rövid tantárgyi tematikák

FÖLDRAJZ ALAPSZAK

A tantervi kurzusok

TANTÁRGYI ADATLAPJAI

A1. Matematika – függvénytani alapok

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: évközi számonkérésELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 1

AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAG

A tantárgy keretén belül kerül sor a természet- és társadalomföldrajz elméleti és gyakorlati (kutatási) tudásanyagának elsajátításhoz szükséges matematikai, kifejezetten függvénytani, valamint algebrai, számelméleti alapok ismertetésére. A kurzus a középiskolai, valamint az ezen túlmutató, a geográfia műveléséhez szükséges magasabb szintű matematikai ismeretanyag földrajzi környezetben történő oktatását tűzi ki célul. Az előadáson az elméleti keretek mellett nagy hangsúly van a gyakorlati részen: fontos cél a földrajzi jelenségek vizsgálatának matematikai módszerekkel történő szemléltetése (típuspéldák bemutatása).

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Középiskolai matematikai tankönyvek Nemes Nagy J. (szerk.): Regionális elemzési módszerek. (Egyetemi tankönyv – in press).AJÁNLOTT(AK):Sikos T. T. (szerk.) 1984: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a

területi kutatásokban. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Telbisz TamásOKTATÓK: Szabó Pál, Telbisz Tamás

A2. Fizika – földfizikai alapok

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: - ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 SZAJÁNLOTT SZEMESZTER: 1


A Föld helye a Naprendszerben. A Föld morfológiája és fő nagyszerkezeti egységei. A lemeztektonika alapjai. A földbelső szerkezetének vizsgálata földrengéshullámokkal. A Föld szeizmicitása. A Föld nehézségi erőtere, alakja és az izosztázia elve. A földi mágneses tér jellegzetességei és forrásai. A Föld hője, termikus konvekciók a köpenyben és a magban. Radioaktív hőtermelés és a Föld kora.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kis Károly 2002: Általános geofizikai alapismeretek. – Eötvös Kiadó, Budapest, 384 p.Horváth Ferenc: A szilárd Föld fizikája. – Tankönyvkiadó, Budapest, 240 p.Meskó Attila: Bevezetés a geofizikába. – Tankönyvkiadó, Budapest, 510 p.Meskó Attila: Rugalmas hullámok a Földben. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 184 p.AJÁNLOTT(AK):-

TANTÁRGYFELELŐS: Horváth FerencOKTATÓ: Horváth Ferenc

A3. Kémia – talajkémiai alapok

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 SZAJÁNLOTT SZEMESZTER: 1


Az tárgy célja, hogy a talajkémiával az előadást követő félévben részletesen foglalkozó hallgatók megismerkedjenek a kémia (általános és kolloidkémia) azon területeivel, melyek megértése elengedhetetlen a talajok jellegzetességeinek tárgyalásához. Témák: kémiai folyamatok mennyiségi jellemzésének alapjai; atom- és molekulaszerkezet alapjai, a kémiai kötések; anyagi halmazok típusai és tulajdonságai; kémiai reakciók típusai (redoxi és sav-bázis reakciók); kémiai egyensúly; sav-bázis egyensúlyok; reakció kinetika és kinetikai stabilitás; határfelületi többletenergiai és következményei (felületi feszültség, nedvesedés, kapilláris jelenségek, adszorpció – Langmuir izoterma, elektromos kettős rétegek); kolloidstabilitás, elektrokinetikai jelenségek.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Válogatott fejezetek az alábbi könyvekből:Dillard, C. D. – Goldberg, D. E. 1982: Kémia: reakciók, szerkezetek, tulajdonságok. –

Gondolat, Budapest.Wolfram, E. 1969: Kolloidika. – Tankönyvkiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Jones, L. L. – Atkins, P. W. 2000: Chemistry; Molecules, Matter and Change. – W. H.

Freeman and Company, New York. Hunter, R. J. 1994: Introduction to Modern Colloid Science. – Oxford University Press,

Oxford.

TANTÁRGYFELELŐS: Varga ImreOKTATÓ: Varga Imre

A4. Biológia – ökológiai alapok

A TÁRGY ADATAI



A biológiai organizációs szintek: egyed alatti, egyed és egyed feletti szerveződés. Az élővilág kialakulása: a kémiai és a biológiai evolúció. Az élővilág országai, főbb jellemzőik. A főbb sejtalkotók. A növényvilág főbb csoportjai, jellemzésük. Az állatvilág főbb csoportjai és jellemzésük. Az ember kialakulása és helye a bioszférában. Az ökológia fogalma, tárgya, vizsgálati objektuma, metodikája és metodológiája. Az ökológia alapelvei: környezet-tolerancia; általános indikátor elv; limitációs alapelv. A populációökológia alapjai. Elemi populációs kölcsönhatások. Közösségi ökológia alapjai. Anyagforgalom és energiaáramlás. A táplálékláncok és táplálékhálózatok.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):-AJÁNLOTT(AK):Vida Gábor (szerk.) 1982: Az élővilág evolúciója. – Natúra.Szabó Mária – Kalapos Tibor 1999: Társulások szerveződése, működése és az ökológiai

rendszer. – In: Nánási Irén (szerk.): Humánökológia. Medicina Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó MáriaOKTATÓ: Szabó Mária

A5. Közgazdaságtan

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 2SZÁMONKÉRÉS: évközi számonkérésELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 1, 2MEGJEGYZÉS általános képző tárgy minden szakon (TTK)


A kurzus áttekintést nyújt a közgazdaságtan alapkérdéseiről, megalapozva a későbbi közgazdasági tárgyak (Államháztartás, önkormányzati pénzügyek; vállalkozási ismeretek) és a földrajzi szakmai tantárgyak tanulmányozását. A tárgy tematikája: A) Bevezetés: Mire való és mivel foglalkozik a közgazdaságtan? A piacgazdaság alapvonásai. A közgazdaságtan rövid története. B) Mikroökonómia: A termékpiac, keresleti és kínálati oldala. A termelési tényezők piaca, munka-, tőke-, föld- és menedzserpiac; a jövedelmek elosztása. C) Makroökonómia: Célok és eszközök a makroökonómiában. A nemzeti kibocsátás mérése. Költségvetési politika, adózás. Foglalkoztatottság, munkanélküliség. Pénzügypolitika, infláció. Gazdasági növekedés, konjunktúraciklusok. D) Nemzetközi gazdaság: Világgazdaság és külkereskedelem. Nemzetközi pénzügyi rendszer. Nemzetközi gazdasági integráció.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kurtán L. (2003): Közgazdaságtan. Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 350

p.Kurtán L. – Kurtánné Vadászlaki I. 2004: Az Európai Unió és Magyarország c.

cikksorozatból (Élet és Tudomány 4-18. sz.) a 16. sz. (Európa újraegyesítése) és a 18. sz. (Startvonal) kötelező, a többi ajánlott.

AJÁNLOTT(AK):Kurtánné Vadászlaki I. (szerk.: Kurtán L.) 2003: „Ha én gazdag lennék…” A gazdagodás

története és közgazdaságtani megközelítései. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 339 p.

TANTÁRGYFELELŐS: Kurtán LajosOKTATÓ: Kurtán Lajos

A6. Általános és területi statisztika

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 1SZÁMONKÉRÉS: kollokvium, gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E +1 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


A statisztika fogalma, intézményrendszere. Adatgyűjtési módszerek, természet- és társadalom-földrajzi adatbázisok. Területi statisztika, földrajzi adatmátrix. Méréselmélet, adatskálák. Adatsorok jellegadó értékei. Területi egyenlőtlenségi mutatók. A területi összefüggés-elemzés matematikai-statisztikai alapjai. Komplex mutatók. A területi, lokalizált adatok statisztikai elemzésének sajátos kérdései.A gyakorlatok anyagát az elméleti ismeretek számpéldákon (hazai és nemzetközi földrajzi adatsorokon) való elmélyítése képezi.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):-AJÁNLOTT(AK):Bármely általános és területi statisztikai alapismereteket közlő tankönyv, a megismert eljárásokat használó tudományos publikációk.

TANTÁRGYFELELŐS: Nemes Nagy JózsefOKTATÓK: Nemes Nagy József, Lőcsei Hajnalka

A7. Az Európai Unió

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: évközi ellenőrzésELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2MEGJEGYZÉS általános képző tárgy minden szakon (TTK)


A tantárgy célja az Európai Unió kialakulásának, fokozatos bővülésének és mélyülésének ismertetése. A hallgatók naprakész ismereteket szerezhetnek a gyorsan fejlődő integráció szervezeti felépítéséről és működéséről. Az előadások betekintést nyújtanak a legfontosabb közös és közösségi politikákba (regionális politika, közös agrárpolitika, személyek szabad mozgása stb.), és bemutatják a tagállamok Európa-politikáját, illetve érvényesülésének sikerességét, az EU tagság követelményeit és következményeit.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Bernek Á. – Kondorosi F. – Nemerkényi A. – Szabó P. 2003: Az Európai Unió. – Cartogra-

phia, BudapestAJÁNLOTT(AK):Probáld F. (szerk.) 2000: Európa regionális politikája. – ELTE Eötvös Kiadó, BudapestHorváth Z. 2002: Kézikönyv az Európai Unióról. – Magyar Országgyűlés, BudapestKende T. – Szűcs T. (szerk.) 2001: Az Európai Unió politikái. – Osiris Kiadó, Budapest

TANTÁRGYFELELŐS: Jeney LászlóOKTATÓ: Jeney László

A8. Ásvány- és kőzettan

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 2SZÁMONKÉRÉS: kollokvium, gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: - ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 1


Az előadások célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek a földkéreg leggyakoribb ásvány- és kőzettípusaival. A kurzus áttekintő ismereteket nyújt az ásványok földtani folyamatok szempontjából alapvető fizikai és kémiai tulajdonságairól, az ásványok rendszerezéséről, képződéséről, és kiemelten foglalkozik a nyersanyagok és a környezet szempontjából fontos ásványcsoportokkal. A kőzettan tárgykörében a hallgatók megismerkednek a földövek sajátos kőzettani felépítésével, valamint kiemelten a földkéreg magmás, metamorf és üledékes folyamataihoz kapcsolódó kőzetképződéssel.A gyakorlatok célja az, hogy a hallgatók a tárgy előadásaihoz kapcsolódóan megismerkedjenek a földkérget felépítő ásványok és kőzetek makroszkópos megjelenési sajátosságaival, tulajdonságaival. A gyakorlat áttekintő ismereteket nyújt a kristályos állapotú anyag szimmetria- és alaki sajátosságairól, és az ásványok egyéb alapvető fizikai tulajdonságairól. A hallgatók a leggyakoribb kőzetalkotó ásványok és a gyakori kőzetek makroszkópos meghatározásának, szöveti jellemzőinek felismerését gyakorolják.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Bognár L. 1999: Ásványhatározó- – ELTE Eötvös Kiadó, 411 p.Szederkényi T. 1994: Ásvány-kőzettan. – JATE TTK, Jatepress, Szeged, 112 p.AJÁNLOTT(AK):Szakáll S. – Gatter I. 1995: Ásványfajok Magyarországon.

TANTÁRGYFELELŐS: Ditrói-Puskás ZuárdOKTATÓ: Ditrói-Puskás Zuárd

A9. Csillagászati földrajz

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: évközi számonkérés és gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 1


A csillagászat rövid története; égi koordinátarendszerek; időszámítás; földrajzi helymeghatározás; a Föld, mint égitest (alak, forgás, keringés); a jégkorszakok csillagászati okai. Naprendszer felépítése, a Nap, a bolygók, a holdak, az üstökösök tulajdonságai. A Naprendszeren kívüli világtér bemutatása, valamint a Világegyetem keletkezésére vonatkozó ismeretek.A gyakorlatokon: az égi koordinátarendszerek használata; a csillagok látszólagos magasságát befolyásoló jelenségek (refrakció, horizontális depresszió). A csillagok látszólagos mozgásával kapcsolatos fogalmak (cirkumpolaritás stb.). A Nap látszólagos évi és napi járása különböző földrajzi szélességeken. Két földfelszíni pont távolsága. Átszámítás égi koordinátarendszerek között; kelő (nyugvó) égitest óraszöge, azimutja, nappal hossza. Átszámítás zónaidő, csillagidő között; földrajzi helymeghatározás égitestek segítségével.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Gábris Gy. - Marik M. – Szabó J. 1991: Csillagászati földrajz. – Tankönyvkiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Hahn I. 1983: Naptári rendszerek és időszámítás. – Gondolat Kiadó Budapest.Marik M. 1989: Csillagászat. – Akadémiai Kiadó, Budapest.Csüllög G. – Pavlics K.-né 1997: Csillagászatföldrajzi feladatok. – Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Telbisz TamásOKTATÓ: Telbisz Tamás

A10. Meteorológia

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 0 (az Éghajlattan tárggyal együtt 4)SZÁMONKÉRÉS: AL (értékelés az Éghajlattan c. tárgy kollokviuma

keretében)ELŐFELTÉTEL: - ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


A meteorológia története, a légkör kialakulása: A légkör összetétele, vertikális szerkezete, a légköri sugárzási folyamatok, sugárzási törvények. Hőforgalom és légköri dinamika: A termodinamika alapfogalmai. Víz a légkörben. Felhők keletkezése, osztályozása. Általános légkörzés és az óceánok cirkulációja. Alacsony és mérsékelt szélességek időjárási rendszerei. Légköri optika, légköri elektromosság. Szinoptikus meteorológia. Numerikus előrejelzési modellek. Időjárási műholdak, radarok, stb. információjának felhasználása.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Czelnai R. 1992: Bevezetés a meteorológiába I. ELTE jegyzet, Budapest, p. 246.Ambrózy P. – Bartholy J. – Bozó L. – Hunkár M. – K.Bihari Z. – Mika J. – Németh P. – R.

Paál A. – Szalai S. – Kövér Zs. – Tóth Z. – Wantuch F. – Zoboki J. – 2002: Magyarország éghajlati atlasza. – OMSz, Budapest. 107 p.

Lutgens K.F. – Tarback J. E. 2001: The Atmosphere. – Prentice Press, New York, 484 p.Lamb H. H. 1984: Climate: present, past and future II. Climatic history and the future. –

Methuen, CO Ltd London, Barnes Noble Books, New York, 835 p.AJÁNLOTT(AK):Greadel T. E. – Crutzen P. J. 1993: Atmospheric Change. An earth system perspective. –

Freeman and Company, New York, 446 p.Schönwiese C. D. – Rapp, J. 1997: Climate trend atlas of Europe. Based on observations

1891-1990. – Kluwer Academic Publishers. London, 228 p.

TANTÁRGYFELELŐS: Bartholy JuditOKTATÓ: Bartholy Judit

A11. Éghajlattan

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 4 (a Meteorológia c. tárggyal együtt)SZÁMONKÉRÉS: kollokvium (a Meteorológia c. tárggyal közösen)ELŐFELTÉTEL: Meteorológia ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


Az éghajlat fogalma. A légkör és a felszín sugárzási folyamatai. Éghajlati rendszer. A légkör általános cirkulációja. Az óceán, illetve a hidroszféra szerepe az éghajlat alakításában. Bioszféra. Krioszféra. Az éghajlati rendszer elemeinek kölcsönhatásai. Éghajlat-osztályozások. Az éghajlat változásának lehetséges okai.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Dobosi Z. – Felméry L.: Klimatológia. – Egyetemi jegyzet.Péczely Gy.: Éghajlattan. – Tankönyvkiadó, BudapestAJÁNLOTT(AK):-TANTÁRGYFELELŐS: Matyasovszky IstvánOKTATÓ: Matyasovszky István

A12. A Föld éghajlati jelenségei

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: - ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


Az éghajlati elemek, tér- és időbeli változásuk. A földi légkör hő- és vízháztartásának térbeli elrendeződése. Az éghajlatot meghatározó, kialakító tényezők és folyamatok térbeli változása. Az éghajlat vízszintes és függőleges övezetessége, helye és szerepe a földrajzi övezetességben. Az éghajlati osztályozás, leíró és genetikus éghajlati rendszerek. Tipikus éghajlatok, éghajlati típusok. Az éghajlat változása és ingadozása, ezek okai és következményei. Az oktatásban jelenleg alkalmazott éghajlati osztályozás. Szoláris övezetek, kontinensek, óceánok, nagytájak éghajlata.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Péczely Gy. 1984: A Föld éghajlata. – Tankönyvkiadó, Budapest.AJÁNLOTTAK:Justyák J. 1995: Klimatológia. – KLTE, DebrecenKoppány Gy. 1989: Légköri erőforrások. – JATE kiadó, SzegedMiddleton, N. 2003: Extrém utazások. – General Press, Budapest.Péczely Gy. 1979, 1981, 2002: Éghajlattan. – Tankönyvkiadó, Budapest.Változások a légkörben és az éghajlatban 1996. Természet Világa 127. 1. különszám

TANTÁRGYFELELŐS: Pavlics KárolynéOKTATÓ: Pavlics Károlyné

A13. Földtan

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: KollokviumELŐFELTÉTEL: - ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


Földtani folyamatok. Magmatizmusok: mélységi és vulkáni. Üledékek és üledékes kőzetek képződése: mállás, szállítás, ülepedés, diagenezis. Alapvető szerkezetföldtani folyamatok: deformáció és kinematika. A lemeztektonika alapjai. Hegységképződés. Földtani kormeghatározás. Korbeosztások.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Báldi Tamás 1979: A történeti földtan alapjai – Tankönyvkiadó Budapest, 309 p.AJÁNLOTT(AK):Némedi Varga Zoltán 1991: Általános és szerkezeti földtan. – Tankönyvkiadó Budapest.Báldi Tamás 1991: Általános (elemző) földtan I-II. – Egyetemi jegyzet, ELTE TTK.

