szakmai továbbképzés€¦ · 2 független 1 ritka, vagy 2 valószínsíthet m2 „b” térség...

Szakmai továbbképzés

Éghet� gázok, g�zök, ködök, éghet� és robbanóképes porok, valamint

nem éghet�, de robbanóképes porok

által okozott veszélyek ipari technológiákban

2004.04.28.

Szakmai továbbképzés – 2004.04.28. 2.oldal / 36 © COPYRIGHT, minden jog fenntartva

1. A besorolás tartalmi követelményei................................................................................... 3

1.1. A zóna típusának meghatározása...................................................................................................3 1.2. Gyártmányok alkalmazhatósága a különböz� zónákban...............................................................4 1.3. Kiválasztás a zóna típusa alapján ..................................................................................................5 1.4. Ellen�rzés a zóna kiterjedése alapján ............................................................................................6 1.5. Kiválasztás a gázcsoport szerint ....................................................................................................6 1.6. Kiválasztás h�mérsékleti osztály szerint .......................................................................................7

2. A biztonságos alkalmazás és üzemeltetés feltételei a veszélyességi zónákban ............... 8

2.1. Fogalmak és meghatározások ........................................................................................................8 2.2. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja szerinti lehetséges gyújtóforrások .....................9 2.3. Alkalmazhatóság kérdései ...........................................................................................................10

2.3.1. Villamos gyártmányok.........................................................................................................10 2.3.2. Nem villamos gyártmányok.................................................................................................11

3. T�zoltóanyagok, t�zoltókészülékek és automatikus t�zoltórendszerek okozta veszélyek a robbanásveszélyes zónákban ........................................................................ 14

4. T�z- és robbanásveszélyes technológiák, amelyekben éghet� gáz-g�z-köd van jelen.15

4.1. Felületkezelések, felületbevonások .............................................................................................15 4.2. Felületel�készítés.........................................................................................................................18 4.3. Ipari véd�gázos technológiák, ahol a véd�gáz t�z- és robbanásveszélyes ..................................18 4.4. Valamennyi egyéb technológia....................................................................................................18 4.5. Szárítók, kemencék......................................................................................................................19

5. Bevezet�: Porok robbanási mechanizmusa..................................................................... 20

6. Éghet� porok által okozott veszélyek............................................................................... 22

6.1. Faipar ...........................................................................................................................................22

6.1.1. A tevékenység veszélyességének megítélése ......................................................................22 6.1.2. Lakkcsiszolatpor ..................................................................................................................23 6.1.3. A faipari por/forgácskezelés legfontosabb általános t�z- és robbanásvédelmi szabályai ...23

6.2. Élelmiszeripar ..............................................................................................................................26 6.3. Gyógyszeripar..............................................................................................................................27 6.4. Textilipar......................................................................................................................................28 6.5. M�anyagok poraival folyó tevékenységek ..................................................................................28

7. Nem éghet�, de robbanóképes porok által okozott veszélyek ....................................... 29

8. Potenciális gyújtóforrások és a védelem módjai............................................................. 30

8.1. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja..........................................................................30 8.2. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 6. pontja.............................................................................30

9. Szabványok, rendeletek – EU szabványtervezetek ........................................................ 33

9.1. Hazai szabványok ........................................................................................................................33

10. A T�zvédelmi Megfelel�ségi Tanúsítás gyakorlata a porrobbanásveszélyes technológiáknál .................................................................................................................. 34

10.1. Berendezések, gyártmányok tanúsítása .......................................................................................34 10.2. Technológiák vizsgálata ..............................................................................................................34

11. Képek .................................................................................................................................. 36


I. Éghet� gázok, g�zök, ködök által okozott veszélyek

ipari technológiákban

1. A besorolás tartalmi követelményei

1.1. A zóna típusának meghatározása Az MSZ EN 60079-10 szabvány tudományos, elméleti és ezért a

gyakorlatban igen nehezen alkalmazható módszerekkel határozza meg a veszélyességi zónákat. Két nagyon lényeges hiányosságot látok még ezen kívül:

� nem határoz meg egységesen alkalmazható módot a zónakiterjedések meghatározására

� nem beszél a veszélyt okozó anyagok jellemz�ir�l

Márpedig a besorolás csak akkor lehet teljes, ha a következ�ket tartalmazza: � zóna megnevezése és kiterjedése minden irányban � gázcsoport � h�mérsékleti osztály Csak a fenti négy adat birtokában lehet kiválasztani a megfelel� védettség�

gyártmányokat, illetve meghatározni a felszerelési helyüket. A fenti négy adat alkalmazását a következ�k szerint lehet elvégezni:


1.2. Gyártmányok alkalmazhatósága a különböz� zónákban A 94/9 EK rendelet és az azzal összhangban kiadott 8/2002 (II.16.) GM

rendelet, valamint 1. és 2. mellékleteik a robbanásveszélyes környezetben alkalmazott berendezésekre vonatkozó alapvet� egészségügyi és biztonsági követelményeket, a 3-tól a 9-ig számozott mellékletek a vizsgálatok rendjét, míg a 10. melléklet a CE és a H megfelel�ségi jelölés formáját szabályozzák.

A 94/9 EK rendelet szerint a robbanásveszélyes környezetben alkalmazásra kerül� gyártmányokat a környezet követelményei szerint kell vizsgálni. A környezet szerinti megjelölések és jelentésük:

Csoport Kate-gória

Bányatérség / zóna

Bizt. szint

Biztonsági redundancia

A berendezés még biztonságos az alábbi

hibaszámmal I. csoport Sújtólég + porrob-banásveszély

M1 „c” térség nagyon magas

2 független 1 ritka, vagy 2 valószín�síthet�

M2 „b” térség magas 1 (biztonságos normál ill. nehéz üzemben)

1 valószín�síthet�

II. csoport Külszín

1G 1D

0-s zóna 20-as zóna

nagyon magas

2 független 1 ritka, vagy 2 valószín�síthet�

2G 2D

1-es zóna 21-es zóna

magas 1 1 valószín�síthet�

3G 3D

2-es zóna 22-es zóna

közepes - -

A kategóriák rövidítésében a „G” és a „D” bet�k a következ�ket jelentik: G = Gas (gáz/g�z/köd) D = Dust (por/szál) A direktívában foglalt követelményeket legkés�bb 2003. július 1-ig az EU

minden tagállamában be kell vezetni. A részhatárid�ket a következ� táblázat tartalmazza:

Nemzeti jogba történ� átültetés: 1995.09.01. Alkalmazásba vétel (önkéntes): 1996.03.01. Alkalmazásba vétel (átfogó): 2003.07.01. Példa a védettség megjelölésére:

Régi megközelítés� direktíva szerint:

Új megközelítés� 94/9 ATEX direktíva szerint:


1.3. Kiválasztás a zóna típusa alapján 0-ás zóna: (alkalmazási jel: Ex II 1G) � kizárólag „ia” kategóriájú gyújtószikramentes (Ex i) gyártmány alkalmazható

1-es zóna: (alkalmazási jel: Ex II 1G, vagy Ex II 2G) � a 0-ás zónában alkalmazható gyártmányok � „Ex o” olaj alatti védelm� gyártmányok � „Ex p” túlnyomásos védelm� gyártmányok � „Ex q” kvarchomok védelm� gyártmányok � „Ex d” nyomásálló tokozású gyártmányok � „Ex e” fokozott biztonságú gyártmányok � „Ex i” gyújtószikramentes gyártmányok � „Ex m” légmentes lezárású gyártmányok

2-es zóna: (alkalmazási jel: Ex II 1G, Ex II 2G, vagy Ex II 3G) � a 0-ás zónában alkalmazható gyártmányok � az 1-es zónában alkalmazható gyártmányok � “Ex n” normál kivitel� gyártmányok, amelyekben sem szikra, sem ív, sem el�írt

határértéket meghaladó túlmelegedés nem lép fel

Normál kivitel� gyártmányok esetében igen sokszor nem lehet egyszer�en eldönteni, hogy a három kritériumnak megfelelnek-e. Létezik az EN szabványsorban az EN 50021-99 szabvány, amely pl. Ex n AII T4 védelmi jelet ad – ezt a szabványt azonban MSZ EN-ként nem vettük át. Létezik olyan BKI tanúsítvány, amelyik ilyen védelmi jellel engedélyez gyártmányt, de pontosan meghatározva az alkalmazás feltételeit. Itt csak az lehet a megoldás, hogy ilyen gyártmányok esetében kérni kell az illetékes vizsgáló intézmény bizonylatát.

