pÁzmÁny pÉter katolikus egyetem · web viewpÁzmÁny pÉter katolikus egyetem bölcsészet- és...

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM

BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

POLITIKAELMÉLETI DOKTORI ISKOLA

KÉPZÉSI TERV

Budapest, 2015

TARTALOMJEGYZÉK

TÖRZSADATOK.......................................................................................................................3

TUDOMÁNYÁGI BESOROLÁS..............................................................................................4

A DOKTORI ISKOLA FŐBB KUTATÁSI TERÜLETEI........................................................4

A DOKTORI KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA..................................................................................7

A DOKTORI ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI..................................................................12

FELVÉTEL A DOKTORI KÉPZÉSBE...................................................................................14

A DOKTORI SZIGORLAT.....................................................................................................16

A FOKOZATSZERZÉS...........................................................................................................17

TANTÁRGYLEÍRÁSOK.........................................................................................................19

2

TÖRZSADATOK

A doktori iskola megnevezése: Politikaelméleti doktori iskola

Tudományterület: társadalomtudomány

Tudományágak: politikatudomány

Képzési forma: doktori képzés

Képzés ideje: 6 félév

Tagozat: nappali és levelező tagozat

Finanszírozás: államilag támogatott (nappali tagozatos) és költségtérítéses (levelező

tagozatos)

Felvételi kritériumok: legalább jó rendű MA diploma és sikeres felvételi vizsga

Nyelvi követelmény: államilag elismert B2 komplex illetve azzal egy tekintet alá eső

nyelvvizsga angol nyelvből

Abszolutóriumhoz szükséges kreditek száma: 180

A doktori képzés moduljai:

- képzési modul: 90 kredit

- kutatási modul: 54 kredit

- publikációs modul: 36 kredit

A doktori iskola programjai: politikaelmélet, politikatudomány

A képzésért felelős kar: Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

A képzés felelőse: Dr. Hörcher Ferenc DSc. egyetemi tanár

Törzstagok:

Egyetemi tanár: Hörcher Ferenc, Füstös László, Böröcz József

Egyetemi docens: Botos Máté, Győrffy Dóra, Bögre Zsuzsanna

Emeritus professzor: Báger Gusztáv

3

TUDOMÁNYÁGI BESOROLÁS

A politikaelméleti doktori iskola a társadalomtudományokon belül jön létre, a politikai

filozófia, a politikatudomány és a széles értelemben vett politikaelmélet témakörében. A

politikaelmélet mint társadalomtudományi diszciplina ugyanis a politikatudományra,

bizonyos társadalomtudományokra (szociológia, nemzetközi kapcsolatok, közgazdaságtan),

részben a politikai filozófiára épül. Ez tudományági besorolás összhangban áll az érintett

mesterszakok tudományági besorolásával is, hiszen a kar rendelkezik politika- és

társadalomtudományi, valamint filozófiai és szociológiai mesterszakkal is. (MAB határozatok

száma: Politikatudományi MA: 2013/7/VIII/21; Nemzetközi tanulmányok MA:

2008/7/XII/3/62; Filozófia MA: 2008/8/V/38; Szociológia MA: 2007/9/XIII/3/14.) A doktori

iskola tehát e mesterszakokra épül mind az oktatók személyi összetételében, mind kutatási és

oktatási profiljában. Ezzel a bolognai rendszer harmadik pillérének tekinthető doktori képzés

logikus és szerves folytatását jelenti az említett mesterszakoknak, ugyanakkor összekapcsolja

az egyes mesterszakokon oktató kollégák szakmai tudását, hogy a szakmai kontinuitás

egyértelmű garanciát jelentsen a minőségi követelmények érvényesüléshez.

A DOKTORI ISKOLA FŐBB KUTATÁSI TERÜLETEI

Politikai eszmerendszerek és eszmetörténet: A politikai filozófia Nyugaton a 20. század

utolsó harmadában John Rawls klasszikus művével (Theory of Justice, 1971) éledt újjá,

hazánkban pedig a rendszerváltás környékén tudott megújulni. A rendszerváltás után

megindult plurális hazai politikai filozófiai oktatásban a most induló doktori iskola

megkülönböztető jegye a 20. századi és kortárs konzervativizmus és liberalizmus-kutatás, a

keresztény hagyomány társadalmi és politikai vonatkozású alkalmazásainak kérdése és a

totalitárius rendszerek ideológiai alapjainak kritikai olvasata. E témakörök egymással is

összefüggnek, és kirajzolják a parlamentáris demokráciák védelmének politikai filozófiai

garanciáit a mai nyugati politikai kultúra keresztény-konzervatív nézőpontjából, mind a

totalitárius-szélsőséges ideológiákkal szemben, mind pedig egy olyan dekonstruktív

posztmodern elképzeléssel vitatkozva, amely az értékek puszta megkérdőjelezéséig jut el.

Ugyanakkor élő párbeszédet folytat más, ma is releváns nyugat-európai politikai filozófiai

4

irányokkal, így a szociáldemokrata és a patrióta-nemzeti valamint a közösségelvű politikai

filozófiákkal.

A vonatkozó huszadik századi kutatások egyik legfontosabb tanulsága, hogy a politikai

gondolkodás történeti vizsgálata nem szűkíthető a nagy filozófusok meghatározó műveire,

hanem ki kell terjednie a korabeli politikai diskurzusok általános vizsgálatára, az egyes

politikai szótárak rekonstruálására és fogalmi elemzésére, a viták retorikai és pragmatikai

értelmezésére, a fogalmi szint és a politikai cselekvés összefüggéseire, a politikai érvelés,

mint politikai cselekvés analízisére. Az iskola e tekintetben elsősorban a nyugati civilizáció

különböző korszakai sajátos politikai gondolkodásának rekonstruálására törekszik, külön is

figyelmet szentelve a politikai gondolkodás és a politikai kultúra összefüggéseinek, és az

interdiszciplináris megközelítést preferálva (kitérve az eszmetörténet politikai-, filozófiai-,

kultúr-és társadalomtörténeti összefüggéseire, valamint a nyelvelmélet kortárs eredményeire

is).

Társadalomelmélet: e területen a klasszikus stúdiumok mellett (szociológia,

társadalomlélektan, közgazdaságtan, vagy nemzetközi kapcsolatok) számos új, elméleti

diskurzus fejlődött ki. Ilyen például az önálló értékkutatási paradigma, a szekularizáció

problémaköre, az új vallásosság fenomenológiája, a retradícionalizáció (pl. reiszlamizáció),

vallás és politika viszonya, a modern politikai teológiák (pl. a modern iszlám teológiai

újraértelmezése, a szekták, továbbá a hagyományos struktúrák feléledése (pl. India, iszlám),

és az új civilizáció-elméletek, társadalmi konfliktusok, a posztmodern mozgalmak és a

jelenlegi világrendszer alapjául szolgáló nyugati elméletek újragondolása és kritikai

vizsgálata, az identitás kérdésköre, a posztkoloniális megközelítés és más, a nemzetközi

kapcsolatok elméletébe tartozó tudományos megközelítések.

Közpolitika: a terület fő kérdése a különféle közpolitikák kialakítása, finanszírozása,

végrehajtása és értékelése. A folyamat minden eleme jelentős dilemmákat vet fel. A politika

kialakítása során értékek ütköznek egymással, melyek sokszor nem racionális kalkuláció,

hanem különféle érdekcsoportok hatalmi viszonyai alapján döntenek, melyek a kimenetet

megjósolhatatlanná teszik. A finanszírozás központi problémája, hogy míg a költségeket az

adófizetők viselik, a nyereség sokszor egy szűk csoportot gazdagít. A közjó szolgálata

komoly intézményi követelményeket támaszt a költségvetés tervezése, elfogadása és

végrehajtása terén. A politika végrehajtása a megbízó-ügynök típusú helyzetek sokaságát rejti,

melynek egyik fontos példája az eredetileg tervezett költségek túllépése. Az értékelés

5

módszereinek kiválasztása szintén kérdéseket vet fel, mivel eltérő módszerek eltérő

eredményeket hozhatnak. Ezeket a folyamatokat tovább bonyolítják a nemzetek feletti

szervezetek, melyek további szereplőket és szabályokat hoznak a rendszerbe. Mindezt nem

lehet megérteni interdiszciplináris megközelítés nélkül. A politikaelmélet kritikus az

értékválasztások megértésében. A politikai gazdaságtan és a közösségi választás elmélete

rámutat a partikuláris érdekcsoportok formativ szerepére. Végül, a nemzetközi kapcsolatok

elméletei segítenek megérteni a különféle szintű szereplők közötti kapcsolatokat.

Nemzetközi tanulmányok és összehasonlító politikatudomány

A nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett paradigmikus változások (a Kelet, illetve a

BRICS országok felemelkedése) miatt Európa folyamatosan veszít a nemzetközi politikában

betöltött szerepéből. Mindez a Joseph Nye által a hatalom puha formáinak nevezett eszközök

felhasználására ösztönzi, mely a másokban keltett kép révén gyakorol hatást. Európa számára

ezt biztosítja a volt gyarmatokkal való együttműködés és bizonyos területeken (kultúra,

emberi jogok, környezetvédelem, nemzetközi fejlesztések és szegénység elleni küzdelem)

betöltött vezető szerepe. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok mellett

még ezen területek némelyikén is versenytásai Kína, India és Japán, illetve regionális

hatalmak, mint például Törökország. A hatalmi átrendeződéssel párhuzamos megfigyelhető a

kultúra és az identitás növekvő jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban. A különféle

nacionalizmusok újbóli felerősödése, a vallások reneszánsza illetve a migráció növekedése a

társadalomtudományokat sem hagyta érintetlenül, amihez Huntington civilizációk

összecsapásáról szóló víziója mellett a konstrktivizmus elmélete biztosít elemzési eszközöket.

Módszertani szempontból a nemzetközi politikatudomány egyik legismertebb és

legszélesebb körben művelt iránya az összehasonlító politikatudomány, mely a PPKE BTK

politikatudományi képzésében is hangsúlyos szerepet kap. Az összehasonlító

politikatudományi kutatások nemcsak módszertani sokszínűségről ismertek, hanem

flexibilitásukról is: szinte minden kutatási téma megvizsgálható összehasonlító szempontból.

A doktori iskola témahirdetései a doktori iskola fent ismertetett kutatási területeihez

kapcsolódnak.

- Politikai filozófia és politikai gondolkodás

- Egyes korszakok és civilizációk politikai eszmetörténete

- Politikai katolicizmus

6

- Társadalomelmélet és etika

- Értékkutatás, európai trendek, politikai kultúra

- Vallás, emlékezet és identitás

- Totalitarizmus- és demokrácia-kutatás

- Emberi jogok és alkotmányosság

- Intézmények, gazdasági kultúra és fejlődés

- Állam, nemzetközi szervezetek, globalizáció

A DOKTORI KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

Mivel a doktori iskola alapvető célja a hallgatók felkészítése és elindítása a tudományos

pályán, az egész doktori képzés e cél előmozdítása érdekében jön létre, s a képzés struktúrája

is ezen célkitűzés megvalósítását szolgálja. A doktori iskola elsődleges célja tehát a

kutatómunka és az annak eredményeként létrejött disszertáció intézményes segítése. Ebből

adódóan a képzési struktúra is elsősorban a kutatásra helyezi a hangsúlyt, a program

szerkezete és az abban szereplő oktatási modul is a kutatások előmozdítását szolgálják. A

szervezett képzés mellett tehát hangsúlyos szerepet kapnak a kutatási szemináriumok, a

kutatási fórumok és az egyéni konzultáció.

A doktori képzés struktúrája a fentiekből következően 3 nagyobb egységből, modulból épül

fel, melyekhez arányosan kreditek tartoznak. A teljes képzés összesen 180 kreditet

eredményez, melyet az abszolutórium igazol.

Az egyes modulok megoszlása:

1.) képzési modul: 90 kredit

2.) kutatási modul: 54 kredit

3.) publikációs modul: 36 kredit

A képzési modul jeleníti meg a doktori iskola iskolarendszerűségét, vagyis ennek keretében a

hallgatók előadásokon, szemináriumokon vesznek részt, ennek teljes kreditértéke 90

kreditpont, részletesen ld. a szakstruktúrában leírtakat.

7

A tárgyak oktatási módszere nem az alap-és mesterképzésekben megszokott előadásokat

követi, hanem olyan hallgatói munkára épülő, interaktív szemináriumok, ahol lehetőség van a

témák feldolgozására és megvitatására, tudományos viták folytatására.

A kontaktórákon alapuló oktatási modul keretein belül a hallgató a krediteket az órákon

történő részvétellel, tanulással és érdemjegyet eredményező vizsgával szerzi meg. A

teljesítmény értékelése a Kari Doktori Szabályzat rendelkezései szerint a háromfokozatú

rendszer alapján történik. A kreditszámba a hallgató egyéni felkészülésre fordított ideje is

beszámít. A tárgyak kreditértéke a kötelező tanegységeknél és a választható szemináriumokon

egységesen 5; igazolója a tantárgyfelelős.

A kutatási modul a hallgatók önálló kutatási tevékenységét képviseli a képzési struktúrában,

mely elsősorban a doktori disszertáció témájához kapcsolódik. A tudományos kutatómunka az

oktatási modullal párhuzamosan kezdődik. A szakstruktúra alulról felfelé haladva úgy épül

fel, hogy arányosan csökkenjen a kontaktórák száma a képzési modulon belül, vagyis a

legtöbb tárgy és kontaktóra az első két félévben szerepel, ezt követően számuk folyamatosan

csökken annak érdekében, hogy a hallgatók egyre inkább disszertációjuk megírására tudjanak

koncentrálni. A kutatási modul két alapegységből áll, ezek a kutató szemináriumok és a

kutatási fórumok.

A kutatószemináriumok keretein belül a hallgatók további módszertani (pl. academic writing)

és szakmai segítséget kapnak részben önálló publikációik elkészítéséhez, részben

disszertációjuk megírásához. Ezen önálló munkán alapuló, a témavezető irányítása és

folyamatos ellenőrzése mellett megvalósuló kutató szemináriumok minden félévben

felveendők. A kutató szeminárium kreditértéke egységesen 4 kredit félévenként, összesen 24

kredit. Igazolója a témavezető.

A hallgatók témavezetőjük útmutatásával az első két félév során megvitatják a téma

problematikáját, és feldolgozzák a releváns hazai és nemzetközi irodalmát. A

kutatószemináriumokon folytatott munka eredményeiről a második félév végen rendezett

kutatási fórumon számolnak be a hallgatók első alkalommal. Ennek elfogadása esetén a

harmadik félév végére elkészítik részletes kutatási tervüket, melyet szintén kutatási fórumon

kell bemutatniuk és megvédeniük. Ennek sikeres teljesítése esetén a részletes kutatási terv

alapján dolgozzák fel témájukat, az egyes eredményekről a további kutatási fórumokon

beszámolva.

8

A hallgatók minden félévben (kivéve az első félévet) kutatási fórumon vesznek részt, melynek

során bemutatják a problémafelvetésüket, a feldolgozott irodalmat, ismertetik az általuk

alkalmazott módszereket és beszámolnak részeredményeikről, valamint válaszolnak a feltett

kérdésekre. A kutatási fórumra a doktori iskola tanácsának tagjai előtt kerül sor minden félév

végén, de egy évben egy alkalommal e bizottság kiegészül a doktori iskola tanácsa mellett

működő nemzetközi Tanácsadó Testület tagjaival, illetőleg más hazai és külföldi egyetemek

meghívottaival is annak érdekében, hogy a kutatási fórum révén a disszertáció nemzetközi

elfogadottságát előmozdítsuk. A kutatási fórumra a témavezetőt minden alkalommal meg kell

hívni. Egy kutatási fórumhoz 6 kreditpont tartozik, így összes kreditértéke 30 kredit. Igazolója

a doktori iskola vezetője.

A publikációs modul a hallgatók publikációs tevékenységét honorálja, így kreditértékkel

csak az egyes részkutatások eredménye, vagyis az előadás útján megvalósuló konferencia

részvétel, illetve az önálló publikáció számítható be, összesen 36 kreditpont értékben.