TANTÁRGYFELELŐS: Nagymarosy AndrásOKTATÓ: Nagymarosy András

A14. Térképismeret

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: - ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


A tárgy célja a térképek és más kartográfiai ábrázolásformák alapvető ismérveinek bemutatása és a kartográfiai vizualizációs modellek analóg és digitális környezetben való alkalmazásához szükséges alapismeretek elsajátíttatása. Méretarány, generalizálás, vetület, jelkulcsi ismeretek. Térképtörténet. Térképfajták és kartográfiai ábrázolásformák. Topográfiai térképek. Tematikus térképek, ábrázolási módszerek. Tájékozódás a térképen és a terepen. Digitális kartográfiai modellek. Adatformátumok, szoftverek, digitális térképek. A térképkészítés folyamata. Kartográfiai információ-nyerés, interpretáció, kartometria. Kartográfiai kommunikáció. A kartográfiai vizualizáció lehetőségei a probléma-megoldásában. Térképellátás.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Klinghammer I. – Papp-Váry Á. 1983: Földünk tükre a térkép. – Gondolat, Budapest.Zentai L. 2000: Számítógépes térképészet. – Budapest.AJÁNLOTT(AK):Amiről a térképek mesélnek (CD-ROM) 2003. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Török ZsoltOKTATÓ: Török Zsolt

A15. Térképészet a földrajzban

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


A földfelszín ábrázolásának lehetőségei. A méretarány fogalma, méretarány-számítások, különböző méretarányok szerepe az oktatásban. A térkép sík-, domborzat- és névrajza. Térképolvasás. Kartometria, mérések, szerkesztések a térképen. Térképtípusok, térképfajták: topográfiai, földrajzi, autó-, turista- és oktatási térképek. Atlaszok. A térkép, mint a földrajzi ismeretszerzés forrása.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Klinghammer István - Papp-Váry Árpád 1983: Földünk tükre, a térkép. - Gondolat Kiadó.Horváth Gergely – Zsiga Attila 1997: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok. Jegyzet (J11-

977). – Tankönyvkiadó.AJÁNLOTT(AK):Gazdag László 1969: Útitársunk, a térkép. - Gondolat Kiadó.Irmédi-Molnár László 1970: Térképalkotás. - Tankönyvkiadó.

TANTÁRGYFELELŐS: Horváth GergelyOKTATÓK: Horváth Gergely, Pintér Zoltán

A16. Bevezetés a földrajzi ismeretszerzésbe

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 1


A földrajz tárgya, segéd- és társtudományai. A modern földrajztudomány szerepe, feladatai, irányzatai. A földrajztudomány magyarországi műhelyei és személyiségei: oktatási műhelyek (egyetemek, főiskolák, tanszékek); kutatóhelyek, tudományos intézetek; tudományos egyesületek, társaságok; szakkönyvtárak; múzeumok, kiállítóhelyek. A földtudományi megismerés, kutatás segédeszközei: a földrajztudomány irodalma, forrásai, enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek; szakmai és tudományos ismeretterjesztô folyóiratok; sorozatok, évkönyvek; térképművek. Gyakorlati ismeretek (térképhasználat, a földrajzi nevek helyesírása, könyvtárhasználat, szemináriumi és szakdolgozatok elkészítése, irodalomjegyzék összeállítása, tudományos kutatási módszerek stb.)

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Borsy Z. (szerk.) 1993: Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, pp. 7-27.Tóth J. – Vuics T. (szerk.) 1998: Általános társadalomföldrajz. – Dialóg Campus Kiadó pp.

17-43.AJÁNLOTT(AK):Mendöl T. 1952: Bevezetés a földrajzba. – Budapest, 349 p.Teleki P. 1917: A földrajzi gondolat története. – Budapest, 231 p.

TANTÁRGYFELELŐS: Horváth GergelyOKTATÓ: Horváth Gergely

A17. Földrajzi helyismeret

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: kritériumtantárgyELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 1


Az általános társadalom- és természeti földrajz, a Magyarország társadalmi-gazdasági- és természeti földrajza, Európa és a Világ ismeretéhez szükséges történeti, politikai, kulturális, gazdaság-, település- és természeti földrajzi névanyag elsajátítása és térképi elhelyezése. Államok neve, fővárosa, országcsoportok, történeti, politikai és etnikai térségek, régiók, tájak. Fontosabb hegységek, síkságok, dombságok, folyók, tavak, tengerek neve és elhelyezkedése. A világgazdaság és Magyarország meghatározó agrár- és ipari térségei, központjai. A globális folyamatok központjai, urbanizációs térségek, világvárosok. Jellegzetes és sajátos – közlekedési, kulturális, vallási, turisztikai – funkciójú központok.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):A Földrajz Tanszékcsoport tanszékei által összeállított névanyag.AJÁNLOTT(AK):Földrajzi Atlasz, Cartographia-Westermann, Budapest, 1994.Magyarország atlasza, Cartographia, Budapest, 1999.Földrajzi Világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1992.

TANTÁRGYFELELŐS: Móga JánosOKTATÓK: Móga János, Szabó Pál

A18. A régiókutatás alapjai

A TÁRGY ADATAI



A kurzus – bevezető, érdeklődésfelkeltő céllal - a regionális földrajz és regionális tudományi kutatások alapjait, szemléletét, fő területeit mutatja be. Táj, térség, régió. Régióformáló társadalmi folyamatok. Település–régió viszony, a központrendszerek és vonzáskörzeteik. Az országos, nemzeti szint és a régiók viszonya. Globalizáció és regionalizmus. Probléma-régiók: nagyvárosi terek, elmaradott térségek, „távoli területek”, a térségi depresszió. A regionális fejlődés hatótényezői, regionális politika, területfejlesztés. A regionális kutatás módszertanának alapvonásai.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Probáld F. 1995: A regionális földrajz helye a geográfiában. – In: Regionális Tudományi

Tanulmányok 2. pp. 35-63.AJÁNLOTT(AK):Cséfalvay Z. 1994: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. – IKVA, Budapest.Nemes Nagy J. 1998: A tér a társadalomkutatásban. – HRSZE, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Nemes Nagy JózsefOKTATÓ: Nemes Nagy József

A19. A földrajztudomány története

A TÁRGY ADATAI



A tárgy célja, hogy a hallgatókat a földrajztudomány történetébe bevezesse, megismertesse a legfontosabb nemzetközi és hazai irányzatokat, bemutassa a földrajztudomány ágazatainak fejlődését. A kurzus két részből áll: az első 8 előadás öleli fel az egyetemes földrajztudomány történetét, majd 5 előadás tárgyalja a magyar földrajztudomány történetét. Az előadás nagy hangsúlyt fektet az egymást váltó ill. párhuzamosan létező paradigmák bemutatására és az egyes geográfusok pályaképének felvázolására. Célja, hogy a hallgatók megismerjék a legfontosabb kutatási területeket, és az ezekre jellemző kutatási módszereket. A kurzus bevezető jellegű, elsősorban a hallgatók eligazodását szolgálja, a földrajztudomány műveléséhez szükséges tájékozottságát növeli.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Mendöl T. 1999: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. – ELTE Eötvös Kiadó, Bp.AJÁNLOTT(AK):Gábris Gy. 1994: Szemelvények a földrajz természet- és társadalomtudományi alapjai

tanulmányozásához. (Egyetemi jegyzet.) – Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.Holt-Jensen, A. 1999: Geography. History and Concepts. – SAGE Publications, London –

Thousand Oaks – New Delhi.Nemerkényi A. (szerk.) 1997: Földrajz – Hagyomány és jövő. – Magyar Földrajzi Társaság,

Budapest.Teleki P. 1917: A földrajzi gondolat története. A szerző kiadása, Budapest. (Új kiadás 1996:

Kossuth Könyvkiadó, Budapest.)

TANTÁRGYFELELŐS: Győri RóbertOKTATÓ: Győri Róbert

A20. Bevezetés a természet- és környezetvédelembe

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


A természet- és környezetvédelem kapcsolat- és fogalomrendszere. A tájvédelem. A levegőminőség-védelem: emisszió, transzmisszió, immisszió, a határértékek típusai, a klímavédelem, a savasodás, a szmog. A vízminőség-védelem: a vízgazdálkodás mennyiségi és minőségi vonatkozásai (halobitás, szaprobitás, trofitás, toxicitás), a szennyvízkezelés. A talajvédelem: a mezőgazdaság környezeti hatásai. A tájvédelem. A természetvédelem: a védett természeti értékek típusai (nemzetközi, országos és helyi védettségi kategóriák). Aktív és passzív természetvédelem.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kerényi A. 2003: Európa természet- és környezetvédelme. – Nemzeti Tankönyvkiadó.Kerényi A. 1995: Általános környezetvédelem. – Mozaik Oktatási Stúdió.Rakonczay Z. 1998: Természetvédelem. – Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó.Ehrlich, P. – Ehrlich, A. 1995: A fajok kihalása. – Göncöl Kiadó.AJÁNLOTT(AK):WWF-füzetekA Környezetvédelem c. szaklap

TANTÁRGYFELELŐS: Munkácsy BélaOKTATÓ: Munkácsy Béla

A21. A Föld és az élet fejlődése

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: KollokviumELŐFELTÉTEL: Földtan ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 3


Földtörténeti alapismeretek: a földtörténeti idő megismerése, a nagy geológiai folyamatok természete, az élővilág fejlődésének törvényszerűségei. A prekambrium geológiai eseményei. A földi élet megjelenése és korai fejlődése. A paleozoikum földtörténeti eseménysora. A tengeri, majd szárazföldi növények és állatok paleozoós fejlődése. A mezozoikum geológiai történései és a mezozoikum élővilága. A kainozoikum földtörténete és élővilága.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Géczy B. 1984: Őslénytan. – Tankönyvkiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Báldi T.: A történeti földtan alapjai. – Tankönyvkiadó, Budapest.Pálfy J.: Kihaltak és túlélők. – Vince Kiadó, Budapest.A Föld Krónikája. – Officina Nova, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Galácz AndrásOKTATÓ: Galácz András

T1. A belső erők földrajza

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 2SZÁMONKÉRÉS: kollokvium, gyakorlati jegy ELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


A belső erők természetföldrajza a kőzetburok felszínén a Föld belső indíttatású mozgásjelenségeivel és az így létrejövő formák leírásával, értelmezésével, térbeli törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozik. A tárgy fő részei ennek megfelelően a lemeztektonika, a szerkezetföldtan, a magmatizmus és vulkánizmus, valamint a hegységképződések szerepének, hatásának vizsgálata a Föld formakincsének kialakulására. A gyakorlat a szerkezetmorfológia és a vulkánizmus tér- és időbeli jelenségeinek megismerésére összpontosít. E témakörök ismeretei topográfiai, geológiai és geomorfológiai térképek, légi- és űrfelvételek, szelvények elemzésével, továbbá térképi mérések és kompaszhasználat segítségével kerülnek bemutatásra. A térképeken és képeken bemutatott jelenségeket és formákat a hallgatóknak önállóan fel kell tudni ismerni és jellemezni. Bizonyos témakörök szervesen kiegészülnek Budapest kornyékére tett évközi szakmai terepgyakorlatokkal.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Smith, P. J. 1991: Bolygónk születése (a Föld enciklopédiája I). – Helikon, Budapest.Smith, P. J. 1991: Földünk élete (a Föld enciklopédiája II). – Helikon, Budapest.Karátson D. 1990: Vulkanológia I. – Eötvös Kiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Horváth F. 1977: A szilárd Föld fizikája. – ELTE, Budapest.Báldi T. 1993: Általános (elemző) földtan I-II. – ELTE, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Karátson DávidOKTATÓ: Karátson Dávid

T2. Vízföldrajz

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 1SZÁMONKÉRÉS: évközi számonkérés és gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 1 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


A Világtenger tagozódása, a tengerfenék domborzata, a tengervíz kémiai és fizikai tulajdonságai, vízmozgások: tengerjárás, hullámzás, áramlások). Felszíni vizek (a vízfolyások hidrometriai paraméterei, hidrológai jellemzői, hordalékszállítása, hőmérsékleti és jégviszonyai, vízjárás típusok; a tavak genetikai típusai, hidrometriai és hidrológiai viszonyai, termikus tótípusok, a tavak pusztulása). Felszín alatti vizek (talajvíz, rétegvíz, hasadékvizek jellemzői, a megfigyelés és értékelés eszközei és módszerei). Gleccserek (mozgása, típusai).

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kurucz A. 1985: Tengerek földrajza – Tankönyvkiadó, Budapest.Borsy Z. (szerk.) 1993: Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Czelnai R. (1999): Oceanológia. – Vincze Kiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):-

TANTÁRGYFELELŐS: Gábris GyulaOKTATÓ: Varga György

T3. A külső erők földrajza

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 2 SZÁMONKÉRÉS: Kollokvium és gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 3


A külső erők általános jellemvonásai. A kőzetek előkészítése a lepusztításra: az aprózódás okai, típusai; a mállás fajtái. Lejtős tömegmozgások: általános feltételei, fajtái. A felszínen lefolyó víz munkája. A folyóvízi erózió általános tulajdonságai. Szakaszjelleg, a klasszikus elméletek továbbfejlesztése. Teraszképződés, a teraszok osztályozása, a teraszkutatás módszerei. Folyótalálkozások: regresszió, kaptúra, bifurkáció. Az állóvizek felszínalakító munkája a víz munkája és partalakulás függvényében. A partok fejlődése, parttípusok, a folyótorkolatok típusai. A magashegységi jégárak és a szárazföldi jégtakaró felszínalakító munkája. A szél felszínformáló tevékenysége, feltételei, elterjedtsége a Földön. Defláció a sivatagokban, a féligkötött futóhomok formái. A gyakorlatokon topográfiai és tematikus térképek, metszetek, szelvények, diaképek, légifotók, űrfelvételek segítségével az alábbiak vizsgálata: aprózódás, mállás; lejtős tömegmozgások; folyóvízi erózió; állóvizek felszínformáló tevékenysége; jég munkája; szél felszínformálása; periglaciális geomorfológia; morfometriai térképek készítése.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Borsy Z. (szerk.) 1993: Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 832. p.Butzer, K. 1986: A földfelszín formakincse. – Gondolat Kiadó, Bp. 519. p. Jakucs L. 1995: Természetföldrajz II. A Föld külső erői. – Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged,

302. p. AJÁNLOTT(AK):Strahler, A. N. - Strahler, A. H. 1987: Modern Physical Geography. – J. Wiley and Sons, New

York, 502 p.Summerfield, M. 1993: Global Geomorphology.– Longman Scientific and Technical,

London, 537 p.