Azon gyártmányoknál, amelyeket már elláttak a 94/9 EK rendelet szerinti alkalmazási jellel egyértelm� a helyzet, amelyek azonban még nem rendelkeznek alkalmazási jellel, ott a következ� pontok szerint kell eljárni.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az alkalmazási jel és a következ� pontokban javasolt eljárás is minden gyártmányra vonatkozik, nem csak a villamos gyártmányokra!


1.4. Ellen�rzés a zóna kiterjedése alapján A felszerelés helyének ismeretében a zóna kiterjedése alapján

meghatározható követelmény. Mivel az MSZ EN 60079-10:1998 szabvány csak igen nehézkes módszert ad, többet bíz a tervez� belátására, ezért én egy igen jól bevált módszert javaslok a zóna kiterjedésének meghatározására, vagy ellen�rzésére. A 3. ábrán látható táblázat igen jól bevált már eddig is – ezt javaslom.

1.5. Kiválasztás a gázcsoport szerint Az 1. ábrán látható módon a gyártmány védelmi jelében a I. a

sújtólégbiztos (bányabeli kivitel) a II. a robbanásbiztos kivitelt jelenti. A MIE (�J) a gáz gyújtási energiaszintje, a MESG (mm) a kísérletileg biztos résvastagság – ez utóbbinak a gyártmányvizsgálatkor van szerepe, ez nem az alkalmazó feladata.

1. ábra 2. ábra

3. ábra


1.6. Kiválasztás h�mérsékleti osztály szerint A 2. ábrán lev� h�mérsékleti osztály a villamos vagy nem villamos

gyártmány megengedhet� felületi h�mérsékletét adja meg. A veszélyt okozó anyag jellemz�i között szerepl� gyulladási h�mérséklet alapján lehet meghatározni a megengedhet� h�mérsékleti osztályt.

Célszer� lenne az MSZ 379:1982 szabványt (ez 478 t�z- és robbanásveszélyes anyag jellemz� adatait tartalmazza) kib�vítve és átdolgozva újra kiadni, mivel az alkalmazott anyagok nagymértékben szaporodnak, az egységesen nem szabályozott, anyagjellemz�ket mindenféle táblázatokból fellelhet� adatokból meghatározó tervek pedig néha jelent�s eltéréseket okozva megnehezítik a tanúsító szervezetek és az engedélyez� hatóság munkáját is. Addig is mellékelünk egy táblázatot, amely 195 anyag (gáz/g�z) számunkra fontos jellemz�it tartalmazza.

A t�zvédelmi szempontból fontos adatok a következ�k:

anyag neve és képlete Etilén 22 CHCH −

relatív s�r�sége 0,97

lobbanáspontja -

ARH-FRH ( %trf ) 2,07 - 36,0

ARH-FRH ( 3mg ) 32 – 423

gyulladási h�mérséklet ( Co ) (425)

gázcsoport II B

h�mérsékleti osztály (T2)

Ezek alapján, mondjuk 1-es zónában – ahol Etilén okozza a veszélyt – pl. a következ� védelmi jellel rendelkez� villamos gyártmány alkalmazható: Pl. kapcsoló,

A gyártmányok felületi h�mérsékletét nem csak a villamos gyártmányok esetén szükséges figyelni, hanem minden üzemszer�en meleged� gyártmány esetében is, ugyanis h�mérsékleti gyújtást okozhat.


2. A biztonságos alkalmazás és üzemeltetés feltételei a veszélyességi zónákban

2.1. Fogalmak és meghatározások A robbanásveszélyes környezettel kapcsolatos fogalmak,

meghatározások csak egységesen, azonos értelmezésben alkalmazhatók, ezért a teljesség igénye nélkül felsoroljuk a legfontosabbakat – megjegyezve, hogy a 8/2002 GM rendelet és a 3/2003 FMM-ESZCSM rendelet is használja a meghatározásokat, csak sajnos mindkét rendelet másképpen és egyik sem az MSZ EN 1127-1:2000 szabványban már hatályba léptetett módon!

Megjegyzés: 1. Id�közben a 3/3003 FMM-ESZCSM rendeletet visszavonták –

gondoljuk átdolgozásáig?! 2. A rendelettel kapcsolatos egyéb észrevételeinkkel az el�adás

második felében még foglalkozunk. Szükséges néhány fogalom pontos meghatározása, amelyek pontatlan

megfogalmazás esetén komoly félreértéseket – ebb�l ered�en veszélyes tévedéseket is okozhatnak:

Robbanóképes légtér: az éghet� gázok, g�zök, ködök (aerosolok), vagy porok, szálak leveg�vel alkotott olyan keveréke, amelyben gyújtóhatásra az égés átterjed az egész keverékre.

Robbanásveszélyes környezet: az a robbanásveszélyes térrész, ahol a robbanóképes légtér normál üzemben kialakulhat.

Potenciálisan robbanásveszélyes környezet: az a robbanásveszélyes környezet, ahol a gyújtóforrások jelenléte normál üzemben nem zárható ki.

Normál üzem: az az állapot, amelyben a készülékek, véd�rendszerek és elemek teljesítik az elvárt funkciókat a tervezési jellemz�iken belül.


2.2. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja szerinti lehetséges gyújtóforrások

Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja felsorolja a lehetséges gyújtóforrásokat és csoportosítja is el�fordulásuk valószín�sége szerint. Miután a szabvány kell� részletességgel foglalkozik velük, ezért itt mi most csak a felsorolásukat ismételjük meg:

1. Forró felületek

2. Lángok és forró gázok (beleértve a forró részecskéket)

3. Mechanikai eredet� szikrák

4. Villamos gyártmányok

5. Villamos kóboráramok, katódos korrózióvédelem

6. Sztatikus elektromosság

7. Villámcsapás

8. Rádiófrekvenciás hullámok 104 – 3*1012 Hz frekvencia tartományban

9. Rádiófrekvenciás hullámok 3*1011 – 3*1015 Hz frekvencia tartományban

10. Ionizáló sugárzás

11. Ultrahang

12. Adiabatikus kompresszió és lökéshullámok

13. Exoterm reakciók, beleértve a porok öngyulladását

A vizsgálat során a gyújtóforrás gyújtási képességét össze kell hasonlítani a jelen lev� – veszélyt okozó – anyag gyulladási jellemz�ivel.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a gyújtóforrás milyen valószín�séggel fordul el�:

� állandóan, vagy gyakran el�forduló – normál üzemben is el�forduló gyújtóforrás � kizárólag üzemzavar esetén fordul el� � kizárólag ritka üzemzavar esetén fordulhat el�


2.3. Alkalmazhatóság kérdései (A továbbiakban a T�zvédelmi Megfelel�ségi Tanúsítványt T.M.T-nek fogom rövidíteni)

2.3.1. Villamos gyártmányok Az MSZ EN 60079-14 szabvány van hivatva azt szabályozni, hogy

milyen zónában milyen „ Ex” védettség� villamos gyártmány alkalmazható. (Ez csak a „ gázok-g�zök-ködök” esetére vonatkozik!) Az alkalmazás feltételeit a BKI Ex Vizsgáló Állomás által kiadott „ Ex tanúsítvány” tartalmazza, illetve amely esetben T.M.T. van kiadva, akkor abban van rögzítve minden követelmény.

Ezekb�l az is következik, hogy BKI tanúsítvány, vagy T.M.T. nélküli berendezés nem engedélyezhet� robbanásveszélyes zónában.

Az EU csatlakozás id�pontjától a BKI tanúsítvány kötelez�sége megsz�nik, ha a kérdéses gyártmány ún. „ ATEX” -es külföldi „ Ex-tanúsítvánnyal” rendelkezik.

A tanúsítvány tartalmának ismerete tehát mindenképpen szükséges a biztonságos üzemeltetéshez – ebb�l következ�en az „ ATEX” -es tanúsítványt (akár külföldi, akár magyar) teljes terjedelmében meg kell kérni! Egy másik sajátosság az, hogy azon gyártmányoknál, ahol különleges követelmény kerül meghatározásra, ott a tanúsítvány száma után egy „ X” jel van feltüntetve – ezért a tanúsítvány teljes ismerete szükséges!

Megjegyezzük, hogy ez az „ X” jel azért van, mert a szabványok nem kötelez�ek, ebb�l adódóan születhetnek olyan m�szaki megoldások, amelyek nem a szabványok bet� szerinti alkalmazását követik – ezzel szemben vizsgálattal igazolhatóan egyenérték�en megfelel� védettséget biztosítanak bizonyos feltételek mellett.