Az egyes publikációk elfogadásáról és a kreditek igazolásáról a doktori iskola vezetője dönt a

témavezető és a törzstagok véleményének figyelembe vételével.

Publikáció formája Publikáció nyelve KreditértékeKönyv, jegyzet idegen nyelvű 18-36Könyv, jegyzet magyar nyelvű 12- 18Könyvrészlet idegen nyelvű 12-18Könyvrészlet magyar nyelvű 9-12Könyvszerkesztés idegen nyelvű 9-12Könyvszerkesztés magyar nyelvű 6-9Konferencia előadás idegen nyelvű 9-12Konferencia előadás magyar nyelvű 6-9ERIH A-B minősítésű, vagy SSCI-ben szereplő folyóiratok

idegen nyelvű 18

Más külföldi tudományos folyóiratok

idegen nyelvű 9-12

MTA tudományos folyóirata idegen nyelvű 9-12MTA tudományos folyóirata magyar nyelvű 6-9Egyéb hazai tudományos folyóiratok

magyar nyelvű 6-9

9

SZAKSTRUKTÚRA

A szakstruktúrát úgy állítottuk össze, hogy abban a doktori iskola egysége éppúgy

megjelenjen, mint a tudományági különbözőségek, utóbbiak célját a pillérek szolgálják. Ezen

túlmenően lehetőséget kívántunk biztosítani a hallgatóknak a további specializációra és a

választhatóság biztosítására, ezeket a mindkét pillérből felvehető szabadon választható

tárgyak jelenítik meg.

Kötelező tárgyak és kreditek féléves bontásban (40)

Tárgy tárgyfelelős oktató 1 2 3 4 5 6

Alalpozó modul

A politikai filozófia alapjai Hörcher Ferenc Hörcher Ferenc 5

Kutatás módszertan Győrffy Dóra Győrffy Dóra 5

Egyetemes politikai eszmetörténet Gángó Gábor Gángó Gábor 5

Magyar politikai eszmetörténet Hörcher Ferenc Hörcher Ferenc 5

Érték és politika Füstös László Füstös László 5

Keresztény politikai gondolkodás Mezei Balázs Mezei Balázs 5

Politikai eszmerendszerek és eszmetörténet

Kortárs konzervativizmus, liberalizmus

Hörcher Ferenc Hörcher Ferenc 5

Nacionalizmus elméletek Kántor Zoltán Kántor Zoltán 5

Politikai teológia Nyirkos Tamás Nyirkos Tamás 5

Utópiák Tóta Péter Benedek

Tóta Péter Benedek

5

Totalitarizmus elméletek Schmidt Mária Schmidt Mária 5

Társadalomelmélet

Történeti-összehasonlító társadalomelemzés

Böröcz Jószef Böröcz József 5

Szociológiai politikaelméletek Hidas Zoltán Hidas Zoltán 5

10

Társadalom filozófia Schmal Dániel Schmal Dániel 5

Kulturális emlékezet Keszei András Keszei András 5

Identitás, politika Bögre Zsuzsa Bögre Zsuzsa 5

Politikai szociológia Bódy Zsombor Bódy Zsombor 5

Etika Cseke Ákos Cseke Ákos 5

Közpolitika

Közpolitika Szalai Ákos Szalai Ákos 5

Demokráciaelméletek Pócza Kálmán Pócza Kálmán 5

Intézményi közgazdaságtan Győrffy Dóra Győrffy Dóra 5

Fejlődéselméletek Eric Jones Szigetvári Tamás

5

A társadalmi haladás mérésének dilemmái

Báger Gusztáv Báger Gusztáv 5

Emberi jogok és globális etika Leonce Bekemans

Környei Ágnes 5

Nemzetközi tanulmányok és összehasonlító politikatudomány

Civilizáció elméletek Botos Máté Botos Máté 5

Politikai és alkotmányos kultúra Hörcher Ferenc Pócza Kálmán 5

Európai integrációs elméletek Zsinka László Zsinka Láslzó 5

A demokrácia eszméje és gyakorlata az USA-ban

Pintér Károly Pintér Károly 5

Iszlám politikai elméletek Jany János Jany János 5

Keleti politikai elméletel Gáthy Veronika Gáthy Veronika 5

Orosz külpolitikai gondolkodás Rácz András Rácz András 5

11

A DOKTORI ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI

A doktori iskola külső kapcsolatai több pilléren nyugszanak. Az első pillér a doktori iskola

tanácsa mellett működő Tudományos Tanácsadó Testület, melynek tagjai nemzetközileg

ismert és elismert vezető oktatók és kutatók. A Tanácsadó Testület felállításának célja a

doktori iskola nemzetközi kapcsolatainak és elismertségének növelése mellett a testület

tagjainak bevonása a doktori iskola működésébe. A Tanácsadó Testület tagjai meghívott

oktatóként, témavezetőként és vizsgáztatóként is részt vesznek a tudományos munkában. A

Testület tagjai szavazati joggal részt vesznek évente egy alkalommal a kutató fórumokon,

ahol a hallgatók végzett munkáit és a kutatási tervét értékeli az erre a célra felállított

bizottság. A Testület tagjai e mellett részt vesznek a doktori szigorlatokon is. A Tanácsadó

Testület tagjai: Eric Jones (Johns Hopkins University), Leonce Bekemans (Padua), Rezsőházi

Rudolf (Leuwen), Roger Scruton (Anglia), Ryszard Legutko (Krakkó). E kiváló tudósok

szándéknyilatkozatai mellékletben, a tantárgyleírások után találhatók.

A külső kapcsolatok második pillére az egyetem által létesített Erasmus-szerződések

rendszere. Jelenleg a Karnak az alábbi Erasmus-szerződései vannak filozófia, szociológia és

nemzetközi tanulmányok szakokra: BA/MA Belgium, Mons Facultés Universitaires

Catholiques de Mons (FUCaM); MA Csehország, Brno Masaryk University; BA/MA

Csehország, Olomuc Univerzita Palackého v Olomuci; BA/MA/PhD Dánia, Koppenhága

University of Copenhagen; BA/MA Franciaország, La Roche-sur-Yon Institut Catholique

d'Etudes Supérieures (ICES) Laroche-MA Franciaország, Marne-la-Vallée Université Paris-

Est Marne-la-Vallée; BA/MA Franciaország, Rennes Université Rennes 2 - Haute Bretagne

BA Franciaország, Rouen Université de Rouen BA/MA; Hollandia, Nijmegen Radboud

University Nijmegen; BA Izland, Borgarnes Háskólinn á Bifröst (Bifröst University)

BA Lengyelország, Krakow Jagellonian Univeristy; BA/MA Lengyelország, Lublin Katolicki

Universytet Lubelski Jana Pawla II (Jonh Paul II Catholic University of Lublin); BA/MA

Litvánia, Vilnius Vilnius University; BA/MA Litvánia, Vilnius Mikolas Romeris University;

BA Németország, Bremen Universität Bréma; BA/MA Olaszország, Messina Universitá degli

Studi di Messina; BA/MA Olaszország, Milánó Universitá Cattolica del Sacro Cuore;

BA/MA Olaszország, Róma LUMSA - Univeristy of Roma; BA Olaszország, Trieszt

Universitá degli Studi di Trieste; BA/MA Svájc, Fribourg Université de Fribourg

BA/MA Törökország, Kocaeli Kocaeli Üniversitesi; BA/MA Csehország, Prága Univerzita

12

Karlova v Praze; BA/MA/PhD Dánia, Koppenhága University of Copenhagen

BA/MA Németország, Münster Westfalische Wilhelms Universitat Münster; Radboud

University, Nijmegen (Hollandia) Jagello University, Krakkó (Lengyelország), Messinai

Egyetem (Olaszország), Oslói Egyetem (Norvégia); Portugál Katolikus Egyetem

(Lisszabon); ezek döntő többsége BA-MA szintű hallgatói és oktatói cserét tartalmaz a

koppenhágai egyetem kivételével, mely a doktori képzésre is kiterjed. A doktori iskola

akkreditálását követően e szerződéseket kibővítjük a doktori képzésben történő

együttműködésekre is.

A külső kapcsolatok harmadik pillére az Erasmus-szerződésektől függetlenül létrejövő

bilaterális szerződések kifejezetten doktori képzésben való együttműködés céljából. E

szerződések nem eredményeznek közös doktori képzést, de szoros kooperációt határoznak

meg. Példa erre a 2012-ben a vilniusi egyetemmel kötött doktori együttműködési szerződés,

mely a hallgatói és oktató csere mellett lehetővé tesz közös témavezetést és közös

vizsgabizottságok formájában doktori szigorlatok során megvalósuló közös vizsgáztatást is. A

vilniusi fél már fel is kért több oktatónkat a közös vizsgáztatásban való közreműködésre.

Értelemszerűen részünkről ilyen felkérés az akkreditáció hiányában még nem történhetett

meg. Célunk a hasonló szerződéses együttműködések kiterjesztése más partnerek felé is a

közeli jövőben.

E mellett a doktori iskola lehetővé teszi a hallgatók számára a külföldi részképzésben való

részvételt is, az elvégzett tárgyak elfogadásáról és kreditértékéről a témavezető javaslatára a

doktori iskola vezetője dönt.

13

FELVÉTEL A DOKTORI KÉPZÉSBE

A szervezett doktori képzésre felvételi eljárás keretében lehet felvételt nyerni. A doktori képzésbe történő felvételről a felvételi eljárás eredményei, valamint a felvételi bizottság javaslata alapján a Kar Doktori Tanácsa dönt.Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésre jelentkezők azonos követelmények és

feltételek alapján vesznek részt a felvételi eljárásban.

A doktori képzésre történő felvétel feltételei:

a) sikeres záróvizsgával (államvizsgával) befejezett egyetemi tanulmányokat tanúsító,

legalább „jó”, illetve „cum laude” minősítésű egyetemi oklevél,

b) a választott téma kutatásához szükséges egy idegen nyelvből B2 komplex, illetve azzal

egy tekintet alá eső államilag elismert nyelvvizsga,

c) kellő szintű szakmai tájékozottság a választott témában,

d) legalább 50 felvételi pont megszerzése a felvételi eljárásban,

e) előnyt élvez kezdeti igazolt tudományos/szakmai eredmény (pl. TDK dolgozat,

publikáció).

Külföldön szerzett oklevelet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell

elismertetni. Államvizsga előtt álló egyetemi hallgatók jelentkezéskor leckekönyvük

másolatát csatolják. A felvételi döntés esetükben feltételes. A „jó”, illetve „cum laude”

minősítést el nem érő oklevél a feltételes felvételt érvényteleníti. Amennyiben a jelentkező a

felvételhez szükséges egyetemi diplomáját és nyelvvizsga-bizonyítványát a mindenkori

regisztrációs hetet követő hét utolsó munkanapjáig nem mutatja be, feltételes felvétele

érvényét veszti.

Felvételre jelentkezni minden év május 15. napjáig lehet a Doktori és Habilitációs Irodán, az

erre rendszeresített jelentkezési lap leadásával. A jelentkezéshez be kell nyújtani:

a) a szabályosan kitöltött jelentkezési lapot 2 példányban,

b) az egyetemi oklevél fénymásolatát 2 példányban;

c) a nyelvvizsga-bizonyítvány fénymásolatát (adott esetben ez a diploma) 2 példányban;

d) a jelentkező szakmai önéletrajzát 2 példányban;

e) a jelentkező publikációs jegyzékét (amennyiben van publikációja) 2 példányban;

14

f) hatósági erkölcsi bizonyítványt, külföldi állampolgárok esetében az ezt pótoló

igazolást (aki erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakört lát el, annak a munkahelyi

igazolást);

g) az eljárási díj befizetéséről szóló igazolás;

h) két saját névre megcímzett és felbélyegzett közepes méretű borítékot;

i) szakmai ajánlást a tudományterület elismert képviselőjétől 2 példányban;

j) a jelentkező tématervét 2 példányban.

A jelentkező szóbeli felvételi vizsgán vesz részt, amelynek keretében a Felvételi Bizottság

értékeli a jelentkező szakmai tájékozottságát, doktori munkájával kapcsolatos elképzeléseit,

eddigi tudományos jellegű tevékenységét, nyelvismeretét, alkalmasságát. A jelentkezők

rangsorolása egységes pontrendszer segítségével történik, a következő értékelési szempontok

szerint:

A jelentkezők rangsorolása egységes pontrendszer segítségével történik, a következő

értékelési szempontok szerint:

a) summa cum laude oklevél: 5 pont,

b) tudományos tématerv (4-5 oldal, hivatkozásokkal): max. 5 pont,

c) felvételi vizsga eredménye: legfeljebb 60 pont,

d) igazolt tudományos/szakmai eredmény (pl.: TDK dolgozat, publikáció, nem publikált

kéziratos tanulmány): max. 20 pont

e) a jelentkezési feltételként megadotton felüli nyelvismeret: max. 10 pont,

Összesen legfeljebb 10 pont erejéig:

a) a jelentkezési feltétel teljesítéseként figyelembe vett nyelvvizsgán felül minden

további középfokú „C” típusú, illetve azzal egy tekintet alá eső államilag elismert

nyelvvizsga 3 felvételi pontot,

b) a jelentkezési feltétel teljesítéseként figyelembe vett nyelvvizsgán felül minden

további felsőfokú „C” típusú, illetve azzal egy tekintet alá eső államilag elismert

nyelvvizsga 5 felvételi pontot,

c) a jelentkezési feltétel teljesítéseként figyelembe vett felsőfokú „C” típusú, illetve azzal

egy tekintet alá eső államilag elismert nyelvvizsga 3 felvételi pontot eredményez.

A Felvételi Bizottságok értékelik a jelentkezők teljesítményét, rangsorolják őket, és az elért

felvételi pontszám sorrendjében felvételüket „hangsúlyozottan javasolják”, „javasolják” vagy

15

„nem javasolják” a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Doktori és Habilitációs Tanácsnak

(továbbiakban BTDHT).

A döntéséről a jelentkezőt nyolc napon belül értesíteni kell. A felvételi határozatban közölni

kell a részvétel feltételeit is, és a felvett doktoranduszokat tájékoztatni kell a beiratkozás

helyszínéről, időpontjáról, valamint a beiratkozáshoz szükséges egyéb feltételekről.

A felvételt elutasító döntés ellen fellebbezéssel lehet élni, ha az jogszabályt vagy egyetemi

szabályzatot sért. A fellebbezést az elutasító döntés kézhezvételétől számított nyolc

munkanapon belül kell előterjeszteni a Doktori és Habilitációs Irodán, a Pázmány Péter

Katolikus Egyetem rektorának címezve. A fellebbezést a rektor bírálja el, a fellebbezés

kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A döntés ellen további fellebbezésnek helye

nincs. A Doktori Iskola a felvett jelentkezők névsorát és eredményeit az Egyetemen szokásos

módon közzéteszi.

A DOKTORI SZIGORLAT

A doktori szigorlat a doktorjelölt tudományágban szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű, szigorlati bizottság előtt letett nyilvános szóbeli vizsgája. A doktori védésre a doktori szigorlat után kerülhet sor. A szigorlatot legfeljebb a kérelem benyújtásától számított két éven belül kell letenni.

A szigorlati tárgyakat a Doktori Iskola Tanácsa javaslatának figyelembe vételével, a BTDHT javaslatára az Egyetem Doktori Tanácsa határozza meg. A szigorlatot a szigorlati tárgyak kijelölését követő egy éven belül, illetve a kérelem benyújtásától számított két éven belül kell letenni. A szigorlat letételének nem feltétele az értekezés beadása. Sikertelen szigorlat letételét hat hónap elteltével de legfeljebb a fokozatszerzési kérelem

elfogadásától számított két éven belül egyszer meg lehet kísérelni. Ha a szigorlat egyetlen tárgy sikertelensége miatt vált eredménytelenné, akkor az ismétlés alkalmával csak a sikertelen tárgyban kell a jelölt felkészültségét vizsgálni.

