ÉrtesÍtÕ · 2010-12-14 · 2.1 az utasítás hatálya az utasítás alanyi hatálya kiterjed a...
TRANSCRIPT
31. szám 125. évfolyam 2010. október 29.
ÉRTESÍTÕ
Utasítások66/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú
elnök-vezérigazgatói utasítása monitoring feladatok végrehajtására.
Az EU alapjai társfi nanszírozásábanés a hazai költségvetésből fi nanszírozott
fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél
1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA
A MÁV Zrt. területén zajló, az Európai Unió különbö-ző alapjaiból társfi nanszírozással támogatott, valamint a hazai költségvetési forrásból fi nanszírozott vasúti infra-struktúra és közösségi közlekedés-fejlesztési projektek területén olyan nyilvántartási rendszer kialakítása, amely alkalmas a projektek előkészítésével, tervezésével és megvalósításával, valamint a kötelező fenntartási idő-szakkal kapcsolatban az előrehaladás, a fi zikai és pénz-ügyi indikátor adatok tervezésére, gyűjtésére, elemzésére és a folyamatos nyomon követésére. Jelen utasítás a mo-nitoring rendszer kialakításának elveit, működésének fel-tételeit, az adatáramlás módját, és a teendő intézkedése-ket, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatokat, felelős-
MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGTARTALOM
OldalUtasítások66/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazga-
tói utasítás a monitoring feladatok végrehajtására. Az EU alapjai társfi nanszírozásában és a hazai költségvetésből fi -nanszírozott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél ..
67/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazga-tói utasítás a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfóliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról ..............
1865
1892
séget és hatásköröket szabályozza a MÁV Zrt. egész te-rültén.
2.0. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS A VONATKO-ZÓ JOGSZABÁLYOK
2.1 Az utasítás hatálya
Az utasítás alanyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. vala-mennyi szervezeti egységére, és munkavállalójára.
A Kézikönyv tárgyi hatálya a MÁV Zrt. EU Kapcsola-tok Osztály által koordinált projektekre terjed ki.
2.2 Az utasításhoz kapcsolódó EU-s és hazai jog-szabályok
• A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (jogi értelemben nem hatá-lyos, de a kézikönyvet érintő projektek esetében alkalma-zandó)
• A Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (jogi értelemben nem hatályos, de a ké-zikönyvet érintő projektek esetében alkalmazandó)
1866 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
• A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szo-ciális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK ren-delet hatályon kívül helyezéséről
• A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
• A Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. decem-ber 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Euró-pai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó ál-talános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fej-lesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról
• az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;• az 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Az államház-
tartás működési rendjéről;• a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztar-
tás működési rendjéről 2010. január 1-jétől;• 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesz-
tési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kez-deményezés program és a Kohéziós Alap projektek támo-gatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítá-si, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról;
• 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásá-val megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján fi nanszírozott programok monitoring rendszeré-nek kialakításáról és működéséről;
• a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellen-őrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
• a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fej-lesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohé-ziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet
• 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről (a működtetés egy eleme a fejlesztés [Vtv. 2.§ (4) 2], megvaló-sult fejlesztés MNV Zrt.-nek átadása [Vtv. 85/A §] stb.)
• 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (a megvalósítás e törvény alapján történik)
• 162./2004. (V.21.) Korm. rendelet az építési beruhá-zások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályai-ról (a megvalósítás e rendelet alapján is történik),
• 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivi-telezési tevékenységről (a megvalósítás e rendelet alapján is történik)
• 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról (megvaló-sult fejlesztés legtöbbször kincstári vagyonon valósul meg)
• 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról
3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA
Az utasításban nem kerülnek használatra olyan fogal-mak, amelyeket külön defi niálni kellene, vagy a szabá-lyozott területnek megfelelő speciális módon kellene használni.
4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA
A) Bevezetés
A Monitoring kézikönyvben foglalt feladatok végre-hajtását az EU Kapcsolatok Osztály által koordinált pro-jektek megvalósítása során kell alkalmazni. Az EU Kap-csolatok Osztály a rendszer működtetéséért vállal felelős-séget, az utasítás alkalmazási kötelezettsége a MÁV Zrt. összes szervezetére kiterjed. A MÁV Zrt. területén több, olyan projekt zajlik, és a 2007 – 2013-as európai uniós költségvetési ciklusban, a későbbiekben is fog zajlani, amelyek esetében elemi érdek, hogy a folyamatokat előre megtervezzük, rendszeresen fi gyelemmel kísérjük, és a kapott adatok kiértékelése alapján, a szükséges intézke-déseket időben meghozzuk.
A Monitoring kézikönyvben foglalt feladatok megva-lósítása csak abban az esetben lehet sikeres, hatékony és gazdaságos, amennyiben a feladatok végrehajtásához a szükséges adatokat, a keletkezésük helye szerint illeté-kes ügyintézők, vezetők, és a NIF Zrt. munkatársai, a monitoring rendszer számára időben továbbítják, illetve a kiértékelés során tapasztalt eltérések, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében, a szükséges intézkedések meghozatalában aktívan részt vesznek. Mindezek alap-ján, a monitoring kézikönyvben foglalt elvárások kiter-jednek a teljes MÁV Zrt. összes munkavállalójára és ve-zetőjére, akik az EU és a hazai költségvetési támogatású projektek előkészítésében, megvalósításában, és az utá-na következő fenntartási időszak feladatellátásában részt vesznek.
A.1. A Monitoring rendszer elvei, szükségessége
A Monitoring olyan tevékenység, amely meghatáro-zott rendszerességgel (napi, heti, havi, vagy akár folya-matos) fi gyelemmel kísér egy meghatározott folyamatot, kezdve annak tervezése, előkészítése időszakától a meg-valósításán keresztül annak lezárásáig, hatásának érté-keléséig, és a kötelező fenntartási időszak eseményei során.
A fi gyelemmel kísérés magában foglalja:= az időbeniséget,= a jogi és adminisztratív előírások érvényesülését,= az előre elhatározott műszaki és pénzügyi tervek, el-
várások és indikátorok teljesítését,= a kockázatok előzetes és rendszeres feltárását, fi gye-
lését és kezelésükre tett javaslatokat,
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1867
= az elvárás és a tényleges folyamat adatainak és azok eltérésének rögzítését, értékelését, és a szükségesnek ítélt korrekciók, módosítások meghozatala iránti intézkedést,
= a folyamat-menedzsment és a monitoring rendszer működésére vonatkozó tapasztalatok gyűjtését és a folya-mat lezárása utáni értékelését.
A monitoring rendszer működtetésének célja, hogy elősegítse:
= az ütemezések és tervek betartását, megvalósítását,= a legjobb gyakorlat szerinti folyamat-menedzsment
működését,= a gondos és a jogszabályoknak, szabályzatoknak
megfelelő lebonyolítást,= a szabálytalanságok kialakulásának megelőzését,= a folyamat (projekt) időben és térben történő hatásos,
hatékony és gazdaságos megvalósítását,= a rendelkezésre álló források tervezhetőségét, és
tervszerű felhasználását,= a megvalósítás és a hatások értékelésén keresztül, a
monitoring rendszer működésének hatékonyságát.
A monitoring élesen elkülönül mind a kontrolling, mind a független belső ellenőrzés, mind az értékelés cél-jától, folyamataitól és végrehajtásának módszerétől, ugyanakkor szerves része a munkafolyamatba épített elő-zetes és utólagos ellenőrzési rendszernek, és mind a kont-rolling, mind az értékelés módszereit felhasználva látja el feladatát.
A monitoring főbb lépései:= adatgyűjtés – nyomon követés,= eltérések elemzése (terv-tény adatok összehasonlítá-
sa),= beavatkozás az eltérések alapján,= értékelés, dokumentálás, tájékoztatás.
A monitoring eszközei:= Munkaterv tevékenységek, határidők, ütemezések
teljesülése (GANTT diagram segítségével),= Erőforrás terv erőforrás felhasználás értékelése
(Excel táblázatok és szöveges értékelések).
A monitoring értékelések fajtái:= Előzetes értékelés feladattervek, ütemtervek, előter-
jesztések készítése, projektszervezet, indikátorok kiala-kítása, kockázatelemzés,
= Közbenső értékelés a kialakított ütemtervek, feladat-tervek, műszaki és pénzügyi indikátorok, adatok fi gye-lemmel kísérése, értékelése, kockázat elemzés és kezelés, beavatkozás,
= Utóértékelés a projekt, a kommunikáció, a projekt-menedzsment, munkájának, a kockázatkezelés és -elem-zés, valamint a monitoring rendszer működésének érté-kelése, tapasztalatok gyűjtése.
A.2. Korlátozás az EU Kapcsolatok Osztály oldalá-ról, azaz az EU fi nanszírozás eseteire
A Monitoring Kézikönyv azokra a projektekre vonat-kozó feladatokat tartalmazza, amelyek az EU társfi nan-szírozásával vagy a hazai költségvetés forrásai terhére kerülnek megvalósításra. E projektek esetében vagy a MÁV Zrt. a kedvezményezett, vagy a MÁV Csoport vala-mely tagja (esetenként önkormányzatok, VOLÁN társa-ságok) a MÁV Zrt-vel konzorciumban, a MÁV Zrt. Kon-zorcium vezetőjeként, tagjaként kedvezményezett, vagy a projektek megvalósítója a NIF Zrt. és a MÁV Zrt. fejlesz-tési partner szerepét tölti be.
A Monitoring kézikönyvet kell alkalmazni azon pro-jektek esetekben is, amelyek hazai költségvetési forrásból (egészében vagy részben) valósulnak meg, és a projekt felelőse az EU Kapcsolatok Osztály.
A kézikönyv nem vonatkozik a MÁV Zrt. területén megvalósításra kerülő egyéb projektekre.
A.3. A monitoring rendszer szereplői, és főbb fel-adatok (adatszolgáltatás, adatgyűjtés, értékelés, intéz-kedés kikényszerítése, kockázatelemzés és –kezelés, beszámolók elkészítése)
EU Kapcsolatok Osztály a monitoring rendszer mű-ködtetéséért felelős szervezet, egyben ellátja a koordiná-ciós feladatokat mindazon projektek esetében, amelyek az EU társfi nanszírozásában, vagy akár ahhoz kapcsoló-dóan, vagy önállóan hazai költségvetési forrás terhére kerülnek megvalósításra. Ezek a források esetenként kie-gészülhetnek önkormányzati, hitel, vagy MÁV Zrt., vagy a MÁV Csoport valamely tagjának saját forrásával.
A monitoring felelős az EU Kapcsolatok Osztály munkatársai közül kerül megbízásra, aki végzi a teljes monitoring rendszer adatainak gyűjtését, azok nyilván-tartásba vételét, és azok értékelését.
A pályázatok benyújtása, a nyertes pályázatok megva-lósítása érdekében az érintett szervezetek munkatársai, vagy vezetői részvételével projektszervezetet hoznak létre. A projektszervezet munkájának koordinációjáért az EU Kapcsolatok Osztály a felelős, ahol e feladat végre-hajtása érdekében projektreferenst kell megbízni.
A projektszervezet megalapítása projekt-alapító do-kumentum keretében történik. Az alapításkor megbízásra kerül a projektmenedzser, valamint kinevezésre, megbí-zásra kerülnek a szervezetben résztvevő tagok, kijelölve a projekt megvalósításában betöltött feladatukat, felelős-ségüket, és hatáskörüket egyaránt. A projektszervezet meghatározza az elvégzendő feladatokat, és a végrehajtás érdekében feladattervet állít össze. A feladatok végre-hajtása során folyamatosan adatot szolgáltat a monitor-
1868 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
ing felelős részére. A monitoring felelős az adatok értéke-lése során tapasztalt eltérések alapján intézkedést kér a projektmenedzsertől, aki a kapott jelzés alapján a szük-séges intézkedéseket meghozza.
A projektmenedzser munkáját a koordinációs tevé-kenység végzésében az EU Kapcsolatok Osztályáról megbízott projektreferens segíti, akinek alapvető feladata a projektszervezet adminisztrációs munkájának végzése, a projekttel kapcsolatosan keletkező iratanyag rendezett és rendszerezett összegyűjtése, a projektszervezet mun-kájának szervezése a projektmenedzser irányítása alatt.
A projekttagok a MÁV Zrt. szakmai szervezete, a konzorciumban végzett tevékenység esetén a konzorcium tagjai által megbízott személyek, illetve a pályázatíró részvételével végzett projekt esetében a pályázatíró kép-viselői. A tagok feladata a szervezet által rájuk bízott fel-adatok elvégzése, szükség esetén további szakértők bevo-nása.
Amennyiben a projekt megvalósítója a NIF Zrt, ak-kor a projektszervezet a NIF Zrt. saját szervezetén belül kerül kialakításra. A MÁV Zrt. munkatársainak, tiszt-ségviselőinek feladatát a MÁV – NIF Együttműködési Megállapodás szabályozza. A koordinációs feladatok elvégzésére – a NIF Zrt. projektszervezetében részt nem vevő – projektreferens kerül megbízásra az EU Kapcso-latok Osztályon. Feladata a MÁV – NIF Együttműködési Megállapodásban foglalt feladatok érvényre juttatása, és a pályázattal, projekttel kapcsolatosan a MÁV Zrt. és a NIF Zrt. közötti, a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport tagjai szervezetén belüli koordinációs feladatok elvégzése, az ennek során keletkezett iratok, dokumentumok gyűjtése, rendezése és rendszerezése.
A pénzügyi felelős is az EU Kapcsolatok Osztály terü-letéről kerül megbízásra, akinek feladata a pénzügyi fo-lyamatok előírásainak megfelelően a pénzügyi dokumen-tumok érkeztetése, kezelése, továbbítása, nyilvántartások vezetése, a kifi zetések nyomon követése, és a monitoring felelős részére a szükséges adatok rendelkezésre bocsátá-sa, illetve a monitoring felelős jelzése alapján a szükséges intézkedés kezdeményezése.
A.4. A használt rövidítések részletezése
rövidítés magyarázat megjegyzés
BSzE Beruházás Szolgáltató EgységBKSzE Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató EgységDHL Döntési és Hatásköri ListaEU Európai UnióEUKO EU Kapcsolatok OsztályGIR A MÁV Zrt. analitikus és főkönyvi könyvelését és
nyilvántartását végző integrált program-rendszerKIKSz Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szerve-
zet Zrt. (KIKSz Közlekedésfejlesztési Zrt.)KKK Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Meghatározott esetekben közre-
működői feladatokat is ellát.NFÜ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Keretében végeznek tevé-
kenységet az operatív prog-ramok irányító hatóságai
NIF Zrt. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A NIF Zrt. által megbízásból vég-zett megbízói tevékeny-ség mel-lett, a MÁV Zrt. a fejlesztési part-ner feladatait látja el Együttműkö-dési Megállapodás alapján
RMT Részletes Megvalósíthatósági TanulmányTÁSZ Társasági Szolgáltatások IgazgatóságaTEN-T Trans European Network – Transport – Európai Köz-
lekedési Hálózat
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1869
B) Monitoring a pályázatfi gyelés időszakában
B.1. A pályázatfi gyelés rendszere, rendszeressége, felelőssége, helye, eredménye
Folyamat rövid ismertetése:
Stratégiai Igazgatóság EU Kapcsolatok Osztály fo-lyamatosan pályázatfi gyelő rendszert működtet, melynek keretei között
heti rendszerességgel nyomon követi a Nemzeti Fej-lesztési Ügynökség honlapján megjelenő pályázati kiírá-sokat,
változó rendszerességgel megfi gyelésre kerül a TEN-T Végrehajtó Hatóság oldala, amelyen az aktuális TEN-T pályázatokról lehet friss információkat szerezni,
további lehetőségeket (norvég támogatás, Schengen Alap, hazai állami és önkormányzati pályázati kiírások) is fi gyelemmel kísérünk.
A pályázati kiírások fi gyelemmel kísérése során, a ki-írások első körös szűrése valósul meg, melynek során a vasúti infrastruktúra fejlesztéssel, a közösségi közleke-déssel és a turizmussal kapcsolatos pályázatokra fóku-szálunk, mint a vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesz-tések alapvető stratégiai célkitűzéseivel egy irányba ható prioritások. A fellelt lehetőségek képezik a további, rész-letesebb vizsgálat alapját, illetve a további folyamatok beindítása az elsődleges kiválasztás alapján történhet.
A pályázatfi gyelő rendszer működtetéséért az EU Kapcsolatok Osztály vezetője által kijelölt személy felel.
Monitoring szerepe:
A kialakításra kerülő Monitoring-rendszer feladata és felelőssége a pályázatfi gyelő rendszer működésének (MS Project GANTT diagramon, és egyéb táblázatok segítsé-gével történő) nyomon követése, melyben rögzítésre ke-rülnek a pályázati lehetőségek feltalálásának ideje és he-lye, valamint a további teendők idősora.
B.2. Feltalált pályázati lehetőség értékelése
B.2.1. Feltalált pályázati lehetőség értékelése – érin-tettség
Folyamat rövid ismertetése:
A feltalált pályázati lehetőségek részletes vizsgálatá-nak első lépése az érintettségének vizsgálata, azaz a pá-lyázati kiírások jogi formára vonatkozó feltételeihez a MÁV Zrt., vagy a MÁV Csoport valamely tagja illeszthe-tő-e? Amennyiben a kiírás alapján a fejlesztési céloknak való megfelelés megállapítható, vizsgálni kell a speciális (kizáró) feltételek relevanciáját is (ilyen lehet pl.: veszte-ségesen gazdálkodó szervezetek kizárása).
Mindezek alapján kerül megállapításra, hogy a MÁV Zrt., vagy a MÁV Csoport valamely tagjának, mely szer-vezete lehet esélyes a pályázatban való részvételre, illet-ve, mely egyéb csoporton belüli, vagy kívüli szervezetek bevonásával nyújtható be sikeres pályázat.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős rögzíti a lehetséges szervezetek kö-rét. Az információ az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitoring felelőshöz.
B.2.2. Feltalált pályázati lehetőség értékelése – fi nan-szírozási mód
Folyamat rövid ismertetése:
A pályázati lehetőség értékelésének következő fázisa az alábbi fi nanszírozási adatok rögzítése:
Támogatás intenzitás; Támogatási összeg minimuma és maximuma; Forrás mérete; Esetleges megkötések. (pl.: előkészítés forrás ará-
nyának maximalizálása stb.); Elszámolható költségek körének kijelölése; Támogatás lehívásának lehetséges ütemezése.
Monitoring szerepe:
A Monitoring-rendszerben rögzíteni szükséges a fi -nanszírozási módok lehetséges változatait. Az informá-ció az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitor-ing felelőshöz.
B.2.3 Feltalált pályázati lehetőség értékelése – Biztosí-téknyújtási kötelezettségek és lehetőségek
Folyamat rövid ismertetése:
Az értékelés következő elemeként a kiírás biztosíték-nyújtással kapcsolatos kötelmei kerülnek elemzésre. Pá-lyázati kiírások széles körénél kötelező elem a támogatás összegével arányos (100%, vagy 50%) mértékű biztosíték nyújtása, mind a megvalósítás, mind a kötelező fenntar-tás időszakában. Rögzíteni szükséges a biztosíték mérté-két, lehetséges fajtáit, és a mentességek eseteit, feltételeit, a lehetséges fejlesztés során megvalósításra kerülő eszkö-zök tulajdonjogával kapcsolatos, vagy egyéb szükséges intézkedéseket.
Monitoring szerepe:
A Monitoring-rendszerben rögzíteni szükséges a biz-tosíték-nyújtási módok lehetséges változatait, szükséges mértékét, a mentességek eseteit. Az információ az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitoring felelős-höz.
1870 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
B.2.4 Feltalált pályázati lehetőség értékelése – A pá-lyázat várható hozadéka, eredménye
Folyamat rövid ismertetése:
Az értékelés utolsó lépéseként meghatározásra kerül a kiírás segítségével megvalósítható létesítmények eszkö-zök, fejlesztések köre, a fejlesztés várható hozadéka, il-letve eredménye.
Monitoring szerepe:
Monitoring-rendszerben rögzíteni szükséges a lehetsé-ges fejlesztések következtében létrejövő eszközök, léte-sítmények körét, a fejlesztés várható hozadékát, eredmé-nyét. Az információ az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitoring felelőshöz.
Továbbá az értékelési folyamat időbeli lezajlásának rögzítése történik meg GANTT diagram segítségével.
Pályázati lehetőség értékelésének lezárásaként egy do-kumentumban kerül összesítésre a folyamat során fel-használt összes információ.
B.3. Az érintett szervezetek értesítése pályázati ja-vaslatok gyűjtése
Folyamat rövid ismertetése:
Az EU Kapcsolatok Osztály vezetője kijelöli a pályá-zatért felelős ügyintézőt, aki által az értékelés lezárása-ként létrejött dokumentum megküldésre kerül a B.2.1. pont alapján kijelölt, és a projekt várható tárgya szerint érintett szervezetek részére. Az értesítés alapján a szerve-zetek vizsgálják a projekt tárgyát, feltételeit és jellemzőit, valamint ennek alapján javaslatot tesznek a fejlesztéshez benyújtandó pályázat műszaki tartalmára, és egyéb fej-lesztésekhez való kapcsolódására, a MÁV csoporton be-lüli és kívüli szervezetek bevonására.
A javaslat összeállítása során kiemelt fontossággal szükséges kezelni a számviteli és pénzügyi területtel való egyeztetést az ÁFA- fi nanszírozás és levonásba helyezés időbeli optimalizálásának kérdésében, illetve, hogy adott esetben a beruházás teljes összegének megelőlegezésére egyáltalán van-e mód.
A javaslat minimális tartalma: a fejlesztés helyszíne, a fejlesztés műszaki tartalma, a megvalósításra kerülő esz-közök, létesítmények, a műszaki tartalom, a projekt meg-valósítás becsült ráfordításai, az állagban tartó és üzemel-tető személye, a fenntartási időszak vállalhatósága, to-vábbá, hogy a MÁV Zrt.-nek milyen forrással kell a pro-jekthez (akár csak átmenetileg is) hozzájárulnia és milyen időre.
Monitoring szerepe:
A monitoring rendszerben rögzíteni szükséges a javas-latkérés időpontját, a válasz beérkezését, valamint a java-solt fejlesztés főbb jellemzőit.
A pályázatért felelős ügyintéző késedelem nélkül érte-síti a monitoring felelőst a kiküldés és visszaérkezés idő-pontjáról, valamint a beérkezett javaslatot feldolgozásra írásban (szerveren a tárolás helyének közlésével) átadja a monitoring felelős részére.
A monitoring felelős fi gyelemmel kíséri a határidőt, és értesíti a pályázatért felelős ügyintézőt a határidő letelte előtt 3 nappal.
B.4. A beérkezett javaslatok értékelése, táblázatba foglalása, vezetői döntésre beterjesztés
Folyamat rövid ismertetése:
A pályázatért felelős ügyintéző legkésőbb a javaslatok megadására adott határidő letelte utáni 5. munkanapig összesíti a szakmai szervezetek által adott javaslatokat, és táblázatba foglalja. Következő lépésben a javaslatok pályázati kiírásnak való megfelelősége kerül ellenőrzés-re, amennyiben nem megfelelő a javaslat, értesítésre ke-rül az illetékes szakmai szervezet soron kívüli korrigálás céljából.
Javaslatok összesítése után a pályázat értékének és té-májának megfelelő vezető számára előterjesztés készül. Az előterjesztés tartalmazza a pályázati kiírásról készült értékelést, a beérkezett javaslatok összegzését, kiemelve a megvalósításhoz szükséges forrás és a MÁV Zrt. üzleti tervének kapcsolatát.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatos esemé-nyeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon. Az elkészített táblázatos összehasonlítást begyűjti és egységes formába rendezi.
A pályázatért felelős ügyintéző a fenti események megtörténtét közli a monitoring felelőssel legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon.
B.5. Kockázatok feltárása, értékelése
Lásd. E.2. pont.
B.6. Nemleges vezetői döntés – a monitoring folya-mat értékelése, lezárása
Lásd. E.7. pont.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1871
B.7. Támogató vezetői döntés alapján pályázatkészí-tés
Folyamat rövid ismertetése:
Az illetékes vezető által meghozott támogató döntést követően az EU Kapcsolatok Osztály vezetője által kije-lölt ügyintéző irányításával megkezdődik a pályázati do-kumentáció összeállítása.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatosan rögzíti a döntés dátumát, és a további eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon. A pályázatért felelős ügyintéző a fenti események megtörténtét közli a moni-toring felelőssel legkésőbb az adott esemény megtörtén-tét követő munkanapon.
Az elkészült Vezetői Előterjesztés alapján a pályázat-tal kapcsolatos fi nanszírozási források várható összetéte-lét, időbeli ütemezését és nagyságát jelezni kell a Kont-rolling Igazgatóság felé, aki intézkedik az üzleti tervek-ben való előzetes szerepeltetésére.
C) Monitoring az Előkészítő pályázat időszakában
C.1. Vezetői döntés szerint projektszervezet kiala-kítása, a szervezet feladatütemezése
Folyamat rövid ismertetése:
Pályázati dokumentáció összeállításának első lépése a projektszervezet kialakítása. A projektszervezet munká-jában minden érintett MÁV Csoporton belüli szakmai szervezet részt vesz, továbbá konzorciumi formában megvalósított pályázat esetén a partnerek képviselői is szerepel(het)nek a projektszervezetben.
Az EU Kapcsolatok Osztály vezetője kijelöli a projekt-referenst, majd javaslatot kér a projektben résztvevő szakmai, jogi, és pénzügyi-számviteli munkatársakra. A projekt-szervezet létrehozása után elkészül a projekt ala-pító okirat, a munkamegosztás, valamint a tevékenység ütemezése.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős rögzíti= a projektszervezet tagjait, elérhetőségét,= a projektalapító dokumentumból a feladatmegosz-
tást, és az ütemezést
A projektszervezetre vonatkozó adatokat a pályázatért felelős ügyintéző (projekt-referens) adja át a monitoring felelősnek a projektszervezet alapítását követő munkana-pon.
C.2. Monitoring tervadatok előzetes kialakítása
Lásd. E.1.1 – E.1.6 pontok.
C.3. Kockázatok feltárása, értékelése
Lásd. E.2 pont.
C.4. Pályázati adatlap elkészítése, beadása – mel-lékletekkel
Folyamat rövid ismertetése:
Konzorciumi formában benyújtott pályázat esetén az EU Kapcsolatok Osztály képviseli a MÁV Zrt.-t a kon-zorcium többi tagja felé, továbbá elkészíti a partnerek fel-adatait és felelősségi körét szabályozó Konzorciumi szer-ződés-tervezetet.
A pályázati anyag összeállítását az EU Kapcsolatok Osztály végzi, vagy ad megbízást a végrehajtására a pro-jektszervezetben részvevő szakmai szervezetek közre-működésével.
Amennyiben a MÁV Zrt. külső partnert bíz meg a pá-lyázat összeállításával, az EUKO feladata a kapcsolattar-tás a pályázatíró, és a MÁV szervezeti egységei között, illetve a MÁV Zrt. érdekeinek képviselete a pályázat ösz-szeállításának során.
Az EUKO szerzi be a hivatalos dokumentumokat és aláírásokat, továbbá a szakmai szervezetektől beszerzett információk alapján összeállítja/összeállítatja a benyúj-tandó pályázatot.
EUKO / pályázatíró feladata és felelőssége, hogy a pá-lyázatok a pályázati felhívásnak megfelelően kerüljenek benyújtásra, nem pótolható hiány ne lehessen, illetve a hiánypótlás során oly módon kerüljenek benyújtásra a szükséges dokumentumok, hogy a MÁV Zrt. pályázata formai okokból kizárásra ne kerülhessen.
A szükséges teljességi ellenőrzések után az elkészült pályázatot az EUKO beterjeszti a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatójának vagy a Konzorcium vezetőjének, aki szig-nálja és aláírja a benyújtásra kerülő pályázatot, melyet az EUKO / pályázatíró továbbít az illetékes Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) szá-mára.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatosan folya-matosan fi gyelemmel kíséri az eseményeket, értékeli a tervezett ütemezés és a tényleges megvalósulás közötti eltéréseket, haladéktalanul fi gyelem-felhívással él a pro-jektreferens felé, bármely késedelem észlelése esetén, és
1872 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
intézkedést javasol/kér a végrehajtás felgyorsítására. Amennyiben a megfelelő intézkedés nem következik be, és ez a folyamat végrehajtását veszélyezteti, értesítést küld az EUKO vezetője felé.
Az eseményeket MS Project GANTT diagramon köve-ti nyomon.
C.5. Hiánypótlási feladatok ellátása
Folyamat rövid ismertetése:
A pályázat befogadásáról a Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) dönt, és tájé-koztatja az EUKO-t, majd értesítést küld a hiánypótlás feladatairól, a tisztázandó kérdésekről. Hiánypótlást a felszólító levélben foglalt határidő szerint az EUKO / pá-lyázatíró köteles előkészíteni és az előírt formai módon benyújtani.
A folyamat során az EUKO / pályázatíró a projektszer-vezet tagjai közreműködésével állítja össze a beadandó dokumentumokat, majd postázza a Közreműködő Szer-vezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) számára.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős az információkat a projektreferens-től kapja közvetlen módon, és a rendszerben rögzíti:
= a betartandó ütemezést és határidőket,= az eseményeket,= a hiánypótlás megtörténtét.Folyamatosan fi gyelemmel kíséri a hiánypótlás megfe-
lelő előrehaladását, bármely veszélyeztető tényező felme-rülése esetén, azonnal intézkedést kér a projekt vezetőjé-től, vagy az EUKO vezetőjétől.
C.6. Előkészítő pályázat elutasítása esetén – a moni-toring folyamat értékelése és lezárása
Lásd. E.7 pont.
C.7. Előkészítő pályázat elfogadása esetén
C.7.1. Támogatási Szerződés megkötése
Folyamat rövid ismertetése:
A pályázat pozitív elbírálása esetén a Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) meg-küldi a Támogató Levelet, melyben meghatározásra kerül mekkora összeggel, és milyen feltételekkel támogatja az adott projektet.
Támogató levél beérkezte után 60 nap áll rendelkezés-re a Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására ki-jelölt szervezet) és a Kedvezményezett(ek) közötti Támo-gatási Szerződés megkötésére.
A Támogatási Szerződés megkötéséhez szükséges ki-egészítő dokumentumok, információk összegyűjtését és beküldését az EUKO végzi.
A Támogatási Szerződést az illetékes szakmai szerve-zet, a Kontrolling Igazgatóság, a BSZE Back Offi ce, a Számviteli szervezet, a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály, valamint a Jogi Igazgatóság felülvizsgálata után, az EUKO terjeszti az illetékes vezető elé aláírás cél-jából.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős az információkat a projektreferens-től kapja közvetlenül majd rögzíti a rendszerben:
= a betartandó ütemezést és határidőket,= az eseményeket,= a pályázat támogató levelében foglalt főbb adatokat
(támogatás összege, intenzitása, elszámolható és el nem számolható költségek, megvalósítási időszak, pénzügyi elszámolás határideje, PEJ készítések időpontjai, stb.),
= A Támogatási szerződés aláírását, főbb tartalmi ele-meit.
Folyamatosan fi gyelemmel kíséri a Támogatási Szer-ződés készítésének megfelelő előrehaladását, bármely ve-szélyeztető tényező felmerülése esetén, azonnal intézke-dést kér a projekt, vagy az EUKO vezetőjétől.
Monitoring felelős intézkedik a pályázattal kapcsola-tos fi nanszírozási források összetételének, időbeli üteme-zésének és nagyságának az üzleti tervekben való szere-peltetésére a Kontrolling Igazgatóság felé.
NIF Zrt. megbízásából megvalósítandó vasútfejleszté-si projektek esetén a NIF Zrt. által megkötött Támogatási Szerződés alapadatait (támogatási összeg, megvalósulás határideje stb.) a negyedévente esedékes állapotjelentés megküldött adatait, valamint a MÁV Zrt. egyes szerveze-teinek feladatait, felelősségét, a NIF Zrt. információköz-lése alapján.
C.7.2. Végleges monitoring tervadatok meghatározása
Lásd E.1.1 – E.1.6 pontok
C.8. Előkészítő projektek megvalósítása
C.8.1. Közbeszerzési eljárások, versenyeztetések le-folytatása
Folyamat rövid ismertetése:
MÁV projekt esetén: Támogatási Szerződés létrejötte után az EUKO adatai és az elkészített közbeszerzési üte-mezés alapján, a MÁV TÁSZ BKSZE, vagy az EU KO folytatja le a szükséges tendereljárásokat a MÁV Zrt. ha-tályos közbeszerzési utasítása alapján. A projekt megvaló-
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1873
sítására munkacsoportot kell létrehozni, amely a feladatát ütemezés szerint végzi. A munkacsoport feladatainak ösz-szefogása az EUKO kijelölt ügyintézőjének feladata. A teljes feladatmegvalósítás feltételrendszerének kialakítá-sát követően, folyamatosan fi gyelemmel kell kísérni a pro-jekt előrehaladását, a kijelölt mérföldkövek teljesítését, a fi zikai és pénzügyi előrehaladást, a jelentések elkészíté-sét, a tervzsűrik koordinációját, a zárás feladatait.
NIF projekt esetén: Támogatási Szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás fi gyelembe vételével folytatja le a NIF Zrt. a szükséges közbeszerzési eljárásokat. A folyamat koordinációja a NIF Zrt. és a MÁV Zrt. szervezetei között, az EUKO feladata.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős a beszerzési eljárásokkal kapcsola-tos eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon, melyben rögzíti a Közbeszerzési eljárás meg-kezdését, az eljárás eredményhirdetésének időpontját, az előírt hirdetmények megjelenését, majd az eljárás jogerős lezárásának megtörténtét, továbbá a szerződés keltét.
MÁV projekt esetén a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezet projektreferense a fenti események megtörtén-téről elektronikus levélben tájékoztatja a monitoring fele-lőst legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon. Ennek alapján a monitoring felelős rögzíti:
= a betartandó ütemezést és határidőket,= az eseményeket,= a tenderdokumentáció végleges elkészítését, megje-
lentetését,= a kbt., vagy a MÁV Zrt. saját versenyeztetési eljárás
folyamatos megtörténtét,= az eljárás megtámadásának, és kezelésének időpont-
jait, módját,= a folyamat lezárását.
A NIF Zrt. által megvalósítandó vasútfejlesztési pro-jektek esetén, amennyiben a NIF Zrt. által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyomon követéséhez szükséges ada-tok (eljárás kezdete, eredményhirdetése, jogerős lezárása és szerződéskötés) a negyedévente esedékes állapotjelen-tés részét képezik, akkor ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagram segítségével követi nyomon.
C.8.2. Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány kidol-gozása
Folyamat rövid ismertetése:
MÁV projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után az EUKO a megvalósítás koordinációját végzi a munkacsoport munkáját összefogja, a beruházási utasí-tásban szabályozott módon, a MÁV TÁSZ BSZE és a szükséges vasúti szervezetek közreműködésével dolgoz-
tatja ki a vállalkozóval a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt, a szükséges koordinációkat szervezi, az ott elhangzottak végrehajtásáról gondoskodik. A RMT ered-ményéről Vezetői előterjesztést készít a továbblépés szükségességének és módjának kiválasztásához.
NIF projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapo-dás fi gyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. a szüksé-ges tervezési feladatokat. A RMT eredményéről Vezetői előterjesztést készít a továbblépés szükségességének és módjának kiválasztásához.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős a Részletes Megvalósíthatósági Ta-nulmány kidolgozásának előrehaladását MS Project GANTT diagramon nyomon követi, rögzíti a vállalkozói szerződésben meghatározott határidőket, és azok teljesí-tését (mérföldkövek).
Továbbá MS Excel táblán rögzíti a szerződésben sze-replő pénzügyi és műszaki indikátorokat, majd a kapott havi tény adatok alapján ellenőrzi azok megvalósulását.
MÁV projekt esetén a BSZE havi beszámolója alapján kerül nyomon követésre a szerződés megvalósítása.
Folyamatosan fi gyelemmel kíséri a Részletes Megva-lósíthatósági Tanulmány elkészítésének megfelelő előre-haladását, bármely veszélyeztető tényező felmerülése esetén, azonnal intézkedést kér a projekt, vagy az EUKO vezetőjétől.
NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szük-séges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés ré-szét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és fi gyelemmel kíséri.
C.8.3.1 Vezetői döntés – Elutasítás
Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány megállapítá-sai alapján az EU Kapcsolatok Osztály – az illetékes szakágak közreműködésével – előterjesztést készít a DHL szerinti illetékes vezető számára. Elutasító döntést követően az E.7. pontban meghatározott folyamatok kö-vetkeznek.
C.8.3.2 Vezetői döntés – Folytatás
Folyamat rövid ismertetése:
Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány megállapítá-sai alapján az EUKO az illetékes szakágak közreműködé-sével előterjesztést készít a DHL szerint illetékes vezető
1874 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
számára. A folytatásról szóló döntés alapján az engedély-tervek kidolgozása indul meg.
MÁV projekt esetén: Amennyiben a projekt az RMT és az engedélyezési tervek készítését is tartalmazza, a vállalkozási szerződés további feladatainak megfelelően, az EUKO a megvalósítás koordinációját végzi, a munka-csoport munkáját összefogja, a beruházási utasításban szabályozott módon a MÁV TÁSZ BSZE és a szükséges vasúti szervezetek közreműködésével dolgoztatja ki a vállalkozóval az engedélyterveket a források rendelke-zésre állása alapján.
Amennyiben a projekt tárgya csak RMT készítése, a projekt az E.7. pont szerint lezárásra kerül, és az előkészí-tés további feladataira – döntés szerint – új pályázat ké-szül a korábbi pontokban meghatározottak szerint.
NIF projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapo-dás fi gyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. a szüksé-ges tervezési feladatokat.
C.8.4. Engedélytervek kidolgozása
Folyamat rövid ismertetése:
MÁV projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után, vagy korábbi vállalkozási szerződés feladatainak további végrehajtása keretében, az EUKO a megvalósítás koordinációját végzi a munkacsoport munkáját összefog-ja, a beruházási utasításban szabályozott módon, a MÁV TÁSZ BSZE és a szükséges vasúti szervezetek közremű-ködésével dolgoztatja ki a vállalkozóval az engedélyter-veket.
NIF projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapo-dás fi gyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. a szüksé-ges tervezési feladatokat.
Az engedélytervek megvalósítása során a szerződés-ben meghatározott rendszerességgel tervzsűrit kell tarta-ni, amelyre a NIF Zrt., vagy a projektszervezet meghívó-ja alapján kerül sor a tervek előzetes beérkezése mellett. A tervzsűrikről felvett jegyzőkönyvek tartalmazzák az elfogadásra került részleteket, a szükséges módosításo-kat, és azok határidejét.
Monitoring szerepe:
Az engedélytervek elkészítése során a monitoring fele-lős rögzíti:
= a betartandó ütemezést és határidőket,= az eseményeket,= a tervek beérkezését, szakágak általi jóváhagyását,= a tervek engedélyezésre történő beterjesztését.
Folyamatosan fi gyelemmel kíséri az Engedélytervek elkészítésének megfelelő előrehaladását, bármely veszé-lyeztető tényező felmerülése esetén, azonnal intézkedést kér a projekt, vagy az EUKO vezetőjétől.
Továbbá MS Excel táblán rögzíti a szerződésben sze-replő pénzügyi és műszaki indikátorokat, majd a kapott havi tény adatok alapján ellenőrzi azok megvalósulá-sát.
NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szük-séges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés ré-szét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és fi gyelemmel kíséri.