(A T�zvédelmi Megfelel�ségi Tanúsítvány jöv�jére vonatkozóan még csak sejtésünk sincs jelen pillanatban.)


2.3.2. Nem villamos gyártmányok A vizsgálandó kérdések a következ�k: � Mechanikus szikraképz�dés lehet�sége � Elektrosztatikus feltölt�dések kérdései � Felületi h�mérséklet okozta gyújtás lehet�sége � Padlókra vonatkozó el�írások � Sugárzások veszélyei (mágneses, ionizáló, stb.) � Elszívó ventillátorok szikrabiztossága, illetve a m�anyag-ventillátorok

gyújtóképessége

A rendeleteink értelmében a fenti kérdésekre is valamelyik Tanúsító Intézmény vizsgálatát kellene kérni, azonban az egyszer�bb esetekben megfelel� körültekintéssel eldönthet� az alkalmasság. Ehhez szeretnénk támpontot adni: (Az alkalmazási jellel rendelkez� gyártmányoknál ez a vizsgálat megtörtént, ezt tanúsítvánnyal igazolják is.)

Mechanikus szikraképz�dés El�ször a veszélyességi zónát kell megnézni: � 0-ás zónában csak teljes bizonyossággal kizáró megoldás lehetséges � 1-es zónában a veszélyes koncentráció valós helyén kell foglalkozni a kérdéssel � 2-es zónában a veszélyt okozó anyag elhelyezkedését (pl. rd alapján) nézve kell a

szükséges védelemre törekedni

Elektrosztatikus feltölt�dések Tisztázni kell, hogy a technológiából, az alkalmazott anyagokból,

illetve a berendezések szerkezeti anyagaiból adódóan kell-e sztatikus feltölt�désre számítani:

� ha igen, akkor a Tanúsító Intézet kell, hogy nyilatkozzon � ha nem, akkor is célszer� esetleges ellen�rz� méréssel megbizonyosodni

A döntéshez ismerni kell a veszélyt okozó anyag gyújtási energiaszintjét.

(Az „ elektrosztatika” kérdéscsoportja maga egy külön el�adást töltene ki.)


Felületi h�mérséklet A technológia, illetve a veszélyt okozó anyagok öngyulladási

h�mérsékletének ismeretében egyszer�en eldönthet� kérdés. Padlók Az „ A” és „ B” t�zveszélyességi osztályú térségekben, illetve 0-ás,

1-es, 2-es, 20-as, 21-es és 22-es zónákban a padlókra vonatkozó követelmények:

� szikrabiztosság (mechanikus szikraképzés elleni védelem) � antisztatikusság (elektrosztatikus feltölt�dés elleni védelem, illetve a kisülés

energiájának töltéslevezetés közbeni korlátozása)

Szikrabiztos és antisztatikus padlóbevonatok

Mészk�beton, illetve az ebb�l készített mozaiklap Az antisztatikusság mellett a szükséges levezetési ellenállást is

biztosítják, amennyiben az aljzatbetonra cementhabarccsal vagy csempe/járólap ragasztóval teszik le a mozaiklapot, illetve közvetlenül öntik le a mészk�betont.

Úsztatott cementsimítás (kavicsmentes beton), vagy „ esztrichbeton”

Vigyázat! Az esztrichbetont esetenként készítik fémszálbekeverés-sel! Ha ez a felületre kijön, és az pl. acélszál, akkor a szikrabiztosság már nem igaz! Réz, bronz, KO acélszál töltés esetén szikrabiztos.

Antisztatikus m�anyagbevonat A levezetési ellenállás mérését bizonylatolni szükséges! Antisztatikus m�anyagpadló, vagy padlósz�nyeg A levezetési ellenállás mérését bizonylatolni szükséges!

Szikrabiztos, de nem antisztatikus padlóbevonatok Mészk�töltés� aszfalt Vigyázat! A „ normál” bazalttöltés� aszfalt nem szikrabiztos!!


Egyéb padlóbevonatok Égetett, vagy sajtolt kerámiabevonatok Mázas kerámiabevonatok, illetve speciális padlóanyagok

Esetleg mindkét feltételt is teljesíthetik, ezeket egyedileg tudjuk vizsgálni mintadarabon.

Azt azonban minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a kérdéses padlón keletkezhet-e feltölt�dés, illetve szükséges-e a padló vezet�képessége valamely feltölt�dés levezetésére. Ha ez a két igény nem merül fel, akkor az antisztatikus padló kialakítása sem indokolt.

A személyek feltölt�dési lehet�sége antisztatikus ruházat és vezet�képes lábbeli alkalmazásával küszöbölhet� ki. Így a padló vezet�képessége csak akkor m�ködik, ha a dolgozó lábbelije is vezet�képes!

Sugárzások veszélyei

A körülmények és a technológia ismeretében eldönthet�, szükséges-e ilyen irányú vizsgálat.

Ami biztos és még nem mindenhol figyelnek erre a veszélyforrásra:

a mobiltelefon is gyújtásveszély!!! Elszívó ventillátorok

� az 1-es és 2-es, valamint 20-as, 21-es és 22-es zónákból elszívó ventillátorok úgy mechanikus szikrabiztosság, mint elektrosztatikus gyújtásbiztonság szempontjából tanúsításra kötelezettek

� 0-ás zónából kizárólag erre egyedileg vizsgált és engedélyezett ventilátor szívhat

Külön kell foglalkozni a cs�ventilátorok alkalmazhatóságával, mivel itt a villamos motor is az elszívócs�ben van. Figyelembe kell venni, hogy ha 1-es zónából szív, akkor a motor robbanásbiztos védettsége is meg kell, hogy feleljen ennek!

Azt külön meg kell nézni, hogy nem állhat-e el� olyan állapot, amikor a ventilátor indulásakor a robbanási határok közötti koncentrációt szívhat – ekkor ilyen kialakítású ventilátor nem alkalmazható!


3. T�zoltóanyagok, t�zoltókészülékek és automatikus t�zoltórendszerek okozta veszélyek a robbanásveszélyes zónákban

Igen hézagos és egyáltalán nem körültekint� a szabályozás ezen a területen. Sehol nem találtam olyan el�írást, amely figyelembe venné a következ�ket:

� a nagynyomású porlasztás az elektrosztatikus feltölt�dés egyik alappéldája. Vannak olyan technológiák, amelyek ezen alapulnak.

Ebb�l következ�en: � A poroltók, a CO2 oltók és minden más gázzal oltó produkál elektrosztatikus

feltöltést! � A CO2 oltók, illetve a folyadéksugárral m�köd� oltók ehhez még azt is biztosítják,

hogy a feltölt�dés a vezet�képes folyadéksugár, illetve szárazjég útján biztosan ki is süljön az els� útjába kerül� földelt tárgyon! A kisülés energiatartalma vizsgálatok és mérések során meghatározható – csak vizsgálni is kellene!

� Poros környezetben – akár leülepedett porok esetében is – a porral oltó sugara felkavarja a port és ezzel egy parázslásból akár porrobbanást is el�idézhet. (Szomorú példának tekintem a 2002 október 29-i TEMAFORG-tüzet, ahol a keletkezett kis t�zb�l 250 milliós kárt okozó nagy t�z lett – valószín�síthet�en a poroltós beavatkozás nyomán gyorsultak fel az események.)

� Minden automatikus rendszerben, amikor t�z (égés) van, azt is valószín�síthetjük, hogy ott nincs robbanóképes gáz-g�z-köd/leveg� keverék! Ha tehát égés van, akkor nem okozhat már gyújtást az elektrosztatikus feltölt�dés. Nem így a poroknál! Min-den automatikus rendszerben elképzelhet� egy meghibásodás folytán történ� kiol-dás és oltóanyag-befújás – ezzel azonban gyújtásveszélyt okoz az oltórendszer o-lyan körülmények között, amikor robbanóképes keverék lehet jelen – nem volt égés!

Az automatikus oltórendszerek telepítésekor két fontos szempont van még, amelyek nem szabad figyelmen kívül hagyni:

� Az oltóanyag és a t�zveszélyes (ég�) anyag összeférhet�sége. (pl. festék égésekor tilos a vízzel oltás – ezzel szemben a sprinkler rendszereknél erre méretezést közöl a jogszabály!)