16

A szigorlatot tárgyanként titkos pontozással kell minősíteni. A szigorlati teljesítményt a bizottság tagjai egyenként a 0-1-2-3-4-5 fokozatú rendszerben pontozzák. A szigorlat eredményes, ha a jelölt tárgyanként megkapta a megszerezhető pontszámok 60 %-át. A szigorlat minősítését a három tárgyban elért összpontszámnak a megszerezhető pontszámhoz viszonyított arányában kell megállapítani:

90-100 % esetén „summa cum laude”,75-89.9 % között „cum laude”,60-74.9 % között „rite”.

A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A doktori eljárásban nem vehet részt az a személy, aki a pályázóval függelmi, hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A doktori eljárásban hozott határozatok ellen kizárólag állami vagy egyházi jogszabály megsértése, illetőleg az Egyetemi Doktori Szabályzat megsértése miatt lehet fellebbezni. A fellebbezést az Egyetem rektorához kell benyújtani. Fellebbezést benyújthat a jelölt, a Kar vagy az Egyetem Doktori Tanácsa bármely tagja. Erre a cselekmény megismerésének időpontjától számított tizenöt napon belül van lehetőség. A fellebbezés elbírálása harminc napon belül történik.

A FOKOZATSZERZÉS

A doktori értekezést bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. A védésre csak a szigorlat letétele után kerülhet sor. A vita időpontját és helyét az egyetemen körlevélben közölni kell.A két hivatalos bíráló a BTDHT felkérésére a szorgalmi időszakra eső két hónapon belül írásos bírálatot készít az értekezésről, és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Az értekezés csak két támogató javaslat esetén bocsátható nyilvános vitára. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a kar doktori tanácsa harmadik bírálót is felkér, aki

17

ugyancsak tagja a bírálóbizottságnak. Két elutasító bírálat esetén két év elteltével új eljárásban új értekezés nyújtható be.

Két támogató bírálat alapján az értekezést a bírálatok beérkezésétől számított és a szorgalmi időszakra eső két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A jelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja, és azokra a nyilvános vita előtt írásban, a nyilvános vita során szóban válaszol, a hozzászólásokra reflektál.

A vitát a bizottság elnöke vezeti. A vita során a bírálók véleményét meg kell hallgatni. A nyilvános vita keretében a jelölt szabad előadásban ismerteti értekezésének téziseit, majd a hivatalos bírálók, és a bírálóbizottsági tagok valamint a jelenlevők észrevételeire, kérdéseire válaszol.

A vita lezárása után a bizottság zárt ülésén, titkos szavazással, 0-1-2-3-4-5 pontozással határoz az értekezés elfogadásáról, amihez az elérhető pontszám legalább 60 %-a szükséges. Az elnök az eredményt a szavazás után nyilvánosan kihirdeti és indokolja. Az Egyetem a jelölt kérelmére a doktori értekezés védésének és a szigorlat minősítéséről igazolást ad ki.A doktori fokozat odaítéléséről a szigorlati és a bírálóbizottság jelentése, illetve a kapott pontszámok alapján a BTDHT előterjesztésére az Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa dönt. A védésről és a bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv nyilvános.

A doktori fokozat elnevezése: PhD politikatudományból (PhD in Political Science)

18

TANTÁRGYLEÍRÁSOK

Tantárgy neve: A politikai filozófia alapjai

Kredit:5

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2

Óratípus:előadás

Tanulmányi előfeltétel: nincs

Értékelés:kollokvium

Tantárgy leírása

Ez a bevezető kurzus azt a célt szolgálja, hogy világosan és egyértelműen meghúzza a politikára vonatkozó elméleti reflexió szintjei közötti határvonalakat. A politika szereplőinek és mindennapi kritikusainak elméleteitől elindulva a politikatudomány, a politikaelmélet és a politikai filozófia szintjeit járjuk körül részletesen, kijelölve a politikai filozófia tudományterületének témáját, módszertanát, történeti fejlődését és aktuális kérdéseit. Kötelező olvasmányok:

Quentin Skinner: The Foundations of Modern Political Thought: Volume I-II., Cambridge University Press, Cambridge, 1978Leo Strauss: What Is Political Philosophy? and Other Studies. The Free Press, Glencoe, Ill.: 1959. újabb kiadás: University of Chicago Press, Chicago, 1988.Politikai filozófia. Szöveggyűjtemény, szerk. G. Fodor Gábor; Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001

Ajánlott olvasmányok:

What is Political Theory? S. K. White and J. Donald Moon (eds.) Sage Publications, London, 2004.A politikatudomány új kézikönyve, szerk. Robert E. Goodin és Hans-Dieter Klingemann, Osiris, Budapest, 2003.Paczolay Péter-Szabó Máté: A politikatudomány kialakulása. A politikaelmélet története az ókortól a huszadik századig. Korona, Budapest, 1996.Bence György: Válogatott politikai-filozófiai tanulmányok, 1990-2006., L’Harmattan, Budapest, 2007.Tárgyjegyző: Hörcher Ferenc

Oktatók: Hörcher Ferenc

19

Tantárgy neve: Kutatásmódszertan

Kredit:5

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2

Óratípus:szeminárium


Értékelés:gyakorlati jegy

Tantárgy leírásaA tárgy a politikatudomány terén történő önálló kutatáshoz szükséges eszközökkel ismerteti meg a hallgatókat, legfontosabb célja a hallgatók felkészítése a PhD disszertáció megírására. A kurzus során a hallgatók választott témájuk kidolgozásához kapnak segítséget, többek között a kutatási kérdés és a kutatási terv kialakítása, a kérdéshez kapcsolódó módszertan megválasztása illetve a források gyűjtése és elemzése terén. A félév során a hallgatók megismerkednek a paradigmák és elméletek fogalmával és viszonyával, az okság bizonyításának kérdésével, a konceptualizálás, operacionizálás és mérés követelményeivel, illetve néhány kvalitatív módszerrel (longitudinális és összehasonlító elemzés, diskurzus analízis). A témák bemutatását az elméleti olvasmányokon túl releváns cikkek olvasása is segíti a politikatanulmányok irodalmából. A félév során a hallgatók a módszertani ismereteket rendszeres házi feladatok keretében alkalmazzák a saját kutatási témájukra. A félév végére minden hallgatónak le kell adni egy 4000 szavas kutatási tervet, mely jó esetben a PhD dolgozat vázát jelentheti.

Kötelező olvasmányok:Booth, Wayne, Gregory G. Colomb, and Joseph M. Williams (2008): The Craft of Research.

Chicago: University of Chicago Press. Gerring, John (2011): Social Science Methodology: A Unified Framework (Strategies for

Social Inquiry). Cambridge: Cambridge University Press; 2 edition. Ajánlott olvasmányok:Checkel, Jeffrey T. (1998): “The Constructivist Turn in International Relations Theory,”

World Politics, Vol. 50, No. 2 (1998), pp. 324-348.Elster, Jon (1989): Nuts and Bolts for the Social Sciences. New York: Cambridge University

PressGeorge, Alexander and Andrew Bennett (2005): Case Studies and Theory Development in

the Social Sciences. Cambridge, MA: MIT Press. Kuhn, Thomas (2002): A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Osiris. Lakatos Imre (1997): Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai. Budapest: Atlantisz.Pierson Paul (2000): ”Not Just What, but When: Timing and Sequence in Political

Processes.” Studies in American Political Development, 14/1: 72-92.Popper, Karl (1997): A tudományos kutatás logikája. Budapest: EurópaTetlock, Philip E. (1999): “Theory Driven Reasoning about Plausible Pasts and Probable Futures in World Politics: Are We Prisoners of Our Preconceptions?” American Journal of Political Science, 43/2: 335-366.Tárgyjegyző: Győrffy Dóra

Oktatók: Győrffy Dóra

20

Tárgy neve: Egyetemes politikai eszmetörténet

Kredit: 5

Félévek száma: 2

Heti óraszám: 2




Tárgy rövid leírása

A tantárgy célja, hogy a doktori hallgatóknak szöveg- és problémaközpontú, történeti jellegű áttekintést adjon az egyetemes politikai gondolkodás főbb eszméiről és képviselőiről. A kurzus során Platón, Arisztotelész, Cicero, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Niccolò Machiavelli, Jean Bodin, Thomas Hobbes, John Locke, Jean-Jacques Rousseau, Montesquieu, Emmanuel Sieyès, Edmund Burke, Alexis de Tocqueville, G. F. W. Hegel, Karl Marx, Eötvös József és John Stuart Mill műveit és tanítását tárgyaljuk részletesen.A kurzus elvégzése nyomán a hallgatók elsajátítják az államformák és a politikai ideológiák kiformálódására vonatkozó tudást. Ezen túlmenően ismereteket szereznek a politikai gondolkodás kulcsfogalmairól és a hozzájuk kötődő klasszikus szövegekről, és megértik a politikai fogalmak történeti kontextushoz kötött, történeti szemantikával rendelkező, alapvetően kontesztált jellegét. Ismereteiket politikai jellegű szövegek értelmezése és előállítása során alkotóan tudják majd alkalmazni.

Fontosabb irodalmak:

Murray Forsyth and Maurice Keens-Soper (eds.), The Political Classics: A Guide to the Essential Texts from Plato to Rousseau, Oxford, OUP, 1988 ISBN 0-19-285282-5

Murray Forsyth, Maurice Keens-Soper, and John Hoffman (eds.), The Political Classics: Hamilton to Mill, Oxford, OUP, 1993 ISBN 0-19-878025-7

Paczolay Péter – Szabó Máté (szerk.), Az egyetemes politikai gondolkodás története. Szöveggyűjtemény. (Politológia könyvek 1.), Budapest, Rejtjel Kiadó, 1999 ISBN 2050000013607

Tárgyjegyző: Gángó Gábor

Oktatók: Gángó Gábor

21

Tantárgy neve: Magyar politikai eszmetörténet

Kredit:5

Félévek száma: 2

Heti óraszám:2




Tantárgy leírásaA tantárgy célja, hogy áttekintést adjon, lehetőség szerint az eredeti művek, szövegek olvasásával, a magyar politikai gondolkodás főbb irányairól, jelesebb képviselőiről. A kurzus a reformkorral indul, amikor Magyarországon kialakultak azok a modern politikai gondolkodási irányok, amelyekre a mai politikai gondolkodás is hagyományként tekint, s amikor olyan szerzők alkottak, akiknek hatástörténete máig nyomon követhető. Egy a politikai gondolkodás történetének módszereire vonatkozó bevezetés után, nagyjából kronologikusan haladva tekintjük át a politikai gondolkodás egyes nagy irányainak átalakulásait. Az előadás a témát nem a politikai filozófia történeteként fogja fel, hanem a politikáról szóló gondolkodás gyakorlati, politikai cselekvésre orientált dimenzióját is szem előtt tartja. A bemutatás rendszerint nem átaltalánosságban, elvi szinten történik, hanem szerzőközpontúan, azaz a liberalizmus, konzervativizmus, szociáldemokrácia, szocializmus, kommunizmus, szélsőjobboldaliság koronként változó jelentéseit konkrét szerzők munkáira koncentrálva mutatjuk be. Mindig figyelmet fordítunk az adott irányok nemzetközi összefüggéseire, a külföldről érkező hatásokra, a közép-európai térség sajátosságaira és azon belül a sajátos magyar eszmei konstellációra, amelyben az adott művek keletkeztek.

Kötelező olvasmányok:Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon I-II., Budapest, Századvég,

2009-2010Takáts József: Modern Magyar politikai eszmetörténet, Budapest, Osiris, 2007Gángó Gábor: Eötvös József uralkodó eszméi: kontextus és kritika, Budapest, Argumentum,

2006. Ajánlott olvasmányok:Széchenyi István: Hitel (ajánlottak a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó hasonmás kiadásai,

utoljára 1991-ből)Kemény Zsigmond: Forradalom után. In: „Változatok a történelemre”, szerk.: Tóth Gyula,

Budapest, 1982, 181-371.Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra. I. köt. Budapest,

1981Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek II., szerk.: Deák Ágnes, Budapest, 2001,

305-371 és 567-614.Asbóth János: Magyar conservativ politika, Máriabesnyő, Attraktor, 2011Garami Ernő: Forrongó Magyarország, Budapest, 1989Jászi Oszkár: A Habsburg Monarchia felbomlása, Budapest, 1983Szekfű Gyula: Három Nemzedék és ami utána következik, Budapest, 1989.Bethlen István: Válogatott politikai írások és beszédek, szerk.: Romsics Ignác, Budapest,

2000. 158-230. és 389-431.Teleki Pál: Válogatott politikai írások és beszédek, szerk.: Ablonczy Balázs, Budapest, 2000,

22

133-340. Kovács Imre: Néma forradalom, Budapest, 1989Gömbös Gyula: Válogatott politikai írások és beszédek, szerk.: Vonyó József, Budapest,

2004, 77-92., 407-427., 619-637.Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság, Budapest, 1949Bibó István: A magyar demokrácia válsága, in: uő: Válogatott tanulmányok, Budapest, 1986,

II. köt. 13-79.; Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem, in: i.m. 569-619.Tárgyjegyző: Hörcher Ferenc


23

Tantárgy neve: Érték és politika

Kredit:5

Félévek száma: 3

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírásaEgy társadalomban a jóról és rosszról, kívánatosról és nem kívánatosról vallott alapvető felfogásokat a szociológia összefoglalóan értékeknek nevezi. Az értékek meghatározó befolyással bírnak az attitűdökre és a cselekvésekre az élet minden területén. Inglehart értékváltozás-emélete szerint az egyéni értékek kulturálisan közvetítettek, a szocializáció során alakulnak ki, nagyban befolyásolják a fiatalkor életkörülményei, és felnőttkorban nagyfokú stabilitás jellemzi. Az Inglehart által csendes forradalomnak nevezett változás során a nagyobb materiális biztonságban felnövevő generációk számára másfajta, posztmateriálisnak nevezett értékek válnak fontossá, mint az idősebb generációk számára. A posztmaterialista értékfordulat alapvetően befolyásolja egyebek közt a politikai magatartást és összefüggésben áll a vallásosság terén tapasztalható változásokkal is.A kurzus során a következő kérdésekkel kívánunk kiemelten foglalkozni:

- Melyek a legismertebb szociológiai értékelméletek?- Miként jellemezhető az értékek változása, és milyen elméleti magyarázatok adhatók?- Milyen módszerekkel vizsgálja az empirikus szociológia az értékeket?- Milyen hatással van az értékrend és annak valtozása a politikai attitűdökre és a

politikai magatartásra? - Milyen összefüggés tapasztalható az értékrend és a vallás változása között?- Milyen értékek és milyen értékváltozások jellemzőek a magyar társadalomra?

A kurzus célja a vonatkozó nemzetközi szakirodalom áttekintésén túl a legújabb empirikus kutatási eredmények megismerése is. Kötelező olvasmányok:Füstös László – Szakolczai Árpád: Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban

(1977-1998), Szociológiai Szemle 1999.3.: 57-90.Hankiss Elemér – Manchin Róbert – Füstös László – Szakolczai Árpád: Kényszerpályán? A

magyar társadalom értékrendjének változásai 1930 és 1980 között. Budapest, 1982Inglehart, Ronald: The Silent Revolution – Changing Values and Political Styles among

Western Publics, Princeton, 1977Inglehart, Ronald: Culture shift in advanced industrial society, Princeton, 1990Rokeach, Milton: The Nature of Human Values, New York, 1973, 3-52.Schwartz, Shalom H.: Universals in the Content and Structure of Values: Theoretical

Advances and Empirical Tests in 20 Countries, in: Andvances in Experimental Social Psychology, 25, 1992, 1-65.

Ajánlott olvasmányok:Füstös László – Szakolczai Árpád: Értékek változásai Magyarországon, 1978-1993.

Kontinuitás és diszkontinuitás a kelet-közép-európai átmenetben, in: Szociológiai Szemle 1994.1.: 57-90.

