repertórium - szazadveg.hu · adatainak szisztematikus torzításai 8/3 Újra írt emlékezet k....
TRANSCRIPT
RepertóriumÚj folyam, 1–84. szám
1996. NYÁR (1. szám)
ÁtalakulásAndorka Rudolf: A társadalmi integráció gyenge köté-
sei – rendszerátalakulás
Ma gyar országon 1/5
Wolfgang Zapf: A változás kétféle sebes sége a kelet- és
a nyugatnémet fej lő dés ben 1/19
Kuczi Tibor: A vállalkozók társadalmi tőkéi az átala-
kulásban 1/29
ReprintTellér Gyula: A három részmagyarország 1/52
Politikai tagoltságKörösényi András: Nómenklatúra és vallás – törésvo-
nalak és pártrendszer Magyar országon 1/67
Fábián Zoltán: Szavazói táborok és szavazói hűség
1/95
Stumpf István: Elhalasztott vagy elszalasztott politikai
generációváltás? 1/112
1996. ŐSZ (2. szám)
Tények és képzetekCsontos László – Kornai János – Tóth István György: Az
állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja
2/3
Spéder Zsolt: Ikertestvérek. A szegénység arcai a mai
Magyarországon 2/29
Magyar lelkiállapotRóbert Péter: Fogcsikorgatva: a megkeseredett rend-
szerváltás 2/59
Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lel ki állapot az átalakuló társada-
lomban 2/87
Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Lelkünkre ül a poli-
tika? Az öngyilkosság és az alkoholizmus változó
trendjei 2/103
GondolkodókBalázs Zoltán: John Locke politikai filozófiájának el-
lentmondásai 2/117
Újra a politikai tagoltságrólEnyedi Zsolt: Tekintélyelvűség és politikai tagolódás
2/135
1996. TÉL (3. szám)
UtódállamokSchöpflin György: Kisebbségek és posztkommunizmus
3/3
Jiři Večernik: Gazdasági nehézségek és politikai atti-
tűdök 3/22
Bozóki András: Modernizációs ideológia és materiális
politika: szocialisták szo cializmus után 3/41
Uralkodó eszmékKörösényi András: A magyar politikai gon dolkodás
főárama (1989–1996) 3/80
Összetartó erőkMolnár Attila Károly: Motívum és intézmény 3/108
Paul van Tongeren: Pluralizmus, kereszténység és po-
litika 3/144
REPERTÓRIUMII
VitaFerge Zsuzsa: Az adótudatosságról és az állam fele-
lősségéről. Hevenyészett el ső válasz Csontos–
Kornai–Tóth cikké re 3/154
1997. TAVASZ (4. szám)
Jog és vallásPéter László: Az állam és az egyház viszonya és a civil
társadalom Magyar országon: történeti áttekintés
4/3
Társadalomtörténet maBenda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és
perspektívái 4/33
Kövér György: Milyenek vagyunk? – A „Haj nal István
Kör Társadalom tör té neti Egye sület” – tíz év múl-
tán 4/43
Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény
és irányzatok 4/55
Szép ÓvilágRalf Dahrendorf: Miért éppen EUrópa? Egy szkeptikus
európai tűnődő kom men tárjai 4/69
GondolkodókKerékgyártó Béla: Fejlődéstörténet és kordiagnózis –
Hajnal István és a modernség problémái 4/91
VitaCsaba István: Fiskális illúziók és re diszt ribúciós csalás
4/109
Hetényi István: Folytassa, doki! 4/119
Király Júlia: Az ingyenebéd alkonya 4/122
Molnár Attila Károly: A racionalizmus határai 4/127
Pete Péter: Infantilizmus vagy racionális alulinformált-
ság? 4/131
Szamuely László: Tények és (félre)értelmezések 4/136
Veress József: Trükkös tükrök 4/140
1997. NYÁR (5. szám)
ÁtváltozásokKolosi Tamás – Sági Matild: Rendszer váltás – elitváltás
5/3
Bartha Attila – Martin József Péter: Menedzserutak.
Magyar vállalatvezetők és bankárok a posztkom-
munista átalakulás kezdetén 5/23
Matolcsy György: Eredeti tőkeátcsoportosítás
Magyarországon. A tőkeszivattyúk működése a
90-es években 5/37
Sugatagi Gábor: A politikai elitek kutatásának új útjai
5/61
Etnikum és identitásKozma István: Történelmi krízis és névmagyarosítás.
Adatok az 1945/46. évi családnév-változtatási
konjunktúra értelmezésében 5/89
GondolkodókKolnai Aurél: Erkölcs és politikai megosztottság 5/127
HáttérKenneth R. Benoit: Az 1998-as parlamenti választások
előrejelzése 5/149
1997. ŐSZ (6. szám)
Szó-rendKarácsony András: Diskurzusok metszéspontján.
Helmut Schelsky problémája az értelmiségi ura-
lommal 6/3
ÖtvenhatKövér György: 12 nap … Losonczy Géza életében
(1956. október 23. – november 3.) 6/27
GondolkodókLackó Miklós: A kultúrfilozófus Pro hász ka Lajos 6/61
Prohászka Lajos: A modern ember 6/66
Prohászka Lajos: A jelenkor szelleme 6/84
Lánczi András: Közjó és önszeretet. Bernard
Mandeville az emberi természetről 6/93
MakadámMathias Bös – Christian Stegbauer: A virtuális utazás
határai. Miért nem vezet az internet egységes vi-
lágkultúrához? 6/117
OlvasónaplóBódy Zsombor: Foucault: A szexualitás története
6/130
SZÁZADVÉG IIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
1997. TÉL (7. szám)
KözéposztálytablóUtasi Ágnes: Középosztályi elméletek, alakuló magyar
középosztályok 7/3
Gyáni Gábor: Polgárság és középosztály a dis-
kurzusok tükrében 7/30
Tóth Zoltán: „A magyar középosztály megteremtése.”
Jegyzetek néhány ismert társadalmi-politikai tex-
tus margójára 7/46
Iskola-vitaGazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási
rendszer 7/73
Jog-alkotásHorkay Hörcher Ferenc: Egy pragmatikus természet-
jogi elmélet felé 7/109
OlvasópróbaKarácsony András: A valóság nem a nyelv háta mögött
történik 7/131
1998. TAVASZ (8. szám)
Politikai amnéziaAngelusz Róbert – Tardos Róbert: Az „ön életrajzíró”
válaszadó. A választási preferenciák retrospektív
adatainak szisztematikus torzításai 8/3
Újra írt emlékezetK. Horváth Zsolt: Historizált emlékezet mint „sze-
mélyes történelem”. Az ötvenes évek kirekesztő
mechanizmusai az emlékezet és a történelem
szemszögéből 8/33
Szummer Csaba: A fikcionalizmus kérdése a történet-
filozófiában, a posztmodern antropológiában és a
pszichoanalízisben 8/69
GondolkodókBogárdi Szabó István: Reinhold Niebuhr – egy XX. szá-
zadi keresztény realista 8/85
Reinhold Niebuhr: Az emberi természet és a hatalom
akarása 8/99
Iskola-vitaHalász Gábor: Az oktatáspolitika lehetőségei 8/115
Kelemenné Farkas Márta: Tézisek és kommentárok
8/130
Lannert Judit: Az oktatás a kilencvenes években – a
számok tükrében 8/138
Liskó Ilona: Esélyegyenlőség és oktatáspolitika 8/150
Róbert Péter: Hipotézisek az oktatás és a társadalmi
mobilitás összefüggéseiről 8/156
Varga Júlia: Belátás, akarat és anyagi teher bíró-
képesség 8/165
Zsolnai József: Tényleges alternativitás he lyett ismét
„pedagógiai változásipar” 8/172
1998. NYÁR (9. szám)
Választók és választottakTóka Gábor: A pártpreferenciák stabilitásának megha-
tározói 9/3
Ilonszki Gabriella: A magyar parlament in-
tézményesülésének és működésének néhány kér-
dése a politikatudomány nézőpontjából 9/27
PozíciókLengyel György – Tóth István János: Osztály helyzet,
jövedelmi esélyek, elégedettség 9/49
John Higley – Jan Pakulski: Elitelmélet a marxiz mus
után 9/71
ÉszjárásokJohn Kekes: Pluralizmus versus liberalizmus 9/89
Béndek Péter: Liberalizmus a morális egyenlőség igé-
zetében 9/115
TantörténetSasfi Csaba: Tandíj: elitképzés vagy közoktatás. II.
József oktatáspolitikai rendeletei 9/133
Iskola-vitaBukodi Erzsébet: Nőttek-e az iskolázottsági esélyegyen-
lőtlenségek? 9/159
1998. ŐSZ (10. szám)
NézőpontokFehér Márta: Relativizmus és racionalizmus 10/3
Ludassy Mária: Egyetemes erkölcs versus etikai relati-
vizmus. A francia felvilágosodás a multikulturaliz-
mus és az emberjogi univerzalizmus válaszútján
10/17
Tengelyi László: Saját és idegen: Merleau-Ponty és a
„vad tartomány” 10/33
REPERTÓRIUMIV
Erények és jogokLeo Strauss: A modern természetjog 10/45
Perecz László: A belátásos elmélettől a mezőelméletig.
A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló,
Moór, Horváth 10/73
VitaBalázs Zoltán: Dilemmák dicsérete 10/95
Frivaldszky János: A jog interszubjektív jellege és a
természetjog 10/101
Horkay Hörcher Ferenc: Válasz a hozzászólásokra
10/113
1998. TÉL (11. szám)
Cieger András: A kormányférfi. A dua liz mus kori kor-
mányzati politika egyes kérdései ről 11/3
Bank-házMoravánszky Ákos: Méhek és szegecsek. Lechner
Ödön budapesti és Otto Wagner bécsi
Postatakarékpénztára 11/25
Vámos Dominika: Mai banképítészetünk 11/45
A céhAngelusz Róbert – Tardos Róbert: Létviszo nyok és után-
pótlás a tudományos szférában 11/63
ÉletekTóth Olga: Házasság és gyermek: vélekedés és visel-
kedés 11/80
Pikó Bettina: Egyenlőtlenségek az egészségi állapot-
ban 11/94
GondolkodókMolnár Attila Károly: A modernitás kritika egy hagyo-
mánya 11/109
Takács Ádám: Michel Foucault és a történelem tapasz-
talata 11/143
SzázadfordulóBrandt Juliane: A protestánsok és a mil len nium.
Felekezeti és nemzeti identitás a késő 19. század
nemzeti ünnepeinek tükrében 11/167
1999. TAVASZ (12. szám)Róbert Péter: A racionális szavazó Magyar országon
12/3
SzomszédjárásFaragó Tamás: Népességnövekedés – asszi mi láció –
vándorlás 12/33
Sik Endre: Magyarok az osztrák munkaerő piacon
12/60
Színe és visszájaKarl Otto Hondrich: Szakadatlan közösségképződés –
az individuum tudtán kívül 12/87
Lackó Mihály: Individuális és kollektív biográfia
12/97
EsszéLányi András: Visszatérés az Anyához.
Egy „környezeti” etika elemei 12/103
GondolkodókKarácsony András: Egy provokatív életmű. Emlékezés
Niklas Luhmannra,
1927–1998 12/128
DiagnózisSkrabski Árpád – Kopp Mária: Társadalmi beállított-
ság, társadalmi tőke 12/128
1999. NYÁR (13. szám)
ÉletutakSzente Zoltán: Közigazgatás és politika metszéspont-
ján: a miniszterek és az állam titkárok rekrutációja
Magyarországon, 1990–1998 13/3
TévutakElekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Fiatalok szenve-
délyei?! Alkohol- és drogfogyasztás, valamint
dohányzás a budapesti középiskolások körében
1999-ben 13/53
Akarat-erőLengyel György: Akciópotenciál, kivonulás, radikális
tiltakozás 13/74
GondolkodókOrthmayr Imre: A sztoikus szenvtelenség 13/92
Steiger Kornél: Megjegyzések Orthmayr Imre „A szto-
ikus szenvtelenség” című tanulmányához 13/123
Színe és visszájaBalázs Zoltán: Szocio-politikai bújócska 13/130
SZÁZADVÉG VÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Csepeli György: Déjà vu 13/134
Gyáni Gábor: Közösségképződés individualizálódás-
sal és anélkül 13/137
Hofer Tamás: A „mi – én – egyenleg” antropológiai
szemszögből 13/141
Pataki Ferenc: De miért „az individuum tudatán kí-
vül”? 13/145
1999. ŐSZ (14. szám)
KözéposztálytablóKövér György: Ranglétra és középosztályosodás a re-
formkortól az első világháborúig 14/3
UtódokCseh-Szombathy László: A reprodukció változó keretei
14/21
S. Molnár Edit: Családi értékek – maga tar tások – de-
mográfiai tendenciák 14/31
Osztott hatalmakPesti Sándor: Pártfegyelem a dualizmus kori
Magyarországon 14/55
Cieger András: Kormány a mérlegen a múlt század-
ban. A kormány helye és szerepe a dualizmus
politikai rendszerében, 1867–1875 14/79
VitaGalambos Károly: A politikai élet
re konst ruk ciójáról 14/109
1999. TÉL (15. szám)
Mikro-hullámSzekeres András: Mikrotörténelem és általános történe-
ti tudás 15/3
Czoch Gábor: A társadalmi rétegződés
mikro- és makrotörténelmi szempontból 15/17
Bódy Zsombor: A mikrotörténelem haszna nagy társa-
dalmi csoportok kutatásában 15/39
UtódokPongrácz Tiborné: Terhességmegszakítások
a számok és a lakossági vélemények tükrében
15/59
PercepciókRóbert Péter: Társadalmi mobilitás és rendszerváltás
15/73
Örkény Antal – Székely Mária: Igazságosság és társada-
lomkép 15/87
2000. TAVASZ (16. szám)
NemzedékekKamarás Ferenc: A termékenység alakulása és befolyá-
soló tényezői 16/3
Józan Péter: A századvég halálozási viszo nyainak né-
hány jellegzetessége Magyar országon 16/29
Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla – Purebl György: Család: erőforrás vagy veszélyfor-
rás? 16/45
NemzetrőlHorkay Hörcher Ferenc: Nemzet és közösség 16/61
Niedermüller Péter: A nacionalizmus kultu rális logiká-
ja a posztszocializmusban 16/91
EsszéKarácsony András: Elfelejtett emlékezés 16/111
GondolkodókBéndek Péter: Egy modern téma előéletéhez: a po-
litikai szabadság problémája Platón Államában
16/124
2000. NYÁR (17. szám)
CsaládfaTomka Béla: Társadalmi integráció a 20. századi
Európában: Magyarország esete 17/3
Magyar lelkiállapotSági Matild: Hogyan legyünk pesszimisták?
Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz! 17/41
KortörténetSzalai Júlia: A magánnyugdíjrendszer néhány társa-
dalmi vonásáról 17/67
SzázadfordulóPrepuk Anikó: A zsidóság a Millenniumon 17/89
REPERTÓRIUMVI
GondolkodókMichael Oakeshott: A politikai képzés 17/119
2000. ŐSZ (18. szám)
ÍtéletHorkay Hörcher Ferenc: Az ítélet mint esztétikai, etikai,
politikai és jogi fogalom 18/3
Szándék-okMándi Tibor: A „harmadik út” rövid tündöklése 18/27
Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal 18/69
Századvégi szemleGyáni Gábor: Történetírásunk az évezred fordulóján
18/117
Lánczi András: A politikatudomány helyzetéről és
állapotáról 18/141
Perecz László: Talpraállás után. Magyar filozófia a ki-
lencvenes években 18/163
2000. TÉL (19. szám)
KoreszmékAsbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/3
Lackó Miklós: A magyar konzervatívok leg képzettebb
publicistája. Asbóth János: Korunk uralkodó
eszméi 19/21
Molnár Tamás: Az új metanoia? 19/35
SzázadfordulóDömsödi Balázs: Menhely és razzia. Hajlék talanság és
intézményes érdekek Buda pesten a századfordu-
lón 19/47
NemzedékekGábos András – Tóth István György: A gyer mekvállalás
támogatásának gazdasági motívumai és hatásai
19/77
Századvégi szemleHorváth László – Király Júlia: Se elkezdve, se befejez-
ve. A mi 20. századi közgazdaságtanunk 19/115
EsszéErős Vilmos: A hatalom humanizálása, avagy Szekfű
démonizálása? 19/133
2001. TAVASZ (20. szám)
PerspektívaKörösényi András: Parlamentáris vagy „elnöki” kor-
mányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító
perspektívából 20/3
Historizáló politikaSchlett István: A magyar történelem a huszadik száza-
di politikai gondolkodásban 20/39
Kiss Mária Rita: A hatodik nagyhatalom 20/67
Cieger András: A hatalomra jutott liberalizmus és az
állam a dualizmus első felének magyar politikai
gondolkodásában 20/95
G. Fodor Gábor: Nagyzási hóbort vagy politikai prog-
ram? A Huszadik Század körének viszonya a libe-
ralizmushoz (1900–1906) 20/121
2001. NYÁR (21. szám)
ÉrtékrendEnyedi Zsolt – Todosijević Bojan: Kon zer va tivizmus
alulnézetben 21/3
Balázs János – Kézdy Éva: „Harmonia Dig ni tatis.” Az
értékrend vizsgálata főnemesi családok leszárma-
zottainak körében 21/33
Hegedűs Rita: A vallásosság a társadalomban 21/51
Vallás – szabadságZakar Péter: Isten és a szabadság 1848–49
Magyarországán. A forradalom és szabadságharc
liberális egyházi megközelítései 21/69
Sarnyai Csaba Máté: A katolikus autonómia megkö-
zelítési lehetőségei Magyarországon 1848-tól a
századfordulóig 21/85
TantörténetLetenyei László: Atahualpa és Huáscar. Andokbeli or-
szágok, Bolívia, Ecuador és Peru történelemköny-
veinek összehasonlítása 21/103
2001. ŐSZ (22. szám)
Német egység: ossik és wessikWolfgang Zapf: Hogyan vonhatjuk meg a német egye-
sítés mérlegét? 22/3
Hartmut Häussermann – Andreas Kapphan: Berlin: a
felosztott várostól a megosztott városig? 22/21
SZÁZADVÉG VIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Harald Bodenschatz: Szebben lakni az új Berlinben?
22/43
Gyermekáldás?Durst Judit: „Nekem ez az élet, a gyerekek.”
Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi
cigány közösségben 22/71
Politikai tagoltságCsite András: Balliberálisok, jobboldaliak, függetlenek
és extravagánsok 22/93
VitaCsizmadia Ervin: Blairizmus = orbániz mus? Nem.
22/121
Enyedi Zsolt: Prezidencializálódás Ma gyar országon és
Nagy-Britanniá ban 22/127
Horkay Hörcher Ferenc: A hatalom természet rajza
22/135
Tőkés Rudolf: Kormányváltás vagy radikális rendszer-
módosítás? 22/151
Körösényi András: Az Orbán-kormány természetrajza.
