1

Pályázat

az Emberi Erőforrások Minisztere a „Közalkalmazottak

jogállásáról szóló” 1992.évi XXXIII. törvény 20/A §-a alapján

meghirdetett

Kolonics György Általános Iskola és Köznevelési Sportiskola

intézményvezető (magasabb vezető)

beosztás ellátására

Pályázatomat az iskola alapdokumentumában rögzített, a jelenleg érvényben lévő intézményi

dokumentumok, a hatályos jogszabályok valamint a pályázati kiírás figyelembe vételével

készítettem el.

Budapest, 2018. november 2.

Készítette: Sali Attila

2

Tartalomjegyzék

Pályázati nyilatkozat………………………………………………………………….……….3

Szakmai önéletrajz…………………………………………..……………………….………..4

Helyzetelemzés……………………………………………………………………….……… 7

Tárgyi feltételek ………………………………………………………………………………7

Személyi feltételek……………………………………………………………………………7

Nevelő oktató munka………………………………………………………………………….9

Továbbtanulás, középiskolai beiskolázás…………………………………………………….11

Vezetői program……………………………………………………………………………...11

Nevelő – oktató munkával kapcsolatos koncepció…………………………………………...12

Tanulói közösségekkel kapcsolatos vezetői koncepció………………………………….…...15

Egyéb a mindennapos működéssel kapcsolatos vezetői koncepció…………………….….…16

A legfontosabb feladatok ütemezése…………………………………………….…….……...17

Szervezeti kultúra fejlesztése…………………………………………………………..……..18

A pedagógus és az informatika szerepe a köznevelési sportiskola életében………….…..…..20

Miért vállalkozom erre a feladatra?..........................................................................................22

3

Nyilatkozatok

Alulírott, Sali Attila pályázatot nyújtok be az Emberi Erőforrások Minisztere által

kiírt, a https://kozigallas.gov.hu honlapon a ”Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi

XXXIII.törvény 20/A. § alapján meghirdetett, a Kolonics György Általános Iskola és

Köznevelési Sportiskola INTÉZMÉNYVEZETŐ (magasabb vezető) beosztás ellátására.

Kijelentem, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben a magasabb

vezetői állás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban közzétett feltételeknek

megfelelek és ennek igazolásait mellékelem.

Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom az eredetivel teljesen

megegyező sokszorosításához, és továbbításához a döntéshozók és véleményezők felé, a

pályázat tartalma 3. személlyel közölhető.

Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok személyes adataimnak a pályázattal kapcsolatos

kezeléséhez.

Pályázatomhoz mellékelem a következőket:

• az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét

igazoló okmányok másolatát,

• a gyakorlati idő meglétét igazoló dokumentumot,

• szakmai önéletrajzomat,

• 90 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, a büntetlen előélet, valamint annak

igazolására, hogy nem állok olyan eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti

jogviszony betöltését nem tenné lehetővé.

Budapest, 2018. november 2.

Sali Attila

4

Szakmai önéletrajz

Első végezettségemet 1994-ben szereztem az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán

biológia – technika szakos tanárként. Nagy hatással voltak rám az itt eltöltött évek, mert mind

a növénytani mind az állattani tanszéken olyan inspirációt kaptam, amely mai napig

meghatározza érdeklődésemet, szakmai életutamat. Pályafutásom elmúlt 25 esztendeje alatt

munkahelyemen minden technikai jellegű probléma megoldásával foglalkoztam, az iskolarádió

üzemeltetésétől az audiovizuális eszközökön át később az informatikai eszköztárig. 1994

szeptemberében akkori igazgatóm furcsa kérdéssel lepett meg: Volna e kedvem a

számítástechnika szakot elvégezni? (Ekkor már több Commodore illetve 3 db IBM 80286

üzemelt.) A kérdés nagyon időszerű volt, hiszen főiskolai tanulmányaim utolsó évében már sok

szó esett a formálódó nemzeti alaptantervről, mely tartalmazta az informatikai ismeretek

oktatását. Így történt, hogy 1997-ben megszereztem az informatika szakos diplomámat. A

képzés az alaptanterv közvetlen megismerése szempontjából óriási előnyt jelentett, hiszen az

informatika műveltség terület kidolgozója tanárom volt. Eközben biológia szakos tanárként,

osztályfőnökként és napközis nevelőként működtem. Sajátos helyzet az, hogy én ebben az

iskolában végeztem 1982-ben, így egykori tanáraim (osztályfőnököm) a kollégáim lettek és

mintha mi sem történt volna ugyan olyan szeretettel és türelemmel segítették első lépéseimet,

mint annak idején. Első két évem az útkeresés és maximalizmusra való törekvés időszaka, mint

egy ifjú titán, aki a világot akarja megváltani. Legjobban a napközis időszakot szerettem, mert

a tematikus napközi szervezése közel állt hozzám és általam szervezett felkészülési módszer

eredményesnek bizonyult. 1998-ban az informatikai háttér indult fejlődésnek, annyira hogy

szaktantermet kellett kialakítani a gépek fogadására és a tanórák lebonyolítására. Ennek

megszervezésében és végrehajtásában friss szakmai felkészültséggel vettem részt. 1999 – 2005

között személyes okokból csak félállásban dolgoztam és csak biológiát tanítottam. Ezt az

időszakot a tantárgy tanításának módszertani és tartalmi kérdéseinek fejlesztése jellemezte. A

hangsúlyok keresése, a kapcsolatkeresés az adott környezetben nevelkedő gyermekek és a

tananyag között. Ezen útkeresés alkalmával kerültem kapcsolatba a Tétényi fennsík projekttel,

melyben szakértői feladatot vállaltam. Ennek eredményeként egy általam is jegyzett szakmai,

módszertani anyag látott napvilágot mely a gyerekek természettel való közelebbi ismeretségét

és a megismerés iránti fogékonyságát igyekszik motiválni. Erre a projektre 2016-ban újra

felkérést kaptam, melyet nagy örömmel el is fogadtam. 2005-től néhány esztendeig csak

informatikát tanítottam illetve osztályfőnöki feladatokat láttam el, mely osztályhoz szakmai

5

életutam legszebb négy esztendeje köthető. Ekkor lettem tagja a kerületi informatika

munkaközösségnek. Szakmai fórumot szerveztem, rávilágítottam a probléma megoldó

gondolkodás fontosságára és annak informatikai támogatásának lehetőségeire, és tevékeny

részt vállaltam a felhasználói informatikai verseny szervezésében és lebonyolításában. A

munkaközösségnek 2013-ban a vezetője lettem. A kétezres évek elején újabb szakmai kihívás

jelent meg a hálózatok megjelenésével. 1997-ben oktatási informatikus szakképzettséget

szereztem, így részese lehettem a belső illetve az internetes hálózat kiépítésének intézményünk

területén. Szakmai pályafutásomban 2008-ban újabb fordulat következett be, mert felkérést

kaptam igazgató helyettesi feladatok ellátására. A feladat nagy kihívást jelentett, mert az

integráció, a pedagógiai szakszolgálatok szerkezeti átalakítása, a testnevelés tagozat

megújítása, az igazgató váltás következtében megjelenő új igényeknek való megfelelés, a

küszöbön álló teljes körű akadálymentesítés, valamint az elavult külső sportlétesítmények

megújítása komoly kihívást jelentett. Ahogy az egyik feladat megoldódott úgy érkezett a

következő. Úgy gondolom nem túlzó az a kijelentés, hogy az intézmény történetének elmúlt 25

esztendejében nem történt olyan dolog, melyhez kisebb nagyobb mértékben hozzá ne járultam

volna.