Berger, Peter L.: The Desecularization of the World, Washington – Grand Rapids, 1999

24

Bruce, Steve: Politics and Religion, Cambridge, 2003Jelenfi Gábor - Kmetty Zoltán - Tóth Zsolt (2010): Értékek és preferenciák. in: Rosta

Gergely – Tomka Miklós (szerk.): Mit értékelnek a magyarok? BudapestKeller Tamás: Magyarország helye a világ értéktérképén, Budapest, 2009Lipset, Seymur M. – Rokkan, Stein: Party systems and voter alignment, in: Lipset-Rokkan

(szerk.): Cleavage Structures, Party Systems and Voter Alignements, New York, 1967Norris, Pippa – Inglehart, Ronald: Sacred and Secular. Religion and Politics Worldwide,

Cambridge-New York, 2004van Deth, Jan W. – Scarbrough, Elinor (szerk.): The Impact of Values, Oxford, 1995Tárgyjegyző: Füstös László

Oktatók: Füstös László

25

Tantárgy neve: Keresztény politikai gondolkodás

Kredit:5

Félévek száma: 3

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírásaA tárgy célja a kereszténység és a politikai gondolkodás szerteágazó kapcsolatainak ismertetése, elemzése, és értékelése.

A tárgy tematikája az alábbi kérések megtárgyalása:1. Történeti rész. A kereszténység patrisztikájának politikai gondolkodásától (a monarchia kérdése) a két kard elméleten keresztül, a reneszánsz fejleményeket megvizsgálva eljutunk a protestáns-katolikus belháborúk által kiváltott államelméletekig, a felvilágosodásig és a 19. sz. restaurációs gondolkodásáig (anti-modernizmus és elágazásai).2. A 20. század fejleményei: a totalitarizmus kapcsán kialakult viták és a demokrácia fokozatos befogadása.3. A kortárs keresztény elméletek és viták áttekintése a II. Vatikáni Zsinat és az arra következő időszak paradigmái, ill. a keresztény politikai gondolkodás teljes megújulása a politikai teológia kérdésköréhez kapcsolódva.Kötelező olvasmányok:Augustine: The City of God. A new trans. by Henry Bettenson. Harmondsworth, Middlesex, England: Penguin Books, 1984. Katolicizmus és politika. Carl Schmitt és Erik Peterson vitája. Fordítások, jegyzetek és utószó. Szerkesztette Mezei B. Kézirat, kiadás előtt. Metz, Johann Baptist: Memoria passionis. Veszélyes emlékezet a pluralista társadalomban. Fordította: Görföl Tibor. Budapest: Vigilia Kiadó, 2008.Ajánlott olvasmányok:Augustine, St. De civitate dei: Sancti Aurelii Augustini Episcopi De civitate Dei libri XXII. Recognoverunt Bernardus Dombart et Alfonsus Kalb. Stutgardiae: In aedibus B. G. Teubneri, 1981. Maritain, Jacques: Distinguish to Unite, or, The Degrees of Knowledge. Notre Dame, Ind. : University of Notre Dame Press, 1995.Maritain, Jacques: Integral Humanism; Freedom in the Modern World ; and, A Letter on Independence. Notre Dame, Ind.: University of Notre Dame Press, 1996.McAdams, A. James: The Crisis of Modern Times. Perspectives from The Review of Politics, 1939-1962. Notre Dame, Indiana: University of Notre Dame Press, 2007.Molnár Tamás: A hatalom két arca: Politium és szentség. Ford. Mezei B. Bp.: Európa, 1992. Russell Kirk: The Roots of American Order. Wilmington, Del.: ISI Books, 2003.Simon, Yves R.: Tekintély és társadalom. Ford. Kovács B., szerk. Mezei B. Budapest: Szent István Társulat (Fides et ratio), 2004.Simon, Yves René Marie: A General Theory of Authority. With an introduction by Vukan Kuic. Notre Dame: University of Notre Dame Press, 1980. (Original edition by the University of Notre Dame Press, 1962).Tárgyjegyző: Mezei Balázs

Oktatók: Mezei Balázs

26

Tantárgy neve: Kortárs konzervativizmus, liberalizmus

Kredit:5

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírásaA modern politikai filozófiák közül talán a liberalizmus tekinthető a legkidolgozottabbnak elméletileg, míg a konzervativizmus idegenkedik leginkább az ideológiáktól. Bár mára sok kérdésben igen közeli álláspontot foglalnak el, e két ideológia sokak szemében egymással élesen szemben áll, s ez az ellentét paradigmatikusan tudja megjeleníteni a baloldali és a jobboldali politikai érzület közti különbséget – ami azért is érdekes, mert a liberalizmus története során sokszor találta és találja ma is magát a jobboldalon. A kurzus során nem történetileg fogunk haladni, hanem az ideológiák legfontosabb építőköveire fogunk kitérni: így az állam, a civil társadalom és a piac viszonyára, az egyéni szabadság és a közjó viszonyára, szabadság és egyenlőség lehetséges konfliktusaira, a politikai tudás természetére vonatkozó elképzelésekre, a politikai cselekvés kockázataira és felelősségére, egyéni és közösségi kötelességekre és jogokra, a hagyományhoz, a szokásokhoz és az intézményekhez fűződő viszonyra, relativizmusra és univerzalizmusra, a politikai axiológia kérdésére.Kötelező olvasmányok:

Ludassy Mária: Az angolszász liberalizmus klasszikusai I.-II., Atlantisz Kiadó, Budapest, 1991.,1992.Pierre Manent: A liberális gondolat története. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1994.Anthony Quinton: A tökéletlenség politikája: az angol konzervatív gondolkodás vallásos és szekuláris tradíciója Hookertől Oakeshottig, Tanulmány Kiadó, Pécs, 1995.Robert Nisbet: Konzervativizmus. Álom és valóság, Tanulmány Kiadó, Pécs, 1996.


Michael Oakeshott: Politikai racionalizmus. Szerk. Molnár Károly Attila. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2001.Isaiah Berlin: Négy esszé a szabadságról, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990.Benjamin Constant: A régiek és modernek szabadságának összevetése. Atlantisz, Budapest, 1997.A. de Tocqueville: A régi rend és a forradalom. Atlantisz, Budapest. 1994.Tárgyjegyző: Hörcher Ferenc


27

Tantárgy neve: Nacionalizmus elméletek

Kredit:5

Félévek száma: 3

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírásaA tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a legfontosabb nacionalizmus- és etnicitáselméletekkel. A félév végére tisztában kell lenniük a szakterület fogalomhasználatával, ismerniük kell a modern és etnoszimbolista elméletek fő állításait, képeseknek kell lenniük megkülönböztetni a nyugati és keleti nemzettévállási folyamatokat. A félév során a hallgatók minden témáról fél órás előadást hallgatnak, majd pedig a kötelező olvasmányokat szeminarizáljuk. A hallgatókkal a nemzeti kisebbségek kérdését is érintjük.Kötelező olvasmányok: Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek. Szöveggyűjtemény. Budapest: Rejtjel,

2004. Smith, Anthony D.: Nationalism and Modernism: a critical survey of recent theories of

nations and nationalism. London and New York: Routledge, 1998. Hutchinson, John and Smith, Anthony D. (eds.): Nationalism: critical concepts in

political science. London & New York: Routledge, (5 volumes), 2000. Gellner, Ernest: A nemzetek és a nacionalizmus. Budapest: Napvilág, 2009. Brubaker, Rogers: Nationalism Reframed: Nationhood and the National Question in the

New Europe. Cambridge University Press, 1996. Hechter, Michael: Containing Nationalism. Oxford University Press, 2000. McCrone, David: The Sociology of Nationalism: Tomorrow’s Ancestors. London and New

York: Routledge, 1998.

Ajánlott olvasmányok: Leoussi, Athena S.: Encyclopedia of Nationalism. New Brunswick, NJ: Transaction

Publishers, 2001. Motyl, Alexander J. (ed.): Encyclopaedia of Nationalism. San Diego, CA: Academic

Press, (2 volumes), 2000. Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Budapest: Osiris, 2006. Kántor Zoltán – Majtényi Balázs (szerk.): Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről.

Budapest: Rejtjel, 2005. Bárdi Nándor – Fedinec Csilla – Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek

Fejezetek a 20. századi történelemből. Budapest: Gondolat – MTA Kisebbségkutató Intézet, 2008.

Bretter Zoltán és Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Pécs: Tanulmány Kiadó, 1995.

Schöpflin György: A modern nemzet. Gödöllő-Máriabesnyő: Attraktor, 2003.Tárgyjegyző: Kántor Zoltán

Oktatók: Kántor Zoltán

28

Tantárgy neve: Politikai teológia

Kredit:5

Félévek száma: 4

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírásaA kurzus a vallás és a politika kapcsolatának elméleti modelljeit és ezek gyakorlati alkalmazásait vizsgálja, kitérve a folyamatosan változó szabályozással kapcsolatos kritikákra és a fejlődés várható irányaira is.

Témái közé tartoznak (1) azon politikaelméleti modellek, amelyek a vallás és a politika egységéből, a vallási tolerancia valamely felfogásából, vagy az állam világnézeti semlegességéből kiindulva alapozzák meg a két szféra viszonyát; (2) az említett modellek gyakorlati alkalmazásának legfontosabb példái, az egyes országok és országcsoportok alkotmányai, vallásügyi törvényei és politikai eljárásai mint kísérletek az egység megvalósítására, a vallási tolerancia vagy a semlegesség érvényesítésére; (3) a hagyományos elméleti megközelítések és gyakorlati megoldások válsága és bírálata, a szekularizáció jelensége, a modern valláspolitika konzervatív és posztmodern kritikája, illetve az ún. vallási erőszak kérdése, a vallás szerepe a nemzetközi konfliktusokban, a forradalmi és ellenforradalmi mozgalmakban.

A kurzus célja, hogy a hallgatók megértsék a vallás és a politika viszonyának sajátos, másra – pl. a civil szféra és a kormányzat viszonyára – nem redukálható voltát, és el tudják helyezni a rendkívül változatos kortárs megoldásokat az általános elméleti keretben; egyúttal képesek legyenek a valláspolitikai gyakorlatok jelenlegi és jövőbeli változásait kritikus módon követni.Kötelező olvasmányok:Molnar, Thomas Steven, Twin Powers: Politics and the Sacred. Grand Rapids: Eerdmans, 1988. ISBN 0802803032Walzer, Michael, On Toleration. New Haven: Yale University Press, 1997. ISBN 0300076002Zizek, Slavoj, The Fragile Absolute, or Why is the Christian Legacy Worth Fighting For? New York: Verso, 2000. ISBN 1859847706

Ajánlott olvasmányok:Gauchet, Marcel, The Disenchantment of the World: A Political History of Religion. Princeton: Princeton University Press, 1997. ISBN 0691044066Murphy, Andrew R., ed., The Blackwell Companion to Religion and Violence. Malden: Wiley-Blackwell, 2011. ISBN 1405191317Wuthnow, Robert, ed., Encyclopedia of Politics and Religion. Washington: CQ Press, 2006. (2nd ed.) ISBN 0872893219 Tárgyjegyző: Nyirkos Tamás

Oktatók: Nyirkos Tamás

29

http://www.worldcat.org/search?q=au%3AZ%CC%8Ciz%CC%8Cek%2C+Slavoj.&qt=hot_author

Tantárgy neve: Utópiák

Kredit:5

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása

A középkor és az újkor mozgalmas átmeneti időszakában, főleg a 16. században, a hitből fakadó egyházi reformokkal párhuzamosan a közéleti berendezkedés reformja is elkerülhetetlennek látszott, amit az erre irányuló meggondolások írásban rögzített változatai tükröznek az európai kontinens kétpólusú központi rendszerében, a Német-római Császárság területén (Erasmus, Machiavelli, Castiglione) és a kontinens peremvidékén, Angliában is (Morus). Az „Utópiák” című tantárgy elsősorban az említett szerzők műveit és azok szerepét vizsgálja saját koruk politikai és litterátori kontextusában bizonyos előzmények (Platón, Szent Ágoston), következmények (Campanella, Francis Bacon), és a korabeli ellenutópia (Morus: III. Richárd) lehetőségének figyelembevételével.Kötelező olvasmányok:

1516: Morus Tamás, Utópia, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1989. ISBN 96307468241516: Rotterdami Erasmus, A keresztény fejedelem neveltetése, Budapest, Európa

Könyvkiadó, 1987. ISBN 963 07 3956 91528: Baldassare Castiglione, Az udvari ember, Budapest, Mundus, 2008. ISBN

97896397132461532: Niccolo Machiavelli, A fejedelem, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1987. ISBN

9630740389


Platón, Az állam, Budapest, Gondolat, 1994. ISBN 9632827201Augustinus Aurelius, Az Isten városáról, Budapest, Kairosz, 1. k. 2005. ISBN 9637510117,

2. k. 2005. ISBN 9637510788, 3. k. 2006. 9637510427, 4. k. ISBN 9789636622855

1557: Thomas More, The History of King Richard III, New Haven, Yale University Press, 1963. ISBN 0300098444

1623: Tommaso Campanella, A Napváros, Szeged, LAZI, 2002. ISBN 96394160021627: Francis Bacon, Új Atlantisz, Szeged, LAZI, 2001. ISBN 9639227773Tárgyjegyző: Tóta Péter Benedek

Oktatók: Tóta Péter Benedek

30

Tantárgy neve: Totalitarizmus elméletek

Kredit:5

Félévek száma: 2

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása

A tantárgy célja, hogy a diákokkal együtt elemezze végig a 20. század legfontosabb politikai kérdéseire adott válaszokat. Ezek közé tartozik az állam és az egyén viszonyának meghatározása, vagyis az a kérdés: mekkora állam az ideális, mi a feladata, megelőzi-e és ha igen, milyen esetekben és milyen mértékben a közérdek az egyéni érdeket. Mikor korlátozhatja a közérdekre való hivatkozás az egyéni érdekeket? Milyen politikai rendszerek szerveződtek a vélt illetve valós közérdekek elsőbbságére hivatkozva? Ezek hol és hogyan működtek? Milyen eltérő gazdaságirányítási módszerekhez kapcsolódtak? A kurzus különös hangsúllyal kívánja tanulmányozni a totális diktatúrák elméletét és gyakorlatát, valamint azt a kölcsönhatást, amit a század folyamán ezek a diktatúrák a demokrácákra gyakoroltak, illetve tőlük tanultak. Nem kerüli el a figyelmünket a totális diktatúrák öröksége illetve túlélési stratégiái sem. Vizsgálni kívánjuk a bal és jobboldal meghatározásának és tartalmának változását, a diktatúrák és demokráciák és a tömegtársadalmak közötti kommunikáció legfőbb sajátosságait.Kötelező olvasmányok:

Paul Johnson: Modern kor. A huszadik század igazi arca. XX. század intézet, 2000 Robert Conquest: Kegyetlen évszázad. XX. század intézet, Budapest. 2003 Alain de Benoist :Kommunizmus és nácizmus. Gondolatok a XX. századi totalitarizmusokról.. Európa Authentica, Budapest, é.n. Francois Furet: Egy illúzió múltjaAlain Badiou: A század. Typotex, Budapest, 2010Emmanuel Todd: A birodalom után. Tanulmány az amerikai rendszer széteséséről. Allprint, Budapest, 2003Ian Kershaw-Moshe Lewin: Sztálinizmus és nácizmus. Diktatúrák összehasonlítása, Szukits, Budapest, 2005

Ajánlott olvasmányok:Molnár Tamás: Az ellenforradalom. Kairosz, Budapest, n.é.Ernst Nolte: A fasizmus kora. XX. Század Intézet, 2002Jonah Goldberg: Liberálfasizmus. A baloldal rejtett története Mussolinitől napjainkig.XX Század Intézet. Budapest, 2012 Joshua Muravchik: Heaven on Earth. The Rise anfód Fall of Socialism. Ecounter books., San Francisco, 2002.Tárgyjegyző: Schmidt Mária

Oktatók: Schmidt Mária

31

Tárgy neve: Történeti-összehasonlító társadalomelemzés

Kredit:5

Félévek száma: 3

Heti óraszám: 2




Tárgy rövid leírásaEz az „elmélet-intenzív” kurzus bevezetést kínál a társadalomelemzés történeti fejlődésébe és összehasonlító módszertanába. A tárgy célja a társadalomtudományok legátfogóbb körére vonatkozó közös pontok áttekintése, beleértve a történetiség elvét, mely minden társadalmi tárgy vizsgálata során felvetődik, s minden kortárs jelenség vizsgálata során segítséget nyújthat. Az amerikai szociológiatudományi irányzatokon belül az „összehasonlító-történeti” címke alá a legkülönfélébb kutatási gyakorlatokat szokás besorolni, melyek

- egy vagy több esettanulmányon keresztül próbálnak egy szubsztantiv problémát megvilágítani,

- a mozdulatlan állókép helyett dinamikus társadalmi változással számolnak,- a világ legkülönfélébb társadalmi kontextusaira is kiterjed figyelmük,- a földrajzilag meghatározott elemzési egységek kölcsönös függőségével számolnak,- a társadalmi jelenségeket nem pusztán egy változó (a jelen) függvényében vizsgálják,

s a jelent a múlthoz fűződő viszonyában értelmezik.

