szentes vÁros városközpont akcióterület ii. fordulós ... · 52. sz. táblázat idegenforgalmi...

SZENTES VÁROS

- Városközpont Akcióterület -

II. fordulós

VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERVE

2011. Március 31.

2

Megbízó: Szentes Város Önkormányzata

Polgármester: Szirbik Imre

Az Akcióterületi Terv az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban, a

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második

javított kiadásának és az Útmutató az akcióterületi terv elkészítéséhez módszertani útmutatásai

alapján a Szentes Városi Szolgáltató Kft. Városfejlesztési Csoportja (mint Városfejlesztési

Társaság) által került véglegesítésre.

A felhasznált forrásmunka: Az Építész Bt, ÉrtékTérkép Kft; VárKert Kft, Dima Kft, Wettstein és

tsa Kft által jegyzett Előzetes Akcióterületi Terv- 2009.

3

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................................... 8

2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása ............................................................ 23

2.1. Az akcióterület kijelölése ........................................................................................................................... 23

4.számú táblázat .................................................................................................................................................. 24

2.2. Jogosultság igazolása................................................................................................................................ 30

5.számú táblázat Jogosultság igazolása ........................................................................................................... 30

2.3. Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása .................................................................................................... 34

3.Helyzetelemzés .................................................................................................................................................. 38

3.1.Az akcióterület rendezési terveinek áttekintése .......................................................................................... 38

3.2. Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása ............................................................................... 45

3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ....... 51 3.3.1.Demográfiai helyzet ........................................................................................................................... 51 3.3.2. Gazdasági helyzet .............................................................................................................................. 54 3.3.3. A turizmus helyzete ........................................................................................................................... 64 3.3.4.Társadalmi helyzet .............................................................................................................................. 65 3.3.5. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet ............................................................................................ 66 3.3.6. Jövedelmi helyzet .............................................................................................................................. 68 3.3.7.A környezeti értékek bemutatása ........................................................................................................ 69 3.3.8.Közterületek értékelése ....................................................................................................................... 77 3.3.9.A környezeti károk bemutatása és feltárása ........................................................................................ 79 3.3.10. Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte ........................................................................ 80 3.3.11. Közbiztonság helyzete ..................................................................................................................... 86

3.4.Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása ............. 87 3.4.1. Településszerkezeti elemzés .............................................................................................................. 87 3.4.2. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete ............. 93 3.4.3. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közműhálózat értékelése a

megvalósíthatóság szempontjából ............................................................................................................. 103 3.4.4. Lakáshelyzet .................................................................................................................................... 108 3.4.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota ...................... 113

3.5. Funkcióelemzés ....................................................................................................................................... 114

3.6. A tulajdonviszonyok értékelése ................................................................................................................ 119

3.7.A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése ......................................................................... 124

3.8. Piaci igények, lehetőségek felmérése....................................................................................................... 125 3.8.1 Általános megállapítások .................................................................................................................. 125 3.8.2 A fejlesztés gazdasági igényei .......................................................................................................... 126 3.8.3 Lakáspiaci helyzet és igények .......................................................................................................... 127 3.8.4 A fejlesztés társadalmi igényei ......................................................................................................... 130 3.8.5 A fejlesztés környezeti igényei ......................................................................................................... 132

4.Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai ....................................................................................... 155

4.1.A tervezett fejlesztés rövid bemutatása ..................................................................................................... 155

4.2.Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai........................................................................................ 157

4.3.A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján ........................................................................... 158

4.4.Az akcióterület beavatkozásai .................................................................................................................. 159

4.5.Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége ...... 161

4

4.6.Beavatkozási típusok ................................................................................................................................ 164

4.7.A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az

önkormányzat által megvalósuló beavatkozások ............................................................................................ 173 4.7.1 Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő

beavatkozások) .......................................................................................................................................... 175 4.7.2. Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások)

................................................................................................................................................................... 178 4.7.3. Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások)

................................................................................................................................................................... 183 4.7.4 Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra funkcióinak

megerősítését szolgáló beavatkozások) ..................................................................................................... 186 4.7.5. Szinergia-elemzés ............................................................................................................................ 245 4.7.6. Bevonandó partnerek ....................................................................................................................... 246 4.7.7. A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán .................... 256 4.7.8. A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen ......... 258

5. Tervezett fejlesztések várható hatásai ......................................................................................................... 271

5.1 Társadalmi hatások .................................................................................................................................. 271

5.2 Gazdasági hatások ................................................................................................................................... 274

5.3 Esélyegyenlőségi hatások ......................................................................................................................... 277

5.4 Környezeti hatások ................................................................................................................................... 279

6.Kockázatok elemzése ..................................................................................................................................... 288

6.1 A kockázatok korai felismerésének szükségessége ................................................................................... 288

6.2 Külső kockázatok ...................................................................................................................................... 288

6.3 Belső kockázatok ...................................................................................................................................... 293

7. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések ..................... 297

7.1 Egyeztetések, tájékoztató fórumok ............................................................................................................ 297

8.Pénzügyi terv .................................................................................................................................................. 300

8.1. A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint.......................................................................... 300

8.2. A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása ............................................................. 306

8.3. A projekt költségeinek ütemezése ............................................................................................................ 307

8.4.Költségek számviteli kategóriák szerint .................................................................................................... 309

8.5. A Projekt finanszírozása (Cash-flow) ...................................................................................................... 310

9. A megvalósítás intézményi kerete ................................................................................................................ 312

9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ................................................................................... 312 9.1.1. A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér .............................................................. 312 A fentieken túl a városfejlesztéshez kapcsolódóan feladatokat lát el a városi főépítész és a városi főkertész.

................................................................................................................................................................... 313 9.1.2. A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák ....................................................... 314 9.1.3. Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása ........................................................................ 314 9.1.4. A projektmenedzsment szervezet tevékenysége.......................................................................... 314 9.1.5. A projektgazda kötelezettségvállalásai........................................................................................ 320

9.2. Üzemeltetés, működtetés .......................................................................................................................... 322

5

Mellékletek:

1. Közvetett támogatásokhoz kapcsolódó működési kézikönyv tervezet és mellékletei

2. Civil és vállalkozói egyeztetés dokumentumai

3. Költség-haszon elemzés

Függelékek:

1. Akcióterületen belüli ingatlanok listája

2. Akcióterületen belüli önkormányzati ingatlanok listája

3. Akcióterületen található régészeti lelőhelyek

4. Akcióterületen található régészeti lelőhelyek feltárása

5. Szentesi kiállítások a 2009-es évben

6. Szentesi tervezett kiállítások a 2010-es évben

7. Szentesi tervezett kiállítások a 2011-es évben

8. 2008-es szentesi rendezvénynaptár



Ábrák jegyzéke:

1. ábra Tematikus célok, ill. az egyes városrészi célok

2. ábra Funkcióbővítés fejlesztési eszközei

3. ábra A szentesi kistérségi települések népességszám csökkenése 1990 és 2008 között

3/a. ábra A szentesi kistérségi települése népességszáma 1990-2009 között

4. ábra Korösszetétel

5. ábra Működő vállalkozások száma

6. ábra Felsőfokú végzettségűek

7. ábra Aktív korúak

8. ábra Foglalkoztatottak aránya

9. ábra Lakásállomány

10. ábra Komfort fokozat

11. ábra Városközpont hátrányai

12. ábra Környezet rendezése

13. ábra Tervezett építési fejlesztések megoszlása

14. ábra Bérlemények tulajdonlási megoszlása

Táblázatok jegyzéke:

1. sz. táblázat Tervezett beavatkozások

2. sz. táblázat Összefoglaló indikátortáblázat

3. sz. táblázat DAOP pályázat projektjeinek pénzügyi terve

4. sz. táblázat Területi és népességi összehasonlítások

5. sz. táblázat Jogosultság igazolása

6. sz. táblázat Jogosultsági kritériumok a DAOP 5.1.2./A pályázati útmutató szerint

7. sz. táblázat A belváros, IVS-ben meghatározott fejlesztési céljainak mutatói

8. sz. táblázat IVS tematikus céljaihoz való illeszkedés

9. sz. táblázat A városközpont akcióterület fejlesztéseinek kapcsolódása az IVS célrendszeréhez

10. sz. táblázat Az IVS V.3.1. táblázatának kivonata az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztésekről

11. sz. táblázat Szabályozási terv jelmagyarázata

12. sz. táblázat A DAOP projektek megfelelősége a szabályozási tervhez

13. sz. táblázat A közszféra és a magánszféra lényeges projektjeinek megfelelősége a szabályozási

tervhez

6

14. sz. táblázat Akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projektek és azok költségvetése

15. sz. táblázat Az elmúlt 10 évben megvalósult beruházások az akcióterületen

16. sz. táblázat 2000 előtt megvalósult beruházások az akcióterületen

17. sz. táblázat Szentesi kistérség településeinek népességszáma

18. sz. táblázat Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói (2001)

19. sz. táblázat Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban

20. sz. táblázat Szentes város vállalkozásainak általános adatai

21. sz. táblázat A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft

22. sz. táblázat Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft)

23. sz. táblázat Belváros városrészi gazdasági adatai

24. sz. táblázat Szentes város vállalkozásainak a száma

24/A sz. táblázat Az akcióterület vállalkozásainak száma, és növekedési üteme

25. sz. táblázat Az akcióterület vállalkozásainak pénzügyi mutatói és annak növekedési üteme

26. sz. táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma Szentesen

26/A sz. táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma az akcióterületen

27. sz. táblázat A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek

28. sz. táblázat Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák 2010-ben

29. sz. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen

30. sz. táblázat Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatok

31. sz. táblázat Segélyek száma

32. sz. táblázat Segélyek összege

33. sz. táblázat Az akcióterületen található műemlékek

34. sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett utcaképek

35. sz. táblázat Műemlékké nyilvánításra javasolt épületek az akcióterületen

36. sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett épületek

37. sz. táblázat Közterületek értékelése

38. sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett szoliter fák

39. sz. táblázat A levegő minősége a belvárosban

40. sz. táblázat Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és

közösségi funkciókról

41. sz. táblázat: Az akcióterület közintézményeinek listája

42. sz. táblázat Ismerté vált bűncselekmények száma

43. sz. táblázat Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és a felújítás évével

44. sz. táblázat Parkolási mutatók és azok változásai az Akcióterületen

45. sz. táblázat Lakáshelyzetének adatai

46. sz. táblázat Önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája

47. sz. táblázat Létesítmény Felújítási igény

48. sz. táblázat Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe

49. sz. táblázat Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok

50. sz. táblázat Nem önkormányzati intézmények fejlesztési szándékai

51. sz. táblázat Egyházi intézmények fejlesztési szándékai

52. sz. táblázat Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, 2007

53.sz. táblázat Vándorlási különbözet Csongrád megye városaiban, 2006; 2007

54. sz. táblázat Új építésű lakások száma 2003-2007 (Szentes egésze)

55. sz. táblázat Az épített lakások száma

56. sz. táblázat Használt lakás átlagárak 2007-2008

57.sz. táblázat Nyilvántartott álláskeresők, 2007

58. sz. táblázat Fejlesztési csoportok

59.sz. táblázat Beruházások fajtái

60. sz. táblázat Az igényfelmérés számszerű kiértékelése

61.sz. táblázat Akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai

62.sz. táblázat A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján

63. sz. táblázat Projektek időbeli ütemezése

64. sz. táblázat A tervezett fejlesztés specifikus programjainak összefoglaló táblázata

65. sz. táblázat Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról

66. sz. táblázat Összefoglaló indikátor táblázat

66/A. sz. táblázat További szakmai indikátor táblázat

67. sz. táblázat Az egyes projektelemek eredményességét mutató output indikátorok

