projekt megvalÓsÍthatÓsÁgi tanulmÁny (egyeztetÉsi...

PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

(EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)

a Heves megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozására és a

Heves Megyei Klímastratégia kidolgozására című,

a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében

meghirdetett

„Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és

kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás” című felhíváshoz

Kódszám: KEHOP-1.2.0

Készítette: Heves Megyei Térségfejlesztési Nonprofit Kft.

Eger, 2016. október


a Heves megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozására és a Heves Megyei Klímastratégia kidolgozására

2

Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................. 3

2. A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ................................. 12

2.1. A projektgazda bemutatása a fejlesztés szempontjából .................................................. 12

2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai ...................................... 18

3. A HÁTTÉR BEMUTATÁSA ÉS A FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLET SZAKPOLITIKAI .. 21

MEGALAPOZÁSA (Helyzetelemzés) ...................................................................................... 21

4. APROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA ................................................................ 37

5. A PROJEKT TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEI (Műszaki-Szakmai Eredményei) ............ 39

6. MONITORING MUTATÓK (eredmény és output indikátorok) .......................................... 67

7. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TERVE, ÜTEMEZÉSE .................................................. 68

8. A PROJEKT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSE ................................................................. 70

9. A PROJEKT KÖZBESZERZÉSI/BESZERZÉSI ÜTEMTERVE ........................................ 72

10. HORIZONTÁLIS (esélyegyenlőségi és fenntarthatósági) szempontok érvényesülése a

projektgazda szervezetére és a projektre .................................................................................... 73

11. KOCKÁZATKEZELÉS ...................................................................................................... 75

12. FENNTARTÁS .................................................................................................................... 78

13. KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK ......................................................... 79



3

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. A pályázó szervezet rövid bemutatása

A kedvezményezett Heves Megye Önkormányzata (GFO 321) saját tulajdonnal rendelkező,

bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodó jogi személy.

A pályázó szervezet rövid bemutatása

A 2012. január 1-én hatályba lépett, „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi

CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése a megyei önkormányzatok szerepkörét alapvetően

megváltoztatta: „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben

meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint

koordinációs feladatokat lát el.” Így a korábbi, intézményfenntartó feladatok ellátása helyett új

szerepkörbe kerültek a megyei önkormányzatok.

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal projektért szakmailag felelős szervezeti egysége a

Területfejlesztési és Területrendezési Osztály, mely jelenleg négy fővel rendelkezik. A

Területfejlesztési és Területrendezési Osztály feladatainak ellátásához rendelt munkakörök:

osztályvezető (területfejlesztő geográfus), főépítész, területfejlesztési ügyintézők.

Pénzügyi Osztály: A projekt pénzügyi kérdéseinek megoldásáról a pénzügyi osztály

gondoskodik.

A Pénzügyi Osztály feladatainak ellátásához rendelt munkakörök különösen: osztályvezető

(közgazdász), pénzügyi ügyintéző, könyvelési és humánpolitikai ügyintéző, gépkocsivezető,

technikus.

Az Osztály látja el a felmerülő költségvetési feladatokat (Heves Megyei Önkormányzat

költségvetési rendeletének előkészítését, a költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok

koordinálását, egyeztetési feladatok előkészítését, megszervezését, a hivatal operatív

gazdálkodási feladatainak ellátását, a számviteli információs rendszer kialakítását,

működtetését, a számviteli nyilvántartások vezetését, az önkormányzat és a hivatal adózással

kapcsolatos feladatainak ellátását illetve az osztályhoz tartozik a humánpolitikai feladatok

ellátása is.

Jogi és Szervezési Osztály: A projekt lebonyolítása folyamán felmerülő jogi kérdések

megoldásának, illetve feladatainak ellátásáról gondoskodik.

Elnöki Kabinet:



4

Az Elnöki Kabinet feladatainak ellátásához rendelt munkakörök különösen: elnöki

kabinetvezető, nemzetközi kapcsolatok ügyintézője, sajtóreferens, elnöki titkárnő (igazgatási

ügyintéző), alelnöki titkárnő (igazgatási ügyintéző).

Feladatukat képezi a közgyűlés elnöke programjainak szervezése, a sajtóval való

kapcsolattartás, a nemzetközi kapcsolatok szervezési kérdéseinek lebonyolítása, az Európai

Régiók Bizottságával kapcsolatos feladatok ellátása, a Europe Direct Információs Pont

működtetése, a turizmussal és sporttal kapcsolatos feladatok ellátása illetve a Heves Megyei

Értéktár Bizottság működésével kapcsolatos feladatok gondozása.

A képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogköre, a döntések

meghozatala, hatáskörök meghatározása:

Heves Megye Közgyűlésének a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

szóló 12/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet V. Fejezet 34. pont 74. §-a szerint a Közgyűlés

Elnöke önkormányzati tevékenysége körében:

a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését, így ennek

keretében gondoskodik a közgyűlés és szervei hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok

munkáját, vezeti a közgyűlés üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját, b) képviseli a

közgyűlést,

c) együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más

szervezetekkel, a megye országgyűlési képviselőivel,

d) rendszeres kapcsolatot tart fenn a megye területén a települési önkormányzatokkal és más

megyei önkormányzatokkal, az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel,

e) szervezi a területi és nemzetközi kapcsolatokat, ennek keretében előzetes megállapodásokat

köthet,

f) gondoskodik a helyi és országos médiával kapcsolatos tevékenységről, a közgyűlés

munkájáról tájékoztatja a sajtó képviselőit,

g) átruházott hatáskörben dönt a közgyűlés által részére átruházott ügyekben.

Szervezeti felépítés: Heves Megyei Önkormányzat Heves Megyei Önkormányzat és

Hivatala



5

A Hivatal belső szervezeti egységei nem jogi személyek. Az osztályokat a megyei főjegyző

által - a Közgyűlés elnöke egyetértésével - kinevezett osztályvezetők vezetik.

A Heves Megyei Önkormányzat gazdálkodási adatai:

Utolsó előtti lezárt év Utolsó lezárt év

Év 2013 2014

Sajátos működési bevétel

(Ft) 4.845.000

9.622.000

Mérlegfőösszeg (Ft) 434.439.000 434.439.000

Módosított pénzmaradvány

(Ft)

59.625.000 34.629.000

Tartalékba helyezhető

pénzösszeg (Ft)

0 0

Önhibáján kívül hátrányos

gazdálkodási helyzetű?

(igen/nem)

Nem Nem

2. A kiinduló helyzet ismertetése



6

Bolygónk klímája az elmúlt tízezer évben – a földtörténeti előzményekhez képest legalábbis –

szokatlanul stabil volt. A hasonló időjárási körülmények szabályos, kiszámítható ismétlődése

tette lehetővé a mezőgazdaság kialakulását, az emberi közösségek letelepedését, végső soron

mai civilizációnk kialakulását. A globális felmelegedés ezt a stabilitást veszélyezteti. A ma élő

generációk olyan kihívással néznek szembe, mellyel a történelem folyamán még nem

szembesült az emberiség. Miközben bolygónk népessége 35-40 évente megduplázódik, olyan

folyamatoknak vagyunk tanúi, melyek az egész földi klímára kiterjedő, jelentős változásokat

fognak előidézni: megváltoznak a megszokott hőmérsékleti és csapadékviszonyok, gyakoribbá

és erősebbé válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, csökken a hozzáférhető ivóvíz és

élelmiszerek mennyisége. A klímaváltozás megkezdődött, a Föld átlaghőmérséklete emelkedik,

ez a meteorológusok, klímakutatók számsoraiból világosan kiderül. De ennek belátásához ma

már nem szükségesek tudományos ismeretek, mindennapjaink során is egyre gyakrabban

találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel, korábban nem látott viharokkal, árvizekkel,

illetve olyan, a klímaváltozás hatásai miatt katasztrofálissá váló eseményekkel, amilyenek az

aszályos vidékeken tomboló erdőtüzek.

A klímaváltozás enyhítésére tett intézkedések globális közjószágnak minősülnek, így az egyes

országokban – így Magyarországon is – az államigazgatási szerveknek kell felügyelniük az

ezzel kapcsolatos tevékenységet. A klímaváltozás hatásainak vizsgálatára érdemes külön

intézményt kialakítani, amely az elemzői munkák elvégzése mellett évről évre tematikus

jelentést készítenek a felmért változásokról. Az összegyűjtött információkat, adatokat és

elemzéseket nyilvánosságra kell hozni, ezáltal is növelve az országok közötti

információáramlást és a közös együttműködést a probléma megoldására.

Magyarországra, Heves Megyére is érvényes, hogy a klímaváltozás nem kifejezetten

környezetvédelmi kihívás, sokkal inkább egy komplex közgazdasági probléma.

A klímaváltozás Magyarországon is a gazdasági élet számos területén okoz változást. A makro

szinten érvényesülő hatások között az alábbiakat emelhetjük ki:

- épületek és az infrastruktúra károsodása

- a termelékenység csökkenése

- migráció erősödése és biztonsági kockázatok növekedése

- az ellenlépések költségei.

A klímaváltozással összefüggő alkalmazkodási lépések, illetve a kedvezőtlen hatások elleni

lépések közül Magyarországon a Centre for Climate Adaptation ajánlásai alapján1 az alábbi

intézkedésekre van szükség:

Agrárgazdaság:

- Kevésbé vízigényes talajművelés, ami hozzájárul az éves csapadék magasabb

arányban való tárolásához,



7

- növénytermesztési technikák megújítása, - szárazságtűrő növényfajok termesztése,

- a legmegfelelőbb vetési struktúrák kialakítása. Energiaipar:

- Az externáliák és a gazdasági hatékonyság figyelembe vétele mellett növelni kell az

energiahatékonyságot, különös tekintettel az épületek és a közlekedés/szállítás

esetében,

- energiatároló-rendszerek kiépítése annak érdekében, hogy a megújuló források által

nyújtott energia mennyisége összeegyeztethető legyen a fogyasztók igényeivel

(csökkentve az aszinkronitást),

- az energiaellátó-rendszerek időjárásnak kitett sebezhetőségének csökkentése, - Az

energiaellátó hálózatok átalakítása oly módon, hogy a fogyasztók az energiához több

irányból is hozzájuthassanak,

- az energiaipar vízigényének csökkentése.

Infrastruktúra:

- A hosszú távú infrastrukturális programok, tervek, koncepciók és fejlesztések (mint

egy erőmű építése vagy közlekedéssel kapcsolatos beruházás) tervezése esetében a

stratégiai környezeti hatásvizsgálatok részeként külön, a fejlesztések szempontjából

releváns klímaváltozás okozta hatásokat tartalmazó elemzésekre is szükség van.

Egészségügy:

- Az egészségügyi rendszernél a meteorológiai szolgálattal közösen kialakítandó

készültségi tervezésnek jelentős a szerepe, ugyanis ez elengedhetetlen a pontos

egészségügyi figyelmeztetések és stratégiák kidolgozásához, ezzel csökkentve az

egyén és a közösség kitettségét a hirtelen hőhullámokkal szemben (különösen a

veszélyeztetett csoportok, például idősek vagy szívbetegek esetében).

A klímaváltozásra való ésszerű felkészülés érdekében – 15-20 éves időhorizontra szóló –

hosszabb távú feladatokat úgy kell előirányozni, hogy azok a rövidtávon sürgető, egyébként is

szükséges fejlesztéseket, megoldásokat is szolgálják.

A stratégia kidolgozásában, illetve a klímaváltozásra való felkészülésben háromféle

megállapodást szükséges elérni: - politikai konszenzust

1 27 Lásd: http://www.climateadaptation.eu/hungary/

- szakmai konszenzust -

társadalmi konszenzust

A Kormány megbízása alapján elkészült a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia, amely

számításba veszi valamennyi katasztrófatípust, s számol a szélsőséges meteorológiai jelenségek

gyakoribbá válásával, de hogy ennek megfelelhessen, intézkedések szükségesek az előrejelző

mechanizmusok bővítéséről és a logisztika fejlesztéséről, hogy a védekezés eszközei időben és

adott helyen rendelkezésre álljanak. A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia részeként, a

Nemzeti Katasztrófa-védelmi Alapról szóló törvény megalkotása érdekében intézkedések

szükségesek

- a tájékoztatás szélesebb körűvé tételéről és érthetőségének javításáról;



8

- a lakosságvédelmi feladatokra való felkészülésről;

- a 13 kritikus infrastruktúra védelméről (vagyis az olyan létesítmények és

szolgáltatások megőrzése, melyek megsemmisülése gyengíti a nemzetbiztonságot, a

nemzetgazdaságot, a közegészségügyet).

A Nemzeti Agrárbiztosítási Alap törvényerőre emelése és működtetése rendkívül fontos az

élesedő versenyhelyzetben tevékenykedő agrárpiaci szereplők életében és a biztonságos

élelmiszer-ellátásban.

A magyarországi klímapolitika hatékony működése érdekében mielőbb szükséges áttekinteni

és rendezni a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia, a

Nemzeti Katasztrófavédelmi Alap, valamint a Nemzeti Agrárbiztosítási Alap céljainak,

feladatainak, működési feltételeinek egymás közötti megosztását, valamint ezek illeszkedését a

magyarországi biztosítási rendszerbe, és kapcsolódásukat a nemzetközi rendszerekhez,

valamint kötelezettségekhez.

A klímaváltozás hatásaira fokozódhat az egyes területek, a gazdasági ágak és a társadalmi

rétegek meglévő differenciáltsága. Ezért szükséges foglalkozni a társadalom tájékoztatásával,

a döntéshozók intézkedésre késztetésével, a települések, intézmények, szervezetek, az egyes

állampolgárok felkészülésével az egészség védelmében, az anyagi vagy természeti károk

megelőzésében, mérséklésében.

Megvalósult és sikeresen működő beruházások Magyarországon:

- Orosháza: Vákuumcsöves napkollektor mező

- Újbuda Önkormányzata: 20KW-os napelemes rendszer

- Kistelek: Városi geotermális közműrendszer

- Hódmezővásárhely: A kültéri közvilágítás korszerűsítése

- Szentendre: Fatüzelésű kiserőmű

- Kőkút-Gyöngyöspuszta: Vákuumcsöves napkollektor rendszer

- Harsány: biomassza előállító üzem

- Heves megye: Visonta: Mátrai Erőmű 15 MW-os naperőmű rendszer kiépítése - Heves

megye: Demjén: 0,5 MW-os napelem rendszer

- Heves megye: Demjén: 15 MW-os napelem rendszer kiépítés folyamatban

- Heves megye: Erk község: 800 kW-os Szélerőmű

3. A projekt célkitűzéseinek, indokoltságának alátámasztása és a tervezett eredmények, hatások

bemutatása

A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése

érdekében alapvető céunk a klímaalkalmazkodást és klímaváltozás megelőzését szolgáló

tevékenységek kereteinek, peremfeltételeinek biztosítása, klímastratégiai módszertan

összeállításával, valamint ez alapján készült megyei szintű klímastratégiai dokumentumok

kidolgozásával. A módszertan kidolgozásától kezdve a stratégiák elkészítésig, továbbá a



9

stratégiák végrehajtása érdekében is elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása, ami a

klímaváltozással, azon belül mind a folyamat mérséklésének mind az ahhoz való

alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztással, széleskörű szemléletformálási program

segítségével biztosítható.

A célcsoport elsősorban Heves Megye Önkormányzata, települési szövetségek, civil

szervezetek, akik biztosítani tudják a módszertan kialakítását, stratégiák elkészítését a helyi

közösségek bevonásával.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által lefedett valamennyi fejlesztési

terület és beavatkozási irány esetében 4 db horizontális célnak kell érvényesülnie, amelyek

egyike a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az

alkalmazkodóképesség javítása. E horizontális cél elérését legközvetlenebbül a KEHOP 1.

prioritási tengelye szolgálja, amely megnevezésében – „Klímaváltozás hatásaihoz való

alkalmazkodás” – is egyértelműen tükrözi a kitűzött célt.

A KEHOP 1. prioritás tengelyének első specifikus célkitűzése a klímaváltozáshoz való

alkalmazkodást, valamint a természeti katasztrófák megelőzését szolgáló adat- és tudásbázis

megteremtése, beleértve ebbe nem csak a nélkülözhetetlen szakmai tudásbázis megteremtését,

hanem egyben a társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítését, a lehetséges

és szükséges klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló tevékenységek, követendő

magatartás-minták megismertetetését is. A klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás és

a helyi klímastratégia kidolgozása révén bővül a lakosság, a helyi köz- és gazdasági szereplők

klímaváltozással összefüggő ismeretei, aminek következtében javul a klímaadaptációs

intézkedések végrehajtásának hatékonysága.

A szélesen értelmezett – a lakosság mellett a vállalkozói, közintézményi szereplőket is magában

foglaló – társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek hiánya meghiúsíthatja a várható

változásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések hatékony megvalósítását. Ennek

elkerülése érdekében jelen projekt a hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek

elősegítésére irányul. A klímaváltozás hatásai térségenként rendkívül változatosak, így az

azokhoz való alkalmazkodási programok és intézkedések minél alacsonyabb területi szinten

valósíthatók meg hatékonyan. A klímaváltozással kapcsolatos kihívások, lehetőségek,

feladatok meghatározása – a helyi érdekeltek bevonásával zajló partnerségi folyamat keretében

– kulcsfontosságú a hatékony adaptációhoz. Ennek elősegítése érdekében szükséges a

klímastratégia kidolgozása. A klímastratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az

érintett célcsoportok tájékoztatása és szerepvállalása, amelyet célzott, a klímaváltozás

mérséklését, azaz a megelőző környezetvédelmet hangsúlyozó és a klímaváltozáshoz való

alkalmazkodásra is kiterjedő szemléletformálási akciók támogatása révén kell elősegíteni.



10

4. A projekt keretében tervezett tevékenységek rövid összefoglalása

A cél a megye területén működő intézmények és szakemberek széles körének bevonása a

megelőzés, a hatások mérséklése, az alkalmazkodó képesség javítása és a hatásokhoz való

alkalmazkodás erősítése érdekében. Az egyes szakterületek megyei sajátosságainak közös

meghatározása, a lehetséges, illetve szükséges helyi beavatkozások körének megvitatása, a

kapcsolódó információs igények meghatározása és javaslatok megfogalmazása az

ismeretbővítési feladatok irányaira vonatkozóan. A szakmai tudásbázis folyamatos

működésének biztosítása, számukra háttértámogatás nyújtása, informatikai rendszer

kidolgozása.

A klímaváltozással kapcsolatos társadalmi ismeretek bővítése

A megye társadalmi, gazdasági szereplőinek, így az intézmények, a vállalkozások és lakosság

széles köre számára hozzáférhető információs csatornák kidolgozása és működtetése a

klímaváltozás megelőzése, a hatások mérséklése, az alkalmazkodó képesség javítása és a

hatásokhoz való alkalmazkodás terén. A megyei jellegzetességek, a legnagyobb hatással bíró,

valamint legnagyobb kockázatnak kitett tevékenységi területek sajátosságainak bemutatása.

Szemléletformálás

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése, mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása

A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

Szakmai tudásbázis létrehozása

A klímaváltozással kapcsolatos

társadalmi ismeretek bővítése

Szemléletformálás Helyi klímastratégia kidolgozás

- Konferenciák - workshopok - Szemléletformálási akciók - megyei éghajlat változási platformok létrehozása - online tanácsadás, hálózatépítés



11

A lakosság, a vállalkozások és az intézmények széles körének megismertetése a megelőzés, az

adaptáció és a hatásokhoz való alkalmazkodás lehetséges módjaival, a sikeres jó gyakorlatokkal

és az ezek megvalósításához használható módszerekkel és eszközökkel. A klímatudatos

működés megvalósításához szükséges ismeretek megszerzésének támogatása, a helyi közösségi

együttműködések kialakulásának elősegítése.

Helyi klímastratégia kidolgozása

A legfontosabb kulcsszereplők széles körének bevonásával, a helyi viszonyokhoz illeszkedő,

megvalósítható stratégia kidolgozása, a megvalósítás főbb eszközeinek és az elvárt eredmények

meghatározása.

5. A fejlesztés tervezett finanszírozásának és gazdaságosságának rövid bemutatása

A pénzügyi vizsgálat időhorizontja 2016. november 1. – 2017. november 30.

A projekt fizikai zárásának dátuma 2017. november 30.

A likviditás biztosítása érdekében a Heves Megyei Önkormányzat a maximálisan igényelhető

előleget tervezi igénybe venni. A támogatási előleggel kalkulálva a záró elszámolás

benyújtásakor (kifizetési kérelemmel) már teljes egészében az előleg elszámolása történik.

Mivel közcélú, tehát bevételt nem termelő projektről van szó, ezért bevételek szerepeltetése a

költségvetésben nem releváns.

6. A megvalósítás tervezett ütemezése

2016. november 1. : projektindítás

2017. január (3. hó) Első figyelemfelkeltő akció (Megyei klímabarát díj alapítása)

2017. február (4. hó) megyei konferencia – (2.2.1.1. ötletgyűjtés, tájékoztatás stratégia

előkészítéséhez)

2017. március (5. hó) Második figyelemfelkeltő akció (Megyei középiskolai klímaverseny)

2017.április (6. hó): megyei éghajlatváltozási platformok megalakulása

2017. május (7. hó) Megyei online klímaportál létrehozása

2017. június (8. hó) Harmadik figyelemfelkeltő akció (Családi klímanap)

2017. június (8. hó) Klímastratégiai egyeztetési változat

2017. szeptember (11. hó) megyei konferencia – (2.2.1.2. megyei klímastratégia tervezetének

megvitatása, véleményeztetése, cselekvési alternatívák bemutatása, az egyes résztvevők

cselekvési lehetőségeinek bemutatása)

2017. szeptember (11. hó): megyei klímastratégia elfogadása

2017. szeptember (11. hó) Negyedik figyelemfelkeltő akció (Innovatív önkormányzati

klímaötletek)

2017. október (12. hó): Megyei workshop önkormányzatoknak – klímastratégia ismertetése



12

2017. október (12. hó): Megyei workshop iskoláknak – klímastratégia ismertetése

2017. október (12. hó): Megyei workshop vállalkozásoknak – klímastratégia ismertetése 2017.

november 30. (13. hó) projekt fizikai zárás, a záró elszámolás benyújtásának határideje

2. A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA

2.1. A projektgazda bemutatása a fejlesztés szempontjából

A Heves Megyei Önkormányzatra, mint projektgazdára vonatkozó alapadatokat a támogatási

kérelem adatlapja tartalmazza.