A kurzus heterogén metodikát követ. Egyrészt olvasmányokat vitatunk meg, másrészt olyan gyakorlatokat végzünk, amelyek a hallgatóknak az „összehasonlító-történeti” elemzőkészségeit fejlesztik. A feldolgozott irodalom:

1. olyan művekből áll, melyek az „összehasonlító-történeti” módszerek (kutatási tervtípusok és technikák) különböző aspektusait mutatják be,

2. valamint arra adnak példát, hogy a kutatók miként alkalmazzák e módszereket.

Fontosabb irodalmak:Abbott, Andrew. 1991. “History and Sociology: A Lost Synthesis.” Social Science History, 15, 2 (Summer): 201-238. Arrighi, Giovanni. 2000. “Globalization Meets Historical Macrosociology.” Pp. 117-33. in Janet Abu-Lughod (ed.) Sociology for the Twenty-First Century. Continuities and Cutting Edges. Chicago: University of Chicago Press. Bourdieu, Pierre and Loic J. D. Wacquant. 1992. An Invitation to Reflexive Sociology. The University of Chicago Press. Böröcz József. 2005. “Goodness Is Elsewhere: The Rule of European Difference.” Comparative Studies in Society and History, 48,1,(January):110-38. Böröcz József. 2012. “Notes on the Geopolitical Economy of Post-State-Socialism.” Pp. 103-124 in Nina Bandelj and Dorothy J. Solinger (eds.) Socialism Vanquished, Socialism Challenged. New York: Oxford UP. Ertman, Thomas. 1997. Birth of the Leviathan. Building States and Regimes in Medieval and Early Modern Europe. Cambridge, Cambridge UP. Foucault, Michel. 1972 (1969). The Archeology of Knowledge. Translated by A. M. Sheridan Smith. London and New York: Routledge. Ginzburg, Carlo. 1999. The Judge and the Historian. Marginal Notes on a Late-Twentieth-Century Miscarriage of Justice. Translated by Anthony Shugar. London: Verso. Ghosh, Kwee Hui Kian. 2013. “Chinese Economic Dominance in Southeast Asia: A Longue-Durée Perspective.” Comparative Studies in Society and History, 55,1:5-34. Sahadeo, Jeff. 2005. “’Without the Past There Is No Future’: Archives, History and Authority

32

in Uzbekistan.” Pp. 45-67 in Antoinette Burton (ed.) Archive Stories: Facts, Fictions and the Writing of History. Durham, NC: Duke UP. Steinmetz, George. 2005 (ed.) The Politics of Method in the Human Sciences. Positivism and Its Epistemological Others. Durham/London: Duke UP. Tilly, Charles. 1984. Big Structures, Large Processes, Huge Comparisons. New York: Russell Sage Foundation. Arrighi, Giovanni. 2000. Wallerstein, Immanuel. 1991. “Braudel on Capitalism, or Everything Upside Down.” Pp.

207-17 in Unthinking Social Science: The Limits of Nineteenth-Century Paradigms. New York: Polity Press. Derluguian, Georgi. 2005. Bourdieu’s Secret Admirer in the Caucasus. A World-System Biography. University of Chicago Press.

Tárgyjegyző: Böröcz József

Oktatók: Böröcz József

33

Tantárgy neve: Szociológiai politikaelméletek

Kredit:5

Félévek száma: 2

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírásaA kurzus célja a politikai tárgyú szociológiaelméleti gondolkodás meghatározó programjainak és a szociológiai társadalomelméletek politikai aspektusainak a bemutatása.A 19. században megszülető szociológia a társadalomban talált tárgyat magának. A szociológiai társadalomelméletek és a politikáról való filozófiai gondolkodás szoros elvi kapcsolatát a szociológia sajátos keletkezési körülményei magyarázzák: az államfogalom és a tőle az újkorban fokozatosan elváló társadalomfogalom kapcsolatát hosszú ideig a közös eredet miatti elhatárolódás és viszonykeresés jellemzi. A kurzus a szociológia maradandó politikai érdeklődésének két aspektusát vizsgálja, ennek a kettős elvi viszonynak a keretében. Amikor a társadalomelméletek rétegződési modelljei a társadalom szerkezetét modellezik, egyúttal mindig uralmi viszonyokat is modelleznek. A szociológiai gondolkodás legnagyobb alakjai ugyanakkor kitüntetett figyelmet szentelnek a társadalmi világ speciálisan politikai dimenziójának is, a legkülönfélébb fogalmakat alkotva meg róla. A szociológiai megközelítés idővel az államot, sőt magát a politikait is mindinkább történeti jelenségként kezeli: alakváltozatainak magyarázatára és rendszerezésére törekszik. A sokak szerint egyre inkább önállósuló és autonóm módon működő politikai szféra elméleti igényű szociológiai elemzései a politika és más társadalmi szférák viszonyára, a politikai rend szerkezetére, működésére és funkcióira, röviden a politikai rend és a politikai cselekvés társadalmi feltételeire és hatásaira összpontosítanak.Kötelező olvasmányok:Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Budapest, Napvilág, 2008Dahrendorf, Ralf: A modern társadalmi konfliktus, Budapest, Gondolat, 1994Giddens, Anthony: Politics, Sociology, and Social Theory: Encounters with Classical and

Contemporary Social Thought, Stanford, 1995Habermas, Jürgen, A kommunikatív cselekvés elmélete, Budapest, Gondolat, 2011Lipset, Seymour Martin: Homo politicus. A politika társadalmi alapjai, Budapest, Osiris,

1995Luhmann, Niklas: A modernség megfigyelései, Budapest, Gondolat, 2010Luhmann, Niklas: Die Politik der Gesellschaft, Frankfurt, Suhrkamp, 200Parsons, Talcott: Politics and Social Structure, New York, Free Press, 1969Weber, Max: Gazdaság és társadalom, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987

skk.

Ajánlott olvasmányok:Alexander, Jeffrey C. – Seidman, Steven (eds.): The New Social Theory Reader, Routledge,

2008Alexander, Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után, Budapest, Balassi, 1996Balogh István – Karácsony András: Német társadalomelméletek. Témák és trendek 1950-től

napjainkig, Budapest, Balassi, 2000

34

Edelman, Murray: A politika szimbolikus valósága, Budapest, L’Harmattan, ford. Hidas Zoltán, 2004

Eisenstadt, Sh. N .: The Political System of Empires, New York, Free Press, 1969Felkai Gábor: A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig, I-II., Századvég,

2006-2007Hidas Zoltán: Szociológiai-politikai arcélek, in: BUKSZ, 2008/2, 109. o. skkLukes, Steven (ed.): Power. Readings in Social and Political Theory, Oxford, Oxford

University Press, 1986Tárgyjegyző: Hidas Zoltán

Oktatók: Hidas Zoltán

35

Tantárgy neve: Társadalomfilozófia

Kredit:5

Félévek száma: 4

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírásAz előadások áttekintést adnak a társadalomfilozófia fogalmáról, főbb problémáiról és más filozófiai diszciplínákkal (cselekvéselmélet, etika, jog-, történelem- és politikafilozófia) való összefüggéséről. Részletesen tárgyalják a társadalmak kialakulásával kapcsolatos korai modern vitákat, a természetjogi megalapozás szükségességét, illetve az erre vonatkozó kritikákat. A kora újkori fejlemények áttekintése során különös figyelmet fordítunk azoknak az ellentétes szempontoknak és egyeztetési kísérleteknek a megfigyelésére, amelyek a modern társadalomfilozófia legfontosabb kérdéseit jelentik napjainkban is. Ilyenek az individuum és társadalmi egész, az egyéni értékek és társadalmi normák, az egyéni szabadságjogok vs. közérdek, valamint a kisebbség és a többségi társadalom szempontjai. Végezetül az előadások igyekeznek rövid áttekintést adni a társadalmi kommunikáció, a szolidaritás és a kooperativitás kortárs problémáiról.Kötelező olvasmányok:Hobbes, Thomas: Leviatán I-II. Kossuth Kiadó, 1999. 1. kötet, 1-15. fejezet. Locke, John: Értekezés a polgári kormányzatról. Budapest, Gondolat, 1986.Burke, Edmund: Töprengések a francia forradalomról. Budapest: Atlantisz, l990.

Ajánlott olvasmányok:Rawls, John: Az igazságosság elmélete. Budapest: Osiris 1997.Feinberg, Joel: Társadalomfilozófia, Budapest: Osiris 1999.Martin, M. – L. C. McIntyre (szerk.): Readings in the Philosophy of Social Science,

Cambridge (Mass.): MIT Press 1994.Tárgyjegyző: Schmal Dániel

Oktatók: Schmal Dániel

36

http://hankovszky.tamas.btk.ppke.hu/szgy/fejezetek/szgyhobbes.doc

Tantárgy neve: Kulturális emlékezet

Kredit:5

Félévek száma: 5

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírásaA kurzus célja a társadalmi/nemzeti identitást megalapozó hosszú távú, kulturális emlékezet szerveződésének és változásának elemzése. Az Assmann házaspár által kidolgozott koncepció alapján a társadalom az uralkodó érvényes önértelmezés szerint „használja” a tartós reprezentációk formájában megőrzött múltat. Az önértelmezés változásával a felhasznált elemek is változnak: a nemzeti történelem archívumából az élő kulturális emlékezet kánonjába kerülhetnek. A ki-, illetve bekerülés dinamikája a politikai dimenzió nélkül nem érthető meg igazán. Az aktuális hatalmi törekvések az érvényes önértelmezésből fakadó identitásváltozatot közvetítenek a társadalom felé, az archívum megfelelő elemeinek mozgósításával az intézményhálózaton keresztül. A félév során nemzetközi és hazai példák segítségével elemezzük a fenti mechanizmust, a kulturális, a kollektív/kommunikatív és az önéletrajzi emlékezet kölcsönhatásainak tükrében. Hogyan válik a kanonizált, „külső” emlékezet, saját emlékké? Milyen szerepet játszik e folyamatban a kommunikatív tevékenység, az emlékek nyilvános megjelenítésétől, azok társas kapcsolatokban való továbbéléséig? Milyen feltételek között alakulhat ki ellenemlékezet, a hivatalos emlékezetformálás törekvéseivel szemben? Az emlékezet szociológiai, antropológiai és pszichológiai elemzéseinek segítségével próbáljuk megválaszolni ezeket a kérdéseket.Kötelező olvasmányok:Astrid Erll-Ansgar Nünning (eds.): Cultural Memory Studies. An International and

Interdisciplinary Handbook, Berlin–New York, Walter de Gruyter, 2008. Jan Assmann: A kulturális emlékezet, Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 20042 (1999)Karin Tilmans–Frank van Vree–Jay Winter (eds.): Performing the Past. Memory, History

and Identity in Modern Europe, Amsterdam University Press, 2010Jan-Werner Müller (ed.): Memory and Power in Post-War Europe. Studies in the Presence of

the Past, Cambridge University Press, 2004Aleida Assmann–Sebastian Conrad (eds.): Memory in a Global Age. Discourses, Practices

and Trajectories, Palgrave Macmillan, 2010Keszei András: Az emlékezet rétegei, in: Korall 41, 2010, 5–34.Ajánlott olvasmányok:Jeffrey K. Olick–Vered Vinitzky-Seroussi-Daniel Levy (eds.): The Collective Memory

Reader. Oxford University Press, 2011Paul Ricoeur: Epilogue. Difficult Forgiveness, in: Memory, History, Forgetting, The

University of Chicago Press, 2004, 457–506.Pascal Boyer – James W. Wertsch (eds.): Memory in Mind and Culture, Cambridge

University Press, 2009 Keszei András: Jelentés, törés, identitás, in: Bögre Zsuzsanna–Keszei András–Ö. Kovács

József (szerk.): Az identitások korlátai. Traumák, tabusítások, tapasztalattörténetek a II. világháború kezdetétől. Budapest, L’Harmattan, 2012, 11–35.

Tárgyjegyző: Keszei András

Oktatók: Keszei András

37

Tantárgy neve: Identitás, politika

Kredit:5

Félévek száma: 4

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása A kurzus célja a személyes és a kollektív identitásról született koncepciók bemutatása. Az identitás fogalma, a mindennapi nyelvhasználatban való felértékelődésével párhuzamosan, az utóbbi évtizedek társadalomtudományos kutatásainak egyik fontos tárgyává vált. Az identitással kapcsolatos kérdések egyre élesebben merülnek fel a legújabban zajló világfolyamatok – a több kultúrájú társadalmak kialakulása, a különböző kultúrák gyakori érintkezései, sokszor háborúig fokozódó feszültségei – hatására. A gyökeres társadalmi-kulturális változások közepette az identitás töredezetté, bizonytalanná, ellentmondásossá vált. Az egyén egymással versengő kulturális diskurzusokban keresi az eligazodást.Minden identitáselmélet kulcskérdése a személyes és a kollektív összetevők egymáshoz való viszonyának a tisztázása. A tudomány feltárja az identitás keletkezési körülményeit, szerkezeti összetevőit, történeti változásait. A készen kapott személyes és kollektív identitásmodellek megrendülése nyomán az identitáskoncepciók hangsúlya a szubsztanciálisan felfogott identitás helyett mindinkább az identitás változásaira és konstruált természetére helyeződik. A társadalomtudományos megközelítések tanulsága szerint az identitást mindig is formálták a történelmi és társadalmi körülmények, sőt koronként változó mértékben kifejezetten politikai törekvések tárgyává vált. Az identitáspolitika uralmi igényeivel szemben az egyén a saját önazonosság megőrzésére törekszik – de vajon lehetséges-e ez? Az identitással kapcsolatos kutatások – a 20. század súlyos tapasztalatai nyomán – behatóan foglalkoznak a traumatikus események hatásaival. A kurzus a traumatizált identitás jelenségének vizsgálatával zárul.Kötelező olvasmányok:Burke, Peter J. – Jan E. Stets: Identity Theory, Oxford University Press, 2009 Jenkins, Richard: Social Identity, Routledge, Taylor and Francis Group, 2004Lawler, Steph: Identity. Sociological Perspectives, Polity, 2008Taylor, Charles: Sources of the Self, Harvard University Press, Cambridge, 2000. Ajánlott olvasmányok:Bögre Zsuzsanna: „My Generation is a Quiet Sullen one…” Trauma and Remembering in

Life Strories before and after 1956. In: Vol 3, No 1 (2012), http://cjssp.uni-corvinus.hu/index.php/cjssp/article/view/55

Geertz, Clifford: Az identitás politikájáról, in: Magyar Lettre Internationale 31 (1999)Giddens, Anthony: Modernity and Self-Identity, Stanford University Press, Standford,

California, 1991Hidas Zoltán: Megváltó identitás. Fogalomszociológiai vázlat, in: Pannonhalmi Szemle 2008.