C.8.5. Engedélyek megszerzése
Folyamat rövid ismertetése:
MÁV projekt esetén: Tervező az általa véglegesített terveket eljuttatja a projektszervezethez, amely az illeté-kes szakágakkal együttműködve, beszerzi a MÁV üze-meltetői szakmai jóváhagyást, majd a tervező a szüksé-ges esetekben benyújtja azokat az illetékes hatósághoz engedélyeztetés céljából.
NIF projekt esetén: Engedélyek megszerzését a hatá-lyos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás fi gyelem-be vételével hajtja végre a NIF Zrt.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős az engedélyezési folyamattal kap-csolatos események rögzítéséért
= az engedélykérelmek beadását,= a befogadó határozat időpontját, a hiánypótlások ha-
táridejét,= a meghosszabbítások iránti kérelmek beadási idejét,= az engedélyek kiadásának időpontjátMS Project GANTT diagramon. A határidőkre a pro-
jekt-referenst fi gyelmezteti.
MÁV projekt esetén a projekt referens a szükséges adatokat adja át a monitoring felelősnek legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon.
NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szük-séges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés ré-szét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és fi gyelemmel kíséri.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1875
C.9. Kommunikációs feladatok ellátása
Folyamat rövid ismertetése:
A projekt fi nanszírozását biztosító Támogatási Szerző-dés tartalmazza a vállalt kommunikációs feladatok körét, melyek megvalósítását a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság közreműködésével valósítja meg a projekt-szervezet a projekt kommunikációs terve alapján.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős rögzíti a projekt indulásakor a kom-munikációs tervet, azok tervezett eseményeit, és fi gye-lemmel kíséri a kommunikációs terv megvalósulását. A kommunikációs folyamattal kapcsolatos eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon.
A projektreferens a szükséges adatokat adja át a moni-toring felelősnek legkésőbb az adott esemény megtörtén-tét követő munkanapon.
C.10. Pénzügyi folyamatok nyomon követése
Folyamat rövid ismertetése:
Az elkészült tervek szerződés szerinti leszállítását kö-vetően, a tervező szerződés szerinti feladatainak végre-hajtásáról az illetékes szakmai szervezetek általi ellenőr-zését követően, a projekt menedzser jóváhagyása után, a BSZE a GIR beszerzés moduljának segítségével előállítja a teljesítésigazolást, melyet az EUKO eljuttat a Tervező-nek. Tervező ezután kiállítja a számlát, majd eljuttatja a Számviteli szervezetnek, aki intézkedik a kifi zetésről.
A számla kiegyenlítését igazoló kifi zetési bizonylatot/bankszámlakivonatot a Számviteli szervezet átadja a pénzügyi felelősnek, aki a hitelesítés megtörténte után to-vábbítja a projekt megvalósításáért felelős ügyintézőnek.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős a monitoring rendszerben rögzíti:= az események ütemezését és határidőket,= a teljesítésigazolás időpontját,= a számla EU Kapcsolatok Osztályra való beérkezését
kifi zető részére (pl.: KSz) továbbküldését és kifi zetésé-nek dátumát.
MS Excel táblákban rögzítésre kerülnek a feladattal kapcsolatos műszaki és pénzügyi indikátorok. Vizsgálat-ra kerül a tervezett és tény adatok egyezősége, eltérés esetén intézkedni kell a projekt, vagy az EUKO vezetője felé a szükséges intézkedések meghozatala iránt.
Az adatok rögzítése a projektreferenstől és a pénzügyi ügyintézőtől kapott adatok alapján történik.
C.11. Projektszervezet munkájának értékelése és zárása, ha a folyamat az előkészítéssel lezárul. Moni-toring folyamat értékelése és zárása
Folyamat rövid ismertetése:
A projekt végrehajtása során az elvégzett tevékenység-gel kapcsolatos műszaki, számviteli-pénzügyi és ütemezésbeli terv-tény adatok rendszerezése és elemzése alapján, a projektmenedzser záró értékelő jelentést készít. A jelentésben rögzíti a határidőknek való megfeleléseket, illetve tartalmazza az esetleges eltérések indoklását és a kezelésükre megtett intézkedéseket, továbbá azok haté-konyságát.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős a jelentés összeállításához a projekt megvalósítása során összegyűjtött és rendszerezett adata-it az időbeni nyomon követést biztosító MS Project GANTT diagramot, továbbá a pénzügyi és műszaki indi-kátorokat tartalmazó MS Excel táblákat átadja a projekt-menedzsernek.
Egyben rövid, összefoglaló jelentést készít a projekt megvalósítás során elvégzett monitoring feladatok érté-keléséről.
Lásd E.7. pont
D) Monitoring a kiviteli projektmegvalósítási idő-szakban
D.1. Előkészítő projekt alapján műszaki tartalom és fi nanszírozási igény meghatározása
Folyamat rövid ismertetése:
MÁV projekt esetén: Az előkészítő projekt eredménye-képp létrejött engedélyezett tervdokumentáció alapján az EUKO, az illetékes szakágak továbbá a Pénzügyi és Jogi Igazgatóságok közreműködésével előterjesztést készít a DHL szerinti vezető számára, a létrehozandó műszaki tartalom és az – ehhez párosuló tervezői költségbecslé-sen, illetve az illetékes szakágak előrejelzésein alapuló – fi nanszírozási igény véglegesítése céljából.
NIF projekt esetén: A hatályos MÁV-NIF Együttműkö-dési megállapodás alapján a NIF Zrt. által a jogerős enge-délyek alapján készített javaslat alapján, a MÁV Zrt. ille-tékes szakágainak közreműködésével kerül sor a kivitele-zési projekt műszaki paramétereinek meghatározására.
Monitoring szerepe:
A Projekt megvalósításáért felelős ügyintéző legké-sőbb az előterjesztés elfogadását követő munkanapon,
1876 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
illetve a NIF Zrt. a negyedéves jelentésben a szükséges adatokat átadja a monitoring felelősnek, aki az adatokat MS Project GANTT diagramon és MS Excel táblán rög-zíti és nyomon kíséri.
Az elkészült Vezetői Előterjesztés vagy a NIF adat-közlése alapján a pályázattal kapcsolatos fi nanszírozási források várható összetételét, időbeli ütemezését és nagy-ságát jelezni kell a Kontrolling Igazgatóság felé, aki in-tézkedik a fi nanszírozási források, valamint a szükséges állományba vételi, üzemeltetési és karbantartási költsé-gek üzleti tervekben való előzetes szerepeltetésére.
D.2. Vezetői döntés szerint projektszervezet kiala-kítása, a szervezet feladatütemezése
Lásd C.1. pont
D.3. Pályázat előkészítése
Folyamat rövid ismertetése:
A pályázat összeállításának feladatával megbízott pro-jektreferens a pályázati kiírás alapján listát állít össze a szükséges adatok köréről és az adatszolgáltatásért felelős szervezeti egységekről.
Monitoring szerepe:
Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatosan rögzíti a döntés dátumát, és a további eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon.
A pályázatért felelős ügyintéző a fenti események megtörténtét közli a monitoring felelőssel legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon.
D.4. Kockázatok feltárása, -értékelése
Lásd. E.2. pont
D.5. Pályázati adatlap elkészítése, beadása – mel-lékletekkel
Lásd C.4.
D.6. Hiánypótlási feladatok ellátása
Lásd C.5.
D.7. Kivitelezési projekt elutasítása esetén – a moni-toring folyamat értékelése és lezárása
Lásd. E.7 pont.
D.8. Kivitelezési projekt elfogadása esetén
D.8.1. Támogatási Szerződés megkötése
Lásd C.7.1. pont
D.8.2. Végleges monitoring tervadatok meghatározása
Lásd E.1.1 – E.1.6 pontok
D.9. Műszaki adatok alakulásának nyomon követése
Folyamat rövid ismertetése:
A projekt megvalósítása idején, folyamatos nyomon követés valósul meg MÁV projekt esetén a BSZE / Mér-nök havi beszámolói, NIF projekt esetén a NIF Zrt. ne-gyedéves Állapotjelentései alapján.
Monitoring szerepe:
MÁV projekt esetén:
Monitoring felelős a műszaki folyamatok során az üte-mezéssel kapcsolatos adatokat MS Project GANTT diag-ramon követi nyomon, melyben rögzíti a vállalkozói szer-ződésben meghatározott teljesítési határidőket (mérföld-köveket), majd a folyamatosan beérkező tény adatokat.
Továbbá MS Excel táblán rögzíti a szerződésben sze-replő műszaki indikátorokat, majd a kapott havi tény ada-tok alapján ellenőrzi azok megvalósulását.
Szerződés megvalósítása BSZE / Mérnök havi beszá-molója alapján kerül nyomon követésre.
Amennyiben a rögzített terv adatok és a beérkező tény adatok között eltérés észlelhető a monitoring felelős in-tézkedik a projekt, vagy az EUKO vezetője felé a szüksé-ges intézkedések meghozatala iránt.
NIF projekt esetén:
NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szük-séges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés ré-szét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és fi gyelemmel kíséri.
D.10. Pénzügyi folyamatok nyomon követése
Folyamat rövid ismertetése:
Az elkészült eszközök szerződés szerinti megvalósítá-sát és az illetékes szakmai szervezetek általi ellenőrzését követően, a projekt megvalósításáért felelős ügyintéző
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1877
jóváhagyása után, a BSZE a GIR beszerzés moduljának segítségével előállítja a teljesítésigazolást, melyet az EUKO eljuttat a Kivitelezőnek. Kivitelező ezután kiállít-ja a számlát, majd eljuttatja a Számviteli szervezetnek, aki intézkedik a kifi zetésről.
A számla kiegyenlítését igazoló kifi zetési bizonylatot/bankszámlakivonatot a Számviteli szervezet átadja a pénzügyi felelősnek, aki a hitelesítés megtörténte után továbbítja a projekt megvalósításáért felelős ügyintéző-nek.
Monitoring szerepe:
MÁV projekt esetén:
Monitoring felelős a monitoring rendszerben rögzíti:= az események ütemezését és határidőket,= a teljesítésigazolás időpontját,= a számla EU Kapcsolatok Osztályra való beérkezését
kifi zető részére (pl.: KSz) továbbküldését és kifi zetésé-nek dátumát.
MS Excel táblákban rögzítésre kerülnek a feladattal kapcsolatos műszaki és pénzügyi indikátorok. Vizsgálat-ra kerül a tervezett és tény adatok egyezősége, eltérés esetén intézkedni kell a projekt, vagy az EUKO vezetője felé a szükséges intézkedések meghozatala iránt.
Az adatok rögzítése a projektreferenstől és a pénzügyi ügyintézőtől kapott adatok alapján történik.
NIF projekt esetén:
NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szük-séges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés ré-szét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és fi gyelemmel kíséri.
D.11. Zárási folyamat nyomon követése
Folyamat rövid ismertetése:
Kivitelezési projekt zárása a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok, valamint a projekt megvalósításáért felelős szervezetek (KIKSZ, NFÜ, KKK stb.) iránymutatásai alapján történik meg. A zárás során megtörténik a mű-szaki átadás-átvétel, a forgalomba helyezés, a forgalomba helyezési és/vagy használatba vételi engedélyek megszer-zése, valamint a garanciális vizsgálatok és javítások el-végzése.
Monitoring szerepe:
MÁV projekt esetén:
Monitoring felelős rögzíti:= munkavégzés készre jelentése, a forgalomba helye-
zés a (rész)műszaki átadás-átvételek, az előírt engedélyek megkérésének, és megszerzésének tervezett és tény dátu-mait;
= az eljárások során feltárt hiánypótlásokat azok terve-zett és tény megvalósítását,
= a projekt fi zikai és pénzügyi záró jelentésének össze-állításával kapcsolatos idő, fi zikai és pénzügyi adatokat,
= a kötelező fenntartási időszakra tervezett és tény in-dikátor adatokat.
Amennyiben a monitoring felelős információi alapján kockázatosnak minősíthető valamely határidő betartása, vagy a terv-tény adatokban olyan mértékű eltérés tapasz-talható, amely a projekt fi zikai és pénzügyi zárását veszé-lyeztethetik, akkor értesíti a projekt vezetőjét, vagy az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjét és javaslatot tesz a kockázat kezelésére.
NIF projekt esetén:
NIF Zrt. megbízásából megvalósítandó vasútfejleszté-si projektek esetén, a zárás nyomon követéséhez szüksé-ges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés részét képezik, ezeket monitoring felelős az adott projektről szóló beszámolókban használja fel.
Zárási folyamat részként NIF Zrt. továbbítja az EU Kapcsolatok Osztály számára a műszaki átadás-átvételre került projekt eszközbontásos táblázatát, mely tartalmát a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás sza-bályozza. Monitoring felelős a táblázat formai ellenőrzé-se után továbbítja azt a Számviteli szervezet, illetve a Pályavasúti Üzletág Fejlesztési Főosztálya számára felül-vizsgálat céljából.
D.12. Projektszervezet munkájának értékelése és zárása. Monitoring folyamat értékelése és zárása
Folyamat rövid ismertetése:
A projektmenedzsment tevékenységének zárását köve-tően, a KSz részére el kell készíteni a zárójelentést, amely-nek tartalmaznia kell a projekt célját, annak változásait, a megvalósítás összhangját a célokkal, a projektráfordítá-sok terv-tény adatait, a projekt hozadékát, és hasznossá-gát, a projekt életciklusa alatt fellépő kockázatokat és azok kezelésének módját, a tett intézkedések elemzését.
Monitoring szerepe:
A Monitoring felelős a jelentés összeállításához bizto-sítja az időbeni nyomon követést biztosító MS Project
1878 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
GANTT diagramból, továbbá a pénzügyi és műszaki in-dikátorokat tartalmazó MS Excel táblákból a szükséges adatokat.
A monitoring rendszerben rögzíti a határidőknek való megfeleléseket, illetve tartalmazza az esetleges eltérések indoklását és a kezelésükre megtett intézkedéseket, to-vábbá azok hatékonyságát.
Lásd. E.7. pont
E) Monitoring tevékenység főbb feladatai
E.1. Monitoring tervadatok kialakítása
E.1.1. Előkészítési tevékenység tervezése, ütemezése
Monitoring felelős a jogszabályi kötöttségek, illetve a korábbi tapasztalatok alapján összeállít egy minta-üteme-zést, mely tartalmazza az előkészítés során elvégzendő tevékenységek körét, illetve azok határidejét. Ennek alap-ján – a konkrét pályázati kiírásban szereplő határidő, il-letve a megadott műszaki tartalom fi gyelembe vételével – készül el az előkészítési tevékenység ütemtervét tartal-mazó MS Projekt GANTT diagram.
E.1.2. Műszaki monitoring adatok körének és célérté-kének meghatározása
MÁV projekt esetén:
EU Kapcsolatok Osztály felkéri az illetékes szakmai szervezeteket, hogy a pályázati kiírásnak megfelelő for-mátumban jelöljék ki a megvalósítás nyomon követését lehetővé tevő indikátorokat, továbbá határozzák meg a projekt keretében elérendő célértékeket, melyeket a mo-nitoring felelős MS Excel tábla segítségével rögzít.
NIF projekt esetén:
Az adatok körének kialakítását a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás fi gyelembe vételével hajt-ja végre a NIF Zrt. A vállalkozói szerződésben rögzített műszaki indikátorokról a NIF Zrt. által negyedévente megküldött állapotjelentésből értesül a Monitoring fele-lős.
E.1.3. Pénzügyi adatok és ütemezésük
MÁV projekt esetén:
EU Kapcsolatok Osztály felkéri az illetékes szakmai szervezeteket, hogy az általuk megadott műszaki tarta-lomhoz kapcsolódóan – a pályázati kiírás kereteit fi gye-lembe véve – adják meg az igényelt forrás nagyságát. EUKO ezután a Kontrolling Igazgatóság és a Pénzügyi Igazgatóság közreműködésével összeállítja a projekt
pénzügyi ütemezését, melyben elkülönítésre kerülnek a MÁV által fi nanszírozandó költségek (amennyiben je-lentkeznek ilyenek). Fenti adatokat EU KO MS Excel táb-la segítségével rögzíti.
NIF projekt esetén:
Az adatok körének kialakítását a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás fi gyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. A vállalkozói szerződésben rögzített pénzügyi indikátorokról a NIF Zrt. által negyedévente megküldött állapotjelentésből értesül a Monitoring felelős.
Monitoring felelős intézkedik az elfogadott projekt jel-lemzői vagy a NIF adatközlése alapján a pályázattal kap-csolatos fi nanszírozási források várható összetételének, időbeli ütemezésének és nagyságának, valamint a szük-séges állományba vételi, üzemeltetési és karbantartási költségek üzleti tervekben való szerepeltetésére a Kont-rolling Igazgatóság felé.
E.1.4. Közbeszerzési ütemterv meghatározása
A projekt műszaki tartalmától és pénzügyi forrás igé-nyének megfelelően, a közbeszerzésért felelős szervezet (BKSZE vagy EU Kapcsolatok Osztály) állítja össze a projekt közbeszerzési ütemtervét. Ebben rögzíteni kell a tervezett közbeszerzés típusát, értékét, az ajánlati doku-mentáció elkészítésének, kiadásának, az ajánlattétellel és értékelésével, valamint a szerződéskötéssel kapcsolatos tervezett határidőket. Az adatok a pályázat összeállításá-ért felelős ügyintéző útján jut el a monitoring felelőshöz, aki a projekt MS GANTT diagramján rögzíti azt.
E.1.5. Kommunikációs terv meghatározása
A pályázati kiírásban megjelölt igényeknek megfelelő-en a Kommunikációs Igazgatóság állítja össze a projekt kommunikációs ütemtervét, mely a pályázat összeállítá-sáért felelős ügyintéző útján jut el a monitoring felelős-höz, aki a projekt MS GANTT diagramján rögzíti azt.
E.1.6. Monitoring és kontrolling tevékenységi terv
A pályázati kiírásban megjelölt igényeknek megfelelő-en monitoring felelős állítja össze pályázat összeállításá-ért felelős ügyintéző közreműködésével a projekt moni-toring és kontrolling ütemtervét, a projekt MS GANTT diagramján rögzíti azt.
E.2. Projekt kockázatelemzés, és –kezelés
Kockázatnak minősül minden olyan esemény, tevé-kenység vagy tevékenység elmulasztása, ami gátolja, hogy egy szervezet elérje (közvetlen vagy közvetett) cél-jait. Minden kockázatnak alapvetően két jellemzője van: valószínűsége és hatása.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1879
A kockázat-elemzés és értékelés során tisztázni és rög-zíteni kell mindazon munkafolyamatokat, amelyek a pá-lyázatok megvalósítása során felmerülnek, és amelyek sarokpontjaiban ki kell alakítani a megfelelő kontrollo-kat, azaz a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellen-őrzés rendszerét.
Ennek során− fel kell tárni és tisztázni a folyamatok= lényegét, közvetlen és közvetett céljait, kritikus si-
kertényezőit,= általános jellemzőit (kezdete és vége, inputok és out-
putok, az adatok átalakulása, Informatikai és távközlési befolyásoltságát, stb.),
= teljesítmény mutatóit, azok értékelését, sikertényező-it, a negatív eseményekre adott válasz (refl exió) szabályo-zását, összehasonlítását,
− a folyamatokat csoportosítani kell= legfelső szintű folyamatokra (pl.: könyvelési tevé-
kenység),= főbb folyamatokra (kötelezettségek, követelések
nyilvántartása, tárgyi eszközök kezelése, pénzügyi jelen-tés, stb.),
= ahol szükséges és indokolt, alfolyamatokra,− a folyamatok csoportosításához kapcsolódóan fel
kell tárni a folyamat felelősöket.
Az előkészítés során, fel kell mérni és tisztázni a mun-kafolyamatokra ható tényezőket, úgymint:
− jogszabályi, törvényi változásokat,− a vezetőség elvárásai, és az abban bekövetkezett vál-
tozásokat,− a belső szervezet változásait,− a külső szervezeti (környezeti) változásokat.
A kockázatfelmérés célja: feltárni és azonosítani mind-azon kockázati tényezőt, amely az adott folyamat megva-lósítására hatással lehet. Ehhez vizsgálni és értékelni szükséges a feltárt kockázati tényezők
− bekövetkezési valószínűségét, és− a célok elérésére gyakorolt hatását.
Mind a hatás, mind a valószínűség esetében alacsony, közepes vagy magas besorolásokat kell alkalmazni. A kockázatok értékelésénél össze kell kapcsolni a kockázati tényezőket a hatásukkal és bekövetkezési valószínűsé-gükkel. A kockázatokat oly módon kell kiértékelni, hogy abban nem játszhat szerepet a kontrollok kialakítása, vagy annak elmaradása, működtetésének megfelelő vagy hibás volta.
A kockázatok kiértékelését követően meg kell határoz-ni a fontossági sorrendnek (az összesített kockázati nagy-ság alapján) megfelelően azon kockázatokat, amelyeket a sikeres végrehajtás érdekében megfelelő módon kezelni kell, azaz a folyamatok lezajlása során, megfelelő intéz-kedéssel meg kell előzni, vagy a ható tényezőket a projekt végrehajtásának folyamatában folyamatosan fi gyelni
kell, értékelni kell, vagy a szükséges kontrollokat a folya-matba be kell építeni.
A kockázatelemzést és értékelést el kell végezni a pá-lyázatok elkészítését megelőzően, a pályázat nyertessé-géről szóló értesítést követően, és a pályázat lezárásakor egyaránt.
A monitoring felelős a kockázatelemzésre és – értéke-lésre vonatkozóan nyilvántartja a feltárt és azonosított kockázatokat, azok értékeléskori állapotát, a szükséges-nek ítélt intézkedéseket és a megtett intézkedések tényle-ges hatását, a kockázati tényezők változását.
E.3. Adatgyűjtés
MÁV projekt esetén:
Monitoring felelős a projekt előrehaladásával kapcso-latos adatokat elsősorban a BSZE és/vagy a Mérnök által az EU Kapcsolatok Osztályra eljuttatott havi jelentésből nyeri. Amennyiben a havi jelentésen túl van szüksége in-formációkra azt elsődlegesen a pályázatért/projektért fe-lelős ügyintézőtől kéri meg, másodsorban műszaki kér-désékben az illetékes szakmai szervezettől, pénzügyi kérdésben a Számviteli szervezettől.
Az ütemezéssel összefüggő adatokat MS Project GANTT diagramban, a műszaki és pénzügyi indikáto-rokkal kapcsolatos adatokat MS Excel táblázatban rögzí-ti.
NIF projekt esetén:
Monitoring felelős a projekt előrehaladásával kapcso-latos adatokat elsősorban a NIF Zrt. által az EU Kapcso-latok Osztályra eljuttatott negyedéves jelentésből nyeri. Amennyiben a negyedéves jelentésen túl van szüksége információkra azt a NIF Zrt. illetékes ügyintézőjének együttműködésével szerzi be.
Az ütemezéssel összefüggő adatokat MS Project GANTT diagramban, a műszaki és pénzügyi indikáto-rokkal kapcsolatos adatokat MS Excel táblázatban rögzí-ti.
E.4. Terv–tény eltérések értékelése – beavatkozás
MÁV projekt esetén:
Monitoring felelős a rögzített terv adatok, továbbá az adatgyűjtés folyamán beszerzett információkat tartalma-zó műszaki és pénzügyi MS Excel táblázatok segítségé-vel észleli a tényadatok tervezettől való eltérését.
Az észlelt eltérésről elsődlegesen a projektmenedzsert és az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjét tájékoztatja, ez-után – amennyiben ilyen tartalmú utasítást kap – írásbeli jelentést készít, melyben szerepel az eltérés pontos mérté-ke, indoka, illetve az esetleges javaslatok a helyzet keze-lésére.
1880 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
NIF projekt esetén:
Monitoring felelős a projekt előrehaladásával, illetve a tény adatok tervtől való eltérésével kapcsolatos informá-ciókat elsősorban a NIF Zrt. által az EU Kapcsolatok Osztályra eljuttatott negyedéves jelentésből nyeri.
NIF projektek esetén monitoring felelős MS GANTT diagramban rögzíti a projekt szerződés szerinti határide-jét, majd rögzíti a műszaki-átadás átvétel tényleges idő-pontját. Műszaki átadás-átvétel időpontjáról tájékoztatja az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjét.
E.5. Beszámolók készítése
MÁV projekt esetén:
Monitoring felelős GANTT diagramban rögzíti a beszá-moló elkészítésének határidejét, majd a projekt nyomon kö-vetését biztosító diagram, a beérkező havi jelentések, illetve műszaki és pénzügyi indikátor táblák felhasználásával állt-ja össze a kért adatok körének megfelelően a beszámolót.
NIF projekt esetén:
Monitoring felelős GANTT diagramban rögzíti a be-számoló elkészítésének határidejét, majd az utoljára beér-kezett negyedéves állapotjelentés, illetve egyéb a NIF Zrt.-től származó információk alapján állítja össze a kért adatoknak megfelelően a beszámolót.
E.6. Ellenőrzési megállapítások nyomon követése
Monitoring felelős MS Excel táblázatban rögzíti a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója által kiadott, a Stratégiai Igaz-gatóság EU Kapcsolatok Osztályt nevesítő határozatokat, illetve az azok végrehajtására megadott határidőket.
Továbbá azon külső ellenőrzési szerv által tett megál-lapítások és határidők kerülnek rögzítésre, melyeket a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, illetőleg a MÁV Zrt. Stratégiai Igazgatója az EU Kapcsolatok Osztály hatás-körébe utal.
Amennyiben láthatóvá válik, hogy a határidő teljesíté-se nem valósul meg monitoring felelős – az indokok meg-jelölésével – értesíti az EU Kapcsolatok Osztály vezető-jét, aki intézkedik a határidő módosítását kérelmező ki-admány összeállítása felöl.
Kiadmány elfogadása esetén monitoring felelős rögzíti az újabb határidőt és fi gyelemmel kíséri végrehajtását.
E.7. Monitoring folyamat értékelése és zárása
A monitoring folyamat keretei között éves rendszeres-séggel értékelő dokumentum kerül összeállításra, amely tartalmazza:
Mérföldkövek határidőn belül való teljesülésének arányát;
Havi/negyedéves jelentések beérkezésének határ-időn belüliségét és teljes körűségéről szóló elemzést;
Monitoring felelős számára kiadott határidők teljesí-tésének arányát;
Monitoring által összeállított ütemterv teljesíthető-ségének elemzését, a minta ütemterv módosítására teen-dő javaslatokat;
MS Project GANTT diagram, MS Excel indikátor táblázatok teljes körűségének vizsgálatát
Az elkészült értékelő jelentést monitoring felelős az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjének terjeszti elő, aki a jelentés elfogadása esetén továbbítja azt a MÁV Zrt. Ve-zetése számára.
MS Project GANTT diagramban kerül rögzítésre az értékelés elkészítésének EU KO vezetője által adott ha-tárideje, a diagram zárása a jelentés Stratégiai Igazgató általi elfogadásának rögzítésével történik meg.
5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ-LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK
Az utasításhoz a MÁV Zrt-n belül kialakított utasítá-sok közül kapcsolódnak különösen:
• 51/2009. (MÁV. Ért. 23.) Beruházás – Vezérigazgatói utasítás
• A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság Beruházási Utasítása kiadásáról
• MÁV Zrt. Beruházási Kézikönyve• 4/2010. (MÁV. Ért. 2.) Pénzügyi irányítás – Elnök-
vezérigazgatói utasítás• A szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling
felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogin-tézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól,
• 15/2010. (MÁV. Ért. 9.) Humánpolitika – Elnök-ve-zérigazgatói utasítás
• A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata és Döntési és Hatásköri Listája
• 22/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog – Vezérigazgatói utasí-tás
• A szerződéskötések rendjéről• 32/2010. (MÁV. Ért. 18.) Jog – Elnök-vezérigazgatói
utasítás• A MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról• 52/2010. (MÁV. Ért. 25.) Stratégia – Elnök-vezérigaz-
gatói utasítás• a szabálytalanságok kezelésére. Az EU alapjai társfi -
nanszírozásában, és a hazai költségvetésből fi nanszíro-zott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél
• Együttműködési megállapodás az Európai Uniós for-rások felhasználásával megvalósuló vasúti infrastruktu-rális beruházások eljárási rendjének változásáról (MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás)
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1881
6.0. HATÁLYBALÉPÉS
Az utasítás a MÁV Értesítőben történt közzététellel egyidejűleg lép hatályba.
7.0. MELLÉKLETEK
7.1. Folyamatábra és jelmagyarázat
Szarvas Ferenc s.k.elnök-vezérigazgató
Jelmagyarázat
= Feldolgozás/Értékelés
= Dokumentum/Javaslat
= Ütemezés/Indikátor táblázat
= Befejezés
= Kigyűjtés
= Döntési pont
= Adatbevitel
= Összegzés
1882 A MÁV Zrt. Értesítője 31. számM
ON
ITO
RIN
G F
ELA
DA
TOK
Bem
en a
dat
Fele
ls
szer
veze
tK
imen
ada
tEr
edm
ény
Fele
ls
Meg
jegy
zés
B.
Mon
itorin
g a
pály
ázat
figye
lés
idsz
akáb
an
B1
Pál
yáza
tfigy
elés
id
beni
meg
törté
nte
Kiír
ás fe
llelé
séne
k dá
tum
aK
iírás
forr
ása
EU
KO
Ada
tkig
yjté
si
rend
szer
érté
kelé
seE
U K
OG
AN
TT-d
iagr
am
B.2
.1.
Felta
lált
pály
ázat
i leh
etsé
g ér
téke
lése
- ér
inte
ttség
Érin
tett
szer
veze
tek
köre
EU
KO
Rög
zíte
tt vi
zsgá
lati
ered
mén
yE
U K
O
B.2
.2.
Felta
lált
pály
ázat
i leh
etsé
g ér
téke
lése
- fin
ansz
írozá
si m
ódFi
nans
zíro
zási
mód
ok
lehe
tség
es v
álto
zata
iE
U K
OR
ögzí
tett
vizs
gála
ti er
edm
ény
EU
KO
B.2
.3.
Felta
lált
pály
ázat
i leh
etsé
g ér
téke
lése
- B
izto
síté
knyú
jtási
köt
elez
etts
égek
és
lehe
tsé
gek
Biz
tosí
ték-
nyúj
tási
m
ódok
lehe
tség
es
válto
zata
i, sz
üksé
ges
mér
téke
, m
ente
sség
ek e
sete
i
EU
KO
Rög
zíte
tt vi
zsgá
lati
ered
mén
yE
U K
O
B.2
.4.
A fe
ltalá
lt pá
lyáz
ati l
ehet
ség
érté
kelé
se -
A
pály
ázat
ok v
árha
tó h
ozad
éka,
ere
dmén
ye
Lehe
tség
es
fejle
szté
sek
köve
tkez
tébe
n lé
trejö
v e
szkö
zök,
lé
tesí
tmén
yek
köre
, a
fejle
szté
s vá
rhat
ó ho
zadé
ka, e
redm
énye
EU
KO
Rög
zíte
tt vi
zsgá
lati
ered
mén
yE
U K
O
B3
Java
slat
kéré
s id
pont
ja
Vál
asz
beér
kezé
sét
Java
solt
fejle
szté
s f
bb je
llem
zit
EU
KO
Java
slat
ok
beér
kezé
séne
k id
igén
yeE
U K
OA
dato
k M
S P
roje
ct
tábl
án rö
gzítv
e
B4
Beé
rkez
ett j
avas
lato
kV
ezet
i dön
tésr
e va
ló
bete
rjesz
tés
EU
KO
Egy
sége
s fo
rmát
umú
össz
ehas
onlít
ó tá
bláz
atE
U K
O
GA
NTT
-dia
gram
Java
slat
ok M
S
Wor
d do
kum
entu
mba
n ös
szes
ítve
B5
Feltá
rt és
azo
nosí
tott
kock
ázat
okS
züks
éges
nek
ítélt
inté
zked
ések
Meg
tett
inté
zked
ések
ha
tása
Koc
káza
ti té
nyez
k vá
ltozá
sa
EU
KO
BS
ZEN
IF
Koc
káza
tkez
elés
i ny
ilván
tartá
sE
U K
OK
ocká
zatk
ezel
ési
doku
men
táci
ó
B2
Foly
amat
ele
mFe
lada
t
A p
ályá
zatfi
gyel
és re
ndsz
ere,
rend
szer
essé
ge, f
elel
sség
e,
hely
e, e
redm
énye
Az
érin
tett
szer
veze
tek
(MÁ
V Z
rt, é
s le
ányv
álla
lato
k)
érte
síté
se, p
ályá
zati
java
slat
ok g
yjté
se
A b
eérk
ezet
t jav
asla
tok
érté
kelé
se, t
áblá
zatb
a fo
glal
ása,
ve
zet
i dön
tésr
e be
terje
szté
s
Koc
káza
tok
feltá
rása
, -ér
téke
lése
E2 fo
lyam
at le
írása
sze
rint
MS
Exc
el tá
bláb
an
rögz
ítve
kész
ítése
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1883B
emen
ada
tFe
lel
s sz
erve
zet
Kim
en a
dat
Ered
mén
yFe
lel
sM
egje
gyzé
sFo
lyam
at e
lem
Fela
dat
B6
Lezá
rás
dátu
ma
Edd
igi ö
ssze
s rö
gzíte
tt ad
atE
U K
O
Pál
yáza
tfigy
elés
ér
téke
lése
,mon
itorin
g fo
lyam
atok
érté
kelé
se,
java
slat
ok
EU
KO
Idad
atok
MS
P
roje
ct tá
blán
rö
gzítv
eÉ
rtéke
lés/
zárá
s M
S W
ord
doku
men
tum
ban
és/v
agy
MS
Exc
el
tábl
ában
rögz
ítve
B7
Vez
eti e
lte
rjesz
tés
Tám
ogat
ó dö
ntés
m
egho
zásá
nak
dátu
ma
EU
KO
Fina
nszí
rozá
si
forr
ások
vár
ható
ös
szet
étel
e, id
beli
ütem
ezés
e és
na
gysá
ga
EU
KO
GA
NTT
-dia
gram
Pén
zügy
i in
form
áció
k M
S
Exc
el tá
bláz
atba
n ös
szes
ítve
C.
Mon
itorin
g az
El
kész
ít p
ályá
zat i
dsz
akáb
an:
C1
Sze
rvez
et
kial
akítá
sána
k vá
rhat
ó id
igén
yeFe
lada
tmeg
oszt
ás
EU
KO
Sze
rvez
et
kial
akítá
sána
k té
nyle
ges
idig
énye
Pro
jekt
-tago
k né
vsor
a,
fela
datm
egos
ztás
, ka
pcso
latta
rtás
adat
ai
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
C2
Vég
lege
s M
onito
ring
adat
tábl
ák é
s di
agra
mok
EU
KO
C3
Feltá
rt és
azo
nosí
tott
kock
ázat
okS
züks
éges
nek
ítélt
inté
zked
ések
Meg
tett
inté
zked
ések
ha
tása
Koc
káza
ti té
nyez
k vá
ltozá
sa
EU
KO
BS
ZEN
IF
Koc
káza
tkez
elés
i ny
ilván
tartá
sE
U K
OK
ocká
zatk
ezel
ési
doku
men
táci
ó
Nem
lege
s ve
zet
i dön
tés
- a m
onito
ring
foly
amat
érté
kelé
se,
lezá
rása
E7 fo
lyam
at le
írása
sze
rint
Tám
ogat
ó ve
zet
i dön
tés
alap
ján
pály
ázat
kész
ítés
Vez
eti d
önté
s sz
erin
t pro
jekt
szer
veze
t kia
lakí
tása
, a
szer
veze
t fel
adat
ütem
ezés
e
Mon
itorin
g te
rvad
atok
el
zete
s ki
alak
ítása
E1.1
- E1
.6 fo
lyam
atok
leírá
sa s
zerin
t
Koc
káza
tok
feltá
rása
, -ér
téke
lése
E2 fo
lyam
at le
írása
sze
rint
1884 A MÁV Zrt. Értesítője 31. számB
emen
ada
tFe
lel
s sz
erve
zet
Kim
en a
dat
Ered
mén
yFe
lel
sM
egje
gyzé
sFo
lyam
at e
lem
Fela
dat
C4
Ada
tlap
össz
eállí
tásá
nak
kezd
ete
Bea
dási
hat
árid
Bea
dás
meg
törté
nte
EU
KO
Pál
yáza
t hat
árid
re
való
bea
dásá
nak
bizt
osítá
saE
U K
O
C5
Hiá
nypó
tlásr
a va
ló
fels
zólít
ás b
eérk
ezés
eH
iány
pótlá
s ha
tárid
eje
Hiá
nypó
tlás
meg
törté
nte
EU
KO
Hiá
nypó
tlás
hatá
ridre
va
ló b
eadá
sána
k bi
ztos
ítása
EU
KO
C6
Öss
zes
a fo
lyam
at
sorá
n fe
lhas
znál
t ad
atso
rE
U K
OÉ
rtéke
lt, le
zárt
mon
itorin
g re
ndsz
er
Idad
atok
MS
P
roje
ct tá
blán
rö
gzítv
eÉ
rtéke
lés/
zárá
s M
S W
ord
doku
men
tum
ban
és/v
agy
MS
Exc
el
tábl
ában
rögz
ítve
C7.
1Tá
mog
atás
i Sze
rzdé
s m
egkö
tése
Tám
ogat
ó le
vél
beér
kezt
eTá
mog
ató
levé
l fbb
ad
atai
Tám
ogat
ási
Sze
rzdé
s al
áírá
sa
EU
KO
NIF
Sza
kága
k,
pénz
ügy,
szá
mvi
tel,
jog
Tám
ogat
ási S
zerz
dés
a TS
Z ha
tárid
n be
lüli
meg
köté
séne
k bi
ztos
ítása
Fina
nszí
rozá
si
forr
ások
vár
ható
ös
szet
étel
ének
, id
beli
ütem
ezés
ánek
és
nagy
ságá
nak
jelz
ése
a K
ontro
lling
Ig. f
elé
EU
KO
GA
NTT
-dia
gram
MS
Exc
el tá
bláz
at
C7.
2V
égle
ges
mon
itorin
g te
rvad
atok
meg
hatá
rozá
saE
1.1
- E1.
6 fo
lyam
atok
sze
rint
Vég
lege
s M
onito
ring
adat
tábl
ák é
s di
agra
mok
EU
KO
GA
NTT
-dia
gram
Hiá
nypó
tlási
fela
dato
k el
látá
sa
Pál
yáza
ti ad
atla
p el
kész
ítése
, bea
dása
– m
ellé
klet
ekke
l
C7
El
kész
ít p
ályá
zat e
luta
sítá
sa e
seté
n - a
mon
itorin
g fo
lyam
atér
téke
lése
és
lezá
rása
E7 fo
lyam
at le
írása
sze
rint
El
kész
ít p
ályá
zat e
lfoga
dása
ese
tén
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1885B
emen
ada
tFe
lel
s sz
erve
zet
Kim
en a
dat
Ered
mén
yFe
lel
sM
egje
gyzé
sFo
lyam
at e
lem
Fela
dat
C8.
1"-
- Kbt
. eljá
ráso
k, v
erse
nyez
teté
sek
lefo
lyta
tása
"
Bet
arta
ndó
ütem
ezés
és
hat
árid
kTe
nder
doku
men
táci
ó vé
gleg
es e
lkés
zíté
se,
meg
jele
ntet
ése
Kbt
., va
gy a
MÁ
V Z
rt.
sajá
t ver
seny
ezte
tési
el
járá
s fo
lyam
atos
m
egtö
rtént
eA
z el
járá
s m
egtá
mad
ásán
ak, é
s ke
zelé
séne
k id
pont
jai
Foly
amat
lezá
rása
BK
SZE
NIF
EU
KO
Köz
besz
erzé
si e
ljárá
s ny
omon
köv
etés
eE
U K
OG
AN
TT-d
iagr
amM
S E
xcel
tábl
ázat
C8.