Válasz a hozzászólásokra 22/159
2002. 1. SZÁM (23. szám)
ÉletutakRóbert Péter: Miért (nem) meritokra tikusak a modern
társadalmak? 23/3
Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik.
A mo bilitás és a migráció elbeszélései 23/33
Szabari Vera: A társadalmi struktúra és mobi litás ku-
tatása Magyarországon az 1960-as években 23/65
Birtokos esetFertő Imre: A földreformok politikai gaz da ság tana
23/83
ÖtvenhatHorváth Sándor: 1956 történetírása a rendszerváltás
óta 23/107
TantörténetPukánszky Béla: A testi fenyíték témája
19. századi magyar neveléstankönyvekben 23/121
2002. 2. SZÁM (24. szám)
KötődésekUtasi Ágnes: A társadalmi integráció és szolidaritás
alapjai: a bizalmas kapcsolatok 24/3
Balázs Zoltán: A bizalom fogalma 24/27
Tervek – terek – történetekGermuska Pál: A szocialista városok létre ho zása.
Terület- és településfejlesztés Magyarországon
1948 és 1953 között 24/49
R. Nagy József: „Nekünk má’ semmise a gyár…”
Identitásbeli azonosságok és különbségek a ruda-
bányai és diós győr-vasgyári munkások esetében
24/75
Bódis Lajos: „Olyan emberekkel nem lehet együtt har-
colni, akiknek vaj van a fejükön.” Posztszocialista
munkaszervezeti átalakulás egy munkás szemével
24/93
NézőpontokIlonszki Gabriella: Az elnöki parlamentarizmus és a
parlament 24/109
Lánczi Tamás: Munkák és napok – avagy a háromhe-
tes ülésezési rend hatása az Országgyűlés műkö-
désére 24/133
2002. 3. SZÁM (25. szám)
FranciaablakThomas Bénatouïl: Kritikai és pragmatikus szocioló-
gia. Néhány olvasási alapelv 25/3
VidékCsurgó Bernadett: Gazdaasszonyok és far mer feleségek
Családi gazdálkodás Mező túron 25/47
Leveleki Magdolna: Az iparosodottság és a kis-
vállalkozói sűrűség néhány összefüg gése 25/77
ÉrtékrendS. Molnár Edit – Kapitány Balázs: Gyermek centrikus
érzelmek és egyéni célok, vágyak viszonya 25/97
ÉszjárásokG. Fodor Gábor: A „politikai gondolkodás vizsgálata”
mint autonóm „módusz” 25/117
REPERTÓRIUMVIII
2002. 4. SZÁM (26. szám)
Múlt időUngváry Krisztián: „Árjásítás” és „modernizáció”.
Adalékok Imrédy Béla miniszterelnöki működésé-
hez és a zsidótörvények geneziséhez 26/3
Újvilág-rendJohn Higley – Jan Pakulski: Az erő az úr: a szeptember
11-e utáni világ politikai elitje 26/39
Audrey Kurth Cronin: A szuverenitás újrafogalmazása: amerikai stratégia a terrorizmus korában 26/61
JobblétKovács Katalin: Jövedelmi egyenlőtlenségek és mor-
talitás 26/87
Századvég-szövegelőBalázs Zoltánnal, Boda Zsolttal, Giró-Szász Andrással
és Lányi Andrással Csite And rás beszélget: Miért
nincs vita Ma gyar országon az EU-csat lako zásról?
26/115
2003. 1. SZÁM (27. szám)
ÁtalakulásValuch Tibor: A történeti parasztság változásai az
1960-as években 27/3
GondolkodókBauer Tamás Péter: A nyugati bűntudat és a har madik
világbeli szegénység 27/32
Bauer Tamás Péter: Népességrobbanás: mítosz és valóság 27/53
Szándék-okLetenyei László – Takács Károly: Ön pusztító jóslat.
Miért veszítheti el a közvélemény-kutatások
szerint népszerűbb párt a demokratikus választá-
sokat? 27/83
Lát-leletTóth Olga: A családon belüli, partner elleni erőszak
27/101
Századvég-szövegelőCzeglédi Andrással, Losonczi Péterrel, Mezei Balázzsal és
Trencsényi Balázzsal Balázs Zoltán beszélget: Kerek-
asztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118
2003. 2. SZÁM (28. szám)
Változó időkAltorjai Szilvia – Giczi Johanna – Sik Endre: Etűdök az
élet üteméről 28/3
Kovách Imre: A magyar társadalom „paraszt talanítása”
– európai összehasonlításban 28/41
GondolkodókCs. Kiss Lajos: Találkozások Carl Schmitt -tel 28/67
Karácsony András: Carl Schmitt politikai ant-
ropológiájáról 28/85
Mezei Balázs: Carl Schmitt teológiai felfogásáról 28/97
Horkay Hörcher Ferenc: Carl Schmitt de ci zio nizmusa
és a klasszikus erényetika 28/113
Lánczi András: Carl Schmitt és a liberalizmus 28/129
Századvég-szövegelőSchlett Istvánnal beszélget Balázs Zol tán és Cieger
András: „Én ilyen régimódi ember vagyok” 28/141
2003. 3. SZÁM (29. szám)
Protestáns dilemmákBrandt Juliane: Felekezeti és nemzeti identitás a 19.
századi Magyar or szágon: a protestáns egyházak
29/3
Kiss Réka: A diktatúra szorításában – Ravasz László
egyházpolitikai útkeresése a máso dik világhábo-
rút követő esztendőkben (1945–1948) 29/39
VitaGyáni Gábor: Paraszt: mit jelent és mi jelentésének a
határa? 29/71
Harcsa István: Paraszttalanítás – egy fogalom születése
29/77
Laki László: Törés és folyamatosság 29/87
Kép(zett) történelemKisantal Tamás: Az extremitás történetisége. Art
Spiegelman: Maus 29/95
Századvég-szövegelőKamarás Ferenccel, Kiss Tamással, Spéder Zsolttal és
Tóth Pál Péter rel Kapitány Balázs beszélget: Kerek-
asztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122
SZÁZADVÉG IXÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
2003. 4. SZÁM (30. szám)
Szándék-okAngelusz Róbert – Tardos Róbert: Miért men nek el
mégis? Választási részvétel, kapcsolathálózatok,
társadalmi integráció 30/3
TörvénysorsokSzabó Dániel: Ki maradhat a parlamentben? A kép-
viselői összeférhetetlenség kérdése a dualizmus
korában 30/35
Németh György: A magyar narancs. Az egészségpénz-
tár az érdekek csapdájában 30/61
VitaBenda Gyula: Hosszú távú folyamatok és rövid távú
ingadozások, társadalomstatisztikai vizsgálatok
és lokális kutatások. Hozzászólás Kovách Imre és
Valuch Tibor tanulmányához 30/99
Kovách Imre: Paraszttalanítás: kérdő jelek és válaszok.
Válasz Harcsa István nak, Laki Lászlónak, Gyáni
Gábor nak és Benda Gyulának 30/105
GondolkodókEgedy Gergely: Nemzeti egyház vagy értelmiségi estab-
lishment? Coleridge a „nemzeti klerikusságról”
30/109
2004. 1. SZÁM (31. szám)
Körösényi András: Konfliktus és konszenzus
paradoxona 31/3
UtóítéletekKövér György: Gentry és zsidó? Társadalmi identitás
és előítélet az 1880-as évek Magyar országán 31/37
Változó időkTóth István György: Jövedelem egyenlőt len ségek az
Euró pai Unióban és az újonnan csatlakozó orszá-
gokban 31/61
Spéder Zsolt: A házasságon kívüli gyermekvállalás mó-
dosulása a születés párkapcsolati kontextusában
31/83
GondolkodókKerékgyártó Béla: Ornamens és nevelés. Adolf Loos,
„építész és kritikus, művész és gondolkodó”
31/101
Adolf Loos: A Patyomkin-város; A szegény gazdag em-
berről; A régi és az új irány az építőművészetben
különös tekintettel a bécsi művészet viszonyaira
31/121
Századvég-szövegelőSólyom Lászlóval beszélget Bódy Zsombor
és Cieger András: „Hagyni kell történni
a sorsot” 31/133
2004. 2. SZÁM (32. szám)
„Vörös Poroszország”Bódy Zsombor: Struktúrák és tapasztalatok. Politikai
hatalom és társadalom az NDK társadalomtörté-
net-írásában 1990 után 32/3
Kritika jobbról-balrólKiss Mária Rita: A tudás fegyverei nek könnyelmű
hordozói. Két kul túr kritika a XIX–XX. század for-
dulójának jobboldali politikai gondolkodásában
32/41
G. Fodor Gábor: Kultúrpolitikai program vagy kultúra
mint politika? A pol gári radikális ellenkultúra
„értelme” 32/77
Politika mint hivatalPesti Sándor: Politikusok és köztisztviselők viszonya,
politikai patronázs a nyugat-
európai demokráciákban 32/107
ÉrtékelésekSzántó Zoltán: Társadalomtudomány és
értékítéletek 32/145
Némedi Dénes: Putnam és Weber – tény
és érték 32/161
Századvég-szövegelőIványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Ivánnal, Vecsei
Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszél get: Kerekasztal-beszélgetés Buda pest ről 32/177
2004. 3. SZÁM (33. szám)
TáborverésEnyedi Zsolt: A voluntarizmus tere. A pártok szerepe a
törésvonalak kialakulásában 33/3
REPERTÓRIUMX
Fogalom-tárLutz Niethammer: A „floating gap” in nen ső oldalán.
Kollektív emlékezet és iden titás konstrukció a tu-
dományos dis kur zus ban 33/29
Gyáni Gábor: Kontextus és kontextua li záció a törté-
netírásban 33/49
HelybenjárásKákai László: Politikai kultúra és lokalitás 33/65
Bocz János: Újraválasztott polgármesterek, avagy kiket
és miért választanak meg
ismét a szavazópolgárok? 33/99
ÚjragondolásFelkai Gábor: Max Weber és a demokrácia problémá-
ja. Értelmezhető-e weberi kategóriák alapján a mai
Magyarország politikai szerkezete? 33/119
Piaci gazdaságMolnár Ágnes: Asszonyok és családközpontúság. A
mezőgazdasági kistermelés és a nemi szerepek a
kiskanizsai „sáskáknál” 33/163
Századvég-szövegelőTomka Miklóssal Balázs Zoltán és Kapitány Balázs
beszélget: „…a szellemi szabadságot élhetem…”
33/193
2004. 4. SZÁM (34. szám)
Vágy és valóságHámori Péter: Korszerű és népi? Korszerű vagy népi?
Viták a magyar falu építészetéről a huszadik szá-
zad első felében 34/3
Bódy Zsombor: Kislakás, társasház, családi ház.
Lakásépítkezés és az otthon ideáljának változása
Budapesten az I. világháború körül 34/27
Nagy pénz – kis fociSzegedi Péter: Az utánpótlás-nevelés a magyar labdarú-
gás struktúrájában 34/59
András Krisztina: Üzleti alapon működik-e napjaink-
ban a magyar hivatásos labdarúgás? 34/87
TörzsanyagAnne O. Krueger: A járadékvadász társadalom politikai
gazdaságtana 34/107
William C. Mitchell – Michael C. Munger: Az érdekcso-
portok közgazdasági modellje 34/129
Századvég-szövegelőBenda Gyulával Bódy Zsombor és Cieger András beszél-
get: „Élni a talentumokkal” 34/171
2005. 1. SZÁM (35. szám)
Mű-emlék-műApor Péter: Előkép: a Tanácsköztársaság emlékezete a
Rákosi-rendszerben 35/3
K. Horváth Zsolt: Harc a szocializmusért szimbolikus
mezőben 35/31
ÁllamálmokKarácsony András: A konzervatív forradalom utópiája
a két háború közötti Német -
or szág ban 35/69
Romsics Gergely: Habsburg és Ständestaat.
A legitimizmus politi kai stratégiái a harmincas
évek Ausztriájában 35/105
PárbajRoger Scruton: Kommunitárius álmok 35/149
Amitai Etzioni: Igen, közösség. De kié? 35/163
Roger Scruton: Válasz 35/171
Századvég-szövegelőBruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabával Balázs
Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De
melyik? 35/179
2005. 2. SZÁM (36. szám)
KoreszmékHuszár Ákos: Civil társadalom és kritikai
el mélet 36/3
Michael Walzer: Politikai hatalom 36/29
TollforgatókCsurgó Bernadett: Híres író – írói hírnév. Reputáció
és hatalom a jelenkori magyar irodalmi életben
36/65
Kristóf Luca: Közéleti értelmiség és hírnév 36/97
Klestenitz Tibor: A „sajtóapostolok”. A Kato likus
Sajtóegyesület és az egyházi elit oszloposodási
törekvései a századelőn 36/129
Kommunitarizmus – vitaTallár Ferenc: Radikális konzervativizmus 36/161
SZÁZADVÉG XIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Turgonyi Zoltán: A természetjog mint mérce szüksé-
gessége 36/171
Babarczy Eszter: Néhány gondolat a Scruton–Etzioni-
vitához 36/185
Századvég-szövegelőJelenits Istvánnal Balázs Zoltán és Bódy Zsombor beszél-
get: „A sokféleképpen gondolkodókat igyekeztem
megérteni” 36/191
2005. 3. SZÁM (37. szám)
KötődésekSpéder Zsolt: Az európai családformák változatossága.
Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az
európai országokban az ezredfordulón 37/3
KórtörténetekKiss László: Az ispotálytól a modern kórházig.
Kórházak Magyarországon a 19. század végétől a
második világháborúig 37/53
Gulácsi László – Boncz Imre – Brandt müller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ ségkontroll az egészség-
ügyben. A más hol készült egészség-gazdaságtani
tech nológia-elemzés átvételének lehetőségei
37/87
GondolkodókTakács Ádám: Claude Lefort, a politikum filozófusa
37/127
Claude Lefort: A demokrácia kérdése 37/135
Századvég-szövegelőHofer Tamással Bódy Zsombor és Cieger András beszél-
get: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette el,
hogy a jövő merre felé fordul” 37/149
2005. 4. SZÁM (38. szám)
Hit-tanSzalai Ákos: Az egyházpolitika gaz da ság tana 38/3
Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság, vallás és
gazdasági átmenet 38/57
KötődésekDávid Beáta – Albert Fruzsina: „Kit ne vez ön barát-
nak?” A barátság szociológiai megközelítésben
38/91
Körösényi András: A barátság politikája versus az ellen-
ségesség politikája 38/127
GondolkodókBangó Jenő: Niklas Luhmann rendszerelmélete és a
konstruktivista nevelés 38/147
Századvég-szövegelőHorkay Hörcher Ferenccel, Radnóti Sándor ral és Simon
Attilával Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és politi-
ka a boncasztalon 38/167
2006. 1. SZÁM (39. szám)
FigyelőkDeák Ágnes: A besúgók és a közvélemény az 1860-as
években 39/3
Perényi Roland: Városi tér és hatalom: „utca politika” a
századfordulós Buda pesten 39/29
Farkas Gyöngyi: Összeesküvés-történet egy ÁVH-
dossziéban 39/57
GondolkodókHorkay Hörcher Ferenc: Burke és Tocque ville: a francia
forradalom politikai filozófiai értelmezése 39/89
Csizmadia Sándor: Tocqueville: egy liberális geopoli-
tikus 39/109
Norvég mintaPolgár Tamás: „Új többség.” A norvég pártrendszer
változása és a koalíciós kormányzás tendenciái a
2005. évi parlamenti választás tükrében 39/125
Századvég-szövegelőAndorka Rudolffal Javorniczky István
be szél get: „…megtanítottak arra, hogy
tanulni és dolgozni kell” I. 39/167
2006. 2. SZÁM (40. szám)
Múlt időHorváth Sándor: A mindennapi szocia lizmus és a je-
lenkortörténet. Néző pontok a szocialista korszak
kutatásához 40/3
REPERTÓRIUMXII
HatársértőkCieger András: Gazdagodás és korrupciós vád. A ma-
gyar politikusok vagyongyara pí tásának lehetősé-
gei és megítélése az 1860–70-es években 40/31
Tudós tusákTakács Erzsébet: Struktúra, mélységszint vagy hosszú
időtartam? Lévi-Strauss, Gurvitch és Braudel vitá-
ja antropológiáról, szociológiáról és történelemről
40/69
Verein für Socialpolitik: Vita a nemzet gaz da ság pro-
duktivitásáról, 1909 40/91
Századvég-szövegelőAndorka Rudolffal Javorniczky István
beszélget: „…megtanítottak arra, hogy
tanulni és dolgozni kell” II. 40/133
2006. 3. SZÁM (41. szám)
Tilos az á…Menyhárd Attila – Mike Károly – Szalai Ákos: A tiltás
hatástalansága. Kógens szabályok a szerződésjog-
ban 41/3
Cserne Péter: Szerződési szabadság és pater na lizmus: adalékok a szerződési jog közgazdasági elemzé-
séhez 41/47
FejesekSzemélyi László – Csanády Márton: Brain drain.
Közelkép a diplomás magyarokról 41/79
Nagy Beáta – Vicsek Lilla: Mit ér a női vezető szava?
Férfi és női vezetők megítélése önkormányzati
dolgozók körében 41/123
Századvég-szövegelőFarkasfalvy Dénessel Balázs Zoltán és Szalai Ákos be-
szélget: „Az a történelem, amire tényleg építünk,
kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161
2006. 4. SZÁM (42. szám)
PártbeszédSzűcs Zoltán Gábor: Történelem és politika az önkor-
mányzati vitában. Az 1990. évi önkormányzati
törvény vitájának disz kur zív elemzése 42/3
Hegedűs Dániel: Morál néne esete a hamis realistával…
Erkölcs és politika viszonya 2002 után a magyar
politikai gondolkodásban 42/37
PárharcZeidler Miklós: A modern sport a nem zet szolgálatá-
ban a 19. századi Magyar orszá gon 42/71
Szegedi Péter: „A gyűlölet tengere.” A Deb recen–
Nyíregyháza futball rivalizálás születése 42/105
FogalomtárKeller Márkus: Fogalmak és határaik. A Bil-
dungsbürgertum és az értelmiség fogalmának
összehasonlító vizsgálata 42/131
2007. 1. SZÁM (43. szám)
NyelvelőHámori Ágnes: Párbajokról nyelvészetileg.