Szakmai fejlődés szempontjából fontosnak tartom kiemelni, hogy a Vadaskert alapítvány által

szervezett és akkreditált tanulástechnika tanfolyamon vehettem részt és olyan tudás birtokába

jutottam, mely elősegítette a gyerekek tanulási tevékenységhez való viszonyának megértését.

Ettől kezdődően alkalmaztam bátran olyan tanítási módszereket, mint a különböző csoport

módszerek vagy éppen a projekt módszer. Ami pedig ennél a ténynél még fontosabb, hogy a

megszerzett ismeretek megosztása révén egy eredményesebb jobb hatásfokkal működő

tantestület tud működni, akkor is ha feladatai növekednek és szerkezetében átalakulnak. 2010-

ben részt vettem egy konfliktuskezelési továbbképzésen. Amíg eddigi tevékenységem során a

konfliktuskezelés jórészt arra terjedt ki, hogy a gyerekek egymás közötti dolgait egyengessem,

az új feladatkör hozta azt, hogy pedagógus - pedagógus, valamint pedagógus - gyerek és

pedagógus - szülő közötti nézeteltérésben is munkakörömnél fogva részt kellet vennem és

lehetőleg eredményesen kezelni a helyzetet. Amíg vezetői feladatokat nem láttam el, addig a

tehetségek gondozásában és versenyeztetésében is részt vettem és szép eredményeket is

elértünk. A tapasztalatok alapján rá kell mutatni a szakmai fejlődés fontosságára, szerepére, az

élethosszig tartó tanulásra, és az egyéni tudásmenedzsment hangsúlyára, mely korrekt módon

működő közösség nélkül nem működtethető.

6

Úgy gondolom a tanulók értékelésében mindig az önmagukhoz képest történő fejlődés vagy

visszaesés értékelése a legfontosabb és követendő. Az elmúlt évek tapasztalatai során sikerült

magam körül olyan légkört kialakítanom, melyben elnyertem a gyerekek és a szülők bizalmát,

és azt gondolom, a munkatársaim között is akadnak olyanok, akiknél számít a szavam. Az

elmúlt tanévek beszámolóiból, valamint az „Év pedagógusa” szavazás eredményéből legalábbis

ez derül ki. Vallom, hogy sikerült olyan különleges megközelítési módokat kitalálnom

helyzetek megoldására, mely kellő alapot ad ahhoz, hogy a kínált motivációs lehetőségek

valóban elérjék hatásukat. Ehhez kell többek között a gyermekek személyiségének, szociális

helyzetének pontos megismerése, az információk folyamatos gyűjtése, értékelése. Ezen feladat

elvégzését és a folyamatos nyomon követést az osztályfőnökök egyik legfontosabb feladatának

tartom, ezért a legnagyobb mértékben segítem azt. A gyermekek képességeinek,

körülményeinek megismerése a velük való foglalkozás alapját képezi. A feladat elvégzésében

már szakemberek segítségét is igénybe vehetjük Ilyen az iskola pszichológus, valamint az SNI

tanulókat ellátó gyógypedagógusok, a BTM besorolású gyermekek esetében a fejlesztő

pedagógus, akik írásbeli és szóbeli tájékoztatást, valamint segítséget is adnak a

munkatársaknak. Ez ad lehetőséget a megfelelő differenciálásra a tanulók gondolkodási,

probléma megoldási és együttműködési képességeinek fejlesztésére a tanulás támogatására.

Kitűnő lehetőséget kínál a tanulók saját tanulási folyamataik, technikáik fejlesztésére az egész

napos iskola rendszerében a délutáni foglalkozások lehetősége.

7

Helyzetelemzés

Tárgyi feltételek

Iskolánk 1976-ban lakótelepi környezetben épült. Eredetileg 400 fő befogadására

tervezték, de a kezdeti időszakban 600 tanuló járt ide. Az akkori állapotoknak teljesen

megfelelő épület felépítése, tantermi struktúrája a követelmények változásával elavulttá és

zavaróvá vált. Ezért 2008-tól folyamatosan a megváltozó körülményekhez próbáltuk igazítani

az intézmény szerkezetét. Sikeresen alakítottunk ki, kis csoportos foglalkozásokra alkalmas

helységeket, valamint fejlesztő helységeket, színháztermet, számítógépekkel felszerelt

kistanárit. Minden tantermünk multimédiás személyi számítógéppel felszerelt és belső

hálózatra kapcsolt, valamint az internet hozzáférés is biztosított. Informatika termünk 24

munkahellyel működik, projektorral, nyomtatási lehetőséggel. Egy tanterem interaktív táblával

felszerelt. Folyamatban van a WIFI hálózat kialakítása, mely kizárólag az oktatást fogja

szolgálni. A használatához szükséges tabletek már megvannak. Iskolarádiónk felszerelt

működő rendszer. Színháztermünkben hangosítás, és projektor használati lehetőség van.

További fejlesztésére elképzelések is vannak, de csak szerény anyagi forrás áll rendelkezésre.

Sajnos tornatermünk mérete, felszerelési tárgyai és eszközei nincsenek összhangban fő

feladatunkkal. Fizika, kémia labor jól felszerelt, komoly szertárral. Alsó tagozatban minden

osztály a saját tantermében tanul alapvetően. A felső tagozatban az oktatás szaktantermekben

történik (rajz, ének, fizika, kémia, technika, informatika). A volt un. Junior épület rész

átépítésével létrejött három kiscsoportos foglalkoztató illetve egy tornaszoba. Intézményünk

komplett szigeteléssel, egyedi fűtéssel ellátott épület. Nagy zöldövezeti udvarunk remek

lehetőséget biztosít a szabadidő hasznos eltöltésére, valamint sportolásra. A kialakított új

struktúra jobban szolgálja az új kihívásoknak való megfelelést. A sportudvarunk korszerűsítése

azonban nagy kihívást jelent még az elkövetkezendő időszakban. Ezen fejlesztések feltételeinek

megteremtésében a folyamatok megszervezésében és lebonyolításában bőséggel kivettem a

részemet vezető helyettesként és magánemberként egyaránt.

