennyiben pedig egy eacuteven tuacutel uacutegy a ma-rasztalaacutes egyszeresre szoacutelt

83IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

att keletkezett kavarodaacutesban (propter tumultum vel trepidationem incendii) toumlr-teacutenik Ennek az eacutertelmezeacutesnek a segiacutetseacutegeacutevel oldhatoacute meg az az eset amikor ar-roacutel a telekről amelynek koumlzeleacuteben tűzveacutesz toumlrt ki valaki valamit elvisz A jog-tudoacutes eacuterveleacutese nyomaacuten az edictum alkalmazaacutesaacutenak ebben az esetben is helye van mivel a dolog elvitele ex incendio toumlrteacutent (Ulp D 47 9 1 2 [56 ad ed]) Az incendium taacuteg eacutertelmezeacuteseacutehez hasonloacutean a ruina kifejezeacutes is valamely eacutepuumllet vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesaacutenak oumlsszedőleacuteseacutenek idejeacutere vonatkozik (ad id tempus quo ruina fi t) tehaacutet a cselekmeacuteny nemcsak akkeacutent koumlvethető el hogy valaki a maacuter oumlsszedőlt eacutepuumlletből eacutepiacutetmeacutenyből visz el valamit hanem akkeacutent is ha az elvitelre az ilyen eacutepiacutetmeacuteny koumlzeleacuteben talaacutelhatoacutekboacutel (ex adiacentibus) keruumll sor (Ulp D 47 9 1 3 [56 ad ed]) Ugyanakkor kizaacutert az edictum alkalmazaacute-sa abban az esetben ha csupaacuten a tűzveacutesz vagy eacutepuumlletomlaacutes gyanuacuteja forog fenn (suscipio fuit incendii vel ruinae) a valoacutesaacutegban azonban egyik esemeacuteny sem koumlvetkezett be hiszen ilyenkor nem aacutelliacutethatoacute hogy a dolog elveacutetele ex incendio vagy ex ruina koumlvetkezett be (Ulp D 47 9 1 4 [56 ad ed])

Az incendium eacutes a ruina eacutertelmezeacuteseacutevel ellenteacutetben a naufragium kapcsaacuten Ulpianus veacutelemeacutenye az hogy az edictum rendelkezeacuteseinek alkalmazaacutesaacutera csak akkor van lehetőseacuteg ha valaki egy dolgot a hajoacutetoumlreacutes bekoumlvetkezeacutesekor visz el (eo tempore tulerit quo naufragium fi t) Gaius kiegeacutesziacuteteacutese szerint nem csupaacuten a hajoacutetoumlreacutes bekoumlvetkeztekor kell elvinni hanem koumlvetelmeacuteny az is hogy a ha-joacutetoumlreacutes helysziacuteneacuteről toumlrteacutenjen a dolog elvitele (et loco) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem alkalmazhatoacute az edictum azokban az esetekben amikor a dolog elviteleacutere a ha-joacutetoumlreacutes bekoumlvetkezte utaacuten keruumllt sor (post naufragium) joacutellehet azok a dolgok is hajoacutetoumlreacutesből szaacutermaznak amelyek a hajoacutetoumlreacutes nyomaacuten a partra keruumllnek (res [hellip] quae in litore post naufragium iacent ndash Ulp D 47 9 1 5 [56 ad ed] Gai D 47 9 2 [21 ad ed provinc])

A ratis navis expugnatio vonatkozaacutesaacuteban az expugnare ige jelenteacutese szorul tovaacutebbi magyaraacutezatra Ulpianus szerint az a szemeacutely veszi be a hajoacutet (expugnare videtur) aki a hajoacute (navis ratis) ellen iraacutenyuloacute taacutemadaacutes soraacuten (quasi proelium et pugna) valamit elvisz akkeacutent hogy akaacuter maga alkalmaz erőszakot (sive expugnet) akaacuter a fosztogatoacutek aacuteltal alkalmazott erőszakot hasznaacutelja ki (sive praedonibus expugnantibus rapiat ndash Ulp D 47 9 3 1 [56 ad ed]) Callistratus szerint a hajoacutet akkor ostromoljaacutek (expugnatur navis) ha azt kifosztjaacutek (spoliatur) elsuumlllyesztik (mergitur) a hajoacutetestet megrepesztik (dissolvitur) a hajoacutet megleacute-kelik (pertunditur) koumlteleit elvaacutegjaacutek ( funes eius praeciduntur) a vitorlaacutet szeacutet-szaggatjaacutek (vela conscinduntur) vagy a horgonyt a tengerből kiemelik (ancorae involantur de mare ndash Call D 47 9 6 [2 quaest]) Mindezeken tuacutelmenően Labeo veacutelemeacutenye szerint az expugnatio nem kizaacuteroacutelag hajoacute ellen iraacutenyulhat szerinte ugyanuacutegy alkalmazni kell ezt az edictumot akkor is ha valaki egy lakoacutehaacutez vagy nyaraloacute ellen inteacutezett taacutemadaacutes soraacuten visz el valamit (sive de domo sive in villa expugnatis aliquid rapiatur ndash Labeo apud Ulp D 47 9 3 2 [56 ad ed])

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete84

Ezen edictum alaacute tartozoacutenak tekintendő az is aki hajoacutetoumlreacutes eseteacuten onneacutet vala-milyen dolgot elvisz Aki azonban a hajoacutetoumlreacutest koumlvetően a partra sodroacutedott dol-got (rem in litore iacentem) viszi el lopaacuteseacutert felel eacuteppuacutegy mint az is aki a baacuter-mifeacutele jaacuterműről leesett vagy abboacutel kiesett dolgot elviszi (qui quod de vehiculo excidit tulit ndash Ulp D 47 9 3 pr [56 ad ed])

A praetori edictum szerint nem csupaacuten annak a szemeacutelynek a felelősseacutege aacutel-lapiacutethatoacute meg aki a dolgot elvitte hanem azeacute is aki a dologban kaacutert okozott (damnum dedit) illetőleg az is aki a koraacutebban leiacutert moacutedokon szerzett dolgokat aacutetveszi (recepit ndash Ulp D 47 9 3 4 [56 ad ed]) Az aacutetvevő felelősseacutege azonban attoacutel fuumlgg hogy rosszhiszeműen vette-e aacutet a dolgot Ulpianus szerint ugyanis ha mit sem sejtve veszi aacutet a dolgot (ignarus recipit) valamint ha azzal a kikouml-teacutessel veszi aacutet hogy eacutepseacutegben megőrzi annak a reacuteszeacutere aki azt hozzaacute elhozta (custodiret salvaque faceret ei qui amiserat) akkor nem tehető felelősseacute mivel a rosszhiszeműseacuteg hiaacutenyzik (Ulp D 47 9 3 3 [56 ad ed]) A damnum dare elkouml-veteacutesi magatartaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a rosszhiszeműseacuteg szinteacuten kuumlloumlnoumls jelentő-seacuteggel biacuter hiszen Ulpianus kiemeli hogy csak akkor lehet kaacuterokozaacutesroacutel beszeacutel-ni ha rosszhiszeműen toumlrteacutenik (dolo malo damnum datum sit) ellenkező esetben az edictum rendelkezeacuteseit nem lehet alkalmazni (Ulp D 47 9 3 7 [56 ad ed])

Az elhataacuterolaacutesi keacuterdeacutesek koumlreacuteben raacute kell mutatni arra hogy aki a hajoacutetouml-reacutesből tűzveacuteszből vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesaacuteboacutel megmentett eacutes maacutesutt elhelye-zett dolgot viszi el vagy az ilyet elrabolja az ellen lopaacutesi vagy rablaacutesi kereset ad a praetor kivaacuteltkeacuteppen akkor ha nem tudott arroacutel hogy a dolog hajoacutetoumlreacutes-ből tűzveacuteszből vagy eacutepuumlletomlaacutesboacutel szaacutermazik Ennek indoka nyilvaacutenvaloacutean az hogy ezekben az esetekben hiaacutenyzik a katasztroacutefahelyzet teacutenyeacutenek tudata amely azeacutert jelentős mert a katasztroacutefahelyzet aacuteltal eacuterintett szemeacutely vagy sze-meacutelyek veacutedtelenebb kiszolgaacuteltatottabb helyzetben vannak mint az aacutetlagember ekkeacutent a praetori edictum aacuteltal biztosiacutetott veacutedelem ndash illetőleg a katasztroacutefahely-zetet kihasznaacuteloacute elkoumlvető ellen kilaacutetaacutesba helyezett buumlnteteacutes is ndash nagyobb mint ama cselekmeacutenyek eseteacuteben amelyek kuumllső teacutenyaacutellaacutesa azonos a katasztroacutefa-helyzetben toumlrteacutenő dologelveacuteteleacutevel Azonban a nagyobb buumlnteteacutes teacutenyleges ki-szabaacutesaacutehoz elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges hogy az elkoumlvető tudata aacutetfogja a ka-tasztroacutefahelyzet teacutenyeacutet valamint azt a teacutenyt is hogy a katasztroacutefa aacuteltal eacuterintett szemeacutelyek helyzete kiszolgaacuteltatott ennek hiaacutenyaacuteban csak a kuumllső teacutenyaacutellaacutes sze-rinti bdquoalapcselekmeacutenyrdquo szerinti buumlnteteacutesnek lehet helye Gaius raacutemutat arra is hogy a jogaacuteszok egy jelentős haacutenyada ugyaniacutegy iacuteteacuteli meg azt az esetet is ha va-laki a hullaacutemok aacuteltal partra vetett hajoacutetoumlreacutesből szaacutermazoacute dolgot elviszi a toumlbb-seacutegi veacutelemeacuteny szerint tehaacutet ilyen esetben is csak lopaacutesi illetve rablaacutesi kereset adhatoacute az ilyen szemeacutely ellen Gaius veacutelemeacutenye szerint azonban ez az aacutellaacutespont csak bizonyos fenntartaacutesokkal tekinthető helyesnek Szerinte ugyanis csak ak-kor fogadhatoacute el ez a veacutelemeacuteny ha a hajoacutetoumlreacutes utaacuten maacuter bizonyos idő eltelt Ha ez a hajoacutetoumlreacutes idejeacuten toumlrteacutenik nem szaacutemiacutet hogy a tengerből a roncsroacutel vagy a

85IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

tengerpartroacutel toumlrteacutent a dolog elveacutetele akkor ndash fi gyelemmel az elkoumlveteacutesi koumlruumll-meacutenyek mikeacutenti eacutertelmezeacuteseacutere is ndash ezen edictum szerint kell minősiacuteteni a cse-lekmeacutenyt (Gai D 47 9 5 [21 ad ed provinc])

Oumlsszegzeacuteskeacutent a koumlvetkezőkre eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet A Digestaacuteban talaacutelhatoacute edictum-rekonstrukcioacute valamint az ehhez fűzoumltt jogaacuteszi veacutelemeacutenyek megkuumlloumlnboumlztetik a katasztroacutefahelyzetben (tűzveacutesz eacutepiacutetmeacutenyomlaacutes hajoacutetoumlreacutes hajoacutezaacutesra alkalmas eszkoumlz megtaacutemadaacutesa) valamint az ilyen katasztroacutefahelyze-tektől teacuterben eacutes időben taacutevolabb toumlrteacutenő dologelveacutetel eseteit A kuumlloumlnbseacutegteacutetel oka hogy a speciaacutelis praetori rendelkezeacutesek alapjaacuten felel az aki a fentebb leiacutert katasztroacutefahelyzetet aveacutegből teremti meg hogy valamely dolgot elvigyen ille-tőleg az is aki a katasztroacutefahelyzet előideacutezeacuteseacuteben ugyan nem vesz reacuteszt de azt felhasznaacutelva valamely dolgot elvesz Ezzel szemben ndash fi gyelemmel a Gaius aacutel-tal iacuterottakra ndash az akinek a katasztroacutefahelyzetről nincs tudomaacutesa mert attoacutel teacuter-ben eacutes időben taacutevol van legfeljebb lopaacuteseacutert vonhatoacute felelősseacutegre Ez a megaacutella-piacutetaacutes vezet a iactus mercium joghataacutesaihoz

33 A maacutesodlagos irodalom

A maacutesodlagos irodalomban a iavolenusi eacuterveleacutest toumlbb logikus peacuteldaacuteval igye-keztek alaacutetaacutemasztani A salutis causa dimissum fordulat kapcsaacuten Benedek eacutes Rougeacute arra hivatkoznak hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek a hajoacutet eacutes sajaacutet maguk men-tik250 Vacca abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten az sem biz-tos hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki hiszen tengeri uacuteton elsősorban a hajoacute kapitaacutenyaacutenak szava volt doumlntő eacutes amennyiben egy vihar eseteacuten a kapi-taacuteny a hajoacute a szemeacutelyzet eacutes a rakomaacuteny megmenteacutese ceacuteljaacuteboacutel bizonyos dol-gok kidobaacutesaacutet laacutetta szuumlkseacutegesnek akkor a kidobaacutesra iacuteteacutelt dolgok tulajdono-saacutenak (tulajdonosainak) akarata koumlzoumlmboumls volt251 Rougeacute meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy azt aacutelliacutetva hogy a tengeri viharboacutel adoacutedoacute lelkiaacutellapot alkalmas lehet arra hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek akaacuter a szuumlkseacutegesneacutel toumlbbet is kihajiacutetsanak a hajoacuteboacutel252 Mindebből laacutethatoacute tehaacutet hogy egyes aacuteruk hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutenak koumlruumll-meacutenyei igen sokfeacuteleacutek lehetnek

A derelictio kapcsaacuten eacuterdemes eacutes szuumlkseacuteges is kiteacuterni a reacuteszletesen Bonfante253 aacuteltal kibontott probleacutemakoumlrre jelesuumll a res mancipi illetőleg a res nec mancipi

250 BENEDEK (1983) i m 10ndash11 ROUGEacute (1966) i m 402251 VACCA (1984) i m 94 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROUGEacute (1966) i m 400252 ROUGEacute (1966) i m 401253 Vouml BONFANTE (1918) i m 327ndash341 Csak a res mancipi eacutes nec mancipi keacuterdeacutese kapcsaacuten eacuterde-

mes meacuteg utalni maacutes munkaacutejaacutera is iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen BONFANTE (1966) i m 201ndash216 főkeacutent pedig 207ndash208

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete86

derelictoacutejaacutenak keacuterdeacuteseacutere Mint arra maacutes szerzők is raacutemutatnak a klasszikus jog szerint a res derelicta occupatioacuteja csak akkor eredmeacutenyezett tulajdont az occupatio teacutenyeacuteneacutel fogva ha a dolog elhagyaacutesaacutet annak tulajdonosa eszkoumlzoumllte254 Ehhez keacutepest maacutes a helyzet akkor ha az elhagyott dolog res mancipi volt ekkor ugyanis a derelictio nem teremtett alapot a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbir-toklaacuteshoz255 Bonfante eme aacutelliacutetaacutesa leacutenyegeacuteben azt is jelenti hogy a res mancipi derelictioacutejaacutet koumlvető occupatio semmikeacuteppen sem jaacuterhat az elhagyott dolog tu-lajdonaacutenak megszerzeacuteseacutevel minthogy res mancipi tulajdona főkeacutent mancipatio illetőleg in iure cessio reacuteveacuten szerezhető meg valamint ndash kiveacutetelesen ndash elbirtok-laacutes uacutetjaacuten Ezt a felteveacutest laacutetszik alaacutetaacutemasztani az az aacutelliacutetaacutes is amely szerint az ősi jogban az occupatio mindoumlssze egy dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet ered-meacutenyezhette tekintet neacutelkuumll arra a teacutenyre hogy a dolog res mancipi vagy nec mancipi volt256 Első tekintetre lehet olyan forraacutesokat257 talaacutelni amelyek laacutetszoacute-lag ellene mondanak Bonfante elgondolaacutesaacutenak mindkettőben derelinkvaacutelt rab-szolgaacuteroacutel esik szoacute az elsőben pedig Ulpianus egyenesen azt is aacutelliacutetja hogy a rabszolga statim meus esse desinit A Iavolenus-szoumlveg vonatkozoacute reacutesze (quia qui pro derelicto rem habet omnimodo a se reiecit nec potest eius operibus uti quem eo iure ad se pertinere noluit) kisseacute koumlruumllmeacutenyesebb ugyan aacutem leacutenyegi-leg ez is a maacutesik Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textus tartalmaacuteval egyező iraacutenyba mu-tat Ezek alapjaacuten lehetne ugyan felteacutetelezni hogy a res mancipi ndash minthogy a rabszolga is ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik ndash derelictioacuteja reacuteveacuten a tulajdon azonnal megszűnik meacuteghozzaacute az elhagyaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva mindazonaacuteltal a helyzet eb-ben az esetben ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash oumlsszetettebb Bonfante a maga eacuterve-leacuteseacuteben258 eacuteppen a iactus missilium keacuterdeacuteseacutehez koumltődő szoumlveget259 hiacutev segiacutetseacute-

254 BONFANTE (1918) i m 328255 BONFANTE (1918) i m 328256 PUCHTA (18666) i m 524 PUCHTA (186610) i m 224ndash226 BONFANTE (1918) i m 318 Ezzel

ugyanakkor neacutemikeacutepp ellenteacutetesen VON STINTZING (1852) i m 6865 PUCHTA (1862) i m 334257 Vouml Ulp D 9 4 38 1 (37 ad ed) Iulianus autem libro vicensimo secundo digestorum scribit

si servum pro derelicto habeam qui tibi furtum fecerat liberari me quia statim meus esse desinit ne eius nomine qui sine domino sit furti sit actio Hasonloacutean Iav D 45 3 36 (14 epist) Quod servus stipulatus est quem dominus pro derelicto habebat nullius est momenti quia qui pro derelicto rem habet omnimodo a se reiecit nec potest eius operibus uti quem eo iure ad se pertinere noluit Quod si ab alio adprehensus est stipulatione ei adquirere poterit nam et haec genere quodam donatio est Inter hereditarium enim servum et eum qui pro derelicto habetur plurimum interest quoniam alter hereditatis iure retinetur nec potest relictus videri qui universo hereditatis iure continetur alter voluntate domini derelictus non potest videri ad usum eius pertinere a quo relictus est

258 BONFANTE (1918) i m 332ndash333259 Ld Inst 2 1 46ndash47 (46) Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas

domini transfert rei proprietatem ut ecce praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus ignorant quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia volunt quod quisque

87IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

guumll Veacutelemeacutenye szerint a verius szoacute eacuteppen arra utal hogy itt a jogaacuteszok kouml-zoumltt veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg lehetett Maacuterpedig ndash elgondolaacutesunk szerint ndash a laacutetszoacute-lagos ellentmondaacutes eacuteppen ekkeacutent oldhatoacute fel Megaacutellapiacutethatoacute egyfelől hogy a res mancipi derelictioacuteja nem eredmeacutenyezte a tulajdon megszűneacuteseacutet ekkeacutent occupatioacuteval is csak a dolog birtokaacutet lehetett megszerezni Ismeretes viszont hogy egy ponton haacutetteacuterbe szorul a dolgok res mancipi eacutes nec mancipi kettős-seacutegeacutere valoacute felosztaacutesa eacutes sokkal inkaacutebb az a paradigma keruumll előteacuterbe amely-lyel Gaisu Instituacutecioacuteiban is talaacutelkozhatunk (Gai 2 12skk) a res corporales eacutes incorporales dualitaacutesa uralja innentől a dolgok ilyen felosztaacutesaacutet260 A Bonfante aacuteltal is emliacutetett veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg talaacuten a szabiniaacutenus eacutes prokuliaacutenus jogaacute-szok koumlzoumltt aacutellhatott fenn hiszen az előbbiek aacuteltal koumlvetett megoldaacutesok inkaacutebb az ősi jogot tuumlkroumlzik miacuteg az utoacutebbi iskola keacutepviselői neacutemileg modernebb fel-fogaacutest koumlvetnek261 Ennek a Bonfante aacuteltal reacuteszletesen megvizsgaacutelt keacuterdeacutesnek a vizsgaacutelata eacuteppen azeacutert fontos mert ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash a res mancipi eacutes nec mancipi derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegből vezethető le a klasszikus jogot inkaacutebb uraloacute derelictio a domino eacutes az a non domino kettősseacutegeacutenek probleacutemaacute-ja kuumlloumlnoumlsen minthogy a megoldaacuteshoz hasznaacutelt eszkoumlz az elbirtoklaacutes mindkeacutet esetben komoly jelentőseacuteggel biacuter262

Kuumlloumln kiemelendő meacuteg a szekundeacuter irodalomboacutel Vacca felfogaacutesa meacutegpedig az animus derelinquendi kapcsaacuten aki a hagyomaacutenyos neacutezethez keacutepest amely a derelictio kulcsfontossaacuteguacute elemeacutenek tekinti az animust amelytől a derelictio megtoumlrteacutente is fuumlgg uacutejszerű felfogaacutest keacutepvisel263 Az animus derelinquendinek aacuteltalaacuteban ulpianusi eacutertelmet tulajdoniacutet vagyis animus derelinquentis formaacutejaacute-ban szubjektiacutevveacute teszi azt azzal a pillanattal azonosiacutetva amikor a tulajdonos szaacutemaacutera teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a dolog szaacutemaacutera objektiacuteve eacutes veacuteg-eacuterveacutenyesen eleacuterhetetlenneacute vaacutelt tehaacutet nincs tovaacutebbi eseacutely a visszaszerzeacuteseacutere264

exceperit eius esse statim eum dominum effi ciunt (47) Qua ratione verius esse videtur et si rem pro derelicto a domino habitam occupaverit quis statim eum dominium effi ci pro derelicto autem habetur quod dominus ea mente abiecerit ut id rerum suaram esse nollet ideoque statim dominus esse desinit

260 Megjegyzendő meacuteg hogy maga Gaius is uacutegy kezdi a maacutesodik koumlnyvet hogy a dolgok leg-főbb felosztaacutesa (summa divisio) az hogy egyesek isteni miacuteg maacutesok emberi jog alaacute tartoz-nak (res divini iuris ndash res humani iuris vouml Gai 2 2) Ebből is laacutethatoacute hogy az ősi jogban olyan primordiaacutelis res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes mindenkeacuteppen haacutetteacuterbe szorult egy idő utaacuten

261 KRUumlGER (1858) i m 147ndash150 KUumlBLER (1914) i m 384 LIEBS (1976) i m 275 skk POacuteLAY (1988) i m 157 eacutes 161

262 Erre a kettősseacutegre maga Bonfante is utal ld BONFANTE (1918) i m 336263 VACCA (1984) i m 92264 VACCA (1984) i m 96 113 121ndash122 Ez a gondolat teret ad a teljes koumlrű meacuterlegeleacutesnek a tu-

lajdonos oumlsszevetheti a dolog eacuterteacutekeacutet eacutes a megtalaacutelaacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere fordiacutetandoacute időt peacutenzt faacuteradsaacutegot eacutes ennek alapjaacuten ndash fi gyelemmel a kidobaacutes-elveszteacutes koumlruumllmeacutenyeire eacutes he-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete88

Ha a ndash forraacutesokkal oumlsszhangban aacutelloacute ndash vaccai eacuterveleacutes aacuteltal kiacutenaacutelt iraacutenyba ha-ladunk tovaacutebb akkor adoacutedik a felteveacutes hogy a dolog tulajdonosa csak a dolog kidobaacutesaacutet koumlvető bizonyos idő eltelte utaacuten eacutebred annak tudataacutera hogy szaacutemaacutera a dolog nincs toumlbbeacute A fentiekből laacutethatoacutean eleve keacuterdeacuteses hogy a szaacutelliacutetmaacuteny-nyal egyuumltt a tulajdonos is a hajoacuten tartoacutezkodik-e Amennyiben a hajoacuten tartoacutez-kodik meglehet hogy eacuteppen ő maga dobja a tengerbe valamely aacuterujaacutet hiszen ndash oumlsszhangban a Rougeacute aacuteltal megfogalmazottakkal ndash nem biztos hogy a tudata az adott pillanatban aacutetfogja hogy eme cselekmeacutenye folytaacuten a dolog iacta lesz Abban az esetben ha nem ő dobja ki a dolgot akkor is felmeruumll annak a keacuterdeacute-se hogy a kapitaacuteny doumlnteacuteseacutevel egyeteacutert-e vagy sem Ha egyeteacutert uacutejfent szaacutemba kell venni a tengeri vihar okozta moacutedosult tudataacutellapotot amely nem felteacutetle-nuumll teszi keacutepesseacute a tulajdonost arra hogy a hosszuacute taacutevuacute koumlvetkezmeacutenyeket elő-re laacutessa Ugyanakkor az egyeteacuterteacutes hiaacutenya vagy eacuteppen a tulajdonosi hallgataacutes esete egyaraacutent lehetnek ugyanennek a moacutedosult tudataacutellapotnak az eredmeacute-nyei aacutem mivel a biztonsaacuteg a kapitaacuteny felelősseacutege a tulajdonos veacutelemeacutenye az adott pillanatban aligha szaacutemiacutet Amennyiben pedig a dolog tulajdonosa nem is tartoacutezkodott a hajoacuten a dologkidobaacutes megtoumlrteacutenteacuteről is csak utoacutelag szerezhet tu-domaacutest amikor maacuter egyeteacuterteacuteseacutenek vagy tiltakozaacutesaacutenak kinyilvaacuteniacutetaacutesa puszta formalitaacutes Laacutethatoacute tehaacutet hogy bizonyos ndash hosszabb-roumlvidebb ndash idő eltelik ad-dig amiacuteg a tulajdonos keacutepes felfogni hogy a dolog iacta lett Ez az időtartam ad absurdum napokat is jelenthet keacuterdeacutes hogy mi toumlrteacutenik addig a dologgal

Ha a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely oldalaacuteroacutel vizsgaacuteljuk a helyzetet amit Iulianus is alapul vesz egy veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) akkor a talaacute-laacutes koumlruumllmeacutenyeit kell fi gyelembe venni A keacuterdeacutes tehaacutet az hogy a koumlruumllmeacutenyek objektiacuteve alkalmasak-e arra hogy a talaacuteloacute felismerje hogy a talaacutelt dolog merx iacta Amennyiben a koumlruumllmeacutenyekből ez kitűnik akkor lopaacutest koumlvet el kiveacute-ve ha a tulajdonos szaacutemaacutera megőrzeacutesi ceacutellal viszi el a dolgot265 Ha a koumlruumllmeacute-nyekből nem nyilvaacutenvaloacute a dolog iacta jellege akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ob-jektiacuteve vagy a talaacuteloacute szempontjaacuteboacutel szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute a dolog ilyen volta ha ugyanis objektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog iacta akkor a talaacuteloacute ndash ha magaacutehoz veszi a dolgot ndash joacutehiszeműen jaacuter el Amennyiben szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ennek mi az oka Lehet hogy kifeje-zetten eacutes ceacutelzatosan magaacutenak akarja a dolgot ilyenkor rosszhiszeműen jaacuter el tehaacutet lopaacuteseacutert felel Aacutem előfordulhat az is hogy a talaacuteloacute pusztaacuten megoumlruumll a talaacutelt dolognak eacutes az adott pillanatban fel sem meruumll benne hogy milyen esemeacutenyek nyomaacuten keruumllt oda az a dolog Ezek a probleacutemaacutek megjelennek Ulpianus lopaacutes-sal foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben (Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) is Ugyanakkor

lyeacutere ndash doumlntheti el hogy tesz-e leacutepeacuteseket a dolog visszaszerzeacuteseacutere vagy sem Nemleges vaacute-lasz eseteacuten a tudata teljes meacuterteacutekben aacutet kell hogy fogja azt a teacutenyt hogy ettől a pillanattoacutel kezdve a dolog szaacutemaacutera veacutegleg elveszett

265 Ehhez ld FOumlLDI (1997) i m 216121

89IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

a szoumlvegből kitűnik az a nyilvaacutenvaloacute teacuteny is hogy mindezek a keacuterdeacutesek csak egy esetleges perben meruumllhettek fel vagyis a talaacuteloacute rosszhiszeműseacutege bizo-nyiacutetandoacute volt erre utal a szoumlveg utolsoacute fordulata (quod si putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a lopaacutes koumlreacuteben elen-gedhetetlen animus furandi megleacuteteacutet nem előfelteacutetelezteacutek azt minden esetben keacutetseacutegtelenuumll bizonyiacutetani kellett Ez pedig komoly neheacutezseacuteget jelenthetett peacutel-daacuteul a tanuacutek hiaacutenya miatt de emliacutethető eacuteppen esetleges oumlsszejaacutetszaacutesuk a talaacuteloacute-val Maacuterpedig keacutetseacutegtelen bizonyiacutetaacutes hiaacutenyaacuteban a talaacuteloacutet nem lehetett lopaacuteseacutert felelősseacutegre vonni266

Ismeacutetelten ki kell emelni hogy a fentebb vaacutezolt gondolati seacutema kizaacuteroacutelag arra az esetre vonatkozik ha a dolog tulajdonosa eacutes a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely perbe bocsaacutetkoznak Erre azonban nincs moacuted ha a tulajdonos a kidobaacutes utaacuten proacutebaacutelnaacute megkeresni a dolgaacutet de az maacuter nincs ott joacutellehet Iulianus aacutelliacutetja hogy amennyiben a tulajdonos sejti hogy hol sodroacutedott partra a dolga akkor vissza-koumlvetelheti azt267 Mindez azonban a gyakorlatban nem műkoumldhetett hiszen a perleacuteshez nem csak azt kellett megnevezni hogy mit eacutes milyen alapon koumlvete-lek hanem azt is hogy kitől Ennek hiaacutenyaacuteban a visszakoumlvetelhetőseacuteg megre-ked a puszta lehetőseacuteg szintjeacuten Ebből adoacutedoacutean elfogadhatoacute Vacca azon aacutellaacutes-pontja hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes joacutehiszeműen magaacutenaacutel tartoacute szemeacutely egy eacutev eltelteacutevel elbirtoklaacutes uacutetjaacuten tulajdont szerezhet a dolog felett felteacuteve hogy a tu-lajdonos az egy eacutev alatt nem jutott el hozzaacute a kereseacutes soraacuten268 Mindez egybe-vaacuteg a toumlbbi jogaacuteszi veacutelemeacutennyel is amelyek szerint nem az a keacuterdeacutes hogy a hajoacuteboacutel kidobott aacuteru derelinkvaacuteltnak minősuumll-e vagy sem hanem bdquomindoumlsz-szerdquo az hogy az elbirtoklaacutes megengedhető-e avagy sem Ha maacuterpedig a dolog semmilyen megfontolaacutes szerint sem minősuumll res derelictaacutenak akkor okszerű a iulianusi megaacutellapiacutetaacutes hogy csupaacuten a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes nem lehetseacuteges269 Ebből Vacca koumlvetkezteteacutese hogy Iulianus szerint a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes viszont nem lehetetlen270 A fentiekből első tekintet-re uacutegy tűnhet hogy a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes megengedhetőseacutegeacutet a meacuteltaacutenyossaacuteg mint egyenlő elbiacuteraacutelaacutes alapozza meg Nem minden alap neacutelkuumlli tehaacutet azt aacutelliacutetani hogy a felek koumlzoumltti egyensuacutely kiacutevaacutenalma illetőleg a konkreacutet

266 Ehhez ld reacuteszletesebben VACCA (1984) i m 107 eacutes kuumlloumlnoumlsen a 22 sz jegyzetet ahol kiteacuter arra is hogy az irodalomban Berger peacuteldaacuteul egyszerűen eacutertelmetlennek tartotta ezt a szoumlveg-reacuteszt

267 Vouml Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) bdquo[hellip] si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros [hellip]rdquo

268 VACCA (1984) i m 98269 Vouml Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)270 Reacuteszletesen ld VACCA (1984) i m 72ndash73 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7365

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete90

egyedi eset speciaacutelis koumlruumllmeacutenyei okaacuten megengedhető lehet hogy a talaacuteloacute pro suo ciacutemen egy eacutev eltelteacutevel tulajdont szerezzen a dolog felett271

Egyetlen keacuterdeacutes maradt meacuteg amiről a fentiekben nem esett szoacute ez pedig an-nak a keacuterdeacutese hogy mi lehet a derelictio taacutergya A forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a derelictioacuteval oumlsszefuumlggő esetekben nagyon vaacuteltozatos taacutergyak szerepel-nek a res aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute kifejezeacuteseacuten tuacutel ndash mint azt fentebb laacutethattuk ndash gyakorta fordul elő merx is Ugyaniacutegy a forraacutesokban toumlbbszoumlr jelenik meg az ingatlanok ( fundus) eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja is ezen kiacutevuumll pedig meacuteg szaacutem-talan egyeacuteb konkreacutet eset is (aedifi cium arbor insula opus rudera stb) ndash te-haacutet laacutethatoacute hogy a derelictio taacutergykoumlre baacutermit feloumllelhetett272 A derelictio taacuter-gyainak ez a materiaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese azeacutert fontos keacuterdeacutes mivel okkal adoacuted-hatna egy olyan felteveacutes hogy a derelictio taacutergya lehetne a tulajdonjog is Ezzel szemben hangsuacutelyozni kell hogy a roacutemai felfogaacutes szerint a derelictio koumlzeacutep-pontjaacuteban a dolog aacutell a raacute vonatkozoacute oumlsszes teacutennyel jogosultsaacuteggal egyuumltt ndash eme teacutenyek eacutes jogosultsaacutegok jelentőseacutege ebből a szempontboacutel csak abban aacutell hogy a dolog ezek aacuteltal koumltődik a derelinkvaacuteloacutehoz Eacuteppen ezeacutert a derelictio teacute-nye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlr-veacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt maacutes kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek Vagyis a derelinkvaacuteloacute nem koumlzvetlenuumll a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus mindennapi hataacutesaira amelyek csak a jogi terminoloacutegiaacuteban vonatnak oumlssze a tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacuteseacutenek koumlzoumls technikus eacutertelme alaacute273

4 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai

A forraacutesok eacutes a szekunder irodalom tuumlkreacuteben mindent egybevetve megalapo-zottnak tűnhet egy olyan megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a derelictio joghataacutesai elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől valamint a dolog tulajdonosaacutenak az el-hagyaacutesra vonatkozoacute tudati viszonyulaacutesaacutetoacutel fuumlggnek Eme felfogaacutest alaacutetaacutemasz-tandoacute eacuterdemes uacutejfent hivatkozni a derelictio alanyainak vizsgaacutelata koumlreacuteben maacuter ismertetett forraacutesokra

271 Az aequitas eacutertelmezeacuteseacutehez ld FOumlLDI (2001) i m 19ndash22272 Az ingatlanok eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja kapcsaacuten ld BENEDEK (1983) i m 8 ROMANO (2002)

i m 119ndash121 124ndash127 VACCA (1984) i m 124ndash149 273 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROMANO (2002) i m 119

91IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fi t [hellip]

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam si ignoramus a quo derelictum sit

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t [hellip]

Mint azt maacuter koraacutebban kifejtettuumlk a szoumlvegek keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető alapaacutellaacutest keacutepviselnek Ahol az elhagyott dologra lsquores pro derelicto habita (a domino)rsquo formaacuteban toumlrteacutenik hivatkozaacutes ott a veacutelemeacutenyt adoacute jogaacutesz nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash fi gyelemmel az előtte fekvő eset relevaacutens teacutenyeire ndash a tulajdonos aacutel-tal veacutegrehajtott derelictioacutet felteacutetelezve alakiacutetotta ki aacutellaacutespontjaacutet Ezzel szemben azon szoumlvegek eseteacuteben ahol az lsquoid quod derelicto habitum estrsquo vagy ezzel leacutenyegeacuteben egyező fordulatok utalnak a derelictio megtoumlrteacutenteacutere ott a jogtu-doacutes kiindulaacuteskeacutent azt felteacutetelezi hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő sze-meacutely nem tudta hogy a dolgot ki hagyta el joacutellehet az elhagyaacutes teacutenye nem keacuter-deacuteses274 Figyelemmel arra hogy a forraacutesok alapjaacuten a derelictio inteacutezmeacutenyeacuteről oumlsszesseacutegeacuteben nyerhető keacutep meglehetősen komplex ezeacutert kellő alap kiacutenaacutelko-zik annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a konkreacutet esetekben veacutelemeacutenyt alkotoacute jogaacuteszok mindig annak a szemeacutelynek a szemszoumlgeacuteből koumlzeliacutetetteacutek meg a derelictio prob-leacutemaacutejaacutet aki reacuteszuumlkre a keacuterdeacutest megfogalmazta Ha a dolog tulajdonosa fordult hozzaacutejuk akkor a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indultak ki ha azonban a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely kereste meg őket akkor az okku-paacuteloacute szemszoumlgeacuteből kiindulva vizsgaacuteltaacutek az adott esetet Mindez igaz a iactus mercium eseteacutere is hiszen a veacutelemeacutenyek itt is alapvetően vagy utat engednek a dolog megszerzeacuteseacutenek vagy elvi eacutellel tagadjaacutek annak lehetőseacutegeacutet275

274 BESSENYŐ (1996) i m 58 275 A iactus mercium a dologelhagyaacutes szempontjaacuteboacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint azeacutert jelenik meg ndash

laacutetszoacutelag ndash oumlnaacutelloacute esetkoumlrkeacutent mert a tengeri fuvarozaacutes koumlreacuteben a dolog kidobaacutesa joacuteval gyak-rabban fordulhatott elő mint a dologelhagyaacutes maacutes esetei hiszen a tenger meacuteg napjainkban is jobbaacutera az elemek aacuteltal uralt kiszaacutemiacutethatatlan teruumllet A hirtelen vaacuteltozaacutesok azonnali gyors eacutes a hajoacute a legeacutenyseacuteg eacutes a rakomaacuteny lehető legnagyobb reacuteszeacutenek vonatkozaacutesaacuteban felelős doumlnteacutest igeacutenyeltek Minthogy a doumlnteacuteshozoacute elsősorban kockaacutezati teacutenyezőket vett fi gyelembe eacutes ekkeacutent meacuterlegelte a lehetőseacutegeket a rakomaacuteny kisebb reacuteszeacutenek jogi sorsa nagy valoacutesziacutenű-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete92

A fentiek alapjaacuten előszoumlr azt az esetet eacuterdemes megvizsgaacutelni amikor a tu-lajdonos tesz fel keacuterdeacutest a jogtudoacutesnak aki a derelictio vonatkozaacutesaacuteban a tulaj-donosi derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel fog kiindulni Ebben az esetben azt mondhatta a jogaacutesz hogy a joghataacutes attoacutel fuumlgg hogy a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacute-val hagyta-e el a dolgot Mint arra raacutemutattunk ez praktikusan annak tisztaacutezaacute-saacutet jelentette hogy a tulajdonos gondolt-e a dolog elhagyaacutesaacuteval jaacuteroacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyekre koumlztuumlk arra is hogy az elhagyaacutes nyomaacuten a dolog szaacutemaacutera a visszaszerzeacutes remeacutenye neacutelkuumll elveszhet Ha igenlő vaacutelasz szuumlletett a keacuterdeacutesre tehaacutet a jogaacutesz megaacutellapiacutethatta az animus derelinquendi megleacuteteacutet akkor a bir-tokba vevő tulajdont szerezhetett a dolog felett (occupantis fi t ndash Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] possumus adquirere ndash Paul D 41 7 2 pr [54 ad ed] derelinquentis animo iactavit [hellip] cum sciat periturum qui invenit suum fecit ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) Ezen a ponton azonban a klasszikus kor keacutet nagy iskolaacutejaacute-nak veacutelemeacutenye elteacuter egymaacutestoacutel

Paul D 41 7 2 1 (54 ad ed)Sed Proculus non desinere eam rem domini esse nisi ab alio possessa fuerit Iulianus desinere quidem omittentis esse non fi eri autem alterius nisi possessa fuerit et recte

Az egyik veacutelemeacuteny a prokuliaacutenus iskola Kru I szaacutezadban eacutelt neacutevadoacute atya-mestereacutetől Proculustoacutel szaacutermazik aki szerint abban az esetben ha a tulajdonos derelinkvaacutelja a dolgaacutet a dolog feletti tulajdonjoga csak abban az estben enyeacute-szik el ha valaki maacutes birtokba veszi a dolgot ellenkező esetben a tulajdonjo-ga fennmarad Ebből a megaacutellapiacutetaacutesboacutel az koumlvetkezik hogy Proculus szerint derelictioacuteval csak egy dolog birtokaacutet lehet megszuumlntetni vagyis ebből a szouml-vegből az tűnik ki hogy Proculus a tulajdon-derelictioacutet nem ismerte el ha a koraacutebbi tulajdonos tulajdonjoga csak azaacuteltal szűnik meg hogy egy maacutesik sze-meacutely birtokba veacutetellel tulajdont szerzett a dolog felett akkor nyilvaacutenvaloacute hogy a maacutesik aacuteltali birtokba veacutetelig az előző tulajdonos a tulajdonos tehaacutet nem toumlrteacute-nik tulajdon-derelictio Ezzel szemben a Kru II szaacutezad koumlzepeacuten teveacutekenykedő nagy formaacutetumuacute eacutes maacutes szempontboacutel is igen jelentős jogtudoacutes Salvius Iulianus ellenben uacutegy veacuteli hogy a derelictio aacuteltal a reacutegi tulajdonos tulajdonjoga megszű-nik de ezzel a dolog meacuteg nem lesz a maacuteseacute csak abban az esetben ha azt vala-ki birtokba veszi Ebből pedig az koumlvetkezik hogy a koumlztes időben a dolog nem tartozik senki tulajdonaacuteban nincs foumlloumltte dominium uralom tehaacutet a dolog urat-lan276 Maga Paulus is ezt az aacutellaacutespontot tartja helyesnek277

seacuteggel nem szaacutemiacutetott doumlntő teacutenyezőnek276 Vouml ezzel egyezően pl ROMANO (2002) i m 19 40 VACCA (1984) i m 49277 Egy a derelictio probleacutemaacutejaacutet aacutetfogoacutean szemleacutelő vizsgaacuteloacutedaacutes szempontjaacuteboacutel messze menőkig

93IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

A koraacutebbi okfejteacutest folytatva ha a tulajdonos nem derelinquendi animo hagy-ta el a dolgot akkor ennek koumlvetkezteacuteben semmilyen moacutedon sem lehet tulaj-dont szerezni a dolog felett ndash sem occupatio sem elbirtoklaacutes uacutetjaacuten Amint arra Iulianus egy veacutelemeacutenye raacutemutat is raacutemutat (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) meacuteg akkor sincs moacuted a dolog tulajdonaacutenak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszer-zeacuteseacutere ha a birtokba vevő abban a teacuteves felteveacutesben volt hogy a dolog elha-gyott Egyeacuteb szankcioacutet azonban ez a veacutelemeacuteny nem fogalmaz meg Ehhez keacute-pest oumlsszetettebb Ulpianus megkoumlzeliacuteteacutese (Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) amely szerint ha a birtokba vevő tudja hogy a derelinkvaacuteloacute lsquout si salvum fuerit haberetrsquo vaacutelt meg a dologtoacutel felteacutetelezni kell az animus furandi megleacuteteacutet eacutes ilyen esetben nem csupaacuten nem szerezhet tulajdont a birtokba vevő hanem egye-nesen lopaacuteseacutert felel Ama esetekben azonban amikor a megtalaacuteloacute aacuteltali birtokba veacutetel lsquout salvum faceret dominorsquo toumlrteacutent valamint amikor egyszerűen uacutegy veacuteli hogy a dolog lsquoiactatumrsquo nem felel lopaacuteseacutert A keacutet eset koumlzoumltt veacutelemeacutenyuumlnk sze-rint annyi a kuumlloumlnbseacuteg hogy ha a tulajdonos reacuteszeacutere őrizte meg a dolgot a tulaj-donos jelentkezeacutesekor ki kell hogy adja azt szaacutemaacutera ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutege itt eleve kizaacutert addig a maacutesik esetben csak a pro derelicto ciacutemen toumlr-teacutenő elbirtoklaacutes lehetőseacutege zaacuterhatoacute ki a forraacutesok alapjaacuten annak azonban nincs akadaacutelya hogy a megtalaacuteloacute pro suo jogciacutemen elbirtokolhassa a dolgot278

Ha a jogaacutesznak dolgot birtokba vevő tette fel a keacuterdeacutest akkor ndash a fentebb vaacutezolt seacutema ellenpaacuterjakeacutent ndash a jogaacutesz minden bizonnyal nem indulhatott ki a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből ekkeacutent ismeretlen elhagyoacute eseteacuten a teacutenyle-ges derelinkvaacuteloacute lehetett akaacuter maga a tulajdonos is vagy akaacuter a dolog pusz-ta birtokosa279 A nem tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott elhagyaacutes leginkaacutebb tipikus esetei minden bizonnyal a iactus mercium probleacutemakoumlreacuteből keruumlltek ki Mint fentebb maacuter laacutettuk a veacutelemeacutenyek ebben a vonatkozaacutesban sem voltak egyseacutege-sek joacutellehet egyesek csak formai argumentumokra eacutepiacutetenek (in deperdito eacutes in derelicto kizaacuteroacute viszonya non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa interim dimissum est ndash Iav D 41 2 21 1-2 [7 ex Cass]) Maacutes ese-tekben az eacuterveleacutes logikailag rendben van azonban nem korreaacutel a per kuumlloumlnouml-sen pedig a perbeli bizonyiacutetaacutes valoacutesaacutegaacuteval (si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros ndash Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) Attoacutel fuumlggetlenuumll hogy a dologtoacutel valoacute fi zikai megvaacutelaacutest nem a tulajdonos veacutegezte itt is vizsgaacute-

egyet kell eacuterteni Bessenyő Andraacutes megiacuteteacuteleacuteseacutevel aki a keacuterdeacutest mint bdquonem kifejezetten meacute-lyenszaacutentoacuterdquo neacutezetkuumlloumlnbseacuteget emliacuteti Vouml BESSENYŐ (20104) i m 331

278 Vouml Iav D 41 2 21 1 (7 ex Cass) bdquo[hellip] quoniam non est in derelicto sed in deperditordquo ek-keacutent Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) bdquosed verius est eum pro derelicto usucapere non posserdquo

279 Ehelyuumltt az esetek laacutetszoacutelag ketteacutevaacutelnak Ha az ismeretlen elhagyoacuteroacutel a jogaacutesz azt teacutetelezneacute fel hogy tulajdonos volt ugyanazokra a megoldaacutes-variaacutecioacutekra jutnaacutenk mint a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteneacutel Mivel azonban teacutenykeacuterdeacutes az elhagyoacute ismeretlen volta a valoacutesaacutegban a tulajdonosi minőseacuteg felveteacuteseacutet a veacutelemeacutenyt adoacute jogtudoacutes nem vehette komolyan szaacutemiacutetaacutesba

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete94

landoacute az animus derelinquendi megleacutete vagy hiaacutenya280 A hajoacutefuvarozaacutes kouml-reacuteben a tulajdonosnak a iactus teacutenyeacuteről valoacute tudomaacutesszerzeacutes nyomaacuten hozott doumlnteacuteseacuteből jelesuumll hogy a dolog nyomaacuteba ered-e vagy sem lehetett koumlvetkez-tetni hogy sciat periturum vagy sem Ennek feacutenyeacuteben a fentebb maacuter ismer-tetett Ulpianus-veacutelemeacuteny seacutemaacutejaacutet lehet alkalmazni az egyes konkreacutet estekre Megjegyzendő hogy az Ulpianus-szoumlveg eacuteppuacutegy bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo mint egy koraacutebban bemutatott Iavolenus-hely Ulpianus ugyanis az animus derelinquendi megleacuteteacutet alapesetben felteacutetelezi (vouml quod plerumque credendum est ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) veacutelhetően azeacutert mert a dolog tulajdonosaacutenak eleve felteacuteteleznie kellett a dolog veacutegleges elveszteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet Ilyenkor a jog-hataacutes ndash minthogy animus furandi is hiaacutenyzik ndash a birtokba vevő aacuteltali megszer-zeacutes (qui invenit suum fecit) Animus derelinquendi hiaacutenyaacuteban ugyanakkor eleve felteacutetelezi az animus furandi megleacuteteacutet eacutes a birtokba vevő lopaacuteseacutert koumlteles helyt-aacutellni Erre nyilvaacuten akkor keruumllhetett sor ha nem plerumque credendum est ut sciat periturum Ez aloacuteli kiveacutetelkeacutent emliacuteti az urinatori minőseacuteget eacutes ha a meg-talaacuteloacute a dolgot egyszerűen iactatumnak tekintette281

5 A derelictio speciaacutelis esetei

Kuumlloumlnleges keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel a Digesta egy helyeacuten hogy van-e lehetőseacuteg egyfelől arra hogy a dolog tulajdonosa a dolgaacutet csak reacuteszben derelinkvaacutelja ille-tőleg arra hogy egy koumlzoumls tulajdonban aacutelloacute dolgot csak az egyik tulajdonostaacuters derelinkvaacuteljon A Modestinustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke tanuacutesaacutega szerint a probleacute-ma rendszeresen felmeruumllt ndash erre utal a quaeri solet kifejezeacutes is

Mod D 41 7 3 (6 diff)An pars pro derelicto haberi possit quaeri solet et quidem si in re communi socius partem suam reliquerit eius esse desinit ut hoc sit in parte quod in toto atquin totius rei dominus effi cere non potest ut partem retineat partem pro derelicto habeat

Modestinus ebben az esetben csak a koumlzoumls tulajdonnal foglalkozik azt a le-hetőseacuteget hogy a tulajdonostaacutersak koumlzuumll az egyik a maga tulajdoni haacutenyadaacutet derelinkvaacutelja a jogtudoacutes elfogadhatoacutenak tartja Ezzel szemben emeli ki azt hogy ebből nem koumlvetkezik hogy ha egy dolognak csupaacuten egyetlen tulajdono-

280 Romano ezt a keacuterdeacutest a derelictio solo animo esetkoumlreacuteben vizsgaacutelja eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a dologtoacutel valoacute corpore eacutes animo megvaacutelaacutes hagyomaacutenyos rezsimje aloacutel ez az eset-koumlr jelenti a kiveacutetelt Vouml reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 114ndash116

281 Az urinatorok keacuterdeacuteseacutehez ld ROUGEacute (1966) i m 200 402 VACCA (1984) i m 96 FOumlLDI (1997) i m 216121

95IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

sa van akkor ő az adott dolog meghataacuterozott reacuteszeacutet derelinkvaacutelja ekkeacutent ezt a megoldaacutest mereven elutasiacutetja Indokkeacutent azt hozza fel hogy az egeacutesz dolog tu-lajdonosa (totius rei dominus) nem viheti veacuteghez mindazt amire koumlzoumls tulajdon eseteacuten lehetőseacuteg van jelesuumll hogy a tulajdonostaacuters (socius) a maga tulajdoni haacutenyadaacutet (pars sua) derelinkvaacutelja282 Keacuterdeacutes persze hogy a pars suaacutetoacutel hogyan lehet megvaacutelni Valoacutesziacutenű ugyanis hogy a ndash koumlzoumls tulajdon fogalmaacuteboacutel eredő-en ndash itt a kifejezeacutes csak a tulajdoni haacutenyadra utal azonban ezt kinyilvaacuteniacutetani vagy csak akkeacutent lehet ha a tulajdonostaacuters az egeacutesz dolgot derelinkvaacutelja vagy akkeacutent ha solo animo az őt megillető haacutenyadtoacutel valoacute megvaacutelaacutes szaacutendeacutekaacutet jut-tatja kifejezeacutesre A szoumlvegben emliacutetett első eset koumlreacuteben arra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet hogy ha egy dolog valamely reacuteszeacutet akarja derelinkvaacutelni a tulajdonos az csak abban az esetben lehetseacuteges ha leacutetezik teacutenylegesen levaacutelaszthatoacute dolog-reacutesz Ennek elhagyaacutesa azonban maacuter az aacuteltalaacutenos szabaacutelyok szerint minősuumll hi-szen ha egy dologreacutesz az egeacuteszről levaacutelaszthatoacute eacutes dologi minőseacutege megmarad akkor oumlnaacutelloacute dologkeacutent keruumllhet elhagyaacutesra283

Az irodalomban kuumlloumlnoumlskeacuteppen vitatott Pomponius egyik veacutelemeacutenye amely keacutet konkreacutet esetet aacutelliacutet paacuterhuzamba Az eset szerint az egyik feacutel pro derelicto habita dolgot birtokol a maacutesik feacutel pedig ndash tudva hogy a dolog elhagyott eacutes azt a majdani eladoacute ekkeacutent tartja birtokaacuteban ndash megveszi azt elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szer-zi meg a dolog tulajdonjogaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az eladoacute szemszoumlgeacuteből ez nem volt in bonis eius

Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab)Si id quod pro derelicto habitum possidebas ego sciens in ea causa esse abs te emerim me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non fuerit nam et si tibi rem ab uxore donatam sciens emero quia quasi volente et concedente domino id faceres idem iuris est

A szoumlvegben szereplő keacutet eset a res pro derelicto habita adaacutesveacutetele valamint a feleseacuteg aacuteltal a feacuterjnek adott ajaacutendeacutek adaacutesveacutetele Mindkeacutet esetben haacuterom sze-meacutely szerepel az elsőben a dolog tulajdonosa vagy birtokosa aki a dolgot el-hagyja az eladoacute aki a dolog pro derelicto birtokosa eacutes a vevő A maacutesodikban a feleseacuteg a feacuterj mint eladoacute eacutes a vevő az eset szereplői A keacutet eset koumlzoumltti paacuterhu-zam alapja hogy a vevő elbirtoklaacutes uacutetjaacuten megszerezheti a dolog tulajdonaacutet joacutel-lehet egyik esetben sem tekinthető joacutehiszeműnek Az elsőben azeacutert nem mert tisztaacuteban van a dolog jogi helyzeteacutevel (sciens in ea causa esse) a maacutesodikban azeacutert nem mert tisztaacuteban van azzal hogy az adaacutesveacutetel taacutergyaacutet keacutepező aacuterut a feacuterj a feleseacutegeacutetől ajaacutendeacutekba kapta Az irodalomban Ankum raacutemutat arra hogy a ve-

282 ROMANO (2002) i m 121ndash122283 ROMANO (2002) i m 124

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete96

vőnek minden bizonnyal tisztaacuteban kellett lennie a haacutezastaacutersak koumlzoumltti ajaacutendeacute-kozaacutesi tilalommal is ekkeacutent azt is tudnia kellet hogy az aacuteru nem keruumllt a feacuterj vagyonaacuteba284 Az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutegeacutenek ndash ezaacuteltal a joacutehiszeműseacuteg koumlvetelmeacutenyeacutetől valoacute eltekinteacutesnek ndash az alapja a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint az hogy az eladoacute eljaacuteraacutes mintegy a tulajdonos akarataacuteboacutel eacutes beleegyezeacuteseacutevel toumlr-teacutenik (quia quasi volente et concedente domino id faceres)285 A forraacuteshely nem oumlnmagaacuteban okozott eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekat hanem az utaacutena koumlvetkező toumlre-deacutekkel egyuumltt eacutertelmezve kuumlloumlnoumls fi gyelemmel ennek a toumlredeacuteknek az első for-dulataacutera (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab] Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi thellip) A legnagyobb fejtoumlreacutest az irodalomban az okozza hogy egyes neacutezetek szerint a keacutet szoumlveg koumlzoumltti ellentmondaacutes csak akkeacutent oldhatoacute fel ha a principium eseteacuteben res mancipi tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet az első toumlredeacutekben pedig res nec mancipi elhagyaacutesaacutet teacutetelezzuumlk fel286 Maacutes elgondolaacute-sok szerint a principiumban nem a tulajdonos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute vagyis ezekneacutel a szerzőkneacutel nem meruumll fel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumlt-ti kuumlloumlnbseacutegteacutetel287 Romano eacutervei koumlzoumltt felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a do-log nem keruumll a harmadik szemeacutely vevő vagyonaacuteba amely a res mancipi tulaj-donos aacuteltali derelictioacutejaacutet eleve kizaacuterja A klasszikus jogban ugyanis evidencia volt hogy a res mancipi traditioacuteja nem eredmeacutenyezett civiljogi tulajdont csu-paacuten a megszerző vagyonaacuteba keruumllt288 Ha a vevő szempontjaacuteboacutel vizsgaacuteljuk a keacuter-deacutest keacutet lehetőseacuteg adoacutedik vagy nem tudja hogy az eladoacute aki egyeacutebkeacutent elbir-tokloacute feacutelben van nem tulajdonosa a dolognak ekkeacutent az iacutegy joacutehiszemű vevő oldalaacuten possessio ad usucapionem keletkezik Ha azonban tudja hogy nem tu-lajdonostoacutel szerez ez uacutetjaacutet aacutellja az elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesnek Mivel az emliacutetett esetben szerepel hogy az eladoacute quasi volente et concedente

284 Vouml ANKUM (1986) i m 258285 Vouml ANKUM (1986) i m 258 VACCA (1983) i m 796 VACCA (1984) i m 59 Kuumlloumln emliacute-

teacutest eacuterdemel ebben a vonatkozaacutesban Wubbe ndash Ankumeacuteval ellenteacutetes ndash veacutelemeacutenye aki oumlsz-szehasonliacutetja a forraacutesokban előforduloacute lsquousucapturumrsquo participium instans activi alak eacutes az usucapiet kifejezeacutesek hasznaacutelataacutet Meglaacutetaacutesa szerint az usucapiet kifejezeacutessel valamely aka-daacutely leacutete nyer kifejezeacutest amely akadaacutely miatt a koumlzvetlen tulajdonszerzeacutes nem lehetseacuteges Ennek kinyilvaacuteniacutetaacutesa a szoumlvegekben toumlbbnyire egy olyan ndash akaacuter keacutepzelt ndash elleneacuterdekű feacutel aacutel-liacutetaacutesaacutenak kontrapoziacutecioacutejakeacutent fordul elő amely elleneacuterdekű feacutel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet tagadja Ehhez keacutepest az usucapturum fordulat az elbirtoklaacutes objektiacutev szuumlkseacutegszerűseacutegeacutere utal oumlsszhangban a szoumlveg volente et concedente domino id faceres reacuteszeacutevel A vevő ugyanis mindkeacutet esetben tudja (sciens) hogy nem tulajdonossal szerződik ekkeacutent ndash baacuter ezt Paulus ki-fejezetten nem mondja ki ndash joacutehiszeműseacutege legalaacutebbis keacutetseacuteges Iacutegy a jogaacutesz az objektiacutev eacutertel-mű usucapturum fordulatot hasznaacutelja az elbirtoklaacutes joumlvőben mindenkeacutepp bekoumlvetkező jelle-geacutere utalva ezzel Reacuteszletesen ld WUBBE (1963) i m 438ndash439

286 BONFANTE (1968) i m 262ndash265 ANKUM (1986) i m 262ndash263287 ROMANO (2002) i m 131ndash133 VACCA (1984) i m 59 125288 ROMANO (2002) i m 132

97IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

domino jaacuter el ebből arra lehet koumlvetkeztetni hogy a koumlruumllmeacutenyek alapjaacuten a vevő joacutehiszeműnek tekintendő mivel az a meggyőződeacutese hogy senki jogaacutet sem seacuterti289 Vacca uacutegy veacuteli hogy a szoumlvegben szereplő lsquoquasi volente et concedente dominorsquo melleacutekmondat arra utal hogy a tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes azzal az implicit felismereacuteseacutevel eacutes elfogadaacutesaacuteval is jaacuter hogy a dolog tulajdonaacutet har-madik szemeacutely megszerezheti Ekkeacutent neacutezete szerint a dolog harmadik sze-meacutely aacuteltali megszerzeacutesnek hataacutesai valamikeacuteppen a tulajdonosi akarat koumlvetkez-meacutenyeacutenek tekinthetők290 A Digesta szerkezete is Romano eacutes Vacca aacutellaacutespontjaacutet laacutetszik alaacutetaacutemasztani mivel ez a toumlredeacutek koumlzvetlenuumll a res pro derelicto habita ab aliquo keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute fragmentum utaacuten szerepel ezeacutert logikusnak laacutetszik az a felteveacutes hogy a Digesta szerkesztői erre a gondolati fonalra igyekez-tek felfűzni egy gyakorlati esetet Okszerű tehaacutet a felteacutetelezeacutes hogy az esetben szereplő eladoacute egy olyan dolgot vett birtokba amelyet nem annak tulajdono-sa hagyott el ekkeacutent ndash a negyedik fragmentum logikaacuteja szerint ndash elbirtoklaacutes-ra szorul Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a vevő is legfeljebb elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezheti meg a dolog tulajdonjogaacutet folytatva jogelődje elbirtoklaacutesaacutet Pomponius aacutelliacute-taacutesa amely szerint a vevő elbirtoklaacutesaacutenak nem akadaacutelya hogy a dolog nem tartozott az eladoacute vagyonaacuteba (me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non fuerint) Ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mintegy alaacutetaacutemasztja a maacutesodik toumlre-deacutek principiumaacuteban valamint a negyedik toumlredeacutekben iacuterottakat hiszen itt az el-birtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege szempontjaacuteboacutel a kuumlloumlnbseacutegteacutetel az volt hogy a tulaj-donos aacuteltal elhagyott dolgot vagy pedig valaki maacutes a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző szemeacutely aacuteltal elhagyott dolgot vesz-e birtokba valaki A fentiek feacutenyeacuteben elvet-hetők a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre hangsuacutelyt helyező neacutezetek annak elleneacutere hogy Ankum aacutelliacutetaacutesa szerint utoacutelag keruumllt a szoumlvegbe az id quodrsquo fordulat hiszen Iustinianus 531-ben megszuumlntette a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteit291 Ennek ellene vethető hogy a forraacutesok olyan esetben sem utalnak kifejezetten a res mancipi kategoacuteriaacutejaacutera amikor a rabszolgaacutek il-letőleg az ingatlanok derelictioacutejaacutet taacutergyaljaacutek joacutellehet ezek mindenkeacuteppen a res mancipi koumlreacutebe tartoztak

Kuumlloumln kell szoacutelni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacuteről aki eme szoumlveghely kapcsaacuten azt emeli ki hogy ez az a Digesta-szoumlveg amely kapcsaacuten az usucapio pro derelicto mint keacuterdeacutes egyaacuteltalaacuten fi gyelembe joumlhet A teacutenyaacutellaacutes szerint az eladoacute idegen dolgot tart a birtokaacuteban amelyet keacutesőbb a tulajdonos derelinkvaacutel Nem szaacutemiacutet

289 ROMANO (2002) i m 133 Markaacutens eacutes logikus eacuterveleacutese ellen felhozhatoacute ugyanakkor hogy a szoumlvegben keacutetszer is szerepel a scientiaacutera utalaacutes az első esetben az lsquoego sciens in ea causa esse abs te emerimrsquo fordulattal a maacutesodikban a lsquotibi rem ab uxore donatam sciens emerorsquo ki-teacutetellel Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy akkor ezek a kifejezeacutesek mire vonatkoznak

290 VACCA (1984) i m 125291 ANKUM (1986) i m 263

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete98

hogy a birtokos ennek az elhagyaacutesnak tudataacuteban van-e vagy sem mivel a dolog birtokaacutet valamilyen jogciacutemen koraacutebban maacuter megszerezte eacutes ez a jogciacutem nem vaacuteltozott A birtokos eladja ezt a dolgot egy a dolog helyzeteacuteről tudoacute harmadik szemeacutelynek aki vagy tulajdonos vagy pro emptore elbirtokloacute lesz Joacutellehet egy uratlan dolgot vesz birtokba eacutes ennek teljesseacuteggel tudataacuteban is van meacutegsem szaacutell aacutet raacute azonnal a tulajdon mivel a birtokot egyszerű traditio uacutetjaacuten szerezte Tovaacutebbaacute baacuter a megkoumltoumltt adaacutesveacuteteli szerződeacutes eacuterveacutenyes meacutegsem pro emptore ciacutemen fogja elbirtokolni a dolgot minthogy tudja hogy az aacutetadoacute nem volt tulaj-donos Ez az a teacutenyaacutellaacutes amelynek fennforgaacutesa koumlreacuteben Pomponius elkeacutepzel-hetőnek gondolja a pro derelicto elbirtoklaacutest Vagyis mindebből Bessenyő kouml-vetkezteteacutese alapjaacuten az laacutetszik hogy az usucapio pro derelicto leacutenyege nem az volt hogy az occupanst tulajdonszerzeacuteshez segiacutetse hiszen ha ez iacutegy lenne tehaacutet ha az occupans lenne elbirtokloacutefeacutelben akkor pro occupato elbirtoklaacutesroacutel kel-lene beszeacutelni nem pedig pro derelictoacuteroacutel Az elhagyott dolgok felkutataacutesaacuteval begyűjteacuteseacutevel eacutes eladaacutesaacuteval a taacutersadalom legalacsonyabb reacutetegei foglalkoztak akiknek staacutetusa ekkeacutent jog- eacutes cselekvőkeacutepesseacutege a legtoumlbb esetben tisztaacutezat-lan volt292 Ekkeacutent az usucapio pro derelicto főkeacutent azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy az ilyen keacutetes eredetű dolgok tekinteteacuteben a megszerzőnek oumlnaacutelloacute de kisegiacutető jel-legű szerzeacutesi ciacutemet biztosiacutetson293

Mindezeket koumlveti az első paragrafus maacuter roumlviden bemutatott toumlredeacuteke amelynek jelen esetben a maacutesodik fordulata biacuter kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel A jog-tudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt (aes) elszoacuter vagy madara-kat enged szabadon baacutermennyire is akarja hogy azt valaki ndash egy meghataacutero-zatlan szemeacutely ndash megszerezze meacutegis az lesz a tulajdonosa aki a veacuteletlen foly-taacuten teacutenylegesen megszerzi azt Ezen a ponton lehet eacuterdemes a vizsgaacuteloacutedaacutest a iactus missilium teacutenyaacutellaacutes iraacutenyaacuteba terelni megvizsgaacutelva a peacutenzszoacuteraacutesra vonat-kozoacute szoumlvegeket a teacutema szekunder irodalmaacutet valamint a vonatkozoacute forraacutesok-boacutel adoacutedoacute probleacutemaacutekat

292 BESSENYŐ (1996) i m 62ndash63293 BESSENYŐ (1996) i m 64 Ezzel tartalmilag egyezően ROUGEacute (1966) i m 402 FOumlLDI (1997)

i m 216121

V A TRADITIO EacuteS A IUSTA CAUSA TRADITIONIS KEacuteRDEacuteSE

A szekundeacuter irodalom gyakorta azonosiacutetja a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely javaacutera toumlrteacutenő tulajdon-traditioacuteval (traditio in incertam personam) Ezt a veacutelemeacutenyt alaacutetaacutemasztandoacute legtoumlbbszoumlr egy Gaius neveacutehez koumlthető szoumlveghely (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) hivatko-zaacutesa jelenik meg Ezzel a szoumlveggel leacutenyegeacuteben egyező a iustinianusi instituacutecioacutek egyik fragmentuma (Inst 2 1 47) amely inkaacutebb csak nyelvi megfogalmazaacutesaacute-ban teacuter el a Digestaacuteban talaacutelhatoacute textustoacutel tartalmilag ugyanakkor azonosak294

Eme tekintetben a szekundeacuter szerzők megaacutellapiacutetjaacutek hogy maacuter a klasszikus jogaacuteszok is traditio in (ad)295 incertam personamot laacutettak a iactus missiliumban amely enneacutel fogva nem sorolhatoacute a derelictio koumlreacutebe296 a fentebb hivatkozott forraacuteshelyeket hasznaacutelva az aacutelliacutetaacutes megerősiacuteteacuteseacutere Meglaacutetaacutesuk szerint tartal-milag eme alakzat alatt egy olyan traditioacutet lehet eacuterteni amelynek kereteacuteben a dologaacutetadaacutes nem egy bizonyos szemeacutely hanem baacuterki javaacutera megtoumlrteacutenhet297 A magunk reacuteszeacuteről ezt a felfogaacutest legalaacutebbis megkeacuterdőjelezhetőnek tartjuk elssőroban Pietro Bonfante Letizia Vacca a hazai irodalomban pedig Benedek Ferenc munkaacutessaacutega alapjaacuten Ahhoz hogy ndash majdan a iactus missiliumroacutel szoacutel-va ndash a traditio in incertam personam felfogaacutesa kritizaacutelhatoacute legyen szuumlkseacuteges a tulajdon-traditio egy markaacutens elemeacutenek a iusta causa traditionisnak a koumlze-lebbi bemutataacutesa

294 Egyezően BERGER (1914) i m 553295 Ld iacutegy KASER (19712) i m 42613296 Vouml KASER (19712) i m 42613297 Vouml BERGER (20108) i m s v lsquotraditio in incertam personamrsquo

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese100

1 A traditio aacuteltalaacuteban

A traditio ndash mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk ndash a forraacutesok alapjaacuten egy tes-ti dolog298 formasaacutegoktoacutel mentes birtokba adaacutesa egy maacutesik szemeacutely reacuteszeacute-re Az aacutetadaacutes reacuteveacuten a dolog birtoka bizonyosan aacutetruhaacutezaacutesra keruumll a tulaj-dont ndash iure gentium299 szerzeacutesmoacuted gyanaacutent300 ndash viszont csak tovaacutebbi felteacutetelek egyuumlttes megleacutete eseteacuten viszi aacutet Ilyen felteacutetel hogy az aacutetadott dolog res nec mancipi legyen301 hiszen a res mancipi feletti ex iure Quiritium hatalmat csak mancipatioacuteval vagy in iure cessioacuteval lehetett aacutetruhaacutezni302 Hasonloacutekeacuteppen fon-tos hogy az aacutetruhaacutezoacute maga is tulajdonos legyen vagy legalaacutebbis valaki a tulaj-

298 Vouml Gai 2 28 MEINHART (1988) i m 731 BEHRENDS (1995) i m 212299 Eacuteppen eme tulajdonszerzeacutesi moacuted iure gentium jellegeacutevel fuumlgg oumlssze hogy a peregrinu-

sok szaacutemaacutera ez volt az egyetlen rendelkezeacutesre aacutelloacute tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi moacuted ndash fuumlggetlenuumll a commerciumtoacutel Ha roacutemai polgaacuterok egymaacutes koumlzoumltt res mancipi aacutetruhaacutezaacutesaacutera hasznaacuteltaacutek ak-kor csak bonitaacuter tulajdon megszerzeacuteseacutet tette lehetőveacute Ld KASER (19712) i m 416

300 Vouml Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) bdquoHae quoque res quae traditione nostrae fi unt iure gentium nobis adquiruntur [hellip]rdquo Inst 2 1 40 Per traditionem quoque iure naturali res nobis adquiruntur nihil enim tam conveniens est naturali aequitati quam voluntatem domini volentis rem suam in alium transferre ratam haberi Ld meacuteg MEINHART (1988) i m 731 BESSENYŐ (20104) i m 339 aki kifejezetten utal raacute hogy ilyenkor nem uacutej tulajdon ke-letkezik hanem a megszerző mintegy az aacutetruhaacutezoacute tulajdonjogaacutet folytatja FLUME (1990) i m 53 utal raacute hogy ezekben a szoumlvegekben nem esik szoacute a traditio kauzaacutelis voltaacuteroacutel

301 Gai 2 19 Nam res nec mancipi ipsa traditione pleno iure alterius fi unt si modo corporales sunt et ob id recipiunt traditionem Ulp 19 7 Traditio propria est alienatio rerum nec mancipi Harum rerum dominia ipsa traditione adprehendimus scilicet si ex iusta causa traditae sunt nobis Ld meacuteg PRINGSHEIM (1916) i m 60 BENEDEK (1959) i m 5ndash6 KASER (19712) i m 416 MEINHART (1988) i m 731 Meinhart a traditio kifejezeacutest terminus technicusnak veacuteli eacutes kifejezetten utal a traditione alienari fordulatra az utoacutebbi Ulpianus-textusban illetőleg meacuteg egy Gaius-locusban (Gai 2 65 Ergo ex his quae diximus adparet quaedam naturali iure alienari qualia sunt ea quae traditione alienantur quaedam civili nam mancipationis et in iure cessionis et usucapionis ius proprium est civium Romanorum) Emellett megemliacutethető hogy Gaiusnaacutel a pleno iure alterius fi unt fordulat arra utal hogy ndash legalaacutebbis Gaiusnaacutel ndash bizonyos fokuacute rendszerezeacutesre valoacute toumlrekveacutessel lehet talaacutelkozni a traditio ex iusta causa amelyre ez a fragmentum vonatkozik a res nec mancipi vonatko-zaacutesaacuteban eredmeacutenyezi a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet vagyis mondhatoacute hogy rem pleno iure alicuius esse Vouml ANKUMndashPOOLndashVAN GESSEL-DE ROO (1990) i m 170 194 itt kuumlloumlnoumlsen a 164 sz jegyzet Az ehhez taacutersuloacute jogi veacutedelem vonatkozaacutesaacuteban ld ANKUMndashPOOLndashVAN GESSEL-DE ROO (1990) i m 196 Megemliacutetendő meacuteg Bessenyő Andraacutes megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint res mancipi eacutes nec mancipi egyaraacutent lehetett a tulajdontaacuteruhaacutezaacutes taacutergya amely aacuteltalaacutenos megfo-galmazaacutesuacute aacutelliacutetaacutesa azonban ebben a formaacuteban aacutetgondolaacutest igeacutenyelne Vouml BESSENYŐ (20104) i m 339 A szoumlveghez ld meacuteg SCHANBACHER (1992) i m 4ndash5

302 Vouml DERNBURG (1894) i m 499ndash500 WINDSCHEID (19008) i m 779ndash780 MAYER-MALY (19992) i m 74 GUARINO (1992) i m 661 Keacutetseacutegtelen hogy civiljogi tulajdont elbirtoklaacutes uacutetjaacuten is lehetett szerezni azonban az elbirtoklaacutes maacutes szerzeacutesmoacutedok koumlreacuteben felmeruumllő hibaacute-kat orvosolja eacutes iacutegy vezet a civiljogi tulajdon megszerzeacuteseacutehez

101V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

donos neveacuteben felhatalmazaacutesa alapjaacuten ruhaacutezza aacutet a tulajdont303 tovaacutebbaacute hogy a felek koumlzoumltt meglegyen az akarategyseacuteg az aacutetruhaacutezoacute tulajdonos akarata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy a megszerző reacuteszeacutere aacutetruhaacutezza a dolog tulajdonaacutet illetőleg a megszerzőnek is akarnia kellett a tulajdonszerzeacutest304

Ez utoacutebbi vagyis a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg szempontjaacuteboacutel kifejezetten eacuter-dekes lehet egy Digesta- textust ideacutezni

Iav D 44 7 55 (12 epist)In omnibus rebus quae dominium transferunt concurrat oportet affectus ex utraque parte contrahentium nam sive ea venditio sive donatio sive conductio sive quaelibet alia causa contrahendi fuit nisi animus utriusque consentit perduci ad effectum id quod inchoatur non potest

A szoumlveg szerint minden olyan uumlgylet eseteacuteben ahol tulajdont ruhaacutezunk aacutet az uumlgyletet megkoumltők akarataacutenak (affectus) egybehangzoacutenak kell lenniuumlk305 Ebből az aacuteltalaacutenosan megfogalmazott koumlvetelmeacutenyből eredezteti Iavolenus hogy a felek traditio aacuteltal kiacuteseacutert akarataacutenak meg kell egyeznie nem is annyi-ra a tulajdonaacutetszaacutellaacutes sokkal inkaacutebb a causa vonatkozaacutesaacuteban306 Ezzel egyező-en fogamaz Peters is aki raacutemutat arra hogy peacuteldaacuteul az adaacutesveacutetel koumlreacuteben a tu-lajdonnak a vevőre toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz elengedhetetlen a traditio meacuteghozzaacute iusta causa alapjaacuten amely ebben az esetben maga az adaacutesveacutetel lesz minthogy

303 Ld Gai 2 20 Itaque si tibi vestem vel aurum vel argentum tradidero sive ex venditionis causa sive ex donationis sive quavis alia ex causa statim tua fi t ea res si modo ego eius dominus sim Gai D 41 1 9 4 (2 rer cott) Nihil autem interest utrum ipse dominus per se tradat alicui rem an voluntate eius aliquis Qua ratione si cui libera negotiorum administratio ab eo qui peregre profi ciscitur permissa fuerit et is ex negotiis rem vendiderit et tradiderit facit eam accipientis Inst 2 1 42ndash43 (42) Nihil autem interest utrum ipse dominus tradat alicui rem an voluntate eius alius (43) Qua ratione si cui libera negotiorum administratio a domino permissa fuerit isque ex his negotiis rem vendiderit et tradiderit facit eam accipientis Ehhez ld meacuteg Ulp D 50 17 54 (46 ad ed) Nemo plus iuris ad alium transferre potest quam ipse haberet Vouml PRINGSHEIM (1916) i m 60 BENEDEK (1959) i m 5ndash6 KASER (19712) i m 416 SCHANBACHER (1992) i m 4ndash5 BESSENYŐ (20104) i m 339 A bdquonemo plus iurisrdquo-elvhez maacutes aspektusboacutel ld POacuteLAY (1988) i m 131ndash132

304 Ld Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) bdquo[hellip] nihil enim tam conveniens est naturali aequitati quam voluntatem domini volentis rem suam in alium transferre ratam haberi [hellip]rdquo Vouml pl WINDSCHEID (19008) i m 785ndash788 GUARINO (1992) i m 661 BESSENYŐ (20104) i m 339 Utoacutebbi szerző utal raacute hogy a koumlzeacutepkortoacutel kezdve ezt az akarategyseacuteget animus transferrendi et accipipendi dominii neacutevvel illetik Ehhez ld meacuteg BENEDEK (1959) i m 20ndash21

305 Ld SCHANBACHER (1992) i m 5306 SCHANBACHER (1992) i m 6

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese102

az egy elismert causa traditionis ahogy az Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiboacutel is egyeacutertelműen kideruumll307

Mindezeken tuacutelmenően ndash mint ahogy arra a szakirodalom az előző forraacutes-hely alapjaacuten is utal ndash szuumlkseacuteges meacuteg a megfelelő jogciacutem fennforgaacutesa is amely utoacutebbit az irodalom iusta causa traditionisnak hiacutev Ez utoacutebbi igen nagy jelen-tőseacuteggel biacutert hiszen maacuter ősi jogban sem valamely dolog fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutesa jaacutetszotta a doumlntő szerepet a tulajdon-traditio kereteacuteben sokkal inkaacutebb az uumlgyleti ceacutelban valoacute megegyezeacutes vagyis a causa Ez a jogciacutem amelynek eacuter-dekeacuteben a dologaacutetadaacutesra sor keruumll lehetett tipikusan adaacutesveacutetel csere ajaacutendeacuteko-zaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln teljesiacuteteacutes ndash igazaacuteboacutel ezek ideacutezteacutek elő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet a fi zikai eacutertelemben vett dologaacutetadaacutes mindeme uumlgyleteknek csupaacuten materiaacutelis kifejeződeacutese308 A tulajdon-traditio leacutenyegeacuteben kettős eredettel ren-delkezik egyfelől a res nec mancipi koumlreacutere vonatkozoacute rendelkezeacutesekből maacutes-felől pedig a nem roacutemai polgaacuterokkal valoacute kapcsolatokboacutel309

2 A iusta causa traditionis keacuterdeacuteskoumlre

Meglaacutetaacutesunk szerint a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent toumlr-teacutenő felfogaacutesaacutenak elfogadhatoacutesaacutega vagy megkeacuterdőjelezhetőseacutege főkeacutent a iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutetől fuumlgg Ha ugyanis ezt az extravagaacutens teacutenyaacutellaacutest mint egyfajta speciaacutelis tulajdon-traditioacutet fogjuk fel akkor elengedhetetlenuumll szuumlk-seacuteges hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz megfelelő causa is fennforogjon Ennek oka hogy ndash mint az fentebb maacuter laacutethatoacute volt ndash az alapvetően birtokaacutetruhaacutezaacutesra szolgaacuteloacute traditio csak akkor vitte aacutet a dolog civiljogi tulajdonaacutet ha eacutes ameny-nyiben neacutegy egyuumlttes felteacutetelnek megfelelt310 A dolog csak res nec mancipi le-hetett az aacutetruhaacutezoacutenak civiljogi tulajdonosnak kellett lennie valamint kifeje-zetten akarnia kellett a dolog tulajdonaacutenak a megszerzőre toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutet eacuteppuacutegy mint ahogy a megszerzőnek minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean el kell fogadnia azt tovaacutebbaacute fent kellett forognia egy a jog aacuteltal elfogadott oknak amely alkal-mas a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak igazolaacutesaacutera vagy megalapozaacutesaacutera Ez az a pont ahol a iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutet reacuteszletesebben is eacuterdemes megvizsgaacutel-

307 PETERS (1979) i m 184 eacutes 39 sz jegyzet308 Ezeket a tipikus uumlgyletek forraacutesszerűek vouml pl Gai 2 20 Itaque si tibi vestem vel aurum vel

argentum tradidero sive ex venditionis causa sive ex donationis sive quavis alia ex causa statim tua fi t ea res si modo ego eius dominus sim Ld meacuteg DERNBURG (1894) i m 501ndash502 KASER (19712) i m 416 GUARINO (1992) i m 661

309 Vouml KASER (19712) i m 139310 Van olyan neacutezet is a maacutesodlagos irodalomban amely szerint haacuterom felteacutetel is elegendő volt

Vouml WESEL (1968) i m 100

103V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

ni A tulajdon-traditio koumlreacuteben elkeacutepzelhető jogciacutemek hagyomaacutenyosan haacuterom csoportba sorolhatoacute causa donandi causa solvendi eacutes causa credendi311 az-zal a megjegyzeacutessel hogy az irodalomban fellelhető maacutes csoportosiacutetaacutesok enneacutel bonyolultabb megkoumlzeliacuteteacutesről aacuterulkodnak A iusta causa traditionis ezek alap-jaacuten egyfelől lehetett causa solvendi ha a res nec mancipi aacutetadaacutesaacutera valamely koumltelem teljesiacuteteacutese gyanaacutent keruumllt sor Hasonloacutekeacuteppen lehetett causa credendi ha az aacutetadaacutes peacutenz vagy maacutes helyettesiacutethető dolog koumllcsoumlnbe adaacutesaacuteval kapcso-latos illetőleg causa dotis ha a dologaacutetadaacutesra hozomaacuteny adaacutesa ceacuteljaacuteboacutel ke-ruumll sor312 valamint causa donationis ha az aacutetadaacutes az elleneacuterdekű felet gazda-giacutetja valamint datio ob rem is313 mintegy ez utoacutebbi haacuterom esetkoumlrt feleltetve meg a Benedek aacuteltal causa donandikeacutent koumlruumlliacutert teacutenyaacutellaacutesnak Ez a causa pe-dig nem pusztaacuten egy oumlnaacutelloacute joguumlgylet amely a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutes-hoz jaacuterul ekkeacutent segiacutetve elő a tulajdonaacutetszaacutellaacutes teljesedeacutesbe meneacuteseacutet Sokkal inkaacutebbb tekinthető ez uacutegy mint magaacutenak a dologi juttataacutesnak egy konstitutiacutev eleme314 Ezekben az esetekben az aacutetadott dolog tulajdonaacutet is megszerzi az aki-nek a reacuteszeacutere a dolgot aacutetadtaacutek ugyanakkor elkeacutepzelhető volt az aacutetadaacutesnak olyan causaacuteja is amely azon tuacutelmenően hogy nem szaacutemiacutetott tipikusnak (pl pignoris causa) nem is vitte aacutet az aacutetadott dolog tulajdonjogaacutet a megszerzőre315 Ezen lo-gika menteacuten haladva megemliacutethető meacuteg hogy nem szaacutemiacutetott ugyanakkor iusta causa traditionisnak a haacutezastaacutersak koumlzoumltti ajaacutendeacutekozaacutes minthogy az tiltott volt a leteacutetbe haszonkoumllcsoumlnbe adaacutes hiszen itt a megszerző csak detentor lett to-vaacutebbaacute a pignus eacutes a sequestrum sem ndash ez utoacutebbiak csak possessio ad interdictaacutet eredmeacutenyeztek Emellett meacuteg sok maacutes traditioacutes jogciacutem is előfordulhatott316 iacutegy kuumlloumlnoumlsen peacuteldaacuteul a Kre II szaacutezadtoacutel a permutatio valamint a litis aestimatio is iusta causa gyanaacutent szolgaacutelhatott317

A koumlvetkezőkben a iusta causa traditionishoz koumltődő alapvető probleacutemaacutekat igyekszuumlnk aacutettekinteni a vonatkozoacute forraacutesok segiacutetseacutegeacutevel Az első vizsgaacutelandoacute szoumlveg Ulpianus tollaacuteboacutel szaacutermazik

Ulp D 41 1 20 pr (29 ad Sab)Traditio nihil amplius transferre debet vel potest ad eum qui accipit

311 BENEDEK (1959) i m 8 skk312 WINDSCHEID (19008) i m 779ndash780 KASER (19712) i m 416ndash417 GUARINO (1992) i m 661313 Arra neacutezve hogy ezek a leginkaacutebb tipikus causaacuteknak tekinthetők ld BENEDEK (1959) i m 6

irodalommal314 Ld KASER (19712) i m 417315 DERNBURG (1894) i m 501ndash502316 GUARINO (1992) i m 662317 Ld BENEDEK (1959) i m 7

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese104

quam est apud eum qui tradit Si igitur quis dominium in fundo habuit id tradendo transfert si non habuit ad eum qui accipit nihil transfert

Az eset haacutettereacuteben egy ingatlan aacutetruhaacutezaacutesa aacutell A-nak van egy ingatlank eacutes ezt B-re ruhaacutezza A probleacutema feltehetően abboacutel adoacutedhat hogy nem deruumll ki hogy A tulajdonos-e vagy sem Ha ez egy mancipatioacutes uumlgylet lenne akkor a nuncupatio318 elmondaacutesa valamint az egyeacuteb formasaacutegok pontos koumlveteacutese reacuteveacuten szaacutellna aacutet a dolog feletti tulajdon eacutes az uumlgylet formalizaacutelt jellegeacuteből adoacutedoacutean ta-laacuten nem meruumll fel keacutetseacuteg a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa kapcsaacuten Ehhez keacutepest a remekjo-gaacutesz elvi jelleggel aacutellapiacutetja meg hogy az aacutetadoacute a traditio reacuteveacuten semmi egyebet nem kell hogy aacutetruhaacutezzon mi toumlbb nem is ruhaacutezhat aacutet toumlbbet a megszerzőre mint amennyi az aacutetruhaacutezoacutenaacutel megvolt Az adott esetben tehaacutet B tulajdonszerzeacutese leacutenyegeacuteben attoacutel fuumlgg hogy A a teleknek tulajdonosa volt-e vagy sem Ehelyuumltt kuumlloumlnoumlsen fontos hogy ideacutezzuumlnk egy maacutesik joacuteval koumlzkeletűbb textus is

Ulp D 50 17 54 (46 ad ed)Nemo plus iuris ad alium transferre potest quam ipse haberet

A regula toumlmoumlr megfogalmazaacutesa alapjaacuten senki sem ruhaacutezhat aacutet maacutesra toumlbb jogot annaacutel mint ami neki magaacutenak megvan319 Ez a keacutet szoumlveghely tehaacutet azt mutaja hogy a klasszikus jogban a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz a traditio formaacutejaacuteban megjelenő tulajdonszerzeacutesi moacuted mellett szuumlkseacuteges a megfelelő tulajdonszerzeacute-si jogciacutem is Az utoacutebbi Ulpianus-szoumlveg a Digesta 50 koumlnyveacuteben roumlviden eacutes szűkszavuacutean utal erre a koumlvetelmeacutenyre eacuteppen uacutegy ahogy ezt maacutes klasszikus textusokban is laacutetni lehet320 Az elsőkeacutent ideacutezett locus tartalmilag egyező gon-dolatot koumlzvetiacutet itt azonban maacuter egy egyedi konkreacutet jogeseten keresztuumll nyer alkalmazaacutest a szinteacuten Ulpianusnak tulajdoniacutethatoacute si ex iusta causa traditae sunt nobis kiteacutetel Ahhoz hogy a iusta causa traditionis jelentőseacutege eacuterthető legyen a traditio in incertam personam szempontjaacuteboacutel uacutegy veacuteljuumlk hogy elsősorban a causa koumlreacuteben felmeruumllhető dissensus probleacutemakoumlreacutet kell megvizsgaacutelni Ennek kap-csaacuten az első elemzendő szoumlveg Iavolenustoacutel szaacutermazik amelyben ndash veacutelemeacutenyuumlnk

318 Ld Gai 1 119 3 174319 Ld meacuteg POacuteLAY (1988) i m 131 Az irodalom a keacutet forraacuteshelyet egyseacutegesen iacuteteacuteli meg Honsell

David Pugsley koumlnyveacutenek recenzioacutejaacuteban emliacuteti a traditio kapcsaacuten hivatkozott forraacuteshelye-ket amelyek alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy ciacutemzett csak akkor szerez tulajdont ha az aacutetruhaacutezoacute is tu-lajdonos volt mivel senki sem ruhaacutezhat aacutet toumlbb jogot mint amivel ő maga rendelkezik Ld HONSELL (1973) i m 538 Max Kaser mindkeacutet forraacuteshelyet akkeacutent laacutetja mint amely szoumlvegek alaacutetaacutemasztjaacutek az aacuteltala kialakiacutetott bdquorelatives Eigentumrdquo tanaacutet Vouml KASER (1988) i m 132 Ld meacuteg BLANK (1980) i m 3 CASTRO SAENZ (2000) i m 202 irodalommal

320 Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7

105V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

szerint ndash a felek koumlzoumltt nem is annyira a causaacuteban nincs egyeteacuterteacutes hanem a megszerző abban teacuteved hogy kitől kapta a dolgot ajaacutendeacutekozaacutes ciacutemeacuten

Iav D 39 5 25 (6 epist)Si tibi dederim rem ut Titio meo nomine donares et tu tuo nomine eam ei dederis an factam eius putes Respondit si rem tibi dederim ut Titio meo nomine donares eamque tu tuo nomine ei dederis quantum ad iuris suptilitatem accipientis facta non est et tu furti obligares sed benignius est si agam contra eum qui rem accepit exceptione doli mali me summoveri

A Iavolenus aacuteltal bemutatott eset főszereplői Ego (akire csak az igei sze-meacutelyragok utalnak) eacutes Tu Ego aacutetad egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott dol-got Tu reacuteszeacutere azzal a kikoumlteacutessel hogy Tu azt Ego neveacuteben ajaacutendeacutekozaacutes ciacutemeacuten adja aacutet Titiusnak vagyis a dologaacutetadaacutes mellett az is a feladata lenne annak ki-fejezeacutesre juttataacutesa hogy ő ndash tehaacutet Tu ndash ebben az esetben csupaacuten Ego neveacuteben jaacuter el Azonban Tu ehelyett a sajaacutet neveacuteben bdquoajaacutendeacutekozzardquo a dolgot Titiusnak Iavolenust azzal a keacuterdeacutessel keresik meg vajon megszerzi-e Titius az ajaacutendeacutek tulajdonaacutet B-től321 Iavolenus responsumaacuteban keacutet megoldaacutesi seacutemaacutet ismertet Az első szerint ha aacutetadok neked egy dolgot azzal hogy ajaacutendeacutekozd azt az eacuten ne-vemben Titiusnak de te a sajaacutet nevedben adod aacutet szigoruacutean veacuteve (quantum ad iuris suptilitatem) nem lesz az aacutetvevő tulajdona te pedig lopaacutes miatt felelsz A maacutesik kedvezőbb (benignus) megoldaacutes alapjaacuten ugyanakkor ha keresetet indiacute-taneacutek az aacutetvevő ellen ő sikeresen veacutedekezhetne az exceptio dolival Ez a kuuml-loumlnbseacutegteacutetel minden bizonnyal a ius civile eacutes a ius praetorium kiacutenaacutelta megoldaacute-si lehetőseacutegek koumlzoumltti elteacutereacutest tuumlkroumlzi Annyi viszont mindkeacutet vaacutelaszban koumlzoumls hogy a ius praetorium szerinti megoldaacutes koumlveteacutese eseteacuten Titiust ugyan megilleti az exceptio doli aacutem ex iure Quiritium igeacutenyt meacutegsem taacutemaszthat a dologra neacutez-ve iacutegy az azonnali tehaacutet az aacutetadaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva veacutegbemenő tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben Iavolenus vaacutelasza leacutenyegeacuteben nemleges Minthogy Tu az eredeti-leg reacuteszeacutere toumlrteacutent dologaacutetadaacutes reacuteveacuten nem szerzett tulajdont iacutegy azt nem is ru-haacutezhatja aacutet Titiusra akinek ekkeacutent a dolog meacuteg a kedvezőbb elbiacuteraacutelaacutes alapjaacuten is legfeljebb csak a vagyonaacuteba szaacutemiacutethatoacute Hausmaninger hiacutevja fel arra a fi gyel-

321 Vouml HAUSMANNINGER (1986) i m 64 Ebben az iacuteraacutesaacuteban Hausmanninger elsősorban a subtilitas kifejezeacutes jelenteacuteseacutet vizsgaacutelja amelynek koumlznyelvi jelenteacuteseacutetől nagymeacuterteacutekben elteacuter a jogi je-lenteacutes minthogy előbbi koumlrben jobbaacutera pozitiacutev jelenteacutest hordoz amiacuteg jogi szempontboacutel gya-korta kritikus hangveacutetelt tuumlkroumlz Reacuteszletesen ld HAUSMANINGER (1986) i m 59ndash63 eacutes főkeacutent 62 A klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben ezen beluumll pedig a Digesta egyes responsumaiban a subtilitas legis eacutes subtilitas iuris kifejezeacutesek fordulnak elő A vizsgaacutelt textust egybeveti Cels D 8 3 11 (27 dig) szoumlvegeacutevel ekkeacutent igyekezve kidomboriacutetani a subtilitas iuris eacutes a benignitas fogalmait kuumlloumlnoumlsen ezek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet Vouml HAUSMANINGER (1986) i m 64ndash70

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese106

met hogy Ego eacutes Titius koumlzoumltt nincs egyeteacuterteacutes a causaacuteban aacutem ennek elleneacutere Titius megtarthatja a dolgot Amennyiben Ego rei vindicatioacuteval meacutegis elperel-neacute tőle a dolgot uacutegy Titius exceptio dolival veacutedekezhet322 Meglaacutetaacutesunk szerint az Ego eacutes Tu koumlzoumltti jogviszonyban a dologaacutetadaacutes haacutettereacuteben Tu-nak az Ego aacutel-tal toumlrteacutent az ajaacutendeacutek tovaacutebbadaacutesaacutet ceacutelzoacute felkeacutereacutese aacutell Ekkeacutent Tu-nak tudnia kellett hogy az Ego-toacutel aacutetvett dolog vonatkozaacutesaacuteban semmilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt sem szerezhet tulajdont Titius ugyanakkor nem tudja hogy az ajaacutendeacutek-ba kapott dolog valoacutejaacuteban Ego-toacutel szaacutermazik azaz nem vitaacutes hogy Ego ajaacuten-deacutekozaacutesra gondol mint causaacutera Titius viszont Tu-ra gondol mint ajaacutendeacutekozoacutera Itt tehaacutet elgondolaacutesunk szerint nem is kifejezetten egy a dissensus in causa kouml-reacutebe tartozoacute szoumlveghellyel aacutellunk szemben sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy Titius joacutehiszeműen ugyan meacutegis teacutevedeacutesben van az ajaacutendeacutekozoacute szemeacutelyeacutet il-letően A valoacutesaacutegban Tu aki a sajaacutet neveacuteben ajaacutendeacutek gyanaacutent adja aacutet a dolgot nem tulajdonos ekkeacutent Titius sem szerezhet azonnal civiljogi tulajdont legfel-jebb csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten

Egy maacutesik Iulianus neveacutehez koumlthető responsum maacuter igazaacuteboacutel a causaacuteban valoacute disszenzus eseteacutevel foglalkozik behatoacutebban323

Iul D 41 1 36 (13 dig)Cum in corpus quidem quod traditur consentiamus in causis vero dissentiamus non animadverto cur ineffi cax sit traditio veluti si ego credam me ex testamento tibi obligatum esse ut fundum tradam tu existimes ex stipulatu tibi eum deberi Nam et si pecuniam numeratam tibi tradam donandi gratia tu eam quasi creditam accipias constat proprietatem ad te transire nec impedimento esse quod circa causam dandi atque accipiendi dissenserimus

Ebben a veacutelemeacutenyben keacutet egymaacuteshoz leacutenyegileg hasonloacute eset keruumll bemuta-taacutesra mindkettőben Ego eacutes Tu a szereplők Az első esetben Ego azt hiszi hogy ex testamento koumlteles arra hogy a telket Tu reacuteszeacutere aacutetadja (tehaacutet legatum per damnationemmel van dolgunk) Tu pedig uacutegy veacuteli hogy ex stipulatu tartoznak neki azzal vagyis a traditioacutera solutionis causa keruumll sor324 A maacutesodik esetben Ego egy bizonyos oumlsszegű keacuteszpeacutenzt (pecunia numerata) ajaacutendeacutek gyanaacutent ad aacutet Tu-nak aki pedig azt koumllcsoumln ciacutemeacuten veszi aacutet Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a felek a traditio jogi eacutertelemben vett ceacuteljaacuteval kapcsolatban bdquoelbeszeacutelnek egy-maacutes mellettrdquo A maacutesodik esethez kapcsoloacutedik az a jogaacuteszi megaacutellapiacutetaacutes hogy a keacuteszpeacutenz tulajdona minden bizonnyal aacutetszaacutell Tu-ra tehaacutet a tulajdonaacutetszaacutellaacutesnak

322 HAUSMANINGER (1986) i m 64323 Ld JAHR (1963) i m 147 VAN VLIET (2003) i m 2 skk324 BENEDEK (1959) i m 21 FLUME (1990) i m 54

107V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

nem akadaacutelya az a teacuteny hogy Ego eacutes Tu nem feacutelreeacutertik egymaacutest az aacutetadaacutes eacutes az aacutetveacutetel okaacutera neacutezve Koumlvetkezeacuteskeacuteppen eacuterhető a fragmentum legelejeacuten talaacutelha-toacute aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű megaacutellapiacutetaacutes amely szerint ha az aacutetadandoacute vagyontaacutergy-ban megvan a felek egyeteacuterteacutese azonban a causaacuteban disszenzus van kettejuumlk koumlzoumltt a traditio akkor sem lesz semmis vagy ahogy az eredeti szoumlveg fogal-maz nem lesz ineffi cax tehaacutet hataacutestalan Erről a szoumlvegről toumlbben325 uacutegy veacutelik a szekundeacuter irodalomban hogy a posztklasszikus korban jelentősen aacutetdolgozaacutesra keruumllt Kaser eacutes Flume is egyaraacutent raacutemutatnak arra hogy a szoumlveg kezdeti reacutesze eredetileg a mancipatioacuteroacutel szoacutelt326 Ezzel ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel ndash Beseler nyomaacuten ndash Benedek Ferenc aki arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy Iulianus alig-ha időzoumltt volna a mancipatio absztrakt jellegeacutenek taglalaacutesaacuteval amely abban a korban triviaacutelisnak szaacutemiacutetott327 Benedek ennek a textusnak az elemzeacutese kouml-reacuteben arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy a causa szoacute keacutetfeacutele eacutertelemben szerepel a szoumlvegben Előszoumlr ugyanis pluralisban szerepel (in causis) miacuteg a maacutesodik esetben maacuter singularisban (circa causam) fordul elő Ebből azt a koumlvetkezte-teacutest vonja le hogy kuumlloumlnbseacuteg van a szoacute jogi ceacutelt jeloumllő eacutertelme valamint a konk-reacutet koumltelmi uumlgyletre utaloacute volta koumlzoumltt328 Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a meglaacutetaacutes ala-pos329 ugyan keacuterdeacutes azonban hogy az absztrakt jogi ceacutel mennyiben vaacutelaszthatoacute el az azt hordozoacute uumlgylettől330 Ebben a vonatkozaacutesban azt lehet mondani hogy

325 Vouml pl FUCHS (1952) i m 130 skk KASER (1961) i m 225 KASER (19712) i m 417 eacutes kuumllouml-noumlsen 41 sz jegyzet FLUME (1990) i m 54

326 KASER (19712) i m 41741 FLUME (1990) i m 54 Ehhez ld meacuteg uacutejabban VAN VLIET (2003) i m 3ndash4

327 BENEDEK (1959) i m 21 eacutes 18 sz jegyzet328 BENEDEK (1959) i m 21329 Az elteacuterő jelenteacutesekre hivatkozaacutes megalapozottsaacutegaacutet mi sem taacutemasztja alaacute jobban mint az a

teacuteny hogy a causa szoacute eleve milyen sokfeacutele jelenteacutesben fordul elő a latin nyelvben ehhez ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v HEUMANN ndash SECKEL (1926) i m s h v Emellett kuumlloumln emliacuteteacutesre eacuterdemes hogy csak szigoruacutean jogi eacutertelem-ben neacutezve is a causa szoacute kettős jelenteacutest hordoz Jelenti egyfelől a konkreacutet uumlgyet valamint azt a jogi szempontboacutel kiemelt jelentőseacutegű indiacutetoacuteokot mint amilyen peacuteldaacuteul valamely ese-meacuteny vagy teacutenyhelyzet amely egy jogi teacutenyaacutellaacutes keletkezeacuteseacutet vagy fennaacutelltaacutet befolyaacutesolja Reacuteszletesen ld LEONHARD (1899) i m s v lsquocausarsquo

330 Ez pedig oumlsszefuumlgg a Savigny neveacutehez koumlthető dinglicher Vertrag keacuterdeacuteskoumlreacutevel is amelynek behatoacutebb vizsgaacutelataacutera azonban a jelen munka keretei koumlzoumltt nincs moacuted Annyi mindeneset-re jelezhető ezzel a keacuterdeacuteskoumlrrel kapcsolatban hogy a Iulianus- eacutes Ulpianus-szoumlvegek koumlzoumlt-ti ellenteacutet vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy a traditio is egy szerződeacutes kell hogy legyen hiszen benne szerepel az aacutetadoacute eacutes megszerző birtok- illetőleg tulajdonaacutetruhaacutezaacutesaacutera iraacutenyuloacute akarata A probleacutema ezzel a neacutezettel mindoumlssze annyi hogy pusztaacuten az akaratnyi-latkozat meacuteg keveacutes a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges meacuteg ahhoz a dolog fi zikai birtok-ba adaacutesa is Ettől fuumlggetlenuumll Savigny a a traditioacutet egy absztrakt bdquodologi szerződeacuteskeacutentrdquo (dinglicher Vertrag) eacutertelmezi Vouml ld SAVIGNY (1840) i m 312ndash313 Reacuteszletesen ld FUCHS (1952) i m 82ndash92

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese108

az absztrakt jogi ceacutel a mindennapokban a kuumllvilaacuteg szaacutemaacutera toumlbbseacutegeacuteben az azt hordozoacute egyedi joguumlgyleten keresztuumll vaacutelik foghatoacutevaacute ekkeacutent ez a joguumlgylet az absztrakt jogi ceacutel megjeleniacuteteacuteseacutet konkretizaacutelaacutesaacutet szolgaacutelja

A maacutesik szoumlveg Ulpianus egy veacutelemeacutenye amelynek kereteacuteben a remekjogaacutesz Iulianusra hivatkozik A maacutesodlagos irodalom szerint ez a textus is ndash akaacutercsak a megelőző ndash interpolaacutelt azonban ebben a szoumlvegben a doumlnteacutes eredetiseacutegeacutet az interpolatio teacutenye nem eacuterinti331

Ulp D 12 1 18 pr (7 disp)Si ego pecuniam tibi quasi donaturus dedero tu quasi mutuam accipias Iulianus scribit donationem non esse sed an mutua sit videndum Et puto nec mutuam esse magisque nummos accipientis non fi eri cum alia opinione acceperit Quare si eos consumpserit licet condictione teneatur tamen doli exceptione uti poterit quia secundum voluntatem dantis nummi sunt consumpti

Az eset keacutet szereplője Ego eacutes Tu akik koumlzuumll Ego ajaacutendeacutekozaacutesi ceacutellal ad aacutet Tu reacuteszeacutere egy bizonyos peacutenzoumlsszeget Tu ugyanakkor ezt a peacutenzoumlsszeget mintegy koumllcsoumln gyanaacutent veszi aacutet Iulianusra hivatkozaacutessal Ulpianus roumlgvest leszoumlgezi hogy ajaacutendeacutekozaacutesroacutel ebben az esetben szoacute sem lehet ezen tuacutelmenően pedig azt is megaacutellapiacutetja hogy meglaacutetaacutesa szerint koumllcsoumln sem joumln leacutetre332 Backhaus veacutele-meacutenye szerint azeacutert nem joumlhet leacutetre ajaacutendeacutekozaacutes mivel hiaacutenyzik az erre iraacutenyuloacute megegyezeacutes333 Ulpianus ama meglaacutetaacutesa amely szerint mutuumroacutel sem lehet be-szeacutelni azeacutert biacuter jelentőseacuteggel mert ekkeacutent a peacutenz nem keruumll a megszerző tulaj-donaacuteba Helyesen laacutetja Backhaus hogy a szoumlvegben szereplő puto ige utal arra hogy ebben a vonatkozaacutesban a klasszikusok koumlzoumltt minden bizonnyal veacutelemeacuteny-kuumlloumlnbseacuteg lehetett334 Kaser ezzel szemben csak annyit teacutetelez fel hogy Ulpianus nem eacutertett egyet a Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezettel335 Az ulpianusi veacutelemeacuteny kouml-vetkezmeacutenye hogy Ego ellen condictioacutet lehet indiacutetani felteacuteve hogy a peacutenzoumlsz-szeget felhasznaacutelta azonban Ego meacutegis eacutelhet exceptio dolival hiszen a peacutenz fel-hasznaacutelaacutesra Tu akarataacuteval egyezően keruumllt sor Mindenesetre eacuteppen az emliacutetett szerzők aacuteltal feltaacutert veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg okaacuten jellemzi a szekundeacuter irodalom a keacutet forraacuteshely egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet iulianusi-ulpianusi ellenteacutetkeacutent336

331 FLUME (1990) i m 54332 KASER (1961) i m 226333 BACKHAUS (1983) i m 165334 Vouml BACKHAUS (1983) i m 165335 KASER (1961) i m 226336 Vouml pl JAHR (1963) i m 147 WESEL (1968) i m 101 eacutes 103 VAN VLIET (2003) i m 2

