programozÁs iii. - m-info.hu...angster erzsébet: az objektumorientált tervezés és programozás...

PROGRAMOZÁS III.11. évfolyamInformatikai rendszerüzemeltető2018.

Források: wikipedia.org, ikron.hu, szit.hu, progalap.elte.huAngster Erzsébet: Az objektumorientált tervezés és programozás alapjai

2

PROGRAMOZÁS III.● Témakörök:

– Fejlesztői környezet, fordítás, forráskód– Programozás alapfogalmai, adattípusok, vezérlési szerkezetek– Programozási típusfeladatok, tételek– Dokumentálás– Haladó programozás– OOP fejlesztés (objektum orientált programozás)– SQL alapok

3

PROGRAMOZÁS III.● ISMÉTLÉS

– Szoftverfejlesztés● Programnyelv: C# v. JAVA (Pascal, Fortran, C/CC++ ...stb.)● Szintaktika● Forráskód● Futtatható kód (bináris kód)

4


– Szoftverfejlesztés– IDE: integrált fejlesztői környezet → pl. Visual Studio

● Forráskód● Bináris állomány● „Köztes kód” → Objekt formátum… stb.

– Fordító (compiler)– Linker (szerkesztő) (bináris, futtatható állomány)

● Terjesztés (pl. github-ra)● Team Development (csapatban fejlesztés)● Verziókövetés (SVN)● Telepítőkészlet készítése

5


– Adattípusok● Változók

– Szöveges, string– Karakteres– Numerikus (egész, tört - lebegőpontos)– Dátum– Logikai

● Konstansok (állandók)– Szöveges, numerikus… stb.

6


– Adattípusok● Értékadás:

int x = 56;double f = 56.66;

7


– Vezérlési szerkezetek● A vezérlési szerkezetek elemei elemi utasításokból állnak, ill. ezek

kombinációja, amely a program vezérlési felépítését valósítja meg.● Alapvető vezérlési szerkezetek:

– Szekvencia– Elágazás– Ciklus (iteráció)

8


– Vezérlési szerkezetek● Szekvencia: Szekvenciának nevezzük egyes utasítások (vagy blokkkok)

egymás után történő végrehajtását. Rendkívül gyakran használt szerkezet, főleg az imperatív jellegű nyelvekben. Általában nem, vagy csak minimálisan kell jelezni. Jele az utasítások egymás mögé (alá) írása, vagy a ';', esetleg a ',' karakter lehet.

9


– Vezérlési szerkezetek● Elágazás: ha valamilyen feltételtől függően a programnak az adott

helyzetben mást és mást kell elvégeznie. A végrehajtható ágak száma akár több is lehet.

10


– Vezérlési szerkezetek● Ciklus (iteráció): ha egy programrész valamilyen feltételtől függően

többször egymás után hajtódik végre. A feltételt ciklusfeltételnek, a részt a ciklus magjának hívjuk.

11

PROGRAMOZÁS III.● FÜGGVÉNYEK

– Függvény fogalma: a függvény és az eljárás egy nagyobb program forráskódjának része, amely egy adott feladatot hajt végre, a kód többi részétől viszonylag független egység, és többször felhasználható anélkül, hogy a program kódjának több példányban is tartalmaznia kellene. Hasonló fogalmat jelölnek a szubrutin, metódus, procedúra vagy alprogram nevek is.

12


– Függvény definiálása: a függvényt definiálni kell, hogy pontosan mit hajtson végre.

– Pl.:

Terulet(int a,b)

{int c;

c = a * b;

return c;

}

13


– Mi a különbség a függvény és az eljárás között?● Az eljárás a végrehajtása során keletkező új adatokat a program egy közös

tárhelyen helyezi el, amelyeket a program többi része az egyéb esetekben szokásos módon használ fel.

● A függvény egy visszatérési értéket ad vissza, nem a közös tárhelyen helyezi el az adatot.