TANTÁRGYFELELŐS: Gábris GyulaOKTATÓ: Horváth Erzsébet

T4. Természetföldrajzi szintézis

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: (4)* + 1SZÁMONKÉRÉS: szigorlat részeként és gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: A külső erők földrajzaELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 1 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 4* számonkérés a 4 kredites Általános földrajz szigorlat keretében


A klimatikus geomorfológia, mint a felszínalaktan szintézise. Elméleti alapjai, területi rendszere. Trópusi nedves területek felszínfejlődésének sajátosságai (elegyengetett felszínek, szigethegyek, a vonalas erózió különleges szerepe). Száraz és féligszáraz területek felszínalakulásának egyedi jellemvonásai (aprózódás-mállás speciális formái, kéregképződés, hegylábfelszínek). Periglaciális környezet kiterjedése, jellemzői. Örökfagy. A felszínalatti jég fajtái, a periglaciális formák tulajdonságai a különböző jégfajták függvényében. Niváció. Kőzetmorfológia, geomorfológiai térképezés, antropogén geomorfológia, kísérleti geomorfológia. Földrajzi övezetesség.A gyakorlatokon a klimatikus geomorfológia és a kőzetmorfológia témakörének illusztrálása a hallgatók egyéni felkészülése alapján és az elsajátított ismeretek szintéziseként geomorfológiai térkép készítése. Szedimentológiai módszerek elmélete és gyakorlata, terepi mintagyűjtés, feltáráskészítés, mintavétel, szemcsealak- és szemcseméret vizsgálatok, az adatok ábrázolása, feldolgozása.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Borsy Z. (szerk.) 1993. Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,

832 p.Gábris Gy. 1991: Éghajlati felszínalaktan I. Periglaciális geomorfológia – Tankönyvkiadó,

Budapest, 125 p.Gábris Gy. 1993: Fejezetek a klimatikus geomorfológiából – JGYTKF Kiadó, Szeged, 81 p.AJÁNLOTT(AK):Butzer, K. W. 1986: A földfelszín formakincse. – Gondolat, Budapest, 520 p.

TANTÁRGYFELELŐS: Gábris GyulaOKTATÓK: Gábris Gyula, Horváth Erzsébet

T5. Talajtan

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 1SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: –ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 1 LGYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 3


A talajképződés természeti és antropogén tényezői, ill. előkészítő folyamatai: kőzetaprózódás, mállás, oxidáció-redukció, hidrolízis. Agyagásvány-képződés, agyagásvány-típusok. A talaj szerves anyagai, szerepük a talajképződésben és a talajtulajdonságok kialakításában. A humuszképződés és -lebomlás folyamatai, egyensúlyi viszonyai. A kolloidok. Az ionadszorpció mechanizmusa és törvényszerűségei; kationadszorpció és kationcsere; protolitikus folyamatok. Talajfejlődés; talajképződési folyamatok és társulásaik. Magyarország talajainak genetikai-talajföldrajzi osztályozási rendszere: a talajtípusok képződésének feltételei, folyamatai.A gyakorlatokon: a helyszíni talajfelvételezés módszertana, a talajszelvények kijelölésének elvei; a genetikai szintek és rétegek, a szín, a fizikai féleség, a szerkezet, a másodlagos képződmények, kiválások, konkréciók fajtái, meghatározásuk módjai. A legfontosabb laboratóriumi vizsgálati módszerek; a talajok egyszerűbb fizikai és kémiai tulajdonságai meghatározásának elvei, eljárásai. Típusszelvényből vett talajminta fizikai és kémiai tulajdonságainak (kapilláris vízemelés, vízkapacitás, higroszkóposság, kötöttség, CaCO3- és humusztartalom) laboratóriumi meghatározása.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Papp S. 2003. A talaj mint megújuló és mint megújítható erőforrás. A földhasználat. – In:

Bora Gy.–Korompai A. (szerk.): A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza (2. javított kiadás). – Aula Kiadó, Budapest. pp. 222–259.

Stefanovits P.– Filep Gy. – Füleky Gy. 1999. Talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):FitzPatrick, E. A. 1983. Soils. – Longman, London and New York.Stefanovits P. 1963. Magyarország talajai. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Papp SándorOKTATÓ: Papp Sándor

T6. Biogeográfia

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 1SZÁMONKÉRÉS: kollokvium, gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 1 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 4


A biogeográfia fogalma, tárgyköre története. Növény- és állatföldrajz. A biológiai szerveződési szintek. A biogeográfia és az ökológia viszonya, alapfogalmak (flóra, fauna, vegetáció, biom). A fajok elterjedését korlátozó környezeti tényezők. Környezet-tolerancia fogalma, indikáció és az indikátor szervezetek. Area, areálgeográfia. A szigetbiogeográfia alapjai, ökológiai izolátumok. Flóra- és faunaelemek, a magyar flóra és fauna összetétele. A vegetáció egységei: formáció és asszociáció. A földrajzi zonalitás és alapelvei. Vegetációzónák és biomok. A Föld főbb biomjai: szárazföldek és tengerek biomjai. A Föld florisztikai és faunisztikai beosztása. A Kárpát-medence flórájának és vegetációjának kialakulása. Magyarország állat- és növényföldrajzi beosztása.A gyakorlatok fő témái: a társulástan fogalma, cönológiai alapfogalmak. A társulások szerveződése és osztályozása. Társulások természete, társulás-elméletek. Klímazonális, extrazonális és intrazonális társulások fogalam, példák. Magyarország főbb társulásai és jellemző fajaik: fásak (zonális és nem zonális erdők, földrajzi elterjedésük, fontosabb fajaik), fátlanok (zonális és nem zonális, elterjedésük, kialakulásuk feltételei és fontosabb fajaik).

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Keveiné Bárány I. 1995: Biogeográfia. – JatePress.Szabó M. – Kalapos T. 1999: Társulások szerveződése, működése és az ökológiai rendszer. –

In: Nánási I. (szerk.): Humánökológia. Medicina Kiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Hortobányi T. – Simon T. 2000: Növényföldrajz, társulástan, ökológia. – Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest.Borhidi A. 2002: Gaia zöld ruhája. – MTA, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó MáriaOKTATÓ: Szabó Mária, Hajduné Darabos Gabriella

T7. Népesség- és településföldrajz

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 +2SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 1


A Föld népesedésének története. Az eltartóképesség fogalma. A természetes népmozgalom jellemzői, népesedési ciklusok. A népsűrűség mérése, szabályszerűségei. A népesség antropológiai és kultúrföldrajzi jegyei. A Föld kultúrföldrajzi régiói. A népesség nem és kor szerinti megoszlása. Gazdasági aktivitás és foglalkozási átrétegződés. Az életszínvonal mérése. A vándorlások típusai. A települések osztályozása. A települések fejlődésének tényezői. A településhierarchia. A város fogalma, típusai. Az urbanizáció szintje a Föld egyes térségeiben. Urbanizációtörténet. Az urbanizáció jellemzői a fejlett és fejlődő országokban. Urbanizációs ciklusok. A városok belső szerkezete és életjelenségei. A falusi települések típusai. Falumorfológia. A szórványtelepülések típusai.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kovács Z. 2002: Népesség- és településföldrajz. – ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 239 p.Becsei J. 2004: Népességföldrajz. – Ipszilon Kiadó, Békéscsaba. 360 p.Kőszegfalvi Gy. – Tóth J. 1998: Általános településföldrajz. – In: Tóth J. – Vuics T. (szerk.):

Általános társadalomföldrajz. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 389-448.AJÁNLOTT(AK):Kovács Z. 2001: Társadalomföldrajzi kislexikon. – Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 175 p.Beluszky P. – Kovács Z. – Olessák D. (szerk.) 2001: A terület- és településfejlesztés

kézikönyve. – CEBA Kiadó. Budapest. 423 p.

TANTÁRGYFELELŐS: Kovács ZoltánOKTATÓK: Kovács Zoltán, Farkas György

T8. A mezőgazdaság földrajza

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 +1SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 1 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 2


A tantárgy célja a Föld mezőgazdaságát művelési mód, ágazatok, fejlettség és övezetek szerint bemutatni. A mezőgazdasági tevékenység története, társadalmi-gazdasági jelentősége, szerepe a munkamegosztásban. A géncentrumok. A termelést befolyásoló természeti- és társadalmi tényezők. A műszaki fejlesztés, az ipar és a kutatás, valamint a mezőgazdaság bővülő kapcsolata. A tipizálás szempontjai, a típusok ismertetése. A növénytermesztés földrajzi övezetek szerinti bemutatása. A mérsékelt öv kiemelt jelentősége az élelmiszer- és nyersanyagtermelésben. Az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, juh) szerepe, a takarmányozás fontossága. A baromfi- vertikum bemutatása. A halászat- és az aquakultúra szerepe az élelmiszerellátásban. Az erdők rendeltetése, az erdőgazdálkodás. A gyakorlatok adatelemzéssel, számítási feladatokkal egészítik ki az előadásokat.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Buday-Sántha A. 2001: Agrárpolitika-vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai

Unió. – Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs.Burgerné Gimes A. 1992: A Világ mezőgazdasága. Gazdaságföldrajzi áttekintés. –

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.Grigg, D. B. 1980: A Világ mezőgazdasági rendszerei. Fejlődéstörténeti áttekintés. –

Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK): Enyedi Gy. 1964: Az állattenyésztés földrajza. – Gondolat Kiadó, Budapest.Lőkös L. 2000: A világ mezőgazdasága. – Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.A „The state of food and agriculture” kötetei (1994-2004). – FAO, Rome.„A Világ helyzete” sorozat mező- és erdőgazdasággal, valamint halászattal foglalkozó

tanulmányai. – A Föld Napja Alapítvány kiadása, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Vidéki ImreOKTATÓK: Ballabás Gábor, Vidéki Imre

T9. Ipar- és közlekedésföldrajz

A TÁRGY ADATAI



A kurzus célja a Föld ipar- és közlekedésföldrajzáról átfogó ismereteket nyújtani. Az ipar világgazdasági jelentőségének változása, a fejlődés szakaszolása az ipari forradalomtól napjainkig. A természeti erőforrások. Az elsődleges energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változások. Az alternatív energiahordozók növekvő szerepe. Kohászati vertikumok: az anyag- és energiaigényesség csökkenésének okai. A gép- és a vegyipar szerkezetének átalakulása. Ezek hatása a területi munkamegosztásra és a világgazdasági folyamatokra. A kutatás és fejlesztés igényes szakágazatok előtérbe kerülése. Területi változások a nemzetközi munkamegosztásban. Az infrastruktúra fogalma, csoportosítása. A közlekedés és távközlés fejlődése, ágazati és területi sajátosságai.A gyakorlatok kapcsolódnak az előadásokhoz, részben kiegészítve azokat, adatelemzéssel, számítási feladatokkal.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Abonyiné Palotás J. 2003: Infrastruktúra. – Dialóg-Campus Kiadó, Budapest–Pécs.Antal Z. – Wiegand Gy. 1982: Általános gazdaságföldrajz. (Atomenergetika.) –

Tankönyvkiadó, Budapest.Bora Gy. – Korompai A. (szerk.) 2001: A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. –

Aula Kiadó, Budapest. Tóth J. (szerk.) 2001-2002: Általános társadalomföldrajz I-II. – Dialóg-Campus Kiadó,

Budapest–Pécs.AJÁNLOTT(AK):Bernát T.(szerk.) 1984: Általános gazdasági földrajz. – Tankönyvkiadó, Budapest.Cameron, R. 1994: A világgazdaság rövid története. – Maecenas Könyvkiadó, Budapest.Erdősi F. 1995: Ágazati és kommunikációs földrajz I-II. A belvízi és a tengeri közlekedés

földrajza. – Pécs.

TANTÁRGYFELELŐS: Vidéki ImreOKTATÓK: Szabó Szabolcs, Vidéki Imre

T10. Társadalom-földrajzi szintézis

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: (4)* +2SZÁMONKÉRÉS: szigorlat részeként és gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: Népesség- és településföldrajz; Ipar- és

közlekedésföldrajzELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 4* számonkérés a 4 kredites Általános földrajz szigorlat keretében


A kurzus célja egyes tercier ágazatok bemutatása, a világgazdasági folyamatokat alakító társadalmi feltételrendszer feltárása, a szintézis-alkotás készségének kialakítása. A globalizáció értelmezése, társadalmi-gazdasági hatásai. Világgazdasági centrumok. A nemzetközi kereskedelem szerkezetének változásai. A nemzetközi szervezetek létrejöttének körülményei. A gazdasági integrációk, és sajátos vonásaik. A tudományos technikai forradalom hatása a termelésre. A tudásalapú társadalom. Fordizmus, posztfordizmus. Új ipari terek. A környezetértékelés szempontjai. Az állam funkciói, gazdasági szerepének változásai. Jelentősége a jövedelem újraelosztásában (pl. oktatás). Az élelmiszerfogyasztást meghatározó tényezők. Az egészségügy, a járványok társadalmi-gazdasági hatásai. A nemzetközi idegenforgalom. A vízgazdálkodás jelentősége.A gyakorlatok kapcsolódnak az előadásokhoz, részben szeminárium jellegűek.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Bernek Á. (szerk.) 2002: A globális világ politikai földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest.Hárs E. 1982: A nemzetközi szervezetek világa. – Gondolat Kiadó, Budapest.Horváth Z. 2002: Kézikönyv az Európai Unióról. – Földkör Kiadó. Korten, D. C. 1996: A tőkés társaságok világuralma. – Kapu Kiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Csikós-Nagy B. 2002: Közgazdaságtan a globalizáció világában I-II. – MTA

Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest.Der Fischer Weltalmanach. – Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main.Maddison A. 2001: The World Economy. A Millennial Perspective. – OECD, Paris.World Resources. – World Resources Institute, Basic Books, New York.

TANTÁRGYFELELŐS: Vidéki ImreOKTATÓK: Szabó Szabolcs, Vidéki Imre

T11. Politikai földrajz 1

A TÁRGY ADATAI



A tantárgy célja a Föld múltjának és jelenének kiemelt politikai földrajzi és geopolitikai kérdéseinek bemutatása. Foglalkozik a tárgy a klasszikus politikai földrajz képviselőivel, a geopolitikai iskolák jellemzésével, valamint az állam klasszikus és modern értelmezésével. A politikai tér és szintjei. A politikai földrajz központi térkategóriái: nemzet, ország, határ, politikai erőtér, hatalmi pólusok, centrum és periféria, civilizációk. Politológia és politikai földrajz. Tudományos iskolák.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Bernek Á. (szerk.) 2003: A globális világ politikai földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó.AJÁNLOTT(AK):A kötelező irodalomban feltüntetett források, a témakörhöz kapcsolódó szakcikkek.

TANTÁRGYFELELŐS: Izsák ÉvaOKTATÓ: Izsák Éva

T12. Politikai földrajz 2

A TÁRGY ADATAI



A politikai földrajz kialakulása és főbb irányzatai. A geopolitika fogalma, geopolitikai elméletek. A hidegháború földrajza. Az 1990 utáni geopolitikai trendek. Az állam fogalma, területi gyarapodása. Az államok méret és alak szerinti osztályozása. A magyar államtér történelmi változásai. Az államhatár fogalma, szerepe, típusai, Magyarország határainak változása a múltban. A kontinentális államok jellemzői. A központ-periféria politikai földrajzi szempontú értelmezése. Az állam belső felépítése, állam- és kormányforma. Közigazgatási rendszerek. Választási rendszerek típusai, a magyar választási rendszer. Nemzetközi szervezetek. Magyarország euroatlanti integrációja. Az 1990 utáni parlamenti választások politikai földrajzi jellemzői.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Glassner M. I. 1996: Political geography. – John Whiley and Sons. New York. Taylor P. 1985: Political geography. – London.AJÁNLOTT(AK):Bernek Á. (szerk.) 2002: A globális világ politikai földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó.

Budapest. 435 p.Hajdú Z. 2001: Magyarország közigazgatási földrajza. – Dialóg Campus. Budapest-Pécs.Kovács Z. 2001: Társadalomföldrajzi kislexikon. – Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 175 p.

TANTÁRGYFELELŐS: Kovács ZoltánOKTATÓ: Kovács Zoltán

T13. Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 3 + 2 + 3SZÁMONKÉRÉS: kollokvium, gyakorlati jegy és évközi

számonkérésELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 3 E + 2 GY + 3 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5, 6


Az előadások témája: áttekintő kép a Kárpát-medence természetföldrajzi viszonyairól és nagytájairól; a Kárpát-medence fejlődéstörténete, lemeztektonikai modellje, vízhálózatának kialakulása és vízrajza, éghajlata, talajföldrajza, biogeográfiája, tájfelosztása; az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Dunántúl, a Dunántúli-középhegység, az Északi-középhegység, a Nyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok, az Erdélyi-medence és az Erdélyi-középhegység természetföldrajza.A gyakorlatokon az előadások anyagához kapcsolódó térképek, szelvények elemzése, a Kárpát-medence névanyaga szerepel.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Martonné Erdős Katalin 2001: Magyarország tájföldrajza. – Debrecen.Lovász György: Magyarország természeti földrajza. – Pécs.AJÁNLOTT(AK):Karátson Dávid (szerk.) 2002: Magyarország földje (Kitekintéssel a Kárpát-medence

egészére) – Magyar Könyvklub.Fülöp József 1989: Bevezetés Magyarország geológiájába – Akadémiai Kiadó. Földrajzi Közlemények, Földrajzi Értesítő, Földtani Közlöny cikkei

TANTÁRGYFELELŐS: Mari LászlóOKTATÓK: Mari László, Móga János

T14. Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 3 +2 +3SZÁMONKÉRÉS: kollokvium, gyakorlati jegy és évközi

értékelésELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 3 E + 2 GY + 3 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5, 6


A társadalmi-gazdasági fejlődés alapjai (természeti erőforrások, népességföldrajzi sajátosságok, társadalmi tagoltság). A háromszektorú gazdaság (agrártermelés, főbb feldolgozóipari ágazatok, a szolgáltatási rendszer fontosabb elemei). Magyarország településrendszerének fejlődése és sajátosságai. A hazai térszervezés rendszere, a téregységek sajátosságai.A gyakorlatok kapcsolódnak az előadások anyagához. Természeti erőforrások és térbeli elhelyezkedésük; népességföldrajz (népmozgalmi folyamatok, foglalkoztatottság, munkanélküliség); agrárgazdaság (növénytermelés, állattenyésztés, élelmiszeripar); energiagazdálkodás; alapanyagipar; gépipar; vegyipar; építőipar; könnyűipar.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Perczel Gy. (szerk.) 2003: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza (egyetemi tankönyv).

– ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. AJÁNLOTT(AK):L. a fenti tankönyv irodalomjegyzékét.

TANTÁRGYFELELŐS: Perczel GyörgyOKTATÓK: Perczel György, Volter Edina

T15. Európa természetföldrajza

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 3 + 2SZÁMONKÉRÉS: kollokvium, gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 3 E + 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5


Európa és nagytájainak összetett, átfogó természetföldrajzi bemutatása. A tájak jellemzése a földtani, felszínalaktani, éghajlati, vízrajzi, életföldrajzi tényezők és folyamatok elemzésén, értékelésén, valamint ezek térbeli összefüggéseinek és kölcsönhatásainak bemutatásán alapul. Az ismeretanyag tartalmazza az emberi beavatkozások hatására bekövetkező környezeti változásokat is. A kontinens általános ismertetését (kialakulása, földtana, felszínfejlődése, szerkezeti domborzata, éghajlata, vízföldrajza, élővilága) a nagytájcsoportok összehasonlító jellemzése követi, amelyben szerepel egy-egy tipikus táj, vagy típustáj részletesebb, összetett bemutatása. A gyakorlatok tartalma a helyrajzi fogalmak gyakorlása, elmélyítése, valamint a vizsgált területek részletes, összehasonlító elemzése tematikus térképek, űrfelvételek, ábrák, metszetek és diaképek segítségével.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Gábris Gy. (szerk.) 1998: Regionális természetföldrajz. Európa – ELTE Eötvös Kiadó,

Budapest.Probáld F. (szerk.) 2000: Európa regionális földrajza – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 7-

98.AJÁNLOTT(AK):Marosi S. (szerk.) 1975: Európa I. – Gondolat Kiadó, Budapest.Nemerkényi A. 2000: Európa – Kossuth Kiadó, Budapest.Székely A. 1978: Szovjetunió I. Természetföldrajz – Gondolat Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Pavlics KárolynéOKTATÓ: Pavlics Károlyné

T16. Európa regionális társadalomföldrajza

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 3+2+2SZÁMONKÉRÉS: kollokvium, gyakorlati jegy, évközi számonkérésELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 3 E + 2 GY + 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5, 6


A kontinens átfogó társadalom-földrajzi megismerése, az egyes országok és régiók sajátos földrajzi képe, fejlettsége, társadalmi-történeti jellemzői. A térségre jellemző földrajzi alapismeretek elsajátítása, azok kézség szintű ismerete. A térség országairól való fogalomalkotás történeti, kulturális, társadalmi és gazdasági szempontból. Jártasság az európai társadalmi tér sajátosságainak ismeretében, az adott országok társadalmi-, gazdasági problémáinak feltárásában. Képesség a régió változó térszerkezete történetének, valamint dinamikája hátterének elemzésében.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Probáld Ferenc 1998: Európa regionális földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Europa Regional c. folyóirat vonatkozó tanulmányai

TANTÁRGYFELELŐS: Bottlik ZsoltOKTATÓK: Bottlik Zsolt, Szabó Pál

D1. Táblázatkezelés

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegy ELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 LGYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 3


A tantárgy egy több félévre kiterjedő tanegységsorozat bevezető kurzusa. A laboratóriumi gyakorlatokon a hallgatók megismerik a Microsoft Excel számítógépes táblázatkezelő program működését, a fontosabb adatbázis-kezelési alapismereteket. A kurzust felvett hallgatók a földrajzi vizsgálatok során hasznosítható alapvető statisztikai módszereket alkalmaznak a táblázatkezelő program segítségével (adatsorok jellegadó értékeinek – szélső- és középértékek, szórás – kiszámítása), továbbá megtanulják a statisztikai információk Excelben történő grafikus ábrázolási módszereit néhány egyszerűbb diagramtípuson keresztül.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):-AJÁNLOTT(AK):Sikos T. T. 1984: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi

kutatásokban. – Akadémiai Kiadó. Budapest


D2. Területi egyenlőtlenségi mutatók

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: TáblázatkezelésELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 LGYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 4


A tantárgy felhasználja és továbbfejleszti a Táblázatkezelés nevű tantárgy során elsajátított számítógépes adatbázis-kezelési ismereteket. A földrajz alapvető kérdése a helyek közötti különbségek feltárása, a területi egyenlőtlenségek vizsgálata. A kurzus során a hallgatók megtanulják a különböző területi egyenlőtlenségi mutatók (koncentrációs mutató, Hoover-index, Gini-együttható, duál-mutató stb.) táblázatkezelő programban történők kiszámítását, továbbá az egyenlőtlenségek interpretálását szolgáló néhány grafikus módszer (pl. Lorenz-görbe) helyes alkalmazását.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):-AJÁNLOTT(AK):Nemes Nagy J. 1998: A tér a társadalomkutatásban. – Hilscher Rezső Egyesület. BudapestSikos T. T. 1984: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi



D3. Számítógépes prezentációs technikák

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 LGYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 4


Vektoros és raszteres alapú képek alapvető jellemzői, file-típusok. Egy vektor-alapú rajzoló szoftver megismerése földrajzi feladatokon keresztül (térképszerkesztés, ábrakészítés). Egy raszter-alapú fényképfeldolgozó szoftver megismerése földrajzi példákon keresztül (képek javítása, felbontás, tömörítés és más alapfunkciók megismerése). Egy bemutató (vetítéskészítő) szoftver alapszintű elsajátítása.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):-AJÁNLOTT(AK):-


D4. Távérzékelés

A TÁRGY ADATAI



Légifényképek interpretációja, objektumok magasságának meghatározása légifényképekről. Az űrfelvételek típusai. Az űrfelvételek kiértékelésének fő szakaszai. Nagyfelbontású űrfelvételek alkalmazási lehetőségei a földrajzi kutatásokban.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Mucsi L. 2004: Műholdas távérzékelés. – Libellus, Szeged.AJÁNLOTT(AK):-

TANTÁRGYFELELŐS: Mari LászlóOKTATÓ: Mari László

D5. Történeti földrajz

A TÁRGY ADATAI



A történeti földrajz fogalma. A modern kori történeti földrajz kialakulása, kapcsolódása a táj- és emberföldrajz 19-20. századi fejlődéséhez. Helye a modern társadalomföldrajzban. Forrásai, kutatási módszerei, publikációs formái, társtudományai. Fontosabb irányzatai, kutatási területei. Mai jelentősebb nemzetközi kutatóhelyek és azok képviselői. A történeti földrajz, mint modern alkalmazott tudomány, kapcsolódása a néprajzi, régészeti kutatásokkal. A távérzékelés szerepe a mai történeti földrajzi kutatásokban. A mai kutatások érdekesebb vizsgálati kultúrái minta területei. A magyarországi történeti földrajz kialakulása, fejlődése, irányzatai és képviselői. A mai magyarországi történeti földrajz kutatóhelyei, képviselői, fontos publikációi. A Kárpát-medence történeti földrajzi vizsgálatának fontosabb témái, területei és eredményei.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Frisnyák S. 1995: Magyarország történeti földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Frisnyák S. 2002: A történeti földrajz alapjai. In: Tóth J. (szerk.): Általános társadalomföldrajz II. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 9-20.Bak B. – Izsák É. 2000: Történeti földrajz. – In: Pannon Enciklopédia. Magyarország földje. Budapest.AJÁNLOTT(AK): Mendöl T. 1999: A földrajztudomány az ókortól napjainkig- – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Csüllög GáborOKTATÓ: Csüllög Gábor

D6. Történeti földrajzi elemzések

A TÁRGY ADATAI



A tárgy célja, hogy a hallgatókat a történeti földrajz tudományterületével megismertesse, bemutassa legfontosabb művelőit és módszereit. Felvázoljon egy átfogó képet a magyarországi tájhasználatról, a tájátalakítás folyamatáról, ismertesse a településhálózatban, a gazdaságban, a közigazgatásban lejátszódott változásokat. A szeminárium hangsúlyt helyez arra is, hogy a tételes tárgyi ismeretek átadása mellett a történeti földrajz kutatási módszertanába is bepillantást nyújtson. A kurzus három részre tagolódik: a) A történeti földrajz kialakulása, nemzetközi irányzatai; b) A történeti földrajz hazai iskolái és művelői; c) Magyarország történeti földrajza a XVIII–XX. században.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Benda Gy. – Szekeres A. (szerk.) 2002: Tér és történelem. – Atelier füzetek 4. L’ Harmattan

Kiadó, Budapest.Frisnyák S. 1992: Magyarország történeti földrajza. – Tankönyvkiadó, Budapest.Győri R. 2002: A magyar történeti földrajz a két világháború között. – Földrajzi

Közlemények. 126. 1–4. pp. 79–92.Tímár L. (szerk.) 1999: A brit gazdaság és társadalom a XVIII–XIX. században. Válogatás a

brit történeti földrajzi iskola írásaiból. – Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.AJÁNLOTT(AK):Beluszky P. 1999: Magyarország településföldrajza. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest. –

Pécs.Frisnyák S. (szerk.) 1996: A Kárpát-medence történeti földrajza. (Konferenciakötet.) –

Nyíregyháza.Hajdú Z. 2001: Magyarország közigazgatási földrajza. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest. –

Pécs.


D7. Szociálgeográfia

A TÁRGY ADATAI



A szociálgeográfiai gondolkodás történetének bemutatása, alapfolyamatainak és alapfunkcióinak értelmezése, a szociálgeográfiai kutatások módszereinek áttekintése. A szociálgeográfia főbb irányzatai, alapfogalmainak rendszere. A szociálgeográfiai csoportok, a szociálgeográfiai tér. Az alapfunkciók értelmezése, konkrét példákon történő bemutatása. A szociálgeográfiai kutatások információbázisa és módszerei.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Berényi I. 1997: A szociálgeográfia értelmezése. Egyetemi jegyzet. – ELTE, Budapest.Berényi I. 2003: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. – Földrajzi Tanulmányok 23.

MTA FKI, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Johnston, R. J. et al. (szerk.) 2003: The Dictionary of Human Geography. – Blackwell. Berényi I 1992: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. –

Akadémiai, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Farkas GyörgyOKTATÓ: Farkas György

D8. Környezetvédelem I.

A TÁRGY ADATAI



A tantárgy célja, hogy átfogó ismereteket adjon a természet- és környezetvédelem tudományos alapjairól és aktuális kérdéseiről. Bemutatja azokat a folyamatokat, melyekkel az ember átalakítja azt a környezetet, ahol él, s elemzi ezen folyamatok hatásait is. Kiemelten foglalkozik a tárgy a globális környezeti problémákkal és az EU környezetpolitikai kérdéseivel. A globális környezeti problémák enyhítésének nemzetközi intézményrendszere és eszközei. A környezetvédelem társadalmi integrációja, környezettudatosság.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kerényi A.: Európa természet-, és környezetvédelme. Nemzeti tankönyvkiadó 2002AJÁNLOTT(AK):A kötelező irodalomban feltüntetett források, a témakörhöz kapcsolódó szakcikkek.

TANTÁRGYFELELŐS: Izsák ÉvaOKTATÓK: Izsák Éva, Karátson Dávid

D9. Környezetvédelem II.

A TÁRGY ADATAI



A környezetvédelmi gondolat fejlődése, stratégiai modellek, cselekvési szintek. A környezet állapotát befolyásoló tényezők. A főbb környezeti elemek állapotának jellemzői, ill. a környezetvédelem kiemelt irányzatai (szilárd kéreg, pedoszféra jellemzői, levegőtisztaság védelem, vízminőség védelem, hulladékgazdálkodás). Környezetvédelmi politika, Nemzeti Környezetvédelmi Program. A fenntartható fejlődés egy ágazati modellje. Nemzetközi együttműködés a környezetvédelemben.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Fodor I. 2001: Környezetvédelem és regionalitás. – Dialóg-Campus Kiadó. Budapest – Pécs.AJÁNLOTT(AK):Közös jövőnk (Bruntland jelentés) 1988. – Mezőgazdasági Könyvkiadó.Kerényi A. 1995: Általános környezetvédelem. – Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.

TANTÁRGYFELELŐS: Perczel GyörgyOKTATÓK: Ballabás Gábor, Perczel György

D10. A környezetgazdálkodás alapjai

A TÁRGY ADATAI



A környezetgazdálkodás fogalma, kapcsolatrendszere. A környezetszabályozás földrajzi vonatkozásai (jogi, gazdasági és műszaki szabályzók). Az energiagazdálkodás földrajzi vonatkozásai. Az energiahatékonyság fogalma és technikái. A fosszilis energiaforrások és az atomenergetika. A megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei. A közlekedés, mint a környezetgazdálkodási probléma. A hulladékgazdálkodás földrajzi alapjai. A vízgazdálkodás földrajzi kérdései. Az erdő- és mezőgazdálkodás környezeti vonatkozásai.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kerényi A. 1995: Általános környezetvédelem. – Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.AJÁNLOTT(AK):A Világ helyzete sorozat. Föld Napja kiadóWWF-füzetekAz Energiagazdálkodás c. szaklap számaiA Környezetvédelem c. szaklap számaiAz ÖKO c. szaklap számaiAz Erdészeti Lapok c. szaklap számai

TANTÁRGYFELELŐS: Munkácsy BélaOKTATÓK: Munkácsy Béla, Ballabás Gábor

D11. Fenntartható fejlődés és a környezetvédelem

A TÁRGY ADATAI



A hallgató ismerje meg a Föld, mint bolygó egyediségét, különlegességét, a globális problémákat, okait, mai tendenciáit, következményeket, a társadalom környezeti szempontú sajátosságait, a gazdaság természetét, a globalizáció lényegét, a hazai vonatkozásokat, az ország környezeti, természeti állapotát, a legfontosabb jogi szabályozási teret, a problémákra adott társadalmi, gazdasági válaszokat, a fenntartható fejlődés fogalmát, a hozzá kötődő nézeteket.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Simonyi P. 2005: Fenntartható fejlődés és környezetvédelem. – Kézirat.Lovelock J. 1990: Gaia. – Göncöl Kiadó.Kerényi A. 1995: Általános környezetvédelem. – Mozaik Oktatási Stúdió.Mészáros E. 2001: A környezettudomány alapjai..2. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. 132/2003 OGY határozat. – In: Magyar

Közlöny 2003. 142. AJÁNLOTT(AK):Kovács I. 1980: Világmodellek. – Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.Kovács M. 1985: A nagyvárosok környezete. – Gondolat Könyvkiadó, Budapest.McDaniel C. N.– Gowdy J. M. 2002: Az édenkert kiárusítása. – Typotex.A világ helyzete 1991… 2004. – Föld Napja Alapítvány, Budapest.Lorenz K. 1997: Ember voltunk hanyatlása. – Cartafilus Könyvkiadó.Ellwood W. 2003: A globalizáció. – HVG Rt.