109V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

Oumlsszegzeacuteskeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a iusta causa traditionis az aacutetruhaacutezoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt leacutetrejoumlvő toumlbbseacutegeacuteben valamilyen joguumlgylet formaacutejaacutet oumlltő megaacutellapodaacutest takar amely tartalmaacutenaacutel fogva alkalmas arra hogy annak alap-jaacuten aacutetszaacutelljon a tulajdon337

Veacuteguumll szuumlkseacuteges kiteacuterni a kauzaacutelis traditio tanaacutet megalapozoacute forraacuteshelyre is

Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed)Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur

A szoumlveg szerint a puszta traditio soha nem viszi aacutet a tulajdont csak uacutegy ha adaacutesveacutetel vagy maacutes iusta causa megelőzi amelynek eacuterdekeacuteben a traditio koumlve-ti338 Ekkeacutent ebből a szoumlvegből egy a tulajdon-traditio szempontjaacuteboacutel elengedhe-tetlen felteacutetelt lehet kiolvasni a megszerző az egyeacuteb felteacutetelek fennforgaacutesa eseteacuten is csak akkor szerezhet civiljogi tulajdont az aacutetruhaacutezott dolog felett amennyi-ben a iusta causa traditionis mint megelőző vagy kiacuteseacuterő koumlruumllmeacuteny fennaacutell339 A szoumlveget toumlbben340 veacutelteacutek eddig is interpolaacuteltnak ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute maacutes forraacutesok ndash főkeacutent peacuteldaacuteul Gaius Instituacutecioacutei ndash is tartalmilag hasonloacuteak Ezek alapjaacuten az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy baacutermi-lyen maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog roumlgtoumln a megszerző tulajdonaacuteba keruumll ha az aacutet-ruhaacutezoacute tulajdonos volt341 vagyis a dolog tulajdona az aacutetadaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva keruumll a megszerzőhoumlz felteacuteve hogy az aacutetadaacutesra ex iusta causa keruumllt sor342

337 Vouml BENEDEK (1959) i m 36338 Egyező eacutertelmezeacutessel BARTON (1966) i m 48 WESEL (1968) i m 101 BLANK (1980) i m

1 SCHANBACHER (1992) i m 1 VAN VLIET (2003) i m 2 A szoumlveggel kapcsolatos kriti-kai aggaacutelyokhoz ld Vouml MIQUEL (1963) i m 237ndash238 GORDON (1989) i m 125ndash126 Ehhez a Digesta-textushoz kapcsoloacutedik szaacutemos hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szabaacutelyozaacutesa Ld pl ABGB sect 380 bdquoOhne Titel und ohne rechtliche Erwerbungsart kann kein Eigentum erlangt werdenrdquo BGB sect 929 [Einigung und Uumlbergabe] bdquoZur Uumlbertragung des Eigentums an einer beweglichen Sache ist erforderlich dass der Eigentuumlmer die Sache dem Erwerber uumlbergibt und beide daruumlber einig sind dass das Eigentum uumlbergehen soll Ist der Erwerber im Besitz der Sache so genuumlgt die Einigung uumlber den Uumlbergang des Eigentumsrdquo Code ci-vil Art 1138 bdquoLrsquoobligation de livrer la chose est parfaite par le seul consentement des parties contractantes Elle rend le creacuteancier proprieacutetaire et met la chose agrave ses risques degraves lrsquoinstant ougrave elle a ducirc ecirctre livreacutee encore que la tradition nrsquoen ait point eacuteteacute faite agrave moins que le deacutebiteur ne soit en demeure de la livrer auquel cas la chose reste aux risques de ce dernierrdquo A szoumlveg-hez ld meacuteg BARTON (1966) i m 48 KASER (1979) i m 325259

339 BENEDEK (1959) i m 5340 Iacutegy kuumlloumlnoumlsen pl BONFANTE (1968) i m 203 skk ezzel ellenteacutetesen PRINGSHEIM (1916) i m

61 eacutes ennek nyomaacuten BENEDEK (1959) i m 5341 Vouml Gai 2 20342 Vouml Ulp 19 7

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese110

3 Koumlvetkezteteacutesek a iusta causa traditionis eacutes a iactus missilium kapcsolataacuteroacutel

A fentiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a tulajdon-traditio koumlreacuteben roacutemai jog szerint nagy jelentőseacuteggel biacutert a felek koumlzoumltt meglevő akarategyseacuteg (Iav D 44 7 55 [12 epist]) amely akarategyseacuteget ndash oumlsszhangban Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteival ndash a causakeacutent szolgaacuteloacute uumlgyelt vonatkozaacutesaacuteban koumlvetelteacutek meg343 Ezzel oumlssz-hangban aacutelliacutethatoacute hogy eacuteppen a Iavolenus aacuteltal affectuskeacutent leiacutert akarategy-seacuteg megleacutete eacuterdekeacuteben a causa fennforgaacutesa mindig elengedhetetlen a tulajdon-traditio szempontjaacuteboacutel meacuteghozzaacute akkeacutent hogy a causa meg kell hogy előzze a fi zikai dologaacutetadaacutest

Ennek a keacutet textusnak a jelentőseacutege a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent valoacute felfogaacutesa szempontjaacuteboacutel eacuteppen az hogy joacutel kitűnik a szoumlve-gekből hogy a puszta aacutetadaacutes reacuteveacuten csak akkor szaacutellt aacutet az aacutetadott dolog tulajdo-na ha ndash egyeacuteb koraacutebban maacuter aacutettekintett felteacutetelek megleacuteteacuten tuacutelmenően ndash az aacutet-ruhaacutezoacute aacutet akarta adni a megszerző pedig meg akarta szerezni a dolog tulajdo-naacutet Ebben a koumlrben a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas causa megleacutete szolgaacutel a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacuteg legjobb bizonyiacuteteacutekakeacutent344 Ekkeacutent a dologaacutet-adaacutesra egy uacuten transzlatiacutev joguumlgylet alapjaacuten keruumll sor azaz magaacutenak a joguumlgy-letnek is esszenciaacutelis eleme a tulajdonvaacuteltozaacutes ez tehaacutet a causa motiacutevumakeacutent is felfoghatoacute345 Ami a causaacutet illeti tulajdon-traditio eacutes elbirtoklaacutes eseteacuten a jog-ciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet mint nudum pactum nem viszi aacutet a tulajdont mint arra Diocletianus csaacuteszaacuter egy rendelete kifejezetten raacutemutat346 Emellett azonban a puszta birtokba adaacutes teacutenye nem tulajdont ndash ehhez meacuteg az is szuumlkseacuteges hogy az aacutetadaacutesra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor A dologaacutetadaacutes eacutes a causa kap-csolataacutenak leacutenyege tehaacutet az hogy a dolgot aacutetadoacute akarata a tulajdon aacutetruhaacutezaacute-saacutera az azt megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell hogy iraacute-nyuljon347 amelyre a kuumllvilaacutegban a traditio mint reaacutelaktus teacutenye eacutes a causakeacutent

343 Vouml Gai 2 20 Inst 2 1 41 PETERS (1979) i m 184 344 BONFANTE (1968) i m 203 SCHULZ (1951) i m 349 KASER (19712) i m 139 416 DIOacuteSDI

(1970) i m 139 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156 MAYER-MALY (19992) i m 74 SANFILIPPO (200210) i m 210 BESSENYŐ (20104) i m 339 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL (20107) i m 58

345 BONFANTE (1968) i m 205 eacutes 242 SCHULZ (1951) i m 350 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 330346 Diocl C 2 30 20 Traditionibus et usucapionibus dominia rerum non nudis pactis

transferuntur Ld meacuteg WESEL (1968) i m 97ndash99 347 Ekkeacutent ld LEONHARD (1899) i m s v lsquocausarsquo BENEDEK (1959) i m 4

111V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

szolgaacuteloacute uumlgylet egyuumlttesen engednek koumlvetkeztetni348 Maacuterpedig meglaacutetaacutesunk szerint a iactus missiliumot eacuteppen azeacutert nem tekinthetjuumlk traditio in incertam personamnak mert ez a iusta causa traditionis mindenkeacuteppen hiaacutenyzik349 Ami most maacuter viszont a causaacutet illeti keacutetseacutegtelenuumll igaz lehet az a megaacutellapiacutetaacutes hogy egy dolog fi zikai aacutetadaacutesa koumlreacuteben toumlbbfeacutele causa is elkeacutepzelhető amelyek koumlzuumll iusta elnevezeacuteseacuteneacutel fogva emelkedik ki egy amelyet eacuteppen ezaacuteltal kuumlloumlnboumlztet-tek meg a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel Ez volt ugyanis az amely bdquoa felek-nek egy joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutet-taacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdonaacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo350 A iactus missilium eseteacuteben pe-dig ez a joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt konszenzus egeacuteszen egyszerűen hiaacutenyzik Ennek hiaacutenyaacuteban pedig aligha beszeacutelhetuumlnk tulajdon-traditioacuteroacutel minthogy annak a iusta causa traditionis elengedhetetlen felteacutetele Nem lehet azt aacutelliacutetani hogy a iactus missilium soraacuten a felek eseteacuteben ne forogna fenn valamely causa azon-ban ez egyreacuteszt jogi szempontboacutel keveacutesseacute eacuterteacutekelhető maacutesreacuteszt nem koumltődik semmilyen uumlgylethez harmadreacuteszt pedig aligha a felek uumlgyleti konszenzusaacutet jeleniacuteti meg Mindezek alapjaacuten persze nem tudjuk minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean bi-zonyiacutetani azt hogy a iactus missilium nem traditio in incertam personam de az ideacutezett eacutes elemzett forraacuteshelyek valamint ezeknek az irodalom aacutetali eacuterteacutekeleacutese egyaraacutent alkalmasak arra hogy a keacutetely magvaacutet elvesseacutek ezzel a veacutelemeacutenyuumlnk szerint elhibaacutezott felfogaacutessal szemben

348 Vouml pl BONFANTE (1968) i m 234 BENEDEK (1959) i m 20 valamint 33ndash34 BESSENYŐ (20104) i m 339ndash340 VAN WARMELO (1982) i m 621 eacutes 624 vitathatoacutean EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) i m 99ndash109

349 Mi toumlbb veacutelemeacutenyuumlnk szerint meacuteg az is keacutetseacuteges hogy ebben az esetben egyaacuteltalaacuten traditio toumlrteacutenik-e nem pedig sokkal inkaacutebb egy derelictio amelyet occupatio koumlvet erre azonban a koumlvetkező fejezetben teacuteruumlnk ki reacuteszletesen

350 BENEDEK (1959) i m 33ndash34 36 VAN WARMELO (1982) i m 621

VI A IACTUS MISSILIUM TEacuteNYAacuteLLAacuteSA

Mint azt a bevezetőben maacuter laacutethattuk a kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacute-raacutesaacuteroacutel Suetonius bdquoDe vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban toumlbb helyen tudoacutesiacutet A szoumlvegek alapjaacuten megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy egyfelől az ajaacutendeacutekok szeacutetszoacute-raacutesaacutera mulatsaacutegokhoz illetőleg uumlnnepi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok kereteacuteben keruumllt sor maacutesfelől pedig a szeacutetosztott ajaacutendeacutektaacutergyak igen szeacuteles skaacutelaacuten mozogtak A Suetonius-szoumlvegek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a missilia koumlreacutebe peacutenz ma-darak eacutelelmiszercsomagok kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal zoumlldseacutegekkel tele kosarak valamint bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok tartoztak Utoacutebbiak eacuterdekesseacutege hogy sokfeacutele aacuterucikkre voltak bevaacutelthatoacutek gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra neacuteha meacuteg hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre is351 Mindezeket az ajaacutendeacutekokat vagy szeacutetszoacutertaacutek vagy kiosztottaacutek352 A jogi forraacute-sok csak azt aacutellapiacutetjaacutek meg hogy peacutenz illetve taacutegabban ajaacutendeacutektaacutergyak szoacuteraacute-sa toumlrteacutenik a neacutep koumlzeacute353 Koumlvetkező logikus leacutepeacuteskeacutent szuumlkseacuteges eme jogi for-raacutesok meacutelyebb vizsgaacutelata

1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata

Mindoumlssze haacuterom olyan forraacutes emliacutethető amelyek koumlzvetlenuumll a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet taglalja354 E haacuterom koumlzuumll a maacuter bemutatott Pomponius tollaacuteboacutel szaacuter-mazoacute maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott szoumlveg iacutegy szoacutel

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t sicuti cum quis aes sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae

351 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquotesserarsquo Hasonloacutean BERGER (20108) i m s vv lsquomissiliarsquo lsquotessera frumentariarsquo lsquotessera nummariarsquo

352 A terminoloacutegiaacutera vonatkozoacutean ld a fejezet elejeacuten iacuterottakat353 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) quis aes sparserit Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) qui

missilia iactat in vulgus Inst 2 1 46 praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus354 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) eacutes Inst 2 1 46

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa114

voluerit eas esse tamen eius fi erent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul intellegitur voluisse alicuius fi eri

Ez a szoumlveg a iactus missiliummal kapcsolatos probleacutemafelveteacutesben maacuter be-mutataacutesra keruumllt ehelyuumltt meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet Mint arra maacuter koraacutebban raacutemutattunk a szoumlvegben joacutel elkuumlloumlniacutethető az aacuteltalaacuteno-siacutetoacute kijelenteacutes eacutes keacutet konkreacutet eset bemutataacutesa Mind a peacutenz illetőleg peacutenzda-rabok elszoacuteraacutesa nagyban-egeacuteszben homogeacuten esetkoumlrnek tekinthető A madarak szabadon engedeacuteseacutenek esetkoumlreacuten beluumll azonban a konkreacutet teacutenyaacutellaacutesok koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget kell tenni azon az alapon hogy a madarak a tulajdonos őrizeteacuteből szoumlktek-e meg vagy a tulajdonos szabad akarataacuteboacutel engedte-e el őket Az előb-bi esetben ugyanis a tulajdonosi akarat meacuteg kiterjedhet a visszaszerzeacutesre aacutem ha a tulajdonos tudatosan engedte el a madarakat akkor maacuter nem355 A peacutenz el-szoacuteraacutesa koumlreacuteben ez a keacuterdeacutes nem meruumll fel itt legfeljebb a peacutenzdarabok elvesz-teacuteseacutere lehetne gondolni ebben az esetben azonban a szoumlvegben nem a spargere ige szerepelne Az amissio eseteacuteben azonban a madarak szoumlkeacutese is elkeacutepzelhe-tő az amittere ige nem csak teacutenyleges elengedeacutest jelent hanem utalhat arra is hogy a tulajdonosnak nem sikeruumllt megakadaacutelyoznia a madarak elszoumlkeacuteseacutet356

A szekunder irodalomban a szoumlveg megiacuteteacuteleacutese igen sokreacutetű Toumlbben foglal-tak aacutellaacutest akkeacutent hogy a szoumlveg interpolaacutelt ndash neacutemelyek meacuteg a szoumlveg veacutelt re-konstrukcioacutejaacutet is elveacutegezteacutek357 Bonfante ezt a szoumlveget eacuteppen arra hasznaacutelja fel hogy a derelictio eacutes a traditio koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest kimutassa358 Ezzel szemben Romano eacutes Vacca uacutegy veacuteli hogy ez az elgondolaacutes nem veacutedhető359 Ezzel a neacutezet-tel egyet kell eacuterteni A szoumlvegből ugyanis eacuteppen az koumlvetkezik hogy baacutermennyi-re is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute vagy a madarakat szabadon engedő szemeacutely hogy azt valaki tehaacutet egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely megszerezze meacutegis koumlzbeszoacutelhat a szerencse vagyis nincs kizaacuterva hogy egy harmadik szemeacutely idő-koumlzben megszerezze akaacuter a peacutenzt akaacuter a madarakat A szoumlvegből mindenesetre bizonyosan kitűnik hogy Pomponius a peacutenzszoacuteraacutest egyaacuteltalaacuten nem hozza kap-csolatban a traditio teacutenyaacutellaacutesaacuteval hanem a derelictio koumlreacuteben eacutertelmezi azt360

355 VACCA (1984) i m 117356 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) s v lsquoamittorsquo ERNOUTndashMEILLET () i m s v lsquomittorsquo357 Ehhez ld ROMANO (2002) i m 154358 BONFANTE (1968) i m 264ndash265359 ROMANO (2002) i m 154 VACCA (1984) i m 57ndash61360 Megjegyzendő hogy amennyiben meacutegis oumlsszefuumlggeacutesbe hozzuk a szoumlveget a tulajdon-

traditio keacuterdeacuteseacutevel akkor sem lehet fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a voluntas keacutet-szer jelenik meg ebben a szoumlvegben megvan az akarat mind a peacutenzt eldoboacute illetve a madara-kat szabadon engedő szemeacutelyneacutel mind pedig annaacutel aki megszerzi az elhagyott dolgot Ezzel egyezően ld VON SCHEURL (1853) 208

115VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

A Digestaacuteban talaacutelhatoacute Gaius-szoumlveg valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege iacutegy szoacutel

Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 461

Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce qui missilia iactat in vulgus ignorat enim quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia vult quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi cit

Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus ignorant quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia volunt quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi ciunt361

361

A Gaius-toumlredeacutek valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege egymaacutessal gyakorlatilag egyező szoumlvegek laacutethatoacute hogy a koumlzoumlttuumlk leacutevő elteacutereacutesek az Instituacutecioacutek szoumlve-geacuteben talaacutelhatoacute betoldaacutesboacutel (praetores vel consules) eredő pusztaacuten nyelvta-ni jellegű kuumlloumlnbseacutegek oumlsszesseacutegeacuteben azonban a szoumlvegek tartalma eacutes jelen-teacutese azonos a missiliaacutet elszoacuteroacute szemeacutely szaacutemaacutera irrelevaacutens hogy kihez keruumll a missilia aki egyeacutebkeacutent ndash a felszedeacutes aacuteltal ndash megszerzi annak tulajdonjogaacutet is Mind Gaius mind az Instituacutecioacutek szoumlvege annyit aacutelliacutet tehaacutet hogy a missilia nyomban annak a tulajdonaacuteba keruumll aki birtokba veszi azt A tulajdont pedig a voluntas domini viszi aacutet vagyis a szoumlvegek felfogaacutesa szerint a missiliaacutet a tu-lajdonos dobja362 Azeacutert szuumlkseacuteges ennek előzetes tisztaacutezaacutesa mert a gaiusi il-letve a iustinianusi toumlredeacutekek ndash szoumlvegkoumlrnyezetuumlket tekintve363 ndash egyaraacutent a traditioacuteval foglalkozoacute passzusok koumlzoumltt szerepelnek Ha a szoumlvegeket egeacuteszkeacutent vizsgaacuteljuk azt tapasztalhatjuk hogy egy bizonyos logika menteacuten taglaljaacutek a traditio keacuterdeacuteseit364 Elsőkeacutent megtudhatjuk mi a traditio meacuteghozzaacute a joghataacute-sa felől megkoumlzeliacutetve vagyis a dolog tulajdonaacutet birtokba adaacutes reacuteveacuten szerezhet-juumlk meg Ezt mindkeacutet szoumlveg oumlsszeegyezteti a ius naturaleacuteval (Iustinianusnaacutel gentiummal)365 Ezutaacuten a traditio alanyaira tekintettel kifejti hogy a dolog-

361 Mindkeacutet szoumlvegben feacutelkoumlveacuteren szerepelnek azok a reacuteszek ahol a keacutet hivatkozott forraacutes egy-maacutestoacutel elteacuter

362 Ezzel egyezően ld BENEDEK (1982) 699 BENEDEK (1984) 2111363 Gai D 41 1 9 3-8 (2 rer cott) Inst 2 1 40 42 44ndash46 48364 Ehhez ld maacutes oumlsszefuumlggeacutesben PRINGSHEIM (1916) i m 65ndash70 BERGER (20108) i m sv

lsquotraditio in incertam personamrsquo 365 Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) Inst 2 1 40 Az Instituacutecioacutek szoumlvege a tulajdon aacutetadaacutes reacuteveacuten

toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet kifejezetten taacutersiacutetja a res corporales koumlreacutehez kiemelve hogy mindezek a szabaacutelyok a praedia stipendaria eacutes tributaria valamint az itaacuteliai telkek el-idegeniacuteteacuteseacutere is alkalmazandoacutek Ezt koumlvetően (Inst 2 1 41) foglalkozik azzal a keacuterdeacutessel hogy mikor eacutes milyen felteacutetelek mellett szaacutell aacutet az eladott eacutes aacutetadott dolog tulajdonjoga Ez a

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa116

aacutetadaacutest veacutegezheti maga a tulajdonos vagy az ő megbiacutezaacutesaacuteboacutel valaki maacutes366 Ezt koumlvetően a taacutergyra koncentraacutelva raacutemutat hogy bizonyos esetekben a dolog teacutenyleges aacutetadaacutesa neacutelkuumll a puszta tulajdonosi akarat (voluntas domini) elegendő a tulajdonjog aacutetszaacutellaacutesaacutehoz erre toumlbb peacuteldaacutet is hoz mindkeacutet szoumlveg367 Ezt kouml-vetően mondja hogy a tulajdonos akarata olyannyira erős illetőleg jelentős a traditio koumlreacuteben hogy meacuteg azt is akarhatja hogy incerta persona szerezze meg a dolgot hiszen a tulajdonos azt akarja hogy aki valamit a toumlmegben elkapott az oumlveacute legyen368 Veacuteguumll ezt az esetet megkuumlloumlnboumlzteti a tengerbe dobott aacuteru-toacutel ott ugyanis a viharboacutel valoacute menekuumlleacutes ceacuteljaacuteboacutel dobaacuteltaacutek el az aacuterut nem pe-dig azzal a szaacutendeacutekkal hogy a tulajdonjoggal felhagyjanak369 Ebből az aacutettekin-teacutesből az tűnhet ki hogy mind Gaius mind pedig az Instituacutecioacutek szerkesztői a traditioacuteban aacutetadoacutekeacutent reacutesztvevő szemeacutelynek az uumlgylethez koumltődő szubjektiacutev tu-dati viszonyulaacutesaacutet akartaacutek hangsuacutelyozni Markaacutensan jelenik meg tehaacutet az aka-rati elem a koumlzeacuteppontban az aacutell mit akart a tulajdonos tenni a dolgaacuteval

2 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek

21 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja

A peacutenzszoacuteraacutes kapcsaacuten ketteacute kell vaacutelasztani a terminoloacutegia vizsgaacutelataacutet Egyfelől vizsgaacutelandoacute hogy milyen igeacutekkel keruumll leiacuteraacutesra a peacutenzszoacuteraacuteskeacutent aposztrofaacutelt cselekveacutes maacutesfelől pedig elemzendő hogy milyen taacuterggyal fordulnak elő az adott igeacutek Paacuterhuzamosan vizsgaacutelva a gaiusi (Instituacutecioacutek-beli) eacutes a pomponiusi szoumlvegek szoacutehasznaacutelataacutet megaacutellapiacutethatoacute hogy Pomponius az aeris sparsio teacutenyaacutellaacutesaacutet iacuterja le Gaiusnaacutel (eacutes az Instituacutecioacutekban is) ez taacutegabb ezekben a szouml-

keacutet szoumlvegreacutesz a Digestaacuteban nem szerepel A ius gentium eacutes ius naturale keacuterdeacuteseacutehez ebben a vonatkozaacutesban ld egyezően PRINGSHEIM (1916) i m 68

366 Gai D 41 1 9 4 (2 rer cott) Inst 2 1 42ndash43 Egyezően PRINGSHEIM (1916) i m 66367 Gai D 41 1 9 5-6 (2 rer cott) Inst 2 1 44ndash45 A szoumlvegekben a brevi manu traditio koumlreacute-

ben szereplő peacutelda a tulajdonos aacuteltal hasznaacutelatba vagy beacuterbe adott illetőleg leteacutetbe helyezett dolognak a hasznaacuteloacute beacuterlő vagy a leteacutetemeacutenyes reacuteszeacutere toumlrteacutenő fi zikai aacutetadaacutes neacutelkuumlli eladaacute-sa A symbolica traditio koumlreacuteben pedig a raktaacuterban elhelyezett aacuteru eladaacutesa szerepel peacutelda-keacutent amelynek koumlreacuteben az aacuteruk fi zikai aacutetadaacutesa nem toumlrteacutenik meg azok tulajdonjoga a rak-taacuter kulcsaacutenak aacutetadaacutesaacuteval szaacutell aacutet a vevőre A voluntas előfordulaacutesaacutehoz eacutes alakjaihoz ld meacuteg PRINGSHEIM (1916) i m 68

368 Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46 Az Instituacutecioacutekban szereplő a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolog birtokba veacutetellel toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutere vonatkozoacute utalaacutes (Inst 2 1 47) a Digestaacuteban nem szerepel

369 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48 Az Instituacutecioacutekban a szoumlveg veacutegeacuten meacuteg egy mon-dat szerepel a Digestaacutehoz keacutepest amely szerint a iactus mercium keacuterdeacuteseacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutevel egy tekintet alaacute esik a futoacute kocsiroacutel veacuteletlenuumll leeső dolog sorsa

117VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

vegekben iactus missiliumroacutel esik szoacute370 A keacutet ige iacere (iactare) eacutes spargere első tekintetre egyaraacutent dobni jelenteacutest hordoz A kettő koumlzuumll az ősi eacutes klasszi-kus időkre jellemző koumlznapi spargere inkaacutebb bdquoszeacutetszoacuterrdquo bdquoosztogatrdquo jelenteacutesaacuter-nyalatot hordoz neacutehol egyenesen peacutenznek ajaacutendeacutekoknak eacutes maacutes hasonloacuteknak cirkuszban sziacutenhaacutezban a koumlzoumlnseacuteg koumlzeacute szoacuteraacutesaacutera utalva371 Iacere illető-leg ennek a gyakoriacutetoacute alakja iactare eldob vagy valahonneacutet kidob jelenteacutes-sel biacuter372 A iacere igeacuteből keacutepzett alak a iactus amely dobaacutest jelent kuumlloumlnoumlsen pedig valamely dolognak a fedeacutelzetről toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet373 Ebből szaacutermazik a iactura kifejezeacutes is amely utalhat egyfelől a dologkidobaacutes teacutenyeacutere de ugyan-iacutegy a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutesboacutel adoacutedoacute veszteseacutegre is374 Mint arra maacuter a kezdet kezdeteacuten utaltunk reacuteszletesebben Pomponius a maga szoumlvegeacuteben a lsquopecuniarsquo kifejezeacutes helyett az lsquoaesrsquo szoacutet hasznaacutelja amely jeloumllte a reacutezből vert peacutenzeacutermeacute-ket eacutes ugyaniacutegy jelentett peacutenz aacuteltalaacuteban valamint sajaacutet peacutenzt eacutes adoacutessaacutegot is375 Ami a cselekveacutesek taacutergyaacutet illeti aes csak peacutenzt jeloumll miacuteg a missilia vagy res missiles mindenfeacutele ajaacutendeacutekot jeloumll bdquoamelyet a csaacuteszaacuter a neacutep koumlzeacute szoacuteratottrdquo376 Missilia tehaacutet joacuteval taacutegabb toumlbb mindent magaacuteban foglaloacute fogalom mint aes377

370 Hasonloacutean BENEDEK (1983) i m 25371 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquospargorsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquospargorsquo

Joacute peacutelda ehelyuumltt Cicero Marcus Antonius ellen iacuterott fi lippikaacuteinak egy passzusa amelyben Cicero Sempronius Tuditanusroacutel Marcus Antonius feleseacutegeacutenek Fulviaacutenak az anyai nagyap-jaacuteroacutel iacuterja hogy szokaacutesa volt peacutenzeacutet a rostraacuteroacutel a neacutep koumlzeacute szoacuterni (Cic Phil 3 16 Tuditanus nempe ille qui cum palla et cothurnis nummos populo de rostris spargere solebat)

372 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiaciorsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo WALDEndashHOFMANN (19563) i m s v lsquojaciorsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquojaciorsquo eacutes lsquojactorsquo Egyeacutebkeacutent Finaacutely is az utoacutebbi ige koumlreacuteben hozza peacuteldakeacutent spargere numos populo Ezzel szemben iacere főneacutevi alakjaacutenaacutel (iactus) a iactus mercium kifejezeacutest emliacuteti amely vihar ide-jeacuten a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel a tengerbe dobott aacuterukat jelenti Megemliacutetendő hogy a iacere igeacuteből keacutepzett főneacutev iactura egyaraacutent utalhat egy dolognak

373 Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo WALDEndashHOFMANN (19563) i m s v lsquojaciorsquo374 Előbbire peacutelda Cic de off 3 89 Quaerit si in mari iactura facienda sit equine pretiosi

potius iacturam faciat an servuli vilis Utoacutebbira Cic Verr 2 1 33 [hellip] patiatur eius vita reliqua me hanc tantam iacturam criminum facere Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo Oxford Lation Dictionary (1968) i m s v lsquoiacturarsquo

375 Ld pl lex XII Tab 3 1 Aeris confessi rebusque iure iudicatis XXX dies iusti sunto Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) s v lsquoaesrsquo ugyaniacutegy FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoaesrsquo

376 FINAacuteLY (1884) i m s v lsquomissilisrsquo377 Ezzel egyezően Benedek is raacutemutat arra hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten

peacutenz ez jelentett meacuteg gabonajegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szouml-veg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Reacuteszletesen BENEDEK (1982) i m 698 A missilia keacuterdeacuteskoumlreacutehez leguacutejabban ld ZLINSZKY (2006) i m 100ndash101 Nem elhanyagol-hatoacute az a szempont hogy a iactus missilium keacuterdeacuteskoumlre tulajdonkeacuteppen nem is felteacutetlenuumll csak a ius privatum terreacutenumaacuteba tartozoacute teacutema ekkeacutent teljesseacuteggel elfogadhatoacute megkoumlzeliacute-teacutest jelent az is ha ezt az inteacutezmeacutenyt a ius publicum koumlreacuteben is megproacutebaacuteljuk eacutertelmezni fi -

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa118

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt lehet mondani hogy iacere eacutes spargere koumlzoumltt eacuterdemi jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg ugyan nincsen a iacere ige illetőleg az ebből keacutepzett iactus főneacutev inkaacutebb tűnik szakkifejezeacutesnek szemben a spargere (eacutes a csaacuteszaacuterkorban hasznaacutelatos főneacutevi alak sparsio) mellett378 Ezt alaacutetaacutemasztandoacute elegendő csu-paacuten arra utalni hogy az utoacutebbi ige egyszer fordul elő a Digestaacuteban eacuteppen a maacuter hivatkozott Pomponius-helyen amiacuteg a iactus kifejezeacutessel nem csupaacuten a iactus missilium hanem a lex Rhodiaacutehoz koumlthető iactus mercium kapcsaacuten is talaacutelkoz-hatunk

22 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben

Maacuter első olvasaacutesra nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegekben sehol nem fordul elő a traditio in incertam personam kifejezeacutes ebben a formaacuteban erre a fordulat-ra legfeljebb csak a szoumlvegek helyeacuteből lehet koumlvetkeztetni mivel Gaius (ek-keacutent tehaacutet az Instituacutecioacutek is) azonos logika menteacuten haladva a traditio szabaacute-lyai koumlzoumltt mintegy lezaacuteraacuteskeacutent emliacutetik meg hogy neacuteha előfordulhat hogy a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenik379 Emellett ugyanakkor arra is eacuterdemes raacutemutatni hogy a Pomponius-szoumlveg a Digesta pro derelicto titulusaacuteban talaacutelhatoacute eacutes eacuteppen a derelictio illetve az occupatio szem-szoumlgeacuteből vizsgaacutelja kifejezetten a peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak eacutes a madarak szabadon en-gedeacuteseacutenek keacuterdeacuteseit Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a forraacutesokban elő nem forduloacute traditio in incertam personam kifejezeacutes ndash akaacutercsak egyeacutebkeacutent a iactus missilium for-dulat380 is ndash oumlnkeacutenyesen vaacutelasztott kifejezeacutes amelyet a szekunder irodalom joacute-voltaacuteboacutel hasznaacutelunk a peacutenzszoacuteraacutes teacutenyaacutellaacutesaacutera Kiemelendő azonban hogy ez az elnevezeacutes-vaacutelasztaacutes olyannyira esetleges hogy a iactus missilium akaacuter aes

gyelemmel peacuteldaacuteul a magistratus szerepeacutere Mindezek elleneacutere a jelen munka nem kiacutevaacuten a ius publicum iraacutenyaacuteba elmozdulni joacutellehet valoacuteban adott eacutes csaacutebiacutetoacute annak a lehetőseacutege hogy a ius publicum koumlreacutebe tartozoacute vonatkozaacutesok is a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet keacutepezzeacutek meacutegis uacutegy veacuteljuumlk hogy pillanatnyilag a keacuterdeacutes magaacutenjogi aspektusaacutenak moacutedszeres feltaacuteraacutesa fonto-sabb Ekkeacutent a jelen helyzetben eltekintuumlnk a ius publicum terreacutenumaacuteval oumlsszefuumlggő keacuterdeacute-sek vizsgaacutelataacutetoacutel ugyanakkor ezzel nem zaacuterjuk ki annak lehetőseacutegeacutet hogy a keacutesőbbiekben ez a szempont is vizsgaacutelat alaacute keruumlljoumln

378 Ehhez ld ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquospargorsquo379 Mindez megjelenik Benedek Ferenc gondolatmeneteacuteben is maacuter ő is jelzi hogy a iactus

missilium traditio in incertam personamkeacutent toumlrteacutenő felfogaacutesa nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a keacuter-deacutessel foglalkozoacute gaiusi eacutes Instituacutecioacutek-beli szoumlvegek helyeacutere vezethető vissza Hivatkozik az irodalomra is amely szerint Iustinianus koraacuteban a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutest traditio in incertam personamkeacutent eacuterteacutekelteacutek jelezve azonban hogy ezzel az aacutellaacutesponttal nem eacutert egyet BENEDEK (1982) i m 699 BENEDEK (1983) i m 25 BENEDEK (1984) i m 2110ndash2111

380 Teacutenykeacuterdeacutes hogy a missilia iactat in vulgus kifejezeacutes ugyan forraacutesszerű (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) ettől azonban az ebből nyelvi transzformaacutecioacuteval kialakiacutetott iactus missilium nem vaacutelik azzaacute

119VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

sparsio formaacuteban is szerepelhetne ma a keacutezikoumlnyvekben Eme vaacutelasztaacutes oka valoacutesziacutenűleg nem taacuterhatoacute fel ami viszont bizonyos hogy a Pomponius-szoumlveg csupaacuten egy teacutenyaacutellaacutest iacuter le az ennek koumlreacuteben felhozott eacutervek azonban koumlzel sem elegendőek a keacuterdeacutes megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz

23 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei

Pomponius a tőle ideacutezett szoumlvegben megaacutellapiacutetja hogy az elhagyott dolgon fog-lalaacutessal tulajdont szerezhetuumlnk Peacuteldaacuteja az elszoacutert peacutenz eacutes a szabadon engedett madarak esete amelynek nyomaacuten indokolaacutes gyanaacutent azt aacutelliacutetja hogy a dolgot el-hagyoacute szemeacutely az elhagyaacuteskor egyszersmind azt is akarja hogy valaki megsze-rezze az aacuteltala elhagyott dolgot Vagyis ndash mint arra maacuter raacutemutattunk koraacutebban is ndash a jogaacutesz a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely gondolatait egy adott helyzethez kapcso-loacutedoacute veacutelt tudati viszonyulaacutesaacutet hasznaacutelja fel eacuterveleacutese koumlreacuteben Ebből adoacutedoacutean a veacutelemeacuteny alapjaacuten azt kellene felteacutetelezni hogy aki peacutenzt elszoacuter madarakat sza-badon enged minden esetben azt szeretneacute hogy valaki annak a tulajdonosa le-gyen Keveacutesseacute valoacutesziacutenű hogy a szoumlveg ilyen eacutertelmezeacuteseacuteből eredő geacutepies gon-dolkodaacutesmoacutednak lenne baacutermifeacutele realitaacutesa Hiszen a cselekvő szemeacutely tudata nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak annyit fog aacutet hogy az adott dolgot valamilyen okboacutel nem akarja tovaacutebb a tulajdonaacuteban tartani illetőleg praktikus szempontboacutel koumlze-liacutet a keacuterdeacuteshez381 Ekkeacutent feltehető az is hogy az elhagyoacute egyaacuteltalaacuten nem is gon-dol arra mi lesz az elhagyott dolog tovaacutebbi sorsa Meglehet ugyan hogy pilla-natnyilag szaacutemol annak lehetőseacutegeacutevel is hogy az elhagyott dolgot valaki meg-talaacutelva birtoka veheti eacutes tulajdont is szerezhet felette Amennyiben azonban tu-data akaacuter aacutetmenetileg is de aacutetfogja a maacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutet az a teacuteny hogy befejezi az elhagyaacutes aktusaacutet csak azt az aacutelliacutetaacutest erősiacuteti hogy nem eacuter-dekli mi lesz a dologgal az elhagyaacutes utaacuten Nem hallgatoacutelagos beleegyezeacuteskeacutent eacutertelmezendő az elhagyaacutes aktusaacutenak befejezeacutese mivel jelenős szerencse-elem is vegyuumll ebbe a szituaacutecioacuteba vagy megtalaacutelja valaki vagy nem az első esetben pe-dig vagy birtokba veszi vagy nem Ebből a szempontboacutel tehaacutet kicsi a valoacutesziacutenű-seacutege annak hogy a Pomponius aacuteltal leiacutertak ebben a formaacuteban valoacutesuljanak meg Ezen tuacutelmenően pedig ha kizaacuteroacutelag a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes eseteacutet vesz-szuumlk goacutercső alaacute akkor a jogaacuteszi indokolaacutes koumlreacuteben hivatkozott ceacutelzatos viselke-deacutes nem alap neacutelkuumlli Ugyanakkor maacutes keacuterdeacutes hogy aki peacutenzt szoacutert a neacutep koumlzeacute nem elsősorban a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutere gondolt cselekveacuteseacutenek indiacutetoacuteoka sokkal inkaacutebb a toumlmeg meggyőzeacutese sajaacutet neacutepszerűseacutegeacutenek noumlveleacutese lehetett382

381 Vouml ROMANO (2002) i m 119382 Ehhez ld meacuteg Benedek gondolatmeneteacutet lentebb a 4 pontban Megjegyzendő

hogy előfordul meacuteg a missilia kifejezeacutes egy maacutesik Pomponius-textusban is Pomp D

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa120

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese

3 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes

Az eddig elemzett forraacutesok eacutes a fejtegeteacutesek nyomaacuten kibontakozoacute vitaacutes keacuterdeacute-sek roumlvid felteacuterkeacutepezeacutese utaacuten adoacutedik a keacuterdeacutes hogy akkor miben eacutertenek egyet a szoumlvegek Mindhaacuterom szoumlveg gondolati magva az hogy az eldobott peacutenz tu-lajdonaacutet birtokbaveacutetellel meg lehet szerezni Ebből az aacutelliacutetaacutesboacutel valamint a szouml-vegek koumlzuumll keacutet toumlredeacuteknek a forraacutesok struktuacuteraacutejaacuteban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute-an alakult ki az a neacutezet hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere (traditio in incertam personam) Azonban ezen a ponton joggal vetődik fel a keacuterdeacutes hogy valoacuteban elfogadhatoacute-e ez a neacute-zet vagy lehetseacuteges egy ettől elteacuterő hipoteacutezis kialakiacutetaacutesa is a forraacutesok alapjaacuten Ha a szoumlvegek koumlzponti gondolataacutet meacutelyebben vizsgaacuteljuk felfedezhetjuumlk hogy ndash baacuter a szoumlvegekben az akarati elem dominaacutel ndash a dolog eredeti tulajdonosaacutenak ama akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze nem ele-gendő a tulajdonszerzeacuteshez ahhoz szuumlkseacuteg van a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki birtokba vegye Oumlnmagaacuteban ez a megaacutellapiacutetaacutes meacuteg engedhetne arra koumlvetkeztetni hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes valoacutejaacute-ban traditio mivel a forraacutesok szerint szuumlkseacuteges hogy a maacutesik feacutel megszerezze a dolgot A szoumlvegeknek az a fordulata azonban ahol az incerta personaacutera utalaacutes megjelenik maacuter sejteti hogy itt traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute A Digesta egy helyen iacuterja hogy a jogciacutemes uumlgyletekneacutel a causa jaacuter elől ami annyit je-lent hogy a jogciacutemes uumlgyleteket a mindennapokban a jogciacutem oldalaacuteroacutel szem-leacuteljuumlk amikor valaki megvesz egy dolgot abban adaacutesveacutetelt laacutetunk nem pedig tulajdon-traditioacutet amelynek kereteacuteben pro emptore szereztuumlk meg a dolgot383 Maacuterpedig a tulajdon-traditio leggyakoribb megnyilvaacutenulaacutesi formaacuteja a minden-

18 1 8 1 (9 ad Sab) Aliquando tamen et sine re venditio intellegitur veluti cum quasi alea emitur Quod fi t cum captum piscium vel avium vel missilium emitur emptio enim contrahitur etiam si nihil inciderit quia spei emptio est et quod missilium nomine eo casu captum est si evictum fuerit nulla eo nomine ex empto obligatio contrahitur quia id actum intellegitur Ezek szerint neacutemelykor meacutegis elkeacutepzelhető az adaacutesveacutetel fi zikai dolog (ti aacutetadaacutesa) neacutelkuumll mint peacuteldaacuteul amikor alleatoacuterikus szerződeacutest koumltuumlnk ami akkor fordul elő amidőn a hal- vagy madaacuterfogaacutes vagy a toumlmegbe szoacutert missilia az adaacutesveacutetel taacutergya Tovaacutebbaacute az adaacutesveacutetel akkor is leacutetrejoumln ha semmi sem toumlrteacutenik mivel az remeacutenyveacutetel lesz Eacuteppen pedig a missilia kapcsaacuten azt aacutelliacutetja Pomponius hogy ha valaki a szerencse folytaacuten elkap valamit utoacutebb azonban azt elragadjaacutek tőle ilyenkor az adaacutesveacutetelből eredően nem il-leti meg az ilyen szemeacutelyt kereset minthogy ezt uacutegy kell teknteni mint amire a felek aka-rata iraacutenyult

383 Vouml Paul D 41 1 31pr (31 ad ed) Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur Az irodalom-ban ezzel a veacutelemeacutennyel egyező moacutedon ld VON SCHEURL (1853) i m 205 bdquo[hellip] so liegt die Frage sehr nahe ob es nicht auch zur Wirksamkeit der Tradition unerlaumlszliglich gehoumlre daszlig jener Wille auf eine bestimmte Person gerichtet seirdquo

121VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

napok soraacuten az ajaacutendeacutekozaacutes vagy az adaacutesveacutetel leacuteveacuten ezen a keacutet jogciacutemen jut-tatunk maacutesoknak bizonyos dolgokat akkeacutent hogy annak megszerzője egyszer-smind a dolog tulajdonaacutet is megszerzi Az adaacutesveacutetel vagy az ajaacutendeacutekozaacutes ol-dalaacuteroacutel szemleacutelve azonban elengedhetetlen felteacutetel a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy mi a traditio taacutergya illető-leg hogy az egyik kinek akarja aacutetadni a dolgot a maacutesik pedig kitől akarja meg-szerezni azt384

3 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege

Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a forraacutesokat az lehet a benyomaacutesunk hogy tulajdon-traditio leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlen a felek akarategyseacutege amely ki kellett ter-jedjen arra hogy kinek mit adok aacutet illetőleg kitől mit szerzek meg Ebből a felfogaacutesboacutel pedig koumlvetkezik az aacutelliacutetaacutes hogy a iactus missilium nem tekinthe-tő traditio in incertam personamnak Keacuterdeacutes akkor hogy jogi szempontboacutel mi-keacutent eacuterteacutekelhető ez a cselekveacutes Induljunk ki abboacutel ami a kuumllvilaacuteg szaacutemaacutera a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel eacuterzeacutekelhető Kuumllső szemleacutelőkeacutent azt tapasztal-naacutenk a iactus eseteacuteben hogy a magistratus eldobja a peacutenzt ndash ezt az egyes peacutenz-darabok elhagyaacutesakeacutent lehet eacuterteacutekelni A toumlmegből toumlbben pedig elkapkodjaacutek felszedik a peacutenzdarabokat vagy azok koumlzuumll legalaacutebbis joacute neacutehaacutenyat ndash ezek a cselekveacutesek pedig foglalaacutesnak minősiacutethetők Vagyis a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacute-ra a iactus missilium akkeacutent tűnhet fel mint derelictio eacutes occupatio egyuumltte-se amelynek eacuterdekesseacutege azonban hogy ndash szemben a bdquohagyomaacutenyosrdquo eacuterte-lemben vett derelictioacuteval eacutes occupatioacuteval ndash itt az elhagyaacutes eacutes a foglalaacutes koumlzoumlt-ti időbeli taacutevolsaacuteg szinte elenyeacutesző mondhatni a keacutet cselekveacutes koumlzel egy idő-ben megy veacutegbe Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a felteveacutes az hogy a iactus missilium nem valoacutesiacutet meg traditioacutet főkeacutent nem meghataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere ez igazaacuteboacutel egyseacutegbe foglalt derelictio eacutes occupatio amelynek koumlreacuteben kuumlloumlnoumls jelentőseacute-get kap a peacutenz elszoacuteroacute szemeacutely akarata is

384 Ezzel egyezően VON SCHEURL (1853) i m 205ndash206 Keacuterdeacutes mi a helyzet a Pomponius-szoumlveg maacutesik peacuteldaacutejaacuteval a madarak szabadon engedeacuteseacutevel Elsősorban az lehet szembetűnő hogy ez utoacutebbi peacutelda csak hozzaacutevetőleg hasonliacutet a peacutenzszoacuteraacutes eseteacutere Mondhatnaacute baacuterki hogy eb-ben az esetben inkaacutebb hihető hogy a madarakat olyan meggondolaacutesboacutel engedi el valaki hogy azok adandoacute alkalommal maacutes tulajdonaacuteba keruumllhessenek Azonban ez a felfogaacutes is caacute-folhatoacute hiszen minden joacutezan megfontolaacutes szerint akkor engedjuumlk szabadon madarainkat ha azt szeretneacutenk hogy azok szabadok legyenek

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa122

4 A iactus missilium irodalma

A iactus missiliumra vonatkozoacute irodalmi fejtegeteacutesek főkeacutent a pandektista iro-dalomhoz ezen beluumll egyes pandektista szerzőkhoumlz koumltődnek neacutemelyek ugyan-is igyekeztek mineacutel absztraktabb moacutedon megragadni ennek a teacutenyaacutellaacutesnak az emleacuteleti-dogmatikai konstrukcioacutejaacutet Minthogy azonban a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent valoacute felfogaacutesa nem egyoumlntetű veacutelemeacutenykeacutent jelentkezett a pandektisztikaacuteban sem iacutegy aacutelliacutethatoacute hogy az irodalmi aacutellaacutespont-ok oumlsszesseacutegeacuteben keacutet nagyobb iraacutenyzathoz sorolhatoacutek Az egyik szerint a iactus missilium nem lehet traditio hanem az a traditio melletti tehaacutet azzal egyen-ranguacute de oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes385 Ekkeacutent a iactus missilium tekinthető egyszerűen egy ndash egyesek szerint moacutedosult ndash derelictioacutenak386 eacuteppuacutegy mint egy egyolda-luacute jognyilatkozatnak amely aacuteltal mind a dolog birtoka mind pedig a dolog fe-letti tulajson is aacutetruhaacutezaacutesra keruumll387 A maacutesik neacutezet keacutepviselői szerint a iactus missilium inkaacutebb valoacutesiacutet meg traditioacutet azaz in incertam personam veacutegrehajtott aacutetruhaacutezaacutest mint derelictioacutet388 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz arra hivatkoznak hogy ha a dolgot eldoboacute szemeacutelyt akarataacutet vizsgaacuteljuk az a keacuterdeacutes meruumll fel hogy va-jon a iactus missilium koumlreacuteben az eldoboacute szemeacutely animo tradendi vagy animo derelinquendi dobja el a dolgot Ennek a keacuterdeacutesnek a megvaacutelaszolaacutesa annaacutel is inkaacutebb szuumlkseacuteges mivel eacuteppen ez a momentum az amely aacuteltal egyreacuteszt elvaacute-laszthatoacute egymaacutestoacutel a derelictio illetőleg a traditio389 maacutesfelől pedig megeacutert-hető a keacutet teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben relevaacutens akarat leacutenyege390 A traditio eseteacuteben az akarat egyfelől arra iraacutenyul hogy a maacutesik megszerezhesse a dolgot maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev formaacuteban ndash arra hogy az aacutetruhaacutezoacute nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani azt a dolgot Ez a keacutet akarati momentum minden esetben egy-maacutest koumlveti eacutes a maacutesodik előfelteacutetelezi az elsőt391 Ehhez keacutepest a derelictio ese-teacuteben az akarat az animus derelinquendi eacuteppen az animus dominii helyeacutebe leacutep iacutegy mintegy az animus sibi habendi tagadaacuteskeacutent jelenik meg392 Ebben az eset-ben is aacutelliacutethatoacute hogy elsődleges eacutes maacutesodlagos akaratok egyaraacutent jelen vannak

385 VON SCHEURL (1853) i m 205 KUNTZE (1857) i m 348386 Aacuteltalaacuteban derelictioacutenak tartja PERNICE (1884) i m 108 moacutedosult derelictioacutekeacutent fogja fel VON

SCHEURL (1853) i m 206ndash207387 Vouml KUNTZE (1857) i m 295388 Ld pl EXNER (1867) i m 12skk FERRINI (19083) i m 396 aacutelliacutetva hogy Gaius kifejezetten

traditio in incertam personamnak tekintette ezt a teacutenyaacutellaacutest389 FERRINI (19083) i m 3963390 EXNER (1867) i m 12391 EXNER (1867) i m 12ndash13392 Ld EXNER (1867) i m 13

123VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

maacutesodlagos azonban csak akkor ha a derelictioacutet occupatio is koumlveti Ehhez keacute-pest viszont az elsődleges kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyhez koumltődő akarat fuumlggetlen a foglaloacute szemeacutely akarataacutetoacutel mindoumlssze csak arra iraacutenyul hogy az el-hagyoacute a dolgot nem akarja toumlbbet magaacuteeacutenak tudni393 A koumlvetkezteteacutes pedig az hogy a peacutenzt vagy maacutes ajaacutendeacutektaacutergyat a toumlmegbe szoacuteroacute consul praetor vagy eacuteppen a csaacuteszaacuter bizonyosan nem azeacutert dobja a dolgot mert azt toumlbbeacute nem akarja magaacuteeacutenak tudni hanem sokkal inkaacutebb a toumlmeg megajaacutendeacutekozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel Az elszoacuteraacutes koumlvetkezteacuteben azonban csak a szerencseacutesek reacuteszesuumllnek ebből az ajaacuten-deacutekboacutel iacutegy a ciacutemzettek leacutenyegeacuteben incertae personae394 Termeacuteszetes hogy a keacutet fő iraacutenyzat nem pusztaacuten bdquofekete-feheacuterrdquo ellenteacutetekkeacutent jelenik meg meg-talaacutelhatoacute koumlzoumlttuumlk meacuteg neacutehaacuteny bdquokoumlzvetiacutetőrdquo aacutellaacutespont is amelyek koumlzuumll kuumlloumln kiemelendő Chlamtacz elgondolaacutesa amely szerint a iactus missilium eseteacuteben megtoumlrteacutenik ugyan a tulajdonaacutetszaacutellaacutes (translatio domii) amely azonban szigo-ruacute eacutertelemben nem valoacutesiacutet meg traditioacutet (traditio stricto sensu)395 Első tekintet-re a bdquokoumlzvetiacutetőrdquo vagy bdquoaacutetmenetirdquo aacutellaacutespontok csak oumlsszezavarjaacutek a keacutepet amiacuteg a keacutet fő iraacutenyzat ndash baacuter egymaacutesnak szoumlgesen ellentmondoacute neacutezeteket sorakoztat-nak fel ndash dogmatikai szempontboacutel teljesseacuteggel tisztaacuten eacuterthető eacutes vilaacutegos eacutervek-kel igyekeznek alaacutetaacutemasztani sajaacutet igazukat addig az bdquoaacutetmenetirdquo aacutellaacutespontok leacutenyegeacuteben elmosni laacutetszanak a keacutet iraacutenyzat koumlzoumltti eacuteles demarkaacutecioacutes vonalat Azonban eacuteppen ezek a koumlzvetiacutető aacutellaacutespontok mutatjaacutek hogy mindkeacutet fő iraacuteny-zat komoly probleacutemaacutekkal kuumlzd A derelictioacutes elmeacutelet szembetűnő hiaacutenyossaacutega ugyanis hogy az eldoboacute akarata nem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutesra iraacutenyul hanem arra hogy a peacutenzt a toumlmegbe dobja meacuteg akkor is ha a megszerző sze-meacutelyeacutet előzetesen nem ismeri Ennek jelentőseacutege hogy a maacutesik iraacutenyzat keacutepvi-selői eacuteppen az elhagyaacutes teacutenyeacutenek hiaacutenyaacuteval magyaraacutezzaacutek hogy ez a konstruk-cioacute igazaacuteboacutel egy traditio ad vagy in incertam personam ahol az aacutetadaacutesra iraacute-nyuloacute szaacutendeacutek a missilia toumlmegbe dobaacutesaacuteban oumllt testet Ez a neacutezet azonban nem maradeacutektalanul egyeztethető oumlssze a forraacutesokkal ndash meacuteg akkor sem ha ndash szerin-tuumlnk pusztaacuten egy szerkeszteacutesi veacuteletlen folytaacuten ndash a keacuterdeacuteses szoumlvegek a traditio teacutemakoumlreacuteben nyeretek elhelyezeacutest Meglaacutetaacutesunk szerint keacutetseacutegtelen hogy szi-goruacutean csak a forraacutesok alapjaacuten sem az egyik sem pedig a maacutesik iraacutenyzat aacuteltal keacutepviselt neacutezeteket sem taacutemaszthatoacutek alaacute megnyugtatoacute moacutedon Nagy a valoacutesziacute-nűseacutege hogy a roacutemai jogaacuteszok nem igazaacuten foglalkoztak ezzel a keacuterdeacuteskoumlrrel minthogy a probleacutema gyakorlati jelentőseacutege ndash mint arra maacuter kezdetben is utal-tunk ndash csekeacutely Jogvita leacutenyegeacuteben csak azon a ponton fordulhat elő amikor va-laki elkapja a toumlmegbe szoacutert ajaacutendeacutekot ilyenkor keacuterdeacuteses lehet hogy kit illet a dolog tulajdona ndash az ebben a keacuterdeacutesben rejlő probleacutemaacutet keacutet vonatkozoacute forraacuteshely

393 EXNER (1867) i m 14394 EXNER (1867) i m 15395 CHLAMTACZ (1897) i m 197

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa124

is megoldja (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) Maacuter a koraacutebbiakboacutel is kitűnik hogy ezek a veacutelemeacutenyek sem az egyik sem a maacutesik neacutezet mellett nem hozhatoacutek fel doumlntő jelentőseacutegű eacutervkeacutent Van olyan a teacutemaacuteval behatoacutebban foglalkozoacute szaktekinteacutely aki a hagyomaacutenyosan keacutepviselt neacutezettel ellenteacutetben uacutegy iacuteteacuteli meg hogy a derelictioacutes elmeacutelet meggyőzőbbnek laacutetszik396 Eacuterveleacutese szerint a Digesta vonatkozoacute Gaius-textusaiban (Gai D 41 1 9 5-7 [2 rer cott]) előszoumlr a sine traditione fordulat szerepel ami az item kifejezeacutes koumlvet a 6 sect-ban majd az inkriminaacutelt 7 sect a hoc amplius fordulattal kezdődik Ennek kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent megemliacutethető hogy a 8 sect kezdeteacuten szereplő qua ratione kife-jezeacutes eacuteppen arra utal hogy a 8 sect-ban szereplő esetben a derelictio teljesseacuteggel kizaacutert397 A qua ratione kifejezeacutessel bevezetett sect ugyanakkor nem kuumlloumlniacutethető el hataacuterozottan a derelictioacutes elmeacutelettől A szekunder irodalomban a traditioacutes neacute-zetet taacutemogatja Exner aki szerint a voluntas domini transfert erősiacuteti ezt a neacuteze-tet ugyanakkor Scheurl eacutes Pernice raacutemutatnak hogy a Pomponius-szoumlveg egy-eacutertelműen a derelictioacutes felfogaacutest taacutemasztja alaacute398 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor az a teacuteny is hogy az utoacutebbi szoumlveg nyelvileg toumlbb kiacutevaacutennivaloacutet is hagy maga utaacuten

A iactus missilium399 keacuterdeacuteseacutet a tovaacutebbiakban illeti kuumlloumln ki kell emelni az irodalomboacutel Romano gondolatmeneteacutet aki azzal indiacutetja vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet hogy is-merteti a traditio eacutes a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutere vonatkozoacute aacuteltalaacutenos neacutezeteket Ezek szerint a traditio eacutes a derelictio egymaacutessal oumlsszefuumlggő joginteacutezmeacutenyek meacutegpedig olyan formaacuteban hogy a derelictio ndash egy derelinkvaacutelt dolog foglalaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutevel egyseacutegbe kovaacutecsolva ndash igazaacuteboacutel nem maacutes mint a traditio analoacutegiaacutejaacutera műkoumldő inteacutezmeacuteny400 A keacutet joginteacutezmeacuteny koumlzoumltti tulaj-donsaacutegbeli oumlsszefuumlggeacutest a iactus missilium inteacutezmeacutenyeacuteben laacutetja koumlrvonalazoacuted-ni A traditio koumlreacuteben ismert alapelvet amely szerint traditio egy dolog bir-tokaacutenak (eacutes esetleg tulajdonaacutenak) aacutetadaacutesa csak meghataacuterozott szemeacutely szaacutemaacute-ra keacutepzelhető el lerontja a iactus missilium inteacutezmeacutenye vagyis a traditio in incertam personam A maacutesik joginteacutezmeacuteny a derelictio oldalaacuteroacutel megkoumlzeliacutet-ve a keacuterdeacutest azt laacutethatjuk hogy az is a iactus missilium mintaacutejaacutera alakult jog-inteacutezmeacutennyeacute Utoacutebbi eseteacuteben ugyanis arroacutel van szoacute hogy egy nem megha-taacuterozott szemeacutelyekből aacutelloacute sokasaacuteg egy bizonyos helyen oumlsszeverődoumltt toumlmeg reacuteszeacutere toumlrteacutenik a missilia szeacutetszoacuteraacutesa miacuteg az előbbi eseteacuteben a derelinkvens szaacutemaacutera ismeretlen szemeacutely reacuteszeacutere vagy javaacutera toumlrteacutenik az elhagyaacutes

396 BERGER (1914) i m 554 hasonloacutean PERNICE (1884) i m 108397 Vouml PERNICE (1884) i m 107ndash109 Erre vonatkozott Bonfante azon meglaacutetaacutesa hogy itt a

verius szoacutecsak a jogaacuteszok koumlzoumltt fennaacutelloacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg mutatoacuteja Vouml BONFANTE (1918) i m 332

398 EXNER (1867) i m 17 VON SCHEURL (1853) i m 208 PERNICE (1884) i m 109399 ROMANO (2002) i m 147ndash156400 ROMANO (2002) i m 147

125VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

Romano az elsődleges forraacutesok vizsgaacutelataacutet az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta for-raacutesainak (Inst 2 1 46-48 Gai D 41 1 9 7-8 [2 rer cott]) oumlsszehasonliacutetaacutesaacute-val kezdi401 Mindoumlssze csak alig eacuteszrevehetően utal a keacutet forraacutesszoumlveg koumlzoumlt-ti hasonloacutesaacutegra fi gyelmeacutet sokkal inkaacutebb az Instituacutecioacutek szoumlvegeacutenek szerkezete koumlti le A szoumlvegben első helyen szerepel az aacuteltala traditio in incertam personam neacutevvel jelezett joginteacutezmeacuteny eacutes ehhez csatlakozik a derelictioacuteroacutel szoacuteloacute roumlvidebb szoumlvegreacutesz A logikai eacutes nyelvi kapcsolat vitathatatlan A derelictio utaacuten koumlvet-kező paragrafus pedig a iactus mercium teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozik Veacutelemeacutenye szerint a iustinianusi szoumlveg eacuterteacutekeacutet nagyban csoumlkkenti az a teacuteny hogy ebből a szoumlvegből a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltti elvaacutert kapcsolat kifejezeacutese csaknem teljes egeacuteszeacuteben hiaacutenyzik Szerinte a klasszikus aacutellaacutespontot tuumlkroumlző szoumlvegről van szoacute ennek alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent mutat raacute arra a teacutenyre hogy az Instituacutecioacutek szoumlvege teljes egeacuteszeacuteben megfelel a Digesta aacuteltala ideacutezett szoumlvegeacutenek azzal az aproacute elteacutereacutessel hogy az utoacutebbiboacutel hiaacutenyzik ama aacutetvezető szoumlvegreacutesz ami a gaiusi vaacuteltozatban megtalaacutelhatoacute A keacuterdeacutes innentől az vajon az Inst 2 1 47 tekinthető-e gaiusi eredetűnek amely bekeruumllt ugyan az Instituacutecioacutekba a Digestaacuteboacutel azonban kimaradt Utal raacute hogy az irodalom aacuteltalaacuteban tagadja ezt a neacutezetet mindoumlsszesen egyetlen szerzőt tud emliacuteteni aki erre a keacuterdeacutesre igennel vaacutelaszol402 Elveacutegez egy szeacutelesebb koumlrű szoumlvegelemzeacutest is az Inst 2 1 44‒45 szoumlvegeinek goacutercső alaacute veacutetele nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy ezek a szoumlvegek meg-egyeznek a Digesta szoumlvegeacutevel (Gai D 41 1 9 5-6 [2 rer cott]) Tartalmi szempontboacutel a szoumlveg aacutelliacutetaacutesa az hogy bizonyos esetben nincs szuumlkseacuteg fi zikai aacutetadaacutesra a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem elegendő pusztaacuten a nuda voluntas is Ennek peacuteldaacutejakeacutent jelenik meg a traditio brevi manu vagy a traditio clavium Ehhez keacutepest nem csupaacuten a nuda traditio transfert rei proprietatem esete keacute-pez kiveacutetelt a traditio klasszikus szabaacutelya aloacutel hanem a iactus missilium esete is amelynek koumlreacuteben a voluntas incerta personaacutera iraacutenyul a voluntas nyomaacuten azonban iactus nem pedig traditio koumlvetkezik

A koumlvetkező paragrafus igazaacuteboacutel az occupatio egyfajta defi niacutecioacutejaacutet adja meg Ezek szerint ha valaki elfoglal egy elhagyott dolgot (res pro derelicto a domino habita) annak egyszersmind a tulajdonosaacutevaacute is vaacutelik A qua ratione fordulat arra utal hogy a derelinkvens akarata eacuteppen arra iraacutenyul hogy a do-log tulajdonaacutet aacutetadja Ezutaacuten viszont a res pro derelicto habita defi niacutecioacutejaacutet iacuterja le a szoumlveg amely szerint az occupans tulajdonszerzeacuteseacutenek alapja eacuteppen az a teacuteny lesz hogy az elhagyaacutes pillanataacuteban a dolog megszűnik az elhagyoacuteeacute len-ni vagyis ezaacuteltal res nulliusszaacute vaacutelik Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ebben a defi niacutecioacuteban

401 ROMANO (2002) i m 148402 A gondolatot elutasiacutetoacutek koumlzoumltt hivatkozik Bonfante Meyer-Collings Berger valamint

Pringsheim munkaacutessaacutegaacutera az elmeacuteletet elfogadoacute szerző pedig Ferrini Ld reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 148ndash149

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa126

semmifeacutele utalaacutes sincsen a voluntas transferrendire amely azonban a koumlvetke-ző paragrafus kapcsaacuten ismeacutetelten előkeruumll a iactus merciummal kapcsolato-san403 Megtalaacutelhatoacute naacutela is az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a forraacutesokban nem szere-pel a traditio in incertam personam kifejezeacutes mindoumlssze csupaacuten az in incertam personam collocata voluntas fordul elő mindenuumltt404 Raacutemutat arra is hogy a traditio a derelictio eacutes a iactus missilium koumlzoumltti egyetlen oumlsszefuumlggeacutes abban lelhető fel hogy mindhaacuterom a tulajdon megszerzeacuteseacutenek szaacutermazeacutekos moacutedja volt mindannak elleneacutere hogy a roacutemaiak magaacutet a kifejezeacutest illetőleg az ere-deti eacutes szaacutermazeacutekos tulajdonszerzeacutesi moacutedok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelt nem al-kalmaztaacutek Csak nagyritkaacuten lehet talaacutelkozni a szoumlvegekben olyan fordulatok-kal amelyek a tulajdonnak az egyik szemeacutelyről a maacutesikra haacuteramlaacutesaacutet fejezik ki (transferre dominium dominium transit)405 Ezek utaacuten vizsgaacutelja meg a haacuterom kifejezeacutes egymaacutessal valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet A traditio eacutes az occupatio koumlzoumltt az a hasonloacutesaacuteg hogy mindkeacutet esetben a megszerző akkeacutent szerzi meg a dolog tulaj-donaacutet hogy birtokba veszi a dolgot Amiacuteg azonban az occupatio eseteacuteben szuumlk-seacutegszerűen res nullius birtokbaveacuteteleacuteről van szoacute addig a traditio eseteacuten vala-ki maacutes dolgaacutet szerezzuumlk meg meacuteghozzaacute attoacutel az adott szemeacutelytől A derelictio eacutes a traditio koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes toumlbb elemből aacutell Elsőkeacutent emliacutethető ezek kouml-zuumll hogy mindkeacutet esetben meg kell vaacutelni a dologtoacutel Amiacuteg azonban a tradens elidegeniacuteteacutesi szaacutendeacutekkal vaacutelik meg a dologtoacutel vagyis a ceacutelja az hogy azon a maacutesik feacutel tulajdont szerezhessen addig a derelictio eseteacuteben elegendő pusztaacuten megvaacutelnia a dologtoacutel Ez utoacutebbi koumlrben a derelinkvens cselekveacuteseacutenek nem ceacutel-ja hogy egy maacutesik szemeacutely szaacutemaacutera lehetőveacute tegye a dolog tulajdonaacutenak meg-szerzeacuteseacutet

A iactus missilium termeacuteszeteacutevel foglalkozva raacutemutat arra hogy az iroda-lomban egyesek szerint ez a joginteacutezmeacuteny a derelictio maacutesok szerint inkaacutebb a traditio jellegzetesseacutegeit mutatja mi toumlbb vannak olyanok is akik uacutegy veacutelik hogy egyszer az egyik maacutesszor a maacutesik joginteacutezmeacuteny jellemvonaacutesai laacutetsza-nak előteacuterbe keruumllni406 Veacutelemeacutenye szerint a forraacutesok egyaraacutent a iactust veacutegre-hajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesra iraacutenyuloacute akarataacutet laacutetszanak kihangsuacutelyozni Az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta szoumlvegei egyaraacutent a iactust veacutegrehajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi akarataacutera helyezik a hangsuacutelyt Iacutegy tehaacutet uacutegy tűnhet hogy ez a szemeacutely traditioacutet hajt veacutegre meacuteg akkor is ha az in incertam personam toumlr-

403 ROMANO (2002) i m 149404 ROMANO (2002) i m 149405 ROMANO (2002) i m 150406 Ld reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 153 irodalommal A iactust inkaacutebb derelictioacutenak gon-

doloacutek koumlzuumll kiemelendő Pernice eacutes egyes munkaacuteiban Czyhlarz a traditioacutekeacutent felfogoacutek koumlzuumll Jhering neacutehol Czyhlarz Windscheid Berger eacutes Meyer-Collings miacuteg Ricci eacutes Roby keacutetarcuacute-nak veacutelik

127VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

teacutenik A derelictio eseteacuteben a tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi szaacutendeacutek nem ennyire nyilvaacuten-valoacute Maga a iactus egy aacutetmeneti joginteacutezmeacuteny Mi van abban az esetben ha a valaki aacuteltal a neacutep koumlzeacute szoacutert dolgot senki sem szedi fel eacutes iacutegy az ott marad az utcaacuten Ilyenkor a iactans azt a dolgot utoacutebb oumlsszeszedheti akaacuter a derelictio ese-teacuteben vagy maga is otthagyhatja Utoacutebbi esetben a dolog uratlannaacute vaacutelik407 A iactus eseteacuteben tehaacutet az egyik pillanatban egy aacutetadaacutesra iraacutenyuloacute akaratot fi gyel-hetuumlnk meg miacuteg egy maacutesik pillanatban maacuter derelictioacutenak bizonyul a cselekveacute-se Eme pillanatok azonban nem kronoloacutegiai sorrendben koumlvetik egymaacutest ha-nem sokkal inkaacutebb egyesuumllve jelennek meg a iactus teacutenyaacutellaacutesaacuteban408

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeit vizsgaacutelva raacutemutat hogy elsőkeacutent szerepel a derelictio ezt koumlveti a iactus teacutenyaacutellaacutesa a kettőt pedig a bdquoqua rationerdquo for-dulattal vezeti aacutet Ebből arra lehet koumlvetkeztetni hogy a ratio a derelictio eacutes a iactus eseteacuteben azonos vagyis utoacutebbi nem minősuumll traditioacutenak409 A Digesta Pomponius-szoumlvegeacutenek vizsgaacutelata soraacuten megaacutellapiacutetja hogy a szoumlveg ndash a gaiusi Digesta-szoumlvegen tuacutel ndash a 41 koumlnyv pro derelicto titulusaacuteban nyert elhelyezeacutest A szoumlveg interpolaacutecioacute-kritikai elemzeacutese nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a iactust a roacutemaiak is derelictioacutenak veacutelteacutek vagyis nincs paacuterhuzam a derelictio eacutes a traditio koumlzoumltt410

A magyar szakirodalomban a iactus missilium keacuterdeacuteseacutevel Benedek Ferenc egy tanulmaacutenya foglalkozik koumlzvetlenuumll egy maacutesik pedig ndash a teacutema hasonloacutesaacute-gaacuteboacutel eredően ndash eacuterinti ezt a keacuterdeacutest411 Leacutenyegeacuteben a fentiekhez hasonloacute elleneacuter-veket hoz fel Benedek is a szoumlveghez fűzoumltt kritikai megjegyzeacuteseiben utalva raacute hogy ebben a koumlrben a jogtudoacutes indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis az egyetlen amit a veacutelemeacuteny magyaraacutezatakeacutent fel tud hozni az a derelinkvens akarata Hiszen a jogaacutesz eacuteppen arra hivatkozik hogy a birtokba vevő azeacutert szerzi meg a dolog tu-lajdonjogaacutet a birtokbaveacutetellel mert a peacutenz eldoboacute illetve a madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze azt Ehhez keacute-pest Benedek veacutelemeacutenye hogy a felsorolaacutes ndash a szoumlveg szerkezeteacuteből adoacutedoacutean ndash taxatiacutev Ő maga nem traditioacutenak hanem derelictio eacutes occupatio kevereacutekeacutenek fogja fel a iactus missiliumot Az ő indokolaacutesa a szoumlveghez eacuteppen az esetben szereplő derelinkvaacutelt dolgok termeacuteszeteacuteből indul ki A peacutenz eseteacuteben arroacutel van szoacute hogy az egyes eacutermeacutek egymaacutessal toumlkeacuteletesen helyettesiacutethetők rendes koumlruumll-meacutenyek koumlzoumltt meg sem kuumlloumlnboumlztethetők egymaacutestoacutel ekkeacutent a felettuumlk fennaacutel-loacute tartoacutes birtoklaacutes igazolaacutesa neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzne ekkeacutent okszerű eltekinteni

407 ROMANO (2002) i m 153408 ROMANO (2002) i m 153409 ROMANO (2002) i m 154410 ROMANO (2002) i m 155411 Ld reacuteszletesen BENEDEK (1982) i m 698ndash706 valamint BENEDEK (1984) i m 7ndash31

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa128

az elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenyeacutetől Veacutegeredmeacutenyben a iactus missilium szabaacutelyaacutet lex specialiskeacutent kezeli amely a derelictio koumlreacuteben szerinte elvileg mindenkor szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel enged kiveacutetelt412 Eme neacutezeteacutenek alaacutetaacute-masztaacutesaacutera megvizsgaacutelja az Instituacutecioacutekban a iactus missiliumroacutel szoacuteloacute reacuteszt kouml-vető toumlredeacuteket amelynek egyeacutebkeacutent nincs Digesta-beli előzmeacutenye eacutes kicsit vi-tathatoacute neacutezeteket tartalmaz Ez a forraacuteshely a derelictio keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik eacutes azt aacutelliacutetja hogy aki egy a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolgot vesz birtok-ba nyomban megszerzi annak tulajdonjogaacutet Ugyanakkor res derelictaacutenak azt a dolgot tekinti amelyet a tulajdonosa azzal a szaacutendeacutekkal hagyott el hogy az toumlbbeacute ne tartozzon az ő dolgai koumlzeacute Ezt Benedek azeacutert tartja aggaacutelyosnak mert ha a res derelicta per defi nitionem res derelicta a domino akkor az első fordu-latban a tulajdonosra toumlrteacutenő utalaacutes reacuteszben tautoloacutegia reacuteszben pedig nem is felteacutetlenuumll igaz minden esetben Maacuterpedig kizaacuteroacutelag traditio a domino eseteacuten lesz igaz a teacutetel hogy a birtokba vevő azon nyomban tulajdont is szerez a dol-gon a magistratus eseteacuteben pedig nincs olyan felteacutetel hogy bizonyosan a sa-jaacutet tulajdonaacutet keacutepező missiliaacutet kellett szoacuterjon Mondhatnoacutek hogy ez igazaacuteboacutel a magistratusi tisztseacutegek vaacutellalaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute vagyoni cenzusboacutel ered azon-ban abboacutel hogy valakinek van peacutenze meacuteg nem koumlvetkezik hogy a missilia kouml-reacutebe tartozoacute egyeacuteb taacutergyak az adott pillanatban a rendelkezeacuteseacutere aacutellnak413A Pomponius-szoumlveg vizsgaacutelata kapcsaacuten414 amellyel kapcsolatosan elsőre szem-betűnő lehet hogy nem iactus missiliumroacutel beszeacutel hanem az aes spargere for-dulatot hasznaacutelja a szoumlvegben a peacutenzszoacuteraacutes eacutes madarak szabadon engedeacutese jelenik meg415 Kiemelendő hogy egyfelől a szoumlveg a derelictio keacuterdeacuteseivel fog-lalkozoacute forraacutesok koumlzoumltt talaacutelhatoacute416 maacutesfelől pedig Pomponius a derelictio eme eseteacutevel az elbirtoklaacutes szemszoumlgeacuteből foglalkozott erről szoacutel a hivatkozott forraacutes principiuma is417 Ez a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ndash szemben Paulus-szal aki ebből a szempontboacutel kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbir-toklaacutessal szerezhetuumlnk felette ndash nem bontja keacutet esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacute-saacutet Pomponiusnaacutel eacuterdektelen hogy ki hagyja el a dolgot ő mindoumlsszesen any-

412 BENEDEK (1982) i m 26 BENEDEK (1983) i m 705ndash706 eacutes BENEDEK (1984) i m 2128ndash2129413 Benedek raacutemutat hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten peacutenz ez jelentett meacuteg gabo-

najegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szoumlveg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Ld BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2110

414 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) ld fentebb415 BENEDEK (1983) i m 25416 A 41 koumlnyv bdquopro derelictordquo titulusaacuteban talaacutelhatoacute417 Uo

129VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

nyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha elfoglal-juk tulajdonosaivaacute vaacutelunk Tehaacutet a szoumlveg nyelvi elemzeacutese nyomaacuten arra a kouml-vetkezteteacutesre juthatunk hogy Pomponius nem az a domino derelictio eseteacuteből indul ki (ennek jele a quis szoacute a szoumlvegben) meacutegis ndash elteacuterően a főszabaacutelytoacutel ndash nincs szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra Ebben az első toumlredeacutekben teacuter ki keacutet speciaacutelis esetre a neacutep koumlzeacute szoacutert peacutenz eacutes a szabadon eresztett madarak probleacutemaacutejaacutera Raacutemutat hogy ebben a koumlrben a jogtudoacutes indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis hiszen arra hivat-kozik hogy a birtokba vevő azeacutert szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet a birtokbaveacute-tellel mert a peacutenzt eldoboacute illetve a madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze azt Ezt az indokolaacutest azonban Benedek merőben formainak tartja418

Gedeon Magdolna szerint a leacutenyeg magaacuten az ajaacutendeacutekon van ebből kiindul-va meacuteg a derelictio gondolataacutet is vitatja arra hivatkozaacutessal hogy a derelictio koumlreacuteben a derelinkvaacuteloacute olyan dologtoacutel vaacutelik meg amely szaacutemaacutera felesleges ekkeacutent nem toumlrődik tovaacutebbi sorsaacuteval sem A derelictio tehaacutet ndash oumlsszhangban a iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeacutevel ndash olyan dologra vonatkozott amelyet annak tulajdonosa nem akart toumlbbeacute a magaacuteeacutenak tudni419 Paacuterhuzamot von a keacutetsze-meacutelyes ajaacutendeacutekozaacutes eacutes a iactus missilium koumlzoumltt azon az alapon hogy igazaacute-boacutel utoacutebbi eseteacuteben is ajaacutendeacutekozaacutesroacutel van szoacute azzal az egyszerűsiacuteteacutessel hogy az ajaacutendeacutekokat a nagyszaacutemuacute koumlzoumlnseacutegre tekintettel inkaacutebb szeacutetszoacutertaacutek sem-mint egyeseacutevel kiosztottaacutek volna Meglaacutetaacutesa szerint az egyeseacutevel toumlrteacutenő ajaacuten-deacutekosztaacutes koumlreacuteben az adomaacutenyozoacute eacuteppuacutegy nem tudnaacute azonosiacutetani az egyes megajaacutendeacutekozottakat mint a szeacutetszoacuteraacutes eseteacuteben420 Eme felfogaacutes ellen vethe-tő hogy nem aacuteltalaacuteban volt szuumlkseacuteges a megajaacutendeacutekozott felismereacutese hanem a konkreacutet uumlgylet koumlreacuteben azzal kellett tisztaacuteban lenni hogy annak a meghataacutero-zott szemeacutelynek akarom aacutetadni az uumlgylet meghataacuterozott taacutergyaacutet Arra Gedeon is raacutemutat hogy a iactus missilium soraacuten nem csupaacuten a megajaacutendeacutekozott szemeacute-lye hanem a jutatott ajaacutendeacutektaacutergy is bizonytalan lehetett hiszen előre lehetetlen lett volna megmondani hogy ki milyen ajaacutendeacutekot fog elkapni421

418 BENEDEK (1983) i m 26419 GEDEON (2005) i m 138420 GEDEON (2005) i m 138421 GEDEON (2005) i m 139 Baacuter eacuterveleacutese oumlsszesseacutegeacuteben logikus meacutegsem a iactus missilium iga-

zi termeacuteszeteacutet taacuterja fel hanem a Pomponius-szoumlveghez hasonloacutean csak jogaacuteszi gondolatokat plaacutentaacutel a szereplők tudataacuteba

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa130

5 Sajaacutet koncepcioacute

Ezen a ponton eacuterdemes aacutettekinteni a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet abboacutel a szem-pontboacutel hogy mi is toumlrteacutent akkor amikor a magistratus missiliaacutet szoacutert a neacutep koumlzeacute Eldobaacutesaacutenak pillanataacutetoacutel ugyanis az elszoacutert missilia sorsa eacutes jogi megiacuteteacute-leacutese attoacutel fuumlgg hogy a koumlvetkező leacutepeacutesben mi toumlrteacutenik vele Logikusan veacutegig-gondolva az elszoacuteraacutes pillanataacutetoacutel kezdve toumlbb lehetőseacuteg adoacutedik attoacutel fuumlggően hogy mi toumlrteacutenik a missiliaacuteval ezt koumlvetően pedig tovaacutebbi variaacutecioacutek keacutepzelhe-tők el Tekintsuumlk aacutet ezeket a lehetőseacutegeket egy aacutebra segiacutetseacutegeacutevel

peacutenzszoacuteraacutes

res derelicta

levegőben elkapja vki foumlldre esik

eldobja elrakja felszedi res nullius

van peacutenz naacutela

nincs peacutenz naacutela

magistratus felszedi

foumlldoumln marad

derelictio tulajdonszerzeacutes visszakapja res nullius

Aacutem ez az aacutebra roppant vaacutezlatos ezeacutert helyes lehet reacuteszleteiben is aacutettekinteni minden egyes leacutepeacutest A praetor vagy a consul elszoacuterta a missiliaacutet a toumlmeg koumlzeacute A keacuterdeacutes itt az hogy ebben a pillanatban mi is a missilia Amikor a magistratus eldobja az ő szemszoumlgeacuteből a peacutenz res derelicta lesz422 Innentől keacutet lehetőseacuteg adoacutedik Elkeacutepzelhető hogy a koumlruumllaacutelloacute sokasaacuteg bizonyos tagjai maacuter a levegőben elkapkodjaacutek az egyes peacutenzdarabokat a maacutesik lehetőseacuteg pedig az hogy az egyes peacutenzdarabok a foumlldre esnek Ha elsőkeacutent azt az esetet vizsgaacuteljuk meg koumlzelebb-ről amikor a toumlmeg egyes tagjai a levegőben elkapjaacutek az eldobott peacutenzt azt laacutethatjuk hogy ez a derelinkvaacutelt dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet jelenti amely birtokszerzeacutes aacuteltal a megszerző egyszersmind megszerzi a derelinkvaacutelt dolog tulajdonjogaacutet is koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez occupatio423 Ezen a ponton is tovaacutebbi keacutet

422 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) kuumlloumlnoumls tekintettel a szoumlveg pro derelicto habuerit eacutes aes sparserit fordulataira

423 Ld ehhez az előbbi Pomponius-textus első fordulataacutet bdquoId quod quis pro derelicto habuerit

131VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

eset keacutepzelhető el Egyfelől az adott szemeacutely vagy erszeacutenyeacutebe rakja a peacutenzt ek-kor ez tovaacutebbra is occupatio mivel a peacutenz erszeacutenybe teacutetele csak tovaacutebb erősiacuteti a peacutenz birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet Maacutesfelől elkeacutepzelhető az is hogy megneacutezi az el-kapott dolgot eacutes mivel nem az vagy annyi amire szaacutemiacutetott eldobja azt Ez pe-dig nem maacutes mint egy derelictio Amennyiben ez a szemeacutely a zsebeacutebe csuacutesztatja a peacutenzt azonnal bekoumlvetkezik a tulajdonszerzeacutes tekintet neacutelkuumll arra a teacuteny-re hogy az adott szemeacutelyneacutel maacuter volt-e peacutenz vagy sem Első tekintetre csaacutebiacute-toacute hogy commixtioacutenak tekintsuumlk azt az esetet amikor a peacutenzt elkapoacute szemeacutely-neacutel maacuter van peacutenz424 aacutem nem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a levegőben toumlrteacutent elkapaacutes teacutenyeacutevel az occupatio maacuter abban a pillanatban befe-jezett tehaacutet sajaacutet peacutenzt tesz el az illető425 A peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak pillanataacuteban keacutet lehetőseacuteg volt adott vagy a levegőben kapjaacutek el egyesek vagy pedig a foumlldre hullik a peacutenz Ez utoacutebbi esetben a dolog res derelicta lesz A foumlldre esett peacutenz sorsa lehet hogy egyesek a foumlldről felszedik ez occupatio Maradhat viszont a foumlldoumln is amelynek koumlvetkezteacuteben a res derelictaacuteboacutel res nullius lesz Ilyenkor lehet hogy a peacutenzt tovaacutebbra is otthagyjaacutek ahovaacute esett iacutegy az tovaacutebbra is res nullius marad de feltehető az is hogy akaacuter a magistratus akaacuter annak emberei felszedik az elszoacutert eacutes foumlldre esett de a toumlmeg aacuteltal fel nem szedett peacutenzt ilyen-kor a dolog visszakeruumll ahhoz akitől ered

Joggal vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy mi is a jelentőseacutege a iactus missilium ilyen bonyolult folyamatkeacutent toumlrteacutenő aacutebraacutezolaacutesaacutenak Ha egy pillanatra elkeacutepzeljuumlk hogy ott aacutellunk a magistratus mellett aki eacuteppen missiliaacutet dob a koumlruumllaacutelloacute touml-megbe nagyban-egeacuteszben azt laacutethatjuk amit a folyamataacutebra mutat Ez az a keacutep amelyet tapasztalaacutes uacutetjaacuten szerezhetuumlnk eacutes ezt kell megfelelő jogeacuterzeacutekkel eacuterteacutekelni A roacutemai jogaacuteszok pedig eacuteppen ennek voltak a mesterei Meacutegis ta-laacuten a bevezetőben is emliacutetett okboacutel jelesuumll hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutent peacutenzszoacuteraacutes magaacutenjogi jelentőseacutege a komoly vagyonmozgaacutesokat előideacutező oumlroumlkleacutesi keacuterdeacutesek

continuo meum fi t [hellip]rdquo Az occupatio teacutenyeacutet alaacutetaacutemasztja meacuteg Gai 2 66 (occupando ideo adepti erimus quia antea nullius essent) illetve ezzel egyezően Gai D 41 1 3 pr (2 rer cott) szoumlvege is (bdquoQuod enim nullius est id ratione naturali occupanti concediturrdquo) Ebben az eacutertelemben meacuteg ld Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) megfogalmazaacutesaacutet is (bdquoSi res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fi t [hellip]rdquo)

424 Maradeacutektalanul helytaacutelloacute lehetne ugyanis ebben az esetben mindaz amit Iavolenus iacuter (Iav D 46 3 78 [11 ex Cass]) az eacutermeacutek oumlsszekeverednek (mixti essent) meacuteghozzaacute uacutegy hogy utoacutebb aligha lesz lehetőseacuteg az egyes eacutermeacutek egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere (ita ut discerni non possent) ekkeacutent az eacutermeacutek annak a tulajdonaacuteba keruumllnek aki elfogadja azokat (eius fi eri qui accepit) Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy Iavolenus veacutelemeacutenye abban az eset-ben aacutellja meg a helyeacutet ha a keacutet oumlsszekeveredő eacutermeoumlsszesseacuteg tulajdonosa keacutet kuumlloumlnboumlző sze-meacutely ami jelen esetben ndash eacuteppen az occupatio miatt ndash nem aacutell fenn

425 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Bessenyő Andraacutesnak a PTE AacuteJK Roacutemai Jogi Tanszeacuteke egyetemi docenseacutenek hogy ndash sok maacutes egyeacuteb eacuterteacutekes kritikai eacuteszreveacutetele mellett ndash erre a teacutenyre is fel-hiacutevta a fi gyelmemet ekkeacutent a koraacutebbi iacuteraacutesaimban megjelent vonatkozoacute neacutezetemet a fentebb kifejtettek szerint revideaacutelom

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa132

hordereje mellett eltoumlrpuumllt ez magyaraacutezhatja a forraacutesok kis szaacutemaacutet valamint azt a teacutenyt hogy a jogaacuteszok aacuteltal ezekben megfogalmazott veacutelemeacuteny alapvető-en megmarad a puszta formaacutelis eacuterveleacutes szintjeacuten A kiemelt probleacutema is igazaacute-boacutel a tulajdon megszerzeacuteseacutenek teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik szorosan a forraacutes moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute valamely vita nyomaacuten megfogalmazott keacuterdeacutes talaacuten az lehetett hogy bekoumlvetkezik-e a tulajdonszerzeacutes a magistratus aacuteltal elszoacutert missilia vo-natkozaacutesaacuteban vagy sem A jogaacuteszok pedig a keacuterdeacutesre adott vaacutelaszban a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes akarati oldalaacutet hangsuacutelyozva (in incertam personam collocata voluntas domini) oldjaacutek meg az eleacutejuumlk keruumllt konkreacutet esetet Mindazonaacuteltal ma-gaacutet a probleacutemaacutet ezzel meacuteg taacutevolroacutel sem oldottaacutek meg Ennek egyik bizonyiacuteteacute-ka hogy a iustinianusi kodifi kaacutecioacute soraacuten a iactus missiliumra vonatkoztathatoacute forraacutesok nem keruumllnek egyseacuteges helyre Gaius eacutes ebből adoacutedoacutean az Instituacutecioacutek szoumlvege is a traditioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt szerepel a pomponiusi pe-dig a Digesta pro derelicto titulusaacuteban Azutaacuten a keacutesőbbi korok jogaacuteszait eacutep-pen a gaiusi illetve az instituacutecioacutekban talaacutelhatoacute szoumlveg vezeti feacutelre eacutes ndash neacutezetem szerint ndash teacutevesen eacutertelmezik a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet traditio in incertam personamkeacutent

A fenti aacutelliacutetaacutes mellett szaacutemos eacuterv sorakoztathatoacute fel Elsőkeacutent emliacuteten-dő hogy minden esetben a szoumlveg jelenteacuteseacutet kell fi gyelembe venni Maacuterpedig ndash mint az koraacutebban maacuter kifejteacutesre keruumllt ndash a szoumlvegekben koumlzoumls gondolat annyi hogy a meghataacuterozatlan szemeacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarat is alkalmas a tulaj-don aacutetruhaacutezaacutesaacutera ekkeacutent peacuteldaacuteul elbirtoklaacutesra sincsen szuumlkseacuteg Ezt koumlvetően lehet arra hivatkozni hogy a traditio in incertam personam kifejezeacutes a forraacute-sokban nem szerepel az elnevezeacutes valoacutesziacutenűleg a keacutet forraacutes helyeacuteből adoacutedhat (baacuter a kifejezeacutes pontos eredeteacutenek feltaacuterhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges)426 Ennek a hasznaacutelata azonban akkor is megkeacuterdőjelezhető lenne ha a harmadik szoumlveg is egyeacutertelműen a traditioacutehoz kapcsolnaacute az esetet Pomponius szoumlvege azonban a derelictio teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a traditio aacuteltalaacutenos fel-fogaacutesa (a causa jaacuter elől) valamint a iactus missiliumnaacutel tapasztaltak arra enged-nek koumlvetkeztetni hogy a traditio in incertam personam klasszikus koncepcioacute-ja nem aacutellja meg a helyeacutet maradeacutektalanul

Ami az alciacutemben jelzett sajaacutet elkeacutepzeleacutest illeti ceacutelszerű a fentebb szerep-lő aacutebraacutet valamint a szoumlvegeket egybevetni A Gaius (eacutes az Instituacutecioacutek) illetve Pomponius aacuteltal emliacutetett eset a fentebb felvaacutezolt seacutemaacutenak csupaacuten egyetlen ese-teacutevel foglalkozik amikor valaki elkapja a peacutenz vagy a foumlldről felszedi eacutes az a zsebeacutebe keruumll (Az ebből a szempontboacutel nem szaacutemiacutet hogy a megszerző zsebeacute-ben van-e maacuter koraacutebban is peacutenz vagy nincs hiszen ha van akkor is a birtok-ba veacutetel illetve az occupatio pillanataacutehoz koumltődik a tulajdon megszerzeacutese csu-

426 Meglaacutetaacutesunk szerint a Gaiusnaacutel (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) eacutes az Instituacutecioacutekban (Inst 2 1 46) előforduloacute bdquotransfert rei proprietatemrdquo fordulat nem eacuterteacutekelhető olyankeacutent mint ahol a traditio szoacute megjelenne a szoumlvegekben az ideacutezett kifejezeacutes a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera utal

133VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

paacuten arroacutel van szoacute hogy ebben az esetben egy commixtio is toumlrteacutenik amely veacuteg-legesen lehetetlenneacute teszi az egyes peacutenzdarabok oumlnaacutelloacute azonosiacutetaacutesaacutet) Ez pedig ndash analitikusan szemleacutelve az esemeacutenyeket eacutes a felmeruumllhető lehetőseacutegeket ndash arra enged koumlvetkeztetni hogy a iactus missilium igazaacuteboacutel derelictio eacutes egy occupatio talaacutelkozaacutesakeacutent eacutertelmezhető amelynek soraacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacute-hoz elegendő a magistratusnak mint tulajdonosnak egy nem meghataacuterozott sze-meacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarata amelynek fi zikai megnyilvaacutenulaacutesa a peacutenz el-dobaacutesaacuteban eacuterhető tetten427 Mindent egybevetve a fentiek alapjaacuten talaacuten meg-

427 Ezen a ponton eacuterdemes hivatkozni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacutere is aki szerint bdquoitt a derelictio olyan hataacutereseteacutevel talaacutelkozunk amelynek maacuter koumlzvetlen koumlzeleacuteben van a traditio volta-keacuteppen hataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent is felfoghatoacute [hellip]rdquo Elgondolaacutesaacutenak indoka az hogy a dolog elhajiacutetaacutesa eacutes a megszerzeacutes koumlzoumltt annyira roumlvid idő telik el hogy a tulajdonvaacuteltozaacutes inkaacutebb az aacutetadaacutes ndash aacutetveacutetel aktusaacutera emleacutekeztet sem-mint derelictioacutera eacutes occupatioacutera Vouml BESSENYŐ (20104) i m 331 Eacuterveleacutese oumlnmagaacuteban logi-kus ugyanakkor eacuterdemes fi gyelemmel lenni arra a szempontra is hogy neacutezeteacutenek elfoga-daacutesa azt eredmeacutenyezneacute hogy ugyanazt a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutest egyszerre keacutet tulajdonszerzeacutesi moacuted rezsimje alaacute is helyezhetneacutenk amely ndash tekintve az esetleges koumlvetkezmeacutenyeket ndash keveacutes-seacute tűnik indokoltnak meacuteg keveacutesbeacute tekinthető elfogadhatoacutenak Az elleneacuterv indokakeacutent az a roacutemaiak aacuteltal is ismert teacuteny hozhatoacute fel hogy ugyanazon genuson beluumlli ugyanazon enti-taacutes nem tartozhat egyszerre keacutet species alaacute is Ez az aacutelliacutetaacutes ndash azon tuacutel hogy koumlnnyedeacuten be-laacutethatoacute ndash primeacuter forraacutesbizonyiacuteteacutekkal is alaacutetaacutemaszthatoacute Vouml Paul D 41 2 3 5 (54 ad ed) Ex contrario plures eandem rem in solidum possidere non possunt contra naturam quippe est ut cum ego aliquid teneam tu quoque id tenere videaris Sabinus tamen scribit eum qui precario dederit et ipsum possidere et eum qui precario acceperit idem Trebatius probabat existimans posse alium iuste alium iniuste possidere duos iniuste vel duos iuste non posse quem Labeo reprehendit quoniam in summa possessionis non multum interest iuste quis an iniuste possideat quod est verius non magis enim eadem possessio apud duos esse potest quam ut tu stare videaris in eo loco in quo ego sto vel in quo ego sedeo tu sedere videaris A genus ndash species keacuterdeacuteseacutehez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen TALAMANCA (1977) i m Ezek a kifejezeacutesek a fi lozoacutefi aacuteban kuumllvilaacutegi leacutetezők nem eacutes fajta szerinti osztaacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelnak a genus taacute-gabb kategoacuteriaacutet keacutepvisel mint a species amely logikailag csak valamely genuson beluumll keacutep-zelhető el Ehhez ld aacutettekintő jelleggel DELI (2009) i m 45 A roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban a keacutet fogalom nem minden esetben azonos tartalommal eacutes nem is mindenkor a fentiekben jel-zett viszonyrendszerben fordul elő Nem egy esetben lehet talaacutelkozni eme fogalmak felcse-reacuteleacuteseacutevel aminek joacute peacuteldaacuteja lehet egy a generikus szolgaacuteltataacutesok keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedoacute Ulpianus-veacutelemeacutenyben (Ulp D 46 3 29 [38 ad ed]) is ahol a remekjogaacutesz a peacutenzt az olajat illetve a gabonaacutet species communiskeacutent jeleniacuteti meg amely a leacutetezők egy meghataacuterozott osz-taacutelyaacutet egy ultima speciest keacutepviselnek Vouml TALAMANCA (1977) i m 281 meacuteg tovaacutebbi peacuteldaacutek-kal is Hasonloacutean előfordul a fogalompaacuter akkkeacutent is hogy a hagyomaacutenyosan genus ndash speci-es kettőskeacutent felfogott kategoacuteriapaacuter egy maacutesik ettől elteacuterő viszonyrendszerben jelenik meg Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat Marcianus azon veacutelemeacutenye (vouml Marci D 19 5 25 [3 reg] bdquo[hellip] quod autem indebitum datur aut ipsum repeti debet aut tantundem ex eodem genere [hellip]rdquo) amelyben a genus ellenpaacuterja ipsum Maacutes veacutelemeacutenyben (Iul D 45 1 54 pr [22 dig]) baacuter ge-nus ellenpaacuterja teacutenylegesen species azonban ez utoacutebbi fogalom meacutegis valamely individuumot jeloumll Ld reacuteszletesen TALAMANCA (1977) i m 282 eacutes kuumlloumlnoumlsen 762 sz jegyzet Ugyaniacutegy megemliacutetendő Paul D 6 1 6 (6 ad ed) textusa amelyben az első mondat genus eacutes species fogalmait veti egybe (bdquo[hellip] appellatio enim rei non genus sed speciem signifi catrdquo) Ezt koumlve-tően azonban Octavenusra hivatkozva maacuter materia eacutes species aacutell egymaacutessal szemben (bdquo[hellip] quod infectae quidem materiae pondus signatae vero numerum factae autem speciem dici oportet [hellip]rdquo) iacutegy tehaacutet a species teszi egyediveacute a dolgot vagyis olyannaacute amely jellemzők-

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa134

kockaacuteztathatoacute hogy a iactus missilium egy olyan alapvetően oumlnaacutelloacute tulajdon-szerzeacutesi moacuted amely tartalmilag a derelictio eacutes az occupatio talaacutelkozaacutesakeacutent eacuter-telmezhető amelynek kapcsaacuten a jogaacuteszok a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges akarati teacutenyezőt a traditio koumlreacuteből koumllcsoumlnzik

től mentes materia kontrapoziacutecioacutejakeacutent szolgaacutelhat Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a speciesre hivatko-zaacutes az appellatio rei koumlreacuteben arra utal hogy egy dolog megnevezeacutese nem a fajta hanem a faj megnevezeacuteseacutet azonosiacutetaacutesaacutet jelenti Vouml SOKOLOWSKI (1902) i m 52 SCHERMAIER (1992) i m 278 Megjegyzendő hogy leacuteteznek olyan szoumlvegek is (Pomp D 34 2 1 1 [6 ad Sab] Mod D 34 2 9 [9 reg]) amelyek egymaacutessal valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa nyomaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra lehet jutni hogy a genus kifejezeacutes az egyikben valamint a species fordulat a maacutesikban koumlzel ugyanazt a jelenteacutest hordozza Ennek oka a konkreacutet szoumlvegek kapcsaacuten az hogy a veacutegrende-leti juttataacutes koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget kell tenni argentum eacutes certum genus argentum koumlzoumltt Az előbbi eseteacuteben van lehetőseacuteg arra hogy eadem aestimatio eseteacuten az oumlroumlkoumls peacutenzben adja ki a hagyomaacutenyt aacutem certum genus argentum eseteacuten ez a lehetőseacuteg nem adott ekkor ugyanis materia is szaacutemiacutetaacutesba veendő Ebből koumlvetkezik hogy materia az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal haacutetraha-gyott nyersanyagfajta eacutes mennyiseacuteg megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelynek ellenteacutetekeacutent szerepel ezeken a helyeken genus illetve species Ehhez ld reacuteszletesen TALAMANCA (1977) i m 280 SCHERMAIER (1992) i m 284ndash287

OumlSSZEGZEacuteS

A tulajdonszerzeacutes egy gyakorlati ha nem is nagy jelentőseacuteggel biacuteroacute esetkouml-reacutenek bemutataacutesaacutet ceacutelozta a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak elemzeacutese Ez a je-lenseacuteg keacutetseacutegtelenuumll nem illeszkedik a pandektisztika aacuteltal kialakiacutetott sarkos rendszerbe mindazonaacuteltal az sem vitathatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a min-dennapokban jelentkező esetleges probleacutemaacutet valahogyan meg kellett oldaniuk Ahhoz hogy ez a probleacutema tisztaacutezhatoacute legyen szuumlkseacuteges volt a missilia fogal-maacutenak valamint az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes taacutersadalmi kontextusaacutenak iacutegy kuumlloumlnoumlsen az uumlnnepi jaacuteteacutekoknak bizonyos fokuacute megismereacutese Minthogy a pandektisztika ezt a teacutenyaacutellaacutest mint traditio in incertam personamot kezeli ekkeacutent eacuterthető moacutedon szuumlkseacuteges a traditioacuteval oumlsszefuumlggő iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutenek legalaacutebb aacutettekintő vizsgaacutelata Abboacutel eredően hogy a szigoruacutean a iactus missiliumra vonatkozoacute forraacutesok koumlzuumll egy a tulajdon-derelictio teacutemakoumlreacutehez koumlthető iacutegy adoacutedik egy olyan felteveacutes hogy vajon nem tekintetteacutek-e a jogaacuteszok derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutenek ezt a teacutenyaacutellaacutest Megjegyzendő hogy ez a felveteacutes maacuter a XIX szaacutezadban megjelent egyes szerzőkneacutel amely teacuteny tovaacutebbi alapot ad a derelictio eacutes az occupatio azaz a dologelhagyaacutes eacutes a foglalaacutes keacuterdeacutesei-nek reacuteszletesebb vizsgaacutelataacutehoz kuumlloumlnoumls fi gyelemmel az animus derelinquendi (derelinquentis) vitatott eacutertelmezeacuteseacutere

Mint azt jeleztuumlk a kutataacutes kiinduloacutepontja a pandektista gyoumlkerű elgondo-laacutes a meghataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő birtokbaadaacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi szaacutendeacutekkal (traditio in incertam personam) Mindezzel oumlsszesseacutegeacuteben any-nyi a baj hogy a iactus missilium sehogy sem illeszthető bele egykoumlnnyen a pandektistaacutek egyeacutebkeacutent remekbe szabott gondolati rendszereacutebe iacutegy adoacutedik a keacutenyelmes megoldaacutes valamely kiveacutetelszabaacutely keacutepeacuteben Problematikus hogy a pandektistaacutek eleve nem vetetteacutek fel annak lehetőseacutegeacutet hogy az aacutetaluk logikai toumlkeacuteletesseacuteggel megalkotott rendszer nem illik maradeacutektalanul magaacutehoz a roacute-mai jogi gondolkodaacuteshoz Ez a gondolkodaacutes ugyanis sokkal inkaacutebb a valoacutesaacutegot helyezte a koumlzeacuteppontba nem pedig abboacutel indult ki aminek bdquolennie kellrdquo Ezen az alapon a missilia tulajdonaacutenak megszerzeacutese koumlreacuteben koumlrvonalazoacutedni laacutetszik egy a pandektistta felfogaacutesnaacutel oumlsszetettebb elkeacutepzeleacutes amely a derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacuten tuacutel a tovaacutebbi derelictio vagy akaacuter meacuteg egyeacuteb szerzeacutesmoacute-dok lehetőseacutegeacutevel is szaacutemol

Oumlsszegzeacutes136

A taacutersadalmi kontextus megismereacutese eacuterdekeacuteben főkeacutent auctor-forraacutesokhoz nyuacutelhatunk amelyek aacuteltalaacuteban veacuteve joacute neacutehaacuteny utalaacutest tartalmaznak olyan te-veacutekenyseacutegekre amelyek jogi szempontboacutel is a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- illetőleg ajaacutendeacutekszoacuteraacutest valoacutesiacutetjaacutek meg Az ilyen ajaacutendeacutekszoacuteraacutes azonban nem kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacuterkorban koumlvetett gyakorlat volt hanem aacutellandoacute jellemzője volt a koumlztaacutersa-saacuteg korabeli Roacutemaacutenak is amely teveacutekenyseacuteg sziacutentere jellemzően a ludi azaz a kuumlloumlnboumlző alkalmakkor tartott versenyek jaacuteteacutekok eacutes egyeacuteb laacutetvaacutenyossaacutegok vol-tak A bemutatott főkeacutent Suetoniustoacutel eacutes Tacitustoacutel szaacutermazoacute auctor-szoumlvegek joacutel mutatjaacutek hogy ezek a jaacuteteacutekok a roacutemaiak mindennapjainak markaacutens sze-replői voltak Az ilyen alkalmakkor veacutegzett ajaacutendeacutekosztaacutesok bemutataacutesaacuteval az oacutekori szerzők preciacutezebb csaacuteszaacuterok-aacutebraacutezolaacutesok keacutesziacuteteacuteseacutere toumlrekedtek az ereacute-nyes uralkodoacute jellemeacutet erősiacutető egy zuumllloumltt csaacuteszaacuter eseteacuteben pedig a leacuteha eacutes ke-gyetlen termeacuteszetet alaacutetaacutemasztoacute peacuteldaacutekkeacutent foghatoacutek fel A primeacuter szoumlvegek-kel egybevetve helyesnek laacutetszik az a szekunder irodalmi megaacutellapiacutetaacutes amely szerint mind a jaacuteteacutekok mind pedig az ajaacutendeacutekosztaacutesok elsősorban funkcionaacutelis szereppel biacutertak a csaacuteszaacuterok elsődlegesen kommunikaacutecioacutes eszkoumlzkeacutent tekintet-tek ezekre az esemeacutenyekre

Ami az ajaacutendeacutekosztaacutes taacutergyaacutet keacutepező missilia keacuterdeacuteseacutet illeti feltűnően reacutesz-letes ezeknek az ajaacutendeacutekoknak a felsorolaacutesa az auctor-forraacutesokban A vonatko-zoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia koumlreacutebe tartozhattak madarak eacutelelmiszercsoma-gok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacute-ra arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszol-gaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra lehetett bevaacuteltani de előfor-dult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute jegyek is szeacutetosztaacutes-ra keruumlltek mi toumlbb egy esetben a forraacutesok meacuteg kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hal-lal zoumlldseacutegekkel tele kosarakat is emliacutetenek Oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacutelva a raacutenk maradt szoumlvegeket laacutethatoacute hogy a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek elsősor-ban politikai motivaacutecioacuteja volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak ekkeacutent tehaacutet az ebben a vonatkozaacutesban eredetileg megfogal-mazott felteveacutes igazoltnak mondhatoacute Eme propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok magatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi

A neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes az auctor-forraacutesokon tuacutelmenő-en megjelenik a jogi forraacutesokban is ahol pedig olyan szoumlvegeket talaacutelunk olyan szoumlveget (pl Inst 2 1 46) amely consulokat eacutes praetorokat emliacutet azaz a koumlz-taacutersasaacuteg koraacuteban is bizonyosan bevett gyakorlat volt az uumlnnepi alkalmakkor toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes

Ami egyeacutebkeacutent a jogi forraacutesokat illeti a Digesta vonatkozoacute szoumlvegeiben maacutes locusokhoz keacutepest nehezebben azonosiacutethatoacute az az egyedi eset amelynek kap-csaacuten a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutek- eacutes peacutenzszoacuteraacutes emliacutettetik A szoumlvegekben ezek a teacutenyaacutellaacutesok jellemzően peacuteldakeacutent szerepelnek mintegy az elvi veacutelemeacuteny alaacute-

137Oumlsszegzeacutes

taacutemasztaacutesaacutet ceacutelozva A keacuterdeacutessel koumlzvetlenuumll foglalkozoacute Digesta-textusok kouml-zuumll kettő a traditioacutehoz egy pedig a derelictioacutehoz kapcsoloacutedik az emliacuteteacutes moacuted-ja per tangentem jellegű ami azt mutatja hogy probleacutema a klasszikusok gya-korlatias szemszoumlgeacuteből elenyeacutesző jelentőseacutegű volt A traditio eacutes a derelictio mint a szoumlvegek helye abboacutel a szempontboacutel relevaacutens hogy ebből megaacutellapiacutetha-toacute hogy maguk a klasszikus jogaacuteszok sem maradeacutektalanul egyseacutegesen koumlzeliacute-tettek a iactus missilium keacuterdeacuteseacutehez Ami a keacutet keacuterdeacuteskoumlr koumlzuumll az elsőt jelesuumll a traditioacutet illeti a tulajdon-traditio kapcsaacuten megaacutellapiacutetandoacute hogy a felek aka-rata a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteg-gel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy veacuteljuumlk hogy a Paulushoz koumlthe-tő szoumlveg (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) leacutenyege a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak vo-natkozaacutesaacuteban annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem ele-gendő hanem a teacutenyleges aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is A le-hetseacuteges traditioacutes jogciacutemek vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy ezek koumlzoumls vonaacutesa hogy mind olyan joguumlgyletek kell hogy legyenek ame-lyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar aacutetadni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog tulajdonosa Ennyiben te-haacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash az animus transferrendi et accipiendi dominii okaacuten a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam personamnak a toumlmegből baacuterkivel nem lehet uumlgyletet koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacuteg-bemennie Sokkal inkaacutebb annak vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel eldob bizonyos dolgokat ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulajdonaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek koumlzuumll pedig egyesek felsze-dik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutere hasonliacutet Ez az aacutelliacutetaacutes vezet a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutenek vizsgaacutelataacutehoz

A derelictio eacutes az occupatio teacutemakoumlreacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy ezek egy-maacutest kiegeacutesziacutető teacutenyaacutellaacutesok az elhagyott dolog tulajdonaacutet occupatioacuteval lehet megszerezni A occupatioacuteroacutel elmondhatoacute hogy egyfelől szuumlkseacuteges hozzaacute az el-hagyott dolog fi zikai birtokba veacutetele maacutesfelől pedig az hogy ez a birtokba veacute-tel tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenjen Ehhez kapcsoloacutedik a derelictio keacutet probleacutemaacuteja is az egyik a res mancipi derelictioacutejaacutenak esete mivel res mancipi felett csak mancipatioacuteval eacutes in iure cessioacuteval lehetett tulajdont szerezni iacutegy az occupatio ebben az esetben csak a dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet eredmeacute-nyezte a civiljogi tulajdon megszerzeacuteseacutere csak elbirtoklaacutes uacutejtaacuten keruumllhetett sor Hasonloacute esettel lehet talaacutelkozni a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben is azonban ezekben a szoumlvegekben a probleacutemaacutet maacuter nem az elhagyott dolog res mancipi vagy nec mancipi volta okozza hanem az a keacuterdeacutes hogy az elhagyaacutest a dolog tulajdonosa vagy csak annak birtokosa eszkoumlzoumllte Nyilvaacutenvaloacute ugyanis hogy az utoacutebbi esetben a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely legfeljebb csak elbirtoklaacutes

Oumlsszegzeacutes138

uacutetjaacuten szerezhet tulajdont A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben ok-szerű lehet az azonnali tulajdonszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egyaacuteltalaacuten nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtoklaacutes A forraacutesok azonban meacuteg enneacutel is tovaacutebb mennek aacutelliacutetva hogy amikor a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely vagy nem tud semmit a dolgot elhagyoacute szemeacutelyről vagy pedig teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak akkor nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra vagy legalaacutebbis nem pro derelicto ciacutemen keruumllhet sor erre Ezen szemben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben semmi sem zaacuterja ki a dolog koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute az Ulpianus- eacutes Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva

A keacuterdeacutes vizsgaacutelata kapcsaacuten nem hallgathatoacute el ugyanakkor hogy a derelictioacutes neacutezetnek van egy tovaacutebbi fogyateacutekossaacutega is meacuteghozzaacute kifejezetten a iactus missilium szempontjaacuteboacutel ez pedig koumltődhet a roacutemai ludi inteacutezmeacutenyeacute-hez is nem kizaacutert ugyanis hogy a magistratus neacutemelykor nem a sajaacutet peacutenzeacutet szoacuterta Maacuterpedig a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio olyan uacutejabb keacuterdeacutese-ket vet fel hogy mikeacutent alakul a birtok- eacutes tulajdoni helyzet a toumlmegben el-el-kapdosott peacutenzeacutermeacutek eacutes maacutes ajaacutendeacutektaacutergyak eseteacuteben A derelictio hipoteacuteziseacutet alaacutetaacutemasztoacute egyetlen Digesta-textus Pomponius egy veacutelemeacutenye (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) kapcsaacuten raacute kell mutatni hogy a szoumlveg indokolaacutesa esetlege-sen aggaacutelyokat kelthet a peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes eseteacuteben az elhagyoacute preferen-ciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacutenyulnak mi toumlbb az aves amissio koumlreacuteben az sem kizaacutert hogy az ezeket elendegő szemeacutely mindoumlssze azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek

Az eddigiek alapjaacuten a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa keveacutesbeacute tűnik traditio in incertam personamnak sokkal inkaacutebb peacutenz illetőleg egyeacuteb ajaacutendeacutektaacutergyak derelictioacutejaacutenak eacutes azt koumlvető occupatioacutejaacutenak Ezen tuacutelmenően azonban egy realista kiindulaacutesuacute gondolatkiacuteseacuterlet reacuteveacuten kimutathatoacute hogy a derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacuten tuacutel a iactus missilium koumlreacuteben felmeruumllhet hogy az elszoacutert ajaacutendeacutektaacutergyak res nulliusszaacute vaacutelnak illetve akaacuter az is hogy veacuteguumll visszakeruumll-nek az azt elszoacuteroacute magistratushoz vagy a csaacuteszaacuterhoz

SUMMARY

The aim of the scrutiny of iactus missilium was to examine in detail a practical though not utterly important case of the acquisition of property It is beyond doubt that this phenomenon doesnrsquot fi t the strict system of Pandectistic yet it cannot be debated that Roman jurists were bound to solve the actual case lying in front of them In order to understand the problem it was necessary to clarify the notion of missilia as well as to get to know the social context of iactus missilium with special attention to games contest and theatrical exhibitions As the Pandectist literature regards this subject as a traditio in incertam personam it is incontestably indispensable to explore the question of iusta causa traditionis as an issue related to traditio itself As a consequence of the fact that one of the sources related to iactus missilium can be found amongst fragments covering the topic of derelictio one may as well raise the question whether this topic could be regarded as the unifi cation of derelictio and occupatio It should be noted that this assumption fi rst appeared in the works of some 19th century authors which fact establishes the need for a closer look on the subjects of both derelictio and occupatio and especially to the debated interpretation of animus derelinquendi (derelinquentis)

As it was already hinted the starting point of this research was the idea rooted in the Pandectistic according to which this situation is about the transfer of property to anyone in the crowd (traditio in incertam personam) The problem with this idea is that iactus missilium fails to fi t the systematic approach elaborated by the Pandectists consequently the solution was to simply constitute an exception to the general rule Interestingly Pandectists did not even bother to suppose the existence of a discrepancy between their logically fl awless system and the actual Roman legal thinking This latter way of thinking was aiming to focus on reality instead of departing from what is supposed to happen From this aspect even such an approach can be formulated in the scope of which the acquisition of property over missilia is far more complex than that presupposed by the Pandectists This more complex approach also involves derelictio and occupatio and in addition further ways of acquiring property

In order to get to know the social context the best choice appeared to turn to the sources by certain Roman auctores or historians with other words mainly because these sources contain several instances with reference to such

Summary140

activities that from a legal point of view fall into the category of distributing money and other gifts to the populace It should likewise be noted however that such events of distributing presents to the people were not exclusive to the imperial era but such activities were rather common during the republican age as well where this activity took place during the Roman ludi that is games and contests or even theatrical events and exhibitions The analysis of the texts stemming mainly from Suetonius and Tacitus indicate clearly that these ludi were considered as quotidian events The reason for the historiansrsquo interest in detailed description of these events is to be able to nuance the portraits of certain emperors these examples strengthen the character of a virtuous ruler while underline the licentious and dissolute nature of a corrupted emperor Compared to primary sources the opinion of the secondary literature could be accepted according to which both ludi and the distribution of gifts mainly had a functional role the emperors used them for the most part as a means of communication

As for the issue of missilia as the object of the aforesaid distribution it is conspicuous that the primary sources enumerate all these gifts in detail According to the texts in question it can be stated that missilia contained birds aliments and tickets or bonds The latter could be exchanged to crops clothes golden and silver utensils gems and pearls paintings slaves or even to tamed or wild animals but sometimes boats houses or tracts of lands were also handed over via such tickets Moreover one source even mentions baskets full of bread meat fi sh and vegetables All things considered it is clear from the primary sources that the reason for the presence of the emperors during these events is purely of political nature as a consequence these occasions served as a means of propaganda thus the preliminary assumption could be deemed verifi ed The metaphor for the above said propaganda is the idea of ldquopanem et circensesrdquo which was a rhetorical τόπος used to describe the actions of the political elite and afterwards that of the emperors as well

The distribution of money and other gifts to the populace appears not only in the literary sources but also in legal texts ndash with this regards it should be underlined that some of these texts (cf eg Inst 2 1 46) mention consules and praetores as those who throw the forenamed gifts as a consequence it could be stated that such events also took place during festive occasions of the republican era

In addition as for these legal sources in the related loci of the Digest it is much harder to decipher the actual case behind the responsum in comparison with other texts covering a different topic It is common to all Digest-texts mentioning the distribution of gifts to the people that these cases prove to be examples maintaining and supporting a largely theoretical opinion There are three texts altogether that deal explicitly with this topic two of which are related

141Summary

to traditio while the third one is linked with derelictio What they have in common is the fact that this issue is always mentioned per tangentem which is again a clear indicator of the general disinterest of classical jurists towards this problem Traditio and derelictio as the topics in the scope of which iactus missilium is mentioned are all the more relevant as the placement of the texts allows to draw such a conclusion that even classical jurist were far from being unanimous regarding how to judge this issue Concerning the former topic that is traditio it should primarily be asserted that in the scope of the transfer of ownership via traditio the will of the parties the process of traditio and the existence of a iusta causa traditionis all bear of great importance The way we see it the essence of the Paulian text (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) with regards to the transfer of ownership is that the mere handover of an object is insuffi cient a iusta causa traditionis is also paramount As a result of the scrutiny of the possible causae traditionis it could be stated that these instances all have a common feature namely that all these should be such transactions in the scope of which the unity of the partiesrsquo wills is indispensable they have to agree on what they want to transfer to whom also on the fact that the transferee obtains ownership over the object As a consequence it could be concluded that due to the prerequisites of traditio and with special attention to the animus transferrendi et accipiendi dominii it seems highly unlikely that iactus missilium could be a traditio in incertam personam it is simply impossible to make a contract with an undefi ned person from the crowd the parties should be clearly specifi ed in the scope of any legally binding transaction Therefore we can safely assume that iactus missilium is more likely a derelictio when someone throws away certain objects claiming that they donrsquot want to keep it any further while other people around them pick up these objects (occupatio) From this point of view iactus missilium seems rather to be the unity of a derelictio and an occupatio This assumption leads to the detailed examination of the topic of derelictio in Roman law

As for the issue of derelictio and occupatio it could be stated that these are such statements of facts that are complementary the ownership over an abandoned object could be obtained by occupatio With regards to the occupatio it should be noted that the physical apprehension is indispensable with the intention of acquiring ownership over the object There are two practical issues related to this character of derelictio the fi rst one refers to the case of the derelictio of res mancipi as the ownership over res mancipi could exclusively be obtained via mancipatio and in iure cessio consequently occupatio in this case will only result in the acquisition of possession to obtain Quiritary ownership usucapio would be necessary There are similar cases in the responses of classical jurists though in these instances the central issue is not the fact whether the abandoned object is a res mancipi or nec mancipi but rather the fact that the abandonment

Summary142

was carried out by the owner of the object or a mere possessor It is obvious that in the latter case the one who fi nds the abandoned object only takes possession over it and the acquisition of ownership will only be brought about via usucapio In the scope of derelictio the necessity of usucapio emerges mainly because in case of res derelictae the acquisition of ownership is at least questionable as the possessor cannot be sure whether the object obtained is a res nullius derelictae therefore such insecurity could only be resolved via usucapio while in case of a simple res nullius the immediate acquisition of ownership reasonable since these objects are commonly considered as res nullius principally because of natural character In addition the primary sources go even further claiming that in such a case when the one who fi nds the object doesnrsquot know anything about the person who abandoned it or erroneously supposes the object to be abandoned (pro derelicto habita) then usucapio is impossible or at least not under the title pro derelicto On the contrary when someone acquires such an object that actually was pro derelicto habita in this case nothing can impede the imminent acquisition of ownership ndash this view is strongly supported by the responses of both Ulpianus and Paulus the latter starting from the hypothesis of a derelictio carried out by the original owner

There is one more issue that sticks strongly to the question of derelictio specifi cally related to iactus missilium This problem is closely linked with the Roman ludi it occurred sometimes that the magistratus wasnrsquot throwing his own money Still a derelictio carried out by a non-owner raises questions concerning the possession and the ownership over such gifts and money In connection with the sole text in the Digest that supports the hypothesis of derelictio a response by Pomponius (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) it should be pointed out that the reasoning of this text might provoke concerns with regards to the preferences of the one who throws money or gifts or releases birds Such preferences were rather aiming to persuade the crowd or in case of the aves amissio the person wanted simply to set the birds free

All things considered it could be stated that iactus missilium is highly unlikely to be traditio in incertam personam but rather it is the derelictio of money and other gifts followed by the occupatio of the aforesaid objects In addition by means of a Gedankenexperiment carried out on the basis of realistic philosophical approach it could be stated that beyond the unity of derelictio and occupatio in the scope of iactus missilium the further abandonment of the objects may also occur and consequently these can again be obtained by the magistratus or the emperor

REacuteSUMEacute

Quoique un thegraveme peu important lrsquoanalyse du sujet de iactus missilium a pour but de preacutesenter un cas pratique de lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute Ce pheacutenomegravene nrsquoentre pas dans le cadre du systegraveme formuleacute par la Pandectistique neacuteanmoins ce nrsquoest pas contestable que les juristes romains dussent trouver une solution au problegraveme actuel drsquoun client Afi n que ce sujet puisse ecirctre abordeacute il faut tout drsquoabord eacutelucider la notion de missilia ainsi que le contexte social de la distributions des dons et speacutecialement celui des jeux publiques Puisque la Pandectistique regarde ce sujet comme une traditio in incertam personam il est neacutecessaire drsquoexaminer la question de iusta causa traditionis qui est en rapport avec la traditio-mecircme Vu qursquoune des sources concernant le iactus missilium est lieacutee agrave la deacutereacuteliction de proprieacuteteacute la question srsquoimpose si les juristes romains pouvaient consideacuterer cette conception comme lrsquouniteacute de derelictio et occupatio Il faut souligner que cette ideacutee a deacutejagrave apparu chez les auteurs de XIXegraveme siegravecle crsquoest pour cela qursquoune analyse plus approfondie de la derelictio et lrsquooccupatio peut ecirctre bien soutenue faisant une attention speacuteciale agrave lrsquointerpreacutetation deacutebattue de lrsquoanimus derelinquendi (derelinquentis)

Le point de deacutepart de cette recherche eacutetait lrsquoideacutee originaire de la Pandectistique selon laquelle le iactus missilium nrsquoest rien drsquoautre qursquoun transfert de possession agrave une personne indeacutetermineacutee (traditio in incertam personam) avec lrsquointention de lui passer la proprieacuteteacute aussi Ce point de vue est drsquoautant plus probleacutematique que le iactus missilium ne peut ecirctre facilement inseacutereacute dans le cadre systeacutematique de la Pandectistique par conseacutequent il se donne une solution fort confortable selon laquelle ce sujet est bien consideacutereacute comme une exception Ce qui pose le plus grand problegraveme crsquoest que les Pandectistes ne pensaient jamais agrave une telle possibiliteacute que leur systegraveme logiquement parfait ne correspond point agrave la penseacutee juridique du droit romain Car cette derniegravere penseacutee concentre surtout agrave la reacutealiteacute agrave la veacuteriteacute plutocirct que de choisir comme point de deacutepart ce qui laquo doit ecirctre raquo ou laquo doit se passer raquo Sur ces fonds on pourrait mecircme affi rmer que dans le cadre de lrsquoacquisition de missilia une conception plus complexe que celle de la Pandectistique peut ecirctre eacutebaucheacutee Ici lrsquouniteacute drsquoune derelictio et drsquoune occupatio est une vraie alternative avec plusieurs autres possibiliteacutes concernant lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute

Reacutesumeacute144

Pour mieux connaicirctre le contexte social les historiens anciens peuvent ecirctre invoqueacutes En geacuteneacuteral on peut dire que ces sources contiennent bien des reacutefeacuterences et allusions agrave telles activiteacutes qui reacutealisent ndash aussi au sens juridique ndash la distribution de lrsquoargent et drsquoautres cadeaux Cette distribution des cadeaux nrsquoeacutetait pas seulement une pratique courante de lrsquoeacutepoque impeacuteriale mais crsquoeacutetait eacutegalement reacutependue dans la Reacutepublique Le terrain pour cette activiteacute eacutetait surtout les jeux romains (ludi) les diffeacuterents compeacutetitions et drsquoautres attractions Les textes preacutesenteacutes viennent pour la pluspart de Sueacuteton et Tacite et ils montrent parfaitement que ces jeux repreacutesentaient un rocircle marquant dans la vie quotidienne des citoyens romains Lors ces occasions la description des distributions des cadeaux servent agrave une repreacutesentation plus preacutecis des empereurs en renforccedilant le caractegravere drsquoun souverain vertueux et en supportant la nature cruelle et impitoyable drsquoun monarque deacutebaucheacute Apegraves la comparaison des textes primaires avec les avis dans la litteacuterature secondaire lrsquoaffi rmation semble ecirctre acceptable drsquoapregraves laquelle le rocircle de ces jeux eacutetait surtout fonctionnel pour les empereurs ces occasions eacutetaient un moyen communicatif

En ce qui concerne missilia comme lrsquoobjet de la distribution il est apparent que lrsquoeacutenumeacuteration des cadeaux est vraiment deacutetailleacutee chez les historiens Eu eacutegard aux textes relevants missilia peuvent comporter des oiseaux des provisions alimentaires et de divers tickets aussi qui pouvaient ecirctre laquo encaisseacutes raquo crsquoest-agrave-dire changeacutes au bleacute aux vecirctements agrave lrsquoor ou aux argenteries aux pierres preacutecieuses aux perles peintures esclaves et agrave diffeacuterents animaux Cela pouvait eacutegalement arriver que des batteaux des immeubles ou bien des terrains-mecircme eacutetaient distribueacutes Une source mentionne encore la distribution des corbeilles pleines de pain viande poisson ou leacutegumes Tout bien consideacutereacute on pourrait deacuteclarer que la preacutesence des empereur avait des motivations politiques donc ces ceacuteleacutebrations avaient pour but de servir comme une sorte de propagande La meacutetaphore de ladite propagande est lrsquoideacutee de laquo panem et circenses raquo le fameux τόπος rheacutetorique caracteacuterisant le comportement de lrsquoeacutelite politique et plus tard lrsquoattitude des empereurs

Agrave cocircteacute des sources des historiens la distribution de lrsquoargent et des cadeaux apparaicirct aussi dans les textes juridiques ougrave lrsquoon trouve des textes (cf e g Inst 2 1 46) mentionnant des consuls et des preacuteteurs par conseacutequent cette activiteacute eacutetait une pratique commune dans lrsquoeacutepoque reacutepublicaine

En ce qui concerne des autres textes juridiques les cas concrets par rapport auxquels la distribution des cadeaux sont mentionneacutes sont plus diffi cile agrave retrouver dans les eacutecrits des juristes classiques dans le Digeste surtout en comparaison avec certaines autres problegravemes juridique dans la compilation de Justinien Le iactus missilium apparaicirct dans la plupart des cas comme une exemple pour soutenir lrsquoargumentation du juriste Parmi les textes dans le Digeste immeacutediatement relatifs agrave notre sujet deux sont lieacutes agrave la traditio alors qursquoil y en a un qui est en

145Reacutesumeacute

rapport avec la derelictio Ce problegraveme est toujours mentionneacute per tangentem ce qui montre le meilleur que ce sujet nrsquoavait aucune importance particuliegravere du point de vue pratique des juristes classique Traditio et derelictio comme les places des textes sont relevants du point de vue de la manque drsquounanimiteacute des juristes classiques concernant le sujet du iactus missilium Quant agrave la question de la traditio de la proprieacuteteacute il faut constater agrave titre preacuteliminaire que dans ce cadre la volonteacute des parties le fait de la traditio et lrsquoexistence de la iusta causa traditionis sont tous primordiales On peut admettre que lrsquoessentiel du texte par Paul (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) est que le transfert physique de la chose nrsquoest pas suffi sant pour le transfert de la proprieacuteteacute encore faut-il que lrsquoon le fasse avec une iusta causa Toutes ces transactions doivent ecirctre translatives dans le cadre desquelles lrsquouniteacute des volonteacutes des parties est indispensable les parties doivent ecirctre drsquoaccord sur les sujets et lrsquoobjet de la transaction de plus ils doivent ecirctre eacutegalement drsquoaccord sur le transfert de la proprieacuteteacute Crsquoest pour cette raison que ndash selon notre avis ndash le iactus missilium nrsquoest pas de tout semblable agrave une traditio in incertam personam surtout agrave cause de lrsquoanimus transferrendi et accipiendi dominii on ne peut pas neacutegocier une transaction avec nrsquoimporte qui de la foule une telle transaction doit ecirctre deacuterouler entre certaines parties Par conseacutequent lors du iactus missilium on voit plutocirct une derelictio crsquoest-agrave-dire lrsquoabandon drsquoune chose preacutecieuse en deacuteclarant qursquoil ne veut plus le tenir dans son pouvoir alors que quelques-uns de la foule autour de lui prennent possession sur la chose abandonneacutee Donc le iactus missilium est ressemblant agrave une derelictio et une occupatio ensemble Cette constatation a provoqueacute lrsquoanalyse du sujet de la derelictio

Pour ce qui est du sujet de la derelictio et lrsquooccupatio on peut eacutetablir que ces deux institution sont compleacutementaires la proprieacuteteacute de la chose abandonneacutee peut ecirctre acquise par lrsquooccupatio En ce qui concerne lrsquooccupatio on peut noter que drsquoun cocircteacute lrsquoappreacutehension physique de la chose abandonneacutee est neacutecessaire drsquoun autre cocircteacute aussi faut-il que cela soit effectueacute avec lrsquointention drsquoacqueacuterir la proprieacuteteacute Crsquoest la condition agrave laquelle les deux problegravemes de la derelictio sont rattacheacutes lrsquoun est le cas de la derelictio des res mancipi car la proprieacuteteacute des res mancipi ne pouvait ecirctre acquise que par mancipatio et in iure cessio donc lrsquooccupatio ne reacutesultait que dans lrsquoacquisition de la possession pour la proprieacuteteacute Quiritaire on avait besoin de lrsquousucapion Un cas similaire se preacutesente dans les avis des juristes classiques pourtant dans ces cas le problegraveme eacutetait poseacute par le fait si lrsquoabandon de la chose eacutetait reacutealiseacute par le proprieacutetaire ou par quelqursquoun drsquoautre donc la contraposition des res mancipi et nec mancipi ne suscitait plus de question Il est apparent que le cas ougrave lrsquoabandon eacutetait effectueacute par un non-proprieacutetaire lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute peut seulement accompli par lrsquousucapion Dans le cadre de la derelictio la neacutecessiteacute de lrsquousucapion peut se preacutesenter parce que contrairement au cas de res nullius ougrave lrsquoacquisition

Reacutesumeacute146

immeacutediate de la proprieacuteteacute est raisonnable car ces choses sont normalement consideacutereacutees comme abandonneacutees lors de la derelictio lrsquoabandon de la proprieacuteteacute des res derelictae nrsquoest pas du tout eacutevident autrement dit on ne peut pas deacuteterminer si dans le cas eacutecheacuteant la chose est res nullius derelictae ou non crsquoest pour cela lrsquoincertitude concernant lrsquoexistence ou lrsquoabsence de la proprieacuteteacute pourrait exclusivement deacutecider par lrsquousucapion Dans les sources classique il se trouvent des textes dans lesquels la possibiliteacute de lrsquousucapion est exclue si la personne qui trouve la chose abandonneacutee est ignorante concernant celui qui a abandonneacute la chose ou il tombe dans lrsquoerreur de regarder la chose comme pro derelicto habita Contrairement agrave ce cas si lrsquoon acquiert une chose qui eacutetait vraiment pro derelicto habita donc il nrsquoy a rien agrave empecirccher lrsquoacquisition directe de la chose Ce point de vue est soutenu par des responsa certains juristes ndash comme par exemple Ulpien et Paul le dernier partant du fait drsquoune derelictio effectueacutee par le proprieacutetaire

Par rapport agrave ces questions on ne peut passer sou silence le fait que lrsquoideacutee de derelictio dans le cadre du iactus missilium possegravede une veacuteritable deacutefi cience ce problegraveme est lieacute agrave lrsquoinstitution des ludi donc aux jeux romains Car on ne peut pas exclure que le magistrat nrsquoa pas jeteacute son propre argent Or la derelictio effectueacutee par un non-proprieacutetaire suscite des question relatives agrave la situation de la possession et de la proprieacuteteacute des piegraveces et des cadeaux jeteacutes Relativement au seule texte dans le Digeste qui soutient lrsquohypothegravese de la derelictio un avis par Pomponius (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) il faut souligner que la justifi cation donneacutee par le juriste peut susciter des inquieacutetudes dans le cas de la distribution de lrsquoargent et des cadeaux les preacutefeacuterences de celui qui jette ces objets tendent agrave convaincre la foule ou bien par rapport agrave lrsquoaves amissio celui qui les relacircche veut les libeacuterer

En vertu de tout ce qui preacutecegravede il est peu problable que le iactus missilium soit une traditio in incertam personam ce qui semble ecirctre plus plausible crsquoest que crsquoeacutetait surtout la derelictio de lrsquoargent et des cadeaux suivie par occupatio desdits objets En plus gracircce agrave une expeacuterience de penseacutee reacutealiste on peut deacutemontrer que dans le cadre du iactus missilium drsquoautres modes drsquoacquisition de la proprieacuteteacute peuvent survenir au-delagrave de lrsquouniteacute drsquoune derelictio et une occupatio

A JEGYZETEKBEN HASZNAacuteLT SZAKIRODALMI HIVATKOZAacuteSOK ROumlVIDIacuteTEacuteSEINEK JEGYZEacuteKE

ADAMIK (2009) ADAMIK TAMAacuteS Roacutemai irodalom A kezdetektől a Nyugatroacutemai Birodalom bu-

kaacutesaacuteig Pozsony Kalligram 2009

VON ALBRECHT I (2003)Michael VON ALBRECHT A roacutemai irodalom toumlrteacutenete I [ford TAR Ibolya]

Budapest Balassi Kiadoacute 2003

VON ALBRECHT II (2003) Michael VON ALBRECHT A roacutemai irodalom toumlrteacutenete II [ford TAR Ibolya]

Budapest Balassi Kiadoacute 2003

ANKUM (1986) Hans ANKUM Pomp D 41 7 5pr Die occupatio einer res mancipi derelicta

und der Ausdruck in bonis alicuius esse in den klassischen roumlmischen Rechtsquellen Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CIII (1986) 248ndash274

ANKUMndashVAN GESSEL-DE ROOndashPOOL (1990) Hans ANKUM ndash Marjolijn VAN GESSEL-DE ROO ndash Eric POOL Die verschiedenen

Bedeutungen des Ausdrucks in bonis esse in bonis haberei m klassischen roumlmischen Recht III Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CVII (1990) 155ndash215

APATHY (1979)Peter APATHY Procurator und solutio Zeitschrift der Savigny-Stiftung

Romanistische Abteilung XCVI (1979) 65ndash88

BACKHAUS (1983) Ralph BACKHAUS In maiore minus inest Eine justinianische bdquoregula iurisrdquo in

den klassischen Rechtsquellen ndash Herkunft Anwendungsbereich und Funktion Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung C (1983) 136ndash184

Irodalomjegyzeacutek148

BARTON (1966) J L BARTON Causa promissionis again Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis

XXXIV (1966) 41ndash73

BEHRENDS (1995) Okko BEHRENDS Die Spezifi kationslehre ihre Gegner und die media sententia

in der Geschichte der roumlmischen Jurisprudenz Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CXII (1995) 212

BENEDEK (1959) BENEDEK Ferenc A iusta causa traditionis a roacutemai jogban [Studia Iuridica

Auctoritate Universitatis Peacutecs Publicata 8] Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1959

BENEDEK (1982) BENEDEK Ferenc Iacutegy szoacutertaacutek a peacutenzt Roacutemaacuteban Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 91982

698ndash706

BENEDEK (1983)BENEDEK Ferenc Derelictio occupatio usucapio In Jogtoumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok

V Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1983 7ndash31

BENEDEK (1984) BENEDEK Ferenc Iactus missilium In Sodalitas Scritti in onore di Antonio

Guarino V Napoli Editore Jovene 1984 2109ndash2129

BENEDEK (1988)BENEDEK Ferenc Roacutemai jog IV ndash Dologi jog Peacutecs JPTE AacuteJK 1988

BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS (2013)BENEDEK Ferenc ndash POacuteKECZ KOVAacuteCS Attila Roacutemai magaacutenjog BudapestndashPeacutecs

Dialoacuteg Campus Kiadoacute 2013

BERGER (1914) Adolf BERGER Iactus2 In Wilhelm KROLL (Hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 545ndash555

BERGER (1922) Adolf BERGER In tema di derelizione Osservazioni critico-esegetiche BIDR

32 (1922) 131ndash190

149Irodalomjegyzeacutek

BERGER (20108) Adolf BERGER Encyclopedic Dictionary of Roman Law New Jersey Clark

20108

BERNSTEIN (1998) Frank BERNSTEIN Ludi Publici Untersuchungen zur Entstehung und

Entwicklung der oumlffentlichen Spiele im republikanischen Rom [Historia Einzelschriften 119] Stuttgart Franz Steiner Verlag 1998

BESSENYŐ (1996)Andreas BESSENYŐ Zum Problem des Ersitzungstitels pro derelicto In

Tanulmaacutenyok Benedek Ferenc tiszteleteacutere [Studia Iuridica 123] Peacutecs Jannus Pannonius Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 1996 52ndash64

BESSENYŐ (20104) BESSENYŐ Andraacutes Roacutemai magaacutenjog A roacutemai magaacutenjog az euroacutepai jogi gondol-

kodaacutes toumlrteacuteneteacuteben BudapestndashPeacutecs Dialoacuteg Campus Kiadoacute 20104

BLANK (1980)Helmut BLANK Altes im Neuen Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische

Abteilung XCVII (1980) 1ndash9

BONFANTE (1918)Pietro BONFANTE Scritti giuridici varii II Proprietagrave e servitugrave Torino 1918

BONFANTE (1966)Pietro BONFANTE Corso di diritto romano La proprietagrave II1 Opere complete di

Pietro Bonfante IV Milano Giuffregrave 1966

BONFANTE (1968)Pietro BONFANTE Corso di diritto romano La proprietagrave II2 Opere complete di

Pietro Bonfante IV Milano Giuffregrave 1968

CASTRO SAENZ (2000) Alfonso CASTRO SAENZ Notas sobre un paralelismo en la creacioacuten pretoria del

derecho bonorum possessio e in bonis habere Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVII (2000) 193-220

Irodalomjegyzeacutek150

CHLAMTACZ (1897) Marcell CHLAMTACZ Die rechtliche Natur der Uumlbereignungsart durch Tradition

im roumlmischen Recht Leipzig 1897

DELI (2009) DELI Gergely A generaacutelis klauzulaacutek dogmatikai toumlrteacuteneti eacutes oumlsszehasonliacutetoacute

elemzeacutese kuumlloumlnoumls tekintettel a joacuteerkoumllcsbe uumltkoumlző szerződeacutesek tilalmaacutera Doktori eacutertekezeacutes Budapest PPKE JAacuteK 2009

DERBURG (1894) Heinrich DERBURG Pandekten I Berlin 1894

DIOacuteSDI (1970) DIOacuteSDI Gyoumlrgy Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1970

DODGE (1999) Hazel DODGE Amusing the Masses Buildings for Entertainment and Leisure in

the Roman World In D S POTTER ndash D J MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 205ndash255

ERNOUTndashMEILLET (19513) Alfred ERNOUT ndash Antoine MEILLET Dictionnaire eacutetimologique de la langue

latine Histoire des mots Paris 19513

EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) Robin EVAN-JONES ndash Geoffrey D MACCORMACK Iusta causa traditionis In Peter

BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 99ndash109

EXNER (1867) Adolf EXNER Die Lehre vom Rechtserwerb durch Tradition nach

oumlsterreichischem und gemeinem Recht Wien 1867

FERRINI (19083) Contardo FERRINI Manuale di Pandette Milano 19083

151Irodalomjegyzeacutek

FINAacuteLY (1884) FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin-Taacutersulat 1884

FLUME (1990) Werner FLUME Rechtsakt und Rechtsverhaumlltnis Roumlmische Jurisprudenz und

modernrechtliches Denken PaderbornndashMuumlnchenndashWienndashZuumlrich Verlag Ferdinand Schoumlningh 1990

FOumlLDI (1997) FOumlLDI Andraacutes Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek a roacutemai jogban Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1997

FOumlLDI (2001) FOumlLDI Andraacutes A joacutehiszeműseacuteg eacutes a tisztesseacuteg elve Inteacutezmeacutenytoumlrteacuteneti vaacutez-

lat a roacutemai jogtoacutel napjainkig [Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis Fasc IX] Budapest 2001

FOumlLDI ndash HAMZA (201015) FOumlLDI Andraacutes ndash HAMZA Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest

Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 201015

FREYBURGER (1999) Geacuterard FREYBURGER Ludi In Hubert CANCIK ndash Helmut SCHNEIDER (Hrsg)

Der neue Pauly Enzyklopaumldie der Antike Altertum Band 7 StuttgartndashWeimar Verlag J B Metzler 1999

FUCHS (1952) Johannes GEORG FUCHS Iusta causa traditionis in der Romanistischen

Wissenschaft Basel Helbing amp Lichtenhahn 1952 GEDEON (2005) GEDEON Magdolna Az antik Roacutema bdquosportjogardquo Miskolc Novotni Alapiacutetvaacuteny a

Magaacutenjog Fejleszteacuteseacuteeacutert 2005

GORDON (1989) William M GORDON The Importance of the Iusta Causa of Traditio In Peter

BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 123ndash137

Irodalomjegyzeacutek152

GROOT (2008) Heleen GROOT Zur Bedeutung der oumlffentlichen Spiele bei Tacitus Sueton und

Cassius Dio Muumlnster LIT Verlag 2008

GUARINO (1992) Antonio GUARINO Diritto privato romano Napoli Editore Jovene 1992

HARMON (1988) David P HARMON The Religious Signifi cance of Games in the Roman Age In

Wendy J RASCHKE (ed) Archaeology of the Olympics and other Festivals in Antiquity Univ of Wisconsin 1988 236ndash255

HAUSMANNINGER (1986) Herbert HAUSMANINGER Subtilitas iuris In Hans-PETER BENOumlHR ndash Karl HACKL ndash

Rolf KNUumlTEL ndash Andreas WACKE (Hrsg) Iuris professio Festgabe fuumlr Max Kaser WienndashKoumllnndashGraz Verlag Boumlhlau 1986

HECK (1967) Eberhard HECK Occupatio Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische

Abteilung LXXXIV (1967) 355ndash357

HEUMANNndashSECKEL (1926) Hermann Gottlieb HEUMANN ndash Emil SECKEL Handlexikon zu den Quellen des

roumlmischen Rechts Jena Verlag Gustav von Fischer 1926

HONSELL (1973) Heinrich HONSELL David Pugsley The Roman Law of Property and Obligations

ndash An historical introduction to some of the main institutions Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung XC (1973) 538ndash539

HONSELL (20107) Heinrich HONSELL Roumlmisches Recht BerlinndashHeidelberg Springer Verlag 20107

JAHR (1963) Guumlnther JAHR Zur iusta causa traditionis Zeitschrift der Savigny-Stiftung

Romanistische Abteilung LXXX (1963) 141ndash174

JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874)Paul JOumlRS ndash Wolfgang KUNKEL ndash Leopold WENGER ndash Heinrich HONSELL ndash Theo

MAYER-MALY ndash Walter SELB Roumlmisches Recht Springer Verlag 19874

153Irodalomjegyzeacutek

KASER (1988) Max KASER Altroumlmisches Eigentum und bdquousucapiordquo Zeitschrift der Savigny-

Stiftung Romanistische Abteilung CV (1988) 122ndash164 132

KASER (1961) Max KASER Das Geld im roumlmischen Sachenrecht Tijdschrift voor

Rechtsgeschiedensis XXIX (1961) 169ndash229

KASER (19712)Max KASER Das roumlmische Privatrecht I Handbuch der Altertumswissenschaft

X 3 3 1ndash2 Muumlnchen C H Beckrsquosche Verlagsbuchhandlung 19712

KASER (1979) Max KASER Studien zum roumlmischen Pfandrecht II Actio pigneraticia und actio

fi duciae (Zweiter Teil sectsect VIIndashVIII) Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis XLVII (1979) 319ndash345

KASER (1988) Max KASER Altroumlmisches Eigentum und bdquousucapioldquo ZSS RA CV (1988) 122ndash

164

KRUumlGER (1858) Paul KRUumlGER Geschichte der Quellen und Literatur des roumlmischen Rechts

Leipzig 1858

KRUumlGER (1934) Hugo KRUumlGER Derelictio und usucapio Mnemosyne Pappulias Athen 1934

155ndash189

KUNTZE (1857) Johannes Emil KUNTZE Die Lehre von Inhaberpapieren Leipzig 1857

KUumlBLER (1914)Bernhard KUumlBLER Rechtsschulen In Wilhelm KROLL ndash Kurt WITTE (hrsg)

Pauls Real-enzyklopaumldie der classischen Altertumswissenschaft Zweiter Reihe erster Halbband Ra ndash Ryton Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914

LENEL (19273) Otto LENEL Das Edictum Perpetuum Ein Versuch zu seiner Wiederherstellung

Leipzig 19273

Irodalomjegyzeacutek154

LEONHARD (1899) Rudolf LEONHARD Causa In Georg WISSOWA (hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Dritter Band sechster Halbband Barbarus ndash Claudius Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1899 1809ndash1811

LIDDELLndashSCOTT (1940) Henry George LIDDELL ndash Robert SCOTT A Greek-English Lexicon Oxford

Clarendon Press 1940

LIEBS (1976) Detlef LIEBS Rechtsschule und Rechtsunterricht im Prinzipat In Aufstieg und

Niedergang der roumlmischen Welt II 15 BerlinndashNew York 1976 197ndash286

LO ZINGARELLI (2005) Nicola LO ZINGARELLI Vocabolario della lingua Italiana Bologna Zanichelli

2005

MARTON (19435) MARTON Geacuteza A roacutemai magaacutenjog elemeinek tankoumlnyve Debrecen 19435

MAYER-MALY (19992) Theo MAYER-MALY Roumlmisches Recht WienndashNew York Springer Verlag 19992

MEINHART (1988) Anton MEINHART Dogmengeschichtliches und Dogmatisches zum

Eigentumsvorbehalt Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CV (1988) 729ndash736

MEYER-COLLINGS (1932) Joachim Johannes MEYER-COLLINGS Derelictio ndash Die Dereliktion im roumlmischen

Recht bis zum Corpus Juris Civilis Kallmuumlnz 1932

MICRO (2002) Le Robert MICRO Dictionnaire de la Langue Franccedilaise VUEF 2002

MIQUEL (1963) Juan MIQUEL Mechanische Fehler in der Uumlberlieferung der Digesten Zeitschrift

der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung LXXX (1963) 233ndash287

155Irodalomjegyzeacutek

MOMMSEN (1879) Theodor MOMMSEN Die ludi magni und Romani Roumlmische Forschungen II

Berlin 1879

NADJO (1989) Leacuteon NADJO Lrsquoargent et les affaires agrave Rome des origines au IIe siegravecle avant J-C

LouvainndashParis Peeters 1989

Oxford Latin Dictionary (1968) Oxford Latin Dictionary Oxford Clarendon Press 1968

PERNICE (1884) Alfred PERNICE Parerga II Beziehungen des oumlffentlichen roumlmischen Rechtes

zum Privatrechte Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung V (1884) 1ndash135

PETZ (1902ndash1904) PETZ Vilmos (szerk) Oacutekori lexikon Budapest Franklin Taacutersulat 1902ndash1904

PHILIPP (1914) Hans PHILIPP Iactus1 In Wilhelm KROLL (hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 545

POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) POacuteKECZ KOVAacuteCS Attila Les problegravemes du lsquoiactusrsquo et de la lsquocontributiorsquo dans la

pratique de la lex Rhodia In Orsolya Maacuterta PEacuteTER ndash Beacutela SZABOacute (Hrsg) A bonis bona dicere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Biacutebor Verlag 1998 177ndash188

POacuteLAY (1988) POacuteLAY Elemeacuter A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedja Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1988

POTTER (1999) David S POTTER Entertainers in the Roman Empire In D S POTTER ndash D J

MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 256ndash326

Irodalomjegyzeacutek156

PRINGSHEIM (1916) Fritz PRINGSHEIM Der Kauf mit fremdem Geld Studien uumlber die Bedeutung der

Preiszahlung fuumlr den Eigentumserwerb nach griechisem und roumlmischem Recht Leipzig Veit 1916

PUCHTA (1862) Georg Friedrich PUCHTA Vorlesungen uumlber das heutige roumlmische Recht I

Leipzig 1862

PUCHTA (18666)Georg Friedrich PUCHTA Cursus der Institutionen Band 2 Leipzig Verlag von

Breitkopf und Haumlrtel 18666

PUCHTA (186610)Georg Friedrich PUCHTA Pandekten Leipzig Verlag von Johann Ambrosius

Barth 186610

ROMANO (2002) Silvio ROMANO Studi sulla derelizione nel diritto romano Rivista di Diritto

Romano II 2002 119ndash121

ROUGEacute (1966)Jean ROUGEacute Recherches sur lrsquoorganisation du commerce maritime en

Meacutediteraneacutee sous lrsquoEmpire Romain Paris 1966

RUumlFNER (2000) Thomas RUumlFNER Vertretbare Sachen Die Geschichte der res quae pondere

numero mensura constant Berlin Duncker und Humblot 2000

SANFILIPPO (200210) Cesare SANFILIPPO Istituzioni di diritto romano Rubbettino Editore 200210

SAVIGNY (1840) Friedrich Carl VON SAVIGNY System des heutigen roumlmischen Rechts Band 3

Berlin 1840

SCHANBACHER (1992) Dietmar SCHANBACHER Zur Bedeutung der Leistungszweckbestimmung bei

der Uumlbereignung durch traditio und beim Lesitungsversprechen durch stipulatio Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis LX (1992) 1ndash27

157Irodalomjegyzeacutek

SCHERMAIER (1992) Martin Josef SCHERMAIER Materia Beitraumlge zur Frage der Naturphilosophie im

klassischen roumlmischen Recht KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1992

VON SCHEURL (1853) Adolf VON SCHEURL Beitraumlge zur Bearbeitung des roumlmischen Rechts Band I

Erlangen 1853

SCHNEIDER (1914) Karl SCHNEIDER Iactus3 In Wilhelm KROLL (Hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 555

SCHULZ (1951) Fritz SCHULZ Classical Roman Law Oxford 1951

SMITH (18702) William SMITH (ed) Dictionary of Greek and Roman Antiquities Boston 18702

SOKOLOWSKI (1902) Paul SOKOLOWSKI Die Philosophie im Privatrecht Bd I Sachbegriff und Koumlrper

in der klassischen Jurisprudenz und der modernen Gesetzgebung Halle 1902

VON STINTZING (1852) Johann August Roderich VON STINTZING Das Wesen von bona fi des und titulus

in der roumlmischen Usucapionslehre Historisch-dogmatischer Versuch Heidelberg 1852

TALAMANCA (1977) Mario TALAMANCA Lo schema rsquogenus ndash speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi

romani In La fi losofi a greca e il diritto romano (Roma 14ndash17 aprile 1973) Tomo II Roma Accademia Nazionale dei Lincei 1977

TALAMANCA (1990) Mario TALAMANCA Istituzioni di Diritto Romano Milano 1990

TONER (1995) J P TONER Leisure and Ancient Rome Oxford Blackwell Publishers 1995

Irodalomjegyzeacutek158

VACCA (1983) Letizia VACCA Osservazioni in tema di iusta causa e bona fi des in relazione allrsquo

usucapio pro derelicto In Studi in onore di Cesare Sanfi lippo IV Milano Giuffregrave Editore 1983 773ndash799

VACCA (1984) Letizia VACCA Derelictio e acquisto delle res pro derelicto habitae Milano

1984

VAN VLIET (2003)L P W VAN VLIET Iusta Causa Traditionis and its History in European Private

Law European Review of Private Law 20033 342ndash378

VOCI (1952) Pasquale VOCI Modi di acquisto della proprietagrave Corso di Diritto Romano

Milano Giuffreacute Editore 1952

VAN WARMELO (1982) Paul VAN WARMELO Justa causa traditionis In Studi in onore di Cesare

Sanfi lippo I Milano Giuffregrave Editore 1982 615ndash653

WAGNER (1997) Herbert WAGNER Die lex Rhodia de iactu Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute XLIV (1997) 357ndash380

WALDEndashHOFMANN (19563) Alois WALDE ndash Johann Baptist HOFMANN Lateinisches etymologisches

Woumlrterbuch BernndashMuumlnchen 19563

WESEL (1968) Uwe WESEL Zur dinglichen Wirkung der Ruumlcktrittvorbehalte des roumlmischen

Kaufs ZSS RA LXXXV (1968) 94ndash112

WINDSCHEID (19008) Bernhard WINDSCHEID Lehrbuch des Pandektenrechts I Frankfurt am Main

19008

WUBBE (1963) Feacutelix WUBBE Pomp D 41 7 5 pr et lrsquousucapio pro derelicto In Meacutelanges

Philippe Meylan Recueil de travaux publieacutes par la Faculteacute de droit Vol I Lausanne 1963 435ndash449

159Irodalomjegyzeacutek

ZLINSZKY (1996) ZLINSZKY Jaacutenos Roacutemai buumlntetőjog Budapest 1996

ZLINSZKY (2006) ZLINSZKY Jaacutenos Evictio missilium Iustum Aequum Salutare II 20061ndash2

99ndash102

LektorEl Beheiri Nadja

copySzerző 2014copy PPKE JAacuteK 2014

ISSN 2064-1907ISBN 978-963-308-215-7

Kiadja a Paacutezmaacuteny Peacuteter Katolikus Egyetem Jog- eacutes Aacutellamtudomaacutenyi Kara1088 Budapest Szentkiraacutelyi u 28ndash30 wwwjakppkehu

Felelős kiadoacute Dr Varga Zs Andraacutes deacutekaacuten

Nyomdai előkeacutesziacuteteacutes Szakalineacute Szeder Andrea

Nyomaacutes Komaacuteromi Nyomda eacutes Kiadoacute Kftwwwkomarominyomdahu

TARTALOM

Előszoacute 7

I Bevezető gondolatok1 Aacuteltalaacutenos megjegyzeacutesek 112 Missilia szoacuteraacutesaacutenak peacuteldaacuteja az irodalmi forraacutesokban 123 Ludi mint a missilia szoacuteraacutesaacutenak sziacutentere 174 Az auctor-forraacutesok eacuterteacutekeleacutese 225 A bdquopanem et circensesrdquo-elv mint retorikai τόπος 236 A iactus missilium a jogi forraacutesokban 277 Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash aacutettekinteacutes 33

II A kifejezeacutesek eredete a iactus eacutes a missilia jelenteacutese a forraacutesokban1 A iactus a forraacutesokban 352 A missilia jelenteacuteskoumlre 37

21 Excursus nummi eacutes aes mint a iactus missilium tovaacutebbi taacutergyai 38

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban1 Az occupatio fogalma 482 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban 50

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete1 A lsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben 632 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra

vonatkozoacute egyes szoumlvegek alapjaacuten) 653 Excursus a tengerbe hajiacutetott aacuterukroacutel 75

3 1 Fogalmi elemek 7632 A naufragium 8233 A maacutesodlagos irodalom 85

4 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai 905 A derelictio speciaacutelis esetei 94

Tartalom6

V A traditio eacutes a iusta causa traditionis keacuterdeacutese1 A traditio aacuteltalaacuteban 1002 A iusta causa traditionis keacuterdeacuteskoumlre 1023 Koumlvetkezteteacutesek a iusta causa traditionis

eacutes a iactus missilium kapcsolataacuteroacutel 110

VI A iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata 1132 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek 116

21 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja 11622 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben 11823 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei 119

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese 1203 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes 1203 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege 121

4 A iactus missilium irodalma 1225 Sajaacutet koncepcioacute 130

Oumlsszegzeacutes 135

Summary139

Reacutesumeacute 143

A jegyzetekben hasznaacutelt szakirodalmi hivatkozaacutesok roumlvidiacuteteacuteseinek jegyzeacuteke 147

ELŐSZOacute

Jelen kismonograacutefi a a 2012-ben megveacutedett doktori eacutertekezeacutesem utolsoacute fejeze-teacutenek aacutetdolgozott eacutes kibőviacutetett vaacuteltozata A doktori eacutertekezeacutes amely a bdquoRadix omnium malorum ndash A peacutenzzel oumlsszefuumlggő egyes roacutemai dologi jogi keacuterdeacutesekrőlrdquo ciacutemet viselte a iactus missilium teacutemakoumlreacutet főkeacutent eacutes elsősorban a peacutenz oldalaacute-roacutel igyekezett feldolgozni abban a kontextusban a fő keacuterdeacutes az volt hogy jogi szempontboacutel mit tekintuumlnk peacutenznek eacutes hogyan megy veacutegbe a peacutenz tulajdonaacute-nak megszerzeacutese Az eme keacuterdeacutesekre adott vaacutelaszokat mintegy alaacutetaacutemasztandoacute keruumllt sor akkor a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutera Aacutem ez a teacutemakoumlr ndash mint azt a szekundeacuter irodalom is joacutel mutatja ndash alkalmas az oumlnaacutelloacute vizsgaacutelatra joacutellehet a kor jogaacuteszai szaacutemaacutera nem tartozott a legeacuterdekesebb keacuterdeacutesek koumlzeacute az utoacutekor szaacutemaacutera meacutegis kellőkeacuteppen rejteacutelyesnek tetszhet leginkaacutebb azeacutert mert keveacutesseacute illeszkedik a hagyomaacutenyosnak mondott dogmatikai keretbe

A kutataacutes haacutettereacuteről elmondhatoacute hogy amikor az 1997ndash1998 taneacutevben roacute-mai jogot hallgattam Zlinszky Jaacutenos professzor előadaacutesaacuteban sok maacutes mellett kuumlloumlnoumls eacuterdeklődeacutessel toumlltoumltt el a tulajdon eacutes birtok fogalmainak elvaacutelasztaacute-sa a roacutemai tulajdon kezdeteire vonatkozoacute eszmefuttataacutesok valamint a familia pecuniaque fogalom eacutertelmezeacutese a forraacutesok professzor uacuter aacuteltali bemutataacutesa eacutes az ezekből levonhatoacute koumlvetkezteteacutesek Talaacuten ez volt az első olyan pont ami-kor elsős hallgatoacutekeacutent eacutevfolyamtaacutersaimmal megeacuterezhettuumlnk valamit azokboacutel a taacutevlatokboacutel amelyek a roacutemai jogban mint diszcipliacutenaacuteban nem pedig mint tan-taacutergyban rejlenek Keacutesőbb meacuteg inkaacutebb lehetőveacute vaacutelt az ismeretek elmeacutelyiacuteteacute-se amikor maacutesodeacuteves koromtoacutel kezdve reacuteszt vehettem a tanszeacutek munkaacutejaacuteban Adott volt a lehetőseacuteg hogy a roacutemai joggal valoacute az eddigiekneacutel magasabb de meacuteg koumlzel sem tudomaacutenyos szintű foglalatoskodaacutes vehesse kezdeteacutet iraacutenyiacutetott oumlnkeacutepzeacutes formaacutejaacuteban Ez volt a professzor uacuter moacutedszere sokszor mondta Jeacutezus szavaival hogy sokan vannak a meghiacutevottak kevesen a kivaacutelasztottak Azok akik abban a munkaacuteban koumlzoumls gondolkodaacutesban reacuteszt vehettuumlnk talaacuten nem is igazaacuten eacutertettuumlk meacuteg ezeknek a szavaknak a suacutelyaacutet elegendő volt mindoumlssze

8 Előszoacute

a lehetőseacuteg hogy egy műhelyhez tartozhatunk eacutes az előny amit a roacutemai jogi ismeretek frissen naprakeacuteszen tartaacutesa jelentett a polgaacuteri jog tanulaacutesa soraacuten Veacutegzeacutesem utaacuten a doktori keacutepzeacutes megkezdeacutesekor keruumlltem napi kapcsolatba az uacutej tanszeacutekvezetővel El Beheiri Nadja docens asszonnyal Nem tagadom hogy az aacuteltala alkalmazott megkoumlzeliacuteteacutes elsőre szokatlan volt de semmikeacuteppen sem idegen Idővel raacute kellett doumlbbennem hogy az a szemleacuteletmoacuted az az iraacuteny ahon-neacutet eacutes ahogyan megkoumlzeliacuteti a roacutemai jogot mindenkeacuteppen jaacuterhatoacute uacutetja egyreacuteszt a taacuterggyal foglalkozaacutesnak maacutesreacuteszt a taacutergy oktataacutesaacutenak is A szakmai beszeacutel-geteacutesből alapkeacuterdeacutesek joacutel megfoghatoacute koumlre rajzoloacutedott ki jelesuumll hogy mi is aacutell az egyes szabaacutelyok elvek jogaacuteszi doumlnteacutesek haacutettereacuteben mi jellemzi a jogaacute-szok gondolkodaacutesmoacutedjaacutet Mi az oka annak hogy ndash amint azt Paul Koschaker Theodor Heuss eacutes Peter Stein is megaacutellapiacutetjaacutek ndash a goumlroumlg fi lozoacutefi a eacutes sziacutenhaacutez a roacutemai jog eacutes a kereszteacuteny eszmerendszer mind a mai napig meghataacuterozoacute kultu-raacutelis oumlroumlkseacutege Euroacutepaacutenak Megjegyzendő hogy a Tanszeacutek ilyen alapaacutellaacutesuacute ku-tataacutesi iraacutenya hazaacutenkban mindenkeacuteppen egyeduumllaacutelloacutenak mondhatoacute mi toumlbb ndash fi -gyelemmel a nemzetkoumlzi trendekre is ndash az is baacutetran aacutelliacutethatoacute hogy nemzetkouml-zi sziacutenteacuteren is igen keveacutes hasonloacute alapaacutellaacutesuacute kutatoacutekoumlzoumlsseacuteggel lehet talaacutelkozni

Ezek a gondolatok vitteacutek el a kezdetben meacuteg a iactus missilium kapcsaacuten is oumlsszesseacutegeacuteben meglehetősen egyszerűnek tűnő alapkeacuterdeacutest elvontabb iraacutenyok-ba Az ugyanis nem volt keacutetseacuteges hogy ndash a neacutemet terminoloacutegiaacutera utalva ndash az a Sonderstellung amely ezt a meacuteg graduaacutelis hallgatoacute koromboacutel bdquomagammal ho-zottrdquo teacutenyaacutellaacutest jellemzi magaacuteban a peacutenz- vagy ajaacutendeacutekszoacuteraacutes teacutenyeacuteben rejlik Keacuterdeacutes maradt azonban hogy mikeacutent eacutes mieacutert Soha nem volt teljesen vilaacutegos mieacutert is kezelte a pandektisztika traditio in incertam personamkeacutent ezt a teacuteny-aacutellaacutest ekkeacutent uacutegy gondoltam eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni ezzel a reacutesz-teacutemaacuteval is Roumlviden ez annak a kutataacutesnak a haacutettere amelyből a jelen kismono-graacutefi a szuumlletett

Amiben ez a kismonograacutefi a toumlbbet eacutes maacutest kiacutenaacutel az olvasoacutenak a ciacutemből ki-olvashatoacutehoz keacutepest az jobbaacutera a vizsgaacuteloacutedaacutes haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute felfo-gaacutes Silvio Romano Max Kaser Letizia Vacca Benedek Ferenc vagy eacuteppen Bessenyő Andraacutes mind-mind nagyban hozzaacutejaacuterultak a keacuterdeacutes megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz iacutegy a ciacutem ezen a ponton neacutemikeacutepp akaacuter megteacutevesztőnek is ne-vezhető Nem ceacutel ugyanis minden a iactus missiliumra vonatkozoacute keacuterdeacutes felve-teacutese eacutes vagy megvaacutelaszolaacutesa legkeveacutesbeacute sem ceacutel hogy a teacutenyaacutellaacutesnak tulaj-doniacutetott azzal valamely alapon oumlsszefuumlggeacutesbe hozott probleacutemaacutek boncolgataacutesa Igenis ceacutel ugyanakkor hogy ne azt proacutebaacuteljam bemutatni hogy bdquominek kellene lennierdquo hanem azt hogy bdquomi vanrdquo A bdquomindenrdquo haacutettereacuteben meghuacutezoacutedoacute objek-tiacutev valoacutesaacutegot igyekeztem tehaacutet alapul venni eacutes arra a keacuterdeacutesre proacutebaacuteltam vaacute-laszt adni az egyes reacuteszteacutemaacutek koumlreacuteben hogy mi a leacutenyege milyen a termeacuteszete annak az inteacutezmeacutenynek keacuterdeacutesnek amit eacuteppen vizsgaacutelok Ez az a vonatkozaacutes

9Előszoacute

amiben ndash legalaacutebbis remeacutenyeim szerint ndash toumlbbet nyuacutejt a dolgozat annaacutel mint amit a ciacutem sejteni enged

Amikor az ember veacutegeacutere eacuter valamilyen nagy vaacutellalkozaacutesnak az nem csak eacutes nem elsősorban a vaacutellalkozaacutes veacutegeacutet jelenti Senki főkeacutent pedig a jogaacutesz nem mondhatja hogy a geacutepezet forog az alkotoacute pihen Soha nincs itt az ideje a pi-heneacutesnek mivel a jogaacutesz az igazsaacutegossaacutegot műveli amely aacutellandoacute eacutes oumlroumlk igye-kezetet kiacutevaacuten meg művelőjeacutetől Sokkal inkaacutebb van itt az ideje a szaacutemveteacutesnek Szaacutemveteacutesnek azzal hogy honneacutet indultunk eacutes hovaacute jutottunk milyen uacuteton ha-ladva eacutes kik segiacutetettek ezen az uacuteton Elsőkeacutent koumlszoumlnettel tartozom teacutemaveze-tőmnek El Beheiri Nadja docens asszonynak aki uacutej taacutevlatokat eacutes uacutej iraacutenyt adott a roacutemai joggal valoacute foglalkozaacutesnak Jobb teacutemavezetőt senkinek sem lehetne kiacute-vaacutenni mindig kellő szabadsaacutegot hagyott arra hogy egy adott keacuterdeacutest feldolgoz-zak valamint hogy uacutegy proacutebaacuteljam feldolgozni ahogy azt joacutenak laacutetom Ha el-akadtam akkor viszont segiacutetett de eacuteppen csak annyit amennyi a tovaacutebbhala-daacuteshoz szuumlkseacuteges volt egy-egy szoacute egy-egy mondat egy elkeacutepzeleacutes vagy meg-laacutetaacutes Emellett eacutes ezzel egyuumltt pedig minden esetben ott volt eacutes van is a szak-mai eacutes emberi taacutemogataacutes egyaraacutent Hasonloacute koumlszoumlnettel emliacutetem Frivaldszky Jaacutenos tanaacuter urat a Doktori Iskola Koordinaacutetoraacutet akinek folyamatos eacuterdeklő-deacutese baraacuteti suumlrgeteacutese nagyon is szuumlkseacuteges volt ahhoz hogy ez a dolgozat elkeacute-szuumlljoumln Ki kell emelni azt is hogy hozzaacute is baacutermikor fordulhattam ha valami-lyen keacuterdeacutesben elakadtam iraacutenymutataacutesra segiacutetseacutegre szorultam Kuumlloumln koumlszouml-nettel tartozom Zlinszky Jaacutenos professzor uacuternak hogy annak idejeacuten meghiacutevott megadva ezzel a lehetőseacuteget arra hogy elindulhassak a kivaacutelasztottaacute vaacutelaacutes hosz-szuacute eacutes roumlgoumls uacutetjaacuten Kituumlntetett koumlszoumlnet illeti Foumlldi Andraacutes professzor urat aki-től folyamatos taacutemogataacutest iraacutenymutataacutest nem egy alkalommal pedig keacutezzel-foghatoacute gyakorlati segiacutetseacuteget kaptam eacuteppen uacutegy mintha ő lenne a teacutemaveze-tőm A vele folytatott szakmai beszeacutelgeteacutesek is nagyban hozzaacutejaacuterultak eme dol-gozat megszuumlleteacuteseacutehez Kuumlloumln meg kell emleacutekeznem lelkiismeretes eacutes faacuteradsaacute-gos munkaacutejaacuteroacutel amelyet annak idejeacuten a doktori eljaacuteraacutesomban veacutegzett ezzel is nagyban javiacutetva munkaacutem minőseacutegeacutet Haacutelaacuteval tartozom Peacuteteri Zoltaacuten professzor uacuternak aki maacuter nagyon reacutegtől kezdve oumlsztoumlnzoumltt neki is koumlszoumlnhető hogy tu-domaacutenyos paacutelyaacutera leacuteptem Koumlszoumlnhetem neki azt is hogy a tananyagon kiacutevuumll olyan tudaacutest is aacutetadott amit koumlnyvből nem lehet elsajaacutetiacutetani Koumlszoumlnet illeti paacute-lyataacutersaimat Sikloacutesi Ivaacuten eacutes Deli Gergely tanaacuter urakat aki maguk is szolgaacuteltak olyan oumltletekkel szempontokkal amelyek nagyban előmozdiacutetottaacutek a tovaacutebbha-ladaacutest Sokat koumlszoumlnhetek csalaacutedomnak is akik elviseltek eacutes igyekeztek nem egyszer hathatoacutesan is segiacuteteni ama hosszuacute idő alatt amiacuteg ezt a munkaacutet tető alaacute hoztam Kuumlloumlnoumls szoacuteval csaknem kifejezhetetlen haacutela eacutes koumlszoumlnet illeti neacutehai eacutedesanyaacutemat aki nem csak folyamatosan segiacutetett eacutes taacutemogatott hanem maacuter na-gyon reacutegtől fogva egy joacuteval hosszabb uacuteton indiacutetott el kellő iraacutenymutataacutest nyuacutejt-va ndash neacutelkuumlle egeacuteszen biztosan nem iacuterhatnaacutem most e sorokat Veacuteguumll de nem utol-

10 Előszoacute

soacute sorban koumlszoumlnet illeti egykori taniacutetvaacutenyomat Goumlnczi Mariettaacutet akivel sok-szor beszeacutelgettem az egyes reacuteszkeacuterdeacutesekről eacutes nem egyszer fontos szempont-okra hiacutevta fel a fi gyelmemet Nem utolsoacute sorban ő vaacutellalta a dolgozat aacutetolvasaacute-saacutenak faacuteradsaacutegos munkaacutejaacutet is amieacutert kuumlloumln koumlszoumlnet illeti Mondhatom hogy neki (is) koumlszoumlnhető hogy a szoumlveg a jelenlegi formaacutejaacuteban keruumllhet az olvasoacutek kezeacutebe

Szaacutemtalan embernek fejezhetneacutem ki haacutelaacutemat mondhatneacutek meacuteg koumlszoumlnetet ebben az esetben a jelen sorok minden bizonnyal toumlbbszoumlroumlseacutere dagadnaacutenak Sokan vannak akiket nem emliacutetettem neacutev szerint a fejben elveacutegzett szaacutemveteacutes soraacuten azonban mind-mind felsoroltattak

Eme gondolatok mellett bocsaacutetom uacutetjaacutera ezt a munkaacutetA hivatkozott művekre kezdettől roumlvidiacutetett formaacuteban hivatkozom Teljes bib-

liograacutefi ai leiacuteraacutesuk a koumltet veacutegi irodalomjegyzeacutekben talaacutelhatoacute

Budapest 2013 Karaacutecsonyaacuten

A szerző

I BEVEZETŐ GONDOLATOK

1 Aacuteltalaacutenos megjegyzeacutesek

Mind az elsődleges mind pedig a maacutesodlagos forraacutesokban elszoacutertan lehet talaacutel-kozni olyan veacutelemeacutenyekkel illetőleg munkaacutekkal amelyek szorosan veacuteve az uacuten iactus missiliumot a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- vagy ajaacutendeacutekszoacuteraacutes keacuterdeacuteseacutet eacuterin-tik Az elsődleges forraacutesok koumlzoumltt csak marginaacutelisan keruumll emliacuteteacutesre ez a keacuter-deacutes valoacutesziacutenűleg talaacuten azeacutert mert a ius privatum ndash Zlinszky Jaacutenos megaacutella-piacutetaacutesa szerint ndash nem elsősorban a koumlzemberek aproacute-cseprő probleacutemaacutei nyomaacuten fejlődoumltt sokkal nagyobb suacutellyal estek a latba az előkelőbb vagyonosabb reacutete-gek olyan uumlgyei amelyek moumlgoumltt nagy vagyontoumlmegek mozgaacutesa aacutellt1 Ekkeacutent ndash mint arra Benedek Ferenc raacutemutat ndash a peacutenzszoacuteraacutes illetőleg az elszoacutert peacutenz tu-lajdonaacutenak megszerzeacutese nem tartozott a magaacutenjog nagy keacuterdeacutesei koumlzeacute2 Ennek egyik oka teacutenylegesen lehet az hogy a roacutemai jogaacuteszok aacuteltalaacuteban nem eacuterdeklőd-tek kuumlloumlnoumlsebben az uumlnnepi alkalmak soraacuten szeacutetszoacutert peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutek-taacutergyak sorsa iraacutent erre a jogi forraacutesok csekeacutely szaacutemaacuteboacutel nagy biztonsaacuteggal le-het koumlvetkeztetni A jogi forraacutesok ilyen elenyeacutesző szaacutema egyfelől keacutetseacutegtelenuumll magyaraacutezhatoacute azzal hogy a ius privatum főkeacutent a vagyonosabbak vitaacutei nyo-maacuten fejlődoumltt nem szabad ugyanakkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt sem hogy a peacutenz eacutes egyeacuteb ajaacutendeacutekok elszoacuteraacuteskor a toumlmegben keletkező esetleges vita nagy valoacutesziacutenűseacuteggel meacuteg a helysziacutenen eldőlt a konkreacutet felek koumlzoumltt meacuteghoz-zaacute akkeacutent hogy az erősebb a gyorsabb a furfangosabb szerezte meg az elszoacutert ajaacutendeacutekokat Iacutegy a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak van egy nem elhanyagolha-toacute meacuterteacutekű jogon kiacutevuumlli szegmentuma ami eacuteppen ilyen jogon kiacutevuumlli jellegeacuteből adoacutedoacutean a jogaacuteszok ekkeacutent a jogi forraacutesok szaacutemaacutera is laacutethatatlan maradt Ezen tuacutelmenően leacutetezhet meacuteg egy maacutesik ebben a koumlrben megemliacutethető ok jelesuumll a magistratus vagy a csaacuteszaacuter jelenleacutete az ajaacutendeacutekosztaacutes soraacuten amely alapjaacuten aacutelliacutet-hatoacute hogy nem is kizaacuteroacutelag magaacutenjogi keacuterdeacutesről van szoacute amit egyeacutebkeacutent a ren-delkezeacutesre aacutelloacute auctor-forraacutesok is alaacutetaacutemasztanak Mindez azonban nem zaacuterja ki hogy adoacutedjanak olyan keacuterdeacutesek amelyek felveteacutese valamint az ezek meg-vaacutelaszolaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletek oumlsszesseacutegeacuteben előbbre vigyeacutek a roacutemai magaacutenjoggal

1 Ld ZLINSZKY (1996) i m 98 2 Ld BENEDEK (1983) i m 7

I Bevezető gondolatok12

kapcsolatos gondolkodaacutesunkat is Megjegyzendő ugyanakkor hogy ezt a teacuteny-aacutellaacutest nem kizaacuteroacutelag csak a roacutemai jog kezelte szinte jelenteacutektelen probleacutemakeacutent a kuumlloumlnboumlző euroacutepai orszaacutegok hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexei szaacutemaacutera sem ismert ez a keacuterdeacutes mint oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes Maacuter ezen a ponton megjegyzendő azonban hogy a hataacutelyos polgaacuteri jogi koacutedexek hallgataacutesa ebben a keacuterdeacutesben taacutevolroacutel sem meglepő a peacutenznek a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesa mint taacutersadalmi jelenseacuteg a joacuteleacuteti taacutersadalmakra aacuteltalaacuteban nem illetőleg nem ebben a formaacuteban jellemző

2 Missilia szoacuteraacutesaacutenak peacuteldaacuteja az irodalmi forraacutesokban

Peacutenznek illetőleg taacutegabban mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyaknak uumlnnepi jaacuteteacutekok so-raacuten a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő szoacuteraacutesaacutet megemliacutető szoumlvegekkel toumlbb helyen lehet ta-laacutelkozni egyebek mellett Suetonius bdquoDe vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban3 Megfelelő peacuteldakeacutent szolgaacutelhat ebben a vonatkozaacutesban a Nero uralkodaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute koumlnyvben talaacutelhatoacute szoumlveg

Suet Ner 11Spectaculorum plurima et varia genera edidit iuvenales circenses scaenicos ludos gladiatorium munus Iuvenalibus senes quoque consulares anusque matronas recepit ad lusum Circensibus loca equiti secreta a ceteris tribuit commisitque etiam camelorum quadrigas Ludis quos pro aeternitate imperii susceptos appellari lsquomaximosrsquo voluit ex utroque ordine et sexu plerique ludicras partes sustinuerunt notissimus eques R elephanto supersidens per catadromum decucurrit inducta Afrani togata quae Incendium inscribitur concessumque ut scaenici ardentis domus supellectilem diriperent ac sibi haberent sparsa et populo missilia omnium rerum per omnes dies singula cotidie milia avium cuiusque generis multip-lex penus tesserae frumentariae vestis aurum argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta atque etiam mansuetae ferae novissimae naves insulae agri

Az ideacutezett szoumlvegből markaacutensan kitűnik hogy a csaacuteszaacuter aacuteltali ajaacutendeacutekosz-taacutes mulatsaacutegok sziacutenhaacutezi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok szeacuteles skaacutelaacutejaacutehoz (iuvenales

3 Hasonloacute szoumlvegek megtalaacutelhatoacutek meacuteg Tacitusnaacutel is azonban eme szerző kuumlloumln foglalkozik az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutevel a rendezveacutenyek ceacuteljaival illetőleg az ilyen rendezveacutenyek soraacuten toumlrteacutentekkel ugyanakkor ezektől a szoumlveghelyektől fuumlggetlenuumll talaacutelkozhatunk olyan tudoacutesiacute-taacutesokkal amelyek a neacutepnek toumlrteacutenő adomaacutenyosztaacutesroacutel szoacutelnak A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ld pl Tac Ann 3 29 3 31 12 41 13 31 13 49 14 21 15 32 15 53

13I Bevezető gondolatok

circenses ludi scaenici munera gladiatoria)4 koumltődoumltt amelynek soraacuten a csaacute-szaacuter illetve segiacutetői ajaacutendeacutekok garmadaacutet osztotta szeacutet Gondolhatnaacutenk hogy egy ilyen leacutenyegeacuteben negatiacutev tartalmuacute leiacuteraacutes főkeacutent Nero szemeacutelyeacutenek szoacutelhatott Keacutetseacutegtelen hogy Nero megiacuteteacuteleacutese negatiacutev volt ugyan5 azonban Suetonius mun-kaacutejaacuteban nem egyeduumllaacutelloacute a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutekszoacuteraacutes emliacuteteacutese fuumlggetlenuumll attoacutel hogy az adott csaacuteszaacuter milyen megiacuteteacuteleacutes alaacute esik Eme aacutelliacutetaacutes joacute peacuteldaacutei egy-egy Augustus valamint Caligula uralkodaacutesaacutet bemutatoacute roumlvid textus

Suet Aug 98Spectavit assidue exercentes ephebos quorum aliqua adhuc copia ex vetere instituto Capreis erat isdem etiam epulum in conspectu suo praebuit permissa immo exacta iocandi licentia diripiendique pomorum et obsoniorum rerumque missilia

A kedvelt eacutes pozitiacutev sziacutenben feltűnő Augustus uralkodaacutesaacutenak veacutegeacutet bemuta-toacute szoumlvegből laacutethatoacute hogy az idős princeps nem sokkal a halaacutela előtt is sereacute-nyen laacutetogatta a gyakorlatozoacute ephebosokat akik a reacutegi szokaacutes szerint meacuteg szeacutep szaacutemmal voltak jelen Capri szigeteacuten Meg is vendeacutegelte őket amely esemeacutenyen maga is reacuteszt vett eacutes megengedte mi toumlbb egyenesen koumlvetelte hogy szoacuterako-zaacuteskeacuteppen a gyuumlmoumllcsoumlk- eacutes maacutes eacutelelmiszerek zsaacutekmaacutenyolaacutesaacutet valamint ajaacuten-deacutekutalvaacutenyok eltuumlnteteacuteseacutet jaacutetsszaacutek

Ehhez keacutepest a gyűloumllt Caligula eseteacuteben teljesen maacutes kontextusba helyezi a szerző az ajaacutendeacutekosztaacutest

Suet Cal 18Munera gladiatoria [hellip] edidit [hellip] Neque spectaculis semper ipse praesedit sed interdum aut magistratibus aut amicis praesidendi munus iniunxit [hellip] Sparsit et missilia variarum rerum et panaria cum obsonio viritim divisit [hellip]

A szoumlvegből egyfelől kitűnik hogy Caligula is rendezett gladiaacutetorjaacuteteacutekokat tovaacutebbaacute hogy eme laacutetvaacutenyossaacutegok soraacuten nem mindig szemeacutelyesen toumlltoumltte be az elnoumlki tisztet neacutehol magistratusok neacutehol pedig baraacutetai laacutettaacutek el az elnoumlkleacutes-sel jaacuteroacute feladatokat A maacutesik jelentős informaacutecioacute hogy a jaacuteteacutekok soraacuten ajaacutendeacutek-taacutergyakat szoacuteratott a neacutep koumlzeacute valamint eacutetellel telerakott kosarakat osztatott szeacutet6 Mindezekkel az ajaacutendeacutekosztaacutest előteacuterbe toloacute peacuteldaacutekkal Suetonius egyfe-

4 Eme jaacuteteacutekok aacutetfogoacute bemutataacutesaacutet ld pl FREYBURGER (1999) i m s h v 5 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m1128 6 Suetonius keacutet anekdotaacutet is taacutersiacutet ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutesaacutehoz a falaacutenk lovag eacutes a soron kiacutevuumll praetorraacute

kinevezett senator roumlvid feacutelmondatos toumlrteacuteneteacutet Vouml Suet Cal 18 bdquo[hellip] qua epulatione equiti

I Bevezető gondolatok14

lől a peacuteldakeacutepuumll aacutelliacutetott princeps kedeacutelyes oldalaacutet mutatja be azonban ugyan-ezzel az eszkoumlzzel azt is keacutepes kimutatni hogy neacutemely csaacuteszaacuterok ndash iacutegy peacuteldaacuteul Caligula eacutes Nero ndash igazaacuteboacutel hajlamosak voltak a pazarlaacutesra7 ezek a cselekveacutesek is feacutektelen eacutes gonosz termeacuteszet mutatoacutei8 joacutellehet Nero eseteacuteben azt is megemliacute-ti hogy a csaacuteszaacuter ezt kezdetben palaacutestolni igyekezett9

Egyreacuteszt okvetlenuumll raacute kell mutatni hogy Suetonius munkaacutejaacuteban nem csu-paacuten Nero kapcsaacuten meruumll fel az ajaacutendeacutekosztaacutes keacuterdeacutese hiszen ndash mint laacutethattuk ndash Caligula de ugyaniacutegy peacuteldaacuteul a Domitianus uralkodaacutesaacutet bemutatoacute koumlnyvek is tartalmaznak hasonloacute szoumlvegeket Maacutesreacuteszt ugyanakkor mindenkeacuteppen vizsgaacute-landoacute keacuterdeacutes hogy mikeacutent iacuteteacutelhető meg a Suetonius aacuteltal haacutetrahagyott anyag mennyi ennek az objektiacutev forraacuteseacuterteacuteke Taacutevolroacutel sem ceacutelunk hogy Suetonius munkaacutessaacutegaacuteroacutel irodalomtoumlrteacuteneti elemzeacutest adjunk koumlzre aacutem a keacuterdeacutes felveteacutese eacutes ennek nyomaacuten Suetonius eacuterteacutekeleacutese legalaacutebb jelzeacutes szintjeacuten szuumlkseacuteges lehet

Az egyes csaacuteszaacutereacuteletrajzok nagyban-egeacuteszben neacutegy nagyobb csoportba so-rolhatoacutek azzal a megjegyzeacutessel hogy a csoportosiacutetaacutes nyilvaacutenvaloacutean feluumlletes eacutes vitathatoacute Teljesen pozitiacutev (Augustus Vespasianus Titus) jobbaacutera pozitiacutev (Caesar Otho) jobbaacutera negatiacutev (Tiberius Galba Domitianus) eacutes teljesen nega-tiacutev (Caligula Nero Vitellius) kategoacuteriaacutekba oszthatoacutek az eacuteletrajzok kiloacuteg ebből a csoportosiacutetaacutesboacutel a Claudius-vita amely oumlsszesseacutegeacuteben inkaacutebb negatiacutev keacutepet fest a csaacuteszaacuterroacutel a reacuteszleteket szemleacutelve azonban eacuterezhetők a fi nom disztink-cioacutek A csaacuteszaacutereacuteletrajzok alapjaacutet a kor hangulataacutenak megfelelő leacutenyegeacuteben az uralkodoacutei tuumlkroumlk elődjeacutet keacutepező ereacutenyek eacutes viacuteciumok egymaacutessal valoacute paacuter-ba aacutelliacutetaacutesa (clementia ndash crudelitas liberalitas ndash avaritia civilitas ndash superbia) Keacutetseacutegtelen hogy ideaacuteltiacutepuskeacutent vagy legalaacutebbis azt megkoumlzeliacutetőkeacutent Augustus jelenik meg akinek regnaacutelaacutest a clementia eacutes a civilitas jellemzik10 Az egyes

R contra se hilarius avidiusque vescenti partes suas misit sed et senatori ob eandem causam codicillos quibus praetorem eum extra ordinem designabatrdquo

7 Vouml Suet Ner 30 Divitiarum et pecuniae fructum non alium putabat quam profusionem sordidos ac deparcos esse quibus impensarum ratio constaret praelautos vereque magnifi cos qui abuterentur ac perderent

8 Vouml Suet Ner 26 Petulantiam libidinem luxuriam avaritiam credulitatem sensim quidem primo et occulte et velut iuvenili errore exercuit sed ut tunc quoque dubium nemini foret naturae illa vitia non aetatis esse Eacuterdekes hogy a szoumlveg elejeacuten szereplő tulajdonsaacutegok koumlnnyelműseacuteg (petulantia) keacutejvaacutegy (libido) bujasaacuteg (luxuria) kapzsisaacuteg (avaritia) hiszeacute-kenyseacuteg (credulitas) egyike sem tekinthető eacuteppen uralkodoacutei ereacutenynek Ezzekkel a tulajdonsaacute-gokkal Suetonius egyeacutertelműen negatiacutev uralkodoacutekeacutent jellemzi Neroacutet vagyis olyan szemeacutelyi-seacutegkeacutent aki az ereacutenyek ndash viacuteciumok paacuterosiacutetaacutesaacuteboacutel minduntalan a negatiacutev oldalra keruumll Ehhez ld meacuteg VON ALBRECHT II (2003) i m 1128

9 Vouml Suet Ner 10 Et cum de supplicio cuiusdam capite damnati ut ex more subscriberet admoneretur lsquoquam vellemrsquo inquit lsquonescire litterasrsquo Omnes ordines subinde ac memoriter salutavit Agenti senatui gracias respondit lsquoCum meruerorsquo

10 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m 1128ndash1129

15I Bevezető gondolatok

eacuteletrajzok szerkezetileg nem kronologikusak sokkal inkaacutebb a szaacutermazaacutes ndash kar-rier ndash tettek ndash jellem ndash kuumllső megjeleneacutes ndash halaacutel seacutemaacutera eacutepuumllnek azzal hogy neacute-mely esetben oacutehatatlanul egybe csuacutesznak a seacutema egyes elemei illetőleg olykor a kronoloacutegiai bemutataacutes tűnik ceacutelravezetőnek (pl Galba eacutes Otho eseteacuteben)11 Ami az alapul vett forraacutesokat illeti Suetonius egyaraacutent taacutemaszkodott komoly szava-hihető forraacutesokra (pl id Plinius id Seneca Cassius Severus Acta senatus Acta diurna populi Fasti) ugyanakkor ideacutez koumlzszaacutejon forgoacute pletykaacutekat anekdotaacute-kat hiacutereszteleacuteseket is12 Előbbiek kapcsaacuten eacuterdemes felfi gyelni arra hogy az iro-dalmi dokumentaacutecioacute nem egyenletes az eacuteletrajzokban amiacuteg a koraacutebbiak joacutel do-kumentaacuteltak addig a keacutesőbbiekből ez szinte teljesseacuteggel hiaacutenyzik Ebből lehet arra koumlvetkeztetni hogy a keacutesőbbi eacuteletrajzok megiacuteraacutesakor Suetonius nem volt palotai alkalmazott ndash maacutes keacuterdeacutes hogy maacuter nem vagy meacuteg nem nem aacutellt a pa-lota alkalmazaacutesaacuteban13 Ami a pletykaacutek anekdotaacutek felhasznaacutelaacutest illeti mindez nem jelenti azt hogy Suetonius ne toumlrekedett volna a teacutenyszerűseacutegre mi toumlbb sokkal inkaacutebb levonhatoacute ebből az a koumlvetkezteteacutes hogy a teacutenyszerű taacutejeacutekozta-taacutes mellett sajaacutet koraacutenak koumlzhangulataacutet is igyekezett megőrizni az eacuteletrajzok-ban14 Forraacutesszerűseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese kapcsaacuten egyfelől fontos szempont tehaacutet a taacutergy- eacutes teacutenyszerűseacutegre valoacute toumlrekveacutes hiszen Suetonius grammaticus volt akinek taacutergyszerűen kellett prezentaacutelnia a szoumlveget ndash ez a toumlrekveacutese elsősorban stiacutelusaacuteban nyilvaacutenul meg15 Maacutesfelől nem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt sem hogy lovagrendi szaacutermazaacutesaacuteboacutel16 adoacutedoacutean elsősorban azokkal az uralko-doacutekkal szimpatizaacutelt akik maguk is a szenaacutetorokat eacutes a lovagrendieket reacuteszesiacute-tik előnyben miacuteg az ezekkel nem vagy nem kizaacuteroacutelag nem elsősorban rokon-szenvező csaacuteszaacuterok inkaacutebb negatiacutev sziacutenben tűnnek fel Ebben a vonatkozaacutesban viszont felteacutetlenuumll utalni kell von Albrecht megaacutellapiacutetaacutesaacutera amely szerint Suetonius nem kimondja az egyes csaacuteszaacuterokra vonatkozoacute iacuteteacuteleteacutet hanem mes-teri pszicholoacuteguskeacutent csupaacuten sugallja veacutelemeacutenyeacutet amely utoacutebb meacutegis gyoumlkeret ver az olvasoacuteban17 Mindezek alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy Suetonius vitaacuteit for-raacuteskeacutent semmikeacutepp sem lehet elvetni ugyanakkor kellő oacutevatossaacuteggal kell ke-zelni aacutelliacutetaacutesait Mindenesetre egyfajta bdquobottom linerdquo jelleggel annyi azeacutert ob-

11 Ld ADAMIK (2009) i m 619 VON ALBRECHT II (2003) i m 112412 Vouml ADAMIK (2009) i m 621 VON ALBRECHT II (2003) i m 112013 Vouml VON ALBRECHT II (2003) i m 112014 Vouml ADAMIK (2009) i m 62115 Ehhez ld ADAMIK (2009) i m 621ndash622 hangsuacutelyosabban VON ALBRECHT II (2003) i m 1122

eacutes 1124 irodalommal16 Vouml PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquoSuetoniirsquo ADAMIK (2009) i m 617 VON ALBRECHT II (2003)

i m 111917 VON ALBRECHT II (2003) i m 1131

I Bevezető gondolatok16

jektiacuteve levonhatoacute a csaacuteszaacutereacuteletrajzokboacutel hogy az ajaacutendeacutekosztaacutes bevett gyakor-lat volt a csaacuteszaacuterkorban valamint hogy ennek ceacutelja ndash sok maacutes mellett ndash a csaacute-szaacuter sajaacutet neacutepszerűseacutegeacutenek noumlveleacutese lehetett

Ha taacutegabb alapaacutellaacutesboacutel vesszuumlk szemuumlgyre a rendelkezeacutesre aacutelloacute irodalmi for-raacutesokat eacuteszrevehető hogy ndash mint arra fentebb maacuter egy jegyzetben is utaltunk ndash hasonloacute tartalmuacute szoumlvegekkel Tacitus eacutevkoumlnyveiben is talaacutelkozhatunk

Tac Ann 3 29Additur pontifi catus et quo primum die forum ingressus est congiarium plebi admodum laetae quod Germanici stirpem iam puberem aspiciebat

Az ideacutezett szoumlveg arroacutel szoacutel hogy az ifjuacute Neroacutenak a senatus megszavazta a pontifexi meacuteltoacutesaacutegot eacutes amely napon előszoumlr leacutep a forumra ajaacutendeacutekot osztott a neacutepnek amelynek tagjai nagyon oumlruumlltek hogy laacutethattaacutek Germanicus fi aacutet feacuter-fi korba leacutepni A toumlredeacutek arroacutel szoacutel hogy Tiberius mikeacutent ajaacutenlotta a senatorok fi gyelmeacutebe Neroacutet keacuterve hogy mentesuumllhessen a vigintiviratus tisztseacutegeinek betoumllteacuteseacutetől eacutes a toumlrveacutenyek szabta időneacutel oumlt eacutevvel koraacutebban paacutelyaacutezhasson a quaestorsaacutegra ndash amely keacutereacutest a hallgatoacutesaacuteg guacutenyos mosolygaacutesa kiacuteseacuterte Tiberius azzal eacutervelt hogy annak idejeacuten ő eacutes fi veacutere is hasonloacute engedmeacutenyben reacuteszesuumllt Augustus javaslata nyomaacuten ndash baacuter Tacitus megjegyzi hogy keacutetseacuteg kiacutevuumll akkor is voltak olyanok akik titkon guacutenyt űztek az augustusi keacutereacutesből

Tac Ann 12 41Et Caesar adulationibus senatus libens cessit ut vicesimo aetatis anno consulatum Nero iniret atque interim designatus proconsulare imperium extra urbem haberet ac princeps iuventutis appellaretur Additum nomine eius donativum militi congiarium plebei

A maacutesik textus arroacutel tudoacutesiacutet hogy a csaacuteszaacuter sziacutevesen engedett a senatus hiacutezel-geacuteseacutenek hogy Nero maacuter eacuteleteacutenek huszadik eacuteveacuteben viselhesse a consuli tisztet koumlzben pedig mint kijeloumllt consul proconsuli jogkoumlrrel biacuterjon a vaacuteroson kiacutevuumll eacutes az ifjuacutesaacuteg vezetőjeacutenek ciacutemeacutet kapja Ehhez jaacuterult a neveacuteben a katonasaacutegnak osztott peacutenzajaacutendeacutek valamint az eacutelelmiszer a neacutepnek Ami a konkreacutet teacutemaacutet ille-ti ki kell emelni hogy a congiarium plebi illetve plebei fordulat jelenik meg a szoumlvegekben amelyek egyaraacutent a neacutep reacuteszeacutere szeacutetosztott ajaacutendeacutekokra utal Ettől joacutel elkuumlloumlnuumll a maacutesodik szoumlvegben a katonaacuteknak juttatott peacutenzadomaacutenyt jeloumllő donativum kifejezeacutes18

18 A congiarium eredetileg egy congius azaz ⅛ amphora mennyiseacutegű bort olajat illetőleg keacute-sőbb peacutenzbeli adomaacutenyt jelentett szemben a donatiummal amely eredetileg azonos jelenteacute-sű volt congiariummal eacutes utoacutebb vaacutelt le erről kizaacuteroacutelag csak a katonaacuteknak adott juttataacutest jeloumll-

17I Bevezető gondolatok

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy nem csak specifi kusan Suetonius hanem az auctor-forraacutesok aacuteltalaacuteban is joacute neacutehaacuteny utalaacutest tartalmaznak olyan teveacutekeny-seacutegekre amelyek jogi szempontboacutel is a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- illetőleg szoacuteraacutest valoacutesiacutetjaacutek meg Az ilyen ajaacutendeacutekszoacuteraacutes azonban nem kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacuterkor-ban koumlvetett gyakorlat volt hanem aacutellandoacute jellemzője volt a koumlztaacutersasaacuteg kora-beli Roacutemaacutenak is A koumlvetkező logikus keacuterdeacutes hogy hol keruumllt sor ezekre a te-veacutekenyseacutegekre

3 Ludi mint a missilia szoacuteraacutesaacutenak sziacutentere

Ludi az aacuteltalaacutenos elnevezeacutese a Roacutemaacuteban kuumlloumlnboumlző alkalmakkor tartott ver-senyeknek jaacuteteacutekoknak egyeacuteb laacutetvaacutenyossaacutegoknak Ezek eredetuumlket tekintve a kiraacutelysaacuteg koraacutera vezethetők vissza emellett bizonyos hogy a korai koumlztaacutersa-saacuteg idejeacuten a ludi Romani megrendezeacutesre keruumlltek19 Lebonyoliacutetaacutesuk helye sze-rint a jaacuteteacutekokat alapvetően keacutet nagy csoportra lehet osztani leacuteteztek egyfelől ludi circenses amennyiben főkeacutent a circusban keruumllt sor raacutejuk maacutesfelől ludi scenici amelyek jobbaacutera sziacutenhaacutezi rendezveacutenyek voltak20 Az elvaacutelasztaacutes alapjaacute-roacutel Cicero is megemleacutekezik a toumlrveacutenyekről iacuterott nunkaacutejaacuteban

Cic de leg 2 15 38Iam ludi publici quoniam sunt cavea circoque divisi sint corporum certationes cursu et pugillatu et luctatione curriculisque equorum usque ad certam victoriam in circo constitutae cavea cantui vacet ac fi dibus et tibiis dummodo ea moderata sint ut lege praescribitur

Az ideacutezett szoumlvegből is egyeacutertelműen kivilaacuteglik hogy a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok megrendezeacuteseacutere vagy sziacutenhaacutezban vagy cirkuszban keruumllt sor21 A cirkuszban bonyoliacutetottaacutek a testi erőt előteacuterbe helyező versenyeket mint amilyen peacuteldaacuteul a

ve Vouml FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquocongiariumrsquo eacutes lsquodonatiumrsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h vv

19 BERNSTEIN (1998) i m 61ndash6220 SMITH (18702) i m s v lsquoludirsquo21 Az elnevezeacutesek koumlruumlli bizonytalansaacuteg kapcsaacuten elegendő ideacutezni Cicero beszaacutemoloacutejaacutet a

Tarquinius Priscus aacuteltal előszoumlr megrendezett jaacuteteacutekokroacutel Vouml Cic de rep 2 20 36 bdquo[hellip] ludos maximos qui Romani dicti sunt fecisse accepimus [hellip]rdquo Ehhez ld meacuteg BERNSTEIN (1998) i m 65 A tudoacutesiacutetaacutesboacutel kitűnik hogy a ludi maximi Romani elnevezeacutes ndash legalaacutebbis a koumlztaacuter-sasaacuteg kezdeteacuten ndash ismeretes volt ekkeacutent szinteacuten elfogadhatoacute Hasonloacutekeacuteppen megemliacutethetők ehelyuumltt a ludi votivi a fogadalmi jaacuteteacutekok illetőleg a keacutesőbbi koumlztaacutersasaacuteg ludi-elnevezeacutesei (pl ludi Tarentini ludi Appolinares ludi Florales stb) vouml BERNSTEIN (1998) i m 84 skk 129ndash142 171ndash186 206ndash223

I Bevezető gondolatok18

futaacutes az oumlkoumllviacutevaacutes a birkoacutezaacutes valamint a kocsiversenyeket is ahol a győzelem jutalma a paacutelmaaacuteg volt Ehhez keacutepest a sziacutenhaacutez volt a kuumlloumlnfeacutele dalok illetőleg a lant- eacutes fuvolajaacuteteacutek helye felteacuteve persze hogy ezekre ndash oumlsszhangban a toumlrveacuteny szabaacutelyaival ndash megfelelő keretek koumlzoumltt keruumllt sor22

Az emliacutetett jaacuteteacutekokra legtoumlbbszoumlr valamilyen uumlnnep okaacuten keruumllt sor az Sor keruumllhetett tovaacutebbaacute ilyen rendezveacutenyekre valamely magistratus vagy eacuteppen egy elhalt szemeacutely tiszteleteacutere az ilyen esemeacutenyeket azonban ludi privatikeacutent szokaacutes emliacuteteni annak elleneacutere hogy nagyobb toumlmeg vett reacuteszt rajtuk A jaacute-teacutekok feluumlgyelete főszabaacutelykeacutent az aedilis curulisek feladatkoumlreacutebe tartozott Amennyiben az aedilisek nem őrkoumldtek a szabaacutelyszerű lebonyoliacutetaacutes felett uacutegy kizaacuteroacutelag a pontifexek doumlnteacuteseacuten muacutelott hogy meg kellett-e ismeacutetelni őket (instauratio) vagy sem23

Minthogy Suetoniusnaacutel a iuvenales a circenses a ludi scaenici valamint a munera gladiatoria azok a jaacuteteacutekok amelyek kifejezetten emliacuteteacutesre keruumllnek iacutegy ceacutelszerűnek mutatkozik csak ezeknek a jaacuteteacutekoknak a roumlvid aacutettekinteacuteseacutere szoriacutetkozni A ludi iuvenales maacutes neacuteven iuvenalia (goumlroumlg neveacuten Ἱουβενάλια ὥσπερ τινὰ νεανισκεύματα) a ludi scenici koumlreacutebe tartoztak Legelőszoumlr Nero rendeztetett ilyen jaacuteteacutekokat Kru 59-ben 22 eacuteves koraacuteban feacuterfi vaacute vaacutelaacutesaacutenak emleacutekuumlnnepekeacutent Megjegyzendő hogy eacuteppen Suetonius az aki teacutevesen azo-nosiacutetja ezeket a jaacuteteacutekokat a quinquennalia24 uumlnnepeacutevel ennek leacutetrehozatalaacutera azonban egy eacutevvel keacutesőbb Kru 60-ban keruumllt sor A jaacuteteacutekokra sziacutenhaacutezban ke-ruumllt sor eacutes szaacutemtalan goumlroumlg eacutes roacutemai sziacutenjaacuteteacutekot magaacuteban foglalt A taacutersadalom elitje koraacutera eacutes nemeacutere tekintet neacutelkuumll reacuteszt vett a jaacuteteacutekokon a csaacuteszaacuter maga is felleacutepett ezen alkalomkor25 Ezt koumlvetően a iuvenaliaacutet a koumlvetkező csaacuteszaacuterok is meguumlnnepelteacutek joacutellehet tartalma neacutemikeacutepp megvaacuteltozott ugyanis a csaacuteszaacuterok aacuteltal minden eacutev januaacuter 1-jeacuten megrendezett jaacuteteacutekokat illetteacutek ezzel az elnevezeacutes-sel Ekkeacutent innentől kezdve nem is sziacutenhaacutezi laacutetvaacutenyossaacutegok voltak hanem a rendezveacutenyek kereteacuteben kocsiversenyekre eacutes aacutellatviadalokra keruumllt sor

22 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll ugyan meacutegis megjegyzendő hogy a jaacuteteacutekok egy maacutesfajta felosztaacute-sa szerint leacuteteztek ludi stati imperativi eacutes votivi

23 Vouml SMITH (18702) i m s v lsquoludirsquo PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquojaacuteteacutekokrsquo24 Ld PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquoquinquennales2rsquo25 SMITH (18702) i m s v lsquoiuvenaliarsquo Vouml Tacitusnaacutel a iuvenalia megrendezeacuteseacutere vonatkozoacute

szoumlvegreacuteszt amelyben a peacutenz osztogataacutesa (dabantur stipes) szinteacuten megjelenik Tac Ann 14 15 Non nobilitas cuiquam non aetas aut acti honores impedimento quo minus Graeci Latinive histrionis artem exercerent usque ad gestus modosque haud viriles quin et feminae inlustres deformia meditari exstructaque apud nemus quod navali stagno circumposuit Augustus conventicula et cauponae et posita veno inritamenta luxui dabantur stipes quas boni necessitate intemperantes gloria consumerent A stips szoacute lsquopeacutenzrsquo jelenteacuteseacutehez ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m sv lsquostips1rsquo

19I Bevezető gondolatok

A ludi circenses első megrendezeacuteseacutere a hagyomaacuteny szerint meacuteg Romulus uralkodaacutesa alatt keruumllt sor meacuteghozzaacute abboacutel a ceacutelboacutel hogy a szabinokat fele-seacutegszerzeacutes ceacuteljaacuteboacutel Roacutemaacuteba eacutedesgesseacutek Az uumlnnepseacuteget Consus (Livius sze-rint Neptunus Equestris) tiszteleteacutere rendezteacutek iacutegy eacuterthető kezdeti elnevezeacutese consualia26 A Circus Maximus Tarquinius Priscus uralkodaacutesa alatt toumlrteacutent meg-eacutepiacuteteacuteseacutet koumlvetően ezeket a jaacuteteacutekokat a ludi circenses elnevezeacutessel illetteacutek maacutes-keacutent nevezteacutek ezeket meacuteg ludi Romani vagy ludi magni neacuteven is27 Oumlsszesen hatfeacutele laacutetvaacutenyossaacutegot foglaltak magukban

a) Cursus ndash kocsiversenyek aacuteltalaacuteban neacutegy kettő vagy neacutegy loacute28 vontatta szekeacuterrel

b) Ludus Trojae ndash troacutejai lovasjaacuteteacutek29 amelyet Augustus valamint az őt koumlve-tő uralkodoacutek előszeretettel rendeztek30

26 A consualia haacutettere a hagyomaacuteny szerint a megerősoumldoumltt de asszonyok hiacutejaacuten leacutevő Roacutemaacutehoz koumltődik Romulus ekkor koumlveteket kuumlldoumltt a szomszeacutedos nemzetseacutegekhez szoumlvetseacuteg eacutes haacutezas-saacutegok szerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel Aacutem a koumlveteket sehol sem fogadtaacutek joacutesziacutevvel megvetetteacutek őket feacutel-tek is a szomszeacutedsaacutegukban noumlvekvő hatalomtoacutel iacutegy elutasiacutetottaacutek a szoumlvetseacuteget egyszersmind inzultaacutelva a koumlveteket Mindezt a roacutemaiak rossz neacuteven vetteacutek az erőszak szinte kuumlszoumlboumln aacutellt Liv 1 9 Cui tempus locumque aptum ut daret Romulus aegritudinem animi dissimulans ludos ex industria parat Neptuno equestri sollemnes Consualia vocat Indici deinde fi nitimis spectaculum iubet quantoque apparatu tum sciebant aut poterant concelebrant ut rem claram exspectatamque facerent Multi mortales conuenere studio etiam videndae novae urbis maxime proximi quique Caeninenses Crustumini Antemnates iam Sabinorum omnis multitudo cum liberis ac coniugibus venit Hasonloacutean meacuteg ld Val Max 2 4 3 Az elnevezeacutes kapcsaacuten meacuteg PETZ (1902ndash1904) i m s v lsquojaacuteteacutekokrsquo SMITH (18702) i m s v lsquocircusrsquo

27 Ld Liv 1 35 Tum primum circo qui nunc maximus dicitur designatus locus est Loca divisa patribus equitibusque ubi spectacula sibi quisque facerent fori appellati spectavere furcis duodenos ab terra spectacula alta sustinentibus pedes Ludicrum fuit equi pugilesque ex Etruria maxime acciti Sollemnes deinde annui mansere ludi Romani magnique varie appellati

28 Ehhez ld meacuteg egyfelől Suetonius Domitianusroacutel szoacuteloacute azon beszaacutemoloacutejaacutet amely szerint a csaacuteszaacuter gyakorta adott igen laacutetvaacutenyos ugyanakkor jelentős oumlsszegeket kitevő előadaacutesokat a sziacutenhaacutezban eacutes a cirkuszban egyaraacutent Utoacutebbi helyen az eacuteve kocsiversenyeken tuacutelmenően lo-vas eacutes gyalogos csataacutekat is rendezett Vouml Suet Dom 4 Spectacula assidue magnifi ca et sumptuosa edidit non in amphitheatro modo verum et in circo ubi praeter sollemnes bigarum quadrigarumque cursus proelium etiam duplex equestre ac pedestre commisit [hellip] Utoacutebb kuumlloumln emliacuteti Suetonius hogy a mindennapi eacutelet teruumlleteacuten szaacutemos vaacuteltoztataacutest hajtott veacutegre iacutegy peacuteldaacuteul a cirkuszi kuumlzdőcsapatokhoz hozzaacuteadott meacuteg kettőt az arany- eacutes a biacuteborszalagos csapatot Ld Suet Dom 7 Multa etiam in communi rerum usu novavit [hellip] duas circensibus gregum factiones aurati purpuereique panni ad quattuor pristinas addidit [hellip] Ldmeacuteg SMITH (18702) i m v lsquocircusrsquo

29 Tac Ann 1111 sedente Claudio circensibus ludis cum pueri nobiles equis ludicrum Troiae inirent interque eos Britannicus imperatore genitus et L Domitius adoptione mox in imperium et cognomentum Neronis adscitus [hellip]

30 Suet Aug 43 Sed et Troiae lusum edidit frequentissime maiorum minorumque puerorum prisci decorique moris existimans clarae stirpis indolem sic notescere Suet Ner 7 Tener adhuc necdum matura pueritia circensibus ludis Troiam constantissime favorabiliterque lusit

I Bevezető gondolatok20

c) Venatio31 ndash aacutellatviadalok amelyek soraacuten az aacutellatok vagy egymaacutessal vagy emberekkel kuumlzdoumlttek32

d) Pugna pedestris et equestris ndash csatajelenetek rekonstruaacutelaacutesa hiacuteres csataacutek uacutejrajaacutetszaacutesa amelyek soraacuten taacuteborokat alakiacutetottak ki a circus teruumlleteacuten33

e) Certamen gymnicum vagy athletarum ndash Atleacuteta-versenyek amelyeket Livius tanuacutesaacutega szerint34 előszoumlr Fulvius vezette be rendezett ilyeneket Scaurus35 is majd pedig a sokfeacutele Caesar aacuteltal rendezett laacutetvaacutenyossaacuteg koumlzoumltt is szerepeltek az atleacuteta-versenyek36 A versenyek az alaacutebbi meg-meacuteretteteacuteseket foglaltaacutek magukban futaacutes (cursus δρόμος) birkoacutezaacutes (lucta πάλη) oumlkoumllviacutevaacutes (pugilatus πύγμη) quinquertium (πένταθλον) pancratium (παγκράτιον)

f) Naumachia ndash tengeri csataacutek amelyeket legtoumlbbszoumlr a circusban rendez-tek meg ilyenkor kellő mennyiseacutegű viacutezzel aacuterasztottaacutek el a teruumlletet ah-hoz hogy a hajoacutek uacuteszni tudjanak Augustus volt az első aki erre a ceacutel-ra egy mesterseacuteges tavat (stagnum) aacutesatott ki a Tiberis menteacuten37 Ezen a naumachia vetuson majd csak Titus vaacuteltoztatott38 A tengeri csataacutek (naumachia pugnae navales) megjeleniacuteteacutese egyeacutebkeacutent nagyon kedvelt volt toumlbb maacutes csaacuteszaacuter is előszeretettel rendezett ilyen laacutetvaacutenyossaacutegot39