Személyi feltételek

Tantestületünk 36 főből áll. Az utóbbi esztendőkben átlag életkorát és a nemek arányát

tekintve némileg átrendeződött. Az átlagéletkor sajnos nem csökkent, a férfi kollégák aránya

viszont alacsony. Iskolai végzettség tekintetében a tanítóképző vagy tanárképző főiskola

jellemző. Sajnos a ki- és belépések száma jelentősen megnőtt. A belépő kollégákra általában

jellemző, hogy ők a pályára visszatérők, vagy most kerülnek először iskola közelébe. Az ő

8

mentorálásuk, melynek komoly gyakorlati szerepe van egyelőre megoldatlan feladat. Az

iskolában öt munkaközösség működik: alsós, humán, reál, testnevelő és osztályfőnöki. A

munkaközösségeken belüli együttműködés jó, a feladatokat a tervek szerint végrehajtják. A

rendezvények lebonyolítására a papírgyűjtéstől a gálaműsorig minőségbiztosítási csoport

működik, amelyben beosztástól függetlenül kaphat bárki feladatot.

Nevelőtestületünk igényes minőségi munkát végző, a konfliktusokat is vállalni tudó közösség.

A munkához való viszonya, szakmai felkészültsége példa értékű. A különféle

továbbképzéseken részt vesznek a kollégák, melyek tapasztalatait a nevelő-oktató munkában

hasznosítják. Az elmúlt években – a hét évenkénti továbbképzési kötelezettség miatt -

legfőképpen pályázati keretek között vagy ingyenes továbbképzéseken legalább egyszer

mindenki részt vett, de sokan három-négy alkalommal is bekapcsolódtak a különböző képzési

programokba.

A nevelőtestület azonosult azzal a vezetői törekvéssel, hogy a nyugodt oktatónevelő munka

legfontosabb előfeltételei a fegyelem, a pontosság, a rend és a tisztaság megkövetelése

tanulóinktól. A nevelőtestület tagjai zömében a középkorosztályba tartoznak, magas

munkabírással, amely azonban már komoly szakmai, pedagógiai tapasztalattal egészül ki. Ki

kell emelni, hogy az egységes elveket sokszínű, változatos módszerekkel valósítják meg a

pedagógusok, miközben igyekeznek egy sor olyan hiányt pótolni tanulóinknál, amelyek a

szülői, családi háttérből következnek, elsősorban kulturális és viselkedési ismeretek területén.

A grafikonon is ábrázolt életkori megoszlásból is látszik, hogy a tantestület 70%-a 45 év körüli.

Ennek két fő következménye van:

• a tantestület 60%-a legalább 20 éve a pályán lévő, szakmailag képzett, tapasztalt

pedagógusból áll, akikre vezetőként mindig számíthatok

• a tantestület ezen része kisebb vagy nagyobb mértékben megtapasztalhatja magán a

szakmai fáradtság, a kiégés jeleit, amelynek megelőzése érdekében az elmúlt tanév

folyamán egy kiégés elleni projektben vettünk részt.

9

Nevelő oktató munka

A pedagógiai program sajátos vonásai között kell megemlítenem, hogy a „b” osztályok

köznevelési sportosztályként működnek. Több évi kitartó munka eredményeként jött létre ez a

szervezeti forma, melyből magam is kivettem a részemet. Ezek az osztályok sportiskolai

kerettantervvel működnek és a fizikai és technikai teljesítményen túl a versenyszellem, a

küzdeni tudás, a csapatszellem, a kudarctűrés, az újrakezdés, a kitartó munka, és a monotónia-

tűrő képesség kialakítása is pedagógiai célként szerepel. Másik kiemelt célunk a

drámapedagógia felhasználásával kommunikatív, önmagukat jól ismerő, érvényesítő, a

művészetek iránt fogékony, mindig befogadó személyiségű tanulók nevelése. Harmadik

kiemelt feladatként kell megemlíteni mivel az épület akadálymentes, az iskola integrációs

feladatot is ellát, ezért külön logopédiai, és több fejlesztő szoba is rendelkezésre áll az egyéni,

vagy kiscsoportos feladatok ellátásához. Ezt a feladatot az elfogadás jegyében, a differenciált

fejlesztés, a konstruktív pedagógia eszközeivel végzik a pedagógusok.

Az „a” osztályokban a dráma órák és a drámapedagógiai foglalkozások a jelentősebbek.

Célként jelöltük meg, hogy első osztálytól kezdődően komplex művészeti nevelésben

oktatásban részesüljenek a gyerekek programunk alapján. Osztályaink létszáma az alsó

tagozaton átlagosan 20 - 24 fő. A felső tagozat nagy szórást mutat, mert a 11 – 24 fővel

működőnek, az alacsonyabb létszám főleg a „b” osztályok tekintetében jellemző. A nemek

A kollégák életkor szerinti megoszlása

25 -35 év

35-45 év

45-55 év

55-65 év

10

aránya az „a” osztályokban teljesen kiegyenlített, míg a „b” osztályokban a fiúk aránya mindig

nagyobb.

Iskolánk tanuló létszáma 320 fő valós tanulót jelent, számított létszáma pedig 356. Ebből

következik, hogy az SNI és BTM problémák kezelésére a Pedagógiai programunkban tanulói

felzárkóztatásra komoly szakmai felkészülést kell végeznünk. E feladatellátásban a tanítók,

szaktanárok, osztályfőnökök mellett a fejlesztő pedagógusokra és a gyógypedagógusokra hárul

nagy feladat. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval

együtt integrált formában történik. Az integrált keretek között fejlesztésre szoruló tanulók

ellátása differenciáltan történik, a tanító vagy a tanár mellett gyógypedagógus vagy

fejlesztőpedagógus is segíti a tanulók egyéni előrehaladását. A tanóra egyéni fejlesztési terv

alapján zajlik külön dokumentálva. A fejlesztés elsősorban alapkészségek, alapkompetenciák

fejlesztésére irányul 3-5 fős kiscsoportokban vagy egyénileg. A cél, hogy ezen tanulók saját

tempójuk és saját képességeik szerint képesek legyenek együtt haladni osztálytársaikkal.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők ellátása is hasonló módon történik

fejlesztő pedagógus közreműködésével. Mindezen túl rendszeres és folyamatos kapcsolatban

vagyunk a családsegítő szolgálattal és az egyéb gyermekvédelmet ellátó hatóságokkal, a

védőnői hálózattal. A rendszer hatékonyságát bizonyítja, hogy az elmúlt években az ilyen

problémákkal küzdő diákjaink 100%-ban továbbtanultak és ezen gyermekek nagy többsége be

tudott illeszkedni az osztályába illetve az iskolai közösségbe.