XVI/1. 72–86.Tárgyjegyző: Bögre Zsuzsa

Oktatók: Bögre Zsuzsa

38

http://cjssp.uni-corvinus.hu/index.php/cjssp/article/view/55

http://cjssp.uni-corvinus.hu/index.php/cjssp/article/view/55

http://cjssp.uni-corvinus.hu/index.php/cjssp/issue/view/10

Tantárgy neve: Politikai szociológiaKredit:5

Félévek száma: 1

Heti óraszám:2




Tantárgy leírásaA kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a politikai szociológia alaptémáit, azaz az állam működésmódjaira, illetve az állam és a társadalom kölcsönviszonyaira vonatkozó lehetséges szociológiai kérdésfeltevéseket. A politikai aktorok – legyen szó személyekről, pártokról, lobbikról, mozgalmakról – nem pusztán a politikai térben, de mindenkor egy társadalmi kontextusban is tevékenykednek, amely kontextus meghatározó erővel bír számukra. A politikai szociológia eme alapfelismerésből kiindulva kívánja a kurzus bemutatni a politikai szociológiai megközelítésmódokat:- a formális politikai döntési folyamatok szociológiai elemzéseiről- a társadalmi struktúrának a formális politikai élet szereplőire gyakorolt hatásáról- a társadalmi struktúrának a politikai magatartásra/választói magatartásra gyakorolt hatásáról- a politikai folyamatok társadalomalakító hatásairólA kurzus a politikai szociológia megismertetésében a teoretikus megközelítés mellett komoly emprikus és történeti anyagot is felvonultat, amely segíti a hallgatókat annak megértésében, hogy milyen tétjei vannak a politikai szociológia kérdésfeltevéseinek.Kötelező olvasmányok:Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Pártok között szabadon, Budapest, Osiris, 2000, 23-53.Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Törések, hálók, hidak: Választói magatartás és politikai

tagolódás Magyarországon, Budapest, Demokrácia Kut. M. Közp. Alapítvány, 2005Bottomore, Tom: Political Sociology, Pluto press, 1993.Peters, B. Guy: Politikai intézmények régen és ma, in: A politikatudomány új kézikönyve,

szerk.: Robert E. Goodin – Hans-Dieter Klingemann, Budapest, Osiris, 2003. 207-221.

Political Sociology - The State of the Art, ed. by Subrata Mitra – Malte Pehl, Barbara Budrich Publisher, 2010

Rosanvallon, Pierre: Civil társadalom, demokrácia, politikum. Történelmek és elméletek, Budapest, Napvilág, 2007

Szabó Dániel: Politikai társadalomtörténet – a politika társadalomtörténete, in: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe, Budapest, Osiris, 2003, 371-386.

Ajánlott olvasmányok:Almond, G. A. – Powell, G. B. – Strom, K. – Dalton, R.L : Összehasonlító politológia,

Osiris, 2006, 3. átdolg. kiadásAlmond, Gabriel A. – Sidney Verba: Állampolgári kultúra. Bevezetés a politikai kultúrába,

in: Szociológia Figyelő, 1999.Barrington Moore, Jr.: A diktatúra és a demokrácia társadalmi gyökerei, in: Szociológiai

Figyelő, 1998.Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Budapest, Osiris, 2004Eisenstadt, Sh. N. (ed.): Political Sociology. A Reader, New York, Basic Books, 1971Fisichella, Domenico: A politikatudomány alapvonalai. Budapest: Osiris, 2004.Tárgyjegyző: Bódy Zsombor

Oktatók: Bódy Zsombor

39

Tantárgy neve: Etika

Kredit5

Félévek száma: 2

Heti óraszám:2

Óratípusszeminárium


ÉrtékelésGyakorlati jegy

Tantárgy leírásaA tantárgy célja az, hogy a hallgató átfogó ismeretet kapjon az etikáról mint filozófiai diszciplináról, felölelve a legfontosabb antik, középkori és modern kérdésfelvetéseket és szövegeket. A kiindulópont természetesen ebben az esetben is Platón és Arisztotelész, de – elsősorban, de nem kizárólag – a kortárs francia filozófus, Pierre Hadot modern felfogásának megfelelően nagy hangsúlyt kap a sztoikus, az epikus, a nepolatonikus és a középkori filozófiai irodalom, így például Abélard és Aquinói Tamás etikája is. A Descartes és Kant etikáját röviden bemutató kurzusok után elsősorban a kései Michel Foucault politikával szoros összefüggésben álló „etikáját” és Ludwig Wittgenstein etikai előadását mutatjuk be. Kötelező olvasmányok:1. Platón: Prótagorasz, Atlantisz, Budapest, 2007.2. M. Foucault: Nyelv a végtelenhez, Latin Betűk, Debrecen, 1999, 251-371.3. P. Hadot: A lélek iskolája. Lelkigyakorlatok és ókori filozófia, Kairosz, Budapest, 2010, 7-84.


1. Arisztotelész, Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó Miklós, Budapest: Helikon, 1988.2. L. Wittgenstein: Előadás az etikáról. Nappali Ház 1990/1. Interneten:

http://lato.adatbank.transindex.ro/?cid=22643. Kant, I.: A gyakorlati ész kritikája. Ford. Kis János. Budapest: Atlantisz, 2004.

Tárgyjegyző: Cseke Ákos

Oktatók: Cseke Ákos

40

http://lato.adatbank.transindex.ro/?cid=2264

Tárgy neve: Közpolitika

Kredit:5

Félévek száma: 2

Heti óraszám: 2




Tárgy rövid leírásaA közpolitika a kormányzat társadalom-, gazdaságalakító próbálkozásait, ágazati politikáinak összességét takarja. Ennek kapcsán mind normatív mind pozitív (leíró) kérdéseket feltehetünk: értékelhetjük is az egyes közpolitikai lépések hatékonyságát, igazságosságát, illetve megpróbálhatjuk megmagyarázni is azt, hogy adott helyzetben miért éppen az adott közpolitikai (ágazati) problémára terelődött a figyelem, miért éppen az adott módszerrel próbál arra reagálni a kormányzat. A tárgy ennek megfelelően két részből áll. Az elsőben a normatív kérdés kerül a középpontba: megismerkedünk a közpolitika-elemzés, az értékelés egyik leginkább bevett, közgazdaságtani alapokon nyugvó módszertanával. A második felébe pedig a pozitív-leíró kérdésre keresünk választ a klasszikus közpolitikai ciklus egyes elemeinek számbavételén – és az azokhoz kapcsolódó elméleteken keresztül – keresztül.

Fontosabb irodalmak:Bartus Gábor – Szalai Ákos: Környezet, jog, gazdaságtan - Környezetpolitikai eszközök, környezet-gazdaságtani modellek és joggazdaságtani magyarázatok. Budapest: Pázmány Press, 2014. (továbbiakban Bartus – Szalai)Howlett, Michael, Anthony Perl and M. Ramesh. Studying Public Policy: Policy Cycles and Policy Subsystems. Toronto: Oxford University Press, 2009 (továbbiakban: HPR)Mueller, Dennis C. Public Choice III Third edition Cambridge University Press 2003 (továbbiakban: Mueller)Routledge Handbook of Public Policy. Eds. E. Araral, S. Fritzen, M. Howlett, M. Ramesh, and X. Wu, eds. New York: Routledge, 2013. (továbbiakban Routledge)Weimer, David and Aidan R. Vining. Policy Analysis: Concepts and Practice 5th Edition Pearson 2011 (továbbiakban: Weimer-Vining)Tárgyjegyző: Szalai Ákos

Oktatók: Szalai Ákos

41

Tantárgy neve: Demokráciaelméletek

Kredit:5

Félévek száma: 3

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása

Bár a demokratikus államforma 21. századra a nyugati civilizációhoz tartozó országokban szinte kizárólagos kormányzati formává vált, ráadásul úgy tűnik, hogy a világ más részein is hódítani kezdett, ettől függetlenül korántsem egyértelmű, hogy mit is értünk demokrácián. A demokrácia alapvető értékeiről, működésmódjáról, a vele szemben megfogalmazott elvárásokról és követelményekről különféle elképzeléske láttak napvilágot. A kurzus célja az, hogy a különböző demokráciafelfogások alapvető jellemzőivel megismerkedjenek a hallgatók, az egymástól jelentősen eltérő demokráciaértelmezések ugyanis radikálisan különböző gyakorlati következményekkel járhatnak. Ha pedig a deskriptívnek tűnő demokráciakoncepciók eltérő értékelési és cselekvési stratégiákat implikálnak, akkor szükséges lehet ezen deskriptív demokráciakoncepciók előfeltevéseinek tisztázására.Kötelező olvasmányok:

Held, David: Models of Democracy, Stanford University Press, Stanford, 2006Körösényi, András: Vezér és demokrácia. Budapest, L’Harmattan, 2005Lánczi, András: Demokrácia és politikatudomány, Aula Kiadó, Budapest, 2000Sartori, Giovanni: Demokrácia, Budapest, Osiris, 1999.Saward, Michel: Democracy, Polity Press, Cambridge, 2003

Ajánlott olvasmányok:Brunner, Otto et. al.: A demokrácia. Jószöveg Kiadó, Budapest, 1999.Cunningham, Frank: Theories of Democracy, Routledge, London, 2002.Dahl, Robert: Democracy and Its Critics, Yale University Press, 1989Downs, Anthony: Politikai cselekvés a demokráciában: egy racionális modell, Közgazdasági Szemle, 1990/9. szám, 993-1011.oKörösényi, András: Politikai vezetés: klasszikus demokrácia és paternalizmus között. Racionalizmus és szkepticizmus a demokráciaelméletben, Századvég, 2007/3. szám. 3-35.o. Körösényi, András: A demokratikus elitizmus konszenzusán túl, Politikatudományi Szemle, 2007/4. szám, 7-28.o.Körösényi, András: „Lehangoló tudomány, vagy a politika művészete? Vezetés, manipuláció és demokrácia”, Politikatudományi Szemle, 2009/3. szám, 33-56. Körösényi, András: Escher lépcsőin: Vezetés, manipuláció és demokrácia”, Századvég, 2009/4., 3-24.Körösényi, András: Monopolista verseny, árverés és felhatalmazás. Politikai vezetés és politikai piac, schumpeteri nézőpontból. Politikatudományi Szemle, 2012/2. szám. 7-26.o.Meszerics, Tamás: Demokratikus-e a felhatalmazáselmélet? Politikatudományi Szemle, 2008, 4. szám, 147-160.

42

Schmidt, Manfred G.: Demorkatietheorien, VS Verlag, Wiesbaden, 2006Sebők, Miklós: A választási ígéretek politikaelmélete. A mandátumelmélet és korlátai. Századvég, 2007/3. szám. 37-60Whitehead, Laurence: Demokratizálódás: elmélet és tapasztalat. XXI. Század Intézet, Budapest, 2001.Tárgyjegyző: Pócza Kálmán

Oktatók: Pócza Kálmán

43

Tárgy neve: Intézményi közgazdaságtan

Kredit:6

Félévek száma: 2

Heti óraszám: 2




Tárgy rövid leírásaA kurzus központi kérdése, hogy a társadalom intézményei hogyan és milyen feltételek

mellett segítik elő a fejlődést, illetve hogyan lehet ilyeneket létrehozni. Bár a kurzus elsősorban az intézmények gazdasági hatásaira koncentrál, a bemutatott elméletek és módszertan remélhetőleg más területekre nézve is alkalmazható ismereteket nyújt.

A félév során először röviden áttekintjük az intézményi közgazdaságtan történetét és viszonyát a közgazdaságtudomány neoklasszikus főáramához. Ezt követően mélyebben megvizsgáljuk a két iskola közötti különbséget az emberi viselkedést illető feltevéseik alapján különös tekintettel az alapvető bizonytalanság, a korlátozott racionalitás és a tökéletlen információ fogalmaira.

A kurzus második harmadában az intézmények funkcióit elemezzük a gazdasági tevékenységben elsősorban az új intézményi közgazdaságtan segítségével. Ennek során foglalkozunk a tranzakciós költségek elméletével, a tulajdonjogok szerepével illetve a szerződések kikényszerítésének kérdéseivel. Kitérünk arra is, az államnak mely intézményei képesek mindezt biztosítani. Megvizsgáljuk az empirikus eredményeket az intézmények és a fejlettségi szint kapcsolatát illetően.

A félév végén az intézményi közgazdaságtan korlátaival foglalkozunk – ha az intézmények elősegítik a fejlődést, miért nem lehet őket létrehozni a gazdaságilag elmaradott országokban? A válaszért a politikatudományhoz fordulunk és megvizsgáljuk egyrészt az útfüggőség elméleteit illetve a legitimáció és a szabályok kikényszeríthetősége közötti kapcsolatot.

Fontosabb irodalmak:Acemoglu, Daren és James A. Robinson (2013): Miért buknak el a nemzetek? Budapest:

HVG Kiadó.Furubotn, Eirik G. and Rudolf Richter (2005): Institutions and Economic Theory: The

Contribution of the New Institutional Economics. Michigan: Michigan University Press.Hodgson, Geoffrey (2001): How Economics Forgot History: The Problem of Historical

Specificity in Social Science. London: Routledge.Kahneman, Daniel (2011): Thinking, Fast and Slow. New York: Farrar, Straus and Giroux.North, Douglass C. (1990): Institutions, Institutional Change and Economic Performance.

Cambridge: Cambridge University Press.North, Douglass C. (2005): Understanding the Process of Economic Change. Princeton:

Princeton University Press.Pierson, Paul (2004): Politics in Time: History, Institutions and Social Analysis. Princeton:

Princeton University Press. Rothstein, Bo (2011): The Quality of Government: Corruption, Social Trust and Inequality in

International Perspective. Chicago: Chicago University Press.Tyler, Tom R. (2006): Why People Obey the Law. Princeton: Princeton University Press.Tárgyjegyző: Győrffy Dóra

Oktatók: Győrffy Dóra

44

Tantárgy neve: Fejlődéselméletek Kredit:5

Félévek száma: 4

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása

A kurzus központi kérdése a fejlődés komplex fogalmának megértése, a fejlődés gazdasági és szélesebb értelemben véve társadalomtudományi magyarázatainak, illetve a fejlettség mérésének lehetséges módszertani megközelítéseinek a megismerése.

A félév során a hallgatók megismerkednek a fejlődéssel kapcsolatos elméletekkel, a klasszikus és neoklasszikus elméletektől a keynesiánus és neoliberális elméleteken át a különböző modernizációs elméletekig, de betekintést nyerhetnek a különböző baloldali fejlődéselméletekbe, és a fejlődéssel foglalkozó különböző modern/alternatív/post-development irányzatokba is. Megismerkednek az elméleteknek a közeli és távolabbi történeti korszakokra vonatkozó megállapításaival, és azok megszületésének történelmi -társadalmi/gazdasági beágyazottságát is elemzik.

A kurzus az eredeti szövegek olvasása, önálló feldolgozása, kritikai elemzése és csoportban történő megvitatásán keresztül igyekszik a hallgatók ismereteit elmélyíteni.Kötelező olvasmányok:Brett, E.A.: Reconstructing Development Theory: International Inequality, Istitutional

Reform and social Emancipation. Palgrave MacMillan. 2009Chang, Ha-Yoon: Rethinking Development Economics. Anthem Press, 2003Cypher, J.M. – James L. Dietz: The Process of Economic Development. Routledge, London

– New York, 2009Pees, Richard – Elaine Hartwick: Theories of Development: Contentions, Arguments,

Alternatives. The Guilford Press, 2nd edition. 2009Pieterse, Jan Nederveen: Development Theory. SAGE Publications, 2009.Rostow, W.W: The Stages of Economic Growth: A Non-Communist Manifesto. Cambridge

University Press 3rd edition 1991Secondi, Giorgio (ed.): The Development Economics Reader. Routledge, London – New

York, 2010Sen, Amartya: Development as Freedom. Oxford University Press, Oxford, 1999

Ajánlott olvasmányok:Landes, David S.: The Wealth and Poverty of Nations, W.W. Norton, New York – London,

1999McMichael, Philip: Development and Social Change. A Global Perspective. SAGE. 2012Serra, N.- Joseph E. Stiglitz: The Washington Consensus Reconsidered, Oxford University

Press, 2008Sommer, Andrew – Michael Tribe: International Development Studies: Theories and

Methods in Research and Practice. SAGE Publications 2008.Teunissen, J.J.-Age Akkerman: Diversity in Development, Fondad, The Hague, 2004Todaro, Michael P. – Stephen C. Smith: Economic Development. Addison-Wesley, 2009

45

Toye, John: Dilemmas of Development, Basil Blackwell, Oxford, 1987World Development Report, The World Bank, Washington: 1978 -Yusuf, Shahid: Development Economics through the Decades, The World Bank,

Washington, 2009Tárgyjegyző: Erik Jones

Oktatók: Szigetvári Tamás

46

Tárgy neve: A társadalmi haladás mérésének dilemmái

Kredit:5

Félévek száma: 4

Heti óraszám: 2




Tárgy rövid leírásaA jelenleg elterjedt és intézményesült hagyományos statisztikai és kormányzati információrendszerek (a GDP túlzott mértékű előtérbe kerülése, a nemzetközi összehasonlító elemzések nehézségei, az átláthatóság hiánya stb.) nem elégítik ki a nemzetközi pénzügyi, gazdasági és szociális válság leküzdésével kapcsolatos várakozásokat. A megnövekedett, új igényeknek megfelelő alternatív indikátorrendszerek szerepe nő azáltal, hogy jobban képes bemutatni a társadalmi-gazdasági fejlettség és életminőség, a fenntartható fejlődés, a tudásalapú gazdaság és társadalom, a jó kormányzás, valamint a közszférában az eredményesség mérés követelményeit. E követelményeket kielégítő főbb nemzetközi indikátorrendszerek (OECD, Európai Unió, ENSZ, néhány ország) áttekintése során kiemelt figyelem irányul a hatékony és cselekvőképes közigazgatás kialakítására irányuló hazai kutatások (a Jó Állam projekt, a boldogság index, a KSH) eddigi eredményeire.