Megjegyzendő hogy maga Suetonius maacuter Iulius Caesar vitaacutejaacuteban is emliacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat vouml Suet Iul 39 Troiam lusit turma duplex maiorum minorumque puerorum

31 Megjegyzendő hogy a venatio kifejezeacutes elsődleges jelenteacutese vadaacuteszat Ehhez ld a forraacutesok-ban pl Plin N H 6 32 Festa venatione absumi gratissimam eam tigribus elephantisque constare Cic de sen 56 Conditiora facit haec supervacaneis etiam operis aucupium atque venatio Egyezően Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquovenatiorsquo

32 Ld Suet Iul 39 Venationes editae per dies quinque ac novissime pugna divisa in duas acies quingenis peditibus elephantis vicenis tricenis equitibus hinc et inde commissis

33 Vouml Suet Iul 39 Nam quo laxius dimicaretur sublatae metae inque earum locum bina castra exaduersum constituta erant Hasonloacutean meacuteg Suet Dom 4

34 Liv 39 22 Athletarum quoque certamen tum primo Romanis spectaculo fuit et venatio data leonum et pantherarum et prope huius saeculi copia ac varietate ludicrum celebratum est Ez a szoumlvegreacutesz is laacutethatoacutean kiteacuter a venatio keacuterdeacuteseacutere is

35 Vouml Val Max 2 4 7 Athletarum certamen a M Scauri tractum est munifi centia36 Suet Iul 39 Edidit spectacula varii generis munus gladiatorium ludos etiam regionatim

urbe tota et quidem per omnium linguarum histriones item circenses athletas naumachiam [hellip] Athletae stadio ad tempus extructo regione Marti campi certauerunt per triduum

37 Suet Aug 43 [hellip]item navale proelium circa Tiberim cavato solo in quo nunc Caesarum nemus est

38 Suet Tit 7 [hellip] dedit et navale proelium in veteri naumachia [hellip]39 Vouml pl Suet Claud 21 Quin et emissurus Fucinum lacum naumachiam ante commisit Suet

Dom 4 Edidit navales pugnas paene iustarum classium effosso et circumstructo iuxta Tiberim lacu atque inter maximos imbres perspectavit

21I Bevezető gondolatok

Emliacuteteacutesre keruumllnek meacuteg a munera galdiatoria vagyis a gladiaacutetorok (μονομάχοι) aacuteltal megjeleniacutetett harci cselekmeacutenyek A gladiaacutetorok jobbaacutera az amphitheatrumban (esetleg a forumon) a neacutep szoacuterakoztataacutesa ceacuteljaacuteboacutel harcol-tak Eacuterdekes hogy a gladiaacutetorjaacuteteacutekot nem ludusnak hanem munusnak nevez-teacutek Utoacutebbi kifejezeacutes a toumlbbes szaacutemuacute koumltelesseacutegek jelenteacutessel biacuteroacute munia (neacuteha moenia)40 szoacutera vezethető vissza eacutes elsődlegesen maga is valamilyen koumltele-zettseacuteget illetőleg megkiacutevaacutent cselekveacutest jeloumll főkeacutent olyan eacutertelemben amely cselekveacutessel a polgaacuter tartozik az aacutellam iraacutenyaacuteba ekkeacutent ndash mint arra Festus is raacutemutat ndash jelenteacutese ugyanaz mint offi ciumnak41 Mindoumlssze negyedleges jelen-teacutese a szoacutenak az uumlnnepi jaacuteteacutek kuumlloumlnoumlsen pedig az amelyen gladiaacutetorok vet-tek reacuteszt42 A gladiaacutetorok kikeruumllhettek kezdetben a foglyok eacutes a rabszolgaacutek43 koumlzuumll valamint eacuteppiacutegy előfordulhatott hogy szabad ember aacutellt gladiaacutetornak (mint azt Livius is megemliacuteti44) a koumlztaacutersasaacuteg idejeacuten inkaacutebb meacuteg csak az ala-csonyabb neacutepreacutetegek koumlreacuteből utoacutebb a csaacuteszaacuterkorban azonban maacuter a lovagrendi-ek eacutes senatorok mi toumlbb nők is harcoltak az areacutenaacuteban45

40 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomuniarsquo valamint oumlsszeteacuteteleit mint pl communis immunis stb Ld meacuteg HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquomunio2rsquo

41 Vouml Fest 125 18 Oxford Latin Dictionary (1968)s v lsquomunusrsquo HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquomunio3rsquo

42 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomunus4rsquo43 Ennek kapcsaacuten megemliacutetendő hogy a rabszolga ilyen statusa olyanniyra elsődleges volt hogy

pl a szoumlkoumltt rabszolga meacuteg azaacuteltal sem keruumllt ki ura fennhatoacutesaacutega aloacutel hogy gladiaacutetornak aacutellt Vouml Tryph D 11 4 5 (1 disp) Si in harenam fugitivus servus se dederit ne isto quidem periculo discriminis vitae tantum sibi irrogato potestatem domini evitare poterit nam divus Pius rescripsit omnimodo eos dominis suis reddere sive ante pugnam ad bestias sive post pugnam quoniam interdum aut pecunia interversa aut commisso aliquo maiore malefi cio ad fugiendam inquisitionem vel iustitiam animadversionis in harenam se dare mallent Reddi ergo eos oportet

44 Liv 28 21 Marcius inde in barbaros si qui nondum perdomiti erant sub ius dicionemque redigendos missus Scipio Carthaginem ad uota soluenda dis munusque gladiatorium quod mortis causa patris patruique parauerat edendum rediit gladiatorum spectaculum fuit non ex eo genere hominum ex quo lanistis comparare mos est seruorum de catasta ac liberorum qui uenalem sanguinem habent uoluntaria omnis et gratuita opera pugnantium fuit

45 Vouml Suet Aug 43 Ad scaenicas quoque et gladiatorias operas et equitibus Romanis aliquando usus est verum prius quam senatus consulto interdiceretur Ner 12 Munere quod in amphitheatro ligneo regione Martii campi intra anni spatium fabricato dedit neminem occidit ne noxiorum quidem Exhibuit autem ad ferrum etiam quadringentos senatores sescentosque equites Romanos et quosdam fortunae atque existimationis integrae ex isdem ordinibus confectores quoque ferarum et varia harenae ministeria Dom 4 Nam venationes gladiatoresque et noctibus ad lychnuchos nec virorum modo pugnas sed et feminarum Tac Ann 15 32 Spectacula gladiatorum idem annus habuit pari magnifi centia ac priora sed feminarum inlustrium senatorumque plures per arenam foedati sunt

I Bevezető gondolatok22

4 Az auctor-forraacutesok eacuterteacutekeleacutese

Az eddig bemutatott Suetoniustoacutel eacutes Tacitustoacutel szaacutermazoacute szoumlvegek joacutel mutat-jaacutek hogy a kuumlloumlnfeacutele jaacuteteacutekok fontos reacuteszeacutet keacutepezteacutek a roacutemaiak mindennapjai-nak Az ideacutezett textusokboacutel az is kitűnik hogy ezen alkalmakkor sor keruumllhe-tett kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutekok szeacutetosztaacutesaacutera szeacutetszoacuteraacutesaacutera is Az emliacutetett auctoroknaacutel a jaacuteteacutekok rendezeacutese illetve az ajaacutendeacutekosztaacutes jelentős meacuterteacutekben hozzaacutejaacuterul az egyes csaacuteszaacuterok jellemeacutenek preciacutezebb megrajzolaacutesaacutehoz Mindezek alapjaacuten he-lyesnek laacutetszik az a szekunder irodalmi megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a jaacuteteacutekok illetőleg az ajaacutendeacutekosztaacutesok leiacuteraacutesaacutenak elsősorban funkcionaacutelis szerepuumlk volt az adott szemeacutely jobb bemutataacutesaacutet szolgaacuteltaacutek ezek a tudoacutesiacutetaacutesok ekkeacutent megha-taacuterozott ceacutellal szerepelnek a szoumlvegekben46 Ami most maacuter koumlzelebbről az ajaacuten-deacutekosztaacutest mint esemeacutenyt illeti feltűnő lehet ezeknek az ajaacutendeacutekoknak az igen terjedelmes eacutes reacuteszletes felsorolaacutesa amelynek Suetonis munkaacutejaacuteban maacutesutt is megtalaacutelhatoacutek peacuteldaacutei A vonatkozoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia koumlreacutebe tartoz-hattak madarak eacutelelmiszercsomagok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vad-aacutellatokra lehetett bevaacuteltani de előfordult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute jegyek is szeacutetosztaacutesra keruumlltek47 Domitianus csaacuteszaacuterroacutel szoacutelva Suetonius megemliacuteti hogy a szeacutetosztott ajaacutendeacutekok koumlzoumltt peacutenz valamint ke-nyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal zoumlldseacutegekkel tele kosarak is szerepeltek48 Ha most maacuter oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacuteljuk a Suetonius tollaacuteboacutel raacutenk maradt a keacuter-deacutessel foglalkozoacute szoumlvegeket megaacutellapiacutethatoacute hogy mindezeket az ajaacutendeacutekokat mindenfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyakat (congiarium ndash Suet Claud 21 Dom 4 omne ge-nus rerum missilia ndash Suet Dom 4) vagy szeacutetszoacutertaacutek (sparsit et missilia ndash Suet Cal 18 sparsa et populo missilia ndash Suet Ner 11 missilia sparsit ndash Suet Dom 4) vagy kiosztottaacutek (congiaria [hellip] distribuit ndash Suet Claud 21 panaria [hellip] divisit ndash Suet Cal 18 nummorum trecentorum ter dedit plebei sportellis [hellip]

46 Vouml reacuteszletesen GROOT (2008) i m 51 skk Erre tovaacutebbi peacuteldaacutek is hozhatoacutek Suetoniustoacutel Miutaacuten hosszasan iacuter Caligula uralkodaacutesaacutenak egyes epizoacutedszerű esemeacutenyeiről amelyek maacuter-maacuter arra lenneacutenek alkalmasak hogy a csaacuteszaacuter joacute hiacutereacutet keltseacutek hirtelen vaacuteltaacutessal aacutelliacutet-ja bdquoHactenus quasi de principe reliqua ut de monstro narranda suntrdquo (Vouml Suet Cal 22) Hasonloacutekeacuteppen Domitianus kapcsaacuten egyfelől raacutemutat hogy baacuter koraacutebban egyaacuteltalaacuten nem fog-lalkozott a koumllteacuteszettel keacutesőbb pedig kifejezetten megvetette meacutegis ndash mintegy szereacutenyseacutege jelekeacutent ndash uacutegy tett mint aki a koumllteacuteszet nagy rajongoacuteja lenne (Dom 2 bdquoSimulavit et ipse mire modestiam in primisque poeticae studium tam insuentum antea sibi quam postea spretum et abiectum recitavitque etiam publicerdquo) Ugyanakkor az aacuteltala rendezett versenyek koumlzoumltt Suetonis megemliacuteti a proacutezaversenyeket amelyen a csaacuteszaacuter maga elnoumlkoumllt (Suet Dom 4)

47 Suet Ner 11 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquotesserarsquo PERNICE (1884) i m 107 eacutes 110ndash111 BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2109

48 Suet Dom 4 Vouml FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoopsoniumrsquo

23I Bevezető gondolatok

distributis ndash Suet Dom 4) Abboacutel a teacutenyből eredően hogy Suetonius toumlbb he-lyen foglalkozik a csaacuteszaacuterok aacuteltal rendezett uumlnnepi jaacuteteacutekok reacuteszletes bemutataacutesaacute-val neacutemely esetben aproacuteleacutekosan bemutatva hogy milyen adomaacutenyok keruumlltek szeacutetosztaacutesra illetőleg neacutehol azt is hogy egyik vagy maacutesik neacutepreacutetegnek milyen formaacuteban kedvezett a csaacuteszaacuter49 koumlrvonalazhatoacutenak laacutetszik egy olyan neacutezet amely szerint a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek politikai motivaacutecioacuteja volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak50 Erre azeacutert kuumlloumlnoumlsen fontos raacutemutatni mert Gedeon Magdolna az antik Roacutema sport- eacutes egyeacuteb rendezveacutenyeivel valamint az ezekhez kapcsoloacutedoacute tovaacutebbi keacuterdeacutesekkel foglalkozoacute munkaacutejaacuteban a tesserae toumlmegbe szoacuteraacutesa kapcsaacuten helyesen mutat raacute arra hogy a iactus missilium megeacuterteacuteseacutehez az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes ceacuteljaacutet kell szem előtt tartani51 Eme propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok ma-gatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi52

5 A bdquopanem et circensesrdquo-elv mint retorikai τόπος

A kifejezeacutes eredetileg a roacutemai koumlltő Iuvenalis tollaacuteboacutel szaacutermazik aki olyankeacutent hivatkozik a bdquokenyeret eacutes cirkusztrdquo kifejezeacutesre mint az egyetlen dologra ami a politikai reacuteszveacutetel lehetőseacutegeacutevel mintegy szuumlleteacutesi előjogkeacutent biacuteroacute roacutemai lakos-saacutegot meacuteg egyaacuteltalaacuten keacutepes lekoumltni53

Iuv Sat 10 77-81Iam pridem ex quo suffragia nulli vendimus effudit curas nam qui dabat olim imperium fasces legiones omnia nunc se continet atque duas tantum res anxius optat panem et circenses

49 Ld pl Domitianus vitaacutejaacuteban bdquo[hellip] quia pars maior [ti missiliarum ndash EJ] intra popularia decidebat quinquagenas tesseras in singulos cuneos equestris ac senatorii ordinis pronuntiavitrdquo (Suet Dom 4)

50 GROOT (2008) i m 307ndash30851 GEDEON (2005) i m 13752 Mommsen raacutemutat hogy a jaacuteteacutekok a kiraacutelykorban szakraacutelis ceacutelzatuacuteak voltak Vouml MOMMSEN

(1879) i m 42 skk Csak a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban vaacuteltozott meg a jaacuteteacutekok ceacutelja eacutes jelentőseacutege hiszen ekkor a Iuppiternek ajaacutenlott rendkiacutevuumlli fogadalmi jaacuteteacutekokon kiacutevuumll a magistratusok is eacutevente rendeztek jaacuteteacutekokat amelyek hagyomaacutenya a kiraacutelykorra vezethető vissza Vouml GEDEON (2005) i m 14 eacutes 18 BERNSTEIN (1998) i m 13 51 eacutes 77

53 Megjegyzendő hogy Marcus Aurelius csaacuteszaacuter nevelője Fronto is kritikus eacutellel utal erre a jelen-seacutegre Vouml Princ hist 18 bdquoEx summa civilis scientiae ratione sumpta videntur ne histrionum quidem ceterorumque scaenae aut circi aut harenae artifi cum indiligentem principem fuisse ut qui sciret populum Romanum duabus praecipue rebus annona et spectaculis teneri [hellip]rdquo

I Bevezető gondolatok24

A szoumlvegből kitűnik hogy a koumlltő oumlsszesseacutegeacuteben neacutemikeacutepp megveteacutessel szoacutel koraacutenak roacutemai taacutersadalmaacuteroacutel oumlsszehasonliacutetva a reacutegi időket koraacutenak hanyatloacute felfogaacutesaacuteval amiacuteg egykor a roacutemai polgaacuter szavazata nem volt aacuteruba bocsaacutethatoacute addig Iuvenalis koraacutera a polgaacuterok toumlbbseacutegeacutet mindoumlssze keacutet dolog eacuterdekelte csu-paacuten ndash az ingyen buacuteza eacutes a szoacuterakozaacutes lehetőseacutege A politikusok szaacutemaacutera e kettő csupaacuten a politikai hatalom noumlveleacuteseacutenek egy eszkoumlze volt54 Meacutegoly roumlviden szoacutel-va is a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok keacuterdeacuteseacuteről le kell szoumlgezni hogy a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak jaacuteteacutekai sok tekintetben előfutaacuterai voltak ugyan a principaacutetus rendezveacutenyeinek meacutegis a koumlztaacutersasaacuteg koraacutenak ilyen rendezveacutenyei az uumlnnepi jaacuteteacutekok toumlrteacuteneteacuteben oumlnaacutelloacute iraacutenyvonalat is keacutepviselnek55 A nyilvaacutenos jaacuteteacutekok szolgaacutelhattaacutek egyes csoportok vagy akaacuter egyeacutenek politikai ceacutelkitűzeacuteseit56 a keacutesőbbiekben pedig ha jelkeacutepesen is de alkalmasak voltak a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megjeleniacuteteacuteseacutere is57 A korra jellemző taacutersadalmi gyakorlat szerint a gazdagok egyfajta moraacutelis koumltelesseacutege volt a toumlmegek reacuteszelteteacutese sajaacutet szerencseacutejuumlkből iacutegy egyfajta taacuter-sadalmi koumltelezettseacutegeacute vaacutelt az elit szaacutemaacutera a jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacutet fuumlggetlenuumll attoacutel hogy kinek a szervezeacuteseacuteben keruumlltek megrendezeacutesre A jaacuteteacutekok kereteacute-ben gyakorolt bőkezűseacuteg ndash mintegy az euergetizmus megnyilvaacutenulaacutesa ndash egy-felől a fontosabb magistratusi tisztseacutegek betoumllteacutese koumlreacuteben is elengedhetetlen szerepet jaacutetszott58 maacutesfelől pedig a csaacuteszaacuterok ndash ha uacutegy tetszik ndash mint kommu-nikaacutecioacutes eszkoumlzt alkalmaztaacutek sajaacutet hatalmuk megerősiacuteteacuteseacutere neacutepszerűseacuteguumlk noumlveleacuteseacutere vagy egyes csoportok olyan jellegű befolyaacutesolaacutesaacutera amely a ha-talomgyakorlaacutes soraacuten keacutesőbb is hasznos lehetett59 Suetonius leiacuteraacutesai alapjaacuten aacutelliacutethatoacute tehaacutet hogy az euergetizmus konkreacutet megnyilvaacutenulaacutesi eszkoumlze a csaacute-szaacuterkorban a panem et circenses elvben oumlltoumltt testet Akaacuter a koumlztaacutersasaacuteg kori elit akaacuter a csaacuteszaacuter hatalmaacutenak megerősiacuteteacuteseacutere a nyilvaacutenos jaacuteteacutekok annaacutel is in-kaacutebb megfelelő sziacutenteacuteruumll szolgaacutelhattak mivel nagyban-egeacuteszben a teljes roacutemai taacutersadalom keacutepviseltette magaacutet ezeken a rendezveacutenyeken60 Mind a koumlztaacutersa-saacuteg koraacutenak elitje mind a csaacuteszaacuterok szaacutemaacutera a jaacuteteacutekok kommunikaacutecioacutes ceacutelo-kat szolgaacuteltak joacutel lehetett hasznaacutelni ezeket a rendezveacutenyeket a politikai karrier

54 Ilyen hangveacutetellel DODGE (1999) i m 205 POTTER (1999) i m 324 Ezzel egyezően utal erre a probleacutemaacutera az oacutekereszteacuteny iacuteroacute Tertullianus is (vouml Tert De Spect 1 1 eacutes 5 7) aki egyene-sen baacutelvaacutenyimaacutedaacutesnak (idololatria) minősiacuteti ezeket a jaacuteteacutekokat Vouml HARMON (1988) i m 237

55 BERNSTEIN (1998) i m 1356 Ehhez a győzelmi jaacuteteacutekok vonatkozaacutesaacuteban ld BERNSTEIN (1998) i m 280 a magasabb

magistratusi tisztseacuteg betoumllteacuteseacutere vonatkozoacutean BERNSTEIN (1998) i m 281 eacutes GEDEON (2005) i m 22

57 GROOT (2008) i m 305ndash306 307ndash308 eacutes 31158 TONER (1995) i m 12559 GROOT (2008) i m 306ndash30760 GROOT (2008) i m 307ndash308 Ezzel egyezően BERNSTEIN (1998) i m 300

25I Bevezető gondolatok

előmozdiacutetaacutesaacutera vagy a politikai neacutezetek nyilvaacutenvaloacutevaacute teacuteteleacutere ndash akaacuterhogy is a ceacutel a favor populi megszerzeacutese volt61 Ennek legjobb peacuteldaacuteja Suetoniusnaacutel a Claudius-vitaacuteban szereplő hosszabb textus

Suet Claud 21Congiaria populo saepius distribuit Spectacula quoque complura et magnifi ca edidit non usitata modo ac solitis locis sed et commenticia et ex antiquitate repetita et ubi praeterea nemo ante eum Ludos dedicationis Pompeiani theatri quod ambustum restitverat e tribunali posito in orchestra commisit cum prius apud superiores aedes supplicasset perque mediam caueam sedentibus ac silentibus cunctis descendisset Fecit et saeculares [] Circenses freqventer etiam in Vaticano commisit nonnumquam interiecta per quinos missus venatione Circo vero maximo marmoreis carceribus auratisque metis quae utraque et tofi na ac lignea antea fverant exculto propria senatoribus constituit loca promiscue spectare solitis ac super quadrigarum certamina Troiae lusum [hellip] Gladiatoria munera plurifariam ac multiplicia exhibuit [hellip] et breve dierumque paucorum quodque appellare coepit bdquosportulamrdquo quia primum daturus edixerat velut ad subitam condictamque cenulam invitare se populum Nec ullo spectaculi genere communior aut remissior erat adeo ut oblatos victoribus aureos prolata sinistra pariter cum vulgo voce digitisque numeraret ac saepe hortando rogandoque ad hilaritatem homines provocaret dominos identidem appellans immixtis interdum frigidis et arcessitis iocis qualis est ut cum Palumbum postulantibus daturum se promisit si captus esset Illud plane quantumvis salubriter et in tempore cum essedario pro quo quattuor fi li deprecabantur magno omnium fauore indulsisset rudem tabulam ilico misit admonens populum quanto opere liberos suscipere deberet quos videret et gladiatori praesidio gratiaeque esse Edidit et in Martio campo expugnationem direptionemque oppidi ad imaginem bellicam et deditionem Britanniae regum praeseditque paludatus

Suetonius elmeseacuteli hogy Claudius gyakorta osztogatott adomaacutenyokat a neacutep-nek illetőleg megannyi nagyszerű sziacutenjaacuteteacutekot rendezett Ezek koumlzoumltt volt olyan amelyet az emberek maacuter reacutegtől fogva ismertek eacutes lebonyoliacutetaacutesukra a meg-szokott helyeken keruumllt sor ugyanakkor uacutejakat is kieszelt vagy eacuteppen egye-seket feluacutejiacutetott a reacutegi idők laacutetvaacutenyossaacutegai koumlzuumll meacuteghozzaacute olyan helysziacutenen ahol előtte meacuteg nem rendeztek semmit Anekdota-szerűen keruumll megemliacuteteacutesre

61 GROOT (2008) i m 311 eacutes 313 BERNSTEIN (1998) i m 300

I Bevezető gondolatok26

hogy rendezett jaacuteteacutekokat a tűz martaleacutekaacutevaacute vaacutelt Pompeius-sziacutenhaacutez helyreaacutelliacutetaacute-saacutenak tiszteleteacutere ahol maga elnoumlkoumllt eacutes mutatott be aacuteldozatot a sziacutenhaacutez foumlloumltt emelt templomban Megrendezte az eacutevszaacutezados jaacuteteacutekokat is62 illetőleg cirku-szi jaacuteteacutekokat a Vaticanuson amelyek koumlzeacute be-beiktatott egy-egy aacutellathajszaacutet is Suetonius ndash talaacuten lovagrendi koumltődeacuteseacuteből eredően ndash kuumlloumln kiemeli azt is hogy a Circus Maximusban kuumlloumln uumllőhelyet jeloumllt ki a senatoroknak iacutegy nem kellett toumlbbeacute a koumlzoumlnseacuteg koumlzoumltt elvegyuumllve helyet foglalniuk A kocsiversenyeken kiacute-vuumll troacutejai jaacuteteacutekokat aacutellatviadalokat is rendezett eacuteppiacutegy szaacutemos igen vaacuteltozatos gladiaacutetori viadalt Mi toumlbb meacuteg egy soron kiacutevuumlli roumlvid sportula nevű csak neacute-haacuteny napig tartoacute jaacuteteacutekot amelyre első alkalommal akkeacutent hiacutevta meg az embe-reket mint valami gyorsan oumlsszeuumltoumltt vacsoraacutera Előadatta tovaacutebbaacute egy vaacuteros meghoacutediacutetaacutesaacutet eacutes kifosztaacutesaacutet megjeleniacutető harci jaacuteteacutekot a Mars-mezőn valamint egy jelenetet Britannia kiraacutelyainak behoacutedolaacutesaacuteroacutel Mindezek a leiacuteraacutesok roumlvid toumlrteacutenetek anekdotaacutek minden bizonnyal kedvező sziacutenben igyekeznek feltuumlntet-ni a csaacuteszaacutert akinek suetoniusi vitaacuteja ndash mint az fentebb maacuter laacutethatoacute volt ndash meg-lehetősen dodonai joacutellehet a csaacuteszaacuterportreacute oumlsszesseacutegeacuteben negatiacutev meacutegis szaacute-mos olyan elem olvashatoacute ebben a De vita Caesarum eme koumlnyveacuteben amely jelentős meacuterteacutekben aacuternyalja a keacutepet Ekkeacutent lehet neacutemi alapja annak az aacutelliacute-taacutesnak hogy a szoumlvegek alapjaacuten a csaacuteszaacuter toumlrekedett arra hogy Roacutema neacutepeacutevel valoacute talaacutelkozaacutesai soraacuten joacute benyomaacutest keltsen Ilyen a favor populi megszerzeacute-seacutere iraacutenyuloacute toumlrekveacutes megnyilvaacutenulaacutesakeacutent eacuterteacutekelhetők azok a roumlvid maacuter-maacuter eacutelőkeacutepeket ideacutező toumlrteacutenetek amelyekben Suetonius leiacuterja mikeacutent szaacutemolta le a csaacuteszaacuter az aranyakat a győzteseknek bal keze ujjain hangosan olvasva azokat Megtudhatjuk azt is hogyan biztatgatta eacutes keacuterdezgette az embereket mikeacutent bizalmaskodott veluumlk uacuternak szoacuteliacutetva őket eacutes iacutegy tovaacutebb Szinte a pietas meg-nyilvaacutenulaacutesa hogy felmentette a szolgaacutelat aloacutel azt a kocsihajtoacutet akinek fi ai kouml-nyoumlroumlgtek hozzaacute ndash maga Suetonius is ceacutelszerűnek eacutes egeacuteszseacutegesnek (salubriter) iacuteteacuteli a csaacuteszaacuter magatartaacutesaacutet eacutes a jelenlevők helyesleacutese is ezt taacutemasztja alaacute

Ehhez hasonloacute egy a Titus uralkodaacutesaacutet bemutatoacute roumlvidebb koumlnyvből szaacuter-mazoacute toumlredeacutek

Suet Tit 7 Praeter saevitiam suspecta in eo etiam luxuria erat quod ad mediam noctem comissationem cum profusissimo quoque familiarum extenderet [hellip] suspecta rapacitas [hellip] deinque propalam alium Neronem et opinabantur et praedicabant At illi ea fama pro bono cessit conversaque est in maximas laudes neque vitio ullo reperto

62 Minthogy a ludi saeculares megrendezeacuteseacutere maacuter Augustus alatt sor keruumllt iacutegy eleacuteggeacute meg-mosolyogtatoacute lehetett az a reklaacutemszoumlveg hogy ilyet meacuteg senki sem laacutetott (quos nec spectasset quisquam nec spectaturus esset) minthogy mind a reacutesztvevők mind a sziacuteneacuteszek koumlzoumltt volt olyan akik mindkettőben koumlzreműkoumldtek Vouml Suet Claud 21

27I Bevezető gondolatok

et contra virtutibus summis Convivia instituit iucunda magis quam profusa Amicos elegit quibus etiam post eum principes ut et sibi et rei publicae necessariis adquieverunt [hellip] Et tamen nemine ante se munifi centia minor amphitheatro dedicato thermisque iuxta celeriter exstructis munus edidit apparatissimum largissimusque dedit et navale proelium in veteri naumachia ibidem et gladiatores atque uno die quinque milia omne genus ferarum

Ebből a vita-reacuteszletből kideruumll hogy kortaacutersai meacuteg csaacuteszaacuterraacute vaacutelasztaacutesa előtt akkeacutent laacutettaacutek Titust mint kegyetlen duhaj termeacuteszetű eacutes kapzsi szemeacutelyt mi toumlbb nyiacuteltan uacutegy tekintettek raacute mint a maacutesodik Neroacutera eacutes ekkeacutent is nevezteacutek Ez a hiacuterneacutev azutaacuten a csaacuteszaacuterraacute vaacutelasztaacutest koumlvetően hasznaacutera vaacutelt az uacutej uralko-doacutenak minthogy a sok szidalom troacutenraleacutepeacuteseacutet koumlvetően csupa dicseacuteretteacute vaacutelto-zott Keacutesőbb maacuter nemcsak hogy hibaacutet nem talaacuteltak benne hanem egyenesen a legnemesebb ereacutenyekkel ruhaacuteztaacutek fel Az aacuteltala rendezett lakomaacutekat a zabolaacutet-lan pazarloacute (profusa) helyett inkaacutebb a kellemes (iucunda) jelzővel illetteacutek Az aacuteltala vaacutelasztott baraacutetok mind az őt koumlvető uralkodoacuteknak mind pedig az aacutellam szaacutemaacutera egyaraacutent hasznaacutera vaacuteltak Bőkezűseacuteg dolgaacuteban ugyanakkor elődei nem tudtaacutek feluumllmuacutelni Az Amphitheatrum felszenteleacuteseacutet koumlvetően mellette fuumlrdő-ket eacutepiacutettetett eacutes pompaacutes lakomaacutet adott A reacutegi naumachia helyeacuten uacutej tengeri csa-tajelenetet (navale proelium) rendezett tovaacutebbaacute gladiaacutetori jaacuteteacutekot majd egyet-len napon oumltezer kuumlloumlnfeacutele vadaacutellattal aacutellatviadalt

Az utoacutebbi textus kapcsaacuten joacutel laacutetszik hogy itt az alapvetően negatiacutev sziacutenben feltűnő csaacuteszaacuter egyes fi atalkori tulajdonsaacutegai troacutenra leacutepeacutese utaacuten pozitiacutevumkeacutent jelennek meg Ezek koumlzoumltt emliacutetettnek a jaacuteteacutekok laacutetvaacutenyossaacutegok rendezeacuteseacutevel kapcsolatos szokaacutesok is Ugyan koumlltseacuteges moacutedja volt ez a koumlzoumlnseacuteg befolyaacutesolaacute-saacutenak hiszen a koumlltseacutegek legalaacutebb egy reacuteszeacutet az aacutellta aki a jaacuteteacutekokat rendezte meacutegis oumlsszesseacutegeacuteben megeacuterhette hiszen a toumlmeg aacuteltali uumlnnepeltseacuteg a neacutepsze-rűseacuteg mutatoacutejakeacutent szolgaacutelt63 Mindezen megfontolaacutesok utaacuten egy koumlvetkező leacute-peacutesben eacuterdemes lehet a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet csak jogi szempontboacutel a jogi forraacutesokban megvizsgaacutelni

6 A iactus missilium a jogi forraacutesokban

A szekunder irodalom koumlreacuteben ezt a teacutenyaacutellaacutest a szerzők nagy reacutesze ndash a iactus missiliumra vonatkozoacute szoumlvegeknek a forraacutesokban elfoglalt helye64 alapjaacuten ndash kouml-

63 BERNSTEIN (1998) i m 300 eacutes 311 GROOT (2008) i m 313ndash314 DODGE (1999) i m 205 GEDEON (2005) i m 16ndash18

64 Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46 A iustinianusi Instituacutecioacutekboacutel szaacutermazoacute szoumlveg tar-

I Bevezető gondolatok28

zelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent (traditio in incertam personam) fogja fel holott az elnevezeacutes egy nagyban-egeacuteszben esetleges vaacutelasztaacuteson alapul

Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott)Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce qui missilia iactat in vulgus ignorat enim quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia vult quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi cit

A szoumlveg a 41 koumlnyv 7 titulusaacuteban a tulajdon megszerzeacuteseacutevel foglalkozoacute veacute-lemeacutenyek koumlzoumltt szerepel eacutes elvi eacutellel arroacutel szoacutel hogy neacutemely esetekben a tu-lajdonos előre nem meghataacuterozott szemeacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarata is aacutetvi-szi a dolog tulajdonaacutet Ennek peacuteldaacutejakeacutent szerepel itt a kuumlloumlnfeacutele jaacuteteacutekok soraacuten a missilia neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesa mondvaacuten hogy aki elszoacuterja a missiliaacutet azt akarja hogy mindenki amit elkapott az az oumlveacute legyen Mind a most ideacutezett Gaius-hely mind pedig ennek a iustinianusi Instituacutecioacutekban megtalaacutelhatoacute ekvivalen-se a keacutesőbbiekben reacuteszletesen is elemzeacutesre keruumll iacutegy ehelyuumltt megeleacutegszuumlnk csak a keacutet locus emliacuteteacuteseacutevel Ugyanakkor maacuter ezen a ponton joggal meruumll fel a keacuterdeacutes hogy elkeacutepzelhető-e egy a hagyomaacutenyos neacutezettől elteacuterő felfogaacutes alaacute-taacutemasztaacutesa Ugyanis a iactus missiliumnak a tulajdon-traditio koumlreacutebe toumlrteacutenő utalaacutesa ndash legalaacutebbis a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute alapvető koumlvetelmeacutenyek is-mereteacuteben ndash nem mentes a dogmatikai kihiacutevaacutesoktoacutel ekkeacutent felvethető hogy a iactus missilium a traditio in incertam personam teacutenyaacutellaacutesaacutehoz keacutepest inkaacutebb egy oumlsszetett egyszerre toumlbb tulajdonszerzeacutesi moacutedot feloumllelő komplex teacutenyaacutel-laacutesnak tekintendő A traditio in incertam personam keacuterdeacuteseacutere vonatkozoacute keacutetely alapja Pomponius egy Digesta-beli veacutelemeacutenye amely szerint az a dolog ame-lyet valaki maacutes elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash vagyis az elha-gyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t sicuti cum quis aes sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae voluerit eas esse tamen eius fi erent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul intellegitur voluisse alicuius fi eri

A jogtudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt elszoacuter (aes sparserit) vagy madarakat enged szabadon (aves amiserit) baacutermennyire is akarja hogy azt egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozatott szemeacutely megszerezze meacutegis az lesz

talmilag megegyezik a Digesta Gaius-textusaacuteval

29I Bevezető gondolatok

a tulajdonosa akihez a szerencse sodorja (cui casus tulerit ea) tehaacutet azeacute lesz aki a veacuteletlen folytaacuten teacutenylegesen megszerzi azt A tulajdonszerzeacutes lehetőseacute-geacutet Pomponius azzal magyaraacutezza hogy amikor az eredeti tulajdonos elhagyta a dolgot maga is azt akarta hogy a dolog valakieacute legyen A szoumlvegben szere-pel tehaacutet egy aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű elvi aacutelliacutetaacutes amely a veacutelemeacuteny normatiacutev mag-jaacutet alkotja ezt koumlvetően pedig a jogaacuteszi veacutelemeacuteny maacuter keacutet feltehetően konkreacutet gyakorlati esetre foacutekuszaacutel peacutenz elszoacuteraacutesa valamint madarak szabadon enge-deacutese Amikor Pomponius arroacutel iacuter hogy baacutermennyire is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely hogy a peacutenzt helyesebben az egyes peacutenzdarabokat (erre utal a toumlbbes szaacutemuacute neacutevmaacutes eas) valaki megszerezze hiaacutebavaloacute a meghataacuterozatlan szemeacutely-re (incerta persona) iraacutenyuloacute akarata tulajdonszerzeacutes csak akkor koumlvetkezik be amikor a peacutenzdarabot valaki ndash ebben az eacutertelemben tehaacutet maacuter egy konkreacutet szemeacutely ndash tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal birtokba veszi Jogi szempontboacutel rele-vaacutens viszony első tekintetre a peacutenzt elszoacuteroacute eacutes az azt megszerző szemeacutely koumlzoumltt joumln leacutetre mindez azonban csupaacuten a laacutetszat minthogy Pomponius kifejezetten raacutemutat hogy a peacutenz azeacute lesz akihez azt a szerencse sodorja Iacutegy tehaacutet a meg-szerző szemeacutelye az elszoacuteraacutes pillanataacuteban bizonytalan csak a casus koumlzbejoumltte konkretizaacutelja azt Mindennek indokaacutet Pomponius pedig abban laacutetja hogy ami-kor valaki elhagy egy dolgot azt akarja hogy egy maacutesik szemeacutely megszerezze azt Baacuter a jelen indokolaacutes elsőre nagyon logikusnak laacutetszik koumlzel sem biztos hogy minden esetben igaz hiszen a jogtudoacutes a peacutenzt szoacuteroacute szemeacutelynek a hely-zethez valoacute belső teljesen szubjektiacutev eacutes ndash tegyuumlk hozzaacute ndash sok esetben keacutepleacute-keny alakiacutethatoacute eacutes alakuloacute viszonyulaacutesaacutet igyekszik objektivizaacutelni A csaacuteszaacuterok aacuteltali ajaacutendeacutekosztaacutessal eacutes a nyilvaacutenos jaacuteteacutekokkal foglalkozoacute primer forraacutesanyag eacuterteacutekeleacutese eacutes a vonatkozoacute szekunder irodalom aacutettekinteacutese alapjaacuten megaacutellapiacutet-hatoacute hogy az emliacutetett jaacuteteacutekok eacutes az ezek kereteacuteben toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes fő-keacutent inkaacutebb valamely politikai előny megszerzeacuteseacutere toumlrekveacutes eszkoumlzei voltak a panem et circenses elv eacutegisze alatt Az emliacutetett előnyoumlk konkreacutetan igen sokfeacute-le formaacutet oumllthettek kezdve a vaacutelasztaacutesi neacutepszerűseacutegre toumlrekveacutestől egeacuteszen ad-dig hogy egyes csaacuteszaacuterok egyfajta bdquokommunikaacutecioacutes eszkoumlztrdquo laacutettak az ajaacuten-deacutekosztaacutesban Mindezekkel egybevetve Pomponius eacuterveleacuteseacutet amely szerint aki a peacutenzt elszoacuterja minden esetben azt is szeretneacute egyszersmind hogy valaki annak a tulajdonosa legyen azt lehet mondani hogy a neves jogaacutesz aacuteltal keacutep-viselt veacutelemeacuteny talaacuten nem minden esetben koumlvetkezett be Ezen a ponton deruumll ki mieacutert is volt szuumlkseacuteges az irodalmi forraacutesok aacutettekinteacutese ugyanis meglaacutetaacute-sunk szerint az ezekből nyerhető informaacutecioacutek mindenkeacuteppen kiegeacutesziacuteti-aacuternyal-ja a jogi forraacutesok neacutemikeacutepp bdquoszoumlgletesrdquo megkoumlzeliacuteteacutes Az auctor-forraacutesok fi -gyelembeveacuteteleacutevel lehetőveacute vaacutelik hogy a realista szemleacuteletből induljunk ki Az ajaacutendeacutektaacutergyakat elszoacuteroacute szemeacutely tudata elsősorban a meggyőzeacutesre a neacutepsze-rűseacutegkelteacutesre iraacutenyul keacutetseacuteges hogy az ajaacutendeacutekok jogi sorsaacutenak keacuterdeacutese egy-aacuteltalaacuten felmeruumll-e benne eacutes ha igen akkor is legfeljebb addig terjedt hogy az

I Bevezető gondolatok30

adott dolgot nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani mert a szeacutetosztaacutesboacutel nagyobb előnye szaacutermazhat Iacutegy neacutezetuumlnk szerint nem kizaacutert ugyan aacutem keveacutesseacute valoacutesziacute-nű a Pomponius aacuteltal leiacutert ceacutelzatos viselkedeacutes valaki azeacutert hagyja el a dolgaacutet hogy az maacuteseacute lehessen65 Mindezek alapjaacuten gyaniacutethatoacute hogy Pomponius veacutele-meacutenye sok esetben olyan gondolatokat igyekszik az ajaacutendeacutekokat elszoacuteroacute sze-meacutely fejeacutebe uumlltetni amelyek igazaacuteboacutel nincsenek is ott A szoumlveg eacuterzeacutekelhetően leginkaacutebb vitathatoacute fordulata a quamvis ndash ea koumlzoumltti szoumlvegreacutesz amelynek kouml-reacuteben logikusan csak arroacutel lehet szoacute hogy nem elegendő a tulajdonszerzeacuteshez a dolog eredeti tulajdonosaacutenak abbeacuteli akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki birtokba vegye A quamvis eacutes a tamen kifeje-zeacutesek a hivatkozott szoumlvegreacuteszben egymaacutesra vonatkoznak a keacutet kifejezeacutes aacuteltal bevezetett gondolat koumlzoumltti ellenteacutet aacuteltaluk teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik az em-liacutetett cselekveacutes nem valoacutesiacutet meg traditioacutet mivel ehhez szuumlkseacuteges lenne az hogy a ceacutelszemeacutely megszerezze a dolgot Maacuterpedig az incerta persona eacutes a cui casus tulerit ea fordulatok arra engednek koumlvetkeztetni hogy itt traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute Ezt alaacutetaacutemasztandoacute ehelyuumltt szuumlkseacuteges hivatkozni Paulus egyik veacutelemeacutenyeacutere

Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed) Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur66

A traditio roacutemai jogban egy dolog formaacutetlan aacutetadaacutesaacutet jelentette amely aacutel-tal elsődlegesen a dolog birtokaacutenak aacutetruhaacutezaacutesa koumlvetkezett be A traditio akkor vitte aacutet az aacutetadott dolog tulajdonaacutet is ha a traditio taacutergya res nec mancipi volt az aacutetadoacute maga is tulajdonos volt valamint ha az aacutetruhaacutezoacute aacutet akarta adni a do-log tulajdonaacutet a megszerző pedig meg akarta szerezni azt aminek legjobb bi-zonyiacuteteacuteka hogy fennforgott valamely a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas iusta causa traditionis67 Ennek alapja a forraacutesokban fellelhető ama neacutezet amely sze-

65 A madarak szabadon engedeacutese koumlreacuteben ugyan a fenti eacuterveleacutes meacuteg csak-csak hihetőnek tűnik valaki olyan megfontolaacutesboacutel engedi szabadon a koraacutebban fogsaacutegban tartott madarait hogy azok adandoacute alkalommal akaacuter maacuteseacute is lehessenek Persze ez sem felteacutetlenuumll igaz hiszen a joacute-zan eacutesz eacutepp nem ezt diktaacutelnaacute sokkal inkaacutebb azt hogy valaki azeacutert engedje szabadon az addig fogsaacutegban tartott madarait mert azt szeretneacute hogy azok szabadok legyenek

66 Egyes szerzők jelzik hogy a praecesserit kifejezeacutes helyeacutere a processerit szerencseacutesebb lenne főkeacutent mert nem minden esetben igaz ama aacutelliacutetaacutes hogy a causa megelőzi a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutest Vouml MIQUEL (1963) i m 237ndash238 GORDON (1989) i m 125ndash126

67 BONFANTE (1968) i m 203 SCHULZ (1951) i m 349 KASER (19712) i m 139 eacutes 416 DIOacuteSDI (1970) i m 139 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156 MAYER-MALY (19992) i m 74 SANFILIPPO (200210) i m 210 BESSENYŐ (20104) i m 339 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL (20107) i m 58

31I Bevezető gondolatok

rint a puszta traditio nem elegendő a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz az csak abban az esetben szaacutell aacutet ha adaacutesveacutetel vagy egyeacuteb maacutes iusta causa (csere ajaacutendeacutekozaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln teljesiacuteteacutes stb) tehaacutet valamilyen koumltelmi jogi jogvi-szony alapjaacuten keruumllt sor az aacutetadaacutesra68 A iusta causa traditionis koumlzponti mo-mentuma tehaacutet egy a felek koumlzoumltti megegyezeacutes a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes jogi ceacuteljaacutera vonatkozoacutean vagyis az aacutetadaacutes egy olyan joguumlgylet alapjaacuten kell hogy megtoumlr-teacutenjen amelynek magaacutenak is az a ceacutelja hogy az aacutetadoacute a megszerzőre a dolog tulajdonaacutet is aacutetruhaacutezza69 A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti kapcso-lat keacutetiraacutenyuacute Egyfelől a jogciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz70 maacutesfelől azonban a puszta aacutetadaacutes teacutenye csak akkor ke-letkeztet tulajdont ha arra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor Ez utoacutebbi alaacute-taacutemasztaacutesakeacutent szolgaacutelhat az ideacutezett Digesta-textus A traditio eacutes a iusta causa traditionis koumlzoumltti eme kapcsolat haacutettereacuteben az aacutell hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera teacutenylegesen csak akkor keruumllhet sor ha az aacutetadoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt akarat-egyseacuteg aacutell fenn ebben a tekintetben vagyis az aacutetadoacute akarata a tulajdon aacutetruhaacute-zaacutesaacutera a megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell hogy iraacutenyul-jon71 Ez az akarategyseacuteg azonban a kuumllvilaacutegban nem koumlzvetlenuumll jelenik meg hanem a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyuumlttesen enged koumlvetkeztetni a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacutegre72 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor

68 Leacutenyegeacuteben erről tudoacutesiacutet Gaius is amikor leiacuterja hogy az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy egyeacuteb maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog a megszerző tulajdonaacuteba keruumll felteacuteve hogy az aacutetadoacute tulajdonos volt A tulajdon az aacutetadaacutes reacuteveacuten meacutegis csak akkor szaacutell aacutet ha arra ex iusta causa keruumll sor Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7 Ehhez ld meacuteg BENEDEK (1959) i m 18 KASER (19712) i m 417 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156ndash157 BENEDEK (1988) i m 68ndash70 MAYER-MALY (19992) i m 75 BENEDEK ndash POacuteKECZ KOVAacuteCS (2013) i m 192ndash193

69 BONFANTE (1968) i m 205 eacutes 242 SCHULZ (1951) i m 350 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 33070 Ez expressis verbis megjelenik Diocletianus egyik rendeleteacuteben (Diocl C 2 30 20) de

ugyaniacutegy kiolvashatoacute peacuteldaacuteul Ulpianus egyes az adaacutesveacutetellel oumlsszefuumlggő veacutelemeacutenyeiből is (vouml Ulp D 19 1 1 pr [28 ad Sab] Ulp D eod 11 2 [32 ad ed]

71 Ebben az eacutertelemben Benedek is utal a causa szoacute ilyen jelenteacutestartalmaacutera Vouml BENEDEK (1959) i m 4

72 Ehhez ld meacuteg BONFANTE (1968) i m 234 BENEDEK (1959) i m 20 BESSENYŐ (20104) i m 339ndash340 Bessenyő Andraacutes utal arra is hogy a koumlzeacutepkorban a feleknek ezt az akarategyseacutegeacutet animus transferrendi et accipiendi dominii neacutevvel illetteacutek Reacuteszletesen ld BESSENYŐ (20104) i m 339 Megjegyzendő hogy eacuteppen az akarategyseacuteg keacuterdeacutese okozott tovaacutebbi probleacutemaacutekat a forraacutesok alapjaacuten ugyanis aacutelliacutethatoacute hogy aacutetszaacutellt a tulajdon akkor is ha a traditio mellett csak causa putativa szerepelt Ennek egyik peacuteldaacuteja a forraacutesokban amikor a peacutenzaacutetadaacutesra akkeacutent keruumll sor hogy az egyik feacutel tartozaacutes kiegyenliacuteteacutese ciacutemeacuten adja azt a maacutesik pedig koumllcsoumln gya-naacutent veszi aacutet (vouml Ulp D 12 1 18 pr [7 disp]) Ehhez hasonloacute esetek amikor az egyik feacutel uacutegy veacuteli hogy ex testamento koumlteles egy ingatlan aacutetadaacutesaacutera miacuteg a maacutesik feacutel szerint az ingat-lan aacutetadaacutesaacutera ex stipulatu keruumllt sor illetve amikor az egyik feacutel szerint a peacutenzaacutetadaacutes donandi gratia toumlrteacutent a maacutesik ugyanakkor mint pecuniam creditam veszi aacutet azt (vouml Iul D 41 1 36 [13 dig]) A laacutetszoacutelagos disszenzus elleneacutere mindkeacutet esetben aacutetszaacutell a tulajdon meacutegpe-dig azeacutert mert a tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben a felek koumlzoumltt megvolt az egyeteacuterteacutes Ez a prob-

I Bevezető gondolatok32

hogy az a neacutezet amely a traditioacutet kauzaacutelis szerzeacutesmoacutedkeacutent fogja fel egyszer-smind eacuteppen az ideacutezett Paulus-hely kapcsaacuten hangsuacutelyozza hogy a iusta causa objektiacutev a jog aacuteltal meghataacuterozott teacutenyaacutellaacutes a felek akarata pedig ebből a szem-pontboacutel maacutesodlagos73 Ehhez keacutepest Benedek Ferenc fogalmaz meg olyan koumlz-vetiacutető aacutellaacutespontot amely szerint egy adott uumlgylet megkoumlteacutese soraacuten szaacutemos olyan ceacutel keacutepzelhető el amely a felek szeme előtt lebeghet Koumlzoumls bennuumlk hogy ezek mind-mind egyetlen ceacutelfolyamatba aacutegyazoacutednak A jog ebből kiemel egyet eacutes relevaacutenssaacute teszi azaacuteltal hogy az uumlgyleti joghataacutesokat ehhez kapcsolja az oumlsszes toumlbbi ceacutel azonban ndash legalaacutebbis jogi szempontboacutel ndash irrelevaacutens Mindazonaacuteltal eb-ből meacuteg nem szuumlkseacutegszerűen koumlvetkezik hogy ezek a jog aacuteltal fi gyelmen kiacutevuumll hagyott ceacutelok valamilyen formaacuteban ne joumlhetneacutenek fi gyelembe74 Ugyanakkor a felek egybehangzoacute ceacutelkitűzeacuteseacutenek a jog aacuteltali eacuterteacutekeleacutese egy uumlgylettiacutepus nem pedig egy konkreacutet uumlgylet vonatkozaacutesaacuteban toumlrteacutenik meg meacutegpedig a forgalom-ban valoacute hateacutekonysaacutega alapjaacuten75 Ekkeacutent uacutegy veacuteli hogy a iusta causa traditionis akkeacutent eacutertelmezhető mint amely alatt a roacutemai jogaacuteszok bdquoa feleknek egy joguumlgy-

leacutema vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy leacutenyegeacuteben maga a traditio is egy szer-ződeacutes minthogy megvan benne a felek akaratnyilatkozata a birtok eacutes a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesaacute-ra Teacutenykeacuterdeacutes hogy csak maga az akaratnyilatkozat nem elegendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem ahhoz szuumlkseacuteg van meacuteg a dolog teacutenyleges birtokba adaacutesaacutera is azonban ez nem ront-ja le a traditio szerződeacuteskeacutent valoacute felfogaacutesaacutet (dinglicher Vertrag) Mindezek alapjaacuten Savigny a traditioacutet mint bdquodologi szerződeacutestrdquo absztraktnak veacuteli Reacuteszletesen ld SAVIGNY (1840) i m 312ndash313 Ennek keacuterdeacuteseacutehez reacuteszletesen ld FUCHS (1952) i m 82ndash92

73 Ekkeacutent pl KASER (19712) i m 416 MAYER-MALY (19992) i m 74 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 319

74 BENEDEK (1959) i m 33ndash34 A keacutesőbbi irodalomban Warmelo is hasonloacute neacutezetet keacutepvisel amikor raacutemutat hogy a roacutemai jogaacuteszok neacutezete szerint is kellett egy olyan esemeacuteny egy ok amely megelőzte a traditioacutet eacuteppen azeacutert hogy a tulajdonjog aacutetszaacutellhasson Azeacutert hiacutevtaacutek ezt az okot iusta causaacutenak hogy a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel megkuumlloumlnboumlztesseacutek Ez utoacutebbi-ak ugyanis csak egy dolog birtoka aacutetruhaacutezaacutesaacutenak alapjaacuteul szolgaacuteltak a tulajdon azonban ezek alapjaacuten nem szaacutellt aacutet Vouml VAN WARMELO (1982) i m 621

75 Ehhez ld meacuteg VAN WARMELO (1982) i m 624 aki szerint a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa csak a felek szaacutemaacutera elegendő eacutes megfelelő okboacutel toumlrteacutenhetett meg Mi toumlbb ennek az oknak a taacutersadalom szaacutemaacutera is elegendőnek eacutes megfelelőnek kell lennie ennek nyomaacuten pedig a jog is elismereacutesben reacuteszesiacuteti majd Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a iusta causa traditionis egy olyan a traditio aktusaacutet meg-előző esemeacuteny amelyet termeacuteszeteacuteneacutel fogva a taacutersadalom ekkeacutent a jog is megfelelőnek iacuteteacutel eacutes iacutegy ennek alapjaacuten aacutetszaacutell a dolog tulajdonjoga Nem leacutenyegtelen persze hogy ez egybevaacuteg-e a traditioacuteban reacutesztvevő felek akarataacuteval azonban jogi szempontboacutel nem ez biacuter elsődleges je-lentőseacuteggel Kuumlloumln megemliacutetendő Evans-Jones eacutes MacCormack neacutezete akik szerint a klasz-szikus jogaacuteszok felfogaacutesa szerint a traditio ugyan kauzaacutelis szerzeacutesmoacuted volt de csak annyiban hogy a tulajdonjog aacutetadaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz egy megelőző eacuterveacutenyes causaacutera volt szuumlkseacuteg Ez aacutellhatott valamely uumlgyletben vagy jogi aktusban felteacuteve hogy a jog szerint ele-gendő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz Veacutelemeacutenyuumlk szerint ugyanakkor arra nincs forraacutesbizonyiacuteteacutek hogy a roacutemai jogaacuteszok a causaacutet akaacuter a felek koumlzoumls akaratakeacutent (common intention to transfer and receive ownership) akaacuter a feleknek az uumlgylet ceacuteljaacutera vonatkozoacute megaacutellapodaacutesakeacutent (the agreement of the parties as to the purpose of the transaction) fogtaacutek volna fel Reacuteszletesen ld EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) i m 99ndash109

33I Bevezető gondolatok

letkeacutent tipizaacutelt oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutettaacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdon-aacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo76

7 Reacuteszoumlsszegzeacutes ndash aacutettekinteacutes

Az eddigiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes egy-araacutent feltűnik mind a jogi mind a nem jogi forraacutesokban Az auctor-forraacutesokban az ajaacutendeacutekosztaacutes elsősorban a csaacuteszaacuterkorhoz koumltődik holott a jogi forraacutesokban talaacutelunk olyan szoumlveget (pl Inst 2 1 46) amely consulokat eacutes praetorokat emliacutet azaz a koumlztaacutersasaacuteg koraacuteban is bizonyosan bevett gyakorlat volt az uumlnnepi alkal-makkor toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes Ami a csaacuteszaacuterkori forraacutesokat illeti kitűnik be-lőluumlk hogy a csaacuteszaacuteri arceacutel megrajzolaacutesaacutenak joacute eszkoumlzei azok a textusok ame-lyek az uumlnnepi jaacuteteacutekok rendezeacuteseacutenek gyakorlataacutet mutatjaacutek be Vagy az ereacutenyes peacuteldakeacutepnek tartott uralkodoacute jellemeacutenek megerősiacuteteacuteseacutet emberibb aacutebraacutezolaacutesaacutet szolgaacuteljaacutek vagy eacuteppen a csaacuteszaacuter zuumllloumltt leacuteha eacutes kegyetlen termeacuteszeteacutet peacuteldaacutez-zaacutek attoacutel fuumlggően hogy az adott szerző hogyan viszonyul a konkreacutet uralkodoacute-hoz Ami a tudoacutesiacutetaacutesokboacutel azok szerzőinek ceacuteljain tuacutel leszűrhető az eacuteppen az hogy maguk az uralkodoacutek is jobbaacutera ceacutelzatosan hasznaacuteltaacutek az ajaacutendeacutekosztaacutest olyan lehetőseacuteget laacutettak laacutethattak ezekben az alkalmakban amelyek soraacuten kap-csolatba keruumllhettek a roacutemai neacuteppel eacutes sajaacutet renomeacutejukat is javiacutethattaacutek illetőleg akkeacutent befolyaacutesolhattaacutek a toumlmeget hogy az szaacutemukra megfelelő legyen

A jogi forraacutesok megkoumlzeliacuteteacutese inkaacutebb teoretikus a vonatkozoacute Digesta-szoumlvegek haacutettereacuteben maacutes locusokhoz keacutepest nehezebben azonosiacutethatoacute az a konkreacutet eset amelynek kapcsaacuten a jogaacutesz a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutesra utal Ezen tuacutelmenően az ajaacutendeacutekosztaacutes peacuteldakeacutent jelenik meg a szoumlvegekben amely peacutelda minden esetben az elvi veacutelemeacuteny alaacutetaacutemasztaacutesaacutet ceacutelozza A vonatkozoacute szoumlvegek vagy a traditioacutehoz vagy a derelictioacutehoz kapcsoloacutedoacutean mintegy per tangentem emliacutetik ezt a keacuterdeacutest iacutegy egyfelől laacutethatoacute hogy a klasszikusok szem-pontjaacuteboacutel elenyeacutesző jelentőseacutegű volt ez a probleacutema maacutesfelől kitűnik az is hogy maguk a klasszikus jogaacuteszok sem maradeacutektalanul egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a probleacutemaacutet Ami a keacutet keacuterdeacuteskoumlrt jelesuumll a traditioacutet eacutes a derelictioacutet illeti a tulajdon-traditio kapcsaacuten megaacutellapiacutetandoacute hogy a felek akarata a traditio teacute-nye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteggel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy veacuteljuumlk hogy az ideacutezett Paulus-szoumlveg leacutenyege a tulaj-don aacutetszaacutellaacutesaacutenak vonatkozaacutesaacuteban annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem elegendő hanem a teacutenyleges aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is Az eddigiekben emliacutetett jogciacutemek koumlzoumls vonaacutesa hogy mind

76 BENEDEK (1959) i m 36

I Bevezető gondolatok34

olyan joguumlgyletek amelyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti akarategy-seacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar aacutet-adni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog tu-lajdonosa Ennyiben tehaacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash az animus transferrendi et accipiendi dominii okaacuten a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam personamnak a toumlmegből baacuterkivel ugyanis ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash nem lehet uumlgyletet koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacutegbemennie77 Sokkal in-kaacutebb annak vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel el-dob bizonyos dolgokat ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulaj-donaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek koumlzuumll pedig egyesek felszedik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egy-seacutegeacutere hasonliacutet Nem hallgathatoacute el ugyanakkor hogy a derelictioacutes neacutezetnek is vannak fogyateacutekossaacutegai amelyek koumltődhetnek a roacutemai ludi inteacutezmeacutenyeacutehez is nem kizaacutert ugyanis hogy a magistratus neacutemelykor nem a sajaacutet peacutenzeacutet szoacuterta Maacuterpedig a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio olyan uacutejabb keacuterdeacuteseket vet fel hogy mikeacutent alakul a birtok- eacutes tulajdoni helyzet a toumlmegben el-elkapdosott peacutenzeacutermeacutek eacutes maacutes ajaacutendeacutektaacutergyak eseteacuteben A Digesta hivatkozott forraacutesa va-lamint Gaius eacutes Ulpianus tanuacutesaacutega egyaraacutent arra engednek koumlvetkeztetni hogy tulajdon-traditio eseteacuten a roacutemaiak is elengedhetetlennek tekintetteacutek az akarat-egyseacuteget Mindent egybevetve alappal aacutelliacutethatoacute hogy a Pomponius-veacutelemeacuteny az indokolaacutes szempontjaacuteboacutel neacutemikeacutepp aggaacutelyos mint laacutethattuk a peacutenz- eacutes ajaacuten-deacutekszoacuteraacutes eseteacuteben az elhagyoacute preferenciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacute-nyulnak mi toumlbb az aves amissio koumlreacuteben az sem kizaacutert hogy az ezeket elen-gedő szemeacutely mindoumlssze azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek

A Pomponius-veacutelemeacuteny kapcsaacuten fentebb megfogalmazott meglaacutetaacutes nyomaacuten amelynek kereteacuteben a traditio in incertam personam inkaacutebb peacutenz derelictioacutejaacutenak eacutes occupatioacutejaacutenak egyseacutege szuumlkseacuteges az occupatio eacutes a derelictio joginteacutez-meacutenyeinek reacuteszletesebb vizsgaacutelata tovaacutebbaacute a iactus missilium eacutes a derelictiondashoccupatio koumlzoumltti forraacutesokon alapuloacute kapcsolat kimutataacutesa

77 Ennek az elgondolaacutesnak ellene lehet szegezni Kaser ama megaacutellapiacutetaacutesaacutet amely szerint a klasz-szikus jogaacuteszok a peacutenz traditioacuteja eseteacuten nem minden esetben koumlvetelteacutek meg valamely iusta causa fennforgaacutesaacutet peacutenzen aacutetadaacutessal lehet tulajdont szerezni joacutellehet ennek esetei nem vilaacutego-sak (bdquoDaszlig die Klassiker das Erfordernis eines guumlltigen Kausalverhaumlltnisses nicht ausnahmslos anerkannt haben scheint festzustellen Welche Faumllle das waren ist freilich noch umstrittenrdquo) Aacutelliacutetaacutesaacutet arra alapozza hogy az eacuterveacutenyes jogciacutem neacutelkuumlli peacutenzfi zeteacutes eseteacuten a ciacutemzett tulajdo-nos lesz a peacutenz csak condictioacuteval lehet visszakoumlvetelni Vouml KASER (1961) i m 217 Baacuter első tekintetre ez jelentős elleneacutervnek tűnik az eddig mondottak ellen nem szabad ugyanakkor fi -gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a keacuterdeacuteses teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben missilia eldobaacutesaacuteroacutel van szoacute amely nem kizaacuteroacutelag peacutenzt jelentett hanem taacutegabban ide tartoztak bizonyos ajaacutendeacutekok is

II A KIFEJEZEacuteSEK EREDETE A IACTUS EacuteS A MISSILIA JELENTEacuteSE A FORRAacuteSOKBAN

Az eddigi vizsgaacuteloacutedaacutesboacutel maacuter nagyban-egeacuteszben koumlrvonalazoacutedott hogy mit is jelent a iactus missilium kifejezeacutes illetőleg hogy ezen beluumll milyen jelenteacutessel biacuter a iactus valamint a missilia Ezen a ponton azonban eacuterdekes lehet csak nyel-vi szempontboacutel megkoumlzeliacuteteni mindkeacutet kifejezeacutest kuumlloumln-kuumlloumln megvizsgaacutelva azt is hogy esetlegesen a forraacutesokban milyen alternatiacutev kifejezeacutesek szerepelnek meacuteg Elsőkeacutent a iactus kifejezeacutes koumlzelebbi vizsgaacutelata mutatkozik szuumlkseacutegesnek kuumlloumln kiemelve a szoacute jogi jelenteacuteskoumlreit is

1 A iactus a forraacutesokban

A iactus a iacio igeacuteből szaacutermazik eacutes valaminek az elhajiacutetaacutesaacutet eldobaacutesaacutet jeloumlli Kifejezetten hasznaacutelatos kockadobaacutes78 valamint a tengerbe toumlrteacutenő rakomaacuteny-dobaacutes79 eacutertelemben A iactus mint jogi kifejezeacutes80 az előbbiekhez hasonloacutean je-lenti aacuteltalaacuteban valaminek az eldobaacutesaacutet ndash ebben az eacutertelemben neacutegy jogi szem-pontboacutel is relevaacutens jelenteacutest lehet elhataacuterolni egymaacutestoacutel a iactus lapilli a iactus retis a iactus mercium eacutes a iactus missilium esetkoumlreit81

A iactus lapilli egy olyan szimbolikus aktus amellyel valaki maacuter megkez-dett eacutepiacuteteacutesi munkaacutelatokkal szembeni ellenkezeacuteseacutet fejezi ki Mint arra az elneve-zeacutes is utal a nemtetszeacutes kinyilvaacuteniacutetaacutesa akkeacutent toumlrteacutenet meg hogy valaki koumlvet vetett egy eacutepuumlletre amely az elleneacuterdekű feacutel aacuteltal megkezdett eacutepiacutetkezeacutes ellen iraacutenyul Az ilyen tiltakozaacutessal szembeni baacutermilyen felleacutepeacutes ellen interdicum

78 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus4rsquo79 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus5arsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo

Utoacutebbi megjegyzi hogy ekkeacutent iactus ebben az eacutertelemben a iactura kifejezeacutessel egyező je-lenteacutesaacuternyalatot is hordoz Ld meacuteg ebben az eacutertelemben Cic de off 3 89 bdquoQuaerit si in mari iactura facienda sit equine pretiosi potius iacturam faciat an servuli vilisrdquo

80 A iactus szoacute nem jogi eacutertelemben vett előfordulaacutesaacutehoz ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactusrsquo PHILIPP (1914) i m 545 SCHNEIDER (1914) i m 555

81 BERGER (1914) i m 545ndash546

II A kifejezeacutesek eredetehellip36

quod vi aut clam volt keacuterhető a praetortoacutel82 A iactus missilium kifejezeacutes a for-raacutesokban expressis verbis nem fordul elő ugyanakkor gyakran lehet vele talaacutel-kozni a pandektista irodalomban legfőkeacuteppen a traditio eacutes a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes kapcsaacuten A kifejezeacutes ndash mint azt maacuter koraacutebban is laacutethattuk ndash a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutekszoacuteraacutest fogja aacutet amit Gaius a missilia iactare in vulgus elnevezeacutessel il-let (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) A Roacutemaacuteban uumlnnepi alkalmakkor szokaacutesos peacutenz illetőleg egyeacuteb eacuterteacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacuteraacutesaacutet a magistratusok toumlbbnyi-re a consulok eacutes a praetorok veacutegeztek ndash mint az Inst 2 1 46 textusaacuteboacutel kide-ruumll amely locus leacutenyegeacuteben az előbb hivatkozott Gaius-hely parafraacutezisa Utoacutebb ez a koumlztaacutersasaacutegkori gyakorlat a keacutesőcsaacuteszaacuterkorban egyre inkaacutebb haacutetteacuterbe szo-rult (vouml Valerius eacutes Marcianus 452-ben kelt rendeleteacutet C 12 3 2) Ez a iactus missiliumnak nevezett teacutenyaacutellaacutes a Digestaacuteban meacuteg egy helyen fordul elő (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab])83

A iactus retis szoacute szerint haacuteloacuteveteacutest jelent eacutes a halfogaacutessal aacutell oumlsszefuumlggeacutes-ben amelynek jogi relevanciaacuteja az emptio spei kapcsaacuten van minthogy eacuteppen ennek iskolapeacuteldaacutejakeacutent szolgaacutel Ebben az esetben arroacutel van szoacute hogy az aacuteru egy meacuteg nem leacutetező dolog ennek elleneacutere a vevő maacuter a megegyezeacuteskor tartozik megfi zetni a veacutetelaacuterat joacutellehet az aacuteru puszta bdquoleacutetrejoumltterdquo is a szerencseacuten muacutelik84 A lex Rhodia de iactu mercium aacuteltal szabaacutelyozott esetkoumlr amikor a tengeri vi-harba keveredett hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel egyes a hajoacuten szaacutelliacutetott aacuterukat a tengerbe dobaacuteltak annak eacuterdekeacuteben hogy a hajoacute a rajta utazoacutek eacutes a szaacutelliacutetmaacuteny toumlbbi reacutesze megmenekuumllhessen85 Forraacutesszerűen egyeacutebkeacutent a Digestaacuteban oumlt he-lyen hat alkalommal86 lehet talaacutelkozni a iactus kifejezeacutessel kiveacutetel neacutelkuumll a lex Rhodiaacutehoz kapcsoloacutedoacute titulusban

A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok nem csupaacuten a iacio igeacuteből keacutepzett főnevet hasznaacuteljaacutek a neacutep reacuteszeacutere toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes megjeloumlleacuteseacutere A maacuter ideacutezett Gaius-szoumlveg (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) mellett amelyben aacutelliacutetmaacuteny-keacutent a iacto ige ragozott alakja szerepel Pomponius szoumlvegeacuteben (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) a spargo ige fordul elő amely ndash akaacutercsak goumlroumlg gyoumlreke a σπείρω ndash jelenteacuteseacutet tekintve oumlsszesseacutegeacuteben nem teacuter el a iacio illetőleg a iacto

82 Vouml Ulp D 43 24 1 pr (71 ad ed) Ulp D eod 1 6 (71 ad ed) Utoacutebbival egyezően ld meacuteg Paul D eod 20 1 (13 ad Sab) BERGER (1914) i m 551ndash552

83 BERGER (1914) i m 552 skk 84 Ehhez ld kuumlloumlnoumlsen a quasi alea emptio eseteacutet Paulusnaacutel (Paul D 18 1 8 1 [9 ad Sab])

valamint hasonloacutean Ulp D 19 1 11 18 (32 ad ed) BERGER (1914) i m 555 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus3rsquo

85 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiactus5rsquo BERGER (1914) i m 546ndash55186 Paul D 14 2 1 (2 sent) Paul D eod 2 pr (34 ad ed) Call D eod 4 pr (2 quaest) Call D

eod 4 2 (2 quaest) Herm D eod 5 pr (2 iuris epit)

37II A kifejezeacutesek eredetehellip

igeacutektől87 Az auctor-forraacutesok igeacutek tekinteteacuteben is nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat-nak megtalaacutelhatoacutek a szoumlvegekben egyfelől a spargo ige (Suet Cal 18 Claud 21 Ner 11 Dom 4) vagyis a pomponiusi aes sparsio egyaacuteltalaacuten nem jogi ter-minus technicus maacutesfelől a do (Suet Dom 4) distribuo (Suet Claud 21 Suet Dom 4) divido (Suet Cal 18) amely utoacutebbiak ad kioszt szeacutetoszt jelenteacuteseket hordoznak88

2 A missilia jelenteacuteskoumlre

A teljes kifejezeacutes maacutesik eleme a missilia mint a missile főneacutev toumlbbes szaacutema a mitto igeacuteből eredeztethető Missile eredetileg valamilyen loumlvedeacuteket jelent a le-hető legtaacutegabb eacutertelemben toumlbbes szaacutemban ugyanakkor egyedi jelenteacutest vesz fel uumlnnepi alkalmakkor vagy sziacutenhaacutezban a toumlmegbe szoacutert mindenfeacutele ajaacutendeacutek-taacutergyakat jelenti 89

A missilia mellett maacutes taacutergyak szoacuteraacutesa is megjelenik meacuteg a szoumlvegekben iacutegy kuumlloumlnoumlsen Pomponius maacuter ideacutezett szoumlvegeacuteben (Pomp D 41 7 5 1 [32 as Sab]) előfordul az aes kifejezeacutes amely meacuteg a Kru II szaacutezadtoacutel kezdődő időben is eacuteppuacutegy hasznaacutelatos volt mint koraacutebban90 Mi toumlbb az aes szoacute eredetileg feacutemet jeloumllt ekkeacutent keacutesőbb hasznaacuteltaacutek annak a peacutenznek a megjeloumlleacuteseacutere is amelynek előaacutelliacutetaacutesaacutehoz ezt a feacutemet hasznaacuteltaacutek fel Ugyanakkor a jelenteacutesbeli absztrahaacute-loacutedaacutes jelei maacuter a XII tt-ben is mutatkoznak fellelhető a toumlrveacutenyben olyan jelen-teacutese is ahol adoacutessaacuteg eacutertelemben szerepel ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is megerősiacuteti a Digestaacuteban91 Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban fi nanciaacutelis eacutertelemben is eacutertel-mezhető92

87 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquospargorsquo FINAacuteLY (1884) i m s h vv Ld meacuteg LIDDELLndashSCOTT (1940) i m s v lsquoσπεῖρωrsquo

88 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m eacutes FINAacuteLY (1884) i m s h vv 89 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquomissile2rsquo bdquoGifts thrown into the crowd in a

theatre or simrdquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquomittorsquo bdquocadeaux qursquoagrave lrsquooccasion de certaines fecirctes on reacutepandait dans le publicrdquo

90 FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoaesrsquo91 Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium

pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum Ulp D 50 16 213 1 (1 reg) lsquoAes alienumrsquo est quod nos aliis debemus lsquoaes suumrsquo est quod alii nobis debent Vouml NADJO (1989) i m 102 eacutes 108ndash109

92 Ezzel egyezően ERNOUTndashMEILLET (19513) i m sv lsquoaesrsquo

II A kifejezeacutesek eredetehellip38

Az auctoroknaacutel a missilia mellett (Suet Cal 18 Claud 21 Ner 11 Dom 4) az aacuteltalaacutenos eacutertelmű elsősorban ajaacutendeacutekot jelentő93 congiarium illetőleg ennek toumlbbes szaacutemuacute alakja fordul elő (Tac Ann 12 41 Suet Claud 21 Dom 4) vala-mint az eacutelelmet eacutelelmiszereket hozzaacutevaloacutekat jelentő94 obsonium (Tac Ann 12 41 Suet Cal 18) A kenyeacuterrel teli kosarat jelentő panaria (Suet Cal 18) tovaacuteb-baacute meghataacuterozott peacutenzoumlsszegre utaloacute nummi (Suet Dom 4) uacutegyszinteacuten megta-laacutelhatoacute az emliacutetett szoumlvegekben Eacuterdekes hogy Suetonius egy helyen (Suet Ner 11) igen reacuteszletesen felsorolja hogy mik is tartozhattak konkreacutetan a missilia koumlreacutebe A beszaacutemoloacute szerint ennivaloacutet (penus) eacutelelmiszer- eacutes ruhautalvaacutenyt (tesserae frumentariae [tesserae] vestis) arany eacutes ezuumlst taacutergyakra draacutegakő-re igazgyoumlngyre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra bevaacutelthatoacute utalvaacutenyokat ([tesserae] aurum argentum gemmae margaritae tabulae pictae mancipia iumenta mansuetae ferae) Előfordult hogy meacuteg teljesen uacutej hajoacutekat beacuterhaacutezakat foumlldeket (novissimae naves insulae agri) is kisorsoltak ilyen alkalmakkor95

21 Excursus nummi eacutes aes mint a iactus missilium tovaacutebbi taacutergyai

Minthogy a szekundeacuter irodalomban a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutera leggyakrab-ban a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacuteskeacutent szokaacutes hivatkozni ezeacutert ezen a ponton szuumlkseacuteges lehet kuumlloumln arra is utalni hogy a kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyakat jeloumllő kifejezeacutesek mellett hogyan toumlrteacutenik utalaacutes a peacutenzre

Az auctor-forraacutesokban a nummi kifejezeacutes utal a peacutenzeacutermeacutekre mint peacutenzda-rabokra eme szoumlveg mellett emliacutethető a Digestaacuteban Pomponius vonatkozoacute veacute-lemeacutenye (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) amely ndash egyeacuteb taacutergyak mellett ndash ki-fejezetten aesről szoacutel

Ami a nummi keacuterdeacuteseacutet illeti toumlbb olyan veacutelemeacutenyt is lehet talaacutelni a jogtudoacute-si responsumok koumlzoumltt amelyek koumlreacuteben nummi egyeacutertelműen eacutermeacutek peacutenzda-rabok jelenteacutesben fordul elő

Iav D 46 3 78 (11 ex Cass)Si alieni nummi inscio vel invito domino soluti sunt manent eius cuius fuerunt si mixti essent ita ut discerni non possent eius fi eri

93 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquocongiariumrsquo FINAacuteLY (1884) i m s h v Vouml KUNTZE (1857) i m 41

94 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoobsoniumrsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoopsoniumrsquo Vouml meacuteg LIDDELLndashSCOTT (1940) i m s v lsquoὀψώνιονrsquo

95 Vouml KUNTZE (1857) i m 41 BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2109

39II A kifejezeacutesek eredetehellip

qui accepit in libris Gaii scriptum est ita ut actio domino cum eo qui dedisset furti competeret

A Iavolenus aacuteltal bemutatott eset szerint A kifi zeteacutest teljesiacutet C reacuteszeacutere B peacuten-zeacuteből meacuteghozzaacute B tudtaacuten kiacutevuumll (inscio) vagy eacuteppen akarata elleneacutere (invito domino) Ebben az esetben a peacutenz az eredeti tulajdonoseacute tehaacutet B-eacute marad Akkor azonban ha a peacutenzfi zeteacutest elfogadoacute C-neacutel leacutevő peacutenzzel oumlsszekevere-dik B peacutenze meacutegpedig olyan moacutedon hogy maacuter nem lehet felismerni (discerni non possent) melyik oumlsszeg (vagy talaacuten az egyes peacutenzdarabok) kieacute volt a tel-jes oumlsszeg tulajdonjoga azt illeti aki a commixtioacutet veacutegrehajtotta (eius fi eri qui accepit) vagyis jelen peacuteldaacuteban C-t Az eredeti tulajdonos B ilyenkor actio furtival perelheti a kifi zeteacutest teljesiacutető szemeacutelyt azaz A-t96 Nummi ebben a tex-tusban a solutio taacutergya maacuterpedig a peacutenzfi zeteacutesre numeratio formaacutejaacuteban keruumllt sor azaz le kellett szaacutemolni az eacutermeacuteket

Iav D 12 6 46 (4 ex Plaut) Qui heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit ipse quidem repetere non potest sed si ignorante herede nummos eius tradidit dominus ait eos recte vindicabit eadem causa rerum corporalium est

A condictio indebiti keacuterdeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute veacutelemeacuteny haacuterom ndash maacutes veacutelemeacute-nyek szerint csupaacuten keacutet ndash eset-variaacutecioacutet mutat be Az elsőben Iavolenus egy olyan esetet iacuter le amikor A az oumlroumlkoumls neveacuteben eacutes annak peacutenzeacuteből teljesiacutet hagyo-maacutenyokat nem teacuter ki azonban arra hogy a fi zeteacutest teljesiacutető A akire a szoumlvegben a quis szoacute utal milyen minőseacutegben jaacuter el (heredis nomine legata non debita ex nummis ipsius heredis solvit)97 Ilyenkor az oumlroumlkoumls neveacuteben eljaacuteroacute A nem koumlve-telheti vissza (ipse [hellip] repetere non potest) a teljesiacutetett oumlsszeget tartozatlan fi ze-teacutes ciacutemeacuten A szoumlvegben szereplő heredis nomine fordulat veacutelemeacutenyuumlnk szerint arra utal hogy az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt valamilyen jogviszony kell hogy legyen amely megalapozza A eljaacuteraacutesaacutet Teacutenykeacuterdeacutes azonban hogy helytaacutelloacute Apathy fentebb ideacutezett azon meglaacutetaacutesa amely szerint a jogaacutesz eme jogviszony pon-tos koumlruumlliacuteraacutesaacuteval adoacutes marad A maacutesodik teacutenyaacutellaacutes-variaacutecioacute szerint a teljesiacuteteacutes az oumlroumlkoumls peacutenzeacuteből aacutem annak tudta neacutelkuumll toumlrteacutenik (ignorante herede nummos eius tradidit) ndash itt tehaacutet az oumlroumlkoumls eacutes A koumlzoumltt nem aacutell fenn olyan jogi koumlteleacutek amelyből eredően A az oumlroumlkoumls uumlgyeacuteben eljaacuterhatna Apathy ebben a vonatkozaacutes-ban megjegyzi hogy nem lehet koumlvetkezteteacutest levonni arra neacutezve hogy az első mondatban iacuterott esetben az oumlroumlkoumls hozzaacutejaacuterult volna a fi zeteacuteshez ehhez ismerni

96 Egyezően KASER (1961) i m 18497 Vouml APATHY (1979) i m 71

II A kifejezeacutesek eredetehellip40

kellene az első esetben fennaacutelloacute jogviszony tartalmaacutet98 Ennek koumlvetkezmeacutenye Iavolenus szerint az hogy ekkor a tulajdonos (dominus) akire a jogaacutesz eddig hereskeacutent utalt (vouml heredis nomine ignorante herede) vindicatioacuteval perelheti vissza a teljesiacutetett peacutenzoumlsszeget Megaacutellapiacutethatoacute tehaacutet hogy meacuteg az oumlroumlkoumls aacutel-tali felkeacutereacutes hiaacutenya sem ad alapot arra hogy az oumlroumlkoumlsnek az oumlsszeg visszaper-leacuteseacutere iraacutenyuloacute jogaacutet meg lehessen tagadni99 Szempontunkboacutel ennek a szoumlveg-nek a kuumlloumlnoumls jelentőseacutege abban aacutell hogy a locus aacuteltal alaacutetaacutemasztaacutest nyerhet az a szakirodalmi neacutezet amely szerint lsquonummirsquo (tehaacutet pluralis) kifejezeacutes nem ki-zaacuteroacutelag peacutenzdarabokat hanem peacutenzoumlsszeget is jelent100 meacuteghozzaacute abban az eacuter-telemben mint amely meghataacuterozott eacuterteacutekoumlsszeget megjeleniacutető eacutermeacutek tetszőle-ges oumlsszeteacutetelű halmaza101

Ami az aes keacuterdeacuteseacutet illeti a legismertebb ebben a vonatkozaacutesban is hivat-kozhatoacute szoumlveg Gaius Instituacutecioacuteiboacutel szaacutermazik

Gai 3 90Re contrahitur obligatio velut mutui datione mutui autem datio proprie in his fere rebus contingit quae res pondere numero mensura constant qualis est pecunia numerata vinum oleum frumentum aes argentum aurum quas res aut numerando aut metiendo aut pendendo in hoc damus ut accipientium fi ant et quandoque nobis non eaedem sed aliae eiusdem naturae reddantur

Az ideacutezett szoumlveg a mutuum keacuterdeacuteskoumlreacutevel foglalkozik Maacuter a kezdet kezde-teacuten eacuterdemes megjegyezni hogy ez a Gaius-szoumlveg nagyfokuacute hasonloacutesaacutegot mu-tat a iustinianusi instituacutecioacutek egy textusaacuteval102 Ismeretes hogy a iustinianusi

98 APATHY (1979) i m 7199 Ezzel egyezően APATHY (1979) i m 73100 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquonummusrsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquonumusrsquo

Ehhez ld meacuteg HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s v lsquonummusrsquo ahol viszont a szoacute peacutenzdarab eacuterme jelenteacutesben lelhető fel

101 Eacuterdemes utalni arra is hogy az ideacutezett hely a tartozatlan hagyomaacutenyszolgaacuteltataacutessal illetőleg annak tartozatlan fi zeteacutes ciacutemeacuten toumlrteacutenő visszakoumlvetelhetőseacutegeacutevel foglalkozik ekkeacutent hasz-nos lehet a hagyomaacuteny taacutergyaacutera is fi gyelmet fordiacutetani Magaacutet a legatumot a forraacutesok toumlbb as-pektusboacutel koumlzeliacutetik meg Iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen Flor D 30 116 pr (11 inst) Mod D 31 36 (3 pand) Ulp 24 1 Inst 2 20 1 Ami a legatum taacutergyaacutet illeti az lehet egy vagy toumlbb megha-taacuterozott dolog juttataacutesa dologi jogi jogosultsaacuteg juttataacutesa vagy alapiacutetaacutesa illetőleg taacutegabban baacutermely megengedett vagyoni előny juttataacutesa iacutegy kuumlloumlnoumlsen koumltelem alapiacutetaacutesa koumlveteleacutes aacutet-ruhaacutezaacutesa adoacutessaacuteg elengedeacutese vagy akaacuter tartaacutes juttataacutesa illetve sajaacutet tartozaacutesnak a hitelező-re toumlrteacutenő hagyomaacutenyozaacutesa Vouml KASER (19712) i m 742 MAYER-MALY (19992) i m 203 SANFILIPPO (200210) i m 392 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 657

102 Vouml Inst 3 14 pr Re contrahitur obligatio veluti mutui datione mutui autem obligatio in his rebus consistit quae pondere numero mensurave constant veluti vino oleo

41II A kifejezeacutesek eredetehellip

Instituacutecioacutek szerkeszteacutese soraacuten Tribonianus Theophilus eacutes Dorotheus jelentős meacuterteacutekben taacutemaszkodtak Gaius keacutet munkaacutejaacutera is (Institutiones Res cotidianae sive aurea) amelyeket a csaacuteszaacuter kifejezetten meg is emliacutet103

A szoumlveg arroacutel szoacutel hogy dologaacutetadaacutes reacuteveacuten joumln leacutetre a koumltelem peacuteldaacuteul a mutuum eseteacuteben amelynek taacutergya jobbaacutera res quae pondere numero mensura constant lehetnek Ez utoacutebbi koumlreacuteben Gaius megemliacutet neacutehaacuteny peacuteldaacutet amelyet a qualis est fordulattal vezet be nem kimeriacutető jellegű felsorolaacutesroacutel van szoacute ndash meg-lehet hogy eme peacuteldaacutek csupaacuten a mindennapi eacuteletben leggyakrabban előforduloacute esetekre akarnak utalni Ezek az aes kiveacuteteleacutevel nemesfeacutemek ritkasaacuteguk szeacutep-seacuteguumlk eacutes tartoacutessaacuteguk folytaacuten alkalmasak arra hogy az egyeacuten gazdagsaacutegaacutenak fokmeacuterőjekeacutent szolgaacuteljanak104 Az aes viszont egy gyakran előforduloacute feacutem volt

frumento pecunia numerata aere argento auro quas res aut numerando aut metiendo aut adpendendo in hoc damus ut accipientium fi ant et quandoque nobis non eaedem res sed aliae eiusdem naturae et qualitatis reddantur unde etiam mutuum appellatum sit quia ita a me tibi datur ut ex meo tuum fi at ex eo contractu nascitur actio quae vocatur condictio

103 Vouml Prooem 6 Quas ex omnibus antiquorum institutionibus et praecipue ex commentariis Gaii nostri tam institutionum quam rerum cottidianarum aliisque multis commentariis compositas cum tres praedicti viri prudentes nobis optulerunt et legimus et cognovimus et plenissimum nostrarum constitutionum robur eis accommodavimus Ezzel egyezően RUumlFNER (2000) i m 55

104 Kiveacutetelkeacutent talaacuten egyeduumll az aes emliacutethető amelyből akaacuter fegyvert is kovaacutecsoltak leacuteveacuten maacuter a kezdeti időkben elegendő mennyiseacutegben aacutellt rendelkezeacutesre Ehelyuumltt eacuterdemes utal-ni raacute hogy az aes kifejezeacutes (goumlroumlg megfelelője χαλκός) egyaraacutent jeloumllheti a rezet eacutes en-nek leggyakrabban oacuten hozzaacuteadaacutesaacuteval keletkező oumltvoumlzeteacutet a bronzot Vouml Plin Nat Hist 34 1ndash2 (1) Proxime dicantur aeris metalla cui et in usu proximum est pretium immo vero ante argentum ac paene etiam ante aurum corinthio stipis quoque auctoritas ut diximus hinc aera militum tribuni aerarii et aerarium obaerati aere diruti docuimus quamdiu populus romanus aere tantum signato usus esset et alia re vetustas aequalem urbi auctoritatem eius declarat a rege numa collegio tertio aerarium fabrum instituto (2) Vena quo dictum est modo foditur ignique perfi citur fi t et e lapide aeroso quem vocant cadmean celebri trans maria et quondam in campania nunc et in bergomatium agro extrema parte italiae ferunt nuper etiam in germania provincia repertum fi t et ex alio lapide quem chalcitim appellant in cypro ubi prima aeris inventio mox vilitas praecipua reperto in aliis terris praestantiore maximeque aurichalco quod praecipuam bonitatem admirationemque diu optinuit nec reperitur longo iam tempore effeta tellure proximum bonitate fuit sallustianum in ceutronum alpino tractu non longi et ipsum aevi successitque ei livianum in gallia utrumque a metallorum dominis appellatum illud ab amico Divi Augusti hoc a coniuge velocis defectus livianum quoque certe admodum exiguum invenitur summa gloriae nunc in marianum conversa quod et cordubense dicitur hoc a liviano cadmean maxime sorbet et aurichalci bonitatem imitatur in sestertiis dupondiariisque cyprio suo assibus contentis et hactenus nobilitas in aere naturalis se habet Ehhez ld meacuteg SMITH (18702) i m s v lsquoaesrsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v Valoacutesziacutenű hogy az ezuumlsthoumlz eacutes az aranyhoz viszonyiacutetott relatiacutev gyakorisaacutegaacuteboacutel eredően hasznaacutelatos ez a kife-jezeacutes a peacutenz szinonimaacutejakeacutent is Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arroacutel sem hogy Roacutemaacuteban a kezdeti időkben reacutezpeacutenz volt hasznaacutelatban ez azonban ndash eacuterzeacutesuumlnk szerint ndash eacutep-pen az aes relatiacutev gyakorisaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Vouml ezzel egyezően Ulp D 50 16 159 (1 ad Sab) Etiam aureos nummos bdquoaesrdquo dicimus Oxford Latin Dictionary i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v Eacuterdemes arra is fi gyelemmel lenni hogy neacutemely esetben az aes szoacutet lsquoeacutercrsquo

II A kifejezeacutesek eredetehellip42

ennek legjobb bizonyiacuteteacutekaacutet a per aes et libram uumlgyletek adjaacutek amelyek koumlzuumll peacuteldaacuteul a mancipatio hosszuacute időn keresztuumll a res mancipi szaacutermazeacutekos meg-szerzeacuteseacutenek kizaacuteroacutelagos moacutedjaacutet jelentette Eredetileg tehaacutet aes az ősi jogra vo-natkozoacute szoumlvegekben feacutemet jelent joacutellehet a jelenteacuteseacutenek mind absztraktabbaacute vaacutelaacutesa maacuter a XII taacuteblaacutes toumlrveacutenyben is megfi gyelhető

Lex XII Tab 5 9 (Diocl C 2 3 26) Ex lege duodecim tabularum aes alienum hereditarium pro portionibus quaesitis singulis ipso iure divisum

A toumlrveacuteny ideacutezett toumlredeacutekeacuteben adoacutessaacuteg jelenteacutest vesz fel ez a kifejezeacutes Ezt keacutesőbb Ulpianus egy veacutelemeacutenye is megerősiacuteti a Digestaacuteban105

Ulp D 50 16 213 1 (1 reg)bdquoAes alienumrdquo est quod nos aliis debemus bdquoaes suumrdquo est quod alii nobis debent

Ebből a tendenciaacuteboacutel laacutethatoacute hogy a konkreacutet feacutem illetve feacutempeacutenz jeloumlleacutese mellett az aes taacutegabban fi nanciaacutelis eacutertelemben is eacutertelmezhető106

A fenti elsősorban etimoloacutegiai eacutes szemantikai aacutettekinteacutesből laacutethatoacute hogy a jogi forraacutesokban megtalaacutelhatoacute kifejezeacutesek egyike sem kizaacuteroacutelag jogaacuteszok aacutel-tal hasznaacutelt ekkeacutent nem aacutelliacutethatoacute hogy akaacuter a iactus missilium akaacuter a traditio in incertam personam jogi szakkifejezeacutesek lenneacutenek ndash joacutellehet az előbbi ki-fejezeacutesről csak neacutemi joacuteindulattal aacutelliacutethatoacute hogy fellelhető a primer forraacutesok-ban az utoacutebbi kifejezeacutes azonban bizonyos hogy egyaacuteltalaacuten nem forraacutesszerű Mindezen tuacutelmenően az is egyeacutertelműveacute vaacutelik a szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutenak vizsgaacutelataacuteboacutel hogy a teljesen heacutetkoumlznapi kifejezeacutesekkel leiacutert teacutenyaacutellaacutes ugyan bevett gyakorlatot tuumlkroumlz meacutegsem biacutert komolyabb relevanciaacuteval erre abboacutel le-het koumlvetkeztetni hogy az auctorok szoumlvegeiben relatiacuteve nagyobb szaacutemban ta-laacutelhatoacutek utalaacutesok erre a teveacutekenyseacutegre aacutem a jogi forraacutesok mindoumlssze keacutet-haacuterom helyen emliacutetik ezt a keacuterdeacuteskoumlrt A jogaacuteszok hallgataacutesaacutenak vagy eacuterdektelenseacutegeacute-nek okaacutera a bevezetőben maacuter kiteacutertuumlnk eacutes uacutegy veacuteljuumlk hogy a jogi szoumlvegek cse-keacutely szaacutemaacutera kezdetben adott indoklaacutes is alaacutetaacutemaszthatoacute a vizsgaacutelt Suetonius- eacutes Tacitus-textusok reacuteveacuten Ezek a szoumlvegek ugyanis kiveacutetel neacutelkuumll arra foacutekuszaacutel-nak hogy az egyes csaacuteszaacuterok mit csinaacuteltak az ajaacutendeacutekosztaacutesok alkalmaacuteval ar-

jelenteacutessel szokaacutes visszaadni magyarul amely veacutelemeacutenyuumlnk szerint abboacutel a szempontboacutel nem teljesen helytaacutelloacute hogy az eacuterc egy aacutesvaacuteny meacuteghozzaacute olyan amely kellő mennyiseacutegben tartalmaz valamely feacutemet vagy feacutemvegyuumlletet ahhoz hogy annak kitermeleacutese gazdasaacutegos legyen

105 Vouml NADJO (1989) i m 102 eacutes 108ndash109106 Ezzel egyezően ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoaesrsquo

43II A kifejezeacutesek eredetehellip

roacutel azonban egy beszaacutemoloacute sem maradt fenn hogy a toumlmeg tagjai koumlzoumltt komo-lyabb veszekedeacutes verekedeacutes toumlrt volna ki sem arroacutel hogy egy ilyen ajaacutendeacutekosz-taacutes zavargaacutesokba torkollott volna eacutes a sort meacuteg lehetne folytatni107 Mindebből joacutel laacutetszik hogy a szeacutepiacuteroacutekat is inkaacutebb az ajaacutendeacutekosztaacutes szocioloacutegiai eacutes politi-kai motivaacutecioacutei eacuterdekelteacutek elsősorban annak kisebb jelentőseacutege lehetett hogy a toumlmegben mi lesz a sorsa az egyes ajaacutendeacutektaacutergyaknak

A koumlvetkezőkben egyenkeacutent sort keriacutetuumlnk az occupatio a derelictio eacutes a iusta causa traditionis elemzeacuteseacutere mielőtt reacuteszletesebben elemezneacutenk a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet

107 Megjegyzendő hogy a feliratos forraacutesok is mindoumlssze egy helyen emliacutetenek missiliaacutet vouml CIL VIII 14372

III AZ OCCUPATIO MIBENLEacuteTE HELYE A FORRAacuteSOKBAN

Az occupatio maacuteskeacutent foglalaacutes ndash oumlsszehasonliacutetva a toumlbbi szerzeacutesmoacuteddal ndash komp-lex toumlbb esetkoumlrt magaacuteban foglaloacute tulajdonszerzeacutesi moacuted108 A foglalaacutesnak ugyanis toumlbb nagyobb esetkoumlre van alapvetően maacutes-maacutes szabaacutelyokkal Annyi min-denesetre nagy bizonyossaacuteggal aacutelliacutethatoacute ndash amint arra Bonfante is raacutemutatott ndash hogy az ősi tulajdon a leggyakrabban nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint occupatio uacutet-jaacuten keletkezhetett109 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsszesseacutegeacuteben Kaser is osztja szerinte az occupatio kezdeti esetei koumlzoumltt egyfelől a vadak eacutes halak befogaacutesa maacutesfelől pe-dig az ellenseacutegtől zsaacutekmaacutenyolt dolgok elfoglalaacutesa jelentette110

Az occupatio teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt vannak amelyek a) egyes speciaacutelis esetekre vonatkoznak (halak vadak madarak foglalaacutesa

tengerben keletkezett sziget ellenseacuteg dolgaacutenak foglalaacutesa stb) b) aacuteltalaacuteban beszeacutelnek arroacutel hogy egy elhagyott dolog az azt birtokba vevő

szemeacutely tulajdonaacuteba keruumll (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab] első fordulata)

A vadak madarak eacutes halak tulajdonjoga a naturalis ratio alapjaacuten azt illeti aki ilyen aacutellatot befog mivel az koraacutebban senkieacute sem volt111 Ebből a szempont-boacutel meacuteg az sem szaacutemiacutet hogy a befogaacutes a sajaacutet vagy maacutes ingatlanaacuten toumlrteacutenik-e joacutellehet az idegen ingatlanra ilyen ceacutellal eacuterkezőtől a tulajdonos megtagadhatja a beleacutepeacutes jogaacutet112 Amit ezek koumlzuumll elfogunk addig marad a mieacutenk amiacuteg őrize-

108 A szerzeacutesmoacutedokra aacuteltalaacuteban igaz hogy joacutellehet sok eacuteletviszonyt fednek le absztrakt jelleggel meacutegis az absztrakcioacute alapja a hasonloacute teacutenyaacutellaacutesok egy koumlrbe vonaacutesa Ez aloacutel az occupatioacutet le-szaacutemiacutetva egy kiveacutetel adoacutedik első tekintetre jelesuumll a dologegyesuumlleacutes Ez azonban tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten caacutefolhatoacute ugyanis a dologegyesuumlleacutes a valoacutesaacutegban toumlbb kuumlloumlnboumlző tulajdon-szerzeacutesi teacutenyaacutellaacutest egyesiacutet amelyek egyetlen koumlzoumls eleme a joghataacutes vagyis a tulajdon meg-szerzeacutese Ehhez ld FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 335

109 BONFANTE (1968) i m 74110 KASER (19712) i m 138 egy maacutesik munkaacutejaacuteban Kaser ndash Cicero alapjaacuten (Cic de leg 1 21

55) ndash paacuterhuzamot von az usucapio szűkebb eacutertelemben pedig az usucapio pro herede eacutes az occupatio kifejezeacutesek koumlzoumltt Vouml KASER (1988) i m 127

111 Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Gai D eod 3 pr Gai 2 66 Inst 2 1 12112 Gai D 41 1 3 1 (2 rer cott)

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban46

tuumlnkben megmarad Ha őrizetuumlnkből megszoumlkoumltt eacutes termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet visszanyerte megszűnik a mieacutenk lenni eacutes ismeacutet azeacute lesz aki befogja Akkor nyeri vissza a termeacuteszetes szabadsaacutegaacutet ha szemuumlnk elől eltűnt vagy ndash baacuter laacutet-hatoacute ndash uumlldoumlzeacutese neheacutezseacuteget jelentene113 Azok amelyek vadaacutellatnak tekintendők (meacutehek paacutevaacutek galambok szarvasok) de az a szokaacutesuk hogy rendszeresen el-hagyjaacutek a tanyaacutet majd visszateacuternek oda addig tekinthetők a mieacutenknek amiacuteg hazajaacuteroacute hajlamuk megmarad ha azonban a hazateacutereacutessel felhagynak megszűn-nek a mieacutenk lenni eacutes a befogoacute aacutellatai lesznek Hazateacuterő hajlamuk akkor szű-nik meg ha hazajaacuteroacute szokaacutesukat elvesziacutetik114 A meacutehek kapcsaacuten a Digesta eacutes az Instituacutecioacutek szoumlvege kuumlloumln kiemeli hogy addig nem lehet őket okkupaacutelni amiacuteg kasba nem zaacuterjuk őket mint ahogy a faacuten feacuteszkelő madarak sem keruumllnek pusz-taacuten eme teacuteny aacuteltal az ingatlan tulajdonosaacutenak tulajdonaacuteba Eacuteppen ezeacutert a faacuten loacutegoacute leacutep ( favus) is szabadon birtokba vehető azonban a tulajdonos ebben az esetben is kizaacuterhatja az ingatlanra toumlrteacutenő beleacutepeacutest115 Mindezekhez keacutepest a tyuacutekok eacutes ludak eseteacuteben amelyek nem tekinthetők vadaacutellatnak hiszen eacuteppen ezeacutert be-szeacutelhetuumlnk kuumlloumln vadludakroacutel eacutes vadtyuacutekokroacutel ndash annak elleneacutere megmaradnak a gazda tulajdonaacuteban hogy esetleg ijedtuumlkben szeacutetrepuumllnek ha harmadik szemeacutely ilyenkor haszonszerzeacutesi ceacutellal birtokba veszi őket lopaacutest koumlvet el116

A haacuteboruacuteban szerzett zsaacutekmaacuteny a ius gentium szerint szinteacuten azeacute aki elfog-ja a naturalis ratioacuteboacutel eredően117 Ez vonatkozik egyreacuteszt nyilvaacutenvaloacutean a ha-dizsaacutekmaacutenyra maacutesreacuteszt a haacuteboruacuteban ejtett foglyokra is akik azonban ha meg-szoumlknek eacutes visszateacuternek sajaacutet neacutepuumlkhoumlz visszanyerik koraacutebbi aacutellapotukat118 A tengerparton talaacutelhatoacute kavicsok draacutegakoumlvek tulajdonaacutet is ndash egyezően a koraacuteb-ban iacuterottakkal ndash a ius gentium alapjaacuten lehet megszerezni119 Baacuter a forraacutesokban

113 Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott) Gai D eod 5 pr (2 rer cott) Gai 2 67 Ennek kapcsaacuten meruumll fel az Instituacutecioacutekban eacutes a Digestaacuteban a sebesuumllt vad befogaacutesaacutenak esete (Gai D 41 1 3 5 1 [2 rer cott] Inst 2 1 13) Ebben a keacuterdeacutesben keacutet veacutelemeacuteny uumltkoumlzik vannak akik azt mondjaacutek hogy az uumlldoumlzeacutes soraacuten a megsebzett vad azeacute aki uumlldoumlzi a tulajdon akkor szűnik meg ha fel-hagy az uumlldoumlzeacutessel Ha harmadik szemeacutely az uumlldoumlzeacutes soraacuten haszonszerzeacutesi ceacutellal fogja be az aacutellatot lopaacutest koumlvet el Az ezzel ellenteacutetes veacutelemeacuteny szerint ndash amelyet egyeacutebkeacutent maga Gaius is helyesnek iacuteteacutel ndash csak a teacutenyleges befogaacutes nyomaacuten lehet megszerezni a sebesuumllt vad feletti tulajdont mivel meacuteg az uumlldoumlzeacutes soraacuten sok minden toumlrteacutenhet ami miatt a befogaacutes nem toumlrteacute-nik meg

114 Gai D 41 1 5 2 ndash 5 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 14 ndash 15115 Gai D 41 1 5 3 (2 rer cott)116 Gai D 41 1 5 6 (2 rer cott) Gai 2 68 Inst 2 1 16 Ld meacuteg BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS

(2013) i m 180ndash181117 Gai D 41 1 5 7 (2 rer cott) Cels D 41 1 51pr ndash 1 (2 dig) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed)

Gai 2 69 Inst 2 1 17118 Inst 2 1 17119 Paul D 41 2 1 1 [54 ad ed] Inst 2 1 18

47III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

is ritka esetkeacutent keruumll emliacuteteacutesre meacutegis szoacutelni kell roumlviden a tengerbenndash nem a folyoacuteban arra egyeacuteb szabaacutelyok vonatkoznak ndash keletkezett sziget probleacutemaacutejaacuteroacutel is Ennek tulajdonjoga azt illeti meg aki elfoglalja koraacutebban ugyanis az iacutegy ke-letkezett sziget senkieacute sem volt Ezek a szabaacutelyok nem vonatkoznak a folyoacuteban keletkezett szigetre120 Egyes veacutelemeacutenyek szerint felteacutetlenuumll szoacutelni kell meacuteg a thensaurus probleacutemakoumlreacuteről121 Ezzel kapcsolatban roumlgtoumln raacute kell mutatni arra hogy ndash mint azt koraacutebban maacuter laacutethattuk ndash a thensauri inventio szabaacutelyai oumlsz-szesseacutegeacuteben kuumlloumlnboumlznek a foglalaacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyaitoacutel maacutesfelől pedig a tu-lajdon keletkezeacutese a kincstalaacutelaacutes eseteacuteben a foglalaacuteshoz keacutepest elteacuterő momen-tumhoz koumltődik

Ebben a koumlrben kell meacuteg megemliacuteteni az elhagyott dolgok tulajdonaacutenak fogla-laacutessal toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutet (vouml D 41 7) valamint a iactus missilium eseteacutet (Gai D 41 1 9 7 Inst 2 1 46) is122 Eme esetkoumlroumlkről az alaacutebbiakban reacuteszletesen is szoacute esik annyit azonban maacuter eloumlljaacuteroacuteban eacuterdemes lehet jelezni hogy egyes szouml-vegek az elhagyott dolgok foglalaacutesa koumlreacuteben tovaacutebbi felteacuteteleket taacutemasztanak a tulajdonszerzeacutes vonatkozaacutesaacuteban Ilyen Paulusnak az a veacutelemeacutenye (Paul D 41 7 2 pr ndash 1 [54 ad ed]) amelyben azt aacutelliacutetja hogy a birtokba veacutetellel kizaacuteroacutelag a tu-lajdonos aacuteltal elhagyott dolog felett lehet tulajdont szerezni Utoacutebb szoacutet ejt egy prokuliaacutenus ndash szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről a prokuliaacutenusok szerint ak-kor szűnik meg a tulajdon ha valaki az elhagyott dolgot birtokba veszi miacuteg a szabiniaacutenus veacutelemeacuteny szerint maacuter az elhagyaacutessal megszűnik a tulajdon123 Ehhez keacutepest ugyanő maacutes helyen (Paul D 41 7 4 [15 ad Sab]) azt iacuterja hogy elbirtok-laacutes uacutetjaacuten uacutegy is megszerezhetjuumlk az elhagyott dolog tulajdonaacutet amennyiben nem tudjuk hogy ki hagyta el azt Vagyis a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon fogla-laacutessal szerzuumlnk tulajdont ha azonban a dolgot nem annak tulajdonosa hagyta el elbirtoklaacutesra szorulunk Ugyanakkor erre az elbirtoklaacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutes-re is Iulianus szerint (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) csak akkor nyiacutelik moacuted ha a dolgot nem teacutevesen veacuteljuumlk elhagyottnak Ebben a keacuterdeacuteskoumlrben kuumlloumln sza-baacutely vonatkozik a hajoacuteboacutel kidobott aacuterura (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) amely szerint az aacuteltalaacutenos felfogaacutes alapjaacuten ilyen dolgot semmikeacuteppen sem lehet meg-szerezni ndash meacuteg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten sem Iulianus azonban hozzaacuteteszi hogy inkaacutebb csak pro derelicto nem lehet elbirtokolni az ilyen dolgot