A dokumentum az alábbi jogszabályok felhasználásával került kidolgozásra:

Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17. ) az

Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós

Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi

és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai

Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és

az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések

megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről,

272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes

európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről,

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény

végrehajtásáról,

1318/2015 (V. 21.) Korm. határozat a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív

Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról,

Környezetvédelmi Tanács 2013. június 18-i közleménye az éghajlatváltozás hatásaihoz

való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiáról (COM (2013) 216 final),

29/2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról.

A kedvezményezett Heves Megye Önkormányzata (GFO 321) saját tulajdonnal rendelkező,

bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodó jogi személy.

A pályázó szervezet rövid bemutatása

A 2012. január 1-én hatályba lépett, „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi

CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése a megyei önkormányzatok szerepkörét alapvetően

megváltoztatta: „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben

meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint



13

koordinációs feladatokat lát el.” Így a korábbi, intézményfenntartó feladatok ellátása helyett új

szerepkörbe kerültek a megyei önkormányzatok.

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal projektért szakmailag felelős szervezeti egysége a

Területfejlesztési és Területrendezési Osztály, mely jelenleg négy fővel rendelkezik. A

Területfejlesztési és Területrendezési Osztály feladatainak ellátásához rendelt munkakörök:

osztályvezető (területfejlesztő geográfus), főépítész, területfejlesztési ügyintézők.

Területfejlesztési és vidékfejlesztési feladatok:

- a megyei önkormányzat területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési feladatai ellátását

segítő előkészítő, végrehajtó tevékenység ellátása, összehangolása, az ezzel kapcsolatos

testületi döntések szakmai szempontú előkészítése,

- közreműködés Heves megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának, a megye

fejlesztési programjának és az egyes alprogramoknak az elkészítésében, a programok

végrehajtásának figyelemmel kísérése,

- részvétel a megyei önkormányzat azon véleményeinek, állásfoglalásainak kialakításában,

amelyek a megye területét érintőfejlesztési források felhasználását megalapozó stratégiákhoz,

programokhoz (ágazati és regionális források elérését megalapozó tervekhez) kapcsolódnak,

- az operatív programok megyében jelentkező feladatai megvalósításának figyelemmel

kísérése, közreműködés a fejlesztési programok nyomon követésében és értékelésében, a

területfejlesztési programok megvalósulásának monitorozásában,

- kapcsolattartás az területfejlesztési, vidékfejlesztési feladatokat ellátó szervekkel, továbbá az

uniós társfinanszírozású támogatási rendszerek felhasználását felügyelő, koordináló,

végrehajtó (Irányító Hatóság, Közreműködő Szervezet, stb.) szervezetekkel,

- a települési önkormányzatokkal együttműködve a megyei hulladékgazdálkodási terv

kidolgozásában történő közreműködés,

- közreműködés a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységében; a települési

önkormányzatokkal a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartása érdekében

kötendő megállapodások véleményezése,

- a települési önkormányzatokkal egyeztetve a megyei környezetvédelmi program valamint

környezetvédelmi társulások létrehozásának véleményezése,

- területrendezési feladatok,

- vagyongazdálkodási feladatok.

Az Osztály további feladatai:

- Ellátja a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, az Észak-Magyarországi

Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum (rotáció szerint), valamint a Heves Megyei

Területfejlesztési Konzultációs Fórum működéséhez szükséges adminisztratív titkársági

feladatokat.



14

- A megyei önkormányzatot érintő európai uniós és egyéb pályázatok figyelése, az

önkormányzati pályázatokkal, beruházásokkal kapcsolatos feladatok ellátásának

koordinálása.

Pénzügyi Osztály: A projekt pénzügyi kérdéseinek megoldásáról a pénzügyi osztály

gondoskodik.

A Pénzügyi Osztály feladatainak ellátásához rendelt munkakörök különösen: osztályvezető

(közgazdász), pénzügyi ügyintéző, könyvelési és humánpolitikai ügyintéző, gépkocsivezető,

technikus.

Az Osztály látja el a felmerülő költségvetési feladatokat (Heves Megyei Önkormányzat

költségvetési rendeletének előkészítését, a költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok

koordinálását, egyeztetési feladatok előkészítését, megszervezését, a hivatal operatív

gazdálkodási feladatainak ellátását, a számviteli információs rendszer kialakítását,

működtetését, a számviteli nyilvántartások vezetését, az önkormányzat és a hivatal adózással

kapcsolatos feladatainak ellátását illetve az osztályhoz tartozik a humánpolitikai feladatok

ellátása is.

Jogi és Szervezési Osztály: A projekt lebonyolítása folyamán felmerülő jogi kérdések

megoldásának, illetve feladatainak ellátásáról gondoskodik.

A Jogi és Szervezési Osztály feladatainak ellátásához rendelt munkakörök különösen:

osztályvezető (jogtanácsos), jogtanácsos, fő-és aljegyzői titkárnő (igazgatási ügyintéző),

igazgatási ügyintéző, informatikus-rendszergazda.

Az Osztály látja el a közgyűlés működésével, a testületi-ülések előkészítésével és

lebonyolításával, az informatikai feladatokkal, valamint a jogi természetű ügyek ellátásával

kapcsolatos feladatokat. Az Osztály munkatársai biztosítják a megfelelő szaktudást a

munkaügyi, illetve jogi természetű kérdések megoldásakor, továbbá biztosítják a közgyűlés

törvényes működésének hátterét. Az informatikus kolléga gondoskodik az önkormányzat

honlapjának aktualizálásáról, a megfelelő számítástechnikai infrastruktúra napra készen

tartásáról, valamint annak megfelelő szinten való működéséről. Ennek köszönhetően

rendszerünk kiválóan és biztonságosan alkalmas a napi munkavégzés zökkenőmentes

lebonyolítására. Az egy fő igazgatási ügyintéző biztosítja a munkavégzéshez szükséges

iratkezelési feladatok ellátását.

Elnöki Kabinet:



15

Az Elnöki Kabinet feladatainak ellátásához rendelt munkakörök különösen: elnöki

kabinetvezető, nemzetközi kapcsolatok ügyintézője, sajtóreferens, elnöki titkárnő (igazgatási

ügyintéző), alelnöki titkárnő (igazgatási ügyintéző).

Feladatukat képezi a közgyűlés elnöke programjainak szervezése, a sajtóval való

kapcsolattartás, a nemzetközi kapcsolatok szervezési kérdéseinek lebonyolítása, az Európai

Régiók Bizottságával kapcsolatos feladatok ellátása, a Europe Direct Információs Pont

működtetése, a turizmussal és sporttal kapcsolatos feladatok ellátása illetve a Heves Megyei

Értéktár Bizottság működésével kapcsolatos feladatok gondozása.

A képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogköre, a döntések

meghozatala, hatáskörök meghatározása:

Heves Megye Közgyűlésének a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

szóló 12/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet V. Fejezet 34. pont 74. §-a szerint a Közgyűlés

Elnöke önkormányzati tevékenysége körében:

a) biztosítja az önkormányzati jogok érvényesülését, a kötelezettségek teljesítését, így ennek

keretében gondoskodik a közgyűlés és szervei hatékony működéséről, segíti a közgyűlési tagok

munkáját, vezeti a közgyűlés üléseit, összehangolja a bizottságok munkáját, b) képviseli a

közgyűlést,

c) együttműködik az önkormányzati feladatok ellátásában érdekelt állami és más

szervezetekkel, a megye országgyűlési képviselőivel,

d) rendszeres kapcsolatot tart fenn a megye területén a települési önkormányzatokkal és más

megyei önkormányzatokkal, az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel,

e) szervezi a területi és nemzetközi kapcsolatokat, ennek keretében előzetes megállapodásokat

köthet,

f) gondoskodik a helyi és országos médiával kapcsolatos tevékenységről, a közgyűlés

munkájáról tájékoztatja a sajtó képviselőit,

g) átruházott hatáskörben dönt a közgyűlés által részére átruházott ügyekben.

A Közgyűlés elnökének saját és átruházott hatásköre többek között:

- gyakorolja a Heves Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás

szabályairól szóló önkormányzati rendelet mindenkor hatályos rendelkezései szerint a

közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket,

- dönt a Megyei Önkormányzat vagyonrendelet szerinti nettó 2.000.000, - Ft-ot

meghaladó értékű, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzései – a beszerzés

sajátosságaira, körülményeire és az írásos ajánlatok beszerzésének időszükségletére is

figyelemmel történő – lebonyolításáról,



16

- dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig az átmenetileg szabad

pénzeszközök egy évet meg nem haladó lekötéséről,

- gyakorolja a közbeszerzési törvényben, illetve közbeszerzési szabályzatban

meghatározott ajánlatkérői jogosítványokat,

- dönt a Heves Megyei Önkormányzat pályázaton történő részvételéről – beleértve a

települési önkormányzatokkal kötendő konzorciumi együttműködés feltételeit is – és a

költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig pályázati önerő biztosításáról.

Területi tervezési és értékelési feladatok kapcsán:

a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciója, továbbá a megye fejlesztési programja és az

egyes alprogramok kialakítása érdekében kezdeményezi és koordinálja a területfejlesztésben és

területrendezésben érintett szervezetekkel való szoros együttműködést, tématerületenkénti

munkacsoportok felállítását és működtetését.

Területfejlesztési koordinációs feladatok kapcsán:

- az Észak-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum és

delegálása esetén a Heves Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum ülésein előzetesen

állást foglal a megyei és regionális döntést igénylő kérdésekben,

- koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések

fejlesztési tevékenységét.

Környezetvédelmi feladatok kapcsán:

- előzetes véleményt nyilvánít a települési környezetvédelmi programokról,

kezdeményezheti azok megalkotását;

- állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek

tervezetével kapcsolatban,

- elősegíti egyezség létrehozását a környezet igénybevételével, terhelésével,

szennyezésével érintett települési önkormányzat és olyan hatásterületen lévő települési

önkormányzat között, amely környezetvédelmi alappal rendelkezik.

Szervezeti felépítés: Heves Megyei Önkormányzat Heves Megyei Önkormányzat és

Hivatala



17

A Hivatal belső szervezeti egységei nem jogi személyek. Az osztályokat a megyei főjegyző

által - a Közgyűlés elnöke egyetértésével - kinevezett osztályvezetők vezetik.

A pályázó egyéb, az elmúlt öt évben pályázati forrásból megvalósított hasonló témájú, formájú

vagy módszereiben, méreteiben a jelen pályázati projektjéhez hasonlító projektjei

ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008

A projekt címe: „A 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó területi tervezés támogatása

Heves megyében”

A projekt célja a megyei tervezési dokumentumok elkészítésének támogatása, az ehhez

szükséges megyei tervezői kapacitások megerősítése. A várt eredmények között szerepel a

Megyei Közgyűlés által elfogadott helyzetelemző értékelő tervdokumentumban szereplő

fejlesztési irányok lehatárolása, a Megyei Közgyűlés által elfogadott területfejlesztési

koncepció és program, tervezési részdokumentumok elkészítése, a megyei projektötletek

összegyűjtése, területi koordináció ellátása és a partnerség folyamatos megteremtése. A projekt

összköltsége 90 000 000 Ft, mely 100%-ban támogatási összegből valósult meg. A projekt

kezdete 2013.01.01 és vége 2014.09.30.

A kedvezményezett az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény VII. fejezete

alapján ÁFA levonására nem kötelezett.



18

2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai

A megyei önkormányzat működésével, valamint a közgyűlés elnöke és a megyei jegyző feladat-

és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos

feladatokat a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal, mint „kiszolgáló szervezet” látja el.

A Heves Megyei Önkormányzat Hivatalán keresztül kívánja ellátni a projekt

projektmenedzsment feladatainak ellátását.

A hivatal munkatársai jelen projekthez kapcsolódó menedzsmenti feladatok ellátásához

rendelkeznek megfelelő szakmai tapasztalattal. A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal

Területfejlesztési és Területrendezési, illetve Pénzügyi Osztályának dolgozói alkotják a projekt

szakmai részének gerincét.

A menedzsment struktúrát 2 fő hivatali alkalmazott alkotja, a projekt menedzsere a

Területfejlesztési és Területrendezési Osztály munkatársa (terület- és településfejlesztő

geográfus). Ő felel a menedzsment megfelelő működéséért. A projektben részvevő pénzügyi

menedzser (pénzügyi-közgazdasági végzettségű) pedig a Pénzügyi Osztály dolgozója.

Részükre a munkaköri leírásukhoz kapcsolódó kiegészítésben pontosan körülhatárolt feladatot

kell ellátniuk a projekthez kapcsolódóan. A menedzsment háttere a Hivatal, melynek szervezeti

struktúrája a Megvalósíthatósági Tanulmány 2.1. pontjában részletezésre került. Az alkalmazott

eszközök: eshetőség tervezés, stratégiai szövetségesek keresése, ügyfélkapcsolat menedzselése,

összemérés. Módszerek: folyamatos egyeztetések, megbeszélések.

A projektmenedzsment szervezet részletes bemutatása:

1) A szervezet élén a projektmenedzsment vezetője áll, aki:

- a menedzsment szervezet vezetője egy személyben;

- felelős a projektjavaslat előkészítéséért, a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért; - a

projektben résztvevők átfogó koordinálásáért, motiválásáért, munkájuknak irányításáért felel.

A projektfejlesztés és végrehajtás időszakában szükséges 1 fő alkalmazása részmunkaidőben a

szükséges, fentiekben részletezett feladatoknak megfelelően. Ezen feladatok ellátására,

megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező személy került kiválasztásra. A projekt

megvalósításával összefüggésben, a fentiekben részletezett feladatokat köteles havi

munkaidejének minimum 7,52 %-ában ellátni, 2016. november 1 napjától kezdődően a projekt

2017. november 30-i zárásáig.

A projektmenedzsment szervezet vezetőjének több éves pályázati, környezetvédelmi

szakirányú tapasztalata van, átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai feladatait.



19

Az előkészítésben és végrehajtásban résztvevő vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a

projektgazda érdekeit, a szerződések előírásait és a jogszabályok betartatását valamint legalább

alapszinten járatos az EU politikái területén.

Az általunk kiválasztott vezető a fentiekben megfogalmazott feltételeknek teljes mértékben

megfelel.

2) A pénzügyi menedzser (szakember) legfőbb feladata:

- kapcsolattartás a projektgazdával valamint,

- a projekt önálló pénzügyi rendszerének kialakítása,

- a finanszírozás tervezése,

- a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása,

- a szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, -

a szállítói számlák továbbítása a támogató/közreműködő szervezet felé közreműködik a

projekt zárásához kapcsolódó szakmai és gazdasági elszámolás elkészítésében.

Ezen feladatok elvégzésére is megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező személy

került kiválasztásra. A projekt megvalósításával összefüggésben, a fentiekben részletezett

feladatokat köteles havi munkaidejének minimum 5 %-ában ellátni, 2016. november 1 napjától

kezdődően a projekt 2017. november 30-i zárásáig.

Pénzügyi asszisztens alkalmazása a projekt vonatkozásában nem releváns.

Szakmai tevékenységek

Szakmai megvalósításban közreműködő munkatárs költsége:

A projekt szakmaiságának biztosítását, a jelentéstételi kötelezettségek számszerű adatainak

pontosságát, az indikátorok és mutatók szerinti előrehaladást a Heves Megyei Önkormányzati

Hivatal alkalmazásában álló 1 fő klímavédelmi, fenntarthatósági szakemberrel (terület- és

településfejlesztő geográfus, környezetmérnök, minőségirányítási mérnök diplomák) oldjuk

meg. Foglalkoztatását részmunkaidőben biztosítjuk. A projekt megvalósításával

összefüggésben, a fentiekben részletezett feladatokat köteles havi munkaidejének minimum

59,71 %-ában ellátni, 2016. november 1 napjától kezdődően a projekt 2017. november 30-i

zárásáig.

A rá eső költségeket a szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei soron

tüntettük fel.



20

Az általunk kiválasztott szakmai vezető a fentiekben megfogalmazott feltételeknek teljes

mértékben megfelel.

A projekt beszerzési, szakértői, marketing és nyilvánosságot érintő feladatai:

A projekt lebonyolítása folyamán felmerülő beszerzési, szakértői, marketing és nyilvánosságot

érintő feladatokat külső szakértő/vállalkozó bevonásával kívánjuk megvalósítatni.

A projekt nem közbeszerzés köteles.

A projektmenedzsment és a szakmai megvalósítás egymással összhangban történik.

A projektben résztvevő, a fentiekben ismertetett személyek önéletrajzát a projektben

elvégzendő feladataikra részletesen kitérve az EPTK felület 7. pontjához csatoljuk.

Éghajlatváltozási Platform

I. A megyei éghajlatváltozási platformot, legalább az alábbi szereplők bevonásával

tervezzük létrehozni:

■ Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei képviselője,

■ Nemzeti Agrárkamara megyei képviselője,

■ Nemzeti Pedagógus Kar megyei képviselője,

■ Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatóintézetének vagy regionális bizottságának

képviselője,

■ Megyei felsőoktatási intézmények képviselője,

■ környezetvédelmi, energetikai helyi civil szervezetek megyei képviselője

■ Megyei Közgyűlés képviselője, ■ Klímabarát

Települések Szövetségének képviselője.

II. A megyei éghajlatváltozási platform szakmai koordinációs és konzultációs feladatait

a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal keretében működő Titkárság látja majd el. A

Titkársági feladatok elvégzésére 2 fő kerül bevonásra.

Főbb feladatok:

■ időszakonkénti ülések megszervezése és adminisztrálása,

■ folyamatos munkakapcsolat a Klímabarát Települések Szövetségével,



21

■ elektronikus levelezési listák létrehozása,

■ megyei települések, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, vállalkozások

részére, rendszeres hírlevelek küldése,

■ online tanácsadás biztosítása az e-mailben jelzett felvetések, észrevételek, kérdések kezelése

megválaszolása,

■ tudásmegosztás az érintettek között.

A későbbiekben a titkársági feladatokat ellátó személyek önéletrajzát a Platform megalakulása

után tudjuk majd prezentálni.

III. Megyei platform fenntartása és hosszú távú működtetése.

A „Projektmenedzsment szervezet” táblázat a megvalósíthatósági tanulmány 4. számú

melléklete.

3. A HÁTTÉR BEMUTATÁSA ÉS A FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLET

SZAKPOLITIKAI MEGALAPOZÁSA (Helyzetelemzés)

3.1. A fejlesztés szempontjából releváns földrajzi terület bemutatása

Bolygónk klímája az elmúlt tízezer évben – a földtörténeti előzményekhez képest legalábbis –

szokatlanul stabil volt. A hasonló időjárási körülmények szabályos, kiszámítható ismétlődése

tette lehetővé a mezőgazdaság kialakulását, az emberi közösségek letelepedését, végső soron

mai civilizációnk kialakulását. A globális felmelegedés ezt a stabilitást veszélyezteti. A ma élő

generációk olyan kihívással néznek szembe, mellyel a történelem folyamán még nem

szembesült az emberiség. Miközben bolygónk népessége 35-40 évente megduplázódik, olyan

folyamatoknak vagyunk tanúi, melyek az egész földi klímára kiterjedő, jelentős változásokat

fognak előidézni: megváltoznak a megszokott hőmérsékleti és csapadékviszonyok, gyakoribbá

és erősebbé válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, csökken a hozzáférhető ivóvíz és

élelmiszerek mennyisége. A klímaváltozás megkezdődött, a Föld átlaghőmérséklete emelkedik,

ez a meteorológusok, klímakutatók számsoraiból világosan kiderül. De ennek belátásához ma

már nem szükségesek tudományos ismeretek, mindennapjaink során is egyre gyakrabban

találkozunk szélsőséges időjárási jelenségekkel, korábban nem látott viharokkal, árvizekkel,

illetve olyan, a klímaváltozás hatásai miatt katasztrofálissá váló eseményekkel, amilyenek az

aszályos vidékeken tomboló erdőtüzek.

A Föld csaknem hétmilliárdos népességének fele városokban él. Olyan környezetben, melyet

az ember teljes egészében a saját képére alakított, figyelmen kívül hagyva a természet



22

törvényeit. Az ember alkotta rendszerek fenntartása hatalmas mennyiségű energiát igényel,

melyet döntően a földtörténeti korokkal ezelőtt élt növények maradványaiból keletkezett kőolaj

és földgáz elégetésével állítunk elő: ez fűti lakásainkat, hajtja autóinkat, repülőgépeinket és

kombájnjainkat, ebből állítjuk elő a világításhoz használt elektromos áramot is. A fosszilis

energiahordozók elégetésekor széndioxid (CO2) keletkezik, mely a légkörbe jutva úgy

viselkedik, mint az üvegház, beengedi a Föld légkörébe a napsütést, de a keletkezett meleget

bent tartja. Ez váltja ki a globális felmelegedés folyamatát. A földi klíma rendkívül összetett

rendszer, a lég- és tengeráramlások, csapadékrendszerek bonyolult kapcsolatai alakítják. Az

átlaghőmérséklet emelkedése megváltoztatja ezeket a kapcsolatokat, olyan változásokat indít

be, melyek pontos kimenetelével nem is vagyunk még tisztában.