TANTÁRGYFELELŐS: Simonyi PéterOKTATÓ: Simonyi Péter

D12. Közigazgatási alapismeretek

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: évközi számonkérésELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 3


A közigazgatás fogalma. Hatalommegosztás, a hatalmi ágak. A választási rendszer, a parlamenti és az önkormányzati választások Magyarországon 1990-2002 között. A kormány felépítése és a dekoncentrált szervek. A települési és a megyei önkormányzatok. Közigazgatási térfelosztás. A területfejlesztés intézményrendszere. Önkormányzati feladatok és hatáskörök. Önkormányzati költségvetés. Önkormányzati szervezetrendszer, a hivatalok felépítése. Civil szervezetek szerepe. Önkormányzati érdekképviselet. Köztisztviselői, közalkalmazotti rendszer törvényi szabályozása.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Agg Z. 1998: Közigazgatási ismeretek geográfusoknak. – Egyetemi jegyzet, ELTE Eötvös

Kiadó.A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2002. – Korona Kiadó.AJÁNLOTT(AK):Agg Z. – Nemes Nagy J. 2002: A politika térségi és helyi szintjei. – In: Bernek Á. (szerk.): A

globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó.Agg Z. 2005: Politikai földrajz és megyerendszer. – COMITATUS.Kukorelli I. (szerk.) 2002: Alkotmánytan. – Osiris Kiadó.

TANTÁRGYFELELŐS: Agg ZoltánOKTATÓ: Agg Zoltán

D13. Földrajzi információs rendszerek

A TÁRGY ADATAI



Térinformatikai alapismeretek. Vektoros és raszteres adatmodellek. A FIR (GIS) adatgyűjtési módszerei, fő műveleti lehetőségei. Web-es lehetőségek. A megjelenítés eszközei. Az adatbázis építés elméleti alapjai. A FIR (GIS) alkalmazási lehetőségei a földrajzi kutatásokban.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Detrekői Á. – Szabó Gy. 2002: Térinformatika. – Nemzeti Tankönyvkiadó.AJÁNLOTT(AK):Tamás J.: Térinformatikai praktikum. – In: http://gisserver1.date.huKertész Á. 1997: A térinformatika és alkalmazásai. – Holnap Kiadó.NCGIA Core Curriculum 1994: Bevezetés a térinformatikába; Térinformatikai alapismeretek;

Térinformatikai alkalmazások.Sárközy F.: Térinformatikai elméleti oktató anyag – BME. In: http://bme-geod.agt.bme.hu/

tutor_h/terinfor/tbev.htm)Tamás J.: Térinformatika és környezeti modellezés – DATE. In: http://gisserver1.date.hu/

jegyzet/eleje.htm)

TANTÁRGYFELELŐS: Mari LászlóOKTATÓ: Mari László

http://gisserver1.date.hu/jegyzet/eleje.htm

http://bme-geod.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/tbev.htm

D14. Etnikumok és vallások földrajza

A TÁRGY ADATAI



Az etnikai földrajzi alapfogalmak elsajátítása, azok kézség szintű ismerete. A világ mindenkori válsággócainak különböző etnikumairól való fogalomalkotás. Jártasság az európai etnikai tér sajátosságainak ismeretében, a kisebbségek fönnmaradásának földrajzi aspektusaiban. Képesség a Kárpát-Balkán régió etnikai változó térszerkezete történetének, valamint dinamikája hátterének eligazodásában. A határon túli magyar kisebbség népesség földrajzi problémáinak, etnikai térszerkezet-változásának problematikájában való elmélyedt ismeretek.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kocsis K. 1998: Etnikai földrajz. – In: Tóth J. – Vuics T. Általános társadalomföldrajz pp.

279-301Kocsis K. – Kocsisné Hodosi E. 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the

Carpathian Basin. – MTA FKI, Budapest, 241 p. (Interneten: www.mtaki.hu)Bibó I. 1946: A kelet-európai kis államok nyomorúsága. – In: Demokratikus Magyarország.

Válogatás Bibó István tanulmányaiból 1994. Magvető Kiadó, pp. 144-214.Brunner, G. 1995: Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában. – A

Magyarságkutatás könyvtára 17. Budapest.Romsics I. 1998: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet Európában a XIX. és

XX. században. – Napvilág Kiadó, 419 p.AJÁNLOTT(AK):Eberhard, P. 2003: Ethnic Groups and Population Changes in Twentieth-Century Central-

Eastern Europe. – Sharp Amonk, New York; London, 559 p.Etnikumok Enciklopédiája 1993. – Kossuth Kiadó, Budapest, 415 p.Pándi L. (szerk.) 1997: Köztes Európa 1763-1993 (térképgyűjtemény). – 803. p.Katona M. 1997: A Közép-ázsiai etnikai konfliktusok történetéhez. – (Poszt)Szovjet Füzetek

13. Magyar Russzisztikai Intézet, Budapest, 156 p.Roth, H. 1999: Studienhandbuch Östliches Europa 1. Geschichte Ostmittel und Südosteuropa.

– Böhlau Verlag, 560 p.Tarhov, S. – Jordan, P.: Ethnische Struktur des östlichen Europas und Kaukasus um 1990. –

In: Atlas Ost- und Südosteuropa, pp. 1-29.

TANTÁRGYFELELŐS: Bottlik ZsoltOKTATÓ: Bottlik Zsolt

D15. Demográfia

A TÁRGY ADATAI



A félév során a hallgatók megismerkednek a demográfia alapfogalmaival, eseményeivel, módszertani eszközeivel. Az események korspecfikus eloszlása, annak jellemző hazai és nemzetközi változásai. A tantárgyhoz rendelkezésre áll tankönyv, és az előadások során számos kivetítés segíti őket abban, hogy a regionális elemzésben leggyakrabban alkalmazott mutatóiban jártasságot szerezzenek. Képet kapnak a foglalkoztatás, az ingázás és térbeli belső és határokon átlépő mobilitás kérdéseiről, annak főbb jelzőszámairól és statisztikai forrásairól, amellyel képesek lesznek egy önálló területi népesség előreszámítás elvégzésére is. A félévet egy fogalmi és módszertani elemeket tartalmazó teszt teljesítése zárja.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Rédei M. 2001: Demográfia. – Eötvös Kiadó.AJÁNLOTT(AK):KSH Népességtudományi KözleményeiDemográfia c. lapA Népszámlálás kiadványai

TANTÁRGYFELELŐS: Langerné Rédei MáriaOKTATÓ: Langerné Rédei Mária

D16. Bevezetés a területfejlesztésbe

A TÁRGY ADATAI



A hallgató ismerje meg a regionális gazdaságtan alapjait: a legfontosabb elméleteket (Thünen, Weber, Lösch, Ricardo, Ohlin, Perroux, Isard, Porter, Krugman), a telephelyelmélet alapjait és a telepítési tényezők hatásait, a gazdasági tér megközelítéseit (Költségtér, gravitációs tér, valószínűségi tér), a területi szerkezet, munkamegosztás, kapcsolatok és a területi gazdasági növekedés elemzési módszereit és modelljeit.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Lengyel I. – Rechnitzer J. 2004: Regionális gazdaságtan. – Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs.AJÁNLOTT(AK):Bartke I. – Illés I. (1997): Telephelyelméletek, Eötvös Kiadó.

TANTÁRGYFELELŐS: Illés IvánOKTATÓ: Illés Iván

D17. Gazdaságtörténet

A TÁRGY ADATAI



A kurzus célja, hogy gazdaságtörténeti megalapozást, illetve megerősítést nyújtson a földrajzi – elsősorban a gazdaság- és társadalomföldrajz, s mindenekelőtt a Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza c. – tantárgyak tanulmányozásához. Viszonylag rövid világgazdaság-történeti bevezetést követően a hangsúlyt a hazai, azon belül is a modernkori hazai gazdaságtörténeti (és az ezzel összefüggő gazdaságtan-történeti) főfolyamatok bemutatására és elemzésére helyeződik. Különös figyelmet kapnak a második világháború utáni, valamint a rendszerváltás éveinek gazdaságtörténeti folyamatai és összefüggéseik.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Honvári J. (szerk.) 2000: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század

közepéig. – Aula Kiadó, Budapest, 682 p. (kijelölt részek)Rondo C. 1994: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. – Maecenas

Könyvkiadó, 518 p. (kijelölt részek)Kurtánné Vadászlaki I. (szerk.: Kurtán L.) 2003: „Ha én gazdag lennék…” A gazdagodás

története és közgazdaságtani megközelítései. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 339 p.Kurtán L. – Kurtánné Vadászlaki I. 2004: Az Európai Unió és Magyarország c.

cikksorozatból (Élet és Tudomány 4-18. sz.) a 16. sz. (Európa újraegyesítése) és a 18. sz. (Startvonal) kötelező, a többi ajánlott.

AJÁNLOTT(AK):Kurtán L. 2003: Közgazdaságtan. Egyetemi tankönyv. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 350

p. (a III. fejezet és a XIV. fejezet magyar vonatkozásai).Kurtánné Vadászlaki I. – Kurtán L. 2001-2002: Gazdaság(tan)történet. Cikksorozat. – Élet és

Tudomány 21., 23., 25., 45., 47.,. ill. 3., 5., 9., 11., 13., 17., 23., 25., 27. sz.Mendöl T. 1999: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest,

p. 274. (kijelölt részek)


D18. A Kárpát-medence biogeográfiája

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 SZAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5


A Kárpát-medence életföldrajzi helyzete. A Pannon biogeográfiai régió földrajzi és ökológiai jellemvonásai. Flóra- és faunaelemek keveredésének jelentősége. Flóra- és faunaelemspekt-rum értelmezése. Endemikus és reliktum fajok a Kárpát-medencében. Pannon endemizmusok. Cönológiai alapfogalmak, a társulások analitikus és szintetikus bélyegei. Cönológiai felvételezés alapelvei. Szikesek, homokterületek, vizes élőhelyek, sziklagyepek, erdők a Kárpát-medencében. Főbb védett növény- és állatfajok.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):-AJÁNLOTT(AK):Hortobágyi T. – Simon T. 2000: Növényföldrajz, társulástan, ökológia. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Varga Zoltán 2003: Ők élnek Pannóniában. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó MáriaOKTATÓ: Szabó Mária

D19. Nagytájaink változó természeti képe

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: KollokviumELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 SZAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5


A Kárpát-medence előző előadásai során a hallgatók egy statikus földrajzi képet ismertek meg a területről; ezt a jelen és a közelmúlt változásaival egészíti ki az előadássorozat. A Pannon-medence kialakulása. A vízhálózat kialakulása. A folyószabályozások és természeti-társadalmi hatásai. Árvíz – belvíz – talajvíz. Eolikus folyamatok (lösz és futóhomok). Az Alföld éghajlatának múlt- és jövőbeli változásai. A klímaváltozás hidrológiai hatásai az Alföldön. Válogatás a nagytájak földrajzából.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Karátson D. (szerk). 2002: Magyarország földje (Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére) –

Magyar Könyvklub.AJÁNLOTT(AK):Bulla B. – Mendöl T. 1999: A Kárpát-medence földrajza. – Lucidus Kiadó.

TANTÁRGYFELELŐS: Gábris GyulaOKTATÓ: Gábris Gyula

D20. Magyarország és az Európai Unió

A TÁRGY ADATAI



Magyarország EU-tagságából fakadó legfontosabb hatások, követelmények és lehetőségek megismertetése. A magyar-EU kapcsolatok története, a csatlakozás folyamata. Magyarország helye az EU tagállamok között. Az EU-politikák hatása általában. A mezőgazdasági politika. A strukturális politika. A közlekedési és környezeti politika. A verseny- és kereskedelmi politika. Az EU további változása és bővítése.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Horváth Z. 2004: Kézikönyv az Európai Unióról.Losoncz M.: A közösségi támogatási politika és Magyarország. – In: Az Európai Unió Évkönyve 1990-2000.Losoncz M.: A Gazdasági és Monetáris Unió és Magyarország nemzetközi versenyképessége. – In: Az Európai Unió Évkönyve 2001.AJÁNLOTT(AK):-


D21. Európai regionális politikák

A TÁRGY ADATAI



A tantárgy célja, hogy az európai kontinens legégetőbb regionális társadalmi, gazdasági problémáinak kezelésében résztvevő, a földrajzhoz szorosan kötődő területi tervezést, regionális politikát, és annak különböző „verzióit”, cél- és eszközrendszerét bemutassa, taglalja. A kurzus során – szemináriumi formában – terítékre kerül az Európai Unió, valamint több országának regionális politikája, külön kiemelve egy-egy nevezetes területfejlesztési programot.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Horváth Gy. 1998: Európai regionális politika. – Dialóg Campus Kiadó, Pécs. Forman B. 2000: Regionális politika az Európai Unióban. – VÁTI, Budapest. AJÁNLOTT(AK):Forman B. 2003: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. –INTERPRESS,

Budapest.Horváth Gy. (szerk.) 1993: Régiók és városok az olasz modernizációban. – MTA Regionális

Kutatások Központja, Pécs.Horváth Gy. (szerk.) 1997: Régiók felemelkedése és hanyatlása: regionális átalakulás a Brit-

szigeteken. – MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs.

TANTÁRGYFELELŐS: Szabó PálOKTATÓK: Szabó Pál, Forman Balázs

D22. Hidrológia

A TÁRGY ADATAI



A csapadék hidrológiai jelentősége: mennyiség, intenzitás, időtartam, területi eloszlás, éghajlati valószínűségi függvény. A csapadékmérés eszközei, módszerei. A párolgás: szabad vízfelületek és kopár szárazföldi térszínek párolgása, tényleges és potenciális párolgás, evaporáció, evapotranspiráció, meghatározása. A beszivárgás: folyamata, meghatározásának lehetőségei. Lefolyás: vízgyűjtő karakterisztika, egységárhullám módszerek. A talajvíz: talajvíztükör, a talajvíz áramlási irányának meghatározása.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Borsy Z. (szerk.) 1993: Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Stelczer K. 2000: A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. – ELTE Eötvös Kiadó,

Budapest.AJÁNLOTT(AK):Csoma J. – Szigyártó Z. 1975: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. –

VITUKI, Budapest.Kontur I. – Koris K. – Winter J. 1993: Hidrológiai számítások. – Akadémiai Kiadó, Budapest.Nováky B. 1984: Csapadék, párolgás. Magyarország vizeinek műszaki-hidrológiai jellemzése.

– Vízgazdálkodási Intézet, Budapest. Zsuffa I. 1984: Műszaki hidrológia. – Tankönyvkiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Varga GyörgyOKTATÓ: Varga György

D23. Talajföldrajz

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 1 + 2SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 1 E + 2 LGYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 4


A talajok elterjedésének főbb törvényszerűségei: zonális, intrazonális és regionális jelleg. A talajosztályozás és rendszerezés alapelvei, taxonómiai egységei. Főbb osztályozási irányzatok: genetikai rendszerek, nemzetközi talajosztályozási rendszerek. Földünk talajföldrajzi viszonyai. A világrészek talajföldrajzi vázlata.Gyakorlat: a nagy méretarányú talajtérképezés terepi és laboratóriumi vizsgálati módszerei, eljárásai. Különböző talajtípusokból vett minták összehasonlító laboratóriumi elemzése: a mechanikai összetétel, a kötöttség, a vízkapacitás, a higroszkóposság; a humusz- és CaCO3-tartalom, a pH és a savanyúság vizsgálata. Genetikai talajtérkép, valamint talajtulajdonság-kartogramok (mechanikai összetétel, humusz-, pH-, mészállapot- eróziós stb. kartogram) szerkesztése, mindezek integrált felhasználásával optimális talajhasznosítási térkép készítése.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kerényi A. 1998. A Föld talajai. – In: Borsy Z. (szerk.) Általános természetföldrajz. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 676–725.Papp S. 1998. Európa nagytájainak növény- és talajföldrajza. – In: Gábris Gy. (szerk.):

Regionális természetföldrajzi atlasz. Európa. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 76 p.Papp S. 1999. A tengerentúli világrészek talajföldrajza. – In: Gábris Gy. (szerk.): Regionális

természetföldrajzi atlasz. Tengerentúli világrészek. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 126 p.

Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleky Gy. 1999. Talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Soil map of the world. – UNESCO, Paris. 1981.