� A rendelkezésre álló oltóanyag mennyiségének ellen�rzése – automatikus tiltás a technológiára, ha az oltóanyag mennyisége nem elegend� egyszeri t�zoltásra. Sajnos a 2/2002 BM rendelet IV. fejezete erre vonatkozó el�írást sem tartalmaz.

A fenti szempontokat most a teljesség igénye nélkül soroltam fel, azonban ezekb�l is látható, hogy a témával egyrészt szabványosítási, másrészt oktatási szemszögb�l is kellene foglalkozni.


4. T�z- és robbanásveszélyes technológiák, amelyekben éghet� gáz-g�z-köd van jelen

A gyakorlatban az ellen�rzések során és az engedélyezési eljárásokban használható módszer:

A kérdéses technológiát el kell helyezni a vonatkozó el�írások megfelel� csoportjába.

4.1. Felületkezelések, felületbevonások Létezik egy érvényben lév� (MSZ-05-20.0510-2:1992) és egy,

utolsó tárgyalásán megállított (ME-05-20.0301:1993) szabvány, amelyek részletesen tartalmazzák a különféle kialakítású berendezések veszélyességi övezeteit.

Szigorú feltétel a reteszelt elszívás!!! Az egymás után következ� 4., 5., 6. és 7. ábrán az eredeti

terminológia mellett feltüntettük az MSZ EN 1127-1 szabvány meghatározásait is.

A felhasznált anyagok jellemz�it figyelembe véve eldönthet�, hogy szükséges-e T.M.T. Ha igen, abban minden biztonságos üzemelést szolgáló feltétel rögzítve van – ezt kell alkalmazni.

A festék- és porszórók esetében az elektrosztatikus berendezések T.M.T-re kötelezettek, a többi berendezésnél a felhasznált anyag jellemz�it�l tesszük függ�vé a T.M.T. szükségességét. (Vízbázisú lakk, pneumatikus hajtás, stb.)

Megjegyzés: A laza meghatározások sokszor nagyon félrevezet�k – igen gyakran halljuk azt, hogy „ vizes lakkal” dolgozunk, tehát itt nincs is t�z- és robbanásveszély. Az eddigi szabályozás szerint a vízhígítású lakkok 5%-nál kisebb szerves oldószertartalom mellett, csak t�zveszélyes (OTSZ szerinti „ C” ) besorolásúak, azonban 5%-nál magasabb oldószertartalom esetén a lakkok már („ A” -„ B” ) robbanásveszélyesek! A felhasználás vizsgálatakor a feldolgozási összetétel alapján kell eldönteni a besorolást!


4. ábra

5. ábra


6. ábra

7. ábra


Az EN 12981:1997 szabvány hazánkban még nem lépett érvénybe. Ez az el�írás a porszóró kabin bels� terét 21-es zónába sorolja és a nyílások 0,5 m-es környezetét 22-es zónaként határozza meg.

4.2. Felületel�készítés A technológia, illetve a felhasznált, vagy keletkez� anyagok

jellemz�i döntik el, hogy T.M.T. szükséges, vagy sem. 4.3. Ipari véd�gázos technológiák, ahol a véd�gáz t�z- és

robbanásveszélyes Érvényben van az MSZ EN 746-1...6 szabványsorozat – a T.M.T.

feltételeit kell alkalmazni. 4.4. Valamennyi egyéb technológia

Amelyben t�z- és robbanásveszélyes folyadékok, gázok, g�zök, ködök és porok fordul(hat)nak el�, T.M.T-re kötelezett. Ezen technológiáknál a tervezés stádiumában meg kell követelni valamennyi a területre vonatkozó el�írás figyelembe vételét! Csak példaképpen, a teljesség igénye nélkül felsorolok néhány olyan szempontot, amely a tervezéskor „ nem derül ki” , csak a használatbavételi eljárás során okoz komoly gondot.

� a technológiában résztvev� anyagok összeférhet�sége � anyagok öngyulladási hajlama � elektrosztatikus feltölt�dések keletkezési lehet�sége – kezelési módja � rádiófrekvenciás elektromágneses hullámok jelenléte � nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok jelenléte � ionizáló sugárzások jelenléte � ultrahang miatti veszélyek jelenléte

Amennyiben a vizsgált technológiában részt vev� berendezések T.M.T-vel rendelkeznek, akkor nagyobb nehézségek nélkül összefésülhet� a besorolástól kezdve valamennyi szükséges üzemeltetési feltétel – ezeket a T.M.T. tartalmazza. Ha nem áll rendelkezésre ez a segítség, akkor már tervezési fázisban ez irányba kell szorítani a partnereket, ugyanis a használatba vételhez amúgy is szükség lesz rá!


4.5. Szárítók, kemencék 2002.12.01-én életbe lépett az MSZ EN 1539:2000 jel� szabvány,

amely eredeti címét tekintve olyan szárítókra vonatkozik, amelyekben éghet� anyagok szabadulnak fel. Sajnos ez a szabvány is (62 oldalon) tudományoskodó, rendkívül nehezen érthet� és kezelhet�, a technológiai folyamatok ismeretének a hiányát tükröz� el�írások kusza szövedéke! Rendkívül drága és bonyolult m�szerezésre és beavatkozó automatikára építené a teljes biztonságot – ami természetesen egyetlen üzemben sem m�ködne jól, ugyanis sehol sincsenek laboratóriumi körülmények!

A legkomolyabb ellentmondás azonban ott található, hogy a porbevonatok szárítása (beégetése) is bele van er�szakolva a szabványba – méghozzá teljesen hibás elképzelések alapján! A porszórásnál használt bevonóporok beégetésekor ugyanis nem szabadul fel éghet� anyag!!! Ez a folyamat polimerizáció! Arról már nem is beszélek hogy a szabvány szerint „ lebeg� porként kell figyelembe venni a tárgyra „ felkínlódott” por 9%-át” !?

Jelenleg a porszórásoknál a beéget� akár nyílt tüzelés� technológiai is lehet, besorolása „ C” , vagy „ D” . A gyakorlatban ezt a hibás el�írást csak úgy látom megkerülhet�nek, ha a porszórási technológia berendezéseinek (szóróberendezés – szórókabin – porvisszanyerés) t�zvédelmi megfelel�ségi vizsgálata során kitérünk a beéget�re is és megállapítjuk, hogy nem tartozik ezen szabvány hatálya alá.


II. Éghet� és nem éghet�, de robbanóképes porok által okozott veszélyek ipari technológiákban.

Szabványok és rendeletek EU szabványtervezetek a hazai t�zmegel�zés, illetve

a T�zvédelmi Megfelel�ségi Tanúsítás gyakorlatában.

5. Bevezet�: Porok robbanási mechanizmusa

A porok tulajdonságai lényegesen különböznek azoktól a szilárd anyagoktól, amelyekb�l képz�dnek. Ennek alapvet� oka, hogy ugyanazon tömeghez nagyságrendekkel nagyobb felület tartozik, amely felületen az oxidáció intenzitása is lényegesen nagyobb – így az oxidáció láncreakcióba megy át, amelyet porrobbanásnak nevezünk.

Robbanóképes keverékr�l csak lebeg� pornál beszélhetünk – a leülepedett por szilárd anyagként viselkedik, amíg fel nem keveredik. Amikor porrobbanás-veszélyr�l beszélünk, akkor mindig tisztázni kell:

� az el�forduló por állapotát � ha a leülepedett por valamely körülmény miatt felkeveredhet � ha valamely technológiánál várható egy nyomáshullám, akkor kell-e számolni egy

a leülepedett por felkavarodásából ered� másodlagos porrobbanásra is, vagy ezt a körülményt biztonsággal kizárhatjuk

Az éghet� porokat robbanási tulajdonságaik szerint 3 porrobbanási osztályba sorolják: Porrobbanási osztály Kst (bar m/s)

St 1 0 .. 200

St 2 200 .. 300

St 3 >300

Kst = robbanási nyomásemelkedés sebessége, amely a következ� tényez�k függvénye:

� anyag jellemz�i (gyulladási h�mérséklet, gyújtási energiaszint, stb...) � por szemcsemérete � porszemcsék eloszlása � turbulencia � tartály, vagy helyiség formája � gyújtóforrás jellemz�i


A teljesség igénye nélkül végignézve ezen jellemz�ket igen tág határok közötti változás tapasztalható kisméret� környezeti jellemz� változás esetén is. Például:

� A leveg� relatív páratartalmából felvehet� nedvesség 80°C-kal növelheti a gyulladási h�mérsékletet.