A globális felmelegedés következményeit mindenki viselni fogja, ezért mindenkinek tennie kell

ellene. Bár a globális klímaváltozás szélviharokkal, áradásokkal, vagy hőséggel és aszállyal

veszélyezteti egészségünket és életünket, valójában nem a természettel kell szembeszállnunk,

hanem a fogyasztói társadalom természetellenes értékrendjével, a termelés és a fogyasztás

egyre bővülő spiráljával. Mivel többé-kevésbé mindannyian okozói is vagyunk a folyamatnak,

a változások mértékére mindannyiunknak van befolyásunk, mindannyian tudunk is tenni ellene.

Ugyanakkor fel is kell készülnünk azokra a változásokra, melyeket megelőzni nem tudunk,

életünket a közeljövőben befolyásolni fogják. A változás elkezdődött, a világ, melyet átadunk

unokáinknak, más lesz, mint az, amit nagyszüleinktől örököltünk.

Az éghajlatváltozás a XXI. század meghatározó tényezője a társadalomban, az ember és a

természet kölcsönhatásaiban egyaránt. A szélsőséges időjárási jelenségek világszerte

megfigyelhető gyarapodása jelentős kockázatokkal, károkkal fenyegető következmények

ráirányították a döntéshozók, a szakemberek és a közvélemény figyelmét a

klímapolitikára. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének állásfoglalása szerint 1 :

„minden ország közös érdeke a földi éghajlatra tett emberi hatások csökkentése, és ezáltal az

éghajlati tényezők olyan stabilitásának megteremtése, amelyhez még alkalmazkodni képesek a

természeti rendszerek és a társadalmak, és amely minimalizálja a szélsőséges időjárási

események káros következményeit. Ezért sürgős feladat a globális, a regionális és a nemzeti

szintű intézkedések kidolgozása és végrehajtása mind az üvegházhatású gázok kibocsátásának

csökkentésére, mind pedig a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás

(összefoglalóan: az alkalmazkodás) érvényesítésére.”

A XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a

fenntartható energiaellátás biztosítása. Az energetikában az elkövetkező időszak a struktúra- és

paradigmaváltás korszaka lesz mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. Az emberiség még

napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energiahordozók

tévhitében él, azonban az eddigi fogyasztási szokások nem lesznek a jövőben fenntarthatók. A

1 Nyilatkozat az éghajlatváltozással összefüggő hazai feladatokról (MTA Elnöksége, 2009. március 31.) http://mta.hu/mta_hirei/elnoksegi-nyilatkozat-79501/



23

saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető

környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is.

A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és

megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával

kapcsolatos kérdések megválaszolása. A fenntartható energetikai rendszerek kialakítása

évtizedeket vesz igénybe, így mielőbb meg kell hozni a jövőbeni fejlesztésekre vonatkozó

döntéseket. A kormány célja a Nemzeti Energiastratégia 2030 megalkotásával az energia- és

klímapolitika összhangjának megteremtése a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság

szem előtt tartásával, az elfogadható energiaigény és az energetikai fejlesztések jövőbeli

irányainak meghatározása, valamint a magyar energetika jövőképének kialakítása az

energiapiaci szereplők bevonásával.

Az Energiastratégia2 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői

és a döntéshozók számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális,

hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket. Az Energiastratégia

fókuszában az energiatakarékosság, a hazai ellátásbiztonság szavatolása, a gazdaság

versenyképességének fenntartható fokozása áll. Ez a garanciája annak, hogy az energetikai

szektor szolgáltatásai versenyképes áron elérhetők maradnak a gazdasági szereplők, valamint a

lakosság számára a szigorodó környezetvédelemi előírások és a hosszabb távon csökkenő

szénhidrogén készletek mellett is.

Az energetikai struktúraváltás során meg kell valósítani:

• a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket;

• az alacsony CO2-intenzitású – elsődlegesen megújuló energiaforrásokra épülő –

villamos energia- termelés arányának növelését;

• a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztését;

• az alacsony CO2-kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelését. E négy

pont megvalósításával jelentős előrelépés tehető a fenntartható és biztonságos

energetikai rendszerek létrehozása felé, amely egyúttal lényegileg hozzájárulhat a

gazdasági versenyképesség fokozásához is.

Magyarország éghajlatát az óceáni, mediterrán és kontinentális klíma együttesen határozza

meg. Ezek, a Kárpát-medence domborzati hatásaival együtt, változékony éghajlatot

eredményeznek. A legegyöntetűbb változások a hőmérséklet tendenciájában tapasztalhatók.

Az országos átlag jól követi a globális változásokat, annál valamivel nagyobb melegedési o

értéket (pontbecslés alapján 0,77 C) jelez. Ennek évszakos felbontása már nagyobb eltéréseket

mutat. Amíg a telek és a tavaszok döntően az éves átlagnak megfelelően melegszenek, addig a

nyarak jobban (mintegy 1 °C), az őszök kevésbé (0,4-0,5 °C) követik ezt a melegedést. Az

elmúlt 30 évben gyorsult a melegedés. A két utolsó évtized átlaghőmérsékletének különbsége

helyenként a fél fokot is meghaladja hazánkban. A melegedés elsősorban a keleti és az észak-

2 Nemzeti Energiastratégia 2030, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012.



24

nyugati területeken erőteljesebb. Hazánkban a minimum- és maximumhőmérsékletek hasonló

mértékben növekszenek. Növekszik a különböző hőmérsékleti küszöbértéket meghaladó napok

(nyári, hőség és forró) száma, ami jelentősen hat az élőlényekre, például az emberi egészségre.

A minimumhőmérsékletek növekedésével emelkedik a meleg éjszakák száma.

Az éves csapadékmennyiség a XX. században jelentősen csökkent. Elsősorban tavasszal,

amikor az évszakos csapadékösszeg a század eleinek mintegy 75%-a. A nyári

csapadékmennyiség összege lényegében nem változott az elmúlt száz évben. Az őszi és a téli

csapadékcsökkenés 12-14%-os. A téli csapadék nem hat komolyan az éves csapadékösszegre,

hiszen a téli hónapok átlagos csapadékmennyisége a legkisebb a többi évszakhoz viszonyítva.

A növényvilágra gyakorolt hatása azonban nagyon jelentős, mert túlnyomó része beszivárog a

talajba, ezért a víz-háztartásban játszott szerepe nagy. Fontos kiemelni, hogy a

csapadékcsökkenés hazánk északnyugati területein a legnagyobb. Ez azért nem keltette fel

eddig a figyelmet, mert ott a csapadék éves mennyisége jelentős volt, ellentétben az

Alfölddel, annak is elsősorban a délkeleti területeivel, ahol a kevesebb csökkenés a kevesebb

éves csapadékösszegből következett be. További problémát okozhat, hogy a kevesebb csapadék

intenzívebben érkezik. Ez egyrészről a csapadék hasznosulását, vagyis a vízháztartást rontja,

mert kevesebb víz szivárog be a talajba, másrészről növeli a lefolyást, ami az árvízveszély

fokozódását jelenti.

A VAHAVA projekt keretében3, a 2000-es évek közepén első ízben került napvilágra, hogy

Magyarország éghajlati sérülékenysége európai léptékben is jelentős. Az ismert területi

egyenlőtlenségek (ilyen a nyugat–keleti lejtő, a városias térségek egyenlőtlenségei, a városfalu

ellentmondásai), valamint a nagy társadalmi különbségek, mint a szegénység és a szegregáció

a klímaváltozás hatásaira tovább mélyülhetnek, mert az egyes régiók, térségek, települési

típusok, társadalmi rétegek nem egyformán sérülékenyek a várható időjárási eseményekkel

szemben. Egyes társadalmi csoportok (szegények, idősek, földművesek), illetve területek

(tanyák, aprófalvas térségek, nagyvárosi lakótelepek), továbbá bizonyos gazdasági és közüzemi

tevékenységek különösen sérülékenyek. A közelmúltban befejezett EU ESPON-CLIMATE

projekt4 európai léptékű elemzése alátámasztotta, hogy Magyarország elmaradottabb régiói

európai léptékben is kiemelkedő sérülékenységgel jellemezhetőek. Erre az „éghajlati

jövőképre” alapozható a „VAHAVA” projektben a felkészülés, az alkalmazkodás stratégiája és

a különféle döntések, intézkedések. Két stratégiai cél határozható meg:

- Felkészíteni általában a magyar lakosságot és gazdaságot egy valószínűsíthető

melegebb és szárazabb időszakra, illetve szélsőséges időjárási jelenségek-re, valamint ezek

várható hatásaira.

3 VAHAVA (VÁltozás-HAtás-VÁlaszadás) projekt: A globális klímaváltozás hazai hatásai és az arra adandó válaszok. Magyar Tudományos Akadémia, 2003-2006. 4 Climate Change and Territorial Effects on Regions and Local Economies (ESPON Climate, 2011.) http://www.espon.eu/export/sites/default/Documents/Projects/AppliedResearch/CLIMATE/ESPON_Climate_Final_Report-Part_B- MainReport.pdf



25

- Megteremteni, illetve továbbfejleszteni a váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási

események káros hatásaira való gyors reagálás humán, szervezési, technikai, szervezeti,

pénzügyi feltételeit.

A 2015. december 12-én elfogadott párizsi klímaegyezmény minden idők legnagyobb és

legfontosabb klímaváltozás elleni összefogásáról tanúskodik.

Az ENSZ klímakonferenciájának 195 résztvevő országa közel két hét alatt, hosszadalmas

tárgyalások során egyezett meg végül az első egyetemes klíma megállapodás, a Párizsi

Megállapodás szövegében, amelyben az aláíró államok vállalták, hogy 2100-ig 2 Celsius fok

alatt tartják az átlaghőmérséklet-emelkedést, illetve elkötelezettségüket rögzítették, hogy

lehetőség szerint 1,5 Celsius fok alá csökkentik ezt az értéket.

Távlati célként a résztvevők kitűzték, hogy 2050 utánra kerüljön egyensúlyba az emberiség által

kibocsátott szén-dioxid mennyisége a Föld bioszférájának természetes abszorpciós

kapacitásával, tehát egy tulajdonképpeni üvegházhatású gázsemlegesség jöjjön létre.

Mindehhez természetesen jelentős pénzügyi források bevonására is szükség lesz. Ehhez

kapcsolódóan a fejlett államok vállalták, hogy 2020-ig évente összesen 100 milliárd dollár

támogatást adnak a fejlődő államok részére az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra

való átállásra és annak működtetésére. Magyarország 2030-ig 40 százalékos üvegházhatású gáz

kibocsátás-csökkentést is vállalt. Magyarország már 36 százalékos csökkentést ért el az ipar

átalakításával, a termelés növelésével és a gazdaság bővülésével.

3.2. Az országra/megyére jellemző, a projekt szempontjából lényeges

társadalmigazdasági feltételek

Heves megye az európai vérkeringés részét képezi, melynek ékes bizonyítéka, hogy a megyén

halad át a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) V. számú közlekedési folyosója. Az

európai kontinens összlakossága több mint 730 millió fő, beleértve Magyarország valamivel

kevesebb, mint 10 milliós lakosságát. E számokhoz Heves megye – mint hazánk 5. legkisebb

lakosságszámú megyéje – 305 ezer fővel járul hozzá, ami Európa népességének a 0,04 %-át

jelenti. Területi kiterjedést illetően Európa 10.508.000 km2-es területéből, Magyarország

93.030 km2–es területéből 3.637 km2–nyi területet tesz ki Heves megye. Ez a kontinens

összterületének csupán 0,035 %-a.

Az Északi-középhegység és az Alföld határterületén elhelyezkedő megyében a két nagy táj

találkozása változatos arculatot és kiemelkedő természeti értékeket eredményez, meghatározva

a mezőgazdasági termelés – elsősorban zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés – kedvező

adottságait (egri, mátraaljai borvidékek). A természeti, kulturális és épített környezet

egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál- és gyógyvíz-készlet)

köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Északi, jellemzően aprófalvas (Bélapátfalvai

és Pétervásárai) kistérségeinek a népességmegtartó ereje gyenge, ráadásul a megyén kívüli

http://www.cop21.gouv.fr/en/195-countries-adopt-the-first-universal-climate-agreement/






26

szomszéd területek is a hátrányos helyzet negatív hatásaival küszködnek. A megye

gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére jellemző a tőkeszegény kisvállalkozások

(azon belül mikro vállalkozások) magas részaránya, ugyanakkor a kevés számú, de nagy

teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás.

A megye munkanélküliségi helyzete és annak tendenciája is rosszabb a vidéki átlagnál, ami

leginkább a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek terén

jelentkezik. Az általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélkülieket elemezve, a

fentiekhez hasonló, de a vidéki átlaghoz viszonyítva némileg enyhébb kép rajzolódik ki. A

megye foglalkoztatási helyzetét elemezve megállapítható, hogy a 2004 és 2010 közötti időszak

egészében a vidéki átlaghoz képest kedvezőtlenebb helyzetben volt, lemaradása azonban

mostanra jelentősen mérséklődött. A megye úgy az egy lakosra, mint az egy foglalkoztatottra

jutó GDP vonatkozásában elmarad a vidéki átlagtól, de mindkét területen jelentős felzárkózást

mutat.

A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb mezőgazdasági

szerepvállalás jellemző, beleértve az erdő-, vad- és halgazdálkodást is. A lakosság 70-75 %-a

érintett a mezőgazdasági termelésben. A megye összes földterülete 363.697 hektár (3.637 km2),

ebből a termőterület 325.000 hektárt tesz ki (89%). Heves megyében van az ország

termőterületének 3,8 %-a, a szántó 3,5 %-a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 %-a

valamint a szőlőültetvények 8,6 %-a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő

jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A domborzati viszonyok miatt Heves megyében a

magyar mezőgazdaságra jellemző összes ágazat egy térségben fellelhető, bár a talajadottságok

miatt a legtöbb növény terméshozama az országosnál kedvezőtlenebb.

3.3. Szakpolitikai, jogszabályi és intézményi szempontok, beleértve a jelenlegi

gazdaságpolitikákat és fejlesztési terveket, stratégiákat valamint azok szakpolitikai

céljait

A Partnerségi Megállapodás célul tűzte ki az EU 5. tematikus céljának megfelelően az

éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítását. A

klímaváltozás a legnagyobb környezeti kockázatok egyike, ami nemcsak a gazdaságot, hanem

közvetlenül a lakosság életmódját és életfeltételeit is érintheti.

Hazánk globális és európai léptékben is különösen sérülékeny területnek számít az

éghajlatváltozás várható hatásait tekintve, ugyanakkor a klímaváltozás hatásaival szembeni

sérülékenység Magyarországon belül is igen nagy területi különbséget mutat. Míg a

klímaváltozás mérséklése globális összefogással érhető el, addig a kedvezőtlen hatásokra való

felkészülés – a hatások jellegének és mértékének nagymértékű területi differenciáltsága

eredményeképpen – minél alacsonyabb területi szinten valósítható meg a leghatékonyabban.



27

Kiemelten fontos ezért a térségi és helyi szintű klímastratégiák kidolgozása, az

éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő helyi kapacitások megerősítése.

További jelentős probléma, hogy a lakosság klímatudatossága, valamint az éghajlatváltozás

helyi hatásairól való ismerete alacsony szintű. A 15 éves és idősebb magyar lakosság körében

végzett reprezentatív felmérés (Cognative kutatás, 2009) kimutatta, hogy ugyan egyre többen

tudnak a sarki és magashegységi jég és hó megolvadásának jelenségéről, az éghajlatváltozás

hazánkat érintő hatásait – például elsivatagosodást és tartós szárazságot – jóval kevesebben

ismerik. Ezért kiemelten fontos feladat a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás

erősítése.

A klímaalkalmazkodásra – és ahhoz kapcsolódóan a klímaváltozás mérséklésére – irányuló

tervezésre vonatkozóan jelen pillanatban Magyarországon nincs egységesen elfogadott

módszertan, továbbá hiányzik a szakmai minőségbiztosítás lehetősége is, ami összességében

jelentős mértékben megnehezíti olyan valós helyi igényekre reflektáló, a helyi szereplők aktív

közreműködésével és támogatásával készült térségi, valamint helyi klímastratégiák elkészítését,

amelyek végrehajtása a helyi közösség számára érezhető és szakmailag értékelhető

eredményekkel jár.

Az Európai Bizottság 2013 áprilisában, közleményben hozta nyilvánosságra az éghajlatváltozás

hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia tervezetét 5 , amelyet a

Környezetvédelmi Tanács 2013. június 18-i közleményében67 hagyott jóvá. A stratégia a 3.

intézkedés keretében szorgalmazza a városok adaptációs erőfeszítéseit, elsősorban helyi

adaptációs stratégiák elfogadására és szemléletformálási intézkedések megvalósítására irányuló

önkéntes kötelezettségek kezdeményezése révén, míg a 4. intézkedés közvetlenül az ismeretbeli

hiányosságok felszámolását célozza.

Magyarország Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája8 szintén kiemelt hangsúlyt fektet a

klímaváltozás hatásaira való felkészülésre. Az éghajlati alkalmazkodás céljaként a nemzeti

természeti, humán, társadalmi és gazdasági erőforrások készleteinek és minőségének

megóvását, a változó külső feltételekhez való rugalmas természeti, társadalmi-gazdasági

alkalmazkodást határozza meg, amelynek legfontosabb eszköze a várható változásokra időben

történő felkészülés, eredményességének alapvető feltétele pedig, hogy a felkészülés széleskörű

partnerség és társadalmi-gazdasági konszenzus keretei között valósuljon meg. Ennek

megteremtése érdekében növelni kell az éghajlatváltozással, a megelőzési és alkalmazkodási

intézkedésekkel kapcsolatos tájékozottságot.

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciójának 4.2 prioritása az „Energetikai szerkezetváltás

a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében” címet viseli.

5 http://ec.europa.eu/clima/publications/docs/eu_strategy_en.pdf 6 http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=EN&f=ST%2011151%202013%20INIT 7 /2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról



28

Az energiapazarlás megszüntetése érdekében támogatni szükséges az energiahatékonyságot

célzó beruházásokat, elősegíteni az energiafelhasználás hatékonyságának növelését és az

energiafüggetlenség irányába történő jelentős mértékű elmozdulást, kihasználva a meglévő

helyi energiaforrások, illetve megújuló energiák adta adottságokat, lehetőségeket.

Az energiaköltségek folyamatos növekedése, a széndioxid kibocsátás okozta klímaváltozás és

a földgáztól való energiafüggőség következtében racionalizálni kell a jelentős

energiafelhasználók energiahatékonyságát. A lakossági, önkormányzati, vállalkozási és

közlekedési energiahatékonysági fejlesztésekkel csökkenthető az energiatermelés iránti igény,

valamint az így „feleslegessé” váló energiahordozó-import és szennyezőanyag-kibocsátás.

A fenntartható közösségek kialakítása érdekében támogatni szükséges az épített környezet

energiahatékonyságának javítását, különösen azon területeken, ahol a lakásállomány jelentős

része alacsony energiahatékonysággal rendelkezik.

A megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt stratégiai

prioritásként kezelendő. A hazai megújuló energiaforrás potenciál energetikai és gazdasági

szempontból hatékony, fokozatosan javuló kihasználása növeli az energiaellátás biztonságát.

A megújuló energiaforrásokon belül a kapcsoltan termelő biogáz és biomassza erőművek és a

geotermikus energia-hasznosítás formái előnyt élveznek, hiszen elsősorban hőtermelési célt

szolgálnak. Emellett a napenergia-alapú hő- és villamos energia mennyiségének növekedése is

kiemelt fontosságú prioritást élvez. Fontos, hogy a megyében elérhető geotermikus

energiaforrások is hasznosításra kerüljenek, ezáltal ösztönözni szükséges az ipari felhasználást,

valamint a kisebb lakóközösségek közös geotermikus energiahasználatát egyaránt, ezáltal

csökkenteni az energiaimport függőségünket. A fenntartható erőforrás gazdálkodással

összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani termálvíz

kincsünk megőrzésére, ez általában a visszasajtolást vagy a megfelelő célú továbbhasznosítást

teszi szükségessé. A geotermikus energia hőellátásra történő hasznosítása konkrét esetben lehet

épületfűtés, használati melegvíz-szolgáltatás, fürdők víz- és hőellátása, üvegházak hőellátása

stb. Egy-egy beruházásnál a minél komplexebb hőhasznosítás kívánatos.

A bioenergia–hasznosítás szempontjából a mezőgazdasági, erdészeti és ipari (például

élelmiszeripari) melléktermékekkel dolgozó decentralizált energiatermelő egységek (például

biogáz üzemek) kerülnek előtérbe. Energetikai célú ültetvények telepítése (pl. energiafű,

energiafűz) csak a más célra nem hasznosítható mezőgazdasági területeken javasolt. Szintén

hangsúlyozni kell az anyagában már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok, illetve

szennyvizek energetikai felhasználását. Az energetikai célú fafelhasználás esetében szükséges

a tüzelőberendezések hatékonyságának növelése és a szállítási távolság csökkentése, valamint

az erdészeti és faipari hulladékok, melléktermékek hasznosításának preferálása.