14


– Mi a különbség a függvény és az eljárás között?● Példa:

– Eljárás:Terulet(a,b){

c = a*b;}

– Függvény:Terulet(a,b){

return a*b;}

15


– Paraméterek:● Függvényeknek, eljárásoknak lehet paramétere → ezeket át kell adni a

függvény részére, amivel dolgozni fog.● Pl.:

– Terulet(a,b)– Két paramétere van: a,b → ezeket használja fel a feldolgozás során. Ezek

a változók lokális változók!

16


– Hívása:● Függvényeket meg kell híni, hogy végrehajtódjanak.● Meghívás a függvény nevével és paramétereivel (ha van)

– Pl.:Terulet(3,4);Terulet(x,y);

17

PROGRAMOZÁS III.● FEJLESZTÉSI MÓDSZEREK

– Több csoportosítás létezik, a legfontosabbakat kiemelve:● Lineáris, vízesés módszer● Iteratív módszer● Agilis módszer (Scrum)

18


– Lineáris, vízesés módszer: A módszertan lényege, hogy a fejlesztést több részfolyamatra bontják és minden fázist az előző jóváhagyása és befejezése után indítanak el. A folyamat kidolgozása előre meghatározott sorrendben történik, így nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszer megtervezésére. Mivel a vízesés modell egy lineáris lépéssorozat, ezért a projektben bekövetkező visszalépés, javítás minden esetben határidőcsúszást és költségnövekedést jelent. A módszertan előnye, hogy nem csak szoftverfejlesztési, hanem termékfejlesztési területen is kiválóan alkalmazható magas fokú szabályozottsága révén. Egyszerű és könnyen menedzselhető felépítése miatt a kisebb és jól definiált projektekhez gyakran használják.

19


– Lineáris, vízesés módszer:

20


– Iteratív módszer: A határidők és a költségvetési határok betartását eredményezi a kiemelkedő színvonal megtartása mellett. Alapja az iteráció, melynek segítségével eltérő szakaszokban ugyanazon fejlesztési terület kidolgozását teszi lehetővé a precízebb végeredmény érdekében.

21


– Iteratív módszer:

22


– Agilis módszer (Scrum): Az agilis szoftverfejlesztés a gyors és rugalmas megoldásokat segíti elő. Multifunkcionális és önszervező csapatok együttműködésével fejlődik a szoftver a követelmények és megoldások összehangolásával.

A Scrum egy agilis szoftverfejlesztési módszertan, mely a csoporton belüli összetartásra összpontosít. A folyamatos szóbeli kommunikáció és személyes találkozók szervezésével hatékony módszert alkot a fejlesztési területen. A Scrum meghatározott szerepeket és tevékenységeket állít fel, mellyel lefedi az összes munkafolyamatot.

A módszertan alapvető elgondolása, hogy az ügyfél által a tervezési fázisban felállított követelmények a fejlesztés során megváltozhatnak. Ebben az esetben a fejlesztési csapat elsődleges feladata, hogy az új igényekhez a legrövidebb idő alatt alkalmazkodjanak és a kivitelezést az új szempontok szerint megvalósítsák.

23


– Agilis módszer (Scrum): A legtöbb agilis módszer lebontja a feladatot kisebb feladatokra. Egy fejlesztési ciklus (azaz iteráció vagy sprint) maximum 4 hétig tart. Ezt az időtartamot idődoboznak hívjuk. Minden iterációban lévő feladat elkészítése egy keresztfunkcionális fejlesztői csoport feladata, amely a tervezéstől, elemzéstől a programozáson át a tesztelésig és átvételi tesztig mindent elvégez. Az iteráció végén bemutatják az elkészült feladatokat a megrendelőnek. Így minimalizálhatóak a hosszú fejlesztésből fakadó kockázatok, és a projekt gyorsan alkalmazkodhat a változásokhoz. Az inkrementum talán nem alkalmas az értékesítésre önmagában, azonban cél, hogy minden fejlesztési ciklus végén potenciálisan szállítható termék készüljön el. A módszer ismétlődésen alapul (minden iterációban azonos szakaszokon megy végig a fejlesztőcsoport), és növekményes, mert mindig a már elkészült inkrementumot egészítik ki.