Miniszterelnöki viták jellegzetességei társalgás-
elemzési szempontból 43/3
KötődésekTóth Kinga Dóra: A kisebbségi és a többségi identitás
viszonyának lehetséges mintázatai 43/37
Ablonczy Balázs: Őrzők. A többes identitás történeti
stratégiái 43/63
GondolkodókGedő Éva: A politikum fogalma Carl Schmitt nél 43/79
Kolnai Aurél: A politika tartalma 43/105
Századvég-szövegelőSzepesi Balázzsal és Csák Jánossal Balázs Zoltán és
Szalai Ákos beszélget: Gazda sági intézmények
Magyar országon 43/137
2007. 2. SZÁM (44. szám)
Cél-okStandeisky Éva: A kommunisták politi kai antiszemitiz-
musa (1945–1957) 44/3
Mi-kép(p)?Tevesz László: A magyar liberális-nacionalizmus nem-
zetfogalma a „Kelet népe-vita” időszakában 44/31
SZÁZADVÉG XIIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Romsics Gergely: Variációk a magyar nemzet és népi-
ség történetére a harmincas években – a német
történeti és politikai gondol kodás kontextusában
44/73
Balázs Zoltán: A politikai kötelesség igazolása 44/105
PásztorokÁrpád von Klimó: A Katolikus önértelme zés új
irányai az 1960-as években Olasz országban és
Magyarországon. Don Lorenzo Milani és Bulányi
György példája 44/131
Századvég-szövegelőKarácsony Gergellyel, Kovách Imrével és Róbert Péterrel
Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés
Magyarországon – elméletek és eredmények
44/165
2007. 3. SZÁM (45. szám)
Választás-okKörösényi András: Politikai vezetés: klasszikus demok-
rácia és pater na liz mus között. Racionalizmus és
szkep ticizmus a demokráciaelméletben 45/3
Sebők Miklós: A választási ígéretek politikaelmélete. A
mandátumelmélet és korlátai 45/37
Mike Károly: Egy konszenzus természet rajza. Hogyan
léptünk be az Euró pai Unióba? 45/61
ElszigetelődésEgedy Gergely: A brit identitás felbomlása 45/99
Századvég-szövegelőKatus Lászlóval Bódy Zsombor és Cieger András beszél-
get: „Meghallani a sokszólamú zenét, az emberi
történelmet” 45/123
2007. 4. SZÁM (46. szám)
Tér-hatásokKosárkó László: A piac és a korzó. Társa dal mi térhasz-
nálat Miskolcon az 1850-es és az 1920-as évek
között 46/3
Szűts István Gergely: Öndefiníciós kísérletek a trianoni
határon. Irredenta kultusz Sátoraljaújhelyen a két
világháború között 46/41
Emlék-másLiska Márton: Forradalom és rendszerváltás – Magyar
zsidó történetek 46/71
Századvég-szövegelőSonnevend Pál – Salát Orsolya: A tulajdonhoz való jog
46/109
Menyhárd Attila: A tulajdonhoz való jog magánjogi
aspektusai 46/151
Szalai Ákos: Karcolat az alkotmányos tulajdonvéde-
lem gazdasági elemzéséről 46/163
2008. 1. SZÁM (47. szám)
AlapszövegJakab András: Az alkotmányértelmezés módszerei
47/3
FöldindulásÖ. Kovács József: ,,Ekkora gyűlölet még nem volt a fa-
lunkban, mint most.” Szövegek és kommentárok
az erőszakos kollektivizálás befejező hullámáról
47/37
ReceptekSzalai Ákos: Jog és közgazdaságtan: az egészségbizto-
sítás jogintézménye 47/69
ÉszjárásokDobszay Tamás: „Szokjon gyapjas fülök az ezután
már gyakrabban hallható igazság szavához.” A
politikai élet verbális közegének átrendeződése a
reformkorban 47/111
MegbecsülésKeller Tamás: Értékrend és társadalmi pozíció 47/151
2008. 2. SZÁM (48. szám)
Hit-válásKöves Slomó: Az emancipáció és a zsidó vallási szaka-
dás a nagymihályi rabbigyűlés tükrében 48/3
Akarat-erőSzikra Dorottya: A szociálpolitika másik arca.
Fajvédelem és produktív szociálpolitika az 1940-
es évek Magyarországán 48/35
REPERTÓRIUMXIV
Szöveg-tanKoltay András: A véleménynyilvánítás szabadsága.
Fogalmi tisztázás az Alkotmány 61. §-ához 48/77
Századvég-szövegelőBarát Erzsébet: A gyűlöletbeszéd logikája 48/105
Fleck Zoltán: Szabad vélemény és demokratikus társa-
dalom. Rövid kommentár Koltay András fogalmi
tisztázásához 48/115
Tóth Gábor Attila: A szólás méltósága 48/123
2008. 3. SZÁM (49. szám)
GondolkodókCserne Péter: Jog, jogászat és jogtudomány hatása
Max Weber módszertani nézeteire 49/3
Varga Krisztián: Hobbes 20. századi kritikusai 49/27
BesorolásBerger Viktor: A középosztályosodás értelmezési kísér-
letei a német szociológiában 49/51
Blaskó Zsuzsa: Társadalmi egyenlőtlenségek újrater-
melődése a munkapiacon 49/95
Egyszer voltVörös Boldizsár: „Hiszen Guszev nem is létezett.” Egy
kultusz lerombolása az 1950-es évek közepétől az
1990-es évekig 49/127
Századvég-szövegelőKoltay András: A szabadság méltósága 49/145
2008. 4. SZÁM (50. szám)
Út-törésTardos Róbert: Foglalkozás, miliő, kapcsolathálózatok:
külön világok? Egy tipológiai kísérlet körvonalai
50/5
Kerülő utakDeák Ágnes: Soknemzetiségű nemzetállam és soknem-
zetiségű birodalom erőterében – utak az 1868-as
magyarországi nemzetiségi törvényhez 50/51
Menekülő utakMike Károly: Kivonulás, tiltakozás és hűség az
Európai Unióban. A specifikus beruházások jelen-
tősége 50/79
Törvényes utakIlonszki Gabriella – Jáger Krisztina: Erős kormány –
gyenge parlament? Törvényhozási kapacitás és
törvényhozási teljesítmény 50/119
2009. 1. SZÁM (51. szám)
KÖZJÓ
G. Fodor Gábor: A politika méltóságáról
Demokrácia, közjó, politikai tudásLánczi András: Demokrácia és erkölcsi relativizmus
egy posztszekuláris világban. A kötelesség újra-
felfedezése
Mándi Tibor: A nemtudás tudása. A politikai tudás és
a politika korlátai
Schlett István: Politika és közérdek – avagy van-e, ami
nincs?
Tolerancia, sajtószabadság, közérdekKovács Ákos András: Pierre Bayle és a tolerancia kora
újkori diskurzusai
Vaderna Gábor: Jó igazgatás, közbátorság és boldog-
ság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabad-
ságról
SzemlePap Milán: A közjó nyomában. Michael Sandel politi-
kai filozófiája
Bodnár-Király Tibor – Nagy Ágoston: „A mérséklet
politikájának születése és hanyatlása...” (Horkay
Hörcher Ferenc Konzervativizmus, természetjog,
rendszerváltás. Politika-és jogfilozófiai tanulmá-
nyok)
Kern Tamás: Nemzetközi katonai szerepvállalás és
a közjó. Avagy mit keresnek a magyar katonák
Afganisztánban?
2009. 2. SZÁM (52. szám)
MARXIZMUSOK
Analitikus marxizmusokOrthmayr Imre: Analitikus marxizmus
Gerald A. Cohen: Milyen szerkezetű a proletár szabad-
ságának hiánya?
Szalai Miklós: Biológiai és társadalmi evolúció. Törté-
nel mi materializmus és darwinizmus
SZÁZADVÉG XVÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Marxizmus és politikai eszmetörténetDemeter Tamás: Az emberkép keresése
Varga Krisztián: A politikai eszmetörténet marxi
kontextusa. Thomas Hobbes mint gondatlan
marxista?
SzemleSebők Miklós: A „beágyazottság” hiánya mint elmélet-
rekonstrukciós probléma Pokol Béla egy Pijl-cikke
tükrében
Lux Ágnes: Egy könyv rémálmokról, katasztrófákról
– és vágyakról (Anthony Giddens: The Politics on
Climate Change)
Békés Márton: Régi rögeszme, új egyenlőség. A
giddensi new egalitarianism kritikája
2009. 3. SZÁM (53. szám)
GONOSZ(SÁG)
A gonosz(ság) elmélete: érvekJohn Kekes: A gonosz szekuláris problémája
Mezei Balázs: A politikai gonosz fogalma
Tóth J. Zoltán: A halálbüntetés helye
A gonosz megnevezése: esetekLóránd Zsófia: Diskurzusok a szexuális erőszakról a
kilencvenes évek (poszt)jugoszláv háborúiban
Nagy Pál: „Cigánykannibalizmus”: önvád és metafora.
Szepsi a cseh–magyar impériumváltás árnyéká-
ban, 1927–1940
Pál Gábor: Az erőszak harsonája, a káosz előőrse.
A gyűlöletbeszéd fogalma a 2001-es politikai
vitákban
SzemleBalogh László Levente: „…a széthullás, amiben va-
gyunk…” A Voegelin–Arendt-levélváltás elé
Eric Voegelin – Hannah Arendt: Levélváltás a totalitariz-
mus kvintesszenciájáról
Békés Márton: Hadihungarizmus
2009. 4. SZÁM (54. szám)
KONTROLL
Heresztetika és játékelmélet
Körösényi András: Escher lépcsőin. Vezetés, mani pu-
láció és demokrácia
Málik József Zoltán: Politikai konfliktusok játékelméle-
ti modellezése
Újraírás
Szabó Márton: A tudás és a hatalom viszonyának
problémái
Gyulai Attila: Kiindulópontok Paul de Man politika-
elméletéhez
Szemle
Balogh István: A humanista tradícióval szemben •
Niklas Luhmann: Die Moral der Gesellschaft
Horváth Szilvia: Zavart keltő szövegek • Judith Butler: Problémás nem. Feminizmus és az identitás fel-
forgatása
Bodnár-Király Tibor: A magyar korona jelentésének
színeváltozása a kora újkorban • Kees Teszelszky: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és
nemzeti identitás
2010. 1. SZÁM (55. szám)
KONTINUITÁS
Eszme-Zemplén Gábor: Az eszmetörténet szakadásai és a tu-
domány racionalitása. Avagy milyen perspek tívák-
ból nem látszanak a paradigmák?
-történetSzűcs Zoltán Gábor: Kontinuitás és diszkontinui tás a
18–19. század fordulójá nak magyar politikai kul-
túrájában. Politikaidiskurzus-történeti esszé
Vaderna Gábor: A Hamvvévő filozófiája.
A Hitel-vita eszmetörténeti helyéhez
Demeter Tamás: A romantikus Hume
SzemlePerecz László: Hagyomány vagy örökség?
Romsics Ignác (szerk.): A magyar jobboldali hagyo-
mány, 1900–1948
REPERTÓRIUMXVI
Kiss Viktor: Az átmenet a huszadik évfor duló ra meg-
jelent baloldali könyvek és folyóiratok tükrében.
Áttekintés
2010. 2. SZÁM (56. szám)
(R)EVOLÚCIÓ
RevolúcióKontler László: Változatok a régi rend témájára.
Gondolatok és töredékek a Töprengések német
re cep ciójáról
Takács Dávid: Történeti létezés és politikai rend: Ernst Nolte
Ugrai János: Egy „liberális” oktatáspolitikus a 18.
század végén. Karl Anton von Martini tanügyi
munkássága
EvolúcióKertész Gergely: Kultúra és evolúció. Mire (volt) jó a
mémelmélet, és mire nem?
Stráner Katalin: Tudomány magyar fordításban. A te-
remtés természettörténelmének nyomai
SzemleBródy Gábor: Darwin és Napóleon. Jerry Fodor –
Massimo Piattelli-Palmarini: What Darwin Got
Wrong
Kitta Gergely: Mi a média most? Jim Macnamara: The
21st Century Media (R)evolution – Emergent
Com munication Practices
2010. 3. SZÁM (57. szám)
INTÉZMÉNY
Intézmény, diskurzus, változásSzabó Márton: Intézmény és diskurzus a politikában
Vivien A. Schmidt: Diszkurzív institucionalizmus. Az
eszmék és a diskurzus magyarázóereje
Sebők Miklós: Válság táplálta delegálás. Az intézményi
változás egy elmélete
Egyén, közösség, államMálik József Zoltán: Egyén és közösség veszedelmes
viszonyai – játékelméleti megközelítésben
Szmodis Jenő: A szociális állam eszméje és valósága
Pelle Anita: Állam, piac és verseny. A freiburgi iskola
elméleti rendszere
SzemleMalženicky Katalin: Összeegyeztethető-e egy rea lis ta
képviselet-elmélet a normatív demokráciafelfo-
gással?
Laczó Ferenc: Egy kaméleon története. (Kari Palo nen: A cselekvő politika fogalomtörténete)
2010. 4. SZÁM (58. szám)
POLITOLOGOSZ
Európai és magyar politikatudományÁgh Attila: A magyar politikatudomány
provincializálódása
Tóka Gábor: Nincs hazai politika tudomány
Arató Krisztina: A hazai politika tudomány nem-
zetközi beágyazottságának kérdőjelei
Enyedi Zsolt: Nemes és nemtelen motívumok
Körösényi András: Intézményesülés után
Boda Zsolt: A politikatudomány mint hivatás
Politikatudomány és politikai tudásBalogh László Levente: A politika tudomány hasznáról
és káráról
Gyulai Attila: Alkibiadész bukása
Meszerics Tamás: Az esetlegességek hatalma
Bozóki András: Kockázatok és mellékhatások
Szigeti Péter: Politikatudomány horizontosan
Tóth Csaba: Mire jó a politológus?
Politológusnak lenniFricz Tamás: Tudomány, hivatás, szenvedély
Kumin Ferenc: Kétszeresen is hátrányos
helyzetben
Kákai László: Miért éppen a politológia?
Pesti Sándor: A tudás végső soron egy
és oszt ha tatlan
State of the artSzabó Márton: Politikatudomány – mi végre?
Pokol Béla: Torzulások
Csizmadia Ervin: Politika történelmi dimenziók ból
Kende Péter: Hogyan tovább, magyar politika-
tudomány?
HatárvidékekenPálné Kovács Ilona: Diszciplínák határvidékén, a ha-
talmi centrumoktól távol
Fábián György: Önreflexiók
SZÁZADVÉG XVIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Greskovits Béla: Jellegtelenség és jelenték-
telenség
Hajnal György: Közpolitika és köz politika-tudomány
Magyarországon
Kéri László: A politikatudományról – a partvonal
széléről
In utramque partemSzűcs Zoltán Gábor: Mire jók a tudományos stan-
dardok a 21. század elején a magyar politika-
tudományban?
G. Fodor Gábor: Politologosz
2011. 1. SZÁM (59. szám)
VOEGELIN
G. Fodor Gábor: Új politikatudomány
Tilo Schabert: Eric Voegelin műhelyében
Eric Voegelin: A politikai vallások
Balogh László Levente: Isten lefejezése. Utószó A politi-
kai vallásokhoz
Matthias Riedl: A modernség mint az esz ka ton
immanentizációja. Eric Voegelin gnosz ti ciz mus-
tételének kritikai újraértékelése
Tilo Schabert: Eric Voegelin nyelvei – Tudat és valóság
Lánczi András: „Biztosan nem pisztisz…”. Strauss és
Voegelin levelezése, 1934–1964
Mezei Balázs: Lázadás a modernitás ellen: Eric Voegelin és Thomas Molnar
G. Fodor Gábor: A platonista és a szkep tikus konzer-
vativizmus: Voegelin és Kolnai. Gondolati vázlat
2011. 2. SZÁM (60. szám)
KON-SZENZUS
Körösényi András: A politikai mint konstitutív. Carl
Schmitt hozzájárulása a politikai meghatározá-
sához
Chantal Mouffe: A politika és a politikai
Lendvai L. Ferenc: Carl Schmitt elkárhozása
Balogh István: Az igazság mint konszenzus?
Habermas igazságkoncepciójának bírálatához
Nyíri Kristóf: A konzervatív időnézet
2011. 3. SZÁM (61. szám)
ESZMETÖRTÉNET
Rabóczki Sándor: „Cumque fuerit constitutus…”
– John of Salisbury politikai filozófiája. Az
organologikus államelmélet a Policraticus című
műben
Gyulai Attila: A kormányformák megítélése
a kormányzáson keresztül. Francesco
Guicciardini Firenze kormányzatáról
Szentpéteri Márton: Szabadkőműves-temp lom
Nápolyban. Giuseppe Sanmartino Leples
Krisztusa és a Cappella Sansevero
Karin Tilmans: A holland „polgár” fogalom törté nete a
kora középkortól a XXI. század elejéig
Kees Teszelszky: Respublica et Status Regni Hun-
gariae. Magyarország kora újkori reprezentációja
Európában és a republikánus politikai gondol-
kodásban
Egedy Gergely: Konzervativizmus kontra konzer-
vatívok? Viereck „új konzervativizmusa”
Megadja Gábor: Erik von Kühnelt-Leddihn és
Amerika
2011. 4. SZÁM (62. szám)
POLTIKAI TUDÁS
Lánczi András: „Hogyan kell élnünk?” Természet, me-
tafizika és politikai bölcsesség
Mándi Tibor: A jog uralma vagy az embereké? A poli-
tikai racionalizmus problémája és az angolszász
common law-gondolkodás
Szalai András: Elefántcsonttorony és politika. A tudás-
alapú közösségek szakpolitikai szerepe
Szabó Márton: Közvélemény-kutatás és közvélemény
Krekó Péter: Összeesküvés-elméletek és politikai
bizalom
2012. 1. SZÁM (63. szám)RETRÓ
Csepeli György: Egy könyv életei. Újraolvasva Papp
Zsolt A válság filozófiájától a „konszenzus” szocioló-giájáig című, 1980-ban megjelent művét
Szalai Miklós: A kritikai gazdaságtan félbemaradt
kritikája: Bence György – Kis János – Már kus
György: Hogyan lehetséges kritikai gaz daságtan?
REPERTÓRIUMXVIII
Molnár Gábor: Rejtőzködő tudásszociológia. Nyíri
Kristóf két nyolcvanas évekbeli eszme- és filozó-
fiatörténeti tanulmánykötetéről
Tőzsér János: Márkus versus Altrichter: az első analiti-
kus filozófiai vita Magyar országon
Zuh Deodáth: Korszerűség, transzcen den taliz mus,
zárójelbe tett tudomány. Edmund Husserl hatva-
nas évekbeli recepciójának helye a magyarországi
filozófiai életben
2012. 2. SZÁM (64. szám)
SCHLETT
G. Fodor Gábor: Schlett műhelyében. Paula Schultz
ismeretlen sírhelye
Schlett István: Bevezetés A politikai gondol ko dás törté-nete Magyarországon című trilógia ké szülő harma-
dik kötetéhez
Takáts József: Schlett István műve és az
„új esz me történet-írás”
Bodnár-Király Tibor: Adalékok A politikai gon dol -
kodás története Magyar orszá gon
I–II. Szek fű-oltványai hoz
Nagy Ágoston: A „politikai gondolkodás
tör té ne té nek” kontextualista-koncep tua lista di-
men ziói
Csizmadia Ervin: Kihívás és megoldás.
A párt struktúra átalakulásának változatai Magyar-
or szá gon
Balázs Zoltán: Két választás Magyarországon.