29

3.4. A jelenlegi természeti adottságok, klíma, mikroklimatikus viszonyok, valamint az

ezeket veszélyeztető tényezők

Heves megye Magyarország legváltozatosabb megyéinek egyike, az ország északi részén

található, nem képez önálló természeti földrajzi egységet, két nagy tájhoz, az

Északiközéphegységhez és az Alföldhöz tartozik. A két nagytáj találkozása fokozza a térség

változatos arculatát, mivel az Északi-középhegység több résztájból tevődik össze

természetföldrajzi, geológiai adottságánál fogva. A térség természetföldrajzi határai: északon a

Heves-Borsodi-dombság, keleten a Bükk-hegység nyugati fele, délen az Alföld északi perem a

Tiszával, Nyugaton a Zagyva-völgy. A megye területe 3637 km², az ország területének 3,9%-

a. A Zagyva és a Tarna között helyezkedik el az ország legmagasabb hegysége, a Mátra. A

Mátra felszíni formái változatosak. Tönkösödése miatt az elsődleges vulkáni formákat

elvesztette. A lejtők és a völgyek formája tükrözi a tektonikus mozgásokat és a kőzetek

minőségét. A Mátraalja a hegység Alföldre tekintő elő-vidéke.

Felszínét a folyók enyhén hullámossá alakították. A megye keleti részén merőben más

természetű, hazánk legtagozottabb mészköves formákat mutató hegysége a Bükk helyezkedik

el.

Heves megye klímáját befolyásolja a hegyvidék és az alföldi terület közötti 400-900m-es

szintkülönbség. A felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos éghajlati

sajátosságok, mikroklímák jellemzik. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C alatt, a D-i részen 10°C

felett van. A két külön tájegység minden éghajlati elemre rányomja a bélyegét. A hegyvidék

hűvös, de kiegyenlítettebb éghajlatával részben az alföldi területen melegebb, de

kontinentálisabb klíma jellemző. A csapadékeloszlás kedvező: a hegységek magasabb szintjein

eléri az évi 800-900 mm-t és évi eloszlása egyenletes. A déli terület 550-600 mm csapadékot

kap. A déli alföldi terület csapadékelosztása nem olyan egyenletes, mint a hegyvidéken.

Maximuma kora nyáron van, a nyári félévben 350-450 mm, a téli félévben 250- 350 mm

csapadék hullik. Télen a magasabb csúcsokat 100 napig, az alföldi területeket 30-40 napig

borítja hó.

A természetvédelemi területeknek nagy jelentősége van a megye jelenlegi térszerkezetében,

mivel a védett természeti területek az országos átlag feletti értéket mutatnak. A megye területe

természetvédelmi szempontból különleges értékek hordozója, mely alapvetően abból adódik,

hogy a hegyvidék és Alföld ütköző övezeteként sajátosan gazdag biodiverzitás alakult ki.

Felszíni vizek: A legnagyobb horderejű változások az utolsó százötven évre visszatekintve az

egyik legfontosabb természeti erőforrás, a víz rendezésével hozhatók összefüggésbe. A

legnagyobb beavatkozások a megye területén a XX. században zajlottak le. A nagy ipari

beruházások ugyan nem érintették a megyét oly mértékben, mint Borsodot, de a felszíni és

felszínalatti vizekre nagy hatást gyakorló szénbányászat és energia ipar itt is hagyott nyomokat.

Ugyancsak nagy horderejű beavatkozás volt a megye táji környezetében a Kiskörei-tározó

(Tisza-tó) építése, melynek duzzasztását 1973-ban kezdték meg. A 2012-ben zajló zajló

legnagyobb beruházás a Hanyi-Tiszasülyi Víztározó építése. Délen a Tiszasülyifőcsatorna,



30

délkeleten a Jászsági-főcsatorna, keleten a Hanyi-éri főcsatorna, észak felől a Pélyi-csatorna,

illetve a Pély-Jászkisér összekötő közút, nyugat felől pedig a Jászkiséricsatorna határolja.

Heves megye területének mintegy 20 %-a a szennyezésre különösen érzékeny kiemelt felszín

alatti vízminőségvédelmi terület (Bükk-hegység, Mátraalja-Bükkalja térsége). 1994 óta a

megye valamennyi településén vezetékes helyi vízellátó rendszer működik, a települések

ivóvízellátása teljeskörű. Az ivóvízellátás alapja 83-84 %-ban felszín alatti rétegvíz, 11-12

%ban karsztvíz, 4-5 %-ban felszíni víz. A megye ivóvízminősége jó, néhány település esetében

mangán (szürke), nitrit (citromsárga) és ammónium (narancssárga) szennyezéssel

találkozhatunk.

Heves megye 381 613 hektáros összterületének az 53%-a mezőgazdasági terület, melynek

döntő része (73%) a szántó művelési ághoz tartozik. A megyében 2000 óta több mint tízezer

hektárral esett vissza a mezőgazdasági területek nagysága. Művelés alól kivett terület a

megyében 91 183 hektár, mely Heves megye összterületének 24%-a. Főként az emberi

tevékenység károsító hatásának következménye a talaj fizikai, kémiai degradációja, a köves,

sziklás váztalajok, illetve a másodlagos szikesek kialakulása, az elhomokosodás

(sivatagosodás) dinamikus növekedési folyamata. A hegy- és dombvidéki területeken a

vízerózió pusztításának következtében a megye É-i területein, a dombvidéki tájakon, jelentősen

vékonyodott a termőtalaj, a völgyek peremén pedig erős akkumuláció zajlott, illetve zajlik le

napjainkban is. A felületi és az árkos erózió szinte minden formája ismert.

A levegőterhelés a megyében az alábbi összetevőkből származik:

a.) területi forrás: beépített területekről, nagyobb területen üzemelő gazdasági

létesítményekből, illetve gondozatlan területekről származó:

- a beépített területek (települések) közül jelentős kibocsátó Eger, Gyöngyös, Hatvan

városa, iparterületeik révén,

- a megyében a legjelentősebb gazdasági tevékenységből származó kibocsátás Visonta

térségéből származik (erőmű),

- a gondozatlan telkek is veszélyforrást jelentenek levegőminőségi szempontból az

allergén növények elszaporodása végett,

- az avar-, tarló és szalmaégetés időszakos jellegű terhelést jelent.

b.) vonalforrás (közlekedésből származó):

- a közlekedésből eredő levegőterhelés a legnagyobb forgalmú utakról, jelentős

tehergépjármű forgalmat bonyolító utakról származik (M3, 3, 33, 25, 21, 23. sz.

utakról).

Másfelől a Bükk és a Mátra egyedülálló természeti adottságai, az egészséges magaslati levegő,

továbbá a mátraderecskei mofetta gázainak (szárazfürdő) speciális gyógyító hatása nyomán

egyértelművé válhat, hogy a megye számára a turizmus ezen ága egyedülálló és országosan is

speciálisan komplex adottság és vonzerő.



31

Heves megyében a lignittüzelésű Mátrai Erőmű Zrt. hőerőműve a meghatározó légszennyező

forrás, melynek kén-dioxid kibocsátása a ’90-es években - a megnövekedett elektromos

energiatermelés miatt - növekedett. A társaság 1998-ban nagyszabású teljesítmény és élettartam

növelő beruházásba kezdett, a kénemisszió csökkentésére füstgáz-kéntelenítőt épített be, amely

2010-re az 1990. évi összkibocsátás 46 %-os csökkentését vonta maga után. Így a kén-dioxid

vonatkozásában az erőmű kibocsátása már határérték alatti. A megye összes ipari kibocsátása

minden légszennyező komponens tekintetében szinte teljesen megegyezik az erőmű

emissziójával, ami azt jelenti, hogy a kibocsátások 99 %-át az erőmű adja. Emellett

megemlíthető a lakossági emisszió és a közlekedési légszennyezés, de az erőmű mellett ezek

szerepe nem számottevő. A közlekedésből származó emisszió Heves megye teljes területét

figyelembe véve sem haladta meg az Erőmű NOx kibocsátásának 6 %-át.

A lakossági kibocsátások tekintetében a téli időszak a legveszélyeztetettebb. Nagy mennyiségű

fosszilis tüzelőanyag, elsősorban szén eltüzelésekor alakul ki, de ekkor adottak a meteorológiai

körülmények, valamint ekkor a legmagasabb a légszennyező- anyag kibocsátás is. A téli szmog

jellemző szennyezőanyagai a kén-dioxid, szén-monoxid, a korom és a különböző szilárd

szennyezőanyagok, mint például a szálló por.

A Heves megye területén fellépő veszélyeztető tényezők: Heves megye területén a kiváltó

okok alapján az alábbiak veszélyek kialakulásával lehet számolni:

- ár és belvíz;

- vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben;

- rendkívüli időjárási körülmények, úgymint a nagymennyiségű csapadék (eső, hó),

szélvihar, aszály; - levegőszennyezés.

- különböző ipari tevékenységek következtében kialakult talajszennyezés

- külfejtéses bányaművelés és energia ipari környezetterhelés

- bánya-meddők és felhagyott pernyehányók utóhasznosítása (Lőrinci)

- meddőhányókból a csapadékvíz, illetve az áradás által kioldott nehézfém szennyezés

- gyorsított erózió (lejtőirányú talajművelés hatására kialakuló talajpusztulás)

A legfontosabb vizsgálati területeket a levegőminőség, a vízminőség, a tájrombolás és a

természeti katasztrófák jelentik.

Heves megye legjelentősebb ásványi nyersanyaga a lignit, a színes érc és a mészkő. Az

ÓzdEgercsehi medencében több széntelep keletkezett, melyek közül a miocén-kori a

legvastagabb. 1937-47 között Bükkszéken kőolaj kitermelés is folyt, Demjénben pedig 1960ban

kezdték a fúrásokat. A kőolajkutatások számos helyen termálvizet hoztak a felszínre (Bükkszék,

Eger, Demjén), amelyekre alapozva később fürdő létesült. Fedémesen földgázt is találtak. A réz

és színesfém jelentős készlete található Recsken. A nagy mélység miatt kitermelése jelenleg

vitatott. 1985-ig Gyöngyösorosziban is folyt színesérc bányászat. Említésre méltó építési

mészkő, vegyipari homok található még a megyében nagyobb mennyiségben. A visontai

külszíni bányaművelés előrehaladásától eltekintve napjainkra a bányászat fokozatos



32

visszavonulása vált jellemzővé. A Mátrai Erőmű Zrt. hazai alapanyagból, lignitből termel

villamos energiát. A társaság két külszíni bányája Visontán és

Bükkábrányban található. A visontai ún. Déli bányamező Detk – Ludas – Karácsond –

Halmajugra községek által határolt területen fekszik. A részvénytársaság bükkábrányi bányája

Visontától 55 km-re keletre a Bükkábrány – Vatta – Csincse községek közötti területen

helyezkedik el.

A napenergia tekintetében Heves megye délnyugati része a leginkább kedvező adottságú terület,

ahol a globálsugárzás mértéke elérheti az 4400 MJ/m2 éves értéket is. Észak és kelet felé ez az

érték némileg csökken, a legrosszabb adottságú térségekben csak 4300 MJ/m2-es szinten van.

A megye geotermikus adottságai kiválóak, hiszen a hévizek hasznosítása már számos

településen balneológiai céllal régóta zajlik. A fűtésre történő alkalmazás is perspektivikus

lehet, hiszen például Egerben a közintézmények fűtését már rövid távon is a földhő

alkalmazásával kívánják megoldani.

Szélenergiából a megye területének déli részén, illetve a magasabb hegyvidéki területen jobbak

az adottságok – magasabb szélsebesség. A Mátra és a Bükk árnyékoló hatása miatt a

szélsebességek a térség nagyobb részén nem nevezhetők optimálisnak. A számítások szerint

Heves megyében összesen 3023 MW a technikai szélenergia-potenciál (Munkácsy B. et al.8)

A vízenergiában rejlő potenciál nem jelentős, a legnagyobb a megyét is érintő vízfolyás a Tisza,

amelyen a közeli folyószakaszon van a két legnagyobb vízerőműve. Léteznek ugyanakkor

olyan technológiai megoldások (mini vízerőművek), amelyekkel a kisebb vízfolyások is

munkára foghatók.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy Heves megye Magyarország legváltozatosabb megyéinek

egyike, az ország északi részén található, nem képez önálló természeti földrajzi egységet, két

nagy tájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik. Heves megyében közel 32

féle genetikai talajtípus fordul elő. A legnagyobb kiterjedésűek a különféle barna erdei talajok,

de jellemzőek a folyó menti öntéstalajok, kisebb kiterjedésű csernozjomok és helyenként a

löszös és homoktalajok is mozaik-szerűen előfordulnak. Az éghajlat viszonylag kiegyenlített, a

síkvidéki területek kontinentális, a hegyvidékek szubkontinentális jellegűek. Mikroklímában

különösen gazdag a térség hegy és dombvidéki része.

A délies lejtők sok besugárzást kapnak, melyek az világhírű borszőlő-fajtákat érlelik.

Legjelentősebb folyóvizei a Mátra nyugati oldalán a Zagyva, a keleti oldalon a Tarna, a Mátra

és a Bükk határán az Eger patak és a Laskó. Valamennyi befogadója a Tisza.

A megye délkeleti részét a Tisza, illetve a Tisza-tó határolja. A felszín alatti vizek között kénes

és szénsavas vizek is vannak (Parád, Bükkszék, Eger), melyekre már a törökkorban

gyógyfürdők épültek, napjainkban pedig ezek az egészség-, illetve gyógyturizmus alapjai. A

megye É-i részén emelkednek az ország legmagasabb hegyei, a Mátra teljes tömege és a Bükk

nyugati harmada. A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb

8 Dr. Munkácsy Béla – Kovács Gábor – Tóth János: Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon



33

mezőgazdasági szerepvállalás jellemző, beleértve az erdő-, vad- és halgazdálkodást is. A

lakosság 70-75 %-a érintett a mezőgazdasági termelésben. Heves megyében van az ország

termőterületének 3,8 %-a, a szántó 3,5 %-a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 %-a

valamint a szőlőültetvények 8,6 %-a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő

jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A természetvédelemi területeknek nagy jelentősége

van a megye jelenlegi térszerkezetében, mivel a védett természeti területek az országos átlag

feletti értéket mutatnak. A megye területe természetvédelmi szempontból különleges értékek

hordozója, mely alapvetően abból adódik, hogy a hegyvidék és Alföld ütköző övezeteként

sajátosan gazdag biodiverzitás alakult ki. A jelenleg védelem alatt álló területek ugyan

meglehetősen szigetszerűek, az ökológiai folyosók még nem alkotnak rendszert.

A legnagyobb horderejű változások az utolsó százötven évre visszatekintve az egyik

legfontosabb természeti erőforrás, a víz rendezésével hozhatók összefüggésbe. A legnagyobb

beavatkozások a megye területén a XX. században zajlottak le. A nagy ipari beruházások miatt

a felszíni és felszínalatti vizekre nagy hatást gyakorló szénbányászat és energia ipar itt is hagyott

nyomokat. A mélyművelésű bányászat (Egercsehi, illetve az ércbányászat mellett a külfejtéses

bányaművelés is teret hódított.) Rózsaszentmárton, Ecséd, majd Visonta a külfejtéses lignit-

bányászat színtereivé váltak. A felszínalatti vízkészletek megcsappanása, valamint a lefolyó

vizek mennyiségének növekedése egymással összefüggő folyamatok voltak.

A jelenlegi tájhasználat szempontjából három konfliktuskezelést igénylő tájhasználati terület

rajzolódik ki. E három terület Gyöngyös- Gyöngyösoroszi- Visonta, Hatvan-Lőrinci, illetve

Eger-Bélapátfalva környéke. További beavatkozást igénylő területek még a megye É-i részén

lévő dombvidékek területe, ahol speciális gond a kohósalak lakások állagmegóvása.

Mindemellett tovább kell folytatni az országos jelentőségű üdülőkörzetek és a Tisza-tó

harmonikusabb térhasználat fejlesztését.

Korunk egyik legnagyobb kihívása a vízzel való komplex gazdálkodás a fenntartható fejlődés

figyelembevételével. A vízgyűjtő-gazdálkodás az egyik meghatározó eleme a gazdasági-

társadalmi vízigények kielégítésének, a természetes vízkészletek számontartásának,

megőrzésének és védelmének, illetve a megfelelő árvízvédelem és vízkárelhárítás

megválasztásának, az anyagi és természeti javak védelmének. Az EU tagjaként kiemelt

feladattá vált a vizek jó ökológiai állapotban tartását megcélzó un. "Víz Keretirányelv"

végrehajtásával összefüggő feladatok ellátása.

Közös érdekünk a földi éghajlatra tett emberi hatások csökkentése, és ezáltal az éghajlati

tényezők olyan stabilitásának megteremtése, amelyhez még alkalmazkodni képesek a

természeti rendszerek és a társadalmak, és amely minimalizálja a szélsőséges időjárási

események káros következményeit. Ezért is tartjuk sürgős feladatnak a megyei szintű

intézkedések kidolgozását és végrehajtását mind az üvegházhatású gázok kibocsátásának

csökkentésére, mind pedig a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás, azaz a klímaváltozáshoz

való alkalmazkodás érvényesítésére.



34

A klímaváltozás okozta káros hatások kiküszöbölésére a nemzetközi szakirodalom két fő

stratégiai megközelítést alkalmaz: (1) alkalmazkodás és (2) enyhítés.

Számos alkalmazkodási és enyhítési lehetőség hozzájárulhat a klímaváltozás okozta hatások

csökkentéséhez, azonban nincs egyetlen, önmagában elegendőnek nevezhető megoldás sem. A

hatékony végrehajtás fő meghatározója az egyes szinteken létrejövő eljárásmód és

együttműködés, amely csak az előbb említett két stratégia mentén létrejövő integrált válaszok

alapján lehetséges, figyelembe véve más társadalmi célokat is (IPCC, 2015).

A klímaváltozás enyhítésére tett intézkedések globális közfeladatnak minősülnek, így az egyes

országokban – így Magyarországon is – az államigazgatási szerveknek kell felügyelniük az

ezzel kapcsolatos tevékenységet. A klímaváltozás hatásainak vizsgálatára érdemes külön

intézményt kialakítani, amely az elemzői munkák elvégzése mellett évről évre tematikus

jelentést készítenek a felmért változásokról. Az összegyűjtött információkat, adatokat és

elemzéseket nyilvánosságra kell hozni, ezáltal is növelve az országok közötti

információáramlást és a közös együttműködést a probléma megoldására.

Magyarországra, Heves Megyére is érvényes, hogy a klímaváltozás nem kifejezetten

környezetvédelmi kihívás, sokkal inkább egy komplex közgazdasági probléma.

A klímaváltozás Magyarországon is a gazdasági élet számos területén okoz változást. A makro

szinten érvényesülő hatások között az alábbiakat emelhetjük ki:

- épületek és az infrastruktúra károsodása

- a termelékenység csökkenése

- migráció erősödése és biztonsági kockázatok növekedése

- az ellenlépések költségei.

A klímaváltozással összefüggő alkalmazkodási lépések, illetve a kedvezőtlen hatások elleni

lépések közül Magyarországon a Centre for Climate Adaptation ajánlásai alapján10 az alábbi

intézkedésekre van szükség:

Agrárgazdaság:

- Kevésbé vízigényes talajművelés, ami hozzájárul az éves csapadék magasabb

arányban való tárolásához,

- növénytermesztési technikák megújítása, - szárazságtűrő növényfajok termesztése,

- a legmegfelelőbb vetési struktúrák kialakítása.

Energiaipar:



35

- Az externáliák és a gazdasági hatékonyság figyelembe vétele mellett növelni kell az

energiahatékonyságot, különös tekintettel az épületek és a közlekedés/szállítás

esetében,

- energiatároló-rendszerek kiépítése annak érdekében, hogy a megújuló források által

nyújtott energia mennyisége összeegyeztethető legyen a fogyasztók igényeivel

(csökkentve az aszinkronitást),

- az energiaellátó-rendszerek időjárásnak kitett sebezhetőségének csökkentése, - Az

energiaellátó hálózatok átalakítása oly módon, hogy a fogyasztók az energiához több

irányból is hozzájuthassanak, - az energiaipar vízigényének csökkentése.

Infrastruktúra:

- A hosszú távú infrastrukturális programok, tervek, koncepciók és fejlesztések (mint

egy erőmű építése vagy közlekedéssel kapcsolatos beruházás) tervezése esetében a

stratégiai környezeti hatásvizsgálatok részeként külön, a fejlesztések szempontjából

releváns klímaváltozás okozta hatásokat tartalmazó elemzésekre is szükség van.

Egészségügy:

- Az egészségügyi rendszernél a meteorológiai szolgálattal közösen kialakítandó

készültségi tervezésnek jelentős a szerepe, ugyanis ez elengedhetetlen a pontos

10 27 Lásd: http://www.climateadaptation.eu/hungary/

egészségügyi figyelmeztetések és stratégiák kidolgozásához, ezzel csökkentve az egyén

és a közösség kitettségét a hirtelen hőhullámokkal szemben (különösen a veszélyeztetett

csoportok, például idősek vagy szívbetegek esetében).

A klímaváltozásra való ésszerű felkészülés érdekében – 15-20 éves időhorizontra szóló –

hosszabb távú feladatokat úgy kell előirányozni, hogy azok a rövidtávon sürgető, egyébként is

szükséges fejlesztéseket, megoldásokat is szolgálják.