24

PROGRAMOZÁS III.● PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK

– A programozási tételek gyakran használt algoritmusokat takarnak. Ezeket az algoritmusokat általában tömbökön hajtjuk végre.

– Az adatok persze jöhetnek billentyűzetről, fájlból vagy adatbázisból is.– A tömbök indexelését 0-val kezdjük. Az értékadást egy darab

egyenlőségjel (=) jelenti, az egyenlőség vizsgálatot két egyenlőségjel (==) jelzi, a nem egyenlőt egy kisebb-mint és egy nagyobb-mint jel jelzi (<>).

● Lehetnek: halmazból halmaz v. halmazból egy elem

25


– ÖSSZEGZÉS:

osszeg = 0

ciklus i = 0 .. n -1

osszeg = osszeg + t[i]

ciklus vége

ki osszeg

26


– MEGSZÁMLÁLÁS: Adott feltételek alapján a tömb bizonyos elemeit megszámolom. Pl.: Megszámoljuk mennyi negatív szám van a tömbben

szamlalo = 0

ciklus i = 0 .. n - 1

ha t[i] < 0 akkor

szamlalo = szamlalo + 1

ha vége

ciklus vége

ki szamlalo

27


– ELDÖNTÉS: Szeretnénk tudni, hogy egy érték megtalálható-e egy tömbben.

van = 0

ciklus i = 0 .. n-1

ha tomb[i] = keresett_ertek akkor

van = 1

ha vége

ciklus vége

28


– KIVÁLASZTÁS: Az adott elem a tömb hányadik helyén van. A kiválasztás tételt akkor használjuk, ha tudjuk, hogy a keresett értéket tartalmazza a tömb.

i = 0

ciklus amíg tomb[i] <> ker

i = i + 1

ciklus vége

ki i + 1

29

PROGRAMOZÁS III.● PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK– LINEÁRIS (szekvenciális) KERESÉS: Adott elem szerepel-e a tömbben és hányadik helyen.

ker = 30

i = 0

ciklus amíg i<n és t[i]<>ker

i = i + 1

ciklus vége

Ha i<n akkor

ki "Van ilyen"

ki: "Indexe: ", i

különben

ki: "A keresett érték nem található"

ha vége

30


– MÁSOLÁS: Egy sorozat elemet átmásolom egy másik sorozatba, miközben valamilyen átalakítást végzek az egyes elemeken.

ciklus i = 0 .. n

b[i] = művelet(a[i]) //valamilyen művelet a[i]-vel

ciklus vége

31


– KIVÁLOGATÁS: A tömb elemit egy másik tömbbe rakom, feltételhez kötve.

j = 0

ciklus i = 0 .. n - 1

ha a[i] < 5

b[j] = a[i]

j = j + 1

ha vége

ciklus vége

32

PROGRAMOZÁS III.●PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK– SZÉTVÁLOGATÁS: Két tömbbe válogatjuk szét egy tömb elemeit. Pl.: adott „a” tömb,

amely egész számokat tartalmaz. A „b” és „c” tömb pedig üres. Az „a” elemeit „b” tömbbe rakjuk ha kisebbek 5-él, különben c-ben tároljuk. j = 0

k = 0

ciklus i = 0 .. n-1

ha a[i] < 5

b[j] = a[i]

j = j + 1

különben

c[k] = a[i]

k = k + 1

ha vége

ciklus vége

33

PROGRAMOZÁS III.●PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK– METSZET: Két tömb azonos elemeinek kiválogatása

egy harmadik tömbbe. Adott A, B halmaz (tömb) és aközös elemeket szeretnénk C tömbbe elhelyezni: k = 0

ciklus i = 0 .. n-1

j = 0

ciklus amíg j<m és b[j]<>a[i]

j = j + 1

ciklus vége

ha j<m akkor

c[k] = a[i]

k = k + 1

ha vége

ciklus vége

34

PROGRAMOZÁS III.●PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK– UNIÓ: A és B tömb minden elemét szeretnénk

