Reducing Bullying and Victimization: Student- and Classrom- Level

Mechanisms

Journal of Abnormal Child Psychology (2015) 43:61-76

Csupor Éva2016.02.22.

KIVA

• KiVa (finn) bullying ellenes program általános iskolások számára– University of Turku: Department of Psychology and

Center for Learning Research• hatékonynak bizonyult a bullying és viktimizáció

csökkentésében mind a diákok, mind az osztály szintjén (randomizált kontroll vizsgálat)

• 2012-re az iskolák (basic education) 90%-a regisztrált a programban (5 évvel a vizsgálat megkezdését követően)

KIVA• felépítése:

1. jelzést követő intervenció– már megtörtént bullyingot követően– a résztvevőknek– proszociális magatartású társak bevonása az

áldozat támogatása érdekében2. univerzális internvenció– preventív célzattal– osztály szintű beavatkozás: tematikus órák,

virtuális tananyag

KIVA feltételezett működési mechanizmusa

• teljes iskolát érintő program• azonosított esetekben specifikus beavatkozás• a teljes kortárs közösséget érintő beavatkozás• cél:

– a bullyinggal kapcsolatos attitűd megváltoztatása– az áldozattal kapcsolatos empátia növelése– a szemtanúk beavatkozási hatékonyságának növelése

• korábbi tanulmányok szerint a legtöbb gyerek attitűdje bullying ellenes, DE a szemtanúk ritkán avatkoznak be

• a társak negatív viselkedésével kapcsolatos várakozás megakadályozhatja a bullying ellenes attitűd megnyilvánulását

• az osztályban meglévő normák befolyásolják a diákok viselkedését, ezért szükséges nemcsak az egyéni, hanem az osztály szintű beavatkozás

KIVA feltételezett működési mechanizmusa

• az érzelmek megosztásának képessége (affektív empátia), nem a kognitív megértés (kognitív empátia) az, ami megakadályozhatja a bullyingot

• a kognitív megértés negatív célzattal is felhasználható pl. megérthető, hogy hogyan közösíthető ki valaki a közösségben

• affektív empátia fejlesztését kell megcéloznia a

programnak

KIVA feltételezett működési mechanizmusa

• szemtanúk viselkedése:– minél többen támogatják (bíztatás/ nevetés),

annál nagyobb a bullying gyakorisága az osztályban

– szociális jutalmak adása vagy megvonása által befolyásolják

• tanárok szerepe:– mennyire hajlandó közbelépni– a bullying észlelt elfogadottságát befolyásolja

Jelen tanulmány• a random kontroll vizsgálat végére:

– a kontroll csoportban a viktimizáció 1,5 -1,8 X – a kontroll csoportban a bullying 1,2 – 1,3 X

• a mechanizmust korábban nem tanulmányozták• hipotézis:

– bullying ellenes attitűdöt és affektív empátiát növeli– másképpen észlelik a diákok a kortársaikat és a tanárt (hogyan

reagálnak a bullyingra)– az észlelet támogató magatartás hatás vszeg erősebb, mint az észlelt

védelmező magatartásé– a tanárok hatékonyabb fellépésének észlelése bullying ellenes hatású

• a KIVA nem direkt hatást próbál elérni, hanem a szociális kontextus megváltoztatása által csökkenti a bullyingot a közösségben

Módszer • résztvevők:

– 8248 diák (11-12 évesek)– 49,5% fiú– 2% migráns– 4., 5. és 6. osztály (429)– 78 iskola

• random kontroll vizsgálat (kontroll csoport 1 év múlva csatlakozott a programhoz)

• internet alapú kérdőívek• Time 1.: baseline (2007 tanév vége)• Time 2.: első tanév féléve (2007 december/ 2008 január)• Time 3.: tanév vége (2008 május)

Kérdőívek• Self-reported Bullying and Victimization

– Olweus Bully /Victim Questionnaire Revised (1996)– két globális item:

• Milyen gyakran piszkáltál/ bántottál másokat az iskolában az elmúlt néhány hónapban?

• Milyen gyakran piszkáltak/ bántottak mások az iskolában az elmúlt néhány hónapban?• 0= egyáltalán nem, 4= többször egy héten

• Peer-reported Bullying and Victimization– lista az osztálytársak neveiről– jelölni azokat, akikre a leírás illik (korlátlan számú személy megjelölése

lehetséges)– a megjelölt diákok arányát vették számításba

• „Bullying kezdeményezője.”• „Másokat rávesz, hogy részt vegyen a bullyingban.”• „Mindig új módját találja annak, hogy hogyan molesztálja az áldozatot”• „Félrelökik, megütik.”• „Csúfolják és kinevetik.”• „Rosszindulatú pletykákat terjesztenek róla.”

Kérdőívek• Antibullying Attitudes

– módosított Provictim Scale (Rigby and Slee, 1991)– 10 itemből álló skála– Pl. „ Tetszik, ha valaki kiáll azért a diáért, akit piszkálnak/ bántanak.”– 0= egyáltalán nem értek egyet, 4= teljesen egyetértek

• Affective Empathy for the Victim– az áldozat iránti affektív empátia mérésére– 4 önkitöltős elem– Pl. „Amikor egy bántalmazott gyerek szomorú, én is szomorúnak érzem

magam.”– 0= soha, 3= mindig

Kérdőívek• Bystander Behaviour

– a bullying támogatója vagy az áldozat védelmezője– Participant Role Questionnaire (2004) tételei alapján– a megjelölt diákok arányát vették számításba– védelmező magatartás:

• „Az áldozatot vigasztalja vagy biztatja, hogy szóljon a bántalmazásról a tanárnak.”