A stratégia kidolgozásában, illetve a klímaváltozásra való felkészülésben háromféle

megállapodást szükséges elérni:

- politikai konszenzust

- szakmai konszenzust - társadalmi konszenzust

A Kormány megbízása alapján elkészült a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia, amely

számításba veszi valamennyi katasztrófatípust, s számol a szélsőséges meteorológiai jelenségek

gyakoribbá válásával, de hogy ennek megfelelhessen, intézkedések szükségesek az előrejelző

mechanizmusok bővítéséről és a logisztika fejlesztéséről, hogy a védekezés eszközei időben és

adott helyen rendelkezésre álljanak. A Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia részeként, a

Nemzeti Katasztrófa-védelmi Alapról szóló törvény megalkotása érdekében intézkedések

szükségesek

- a tájékoztatás szélesebb körűvé tételéről és érthetőségének javításáról;

- a lakosságvédelmi feladatokra való felkészülésről;



36

- a 13 kritikus infrastruktúra védelméről (vagyis az olyan létesítmények és

szolgáltatások megőrzése, melyek megsemmisülése gyengíti a nemzetbiztonságot, a

nemzetgazdaságot, a közegészségügyet).

A Nemzeti Agrárbiztosítási Alap törvényerőre emelése és működtetése rendkívül fontos az

élesedő versenyhelyzetben tevékenykedő agrárpiaci szereplők életében és a biztonságos

élelmiszer-ellátásban.

A magyarországi klímapolitika hatékony működése érdekében mielőbb szükséges áttekinteni

és rendezni a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia, a

Nemzeti Katasztrófavédelmi Alap, valamint a Nemzeti Agrárbiztosítási Alap céljainak,

feladatainak, működési feltételeinek egymás közötti megosztását, valamint ezek illeszkedését a

magyarországi biztosítási rendszerbe, és kapcsolódásukat a nemzetközi rendszerekhez,

valamint kötelezettségekhez.

A klímaváltozás hatásaira fokozódhat az egyes területek, a gazdasági ágak és a társadalmi

rétegek meglévő differenciáltsága. Ezért szükséges foglalkozni a társadalom tájékoztatásával,

a döntéshozók intézkedésre késztetésével, a települések, intézmények, szervezetek, az egyes

állampolgárok felkészülésével az egészség védelmében, az anyagi vagy természeti károk

megelőzésében, mérséklésében.

Megvalósult és sikeresen működő beruházások Magyarországon:

- Orosháza: Vákuumcsöves napkollektor mező

- Újbuda Önkormányzata: 20KW-os napelemes rendszer

- Kistelek: Városi geotermális közműrendszer

- Hódmezővásárhely: A kültéri közvilágítás korszerűsítése

- Szentendre: Fatüzelésű kiserőmű

- Kőkút-Gyöngyöspuszta: Vákuumcsöves napkollektor rendszer

- Harsány: biomassza előállító üzem

- Heves megye: Visonta: Mátrai Erőmű 15 MW-os naperőmű rendszer kiépítése - Heves

megye: Demjén: 0,5 MW-os napelem rendszer

- Heves megye: Demjén: 15 MW-os napelem rendszer kiépítés folyamatban

- Heves megye: Erk község: 800 kW-os Szélerőmű

Összegzés:

A megyei klímastratégia koncepciójának elsődleges feladata, hogy meghatározza Heves megye

számára azokat a helyben kitűzhető és eltérő időskálán megvalósítható klímapolitikai célokat,

amelyek – illeszkedve a hazai és nemzetközi klímapolitikai törekvésekhez és stratégiai

iránymutatásokhoz – biztosíthatják a megye alkalmazkodóképességének erősítését, a lakosság

és egyéb szereplők klímavédelmi szemléletének erősítését.



37

Az éghajlatváltozás Heves megyét is érinti, méghozzá döntően negatívan. Továbbá – ha csak

kismértékben is – Heves megye lakói is tehetnek róla. Éppen ezért Heves megyének egyrészt

érdeke, hogy a negatív hatásokat minél inkább mérsékelje, másrészt erkölcsi kötelessége, hogy

lehetőségeihez mérten visszafogja azokat a tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak az éghajlat

megváltozásához.

A projekt elemei megelőzési és alkalmazkodási cselekvésekből állnak.

- A megelőzés a katasztrofális hatásokkal járó éghajlati változások elkerülését célozza:

egyrészt az üvegházgázok légkörbe bocsátásának visszafogását, másrészt a már a légkörben

található üvegházgázok elnyeletését jelenti.

- Mivel az éghajlatváltozás már jelenleg is zajlik, és bizonyos további éghajlati

módosulások szintúgy elkerülhetetlenek, szükség van az alkalmazkodásra is.

A megelőzésnek és az alkalmazkodásnak soha nem szabad ellentmondásba kerülnie egymással.

A megelőzés és az alkalmazkodás egyaránt lényeges, a települési programoknak mindkettőt

tartalmazniuk kell.

4. APROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA

A Partnerségi Megállapodásnak megfelelően a projekt célja az éghajlatváltozáshoz való

alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása. A klímaváltozás a legnagyobb

környezeti kockázatok egyike, ami nemcsak a gazdaságot, hanem közvetlenül a lakosság

életmódját és életfeltételeit is érintheti.

A hazai energia-és klímatudatos szemléletformálás szükségessége Magyarországon jelentős

energia megtakarítási potenciál rejlik az energiapazarló épületek (épületszerkezetek jó

karbantartásának hiánya miatt) és a már hatékonynak nem minősülő fűtési és

villamosenergiarendszerek korszerűsítésében, továbbá a nagy energiaigényű elektromos

berendezések cseréjében. Ez a potenciál hazánk estében nagyobb, mint az Európai Unió nyugati

tagállamaiban, ahol mindezek ellenére jóval nagyobb jelentőséggel bírnak a szemléletformálási

programok. Az EU támogatási programjainak köszönhetően Magyarországon is egyre nagyobb

számban valósulnak meg épületenergetikai korszerűsítések. Az energia- és klíma hatékonysági

potenciálok fokozottabb kihasználása, a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése

érdekében azonban nélkülözhetetlen az általános érdeklődés felkeltése, a fogyasztók megfelelő

információkkal való ellátása.

A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése

érdekében alapvető célunk a klímaalkalmazkodást és klímaváltozás megelőzését szolgáló

tevékenységek kereteinek, peremfeltételeinek biztosítása, klímastratégiai módszertan

összeállításával, valamint ez alapján készült megyei szintű klímastratégiai dokumentumok



38

kidolgozásával. A módszertan kidolgozásától kezdve a stratégiák elkészítésig, továbbá a

stratégiák végrehajtása érdekében is elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása, ami a

klímaváltozással, azon belül mind a folyamat mérséklésének mind az ahhoz való

alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztással, széleskörű szemléletformálási program

segítségével biztosítható.

A célcsoport elsősorban Heves Megye Önkormányzata, települési szövetségek, civil

szervezetek, akik biztosítani tudják a módszertan kialakítását, stratégiák elkészítését a helyi

közösségek bevonásával.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által lefedett valamennyi fejlesztési

terület és beavatkozási irány esetében 4 db horizontális célnak kell érvényesülnie, amelyek

egyike a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az

alkalmazkodóképesség javítása. E horizontális cél elérését legközvetlenebbül a KEHOP 1.

prioritási tengelye szolgálja, amely megnevezésében – „Klímaváltozás hatásaihoz való

alkalmazkodás” – is egyértelműen tükrözi a kitűzött célt.

A KEHOP 1. prioritás tengelyének első specifikus célkitűzése a klímaváltozáshoz való

alkalmazkodást, valamint a természeti katasztrófák megelőzését szolgáló adat- és tudásbázis

megteremtése, beleértve ebbe nem csak a nélkülözhetetlen szakmai tudásbázis megteremtését,

hanem egyben a társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítését, a lehetséges

és szükséges klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló tevékenységek, követendő

magatartás-minták megismertetetését is. A klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás és

a helyi klímastratégia kidolgozása révén bővül a lakosság, a helyi köz- és gazdasági szereplők

klímaváltozással összefüggő ismeretei, aminek következtében javul a klímaadaptációs

intézkedések végrehajtásának hatékonysága.

A szélesen értelmezett – a lakosság mellett a vállalkozói, közintézményi szereplőket is magában

foglaló – társadalom klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek hiánya meghiúsíthatja a várható

változásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések hatékony megvalósítását. Ennek

elkerülése érdekében jelen projekt a hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek

elősegítésére irányul. A klímaváltozás hatásai térségenként rendkívül változatosak, így az

azokhoz való alkalmazkodási programok és intézkedések minél alacsonyabb területi szinten

valósíthatók meg hatékonyan. A klímaváltozással kapcsolatos kihívások, lehetőségek,

feladatok meghatározása – a helyi érdekeltek bevonásával zajló partnerségi folyamat keretében

– kulcsfontosságú a hatékony adaptációhoz. Ennek elősegítése érdekében szükséges a

klímastratégia kidolgozása. A klímastratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az

érintett célcsoportok tájékoztatása és szerepvállalása, amelyet célzott, a klímaváltozás

mérséklését, azaz a megelőző környezetvédelmet hangsúlyozó és a klímaváltozáshoz való

alkalmazkodásra is kiterjedő szemléletformálási akciók támogatása révén kell elősegíteni.

A projekt cél és eszközrendszerének bemutatása:



39

5. A PROJEKT TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEI (Műszaki-Szakmai

Eredményei)

Bevezető - a konkrét tevékenységek megtervezését megelőző koncepció rövid leírása

A Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása, a megyei klímastratégia kialakítása,

illetve a kapcsolódó rendezvények megszervezése során a legfontosabb célok:

- A potenciális érintettek minél szélesebb köre vegyen részt a szakmai előkészítésben és

megvalósításban,

- A platform résztvevői körének összeállításakor, a stratégia kialakításakor, illetve a

rendezvények tematikájának összeállításakor a megye sajátosságai, a lehető legnagyobb

mértékben figyelembevételre kerüljenek.

A projekt részelemeinek végrehajtásakor fontos szempont, hogy a hatások elérése érdekében a

társadalmi gazdasági szereplők minél gyakorlatorientáltabb megközelítésben találkozhassanak

a mind a klímaváltozás kockázataival, mind a lehetséges beavatkozásokkal.

Szintén cél olyan szereplők aktív bevonása, akik szélesebb kör számára képesek ismereteket,

mintákat átadni, mint például a pedagógusok, intézmények, munkahelyek vezetői.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése, mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása

A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

Szakmai tudásbázis létrehozása

A klímaváltozással kapcsolatos

társadalmi ismeretek bővítése

Szemléletformálás Helyi klímastratégia kidolgozás

- Konferenciák - workshopok - Szemléletformálási akciók - megyei éghajlat változási platformok létrehozása - online tanácsadás, hálózatépítés



40

A programok és kampányok kiemelt célcsoportjai a fiatal korosztály képviselői, akik a jövő

döntéshozóiként különösen fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozási problémák

kezelésében.

A projekt során fontos jól megkülönböztetni az egyes szakterületek helyi sajátosságait feltáró

szakmai, tudományos célú programokat és azokat a rendezvényeket, ahol a széles közönség

számára kell egyszerűen átadható információkat és ismereteket átadni. A projektmenedzsment,

illetve a szakmai megvalósítók fontos feladata a két célcsoport közötti információ áramlás

tudatos biztosítása.

Tevékenységek összefoglalása

1. Projekt Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítése

Pályázatunkat előkészítésre/fejlesztésre nyújtottuk be Projekt Megalapozó Tanulmánnyal. A

projekt megkezdésének következő feltétele a Projekt Megvalósíthatósági Tanulmányának

elkészítése.

2. Megyei klímastratégiák térségi szereplők bevonásával történő kidolgozása

2.1 megyei klímastratégia kidolgozása A megyei klímastratégia kidolgozása során a cél, hogy Heves megyében a klímaváltozás okozta

kockázatok megelőzése, a hatások mérséklése, az alkalmazkodó képesség javítása és a

hatásokhoz való alkalmazkodás javítása érdekében, olyan a helyi feltételekhez illeszkedő

stratégiai dokumentum szülessen, ami az érintettek széles körének bevonásával meghatározza

a legfontosabb beavatkozási igényeket, valamint azok megvalósulásának eszközeit, alapot

biztosítva a helyi és szakterületi beavatkozások tervezéséhez.

A klímastratégia kidolgozása a központilag elkészülő módszertan alapján fog történni

szakterületi specialisták segítségével, széleskörű társadalmi-gazdasági egyeztetések keretében.

2.2 klímastratégiák elkészítéséhez és megismertetéséhez kapcsolódó rendezvények A klímastratégia kidolgozásához és megismertetéséhez többféle rendezvény megvalósítását

tervezzük. Egyrészt az előkészítési fázisban a helyi igények, problémák feltárásához szükséges

szakmai fórumokat, ahol a fő cél az éghajlatváltozási kérdések kapcsán érintettek minél

szélesebb körének bevonása, véleményének megismerése. Másrészt a stratégia elkészülte után,

annak megismertetése, a konkrét beavatkozások megvalósulásának támogatása érdekében

szervezett programokat, valamint a feltárt problémákra rávilágító, megoldási javaslatokat

bemutató tudatformáló akciókat.

A rendezvények előkészítése és végrehajtása során már működni fog a Megyei

Éghajlatváltozási Platform, amelynek feladata a rendezvények részletes szakmai tartalmának

kidolgozása, az elkészülő ismeret átadó és információs háttér stratégiai működtetése.



41

2.2.1. Konferenciák

A kidolgozandó megyei klímastratégiához kapcsolódóan 2 db konferencia (Megyei

Klímakonferencia 1.0 és 2.0) megtartása szükséges az érintett megyei szereplők – Klímabarát

Települések Szövetsége képviselőjének, a megye területén található városi jogállású

települések önkormányzatainak, a megyében bejegyzett, környezet- és természetvédelmi

tevékenységet folytató civil szervezeteknek, a meghatározó vállalkozásoknak – részvételével.

Az első konferencia célja a résztvevők érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos

problémakörre, igényfelmérés, ötletgyűjtés, tájékoztatás a stratégia kidolgozást megelőzően. A

második konferencia célja az elkészült megyei klímastratégia tervezetének megvitatása,

véleményeztetése, cselekvési alternatívák bemutatása, az egyes résztvevők cselekvési

lehetőségeinek bemutatása.

A konferenciákon a résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog

megtörténni + fotódokumentáció is fog készülni.

1. konferencia A rendezvény

szakmai koncepciója:

A rendezvény fő célja a résztvevők érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos

problémakörre, igényfelmérés, ötletgyűjtés, tájékoztatás a stratégia kidolgozását megelőzően.

A stratégia megalkotásához összegyűjti a helyi kulcsszereplőket, bevonja az érintett

szakterületek szakembereit – Klímabarát Települések Szövetsége képviselője, a megye

területén található városi jogállású települések önkormányzatai, a megyében bejegyzett,

környezet- és természetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek, a meghatározó

vállalkozások - és közös munkájuk során összegyűjti azokat az információkat, ami alapján a

helyi adottságokat megfelelően figyelembe vevő stratégia megszülethet. A konferencia

összeállításakor a megye sajátosságai a lehető legnagyobb mértékben figyelembevételre

kerültek. A konferencia résztvevői tájékoztatást kapnak a stratégia céljairól és a projekt

megvalósításának legfontosabb lépéseiről, részt vesznek az klímaváltozással kapcsolatos helyi

sajátosságok feltérképezésében, és ötleteket adnak a stratégia lehetséges irányaira

vonatkozóan.

A rendezvénnyel elérni kívánt hatás:

A rendezvény eredményeként a résztvevők megismerik a legfontosabb éghajlatváltozással

kapcsolatos kihívásokat, megismerik a klímastratégia kidolgozásának célját és lépéseit és

aktív részeseivé válnak a saját területüket érintő problémák és célok feltárásnak. Fő cél az

éghajlatváltozási kérdések kapcsán érintettek minél szélesebb körének bevonása, véleményeik

megismerése, ötletgyűjtés. A résztvevők a megvalósítás során bevonhatóvá válnak a

kidolgozási folyamatba és programok megvalósításába.

A rendezvény tervezett technikai részletei:



42

Helyszín: Eger Időpont:

2017. február

Időtartam: 1 nap

A konferencia megcélzott célcsoportjai:

• érintett civil szervezetek,

• gazdasági szereplők,

• szakmai szervezetek, kamarák

• oktatási és kutatási intézmények,

• érintett hatóságok, és területi állami szereplők,

• közszolgáltatók,

• önkormányzatok,

• szakterületi specialisták.

Várható létszám: 200 fő

Programtípusok, forgatókönyv:

• ELŐZETES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

• TERÜLETÁTVÉTEL, TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS

• ÜNNEPÉLYES, SAJTÓNYILVÁNOS MEGNYITÓ SZAKMAI PROGRAMOK

• BEMUTATÓK - SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK

• KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK, VÉLEMÉNYEK MEGHALLGATÁSA

• RENDEZVÉNYZÁRÁS

• TAKARÍTÁS, UTÓMUNKA

• SAJTÓKÖZLEMÉNY, TARTALMAK NÉPSZERŰSÍTÉSE, KOORDINÁLÁS,

MÉRÉS, ÖSSZEFOGLALÓ KÉSZÍTÉS

Közreműködő személyek köre:

• 1 FŐ KONFERÁLÓ

• 4 FŐ TECHNIKAI SZEMÉLYZET

• 1 FŐ RENDEZŐ

• 1 FŐ SAJTÓREFERENS

• 2 FŐ AZ INFORMÁCIÓS PULTBAN

• 1 FŐ PROTOKOLL

Szükséges eszközbeszerzése:

• 4 DB MOLINÓ, 4 DB ROLL-UP



43

• HANGTECHNIKA

• 2 DB INFORMÁCIÓS, REGISZTRÁCIÓS PULT

• 200 DB SZÉK

• 20 DB ASZTAL

További igénybevett szolgáltatások:

• Konferencia terem bérlés

• Hangtechnikusi szolgáltatás igénybevétele

• Ételrendelés

• Rendezvényi fotódokumentáció készítése

• Rendezvényi videódokumentáció elkészítése, utómunka, vágás, narráció, feliratozás

• Illemhelybíztosítás

• Rendezvény hang, fény és színpadtechnikai

• Takarítószolgálat biztosítása

• Rendezvényeszközök szállítása

• Székek, asztalok pakolása

• Alapvető rendezvénytechnikai feltételek biztosítása, elérhetővé tétele (áram, ivóvíz,

szemetes edények, székek, aszalok)

A rendezvényeken, konferenciákon a résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e

mellé fotódokumentációt készítünk.

2. konferencia A rendezvény

szakmai koncepciója:

A rendezvény fő célja az elkészült megyei klímastratégia tervezetének megvitatása,

véleményeztetése, cselekvési alternatívák bemutatása, egyes résztvevők cselekvési

lehetőségeinek bemutatása, a stratégia kidolgozása során szerzett tapasztalatokat, a tervezett

beavatkozási irányokat és a megvalósítás alternatíváit bemutassák a kidolgozók. A rendezvény

résztvevői véleményezhetik a meglapozó feltételezéseket és az adatgyűjtés eredményeit,

javaslatot tehetnek a stratégiai fókuszok véglegesítéséhez és megoszthatják ötleteiket a

stratégia megvalósításával kapcsolatban. A konferencia összeállításakor a megye sajátosságai

a lehető legnagyobb mértékben figyelembevételre kerültek.

A rendezvény fókuszában a klímastratégia megvalósíthatósága áll, ezért a konferencia

célcsoportja az indító konferencia résztvevői mellett a megvalósításban aktívan részt venni

tudó szereplők köre jelenti, mint például Klímabarát Települések Szövetsége képviselője, a

megye területén található városi jogállású települések önkormányzatai, a megyében

bejegyzett, környezet- és természetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek, a

meghatározó vállalkozások.



44


A rendezvény eredményeként a résztvevők megismerik a megyei klímastratégia tervezett

célkitűzéseit, aktív részeseivé válnak a saját területüket érintő problémák megoldásának. A

résztvevők a bevonhatóvá válnak a megvalósítási folyamatba.

A stratégia kidolgozói információkat gyűjthetnek a stratégia véglegesítéséhez, ellenőrizhetik a

javasolt koncepció megalapozottságát, végrehajthatóságát. A Megyei Éghajlatváltozási

Platform tagjai az ágazati megoldási javaslatokat, fejlesztési igényeket.

A közvélemény a kapcsolódó média megjelenés segítségével megismeri a stratégia tartalmát

célkitűzéseit.


Helyszín: Eger

Időpont: 2017. szeptember

Időtartam: 1 nap

A konferencia megcélzott célcsoportjai a következők:

• nyitó rendezvény résztvevői

• a megvalósításban aktív szerepet vállalni tudó szervezetek

• oktatási intézmények

• vállalkozói szervezetek

• környezet- és természetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek





• ÜNNEPÉLYES, SAJTÓNYILVÁNOS MEGNYITÓ

• SZAKMAI PROGRAMOK

• BEMUTATÓK (ENERGIAHATÁKONYSÁGOT DEMONSRÁLÓ

INSTALLÁCIÓK, AKTÍV SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK)








45




• 1 FŐ RENDEZŐ



• 1 FŐ PROTOKOLL

Szükséges kiadványok:

• Előzetes meghívó

• Rendezvény tájékoztató kiadvány


• 4 DB MOLINÓ, 4 DB ROLL-UP HANGTECHNIKA

• 2 DB INFORMÁCIÓS PULT

• 200 DB SZÉK

• 20 DB ASZTAL


• Konferencia terem bérlés


• Ételrendelés










A rendezvényeken, konferenciákon a résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e

mellé fotódokumentációt készítünk.



46

2.2.2. Workshopok

A megyei klímastratégia kidolgozásához kapcsolódóan szükséges 3 db személyes részvételű,

minimum fél napos workshop megszervezése, amelyre a résztvevők regisztrálása szükséges

jelenléti íven. Mindegyik workshop esetében foto dokumentáció is készül.