C tömbbe tenni.: ciklus i = 0 .. n-1

c[i] = a[i]

ciklus vége

k = n

ciklus j = 0 .. m-1

i = 0

ciklus amíg i<n és b[j]<>a[i]

i = i + 1

ciklus vége

ha i>=n akkor

c[k] = b[j]

k = k + 1

ha vége

ciklus vége

35

PROGRAMOZÁS III.●PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK– MAXIMUM kiválasztás: Keressük a tömb legnagyobb elemét.

max = t[0]

ciklus i = 1 .. n - 1

ha t[i]> max akkor

max = t[i]

ha vége

ciklus vége

ki max

36

PROGRAMOZÁS III.●PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK– MINIMUM kiválasztás: Keressük a tömb legkisebb elemét.

min=t[0]

ciklus i = 1 .. n-1

ha t[i] < min

min = t[i]

ha vége

ciklus vége

ki min

37

PROGRAMOZÁS III.●PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK– BUBORÉKOS rendezés: Feltételezzük, hogy az n a tömb elemeinek száma. A sorozat két első

elemét összehasonlítjuk, és ha fordított sorrendben vannak felcseréljük. Utána a másodikat és a harmadikat hasonlítom össze. Ha a nagyobb számokat a végén szeretném látni, akkor az első körben a legnagyobb szám tulajdonképpen a sor végére kerül. Ezért a következő körben azzal már nem foglalkozunk, ezért megyünk mindig a belső ciklusban csak i változó értékéig. A külső ciklus így megmutatja meddig kell mennünk. ciklus i = n-1 .. 1

ciklus j = 0 .. i

ha t[j] > t[j+1] akkor

b = t[j+1]

t[ j+1] = t[j]

t[ j] = b

ha vége

ciklus vége

ciklus vége

38

PROGRAMOZÁS III.●PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK– MAXIMUMKIVÁLASZTÁSOS rendezés: Kiválasztjuk a legnagyobb elemet és

a tömb végére rakjuk. Például a tömb végétől kezdve feltételezem, hogy a legutolsó a legnagyobb. De nem magát a számot, hanem annak indexét jegyzem fel. Ezek után elölről kezdve átnézem, hogy a feltételezettnél nagyobb-e valamelyik. A végén mindenképpen cserélek. ciklus i := n .. 1

max := i

ciklus j := 1 .. i

ha t[j] > t[max] akkor max := j

ciklus vége

csere(t[i], t[max])

ciklus vége

39

PROGRAMOZÁS III.●PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK– MINIMUMKIVÁLASZTÁSOS rendezés: Megkeressük a legkisebbet és a tömb

elejére tesszük.ciklus i := 1 .. n-1

min := i

ciklus j := i+1 .. n

ha T[j] < T[min] akkor

min := j

Elágazás vége

ciklus vége

ha min <> i akkor

Csere(i,min)

Elágazás vége

ciklus vége

40

PROGRAMOZÁS III.● PROGRAMOZÁSI TÉTELEK, TÍPUSFELADATOK– ÖSSZEFUTTATÁS (összefésülés): Itt is két tömb unóját szeretném megkapni, viszont a tömbök most rendezettek, és az unióképzés után

szeretném megtartani a rendezettséget.i := 0

j := 0

k := -1

ciklus amíg (i< n) és (j<m)

k := k + 1

ha a[i] < b[j] akkor

c[k] := a[i]

i := i + 1

ellenben

ha a[i] = b[j] akkor

c[k] := a[i]

i := i + 1

j := j + 1

ellenben

ha a[i]> b[j] akkor

c[k] := b[j]

j := j + 1

ha vége ciklus vége

ciklus amíg i < n

k := k + 1

c[k] := a[i]

i := i + 1

ciklus vége

ciklus amíg j < m

k := k + 1

c[k] := b[j]

j := j + 1

ciklus vége

41


– Programozási tételek alkalmazása:● Specifikáljuk a konkrét programozási feladatot● A specifikáció ismeretében eldöntjük, hogy az adott feladat programozási

tétellel megoldható-e● Ha megoldható, akkor a megfelelő kiválasztása● A tételben szereplő általános elemeket megfeleltetjük a konkrét feladat elemeivel● A behelyettesítés módszerével megoldjuk a feladatot