Mikszáth és a reménytelen remény
2012. 3. SZÁM (65. szám)
AUSZTRIA
Barry Smith: Osztrák és magyar filozófia: Wittgenstein és Pauler logikájáról
Somos Róbert: Alexius Meinong és Pauler Ákos
Zóka Péter: Robert Zimmermann élete, munkássága
és Alexander Bernáttal való kapcsolata
Szalai Miklós: Gazdaság, információ és tervezés: Hayek vagy a komputerek?
Beke-Martos Judit: Az Osztrák Császárság története
és az államfői ceremoniális hatalomlegitimáció
hiánya
2012. 4. SZÁM (66. szám)
KOMMUNIKÁCIÓ
Fehér Katalin: Az internettől az új médiáig
Pólya Tamás: Goffman online. Mediatizált dramaturgi-
ai szerepek és közönségek az új mediális (digitá-
lis) személyközi kommunikációban
Pete Krisztián: A nyelvi kommunikáció alap vető nor-
mái
P. Szilczl Dóra: Túl a szavakon – a dialógus-
kommunikációról
Domschitz Mátyás: Kommunikatív tőke
Fröhlich Johanna: A nyelvfilozófia és az alkotmány-
értelmezés összefüggései –
a szöveg korlátai és lehetőségei
2013. 1. SZÁM (67. szám)
ERDÉLY
Pál Judit: Erdély autonómiájának felszámolása és az
erdélyi elitek
Demeter M. Attila: Balogh Artúr és a liberális kisebb-
ségvédelem elvi buktatói
Keszeg Anna: Házasság felsőfokon. Egy
1937-es, Torockóról szóló régió reprezentáció
Balázs Imre József: A rendszerváltás meg jelenítése kor-
társ erdélyi magyar regények ben. Miről szóljanak
a rendszerváltás-történetek?
Székely István Gergő: Válságok és választások évada
Romániában 2012-ben
Dácz Enikő: Interetnikus kapcsolatok
a XX. század elején három erdélyi újság tükrében
2013. 2. SZÁM (68. szám)
NŐTÖRTÉNET
Tóth Eszter Zsófia: Boldog házasság, nyitott házasság
és válás a szocialista időszakban
Árvai Tünde: Honleányok. Honvédelmi nevelés és
munka a leánylevente-mozgalom ban
Török Zsuzsa: A Wohl nővérek keresztvíz alatt. Két
protestáns zsidó írói életpálya kezdete
Czifra Mariann: Zseni a panteon kertjében. Kazinczy
Eugénia pályája
Gyimesi Emese: Polémia és „epeláz” a nőírók körül
Kelbert Krisztina: A feministák pionírjai vidéken. A
Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének te-
vékenysége és szerepe a XX. század első felének
magyarországi nőmozgalmában
SZÁZADVÉG XIXÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
2013. 3. SZÁM (69. szám)
AMERIKA
Lévai Csaba: Fábián Gábor és az egyesült államokbeli
rabszolgatartó rendszer megítélése az 1830–1840-
es évek Magyarországán
Meszerics Tamás: Tanácsadók, történelmi párhuzamok
és generációk az amerikai külpolitikában
Békés Márton: Amerikai janicsárok. Amerikai ifjúkon-
zervatívok 1950-től napjainkig
Egedy Gergely: A „morális képzelet” konzervativizmu-
sa: Kirk
Munteán László: Helyek és hajók: a World Trade
Center anyagtörténete a Ground Zero után
Pintér Károly: A vallás szerepe az Egyesült Államok
múltjában és jelenében
2013. 4. SZÁM (70. szám)
ÍRÁSTÖRÉNET
Z. Karvalics László: Megújíthatja-e az információs né-
zőpont az írástörténet-írást?
Marshall McLuhan – Robert K. Logan: Az ábécé: talál-
mányaink alfája és ómegája
Németh György: Üzenet a démonoknak
Felföldi Szabolcs: A belső-ázsiai Selyemút multikul-
turális világa egy különleges nyelv és írásbeliség
fényében
Ulrich Blum – Leonard Dudley: Az egységesített latin
nyelv és a középkori gazdasági növekedés
Hajdu Helga: Írás és olvasás a korai középkorban
Láng Benedek: A tudásátadás útjai a magyarországi
kriptográfiai gyakorlatban
Szommer Gábor: Levelezési gyakorlat és háló za tiság az
angol Kelet-indiai Társaság első évei ben
Krász Lilla: Az adatoktól az információig, az informá-
ciótól a tudástermelésig. Az egészségügyijelentés-
írás gyakorlata(i) a XVIII. századi Magyarországon
2014. 1. SZÁM (71. szám)
ÍRÁSTÖRÉNET
Lánczi András: Értelmiségiek, cinizmus és a valóság
Lévai Csaba: Az amerikai és a francia forradalom kö-
zött. Állandó és változó elemek John Adams poli-
tikai gondolkodásában az 1770-es évek végétől az
1790-es évek elejéig
Kiss Viktor: Marx újratöltve: hegemóniaelmélet a
Kommunista kiáltványban
Nyirkos Tamás: Kommunizmus a harmadik év ezred
számára?
Pogonyi Szabolcs: Túl a nacionalizmuson?
Golden Dániel: Lakatos Imre és a tudományos felfede-
zés dialektikus logikája
Pápay György: Zongoralecke botfülűeknek: Richard
Rorty és a vallás
Rózsa Erzsébet: Modern állam, hatalom, parti cipáció –
kortárs német elméleti viták tükrében
2014. 2. SZÁM (72. szám)
HÁLÓZAT
Szvetelszky Zsuzsanna: Tudjuk, hogy tudjátok, hogy
tudjuk. A hálózattudat mint az elmeteória cso-
portszintű kiterjesztése 72/5
Balázs Géza: Hálózatkutatás, közösség, nyelv
72/23
Szűts Zoltán: Irodalmi hálózatok, hálózati irodalom.
Az új publikációs paradigma és a közösség által
létrehozott tartalom 72/45
Szalai Zoltán: „Koncentrált komolysága emberi tes-
tet kölcsönzött a filozófia démoni alakjának”. A
Szilasi Vilmos és Martin Heidegger közötti hálóza-
tok történetéről 72/63
Jordán Ferenc: Biológiai hálózatok: rész és egész viszo-
nya molekuláktól ökoszisztémákig 72/83
Németh Luca Anna: Hálózattudomány és tankönyvírás
a komplexitás századában 72/101
Zöldi Blanka: Bonyolult, de megmagyarázható.
Megnyugtató felfedezőút a tinik online világában
72/111
2014. 3. SZÁM (73. szám)
RÉGÉSZET
Szeverényi Vajk: Az őskori régészet politikája 73/5
Kiss P. Attila: Egy új tudományág, a lango bar do lógia
születése 73/33
Csáji László Koppány: Etnográfia a föld alatt? Mivel
járulhat hozzá a szociál- és kulturális antropológia
a régészet etnicitásolvasataihoz és a társadalomtu-
dományokkal közös diskurzushoz? 73/69
Langó Péter: Szobortörténetek 73/101
REPERTÓRIUMXX
Szabados György: A korai magyar államiság és idősze-
rűsége 73/127
Simon Zsolt: Régészet és identitás a kései Osz mán
Birodalomban és a korai Török Köz tár sa ság ide-
jén (1869–1943) 73/165
2014. 4. SZÁM (74. szám)
HOLOKAUSZT
Vári György: „Hogy tűz ne hulljon Szodomára” 74/5
Fejérdy András: Szavak és/vagy tettek? A magyar
katolikus püspökök magatartása a vészkorszak
idején 74/15
Novák Attila: Identitásváltások. Mozaikok a magyar
zsidóság szellemi változásairól a második világhá-
ború évei alatt 74/29
Laczó Ferenc: Tanúságtételek a példátlanról. Magyar
zsidók beszámolói a holokauszt alapvető jellem-
zőiről 1945–1946-ból 74/57
Olosz Levente: Felelősségre vonás a vészkorszak
bűneiért Észak-Erdélyben 74/85
Köves Slomó: A holokauszt emlékezete és az identitás
74/105
Mezei Balázs: Hit Auschwitz után. Gondolatok a hit-
ről, tekintettel egy korszakos tragédiára
74/119
2015. 1. SZÁM (75. szám)
(DE)POLITIZÁLÓDÁS
Roger Pilon: Alkotmányértelmezés: az amerikai tapasz-
talat tanulságai 75/5
Balázs Zoltán: A közérdek mint a politika és a jog
közötti váltófogalom az alkotmánybíráskodás
példáján 75/53
Hörcher Ferenc: A hatalom kritikájának hatalma.
Eszmetörténeti áttekintés a jogászi politizálás
diskurzusáról a rendszerváltás utáni magyar bal-
oldalon 75/87
Szűcs Zoltán Gábor: A politika autonómiájától a politi-
ka primátusáig. Eszmetörténeti vázlat 75/115
Pócza Kálmán: Alkotmánybíráskodás és de mok-
ráciaelmélet 75/137
2015. 2. SZÁM (76. szám)
BIOETIKA
Nyirkos Tamás: A bioetikai viták retorikai közege 76/5
Barcsi Tamás: Emberi méltóság és bioetika 76/27
Nemes László: Narratív medicina és bioetika 76/43
Kovács Gusztáv: Hol a helye a gyermeknek?
A reprodukciós medicina és az életutak logikája
76/69
Sándor Judit: A feminista bioetika szerepe
a kortárs biotechnológia területén 76/87
Rózsa Erzsébet: Bioetika Németországban versus né-
met bioetika 76/105
Tari Gergely: A „mentális zavar” fogalom de fi ní ciós
nehézségei 76/135
2015. 3. SZÁM (77. szám)
TUDOMÁNYPOLITIKA
Szelényi Iván: Jegyzetek az amerikai felsőoktatásról és
a bolognai rendszerről 77/5
Fábri György: A tudomány társadalmi percepciója
Magyarországon 77/31
Pléh Csaba: A tudománypolitika és a menedzse rek
77/61
Zemplén Gábor: Ha nem látjuk be egy komplex rend-
szerről, hogy az az, akkor nincsen 77/79
Botos Máté: A bölcsészettudományok jövője 77/93
Demeter Tamás: Morál, standardok és közösség –
A filozófiai teljesítmény külső értékelésének védel-
mében 77/109
Balogh Brigitta: Erdélyi magyar felsőoktatás-politika
erdélyi szemmel 77/121
2015. 4. SZÁM (78. szám)
TÁRSADALMI TŐKE
Füzér Katalin: A bizalom társadalomelmélete és a tár-
sadalmi tőke szociológiaelmélete 78/5
Bodor Ákos – Grünhut Zoltán: Társadalmi rétegződés
Magyarországon a bizalom mentén 78/19
Csizmadia Zoltán: A kapcsolati tőke osztályszerkezeti
aspektusai lokális metszetben 78/49
Balogh Péter – Nagy Szidónia – Szántó Zoltán: A társa-
dalmi tőke árnyoldalai: korrupciós hálózatok és
bűnszervezetek 78/81
SZÁZADVÉG XXIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Megyesi Boldizsár: A társadalmi tőke negatív hatásai
78/107
Orbán Annamária: Társadalmi tőke, társadalmi inno-
váció, szociális gazdaság 78/129
Nagy Gábor Dániel: Vallási és társadalmi kapcso-
lathálózat Észak-Amerikában és Közép-Kelet-Euró-
pában 78/153
Beszélgetés Szelényi Ivánnal a társadalmi tőke szerepéről a hatalom, a piac és a „varázskertek” működésében 78/179
2016. 1. SZÁM (79. szám)
ZENE
TanulmányokMalcolm Gillies: A Bartók-életrajz megírása 79/5
Windhager Ákos: Négy próféta a saját hazájában.
Három esszé az 1956-os forradalom
zenei jelenlétéről (1952–1982) 79/23
Thorsten Botz-Bornstein: Tarr, Krasznahorkai és az
organikus filozófiája 79/53
Ignácz Ádám: A szórakoztató zene szovjet követei
Magyarországon
a klasszikus sztálinizmus időszakában 79/77
Tófalvy Tamás: Polc, mappa, playlist.
A rögzített zene tárolása, a zenei identitás
kommunikációja és a technológiai ökoszisztéma
79/95
InterjúVelünk élő kultúrtörténet. Zuh Deodáth interjúja
Hauser Arnoldról Hauser Arnoldné Borus
Rózsával 79/113
RecenzióTuboly Ádám Tamás: Newton új megvilágításban.
Zemplén Gábor Áron könyvéről 79/127
Bárdos Dániel: A radikalitás dimenziói – határmunká-
latok a 19. századi Angliában.
Pál Eszter könyvéről 79/135
2016. 2. SZÁM (80. szám)
ÉPÍTÉSZET
TanulmányokMoravánszky Ákos: Az építészet rehumanizálása 80/5
Jász Borbála: A ház mint életszerszám 80/21
Rozsnyai József: A Corvin Áruház és a helyén állt
Apolló Projectograph Színház épületének törté-
nete 80/37
Katharina Roters – Szolnoki József: Tetovált házak,
avagy a gulyáskommunizmus ornamentikája
80/71
Ady Mária: Nem olyan lakótelep 80/93
RecenzióKeszeg Anna: A szocialista realizmus magyar genealó-
giája 80/109
Szilvay Gergely: Twitter-demokrácia 80/113
2016. 3. SZÁM (81. szám)
NYUGATI CIVILIZÁCIÓ
TanulmányokRoger Scruton: Az európai civilizáció jövője: tanulságok
Amerika számára 81/5
Lánczi András: Európa racionalitása – európai meta-
fizika 81/19
Molnár Attila Károly: Nyugat: „kívül harcok, belül
félelem” 81/33
Böcskei Balázs: Válságcivilizáció, válságdemokrácia,
válságliberalizmus 81/47
Zsinka László: Európa „kiüresedése” 81/67
Csicsmann László: A muszlim közösségek integrálódá-
sának kérdőjelei a migránsválság tükrében.
Identitásválság(ok) az iszlám világban és
Európában 81/97
Salát Gergely: Nyugati civilizáció – kínai szemmel
81/117
RecenzióKovács András: Társ a biztonságiasításban.
Marton Péter – Balogh István – Rada Péter:
Biztonsági tanulmányok. Új fogalmi keretek
és tanulságok a visegrádi országok számára
81/141
Veczán Zoltán: Honnan hová? Kis térkép a digitális
médiához. Andok Mónika (szerk.): Digitális média és
mindennapi élet 81/147
REPERTÓRIUMXXII
2016. 4. SZÁM (82. szám)
AUTONÓMIA
BevezetőKántor Zoltán: Autonómia: cél vagy eszköz? 82/5
TanulmányokMichael Tkacik: Az autonómia formáinak jellegzetes-
ségei 82/11
Tóth Norbert: A kisebbségi közösségek területi auto-
nómiához való jogának kérdése a releváns egyete-
mes nemzetközi jogi normák fényében 82/51
Beretka Katinka: Autonómia a Vajdaságban 82/71
Rákóczi Krisztián: Autonómia helyett önkormányza-
tiság 82/87
Ferenc Viktória – Tóth Norbert: Autonómiatörekvések
Kárpátalján 82/99
Dabis Attila: Az Åland-szigetek autonómiájának
felülvizsgálatáról 82/113
RecenzióToró Tibor: Egy politikai közösség létrejöttének anató-
miája. Bárdi Nándor: Otthon és haza. Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről 82/123
Gáll Erwin: Egy periférikus régió perifériája.
Székelyföld története I. 82/141
2017. 1. SZÁM (83. szám)
SZÁZADFORDULÓ
TanulmányokKenyeres Zoltán: Árnyékok nélkül. Töredékek a ma-
gyar századfordulóról, 1890–1906 83/5
Anka László: Apponyi Albert képviselővé választása
1896-ban 83/23
Schwarczwölder Ádám: A Széll-csend testközelből 83/37
Csibi Norbert: A „társulás nyújtotta erő” jobb kihasz-
nálása érdekében 83/55
Vörös Katalin: Az iparoktatás külföldön 83/81
RecenzióSivadó Ákos: A diszkurzivitás szűk körei
Szűcs László Gergely: A kommunikatív hatalom és az emberi jogok. Jürgen Habermas politikai filozó-fiája a kilencvenes években 83/101
Pettinger-Szalma Vendel: Történelmi tabló Magyar-
ország vezérigazgatójáról. Ifj. Bertényi Iván (szerk.): Törvény, jog, igazság. Széll Kálmán életműve 83/109
2017. 2. SZÁM (84. szám)
ALHÍREK
TanulmányokAczél Petra: Az álhír. Kommentár a jelenség értelmezé-
séhez 84/5
Szvetelszky Zsuzsanna: Közösségi kételyek 84/27
Fehér Katalin – Király Olívia: Álhíresülés – a hamis
hírek dinamikája a médiában 84/39
Veszelszki Ágnes: Az álhírek extra- és intralingvális
jellemzői 84/51
Falyuna Nóra: Az áltudományos szövegek pragmatikai
vizsgálata. Esettanulmány a lúgosító diéta példá-
ján 84/85
Honti László: Áltudományos elképzelések nyelvünk és
népünk eredetéről 84/109
RecenzióVarga Péter András: A filozófiai biográfiaírás mű-
vészete. Szalai Zoltán: Im Schatten Heideggers. Einführung zu Leben und Werk von Wilhelm Szilasi 84/125
Gagyi József: Történészek a Hargitán
Egyed Ákos et al. (szerk.) 2016: Székelyföld története. Harmadik kötet 84/137
Szerzőink
Ablonczy Balázs: Őrzők. A többes identitás történeti
stratégiái 43/63
Aczél Petra: Az álhír. Kommentár a jelenség értelmezé-
séhez 84/5
Ady Mária: Nem olyan lakótelep 80/93
Ágh Attila: A magyar politikatudomány
provincializálódása 58/7
Albert Fruzsina – Dávid Beáta: „Kit nevez ön barát-
nak?” A barátság szociológiai megközelítésben
38/91
Altorjai Szilvia – Giczi Johanna – Sik Endre: Etűdök az
élet üteméről 28/3
Andorka Rudolf: A társadalmi integráció gyenge köté-
sei – rendszerátalakulás Ma gyar országon 1/5
Andorka Rudolffal beszélget Javorniczky István: „…
megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell”
– I., II. 39/167, 40/133
András Krisztina: Üzleti alapon működik-e napjaink-
ban a magyar hivatásos labdarúgás? 34/87
Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Az „önéletrajzíró”
válaszadó. A választási preferenciák retrospektív
adatainak szisztematikus torzításai 8/3
Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Létvi szo nyok és után-
pótlás a tudományos szférában 11/63
Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Miért mennek el
mégis? Választási részvétel, kapcsolathálózatok,
társadalmi integráció 30/3
Anka László: Apponyi Albert képviselővé választása
1896-ban 83/23
Apor Péter: Előkép: a Tanácsköztársaság emlékezete a
Rákosi-rendszerben 35/3
Arató Krisztina: A hazai politika tudomány nem-
zetközi beágyazottságának kérdőjelei 58/19
Árvai Tünde: Honleányok. Honvédelmi nevelés és
munka a leánylevente-mozgalom ban 68/23
Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/3
Babarczy Eszter: Néhány gondolat a Scruton–Etzioni-
vitához 36/185
Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget Iványi
Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Iván nal
és Vecsei Miklóssal: Kerekasztal-beszél ge tés
Budapestről 32/177
Balázs Géza: Hálózatkutatás, közösség, nyelv 72/23
Balázs Imre József: A rendszerváltás meg jelenítése kor-
társ erdélyi magyar regények ben. Miről szóljanak
a rendszerváltás-történetek? 67/49
Balázs János – Kézdy Éva: „Harmonia Dig ni tatis.” Az
értékrend vizsgálata főnemesi családok leszárma-
zottainak körében 21/33
Balázs Zoltán: John Locke politikai filozófiájának el-
lentmondásai 2/117
Balázs Zoltán: Dilemmák dicsérete 10/95
Balázs Zoltán: Szocio-politikai bújócska 13/130
Balázs Zoltán: A bizalom fogalma 24/27
Balázs Zoltán: A politikai kötelesség igazolása 44/105
Balázs Zoltán beszélget Czeglédi Andrással, Losonczi
Péterrel, Mezei Balázzsal és Tren csényi Balázzsal: Kerekasztal-beszél getés a megbocsátásról 27/118
Balázs Zoltán és Cieger András beszélget Schlett
Istvánnal: „Én ilyen régimódi ember vagyok”
28/141
Balázs Zoltán és Kapitány Balázs beszélget Tomka
Miklóssal: „…a szellemi szabadságot élhetem…”
33/193
Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabá val: Kapitalizmus. De
melyik? 35/179
Balázs Zoltán és Bódy Zsombor beszélget Jelenits
Istvánnal: „A sokféleképpen gondolkodókat igye-
keztem megérteni” 36/191
Balázs Zoltán beszélget Horkay Hörcher Ferenccel,
Radnóti Sándorral és Simon Attilával: Esztétika és
politika a boncasztalon 38/167
Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget Farkasfalvy
Dénessel: „Az a történelem, amire tényleg épí-
tünk, kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161
REPERTÓRIUMXXIV
Balázs Zoltán és Szalai Ákos Szepesi Balázzsal és
Csák Jánossal beszélget: Gaz da sági intézmények
Magyarországon 43/137
Balázs Zoltánnal, Boda Zsolttal, Giró-Szász Andrással
és Lányi Andrással Csite And rás beszélget: Miért
nincs vita Ma gyar országon az EU-csatlakozásról?