A 3 db workshop célja, hogy az Önkormányzat elérje a megyében található települési

önkormányzatokat (legalább a városok és a járásonként további 2-3 település környezetvédelmi

felelősét);az oktatási és egyéb jelentősebb önkormányzati intézmények képviselőit (kötelezően

az Eszterházy Károly Egyetem, középiskolák képviselőit), továbbá a meghatározó megyei

vállalkozásokat.

A rendezvények célja a helyi klímaváltozási szempontok megismertetése, a klímaváltozás

hatásainak megelőzése, alkalmazkodási lehetőségek megismertetése, az egyes szereplők

cselekvési lehetőségeinek ismertetése illetve a helyi problémák feltárása és megoldási

javaslatok megfogalmazása a megyei klímastratégiák ismertetésén túl.

1. Megyei workshop önkormányzatoknak – klímastratégia ismertetése

A rendezvény szakmai koncepciója:

A rendezvény célja, a települési önkormányzatok munkatársaival, és az érintett civil

szervezetekkel a Megyei Klímastratégia ismertetése. A meghívott résztvevők megismerik a

megyei klímastratégia kidolgozásának folyamatát és annak tartalmát. Meghívott előadó

segítségével áttekintik a szükséges kapcsolódó beruházások finanszírozásának lehetőségei. Cél,

hogy a Megyei Önkormányzat elérje a megyében található települési önkormányzatokat

(legalább a városok és a járásonként további 2-3 település környezetvédelmi felelősét). A

rendezvények célja a helyi klímaváltozási szempontok megismertetése, a klímaváltozás

hatásainak megelőzése, alkalmazkodási lehetőségek megismertetése, az egyes szereplők

cselekvési lehetőségeinek ismertetése illetve a helyi problémák feltárása és megoldási

javaslatok megfogalmazása a megyei klímastratégiák ismertetésén túl. Fő cél az

éghajlatváltozási kérdések kapcsán érintettek minél szélesebb körének bevonása, véleményeik

megismerése.

A rendezvény fontos feladata a helyi klímastratégiák, beavatkozási tervek elkészültének

megalapozása, az ilyen típusú munkákat segítő tudásmegosztás, kapcsolatok kialakítása.

A workshop-al elérni kívánt hatás:

A fórum célja, hogy a heves megyei településeken, illetve azok önkormányzatainál olyan

szakemberek tevékenykedjenek, akik ismerik a klímaváltozás hatásainak megelőzésével és

kezelésével kapcsolatos legfontosabb kezelendő kérdéseket és képesek a helyi problémák

feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása során aktívan közreműködni.



47

A rendezvény tervezett technikai részletei: Helyszín:???

Időpont: 2017. október Időtartam:

4 óra

A rendezvény célcsoportja:

• önkormányzati munkatársak

• településeken működő civil szervezetek

• oktatási intézmények képviselői

• önkormányzati intézmények képviselőit

• meghatározó megyei vállalkozásokat




• TERÜLETÁTVÉTEL, TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS SZAKMAI PROGRAMOK

• TEMATIKUS SZAKMAI HELYSZÍNEKEN BEMUTATÓK

(ENERGIAHATÁKONYSÁGOT DEMONSRÁLÓ INSTALLÁCIÓK, AKTÍV

SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK)



• TAKARÍTÁS, BONTÁS, UTÓMUNKA






• 1 FŐ RENDEZŐ








48




• 200 DB SZÉK

• 20 DB ASZTAL


• Helyszín biztosítása











A workshopon a résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé

fotódokumentációt készítünk.

2. Megyei workshop iskoláknak – klímastratégia ismertetése


A rendezvény célja, hogy az oktatási intézmények munkatársainak bevonásával áttekintsék a

klímaváltozással kapcsolatos tudatformálás és ismeret átadás lehetőségeit. A workshop célja,

hogy a résztvevők a gyakorlatban is megvalósítható ötletekkel térjenek vissza az intézményekbe

a Megyei Klímastratégia megismerésével és ott a klímaváltozással kapcsolatos tudatformáló

akciók kezdeményezői, támogatói legyenek. él, hogy az Önkormányzat elérje a megyében

található oktatási és egyéb jelentősebb önkormányzati intézmények képviselőit (kötelezően az

Eszterházy Károly Egyetem, középiskolák képviselőit).


Cél, hogy a Megyei Klímastratégiai dokumentum megismerése után az oktatási és egyéb

intézményekből érkező résztvevők felkészültebbek legyenek a klímaváltozással kapcsolatos



49

kihívásokkal kapcsolatban, lássák azok helyi vonatkozásait és a megismert ötletek segítségével

helyi tudatformáló és ismeretátadó kezdeményezések elindítói, támogatói lehessenek.

A rendezvény tervezett technikai részletei

Helyszín:??? Időpont: 2017. október

Időtartam: 4 óra


• pedagógusok

• szociális és más intézmények munkatársai

• felsőoktatási intézmények képviselői

Várható létszám: 200















• 1 FŐ RENDEZŐ









50



• 100 MÉTER KORDON

• 200 DB SZÉK

• 20 DB ASZTAL















3. Megyei workshop vállalkozásoknak – klímastratégia ismertetése


A rendezvény célja, hogy a résztvevők bevonásával megvitassa a termelő és szolgáltató

vállalkozásoknál jelentkező kihívásokat a klímaváltozás következményeinek megelőzése, az

alkalmazkodás és a hatások kezelése terén.

Cél, hogy az Önkormányzat elérje a megyében található meghatározó megyei vállalkozásokat.

A workshop elsősorban Heves megye legfontosabb gazdasági ágainak szemszögéből vizsgálja

a klímaváltozás hatásait, így a mező- és erdőgazdálkodás, a feldolgozó iparok, az

energiatermelés és a szolgáltatások kihívásait és lehetőségeit tekinti át a Megyei

Klímastratégiai dokumentum ismeretében. A workshop során a meghívott előadók

segítségével a résztvevők áttekintik a globális kihívásokat és azok helyi sajátosságait, és

megoldási, beavatkozási javaslatokat ismernek meg.




51

A workshop megvalósításának hatásaként cél, hogy a megye

véleményformáló vállalkozásainak vezetői, munkatársai tudatában legyenek a

klímaváltozással kapcsolatos kihívásoknak, ismerjék a megoldások felé mutató beavatkozási

irányokat és szerezzenek tudomást a klímaváltozással kapcsolatos megyei törekvésekről.


Helyszín: ??? Időpont: 2017. október

Időtartam: 4 óra


• vállalkozások vezetői, tulajdonosai

• felsőoktatási intézmények képviselői

• érdekképviseleti és szakmai szervezetek
















• 1 FŐ RENDEZŐ






52






• 200 DB SZÉK

• 20 DB ASZTAL















2.2.3 szemléletformálási akciók:

A megyei klímastratégia kidolgozásához kapcsolódóan 4 db figyelemfelkeltő akciót kell

szervezni a lakosság részére a klímaváltozás várható hatásairól, a lehetséges cselekvési

irányokról, a lakosság klímaadaptációs szerepéről. A figyelemfelkeltő akciók

megvalósulhatnak önállóan, vagy bármely egyéb tematikájú térségi rendezvény részeként. A

rendezvényekkel legalább 2000 fő aktív elérését szükséges igazolni. (Az aktív részvétel,

minden esetben valamilyen, a szemléletformálás témáját tükröző, a szakmai üzenet elmélyítését

segítő, a célcsoporti sajátosságoknak megfelelő kampánytermék (rajz, fotó vagy egyéb alkotás,

élménybeszámoló, ötletpályázat, kitöltött tesztlap, kérdőív stb.) létrehozását jelenti). A



53

szemléletformálási akciókon a résztvevők aktív elérése/regisztrálása jelenléti íven fog

megtörténni + fotódokumentáció is készül minden egyes eseményről.

1. Megyei klímabarát díj alapítása


A cél hogy a megye lakosai tudatosan foglalkozzanak az éghajlat változással kapcsolatos

kérdésekkel.

A versenyben résztvevők között ötletpályázatot hirdetünk az éghajlatváltozással kapcsolatos

tájékozottságának felmérése és az ezzel kapcsolatos ismeretek átadási lehetőségei tárgyában.

Az ötletpályázat keretében a résztvevők feladata, hogy tegyenek javaslatokat a

klímatudatossággal kapcsolatos ismeretek beépítésére az oktatásba, a fiatal korosztályok

klímatudatosságának javítása érdekében. A legjobb javaslatok elkészítőit a záró rendezvényen

díjazásban részesítjük.


Figyelemfelkeltő akció. A cél a megye lakosainak bevonása, akik felkészültebbé válnak az

éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek átadása terén, mivel jelentős probléma, hogy a

lakosság klímatudatossága, valamint az éghajlatváltozás helyi hatásairól való ismerete alacsony

szintű. A klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálás és a helyi klímastratégia kidolgozása

révén bővül a lakosság klímaváltozással összefüggő ismeretei, aminek következtében javul a

klímaadaptációs intézkedések végrehajtásának hatékonysága.


Helyszín: Heves megye

Időpont: 2017. január Időtartam:

1 hónap??

A rendezvény célcsoportja: Heves megye lakosai



• ÖTLETPÁLYÁZAT KIHÍRDETÉSE


• BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK ELBÍRÁSLÁSA

• ZÁRÓ RENDEZVÉNY ELŐKÉSZÍTÉSE



• SZAKMAI PROGRAMOK

• BEMUTATÓK (ENERGIAHATÁKONYSÁGOT DEMONSRÁLÓ



54

INSTALLÁCIÓK, SZEMLÉLETFORMÁLÓ PROGRAMOK)







• 1 FŐ KORDINÁLÓ

• 2 FŐ ADMINISZTRATÍV MUNKATÁRS

• 1 FŐ RENDEZŐ




• 1 FŐ PROTOKOLL


• ÖTLETPÁLYÁZAT TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA

• PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSÁT SZOLGÁLÓ KIADVÁNY




• 500 DB SZÉK

• 30 DB ASZTAL


• ÖTLETPÁLYÁZAT TŰJÉKOZTATÓ KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS,

TÖRDELÉS, NYOMDAI KIVITELEZÉS, SZÁLLÍTÁS, TERJESZTÉS

• PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSÁT SZOLGÁLÓ KIADVÁNY

TARTALOMSZERKESZTÉS, TÖRDELÉS, NYOMDAI KIVITELEZÉS,

SZÁLLÍTÁS

• RENDEZVÉNYI FOTÓDUKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE

• RENDEZVÉNYI VIDEÓDOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, UTÓMUNKA,



55

VÁGÁS, NARRÁCIÓ, FELIRATOZÁS

• BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT BIZTOSÍTÁSA

• EGÉSZSÉGÜGYI, ELSŐSEGÉLY SZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSA

• ILLEMHELYBIZTOSÍTÁS

• HELYSZÍNBÉRLÉS

• RENDEZVÉNYI HANG, FÉNY ÉS SZÍNPADTECHNIKAI BÉRLÉSE

• TAKARÍTÓSZOLGÁLTATÁS BIZTOSÍTÁSA

• RENDEZVÉNYESZKÖZÖK SZÁLLÍTÁSA

• PULT, SÁTOR, KORDON, SZÍNPAD, SZÉKEK, ASZTALOK STB ÉPÍTÉSE ÉS

BONTÁSA

• ALAPVETŐ RENDEZVÉNYTECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA,

ELÉRHETŐVÉ TÉTELE (ÁRAM, IVÓVÍZ, SZEMETESEDÉNYEK, ILLEMHELY,

SZÉKEK, ASZTALOK,

A rendezvényen résztvevők regisztrálása jelenléti íven fog megtörténni, e mellé

fotódokumentációt készítünk és kikérjük a résztvevők véleményét a programról.

Aktív elérés - Kérdőív tervezet:

I. Demográfiai kérdések (név, születési idő, lakhely) II.

Klíma stratégiára vonatkozó kérdések

III. Energia-felhasználás csökkentésére irányuló kérdések

IV. Hulladékgazdálkodásra irányuló kérdések

V. Éghajlatváltozás lehetséges következményeire irányuló kérdések

2. Megyei középiskolai klímaverseny


A rendezvény célja a legfogékonyabb középiskolás korosztály megnyerése a klímaváltozással

kapcsolatos tudatformálási és ismeretátadási feladatok ellátására. A tervezett program

keretében a megye középiskoláiban szervezett éghajlatváltozással kapcsolatos témaköröket

felölelő tanulmányi verseny keretében a résztvevők feladata, hogy a család és az ismerősök

körében megismertessék a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb kihívásokat és

beavatkozási lehetőségeket.

Magyarország energiapolitikai céljainak elérése érdekében a Nemzeti Energiastratégia számos

területen felismeri a társadalmi viselkedésminták szerepét és ennek mintegy hozadékaként

emeli ki a szemléletformálásban rejlő lehetőségek fontosságát. A 2011 októberében elfogadott,

a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat 4. pontjának u) alpontja



56

feladatként jelöli meg a Kormány számára a fogyasztók energia-és környezettudatos

szemléletének formálására és fejlesztésére irányuló cselekvési terv kidolgozását. A határozat

alapján a Kormánynak gondoskodnia kell a fenntartható fejlődéssel és az energia tudatossággal

kapcsolatos oktatásról, annak médián keresztül történő terjesztéséről.


Figyelemfelkeltő akció. A kampány eredményeként 20-25 felkészített pedagógus tudja a

diákok munkáját támogatni. A versenybe a tervek szerint legalább 500 diák lesz bevonható a

megye középiskoláiból, akik felkészültté válnak az éghajlatváltozással kapcsolatok

témakörökben. Segítségükkel legalább 2500 felmérés összegyűjtését tervezzük a lakosság

klímaváltozással kapcsolatos attitűdjéről.


A kampány meghirdetése az iskolákban plakátok, illetve a szaktanárok segítségével történik.

Településenként 2-3, a klímatudatos pedagógus verseny keretében kiválasztott és képzésben

résztvevő szaktanár segíti a diákok felkészítését. A diákok és a tanárok felkészítését online

felület segíti, ami háttér információkat tartalmaz a legfontosabb témakörökről.

A diákok versenye szintén az online felületen zajlik és három fő elemből áll: klímateszt

kitöltése; ötletpályázat a környezetükben megvalósítható klímatudatos beavatkozásokról;

felmérések gyűjtése a résztvevők családja illetve ismerősei körében. A felmérés során használt

kérdőív fő témakörei a következők:

- mennyire ismerik az éghajlatváltozás kihívásait?,

- milyen kockázatokat látnak az éghajlatváltozás következményeihez kötődően?

- milyen változtatásokat tudnak elképzelni a saját életükben, amellyel a

klímakockázatokat csökkenteni lehetne?

- milyen közösségi beavatkozásokat látnának hasznosnak ezen a téren?

A kampány részeként megvalósítandó részfeladatok:

- online felület kialakítása, háttér információkkal való feltöltése,

- a kampány meghirdetése középiskolákban, ehhez plakátok készítése,

- a felkészülést támogató pedagógusok kiválasztása a klímatudatos pedagógus verseny

résztvevői közül, számukra felkészítő nap szervezése

- kérdőívek elkészítése,

- diákok felkészítésének megszervezése,

- verseny lebonyolítása, eredmények kiértékelése.

Helyszín: Heves megye települései

Időpont: 2017. március Időtartam:

???

A rendezvény célcsoportja: Heves megyei középiskolások Várható

létszám: 700 fő



57


- verseny meghirdetése a pedagógusok és diákok körben – a versennyel kapcsolatos

információk eljuttatatása a megye valamennyi középiskolája számára

- tudástár kialakítása a megyei éghajlatváltozási aloldalon – a diákok és tanárok

felkészüléséhez használható háttérirodalom összegyűjtése, összefoglalók készítése

- felkészítő tanárok kiválasztása – a diákok felkészítését támogató tanárok kiválasztása

ötletpályázat alapján,

- középiskolai online tanulmányi verseny lebonyolítása- a diákok online felületen mérik

össze tudásokat a klímaváltozással kapcsolatos kérdések terén, a verseny keretében

feladatuk klímafelmérések elkészítése a környezetükben élő felnőttek körében.

- Diákok díjazása záró rendezvény keretein belül.


• 1 FŐ KORDINÁLÓ

• 3 FŐ ADMINISZTRATÍV MUNKATÁRS

• 1 FŐ RENDEZŐ



• 1 FŐ PROTOKOLL



• 1DB INFORMÁCIÓS PULT

• 500 DB SZÉK

• 30 DB ASZTAL


• Online felület létrehozása

• Záró rendezvény helyszínének biztosítása




Illemhelybíztosítás





58




szemetes edények, székek, asztalok)




I. Demográfiai kérdések (név, születési idő, lakhely) II.

Klíma kockázatokra irányuló kérdések

III. Energia-felhasználás csökkentésére irányuló kérdések

IV. Hulladékgazdálkodásra irányuló kérdések

V. Éghajlatváltozás lehetséges következményeire irányuló kérdések

3. Családi klímanap


A tervezett figyelemfelkelő akciók Heves megyében az energetikai vonatkozású

környezettudatosság növelése érdekében Magyarország energiapolitikai célkitűzéseinek

szemléletformálási prioritásaival, illetve az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási

Cselekvési Tervvel összhangban az alábbi öt kiemelt szakterületet célozzák meg

• energiahatékonyság és energiatakarékosság;

• megújulóenergia-felhasználás;

• közlekedési energiamegtakarítás és kibocsátás-csökkentés;

• erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-intenzitású gazdasági és társadalmi

berendezkedés;

• megváltozott klímaviszonyokhoz való alkalmazkodás.


Figyelemfelkeltő akció. A Heves megyei családi klímanap a célja, hogy közvetlen, személyes

formában, a rendezvényen és a kapcsolódó kiadványokban megszerzett ismeretek segítségével

javuljon a Heves megyei lakossági (családi) fogyasztók életminősége és csökkenjenek az őket

érintő környezet-egészségügyi hatások. Ezért az energiafelhasználásra vonatkozó

szemléletformálási Heves megyei rendezvények kapcsán általános cél a tudatos

energiafogyasztásból fakadó, az egyén és a család életére gyakorolt, kedvező hatások hatékony



59

és változatos kommunikációs és gyakorlatias eszközökkel történő bemutatása a rendezvényen.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátást szem előtt tartó életvitel ösztönzése mellett a

rendezvények során elérhető szemléletformálás sajátos célja rávilágítani arra, hogy a Heves

megyei családoknak, háztartásoknak többoldalúan, tudatosabban kellene ellátniuk saját

energiaigényeiket, mindezt praktikus tudás, gyakorlati ismeretek átadásával segíti elő a Heves

megyei családi klímanap.


Helyszín: Eger

Időpont: 2017. március

Időtartam: 8 óra

A rendezvény célcsoportja: Heves megyei lakóhellyel rendelkező családok köre




• TERÜLETÁTVÉTEL, TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS, ÉPÍTÉS, KORDONOZÁS,

PULTOK, SÁTRAK FELÁLLÍTÁSA


• SZAKMAI PROGRAMOK (BEMUTATÓ, SZAKMAI ELŐADÁS, JÁTÉKOS

GYERMEKPROGRAMOK)

• FELLÉPŐK, SZÓRAKOZTATÓ PROGRAMOK (KÖNNYŰZENEI ELŐADÓ,

GYERMEKMŰSOR)









• 4 FŐ ANIMÁTOR

• 1 FŐ MŰSORVEZETŐ


• 1 FŐ RENDEZŐ



60



• 1 FŐ PROTOKOLL


• ELŐZETES INVITATÍV KIADVÁNY, 30 EZER PÉLDÁNY

• RENDEZVÉNYI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY, 2 EZER PÉLDÁNY


• 6 DB RENDEZVÉNYSÁTOR, 8 DB MOLINÓ, 4 DB ROLL-UP


• 100 MÉTER KORDON

• 400 DB SZÉK

• 20 DB ASZTAL


• ELŐZETES INVITATÍV KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS, TÖRDELÉS,

NYOMDAI KIVITELEZÉS, SZÁLLÍTÁS, TERJESZTÉS

• RENDEZVÉNYI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS,

TÖRDELÉS, NYOMDAI KIVITELEZÉS, SZÁLLÍTÁS







• SZÍNPADBÉRLÉS





BONTÁSA




61


SZÉKEK, ASZTALOK,

Beszerzendő engedélyek:

• településképi bejelentés igazolás

• takarításra vonatkozó szerződés másolata

• hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó szerződés másolata

• illemhely biztosítására vonatkozó szerződés másolata

• egészségügyi ellátás biztosítására vonatkozó szerződés másolata

• tájékoztatás az Egri Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére

• biztosítási terv (helyszínbiztosítási személyi feltételek)

• tájékoztatás az Egri Rendőrkapitányság részére

• ARTISJUS Jogvédő Egyesület (szerzői jogok)

• Közterület-felügyelet engedélye a gépjárművek behajtásához

• élelmiszer árusítás, szabadtéri főzés esetén: Heves Megyei Kormányhivatal Járás

Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal engedélye

• kereskedelmi tevékenység esetén: jogszabályi előírások alapján




VI. Demográfiai kérdések

VII. Energia-felhasználás csökkentésére irányuló kérdések

VIII. Hulladékgazdálkodásra irányuló kérdések

4. Innovatív önkormányzati klímaötletek


Hiányos az információátadás az energiahatékonysági lehetőségekről és az egyszerűen is

kivitelezhető energia-megtakarítási eszközökről, így a hazánk szempontjából jelentős

energiamegtakarítási potenciál kihasználatlan. Az energiaköltségek folyamatos növekedése, a

széndioxid kibocsátás okozta klímaváltozás és a földgáztól való energiafüggőség következtében

racionalizálni kell a jelentős energia-felhasználók energiahatékonyságát. A lakosság egy része

nincs tudatában energiafogyasztásával (ez általánosítható az energiafogyasztás szerkezetére és

összetételére is), továbbá annak környezeti hatásaival. A helyi önkormányzatok nem ismerik a



62

településtervezés energiahatékonysági összefüggéseit. A résztvevők megismerik a legfontosabb

éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat, a klímaváltozás hatásainak megelőzésének

lehetőségeit, alkalmazkodási lehetőségeket, cselekvési lehetőségeket, illetve cél a helyi

problémák feltárása és megoldási javaslatok megfogalmazása.