42

PROGRAMOZÁS III.● DOKUMENTÁLÁS

– Miért kell dokumentálni?● A program egy termék, és egy termékhez mindig tartozniuk kell különböző

leírásoknak.● Mire is lehet szükség egy program kapcsán? Először is egy leendő felhasználónak

el kell döntenie, hogy milyen programot, akar használni. Ha a programot megvette, akkor el szeretné helyezni a számítógépén, majd használni szeretné, és a felhasználásban segítséget vár.

● Nemcsak a felhasználónak van szüksége dokumentációra, hanem a fejlesztőnek, karbantartónak is (nem véletlenül adnak például háztartási készülékeinkhez műszaki leírást is).

● Milyen dokumentáció létezik akkor? Többféle? Igen!

43


– Dokumentációk fajtái?● Fejlesztői dokumentáció● Felhasználói dokumentáció● Programismertető● Installálási kézikönyv, operátori kézikönyv

44


– FEJLESZTŐI dokumentáció● Kinek szól? Fejlesztők● A fejlesztői dokumentációt használja az, akinek a programban hibát kell keresnie,

a hibát ki kell javítania, a programot hatékonyabbra kell írnia, át kell vinnie más gépre, át kell írnia más nyelvre, valamint tovább kell fejlesztenie.

45


– FEJLESZTŐI dokumentáció● Tartalma:

– specifikációk, követelményanalízis (korlátozások, pl. megkívánt hatékonysági jellemzők, alkalmazandó adatszerkezetek). A feladat és a megoldástól elvárt követelmények meghatározása. Ezt még a feladat kitűzője adta, vagy vele történt megbeszélés során pontosodott a megoldás első lépéseként;

– a futási környezet leírása: számítógép, operációs rendszer, memóriaméret, (speciális) perifériaigény, grafikus kártya… stb.

– fejlesztői környezet leírása: a választott programnyelv(ek), és verziószáma(i); eljáráskönyvtárak, unitok

– az algoritmusok és az adatok (típusok, osztályok, programkonstansok) leírása

46


– FEJLESZTŐI dokumentáció● Tartalma:

– kód, implementációs szabványok (ún. kódolási szabályok, egyéni konvenciók)– tesztesetek, azaz milyen (jellegzetes) bemeneti adatokra, milyen

eredménnyel „válaszol” a program– hatékonysági mérések (hatékonysági tesztesetek), megfontolások, javaslatok

az esetleges hatékonyabbra írásra– fejlesztési lehetőségek– a készítő adatai

47


– FEJLESZTŐI dokumentáció● A programkészítés közben keletkezhetnek olyan dokumentumok, amelyek az

elkészítést támogatják, majd lényegük később beépülhet a fejlesztői dokumentációba. Ezek a következők:

– Koncepcióterv: Feladata a probléma lehetséges megoldásainak bemutatása és értékelése. Felhasználásával a feladat kitűzője választhat megoldási lehetőségek között.

– Rendszerterv: Tartalmaznia kell a szükséges hardver-szoftver környezet leírását, amely meghatározza a rendszer használhatósági körét. Itt konkrét döntéseket kell megfogalmazni, következményeikkel, indoklásukkal együtt. Ez az a dokumentum, amelynek alapján a tényleges programozási munka elkezdődhet.