26/115
Balázs Zoltán: Két választás Magyarországon.
Mikszáth és a reménytelen remény 64/83
Balázs Zoltán: A közérdek mint a politika és a jog
közötti váltófogalom az alkotmánybíráskodás
példáján 75/53
Balogh Brigitta: Erdélyi magyar felsőoktatás-politika
erdélyi szemmel 77/121
Balogh István: Az igazság mint konszenzus? Habermas
igazságkoncepciójának bírálatához 60/75
Balogh László Levente: A politika tudomány hasznáról
és káráról 58/42
Balogh László Levente: Isten lefejezése. Utószó A politi-
kai vallásokhoz 59/68
Balogh Péter – Nagy Szidónia – Szántó Zoltán: A társa-
dalmi tőke árnyoldalai: korrupciós hálózatok és
bűnszervezetek 78/81
Bangó Jenő: Niklas Luhmann rendszerelmélete és a
konstruktivista nevelés 38/147
Barcsi Tamás: Emberi méltóság és bioetika 76/27
Bárdos Dániel: A radikalitás dimenziói – határmunká-
latok a 19. századi Angliában. Pál Eszter könyvé-
ről 79/135
Barát Erzsébet: A gyűlöletbeszéd logikája 48/105
Bartha Attila – Martin József Péter: Mene dzser utak.
Magyar vállalatvezetők és ban károk a posztkom-
munista átalakulás kezdetén 5/23
Bauer Tamás Péter: Népességrobbanás: mítosz és
valóság 27/53
Bauer Tamás Péter: A nyugati bűntudat és a harmadik
világbeli szegénység 27/32
Beke-Martos Judit: Az Osztrák Császárság története
és az államfői ceremoniális hatalomlegitimáció
hiánya 65/93
Békés Márton: Régi rögeszme, új egyenlőség. A
giddensi new egalitarianism kritikája 52/151
Békés Márton: Amerikai janicsárok. Amerikai ifjúkon-
zervatívok 1950-től napjainkig 69/49
Bénatouïl, Thomas: Kritikai és pragmatikus szocioló-
gia. Néhány olvasási alapelv 25/3
Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és
perspektívái 4/33
Benda Gyula: Hosszú távú folyamatok és rö vid távú
ingadozások, társadalomstatisztikai vizsgálatok
és lokális kutatások. Hozzászólás Kovách Imre és
Valuch Tibor tanulmányához 30/99
Benda Gyulával beszélget Bódy Zsombor és Cieger
András: „Élni a talentumokkal” 34/171
Béndek Péter: Liberalizmus a morális egyenlőség igé-
zetében 9/115
Béndek Péter: Egy modern téma előéletéhez: a po-
litikai szabadság problémája Platón Államában
16/124
Benoit, Kenneth R.: Az 1998-as parlamenti választások
előrejelzése 5/149
Beretka Katinka: Autonómia a Vajdaságban 82/71 Berger Viktor: A középosztályosodás értelmezési kísér-
letei a német szociológiában 49/51
Blaskó Zsuzsa: Társadalmi egyenlőtlenségek újrater-
melődése a munkapiacon 49/95
Blum, Ulrich – Dudley, Leonard: Az egységesített latin
nyelv és a középkori gazdasági növekedés 70/71
Bocz János: Újraválasztott polgármesterek, avagy kiket
és miért választanak meg ismét a szavazópolgá-
rok? 33/99
Boda Zsolttal, Balázs Zoltánnal, Giró-Szász András sal és Lányi Andrással Csite And rás beszélget: Miért
nincs vita M agyar országon az EU-csatlakozásról?
26/115
Boda Zsolt: A politikatudomány mint hivatás 58/35
Bodenschatz, Harald: Szebben lakni az új Berlinben?
43/22
Bodnár-Király Tibor – Nagy Ágoston: „A mérséklet
politikájának születése és hanyatlása...” (Horkay
Hörcher Ferenc Konzervativizmus, természetjog,
rendszerváltás. Politika-és jogfilozófiai tanulmá-
nyok) 51/141
Bodor Ákos – Grünhut Zoltán: Társadalmi rétegződés
Magyarországon a bizalom mentén 78/19
Bódis Lajos: „Olyan emberekkel nem lehet együtt har-
colni, akiknek vaj van a fejükön.” Posztszocialista
munkaszervezeti átalakulás egy munkás szemével
24/93
Bodnár-Király Tibor: Adalékok A politikai gon dol -
kodás története Magyar orszá gon
I–II. Szek fű-oltványai hoz 64/25
Bódy Zsombor: Foucault: A szexualitás története
6/130
Bódy Zsombor: A mikrotörténelem haszna nagy társa-
dalmi csoportok kutatásában 15/39
SZÁZADVÉG XXVÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Bódy Zsombor: Struktúrák és tapasztalatok. Politikai
hatalom és társadalom az NDK társadalomtörté-
net-írásában 1990 után 32/3
Bódy Zsombor: Kislakás, társasház, családi ház.
Lakásépítkezés és az otthon ideáljának változása
Budapesten az I. világháború körül 34/27
Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Sólyom
Lászlóval: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133
Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Benda
Gyulával: „Élni a talentumokkal” 34/171
Bódy Zsombor és Balázs Zoltán beszélget Jelenits Istvánnal: „A sokféleképpen gon dolkodókat igye-
keztem megérteni” 36/191
Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Hofer
Tamással: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtet-
te el, hogy a jövő merrefelé fordul” 37/149
Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Katus Lászlóval: „Meghallani a sokszólamú zenét, az em-
beri történelmet” 45/123
Bogárdi Szabó István: Reinhold Niebuhr – egy XX. szá-
zadi keresztény realista 8/85
Boncz Imre – Gulácsi László – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ ségkontroll az egészség-
ügyben. A más hol készült egészség-gazdaságtani
tech nológia-elemzés átvételének lehetőségei
37/87
Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik.
A mobilitás és a migráció elbeszélései 23/33
Botos Máté: A bölcsészettudományok jövője 77/93
Botz-Bornstein, Thorsten: Tarr, Krasznahorkai és az
organikus filozófiája 79/53
Bozóki András: Modernizációs ideológia és materiális
politika: szocialisták szocializmus után 3/41
Bozóki András: Kockázatok és mellékhatások 58/63
Böcskei Balázs: Válságcivilizáció, válságdemokrácia,
válságliberalizmus 81/47 Bös, Matthias – Stegbauer, Christian: A virtuális utazás
határai. Miért nem vezet az internet egységes vi-
lágkultúrához? 6/117
Brandt, Juliane: A protestánsok és a millennium.
Felekezeti és nemzeti identitás a késő 19. század
nemzeti ünnepeinek tükrében 11/167
Brandt, Juliane: Felekezeti és nemzeti identitás a 19.
századi Magyarországon: a protestáns egyházak
29/3
Brandtmüller Ágnes – Gulácsi László – Boncz Imre –Kárpáti Krisztián – Lepp-Gaz dag Anikó – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egész-
ségügyben. A máshol készült egészség-gazdaság-
tani technológia-elemzés átvételének le hetőségei
37/87
Bródy Gábor: Darwin és Napóleon. Jerry Fodor –
Massimo Piattelli-Palmarini: What Darwin Got
Wrong 56/123
Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabával
Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De melyik? 35/179
Bukodi Erzsébet: Nőttek-e az iskolázottsági esélyegyen-
lőtlenségek? 9/159
Cieger András: A kormányférfi. A dualizmuskori kor-
mányzati politika egyes kérdéseiről 11/3
Cieger András: Kormány a mérlegen – a múlt század-
ban. A kormány helye és szerepe a dualizmus
politikai rendszerében, 1867–1875 14/79
Cieger András: A hatalomra jutott liberalizmus és az
állam a dualizmus első felének magyar politikai
gondolkodásában 20/95
Cieger András: Gazdagodás és korrupciós vád. A ma-
gyar politikusok vagyongyara pí tásának lehetősé-
gei és megítélése az 1860–70-es években 40/31
Cieger András és Balázs Zoltán beszélget Schlett
Istvánnal: „Én ilyen régimódi ember vagyok”
28/141
Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Sólyom
Lászlóval: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133
Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Benda Gyulával: „Élni a talentumokkal” 34/171
Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Hofer
Tamással: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtet-
te el, hogy a jövő merrefelé fordul” 37/149
Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Katus Lászlóval: „Meghallani a sokszólamú zenét, az em-
beri történelmet” 45/123
Cohen, Gerald A.: Milyen szerkezetű a proletár szabad-
ságának hiánya? 52/27
Cronin, Audrey Kurth: A szuverenitás újrafogalmazása: amerikai stratégia a terrorizmus korában 26/61
Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel, Mezei
Balázzsal és Trencsényi Balázzsal beszélget Balázs
Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról
27/118
Czifra Mariann: Zseni a panteon kertjében. Kazinczy
Eugénia pályája 68/59
Czoch Gábor: A társadalmi rétegződés mikro- és
makrotörténelmi szempontból 15/17
REPERTÓRIUMXXVI
Csaba István: Fiskális illúziók és redisztribúciós csalás
4/109
Csáji László Koppány: Etnográfia a föld alatt? Mivel
járulhat hozzá a szociál- és kulturális antropológia
a régészet etnicitásolvasataihoz és a társadalomtu-
dományokkal közös diskurzushoz? 73/69
Csák Jánossal és Szepesi Balázzsal Balázs Zoltán és
Szalai Ákos beszélget: Gazda sági intézmények
Magyarországon 43/137
Csanády Márton – Személyi László: Brain drain.
Közelkép a diplomás magyarokról 41/79
Cseh-Szombathy László: A reprodukció változó keretei
14/21
Csepeli György: Déjà vu 13/134
Csepeli György: Egy könyv életei. Újraolvasva Papp
Zsolt A válság filozófiájától a „konszenzus” szocioló-giájáig című, 1980-ban megjelent művét 63/3
Cserne Péter: Szerződési szabadság és pater nalizmus: adalékok a szerződési jog közgazdasági elemzé-
séhez 41/47
Cserne Péter: Jog, jogászat és jogtudomány hatása
Max Weber módszertani nézeteire 49/3
Csibi Norbert: A „társulás nyújtotta erő” jobb kihasz-
nálása érdekében 83/55
Csicsmann László: A muszlim közösségek integrá-
lódásának kérdőjelei a migránsválság tükré-
ben. Identitásválság(ok) az iszlám világban és
Európában 81/97
Csite András: Balliberálisok, jobboldaliak, függetlenek
és extravagánsok 22/93
Csite András Balázs Zoltánnal, Boda Zsolt tal, Giró-
Szász Andrással és Lányi And rással beszélget: Miért nincs vita Ma gyar országon az EU-
csatlakozásról? 26/115
Csizmadia Ervin: Blairizmus = orbánizmus? Nem.
22/121
Csizmadia Ervin: Politika történelmi dimenziók ból
58/127
Csizmadia Ervin: Kihívás és megoldás.
A párt struktúra átalakulásának változatai Magyar-
or szá gon 64/63
Csizmadia Sándor: Tocqueville: egy liberális geopoli-
tikus 39/109
Csizmadia Zoltán: A kapcsolati tőke osztályszerkezeti
aspektusai lokális metszetben 78/49
Cs. Kiss Lajos: Találkozások Carl Schmitt-tel 28/67
Csoboth Csilla – Purebl György – Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa: Család: erőforrás vagy veszélyfor-
rás? 16/45
Csontos László – Kornai János – Tóth István György: Az
állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja
2/3
Csurgó Bernadett: Gazdaasszonyok és far mer feleségek.
Családi gazdálkodás Mező tú ron 25/47
Csurgó Bernadett: Híres író – írói hírnév. Reputáció
és hatalom a jelenkori magyar irodalmi életben
36/65
Dabis Attila: Az Åland-szigetek autonómiájának felül-
vizsgálatáról 82/113
Dahrendorf, Ralf: Miért éppen EUrópa? Egy szkepti-
kus európai tűnődő kommentárjai 4/69
Dácz Enikő: Interetnikus kapcsolatok
a XX. század elején három erdélyi újság tükrében
67/101
Dávid Beáta – Albert Fruzsina: „Kit nevez ön barát-
nak?” A barátság szociológiai megközelítésben
38/91
Deák Ágnes: A besúgók és a közvélemény az 1860-as
években 39/3
Deák Ágnes: Soknemzetiségű nemzetállam és soknem-
zetiségű birodalom erőterében – utak az 1868-as
magyarországi nemzetiségi törvényhez 50/51
Demeter M. Attila: Balogh Artúr és a liberális kisebb-
ségvédelem elvi buktatói 67/19
Demeter Tamás: Az emberkép keresése 52/85
Demeter Tamás: A romantikus Hume 55/83
Demeter Tamás: Morál, standardok és közösség – A
filozófiai teljesítmény külső értékelésének védel-
mében 77/109
Dobszay Tamás: „Szokjon gyapjas fülök az ezután
már gyakrabban hallható igazság szavához.” A
politikai élet verbális közegének átrendeződése a
reformkorban 47/111
Domschitz Mátyás: Kommunikatív tőke 66/52
Dömsödi Balázs: Menhely és razzia. Haj lék talanság és
intézményes érdekek Buda pesten a századfordu-
lón 19/47
Dudley, Leonard – Blum, Ulrich: Az egységesített latin
nyelv és a középkori gazdasági növekedés 70/71
Durst Judit: „Nekem ez az élet, a gyerekek.”
Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi
cigány közösségben 22/71
Etzioni, Amitai: Igen, közösség. De kié? 35/163
Egedy Gergely: Nemzeti egyház vagy értelmiségi estab-
lishment? Coleridge a „nemzeti klerikusságról”
30/109
Egedy Gergely: A brit identitás felbomlása 45/99
Egedy Gergely: Konzervativizmus kontra konzer-
vatívok? Viereck „új konzervativizmusa” 61/107
SZÁZADVÉG XXVIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Egedy Gergely: A „morális képzelet” konzervativizmu-
sa: Kirk 69/75
Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Lel künk re ül a poli-
tika? Az öngyilkosság és az alkoholizmus változó
trendjei 2/103
Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Fiatalok szenve-
délyei?! Alkohol- és drogfogyasztás, valamint
dohányzás a budapesti közép iskolások körében
1999-ben 13/53
Enyedi Zsolt: Tekintélyelvűség és politikai tagolódás
2/135
Enyedi Zsolt: Prezidencializálódás Magyar országon és
Nagy-Britanniában 22/127
Enyedi Zsolt: A voluntarizmus tere. A pártok szerepe a
törésvonalak kialakulásában 33/3
Enyedi Zsolt – Todosijević Bojan: Konzer va tivizmus
alulnézetben 21/3
Enyedi Zsolt: Nemes és nemtelen motívumok 58/25
Erős Vilmos: A hatalom humanizálása, avagy Szekfű
démonizálása? 19/133
Fábián György: Önreflexiók 58/148
Fábián Zoltán: Szavazói táborok és szavazói hűség
1/95
Fábri György: A tudomány társadalmi percepciója
Magyarországon 77/31 Falyuna Nóra: Az áltudományos szövegek pragmatikai
vizsgálata. Esettanulmány a lúgosító diéta példá-
ján 84/85
Faragó Tamás: Népességnövekedés – asszimiláció –
vándorlás 12/33
Farkasfalvy Dénessel Balázs Zoltán és Szalai Ákos be-
szélget: „Az a történelem, amire tényleg építünk,
kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161
Farkas Gyöngyi: Összeesküvés-történet egy ÁVH-
dossziéban 39/57
Fehér Katalin: Az internettől az új médiáig 66/3
Fehér Márta: Relativizmus és racionalizmus 10/3
Fehér Katalin – Király Olívia: Álhíresülés – a hamis
hírek dinamikája a médiában 84/39
Fejérdy András: Szavak és/vagy tettek? A magyar
katolikus püspökök magatartása a vészkorszak
idején 74/15
Felföldi Szabolcs: A belső-ázsiai Selyemút multikul-
turális világa egy különleges nyelv és írásbeliség
fényében 70/57
Felkai Gábor: Max Weber és a demokrácia problémá-
ja. Értelmezhető-e weberi kategóriák alapján a mai
Magyarország politikai szerkezete? 33/119
Ferenc Viktória – Tóth Norbert: Autonómiatörekvések
Kárpátalján 82/99
Ferge Zsuzsa: Az adótudatosságról és az állam fele-
lősségéről. Hevenyészett első válasz Csontos–
Kornai–Tóth cikkére 3/154
Fertő Imre: A földreformok politikai gazda ság tana
23/83
Fleck Zoltán: Szabad vélemény és demokratikus társa-
dalom. Rövid kommentár Koltay András fogalmi
tisztázásához 48/115
Fricz Tamás: Tudomány, hivatás, szenvedély 58/89
Frivaldszky János: A jog interszubjektív jellege és a
természetjog 10/101
Fröhlich Johanna: A nyelvfilozófia és az alkotmány-
értelmezés összefüggései – a szöveg korlátai és
lehetőségei 66/129
Füzér Katalin: A bizalom társadalomelmélete és a tár-
sadalmi tőke szociológiaelmélete 78/5
Gábos András – Tóth István György: A gyermekvállalás
támogatásának gazdasági motívumai és hatásai
19/77
Gagyi József: Történészek a Hargitán Egyed Ákos et
al. (szerk.) 2016: Székelyföld története. Harmadik
kötet 84/137
Galambos Károly: A politikai élet rekonstrukciójáról
14/109
Gáll Erwin: Egy periférikus régió perifériája.