A kompetenciamérések fontos útmutatói a további nevelő – oktató munkánknak. A

kompetenciamérés arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az

életben alkalmazni és további ismeretszerzésre felhasználni. Vagyis birtokában vannak-e annak

az úgynevezett „eszköztudásnak”, amely sikeres továbbhaladásukhoz nélkülözhetetlen. Az

elmúlt évek szövegértési és matematikai kompetenciaméréseinek eredményei alapján

intézményünk egy négy esztendővel korábbi gyengébb teljesítményét kivéve az országos

átlagot eléri teljesítményével. A fejlődés egyik kulcsa az, hogy a rendelkezésünkre álló minden

időt használjuk ki kompetencia fejlesztő feladatok megoldására. A nem szakhelyettesítések

alkalmával, a napközi vagy tanulószoba felkészülési időszakában, ha az időt nem tölti ki a házi

feladat készítés, nagyon jó lehetőség adódik egy - két feladat megoldására.

A tantárgyi értékelésen túl kiemelkedő jelentősége van a nevelői fegyelmező és rendtartó

intézkedéseknek illetve elismeréseknek. Megállapítható, hogy bátran élnek a kollégák ezekkel

11

az eszközökkel. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a hangsúly a dicséreteken és elismeréseken

legyen, többszöröse legyen a dicséretek száma a büntetéshez vagy az elmarasztaláshoz képest.

Nagyon örvendetes az a nevelői hozzáállás, hogy mindenki saját hatáskörben (szaktanár,

osztályfőnök) önállóan intézi fegyelmező vagy elismerő intézkedéseit és csak végső esetben

kell a figyelmeztetés, elmarasztalás más eszközével élni. Természetesen ezen intézkedéseknek

is követniük kell azt a változást, melyet a felnövekvő generációk hoznak magukkal. Nagyon

sok időt szántunk arra, hogy olyan jutalmazási rendszert dolgozzunk ki, hogy a tanulói

teljesítményeket, legyen az sport, kulturális vagy tanulmányi teljesítmény, milyen elismeréssel

lehessen jutalmazni. Hogyan lehet differenciálni a tanulók között, az elérhető teljesítményeket

illetően? Meggyőződésem, hogy egyik területen sem csak a kitűnő tanuló vagy az adott

időszakban jelentős eredményeket elérő sportoló teljesítményét kell értékelni, akár az egész

iskola közössége előtt, hanem azokét is, akik képességek hiányában többszörösen több

munkával komoly erőfeszítések árán tudnak önmagukhoz képest elérni eredményeket valamely

fenn említett területen.

Továbbtanulás, középiskolai beiskolázás

Nyolcadik esztendeje vagyok a beiskolázásért felelős vezető iskolánkban. Rendkívül

fontos dolognak tartom azt, hogy minden gyermek segítséget kapjon abban, hogy milyen

irányba induljon. Információi legyenek a lehetőségekről és viszonylag reális képet kapjon az

általa elérhető lehetőségekről. Legfontosabb dolognak tartom a szakképesítés megszerzését,

akár középszinten, akár pedig felsőfokon. Ezért minden lehetőséget megragadok arra, hogy a

gyerekek lássanak dolgozó embereket, esetleg munkahelyeket, hogy döntéseiket valós kép

alapján tudják meghozni. Évekre visszamenőleg a beiskolázás iskola típus szerinti megoszlása

a következők szerint alakult: gimnázium 17% – 20%, szakgimnázium 58% - 62%, és

szakközépiskola 23% - 25%. Munkánk eredményét mi sem bizonyítja jobban, hogy tanulóink

nem számítanak iskola elhagyóknak, amibe belekezdtek azt végig csinálják.

12

Vezetői program

Jól működő, alkotó légkörű, gyermek-szülő- és pedagógusközpontú nyolc évfolyamos

iskolában szeretném a jövőben is az intézményvezetői feladatokat ellátni.

A társadalom elvárja az iskolától, hogy az adott kor műveltségi anyagát átszármaztassa a

felnövekvő nemzedékre, képessé tegye az ifjúságot az önművelésre, alkalmassá a korszerű

ismeretanyag elsajátítására, hogy tovább tudja fejleszteni az iskolában megszerzett tudását,

hogy szilárd erkölcsi értékrendet alakítson ki. Társadalmunkra jellemző az állandó fejlődés. Az

átlagos ismeretszint növekszik, de emberek közötti kapcsolatokra vonatkozó nézetek is

folyamatosan változnak. A társadalmi változások üteme egyre gyorsabb, s maga a tudomány is

egyre összetettebb. Egyre bonyolultabbak azok a problémák, amelyeket meg kell oldanunk. E

problémák megoldásához elsősorban emberi kreativitás szükséges. A nevelés és az oktatás

legfontosabb feladata, hogy lehető legnagyobb mértékben fejlessze minden gyermek

kreativitását. Ez sokkal több annál, mint ha pusztán korszerű ismereteket közvetítünk. Olyan

nevelésre és oktatásra van szükség, amelynek során minden tanuló megismeri saját lehetőségeit

és a nevelőjével együtt arra törekszik, hogy ezen belül elérje a lehető legmagasabb szintet.

Feladatunk, hogy a kor követelményeihez a lehető legmagasabb szintű tárgyi tudást vagy annak

megszerzéséhez szükséges kompetenciákat alakítsuk ki vagy fejlesszük tanulóinknál, illetve az

általános műveltség alapjait nyújtsuk nekik. Megfelelő alapot kell nyújtanunk ahhoz is, hogy

tanítványaink jellemes emberré váljanak, személyiségük sokoldalú, kezdeményező és önálló

legyen. Az értelmi nevelés mellett az érzelmi, akarati vonatkozásokat is erősíteni kell.

Mindezek eléréshez szükség van kiegyensúlyozott, jól felkészült, az új követelményekre

fogékony, kreatív, gyermekszerető pedagógusközösségre. Ahhoz, hogy az iskola elérje a

társadalom, a szülők által elvárt célt, nyugodt, demokratikus légkör szükséges, hogy a gyerekek

és nevelők, valamint az őket segítő technikai dolgozók egyaránt jól érezzék magukat.

Nevelő - oktató munkával kapcsolatos koncepció

• Az egységes Pedagógiai Program, Helyi Tanterv célkitűzéseinek megfelelően olyan

pedagógiai munka megvalósítását szorgalmazom, amely központjában a tanulók

tudásának növelése, képességeik kibontakoztatása, személyiségük fejlesztése, az

13

esélyegyenlőségen alapuló felzárkóztatása, a tanulási nehézségek leküzdése, és a

tehetséggondozás áll.

• Kiemelten fontosnak tartom a stabil értékrend közvetítését. Alapvető kell hogy legyen

egymás megbecsülése, elismerése. Értékként kell jelen lennie a toleranciának, de a

kötelességtudatnak is. Közös értékrendünket az iskola közösségeivel egyetértésben

szükséges kialakítani, melyet aztán nevelőtestületünk minden tagja egységesen

képvisel.