48


– FELHASZNÁLÓI dokumentáció● Kinek szól? felhasználó, az üzembe helyező, a betanító● Tartalma:

– a feladat – egy rövid összefoglaló leírás is kell az áttekintés miatt és egy részletes a pontos használathoz;

– a futási környezet leírása: számítógép, operációs rendszer, memóriaméret, perifériaigény, grafikus kártya

– a használat leírása – hogyan kell a programot betölteni/elindítani, milyen kérdéseket tesz fel, mik a lehetséges válaszok, mik a program egyes lépései, lehetőségei (nagyvonalú funkcionális leírás);

49


– FELHASZNÁLÓI dokumentáció● Tartalma:

– bemenő adatok, eredmények, szolgáltatások részletes leírása: mit, mikor, milyen sorrendben kell megadni (részletes funkcionális leírás);

– mintaalkalmazás – példafutás. A felhasználó – főleg a betanító – ennek alapján tudja előre – gép nélkül – „elképzelni” a programot;

– hibaüzenetek és a hibák lehetséges okai – mi a teendő valamely hibaüzenet láttán.

50


– PROGRAMISMERTETŐ● Kinek szó? vásárló, programkereső, felhasználó● A programismertető célja: leírás, a választás megkönnyítése.● Tartalma:

– a feladat rövid, szöveges leírása, áttekintési céllal;– a program tulajdonságainak rövid leírása.– minimális hardver és szoftver (operációs rendszer és az esetlegesen

megkívánt egyéb, a programmal együtt nem „szállított” szoftverkellékek, pl. driverek, dll-ek stb.) környezet.

51


– INSTALLÁLÁSI- OPERÁTORI kézikönyv● Kinek szó? Kezelő, üzemeltető● Nagyobb programok esetén külön installálási (üzembe helyezési) kézikönyvet

mellékelnek, máskor ez a felhasználói dokumentáció része.● Telepítési, üzemeltetési információkat tartalmazza, ha az a felhasználótól nem

várható el.

52


– A dokumentáció tulajdonságai● Szerkezet:

– ne legyen túl hosszú– ne legyen túl rövid– legyen világosan tagolt, és a tagolás segítse elő az egyes tudnivalók gyors

keresését– legyen tömör: az olvasója ne vesszen el a részletekben– legyen olvasható: a túlságos (és kizárólagos) formalizálás az érthetőség

rovására megy– legyen pontos: az olvasója minden kérdésére tartalmazza a választ

53


– A dokumentáció tulajdonságai● Forma:

– Tartalomjegyzék– Index

– Világos szerkezetű kell legyen: kitalálható mondanivalójú fejezetekre bontva. További stílusjegyek megegyeznek bármely szakmai kiadványéval.

54


– A dokumentáció tulajdonságai● Stílus:

– felhasználói dokumentáció elsősorban részletes szöveges leírás, amely időnként lehet „szájbarágó” is. (Célszerű figyelembe venni a várható felhasználói kört a leírás részletességének, a szájbarágósság szintjének megtervezésénél. Például teljességgel fölösleges egy Windows környezetben futó program esetében az ablakkezelésről általánosságban szólni.)

– fejlesztői dokumentációban minden más szempontnál fontosabb a pontosság, emiatt ebben kerülhet elő a matematikai leírás, a formális specifikáció

– installálási, illetve az operátori kézikönyv elsősorban utasítások, teendők pontos felsorolása, utalva a lehetséges válaszok következményeire

55

PROGRAMOZÁS III.● Haladó programozás

– Programozási módszerek:● Moduláris programozás● Struktúrált programozás● Objektumorientált programozás

56


– Moduláris programozás:

● A modulokon belüli erős összetartás, a modulok között laza kapcsolat.● A modulok szintaktikailag jól elkülöníthetőek.● Modulok közötti kapcsolatok száma minél kevesebb.● Kicsi interfésze legyen a moduloknak.● Az interfész legyen egyértelmű és jól definiált.● Minél nagyobb része legyen zárt és sérthetetlen.

57


– Struktúrált programozás:

● Program = adat + algoritmus.● Bármely algoritmus leírható az alábbi 3 vezérlési szerkezet véges sokszori

alkalmazásával:– szekvencia– szelekció– Iteráció

● A legkisebb modul az eljárás.

58



● Az eljárások adatokon dolgoznak, a zártság érdekében megpróbáljuk a globális adatokat minimalizálni.