Székelyföld története I. 82/141
Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási
rendszer 7/73
Gedeon Péterrel, Bruszt Lászlóval, Novák Csabával Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De melyik? 35/179
Gedő Éva: A politikum fogalma Carl Schmitt nél 43/79
Germuska Pál: A szocialista városok létre hozása.
Terület- és településfejlesztés Ma gyarországon
1948 és 1953 között 24/49
G. Fodor Gábor: Nagyzási hóbort vagy politikai prog-
ram? A Huszadik Század körének viszonya a libe-
ralizmushoz (1900–1906) 20/121
G. Fodor Gábor: A „politikai gondolkodás vizs gálata”
mint autonóm „módusz” 25/117
G. Fodor Gábor: Kultúrpolitikai program vagy kultúra
mint politika? A polgári radikális ellenkultúra
„értelme” 32/77
G. Fodor Gábor: A politika méltóságáról 51/3
G. Fodor Gábor: Politologosz 58/187
G. Fodor Gábor: Új politikatudomány 59/3
G. Fodor Gábor: A platonista és a szkep tikus konzer-
vativizmus: Voegelin és Kolnai. Gondolati vázlat
59/157
REPERTÓRIUMXXVIII
G. Fodor Gábor: Schlett műhelyében. Paula Schultz
ismeretlen sírhelye 64/3
Giczi Johanna – Altorjai Szilvia – Sik Endre: Etűdök az
élet üteméről 28/3
Gillies, Malcolm: A Bartók-életrajz megírása 79/5
Giró-Szász Andrással, Balázs Zoltánnal, Bo da Zsolttal és Lányi Andrással Csite András beszélget: Miért
nincs vita Ma gyar országon az EU-csatlakozásról?
26/115
Greskovits Béla: Jellegtelenség és jelenték-
telenség 58/157
Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ ségkontroll az egészség-
ügyben. A máshol készült egészség-gazdaságtani
technológia-elemzés átvételének lehetőségei
37/87
Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény
és irányzatok 4/55
Gyáni Gábor: Polgárság és középosztály a diskurzu-
sok tükrében 7/30
Gyáni Gábor: Közösségképződés individualizálódás-
sal és anélkül 13/137
Gyáni Gábor: Történetírásunk az évezred fordulóján
18/117
Gyáni Gábor: Paraszt: mit jelent és mi jelentésének a
határa? 29/71
Gyáni Gábor: Kontextus és kontextualizáció a törté-
netírásban 33/49
Gyimesi Emese: Polémia és „epeláz” a nőírók körül
68/101
Gyulai Attila: Alkibiadész bukása 58/47
Gyulai Attila: A kormányformák megítélése
a kormányzáson keresztül. Francesco
Guicciardini Firenze kormányzatáról 61/33
Hajdu Helga: Írás és olvasás a korai középkorban 70/101
Hajnal György: Közpolitika és köz politika-tudomány
Magyarországon 58/162
Halász Gábor: Az oktatáspolitika lehetőségei 8/115
Hámori Ágnes: Párbajokról nyelvészetileg.
Miniszterelnöki viták jellegzetességei társalgás-
elemzési szempontból 43/3
Hámori Péter: Korszerű és népi? Korszerű vagy népi?
Viták a magyar falu építészetéről a huszadik szá-
zad első felében 34/3
Harcsa István: Paraszttalanítás – egy fogalom születése
29/77
Hauser Arnoldról Zuh Deodáth készített interjút
Hauser Arnoldné Borus Rózsával. Velünk élő kul-
túrtörténet. 79/113
Häussermann, Hartmut – Kapphan, Andreas: Berlin: a
felosztott várostól a megosztott városig? 22/21
Hegedűs Dániel: Morál néne esete a hamis realistával…
Erkölcs és politika viszonya 2002 után a magyar
politikai gondolkodásban 42/37
Hegedűs Rita: A vallásosság a társadalomban 21/51
Hetényi István: Folytassa, doki! 4/119
Higley, John – Pakulski, Jan: Elitelmélet a marxizmus
után 9/71
Higley, John – Pakulski, Jan: Az erő az úr: a szeptember
11-e utáni világ politikai elitje 26/39
Hofer Tamás: A „mi – én-egyenleg” antropológiai
szemszögből 13/141
Hofer Tamással Bódy Zsombor és Cieger András be-
szélget: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette
el, hogy a jövő merre felé fordul” 37/149
Hondrich, Karl Otto: Szakadatlan közösségképződés –
az individuum tudtán kívül 12/87
Honti László: Áltudományos elképzelések nyelvünk és
népünk eredetéről 84/109
Horkay Hörcher Ferenc: Egy pragmatikus természetjo-
gi elmélet felé 7/109
Horkay Hörcher Ferenc: Válasz a hozzászólásokra
10/113
Horkay Hörcher Ferenc: Nemzet és közösség 16/61
Horkay Hörcher Ferenc: Az ítélet mint esztétikai, etikai,
politikai és jogi fogalom 18/3
Horkay Hörcher Ferenc: A hatalom ter mé szet rajza
22/135
Horkay Hörcher Ferenc: Carl Schmitt deci zio nizmusa
és a klasszikus erényetika 28/113
Horkay Hörcher Ferenccel, Radnóti Sándor ral és Simon Attilával Balázs Zoltán be szélget: Esztétika és poli-
tika a bonc asztalon 38/167
Horkay Hörcher Ferenc: Burke és Tocque ville: a francia
forradalom politikai filozófiai értelmezése 39/89
Horkay Hörcher Ferenc: A hatalom kritikájának hatal-
ma. Eszmetörténeti áttekintés a jogászi politizálás
diskurzusáról a rendszerváltás utáni magyar bal-
oldalon 75/87
Horváth László – Király Júlia: Se elkezdve, se befejez-
ve. A mi 20. századi közgazdaságtanunk 19/115
Horváth Sándor: 1956 történetírása a rendszerváltás
óta 23/107
Horváth Sándor: A mindennapi szocializmus és a je-
lenkortörténet. Nézőpontok a szocialista korszak
kutatásához 40/3
SZÁZADVÉG XXIXÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Huszár Ákos: Civil társadalom és kritikai elmélet 36/3
Ignácz Ádám: A szórakoztató zene szovjet követei
Magyarországon a klasszikus sztálinizmus idősza-
kában 79/77
Ilonszki Gabriella: A magyar parlament intéz-
ményesülésének és működésének néhány kérdése
a politikatudomány nézőpontjából 9/27
Ilonszki Gabriella: Az elnöki parlamentarizmus és a
parlament 24/109
Ilonszki Gabriella – Jáger Krisztina: Erős kormány –
gyenge parlament? Törvényhozási kapacitás és
törvényhozási teljesítmény 50/119
Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Ivánnal és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszél-
get: Kerekasztal-beszélgetés Budapestről 32/177
Jáger Krisztina – Ilonszki Gabriella: Erős kormány –
gyenge parlament? Törvényhozási kapacitás és
törvényhozási teljesítmény 50/119
Jakab András: Az alkotmányértelmezés módszerei
47/3
Jász Borbála: A ház mint életszerszám 80/21
Javorniczky István beszélget Andorka Ru dolf fal: „…
megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell”
– I., II. 39/167, 40/133
Jelenits Istvánnal beszélget Balázs Zoltán és Bódy
Zsombor: „A sokféleképpen gondolkodókat igye-
keztem megérteni” 36/191
Jenei György – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István: Költségkontroll az
egészségügyben.
A más hol készült egészség-gazdaságtani tech-
nológia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87
Jordán Ferenc: Biológiai hálózatok: rész és egész viszo-
nya molekuláktól ökoszisztémákig 72/83
Józan Péter: A századvég halálozási viszo nyai nak né-
hány jellegzetessége Magyar or szágon 16/29
Kajner Péterrel, Iványi Györggyel, Tosics Ivánnal és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszél-
get: Kerekasztal-
be szélgetés Budapestről 32/177
Kákai László: Politikai kultúra és lokalitás 33/65
Kákai László: Miért éppen a politológia? 58/102
Kamarás Ferenc: A termékenység alakulása és befolyá-
soló tényezői 16/3
Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről
29/122
Kántor Zoltán: Autonómia: cél vagy eszköz? 82/5
Kapitány Balázs – S. Molnár Edit: Gyermek centrikus
érzelmek és egyéni célok, vágyak viszonya 25/97
Kapitány Balázs beszélget Kamarás Ferenc cel, Kiss
Tamással, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről
29/122
Kapitány Balázs beszélget Karácsony Ger gellyel,
Kovách Imrével és Róbert Péter rel: Társadalmi
rétegződés Magyar or szágon – elméletek és ered-
mények 44/165
Kapitány Balázs és Balázs Zoltán beszélget Tomka
Miklóssal: „…a szellemi szabadságot élhetem…”
33/193
Kapphan, Andreas – Häussermann, Hartmut: Berlin: a
felosztott várostól a megosztott városig? 22/21
Karácsony András: Diskurzusok metszéspontján.
Helmut Schelsky problémája az értelmiségi ura-
lommal 6/3
Karácsony András: A valóság nem a nyelv háta mögött
történik 7/131
Karácsony András: Egy provokatív életmű. Emlékezés
Niklas Luhmannra, 1927–1998 12/128
Karácsony András: Elfelejtett emlékezés 16/111
Karácsony András: Carl Schmitt politikai antropológi-
ájáról 28/85
Karácsony András: A konzervatív forrada lom utópiája
a két háború közötti Német országban 35/69
Karácsony Gergellyel, Kovách Imrével és Róbert Péterrel Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés
Magyarországon – elméletek és eredmények
44/165
Kárpáti Krisztián – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Lepp-Gaz dag Anikó – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egészség-
ügyben. A más hol készült egészség-gazdaságtani
technológia-elemzés átvételének lehetőségei
37/87
Katus Lászlóval Bódy Zsombor és Cieger András
beszélget: „Meghallani a sokszólamú zenét, az
emberi történelmet” 45/123
Kekes, John: Pluralizmus versus liberalizmus 9/89
Kelbert Krisztina: A feministák pionírjai vidéken. A
Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének te-
vékenysége és szerepe a XX. század első felének
magyarországi nőmozgalmában 68/121
Kelemenné Farkas Márta: Tézisek és kom men tárok
8/130
Keller Márkus: Fogalmak és határaik. A Bil-
dungsbürgertum és az értelmiség fogalmának
összehasonlító vizsgálata 42/131
REPERTÓRIUMXXX
Keller Tamás: Értékrend és társadalmi pozíció 47/151
Kende Péter: Hogyan tovább, magyar politika-
tudomány? 58/136
Kenyeres Zoltán: Árnyékok nélkül. Töredékek a ma-
gyar századfordulóról, 1890–1906 83/5
Kerékgyártó Béla: Fejlődéstörténet és kordiagnózis –
Hajnal István és a modernség problémái 4/91
Kerékgyártó Béla: Ornamens és nevelés. Adolf Loos,
„építész és kritikus, művész és gondolkodó”
31/101
Kéri László: A politikatudományról – a partvonal
széléről 58/168
Kern Tamás: Nemzetközi katonai szerepvállalás és
a közjó. Avagy mit keresnek a magyar katonák
Afganisztánban? 51/147
Kertész Gergely: Kultúra és evolúció. Mire (volt) jó a
mémelmélet, és mire nem? 56/71
Keszeg Anna: Házasság felsőfokon. Egy
1937-es, Torockóról szóló régió reprezentáció
67/31
Keszeg Anna: A szocialista realizmus magyar genealó-
giája 80/109
Kézdy Éva – Balázs János: „Harmonia Dig nitatis.” Az
értékrend vizsgálata főnemesi családok leszárma-
zottainak körében 21/33
K. Horváth Zsolt: Historizált emlékezet mint „sze-
mélyes történelem”. Az ötvenes évek kirekesztő
mechanizmusai az emlékezet és a történelem
szemszögéből 8/33
K. Horváth Zsolt: Harc a szocializmusért szimbolikus
mezőben 35/31
Király Júlia: Az ingyenebéd alkonya 4/122
Király Júlia – Horváth László: Se elkezdve, se befejez-
ve. A mi 20. századi közgazdaságtanunk 19/115
Király Olívia – Fehér Katalin: Álhíresülés – a hamis
hírek dinamikája a médiában 84/39
Kisantal Tamás: Az extremitás történetisége. Art
Spiegelman: Maus 29/95
Kiss László: Az ispotálytól a modern kórházig.
Kórházak Magyarországon a 19. század végétől a
második világháborúig 37/53
Kiss Mária Rita: A hatodik nagyhatalom 20/67
Kiss Mária Rita: A tudás fegyvereinek könnyelmű
hordozói. Két kultúrkritika a XIX–XX. század for-
dulójának jobboldali po litikai gondolkodásában
32/41
Kiss P. Attila: Egy új tudományág, a lango bar do lógia
születése 73/33
Kiss Réka: A diktatúra szorításában – Ravasz László
egyházpolitikai útkeresése a második világhábo-
rút követő esztendőkben (1945–1948) 29/39
Kiss Tamással, Kamarás Ferenccel, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről
29/122
Kiss Viktor: Az átmenet a huszadik évfor duló ra meg-
jelent baloldali könyvek és folyóiratok tükrében.
Áttekintés 55/113
Kiss Viktor: Marx újratöltve: hegemóniaelmélet a
Kommunista kiáltványban 71/ 45
Kitta Gergely: Mi a média most? Jim Macnamara: The
21st Century Media (R)evolution – Emergent
Com munication Practices 56/133
Klestenitz Tibor: A „sajtóapostolok”. A Ka tolikus
Sajtóegyesület és az egyházi elit oszloposodási
törekvései a századelőn 36/129
Klimó, Árpád von: A Katolikus önértelme zés új
irányai az 1960-as években Olasz or szág ban és
Magyarországon. Don Lorenzo Milani és Bulányi
György példája 44/131
Kolnai Aurél: Erkölcs és politikai megosztottság 5/127
Kolnai Aurél: A politika tartalma 43/105
Kolosi Tamás – Sági Matild: Rendszerváltás – elitváltás
5/3
Koltay András: A véleménynyilvánítás szabadsága.
Fogalmi tisztázás az Alkotmány 61. §-ához 48/77
Koltay András: A szabadság méltósága 49/145
Kontler László: Változatok a régi rend témájára.
Gondolatok és töredékek a Töprengések német
re cep ciójáról 56/3
Kopp Mária – Skrabski Árpád: Társadalmi be-
állítottság, társadalmi tőke 12/128
Kopp Mária – Skrabski Árpád: Hogyan teremthető po-
litikai közösség egy individualista társadalomban?
50/143
Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társada-
lomban 2/87
Kornai János – Csontos László – Tóth István György: Az
állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja
2/3
Kosárkó László: A piac és a korzó. Társa dal mi térhasz-
nálat Miskolcon az 1850-es és az 1920-as évek
között 46/3
Kovács Ákos András: Pierre Bayle és a tolerancia kora
újkori diskurzusai 51/57
Kovách Imre: A magyar társadalom „paraszt talanítása”
– európai összehasonlításban 28/41
SZÁZADVÉG XXXIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Kovách Imre: Paraszttalanítás: kérdőjelek és válaszok.
Válasz Harcsa Istvánnak, Laki Lászlónak, Gyáni
Gábornak és Benda Gyu lának 30/105
Kovách Imrével, Karácsony Gergellyel és Róbert Péterrel Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés
Magyarországon – elméletek és eredmények
44/165
Kovács András: Társ a biztonságiasításban. Marton
Péter – Balogh István – Rada Péter: Biztonsági
tanulmányok. Új fogalmi keretek és tanulságok a
visegrádi országok számára 81/141
Kovács Gusztáv: Hol a helye a gyermeknek? A repro-
dukciós medicina és az életutak logikája 76/69
Kovács Katalin: Jövedelmi egyenlőtlenségek és mor-
talitás 26/87
Kozma István: Történelmi krízis és név magyarosítás.
Adatok az 1945/46. évi családnév-változtatási
konjunktúra értelmezésében 5/89
Körösényi András: Nómenklatúra és vallás – törésvo-
nalak és pártrendszer Magyar or szágon 1/67
Körösényi András: A magyar politikai gondolkodás
főárama (1989–1996) 3/80
Körösényi András: Parlamentáris vagy „elnöki” kor-
mányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító
perspektívából 20/3
Körösényi András: Az Orbán-kormány természetrajza.