D24. Talajerózió, talajvédelem

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 1 SZÁMONKÉRÉS: kollokvium és gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 1 E + 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5


A talajok termékenységét károsan befolyásoló fizikai és kémiai tulajdonságok elemzése; a talajvédelem, ill. talajjavítás eszközeinek, eljárásainak bemutatása. A vízerózió kiváltó és befolyásoló tényezői, morfológiai megjelenésformái, hatásuk a legelterjedtebb talajképző kőzetekre. A szélerózió. A defláció erőssége és fokozatai. Az antropogén tevékenység (felszínformálás, talajművelés, műtrágyázás, gyomirtás, vízrendezés, öntözés, szennyvíz-, ill. hígtrágya-hasznosítás) talajtani hatásai. A savanyú és szikes talajok képződési feltételei, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, megjavításuk módjai, eljárásai.A gyakorlatokon: a vízerózió vizsgálatának, mérésének, térképezésének módszerei. Talajveszteség-becslési eljárások. A vízeróziós folyamatok kisminta-vizsgálata mesterséges (laboratóriumi) esőztető berendezéssel: a csapadék résztényezői és a felületi mikroformák modellezése; a talajbeszivárgási folyamat és kísérő jelenségeinek nyomon követése. A szélerózió vizsgálatának terepi módszerei és eszközei.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kerényi A. 1991: Talajerózió. Térképezés, laboratóriumi és szabadföldi kísérletek. –

Akadémiai Kiadó, Budapest. 219 p.Stefanovits P. et al. 1977: Talajvédelem, környezetvédelem. – Mezőgazdasági Könyvkiadó,

Budapest.Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleky Gy. 1999: Talajtan. – Mezőgazda Kiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Erődi B. – Horváth V. et al. 1965: Talajvédő gazdálkodás hegy- és dombvidéken. –

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 403 p.Szabolcs I. – Várallyay Gy. 1978. A talajok termékenységét gátló tényezők Magyarországon.

– Agrokémia és Talajtan, 27. pp. 181–202.


D25. Statisztika a természetföldrajzban

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 LGYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5


Statisztikai fogalmak gyakorlása természetföldrajz mintapéldákon keresztül. Alapvető statisztikai mutatók (átlag, szórás, szórásnégyzet, terjedelem, stb.). Eloszlások jellemzése (normál eloszlás, stb.), ábrázolása. Statisztikai próbák (t-teszt, stb.). Korrelációszámítás, regressziószámítás, lineáris és más függvények. Statisztikai szoftver alapszintű elsajátítása.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):-AJÁNLOTT(AK):Davis, J. C. 1986: Statistics and Data Analysis in Geology. – John Wiley and Sons, New

York, 640 p.


D26. Klímaváltozás

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5


A klímaváltozások természetes és antropogén tényezői. A légkör és a felszín sugárzási folyamatai. A légköri gázok koncentrációja, ezek változásai, a természetes és az antropogén eredetű üvegházhatás, a légköri ózon koncentrációjának változása. Az éghajlati rendszer. A légkör általános cirkulációja. Kén- és nitrogénvegyületek jelenléte a csapadékban. Savas eső. Az óceán, illetve a hidroszféra szerepe az éghajlat alakításában. Bioszféra. Krioszféra. Az éghajlati rendszer elemeinek kölcsönhatásai. Éghajlat-osztályozások. Az éghajlat változásának lehetséges okai. A klíma globális melegedésének perspektívái. A globális éghajlatot szimuláló modellek működésének elve, fontosabb típusai, a modellezésben rejlő lehetőségek, korlátok.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Ambrózy P. – Bartholy J. – Bozó L. – Hunkár M. – K. Bihari Z. – Mika J. – Németh P. – R.

Paál A. – Szalai S. – Kövér Zs. – Tóth Z. – Wantuch F. – Zoboki J. 2002: Magyarország éghajlati atlasza. – OMSz, Budapest. 107 p.

Dobosi Z. – Felméry L.: Klimatológia. – Egyetemi jegyzet.Péczely Gy.: Éghajlattan. – Tankönyvkiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Graedel T. E. – Crutzen P. J. 1993: Atmospheric Change. An Earth System Perspective. –

Freeman and Company. New York, 446 p.Bartholy J. – Bogárdi I. – Matyasovszky I. 1995: Effect of climate change on regional

Precipitation in Lake Balaton Watershead. – Theoretical and Applied Climatology 51. 4. pp. 237-249.

Bartholy J. – Matyasovszky I. 1998: A Kárpát-medence hőmérsékleti és csapadékviszonyainak alakulása a globális éghajlatváltozás tükrében. – In: Dunkel Z. (szerk.): Meteorológiai Tudományos Napok '97. Az éghajlatváltozás és következményei. OMSZ, Budapest, pp. 117-125.

TANTÁRGYFELELŐS: Bartholy JuditOKTATÓ: Bartholy Judit

D27. Magyarország földtana

A TÁRGY ADATAI



Magyarország nagyszerkezeti felépítése, helyzete az alpi-kárpát-dinári keretben. Az egyes nagyszerkezeti egységek legfontosabb képződményei, azok tér-időbeli kapcsolatai, fejlődéstörténete. Ausztroalpi egységek Nyugat-Magyarországon. A Dunántúli-középhegység, Észak-Magyarország (Bükk, Szendrői-, Upponyi-hegység) és a Tiszai egység paleozoikuma. A Dunántúli-középhegység és a Közép-magyarországi egység, a Bükk és az Aggtelek–Rudabányai-hg., a Mecseki, Villányi és Békési egység triásza. A magyarországi jura (Kőszegi-hg., Dunántúli-középhegység, Bükk, Mecsek, Villány, Békés) és kréta (Kőszegi-hg., Dunántúli- középhegység, Mecsek, Villány) képződményei. Paleogén és neogén medencék fejlődéstörténete (Északi-, Dunántúli-középhegység, Mecsek, Alföld). Negyedidőszaki képződmények Magyarországon.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Bérczi I. – Jámbor Á. (szerk.) 1998: Magyarországi geológiai képződményeinek rétegtana. –

MOL Rt. és MÁFI.Császár G. (szerk.) 1997: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. – MÁFI.Haas J. 1994: Magyarország földtana. Mezozoikum. – ELTE.Karátson D. (szerk.) 1997: Pannon enciklopédia. Magyarország földje. – Kertek 2000 Kiadó.

(2. kiadás 2002: Magyar Könyvklub).AJÁNLOTT(AK):Fülöp J. 1989: Bevezetés Magyarország geológiájába. – Akadémiai Kiadó.Fülöp J. 1990: Magyarország geológiája. Paleozoikum I., II. – Akadémiai Kiadó.

TANTÁRGYFELELŐS: Péró CsabaOKTATÓ: Péró Csaba

D28. A negyedidőszak földrajza

A TÁRGY ADATAI



Jelenlegi földrajzi környezetünk a negyedidőszak alatt alakult ki, ismerete elsőrendű fontosságú. A hallgatók megismerik a legfontosabb jelenségeket, a legfontosabb módszereket és a kutatások általánosítható eredményeit. A negyedidőszak interdiszciplináris megközelítése, (éghajlata, felszínformáló folyamatai, üledéktípusai). A negyedidőszak elhatárolásának nehézségei. A gerinces fauna változásai. A molluszkafauna változásai. A növénytakaró változásai (pollenanalízis). A fluviatilis és eolikus környezet változásai. A negyedidőszaki képződmények relatív és abszolút korának meghatározására alkalmazható módszerek. Löszsztratigráfia Magyarországon. A régészet és a negyedidőszak kutatása. A földrajzi környezet változása a későglaciális és a holocén szakaszban.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Horváth E. – Gasparik, M. 2002: Negyedidőszak-kutatás. – In: Karátson, D. (szerk.):

Magyarország földje. Magyar Könyvklub, pp. 278-285.Gábris Gy. 1997: Holocén. – In: Karátson D. (szerk.): Pannon Enciklopédia. Magyarország

földje. Kertek 2000 Kiadó, pp. 134-137.AJÁNLOTT(AK):Sümegi, P. 2001. A negyedidőszak földtani és őskörnyezeti alapjai. – JATE Press, Szeged,

262 p.Sümegi, P. 2003 A régészeti geológia és történeti ökológia alapjai. – JATE Press, Szeged, 223

p.

D29. A földrajzi övezetesség

A TÁRGY ADATAI



Az éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség tényezői, az övezet, öv, terület és vidék fogalma. Az előadás anyaga áttekintést nyújt az egyes földrajzi övezetekben, övekben, területeken és vidékeken kialakult éghajlatról, az éghajlati tényezőkről, a természetes növénytakaróról, talajtípusokról, a vízháztartásról és a vízjárás alakulásáról, továbbá a fő felszínformáló folyamatokról és az általuk kialakított felszínformákról. Az előadás keretei lehetőséget adnak egyrészt a felszínfejlődés általános folyamatainak megismerésére zónánként, másrészt a különböző kőzetek (mészkő, dolomit, homokkő, gránit stb.) lepusztulási folyamatainak megismerésére az egyes klímazónákban. Az éghajlat és a természeti tényezők által meghatározott élővilág megismertetése, a földrajzi tényezők és a hagyományos gazdálkodás összefüggéseinek vizsgálata előkészíti, ill. kiegészíti a regionális (kontinensek földrajza) földrajzi tanulmányokat. A függőleges övezetesség bemutatása a hegyvidéki tájakon.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Péczely Gy. 1979: Éghajlattan. – Tankönyvkiadó, Budapest, 336 p.Borsy Z. 1993: Az éghajlat hatása a felszín formáinak alakulására.– In: Borsy Z. (szerk.):

Általános természeti földrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 642-664.Gábris Gy. 1993: Fejezetek a klimatikus geomorfológiából. – Juhász Gyula Tanárképző

Főiskola Földrajz Tanszéki Füzetek 2. Szeged, 81 p.Hevesi A. 1979: A földrajzi övezetesség oktatása a gimnáziumok első osztályában. –

Földrajzi Közlemények 103. 1-3. pp. 36-65.AJÁNLOTT(AK):Bulla B. 1954: Az éghajlati folyamatok hatása a térszín formakincsének alakulására. – In:

Általános természeti földrajz II. Tankönyvkiadó, Budapest pp. 423-440.Butzer, K. W. 1986: A földfelszín formakincse. – Gondolat kiadó, Budapest, 520 p.

TANTÁRGYFELELŐS: Móga JánosOKTATÓ: Móga János

D30. Antropogén geomorfológia

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 1 + 2SZÁMONKÉRÉS: KollokviumELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 1 E + 2 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 6


A tárgy az ember tájformáló (és degradáló) tevékenységének természetét és arányát mutatja be. Az ember, mint geomorfológiai tényező. A fönnálló természeti egyensúly megzavarása; osztályozás az ezt előidéző gazdasági tevékenységek típusai alapján. Az ember és az erdő, a legelő. A legeltetés és a földművelés geomorfológiája. A folyamszabályozások története és hatásai. A közlekedés hatásai. Települések geomorfológiája. Geomorfológiai térképezés városokban. Bányászat és következményei.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Cook, R. U. – Doorncamp, J. C. 1990: Geomorphology in Environmental Management. –

Clarendon Press, Oxford.Dov Nir: Man as a geomorphological agent. – Kluwer Academic Publishers. Erdősi F. 1987: A társadalom hatása a felszínre, a vizekre és az éghajlatra a Mecsek tágabb

környezetében. – Akadémiai Kiadó.Erdősi F. – Lehmann A. 1984: A környezetváltozás hatásai. – Mezőgazdasági Kiadó.Hails, J. R. (szerk.): Applied Geomorphology. – Elsevier.AJÁNLOTT(AK):Juhász Á. 1975: Az antropogén hatások felszínformáló szerepe és jelentősége a

környezetvédelem szempontjából. – Földrajzi Közlemények, pp. 14-17.Juhász Á. 1976: Az antropogén hatások vizsgálata és térképezése ipari-bányászati

területeinken. – Földrajzi Értesítő, pp. 249-253.Pécsi M. – Juhász Á. – Schweitzer F. 1976: Magyarországi felszínmozgásos területek

térképezése. – Földrajzi Értesítő, pp. 223-235.

TANTÁRGYFELELŐS: Nagy BalázsOKTATÓ: Nagy Balázs

D31. Hazai területi adatbázisok

A TÁRGY ADATAI



A KSH adatgyűjtése, adatközlései, elérhetőségük (évkönyvek, TSTAR, Népszámlálás, CD-kiadványok, KSH-Internet, KSH-könyvtár, megrendelhető adatok). Állami (kormányzati) és regionális szervek, hatóságok adatgyűjtései. Másodelemzés. Internetes adatforrások. Az adatok helyes értelmezése: az adatgyűjtés módszertanának fontos szerepe, az ebből eredő problémák. Adatkezelés, adatok rendezése. Az adatgyűjtés és adatkezelés etikája, adatvédelem. Adatbázisok összehasonlítása, különböző forrásokból származó adatok együttes használata, adatkiegészítés és adatpótlás, adatbecslés. Hibás adatok kiszűrése. Mi az elégséges mennyiségű adat? Milyen adatok vannak a leggyakrabban vizsgált területi jelenségekre az egyes területi szinteken? Adatminőség, megbízhatósági problémák. A területi statisztikai adatok sajátos problémái. Adatösszevonás (aggregáció). Az idősorok (időbeli összehasonlítások) fontos szerepe és nehézségei.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Területi Statisztikai Évkönyv és Magyar Statisztikai Évkönyv módszertani fejezeteiTerületi Statisztikai Információk rendszere és elérhetősége 2002. – KSH, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Babbie, E. 2003: A társadalomkutatás módszertana. – Balassi Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Kiss János PéterOKTATÓ: Kiss János Péter

D32. Nemzetközi földrajzi adatbázisok

A TÁRGY ADATAI



A földrajzi vizsgálatok nemzetközi adatbázisai. Nemzeti adatgyűjtések, adatbázisok, nemzetközi szervezetek földrajzi adatbázisai. Népszámlálások, regionális számlák. A földrajzi adatbázisok térbeli szintjei és egységei. A nemzetközi (keresztmetszeti) összehasonlíthatóság módszertani kérdései a területi kutatásban. Értékelő dolgozat készítése egy kiválasztott ország vagy szervezet földrajzi (területi) tartalmú adatbázisairól.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Nemes Nagy J. 2005: Nemzetközi és hazai tendenciák a területi elemzésben. – Területi

Statisztika 1. pp. 7-14.AJÁNLOTT(AK):-

TANTÁRGYFELELŐS: Jakobi ÁkosOKTATÓ: Jakobi Ákos

D33. Szociológiai adatfelvétel és adatfeldolgozás

A TÁRGY ADATAI



A szociológia fogalma. Alapkategóriák, alapfogalmak (társadalmi struktúra, rétegződés, mobilitás, stb.). Főbb vizsgálati területek. Néhány szociológiai ágazat (település-, család-, vallás- stb. szociológia) és irányzat bemutatása. A szociológia és a társadalomföldrajz kapcsolata, határterületei. Miért és mikor van szükség (és lehetőség) társadalomtudományi adatfelvételi módszerekre a regionális tudományi, társadalom-földrajzi témákban? Hipotézisalkotás, konceptualizáció, operacionalizáció. Mérési szintek. A mintavétel fontossága, szabályai. A nem mintavételi hibák. A megbízhatóság és érvényesség biztosítása. A „puha módszerek” főbb fajtái, alkalmazhatósága, korlátai. Megfigyelés, kísérlet, tartalomelemzés, terepkutatások, interjú, kérdőív – megtervezésük és kivitelezésük. Az adatok kvantifikálása. A számítógépes adatrögzítés technikái, szempontjai. A „puha módszerekkel” felvett adatok és a statisztikai módszerek. Kérdőív-szerkesztési gyakorlat – buktatók és trükkök. Egy választott témában kérdőív szerkesztése. A lekérdezés szabályai, kérdezőbiztosi gyakorlat.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Andorka R.: Bevezetés a szociológiába. – Aula Kiadó, BudapestBabbie, E. 2003: A társadalomkutatás módszertana. – Balassi Kiadó, Budapest.Cseh-Szombathy L. – Ferge Zs. 1968: A szociológiai felvétel módszerei. – Közgazdasági és

Jogi Kiadó, Budapest.Rudas T. 2001: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat? – Osiris Kiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Kalapács J.: SzociológiaPéli – Bozóki – Jakab: Társadalomismeret a középiskolák IV. osztálya számára. –

Tankönyvkiadó, Budapest

TANTÁRGYFELELŐS: Kiss János PéterOKTATÓ: Kiss János Péter

D34. Földrajzi összefüggés-elemzés

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 LGYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5


A félév során a hallgatók megismerkednek a különböző folyamatok közötti kapcsolatok vizsgálatára alkalmas matematikai-statisztikai módszerek (korreláció, regresszió) számítógépi használatával, az idősorok elemzésének módszereivel, a több mérőszámmal jellemezhető jelenségek számszerű mérésére szolgáló néhány egyszerűbb komplex mutató kiszámításával, a területi adatsorok elemeinek csoportosítását, és azok grafikus ábrázolási módszerekkel (pl. kereszttábla, háromszögdiagram) történő alkalmazását.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):-AJÁNLOTT(AK):Nemes Nagy J. 1998: A tér a társadalomkutatásban. – Hilscher Rezső Egyesület, Budapest.Sikos T. T. 1984: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi



D35. Számítógépes társadalom-földrajzi térképezés

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 + 2 LGYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5, 6