2E
lké
szít
pro
jekt
meg
való
sítá
sa -
RM
T ki
dolg
ozás
Sze
rzdé
sben
m
egha
táro
zott
indi
káto
rok
terv
ada
tai
Sze
rzdé
sben
m
egha
táro
zott
indi
káto
rok
havi
tény
ál
lapo
ta
EU
KO
BS
ZEN
IF
Indi
káto
rok
ütem
ezés
nek
meg
fele
l
telje
síté
séne
k bi
ztos
ítása
Tény
ada
tok
terv
tl
elté
rése
ese
tén
EU
KO
ve
zet
jéne
k ér
tesí
tése
EU
KO
Üte
mez
ésse
l ka
pcso
lato
s ad
atok
MS
Pro
ject
tá
blán
, msz
aki é
s pé
nzüg
y in
diká
toro
k M
S
Exc
el tá
blán
rö
gzítv
e
C8.
3
El
kész
ít p
roje
kt m
egva
lósí
tása
- V
ezet
i dön
tés
-- e
luta
sítá
sról
m
onito
ring
foly
amat
érté
kelé
se é
s zá
rása
E
7 fo
lyam
at le
írása
szt
erin
t
-- fo
lyta
tásr
ól
Vez
eti d
önté
s m
egho
zata
lána
k id
eje
DH
L sz
erin
ti ve
zet
proj
ektfo
lyam
at
érté
kelé
se, t
zárá
sa,
mon
itorin
g fo
lyam
at
érté
kelé
se, z
árás
aja
vasl
atok
EU
KO
Idad
atok
MS
P
roje
ct tá
blán
rö
gzítv
eÉ
rtéke
lés/
zárá
s M
S W
ord
doku
men
tum
ban
és/v
agy
MS
Exc
el
tábl
ában
rögz
ítve
El
kész
ít p
roje
ktek
meg
való
sítá
sa
C8
1886 A MÁV Zrt. Értesítője 31. számB
emen
ada
tFe
lel
s sz
erve
zet
Kim
en a
dat
Ered
mén
yFe
lel
sM
egje
gyzé
sFo
lyam
at e
lem
Fela
dat
C8.
4.E
nged
élyt
erve
k ki
dolg
ozás
a
Sze
rzdé
sben
m
egha
táro
zott
indi
káto
rok
terv
ada
tai
Sze
rzdé
sben
m
egha
táro
zott
indi
káto
rok
havi
tény
ál
lapo
taB
etar
tand
ó üt
emez
és
és h
atár
idk
Terv
ek b
eérk
ezés
e,
szak
ágak
álta
li jó
váha
gyás
aTe
rvek
en
gedé
lyez
ésre
tö
rtén
bet
erje
szté
se
EU
KO
BS
ZEN
IF
Indi
káto
rok
ütem
ezés
nek
meg
fele
l
telje
síté
séne
k bi
ztos
ítása
Tény
ada
tok
terv
tl
elté
rése
ese
tén
EU
KO
ve
zet
jéne
k ér
tesí
tése
EU
KO
Üte
mez
ésse
l ka
pcso
lato
s ad
atok
MS
Pro
ject
tá
blán
, msz
aki é
s pé
nzüg
y in
diká
toro
k M
S
Exc
el tá
blán
rö
gzítv
e
C8.
5E
nged
élye
k m
egsz
erzé
se
Kér
elem
be
nyúj
tásá
nak
idej
e,B
efog
adó
hatá
roza
t id
pont
ját,
a hi
ányp
ótlá
sok
hatá
ridej
e,M
egho
ssza
bbítá
sok
iránt
i kér
elm
ek
bead
ási i
deje
Eng
edél
yek
kiad
ásán
ak id
pont
ja
EU
KO
BS
ZEN
IF
Eng
edél
yek
kiad
ásán
ak n
yom
on
köve
thet
sége
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
C9
Kom
mun
ikác
iós
fela
dato
k el
látá
sa
Fina
nszí
rozá
si fo
rrás
ko
mm
unik
áció
s kr
itériu
mai
Hird
etés
i any
agok
m
egje
lené
séne
k dá
tum
a
EU
KO
Kom
mun
ikác
iós
Igaz
gató
ság
Kom
mun
ikác
iós
fela
dato
k ny
omon
kö
veté
seE
U K
OA
dato
k M
S P
roje
ct
tábl
án rö
gzítv
e
C10
Pén
zügy
i fol
yam
atok
nyo
mon
köv
etés
e
Sze
rzdé
sben
m
egha
táro
zott
kifiz
etés
i üte
mte
rvTe
ljesí
tési
gazo
lás
idpo
ntja
Szá
mla
EU
K
apcs
olat
ok
Osz
tály
ra v
aló
beér
kezé
sét k
ifize
t
rész
ére
(pl.:
KS
z)
tová
bbkü
ldés
ét é
s ki
fizet
ésén
ek
dátu
mát
.
EU
KO
Szá
mvi
teli
Sze
rvez
et
Hav
i és
kum
ulál
t kö
ltség
adat
okTé
ny a
dato
k te
rvt
l el
téré
se e
seté
n E
U K
O
veze
tjé
nek
érte
síté
se
EU
KO
Üte
mez
ésse
l ka
pcso
lato
s ad
atok
MS
Pro
ject
tá
blán
, msz
aki é
s pé
nzüg
y in
diká
toro
k M
S
Exc
el tá
blán
rö
gzítv
e
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1887B
emen
ada
tFe
lel
s sz
erve
zet
Kim
en a
dat
Ered
mén
yFe
lel
sM
egje
gyzé
sFo
lyam
at e
lem
Fela
dat
C11
Pro
jekt
szer
veze
t mun
kájá
nak
érté
kelé
se é
s zá
rása
, ha
a fo
lyam
at a
z el
kész
ítéss
el le
záru
lM
onito
ring
foly
amat
érté
kelé
se é
s zá
rása
E7 fo
lyam
at le
írása
sze
rint
Pro
jekt
idbe
li ny
omon
köv
etés
tá
bláj
ának
ada
tai
Pro
jekt
pén
zügy
i ny
omon
köv
etés
tá
bláj
ának
ada
tai
Mon
itorin
g fe
lada
tok
érté
kelé
séne
k m
egtö
rtént
e
EU
KO
Pro
jekt
szer
veze
t ha
téko
nysá
gát t
ükrö
z
adat
okE
U K
O
Idad
atok
MS
P
roje
ct tá
blán
rö
gzítv
eÉ
rtéke
lés/
zárá
s M
S W
ord
doku
men
tum
ban
és/v
agy
MS
Exc
el
tábl
ában
rögz
ítve
D1
El
kész
ítési
pro
jekt
al
apjá
n m
egha
táro
zott
msz
aki é
s pé
nzüg
yi
para
mét
erek
EU
KO
NIF
Sza
kága
k,
pénz
ügy,
szá
mvi
tel,
jog
Msz
aki t
arta
lom
finan
szíro
zás
mód
ja,
nagy
sága
,te
rvez
ett
doku
men
táci
ó
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
és
MS
Exc
el
tábl
án rö
gzítv
e
D2
Tám
ogat
ó dö
ntés
m
egho
zata
lána
k dá
tum
aS
zerv
ezet
ki
alak
ításá
nak
várh
ató
idig
énye
Fela
datm
e gos
ztás
EU
KO
Sze
rvez
et
kial
akítá
sána
k té
nyle
ges
idig
énye
Pro
jekt
-tago
k né
vsor
a,
fela
datm
egos
ztás
, ka
pcso
latta
rtás
adat
ai
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
D3
Pál
yáza
t bea
dási
ha
tárid
eje
Pál
yáza
t ös
szeá
llítá
sáho
z sz
üksé
ges
pénz
ügyi
és
msz
aki t
áblá
kE
lké
szít
pro
jekt
vo
natk
ozó
pénz
ügyi
és
msz
aki a
data
i
EU
KO
Üte
mez
ésse
l ka
pcso
lato
s tá
blák
Msz
aki é
s pé
nzüg
yi
indi
káto
r táb
lák
EU
KO
Üte
mez
ésse
l ka
pcso
lato
s ad
atok
MS
Pro
ject
tá
blán
, msz
aki é
s pé
nzüg
y in
diká
toro
k M
S
Exc
el tá
blán
rö
gzítv
e
D4
Feltá
rt és
azo
nosí
tott
kock
ázat
okS
züks
éges
nek
ítélt
inté
zked
ések
Meg
tett
inté
zked
ések
ha
tása
Koc
káza
ti té
nyez
k vá
ltozá
sa
EU
KO
BS
ZEN
IF
Koc
káza
tkez
elés
i ny
ilván
tartá
sE
U K
OK
ocká
zatk
ezel
ési
doku
men
táci
ó
D5
Ada
tlap
össz
eállí
tásá
nak
kezd
ete
Bea
dási
hat
árid
Bea
dás
meg
törté
nte
EU
KO
Pál
yáza
t hat
árid
re
való
bea
dásá
nak
bizt
osítá
saE
U K
O
D. M
onito
ring
a ki
vite
li pr
ojek
tmeg
való
sítá
si id
szak
ban:
El
kész
ít p
roje
kt a
lapj
án m
szak
i tar
talo
m é
s fin
ansz
írozá
si
igén
y m
egha
táro
zása
Vez
eti d
önté
s sz
erin
t pro
jekt
szer
veze
t kia
lakí
tása
, a
szer
veze
t fel
adat
ütem
ezés
e
Pál
yáza
t el
kész
ítése
Koc
káza
tok
feltá
rása
, -ér
téke
lése
E2 fo
lyam
at le
írása
sze
rint
Pál
yáza
ti ad
atla
p el
kész
ítése
, bea
dása
– m
ellé
klet
ekke
l
1888 A MÁV Zrt. Értesítője 31. számB
emen
ada
tFe
lel
s sz
erve
zet
Kim
en a
dat
Ered
mén
yFe
lel
sM
egje
gyzé
sFo
lyam
at e
lem
Fela
dat
D6
Hiá
nypó
tlásr
a va
ló
fels
zólít
ásH
iány
pótlá
s ha
tárid
eje
Hiá
nypó
tlás
meg
törté
nte
EU
KO
Hiá
nypó
tlás
hatá
ridre
va
ló b
eadá
sána
k bi
ztos
ítása
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
D7
Öss
zes
a fo
lyam
at
sorá
n fe
lhas
znál
t ad
atso
rE
U K
OÉ
rtéke
lt, le
zárt
mon
itorin
g re
ndsz
erE
U K
O
Idad
atok
MS
P
roje
ct tá
blán
rö
gzítv
eÉ
rtéke
lés/
zárá
s M
S W
ord
doku
men
tum
ban
és/v
agy
MS
Exc
el
tábl
ában
rögz
ítve
D8.
1Tá
mog
atás
i Sze
rzdé
s m
egkö
tése
Tám
ogat
ó le
vél
beér
kezt
eTá
mog
ató
levé
lben
m
egha
táro
zott
hatá
ridTá
mog
atás
i S
zerz
dés
aláí
rása
EU
KO
NIF
Sza
kága
k,
pénz
ügy,
szá
mvi
tel,
jog
Tám
ogat
ási S
zerz
dés
a TS
Z ha
tárid
n be
lüli
meg
köté
séne
k bi
ztos
ítása
Fina
nszí
rozá
si
forr
ások
vár
ható
ös
szet
étel
ének
, id
beli
ütem
ezés
ánek
és
nagy
ságá
nak
jelz
ése
a K
ontro
lling
Ig. f
elé
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
D8.
2V
égle
ges
mon
itorin
g te
rvad
atok
meg
hatá
rozá
saE1
.1 -
E1.6
foly
amat
ok s
zerin
t
Vég
lege
s M
onito
ring
adat
tábl
ák é
s di
agra
mok
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
D9
Sze
rzdé
s m
szak
i in
diká
tora
i H
avi/N
egye
déve
s el
reha
ladá
si
jele
ntés
ek a
data
i
EU
KO
B
SZE
NIF
Msz
aki i
ndik
átor
ok
telje
síté
séne
k el
len
rzés
eE
U K
OA
dato
k M
S P
roje
ct
és M
S E
xcel
tá
blán
rögz
ítve
Hiá
nypó
tlási
fela
dato
k el
látá
sa
Kiv
itele
zési
pro
jekt
elu
tasí
tása
ese
tén
- a m
onito
ring
foly
amat
ér
téke
lése
és
lezá
rása
E7 fo
lyam
at le
írása
sze
rint
D8
Kiv
itele
zési
pro
jekt
elfo
gadá
sa e
seté
n
Msz
aki a
dato
k al
akul
ásán
ak n
yom
on k
övet
ése
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1889B
emen
ada
tFe
lel
s sz
erve
zet
Kim
en a
dat
Ered
mén
yFe
lel
sM
egje
gyzé
sFo
lyam
at e
lem
Fela
dat
D10
Sze
rzdé
sben
m
egha
táro
zott
kifiz
etés
i üte
mte
rvTe
ljesí
tési
gazo
lás
idpo
ntja
Szá
mla
EU
K
apcs
olat
ok
Osz
tály
ra v
aló
beér
kezé
sét k
ifize
t
rész
ére
(pl.:
KS
z)
tová
bbkü
ldés
ét é
s ki
fizet
ésén
ek
dátu
mát
.
EU
KO
Szá
mvi
teli
Sze
rvez
etN
IF
Hav
i és
kum
ulál
t kö
ltség
adat
okTé
ny a
dato
k te
rvt
l el
téré
se e
seté
n E
U K
O
veze
tjé
nek
érte
síté
se
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
D11
Mun
kavé
gzés
kés
zre
jele
ntés
e, a
fo
rgal
omba
hel
yezé
s a
(rés
z)m
szak
i át
adás
-átv
étel
ek, a
z el
írt e
nged
élye
k m
egké
résé
nek,
és
meg
szer
zésé
nek
terv
ezet
t és
tény
dá
tum
ai;
Eljá
ráso
k so
rán
feltá
rt hi
ányp
ótlá
soka
t azo
k te
rvez
ett é
s té
ny
meg
való
sítá
sát,
Pro
jekt
fizi
kai é
s pé
nzüg
yi z
áró
jele
ntés
ének
ös
szeá
llítá
sáva
l ka
pcso
lato
s id
, fiz
ikai
és
pénz
ügyi
ad
atok
at,
Köt
elez
fenn
tartá
si
idsz
akra
terv
ezet
t és
tény
indi
káto
r ad
atok
at.
EU
KO
NIF
Zárá
s ny
omon
kö
veté
se é
s a
hatá
ridn
belü
liség
ének
el
len
rzés
e
EU
KO
NIF
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
D12
Öss
zes
a fo
lyam
at
sorá
n fe
lhas
znál
t ad
atso
rE
U K
OÉ
rtéke
lt, le
zárt
mon
itorin
g re
ndsz
erE
U K
O
Idad
atok
MS
P
roje
ct tá
blán
rö
gzítv
eÉ
rtéke
lés/
zárá
s M
S W
ord
doku
men
tum
ban
és/v
agy
MS
Exc
el
tábl
ában
rögz
ítve
Pén
zügy
i ada
tok
nyom
on k
övet
ése
Zárá
si fo
lyam
at n
yom
on k
övet
ése
Pro
jekt
szer
veze
t mun
kájá
nak
érté
kelé
se é
s zá
rása
Mon
itorin
g fo
lyam
at é
rtéke
lése
és
zárá
saE7
foly
amat
leírá
sa s
zerin
t
1890 A MÁV Zrt. Értesítője 31. számB
emen
ada
tFe
lel
s sz
erve
zet
Kim
en a
dat
Ered
mén
yFe
lel
sM
egje
gyzé
sFo
lyam
at e
lem
Fela
dat
E.1
.1.
Mon
itorin
g te
rvad
atok
kia
lakí
tása
- E
lké
szíté
s te
véke
nysé
g te
rvez
ése,
üte
mez
ése
Tevé
keny
sége
k vá
rhat
ó id
szük
ségl
etei
EU
KO
Pro
jekt
üte
mez
ésE
U K
OA
dato
k M
S P
roje
ct
tábl
án rö
gzítv
e
E.1
.2.
Mon
itorin
g te
rvad
atok
kia
lakí
tása
- M
szak
i m
onito
ring
adat
ok k
örén
ek é
s cé
lérté
kéne
k m
egha
táro
zása
Msz
aki p
aram
étér
ek
meg
adás
a
Sza
kmai
sz
erve
zete
kN
IF
Msz
aki i
ndik
átor
ok é
s cé
lérté
keik
EU
KO
Ada
tok
MS
Exc
el
tábl
án rö
gzítv
e
E.1
.3.
Mon
itorin
g te
rvad
atok
kia
lakí
tása
- P
énzü
gyi a
dato
k kö
re é
s pé
nzüg
yi ü
tem
ezés
Pén
zügy
i pa
ram
étér
ek
meg
adás
a
Sza
kmai
sze
rvez
etK
ontro
lling
Ig
azga
tósá
gN
IF
Pén
zügy
i ind
ikát
orok
és
cél
érté
keik
EU
KO
Ada
tok
MS
Exc
el
tábl
án rö
gzítv
e
E.1
.4.
Mon
itorin
g te
rvad
atok
kia
lakí
tása
- K
özbe
szer
zési
üt
emte
rv m
egha
táro
zása
Köz
besz
erzé
s vá
rhat
ó id
szük
sége
lete
iK
özbe
szer
zés
típus
a,
érté
ke, a
z aj
ánla
ti do
kum
entá
ció
elké
szíté
séne
k,
kiad
ásán
ak, a
z aj
ánla
ttéte
llel é
s ér
téke
lésé
vel,
vala
min
t a
szer
zdé
sköt
ésse
l ka
pcso
lato
s te
rvez
ett
hatá
ridk.
Köz
besz
erzé
sért
fele
ls
szer
veze
tK
özbe
szer
zés
ütem
terv
Köz
besz
erzé
-sé
rt fe
lel
s sz
erve
zet
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
E.1
.5.
Mon
itorin
g te
rvad
atok
kia
lakí
tása
- K
omm
unik
áció
s te
rv
Köt
elez
ko
mm
unik
áció
s te
véke
nysé
gek
és
azok
vár
ható
id
szük
ségl
etei
EU
KO
Kom
mun
ikác
iós
Igaz
gató
ság
Kom
mun
ikác
ió id
beni
üt
emez
ése
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
E.1
.6.
Mon
itorin
g te
rvad
atok
kia
lakí
tása
- M
onito
ring
és
kont
rolli
ng te
véke
nysé
gi te
rv
Köt
elez
mon
itorin
g és
kon
trolli
ng
tevé
keny
sége
k, il
letv
e az
ok v
árha
tó
idsz
üksé
glet
ei
EU
KO
Mon
itorin
g és
ko
ntro
lling
te
véke
nysé
g id
beni
üt
emez
ése
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
E2
Pro
jekt
koc
káza
tele
mzé
s, é
s –k
ezel
és
Feltá
rt és
azo
nosí
tott
kock
ázat
okS
züks
éges
nek
ítélt
inté
zked
ések
Meg
tett
inté
zked
ések
ha
tása
Koc
káza
ti té
nyez
k vá
ltozá
sa
EU
KO
BS
ZEN
IF
Koc
káza
tkez
elés
i ny
ilván
tartá
sE
U K
OK
ocká
zatk
ezel
ési
doku
men
táci
ó
E3
Ada
tgy
jtés
Szü
kség
es a
dato
k kö
réne
k ki
vála
sztá
sa,
beké
rése
Sza
kmai
sz
erve
zete
k,sz
ámvi
teli
szer
veze
t,B
SZE
/Mér
nök
NIF
Ada
tok
beér
kezé
séne
k id
inte
rval
lum
aA
dato
k te
ljes
kör
en
rend
elke
zésr
e ál
lása
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
E1
E. M
onito
ring
tevé
keny
ség
fbb
fela
data
i:
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1891B
emen
ada
tFe
lel
s sz
erve
zet
Kim
en a
dat
Ered
mén
yFe
lel
sM
egje
gyzé
sFo
lyam
at e
lem
Fela
dat
E4
Terv
-tény
elté
rése
k ér
téke
lése
– b
eava
tkoz
ás
Hav
i/Neg
yedé
ves
elre
hala
dási
je
lent
ések
Pro
jekt
idbe
li ny
omon
köv
etés
tá
bláj
aP
roje
kt m
szak
i és
pénz
ügyi
indi
káto
r tá
bláj
a
EU
KO
BS
ZEN
IF
Elté
rés
keze
lésé
re
adot
t jav
asla
tE
U K
O
Idad
atok
MS
P
roje
ct tá
blán
rö
gzítv
eJa
vasl
atok
MS
W
ord
doku
men
tum
ban
rögz
ítve
E5
Bes
zám
olók
kés
zíté
se
Hav
i/Neg
yedé
ves
elre
hala
dási
je
lent
ések
Pro
jekt
idbe
li ny
omon
köv
etés
tá
bláj
aP
roje
kt m
szak
i és
pénz
ügyi
indi
káto
r tá
bláj
aB
eszá
mol
ó ké
szíté
séne
k ha
tárid
eje
EU
KO
BS
ZEN
IF
Telje
skör
en
össz
eállí
tott
besz
ámol
ó Ö
ssze
állít
ásán
ak
hatá
ridn
belü
liség
e
EU
KO
Idad
atok
MS
P
roje
ct tá
blán
rö
gzítv
eB
eszá
mol
ó M
S
Wor
d do
kum
entu
mba
n és
/vag
y M
S E
xcel
tá
bláb
an rö
gzítv
e
E6
Elle
nrz
ési m
egál
lapí
táso
k ny
omon
köv
etés
e
Elle
nrz
és s
orán
fe
lmer
ült é
szre
véte
lek
beér
kezé
se é
s a
keze
lésr
e ad
ott
hatá
rid
BE
FM
ás e
llen
rzés
re
jogo
sult
szer
v
Elle
nrz
és á
ltal a
dott
hatá
ridre
törté
n
telje
síté
s el
len
rizha
tsé
ge
EU
KO
Ada
tok
MS
Pro
ject
tá
blán
rögz
ítve
E7
Mon
itorin
g fo
lyam
at é
rtéke
lése
és
zárá
sa
Öss
zes
a fo
lyam
at
sorá
n fe
lhas
znál
t ad
atso
rE
U K
OÉ
rtéke
lt, le
zárt
mon
itorin
g re
ndsz
erE
U K
OS
traté
giai
Ig.
Idad
atok
MS
P
roje
ct tá
blán
rö
gzítv
eÉ
rtéke
lés/
zárá
s M
S W
ord
doku
men
tum
ban
és/v
agy
MS
Exc
el
tábl
ában
rögz
ítve
1892 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
67/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számúelnök-vezérigazgatói utasítás
a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfóliójába tartozókijelölt társaságok
kockázatkezelési szabályzatáról
1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA
A 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat 2.) pontja értel-mében az állami többségi tulajdonban lévő társaságoknál a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami va-gyonnal való felelős gazdálkodás erősítése érdekében kockázatkezelési rendszert kell kialakítani és működtet-ni. Jelen utasítás célja ennek megfelelően a nemzeti vas-úttársaságnál
• a szervezeti és működési kockázatok tudatos kezelé-sét és kontrolálását lehetővé tevő Kockázatmenedzsment rendszer (lásd: 3.4 pont) Csoportszintű kiépítése, és
• ezen Kockázatmenedzsment rendszer bevezetésével olyan szervezetirányítási és döntéstámogatási rendszer (a továbbiakban együtt: Kockázatmenedzsment eljárásrend) kialakítása, amely hosszú távon hozzájárul a MÁV Cso-port üzleti értékének növeléséhez a társaságok számára jelentőséggel bíró kockázatok korai felismerése, kezelése és nyomon követése révén.
A Kockázatmenedzsment eljárásrend keretében• fel kell mérni és meg kell állapítani a MÁV Csoport
tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, és
• meg kell határozni azon intézkedéseket és az intézke-dések megtételének módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.
Jelen utasítás a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó leány-vállalatok esetében egyben egy olyan mintaszabályzat-nak tekintendő, amely alapján a társaságok külön-külön kötelesek elkészíteni, illetve módosítani a saját maguk specifi kációjának megfelelő kockázatkezelési szabályza-tukat.
2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO-ZÁSA
2.1 Az utasítás hatálya
2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya
Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. vala-mennyi szervezeti egységére, valamint a mindenkor ha-tályos társaságirányítás általános szabályai (azaz a Port-foliókezelési szabályzat) alapján a MÁV Zrt. bázisportfo-liójába tartozó összes társaságra, valamint a szabad port-folióba tartozó MÁV Informatika Zrt.-re, a MÁV Ingat-lankezelő Kft.-re és a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-re.
Jelen utasítás nem terjed ki• a deviza-, kamat- és árukockázati kitettséggel össze-
függő kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatokra, ame-lyekre az alábbiak szerint külön-külön elnök-vezérigaz-gatói utasítások vonatkoznak:
a 43/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú el-nök-vezérigazgatói utasítás a
MÁV Zrt. árfolyam-fedezeti politikájáról; a 44/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú el-
nök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról; valamint a 45/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú el-
nök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról;
• a MÁV Csoport biztosítási stratégiájának kialakítá-sára és annak megvalósítására, azaz a biztosítási típusú kockázatáthárításra (amelyre a 141/2008. (10.14.) számú Igazgatósági határozat vonatkozik), továbbá
• a kockázatmenedzsment munkafolyamat során fenn-álló negatív eseményekre.
2.1.2 Az utasítás személyi hatálya
Az utasítás személyi hatálya kiterjed a 2.1.1 pontba tar-tozó társaságok kockázatkezeléssel foglalkozó összes munkavállalójára.
2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős
Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a gaz-dasági általános vezérigazgató-helyettes felelős.
2.3 Kockázatkezelésért felelős vezetők, szervezeti egységek, illetve fórumok
A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig az a szer-vezeti egység (lásd: 3.34 pont) vezetője felel, ahol a kocká-zat felmerült, illetve ahol az beazonosításra került. A csak a MÁV Csoport (a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos) szintjén menedzselhető kockázatok kezelése a MÁV Zrt. Igazgatóságának hatáskörébe tartozik. A MÁV Zrt. Igaz-gatóságát, illetve a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatóját koc-kázatkezelési döntései meghozatalában a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezlete támogatja. Amennyiben a koc-kázat kezelése alapítói / tulajdonosi döntést igényel, úgy
• a MÁV Zrt. illetve a MÁV Csoport vonatkozásában a kockázatok alapító felé történő bejelentéséről a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója,
• a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó társaságok esetében a kockázatok kezeléséért a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgató-ság Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály Kockázat-kezelési és Kontroll Osztályának (a továbbiakban: TPF-KKO) az előterjesztése, és a
• MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének ja-vaslata alapján
a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója felel.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1893
3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA
Jelen fejezetben meghatározott fogalmakat / szakkife-jezéseket a továbbiakban olyan értelemben használjuk, ahogy itt defi niálásra kerültek. A kockázatmenedzsment szakkifejezéseket a későbbiekben mindig nagy kezdőbe-tűvel írjuk.
3.1 A MÁV Zrt. bázis- és szabad portfoliójába tar-tozó, Kockázatmenedzsment eljárásrend kiépítésére és működtetésére kijelölt leányvállalatok / tagvállala-tok
A Kockázatmenedzsment eljárásrend kiépítésére és működtetésére kijelölt leányvállalatok / tagvállalatok:
• a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt., a MÁVGÉP Kft., a
• MÁV FKG Kft., a MÁV KFV Kft. és a ZÁHONY-PORT Zrt. (bázis portfolió); valamint
• a MÁV Informatika Zrt., a MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. (szabad portfolió);
(a továbbiakban együtt: tagvállalatok).
3.2 MÁV Csoport
Jelen utasítás értelmében MÁV Csoport a MÁV Zrt. és a 3.1 pont szerinti kijelölt tagvállalatai összessége.
3.3 Kockázatmenedzsment tevékenységek MÁV Csoportszintű irányítása
A MÁV Csoportszintű Kockázatmenedzsment eljárás-rend keretében a kockázatkezelési rendszer kialakításáért és működtetéséért a MÁV Zrt.-nél érvényben lévő MSZSZ értelmében a TPF-KKO felel.
3.4 Kockázatmenedzsment rendszer
A Kockázatmenedzsment rendszer olyan eljárások és módszerek összességét jelenti, amelyek magukban fog-lalják
• a tagvállalatok stratégiai céljaira kihatással lévő koc-kázatok, illetve a kockázatokat kiváltó eseményeknek a beazonosítását,
• a beazonosított kockázatok értékelését és jelentését egységes metodika alapján, valamint a
• szükséges válaszlépések meghatározását és azok eredményének a nyomon követését.
3.5 Kockázatkezelés
A kockázatkezelés – a Kockázatmenedzsment rendszer keretében elfogadott eljárások és módszerek alapján – a kulcskockázatok és a kulcskockázatokhoz tartozó kocká-zati események beazonosítását, értékelését, a szükséges intézkedések meghozatalát, valamint a kockázatkezelési eljárások folyamatos és egyben ciklikus működését magá-
ban foglaló tevékenységek összessége. A kockázatkezelés – mint a MÁV Csoport feladatellátását támogató belső fo-lyamat – egyben a menedzsment gyakorlati segítője: a ter-vezés, a döntéshozatal, valamint a végrehajtás eszköze.
A kockázatkezelés a jövőben várhatóan bekövetkező eseményekkel foglalkozik, s nem tárgya a kockázatkeze-lés során már fennálló negatív hatású események (ereden-dő kockázatok; lásd: 4.3.2.2 pont) kezelése. Az ilyen ne-gatív hatású események kezelése során a szervezeti egy-ségeknek a jogszabályokban és a belső utasításokban foglalt előírások szerint kell eljárniuk. A maradvány koc-kázatok (lásd: 4.3.2.2 pont) kezelésére a jelen utasításban foglaltak az irányadóak.
3.6 Kockázatértékelés
A kockázatértékelés a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események értékelését jelenti
• hatás,• bekövetkezési valószínűség és• a kockázati eseményeknél alkalmazható kontrolleljá-
rásokalapján (lásd: 3.19 pont).
3.7 Kockázatkezelési irányelv
A Kockázatkezelési irányelv (lásd: 1. sz. melléklet) be-mutatja
• a MÁV Csoport legfőbb célkitűzéseit a Kockázatme-nedzsment rendszer kialakításával kapcsolatban, vala-mint
• a MÁV Csoport kockázatmenedzsment folyamathoz, illetve kockázatokhoz való hozzáállását, azaz a kockázat-menedzsment alapelveit és eljárásait.
A Kockázatkezelési irányelvben képviselt kockázatke-zelési fi lozófi a – a Kockázatmenedzsment eljárásrend (azaz a jelen utasítás) mellett – a MÁV Zrt. menedzs-mentje által központilag felügyelt, csoportszinten integ-rált Kockázatmenedzsment rendszer alapja.
3.8 Kockázat csoportok
A kockázatok – a MÁV Zrt. és egy-egy tagvállalat meghatározott küldetésének és / vagy jövőképének össze-függésében – a MÁV Zrt. és a tagvállalat céljaival össze-függésben négy jól elkülöníthető szinten jelentkezhetnek: a stratégiai-, a megfelelőségi-, a pénzügyi- és a működési kockázatok szintjén. A különálló, de egymást átfedő ka-tegóriák különböző szervezeti igényekkel foglalkoznak és különböző vezetők felelősségi körébe tartozhatnak. A kategorizálás révén elkülöníthetőek az egyes célkitűzés kategóriákkal szemben támasztott elvárások.
Az egyes kockázatcsoportok nem kezelhetőek külön-külön a többi kockázatcsoport fi gyelembe vétele nélkül.
1894 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
A kockázatkezelés folyamatának a stratégiai-, a megfele-lőségi-, a pénzügyi és a működési kockázatokat össze-hangolva és egységesítve kell működnie. A kockázatke-zelés a vezetői szintről kiindulva (stratégiai kockázatok felől haladva a megfelelőségi- és pénzügyi kockázatokon keresztül) beépül a MÁV Csoport mindennapi operatív tevékenységébe (a működési kockázatokig bezárólag).
A stratégiai-, a megfelelőségi- és a pénzügyi kockáza-tok a MÁV Csoport összes tagvállalatánál felmerülhet-nek, a működési kockázatok azonban csak értéklánc-spe-cifi kusan rendelhetők hozzá a MÁV Zrt.-hez, illetve a különböző tagvállalatokhoz.
A kockázatokat csoportosíthatjuk azok forrása szerint is. A kockázatok forrása lehet a MÁV Csoportra nézve külső eredetű kockázat, illetve a Csoport tevékenysége (vagy annak hiánya) miatt bekövetkező belső eredetű kockázat. A kockázatkezelés középpontjában elsősorban a belső eredetű kockázatok állnak.
3.9 Kockázat kategóriák, kulcskockázatok
Az egyes kockázati csoportok tovább bonthatóak koc-kázati kategóriákba a MÁV Csoport főbb (alap és funkci-onális) tevékenységi folyamatai mentén.
A kockázati csoportokba tartozó, és a Kockázati Uni-verzumba (lásd: 3.16 pont) felvett kockázati kategóriák összessége alkotja a MÁV Csoport kulcskockázatainak halmazát. Egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódóan tag-vállalatonként (ideértve a MÁV Zrt.-t is), illetve tagválla-laton belül szervezeti egységeknél akár egymástól külön-böző kockázati események (lásd: 3.10 pont) is beazonosít-hatóak.
3.10 Kockázati események és a kockázat fogalma
A kockázati események olyan a kulcskockázathoz kap-csolódó potenciális jövőbeni események, amelyek bekö-vetkezése veszélyeztetheti a MÁV Csoport vállalatainak rövid távú (operatív), valamint közép- (stratégiai) illetve hosszú távú céljainak elérését.
Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon esemé-nyek összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet a MÁV Csoport által kitűzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozi-tív hatásról van szó, úgy a kockázatot, mint „lehetőség” defi niáljuk. Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a kockázat fogalmát a fogalom ne-gatív értelmében használja. Amennyiben a kockázatme-nedzsment rendszer a kockázatok értékelése során „lehe-tőséget” állapít meg – a lehetőség kiaknázása érdekében – a 4.3.3.1.5 pontban foglaltaknak megfelelően kell eljár-nia.
3.11 A kockázatok beazonosítása kockázatvizsgá-lattal vagy kockázati önértékeléssel
A kockázatok beazonosítása a MÁV Csoporton belül (tagvállalatonként) külön-külön elvégzendő kockázat-vizsgálattal vagy kockázati önértékelések során történik.
A kockázatvizsgálatot egy kifejezetten erre a célra létre-hozott munkacsoport végzi a TPF-KKO vezetésével, veze-tői interjúk lefolytatásával, a MÁV Zrt. és az adott tagvál-lalat belső szabályaink, utasításainak és eljárásrendjének áttanulmányozása mellett. A MÁV Zrt., illetve a tagválla-lat részéről a munkacsoportba a Tagvállalati Kockázati Koordinátor (lásd: 3.33 pont) jelöli ki a munkatársakat.
A kockázati önértékelés folyamatában – a tevékenysé-gek kockázati esemény szintű vizsgálatában – a MÁV Zrt. és az adott tagvállalat valamennyi szervezeti egység vezetőjének részt kell vennie. A kockázati önértékelés történhet kérdőívek segítségével és / vagy a TPF-KKO által megszervezett munkamegbeszélések alkalmával.
A kockázatok beazonosításának bármely formáját is választjuk, a kockázatkezelés folyamatában a Csoport tagjainak az aktuális közlekedési stratégia szerint kiala-kított célkitűzéseiből kell kiindulni. A kockázatok beazo-nosításánál nem a kockázatok hatását, hanem magát a kockázatot kell meghatározni.
3.12 Kontrolleljárások
A kontrolleljárások azoknak az eljárásoknak az ösz-szessége, amelyek segítségével a kockázati események hatása és / vagy bekövetkezési valószínűsége csökkent-hető. A kontrolleljárásoknak négy fő típusa alkalmazan-dó a kockázatkezelés során:
• a „megelőző kontrollok” célja a nem kívánatos ese-mények megvalósulási lehetőségeinek korlátozása. Minél fontosabb egy kedvezőtlen esemény megelőzése, annál fontosabb a megfelelő preventív kontrollok beépítése a folyamatokba (pl. feladatkörök egyértelmű elhatárolása, egyes műveletek / feladatok felhatalmazott személyekhez rendelése, stb.).
• a „helyrehozó kontrollok” célja a realizált, nem kí-vánt kockázatok következményeinek korrigálása. Ezen kontrollok kisegítő megoldást nyújtanak a károk, illetve az elszenvedett veszteségek csökkentésére (pl. eshetőségi / üzletmenet folytonossági tervek kidolgozása, de ilyen korrektív kontrollnak tekintendő a biztosítás is).
• az „utasítás jellegű kontrollok” célja egy tervezett eredmény elérésének a biztosítása. Általában egy tevé-kenység vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, időbe-li ütemezésüket tartalmazzák (ilyen direktív kontrollnak tekintendőek pl. a munkavédelmi szabályok, előírások).
• a „feltáró kontrollok” célja a létrejött kedvezőtlen eredmények okinak a feltárása. Mivel a feltáró (detektív) kontrollok csak a kockázati esemény bekövetkezése után
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1895
fejtik ki a hatásukat, ezért csak abban az esetben használ-hatóak, amennyiben lehetőség van a kár vagy a veszteség elfogadására, illetve mérséklésére (pl. könyvelési tételek egyeztetése, pénztár- és leltárhiányok feltárása). A feltáró kontrollok a megtörtént kockázati események (károk) jö-vőbeni megelőzésében játszanak szerepet.
Bármelyik típusú kontrolleljárást alkalmazza is a MÁV Csoport / tagvállalat / szervezeti egység, fontos, hogy az arányban legyen a kockázat mértékével. Minden kontroll tevékenységnek megvannak a maga költségei, és ezért lé-nyeges, hogy ezek ne haladják meg a kockázat bekövetke-zésének megakadályozásából származó haszon (elmaradt kiadás / veszteség) mértékét. A kontrolleljárások célja sokkal inkább a kockázat mértékének a visszaszorítása, tűréshatáron belülre szorítása, mintsem a kockázatok tel-jes megszüntetése.
3.13 Kockázatvállalási hajlandóság, kockázati tű-réshatár
A kockázatvállalási hajlandóság a MÁV Csoport koc-kázatokhoz való általános hozzáállását foglalja magába. Megmutatja, hogy a Csoport milyen mértékben kíván bi-zonytalan kimenetelű, kockázatos helyzeteket elfogadni vagy felvállalni. A MÁV Csoport kockázatkezelésének középpontjában a kockázatok és a lehetőségek közötti egyensúly megtalálása és fenntartása áll.
A kockázati tűréshatár a nettó kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, amely felett a
MÁV Csoportnak / a tagvállalatoknak / a szervezeti egységeknek mindenféleképpen válaszintézkedéseket kell tenniük a felmerülő kockázatokra (lásd: 3.19 pont). A MÁV Zrt., illetve az egyes tagvállalatok menedzsmentje egy-egy kiemelt projekt esetében a projekt jellegétől, cél-kitűzésétől, illetve a megvalósítás időtartalmától függően a projekt kockázati tűréshatárt magasabb, illetve alacso-nyabb szinten is meghatározhatja.
3.14 Bruttó kockázat
Adott kulcskockázathoz beazonosított kockázati ese-ménnyel szemben az alkalmazott kontrolleljárások fi gye-lembevétele nélkül fennálló kockázati kitettség.
3.15 Nettó kockázat
Adott kulcskockázathoz beazonosított kockázati ese-ménnyel szemben az alkalmazott kontrolleljárások fi gye-lembevételével fennálló kockázati kitettség.