Fontosabb irodalmak:Stiglitz, Joseph E. – Sen, Amartya – Fitoussi, Jeal-Paul (2009): Report by the Commission on

the Measurement of Economic Performance and Social Progress. www.stiglitz-sen-fitoussi.fr

Báger Gusztáv – Jánossy Dániel – Hegedűs Ágnes (2011): A hagyományos nemzeti számlarendszer és az alternatív értékelési módszerek, indikátorrendszerek. Állami Számvevőszék Kutatóintézete. Budapest. 2011. december. pp. 116.

Kaiser Tamás (szerk.) – Kis Norbert – Báger Gusztáv – Csath Magdolna – Besenyei Mónika – Fejes Zsuzsanna – Kádár Krisztián (2015): Jó Állam Jelentés 2015. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Budapest. pp. 134.

Tárgyjegyző: Báger Gusztáv

Oktatók: Báger Gusztáv

47

http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/

http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/

Tantárgy neve: Emberi jogok és globális etika

Kredit:5

Félévek száma: 2

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása

Az Emberi jogok és globális etika kurzus a nemzetközi kapcsolatokban megjelenő alapvető morális kérdések hagyományos és legmodernebb megközelítéseit tárja a hallgatók elé.Olyan kulcskérdéseket jár körbe, mint az emberi jogok és kötelességek, felelősség a jövő generációért, humanitárius intervenció. A nemzetközi politikában olyan alap morális kérdések is felmerülnek, mint a halálbüntetés kérdése, a még mindig virágzó emberkereskedelem, a nemek viszonya egymáshoz, a szegénység csökkentése, a globális ökológiai hatások témája. A kurzus során különleges hangsúlyt kap az emberi jogok filozófiai háttere, a létrejött regionális rendszerek összehasonlítása, az egyetemes emberi jogok fragmentáltsága. A globális igazságosság, a demokrácia és a diszkriminációmentesség témája szükségszerűen felvet civilizációs kérdéseket. Nemcsak az emberi jogok területén, de általában a nemzetközi kapcsolatokban is fontos a kulturális, vallási identitás felőli megközelítés, így olyan témák tárgyalása mint a tolerancia (multikulturalizmus), a bevándorlás vagy a kisebbségek jogai. Továbbá fontos szempontot jelent a konfliktuskezelés és konfliktus megelőzés esetében vagy a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, a büntetőtörvényszékekhez való viszonyban is.A globalizáció nyomán a gazdaságban is megjelenik az etikai hivatkozás a fejlesztési segély, a vállalati felelősség (corporate responsibility) vagy a legmodernebb technológia használatának vizsgálatakor. A kereskedelem szabadsága vagy a digitális szakadék szintén megközelíthető morális szempontból. Etikai kérdéseket vet fel a nemzetközi szervezetekben való részvétel vagy az NGO-k szerepe is.A kurzus célja, hogy hozzásegítse a hallgatót a nemzetközi viszonyok terén jelentkező, rendkívül sokféle és komplex etikai kérdések megértéséhez és egy újfajta érzékenység kifejlesztéséhez a globalizáció által felvetett értékválasztás során.

Olvasmányok

Booth, Ken, Dunne, Tim, Cox, Michael (szerk.): How Might We Live: Global Ethics in a New Century Cambridge University Press, 2010 ISBN-13: 978-0521005203Held, Virginia: The Ethics of Care: Personal, Political and Global Oxford University Press, New York 2005 ISBN-13: 978-0195180992Hollenbach, David: The Global Face of Public Faith: Politics, Human Rights, and Christian Ethics Georgetown University Press, 2003 ISBN-13: 978-0878401390Kille, Kent J.: The UN Secretary-General and Moral Authority: Ethics and Religion in International Leadership Georgetown University Press, 2007 ISBN-13: 978-1589011809Nardin, Terry. Mapel, David 8szerk.): Traditions of International Ethics Cambridge University Press, New York 1992 ISBN-13: 978-0521457576Rosenthal, Joel H.: Ethics & International Affairs (3rd ed.) Georgetown University Press,

48

2009 ISBN-13: 978-1589012721Sen, Amartya: Development as Freedom Anchor Books, New York 2000 ISBN-13: 978-0385720274Sen, Amartya: Rationality and Freedom Belknap Press of Harvard University Press 2004 ISBN-13: 978-0674013513Shapcott, Richard: International Ethics: A Critical Introduction Polity 2010 ISBN-13: 978-0745631431Taylor, Charles Multiculturalism: Examining the Politics of Recognition Princeton University Press, 1994 ISBN-13: 978-0691037790Valls, Andrew (szerk.): Ethics in International Affairs. Rowman & Littlefield, 2000 ISBN-13: 978-0847691579.Tárgyjegyző: Leonce Bekemans

Oktatók: Környei Ágnes

49

Tantárgy neve: Civilizáció elméletek

Kredit:5

Félévek száma: 2

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása

A kultúra és a civilizáció fogalma mást és mást jelentett az angol, a német és a francia nyelvterület értelmezési hagyományaiban. Ezen értelmezési hagyományok elhatárolását és tisztázását követően a kurzus a civilizációelmélet korai szerzőinek (Toynbee, Elias, Spengler) egy-egy munkáját kívánja feldolgozni. A kurzus a bevezető órákat követően két alapvető részre tagolódik: míg a félév első felében Samuel Huntington ma is releváns elméletével (illetve annak kritikájával) foglalkoznak behatóbban a hallgatók, addig a második részben a multikulturalizmus kérdéskörét járják körbe megadott szövegek elemzése révén. Huntington civilizációelmélete globális perspektívából közelíti meg a kultúrák és civilizációk együttélésének kérdését, a multikulturalizmus kérdésköre viszont elsősorban a nyugati civilizációhoz tartozó országokra fókuszálva a civilizációk és kultúrák egy politikai közösségen belüli egymás mellett élésének lehetőségeivel és korlátaival szembesíti a hallgatókat. A kurzus ily módon mind a nemzetközi politika, mind pedig a szűkebb politikai közösségek aktuális kérdéseit számba veszi.Kötelező olvasmányok:

Elias, Norbert: A civilizáció folyamata, Gondolat Kiadó, Budapest, 2004, 63-104Feischmidt, Margit (szerk.): Multikulturalizmus, Osiris Kiadó, Budapest, 1997Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása, Európa Kiadó, Budapest,Scruton, Roger: A nemzetek szükségességéről, Helikon Kiadó, Budapest, 2005Spengler, Oswald: A Nyugat alkonya, Európa kiadó, Budapest, 1995, 19-93Toynbee, Arnold J.: Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971, 15-36, 74-88, 120-138, 189-219

Ajánlott olvasmányok:Egedy Gergely: (Multi)kultúra – konzervatív olvasatban, in: Egedy Gergely: Konzervativizmus az ezredfordulón, Magyar Szemle Könyvek, Budapest, 2001Huntington, Samuel P. (ed.): The Clash of Civilizations?: The Debate, New York, Foreign Affairs, 1996Kovács Zsuzsa et. al.: Szeptember 11. : értelmezések, elméletek, viták, Balassi Kiadó, Budapest, 2002Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a Nyugat: interpretációk összecsapása, avagy a kölcsönös fenyegetettség mítosza és valósága, Corvina, 2004Sarrazin, Thilo: Deutschland schafft sich ab. Wie wir unser Land aufs Spiel setzen. DVA, München 2010Schöpflin, György: Az identitás dilemmái, Attraktor Kiadó, Gödöllő, 2004Song, Sarah: Multiculturalism, in: The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Winter 2010 Edition), Edward N. Zalta (ed.)

50

Tibi, Bassam: Europa ohne Identität. Die Krise der multikulturellen Gesellschaft, Bertelsmann Verlag, München, 1998Sperber, Dan: A kultúra magyarázata. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.Tárgyjegyző: Botos Máté

Oktatók: Botos Máté

51

Tárgy neve: Politikai és alkotmányos kultúra

Kredit:5

Félévek száma: 4

Heti óraszám: 2




Tárgy rövid leírása

A kurzus célja annak körüljárása, miért tekinthető az alkotmányos-demokratikus politikai berendezkedés egyik legfontosabb garanciájának a közösség politikai és alkotmányos kultúrája, ahogy az az egyéni és közös politikai cselekvésben és/vagy cselekvéshiányban megnyilvánul. Megkülönböztetve a politikai- és az alkotmányos kultúrát, vagyis e feltételrendszer politikai és közjogi vonatkozásait, megvizsgáljuk, melyek e két demokratikus kultúrafajta legfontosabb kritériumai és építőelemei, s milyen történelmi folyamatok szándékolatlan következményeként alakultak ki, s milyen feltételek teljesülése esetén tudnak fennmaradni. Jövőbeni érvényesülésük legfontosabb kockázatait is elemezni fogjuk.

Fontosabb irodalmak:

Körösényi András: Politikai kultúra Magyarországon http://www.c3.hu/~szf/Szofi97/Sz97-03/Sz97-03-Area-3.htm

Almond, G. A.–Verba, S. (ed.) 1989: The Civic Culture Revisited. Newbury Park London–New Delhi, SAGE.

Kavanagh, D. 1972: Political Culture. London, Basingstoke, Macmillan.

Reichel, P. (Hrsg.) 1984: Politische Kultur in Westeuropa. Frankfurt–New York, Campus.

Gibbins, J.R. (ed.) 1989: Contemporary Political Culture. London etc., SAGE.

Gielen, Pascal (ed.) 2015: 'No Culture, No Europe. On the Foundation of Politics'. Valiz: Amsterdam.Tárgyjegyző: Hörcher Ferenc

Oktatók: Pócza Kálmán

52

http://www.c3.hu/~szf/Szofi97/Sz97-03/Sz97-03-Area-3.htm

Tantárgy neve: Európai integrációs elméletek

Kredit:5

Félévek száma: 5

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása

A tantárgy célja, hogy betekintést nyújtson az európai civilizációval kapcsolatos historiográfiai és társadalomtudományos nézőpontok fejlődésébe, valamint bemutassa a második világháború után kibontakozó európai egységfolyamat története során felmerülő legfontosabb európai integrációs koncepciókat.

A tantárgy szakmai tartalma:

A hallgatók megismerkednek Európa földrajzi fogalmának fejlődéstörténetével a klasszikus antikvitástól az újkori földrajztudomány kialakulásáig. A kurzus bemutatja az európai szabadságtoposz eszmetörténetét klasszikus ókori előzményeitől a kora újkori és 19. századi politikai gondolkodók nézetein keresztül a 20. századi antitotalitárius elkötelezettségű történetírók álláspontjáig. Jelentős hangsúly kerül az Európa és a kereszténység kapcsolatát vizsgáló filozófusok, történészek és társadalomtudósok nézőpontjának megismertetésére. A tantárgy kitér a 20. század első felének európai kultúrpesszimizmusára és az 1970-es években kibontakozó europesszimizmus jelenségére, amelynek érvei nagyobbrészt a gazdasági teljesítőképesség problémái köré szerveződtek.

A kurzus foglalkozik az európai egységfolyamat eszmetörténeti előzményeivel, majd a második világháború utáni Európa-építés modelljeivel. Bemutatja Schumann és Monnet nézeteit, valamint a föderalista, a funkcionalista és neofunkcionalista integrációs koncepciókat. A tantárgy áttekinti az európai integráció elmúlt négy évtizede során kibontakozó reformok alapján kirajzolódó Európa-felfogásokat, az EK/EU továbbfejlesztésével kapcsolatos vitákat, kitér az európai alkotmányozás kérdéseire és a demokratikus deficit körüli vitákra. A kurzus módszertanilag olvasószeminárium, amely a kérdéskört tárgyaló alapvető szakirodalom feldolgozására épül.Kötelező olvasmányok:

Bibó István (1986): Az európai társadalomfejlődés értelme, in: Bibó István: Válogatott tanulmányok 3. kötet, Magvető Könyvkiadó, Budapest, pp. 5-123.Brague, Rémi (1992): Europe, la voie romaine, Criterion, PárizsBrague, Rémi (1994): Európa, a római modell, Elsajátított önazonosság, Pázmány PéterKatolikus Egyetem, BTK.Dawson, Christopher (1932): The Making of Europe, An Introduction to the History of European Unity, Sheed and Ward, LondonHay, Denys (1957): Europe. The Emergence of an Idea, Edinburgh University Press, EdinburghLánczi András (2001): Európa a bölcseletben, in: Lánczi András: A politika reneszánsza,

53

Pallas-Attraktor, Budapest, pp.112-116Pagden, Anthony (szerk.) (2002): The Idea of Europe, Cambridge University Press Perkins, Mary Anne (2004): Christendom and European Identity. The Legacy of a Grand Narrative since 1789, Walter de Gruyter, Berlin-New YorkRaley, Harold C. (1971): José Ortega y Gasset: Philosopher of European Unity, University of Alabama Press, Alabama. Schuman, Robert (1991): Európáért, Pannónia Könyvek, PécsPetrella, Riccardo (1995): Europe between Competitive Innovation and New Social Contract, International Social Science Journal 143. March, pp. 11-23.Zsinka László (2011): Az európai történelem eszméje, Aula, Budapest.Ajánlott olvasmányok:Brugmans, Hendrik (1965): L’idée européenne, De Tempel, Bruges Bobbio, Norberto (é.n.): Az Európa-ideológia nagysága és hanyatlása, in: Kell-e nekünk Közép-Európa? Századvég - különszám, pp. 59-66.Dawson, Christopher (é.n.): Európa születése, Athenaeum, BudapestDuroselle, Jean-Baptiste (1965): L’ idée d’ Europe dans 1’ histoire, Denoel, Párizs Eichengreen, Barry (2007): The European Economy Since 1945: Coordinated Capitalism and Beyond, Princeton University Press, PrincetonLe Goff, Jacques (2008): Európa születése a középkorban, Atlantisz, Budapest Guizot, Francois (1867): Az európai polgárosodás története, Stolp Károly tulajdona, PestHalecki, Oscar (1993): Európa millenniuma, Századvég Kiadó, 2000, BudapestHazard, Paul (1946): La pensée européenne au 18. siècle, Boivin, PárizsKövics Emma (1992): Az európai egység kérdése és Németország, Akadémiai Kiadó, BudapestLortz, Joseph (szerk.) (1959): Európa und das Christentum, Steiner, WiesbadenMilward, Alan (1984): The Reconstruction of Western Europe, 1945-51, Methuen, London Milward, Alan (2000): The European Rescue of the Nation-state, Routledge, LondonReynold, Gonzague de (1944-57): La Formation de l’Europe, I-VII. LUF-Plon, Fribourg-PárizsSalzmann, Bernhard (2006): Europa als Thema katholischer Eliten, Academic Press, FribourgSpengler, Oswald (1994): A Nyugat alkonya I-II. Európa, BudapestZsinka László (2000): Európa milleniuma, Oscar Halecki Európa-képe, in: Bán D. András (szerk.): A híd túlsó oldalán, Tanulmányok Közép-Európáról, Osiris, Budapest. Zsinka László (2001): A Marxist Attempt at the Synthesis of specifically European Features of Development: Perry Anderson’s Concept of Europe, in: The International System at the Turn of the Millenium, BIGIS Papers 7. pp. 75-82.Tárgyjegyző: Zsinka László