• Rövid- és hosszú távú terveinket a külső és belső szükségletek és lehetőségek alapján

kell meghatározni, figyelembe véve a tanulók és pedagógusok terhelhetőségét.

Munkánkban azonban egyre több problémát okoznak az előre nem látható feladatok. A

szakmai munkaközösségek úgy tudnak felkészülni az éves munkára, ha legkésőbb a

tanévkezdésre minden információ a birtokukban van. Szükséges a programok pontos

határidőre történő megfelelő tervezése, dokumentálása, a forgatókönyvek elkészítése,

az információk átadása.

• Az eddig elért értékek, eredmények, bevált módszerek önmagukért beszélnek, de

törekedni kell arra, hogy újítsunk, változtassunk, ahol szükséges. Mindig azt tartsuk

szem előtt, hogy minden változik körülöttünk. Tudnunk kell, hogy ami ma még

megfelelő volt, holnapra már értéktelen lehet. Ezért a régi program változtatásán már

akkor dolgozunk, amikor az még a legsikeresebbnek számít egy adott időszakban és

környezetben. Nagy a felelősségünk abban, hogy folyamatosan megismerjük az új

szükségleteket, kívánságokat, a gazdaság és a társadalom hosszú távú érdekeit. Ehhez

figyelembe kell venni az elmúlt évek kompetenciaméréseit, a helyi méréseket, a tanulók,

a szülők és a pedagógusok elégedettségméréseit, a fenntartó és a szakágazat

ellenőrzéseinek tanulságait.

• Élni kell a pályázatok által kínált lehetőségekkel, akár a szülői egyesületekkel karöltve

kell pályázatokat írnunk. Így tehetünk szert korszerű taneszközökre, melyek lehetővé

teszik a változatos módszerekkel, a gyermekek számára érdekes, rugalmas és vonzó

eljárásokkal megtartott tanórákat. (digitális táblák, IKT-s eszközök, tananyagok, tan- és

sporteszközök).

• Iskolánk egyik vonzó profilja, szülő és tanuló számára egyaránt, az idegen nyelv

oktatása. Jó módszer, hogy ez a tevékenység beindul még a tanulandó nyelv kiválasztása

előtt, játékos, ráhangoló módszerekkel és nem kötelező jelleggel. A gyerekek ebben az

14

életkorban sajátítják el legkönnyebben az idegen nyelveket. Óriási előnyünk a

térségben, hogy nálunk a német és az angol nyelv elsajátítására is van lehetőség.

• A nyelvek tanításának általános iskolai utolsó állomásaként a legtehetségesebb tanulók

érjék el nyelvvizsgaszint alapfokát.

• A napközi otthonos tanulmányi munka továbbra is hatékonyan segítse a tanulók házi

feladatainak elkészítését, alakítson ki jól alkalmazható, célszerű tanulási módszereket.

Teremtsen lehetőséget az életkori sajátosságok figyelembevételével a pihenésre,

regenerálódásra, a szabadidő igényes eltöltésére, művelődésre. Szükséges ennek

szervezeti struktúrájának átgondolása, újra tervezése.

• Az iskola tevékenysége, működése továbbra is biztosítsa, hogy egyik tanulót se érjen

származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más

oknál fogva hátrányos megkülönböztetés, sőt segítse leküzdeni azokat a hátrányokat,

amelyeket családi vagy vagyoni helyzetéből egyébként következnének. Ennek

érdekében fontos a veszélyeztető körülmények felismerése, megelőzése és

megszüntetése, valamint jó kapcsolat tartása gyermekvédelemmel foglalkozó

személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Feladatomnak tekintem ennek a

feladatnak a szervezeti felépítésbe való integrálását.

• A tanulók iskolai sporttevékenysége kiterjed a tanórai testnevelésre, a tanórán kívüli

sportolásra, az iskolán kívüli egyesületi lehetőségek kihasználására, valamint a családi

életmódminták követésére. Az iskolai testnevelés csak akkor tekinthető eredményesnek,

ha a diákok megszeretik és igénylik a rendszeres mozgást. Ehhez olyan tartalommal kell

megtölteni az iskolai testnevelés foglalkozásait, amely komoly, erőfeszítést igénylő

(azaz legyen fejlődést inspiráló kihívás), de ugyanakkor minden tanuló számára

biztosítson sikereket és szórakozást, vagyis a differenciálás, mint pedagógiai eszköz

ugyanúgy jelen kell hogy legyen, mint a közismereti órákon. A testmozgásban,

sporttevékenységben az ember teljes testi-lelki valójában, teljes személyiségével vesz

részt. Így természetes, hogy a sporttevékenység személyiségalakító hatású is.

Köznevelési sportiskola lévén kiemelt szerepet és figyelmet kell kapnia azon

tanulóinknak, akik szabad idejük jórészét edzéssel töltik. Ezen tanulók nyomon

követése, tevékenységük koordinálása a tanulmányi munka hatékonyságának növelése,

valamint ezen folyamatok adminisztrációja komoly kihívást és megoldandó feladatot

jelent, hiszen a köznevelési sportiskolai státusz ezt írja elő számunkra.

15

Tanulói közösségekkel kapcsolatos vezetői koncepció

A tanulók is érzésekkel, érzelmekkel, tenni akarással, tervekkel, elvárásokkal

rendelkező emberek, akik a kötelezettségeik teljesítéséhez megértést és segítséget várnak el.

Minden lehetséges módot meg kell ragadnunk, hogy növeljük az iskolába felvételüket kérő

gyermekek számát.

• A mi érdekünk, hogy az alacsonyabb és a felsőbb iskolafokokkal együttműködő

munkakapcsolatunk legyen. Ez a szülők számára is fontos, és megnyugtató

folyamatosságot jelent.

• Vonzó nevelési-oktatási kínálat a szülők felé. Szabadidősávban új programok kínálata

• Tájékoztassuk folyamatosan a szülőket gyermekeik fejlődéséről, munkájáról, a

közösségben elfoglalt helyéről, kapcsolatainak jellemzőiről. Ezzel megerősítjük őket

abban, hogy jól döntöttek, amikor iskolánkat választották, és mi az iskola mindent

megteszünk azért, hogy gyermekük önmegvalósítása sikeres legyen. A szülők és a

tanulók kulcsfontosságú „hírvivők”. Ezért nagyon fontos, hogy ismerjék meg az iskola

céljait, feladatait és eredményeit, amelyekről tájékoztathatják környezetüket. Ezzel

erősítik az iskola összképét, hírnevét és jövőjét.