3.16 Kockázati Univerzum, Kockázati Univerzum-hoz tartozó defi níciók
A Kockázati Univerzum összeállításának a célja alap-vetően az, hogy a menedzsment egy átfogó képet kapjon
a nemzeti vasúttársaságnál felléphető azon kockázatok-ról, amelyek a kockázatkezelés szempontjából érdekesek lehetnek. A Kockázati Univerzum egy olyan adatbázis, amely kiinduló pontja lehet kockázatkezelésnek.
A Csoportszinten kialakított Kockázati Univerzum azokat a kockázatcsoportokat (stratégiai-, megfelelőségi-, pénzügyi- és működési kulcskockázatokat) tartalmazza kockázat kategóriák szerint, amelyekkel a MÁV Csoport működése során, a Csoport hosszú távú tervének megfe-lelő időhorizonton várhatóan szembe kell néznie (lásd: 2. számú melléklet). A Kockázati Univerzumban az egyes kockázati csoportba tartozó kockázati kategóriák leírásá-ban példálózó felsorolásként – nem teljes körűen – a le-hetséges kapcsolódó kockázati események is feltüntetésre kerülnek.
A Kockázati Univerzumba felvételre nem került koc-kázati kategóriákkal sem MÁV Csoport, sem tagvállalati szinten nem kell foglalkozni (de a tagvállalati kockázat-kezelési szabályzatokban ettől a tagvállalatok eltérhet-nek).
A Csoportszinten értelmezett Kockázati Univerzum évente felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra, il-letve kiegészítésre kerül a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazga-tói Értekezletének a javaslata alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója által. A Kockázati Univerzum felülvizs-gálatát a TPF-KKO kezdeményezi a Csoportszintű Koc-kázat Koordinátor (lásd: 3.32 pont), illetve a kockázatme-nedzsment folyamatban érintett Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslatai alapján.
A Kockázati Univerzumot első alkalommal jelen utasí-tás határozza meg.
3.17 Csoportszintű kockázati lista
A Csoportszintű kockázati lista (lásd: 3. számú mel-léklet) a Kockázati Univerzumból leszűrt kiindulási lista, amely csak azokat a kulcskockázatokat tartalmazza (MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágra, MÁV Zrt. funkcionális szervezeteire, a MÁV-START Zrt.-re, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-re és a
MÁV-GÉPÉSZET Zrt.-re vonatkozóan1) amelyek – a MÁV Csoport mindenkori középtávú tervének megfelelő időhorizonton – az elkövetkező üzleti évben a MÁV Cso-
1 A MÁVGÉP Zrt., a MÁV FKG Kft., a MÁV KFV Kft., a ZÁHONY-PORT Zrt., a MÁV Informatika Zrt., a MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. a jelen utasítás megjelenése után kerül bevonásra a MÁV Csoport kockázat-menedzsment rendszerébe. Ezért a Csoportszintű kockázati lista csak az első felülvizsgálat után tartalmazza majd a teljes, 3.1 pontban foglalt tagvállalatok kulcskockázatait. A kockázat-menedzsment projektbe első körbe bevont tagvállalatok (jelen utasítás megjelenése előtt): a MÁV Zrt. (Pályavasúti Üzletág és funkcionális szervezetek külön-külön), a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.
1896 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
port üzleti és stratégiai célkitűzéseire várhatóan közvetlen befolyást gyakorolnak. A Csoportszintű kockázati listá-nak az összes, a Tagvállalati kockázati listákban (lásd: 3.18 pont) szereplő kulcskockázatot tartalmaznia kell.
A Csoportszintű kockázati lista a mindenkori kocká-zati helyzetnek megfelelően évente felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra, illetve kiegészítésre kerül a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének a javasla-ta alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója által. A fe-lülvizsgálatot a TPF-KKO kezdeményezi a Csoportszintű Kockázat Koordinátor, illetve a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslatai alapján.
A Csoportszintű kockázati listát első alkalommal jelen utasítás határozza meg.
3.18 Tagvállalati kockázati listák
A Tagvállalati kockázati listák szintén a Kockázati Univerzumból leszűrt kiindulási listák, amelyek azokat a kulcskockázatokat tartalmazzák a szóban forgó tagválla-latra nézve, amelyeket az adott üzleti évre vonatkozóan a TPF-KKO és az érintett tagvállalat menedzsmentje hagy jóvá a Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvál-lalati Kockázat Koordinátor javaslata alapján.
A MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Tagvállalati kockázati listáit első alkalommal jelen utasítás határozza meg.
3.19 Kockázatértékelési kritériumok
A Csoportszintű-, illetve a Tagvállalati kockázati lis-tákban szereplő kulcskockázatokat
• a nettó hatás,• a nettó bekövetkezési valószínűség és• az alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságahármas szempont rendszere szerint kell értékelni. Egy-
egy kockázat nettó kockázatkitettsége és kontrollkörnye-zeti értéke az összes érékelő által adott értékek egyszerű számtani átlaga.
3.19.1 Nettó hatás
A nettó hatás (1 – 5 fokozatú skálán) azt mutatja meg, hogy mekkora az adott kockázati esemény hatása a MÁV Zrt. és a tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások fi -gyelembevétele mellett, azaz egy bizonyos esemény be-következése milyen mértékben befolyásolja a MÁV Zrt. / tagvállalat sikerességét, eredményességét:
• 1 = a kockázati esemény hatása minimális a MÁV Zrt. / tagvállalat életére, a MÁV Zrt. / tagvállalat stratégi-ai céljai csak minimálisan érintettek;
• 2 = a kockázati esemény hatása csekély / elhanyagol-ható, a MÁV Zrt. / tagvállalat stratégiai céljai csak sze-rény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak;
• 3 = a kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhe-tő szintű, a MÁV Zrt. / tagvállalat stratégiai céljai azon-ban már meghatározott módon érintettek lehetnek;
• 4 = a kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a MÁV Zrt. / tagvállalat a stratégiai céljait csak korlátozott mértékben képes elérni;
• 5 = a kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem teljesíthetőek.
A nettó hatás értékét értékelni lehet – amennyiben az értékelés időpontjában a kockázati esemény következmé-nye hozzávetőlegesen számszerűsíthető – az éves cash-fl ow-ra, illetve az éves eredményre gyakorolt hatása szem-pontjából (mennyiségi tényezők, azaz forintban számsze-rűsített értékük alapján), illetve számszerűsíthetőség hiá-nyában a tagvállalat stratégiai céljaira vonatkozó befolyása szempontjából (azaz minőségi tényezők alapján). Bizonyos célok elérésére befolyást gyakorló kockázatok mind meny-nyiségileg és minőségileg, míg más kockázatok csak mi-nőségi ismérvek segítségével értékelhetőek. Jól defi niált (helyesen „beárazott”) Kockázatkezelési eszköz (lásd:
3.20 pont) esetén, valamint felelős kockázatértékelés mellett nettó hatás tekintetében mindkét módszer segítsé-gével ugyanolyan eredményre (ugyanolyan kockázati ki-tettség megállapítására) kell jutni.
Számszerűsíthető nettó hatás esetében az 1-es érték-hez felülről, az 5-ös értékhez pedig alulról zárt értékek tartoznak, míg a 2-es, a 3-as és a 4-es értékekhez tól – ig határok (értékek).
Egy-egy szinthez rendelt, forintban számszerűsített nettó hatás értékek tagvállalatonként eltérhetnek egy-mástól, az adott tagvállalat üzleti méretéhez (mérlegfő-összegéhez, árbevételéhez, EBIDTA mutatójához, stb.) viszonyítva.
3.19.2 Nettó valószínűség
A nettó valószínűség (1 – 5 fokozatú skálán) azt az ér-téket mutatja, hogy mekkora az adott – a
3.19.1 pontban értékelt és megállapított nettó hatással bíró – kockázati esemény bekövetkezési valószínűsége a stratégiai időtávban (4 évben) a MÁV Zrt. / tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások fi gyelembevételével:
• 1 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínű-sége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a MÁV Zrt. / tagvállalat életében;
• 2 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínű-sége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 4 évben már egyszer-kétszer előfordult;
• 3 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínű-sége várható / feltételezhető, a kockázati esemény már párszor előfordult az elmúlt 4 évben;
• 4 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínű-sége megalapozottan állítható / valószínű, a kockázati esemény már többször előfordult az elmúlt 4 évben;
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1897
• 5 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínű-sége biztos / egyértelmű, a kockázati esemény rendszere-sen előfordult az elmúlt 4 évben.
3.19.3 Nettó kockázatkitettség
A nettó kockázatkitettség (3-tól – 15-ig terjedő ská-lán) azt az értéket reprezentálja, hogy mekkora a MÁV Zrt. / tagvállalat adott – a 3.19. 1 és 3.19.2 pontokban már értékelt – kockázati eseménnyel szemben fennálló kockázati kitettsége a kontrolleljárások fi gyelembevéte-lével.
A nettó kockázatkitettség = 2*hatás + valószínűség; így a nettó kockázatkitettség minimális értéke 3, maxi-mális értéke 15 lehet (pl.: amennyiben a nettó hatás érté-ke 4 és a valószínűség értéke 3, akkor a nettó kockázatki-tettség = 2*4+3 = 11).
Kockázatmenedzsment szempontjából annál kritiku-sabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél ma-gasabb annak nettó kockázat-kitettségi értéke. Jelen uta-sítás alapján kockázati tűréshatárként a 9-et elérő, illetve azt meghaladó nettó kockázat-kitettségi értékkel bíró kockázati eseményeket kell fi gyelembe venni. A 9 alatti nettó kockázat-kitettségi értékkel bíró kockázati esemé-nyekkel csak tagvállalati szinten kell foglalkozni (a 3.12 pontban foglaltak fi gyelembe vételével), amennyiben azt a tagvállalat menedzsmentje fontosnak ítéli. Egy-egy kockázati esemény megítélése
• akkor értékelődik fel a Csoportszintű kockázatérté-kelés szempontjából, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a legközelebbi kockázatértékeléskor a 9-es értéket eléri, vagy meghaladja; illetve
• akkor kerül ki a Csoportszintű kockázatkezelés látó-köréből, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a 9-es érték alá kerül,
függetlenül az adott kockázati esemény 3.19.4 pont szerinti kontrollkörnyezeti értékétől.
3.19.4 Alkalmazott kontrolleljárások (a kontroll-környezet értéke)
A kontrollkörnyezet értéke (1 -5 fokozatú skálán) azt az értéket mutatja, hogy mennyire hatékonyan működnek a kockázat kezelésére alkalmazott / alkalmazható kont-roll eljárások a MÁV Zrt.-nél / tagvállalatnál, milyen le-hetőség van a kontroll eljárások (alapvetően a preventív és a direktív kontrollok esetében azok) mennyiségi és mi-nőségi elmélyítésére a kockázatgazda, illetve az Alapító (tulajdonos) oldaláról:
• 1 = a kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatme-nedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt;
• 2 = a kontrolleljárások tekintetében csak csekély fej-lődési lehetőség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljá-rások fi nomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhető eredményekkel;
• 3 = a kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhető eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erősíteni kell;
• 4 = a kontrolleljárások tekintetében jelentős fejlődési / előrelépési lehetőség van, a kockázatgazdáknak késle-kedés nélkül intézkedéseket kell meghozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása);
• 5 = a kontrolleljárások tekintetében a kulcskockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a kockázatgazdák részéről a menedzsment (szükség esetén az Alapító) egyidejű tájékoztatása mel-lett.
Amennyiben a kockázatértékelés során a MÁV Zrt. / tagvállalat, a szervezeti egység kockázatértékelésbe be-vont munkatársai (alapvetően a külső kockázatok eseté-ben) a kontrollkörnyezet értékét azért tartják alacsony szinten (1-es, illetve 2-es értéken), mert a MÁV Zrt. illet-ve tagvállalati szinten nincs ráhatásuk a kontrolleljárá-sokra, úgy az adott kockázati esemény kockázatértékelé-sénél ezt a kontrollérték külön csillaggal történő megjelö-lésével kell jelezniük (pl. 1*, 2*).
Kockázatmenedzsment szempontjából annál kritiku-sabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél ma-gasabb annak kontrollkörnyezeti értéke. Jelen utasítás alapján kockázati tűréshatárként a 3,5-et elérő, illetve azt meghaladó kontrollkörnyezeti értékkel bíró kockázati eseményeket kell fi gyelembe venni. A 3,5 alatti kontroll-környezeti értékkel bíró kockázati eseményekkel csak tagvállalati szinten kell foglalkozni (a 3.12 pontban fog-laltak fi gyelembe vételével), amennyiben azt a tagvállalat menedzsmentje fontosnak tartja. Egy-egy kockázati ese-mény megítélése
• akkor értékelődik fel a Csoportszintű kockázatérté-kelés szempontjából, ha annak kontrollkörnyezeti értéke a legközelebbi kockázatértékeléskor a 3,5-es értéket eléri, illetve
• akkor kerül ki a Csoportszintű kockázatkezelés látó-köréből, ha annak kontrollkörnyezeti értéke 3,5-es érték alá kerül,
függetlenül az adott kockázati esemény 3.19.3 pont szerinti nettó kockázat-kitettségi értékétől.
A megkülönböztetett jellel (csillaggal) ellátott kocká-zati események Csoportszintű kockázatmenedzsment rendszerbe történő bevonásáról a TPF-KKO dönt a Cso-portszintű Kockázat Koordinátor, illetve a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslatai alapján, a kockázati esemény nettó kockázat-kitettségi értékének a fi gyelem-be vétele mellett.
3.20 Kockázatértékelési eszköz
A Kockázatértékelési eszköz a 3.19 pontban bemuta-tott, 1-től 5-ig, illetve 3-tól 15-ig terjedő skálán értékeli a kulcskockázatokhoz tartozó eseményeket a defi niált koc-
1898 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
kázatértékelési kritériumok, illetve a MÁV Csoport koc-kázatvállalási hajlandósága szerint. A kockázatértékelés Csoportszinten egységes rendszerét a Csoportszinten, il-letve a tagvállalati szinten meghatározott Kockázatérté-kelési eszközök következetes alkalmazása teszi lehetővé.
3.20.1 Csoportszintű kockázatértékelési eszköz
A TPF-KKO a Csoportszintű Kockázat Koordinátor javaslata alapján – a Csoportszinten értelmezett kocká-zatvállalási hajlandóságnak megfelelően – a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének a javaslata alapján, a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának jóváhagyásával alakítja ki a Csoportszintű kockázatértékelési eszközt (lásd: 4. sz. melléklet), amely lehetővé teszi a különböző Tagvállalati Kockázati Beszámolókon (lásd: 3.25 pont) keresztül jelentett kockázati eseményekkel kapcsolatos kitettségek aggregálását, azaz a Csoportszintű Kockázat Beszámoló (lásd: 3.26 pont) összeállítását. Értelemszerű-en a Csoportszintű kockázatértékelési eszköz tartalmaz-hatja a legmagasabb, forintban számszerűsített (3.19.1 pont szerinti) nettó hatás értékeket.
A Csoportszintű kockázatértékelési eszközt első alka-lommal jelen utasítás határozza meg.
3.20.2 Tagvállalati kockázatértékelési eszköz
A Tagvállalati kockázatértékelési eszközök (lásd: 5. sz. melléklet) mennyiségi és minőségi értékeire – a Csoport-szintű kockázatértékelési eszköz fi gyelembe vételével – a Tagvállalati Kockázat Koordinátorokkal szoros együtt-működésben a Csoportszintű Kockázat Koordinátor tesz javaslatot, és azt a TPF-KKO a tagvállalatok menedzs-mentjével közösen hagyja jóvá. A Tagvállalati kockázat-értékelési eszköz lehetővé teszi a kulcskockázatok, illetve kockázati események csoportszinten egységes értékelé-sét.
A Tagvállalati kockázatértékelési eszköz 5-ös (alsó) értéke nem tartalmazhat forintban magasabb számszerű-síthető nettó hatás értékeket, mint amilyen értéket a Cso-portszintű kockázatértékelési eszköz is tartalmaz.
A Tagvállalati kockázatértékelési eszközt a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vonatkozásában első alkalommal jelen utasítás határozza meg.
3.21 Jelentésköteles limitek
A Jelentésköteles limiteket a Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslata alapján, a TPF-KKO, illetve a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének előterjesztése alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá a 3.19 pont szerinti kockázatkezelési kritériumok fi gyelembe vételé-
vel. A Jelentésköteles limitek a Csoportszinten, illetve a tagvállalatok szintjén értelmezett kockázatvállalási haj-landóságnak megfelelően rögzítik azokat a nettó kocká-zatkitettségeket, amelyek elérése esetén időszakos, illet-ve ad-hoc beszámolási folyamat kezdeményezése indo-kolt. A Jelentésköteles limitek a kockázati tűréshatárokat elérő, illetve azt meghaladó (a 3.19 pontban defi niált) kockázati kitettséget jelentenek.
A Jelentésköteles limitek a MÁV Csoport egészére, il-letve az egyes tagvállalatokra külön-külön kerülnek megállapításra a kockázati tűréshatárokat alapul véve, annak fi gyelembe vételével, hogy egy adott kockázat a Csoport hierarchia felsőbb szintjén kisebb fenyegetettsé-get jelent, mint az alacsonyabb szinteken.
A jelentésköteles limiteket első alkalommal jelen uta-sítás határozza meg (lásd: 6. sz. melléklet).
3.22 Kockázatösszesítő
A Kockázatfelelősök (lásd: 3.35) féléves rendszeres-séggel ún. Kockázatösszesítő formájában számolnak be a Tagvállalati Kockázat Koordinátor felé azokról a kocká-zati eseményekről, amelyeket számukra a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos, illetve az adott tagvállalt menedzs-mentje kijelölt és / vagy meghaladják az időszakos Jelen-tésköteles limiteket.
3.23 Akcióterv-javaslat
Az Akcióterv-javaslat a Kockázatösszesítő része. Az Akcióterv-javaslatban a Kockázatfelelősök
• röviden összefoglalják a kockázati esemény kezelé-sére alkalmas eljárásokat,
• az Akciótervek kidolgozásáért és azok végrehajtásá-ért felelős vezetők / munkatársak kijelölésére javaslatokat tesznek, végül
• megbecsülik az Akciótervek várható költségét, és azok megvalósításának várható befejezését.
A Kockázatfelelősöknek minden Jelentésköteles limi-tet elérő, illetve azt meghaladó kockázati eseményhez ké-szíteniük kell Akcióterv-javaslatot, de az Akcióterv-ja-vaslat soron kívüli elkészítését a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatója, illetve Igazgatósága, továbbá a tagvállalatok menedzsmentje is elrendelheti a Jelentésköteles limit el-érésétől függetlenül. Az Akcióterv-javaslat Intézkedési tervként (lásd: 3.24 pont) való kidolgozásáról és végrehaj-tásáról a tagvállalat menedzsmentje dönt a Tagvállalati Kockázati Beszámoló jóváhagyásának keretében.
3.24 Intézkedési terv
Az Intézkedési terv olyan eljárások összességét jelenti, amelyek szisztematikus megvalósítása lehetővé teszi / te-heti adott kockázati esemény eredményes kezelését. Az
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1899
Intézkedési terv tételes kidolgozásáról az Akcióterv-ja-vaslatok alapján a tagvállalat menedzsmentje dönt, kije-lölve az Akcióterv kidolgozásáért és végrehajtásáért fele-lős vezető(ke)t, valamint az Intézkedési terv végrehajtá-sára rendelkezésre álló költségkeretet és határidőt.
3.25 Tagvállalati Kockázati Beszámoló
A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok féléves rend-szerességgel Tagvállalati Kockázati Beszámoló formájá-ban számolnak be a TPF-KKO, illetve a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé azokról kulcskockázatokról, amelyek meghaladják az időszakos jelentésköteles limi-tet.
3.26 Csoportszintű Kockázati Beszámoló
A TPF-KKO félévente Csoportszintű Kockázati Be-számoló formájában számol be a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatója számára a Tagvállalati Kockázat Koordináto-rok által jelentett kulcskockázatok összesített végeredmé-nyéről. A Csoportszintű Kockázati Beszámoló elkészíté-se a Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata.
3.27 Ad-hoc (eseti) Kockázatösszesítő; Ad-hoc Tag-vállalati / Csoportszintű Kockázati Beszámoló
Ad-hoc (eseti) Kockázatösszesítőt készítenek a szerve-zeti egységek vezetői abban az esetben, ha egy a saját egységüknél beazonosított kockázati eseményben beállt hirtelen változás eredményeként, vagy egy eddig fi gyel-men kívül hagyott, újonnan beazonosított kockázati ese-ményre elkészített, 3.19 pont szerinti kockázatértékelés eredménye meghaladja a jelentésköteles limitet. Az Ad-hoc Kockázatösszesítő alapján készül az Ad-hoc Tagvál-lalati / Csoportszintű Kockázati Beszámoló a 3.25 és 3.26 pontokban foglaltaknak megfelelően.
Ad-hoc kockázatösszesítőt kell készíteni abban az esetben is, ha a 4.2.1.1 pont 2/a bekezdésében foglaltak fennállnak.
3.28 Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés
A Tagvállalati Kockázat Koordinátor havi szinten ál-lítja össze a Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelen-tést a tagvállalati menedzsment részére, amelyben rövi-den összefoglalja az aktuális hónapban elfogadott és a már folyamatban lévő intézkedési tervek státuszát, vala-mint a lezárt intézkedési tervek eredményeit. A Tagválla-lati Kockázatkezelési Státuszjelentést tájékoztató jelleg-gel a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére is meg kell küldeni.
3.29 Éves Kockázatértékelési Értekezlet
Az Éves Kockázatértékelési Értekezlet keretében:
• a résztvevőknek lehetősége nyílik a Tagvállalati koc-kázati listában szereplő kulcskockázatok közös kiértéke-lésére, melynek végeredménye az Éves Kiindulási Koc-kázati Térkép (lásd: 3.30 pont),
• a kockázatmenedzsment szereplők átfogó informáci-ót szereznek más szervezeti egységek kockázatkitettsé-géről, illetve a számukra kijelölt kockázati események más szakterületek általi értékeléséről.
Az Éves Kockázatértékelési Értekezleteket tagvállala-tonként külön-külön az I. negyedévben kell megtartani.
3.30 Éves Kiindulási Kockázati Térképek
Az Éves Kiindulási Kockázati Térkép az Éves Kocká-zatértékelési Értekezlet végeredménye. A Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatok hatását, va-lószínűségét, illetve a kockázatok kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságát együtt ábrázolva mutatja meg a Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskoc-kázatok egymáshoz viszonyított aktuális jelentőségét az adott tagvállalat számára.
Az Éves Kiindulási Kockázati Térképeket (Csoport- és tagvállalati szinten) első alkalommal 2011. I. negyedévé-ben kell összeállítani. A Csoportszintű kockázati térkép-nek a 3.1 szerinti tagvállalatok tagvállalati Éves Kiindu-lási Kockázati Térképeire kell épülnie. A Csoportszintű Éves Kiindulási Kockázati Térképet a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének előterjesztése alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá.
A kockázati térkép mintáját a 8. sz. melléklet mutatja.
3.31 Kockázati Esemény Lista
A Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskocká-zatokat az adott tagvállalatnál működő szervezeti egysé-gek vezetői a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral szo-rosan együttműködve évente beazonosítják, illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljes körű bevezetését követően – aktualizálják azokat a kockázati eseménye-ket, amelyek az adott tagvállalaton belüli szervezeti egy-ségek számára az elkövetkezendő üzleti évben relevánsak lehetnek. Az esemény szintű kockázatbeazonosítás során csak a releváns kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események kerülnek a kockázatmenedzsment látókörébe. Egy-egy kulcskockázathoz több (akár tízes nagyságren-dű) kockázati esemény is hozzárendelhető. A Kockázati Esemény Listák összeállításakor, az érintetteknek külön fi gyelmet kell fordítaniuk azokra a kulcskockázatokra, amelyekkel szemben magas a tagvállalat nettó kockázati kitettsége. A kockázatkezelés során ezekkel a beazonosí-tott kockázati eseményekkel kell külön foglalkozni (lásd: 4.3.3 pont).
A Kockázati Esemény Listákat (Csoport- és tagvállala-ti szinten) első alkalommal 2011. I. negyedévében kell összeállítani.
1900 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
3.32 Csoportszintű Kockázat Koordinátor
A Csoportszintű Kockázat Koordinátort a MÁV Zrt. gazdasági általános vezérigazgató-helyettese nevezi ki, s felette a munkáltatói jogokat a MÁV Zrt. Pénzügyi Igaz-gatója gyakorolja. A Csoportszintű Kockázat Koordiná-tor – a TPF-KKO osztályvezetőjének szakmai irányítása mellet, mint kiemelt szakértő –
• koordinálja a MÁV Csoport kockázatmenedzsment munkáját, illetve
• a MÁV funkcionális szervezetek vonatkozásában el-látja a Tagvállalati Kockázat Koordinátor feladatát is.
A Csoportszintű Kockázat Koordinátor nevét és elér-hetőségét a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok részére meg kell adni.
3.33 Tagvállalati Kockázat Koordinátor
A Tagvállalati Kockázat Koordinátor az adott tagvál-lalat menedzsmentje által kijelölt munkavállaló, aki
• a tagvállalat vonatkozásában koordinálja a kockázat-menedzsment munkáját, illetve
• a Csoportszintű Kockázat Koordinátor munkájának támogatójaként közreműködik a Csoportszintű Kocká-zatmenedzsment eljárásrend alakításában.
Jelen utasítás értelmében a MÁV Zrt. Pályavasúti Üz-letága – a MÁV Zrt. funkcionális szervezeteihez hasonló-an – egy önálló „tagvállalatnak” tekintendő, ezért az inf-rastruktúra általános vezérigazgató-helyettesnek az Üz-letágra vonatkozóan külön ki kell jelölnie egy Tagvállala-ti Kockázat Koordinátort.
A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok nevét és elér-hetőségét a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére meg kell adni.
3.34 Szervezeti egység
A Kockázatmenedzsment eljárásrendben Szervezeti egység alatt igazgatóságokat, főosztályokat, osztályokat, csoportokat, illetve szakterületeket értünk. A Szervezeti egységek meghatározása az adott tagvállalat határkörébe tartozik.
3.35 Kockázatfelelősök (a kockázatok folyamatgaz-dái)
Kockázatfelelősök a 3.34 pont szerinti szervezeti egy-ségek munkatársai, akiket a Szervezeti egységük vezető-je delegál az adott kockázatkezelési feladatok elvégzésé-re. A delegálás tényét a Tagvállalati Kockázat Koordiná-tor (MÁV Csoport esetében a Csoportszintű Kockázat Koordinátor) felé a Szervezeti egység vezetőjének jelez-nie kell a jelen utasítás MÁV Értesítőben történt megjele-nését követő 60 napon belül.
3.36 Üzletmenet-folytonosság menedzsment
Az üzletmenet-folytonosság menedzsment tárgya a vá-ratlan működési fennakadásokra történő felkészülés fo-lyamata. Az üzletmenet-folytonosság menedzsment munka során előállított üzletfolytonossági tervek, a krí-zismenedzsment-folyamatok és más kockázatellenőrző programok kiemelten fontosak az olyan üzletágban, ahol a működési kockázatok jelentősek. Az üzletmenet-folyto-nosság menedzsment a pénzügyi-, a biztosítási- és az in-tegrált kockázatmenedzsment rendszer után a kockázat-kezelés negyedik pillére.
4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA
A Csoportszinten egységes Kockázatmenedzsment rendszer bevezetése és vállalati irányításba integrált al-kalmazása lehetővé teszi a MÁV Csoport, illetve annak tagvállalatai számára, hogy:
• a tagvállalatok céljaira és sikerességére befolyást gyakorló stratégiai-, megfelelőségi-, pénzügyi- és műkö-dési kockázatokat időben beazonosítsa és elemezze;
• a feltárt kockázati eseményeket egységes módszertan szerint értékelje, és eredményes Intézkedési terveket dol-gozzon ki kezelésükre;
• a beazonosított és kiértékelt kockázati eseményekhez kapcsolódó információk a Kockázati Beszámoló formájá-ban szisztematikusan kommunikálásra kerüljenek a fele-lős döntéshozók felé, valamint
• nyomon kövesse a releváns kockázatok alakulását.
Jelen utasítás a Kockázatmenedzsment rendszer beve-zetésének támogatásán keresztül elősegíti a menedzs-ment, illetve a munkatársak kockázattudatos gondolko-dásának a kialakulását, valamint támogatja az érintette-ket a kockázattudatos döntéshozatalban. A Kockázatme-nedzsment eljárásrend a MÁV Csoport Kockázatkezelési irányelvében lefektetett kockázatmenedzsment fi lozófi án alapul, és operatív iránymutatást ad az Irányelv gyakorla-ti alkalmazásával kapcsolatban.
4.1 A Kockázatmenedzsment eljárásrend alapelvei
A MÁV Csoport Kockázatmenedzsment eljárásrendje a következő alapelvekre épül fel:
• A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig az a Szervezeti egység vezetője felel, ahol a kockázat felme-rült, illetve ahol a kockázat beazonosításra került.
• A csak a MÁV Csoport (a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos) szintjén kezelhető kockázatok kezeléséért a MÁV Zrt. Igazgatósága felel. A MÁV Zrt. Igazgatóságát a kockázatkezelési munkájában a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatói Értekezlete támogatja.
• Amennyiben a kockázat a MÁV Zrt. szintjén sem ke-zelhető, azaz az adott kockázat kezelése a MÁV Zrt. ala-pítójától / tulajdonosától igényel döntést, úgy a MÁV Zrt. illetve a MÁV Csoport vonatkozásában a kockázatok ala-
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1901
pító / tulajdonos felé történő bejelentéséről és a kockázat-kezelés lehetséges módjára vonatkozó javaslattétel meg-fogalmazásáért – a gazdasági általános vezérigazgató-he-lyettes, illetve az infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes javaslatai alapján – a MÁV Zrt. elnök-vezér-igazgatója felel.
• Amennyiben a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó társa-ságok esetében a kockázatok kezelése alapítói (azaz a MÁV Zrt. részéről történő) döntést igényel, úgy erről – a TPF-KKO előterjesztése (javaslata) alapján – a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Listájában szereplő döntéshozójának kell döntenie.
A TPF-KKO javaslatának kialakításában közremű-ködőként a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság vesz részt.
• MÁV Csoportszinten, illetve tagvállalati szinten minden olyan kockázattal foglalkozni kell, amely a 3.13, illetve 3.19 pontok szerinti kockázatvállalási tűréshatárt, illetve a 3.21 szerinti Jelentésköteles limiteket meghalad-ja. A Jelentésköteles limiteket elérő kockázati esemé-nyekkel kiemelten kell foglalkozni.
• A Csoportszintű Kockázatmenedzsment eljárásrend (azaz a jelen utasítás) nem helyettesíti a különböző tag-vállalatoknál az egyes kulcskockázatok, vagy kockázati események kezelésére kialakított belső kockázatkezelési vagy egyéb ilyen szabályzatokat, azonban ezen belső uta-sításoknak és eljárásrendeknek összhangban kell állniuk a mintautasítással.
• A Kockázatmenedzsment eljárásrendet és a ráépülő Kockázatmenedzsment rendszert évről-évre felül kell vizsgálni a változó gazdasági és piaci feltételeknek meg-felelően. A felülvizsgálatot a TPF-KKO végzi a Csoport-szintű Kockázat Koordinátor javaslata alapján, a Tagvál-lalati Kockázat Koordinátorok közreműködése mellett. A felülvizsgálat eredményeként szükségessé váló módosí-tásokat a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének javaslata alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá.
4.2 Kockázatmenedzsment folyamat résztvevői
A Csoportszintű kockázatmenedzsment folyamat tel-jes résztvevőit (beleértve a 3.0 pontban defi niált szemé-lyeket is), és a kockázatmenedzsment folyamatban érvé-nyesülő alá-, fölé- és mellérendelési szinteket a 7. sz. mel-léklet szemléltető folyamatábrán mutatja be. A kockázat-menedzsment folyamat feladatkezelési folyamatábráján bemutatott működési vázlat szervesen illeszkedik a MÁV Zrt. és a tagvállalatok szervezeti struktúrájába; a Kocká-zatmenedzsment rendszer bevezetése önmagában sem a MÁV Zrt.-nél, sem a tagvállalatok esetében nem indokol-ják új szervezeti egységek létrehozását, csak a kockázat-menedzsment folyamatában érintett munkatársak jelen-legi feladataik (s ezzel párhuzamosan a munkaköri leírá-saik) egészülnek ki a Kockázatmenedzsment eljárásrend bevezetését követően a releváns kockázatmenedzsment teendőkkel.
Jelen eljárásrendben bemutatott kockázatmenedzs-ment folyamat lehetővé teszi a MÁV Csoport számára, hogy
• a tagvállalatok Szervezeti egységei által beazonosí-tott kockázati események a legtöbb információval rendel-kező felelősökhöz legyenek rendelve,
• a kockázatmenedzsment folyamat eredményei (Koc-kázatösszesítő, Tagvállalati és Csoportszintű Kockázati Beszámoló) – a döntéshozatal támogatása érdekében – megfelelően jóváhagyásra és időben kommunikálásra ke-rüljenek az erre kijelölt beszámolási szintek felé.
A kockázatmenedzsment folyamat teljes szakaszára érvényes az a megállapítás, hogy amennyiben a folyamat alsóbb szintjén megfogalmazott javaslatokkal, vélemé-nyekkel, összeállított beszámolókkal, stb. a folyamat fel-sőbb szintjén lévő vezető (Szervezeti egység vezető, Cso-portszintű- illetve Tagvállalati Kockázat Koordinátor, Tagvállalat menedzsmentje, stb.) nem ért egyet, úgy az előterjesztett anyagot a véleményével (kifogásaival, ja-vaslataival) ellátva vissza kell küldenie átdolgozás céljá-ból az előterjesztő részére. A visszaküldött anyagokat az előterjesztőnek soron kívül át kell dolgoznia, s ismételten előterjesztenie.
4.2.1 Operatív szereplők
A kockázatmenedzsment rendszer operatív szereplői• a Kockázatfelelősök,• a Szervezeti egységek vezetői,• a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok,• a Tagvállalat menedzsmentje,• a Csoportszintű Kockázat Koordinátor,• a TPF-KKO, és• a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója.
4.2.1.1 Kockázatfelelősök
A Kockázatfelelősök a kockázatmenedzsment folya-mat hierarchiájának alsó szintjén állnak, de az egész fo-lyamat szempontjából szerepük meghatározó, mivel a kockázati esemény szintű kockázatbeazonosítás során nekik van első kézből közvetlen rálátásuk arra, hogy egy-egy potenciális jövőbeni esemény bekövetkezése milyen veszélyt jelent (jelenthet) a Szervezeti egységükre nézve.
A Kockázatmenedzsment eljárásrend egyik legfonto-sabb alapelve, hogy minden Szervezeti egység felelős a saját területén felmerülő kockázati események beazono-sításáért, felméréséért, nyilvántartásáért, kezelésért és kontrollálásáért. Ennek biztosítása érdekében a különbö-ző Szervezeti egységek vezetőinek a szakterületükre vo-natkozóan a Kockázati Esemény Listában szereplő koc-kázati eseményeikhez Kockázatfelelősöket kell kijelölni-ük a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral egyetértés-ben.
1902 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
A Kockázatfelelősök lehetnek a különböző Szervezeti egységek azon vezető állású munkavállalói illetve ki-emelt szakértői (ide nem értve a Szervezeti egység első számú vezetőjét), akik a legtöbb információval és a leg-nagyobb rálátással rendelkeznek az irányításuk, illetve a szakmai felügyeletük alatt álló, a Szervezeti egységüket érintő kockázati esemény felett. Egy-egy Kockázatfelelős – munkaköréből adódóan – több kockázati eseményért is felelős lehet.
Amennyiben a Kockázatfelelősök (illetve a jelentésük alapján a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok) olyan kockázati eseményt azonosítanak be, amely több szerve-zeti egységet (több tagvállalatot) is érintenek, akkor köte-lesek egyeztetni a kockázatkezelési feladataikról. Kon-szenzus esetén meg kell állapodniuk a feladatok és fele-lősségek egyértelmű megosztásán, konszenzus hiányá-ban javaslatot kell megfogalmazniuk a kockázatkezelés végrehajtására a megbízásukat jóváhagyó vezető számá-ra. A javaslatot mindig a kockázati eseményt eredendően beazonosító kockázatfelelősnek kell megfogalmaznia a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral és / vagy a Cso-portszintű Kockázat Koordinátorral együtt. Tagvállala-ton belül kezelendő kockázati esemény esetén a Tagválla-lati Kockázat Koordinátor, több társaságot érintő kocká-zati esemény tekintetében a TPF-KKO javaslata alapján a portfolió kezelésért felelős vezérigazgató-helyettes dönt a kockázatgazda személyéről.
A Kockázatfelelősök kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott egyes feladatai:
1.) A kijelölt kockázati események havonkénti értéke-lése – a Szervezeti egység vezetője által meghatározott határidőre – a kockázati eseményekre vonatkozó Tagvál-lalati kockázatértékelési eszköz segítségével.
2.) A havonkénti értékelés alapján beszámolás a kije-lölt kockázati eseményekről.
a.) Havi rendszerzettséggel a Tagvállalati Kockázat Koordinátor felé, a Szervezeti egység vezetőn keresztül:
Amennyiben az adott kockázati esemény kockázati megítélésében változás nem állt be, úgy a következő havi érékelésig a kockázati esemény – a már korábban elren-delt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül – további megkülönböztetett feladatot nem igényel.
Amennyiben az adott kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték a kockázati tűréshatár alá esik, úgy javaslatot tehet az adott kockázati esemény Kockázatmenedzsment rendszerből történő kiemelésére, de az adott kockázati esemény érté-kelését ettől függetlenül a következő hónapban ismét el kell végeznie. Ha két egymást követő hónapban ugyan-
olyan kockázatértékelési eredményre jut (azaz a második mérés is megerősíti az előző hónapi eredményeket), akkor – hacsak a Tagvállalati Kockázat Koordinátor ettől elté-rően nem intézkedik – a harmadik hónapban az adott kockázati esemény Csoportszintű értékelésére már nincs szükség. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati esemény továbbra is a tagvállalat látómezejében marad, azaz a kockázati esemény kocká-zati érékelése hónapról-hónapra ismételten megtörténjen.
Amennyiben az adott kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték az adott hónapban tovább romlik,
• s ezzel eléri a Jelentésköteles limit értékét, vagy• legalább két egységgel és / vagy eléri a skála maxi-
mumát (azaz a nettó kockázat-kitettségi érték és / vagy a kontrollkörnyezeti érték az előző hónapinál a 3-15, illetve az 1-5 fokozatú skálán magasabb értéket kapott: a nettó kockázat-kitettségi érték pl. 11-ről 13-ra, vagy 14-ről 15-re változik, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról vagy 4-ről 5-re), vagy eléri a Jelentésköteles limit értékét, úgy az adott kockázati eseményről a Szervezet egység vezetőjé-nek Ad-hoc Kockázati Beszámoló keretében kell tájékoz-tatást adnia (lásd: 4.4.4.1 pont).
Amennyiben az adott kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték az adott hónapban tovább romlik, de az előző bekezdésben foglaltakhoz képest kisebb mértékben (pl. a nettó kocká-zat-kitettségi érték 13-ról 14-re, a kontrollkörnyezeti ér-ték 3-ról 4-re változik) és nem éri el a Jelentésköteles li-mit értékét, úgy az adott kockázati eseményre kiemelt fi -gyelmet kell fordítani, de – a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül – Ad-hoc Kockázati Beszámolót még ez esetben nem kell készíteni. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati eseményt a tagvállalat – a saját kockázatkeze-lési szabályzatának előírásai értelmében – megkülönböz-tetett fi gyelemmel kísérje tovább.
b.) Féléves rendszerezettséggel a Kockázatösszesítők alapján.