● A lokális adatok elvesznek az eljárásból való kilépéskor, ezért az ilyen zártság nem minden esetben megoldás.

59



● Az eljárások adatokon dolgoznak, a zártság érdekében megpróbáljuk a globális adatokat minimalizálni.

● A lokális adatok elvesznek az eljárásból való kilépéskor, ezért az ilyen zártság nem minden esetben megoldás.

60


– Objektum-orientált programozás (OOP):

● Objektumokra épülő programozás a valós világ modellezésére.– Osztályok → objektumok

61

PROGRAMOZÁS III.● Haladó programozás (OOP)

– Lényege:● A valóság pontosabb leírása, modellezése.● Objektumokra épül● Egységbe foglalják az adatokat és hozzájuk tartozó műveleteket

– Milyen programnyelv alkalmas erre?

62


– Programnyelvek osztályozása:● Hagyományos: C, Pascal… stb.● OOP-t támogató nyelvek: Object Pascal, C++● Tisztán OOP nyelvek: JAVA, C#

63


– Fogalmak:● Osztály:

– az adatformátum és az elérhető metódusok definíciója az adott típus vagy a típushoz tartozó objektumok számára. Az osztályok is tartalmazhatnak adattagokat és metódusokat, amelyek műveleteket végeznek az osztály adattagjain. Összetartozó adatok és függvények, eljárások egysége.

● Objektum, példány: az Osztály egy konkrét példánya

64


– Fogalmak:● Osztálynak vannak tagjai, lehetnek:

– Tulajdonságai (attribútum, adat, mező)– Metódusai (művelet, eljárás)

● Öröklődés:– Egy osztályból újabb osztályt hozhatunk létre, ennek folyamatát nevezzük

öröklésnek. Az öröklés során az új osztály örökli az előző minden tagját, beleértve a mezőket és a metódusokat.

65


– Fogalmak:● Többalakúság (polimorfizmus):

– A metódusok és a konstruktorok több alakban is meghívhatók, az egyes osztályok példányai másként viselkedhetnek egy adott helyzetben.

– a leszármazott osztály felülírja az ősosztályában meglévő viselkedést.

66


– Fogalmak:● Virtuális metódus:

– Egy metódus akkor virtuális, ha az örökölt osztályokban felülírható. A programozási nyelvekben ezt az ősosztályban kell beállítani, általában a virtual kulcsszóval. A Java nyelvben nem szükséges ezt megtenni, mivel minden metódus alapértelmezettként felülírható, vagyis virtuális.

67


– Fogalmak:● Elérés, láthatóság:

– Az osztály egyes tagjai (változók és metódusok) elérése változtatható: ● A public elérés, azt jelenti, hogy az adott tag más osztályokból is

elérhető.● A private elérés, azt jelenti, hogy más osztályokból nem érhető el a

tag, még az örökölés lévén létrejött osztályokban sem.● A protected elérés, az jelenti, hogy csak az örökölés során

létrehozott osztályokban érhető el.

68


– Fogalmak:● Alapmetódusok:

– Konstruktor: az objektum létrehozásakor fut le, inicializálás– Destruktor: az objektum megszűnésekor fut le, memória

felszabadítás… stb.

69


– Példa:

70


– Osztálydiagram (UML diagram típusa):● Az osztálydiagram osztályokat és azok kapcsolatait ábrázolja.● Az osztály jele alapesetben egy függőlegesen három részre osztott téglalap. A

legfelső részbe írandó az osztály neve, a középsőbe az attribútumok, az alsóba az metódusok (operációk) specifikációja. A fejlesztés korai fázisaiban még nincs feltétlenül minden rész kitöltve, és a kitöltés részletessége is változhat.

● Láthatóság, elérés: + public

# protected

~ csomagszintű

- private

71


– Osztálydiagram (UML diagram típusa):● Példa

72


– Osztálydiagram (az UML diagram egyik típusa):● Példa

73

PROGRAMOZÁS III.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

programozÁs iii. - m-info.hu...angster erzsébet: az objektumorientált tervezés és programozás...

Documents