2008.11.21 Know & Pol szeminárium

Szakértői segítségnyújtás az Egyesült Államok oktatásügyében

Tudás és politika a gyakorlatban

Vida Júlia, ELTE Társadalomtudományi kar

Miről is szól... Nézőpont: a saját tapasztalat, alapvetően gyakorlati Hogy jön ez a „know and pol”-hoz?--- szakértői

segítségnyújtás: tudás és politika közti „fordítás” avagy a tudásképzés elősegítése

Miről szól: Kontextus: törvényi és intézményrendszeri Mi is az a.. ? Konkrétumok: betekintés a New England-i regionális

központ munkájába példával Miről nem szól:

Amerikában minden szuper és követendő Amerikában minden rosszul működik az oktatásban Alkalmazott oktatási reform modellek/módszerek

elemzéséről

Dióhéjban az amerikai oktatásügyről Erősen decentralizált oktatásirányítás:

korlátozott és vitatott szövetségi szerep 52 állam sajátos oktatási felépítménye mintegy 16 000 iskolakörzet

Az oktatáspolitikával, ill. oktatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezetek avagy a „közvetítő intézmények” pluralizációja

Az oktatásügyi kérdésekkel kapcsolatos tudásforrások, illetve a vitáknak helyet adó platformok száma óriási: Szervezetek/intézmények publikációi, konferenciái és

egyéb rendezvényei oktatásra specializálódott lapok pl: az EdWeek, oktatási blogok

Egységes célok: „Egy gyermek se maradjon le”

a No Child Left Behind közoktatási törvény Az elszámoltathatóság minden iskolára kiterjesztett és

kötelező jellegű rendszere: államonkénti standardok tesztek

Nemzeti cél: 2014-re minden diák jártas szintet érjen el (proficient level)

A fejlődés üteme:”megfelelő éves fejlődés”-t (adequate yearly progress) jelző indikátor kidolgozásával

az iskolák/iskolakörzetek nem megfelelő teljesítését egyre erősödő szankciókkal sújtják

Tudományos megalapozottság/ Scientifically based research — a szűrő Az NCLB-t átszövi a „tudományos megalapozottság” alapelve

amely egyaránt érvényes az oktatáskutatásra és egyben az innovatív módszerek alkalmazóira is

Ennek követelményei, ismérvei: Szisztematikus, empirikus módszerek Adekvát és szigorú adatelemzés Érvényes és megbízható adatok Kísérleti vagy kvázi kísérleti konstrukció A kísérleti eredmények bemutatása kellően részletes és világos Egy a tudományos közösség által ellenőrzött (peer-reviewed)

folyóirat vagy egy független szakértői panel elfogadja

Veszélye: leegyszerűsít, túl nagy hangsúlyt fektet az kísérleti, kvantitatív kutatási módszerekre/eredményekre

Mi az a szakértői segítségnyújtás avagy technical assistance?Inkább gyűjtőfogalom, definíciós kísérletek:

„ Segítség a kliensek számára, hogy megkapják amire szükségük van a fejlesztéshez”

„ Technikai segítség az oktatásügyben dolgozók számára, hogy hogyan végezzék jobban a munkájukat”

„ Egy olyan kollegiális vagy tanár-tanított kapcsolat kialakítása amely által egy szakértő, aki speciális tartalmi vagy technikai tudással rendelkezik információt közvetít egy adott probléma megoldásához”

„ Külső segítség nyújtása egy intézmény alkalmazottai számára, amelyből ők olyan tudást avagy készségeket nyernek, amire szükségük van (a segítség csak meghatározott időtartamra szól)” Richardson

Szövetségi TA Központokrendszere avagy a „tányéralátét” I.