• A lehetséges tanulókat és szülőket mindig készségesen kell információkkal ellátni és az

iskolával megismertetni. Az iskoláról adott információk mindig legyenek egyszerűen

megfogalmazottak, az érdeklődők számára világosak és személyre szabottak, a

lehetőségekre, az elvárásokra utalóak és korrektek. Iskolánkban ennek komoly

hagyomány van, melynek szervezését lebonyolítását az ebben legjáratosabb kollégák

intézik. Az ismerkedés további lehetőségét adja az Önkormányzat által szervezett iskola

bemutató rendezvény, melyre felkészülni és ott megjelenni stratégiai fontosságú.

• Az információáramlást a pozitív tapasztalatszerzést, a zavartalan kommunikációt

szolgálják a szülői értekezletek, SZMK értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, és

a”Iskola kóstolgató” foglalkozások.

• Kiadványok, honlap, média bevonása a mindennapi nevelő-oktató munkába,

16

• Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók megsegítése, esélyegyenlőség biztosítása,

szociokulturális hátrányok lehetőség szerinti csökkentése.

• SNI-s, BTM-s tanulóknál fejlesztőpedagógus támogatásával egyéni fejlesztés. Ezek a

tanulók többségi társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken

támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más

munkaszervezési formák alkalmazását, speciális tankönyv használatát, az ellenőrzés és

értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, s az egyéni foglalkozásokat.

• Tehetséggondozás, versenyek eredményeinek, egyéb sikerek hirdetése. Az eredmények

adminisztrációs kezelése, hogy időben eljuthassanak az iskola közvéleménye elé,

felkerüljenek a honlapra.

Egyéb a mindennapos működéssel kapcsolatos vezetői koncepció

• Informatikai eszközök bővítése és folyamatos cseréje.

• Internethálózat bővítése, fejlesztése. Az E-napló bevezetésével fontos, hogy az

intézmény minden egyes pontján legyen gyors internet.

• Tanulói padok, székek, bútorok további cseréje. Az elmúlt három esztendőben

megkezdődött egy folyamat a tanulói padok, székek részleges cseréjével. Ezt egész

addig kell folytatni, amíg a csere nem lesz teljes körű, hiszen az elmúlt 40 évben erre

nem volt mód.

• Szemléltető-, játék- és sporteszközök folyamatos beszerzése, mellyel változatosabbak

lesznek a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások.

• A külsős takarító cég teljesítés igazolási rendszerének átalakítása, az ebéd szállító cég

minőségbiztosítási dokumentációjának kérdése, valamint a terem bérlők teljesítés

igazolási rendszerének kialakítása a hatékony működés feltétele..

17

A legfontosabb feladatok ütemezése

Rövidtávon: 1 év

• pedagógus álláshelyek feltöltése és az új belépők mentorálásának megszervezése

• a köznevelési sportiskola követelmény rendszerének újra áttekintése, a feladatok

aktualizálása és a hatékony működés feltételeinek megteremtése

• hatékony együttműködések külső szervezetekkel, a sport és a kultúra területén,

• pályázati lehetőségek felkutatása és indítása

• pedagógiai dokumentumok folyamatos felülvizsgálata, az új NAT bevezetése

• az elektronikus napló – interaktív kezelése a szülőknek, kapcsolattartás megteremtése

ezen a fórumon is a családokkal, átállás az elektronikus adat cserére.

• információk hozzáférési lehetőségének széleskörű biztosítása (iskolai honlap

fejlesztése, folyamatos karbantartása, az iskola és programjainak hirdetése,

megjelentetés a honlapon, újságban).

• a környező településeken élő szülők megszólítása, számukra az intézmény profiljának

a bemutatása, ezzel főként a sportiskolai osztályok létszámának emelése

• a tízéves stratégiában megfogalmazott fejlesztési koncepció időbeli végrehajtásának

átgondolása, újra tervezése

• a pedagógus minősítési eljárásban következő kollégák aktiválása

• intézményi önértékelés

• a szakszerű és törvényes működés biztosítása, megfelelés a jogszabályi változásoknak,

és a fenntartói elvárásoknak

• sporttal kapcsolatos előadások, sportemberekkel, példaképekkel való találkozások

szervezése, lebonyolítása

• helyi, kerületi, budapesti, országos versenyeken való eredményes részvétel

• a művészeti irányultságú osztályok számára a helyi tanterv kidolgozása

• kiemelten fontosnak tartom jelenlegi együttműködéseink ápolását, fejlesztését a sport

és a kultúra területén, valamint ezen kapcsolatok kiterjesztését, hatékonyságának

növelését

18

Középtávon: 3év

• kompetenciamérések eredményeinek megtartása, javítása a feldolgozott eredmények

tükrében

• sporttevékenységek kiszélesítése, a feltételek megteremtésével

• SNI tanulók tehetséggondozása művészeti ágakon keresztül

• társintézményekkel történő együttműködés erősítése

• a DÖK szervezeti megerősítése, a kommunikáció kiszélesítése, közös tervek

kidolgozása, az iskola rádió megszervezése

• könyvtári állomány bővítése – pályázatokkal

• külső, civil források elérése, kapcsolatteremtés

• alapítványunk közhasznú alapítvánnyá való átalakítása

• a tantestület szakmai, módszertani, pedagógiai ismereteinek folyamatos megújítása.

Hosszútávon 5 év

• az intézmény hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása

• a változás és a folyamatosság, a hagyományos értékrend és a korszerű pedagógiai

módszerek egyensúlyának fenntartása

• a teljes körű szakos ellátottság fenntartása

• az épület jó műszaki állapotának tartós megóvása

• szakmai dokumentumok felülvizsgálata, bővítése, átdolgozása tapasztalatok alapján

• az intézmény megtartó erejének fokozása a magas színvonalú és az eredményes

nevelő - oktató munkának a szülők körében történő megismertetésével.

Szervezeti kultúra fejlesztése

Egy iskola akkor jó, ha hordoz magában általános és csak önmagára jellemző értékeket.

Ha kialakítja saját arculatát, menedzseli önmagát. Közösséget formál, alakít. Ez nem csak

külsőségekben, hanem belső értékekben is megjelenik. Vegyük számba az értéket. Mi tartozik

ma a Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok, sokszoros világbajnokról elnevezett

Általános Iskola és Köznevelési Sportiskola értékei közé?

19

Értéket képviselnek a pedagógusok, akik szakmailag felkészültek, különböző tanulási

technikákat alkalmazva arra törekednek, hogy minden gyermek adottságainak, képességeinek,

érdeklődési körének megfelelő képzést kapjon.

Törekszünk a mindenkori pozitív partnerkapcsolat kialakítására a szülőkkel,

társintézményekkel, ennek érdekében szervezünk közös programokat és számítunk a kedvező

visszajelzések kialakítására. A pedagógusok többségében nyitottak, empatikusak.

A szervezet folyamatos fejlesztését a körülöttünk lévő állandó változások generálják. A

szervezetfejlesztés egyik lényeges eleme a szervezeti kultúra fejlesztése. Egy iskola szervezeti

kultúrája már akkor szembetűnő, amikor valaki belép egy iskolába. Fontos az első benyomás,

hogyan fogadják, milyen a környezet, milyen a légkör, van-e „gazdája” az intézménynek.