120 Gai D 41 1 7 3 (2 rer cott) Ner D 41 1 14pr ndash 1 (5 membr) Paul D 41 2 1 1 (54 ad ed) Inst 2 1 22

121 Ekkeacutent peacuteldaacuteul SMITH (18702) i m s v lsquooccupatiorsquo Leacutenyegeacuteben hasonloacute iraacutenyba halad Voci vonatkozoacute fejtegeteacutese is Vouml VOCI (1952) i m 11ndash19

122 Ehhez ld KASER (19712) i m 425ndash426 TALAMANCA (1990) i m 415 SCHULZ (1951) i m 361ndash362 MARTON (19435) i m 157 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 332 BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS (2013) i m 181

123 Vouml PERNICE (1884) i m 108

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban48

Tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacutenyaacutet vagyis a peacutenzen toumlrteacutenő tulajdonszer-zeacutes keacuterdeacuteseacutet a vadak halak madarak a tengerben keletkezett sziget eacutes a ten-gerparton talaacutelt draacutegakoumlvek foglalaacutesaacutenak tovaacutebbaacute az ellenseacuteg dolgai elfoglalaacutesaacute-nak keacuterdeacutesei nem keruumllnek a fentiekneacutel reacuteszletesebb bemutataacutesra nem kiacutevaacutenva vitatni azonban hogy maacutes oumlsszefuumlggeacutesben eme keacuterdeacutesek reacuteszletes vizsgaacutelata is gyuumlmoumllcsoumlző lehet Ehelyett azonban ndash tekintve a vizsgaacuteloacutedaacutes alapvető iraacute-nyaacutet ndash eacuterdemes nagyobb fi gyelmet szentelni az elhagyott dolgok foglalaacutesaacutenak a derelictio mibenleacuteteacutenek eacutes az utoacutebbi inteacutezmeacuteny egyes speciaacutelis eseteinek

1 Az occupatio fogalma

Az occupatio főneacutev eacutes az occupare ige verbum ndash denominativum kapcsolatban aacutellnak egymaacutessal Az ige ndash amely egyeacutebkeacutent a capio ige folyamatos aspektusuacute derivaacutetuma124 ndash elsődleges jelenteacutese valakitől valamint elvenni valamit a toumlb-biek kizaacuteraacutesaacuteval aacuteltalaacuteban magaacutehoz ragadni125 Ebben az aacuteltalaacutenos jelenteacuteskoumlr-ben Digesta-beli peacuteldaacutek is hozhatoacutek Ulpianus egyik a praefectus urbi felada-taival foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben arroacutel iacuter hogy szokaacutes volt azokat a gyaacutemokat eacutes gondnokokat akik a tisztseacuteget nem megfelelő moacutedon toumlltik be mert peacuteldaacute-ul peacutenzt fi zettek azeacutert hogy megszerezhesseacutek a gyaacutemi poziacutecioacutet (nummis datis tutelam occupasse) a prafectus urbi eleacute ideacutezni mert a vesztegeteacutes gyanuacutejaacute-val egyuumltt jaacuteroacute infamiaacutenaacutel suacutelyosabb buumlnteteacutest eacuterdemeltek126 A Pomponius aacutel-tal taglalt esetben egy rabszolganőt egy tanya őrzeacuteseacutere rendelnek akkeacutent hogy az ingatlan alkotoacutereacuteszeacutenek tekintendő akaacutercsak az erdeacutesz Mi toumlbb mindkettő tartozeacutekkeacutent valoacute kezeleacutese ugyanarra az okra vezethető vissza jelesuumll hogy az ingatlan eacutes maga a haacutez is őrzeacutest igeacutenyel annak eacuterdekeacuteben hogy akaacuter az ingat-lannak akaacuter a gyuumlmoumllcsoumlknek vagy akaacuter a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute dolgoknak a szomszeacutedok aacuteltali foglalaacutesaacutet meg lehessen akadaacutelyozni (illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur)127 Joacutel laacutethatoacute hogy az ige jelenteacutese meacuteg a Digestaacuteban is taacutegabb

124 ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquocapiorsquo125 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v 2a HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s h v 1a

Ebből tovaacutebbi jelenteacutesek is erednek (valamit elfoglalni birtokban tartani valamit fel- illetve megkapni hatalomba keriacuteteni de ugyaniacutegy valamilyen helyet elfoglalni) Vouml FINAacuteLY (1884) i m s h v

126 Ulp D 1 12 1 7 (l s de off praef urb) Solent ad praefecturam urbis remitti etiam tutores sive curatores qui male in tutela sive cura versati graviore animadversione indigent quam ut suffi ciat eis suspectorum infamia quos probari poterit vel nummis datis tutelam occupasse [hellip]

127 Pomp D 33 7 15 2 (6 ad Sab) Mulier villae custos perpetua fundo qui cum instrumento legatus esset aut instructo continebitur sicuti saltuarius par enim ratio est nam desiderant

49III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

nem kizaacuteroacutelag a tulajdon megszerzeacuteseacutevel kapcsolatosan fordul elő Ugyanakkor eacuterdemes arra is felfi gyelni hogy a hivatkozott Pomponius-szoumlvegben az ige maacuter koumlzelebb aacutell a szigoruacutean jogi eacutertelemben vett foglalaacuteshoz meacuteg akkor is ha a hi-vatkozott veacutelemeacuteny alapjaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a szomszeacutedok ndash mivel jelen eset-ben egyeacutertelműen rosszhiszemű birtokoskeacutent tűnneacutenek fel ndash semmikeacutepp sem szerezhetneacutenek tulajdont sem az ingatlanon sem a szaporulaton sem pedig a tanyahaacutezban talaacutelhatoacute egyeacuteb taacutergyakon A főneacutevi jelenteacutes kapcsaacuten Ciceroacutera le-het hivatkozni aki a bdquoDe offi ciisrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban keacutet az igazsaacutegossaacuteg aacuteltal taacutemasztott koumltelezettseacuteget emliacutet egyfelől azt hogy senki se aacutertson a maacutesiknak hacsak a maacuter bekoumlvetkezett jogtalansaacuteg erre nem keacuteszteti maacutesfelől pedig hogy a koumlzoumls hasznaacutelatuacute dolgokat a koumlzoumlsseacuteg javaacutera a magaacutenhasznaacutelatra szaacutent dolgo-kat a sajaacutet hasznaacutera fordiacutetsa128 Ezt koumlvetően azt iacuterja hogy a dolgok nem a ter-meacuteszetuumlkneacutel fogva keruumllnek az egyeacuten tulajdonaacuteba hanem peacuteldaacuteul hosszuacute ideig tartoacute occupatio folytaacuten Erre hozott peacuteldaacuteja egyebek mellett a koraacutebban lakatlan teruumlleten valoacute letelepedeacutes vagy egy teruumllet haacuteboruacute uacutetjaacuten toumlrteacutenő meghoacutediacutetaacutesa129 Ekkeacutent nyilvaacutenvaloacute hogy az occupatio főneacutev jelenteacutese a tulajdon megszerzeacute-seacuteneacutel szeacutelesebb jelenteacuteskoumlrt oumllel fel ugyanakkor a gondolati tartalmat tekint-ve mind a koumlznapi nyelvhasznaacutelat mind pedig a jogi terminoloacutegia egyaraacutent je-lentős hasonloacutesaacutegokat mutatnak130 A főneacutevi jelenteacutesek koumlzoumltt ugyanis egyfelől valaminek a birtokba veacutetele maacutesfelől pedig valamivel kuumlloumlnoumlsen egy uumlggyel uumlgylettel valoacute teacutenyleges foglalatoskodaacutes a fi gyelem arra valoacute iraacutenyiacutetaacutesa emliacutet-hető131 A jelenteacutesek vizsgaacutelata alapjaacuten okszerű a felteacutetelezeacutes hogy az ige eacutes a főneacutev a mindennapi beszeacutedben eacutes a jogi nyelvben egyaraacutent hasznaacutelatosak vol-tak azonban reacuteszben elteacuterő jelenteacuteskoumlrben A forraacutesok reacuteszletesebb vizsgaacutelata nyomaacuten FoumlldindashHamza alapvetően egyeteacutertenek ezzel az elgondolaacutessal ugyan-akkor nagyon hataacuterozottan hangsuacutelyozzaacutek hogy a főneacutev inkaacutebb elfoglaltsaacuteg eacuter-telemben jelenik meg a forraacutesokban amiacuteg a tulajdonszerzeacutesi moacuted megjeloumlleacuteseacutere főkeacutent az ige szolgaacutelt132 Meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy Eberhard Heck aki ndash Kaser

tam villae quam agri custodiam illic ne quid vicini aut agri aut fructuum occupent hic ne quid ceterarum rerum quae in villa continentur villa autem sine ulla dubitatione pars fundi habetur

128 Cic Off 1 20129 Cic Off 1 21130 Ezzel reacuteszben ellenteacutetesen SMITH Antiquities i m s v lsquooccupatiorsquo131 Oxford Latin Dictionary (1968) s h v 1 HEUMANNndashSECKEL (1926) i m s h v132 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 33210 Ehelyuumltt eacuterdekes lehet a keacutet szoacute uacutejlatin nyelvekben (pl fran-

ciaacuteban olaszban) valoacute tovaacutebbeacuteleacuteseacutere utalni Az olaszban az occupazione az occupare igeacutevel van oumlsszefuumlggeacutesben egy bizonyos hely birtokba veacuteteleacutet eacutes az ott toumlrteacutenő berendezkedeacutest je-lenve (occupare prendere possesso di un luogo e installarvisi piugrave o meno temporaneamente e legalmente ndash ld LO ZINGARELLI (2005) i m 1199 Ugyanakkor hasznaacutelatos az igeacutenek bdquoaacutel-vis-szahatoacuterdquo alakja is foglalatoskodni jelenteacutessel (occuparsi di qulalcosa dedicarsi a qualcosa

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban50

nyomaacuten ndash azt aacutelliacutetja hogy a jogi forraacutesok nem is hasznaacuteljaacutek a főneacutevi alakot ott csak az ige fordul elő133 Szaacutemos forraacutes szoumlvegeinek vizsgaacutelata alapjaacuten jut arra a koumlvetkezteteacutesre hogy az occupatio eacutes az occupare kifejezeacutesek mindoumlsszesen a jogi nyelvben biacutertak olyan jelenteacutessel amely valamilyen dolog felett foglalaacutes uacutet-jaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesre utal134

2 Az occupatio felteacutetelei joghataacutesa aacuteltalaacuteban

Eme roumlvid kiteacuterő utaacuten annak vizsgaacutelataacuteval eacuterdemes foglalkozni mit is jelent maga az occupatio mint jogi szakkifejezeacutes a jogi forraacutesokban Ehelyuumltt a keacutet na-gyobb esetkoumlr vizsgaacutelataacuteval ceacutelszerű kezdeni Ezek koumlzoumltt az első a vadak ha-lak madarak elsajaacutetiacutetaacutesa amelyről Gaius Instituacutecioacuteiban a koumlvetkezőket olvas-hatjuk

Gai 2 66ndash67 [hellip] ea [hellip]naturali nobis ratione adquiruntur [hellip] quae occupando ideo adepti erimus quia antea nullius essent qualia sunt omnia quae terra mari caelo capiuntur Itaque si feram bestiam aut volucrem aut piscem ceperimus simul atque captum fuerit hoc animal statim nostrum fi t et eo usque nostrum esse intellegitur donec nostra custodia coerceatur [hellip]

A Digesta ugyanerről a keacuterdeacutesről hasonloacutean nyilatkozik amikor azt mondja

Gai D 41 1 1 1 (2 rer cott) Omnia igitur animalia [hellip] id est ferae bestiae et volucres pisces capientium fi unt

Maacutesutt pedig azt

in modo approfondito e continuativo per lavoro o per coltivare interesse e inclinazioni ndash LO ZINGARELLI (2005) i m uo Ezzel szemben a franciaacuteban a főneacutev megőrizte a foglalatoskodaacutes jelenteacutest (occupation ce agrave quoi on consacre son activiteacute son temps) amiacuteg az bdquoaacutel-visszahatoacuterdquo ige az olaszhoz hasonloacute jelenteacutest hordoz (srsquooccuper de quelque chose y employer son temps ses soins ndash ld MICRO (2002) i m 900)

133 Ez a neacutezet ebben a formaacuteban csak fenntartaacutesokkal fogadhatoacute el A HeumannndashSeckel-feacutele le-xikon az occupatio kifejezeacutes koumlreacuteben is hivatkozik forraacutesokat a Digestaacuteboacutel eacutes a Codexből egyaraacutent ekkeacutent Heck fenti aacuteltalaacutenosiacutetoacute megaacutellapiacutetaacutesa nem aacutellja meg a helyeacutet Nem szabad ugyanakkor fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy az occupatio ciacutemszoacute alatt hivatkozott forraacutesokban a kifejezeacutes nem a tulajdonszerzeacutesre vonatkoztatva fordul elő ekkeacutent Heck aacutelliacute-taacutesa nem neacutelkuumlloumlz minden alapot

134 HECK (1967) i m 355ndash357

51III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban

Gai D 41 1 3pr (2 rer cott) Quod enim nullius est id ratione naturali occupanti conceditur

Joghataacuteskeacutent pedig azt emliacuteti

Gai D 41 1 3 2 (2 rer cott)Quidquid [hellip] ceperimus [hellip] nostrum esse intellegitur [hellip]135

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeacuteben ez aacutell

Inst 2 1 12 [hellip] omnia animalia [hellip] simulatque ab aliquo capta fuerint iure gentium statim illius esse incipiunt quod enim ante nullius est id naturali ratione occupanti conceditur

Milyen emberi cselekveacutesek valoacutesiacutetjaacutek meg az occupatioacutet Gaiusnaacutel az lsquooccupandorsquo eacutes az lsquoadepti erimusrsquo kifejezeacutesek vonatkoznak arra a cselekveacutesre amelyet a szerezni szaacutendeacutekozoacutenak tanuacutesiacutetania kell Ehelyuumltt tehaacutet az occupare eacutes az adipisci igeacutek egymaacutesra mutatnak mindkettő a dolog elfoglalaacutesaacutera ha-talomba keriacuteteacuteseacutere utal aacutem az occupare inkaacutebb fi zikai eacutertelemben vett fogla-laacutest jelent ndash ekkeacutent jelenteacuteseacuteben a capere igeacutehez aacutell koumlzel s mint laacutettuk nyelvi szempontboacutel teacutenylegesen eme igeacuteből keacutepzett ndash miacuteg az adipisci pedig inkaacutebb hatalomba keriacuteteacutest meacuteghozzaacute ebben a paacuterosiacutetaacutesban elvont eacutertelemben136 A Digestaacuteban mindoumlssze a lsquocapientium fi untrsquo fordulat jelenik meg amelyből a capiens vagyis a szemeacutely aki a foglalaacutest veacuteghez viszi elnevezeacutese a capere igeacute-ből ered mellette pedig a fi eri ige egyszersmind a foglalaacutes joghataacutesaacutera is utal Az Instituacutecioacutekban az lsquo(ab aliquo) capta fuerintrsquo kifejezeacutes hasonloacute a Digestaacuteban talaacutelhatoacutehoz ugyanarroacutel az igeacuteről van szoacute csupaacuten maacutes grammatikai egyseacuteggel jeleniacuteti meg a szoumlveg szerkesztője alapvetően ugyanazt a gondolati tartalmat Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet az fi gyelhető meg hogy haacuterom ige utal arra a jogi teacuteny-re emberi cselekveacutesre amely az occupatio teacutenyaacutellaacutesa szempontjaacuteboacutel relevaacutens occupare capere eacutes adipisci Ebből az első kettő utal a fi zikai eacutertelemben vett foglalaacutesra az adipisci pedig az elvont elvi hatalomba veacutetelre talaacuten a foglalaacute-si szaacutendeacutekra Koumlvetkezeacuteskeacutepp az occupatioacutet ndash legalaacutebbis a vadak madarak eacutes

135 Laacutethatoacute persze hogy a Digestaacuteban szereplő toumlredeacutekek a Res cottidianaeből szaacutermaznak ekkeacutent a szoumlvegek koumlzoumltti a tartalmi keacuterdeacuteseket meghaladoacute hasonloacutesaacuteg egyaacuteltalaacuten nem meglepő

136 Az adipiscor ige lsquomegszerezrsquo lsquoelnyerrsquo eacutertelemben taacutegabb mint occupare ndash egyaraacutent vonat-kozik konkreacutet eacutes elvont dolgok megszerzeacuteseacutere Vouml Ulp D 5 3 18 1 (15 ad ed) Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoadipiscorrsquo FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquoadipiscorrsquo lsquooccuporsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoapiorsquo

III Az occupatio mibenleacutete helye a forraacutesokban52

halak vonatkozaacutesaacuteban ndash a teacutenyleges fi zikai birtokba veacutetel valoacutesiacutetja meg jogha-taacutesok azonban csak akkor fűződnek hozzaacute ha a foglalaacutesi szaacutendeacutek is megvan Ezen a ponton logikusan meruumll fel a keacuterdeacutes milyen joghataacutest rendelnek a forraacute-sok egy dolog foglalaacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenő hatalomba veacuteteleacutehez Gaius szerint lsquoadquirunturrsquo a Digesta a lsquocapientium fi untrsquo eacutes a lsquonostrum esse intellegiturrsquo az Instituacutecioacutek a lsquostatim illius esse incipiuntrsquo fordulatokat hasznaacuteljaacutek a joghataacutes ki-fejezeacuteseacutere Ezekben koumlzoumls hogy mindegyik a tulajdon megszerzeacuteseacutere vonat-kozik helyesebben a dolog feletti hatalom keletkezeacuteseacutere Emellett mindhaacuterom forraacutes megemliacuteti hogy a dolog feletti hatalom ius naturale alapjaacuten keletkezik (Gaiusnaacutel lsquonaturali rationersquo a Digestaacuteban lsquoratione naturalirsquo az Instituacutecioacutekban pedig lsquoiure gentiumrsquo)137

137 Ehhez a keacuterdeacuteshez ld Inst 2 1 11

IV A DERELICTIO A DIGESTAacuteBAN A FORRAacuteSOK SZERKEZETE

A Digesta 41 koumlnyveacuteben a 7 titulus foglalkozik tuumlzetesen a derelictio keacuterdeacutes-koumlreacutevel egyeacuteb a Digestaacuteban elszoacutertan megtalaacutelhatoacute forraacutesok mellett138 A bdquoPro derelictordquo ciacutemet viselő titulus oumlsszesen nyolc fragmentumboacutel aacutell ebből a maacute-sodik eacutes az oumltoumldik toumlredeacutek tagoloacutedik tovaacutebbi kisebb egyseacutegekre mindkeacutet eset-ben principium eacutes egy tovaacutebbi paragrafus olvashatoacute A nyolc toumlredeacutek oumlt jogtu-doacutes nyolc munkaacutejaacuteboacutel szaacutermazik Ulpianus (Ad edictum) Paulus (Ad edictum Ad Sabinum Responsa) Modestinus (Differentiae) Pomponius (Ad Sabinum) eacutes Iulianus (Ex Minicio Ad Urseium Ferocem) tollaacuteboacutel Oumlsszesen tehaacutet nyolc toumlredeacuteket talaacutelhatunk a titulusban ebből kettő tagoloacutedik tovaacutebb iacutegy 10 forraacutes-

138 A Digestaacuteban talaacutelhatoacute egyeacuteb forraacutesok is nagyban-egeacuteszben joacutel csoportosiacutethatoacutek aszerint hogy milyen kontextusban minek kapcsaacuten fordul elő a derelictioacutera valoacute hivatkozaacutes Egyes szoumlvegek a rabszolgaacutek valamilyen helyzetben toumlrteacutenő derelictioacutejaacuteroacutel iacuternak (Ulp D 9 4 38 1 [37 ad ed] Mod D 40 8 2 [6 reg] Iav D 45 3 36 [14 epist] Ulp D 47 2 46 pr [42 ad Sab] Marci D 48 1 9 [1 de iudic publ]) maacutesok pedig az ingatlanok derelictioacutejaacuteval foglal-koznak (Ulp D 3 5 9 1 [10 ad ed] Ulp D 39 1 20 10 [71 ad ed] Gai D 39 2 6 [1 ad ed provinc] Ulp D 39 2 7 2 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 21 [53 ad ed] Ulp D 39 2 15 35 [53 ad ed] Pap D 41 3 45 pr [10 resp] Ulp D 43 8 2 39 ndash 40 [68 ad ed]) Ehhez kapcsoloacuted-hatnak azok a veacutelemeacutenyek amelyekben idegen dologbeli jogok kapcsaacuten meruumll fel a derelictio (haszoneacutelvezet kapcsaacuten magaacutenak a haszoneacutelvezetnek az elhagyaacutesa Ulp D 7 1 64 [51 ad ed] Pomp D 7 1 65 pr [5 ex Plaut] a servitus oneris ferrendi kapcsaacuten a szolgalommal ter-helt ingatlan elhagyaacutesa Ulp D 8 5 6 2 [17 ad ed]) A hereditas derelictioacutejaacutenak keacuterdeacuteseacute-vel is foglalkozik neacutehaacuteny szoumlveg (Tryph D 5 2 22 3 [17 disp] Gai D 29 2 57 pr [23 ad ed provinc] Pap D 36 1 57 3 [20 quaest]) valamint olyan szoumlvegekkel is talaacutelkozhatunk amelyekben a veacutelemeacuteny teljesen maacutes joginteacutezmeacutennyel kapcsolatos eacutes a teacutenyaacutellaacutes variaacutecioacutek koumlreacuteben fordul elő a derelictio (Ulp D 13 7 25 [31 ad ed] Tryph D 27 2 6 [14 disp] Ulp D 48 23 2 [5 opin]) Mindezeken tuacutelmenően leacutetezik meacuteg a szoumlvegeknek egy olyan csoport-ja amelyek ugyan szinteacuten maacutes joginteacutezmeacutenyekkel (lex Rhodia eacutes iactus lopaacutes) foglalkoznak meacutegis ezek a szoumlvegek elvi eacutellel szoacutelnak a derelictio mibenleacuteteacuteről is (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Venon D 21 2 76 [17 stipul] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7 ex Cass] Gai D 42 8 5 [26 ad ed provinc] Ulp D 47 2 43 5 ndash 6 [41 ad Sab] Ulp D 47 2 43 10 ndash 11 [41 ad Sab]) Vouml BENEDEK (1983) i m 8 ROMANO (2002) i m 119ndash121 124ndash127 VACCA (1984) i m 124ndash149 Benedek Ferenc a fentebb hivat-kozott munkaacutejaacuteban a Digesta szoumlvegein kiacutevuumll megemliacuteti meacuteg a iustinianusi Instituacutecioacutekban fellelhető szoumlveget is valamint egyes a kodifi kaacutecioacute előtti forraacutesokat Ulpianus kommentaacuter-jaacutet Paulus Sententiaacuteit tovaacutebbaacute a Fragmentum Dositheanum-ot a Kr e II szaacutezadboacutel szaacuter-mazoacute regula-gyűjtemeacutenyt

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete54

hely aacutell rendelkezeacutesre a teacutema koumlzponti magjaacutenak vizsgaacutelataacutehoz Eme 10 forraacutes-helyből 4 szaacutermazik Paulustoacutel 2-2 Iulianus eacutes Pomponius tollaacuteboacutel veacutegezetuumll 1-1 Modestinus- eacutes Ulpianus-hely talaacutelhatoacute meacuteg ebben a ciacutemben

A titulus forraacuteshelyei egyreacuteszt az edictumhoz iacuterott kommentaacuterokboacutel (Ulpianus eacutes Paulus munkaacutei) maacutesreacuteszt pedig a Sabinushoz iacutert kommentaacuterokboacutel (Paulus eacutes Pomponius munkaacutei) valamint egyeacuteb művekből szaacutermaznak Ebből adoacutedhat egy olyan koumlvetkezteteacutes hogy ndash baacuter kuumlloumlnboumlző szerzőktől erednek ndash ezek a szoumlvegek viszonylagos egyseacuteget folytonossaacutegot keacutepviselnek a tituluson beluumll tovaacutebbaacute feltehető hogy amennyiben a Digesta szerkesztői beavatkoztak a szoumlvegbe akkor a szoumlvegmoacutedosiacutetaacutes elsősorban az egyseacutegesseacuteg eacutes a goumlrduumlleacute-kenyseacuteg megteremteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutenhetett ezeken a helyeken139

Ami a titulus ciacutemeacutet eacutes elhelyezkedeacuteseacutet illeti a 41 koumlnyv előszoumlr a dolgok fe-letti uralom megszerzeacuteseacutevel foglalkozik ezt koumlvetően taacutergyalja egy dolog bir-tokaacutenak megszerzeacuteseacutet eacutes elveszteacuteseacutet a harmadik titulus szoacutel az elbirtoklaacutesroacutel eacutes ennek megszakadaacutesaacuteroacutel ezt koumlvetően pedig az egyes jogciacutemekről esik szoacute mivel az elbirtoklaacutes koumlreacuteben jelenik meg a iusta causa szuumlkseacutegesseacutege a legin-kaacutebb explicit moacutedon A 41 koumlnyvben taacutergyalt jogciacutemek a negyedik titulustoacutel pro emptore pro herede eacutes possessore pro donato pro derelicto pro legato pro dote valamint pro suo140

A pro derelicto titulus aacutettekinteacutese nyomaacuten maacuter kezdetben le kell szoumlgezni hogy joacutellehet a szoumlvegek az elbirtoklaacutessal kapcsolatos veacutelemeacutenyek rendszereacute-

139 Ezzel ellenteacutetesen ld Vacca aacutellaacutespontjaacutet aki aacuteltalaacutenossaacutegban raacutemutat hogy a derelictio vo-natkozaacutesaacuteban a doktriacutena aacuteltal a probleacutema megoldaacutesaacutera tett baacutermifeacutele kiacuteseacuterlet csak mind taacutevo-labb vitt a probleacutema megoldaacutesaacutetoacutel Ennek oka hogy a megoldaacutesra toumlrekveacutes soraacuten olyan ndash a forraacutesokboacutel egyeacutebkeacutent nem koumlvetkező ndash rendszergondolatot vetiacutetettek az oacutekori jogaacuteszok sza-vai moumlgeacute amelyek raacutejuk nem voltak jellemzőek Ez a folyamat leacutenyegeacuteben maacuter a iustinianusi kodifi kaacutecioacuteval kezdeteacutet vette hiszen a kompilaacutecioacute soraacuten uacutejrarendszerezteacutek a szoumlvegeket ki-ragadva azokat eredeti kontextusukboacutel eacutes egy kuumllső alkotaacutes eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt titu-lus-rendszer egyik vagy maacutesik eleme alaacute soroltaacutek be őket Reacuteszletesen ld VACCA (1983) i m 778ndash779

140 Romano ennek kapcsaacuten raacutemutat hogy a forraacutesokban a derelictio mint a tulajdon elveszteacuteseacute-nek egy moacutedja jelenik meg ekkeacutent okszerű a felteacutetelezeacutese hogy a Digestaacuteban kellene hogy legyen egy olyan titulus az emliacutetett koumlnyvoumln beluumll amely a tulajdon elveszteacuteseacutevel foglalko-zik Minthogy ez a titulus hiaacutenyzik ennek eredmeacutenyekeacuteppen a szoumlvegek a Digesta kuumlloumln-boumlző reacuteszeiben elszoacutertan szerepelhetnek toumlbbek koumlzoumltt ez is oka lehet a sok ellentmondaacutes-nak A modern jogokra is az jellemző hogy a derelictio elsődlegesen az occupatioacutehoz kouml-tődően jelenik meg kihasznaacutelva azt a tulajdonsaacutegaacutet a derelinkvaacutelt dolognak hogy az elha-gyaacutes koumlvetkezteacuteben res nullius lesz ekkeacutent okkupaacutelhatoacute Reacuteszletesen ld ROMANO (2002) i m 102ndash104 A pro herede titulus vonatkozaacutesaacuteban eacuterdemes kiemelni Letizia Vacca aacutellaacutespont-jaacutet aki raacutemutat arra hogy a derelictioacutera vonatkozoacute szoumlvegek egy reacuteszeacutenek a pro derelicto titulusban toumlrteacutenő elhelyezeacutese egyeacutertelműen arra mutat hogy ezekben az esetekben a keacuter-deacutes nem az hogy a dolog derelinkvaacutelt-e vagy sem hanem az hogy van-e lehetőseacuteg az elbir-toklaacutesra vagy sem Ugyanakkor egy konkreacutet forraacuteshely (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) kap-csaacuten reacuteszletesen kifejti hogy veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto titulus betoldaacutesa kizaacuteroacutelag a kompilaacutetorok munkaacutessaacutegaacutenak koumlszoumlnhető Bővebben ld VACCA (1984) i m 72ndash73 97

55IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

be lettek aacutegyazva meacutegis a hetedik ciacutem szoumlvegeinek oumlsszesseacutegeacuteben keveacutes koumlzuumlk van az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacutehoz A titulusban talaacutelhatoacute tiacutez szoumlveg koumlzuumll mindoumlsz-sze neacutegy aacutell kapcsolatban az elbirtoklaacutes teacutemaacutejaacuteval141 A toumlbbi szoumlveg vagy csak arroacutel iacuter hogy a dolog pro derelicto habita vagy kifejezetten azt aacutelliacutetja hogy azonnal a megszerzőeacute lesz a dolog vagyis eacuteppen nincs szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra142

A derelictio reacutegebbi irodalma koumlreacutebe tartozoacute munkaacutek alapvetően keacutet jelentő-sebb neacutezetrendszer koumlreacute csoportosulnak Jellemzően az első csoportba sorolha-toacute szerzők ndash mint peacuteldaacuteul kuumlloumlnoumlsen Romano eacutes Voci ndash a tulajdonos aacuteltal veacuteg-rehajtott derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indulnak ki ekkeacutent res nulliusnak kizaacuteroacutelag a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgot tekintik amely felett a tulajdon megszerzeacute-se occupatioacuteval megy veacutegbe143 Mivel a hipoteacutezis a tulajdonos eacutes a nem tulajdo-nos aacuteltal veacutegrehajtott derelictio eacuteles elkuumlloumlnuumlleacuteseacuten alapul ekkeacutent az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindoumlssze a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio eseteacutere korlaacuteto-zoacutedik

A haacuteboruacute előtti irodalomboacutel Romano munkaacutejaacuteval eacuterdemes reacuteszletesebben foglalkozni144 A derelictio koumlreacuteben az Instituacutecioacutek szabaacutelyait tekinti kiindulaacute-si pontnak amely szerint pro derelicto az a dolog tekinthető amelyet a tulaj-donosa akkeacutent dobott el magaacutetoacutel hogy nem akarja hogy az tovaacutebbra is az oumlveacute legyen Helyes eacutertelmezeacutese szerint keacutet elem szuumlkseacuteges a derelictio megvaloacutesulaacute-saacutehoz meg kell hogy toumlrteacutenjen a dolog teacutenyleges elhagyaacutesa valamint szuumlkseacuteges az elhagyoacute szemeacutely arra iraacutenyuloacute akarata hogy a dolgot toumlbbeacute ne legyen az oumlveacute145 Az Instituacutecioacutekban is hasznaacutelt pro derelicto habere kifejezeacutes megjeleneacutese eacutes elterjedeacutese veacutelemeacutenye szerint ama keacutesei időszakra kell hogy tevődjoumln ami-korra maacuter a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacutei koumlzoumltt semmifeacutele kuumlloumlnb-seacuteg sem maradt fenn mivel amiacuteg ez a kuumlloumlnbseacutegteacutetel leacutetezett addig a foglalaacutes szempontjaacuteboacutel csak a res mancipi joumlhetett szaacutemiacutetaacutesba a res nec mancipi azon-ban nem146 Raacutemutat arra is hogy a forraacutesokban szaacutemos olyan esettel lehet ta-laacutelkozni amelyekben a domino veacuteghezvitt elhagyaacutesroacutel esik szoacute mindez pedig szuumlkseacutegtelen szoacuteismeacutetleacutest eredmeacutenyezne akkor ha feltesszuumlk hogy csak tu-

141 Paul D 41 7 4 (15 ad Sab) Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab) Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)

142 Ilyen tartalmuacute Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) eacutes Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)143 ROMANO (2002) i m 99ndash164 VOCI Proprietagrave Megemliacutethető ugyanakkor ebben a koumlrben

meacuteg Berger munkaacutessaacutega is aki elsődlegesen interpolaacutecioacutekritikai megkoumlzeliacuteteacutesben taacutergyalja derelictio keacuterdeacuteseit Vouml BERGER (1922) i m 131ndash190

144 Ennek a munkaacutenak a jelentőseacutege maacuteig hatoacute talaacuten ennek koumlszoumlnhető hogy 1933-as első ki-adaacutesaacutet koumlvetően 2002-ben ismeacutet megjelent a Rivista di Diritto Romano ciacutemű online folyoacute-irat hasaacutebjain

145 ROMANO (2002) i m 102146 ROMANO (2002) i m 107ndash108

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete56

lajdonos derelinkvaacutelhatnaacute a dolgaacutet Ugyanakkor a hivatkozott kifejezeacutes szoros kapcsoloacutedaacutest mutat magaacuteval a tulajdonnal is ekkeacutent csak az keacutepzelhető el hogy valaki teacutevesen hiszi magaacuteroacutel hogy a dolog tulajdonosa eacutes ekkeacutent derelinkvaacutelja azt A forraacutesokban előforduloacute maacutesik neacutemileg szemeacutelytelenebb taacutevolsaacutegtartoacutebb utalaacutes (id qoud derelicto habitum est) arra utal hogy nem a dolog tulajdonosa derelinkvaacutelta a dolgot ami ndash a fentebb mondottak feacutenyeacuteben ndash csak akkeacutent lehet-seacuteges ha akaacuter joacute- akaacuter rosszhiszeműen a dolog tulajdonosaacutenak keacutepzeli magaacutet Ennek a megaacutellapiacutetaacutesnak azeacutert is komoly a jelentőseacutege mert Romano uacutegy veacuteli hogy a derelictio taacutergya nem a tulajdonjog hanem maga az elhagyaacutessal eacuterin-tett a dolog meacutegpedig a maga teljesseacutegeacuteben eacutes minden vonatkozaacutesaacuteban ek-keacutent a dolgot eacutes a derelinkvaacuteloacutet oumlsszekoumltő teacutenyek ennek nyomaacuten pedig a jogo-sultsaacutegok is elenyeacutesznek Maacuteskeacutent kifejezve a derelictio teacutenye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlrveacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt egyeacuteb kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek nem koumlzvetlenuumll a tulajdon-nal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus mindennapi hataacutesaira Ezek a praktikus hataacutesok azok amelyeket a jogi nyelv a tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacutese formaacutejaacuteban iacuter le Mindebből pedig az koumlvetkezik hogy ha a derelinkvaacuteloacute magaacuteroacutel a dologroacutel rendelkezik az elhagyaacutes soraacuten akkor erre kizaacuteroacutelag a dolog tulajdonosa keacutepes Amikor tehaacutet a forraacutesok derelictio a non dominoacuteroacutel beszeacutelnek ilyenkor egy jog-ellenes magatartaacutest kell felteacutetelezni amely nem jaacuter ugyanazokkal a hataacutesokkal mint amilyenekkel a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes eseteacuten jaacuterna Ugyanakkor keacutet-seacutegtelen hogy egyeacuteb hataacutesok tapadhatnak hozzaacute147

Az elhagyaacutes elsődleges hataacutesa hogy a birtok feletti felhagyaacutessal a dolgon fennaacutelloacute tulajdonjog ndash mivel a derelinkvaacuteloacute toumlbbeacute maacuter nem akarja magaacuteeacutenak tudni a dolgot ndash is megszűnik148 A forraacutesok alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a klasszikus jogban haacuterom elgondolaacutes eacutelt egymaacutes mellett Az első sze-rint a derelictio aacuteltal a derelinkvaacuteloacute ndash a dolog jellegeacutere tekintet neacutelkuumll ndash elve-sziacutetette a tulajdonjogot A maacutesodik szerint a tulajdonjog megszűneacutese csak ak-kor koumlvetkezett be amikor a dolgot harmadik szemeacutely tulajdonszerzeacutesi szaacuten-deacutekkal birtokba vette A harmadik neacutezet koumlreacuteben maacuter szaacutemiacutetaacutesba joumltt a dolog jellege is a res nec mancipi feletti tulajdonjog roumlgtoumln az elhagyaacutessal megszűnt amiacuteg a res mancipi vonatkozaacutesaacuteban a derelinkvaacuteloacute tulajdonos maradt meacuteg az esetleges harmadik szemeacutely aacuteltali birtokba veacutetel elleneacutere is a birtokba vevő iacutegy csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhetett tulajdont a dolog felett149 Veacutelemeacutenyeacutet oumlsz-szegezve meglaacutetaacutesa szerint a szoumlvegekből kitűnik hogy a klasszikus jog egy-

147 ROMANO (2002) i m 119148 ROMANO (2002) i m 128149 ROMANO (2002) i m 129

57IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

seacuteges volt abban a tekintetben hogy ndash fuumlggetlenuumll az elhagyott dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutetoacutel ndash a tulajdonjog az elhagyaacutes pillanataacuteban megszűnt a dolog felett150 Ehhez hasonloacutean az elhagyott dolog res nullius lett mivel a derelictio teacutenyeacutenek fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesa vagy nem tudaacutesa eseteacuten sem lehe-tett az ilyen dolgot ellopni151 Ezzel paacuterhuzamosan a dolog elhagyott voltaacutenak ismerete (scientia) nem vaacutelt a megszerzeacutes előfelteacuteteleacuteveacute azonban az erre vonat-kozoacute veacutelemeacutenyek szerinte nem meggyőzőek152

A haacuteboruacutet koumlvető irodalomban Voci a derelictio keacuterdeacutese kapcsaacuten abboacutel indul ki hogy kell előszoumlr egy tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes majd ezt koumlvetheti a birtokba veacutetel uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutes Azt az ideaacutelis esetet veszi alapul amikor a dolog elhagyaacutesa a tulajdonos aacuteltal toumlrteacutent ndash egyeacuteb esetekben a puszta birtokba veacutetel nem elegendő a tulajdon keletkezeacuteseacutehez akkor szuumlkseacuteges a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes is153 Pro derelicto ciacutemen birtokolja el a dolgot az a szemeacutely aki birtokba vesz egy olyan dolgot amelyet valaki maacutes elhagyott Az elbirtoklaacutes nem szuumlkseacutegszerű szerzeacutesmoacutedja a res derelicta tulajdonjoga meg-szerzeacuteseacutenek az elsődlegesen birtokba veacutetellel toumlrteacutenik Elbirtoklaacutesra csak akkor van szuumlkseacuteg ha a dolgot nem a tulajdonosa hagyta el ekkeacutent ebből a szempont-boacutel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel nem joumln fi gyelembe Veacutelemeacutenye szerint a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacuteshoz mindenkeacuteppen szuumlkseacuteges hogy azt teacutenyleges derelictio előzze meg Iulianus egy veacutelemeacutenye alapjaacuten ugyanis (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) nem szerezhető meg elbirtoklaacutes uacutetjaacuten a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott dolgok tulajdonjoga mivel ehelyuumltt nem toumlrteacutenik derelictio ndash a dolog kidobaacutesaacutet a szuumlkseacuteg teszi el-keruumllhetetlenneacute ekkeacutent nem kizaacutert annak a lehetőseacutege hogy utoacutebb meacuteg visz-szateacuterjenek a dologeacutert154 A derelictio extreacutem eseteivel nem foglalkozik egyet emel csak ki ezek koumlzuumll a hajoacuteboacutel annak megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacutet amelynek koumlreacuteben ndash veacutelemeacutenye szerint ndash animus derelinquendi neacutelkuumll toumlrteacutenik a dolog elhagyaacutesa A forraacutesok ebben az esetben majdnem egyhanguacute-an akkeacutent foglalnak aacutellaacutest hogy a dolog első talaacuteloacuteja nem szerezhet tulajdont a dolgon Annyi bizonyos hogy Iustinianus koraacuteban ez volt a derelinkvaacutelt dolog megszerzeacuteseacutenek rezsimje egyesek azonban keacutetseacutegbe vonjaacutek hogy a klasszikus jog szabaacutelyozaacutesa is hasonloacute lett volna155

150 ROMANO (2002) i m 140151 ROMANO (2002) i m 142152 ROMANO (2002) i m 143153 VOCI (1952) i m 233154 VOCI (1952) i m 191155 VOCI (1952) i m 233

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete58

A pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutessal oumlsszefuumlggő tovaacutebbi veacutelemeacutenyeacutet egy az irodalomban sokat vitatott Paulus-helyre (Paul D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) alapiacutetja A fragmentumban leiacutert esetek kapcsaacuten raacutemutat hogy mindkeacutet eset a vevő scientiaacutejaacuteboacutel indul ki azonban szerinte aggaacutelyos hogy a szoumlveg ar-roacutel nem mond semmit hogy az első esetben emliacutetett eladoacute mieacutert szorul elbir-toklaacutesra Eme informaacutecioacute hiaacutenyaacuteban csupaacuten keacutet lehetőseacuteg adoacutedik vagy azeacutert kell az elbirtoklaacutes mert a dolog res mancipi vagy pedig az elbirtoklaacutes aacuteltalaacute-ban szuumlkseacuteges volt Megaacutellapiacutetaacutesa szerint azonban az ilyen esetekben mindig szuumlkseacuteges lesz az elbirtoklaacutes mivel olyan res derelictaacuteroacutel van szoacute amelyet nem a tulajdonos hagyott el156

A maacutesik csoportba tartozoacute neacutezetek koumlzoumls jellemzője hogy a derelictio ndash occupatio eacutes a traditio koumlzoumltt analoacutegiaacutet veacutelnek felfedezni Eme elkeacutepzeleacutes nagyformaacutetumuacute kibontaacutesa Bonfante neveacutehez fűződik aki aacuteltalaacutenossaacutegban nem eacutert egyet azzal a neacutezettel hogy a res derelicta az első birtokba vevő tulajdo-naacuteba keruumll157 Az occupatio koumlreacuteben aacuteltalaacuteban szuumlkseacutegesnek tartja a scientia megleacuteteacutet vagyis hogy a megszerző tudataacuteban legyen a dolog derelinkvaacutelt vol-taacutenak158 Ezen tuacutelmenően azonban kuumlloumlnbseacuteget tesz egyfelől a klasszikus eacutes a iustinianusi jog szabaacutelyai valamint maacutesfelől a res mancipi eacutes nec mancipi derelictae koumlzoumltt amelyek mint elteacuterő termeacuteszetű dolgok elteacuterő moacutedokon sze-rezhetők meg Ami a klasszikus eacutes iustinianusi jog koumlzoumltti elteacutereacutest illeti veacutelemeacute-nye szerint a klasszikus jogban doumlntő jelentőseacutegű volt hogy az elhagyott dolog res mancipi vagy nec mancipi volt-e amiacuteg a iustinianusi jogban ndash tekintettel arra hogy eme keacutet dologosztaacutely koumlzoumltti megkuumlloumlnboumlzteteacutes abban a korban maacuter nem volt hasznaacutelatban ndash az ingoacutek eacutes ingatlanok derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegre tevődik aacutet a hangsuacutely159 Elgondolaacutesa szerint a klasszikus jogban a res mancipi derelicta eseteacuteben azeacutert szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes mert szerinte a birtokba veacute-tellel csak in bonis keruumllne a dolog civiljogi tulajdon azonban meacuteg nem kelet-kezne rajta160 A iustinianusi jogban beaacutellt vaacuteltozaacutesok nyomaacuten az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg elhagyott ingatlanok eseteacuteben mindig ingoacutek eseteacuteben pedig csak a nem tulajdonos aacuteltali derelictio eseteacuteben aacutell fenn Neacutezete szerint egyeacutebkeacutent a derelictio az occupatio keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedik szorosan amely utoacutebbi szer-zeacutesmoacuted jelentős rokon vonaacutesokat mutat a traditioacuteval eacuteppen eme hasonloacutesaacutegnak koumlszoumlnhető hogy korszaktoacutel fuumlggetlenuumll a roacutemai jog mindig elismerte a bir-tokba veacutetellel bekoumlvetkező azonnali tulajdonszerzeacutest ndash legalaacutebbis a dolgok egy

156 VOCI (1952) i m 234ndash235157 BONFANTE (1968) i m 257 260158 BONFANTE (1968) i m 262159 BONFANTE (1968) i m 263ndash265160 BONFANTE (1968) i m 265

59IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

meghataacuterozott koumlreacuteben161 Ezek alapjaacuten oumlsszesseacutegeacuteben azzal eacutervel hogy a res mancipi traditioacuteja eseteacuten is ndash mivel egy szaacutermazeacutekos szerzeacutesmoacutedroacutel van szoacute ndash csak a megszerző vagyonaacuteba keruumllne a dolog de civiljogi tulajdont csak elbir-toklaacutessal szerezhetne felette Ezzel szemben a res nec mancipi eseteacuteben elfo-gadhatoacutenak veacuteli azt a neacutezetet amely szerint a dolog azeacute lesz aki annak birtokaacutet megszerzi162 A derelictio ndash occupatio valamint a traditio koumlzoumltti hasonloacutesaacutegot abban laacutetja hogy az elhagyaacutes illetőleg a birtokba veacutetel nem keacutet egymaacutestoacutel fuumlg-getlen aktus hanem egyuumlttesen alkotnak egyetlen aacutetruhaacutezaacutest amelynek kereteacute-ben a megszerző tudata aacutet kell hogy fogja a maacutesik feacutelnek a dolog aacutetengedeacuteseacutere iraacutenyuloacute akarataacutet is Ennek megleacutete eseteacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa roumlgvest veacutegbe-megy eacuteppuacutegy mint a traditio eseteacuteben ahol a felek aacutetruhaacutezaacutesban valoacute meg-egyezeacutese teszi lehetőveacute az azonnali tulajdonaacutetszaacutellaacutest163

Kruumlger elgondolaacutesa annyiban koumlveti Bonfante neacutezeteacutet hogy ő is elkuumlloumlniacuteti egymaacutestoacutel a jogfejlődeacutes klasszikus eacutes iustinianusi korszakaacutet164 A derelictio leacute-nyegeacutet alapvetően abban laacutetja hogy a tulajdonosnak teacutenylegesen fel kell adnia a dolog birtokaacutet valamint meg kell hogy legyen az erre iraacutenyuloacute akarat is165 A birtokba vevő vonatozaacutesaacuteban megaacutellapiacutetja hogy a scientia mindoumlssze a teacutenyek-kel oumlsszefuumlggeacutesben kellett hogy meglegyen a jogi helyzet aacutetlaacutetaacutesaacutet maacuter nem kiacute-vaacutentaacutek meg166 A prokuliaacutenusndashszabiniaacutenus neacutezetkuumlloumlnbseacuteget bemutatoacute forraacutes-szoumlveg elleneacutere hangsuacutelyozza hogy klasszikus jogban a birtokba vevő minden esetben ndash vagyis tekintet neacutelkuumll a dolog mancipi vagy nec mancipi voltaacutera ndash csak birtokosa lett a dolognak amely azonban possessio ad usucapionem volt Ebből koumlvetkezően a birtokba vevő minden esetben elbirtoklaacutesra szorult a civil-jogi tulajdon megszerzeacutese eacuterdekeacuteben167 Veacutelemeacutenyeacutet meglehetősen egyedi moacute-don taacutemasztja alaacute mindazokat a forraacutesszoumlvegeket amelyekben a derelinkvaacutelt dolog feletti azonnali tulajdonszerzeacutesről szoacutelnak egyszerűen interpolaacuteltnak nyilvaacuteniacutetja168 A posztklasszikus jogban a derelictioacutet a traditioacuteval azonosiacutetottaacutek

161 BONFANTE (1968) i m 257ndash259162 BONFANTE (1968) i m 265163 BONFANTE (1968) i m 262 Bonfante elgondolaacutesa jelenik meg Meyer-Collings munkaacutejaacuteban is

az ő jelentőseacutege az eddig irodalomhoz keacutepest a derelictio eredeteacuteről vallott egyedi felfogaacutesaacute-ban eacuterhető tetten Veacutelemeacutenye szerint ugyanis a derelictio eredőjeacutet eacuteppen a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteban kell keresni Vagyis a derelictio nem maacutes mint a iactus missilium kuumlloumlnoumls esete koumlvetkezeacuteskeacuteppen az utoacutebbi teacutenyaacutellaacutes mintegy aacutetmeneti helyet foglal el a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltt Vouml MEYER-COLLINGS (1932) i m 11 skk

164 KRUumlGER (1934) i m 155ndash189165 KRUumlGER (1934) i m 155166 KRUumlGER (1934) i m 180167 KRUumlGER (1934) i m 155ndash156168 KRUumlGER (1934) i m 166ndash167

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete60

annak eacuterdekeacuteben hogy a koumlruumllmeacutenyesnek tartott mindenkori elbirtoklaacutes koumlte-lezettseacutegeacutet megkeruumlljeacutek169 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi felett puszta birtokba veacutetellel keletkezhetett civiljogi tulajdon a res mancipi koumlreacuteben azon-ban eacuterthetően megmaradt az elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenye egeacuteszen addig amiacuteg a iustinianusi jog fel nem szaacutemolja a keacutet dologosztaacutelyt iacutegy a derelinkvaacutelt dolog felett birtokba veacutetellel lehetett tulajdont szerezni ndash felteacuteve hogy azt a tulajdonos hagyta el ndash mivel a res derelictaacutet gazdaacutetlan dolognak tekintetteacutek170

Az uacutejabb irodalomban Magyarorszaacutegon Benedek Ferenc professzor az olasz romanistaacutek koumlreacuteből Letizia Vacca a hollandok koumlzuumll pedig Hans Ankum fog-lalkozott reacuteszletesebben a derelictio keacuterdeacuteseivel171

Benedek a vonatkozoacute munkaacuteiban igyekszik feltaacuterni a derelictio teacutenyaacutellaacute-saacutet annak joghataacutesaacutet eacutes az elhagyott dolog jogi sorsaacutet Abboacutel indul ki hogy a rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesok kazuisztikus jellegűek vagyis egymaacutestoacutel elteacuterő eacutes egymaacutessal szorosabban oumlssze nem fuumlggő teacutenyaacutellaacutesokat jeleniacutetenek meg mi toumlbb nem is azonos korszakboacutel szaacutermaznak172 A derelictio kapcsaacuten a forraacutesok-ban megjelenő kifejezeacutesek derelinquere eacutes pro derelicto habere koumlzuumll az utoacuteb-bit tartja jogi szakkifejezeacutesnek amely arra az aacutellapotra utal amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot elhagyta Ehhez animus derelinquendi kell amely nem igeacutenyel kifejezett nyilatkozatot elegendő a raacute-utaloacute magatartaacutes is A fő keacuterdeacutes ebben a koumlrben az animus derelinquendi mi-keacutenti eacutertelmezeacutese vajon az animus derelinquendi csak a tulajdonos eseteacuteben eacuter-telmezhető vagy meglehet maacutes nem tulajdonosnaacutel is aki a dolgot elhagyja A keacuterdeacutesre adott vaacutelasz oumlsszefuumlggeacutesben van a res derelicta megiacuteteacuteleacuteseacutevel is173 A res iactae eacutes a rabszolgaacutek derelictioacutejaacuteval foglalkozoacute szoumlvegek elemzeacutese nyomaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a forraacutesok nem egyseacutegesen koumlzeliacutetik a derelictio szemeacutelyi oldalaacutet majd arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy az animus derelinquendi megleacutete nem koumltődik a tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a roacutemai jogban aacuteltalaacute-ban akkeacutent fogtaacutek fel a derelictioacutet mint a dolog birtokaacutenak veacutegleges eacutes szaacuten-deacutekolt feladaacutesaacutet174 A derelictio joghataacutesaacutenak elemzeacutese koumlreacuteben elsődlegesen a szabiniaacutenus ndash prokuliaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegre helyezi a hangsuacutelyt megaacutella-piacutetva hogy res pro derelicto habita tehaacutet az a dolog amelyet a mindenkori bir-tokos a veacutegleges birtokfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval hagyott el Ebből logikusan vonja le

169 KRUumlGER (1934) i m 168ndash169170 KRUumlGER (1934) i m 176171 BENEDEK (1983) i m 7ndash31 BENEDEK (1982) i m 698ndash706 BENEDEK (1984) i m 2109ndash2129

VACCA (1984) i m ANKUM (1986) i m 248ndash274172 BENEDEK (1983) i m 7ndash8173 BENEDEK (1982) i m 699 BENEDEK (1983) i m 9 BENEDEK (1984) i m 2112ndash2113174 BENEDEK (1983) i m 10ndash12

61IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

a tovaacutebbi koumlvetkezteteacutest hogy a res pro derelicto habita nem felteacutetlenuumll lesz res nullius ebbeacuteli mivolta kizaacuteroacutelag attoacutel fuumlgg hogy a dolgot a tulajdonos hagy-ta-e el vagy sem Mindebből laacutethatoacute hogy Benedek alapvetően elutasiacutetja a ko-raacutebbi irodalomban neacutepszerű elkeacutepzeleacutest hogy a joghataacutesok elsősorban ahhoz a teacutenyhez koumltődnek hogy a dolog res mancipi-e vagy sem Veacutelemeacutenye szerint a klasszikus jogban teljesseacuteggel irrelevaacutens volt az elhagyott dolog esetleges ilyen minősiacuteteacutese eacuteppuacutegy ahogy a iustinianusi jogban sem szaacutemiacutetott a dolog ingoacute avagy ingatlan mivolta175 Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a res derelicta jogi megiacuteteacuteleacutese a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől fuumlgg ez azonban a kuumllvilaacuteg ndash iacutegy az okkupaacuteloacute ndash szaacute-maacutera sem nyilvaacutenvaloacute ekkeacutent a birtokba vevő legjobb meggyőződeacutese elleneacutere sem lehet bizonyos afelől hogy a birtokba veacutetellel tulajdont is szerzett a dolog felett Ebből adoacutedoacutean a helyzet jogi szempontboacutel megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutera csak az elbirtoklaacutes joumlhet szaacutemiacutetaacutesba176 Az elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel keacutet kiveacutetelt emliacutet egyfelől amikor nyilvaacutenvaloacute hogy a derelinkvaacuteloacute tulajdonos volt maacutesfe-lől pedig a missilia eacutes az avis amissa eseteacuteben nem szuumlkseacuteges az elbirtoklaacutes177

Vacca a derelictio teacutemakoumlreacutevel foglalkozoacute monograacutefi aacutejaacuteban az egeacutesz prob-leacutemakoumlr vizsgaacutelataacutet teljesen maacutes iraacutenyboacutel kezdi mint az irodalomban előtte baacuterki178 Joacutellehet a szerzők nagy toumlbbseacutege hosszabban-roumlvidebben eacutertekezett a iactus mercium probleacutemaacutejaacuteroacutel kiinduloacutepontkeacutent olyan formaacuteban egyikuumlk sem hasznaacutelta fel mint Vacca aki leacutenyegeacuteben az animus derelinquendi pontos oacutekori tartalmaacutet eacutes megiacuteteacuteleacuteseacutet kiacutevaacutenja feltaacuterni A vonatkozoacute forraacutesokboacutel egyeacutertelmű-en kiolvashatoacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg kapcsaacuten megfogalmazza oacutevatos koumlvetkezte-teacuteseacutet miszerint az animus derelinquendi nem eacutertelmezhető a tulajdonosi mivolt feladaacutesaacutera iraacutenyuloacute akaratkeacutent Aacutelliacutetaacutesaacutet alaacutetaacutemasztandoacute hivatkozik a kor ha-joacutezaacutesi szokaacutesaira amely szerint a hajoacute parancsnoka volt hivatva doumlnteni a ha-joacutet illetőleg a hajoacutezaacutest eacuterintő konkreacutet keacuterdeacutesekben179 Mi toumlbb a derelictio kouml-reacuteben felmeruumllő valoacutedi probleacutemaacutet nem abban laacutetja hogy az elhagyott dolog res mancipinek minősuumllt-e vagy sem illetve hogy a dolgot elhagyoacute szemeacutely tu-lajdonos volt-e vagy sem hanem abban hogy megengedhető-e valamely har-madik szemeacutelynek egy ilyen elhagyott dolog feletti tulajdonszerzeacutese elbirtoklaacutes uacutetjaacuten180 Ehhez az alapprobleacutemaacutehoz kapcsolja az animus derelinquendi keacuterdeacute-seacutet amelyet a forraacutesokban a derelictioacutera hasznaacutelt kifejezeacutesek elemzeacutese iraacutenyaacute-boacutel koumlzeliacutet meg Ennek nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a pro derelicto habere habita

175 BENEDEK (1982) i m 703 BENEDEK (1984) i m 2120176 BENEDEK (1983) i m 26ndash27 BENEDEK (1982) i m 703 BENEDEK (1984) i m 2121177 BENEDEK (1982) i m 706 BENEDEK (1984) i m 2128ndash2129178 VACCA (1984) i m 92 skk179 VACCA (1984) i m 94180 VACCA (1984) i m 95

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete62

fordulat arra utal hogy a dolog derelictum vagyis egy a dologhoz fűződő tu-dati viszonyulaacutest fejez ki veacutegső soron azt hogy a tulajdonos szaacutemaacutera maacuter nem lehetseacuteges annak visszaszerzeacutese181 Az irodalomban szinteacuten elsőkeacutent elemzi a res derelicta megtalaacutelaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute probleacutemaacutet intuitiacutev moacutedon mint arra raacutemutat a talaacutelaacuteskor a talaacuteloacute koumlzel sem teljes bizonyossaacuteggal keacutepes a dolog el-veszteacutese koumlruumlli oumlsszes koumlruumllmeacutenyt maradeacutektalanul belaacutetni nemhogy eacuterteacutekelni Ekkeacutent meglaacutetaacutesa szerint a talaacuteloacute ha uacutegy gondolja hogy a dolog pro derelicto habita joacutehiszemű lesz oumlnmagaacuteban veacuteve pedig az egeacutesz szituaacutecioacute alkalmas az elbirtoklaacutes megalapozaacutesaacutehoz182

Hans Ankum tanulmaacutenyaacuteban főkeacutent egyetlen Digesta-szoumlveggel foglalkozik (Pomp D 41 7 5 pr [32 ad Sab]) eacutes ennek kapcsaacuten fejti ki toumlbbek koumlzoumltt a derelictioacutera vonatkozoacute neacutezeteit is Veacutelemeacutenye szerint a kivaacutelasztott szoumlveg je-lentőseacutege abban aacutell hogy ebből ismerhető meg a legjobban a klasszikus jog derelictio-felfogaacutesa183 Ugyanakkor ez a szoumlveg nem vizsgaacutelhatoacute kizaacuteroacutelag oumln-magaacuteban ekkeacutent a szerző egybeveti az utaacutena koumlvetkező szinteacuten Pomponiustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacutekkel is amelynek nyomaacuten ő maga is megaacutellapiacutetja ami az iro-dalomban aacuteltalaacutenosan ismert joacutellehet a keacutet szoumlveg ugyanattoacutel a jogtudoacutestoacutel eacutes ugyanonneacutet szaacutermazik mi toumlbb a Digestaacuteban is egymaacutes utaacuten koumlvetkeznek meacutegis alapvetően egymaacutesnak ellentmondoacute textusokroacutel van szoacute184 A szoumlvegek ndash toumlbb maacutes szoumlveggel egyuumltt elveacutegzett ndash eacutertelmezeacutese nyomaacuten raacutemutat hogy a reacutegebbi tan eacutertelmeacuteben a tulajdonos a derelictio aacuteltal a tulajdonjogot meacuteg nem vesziacuteti el csupaacuten azt koumlvetően amikor az occupans az elbirtoklaacutesi idő letel-teacutet koumlvetően tulajdonossaacute vaacutelik185 Ugyanakkor Paulus egy veacutelemeacutenye tudoacutesiacutet a jogtudoacutesok koumlzoumltti elteacuterő neacutezetekről is (Paul D 41 7 2 1 [54 ad ed]) amely alapjaacuten levonja a koumlvetkezteteacutest hogy a Paulus-szoumlvegben emliacutetett Iulianus aacutel-tal keacutepviselt felfogaacutes teljesseacuteggel uacutejszerű lehetett amely felfogaacutes szerint a tu-lajdon elveszteacuteseacutevel kapcsolatosan a derelinkvaacuteloacute akarata volt doumlntő Ekkeacutent a derelictio nyomaacuten a derelinkvaacuteloacute elvesziacutetette a res mancipi feletti tulajdonjogot is Kifejti hogy a vonatkozoacute utoacutebbi szoumlvegben ndash mivel a principiumban a tulaj-donos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute ndash csak res mancipi elbirtoklaacutesaacuteroacutel lehet szoacute A derelinkvaacutelt res nec mancipi eseteacuteről ndash oumlsszhangban Ulpianus veacutelemeacute-nyeacutevel (Ulp D 41 7 1 [12 ad ed]) ndash az mondhatoacute el hogy az occupans a birtok-baveacutetel aacuteltal megszerzi a dolog tulajdonaacutet is Mindezekből a forraacutesokboacutel meg-laacutetaacutesa szerint az tűnik ki hogy a reacutegebbi Proculus neveacutehez fűződő felfogaacutest a

181 VACCA (1984) i m 95ndash96 120 122182 VACCA (1984) i m 96ndash97183 ANKUM (1986) i m 248184 ANKUM (1986) i m 262185 ANKUM (1986) i m 263

63IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezet utoacutebb mintegy feluumlliacuterta Paulus pedig ez utoacutebbi fel-fogaacutessal eacutertett egyet186 Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet nem egy prokuliaacutenus‒szabiniaacutenus veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegről hanem egy reacutegebbi (Proculus) eacutes egy uacutejabb (Iulianus) neacutezet talaacutelkozaacutesaacuteroacutel van szoacute amelyek a praxisban egymaacutest koumlvetteacutek187

Kijelenti hogy a derelictioacutet koumlvető occupatioacutet a klasszikus jogaacuteszok a traditioacuteval meacuteghozzaacute in incertam personam veacutegrehajtott traditioacuteval azonosiacute-tottaacutek eacutes mind a res mancipi mind a nec mancipi vonatkozaacutesaacuteban a megszerzőt ugyanuacutegy kezelteacutek188 Ennek koumlvetkezteacuteben a res nec mancipi okkupaacuteloacuteja mind civiljogi mind pedig bonitaacuter tulajdont szerzett a dolog felett a res mancipi fog-laloacuteja azonban csak bonitaacuter tulajdonos lett189 Azeacutert hogy előbbi aacutelliacutetaacutesaacutet neacutemi-keacutepp aacuternyalja raacutemutat hogy a derelictio eacutes occupatio valamint a traditio bi-zonyosan nem azonosak jogi szempontboacutel aacutem hasonloacutesaacuteguk olyan fokuacute hogy ez maacuter a jogkoumlvetkezmeacutenyek azonossaacutegaacuteban is megnyilvaacutenul Ennek oka azon-ban nem pusztaacuten egyszerű hasonloacutesaacutegon alapszik a res mancipi okkupaacuteloacutejaacutenak helyzete ugyanis nem lehetett jobb mint azeacute aki traditio uacutetjaacuten szerezett meg egy res mancipit azaz csak elbirtoklaacutes reacuteveacuten vaacutelhatott tulajdonossaacute Miutaacuten a klasszikus jogban a res mancipi tulajdonjogaacutenak aacutetruhaacutezaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő meg-szerzeacutese mancipatio vagy in iure cessio formaacutejaacuteban mehetett veacutegbe eacuterthető hogy a jogaacuteszok akkeacutent veacutelekedtek hogy az okkupaacuteloacute is csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezhet civiljogi tulajdont Amennyiben ettől elteacutertek volna az gyakorlatilag a mancipatio eltoumlrleacuteseacutet jelentette volna ami pedig az adott ponton a fraus legis nem csekeacutely kockaacutezataacuteval jaacutert190

1 A lsquoderelictiorsquo előfordulaacutesa a Digesta szoumlvegeiben

A derelictio főneacutevi alakban nem talaacutelhatoacute meg a forraacutesokban mi toumlbb főneacutevi alakja a klasszikus latinban egyaacuteltalaacuten nem is leacutetezik191 A jogi forraacutesokban mind a relinquere eacutes a derelinquere igeacutek mind pedig a pro derelicto habere kifejezeacutes egyaraacutent megjelennek A relinquere ndash derelinquere viszonyaacuteban egyes felteveacute-sek szerint a relinquere klasszikus kifejezeacutes amiacuteg a derelinquere ige csupaacuten

186 ANKUM (1986) i m 264187 ANKUM (1986) i m 264ndash265 Aacutelliacutetaacutesaacutet azzal taacutemasztja alaacute hogy raacutemutat Iavolenus hasonloacute-

keacuteppen veacutelekedett a keacuterdeacutesről mint a bdquoszabiniaacutenusokrdquo (Iav D 45 3 36 [14 epist])188 ANKUM (1986) i m 269189 ANKUM (1986) i m 270190 ANKUM (1986) i m 270ndash271191 A szoacute koumlzvetlenuumll a linquere igeacuteből ered amelynek nem leacutetezik sem főneacutevi sem melleacutekneacutevi

alakja A prefi xummal leacutetrejoumlvő relinquere igeacutenek azonban maacuter mindkeacutet neacutevszoacutei alakja is-mert eacutes hasznaacutelatos volt Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoliquorsquo

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete64

a kompilaacutetorok teveacutekenyseacutegeacutenek koumlszoumlnhetően jelenik meg a forraacutesokban192 Ezen a ponton maacuter adoacutednak veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacutegek az irodalomban Romano a forraacutesok tuumlkreacuteben uacutegy veacuteli hogy a birtokkal valoacute felhagyaacutest a relinquere ige jeloumllte a derelinquere veacutelemeacutenye szerint annyiban biacuter meacutelyebb tartalommal hogy ez utoacutebbi ige a tulajdonos aacuteltali birtokelhagyaacutes megjeloumlleacuteseacutere volt fenn-tartva193 Ehhez keacutepest Kruumlger eacutes Benedek is csak annyit aacutellapiacutetanak meg hogy a derelinquere rem kifejezeacutes arra vonatkozik amikor valaki egy dolog bir-toklaacutesaacuteval teljesen eacutes veacuteglegesen ndash vagyis elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal ndash felhagy194 Ugyanakkor Benedek nagyon helyesen eacuterzeacutekeli hogy a derelinquere ige moz-zanatos voltaacuteboacutel adoacutedoacutean egyszeri azonnal lezaacuteruloacute cselekveacutest jeleniacutet meg eh-hez keacutepest a pro derelicto habere kifejezeacutes sokkal inkaacutebb tűnik jogi terminus-nak195 Ennek eacutertelmezeacutese koumlreacuteben is talaacutelkozhatunk aacuternyalatnyi elteacutereacutesekkel Benedek szerint a kifejezeacutes aacutellapotot fejez ki meacuteghozzaacute azt amibe a derelictio bekoumlvetkezte utaacuten keruumll az a szemeacutely aki a dolgot elhagyta Okfejteacuteseacuteből az tű-nik ki mintha ezt az aacutellapotot objektiacutevnek eacutes minden esetben bekoumlvetkezőnek gondolnaacute196 Ehhez keacutepest a toumlbbi szerző felfogaacutesa ha sokban nem is kuumlloumlnbouml-zik neacutemikeacutepp aacuternyaltabb Kruumlger Romano eacutes Vacca is alapvetően uacutegy iacuteteacutelik meg hogy a pro derelicto habere (neacutehol passziacutev infi nitivusszal haberi) for-dulat nem egy objektiacutev aacutellapotot hanem a szemeacutely tudati viszonyulaacutesaacutet fejezi ki uacutegy veacuteli hogy a dolog elhagyott197 Kruumlger eacuterdekesen koumlveti veacutegig a ki-fejezeacutes egyes elemeinek jelenteacutestartalmaacutet A pro derelicto kifejezeacutes oumlnmagaacute-ban egy olyan dologra hasznaacutelhatoacute amelynek a birtokaacuteval valaki felhagyott A habere aacutellapotot fejez ki ndash akaacuter azt hogy valaki illetőleg valami valamilyen aacutellapotban van akaacuter azt hogy a jelzett aacutellapotba keruumllt A habere pro kifeje-zeacutes pedig azt jeleniacuteti meg hogy valaki valamilyennek tart egy adott aacutellapotban leacutevő dolgot198 Romano raacutemutat arra hogy az ebbeacuteli veacutelekedeacutes nem egyseacuteges

192 ROMANO (2002) i m 105ndash106 koraacutebbi irodalommal A liquere ige maga is annyit tesz el-hagyni valamit vagy valakit felhagyni valamivel ehhez keacutepest a derelinquere inkaacutebb maga moumlgoumltt hagy jelenteacutest hordoz ekkeacutent jelenteacutestartalmaacuteban joacuteval erőteljesebb mint relinquere Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoliquorsquo Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoderelinquerersquo Megkockaacuteztathatoacute hogy a derelinquere eacuteppen eme lsquomaga moumlgoumltt hagyrsquo je-lenteacutese miat vaacutelt inkaacutebb szakkifejezeacutesseacute mert a jelenteacutes keacutepszerűen is utal az elhagyaacutes veacuteg-legesseacutegeacutere ezzel egyszersmind az elhagyoacute szemeacutely szaacutendeacutekaacutera is

193 ROMANO (2002) i m 112194 KRUumlGER (1934) i m 157 BENEDEK (1983) i m 9 195 ROMANO (2002) i m 104 BENEDEK (1983) i m 9196 BENEDEK (1983) i m 9197 ROMANO (2002) i m 106 KRUumlGER (1934) i m 157 VACCA (1984) i m 120 Vouml FINAacuteLY (1884)

i m s vv lsquohabeorsquo lsquohabitusrsquo eacutes lsquoprorsquo198 KRUumlGER (1934) i m 157ndash158 Ezzel egyezően ld meacuteg Oxford Latin Dictionary (1968) i m s

v lsquoderelictusrsquo bdquoto consider as being abandonedrdquo

65IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

hiszen egy dolgot haacuterom szempontboacutel lehet elhagyottnak tekinteni Elsőkeacutent a derelinkvaacuteloacute szemszoumlgeacuteből aki lehet a dolog tulajdonosa de megeshet az is hogy nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Maacutesodikkeacutent elhagyottnak tekinthe-tő egy dolog az okkupaacuteloacute szempontjaacuteboacutel aki eacuteppen azon az alapon veszi birtok-ba a dolgot hogy elhagyottnak veacuteli harmadikkeacutent pedig a kuumllvilaacuteg szempontjaacute-boacutel Keacuterdeacutes hogy szakkifejezeacuteskeacutent vagyis szigoruacutean jogi szempontboacutel neacutezve a haacuterom lehetőseacutegből melyiket kell relevaacutensnak tekinteni Veacutelemeacutenye szerint amikor a forraacutesok a pro derelicto habere fordulatot hasznaacuteljaacutek akkor kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacutera koncentraacutelnak Ennek jelentőseacutegeacutet abban laacutetja hogy amiacuteg a ki-fejezeacutes aacuteltalaacutenos koumlznapi eacutertelmeacuteben pusztaacuten egy az adott dologra vonatkozoacute felfogaacutest veacutelekedeacutest fejez ki addig a szakmai terminus maacuter taacutegabban a teacutenyle-ges fi zikai elhagyaacutesra iraacutenyuloacute szaacutendeacutekot is megjeleniacuteti Azt mutatja tehaacutet hogy a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről megtett ugyan mindent az elhagyaacutes meacutegsem be-fejezett mivel nem koumlvette occupatio vagyis a dolog mindoumlssze a derelinkvaacuteloacute szempontjaacuteboacutel tekinthető nem az ő tulajdonaacuteba tartozoacutenak ez azonban teacuteny-legesen nincs iacutegy Ekkeacutent arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy derelinquere eacutes pro derelicto habere gyakorlatilag ugyanazt jelentik ezeacutert gyakran fordulnak elő egyuumltt ugyanabban a szoumlvegben amiacuteg azonban a pro derelicto habere kifeje-zeacutes egy a dologra vonatkozoacute veacutelekedeacutesre helyezi a hangsuacutelyt (ekkeacutent a cselek-vő szaacutendeacutekaacutet is implikaacutelja) addig a derelinquere ige a cselekveacutes vagyis a teacuteny-leges fi zikai birtokfeladaacutes oldalaacuteroacutel koumlzeliacutet jelenteacutestartalmaacuteban a veacutelekedeacutes eacutes a szaacutendeacutek maacutesodlagos199

2 A derelictio fogalmi elemei (D 41 7 eacutes a iactus merciumra vonatkozoacute egyes szoumlvegek alapjaacuten)

A derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutenak tisztaacutezaacutesa soraacuten elsődlegesen azt a keacuterdeacutest kell meg-vizsgaacutelni hogy a Digestaacuteban szereplő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyek alapjaacuten mit tekint-hetuumlnk a derelictio alapvető fogalmi elemeinek200 Alapvető keacuterdeacutesek lehetnek ebben a koumlrben hogy ki milyen dolgot eacutes milyen magatartaacutessal derelinkvaacutelhat

A titulus legelső Ulpianustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke szerint abban az esetben ha egy dolog pro derelicto aacutellapotba keruumll az abban a pillanatban megszűnik a mi-eacutenk lenni eacutes roumlgtoumln az azt okkupaacuteloacuteeacute lesz hiszen egy dolog felett ugyanolyan moacutedon lehet tulajdont szerezni ahogy a dolog feletti tulajdonjog megszűnt

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis

199 ROMANO (2002) i m 106ndash107200 Ehhez reacuteszletesen ld ROMANO (2002) i m 109ndash121 BENEDEK (1983) i m 9 eacutes skk

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete66

statim fi t quia isdem modis res desinunt esse nostrae quibus adquiruntur

Mind a desinere eacutes a fi eri igeacutek mind pedig a statim szoacute kettős hasznaacutelataacuteval Ulpianus markaacutensan eacuterzeacutekelteti hogy a derelictio eacutes az occupatio egymaacutes komplementerei amelyet a quia utaacuteni melleacutekmondat is erősiacutet Az első fordulat-ban kuumlloumlnbseacuteg van a desinit eacutes a fi eri igeacutekhez tartozoacute tovaacutebbi bőviacutetmeacutenyek te-kinteteacuteben előszoumlr nostra esse utoacutebb pedig occupantis (ti esse) szerepel Ha uacutegy tetszik a keacutet bőviacutetmeacuteny egymaacutes tuumlkoumlrkeacutepei egyeacutertelműen egymaacutesra mu-tatnak tehaacutet amit mi elhagyunk azt baacuterki foglalaacutessal megszerezheti Az ilyen szemeacutelyt nevezi a jogtudoacutes roumlviden occupansnak vagyis okkupaacuteloacutenak fogla-laacutessal szerző szemeacutelynek A quia utaacuten koumlvetkező magyaraacutezoacute melleacutekmondat to-vaacutebbi a fentieket erősiacutető informaacutecioacutekkal szolgaacutel Ulpianus szerint a tulajdon megszűneacutese eacutes megszerzeacutese isdem modis toumlrteacutenik vagyis ugyanolyan moacutedon Ez nyilvaacutenvaloacutean nem arra utal hogy a derelictio eacutes az occupatio ugyanazt je-lenteneacute hanem mindoumlssze arra mutat raacute hogy a keacutet jogcselekmeacuteny rendsze-rint egymaacutest kiegeacutesziacuteti A forraacuteshelyből tehaacutet az koumlvetkezik hogy ha valaki derelinkvaacutel egy dolgot akkor megszűnik a dolog feletti tulajdonjoga aminek a jogkoumlvetkezmeacutenye hogy baacuterki foglalaacutessal tulajdont szerezhet a dolog felett201

Ami a derelictio alanyait illeti a szekunder irodalomban aacuteltalaacuteban vitatott hogy derelictioacutenak csak valamely dolognak a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet kell tekinteni vagy ugyanebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik a dolog puszta birtokosa aacutel-tali elhagyaacutes is Az itt vaacutezolt zavar annaacutel is inkaacutebb eacuterthető mivel meacuteg a pro derelicto tituluson beluumlli forraacutesok sem egyseacutegesen koumlzeliacutetik meg a keacuterdeacutest A fentebb bemutatott szoumlveg amely a derelictio eacutes az occupatio egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet tisztaacutezza nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a tulajdonosi derelictioacutet veszi alapul a birtokos neacutevmaacutes hasznaacutelataacuteboacutel eredően Az ezt koumlvető Paulustoacutel szaacutermazoacute maacutesodik toumlredeacutek nem csupaacuten valoacutesziacutenűleg hanem egyeacutertelműen a tulajdono-si derelictio alapjaacuten aacutell202

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

A szoumlveg eacuterdekesseacutege ndash azon tuacutel hogy a dolog pro derelicto mivolta expressis verbis annak uraacutetoacutel ered (a domino) ndash a bdquosi sciamusrdquo fordulatban eacuterhető tetten Jelenteacutese nem keacuterdeacuteses aacutem probleacutemaacutesnak tűnhet hogy mire is vonatkozik ez a

201 Ehhez ld meacuteg ROMANO (2002) i m 104 BENEDEK (1983) 13 VACCA (1984) i m 113ndash114 eacutes 130

202 Ezzel egyezően ROMANO (2002) i m 107 BENEDEK (1983) i m 12ndash13

67IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

fordulat203 Tuumlzetesebb vizsgaacuteloacutedaacutes utaacuten felteacutetelezhető hogy minden bizonnyal az előtte aacutelloacute egeacutesz koumlzleacutesre mivel az utaacutena koumlvetkező melleacutekmondatban taacuter-gyas ige szerepel (adquirere) ami mellett azonban nincs taacutergy hiszen az csak az előző mondat taacutergya lehet a koumlzleacutesben ugyanis ez a teacutema a maacuter ismert elem az uacutej informaacutecioacute (reacutema) pedig a teljes maacutesodik tagmondat possumus adquirere Vagyis adquirere taacutergya rem ahhoz pedig hozzaacute tartozik a pro derelicto habita fordulat ennek pedig tovaacutebbi bőviacutetmeacutenye az a domino Ebből pedig logiku-san csak az koumlvetkezhet hogy a si sciamus szoumlvegreacuteszben megfogalmazott is-meretuumlnk az egeacutesz teacutemaacutera kell hogy vonatkozzon rem pro derelicto habita a domino Tehaacutet ha a tudatunk aacutetfogja azt a teacutenyt hogy a tulajdonos derelinkvaacutelta a dolgaacutet akkor az ilyen dolog felett tulajdont szerezhetuumlnk204 Annak elleneacute-re igaz ez az aacutelliacutetaacutes hogy a szoumlvegben csak adquirere szerepel nem pedig dominium adquirere205 Iacutegy a forraacuteshelyekből nyerhető ismeret az hogy ha a do-log tulajdonosa derelinkvaacutelja a dolgaacutet azon baacuterki egyszerű birtokba veacutetellel tu-lajdont szerezhet A scientiaacutera utalaacutes a szoumlvegben maacuter tuacutelmutat a derelictio ala-nyainak vizsgaacutelataacuten eacutes sokkal inkaacutebb koumltődik a keacutesőbbiekben tuumlzetesebben is goacutercső alaacute veendő animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutehez206

203 Jelenteacuteseacutehez ld ERNOUT ndash MEILLET (19513) i m Oxford Latin Dictionary (1968) i m FINAacuteLY (1884) i m s v lsquosciorsquo

204 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően VACCA (1984) i m 74 ellenteacutetesen ROMANO (2002) i m 143 aki szerint a scientia koumlvetelmeacutenye nem a szerzeacutes felteacutetele Ehhez kapcsoloacutedoacutean annyi meg-jegyzendő hogy a szoumlvegben eacuteppen az adquirere ige szerepel Vagyis legfeljebb csak azt le-het aacutelliacutetani hogy nem az azonnali szerzeacuteshez koumltődik a scinetia kriteacuteriuma aacutem ha az okku-paacuteloacute elbirtoklaacutessal szerez tulajdont a dolog felett a joacutehiszeműseacuteg annak koumlreacuteben is felteacutetel Ezzel első tekintetre reacuteszben ellenteacutetesen Bessenyő aki ebben a vonatkozaacutesban a si sciamus kifejezeacutest csak a dolog elhagyott voltaacutera vonatkoztatja Veacutelemeacutenye szerint ahhoz hogy az occupatio joghataacutelyos legyen foglalaacutesi szaacutendeacutek szuumlkseacuteges amely eacutertelemszerűen előfelteacutete-lezi annak ismereteacutet hogy a dolog uratlan erre utal a si sciamus kifejezeacutest A dolog uratlan voltaacuteroacutel valoacute tudaacutes neacutelkuumll nincs lehetőseacuteg a tulajdonszerzeacutesre annak elleneacutere hogy maga a tulajdonszerzeacutes a tudati folyamatok koumlreacuten kiacutevuumll esik (Ennek a neacutezetnek ugyanakkor neacutemi-keacutepp ellentmondani laacutetszik a Iulianus neveacutehez koumlthető azon Digesta-textus amely az ilyen esetre csak a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest nem tartja elkeacutepzelhetőnek ndash ld Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) Keacutetseacutegtelen ugyanakkor hogy ebbeacuteli veacutelemeacutenyeacutet ő is a Digesta egyik szoumlvegeacutere alapozza (Iul D 41 7 6[3 ad Urs Ferocem]) Ld BESSENYŐ (1996) i m 58 Maacutesutt ugyanakkor maacuter kifejezetten uacutegy foglal aacutellaacutest hogy a vizsgaacutelt szoumlvegben a derelinkvaacuteloacute tu-lajdonosi minőseacutege keacutetseacutegtelen Vouml BESSENYŐ (1996) i m 60

205 Alaacutetaacutemaszthatoacute ez a veacutelemeacuteny ama teacutennyel hogy a keacutesőbb bemutataacutesra keruumllő első paragra-fusban Paulus (D 41 7 2 1 [54 ad ed]) keacutet elteacuterő jogtudoacutesi veacutelemeacutenyt ismertet eacutes egyszer-smind vaacutelaszt is koumlzuumlluumlk hogy ő melyiket tartja helyesnek

206 Ezzel kapcsolatosan Vacca kiemeli hogy a prokuliaacutenus veacutelemeacuteny szerinti meggyőződeacutes (scientia) elmeacuteletileg kuumlloumlnboumlző koumlruumllmeacutenyekből vezethető le mint amilyen peacuteldaacuteul a tulaj-donos aacuteltali a dolog feletti tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacutenyuloacute akaratnyilvaacuteniacutetaacutes vagy eacutep-pen a tulajdonosnak abbeacuteli meggyőződeacutese hogy a dolog birtokaacutenak elveszteacutese okaacuten nincs maacuter moacutedja a dolog visszaszerzeacuteseacutere Ugyanakkor szerinte ez ndash az eme eredmeacuteny eleacutereacutese iraacute-nyuloacute baacutermifeacutele reaacutelaktus hiaacutenyaacuteban ndash oumlnmagaacuteban nem elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutenek

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete68

Ezen a ponton adoacutedik a felteveacutes hogy ha olyan szoumlvegek megtalaacutelhatoacuteak a Digesta eme titulusaacuteban amelyek kimondva-kimondatlanul a tulajdonoshoz kapcsoljaacutek a derelictioacutet akkor okszerűen kell hogy szerepeljen a titulusban olyan veacutelemeacuteny is amely azt az esetet elemzi amikor nem a tulajdonos hagyja el a dolgot Első tekintetre ilyennek tetszhet az a toumlredeacutek amelyben Paulus ar-roacutel iacuter hogy azt a dolgot amelyet valaki elhagyott eacutes amelyről uacutegy veacuteljuumlk hogy birtokba vehető elbirtokolhatjuk abban az esetben is ha nem tudjuk hogy ki hagyta el azt

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam si ignoramus a quo derelictum sit

A szoumlveg egyes elemeinek (haberi putamus ndash ignoramus ndash a quo derelictum sit) vizsgaacutelata alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy Paulus veacutelemeacutenye szerint a derelinkvaacutelt dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben nem felteacutetel a jogelőd ismerete Adott tehaacutet egy olyan helyzet amikor valaki birtokba vesz egy gazdaacutetlanul heverő dolgot joacutehi-szeműen pro derelicto habitaacutenak tartva azt Teszi ezt mindannak elleneacutere hogy fogalma sincs arroacutel hogy azt a tulajdonos vagy maacutes szemeacutely hagyta-e el207 Igazsaacuteg szerint a szoumlveg meacuteg enneacutel is toumlbbet aacutelliacutet az okkupaacuteloacute ugyanis a dolog elhagyott voltaacuteban sem lehet objektiacuteve biztos eacutes minden bizonnyal a megtalaacute-laacutes koumlruumllmeacutenyei alkalmatlanok arra hogy hozzaacutejusson az emliacutetett hiaacutenyzoacute in-formaacutecioacutekhoz Paulus veacutelemeacutenye eacutertelmeacuteben pedig elbirtokolhatja a dolgot208

megalapozaacutesaacutehoz a teacutenyleges hataacutes tehaacutet csak akkor aacutell be amikor valaki magaacutet a dolgot megszerzi Mindezzel szemben a szabiniaacutenus felfogaacutes szerint pusztaacuten az arra iraacutenyuloacute aka-rat hogy a dolog pro derelicto habita legyen elegendő a tulajdon elveszteacuteseacutehez mivel a har-madik szemeacutely aacuteltali megszerzeacutes nem tekinthető res nullius megszerzeacuteseacutenek Reacuteszletesen ld VACCA (1984) i m 8692

207 Ebben az eacutertelemben ld VACCA (1983) i m 792 aki a lsquosi ignoramus a quo derelictum sitrsquo fordulatot az obejtkiacutev bizonyossaacuteg hiaacutenyakeacutent eacuterteacutekeli Eacuterdemes fi gyelemmel lenni az egyes esetek koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegekre is Egy maacuter koraacutebban valakinek a tulajdonaacuteban aacutelloacute tehaacutet nulliusnak nem minősuumllő dolog megszerzeacutese koumlreacuteben komoly gyakorlati neheacutezseacuteget jelent annak bizonyiacutetaacutesa hogy a tulajdonos teacutenylegesen meg akart-e vaacutelni a dologtoacutel vagy csupaacuten aacutetmenetileg vaacutelt meg tőle Ezzel szemben ha valaki talaacutel egy dolgot amely lehet akaacuter veacutegle-gesen elhagyott de ugyaniacutegy lehet elvesztett vagy a keacutesőbbi visszaszerzeacutes szaacutendeacuteka mellett ideiglenesen otthagyott eacutes meacutegis meggyőzi magaacutet (mert tegyuumlk hozzaacute erre a koumlruumllmeacutenyek is alapos okkal indiacutetjaacutek) hogy ez a dolog most maacuter pro derelicto habita eacutes ndash ekkeacutent joacutehisze-műen ndash birtokba veszi azt csak akkor szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet ha az elbirtoklaacutesi idő eltelt Ehhez ld VACCA (1983) i m 795

208 Mint azt Vacca megjegyzi hogy Paulus ehelyuumltt tartoacutezkodik aacutellaacutest foglalni abban a keacuterdeacutes-ben hogy az elbirtoklaacutesra pro derelicto vagy esetleg valamilyen maacutes jogciacutemen keruumllhet sor Ezzel kizaacuterja annak a lehetőseacutegeacutet hogy a birtokos az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemben reacute-szesuumlljoumln eacuteppen azeacutert mivel szaacutemaacutera koumlzoumlmboumls hogy ki hagyta el a dolgot amelynek kouml-vetkezmeacutenye hogy a jogciacutem nem bizonyiacutethatoacute Ld VACCA (1984) i m 74

69IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal az elbirtoklaacutes keacuterdeacutese is megjelenik a derelictio probleacute-makoumlreacuteben amellyel szinteacuten keacutesőbb foglalkozunk Az előbbi veacutelemeacutenyhez keacute-pest valamelyest elteacuterő aacutellaacutespontot keacutepvisel Pomponius is amikor arroacutel iacuter hogy az a dolog amelyet valaki elhagyott (pro derelicto habuerit) nyomban ndash tehaacutet az elhagyaacutes pillanataacuteban ndash az enyeacutem lesz

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t [hellip]

Joacutellehet ez a Pomponius-veacutelemeacuteny folytatoacutedik a Digestaacuteban azonban a teljes szoumlveg keacutet egymaacutestoacutel joacutel elkuumlloumlniacutethető reacuteszre oszlik A szoumlveg ehelyuumltt ideacutezett első fordulata aacuteltalaacutenos jellegű aacutelliacutetaacutest tartalmaz ha uacutegy tetszik egyfajta ratio decidendivel aacutellunk szemben Ehhez keacutepest a szoumlveg keacutesőbbiekben bemutataacutesra keruumllő folytataacutesa maacuter keacutet konkreacutet esetet elemez a peacutenz elszoacuteraacutesaacutet eacutes a madarak szabadon engedeacuteseacutet eacutes a szoumlveg veacutegeacuten szereplő indokolaacutes is ehhez kapcsoloacutedik A szoumlveg első feleacutenek eacutertelmeacuteben az elhagyott dolgot azonnal megszerezhetem Feltűnő azonban hogy mind Paulus mind pedig Pomponius koumlzel hasonloacutean iacuterja le az elhagyott dolgot Paulus az lsquoid quod pro derelicto habitum estrsquo kifeje-zeacutest hasznaacutelja amiacuteg Pomponius az lsquoid quod quis derelicto habueritrsquo fordulattal iacuterja le a dolgot Ehhez keacutepest a derelictio alanyai vonatkozaacutesaacuteban elsőkeacutent elem-zett veacutelemeacutenyben szinteacuten Paulus a lsquores pro derelicta a domino habitarsquo kifejezeacutes-sel utal a dologra Vagyis laacutethatoacute hogy Paulus ebben a vonatkozaacutesban teljesen koumlvetkezetes veacutelemeacutenyeiben a lsquopro derelicto habita a dominorsquo eacutes az lsquoid quod pro derelicto habitum estrsquo kifejezeacutesek maguk is joacutel eacuterzeacutekeltetik az esetekben sze-replő dolgok bizonyos szempontboacutel elteacuterő jellegeacutet Amikor ugyanis a tulajdonosi derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel indul ki akkor lsquopro derelicto a domino habitarsquo-keacutent jel-lemzi a dolgot vagyis az elhagyoacute tudati viszonyulaacutesaacutera is utal209 (Ennek teacuteny-leges tartalmaacuteval az animus derelinquendi kapcsaacuten lesz eacuterdekes foglalkozni) Ezzel szemben a maacutesik kifejezeacutes (id quod pro derelicto habitum est) egy helyze-tet egy aacutellapotot iacuter le az elhagyoacute szemeacutelye ndash minthogy semmilyen utalaacutes formaacute-jaacuteban sem jelenik meg az adott kifejezeacutesen beluumll ndash ismeretlen koumlvetkezeacuteskeacuteppen a szoumlveg a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely szemszoumlgeacuteből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest210 Maacuterpedig a megtalaacuteloacute szemszoumlgeacuteből keacutet eset lehetseacuteges vagy a tu-lajdonos hagyta el a dolgot vagy annak puszta birtokosa Előbbi esetben az el-

209 Ezzel egyezően ld ROMANO (2002) i m 106 KRUumlGER (1934) i m 157ndash158 VACCA (1984) i m 120

210 Ezzel egyezően eacutervel Bessenyő Andraacutes is aki szerint nem lehet tudni hogy az elhagyoacute tu-lajdonos volt-e mindenesetre mind Pomponius mind Paulus egyaraacutent megkiacutevaacutenjaacutek az elbir-toklaacutest Raacutemutat ugyanakkor arra is hogy Pomponius szerint aki a res pro derelicto habitaacutet elfoglalja azonnal tulajdont szerez felette aneacutelkuumll hogy az elhagyoacute tulajdonosi minőseacutege megelőzően tisztaacutezaacutest nyert volna Vouml BESSENYŐ (1996) i m 60

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete70

hagyaacutessal megszűnik a tulajdonjog az utoacutebbi esetben azonban nem ndash a puszta birtokos cselekmeacutenye a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogaacutet nem eacuterinti A maacutesodik Paulus-szoumlveg azonban nem azt aacutelliacutetja hogy a dolgot nem annak tulaj-donosa hagyta el hanem mindoumlssze annyit hogy az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről egyaacutel-talaacuten semmit sem tudunk eacuteppen uacutegy ahogy a megtalaacuteloacute sem tudhatott semmit egy konkreacutet esetben Ekkeacutent maacuteris eacuterthető a keacutet Paulus-veacutelemeacuteny koumlzoumltti tartal-mi kuumlloumlnbseacuteg a tulajdonos aacuteltali elhagyaacutes a tulajdonjog megszűneacuteseacutet eredmeacute-nyezi iacutegy a dolog senkieacute amelyen baacuterki birtokba veacutetellel tulajdont szerezhet Ha viszont nem tudjuk hogy ki hagyta el a dolgot azt sem tudjuk teljes bizonyos-saacuteggal meghataacuterozni hogy megszűnt-e felette a tulajdonjog vagy sem Ebben az esetben a bdquolassabb de biztosabbrdquo utat a tulajdonjog megszerzeacutese feleacute az el-birtoklaacutes inteacutezmeacutenye jelenti Egy eacuteven tuacutel ugyanis hiaacuteba jelentkezik a dolog tu-lajdonosa a megtalaacuteloacute addigra maacuter tulajdont szerzett a dolog felett211 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy vajon joacutehiszeműnek tekinthető-e a megtalaacuteloacute Ez a keacuterdeacutes az esetleges tulajdoni perben is felmeruumllhet ndash egy eacuteven beluumll vagy akaacuter azon tuacutel is A felperes azt aacutelliacutetja hogy a dolog az oumlveacute eacutes az az alperesneacutel talaacutel-hatoacute mi toumlbb aacutelliacutetaacutesaacutet bizonyiacutetani is tudja Erre az alperes egy eacuteven beluumll veacutede-kezhet azzal hogy mivel az elhagyaacutes koumlruumllmeacutenyei nem voltak teljes meacuterteacutekben tisztaacutezhatoacuteak ő csupaacuten birtokba vette a dolgot abboacutel a ceacutelboacutel hogy a tulajdo-nos reacuteszeacutere azt megőrizze Egy eacuteven tuacutel pedig hivatkozhat arra hogy ő uacutegy veacutel-te hogy a dolgot a tulajdonos hagyta el raacuteadaacutesul azeacutert mert toumlbbeacute maacuter nem volt szuumlkseacutege raacute (vagyis a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval) Ez az aacutelliacutetaacutes pe-dig egy joacuteval koraacutebbi időpillanatban az alperes belső tudati viszonyulaacutesaacutet feje-zi ki212 Maacuterpedig de internis non iudicat praetor nem bizonyiacutethatoacute de nem is caacutefolhatoacute hogyan veacutelekedett valaki egy joacuteval koraacutebbi időpontban eacutes egy a per terreacutenumaacutetoacutel teljesen kuumlloumlnboumlző helyzetben Iacutegy legfeljebb a megtalaacutelaacutes koumlruumll-meacutenyei ndash ha eacutes amennyiben eme koumlruumllmeacutenyek megaacutellapiacutethatoacuteak ndash vizsgaacutelha-toacutek meg kellő alapossaacuteggal Ha a koumlruumllmeacutenyek nem rekonstruaacutelhatoacutek az alpe-rest nem lehet marasztalni A hivatkozott Paulus-hely egyeacutebkeacutent maga is arra utal hogy baacuter a megtalaacuteloacute nem tud semmit az elhagyoacute szemeacutelyeacuteről meacutegis a tu-lajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indul ki mert ez felel meg a koumlzfelfogaacutesnak igen furcsa lenne az ugyanis ha peacuteldaacuteul valaki aki haszonkoumllcsoumlnbe kapott egy koumlnyvet szaacutendeacutekosan eldobnaacute azt213 Ebből eredően a perben lefolytatott vizsgaacute-

211 Ezzel egyezően VACCA (1984) i m 98212 Ehelyuumltt nem szuumlkseacuteges kuumlloumln foglalkozni azzal a keacuterdeacutessel hogy a tulajdonos mieacutert csak

egy eacutev eltelteacutevel proacutebaacutelja meg visszaszerezni a dolgaacutet joacutellehet egy valoacutedi perben ez a keacuterdeacutes is komoly jelentőseacuteggel biacutert Annyit azonban elvi jelleggel eacuterdemes leszoumlgezni hogy a tu-lajdonos keacuteslekedeacutese minden egyes nappal eacuterezhetően csoumlkkentette annak az eseacutelyeacutet hogy visszaszerezhesse a dolgaacutet

213 Ilyenkor a tulajdonos fel sem tudna leacutepni egy a dolgot elvivő harmadik szemeacutellyel szemben mert egy ilyen szemeacutely megtalaacutelhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges Eacuteppen ezeacutert a haszonkoumllcsoumln-

71IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

lat arra az eredmeacutenyre fog vezetni hogy a megtalaacuteloacutet a koumlruumllmeacutenyek alapos ok-kal arra indiacutetottaacutek hogy a dolgot a tulajdonos aacuteltal a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacuteval elhagyottnak teacutetelezze fel koumlvetkezeacuteskeacuteppen joacutehiszeműnek kell te-kinteni vagyis elbirtokolhatta a dolgot egy eacutev alatt

Az eddig bemutatott forraacutesokboacutel az alaacutebbi koumlvetkezteteacutesek vonhatoacutek le a derelictio fogalmi elemeire vonatkozoacutean Elsőkeacutent a tulajdonosi derelictio aacuteltal a birtokkal egyuumltt megszűnik a dolog feletti tulajdonjog is eacutes ilyenkor occupatioacuteval lehet tulajdont szerezni a dolog felett A fenti aacutelliacutetaacutesboacutel az is kide-ruumll hogy a res pro derelicto habita keacutetfeacutele lehet egyszerűen csak pro derelicto habita illetőleg pro derelicto habita a domino leacutetezik tehaacutet a baacuterki aacuteltal elha-gyott dolog illetőleg a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolog Ebből a szempontboacutel Paulus kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a tulajdonos aacuteltal el-hagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbirtoklaacutessal szerezhetuumlnk felette Ehhez keacutepest a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ugyanakkor nem bontja keacutet esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacutesaacutet azon az alapon hogy ki hagyja el a dolgot ő mindoumlsszesen annyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha elfoglaljuk tulajdonosaivaacute vaacutelunk

A derelictio fogalma kapcsaacuten azt kell meacuteg megvizsgaacutelni hogy talaacutelunk-e olyan forraacuteshelyet a vizsgaacutelt ciacutemen beluumll amely a derelictioacutet maacutes teacutenyaacutellaacutestoacutel elhataacuterolja A titulus 7 toumlredeacuteke Iulianus tollaacuteboacutel a merces iactatae teacutenyaacutellaacutesaacutet veti oumlssze a derelictioacuteval raacutemutatva hogy a kettő eacutelesen elkuumlloumlniacutetendő egymaacutes-toacutel Ha ugyanis valaki hajoacuteboacutel kidobott dolgot talaacutel a jogtudoacutes aacutellaacutespontja sze-rint nem birtokolhatja el azt mert nem elhagyott dologroacutel van szoacute

Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)Si quis merces ex nave iactatas invenisset num ideo usucapere non possit quia non viderentur derelictae quaeritur sed verius est eum pro derelicto usucapere non posse

Az eset taacutergya tehaacutet merx amely ha ex nave iactata akkor elbirtoklaacutessal nem lehet rajta tulajdont szerezni hiszen az nem res derelicta214 A szoumlvegből nem vilaacutegos mieacutert dobtaacutek ki az aacuterut a hajoacuteboacutel215 Ez a probleacutema uacutejfent a keacutesőbb vizs-gaacutelandoacute animus dereliquendi keacuterdeacuteseacutehez koumltődik ezeacutert ennek taglalaacutesaacutetoacutel jelen helyen eltekintuumlnk Sokkal eacuterdekesebb pillanatnyilag a szoumlveg utolsoacute mondata amely szerint helyesebb az a neacutezet amely szerint az elbirtoklaacutesra pro derelicto nincs lehetőseacuteg vagy pro derelicto elbirtoklaacutesra nincs lehetőseacuteg ndash pro derelicto

be vevő szemeacutellyel szemben leacutephet fel szerződeacutesszegeacutes ciacutemeacuten eacutes koumlvetelhet kaacuterteacuteriacuteteacutest214 Egyezően ld VACCA (1983) i m 792215 Ezzel egyezően BENEDEK (1983) 9 skk

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete72

usucapere non posse Ehelyuumltt adoacutedik a koumlvetkezteteacutes hogy maacutes jogciacutemen el-vileg adott az elbirtoklaacutes lehetőseacutege mindezt azonban a tovaacutebbiakban Iulianus nem fejti ki ekkeacutent a szoumlveg eacutertelmezhető uacutegy is hogy a jogtudoacutes csak mint-egy jelzi hogy az elbirtoklaacutes lehetetlenseacutege itt a pro derelicto-esetre korlaacutetozoacute-dik216 A derelictio fogalmaacutera neacutezve azonban keacutet tanulsaacuteg is adoacutedik egyfelől a derelictio egyfajta fogalmi hataacutervonalaacutet huacutezza meg a Iulianus-szoumlveg amikor azt mondja hogy olyan dolgot ami nem derelicta nem lehet elbirtokolni vagy nem lehet pro derelicto elbirtokolni Maacutesfelől pedig a jogaacutesz egy konkreacutet gya-korlati esetet emliacutet a merces ex navis iactatae eseteacutet eacutes raacutemutat hogy eze-ket nem tekintik res derelictaacutenak Tuumlzetesebb vizsgaacutelat utaacuten egyeacutertelműveacute vaacute-lik hogy Iulianus ebben a veacutelemeacutenyben nem arra proacutebaacutel vaacutelaszt adni hogy az esetben szereplő dolog derelinkvaacutelt-e hanem arra hogy a hajoacuteboacutel kidobott aacuteruk eseteacuteben egyaacuteltalaacuten adott-e az elbirtoklaacutes lehetőseacutege vagy sem Mindezt pedig azeacutert igyekszik elvi eacutellel tisztaacutezni mivel egyaacuteltalaacuten az a keacuterdeacutes vita-tott hogy az a koumlruumllmeacuteny hogy a res iactae nem tekintendő magaacutetoacutel eacutertődő-en derelinkvaacuteltnak minden esetben gaacutetat szab-e a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutesnak Ugyanakkor ndash mint az maacuter fentebb is kifejteacutesre keruumllt ndash a toumlre-deacutek szoumlvegezeacuteseacuteből eredően valoacutesziacutenűtlen hogy az a szemeacutely aki joacutehiszeműen tartja magaacutenaacutel a tengerparton talaacutelt dolgot egy eacutev eltelteacutevel ne szerezne tulaj-dont a dolog felett felteacuteve hogy a dolog eredeti tulajdonosa nem jelentkezik eacuter-te217 Ilyenkor azonban az elbirtoklaacutes nem pro derelicto hanem pro suo jogciacutemen fog bekoumlvetkezni218 Az elhagyott dolog elbirtoklaacutesa koumlreacuteben meacuteg egy szinteacuten Iulianus neveacutehez fűzhető fragmentumot kell megemliacuteteni amelyben azt aacutelliacutetja a jogtudoacutes hogy amennyiben valaki abban a teacuteves felteveacutesben van hogy a do-log elhagyott a dolog pro derelicto elbirtoklaacutesaacutera nincs moacuted

Iul D 41 7 6 (3 ad Urs Ferocem) Nemo potest pro derelicto usucapere qui falso existimaverit rem pro derelicto habitam esse

Ebben az egy mondatban a falso toumlrteacutenő elbirtoklaacutes lehetetlenseacutegeacuteről van szoacute vagyis nem jogi tilalomroacutel a forraacutes nem arroacutel szoacutel hogy lex prohibet ha-nem nemo potest Mindent egybevetve lehet azt mondani hogy falso existimare itt annyit tesz teacutevesen teacutevesen hiszi a dolgot birtokba vevő szemeacutely hogy az

216 Ehhez ld meacuteg VACCA (1983) i m 792ndash793 VACCA (1984) i m 74 eacutes 97217 Komolyan megfontolandoacute Vacca aacutellaacutespontja ebben a vonatkozaacutesban aki arra mutat raacute

hogy a Iulianus-doumlnteacutes az igazsaacutegossaacuteg elvi fogalmaacutenak gyakorlati alkalmazaacutesaacutet jelenti Ld VACCA (1983) i m 793

218 VACCA (1984) i m 97ndash100

73IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

res derelicta219 A forraacutes ugyan nem szoacutel a teacutevedeacutes eredeteacuteről mindenesetre toumlbb mint valoacutesziacutenű hogy valamilyen kuumllső indiacutettataacutes legfőkeacuteppen tapasztalat alapjaacuten kell arra a felteveacutesre jusson a dolgot birtokba vevő hogy az elhagyott Ha ugyanis ismert előtte hogy a dolog nem elhagyott akkor maacuter rosszhisze-mű birtokos lesz aki viszont ilyen voltaacuteboacutel eredően keacuteptelen az elbirtoklaacutesra220 Ugyanakkor ismeacutetelten ki kell hangsuacutelyozni hogy egy pillanatra sem hagyhatoacute fi gyelmen kiacutevuumll hogy a birtokban leacutevő joacute- vagy rosszhiszeműseacutegeacutet kizaacuteroacutelag perben lehetett megkeacuterdőjelezni hiszen az ellenkező bizonyiacutetaacutesaacuteig mindenkit joacutehiszeműnek teacutetelezuumlnk fel Az ezzel kapcsolatos veacutelhető bizonyiacutetaacutesi neheacutezseacute-gekről maacuter esett szoacute Mindenesetre teacutenykeacuterdeacutes hogy a szoumlveg eacutertelme alapjaacuten res derelicta elbirtoklaacutesaacutehoz nem pusztaacuten az szuumlkseacuteges hogy a dologroacutel a bir-tokosa azt higgye elhagyott Kell hozzaacute az is hogy a dolog teacutenylegesen ilyen is legyen a szubjektiacutev tudati elem tehaacutet keveacutes az elbirtoklaacutes megtoumlrteacutenteacutehez a dolog ilyen jogciacutemen valoacute elbirtoklaacutesa koumlreacuteben az teszi res habilisszaacute a dol-got ha a valoacutesaacutegban is derelinkvaacutelt ez azonban ndash a szoumlvegben megjelenő aacutelliacute-taacutes pontos tartalmaacutet fi gyelembe veacuteve ndash csak azt eredmeacutenyezi hogy res iactae nem birtokolhatoacute el derelinkvaacutelt dolog gyanaacutent Vagyis juthatunk arra a koumlvet-kezteteacutesre hogy a dolog maacutes jogciacutemen elbirtokolhatoacute hiszen koumlzel sem biz-tos hogy a pro derelicto elbirtoklaacutes tilalma kizaacuternaacute a pro suo jogciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutest is Ismeretes hogy a jogaacuteszok mindig a konkreacutet eset relevaacutens teacute-nyeinek fi gyelembe veacutetele mellett tehaacutet eseti jelleggel vaacutelaszoltaacutek meg a keacuter-deacutest Paacuterhuzamot vonva egy jogesettel (Afr D 41 4 11 [7 quaest]) amelyben az adaacutesveacutetel eacuterveacutenytelen volta miatt a vevő a iusta causa tekinteteacuteben teacutevedeacutes-ben van raacute kell mutatni arra hogy a roacutemai jogaacuteszok elvi eacutellel csak a joacutehiszemű-en szerző harmadik szemeacutely helyzeteacutenek veacutedelmeacutehez ragaszkodtak221 Vagyis az elbirtoklaacutes akaacuter meacuteg iusta causa hiaacutenyaacuteban is bekoumlvetkezhet felteacuteve azon-ban hogy annak fi gyelmen kiacutevuumll hagyaacutesaacutera objektiacuteve menthető ok indiacutetotta a