Oktatók: Zsinka László

54

Tantárgy neve: A demokrácia eszméje és gyakorlata az USA-ban

Kredit:5

Félévek száma: 3

Heti óraszám: 2

Óratípus: szeminárium


Értékelés: gyakorlati jegy

Tantárgy leírása

A tárgy célja, hogy bemutassa az Amerikai Egyesült Államok demokráciafelfogását, annak történeti fejlődését és megvalósulását az amerikai politikai gyakorlatban. Főbb témakörök:

Az amerikai demokrácia eszmei gyökerei: a brit parlamentarizmus és a francia felvilágosodás

Az amerikai alkotmány eredete és az Alapító Atyák demokráciafelfogása A “frontier” hatása az amerikai demokráciára Az amerikai progresszivizmus hatása az amerikai demokrácia elméletére és

gyakorlatára F.D. Roosevelt New Deal-politikája: a szövetségi kormány előretörése A modern amerikai demokrácia válsága: hidegháború, polgárjogi mozgalom,

Vietnam és Watergate Az amerikai demokrácia a hidegháború vége és 9/11 után Republikánusok és demokraták: az amerikai kétpártrendszer sajátosságai Az amerikai választási rendszer és hatása a demokrácia működésére Az amerikai politikai kultúra sajátosságai Az amerikai tömegmédia szerepe, befolyása a demokratikus folyamatokra Egyházak és kormányzat az amerikai demokráciában

Kötelező olvasmányok:

Janda–Berry–Goldman: Az amerikai demokrácia, Osiris, 1996Hamilton–Madison–Jay: A föderalista: értekezések az amerikai alkotmányról (szemelvények), Európa, 1998Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia (szemelvények), Európa, 1993John Lukács: Demokrácia és populizmus, Európa, 2008


Bődy-Urbán (szerk.): Szöveggyűjtemény az Amerikai Egyesült Államok történetéhez, 1620–1980, Dialóg Campus, 2001John Lukács: Az Egyesült Államok 20. századi története, Gondolat, 1988Wilson–DiIulio: American Government: Institutions and Policies, 2001Dye-Zeigler: The Irony of Democracy, 1984.Tárgyjegyző: Pintér Károly

Oktatók: Pintér Károly

Tantárgy neve: Iszlám politikai elméletek

55

Kredit: 5

Félévek száma: 4

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírása

A tantárgy áttekinti az iszlám világában az évszázadok során megfogalmazott, közös hagyományokon nyugvó, mégis igen komoly különbségeket mutató politikai elméleteket. A szeminárium igazi olvasó szemináriumként a források tanulmányozására helyezi a hangsúlyt, mivel ma már rendelkezésre állnak a legfontosabb forrásszövegek új, modern, kommentárral ellátott angol nyelvű fordításai. Mivel az iszlám világán belül a politikaelmélet alapvetően a jogtudomány terrénuma volt, ezért elsősorban a jogtudósok munkáit vesszük figyelembe, bár kétségkívül igaz az, hogy a legnagyobb muszlim filozófusok, így Ibn Sína, al-Fárábí és Ibn Rushd is írtak e tárgyban, de azok inkább az utópiák világába tartoznak (az ideális város).A szeminárium kronologikus sorrendben tárgyalja az egyes elméleteket annak érdekében, hogy világossá váljon az a történeti ív, melyet az iszlám politikai gondolkodás bejárt. Az alapvető, a téma kézikönyv-szerű áttekintését adó irodalom (Black, Lambton) feldolgozását követően először al-Máwardí klasszikus jog-politikaelméleti munkájával, az al-Ahkam al-sultaniyyával ismerkednek meg a hallgatók. Ezt követően a polihisztor al-Ghazzálí politikaelméleti tanácsait vesszük szemügyre (Nasihat al-mulúk), majd az észak-indiai Baraní munkája zárja a klasszikus elméletek tárgyalását.A modern kor elméletei közül először Sayyid Qutb forradalmi írását tanulmányozzuk, majd ezt követően Khomeyni elméleti írásain és fatwáin keresztül bepillantunk egy sajátosan modern síita politikai felfogásba is. Az európai muszlimok politikai problémáit nagyon mély elméleti oldalról közelítő Tariq Ramadan és Bassam Tibi írásai zárják a félévet a főbb források tekintetében. Mivel minden említett mű igen terjedelmes, 2-400 oldalas monográfia, egy-egy mű feldolgozására két szemináriumi alkalmat fordítunk.A fentieken kívül olyan modern politikaelméleti szerzők rövidebb írásaival és gondolataival is foglalkozunk, mint Rashid Ghannoushí, Alí Shariatí, Yusuf al-Qaradawí vagy Abdul Karim Soroush.Kötelező olvasmányok:

Black, Anthony: The History of Islamic Political Thought. From the Prophet to the Present. Edinburgh UP, 2011: Edinburgh. Al-Ghazzali: Ghazzali’s Book of Councel for Kings (Nasihat al-muluk). Oxford UP, 1964, Oxford.Khomeini: Islam and Revolution (trs. Hamid Algar). Mizan Press: 1981: Berkeley.Kurzman, Charles: Liberal Islam. A Sourcebook. Oxford UP 1998: New York.Al-Mawardí: The Ordinances of Government. Ithaca Press: 2000. Ithaca.Qutb, Sayyid: Social Justice in Islam (trs. J. B. Hardie). Islamic Publications Int, 2000: New York.Ramadan, Tariq: To Be A European Muslim. The Islamic Foundation, 1999: Leicester.Tibi, Bassam: Political Islam, World Politics and Europe. Democratic Peace and Euro-Islam versus Global Jihad. Routledge, 2008: London.

56


Hourani, Albert: Arabic Thought in the Liberal Age. Cambridge UP, 1983: Cambridge.Jany, János: Klasszikus iszlám jog. Egy jogi kultúra természetrajza. Budapest, 2006: Gondolat, pp. 29-53 (kalifátus elméletek).Kamrava, Mehran: Iran’s Intellectual Revolution. Cambridge UP, 2008: Cambridge.Khadduri, Majid: The Islamic Conception of Justice. The Johns Hopkins UP, 1984: Baltimore.Lambton, A. K. S: State and Government in Medieval Islam. An Introduction to the Study of Islamic Political Theory: The Jurists. Routledge, 2002: London.Rajaee, Farhang: Islamism and Modernism. University of Texas Press, 2007: Austin.Tárgyjegyző: Jany János

Oktatók: Jany János

57

Tantárgy neve: Keleti politikai elméletek

Kredit:5

Félévek száma: 5

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírásaA keleti, dél-ázsiai kultúrák, eltérően az európai társadalmaktól, sokkal markánsabban örökítették át állami-társadalmi létükbe akár az évezredekkel korábban kialakult elveket és gyakorlatokat is. Ez a nagyfokú kontinuitás a nyugati politikai körökben kevéssé ismert és sokszor értetlenül szemlélnek jelenségeket Indiában vagy a régió más országaiban. Ez kiterjedt irodalom tárgya, és egyszerűen szokás a nyugatról átvett politikai intézmények néhány évtized alatt történt átalakulását pl. az "indianizáció" címkéjével ellátni. Aki azonban politikai elméletek területén kíván doktori fokozatot szerezni, annak szükséges megismerni azokat a főbb hagyományokat, amelyek a mai politikai-társadalmi valóságot formálták. Ezért meg kell ismerkednie az ókori India két legfontosabb írásával, Kautilja Arthasásztrájával, ami a politika, a kormányzás művészete és rögzíti az ókori indiai állam (birodalom) valamennyi politikai elvét és gyakorlatát, ill. Manu törvényeivel, amely ugyancsak részleteiben foglalkozik a társadalom kormányázásával és az uralkodó, a politikai hatalom jogaival és kötelességeivel. Megjegyzendő, hogy ezt a szöveget fordíttatták a brit gyarmatosítók elsőként angolra, hogy megértsék az indiai társadalom működését, és ez az a "törvénygyűjtemény", amit Nepálban évszázadokon át alkalmaztak. A két hivatkozott mű nem maradt papíron, hanem a Maurja birodalom és a későbbi államformációk meghatározó elvi alapja volt, amely soha nem merült teljes egészében feledésbe és a brit időkben is integrálódott a kormányzati és igazságszolgáltatási gyakorlatba. Fontos továbbá megismerni a mogul birodalom államszervezetét és annak elveit a rendelkezésre álló bőséges források alapján, ugyanis Akbar császár kiválóan szervezett állama a mongol-török, jobbára katonai-hadászati megfontolások alapján szervezett államok legfejlettebb, és már a letelepült társadalmakhoz alkalmazkodó változata volt. Fontos áttekinteni a társadalom szerveződésének alapelveit is. Mindezek a brit uralom keretei között tovább éltek és formálódtak, majd bekerültek a független India alkotmányába, még inkább tovább éltek az indiai politikai gondolkodásban (mind a mai napig). E források ismerete segít abban, hogy megértsünk olyan mai jelenségeket, mint: 1. a parlamenti demokrácia és a hierarchikus társadalomszemlélet együttélése Indiában, 2. a törvény előtti egyenlőség és a kasztrendszer továbbélése, 3. a vagyoni alapon érvényesülő osztálystruktúra és a kasztrendszer összefonódása, 4. a szekuláris állam és a hindu nemzet fogalmának sajátos viszonya, 5. a pakisztáni iszlám és a bangládési iszlám jellegzetes különbségeinek okai és megnyilvánulásuk az állami kormányzati elvekben és gyakorlatban. Megjegyzendő, hogy az indiai szubkontinens tanulmányozása segít egyes hátsó-indiai régiók (Kambodzsa, Laosz stb.) megértésében is, mivel vagy indiaiak uralkodtak ott is évszázadokon át, vagy a közös vallási hagyomány vitte el oda az indiai állami-politikai eszméket.Kötelező olvasmányok:Richards, John F.: The Mughal Empire (Cambridge Univ. Press, 1993).Kautilja: Arthasásztra (ed. Kangele, New Delhi: 1968),Kothari, R.: Rethinking Democracy (Orient Longman, New Delhi, 2007).

58

Jenkins, Rob: Democratic Politics and Economic Reform in India (Cambridge Univ. Press, 1999).Needham, A. D. - Rajan, R. S. (eds.): The Crisis of Secularism in India. (Duke Univ. Press, Durham-London, 2007).The Constitution of India.

Ajánlott olvasmányok:Keay, John: The Honourable Company. A History of the English East India Company. (HarperCollins, London 1993).Dumont, L.: Homo Hierarchicus. (Granada Publ. Ltd. London 1972).Singh, Y.: Modernization of Indian Tradition (Thomson Press Ltd. Faridabad, 1977).Tárgyjegyző: Gáthy Veronika

Oktatók: Gáthy Veronika

59

Tantárgy neve: Orosz külpolitikai gondolkodás

Kredit:5

Félévek száma: 3

Heti óraszám: 2




Tantárgy leírásaA kurzus célja, hogy áttekintést adjon az 1991 utáni orosz külpolitikai gondolkodás főbb irányzatairól. Az óra deklarált célja, hogy a félév végére a hallgatók az aktuális orosz külpolitikáról is mélyreható ismereteket szerezzenek.A félév egy rövid, geopolitikai bevezetővel kezdődik, áttekintve az orosz geopolitikai gondolkodás kezdeteit, Danyilevszkijtől Trubeckojig. A harmadik óra, még mindig az előzményekkel foglalkozva a szovjet geopolitikai gondolkodást veszi górcső alá. A negyedik-ötödik óra a szojet felbomlás és az azt követő időszak orosz külpolitikáját elemzi a korszak külpolitikai gondolkodóinak munkássága tükrében, a gorbacsovi nyugatos külpolitikából a Kozirjev nevével fémjelzett korai orosz külpolitikáig.Ezt követően a kilencvenes évek második felének kevésbé nyugatos, kiábrándultabb, sok szempontból befelé forduló külpolitikáját elemezzük, majd rátérünk a putyini időszak asszertívebb, kritikusabb külpolitikájára, külön is elemezve a “színes forradalmak”-ra adott orosz külpolitikai válaszokat, illetve ezek gondolati hátterét.Egy teljes órát szentelünk a medvegyevi időszakban az amerikai-oroz “reset” értékelésének a jelenkori orosz külpolitikai gondolkodásban, Trenyin, Lukjanov, Jurgensz és Kolerov munkái alapján. Két külön óra foglalkozik az 1991 utáni időszakban a szovjet utódállamokkal szemben folytatandó külpolitikai gondolkodás irányaival, a putyini 2011. novemberi Eurázsiai Unió koncepciójával bezárólag. Egy óra erejéig kitekintünk a Közép-Európával kapcsolatos jelenlegi orosz külpolitikai gondolkodásra is. Ugyancsak egy órában kitekintünk a Kínával kapcsolatos orosz külpolitikai dilemmákra és az ezel kapcsolatos orosz gondolkodás főbb irányaira.Kötelező olvasmányok:DEÁK, András: Az orosz külpolitikai gondolkodás története (1992-1997). Budapest, 2005, Akad. K. GALEOTTI, Mark: The The Politics of Security in Modern Russia. Ashgate, 2010.SISELINA, Ljubov - GAZDAG Ferenc (szerk.): Oroszország és Európa. Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, 2004, Zrínyi Katonai Kiadó. WILSON ROVE, Elana – TORJESEN, Stina: The Multilateral Dimension in Russian Foreign Policy. Routledge, 2012

Ajánlott olvasmányok:YURGENS, Igor: Russia: the interdependence of economic and foreign policy. Centre for Global Studies 2009. LUKYANOV, Fyodor: The World Without the West. Russia in Global Affairs, 14 June 2012. http://eng.globalaffairs.ru/redcol/The-World-Without-the-West-15564Tárgyjegyző: Rácz András

Oktatók: Rácz András

60

http://eng.globalaffairs.ru/redcol/The-World-Without-the-West-15564

TÁMOGATÓ NYILATKOZATOK

As Jean Monnet Chair ad personam “Globalisation, Europeanisation, Human Development”

at the University of Padua (Italy) with a broad experience in teaching, research, networking

and publication in the field of European Studies from an interdisciplinary perspective I

very much welcome the setting up of a Doctoral School of Social Sciences linked to the

Faculty of Humanities and Social Sciences of the Pázmány Péter Catholic University. The

main research areas of the Doctoral School (i.e. the social and economic effects of

globalisation, political and social theory and civilisation and regional studies) fully

correspond to my main academic interests and expertise. Therefore, I would be very much

willing to participate as a member of its Scientific Board.

Yours sincerely,

11/12/2012

Prof. Dr. Léonce Bekemans

Jean Monnet Chair ad personam

Academic coordinator

Jean Monnet Centre of Excellence "Intercultural dialogue, Human Rights and Multi-level

Governance"

Interdepartmental Centre on Human Rights and the Rights of Peoples

University of Padua

Via Martiri della Libertà, 2 - 35137 Padova

Tel.: +39 049 8271813

Fax: +39 049 8271816

E-mail: [email protected]

http://unipd-centrodirittiumani.it

61

Roger ScrutonSunday Hill Farm

BrinkworthWilts.

SN15 5AS

tel: 01666 510327e-mail: [email protected]

Date: 14th December 2012

Prof. Dr. Ferenc HörcherInstitute of PhilosophyPázmány Péter Catholic University,Faculty Of Humanities and Social Sciences,1. Egyetem u,H-2087 PiliscsabaHungary

Dear Ferenc,

I am very pleased to accept your invitation to be an international member of the Advisory Bard of your Doctoral School in Political Theory and Political Philosophy.

Thank you for inviting me,

Kind regards

Roger Scruton

62

pÁzmÁny pÉter katolikus egyetem · web viewpÁzmÁny pÉter katolikus egyetem bölcsészet- és...

Documents