� A szemcseméret csökkenésével együtt csökken a gyulladási h�mérséklet is, ugyanekkor azonban n� a Kst értéke.

� A vegyes szemcseméret� poroknál a leülepedés mértéke befolyásolja a porkoncentrációt.

� A por/leveg� keverékek általában lényegesen nagyobb gyújtási energiát igényelnek, mint a gáz/g�z keverékek.

Vannak olyan porok is, amelyek nem éghet� anyagokból képz�dnek, azonban oxidációra való hajlamuk miatt robbanóképesek. Ezek többnyire fémek és fémötvözetek porai. Robbanási jellemz�i az éghet� porokéhoz hasonlóan változnak, f�ként a szemcseméret függvényében.

A porrobbanások esetében igen sokszor azonban nem tisztán por/leveg� keverékkel van dolgunk, hanem különböz� hibrid-keverékekkel, amelyek valamilyen éghet� gázt, vagy g�zt is tartalmaznak a por mellett. Ezek a keverékek azért sokkal veszélyesebben, mint a tisztán por/leveg� keverékek, mert a gyulladást a gyújtásra sokkal érzékenyebb gáz/g�z keveréke kezdi, majd az így keletkez� energia a lényegesen nagyobb energiaszinttel gyújtható porkeveréket is képes begyújtani – emellett a már leülepedett port is felkeverve komoly másodlagos robbanást képes el�idézni.

Az el�adás anyagában található egy olyan táblázat, amelyben összefoglaltuk az általunk fellelt adatokat a különböz� porok esetében egy könnyen kezelhet� csoportosításban. Ezúton is szeretnénk mindenkit megkérni arra, hogy ha ezt a táblázatot ki tudja egészíteni újabb adatokkal, vagy a hiányzó jellemz�kr�l információt tud adni, tegye azt meg – ezzel is segíteni fogja a hazai t�zmegel�zés porok esetében igen nehéz munkáját.

Azt is szeretnénk el�re bocsátani, hogy ez az el�adás el fogja kerülni az elméleti, tudományos fejtegetéseket – kizárólag olyan mélységig tárgyaljuk a témát, amennyire a t�zmegel�zés területén dolgozó szakembereknek arra szükségük van munkájuk elvégzéséhez.


6. Éghet� porok által okozott veszélyek

Minden éghet� anyag pora porrobbanásveszélyes!

Az éghet� anyagok poraihoz kapcsolódó technológiai ágazatokat lényegében 5 csoportba oszthatjuk:

� faipar � élelmiszeripar � gyógyszeripar � textilipar � m�anyagok poraival folyó m�veletek

A következ�kben röviden ismertetjük az egyes technológiákra jellemz� veszélyes m�veleteket és az ott általánosan használt – az ide vonatkozó el�írásokban is el�írt – védelmi megoldásokat.

6.1. Faipar 6.1.1. A tevékenység veszélyességének megítélése

A tevékenység veszélyességének megítélése két szempont szerinti értékelés eredménye:

A famegmunkálás során keletkez� hulladék méretét figyelembe véve osztályozzuk a veszélyességet:

� forgács � por és forgács együttesen � túlnyomórészt por keletkezik

A legveszélyesebb fahulladék a por, amely robbanóképesség szerint St 1-t�l St 3-ig sorolható porrobbanási osztályba.

A hulladék kezelése szempontjából osztályozva a veszélyességet: � közvetlen helyi elszívás � gépcsoport helyi elszívása/leválasztás kis teljesítmény� (esetleg mobil)

berendezéssel � nagy teljesítmény� központi elszívó/leválasztó berendezés alkalmazása

A veszély a nagy teljesítmény� és nagy anyagmennyiséget nagy távolságon mozgató központi elszívó/leválasztó rendszerek esetében a legnagyobb.


6.1.2. Lakkcsiszolatpor Külön figyelmet igényel az az eset, amikor a felületkezelt fa csiszolatporáról

van szó, miután itt már nem a fa porának, hanem a felületkezel� anyag (lakk, m�gyanta, stb...) jellemz�i az irányadóak. Sajnos ezen bevonóanyagokról a legritkább esetben van információ a bevonat kikeményedése utáni állapotban, miután a biztonságtechnikai adatlapok csak a felhordás el�tti állapotra adnak információkat és jó, ha azok igazak! Egyetlen lakkról sincs információ a megszáradt porára vonatkozóan, kizárólag a nitro-bázisú lakkokról lehet tudni azt, hogy száradás után nitrocellulóz marad bel�lük vissza – ez pedig robbanóanyag!

A többi bevonóanyag csiszolatporáról a következ�ket érdemes megjegyezni (ami segít az éghet� porok robbanási jellemz�ihez való hasonlítás során):

� Nem vesznek fel a leveg�b�l nedvességet, tehát nagyon érzékenyek a gyújtásra és alacsony a gyulladási h�mérsékletük.

� Igen kicsi a szemcseméretük a csiszolásból adódóan, ezért magas a robbanási nyomásemelkedés mértéke.

� Más, esetleg kevésbé érzékeny porokkal való keveredés esetén nagy a másodlagos porrobbanás el�idézésének a veszélye.

6.1.3. A faipari por/forgácskezelés legfontosabb általános t�z- és robbanásvédelmi szabályai

Az elszívó berendezés szempontjából kétféle megoldás létezhet:

„Nyomott” rendszer � Itt a szállítandó közeg átmegy a ventilátoron és utána kerül a sz�r�berendezésbe. � El�írás a szikramentes kivitel� ventilátor.

o Megjegyzés: Az EN 12779 szabvány legutóbbi tervezetében (8. javított átdolgozás) sajnos már nem található meg ez az el�írás – bízzunk abban, hogy csak sajtóhibáról van szó és a végleges kiadás tartalmazni fogja ezt az igen fontos követelményt!

� A légköri nyomásnál magasabb üzemi nyomás robbanás esetén sokkal magasabb robbanási nyomásértéket okoz!


„Szívott rendszer” � Itt a ventilátor a már tisztított leveg�t szívja, tehát nincs szükség különösebb

védelemre a ventilátor tekintetében. � A robbanási nyomás alacsonyabb, mivel depressziós állapotban keletkezik a

robbanás.

A sz�r�házas berendezések esetében a „ szívott” vagy „ nyomott” rendszer az üzemi nyomásra való méretezés, valamint a nyomásleereszt�k megnyílási nyomásértéke szempontjából jelent különböz�séget.

A sz�r�anyag kialakítása szerint azok két csoportba sorolhatók: � zsákos (mélységi) sz�r�k

o ezeknél id�vel alapos tisztítás (mosás) vagy csere szükséges � patronos (felületi) sz�r�k

o ezek s�rítettleveg�s lefúvatással tisztíthatók folyamatosan

A sz�r�/leválasztó berendezések kialakítása szempontjából 3 különböz� kialakítás köré lehet csoportosítani a követelményeket:

Kisteljesítmény� forgácselszívók 8. ábra

� Igen egyszer� beltéri berendezések. � Egy-két megmunkálógép mellé telepítve rövid úton elszívják a keletkez� forgácsot. � Egyszer�, keretre húzott sz�r�zsákban történik a leválasztás. � A sz�r�zsák alá rögzített fóliazsákban gy�lik össze a hulladék (dönt�en forgács). � A sz�rt leveg� a helyiségben marad. � Ezek a berendezések csiszolatport leválasztására nem alkalmasak, ezért TILOS a

finom port és f�ként a lakkcsiszolatport ilyen berendezésekkel elszívni, miután a kialakításból adódóan csak beltéri alkalmazásra felel meg!

� Semmiféle biztonsági megoldás nem alkalmazható az ilyen kialakítású berendezések esetében!

� Kis faipari m�helyek esetében, amikor a szükséges teljesítmény igénye nem mérhet� össze egy nagyteljesítmény� porleválasztó rendszer költségeivel azt a megoldást javasoljuk – megfelel� körültekintéssel – alkalmazni, hogy az elszívóberendezést egy speciálisan erre a célra kialakított „ korlátozottan átszell�zött szabadtéren” állítsák fel, a megszívott gép(ek)et pedig a lehet� legközelebb helyezzék el a csarnokon belül.