68. sz. táblázat ROP által támogatott tevékenységek bemutatása

69. sz. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása

7

70. sz. táblázat A magánszféra projektjeinek bemutatása

71.sz. táblázat A közszféra projektjeinek bemutatása

72.sz. táblázat Megvalósítás alatt lévő projektek

73. sz. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok

74.sz. táblázat Kockázatok elemzése. Külső kockázatok

75.sz. táblázat Kockázatok elemzése. Belső kockázatok

76. sz. táblázat Tevékenységek ütemezése

77.sz. táblázat A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint

78.sz. táblázat Projektelemekhez kapcsolódó tervdokumentációk ás engedélyek

79.sz. táblázat A pályázat költségvetésének bevételei, partnerek hozzájárulása

80.sz. táblázat A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása

81.sz. táblázat A projekt költségeinek ütemezése

82.sz. táblázat Költségek számviteli kategóriák szerint

83.sz. táblázat A Projekt finanszírozása (Cash-flow)

84.sz. táblázat: A projekt beruházásának és működtetésének a bemutatása tevékenységek szerint

85.sz. táblázat A projektek jövedelemtermelésének összefoglaló táblázata

86.sz. táblázat Felhasznált dokumentumok

Térképek jegyzéke:

1. térkép Akcióterület elhelyezkedése a városban

2. térkép Akcióterület megközelítése, szemléltetése ortofotón

3. térkép Az akcióterület tömbjei

4. térkép Akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghat. központi részén helyezkedik el

5. térkép A Város meghatározó intézményei

6. térkép Akcióterület tágabb környezete

7. térkép Szentes város településszerkezeti tervének részlete

8. térkép Szentes város szabályozási tervének részlete

9. térkép Megvalósult beruházások az Akcióterületen 1993-2008

10. térkép Megvalósult beruházások az akcióterület környezetében 1993-2008

11. térkép Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek, irodák

12. térkép Az akcióterületen található régészeti lelőhelyek

13. térkép Az akcióterületen található értékes épületek és egyedi tájértékek

14. térkép Az akcióterületen található intézmények

15. térkép A közterületi struktúra térképe

16. térkép A város-szerkezet különlegessége

17. térkép Első katonai felmérés

18. térkép Második katonai felmérés

19. térkép 1914-es térkép

20. térkép 1914 és 1933 közötti 20 évben a már kialakult városközpont

21. térkép Az 1970-ben készített topográfiai térkép

22. térkép A XXI sz. elején lévő beépítés

23. térkép A város struktúra

24. térkép Térkapcsolatok

25. térkép Főtereket határoló térfalak

26. térkép Közlekedés helyzete

27. térkép Közlekedés-fejlesztés

28. térkép Tömegközlekedés-fejlesztés

29. térkép Kerékpárút-fejlesztés

30. térkép Lakóépületek építési évei

31. térkép Önkormányzati ingatlanok elhelyezkedése

32. térkép Az ÁNTSZ vonzáskörzete

33. térkép A tulajdonviszonyok értékelése

34. térkép DAOP pályázat által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai

35. térkép Az akcióterületen megoldandó problémák

36. térkép Tervezett beavatkozások

37. térkép Regionális Operatív Program támogatásával megvalósuló projektek

38. térkép Magánszféra beruházásai

39. térkép A közszféra tervezett építési beruházásai

40. térkép Közösségi infrastruktúra és közterület fejlesztés

41. térkép Tervezett fejlesztések beavatkozási típusok szerint

8

1. Vezetői összefoglaló

Az akcióterületre vonatkozóan az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) határozza meg a

fejlesztések stratégiai irányait, míg a településrendezési tervek szabják meg az adott területen

a területrészek funkcióját, a főbb infrastrukturális elemeket, valamint az építési

paramétereket. Az akcióterületen végrehajtandó komplex településfejlesztési akciók

indításához azonban szükséges kijelölni a célkitűzések megvalósításának vezérfonalát, és

elkészíteni az önkormányzati fejlesztések műszaki és pénzügyi forgatókönyvét is – ezt jelenti

az Előzetes (EATT), illetőleg a Végleges Akcióterületi Terv (ATT). Jelen ATT dokumentum

az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban, ahhoz szervesen kapcsolódva, a

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv

második, javított kiadása és a „Pályázati felhívás és útmutató a Dél-Alföldi Operatív

Program” keretében kiírt „Kistérségi székhelyek integrált fejlesztése c. (Kódszám: DAOP-

5.1.2/A)” pályázati dokumentum alapján készült.

Jelen Akcióterületi terv a Szentes város Belváros városrészén belül kijelölt 1. számú

„Városközpont” akcióterületre vonatkozik, a városközpont megújításának környezetalakítási,

műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságát vizsgálja.

Szentes város célja, hogy a belvárosi akcióterületen olyan humanizált városközpontot

hozzon létre, amely élhető környezetet jelent a szentesiek számára és felkelti a

befektetők és turisták érdeklődését a város és a térség iránt.

A program az akcióterület funkciógazdagító fejlesztései révén a Belváros városrészi céljának

teljesülését segíti elő. Az IVS által megfogalmazott cél: „A történelmi Belváros funkcióbővítő

fejlesztése, a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú

hasznosításával.” A fejlesztések hozzájárulnak a történelmi városközpont minőségi

fejlődéséhez a közszféra funkciók megerősítésével, gazdasági és kereskedelemösztönző

beavatkozásokkal, valamint a társadalmi kohézió erősítésével, melyek kiteljesedésével

érvényesül a stratégiai városfejlesztés.

A fejlesztési program átfogó célja, hogy a Szentes központjában egy olyan élettel teli terület

jöjjön létre, amely mind az itt élők, mind az ide látogatók számára vonzó.

Ehhez szükséges a

térségi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztése,

infrastrukturális fejlesztések folytatása,

turisztikai és kulturális attrakciók minőségének javítása,

a történelmi, épített emlékek megőrzése és fejlesztése, integrálása a városi életbe.

A Városközpont Akcióterület Szentes legfrekventáltabb 10 ha nagyságú területe. A terület

intézményei 1883-1950-ig Csongrád Vármegye közszolgálati és üzleti funkcióit látták el. A

kijelölt terület izgalmas sajátosságai, hogy a Keleti oldalán a városon átkanyargó Kurca-folyó

határolja, a város „Főutcája”, a Kossuth utca pedig a területen halad keresztül, Kelet-Nyugati

irányban. Erre merőlegesek a revitalizálandó Petőfi és Ady utcák. Az akcióterület szélén

található a város autóbusz-pályaudvara. Számottevő szociális problémáról nem beszélhetünk.

A tervezett beavatkozások indokoltságát az adja, hogy a folyamatban lévő, szigetszerű

önkormányzati beruházások között kizárólag egy nagy volumenű projekt képes az egységet

9

megteremteni, a fejlesztéseket az előre eltervezett logika mentén összekapcsolni. Így

projektünk végeredményeként a régmúlt értékeinek részbeni helyreállításával visszaadjuk a

polgári öntudatot megtestesítő belváros régi pompáját és közösségformáló, központi szerepét.

Az akcióterületi fejlesztés célcsoportja a területen élő (Szentes Város Önkormányzat

Polgármesteri Hivatal 2010. évi népesség nyilvántartási adatai alapján) 1125 fős lakosságon

túl a Szentesen, valamint a Szentesi Kistérségben élők.

Fő cél ezért a város központi területét színesebbé, szolgáltató baráttá tenni a számukra. Az

idelátogató turistáknak is elsődleges célpont ez a terület, mivel itt található a rekonstrukció

alatt lévő patinás Petőfi Szálló a Megyeházában kialakított Konferenciaközpont, a

templomok, helyi nevezetességek. Így a Városközpont fejlődésében gyakorlatilag a város és a

kistérség – részben az egész régió lakossága érintett a gazdasági tevékenységek, a

szolgáltatások, valamint a turizmus révén.

Az Akcióterület megújítási programja kapcsolódik a város már lezajlott és már megkezdett

rehabilitációs tevékenységeihez.

A városközpont rekonstrukciója során az akcióterületi fejlesztések első ütemeként tervezett

projektek megvalósítása érdekében Szentes Város Önkormányzata a DAOP-2007-5.1.2/A jelű

konstrukció keretén belül pályázatot nyújtott be, amelyet az első fordulóban támogattak. A

pályázati útmutató és a Városfejlesztési Kézikönyv logikájának megfelelően a következő

tevékenységek kerülnek megvalósításra:

1.számú táblázat Tervezett beavatkozások- az akcióterületi fejlesztések tartalma

Beavatkozási

terület Tervezett beavatkozás

KÖZÖSSÉGI

FUNKCIÓT

SZOLGÁLÓ

TEVÉKENY-

SÉGEK

Tokácsli (Városi) Galéria felújítása

Diák Pince felújítása, akadálymentesítése

KÖZTÜLETE

K

FEJLESZTÉS

E

(VÁROSI

FUNKCIÓ)

Kurca-híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom számára

Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M.

utcáig, körforgalom megépítése

Horváth Mihály utca járda építése

Közgé kert felújítása

Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig

Szabadság tér – autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók

kialakítása.

Ady Endre utca – bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése

Evangélikus templom körüli terület kertépítészete

Szent Miklós templom környezetének rendezése

KÖZSZFÉRA

FUNKCIÓINAK

MEGERŐSÍTÉS

ÉT SZOLGÁLÓ

FEJLESZTÉSEK

Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat

felújítása

Civil Tv korszerűsítése, felújítása

GAZDASÁGI

FUNKCIÓT

SZOLGÁLÓ

TEVÉKENY-

SÉGEK

Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése

Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása

Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása

10

A fejlesztések célja, hogy a városi funkciót erősítő út- és közterület rehabilitáción keresztül

a belvárosi gépkocsi forgalom csökkentésével a gyalogos- és kerékpáros forgalom számára

biztosítson új területeket. A projekt kiemelt célja, hogy a városra jellemző egyedi „tér-lánc”

szerkezet tudatos kihasználásával az itt található építészeti és kulturális értékeket még

hangsúlyosabbá, meghatározóbbá tegye.

A közterület fejlesztés az alábbi területekre terjed ki: Kurca-híd felújítása és rekonstrukciója,

Kossuth Lajos utca díszkivilágítása, körforgalom megépítése, Szent Miklós templom körüli

közterület rendezése, Horváth Mihály utcai járda hiányzó szakaszának kiépítése, Petőfi

Sándor utca humanizálása, Evangélikus templom körüli terület kertépítészeti kialakítása,

Fehér ház előtti tér rendezése.

A projekt több műemléki védelem alatt álló épület (Pl. a bíróság) homlokzat felújítását

tartalmazza, amelyekkel célunk, hogy építészeti örökségeinket megóvva tovább bővüljön a

rehabilitált városközpontban megtalálható értékek száma. Így a közszféra funkciói is

megerősítésre kerülnek.

A gazdasági funkciók fejlesztésének középpontjában az átalakuló utca és térszerkezetekhez

kapcsolódó illeszkedés áll, amely a Kossuth téren található Fehér Ház üzleteinek és az Ady

Endre utca vállalkozásainak homlokzat felújítása révén kialakuló egységes arculatú bevásárló

utca létrehozásával valósul meg.

A projekt összetettségét mutatja, hogy a közlekedési infrastruktúra megújítása és a

vállalkozói versenyképesség javítása mellett nagy hangsúlyt fektet a lakosság kulturális,

illetve szabadidős tevékenységeire is, hiszen a Városi Galéria, a Közgé Kert és a Diák Pince

felújítása, illetve akadálymentesítése biztosítja a közösségi funkció erősítését, a magas

színvonalú programok megszervezéséhez szükséges háttér-infrastruktúrát.

Az egyes projektelemekhez tartozó indikátorok összefoglaló tábláját a 2. sz. táblázat

tartalmazza.

2.számú táblázat

Projektelem

megnevezése

Indikátor

megnevezése

Mérték-

egység

Típus:

output v.

eredmény

Célérték a

megvalósítási

időszak végén

Célérték

elérésének

éve

Kö

zöss

égi

fun

kci

ót

erő

sítő

pro

jek

tele

mek

Tokácsli (Városi)

Galéria korszerűsítése

Felújított közösségi

épületet látogatók

száma évenként Fő/év output 3300 2018

Diák Pince felújítása,

akadálymentesítése

Felújított

munkahelyteremtő és

közösségi szintterület

nagysága

m2 eredmény 340 2013

Kultúrális és

szabadidős

rendezvények,

városmarketing akciók

Társadalmi akciók

száma db eredmény 32 2013

Vá

rosi

fu

nk

ció

t er

ősí

tő

pro

jek

tele

mek

Kurca-híd felújítása és

bővítése a gyalogos

forgalom számára

Létrehozott köz- és

kerékpárút felület

nagysága m2 eredmény 120 2013

Kossuth Lajos utca

díszkivilágítása,

körforgalom

megépítése

Kandeláberek száma

db eredmény 46 2013

11

Vá

rosi

fu

nk

ció

t er

ősí

tő p

roje

kte

lem

ek

Horváth Mihály utcai

járda

Felújított közterület

nagysága m

2 eredmény 225 2013

Közgé Kert Felújított közösségi kert


Petőfi Sándor utca

humanizálása



Szabadság tér -

autóbusz-pályaudvar

nem fedett

kerékpártárolók

kialakítása

Az új létesítmény

nagysága

db eredmény 250 2013

Ady Endre utca -

bevásárló utca

kialakítása, Fehérház

előtti tér rendezése


nagysága

m2 eredmény 8253 2013

Evangélikus templom

körüli terület

kertépítészete


nagysága m


Szent Miklós templom

környezetének

rendezése



Fehérház üzletportál

felújítása és belső

udvar rendezése

Megújított

üzletportálok száma db eredmény 28 2013

Ga

zda

ság

i fu

nk

ció

k e

rősí

tő b

eav

atk

ozá

sok

Ady Endre utca 1-3

számú ingatlanok

homlokzat és

portálfelújítása

Megújított homlokzati

felület nagysága m


Vállalkozói (Civil)

Központ

korszerűsítése,

felújítása


szintterület nagysága m

2 eredmény 211,33 2013

Képzési,

foglalkoztatási

program

A projekt keretében

szakképesítést szerzett

új munkavállalók

száma

fő eredmény 15 2017

Szentes Városi Bíróság

és Ügyészség

épületének tető- és

homlokzat felújítása

Megújított tető- és

homlokzati felület

nagysága

Tető m2

Homlokzat

m2

eredmény

1378

2013

1800

Kö

zszf

éra

fu

nk

ció

t er

ősí

tő

bea

vatk

ozá

sok

Civil TV

korszerűsítése,

felújítása


szintterület nagysága m

2 eredmény 161,52 2013

12

Szentes Város Önkormányzata mellett a projekt megvalósításában részt vesz több helyi

vállalkozó, valamint a Csongrád Megyei Bíróság. A létrehozott konzorcium sokszínűsége

biztosítja, hogy a tervezett fejlesztés valóban a város minden társadalmi szintjén kifejtse

pozitív hatását.

A projekt nyilvánosságát biztosító- és kiegészítő szoft tevékenységeinek segítségével kiemelt

cél, hogy a helyi lakosságot a lehető legnagyobb mértékben bevonjuk a projekt

megvalósításába, ezáltal elérve azt, hogy a fejlesztések eredményeit valóban magukénak

érezzék. Emellett a kapcsolódó tréningek és rendezvények alatt megszerzett új ismeretekkel

formálni kívánjuk a környezettudatos szemléletüket és az egészséges életmód iránti

igényüket. A tervezett fejlesztések, a Támogatási Szerződés megkötése után, várhatóan 2011-

ben indulnak és 2013-ban zárulnak. A projekt költségvonzatát a 3. számú táblázat szemlélteti.

3.számú táblázat: DAOP pályázat II. fordulós projektjeinek pénzügyi terve

Tevékenységek megnevezése

Nettó

költség

Le nem

vonható

ÁFA

Elszámol-

ható költség Támogatás Önrész

Támo-

gatás-

intenzi-

tás

(Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (%)

1. Előkészítés

1.1. Tervezés, engedélyeztetés 55 417 000 13 704 250 69 121 250 54 533 175 14 588 075 78,895

2. Végrehajtás

2.1. Projektmegvalósításhoz

kapcsolódó szakmai szolg. 11 024 000 2 756 000 13 780 000 10 220 218 3 559 782 74,167

2.2. Projektmegvalósításhoz

kapcsolódó egyéb szolg. 10 866 400 2 716 600 13 583 000 10 786 378 2 796 622 79,411

2.3. Projektmenedzsment 28 860 000 7 215 000 36 075 000 30 663 750 5 411 250 85,000

Végrehajtás és előkészítés

összesen 106 167 400 26 391 850 132 559 250 106 203 521 26 355 729 80,118

3. Közösségi funkciót erősítő

beavatkozások

3.1. Tokácsli (Városi) Galéria

korszerűsítése 8 629 893 2 157 473 10 787 366 9 169 261 1 618 105 85,000

3.2. Diák Pince felújítása,

akadálymentesítése 14 724 782 3 681 196 18 405 978 15 645 081 2 760 897 85,000

Közösségi funkció összesen 23 354 675 5 838 669 29 193 344 24 814 342 4 379 002 85,000

4. Városi funkciót erősítő

4.1. Kurca-híd felújítása és bővítése a

gyalogos forgalom számára 33 333 980 8 333 495 41 667 475 35 417 354 6 250 121 85,000

4.2. Kossuth Lajos utca közvilágítás

korszerűsítés, körforgalom

megépítése 73 176 780 18 294 195 91 470 975 77 750 328 13 720 647 85,000

4.3. Horváth Mihály utca járda

építése 1 171 524 292 881 1 464 405 1 244 744 219 661 85,000

4.4. Közgé kert felújítása 13 624 314 3 406 078 17 030 392 14 475 834 2 554 558 85,000

4.5. Petőfi Sándor u. átalakítása a

Kossuth utcától a Szabadság

térig 60 221 518 15 055 379 75 276 897 63 203 235 12 073 662 83,961

4.6. Szabadság tér - autóbusz

pályaudvar nem fedett 4 034 618 1 008 655 5 043 273 4 286 782 756 491 85,000

13

kerékpártárolók kialakítása

4.7. Ady Endre utca - bevásárló utca

kialakítása, Fehérház előtti tér

rendezése 93 151 401 23 287 851 116 439 252 96 461 769 19 977 483 82,843

4.8. Evangélikus templom körüli

terület kertépítészete 8 959 468 2 239 868 11 199 336 9 519 436 1 679 900 85,000

4.9. Szent Miklós templom

környezetének rendezése 13 471 488 3 367 872 16 839 360 14 313 456 2 525 904 85,000

Városi funkció összesen 301 145 093 75 286 272 376 431 365 316 672 939 59 758 426 84,125

5. Gazdasági funkciót erősítő

5.1. Fehérház üzleti portál felújítása

és belső udvar rendezése 119 954 277 28 901 319 148 855 596 74 427 798 74 427 798 50,000

5.2. Ady Endre utca 1-3 számú

ingatlanok homlokzat és portál

felújítása 18 511 040 2 492 104 21 003 144 10 501 572 10 501 570 50,000

5.3. Vállalkozói Központ

korszerűsítése, felújítása 14 453 482 3 613 370 18 066 852 9 033 426 9 033 426 50,000

Gazdasági funkció összesen 152 918 799 35 006 793 187 925 592 93 962 796 93 962 794 50,000

6. Közszféra funkciót erősítő

6.1. Szentes Városi Bíróság és

Ügyészség épületének tető- és

homlokzat felújítása 73 281 133 18 320 283 91 601 416 77 861 204 13 740 212 85,000

6.2. Civil TV korszerűsítése,

felújítása 11 046 662 2 761 666 13 808 328 11 737 079 2 071 249 85,000

Közszféra funkció összesen 84 327 795 21 081 949 105 409 744 89 598 282 15 811 461 85,000

7. Önmagában nem támogatható

(kiegészítő) tevékenységek

7.1. "SOFT" elemek összesen 20 000 000 5 000 000 25 000 000 21 250 000 3 750 000 85,000

8. Tartalék

36 096 000 9 024 000 45 120 000 38 352 000 6 768 000 85,000

MINDÖSSZESEN: 724 009 760 177 629 535 901 639 295 690 853 882 210 785 413 76,622

Összefoglaló indikátor táblázat

A projekt közvetlen és közvetett eredményeinek valamint kimeneteinek, outputjainak indikátorai

Indikátor megnevezése Mérték-

egység

Mutató

típusa:

output v.

eredmény

Bázis

érték

Minimáli

san elvárt

célérték

Célérték

elérésének

éve

Célérték a

megvalósí

tási

időszak

végén

Célérték

az 5 éves

kötelező

fenntartá

si időszak

végén

Mutató forrása Mérés módszere és

gyakorisága

Az

ak

ció

terü

leti

fej

lesz

tés

tov

áb

bi

átf

ogó

in

dik

áto

rai

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók

száma az akcióterületen:

Megerősített városi funkció (10 db): Kurca-

híd felújítása és bővítése a gyalogos forgalom

számára; Kossuth u.;Kossuth u. körforgalom;

Horváth M. u.; Közgé-kert; Petőfi u.;

Szabadság téri kerékpártárolók; Ady E. u.;

Ortodox templom környéke; Evangélikus

templom

Megerősített gazdasági funkció(23 db): Fehérház üzletportálok (14 db üzlet); Ady E.

u. (9 db)

Megerősített közösségi funkció( 3 db):

galéria; Diák Pince; Civil Tv.

Megerősített Közszolg. intézmény (1 db): Szentes Városi Bíróság

db eredmény - - 2013. 37 37

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Önkormányzati

nyilvántartás,

egyszeri, 2013. év

vége

A fejlesztés nyomán létrehozott

munkavégzésre használt szintterület nagysága

nm output - - 2013. 211 211

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Önkormányzati

nyilvántartás,

egyszeri, 2013. év

vége Gazdasági funkcióba tartozó átalakított

munkavégre alkalmas helyiség:

Vállalkozói Központ irodái 340 nm

Létrehozott közösségi szintterület nagysága

nm output - - 2013. 340 340

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Önkormányzati

nyilvántartás,

egyszeri, 2013. év

vége

Közösségi funkciót erősítő beavatkozás

átalakított intézmény:

Diák Pince 340 nm

A fejlesztés nyomán újrahasznosított,

korábban db output - - 2013. 1 1

Szentes Önk.

Polgármesteri

Önkormányzati

nyilvántartás,

felhagyott ingatlanok száma a projekt által

érintett akcióterületen

Hivatal egyszeri, 2013. év

vége

Lakossági elégedettség % eredmény - 75 2014. 75 75

KSH, Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri, utólagos

felmérés, 2014.

Beruházásba bevont magántőke nagysága Millió

Ft output - - 2013. 4.841 4.841

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri, utólagos

felmérés, 2013.

Teremtett munkahelyek száma, állandó és

időszakos, közvetett és közvetlen db eredmény - - 2017. 5 5

KSH, Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

KSH Népszámlálás

2011.,

önkormányzati

nyilvántartás évente

az év elején.

Az akcióterületi közcélú fejlesztés

eredményeként indukált magánerős

beruházás volumene

Millió Ft eredmény - - 2013. 4.800 4.800

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri, utólagos

felmérés, 2013.

Akcióterületen letelepedő KKV-k száma db eredmény - - 2013. 2 3

KSH, Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri, utólagos

felmérés, 2013.

Az akció keretében képzési – foglalkoztatási

programban részt vevők száma fő eredmény - - 2013. 15 15

KSH, Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri, utólagos

felmérés, 2013.

Fenntartható városmarketing és társadalmi

akciók száma db output 2 - 2017. 2 2

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri, utólagos

felmérés, 2017.

Összefoglalva: Szentes Város Önkormányzata régóta megfogalmazott, tudatos városfejlesztési koncepció megvalósítása során elérkezett arra a

pontra, amelynél egy komplex, sok elemet tartalmazó fejlesztés segítségével összefűzheti korábbi beruházásait és jövőbeni terveit. A projekt

megvalósítása egyidejűleg járul hozzá a helyi kisvállalkozások versenyképességének javításához és a város iránt érdeklődő befektetők térségbe

vonzásához. De mindezeken túl a projekt legfontosabb célja, hogy a szentesiek számára olyan városközpontot hozzon létre, amely tükrözi a

lakosság kulturális színvonalát és a társadalom jóléti állapotát.

16

A Bíráló Bizottság a pályázat első fordulójában a támogathatósági feltételek tekintetében a

következő feltételeket szabta, amelyek teljesülését a jelenlegi dokumentációban összegezzük:

A) A pályázat első fordulójában a Bíráló Bizottság által meghatározott feltételeknek

történő megfeleltetés:

1. A tulajdonviszonyok tekintetében problémaként jelent meg, hogy számos tulajdoni

forma magántulajdon és lakás minősítésű volt (a gazdasági elemek tekintetében).

A projektfejlesztés során tisztázásra került a tulajdonviszonyok rendezése; az összes érintett

tulajdonos hozzájárult a fejlesztéshez, továbbá ahol szükséges volt, ott megtörtént a helyrajzi

számok átminősítése kereskedelmi, szolgáltató célú hasznosítású ingatlanná.

2. A projektfejlesztési időszakban a megvalósítás tervezett ütemezése konzekvens módon

meghatározásra került, az ütemezés összhangba került a pályázati dokumentáció

releváns részeivel.

3. A Közgé kert projektelem területének átminősítése a pályázati kiírásnak megfelelően

került végrehajtásra. A Honvédelmi Minisztérium tulajdonosi hozzájárulása a

fejlesztéshez ellenjegyzésre került, valamint a Közhasználat céljára korlátozottan

megnyitott terület használati megállapodása tervezete elkészült.

4. Az alábbi indikátorok tisztázását tette szükségessé a Bíráló Bizottság:

- Lakosságszám: A Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2010. évi

Népességnyilvántartási adatai alapján az akcióterületen élő lakónépesség száma

1125 fő, ami megfelel a pályázati kiírás E.4. pontjában előírt monitoring

mutatónak: Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált

településrészeken 1000 fő fölött. A pályázati dokumentáció releváns részeiben

feltüntetésre került az aktuális adat, illetve annak forrása.

- A rehabilitált város nagysága az indikátor megadásra került az Útmutatóban

szereplő 4.sz. Összefoglaló indikátor tábla alapján.

- A fejlesztések során várható energia megtakarítás kimutatásra kerül a Költség-

haszon elemzés naturália mátrixban.

- munkahelymegőrzés tekintetében az indikátor tartalma pontosításra került, az

egyes indikátortáblákban a korrigált adatok átvezetése megtörtént.

- új városi funkciók megjelenése: nem jelenik meg új városi funkció.

5. A Civil Központ támogatási intenzitásának tisztázása okán a projektelem két külön

elemmé vált, mivel eltérő városrehabilitációs funkciót töltenek be:

- Vállalkozói Központ felújítása (projektgazda: Szentes Város Önkormányzat,

gazdasági funkció).

- Civil Tv helyiségeinek korszerűsítése (projektgazda: Szegváriak Szegvárért

Közösségfejlesztők Egyesülete, közszféra funkció, új partnerként történő bevonása

megtörtént).

Az intézmény építési költségének megosztása az alábbi módon történt:

A Civil Központ hasznos alapterülete: 372,85 m2.

Ebből - közszféra funkció 126,17 m2, ami a projekt 43,32 %-a;

- gazdasági funkció 165,08 m2, ami a projekt 56,68 %-a.

A közös használatú terek összesen: 81,60 m2, melyek a fenti százalékos arányban kerültek

megbontásra:

- közszféra funkcióhoz tartozik 126,17 m2 * 43,32 % = 35,35 m2-,

- gazdasági funkcióhoz tartozik 165,08 m2 * 56,68 %= 46,25 m2 közös

használatú tér.

Ez alapján a 31.875.180,- Ft elszámolható építési költség a következő összegekben került

beállításra a projekt költségvetésében:

17

- Vállalkozói Központ felújítása 18.066.852,- Ft (56,68 %)

- Civil Tv iroda korszerűsítése 13.808.328,- Ft (43,32 %).

Az előkészítés-, illetve a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások költsége a

Vállalkozói Központ felújítása projektelem költségvetésébe került beállításra.

6. A fenntartási költségek részletes, projektelemenként történő bemutatása a végleges

Akcióterületi terv mellékletét képező Költség-haszon elemzésben található.

A költségcsökkentés szöveges indokolása során az alábbi pontok kerültek kiemelésre:

1. Az IVS+EATT+ATT pályázati kiírás szerinti belső korlát (bruttó 10.000.000,- Ft.)

figyelembe vételével került beállításra a költségvetésbe: az Akcióterületi terv

elkészítésére elszámolható költség 6.532.700,- Ft helyett 5.400.000,- Ft-ra módosult.

2. Ingatlanvásárlás – kikerült a költségvetésből, így a továbbiakban nem releváns.

3. A körforgalom építésére a pályázat I. fordulós költségbecslésében bruttó 48.100.000,-

Ft értékű költsége – Bíráló Bizottsági döntés szerint - nem kellő mértékben került

alátámasztásra. A költség alátámasztás hiányossága miatt bruttó 6.833.713,- Ft-os

költségcsökkentés javasolt a Bíráló Bizottság. A II. fordulós pályázati dokumentáció

költségvetésében a Kossuth téri körforgalom út- és járda felújítása projektelem - a

MAKADÁM 2000 Úttervező Mérnöki Iroda Bt. tervezői költségvetése alapján – nettó

45.880.540,- Ft, le nem vonható ÁFA 11.470.135,- Ft, tehát összesen 57.350.675,- Ft

elszámolható építési költséggel kerül beállításra.

4. Az I. fordulóban az előkészítés költségei nem feleltek meg a belső arányoknak, ezért a

költségvetési táblázat elkészítésekor erre fokozottan figyeltünk. A projekt előkészítési

költségei az összes elszámolható költséghez viszonyítva 7,72 %, így a pályázati

kiírásban szereplő maximum 8 %-os érték alá került. A változások az alábbiak szerint

történtek:

- Akcióterületi terv elkészítése 6.532.700,- helyett 5.400.000,- Ft.

- Eng. kivit. terek elkészítése 45.756.250,- helyett 40.371.250,- Ft.

- Régészeti feltárás költsége 2.500.000,- helyett 0,- Ft.

- Közbeszerzési költségek 20.750.000,- helyett 18.750.000,- Ft.

- Ingatlanvásárlás 4.500.000,- helyett 0,- Ft.

Ez alapján összességében a teljes projekt előkészítési költségként 84.638.950,- Ft helyett

69.121.250,- Ft került beállításra.

A költségcsökkentés vonzatán felüli, további Bíráló Bizottsági támogatás csökkentés:

1. A fizetős parkolók esetében 50 %-os támogatási intenzitás alkalmazása került

előírásra. Az adott projektelemekhez kapcsolódó előkészítési- valamint szolgáltatás

költségek a beszerzések arányában meghatározásra kerülő támogatási intenzitás

alapján kerültek megosztásra. A támogatási intenzitás az alábbi módon került

meghatározásra a Petőfi Sándor utca felújításához-, valamint az Ady E. utca

felújításához vonatkozóan:

- Petőfi Sándor utca felújításának teljes költsége nettó 60.221.518,- Ft.

Ebből útra és járdára jutó beszerzések: 54.200.748 Ft (90,0023 %),

18

zöldfelületekre jutó beszerzések: 4.233.000 Ft (7,0290 %),

parkolókra jutó beszerzések: 1.787.770 Ft (2,9687 %).

Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85 %, a

parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %.

- Út és járdára jutó beszerzések 90,0023 * 85 % = 76,5020 %,

- Zöldfelületekre jutó beszerzések 7,0290 * 85 % = 5,9747 %,

- Fizetős parkolókra jutó beszerzések 2,9687 * 50 % = 1,4843 %.

A teljes támogatási intenzitás ennek összege, vagyis 83,96 %.

- Ady Endre utca felújítása-, Fehérház előtti tér projektelem teljes költsége nettó

93.151.401,- Ft.




Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85 %, a

parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %.

- Út és járdára jutó beszerzések 83,4625* 85 % = 70,9431 %,



A teljes támogatási intenzitás ennek figyelembe vételével került megállapításra, vagyis 82,85

%.

B) A projekt partnerségi szerkezetének változása

A fentiekben teljes körűen bemutatásra kerültek a változások, aktualizálásra került a

konzorcium szerkezete.

A változások indokolásaként megállapítható, hogy a pályázati felhívás egyes jogosultsági

feltételei, valamint a projekt fenntartási kötelezettségei nem minden esetben tették lehetővé új

partnerek bevonását. Csak abban az esetben volt erre lehetőség, ahol a kógens szabályokat a

partnerek maradéktalanul el tudták fogadni.

C) A projekt ütemezése

A projekt tervezett ütemezésénél több körülmény együttes figyelembe vétele volt szükséges.

Ezek a következők voltak: a Petőfi Szálló beruházása 2012. tavaszára nyitást tervez. A Szálló

működésének elősegítése végett a közbeszerzési eljárásokat ennek megfelelően ütemeztük,

így a pozitív második fordulós pályázati döntés esetén az Ady-Petőfi, Kossuth utcai

körforgalom építése témájú beszerzést még 2011-ben szeretnénk megvalósítani, annak

érdekében, hogy 2012-re a beruházási elem meg is valósuljon. Hasonlóképpen szeretnénk

eljárni a Kurca-híd esetében is.

A további projektelemek közbeszerzési eljárásait a támogatási szerződés megkötését követően

tervezzük lefolytatni.

A projektelemek fizikai megvalósítását úgy tervezzük, hogy a munkaterületek átadását csak

épületbelsőt érintő projekt esetében a lehető legkorábban biztosítani kívánjuk, mivel a külső

időjárásnak e tevékenységek nem kitettek.

19

A homlokzati vakolásokat tartalmazó projektek tavaszi és őszi időpontokra tervezettek, mivel

a technológiai körülmények ezt kívánják meg. Az egyes projektelemek időszükségletét a

tervezőktől bekértük.

D) A projekt műszaki tartalmak véglegesítése

E tekintetben minden projektelem esetén pontosításra kerültek a műszaki tartalmak és az

elvárt eredmények, annak tükrében, hogy a fenntartási időszak alatt is biztosítható legyen a

megvalósított beruházások probléma nélküli fenntartása.

Több esetben nehézséget okozott, hogy az első forduló során elvi dokumentációk álltak

rendelkezésre, amelyek nem tartalmaztak (jellegükből adódóan nem tartalmazhattak) pontos

méret és mennyiség kimutatásokat. Az engedélyezési és a kivitelezési tervek ezeket az

adatokat részletesen kimunkálva tartalmazzák. Egyes esetekben (Pl.: Ady u. 1. homlokzat) az

első forduló tervezett műszaki tartalma nem volt elégséges a biztonságos fenntartáshoz, illetve

a részletes tervezés során építészeti, és egyéb szakágakat érintő műszaki szükségszerűségek

merültek fel, amelyeket az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén tudtunk kezelni. Így az 5.

sz. táblákban részletesen indokoljuk a műszaki tartalmak változást.

E) Városfejlesztő Társaság

A pályázat első fordulójában az EATT készítésekor külön szervezeti egységként került

definiálásra a társaság. A projektfejlesztés során a Képviselő-testület döntésének megfelelően

a Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül került kialakításra a Városfejlesztési Csoport, a

releváns útmutatásnak megfelelő kompetenciák és személyek foglalkoztatásával. A teljes

projektfejlesztést a Csoport koordinációjával, aktív közreműködésével valósítottuk meg.

A projektfejlesztés eredményeként a megváltozott műszaki és ennek okán pénzügyi

tartalmak az 68. számú táblázatokban kerülnek részletesen bemutatásra.

A pályázói konzorcium változása, indokolása:

A projekt megvalósításának időbeli ütemezés, eltérés indokolása az első fordulóhoz képest:

A pályázat első fordulójában

szereplő tagok

Konzorciumi partnerséggel érintett

projektelem

Tagok

státusza a

pályázat I.

fordulójában

Változás A változás indokolása

1 Bartha László József egyéni

vállalkozó

Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -

2 Hajós Jánosné egyéni vállalkozó Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -

3 MIT Hungária Kereskedelmi és

Szolgáltató Kft.


4 Török József Imréné egyéni

vállalkozó


5 Csongrád Megyei Bíróság Szentes Városi Bíróság épületének

homlokzatfelújítása

tag nincs -

6 HM Rekreációs és Kulturális

Közhasznú Nonprofit Kft.

Hegedűs László Helyőrségi klub

homlokzatfelújítása,

akadálymentesítés

tag nincs -

7 Szentes Városi Szolgáltató Kft. Kossuth tér 5. szám alatti ún.

"Fehérház" épület földszinti és első

emeleti részének felújítása

nem tag van A DARFÜ NKft. 2010.08.06-án kelt

tájékoztatása szerint finanszírozási problémát

vet fel, ha a konzorciumi partner egy

személyben városfejlesztő társaság is. Ezen

iránymutatás alapján a tagságot megszüntettük,

a Szentes Városi Szolgáltató Kft.

városfejlesztési társaságként vesz részt a

projektben. Az érintett projektelem

vonatkozásában a tag szerepét a

konzorciumvezető Szentes Város

Önkormányzata tölti be.

A pályázat második

fordulójában szereplő tagok


projektelem megnevezése

Tagok

státusza a

pályázat II.

fordulójában

Változás

1 Csongrád Megyei Bíróság Szentes Városi Bíróság épületének tag nincs







nem tag A pályázat II. fordulójában a konzorciumból kizárásra került,

mivel a pályázathoz szükséges önrész biztosításáról nem

nyilatkozott.

3 Hunor Coop Zrt. Kossuth tér 5. szám alatti ún.



új tag - A Hunor Coop Zrt. Üzlethelyisége a Kossuth tér

5. számú ingatlanban található. Az új partner a

saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség

vonatkozásában kezdeményezi a partnerség

kialakítását. A partnerre jutó nettó építési

költség: 1.490.000 Ft. Az érintett műszaki

tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó

homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék.

(Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/8.)

4 Méker Textilház Kereskedelmi és

Szolgáltató Bt.

Kossuth tér 5. szám alatti ún.



új tag - A Méker Textilház Bt. Üzlethelyisége a

Kossuth tér 5. számú ingatlanban található. Az

új partner a saját üzlethelyiségére jutó

beruházási költség vonatkozásában

kezdeményezi a partnerség kialakítását. A

partnerre jutó nettó építési költség: 1.188.000

Ft. Az érintett műszaki tartalom: az

üzlethelyiséghez tartozó homlokzati

hőszigetelés és a nyílászáró cserék. (Érintett

hrsz.: Szentes 828/1/A/18.)

5 Szegváriak Szegvárért

Közösségfejlesztők Egyesülete

Civil Központ felújítása új tag - A Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők

Egyesülete televízió stúdióját a Kossuth tér 5.

számú ingatlanban üzemelteti. Az új partner a

helyiségére jutó beruházási költség


kialakítását. A partnerre jutó építési költség:

13.808.328 Ft. Az érintett műszaki tartalom: a

stúdióhoz tartozó homlokzati hőszigetelés és a

nyílászáró cserék, belső terek kialakítása,

épületgépészeti felújítás. (Érintett hrsz.: Szentes

828/1/A/7.)

6 Jövőnkért Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény

Nonprofit Közhasznú Kft.

Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás új tag - A Jövőnkért Művészetoktatási Intézmény az

Ady E. u. 1. számú ingatlanban üzlethelyiséget

üzemeltet. Az új partner a helyiségére jutó

építési költség vonatkozásában kezdeményezi a

partnerség kialakítását. A partnerre jutó építési


tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzat

felújítása, tetőhéjazat cseréje és nyílászáró

cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 840/2/A/6.)


Szolgáltató Kft.

Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,

homlokzat javítás, bádogos szerkezet javítása,

tető javítás, héjazat csere valósul meg. Építés

nettó költsége: 7.228.206 Ft.


vállalkozó





9 Hajós Jánosné egyéni vállalkozó Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,



költsége: 2.969.824 Ft.


vállalkozó





11 Félegyházi Török János Kossuth tér 5. szám alatti ún.



új tag - Félegyházi Török János üzlethelyisége a

Kossuth tér 5. számú ingatlan első emeletén

található. Az új partner a saját üzlethelyiségére

jutó beruházási költség vonatkozásában







23

2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

igazolása

2.1. Az akcióterület kijelölése

Az IVS V.3. fejezete rendelkezik az akcióterületek lehatárolásáról. Szentes város a

rendelkezésre álló háttér-dokumentáció, valamint az IVS városi és városrészi

helyzetelemzésének és célrendszerének figyelembe vételével kijelölte a 2009-2013 közötti

fejlesztésekhez kapcsolódó akcióterületeket.

Az IVS Szentes Belvárosában két akcióterületet határoz meg. Jelen dokumentum az 1.

sz. Akcióterületre (B1) vonatkozik (továbbiakban: Városközpont Akcióterület).

A Városközpont Akcióterület Szentes Belvárosában helyezkedik el, így az IVS-ben a

Belvárosra meghatározott városrészi részcélok érvényesek rá. Az akcióterület a város, és

egyben a Belváros szíve, a város történelmi magja és funkcionális központja.

Városközpont akcióterület elhelyezkedése a városban

1. sz. térkép

Forrás: IVS

24

Területi és népességi összehasonlítások


SZENTES KISTÉRSÉG KÖZIG.

TERÜLET BELTERÜLET BELVÁROS

VÁROS-

KÖZPONT

AKCIÓ-

TERÜLET

TERÜLET-

NAGYSÁG 81 388 ha 35 325 ha 1 683 ha 116 ha 29 ha

LAKOSSÁG 45 850 fő

(2001. KSH) 31 638 fő

(2001. KSH) 26 630 fő

(2010. PH) 7 785 fő

(2001. KSH)

908 fő

(2001. KSH)

1 125 fő

(2010. PH)

Forrás: 2001,.KSH Népszámlálás, Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Adatok teljes körűen a KSH 2001. évi felmérései alapján állnak rendelkezésre, azonban az

akcióterület lakossága a Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Népesség

nyilvántartási adatai alapján 2010-ben 1125 fő.

25

A Városközpont Akcióterület megközelítése, szemléltetése ortofotón

2. sz. térkép

Az akcióterület Szentes különböző városrészeinek találkozásánál, a történelmi belváros

magjában fekszik, a Dél-alföldi régió legdinamikusabb megyéjének, Csongrád megyének a

második-harmadik legfejlettebb településében helyezkedik el.

A város és ezen belül az akcióterület megközelíthetősége kedvezőnek mondható. A

városközpont közúton Budapestről és Kecskemétről az M5-ös autópályán, illetve az 5-ös

főúton, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba – Orosháza – Nagymágocs - Szentes

útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes – Berettyóújfalu – Mezőberény – Gyomaendrőd -

Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a

45-ös főúton lehet megközelíteni.

A városon belül az akcióterület centrális elhelyezkedésű, gyalogosan, kerékpárral,

személygépjárművel vagy közforgalmú eszközökkel a város minden pontjából könnyen

megközelíthető. A városközpontban elhelyezkedő Akcióterület Szentes városának szíve, a

Belváros nyugati része. Gerince a Kelet-nyugati irányú Kossuth Lajos utca, a város főutcája.

26

Itt található a város legtöbb közintézménye, legtöbbjük a XIX-XX sz. fordulóján épült patinás

épületekben kapott helyet. Az eredeti városszövet ezen a területen jelentős részben

megőrződött.

A Városközpont Akcióterület lehatárolása és tíz tömbje- Földhivatali alaptérképen

ábrázolva

3. sz. térkép

27

A Városközpont Akcióterületet határoló utcák: Kurca folyó– Arany János utca – Tóth

József utca – Munkácsy Mihály utca – Horváth Mihály utca – Szent Miklós tér – József Attila

utca – Szabadság tér – Fogoly utca – Petőfi Sándor utca – Vásárhelyi út – Nyíri köz – Kisér

utca – Szent Anna Utca – 5631 hrsz. Közterület.

Az akcióterület tömbjeinek listája:

1. Kurca folyó– Arany János utca – Tóth József utca – Kossuth Lajos utca

2. Munkácsy Mihály utca – Kiss Bálint utca – Kossuth Lajos tér – Hajdú utca – Tóth József utca

3. Hajdú utca – Kossuth Lajos tér – Kossuth Lajos utca - Tóth József utca

4. Munkácsy Mihály utca – Ady Endre utca – Kossuth tér – Kiss Bálint utca - Tóth József utca

5. Kígyó utca - Horváth Mihály utca – Nagy Ferenc utca – Ady Endre utca

6. Nagy Ferenc utca - Horváth Mihály utca – Kossuth Lajos utca – Kossuth Lajos tér

7. Kossuth Lajos utca – József Attila utca – Szabadság tér – Fogoly utca – Petőfi Sándor utca

8. Petőfi Sándor utca – Szt. Imre herceg utca – Szt. Anna utca – Kossuth Lajos utca

9. Szt. Imre herceg utca – Vásárhelyi út – Nyíri köz – Kisér utca - Szt. Anna utca

10. Szt. Anna utca – 5631 hrsz. Közterület – Kurca - Kossuth Lajos utca

Akcióterületen belüli utcanevek listája:

28

ADY ENDRE UTCA HRSZ.: 826

Páratlan oldal: Ady E. u. 1 - 11

Páros oldal: Ady E. u. 2 - 8

ARANY JÁNOS UTCA HRSZ.: 130

Páratlan oldal

ERZSÉBET TÉR HRSZ.: 5626/1

Erzsébet tér 1 - 5

KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5631

HAJDÚ LAJOS UTCA HRSZ.: 3

Páratlan oldal: Hajdú L. u. 1

HORVÁTH M. U. HRSZ.: 848

Páros oldal: Horváth M. u. 4-14

JÓZSEF ATTILA U. HRSZ.: 5588/1

Páratlan oldal: József Attila u.1

KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5587

KISÉR UTCA HRSZ.: 5678

Páratlan oldal: Kisér utca 1 – 27

KISS BÁLINT UTCA HRSZ.: 23

Páratlan oldal: Kiss B. u. 1 -9

Páros oldal: Kiss B. u. 2 – 12

KOSSUTH LAJOS U. HRSZ.: 5598/1-5

Páratlan oldal: Kossuth L. u. 1 – 3 a

Páros oldal: Kossuth L. u. 6 – 10

KOSSUTH LAJOS TÉR HRSZ.: 22

Kossuth L. tér 1 – 5

LIGET SOR HRSZ.: 5644

Páratlan oldal: Liget sor 7

MUNKÁCSY M. U. HRSZ.: 32

Páratlan oldal:

Munkácsy M. u. 1a -1

NAGY FERENC UTCA HRSZ.: 835

Páratlan oldal: Nagy Ferenc u. 1 - 5

Páros oldal: Nagy Ferenc u. 2 – 4

KÖZTERÜLET HRSZ.: 831/2

KÖZTERÜLET HRSZ.: 828/4

PETŐFI SÁNDOR U. HRSZ.: 5603/2

Páratlan oldal: Petőfi S. u. 1 - 15

Páros oldal: Petőfi S. u. 2 – 8

IFJÚSÁGI SÉTÁNY HRSZ.: 127/8

Ifjúsági sétány 1 - 4

ISKOLA UTCA HRSZ.: 5613

Páratlan oldal: Iskola u. 1 - 5

Páros oldal: Iskola u. 2

NYÍRI KÖZ, ÚT HRSZ.: 5750

SZENT IMRE H. U. HRSZ.: 5625

Páratlan oldal: Szent Imre H. u. 1 – 7

Páros oldal: Szent Imre H. u. 2 - 16

KÖZTERÜLET, ÚT HRSZ.: 5668/3

SZABADSÁG TÉR HRSZ.: 5541/67


TÓTH JÓZSEF UTCA HRSZ.: 116

Páratlan oldal: Tóth J. u. 1 - 11

Páros oldal: Tóth J. u. 2 – 20


VÁSÁRHELYI ÚT HRSZ.: 5522/4

Páros oldal: Vásárhelyi út 2 - 8

29

A Városközpont Akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó

központi részén helyezkedik el: 4. sz. térkép

A terület különleges, egyedi adottsága, hogy nyugati határát a Kurca képezi. A folyó másik

partján a város legnagyobb parkja, a Liget, valamint sportterület található.

Szentes kistérségi központ is, így az akcióterület, mint centrum 45 ezer ember számára nyújt a

városközponti funkcióhoz tartozó szolgáltatásokat. A belváros közepén, az akcióterületen

található a buszpályaudvar, és a Belváros szélén a vasútállomás.

30

2.2. Jogosultság igazolása 5.számú táblázat Jogosultság igazolása

Társadalmi mutatók Akcióterület Szentes Adatforrás

Népesség

Lakónépesség (fő) 1125 29551

Szentes Város

Önkormányzat

Polgármesteri Hivatala-

Népesség nyilvántartás

Város egésze arányában

(%) 3,8 100 Számítás alapján

Terület Összes (km2) 0,295 353

Szentes Város

Önkormányzat

Polgármesteri Hivatala

Laksűrűség

(fő/ km2)

Lakónépesség /terület 3814 84 Számítás alapján

Demográfia 0-14 évesek aránya (%)

22,1 16,5 KSH, 2001. évi

népszámlálás

60-x évesek aránya (%) 18,8 21,1

KSH, 2001. évi

népszámlálás

Képzettség

Legfeljebb általános

iskolát végzettek aránya a

15-59 évesek közül (%)

20,7 28,2 KSH, 2001. évi

népszámlálás

Felsőfokú képzettséggel

rendelkezők aránya 25-x

évesek között (%)

22,2 10,4 KSH, 2001. évi

népszámlálás

Gazdasági

aktivitás

Rendszeres

munkajövedelemmel nem

rendelkezők aránya a 15-

59 éveseken belül (%)

34,1 40,2 KSH, 2001. évi

népszámlálás

Legfeljebb általános

iskolai végzettséggel

rendelkezők és rendszeres


rendelkezők aránya az

aktív korúakon belül (%)

10,5 16,3 KSH, 2001. évi

népszámlálás

Munkanélküli-

ség

Munkanélküliek aránya az

akcióterületen 5,5 5,8

KSH, 2001. évi

népszámlálás

Tartós munkanélküliek

aránya 1,8 2,1

KSH, 2001. évi

népszámlálás

Foglalkoztatott nélküli

háztartások aránya (%)

38,9 55,5 KSH, 2001. évi

népszámlálás

Háztartások Lakásállomány (db)

410 12642 KSH, 2001. évi

népszámlálás

Lakásállomány

Lakássűrűség lakás/km2 1389,8 35,8 Számítás alapján

Alacsony komfortfokozatú

lakások aránya

12,2 25,5 KSH, 2001. évi

népszámlálás

A városközpont funkciókban gazdagon ellátott, amit az alábbi térkép szemléltet. Az

akcióterületen koncentrálódnak azok az intézmények, és egyéb létesítmények, amelyek

31

biztosítják, hogy a városrész Szentes közösségi-társadalmi és gazdasági életének súlyponti

területe.

A Városközpont Akcióterületén találhatók a Város meghatározó intézményeinek

túlnyomó többsége, áttekintő térképvázlat a jogosultságot biztosító funkciókról:

5. számú térkép

32

Jogosultsági kritériumok a DAOP 5.1.2./A pályázati útmutató szerint

6.számú táblázat Jogosultsági kritériumok a DAOP 5.1.2./A pályázati útmutató szerint

Indikátor típusa Határérték Akcióterületi érték*

Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási

funkciót ellátó intézmények száma. Min. 3 db 28 db

Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari

egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl.

pénzügyi) száma. Min. 8 db 114 db

* részletesen lásd jelen dokumentum „Funkcióelemzés” c. fejezetét

A városközpontban található Csongrád megye egykori igazgatási épülete, a Megyeháza,

amely eredeti funkcióját elvesztve, felújítva napjainkban már másképp szolgálja a várost. A

közigazgatási, hatósági feladatokat ellátó intézmények közül az akcióterületen belül található

a Városháza, a Bíróság, az Ügyészség, a Földhivatal épülete.

Közösségi funkciók közül kiemelendő, hogy az akcióterületen belül található négy történelmi

egyház (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti) temploma és azok intézményei

(iskolák, idősek otthona, imaház, stb.).

Református: templom, általános iskola, lelkészlak, idősek otthona, imaház

Római katolikus: Szt. Anna Templom, Szent Erzsébet Általános Iskola és Óvoda,

Plébánia,

Evangélikus: templom

Ortodox: Szt. Miklós Templom

Szintén meghatározó a városrész oktatásban betöltött vezető szerepe. Itt található a város 5

középiskolájából 3, továbbá 3 általános iskola, 2 óvoda, a város egyetlen bölcsődéje, az

ifjúsági és művelődési ház, a színház és a mozi, idősek otthona.

Az akcióterület nyugati határa a Kurca, a folyó másik partján a Széchenyi-liget, a sportterület

és a strand zöldfelületei találhatók.

Az akcióterület tengelye a Kossuth Lajos utca, amely a város tradicionális „Főutcája”.

Forgalma annak ellenére jelentős, hogy megépült a várost nyugatról elkerülő út. A Kossuth

Lajos utca mentén található a középületek nagy része.

Érdemes említést tenni arról, hogy kilépve a városközponti akcióterületről, még szintén a

Belváros területén helyezkedik el a Könyvtár (volt zsinagóga épülete), rendőrség, tűzoltóság,

két középiskola, és a Vasútállomás.

A Belvárosban, egészen közel a Városközpont Akcióterülethez található a közelmúltban

épített sportcsarnok. Északra haladva a Városközpontból, Felsőpárton található a gyógyfürdő

és a kórház.

Az akcióterületen kívül, de annak közvetlen vonzáskörzetében találhatóak olyan további

intézmények, amelyek az egész város, sőt Szentes vonzáskörzetének életében meghatározó

szerepet töltenek be. Ezeknek térbeli elhelyezkedését mutatja az alábbi térkép.

Az akcióterületre vonatkozó területfelhasználási besorolás megfelel a DAOP pályázati

útmutatóban meghatározott kritériumnak.

33

A Városközpont Akcióterület tágabb környezetében találhatók a Város egyéb meghatározó

intézményei:

6. számú térkép

A TSzT szerint az akcióterület vegyes területfelhasználási kategóriában van (OTÉK 15§). Ez

alól csak Kisér utcai teleksor kivétel, ami kisvárosias lakóterület területfelhasználási

kategóriában van. Az utca a lehatárolás szempontjából ugyan beleesik az akcióterületbe, de

fejlesztési terület és cél nem található benne.

34

IVS – Városrészi cél:

Belváros A történelmi Belváros funkcióbővítő fejlesztése,

a szolgáltatási funkció erősítése az épített örökség gazdasági célú hasznosításával

IVS – 2. Tematikus cél A város épített és természeti értékeinek

megőrzése, a településen élők életminőségének javítása

IVS – 1. Tematikus cél A város gazdasági versenyképességének javítása, térségi-regionális szerepkörének

erősítése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának és képzettségi

szintjének növelése

IVS Átfogó cél

Szentes város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és kapcsolatrendszert működtető térségi központ, ahol a

folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti

Városközpont Akcióterületi Terv

2.3. Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása

Az IVS 5. fejezete a következőképpen határozza meg Szentes hosszú távú jövőképét: „Szentes

város regionális szinten is jelentős súlyú intézményi- és kapcsolatrendszert működtető

térségi központ, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját

a versenyképes gazdaság jelenti.”

Szintén az 5. fejezetben találhatók a jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8

éves) tematikus célok, illetve az egyes városrészi célok. Az akcióterület fejlesztéseinek

illeszkedését az IVS által felvázolt jövőképhez és célrendszeréhez következő ábrán foglaljuk

össze.

1. számú ábra

A Belváros városrészi céljának teljesülése két tematikus cél megvalósításához is hozzájárul:

- erősíti a település gazdaságát (javítja a versenyképességet, új munkahelyeket teremt, erősíti

a térségi-regionális szerepkört; turisztikai vonzerőt és vendégforgalmat alakít ki),

- emellett segít a város épített értékeinek megőrzésében, növeli a lakosság életminőségét,

másrészt a kereskedelmi, köz- és kulturális szolgáltatási szintet javítja.

Az említett tematikus célok a város átfogó céljának eléréséhez járulnak hozzá, megteremtve a

feltételeket egy versenyképes gazdasággal rendelkező élhető városnak, amelyben Szentes a

Dél-alföldi régió egy olyan városává válik, amely szűkebb és tágabb térségének oktatási,

innovációs, kulturális és turisztikai központja.

35

Az IVS a Belváros fejlesztését a funkcióbővítés fejlesztési eszközeivel képzeli el. Ezek

elemeit az alábbi ábra foglalja össze. 2. számú ábra

Az IVS a Belváros fejlesztésének céljait különféle mutatókkal is számszerűsíti, amelyeket az

alábbi táblázat tartalmaz.

7.számú táblázat: A belváros, IVS-ben meghatározott fejlesztési céljainak mutatói

Mutató megnevezése Adatmérés

forrása

Kiinduló érték Célérték

Év Érték,

mennyiségegység Év

Érték,

mennyiségegység

Lakónépesség KSH

népszámlálás 2001 7.785 fő 2011 6.953 fő

A lakónépességen belül a 0-14

évesek aránya

KSH

népszámlálás 2001 17,3% 2011 16,2%

A lakónépességen belül a 15-59

évesek aránya

KSH

népszámlálás 2001 64,2% 2011 65,1%

A lakónépességen belül a 60-

évesek aránya

KSH

népszámlálás 2001 18,5% 2011 18,7%

Felsőfokú végzettségűek a 25

éves és idősebb népesség

arányában

KSH

népszámlálás 2001 15,6% 2011 16,9%

Foglalkoztatott nélküli

háztartások aránya

KSH

népszámlálás 2001 37,0% 2011 35%

Forrás: IVS

Az IVS-ben közölt adatokhoz megjegyzésként jelen fejezetben fűzendő hozzá, hogy a

Belváros egészére prognosztizált mérsékelt népességcsökkenés és elöregedés a Belváros

szívét jelentő Városközpont Akcióterületre az előrejelzések szerint nem lesz jellemző. Az

A városrészi cél

Történelmi belváros és a mai városközpont funkcióinak bővítése

A városrész teljes körű megújítása

A város történelmi múltját megtartó, mégis új, komfortos és jól funkcionáló településközpont létrehozása

A funkcióbővítés iránya

- a térségi jelentőségű szolgáltatási funkciók minőségi és

mennyiségi fejlesztése

- az alapvető infrastrukturális fejlesztések folytatása

- a turisztikai jelentőségű attrakciók minőségének javítása

- a közterületek és parkok fejlesztése

- a városrész közlekedési infrastruktúrájának minőségi fejlesztése

Célcsoportok

- a belvárosi idősödő őslakosság és a fiatal,

magasan képzett lakosság

- turisták

- közvetett módon a város és a térség egész lakossága

- vállalkozók, gazdasági szereplők

36

akcióterület a Belvároson belül egy folyamatosan megújuló, fiatalodó korösszetételű

városrész, de a vele szomszédos területek rontják a Belváros egészének mutatóit. Az ATT-ben

meghatározott fejlesztések vélhetőleg az egész város társadalmi-gazdasági pozíciójára

kedvező hatást gyakorolnak.

A következő táblázatban átfogóan bemutatjuk az akcióterületi terv céljainak az IVS tematikus

céljaihoz való illeszkedését:

8.számú táblázat IVS tematikus céljaihoz való illeszkedés

A Városközpont

Akcióterület

fejlesztésének céljai-

ATT

Illeszkedés

IVS célrendszere

Tematikus cél Városrészi cél

Gazdaságfejlesztés,

Turizmus fejlesztése

Az akcióterület a szentesi

kiskereskedelem központja, jelentős az

irodai funkció is. Az akcióterület

fejlesztése a funkcióbővítés érdekében

elsődleges fontosságú.

Az akcióterület számos kulturális

(közösségi, művelődési intézmények)

és építészeti vonzerővel (műemlékek,

helyi védett épületek) rendelkezik, a

turizmus területileg koncentrált bázisa.

1. Tematikus cél

A város gazdasági

versenyképességének javítása,

térségi-regionális

szerepkörének erősítése és

ezzel párhuzamosan a

foglalkoztatottak számának és

képzettségi szintjének

növelése

Belváros A történelmi Belváros

funkcióbővítő fejlesztése, a

szolgáltatási funkció erősítése

az épített örökség gazdasági

célú hasznosításával

Közterületek,

rekreációs terek és

infrastruktúra

fejlesztése

Az akcióterület közterületeinek

elrendezése (térhálózat és az ezeket

összekapcsoló utcák szerkezete)

önmagában érték, ami egységes, magas

színvonalú fejlesztésre szorul. A

közterület-fejlesztéssel párhuzamosan

az infrastrukturális beruházásoknak is el

kell készülniük, mert mind a

közlekedés, mind a közművek területén

elavult a jelenlegi rendszer.

1. Tematikus cél A város gazdasági

versenyképességének javítása,

térségi-regionális

szerepkörének erősítése és

ezzel párhuzamosan a

foglalkoztatottak számának és

képzettségi szintjének

növelése

2. Tematikus cél

A város épített és természeti

értékeinek megőrzése, a

településen élők

életminőségének javítása

Kulturális és

közszolgáltatást érintő

fejlesztések

Az akcióterületen érhető el számos

fontos közszolgáltatás és egyházi-

kulturális létesítmény (pl. Polgármesteri

Hivatal, iskolák, a Megyeháza mint

konferenciaközpont, könyvtárak,

színház, orvosi rendelők, civil

szervezetek irodái, templomok,

közösségi házak stb.)

Az elmúlt évek fejlesztési programjai

ezek közül többet megújítottak vagy a

jövőben megújítanak, ami a

szolgáltatások színvonalának

emeléshez, és a funkciógazdagodáshoz

is hozzájárul.

2. Tematikus cél





Társadalmi kohézió

növelése

Az akcióterület megújítása együtt kell

hogy járjon a társadalmi kohézió

erősítésével, ami a terület fenntartható

társadalom- és gazdaságfejlesztésének

záloga.

2. Tematikus cél





Belváros

A történelmi Belváros

funkcióbővítő fejlesztése, a

szolgáltatási funkció erősítése

az épített örökség gazdasági

célú hasznosításával

+ közvetett módon a többi

városrészi cél

Forrás: IVS

37

A következő táblázat segítségével ellenőrizhető, hogy a Városközpont Akcióterület

fejlesztései szervesen kapcsolódnak az IVS célrendszeréhez.

9.számú táblázat A városközpont akcióterület fejlesztéseinek kapcsolódása az IVS célrendszeréhez

A Városközpont

Akcióterület fejlesztésének

részcéljai - ATT

Városrészi célok (IVS-

Belváros)

Tematikus célok - IVS Átfogó cél -

IVS 1. tematikus

cél 2. tematikus cél

Gazdaságfejlesztés + + +

Turizmus fejlesztése + + +

Közterületek és rekreációs

terek fejlesztése + + +

Közlekedésfejlesztés + + +

Közmű infrastruktúra

fejlesztése

+

+ + +

Kulturális és közszolgáltatást

érintő fejlesztések + + +

Társadalmi kohézió növelése + + +

Élhetőbb belvárosi

lakóépületek + + +

Forrás: IVS

Végül az alábbi táblázat az IVS V.3.1. táblázatának kivonata, amely az egyes

akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztéseket mutatja be.

10.számú táblázat Az IVS V.3.1. táblázatának kivonata az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztésekről

Városrész A megvalósítás

pontos helyszíne

Projektelem,

tevékenység

megnevezése

Akcióterület

A megvalósítás

tervezett

időpontja

Forrás-

szükséglet

(millió Ft)

Belváros Városközpont

Akcióterület

Belváros

funkcióbővítő

fejlesztése

Belváros 1.

akcióterület 2011-2013 1000

Belváros Erzsébet tér,

Kossuth utca

Bíróság és

Földhivatal

épületeinek

akadály-

mentesítése

Belváros 1.

akcióterület 2010-2011 200

Belváros

Arany János utca

nyomvonalának

továbbvitele a

Hegedűs László

utca vonalában a

Csongrádi útnál új

csomópont

kialakítása

Arany J. utcai

forgalmi rend

átalakítása, híd

építése a Kurcán

Belváros 1.

akcióterület 2013- 600

Forrás: IVS

Összegzés: az EATT és a jelenlegi ATT dokumentumban érdemi változás nem történt,

az EATT e fejezetre vonatkozó megállapításai továbbra is helytállóak.

38

3.Helyzetelemzés

3.1.Az akcióterület rendezési terveinek áttekintése

Az akcióterület Szentes belvárosában helyezkedik el. A város településfejlesztési

koncepciójának (2005.) stratégiai céljai az életminőség, a gazdaság és az intézményrendszer

minőségének javítása. E mentén prioritást a környezet, a humánszféra, a versenyszféra, az

idegenforgalom és a szolgáltatás fejlesztése kap.

Valamennyi projekt megvalósítása ezeket a célokat szolgálja: Forgalomcsillapított övezetek

kialakítása – Ady Endre és Petőfi Sándor utcák, körforgalom –, épületek homlokzatainak

megújítása a környezet fejlesztését és humanizálását jelenti. A Városi Galéria, Diákpince

felújítása, Soft programok szorgalmazása a humánszféra fejlesztését segíti elő. Üzletek

portáljainak – Ady Endre utca, Kossuth tér 5. „Fehérház” - felújítása partnerek bevonásával a

versenyszféra fejlesztésére irányul. A közterületek és zöldfelületek fejlesztése, valamint az

összes városképet javító fejlesztés az idegenforgalom fejlesztését is jelenti egyben. A Bíróság

és a Civil Központ megújítása a közszolgáltatások színvonalát emeli.

A város településszerkezeti terve (2008.) a városfejlesztési koncepció alapján készült. Szentes

Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009. év elején hagyta jóvá módosított

Településszerkezeti Tervét (TSzT). A 18/2009.(II. 20.) számú KT határozattal módosított

266/2007. (XII. 14.) számú KT határozat szerint az akcióterületre vonatkozó

területfelhasználási besorolás megfelel a DAOP pályázati útmutatóban meghatározott

kritériumnak. A TSzT szerint az akcióterület vegyes területfelhasználási kategóriában van. Ez

alól csak Kisér utcai teleksor kivétel, ami kisvárosias lakóterület területfelhasználási

kategóriában van. Az utca a lehatárolás szempontjából ugyan beleesik az akcióterületbe, de

fejlesztési terület és cél nem található benne.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében a Szent Imre herceg utca

nyomvonalában, keleti irányban a Csongrádi úton, valamint keleti irányban a Vásárhelyi úton

kerékpárút kiépítését irányozza elő a szerkezeti terv. Gyalogos utcaként szerepel a Nagy

Ferenc utca a Kossuth tér valamint a Horváth Mihály utca között.

Az akcióterületen található a város műemlékeinek döntő hányada, a városközpont nagy részét

magában foglalja a kijelölt műemléki környezet. Valamennyi projektelem e területen

található. Számos épület áll helyi védelem alatt –, Bíróság épülete. A projektek megvalósítása

után várhatóan gyarapodhat a védett építmények száma az eredeti architektúra

visszaállításának köszönhetően – Ady Endre utca 1. sz. épület -. Az Ady Endre utca ezen

szakasza városképileg védett. Így szerencsés, hogy a homlokzatok egy akció keretében

újulnak meg.

Szentes Belvárosa a hatályos településszerkezeti terv szerint forgalomcsillapított terület. A

tervezett helyi főutak és gyűjtőutak ennek a területnek a peremén haladnak. A szerkezeti

tervben foglaltak szerint a belvárosi közlekedésfejlesztés célja, hogy a forgalmat csillapítsák,

az átmenő forgalmat a határoló utakra terheljék, és a területre irányuló célforgalom minél

rövidebb útvonalat használjon. Az ideális közlekedésfejlesztés érdekében a város korszerű

közlekedésfejlesztési koncepciót készíttet. A forgalomcsillapításnak eszköze többek között az

itt alkalmazott korlátozott sebességű utcák kialakítása, a lakó-pihenő, a gyalogos, és a

parkolási övezet kialakítása a súlykorlátozás, valamint az egyirányúsítás, a csomópontok

39

forgalmi rendjének módosítása. Ennek értelmében javasolja a terv a korlátozott sebességű

övezet és a parkolási övezet (fizetős) kijelölését az akcióterület terület határán túlnyúlva. A

Kossuth Lajos utcát a Széchenyi ligettől a József Attila utcáig forgalomcsillapított úttá

alakítják a közeljövőben, ami elsősorban a csomópontok átépítésével oldható meg. Így a Tóth

József utcai és a Petőfi Sándor utcai csomópontok körforgalmúvá történő átépítése. Az észak

– dél irányú forgalmat a Sima Ferenc utca és a Vásárhelyi út között két egyirányú útvonalon

osztanánk meg: az északra tartó forgalom a Petőfi Sándor utca – Ady Endre utca, míg a délre

tartó forgalom a Tóth József utca – Szent Imre herceg utca vonalán haladhatna. A

sugárirányban érkező kerékpárutak felől össze kell kötni a belvároson keresztül, hogy

hálózatot alkossanak. A meglévő kerékpárutak továbbvezetését illetve összekötését szolgálja

a Kossuth Lajos utcai kerékpárút. Az egyirányúsított utakon az ellenirányú kerékpárforgalom

számára kerékpársávot kell létesíteni.

Szentes város településszerkezeti tervének vonatkozó részlete

7. számú térkép

Jelmagyarázat

40

8. számú térkép: Szentes város szabályozási tervének részlete

Szentes város szabályozási tervének vonatkozó részlete 8. sz. térkép

1. sz. táblázat Szabályozási terv jelmagyarázata

41

11. sz. táblázat: a szabályozási terv jelmagyarázata

42

A Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat (2009.) különös hangsúlyt fektet az épített

értékek védelmére, így a szabályozás paramétereinek meghatározása is a városkép

védelmében került meghatározásra. Valamint előírja ezen területen a kötelező elemeken kívül

anyaghasználat, színkezelés, tömegformálás, illeszkedés szabályait is. A projektek elkészült

tervei ezeknek maradéktalanul megfelelnek. A közlekedésfejlesztési célok eléréséhez nem

szükséges itt széles utcák kiszabályozása, a közterületstruktúra tovább őrzi a kialakult utcákat

és homlokfalaikat.

A Városközpont szabályozása általánosan a következő célokat szolgálta:

Intenzívebb, városiasabb beépítés kialakulása a belváros területén

A gyalogos és biciklis közlekedés szabályozása

Az épített és természeti környezet védelme

A Belvárosban a meglévő épületek felújítása, átépítése, bővítése és az új épületek integrálása

úgy történik, hogy a központ jelenlegi karakterét megőrizze. Ennek megfelelően a

szabályozási tervben az övezetek megalkotásakor a jelenlegi állapot megőrzése volt a cél.