A Kockázatösszesítőket (és a Kockázatösszesítők szer-ves részét képező Akció-terv javaslatokat, valamint az Intézkedési terveket) a tagvállalatok kockázatkezelési szabályzatában megnevezett felső vezető hagyja jóvá. A jóváhagyó vezető személyét úgy kell kiválasztani, hogy az megfeleljen az összeférhetetlenségi szabályoknak, azaz nem kerülhet arra sor, hogy a kockázatkezelés során valamelyik vezető a saját munkáját hagyja jóvá.
A MÁV Zrt. funkcionális Szervezeti egységei esetében a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes, a Pálya-vasúti Üzletág vonatkozásában az infrastruktúra általá-nos vezérigazgató-helyettes a jóváhagyó vezető.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1903
3.) Az érintett Szervezeti egység új kockázati esemé-nyeinek a beazonosítása, a lényegi kockázati információk folyamatos kommunikálása a Tagvállalati Kockázat Ko-ordinátor, illetve a tagvállalati kockázatkezelési utasítás-ban előírt felsőbb vezetői szintek felé.
4.2.1.2 Szervezeti egységek vezetői
A Szervezeti egységek vezetőinek a kockázatmenedzs-ment munka folyamatában meghatározott egyes felada-tai:
1.) Kockázatfelelősök kinevezése (Kockázatfelelősök kinevezése első alkalommal jelen utasítás MÁV Értesítő-ben történő megjelenését követő 30 napon belül aktuális).
2.) Az érintett Szervezeti egység kockázati eseménye-inek teljes körű beazonosításának biztosítása, a Kocká-zatfelelősök kockázatmenedzsment teendőinek nyomon követése.
3.) A Kockázatfelelősök által összeállított Kockázat-összesítők, Ad-hoc Kockázati Beszámolók véleményezé-se és jóváhagyása, a jóváhagyott anyagok továbbítása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok felé.
4.) A tagvállalati Kockázati Esemény Lista összeállítá-sához szükséges releváns kockázatok évenkénti felül-vizsgálata.
4.2.1.3 Tagvállalati Kockázat Koordinátor
A Tagvállalati Kockázat Koordinátor az adott tagvál-lalat esetében az operatív kockázatmenedzsment munka felső szintjén áll, koordinálja a tagvállalat kockázatkeze-lési munkáját, s részt vesz a Csoportszintű kockázatme-nedzsment munkájának az alakításában.
A Tagvállalati Kockázat Koordinátor kockázatmenedzs-ment munka folyamatában meghatározott egyes feladatai:
1.) A Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcs-kockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosí-tásának és Kockázatfelelősökhöz történő rendelésének a támogatása.
2.) Kockázatfelelősök tevékenységének összehangolá-sa és támogatása a kockázatkezelésben.
3.) Az időszakos Kockázatösszesítők összegyűjtése és elemzése félévente.
4.) A Jelentésköteles kockázati eseményekre adott ér-tékelések aggregálása kulcskockázatonként
a 3.20.2 pont szerint jóváhagyott, kulcskockázatokra vonatkozó Tagvállalati kockázatértékelési eszköz segítsé-gével.
5.) Tagvállalati Kockázati Beszámoló elkészítése, majd benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a tagvállalat menedzsmentje részére; a jóváhagyott Beszámoló továb-bítása a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé.
6.) Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés ösz-szeállítása havi szinten a tagvállalati menedzsment, és a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére.
7.) A szervezeti egységek vezetői által készített Ad-hoc Kockázati Beszámolók soron kívüli elemzése és a kocká-zatkezelésre vonatkozó javaslatokkal ellátott beszámolók továbbítása a tagvállalati menedzsment részére.
8.) A kockázatmenedzsment munka során a tudomásá-ra jutott kockázati információk folyamatos nyomon köve-tése és kommunikálása a tagvállalat menedzsmentje, il-letve a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé.
9.) Javaslat tétel a TPF-KKO felé a Kockázati Univer-zum és az Éves Kiindulási Kockázati Térkép módosításá-ra, azok éves felülvizsgálata során.
10.) Szükség esetén javaslattétel kockázati esemény soron kívüli értékelésének elrendelésére a Szervezeti egységek vezetői felé.
4.2.1.4 Tagvállalat menedzsmentje
A Tagvállalat menedzsmentjének kockázatkezelési munka folyamatában meghatározott egyes feladatai:
1.) A Kockázatmenedzsment eljárásrend bevezetésé-nek a támogatása, és az eljárásrend következetes alkal-mazásának a nyomon követése.
2.) A kockázatkezelési kultúra fejlesztése, a kockázat-tudatos gondolkodás támogatása a tagvállalat szintjén.
3.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátor kinevezése.4.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátor által félévente
összeállított Tagvállalati Kockázati Beszámoló vélemé-nyezése és jóváhagyása.
5.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátor által szükség esetén összeállított Ad-hoc Kockázati Beszámoló véle-ményezése és jóváhagyása.
6.) A Kockázatösszesítők szerves részeként összeállí-tott Akcióterv-javasatok és Intézkedési tervek vélemé-nyezése, illetve jóváhagyása.
7.) Szükség esetén Intézkedési tervek kidolgozásának elrendelése, kijelölve az Intézkedési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős vezető(ke)t, valamint az Intéz-kedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségke-retet és határidőt.
4.2.1.5 Csoportszintű Kockázat Koordinátor
A Csoportszintű Kockázat Koordinátor kockázatkeze-lési munka folyamatában meghatározott egyes feladatai:
1.) Kockázatmenedzsment folyamat végrehajtásának Csoportszintű összehangolása, a kockázatkezelési kultú-ra és kockázattudatos magatartás támogatása Csoport-szinten.
2.) Közreműködés a kockázatmenedzsment rendszer Csoportszinten egységes vállalati módszereinek és esz-közeinek kidolgozásában, bevezetésében és időszakos karbantartásában.
3.) A tagvállalati kockázatmenedzsment eszközök ki-dolgozása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok együtt-működésével.
1904 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
4.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok támogatása a kockázatmenedzsment teendőik ellátásában, valamint a Kockázatmenedzsment rendszer egységes módszereinek és eszközeinek következetes alkalmazásában.
5.) A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának támogatása a Csoportszintű Kockázatmenedzsment rendszer alappil-léreinek (Kockázatkezelési Irányelv, Kockázatmenedzs-ment eljárásrend) kidolgozásában, időszakos felülvizsgá-latában és továbbfejlesztésében.
6.) A Tagvállalati Kockázati Beszámolók összegyűjté-se, kulcskockázatokra adott értékelések aggregálása a Csoportszintű kockázatértékelési eszköz segítségével.
7.) Csoportszintű Kockázati Beszámolók elkészítése félévente a Tagvállalati Kockázati Beszámolók aggregá-lását követően, a Csoportszintű Kockázati Beszámoló benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója részére.
8.) Ad-hoc Csoportszintű Kockázati Beszámolók be-nyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a MÁV Zrt. El-nök-vezérigazgatója részére.
9.) Éves Kockázatkezelési Értekezletek megtartása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorokkal együttműkö-désben a Kockázatmenedzsment rendszerbe bevont tag-vállalatoknál külön-külön.
10.) A MÁV Zrt. funkcionális szervezeti vonatkozásá-ban a Tagvállalati Kockázat Koordinátor feladatainak az ellátása. A Csoportszintű Kockázat Koordinátor, mint a MÁV Zrt. funkcionális szervezeteinek Tagvállalati Koc-kázat Koordinátora, a TPF-KKO vezetőjének számol be a 4.2.1.3 pontban foglalt feladati ellátásában.
4.2.1.6 TPF-KKO
A TPF-KKO vezetőjének – mint a kockázatmenedzs-ment munka operatív végrehatójának – a meghatározott egyes feladatai:
1.) A Csoportszintű Kockázat Koordinátor munkájá-nak szakmai felügyelete.
2.) A Kockázati Univerzum, a Csoportszintű- és a Tag-vállalati kockázati listák felülvizsgálatának kezdeménye-zése a Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvál-lalati Kockázat Koordinátorok javaslata alapján.
3.) A megkülönböztetett jellel ellátott kockázati ese-mények (lásd: 3.19.4 pont) Csoportszintű kockázatme-nedzsment rendszerbe történő bevonásáról, vagy elveté-séről szóló döntés meghozatala.
4.) A Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvál-lalati Kockázat Koordinátorok javaslata alapján a Cso-portszintű- és a Tagvállalati kockázatkezelési eszközök jóváhagyása.
5.) A Jelentésköteles limitek és az Éves Kiindulási Kockázati Térkép valamint a kockázati tűréshatárok jó-váhagyásra történő előterjesztése (a Csoportszintű Koc-kázat Koordinátor és a Tagvállalati Kockázat Koordiná-torok javaslata alapján) a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgató-ja részére.
6.) A Tagvállalati- és a Csoportszintű Kockázati Be-számolók jóváhagyása, és visszacsatolása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok részére..
7.) A MÁV Csoport több tagvállalatát érintő, újonnan beazonosított, rapid jelleggel fellépő kockázat esetében (a Csoportszintű Kockázat Koordinátor javaslata alapján) javaslattétel a gazdasági általános vezérigazgató-helyet-tes részére a kockázatgazda személyéről.
8.) A kockázati önértékeléssel foglalkozó munkameg-beszélések megszervezése, illetve az önértékeléshez kap-csolódó kérdőívek összeállítása.
9.) Az Éves Kockázatértékelési Értekezletek megszer-vezése, az értekezleteken a moderátori feladatok ellátása.
4.2.1.7 MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója
A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának – mint a kocká-zatmenedzsment munka operatív irányítójának – a koc-kázatkezelési munka folyamatában meghatározott egyes feladatai:
1.) A MÁV Csoport Kockázatkezelési irányelvében le-fektetett kockázatmenedzsment alapelvek alkalmazásá-nak biztosítása.
2.) A Csoportszintű Kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek (Kockázatkezelési Irányelv, Kockázatme-nedzsment eljárásrend, Kockázati univerzum, Csoport-szintű kockázati lista, Jelentésköteles limitek, kockázati tűréshatár) megállapítása / kidolgozása, időszakos felül-vizsgálata és továbbfejlesztése a TPF-KKO és a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének a javaslatai alapján.
3.) A Csoportszintű Kockázat Koordinátor által össze-állított és előterjesztett kockázatmenedzsment módsze-rek és eszközök jóváhagyása.
4.) A Csoportszintű Kockázat Beszámolók véleménye-zése és jóváhagyása, illetve a szükséges intézkedések el-rendelése a Beszámolókban foglalt eredmények függvé-nyében.
5.) A Csoportszintű Ad-hoc Kockázati Beszámolók vé-leményezése és jóváhagyása, a Beszámolókban foglalt eredmények függvényében.
6.) Javaslat tétel a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a MÁV Csoport kockázatvállalási hajlandóságának, kocká-zati tűréshatárának és Jelentésköteles limitjének megálla-pítására.
7.) Kiemelt projektek esetében – szükség szerint – az általános eljárásrendtől eltérő kockázati tűréshatárok jó-váhagyása.
8.) Soron kívüli akcióterv-javaslat / intézkedési terv ki-dolgozásának elrendelése a Szervezeti egység vezetők / Kockázatfelelősök felé.
9.) Javaslattétel az Éves Kiindulási Kockázati Térkép összeállítására a MÁV Zrt. Igazgatósága részére.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1905
4.2.2 A kockázatmenedzsment folyamat egyéb résztvevői
A kockázatmenedzsment folyamat egyéb résztvevői nem vesznek részt operatívan a kockázatmenedzsment folyamat működésében (annak irányításában és végrehaj-tásában), ugyanakkor szervesen hozzájárulnak a kocká-zatmenedzsment folyamat eredményes és hatékony mű-ködéséhez:
• belső ellenőrzés,• Igazgatóság / Ügyvezetés,• Felügyelő Bizottság.
4.2.2.1 Belső ellenőrzés
A MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztályának, vala-mint a tagvállalatok belső ellenőrzési egységeinek felada-ta a Kockázatmenedzsment rendszerrel kapcsolatban a kockázatok kezelésének és a kockázatmenedzsment fo-lyamat független nyomon követése a vizsgálatai során, illetve a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek fi gyelembe vételével az éves belső audit tervének az ösz-szeállítása (lásd: 4.4.4.3 pont).
4.2.2.2 A MÁV Zrt. Igazgatósága és a tagvállalatok menedzsmentje / ügyvezetése
A kockázatmenedzsment folyamatba bevont tagválla-lat menedzsmentje, illetve ügyvezetése az egyes tagvál-lalat szintjén megvalósuló kockázatmenedzsment folya-mat felügyeletéért és irányításáért, valamint a Kockázat-kezelési irányelv és a Kockázatmenedzsment eljárás-rendnek következetes alkalmazásának biztosításáért fe-lelős. A Tagvállalat menedzsmentje hagyja jóvá a tagvál-lalat Tagvállalati kockázati listáját és a Tagvállalati koc-kázatértékelési eszközt. A Tagvállalat menedzsmentje szükség esetén soron kívüli Akcióterv-javaslat / Intézke-dési terv elkészítését kérheti a tagvállalati Kockázatfele-lősöktől.
A MÁV Zrt. Igazgatósága ugyanakkor a teljes MÁV Csoport kockázatmenedzsment folyamatának felügyele-téért és irányításáért, valamint a kockázatmenedzsment folyamat alappilléreinek (Kockázatkezelési irányelv, Kockázatmenedzsment eljárásrend, Éves Kiindulási Kockázati Térkép, kockázati tűréshatár) jóváhagyásáért is felel. A MÁV Zrt. Igazgatósága – a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének javaslata alapján – dönt a MÁV Csoport kockázatvállalási hajlandóságáról illetve a kockázati tűréshatáráról, valamint a Jelentésköteles limi-tek értékéről.
A kockázatmenedzsment folyamatba bevont tagválla-latok menedzsmentje, ügyvezetése, illetve a
MÁV Zrt. Igazgatósága évente beszámol a társaság Fe-lügyelő Bizottsága részére.
4.2.2.3 A MÁV Zrt. és a tagvállalatok Felügyelő Bi-zottsága
A kockázatmenedzsment folyamatba bevont tagválla-latok menedzsmentjének, illetve ügyvezetésének éven-ként be kell számolni az adott társaság felügyelő bizottsá-ga részére a tagvállalati, illetve a csoportszinten megva-lósuló kockázatmenedzsment folyamat eredményeiről, a tagvállalatok, illetve a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága esetében a MÁV Zrt. aktuális kockázati kitettségéről.
4.3 A kockázatmenedzsment folyamat részletes be-mutatása
A kockázatmenedzsment folyamat egyes lépései egy-másra épülnek, és állandó kihatással vannak egymásra. A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól füg-getlenül, önmagukban kell kezelni, mivel hatással lehet-nek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse.
A kockázatkezelés folyamata a MÁV Csoportnál négy fő lépést tartalmaz:
• a kockázatok beazonosítását,• a kockázatok értékelését,• az értékelésre adott válaszokat / reakciókat, és• a kockázatok felülvizsgálatát.
Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak, átfedik egymást. A kockázatke-zelés folyamatát szemléltető ábrát a 9. számú melléklet tartalmazza.
4.3.1 A kockázatok beazonosítása
4.3.1.1 A kockázatok beazonosításának előfeltétele
A kockázatok beazonosításának folyamatához elenged-hetetlen a MÁV Csoport, illetve a Csoport egy-egy tagvál-lalat célkitűzéseinek és tevékenységeinek, működési folya-matainak alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű célokkal, lefelé, egészen a napi működés céljainak szintjéig.
A kockázatokat ezen ismeretek alapján lehet felismer-ni és azonosítani. A kockázat felismerési / kezelési rend-szer kiépítésének első lépése a MÁV Csoport, az adott tagvállalat stratégiai célkitűzéseinek megismerése és azok vizsgálata. A könnyebb kezelhetőség érdekében ér-demes a stratégiai célkitűzésekből a legfontosabbakat ki-emelni; a kockázatok beazonosításához a 10-12 legmar-kánsabb stratégiai célkitűzés megismerése elégséges. Ez az egyszerűsítés megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó alapvető kockázatok elemzését, azonosítását.
1906 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
A kockázatok beazonosításának folyamatában külön fi gyelmet kell fordítani továbbá a következő szempontok-ra is:
• a kockázatok azonosításánál nem a kockázat hatását, hanem magát a kockázatot kell meghatározni,
• a beazonosítás idején fennálló (és a kockázatkezelés látókörében eddig nem szereplő) kockázatok kezelése nem tárgya a kockázatmenedzsment rendszernek (lásd: 3.10 pont); a beazonosítás idején fennálló negatív hatású esemény a kockázatmenedzsment szempontjából akkor érdekes, ha a stratégiai időtávon az ismételt bekövetkezé-se valószínűsíthető,
• nem kell beazonosítani a tagvállalatok (a MÁV Cso-port) célkitűzéseit nem érintő kockázati tényezőket, (pl.: ha a vizsgált cél az IC vonatok menetrendszerűsége, ak-kor kockázatként nem lehet megfogalmazni azt, hogy a vonatok büfé kocsi nélkül üzemelnek, mert ennek nincs következménye a célkitűzésre; ellenben tárgya lehet ez a kockázat egy utas-megelégedettségi vizsgálatnak),
• kerülni kell az olyan megfogalmazást, ami tulajdon-képpen a célkitűzés el nem érését fejezi ki (pl.: ha a vizs-gált cél a menetrend időbeni összeállítása, akkor helyte-len az olyan kockázat kategóriai besorolás, hogy „a me-netrend nem készül el időre”, mert ez a célkitűzésünk (elvárásunk ellentettje, a lehetséges egyik helyes kocká-zati megnevezés (kategória) ebben az esetben: „a menet-rend összeállítása”; s a kockázat leírásánál példálózó fel-sorolásként már szerepelhet a „menetrend nem készül el időre” megfogalmazás).
4.3.1.2 A kockázatok beazonosításának eszközei
A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelíté-sének kulcsa a kockázatok beazonosítása a MÁV Cso-port, a tagvállalat fő célkitűzéseinek tükrében. A MÁV Csoportnál a kockázatok beazonosításánál kétféle meg-közelítés alkalmazható:
• a kockázatvizsgálat, és• a kockázati önértékelés.
A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult munkacsoportot kell létrehozni a
TPF-KKO és a MÁV Csoport, a tagvállalat vezető munkatársai részvételével, mely munkacsoport feladata, hogy felmérje a MÁV Csoport, a tagvállalat összes rele-váns tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó – a célkitűzéseket veszélyez-tető – kockázatokat. A munkacsoport alapvető módszere az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, il-letve a belső szabályzatok, utasítások, eljárásrendek átte-kintése, amely alapján a munkacsoport meg tudja állapí-tani a MÁV Csoport, a tagvállalat minden egyes releváns tevékenységéhez rendelhető kockázatokat.
A kockázati önértékelés során a MÁV Csoport és a tagvállalat valamennyi vezető állású munkatársa részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatá-
ban. Ez két módon történhet: a TPF-KKO és a tagvállala-ti menedzsment által összeállított kérdőívek segítségével, vagy a TPF-KKO által szervezett munkamegbeszélések során.
A tagvállalatok szabadon választhatnak a kockázatok beazonosításának fentiekben bemutatott különböző mód-jai közül.
4.3.1.3 A Kockázatfelelősök kijelölése
A kockázatkezelés hatékonysága érdekében egy-egy Szervezeti egységen belül az egyes vezetői, vagy kiemelt szakértői szinteknek kell felelniük a kockázatok kezelé-séért. A Kockázatfelelősnek azt a Szervezeti egység munkáját jól ismerő, jó áttekintő- és jó szervezőképes-séggel rendelkező munkatársat kell kinevezni, aki a leg-több információval és a legnagyobb rálátással rendelke-zik az irányításuk, illetve a szakmai felügyeletük alatt álló, a Szervezeti egységüket érintő kockázati esemény felett.
Egy-egy Kockázatfelelős (kockázat folyamatgazda) – munkaköréből adódóan – több kockázati eseményért is felelős lehet, de fő szabályként kell érvényesíteni azt az elvárást, hogy egy-egy beazonosított kockázatnak nem lehet egynél több kockázatgazdája. Ez alól kivétel csak abban az esetben engedélyezhető a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes által, ha olyan kockázati ese-mény került beazonosításra, amelyik több tagvállalatot is érint (lásd: 4.2.1.1 pontot).
A Kockázatfelelősök részletes feladatait a 4.2.1.1 pont tartalmazza.
4.3.1.4 A kockázati kategóriák meghatározása
A MÁV Zrt. és a tagvállalatok által beazonosított egyes kockázatok nem függetlenek egymástól, hanem bi-zonyos szempontok alapján különböző csoportokba, ka-tegóriákba sorolhatóak be (lásd: 3.8 – 3.10, és 3.16 ponto-kat). A Kockázati Univerzumban szereplő – ez idő szerint – 70 db kockázati kategória az iparági (szektor) specifi -kus benchmark adatok felhasználásával, a kockázatme-nedzsment rendszer bevezetését támogató projekt során került beazonosításra, amely a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. releváns kockázatait tartalmazza. A kockázatmenedzs-ment munkafolyamatok végzése során – az egységes koc-kázati nyelv biztosítása céljából – a Kockázati Univer-zum alkalmazás kötelező, attól eltérni nem lehet.
A Kockázati Univerzum első éves felülvizsgálata so-rán a kockázatkezelésbe bevont, a 3.1 pontban szereplő további tagvállalatok kockázati elemeivel kell – amennyi-ben ez szükséges – a Kockázati Univerzumot kiegészíte-ni. Ugyancsak az éves felülvizsgálatok alkalmával kerül-
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1907
het sor a Kockázati Univerzum bármilyen módosítására (kockázati leírások kiegészítésére / pontosítására, kocká-zati kategóriák kiemelésére az Univerzumból, stb.).
A Kockázati Univerzumba csak a 4.3.1.1 pont szerint újonnan beazonosított kockázat kategóriákat (kockázato-kat) lehet felvenni a 4.2 pontban foglalt jóváhagyási rend-nek megfelelően.
4.3.1.5 A kockázati események meghatározása
A 4.3.1.4 pont szerint megállapított kockázati kategóri-ákból kerül kiválasztásra a MÁV Csoport, a tagvállalat Csoportszintű- illetve Tagvállalati kockázati listái, me-lyek az adott üzleti évre vonatkozóan, az üzleti év célki-tűzéseinek fi gyelembe vételével tartalmazzák a MÁV Csoport, illetve az adott tagvállalat kiemelt kulcskocká-zatait. A kockázati listákat a Kockázati Univerzumból minden év I. negyedévében kell összeállítani és a TPF-KKO, valamint az érintett tagvállalat menedzsmentjével jóváhagyatni. Törekedni kell arra, hogy tagvállalatonként maximum 20-25, Csoportszinten maximum 25-30 kulcs-kockázatnál több kockázat ne kerüljön kiválasztásra, mert ennél több kockázati kategória a kockázatmenedzs-ment munka elaprózódásához vezethet.
A fentiek szerint kiválasztott Csoportszintű- illetve Tagvállalati kockázati lista az alapja a Kockázati Ese-mény Lista összeállításának. A Lista összeállítása kérdő-ívek segítségével történik (lásd: 11. sz. melléklet), önálló-an, vagy munkaértekezlet keretében. A beérkezett, vagy a munkaértekezleten kitöltött kérdőíveket a Csoportszin-tű Kockázat Koordinátor a Tagvállalati Kockázat Koor-dinátorok segítségével összegzi, kiszűrve az esetleges is-métlődéseket. A szűrésen átesett, összegzett kockázati események értékelése a 4.3.2 pontban foglaltak szerint történik.
4.3.2 A kockázatok értékelése
Bizonyos típusú kockázatok (illetve a kockázatok hatá-sai) számszerűsíthetőek, azaz számszakilag értékelhető-ek, míg más kockázatok (pl. hírnév) értékelésére csak szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre. Szükséges azonban a kockázati kategóriák besorolási kereteit úgy kialakítani, hogy azok megfeleljenek az alábbi szempon-toknak:
• biztosítani kell, hogy az értékelés folyamata mind a kockázatok bekövetkezésének valószínűségét, mind azok hatását fi gyelembe vegye,
• az értékelés eredményeit olyan módon kell rögzíteni, hogy az megkönnyítse a kockázati prioritások meghatá-rozását és a kockázatok folyamatos nyomon követését,
• az értékelés során szét kell választani a még kezdeti, nem kezelt, és a beavatkozás után visszamaradt kockáza-tokat (lásd: 4.3.2.2 pont).
A kockázatértékelés a 3.20 pont szerinti Kockázatérté-kelési eszköz felhasználásával, a 3.19 pontban meghatá-rozott kockázatértékelési kritériumok alapján, az ott leír-taknak megfelelően történhet. A kockázatmérési eljárás szakmai értékítéleten alapul, amelyet az értékelés idő-pontjában az értékelést végző Szervezeti egység a rendel-kezésre álló információk, valamint szakértelme és szak-mai gyakorlati ismereti alapján kell, hogy elvégezzen.
A kockázatok értékelése minden esetben egyénileg történik az Éves Kockázatértékelési Munkaértekezlet ke-retében a Kockázatértékelő lapok (lásd: 4.3.2.1 pont) ki-töltésével. Amennyiben egy-egy kockázat esetében a kockázatértékelés szignifi káns eltérést mutat (3 vagy an-nál nagyobb lépésközi eltéréssel), úgy a Csoportszintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátor moderátori irá-nyítása mellett az adott kockázatot újból kell értékeltetni. Az értékelést megelőzően célszerű az eltérő állásponto-kat ütköztetni, röviden indokolni az érékelés során fi gye-lembe vett körülményeket. Az újbóli értékelés után, amennyiben továbbra is fennáll a megítélésbeli lényegi különbség a kockázatot értékelő vezetők között, úgy újabb értékelési körre már nincs szükség, az eltérő szak-mai álláspontokat a Csoportszintű- és a Tagvállalati Koc-kázat Koordinátoroknak tudomásul kell venniük.
Egy-egy kockázat nettó kockázatkitettsége és kontroll-környezeti értéke az összes érékelő által adott értékek egyszerű számtani átlaga.
4.3.2.1 A kockázatértékelés dokumentálása
A kockázatértékelést a 10. sz. mellékletben szereplő Kockázatértékelő lap kitöltésével kell elvégezni. A Koc-kázatértékelő lapon egyszerre több kockázat is értékelhe-tő. A Kockázatértékelő lapok összesítése, feldolgozása a Csoportszintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok feladata.
4.3.2.2 Eredendő és maradvány kockázat
A kockázatértékelés dokumentálása során fi gyelem-mel kell lenni arra is, hogy egy-egy kockázat értékelésére már többször is sor kerülhetett. Ennek tükrében az „ere-dendő kockázat” alatt az újonnan beazonosított (értékelt), de még nem kezelt kockázatot kell érteni, amelyre a MÁV Csoportnak, a tagvállalatnak a megfelelő módon kell rea-gálnia. A „maradvány kockázat” ezzel szemben, a kocká-zat csökkentésére tett válaszlépések után még fennálló, olyan mértékű kockázati szint, ami lehetőség szerint, a MÁV Csoport, a tagvállalat kockázati tűréshatárán belül helyezkedik el.
Maradvány kockázat értékelése (azaz a kockázat ismé-telt értékelése) során a Kockázatértékelő lapon az előző értékelés eredményét is fel kell tüntetni, mely a Csoport-szintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok felada-
1908 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
ta. Ily módon biztosított, hogy az értékelők azonnali ké-pet kapjanak a kockázathoz tartozó kockázati kitettség értékének elmúlt évi változásáról.
4.3.2.3 Kockázati prioritások
A kockázatok fentiek szerinti értékelése után a MÁV Csoport, illetve a tagvállalat számára a legjelentősebb kockázatok tisztán láthatóvá válnak. Minél kevésbé elfo-gadható, illetve minél inkább elkerülendő egy kockázati tényező bekövetkezése, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a válaszlépések megtételére. A legmagasabb pri-oritású kockázati tényezőket folyamatosan fi gyelni kell, és mind a Csoport, mind a tagvállalat menedzsmentjének magasabb szintjein kell foglalkozni velük. A prioritások, illetve a feltárt kockázattal kapcsolatos reakciók haté-kony meghatározásához és a teljes körű kockázatkezelés-hez a MÁV Csoportra megállapított kockázati tűréshatár-ból kell kiindulni (lásd: 3.13, illetve 3.19 pont). A kocká-zati tűréshatárok a MÁV Zrt. Igazgatósága által megálla-pított értékek, amelyek egyértelműen meghatározzák a Csoport minden munkatársa számára, hogy maximálisan mekkora mértékű kockázatot vállalhatnak a tagvállalatok egyes tevékenységei kapcsán.
A Kockázatmenedzsment rendszer bevezetése során a Csoportszintű és a tagvállalati kockázati tűréshatárok kö-zött nincs különbség. A kockázatértékelési munka előrehaladtával, a kockázatkezelési tapasztalatok rendel-kezésre állása után lehetőség lesz arra, hogy a Csoport-szintű és a tagvállalati kockázati prioritások eltérjenek. Ennek az az alapja, hogy egy-egy adott kockázat a Cso-port magasabb szervezeti szintjén kisebb fenyegetettsé-get jelent, mint az alacsonyabb szinteken.
4.3.2.4 Kockázatok átvétele
A tagvállalati kockázati tűréshatár, illetve Jelentéskö-teles limitek hatékony alkalmazása érdekében a MÁV Csoporton belül szükség van ún. „átvételi folyamat” mű-ködtetésére. Ez azt jelenti, hogy ha egy alacsonyabb tag-vállalati szinten jelentkező kockázat elér egy bizonyos határértéket, akkor annak kezelését a MÁV Csoporton belül egy magasabb szervezeti szintnek kell átvennie.
A kockázatok átvételének gyakorlatára a teljes kocká-zatmenedzsment eljárásrend bevezetése után a TPF-KKO-nak kell javaslatot tennie a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatója részére. Az átvételi folyamatra vonatkozó eljá-rásrendet a MÁV Zrt. Igazgatósága elé kell terjeszteni jóváhagyás céljából.
4.3.3 A kockázatokra adott válaszlépések
A kockázatok beazonosítása és kiértékelése tulajdon-képpen csak a kockázatok tényleges kezelésének előké-szítését jelentik. Ezekre alapozva kerülhet sor azokra a
konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentő kockázatokat, vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehe-tőségeket. Bármely, a Csoport, illetve a tagvállalat által végrehajtott ilyen irányú intézkedés tulajdonképpen a belső kontroll részét képezi.
4.3.3.1 Kockázatkezelési stratégiák
Négy alapvető kockázatkezelési stratégiát lehet alkal-mazni a MÁV Csoporton belül.
4.3.3.1.1 A kockázat megtartása / elviselése
A kockázat elviseléséről beszélhetünk akkor, ha a Szervezeti egység kialakult működési rendje olyan, hogy napi működése során minden beavatkozás nélkül auto-matikusan kezeli a felmerülő kockázatait, ezért nincs szükség külön beavatkozásra, a belső kontroll rendszerek automatikusan működnek.
Kockázat megtartása / elviselése fennáll akkor is, ha a Szervezeti egység ugyan azonosította és felmérte a koc-kázatot, de nincs lehetősége annak kezelésére.
Kockázat megtartásának / elviselésének van helye ak-kor is, ha a kockázat elhárításának költsége magasabb az elhárításából eredő haszonnál. Válaszreakció helyett eb-ben az esetben ki lehet dolgozni egy tervet a kockázati tényező bekövetkezésének hatásai kezelésére.
A kockázat elviselésének előző két bekezdésben meg-fogalmazott eseteit a TPF-KKO, illetve Csoportszintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátor előterjesztése alap-ján a gazdasági általános vezérigazgató-helyettese (MÁV Zrt. és MÁV Csoport esetén), illetve a tagvállalat me-nedzsmentje (tagvállalat esetén) engedélyezheti.
4.3.3.1.2 A kockázat kezelése
A legtöbb kockázat esetében alkalmazandó stratégia a kockázatok kezelése, mert az esetek döntő többségében a kockázatok nem szüntethetőek meg és nem háríthatóak át. A kockázatok csökkentése általánosan a belső kont-rollrendszer célja és feladata. A kockázat csökkentése azt jelenti, hogy a kockázatkezelési mátrixban jobbról balra, fentről lefelé toljuk el az adott kockázati pont elhelyezke-dését.
Jelen utasítás a kockázatkezelési stratégiák közül a kockázatok kezelésére irányul.
4.3.3.1.3 A kockázat áthárítása / átadása
A kockázatok átadása révén a kockázat bekövetkezésé-nek valószínűsége nem csökken, hatása nem változik, azonban a kockázatviselő személye változik. Ilyen tipi-
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1909
kus kockázat átadási konstrukció a fedezeti ügyetek, il-letve biztosítás kötése; azonban a 2.1.1 pontban foglaltak alapján a kockázat átadási konstrukciók nem tárgyai a jelen utasításnak.
4.3.3.1.4 A kockázatos tevékenységek befejezése
Egyes kockázatok nem csökkenthetőek elfogadható szintre, csak megszüntethetőek az adott tevékenység megszüntetésével. A MÁV Csoport esetében ez csak na-gyon korlátozottan vállalható kockázatkezelési straté-gia. A kockázatkezelésnek ez a módja kizárólag a MÁV Zrt. Elnök-vezeérigazgatójának az engedélyével történ-het.
4.3.3.1.5 A lehetőségek kihasználása
A lehetőségek kihasználása a fentiekkel ellentétben nem egy alternatíva a kockázatok kezelésére, hanem sok-kal inkább egy eshetőség, amelyet érdemes fi gyelembe venni, akár elfogadjuk, akár áthárítjuk vagy kezeljük a kockázatot. Két aspektusa a kockázatmérséklés pozitív hatásainak kiaknázása és a kedvező körülmények kiak-názása (pl.: egy újonnan felmerülő kockázatnak lehetnek szervezeti megújítási és / vagy piaci lehetőséget feltáró mozzanatai).
Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a lehetőségek (mint pozitív hatású kockáza-tok) kihasználásával intézményi szinten nem foglalkozik. Ilyen értelmű kockázat beazonosítása után a tagvállalati menedzsmentnek kell dönteni a további lépésekről. Cso-portszinten fellépő lehetőség esetén a TPF-KKO-nak kell javaslatot adni a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója részére a megteendő további lépésekről.
4.3.3.2 A kockázatkezelés módjai
Amennyiben a kockázat kezelésére sor kerül, úgy az négy különböző típusú kontroll tevékenységen keresztül valósulhat meg, amelyeket a 3.12 pont mutat be.
4.3.4 A kockázatok felülvizsgálata
A MÁV Csoport céljai hierarchikus rendszert alkot-nak. Az egyes Tagvállalatok, Szervezeti egységek, illetve munkavállalók céljai szorosan kapcsolódnak a MÁV Csoport legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetőek. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősséget is delegálni kell a megfe-lelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a min-dennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válnak. Ennek egyik fontos vetülete a kockázatok rendszeres felülvizsgálata.
4.3.4.1 A kockázatok felülvizsgálatának céljai és kritériumai
Figyelemmel arra, hogy a kockázati környezet állandó-an változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdon-sága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat, amelynek alapvetően két célja van.
4.3.4.1.1 A változások megfi gyelése a tagvállalat kockázati profi ljában
Fel kell mérni, hogy a korábban beazonosított kocká-zati tényezők még mindig fennállnak-e, esetleg merül-tek-e fel új kockázati tényezők, változott-e az egyes koc-kázatok bekövetkezésének valószínűsége, illetve azok MÁV Zrt., illetve a tagvállalatra gyakorolt hatása. A vál-tozások megfi gyelése alapján szükség lehet új kockázati prioritások meghatározására, a MÁV Zrt. / tagvállalat kockázati tűrőképességének megváltoztatására a 4.3.2.3 pontban foglaltaknak megfelelően.
4.3.4.1.2 A MÁV Zrt.-én / tagvállalaton belül műkö-dő kockázatkezelési folyamat hatékonyságának a fel-mérése
Meg kell vizsgálni, hogy a MÁV Zrt.-én / tagvállalaton belül működő kontroll tevékenységek megfelelően tud-ják-e csökkenteni a felmerülő kockázatok hatását, bekö-vetkezésük valószínűségét, illetve, hogy szükség van-e új kontroll tevékenységek bevezetésére, a meglévők kibőví-tésére, esetleg feleslegessé vált-e valamelyik kontroll fo-lyamat.
4.3.4.1.3 A célok egysége
A két említett cél különbözik egymástól, de egyik sem helyettesítheti a másikat. A kockázati események felül-vizsgálata során tulajdonképpen a kockázatkezelés első három lépésének megismétléséről van szó, amelyek kö-zül egyik sem hagyható ki a hatékony kockázatkezelési rendszer működése érdekében. A kockázatok beazonosí-tása és a kockázatok értékelése a kockázatok felülvizsgá-lata (újraértékelése) során arra ad válasz, hogy a kocká-zatkezelés eredményeképp milyen változások fi gyelhe-tőek meg a MÁV Zrt. / tagvállalat kockázati profi ljában; a kockázatokra adott válaszlépések felülvizsgálata pedig segít megbizonyosodni a MÁV Zrt.-én / tagvállalaton belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságá-ról.
Ahhoz, hogy a felülvizsgálat folyamata biztosítani tud-ja a fent említett célok elérését, a következő kritériumok megvalósulása szükséges:
• a kockázatkezelés minden aspektusa legalább évente felülvizsgálatra kerüljön,
• maguk a meghatározott kockázatok megfelelő gya-korisággal átértékelésre kerüljenek,
1910 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
• az újonnan jelentkező kockázatok, vagy az ismert kockázatok szintjének változása a megfelelő kompetenci-ával rendelkező vezetői szint tudomására jusson, annak érdekében, hogy intézkedhessen a kockázatkezelés mód-járól.
A felülvizsgálat során kiemelt fi gyelmet kell fordítani továbbá a visszacsatolásra. Ez tulajdonképpen egy adott kockázattal kapcsolatban megszerzett korábbi tapaszta-latok fi gyelembe vételét jelenti. Ezek felhasználása, be-építése a felülvizsgálat alkalmával adott kockázati té-nyező ismételt megjelenése esetén tovább csökkenti a kockázat negatív hatását, az ismételt előfordulásának esélyét.
4.3.4.2 A kockázatok felülvizsgálatának eszközei és felelősei
A felülvizsgálat eszközei hasonlóak a kockázat beazo-nosításánál használhatókkal. Az egyik ilyen eljárás a kockázati önértékelés, amely a kockázatok beazonosítá-sánál bemutatásra került, és a felülvizsgálat folyamatá-ban is ugyanolyan eredményesen alkalmazható. Lehető-ség van továbbá a menedzsment számára a kockázatmér-séklésért és kontroll tevékenységekért egy adott területen felelős személyek (Kockázatfelelősök) beszámoltatására is.
A felülvizsgálati tevékenységet általában az adott koc-kázatokért felelős személyek, Szervezeti egységek látják el, amelyhez segítséget nyújthat a MÁV Zrt. / tagvállalat belső ellenőrzésért felelős szervezeti egysége is, de fontos kiemelni: a belső ellenőrzés sem a menedzsment kocká-zati felelősségét, sem a felülvizsgálati és kockázatkezelé-si folyamatban résztvevő munkatársak tevékenységét nem helyettesítheti.
4.3.5 A kockázatkezelés további tényezői
Ebben a fejezetben azok az elemek kerülnek bemuta-tásra, amelyek fontos szerepet játszanak a kockázatérté-kelés folyamatában, azonban a folyamatnak közvetlenül nem részei. A hatékony kockázatkezeléshez azonban el-engedhetetlen, hogy fi gyelembe vegyék, beépítsék őket, és teljes körűen megvizsgálják, miként hatnak a MÁV Csoport, a tagvállalat kockázatkezelési stratégiájára, koc-kázati prioritására.