Közepes teljesítmény� por/forgácselszívó és leválasztó

berendezések 9. ábra

� A teljesítményhatár a 6.000 m3/h elszívóteljesítmény � A kivitel lehet telepített, vagy mobil, de mindenképpen sz�r�házas kialakítással. � A berendezések munkatérben és szabadtéren is telepíthet�k. � Csak „ szívott” rendszerben készülhetnek. � A sz�r�ház robbanási nyomáshullámnak ellenálló kivitel� legyen, min. 0,2 bar

nyomásértékig. (kisebb anyagmennyiségek vannak jelen) � A sz�r�ház és az elszívóvezeték találkozásánál egy pillangószelepet kell beépíteni

bármilyen nyomáshullám a munkatérbe való visszajutásának megakadályozására. � A sz�r�házat fel kell szerelni egy automatikus, h�érzékel�vel vezérelt vízzel-oltó

rendszerrel. (A rendszer lehet a vízhálózatra kapcsolt, vagy saját oltóvíztartályos is.)

� A h�érzékel� vagy pillangószelep m�ködésével egyid�ben az elszívást automatikusan le kell kapcsolni.

� Finom porok, illetve lakkcsiszolatporok esetében a sz�r�k anyaga antisztatikus legyen.

� Ezek a sz�r�berendezések automatikus sz�r�tisztítással kell, hogy rendelkezzenek.

Nagyteljesítmény� por/forgácselszívó és leválasztó

berendezések 10., 11., 12. ábra

� Ezek a berendezések is csak sz�r�házas kivitelben készülhetnek, de léteznek silóra építhet�, s�t silóval egybeépített kivitelek is.

� „ Szívott” és „ nyomott” rendszerben is m�ködtethet�k, a sz�r�háznak azonban csak az üzemi nyomásértékeket kell alakváltozás nélkül kibírnia.

� Ezen sz�r�berendezések, silók nem létesíthet�k méretezett robbanási nyomásleereszt� szerkezetek nélkül.

o Robbanási nyomáshullám levezetésére különböz� megoldások léteznek: hasadótárcsák, nyílóajtók, stb... Azonban minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a lefúvatás iránya ne veszélyeztessen személyt, vagy más technológiát.

� A sz�r�házat, silót el kell látni ún. „ száraz oltóvezetékkel” és vízpermetez� rendszerrel.

o A biztonság irányába tehetünk egy lépést, ha a szárazoltóvezetéket egy f�tött helyiségben elhelyezett és h�-, vagy h�sebesség érzékel�vel vezérelt mágnesszelepen keresztül rákapcsoljuk a vízhálózatra.

� Az elszívó és az esetlegesen visszatápláló cs�vezetékeket t�zvédelmi csappantyúkkal kell ellátni.


� Ha a megmunkálógépek között van olyan, amelyik üzemszer�en szikrát vagy izzó csomót (ezt a szaknyelv „ glimmelés” -nek hívja) termel, akkor automatikus szikraérzékel�- és oltórendszerrel kell az elszívórendszert felszerelni!

o Ezen megmunkálógépek: szalagcsiszoló, kontaktcsiszoló, sorozatvágó o Megjegyzés: Ennek az el�írásnak a teljesítése néha fizikai akadályba

ütközik, amikor is a cs�vezeték hossza miatt nem építhet� be az automatikus szikraoltó, mert a m�ködéséhez szükséges távolságok nem biztosíthatók. Ilyenkor a veszélyt okozó gépeket célszer� leválasztani a nagy rendszerr�l és a védelmükr�l külön gondoskodni.

6.2. Élelmiszeripar Az élelmiszeriparban a liszttel, a cukorral, a f�szerekkel, a kakaóval, kávéval

dolgozó iparágak kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztetettek a porrobbanás lehet�sége által. Kezdve a gabonasilókkal, malmokkal, cukorgyárakkal és folytatva a sütödékkel, édesipari üzemekkel, valamint a f�szereket �rl�-kiszerel� vagy felhasználó üzemekig a korszer�sítések és az automatizálás igénye a pneumatikus szállítási módok elterjedését hozta magával – ezzel azonban n�tt a porrobbanás lehet�sége is. A korszer�sítések a termelékenységet is növelték, ebb�l adódóan a tárolt és feldolgozásra kerül� mennyiségek is n�ttek, ami még jobban növelte a porrobbanásveszélyt.

A porrobbanások elleni védekezéshez nem állnak rendelkezésünkre külön élelmiszeripari szabványok – az itt alkalmazható védekezés azonos az éghet� porokra vonatkozó általános el�írásokban foglaltakkal. Ez azt is jelenti, hogy a faipari szabványok – mert ott készültek ilyen el�írások – egyes el�írásai, természetesen csak körültekint� egyeztetésekkel, de alkalmazhatók a megel�zés és védelem területén.

A veszélyek megítélésekor és a szükséges és elégséges védelem kialakításakor a következ� szempontok alapján célszer� megvizsgálni a kérdéses technológiát:

� Zárt rendszer�-e, illetve hol kell veszélyes mérték� üzemszer� anyagkilépéssel számolni.

� Mennyire veszélyeztetik a rendszer (technológiai folyamat) elemei a közvetlen környezetüket.

� A fentiek elemzése után el kell készíteni a zónabesorolást. (MSZ EN 1127-1:2000 szerint)

� Végig kell vizsgálni a teljes technológiai folyamatot a gyújtóforrások jelenléte szempontjából. (MSZ EN 1127-1:2000 szabvány szerint)

� Amennyiben a lehetséges 13 gyújtóforrás közül akár csak egy is nem zárható ki teljes bizonyossággal, akkor fel kell mérni, hogy milyen aktív vagy passzív robbanásvédelmi mód alkalmazható sikeresen az adott rendszerben.


Megjegyzés: Ebb�l a felmérésb�l nem hiányozhat a technológiában részt vev� berendezések vizsgálata abból a szempontból, hogy a robbanásvédelmi módok közül melyik alkalmazható a berendezés konstrukciójához! Itt egy kicsit konkrétabb példát szeretnénk bemutatni, amit fénykép-felvételekkel is alá tudunk támasztani:

13., 14., 15. ábra

A különböz� magyarországi áruházláncok divatos látványpékségeiben, de egyre több kisvállalkozásban m�köd� pékségben is zártrendszer� lisztellátó rendszereket alkalmaznak. Az egyik áruház esetében a BM-OKF nyomására robbanáselfojtó rendszert építettek be a lisztellátó rendszerbe, amelynek T�zvédelmi Megfelel�ségi Tanúsító vizsgálata során az derült ki, hogy a lisztellátó rendszerben mind a 13 – szabványban foglalt – gyújtóforrás bejutása biztonsággal kizárható, kizárólag a robbanáselfojtó rendszer beépítése okoz potenciális els�dleges és másodlagos porrobbanásveszélyt!

Ráadásul a porrobbanásoknál a robbanáselfojtás olyan aktív robbanásvédelmi mód, amelynél a védend� objektum robbanásálló, azaz robbanási nyomásnak ellenálló vagy robbanási nyomáshullámnak ellenálló kialakítása az egyik alapfeltétele a robbanáselfojtás alkalmazásának. A bemutatott 3 fényképfelvételen látható a robbanáselfojtó rendszer felszerelése, amir�l az OKF azt állította, s�t folyamatosan azt próbálja – most már az ország valamennyi t�zoltója el�tt – még mindig bizonygatni, hogy csak ezzel a módszerrel lehet a porrobbanást megakadályozni.

Az el�adásban kés�bb még visszatérünk a robbanásmegel�zés és a robbanásvédelem kérdéseire, de természetesen az ide vonatkozó szabványok tükrében.

6.3. Gyógyszeripar A gyógyszeriparban a porokkal kapcsolatos tevékenység két f� csoportra

osztható: � por alakú alapanyag gyártása, kiszerelése � oldatok készítése szerves, vagy szervetlen oldószerekb�l és porokból

Az els� csoport szerinti tevékenység gyakorlatilag azonos az élelmiszeripari porokkal kapcsolatban tárgyaltakkal – így azoknál ugyanazon módszerekkel lehet vizsgálni a t�z- és robbanásvédelem kérdéseit. A második csoport már izgalmasabb kérdéseket vet fel, ugyanis a szerves oldószerek jelenlétében a porokkal való m�velet már a hibrid-keverék megjelenését jelenti.


Szerencsénkre a gyógyszeripari folyamatok legnagyobb része inertizált technológiai folyamatban kerül megvalósításra, így gyakorlatilag csak azt kell vizsgálnunk, hogy az inertizálás mennyire megbízható módon kerül kivitelezésre. Miután az inertizálás az a módszer, amely az égéshez/robbanáshoz szükséges oxigén jelenlétét zárja ki a technológiai folyamatból, ezért itt sem a koncentráció, sem pedig a gyújtóforrás jelenléte nem okoz fejtörést, ha az inertizálás folyamata megbízhatóan m�ködik.