219 A fallere ige amiből a falsus melleacutekneacutev ered arra vonatkozik hogy valaki valamit fi gyel-men kiacutevuumll hagyott mert nem vette eacuteszre azt ebből eredően az a dolog vagy teacuteny előtte is-meretlen Vouml FINAacuteLY (1884) i m s vv lsquofallerersquo lsquofalsusrsquo Ugyaniacutegy Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquofalsusrsquo

220 Ezzel egyezően ld VACCA (1983) i m 789ndash790 A szoumlveg Vacca meglaacutetaacutesa szerint arroacutel szoacutel hogy a joacutehiszeműen derelinkvaacuteltnak veacutelt dolgot nem lehet pro derelicto elbirtoklaacutes uacutet-jaacuten megszerezni vagyis az elbirtoklaacutes veacutegbemegy azonban jogciacutem neacutelkuumll vagyis a birto-kosra nem vonatkoznak a praetori edictum rendelkezeacutesei tehaacutet nem tarthat igeacutenyt az actio Publiciana aacuteltali veacutedelemre Ebben az esetben tehaacutet nem Putativtitelről van szoacute mivel a derelictio mint iusta causa nem toumlrteacutent meg Mindebből eredően annak sincs jelentőseacutege hogy az elhagyaacutes nem tulajdonos aacuteltal koumlvetkezett-e be mivel a derelictio mint iusta causa ebben az esetben is hiaacutenyzik Vouml VACCA (1983) i m 791

221 Afr D 41 4 11 (7 quaest) Quod volgo traditum est eum qui existimat se quid emisse nec emerit non posse pro emptore usucapere hactenus verum esse ait si nullam iustam causam eius erroris emptor habeat nam si forte servus vel procurator cui emendam rem mandasset persuaserit ei se emisse atque ita tradiderit magis esse ut usucapio sequatur

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete74

birtokost Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a joacutehiszeműen szerző harmadik szemeacutely veacutedelme abban az esetben lehetseacuteges ha a joacutehiszeműseacutege minden megfontolaacutes szerint egyeacutebkeacutent az eset valamely relevaacutens teacutenyezőjeacuten ndash jelen esetben a megtalaacutelaacutes eacutes a birtokba veacutetel koumlruumllmeacutenyein ndash nyugszik222

Oumlsszegezve tehaacutet a derelictio koumlreacuteben szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesra vonatko-zoacute forraacutesok egyfelől arra az esetre vonatkoznak amikor a megtalaacuteloacute nem tud semmit a dolgot elhagyoacute szemeacutelyről maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev moacutedon legalaacutebbis a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes hataacuteraacutet megvonandoacute ndash raacute-mutatnak hogy a merces ex navis iactatae eseteacuteben valamint amikor valaki teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben okszerű lehet az azonnali tulaj-donszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egy-aacuteltalaacuten nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtok-laacutes223 Ezen tuacutelmenően csak a derelictio koumlreacuteben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben sem-mi sem zaacuterja ki a dolog koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute a kezdet kezdeteacuten elemzett Ulpianus- eacutes Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdo-nosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva224 Ezzel szemben probleacutema akkor adoacutedik ha ignoramus a quo derelictum est ugyanis ilyenkor ndash mint arra maacuter raacutemutat-tunk ndash a megszerző kizaacuteroacutelag azokra a koumlruumllmeacutenyekre alapozhat amelyek kouml-zoumltt a dolgot meglelte kuumlloumlnoumls fi gyelemmel magaacutenak a dolognak a termeacutesze-teacutere iacutegy peacuteldaacuteul a dolog eacuterteacutekeacutere vagy a megtalaacutelaacutes helyeacutere Az ilyen keacutetseacuteges esetekben a jogaacuteszok tudtaacutek hogy a dolog megszerzeacutese csak abban az esetben vaacutelhat befejezetteacute amikor maga az elbirtoklaacutes is befejezett mivel a dolog elha-gyaacutesaacutenak teacutenye is ilyenkor vaacutelik bizonyossaacute igaz ugyan hogy az elhagyaacutessal a derelinkvaacuteloacute a maga reacuteszeacuteről mindent megtett annak eacuterdekeacuteben hogy a dolog-toacutel megvaacuteljon a derelictio azonban csak akkor vaacutelik befejezetteacute ha a megtalaacuteloacute megszerezte a dolgot225 Ha a megszerző meg volt győződve arroacutel hogy a tulaj-donos elhagyta a dolgot eacutes eme meggyőződeacutese hataacutesaacutera veszi birtokba azt el-birtoklaacutessal fogja megszerezni a dolog tulajdonjogaacutet az elbirtoklaacutes jogciacuteme vi-szont a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutes konkreacutet koumlruumllmeacutenyeitől fuumlgg226

222 VACCA (1984) i m 100ndash102 114223 Ld BENEDEK (1983) i m 21224 Vouml VACCA (1984) i m 74225 Vouml ROMANO (2002) i m 107226 Vouml VACCA (1984) i m 75 114

75IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Mivel az eddigiekben maacuter toumlbbszoumlr előkeruumllt ideje reacuteszletesebben is foglal-kozni az animus derelinquendi keacuterdeacuteseacutevel amelyet az irodalom a derelictio to-vaacutebbi fogalmi elemeacutenek tekint227 Leacutenyege a communis opinio alapjaacuten az hogy a derelinkvaacuteloacute szemeacutely tudata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy ő az eldobaacutes aacutel-tal a dolog tulajdonaacuteval is felhagy nem pusztaacuten annak birtokaacuteval Vagyis az el-hagyaacuteshoz ndash a dologtoacutel valoacute corpore megvaacutelaacuteson tuacutel ndash animus derelinquendi is szuumlkseacuteges A forraacutesok jellemzően animus vagy mens formaacutejaacuteban emlegetik eacutes a fogalmi egyseacutegesseacuteg ilyen hiaacutenya maacuter oumlnmagaacuteban kellő alapot nyuacutejthat legalaacutebb annak felteacutetelezeacuteseacutehez hogy a keacutesőbb korokban animus derelinquendikeacutent hi-vatkozott teacutenyező maacuter a klasszikus jogban is ismert volt228 Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel azonban ezen a ponton hogy vajon az animus derelinquendi csak a tu-lajdonos eseteacuteben eacutertelmezhető-e vagy fennaacutellhat-e maacutes nem tulajdonos sze-meacutelyneacutel is aki a dolgot elhagyja Az irodalom oumlsszesseacutegeacuteben koumlzoumls aacutellaacutespontja ebben a tekintetben az hogy az animus derelinquendi nem felteacutetlenuumll koumltődik csak a tulajdonos szemeacutelyeacutehez mivel a forraacutesokban nem egyseacuteges a derelictio szemeacutelyi oldalaacutenak megkoumlzeliacuteteacutese sem pedig az elhagyaacutes joghataacutesai229 Ezzel a felfogaacutessal ndash a koraacuteban maacuter elemzett forraacutesok tuumlkreacuteben ndash egyet kell eacuterte-ni Mindebből persze roumlgvest adoacutedik a logikus keacuterdeacutes hogy ndash amennyiben az animus derelinquendi a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesi szaacutendeacutekot jelenti ndash mikeacutent eshet szoacute animus derelinquendiről abban az esetben ha a dolgot nem annak tu-lajdonosa hagyja el A laacutetszoacutelagos ellentmondaacutes feloldaacutesa eacuterdekeacuteben az animus derelinquendi leacutenyegeacutenek vizsgaacutelataacutehoz ndash egyezően az irodalommal ndash elsősor-ban a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute szoumlvegeket kell segiacutetseacuteguumll hiacutevni230

3 Excursus a tengerbe hajiacutetott aacuterukroacutel

A forraacutesok tanuacutesaacutega szerint tengeri vihar eseteacuten a Mediterraacuteneum aacuteltalaacutenos ha-joacutezaacutesi gyakorlata volt hogy a hajoacutet megkoumlnnyiacutetendő egyes aacuterukat a tengerbe dobtak Oumlnmagaacuteban a tengeri aacuterufuvarozaacutes egy oumlsszetett jogviszony-rendszer megleacuteteacutet felteacutetelezte231 Amikor pedig egy esetleges tengeri viharban neacutemely aacuteruk kidobaacutesaacutera keruumllt sor akkor egy bonyolult elszaacutemolaacutesi viszony keletkezett

227 BONFANTE (1968) i m 274ndash275 ROMANO (2002) i m 110ndash117 VOCI (1952) i m 233 VACCA (1984) i m 119 skk BENEDEK (1983) i m 9ndash12

228 Animuskeacutent hivatkozza pl Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab) mens formaacutejaacuteban utal raacute pl Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) eacutes Inst 2 1 47 A tovaacutebbi hivatkozaacutesokat ld ROMANO (2002) i m 110

229 ROMANO (2002) i m 110ndash117 BENEDEK (1983) i m 8ndash11 VACCA (1984) i m 94 skk230 Ehhez ld kifejezetten Benedek eacutes Vacca megkoumlzeliacuteteacuteseacutet BENEDEK (1983) i m 8ndash9 VACCA

(1984) i m 91ndash92231 Erről reacuteszletesen a hazai irodalomban ld FOumlLDI (1997) i m 212ndash223

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete76

a jogviszony szereplői koumlzoumltt amelynek a koumlzeacuteppontjaacuteban a lex Rhodia de iactu mercium szabaacutelyai szerint minősuumllő kaacutermegosztaacutes aacutellt Mindebből adoacutedoacutean a szerzők toumlbbseacutege ndash a forraacutesok logikaacutejaacutet koumlvetve ndash elsősorban kereskedelmi jogi szempontboacutel illetőleg a locatio conductio oldalaacuteroacutel koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet232 A szerzők csupaacuten kisebb reacutesze foglalkozik kifejezetten a tengerbe hajiacutetott aacuteruk dologi jogi vonatkozaacutesainak bemutataacutesaacuteval233 Keacutetseacutegtelen persze hogy a lex Rhodiaacutet dinamikaacutejaacuteban bemutatoacute az elemzeacutesneacutel főkeacutent a collatioacutera hangsuacutelyt fektető munkaacutek egy reacutesze is emliacuteti az aacuteruk tengerbe dobaacutesaacutenak valamint a tu-lajdonelhagyaacutesnak a kapcsolataacutet mivel azonban ezek fő teacutemaacuteja nem az emliacutetett taacutergykoumlrbe tartozik ekkeacutent mindoumlssze a tradicionaacutelis irodalmi aacutellaacutespontot jele-niacutetik meg234 Eme tradicionaacutelis aacutellaacutespont ndash mint arra maacuter raacutemutattunk ndash leacutenye-geacutet tekintve a dolgot eldoboacute szemeacutely reacuteszeacuteről a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra iraacute-nyuloacute akaratot (animus derelinquendi) helyezi a koumlzeacuteppontba235 Tehaacutet akkeacutent lehet megaacutellapiacutetani egy konkreacutet esetről hogy ott toumlrteacutent-e dologelhagyaacutes hogy megvan-e az animus derelinquendi annaacutel a szemeacutelyneacutel aki megvaacutelik a dolog-toacutel Igenlő vaacutelasz eseteacuten a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes szerinti eset derelictio ellenkező esetben azonban nem az Az aacuteruk tengerbe hajiacutetaacutesaacutenaacutel a tradicionaacutelis aacutellaacutespont szerinti nemleges vaacutelasz egyeacutertelmű hiszen a dologkidobaacutes a hajoacute ndash eacutes a rajta leacutevők ndash megmenteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent236

3 1 Fogalmi elemek

A tengeri viharban egyes dolgoknak a hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet (iactus mericum) a jogaacuteszok toumlbb moacutedon koumlzeliacutetik meg A dologkidobaacutessal foglalkozoacute veacutelemeacutenyekből kiindulva a legteljesebb koumlruumlliacuteraacutesaacutet ennek a jogi probleacutemaacutenak Gaius egyik veacutelemeacutenyeacuteben valamint az Instituacutecioacutekban talaacutelhatjuk237 Ezek sze-rint iactus merciumroacutel akkor beszeacutelhetuumlnk ha tengeri viharban (in tempestate maris) baacutermilyen dolgokat (res) a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel (navis levandae

232 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll MARTON (19435) i m 236ndash237 ROUGEacute (1966) i m 397ndash413 KASER (19712) i m 572 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 330 FOumlLDI (1997) i m 212ndash223 WAGNER (1997) i m 357ndash380 POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) i m 177ndash188 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 529 BESSENYŐ (20104) i m 507

233 BENEDEK (1982) i m 701 BENEDEK (1983) i m 10ndash11 BENEDEK (1984) i m 2116 VACCA (1984) i m 91ndash92 94ndash97 103ndash105 ROMANO (2002) i m 115 156ndash157

234 Vouml pl FOumlLDI (1997) i m 216121 POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) i m 178ndash179 ROUGEacute (1966) i m 4012 404ndash405

235 Ld VACCA (1984) i m 92236 Ld pl BENEDEK (1983) i m 10ndash11 ROMANO (2002) i m 157237 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48

77IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

gratia) nem tulajdon-derelictio (non eo animo [hellip] quod quis eas habere non vult) hanem a veszeacutelyből valoacute megmenekuumlleacutes (ut periculum effugiat) szaacutendeacute-kaacuteval kidobnak (eiciuntur) Oumlsszehasonliacutetva az eme keacutet szoumlvegből kiemelhető elemeket a toumlbbi a iactus mercium keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute veacutelemeacutennyel laacutetha-toacute hogy ezek az elemek nagyban-egeacuteszben a toumlbbiben is fellelhetők Joggal me-ruumll fel azonban a keacuterdeacutes hogy a tengerbe dobott aacuterukkal foglalkozoacute jogaacuteszi veacute-lemeacutenyek tartalmilag mennyiben egyeznek eacutes mennyiben teacuternek el egymaacutestoacutel

Paulus Iavolenus eacutes egyes veacutelemeacutenyeiben Iulianus egyeacutertelműen dolgokroacutel beszeacutelnek (Paul D 14 2 2 8 [34 ad ed] Iav D 41 1 58 [11 ex Cass] Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) Ugyanakkor Iulianus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 41 7 7 [2 ex Minic]) hajoacuteboacutel kidobott aacuterut emliacutet (merces ex nave iactatas) va-gyis a dolgok koumlreacuteneacutel szűkebben hataacuterozza meg mi az ami a iactus mercium taacutergyakeacutent szaacutemiacutetaacutesba joumlhet238

A tengeri vihar a Gaius-szoumlveget valamint az Instituacutecioacutek megfogalmazaacutesaacutet kiveacuteve sehol sem fordul elő a iactus mercium kapcsaacuten Ezzel szemben az egyik Iavolenus-szoumlveg megemliacuteti a hajoacutetoumlreacutest (ex naufragio ndash Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass])

A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese illetőleg a megmenekuumlleacutes mint a dologkidobaacutes in-diacutetoacuteoka szinteacuten nem fordul elő az oumlsszes szoumlvegben A hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese (navis levandae gratia) Gaius szoumlvegeacuten eacutes az Instituacutecioacutekon kiacutevuumll csak Iulianus egyik veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) fordul elő A dologkidobaacutes maacutesik indoka a veszeacutelyből menekuumlleacutes illetőleg az eacutepseacutegben maradaacutes (salutis causa dimissum) ndash szinteacuten az előzőekben emliacutetett keacutet szoumlveget leszaacutemiacutetva ndash Iavolenusnaacutel (Iav D 41 2 21 2 [7 ex Cass]) lelhető fel239 Megjegyzendő hogy meacuteg keacutet szoumlveg taacutergyilagosabban mindoumlssze annyit emliacutet meg hogy a dologki-dobaacutes hajoacuteboacutel toumlrteacutenik (ex nave ndash Iul D 41 7 7 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab])

A derelictio kapcsaacuten a szoumlvegek alapvetően keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető csoportra oszthatoacutek Az elsőbe tartozoacute szoumlvegek arroacutel taacutejeacutekoztatnak hogy a kidobott dol-gok objektiacuteve nem tekinthetők res pro derelicto habitae-nak (Paul D 14 2 2 8

238 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz elegendő mindoumlssze keacutet jogaacuteszi veacutelemeacutenyt segiacutetseacuteguumll hiacutevni Ulpianus szerint a lsquomerxrsquo elnevezeacutes kizaacuteroacutelag ingoacute dolgokra vonatkozhat (Ulp D 50 16 66 [74 ad ed] lsquoMercisrsquo appellatio ad res mobiles tantum pertinet) Africanus pedig Mela nyomaacuten azt aacutelliacutetja hogy a rabszolga-kereskedőket eacutes a kereskedőket eacuteppen amiatt illetik keacutet kuumlloumln elnevezeacutessel mert az ember nem lsquomerxrsquo (Afr D 50 16 207 [3 quaest] lsquoMercisrsquo appellatione homines non contineri Mela ait et ob eam rem mangones non mercatores sed venaliciarios appellari ait et recte) Ebből eredően a lsquomerxrsquo a lsquoresrsquo koumlreacuten beluumll olyan ingoacute dolgot jeloumll amelyet valamilyen uumlgylet (pl adaacutesveacutetel) ceacuteljaacutera szaacutentak Vouml FINAacuteLY (1884) i m eacutes Oxford Latin Dictionary (1968) i m s vv lsquomercesrsquo lsquomerxrsquo

239 Baacuter a hivatkozott haacuterom szoumlveg fordulatai elteacuterőek meacutegis koumlnnyű belaacutetni hogy tartalmi szempontboacutel ugyanabba az iraacutenyba mutatnak a veszeacutelyből valoacute sikeres megmenekuumlleacutes ered-meacutenye az hogy mind a hajoacute mind pedig a legeacutenyseacuteg feltehetően eacutepen marad

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete78

[34 ad ed] Iul D 41 7 7 [ex Minic] Iav D 41 2 21 1 ndash 2 [7ex Cass]) A kettő koumlzuumll az első Paulus neveacutehez fűződő veacutelemeacuteny roumlviden csak annyit koumlzoumll hogy a kidobott dolog a tulajdonoseacute marad vagyis a birtokba vevő nem szerezheti meg mivel a dolog nem pro derelicto habita Ehhez keacutepest a Iavolenus-szoumlveg bővebben foglalkozik a keacuterdeacutessel

Iav D 41 2 21 1 ndash 2 (7 ex Cass)Quod ex naufragio expulsum est usucapi non potest quoniam non est in derelicto sed in deperdito (2) Idem iuris esse existimo in his rebus quae iactae sunt quoniam non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa interim dimissum est

A szoumlveg első mondata nem emliacuteti kifejezetten a dolog kidobaacutesaacutet hanem ha-joacutetoumlreacutes soraacuten a hajoacuteboacutel kizuhant dolgokroacutel beszeacutel amiket a viacutez a partra vetett Vagyis ez a mondat tartalmilag szeacutelesebb koumlrt oumllel fel mintha egyszerűen a ha-joacuteboacutel kidobott dolgokroacutel beszeacutelne mivel itt a dolog aacutellapota keruumll a koumlzeacuteppont-ba ekkeacutent keacutet lehetőseacuteg adoacutedik megeshet hogy a partra vetett dolgot tengeri viharban menekuumlleacutesi ceacutellal kidobtaacutek aacutem elkeacutepzelhető az is hogy csupaacuten veacutelet-lenuumll sodroacutedott le a fedeacutelzetről amit senki sem vett eacuteszre vagyis a dolog elve-szett nem pedig kidobtaacutek azt A maacutesodik mondatban Iavolenus meacuteg egy leacutepeacutest tesz előre gondolatmeneteacuteben eacutes raacutemutat hogy a res iactae nem pro derelicto habita mivel amit megmenteacutes ceacuteljaacuteboacutel (salutis causa) dobtak ki a hajoacuteboacutel az nem lehet pro derelicto habita A veacutelemeacuteny első mondataacuteban tehaacutet Iavolenus a derelictus eacutes a deperditus kategoacuteriaacuteit aacutelliacutetja egymaacutessal szembe miacuteg a raacute koumlvet-kezőben a pro derelicto habitum eacutes a salutis causa dimissum csoportjai keruumll-nek oumlsszehasonliacutetaacutesra Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a hivatkozott kategoacuteriaacute-kat nem toumllti meg tartalommal nem sorol fel teacuteteles fogalmi elemeket hanem a keacutet kategoacuteriaacutet egymaacutessal szembeaacutelliacutetva kizaacuteroacute viszonyt hoz leacutetre a kettő koumlzoumltt nem lehet pro derelicto habita az amit salutis causa dobnak ki a hajoacuteboacutel vala-mint ami in deperdito est az nem lehet in derelicto Az első mondatban emliacute-tett lsquoexpulsum estrsquo kifejezeacutes a szoumlveg egeacuteszeacutenek fi gyelembe veacuteteleacutevel nyer eacutertel-met ha a maacutesodik mondat kifejezetten a kidobott dolgokra vonatkozik akkor okkal adoacutedik a felteveacutes hogy az első mondat megfogalmazaacutesa csak azt az esetet eacuterinti amikor a vihar lesodor valamilyen dolgot a hajoacuteroacutel azonban az ott tartoacutez-kodoacutek koumlzuumll ezt senki sem veszi eacuteszre Ha ehhez a keacutet szoumlveghez keacutepest meg-vizsgaacuteljuk Iavolenus egy maacutesik veacutelemeacutenyeacutet akkor nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy az előbbi keacutet veacutelemeacutenyben a kiesett-kidobott dolgok kategorikus szeacutetvaacutelasztaacutesa a jogaacutesz aacuteltal koumlvetett csoportosiacutetaacutes szerint ha meacutegoly tetszetős is azonban pusz-taacuten formai szeacutetvaacutelasztaacutest jelent

79IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Iav D 41 1 58 (11 ex Cass)Quaecumque res ex mari extracta est non ante eius incipit esse qui extraxit quam dominus eam pro derelicto habere coepit

A maacutesik keacutet szoumlveghez keacutepest ez a bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo eacuteppen szemleacutelete miatt jelentős ugyanis az eset vizsgaacutelataacutenak iraacutenya fordiacutetott nem a hajoacuteboacutel kidobott hanem a tengerből kihalaacuteszott dologroacutel esik szoacute ekkeacutent a talaacuteloacute szemszoumlgeacute-ből vizsgaacutelja a keacuterdeacutest Az ebből adoacutedoacute jogi szempontboacutel is relevaacutens probleacutema az lehet hogy a talaacuteloacute nem felteacutetlenuumll tudja hogy a hajoacute a hajoacutesok illetőleg a dolog tulajdonosa megmenekuumlltek-e egyaacuteltalaacuten azt sem tudja hogy a dolog tu-lajdonosa a hajoacuten tartoacutezkodott-e vagy sem a talaacuteloacute csupaacuten kiment egy dolgot a tengerből amely felett azonban csak akkor szerezhet tulajdont ha a tulajdo-nos felhagy a dolog tulajdonaacuteval Ez a megkoumlzeliacuteteacutes ndash mint az keacutesőbb laacutetni fog-juk ndash sokkal koumlzelebb aacutell a valoacutesaacuteghoz

A derelictioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek maacutesik csoportja koumlzvetlenuumll a kidoboacute szemeacutely szubjektiacutev tudati viszonyulaacutesaacutera helyezik a hangsuacutelyt (Gaius eacutes az Instituacutecioacutek fentebb maacuter hivatkozott szoumlvegein kiacutevuumll meacuteg Iul D 14 2 8 [2 ex Minic] Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab])

Iul D 14 2 8 (2 ex Minic)Qui levandae navis gratia res aliquas proiciunt non hanc men-tem habent ut eas pro derelicto habeant quippe si invenerint eas ablaturos et si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros ut perinde sint ac si quis onere pressus in viam rem abiecerit mox cum aliis reversurus ut eandem auferret

A szoumlveg teacutemaacuteja a hajoacuteboacutel kidobott baacutermifeacutele dolog amelynek kapcsaacuten Iulianus azt magyaraacutezza hogy ha a kidobaacutes a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese eacuterdekeacuteben toumlrteacutent akkor fi gyelemmel kell lenni arra hogy a kidoboacutet nem az a szaacutendeacutek ve-zette hogy veacuteglegesen megvaacuteljon a dologtoacutel Aacutelliacutetaacutesaacuteboacutel koumlvetkezik hogy ha megtalaacutelja a kidobott dolgot elviheti azt ha pedig csupaacuten sejti hol vetette part-ra a tenger visszakoumlvetelheti Az eset jobb megeacuterteacuteseacutet elősegiacutetendő egy hasonloacute esetet is bemutat amikor valaki nagy terhet cipel eacutes mivel nem biacuterja egyszerű-en leteszi a dolgot az uacutet szeacuteleacutere hogy keacutesőbb maacutesokkal visszateacuterve elvigye azt A veacutelemeacutenyben van egy nyilvaacutenvaloacute csuacutesztataacutes tudniillik a hivatkozott esetek egyikeacuteben sem megy semmire a dolgot kidoboacute vagy letevő szemeacutely azzal hogy tudja hol volt () a dolga Ahhoz hogy azt visszakoumlvetelje azzal kell hogy tisz-taacuteban legye hogy a visszakoumlveteleacutes pillanataacuteban kineacutel () van A non ndash habeant fordulatba aacutegyazott ceacutelhataacuterozoacutei melleacutekmondat egyeacutertelműen mutatja az eldoboacute abbeacuteli szaacutendeacutekaacutet hogy a dolog ne legyen pro derelicto habita Maacuterpedig a kez-det kezdeteacuten laacutethattuk hogy a pro derelicto habita fordulat a forraacutesokban ak-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete80

kor szerepelt amikor a tulajdonos hagyta el a dolgaacutet a kifejezeacutes tehaacutet arra utal hogy a szemeacutely a dolgot derelictumnak tekinti vagyis a dologhoz fűződő tuda-ti viszonyulaacutest jellemezzuumlk vele240 A Iulianus-szoumlveghez keacutepest aacuternyaltabb neacute-zetet koumlzvetiacutet Ulpianus veacutelemeacutenye amely egyes irodalmi aacutellaacutespontok szerint egyeacutertelműen taacutemasztja alaacute a klasszikus jog ama felfogaacutesaacutet hogy az animus derelinquendi annyit jelentett hogy a tulajdonos veacuteglegesen elvesztette a dol-got tehaacutet nem vonatkozott kifejezetten a tulajdon felhagyaacutesaacutenak szaacutendeacutekaacutera ez csupaacuten egy felismereacutes volt241

Ulp D 47 2 43 11 (41 ad Sab)Si iactum ex nave factum alius tulerit an furti teneatur quaestio in eo est an pro derelicto habitum sit et si quidem derelinquentis animo iactavit quod plerumque credendum est cum sciat periturum qui invenit suum fecit nec furti tenetur si vero non hoc animo sed hoc ut si salvum fuerit haberet ei qui invenit auferendum est et si scit hoc qui invenit et animo furandi tenet furti tenetur enimvero si hoc animo ut salvum faceret domino furti non tenetur quod si putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur

Az Ulpianusnak feltett keacuterdeacutes arra vonatkozik hogy a hajoacuteboacutel kidobott dolog (iactum) elvitele lopaacutesnak minősuumll-e Ulpianus a vaacutelaszban onneacutet koumlzeliacuteti meg a probleacutemaacutet hogy az ilyen dolog elhagyottnak tekinthető-e vagy sem eacutes az erre a keacuterdeacutesre adott vaacutelasztoacutel fuumlgg hogy lopaacutesnak lehet-e tekinteni a dolog elvitel-eacutet Ezek szerint Ulpianus uacutegy veacuteli hogy nem felel lopaacuteseacutert a dolgot elvivő sze-meacutely ha a dolog kidobaacutesa elhagyaacutesi szaacutendeacutekkal (derelinquentis animo) toumlrteacutent Ha azonban a dolog kidobaacutesa azzal a szaacutendeacutekkal toumlrteacutent hogy azt a tulajdonos megtartsa akkor sem beszeacutelhetuumlnk meacuteg lopaacutesroacutel csupaacuten a dolog ragadtatik el a talaacuteloacutetoacutel (auferendum est) Kifejti hogy derelinqentis animo akkor dobnak ki valamit a hajoacuteboacutel ha az elveszteacutes megsemmisuumlleacutes lehetőseacutegeacutet aacutetfogja a kidoboacute szemeacutely tudata (sciat periturum)242 A szoumlveg vonatkozoacute reacuteszeacutenek eacutertelmezeacuteseacute-ből tehaacutet koumlvetkezik hogy az animus derelinquendi (derelinquentis) ndash legalaacutebb-is ebben a konkreacutet esetben ndash arra vonatkozik hogy a kidobaacuteskor a kidobaacutest veacutegző szemeacutely tudata aacutetfogja-e a dolog elveszteacuteseacutenek legalaacutebb a lehetőseacutegeacutet243

240 VACCA (1984) i m 120241 VACCA (1984) i m 121242 Ugyaniacutegy nem minősuumll lopaacutesnak ha a talaacuteloacute abboacutel a ceacutelboacutel viszi el a dolgot hogy azt a tu-

lajdonos reacuteszeacutere megőrizze illetőleg ha a talaacuteloacute egyszerűen uacutegy veacutelte hogy a dolog pusztaacuten iactum Ez utoacutebbi fordulat eleacuteggeacute homaacutelyos eacutes Ulpianus nem is fejti ki reacuteszletesen mit eacutert eme megfogalmazaacutes alatt

243 VACCA (1984) i m 122

81IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Maacuterpedig ha itt elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyről van szoacute akkor a iactus mercium eacutes derelictio teacutenyaacutellaacutesai koumlreacuteben hasznaacutelt terminoloacutegia első tekintet-re zavart eredmeacutenyezhet Maacuter koraacutebban is megismeacuteteltuumlk azt a megaacutellapiacutetaacutest hogy a derelictio kapcsaacuten a forraacutesok a lsquopro derelicto habitarsquo kifejezeacutest a tulaj-donosi derelictio eseteacuteben hasznaacuteljaacutek amiacuteg az egyeacuteb szemeacutelyek aacuteltali elhagyaacutes koumlreacuteben az lsquoid quod derelictum estrsquo vagy ehhez leacutenyegeacuteben hasonloacute fordu-lat jelenik meg A logikus koumlvetkezteteacutes az lehet hogy akkor a iactus mercium koumlreacuteben ndash fi gyelemmel a vonatkozoacute szoumlvegek terminoloacutegiaacutejaacutera ndash minden eset-ben azt kell felteacutetelezni hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki a hajoacuteboacutel Ez azonban bizonyosan nincs iacutegy mivel az egyes dolgok hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kihajiacutetaacute-saacutera az esetek toumlbbseacutegeacuteben a hajoacute parancsnoka adott utasiacutetaacutest ekkeacutent a tulajdo-nos akarata koumlzoumlmboumls volt244 Ezzel a meglaacutetaacutessal leacutenyegeacuteben egyező veacutelemeacutenyt fogalmaz meg Rougeacute is aki a Mediterraacuteneum tengeri kereskedelmi gyakorla-taacuteval foglalkozoacute műveacuteben oumlnaacutelloacute fejezetet szentel a lex Rhodiaacutenak ennek kere-teacuteben pedig aacutettekinti azokat a felmeruumllhető szituaacutecioacutekat is amelyekben a hajoacuten leacutevő dolgok kidobaacutesaacutera sor keruumllhetett245 Ezekben az esetekben tehaacutet a va-loacutedi jogi probleacutema az hogy az ilyen esetekben megengedhető-e egy harma-dik szemeacutelynek az adott dolog feletti elbirtoklaacutes uacutetjaacuten valoacute tulajdonszerzeacutese Keacutezenfekvő megoldaacutest jelenthet a lopaacutesra hivatkozaacutes hiszen lopott dolgot nem lehet elbirtokolni

Oumlsszefoglalva a fenti megaacutellapiacutetaacutesokat laacutethatoacute hogy a iactus mercium keacuterdeacute-seacutevel foglalkozoacute primer forraacutesokboacutel nyerhető keacutep sokreacutetű Iavolenus egy veacutele-meacutenyeacuteben elvi eacutellel tagadja az elbirtoklaacutes lehetőseacutegeacutet maacutesutt ugyanakkor meg-engedhetőnek tartja a dolog kiemelő aacuteltali megszerzeacuteseacutet amikortoacutel a tulajdonos pro derelicto habita tekinti a dolgot Iulianus csupaacuten a pro derelicto elbirtoklaacutest tartja megengedhetetlennek Ulpianus pedig egyaacuteltalaacuten a lopaacutes oldalaacuteroacutel koumlze-liacuteti meg a probleacutemaacutet Abban azonban minden jogaacutesz egyseacuteges aacutellaacutespontot keacutep-visel hogy a iactus mercium eseteacuteben nem toumlrteacutenik derelictio vagyis az egyet-len nyitott keacuterdeacutes az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutege marad246 Iavolenus eacuterveleacutese szerint ugyanis a megmenekuumlleacutes eacuterdekeacuteben kidobott dolgok nem lehetnek derelinkvaacuteltak Ebből egyeacutertelműen kitűnik hogy a derelictio teacutenyeacutenek taga-daacutesa abboacutel a felfogaacutesboacutel ered hogy a merx iacta eacutertelmezhetetlen a derelictio szempontjaacuteboacutel ahol a dolgok vagy derelinkvaacuteltak vagy nem azok A tengerbe hajiacutetott aacuteru ebbe a keretbe nem szoriacutethatoacute be

244 Ezzel egyezően VACCA (1984) i m 94245 ROUGEacute (1966) i m 397ndash413 ehelyuumltt pedig kuumlloumlnoumlsen 400ndash401246 Vouml VACCA (1984) i m 97

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete82

32 A naufragium

Minthogy Iavolenus egyik fentebb maacuter elemzett veacutelemeacutenyeacuteben (Iav D 41 2 21 1 [7 ex Cass]) kifejezetten szerepel az ex naufragio fordulat ekkeacutent alap-pal meruumll fel az igeacuteny annak vizsgaacutelataacutera hogy az emliacutetett kifejezeacutes csak a szoacute-szerinti eacutertelemben vett hajoacutetoumlreacutesre vonatkozik vagy ez csupaacuten a legtipikusabb esetre alapiacutetott peacutelda A keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesaacutehoz a Digesta 47 koumlnyveacutenek 9 titulusa hiacutevhatoacute segiacutetseacuteguumll amely a bdquoDe incendio ruina naufragio rate nave expugnatardquo ciacutemet viseli vagyis az ide sorolt veacutelemeacutenyek arroacutel szoacutelnak hogy milyen buumlnteteacutes alaacute esnek azok akik tűzveacutesz valamely eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesa hajoacutetoumlreacutes vagy a hajoacute ellen inteacutezett taacutemadaacutes eseteacuten alattomban vagy erőszak-kal elvisznek valamit a helysziacutenről247 Az edictumban koumlruumlliacutert jogseacutertő cse-lekmeacuteny meghataacuterozott elkoumlveteacutesi magatartaacutesokkal koumlvethető el jelesuumll elveacute-tel vagy rablaacutes (rapere) rosszhiszemű aacutetveacutetel (dolo malo recipere) valamint kaacuterokozaacutes (damnum dare) uacutetjaacuten248 Tovaacutebbi koumlvetelmeacuteny hogy ezek az elkouml-veteacutesi magatartaacutesok bizonyos koumlruumllmeacutenyekkel talaacutelkozzanak mint amilyen a tűzveacutesz (incendium) egy eacutepuumllet vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesa (ruina) a hajoacutetouml-reacutes (naufragium) illetőleg valamely hajoacutezaacutesra alkalmas eszkoumlz megtaacutemadaacutesa (ratis navisve expugnatio) A kereset megindiacutetaacutesaacutenak speciaacutelis jogvesztő ha-taacuterideje nincsen az edictumban iacuterott egyeacuteves hataacuteridő csak a marasztalaacutes meacuter-teacutekeacutet befolyaacutesolja249 Ezen magatartaacutesok tanuacutesiacutetaacutesa eseteacuten a praetor rabszolgaacutek eacutes szabad csalaacutedtagok ellen (in servum et in familiam) is veacutedelmet biztosiacutetott (Ulp D 47 9 1 pr [56 ad ed]) A Digestaacuteban talaacutelhatoacute tovaacutebbi az edictumhoz fűzoumltt ulpianusi kommentaacuterboacutel szaacutermazoacute veacutelemeacutenyek egy reacutesze eacutertelmezi az edictumban szereplő elkoumlveteacutesi magatartaacutesokat eacutes azokat a helyzeteket ame-lyek soraacuten az elkoumlveteacutesi magatartaacutesok valamelyikeacutenek tanuacutesiacutetaacutesa a kereset meg-adaacutesaacutehoz vezethet az ellen a szemeacutely ellen aki az adott magatartaacutest tanuacutesiacutetja

Az incendium kapcsaacuten felmeruumllő keacuterdeacutes hogy ez a kiteacutetel megaacutellapiacutetoacute vagy kiterjesztő moacutedon eacutertelmezendő csak arra az esetre vonatkozik amikor vala-ki magaacuteboacutel a tűzből (ex ipso igne) tehaacutet a tűzesettel koumlzvetlenuumll eacuterintett hely-ről visz el valamit vagy taacutegabban akkor visz el valamit amikor tűz keletkezik (ex eo loco ubi incendium fi t) Ulpianus az incendium taacutegabb eacutertelmezeacutes mel-lett foglal aacutellaacutest mondvaacuten hogy ex incendio visz el valaki egy dolgot ha az el-vitel a tűzveacutesz keletkezeacuteseacutet kihasznaacutelva (propter incendii) tehaacutet a tűzveacutesz mi-

247 Ehhez ld LENEL (19273) i m 396ndash397248 Az elveacutetel eacutes a rablaacutes keacuterdeacuteseacutehez Ulpianus megjegyzeacutese kapcsolhatoacute (Ulp D 47 9 3 5 [56

ad ed]) amely szerint a rablaacutes eacutes a puszta elveacutetel koumlzoumltti leacutenyegi kuumlloumlnbseacuteg az erőszakban rejlik a rablaacutest ugyanis mindig erőszak kiacuteseacuteri az elveacutetelneacutel pedig ez az elem hiaacutenyzik

249 A megadott kereset alapjaacuten a marasztalaacutes neacutegyszeresre ment ha a keresetet a perleacutesi lehető-seacuteg megnyiacutelaacutesaacutet koumlvető egy eacuteven beluumll indiacutetottaacutek amennyiben pedig egy eacuteven tuacutel uacutegy a ma-rasztalaacutes egyszeresre szoacutelt

83IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

att keletkezett kavarodaacutesban (propter tumultum vel trepidationem incendii) toumlr-teacutenik Ennek az eacutertelmezeacutesnek a segiacutetseacutegeacutevel oldhatoacute meg az az eset amikor ar-roacutel a telekről amelynek koumlzeleacuteben tűzveacutesz toumlrt ki valaki valamit elvisz A jog-tudoacutes eacuterveleacutese nyomaacuten az edictum alkalmazaacutesaacutenak ebben az esetben is helye van mivel a dolog elvitele ex incendio toumlrteacutent (Ulp D 47 9 1 2 [56 ad ed]) Az incendium taacuteg eacutertelmezeacuteseacutehez hasonloacutean a ruina kifejezeacutes is valamely eacutepuumllet vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesaacutenak oumlsszedőleacuteseacutenek idejeacutere vonatkozik (ad id tempus quo ruina fi t) tehaacutet a cselekmeacuteny nemcsak akkeacutent koumlvethető el hogy valaki a maacuter oumlsszedőlt eacutepuumlletből eacutepiacutetmeacutenyből visz el valamit hanem akkeacutent is ha az elvitelre az ilyen eacutepiacutetmeacuteny koumlzeleacuteben talaacutelhatoacutekboacutel (ex adiacentibus) keruumll sor (Ulp D 47 9 1 3 [56 ad ed]) Ugyanakkor kizaacutert az edictum alkalmazaacute-sa abban az esetben ha csupaacuten a tűzveacutesz vagy eacutepuumlletomlaacutes gyanuacuteja forog fenn (suscipio fuit incendii vel ruinae) a valoacutesaacutegban azonban egyik esemeacuteny sem koumlvetkezett be hiszen ilyenkor nem aacutelliacutethatoacute hogy a dolog elveacutetele ex incendio vagy ex ruina koumlvetkezett be (Ulp D 47 9 1 4 [56 ad ed])

Az incendium eacutes a ruina eacutertelmezeacuteseacutevel ellenteacutetben a naufragium kapcsaacuten Ulpianus veacutelemeacutenye az hogy az edictum rendelkezeacuteseinek alkalmazaacutesaacutera csak akkor van lehetőseacuteg ha valaki egy dolgot a hajoacutetoumlreacutes bekoumlvetkezeacutesekor visz el (eo tempore tulerit quo naufragium fi t) Gaius kiegeacutesziacuteteacutese szerint nem csupaacuten a hajoacutetoumlreacutes bekoumlvetkeztekor kell elvinni hanem koumlvetelmeacuteny az is hogy a ha-joacutetoumlreacutes helysziacuteneacuteről toumlrteacutenjen a dolog elvitele (et loco) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen nem alkalmazhatoacute az edictum azokban az esetekben amikor a dolog elviteleacutere a ha-joacutetoumlreacutes bekoumlvetkezte utaacuten keruumllt sor (post naufragium) joacutellehet azok a dolgok is hajoacutetoumlreacutesből szaacutermaznak amelyek a hajoacutetoumlreacutes nyomaacuten a partra keruumllnek (res [hellip] quae in litore post naufragium iacent ndash Ulp D 47 9 1 5 [56 ad ed] Gai D 47 9 2 [21 ad ed provinc])

A ratis navis expugnatio vonatkozaacutesaacuteban az expugnare ige jelenteacutese szorul tovaacutebbi magyaraacutezatra Ulpianus szerint az a szemeacutely veszi be a hajoacutet (expugnare videtur) aki a hajoacute (navis ratis) ellen iraacutenyuloacute taacutemadaacutes soraacuten (quasi proelium et pugna) valamit elvisz akkeacutent hogy akaacuter maga alkalmaz erőszakot (sive expugnet) akaacuter a fosztogatoacutek aacuteltal alkalmazott erőszakot hasznaacutelja ki (sive praedonibus expugnantibus rapiat ndash Ulp D 47 9 3 1 [56 ad ed]) Callistratus szerint a hajoacutet akkor ostromoljaacutek (expugnatur navis) ha azt kifosztjaacutek (spoliatur) elsuumlllyesztik (mergitur) a hajoacutetestet megrepesztik (dissolvitur) a hajoacutet megleacute-kelik (pertunditur) koumlteleit elvaacutegjaacutek ( funes eius praeciduntur) a vitorlaacutet szeacutet-szaggatjaacutek (vela conscinduntur) vagy a horgonyt a tengerből kiemelik (ancorae involantur de mare ndash Call D 47 9 6 [2 quaest]) Mindezeken tuacutelmenően Labeo veacutelemeacutenye szerint az expugnatio nem kizaacuteroacutelag hajoacute ellen iraacutenyulhat szerinte ugyanuacutegy alkalmazni kell ezt az edictumot akkor is ha valaki egy lakoacutehaacutez vagy nyaraloacute ellen inteacutezett taacutemadaacutes soraacuten visz el valamit (sive de domo sive in villa expugnatis aliquid rapiatur ndash Labeo apud Ulp D 47 9 3 2 [56 ad ed])

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete84

Ezen edictum alaacute tartozoacutenak tekintendő az is aki hajoacutetoumlreacutes eseteacuten onneacutet vala-milyen dolgot elvisz Aki azonban a hajoacutetoumlreacutest koumlvetően a partra sodroacutedott dol-got (rem in litore iacentem) viszi el lopaacuteseacutert felel eacuteppuacutegy mint az is aki a baacuter-mifeacutele jaacuterműről leesett vagy abboacutel kiesett dolgot elviszi (qui quod de vehiculo excidit tulit ndash Ulp D 47 9 3 pr [56 ad ed])

A praetori edictum szerint nem csupaacuten annak a szemeacutelynek a felelősseacutege aacutel-lapiacutethatoacute meg aki a dolgot elvitte hanem azeacute is aki a dologban kaacutert okozott (damnum dedit) illetőleg az is aki a koraacutebban leiacutert moacutedokon szerzett dolgokat aacutetveszi (recepit ndash Ulp D 47 9 3 4 [56 ad ed]) Az aacutetvevő felelősseacutege azonban attoacutel fuumlgg hogy rosszhiszeműen vette-e aacutet a dolgot Ulpianus szerint ugyanis ha mit sem sejtve veszi aacutet a dolgot (ignarus recipit) valamint ha azzal a kikouml-teacutessel veszi aacutet hogy eacutepseacutegben megőrzi annak a reacuteszeacutere aki azt hozzaacute elhozta (custodiret salvaque faceret ei qui amiserat) akkor nem tehető felelősseacute mivel a rosszhiszeműseacuteg hiaacutenyzik (Ulp D 47 9 3 3 [56 ad ed]) A damnum dare elkouml-veteacutesi magatartaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a rosszhiszeműseacuteg szinteacuten kuumlloumlnoumls jelentő-seacuteggel biacuter hiszen Ulpianus kiemeli hogy csak akkor lehet kaacuterokozaacutesroacutel beszeacutel-ni ha rosszhiszeműen toumlrteacutenik (dolo malo damnum datum sit) ellenkező esetben az edictum rendelkezeacuteseit nem lehet alkalmazni (Ulp D 47 9 3 7 [56 ad ed])

Az elhataacuterolaacutesi keacuterdeacutesek koumlreacuteben raacute kell mutatni arra hogy aki a hajoacutetouml-reacutesből tűzveacuteszből vagy eacutepiacutetmeacuteny leomlaacutesaacuteboacutel megmentett eacutes maacutesutt elhelye-zett dolgot viszi el vagy az ilyet elrabolja az ellen lopaacutesi vagy rablaacutesi kereset ad a praetor kivaacuteltkeacuteppen akkor ha nem tudott arroacutel hogy a dolog hajoacutetoumlreacutes-ből tűzveacuteszből vagy eacutepuumlletomlaacutesboacutel szaacutermazik Ennek indoka nyilvaacutenvaloacutean az hogy ezekben az esetekben hiaacutenyzik a katasztroacutefahelyzet teacutenyeacutenek tudata amely azeacutert jelentős mert a katasztroacutefahelyzet aacuteltal eacuterintett szemeacutely vagy sze-meacutelyek veacutedtelenebb kiszolgaacuteltatottabb helyzetben vannak mint az aacutetlagember ekkeacutent a praetori edictum aacuteltal biztosiacutetott veacutedelem ndash illetőleg a katasztroacutefahely-zetet kihasznaacuteloacute elkoumlvető ellen kilaacutetaacutesba helyezett buumlnteteacutes is ndash nagyobb mint ama cselekmeacutenyek eseteacuteben amelyek kuumllső teacutenyaacutellaacutesa azonos a katasztroacutefa-helyzetben toumlrteacutenő dologelveacuteteleacutevel Azonban a nagyobb buumlnteteacutes teacutenyleges ki-szabaacutesaacutehoz elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges hogy az elkoumlvető tudata aacutetfogja a ka-tasztroacutefahelyzet teacutenyeacutet valamint azt a teacutenyt is hogy a katasztroacutefa aacuteltal eacuterintett szemeacutelyek helyzete kiszolgaacuteltatott ennek hiaacutenyaacuteban csak a kuumllső teacutenyaacutellaacutes sze-rinti bdquoalapcselekmeacutenyrdquo szerinti buumlnteteacutesnek lehet helye Gaius raacutemutat arra is hogy a jogaacuteszok egy jelentős haacutenyada ugyaniacutegy iacuteteacuteli meg azt az esetet is ha va-laki a hullaacutemok aacuteltal partra vetett hajoacutetoumlreacutesből szaacutermazoacute dolgot elviszi a toumlbb-seacutegi veacutelemeacuteny szerint tehaacutet ilyen esetben is csak lopaacutesi illetve rablaacutesi kereset adhatoacute az ilyen szemeacutely ellen Gaius veacutelemeacutenye szerint azonban ez az aacutellaacutespont csak bizonyos fenntartaacutesokkal tekinthető helyesnek Szerinte ugyanis csak ak-kor fogadhatoacute el ez a veacutelemeacuteny ha a hajoacutetoumlreacutes utaacuten maacuter bizonyos idő eltelt Ha ez a hajoacutetoumlreacutes idejeacuten toumlrteacutenik nem szaacutemiacutet hogy a tengerből a roncsroacutel vagy a

85IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

tengerpartroacutel toumlrteacutent a dolog elveacutetele akkor ndash fi gyelemmel az elkoumlveteacutesi koumlruumll-meacutenyek mikeacutenti eacutertelmezeacuteseacutere is ndash ezen edictum szerint kell minősiacuteteni a cse-lekmeacutenyt (Gai D 47 9 5 [21 ad ed provinc])

Oumlsszegzeacuteskeacutent a koumlvetkezőkre eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet A Digestaacuteban talaacutelhatoacute edictum-rekonstrukcioacute valamint az ehhez fűzoumltt jogaacuteszi veacutelemeacutenyek megkuumlloumlnboumlztetik a katasztroacutefahelyzetben (tűzveacutesz eacutepiacutetmeacutenyomlaacutes hajoacutetoumlreacutes hajoacutezaacutesra alkalmas eszkoumlz megtaacutemadaacutesa) valamint az ilyen katasztroacutefahelyze-tektől teacuterben eacutes időben taacutevolabb toumlrteacutenő dologelveacutetel eseteit A kuumlloumlnbseacutegteacutetel oka hogy a speciaacutelis praetori rendelkezeacutesek alapjaacuten felel az aki a fentebb leiacutert katasztroacutefahelyzetet aveacutegből teremti meg hogy valamely dolgot elvigyen ille-tőleg az is aki a katasztroacutefahelyzet előideacutezeacuteseacuteben ugyan nem vesz reacuteszt de azt felhasznaacutelva valamely dolgot elvesz Ezzel szemben ndash fi gyelemmel a Gaius aacutel-tal iacuterottakra ndash az akinek a katasztroacutefahelyzetről nincs tudomaacutesa mert attoacutel teacuter-ben eacutes időben taacutevol van legfeljebb lopaacuteseacutert vonhatoacute felelősseacutegre Ez a megaacutella-piacutetaacutes vezet a iactus mercium joghataacutesaihoz

33 A maacutesodlagos irodalom

A maacutesodlagos irodalomban a iavolenusi eacuterveleacutest toumlbb logikus peacuteldaacuteval igye-keztek alaacutetaacutemasztani A salutis causa dimissum fordulat kapcsaacuten Benedek eacutes Rougeacute arra hivatkoznak hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek a hajoacutet eacutes sajaacutet maguk men-tik250 Vacca abboacutel az iraacutenyboacutel vizsgaacutelja a keacuterdeacutest hogy egyaacuteltalaacuten az sem biz-tos hogy a dolgot annak tulajdonosa dobja ki hiszen tengeri uacuteton elsősorban a hajoacute kapitaacutenyaacutenak szava volt doumlntő eacutes amennyiben egy vihar eseteacuten a kapi-taacuteny a hajoacute a szemeacutelyzet eacutes a rakomaacuteny megmenteacutese ceacuteljaacuteboacutel bizonyos dol-gok kidobaacutesaacutet laacutetta szuumlkseacutegesnek akkor a kidobaacutesra iacuteteacutelt dolgok tulajdono-saacutenak (tulajdonosainak) akarata koumlzoumlmboumls volt251 Rougeacute meacuteg enneacutel is tovaacutebb megy azt aacutelliacutetva hogy a tengeri viharboacutel adoacutedoacute lelkiaacutellapot alkalmas lehet arra hogy a hajoacuten tartoacutezkodoacutek akaacuter a szuumlkseacutegesneacutel toumlbbet is kihajiacutetsanak a hajoacuteboacutel252 Mindebből laacutethatoacute tehaacutet hogy egyes aacuteruk hajoacuteboacutel toumlrteacutenő kidobaacutesaacutenak koumlruumll-meacutenyei igen sokfeacuteleacutek lehetnek

A derelictio kapcsaacuten eacuterdemes eacutes szuumlkseacuteges is kiteacuterni a reacuteszletesen Bonfante253 aacuteltal kibontott probleacutemakoumlrre jelesuumll a res mancipi illetőleg a res nec mancipi

250 BENEDEK (1983) i m 10ndash11 ROUGEacute (1966) i m 402251 VACCA (1984) i m 94 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROUGEacute (1966) i m 400252 ROUGEacute (1966) i m 401253 Vouml BONFANTE (1918) i m 327ndash341 Csak a res mancipi eacutes nec mancipi keacuterdeacutese kapcsaacuten eacuterde-

mes meacuteg utalni maacutes munkaacutejaacutera is iacutegy ld kuumlloumlnoumlsen BONFANTE (1966) i m 201ndash216 főkeacutent pedig 207ndash208

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete86

derelictoacutejaacutenak keacuterdeacuteseacutere Mint arra maacutes szerzők is raacutemutatnak a klasszikus jog szerint a res derelicta occupatioacuteja csak akkor eredmeacutenyezett tulajdont az occupatio teacutenyeacuteneacutel fogva ha a dolog elhagyaacutesaacutet annak tulajdonosa eszkoumlzoumllte254 Ehhez keacutepest maacutes a helyzet akkor ha az elhagyott dolog res mancipi volt ekkor ugyanis a derelictio nem teremtett alapot a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbir-toklaacuteshoz255 Bonfante eme aacutelliacutetaacutesa leacutenyegeacuteben azt is jelenti hogy a res mancipi derelictioacutejaacutet koumlvető occupatio semmikeacuteppen sem jaacuterhat az elhagyott dolog tu-lajdonaacutenak megszerzeacuteseacutevel minthogy res mancipi tulajdona főkeacutent mancipatio illetőleg in iure cessio reacuteveacuten szerezhető meg valamint ndash kiveacutetelesen ndash elbirtok-laacutes uacutetjaacuten Ezt a felteveacutest laacutetszik alaacutetaacutemasztani az az aacutelliacutetaacutes is amely szerint az ősi jogban az occupatio mindoumlssze egy dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet ered-meacutenyezhette tekintet neacutelkuumll arra a teacutenyre hogy a dolog res mancipi vagy nec mancipi volt256 Első tekintetre lehet olyan forraacutesokat257 talaacutelni amelyek laacutetszoacute-lag ellene mondanak Bonfante elgondolaacutesaacutenak mindkettőben derelinkvaacutelt rab-szolgaacuteroacutel esik szoacute az elsőben pedig Ulpianus egyenesen azt is aacutelliacutetja hogy a rabszolga statim meus esse desinit A Iavolenus-szoumlveg vonatkozoacute reacutesze (quia qui pro derelicto rem habet omnimodo a se reiecit nec potest eius operibus uti quem eo iure ad se pertinere noluit) kisseacute koumlruumllmeacutenyesebb ugyan aacutem leacutenyegi-leg ez is a maacutesik Ulpianustoacutel szaacutermazoacute textus tartalmaacuteval egyező iraacutenyba mu-tat Ezek alapjaacuten lehetne ugyan felteacutetelezni hogy a res mancipi ndash minthogy a rabszolga is ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik ndash derelictioacuteja reacuteveacuten a tulajdon azonnal megszűnik meacuteghozzaacute az elhagyaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva mindazonaacuteltal a helyzet eb-ben az esetben ndash meglaacutetaacutesunk szerint ndash oumlsszetettebb Bonfante a maga eacuterve-leacuteseacuteben258 eacuteppen a iactus missilium keacuterdeacuteseacutehez koumltődő szoumlveget259 hiacutev segiacutetseacute-

254 BONFANTE (1918) i m 328255 BONFANTE (1918) i m 328256 PUCHTA (18666) i m 524 PUCHTA (186610) i m 224ndash226 BONFANTE (1918) i m 318 Ezzel

ugyanakkor neacutemikeacutepp ellenteacutetesen VON STINTZING (1852) i m 6865 PUCHTA (1862) i m 334257 Vouml Ulp D 9 4 38 1 (37 ad ed) Iulianus autem libro vicensimo secundo digestorum scribit

si servum pro derelicto habeam qui tibi furtum fecerat liberari me quia statim meus esse desinit ne eius nomine qui sine domino sit furti sit actio Hasonloacutean Iav D 45 3 36 (14 epist) Quod servus stipulatus est quem dominus pro derelicto habebat nullius est momenti quia qui pro derelicto rem habet omnimodo a se reiecit nec potest eius operibus uti quem eo iure ad se pertinere noluit Quod si ab alio adprehensus est stipulatione ei adquirere poterit nam et haec genere quodam donatio est Inter hereditarium enim servum et eum qui pro derelicto habetur plurimum interest quoniam alter hereditatis iure retinetur nec potest relictus videri qui universo hereditatis iure continetur alter voluntate domini derelictus non potest videri ad usum eius pertinere a quo relictus est

258 BONFANTE (1918) i m 332ndash333259 Ld Inst 2 1 46ndash47 (46) Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas

domini transfert rei proprietatem ut ecce praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus ignorant quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia volunt quod quisque

87IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

guumll Veacutelemeacutenye szerint a verius szoacute eacuteppen arra utal hogy itt a jogaacuteszok kouml-zoumltt veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg lehetett Maacuterpedig ndash elgondolaacutesunk szerint ndash a laacutetszoacute-lagos ellentmondaacutes eacuteppen ekkeacutent oldhatoacute fel Megaacutellapiacutethatoacute egyfelől hogy a res mancipi derelictioacuteja nem eredmeacutenyezte a tulajdon megszűneacuteseacutet ekkeacutent occupatioacuteval is csak a dolog birtokaacutet lehetett megszerezni Ismeretes viszont hogy egy ponton haacutetteacuterbe szorul a dolgok res mancipi eacutes nec mancipi kettős-seacutegeacutere valoacute felosztaacutesa eacutes sokkal inkaacutebb az a paradigma keruumll előteacuterbe amely-lyel Gaisu Instituacutecioacuteiban is talaacutelkozhatunk (Gai 2 12skk) a res corporales eacutes incorporales dualitaacutesa uralja innentől a dolgok ilyen felosztaacutesaacutet260 A Bonfante aacuteltal is emliacutetett veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg talaacuten a szabiniaacutenus eacutes prokuliaacutenus jogaacute-szok koumlzoumltt aacutellhatott fenn hiszen az előbbiek aacuteltal koumlvetett megoldaacutesok inkaacutebb az ősi jogot tuumlkroumlzik miacuteg az utoacutebbi iskola keacutepviselői neacutemileg modernebb fel-fogaacutest koumlvetnek261 Ennek a Bonfante aacuteltal reacuteszletesen megvizsgaacutelt keacuterdeacutesnek a vizsgaacutelata eacuteppen azeacutert fontos mert ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash a res mancipi eacutes nec mancipi derelictioacuteja koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegből vezethető le a klasszikus jogot inkaacutebb uraloacute derelictio a domino eacutes az a non domino kettősseacutegeacutenek probleacutemaacute-ja kuumlloumlnoumlsen minthogy a megoldaacuteshoz hasznaacutelt eszkoumlz az elbirtoklaacutes mindkeacutet esetben komoly jelentőseacuteggel biacuter262

Kuumlloumln kiemelendő meacuteg a szekundeacuter irodalomboacutel Vacca felfogaacutesa meacutegpedig az animus derelinquendi kapcsaacuten aki a hagyomaacutenyos neacutezethez keacutepest amely a derelictio kulcsfontossaacuteguacute elemeacutenek tekinti az animust amelytől a derelictio megtoumlrteacutente is fuumlgg uacutejszerű felfogaacutest keacutepvisel263 Az animus derelinquendinek aacuteltalaacuteban ulpianusi eacutertelmet tulajdoniacutet vagyis animus derelinquentis formaacutejaacute-ban szubjektiacutevveacute teszi azt azzal a pillanattal azonosiacutetva amikor a tulajdonos szaacutemaacutera teljesen nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy a dolog szaacutemaacutera objektiacuteve eacutes veacuteg-eacuterveacutenyesen eleacuterhetetlenneacute vaacutelt tehaacutet nincs tovaacutebbi eseacutely a visszaszerzeacuteseacutere264

exceperit eius esse statim eum dominum effi ciunt (47) Qua ratione verius esse videtur et si rem pro derelicto a domino habitam occupaverit quis statim eum dominium effi ci pro derelicto autem habetur quod dominus ea mente abiecerit ut id rerum suaram esse nollet ideoque statim dominus esse desinit

260 Megjegyzendő meacuteg hogy maga Gaius is uacutegy kezdi a maacutesodik koumlnyvet hogy a dolgok leg-főbb felosztaacutesa (summa divisio) az hogy egyesek isteni miacuteg maacutesok emberi jog alaacute tartoz-nak (res divini iuris ndash res humani iuris vouml Gai 2 2) Ebből is laacutethatoacute hogy az ősi jogban olyan primordiaacutelis res mancipi ndash nec mancipi felosztaacutes mindenkeacuteppen haacutetteacuterbe szorult egy idő utaacuten

261 KRUumlGER (1858) i m 147ndash150 KUumlBLER (1914) i m 384 LIEBS (1976) i m 275 skk POacuteLAY (1988) i m 157 eacutes 161

262 Erre a kettősseacutegre maga Bonfante is utal ld BONFANTE (1918) i m 336263 VACCA (1984) i m 92264 VACCA (1984) i m 96 113 121ndash122 Ez a gondolat teret ad a teljes koumlrű meacuterlegeleacutesnek a tu-

lajdonos oumlsszevetheti a dolog eacuterteacutekeacutet eacutes a megtalaacutelaacutesaacutera visszaszerzeacuteseacutere fordiacutetandoacute időt peacutenzt faacuteradsaacutegot eacutes ennek alapjaacuten ndash fi gyelemmel a kidobaacutes-elveszteacutes koumlruumllmeacutenyeire eacutes he-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete88

Ha a ndash forraacutesokkal oumlsszhangban aacutelloacute ndash vaccai eacuterveleacutes aacuteltal kiacutenaacutelt iraacutenyba ha-ladunk tovaacutebb akkor adoacutedik a felteveacutes hogy a dolog tulajdonosa csak a dolog kidobaacutesaacutet koumlvető bizonyos idő eltelte utaacuten eacutebred annak tudataacutera hogy szaacutemaacutera a dolog nincs toumlbbeacute A fentiekből laacutethatoacutean eleve keacuterdeacuteses hogy a szaacutelliacutetmaacuteny-nyal egyuumltt a tulajdonos is a hajoacuten tartoacutezkodik-e Amennyiben a hajoacuten tartoacutez-kodik meglehet hogy eacuteppen ő maga dobja a tengerbe valamely aacuterujaacutet hiszen ndash oumlsszhangban a Rougeacute aacuteltal megfogalmazottakkal ndash nem biztos hogy a tudata az adott pillanatban aacutetfogja hogy eme cselekmeacutenye folytaacuten a dolog iacta lesz Abban az esetben ha nem ő dobja ki a dolgot akkor is felmeruumll annak a keacuterdeacute-se hogy a kapitaacuteny doumlnteacuteseacutevel egyeteacutert-e vagy sem Ha egyeteacutert uacutejfent szaacutemba kell venni a tengeri vihar okozta moacutedosult tudataacutellapotot amely nem felteacutetle-nuumll teszi keacutepesseacute a tulajdonost arra hogy a hosszuacute taacutevuacute koumlvetkezmeacutenyeket elő-re laacutessa Ugyanakkor az egyeteacuterteacutes hiaacutenya vagy eacuteppen a tulajdonosi hallgataacutes esete egyaraacutent lehetnek ugyanennek a moacutedosult tudataacutellapotnak az eredmeacute-nyei aacutem mivel a biztonsaacuteg a kapitaacuteny felelősseacutege a tulajdonos veacutelemeacutenye az adott pillanatban aligha szaacutemiacutet Amennyiben pedig a dolog tulajdonosa nem is tartoacutezkodott a hajoacuten a dologkidobaacutes megtoumlrteacutenteacuteről is csak utoacutelag szerezhet tu-domaacutest amikor maacuter egyeteacuterteacuteseacutenek vagy tiltakozaacutesaacutenak kinyilvaacuteniacutetaacutesa puszta formalitaacutes Laacutethatoacute tehaacutet hogy bizonyos ndash hosszabb-roumlvidebb ndash idő eltelik ad-dig amiacuteg a tulajdonos keacutepes felfogni hogy a dolog iacta lett Ez az időtartam ad absurdum napokat is jelenthet keacuterdeacutes hogy mi toumlrteacutenik addig a dologgal

Ha a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely oldalaacuteroacutel vizsgaacuteljuk a helyzetet amit Iulianus is alapul vesz egy veacutelemeacutenyeacuteben (Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) akkor a talaacute-laacutes koumlruumllmeacutenyeit kell fi gyelembe venni A keacuterdeacutes tehaacutet az hogy a koumlruumllmeacutenyek objektiacuteve alkalmasak-e arra hogy a talaacuteloacute felismerje hogy a talaacutelt dolog merx iacta Amennyiben a koumlruumllmeacutenyekből ez kitűnik akkor lopaacutest koumlvet el kiveacute-ve ha a tulajdonos szaacutemaacutera megőrzeacutesi ceacutellal viszi el a dolgot265 Ha a koumlruumllmeacute-nyekből nem nyilvaacutenvaloacute a dolog iacta jellege akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ob-jektiacuteve vagy a talaacuteloacute szempontjaacuteboacutel szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute a dolog ilyen volta ha ugyanis objektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog iacta akkor a talaacuteloacute ndash ha magaacutehoz veszi a dolgot ndash joacutehiszeműen jaacuter el Amennyiben szubjektiacuteve nem nyilvaacutenvaloacute akkor tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy ennek mi az oka Lehet hogy kifeje-zetten eacutes ceacutelzatosan magaacutenak akarja a dolgot ilyenkor rosszhiszeműen jaacuter el tehaacutet lopaacuteseacutert felel Aacutem előfordulhat az is hogy a talaacuteloacute pusztaacuten megoumlruumll a talaacutelt dolognak eacutes az adott pillanatban fel sem meruumll benne hogy milyen esemeacutenyek nyomaacuten keruumllt oda az a dolog Ezek a probleacutemaacutek megjelennek Ulpianus lopaacutes-sal foglalkozoacute veacutelemeacutenyeacuteben (Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) is Ugyanakkor

lyeacutere ndash doumlntheti el hogy tesz-e leacutepeacuteseket a dolog visszaszerzeacuteseacutere vagy sem Nemleges vaacute-lasz eseteacuten a tudata teljes meacuterteacutekben aacutet kell hogy fogja azt a teacutenyt hogy ettől a pillanattoacutel kezdve a dolog szaacutemaacutera veacutegleg elveszett

265 Ehhez ld FOumlLDI (1997) i m 216121

89IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

a szoumlvegből kitűnik az a nyilvaacutenvaloacute teacuteny is hogy mindezek a keacuterdeacutesek csak egy esetleges perben meruumllhettek fel vagyis a talaacuteloacute rosszhiszeműseacutege bizo-nyiacutetandoacute volt erre utal a szoumlveg utolsoacute fordulata (quod si putans simpliciter iactatum furti similiter non tenetur) Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a lopaacutes koumlreacuteben elen-gedhetetlen animus furandi megleacuteteacutet nem előfelteacutetelezteacutek azt minden esetben keacutetseacutegtelenuumll bizonyiacutetani kellett Ez pedig komoly neheacutezseacuteget jelenthetett peacutel-daacuteul a tanuacutek hiaacutenya miatt de emliacutethető eacuteppen esetleges oumlsszejaacutetszaacutesuk a talaacuteloacute-val Maacuterpedig keacutetseacutegtelen bizonyiacutetaacutes hiaacutenyaacuteban a talaacuteloacutet nem lehetett lopaacuteseacutert felelősseacutegre vonni266

Ismeacutetelten ki kell emelni hogy a fentebb vaacutezolt gondolati seacutema kizaacuteroacutelag arra az esetre vonatkozik ha a dolog tulajdonosa eacutes a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely perbe bocsaacutetkoznak Erre azonban nincs moacuted ha a tulajdonos a kidobaacutes utaacuten proacutebaacutelnaacute megkeresni a dolgaacutet de az maacuter nincs ott joacutellehet Iulianus aacutelliacutetja hogy amennyiben a tulajdonos sejti hogy hol sodroacutedott partra a dolga akkor vissza-koumlvetelheti azt267 Mindez azonban a gyakorlatban nem műkoumldhetett hiszen a perleacuteshez nem csak azt kellett megnevezni hogy mit eacutes milyen alapon koumlvete-lek hanem azt is hogy kitől Ennek hiaacutenyaacuteban a visszakoumlvetelhetőseacuteg megre-ked a puszta lehetőseacuteg szintjeacuten Ebből adoacutedoacutean elfogadhatoacute Vacca azon aacutellaacutes-pontja hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes joacutehiszeműen magaacutenaacutel tartoacute szemeacutely egy eacutev eltelteacutevel elbirtoklaacutes uacutetjaacuten tulajdont szerezhet a dolog felett felteacuteve hogy a tu-lajdonos az egy eacutev alatt nem jutott el hozzaacute a kereseacutes soraacuten268 Mindez egybe-vaacuteg a toumlbbi jogaacuteszi veacutelemeacutennyel is amelyek szerint nem az a keacuterdeacutes hogy a hajoacuteboacutel kidobott aacuteru derelinkvaacuteltnak minősuumll-e vagy sem hanem bdquomindoumlsz-szerdquo az hogy az elbirtoklaacutes megengedhető-e avagy sem Ha maacuterpedig a dolog semmilyen megfontolaacutes szerint sem minősuumll res derelictaacutenak akkor okszerű a iulianusi megaacutellapiacutetaacutes hogy csupaacuten a pro derelicto ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes nem lehetseacuteges269 Ebből Vacca koumlvetkezteteacutese hogy Iulianus szerint a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes viszont nem lehetetlen270 A fentiekből első tekintet-re uacutegy tűnhet hogy a pro suo ciacutemen toumlrteacutenő elbirtoklaacutes megengedhetőseacutegeacutet a meacuteltaacutenyossaacuteg mint egyenlő elbiacuteraacutelaacutes alapozza meg Nem minden alap neacutelkuumlli tehaacutet azt aacutelliacutetani hogy a felek koumlzoumltti egyensuacutely kiacutevaacutenalma illetőleg a konkreacutet

266 Ehhez ld reacuteszletesebben VACCA (1984) i m 107 eacutes kuumlloumlnoumlsen a 22 sz jegyzetet ahol kiteacuter arra is hogy az irodalomban Berger peacuteldaacuteul egyszerűen eacutertelmetlennek tartotta ezt a szoumlveg-reacuteszt

267 Vouml Iul D 14 2 8 (2 ex Minic) bdquo[hellip] si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros [hellip]rdquo

268 VACCA (1984) i m 98269 Vouml Iul D 41 7 7 (2 ex Minic)270 Reacuteszletesen ld VACCA (1984) i m 72ndash73 eacutes kuumlloumlnoumlsen 7365

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete90

egyedi eset speciaacutelis koumlruumllmeacutenyei okaacuten megengedhető lehet hogy a talaacuteloacute pro suo ciacutemen egy eacutev eltelteacutevel tulajdont szerezzen a dolog felett271

Egyetlen keacuterdeacutes maradt meacuteg amiről a fentiekben nem esett szoacute ez pedig an-nak a keacuterdeacutese hogy mi lehet a derelictio taacutergya A forraacutesok alapjaacuten elmondhatoacute hogy a derelictioacuteval oumlsszefuumlggő esetekben nagyon vaacuteltozatos taacutergyak szerepel-nek a res aacuteltalaacutenosnak mondhatoacute kifejezeacuteseacuten tuacutel ndash mint azt fentebb laacutethattuk ndash gyakorta fordul elő merx is Ugyaniacutegy a forraacutesokban toumlbbszoumlr jelenik meg az ingatlanok ( fundus) eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja is ezen kiacutevuumll pedig meacuteg szaacutem-talan egyeacuteb konkreacutet eset is (aedifi cium arbor insula opus rudera stb) ndash te-haacutet laacutethatoacute hogy a derelictio taacutergykoumlre baacutermit feloumllelhetett272 A derelictio taacuter-gyainak ez a materiaacutelis megkoumlzeliacuteteacutese azeacutert fontos keacuterdeacutes mivel okkal adoacuted-hatna egy olyan felteveacutes hogy a derelictio taacutergya lehetne a tulajdonjog is Ezzel szemben hangsuacutelyozni kell hogy a roacutemai felfogaacutes szerint a derelictio koumlzeacutep-pontjaacuteban a dolog aacutell a raacute vonatkozoacute oumlsszes teacutennyel jogosultsaacuteggal egyuumltt ndash eme teacutenyek eacutes jogosultsaacutegok jelentőseacutege ebből a szempontboacutel csak abban aacutell hogy a dolog ezek aacuteltal koumltődik a derelinkvaacuteloacutehoz Eacuteppen ezeacutert a derelictio teacute-nye a tulajdonjogot mintegy bdquomagaacuteval raacutentjardquo nem csupaacuten azeacutert mert a toumlr-veacuteny ezt mint bizonyos joghataacutest taacutersiacutetja a derelictioacutehoz hanem azeacutert is mert a derelinkvaacuteloacute szeme előtt maacutes kisebb jelentőseacutegű ceacutelok lebegnek Vagyis a derelinkvaacuteloacute nem koumlzvetlenuumll a tulajdonnal valoacute felhagyaacutesra gondol hanem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutes praktikus mindennapi hataacutesaira amelyek csak a jogi terminoloacutegiaacuteban vonatnak oumlssze a tulajdonjoggal valoacute felhagyaacutes vagy a tulajdonjog elveszteacuteseacutenek koumlzoumls technikus eacutertelme alaacute273

4 A derelictio probleacutemakoumlreacutenek oumlsszefoglalaacutesa a derelictio joghataacutesai

A forraacutesok eacutes a szekunder irodalom tuumlkreacuteben mindent egybevetve megalapo-zottnak tűnhet egy olyan megaacutellapiacutetaacutes amely szerint a derelictio joghataacutesai elsődlegesen a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyeacutetől valamint a dolog tulajdonosaacutenak az el-hagyaacutesra vonatkozoacute tudati viszonyulaacutesaacutetoacutel fuumlggnek Eme felfogaacutest alaacutetaacutemasz-tandoacute eacuterdemes uacutejfent hivatkozni a derelictio alanyainak vizsgaacutelata koumlreacuteben maacuter ismertetett forraacutesokra

271 Az aequitas eacutertelmezeacuteseacutehez ld FOumlLDI (2001) i m 19ndash22272 Az ingatlanok eacutes a rabszolgaacutek derelictioacuteja kapcsaacuten ld BENEDEK (1983) i m 8 ROMANO (2002)

i m 119ndash121 124ndash127 VACCA (1984) i m 124ndash149 273 Ezzel leacutenyegeacuteben egyezően ROMANO (2002) i m 119

91IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) Si res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fi t [hellip]

Paul D 41 7 2 pr (54 ad ed)Pro derelicto rem a domino habitam si sciamus possumus adquirere

Paul D 41 7 4 (15 ad Sab)Id quod pro derelicto habitum est et haberi putamus usucapere possumus etiam si ignoramus a quo derelictum sit

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t [hellip]

Mint azt maacuter koraacutebban kifejtettuumlk a szoumlvegek keacutet joacutel elkuumlloumlniacutethető alapaacutellaacutest keacutepviselnek Ahol az elhagyott dologra lsquores pro derelicto habita (a domino)rsquo formaacuteban toumlrteacutenik hivatkozaacutes ott a veacutelemeacutenyt adoacute jogaacutesz nagy valoacutesziacutenűseacuteg szerint ndash fi gyelemmel az előtte fekvő eset relevaacutens teacutenyeire ndash a tulajdonos aacutel-tal veacutegrehajtott derelictioacutet felteacutetelezve alakiacutetotta ki aacutellaacutespontjaacutet Ezzel szemben azon szoumlvegek eseteacuteben ahol az lsquoid quod derelicto habitum estrsquo vagy ezzel leacutenyegeacuteben egyező fordulatok utalnak a derelictio megtoumlrteacutenteacutere ott a jogtu-doacutes kiindulaacuteskeacutent azt felteacutetelezi hogy a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő sze-meacutely nem tudta hogy a dolgot ki hagyta el joacutellehet az elhagyaacutes teacutenye nem keacuter-deacuteses274 Figyelemmel arra hogy a forraacutesok alapjaacuten a derelictio inteacutezmeacutenyeacuteről oumlsszesseacutegeacuteben nyerhető keacutep meglehetősen komplex ezeacutert kellő alap kiacutenaacutelko-zik annak felteacutetelezeacuteseacutere hogy a konkreacutet esetekben veacutelemeacutenyt alkotoacute jogaacuteszok mindig annak a szemeacutelynek a szemszoumlgeacuteből koumlzeliacutetetteacutek meg a derelictio prob-leacutemaacutejaacutet aki reacuteszuumlkre a keacuterdeacutest megfogalmazta Ha a dolog tulajdonosa fordult hozzaacutejuk akkor a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteből indultak ki ha azonban a dolgot megtalaacuteloacute eacutes birtokba vevő szemeacutely kereste meg őket akkor az okku-paacuteloacute szemszoumlgeacuteből kiindulva vizsgaacuteltaacutek az adott esetet Mindez igaz a iactus mercium eseteacutere is hiszen a veacutelemeacutenyek itt is alapvetően vagy utat engednek a dolog megszerzeacuteseacutenek vagy elvi eacutellel tagadjaacutek annak lehetőseacutegeacutet275

274 BESSENYŐ (1996) i m 58 275 A iactus mercium a dologelhagyaacutes szempontjaacuteboacutel veacutelemeacutenyuumlnk szerint azeacutert jelenik meg ndash

laacutetszoacutelag ndash oumlnaacutelloacute esetkoumlrkeacutent mert a tengeri fuvarozaacutes koumlreacuteben a dolog kidobaacutesa joacuteval gyak-rabban fordulhatott elő mint a dologelhagyaacutes maacutes esetei hiszen a tenger meacuteg napjainkban is jobbaacutera az elemek aacuteltal uralt kiszaacutemiacutethatatlan teruumllet A hirtelen vaacuteltozaacutesok azonnali gyors eacutes a hajoacute a legeacutenyseacuteg eacutes a rakomaacuteny lehető legnagyobb reacuteszeacutenek vonatkozaacutesaacuteban felelős doumlnteacutest igeacutenyeltek Minthogy a doumlnteacuteshozoacute elsősorban kockaacutezati teacutenyezőket vett fi gyelembe eacutes ekkeacutent meacuterlegelte a lehetőseacutegeket a rakomaacuteny kisebb reacuteszeacutenek jogi sorsa nagy valoacutesziacutenű-

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete92

A fentiek alapjaacuten előszoumlr azt az esetet eacuterdemes megvizsgaacutelni amikor a tu-lajdonos tesz fel keacuterdeacutest a jogtudoacutesnak aki a derelictio vonatkozaacutesaacuteban a tulaj-donosi derelictio teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel fog kiindulni Ebben az esetben azt mondhatta a jogaacutesz hogy a joghataacutes attoacutel fuumlgg hogy a veacutegleges tulajdonfeladaacutes szaacutendeacutekaacute-val hagyta-e el a dolgot Mint arra raacutemutattunk ez praktikusan annak tisztaacutezaacute-saacutet jelentette hogy a tulajdonos gondolt-e a dolog elhagyaacutesaacuteval jaacuteroacute gyakorlati koumlvetkezmeacutenyekre koumlztuumlk arra is hogy az elhagyaacutes nyomaacuten a dolog szaacutemaacutera a visszaszerzeacutes remeacutenye neacutelkuumll elveszhet Ha igenlő vaacutelasz szuumlletett a keacuterdeacutesre tehaacutet a jogaacutesz megaacutellapiacutethatta az animus derelinquendi megleacuteteacutet akkor a bir-tokba vevő tulajdont szerezhetett a dolog felett (occupantis fi t ndash Ulp D 41 7 1 [12 ad ed] possumus adquirere ndash Paul D 41 7 2 pr [54 ad ed] derelinquentis animo iactavit [hellip] cum sciat periturum qui invenit suum fecit ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) Ezen a ponton azonban a klasszikus kor keacutet nagy iskolaacutejaacute-nak veacutelemeacutenye elteacuter egymaacutestoacutel

Paul D 41 7 2 1 (54 ad ed)Sed Proculus non desinere eam rem domini esse nisi ab alio possessa fuerit Iulianus desinere quidem omittentis esse non fi eri autem alterius nisi possessa fuerit et recte

Az egyik veacutelemeacuteny a prokuliaacutenus iskola Kru I szaacutezadban eacutelt neacutevadoacute atya-mestereacutetől Proculustoacutel szaacutermazik aki szerint abban az esetben ha a tulajdonos derelinkvaacutelja a dolgaacutet a dolog feletti tulajdonjoga csak abban az estben enyeacute-szik el ha valaki maacutes birtokba veszi a dolgot ellenkező esetben a tulajdonjo-ga fennmarad Ebből a megaacutellapiacutetaacutesboacutel az koumlvetkezik hogy Proculus szerint derelictioacuteval csak egy dolog birtokaacutet lehet megszuumlntetni vagyis ebből a szouml-vegből az tűnik ki hogy Proculus a tulajdon-derelictioacutet nem ismerte el ha a koraacutebbi tulajdonos tulajdonjoga csak azaacuteltal szűnik meg hogy egy maacutesik sze-meacutely birtokba veacutetellel tulajdont szerzett a dolog felett akkor nyilvaacutenvaloacute hogy a maacutesik aacuteltali birtokba veacutetelig az előző tulajdonos a tulajdonos tehaacutet nem toumlrteacute-nik tulajdon-derelictio Ezzel szemben a Kru II szaacutezad koumlzepeacuten teveacutekenykedő nagy formaacutetumuacute eacutes maacutes szempontboacutel is igen jelentős jogtudoacutes Salvius Iulianus ellenben uacutegy veacuteli hogy a derelictio aacuteltal a reacutegi tulajdonos tulajdonjoga megszű-nik de ezzel a dolog meacuteg nem lesz a maacuteseacute csak abban az esetben ha azt vala-ki birtokba veszi Ebből pedig az koumlvetkezik hogy a koumlztes időben a dolog nem tartozik senki tulajdonaacuteban nincs foumlloumltte dominium uralom tehaacutet a dolog urat-lan276 Maga Paulus is ezt az aacutellaacutespontot tartja helyesnek277

seacuteggel nem szaacutemiacutetott doumlntő teacutenyezőnek276 Vouml ezzel egyezően pl ROMANO (2002) i m 19 40 VACCA (1984) i m 49277 Egy a derelictio probleacutemaacutejaacutet aacutetfogoacutean szemleacutelő vizsgaacuteloacutedaacutes szempontjaacuteboacutel messze menőkig

93IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

A koraacutebbi okfejteacutest folytatva ha a tulajdonos nem derelinquendi animo hagy-ta el a dolgot akkor ennek koumlvetkezteacuteben semmilyen moacutedon sem lehet tulaj-dont szerezni a dolog felett ndash sem occupatio sem elbirtoklaacutes uacutetjaacuten Amint arra Iulianus egy veacutelemeacutenye raacutemutat is raacutemutat (Iul D 41 7 6 [3 ad Urs Ferocem]) meacuteg akkor sincs moacuted a dolog tulajdonaacutenak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszer-zeacuteseacutere ha a birtokba vevő abban a teacuteves felteveacutesben volt hogy a dolog elha-gyott Egyeacuteb szankcioacutet azonban ez a veacutelemeacuteny nem fogalmaz meg Ehhez keacute-pest oumlsszetettebb Ulpianus megkoumlzeliacuteteacutese (Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) amely szerint ha a birtokba vevő tudja hogy a derelinkvaacuteloacute lsquout si salvum fuerit haberetrsquo vaacutelt meg a dologtoacutel felteacutetelezni kell az animus furandi megleacuteteacutet eacutes ilyen esetben nem csupaacuten nem szerezhet tulajdont a birtokba vevő hanem egye-nesen lopaacuteseacutert felel Ama esetekben azonban amikor a megtalaacuteloacute aacuteltali birtokba veacutetel lsquout salvum faceret dominorsquo toumlrteacutent valamint amikor egyszerűen uacutegy veacuteli hogy a dolog lsquoiactatumrsquo nem felel lopaacuteseacutert A keacutet eset koumlzoumltt veacutelemeacutenyuumlnk sze-rint annyi a kuumlloumlnbseacuteg hogy ha a tulajdonos reacuteszeacutere őrizte meg a dolgot a tulaj-donos jelentkezeacutesekor ki kell hogy adja azt szaacutemaacutera ekkeacutent a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutege itt eleve kizaacutert addig a maacutesik esetben csak a pro derelicto ciacutemen toumlr-teacutenő elbirtoklaacutes lehetőseacutege zaacuterhatoacute ki a forraacutesok alapjaacuten annak azonban nincs akadaacutelya hogy a megtalaacuteloacute pro suo jogciacutemen elbirtokolhassa a dolgot278

Ha a jogaacutesznak dolgot birtokba vevő tette fel a keacuterdeacutest akkor ndash a fentebb vaacutezolt seacutema ellenpaacuterjakeacutent ndash a jogaacutesz minden bizonnyal nem indulhatott ki a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből ekkeacutent ismeretlen elhagyoacute eseteacuten a teacutenyle-ges derelinkvaacuteloacute lehetett akaacuter maga a tulajdonos is vagy akaacuter a dolog pusz-ta birtokosa279 A nem tulajdonos aacuteltal veacutegrehajtott elhagyaacutes leginkaacutebb tipikus esetei minden bizonnyal a iactus mercium probleacutemakoumlreacuteből keruumlltek ki Mint fentebb maacuter laacutettuk a veacutelemeacutenyek ebben a vonatkozaacutesban sem voltak egyseacutege-sek joacutellehet egyesek csak formai argumentumokra eacutepiacutetenek (in deperdito eacutes in derelicto kizaacuteroacute viszonya non potest videri id pro derelicto habitum quod salutis causa interim dimissum est ndash Iav D 41 2 21 1-2 [7 ex Cass]) Maacutes ese-tekben az eacuterveleacutes logikailag rendben van azonban nem korreaacutel a per kuumlloumlnouml-sen pedig a perbeli bizonyiacutetaacutes valoacutesaacutegaacuteval (si suspicati fuerint in quem locum eiectae sunt requisituros ndash Iul D 14 2 8 [2 ex Minic]) Attoacutel fuumlggetlenuumll hogy a dologtoacutel valoacute fi zikai megvaacutelaacutest nem a tulajdonos veacutegezte itt is vizsgaacute-

egyet kell eacuterteni Bessenyő Andraacutes megiacuteteacuteleacuteseacutevel aki a keacuterdeacutest mint bdquonem kifejezetten meacute-lyenszaacutentoacuterdquo neacutezetkuumlloumlnbseacuteget emliacuteti Vouml BESSENYŐ (20104) i m 331

278 Vouml Iav D 41 2 21 1 (7 ex Cass) bdquo[hellip] quoniam non est in derelicto sed in deperditordquo ek-keacutent Iul D 41 7 7 (2 ex Minic) bdquosed verius est eum pro derelicto usucapere non posserdquo

279 Ehelyuumltt az esetek laacutetszoacutelag ketteacutevaacutelnak Ha az ismeretlen elhagyoacuteroacutel a jogaacutesz azt teacutetelezneacute fel hogy tulajdonos volt ugyanazokra a megoldaacutes-variaacutecioacutekra jutnaacutenk mint a tulajdonosi derelictio hipoteacuteziseacuteneacutel Mivel azonban teacutenykeacuterdeacutes az elhagyoacute ismeretlen volta a valoacutesaacutegban a tulajdonosi minőseacuteg felveteacuteseacutet a veacutelemeacutenyt adoacute jogtudoacutes nem vehette komolyan szaacutemiacutetaacutesba

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete94

landoacute az animus derelinquendi megleacutete vagy hiaacutenya280 A hajoacutefuvarozaacutes kouml-reacuteben a tulajdonosnak a iactus teacutenyeacuteről valoacute tudomaacutesszerzeacutes nyomaacuten hozott doumlnteacuteseacuteből jelesuumll hogy a dolog nyomaacuteba ered-e vagy sem lehetett koumlvetkez-tetni hogy sciat periturum vagy sem Ennek feacutenyeacuteben a fentebb maacuter ismer-tetett Ulpianus-veacutelemeacuteny seacutemaacutejaacutet lehet alkalmazni az egyes konkreacutet estekre Megjegyzendő hogy az Ulpianus-szoumlveg eacuteppuacutegy bdquokuumlloumlnveacutelemeacutenyrdquo mint egy koraacutebban bemutatott Iavolenus-hely Ulpianus ugyanis az animus derelinquendi megleacuteteacutet alapesetben felteacutetelezi (vouml quod plerumque credendum est ndash Ulp D 47 2 43 11 [41 ad Sab]) veacutelhetően azeacutert mert a dolog tulajdonosaacutenak eleve felteacuteteleznie kellett a dolog veacutegleges elveszteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet Ilyenkor a jog-hataacutes ndash minthogy animus furandi is hiaacutenyzik ndash a birtokba vevő aacuteltali megszer-zeacutes (qui invenit suum fecit) Animus derelinquendi hiaacutenyaacuteban ugyanakkor eleve felteacutetelezi az animus furandi megleacuteteacutet eacutes a birtokba vevő lopaacuteseacutert koumlteles helyt-aacutellni Erre nyilvaacuten akkor keruumllhetett sor ha nem plerumque credendum est ut sciat periturum Ez aloacuteli kiveacutetelkeacutent emliacuteti az urinatori minőseacuteget eacutes ha a meg-talaacuteloacute a dolgot egyszerűen iactatumnak tekintette281

5 A derelictio speciaacutelis esetei

Kuumlloumlnleges keacuterdeacuteskeacutent meruumll fel a Digesta egy helyeacuten hogy van-e lehetőseacuteg egyfelől arra hogy a dolog tulajdonosa a dolgaacutet csak reacuteszben derelinkvaacutelja ille-tőleg arra hogy egy koumlzoumls tulajdonban aacutelloacute dolgot csak az egyik tulajdonostaacuters derelinkvaacuteljon A Modestinustoacutel szaacutermazoacute toumlredeacuteke tanuacutesaacutega szerint a probleacute-ma rendszeresen felmeruumllt ndash erre utal a quaeri solet kifejezeacutes is

Mod D 41 7 3 (6 diff)An pars pro derelicto haberi possit quaeri solet et quidem si in re communi socius partem suam reliquerit eius esse desinit ut hoc sit in parte quod in toto atquin totius rei dominus effi cere non potest ut partem retineat partem pro derelicto habeat

Modestinus ebben az esetben csak a koumlzoumls tulajdonnal foglalkozik azt a le-hetőseacuteget hogy a tulajdonostaacutersak koumlzuumll az egyik a maga tulajdoni haacutenyadaacutet derelinkvaacutelja a jogtudoacutes elfogadhatoacutenak tartja Ezzel szemben emeli ki azt hogy ebből nem koumlvetkezik hogy ha egy dolognak csupaacuten egyetlen tulajdono-

280 Romano ezt a keacuterdeacutest a derelictio solo animo esetkoumlreacuteben vizsgaacutelja eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a dologtoacutel valoacute corpore eacutes animo megvaacutelaacutes hagyomaacutenyos rezsimje aloacutel ez az eset-koumlr jelenti a kiveacutetelt Vouml reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 114ndash116

281 Az urinatorok keacuterdeacuteseacutehez ld ROUGEacute (1966) i m 200 402 VACCA (1984) i m 96 FOumlLDI (1997) i m 216121

95IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

sa van akkor ő az adott dolog meghataacuterozott reacuteszeacutet derelinkvaacutelja ekkeacutent ezt a megoldaacutest mereven elutasiacutetja Indokkeacutent azt hozza fel hogy az egeacutesz dolog tu-lajdonosa (totius rei dominus) nem viheti veacuteghez mindazt amire koumlzoumls tulajdon eseteacuten lehetőseacuteg van jelesuumll hogy a tulajdonostaacuters (socius) a maga tulajdoni haacutenyadaacutet (pars sua) derelinkvaacutelja282 Keacuterdeacutes persze hogy a pars suaacutetoacutel hogyan lehet megvaacutelni Valoacutesziacutenű ugyanis hogy a ndash koumlzoumls tulajdon fogalmaacuteboacutel eredő-en ndash itt a kifejezeacutes csak a tulajdoni haacutenyadra utal azonban ezt kinyilvaacuteniacutetani vagy csak akkeacutent lehet ha a tulajdonostaacuters az egeacutesz dolgot derelinkvaacutelja vagy akkeacutent ha solo animo az őt megillető haacutenyadtoacutel valoacute megvaacutelaacutes szaacutendeacutekaacutet jut-tatja kifejezeacutesre A szoumlvegben emliacutetett első eset koumlreacuteben arra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet hogy ha egy dolog valamely reacuteszeacutet akarja derelinkvaacutelni a tulajdonos az csak abban az esetben lehetseacuteges ha leacutetezik teacutenylegesen levaacutelaszthatoacute dolog-reacutesz Ennek elhagyaacutesa azonban maacuter az aacuteltalaacutenos szabaacutelyok szerint minősuumll hi-szen ha egy dologreacutesz az egeacuteszről levaacutelaszthatoacute eacutes dologi minőseacutege megmarad akkor oumlnaacutelloacute dologkeacutent keruumllhet elhagyaacutesra283

Az irodalomban kuumlloumlnoumlskeacuteppen vitatott Pomponius egyik veacutelemeacutenye amely keacutet konkreacutet esetet aacutelliacutet paacuterhuzamba Az eset szerint az egyik feacutel pro derelicto habita dolgot birtokol a maacutesik feacutel pedig ndash tudva hogy a dolog elhagyott eacutes azt a majdani eladoacute ekkeacutent tartja birtokaacuteban ndash megveszi azt elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szer-zi meg a dolog tulajdonjogaacutet attoacutel fuumlggetlenuumll hogy az eladoacute szemszoumlgeacuteből ez nem volt in bonis eius

Pomp D 41 7 5 pr (32 ad Sab)Si id quod pro derelicto habitum possidebas ego sciens in ea causa esse abs te emerim me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non fuerit nam et si tibi rem ab uxore donatam sciens emero quia quasi volente et concedente domino id faceres idem iuris est

A szoumlvegben szereplő keacutet eset a res pro derelicto habita adaacutesveacutetele valamint a feleseacuteg aacuteltal a feacuterjnek adott ajaacutendeacutek adaacutesveacutetele Mindkeacutet esetben haacuterom sze-meacutely szerepel az elsőben a dolog tulajdonosa vagy birtokosa aki a dolgot el-hagyja az eladoacute aki a dolog pro derelicto birtokosa eacutes a vevő A maacutesodikban a feleseacuteg a feacuterj mint eladoacute eacutes a vevő az eset szereplői A keacutet eset koumlzoumltti paacuterhu-zam alapja hogy a vevő elbirtoklaacutes uacutetjaacuten megszerezheti a dolog tulajdonaacutet joacutel-lehet egyik esetben sem tekinthető joacutehiszeműnek Az elsőben azeacutert nem mert tisztaacuteban van a dolog jogi helyzeteacutevel (sciens in ea causa esse) a maacutesodikban azeacutert nem mert tisztaacuteban van azzal hogy az adaacutesveacutetel taacutergyaacutet keacutepező aacuterut a feacuterj a feleseacutegeacutetől ajaacutendeacutekba kapta Az irodalomban Ankum raacutemutat arra hogy a ve-

282 ROMANO (2002) i m 121ndash122283 ROMANO (2002) i m 124

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete96

vőnek minden bizonnyal tisztaacuteban kellett lennie a haacutezastaacutersak koumlzoumltti ajaacutendeacute-kozaacutesi tilalommal is ekkeacutent azt is tudnia kellet hogy az aacuteru nem keruumllt a feacuterj vagyonaacuteba284 Az elbirtoklaacutes megengedhetőseacutegeacutenek ndash ezaacuteltal a joacutehiszeműseacuteg koumlvetelmeacutenyeacutetől valoacute eltekinteacutesnek ndash az alapja a jogaacutesz veacutelemeacutenye szerint az hogy az eladoacute eljaacuteraacutes mintegy a tulajdonos akarataacuteboacutel eacutes beleegyezeacuteseacutevel toumlr-teacutenik (quia quasi volente et concedente domino id faceres)285 A forraacuteshely nem oumlnmagaacuteban okozott eacutertelmezeacutesi probleacutemaacutekat hanem az utaacutena koumlvetkező toumlre-deacutekkel egyuumltt eacutertelmezve kuumlloumlnoumls fi gyelemmel ennek a toumlredeacuteknek az első for-dulataacutera (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab] Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi thellip) A legnagyobb fejtoumlreacutest az irodalomban az okozza hogy egyes neacutezetek szerint a keacutet szoumlveg koumlzoumltti ellentmondaacutes csak akkeacutent oldhatoacute fel ha a principium eseteacuteben res mancipi tulajdonos aacuteltali elhagyaacutesaacutet az első toumlredeacutekben pedig res nec mancipi elhagyaacutesaacutet teacutetelezzuumlk fel286 Maacutes elgondolaacute-sok szerint a principiumban nem a tulajdonos aacuteltal elhagyott dologroacutel esik szoacute vagyis ezekneacutel a szerzőkneacutel nem meruumll fel a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumlt-ti kuumlloumlnbseacutegteacutetel287 Romano eacutervei koumlzoumltt felhiacutevja a fi gyelmet arra hogy a do-log nem keruumll a harmadik szemeacutely vevő vagyonaacuteba amely a res mancipi tulaj-donos aacuteltali derelictioacutejaacutet eleve kizaacuterja A klasszikus jogban ugyanis evidencia volt hogy a res mancipi traditioacuteja nem eredmeacutenyezett civiljogi tulajdont csu-paacuten a megszerző vagyonaacuteba keruumllt288 Ha a vevő szempontjaacuteboacutel vizsgaacuteljuk a keacuter-deacutest keacutet lehetőseacuteg adoacutedik vagy nem tudja hogy az eladoacute aki egyeacutebkeacutent elbir-tokloacute feacutelben van nem tulajdonosa a dolognak ekkeacutent az iacutegy joacutehiszemű vevő oldalaacuten possessio ad usucapionem keletkezik Ha azonban tudja hogy nem tu-lajdonostoacutel szerez ez uacutetjaacutet aacutellja az elbirtoklaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutesnek Mivel az emliacutetett esetben szerepel hogy az eladoacute quasi volente et concedente

284 Vouml ANKUM (1986) i m 258285 Vouml ANKUM (1986) i m 258 VACCA (1983) i m 796 VACCA (1984) i m 59 Kuumlloumln emliacute-

teacutest eacuterdemel ebben a vonatkozaacutesban Wubbe ndash Ankumeacuteval ellenteacutetes ndash veacutelemeacutenye aki oumlsz-szehasonliacutetja a forraacutesokban előforduloacute lsquousucapturumrsquo participium instans activi alak eacutes az usucapiet kifejezeacutesek hasznaacutelataacutet Meglaacutetaacutesa szerint az usucapiet kifejezeacutessel valamely aka-daacutely leacutete nyer kifejezeacutest amely akadaacutely miatt a koumlzvetlen tulajdonszerzeacutes nem lehetseacuteges Ennek kinyilvaacuteniacutetaacutesa a szoumlvegekben toumlbbnyire egy olyan ndash akaacuter keacutepzelt ndash elleneacuterdekű feacutel aacutel-liacutetaacutesaacutenak kontrapoziacutecioacutejakeacutent fordul elő amely elleneacuterdekű feacutel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet tagadja Ehhez keacutepest az usucapturum fordulat az elbirtoklaacutes objektiacutev szuumlkseacutegszerűseacutegeacutere utal oumlsszhangban a szoumlveg volente et concedente domino id faceres reacuteszeacutevel A vevő ugyanis mindkeacutet esetben tudja (sciens) hogy nem tulajdonossal szerződik ekkeacutent ndash baacuter ezt Paulus ki-fejezetten nem mondja ki ndash joacutehiszeműseacutege legalaacutebbis keacutetseacuteges Iacutegy a jogaacutesz az objektiacutev eacutertel-mű usucapturum fordulatot hasznaacutelja az elbirtoklaacutes joumlvőben mindenkeacutepp bekoumlvetkező jelle-geacutere utalva ezzel Reacuteszletesen ld WUBBE (1963) i m 438ndash439

286 BONFANTE (1968) i m 262ndash265 ANKUM (1986) i m 262ndash263287 ROMANO (2002) i m 131ndash133 VACCA (1984) i m 59 125288 ROMANO (2002) i m 132

97IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete

domino jaacuter el ebből arra lehet koumlvetkeztetni hogy a koumlruumllmeacutenyek alapjaacuten a vevő joacutehiszeműnek tekintendő mivel az a meggyőződeacutese hogy senki jogaacutet sem seacuterti289 Vacca uacutegy veacuteli hogy a szoumlvegben szereplő lsquoquasi volente et concedente dominorsquo melleacutekmondat arra utal hogy a tulajdonos aacuteltali dologelhagyaacutes azzal az implicit felismereacuteseacutevel eacutes elfogadaacutesaacuteval is jaacuter hogy a dolog tulajdonaacutet har-madik szemeacutely megszerezheti Ekkeacutent neacutezete szerint a dolog harmadik sze-meacutely aacuteltali megszerzeacutesnek hataacutesai valamikeacuteppen a tulajdonosi akarat koumlvetkez-meacutenyeacutenek tekinthetők290 A Digesta szerkezete is Romano eacutes Vacca aacutellaacutespontjaacutet laacutetszik alaacutetaacutemasztani mivel ez a toumlredeacutek koumlzvetlenuumll a res pro derelicto habita ab aliquo keacuterdeacuteseacutevel foglalkozoacute fragmentum utaacuten szerepel ezeacutert logikusnak laacutetszik az a felteveacutes hogy a Digesta szerkesztői erre a gondolati fonalra igyekez-tek felfűzni egy gyakorlati esetet Okszerű tehaacutet a felteacutetelezeacutes hogy az esetben szereplő eladoacute egy olyan dolgot vett birtokba amelyet nem annak tulajdono-sa hagyott el ekkeacutent ndash a negyedik fragmentum logikaacuteja szerint ndash elbirtoklaacutes-ra szorul Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a vevő is legfeljebb elbirtoklaacutes uacutetjaacuten szerezheti meg a dolog tulajdonjogaacutet folytatva jogelődje elbirtoklaacutesaacutet Pomponius aacutelliacute-taacutesa amely szerint a vevő elbirtoklaacutesaacutenak nem akadaacutelya hogy a dolog nem tartozott az eladoacute vagyonaacuteba (me usucapturum constat nec obstare quod in bonis tuis non fuerint) Ez utoacutebbi aacutelliacutetaacutes mintegy alaacutetaacutemasztja a maacutesodik toumlre-deacutek principiumaacuteban valamint a negyedik toumlredeacutekben iacuterottakat hiszen itt az el-birtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege szempontjaacuteboacutel a kuumlloumlnbseacutegteacutetel az volt hogy a tulaj-donos aacuteltal elhagyott dolgot vagy pedig valaki maacutes a tulajdonostoacutel kuumlloumlnboumlző szemeacutely aacuteltal elhagyott dolgot vesz-e birtokba valaki A fentiek feacutenyeacuteben elvet-hetők a res mancipi eacutes nec mancipi koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelre hangsuacutelyt helyező neacutezetek annak elleneacutere hogy Ankum aacutelliacutetaacutesa szerint utoacutelag keruumllt a szoumlvegbe az id quodrsquo fordulat hiszen Iustinianus 531-ben megszuumlntette a res mancipi eacutes nec mancipi kategoacuteriaacuteit291 Ennek ellene vethető hogy a forraacutesok olyan esetben sem utalnak kifejezetten a res mancipi kategoacuteriaacutejaacutera amikor a rabszolgaacutek il-letőleg az ingatlanok derelictioacutejaacutet taacutergyaljaacutek joacutellehet ezek mindenkeacuteppen a res mancipi koumlreacutebe tartoztak

Kuumlloumln kell szoacutelni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacuteről aki eme szoumlveghely kapcsaacuten azt emeli ki hogy ez az a Digesta-szoumlveg amely kapcsaacuten az usucapio pro derelicto mint keacuterdeacutes egyaacuteltalaacuten fi gyelembe joumlhet A teacutenyaacutellaacutes szerint az eladoacute idegen dolgot tart a birtokaacuteban amelyet keacutesőbb a tulajdonos derelinkvaacutel Nem szaacutemiacutet

289 ROMANO (2002) i m 133 Markaacutens eacutes logikus eacuterveleacutese ellen felhozhatoacute ugyanakkor hogy a szoumlvegben keacutetszer is szerepel a scientiaacutera utalaacutes az első esetben az lsquoego sciens in ea causa esse abs te emerimrsquo fordulattal a maacutesodikban a lsquotibi rem ab uxore donatam sciens emerorsquo ki-teacutetellel Logikus keacuterdeacuteskeacutent meruumllhet fel hogy akkor ezek a kifejezeacutesek mire vonatkoznak