A kurzus során a hallgatók megismerkednek a társadalomföldrajzban alkalmazott térképek legfontosabb fajtáival, illetve azok elkészítésének módszereivel. A tematikus térképkészítés általános szabályait és szokásait a hallgatók az arra alkalmas számítógépes programok használata közben gyakorlati módon is elsajátítják. A számítógéppel segített tematikus térképszerkesztés haladóbb szintű kurzusán a hallgatók betekintést nyernek a térinformatikai programok működésébe (Mapinfo, ArcView). A programok általános ismertetésén túl azok társadalom-földrajzi alkalmazási lehetőségeit is megismerik a hallgatók. A kurzus során előtérbe állítva szerepel az output-orientált tematikus térképkészítés, illetőleg a komplex társadalom-földrajzi elemzési lehetőségek megismertetése a hallgatókkal.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):-AJÁNLOTT(AK):Detrekői Á. – Szabó Gy. (2002): Térinformatika. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Jakobi ÁkosOKTATÓ: Jakobi Ákos

D36. Irányzatok a területi kutatásokban

A TÁRGY ADATAI



A tárgy célja, hogy a hallgatókat a hazai társadalomföldrajz és regionális tudomány kurrens irányzataival, művelőivel megismertesse. Az óra a hagyományos szövegolvasó szemináriumok szerkezetét követi: minden alkalommal egy-két kötelezően elolvasandó tanulmány, könyvrészlet kerül terítékre; a hallgatók az egyes kutatási paradigmákat ezek feldolgozása során ismerik meg. A félév három részre oszlik: az első órákon a társadalomföldrajz és a regionális tudomány nemzetközi irányzatait vesszük számba, ezt követi a hazai társadalomföldrajz történetének vázlatos áttekintése, majd az aktuális kutatási irányok bemutatása. A kurzus szemináriumi dolgozattal zárul, amelynek célja egy kiválasztott irányzat alaposabb bemutatása.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Mészáros R. 2000: A társadalomföldrajz gondolatvilága. – SZTE Gazdaság- és Társadalom-

földrajzi Tanszék, Szeged.AJÁNLOTT(AK):Beluszky P. 1989: Magánjelentés a (társadalom)földrajzról. – Tér és Társadalom 3. 1. pp. 49-

64.Horváth Gy. – Rechnitzer J. (szerk.) 2000: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az

ezredfordulón. – MTA RKK, Pécs. pp. 176–192.Nemes Nagy J. (szerk.) 2001: Geográfia az ezredfordulón. – Regionális tudományi

tanulmányok 6. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest.


D37. Területfejlesztés

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 2SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 4, 5


Alapozva a Bevezetés a területfejlesztésbe c. tárgy ismereteire, a hallgatónak alapvető ismereteket kell szereznie a területfejlesztési politika elveiről, gyakorlatáról és módszereiről. A területfejlesztés fogalma. Területfejlesztési politika Európa országaiban. Az EU strukturális, regionális és kohéziós politikája. A magyar területfejlesztés története. Regionalizmus és regionalizáció. Vidékfejlesztés. Városfejlesztés. Az infrastruktúra területi fejlesztése. Határmenti régiók, határmenti területi együttműködés. A területfejlesztés pénzügyi eszközrendszere.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Lengyel I. – Rechnitzer J. 2004: Regionális gazdaságtan. – Dialóg-Campus Kiadó. Budapest–

Pécs.Illés I.: Területfejlesztés. ELTE Eötvös Kiadó (megjelenés alatt).AJÁNLOTT(AK):-


D38. Infrastruktúra

A TÁRGY ADATAI



A félév során a hallgatók megismerkednek műszaki és szociális infrastruktúra a főbb rendszereivel, azok regionális tervezésbeli kapcsolataival, és a jelenleg használatban lévő erre vonatkozó fontosabb dokumentumok szerkezetével, és mondanivalójával. Kitekintést kapnak a közlekedés, az információs társadalom és a versenyképesség, a kis és közepes vállalkozások fejlődéséről, a térbeli elérhetőségről, az innovációról, a környezeti ipar jellemzőiről, és a megújuló energiaforrások lehetőségeiről, a kiemelt gazdasági terek, ipari parkok műszaki feltételeiről és típusairól. A félév során látogatást tesznek olyan vállalkozásoknál, amelyek ebben a témában vezető szerepet játszanak. A félévet egy infrastrukturális beruházás térségi javaslatának elkészítésével zárják.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Az órán bemutatásra kerülő aktuális infrastrukturális elfogadott anyagok.A Nemzeti Fejlesztési Terv idevonatkozó megállapításai.Regionális Operatív Programok (ROP) infrastrukturális célkitűzéseiAJÁNLOTT(AK):Konzultáció során egyedi anyagokat biztosítunk.


D39. Mobilitás és migráció

A TÁRGY ADATAI



A hallgatók a félév során vagy egy jellemző migrációs folyamat (magasan képzettek, tanulási, munkavállalási célú mozgás, menekültek) kérdésével ismerkednek meg, vagy egy kontinens regionális migrációs trendjeit, stratégiáját tanulmányozzák, döntően angol nyelvű irodalom alapján. Mindez lehetőségeket teremt számukra megismerni a migráció alapfogalmait, főbb szabályszerűségeit és az attól való eltéréseket. A félév arra elegendő, hogy felkeltse érdeklődésüket a téma iránt, mások megismerésével hozzájárulhatunk más kultúrák megértéséhez, és befogadásához. A félévi értékelés a választott téma szakirodalmi feldolgozásával történik.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):A kiválasztott témához kapcsolódó szakirodalom. AJÁNLOTT(AK):-


D40. A globalizáció térségi hatásai

A TÁRGY ADATAI



A globalizáció fogalma, főbb folyamatai, szereplői, történeti trendjei. A működőtőke-befektetések, mint a folyamat fő mozgató rugói, multinacionális vállalatok. A kulturális és információs globalizáció elemei. A Világ főbb régióinak pozíciói a folyamatban. A nemzeti, regionális és lokális válaszok lehetőségei. A témakör előadások és a kapcsolódó szakirodalmi anyagok szemináriumi feldolgozása formájában kerül kibontásra.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Bernek Á. (szerk.) 2003: A globális világ politikai földrajza. – Nemzeti Tankönyvkiadó.Human Development Report, UN (az aktuális éves kiadás)AJÁNLOTT(AK):-


D41. Városkutatási módszerek

A TÁRGY ADATAI



A tantárgy célja, hogy bemutassa azokat a módszereket, melyek egy település, város területi folyamatainak kutatására alkalmazhatóak. A hallgatók a gyakorlatban is megismerhetik az alapvető városkutatási módszereket. A félév során kiválasztott mintaterületen gyakoroljuk a legfontosabb kutatási módszereket. Terepi adatgyűjtés. Véleménykutatás. Mikroterek térképezése. Speciális módszerek (cégérelemzés, „kirakatindex” stb.).

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Babbie, E. 1995: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. – Balassi Kiadó.AJÁNLOTT(AK):Kapcsolódó településföldrajzi publikációk

TANTÁRGYFELELŐS: Izsák ÉvaOKTATÓ: Izsák Éva

D42. Régiókutatási módszerek

A TÁRGY ADATAI



A tárgy a korábbi szemeszterekben megszerzett elemzési ismereteket összegzi. Keretében elemzésre és részletes megbeszélésre kerülnek módszertani szempontból kiemelt figyelmet érdemlő hazai és nemzetközi publikációk. A hallgatók előadásban mutatják be készülő diplomamunkájuk információs és módszertani vonatkozásait. A régiókutatási módszerek és területfejlesztési dokumentációk készítésének kapcsolódása.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):A megvitatásra kerülő publikációk, területfejlesztési dokumentumok.AJÁNLOTT(AK):-TANTÁRGYFELELŐS: Nemes Nagy JózsefOKTATÓ: Nemes Nagy József

D43. Adatgyűjtés és adatkezelés

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 GYJAJÁNLOTT SZEMESZTER: 3


Az adat és az információ fogalma, különbségük. Az adatbázis fogalma, felépítése, jelentősebb nemzetközi és hazai adatbázisok (T-STAR, népszámlálások), adatbázis-kezelő szervezetek (KSH, ENSZ, Eurostat, CIA). Elektronikus és papíralapú adatok gyűjtése, bibliográfiák, repertóriumok. Adathivatkozás. Adatbázisok összehasonlítása, összekapcsolása. Adatok megbízhatósága, hibás adatok kiszűrése, adatkiegészítés és adatpótlás. Elsődleges és másodlagos adatgyűjtés, adatfelvételezés és adatrögzítés. Adatkezelés, adatok rendezése és tárolása. Nyilvános és nem nyilvános adatok kérdése (személyes és vállalati, illetve önkormányzati és állami adatok).

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Herendi I. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) 1995: Társadalomföldrajzi elemzések

számítógépen. – JATEPress, Szeged, pp. 27-49., 103-107.Sikos T. T. 1984: Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a területi

kutatásokban. – Akadémiai Kiadó, Budapest.Csermely P. – Gergely J. – Koltay T. – Tóth J. 1999: Kutatás és közlés a

természettudományokban. – Osiris Kiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi

LXIII. törvény.MSZ ISO 690:1991

TANTÁRGYFELELŐS: Farkas György OKTATÓ: Farkas György

D44. Területfejlesztési törekvések Magyarországon

A TÁRGY ADATAI



A történeti regionalitás vizsgálati kategóriái és módszerei. A magyar állam nagymedencei térszerkezetének kialakulási folyamata és összetevői a 10. és 16. század között. A népesség és a települések sűrűségének összefüggései a térhasznosítás eltérő formáival és intenzitásával. Aktív és passzív áramlási térállapotok, centrum-, előtér- és háttértérségek kialakulása. Térkapcsolati, történeti és politikai régiók a 14-16. századi Magyarországon. A nagymedencei térszerkezet egyensúlyának megbomlása a 16-17. században. A térszerkezet és területi közigazgatás Habsburg-kori rekonstrukciója. A nagymedencei térszerkezet centrális átszervezése. A kiegyezés utáni területi közigazgatás jellemzői. A várossűrűség területi különbségei. Fejlettségi és modernizációs különbségek szerepe a területi tagolódás irányainak kialakulásában. Gazdasági szerveződésű régiók a 19. és 20. század fordulóján. Statisztikai régiók. A regionális térkapcsolatok és téregységek felbomlásának következményei az 1920 utáni térfolyamatokban. Területfejlesztési jellegű intézkedések Magyarországon 1945 előtt (a kiegyezés időszakában és a két világháború között). Területfejlesztés 1945 után közvetlenül és az ötvenes években. A területfejlesztés új irányai 1956 után. Gazdasági reform és területfejlesztés 1968 után. A stagnálás időszaka: 1976-1989. Területfejlesztés a rendszerváltozás után.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Süli-Zakar I. – Csüllög G. 2003: A regionalizmus történelmi előzményei Magyarországon. –

In: Süli-Zakar I. (szerk.) A terület és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 17-46.

Csüllög G. 2000: A középkori Magyarország térszerkezete. – Földrajzi Közlemények. 1-4. pp. 100-130.

Csüllög G. 2003: Megjegyzések a régiók kialakításához Magyarországon: történeti előzmények, következmények, lehetőségek. – In: Süli-Zakar I. (szerk.): Társadalomföldrajz – Területfejlesztés II. Debreceni Egyetem, pp. 461-478.

Illés I.: Területfejlesztés Magyarországon a 20. században – Kézirat.AJÁNLOTT(AK):Enyedi Gy. – Horváth Gy. (szerk.) 2002: Táj, település régió. – Magyar Tudománytár. MTA–

Kossuth Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Illés IvánOKTATÓK: Csüllög Gábor, Illés Iván

D45. Területfejlesztés

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 2SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: 4, 5


Alapozva a Bevezetés a területfejlesztésbe c. tárgy ismereteire a hallgatónak alapvető ismereteket kell szereznie a területfejlesztési politika elveiről, gyakorlatáról és módszereiről Mi a területfejlesztés? Területfejlesztési politika Európa országaiban. Az EU strukturális, regionális és kohéziós politikája. A magyar területfejlesztés története. Regionalizmus és regionalizáció. Vidékfejlesztés. Városfejlesztés. Az infrastruktúra területi fejlesztése. Határmenti régiók, határmenti területi együttműködés. A területfejlesztés pénzügyi eszközrendszere.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Lengyel I. – Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan. – Dialóg Campus Kiadó,

Budapest–Pécs.Illés I.: Területfejlesztés. – ELTE Eötvös Kiadó (megjelenés alatt).AJÁNLOTT(AK):-

TANTÁRGYFELELŐS: Nemes Nagy JózsefOKTATÓ: Nemes Nagy József

D46. Településfejlesztés

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 2SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlat ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 + 2AJÁNLOTT SZEMESZTER: 5, 6


A magyar településrendszer kialakulásának és organikus fejlődésének történelmi folyamata az Árpádháztól napjainkig. A települések fejlődésének természeti, gazdasági, társadalmi és műszaki hatótényezői. A településügy tartalma, célja feladata. Az önkormányzás, a helyi önkormányzatok és főbb jellemzőik. A közösségfejlesztés tartalma, alapelvei, módszerek és eljárások. A hazai településrendszer fejlődésének várható tendenciái; Budapest és térsége, a rendszer szerkezeti fejlődése, a közlekedési vonalak jelentősége. A települési infrastruktúra, az infrastruktúra szektorai, azok főbb jellemzői, a közintézmények ellátási csoportjai, hálózati infrastrukturális rendszerek. A településfejlesztés pénzügyi eszközei, az önkormányzati gazdálkodás, a helyi adók, az önkormányzati vagyon. A településfejlesztés tervezése; koncepció, program, terv. A településfejlesztés és településrendezés kapcsolata. A településfejlesztés és településüzemeltetés kapcsolata.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kőszegfalvi Gy. – Loydl T. 2001: Településfejlesztés. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 1990 évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról.1997 évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 1985.AJÁNLOTT(AK):Kőszegfalvi Gy. 1997: Urbanisztika. Urbanizáció-városfejlõdés. – JPTE, Pécs.Kőszegfalvi Gy. 1995: A települési infrastruktúra geográfiája. – JPTE, Pécs.Vercseg I. 1993: Közösség. – Parola füzetek. Budapest Városfejlesztési Programja 1940.Európai Városi Charta 1992. – CLRAE.European Regional/Spatial Planning Charta. 1984. – Torremolinos.Kézikönyv a helyi önkormányzatok polgármestereinek. – BM Kiadó. Településfejlesztési füzetek 1993-1996. – BM Kiadó.

TANTÁRGYFELELŐS: Loydl TamásOKTATÓ: Loydl Tamás

D47. Térszervezési szintek Magyarországon

A TÁRGY ADATAI



A hazai területfejlesztés beavatkozási szintjeinek: országos, regionális, megyei, kistérségi koherens vizsgálata, valamint a magyarországi társadalmi-gazdasági folyamatok által indukált térszerveződések, térségi szintek elemzése. Hogyan alakultak ki és hogyan működnek a gyakorlatban, mik a legfőbb jellemzőik és a jelentőségük, stb. A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszere ráépül a területfejlesztés beavatkozási szintjeinek és területi egységeinek a funkcionálására, ennélfogva a tantárgy ismeretanyagának átadásában e két rendszer lokalitásának a vizsgálata is szerepet kap.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Nemes Nagy J. 1998: A tér a társadalomkutatásban. – Hilscher Rezső Szociálpolitikai

Egyesület, Budapest. Országos Területfejlesztési Koncepció I., II.AJÁNLOTT(AK):Hajdú Z. 2001: Magyarország közigazgatási földrajza. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–

Pécs.

TANTÁRGYFELELŐS: Volter EdinaOKTATÓ: Volter Edina

D48. Társadalmi és gazdasági fejlődés a Kárpát-medencében

A TÁRGY ADATAI



A Kárpát-medence, mint egységes társadalmi-gazdasági tér koncepciója. Tudománytörténeti áttekintés. A földrajzi tér- és tájszemlélet nemzeti meghatározottsága DK-Közép-Európában. A Kárpát-medence védelmi szerepe. Történeti földrajzi áttekintés a római kortól a 19. századig. Egységesítő és a széttagoltságot erősítő elemek, folyamatok, történelmi események. Nagytájak és régiók a Kárpát-medencében a múltban és napjainkban. A modern kor társadalmi- gazdasági átalakulása a Kárpát-medence területén. Régiók szerinti elemzések. Egyezések és különbözőségek az I. világháború óta széttagoltan fejlődő társadalmakban. A kisebbségek és szerepük az egységes kárpát-medencei térszemlélet fennmaradásában. A reintegráció esélyei és formái az uniós csatlakozások után, közben és előtt.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Bulla B. – Mendöl T. 1999: A Kárpát-medence földrajza. The Geography of the Carpathian basin 1947. – Kisebbségkutatás Könyvek. Kocsis Károly: Társadalom és gazdaság napjainkban a Kárpát-medencében. – Lucidus Kiadó,

Budapest.Kocsis K.– Kocsisné Hodosi E. 1991: Magyarok a határainkon túl – a Kárpát-medencében. –

Tankönyvkiadó, Budapest.Frisnyák S. 1990: Magyarország történeti földrajza. – Tankönyvkiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Gyurgyík L. – Sebők L. (szerk.) 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989 – 2002.