Válasz a hozzászólásokra 22/159
Körösényi András: Konfliktus és konszenzus
paradoxona 31/3
Körösényi András: A barátság politikája versus az ellen-
ségesség politikája 38/127
Körösényi András: Politikai vezetés: klasszikus demok-
rácia és paternalizmus között. Racionalizmus és
szkepticizmus a demokráciaelméletben 45/3
Körösényi András: Intézményesülés után 58/31
Körösényi András: A politikai mint konstitutív. Carl
Schmitt hozzájárulása a politikai meghatározásá-
hoz 60/3
Köves Slomó: Az emancipáció és a zsidó vallási szaka-
dás a nagymihályi rabbigyűlés tükrében 48/3
Köves Slomó: A holokauszt emlékezete és az identitás
74/105
Kövér György: Milyenek vagyunk? – A „Haj nal István
Kör Társadalomtörténeti Egye sület” – tíz év múl-
tán 4/43
Kövér György: 12 nap … Losonczy Géza életében
(1956. október 23. – november 3.) 6/27
Kövér György: Ranglétra és középosztályosodás a re-
formkortól az első világháborúig 14/3
Kövér György: Gentry és zsidó? Társadalmi identitás
és előítélet az 1880-as évek Ma gyarországán 31/37
Krász Lilla: Az adatoktól az információig, az informá-
ciótól a tudástermelésig. Az egészségügyijelentés-
írás gyakorlata(i) a XVIII. századi Magyarországon
70/155
Krekó Péter: Összeesküvés-elméletek és politikai biza-
lom 62/83
Kristóf Luca: Közéleti értelmiség és hírnév 36/97
Krueger, Anne O.: A járadékvadász társadalom politi-
kai gazdaságtana 34/107
Kuczi Tibor: A vállalkozók társadalmi tőkéi az átalaku-
lásban 1/29
Kumin Ferenc: Kétszeresen is hátrányos
helyzetben 58/98
Lackó Mihály: Individuális és kollektív biográfia
12/97
Lackó Miklós: A kultúrfilozófus Prohászka Lajos 6/61
Lackó Miklós: A magyar konzervatívok leg képzettebb
publicistája. Asbóth János: Korunk uralkodó
eszméi 19/21
Laczó Ferenc: Egy kaméleon története. (Kari Palo nen: A cselekvő politika fogalomtörténete) 57/175
Laczó Ferenc: Tanúságtételek a példátlanról. Magyar
zsidók beszámolói a holokauszt alapvető jellem-
zőiről 1945–1946-ból 74/57
Laki László: Törés és folyamatosság 29/87
Lánczi András: Közjó és önszeretet. Bernard
Mandeville az emberi természetről 6/93
Lánczi András: A politikatudomány helyzetéről és
állapotáról 18/141
Lánczi András: Carl Schmitt és a liberalizmus 28/129
Lánczi András: Demokrácia és erkölcsi relativizmus
egy posztszekuláris világban. A kötelesség újrafel-
fedezése 51/5
Lánczi András: „Biztosan nem pisztisz…”. Strauss és
Voegelin levelezése, 1934–1964 59/119
Lánczi András: „Hogyan kell élnünk?” Természet, me-
tafizika és politikai bölcsesség 62/3
Lánczi András: Értelmiségiek, cinizmus és a valóság
71/5
Lánczi András: Európa racionalitása – európai metafi-
zika 81/19
Lánczi Tamás: Munkák és napok – avagy a háromhe-
tes ülésezési rend hatása Ország gyűlés működé-
sére 24/133
Láng Benedek: A tudásátadás útjai a magyarországi
kriptográfiai gyakorlatban 70/115
Langó Péter: Szobortörténetek 73/101
REPERTÓRIUMXXXII
Lannert Judit: Az oktatás a kilencvenes években – a
számok tükrében 8/138
Lányi András: Visszatérés az Anyához. Egy „környeze-
ti” etika elemei 12/103
Lányi Andrással, Balázs Zoltánnal, Boda Zsolttal és Giró-Szász Andrással Csite And rás beszélget: Miért
nincs vita Ma gyar országon az EU-csatlakozásról?
26/115
Lefort, Claude: A demokrácia kérdése 37/135
Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság, vallás és
gazdasági átmenet 38/57
Lendvai L. Ferenc: Carl Schmitt elkárhozása 60/49
Lengyel György: Akciópotenciál, kivonulás, radikális
tiltakozás 13/74
Lengyel György – Tóth István János: Osz tály helyzet,
jövedelmi esélyek, elégedettség 9/49
Lepp-Gazdag Anikó – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egészség-
ügyben.
A más hol készült egészség-gazdaságtani technoló-
gia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87
Letenyei László: Atahualpa és Huáscar.
An dok beli országok, Bolívia, Ecuador és Peru tör-
ténelemkönyveinek összehasonlítása 21/103
Letenyei László – Takács Károly: Önpusztító jóslat.
Miért veszítheti el a közvélemény-kutatások
szerint népszerűbb párt a demokratikus választá-
sokat? 27/83
Lévai Csaba: Fábián Gábor és az egyesült államokbeli
rabszolgatartó rendszer megítélése az 1830–1840-
es évek Magyarországán 69/5
Lévai Csaba: Az amerikai és a francia forradalom kö-
zött. Állandó és változó elemek John Adams poli-
tikai gondolkodásában az 1770-es évek végétől az
1790-es évek elejéig 71/27
Leveleki Magdolna: Az iparosodottság és a kisvállalko-
zói sűrűség néhány összefüggése 25/77
Liska Márton: Forradalom és rendszerváltás – Magyar
zsidó történetek 46/71
Liskó Ilona: Esélyegyenlőség és oktatáspolitika 8/150
Logan, Robert K. – McLuhan, Marshall: Az ábécé: talál-
mányaink alfája és ómegája 70/29
Loos, Adolf: A Patyomkin-város; A szegény gazdag em-
berről; A régi és az új irány az építőművészetben
különös tekintettel a bécsi művészet viszonyaira
31/121
Losonczi Péterrel, Czeglédi Andrással, Mezei Balázzsal és Trencsényi Balázzsal beszélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118
Lőke János – Kopp Mária – Skrabski Árpád – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társada-
lomban 2/87
Ludassy Mária: Egyetemes erkölcs versus etikai relati-
vizmus. A francia felvilágosodás a multikulturaliz-
mus és az emberjogi univerzalizmus válaszútján
10/17
Lux Ágnes: Egy könyv rémálmokról, katasztrófákról
– és vágyakról (Anthony Giddens: The Politics on
Climate Change 52/143
Májer István – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Jenei György: Költségkontroll az
egészségügyben.
A máshol készült egészség-gazdaságtani technoló-
gia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87
Málik József Zoltán: Egyén és közösség veszedelmes
viszonyai – játékelméleti megközelítésben 57/103
Malženicky Katalin: Összeegyeztethető-e egy rea lis ta
képviselet-elmélet a normatív demokráciafelfo-
gással? 57/153
Mándi Tibor: A „harmadik út” rövid tündöklése 18/27
Mándi Tibor: A nemtudás tudása. A politikai tudás és
a politika korlátai 51/25
Mándi Tibor: A jog uralma vagy az embereké? A poli-
tikai racionalizmus problémája és az angolszász
common law-gondolkodás 62/19
Martin József Péter – Bartha Attila: Mene dzser utak.
Magyar vállalatvezetők és ban károk a posztkom-
munista átalakulás kezdetén 5/23
Matolcsy György: Eredeti tőkeátcsoportosítás
Magyarországon. A tőkeszivattyúk működése a
90-es években 5/37
McLuhan, Marshall – Logan, Robert K.: Az ábécé: talál-
mányaink alfája és ómegája 70/29
Megadja Gábor: Erik von Kühnelt-Leddihn és
Amerika 61/127
Megyesi Boldizsár: A társadalmi tőke negatív hatásai
78/107
Menyhárd Attila: A tulajdonhoz való jog magánjogi
aspektusai 46/151
Menyhárd Attila – Mike Károly – Szalai Ákos: A tiltás
hatástalansága. Kógens szabályok a szerződésjog-
ban 41/3
Meszerics Tamás: Az esetlegességek hatalma 58/55
Meszerics Tamás: Tanácsadók, történelmi párhuzamok
és generációk az amerikai külpolitikában 69/31
Mezei Balázs: Carl Schmitt teológiai felfogásáról 28/97
SZÁZADVÉG XXXIIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Mezei Balázzsal, Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel és Trencsényi Balázzsal beszélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118
Mezei Balázs: Lázadás a modernitás ellen: Eric Voegelin és Thomas Molnar 59/135
Mezei Balázs: Hit Auschwitz után. Gondolatok a hit-
ről, tekintettel egy korszakos tragédiára 74/119
Michael Walzer: Politikai hatalom 36/29
Mike Károly: Egy konszenzus természetrajza. Hogyan
léptünk be az Európai Unióba? 45/61
Mike Károly: Kivonulás, tiltakozás és hűség az
Európai Unióban. A specifikus beruházások jelen-
tősége 50/79
Mike Károly – Menyhárd Attila – Szalai Ákos: A tiltás
hatástalansága. Kógens szabályok a szerződésjog-
ban 41/3
Mitchell, William C.– Munger, Michael C.: Az érdekcso-
portok közgazdasági modellje 34/129
Molnár Ágnes: Asszonyok és családközpontúság. A
mezőgazdasági kistermelés és a nemi szerepek a
kiskanizsai „sáskáknál” 33/163
Molnár Attila Károly: Motívum és intézmény 3/108
Molnár Attila Károly: A racionalizmus határai 4/127
Molnár Attila Károly: A modernitáskritika egy hagyo-
mánya 11/109
Molnár Attila Károly: Nyugat: „kívül harcok, belül
félelem” 81/33 Molnár Gábor: Rejtőzködő tudásszociológia. Nyíri
Kristóf két nyolcvanas évekbeli eszme- és filozó-
fiatörténeti tanulmánykötetéről 63/53
Molnár Tamás: Az új metanoia? 19/35
Moravánszky Ákos: Méhek és szegecsek. Lechner
Ödön budapesti és Otto Wagner bécsi
Postatakarékpénztára 11/25
Moravánszky Ákos: Az építészet rehumanizálása 80/5
Mouffe, Chantal: A politika és a politikai 60/25
Munger, Michael C. – Mitchell, William: Az érdekcsoportok közgazdasági modellje 34/129
Munteán László: Helyek és hajók: a World Trade
Center anyagtörténete a Ground Zero után 69/99
Nagy Ágoston – Bodnár-Király Tibor: „A mérséklet
politikájának születése és hanyatlása...” (Horkay
Hörcher Ferenc Konzervativizmus, természetjog,
rendszerváltás. Politika-és jogfilozófiai tanulmá-
nyok) 51/141
Nagy Ágoston: A „politikai gondolkodás
tör té ne té nek” kontextualista-koncep tua lista di-
men ziói 64/41
Nagy Beáta – Vicsek Lilla: Mit ér a női vezető szava?
Férfi és női vezetők megítélése önkormányzati
dolgozók körében 41/123
Nagy Gábor Dániel: Vallási és társadalmi kapcso-
lathálózat Észak-Amerikában és Közép-Kelet-Euró-
pában 78/153
Nemes László: Narratív medicina és bioetika 76/43
Németh Luca Anna: Hálózattudomány és tankönyvírás
a komplexitás századában 72/101
Némedi Dénes: Putnam és Weber – tény és érték
32/161
Németh György: A magyar narancs. Az egészségpénz-
tár az érdekek csapdájában 30/61
Németh György: Üzenet a démonoknak 70/45
Niebuhr, Reinhold: Az emberi természet és a hatalom
akarása 8/99
Niedermüller Péter: A nacionalizmus kulturális logiká-
ja a posztszocializmusban 16/91
Niethammer, Lutz: A „floating gap” innenső oldalán.
Kollektív emlékezet és identitáskonstrukció a tu-
dományos diskurzusban 33/29
Novák Csabával, Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget.
Kapitalizmus. De melyik? 35/179
Novák Attila: Identitásváltások. Mozaikok a magyar
zsidóság szellemi változásairól a második világhá-
ború évei alatt 74/29
Nyirkos Tamás: A bioetikai viták retorikai közege 76/5
Nyíri Kristóf: A konzervatív időnézet 60/107
Oakeshott, Michael: A politikai képzés 17/119
Olosz Levente: Felelősségre vonás a vészkorszak bűne-
iért Észak-Erdélyben 74/85
Orbán Annamária: Társadalmi tőke, társadalmi inno-
váció, szociális gazdaság 78/129
Orthmayr Imre: A sztoikus szenvtelenség 13/92
Orthmayr Imre: Analitikus marxizmus 52/3
Ö. Kovács József: ,,Ekkora gyűlölet még nem volt a fa-
lunkban, mint most.” Szövegek és kommentárok
az erőszakos kollektivizálás befejező hullámáról
47/37
Örkény Antal – Székely Mária: Igazságosság és társada-
lomkép 15/87
Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna: Lel künk re ül a poli-
tika? Az öngyilkosság és az al koholizmus változó
trendjei 2/103
Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna: Fiatalok szenve-
délyei?! Alkohol- és drogfogyasztás, valamint
dohányzás a budapesti középiskolások körében
1999-ben 13/53
REPERTÓRIUMXXXIV
Pakulski, Jan – Higley, John: Elitelmélet a marxizmus
után 9/71
Pakulski, Jan – Higley, John: Az erő az úr: a szeptember
11-e utáni világ politikai elitje 26/39
Pál Judit: Erdély autonómiájának felszámolása és az
erdélyi elitek 67/5
Pálné Kovács Ilona: Diszciplínák határvidékén, a ha-
talmi centrumoktól távol 58/142
Pap Milán: A közjó nyomában. Michael Sandel politi-
kai filozófiája 51/113
Pataki Ferenc: De miért „az individuum tudatán kí-
vül”? 13/145
Pelle Anita: Állam, piac és verseny. A freiburgi iskola
elméleti rendszere 57/133
Perecz László: A belátásos elmélettől a mezőelméletig.
A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló,
Moór, Horváth 10/73
Perecz László: Talpraállás után. Magyar filozófia a ki-
lencvenes években 18/163
Perecz László: Hagyomány vagy örökség? 55/103
Perényi Roland: Városi tér és hatalom: „utca politika” a
századfordulós Budapesten 39/29
Pesti Sándor: Pártfegyelem a dualizmus kori
Magyarországon 14/55
Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal 18/69
Pesti Sándor: Politikusok és köztisztviselők viszonya,
politikai patronázs a nyugat-
európai demokráciákban 32/107
Pesti Sándor: Sikerült-e a rendszerváltás? 50/153
Pesti Sándor: A tudás végső soron egy
és oszt ha tatlan 58/110
Pete Krisztián: A nyelvi kommunikáció alap vető nor-
mái 66/51
Pete Péter: Infantilizmus vagy racionális alulinformált-
ság? 4/131
Péter László: Az állam és az egyház viszonya és a civil
társadalom Magyarországon: történeti áttekintés
4/3
Pettinger-Szalma Vendel: Történelmi tabló
Magyarország vezérigazgatójáról.
Bertényi Iván, ifj. (szerk.): Törvény, jog, igazság. Széll Kálmán életműve 83/109
Pikó Bettina: Egyenlőtlenségek az egészségi állapot-
ban 11/94
Pintér Károly: A vallás szerepe az Egyesült Államok
múltjában és jelenében 69/119
Pilon, Roger: Alkotmányértelmezés: az amerikai ta-
pasztalat tanulságai 75/5
Pléh Csaba: A tudománypolitika és a menedzserek
77/61
Pócza Kálmán: Alkotmánybíráskodás és demokrácia-
elmélet 75/137
Pogonyi Szabolcs: Túl a nacionalizmuson? 71/91Pokol Béla: Torzulások 58/124
Polgár Tamás: „Új többség.” A norvég pártrendszer
változása és a koalíciós kormányzás tendenciái a
2005. évi parlamenti választás tükrében 39/125
Pólya Tamás: Goffman online. Mediatizált dramaturgi-
ai szerepek és közönségek az új mediális (digitá-
lis) személyközi kommunikációban 66/19
Pongrácz Tiborné: Terhességmegszakítások a számok
és a lakossági vélemények tükrében 15/59
Prepuk Anikó: A zsidóság a Millenniumon 17/89
Prohászka Lajos: A modern ember 6/66
Prohászka Lajos: A jelenkor szelleme 6/84
P. Szilczl Dóra: Túl a szavakon – a dialógus-
kommunikációról 66/75
Pukánszky Béla: A testi fenyíték témája 19. századi
magyar neveléstankönyvekben 23/121
Purebl György – Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyfor-
rás? 16/45
R. Nagy József: „Nekünk má’ semmise a gyár…”
Identitásbeli azonosságok és különbségek a ruda-
bányai és diósgyőr-vas gyári munkások esetében
24/75
Rabóczki Sándor: „Cumque fuerit constitutus…”
– John of Salisbury politikai filozófiája. Az
organologikus államelmélet a Policraticus című
műben 61/3
Radnóti Sándorral, Horkay Hörcher Ferenc cel és Simon Attilával Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és politi-
ka a boncasztalon 38/167
Rákóczi Krisztián: Autonómia helyett önkormányza-
tiság 82/87
Riedl, Matthias: A modernség mint az esz ka ton
immanentizációja. Eric Voegelin gnosz ti ciz mus-
tételének kritikai újraértékelése 59/77
Róbert Péter: Fogcsikorgatva: a megkeseredett rend-
szerváltás 2/59
Róbert Péter: Hipotézisek az oktatás és a társadalmi
mobilitás összefüggéseiről 8/156
Róbert Péter: A racionális szavazó Magyar országon
12/3
Róbert Péter: Társadalmi mobilitás és rendszerváltás
15/73
Róbert Péter: Miért (nem) meritokratikusak a modern
társadalmak? 23/3
SZÁZADVÉG XXXVÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Róbert Péterrel, Karácsony Gergellyel és Kovách Imrével Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés
Magyar or szá gon – elméletek és eredmények
44/165
Romsics Gergely: Habsburg és Ständestaat.
A legitimizmus politikai stratégiái a harmincas
évek Ausztriájában 35/105
Romsics Gergely: Variációk a magyar nemzet és népi-
ség történetére a harmincas években – a német
történeti és politikai gondolkodás kontextusában
44/73
Roters, Katharina – Szolnoki József: Tetovált házak,
avagy a gulyáskommunizmus ornamentikája
80/71
Rózsa Erzsébet: Bioetika Németországban versus né-
met bioetika 76/105
Rozsnyai József: A Corvin Áruház és a helyén állt
Apolló Projectograph Színház épületének törté-
nete 80/37
Sági Matild: Hogyan legyünk pesszimisták?
Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz! 17/41
Sági Matild – Kolosi Tamás: Rendszerváltás – elitváltás
5/3
Salát Gergely: Nyugati civilizáció – kínai szemmel
81/117
Salát Orsolya – Sonnevend Pál: A tulajdonhoz való jog
46/109
Sándor Judit: A feminista bioetika szerepe a kortárs
biotechnológia területén 76/87
Sarnyai Csaba Máté: A katolikus autonómia megkö-
zelítési lehetőségei Magyarországon 1848-tól a
századfordulóig 21/85
Sasfi Csaba: Tandíj: elitképzés vagy közoktatás. II.