4.3.5.1 Kommunikáció és tájékoztatás
A kommunikáció és a tájékoztatás nem egy különálló lépés a kockázatkezelés folyamatában, hanem egy, az egészet végigkísérő és átható igen lényeges tényező, amelynek az alábbi aspektusai emelhetőek ki:
• Már tulajdonképpen a kockázatok beazonosítása is a kommunikáción alapul. A megfelelő információs forrá-sok felkutatása, kontaktok kialakítása és a velük folyta-
tott hatékony kommunikáció nagyban megkönnyíthetik és felgyorsíthatják a kockázatok beazonosításának folya-matát.
• Fontos annak biztosítása, hogy a MÁV Csoporton, a tagvállalaton belül mindenki saját felelősségi körére vo-natkozóan megértse, hogy mi a MÁV Csoport, a tagválla-lat stratégiája, mik a kockázati prioritásai, és hogy saját feladataik hogyan illeszkednek bele az egész folyamatba. Ennek hiányába a kockázatkezelést nem lehet megfelelő-en és hatékonyan kezelni.
• Szükség van az egyes tevékenységek elvégzése során nyert tanulságok és információk kommunikálására azok felé, akik tanulhatnak belőle. Ha a Csoport egyik tagvál-lalata, a tagvállalat egyik Szervezeti egysége kidolgoz egy hatékony eljárást egy újonnan felmerült kockázat ke-zelésére, akkor biztosítani kell, hogy az eljárás eljusson mindazokhoz, akik szintén találkozhatnak egy ilyen jel-legű kockázattal.
• A menedzsment minden szintjének folyamatosan és aktívan biztosítékot kell keresnie és kapnia a határkörük-be tartozó kockázatok kezeléséről. Szükséges, hogy ele-gendő információ álljon rendelkezésre, amely lehetővé teszi, hogy a kockázat kezelésére megfelelő tervek kerül-jenek kidolgozásra ott, ahol a maradvány kockázat mérté-ke még nem megfelelő, illetve biztosítékot kapjon a me-nedzsment a látszólag megfelelően kontrollált kockáza-tokról is.
• A felmerült kockázatok tagvállalatonkénti különbö-ző értelmezése ellentmondásokhoz vezethet, különösen akkor, ha nem megfelelő szintű kontroll végrehajtására kerül sor. A TPF-KKO-nak meg kell bizonyosodni róla, hogy a MÁV Csoporton belül egységes kockázati nyelv kerüljön alkalmazásra.
• Fontos, hogy a MÁV Csoport a tevékenységében érintett és érdekelt csoportok (pl. utasok, üzleti partne-rek, stb.) felé is kommunikáljon arról, hogy miként kezeli (az őket is érintő) kockázatokat. Ez különösen fontos olyan kockázatok esetében, amelyek a társadalmat vagy annak egy bizonyos rétegét kiemelten érintik.
A fentiek maradéktalan érvényesülése érdekében a TPF-KKO-nak támogatóan a Kommunikációs Igazgató-ság mellett kell állnia.
4.3.5.2 A MÁV Csoport társadalmi környezete
Kiemelten fontos, hogy a MÁV Csoport fi gyelembe ve-gye a tágabb értelemben vett környezetét és meghatároz-za, hogy az hogyan hat a kialakított kockázatkezelési stratégiájára. A környezet legfontosabb elemei:
• A MÁV Csoport kockázati környezetére elsősorban a törvények és a vasúti üzemet szabályozó előírások / jog-szabályok lehetnek hatással, ezért fontos, hogy meghatá-rozza, ezek milyen módon írnak elő számára követelmé-nyeket, kötelező magatartási formákat.
• Egy másik fontos része a kockázati környezetnek a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági helyzet. Ez a MÁV
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1911
Csoport számára adott, azonban befolyásolja azokat a pi-acokat, amelyekben a MÁV Csoport árut vagy szolgálta-tást elad, illetve vesz.
• Különösképpen fontos tényező a MÁV Csoport szá-mára a kormánnyal való kapcsolattartás. A MÁV Cso-portnak a kormány és az egyes miniszterei által megho-zott döntéseket kell végrehajtania, s ezért a kockázatke-zelés egy speciális területe az, ahol a MÁV Zrt. alapítóját és a közlekedési kormányzatot kell ellátni a kockázatke-zelés során megismert adatokkal, információkkal, illet-ve kell a segítségüket kérni a csak az alapítói szinten kezelhető kockázati kitettség csökkentéséhez. A MÁV Csoporton belül a kockázatkezeléssel összefüggésben a kormányzattal, illetve az egyes minisztériumokkal a kapcsolatot csak a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója tart-hatja.
• A MÁV Csoportot szintén korlátozzák a tevékenysé-gében érdekelt és érintett csoportok elvárásai is. A kocká-zatkezelési stratégiák, amelyek megfelelőnek tűnnek, és hatékonynak, lehet, hogy valamilyen szempontból nem elfogadhatóak ezen csoportok által. A MÁV Csoport szá-mára ez rendkívül fontos az állampolgárokkal / utasokkal való kapcsolattartásban. Bizonyos tevékenységek hatéko-nyak lehetnek egy-egy kockázat kezelésére, azonban olyan következménnyel járhatnak, amelyek az állampol-gárok / utasok számára elfogadhatatlanok. A kockázatke-zelés során ezért ezen szempontrendszereket a kockázat-menedzsment munkájában részt vevő összes szereplőnek szem előtt kell tartania.
4.4 A Kockázatmenedzsment folyamat részletes be-mutatása a feladatok gyakorisága, a felelősök megne-vezése és a munkafolyamat során előállított termékek szerinti bontásban
Jelen fejezet a kockázatmenedzsment munkafolyamat-ban az előzőekben bemutatott feladatokat összefoglaló módon – s azt kiegészítve –, a feladatok gyakorisága sze-rinti csoportosításban tartalmazza, külön kiemelve a fel-adatok végrehajtásáért felelősök nevét, illetve a munkafo-lyamat végén előálló termékeket.
A MÁV Csoport kockázatmenedzsment folyamatának egyes lépéseit azok végrehajtásának gyakorisága szerint 4 csoportba soroljuk:
• legalább éves rendszerességgel végrehajtandó felada-tok,
• féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok,• havi rendszerességgel végrehajtható feladatok,• eseti / állandó feladatok.
A feladatok könnyebb átláthatósága érdekében a vég-rehajtandó feladatokat a 12. számú melléklet összefogla-lóan tartalmazza.
4.4.1 Legalább éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok
Legalább éves rendszerességgel végrehajtandó felada-tok:
• a Csoportszintű kockázati lista felülvizsgálata,• a Tagvállalati kockázati listák felülvizsgálata, a Tag-
vállalati Kockázat Koordinátor munkájának felülvizsgá-lata,
• a Kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata,• a Jelentésköteles limitek felülvizsgálata,• Éves Kockázatértékelési Értekezletek megtartása,• a Kockázati Esemény Listák összeállítása / felülvizs-
gálata, és• a kockázatfelelősök tevékenységeinek felülvizsgála-
ta, új kockázatfelelősök kinevezése
4.4.1.1 A Csoportszintű kockázati lista felülvizsgá-lata
Feladat: A Csoportszintű kockázati lista felülvizsgála-ta
Felelős: Csoportszintű Kockázat KoordinátorKözreműködik: Tagvállalati Kockázat Koordinátorok,
TPF-KKOJóváhagyó: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójaTermék: Csoportszintű kockázati lista
A Csoportszintű Kockázat Koordinátor a Csoportszin-tű kockázati lista összeállítását megelőzően összeállítja, illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű be-vezetését követően – aktualizálja a Kockázati Univerzu-mot a kockázatmenedzsment folyamatban érintettek ja-vaslatainak, valamint a MÁV Csoport, illetve a tagválla-latok környezetében és az elvárásokban beálló változások fi gyelembevételével.
A Kockázati Univerzum összeállításával szoros össze-függésben a Csoportszintű Kockázat Koordinátor kiala-kítja, illetve felülvizsgálja a Kockázati Univerzumban szereplő kulcskockázatokhoz tartozó kockázati esemé-nyeket is.
A Csoportszintű kockázati lista felülvizsgálatakor a Csoportszintű Kockázat Koordinátor a Kockázati Uni-verzumban szereplő kulcskockázatokat azok stratégiára gyakorolt befolyása szerint szűkíti le. Ez azt jelenti, hogy a mindenkori Csoportszintű Kockázati Lista csak azokat a kulcskockázatot tartalmazza, amelyek – a MÁV Cso-port középtávú stratégiájának megfelelően – az elkövet-kezendő üzleti évben a MÁV Csoport adott évi üzleti- és stratégiai célkitűzéseire közvetlen befolyást gyakorol-nak.
A Csoportszintű kockázati listát, valamint a kulcskoc-kázatokhoz kapcsolódó defi níciókat a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá.
1912 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
4.4.1.2 A Tagvállalati kockázati listák felülvizsgála-ta, a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok munkájá-nak felülvizsgálata
Feladat: a) Tagvállalati kockázati listák felülvizsgálatab) Tagvállalati Kockázat Koordinátorok munkájának
felülvizsgálata
Felelős: a) Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tag-vállalati Kockázat Koordinátor
b) Tagvállalat menedzsmentjeKözreműködik: a) TPF-KKOb) Csoportszintű Kockázat Koordinátor, TPF-KKOJóváhagyó: a) Tagvállalat menedzsmentjeb) Tagvállalat menedzsmentjeTermék: a) Tagvállalati kockázati listákb) Az értékelésekről készített feljegyzések
A Csoportszintű Kockázat Koordinátor a Csoportszin-tű kockázati listából kiindulva meghatározza, illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű bevezetését követően – évente felülvizsgálja a Tagvállalati Kockázati Listákat is.
A Tagvállalati Kockázati Lista azokat a kulcskockáza-tokat tartalmazza, amelyek – a MÁV Csoport középtávú stratégiájának megfelelően – az egyes tagvállalatok adott évi üzleti és stratégiai célkitűzéseire közvetlen befolyást gyakorolnak.
A Tagvállalati kockázati listákat a Csoportszintű Koc-kázat Koordinátor az egyes Tagvállalati Kockázat Koor-dinátorokkal szoros együttműködésben készíti el. A Tag-vállalati kockázati listákat a tagvállalat menedzsmentje hagyja jóvá.
A Tagvállalati Kockázat Koordinátorokat a tagvállalat menedzsmentje nevezi ki. A Tagvállalati Kockázat Koor-dinátorok a Csoportszintű Kockázat Koordinátorral való egyeztetés során a tagvállalati menedzsmentet képviselik.
Minden évben az Éves Kockázatértékelési Értekezlete-ken értékelni kell a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok munkáját is. A TPF-KKO a tagvállalt menedzsmentje ré-szére köteles jelezni, ha az adott tagvállalat Tagvállalati Kockázat Koordinátorával való munkakapcsolata során negatív jelenségeket tapasztalt.
4.4.1.3 A Kockázatértékelési eszközök felülvizsgá-lata
a) A Csoportszintű kockázatértékelési eszközök felül-vizsgálata
Feladat: a Csoportszintű kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata
Felelős: TPF-KKO
Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-kezlete, Csoportszintű Kockázat Koordinátor
Jóváhagyó: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójaTermék: Csoportszintű kockázatértékelési eszköz
A Csoportszintű Kockázat Koordinátornak a csoport-szintű kockázatértékelési eszközök kialakításakor illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű bevezeté-sét követően – az eszközök éves felülvizsgálatakor az alábbi tényezőket kell fi gyelembe vennie:
• a Csoportszinten és tagvállalati szinten értelmezett kockázatvállalási hajlandóságot,
• a külső és belső feltételek változását, a kockázatme-nedzsment szereplők javaslatait, és
• a tagvállalatok relatív méretét és a Csoporton belül betöltött szerepét.
A Csoportszintű kockázatértékelési eszközök:• a kockázati események / kulcskockázatok hatásának,
bekövetkezési valószínűségének, valamint az alkalma-zott kontrolleljárások hatékonyságának értékeléséhez ha-tároznak meg mennyiségi és minőségi kritériumokat,
• lehetővé teszik, hogy a MÁV Csoport tagvállalatai azonos módszertan szerint értékeljék kockázati esemé-nyeiket / kulcskockázataikat.
A Csoportszintű kockázatértékelési eszközöket a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá.
b) A Tagvállalati kockázatértékelési eszközök felül-vizsgálata
Feladat: a tagvállalati kockázatértékelési eszközök fe-lülvizsgálata
Felelős: Csoportszintű Kockázat KoordinátorKözreműködő: Tagvállalati Kockázat KoordinátorJóváhagyó: TPF-KKO, Tagvállalat menedzsmentjeTermék: Tagvállalati kockázatértékelési eszköz
A tagvállalat MÁV Csoport értékláncában elfoglal sze-repe alapján lehetőség van arra, hogy tagvállalatonként különböző Tagvállalati kockázatértékelési eszköz kerül-jön jóváhagyásra. Ez lehetővé teszi, hogy minden tagvál-lalat saját méretének, illetve csoporton belül betöltött sze-repének megfelelően értékelje kockázati eseményeit, és ennek megfelelően számoljon be kockázatkitettségéről.
Ugyanakkor a kulcskockázatok, illetve kockázati ese-mények szerinti meghatározott különböző eszközök lehe-tővé teszik, hogy a kockázatmenedzsment folyamat érin-tettjei mindig a megfelelő szinten aggregált információhoz jussanak hozzá. A Tagvállalati kockázatértékelési eszkö-zök a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei, a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vo-natkozásában a jelen utasítás megjelenése során kiindulás-ként azonos mértékben kerültek meghatározásra. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágára (mint tagvállalatra) külön tag-vállalati kockázatértékelési eszköz vonatkozik.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1913
A Tagvállalati kockázatértékelési eszközöket a Cso-portszintű Kockázat Koordinátor az egyes Tagvállalati Kockázat Koordinátorokkal szoros együttműködésben készíti el, és azokat a TPF-KKO és az adott tagvállalat menedzsmentje közösen hagyja jóvá.
4.4.1.4 A Jelentésköteles limitek felülvizsgálata
Feladat: a Jelentésköteles limitek felülvizsgálataFelelős: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójaKözreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-
kezlete, TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok
Jóváhagyó: MÁV Zrt. IgazgatóságaTermék: Jelentésköteles limitek
A Kockázatértékelési eszközök kialakításával szoros összefüggésben, a Csoportszintű Kockázat Koordinátor-nak javaslatot kell tennie a Csoportszinten, illetve a tag-vállalatok szintjén egységes időszakos és ad-hoc Jelen-tésköteles limitek érékére is.
A Jelentésköteles limitek Csoportszinten, illetve a tag-vállalatok szintjén értelmezett kockázatvállalási hajlan-dóságnak megfelelően, pontértékben adják meg azokat a nettó kockázatkitettségeket, amelyek elérése esetén Idő-szakos, illetve Ad-hoc Kockázatösszesítő, valamint Tag-vállalati- illetve Csoportszintű Kockázati Beszámoló el-készítése indokolt. A Jelentésköteles limiteket a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá.
4.4.1.5 Éves Kockázatértékelési Értekezletek meg-tartása (Éves Kiindulási Kockázati Térkép jóváha-gyása)
Feladat: az Éves Kockázatértékelési Értekezletek meg-tartása, az Éves Kiindulási Kockázati Térkép jóváhagyása
Felelős: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójaKözreműködő: MÁV Zrt Elnök-vezérigazgatói Érte-
kezlete,. TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordiná-tor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok, Szervezeti egységek vezetői
Jóváhagyó: MÁV Zrt. IgazgatóságaTermék: Éves Kiindulási Kockázati Térkép
Az Éves Kockázatértékelési Értekezletek megszerve-zése és megtartása az egyes tagvállalatoknál – a Tagvál-lalati Kockázat Koordinátorral szoros együttműködésben – a Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata. Az Éves Kockázatértékelési Értekezlet megelőzi az év első beszámolási periódusát.
Az Éves Kockázatértékelési Értekezlet kiemelt témája a Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockáza-tok Tagvállalati kockázatértékelési eszközzel történő kö-zös kiértékelése, melynek végeredménye az Éves Kiindu-lási Kockázati Térkép.
Az Éves Kiindulási Kockázati Térkép a kulcskockáza-tok hatását, valószínűségét, illetve a kockázatok kezelé-sére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságát együtt ábrázolva mutatja meg a kulcskockázatok egymáshoz viszonyított aktuális jelentőségét, lehetővé téve ezáltal azon kulcskockázatok beazonosítását, amelyekre az üzle-ti év során fókuszálni érdemes. Az Éves Kiindulási Koc-kázati Térkép kiindulási alapot jelenthet ezáltal az egyes Szervezeti egységek számára releváns kockázati esemé-nyek beazonosításához is.
Az Éves Kockázatértékelési Értekezleten szerzett ta-pasztalatok és információk hozzásegíthetik a résztvevő-ket kockázatmenedzsment folyamatban betöltött szere-pük átfogóbb megértéséhez, hiszen tájékozódhatnak nemcsak saját, hanem más szervezeti egységek tevékeny-ségeiről, kockázatairól és saját kockázataik külső megíté-léséről egyaránt.
4.4.1.6 Kockázati Esemény Listák összeállítása / fe-lülvizsgálata
Feladat: a Kockázati Esemény Listák összeállítása / fe-lülvizsgálata
Felelős: Szervezeti egységek vezetőiKözreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat
Koordinátor, Tagvállalati Kockázat KoordinátorokJóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: Kockázati Esemény Listák
Az érintett Szervezeti egységek képviselői, a Kocká-zatfelelősök – a szervezeti egység vezetőinek útmutatása szerint – kockázati eseményeket azonosítanak be a Tag-vállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatokhoz, melyeket Kockázati Esemény Listákban összesítenek.
Adott szervezeti egységre jellemző Kockázati Ese-mény Lista az Éves Kiindulási Kockázati Térkép kritikus területeire fókuszálva, kulcskockázatok szerint tartal-mazza az adott üzleti évben relevánsnak ítélt, kiemelt kockázati eseményeket, valamint ezek defi nícióit. (A kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű bevezetését követően az adott évi Kockázati Esemény Listák összeál-lításakor a korábbi évek Kockázati Esemény Listái segít-ségül lehetnek).
4.4.1.7 A kockázatfelelősök tevékenységeinek felül-vizsgálata, új kockázatfelelősök kinevezése
Feladat: a kockázatfelelősök tevékenységeinek felül-vizsgálata, szükség esetén új kockázatfelelősök kinevezése
Felelős: Szervezeti egységek vezetőiKözreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat
Koordinátor, Tagvállalati Kockázat KoordinátorokJóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeVégeredmény: aktuális kockázatfelelősi lista
1914 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
A Szervezeti egységek vezetői – a Tagvállalati Kocká-zat Koordinátorral szoros együttműködésben – az adott Szervezeti egység Kockázati Esemény Listájában szerep-lő kockázati eseményekhez Kockázatfelelősöket nevez-nek ki, illetve felülvizsgálják a korábbi évek Kockázati Esemény Listáihoz kinevezett Kockázatfelelősöket.
4.4.2 Legalább féléves rendszerességgel végrehaj-tandó feladatok
Legalább féléves rendszerességgel végrehajtandó fel-adatok:
• a kockázati események értékelése,• az Akcióterv-javaslatok kidolgozása,• a Kockázatösszesítők elkészítése,• a Kockázatösszesítők összeállítása és elemzése,• a Kockázati Beszámolók elkészítése, jóváhagyása és
aggregálása, valamint• a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek
felhasználása a döntéshozatalban.
4.4.2.1 A kockázati események értékelése
Feladat: a havonkénti kockázati esemény értékelések aggregálása
Felelős: KockázatfelelősökKözreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat
Koordinátor, Tagvállalati Kockázat KoordinátorokJóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: kitöltött Kockázatértékelő lapok
A kockázati események rendszeres (havi) kiértékelésé-nek célja, hogy a kockázati események hatásának, bekö-vetkezési valószínűségének és a kockázati események ke-zelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapítás-ra kerüljön az egyes szervezeti egységek kockázati ese-ményekkel szemben fennálló nettó kockázatkitettsége.
A Kockázatfelelősök (a kockázatgazdák) félévente azokat a kockázati eseményeket értékelik és jelentik, il-letve követik nyomon, amelyeket számukra az adott Szer-vezeti egység vezetője kijelölt.
A kockázati eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség megállapításához a Kockázatfelelősnek meg kell határoznia a Szervezeti egység adott kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettségét, vagyis meg kell állapítania, hogy mekkora az adott koc-kázati esemény hatása és bekövetkezési valószínűsége a jelenleg alkalmazott kontrolltevékenységek fi gyelembe-vétele mellett (lásd: 4.3.2 pontban foglaltakat).
4.4.2.2 Akcióterv-javaslatok kidolgozása
Feladat: Akcióterv-javaslatok kidolgozásaFelelős: Kockázatfelelősök
Közreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok
Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: Akcióterv-javaslatok
A kockázatmenedzsment folyamat keretében, a Kocká-zatfelelősök által kidolgozott Akcióterv-javaslatok, illetve maguk az Intézkedési tervek elősegíthetik a kockázati ese-mények, illetve a kulcskockázatok hatékony kezelését. A Kockázatfelelősöknek a Jelentésköteles limitet meghaladó kockázati eseményekhez kell Akcióterv-javaslatot készíte-niük, de az Akcióterv-javaslat elkészítését a MÁV Zrt. El-nök-vezérigazgatója, illetve Igazgatósága, továbbá a Tag-vállalat menedzsmentje is előírhatja. A kidolgozott Akció-terv-javaslat a Kockázatösszesítő része, amit a Kockázatfe-lelősök a belső jóváhagyást követően továbbítanak a Tag-vállalati Kockázat Koordinátor számára. Az Akcióterv-ja-vaslat Intézkedési tervként való kidolgozásáról és végre-hajtásáról a Tagvállalat menedzsmentje dönt a Tagvállalati Kockázati Beszámoló jóváhagyásának keretében.
Az Akcióterv-javaslatok elkészítéséhez a Kockázatfele-lősök a kockázati eseményekre vonatkozó Tagvállalati kockázatértékelési eszköz segítségével értékelik a szá-mukra kijelölt kockázati események tekintetében aktuáli-san alkalmazott kontrolleljárásokat. A kontrolljárások ér-tékelése lehetővé teszi a Kockázatfelelősök számára, hogy
• átgondolják, hogy az érintett Szervezeti egységben kialakították-e a megfelelő kontrolleljárásokat és azok eredményesen és hatékonyan működnek-e,
• megállapítsák van-e lehetőség fejlődésre az alkalma-zott kontrolleljárások ismeretében.
Az Akcióterv-javaslatok elkészítéséhez azt kell fi gye-lembe venniük a Kockázatfelelősöknek, hogy a számukra kijelölt kockázati események költség-hatékonyan elkerül-hetők, csökkenthetők vagy átháríthatók-e más gazdasági szereplőkre.
4.4.2.3 A Kockázatösszesítők elkészítése
Feladat: Kockázatösszesítők elkészítéseFelelős: KockázatfelelősökKözreműködő: Szervezeti egység vezetőkJóváhagyó: Tagvállalati Kockázat KoordinátorTermék: Kockázatösszesítők
A Kockázatfelelősök félévente Kockázatösszesítő for-májában jelentenek az összes számukra kijelölt kockázati eseményről. A Kockázatösszesítők elkészítésének célja, hogy a Kockázatfelelős a kockázati eseményértékelés végeredményének megfelelően összeállítsa a jelentéstéte-li kötelezettségét.
A Kockázatfelelős csak az időszakos Jelentésköteles li-mitet elérő kockázati események esetén értékeli ki az alkal-mazott kontrolleljárások hatékonyságát, illetve készít Ak-
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1915
cióterv-javaslatot. A Kockázatösszesítőt a Szervezeti egy-ségen belüli jóváhagyást követően kell továbbítani a Tag-vállalati Kockázat Koordinátor felé (a jóváhagyás menetét a tagvállalati kockázatkezelési szabályzatban kell rögzíteni).
4.4.2.4 A Kockázatösszesítők összeállítása és elem-zése
Feladat: a Kockázatösszesítők összeállítása és elemzéseFelelős: Tagvállalati Kockázat KoordinátorKözreműködő: Szervezeti egység vezetőkJóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: aggregált (további elemzés céljára felhasznál-
ható) Kockázatösszesítők
A Tagvállalati Kockázat Koordinátor félévente össze-gyűjti és elemzi a Kockázatfelelősök által összeállított Kockázatösszesítőket. Meg kell vizsgálnia, hogy a Koc-kázatfelelősök által készített Kockázatösszesítők teljesí-tik-e a jelen eljárásrendben előírt követelményeket
4.4.2.5 A Kockázati beszámolók elkészítése és jóvá-hagyása
Feladat:a) Csoportszintű Kockázati Beszámoló összeállítása és
elemzéseb) Tagvállalati Kockázati Beszámolók összeállítása és
elemzéseFelelős:a) TPF-KKOb) Tagvállalati Kockázat KoordinátorKözreműködő:a) Csoportszintű Kockázat Koordinátorb) Csoportszintű Kockázat KoordinátorJóváhagyó:a) MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójab) Tagvállalat menedzsmentjeTermék:a) Csoportszintű Kockázati Beszámolób) Tagvállalati Kockázati Beszámolók
A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Tagvállalati Kockázati Beszámoló formájában számolnak be a TPF-KKO, illetve a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé azokról kulcskockázatokról, amelyek meghaladják az időszakos jelentésköteles limitet. A Tagvállalati Kocká-zati Beszámoló a Kockázatösszesítőkben jelentett kocká-zati eseményekre adott értékelések aggregálásával, a kulcskockázatok szintjén mutatja be a tagvállalat nettó kockázatkitettségét. A Tagvállalati Kockázati Beszámoló a Tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követően terjeszthető elő. A jóváhagyás rendjét a tagvállalati koc-kázatkezelési szabályzatban kell előírni. A Beszámoló jóváhagyása során a Tagvállalat menedzsmentjének
• meg kell vizsgálnia, hogy a kulcskockázatokra adott értékelések aggregált végeredményét, valamint az értéke-
lésekhez használt feltételezések racionalitását és indo-koltságát,
• értékelnie kell a Kockázatösszesítőkben szereplő Ak-cióterv-javaslatokat, illetve
• utasításokat kell kiadnia az Intézkedési tervek elké-szítésére (az Intézkedési tervek kidolgozásáért és végre-hajtásáért felelős vezető(k) kinevezésével, illetve a ren-delkezésre álló költségkeret megállapításával).
A TPF-KKO Csoportszintű Kockázati Beszámoló for-májában számol be a MÁV Zrt.
Elnök-vezérigazgatója számára a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok által jelentett kulcskockázatok összesített végeredményéről. A Csoportszintű Kockázati Beszámoló elkészítése a Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata.
A Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata annak megállapítása, hogy a benyújtott Tagvállalati Kockázati Beszámolók teljesítik-e a Csoportszinten meghatározott követelményeket (vagyis a jelen utasításban előírtakat):
• a kockázatértékelés Csoportszinten egységes mód-szertana következetesen lett-e alkalmazva,
• a Tagvállalati Kockázati Beszámoló tartalmazza-e az összes releváns információkat a tagvállalat kockázati ki-tettségéről.
A Csoportszintű Kockázat Koordinátor a különböző tagvállalatok által jelentett kulcskockázatok közötti kor-reláció elemzésével és szükség szerinti kiszűrésével ösz-szesíti a Tagvállalati Kockázati Beszámolókban jelentett kulcskockázatokat, és a Csoportszintű kockázatkezelési eszköznek megfelelően aggregálja azokat.
4.4.2.6 A kockázatmenedzsment folyamat eredmé-nyeinek felhasználása a döntéshozatalban
Feladat: a kockázatmenedzsment folyamat eredménye-inek a felhasználása a döntéshozatali folyamatokban
Felelős: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, Tagvállalat menedzsmentje
Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-kezlet, TPF-KKO, Csoportszintű- és Tagvállalati Kocká-zat Koordinátor
Jóváhagyó: MÁV Zrt. IgazgatóságaTermék: Elnök-vezérigazgatói Értekezletekről készí-
tett jegyzőkönyvek, emlékeztetők, meghozott döntések és utasítások
A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója véleményezi és jó-váhagyja a Csoportszintű Kockázat Koordinátor által
• félévente benyújtott Csoportszintű Kockázati Beszá-molót, melynek keretében értékeli a MÁV Csoport adott félévére vonatkozó, a jelentett kulcskockázatokkal szem-ben Csoportszinten fennálló nettó kockázatkitettségeket,
• havi szinten benyújtott Csoportszintű Ad-hoc Koc-kázati beszámolót, melynek keretében értékeli a MÁV Csoport ad-hoc kockázatkitettségét,
1916 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
• havi szinten benyújtott Tagvállalati Kockázatértéke-lési Státuszjelentést, melynek keretében értékeli a MÁV Csoport kulcskockázatok kezelésére tett lépéseit.
A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója a Csoportszintű Kockázati Beszámoló eredményeinek a tükrében szük-ség esetén döntéseket hoz és utasításokat ad bizonyos kulcskockázatok fokozottabb kezelésével kapcsolatban. A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója minden év I. negyed-évében tájékoztatást ad a
MÁV Zrt. Igazgatósága részére az előző évben végzett kockázatmenedzsmenti munka eredményeiről és a meg-hozott legfontosabb intézkedéseiről. Indokolt (vis-major vagy rendkívüli) esetben a tájékoztatásnak azonnali ha-tállyal meg kell történnie.
4.4.3 Havi rendszerességgel végrehajtandó felada-tok
A Kockázatfelelősöknek havi rendszerességgel el kell végezniük a kockázatok értékelését.
Feladat: a kockázati esemény értékeléseFelelős: KockázatfelelősökKözreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat
Koordinátor, Tagvállalati Kockázat KoordinátorokJóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: kitöltött Kockázatértékelő lapok
A kockázati események rendszeres, folyamatosan visz-szatérő kiértékelésének célja, hogy a kockázati esemé-nyek hatásának, bekövetkezési valószínűségének és a kockázati események kezelésére alkalmazott kontrollel-járások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapításra kerüljön az egyes szervezeti egységek kockázati eseményekkel szemben fennálló net-tó kockázatkitettsége, illetve a nettó kockázatkitettség hónapról-hónapra történő változása. A kockázatok érté-kelése során a Kockázatfelelősöknek a 4.3.2 pontban fog-laltak szerint kell eljárniuk.
4.4.4 Eseti / állandó feladatok
Kockázatmenedzsment folyamatában végrehajtandó eseti illetve állandó feladatok
• az ad-hoc beszámolási folyamat,• az Intézkedési tervek nyomon követése,• a kockázatok / a kockázatkezelés független nyomon
követése, és• a teljes kockázatmenedzsment folyamat nyomon kö-
vetése és folyamatos fejlesztése
4.4.4.1 Az ad-hoc beszámolási folyamat
Feladat: Ad-hoc Kockázatösszesítők, Ad-hoc Kocká-zati Beszámolók készítése
Felelős: Szervezeti egységek vezetői
Közreműködő: Kockázatfelelősök, TPF-KKO, Cso-portszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok
Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: Ad-hoc Kockázatösszesítő; Ad-hoc Csoport-
szintű- és Tagvállalati Kockázati Beszámoló
A Szervezeti egységek vezetői, a Szervezeti egységek munkatársainak és Kockázatfelelőseinek segítségével havi szinten követik nyomon
• szűkebb értelemben az egységükben felmerülő koc-kázati eseményeket és a kulcskockázatokat (eredendő és maradvány kockázatokat egyaránt),
• tágabb értelemben a tagvállalat számára kijelölt kulcskockázatokat (maradvány kockázatokat), valamint a közeljövőben potenciálisan releváns kockázatok alakulá-sát (eredendő kockázatokat).
A Szervezeti egység vezetője havonta készít ad-hoc Kockázatösszesítőt amennyiben
• az adott Szervezeti egység környezetében hirtelen bekövetkező belső vagy külső változás eredményeként a kockázati eseményre adott értékelés eléri a nettó kocká-zatkitettség tekintetében meghatározott ad-hoc Jelentés-köteles limitet (maradvány kockázat esetében),
• olyan kockázati esemény merül fel (eredendő kocká-zat), amely a Szervezeti egység aktuális Kockázati Ese-mény Listájában nem szerepel, és a kockázati esemény-nyel szemben fennálló kockázatkitettség eléri a nettó kockázatkitettség tekintetében meghatározott ad-hoc Je-lentésköteles limitet.
Az Ad-hoc Kockázatösszesítő alapján kell készíteni az Ad-hoc Csoportszintű- és Tagvállalati Kockázati Beszá-molót (a 4.4.2.5 pontban ismertetett módon).
4.4.4.2 Az Intézkedési tervek nyomon követése
Feladat: Az Akcióterv-javaslatok alapján elfogadott (elrendelt) Intézkedési tervek nyomon követése
Felelős: Az Akcióterv kidolgozásáért és végrehajtásá-ért kijelölt felelős vezető(k), Tagvállalati Kockázat Koor-dinátorok
Közreműködő: Kockázatfelelősök, TPF-KKO, Cso-portszintű Kockázat Koordinátor,
Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés
Az Intézkedési tervekben elfogadott feladatok / akci-ók / utasítások végrehajtásáért a Tagvállalati menedzs-ment által kijelölt felelős vezető(k) felel(nek), míg az Intézkedési tervek végrehajtásának a nyomon követése a Tagvállalati Kockázat Koordinátor feladata, melynek keretében a Tagvállalati Kockázat Koordinátor havi szinten
• fi gyelemmel kíséri a folyamatban lévő intézkedési tervek státuszát,
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1917
• megállapítja, hogy milyen Intézkedési tervek kerül-tek lezárásra az elmúlt hónapban,
• megállapítja, hogy vannak-e lejárt határidejű intéz-kedési tervek, és ha igen, akkor milyen módosított határ-időre várható azok megvalósulása.
A Tagvállalati Kockázat Koordinátor az Intézkedési tervek fi gyelemmel kisérésének eredményeit (a megálla-pított tényeket) a Tagvállalati Kockázatkezelési Státusz-jelentésben rögzíti, amit a Tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követően juttat el a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére.
A Tagvállalati Kockázatértékelési Státuszjelentésben szereplő információk a rendszeres beszámolás keretében ismertetett módon jut el a kockázatmenedzsment folya-mat magasabb szintjei felé (lásd: 4.4.2 pont).
4.4.4.3 A kockázatok / a kockázatkezelés független nyomon követése
Feladat: a kockázatkezelés független, belső bizonysá-got adó nyomon követése
Felelős: MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztály, tagvál-lalatok belső ellenőrzési egységei
Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-kezlete
Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága, Tagvállalat me-nedzsmentje
Termék: belső ellenőrzés által készített jelentések
A MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztályának, vala-mint a tagvállalatok belső ellenőrzési egységeinek az a feladatuk, hogy az éves belső audit tervben meghatáro-zottak szerint
• auditálják a MÁV Csoport kockázatkezelésre kifej-lesztett megoldásainak hatékonyságát és a teljes kocká-zatmenedzsment folyamatát,
• a kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos észrevételei-ről rendes beszámolási folyamatának keretében beszá-moljon a MÁV Zrt., illetve a tagvállalatok Felügyelő Bi-zottságai felé,
• jelentéseket készítsen a feltárt eredményekről, ame-lyeket eljuttat a kockázatmenedzsment folyamat kiemelt érintettjei (MÁV Zrt. Igazgatósága, Tagvállalat menedzs-mentje,
• TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátor) számára is.
4.4.4.4 A teljes kockázatmenedzsment folyamat fi -gyelemmel kísérése és folyamatos fejlesztése
Feladat: a teljes kockázatmenedzsment munkafolya-mat fi gyelemmel kísérése és folyamatos fejlesztése
Felelős: TPF-KKOKözreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-
kezlete, Csoportszintű- és Tagvállalati Kockázat Koordi-nátorok
Jóváhagyó: MÁV Zrt. IgazgatóságaTermék: aktualizált Kockázatkezelési irányelv, Kocká-
zatmenedzsment eljárásrend, Jelentésköteles limitek, Éves Kiindulási Kockázati Térkép
A TPF-KKO• a Csoportszintű Kockázati Beszámolók eredményei-
nek,• a kockázatmenedzsment folyamatban érintettek visz-
szajelzéseinek,• a belső ellenőrzések audit tapasztalatainak, illetve• a változó feltételeknek és igényeknekmegfelelően nyomon követi és szükség esetén esetileg
felülvizsgálja a kockázatmenedzsment folyamat alappil-léreit: a Kockázatkezelési irányelvet, a Kockázatme-nedzsment eljárásrendet, a Jelentésköteles limiteket és az Éves Kiindulási Kockázati Térképet. A felülvizsgálatot követően a TPF-KKO szükség szerint kezdeményezi az alappillérek módosítását, amit a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatója véleményezése és jóváhagyását követően a MÁV Zrt. Igazgatósága fogad el.
5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ-LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK
A MÁV Zrt.-nél a kockázatmenedzsment munkafolya-mat során keletkezett dokumentumok kezelésére, megőr-zésére a MÁV Zrt. Ügyviteli Utasításában (A.3., A.4.) fog-laltak az irányadóak. A kockázatmenedzsment munka so-rán törekedni kell az anyagok elektronikus továbbítására.
6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS
Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba.
7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. sz. melléklet: Kockázatkezelési irányelv2. sz. melléklet: Kockázatkezelési Univerzum3. sz. melléklet: Csoportszintű kockázati lista4. sz. melléklet: Csoportszintű kockázatértékelési esz-
köz5. sz. melléklet: Tagvállalati kockázatértékelési eszköz6. sz. melléklet: Jelentésköteles limitek7. sz. melléklet: Kockázatmenedzsment folyamat részt-
vevői8. sz. melléklet: Kockázati térkép minta9. sz. melléklet: Kockázatkezelés folyamatábrája10. sz. melléklet: Kockázatértékelő lap11. sz. melléklet: Kérdőív a Kockázati Esemény Lista
összeállításához12. sz. melléklet. Kockázatmenedzsment munkafolya-
mat összefoglalásaSzarvas Ferenc s. k.
elnök-vezérigazgató
1918 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
1. sz. melléklet
A MÁV Csoport Kockázatkezelési Irányelve
A MÁV Zrt. Igazgatósága által (47/2008. számon 2008. 04. 22-én) elfogadott Csoportszintű középtávú stratégiája alapján a Csoport fő célkitűzése, hogy „ügyfelei szá-mára megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó, esz-közeit és erőforrásait hatékonyan hasznosító, a társa-dalmi elvárásoknak megfelelően működő vállalatcso-portként a hazai vasúti rendszer első számú szereplője maradjon”. Ennek érdekében a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport kiemelt leányvállalatai
(MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt.) kialakították, és a Felelős Vállalatirá-nyítás részeként működtetik a kockázatkezelési rend-szerüket.
A MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai tisztában vannak azzal, hogy a vasúti tevékenységhez kapcsoló-dó kockázatok az üzletmeneteiknek a szerves részét képezik, amelyek egyaránt jelenthetnek akár lehető-ségeket, de akár veszélyeket és veszteségeket is. A kockázatkezelés célja a MÁV Zrt.-nél és a kiemelt le-ányvállalatainál ennél fogva nem kizárólag a kockáza-tok teljes kiküszöbölése, hanem a kockázatok olyan kezelési módja, amely lehetővé teszi, hogy a kockáza-tok azokon a határokon belül maradjanak, amelyek még nem hátráltatják a MÁV Csoport üzleti céljai-nak az elérését. Következésképp a MÁV Csoport koc-kázatkezelésének középpontjában a kockázatok és a lehetőségek közötti egyensúly megtalálása és fenn-tartása áll. A kockázatok megértésével és kezelésével a MÁV Csoport arra törekszik, hogy – az Alapítói elvárá-soknak történő megfelelésen túl – nagyobb biztonságot nyújtson utasai, munkavállalói, vevői és szállítói számá-ra.
A MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai fő törekvé-se, hogy biztosítani tudják a kockázatok időben törté-nő azonosítását, megfelelő megértését és értékelését, valamint az eredményes válaszlépések megtételét. A kockázatkezelésnek szerves része a belső kontrollok értékelése is, amely elősegíti az eredményesebb belső kontroll rendszer fenntartását is.
A MÁV Csoport kockázatkezelési megközelítése a következő elemeket foglalja magában:
• egységes kockázatértékelési rendszer működteté-sét, amely rálátást biztosít azokra a közvetlen kockáza-tokra, amelyekkel a MÁV Csoport szembenéz;
• közös kockázati nyelv bevezetését (amely kiterjed a pénzügyi, a működési, a stratégiai és a megfelelőségi kockázatokra is), amely megkönnyíti a belső kommuni-kációt és a döntéshozatalt;
• a kockázatvállalási hajlandóság (kockázatvállalási tolerancia) meghatározását;
• a kockázatmenedzsment és a belső kontroll eljárá-sok eredményességének folyamatos nyomon követését; és
• a kockázatkezeléshez kapcsolódó felelősségi és irá-nyítási rendszer kiépítését.
A MÁV Csoport fenti kockázatkezelési megközelí-tése a következő módon épül be a társaságok átfogó irányítási modelljébe:
• a MÁV Zrt. Igazgatósága felelős a MÁV Zrt. Cso-portszintű kockázatkezelésének felügyeletéért és irá-nyításáért, melynek keretében meghatározza az alap-vető kockázatkezelési elveket, a kockázatvállalási haj-landóságot és a vállalható kockázati szinteket, a Cso-portszintű kockázatkezelés eljárásrendjét, továbbá rendszeresen tájékozódik a kapcsolódó kockázatkezelési eljárások és a belső kontroll folyamatok eredményességé-ről, illetőleg szükség szerint tájékoztatja a kockázatkeze-lés eredményéről a társaság Alapítóját;
• a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója felelős az Igaz-gatóság által jóváhagyott kockázatmenedzsmenti eljárá-sok MÁV Csoport szintű végrehajtásáért; az Elnök-ve-zérigazgató kockázatmenedzsmenti munkáját opera-tív jelleggel a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatósága támo-gatja;
• a MÁV Csoport társaságainak első számú vezetője (beleértve a MÁV Zrt. első számú vezetőjét is) felelős az adott társaság MÁV Zrt. Igazgatósága által jóváhagyott kockázatmenedzsmenti eljárásai végrehajtásáért, va-lamint a társasági belső kontrollok olyan rendszerének kialakításáért és fenntartásáért, amelyek összhangban vannak a Kockázatkezelési Szabályzatban és az Általá-nos Ellenőrzési Utasításban foglaltakkal, valamint bizto-sítják a MÁV Csoport tevékenységét érintő kockázatok kezelését, és a Csoport célkitűzéseinek elérését;
• társaságokon belül valamennyi szervezeti egység felelős a saját területe által kezelt kockázatok felméré-séért, értékeléséért, kezeléséért, a kockázatok válto-zásának nyomon követéséért, valamint az ezen felada-tok teljesítését segítő belső kontrollok alkalmazásáért;
• a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztálya, vala-mint a kiemelt leányvállalatok Belső Ellenőrzési szer-vezeti egysége az audit terve alapján vizsgálja, hogy a kialakított belső kontroll rendszerek alkalmasak-e a koc-kázatok hatékony kezelésére;
• a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatósága évente egyszer beszámol a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a MÁV Cso-port kockázatmenedzsmenti rendszerének a működé-séről;
• a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztálya legalább évente egyszer beszámol a MÁV Zrt. Igazgatósága ré-szére a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmu-sok és a társaságirányítási funkciók működéséről.
A MÁV Csoport kockázatkezelési rendszere a kö-vetkezőkben foglalható össze:
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1919
A Vállalatszintű Kockázatkezelési Rendszer kereté-ben történik a különböző típusú kockázatok integrálá-sa egy hosszú távú, átfogó és dinamikus modellbe, amely a MÁV Csoport teljes értékláncára kiterjesztésre kerül. A Vállalatszintű Kockázatkezelési Rendszer egy széleskörűen elterjedt kockázatkezelési megközelítésen nyugszik, amely a vállalati értéknöveléshez is jelentősen hozzájárul. Ennek központi gondolata, hogy a különbö-ző (pénzügyi, működési, megfelelőségi és stratégiai) kockázatokat, azok beazonosítása után egy közös módszertan szerint, konszolidált módon számszerűsí-ti (a bekövetkezési valószínűségük és lehetséges hatásuk becslésével) és kezeli. A Vállalatszintű kockázatkeze-lési Rendszer folyamata során – fejlesztve a kockázat-tudatos szervezeti kultúrát – azonosíthatóvá és egymás-sal is összehasonlíthatóvá válhatnak a lehetséges koc-kázatok. A kockázatok mérése lehetővé teszi, hogy a kockázati tényezők kiváltó okai és a különböző típusú
kockázatok természete jobban megérthető legyen. Ennek eredményeként a menedzsment hatékonyabban tud azokra a kockázatokra fókuszálni, amelyek a MÁV Csoport stratégiai célkitűzéseit szignifi káns mértékben befolyásolják, illetve a Rendszer felhívja a fi gyelmet a szükséges döntések meghozatalára: mely kockázatokat akarja a Csoport megtartani, és melyek esetében szüksé-ges kockázatcsökkentő lépéseket tenni Csoport, illetve társasági szinten.
A Vállaltszintű Kockázatkezelési Rendszer időtávja a MÁV Csoport esetében lehetőség szerint 3-5 év.
A Felelős Vállalatirányítás rendszerén belüli koc-kázatkezelés a Vállalatszintű Kockázatkezelési Rend-szer kialakítását és bevezetését követően az Üzletfolyto-nosság Menedzsment jövőbeni kiépítésével válik tel-jessé.
1920 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
2. sz. melléklet
MÁV Csoport Kockázatkezelési Univerzum
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Stratégiai Irányítás 1 Állami szerepválla-lás
A tulajdonosi / az alapítói döntések elmaradása, elhúzódása.Például:– Az alapító nem hozza meg időben a vállalati stratégia és az üzleti terv elkészítéséhez, vala-mint a menetrend összeállításához szükséges döntéseket– Az elkészült stratégia, üzleti terv és menetrend jóváhagyása késik.– A tőkeellátottságot érintő intézkedések megho-zatala késik.– Az Állam és a MÁV Csoport vállalatai közötti szerződés megújítása elhúzódik.– Az alapító által megfogalmazott követelmé-nyek és a rendelkezésre álló kapacitások, erőfor-rások nincsenek összhangban.– A közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevé-tellel nem fedezett (indokoltnak elismert) költsé-geket a központi költségvetés nem téríti meg tel-jes mértékben és/vagy a megtérítés (az átutalás) időben csúszik.– A kincstári tulajdonban lévő vasúti pályák mű-ködtetéséhez nyújtott állami szerepvállalás (költ-ségtérítés) mértéke nem elégséges és/vagy a költ-ségtérítés megfi zetése időben csúszik.
Stratégiai Irányítás 2 Tulajdonosi (alapí-tói) elvárások
A tulajdonosi (az alapítói) elvárások változé-konysága kedvezőtlen hatást gyakorolhat a MÁV Csoport működésére. A Csoport nem képes haté-konyan alkalmazkodni a tulajdonosi szerkezet módosulásához és az elvárások változásához.
Stratégiai Irányítás 3Vezetőség teljesít-ménye és hozzáállá-sa
A menedzsment a vezetési stíluson, a hatáskörök és felelősségek kiosztásán és a munkavállalók fejlesztésén keresztül kialakított munkakörnye-zettel nem segíti elő az integritást, az etikai érté-keket és kompetens működést. A felső- és közép-vezetői fl uktuáció magas értéke a kontinuitás el-vét sérti.
Stratégiai Irányítás 4Társadalmi és kör-nyezeti felelősség-vállalás
A MÁV Csoport / a vállalat nem fektet kellően nagy hangsúlyt társadalmi felelősségvállalási te-vékenységeire, ami a Csoport / a vállalat kedve-zőtlen megítéléséhez vezethet a tulajdonosok, vevők, üzleti partnerek (utasok), alkalmazottak és szabályozó szervezetek körében.Például:– környezetvédelmi programok, fenntarthatóság
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1921
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Stratégiai Tervezés és Erő-forrás elosztás 5 Szervezeti felépítés
A MÁV Csoport vállalatainak szervezeti felépí-tése nem segíti elő a stratégiai és üzleti célok el-érését.Például:– A Működési és Szervezeti Szabályzat nem nap-rakész, nem követi hűen a szervezeti változásokat.– A Működési és Szervezeti Szabályzat nincs összhangban a Döntési Határköri Listával.– A szervezet- és folyamatfejlesztési folyamatok elmaradnak, nem segítik a stratégiai célok elérését.
Stratégiai Tervezés és Erő-forrás elosztás 6 Stratégiai tervezés
A MÁV Csoport vállalatai nem képesek a straté-giai célok elérése érdekében felismerni, megfele-lően értékelni és priorizálni a különböző alterna-tívákat, ezáltal nem tudnak megfelelő irányt szabni a fejlődésnek és erőforrásokat allokálni a hatékony teljesítményhez.
Stratégiai Tervezés és Erő-forrás elosztás 7
Üzleti előrejelzés és költségvetés-készí-tés
Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és minőségű információ az üzleti előrejelzés és költségvetés elkészítéséhez.Például:– A tervezéshez szükséges premisszákat a tulaj-donos (alapító) nem hagyja időben jóvá, vagy a tervezési időszakban azokat többször is megvál-toztatja.– A tervezési irányelvek, a tervkészítési előírá-sok (utasítások, szabályzatok) elavultak.– A Csoportszintű tervezés a csoporttagok ellen-tétes érdekei miatt nehézkes.
Stratégiai Tervezés és Erő-forrás elosztás 8
Csoportszintű együttműködés, a MÁV Csoport ösz-szetétele
A vállalat nem képes hatékony és sikeres együtt-működésre MÁV Csoport szintjén. A leányválla-latok közötti együttműködés nem megfelelő.Például:– A csoportszintű működés társaságjogi keretei hiányoznak.– A MÁV Csoport portfoliója nem letisztult, alaptevékenységtől eltérő tevékenységet folytató portfolióelem is a MÁV Csoport része.
Stratégiai Tervezés és Erő-forrás elosztás 9
Együttműködés egyéb regionális és nemzetközi szerve-zetekkel
A vállalat nem képes hatékony és sikeres együtt-működésre a regionális és nemzetközi szerveze-tekkel.Például:– önkormányzatok– EUROFIMA = European Company for the Financing of Railroad Rolling Stock – Európai Társaság Vasúti Gördülőanyag Beszerzésére– UIC = International Union of Railways – Nem-zetközi Vasútegylet– CER = Community of European Railway and Infrastructure Companies – Európai Vasúti és Infrastruktúra Kezelők Közössége– ОСЖД = Организация Сотрудничества Железных Дорог – Vasutak Együttműködési Szervezete
1922 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
StratégiaiÜzleti kezdemé-nyezések, fej-lesztések
10 Üzleti kezdeménye-zések és projektek
A vállalat nem képes a szükséges nagyobb üzleti kezdeményezések és projektek meghatározására és megvalósítására (tervezés-végrehajtás-technológiai / megvalósítás-mérés-monitorozás).Például:A jóváhagyott üzleti kezdeményezések, beruhá-zások és meghatározott fejlesztési elképzelések megvalósítása erőforrások hiányában meghiúsul-nak.
StratégiaiÜzleti kezdemé-nyezések, fej-lesztések
11 Változásmenedzs-ment
A szervezet komplexitásából fakadóan a vállalat nem képes a kezdeményezések/projektek ered-ményeit beépíteni a szervezet napi működésébe.
Stratégiai Kommunikáció és kapcsolatok 12
Kapcsolatok a médi-ával, társadalmi el-fogadottság
A vállalat külső kommunikációja nem megfelelő a vállalat társadalmi elfogadottságának, illetve jó hírnevének megalapozásához. A vállalat kétes hírneve az alapvető célkitűzések megvalósítását veszélyeztetheti.Például:– A vállalat a negatív médiahírekre csak késve, illetve egyáltalán nem reagál, és nem törekszik a pozitív hírek publikálására.– A vállalat (a MÁV Csoport) társadalmi elfoga-dottsága alacsony.– A vasutas szakma presztízse alacsony.
Stratégiai Piaci tendenciák 13 Társadalmi / politi-kai környezet
Bizonyos társadalmi és politikai tényezőknek való kitettség befolyásolhatja a vállalat piacra ju-tási képességét, illetve a szolgáltatások értékesí-tésének eredményességét.Például:– A vasútszakmai érveket bizonyos esetekben felülírják a MÁV Csoporttal szembeni társadal-mi/politikai elvárások.– Ország kockázat.
Stratégiai Piaci tendenciák 14
Makrogazdasági té-nyezők volatilitása / kedvezőtlen változá-sa
Kedvezőtlen változás az adott üzleti környezetre jellemző makrogazdasági tényezőket illetően, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a vál-lalat árbevételére és eredményességére.Például:– A hazai és globális makrogazdasági tényezők és trendek (gazdasági és ipari visszaesés, recesz-szió, válságok) késői azonosítása (pl. külső kör-nyezetelemzés) negatívan érintheti a vállalat ár-bevételét és jövedelmezőségét.– A gazdasági visszaesés, elhúzódó válságok, vagy egyéb makrogazdasági tényezők kedvezőt-len alakulása miatt visszaesik a vásárlóerő, a ke-reslet és erősen romlik a fi zetési morál, illetve a válság lassíthatja a tervezett fejlesztések megva-lósítását.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1923
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Stratégiai Piaci tendenciák 15 Demográfi ai és élet-mód trendek
A vállalat nem képes megfelelően előre jelezni a demográfi ai trendekben, az utazási és szállítmá-nyozási szokásokban bekövetkező változásokat, illetve nem hozza meg a változások kezelésére vonatkozó szükséges intézkedéseket, nem módo-sítja stratégia terveit a változásoknak megfelelő-enPéldául:– Életszínvonal emelkedésével a minőségi szol-gáltatás iránti igény.– Budapest környéki agglomeráció fejlődésével a napi utazások iránti igény növekedése.
Stratégiai Piaci tendenciák 16 Technológiai fejlő-dés
Az alkalmazott technológiák nem támogatják az elvárt növekedést vagy az üzletmentből fakadó egyéb stratégiai célok elérését.Például:– A vállalat nem tudja megteremteni az egyes technológiai elemek fejlesztésének összhangját (pályavasúti fejlesztések, gördülőállomány, ICT, egyéb…)
Stratégiai Piaci tendenciák 17
Versenykörnyezet / alternatív szállítási módok / közlekedés-politikai koncepció változása
A közlekedéspolitikai koncepció változása hátrá-nyosan érinti a vállalatot. A vállalat nem képes fenntartani és növelni piaci részesedését, illetve nem képes felismerni a versenyből adódó veszé-lyeket és meghozni a szükséges intézkedéseket. A bevételeket jelentősen csökkenthetik az egyéb alternatívák.Például:– vonalbezárás, -szüneteltetés– kedvezőbb feltételeket biztosító versenytársak (piacnyitás)– alternatív közlekedési eszközök (motorizáció ugrásszerű fejlődése, diszkont légitársaságok ha-zai megjelenése, gyorsforgalmi úthálózat fejlesz-tése).
Stratégiai Piaci tendenciák 18Szabad pályahasz-nálat / kabotázs le-hetősége
Szabad pályahasználatból eredő kockázat: a sza-bad pályahasználat hátrányosan érintheti a válla-latot, pl. piacvesztéshez vezethet.
Megfelelőségi Magatartási sza-bályok 19
Visszaélés, korrup-ció és általános rosszhiszemű maga-tartás
Az alkalmazottak vagy más érintettek által elkö-vetett visszaélések negatív hatással lehetnek a vállalat megítélésére és pénzügyi helyzetére. A vállalat nem képes olyan környezetet és kontrol-lokat kialakítani, amely megelőzné és hatéko-nyan kezelné munkahelyi lopást és a korrupciót.Például:– számviteli csalások– sikkasztás– hamis bankjegyek és hamis nemzetközi menet-jegyek megjelenése
1924 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Megfelelőségi Szabályozás 20 Belső szabályzatok
A vállalat nem képes kialakítani azokat a belső szabályzatokat, utasításokat, amelyek betartása lehetővé tenné a vállalat számára a külső előírá-soknak, illetve más belső folyamatoknak való megfelelést.A vállalat nem teljesíti a közbeszerzési eljárások során a közbeszerzési törvény előírásait, és a vál-lalat közbeszerzési szerződésekre vonatkozó bel-ső szabályait, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül be-folyásolhatják a vállalat hírnevét is.Például:– A belső szabályzatok készítése/módosítása nem követi a szervezeti változásokat.– A Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztal-hatja a vállalatot, illetve bírság megfi zetésére kö-telezheti.
Megfelelőségi Szabályozás 21
Önkéntes megfelelé-si vállalások (Nem-zetközi egyezmé-nyek, Minőségügyi tanúsítványok)
A vállalat fi gyelmen kívül hagyja a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírne-vét is.A vállalat nem szerzi meg a működéséhez szük-séges minőségi engedélyeket, tanúsítványokat, illetve nem képes ezeknek megfelelően működni, ami az engedélyek és tanúsítványok bevonását vonhatja maga után.Például:– COTIF, BCC, 311. sz. döntvény, leszámítolási döntvények, RIC szabályzat– ISO 9001 szabvány szerinti Minőségirányítási rendszer (MIR), ISO 14001 Környezetközpontú irányítás rendszer (KIR), vasútbiztonsági tanú-sítvány
Megfelelőségi Szabályozás 22
Általános és specifi -kus szabályozások/előírások (törvé-nyek, rendeletek, kormányhatároza-tok)
A vállalat fi gyelmen kívül hagyja vonatkozó spe-cifi kus hazai törvényeket, jogszabályokat, rende-leteket, aminek pénzügyi következményei lehet-nek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyá-solhatják a vállalat hírnevét is. Az ÁSZ elma-rasztalhatja a vállalatot.Például:– a gazdasági társaságokról szóló törvény előírá-sainak megsértése– a vállalat megsérti a számviteli, a jövedéki, a pénzforgalmi, a pénzmosás elleni és statisztikai adatszolgáltatásokra vonatkozó előírásokat– a vállalat a működéséhez szükséges vasútválla-lati engedélyt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában nem kaphatja meg
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1925
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
- a vasúti közlekedésről szóló törvény, kormány-rendeletek, GKM / KHEM rendeletek előírásai-nak megsértése– a vállalat nem képes beazonosítani, illetve megfelelően kezelni a rá vonatkozó hatósági sza-bályzatokat, ami többletköltséget jelenthet és kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalathírnevét is– a vállalat nem képes megfelelő szakhatósági kapcsolatokat kiépíteni, illetve nem képes meg-felelően menedzselni azokat (pl. NKH = Nemze-ti Közlekedési Hatóság –piacfelügyelet, piacszabályozás, műszaki hatósá-gi engedély, működési hatósági engedély)– a vállalat nem képes megfelelni a Munka Tör-vénykönyve rá vonatkozó előírásainak
Megfelelőségi Szabályozás 23Adójogi megfelelés, adóhatósági vizsgá-latok
A vállalat nem képes beazonosítani és nem képes megfelelni az adózás rendjéről szóló törvény és más adójogi szabályok rá vonatkozó előírásai-nak, illetve a vállalat nem képes időben hozzáfér-ni az adózási követelményekhez szükséges infor-mációkhoz és adatokhoz, aminek pénzügyi kö-vetkezményei lehetnek a vállalatra nézve, illetve kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírne-vét is. Az adózási fegyelem nem kielégítő. Az APEH vizsgálatok elmarasztalhatják a vállalatot.
Megfelelőségi Szabályozás 24EU szabályozások (EU-s rendeletek és irányelvek)
A vállalat nem képes beazonosítani és megfelelni az EU szabályozás rá vonatkozó hatályos irányel-veinek, rendeleteinek ami hosszú távon kihatás-sal lehet a vállalat stratégiájára és hírnevére egy-aránt (pl. EU 3. vasúti csomagja).
Megfelelőségi Jogi környezet 25 Szerződések és kö-telezettségek
A vállalat kedvezőtlen szerződéseket köt, illetve nem képes betartani azon szerződéses feltétele-ket, amelyek megvédhetnék a pénzügyi veszte-ségtől és a hosszú távú kötelezettségeknek való kitettségtől.A jogi szakvélemények egyértelmű, adekvát ér-telmezése nehézségbe ütközhet. A jogi szervezet nem támogatja kellően a társaság menedzsment-jének a munkáját.Például:– Előfordulhat téves jogi állásfoglalás.– A jogi szakvélemények kiadása időben elhú-zódhat.– A szerződéskötésekhez kapcsolódó kontrolling-számviteli-pénzügyi-jogi szignók beszerzése időben elhúzódhat.– A szerződéskötések engedélyezésénél nem minden esetben történik meg a gazdaságossági/pénzügyi/kockázati szempontok vizsgálata.– A beszállítókkal kötött szerződés nem teszi le-hetővé a kötbér kirovását.
1926 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Pénzügyi Piac 26 Kamatok A vállalat kedvezőtlen feltételek mellett jut for-ráshoz. A kamatlábak változásából eredő veszte-ségek kockázati kitettséget okoznak.
Pénzügyi Piac 27 NyersanyagNem várt, kedvezőtlen ingadozás a nyersanyagok árában (pl. áram, olaj, üzemanyag) pénzügyi veszteségeket okozhatnak.
Pénzügyi Piac 28 Devizaárfolyam
Nem várt, kedvezőtlen ingadozás olyan devizák árfolyamát illetően, amelyekben tranzakciókat folytat a vállalat. A devizaárfolyam változásából pénzügyi veszteségek keletkezhetnek.
Pénzügyi Likviditás és hi-tel 29
Pénzkezelés és lik-viditás menedzs-ment
A vállalat nem képes eredményesen és hatéko-nyan tervezni és kezelni a pénzáramait. A nem megfelelő cash-fl ow menedzsment likviditási problémákat okozhat, potenciális bevételektől es-het el a vállalat (alternatív költség) vagy költsé-ges többlet forrást kénytelen bevonni kötelezett-ségeik rendezése érdekében.Például:– A pénzforgalom és pénzkezelés szabályait nem tartják be.– A számlák kiállítása hibás.– Szállítói számlák helytelen kezelése (késedel-mes kifi zetések, szerződéssel való egyeztetés hi-ánya, stb.) veszteséget okoz.
Pénzügyi Likviditás és hi-tel 30 Követeléskezelés és
behajtás A vállalat nem képes pénzbevételeinek, kintlévő-ségeinek optimális behajtására.
Pénzügyi Likviditás és hi-tel 31 Finanszírozási koc-
kázatok
A vállalat működéséhez szükséges fi nanszírozási források nem állnak rendelkezésre, vagy a forrá-sok biztosítása csak felár ellenében lehetséges.Például:– A MÁV Csoport hitelfelvételeihez kapcsolódó állami kezesség- és garanciavállalás nem érkezik meg időben, illetve azt egyáltalán nem kapja meg a MÁV Csoport.– A bankok nem ítélik hitelképesnek a vállalatot.– Kedvezőtlen nemzetközi hitelminősítési osz-tályzatot kap a társaság (credit rating), ami ked-vezőtlenül befolyásolja a vállalat hírnevét, nem-zetközi megítélését és hitelképességét, és csak kamatfelárral jut a vállalat újabb hitelekhez.– A vállalat alulfi nanszírozott.
Pénzügyi Likviditás és hi-tel 32 Biztosítások
A vállalat nem képes beazonosítani és megfelelő-en biztosítani azokat a számára kiemelten kocká-zatos területeket amelyekre célszerű, illetve kö-telező biztosítást kötnie. A vállalat nem tesz ele-get a biztosítási szerződésekben foglalt kötele-zettségeknek, ami a szerződések megszűnését vonhatja maga után.Például:– A (vagyon, élet, környezet, felelőség) biztosítás menedzsment munkája nem kielégítő.– A biztosítási piac szűk, a vállalat szempontjá-ból lényeges biztosítások nem elérhetőek.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1927
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Pénzügyi Likviditás és hi-tel 33
Költségtérítés lehí-vása a költségvetés-től
A vállalat nem képes a költségtérítést lehívni a költségvetéstől, ami veszélyezteti a vállalat likvi-ditási helyzetét.
Pénzügyi Tőkeszerkezet 34 Tőkeerősség
A vállalat tőkeereje nem megfelelő, a vállalat számára nem állnak rendelkezésre megfelelő tő-kebevonási lehetőségek, vagy nem megfelelően választja meg a stratégiai céljainak megfelelő fi -nanszírozási módokat.
Pénzügyi Tőkeszerkezet 35 TámogatásokA vállalat nem képes megfelelni a kapott EU-s támogatások felhasználásához előírt feltételek-nek.
Pénzügyi Tőkeszerkezet 36 Adósságállomány
A vállalat hosszú távon eladósodik, az eladóso-dottság mértéke meghaladja a fenntartható mér-téket.A kötelezettségek fedezésére vonatkozó eladóso-dottság miatt a vállalat tőkeszerkezete nem opti-mális.
Pénzügyi Könyvelés és je-lentéskészítés 37
Könyvelés, jelentés-készítés és közzété-tel, a menedzsment számviteli szervezet által történő támo-gatottsága
A vállalat nem a vonatkozó számviteli szabá-lyokkal és standardokkal összhangban könyveli pénzügyi tranzakcióit. A nem megfelelő pénz-ügyi jelentések a helytelen vezetői döntésekhez illetve a befektetők pontatlan tájékoztatásához vezethetnek.Például:– A számviteli beszámolók nem készülnek el ha-táridőre és/vagy a közzétételi kötelezettségének a vállalat késve tesz eleget.– A számviteli törvény szerinti jelentős összegű hibák előfordulnak a társaság könyveiben.– A vállalat éves beszámolóját a könyvvizsgáló nem fogadja el, vagy csak korlátozó záradékkal.– A szubjektív vagy becslésen alapuló értékelési eljárásokat nem a megfelelő módon választják meg vagy nem megfelelően alkalmazzák azokat.– Előfordulhat téves állásfoglalás.– A számviteli szervezet nem támogatja kellően a menedzsment munkáját.– A számviteli szakvélemények kiadása időben elhúzódhat.– A számviteli becslésekre (céltartalék képzés, eszközök élettartama, értékhelyesbítés, érték-vesztés, stb.) vonatkozó előírások (szabályzatok, utasítások) nem naprakészek.
1928 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Pénzügyi Kontrolling 38 Kontrolling tevé-kenység
A vállalat nem képes üzleti folyamatait hatéko-nyan kezelni, a vállalat nem képes megfelelő kontrolling tevékenység ellátására.Például:– A kontrolling szervezet nem képes a tervezés-beszámolás-várhatózás hármas feladatának egy-idejűleg megfelelni.– Az elvárás-támasztó kontrolling helyett befo-gadó kontrolling működik.– A kontrolling szervezet az indokoltnál gyak-rabban és több input adatokat kér a társszerveze-tektől, ugyanakkor az elkészült kontrolling anya-gokat visszacsatolásként nem bocsátja az adat-gazdák rendelkezésére.– A kontrolling beszámolók leíró jellegűek, ke-vés iparági és benchmark elemzéseket tartalmaz-nak, s ezért nem segítik kellően a menedzsment munkáját.
Pénzügyi Adózás 39 Adótervezés
A vállalat nem képes megfelelően értékelni és végrehajtani adótervezés stratégiáját, ezáltal mi-nimalizálni adókötelezettségeit a vállalat kocká-zatvállalási hajlandóságával összhangban. A MÁV Csoport átalakulása miatt megváltozik a fi zetendő adók szerkezete, összességében nő az adóteher összege.
Pénzügyi Adózás 40 Transzferárak
A vállalat kapcsolt vállalkozásaival történő el-számolásai nem felelnek meg a helyi és nemzet-közi szabályozásoknak (adótörvények, számvite-li standardok), vagy a vállalatszintű összesített adókötelezettség nem optimális.
Működési Eszközmenedzs-ment 41
Vasúti infrastruktú-ra kapacitásme-nedzsment
A vasúti infrastruktúra tervezése és az infra-struktúra kihasználása nem hatékony, nem köve-ti a piaci igények változását és nem támogatja kellőképpen a stratégiai célok megvalósítását. A társaság nem képes a vonali eredmény kimutatá-sára.Például:– A pályakapacitások korlátossága, az átfedés a személy és a teherforgalom között akadályoztatja a szolgáltatások nyújtását, bevétel kiesést ered-ményezhet.– A sűrű állomási hálózat az erőforrások elapró-zódásához vezethet
Működési Eszközmenedzs-ment 42
Vasúti infrastruktú-ra műszaki színvo-nalának biztosítása
A vasúti infrastruktúra folyamatos állagromlása, a rendelkezésre állásának csökkenése szolgálta-tási színvonal romlásához (pl. magas az állandó és az ideiglenes lassújelek, a súly- és sebesség-korlátozások száma; a menetidő növekszik, stb.), bevétel kieséshez valamint javítási- és karbantar-tási költségek növekedéséhez vezet. A nem meg-felelő tárgyi feltételrendszer a hatékony munka-végzést akadályozza.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1929
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Működési Eszközmenedzs-ment 43
Ingatlan (minden egyéb ingatlan, ami nem tartozik a vas-úti infrastruktúrá-hoz)
A vállalat nem képes ésszerűsíteni ingatlanállo-mányát, fejlesztéseinek megtérülése bizonytalan, a meglévő ingatlan portfolió fenntartása nem költséghatékony.Például:– A MÁV Csoport ingatlan-nyilvántartási rend-szere elavult.– Az ingatlanvagyon jogi helyzete nem tisztá-zott.– Előnytelenek a bérbeadási és hasznosítási szer-ződések.– Ingatlanhasznosításból eredően számottevő kintlévősége van a vállalatnak.– A feleslegessé váló ingatlanok értékesítése, il-letve bontása lassan halad.– Az ingatlanfejlesztési projektcégek nem tudják a várt hasznosítási bevételeket elérni.
Működési Eszközmenedzs-ment 44
Gördülőállomány kapacitásmenedzs-ment
A gördülőállomány (vasúti személyszállító ko-csik, mozdonyok, motorvonatok) élettartamának és kapacitásának tervezése, kihasználása nem megfelelő, nem követi a piaci igények változását és nem támogatja kellőképpen a stratégiai célok megvalósítását.
Működési Eszközmenedzs-ment 45
Gördülőállomány műszaki színvonalá-nak biztosítása
A gördülőállomány folyamatos állagromlása, a rendelkezésre állás csökkenése, szolgáltatási színvonal romlásához, bevétel kieséshez vala-mint javítási- és karbantartási költségek növeke-déséhez vezet. Műszaki okok miatt gyakran kell kisorolni járműveket, ami késésekhez és az uta-zási színvonal további romlásához vezet.
Működési Eszközmenedzs-ment 46
Beruházás, felújítás és karbantartás me-nedzsment
A vállalat nem képes terjeszkedési és növekedési lehetőségeivel összhangban menedzselni beru-házásait. A vállalat csak a szinten tartó beruhá-zásait tudja megvalósítani, nincs elfogadott cse-lekvési terve az elmaradt beruházásai pótlására.Például:– A beruházási döntéseket lassítja a tulajdonosi (alapítói) jóváhagyások beszerzése.– Hibás beruházási (fejlesztési) döntések szület-nek.– Időzítési és munkaszervezési hibák előfordul-nak.
Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 47
Menetrendek össze-állítása, a menet-rendszerűség méré-se
A vállalat nem képes menetrendjeit megfelelően optimalizálni, gördülőállományát hatékonyan kezelni a kihasználtsági hatékonyatlanságokhoz vezethet. A vállalat nem képes a szolgáltatásait a mindenkori kereslethez igazítani, ami többlet-költségekhez, bevételkiesésekhez vezethet.Például:– A vállalat nem tudja mérni a mentrendszerűsé-get a Közszolgáltatási szerződésnek megfelelően.– Hosszú távon kihasználatlan járatok.– Szezonalitások lekövetése.
1930 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 48 Vasútüzemi folya-
matok
A vállalat nem képes a vasútüzemi folyamatokat megfelelően megszervezni és végrehajtani:– a forgalmi technológia megszervezésével és le-bonyolításával (a vonat- és a tolatásforgalommal) kapcsolatos kockázatok;– a vonatközlekedés lebonyolításához szükséges vasúti infrastruktúra biztosításával kapcsolatos kockázatok,– épített infrastruktúrával kapcsolatos kockázatok,– villamos infrastruktúrával (pl. távközléssel, biztosítóberendezésekkel, erősáramú berendezé-sekkel) kapcsolatos kockázatok.
Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 49 Vasúti irányítás
Forgalmi-vasútüzemi folyamatok irányításával (szabályozásalkotással és ezek betartásának megkövetelésével) kapcsolatos kockázatok:– a vállalat nem képes ellentmondásmentes sza-bályok kialakítására, és a szabályok betartatásá-nak folyamatos ellenőrzésére.Műszaki-üzemeltetési paraméterek meghatáro-zása nem egyértelmű pl.:– üzemeltetési paraméterek kidolgozása hiányos,– kezelési szabályzatok készítése időben elhúzó-dik, a szabályzatok oktatása elmarad.
Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 50 Biztonság
A vállalat nem rendelkezik a megfelelően bizton-ságos technikai rendszerekkel, a vállalat bizton-ságpolitikája nincs megfelelően kialakítva. A vállalat biztonsági kultúrája nem járul hozzá kel-lőképpen a biztonságos működéshez, ami ahhoz vezethet, hogy a vállalat nem képes hatékonyan megelőzni a baleseteket.
Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 51 Üzemzavarok
Üzemzavarok, késések, leállások veszélyeztethe-tik a szerződéses kötelezettségeknek való megfe-lelést és többletköltségeket róhatnak a vállalatra. Az üzemzavarok elhárítása szervezési nehézsé-gek és anyagi források hiánya miatt elhúzódhat.
Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 52 Szolgáltatási színvo-
nal
A vállalat nem képes az ügyfél igényeknek meg-felelő szolgáltatást nyújtani, ami hosszú távon kihathat a vállalat megítélésére és az értékesítés-re is. A vállalatnak nem áll rendelkezésére kellő forrás a gördülőállomány, a vasúti pályák, pálya-udvarok és közösségi helységek tisztántartására.Például:– Menetrendek teljesítése, utazási körülmények, higéniai feltételek biztosítása, utaskomfort – utastájékoztatás– A kocsimosó berendezések elavultak.– A gördülőállomány takarításával megbízott cé-gek munkája nem megfelelő.– A társadalom higiéniás kultúrája rontja a válla-lat reputációját.– A szolgáltatás színvonalának mérése nem meg-felelő módon, helyen és időben történik.– Nem megfelelő az utastájékoztatás.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1931
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 53 Fizikai védelem
Az állomások és a gördülőállomány fi zikai vé-delme nem megfelelően biztosított, mely többlet-költséget róhat a vállalatra.Például:– Rongálások, graffi tik
Működési Beszerzés 54 Beszerzés
A vállalat nem tudja beszerezni a működéséhez szükséges erőforrásokat.Például:A vállalat szállítói nem teljesítik szerződéses kö-telezettségeiket, ami jelentősen akadályozhatja a vállalati tevékenységek ellátását.
Működési Beszerzés 55 Beszerzési haté-konyság
A vállalat nem képes a működéséhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat az előírt minőség-ben költséghatékonyan beszerezni.
Működési Értékesítés 56 Marketing, promó-ció
A vállalat nem képes hatékony kommunikációt és megfelelő marketing tevékenységet folytatni szolgáltatásainak megismertetésére a meglévő és a potenciális vevők körében.
Működési Értékesítés 57 Külső és belső kom-munikáció
Nem működik megfelelően a vállalat külső és belső kommunikációs rendszere.Például:– Az információk továbbítása késik, erős a szür-ke, illetve fekete zaj.– Lényeges információk késve jutnak el az érin-tettekhez.
Működési Értékesítés 58 Árazás
A vállalat nem megfelelően árazza szolgáltatása-it, ami veszélyeztetheti a stratégiai és pénzügyi célok elérését.Például:– Hatósági ármegállapítás történik, az árak nem fedezik a költségeket.– A pályahasználati díj nem ösztönöz a kihaszná-latlan pályakapacitások feloldására.– A kalkulált pályahasználati díj és a tényleges ráfordítás összhangja nem biztosított.
Működési Értékesítés 59 Ügyfélkapcsolat (CRM)
Annak a kockázata, hogy a vállalat nem képes megbízható és ügyféligényeknek megfelelő ügy-félkapcsolati rendszert kialakítani és működtet-ni.
Működési Értékesítés 60 Vevőktől való füg-gőség
Kulcsfontosságú vevők elvesztése jelentős pénz-ügyi hatással lehet a vállalatra.
Működési Emberi erőforrás 61 Vállalati kultúra / Etika
A vállalat nem képes olyan szervezeti kultúra ki-alakítására, amely összhangban van a vezetőség fi lozófi ájával, elősegíti az integritást és etikus magatartást, és megfelelő teljesítmény és visel-kedés felé irányítja a munkavállalókat.Például:– A munkatársak az etikai kódex ajánlásait nem ismerik.
1932 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Működési Emberi erőforrás 62 Humánerőforrás biztosítása
A vállalat nem képes a szükséges mennyiségű munkaerő, és különösképpen a kvalifi kált kulcs-munkaerő megtalálására és megtartására (tobor-zási hatékonyság).Például:– A pályakezdők részére gyakornoki program nem működik.– A vállalat nem képes fenntartani a vállalat kulcsfontosságú pozícióinak folytonosságát biz-tosító humánfejlesztést.– A vállalat nem fi atalítja kellő időközönként és kellő mértékben szervezeti korfáját.– A munkavállalók összetétele iskolai végzett-ség, vasútszakmai tapasztalat és korösszetétel szempontjából nem kielégítő.– A munkatársak kiválasztásánál a válságme-nedzsmenti ismeretek elsőbbséget élveznek a vasútszakmai ismeretek prioritásával szemben.
Működési Emberi erőforrás 63
Motivációs és ösz-tönzési rendszerek, karrier lehetőségek, képzések
A vállalat nem képes olyan kiegyensúlyozott kre-atív munkakörnyezet létrehozására, amely lehe-tővé tenné az alkalmazottak szakmai képzettsé-gének fejlesztését és előremenetelét, vonzóvá téve ezáltal a társaságnál maradásukat.A vállalat nem képes az optimális foglalkozta-tottsági szint kialakítása mellett olyan teljesít-ménymenedzsment-rendszert működtetni, amely elősegítené a szervezeti stratégiák és célok opti-mális elérését.Például:– A vállalatnál képzési és továbbképzési rendszer nem működik.– A képzések nem a piaci elvárásoknak megfele-lőek, a képzések nem megfelelő színvonalúak.– A vállalat által nyújtott kompenzáció elmarad a piaci elvárásoktól, ami hozzájárulhat a kvalifi -kált munkavállalók elvesztéséhez.
Működési Emberi erőforrás 64 Tudásmegosztási rendszerek
A vállalat nem működtet olyan belső tudásmeg-osztási rendszereket, amelyek a vállalatcsoport szintjén lehetővé tennék a különböző területeken dolgozó egységek közötti hatékony információ-áramlást, és ezáltal elősegítenék az eredményes döntéshozatalt.