TLA, Budapest.Glatz F. (szerk.) 1988: Magyarok a Kárpát-medencében. – Pallas, Budapest.Enyedi Gy. 1978: Kelet-Közép-Európa gazdaságföldrajza. – KJK, Budapest.Kovacsics J. (szerk.) 1997: Magyarország történeti demográfiája (896–1995). –KSH,

Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Farkas GyörgyOKTATÓ: Farkas György

D49. Államháztartás, önkormányzati pénzügyek

A TÁRGY ADATAI



Államháztartás. Az államháztartás mint rendszer . Általános jellemzés: Bevételek, kiadások, egyenleg, deficit-finanszírozás, államadósság. Alrendszerek: központi költségvetés; helyi önkormányzati költségvetés; társadalombiztosítás; elkülönített állami pénzalapok. A költségvetési szervek. Az államháztartási reformok. Adózás. Általános jellemzés: elvek és általános kérdések. A magyar adórendszer: adók, járulékok, vám, illeték, adózás rendje. EU-adóztatás. Adóreformok: múlt, jelen, jövő. Közbeszerzés. Általános jellemzés. Alaptípusok. A magyar közbeszerzési rendszer alakulása, fejlesztésének fő irányai. Önkormányzati pénzügyek. Elméleti alapok: a fiskális decentralizáció. Bevételek és kiadások. A magyar önkormányzati rendszer és -gazdálkodás sajátosságai, célja és főbb területei (jogi környezet, szervezeti és döntési rendszer stb.). Az önkormányzatok pénzgazdálkodása, pénz- és tőkepiaci kapcsolatai: likviditás-menedzselés, kölcsönforrás-bevonás, fejlesztési finanszírozás.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kurtán L. 2001: Piacgazdaságtan. Egyetemi tankönyv. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 282

p. (A 4. fejezet: Államháztartás, adózás, közbeszerzés. pp. 85-156.)Vígvári A. 2002: Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek. – KJK-Kerszöv Kiadó,

Budapest, 380 p. (A 3., 5., 6. és 7. fejezetek: pp. 75-139. és 161-252.; a többi fejezet ajánlott).

AJÁNLOTT(AK):ld. fenn Vígvári A. 2002.


D50. Földi és térképi koordinátarendszerek

A TÁRGY ADATAI



Koordinátarendszerek. Az alap- és képfelület paraméterezése: a földrajzi és a térképi koordinátarendszer. Segédföldrajzi koordinátarendszerek. Ellipszoid felületi alapismeretek. A magyarországi felmérési és topográfiai térképek vetületei (sztereografikus vetület, ferdetengelyű szögtartó hengervetületek, EOV). A nemzetközi topográfiai térképművek vetületei (Gauss–Krüger- és UTM-vetület). A vetületi torzulások alapfogalmai, mérési lehetőségek a térképen.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Stegena L. 1988: Vetülettan. – Tankönyvkiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Hazay I. 1964: Vetülettan. – Tankönyvkiadó, Budapest.Karsay F. 1974: Alkalmazott vetülettan. – Tankönyvkiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Györffy JánosOKTATÓ: Györffy János

D51. A térképészet alapjai

A TÁRGY ADATAI


AZ ELSAJÁTÍTANDÓ ISMERETANYAGA Föld térképezése, a földfelszín ábrázolása, a felszíni formák típusai és morfológiai megjelenítésük. A domborzatábrázolás (csíkozás, árnyékolás, rétegszínezés, szintvonal) módszerei és a domborzatábrázolási módszerek összefüggése a méretaránnyal. A síkrajz elemei (vízrajz, határok, települések, közlekedési hálózat, növényzet) és ábrázolásuk módszerei. A térkép névrajza; a magyar földrajzi nevek helyesírása és a magyar földrajzi nevek egységesítése; külföldi területek földrajzi nevei (településnevek, természeti földrajzi nevek); országnevek és teljesen lefordított nevek. A térképi kommunikáció elemei: generalizálás és a térképi tartalom grafikai megjelenítésének típusai.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Klinghammer I. – Papp-Váry Á 1983: Földünk tükre a térkép. – Gondolat Kiadó, Budapest, 369 p.AJÁNLOTT(AK):Amiről a térképek mesélnek (CD-ROM) 2003. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Klinghammer IstvánOKTATÓ: Klinghammer István

D52. Földrajzi nevek

A TÁRGY ADATAI



A cél, hogy a hallgatók sajátítsák el a magyar és idegen nyelvű földrajzi nevek és egyéb szükséges térképi írások használatának tartalmi szabályait. Szerezzenek készséget a magyar vagy részben magyar földrajzi nevek helyesírásában, ismerjék fel a legfontosabb magyar nyelvjárási alakváltozatokat. Ismerjék a határokon túli magyar helységnevek használatának sajátos kérdéseit és az adott terület hivatalos nyelvétől a magyarban eltérő formában alkalmazott nevek térképi használati lehetőségeit. Az idegen nyelvű földrajzi nevek vonatkozásában legyenek képesek a latin betűs és a nem latin betűs nyelvek földrajzi neveinek térképi alkalmazására. Szerezzenek készséget a leggyakrabban előforduló nem latin betűs nyelvű földrajzi nevek magyaros vagy nemzetközi rendszerű átírási táblázatainak használatában. Ismerjék a földrajzi nevekre vonatkozó hazai jogszabályokat és az ENSZ földrajzinév-egységesítési törekvéseit.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Fábián P. – Földi E. – Hőnyi E. 1998: A földrajzi nevek írása. – Akadémiai Kiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Hadrovics L. (szerk.) 1985: A cirill betűs szláv nyelvek magyar helyesírása. – Akadémiai Kiadó, Budapest, Hadrovics L. (szerk.) 1985: Az újgörög nevek magyar helyesírása. – Akadémiai Kiadó, Budapest.Ligeti L. (szerk.) 1981: Keleti nevek magyar helyesírása. – Akadémiai Kiadó, Budapest.Csongor B. – Ferenczy M. 1993: A kínai nevek és szavak magyar átírása. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Márton MátyásOKTATÓ: Márton Mátyás

D53. Műholdas helymeghatározás

A TÁRGY ADATAI



A földi helymeghatározás problémájának áttekintése. Csillagászati helymeghatározás és háromszögelés alapjai. Navigációs rendszerek (Loran, Decca, Omega). A műholdas navigáció alapjai. Katonai célú navigációs rendszerek (Transit, Navstar, Glonas). A GPS-rendszer fejlődése. Európai fejlesztések: Galileo. GPS-műszerek: típusok, működésük, gyakorlati használatuk. Szoftverek, adatgyűjtés, import-export. Alkalmazások. Helyzetfüggő szolgáltatások.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Ádám – Bányai – Borza – Busics – Kenyeres – Krauter – Takács 2004: Műholdas

helymeghatározás. – Műegyetemi kiadó.AJÁNLOTT(AK):-

TANTÁRGYFELELŐS: Török ZsoltOKTATÓ: Török Zsolt

D54. Domborzattan

A TÁRGY ADATAI



A szintvonalas ábrázolás lényege, elvei. Magyarország domborzattani tájbeosztása. Tájtípusok felismerése topográfiai térképeken. A domborzatábrázolási módszerek fajtái, korai módszerek: csíkozásos domborzatábrázolás, hipszometrikus domborzatábrázolás, árnyékolásos módszerek. Számítógépes domborzatábrázolási módszerek.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Irmédi-Molnár L. 1963: Térképalkotás. – Tankönyvkiadó.Klinghammer I. – Papp-VáryÁ. 1983: Földünk tükre a térkép. – Gondolat Kiadó, Budapest,

369 p.AJÁNLOTT(AK):Vöröss J. 1943: Tereptan, terepábrázolás, térképhasználat, terepfelmérés a M. Kir.

Hadapródiskolák számára.

TANTÁRGYFELELŐS: Zentai LászlóOKTATÓ: Zentai László

D55. Térképtörténet

A TÁRGY ADATAI



A térképi ábrázolás és kartográfiai vizualizáció történetiségének bemutatása a legfontosabb térképek, készítési periódusok kultúrtörténeti szemléletű ismertetésén keresztül. A térképi ábrázolás kialakulása. Antik térképészet. Ptolemaiosz tudományos térképészete. A középkori térképek szimbolikája. A kartográfiai reneszánsz, kozmográfia. Lázár térképe. Felfedezők és térképek. Mercator és Ortelius, atlaszok. Haditérképészet Magyarországon (15-18. szd.). A topográfiai térképművek. Mikoviny térképei. Európai térképészet a 18-19. században. Az önálló magyar térképészet kialakulása. A 20. század térképészete. Digitális térképtörténet.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Klinghammer I. – Pápay Gy. – Török Zs. 1995: Kartográfiatörténet. – Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 137-183.AJÁNLOTT(AK):Amiről a térképek mesélnek (CD-ROM) 2003. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Tárgyfelelős: Török ZsoltOKTATÓ: Török Zsolt

D56. Topográfiai térképek

A TÁRGY ADATAI



Kataszteri, topográfiai, földrajzi térképek. Az állami topográfiai térképek célja. A topográfiai térképek jelkulcsának felépítése. A szintvonalas domborzatábrázolás. A topográfiai térképek használata a terepen. Térképi mérések. Terepi tájékozódás térkép segítségével. Tereptani ismeretek. GPS használata a terepi tájékozódásban.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Klinghammer I. – Papp-Váry Á 1983: Földünk tükre a térkép. – Gondolat Kiadó, Budapest,

369 p.Zentai L. – Jankó A.: Topográfiai térképrendszerek (kézirat).AJÁNLOTT(AK):Balatoni B. (szerk.) 1991: Katonai tereptan. – Magyar Honvédség.

TANTÁRGYFELELŐS: Zentai LászlóOKTATÓ: Zentai László

D57. A térképi ábrázolás grafikus módszerei

A TÁRGY ADATAI



A jelmódszer. Felületi módszer. Pontmódszer. Diagrammódszer. Kartogrammódszer. Izovonal-módszer. Mozgásvonalak módszere. A tematikus tartalom háttértérképei (a háttértérkép sűrűsége, a háttér és a téma kapcsolata, a háttértérképek összehasonlíthatósága).

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Klinghammer I. – Papp-Váry Á 1983: Földünk tükre a térkép. – Gondolat Kiadó, Budapest, 369 p.AJÁNLOTT(AK):Amiről a térképek mesélnek (CD-ROM) 2003. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Klinghammer IstvánOKTATÓ: Klinghammer István

D58. Digitális térképészet

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2 + 3SZÁMONKÉRÉS: kollokvium, gyakorlati jegyELŐFELTÉTEL: Általános földrajz szigorlatELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 E + 3 GYAJÁNLOTT SZEMESZTER: 5


A digitális kartográfia fogalma. Raszteres és vektoros térképek. Állomány-formátumok. Színek, színrebontás és tartalmi elemek. A digitális kartográfia a gyakorlatban: általános grafikai szoftverek alkalmazása a térképek készítésében, a CorelDraw programcsomag ismertetése, a CorelDraw vektor formátumú grafikai program alkalmazása a térképészetben, hagyományos térképek digitalizálása (szkennelés, képernyőn való digitalizálás), nyomtatás és output formátumok.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Zentai L. 2000: Digitális Térképészet. – ELTE Eötvös Kiadó.www.corel.com. – HonlapAJÁNLOTT(AK):Pétery K. 1999: CorelDraw 9. – LSI OKTATÓ Központ, Budapest.

TANTÁRGYFELELŐS: Reyes Nuñez JesúsOKTATÓ: Reyes Nuñez Jesús

D59. Tematikus térképek a földtudományokban

A TÁRGY ADATAI



A cél a térképkészítés alapjainak és a tematikus kartográfia ábrázolásformáinak elsajátíttatása, különös tekintettel az egyes szakterületek tematikus térképein alkalmazott módszerekre. Intézménylátogatások: a MH Térképészeti Hivatalában, ahol mód nyílik a térképkészítés gyakorlati fogásainak, műszaki-technikai kérdéseinek áttekintésére, a térképkészítési folyamat teljes vertikumának megismerésére, a legkorszerűbb technológia nyomon követésére; az Országos Széchényi Könyvtárban és a Hadtörténelmi Intézet Térképtárában, ahol a hallgatók megismerik a forrásmunkaként és különböző tematikus térképek háttértérképéül szolgáló gyűjteményeket, illetve a kultúrkincsként őrzött, de a civil felhasználók számára is hozzáférhető térképtári anyagokat (atlaszok, katonai felmérések térképei, kataszteri, topográfiai és más nagyméretarányú térképek, valamint különböző tudományágak szak-, illetve tematikus térképei).

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Klinghammer I. – Papp-Váry Á. 1985: Tematikus kartográfia. – Tankönyvkiadó, Budapest.AJÁNLOTT(AK):Klinghammer I. – Papp-Váry Á. 1983: Földünk tükre a térkép. – Gondolat, Budapest.Közép-Európa Atlasz (digitális fakszimile) 1993. – Szent István Társulat – Püski Kiadó,

Budapest.

Tárgyfelelős: Márton MátyásOKTATÓ: Márton Mátyás

D60. Geoinformatika a térképészetben

A TÁRGY ADATAI



Adatbáziskezelési alapismeretek. Az adatbázisépítés, adatfeltöltés, adatellenőrzés főbb technológiai kérdései. A vektoros és a raszteres geoinformatikai rendszerek alapjai, rétegek, objektumok, objektumcsoportok, alkalmazások. A 3D-s felszínmodellezés alapelvei, alkalmazásai.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Elek I.: Bevezetés a geoinformatikába (digitális jegyzet). – In: http://lazarus.elte.hu/~elek/magyar/oktatas/jegyzetek/giskonyv.htm)AJÁNLOTT(AK):Detrekői Á. – Szabó Gy. 2002: Térinformatika. – Tankönyvkiadó.

TANTÁRGYFELELŐS: Elek IstvánOKTATÓ: Elek István

D61. Vállalkozási ismeretek

A TÁRGY ADATAI

KREDITÉRTÉK: 2SZÁMONKÉRÉS: kollokviumELŐFELTÉTEL: -ELŐADÁS/GYAKORLAT: 2 EAJÁNLOTT SZEMESZTER: -MEGJEGYZÉS általános képző tárgy minden szakon (TTK)


A kurzus célja: a korábbi – közgazdasági és más – tantárgyakban elsajátítottakra is építő alapozást követően rendkívül gyakorlatiasan (esettanulmányokkal, szerepjátékokkal fűszerezve) bemutatni-érzékeltetni a gazdasági vállalkozások legfontosabb életfolyamataival, tevékenységével kapcsolatos teendőket.Alapozás: A gazdasági vállalkozás fogalma, környezete, fő típusai és formái, a vállalkozó személyiségjegyei és alaptípusai, a vállalkozás gazdálkodásának kulcselemei (bevétel, költségek, profit és optimalizálásuk stb.). A vállalkozás „életciklusának” fő szakaszai (születés, növekedés-fejlődés, érettkor, hanyatlás-öregedés, halál) és ezek alapvonásai, alapfolyamatai.„Felépítmény”: esettanulmányok, szerepjátékok, szituációs feladatok a vállalkozóvá válás, a cégalapítás és -indítás folyamatára, a működő vállalkozás fő feladatcsoportjaira (pl. üzleti tervezés, marketing, innováció), nemkülönben a cégmegszűnés és megszüntetés teendőire.

IRODALOM

KÖTELEZŐ(K):Kurtán L. – Kurtánné Vadászlaki I.: Vállalkozásdemográfia. – Cikksorozat. Élet és Tudomány

2005. 5. számtól kéthetente.Kurtán L.: Vállalkozástan. – Tankönyv (in press) AJÁNLOTT(AK):Kurtán L. 2001: Piacgazdaságtan. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 282 p.Kurtán L. 2003: Közgazdaságtan. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 350 p.


rövid tantárgyi tematikák

Documents