6.4. Textilipar A textiliparnak azok az ágazatai veszélyeztetettek porrobbanásveszély (vagy

helyesebben szálrobbanásveszély) által, ahol az elemi szálak törésre, darabolásra kerülnek és itt a munkaegészségügyi követelmények következtében elszívórendszereket kell üzemeltetni. A veszélyforrások illetve a megoldások gyakorlatilag a faiparban alkalmazottakkal azonosak. Az egyetlen különbség az, hogy az alapanyagok itt nem csak természetes alapúak lehetnek, hanem többségében szintetikus alapúak, így lényegesen megn� az elektrosztatikus feltölt�désekb�l ered� gyújtás veszélye.

6.5. M�anyagok poraival folyó tevékenységek Porrobbanásveszély gyakorlatilag három tevékenység esetében áll fenn: � felületbevonás m�anyagporokkal vagy m�anyag szálakkal � m�anyag (esetleg gumi) alkatrészek mechanikus megmunkálása � szemcseszórás

Felületbevonás Elektrosztatikus porszórás � Az itt alkalmazott szóróberendezések gyújtásbiztonság szempontjából vizsgálatra

kötelezettek – ekkor kizárhatók, mint gyújtóforrás. � A szórókabinokban nem alakulhat ki az ARH 50%-nál magasabb koncentráció –

tehát nincs potenciális robbanásveszély. � Az automatikus szórások esetében automatikus t�zelfojtó berendezést kell beépíteni

– a t�z vagy robbanás kezdeti stádiumban megfogható. Elektrosztatikus flockszórás � Az itt alkalmazott szóróberendezések gyújtásbiztonság szempontjából vizsgálatra

kötelezettek – ekkor kizárhatók, mint gyújtóforrás. � Miután a szórási technikánál nem alkalmazható elszívás, így a dolgozók

munkaegészségügyi védelmér�l (a mellészóródó szálak leválasztásáról) egyedi módon kell dönteni.


Fluidizálással történ� porbevonás � Vagy elektrosztatikus feltöltéssel vagy a m�anyagpor olvadási h�mérsékletére

melegített tárgy „ bemártásával” (rilzánozás) történik a bevonatkészítés. � Itt általában az FRH fölötti a porkoncentráció – ezért nincs potenciális

robbanásveszély.

Mechanikus megmunkálások

Gyakorlatilag a faiparban ismertetett módszerekkel elszívható és leválasztható a m�veletek során keletkez� por vagy szemcse. A védelem módszerei is azonosak a faiparban alkalmazottakkal.

Szemcseszórás

Különlegesen érzékeny tárgyak felület-tisztítását végzik m�anyagpor, esetleg csonthéjas magvak �rleménye segítségével (pl.: félvezet�k lapjai, kommutátorok, stb...). A használt módszerek itt is azonosak a faiparban használatos módszerekkel – védelem módszerei is általában azonosak azzal.

7. Nem éghet�, de robbanóképes porok által okozott veszélyek

A nem éghet� anyagok közül azoknak a porai robbanóképesek, amelyek h�, vagy egyéb energiaközlés hatására oxidációra képesek. Az oxidáció hevessége több körülményt�l függ, ezek:

� szemcseméret (szabad felület) � nedvesség (páratartalom) � oxigénkoncentráció � környezeti h�mérséklet � gyújtóforrás energiája

Természetesen itt csak lebeg� porok esetében beszélhetünk porrobbanásveszélyr�l.

A leggyakrabban el�forduló veszélyhelyzetek az iparban a fémek megmunkálásakor – csiszolásakor, polírozásakor – a szemcseszórásos felülettisztítások során, illetve aprításkor, �rléskor állnak el�.


A védelem módjait mindig a konkrét technológia ismeretében, annak sajátosságait figyelembe véve kell kiválasztani. Az általánosan javasolt módszer a következ�:

� Meg kell vizsgálni, hogy milyen veszélyt okozó porról van szó, annak milyen jellemz�i vannak.

� Hol és milyen körülmények között keletkezik a por – hogy lehet els� lépésként a veszélyt kiküszöbölni (pl.: nedves leválasztás, elszívás, ken�anyag, stb...).

� Meg kell vizsgálni, a potenciális gyújtóforrások közül melyik és milyen módon van jelen – hogyan zárható ki.

� Feltétlen tisztázásra szorul az a körülmény is, hogy el�fordulhat-e hibrid keverék kialakulása, mert akkor teljesen új irányban kell keresni a védelem megoldásait. Hibrid keverék keletkezhet pl.:

o magas h�mérséklett�l, amely bontja a vizet (durranógáz) o magas h�mérséklet, amely pl. olajból, vagy ken�anyagból g�zfázist vált

ki o szemcseszóráskor a felületen lev� anyagból alakul ki robbanóképes

keverék (pl.: festékmaradék, olajfolt, stb...)

Itt a hibrid keverék gyújtásra sokkal érzékenyebb alkotója képes porrobbanást el�idézni olyan gyújtóforrás esetén is, amely a homogén porkeveréket normál körülmények között soha nem gyújtaná be.

8. Potenciális gyújtóforrások és a védelem módjai

8.1. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 5.3. pontja Ahogy azt már a „ gázok-g�zöknél” említettük, az MSZ EN 1127-1:2000

szabvány 5.3. pontja felsorolja a lehetséges gyújtóforrásokat és csoportosítja is el�fordulásuk valószín�sége szerint. Itt nem sorolom fel azokat újra.

Amennyiben a porrobbanásveszélyes technológia robbanási jellemz�it már ismerjük, akkor a gyújtás lehet�ségének kizárásával lehet a potenciális robbanásveszélyt megszüntetni.

8.2. Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 6. pontja Az MSZ EN 1127-1:2000 szabvány 6. pontja tartalmazza a kockázat

kiküszöbölésének módjait. Miután a szabvány itt is kell�en részletes magyarázatot f�z minden megoldáshoz, így nem ismételjük meg ezeket, csak a fontos alapelveket emeljük ki némi magyarázattal.

El�ször azonban itt szükséges is néhány fogalom pontos meghatározása, amelyek pontatlan megfogalmazás esetén komoly félreértéseket – ebb�l ered�en veszélyes tévedéseket is okozhatnak:


A porok zónái: olyan térségek, amelyben a robbanóképes közeg (por/szál és leveg� keveréke) el�fordul.

Porrobbanásveszélyes térség: ahol az éghet�, vagy nem éghet�, de robbanóképes por lebeg� állapotban van jelen.

Megjegyzés: Az OTSZ meglehet�sen pontatlanul fogalmaz: � „ „ B” t�zveszélyességi osztályba tartozik az a por, amely a leveg�vel robbanóképes

keveréket képez.” � „ „ C” t�zveszélyességi osztályba tartozik az a szilárd anyag, amelynek gyulladási

h�mérséklete legfeljebb 300°C.”

A leülepedett por – f�ként, ha felkavarodásától nem kell tartani – nem képez robbanóképes keveréket! Így tehát a t�zveszélyességi osztályba sorolásnál egyértelm�en kell meghatározni, hogy melyik állapotot kell figyelembe venni! Egy lisztsilóban például nem lebeg a liszt üzemszer�en! A silóhelyiségben pedig nagyon nagy a baj, ha a liszt robbanóképes koncentrációban libben ide-oda, miközben betölti az egész teret!?

Az OTSZ valamennyi el�írása, amelyben „ B” t�zveszélyességi osztályú anyagról beszél olyan, mintha csak folyadék, gáz, g�z lehetne „ B” osztályú! Vajon akkor a porokkal mit lehet tenni?! Szerencsére ezt a kétértelm�séget a zónabesorolás már a helyére teszi!

A fent említett kockázat kiküszöbölésére vagy csökkentésére a szabvány két módot ír le alapelvként:

Megel�zés � Robbanóképes közeg kialakulásának elkerülése � Az összes effektív gyújtóforrás kialakulásának elkerülése.

Amennyiben a megel�zés nem hoz 100%-os biztonságú eredményt, akkor várhatóan számítani lehet a robbanásra, tehát a következmények kezelése a cél.

A „ Megel�zés” módszerében porok esetén a következ� intézkedések tehet�k:

� A robbanási határok közötti koncentráció elkerülése � Helyi elszívás alkalmazása, porlerakódások elkerülése, takarítás � Inertizálás � A már ismertetett 13 effektív gyújtóforrás kialakulási lehet�ségének

kizárása.


Védelem � A robbanás következményeinek korlátozása konstrukciós véd�intézkedésekkel.

A „ Védelem” módszerei porok esetében a következ�k lehetnek: � Robbanásálló építési módú berendezések (robbanási nyomásálló és robbanási

nyomáshullámnak ellenálló kivitel) � Robbanási nyomás levezetése (hasadófelület, nyílófelület)

Megjegyzés: A 2/2002. BM rendelet szerinti „ hasadófelület” vagy „ hasadó-nyíló felület” valószín�leg ugyanezt akarta jelenteni, viszont a hasadó-nyíló megfogalmazás egy m�szaki lehetetlenséget fejez ki. Ha hasad, akkor nincs már, mi nyíljon, ha viszont nyílik, akkor miért hasadna?!

Robbanáselfojtás: A szabvány szerint „ csökkentett robbanási nyomásra készült kivitel, összekapcsolva robbanáselfojtással” . Ekkor a védend� berendezést elegend� a redukált robbanási nyomásra méretezni.

Láng- és robbanásterjedés megakadályozása: Ehhez porok esetében a következ� eszközök használhatók:

� T�zoltó gátak (ezek a robbanási nyomáshullámot nem állítják meg !) � Gyors zárású szelepek, csappantyúk � Forgócellás adagolók � Lefúvató-csatorna (robbanásterjedésre nem minden esetben megbízható !) � Kett�s tolózárak � Fojtások (pl.: anyaggal teli kihordócsiga)

Figyelem: Hibrid keverékek esetére nincs általánosan meghatározható megoldás! Egyedileg kell meghatározni a módszert!


9. Szabványok, rendeletek – EU szabványtervezetek

9.1. Hazai szabványok Jelen pillanatban magyar fordításban is közzétett EU szabvány az MSZ EN

1127-1:2000 szabvány, amely elméleti alapokat ad a porrobbanásveszély megítéléséhez. A szabvány praktikus, jól érthet� és kit�n� alapot ad a kockázatértékeléshez.

Az EN 13463-1:2001 szabványt angol nyelven, jóváhagyó közleménnyel vettük át. A nem villamos gyártmányok alkalmazásához ad alapokat és követelményrendszert robbanásveszélyes környezetben.

Az EN 50281 szabványsorozat tagjai az éghet� porok által veszélyeztetett környezetben alkalmazható villamos gyártmányokra vonatkozó el�írásokat és vizsgálati módszereket tartalmazzák. Ezen szabványsorból az MSZ EN 50281-1-1:2000 szabvány már magyar nyelven is készen van, címe:

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok.

1-1. rész: Tokozással védett villamos gyártmányok

Az MSZ-05-96.9119/1, /2, /3, /4 szabványsorozat a faipari por-forgácselszívó rendszerek biztonsági el�írásait tartalmazza. 2003. májusra bejelentették a kivonását, amit kés�bb novemberre halasztottak – miután a helyette átvehet� EN 12779 szabvány jelenleg a 8-ik átdolgozásánál tart és így még nem készült el a végleges formájában! Ami bizonyos, hogy lényeges változtatásokat tartalmaz a tervezet is, azonban – miután csaknem egészében a német ZH 1/730:1997 ágazati szabványt vette át – kit�n�en alkalmazható lesz a faiparban. A kisteljesítmény� és mobil porelszívókra 6000 m3/h elszívó-teljesítményig ugyancsak a német DIN 8416:1999 szabványt lehet jelenleg alkalmazni, miután Európában nincs másik el�írás ezen a területen.

Így a faipar területén a kivonásra kijelölt MSZ szabvány helyett jól alkalmazható nemzetközi el�írások készülnek.

Nem ilyen a helyzet a nem éghet�, de robbanóképes porokra általánosan alkalmazható el�írásokkal – ezekr�l ugyanis még csak tervezet sem készült! Erre a területre csak az MSZ EN 1127-1 szabvány általános el�írásai alkalmazhatók és az éghet� porok analógiájára egyedi megoldásokat kell keresnünk a biztonság érdekében.

Van még egy fontos kérdés, amelynek a szabályozása még nem történt meg az EU szabványosításban és ez a ventilátorok kérdése, amelyek robbanóképes közeget szállítanak. Miután úgy a gáz/g�z/köd, mint a por/szál által okozott


robbanóképes környezetek el�írásai között szerepel az a védelmi megoldás, hogy a koncentráció csökkentésére elszívást kell alkalmazni, ezért az is egy természetes követelmény kell, hogy legyen, hogy az alkalmazott ventilátor ne lehessen gyújtóforrás sem mechanikus szikraképzés, sem elektrosztatikus kisülés, sem pedig gyújtóképes felületi h�mérséklet által. A robbanóképes gáz/g�z, illetve a por szállítására alkalmas ventilátorok biztonsági követelményeit a német VDMA 24169-1 és VDMA 24169-2 irányelvek tartalmazzák, amelyek az átmeneti id�szakban továbbra is alkalmazhatók lehetnének.

10. A T�zvédelmi Megfelel�ségi Tanúsítás gyakorlata a porrobbanásveszélyes technológiáknál

10.1. Berendezések, gyártmányok tanúsítása A 27/1997 BM rendelet hatályba lépése óta folyamatosan végezzük a faipar,

a gyógyszeripar és az élelmiszeripar számára készül� különféle porelszívó- és leválasztó berendezések tanúsító vizsgálatait. (Bár nem minden esetben tudjuk a rendelet értelmezésében eldönteni, hogy mi számít „ újnak” , vagy mi az, ami „ általános alkalmazásra” kerül?) A mi gyakorlatunk az, hogy egy-egy berendezés, vagy típuscsalád úgy kap T�zvédelmi Megfelel�ségi Tanúsítványt, hogy azokat a biztonsági megoldásokat, amelyek kizárólag az alkalmazás konkrét követelményeinek ismeretében vizsgálhatók, egy, a használatbavétel feltételeként megszabott „ ellen�rz� felülvizsgálat” keretében, a telepítés helyén vizsgáljuk. Erre a T�zvédelmi Megfelel�ségi Tanúsítványban konkrét el�írás szerepel!

10.2. Technológiák vizsgálata Miután a porrobbanásveszélyes technológiák minden esetben egyediek, több

berendezést tartalmaznak és a technológia biztonságát csak – az összefüggésében vizsgálható – biztonsági (retesz-) rendszerek adhatják meg, ezekben az esetekben T�zvédelmi Megfelel�ségi Szakvéleményt késztünk. Ezen esetben nem értelmezhet� a 27/1997. BM rendelet, ugyanis nincs értelme az 5 évre kiadott Tanúsítványnak és egyetért� nyilatkozatnak! Annak sem lenne értelme, hogy ilyenkor a technológia minden egyes berendezésére tanúsítvány készüljön, mert akkor hogyan lehet az összefüggéseket, illetve a biztonsági reteszrendszert kezelni?


Az I. fokú szakhatóságokkal az egész ország területén közvetlen és legtöbbször kiváló személyes kapcsolatunk van és most már egyre több megyei parancsnokság is ebbe a körbe tartozik. A gyakorlatban az a tapasztalatunk – és gondolom az érintett t�zoltóságok szakemberei is ezt er�síthetik meg, hogy a konkrét helyi problémák megoldása az id�ben felvett személyes kapcsolat révén sokkal gyorsabb és szakmai segítséget akár még telefonon is tudunk biztosítani annak, aki igényli.

KIJELÖLT VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM KIJELÖLÉSI SZÁM: 183/1-2/1998 Cím: 1145 Budapest, Amerikai út 89. Levélcím: 1581 Budapest, Pf. 95. Telefon/Fax: 252-8680

................................................. ................................................. Perlinger Ferenc Koburger Márk ipari szakért� szakért� gyakornok Mobil: (06-30) 9621-850 Mobil: (06-70) 5044-357 Tel.: (06-26) 343-517 Tel.: (06-1) 290-3514 Fax: (06-26) 340-193 Fax: (06-1) 290-3514 Email: [email protected]

gépmigépmi


11. Képek

8.ábra 9.ábra 10.ábra

11.ábra

12.ábra

13.ábra

14.ábra 15.ábra

szakmai továbbképzés€¦ · 2 független 1 ritka, vagy 2 valószínsíthet m2 „b” térség...

Documents