Ennek egyik eleme a munkahelyi légkör javítására irányuló törekvésem.

Szeretném, ha az összes dolgozó jól érezné magát munkahelyén, s kevesebb frusztrált,

bezárkózott emberrel találkoznánk. Sok lehetőség van erre: több közös program szervezése,

csapatépítés, közös tevékenységek. (karácsonyi évbúcsúztató, kirándulások, iskolai bál…)

Kiemelt feladatnak tekintem azon munkakapcsolatok erősítését, melyek az eredményes és

hatékony munkavégzést eredményezik.

Az iskola dolgozóinak kapcsolatrendszerét mind az azonos feladatkörrel mind pedig a más

feladatokkal foglalkozók közötti kommunikáció jellemzi. Az iskolavezetés minden hétfőn tart

megbeszélést az aktuális szakmai és munkatervet érintő feladatokról. A munkaközösségek

havonta tartanak rövid összejöveteleket, mert az iskolavezetés kibővített vezetői értekezletet

tart a munkaközösség vezetőkkel. Az értekezleteknek, az információkkal való ellátásnak

kialakult rendje van. Miután az internet a mindennapi életünk részévé vált, célom hogy a napi

feladatokról elektronikus úton kommunikálhassunk a pedagógusokkal és a szülőkkel.

Ugyanakkor természetesen fontos a személyes és a nyomtatott alapú tájékoztatás is. A tanári

szobában kitett hirdetmények valamint az un. fehér tábla információi és a rövid – óraközi

szünetekben tartott – megbeszélések segítik az információk megosztását és megtekintésük

szolgálatba lépés előtt mindenki számára napi szinten kötelező. Az iskolavezetés mindig

elérhető, a felmerülő kérdéseket rögtön meg lehet beszélni, a tanulók és a szülők számára a

nevelőtestület tagjai és az iskola vezetése igény szerint rövid időn belül rendelkezésre állnak.

A nevelőtestületen belül a közös célok és feladatok, az együttműködés erős csoportkohéziót

hozott létre. Az iskolavezetés, a döntéseket a nevelőtestület, a szülői szervezet és a

diákszervezet bevonásával, véleményének kikérésével hozza meg. Az intézmény és a fenntartó,

működtető Dél-Budai Tankerületi Központ közötti kommunikáció tapasztalataim szerint egyre

zökkenő mentesebben működik, a mindennapos ügykezelési teendőket már többnyire

20

elektronikus bonyolítjuk. Az iskola oktató-nevelő munkájának meghatározója a nevelőtestület,

amelyben az egyes pedagógus tudásával és egész személyiségével hat. Az egyén képességei,

ambíciói azonban csak a testület együttműködési készségén, a követelménytámasztásban

érvényre jutó egységén alkotó légkörben bontakozhat ki. A munkaközösségek vezetői részt

vesznek a legfontosabb döntések előkészítésében, de a végrehajtásban és az

információáramlásban is fontos szerepük van. A vezetés az egyes szakmai

munkaközösségeknek nagy szakmai önállóságot biztosít, a szakmai fejlesztésben pedig

kreativitást és aktív részvételt vár el. Továbbra is kiemelt feladat marad az ellenőrzések

végrehajtása, intézkedések meghozatala, kockázatok kiértékelése, jegyzőkönyvek elkészítése,

intézkedések meghozatala. Az új szervezeti struktúra kialakítása jelenleg folyamatban van.

A pedagógus és az informatika szerepe a köznevelési sportiskola életében

A személyiségfejlesztés minden pedagógus fontos feladata, hiszen az iskolai évek alatt

a pedagógusok tevékenykedése során változik, alakul tanítványaink személyisége. A

személyiségfejlesztés során végzett tevékenységünk végső célja a gyermek korának megfelelő

érettséget bizonyító, döntésképes, tetteiért felelősséget vállaló személyiség. Ezért feladatunk a

sportoló fiatalok minél teljesebb megismerése, tevékenységrendszerének átlátása, az adott

életkorhoz igazodó, egyéni nevelési módszerek megtalálása és alkalmazása. A komplex

személyiségfejlesztés többféle csatornán keresztül valósítható meg. Ebben a folyamatban

fontos szerep jut a szaktanárnak, az osztályfőnöknek, akik a tudásátadás során értékeket

közvetítenek, mintákat mutatnak. S hogy milyen embereket nevelünk a jövő társadalmának, az

a mi személyiségfejlesztő munkánk során valósul meg. Szülőt és pedagógust egyformán

foglalkoztat az a gondolat, hogy gyermeke, tanítványaink minél jobb tanulmányi eredményt

érjen el. Tanulóink körében a sport és a tanulás összehangolása sok esetben a tanulás rovására

történhet. Sokkal kevesebb idejük van az otthoni tanulásra, mint hasonló korú társaiknak.

Ráadásul számolnunk kell a sport tevékenység miatti gyakori hiányzásra, illetve a hiányzások

miatti lemaradások pótlására is. Az utánpótlás nevelés meghatározó életkori csoportja a 6-10

éves korosztály, az ő életük egyik legfontosabb momentuma annak a sportágnak a kiválasztása,

melyről feltételezhetjük, hogy a gyermekhez a legközelebb áll és várhatóan a legjobb

eredményeket lesz képes elérni benne. Ezek a tények a mi felelősségünket növelik. A tanítási

órák hatékonyságának növelése lehet a legfontosabb tényező az eredmények javulásáért

21

folytatott küzdelmünkben. Fontos a pontos órakezdés, minden pillanat maximális kiaknázása a

tudás megszerzése érdekében. A tanítási órákon az egyéni képességekhez igazodó differenciált,

tevékenykedtető munkaforma választásával érhetjük el a kívánt eredményt. Ez persze nagyon

munkaigényes felkészülést jelent a pedagógus számára, de tudomásul kell vennünk, hogy

tanítványaink szinte ugyanazzal a tudással jönnek a következő órára, amellyel előzőleg

elbocsátottuk őket. Az órai munka értékelésével, kisebb egységek számonkérésével,

gyűjtőmunkával, esetleg házi dolgozattal, sok dicsérettel ösztönözhetjük tanítványainkat a jobb

eredmény eléréséért.

Nagyon fontos a nevelés során a belső igény, a munka iránti igényesség érzésének kialakítása.

A következetesség, és kiszámíthatóság a tanulók számára biztos eligazodást jelent. Pontos

szabályrendszer kidolgozásával és annak következetes betartásával, betartatásával erősíthetjük

a tanulási folyamat során érzékelt hiányosságokat.

A sportiskola elsődleges feladata a sporttevékenység támogatása. A támogatás mértéke

természetesen különböző. Ezt minden évben felül kell vizsgálni, jogos-e minden esetben.