NECC

Szövetségi TA Központokrendszere avagy a „tányéralátét” II: magyarázat Jellemzők:

Szövetségi forrásokból, két minisztériumi hivatal ellenőrzése alatt

Működtetés pályázat útján, a kliensek számára ingyenes

Típusaik: 6 RRC központ: fogyatékos gyerekekkel kapcsolatos témák

6+1 PTA: fogyatékos gyerekek szülei számára

10 EAC : egyenlő bánásmód biztosítása

21 CC avagy komprehenzív központ:16 regionális (comprehensive center), és 5 tartalmi (content center) -- állami hivatalok kapacitásának építése

Különböző témák köré szerveződő egyéb központok pl.: továbbképzés, technológia, oktatásirányítás, kora-gyerekkor

Komprehenzív központok:kapacitásépítés

• Tartalmi központok: a tudásforrások összegyűjtése más tudásforrások adaptálása

• Regionális központok: szakértelmet közvetítenek, elősegítik a tudásképzést

• Az egyes államok oktatási hivatalai(SEA)

NCLB+SBR

A New England-i regionális központ Munkafolyamatok:

Éves „szolgáltatási terv” Kijelölt állandó kapcsolattartó minden állammal

Projektek: regionális: a központ kezdeményezései, a hat New

England-i államot érintő fontos témákról állam-specifikus: egy állam kérésére indul el, a helyi

oktatási hivatal problémáira/prioritásaira igyekszik reagálni

Egy konkrét rendezvény története- az

áprilisi regionális SSOS konferencia 2008 áprilisában megrendezésre került 2 napos regionális

konferencia „egész államra kiterjedő segítségnyújtási rendszer” (statewide sytems of support vagy SSOS) kiépítéséről

Háttér: az NCLB megköveteli egy ilyen rendszer kiépítését az alulteljesítő iskolakörzetek/iskolák megreformálása céljából, azonban kevés támpontot nyújt a megtervezéshez és kivitelezéshez

Előzmény: a központ előző évi rendezvénye, amelyen a cél az eredményes SSOS kulcs- elemeinek megállapítása volt– az idei témák ezek alapján születtek

Célok

A résztvevők megértik és jobban értékelik a fontosságát az iskolakörzeti vezetés/állami hivatalok közti dialógusnak és közös problémamegoldásnak

Az oktatásirányítók világosabban látják, hogy mik a főbb kihívások egy ilyen támogató rendszer kiépítése során

Az állami és iskolakörzeti irányítók közösen keresik a legmegfelelőbb stratégiákat a támogató rendszer kiépítésére/megerősítésére

A résztvevők közösen tanulnak olyan jó gyakorlatokról/modellekről amelyek a kiépítendő rendszer részeként elősegíthetik a diákok eredményességét és az iskolafejlesztést

Az állami és körzeti vezetők közösen tanulmányozzák a már alkalmazásban lévő politikákat, amelyek elősegíthetik vagy akadályozhatják a fejlesztést

Módszer

Stratégia: célok kitűzése és „visszafelé tervezés” Előkészületek:

Meghívottak gondos kiválasztása(állami csapatok, kerületi) A központ emberei---csapatok kerek-asztal témák szerint---

elkészítették, kidolgozták: Az információ megosztásához szükséges anyagokat

elsősorban egy ún „research brief”-et Egy közös protokoll adaptációját a témájukhoz:

1,Miről beszélünk? — 2,Mi van most?— 3,Mit lehetne tenni? Kérdéseket, interaktív feladatokat pl: erőtér elemzés Pontos időbeosztást és moderátori szerepeket

A helyszínen...

• Délelőtt: kerek-asztalok témák szerint, résztvevők lehetőleg minden államból: tömör input és sok vita

• Délután: az egyes „államok csapatainak ideje” a meghívottak lehetőséget kaptak, hogy saját kollégáikkal tárgyalják meg a nap tanulságait, a lehetséges politikai lépéseket

• A második nap végén egy elismert külső szakértő „kritikai megfigyelő” reflexiói zárták az eseményt

Eredmények

A résztvevők értékelése szerint sikeres esemény: jól szervezett, informatív, hasznos; sokan kiemelték, hogy időt és lehetőséget adott az együttgondolkodásra, többen említették, hogy már konkrét akciótervvel térnek haza

A szervezők benyomásai szerint az emberek nyitottak voltak az eszmecserére és aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésekbe

Több kerekasztal-téma is önálló projektként él tovább pl: Rhode Island

Záró megjegyzések/kérdések

Amit én ebből hasznosnak találtam: A módszerek- pl: hogyan lehet egy konstruktív

vitát elősegíteni? A munkafilozófia: együttműködés és

rendszerszintű gondolkodás Mit és hogyan lehetne ebből a magyar

közoktatásban alkalmazni?