1

ADDIKCIÓK, ALKOHOL-FÜGGŐSÉG -

PSZICHOPATOLOGIA, TERÁPIA

httphttp ://://psychiatry.pote.hupsychiatry.pote.hu

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS

• Magyarországon a függőségek legalább a lakosság egytizedét érintik, (kémiai, viselkedési függőségek spektruma - drog, alkohol -evészavar - játékszenvedély - szexaddikció, „workaholizmus”)

• A betegség létezését a társadalom nagy része nem fogadja el („kortünet”, moralizálás, „jellemgyengeség”) mind a kémiai - viselkedési függőségspektrum mind az öndestruktivviselkedés direkt eseteiben

Sajátos kulturális háttér

• Anomiás, átalakuló társadalmak

• Felemás individuáció

• Mélyülő szakadék az elvileg elérhető célok és a reális életlehetőségek közt

• heterogén válaszkészségű kultúra

• A tömegkommunikáció sajátos üzenetei

• Védelmet nyujtó szociális közösségek és kötelékek gyengülése

• Öregséghez, halál-gyász-spiritualitáshoz valóviszony

Értelmezési modellek-etiologiaiszempontok

• Etikai modell (élvezet, bűn, ünnep ritusai)

• Betegségmodell (tanulás, önmedikalizáció)

• Szociológiai modell (deviancia)

• Lélektani, pszichiátriai, neurobiológiaimodellek (szocializációs, fejlődési zavar, családi játszmák,

• genetikai vulnerabilitás, depressziv spektrum

• Lehetséges integrativ modell?

Kémiai szerfüggések és viselkedésidependenciákspektruma - kontrollvesztés

• Örökletes hajlam, lebontást végző enzimek, ezt meghatározó genetikai háttér

• Primer és szekunder forma (dual diagnózis, párhuzamos ill megelőző pszichiátriai zavar)

• Kulturálisan előirt, tarsadalmilag megengedett szokások, hozzáférhetőség, egyéni személyiségtényezők, közvetlen kiscsoportoshatások, interperszonális konfliktusok

Néhány irodalmi adat a szuicidium és addikciókapcsolatáról…

• Befejezett öngyilkosságok eseteiben a kutatások a függőségek arányát 15-26%-ra teszik

• az alkoholisták mintegy 8-15%-a szuicidál végül, szuicid kisérlet 15-50%-ban fordul elő

• az öngyilkosság rizikója kb tizszerese az átlagpopulációhoz képest (Hawton, 1989; Tondo,1999)

• „Marked decrease in suicide among men andwomen in the former USSR during perestroika”(Varnik, Wasserman, Acta Psychiatrica Scandina-vica 1998) - 1986-88 közt 42% csökkenés ffi-ak, 20% nők közt…

2

Integrativ patogenetikus modell

Korai veszteség

Öröklés Genetika

Nem

Affektiv

temperamen- tum

Stresszor

Limbikus diszfunkció

Kémiai függőség Alcohol szuicid affektiv epizód

ÉLETPREVALENCIA

DROG európai átlag MAGYAR ÁTLAG

• Kannabisz• Amfetamin• LSD• Kokain

• Extasy• Heroin

• 20,6 5,7• 5,3 1,6• 3,6 1,6• 3, 0,7

• 2,9 2,0• 0,6 0,5

3

Marylin Monroe

„… Amikor kislány voltam, senki sem mondta azt nekem, hogy csinos vagyok. Minden kislánynak azt kellene mondanunk, hogy csinos, még akkor is, ha nem az…”

Szerfügg őség és öndestrukció

• A direkt és indirekt önpusztitásra irányuló kutatás-ban (WHO/EU) olyan személyiségproblémákra is fény derült,mint az indulatkezelés,az önértékelés zavara

• A depressziv-anxiozus tünetek, a reménytelenség (főleg együttes előfordulásuk esetén) illetve önértékelési zavar jelentős rizikófaktort jelentenek

• A nagy arányban szereplő negatív életesemények (mint pl. gyermekkori fizikai-szexuális abúzus) szerepet játszhatnak a személyiség diszharmónikusfejlődésében és az addiktiv, a direkt vagy indirekt öndestruktív viselkedésben

Néhány összefüggés CASE Study, Pecs• A öndestruktiv cselekmény „direkt és indirekt” formái-

nak átfedései -• a jelentősebb alkoholfogyasztás és a drogfogyasztás,

főleg a kemény, de a soft drogok fogyasztása is sokkal gyakoribb a szuicid kisérletet tettcsoportban (nikotin hasonló összefüggést mutat)

• A szuicid csoport 70% esetében az elmúlt hónapban előfordult részegségig menő alkoholizálás

• Marihuana/hasis fogyasztás a mult hónapban a teljes minta kb 9%-nál, az egyszer szuicid kisérletet tett csoport 25%-ban, az ismétlők 40%-ban fordult elő

• A tervezettség ideje alapján zömmel (60%) impulzív cselekmény valószínű, a többi esetben napok-hetek az eltervezés ideje

MENTALHIGIENÉS PREVENCIÓ NÉHÁNY ALAPVETŐ SZEMPONTJA AZ ELŐBBIEK

NYOMÁN

• Mentális zavarok ellátásának javitása (alkohol-betegséggel komorbid, kettős diagnózisuképek, szorongás, depresszió, személyiség-zavarok, szuicid kisérletet ismétlők)

• Media kapcsolatok, „public relations”„awareness” programok

• Edukáció, családorvosok szerepe, kortársképzés - iskolai programok, stb

• Önkéntes segitő szervezetek, telefon, krizis-szolgálatok, Internet

SZOCIOKULTURÁLIS PROTEKTIV TÉNYEZŐK

• Társadalmi szabadság, anomia csökkenése, az állami hipokrizis /adójövedelem vs prevenció/

• Új közösségek szerveződése• Egyházak, önsegitő csoportok, (AA tipusú

szerveződések, civil szervezetek (NGO), önkéntes segitők (telefon, internet)

• Munkanélküliség szerepe• Tömegkommunikáció lehetőségei és befolyása• A mentális zavarok megfelelő problémakezelő

rendszere

4

AZ INDIVIDIUM SZINTJÉN

• A páciens elfogadása, de a segitő kongruens világoskommunikációja

• Krizis esetén tehermentesités a döntésképtelenség és koncentrációs zavar miatt, kriziskezelés

• A moralizálás, akaraterőre való hivatkozások értelmet-lenek, de a tagadás közös játszmájának segitő általi elfogadása, együttjátszása is az

• A sulyossági fok, szuicid veszély felmérése, szakorvosi konzultáció

• Támogató esetmenedzselés / pszichoterápiás jellegűbetegvezetés

• Craving (éhség, sóvárgás) csökkentő gyógyszerelés -naltrexon, acamprosat szerepe (NMDA, glutamat, GABA)

GYÓGYSZERELÉS SAJÁTOSSÁGAI DUÁL DIAGNÓZIS ESETÉN

Kívánatos - alacsony abúzus potenciál- alacsony letalitás szuicid kísérlet esetén- alacsony osztott dozírozás lehetősége- vizelet,vér, toxikológiai vizsgálatok lehetősége(Pl.: komorbid szorongásos betegség esetén buspiron bétablokkoló, BZD meggondolandó.)

Az irodalom szerint 1-3 hét drog- ill. alkoholmentes periódus szükséges a kettős diagnózis (komorbid, affektív vagy szorongásos betegség) megállapításához

Mellette szól:pozitív családi anamnézisaddikciót megelőző affektív illetve szorongásos tünetek

A duális diagnózisú (addikció + pszichiátriai betegsé g)páciensek a pszichiátriai populáció 30-50%-át, a szerfogyasztóknak mintegy 80%-át alkotják.

- addikció és depresszió- addikció és mánia- addikció és schizophrenia- addikció és szorongásos betegségek- addikció és antiszociális személyiségzavar

Diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai kérdésekTerápiás elvek

Mind az addikciót, mind a pszichiátriai betegséget kezelni kellTiszta addikció:

detoxifikáció – rehabilitáció (intézeti v. ambuláns)önsegít ő csoport (AA, 12 lépéses program)

Duális diagnózis:detoxifikáció – pszichiátriai betegségfarmakoterápiás és pszichoterápiás (egyéni, család, csoport) kezelés – önsegít ő csoport

Az öngyilkosságot megkiséreltszenvedélybetegek kezelésének problémái

• A szerfügg őség és a depresszió/szorongás farmakológiaikezelés (NA-szerotonin) az SSRI ill. dual action

antidepresszánsokkal szerzett tapasztalatok (függ ők szerfogyasztása csökkenhet)

• Gyakori borderline személyiségzavar, impulzivitás tra itfaktora

• kezelőszemélyzet viszontáttételes problémái, agressziókonfliktusai, kiégés veszélye

• A páciens kognitív kapacitása csökken, flexibilitás romlik.• A szociális hálót er ősíteni kell, családintervenció (ha van

család), AA, NA csoportok• A szenvedélybetegek önpusztításának megel őzésében

az abuzus és a depresszi ó hatékony kezel ése számit

5

• Addikcióban a szuicidium-prevencióetiológia szempontjából releváns

tényezők (public health)

drog-, alkoholhoz való hozzáférhet őség (ld. SzU, Gorbacsov-alkoholtilalom)

kulturális tényez ők (iszlám országokban mind a szerfogyasztás, mind az öngyilkossági mutatók alacsonyak)

családi helyzet gyenge szociális háló, a családi környezet negatív ambivalens, agresszív kommunikatív közlései)