József oktatáspolitikai rendeletei 9/133
Schaber, Tilo t: Eric Voegelin műhelyében 59/7
Schabert, Tilo: Eric Voegelin nyelvei – Tudat és valóság
59/103
Schlett István: A magyar történelem a huszadik száza-
di politikai gondolkodásban 20/39
Schlett Istvánnal beszélget Cieger András és Balázs
Zoltán: „Én ilyen régimódi ember vagyok” 28/141
Schlett István: Politika és közérdek – avagy van-e, ami
nincs? 51/45
Schlett István: Bevezetés A politikai gondol ko dás törté-nete Magyarországon című trilógia ké szülő harma-
dik kötetéhez 64/7
Schmidt, Vivien A.: Diszkurzív institucionalizmus. Az
eszmék és a diskurzus magyarázóereje 57/35
Schöpflin György: Kisebbségek és posztkommunizmus
3/3
Schwarczwölder Ádám: A Széll-csend testközelből 83/37
Scruton, Roger: Kommunitárius álmok 35/149
Scruton, Roger: Válasz 35/171
Scruton, Roger: Az európai civilizáció jövője: tanulsá-
gok Amerika számára 81/5
Sebők Miklós: A választási ígéretek politikaelmélete. A
mandátumelmélet és korlátai 45/37
Sebők Miklós: A „beágyazottság” hiánya mint elmélet-
rekonstrukciós probléma Pokol Béla egy Pijl-cikke
tükrében 52/121
Sebők Miklós: Válság táplálta delegálás. Az intézményi
változás egy elmélete 57/79
Sik Endre: Magyarok az osztrák munkaerő piacon
12/60
Sik Endre – Altorjai Szilvia – Giczi Johanna: Etűdök az
élet üteméről 28/3
Simon Attilával, Horkay Hörcher Ferenccel és Radnóti Sándorral Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és
politika a boncasztalon 38/167
Simon Zsolt: Régészet és identitás a kései Osz mán
Birodalomban és a korai Török Köztársaság ide-
jén (1869–1943) 73/165
Sivadó Ákos: A diszkurzivitás szűk körei. Szűcs László
Gergely: A kommunikatív hatalom és az emberi jogok. Jürgen Habermas politikai filozófiája a kilenc-venes években 83/101
Skrabski Árpád – Kopp Mária: Társadalmi beállított-
ság, társadalmi tőke 12/128
Skrabski Árpád – Kopp Mária: Hogyan teremthető po-
litikai közösség egy individualista társadalomban?
50/143
Skrabski Árpád – Kopp Mária – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társada-
lomban 2/87
Smith, Barry: Osztrák és magyar filozófia: Wittgenstein és Pauler logikájáról 65/5
S. Molnár Edit: Családi értékek – magatartások – de-
mográfiai tendenciák 14/31
S. Molnár Edit – Kapitány Balázs: Gyermekcentrikus
érzelmek és egyéni célok, vágyak viszonya 25/97
Sólyom Lászlóval beszélget Bódy Zsombor és Cieger
András: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133
Somos Róbert: Alexius Meinong és Pauler Ákos 65/31
Sonnevend Pál – Salát Orsolya: A tulajdonhoz való jog
46/109
Spéder Zsolt: Ikertestvérek. A szegénység arcai a mai
Magyarországon 2/29
Spéder Zsolt: A házasságon kívüli gyermekvállalás mó-
dosulása a születés párkapcsolati kontextusában
31/83
REPERTÓRIUMXXXVI
Spéder Zsolt: Az európai családformák változatossága.
Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az
európai országokban az ezredfordulón 37/3
Spéder Zsolttal, Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről
29/122
Standeisky Éva: A kommunisták politikai antiszemitiz-
musa (1945–1957) 44/3
Stegbauer, Christian – Bös, Matthias: A virtuális utazás
határai. Miért nem vezet az internet egységes vi-
lágkultúrához? 6/117
Steiger Kornél: Megjegyzések Orthmayr Imre „A sztoi-
kus szenvtelenség” című tanulmányához 13/123
Strauss, Leo: A modern természetjog 10/45
Stráner Katalin: Tudomány magyar fordításban. A te-
remtés természettörténelmének nyomai 56/97
Stumpf István: Elhalasztott vagy elszalasztott politikai
generációváltás? 1/112
Sugatagi Gábor: A politikai elitek kutatásának új útjai
5/61
Susánszky Éva – Purebl György – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyfor-
rás? 16/45
Szabados György: A korai magyar államiság és idősze-
rűsége 73/127
Szabari Vera: A társadalmi struktúra és mobilitás ku-
tatása Magyarországon az 1960-as években 23/65
Szabó Dániel: Ki maradhat a parlamentben? A kép-
viselői összeférhetetlenség kérdése a dualizmus
korában 30/35
Szabó Márton: Intézmény és diskurzus a politikában
57/3
Szabó Márton: Politikatudomány – mi végre? 58/115
Szabó Márton: Közvélemény-kutatás és közvélemény
62/57
Szalai Ákos: Az egyházpolitika gazdaságtana 38/3
Szalai Ákos: Karcolat az alkotmányos tulajdonvéde-
lem gazdasági elemzéséről 46/163
Szalai Ákos: Jog és közgazdaságtan: az egészségbizto-
sítás jogintézménye 47/69
Szalai Ákos – Menyhárd Attila – Mike Ká roly: A tiltás
hatástalansága. Kógens sza bá lyok a szerződésjog-
ban 41/3
Szalai Ákos és Balás Gábor beszélget Iványi Györggyel,
Kajner Péterrel, Tosics Iván nal és Vecsei
Miklóssal: Kerekasztal-
be szél getés Budapestről 32/177
Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Bruszt
Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csa bával: Kapitalizmus. De melyik? 35/179
Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Farkasfalvy
Dénessel: „Az a történelem, amire tényleg épí-
tünk, kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161
Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Sze pesi
Balázzsal és Csák Jánossal: Gazdasági intézmé-
nyek Magyarországon 43/137
Szalai András: Elefántcsonttorony és politika. A tudás-
alapú közösségek szakpolitikai szerepe 62/35
Szalai Júlia: A magánnyugdíjrendszer néhány társa-
dalmi vonásáról 17/67
Szalai Miklós: Biológiai és társadalmi evolúció. Törté-
nel mi materializmus és darwinizmus 52/57
Szalai Miklós: A kritikai gazdaságtan félbemaradt
kritikája: Bence György – Kis János – Már kus
György: Hogyan lehetséges kritikai gaz daságtan? 63/11
Szalai Miklós: Gazdaság, információ és tervezés: Hayek vagy a komputerek? 65/59
Szalai Zoltán: „Koncentrált komolysága emberi tes-
tet kölcsönzött a filozófia démoni alakjának”. A
Szilasi Vilmos és Martin Heidegger közötti hálóza-
tok történetéről 72/63
Szamuely László: Tények és (félre)értelmezések 4/136
Szántó Zoltán: Társadalomtudomány és érték ítéletek
32/145
Szántó Zsuzsa – Purebl György – Susánszky Éva – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyfor-
rás? 16/45
Szedmák Sándor – Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János: A magyar lelkiállapot az átalakuló társada-
lomban 2/87
Szegedi Péter: Az utánpótlás-nevelés a magyar labdarú-
gás struktúrájában 34/59
Szegedi Péter: „A gyűlölet tengere.” A Deb recen–
Nyíregyháza futballrivalizálás születése 42/105
Székely István Gergő: Válságok és választások évada
Romániában 2012-ben 67/65
Székely Mária – Örkény Antal: Igazságosság és társada-
lomkép 15/87
Szekeres András: Mikrotörténelem és általános történe-
ti tudás 15/3
Szelényi Iván: Jegyzetek az amerikai felsőoktatásról és
a bolognai rendszerről 77/5
Szelényi Ivánnal Füzér Katalin beszélget a társadalmi
tőke szerepéről a hatalom, a piac és a „varázsker-
tek” működésében 78/179
SZÁZADVÉG XXXVIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Személyi László – Csanády Márton: Brain drain.
Közelkép a diplomás magyarokról 41/79
Szente Zoltán: Közigazgatás és politika met-
széspontján: a miniszterek és államtitkárok
rekrutációja Magyarországon, 1990–1998 13/3
Szentpéteri Márton: Szabadkőműves-temp lom
Nápolyban. Giuseppe Sanmartino Leples
Krisztusa és a Cappella Sansevero 61/57
Szepesi Balázzsal és Csák Jánossal Balázs Zoltán és
Szalai Ákos beszélget: Gazda sági intézmények
Magyarországon 43/137
Szeverényi Vajk: Az őskori régészet politikája 73/5
Szigeti Péter: Politikatudomány horizontosan 58/71
Szilvay Gergely: Twitter-demokrácia 80/113
Szikra Dorottya: A szociálpolitika másik ar ca.
Fajvédelem és produktív szociálpoli tika az 1940-
es évek Magyarországán 48/35
Szmodis Jenő: A szociális állam eszméje és valósága
57/119
Szommer Gábor: Levelezési gyakorlat és háló za tiság az
angol Kelet-indiai Társaság első évei ben 70/139
Szummer Csaba: A fikcionalizmus kérdése a történet-
filozófiában, a posztmodern antropológiában és a
pszichoanalízisben 8/69
Szűcs Zoltán Gábor: Történelem és politika az önkor-
mányzati vitában. Az 1990. évi önkormányzati
törvény vitájának disz kur zív elemzése 42/3
Szűcs Zoltán Gábor: Kontinuitás és diszkontinui tás
a 18–19. század fordulójá nak magyar politikai
kultúrájában. Politikaidiskurzus-történeti esszé
55/19
Szűts István Gergely: Öndefiníciós kísérletek a trianoni
határon. Irredenta kultusz Sátor aljaújhelyen a két
világháború között 46/41
Szűcs Zoltán Gábor: Mire jók a tudományos stan-
dardok a 21. század elején a magyar politika-
tudományban? 58/177
Szűcs Zoltán Gábor: A politika autonómiájától a politi-
ka primátusáig. Eszmetörténeti vázlat 75/115
Szűts Zoltán: Irodalmi hálózatok, hálózati irodalom.
Az új publikációs paradigma és a közösség által
létrehozott tartalom 72/45
Szvetelszky Zsuzsanna: Tudjuk, hogy tudjátok, hogy
tudjuk. A hálózattudat mint az elmeteória cso-
portszintű kiterjesztése 72/5
Szvetelszky Zsuzsanna: Közösségi kételyek 84/27
Takács Ádám: Michel Foucault és a történelem tapasz-
talata 11/143
Takács Ádám: Claude Lefort, a politikum filozófusa
37/127
Takács Erzsébet: Struktúra, mélységszint vagy hosszú
időtartam? Lévi-Strauss, Gurvitch és Braudel vitá-
ja antropológiáról, szo ciológiáról és történelemről
40/69
Takács Dávid: Történeti létezés és politikai rend: Ernst
Nolte 56/23
Takáts József: Schlett István műve és az
„új esz me történet-írás” 64/15
Takács Károly – Letenyei László: Önpusztító jóslat.
Miért veszítheti el a közvélemény-kutatások
szerint népszerűbb párt a de mok ratikus választá-
sokat? 27/83
Tallár Ferenc: Radikális konzervativizmus 36/161
Tardos Róbert: Foglalkozás, miliő, kapcsolathálózatok: külön világok? 50/5
Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Az „ön élet rajzíró”
válaszadó. A választási preferenciák retrospektív
adatainak szisztematikus torzításai 8/3
Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Létviszo nyok és után-
pótlás a tudományos szférában 11/63
Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Miért mennek el
mégis? Választási részvétel, kap csolathálózatok,
társadalmi integráció 30/3
Tari Gergely: A „mentális zavar” fogalom de fi ní ciós
nehézségei 76/135
Tellér Gyula: A három részmagyarország 1/52
Tengelyi László: Saját és idegen: Merleau-Ponty és a
„vad tartomány” 10/33
Teszelszky, Kees: Respublica et Status Regni Hun-
gariae. Magyarország kora újkori reprezentációja
Európában és a republikánus politikai gondolko-
dásban 61/97
Tevesz László: A magyar liberális-nacionalizmus nem-
zetfogalma a „Kelet népe-vita” időszakában 44/31
Tilmans, Karin: A holland „polgár” fogalom törté nete
a kora középkortól a XXI. század elejéig 61/73
Tkacik, Michael: Az autonómia formáinak jellegzetes-
ségei 82/11
Tóka Gábor: Nincs hazai politika tudomány58/11
Todosijević Bojan – Enyedi Zsolt: Konzer va tivizmus
alulnézetben 21/3
Tófalvy Tamás: Polc, mappa, playlist. A rögzített zene
tárolása, a zenei identitás kommunikációja és a
technológiai ökoszisztéma 79/95
Tóka Gábor: A pártpreferenciák stabilitásának megha-
tározói 9/3
REPERTÓRIUMXXXVIII
Tomka Béla: Társadalmi integráció a 20. századi
Európában: Magyarország esete 17/3
Tomka Miklóssal beszélget Balázs Zoltán és Kapitány
Balázs: „…a szellemi szabadságot élhetem…”
33/193
Tongeren, Paul van: Pluralizmus, kereszténység és
politika 3/144
Toró Tibor: Egy politikai közösség létrejöttének
anatómiája. Bárdi Nándor: Otthon és haza.
Tanulmányok a romániai magyar kisebbség törté-
netéről 82/123 Török Zsuzsa: A Wohl nővérek keresztvíz alatt. Két
protestáns zsidó írói életpálya kezdete 68/41
Tosics Ivánnal, Iványi Györggyel, Kajner Pé terrel és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget: Kerekasztal-be szélgetés
Budapestről 32/177
Tóth Csaba: Mire jó a politológus? 58/80
Tóth Eszter Zsófia: Boldog házasság, nyitott házasság
és válás a szocialista időszakban 68/3
Tóth Gábor Attila: A szólás méltósága 48/123
Tóth István János – Lengyel György: Osztály helyzet,
jövedelmi esélyek, elégedettség 9/49
Tóth István György: Jövedelemegyenlőt len ségek az
Európai Unióban és az újonnan csatlakozó orszá-
gokban 31/61
Tóth István György – Csontos László – Kornai János: Az
állampolgár, az adók és a jó léti rendszer reformja
2/3
Tóth István György – Gábos András: A gyermekvállalás
támogatásának gazdasági motívumai és hatásai
19/77
Tóth Kinga Dóra: A kisebbségi és a többségi identitás
viszonyának lehetséges mintázatai 43/37
Tóth Norbert: A kisebbségi közösségek területi auto-
nómiához való jogának kérdése a releváns egyete-
mes nemzetközi jogi normák fényé-ben 82/51
Tóth Olga: Házasság és gyermek: vélekedés és visel-
kedés 11/80
Tóth Olga: A családon belüli, partner elleni erőszak
27/101
Tóth Pál Péterrel, Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással és Spéder Zsolttal beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről
29/122
Tóth Zoltán: „A magyar középosztály megteremtése.”
Jegyzetek néhány ismert társadalmi-politikai tex-
tus margójára 7/46
Tőkés Rudolf: Kormányváltás vagy radikális rendszer-
módosítás? 22/151
Tőzsér János: Márkus versus Altrichter: az első analiti-
kus filozófiai vita Magyarországon 63/71
Trencsényi Balázzsal, Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel és Mezei Balázzsal be szélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszél getés a megbocsátásról 27/118
Tuboly Ádám Tamás: Newton új megvilágításban.
Zemplén Gábor Áron könyvéről 79/127
Turgonyi Zoltán: A természetjog mint mérce szüksé-
gessége 36/171
Szalai Ákos és Balás Gábor beszélget Iványi Györggyel,
Kajner Péterrel, Tosics Iván nal és Vecsei
Miklóssal: Kerekasztal-be szélgetés Budapestről
32/177
Ugrai János: Egy „liberális” oktatáspolitikus a 18.
század végén. Karl Anton von Martini tanügyi
munkássága 56/45
Ungváry Krisztián: „Árjásítás” és „modernizáció”.
Adalékok Imrédy Béla miniszterelnöki működésé-
hez és a zsidótörvények geneziséhez 26/3
Utasi Ágnes: Középosztályi elméletek, alakuló magyar
középosztályok 7/3
Utasi Ágnes: A társadalmi integráció és szolidaritás
alapjai: a bizalmas kapcsolatok 24/3
Vaderna Gábor: Jó igazgatás, közbátorság és boldog-
ság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabad-
ságról 51/85
Vaderna Gábor: A Hamvvévő filozófiája.
A Hitel-vita eszmetörténeti helyéhez 55/43
Valuch Tibor: A történeti parasztság változásai az
1960-as években 27/3
Vámos Dominika: Mai banképítészetünk 11/45
Varga Júlia: Belátás, akarat és anyagi teher bíró-
képesség 8/165
Varga Krisztián: Hobbes 20. századi kritikusai 49/27
Varga Krisztián: A politikai eszmetörténet marxi
kontextusa. Thomas Hobbes mint gondatlan mar-
xista? 52/103
Varga Péter András: A filozófiai biográfiaírás mű-
vészete. Szalai Zoltán: Im Schatten Heideggers. Einführung zu Leben und Werk von Wilhelm Szilasi 84/125
Vári György: „Hogy tűz ne hulljon Szodomára” 74/5
Večernik, Jiři: Gazdasági nehézségekés politikai atti-
tűdök 3/22
Vecsei Miklóssal, Iványi Györggyel, Kajner Péterrel és Tosics Ivánnal Balás Gábor és Szalai Ákos beszél-
get: Kerekasztalbe szélgetés Budapestről 32/177
Veczán Zoltán: Honnan hová? Kis térkép a digitális
médiához. Andok Mónika (szerk.): Digitális mé-
dia és mindennapi élet 81/147
SZÁZADVÉG XXXIXÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM
Verein für Socialpolitik: Vita a nemzetgazdaság pro-
duktivitásáról, 1909 40/91
Veress József: Trükkös tükrök 4/140
Veszelszki Ágnes: Az álhírek extra- és intralingvális
jellemzői 84/51
Vicsek Lilla – Nagy Beáta: Mit ér a női vezető szava?
Férfi és női vezetők megítélése önkormányzati
dolgozók körében 41/123
Voegelin, Eric: A politikai vallások 59/27
Vörös Boldizsár: „Hiszen Guszev nem is létezett.” Egy
kultusz lerombolása az 1950-es évek közepétől az
1990-es évekig 49/127
Vörös Katalin: Az iparoktatás külföldön 83/81
Windhager Ákos: Négy próféta a saját hazájában.
Három esszé az 1956-os forradalom zenei jelenlé-
téről (1952–1982) 79/23
Zakar Péter: Isten és a szabadság 1848–49
Magyarországán. A forradalom és szabadságharc
liberális egyházi megközelítései 21/69
Zapf, Wolfgang: A változás kétféle sebessége a kelet- és
a nyugatnémet fejlődésben 1/19
Zapf, Wolfgang: Hogyan vonhatjuk meg a német egye-
sítés mérlegét? 22/3
Zeidler Miklós: A modern sport a nemzet szolgálatá-
ban a 19. századi Magyar or szá gon 42/71
Zemplén Gábor: Az eszmetörténet szakadásai és a tu-
domány racionalitása. Avagy milyen perspek tívák-
ból nem látszanak a paradigmák? 55/3
Zemplén Gábor: Ha nem látjuk be egy komplex rend-
szerről, hogy az az, akkor nincsen 77/79
Z. Karvalics László: Megújíthatja-e az információs né-
zőpont az írástörténet-írást? 70/5
Zóka Péter: Robert Zimmermann élete, munkássága
és Alexander Bernáttal való kapcsolata 65/45
Zöldi Blanka: Bonyolult, de megmagyarázható.
Megnyugtató felfedezőút a tinik online világában
72/111
Zuh Deodáth: Korszerűség, transzcen den taliz mus,
zárójelbe tett tudomány. Edmund Husserl hatva-
nas évekbeli recepciójának helye a magyarországi
filozófiai életben 63/87
Zsinka László: Európa „kiüresedése” 81/67
Zsolnai József: Tényleges alternativitás he lyett ismét
„pedagógiai változásipar” 8/172