• „Megmondja a többieknek, hogy hagyják abba a piszkálódást/ bántalmazást.”• „Megpróbálja leállítani a bántalmazást.”

– a bullyingot támogató magatartás:• „Odamegy, hogy végignézze a piszkálódást/ bántalmazást.”• „Nevet a történteken.”• „Bátorítja a bullyingot azáltal, hogy azt mondja/ kiabálja: mutasd meg neki.”

• Perception of Teacher’s Attitudes Towards Bullying– megkérdezték a diákokat, hogy mit gondolnak, hogy az osztályfőnökük mit gondol a

bullyingról– 0= a tanár szerint a bullying jó dolog, 4= a tanár teljesen elítéli a bullyingot

Eredmények• idősebb diákok között gyakoribb a bullying és a bullying

ellenes attitűd alacsonyabb, kevesebb affektív empátiát mutattak az áldozat iránt (time 2)

• fiúk között gyakoribb, kisebb bullying ellenes attitűd, kisebb affektív empátia, a tanárt is kevésbé érezték bullying ellenesnek

• lányok több szemtanú jelölést adtak (bullyingot erősíti / leállító)

• önmagát áldozatnak jelölő válasz legtöbb az alacsonyabb életkorú csoportban az áldozat megvédésére való hajlandóság itt a legalacsonyabb

• a bullying támogatása legmagasabb életkori csoportban a legnagyobb

EredményekTANULÓK SZINTJÉN

• önjellemzés alapján az bullying ellenes attitűd határozta meg a bullying elkövetését

• a program az attitűdöt változtatta meg, ezáltal csökkentette a bullyingot

• befolyással volt erre védelmező szerepjelölés és az osztályfőnök, diákok által észlelt, bullying ellenes attitűdje

• a Kiva hatására szigorúbbnak észlelték a pedagógust• az affektív empátia növekedett a Kiva hatására, de nem

volt szignifikáns mediátor önjellemzés alapján mért bullyingra

Eredmények

TANULÓK SZINTJÉN• csak az anti-bullying attitűd változása bizonyult

szignifikáns hatásúnak a kortársak által észlelt bullying tekintetében

• az affektív empátia, védelmező jelölés, a tanári attitűd észlelése nem bizonyult előrejelzőnek

EredményekOSZTÁLY SZINTJÉN

• az egyetlen szignifikáns mediátor tényező az osztályfőnök, gyermekek által, észlelt attitűdje

• a Kiva iskolákban a diákok helytelenítő hozzáállást észlelt az tanár részéről, mely a bullying csökkenését jelentette mind az önbevallás, mind kortárs értékelés alapján

• mely csökkent viktimizációt is eredményezett közvetetten

• a bullyingot megerősítő hozzáállásra nem volt szignifikáns hatása a programnak (time 2), tehát ez nem volt mediátor hatású a bullyingra

Megvitatás• sikeres bullying ellenes program, mely hatással van a diákok bullyinggal

kapcsolatos attitűdjére, a szemtanúk viselkedésére és a diákok által észlelt tanári attitűdre

• résztvevő szerepe megközelítést támogató eredmény (Participant Role approach, 1996)

• a társak viselkedésének észlelése (védelmező vagy bullying támogatása) befolyásolja a bullying elkövetését ! első tanulmány, ami ezt vizsgálja!

• a bullyingot támogató viselkedés észlelése erősebb hatású, mint a védelmező magatartás észlelése

• a bullying támogató szerep nem bizonyult mediátor tényezőnek → nem telt el elég idő a program megkezdése óta

• a bullying érzékenyebb a (bullying) támogatásra, mint a védelmező viselkedésre– lehet, hogy a védelmező magatartás nem a csoport előtt, hanem személyes szinten

jelenik meg (pl. vigasztalás)– nem annyira szembetűnő, mint a bullyingot támogató magatartás (pl. „Mutasd meg

neki”- kiabálás

Megvitatás• az affektív empátia nem volt sziginifikáns hatással a bullying elkövetésére

(sem az önjellemzős, sem társakra vonatkozó kérdőív alapján)• általános mechanizmusokat vizsgál: tovább vizsgálatok a specifikus bullying

típusokra (pl. cyberbullying) és a szemtanúk vizsgálatára is kitérhetnének• egyéb életkori csoport vizsgálatára is szükség lenne (pl. középiskolában)• az észlelt népszerűség és a bullying elkövetés közötti kapcsolatot is

érdemes lenne megvizsgálni (szociális jutalom szerepe miatt)• kiemelten fontos a bullyingot támogató magatartás csökkentése, mert ezzel

jelentős eredmény érhető el• bár a védelmező magatartás hatása sokkal kisebb, minden ilyen

programnak meg kell céloznia, hogy növelje a diákok motivációját a közbeavatkozásra (védelmező magatartás)

• a tanárok hatása a legfontosabb!

Köszönöm a figyelmet!http://www.kivaprogram.net/