290 VACCA (1984) i m 125291 ANKUM (1986) i m 263

IV A derelictio a Digestaacuteban a forraacutesok szerkezete98

hogy a birtokos ennek az elhagyaacutesnak tudataacuteban van-e vagy sem mivel a dolog birtokaacutet valamilyen jogciacutemen koraacutebban maacuter megszerezte eacutes ez a jogciacutem nem vaacuteltozott A birtokos eladja ezt a dolgot egy a dolog helyzeteacuteről tudoacute harmadik szemeacutelynek aki vagy tulajdonos vagy pro emptore elbirtokloacute lesz Joacutellehet egy uratlan dolgot vesz birtokba eacutes ennek teljesseacuteggel tudataacuteban is van meacutegsem szaacutell aacutet raacute azonnal a tulajdon mivel a birtokot egyszerű traditio uacutetjaacuten szerezte Tovaacutebbaacute baacuter a megkoumltoumltt adaacutesveacuteteli szerződeacutes eacuterveacutenyes meacutegsem pro emptore ciacutemen fogja elbirtokolni a dolgot minthogy tudja hogy az aacutetadoacute nem volt tulaj-donos Ez az a teacutenyaacutellaacutes amelynek fennforgaacutesa koumlreacuteben Pomponius elkeacutepzel-hetőnek gondolja a pro derelicto elbirtoklaacutest Vagyis mindebből Bessenyő kouml-vetkezteteacutese alapjaacuten az laacutetszik hogy az usucapio pro derelicto leacutenyege nem az volt hogy az occupanst tulajdonszerzeacuteshez segiacutetse hiszen ha ez iacutegy lenne tehaacutet ha az occupans lenne elbirtokloacutefeacutelben akkor pro occupato elbirtoklaacutesroacutel kel-lene beszeacutelni nem pedig pro derelictoacuteroacutel Az elhagyott dolgok felkutataacutesaacuteval begyűjteacuteseacutevel eacutes eladaacutesaacuteval a taacutersadalom legalacsonyabb reacutetegei foglalkoztak akiknek staacutetusa ekkeacutent jog- eacutes cselekvőkeacutepesseacutege a legtoumlbb esetben tisztaacutezat-lan volt292 Ekkeacutent az usucapio pro derelicto főkeacutent azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy az ilyen keacutetes eredetű dolgok tekinteteacuteben a megszerzőnek oumlnaacutelloacute de kisegiacutető jel-legű szerzeacutesi ciacutemet biztosiacutetson293

Mindezeket koumlveti az első paragrafus maacuter roumlviden bemutatott toumlredeacuteke amelynek jelen esetben a maacutesodik fordulata biacuter kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel A jog-tudoacutes aacuteltal adott peacutelda szerint ha valaki reacutezpeacutenzt (aes) elszoacuter vagy madara-kat enged szabadon baacutermennyire is akarja hogy azt valaki ndash egy meghataacutero-zatlan szemeacutely ndash megszerezze meacutegis az lesz a tulajdonosa aki a veacuteletlen foly-taacuten teacutenylegesen megszerzi azt Ezen a ponton lehet eacuterdemes a vizsgaacuteloacutedaacutest a iactus missilium teacutenyaacutellaacutes iraacutenyaacuteba terelni megvizsgaacutelva a peacutenzszoacuteraacutesra vonat-kozoacute szoumlvegeket a teacutema szekunder irodalmaacutet valamint a vonatkozoacute forraacutesok-boacutel adoacutedoacute probleacutemaacutekat

292 BESSENYŐ (1996) i m 62ndash63293 BESSENYŐ (1996) i m 64 Ezzel tartalmilag egyezően ROUGEacute (1966) i m 402 FOumlLDI (1997)

i m 216121

V A TRADITIO EacuteS A IUSTA CAUSA TRADITIONIS KEacuteRDEacuteSE

A szekundeacuter irodalom gyakorta azonosiacutetja a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely javaacutera toumlrteacutenő tulajdon-traditioacuteval (traditio in incertam personam) Ezt a veacutelemeacutenyt alaacutetaacutemasztandoacute legtoumlbbszoumlr egy Gaius neveacutehez koumlthető szoumlveghely (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) hivatko-zaacutesa jelenik meg Ezzel a szoumlveggel leacutenyegeacuteben egyező a iustinianusi instituacutecioacutek egyik fragmentuma (Inst 2 1 47) amely inkaacutebb csak nyelvi megfogalmazaacutesaacute-ban teacuter el a Digestaacuteban talaacutelhatoacute textustoacutel tartalmilag ugyanakkor azonosak294

Eme tekintetben a szekundeacuter szerzők megaacutellapiacutetjaacutek hogy maacuter a klasszikus jogaacuteszok is traditio in (ad)295 incertam personamot laacutettak a iactus missiliumban amely enneacutel fogva nem sorolhatoacute a derelictio koumlreacutebe296 a fentebb hivatkozott forraacuteshelyeket hasznaacutelva az aacutelliacutetaacutes megerősiacuteteacuteseacutere Meglaacutetaacutesuk szerint tartal-milag eme alakzat alatt egy olyan traditioacutet lehet eacuterteni amelynek kereteacuteben a dologaacutetadaacutes nem egy bizonyos szemeacutely hanem baacuterki javaacutera megtoumlrteacutenhet297 A magunk reacuteszeacuteről ezt a felfogaacutest legalaacutebbis megkeacuterdőjelezhetőnek tartjuk elssőroban Pietro Bonfante Letizia Vacca a hazai irodalomban pedig Benedek Ferenc munkaacutessaacutega alapjaacuten Ahhoz hogy ndash majdan a iactus missiliumroacutel szoacutel-va ndash a traditio in incertam personam felfogaacutesa kritizaacutelhatoacute legyen szuumlkseacuteges a tulajdon-traditio egy markaacutens elemeacutenek a iusta causa traditionisnak a koumlze-lebbi bemutataacutesa

294 Egyezően BERGER (1914) i m 553295 Ld iacutegy KASER (19712) i m 42613296 Vouml KASER (19712) i m 42613297 Vouml BERGER (20108) i m s v lsquotraditio in incertam personamrsquo

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese100

1 A traditio aacuteltalaacuteban

A traditio ndash mint arra maacuter koraacutebban is utaltunk ndash a forraacutesok alapjaacuten egy tes-ti dolog298 formasaacutegoktoacutel mentes birtokba adaacutesa egy maacutesik szemeacutely reacuteszeacute-re Az aacutetadaacutes reacuteveacuten a dolog birtoka bizonyosan aacutetruhaacutezaacutesra keruumll a tulaj-dont ndash iure gentium299 szerzeacutesmoacuted gyanaacutent300 ndash viszont csak tovaacutebbi felteacutetelek egyuumlttes megleacutete eseteacuten viszi aacutet Ilyen felteacutetel hogy az aacutetadott dolog res nec mancipi legyen301 hiszen a res mancipi feletti ex iure Quiritium hatalmat csak mancipatioacuteval vagy in iure cessioacuteval lehetett aacutetruhaacutezni302 Hasonloacutekeacuteppen fon-tos hogy az aacutetruhaacutezoacute maga is tulajdonos legyen vagy legalaacutebbis valaki a tulaj-

298 Vouml Gai 2 28 MEINHART (1988) i m 731 BEHRENDS (1995) i m 212299 Eacuteppen eme tulajdonszerzeacutesi moacuted iure gentium jellegeacutevel fuumlgg oumlssze hogy a peregrinu-

sok szaacutemaacutera ez volt az egyetlen rendelkezeacutesre aacutelloacute tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi moacuted ndash fuumlggetlenuumll a commerciumtoacutel Ha roacutemai polgaacuterok egymaacutes koumlzoumltt res mancipi aacutetruhaacutezaacutesaacutera hasznaacuteltaacutek ak-kor csak bonitaacuter tulajdon megszerzeacuteseacutet tette lehetőveacute Ld KASER (19712) i m 416

300 Vouml Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) bdquoHae quoque res quae traditione nostrae fi unt iure gentium nobis adquiruntur [hellip]rdquo Inst 2 1 40 Per traditionem quoque iure naturali res nobis adquiruntur nihil enim tam conveniens est naturali aequitati quam voluntatem domini volentis rem suam in alium transferre ratam haberi Ld meacuteg MEINHART (1988) i m 731 BESSENYŐ (20104) i m 339 aki kifejezetten utal raacute hogy ilyenkor nem uacutej tulajdon ke-letkezik hanem a megszerző mintegy az aacutetruhaacutezoacute tulajdonjogaacutet folytatja FLUME (1990) i m 53 utal raacute hogy ezekben a szoumlvegekben nem esik szoacute a traditio kauzaacutelis voltaacuteroacutel

301 Gai 2 19 Nam res nec mancipi ipsa traditione pleno iure alterius fi unt si modo corporales sunt et ob id recipiunt traditionem Ulp 19 7 Traditio propria est alienatio rerum nec mancipi Harum rerum dominia ipsa traditione adprehendimus scilicet si ex iusta causa traditae sunt nobis Ld meacuteg PRINGSHEIM (1916) i m 60 BENEDEK (1959) i m 5ndash6 KASER (19712) i m 416 MEINHART (1988) i m 731 Meinhart a traditio kifejezeacutest terminus technicusnak veacuteli eacutes kifejezetten utal a traditione alienari fordulatra az utoacutebbi Ulpianus-textusban illetőleg meacuteg egy Gaius-locusban (Gai 2 65 Ergo ex his quae diximus adparet quaedam naturali iure alienari qualia sunt ea quae traditione alienantur quaedam civili nam mancipationis et in iure cessionis et usucapionis ius proprium est civium Romanorum) Emellett megemliacutethető hogy Gaiusnaacutel a pleno iure alterius fi unt fordulat arra utal hogy ndash legalaacutebbis Gaiusnaacutel ndash bizonyos fokuacute rendszerezeacutesre valoacute toumlrekveacutessel lehet talaacutelkozni a traditio ex iusta causa amelyre ez a fragmentum vonatkozik a res nec mancipi vonatko-zaacutesaacuteban eredmeacutenyezi a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet vagyis mondhatoacute hogy rem pleno iure alicuius esse Vouml ANKUMndashPOOLndashVAN GESSEL-DE ROO (1990) i m 170 194 itt kuumlloumlnoumlsen a 164 sz jegyzet Az ehhez taacutersuloacute jogi veacutedelem vonatkozaacutesaacuteban ld ANKUMndashPOOLndashVAN GESSEL-DE ROO (1990) i m 196 Megemliacutetendő meacuteg Bessenyő Andraacutes megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint res mancipi eacutes nec mancipi egyaraacutent lehetett a tulajdontaacuteruhaacutezaacutes taacutergya amely aacuteltalaacutenos megfo-galmazaacutesuacute aacutelliacutetaacutesa azonban ebben a formaacuteban aacutetgondolaacutest igeacutenyelne Vouml BESSENYŐ (20104) i m 339 A szoumlveghez ld meacuteg SCHANBACHER (1992) i m 4ndash5

302 Vouml DERNBURG (1894) i m 499ndash500 WINDSCHEID (19008) i m 779ndash780 MAYER-MALY (19992) i m 74 GUARINO (1992) i m 661 Keacutetseacutegtelen hogy civiljogi tulajdont elbirtoklaacutes uacutetjaacuten is lehetett szerezni azonban az elbirtoklaacutes maacutes szerzeacutesmoacutedok koumlreacuteben felmeruumllő hibaacute-kat orvosolja eacutes iacutegy vezet a civiljogi tulajdon megszerzeacuteseacutehez

101V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

donos neveacuteben felhatalmazaacutesa alapjaacuten ruhaacutezza aacutet a tulajdont303 tovaacutebbaacute hogy a felek koumlzoumltt meglegyen az akarategyseacuteg az aacutetruhaacutezoacute tulajdonos akarata arra kell hogy iraacutenyuljon hogy a megszerző reacuteszeacutere aacutetruhaacutezza a dolog tulajdonaacutet illetőleg a megszerzőnek is akarnia kellett a tulajdonszerzeacutest304

Ez utoacutebbi vagyis a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg szempontjaacuteboacutel kifejezetten eacuter-dekes lehet egy Digesta- textust ideacutezni

Iav D 44 7 55 (12 epist)In omnibus rebus quae dominium transferunt concurrat oportet affectus ex utraque parte contrahentium nam sive ea venditio sive donatio sive conductio sive quaelibet alia causa contrahendi fuit nisi animus utriusque consentit perduci ad effectum id quod inchoatur non potest

A szoumlveg szerint minden olyan uumlgylet eseteacuteben ahol tulajdont ruhaacutezunk aacutet az uumlgyletet megkoumltők akarataacutenak (affectus) egybehangzoacutenak kell lenniuumlk305 Ebből az aacuteltalaacutenosan megfogalmazott koumlvetelmeacutenyből eredezteti Iavolenus hogy a felek traditio aacuteltal kiacuteseacutert akarataacutenak meg kell egyeznie nem is annyi-ra a tulajdonaacutetszaacutellaacutes sokkal inkaacutebb a causa vonatkozaacutesaacuteban306 Ezzel egyező-en fogamaz Peters is aki raacutemutat arra hogy peacuteldaacuteul az adaacutesveacutetel koumlreacuteben a tu-lajdonnak a vevőre toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz elengedhetetlen a traditio meacuteghozzaacute iusta causa alapjaacuten amely ebben az esetben maga az adaacutesveacutetel lesz minthogy

303 Ld Gai 2 20 Itaque si tibi vestem vel aurum vel argentum tradidero sive ex venditionis causa sive ex donationis sive quavis alia ex causa statim tua fi t ea res si modo ego eius dominus sim Gai D 41 1 9 4 (2 rer cott) Nihil autem interest utrum ipse dominus per se tradat alicui rem an voluntate eius aliquis Qua ratione si cui libera negotiorum administratio ab eo qui peregre profi ciscitur permissa fuerit et is ex negotiis rem vendiderit et tradiderit facit eam accipientis Inst 2 1 42ndash43 (42) Nihil autem interest utrum ipse dominus tradat alicui rem an voluntate eius alius (43) Qua ratione si cui libera negotiorum administratio a domino permissa fuerit isque ex his negotiis rem vendiderit et tradiderit facit eam accipientis Ehhez ld meacuteg Ulp D 50 17 54 (46 ad ed) Nemo plus iuris ad alium transferre potest quam ipse haberet Vouml PRINGSHEIM (1916) i m 60 BENEDEK (1959) i m 5ndash6 KASER (19712) i m 416 SCHANBACHER (1992) i m 4ndash5 BESSENYŐ (20104) i m 339 A bdquonemo plus iurisrdquo-elvhez maacutes aspektusboacutel ld POacuteLAY (1988) i m 131ndash132

304 Ld Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) bdquo[hellip] nihil enim tam conveniens est naturali aequitati quam voluntatem domini volentis rem suam in alium transferre ratam haberi [hellip]rdquo Vouml pl WINDSCHEID (19008) i m 785ndash788 GUARINO (1992) i m 661 BESSENYŐ (20104) i m 339 Utoacutebbi szerző utal raacute hogy a koumlzeacutepkortoacutel kezdve ezt az akarategyseacuteget animus transferrendi et accipipendi dominii neacutevvel illetik Ehhez ld meacuteg BENEDEK (1959) i m 20ndash21

305 Ld SCHANBACHER (1992) i m 5306 SCHANBACHER (1992) i m 6

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese102

az egy elismert causa traditionis ahogy az Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteiboacutel is egyeacutertelműen kideruumll307

Mindezeken tuacutelmenően ndash mint ahogy arra a szakirodalom az előző forraacutes-hely alapjaacuten is utal ndash szuumlkseacuteges meacuteg a megfelelő jogciacutem fennforgaacutesa is amely utoacutebbit az irodalom iusta causa traditionisnak hiacutev Ez utoacutebbi igen nagy jelen-tőseacuteggel biacutert hiszen maacuter ősi jogban sem valamely dolog fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutesa jaacutetszotta a doumlntő szerepet a tulajdon-traditio kereteacuteben sokkal inkaacutebb az uumlgyleti ceacutelban valoacute megegyezeacutes vagyis a causa Ez a jogciacutem amelynek eacuter-dekeacuteben a dologaacutetadaacutesra sor keruumll lehetett tipikusan adaacutesveacutetel csere ajaacutendeacuteko-zaacutes hozomaacutenyrendeleacutes koumllcsoumln teljesiacuteteacutes ndash igazaacuteboacutel ezek ideacutezteacutek elő a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutet a fi zikai eacutertelemben vett dologaacutetadaacutes mindeme uumlgyleteknek csupaacuten materiaacutelis kifejeződeacutese308 A tulajdon-traditio leacutenyegeacuteben kettős eredettel ren-delkezik egyfelől a res nec mancipi koumlreacutere vonatkozoacute rendelkezeacutesekből maacutes-felől pedig a nem roacutemai polgaacuterokkal valoacute kapcsolatokboacutel309

2 A iusta causa traditionis keacuterdeacuteskoumlre

Meglaacutetaacutesunk szerint a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent toumlr-teacutenő felfogaacutesaacutenak elfogadhatoacutesaacutega vagy megkeacuterdőjelezhetőseacutege főkeacutent a iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutetől fuumlgg Ha ugyanis ezt az extravagaacutens teacutenyaacutellaacutest mint egyfajta speciaacutelis tulajdon-traditioacutet fogjuk fel akkor elengedhetetlenuumll szuumlk-seacuteges hogy a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz megfelelő causa is fennforogjon Ennek oka hogy ndash mint az fentebb maacuter laacutethatoacute volt ndash az alapvetően birtokaacutetruhaacutezaacutesra szolgaacuteloacute traditio csak akkor vitte aacutet a dolog civiljogi tulajdonaacutet ha eacutes ameny-nyiben neacutegy egyuumlttes felteacutetelnek megfelelt310 A dolog csak res nec mancipi le-hetett az aacutetruhaacutezoacutenak civiljogi tulajdonosnak kellett lennie valamint kifeje-zetten akarnia kellett a dolog tulajdonaacutenak a megszerzőre toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutet eacuteppuacutegy mint ahogy a megszerzőnek minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean el kell fogadnia azt tovaacutebbaacute fent kellett forognia egy a jog aacuteltal elfogadott oknak amely alkal-mas a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak igazolaacutesaacutera vagy megalapozaacutesaacutera Ez az a pont ahol a iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutet reacuteszletesebben is eacuterdemes megvizsgaacutel-

307 PETERS (1979) i m 184 eacutes 39 sz jegyzet308 Ezeket a tipikus uumlgyletek forraacutesszerűek vouml pl Gai 2 20 Itaque si tibi vestem vel aurum vel

argentum tradidero sive ex venditionis causa sive ex donationis sive quavis alia ex causa statim tua fi t ea res si modo ego eius dominus sim Ld meacuteg DERNBURG (1894) i m 501ndash502 KASER (19712) i m 416 GUARINO (1992) i m 661

309 Vouml KASER (19712) i m 139310 Van olyan neacutezet is a maacutesodlagos irodalomban amely szerint haacuterom felteacutetel is elegendő volt

Vouml WESEL (1968) i m 100

103V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

ni A tulajdon-traditio koumlreacuteben elkeacutepzelhető jogciacutemek hagyomaacutenyosan haacuterom csoportba sorolhatoacute causa donandi causa solvendi eacutes causa credendi311 az-zal a megjegyzeacutessel hogy az irodalomban fellelhető maacutes csoportosiacutetaacutesok enneacutel bonyolultabb megkoumlzeliacuteteacutesről aacuterulkodnak A iusta causa traditionis ezek alap-jaacuten egyfelől lehetett causa solvendi ha a res nec mancipi aacutetadaacutesaacutera valamely koumltelem teljesiacuteteacutese gyanaacutent keruumllt sor Hasonloacutekeacuteppen lehetett causa credendi ha az aacutetadaacutes peacutenz vagy maacutes helyettesiacutethető dolog koumllcsoumlnbe adaacutesaacuteval kapcso-latos illetőleg causa dotis ha a dologaacutetadaacutesra hozomaacuteny adaacutesa ceacuteljaacuteboacutel ke-ruumll sor312 valamint causa donationis ha az aacutetadaacutes az elleneacuterdekű felet gazda-giacutetja valamint datio ob rem is313 mintegy ez utoacutebbi haacuterom esetkoumlrt feleltetve meg a Benedek aacuteltal causa donandikeacutent koumlruumlliacutert teacutenyaacutellaacutesnak Ez a causa pe-dig nem pusztaacuten egy oumlnaacutelloacute joguumlgylet amely a fi zikai eacutertelemben vett aacutetadaacutes-hoz jaacuterul ekkeacutent segiacutetve elő a tulajdonaacutetszaacutellaacutes teljesedeacutesbe meneacuteseacutet Sokkal inkaacutebbb tekinthető ez uacutegy mint magaacutenak a dologi juttataacutesnak egy konstitutiacutev eleme314 Ezekben az esetekben az aacutetadott dolog tulajdonaacutet is megszerzi az aki-nek a reacuteszeacutere a dolgot aacutetadtaacutek ugyanakkor elkeacutepzelhető volt az aacutetadaacutesnak olyan causaacuteja is amely azon tuacutelmenően hogy nem szaacutemiacutetott tipikusnak (pl pignoris causa) nem is vitte aacutet az aacutetadott dolog tulajdonjogaacutet a megszerzőre315 Ezen lo-gika menteacuten haladva megemliacutethető meacuteg hogy nem szaacutemiacutetott ugyanakkor iusta causa traditionisnak a haacutezastaacutersak koumlzoumltti ajaacutendeacutekozaacutes minthogy az tiltott volt a leteacutetbe haszonkoumllcsoumlnbe adaacutes hiszen itt a megszerző csak detentor lett to-vaacutebbaacute a pignus eacutes a sequestrum sem ndash ez utoacutebbiak csak possessio ad interdictaacutet eredmeacutenyeztek Emellett meacuteg sok maacutes traditioacutes jogciacutem is előfordulhatott316 iacutegy kuumlloumlnoumlsen peacuteldaacuteul a Kre II szaacutezadtoacutel a permutatio valamint a litis aestimatio is iusta causa gyanaacutent szolgaacutelhatott317

A koumlvetkezőkben a iusta causa traditionishoz koumltődő alapvető probleacutemaacutekat igyekszuumlnk aacutettekinteni a vonatkozoacute forraacutesok segiacutetseacutegeacutevel Az első vizsgaacutelandoacute szoumlveg Ulpianus tollaacuteboacutel szaacutermazik

Ulp D 41 1 20 pr (29 ad Sab)Traditio nihil amplius transferre debet vel potest ad eum qui accipit

311 BENEDEK (1959) i m 8 skk312 WINDSCHEID (19008) i m 779ndash780 KASER (19712) i m 416ndash417 GUARINO (1992) i m 661313 Arra neacutezve hogy ezek a leginkaacutebb tipikus causaacuteknak tekinthetők ld BENEDEK (1959) i m 6

irodalommal314 Ld KASER (19712) i m 417315 DERNBURG (1894) i m 501ndash502316 GUARINO (1992) i m 662317 Ld BENEDEK (1959) i m 7

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese104

quam est apud eum qui tradit Si igitur quis dominium in fundo habuit id tradendo transfert si non habuit ad eum qui accipit nihil transfert

Az eset haacutettereacuteben egy ingatlan aacutetruhaacutezaacutesa aacutell A-nak van egy ingatlank eacutes ezt B-re ruhaacutezza A probleacutema feltehetően abboacutel adoacutedhat hogy nem deruumll ki hogy A tulajdonos-e vagy sem Ha ez egy mancipatioacutes uumlgylet lenne akkor a nuncupatio318 elmondaacutesa valamint az egyeacuteb formasaacutegok pontos koumlveteacutese reacuteveacuten szaacutellna aacutet a dolog feletti tulajdon eacutes az uumlgylet formalizaacutelt jellegeacuteből adoacutedoacutean ta-laacuten nem meruumll fel keacutetseacuteg a tulajdon aacutetszaacutellaacutesa kapcsaacuten Ehhez keacutepest a remekjo-gaacutesz elvi jelleggel aacutellapiacutetja meg hogy az aacutetadoacute a traditio reacuteveacuten semmi egyebet nem kell hogy aacutetruhaacutezzon mi toumlbb nem is ruhaacutezhat aacutet toumlbbet a megszerzőre mint amennyi az aacutetruhaacutezoacutenaacutel megvolt Az adott esetben tehaacutet B tulajdonszerzeacutese leacutenyegeacuteben attoacutel fuumlgg hogy A a teleknek tulajdonosa volt-e vagy sem Ehelyuumltt kuumlloumlnoumlsen fontos hogy ideacutezzuumlnk egy maacutesik joacuteval koumlzkeletűbb textus is

Ulp D 50 17 54 (46 ad ed)Nemo plus iuris ad alium transferre potest quam ipse haberet

A regula toumlmoumlr megfogalmazaacutesa alapjaacuten senki sem ruhaacutezhat aacutet maacutesra toumlbb jogot annaacutel mint ami neki magaacutenak megvan319 Ez a keacutet szoumlveghely tehaacutet azt mutaja hogy a klasszikus jogban a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz a traditio formaacutejaacuteban megjelenő tulajdonszerzeacutesi moacuted mellett szuumlkseacuteges a megfelelő tulajdonszerzeacute-si jogciacutem is Az utoacutebbi Ulpianus-szoumlveg a Digesta 50 koumlnyveacuteben roumlviden eacutes szűkszavuacutean utal erre a koumlvetelmeacutenyre eacuteppen uacutegy ahogy ezt maacutes klasszikus textusokban is laacutetni lehet320 Az elsőkeacutent ideacutezett locus tartalmilag egyező gon-dolatot koumlzvetiacutet itt azonban maacuter egy egyedi konkreacutet jogeseten keresztuumll nyer alkalmazaacutest a szinteacuten Ulpianusnak tulajdoniacutethatoacute si ex iusta causa traditae sunt nobis kiteacutetel Ahhoz hogy a iusta causa traditionis jelentőseacutege eacuterthető legyen a traditio in incertam personam szempontjaacuteboacutel uacutegy veacuteljuumlk hogy elsősorban a causa koumlreacuteben felmeruumllhető dissensus probleacutemakoumlreacutet kell megvizsgaacutelni Ennek kap-csaacuten az első elemzendő szoumlveg Iavolenustoacutel szaacutermazik amelyben ndash veacutelemeacutenyuumlnk

318 Ld Gai 1 119 3 174319 Ld meacuteg POacuteLAY (1988) i m 131 Az irodalom a keacutet forraacuteshelyet egyseacutegesen iacuteteacuteli meg Honsell

David Pugsley koumlnyveacutenek recenzioacutejaacuteban emliacuteti a traditio kapcsaacuten hivatkozott forraacuteshelye-ket amelyek alapjaacuten aacutelliacutethatoacute hogy ciacutemzett csak akkor szerez tulajdont ha az aacutetruhaacutezoacute is tu-lajdonos volt mivel senki sem ruhaacutezhat aacutet toumlbb jogot mint amivel ő maga rendelkezik Ld HONSELL (1973) i m 538 Max Kaser mindkeacutet forraacuteshelyet akkeacutent laacutetja mint amely szoumlvegek alaacutetaacutemasztjaacutek az aacuteltala kialakiacutetott bdquorelatives Eigentumrdquo tanaacutet Vouml KASER (1988) i m 132 Ld meacuteg BLANK (1980) i m 3 CASTRO SAENZ (2000) i m 202 irodalommal

320 Vouml Gai 2 20 Ulp 19 7

105V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

szerint ndash a felek koumlzoumltt nem is annyira a causaacuteban nincs egyeteacuterteacutes hanem a megszerző abban teacuteved hogy kitől kapta a dolgot ajaacutendeacutekozaacutes ciacutemeacuten

Iav D 39 5 25 (6 epist)Si tibi dederim rem ut Titio meo nomine donares et tu tuo nomine eam ei dederis an factam eius putes Respondit si rem tibi dederim ut Titio meo nomine donares eamque tu tuo nomine ei dederis quantum ad iuris suptilitatem accipientis facta non est et tu furti obligares sed benignius est si agam contra eum qui rem accepit exceptione doli mali me summoveri

A Iavolenus aacuteltal bemutatott eset főszereplői Ego (akire csak az igei sze-meacutelyragok utalnak) eacutes Tu Ego aacutetad egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott dol-got Tu reacuteszeacutere azzal a kikoumlteacutessel hogy Tu azt Ego neveacuteben ajaacutendeacutekozaacutes ciacutemeacuten adja aacutet Titiusnak vagyis a dologaacutetadaacutes mellett az is a feladata lenne annak ki-fejezeacutesre juttataacutesa hogy ő ndash tehaacutet Tu ndash ebben az esetben csupaacuten Ego neveacuteben jaacuter el Azonban Tu ehelyett a sajaacutet neveacuteben bdquoajaacutendeacutekozzardquo a dolgot Titiusnak Iavolenust azzal a keacuterdeacutessel keresik meg vajon megszerzi-e Titius az ajaacutendeacutek tulajdonaacutet B-től321 Iavolenus responsumaacuteban keacutet megoldaacutesi seacutemaacutet ismertet Az első szerint ha aacutetadok neked egy dolgot azzal hogy ajaacutendeacutekozd azt az eacuten ne-vemben Titiusnak de te a sajaacutet nevedben adod aacutet szigoruacutean veacuteve (quantum ad iuris suptilitatem) nem lesz az aacutetvevő tulajdona te pedig lopaacutes miatt felelsz A maacutesik kedvezőbb (benignus) megoldaacutes alapjaacuten ugyanakkor ha keresetet indiacute-taneacutek az aacutetvevő ellen ő sikeresen veacutedekezhetne az exceptio dolival Ez a kuuml-loumlnbseacutegteacutetel minden bizonnyal a ius civile eacutes a ius praetorium kiacutenaacutelta megoldaacute-si lehetőseacutegek koumlzoumltti elteacutereacutest tuumlkroumlzi Annyi viszont mindkeacutet vaacutelaszban koumlzoumls hogy a ius praetorium szerinti megoldaacutes koumlveteacutese eseteacuten Titiust ugyan megilleti az exceptio doli aacutem ex iure Quiritium igeacutenyt meacutegsem taacutemaszthat a dologra neacutez-ve iacutegy az azonnali tehaacutet az aacutetadaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva veacutegbemenő tulajdonaacutetszaacutellaacutes keacuterdeacuteseacuteben Iavolenus vaacutelasza leacutenyegeacuteben nemleges Minthogy Tu az eredeti-leg reacuteszeacutere toumlrteacutent dologaacutetadaacutes reacuteveacuten nem szerzett tulajdont iacutegy azt nem is ru-haacutezhatja aacutet Titiusra akinek ekkeacutent a dolog meacuteg a kedvezőbb elbiacuteraacutelaacutes alapjaacuten is legfeljebb csak a vagyonaacuteba szaacutemiacutethatoacute Hausmaninger hiacutevja fel arra a fi gyel-

321 Vouml HAUSMANNINGER (1986) i m 64 Ebben az iacuteraacutesaacuteban Hausmanninger elsősorban a subtilitas kifejezeacutes jelenteacuteseacutet vizsgaacutelja amelynek koumlznyelvi jelenteacuteseacutetől nagymeacuterteacutekben elteacuter a jogi je-lenteacutes minthogy előbbi koumlrben jobbaacutera pozitiacutev jelenteacutest hordoz amiacuteg jogi szempontboacutel gya-korta kritikus hangveacutetelt tuumlkroumlz Reacuteszletesen ld HAUSMANINGER (1986) i m 59ndash63 eacutes főkeacutent 62 A klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben ezen beluumll pedig a Digesta egyes responsumaiban a subtilitas legis eacutes subtilitas iuris kifejezeacutesek fordulnak elő A vizsgaacutelt textust egybeveti Cels D 8 3 11 (27 dig) szoumlvegeacutevel ekkeacutent igyekezve kidomboriacutetani a subtilitas iuris eacutes a benignitas fogalmait kuumlloumlnoumlsen ezek egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet Vouml HAUSMANINGER (1986) i m 64ndash70

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese106

met hogy Ego eacutes Titius koumlzoumltt nincs egyeteacuterteacutes a causaacuteban aacutem ennek elleneacutere Titius megtarthatja a dolgot Amennyiben Ego rei vindicatioacuteval meacutegis elperel-neacute tőle a dolgot uacutegy Titius exceptio dolival veacutedekezhet322 Meglaacutetaacutesunk szerint az Ego eacutes Tu koumlzoumltti jogviszonyban a dologaacutetadaacutes haacutettereacuteben Tu-nak az Ego aacutel-tal toumlrteacutent az ajaacutendeacutek tovaacutebbadaacutesaacutet ceacutelzoacute felkeacutereacutese aacutell Ekkeacutent Tu-nak tudnia kellett hogy az Ego-toacutel aacutetvett dolog vonatkozaacutesaacuteban semmilyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt sem szerezhet tulajdont Titius ugyanakkor nem tudja hogy az ajaacutendeacutek-ba kapott dolog valoacutejaacuteban Ego-toacutel szaacutermazik azaz nem vitaacutes hogy Ego ajaacuten-deacutekozaacutesra gondol mint causaacutera Titius viszont Tu-ra gondol mint ajaacutendeacutekozoacutera Itt tehaacutet elgondolaacutesunk szerint nem is kifejezetten egy a dissensus in causa kouml-reacutebe tartozoacute szoumlveghellyel aacutellunk szemben sokkal inkaacutebb arroacutel van szoacute hogy Titius joacutehiszeműen ugyan meacutegis teacutevedeacutesben van az ajaacutendeacutekozoacute szemeacutelyeacutet il-letően A valoacutesaacutegban Tu aki a sajaacutet neveacuteben ajaacutendeacutek gyanaacutent adja aacutet a dolgot nem tulajdonos ekkeacutent Titius sem szerezhet azonnal civiljogi tulajdont legfel-jebb csak elbirtoklaacutes uacutetjaacuten

Egy maacutesik Iulianus neveacutehez koumlthető responsum maacuter igazaacuteboacutel a causaacuteban valoacute disszenzus eseteacutevel foglalkozik behatoacutebban323

Iul D 41 1 36 (13 dig)Cum in corpus quidem quod traditur consentiamus in causis vero dissentiamus non animadverto cur ineffi cax sit traditio veluti si ego credam me ex testamento tibi obligatum esse ut fundum tradam tu existimes ex stipulatu tibi eum deberi Nam et si pecuniam numeratam tibi tradam donandi gratia tu eam quasi creditam accipias constat proprietatem ad te transire nec impedimento esse quod circa causam dandi atque accipiendi dissenserimus

Ebben a veacutelemeacutenyben keacutet egymaacuteshoz leacutenyegileg hasonloacute eset keruumll bemuta-taacutesra mindkettőben Ego eacutes Tu a szereplők Az első esetben Ego azt hiszi hogy ex testamento koumlteles arra hogy a telket Tu reacuteszeacutere aacutetadja (tehaacutet legatum per damnationemmel van dolgunk) Tu pedig uacutegy veacuteli hogy ex stipulatu tartoznak neki azzal vagyis a traditioacutera solutionis causa keruumll sor324 A maacutesodik esetben Ego egy bizonyos oumlsszegű keacuteszpeacutenzt (pecunia numerata) ajaacutendeacutek gyanaacutent ad aacutet Tu-nak aki pedig azt koumllcsoumln ciacutemeacuten veszi aacutet Mindkeacutet esetben koumlzoumls hogy a felek a traditio jogi eacutertelemben vett ceacuteljaacuteval kapcsolatban bdquoelbeszeacutelnek egy-maacutes mellettrdquo A maacutesodik esethez kapcsoloacutedik az a jogaacuteszi megaacutellapiacutetaacutes hogy a keacuteszpeacutenz tulajdona minden bizonnyal aacutetszaacutell Tu-ra tehaacutet a tulajdonaacutetszaacutellaacutesnak

322 HAUSMANINGER (1986) i m 64323 Ld JAHR (1963) i m 147 VAN VLIET (2003) i m 2 skk324 BENEDEK (1959) i m 21 FLUME (1990) i m 54

107V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

nem akadaacutelya az a teacuteny hogy Ego eacutes Tu nem feacutelreeacutertik egymaacutest az aacutetadaacutes eacutes az aacutetveacutetel okaacutera neacutezve Koumlvetkezeacuteskeacuteppen eacuterhető a fragmentum legelejeacuten talaacutelha-toacute aacuteltalaacutenos eacuterveacutenyű megaacutellapiacutetaacutes amely szerint ha az aacutetadandoacute vagyontaacutergy-ban megvan a felek egyeteacuterteacutese azonban a causaacuteban disszenzus van kettejuumlk koumlzoumltt a traditio akkor sem lesz semmis vagy ahogy az eredeti szoumlveg fogal-maz nem lesz ineffi cax tehaacutet hataacutestalan Erről a szoumlvegről toumlbben325 uacutegy veacutelik a szekundeacuter irodalomban hogy a posztklasszikus korban jelentősen aacutetdolgozaacutesra keruumllt Kaser eacutes Flume is egyaraacutent raacutemutatnak arra hogy a szoumlveg kezdeti reacutesze eredetileg a mancipatioacuteroacutel szoacutelt326 Ezzel ellenteacutetes neacutezetet keacutepvisel ndash Beseler nyomaacuten ndash Benedek Ferenc aki arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy Iulianus alig-ha időzoumltt volna a mancipatio absztrakt jellegeacutenek taglalaacutesaacuteval amely abban a korban triviaacutelisnak szaacutemiacutetott327 Benedek ennek a textusnak az elemzeacutese kouml-reacuteben arra hiacutevja fel a fi gyelmet hogy a causa szoacute keacutetfeacutele eacutertelemben szerepel a szoumlvegben Előszoumlr ugyanis pluralisban szerepel (in causis) miacuteg a maacutesodik esetben maacuter singularisban (circa causam) fordul elő Ebből azt a koumlvetkezte-teacutest vonja le hogy kuumlloumlnbseacuteg van a szoacute jogi ceacutelt jeloumllő eacutertelme valamint a konk-reacutet koumltelmi uumlgyletre utaloacute volta koumlzoumltt328 Veacutelemeacutenyuumlnk szerint a meglaacutetaacutes ala-pos329 ugyan keacuterdeacutes azonban hogy az absztrakt jogi ceacutel mennyiben vaacutelaszthatoacute el az azt hordozoacute uumlgylettől330 Ebben a vonatkozaacutesban azt lehet mondani hogy

325 Vouml pl FUCHS (1952) i m 130 skk KASER (1961) i m 225 KASER (19712) i m 417 eacutes kuumllouml-noumlsen 41 sz jegyzet FLUME (1990) i m 54

326 KASER (19712) i m 41741 FLUME (1990) i m 54 Ehhez ld meacuteg uacutejabban VAN VLIET (2003) i m 3ndash4

327 BENEDEK (1959) i m 21 eacutes 18 sz jegyzet328 BENEDEK (1959) i m 21329 Az elteacuterő jelenteacutesekre hivatkozaacutes megalapozottsaacutegaacutet mi sem taacutemasztja alaacute jobban mint az a

teacuteny hogy a causa szoacute eleve milyen sokfeacutele jelenteacutesben fordul elő a latin nyelvben ehhez ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s h v FINAacuteLY (1884) i m s h v HEUMANN ndash SECKEL (1926) i m s h v Emellett kuumlloumln emliacuteteacutesre eacuterdemes hogy csak szigoruacutean jogi eacutertelem-ben neacutezve is a causa szoacute kettős jelenteacutest hordoz Jelenti egyfelől a konkreacutet uumlgyet valamint azt a jogi szempontboacutel kiemelt jelentőseacutegű indiacutetoacuteokot mint amilyen peacuteldaacuteul valamely ese-meacuteny vagy teacutenyhelyzet amely egy jogi teacutenyaacutellaacutes keletkezeacuteseacutet vagy fennaacutelltaacutet befolyaacutesolja Reacuteszletesen ld LEONHARD (1899) i m s v lsquocausarsquo

330 Ez pedig oumlsszefuumlgg a Savigny neveacutehez koumlthető dinglicher Vertrag keacuterdeacuteskoumlreacutevel is amelynek behatoacutebb vizsgaacutelataacutera azonban a jelen munka keretei koumlzoumltt nincs moacuted Annyi mindeneset-re jelezhető ezzel a keacuterdeacuteskoumlrrel kapcsolatban hogy a Iulianus- eacutes Ulpianus-szoumlvegek koumlzoumlt-ti ellenteacutet vezette Savignyt arra a koumlvetkezteteacutesre hogy a traditio is egy szerződeacutes kell hogy legyen hiszen benne szerepel az aacutetadoacute eacutes megszerző birtok- illetőleg tulajdonaacutetruhaacutezaacutesaacutera iraacutenyuloacute akarata A probleacutema ezzel a neacutezettel mindoumlssze annyi hogy pusztaacuten az akaratnyi-latkozat meacuteg keveacutes a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges meacuteg ahhoz a dolog fi zikai birtok-ba adaacutesa is Ettől fuumlggetlenuumll Savigny a a traditioacutet egy absztrakt bdquodologi szerződeacuteskeacutentrdquo (dinglicher Vertrag) eacutertelmezi Vouml ld SAVIGNY (1840) i m 312ndash313 Reacuteszletesen ld FUCHS (1952) i m 82ndash92

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese108

az absztrakt jogi ceacutel a mindennapokban a kuumllvilaacuteg szaacutemaacutera toumlbbseacutegeacuteben az azt hordozoacute egyedi joguumlgyleten keresztuumll vaacutelik foghatoacutevaacute ekkeacutent ez a joguumlgylet az absztrakt jogi ceacutel megjeleniacuteteacuteseacutet konkretizaacutelaacutesaacutet szolgaacutelja

A maacutesik szoumlveg Ulpianus egy veacutelemeacutenye amelynek kereteacuteben a remekjogaacutesz Iulianusra hivatkozik A maacutesodlagos irodalom szerint ez a textus is ndash akaacutercsak a megelőző ndash interpolaacutelt azonban ebben a szoumlvegben a doumlnteacutes eredetiseacutegeacutet az interpolatio teacutenye nem eacuterinti331

Ulp D 12 1 18 pr (7 disp)Si ego pecuniam tibi quasi donaturus dedero tu quasi mutuam accipias Iulianus scribit donationem non esse sed an mutua sit videndum Et puto nec mutuam esse magisque nummos accipientis non fi eri cum alia opinione acceperit Quare si eos consumpserit licet condictione teneatur tamen doli exceptione uti poterit quia secundum voluntatem dantis nummi sunt consumpti

Az eset keacutet szereplője Ego eacutes Tu akik koumlzuumll Ego ajaacutendeacutekozaacutesi ceacutellal ad aacutet Tu reacuteszeacutere egy bizonyos peacutenzoumlsszeget Tu ugyanakkor ezt a peacutenzoumlsszeget mintegy koumllcsoumln gyanaacutent veszi aacutet Iulianusra hivatkozaacutessal Ulpianus roumlgvest leszoumlgezi hogy ajaacutendeacutekozaacutesroacutel ebben az esetben szoacute sem lehet ezen tuacutelmenően pedig azt is megaacutellapiacutetja hogy meglaacutetaacutesa szerint koumllcsoumln sem joumln leacutetre332 Backhaus veacutele-meacutenye szerint azeacutert nem joumlhet leacutetre ajaacutendeacutekozaacutes mivel hiaacutenyzik az erre iraacutenyuloacute megegyezeacutes333 Ulpianus ama meglaacutetaacutesa amely szerint mutuumroacutel sem lehet be-szeacutelni azeacutert biacuter jelentőseacuteggel mert ekkeacutent a peacutenz nem keruumll a megszerző tulaj-donaacuteba Helyesen laacutetja Backhaus hogy a szoumlvegben szereplő puto ige utal arra hogy ebben a vonatkozaacutesban a klasszikusok koumlzoumltt minden bizonnyal veacutelemeacuteny-kuumlloumlnbseacuteg lehetett334 Kaser ezzel szemben csak annyit teacutetelez fel hogy Ulpianus nem eacutertett egyet a Iulianus aacuteltal keacutepviselt neacutezettel335 Az ulpianusi veacutelemeacuteny kouml-vetkezmeacutenye hogy Ego ellen condictioacutet lehet indiacutetani felteacuteve hogy a peacutenzoumlsz-szeget felhasznaacutelta azonban Ego meacutegis eacutelhet exceptio dolival hiszen a peacutenz fel-hasznaacutelaacutesra Tu akarataacuteval egyezően keruumllt sor Mindenesetre eacuteppen az emliacutetett szerzők aacuteltal feltaacutert veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg okaacuten jellemzi a szekundeacuter irodalom a keacutet forraacuteshely egymaacuteshoz valoacute viszonyaacutet iulianusi-ulpianusi ellenteacutetkeacutent336

331 FLUME (1990) i m 54332 KASER (1961) i m 226333 BACKHAUS (1983) i m 165334 Vouml BACKHAUS (1983) i m 165335 KASER (1961) i m 226336 Vouml pl JAHR (1963) i m 147 WESEL (1968) i m 101 eacutes 103 VAN VLIET (2003) i m 2

109V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

Oumlsszegzeacuteskeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy a iusta causa traditionis az aacutetruhaacutezoacute eacutes a megszerző koumlzoumltt leacutetrejoumlvő toumlbbseacutegeacuteben valamilyen joguumlgylet formaacutejaacutet oumlltő megaacutellapodaacutest takar amely tartalmaacutenaacutel fogva alkalmas arra hogy annak alap-jaacuten aacutetszaacutelljon a tulajdon337

Veacuteguumll szuumlkseacuteges kiteacuterni a kauzaacutelis traditio tanaacutet megalapozoacute forraacuteshelyre is

Paul D 41 1 31 pr (31 ad ed)Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur

A szoumlveg szerint a puszta traditio soha nem viszi aacutet a tulajdont csak uacutegy ha adaacutesveacutetel vagy maacutes iusta causa megelőzi amelynek eacuterdekeacuteben a traditio koumlve-ti338 Ekkeacutent ebből a szoumlvegből egy a tulajdon-traditio szempontjaacuteboacutel elengedhe-tetlen felteacutetelt lehet kiolvasni a megszerző az egyeacuteb felteacutetelek fennforgaacutesa eseteacuten is csak akkor szerezhet civiljogi tulajdont az aacutetruhaacutezott dolog felett amennyi-ben a iusta causa traditionis mint megelőző vagy kiacuteseacuterő koumlruumllmeacuteny fennaacutell339 A szoumlveget toumlbben340 veacutelteacutek eddig is interpolaacuteltnak ugyanakkor keacutetseacutegtelen hogy a tulajdon-traditioacutera vonatkozoacute maacutes forraacutesok ndash főkeacutent peacuteldaacuteul Gaius Instituacutecioacutei ndash is tartalmilag hasonloacuteak Ezek alapjaacuten az adaacutesveacutetel ajaacutendeacutekozaacutes vagy baacutermi-lyen maacutes jogciacutemen aacutetadott dolog roumlgtoumln a megszerző tulajdonaacuteba keruumll ha az aacutet-ruhaacutezoacute tulajdonos volt341 vagyis a dolog tulajdona az aacutetadaacutes teacutenyeacuteneacutel fogva keruumll a megszerzőhoumlz felteacuteve hogy az aacutetadaacutesra ex iusta causa keruumllt sor342

337 Vouml BENEDEK (1959) i m 36338 Egyező eacutertelmezeacutessel BARTON (1966) i m 48 WESEL (1968) i m 101 BLANK (1980) i m

1 SCHANBACHER (1992) i m 1 VAN VLIET (2003) i m 2 A szoumlveggel kapcsolatos kriti-kai aggaacutelyokhoz ld Vouml MIQUEL (1963) i m 237ndash238 GORDON (1989) i m 125ndash126 Ehhez a Digesta-textushoz kapcsoloacutedik szaacutemos hataacutelyos polgaacuteri toumlrveacutenykoumlnyv szabaacutelyozaacutesa Ld pl ABGB sect 380 bdquoOhne Titel und ohne rechtliche Erwerbungsart kann kein Eigentum erlangt werdenrdquo BGB sect 929 [Einigung und Uumlbergabe] bdquoZur Uumlbertragung des Eigentums an einer beweglichen Sache ist erforderlich dass der Eigentuumlmer die Sache dem Erwerber uumlbergibt und beide daruumlber einig sind dass das Eigentum uumlbergehen soll Ist der Erwerber im Besitz der Sache so genuumlgt die Einigung uumlber den Uumlbergang des Eigentumsrdquo Code ci-vil Art 1138 bdquoLrsquoobligation de livrer la chose est parfaite par le seul consentement des parties contractantes Elle rend le creacuteancier proprieacutetaire et met la chose agrave ses risques degraves lrsquoinstant ougrave elle a ducirc ecirctre livreacutee encore que la tradition nrsquoen ait point eacuteteacute faite agrave moins que le deacutebiteur ne soit en demeure de la livrer auquel cas la chose reste aux risques de ce dernierrdquo A szoumlveg-hez ld meacuteg BARTON (1966) i m 48 KASER (1979) i m 325259

339 BENEDEK (1959) i m 5340 Iacutegy kuumlloumlnoumlsen pl BONFANTE (1968) i m 203 skk ezzel ellenteacutetesen PRINGSHEIM (1916) i m

61 eacutes ennek nyomaacuten BENEDEK (1959) i m 5341 Vouml Gai 2 20342 Vouml Ulp 19 7

V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese110

3 Koumlvetkezteteacutesek a iusta causa traditionis eacutes a iactus missilium kapcsolataacuteroacutel

A fentiek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a tulajdon-traditio koumlreacuteben roacutemai jog szerint nagy jelentőseacuteggel biacutert a felek koumlzoumltt meglevő akarategyseacuteg (Iav D 44 7 55 [12 epist]) amely akarategyseacuteget ndash oumlsszhangban Gaius eacutes Iustinianus Instituacutecioacuteival ndash a causakeacutent szolgaacuteloacute uumlgyelt vonatkozaacutesaacuteban koumlvetelteacutek meg343 Ezzel oumlssz-hangban aacutelliacutethatoacute hogy eacuteppen a Iavolenus aacuteltal affectuskeacutent leiacutert akarategy-seacuteg megleacutete eacuterdekeacuteben a causa fennforgaacutesa mindig elengedhetetlen a tulajdon-traditio szempontjaacuteboacutel meacuteghozzaacute akkeacutent hogy a causa meg kell hogy előzze a fi zikai dologaacutetadaacutest

Ennek a keacutet textusnak a jelentőseacutege a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent valoacute felfogaacutesa szempontjaacuteboacutel eacuteppen az hogy joacutel kitűnik a szoumlve-gekből hogy a puszta aacutetadaacutes reacuteveacuten csak akkor szaacutellt aacutet az aacutetadott dolog tulajdo-na ha ndash egyeacuteb koraacutebban maacuter aacutettekintett felteacutetelek megleacuteteacuten tuacutelmenően ndash az aacutet-ruhaacutezoacute aacutet akarta adni a megszerző pedig meg akarta szerezni a dolog tulajdo-naacutet Ebben a koumlrben a tulajdonjog aacutetviteleacutere alkalmas causa megleacutete szolgaacutel a felek koumlzoumltt fennaacutelloacute akarategyseacuteg legjobb bizonyiacuteteacutekakeacutent344 Ekkeacutent a dologaacutet-adaacutesra egy uacuten transzlatiacutev joguumlgylet alapjaacuten keruumll sor azaz magaacutenak a joguumlgy-letnek is esszenciaacutelis eleme a tulajdonvaacuteltozaacutes ez tehaacutet a causa motiacutevumakeacutent is felfoghatoacute345 Ami a causaacutet illeti tulajdon-traditio eacutes elbirtoklaacutes eseteacuten a jog-ciacutemkeacutent szolgaacuteloacute uumlgylet mint nudum pactum nem viszi aacutet a tulajdont mint arra Diocletianus csaacuteszaacuter egy rendelete kifejezetten raacutemutat346 Emellett azonban a puszta birtokba adaacutes teacutenye nem tulajdont ndash ehhez meacuteg az is szuumlkseacuteges hogy az aacutetadaacutesra valamely iusta causa alapjaacuten keruumll sor A dologaacutetadaacutes eacutes a causa kap-csolataacutenak leacutenyege tehaacutet az hogy a dolgot aacutetadoacute akarata a tulajdon aacutetruhaacutezaacute-saacutera az azt megszerző akarata pedig a tulajdon megszerzeacuteseacutere kell hogy iraacute-nyuljon347 amelyre a kuumllvilaacutegban a traditio mint reaacutelaktus teacutenye eacutes a causakeacutent

343 Vouml Gai 2 20 Inst 2 1 41 PETERS (1979) i m 184 344 BONFANTE (1968) i m 203 SCHULZ (1951) i m 349 KASER (19712) i m 139 416 DIOacuteSDI

(1970) i m 139 JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874) i m 156 MAYER-MALY (19992) i m 74 SANFILIPPO (200210) i m 210 BESSENYŐ (20104) i m 339 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 329 eacutes kuumlloumlnoumlsen 9 sz jegyzet HONSELL (20107) i m 58

345 BONFANTE (1968) i m 205 eacutes 242 SCHULZ (1951) i m 350 FOumlLDIndashHAMZA (201015) i m 330346 Diocl C 2 30 20 Traditionibus et usucapionibus dominia rerum non nudis pactis

transferuntur Ld meacuteg WESEL (1968) i m 97ndash99 347 Ekkeacutent ld LEONHARD (1899) i m s v lsquocausarsquo BENEDEK (1959) i m 4

111V A traditio eacutes a justa causa traditionis keacuterdeacutese

szolgaacuteloacute uumlgylet egyuumlttesen engednek koumlvetkeztetni348 Maacuterpedig meglaacutetaacutesunk szerint a iactus missiliumot eacuteppen azeacutert nem tekinthetjuumlk traditio in incertam personamnak mert ez a iusta causa traditionis mindenkeacuteppen hiaacutenyzik349 Ami most maacuter viszont a causaacutet illeti keacutetseacutegtelenuumll igaz lehet az a megaacutellapiacutetaacutes hogy egy dolog fi zikai aacutetadaacutesa koumlreacuteben toumlbbfeacutele causa is elkeacutepzelhető amelyek koumlzuumll iusta elnevezeacuteseacuteneacutel fogva emelkedik ki egy amelyet eacuteppen ezaacuteltal kuumlloumlnboumlztet-tek meg a traditio oumlsszes toumlbbi causaacutejaacutetoacutel Ez volt ugyanis az amely bdquoa felek-nek egy joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt oly ceacutelban valoacute egyeteacuterteacuteseacutet konszenzusaacutet laacutet-taacutek mely alkalmas (iusta) arra hogy ha egy dolgot ennek alapjaacuten tradaacutelnak ez a traditio tulajdonaacutetszaacutellaacutest eredmeacutenyezzenrdquo350 A iactus missilium eseteacuteben pe-dig ez a joguumlgyletkeacutent tipizaacutelt konszenzus egeacuteszen egyszerűen hiaacutenyzik Ennek hiaacutenyaacuteban pedig aligha beszeacutelhetuumlnk tulajdon-traditioacuteroacutel minthogy annak a iusta causa traditionis elengedhetetlen felteacutetele Nem lehet azt aacutelliacutetani hogy a iactus missilium soraacuten a felek eseteacuteben ne forogna fenn valamely causa azon-ban ez egyreacuteszt jogi szempontboacutel keveacutesseacute eacuterteacutekelhető maacutesreacuteszt nem koumltődik semmilyen uumlgylethez harmadreacuteszt pedig aligha a felek uumlgyleti konszenzusaacutet jeleniacuteti meg Mindezek alapjaacuten persze nem tudjuk minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean bi-zonyiacutetani azt hogy a iactus missilium nem traditio in incertam personam de az ideacutezett eacutes elemzett forraacuteshelyek valamint ezeknek az irodalom aacutetali eacuterteacutekeleacutese egyaraacutent alkalmasak arra hogy a keacutetely magvaacutet elvesseacutek ezzel a veacutelemeacutenyuumlnk szerint elhibaacutezott felfogaacutessal szemben

348 Vouml pl BONFANTE (1968) i m 234 BENEDEK (1959) i m 20 valamint 33ndash34 BESSENYŐ (20104) i m 339ndash340 VAN WARMELO (1982) i m 621 eacutes 624 vitathatoacutean EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) i m 99ndash109

349 Mi toumlbb veacutelemeacutenyuumlnk szerint meacuteg az is keacutetseacuteges hogy ebben az esetben egyaacuteltalaacuten traditio toumlrteacutenik-e nem pedig sokkal inkaacutebb egy derelictio amelyet occupatio koumlvet erre azonban a koumlvetkező fejezetben teacuteruumlnk ki reacuteszletesen

350 BENEDEK (1959) i m 33ndash34 36 VAN WARMELO (1982) i m 621

VI A IACTUS MISSILIUM TEacuteNYAacuteLLAacuteSA

Mint azt a bevezetőben maacuter laacutethattuk a kuumlloumlnfeacutele ajaacutendeacutektaacutergyak neacutep koumlzeacute szoacute-raacutesaacuteroacutel Suetonius bdquoDe vita Caesarumrdquo ciacutemű munkaacutejaacuteban toumlbb helyen tudoacutesiacutet A szoumlvegek alapjaacuten megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy egyfelől az ajaacutendeacutekok szeacutetszoacute-raacutesaacutera mulatsaacutegokhoz illetőleg uumlnnepi- vagy cirkuszi jaacuteteacutekok kereteacuteben keruumllt sor maacutesfelől pedig a szeacutetosztott ajaacutendeacutektaacutergyak igen szeacuteles skaacutelaacuten mozogtak A Suetonius-szoumlvegek alapjaacuten laacutethatoacute tehaacutet hogy a missilia koumlreacutebe peacutenz ma-darak eacutelelmiszercsomagok kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hallal zoumlldseacutegekkel tele kosarak valamint bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok tartoztak Utoacutebbiak eacuterdekesseacutege hogy sokfeacutele aacuterucikkre voltak bevaacutelthatoacutek gabonaacutera ruhaacutera arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszolgaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra neacuteha meacuteg hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre is351 Mindezeket az ajaacutendeacutekokat vagy szeacutetszoacutertaacutek vagy kiosztottaacutek352 A jogi forraacute-sok csak azt aacutellapiacutetjaacutek meg hogy peacutenz illetve taacutegabban ajaacutendeacutektaacutergyak szoacuteraacute-sa toumlrteacutenik a neacutep koumlzeacute353 Koumlvetkező logikus leacutepeacuteskeacutent szuumlkseacuteges eme jogi for-raacutesok meacutelyebb vizsgaacutelata

1 A primer forraacutesok vizsgaacutelata

Mindoumlssze haacuterom olyan forraacutes emliacutethető amelyek koumlzvetlenuumll a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet taglalja354 E haacuterom koumlzuumll a maacuter bemutatott Pomponius tollaacuteboacutel szaacuter-mazoacute maacuter toumlbbszoumlr hivatkozott szoumlveg iacutegy szoacutel

Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab)Id quod quis pro derelicto habuerit continuo meum fi t sicuti cum quis aes sparserit aut aves amiserit quamvis incertae personae

351 Ld Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquotesserarsquo Hasonloacutean BERGER (20108) i m s vv lsquomissiliarsquo lsquotessera frumentariarsquo lsquotessera nummariarsquo

352 A terminoloacutegiaacutera vonatkozoacutean ld a fejezet elejeacuten iacuterottakat353 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) quis aes sparserit Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) qui

missilia iactat in vulgus Inst 2 1 46 praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus354 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) eacutes Inst 2 1 46

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa114

voluerit eas esse tamen eius fi erent cui casus tulerit ea quae cum quis pro derelicto habeat simul intellegitur voluisse alicuius fi eri

Ez a szoumlveg a iactus missiliummal kapcsolatos probleacutemafelveteacutesben maacuter be-mutataacutesra keruumllt ehelyuumltt meacuteg egy szempontra eacuterdemes felhiacutevni a fi gyelmet Mint arra maacuter koraacutebban raacutemutattunk a szoumlvegben joacutel elkuumlloumlniacutethető az aacuteltalaacuteno-siacutetoacute kijelenteacutes eacutes keacutet konkreacutet eset bemutataacutesa Mind a peacutenz illetőleg peacutenzda-rabok elszoacuteraacutesa nagyban-egeacuteszben homogeacuten esetkoumlrnek tekinthető A madarak szabadon engedeacuteseacutenek esetkoumlreacuten beluumll azonban a konkreacutet teacutenyaacutellaacutesok koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget kell tenni azon az alapon hogy a madarak a tulajdonos őrizeteacuteből szoumlktek-e meg vagy a tulajdonos szabad akarataacuteboacutel engedte-e el őket Az előb-bi esetben ugyanis a tulajdonosi akarat meacuteg kiterjedhet a visszaszerzeacutesre aacutem ha a tulajdonos tudatosan engedte el a madarakat akkor maacuter nem355 A peacutenz el-szoacuteraacutesa koumlreacuteben ez a keacuterdeacutes nem meruumll fel itt legfeljebb a peacutenzdarabok elvesz-teacuteseacutere lehetne gondolni ebben az esetben azonban a szoumlvegben nem a spargere ige szerepelne Az amissio eseteacuteben azonban a madarak szoumlkeacutese is elkeacutepzelhe-tő az amittere ige nem csak teacutenyleges elengedeacutest jelent hanem utalhat arra is hogy a tulajdonosnak nem sikeruumllt megakadaacutelyoznia a madarak elszoumlkeacuteseacutet356

A szekunder irodalomban a szoumlveg megiacuteteacuteleacutese igen sokreacutetű Toumlbben foglal-tak aacutellaacutest akkeacutent hogy a szoumlveg interpolaacutelt ndash neacutemelyek meacuteg a szoumlveg veacutelt re-konstrukcioacutejaacutet is elveacutegezteacutek357 Bonfante ezt a szoumlveget eacuteppen arra hasznaacutelja fel hogy a derelictio eacutes a traditio koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest kimutassa358 Ezzel szemben Romano eacutes Vacca uacutegy veacuteli hogy ez az elgondolaacutes nem veacutedhető359 Ezzel a neacutezet-tel egyet kell eacuterteni A szoumlvegből ugyanis eacuteppen az koumlvetkezik hogy baacutermennyi-re is akarja a peacutenzt elszoacuteroacute vagy a madarakat szabadon engedő szemeacutely hogy azt valaki tehaacutet egy koumlzelebbről meg nem hataacuterozott szemeacutely megszerezze meacutegis koumlzbeszoacutelhat a szerencse vagyis nincs kizaacuterva hogy egy harmadik szemeacutely idő-koumlzben megszerezze akaacuter a peacutenzt akaacuter a madarakat A szoumlvegből mindenesetre bizonyosan kitűnik hogy Pomponius a peacutenzszoacuteraacutest egyaacuteltalaacuten nem hozza kap-csolatban a traditio teacutenyaacutellaacutesaacuteval hanem a derelictio koumlreacuteben eacutertelmezi azt360

355 VACCA (1984) i m 117356 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) s v lsquoamittorsquo ERNOUTndashMEILLET () i m s v lsquomittorsquo357 Ehhez ld ROMANO (2002) i m 154358 BONFANTE (1968) i m 264ndash265359 ROMANO (2002) i m 154 VACCA (1984) i m 57ndash61360 Megjegyzendő hogy amennyiben meacutegis oumlsszefuumlggeacutesbe hozzuk a szoumlveget a tulajdon-

traditio keacuterdeacuteseacutevel akkor sem lehet fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a voluntas keacutet-szer jelenik meg ebben a szoumlvegben megvan az akarat mind a peacutenzt eldoboacute illetve a madara-kat szabadon engedő szemeacutelyneacutel mind pedig annaacutel aki megszerzi az elhagyott dolgot Ezzel egyezően ld VON SCHEURL (1853) 208

115VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

A Digestaacuteban talaacutelhatoacute Gaius-szoumlveg valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege iacutegy szoacutel

Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 461

Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce qui missilia iactat in vulgus ignorat enim quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia vult quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi cit

Hoc amplius interdum et in incertam personam collocata voluntas domini transfert rei proprietatem ut ecce praetores vel consules qui missilia iactant in vulgus ignorant quid eorum quisque excepturus sit et tamen quia volunt quod quisque exceperit eius esse statim eum dominum effi ciunt361

361

A Gaius-toumlredeacutek valamint az Instituacutecioacutek szoumlvege egymaacutessal gyakorlatilag egyező szoumlvegek laacutethatoacute hogy a koumlzoumlttuumlk leacutevő elteacutereacutesek az Instituacutecioacutek szoumlve-geacuteben talaacutelhatoacute betoldaacutesboacutel (praetores vel consules) eredő pusztaacuten nyelvta-ni jellegű kuumlloumlnbseacutegek oumlsszesseacutegeacuteben azonban a szoumlvegek tartalma eacutes jelen-teacutese azonos a missiliaacutet elszoacuteroacute szemeacutely szaacutemaacutera irrelevaacutens hogy kihez keruumll a missilia aki egyeacutebkeacutent ndash a felszedeacutes aacuteltal ndash megszerzi annak tulajdonjogaacutet is Mind Gaius mind az Instituacutecioacutek szoumlvege annyit aacutelliacutet tehaacutet hogy a missilia nyomban annak a tulajdonaacuteba keruumll aki birtokba veszi azt A tulajdont pedig a voluntas domini viszi aacutet vagyis a szoumlvegek felfogaacutesa szerint a missiliaacutet a tu-lajdonos dobja362 Azeacutert szuumlkseacuteges ennek előzetes tisztaacutezaacutesa mert a gaiusi il-letve a iustinianusi toumlredeacutekek ndash szoumlvegkoumlrnyezetuumlket tekintve363 ndash egyaraacutent a traditioacuteval foglalkozoacute passzusok koumlzoumltt szerepelnek Ha a szoumlvegeket egeacuteszkeacutent vizsgaacuteljuk azt tapasztalhatjuk hogy egy bizonyos logika menteacuten taglaljaacutek a traditio keacuterdeacuteseit364 Elsőkeacutent megtudhatjuk mi a traditio meacuteghozzaacute a joghataacute-sa felől megkoumlzeliacutetve vagyis a dolog tulajdonaacutet birtokba adaacutes reacuteveacuten szerezhet-juumlk meg Ezt mindkeacutet szoumlveg oumlsszeegyezteti a ius naturaleacuteval (Iustinianusnaacutel gentiummal)365 Ezutaacuten a traditio alanyaira tekintettel kifejti hogy a dolog-

361 Mindkeacutet szoumlvegben feacutelkoumlveacuteren szerepelnek azok a reacuteszek ahol a keacutet hivatkozott forraacutes egy-maacutestoacutel elteacuter

362 Ezzel egyezően ld BENEDEK (1982) 699 BENEDEK (1984) 2111363 Gai D 41 1 9 3-8 (2 rer cott) Inst 2 1 40 42 44ndash46 48364 Ehhez ld maacutes oumlsszefuumlggeacutesben PRINGSHEIM (1916) i m 65ndash70 BERGER (20108) i m sv

lsquotraditio in incertam personamrsquo 365 Gai D 41 1 9 3 (2 rer cott) Inst 2 1 40 Az Instituacutecioacutek szoumlvege a tulajdon aacutetadaacutes reacuteveacuten

toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet kifejezetten taacutersiacutetja a res corporales koumlreacutehez kiemelve hogy mindezek a szabaacutelyok a praedia stipendaria eacutes tributaria valamint az itaacuteliai telkek el-idegeniacuteteacuteseacutere is alkalmazandoacutek Ezt koumlvetően (Inst 2 1 41) foglalkozik azzal a keacuterdeacutessel hogy mikor eacutes milyen felteacutetelek mellett szaacutell aacutet az eladott eacutes aacutetadott dolog tulajdonjoga Ez a

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa116

aacutetadaacutest veacutegezheti maga a tulajdonos vagy az ő megbiacutezaacutesaacuteboacutel valaki maacutes366 Ezt koumlvetően a taacutergyra koncentraacutelva raacutemutat hogy bizonyos esetekben a dolog teacutenyleges aacutetadaacutesa neacutelkuumll a puszta tulajdonosi akarat (voluntas domini) elegendő a tulajdonjog aacutetszaacutellaacutesaacutehoz erre toumlbb peacuteldaacutet is hoz mindkeacutet szoumlveg367 Ezt kouml-vetően mondja hogy a tulajdonos akarata olyannyira erős illetőleg jelentős a traditio koumlreacuteben hogy meacuteg azt is akarhatja hogy incerta persona szerezze meg a dolgot hiszen a tulajdonos azt akarja hogy aki valamit a toumlmegben elkapott az oumlveacute legyen368 Veacuteguumll ezt az esetet megkuumlloumlnboumlzteti a tengerbe dobott aacuteru-toacutel ott ugyanis a viharboacutel valoacute menekuumlleacutes ceacuteljaacuteboacutel dobaacuteltaacutek el az aacuterut nem pe-dig azzal a szaacutendeacutekkal hogy a tulajdonjoggal felhagyjanak369 Ebből az aacutettekin-teacutesből az tűnhet ki hogy mind Gaius mind pedig az Instituacutecioacutek szerkesztői a traditioacuteban aacutetadoacutekeacutent reacutesztvevő szemeacutelynek az uumlgylethez koumltődő szubjektiacutev tu-dati viszonyulaacutesaacutet akartaacutek hangsuacutelyozni Markaacutensan jelenik meg tehaacutet az aka-rati elem a koumlzeacuteppontban az aacutell mit akart a tulajdonos tenni a dolgaacuteval

2 Probleacutemafelveteacutes a szoumlvegben nyitva maradoacute keacuterdeacutesek

21 A szoumlvegek terminoloacutegiaacuteja

A peacutenzszoacuteraacutes kapcsaacuten ketteacute kell vaacutelasztani a terminoloacutegia vizsgaacutelataacutet Egyfelől vizsgaacutelandoacute hogy milyen igeacutekkel keruumll leiacuteraacutesra a peacutenzszoacuteraacuteskeacutent aposztrofaacutelt cselekveacutes maacutesfelől pedig elemzendő hogy milyen taacuterggyal fordulnak elő az adott igeacutek Paacuterhuzamosan vizsgaacutelva a gaiusi (Instituacutecioacutek-beli) eacutes a pomponiusi szoumlvegek szoacutehasznaacutelataacutet megaacutellapiacutethatoacute hogy Pomponius az aeris sparsio teacutenyaacutellaacutesaacutet iacuterja le Gaiusnaacutel (eacutes az Instituacutecioacutekban is) ez taacutegabb ezekben a szouml-

keacutet szoumlvegreacutesz a Digestaacuteban nem szerepel A ius gentium eacutes ius naturale keacuterdeacuteseacutehez ebben a vonatkozaacutesban ld egyezően PRINGSHEIM (1916) i m 68

366 Gai D 41 1 9 4 (2 rer cott) Inst 2 1 42ndash43 Egyezően PRINGSHEIM (1916) i m 66367 Gai D 41 1 9 5-6 (2 rer cott) Inst 2 1 44ndash45 A szoumlvegekben a brevi manu traditio koumlreacute-

ben szereplő peacutelda a tulajdonos aacuteltal hasznaacutelatba vagy beacuterbe adott illetőleg leteacutetbe helyezett dolognak a hasznaacuteloacute beacuterlő vagy a leteacutetemeacutenyes reacuteszeacutere toumlrteacutenő fi zikai aacutetadaacutes neacutelkuumlli eladaacute-sa A symbolica traditio koumlreacuteben pedig a raktaacuterban elhelyezett aacuteru eladaacutesa szerepel peacutelda-keacutent amelynek koumlreacuteben az aacuteruk fi zikai aacutetadaacutesa nem toumlrteacutenik meg azok tulajdonjoga a rak-taacuter kulcsaacutenak aacutetadaacutesaacuteval szaacutell aacutet a vevőre A voluntas előfordulaacutesaacutehoz eacutes alakjaihoz ld meacuteg PRINGSHEIM (1916) i m 68

368 Gai D 41 1 9 7 (2 rer cott) Inst 2 1 46 Az Instituacutecioacutekban szereplő a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolog birtokba veacutetellel toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutere vonatkozoacute utalaacutes (Inst 2 1 47) a Digestaacuteban nem szerepel

369 Gai D 41 1 9 8 (2 rer cott) Inst 2 1 48 Az Instituacutecioacutekban a szoumlveg veacutegeacuten meacuteg egy mon-dat szerepel a Digestaacutehoz keacutepest amely szerint a iactus mercium keacuterdeacuteseacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutevel egy tekintet alaacute esik a futoacute kocsiroacutel veacuteletlenuumll leeső dolog sorsa

117VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

vegekben iactus missiliumroacutel esik szoacute370 A keacutet ige iacere (iactare) eacutes spargere első tekintetre egyaraacutent dobni jelenteacutest hordoz A kettő koumlzuumll az ősi eacutes klasszi-kus időkre jellemző koumlznapi spargere inkaacutebb bdquoszeacutetszoacuterrdquo bdquoosztogatrdquo jelenteacutesaacuter-nyalatot hordoz neacutehol egyenesen peacutenznek ajaacutendeacutekoknak eacutes maacutes hasonloacuteknak cirkuszban sziacutenhaacutezban a koumlzoumlnseacuteg koumlzeacute szoacuteraacutesaacutera utalva371 Iacere illető-leg ennek a gyakoriacutetoacute alakja iactare eldob vagy valahonneacutet kidob jelenteacutes-sel biacuter372 A iacere igeacuteből keacutepzett alak a iactus amely dobaacutest jelent kuumlloumlnoumlsen pedig valamely dolognak a fedeacutelzetről toumlrteacutenő kidobaacutesaacutet373 Ebből szaacutermazik a iactura kifejezeacutes is amely utalhat egyfelől a dologkidobaacutes teacutenyeacutere de ugyan-iacutegy a dologtoacutel valoacute megvaacutelaacutesboacutel adoacutedoacute veszteseacutegre is374 Mint arra maacuter a kezdet kezdeteacuten utaltunk reacuteszletesebben Pomponius a maga szoumlvegeacuteben a lsquopecuniarsquo kifejezeacutes helyett az lsquoaesrsquo szoacutet hasznaacutelja amely jeloumllte a reacutezből vert peacutenzeacutermeacute-ket eacutes ugyaniacutegy jelentett peacutenz aacuteltalaacuteban valamint sajaacutet peacutenzt eacutes adoacutessaacutegot is375 Ami a cselekveacutesek taacutergyaacutet illeti aes csak peacutenzt jeloumll miacuteg a missilia vagy res missiles mindenfeacutele ajaacutendeacutekot jeloumll bdquoamelyet a csaacuteszaacuter a neacutep koumlzeacute szoacuteratottrdquo376 Missilia tehaacutet joacuteval taacutegabb toumlbb mindent magaacuteban foglaloacute fogalom mint aes377

370 Hasonloacutean BENEDEK (1983) i m 25371 Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquospargorsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquospargorsquo

Joacute peacutelda ehelyuumltt Cicero Marcus Antonius ellen iacuterott fi lippikaacuteinak egy passzusa amelyben Cicero Sempronius Tuditanusroacutel Marcus Antonius feleseacutegeacutenek Fulviaacutenak az anyai nagyap-jaacuteroacutel iacuterja hogy szokaacutesa volt peacutenzeacutet a rostraacuteroacutel a neacutep koumlzeacute szoacuterni (Cic Phil 3 16 Tuditanus nempe ille qui cum palla et cothurnis nummos populo de rostris spargere solebat)

372 Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) i m s v lsquoiaciorsquo ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo WALDEndashHOFMANN (19563) i m s v lsquojaciorsquo FINAacuteLY (1884) i m s v lsquojaciorsquo eacutes lsquojactorsquo Egyeacutebkeacutent Finaacutely is az utoacutebbi ige koumlreacuteben hozza peacuteldakeacutent spargere numos populo Ezzel szemben iacere főneacutevi alakjaacutenaacutel (iactus) a iactus mercium kifejezeacutest emliacuteti amely vihar ide-jeacuten a hajoacute megkoumlnnyiacuteteacutese ceacuteljaacuteboacutel a tengerbe dobott aacuterukat jelenti Megemliacutetendő hogy a iacere igeacuteből keacutepzett főneacutev iactura egyaraacutent utalhat egy dolognak

373 Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo WALDEndashHOFMANN (19563) i m s v lsquojaciorsquo374 Előbbire peacutelda Cic de off 3 89 Quaerit si in mari iactura facienda sit equine pretiosi

potius iacturam faciat an servuli vilis Utoacutebbira Cic Verr 2 1 33 [hellip] patiatur eius vita reliqua me hanc tantam iacturam criminum facere Vouml ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquoiaciorsquo Oxford Lation Dictionary (1968) i m s v lsquoiacturarsquo

375 Ld pl lex XII Tab 3 1 Aeris confessi rebusque iure iudicatis XXX dies iusti sunto Vouml Oxford Latin Dictionary (1968) s v lsquoaesrsquo ugyaniacutegy FINAacuteLY (1884) i m s v lsquoaesrsquo

376 FINAacuteLY (1884) i m s v lsquomissilisrsquo377 Ezzel egyezően Benedek is raacutemutat arra hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten

peacutenz ez jelentett meacuteg gabonajegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szouml-veg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Reacuteszletesen BENEDEK (1982) i m 698 A missilia keacuterdeacuteskoumlreacutehez leguacutejabban ld ZLINSZKY (2006) i m 100ndash101 Nem elhanyagol-hatoacute az a szempont hogy a iactus missilium keacuterdeacuteskoumlre tulajdonkeacuteppen nem is felteacutetlenuumll csak a ius privatum terreacutenumaacuteba tartozoacute teacutema ekkeacutent teljesseacuteggel elfogadhatoacute megkoumlzeliacute-teacutest jelent az is ha ezt az inteacutezmeacutenyt a ius publicum koumlreacuteben is megproacutebaacuteljuk eacutertelmezni fi -

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa118

Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet azt lehet mondani hogy iacere eacutes spargere koumlzoumltt eacuterdemi jelenteacuteskuumlloumlnbseacuteg ugyan nincsen a iacere ige illetőleg az ebből keacutepzett iactus főneacutev inkaacutebb tűnik szakkifejezeacutesnek szemben a spargere (eacutes a csaacuteszaacuterkorban hasznaacutelatos főneacutevi alak sparsio) mellett378 Ezt alaacutetaacutemasztandoacute elegendő csu-paacuten arra utalni hogy az utoacutebbi ige egyszer fordul elő a Digestaacuteban eacuteppen a maacuter hivatkozott Pomponius-helyen amiacuteg a iactus kifejezeacutessel nem csupaacuten a iactus missilium hanem a lex Rhodiaacutehoz koumlthető iactus mercium kapcsaacuten is talaacutelkoz-hatunk

22 A traditio in incertam personam keacuterdeacutese a szoumlvegekben

Maacuter első olvasaacutesra nyilvaacutenvaloacute hogy a szoumlvegekben sehol nem fordul elő a traditio in incertam personam kifejezeacutes ebben a formaacuteban erre a fordulat-ra legfeljebb csak a szoumlvegek helyeacuteből lehet koumlvetkeztetni mivel Gaius (ek-keacutent tehaacutet az Instituacutecioacutek is) azonos logika menteacuten haladva a traditio szabaacute-lyai koumlzoumltt mintegy lezaacuteraacuteskeacutent emliacutetik meg hogy neacuteha előfordulhat hogy a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenik379 Emellett ugyanakkor arra is eacuterdemes raacutemutatni hogy a Pomponius-szoumlveg a Digesta pro derelicto titulusaacuteban talaacutelhatoacute eacutes eacuteppen a derelictio illetve az occupatio szem-szoumlgeacuteből vizsgaacutelja kifejezetten a peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak eacutes a madarak szabadon en-gedeacuteseacutenek keacuterdeacuteseit Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a forraacutesokban elő nem forduloacute traditio in incertam personam kifejezeacutes ndash akaacutercsak egyeacutebkeacutent a iactus missilium for-dulat380 is ndash oumlnkeacutenyesen vaacutelasztott kifejezeacutes amelyet a szekunder irodalom joacute-voltaacuteboacutel hasznaacutelunk a peacutenzszoacuteraacutes teacutenyaacutellaacutesaacutera Kiemelendő azonban hogy ez az elnevezeacutes-vaacutelasztaacutes olyannyira esetleges hogy a iactus missilium akaacuter aes

gyelemmel peacuteldaacuteul a magistratus szerepeacutere Mindezek elleneacutere a jelen munka nem kiacutevaacuten a ius publicum iraacutenyaacuteba elmozdulni joacutellehet valoacuteban adott eacutes csaacutebiacutetoacute annak a lehetőseacutege hogy a ius publicum koumlreacutebe tartozoacute vonatkozaacutesok is a vizsgaacuteloacutedaacutes taacutergyaacutet keacutepezzeacutek meacutegis uacutegy veacuteljuumlk hogy pillanatnyilag a keacuterdeacutes magaacutenjogi aspektusaacutenak moacutedszeres feltaacuteraacutesa fonto-sabb Ekkeacutent a jelen helyzetben eltekintuumlnk a ius publicum terreacutenumaacuteval oumlsszefuumlggő keacuterdeacute-sek vizsgaacutelataacutetoacutel ugyanakkor ezzel nem zaacuterjuk ki annak lehetőseacutegeacutet hogy a keacutesőbbiekben ez a szempont is vizsgaacutelat alaacute keruumlljoumln

378 Ehhez ld ERNOUTndashMEILLET (19513) i m s v lsquospargorsquo379 Mindez megjelenik Benedek Ferenc gondolatmeneteacuteben is maacuter ő is jelzi hogy a iactus

missilium traditio in incertam personamkeacutent toumlrteacutenő felfogaacutesa nagy valoacutesziacutenűseacuteggel a keacuter-deacutessel foglalkozoacute gaiusi eacutes Instituacutecioacutek-beli szoumlvegek helyeacutere vezethető vissza Hivatkozik az irodalomra is amely szerint Iustinianus koraacuteban a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutest traditio in incertam personamkeacutent eacuterteacutekelteacutek jelezve azonban hogy ezzel az aacutellaacutesponttal nem eacutert egyet BENEDEK (1982) i m 699 BENEDEK (1983) i m 25 BENEDEK (1984) i m 2110ndash2111

380 Teacutenykeacuterdeacutes hogy a missilia iactat in vulgus kifejezeacutes ugyan forraacutesszerű (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) ettől azonban az ebből nyelvi transzformaacutecioacuteval kialakiacutetott iactus missilium nem vaacutelik azzaacute

119VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

sparsio formaacuteban is szerepelhetne ma a keacutezikoumlnyvekben Eme vaacutelasztaacutes oka valoacutesziacutenűleg nem taacuterhatoacute fel ami viszont bizonyos hogy a Pomponius-szoumlveg csupaacuten egy teacutenyaacutellaacutest iacuter le az ennek koumlreacuteben felhozott eacutervek azonban koumlzel sem elegendőek a keacuterdeacutes megnyugtatoacute tisztaacutezaacutesaacutehoz

23 A Pomponius-szoumlveg indokolaacutesaacutenak probleacutemaacutei

Pomponius a tőle ideacutezett szoumlvegben megaacutellapiacutetja hogy az elhagyott dolgon fog-lalaacutessal tulajdont szerezhetuumlnk Peacuteldaacuteja az elszoacutert peacutenz eacutes a szabadon engedett madarak esete amelynek nyomaacuten indokolaacutes gyanaacutent azt aacutelliacutetja hogy a dolgot el-hagyoacute szemeacutely az elhagyaacuteskor egyszersmind azt is akarja hogy valaki megsze-rezze az aacuteltala elhagyott dolgot Vagyis ndash mint arra maacuter raacutemutattunk koraacutebban is ndash a jogaacutesz a peacutenzt elszoacuteroacute szemeacutely gondolatait egy adott helyzethez kapcso-loacutedoacute veacutelt tudati viszonyulaacutesaacutet hasznaacutelja fel eacuterveleacutese koumlreacuteben Ebből adoacutedoacutean a veacutelemeacuteny alapjaacuten azt kellene felteacutetelezni hogy aki peacutenzt elszoacuter madarakat sza-badon enged minden esetben azt szeretneacute hogy valaki annak a tulajdonosa le-gyen Keveacutesseacute valoacutesziacutenű hogy a szoumlveg ilyen eacutertelmezeacuteseacuteből eredő geacutepies gon-dolkodaacutesmoacutednak lenne baacutermifeacutele realitaacutesa Hiszen a cselekvő szemeacutely tudata nagy valoacutesziacutenűseacuteggel csak annyit fog aacutet hogy az adott dolgot valamilyen okboacutel nem akarja tovaacutebb a tulajdonaacuteban tartani illetőleg praktikus szempontboacutel koumlze-liacutet a keacuterdeacuteshez381 Ekkeacutent feltehető az is hogy az elhagyoacute egyaacuteltalaacuten nem is gon-dol arra mi lesz az elhagyott dolog tovaacutebbi sorsa Meglehet ugyan hogy pilla-natnyilag szaacutemol annak lehetőseacutegeacutevel is hogy az elhagyott dolgot valaki meg-talaacutelva birtoka veheti eacutes tulajdont is szerezhet felette Amennyiben azonban tu-data akaacuter aacutetmenetileg is de aacutetfogja a maacutes aacuteltali tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutet az a teacuteny hogy befejezi az elhagyaacutes aktusaacutet csak azt az aacutelliacutetaacutest erősiacuteti hogy nem eacuter-dekli mi lesz a dologgal az elhagyaacutes utaacuten Nem hallgatoacutelagos beleegyezeacuteskeacutent eacutertelmezendő az elhagyaacutes aktusaacutenak befejezeacutese mivel jelenős szerencse-elem is vegyuumll ebbe a szituaacutecioacuteba vagy megtalaacutelja valaki vagy nem az első esetben pe-dig vagy birtokba veszi vagy nem Ebből a szempontboacutel tehaacutet kicsi a valoacutesziacutenű-seacutege annak hogy a Pomponius aacuteltal leiacutertak ebben a formaacuteban valoacutesuljanak meg Ezen tuacutelmenően pedig ha kizaacuteroacutelag a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes eseteacutet vesz-szuumlk goacutercső alaacute akkor a jogaacuteszi indokolaacutes koumlreacuteben hivatkozott ceacutelzatos viselke-deacutes nem alap neacutelkuumlli Ugyanakkor maacutes keacuterdeacutes hogy aki peacutenzt szoacutert a neacutep koumlzeacute nem elsősorban a tulajdonszerzeacutes lehetőseacutegeacutere gondolt cselekveacuteseacutenek indiacutetoacuteoka sokkal inkaacutebb a toumlmeg meggyőzeacutese sajaacutet neacutepszerűseacutegeacutenek noumlveleacutese lehetett382

381 Vouml ROMANO (2002) i m 119382 Ehhez ld meacuteg Benedek gondolatmeneteacutet lentebb a 4 pontban Megjegyzendő

hogy előfordul meacuteg a missilia kifejezeacutes egy maacutesik Pomponius-textusban is Pomp D

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa120

3 A forraacutesok elsődleges eacuterteacutekeleacutese

3 1 A szoumlvegekben koumlzoumls aacutelliacutetaacutes

Az eddig elemzett forraacutesok eacutes a fejtegeteacutesek nyomaacuten kibontakozoacute vitaacutes keacuterdeacute-sek roumlvid felteacuterkeacutepezeacutese utaacuten adoacutedik a keacuterdeacutes hogy akkor miben eacutertenek egyet a szoumlvegek Mindhaacuterom szoumlveg gondolati magva az hogy az eldobott peacutenz tu-lajdonaacutet birtokbaveacutetellel meg lehet szerezni Ebből az aacutelliacutetaacutesboacutel valamint a szouml-vegek koumlzuumll keacutet toumlredeacuteknek a forraacutesok struktuacuteraacutejaacuteban elfoglalt helyeacuteből adoacutedoacute-an alakult ki az a neacutezet hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutes nem meghataacuterozott szemeacutely reacuteszeacutere (traditio in incertam personam) Azonban ezen a ponton joggal vetődik fel a keacuterdeacutes hogy valoacuteban elfogadhatoacute-e ez a neacute-zet vagy lehetseacuteges egy ettől elteacuterő hipoteacutezis kialakiacutetaacutesa is a forraacutesok alapjaacuten Ha a szoumlvegek koumlzponti gondolataacutet meacutelyebben vizsgaacuteljuk felfedezhetjuumlk hogy ndash baacuter a szoumlvegekben az akarati elem dominaacutel ndash a dolog eredeti tulajdonosaacutenak ama akarata hogy a dolog tulajdonaacutet valaki meg kell hogy szerezze nem ele-gendő a tulajdonszerzeacuteshez ahhoz szuumlkseacuteg van a teacutenyleges apprehensioacutera is vagyis arra hogy a dolgot valaki birtokba vegye Oumlnmagaacuteban ez a megaacutellapiacutetaacutes meacuteg engedhetne arra koumlvetkeztetni hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenzszoacuteraacutes valoacutejaacute-ban traditio mivel a forraacutesok szerint szuumlkseacuteges hogy a maacutesik feacutel megszerezze a dolgot A szoumlvegeknek az a fordulata azonban ahol az incerta personaacutera utalaacutes megjelenik maacuter sejteti hogy itt traditioacuteroacutel aacuteltalaacuteban nem lehet szoacute A Digesta egy helyen iacuterja hogy a jogciacutemes uumlgyletekneacutel a causa jaacuter elől ami annyit je-lent hogy a jogciacutemes uumlgyleteket a mindennapokban a jogciacutem oldalaacuteroacutel szem-leacuteljuumlk amikor valaki megvesz egy dolgot abban adaacutesveacutetelt laacutetunk nem pedig tulajdon-traditioacutet amelynek kereteacuteben pro emptore szereztuumlk meg a dolgot383 Maacuterpedig a tulajdon-traditio leggyakoribb megnyilvaacutenulaacutesi formaacuteja a minden-

18 1 8 1 (9 ad Sab) Aliquando tamen et sine re venditio intellegitur veluti cum quasi alea emitur Quod fi t cum captum piscium vel avium vel missilium emitur emptio enim contrahitur etiam si nihil inciderit quia spei emptio est et quod missilium nomine eo casu captum est si evictum fuerit nulla eo nomine ex empto obligatio contrahitur quia id actum intellegitur Ezek szerint neacutemelykor meacutegis elkeacutepzelhető az adaacutesveacutetel fi zikai dolog (ti aacutetadaacutesa) neacutelkuumll mint peacuteldaacuteul amikor alleatoacuterikus szerződeacutest koumltuumlnk ami akkor fordul elő amidőn a hal- vagy madaacuterfogaacutes vagy a toumlmegbe szoacutert missilia az adaacutesveacutetel taacutergya Tovaacutebbaacute az adaacutesveacutetel akkor is leacutetrejoumln ha semmi sem toumlrteacutenik mivel az remeacutenyveacutetel lesz Eacuteppen pedig a missilia kapcsaacuten azt aacutelliacutetja Pomponius hogy ha valaki a szerencse folytaacuten elkap valamit utoacutebb azonban azt elragadjaacutek tőle ilyenkor az adaacutesveacutetelből eredően nem il-leti meg az ilyen szemeacutelyt kereset minthogy ezt uacutegy kell teknteni mint amire a felek aka-rata iraacutenyult

383 Vouml Paul D 41 1 31pr (31 ad ed) Numquam nuda traditio transfert dominium sed ita si venditio aut aliqua iusta causa praecesserit propter quam traditio sequeretur Az irodalom-ban ezzel a veacutelemeacutennyel egyező moacutedon ld VON SCHEURL (1853) i m 205 bdquo[hellip] so liegt die Frage sehr nahe ob es nicht auch zur Wirksamkeit der Tradition unerlaumlszliglich gehoumlre daszlig jener Wille auf eine bestimmte Person gerichtet seirdquo

121VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

napok soraacuten az ajaacutendeacutekozaacutes vagy az adaacutesveacutetel leacuteveacuten ezen a keacutet jogciacutemen jut-tatunk maacutesoknak bizonyos dolgokat akkeacutent hogy annak megszerzője egyszer-smind a dolog tulajdonaacutet is megszerzi Az adaacutesveacutetel vagy az ajaacutendeacutekozaacutes ol-dalaacuteroacutel szemleacutelve azonban elengedhetetlen felteacutetel a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy mi a traditio taacutergya illető-leg hogy az egyik kinek akarja aacutetadni a dolgot a maacutesik pedig kitől akarja meg-szerezni azt384

3 2 Hipoteacutezis derelictio eacutes occupatio egyseacutege

Oumlsszesseacutegeacuteben szemleacutelve a forraacutesokat az lehet a benyomaacutesunk hogy tulajdon-traditio leacutetrejoumltteacutehez elengedhetetlen a felek akarategyseacutege amely ki kellett ter-jedjen arra hogy kinek mit adok aacutet illetőleg kitől mit szerzek meg Ebből a felfogaacutesboacutel pedig koumlvetkezik az aacutelliacutetaacutes hogy a iactus missilium nem tekinthe-tő traditio in incertam personamnak Keacuterdeacutes akkor hogy jogi szempontboacutel mi-keacutent eacuterteacutekelhető ez a cselekveacutes Induljunk ki abboacutel ami a kuumllvilaacuteg szaacutemaacutera a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacuteboacutel eacuterzeacutekelhető Kuumllső szemleacutelőkeacutent azt tapasztal-naacutenk a iactus eseteacuteben hogy a magistratus eldobja a peacutenzt ndash ezt az egyes peacutenz-darabok elhagyaacutesakeacutent lehet eacuterteacutekelni A toumlmegből toumlbben pedig elkapkodjaacutek felszedik a peacutenzdarabokat vagy azok koumlzuumll legalaacutebbis joacute neacutehaacutenyat ndash ezek a cselekveacutesek pedig foglalaacutesnak minősiacutethetők Vagyis a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacute-ra a iactus missilium akkeacutent tűnhet fel mint derelictio eacutes occupatio egyuumltte-se amelynek eacuterdekesseacutege azonban hogy ndash szemben a bdquohagyomaacutenyosrdquo eacuterte-lemben vett derelictioacuteval eacutes occupatioacuteval ndash itt az elhagyaacutes eacutes a foglalaacutes koumlzoumlt-ti időbeli taacutevolsaacuteg szinte elenyeacutesző mondhatni a keacutet cselekveacutes koumlzel egy idő-ben megy veacutegbe Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a felteveacutes az hogy a iactus missilium nem valoacutesiacutet meg traditioacutet főkeacutent nem meghataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere ez igazaacuteboacutel egyseacutegbe foglalt derelictio eacutes occupatio amelynek koumlreacuteben kuumlloumlnoumls jelentőseacute-get kap a peacutenz elszoacuteroacute szemeacutely akarata is

384 Ezzel egyezően VON SCHEURL (1853) i m 205ndash206 Keacuterdeacutes mi a helyzet a Pomponius-szoumlveg maacutesik peacuteldaacutejaacuteval a madarak szabadon engedeacuteseacutevel Elsősorban az lehet szembetűnő hogy ez utoacutebbi peacutelda csak hozzaacutevetőleg hasonliacutet a peacutenzszoacuteraacutes eseteacutere Mondhatnaacute baacuterki hogy eb-ben az esetben inkaacutebb hihető hogy a madarakat olyan meggondolaacutesboacutel engedi el valaki hogy azok adandoacute alkalommal maacutes tulajdonaacuteba keruumllhessenek Azonban ez a felfogaacutes is caacute-folhatoacute hiszen minden joacutezan megfontolaacutes szerint akkor engedjuumlk szabadon madarainkat ha azt szeretneacutenk hogy azok szabadok legyenek

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa122

4 A iactus missilium irodalma

A iactus missiliumra vonatkozoacute irodalmi fejtegeteacutesek főkeacutent a pandektista iro-dalomhoz ezen beluumll egyes pandektista szerzőkhoumlz koumltődnek neacutemelyek ugyan-is igyekeztek mineacutel absztraktabb moacutedon megragadni ennek a teacutenyaacutellaacutesnak az emleacuteleti-dogmatikai konstrukcioacutejaacutet Minthogy azonban a iactus missilium traditio in incertam personamkeacutent valoacute felfogaacutesa nem egyoumlntetű veacutelemeacutenykeacutent jelentkezett a pandektisztikaacuteban sem iacutegy aacutelliacutethatoacute hogy az irodalmi aacutellaacutespont-ok oumlsszesseacutegeacuteben keacutet nagyobb iraacutenyzathoz sorolhatoacutek Az egyik szerint a iactus missilium nem lehet traditio hanem az a traditio melletti tehaacutet azzal egyen-ranguacute de oumlnaacutelloacute teacutenyaacutellaacutes385 Ekkeacutent a iactus missilium tekinthető egyszerűen egy ndash egyesek szerint moacutedosult ndash derelictioacutenak386 eacuteppuacutegy mint egy egyolda-luacute jognyilatkozatnak amely aacuteltal mind a dolog birtoka mind pedig a dolog fe-letti tulajson is aacutetruhaacutezaacutesra keruumll387 A maacutesik neacutezet keacutepviselői szerint a iactus missilium inkaacutebb valoacutesiacutet meg traditioacutet azaz in incertam personam veacutegrehajtott aacutetruhaacutezaacutest mint derelictioacutet388 Ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz arra hivatkoznak hogy ha a dolgot eldoboacute szemeacutelyt akarataacutet vizsgaacuteljuk az a keacuterdeacutes meruumll fel hogy va-jon a iactus missilium koumlreacuteben az eldoboacute szemeacutely animo tradendi vagy animo derelinquendi dobja el a dolgot Ennek a keacuterdeacutesnek a megvaacutelaszolaacutesa annaacutel is inkaacutebb szuumlkseacuteges mivel eacuteppen ez a momentum az amely aacuteltal egyreacuteszt elvaacute-laszthatoacute egymaacutestoacutel a derelictio illetőleg a traditio389 maacutesfelől pedig megeacutert-hető a keacutet teacutenyaacutellaacutes koumlreacuteben relevaacutens akarat leacutenyege390 A traditio eseteacuteben az akarat egyfelől arra iraacutenyul hogy a maacutesik megszerezhesse a dolgot maacutesfelől pedig ndash mintegy negatiacutev formaacuteban ndash arra hogy az aacutetruhaacutezoacute nem akarja tovaacutebb magaacutenaacutel tartani azt a dolgot Ez a keacutet akarati momentum minden esetben egy-maacutest koumlveti eacutes a maacutesodik előfelteacutetelezi az elsőt391 Ehhez keacutepest a derelictio ese-teacuteben az akarat az animus derelinquendi eacuteppen az animus dominii helyeacutebe leacutep iacutegy mintegy az animus sibi habendi tagadaacuteskeacutent jelenik meg392 Ebben az eset-ben is aacutelliacutethatoacute hogy elsődleges eacutes maacutesodlagos akaratok egyaraacutent jelen vannak

385 VON SCHEURL (1853) i m 205 KUNTZE (1857) i m 348386 Aacuteltalaacuteban derelictioacutenak tartja PERNICE (1884) i m 108 moacutedosult derelictioacutekeacutent fogja fel VON

SCHEURL (1853) i m 206ndash207387 Vouml KUNTZE (1857) i m 295388 Ld pl EXNER (1867) i m 12skk FERRINI (19083) i m 396 aacutelliacutetva hogy Gaius kifejezetten

traditio in incertam personamnak tekintette ezt a teacutenyaacutellaacutest389 FERRINI (19083) i m 3963390 EXNER (1867) i m 12391 EXNER (1867) i m 12ndash13392 Ld EXNER (1867) i m 13

123VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

maacutesodlagos azonban csak akkor ha a derelictioacutet occupatio is koumlveti Ehhez keacute-pest viszont az elsődleges kizaacuteroacutelag a derelinkvaacuteloacute szemeacutelyhez koumltődő akarat fuumlggetlen a foglaloacute szemeacutely akarataacutetoacutel mindoumlssze csak arra iraacutenyul hogy az el-hagyoacute a dolgot nem akarja toumlbbet magaacuteeacutenak tudni393 A koumlvetkezteteacutes pedig az hogy a peacutenzt vagy maacutes ajaacutendeacutektaacutergyat a toumlmegbe szoacuteroacute consul praetor vagy eacuteppen a csaacuteszaacuter bizonyosan nem azeacutert dobja a dolgot mert azt toumlbbeacute nem akarja magaacuteeacutenak tudni hanem sokkal inkaacutebb a toumlmeg megajaacutendeacutekozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel Az elszoacuteraacutes koumlvetkezteacuteben azonban csak a szerencseacutesek reacuteszesuumllnek ebből az ajaacuten-deacutekboacutel iacutegy a ciacutemzettek leacutenyegeacuteben incertae personae394 Termeacuteszetes hogy a keacutet fő iraacutenyzat nem pusztaacuten bdquofekete-feheacuterrdquo ellenteacutetekkeacutent jelenik meg meg-talaacutelhatoacute koumlzoumlttuumlk meacuteg neacutehaacuteny bdquokoumlzvetiacutetőrdquo aacutellaacutespont is amelyek koumlzuumll kuumlloumln kiemelendő Chlamtacz elgondolaacutesa amely szerint a iactus missilium eseteacuteben megtoumlrteacutenik ugyan a tulajdonaacutetszaacutellaacutes (translatio domii) amely azonban szigo-ruacute eacutertelemben nem valoacutesiacutet meg traditioacutet (traditio stricto sensu)395 Első tekintet-re a bdquokoumlzvetiacutetőrdquo vagy bdquoaacutetmenetirdquo aacutellaacutespontok csak oumlsszezavarjaacutek a keacutepet amiacuteg a keacutet fő iraacutenyzat ndash baacuter egymaacutesnak szoumlgesen ellentmondoacute neacutezeteket sorakoztat-nak fel ndash dogmatikai szempontboacutel teljesseacuteggel tisztaacuten eacuterthető eacutes vilaacutegos eacutervek-kel igyekeznek alaacutetaacutemasztani sajaacutet igazukat addig az bdquoaacutetmenetirdquo aacutellaacutespontok leacutenyegeacuteben elmosni laacutetszanak a keacutet iraacutenyzat koumlzoumltti eacuteles demarkaacutecioacutes vonalat Azonban eacuteppen ezek a koumlzvetiacutető aacutellaacutespontok mutatjaacutek hogy mindkeacutet fő iraacuteny-zat komoly probleacutemaacutekkal kuumlzd A derelictioacutes elmeacutelet szembetűnő hiaacutenyossaacutega ugyanis hogy az eldoboacute akarata nem a dologtoacutel valoacute megszabadulaacutesra iraacutenyul hanem arra hogy a peacutenzt a toumlmegbe dobja meacuteg akkor is ha a megszerző sze-meacutelyeacutet előzetesen nem ismeri Ennek jelentőseacutege hogy a maacutesik iraacutenyzat keacutepvi-selői eacuteppen az elhagyaacutes teacutenyeacutenek hiaacutenyaacuteval magyaraacutezzaacutek hogy ez a konstruk-cioacute igazaacuteboacutel egy traditio ad vagy in incertam personam ahol az aacutetadaacutesra iraacute-nyuloacute szaacutendeacutek a missilia toumlmegbe dobaacutesaacuteban oumllt testet Ez a neacutezet azonban nem maradeacutektalanul egyeztethető oumlssze a forraacutesokkal ndash meacuteg akkor sem ha ndash szerin-tuumlnk pusztaacuten egy szerkeszteacutesi veacuteletlen folytaacuten ndash a keacuterdeacuteses szoumlvegek a traditio teacutemakoumlreacuteben nyeretek elhelyezeacutest Meglaacutetaacutesunk szerint keacutetseacutegtelen hogy szi-goruacutean csak a forraacutesok alapjaacuten sem az egyik sem pedig a maacutesik iraacutenyzat aacuteltal keacutepviselt neacutezeteket sem taacutemaszthatoacutek alaacute megnyugtatoacute moacutedon Nagy a valoacutesziacute-nűseacutege hogy a roacutemai jogaacuteszok nem igazaacuten foglalkoztak ezzel a keacuterdeacuteskoumlrrel minthogy a probleacutema gyakorlati jelentőseacutege ndash mint arra maacuter kezdetben is utal-tunk ndash csekeacutely Jogvita leacutenyegeacuteben csak azon a ponton fordulhat elő amikor va-laki elkapja a toumlmegbe szoacutert ajaacutendeacutekot ilyenkor keacuterdeacuteses lehet hogy kit illet a dolog tulajdona ndash az ebben a keacuterdeacutesben rejlő probleacutemaacutet keacutet vonatkozoacute forraacuteshely

393 EXNER (1867) i m 14394 EXNER (1867) i m 15395 CHLAMTACZ (1897) i m 197

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa124

is megoldja (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott] Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) Maacuter a koraacutebbiakboacutel is kitűnik hogy ezek a veacutelemeacutenyek sem az egyik sem a maacutesik neacutezet mellett nem hozhatoacutek fel doumlntő jelentőseacutegű eacutervkeacutent Van olyan a teacutemaacuteval behatoacutebban foglalkozoacute szaktekinteacutely aki a hagyomaacutenyosan keacutepviselt neacutezettel ellenteacutetben uacutegy iacuteteacuteli meg hogy a derelictioacutes elmeacutelet meggyőzőbbnek laacutetszik396 Eacuterveleacutese szerint a Digesta vonatkozoacute Gaius-textusaiban (Gai D 41 1 9 5-7 [2 rer cott]) előszoumlr a sine traditione fordulat szerepel ami az item kifejezeacutes koumlvet a 6 sect-ban majd az inkriminaacutelt 7 sect a hoc amplius fordulattal kezdődik Ennek kiegeacutesziacuteteacutesekeacutent megemliacutethető hogy a 8 sect kezdeteacuten szereplő qua ratione kife-jezeacutes eacuteppen arra utal hogy a 8 sect-ban szereplő esetben a derelictio teljesseacuteggel kizaacutert397 A qua ratione kifejezeacutessel bevezetett sect ugyanakkor nem kuumlloumlniacutethető el hataacuterozottan a derelictioacutes elmeacutelettől A szekunder irodalomban a traditioacutes neacute-zetet taacutemogatja Exner aki szerint a voluntas domini transfert erősiacuteti ezt a neacuteze-tet ugyanakkor Scheurl eacutes Pernice raacutemutatnak hogy a Pomponius-szoumlveg egy-eacutertelműen a derelictioacutes felfogaacutest taacutemasztja alaacute398 Keacutetseacutegtelen ugyanakkor az a teacuteny is hogy az utoacutebbi szoumlveg nyelvileg toumlbb kiacutevaacutennivaloacutet is hagy maga utaacuten