Működési Emberi erőforrás 65Kapcsolat a szak-szervezetekkel, üze-mi tanácsokkal
A vállalat nem kezeli megfelelően a szakszerveze-tek, illetve az üzemi tanácsok vezetőivel való kap-csolatait, így alkupozíciója gyengülhet a szakszer-vezetekkel szemben, ami kedvezőtlen szerződéses kötelezettségek vállalására kényszerítheti, és meg-növelheti a sztrájkok előfordulási gyakoriságát.Például:– A vállalat megsérti az együttdöntési és a tájé-koztatási kötelezettségét.– A szakszervezetek visszaélnek az erőpozíció-jukkal.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1933
Kockázat Csoport
KockázatKategória # Kulcskockázat
Neve
Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem
jelenlegi aktuális problémát)
Működési Információ tech-nológia 66 ICT menedzsment
és kiadások
A vállalat nem priorizálja megfelelően technoló-giai kezdeményezéseit, így erőforrás-allokációja nem támogatja hatékonyan vállalat stratégiai cél-kitűzéseinek elérését. Például:Az ICT indokolatlanul magas működési költsé-geket eredményez, ami jelentősen csökkenti a vállalat jövedelmezőségét.
Működési Információ tech-nológia 67 Információ védelem
Az információs rendszerek nem képesek megfe-lelően védeni a kritikus adatokat és hardvereket a lopástól, rongálástól, illetéktelen használattól, vírusoktól és szabotázstól.
Működési Információ tech-nológia 68 ICT infrastruktúra
és döntéstámogatás
Az ICT (telekommunikáció, hardverek és kap-csolódó információs rendszerek) nem szolgálja ki megfelelően az üzleti igényeket. Például:– Az ICT által szolgáltatott adatok nem megbíz-hatók és/vagy időbeliek, ami csökkenti a döntés-hozatal és működés hatékonyságát.– A vállalat informatikai eszközparkja elavult.– A szakterületek (pl. kontrolling, számvitel, pénzügy) ICT támogatottsága kapacitás- és for-ráshiány nem megfelelő.
Működési Veszélyek 69
Rendkívüli esemé-nyek, természeti és egyéb katasztrófák, terrorizmus, fenye-getettség
A vállalat nincs kellően felkészülve rendkívüli élethelyzetek kezelésére. Például:– A vállalat nem készült fel kellőképpen a termé-szeti (pl. tűz, földrengés, árvíz) vagy más kataszt-rófák (pl. járványok) miatt bekövetkező leállások és az azokból fakadó pénzügyi károk hatása ellen.– A vállalat nem készült fel kellőképpen a terro-rizmus vagy más, egyéb ártó szándékú cselek-mény (pl. bombariadó) miatt bekövetkező leállá-sok és az azokból fakadó károk hatása ellen.– A vállalat nem képes hatékonyan kommunikálni az érintettek felé azokat az információkat, ame-lyek elősegítenék a természeti és egyéb katasztró-fák következményeként bekövetkező üzemszüne-tek, késések és krízisek megfelelő kezelését.– A vállalat nem készült fel kellőképpen a sztrájkok, illetve a környezeti aktivisták miatt bekövetkező leállások és az ebből fakadó károk hatása ellen.
Működési Veszélyek 70Üzletmenet-folyto-nosság és ICT ren-delkezésre állás
A vállalatnál nem működik üzletmenet-folyto-nosság menedzsment. A kritikus üzleti folyama-tokhoz előkészített megfelelő tervek hiányában a vállalat nem képes az üzleti működés fenntartá-sára és visszaállítására a különböző okokból adó-dó üzemszünetek esetén. Például:– A vállalat nem képes gyorsan és hatékonyan helyreállítani az ICT rendszereit rendkívüli leál-lást okozó események esetén.– A kritikus IT erőforrások működése nem meg-felelő, nem biztosítják folyamatosan azokat az adatokat, amelyek az alapvető működéshez fel-tétlenül szükségesek lennének.
1934 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
3. sz. melléklet
Csoportszintű kockázati lista
KÖZVETLEN KULCSKOCKÁZATOKKockázatcsoport Kockázat kategória # Kulcskockázat neve
Stratégiai Irányítás 1 Állami szerepvállalásStratégiai Tervezés és erőforrás elosztás 5 Szervezeti felépítésStratégiai Tervezés és erőforrás elosztás 7 Üzleti előrejelzés és költségvetés készítés
Stratégiai Tervezés és erőforrás elosztás 8 Csoportszintű együttműködés, a MÁV Csoport összetétele
Stratégiai Üzleti kezdeményezések, fej-lesztések 10 Üzleti kezdeményezések és projektek
Stratégiai Üzleti kezdeményezések, fej-lesztések 11 Változásmenedzsment
Stratégiai Piaci tendenciák 13 Társadalmi/politikai környezet
Stratégiai Piaci tendenciák 14 Makrogazdasági tényezők volatilitása/kedvezőtlen változása
Stratégiai Piaci tendenciák 15 Demográfi ai és életmód trendekStratégiai Piaci tendenciák 16 Technológiai fejlődés
Stratégiai Piaci tendenciák 17 Versenykörnyezet / alternatív szállítási módok / közlekedéspolitikai koncepció változása
Megfelelőségi Magatartási szabályzatok 19 Visszaélés, korrupció és általános rosszhiszemű magatartás
Megfelelőségi Magatartási szabályzatok 20 Belső szabályzatok
Megfelelőségi Szabályozás 22 Általános és specifi kus szabályozások/előírások (törvények, rendeletek, kormányhatározatok)
Megfelelőségi Szabályozás 24 EU szabályozások (EU-s rendeletek és irányelvek)Megfelelőségi Jogi 25 Szerződések és kötelezettségekMegfelelőségi Piac 26 Kamatok
Pénzügyi Likviditás és hitel 29 Pénzkezelés és likviditás menedzsmentPénzügyi Likviditás és hitel 31 Finanszírozási kockázatokPénzügyi Likviditás és hitel 33 Költségtérítés lehívása a költségvetésbőlPénzügyi Tőkeszerkezet 34 TőkeerősségPénzügyi Tőkeszerkezet 35 TámogatásokPénzügyi Tőkeszerkezet 36 AdósságállományPénzügyi Kontrolling 38 Kontrolling tevékenységMűködési Eszközmenedzsment 41 Vasúti infrastruktúra kapacitásmenedzsment
Működési Eszközmenedzsment 42 Vasúti infrastruktúra műszaki színvonalának biz-tosítása
Működési Eszközmenedzsment 43 Ingatlan (minden egyéb ingatlan, ami nem tartozik a vasúti infrastruktúrához)
Működési Eszközmenedzsment 44 Gördülőállomány kapacitásmenedzsment
Működési Eszközmenedzsment 45 Gördülőállomány műszaki színvonalának biztosí-tása
Működési Eszközmenedzsment 46 Beruházás menedzsmentMűködési Ellátás és szállításbiztonság 48 Vasútüzemi folyamatok
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1935
Működési Ellátás és szállításbiztonság 49 Vasúti irányításMűködési Ellátás és szállításbiztonság 50 BiztonságMűködési Ellátás és szállításbiztonság 51 ÜzemzavarokMűködési Ellátás és szállításbiztonság 53 Fizikai védelemMűködési Beszerzés 55 Beszerzési hatékonyságMűködési Értékesítés 56 Marketing, promócióMűködési Értékesítés 58 ÁrazásMűködési Emberi erőforrás 62 Humánerőforrás biztosítás
Működési Emberi erőforrás 65 Kapcsolat a szakszervezetekkel, üzemi tanácsok-kal
Működési Információ technológia 67 Információvédelem
Működési Veszélyek 69 Rendkívüli események, természeti és egyéb ka-tasztrófák, terrorizmus, fenyegetettség
Működési Veszélyek 70 Üzletmenet-folytonosság és ICT rendelkezésre ál-lás
1936 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám4.
sz. m
ellé
klet
Cso
port
szin
tű k
ocká
zaté
rték
elés
i esz
köz
A) É
rték
elés
i kri
téri
umok
a k
ocká
zati
esem
énye
k le
hets
éges
hat
ásán
ak é
rték
elés
éhez
Pont
szám
Bes
orol
ásA
z év
es c
ash-fl o
w-r
a gy
akor
olt h
atás
Az
éves
ere
dmén
yre
gyak
orol
t hat
ásL
eírá
s
5K
ritik
usM
egha
ladj
a a
4 m
illiá
rd F
t-ot
Meg
hala
dja
a 4
mill
iárd
Ft-o
tA
koc
káza
ti es
emén
y ha
tása
krit
ikus
/ s
úlyo
s, a
stra
tégi
ai c
élki
tűzé
sek
nem
telje
síthe
tőek
.
4Je
lentős
4 m
illiá
rd é
s 2 m
illiá
rd F
t köz
é es
ik4
mill
iárd
és 2
mill
iárd
Ft k
özé
esik
A k
ocká
zati
esem
ény
hatá
sa je
lentős
/ lé
nyeg
es, a
ta
gvál
lala
t a s
traté
giai
cél
jait
csak
kor
láto
zott
mér
-té
kben
kép
es e
lérn
i.
3M
érsé
kelt
2 m
illiá
rd é
s 0,5
mill
iárd
Ft k
özé
esik
2 m
illiá
rd é
s 0,5
mill
iárd
Ft k
özé
esik
A k
ocká
zati
esem
ény
hatá
sa m
érsé
kelt
/ elv
isel
hető
sz
intű
, a
tagv
álla
lat
stra
tégi
ai c
élja
i az
onba
n m
ár
meg
hatá
rozo
tt m
ódon
éri
ntet
tek
lehe
tnek
.
2C
seké
ly0,
5 m
illiá
rd é
s 0,2
mill
iárd
Ft k
özé
esik
0,5
mill
iárd
és 0
,2 m
illiá
rd F
t köz
é es
ik
A k
ocká
zati
esem
ény
hatá
sa cs
ekél
y / e
lhan
yago
lha-
tó, a
tag
válla
lat s
traté
giai
cél
jai c
sak
szer
ény
mér
-té
kben
éri
ntet
tek,
de
a cé
lok
még
tart
ható
ak.
1M
inim
ális
Nin
cs é
rdem
i hat
ásA
z év
es c
ash-fl o
w-r
a gy
akor
olt h
atás
a
0,2
mill
iárd
Ft-o
t nem
hal
adja
meg
Nin
cs é
rdem
i hat
ásA
z év
es e
redm
ényr
e gy
akor
olt h
atás
a
0,2
mill
iárd
Ft-o
t nem
hal
adja
meg
A k
ocká
zati
esem
ény
hatá
sa m
inim
ális
a ta
gvál
-la
lat
élet
ére,
a t
agvá
llala
t st
raté
giai
cél
jai
csak
m
inim
ális
an é
rinte
ttek.
VÍZ
IÓ”A
MÁV
Cso
port
ügy
fele
i szá
már
a m
egfe
lelő
szín
vona
lú sz
olgá
ltatá
st n
yújtó
, esz
köze
it és
erő
forr
ásai
t hat
ékon
yan
hasz
nosí
tó, a
társ
adal
mi e
lvár
ások
-na
k m
egfe
lelő
en műk
ödő
válla
latc
sopo
rtké
nt a
haz
ai v
asút
i ren
dsze
r első
szám
ú sz
erep
lője
mar
adjo
n”
B) É
rték
elés
i kri
téri
umok
a k
ocká
zati
esem
ény
bekö
vetk
ezés
i val
ószí
nűsé
géne
k ér
téke
lésé
hez
Pont
szám
Bes
orol
ásA
bek
övet
kezé
s val
ószí
nűsé
ge a
z ak
tuál
is
évbe
nL
eírá
s a st
raté
giai
időh
oriz
onto
n (2
010-
2013
)
5Bi
ztos
z ≥
90%
A k
ocká
zati
esem
ény
bekö
vetk
ezté
nek
való
színűs
ége
bizt
os /
egyé
rtel
mű,
a k
ocká
zati
ese-
mén
y re
ndsz
eres
en e
lőfo
rdul
t az
elm
últ 4
évb
en.
4Va
lósz
ínű
90%
> z
≥ 6
0%A
koc
káza
ti es
emén
y be
köve
tkez
téne
k va
lósz
ínűs
ége
meg
alap
ozot
tan
állít
ható
/ va
lósz
ínű,
a
kock
ázat
i ese
mén
y m
ár tö
bbsz
ör e
lőfo
rdul
t az
elm
últ 4
évb
en.
3Vá
rhat
ó60
% >
z ≥
30%
A k
ocká
zati
esem
ény
bekö
vetk
ezté
nek
való
színűs
ége
várh
ató
/ fel
téte
lezh
ető,
a k
ocká
zati
esem
ény
már
pár
szor
elő
ford
ult a
z el
múl
t 4 é
vben
.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1937Po
ntsz
ámB
esor
olás
A b
eköv
etke
zés v
alós
zínű
sége
az
aktu
ális
év
ben
Leí
rás a
stra
tégi
ai időh
oriz
onto
n (2
010-
2013
)
2Le
hets
é-ge
s30
% >
z ≥
10%
A k
ocká
zati
esem
ény
bekö
vetk
ezté
nek
való
színűs
ége
nem
zár
ható
ki /
lehe
tség
es, a
koc
ká-
zati
esem
ény
az e
lmúl
t 4 é
vben
már
egy
szer
-két
szer
elő
ford
ult.
1Va
lósz
í-nű
tlen
z <
10%
A k
ocká
zati
esem
ény
bekö
vetk
ezté
nek
való
színűs
ége
nem
vár
ható
/ ne
m re
ális
, a k
ocká
zati
esem
ény
még
nem
jele
ntke
zett
a ta
gvál
lala
t éle
tébe
n.
C) É
rték
elés
i kri
téri
umok
a k
ocká
zato
khoz
kap
csol
ódó
foly
amat
ok é
rték
elés
éhez
Pont
szám
Bes
orol
ásL
eírá
s
5K
ritik
us fe
jlődé
si le
hető
ség
A k
ontro
lleljá
ráso
k te
kint
etéb
en a
kul
csko
ckáz
at m
egíté
lése
krit
ikus
, lén
yegi
és a
zonn
ali b
eava
tkoz
ások
szük
sé-
gese
k a
kock
ázat
gazd
ák ré
széről
a m
ened
zsm
ent (
szük
ség
eset
én a
z A
lapí
tó) e
gyid
ejű
tájé
kozt
atás
a m
elle
tt.
4Je
lentős
fejlő
dési
lehe
tősé
gA
kon
trolle
ljárá
sok
teki
ntet
ében
jele
ntős
fejlő
dési
/ előr
elép
ési l
ehetős
ég v
an, a
koc
káza
tgaz
dákn
ak k
ésle
kedé
s né
lkül
inté
zked
ések
et k
ell m
egho
zniu
k (c
sele
kvés
i ter
vek
kido
lgoz
ása,
akc
iók
/ pro
jekt
ek in
dítá
sa).
3M
érsé
kelt
fejlő
dési
lehe
tősé
gA
kon
trolle
ljárá
sok
javí
that
óak,
am
enny
iben
az e
lérh
ető
ered
mén
y ar
ányb
an ál
l a rá
ford
ításo
kkal
, úgy
a ko
ntro
ll-fo
lyam
atok
at e
rősít
eni k
ell.
2C
seké
ly fe
jlődé
si le
hető
ség
A k
ontro
lleljá
ráso
k te
kint
etéb
en c
sak
csek
ély
fejlő
dési
lehe
tősé
g va
n, m
érle
geln
i kel
l, ho
gy a
kon
trolle
ljárá
sok
fi nom
hang
olás
ának
ráfo
rdítá
sai a
rány
ban
álln
ak-e
az
elér
hető
ere
dmén
yekk
el.
1H
aték
ony
A k
ontro
lleljá
ráso
k ha
téko
nyak
, a k
ocká
zatm
ened
zsm
ent o
ldal
áról
bea
vatk
ozás
nem
indo
kolt.
1938 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám5
sz. m
ellé
klet
Tagv
álla
lati
kock
ázat
érté
kelé
si e
szkö
z
A) É
rték
elés
i kri
téri
umok
a k
ocká
zati
esem
énye
k le
hets
éges
hat
ásán
ak é
rték
elés
éhez
Pont
szám
Bes
orol
ásA
z év
es c
ash-fl o
w-r
a gy
akor
olt h
atás
Az
éves
ere
dmén
yre
gyak
orol
t hat
ásL
eírá
s
5K
ritik
usM
egha
ladj
a a
400
mill
ió F
t-ot
Meg
hala
dja
a 40
0 m
illió
Ft-o
tA
koc
káza
ti es
emén
y ha
tása
krit
ikus
/ s
úlyo
s, a
stra
tégi
ai c
élki
tűzé
sek
nem
telje
síthe
tőek
.
4Je
lentős
400
mill
ió é
s 200
mill
ió F
t köz
é es
ik40
0 m
illió
és 2
00 m
illió
Ft k
özé
esik
A k
ocká
zati
esem
ény
hatá
sa je
lentős
/ lé
nyeg
es, a
ta
gvál
lala
t a s
traté
giai
cél
jait
csak
kor
láto
zott
mér
-té
kben
kép
es e
lérn
i.
3M
érsé
kelt
200
mill
ió é
s 50
mill
ió F
t köz
é es
ik20
0 m
illió
és 5
0 m
illió
Ft k
özé
esik
A k
ocká
zati
esem
ény
hatá
sa m
érsé
kelt
/ elv
isel
hető
sz
intű
, a
tagv
álla
lat
stra
tégi
ai c
élja
i az
onba
n m
ár
meg
hatá
rozo
tt m
ódon
éri
ntet
tek
lehe
tnek
.
2C
seké
ly50
mill
ió é
s 20
mill
ió F
t köz
é es
ik50
mill
ió é
s 20
mill
ió F
t köz
é es
ikA
koc
káza
ti es
emén
y ha
tása
csek
ély
/ elh
anya
golh
a-tó
, a t
agvá
llala
t stra
tégi
ai c
élja
i csa
k sz
erén
y m
ér-
tékb
en é
rint
ette
k, d
e a
célo
k m
ég ta
rtha
tóak
.
1M
inim
ális
Nin
cs é
rdem
i hat
ásA
z év
es c
ash-fl o
w-r
a gy
akor
olt h
atás
a
20 m
illió
Ft-o
t nem
hal
adja
meg
Nin
cs é
rdem
i hat
ásA
z év
es e
redm
ényr
e gy
akor
olt h
atás
a
20 m
illió
Ft-o
t nem
hal
adja
meg
A k
ocká
zati
esem
ény
hatá
sa m
inim
ális
a ta
gvál
lala
t él
etér
e, a
tag
válla
lat
stra
tégi
ai c
élja
i cs
ak m
in-
imál
isan
éri
ntet
tek.
STR
AT
ÉGIA
I CÉL
OK
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1939B)
Ért
ékel
ési k
rité
rium
ok a
koc
káza
ti es
emén
y be
köve
tkez
ési v
alós
zínű
ségé
nek
érté
kelé
séhe
z
Pont
szám
Bes
orol
ásA
bek
övet
kezé
s val
ószí
nűsé
ge a
z ak
tuál
is é
vben
Leí
rás a
stra
tégi
ai időh
oriz
onto
n (2
010-
2013
)
5Bi
ztos
z ≥
90%
A k
ocká
zati
esem
ény
bekö
vetk
ezté
nek
való
színűs
ége
bizt
os /
egyé
rtel
mű,
a k
ocká
zati
ese-
mén
y re
ndsz
eres
en e
lőfo
rdul
t az
elm
últ 4
évb
en.
4Va
lósz
ínű
90%
> z
≥ 6
0%A
koc
káza
ti es
emén
y be
köve
tkez
téne
k va
lósz
ínűs
ége
meg
alap
ozot
tan
állít
ható
/ va
lósz
ínű,
a
kock
ázat
i ese
mén
y m
ár tö
bbsz
ör e
lőfo
rdul
t az
elm
últ 4
évb
en.
3Vá
rhat
ó60
% >
z ≥
30%
A k
ocká
zati
esem
ény
bekö
vetk
ezté
nek
való
színűs
ége
várh
ató
/ fel
téte
lezh
ető,
a k
ocká
zati
esem
ény
már
pár
szor
elő
ford
ult a
z el
múl
t 4 é
vben
.
2Le
hets
éges
30%
> z
≥ 1
0%A
koc
káza
ti es
emén
y be
köve
tkez
téne
k va
lósz
ínűs
ége
nem
zár
ható
ki /
lehe
tség
es, a
koc
ká-
zati
esem
ény
az e
lmúl
t 4 é
vben
már
egy
szer
-két
szer
elő
ford
ult.
1Va
lósz
ínűt
len
z <
10%
A k
ocká
zati
esem
ény
bekö
vetk
ezté
nek
való
színűs
ége
nem
vár
ható
/ ne
m re
ális
, a k
ocká
zati
esem
ény
még
nem
jele
ntke
zett
a ta
gvál
lala
t éle
tébe
n.
C) É
rték
elés
i kri
téri
umok
a k
ocká
zato
khoz
kap
csol
ódó
foly
amat
ok é
rték
elés
éhez
Pont
szám
Bes
orol
ásL
eírá
s
5K
ritik
us fe
jlődé
si le
hető
ség
A k
ontro
lleljá
ráso
k te
kint
etéb
en a
kul
csko
ckáz
at m
egíté
lése
krit
ikus
, lén
yegi
és a
zonn
ali b
eava
tkoz
ások
szük
sé-
gese
k a
kock
ázat
gazd
ák ré
széről
a m
ened
zsm
ent (
szük
ség
eset
én a
z A
lapí
tó) e
gyid
ejű
tájé
kozt
atás
a m
elle
tt.
4Je
lentős
fejlő
dési
lehe
tősé
gA
kon
trolle
ljárá
sok
teki
ntet
ében
jele
ntős
fejlő
dési
/ előr
elép
ési l
ehetős
ég v
an, a
koc
káza
tgaz
dákn
ak k
ésle
kedé
s né
lkül
inté
zked
ések
et k
ell m
egho
zniu
k (c
sele
kvés
i ter
vek
kido
lgoz
ása,
akc
iók
/ pro
jekt
ek in
dítá
sa).
3M
érsé
kelt
fejlő
dési
lehe
tősé
gA
kon
trolle
ljárá
sok
javí
that
óak,
am
enny
iben
az e
lérh
ető
ered
mén
y ar
ányb
an ál
l a rá
ford
ításo
kkal
, úgy
a ko
ntro
ll-fo
lyam
atok
at e
rősít
eni k
ell.
2C
seké
ly fe
jlődé
si le
hető
ség
A k
ontro
lleljá
ráso
k te
kint
etéb
en c
sak
csek
ély
fejlő
dési
lehe
tősé
g va
n, m
érle
geln
i kel
l, ho
gy a
kon
trolle
ljárá
sok
fi nom
hang
olás
ának
ráfo
rdítá
sai a
rány
ban
álln
ak-e
az
elér
hető
ere
dmén
yekk
el.
1H
aték
ony
A k
ontro
lleljá
ráso
k ha
téko
nyak
, a k
ocká
zatm
ened
zsm
ent o
ldal
áról
bea
vatk
ozás
nem
indo
kolt.
1940 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
6. sz. melléklet
Jelentésköteles limitek
I. Jelentésköteles limitek a MÁV Csoport esetében:
MÁV Csoport esetében amennyiben a kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettség eléri vagy meghaladja a 11-es pontértéket.
II. Jelentésköteles limitek a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág, a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei, és a MÁV-START Zrt. esetében:
A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága, a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei, és aMÁV-START Zrt. esetében amennyiben a kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettség eléri
vagy meghaladja a 11,5-es pontértéket.
III. Jelentésköteles limitek a MÁV Csoport többi tagvállalata esetében:
A MÁV Csoport többi tagvállalata (MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt., MÁVGÉP Kft., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., ZÁHONY-PORT Zrt., MÁV Informatika Zrt., MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt.) esetében amennyiben a kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettség eléri vagy meghaladja a 12-es pontértéket.
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 19417.
sz. m
ellé
klet
Koc
káza
tmen
edzs
men
t fol
yam
at r
észt
vevő
i
CSO
POR
TSZI
NT
TAG
VÁLL
ALA
TI S
ZIN
T
MÁ
V Z
RT.
FELÜ
GY
EL
BIZ
OTT
SÁ
G
MÁ
V Z
RT.
IGA
ZGA
TÓS
ÁG
MÁ
V Z
RT.
VE
ZET
I ÉR
TEK
EZL
ET
CS
OP
OR
TSZI
NT
K
OC
KÁ
ZATI
KO
OR
DIN
ÁTO
R
MÁ
V Z
RT.
BE
LS E
LLE
NR
ZÉS
TAG
VÁ
LLA
LATI
K
OC
KÁ
ZATI
KO
OR
DIN
ÁTO
R
TAG
VÁ
LLA
LATI
FELÜ
GY
EL
BIZ
OTT
SÁ
G
TAG
VÁ
LLA
LATI
IGA
ZGA
TÓS
ÁG
TAG
VÁ
LLA
LATI
ME
NE
DZS
ME
NT
TAG
VÁ
LLA
LATI
BE
LS E
LLE
NR
ZÉS
SZE
RV
EZE
TI E
GY
SÉ
GE
K
VE
ZET
I
SZER
VEZE
TI E
GYS
ÉG S
ZIN
T
KO
CK
ÁZA
T FE
LEL
SK
OC
KÁ
ZAT
FELE
LS
KO
CK
ÁZA
T FE
LEL
SK
OC
KÁ
ZAT
FELE
LS
KO
CK
ÁZA
TI E
SE
MÉ
NY
EKTP
F-K
KO
1942 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám8.
sz. m
ellé
klet
012345
02
46
81
0
2 x
Hat
ás
Valószínség
Koc
káza
ti té
rkép
-M
INTA
12345
24
68
10
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 19439.
sz. m
ellé
klet
A K
OC
KÁ
ZA
TK
EZEL
ÉS
FOLY
AM
ATÁ
BRÁ
JA
A M
ÁV
CSO
POR
T K
ÖR
NYE
ZETE
A M
ÁV
CSO
POR
T K
APC
SOLA
TAI
Koc
káza
tok
azon
osítá
sa
Koc
káza
tok
érté
kelé
se
Koc
káza
ti re
akci
ók
Koc
káza
tok
felü
lviz
sgál
ata
Kom
mun
ikác
ió é
s tá
jéko
ztat
ás
Uta
sokk
al, ü
zleti
partn
erek
kel t
örté
n
kapc
sola
ttartá
s
Kapc
sola
ttartá
s a
közle
kedé
si ko
rmán
yzat
tal
Gaz
dasá
gi h
elyz
etTö
rvén
yek,
sza
bályo
záso
kA
Korm
ány
Természeti környezet
Társadalmi elvárások
Kom
mun
ikác
ió
és tá
jéko
ztat
ásK
omm
unik
áció
és
tájé
kozt
atás
1944 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám10
. sz.
mel
lékl
et
Koc
káza
tért
ékelő
lap
KO
CK
ÁZ
AT
Ered
eti k
ocká
zat
érté
kelé
sB
első
kon
trol
l (az
onna
li lé
pés)
Mar
advá
ny k
ocká
zat é
rték
elés
eTe
rvez
ett
vála
szlé
pés
Hat
áridő
Fele
lős
Hat
ásVa
lósz
ínűs
égH
atás
Való
színűs
ég
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1945
11. sz. melléklet
Kérdőív a Kockázati Esemény Lista összeállításához
1. <KOCKÁZATI ESEMÉNY MEGNEVEZÉSE>
<Kockázati esemény jellemz inek felsorolása> <Kockázati esemény jellemz inek felsorolása> <Kockázati esemény jellemz inek felsorolása> <Kockázati esemény jellemz inek felsorolása>
Közvetlenül érintett kulcskockázat(ok):
A kockázati esemény egyszeri bekövetkezésének hatása
– kontroll eljárások / alkalmazott ellenintézkedések figyelembe vételével (nettó érték) 5 - Kritikus 4 - Jelent s 3 - Mérsékelt 2 - Csekély 1 - Minimális
Amennyiben számszer síthet a hatás, becsült értéke: ………………………………………………………………………… Ft
A kockázati esemény bekövetkezésének valószín sége – kontroll eljárások / alkalmazott ellenintézkedések figyelembe vételével (nettó érték)
5 - Biztos 4 - Valószín 3 - Várható 2 - Lehetséges 1 - Valószín tlen
A kontroll eljárások / alkalmazott ellenintézkedések értékelése, fejl dési lehet ség
5 - Kritikus 4 - Jelent s 3 - Mérsékelt 2 - Csekély 1 - Hatékony
Megjegyzések:
1946 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám12
. sz.
mel
lékl
et
A k
ocká
zatm
ened
zsm
ent f
olya
mat
rés
zlet
es b
emut
atás
a a
fela
dato
k gy
akor
iság
a, a
fele
lősö
k m
egne
vezé
se é
s a m
unka
foly
amat
sorá
n előá
llíto
tt
term
ékek
szer
inti
bont
ásba
n
Fela
dat
Fele
lős
Hat
áridő
Vég
term
ék
Kockázatfelelős
Szervezeti egység vezetője
Tagvállalati Kockázat Koordinátor
Tagvállalati menedzsment
Csoportszintű Kockázat Koordinátor
TPF-KKO osztályvezető
Új ko
ckáz
ati es
emén
yek b
eazo
nosít
ása
XFo
lyama
tosLé
nyeg
i koc
káza
ti inf
ormá
ciók k
ommu
nikálá
sa fe
lsőbb
szint
ek fe
léX
Folya
matos
Kijel
ölt ko
ckáz
ati es
emén
yek é
rtéke
lése
XHa
vonta
Besz
ámolá
s a ki
jelölt
kock
ázati
esem
énye
kről
XHa
vonta
Soro
n kívü
lAd
-hoc
Koc
káza
ti Be
szám
oló
Félév
ente
Kock
ázatö
sszes
ítőKo
ckáz
atfele
lős ki
neve
zése
XKo
ckáz
ati es
emén
yek t
eljes
körű
beaz
onos
ításá
nak b
iztos
ítása
XFo
lyama
tosKo
ckáz
atfele
lős ko
ckáz
atmen
edzs
ment
teendőin
ek ny
omon
köve
tése
Folya
matos
Kock
ázatö
sszes
ítők,
Ad-h
oc K
ocká
zati
Besz
ámoló
k véle
mény
ezés
e, jóv
áhag
yása
, to-
vább
ítása
a Ta
gváll
alati
Kock
ázat
Koor
dináto
r felé
XKo
ckáz
atössz
esítő
Ad-h
oc K
ocká
zati
Besz
ámoló
Relev
áns k
ocká
zatok
felül
vizs
gálat
aX
Éven
teKo
ckáz
ati es
emén
yek b
eazo
nosít
ásán
ak és
Koc
káza
tfelelős
ökhö
z ren
delés
ének
támo
-ga
tása
XFo
lyama
tos
Kock
ázatf
elelős
ök te
véke
nysé
géne
k össz
ehan
golás
a és t
ámog
atása
XFo
lyama
tosKo
ckáz
atössz
esítő
k össz
egyű
jtése
és el
emzé
seX
Félév
ente
Jelen
téskö
teles
koc
káza
ti es
emén
yekr
e ado
tt ér
tékelé
sek
aggr
egálá
sa k
ulcsk
ocká
za-
tonké
ntX
Folya
matos
Tagv
állala
ti Ko
ckáz
ati B
eszá
moló
elkés
zítés
e, vé
lemén
yezé
sre és
jóvá
hagy
ásra
való
beny
újtás
a. Jó
váha
gyott
Bes
zámo
ló tov
ábbít
ása a
Cso
ports
zintű
Kock
ázatk
oord
inátor
fel
éX
Félév
ente
Tagv
állala
ti Ko
ckáz
ati B
eszá
moló
Tagv
állala
ti Ko
ckáz
atkez
elési
Státu
szjel
entés
össz
eállí
tása
XHa
vonta
Tagv
állala
ti Koc
káza
tkeze
lési S
tá-tu
szjel
entés
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1947
Fela
dat
Fele
lős
Hat
áridő
Vég
term
ék
Kockázatfelelős
Szervezeti egység vezetője
Tagvállalati Kockázat Koordinátor
Tagvállalati menedzsment
Csoportszintű Kockázat Koordinátor
TPF-KKO osztályvezető
Ad-h
oc K
ocká
zati
Besz
ámoló
k elem
zése
, koc
káza
tkeze
lésre
vona
tkozó
java
slatok
kal v
aló el
látás
a, tov
ábbít
ása a
tagv
állala
ti me
nedz
smen
t rés
zére
XSo
ron k
ívül
Kock
ázati
infor
máció
nyo
mon
köve
tése
és k
ommu
nikálá
sa a
tagv
állala
t men
edzs
-me
ntje é
s a C
sopo
rtszin
tű ko
ckáz
at Ko
ordin
átor f
eléX
Folya
matos
Javas
lattét
el a T
PF-K
KO fe
lé a K
ocká
zati U
niverz
um és
az K
ocká
zati T
érkép
mód
osí-
tására
XÉv
ente
Kock
ázati
Univ
erzum
Kock
ázati
Térk
ép
Javas
lattét
el ko
ckáz
ati es
emén
y sor
on kí
vüli
érték
elésé
nek e
lrend
elésé
re a s
zerv
ezeti
eg
ység
ek ve
zetői
felé
XSo
ron k
ívül
Kock
ázatm
ened
zsme
nt elj
árásre
nd be
veze
tésén
ek tá
moga
tása,
köve
tkeze
tes al
kalm
a-zá
sána
k nyo
mon k
öveté
seX
Folya
matos
Kock
ázatk
ezelé
si ku
ltúra
fejles
ztése
, a ko
ckáz
attud
atos g
azdá
lkodá
s tám
ogatá
saX
Folya
matos
Tagv
állala
ti Ko
ckáz
at Ko
ordin
átor k
ineve
zése
XTa
gváll
alati
Kock
ázati
Bes
zámo
ló vé
lemén
yezé
se és
jóvá
hagy
ása
XTa
gváll
alati
Kock
ázati
Bes
zámo
lóAd
-hoc
Koc
káza
ti Be
szám
oló vé
lemén
yezé
se és
jóvá
hagy
ása
XSo
ron k
ívül
Ad-h
oc K
ocká
zati
Besz
ámoló
Akció
terv j
avas
latok
és In
tézke
dési
terve
k véle
mény
ezés
e és j
óváh
agyá
saX
Kock
ázatö
sszes
ítők
Intéz
kedé
si ter
vek k
idolgo
zásá
nak e
lrend
elése
, fele
lős, h
atárid
ő és k
öltsé
gkere
t kije
lölés
ével
XSo
ron k
ívül
Intéz
kedé
si ter
v
Kock
ázatm
ened
zsme
nt fol
yama
t vég
rehajt
ásán
ak C
sopo
rtszin
tű ös
szeh
ango
lása,
a ko
ckáz
atkez
elési
kultú
ra és
kock
ázatt
udato
s mag
atartá
s tám
ogatá
saX
Folya
matos
Közre
műkö
dés a
kock
ázatm
ened
zsme
nt ren
dsze
r Cso
ports
zinten
egys
éges
mód
szere
-ine
k és e
szkö
zeine
k kido
lgozá
sába
n, be
veze
téséb
en és
idős
zako
s karb
antar
tásáb
anX
Folya
matos
Tagv
állala
ti ko
ckáz
atmen
edzs
ment
eszk
özök
kido
lgozá
saX
XTa
gváll
alati
Kock
ázat
Koor
dináto
r tám
ogatá
sa a
kock
ázatm
ened
zsme
nt tee
ndői
ellá-
tásáb
an, v
alami
nt a k
ocká
zatm
ened
zsme
nt ren
dsze
r egy
sége
s mód
szere
inek é
s esz
kö-
zeine
k alka
lmaz
ásáb
anX
Folya
matos
A M
ÁV Z
rt. E
lnök-v
ezéri
gazg
atói é
rteke
zletén
ek tá
moga
tása a
Cso
ports
zintű
Kock
á-za
tmen
edzs
ment
rends
zer a
lappil
lérein
ek k
idolgo
zásá
ban,
idősz
akos
felül
vizsg
álatá-
ban é
s tov
ábbfe
jlesz
téséb
enX
Folya
matos
Tagv
állala
ti Ko
ckáz
ati B
eszá
molók
össz
egyű
jtése
, a k
ulcsk
ocká
zatra
adott
érték
elé-
sek a
ggreg
álása
XEl
kész
ültü
k utá
n
1948 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
Fela
dat
Fele
lős
Hat
áridő
Vég
term
ék
Kockázatfelelős
Szervezeti egység vezetője
Tagvállalati Kockázat Koordinátor
Tagvállalati menedzsment
Csoportszintű Kockázat Koordinátor
TPF-KKO osztályvezető
Csop
ortsz
intű
Kock
ázati
Bes
zámo
lók el
kész
ítése
és E
lnök-v
ezéri
gazg
atói é
rteke
zlet
elé te
rjesz
tése
XFé
léven
teCs
opor
tszintű
Kock
ázati
Bes
zá-
moló
Ad-h
oc C
sopo
rtszin
tű Ko
ckáz
ati B
eszá
molók
Elnö
k-vez
ériga
zgató
i Érte
kezle
t elé
ter-
jeszté
seX
Soro
n kívü
lCs
opor
tszintű
Kock
ázati
Bes
zá-
moló
Kock
ázati
Érte
kezle
tek m
egtar
tása a
bevo
nt tag
válla
latok
nál
Xév
ente
A M
ÁV Z
rt. fu
nkcio
nális
szer
veze
ti vo
natko
zásá
ban a
Tagv
állala
ti Ko
ckáz
at Ko
ordi-
nátor
felad
ataina
k az e
llátás
aX
Folya
matos
A Cs
opor
tszintű K
ocká
zat K
oord
inátor
mun
káján
ak sz
akma
i felü
gyele
teX
Folya
matos
A Ko
ckáz
ati U
niverz
um, a
Cso
ports
zintű-
és Ta
gváll
alati k
ocká
zati l
isták
felül
vizsg
á-lat
ának
kezd
emén
yezé
seX
Dönté
s a m
egkü
lönbö
ztetet
t jelle
l ellá
tott k
ocká
zati
esem
énye
k Cso
ports
zintű
kock
á-za
tmen
edzs
ment
rends
zerb
e tör
ténő b
evon
ásáró
l vag
y elve
tésérő
lX
Csop
ortsz
intű-
és a
tagvá
llalat
i koc
káza
tkeze
lési e
szkö
z jóv
áhag
yása
XJel
entés
kötel
es li
mitek
és az
Koc
káza
ti Té
rkép v
alami
nt a k
ocká
zati
tűrés
határ
ok jó
-vá
hagy
ásra
történ
ő előt
erjes
ztése
X
Tagv
állala
ti – é
s a C
sopo
rtszin
tű Ko
ckáz
ati B
eszá
molók
jóvá
hagy
ása
XA
MÁV
Cso
port
több t
agvá
llalat
át éri
ntő, ú
jonna
n bea
zono
sított
, rap
id jel
legge
l fell
é-pő
kock
ázat
eseté
n jav
aslat
tétel
a koc
káza
tgazd
a sze
mélyé
rőlX
Kock
ázati
önér
tékelé
ssel f
oglal
kozó
mun
kame
gbes
zélés
ek m
egsz
erve
zése
, a sz
üksé
-ge
s kérd
őívek
össz
eállí
tása
X
Kock
ázaté
rtéke
lési é
rteke
zlet m
egsz
erve
zése
, az é
rteke
zleten
a mo
derát
ori f
elada
tok
ellátá
saX
Éven
te
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1949
1950 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1951
1952 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám
Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105.Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság
Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit.Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.
HU ISSN 1419–3973Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly