Somogyi Jánosné

Biológia 7. évfolyam

BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye

Életközösségek

Az élőlény és környezete

Az erdő életközössége

Életközösségek hazánkban

A természetben az élőlények nem elszigetelten, magányosan élnek, hanem életközösségeket alkotnak. A hazai tájak jellemző életközösségei például a tölgy- és a bükkerdők, a füves puszták, a nádasok stb.

Környezeti tényezők

Azt, hogy egy területen milyen életközösségek alakulhatnak ki, a környezeti tényezők (csapadékmennyiség, napsugárzás, hőmérséklet, talaj szerkezete stb.) határozzák meg. Középhegységeink csapadékosabb területeire jellemző természetes életközösségek a lombhullató erdők.

Környezeti tényezők

Az Alföld szárazabb részeire pedig a füves puszták.

Életközösség /társulás/

A társulásokban növények, állatok, gombák, mikroszkopikus élőlények (egysejtűek, baktériumok) élnek együtt, szorosan egymásra utalva.

Társulások

A társulásokat elsősorban az uralkodó növényfajok alapján különböztetik meg egymástól. A bükkös társulásban például a bükk egyedein kívül hóvirág, gímszarvas, őz, széncinege, földigiliszta stb. népességei is megtalálhatók.

Bükkös állatai és növényei

Bükkös állatai és növényei

Tölgyesek állatai és növényei

A tölgyerdőkben többek között gyertyán, vadrózsa, kökény, szarvasbogár él.

Társulások változása

Környezeti tényezők

Élettelen környezeti tényezők: Szárazföldön: fény, hőmérséklet,

csapadék, szél, talaj Vízi környezetben: fény, hőmérséklet,

víz nyomás, só koncentráció, szén-dioxid, oxigén

Élő környezeti tényezők: élőlények közötti kölcsönhatások

Segítőtársak Vetélytársak Ellenségek

Fogalmak

Környezet: az élőlényekre ténylegesen ható környezeti tényezők összessége.

Életfeltételek: az élet fennmaradásához nélkülözhetetlen környezeti tényezők.

Köszönöm a figyelmet!

„Néztem ezt a szép világot. Mennyi bűbáj, mily talányok! Mind amit körülöttem látok.” /Vajda János/