Figyelemfelkeltő akció. A résztvevők megismerik a legfontosabb éghajlatváltozással

kapcsolatos kihívásokat, a klímaváltozás hatásainak megelőzésével és kezelésével kapcsolatos

legfontosabb kezelendő kérdéseket és lépeseket. Az önkormányzati energiahatékonysági

fejlesztésekkel csökkenthető az energiatermelés iránti igény, valamint az így „feleslegessé”

váló energiahordozó-import és szennyezőanyag-kibocsátás.


Helyszín: Eger?

Időpont: 2017. szeptember Időtartam:

1 nap ??

A rendezvény célcsoportja: Heves megyei önkormányzatok




• TERÜLETÁTVÉTEL, TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS, ÉPÍTÉS, KORDONOZÁS,

PULTOK, SÁTRAK FELÁLLÍTÁSA

• SZAKMAI ELŐADÁSOK









• 1 FŐ KONFERÁLLÓ


• 1 FŐ RENDEZŐ




63


• 1 FŐ PROTOKOLL





• 4DB MOLINÓ, 4 DB ROLL-UP


• 300 DB SZÉK

• 20 DB ASZTAL


• ELŐZETES INVITATÍV KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS, TÖRDELÉS,

NYOMDAI KIVITELEZÉS, SZÁLLÍTÁS, TERJESZTÉS

• RENDEZVÉNYI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY TARTALOMSZERKESZTÉS,

TÖRDELÉS, NYOMDAI KIVITELEZÉS, SZÁLLÍTÁS







• SZÍNPADBÉRLÉS





BONTÁSA



SZÉKEK, ASZTALOK,



64




IX. Demográfiai kérdések (név, születési idő, lakhely)

X. Klíma stratégiára vonatkozó kérdések

XI. Energia-felhasználás csökkentésére irányuló kérdések

XII. Hulladékgazdálkodásra irányuló kérdések

XIII. Lakosság tájékoztatására irányuló kérdések

A megyei éghajlatváltozási platformot, legalább az alábbi szereplők bevonásával tervezzük

létrehozni: o Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei képviselője, o Nemzeti Agrárkamara

megyei képviselője, o Nemzeti Pedagógus Kar megyei képviselője ,

o Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatóintézetének vagy regionális bizottságának

képviselője,

o Megyei felsőoktatási intézmények képviselője,

o környezetvédelmi, energetikai helyi civil szervezetek megyei képviselője o Megyei Közgyűlés

képviselője, o Klímabarát Települések Szövetségének képviselője.

A megyei éghajlatváltozási platform szakmai koordinációs és konzultációs feladatait a Heves

Megyei Önkormányzati Hivatal keretében működő Titkárság látja el. A Titkársági feladatok

elvégzésére 2 fő kerül bevonásra.

Főbb feladatok: o időszakonkénti ülések megszervezése és

adminisztrálása,

o folyamatos munkakapcsolat a Klímabarát Települések Szövetségével, o elektronikus

levelezési listák létrehozása,

o megyei települések, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, vállalkozások

részére, rendszeres hírlevelek küldése,

o online tanácsadás biztosítása az e-mailben jelzett felvetések, észrevételek, kérdések

kezelése megválaszolása, o tudásmegosztás az érintettek között. o jó gyakorlatok felmérése

és összehangolása, széles körű megismertetése

o a klímaváltozással kapcsolatos hírek, fejlesztési lehetőségek helyi szereplők számára

történő eljuttatása

o továbbá a helyi klímaváltozással, klímaváltozás mérséklésével, az ahhoz történő

alkalmazkodással kapcsolatos fejlesztési igénye

Tájékoztatás, nyilvánosság:



65

A projekt előkészítő szakasza során használt

kommunikációs eszközök Igen Nem

Célérték

(darab)

(Tervezett) költség

(Bruttó Ft)

Kommunikációs terv készítése (csak 150 millió

támogatási összeg felett) Nem

Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap

esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg

aloldal) létrehozása és folyamatos működtetése,

frissítése Igen

1 50 000 Ft

A projekt megvalósítási szakasza során használt

kommunikációs eszközök Igen Nem Célérték

(darab)


(Bruttó Ft)

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a

sajtómegjelenések összegyűjtése (csak 150 millió

támogatási összeg felett) Nem

A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban

megjelölt típusú tábla (C típus) elkészítése és

elhelyezése Igen

1 10 000 Ft

Fotódokumentáció készítése Igen 1 40 000 Ft

A projekt megvalósítását követően használt

kommunikációs eszközök Igen Nem Célérték

(darab)


(Bruttó Ft)

Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a

sajtómegjelenések összegyűjtése (csak 150 millió

támogatási összeg felett) Igen

1 15 000 Ft

TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó

tartalommal Igen

1 5 000 Ft

Sajtómegjelenések összegyűjtése Igen 1 30 000 Ft

Indikatív ütemezés:

2016. november 1. : projektindítás

2017. január (3. hó) Első figyelemfelkeltő akció (Megyei klímabarát díj alapítása)

2017. február (4. hó) megyei konferencia – (2.2.1.1. ötletgyűjtés, tájékoztatás stratégia

előkészítéséhez)

2017. március (5. hó) Második figyelemfelkeltő akció (Megyei középiskolai klímaverseny)

2017.április (6. hó): megyei éghajlatváltozási platformok megalakulása 2017.

május (7. hó) Megyei online klímaportál létrehozása

2017. június (8. hó) Harmadik figyelemfelkeltő akció (Családi klímanap)



66

2017. június (8.hó) Klímastratégiai egyeztetési változat

2017. szeptember (11. hó) megyei konferencia – (2.2.1.2. megyei klímastratégia tervezetének

megvitatása, véleményeztetése, cselekvési alternatívák bemutatása, az egyes résztvevők

cselekvési lehetőségeinek bemutatása)

2017. szeptember (11. hó): megyei klímastratégia elfogadása

2017. szeptember (11. hó) Negyedik figyelemfelkeltő akció (Innovatív önkormányzati

klímaötletek)

2017. október (12. hó): Megyei workshop önkormányzatoknak – klímastratégia ismertetése

2017. október (12. hó): Megyei workshop iskoláknak – klímastratégia ismertetése

2017. október (12. hó): Megyei workshop vállalkozásoknak – klímastratégia ismertetése 2017.

november 30. (13. hó) projekt fizikai zárás, a záró elszámolás benyújtásának határideje



67

6. MONITORING MUTATÓK (eredmény és output indikátorok)

A monitoring az átláthatóság biztosításának egyik legfőbb eszköze, folyamatos adatgyűjtésen

alapul, a tevékenység egyik kifejezett célja, az előzetesen kitűzött célok számszerűsítése,

amikor egyes programokhoz, intézkedésekhez a kiindulási és célérték meghatározásával

számszerűsített indikátorokat rendelnek. Az indikátor olyan mutató, amely az összetett

valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli, leggyakoribb módja a

számszerűsítés, de minőségi változó is lehet. A jó mutató egyik legfontosabb ismérve, hogy a

projektben érintett valamennyi érdekelt és partner számára érthető. A mutató tartalmát tekintve

ugyanazt kell, hogy jelentse a döntéshozóknak, a nyilvánosságnak, a projektmenedzsmentnek,

azaz pontosan kell tükröznie a vizsgált, mért fogalmat (érvényesség). Mindazonáltal az

indikátoroknak objektíven ellenőrizhetőknek és megbízhatóknak kell lenniük, ami azt jelenti,

hogy a különböző vizsgálódok számára a projekt eredményeire nézve mindenképpen ugyanarra

a következtetésre kell jutniuk. A pályázatban az Útmutatóban elvárt indikátorokkal mérjük az

eredményességet, valamint az output értékeket, melyek a következők:

A feladat

Az outpu

indikáto

megnevez

t r

ése

Mértékegység Kiindulási

érték

Indikátor

érték

megnevezése és

2016 2017 2018 Összesen megjelölése

sorszámmal

Projekt fejlesztés

1.1 MT készítése szakma i

k

oldal 0 50 0 0 50

anyago oldalszáma

Projekt megvalósítás

2.1. Konferencia darabszám db 0 0 2 0 2

2.1.1 Meghívó darabszám db 0 0 t.a. 0 t.a. készítése

2.1.2 Kiadványo k darabszám db 0 0 t.a. 0 t.a.

készítése

2.1.3 Résztvevők létszám fő 0 0 t.a. 0 t.a.

2.1.4 Média darabszám db 0 0 t.a. 0 t.a. megjelenés

3.1 Workshop darabszám db 0 0 3 0 3

3.1.1 Meghívó darabszám db 0 0 t.a. 0 t.a.



68

készítése

3.1.2 Kiadványo k darabszám db 0 0 t.a. 0 t.a. készítése

3.1.3 Résztvevők létszám fő 0 0 t.a. 0 t.a.

3.1.4 Média darabszám db 0 0 t.a. 0 t.a. megjelenés

4.1Figyelemfelkeltő darabszám db 0 0 4 0 4

akció

7. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI TERVE, ÜTEMEZÉSE

GANTT –Diagram

Tevékenységek

Tevékenység

kezdete

év/hó/nap Tevékenység

vége év/hó/nap

1. év

V. VI. VII. VIII. IX. X.

1 Megvalósíthatósági tanulmány készítése 2016.07.01 2016.11.01 x x x x

2

3

Tevékenységek Tevékenység

kezdete

év/hó/nap

Tevékenység

vége év/hó/nap

1. év

2. év

XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.



69

1 1. mérföldkő: Fejlesztési szakasz

vége 2016.11.30 2016.11.30 x

2 Projektmenedzser és pénzügyi

vezető bére 2016.11.01 2017.11.30 x x x x x x x x x x x x x

3 Kötelező nyilvánosság biztosítása 2016.11.01 2017.11.30 x x x x x x x x x x x x x

4 Általános rezsi költségek 2016.11.01 2017.11.30 x x x x x x x x x x x x x

5

Szakmai megvalósítók, klímastratégiai szakértő, titkárság

bére 2016.11.01 2017.11.30 x x x x x x x x x x x x x

6 Eszközbeszerzés 2016.12.01 2016.12.31 x

7 Rendezvények lebonyolításának

költségei 2016.12.01 2017.10.31 x x x x x x x x x x x

8 Marketingeszközök fejlesztése 2016.12.01 2017.10.31 x x x x x x x x x x x

9 Egyéb szakértői szolgáltatás költsége

(klímastratégia kidolgozása) 2017.01.01 2017.09.30 x x x x x x x x x

10 2. mérföldkő: Platform megalakulása 2017.04.30 2017.04.30 x

11 3. mérföldkő: Klímastratégia

egyeztetési változata 2017.06.30 2017.06.30 x


elfogadása 2017.09.30 2017.09.30 x

13 5. mérföldkő: Szemléletformálási

akciók lebonyolitása 2017.09.30 2017.09.30 x

14 6. mérföldkő: A projekt zárása 2017.11.30 2017.11.30 x

Tevékenység megnevezése I.év (nettó Ft) II. év (nettó Ft) Összesen

(nettó Ft)

II. félév I. félév II. félév

1 Rendezvények

lebonyolításának költségei

0 Ft 2 086 614 Ft 1 614 174 Ft 3 700 788 Ft

2 Marketingeszközök

fejlesztése

0 Ft 2 381 890 Ft 885 039 Ft 3 266 929 Ft

3 Klímastratégia kidolgozása

(szolgáltatás)

0 Ft 0 Ft 6 692 913 Ft 6 692 913 Ft

4 Eszközbeszerzés 0 Ft 472 443 Ft 0 Ft 472 443 Ft

5 Szakmai megvalósítók bére 615 462 Ft 5 308 229 Ft 3 577 306 Ft 9 500 997 Ft

6 Kötelező nyilvánosság 0 Ft 0 Ft 118 110 Ft 118 110 Ft

7 Projektmenedzser és

pénzügyi vezető bére

57 692 Ft 403 847 Ft 288 461 Ft 750 000 Ft

8 Megvalósíthatósági

tanulmány elkészítése 1 181 102 Ft 0 Ft 0 Ft 1 181 102 Ft

9 Általános rezsi költség 9 085 Ft 63 598 Ft 45 427 Ft 118 110 Ft



70

Összesen 1 863 341 Ft 10 716 621 Ft 13 221 430 Ft 25 801 392 Ft

8. A PROJEKT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSE

A pénzügyi vizsgálat időhorizontja 2016. november 1. – 2017. november 30.

A projekt fizikai zárásának dátuma 2017. november 30.

A likviditás biztosítása érdekében a Heves Megyei Önkormányzat a maximálisan igényelhető

előleget tervezi igénybe venni. A támogatási előleggel kalkulálva a záró elszámolás

benyújtásakor (kifizetési kérelemmel) már teljes egészében az előleg elszámolása történik.

Mivel közcélú, tehát bevételt nem termelő projektről van szó, ezért bevételek szerepeltetése a

költségvetésben nem releváns.

Tevékenység megnevezése Nettó összeg ÁFA Bruttó összeg

1 Rendezvények lebonyolításának költségei 3 700 788 Ft 999 212 Ft 4 700 000 Ft

2 Marketingeszközök fejlesztése 3 266 929 Ft 882 071 Ft 4 149 000 Ft

3 Klímastratégia kidolgozása (szolgáltatás) 6 692 913 Ft 1 807 087 Ft 8 500 000 Ft

4 Eszközbeszerzés 472 443 Ft 127 560 Ft 600 003 Ft

5 Szakmai megvalósító bére 9 500 997 Ft 0 Ft 9 500 997 Ft

6 Kötelező nyilvánosság 118 110 Ft 31 890 Ft 150 000 Ft

7 Projektmenedzser és pénzügyi vezető bére 750 000 Ft 0 Ft 750 000 Ft

8 Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése 1 181 102 Ft 318 898 Ft 1 500 000 Ft

9 Általános rezsi költség 118 110 Ft 31 890 Ft 150 000 Ft

Összesen 25 801 392 Ft 4 198 608 Ft 30 000 000 Ft

Jelen projekt minden költségtétele megfelel a támogatási felhívásban szereplő százalékos

korlátnak



71

Tevékenység megnevezése A tevékenység költsége Az összes elszámolható

költségre vetített

költségkorlát 1 Kötelező nyilvánosság 150 000 Ft 150 000 Ft 2 Projektmenedzser és pénzügyi vezető bére 750 000 Ft 750 000 Ft 3 Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése

(projekt előkészítés költsége) 1 500 000 Ft 1 500 000 Ft

4 Általános rezsi költség 150 000 Ft 150 000 Ft

Költségek indoklása, részletezése:

• Rendezvények lebonyolításának költségei:

A klímastratégia kidolgozásának részét képezi

2 darab konferencia, a 3 darab workshop és a 4 darab figyelemfelkeltő akció

rendezvények megszervezése, a rendezvények lebonyolításához szükséges engedélyek

beszerzése, a rendezvényeszközök szállítása Marketingeszközök fejlesztése:

A klímastratégia kidolgozásának részét képezi

Konferenciák célcsoportjainak kiértesítése, a közvélemény a konferenciákon történt

egyeztetésekkel való megismertetése média megjelenések segítségével. A workshopok

célcsoportjainak kiértesítése, az előadók meghívása és a workshop-on létrehozott

klímastratégiák, beavatkozási tervek tudásmegosztása a megye további vállalataival és

önkormányzataival média megjelenések segítségével. A figyelemfelkeltő akció

reklámkampánya és beharangozója, kiadványok, rendezvényi tájékoztatók elkészítése,

terjesztése. Fotó- és videódokumentáció készítése, sajtótájékoztatók lebonyolítása

Klímastratégia kidolgozása (szolgáltatás):

A szakmai kompetenciák sokrétűsége valamint a tanulmány elkészítéséhez szükséges

kapacitás indokolja a külső szolgáltatás igénybevételét.

A Klímabarát Települések Szövetsége által kiadott módszertani útmutató alapján

elkészített klímastratégia, mely megfelel az útmutatóban, valamint a KEHOP-1.2.0-15

számú pályázati felhívásban foglalt tartalmi és formai követelményeknek.

Együttműködés a Klímabarát Települések Szövetségével.

• Eszközbeszerzés:

A projekt keretében létrejövő megyei éghajlatváltozási platform szakmai koordinációs

és konzultációs feladatait ellátó titkárság mindennapi működéséhez szükséges két

laptop és a hozzájuk tartozó operációs beszerzése.

• Szakmai megvalósító bére:

A projekt ezen költsége tartalmazza a titkársági, klímaszakértői és szakmai

megvalósítói feladatok ellátásának bér- és járulék költségét.

• Kötelező nyilvánosság:



72

Széchenyi 2020 arculati kézikönyvnek megfelelő kötelezően előírt nyilvánosság

biztosítása

• Projektmenedzser és pénzügyi vezető bére:

A projektmenedzser és a pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szakemberek bére és

járulékai, akik feladatainak részletezése a megvalósíthatósági tanulmány 2.2

pontjában került kifejtésre

• Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése:

A felhívás mellékletét képező útmutató alapján elkészült megvalósíthatósági tanulmány

elkészítése

• Általános rezsi költség:

A működéshez szükséges kommunikációs és postaforgalmi szolgáltatások költségét

tartalmazza.

9. A PROJEKT KÖZBESZERZÉSI/BESZERZÉSI ÜTEMTERVE

A projekt nem tartalmaz közbeszerzés köteles tevékenységet, ezért minden költségtétel piaci

árának igazolására három, egymástól független árajánlattevőtől kapott ajánlat alapján kerül

majd elbírálásra.

Tender neve Részajánlat Közbeszerzési

(beszerzési)

eljárás típusa

Tender tartalma (tevékenységek

felsorolása

Becsült

költség (nettó Ft)

Tervezett ütemezés (év. hó)

Összes Ajánlati

felhívás

megjelenése

Ajánlatok

értékelése Szerződéskötés

Előzetes

tanulmányok

készítése

Megvalósíthatósági

tanulmány

elkészítése

Piaci ár igazolása

legalább három egymástól független

árajánlattevőtől


tanulmány

elkészítése

1 181 102 Ft 2016.07 2016.07 2016.07

Kötelező

nyilvánosság

biztosítása

Kötelező

nyilvánosság

biztosítása

Piaci ár

igazolása legalább három

egymástól független


Kötelező

nyilvánosság

biztosítása

118 110 Ft 2016.10 2016.10 2016.11

Marketing

költségek Rendezvényszervezés Piaci ár




Rendezvények

lebonyolításának

költségei)

3 700 788 Ft 2016.11 2016.12 2016.12



73

Marketing

költségek Marketingeszközök

fejlesztése Piaci ár




Marketingeszközök fejlesztése

3 266 929 Ft 2016.11 2016.12 2016.12

Egyéb

szakértői

szolgáltatás

Klímastratégia

kidolgozása Piaci ár




Klímastratégia

kidolgozása (szolgáltatás)

6 692 913 Ft 2016.11 2016.12 2016.12

Eszközök

beszerzése Eszközök beszerzése Piaci ár




Eszközbeszerzés 472 443 Ft 2016.11 2016.12 2016.12

10. HORIZONTÁLIS (esélyegyenlőségi és fenntarthatósági) szempontok

érvényesülése a projektgazda szervezetére és a projektre A projekt megvalósítása során külön figyelmet szentelünk az esélyegyenlőség és a fenntartható

fejlődés szempontjainak. Alapvető elkötelezettségünk a diszkrimináció tilalma (egyenlő

bánásmód elve) vagyis, hogy senkit nem érhet hátrány azért, mert rendelkezik valamilyen

tulajdonsággal, akár nem, életkor, etnikai hovatartozás, betegség, fogyatékosság vagy a

szociális helyzete miatt a projekt tervezése és végrehajtása során, mind a Pályázó szervezetén

belül, mind a projektbe bevont célcsoport tagjaira vonatkozóan. Az esélyegyenlőségi politika

nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával, de az esélyegyenlőség alapja a

diszkriminációmentesség: sem a menedzsment, sem pedig a projektbe bevont célcsoport tagjai

közül meghatározott tulajdonság miatt senkit hátrány nem érhet. Ezen felül mind a

menedzsmentben, mind a projekt végrehajtása során törekszünk elősegíteni, hogy javuljon a

célcsoportba tartozók hozzáférése a projekt által biztosított szolgáltatásokhoz.

Esélyegyenlőség

A projekt keretében létrehozandó online felületek létrehozásakor figyelemmel leszünk a

gyengén látok szükségleteinek kielégítésére is.

A projekt megvalósítása során nem tervezünk olyan tevékenységeket, amelyek a nemek közötti

esélyegyenlőség szempontjából bármilyen szempontból hátrányosan érinthetné a résztvevőket.

Azon személyek, akik érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, értelmi képességeit

jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában

számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív

részvétel során, esélyeik javítása érdekében, minél hatékonyabban próbáljuk elérni őket a



74

projekttel kapcsolatos információkkal, javítva hozzáférésüket az elérhető szolgáltatásokhoz. A

tájékoztatás területén figyelünk arra, hogy az érzékszervi fogyatékosok számára a projekttel

kapcsolatos információk elérhetőek legyenek.