A iactus missilium399 keacuterdeacuteseacutet a tovaacutebbiakban illeti kuumlloumln ki kell emelni az irodalomboacutel Romano gondolatmeneteacutet aki azzal indiacutetja vizsgaacuteloacutedaacutesaacutet hogy is-merteti a traditio eacutes a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutere vonatkozoacute aacuteltalaacutenos neacutezeteket Ezek szerint a traditio eacutes a derelictio egymaacutessal oumlsszefuumlggő joginteacutezmeacutenyek meacutegpedig olyan formaacuteban hogy a derelictio ndash egy derelinkvaacutelt dolog foglalaacutes uacutetjaacuten toumlrteacutenő megszerzeacuteseacutevel egyseacutegbe kovaacutecsolva ndash igazaacuteboacutel nem maacutes mint a traditio analoacutegiaacutejaacutera műkoumldő inteacutezmeacuteny400 A keacutet joginteacutezmeacuteny koumlzoumltti tulaj-donsaacutegbeli oumlsszefuumlggeacutest a iactus missilium inteacutezmeacutenyeacuteben laacutetja koumlrvonalazoacuted-ni A traditio koumlreacuteben ismert alapelvet amely szerint traditio egy dolog bir-tokaacutenak (eacutes esetleg tulajdonaacutenak) aacutetadaacutesa csak meghataacuterozott szemeacutely szaacutemaacute-ra keacutepzelhető el lerontja a iactus missilium inteacutezmeacutenye vagyis a traditio in incertam personam A maacutesik joginteacutezmeacuteny a derelictio oldalaacuteroacutel megkoumlzeliacutet-ve a keacuterdeacutest azt laacutethatjuk hogy az is a iactus missilium mintaacutejaacutera alakult jog-inteacutezmeacutennyeacute Utoacutebbi eseteacuteben ugyanis arroacutel van szoacute hogy egy nem megha-taacuterozott szemeacutelyekből aacutelloacute sokasaacuteg egy bizonyos helyen oumlsszeverődoumltt toumlmeg reacuteszeacutere toumlrteacutenik a missilia szeacutetszoacuteraacutesa miacuteg az előbbi eseteacuteben a derelinkvens szaacutemaacutera ismeretlen szemeacutely reacuteszeacutere vagy javaacutera toumlrteacutenik az elhagyaacutes

396 BERGER (1914) i m 554 hasonloacutean PERNICE (1884) i m 108397 Vouml PERNICE (1884) i m 107ndash109 Erre vonatkozott Bonfante azon meglaacutetaacutesa hogy itt a

verius szoacutecsak a jogaacuteszok koumlzoumltt fennaacutelloacute veacutelemeacutenykuumlloumlnbseacuteg mutatoacuteja Vouml BONFANTE (1918) i m 332

398 EXNER (1867) i m 17 VON SCHEURL (1853) i m 208 PERNICE (1884) i m 109399 ROMANO (2002) i m 147ndash156400 ROMANO (2002) i m 147

125VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

Romano az elsődleges forraacutesok vizsgaacutelataacutet az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta for-raacutesainak (Inst 2 1 46-48 Gai D 41 1 9 7-8 [2 rer cott]) oumlsszehasonliacutetaacutesaacute-val kezdi401 Mindoumlssze csak alig eacuteszrevehetően utal a keacutet forraacutesszoumlveg koumlzoumlt-ti hasonloacutesaacutegra fi gyelmeacutet sokkal inkaacutebb az Instituacutecioacutek szoumlvegeacutenek szerkezete koumlti le A szoumlvegben első helyen szerepel az aacuteltala traditio in incertam personam neacutevvel jelezett joginteacutezmeacuteny eacutes ehhez csatlakozik a derelictioacuteroacutel szoacuteloacute roumlvidebb szoumlvegreacutesz A logikai eacutes nyelvi kapcsolat vitathatatlan A derelictio utaacuten koumlvet-kező paragrafus pedig a iactus mercium teacutenyaacutellaacutesaacuteval foglalkozik Veacutelemeacutenye szerint a iustinianusi szoumlveg eacuterteacutekeacutet nagyban csoumlkkenti az a teacuteny hogy ebből a szoumlvegből a traditio eacutes a derelictio koumlzoumltti elvaacutert kapcsolat kifejezeacutese csaknem teljes egeacuteszeacuteben hiaacutenyzik Szerinte a klasszikus aacutellaacutespontot tuumlkroumlző szoumlvegről van szoacute ennek alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent mutat raacute arra a teacutenyre hogy az Instituacutecioacutek szoumlvege teljes egeacuteszeacuteben megfelel a Digesta aacuteltala ideacutezett szoumlvegeacutenek azzal az aproacute elteacutereacutessel hogy az utoacutebbiboacutel hiaacutenyzik ama aacutetvezető szoumlvegreacutesz ami a gaiusi vaacuteltozatban megtalaacutelhatoacute A keacuterdeacutes innentől az vajon az Inst 2 1 47 tekinthető-e gaiusi eredetűnek amely bekeruumllt ugyan az Instituacutecioacutekba a Digestaacuteboacutel azonban kimaradt Utal raacute hogy az irodalom aacuteltalaacuteban tagadja ezt a neacutezetet mindoumlsszesen egyetlen szerzőt tud emliacuteteni aki erre a keacuterdeacutesre igennel vaacutelaszol402 Elveacutegez egy szeacutelesebb koumlrű szoumlvegelemzeacutest is az Inst 2 1 44‒45 szoumlvegeinek goacutercső alaacute veacutetele nyomaacuten megaacutellapiacutetja hogy ezek a szoumlvegek meg-egyeznek a Digesta szoumlvegeacutevel (Gai D 41 1 9 5-6 [2 rer cott]) Tartalmi szempontboacutel a szoumlveg aacutelliacutetaacutesa az hogy bizonyos esetben nincs szuumlkseacuteg fi zikai aacutetadaacutesra a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz hanem elegendő pusztaacuten a nuda voluntas is Ennek peacuteldaacutejakeacutent jelenik meg a traditio brevi manu vagy a traditio clavium Ehhez keacutepest nem csupaacuten a nuda traditio transfert rei proprietatem esete keacute-pez kiveacutetelt a traditio klasszikus szabaacutelya aloacutel hanem a iactus missilium esete is amelynek koumlreacuteben a voluntas incerta personaacutera iraacutenyul a voluntas nyomaacuten azonban iactus nem pedig traditio koumlvetkezik

A koumlvetkező paragrafus igazaacuteboacutel az occupatio egyfajta defi niacutecioacutejaacutet adja meg Ezek szerint ha valaki elfoglal egy elhagyott dolgot (res pro derelicto a domino habita) annak egyszersmind a tulajdonosaacutevaacute is vaacutelik A qua ratione fordulat arra utal hogy a derelinkvens akarata eacuteppen arra iraacutenyul hogy a do-log tulajdonaacutet aacutetadja Ezutaacuten viszont a res pro derelicto habita defi niacutecioacutejaacutet iacuterja le a szoumlveg amely szerint az occupans tulajdonszerzeacuteseacutenek alapja eacuteppen az a teacuteny lesz hogy az elhagyaacutes pillanataacuteban a dolog megszűnik az elhagyoacuteeacute len-ni vagyis ezaacuteltal res nulliusszaacute vaacutelik Koumlvetkezeacuteskeacuteppen ebben a defi niacutecioacuteban

401 ROMANO (2002) i m 148402 A gondolatot elutasiacutetoacutek koumlzoumltt hivatkozik Bonfante Meyer-Collings Berger valamint

Pringsheim munkaacutessaacutegaacutera az elmeacuteletet elfogadoacute szerző pedig Ferrini Ld reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 148ndash149

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa126

semmifeacutele utalaacutes sincsen a voluntas transferrendire amely azonban a koumlvetke-ző paragrafus kapcsaacuten ismeacutetelten előkeruumll a iactus merciummal kapcsolato-san403 Megtalaacutelhatoacute naacutela is az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a forraacutesokban nem szere-pel a traditio in incertam personam kifejezeacutes mindoumlssze csupaacuten az in incertam personam collocata voluntas fordul elő mindenuumltt404 Raacutemutat arra is hogy a traditio a derelictio eacutes a iactus missilium koumlzoumltti egyetlen oumlsszefuumlggeacutes abban lelhető fel hogy mindhaacuterom a tulajdon megszerzeacuteseacutenek szaacutermazeacutekos moacutedja volt mindannak elleneacutere hogy a roacutemaiak magaacutet a kifejezeacutest illetőleg az ere-deti eacutes szaacutermazeacutekos tulajdonszerzeacutesi moacutedok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelt nem al-kalmaztaacutek Csak nagyritkaacuten lehet talaacutelkozni a szoumlvegekben olyan fordulatok-kal amelyek a tulajdonnak az egyik szemeacutelyről a maacutesikra haacuteramlaacutesaacutet fejezik ki (transferre dominium dominium transit)405 Ezek utaacuten vizsgaacutelja meg a haacuterom kifejezeacutes egymaacutessal valoacute oumlsszefuumlggeacuteseacutet A traditio eacutes az occupatio koumlzoumltt az a hasonloacutesaacuteg hogy mindkeacutet esetben a megszerző akkeacutent szerzi meg a dolog tulaj-donaacutet hogy birtokba veszi a dolgot Amiacuteg azonban az occupatio eseteacuteben szuumlk-seacutegszerűen res nullius birtokbaveacuteteleacuteről van szoacute addig a traditio eseteacuten vala-ki maacutes dolgaacutet szerezzuumlk meg meacuteghozzaacute attoacutel az adott szemeacutelytől A derelictio eacutes a traditio koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes toumlbb elemből aacutell Elsőkeacutent emliacutethető ezek kouml-zuumll hogy mindkeacutet esetben meg kell vaacutelni a dologtoacutel Amiacuteg azonban a tradens elidegeniacuteteacutesi szaacutendeacutekkal vaacutelik meg a dologtoacutel vagyis a ceacutelja az hogy azon a maacutesik feacutel tulajdont szerezhessen addig a derelictio eseteacuteben elegendő pusztaacuten megvaacutelnia a dologtoacutel Ez utoacutebbi koumlrben a derelinkvens cselekveacuteseacutenek nem ceacutel-ja hogy egy maacutesik szemeacutely szaacutemaacutera lehetőveacute tegye a dolog tulajdonaacutenak meg-szerzeacuteseacutet

A iactus missilium termeacuteszeteacutevel foglalkozva raacutemutat arra hogy az iroda-lomban egyesek szerint ez a joginteacutezmeacuteny a derelictio maacutesok szerint inkaacutebb a traditio jellegzetesseacutegeit mutatja mi toumlbb vannak olyanok is akik uacutegy veacutelik hogy egyszer az egyik maacutesszor a maacutesik joginteacutezmeacuteny jellemvonaacutesai laacutetsza-nak előteacuterbe keruumllni406 Veacutelemeacutenye szerint a forraacutesok egyaraacutent a iactust veacutegre-hajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesra iraacutenyuloacute akarataacutet laacutetszanak kihangsuacutelyozni Az Instituacutecioacutek eacutes a Digesta szoumlvegei egyaraacutent a iactust veacutegrehajtoacute szemeacutely tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi akarataacutera helyezik a hangsuacutelyt Iacutegy tehaacutet uacutegy tűnhet hogy ez a szemeacutely traditioacutet hajt veacutegre meacuteg akkor is ha az in incertam personam toumlr-

403 ROMANO (2002) i m 149404 ROMANO (2002) i m 149405 ROMANO (2002) i m 150406 Ld reacuteszletesen ROMANO (2002) i m 153 irodalommal A iactust inkaacutebb derelictioacutenak gon-

doloacutek koumlzuumll kiemelendő Pernice eacutes egyes munkaacuteiban Czyhlarz a traditioacutekeacutent felfogoacutek koumlzuumll Jhering neacutehol Czyhlarz Windscheid Berger eacutes Meyer-Collings miacuteg Ricci eacutes Roby keacutetarcuacute-nak veacutelik

127VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

teacutenik A derelictio eseteacuteben a tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi szaacutendeacutek nem ennyire nyilvaacuten-valoacute Maga a iactus egy aacutetmeneti joginteacutezmeacuteny Mi van abban az esetben ha a valaki aacuteltal a neacutep koumlzeacute szoacutert dolgot senki sem szedi fel eacutes iacutegy az ott marad az utcaacuten Ilyenkor a iactans azt a dolgot utoacutebb oumlsszeszedheti akaacuter a derelictio ese-teacuteben vagy maga is otthagyhatja Utoacutebbi esetben a dolog uratlannaacute vaacutelik407 A iactus eseteacuteben tehaacutet az egyik pillanatban egy aacutetadaacutesra iraacutenyuloacute akaratot fi gyel-hetuumlnk meg miacuteg egy maacutesik pillanatban maacuter derelictioacutenak bizonyul a cselekveacute-se Eme pillanatok azonban nem kronoloacutegiai sorrendben koumlvetik egymaacutest ha-nem sokkal inkaacutebb egyesuumllve jelennek meg a iactus teacutenyaacutellaacutesaacuteban408

Az Instituacutecioacutek szoumlvegeit vizsgaacutelva raacutemutat hogy elsőkeacutent szerepel a derelictio ezt koumlveti a iactus teacutenyaacutellaacutesa a kettőt pedig a bdquoqua rationerdquo for-dulattal vezeti aacutet Ebből arra lehet koumlvetkeztetni hogy a ratio a derelictio eacutes a iactus eseteacuteben azonos vagyis utoacutebbi nem minősuumll traditioacutenak409 A Digesta Pomponius-szoumlvegeacutenek vizsgaacutelata soraacuten megaacutellapiacutetja hogy a szoumlveg ndash a gaiusi Digesta-szoumlvegen tuacutel ndash a 41 koumlnyv pro derelicto titulusaacuteban nyert elhelyezeacutest A szoumlveg interpolaacutecioacute-kritikai elemzeacutese nyomaacuten arra a koumlvetkezteteacutesre jut hogy a iactust a roacutemaiak is derelictioacutenak veacutelteacutek vagyis nincs paacuterhuzam a derelictio eacutes a traditio koumlzoumltt410

A magyar szakirodalomban a iactus missilium keacuterdeacuteseacutevel Benedek Ferenc egy tanulmaacutenya foglalkozik koumlzvetlenuumll egy maacutesik pedig ndash a teacutema hasonloacutesaacute-gaacuteboacutel eredően ndash eacuterinti ezt a keacuterdeacutest411 Leacutenyegeacuteben a fentiekhez hasonloacute elleneacuter-veket hoz fel Benedek is a szoumlveghez fűzoumltt kritikai megjegyzeacuteseiben utalva raacute hogy ebben a koumlrben a jogtudoacutes indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis az egyetlen amit a veacutelemeacuteny magyaraacutezatakeacutent fel tud hozni az a derelinkvens akarata Hiszen a jogaacutesz eacuteppen arra hivatkozik hogy a birtokba vevő azeacutert szerzi meg a dolog tu-lajdonjogaacutet a birtokbaveacutetellel mert a peacutenz eldoboacute illetve a madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze azt Ehhez keacute-pest Benedek veacutelemeacutenye hogy a felsorolaacutes ndash a szoumlveg szerkezeteacuteből adoacutedoacutean ndash taxatiacutev Ő maga nem traditioacutenak hanem derelictio eacutes occupatio kevereacutekeacutenek fogja fel a iactus missiliumot Az ő indokolaacutesa a szoumlveghez eacuteppen az esetben szereplő derelinkvaacutelt dolgok termeacuteszeteacuteből indul ki A peacutenz eseteacuteben arroacutel van szoacute hogy az egyes eacutermeacutek egymaacutessal toumlkeacuteletesen helyettesiacutethetők rendes koumlruumll-meacutenyek koumlzoumltt meg sem kuumlloumlnboumlztethetők egymaacutestoacutel ekkeacutent a felettuumlk fennaacutel-loacute tartoacutes birtoklaacutes igazolaacutesa neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzne ekkeacutent okszerű eltekinteni

407 ROMANO (2002) i m 153408 ROMANO (2002) i m 153409 ROMANO (2002) i m 154410 ROMANO (2002) i m 155411 Ld reacuteszletesen BENEDEK (1982) i m 698ndash706 valamint BENEDEK (1984) i m 7ndash31

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa128

az elbirtoklaacutes koumlvetelmeacutenyeacutetől Veacutegeredmeacutenyben a iactus missilium szabaacutelyaacutet lex specialiskeacutent kezeli amely a derelictio koumlreacuteben szerinte elvileg mindenkor szuumlkseacuteges elbirtoklaacutesi koumltelezettseacuteg aloacutel enged kiveacutetelt412 Eme neacutezeteacutenek alaacutetaacute-masztaacutesaacutera megvizsgaacutelja az Instituacutecioacutekban a iactus missiliumroacutel szoacuteloacute reacuteszt kouml-vető toumlredeacuteket amelynek egyeacutebkeacutent nincs Digesta-beli előzmeacutenye eacutes kicsit vi-tathatoacute neacutezeteket tartalmaz Ez a forraacuteshely a derelictio keacuterdeacuteseacutevel foglalkozik eacutes azt aacutelliacutetja hogy aki egy a tulajdonos aacuteltal derelinkvaacutelt dolgot vesz birtok-ba nyomban megszerzi annak tulajdonjogaacutet Ugyanakkor res derelictaacutenak azt a dolgot tekinti amelyet a tulajdonosa azzal a szaacutendeacutekkal hagyott el hogy az toumlbbeacute ne tartozzon az ő dolgai koumlzeacute Ezt Benedek azeacutert tartja aggaacutelyosnak mert ha a res derelicta per defi nitionem res derelicta a domino akkor az első fordu-latban a tulajdonosra toumlrteacutenő utalaacutes reacuteszben tautoloacutegia reacuteszben pedig nem is felteacutetlenuumll igaz minden esetben Maacuterpedig kizaacuteroacutelag traditio a domino eseteacuten lesz igaz a teacutetel hogy a birtokba vevő azon nyomban tulajdont is szerez a dol-gon a magistratus eseteacuteben pedig nincs olyan felteacutetel hogy bizonyosan a sa-jaacutet tulajdonaacutet keacutepező missiliaacutet kellett szoacuterjon Mondhatnoacutek hogy ez igazaacuteboacutel a magistratusi tisztseacutegek vaacutellalaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute vagyoni cenzusboacutel ered azon-ban abboacutel hogy valakinek van peacutenze meacuteg nem koumlvetkezik hogy a missilia kouml-reacutebe tartozoacute egyeacuteb taacutergyak az adott pillanatban a rendelkezeacuteseacutere aacutellnak413A Pomponius-szoumlveg vizsgaacutelata kapcsaacuten414 amellyel kapcsolatosan elsőre szem-betűnő lehet hogy nem iactus missiliumroacutel beszeacutel hanem az aes spargere for-dulatot hasznaacutelja a szoumlvegben a peacutenzszoacuteraacutes eacutes madarak szabadon engedeacutese jelenik meg415 Kiemelendő hogy egyfelől a szoumlveg a derelictio keacuterdeacuteseivel fog-lalkozoacute forraacutesok koumlzoumltt talaacutelhatoacute416 maacutesfelől pedig Pomponius a derelictio eme eseteacutevel az elbirtoklaacutes szemszoumlgeacuteből foglalkozott erről szoacutel a hivatkozott forraacutes principiuma is417 Ez a Pomponiustoacutel ideacutezett veacutelemeacuteny ndash szemben Paulus-szal aki ebből a szempontboacutel kuumlloumlnbseacuteget tesz a tulajdonszerzeacutes moacutedjai koumlzoumltt a tulajdonos aacuteltal elhagyott dolgon foglalaacutessal szerzuumlnk tulajdont amiacuteg a baacuterki maacutes aacuteltal elhagyott dolgot elfoglalhatjuk ugyan tulajdont azonban csak elbir-toklaacutessal szerezhetuumlnk felette ndash nem bontja keacutet esetkoumlrre a derelictio teacutenyaacutellaacute-saacutet Pomponiusnaacutel eacuterdektelen hogy ki hagyja el a dolgot ő mindoumlsszesen any-

412 BENEDEK (1982) i m 26 BENEDEK (1983) i m 705ndash706 eacutes BENEDEK (1984) i m 2128ndash2129413 Benedek raacutemutat hogy a missilia jelenteacutese taacutegabb mint pusztaacuten peacutenz ez jelentett meacuteg gabo-

najegyet sziacutenhaacutez- eacutes fuumlrdőjegyeket is csupaacuten a Pomponius szoumlveg az ami szűk eacutertelemben a peacutenzre vonatkozik Ld BENEDEK (1982) i m 698 BENEDEK (1984) i m 2110

414 Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) ld fentebb415 BENEDEK (1983) i m 25416 A 41 koumlnyv bdquopro derelictordquo titulusaacuteban talaacutelhatoacute417 Uo

129VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

nyit mond hogy az elhagyott dolog nyomban a mieacutenk lesz vagyis ha elfoglal-juk tulajdonosaivaacute vaacutelunk Tehaacutet a szoumlveg nyelvi elemzeacutese nyomaacuten arra a kouml-vetkezteteacutesre juthatunk hogy Pomponius nem az a domino derelictio eseteacuteből indul ki (ennek jele a quis szoacute a szoumlvegben) meacutegis ndash elteacuterően a főszabaacutelytoacutel ndash nincs szuumlkseacuteg elbirtoklaacutesra Ebben az első toumlredeacutekben teacuter ki keacutet speciaacutelis esetre a neacutep koumlzeacute szoacutert peacutenz eacutes a szabadon eresztett madarak probleacutemaacutejaacutera Raacutemutat hogy ebben a koumlrben a jogtudoacutes indokolaacutesa csupaacuten formaacutelis hiszen arra hivat-kozik hogy a birtokba vevő azeacutert szerzi meg a dolog tulajdonjogaacutet a birtokbaveacute-tellel mert a peacutenzt eldoboacute illetve a madarat szabadon engedő szemeacutely nyilvaacuten azt akarja hogy valaki megszerezze azt Ezt az indokolaacutest azonban Benedek merőben formainak tartja418

Gedeon Magdolna szerint a leacutenyeg magaacuten az ajaacutendeacutekon van ebből kiindul-va meacuteg a derelictio gondolataacutet is vitatja arra hivatkozaacutessal hogy a derelictio koumlreacuteben a derelinkvaacuteloacute olyan dologtoacutel vaacutelik meg amely szaacutemaacutera felesleges ekkeacutent nem toumlrődik tovaacutebbi sorsaacuteval sem A derelictio tehaacutet ndash oumlsszhangban a iustinianusi Instituacutecioacutek szoumlvegeacutevel ndash olyan dologra vonatkozott amelyet annak tulajdonosa nem akart toumlbbeacute a magaacuteeacutenak tudni419 Paacuterhuzamot von a keacutetsze-meacutelyes ajaacutendeacutekozaacutes eacutes a iactus missilium koumlzoumltt azon az alapon hogy igazaacute-boacutel utoacutebbi eseteacuteben is ajaacutendeacutekozaacutesroacutel van szoacute azzal az egyszerűsiacuteteacutessel hogy az ajaacutendeacutekokat a nagyszaacutemuacute koumlzoumlnseacutegre tekintettel inkaacutebb szeacutetszoacutertaacutek sem-mint egyeseacutevel kiosztottaacutek volna Meglaacutetaacutesa szerint az egyeseacutevel toumlrteacutenő ajaacuten-deacutekosztaacutes koumlreacuteben az adomaacutenyozoacute eacuteppuacutegy nem tudnaacute azonosiacutetani az egyes megajaacutendeacutekozottakat mint a szeacutetszoacuteraacutes eseteacuteben420 Eme felfogaacutes ellen vethe-tő hogy nem aacuteltalaacuteban volt szuumlkseacuteges a megajaacutendeacutekozott felismereacutese hanem a konkreacutet uumlgylet koumlreacuteben azzal kellett tisztaacuteban lenni hogy annak a meghataacutero-zott szemeacutelynek akarom aacutetadni az uumlgylet meghataacuterozott taacutergyaacutet Arra Gedeon is raacutemutat hogy a iactus missilium soraacuten nem csupaacuten a megajaacutendeacutekozott szemeacute-lye hanem a jutatott ajaacutendeacutektaacutergy is bizonytalan lehetett hiszen előre lehetetlen lett volna megmondani hogy ki milyen ajaacutendeacutekot fog elkapni421

418 BENEDEK (1983) i m 26419 GEDEON (2005) i m 138420 GEDEON (2005) i m 138421 GEDEON (2005) i m 139 Baacuter eacuterveleacutese oumlsszesseacutegeacuteben logikus meacutegsem a iactus missilium iga-

zi termeacuteszeteacutet taacuterja fel hanem a Pomponius-szoumlveghez hasonloacutean csak jogaacuteszi gondolatokat plaacutentaacutel a szereplők tudataacuteba

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa130

5 Sajaacutet koncepcioacute

Ezen a ponton eacuterdemes aacutettekinteni a iactus missilium keacuterdeacuteseacutet abboacutel a szem-pontboacutel hogy mi is toumlrteacutent akkor amikor a magistratus missiliaacutet szoacutert a neacutep koumlzeacute Eldobaacutesaacutenak pillanataacutetoacutel ugyanis az elszoacutert missilia sorsa eacutes jogi megiacuteteacute-leacutese attoacutel fuumlgg hogy a koumlvetkező leacutepeacutesben mi toumlrteacutenik vele Logikusan veacutegig-gondolva az elszoacuteraacutes pillanataacutetoacutel kezdve toumlbb lehetőseacuteg adoacutedik attoacutel fuumlggően hogy mi toumlrteacutenik a missiliaacuteval ezt koumlvetően pedig tovaacutebbi variaacutecioacutek keacutepzelhe-tők el Tekintsuumlk aacutet ezeket a lehetőseacutegeket egy aacutebra segiacutetseacutegeacutevel

peacutenzszoacuteraacutes

res derelicta

levegőben elkapja vki foumlldre esik

eldobja elrakja felszedi res nullius

van peacutenz naacutela

nincs peacutenz naacutela

magistratus felszedi

foumlldoumln marad

derelictio tulajdonszerzeacutes visszakapja res nullius

Aacutem ez az aacutebra roppant vaacutezlatos ezeacutert helyes lehet reacuteszleteiben is aacutettekinteni minden egyes leacutepeacutest A praetor vagy a consul elszoacuterta a missiliaacutet a toumlmeg koumlzeacute A keacuterdeacutes itt az hogy ebben a pillanatban mi is a missilia Amikor a magistratus eldobja az ő szemszoumlgeacuteből a peacutenz res derelicta lesz422 Innentől keacutet lehetőseacuteg adoacutedik Elkeacutepzelhető hogy a koumlruumllaacutelloacute sokasaacuteg bizonyos tagjai maacuter a levegőben elkapkodjaacutek az egyes peacutenzdarabokat a maacutesik lehetőseacuteg pedig az hogy az egyes peacutenzdarabok a foumlldre esnek Ha elsőkeacutent azt az esetet vizsgaacuteljuk meg koumlzelebb-ről amikor a toumlmeg egyes tagjai a levegőben elkapjaacutek az eldobott peacutenzt azt laacutethatjuk hogy ez a derelinkvaacutelt dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet jelenti amely birtokszerzeacutes aacuteltal a megszerző egyszersmind megszerzi a derelinkvaacutelt dolog tulajdonjogaacutet is koumlvetkezeacuteskeacuteppen ez occupatio423 Ezen a ponton is tovaacutebbi keacutet

422 Vouml Pomp D 41 7 5 1 (32 ad Sab) kuumlloumlnoumls tekintettel a szoumlveg pro derelicto habuerit eacutes aes sparserit fordulataira

423 Ld ehhez az előbbi Pomponius-textus első fordulataacutet bdquoId quod quis pro derelicto habuerit

131VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

eset keacutepzelhető el Egyfelől az adott szemeacutely vagy erszeacutenyeacutebe rakja a peacutenzt ek-kor ez tovaacutebbra is occupatio mivel a peacutenz erszeacutenybe teacutetele csak tovaacutebb erősiacuteti a peacutenz birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet Maacutesfelől elkeacutepzelhető az is hogy megneacutezi az el-kapott dolgot eacutes mivel nem az vagy annyi amire szaacutemiacutetott eldobja azt Ez pe-dig nem maacutes mint egy derelictio Amennyiben ez a szemeacutely a zsebeacutebe csuacutesztatja a peacutenzt azonnal bekoumlvetkezik a tulajdonszerzeacutes tekintet neacutelkuumll arra a teacuteny-re hogy az adott szemeacutelyneacutel maacuter volt-e peacutenz vagy sem Első tekintetre csaacutebiacute-toacute hogy commixtioacutenak tekintsuumlk azt az esetet amikor a peacutenzt elkapoacute szemeacutely-neacutel maacuter van peacutenz424 aacutem nem szabad fi gyelmen kiacutevuumll hagyni azt a teacutenyt hogy a levegőben toumlrteacutent elkapaacutes teacutenyeacutevel az occupatio maacuter abban a pillanatban befe-jezett tehaacutet sajaacutet peacutenzt tesz el az illető425 A peacutenz elszoacuteraacutesaacutenak pillanataacuteban keacutet lehetőseacuteg volt adott vagy a levegőben kapjaacutek el egyesek vagy pedig a foumlldre hullik a peacutenz Ez utoacutebbi esetben a dolog res derelicta lesz A foumlldre esett peacutenz sorsa lehet hogy egyesek a foumlldről felszedik ez occupatio Maradhat viszont a foumlldoumln is amelynek koumlvetkezteacuteben a res derelictaacuteboacutel res nullius lesz Ilyenkor lehet hogy a peacutenzt tovaacutebbra is otthagyjaacutek ahovaacute esett iacutegy az tovaacutebbra is res nullius marad de feltehető az is hogy akaacuter a magistratus akaacuter annak emberei felszedik az elszoacutert eacutes foumlldre esett de a toumlmeg aacuteltal fel nem szedett peacutenzt ilyen-kor a dolog visszakeruumll ahhoz akitől ered

Joggal vetődhet fel a keacuterdeacutes hogy mi is a jelentőseacutege a iactus missilium ilyen bonyolult folyamatkeacutent toumlrteacutenő aacutebraacutezolaacutesaacutenak Ha egy pillanatra elkeacutepzeljuumlk hogy ott aacutellunk a magistratus mellett aki eacuteppen missiliaacutet dob a koumlruumllaacutelloacute touml-megbe nagyban-egeacuteszben azt laacutethatjuk amit a folyamataacutebra mutat Ez az a keacutep amelyet tapasztalaacutes uacutetjaacuten szerezhetuumlnk eacutes ezt kell megfelelő jogeacuterzeacutekkel eacuterteacutekelni A roacutemai jogaacuteszok pedig eacuteppen ennek voltak a mesterei Meacutegis ta-laacuten a bevezetőben is emliacutetett okboacutel jelesuumll hogy a neacutep koumlzeacute toumlrteacutent peacutenzszoacuteraacutes magaacutenjogi jelentőseacutege a komoly vagyonmozgaacutesokat előideacutező oumlroumlkleacutesi keacuterdeacutesek

continuo meum fi t [hellip]rdquo Az occupatio teacutenyeacutet alaacutetaacutemasztja meacuteg Gai 2 66 (occupando ideo adepti erimus quia antea nullius essent) illetve ezzel egyezően Gai D 41 1 3 pr (2 rer cott) szoumlvege is (bdquoQuod enim nullius est id ratione naturali occupanti concediturrdquo) Ebben az eacutertelemben meacuteg ld Ulp D 41 7 1 (12 ad ed) megfogalmazaacutesaacutet is (bdquoSi res pro derelicto habita sit statim nostra esse desinit et occupantis statim fi t [hellip]rdquo)

424 Maradeacutektalanul helytaacutelloacute lehetne ugyanis ebben az esetben mindaz amit Iavolenus iacuter (Iav D 46 3 78 [11 ex Cass]) az eacutermeacutek oumlsszekeverednek (mixti essent) meacuteghozzaacute uacutegy hogy utoacutebb aligha lesz lehetőseacuteg az egyes eacutermeacutek egymaacutestoacutel valoacute megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutere (ita ut discerni non possent) ekkeacutent az eacutermeacutek annak a tulajdonaacuteba keruumllnek aki elfogadja azokat (eius fi eri qui accepit) Nem keacutetseacuteges ugyanakkor hogy Iavolenus veacutelemeacutenye abban az eset-ben aacutellja meg a helyeacutet ha a keacutet oumlsszekeveredő eacutermeoumlsszesseacuteg tulajdonosa keacutet kuumlloumlnboumlző sze-meacutely ami jelen esetben ndash eacuteppen az occupatio miatt ndash nem aacutell fenn

425 Ehelyuumltt koumlszoumlnoumlm meg Bessenyő Andraacutesnak a PTE AacuteJK Roacutemai Jogi Tanszeacuteke egyetemi docenseacutenek hogy ndash sok maacutes egyeacuteb eacuterteacutekes kritikai eacuteszreveacutetele mellett ndash erre a teacutenyre is fel-hiacutevta a fi gyelmemet ekkeacutent a koraacutebbi iacuteraacutesaimban megjelent vonatkozoacute neacutezetemet a fentebb kifejtettek szerint revideaacutelom

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa132

hordereje mellett eltoumlrpuumllt ez magyaraacutezhatja a forraacutesok kis szaacutemaacutet valamint azt a teacutenyt hogy a jogaacuteszok aacuteltal ezekben megfogalmazott veacutelemeacuteny alapvető-en megmarad a puszta formaacutelis eacuterveleacutes szintjeacuten A kiemelt probleacutema is igazaacute-boacutel a tulajdon megszerzeacuteseacutenek teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik szorosan a forraacutes moumlgoumltt meghuacutezoacutedoacute valamely vita nyomaacuten megfogalmazott keacuterdeacutes talaacuten az lehetett hogy bekoumlvetkezik-e a tulajdonszerzeacutes a magistratus aacuteltal elszoacutert missilia vo-natkozaacutesaacuteban vagy sem A jogaacuteszok pedig a keacuterdeacutesre adott vaacutelaszban a tulajdonaacutetruhaacutezaacutes akarati oldalaacutet hangsuacutelyozva (in incertam personam collocata voluntas domini) oldjaacutek meg az eleacutejuumlk keruumllt konkreacutet esetet Mindazonaacuteltal ma-gaacutet a probleacutemaacutet ezzel meacuteg taacutevolroacutel sem oldottaacutek meg Ennek egyik bizonyiacuteteacute-ka hogy a iustinianusi kodifi kaacutecioacute soraacuten a iactus missiliumra vonatkoztathatoacute forraacutesok nem keruumllnek egyseacuteges helyre Gaius eacutes ebből adoacutedoacutean az Instituacutecioacutek szoumlvege is a traditioacuteval foglalkozoacute szoumlvegek koumlzoumltt szerepel a pomponiusi pe-dig a Digesta pro derelicto titulusaacuteban Azutaacuten a keacutesőbbi korok jogaacuteszait eacutep-pen a gaiusi illetve az instituacutecioacutekban talaacutelhatoacute szoumlveg vezeti feacutelre eacutes ndash neacutezetem szerint ndash teacutevesen eacutertelmezik a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutet traditio in incertam personamkeacutent

A fenti aacutelliacutetaacutes mellett szaacutemos eacuterv sorakoztathatoacute fel Elsőkeacutent emliacuteten-dő hogy minden esetben a szoumlveg jelenteacuteseacutet kell fi gyelembe venni Maacuterpedig ndash mint az koraacutebban maacuter kifejteacutesre keruumllt ndash a szoumlvegekben koumlzoumls gondolat annyi hogy a meghataacuterozatlan szemeacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarat is alkalmas a tulaj-don aacutetruhaacutezaacutesaacutera ekkeacutent peacuteldaacuteul elbirtoklaacutesra sincsen szuumlkseacuteg Ezt koumlvetően lehet arra hivatkozni hogy a traditio in incertam personam kifejezeacutes a forraacute-sokban nem szerepel az elnevezeacutes valoacutesziacutenűleg a keacutet forraacutes helyeacuteből adoacutedhat (baacuter a kifejezeacutes pontos eredeteacutenek feltaacuterhatoacutesaacutega legalaacutebbis keacutetseacuteges)426 Ennek a hasznaacutelata azonban akkor is megkeacuterdőjelezhető lenne ha a harmadik szoumlveg is egyeacutertelműen a traditioacutehoz kapcsolnaacute az esetet Pomponius szoumlvege azonban a derelictio teacutemaacutejaacutehoz kapcsoloacutedik Oumlsszesseacutegeacuteben tehaacutet a traditio aacuteltalaacutenos fel-fogaacutesa (a causa jaacuter elől) valamint a iactus missiliumnaacutel tapasztaltak arra enged-nek koumlvetkeztetni hogy a traditio in incertam personam klasszikus koncepcioacute-ja nem aacutellja meg a helyeacutet maradeacutektalanul

Ami az alciacutemben jelzett sajaacutet elkeacutepzeleacutest illeti ceacutelszerű a fentebb szerep-lő aacutebraacutet valamint a szoumlvegeket egybevetni A Gaius (eacutes az Instituacutecioacutek) illetve Pomponius aacuteltal emliacutetett eset a fentebb felvaacutezolt seacutemaacutenak csupaacuten egyetlen ese-teacutevel foglalkozik amikor valaki elkapja a peacutenz vagy a foumlldről felszedi eacutes az a zsebeacutebe keruumll (Az ebből a szempontboacutel nem szaacutemiacutet hogy a megszerző zsebeacute-ben van-e maacuter koraacutebban is peacutenz vagy nincs hiszen ha van akkor is a birtok-ba veacutetel illetve az occupatio pillanataacutehoz koumltődik a tulajdon megszerzeacutese csu-

426 Meglaacutetaacutesunk szerint a Gaiusnaacutel (Gai D 41 1 9 7 [2 rer cott]) eacutes az Instituacutecioacutekban (Inst 2 1 46) előforduloacute bdquotransfert rei proprietatemrdquo fordulat nem eacuterteacutekelhető olyankeacutent mint ahol a traditio szoacute megjelenne a szoumlvegekben az ideacutezett kifejezeacutes a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutera utal

133VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa

paacuten arroacutel van szoacute hogy ebben az esetben egy commixtio is toumlrteacutenik amely veacuteg-legesen lehetetlenneacute teszi az egyes peacutenzdarabok oumlnaacutelloacute azonosiacutetaacutesaacutet) Ez pedig ndash analitikusan szemleacutelve az esemeacutenyeket eacutes a felmeruumllhető lehetőseacutegeket ndash arra enged koumlvetkeztetni hogy a iactus missilium igazaacuteboacutel derelictio eacutes egy occupatio talaacutelkozaacutesakeacutent eacutertelmezhető amelynek soraacuten a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacute-hoz elegendő a magistratusnak mint tulajdonosnak egy nem meghataacuterozott sze-meacutely iraacutenyaacuteba kifejezett akarata amelynek fi zikai megnyilvaacutenulaacutesa a peacutenz el-dobaacutesaacuteban eacuterhető tetten427 Mindent egybevetve a fentiek alapjaacuten talaacuten meg-

427 Ezen a ponton eacuterdemes hivatkozni Bessenyő Andraacutes neacutezeteacutere is aki szerint bdquoitt a derelictio olyan hataacutereseteacutevel talaacutelkozunk amelynek maacuter koumlzvetlen koumlzeleacuteben van a traditio volta-keacuteppen hataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő tulajdonaacutetruhaacutezaacuteskeacutent is felfoghatoacute [hellip]rdquo Elgondolaacutesaacutenak indoka az hogy a dolog elhajiacutetaacutesa eacutes a megszerzeacutes koumlzoumltt annyira roumlvid idő telik el hogy a tulajdonvaacuteltozaacutes inkaacutebb az aacutetadaacutes ndash aacutetveacutetel aktusaacutera emleacutekeztet sem-mint derelictioacutera eacutes occupatioacutera Vouml BESSENYŐ (20104) i m 331 Eacuterveleacutese oumlnmagaacuteban logi-kus ugyanakkor eacuterdemes fi gyelemmel lenni arra a szempontra is hogy neacutezeteacutenek elfoga-daacutesa azt eredmeacutenyezneacute hogy ugyanazt a toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutest egyszerre keacutet tulajdonszerzeacutesi moacuted rezsimje alaacute is helyezhetneacutenk amely ndash tekintve az esetleges koumlvetkezmeacutenyeket ndash keveacutes-seacute tűnik indokoltnak meacuteg keveacutesbeacute tekinthető elfogadhatoacutenak Az elleneacuterv indokakeacutent az a roacutemaiak aacuteltal is ismert teacuteny hozhatoacute fel hogy ugyanazon genuson beluumlli ugyanazon enti-taacutes nem tartozhat egyszerre keacutet species alaacute is Ez az aacutelliacutetaacutes ndash azon tuacutel hogy koumlnnyedeacuten be-laacutethatoacute ndash primeacuter forraacutesbizonyiacuteteacutekkal is alaacutetaacutemaszthatoacute Vouml Paul D 41 2 3 5 (54 ad ed) Ex contrario plures eandem rem in solidum possidere non possunt contra naturam quippe est ut cum ego aliquid teneam tu quoque id tenere videaris Sabinus tamen scribit eum qui precario dederit et ipsum possidere et eum qui precario acceperit idem Trebatius probabat existimans posse alium iuste alium iniuste possidere duos iniuste vel duos iuste non posse quem Labeo reprehendit quoniam in summa possessionis non multum interest iuste quis an iniuste possideat quod est verius non magis enim eadem possessio apud duos esse potest quam ut tu stare videaris in eo loco in quo ego sto vel in quo ego sedeo tu sedere videaris A genus ndash species keacuterdeacuteseacutehez ld meacuteg kuumlloumlnoumlsen TALAMANCA (1977) i m Ezek a kifejezeacutesek a fi lozoacutefi aacuteban kuumllvilaacutegi leacutetezők nem eacutes fajta szerinti osztaacutelyozaacutesaacutera szolgaacutelnak a genus taacute-gabb kategoacuteriaacutet keacutepvisel mint a species amely logikailag csak valamely genuson beluumll keacutep-zelhető el Ehhez ld aacutettekintő jelleggel DELI (2009) i m 45 A roacutemai jogaacuteszok munkaacuteiban a keacutet fogalom nem minden esetben azonos tartalommal eacutes nem is mindenkor a fentiekben jel-zett viszonyrendszerben fordul elő Nem egy esetben lehet talaacutelkozni eme fogalmak felcse-reacuteleacuteseacutevel aminek joacute peacuteldaacuteja lehet egy a generikus szolgaacuteltataacutesok keacuterdeacuteskoumlreacutehez kapcsoloacutedoacute Ulpianus-veacutelemeacutenyben (Ulp D 46 3 29 [38 ad ed]) is ahol a remekjogaacutesz a peacutenzt az olajat illetve a gabonaacutet species communiskeacutent jeleniacuteti meg amely a leacutetezők egy meghataacuterozott osz-taacutelyaacutet egy ultima speciest keacutepviselnek Vouml TALAMANCA (1977) i m 281 meacuteg tovaacutebbi peacuteldaacutek-kal is Hasonloacutean előfordul a fogalompaacuter akkkeacutent is hogy a hagyomaacutenyosan genus ndash speci-es kettőskeacutent felfogott kategoacuteriapaacuter egy maacutesik ettől elteacuterő viszonyrendszerben jelenik meg Erre joacute peacuteldakeacutent szolgaacutelhat Marcianus azon veacutelemeacutenye (vouml Marci D 19 5 25 [3 reg] bdquo[hellip] quod autem indebitum datur aut ipsum repeti debet aut tantundem ex eodem genere [hellip]rdquo) amelyben a genus ellenpaacuterja ipsum Maacutes veacutelemeacutenyben (Iul D 45 1 54 pr [22 dig]) baacuter ge-nus ellenpaacuterja teacutenylegesen species azonban ez utoacutebbi fogalom meacutegis valamely individuumot jeloumll Ld reacuteszletesen TALAMANCA (1977) i m 282 eacutes kuumlloumlnoumlsen 762 sz jegyzet Ugyaniacutegy megemliacutetendő Paul D 6 1 6 (6 ad ed) textusa amelyben az első mondat genus eacutes species fogalmait veti egybe (bdquo[hellip] appellatio enim rei non genus sed speciem signifi catrdquo) Ezt koumlve-tően azonban Octavenusra hivatkozva maacuter materia eacutes species aacutell egymaacutessal szemben (bdquo[hellip] quod infectae quidem materiae pondus signatae vero numerum factae autem speciem dici oportet [hellip]rdquo) iacutegy tehaacutet a species teszi egyediveacute a dolgot vagyis olyannaacute amely jellemzők-

VI A iactus missilia teacutenyaacutellaacutesa134

kockaacuteztathatoacute hogy a iactus missilium egy olyan alapvetően oumlnaacutelloacute tulajdon-szerzeacutesi moacuted amely tartalmilag a derelictio eacutes az occupatio talaacutelkozaacutesakeacutent eacuter-telmezhető amelynek kapcsaacuten a jogaacuteszok a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges akarati teacutenyezőt a traditio koumlreacuteből koumllcsoumlnzik

től mentes materia kontrapoziacutecioacutejakeacutent szolgaacutelhat Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a speciesre hivatko-zaacutes az appellatio rei koumlreacuteben arra utal hogy egy dolog megnevezeacutese nem a fajta hanem a faj megnevezeacuteseacutet azonosiacutetaacutesaacutet jelenti Vouml SOKOLOWSKI (1902) i m 52 SCHERMAIER (1992) i m 278 Megjegyzendő hogy leacuteteznek olyan szoumlvegek is (Pomp D 34 2 1 1 [6 ad Sab] Mod D 34 2 9 [9 reg]) amelyek egymaacutessal valoacute oumlsszehasonliacutetaacutesa nyomaacuten arra a megaacutellapiacutetaacutesra lehet jutni hogy a genus kifejezeacutes az egyikben valamint a species fordulat a maacutesikban koumlzel ugyanazt a jelenteacutest hordozza Ennek oka a konkreacutet szoumlvegek kapcsaacuten az hogy a veacutegrende-leti juttataacutes koumlreacuteben kuumlloumlnbseacuteget kell tenni argentum eacutes certum genus argentum koumlzoumltt Az előbbi eseteacuteben van lehetőseacuteg arra hogy eadem aestimatio eseteacuten az oumlroumlkoumls peacutenzben adja ki a hagyomaacutenyt aacutem certum genus argentum eseteacuten ez a lehetőseacuteg nem adott ekkor ugyanis materia is szaacutemiacutetaacutesba veendő Ebből koumlvetkezik hogy materia az oumlroumlkhagyoacute aacuteltal haacutetraha-gyott nyersanyagfajta eacutes mennyiseacuteg megjeloumlleacuteseacutere szolgaacutel amelynek ellenteacutetekeacutent szerepel ezeken a helyeken genus illetve species Ehhez ld reacuteszletesen TALAMANCA (1977) i m 280 SCHERMAIER (1992) i m 284ndash287

OumlSSZEGZEacuteS

A tulajdonszerzeacutes egy gyakorlati ha nem is nagy jelentőseacuteggel biacuteroacute esetkouml-reacutenek bemutataacutesaacutet ceacutelozta a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesaacutenak elemzeacutese Ez a je-lenseacuteg keacutetseacutegtelenuumll nem illeszkedik a pandektisztika aacuteltal kialakiacutetott sarkos rendszerbe mindazonaacuteltal az sem vitathatoacute hogy a roacutemai jogaacuteszoknak a min-dennapokban jelentkező esetleges probleacutemaacutet valahogyan meg kellett oldaniuk Ahhoz hogy ez a probleacutema tisztaacutezhatoacute legyen szuumlkseacuteges volt a missilia fogal-maacutenak valamint az ajaacutendeacutekszoacuteraacutes taacutersadalmi kontextusaacutenak iacutegy kuumlloumlnoumlsen az uumlnnepi jaacuteteacutekoknak bizonyos fokuacute megismereacutese Minthogy a pandektisztika ezt a teacutenyaacutellaacutest mint traditio in incertam personamot kezeli ekkeacutent eacuterthető moacutedon szuumlkseacuteges a traditioacuteval oumlsszefuumlggő iusta causa traditionis keacuterdeacuteseacutenek legalaacutebb aacutettekintő vizsgaacutelata Abboacutel eredően hogy a szigoruacutean a iactus missiliumra vonatkozoacute forraacutesok koumlzuumll egy a tulajdon-derelictio teacutemakoumlreacutehez koumlthető iacutegy adoacutedik egy olyan felteveacutes hogy vajon nem tekintetteacutek-e a jogaacuteszok derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutenek ezt a teacutenyaacutellaacutest Megjegyzendő hogy ez a felveteacutes maacuter a XIX szaacutezadban megjelent egyes szerzőkneacutel amely teacuteny tovaacutebbi alapot ad a derelictio eacutes az occupatio azaz a dologelhagyaacutes eacutes a foglalaacutes keacuterdeacutesei-nek reacuteszletesebb vizsgaacutelataacutehoz kuumlloumlnoumls fi gyelemmel az animus derelinquendi (derelinquentis) vitatott eacutertelmezeacuteseacutere

Mint azt jeleztuumlk a kutataacutes kiinduloacutepontja a pandektista gyoumlkerű elgondo-laacutes a meghataacuterozatlan szemeacutely reacuteszeacutere toumlrteacutenő birtokbaadaacutes tulajdonaacutetruhaacutezaacutesi szaacutendeacutekkal (traditio in incertam personam) Mindezzel oumlsszesseacutegeacuteben any-nyi a baj hogy a iactus missilium sehogy sem illeszthető bele egykoumlnnyen a pandektistaacutek egyeacutebkeacutent remekbe szabott gondolati rendszereacutebe iacutegy adoacutedik a keacutenyelmes megoldaacutes valamely kiveacutetelszabaacutely keacutepeacuteben Problematikus hogy a pandektistaacutek eleve nem vetetteacutek fel annak lehetőseacutegeacutet hogy az aacutetaluk logikai toumlkeacuteletesseacuteggel megalkotott rendszer nem illik maradeacutektalanul magaacutehoz a roacute-mai jogi gondolkodaacuteshoz Ez a gondolkodaacutes ugyanis sokkal inkaacutebb a valoacutesaacutegot helyezte a koumlzeacuteppontba nem pedig abboacutel indult ki aminek bdquolennie kellrdquo Ezen az alapon a missilia tulajdonaacutenak megszerzeacutese koumlreacuteben koumlrvonalazoacutedni laacutetszik egy a pandektistta felfogaacutesnaacutel oumlsszetettebb elkeacutepzeleacutes amely a derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacuten tuacutel a tovaacutebbi derelictio vagy akaacuter meacuteg egyeacuteb szerzeacutesmoacute-dok lehetőseacutegeacutevel is szaacutemol

Oumlsszegzeacutes136

A taacutersadalmi kontextus megismereacutese eacuterdekeacuteben főkeacutent auctor-forraacutesokhoz nyuacutelhatunk amelyek aacuteltalaacuteban veacuteve joacute neacutehaacuteny utalaacutest tartalmaznak olyan te-veacutekenyseacutegekre amelyek jogi szempontboacutel is a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- illetőleg ajaacutendeacutekszoacuteraacutest valoacutesiacutetjaacutek meg Az ilyen ajaacutendeacutekszoacuteraacutes azonban nem kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacuterkorban koumlvetett gyakorlat volt hanem aacutellandoacute jellemzője volt a koumlztaacutersa-saacuteg korabeli Roacutemaacutenak is amely teveacutekenyseacuteg sziacutentere jellemzően a ludi azaz a kuumlloumlnboumlző alkalmakkor tartott versenyek jaacuteteacutekok eacutes egyeacuteb laacutetvaacutenyossaacutegok vol-tak A bemutatott főkeacutent Suetoniustoacutel eacutes Tacitustoacutel szaacutermazoacute auctor-szoumlvegek joacutel mutatjaacutek hogy ezek a jaacuteteacutekok a roacutemaiak mindennapjainak markaacutens sze-replői voltak Az ilyen alkalmakkor veacutegzett ajaacutendeacutekosztaacutesok bemutataacutesaacuteval az oacutekori szerzők preciacutezebb csaacuteszaacuterok-aacutebraacutezolaacutesok keacutesziacuteteacuteseacutere toumlrekedtek az ereacute-nyes uralkodoacute jellemeacutet erősiacutető egy zuumllloumltt csaacuteszaacuter eseteacuteben pedig a leacuteha eacutes ke-gyetlen termeacuteszetet alaacutetaacutemasztoacute peacuteldaacutekkeacutent foghatoacutek fel A primeacuter szoumlvegek-kel egybevetve helyesnek laacutetszik az a szekunder irodalmi megaacutellapiacutetaacutes amely szerint mind a jaacuteteacutekok mind pedig az ajaacutendeacutekosztaacutesok elsősorban funkcionaacutelis szereppel biacutertak a csaacuteszaacuterok elsődlegesen kommunikaacutecioacutes eszkoumlzkeacutent tekintet-tek ezekre az esemeacutenyekre

Ami az ajaacutendeacutekosztaacutes taacutergyaacutet keacutepező missilia keacuterdeacuteseacutet illeti feltűnően reacutesz-letes ezeknek az ajaacutendeacutekoknak a felsorolaacutesa az auctor-forraacutesokban A vonatko-zoacute szoumlvegek alapjaacuten a missilia koumlreacutebe tartozhattak madarak eacutelelmiszercsoma-gok eacutes a bevaacutelthatoacute utalvaacutenyok vagy jegyek Ezeket a jegyeket gabonaacutera ruhaacute-ra arany- eacutes ezuumlstneműre draacutegakoumlvekre gyoumlngyoumlkre festmeacutenyekre rabszol-gaacutekra igavonoacute aacutellatokra eacutes szeliacutediacutetett vadaacutellatokra lehetett bevaacuteltani de előfor-dult hogy hajoacutekra beacuterhaacutezakra vagy akaacuter foumlldekre szoacuteloacute jegyek is szeacutetosztaacutes-ra keruumlltek mi toumlbb egy esetben a forraacutesok meacuteg kenyeacuterrel illetőleg huacutessal hal-lal zoumlldseacutegekkel tele kosarakat is emliacutetenek Oumlsszesseacutegeacuteben vizsgaacutelva a raacutenk maradt szoumlvegeket laacutethatoacute hogy a csaacuteszaacuter jaacuteteacutekokon valoacute jelenleacuteteacutenek elsősor-ban politikai motivaacutecioacuteja volt vagyis ezek az uumlnnepseacutegek egyfajta propaganda ceacuteljaacutet szolgaacuteltak ekkeacutent tehaacutet az ebben a vonatkozaacutesban eredetileg megfogal-mazott felteveacutes igazoltnak mondhatoacute Eme propaganda metaforaacuteja a bdquopanem et circensesrdquo gondolata amely retorikai τόπος gyanaacutent a politikus elit illetőleg keacutesőbb a csaacuteszaacuterok magatartaacutesaacutet cselekveacuteseit jellemzi

A neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes az auctor-forraacutesokon tuacutelmenő-en megjelenik a jogi forraacutesokban is ahol pedig olyan szoumlvegeket talaacutelunk olyan szoumlveget (pl Inst 2 1 46) amely consulokat eacutes praetorokat emliacutet azaz a koumlz-taacutersasaacuteg koraacuteban is bizonyosan bevett gyakorlat volt az uumlnnepi alkalmakkor toumlrteacutenő ajaacutendeacutekosztaacutes

Ami egyeacutebkeacutent a jogi forraacutesokat illeti a Digesta vonatkozoacute szoumlvegeiben maacutes locusokhoz keacutepest nehezebben azonosiacutethatoacute az az egyedi eset amelynek kap-csaacuten a neacutep koumlzeacute toumlrteacutenő ajaacutendeacutek- eacutes peacutenzszoacuteraacutes emliacutettetik A szoumlvegekben ezek a teacutenyaacutellaacutesok jellemzően peacuteldakeacutent szerepelnek mintegy az elvi veacutelemeacuteny alaacute-

137Oumlsszegzeacutes

taacutemasztaacutesaacutet ceacutelozva A keacuterdeacutessel koumlzvetlenuumll foglalkozoacute Digesta-textusok kouml-zuumll kettő a traditioacutehoz egy pedig a derelictioacutehoz kapcsoloacutedik az emliacuteteacutes moacuted-ja per tangentem jellegű ami azt mutatja hogy probleacutema a klasszikusok gya-korlatias szemszoumlgeacuteből elenyeacutesző jelentőseacutegű volt A traditio eacutes a derelictio mint a szoumlvegek helye abboacutel a szempontboacutel relevaacutens hogy ebből megaacutellapiacutetha-toacute hogy maguk a klasszikus jogaacuteszok sem maradeacutektalanul egyseacutegesen koumlzeliacute-tettek a iactus missilium keacuterdeacuteseacutehez Ami a keacutet keacuterdeacuteskoumlr koumlzuumll az elsőt jelesuumll a traditioacutet illeti a tulajdon-traditio kapcsaacuten megaacutellapiacutetandoacute hogy a felek aka-rata a traditio teacutenye eacutes a iusta causa traditionis megleacutete egyaraacutent jelentőseacuteg-gel biacutertak a tulajdon aacutetruhaacutezaacutesa koumlreacuteben Uacutegy veacuteljuumlk hogy a Paulushoz koumlthe-tő szoumlveg (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) leacutenyege a tulajdon aacutetszaacutellaacutesaacutenak vo-natkozaacutesaacuteban annyi hogy ennek megtoumlrteacutenteacutehez a puszta aacutetadaacutes meacuteg nem ele-gendő hanem a teacutenyleges aacutetadaacutes mellett szuumlkseacuteg van egy iusta causaacutera is A le-hetseacuteges traditioacutes jogciacutemek vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy ezek koumlzoumls vonaacutesa hogy mind olyan joguumlgyletek kell hogy legyenek ame-lyek koumlreacuteben elengedhetetlen a felek koumlzoumltti akarategyseacuteg mindketten egyet kell hogy eacutertsenek abban hogy ki kinek eacutes mit akar aacutetadni valamint abban is hogy eme aacutetadaacutes nyomaacuten a megszerző lesz a dolog tulajdonosa Ennyiben te-haacutet ndash veacutelemeacutenyuumlnk szerint ndash az animus transferrendi et accipiendi dominii okaacuten a iactus missilium keveacutesseacute tűnik traditio in incertam personamnak a toumlmegből baacuterkivel nem lehet uumlgyletet koumltni annak meghataacuterozott felek koumlzoumltt kell veacuteg-bemennie Sokkal inkaacutebb annak vagyunk tanuacutei a iactus missilium kereteacuteben hogy az egyik feacutel eldob bizonyos dolgokat ezzel nyilvaacuteniacutetva ki hogy azt toumlbbeacute nem akarja a tulajdonaacuteban tartani a koumlruumlloumltte aacutelloacutek koumlzuumll pedig egyesek felsze-dik azokat Ebből az alapaacutellaacutesboacutel szemleacutelve a iactus missilium inkaacutebb derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacutere hasonliacutet Ez az aacutelliacutetaacutes vezet a derelictio keacuterdeacuteskoumlreacutenek vizsgaacutelataacutehoz

A derelictio eacutes az occupatio teacutemakoumlreacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy ezek egy-maacutest kiegeacutesziacutető teacutenyaacutellaacutesok az elhagyott dolog tulajdonaacutet occupatioacuteval lehet megszerezni A occupatioacuteroacutel elmondhatoacute hogy egyfelől szuumlkseacuteges hozzaacute az el-hagyott dolog fi zikai birtokba veacutetele maacutesfelől pedig az hogy ez a birtokba veacute-tel tulajdonszerzeacutesi szaacutendeacutekkal toumlrteacutenjen Ehhez kapcsoloacutedik a derelictio keacutet probleacutemaacuteja is az egyik a res mancipi derelictioacutejaacutenak esete mivel res mancipi felett csak mancipatioacuteval eacutes in iure cessioacuteval lehetett tulajdont szerezni iacutegy az occupatio ebben az esetben csak a dolog birtokaacutenak megszerzeacuteseacutet eredmeacute-nyezte a civiljogi tulajdon megszerzeacuteseacutere csak elbirtoklaacutes uacutejtaacuten keruumllhetett sor Hasonloacute esettel lehet talaacutelkozni a klasszikus jogaacuteszok veacutelemeacutenyeiben is azonban ezekben a szoumlvegekben a probleacutemaacutet maacuter nem az elhagyott dolog res mancipi vagy nec mancipi volta okozza hanem az a keacuterdeacutes hogy az elhagyaacutest a dolog tulajdonosa vagy csak annak birtokosa eszkoumlzoumllte Nyilvaacutenvaloacute ugyanis hogy az utoacutebbi esetben a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely legfeljebb csak elbirtoklaacutes

Oumlsszegzeacutes138

uacutetjaacuten szerezhet tulajdont A derelictio koumlreacuteben azeacutert meruumllhet fel az elbirtoklaacutes szuumlkseacutegesseacutege mert amiacuteg a koraacutebban maacuter bemutatott res nullius eseteacuteben ok-szerű lehet az azonnali tulajdonszerzeacutes hiszen eme dolgok eacuteppen a koumlzfelfogaacutes szerinti termeacuteszetuumlk vagy jelleguumlk miatt minősuumllnek res nulliusnak addig a res derelictae eseteacuteben egyaacuteltalaacuten nem nyilvaacutenvaloacute hogy a dolog adott esetben eacutepp res nullius derelictae ezeacutert a tulajdonjog koumlruumlli bizonytalansaacutegot feloldandoacute hasznos lehet az elbirtoklaacutes A forraacutesok azonban meacuteg enneacutel is tovaacutebb mennek aacutelliacutetva hogy amikor a dolgot megtalaacuteloacute szemeacutely vagy nem tud semmit a dolgot elhagyoacute szemeacutelyről vagy pedig teacutevesen veacuteli a dolgot pro derelicto habitaacutenak akkor nincs lehetőseacuteg az elbirtoklaacutesra vagy legalaacutebbis nem pro derelicto ciacutemen keruumllhet sor erre Ezen szemben ha valaki olyan dolgot szerzett meg amely teacutenylegesen pro derelicto habita volt akkor ebben az esetben semmi sem zaacuterja ki a dolog koumlzvetlen megszerzeacuteseacutet ndash ezt taacutemasztjaacutek alaacute az Ulpianus- eacutes Paulus-helyek utoacutebbi egyeacutertelműen a tulajdonosi derelictio felteveacuteseacuteből kiindulva

A keacuterdeacutes vizsgaacutelata kapcsaacuten nem hallgathatoacute el ugyanakkor hogy a derelictioacutes neacutezetnek van egy tovaacutebbi fogyateacutekossaacutega is meacuteghozzaacute kifejezetten a iactus missilium szempontjaacuteboacutel ez pedig koumltődhet a roacutemai ludi inteacutezmeacutenyeacute-hez is nem kizaacutert ugyanis hogy a magistratus neacutemelykor nem a sajaacutet peacutenzeacutet szoacuterta Maacuterpedig a nem tulajdonos aacuteltal veacutegzett derelictio olyan uacutejabb keacuterdeacutese-ket vet fel hogy mikeacutent alakul a birtok- eacutes tulajdoni helyzet a toumlmegben el-el-kapdosott peacutenzeacutermeacutek eacutes maacutes ajaacutendeacutektaacutergyak eseteacuteben A derelictio hipoteacuteziseacutet alaacutetaacutemasztoacute egyetlen Digesta-textus Pomponius egy veacutelemeacutenye (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) kapcsaacuten raacute kell mutatni hogy a szoumlveg indokolaacutesa esetlege-sen aggaacutelyokat kelthet a peacutenz- eacutes ajaacutendeacutekszoacuteraacutes eseteacuteben az elhagyoacute preferen-ciaacutei inkaacutebb a toumlmeg megnyereacuteseacutere iraacutenyulnak mi toumlbb az aves amissio koumlreacuteben az sem kizaacutert hogy az ezeket elendegő szemeacutely mindoumlssze azt szeretneacute hogy a madarak szabadok legyenek

Az eddigiek alapjaacuten a iactus missilium teacutenyaacutellaacutesa keveacutesbeacute tűnik traditio in incertam personamnak sokkal inkaacutebb peacutenz illetőleg egyeacuteb ajaacutendeacutektaacutergyak derelictioacutejaacutenak eacutes azt koumlvető occupatioacutejaacutenak Ezen tuacutelmenően azonban egy realista kiindulaacutesuacute gondolatkiacuteseacuterlet reacuteveacuten kimutathatoacute hogy a derelictio eacutes occupatio egyseacutegeacuten tuacutel a iactus missilium koumlreacuteben felmeruumllhet hogy az elszoacutert ajaacutendeacutektaacutergyak res nulliusszaacute vaacutelnak illetve akaacuter az is hogy veacuteguumll visszakeruumll-nek az azt elszoacuteroacute magistratushoz vagy a csaacuteszaacuterhoz

SUMMARY

The aim of the scrutiny of iactus missilium was to examine in detail a practical though not utterly important case of the acquisition of property It is beyond doubt that this phenomenon doesnrsquot fi t the strict system of Pandectistic yet it cannot be debated that Roman jurists were bound to solve the actual case lying in front of them In order to understand the problem it was necessary to clarify the notion of missilia as well as to get to know the social context of iactus missilium with special attention to games contest and theatrical exhibitions As the Pandectist literature regards this subject as a traditio in incertam personam it is incontestably indispensable to explore the question of iusta causa traditionis as an issue related to traditio itself As a consequence of the fact that one of the sources related to iactus missilium can be found amongst fragments covering the topic of derelictio one may as well raise the question whether this topic could be regarded as the unifi cation of derelictio and occupatio It should be noted that this assumption fi rst appeared in the works of some 19th century authors which fact establishes the need for a closer look on the subjects of both derelictio and occupatio and especially to the debated interpretation of animus derelinquendi (derelinquentis)

As it was already hinted the starting point of this research was the idea rooted in the Pandectistic according to which this situation is about the transfer of property to anyone in the crowd (traditio in incertam personam) The problem with this idea is that iactus missilium fails to fi t the systematic approach elaborated by the Pandectists consequently the solution was to simply constitute an exception to the general rule Interestingly Pandectists did not even bother to suppose the existence of a discrepancy between their logically fl awless system and the actual Roman legal thinking This latter way of thinking was aiming to focus on reality instead of departing from what is supposed to happen From this aspect even such an approach can be formulated in the scope of which the acquisition of property over missilia is far more complex than that presupposed by the Pandectists This more complex approach also involves derelictio and occupatio and in addition further ways of acquiring property

In order to get to know the social context the best choice appeared to turn to the sources by certain Roman auctores or historians with other words mainly because these sources contain several instances with reference to such

Summary140

activities that from a legal point of view fall into the category of distributing money and other gifts to the populace It should likewise be noted however that such events of distributing presents to the people were not exclusive to the imperial era but such activities were rather common during the republican age as well where this activity took place during the Roman ludi that is games and contests or even theatrical events and exhibitions The analysis of the texts stemming mainly from Suetonius and Tacitus indicate clearly that these ludi were considered as quotidian events The reason for the historiansrsquo interest in detailed description of these events is to be able to nuance the portraits of certain emperors these examples strengthen the character of a virtuous ruler while underline the licentious and dissolute nature of a corrupted emperor Compared to primary sources the opinion of the secondary literature could be accepted according to which both ludi and the distribution of gifts mainly had a functional role the emperors used them for the most part as a means of communication

As for the issue of missilia as the object of the aforesaid distribution it is conspicuous that the primary sources enumerate all these gifts in detail According to the texts in question it can be stated that missilia contained birds aliments and tickets or bonds The latter could be exchanged to crops clothes golden and silver utensils gems and pearls paintings slaves or even to tamed or wild animals but sometimes boats houses or tracts of lands were also handed over via such tickets Moreover one source even mentions baskets full of bread meat fi sh and vegetables All things considered it is clear from the primary sources that the reason for the presence of the emperors during these events is purely of political nature as a consequence these occasions served as a means of propaganda thus the preliminary assumption could be deemed verifi ed The metaphor for the above said propaganda is the idea of ldquopanem et circensesrdquo which was a rhetorical τόπος used to describe the actions of the political elite and afterwards that of the emperors as well

The distribution of money and other gifts to the populace appears not only in the literary sources but also in legal texts ndash with this regards it should be underlined that some of these texts (cf eg Inst 2 1 46) mention consules and praetores as those who throw the forenamed gifts as a consequence it could be stated that such events also took place during festive occasions of the republican era

In addition as for these legal sources in the related loci of the Digest it is much harder to decipher the actual case behind the responsum in comparison with other texts covering a different topic It is common to all Digest-texts mentioning the distribution of gifts to the people that these cases prove to be examples maintaining and supporting a largely theoretical opinion There are three texts altogether that deal explicitly with this topic two of which are related

141Summary

to traditio while the third one is linked with derelictio What they have in common is the fact that this issue is always mentioned per tangentem which is again a clear indicator of the general disinterest of classical jurists towards this problem Traditio and derelictio as the topics in the scope of which iactus missilium is mentioned are all the more relevant as the placement of the texts allows to draw such a conclusion that even classical jurist were far from being unanimous regarding how to judge this issue Concerning the former topic that is traditio it should primarily be asserted that in the scope of the transfer of ownership via traditio the will of the parties the process of traditio and the existence of a iusta causa traditionis all bear of great importance The way we see it the essence of the Paulian text (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) with regards to the transfer of ownership is that the mere handover of an object is insuffi cient a iusta causa traditionis is also paramount As a result of the scrutiny of the possible causae traditionis it could be stated that these instances all have a common feature namely that all these should be such transactions in the scope of which the unity of the partiesrsquo wills is indispensable they have to agree on what they want to transfer to whom also on the fact that the transferee obtains ownership over the object As a consequence it could be concluded that due to the prerequisites of traditio and with special attention to the animus transferrendi et accipiendi dominii it seems highly unlikely that iactus missilium could be a traditio in incertam personam it is simply impossible to make a contract with an undefi ned person from the crowd the parties should be clearly specifi ed in the scope of any legally binding transaction Therefore we can safely assume that iactus missilium is more likely a derelictio when someone throws away certain objects claiming that they donrsquot want to keep it any further while other people around them pick up these objects (occupatio) From this point of view iactus missilium seems rather to be the unity of a derelictio and an occupatio This assumption leads to the detailed examination of the topic of derelictio in Roman law

As for the issue of derelictio and occupatio it could be stated that these are such statements of facts that are complementary the ownership over an abandoned object could be obtained by occupatio With regards to the occupatio it should be noted that the physical apprehension is indispensable with the intention of acquiring ownership over the object There are two practical issues related to this character of derelictio the fi rst one refers to the case of the derelictio of res mancipi as the ownership over res mancipi could exclusively be obtained via mancipatio and in iure cessio consequently occupatio in this case will only result in the acquisition of possession to obtain Quiritary ownership usucapio would be necessary There are similar cases in the responses of classical jurists though in these instances the central issue is not the fact whether the abandoned object is a res mancipi or nec mancipi but rather the fact that the abandonment

Summary142

was carried out by the owner of the object or a mere possessor It is obvious that in the latter case the one who fi nds the abandoned object only takes possession over it and the acquisition of ownership will only be brought about via usucapio In the scope of derelictio the necessity of usucapio emerges mainly because in case of res derelictae the acquisition of ownership is at least questionable as the possessor cannot be sure whether the object obtained is a res nullius derelictae therefore such insecurity could only be resolved via usucapio while in case of a simple res nullius the immediate acquisition of ownership reasonable since these objects are commonly considered as res nullius principally because of natural character In addition the primary sources go even further claiming that in such a case when the one who fi nds the object doesnrsquot know anything about the person who abandoned it or erroneously supposes the object to be abandoned (pro derelicto habita) then usucapio is impossible or at least not under the title pro derelicto On the contrary when someone acquires such an object that actually was pro derelicto habita in this case nothing can impede the imminent acquisition of ownership ndash this view is strongly supported by the responses of both Ulpianus and Paulus the latter starting from the hypothesis of a derelictio carried out by the original owner

There is one more issue that sticks strongly to the question of derelictio specifi cally related to iactus missilium This problem is closely linked with the Roman ludi it occurred sometimes that the magistratus wasnrsquot throwing his own money Still a derelictio carried out by a non-owner raises questions concerning the possession and the ownership over such gifts and money In connection with the sole text in the Digest that supports the hypothesis of derelictio a response by Pomponius (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) it should be pointed out that the reasoning of this text might provoke concerns with regards to the preferences of the one who throws money or gifts or releases birds Such preferences were rather aiming to persuade the crowd or in case of the aves amissio the person wanted simply to set the birds free

All things considered it could be stated that iactus missilium is highly unlikely to be traditio in incertam personam but rather it is the derelictio of money and other gifts followed by the occupatio of the aforesaid objects In addition by means of a Gedankenexperiment carried out on the basis of realistic philosophical approach it could be stated that beyond the unity of derelictio and occupatio in the scope of iactus missilium the further abandonment of the objects may also occur and consequently these can again be obtained by the magistratus or the emperor

REacuteSUMEacute

Quoique un thegraveme peu important lrsquoanalyse du sujet de iactus missilium a pour but de preacutesenter un cas pratique de lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute Ce pheacutenomegravene nrsquoentre pas dans le cadre du systegraveme formuleacute par la Pandectistique neacuteanmoins ce nrsquoest pas contestable que les juristes romains dussent trouver une solution au problegraveme actuel drsquoun client Afi n que ce sujet puisse ecirctre abordeacute il faut tout drsquoabord eacutelucider la notion de missilia ainsi que le contexte social de la distributions des dons et speacutecialement celui des jeux publiques Puisque la Pandectistique regarde ce sujet comme une traditio in incertam personam il est neacutecessaire drsquoexaminer la question de iusta causa traditionis qui est en rapport avec la traditio-mecircme Vu qursquoune des sources concernant le iactus missilium est lieacutee agrave la deacutereacuteliction de proprieacuteteacute la question srsquoimpose si les juristes romains pouvaient consideacuterer cette conception comme lrsquouniteacute de derelictio et occupatio Il faut souligner que cette ideacutee a deacutejagrave apparu chez les auteurs de XIXegraveme siegravecle crsquoest pour cela qursquoune analyse plus approfondie de la derelictio et lrsquooccupatio peut ecirctre bien soutenue faisant une attention speacuteciale agrave lrsquointerpreacutetation deacutebattue de lrsquoanimus derelinquendi (derelinquentis)

Le point de deacutepart de cette recherche eacutetait lrsquoideacutee originaire de la Pandectistique selon laquelle le iactus missilium nrsquoest rien drsquoautre qursquoun transfert de possession agrave une personne indeacutetermineacutee (traditio in incertam personam) avec lrsquointention de lui passer la proprieacuteteacute aussi Ce point de vue est drsquoautant plus probleacutematique que le iactus missilium ne peut ecirctre facilement inseacutereacute dans le cadre systeacutematique de la Pandectistique par conseacutequent il se donne une solution fort confortable selon laquelle ce sujet est bien consideacutereacute comme une exception Ce qui pose le plus grand problegraveme crsquoest que les Pandectistes ne pensaient jamais agrave une telle possibiliteacute que leur systegraveme logiquement parfait ne correspond point agrave la penseacutee juridique du droit romain Car cette derniegravere penseacutee concentre surtout agrave la reacutealiteacute agrave la veacuteriteacute plutocirct que de choisir comme point de deacutepart ce qui laquo doit ecirctre raquo ou laquo doit se passer raquo Sur ces fonds on pourrait mecircme affi rmer que dans le cadre de lrsquoacquisition de missilia une conception plus complexe que celle de la Pandectistique peut ecirctre eacutebaucheacutee Ici lrsquouniteacute drsquoune derelictio et drsquoune occupatio est une vraie alternative avec plusieurs autres possibiliteacutes concernant lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute

Reacutesumeacute144

Pour mieux connaicirctre le contexte social les historiens anciens peuvent ecirctre invoqueacutes En geacuteneacuteral on peut dire que ces sources contiennent bien des reacutefeacuterences et allusions agrave telles activiteacutes qui reacutealisent ndash aussi au sens juridique ndash la distribution de lrsquoargent et drsquoautres cadeaux Cette distribution des cadeaux nrsquoeacutetait pas seulement une pratique courante de lrsquoeacutepoque impeacuteriale mais crsquoeacutetait eacutegalement reacutependue dans la Reacutepublique Le terrain pour cette activiteacute eacutetait surtout les jeux romains (ludi) les diffeacuterents compeacutetitions et drsquoautres attractions Les textes preacutesenteacutes viennent pour la pluspart de Sueacuteton et Tacite et ils montrent parfaitement que ces jeux repreacutesentaient un rocircle marquant dans la vie quotidienne des citoyens romains Lors ces occasions la description des distributions des cadeaux servent agrave une repreacutesentation plus preacutecis des empereurs en renforccedilant le caractegravere drsquoun souverain vertueux et en supportant la nature cruelle et impitoyable drsquoun monarque deacutebaucheacute Apegraves la comparaison des textes primaires avec les avis dans la litteacuterature secondaire lrsquoaffi rmation semble ecirctre acceptable drsquoapregraves laquelle le rocircle de ces jeux eacutetait surtout fonctionnel pour les empereurs ces occasions eacutetaient un moyen communicatif

En ce qui concerne missilia comme lrsquoobjet de la distribution il est apparent que lrsquoeacutenumeacuteration des cadeaux est vraiment deacutetailleacutee chez les historiens Eu eacutegard aux textes relevants missilia peuvent comporter des oiseaux des provisions alimentaires et de divers tickets aussi qui pouvaient ecirctre laquo encaisseacutes raquo crsquoest-agrave-dire changeacutes au bleacute aux vecirctements agrave lrsquoor ou aux argenteries aux pierres preacutecieuses aux perles peintures esclaves et agrave diffeacuterents animaux Cela pouvait eacutegalement arriver que des batteaux des immeubles ou bien des terrains-mecircme eacutetaient distribueacutes Une source mentionne encore la distribution des corbeilles pleines de pain viande poisson ou leacutegumes Tout bien consideacutereacute on pourrait deacuteclarer que la preacutesence des empereur avait des motivations politiques donc ces ceacuteleacutebrations avaient pour but de servir comme une sorte de propagande La meacutetaphore de ladite propagande est lrsquoideacutee de laquo panem et circenses raquo le fameux τόπος rheacutetorique caracteacuterisant le comportement de lrsquoeacutelite politique et plus tard lrsquoattitude des empereurs

Agrave cocircteacute des sources des historiens la distribution de lrsquoargent et des cadeaux apparaicirct aussi dans les textes juridiques ougrave lrsquoon trouve des textes (cf e g Inst 2 1 46) mentionnant des consuls et des preacuteteurs par conseacutequent cette activiteacute eacutetait une pratique commune dans lrsquoeacutepoque reacutepublicaine

En ce qui concerne des autres textes juridiques les cas concrets par rapport auxquels la distribution des cadeaux sont mentionneacutes sont plus diffi cile agrave retrouver dans les eacutecrits des juristes classiques dans le Digeste surtout en comparaison avec certaines autres problegravemes juridique dans la compilation de Justinien Le iactus missilium apparaicirct dans la plupart des cas comme une exemple pour soutenir lrsquoargumentation du juriste Parmi les textes dans le Digeste immeacutediatement relatifs agrave notre sujet deux sont lieacutes agrave la traditio alors qursquoil y en a un qui est en

145Reacutesumeacute

rapport avec la derelictio Ce problegraveme est toujours mentionneacute per tangentem ce qui montre le meilleur que ce sujet nrsquoavait aucune importance particuliegravere du point de vue pratique des juristes classique Traditio et derelictio comme les places des textes sont relevants du point de vue de la manque drsquounanimiteacute des juristes classiques concernant le sujet du iactus missilium Quant agrave la question de la traditio de la proprieacuteteacute il faut constater agrave titre preacuteliminaire que dans ce cadre la volonteacute des parties le fait de la traditio et lrsquoexistence de la iusta causa traditionis sont tous primordiales On peut admettre que lrsquoessentiel du texte par Paul (Paul D 41 1 31 pr [31 ad ed]) est que le transfert physique de la chose nrsquoest pas suffi sant pour le transfert de la proprieacuteteacute encore faut-il que lrsquoon le fasse avec une iusta causa Toutes ces transactions doivent ecirctre translatives dans le cadre desquelles lrsquouniteacute des volonteacutes des parties est indispensable les parties doivent ecirctre drsquoaccord sur les sujets et lrsquoobjet de la transaction de plus ils doivent ecirctre eacutegalement drsquoaccord sur le transfert de la proprieacuteteacute Crsquoest pour cette raison que ndash selon notre avis ndash le iactus missilium nrsquoest pas de tout semblable agrave une traditio in incertam personam surtout agrave cause de lrsquoanimus transferrendi et accipiendi dominii on ne peut pas neacutegocier une transaction avec nrsquoimporte qui de la foule une telle transaction doit ecirctre deacuterouler entre certaines parties Par conseacutequent lors du iactus missilium on voit plutocirct une derelictio crsquoest-agrave-dire lrsquoabandon drsquoune chose preacutecieuse en deacuteclarant qursquoil ne veut plus le tenir dans son pouvoir alors que quelques-uns de la foule autour de lui prennent possession sur la chose abandonneacutee Donc le iactus missilium est ressemblant agrave une derelictio et une occupatio ensemble Cette constatation a provoqueacute lrsquoanalyse du sujet de la derelictio

Pour ce qui est du sujet de la derelictio et lrsquooccupatio on peut eacutetablir que ces deux institution sont compleacutementaires la proprieacuteteacute de la chose abandonneacutee peut ecirctre acquise par lrsquooccupatio En ce qui concerne lrsquooccupatio on peut noter que drsquoun cocircteacute lrsquoappreacutehension physique de la chose abandonneacutee est neacutecessaire drsquoun autre cocircteacute aussi faut-il que cela soit effectueacute avec lrsquointention drsquoacqueacuterir la proprieacuteteacute Crsquoest la condition agrave laquelle les deux problegravemes de la derelictio sont rattacheacutes lrsquoun est le cas de la derelictio des res mancipi car la proprieacuteteacute des res mancipi ne pouvait ecirctre acquise que par mancipatio et in iure cessio donc lrsquooccupatio ne reacutesultait que dans lrsquoacquisition de la possession pour la proprieacuteteacute Quiritaire on avait besoin de lrsquousucapion Un cas similaire se preacutesente dans les avis des juristes classiques pourtant dans ces cas le problegraveme eacutetait poseacute par le fait si lrsquoabandon de la chose eacutetait reacutealiseacute par le proprieacutetaire ou par quelqursquoun drsquoautre donc la contraposition des res mancipi et nec mancipi ne suscitait plus de question Il est apparent que le cas ougrave lrsquoabandon eacutetait effectueacute par un non-proprieacutetaire lrsquoacquisition de la proprieacuteteacute peut seulement accompli par lrsquousucapion Dans le cadre de la derelictio la neacutecessiteacute de lrsquousucapion peut se preacutesenter parce que contrairement au cas de res nullius ougrave lrsquoacquisition

Reacutesumeacute146

immeacutediate de la proprieacuteteacute est raisonnable car ces choses sont normalement consideacutereacutees comme abandonneacutees lors de la derelictio lrsquoabandon de la proprieacuteteacute des res derelictae nrsquoest pas du tout eacutevident autrement dit on ne peut pas deacuteterminer si dans le cas eacutecheacuteant la chose est res nullius derelictae ou non crsquoest pour cela lrsquoincertitude concernant lrsquoexistence ou lrsquoabsence de la proprieacuteteacute pourrait exclusivement deacutecider par lrsquousucapion Dans les sources classique il se trouvent des textes dans lesquels la possibiliteacute de lrsquousucapion est exclue si la personne qui trouve la chose abandonneacutee est ignorante concernant celui qui a abandonneacute la chose ou il tombe dans lrsquoerreur de regarder la chose comme pro derelicto habita Contrairement agrave ce cas si lrsquoon acquiert une chose qui eacutetait vraiment pro derelicto habita donc il nrsquoy a rien agrave empecirccher lrsquoacquisition directe de la chose Ce point de vue est soutenu par des responsa certains juristes ndash comme par exemple Ulpien et Paul le dernier partant du fait drsquoune derelictio effectueacutee par le proprieacutetaire

Par rapport agrave ces questions on ne peut passer sou silence le fait que lrsquoideacutee de derelictio dans le cadre du iactus missilium possegravede une veacuteritable deacutefi cience ce problegraveme est lieacute agrave lrsquoinstitution des ludi donc aux jeux romains Car on ne peut pas exclure que le magistrat nrsquoa pas jeteacute son propre argent Or la derelictio effectueacutee par un non-proprieacutetaire suscite des question relatives agrave la situation de la possession et de la proprieacuteteacute des piegraveces et des cadeaux jeteacutes Relativement au seule texte dans le Digeste qui soutient lrsquohypothegravese de la derelictio un avis par Pomponius (Pomp D 41 7 5 1 [32 ad Sab]) il faut souligner que la justifi cation donneacutee par le juriste peut susciter des inquieacutetudes dans le cas de la distribution de lrsquoargent et des cadeaux les preacutefeacuterences de celui qui jette ces objets tendent agrave convaincre la foule ou bien par rapport agrave lrsquoaves amissio celui qui les relacircche veut les libeacuterer

En vertu de tout ce qui preacutecegravede il est peu problable que le iactus missilium soit une traditio in incertam personam ce qui semble ecirctre plus plausible crsquoest que crsquoeacutetait surtout la derelictio de lrsquoargent et des cadeaux suivie par occupatio desdits objets En plus gracircce agrave une expeacuterience de penseacutee reacutealiste on peut deacutemontrer que dans le cadre du iactus missilium drsquoautres modes drsquoacquisition de la proprieacuteteacute peuvent survenir au-delagrave de lrsquouniteacute drsquoune derelictio et une occupatio

A JEGYZETEKBEN HASZNAacuteLT SZAKIRODALMI HIVATKOZAacuteSOK ROumlVIDIacuteTEacuteSEINEK JEGYZEacuteKE

ADAMIK (2009) ADAMIK TAMAacuteS Roacutemai irodalom A kezdetektől a Nyugatroacutemai Birodalom bu-

kaacutesaacuteig Pozsony Kalligram 2009

VON ALBRECHT I (2003)Michael VON ALBRECHT A roacutemai irodalom toumlrteacutenete I [ford TAR Ibolya]

Budapest Balassi Kiadoacute 2003

VON ALBRECHT II (2003) Michael VON ALBRECHT A roacutemai irodalom toumlrteacutenete II [ford TAR Ibolya]

Budapest Balassi Kiadoacute 2003

ANKUM (1986) Hans ANKUM Pomp D 41 7 5pr Die occupatio einer res mancipi derelicta

und der Ausdruck in bonis alicuius esse in den klassischen roumlmischen Rechtsquellen Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CIII (1986) 248ndash274

ANKUMndashVAN GESSEL-DE ROOndashPOOL (1990) Hans ANKUM ndash Marjolijn VAN GESSEL-DE ROO ndash Eric POOL Die verschiedenen

Bedeutungen des Ausdrucks in bonis esse in bonis haberei m klassischen roumlmischen Recht III Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CVII (1990) 155ndash215

APATHY (1979)Peter APATHY Procurator und solutio Zeitschrift der Savigny-Stiftung

Romanistische Abteilung XCVI (1979) 65ndash88

BACKHAUS (1983) Ralph BACKHAUS In maiore minus inest Eine justinianische bdquoregula iurisrdquo in

den klassischen Rechtsquellen ndash Herkunft Anwendungsbereich und Funktion Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung C (1983) 136ndash184

Irodalomjegyzeacutek148

BARTON (1966) J L BARTON Causa promissionis again Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis

XXXIV (1966) 41ndash73

BEHRENDS (1995) Okko BEHRENDS Die Spezifi kationslehre ihre Gegner und die media sententia

in der Geschichte der roumlmischen Jurisprudenz Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CXII (1995) 212

BENEDEK (1959) BENEDEK Ferenc A iusta causa traditionis a roacutemai jogban [Studia Iuridica

Auctoritate Universitatis Peacutecs Publicata 8] Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1959

BENEDEK (1982) BENEDEK Ferenc Iacutegy szoacutertaacutek a peacutenzt Roacutemaacuteban Jogtudomaacutenyi Koumlzloumlny 91982

698ndash706

BENEDEK (1983)BENEDEK Ferenc Derelictio occupatio usucapio In Jogtoumlrteacuteneti Tanulmaacutenyok

V Budapest Tankoumlnyvkiadoacute 1983 7ndash31

BENEDEK (1984) BENEDEK Ferenc Iactus missilium In Sodalitas Scritti in onore di Antonio

Guarino V Napoli Editore Jovene 1984 2109ndash2129

BENEDEK (1988)BENEDEK Ferenc Roacutemai jog IV ndash Dologi jog Peacutecs JPTE AacuteJK 1988

BENEDEKndashPOacuteKECZ KOVAacuteCS (2013)BENEDEK Ferenc ndash POacuteKECZ KOVAacuteCS Attila Roacutemai magaacutenjog BudapestndashPeacutecs

Dialoacuteg Campus Kiadoacute 2013

BERGER (1914) Adolf BERGER Iactus2 In Wilhelm KROLL (Hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 545ndash555

BERGER (1922) Adolf BERGER In tema di derelizione Osservazioni critico-esegetiche BIDR

32 (1922) 131ndash190

149Irodalomjegyzeacutek

BERGER (20108) Adolf BERGER Encyclopedic Dictionary of Roman Law New Jersey Clark

20108

BERNSTEIN (1998) Frank BERNSTEIN Ludi Publici Untersuchungen zur Entstehung und

Entwicklung der oumlffentlichen Spiele im republikanischen Rom [Historia Einzelschriften 119] Stuttgart Franz Steiner Verlag 1998

BESSENYŐ (1996)Andreas BESSENYŐ Zum Problem des Ersitzungstitels pro derelicto In

Tanulmaacutenyok Benedek Ferenc tiszteleteacutere [Studia Iuridica 123] Peacutecs Jannus Pannonius Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kar 1996 52ndash64

BESSENYŐ (20104) BESSENYŐ Andraacutes Roacutemai magaacutenjog A roacutemai magaacutenjog az euroacutepai jogi gondol-

kodaacutes toumlrteacuteneteacuteben BudapestndashPeacutecs Dialoacuteg Campus Kiadoacute 20104

BLANK (1980)Helmut BLANK Altes im Neuen Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische

Abteilung XCVII (1980) 1ndash9

BONFANTE (1918)Pietro BONFANTE Scritti giuridici varii II Proprietagrave e servitugrave Torino 1918

BONFANTE (1966)Pietro BONFANTE Corso di diritto romano La proprietagrave II1 Opere complete di

Pietro Bonfante IV Milano Giuffregrave 1966

BONFANTE (1968)Pietro BONFANTE Corso di diritto romano La proprietagrave II2 Opere complete di

Pietro Bonfante IV Milano Giuffregrave 1968

CASTRO SAENZ (2000) Alfonso CASTRO SAENZ Notas sobre un paralelismo en la creacioacuten pretoria del

derecho bonorum possessio e in bonis habere Revue Internationale des Droits de lrsquoAntiquiteacute XLVII (2000) 193-220

Irodalomjegyzeacutek150

CHLAMTACZ (1897) Marcell CHLAMTACZ Die rechtliche Natur der Uumlbereignungsart durch Tradition

im roumlmischen Recht Leipzig 1897

DELI (2009) DELI Gergely A generaacutelis klauzulaacutek dogmatikai toumlrteacuteneti eacutes oumlsszehasonliacutetoacute

elemzeacutese kuumlloumlnoumls tekintettel a joacuteerkoumllcsbe uumltkoumlző szerződeacutesek tilalmaacutera Doktori eacutertekezeacutes Budapest PPKE JAacuteK 2009

DERBURG (1894) Heinrich DERBURG Pandekten I Berlin 1894

DIOacuteSDI (1970) DIOacuteSDI Gyoumlrgy Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1970

DODGE (1999) Hazel DODGE Amusing the Masses Buildings for Entertainment and Leisure in

the Roman World In D S POTTER ndash D J MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 205ndash255

ERNOUTndashMEILLET (19513) Alfred ERNOUT ndash Antoine MEILLET Dictionnaire eacutetimologique de la langue

latine Histoire des mots Paris 19513

EVAN-JONESndashMACCORMACK (1989) Robin EVAN-JONES ndash Geoffrey D MACCORMACK Iusta causa traditionis In Peter

BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 99ndash109

EXNER (1867) Adolf EXNER Die Lehre vom Rechtserwerb durch Tradition nach

oumlsterreichischem und gemeinem Recht Wien 1867

FERRINI (19083) Contardo FERRINI Manuale di Pandette Milano 19083

151Irodalomjegyzeacutek

FINAacuteLY (1884) FINAacuteLY Henrik A latin nyelv szoacutetaacutera Budapest Franklin-Taacutersulat 1884

FLUME (1990) Werner FLUME Rechtsakt und Rechtsverhaumlltnis Roumlmische Jurisprudenz und

modernrechtliches Denken PaderbornndashMuumlnchenndashWienndashZuumlrich Verlag Ferdinand Schoumlningh 1990

FOumlLDI (1997) FOumlLDI Andraacutes Kereskedelmi joginteacutezmeacutenyek a roacutemai jogban Budapest

Akadeacutemiai Kiadoacute 1997

FOumlLDI (2001) FOumlLDI Andraacutes A joacutehiszeműseacuteg eacutes a tisztesseacuteg elve Inteacutezmeacutenytoumlrteacuteneti vaacutez-

lat a roacutemai jogtoacutel napjainkig [Publicationes Instituti Iuris Romani Budapestinensis Fasc IX] Budapest 2001

FOumlLDI ndash HAMZA (201015) FOumlLDI Andraacutes ndash HAMZA Gaacutebor A roacutemai jog toumlrteacutenete eacutes instituacutecioacutei Budapest

Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute 201015

FREYBURGER (1999) Geacuterard FREYBURGER Ludi In Hubert CANCIK ndash Helmut SCHNEIDER (Hrsg)

Der neue Pauly Enzyklopaumldie der Antike Altertum Band 7 StuttgartndashWeimar Verlag J B Metzler 1999

FUCHS (1952) Johannes GEORG FUCHS Iusta causa traditionis in der Romanistischen

Wissenschaft Basel Helbing amp Lichtenhahn 1952 GEDEON (2005) GEDEON Magdolna Az antik Roacutema bdquosportjogardquo Miskolc Novotni Alapiacutetvaacuteny a

Magaacutenjog Fejleszteacuteseacuteeacutert 2005

GORDON (1989) William M GORDON The Importance of the Iusta Causa of Traditio In Peter

BIRKS (ed) New Perspectives in the Roman Law of Property Essays for Barry Nicholas Oxford Clarendon Press 1989 123ndash137

Irodalomjegyzeacutek152

GROOT (2008) Heleen GROOT Zur Bedeutung der oumlffentlichen Spiele bei Tacitus Sueton und

Cassius Dio Muumlnster LIT Verlag 2008

GUARINO (1992) Antonio GUARINO Diritto privato romano Napoli Editore Jovene 1992

HARMON (1988) David P HARMON The Religious Signifi cance of Games in the Roman Age In

Wendy J RASCHKE (ed) Archaeology of the Olympics and other Festivals in Antiquity Univ of Wisconsin 1988 236ndash255

HAUSMANNINGER (1986) Herbert HAUSMANINGER Subtilitas iuris In Hans-PETER BENOumlHR ndash Karl HACKL ndash

Rolf KNUumlTEL ndash Andreas WACKE (Hrsg) Iuris professio Festgabe fuumlr Max Kaser WienndashKoumllnndashGraz Verlag Boumlhlau 1986

HECK (1967) Eberhard HECK Occupatio Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische

Abteilung LXXXIV (1967) 355ndash357

HEUMANNndashSECKEL (1926) Hermann Gottlieb HEUMANN ndash Emil SECKEL Handlexikon zu den Quellen des

roumlmischen Rechts Jena Verlag Gustav von Fischer 1926

HONSELL (1973) Heinrich HONSELL David Pugsley The Roman Law of Property and Obligations

ndash An historical introduction to some of the main institutions Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung XC (1973) 538ndash539

HONSELL (20107) Heinrich HONSELL Roumlmisches Recht BerlinndashHeidelberg Springer Verlag 20107

JAHR (1963) Guumlnther JAHR Zur iusta causa traditionis Zeitschrift der Savigny-Stiftung

Romanistische Abteilung LXXX (1963) 141ndash174

JOumlRSndashKUNKELndashWENGERndashHONSELLndashMAYER-MALYndashSELB (19874)Paul JOumlRS ndash Wolfgang KUNKEL ndash Leopold WENGER ndash Heinrich HONSELL ndash Theo

MAYER-MALY ndash Walter SELB Roumlmisches Recht Springer Verlag 19874

153Irodalomjegyzeacutek

KASER (1988) Max KASER Altroumlmisches Eigentum und bdquousucapiordquo Zeitschrift der Savigny-

Stiftung Romanistische Abteilung CV (1988) 122ndash164 132

KASER (1961) Max KASER Das Geld im roumlmischen Sachenrecht Tijdschrift voor

Rechtsgeschiedensis XXIX (1961) 169ndash229

KASER (19712)Max KASER Das roumlmische Privatrecht I Handbuch der Altertumswissenschaft

X 3 3 1ndash2 Muumlnchen C H Beckrsquosche Verlagsbuchhandlung 19712

KASER (1979) Max KASER Studien zum roumlmischen Pfandrecht II Actio pigneraticia und actio

fi duciae (Zweiter Teil sectsect VIIndashVIII) Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis XLVII (1979) 319ndash345

KASER (1988) Max KASER Altroumlmisches Eigentum und bdquousucapioldquo ZSS RA CV (1988) 122ndash

164

KRUumlGER (1858) Paul KRUumlGER Geschichte der Quellen und Literatur des roumlmischen Rechts

Leipzig 1858

KRUumlGER (1934) Hugo KRUumlGER Derelictio und usucapio Mnemosyne Pappulias Athen 1934

155ndash189

KUNTZE (1857) Johannes Emil KUNTZE Die Lehre von Inhaberpapieren Leipzig 1857

KUumlBLER (1914)Bernhard KUumlBLER Rechtsschulen In Wilhelm KROLL ndash Kurt WITTE (hrsg)

Pauls Real-enzyklopaumldie der classischen Altertumswissenschaft Zweiter Reihe erster Halbband Ra ndash Ryton Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914

LENEL (19273) Otto LENEL Das Edictum Perpetuum Ein Versuch zu seiner Wiederherstellung

Leipzig 19273

Irodalomjegyzeacutek154

LEONHARD (1899) Rudolf LEONHARD Causa In Georg WISSOWA (hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Dritter Band sechster Halbband Barbarus ndash Claudius Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1899 1809ndash1811

LIDDELLndashSCOTT (1940) Henry George LIDDELL ndash Robert SCOTT A Greek-English Lexicon Oxford

Clarendon Press 1940

LIEBS (1976) Detlef LIEBS Rechtsschule und Rechtsunterricht im Prinzipat In Aufstieg und

Niedergang der roumlmischen Welt II 15 BerlinndashNew York 1976 197ndash286

LO ZINGARELLI (2005) Nicola LO ZINGARELLI Vocabolario della lingua Italiana Bologna Zanichelli

2005

MARTON (19435) MARTON Geacuteza A roacutemai magaacutenjog elemeinek tankoumlnyve Debrecen 19435

MAYER-MALY (19992) Theo MAYER-MALY Roumlmisches Recht WienndashNew York Springer Verlag 19992

MEINHART (1988) Anton MEINHART Dogmengeschichtliches und Dogmatisches zum

Eigentumsvorbehalt Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung CV (1988) 729ndash736

MEYER-COLLINGS (1932) Joachim Johannes MEYER-COLLINGS Derelictio ndash Die Dereliktion im roumlmischen

Recht bis zum Corpus Juris Civilis Kallmuumlnz 1932

MICRO (2002) Le Robert MICRO Dictionnaire de la Langue Franccedilaise VUEF 2002

MIQUEL (1963) Juan MIQUEL Mechanische Fehler in der Uumlberlieferung der Digesten Zeitschrift

der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung LXXX (1963) 233ndash287

155Irodalomjegyzeacutek

MOMMSEN (1879) Theodor MOMMSEN Die ludi magni und Romani Roumlmische Forschungen II

Berlin 1879

NADJO (1989) Leacuteon NADJO Lrsquoargent et les affaires agrave Rome des origines au IIe siegravecle avant J-C

LouvainndashParis Peeters 1989

Oxford Latin Dictionary (1968) Oxford Latin Dictionary Oxford Clarendon Press 1968

PERNICE (1884) Alfred PERNICE Parerga II Beziehungen des oumlffentlichen roumlmischen Rechtes

zum Privatrechte Zeitschrift der Savigny-Stiftung Romanistische Abteilung V (1884) 1ndash135

PETZ (1902ndash1904) PETZ Vilmos (szerk) Oacutekori lexikon Budapest Franklin Taacutersulat 1902ndash1904

PHILIPP (1914) Hans PHILIPP Iactus1 In Wilhelm KROLL (hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 545

POacuteKECZ KOVAacuteCS (1998) POacuteKECZ KOVAacuteCS Attila Les problegravemes du lsquoiactusrsquo et de la lsquocontributiorsquo dans la

pratique de la lex Rhodia In Orsolya Maacuterta PEacuteTER ndash Beacutela SZABOacute (Hrsg) A bonis bona dicere Festgabe fuumlr Jaacutenos Zlinszky zum 70 Geburtstag Miskolc Biacutebor Verlag 1998 177ndash188

POacuteLAY (1988) POacuteLAY Elemeacuter A roacutemai jogaacuteszok gondolkodaacutesmoacutedja Budapest Tankoumlnyvkiadoacute

1988

POTTER (1999) David S POTTER Entertainers in the Roman Empire In D S POTTER ndash D J

MATTINGLY (ed) Life Death and Entertainment in the Roman Empire The University of Michigan Press 1999 256ndash326

Irodalomjegyzeacutek156

PRINGSHEIM (1916) Fritz PRINGSHEIM Der Kauf mit fremdem Geld Studien uumlber die Bedeutung der

Preiszahlung fuumlr den Eigentumserwerb nach griechisem und roumlmischem Recht Leipzig Veit 1916

PUCHTA (1862) Georg Friedrich PUCHTA Vorlesungen uumlber das heutige roumlmische Recht I

Leipzig 1862

PUCHTA (18666)Georg Friedrich PUCHTA Cursus der Institutionen Band 2 Leipzig Verlag von

Breitkopf und Haumlrtel 18666

PUCHTA (186610)Georg Friedrich PUCHTA Pandekten Leipzig Verlag von Johann Ambrosius

Barth 186610

ROMANO (2002) Silvio ROMANO Studi sulla derelizione nel diritto romano Rivista di Diritto

Romano II 2002 119ndash121

ROUGEacute (1966)Jean ROUGEacute Recherches sur lrsquoorganisation du commerce maritime en

Meacutediteraneacutee sous lrsquoEmpire Romain Paris 1966

RUumlFNER (2000) Thomas RUumlFNER Vertretbare Sachen Die Geschichte der res quae pondere

numero mensura constant Berlin Duncker und Humblot 2000

SANFILIPPO (200210) Cesare SANFILIPPO Istituzioni di diritto romano Rubbettino Editore 200210

SAVIGNY (1840) Friedrich Carl VON SAVIGNY System des heutigen roumlmischen Rechts Band 3

Berlin 1840

SCHANBACHER (1992) Dietmar SCHANBACHER Zur Bedeutung der Leistungszweckbestimmung bei

der Uumlbereignung durch traditio und beim Lesitungsversprechen durch stipulatio Tijdschrift voor Rechtsgeschiedensis LX (1992) 1ndash27

157Irodalomjegyzeacutek

SCHERMAIER (1992) Martin Josef SCHERMAIER Materia Beitraumlge zur Frage der Naturphilosophie im

klassischen roumlmischen Recht KoumllnndashWeimarndashWien Verlag Boumlhlau 1992

VON SCHEURL (1853) Adolf VON SCHEURL Beitraumlge zur Bearbeitung des roumlmischen Rechts Band I

Erlangen 1853

SCHNEIDER (1914) Karl SCHNEIDER Iactus3 In Wilhelm KROLL (Hrsg) Pauls Real-enzyklopaumldie

der classischen Altertumswissenschaft Siebzehnter Halbband Hyaia ndash Imperator Stuttgart J B Metzlersche Buchhandlung 1914 555

SCHULZ (1951) Fritz SCHULZ Classical Roman Law Oxford 1951

SMITH (18702) William SMITH (ed) Dictionary of Greek and Roman Antiquities Boston 18702

SOKOLOWSKI (1902) Paul SOKOLOWSKI Die Philosophie im Privatrecht Bd I Sachbegriff und Koumlrper

in der klassischen Jurisprudenz und der modernen Gesetzgebung Halle 1902

VON STINTZING (1852) Johann August Roderich VON STINTZING Das Wesen von bona fi des und titulus

in der roumlmischen Usucapionslehre Historisch-dogmatischer Versuch Heidelberg 1852

TALAMANCA (1977) Mario TALAMANCA Lo schema rsquogenus ndash speciesrsquo nelle sistematiche dei giuristi

romani In La fi losofi a greca e il diritto romano (Roma 14ndash17 aprile 1973) Tomo II Roma Accademia Nazionale dei Lincei 1977

TALAMANCA (1990) Mario TALAMANCA Istituzioni di Diritto Romano Milano 1990

TONER (1995) J P TONER Leisure and Ancient Rome Oxford Blackwell Publishers 1995

Irodalomjegyzeacutek158

VACCA (1983) Letizia VACCA Osservazioni in tema di iusta causa e bona fi des in relazione allrsquo

usucapio pro derelicto In Studi in onore di Cesare Sanfi lippo IV Milano Giuffregrave Editore 1983 773ndash799

VACCA (1984) Letizia VACCA Derelictio e acquisto delle res pro derelicto habitae Milano

1984

VAN VLIET (2003)L P W VAN VLIET Iusta Causa Traditionis and its History in European Private

Law European Review of Private Law 20033 342ndash378

VOCI (1952) Pasquale VOCI Modi di acquisto della proprietagrave Corso di Diritto Romano

Milano Giuffreacute Editore 1952

VAN WARMELO (1982) Paul VAN WARMELO Justa causa traditionis In Studi in onore di Cesare

Sanfi lippo I Milano Giuffregrave Editore 1982 615ndash653

WAGNER (1997) Herbert WAGNER Die lex Rhodia de iactu Revue Internationale des Droits de

lrsquoAntiquiteacute XLIV (1997) 357ndash380

WALDEndashHOFMANN (19563) Alois WALDE ndash Johann Baptist HOFMANN Lateinisches etymologisches

Woumlrterbuch BernndashMuumlnchen 19563

WESEL (1968) Uwe WESEL Zur dinglichen Wirkung der Ruumlcktrittvorbehalte des roumlmischen

Kaufs ZSS RA LXXXV (1968) 94ndash112

WINDSCHEID (19008) Bernhard WINDSCHEID Lehrbuch des Pandektenrechts I Frankfurt am Main

19008

WUBBE (1963) Feacutelix WUBBE Pomp D 41 7 5 pr et lrsquousucapio pro derelicto In Meacutelanges

Philippe Meylan Recueil de travaux publieacutes par la Faculteacute de droit Vol I Lausanne 1963 435ndash449

159Irodalomjegyzeacutek

ZLINSZKY (1996) ZLINSZKY Jaacutenos Roacutemai buumlntetőjog Budapest 1996

ZLINSZKY (2006) ZLINSZKY Jaacutenos Evictio missilium Iustum Aequum Salutare II 20061ndash2

99ndash102