A segítség nyújtás korszerű eszközét jelentik az informatikai eszközök. Mai társadalmunkban

a pedagógus szerepe megváltozott, a tudás átadójából a tudás megszerzésének segítőjévé kell

válnia. Ez a szemléletváltás nem könnyű, minden pedagógusnak egyénileg kell megtalálnia a

számára működő, eredményes módszereket. Továbbképzéseken való részvétel, hospitálások,

módszertani kultúránk bővítése, kompetencia alapú oktatási csomagok felhasználása, csoportos

munkamódszerek alkalmazása, folyamatos önképzés segíthet ebben. A pedagógus

továbbképzéseket normatív támogatásból szinte lehetetlen finanszírozni, így az ingyenes, vagy

pályázat útján ingyenessé tehető képzések felkutatása, és maximális kihasználása létkérdés.

Ahhoz, hogy a ma diákjai a holnap sikeres felnőttjei legyenek, fontos őket megtanítani tanulni,

megtanítani az eszközök megfelelő használatára, az információtechnológia szolgálatukba

állítására. Az intézmény meglévő eszközei ugyan hagynak némi kívánnivalót maguk után, de

talán arra elegendőek, hogy fokozzák az iskolai teljesítményeket. A jövőben is tanár és diák

személyes kapcsolatára fog épülni a nevelési-oktatási folyamat, de az informatika olyan

lehetőségeket kínál, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk, kár lenne nem

kihasználnunk. Fejlesztenünk kell tehát az informatikai tudást, a digitális kompetenciákat. Az

oktatásban hangsúlyos szerepet kell kapniuk azoknak az elemeknek, amelyek ezt a tartalmat

közvetítik. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulás szerves részeként kezeljük a számítógépet és az

Internetet. Ez gyakorlatilag minden tantárgynál lehetőséget biztosít az egyéni tanulási utak

bejárásához, az egyénhez szabott követelmények megvalósításához is. Törekedni szeretnék

22

arra, hogy a számítógép legyen a pedagógus és a tanulók közötti kommunikáció egyik (de csak

az egyik) eszköze. Ezzel egyúttal irányítani tudjuk az informatikai tudás megszerzését, valamint

a megszerzett tudás alkalmazását, főleg a felső tagozatban.

Miért vállalkozom erre a feladatra?

Folytatni szeretném azt az utat, amelyet igazgató elődeim megalapoztak, és amelyet az

előző időszak alatt az intézmény dolgozói létrehoztak. A társadalmi elvárások, az oktatási

jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv és partnereink igényeinek változása alapján folyamatos

megújulásra van szükség, megtartva az iskola már hosszú távon értékes és eredményes

hagyományrendszerét. Célom, hogy az iskola, vonzó melegségével, biztonságot nyújtó

határozottságával, következetességével olyan legyen, melyben a gyermek szabadon, félelem

nélkül bontakoztathatja ki személyiségét, saját belső normarendszerévé ötvözheti a szülőktől,

nevelőktől és az egykorú társaktól kapott normákat. Ha ilyen intézményt hozunk létre, akkor

megteremtettük azokat a körülményeket, amelyek között a gyermek személyisége

harmonikusan fejlődhet. Ezt egyedül nem tudom elérni. Szükséges, hogy a munkatársaim

(pedagógusok, technikai dolgozók), a szülők is hasonlóképpen gondolkodjanak. Hiszem, hogy

iskolát vezetni csak az ebben érintettek közös együttműködésével, az ehhez szükséges nyugodt,

elfogadó és folyamatos kommunikációra épülő légkör megteremtésével, együttműködő

közösség létrehozásával lehet. Pályázatomban olyan cél- és feladatrendszert próbáltam

összeállítani, amely – a hagyományok megőrzése mellett – a fejlődés pályáján tartja az iskolát.

Folyton változó világunkban, az iskola is mindig változik. Meg kell újítanunk pedagógiai

munkánkat, emelni kell a diákok neveltségi szintjét. Az oktatás színvonalának növelését a

mérési eredmények folyamatos figyelemmel kísérése mellett a kompetencia-alapú oktatás

kiterjesztésének működtetésével, és az emelt szintű oktatás differenciálásával kell elérni. A

tanórán kívüli tartalmas elfoglaltságok gazdag kínálata, az igényes kulturális és egyéb

rendezvények vonzóvá teszik iskolát. Az iskola helyzetéből adódó adottságokat minden

területen ki kell használni. A nyitott iskola megteremtése érdekében a szülőket minél jobban be

kell vonni az iskola életébe. Hiszek abban, hogy minden embernek vannak pozitív

tulajdonságai, és tehetséges valamiben. Nekünk, pedagógusoknak, és rajtunk keresztül az

iskolának ezt a pozitívumot kell felfedezni minden gyermekben, s ennek alapján legjobb

tudásunk szerint fejleszteni személyiségét.

23

Intézményvezetői tevékenységemet demokratikus szellemben kívánom gyakorolni. A

változások menedzselésében, a feladatok megoldásában számítok minden munkatárs

támogatására, bizalmára és aktív közreműködő munkájára. Bízom benne, hogy be tudtam

mutatni azt, van rálátásom az intézményben folyó szerteágazó munkára. Vezetői programom

összeállításakor az vezérelt, hogy iskola eddigi hírnevét, sikereit szeretném tovább gyarapítani.

Egy település jövőjét hosszú távon is meghatározza polgárainak műveltsége, melynek

alapeleme, hogy közoktatási intézményei színvonalasan működjenek.

Tudatában vagyok annak, hogy nehézségekkel kell szembenézni, de tudom azt is, minden

nehézség egyben a fejlesztő munka belső energiaforrása is lehet. Gondjaink, problémáink

felismerése és beismerése, a megoldásra való törekvés, a megoldás módja és nem a tökéletesség

látszatának fenntartása munkánk érték.

Úgy gondolom, vezetőként képes vagyok arra, hogy megtaláljam a vezetői munka szépségét, s

éppen ezért a sikerélményeket is. Helyes döntéseket hozzak, felelősséget vállaljak más

emberekért, célokat határozzak meg és irányt mutassak. Meghallgassak másokat, jó példával

szolgáljak a kollégáknak, motiváljak, elismerjek, és ha szükséges szankcionáljak. Az iskola

arculatát és értékeit megőrizzem, megerősítsem, ápoljam, értékeinket megőrizzem, és új

értékeket teremtsek.

Optimizmusom 23 év után is töretlen. Hiszem azt, hogy a nevelő munka nem hiábavaló, hogy

céljaink java részét el tudjuk majd érni, s bízom benne, hogy leendő kollégáim szakmai-,

pedagógiai- és emberi tulajdonságait is ez a hit szervezi egységbe a nevelés, a tanulás-tanítás

folyamatában

Budapest, 2018 november 2.