Továbbá alapvető elkötelezettségünk a diszkrimináció tilalma (egyenlő bánásmód elve) vagyis,

hogy senkit nem érhet hátrány azért, mert rendelkezik valamilyen tulajdonsággal, akár nem,

életkor, etnikai hovatartozás, betegség, fogyatékosság vagy a szociális helyzete miatt a projekt

tervezése és végrehajtása során, mind a Pályázó szervezetén belül, mind a projektbe bevont

célcsoport tagjaira vonatkozóan.

Amellett, hogy a projekt során nem alkalmazunk diszkriminatív gyakorlatot a munkatársak

felvételénél (például romák és nem romák, férfiak és nők között), alapvető törekvésünk az is,

hogy a nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők között sem teszünk különbséget sem faji, sem

nemi alapon.

Az esélyegyenlőség alapja a diszkriminációmentesség: sem a menedzsment, sem pedig a

projektbe bevont célcsoport tagjai közül meghatározott tulajdonság miatt senkit hátrány nem

érhet. Ezen felül mind a menedzsmentben, mind a projekt végrehajtása során törekszünk

elősegíteni, hogy javuljon a célcsoportba tartozók hozzáférése a projekt által biztosított

szolgáltatásokhoz.

Fenntarthatóság:

A projekt tevékenységéből adódóan alapjaiban járul hozzá fenntartható fejlődéshez az ezzel

kapcsolatos ismeretek átadásához. A megvalósítás során elsősorban az elektronikus felületeket

használjuk a kommunikációs feladatokhoz. Nyomtatott kiadványokat csak indokolt

mennyiségben adunk át a résztvevőknek.

A rendezvények során biztosítjuk a hulladékok szelektív kezelését és a programok során

felhívjuk a résztvevők figyelmét környezeti hatások csökkentének szükségességére.

A pályázó vállalja, hogy a megvalósítás alatt megvalósuló megbeszélések, konferenciák

választott körülményei környezettudatosságot tükröznek (a meghívók, jelenléti ívek

újrahasznosított papíron kerülnek kinyomtatásra, illetve a meghívók kiküldése elektronikus

úton történik, az egyes rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátás során a helyi termékek

megjelenítését helyezzük előtérbe).

A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy

veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

A környezeti fenntarthatóság azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes

környezetünk erőforrásait, amíg meg nem sértjük annak eltartó-képességét.

A beszerzésnél előnyben részesítsük az adott termék vagy szolgáltatás környezetbarát

változatát, figyelünk arra, hogy a termékek lehetőség szerint minél több újrahasznosítható

komponenst tartalmazzanak, szerkezetükből adódóan pedig maguk is minél könnyebben

újrahasznosíthatóak legyenek. Kerüljük azokat az anyagokat, melyek károsak a környezet vagy



75

a felhasználó egészségére. Vállaljuk, hogy már az ajánlatkérés tárgyában jelöljük a

környezetvédelmi szempontok előnyben részesítését. Törekszünk arra, hogy csak olyan

eszközöket vásároljunk, amelyek vagy környezetvédelmi védjeggyel, vagy a

termékismertetőből, szerződési-szállítási feltételekből egyértelműen megállapítható

környezetvédő funkcióval rendelkeznek.

Tovább a fentieken túlmenően törekszünk a projekt előkészítése és megvalósítása során a

környezetünk óvására, ennek érdekében igyekszünk a beszerzésekkel kapcsolatos döntésekben

az ár és a minőség mellett a szolgáltatás környezeti terhelését is figyelembe venni (zöld

beszerzés).

A Zöld Iroda programnak megfelelő irodai berendezésre való törekvés: a kommunikációs

útvonalak figyelembevételével, valamint a munkatársak fizikai és lelki szükségleteinek szem

előtt tartásával alakítjuk ki az irodai környezetet, a bútorokon kívül ügyelünk még a zajjal járó

berendezések – nyomtató, fax, fénymásoló gép – elhelyezésére is, legyenek mindenki számára

könnyen megközelíthetők, mégse zavarjanak senkit a munkavégzésben.

Az irodai munkák során az újra hasznosított papír használatára törekszünk, a papírfogyasztás

csökkentése érdekében pedig preferáljuk a kétoldalas nyomtatást.

Papír-és hulladék-kímélő adatkezelési technológiák preferálása: igyekszünk a lehető legjobban

elkerülni a hulladékok keletkezését, illetve felhalmozódását. A keletkezett hulladékokat pedig

másodnyersanyagként próbáljuk hasznosítani.

Kiemelendő, hogy az irodában keletkező hulladékok megfelelő kezelése nemcsak

környezetvédelmi szempontból fontos, hanem az alkalmazottak környezettudatosságának

növelése miatt is, hiszen a dolgozók a munkahelyen megszokott jó gyakorlatokat átültethetik

magánéletükbe is.

Világítás tekintetében két fontos energiatakarékossági pont van, melyeknek törekszünk a

betartására: egyrészt megpróbálunk minél alacsonyabb fogyasztású eszközöket beszerezni,

másrészt pedig törekszünk a természetes fény arányának maximalizálására. Preferáljuk, hogy a

munkavállalók autó helyett tömegközlekedéssel járjanak be dolgozni.

11. KOCKÁZATKEZELÉS A projekt eredményes megvalósítása, a klímastratégia kidolgozása, a megye szereplőinek

érzékenyítéséhez és aktív részvételéhez kötött, így a legfőbb kockázati tényező a térségi

szereplők viszonyulásban, érdeklődésben rejlik. A klímaváltozás kapcsán a lakosság a globális

problémákra gondol, ami az egész világ klímájának változását jelenti, azonban nem gondol arra,

hogy a klímaváltozás hatásai, a természeti kockázatok, helyi és napi szinten is jelentkeznek és



76

kellő időben fel kell készülni rá. Ezért a projekt célzott, direkt és indirekt technikákkal igyekszik

rávilágítani a részvétel egyértelmű előnyeire a célcsoport körében.

A megfelelő számú, ambiciózus és szakmailag felkészült szakember (települési

önkormányzatok, oktatási és egyéb jelentősebb önkormányzati intézmények képviselői,

környezetvédelmi szakemberek, stb.) kiválasztása érdekében a projekt nagy hangsúlyt fektet a

kommunikációra.

A projektmenedzsmentet alkotó személyek kiválasztásakor nagy hangsúlyt fektettünk a

szakmaiságra, mind a 3 személy (projektmenedzser, klímavédelmi, fenntarthatósági szakember,

pénzügyi szakember) szakmai előélete biztosítani fogja a projekt megvalósulásának

sikerességét.

Kockázatot jelent továbbá a figyelemfelkeltő akció során a visszajelzések megfelelő

regisztrálása és értékelése, melyet a projekt hatékonysága érdekében a Heves Megyei

Önkormányzati Hivatal Titkársága (2 fő alkalmazott) felelősségteljesen kezel és megteszi a

szükséges lépéseket esetleges hiányosságok pótlására.

A projekt megvalósításának kockázatait az alábbi szempontok szerint vizsgáljuk:

- Szakmai, megvalósítási kockázatok,

- Társadalmi kockázatok,

- Pénzügyi, gazdasági kockázatok,

- Intézményi kockázatok.

A projekt megvalósítása során a lehetséges kockázatokat, azok hatását a projekt eredményére

és a kockázatok kezelését az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

Kockázat leírása

A kockázat

bekövetkeztének

hatása a projektnek

(minimális, közepes,

jelentős)

Kockázat kezelése /

csökkentése

Felelős

Szakmai, megvalósítási kockázatok



77

A rendezvények

résztvevői nem

mutatnak kellő

aktivitást – részvétel

során

közepes

Megfelelő kommunikáció

a konferencia és a

workshopok

résztvevőivel a projekt

fontosságáról, az

éghajlat-változási hatások

helyi jelentőségének

kiemelése.

A rendezvények

szervező(je)i

A megyei

klímastratégiák

kidolgozásához

kapcsolódó

módszertan nem

készül el időben

közepes

A jelenleginél sokkal

szorosabb együttműködés

szükséges a Klímabarát

Települések Szövetsége

és a Megyei

Önkormányzatok között a

klímastratégiák

kidolgozásához

szükséges módszertannal

kapcsolatos informális és

fizikai átadás

vonatkozásában.

A Klímabarát

Települések

Szövetsége

Társadalmi kockázatok

A megcélzott

célcsoportok nem

mutatnak kellő

érdeklődést az

éghajlat-változási

kérdések iránt

közepes

A helyi kockázatok és

cselekvési lehetőségek

kiemelése a

kommunikáció során, a

rendezvényekhez kötődő

aktív kommunikáció a

helyi médiában.

A

Kedvezményezett

által a projektbe

bevont külső

szakmai

megvalósító

A projekt lezárulta

után nem sikerül a

tudatformálás hatását

fenntartani

közepes

A platform tovább

folytatja a

klímaváltozáshoz kötődő

kezdeményezések

támogatását, a stratégia

akciótervet fogalmaz meg

Kedvezményezett



78

a klímaváltozással

kapcsolatos

tudatformálási

feladatokra vonatkozóan.

Pénzügyi, gazdasági fenntarthatósági kockázatok

A projekt lezárulta

után nem áll

rendelkezésre forrás a

klímaváltozással

kapcsolatos

tudatformálási

feladatok ellátásához

közepes

A platform feladata, hogy

szakértői támogatást

nyújtson a tervezett

akciók és projektek

megvalósításában, a

források felkutatásában,

alternatív finanszírozási

ötletek kidolgozásában

.

Kedvezményezett

Intézményi kockázatok

A projekt zárását

követően nem áll

elegendő

humánerőforrás

kapacitás a folyamat

folytatására

minimális

Az Önkormányzat a

projekt lezárása után is

dedikál munkatársakat,

akiknek feladata a

fenntartási időszakban a

kapcsolódó

tevékenységek

támogatása.

Kedvezményezett

12. FENNTARTÁS

Fenntartási kötelezettség

A projekt lezárását követő fenntartási időszakban a Heves Megyei Önkormányzat továbbra is

biztosítja a projekt keretében kialakított klíma honlap működését és azon keresztül az

éghajlatváltozáshoz kötődő területeken tervezett és megvalósuló kezdeményezések

megvalósulásának szakértői támogatását.

Vállaljuk, hogy a projekt befejezésétől számított 5 évig projektünk megfelel az 1083/2006/EK

tanácsi rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak. A beszerzett eszközöket,

szolgáltatásokat a projekt befejezését követő legalább 5 évig fenntartjuk. A fenntartási

időszakban vállalt feladatot, a megyei éghajlatváltozási platform működését biztosítjuk. A

fenntartási kötelezettség végén egy alkalommal záró fenntartási jelentést nyújtunk be. Az

elkészült szakmai tartalmak, eszközök kereskedelmi célú felhasználásra nem kerülnek. A

projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten kell nyilvántartanunk, és legalább



79

2023. december 31-ig megőriznünk. A projekt fenntarthatóságát szakmai és a pénzügyi

fenntarthatóság feltételeinek együttes megteremtésével biztosítjuk.

Szakmai fenntarthatóság: A kompetencia-, tudás-, és készségfejlesztések plusz támogatás

nélkül is tartós változásokat eredményezhetnek a résztvevőknél egészségtudatosságban.

Tekintve, hogy a projekt célkitűzései illeszkednek az Európai uniós és a hazai szakpolitikai

elképzelésekhez, a fejlesztéspolitika oldaláról legalább középtávon biztosított a szakmapolitikai

fenntarthatóság. A projekt tartalma, tevékenységei összhangban állnak a pályázó szervezet

hosszú távú stratégiai elképzeléseivel, így a fenntartás nemcsak a pályázatban vállalt

kötelezettség miatt, de a pályázók rövid, közép és hosszú távú jövője miatt is nyilvánvalóan

elvárható.

A fenntartási időszak tevékenységeinek szakmai koordinációját a Megyei Éghajlatváltozási

Platform végzi, amely évente legalább egy alkalommal ülésezik, a tagok közötti

információáramlás azonban folyamatos.

A projekt zárását követően biztosítjuk a fejlesztések eredményeinek fenntartását, a létrejött

tartalmak szükséges aktualizálást, fejlesztett tartalmak szerzői kéziratát digitális, szerkeszthető

formában történő megőrzését, kidolgozott szemléletformálási program indokolt évenkénti

aktualizálását, Megyei Éghajlatváltozási Platform további működését.

A megyei éghajlatváltozási platform működésének pénzügyi fedezetét a fenntartási időszakban

is biztosítjuk.

13. KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet: GANTT-diagram

2. sz. melléklet: Kifizetési ütemterv

3. sz. melléklet: Beszerzési ütemterv

4. sz. melléklet: PM szervezeti táblázat

5. sz. melléklet: Költségtábla

6. sz. melléklet: Projektmenedzsment szervezetben közreműködők szakmai önéletrajza

MELLÉKLETEK:

1. sz. melléklet: GANTT-diagram:

Tevékenységek 1. év



80

Tevékenység

kezdete

év/hó/nap

Tevékenység

vége év/hó/nap V. VI. VII. VIII. IX. X.

1 Megvalósíthatósági tanulmány készítése 2016.07.01 2016.11.01 x x x x

2

3

Tevékenységek Tevékenység

kezdete

év/hó/nap

Tevékenység

vége év/hó/nap

1. év

2. év

XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

1 1. mérföldkő: Fejlesztési szakasz

vége 2016.11.30 2016.11.30 x

2 Projektmenedzser és pénzügyi

vezető bére 2016.11.01 2017.11.30 x x x x x x x x x x x x x

3 Kötelező nyilvánosság biztosítása 2016.11.01 2017.11.30 x x x x x x x x x x x x x

4 Általános rezsi költségek 2016.11.01 2017.11.30 x x x x x x x x x x x x x

5

Szakmai megvalósítók, klímastratégiai szakértő, titkárság

bére 2016.11.01 2017.11.30 x x x x x x x x x x x x x

6 Eszközbeszerzés 2016.12.01 2016.12.31 x

7 Rendezvények lebonyolításának

költségei 2016.12.01 2017.10.31 x x x x x x x x x x x

8 Marketingeszközök fejlesztése 2016.12.01 2017.10.31 x x x x x x x x x x x

9 Egyéb szakértői szolgáltatás költsége

(klímastratégia kidolgozása) 2017.01.01 2017.09.30 x x x x x x x x x

10 2. mérföldkő: Platform megalakulása 2017.04.30 2017.04.30 x


egyeztetési változata 2017.06.30 2017.06.30 x


elfogadása 2017.09.30 2017.09.30 x

13 5. mérföldkő: Szemléletformálási

akciók lebonyolitása 2017.09.30 2017.09.30 x

14 6. mérföldkő: A projekt zárása 2017.11.30 2017.11.30 x

15

2. sz. melléklet: Kifizetési ütemterv

Tevékenység megnevezése I.év (nettó Ft) II. év (nettó Ft) Összesen

(nettó Ft)

II. félév I. félév II. félév

1 Rendezvények

lebonyolításának költségei

0 Ft 2 086 614 Ft 1 614 174 Ft 3 700 788 Ft



81

2 Marketingeszközök

fejlesztése

0 Ft 2 381 890 Ft 885 039 Ft 3 266 929 Ft

3 Klímastratégia kidolgozása

(szolgáltatás)

0 Ft 0 Ft 6 692 913 Ft 6 692 913 Ft

4 Eszközbeszerzés 0 Ft 472 443 Ft 0 Ft 472 443 Ft

5 Szakmai megvalósítók bére 615 462 Ft 5 308 229 Ft 3 577 306 Ft 9 500 997 Ft

6 Kötelező nyilvánosság 0 Ft 0 Ft 118 110 Ft 118 110 Ft

7 Projektmenedzser és

pénzügyi vezető bére

57 692 Ft 403 847 Ft 288 461 Ft 750 000 Ft

8 Megvalósíthatósági

tanulmány elkészítése

1 181 102 Ft 0 Ft 0 Ft 1 181 102 Ft

9 Általános rezsi költség 9 085 Ft 63 598 Ft 45 427 Ft 118 110 Ft

Összesen 1 863 341 Ft 10 716 621 Ft 13 221 430 Ft 25 801 392 Ft



82

3. sz. melléklet: Beszerzési ütemterv

Tender neve Részajánlat Közbeszerzési

(beszerzési)

eljárás típusa

Tender tartalma (tevékenységek

felsorolása

Becsült

költség (nettó Ft)

Tervezett ütemezés (év. hó)

Összes Ajánlati

felhívás

megjelenése

Ajánlatok

értékelése Szerződéskötés

Előzetes

tanulmányok

készítése


tanulmány

elkészítése

Piaci ár





tanulmány

elkészítése

1 181 102 Ft 2016.07 2016.07 2016.07

Kötelező

nyilvánosság

biztosítása

Kötelező

nyilvánosság

biztosítása

Piaci ár




Kötelező

nyilvánosság

biztosítása

118 110 Ft 2016.10 2016.10 2016.11

Marketing

költségek Rendezvényszervezés Piaci ár




Rendezvények

lebonyolításának

költségei)

3 700 788 Ft 2016.11 2016.12 2016.12

Marketing

költségek Marketingeszközök

fejlesztése Piaci ár




Marketingeszközök fejlesztése

3 266 929 Ft 2016.11 2016.12 2016.12

Egyéb

szakértői

szolgáltatás

Klímastratégia

kidolgozása Piaci ár




Klímastratégia

kidolgozása (szolgáltatás)

6 692 913 Ft 2016.11 2016.12 2016.12

Eszközök

beszerzése Eszközök beszerzése Piaci ár




Eszközbeszerzés 472 443 Ft 2016.11 2016.12 2016.12

4. sz. melléklet: PM Szervezeti Táblázat

Funkció/ beosztás Fő feladatok

Munkaidő-szükséglet

Projekt fejlesztés

időszakában

Végrehajtás

időszakában



83

PM szervezet vezetője Mann Roland

Egy személyben felelős a

projektjavaslat előkészítéséért, és a projekt

végrehajtásáért, előrehaladásáért. Aláírási,

kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni kell. Célszerű olyan személyt

kiválasztani erre a feladatra,

akinek van pályázati és

környezetvédelmi szakirányú tapasztalata,

átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai és

pénzügyi feladatait. Képes a

beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni. Az

előkészítésben és végrehajtásban résztvevő vállalkozókkal szemben

érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a

szerződések előírásait és a

jogszabályok betartatását. Legalább alapszinten járatos

az EU politikái területén.

1 fő részmunkaidőben

"A Heves megyei Éghajlatváltozási

Platform létrehozása és a Heves Megyei Klímastratégia

kidolgozása" című projekt megvalósításával

összefüggésben fő feladatait köteles havi

munkaidejének minimum 7,52 %-ában ellátni, 2016. november

1 napjától kezdődően a

projekt 2017. november 30-i zárásáig.


"A Heves megyei

Éghajlatváltozási Platform létrehozása és a

Heves Megyei Klímastratégia



munkaidejének minimum 7,52 %-ában ellátni,

2016. november 1

napjától kezdődően a projekt 2017. november

30-i zárásáig.

Klímavédelmi,

fenntarthatósági

szakember Domján Róbert

Mindenképpen szükség van

klímavédelemmel,

környezeti fenntarthatósággal,

környezeti neveléssel kapcsolatos végzettségre.

Rajta múlik a projekt

szakmaiságának biztosítása,

a jelentéstételi kötelezettségek számszerű

adatainak pontossága, ő ismeri az indikátorok és

mutatók szerint az

előrehaladást.


"A Heves megyei





munkaidejének minimum 59,71 %-ában

ellátni, 2016. november








munkaidejének minimum 59,71 %-ában ellátni,

2016. november 1

napjától kezdődően a projekt 2017. november

30-i zárásáig.



84

Pénzügyi terület Bocsi

Mónika

Feladata a finanszírozás

tervezése, a megvalósítás

során a források összehangolásának

biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A

szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási

rendszerének megtervezése

és kialakítása, a szállítói

számlák továbbítása a támogató/közreműködő

szervezet felé. Ehhez is megfelelő képzettséggel és

tapasztalattal rendelkező személyt kell kiválasztani.

A leterheltségtől függően

szükség lehet asszisztens alkalmazására is. Ezen a

területen is fontos, a

vállalkozókkal való kommunikációban az érdekérvényesítés, a

konfliktusok kezelésének

képessége.


"A Heves megyei





munkaidejének minimum 5 %-ában

ellátni, 2016. november








munkaidejének minimum

5 %-ában ellátni, 2016.

november 1 napjától

kezdődően a projekt 2017. november 30-i

zárásáig.

5. sz. melléklet: Költségtábla

Tevékenység megnevezése Nettó összeg ÁFA Bruttó összeg

1 Rendezvények lebonyolításának költségei 3 700 788 Ft 999 212 Ft 4 700 000 Ft

2 Marketingeszközök fejlesztése 3 266 929 Ft 882 071 Ft 4 149 000 Ft

3 Klímastratégia kidolgozása (szolgáltatás) 6 692 913 Ft 1 807 087 Ft 8 500 000 Ft

4 Eszközbeszerzés 472 443 Ft 127 560 Ft 600 003 Ft

5 Szakmai megvalósító bére 9 500 997 Ft 0 Ft 9 500 997 Ft

6 Kötelező nyilvánosság 118 110 Ft 31 890 Ft 150 000 Ft

7 Projektmenedzser és pénzügyi vezető bére 750 000 Ft 0 Ft 750 000 Ft

8 Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése 1 181 102 Ft 318 898 Ft 1 500 000 Ft

9 Általános rezsi költség 118 110 Ft 31 890 Ft 150 000 Ft

Összesen 25 801 392 Ft 4 198 608 Ft 30 000 000 Ft



85

6. sz. melléklet: Projektmenedzsment szervezetben közreműködők szakmai

önéletrajza



86



87



88



89



90



91



92



93