A DAOP pályázat segítségével megvalósuló projektelemek típusai:

Épületfelújítások:

o Fehérház, Vállalkozói központ, Tokácsli (Városi) Galéria

o Szentes Városi Bíróság és Ügyészség

o Diákpince,

o Ady Endre utca 1-3

Közterületrendezések:

o Kossuth L. u. körforgalom, közvilágítás, o Szent Miklós templom környezetének rendezése o Horváth Mihály utcai járda o Petőfi Sándor utca a Kossuth utcától a Szabadság térig o Evangélikus templom körüli terület o Fehér ház előtti tér o Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló o Ady Endre utca

12. számú táblázat: A DAOP projektek megfelelősége a szabályozási tervhez

Projektelem Cím Hrsz. Településszerk

ezeti terv Kód Védettség Megfelelőség

1. Tokácsli (Városi) Galéria

felújítása

Kossuth

L. tér 5. 828/1/A/32

Település-

központ vegyes

terület

Vt-BSZ-

K77(12)K-

K

Műemléki

környezet Megfelel

2. Diákpince felújítása,


Kossuth

L. u. 8. 829/1/A/3

Település-

központ vegyes

terület

Vt-BZ-

K99(11)8

Műemléki

környezet Megfelel

3.


bővítése gyalogos

forgalom számára

Kurca

folyón át 7931/2

Víz-

gazdálkodási

terület

- - Megfelel

43

Projektelem Cím Hrsz. Településszerk

ezeti terv Kód Védettség Megfelelőség

4.

Kossuth Lajos utca

közvilágítás korszerűsítés,

Kurcától a Horváth M.

utcáig, körforgalom

megépítése

Kossuth

L. u. a

Kurcától a

Horváth

M. utcáig

5589/1,

5589/2,

5589/3,

5589/4,

5589/5, 22,

848, 5626/1

Közlekedési

terület -

Műemléki

környezet Megfelel

5. Horváth Mihály utca járda

építése

Horváth

Mihály u. 848

Közlekedési

terület - - Megfelel

6. Közgé kert felújítása

Ady

Endre u.

2., 4.,

Kiss

Bálint u.

3.

26/1; 26/2;

27

Településközpo

nt vegyes terület

Vt-BZ-

K7767-K

Műemléki

környezet Megfelel

7.


átalakítása a Kossuth

utcától a szabadság térig

Petőfi

Sándor u.

a Kossuth

utcától a

Szabadság

térig

5603/1,

5603/2,

5603/3,

5589/2,

5589/3,

5589/4

Közlekedési

terület -

Műemléki

környezet Megfelel

8.

Szabadság tér – autóbusz

pályaudvar nem fedett

kerékpártárolók

kialakítása

Szabadság

tér

5592/2;

5587;

5541/67

Közlekedési

terület -

Műemléki

környezet Megfelel

9.

Ady Endre utca -

bevásárló utca kialakítása,

Fehérház előtti tér

rendezése

Kossuth

tér, Ady

Endre

utca

22, 826 Közlekedési

terület -

Műemléki

környezet Megfelel

10.


körüli terület

kertépítészete

Kossuth

L. u. 5590, 5592/2

Település-

központ vegyes

terület

- Műemléki

környezet Megfelel

11. Szent Miklós templom

környezetének rendezése

Kosssuth

L. u. 827, 828/6

Település-

központ vegyes

terület

- Műemléki

környezet Megfelel

12.

Fehérház üzleti portál

felújítása és belső udvar

rendezése

Kossuth

L. tér 5.

828/1/A/3,

828/1/A/4,

828/1/A/5,

828/1/A/6,

828/1/A/8,

828/1/A/10,

828/1/A/11,

828/1/A/14,

828/1/A/15,

828/1/A/16,

828/1/A/18,

828/1/A/19,

828/1/A/20

828/1/A/22

Településközpo

nt vegyes terület

Vt-BSZ-

K77(12)K-

K

Műemléki

környezet Megfelel

44

828/1/A/23

828/1/A/24.

13.

Ady Endre utca 1-3 számú

ingatlanok homlokzat és


Ady

Endre u.

1.-3.

840/2, 841 Településközpo

nt vegyes terület

Vt-BZ-

K6634-K

Műemléki

környezet,

védett

utcakép

Megfelel

14. Vállalkozói központ

korszerűsítése, felújítása

Kossuth

L. tér 5. 828/1/A/7

Településközpo

nt vegyes terület

Vt-BSZ-

K77(12)K-

K

Műemléki

környezet Megfelel

15.

Szentes Városi Bíróság és

Ügyészség épületének

tető- és homlokzat

felújítása

Erzsébet

tér 4. 5627

Településközpo

nt vegyes terület

Műemléki

környezet Megfelel

16. Civil Tv korszerűsítése,

felújítása

Kossuth

L. tér 5. 828/1/A/7

Településközpo

nt vegyes terület

Vt-BSZ-

K77(12)K-

K

Műemléki

környezet Megfelel

A településrendezési tervek elősegítik az akcióterület épített értékeinek védelmét, a

közterületek rendezettségét, fejlesztik a kerékpáros és egyéni közlekedés helyzetét. A

hatályos rendezési tervek és a helyi építési szabályzat megfelelnek az akcióterületi

tervben megfogalmazott beavatkozásokkal szemben támasztott feltételeknek,

összhangban vannak a végrehajtandó fejlesztésekkel, támogatják azok megvalósulását.

Vonatkozik ez a DAOP pályázat segítségével megvalósuló projektekre, valamint az

akcióterületi tervben megfogalmazott, a közszféra és a magánszféra által tervezett

projektekre is.

13. számú. táblázat:

A közszféra és a magánszféra lényeges projektjeinek megfelelősége a szabályozási tervhez

Projektelem Cím Hrsz. Településsze

rkezeti terv Kód Védettség Megfelelőség

1.

Petőfi Szálló és

Tóth József Színház

rekonstrukciója

Petőfi

utca 2. 5599

Településköz

pont vegyes

terület

Vt-BSZ-

K77(12)K-

K

Műemlék

Megfelel,

építési

engedély van.

2. Napház építése

Kossut

h L. u.

8.

828/5 Központi

vegyes terület

Vt-BZ-

K99(11)8-

K

Műemléki

környezet Megfelel

3.

Kossuth u. 8. és 10.

homlokzat

felújítások

Kossut

h L. u.

8., 10.

829/1,

830

Településköz

pont vegyes

terület

Vt-BZ-

K99(11)8-

K

Műemléki

környezet Megfelel

4. Szt. Miklós ortodox

templom felújítása

Kossut

h L. u.

4.

827

Településköz

pont vegyes

terület

Műemlék Megfelel

5. Szt. Anna katolikus

templom felújítása

Erzséb

et tér

2.

5629/2 Központi

vegyes terület

Vk-BV-

K8799-K Műemlék Megfelel

6. Református parókia

felújítása

Kiss

Bálint

utca 2.

20

Településköz

pont vegyes

terület

Vt-PZ-

K6655 -K Műemlék Megfelel

45

3.2. Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása

A Város a rendszerváltás óta igen komoly erőfeszítésekkel dolgozik a Belváros

revitalizációs fejlesztésén.

1990 előtti években a város fejlődésére jellemzően rányomta bélyegét a tömeges és nem

túlságosan esztétikus lakásépítés, szükséges alap-közművesítések, útépítések.

1993-2004: Az 1990-es évek során a hazai önkormányzatok többsége elhatározta, hogy a

történelmi városközpontot, annak értékeinek megmentésével felújítják, így helyreállítják a

történelmi városközpont eredeti funkcióit. Szentes város is ez időben több terv, elképzelés

kidolgozásával kezdett hozzá a szűken vett városközpont felújításához, illetve az előző

években szanált épületek helyének át-/beépítéséhez.

Így került sor a városközpontban két központi iskolánál (Szent Erzsébet és a Kiss Bálint)

tornatermek kialakítására (1993), az új sportcsarnok megvalósítására (1996), az Erzsébet tér

felújítására (1998), a Kossuth tér részleges átépítésére (2000), a Városháza külső

homlokzatának és kupolájának felújítására (2001), köztéri alkotások elhelyezésére,

felújítására, áthelyezésére. (Kossuth Lajos, Horváth Mihály, I. világháborús emlékmű

felújítása, II. világháborús emlékmű felállítása, Fortuna szobor a Posta mellett, 2 db díszkút).

2005-2009: A pályázati projektet közvetlenül megelőző években folytatódott a lépésről-

lépésre történő szerves városrehabilitációs tevékenység. A városközponti funkciók

újraélesztésével szemben jelentkező igény eredményezte a Szt. Miklós tér és a Nagy Ferenc

utca díszburkolatának kiépítését, a sétáló utcán a közvilágítás felújítását dísz-kandeláberek

elhelyezésével, továbbá játszóterek felújítását, a Klauzál utcai orvosi rendelő teljes

rekonstrukcióját (2005).

Nagy anyagi áldozattal sikerült megoldani a volt Megyeháza külső és belső felújítását (2004-

2005), a romokban heverő Gólyás ház (Petőfi u. 4.) helyreállítását (2006) (Művészetek Háza).

Szentes belvárosában 2005-ig különböző pályázati források segítségével részleges

városmegújítás zajlott, de ez leginkább csak az épített környezetre terjedt ki, a gazdaságot, a

helyi közösséget kevéssé érintette.

2005-ben a Regionális Fejlesztési Operatív Program „2.2. Városi területek rehabilitációja” c.

intézkedés keretében meghirdetett pályázatán elnyert több mint 896 millió forintból a

Református Nagytemplom teljes felújítására (kivéve orgona) került sor.

A templom közvetlen szomszédágában (Kossuth tér 4.) található, egyházi tulajdonban lévő,

addig kihasználatlan épület átalakításával idősek otthona épült, ami a térség évek óta fennálló

szociális problémájára jelentett megoldást. Az idősek otthonában 50 idős ember bentlakásos

elhelyezésére és 30 fő nappali ellátására nyílt lehetőség, az intézményben 31 új munkahely

jött létre.

A két épület felújítása mellett befejeződött a Kossuth tér rekonstrukciójának utolsó szakasza,

megszépült a Szentes történelmi városképét őrző épületekből álló Kiss Bálint utca, valamint

javult a Kossuth tér közvetlen környezetében található zöldfelületek aránya is.

A fejlesztés hozzájárult a történelmi városközpont megújulásához, az idegenforgalom

fejlődéséhez és hozzájárult a város régióban betöltött kulturális és közösségi szerepének

erősítéséhez. A projektnek közvetlenül kimutatható gazdasági hatásai közül említést érdemel,

hogy 30 új munkahely jött létre.

Az akcióterület építészeti értékei közül néhány alapelemnek a megújítása megtörtént, azonban

ez csak az első lépés volt a Belváros komplex megújítása felé vezető úton. A korábbi

46

eredmények megőrzése, és a további hosszú távú célok elérése érdekében további integrált

beavatkozásokra van szükség.

Az alábbiakban összefoglaljuk az akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb

projekteket és azok költségvetését

14 .számú táblázat Akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projektek és azok költségvetése

Pályázó neve Projekt célja Megvalósítás helye Támogatás (e Ft) Költség (e Ft)

Szentes Város

Önkormányzata

Művészetek házának

kialakítása - Szentes város

központjában található

műemlék jellegű épület

(Gólyás ház) felújítása és

turisztikai jellegű

hasznosítása: Művészetek

Házának kialakítása, valamint

rendezvényszervezés,

marketing anyag készítés

(2005)

Szentes 74 995

95 503

Szentes Város

Önkormányzata

Szentes városközpontjának

rehabilitációja (2005)

Szentes 896 180

995 755

Szentes Város

Önkormányzata

Szentes város bekapcsolása a

nemzetközi Euro Velo

útvonalba avagy a

Szentes-Csongrád kerékpárút

szentesi szakaszának

megépítése (2005)

Szentes 156 304

164 530

Forrás: Szentes Város Önkormányzat

A részlegesen megújult városközpont arculatán további beruházásoknak kell javítaniuk. Az

akcióterület egyik legértékesebb épülete, a Petőfi Szálló. Ugyanakkor a főtér és a környéke

vizuális képét erősen romboló Kossuth tér 5. sz. alatt álló épület (a „Fehér Ház”) teljes

átalakítást igényel, mivel e nélkül a korábbi felújítások nem érik el a céljukat.

Az 1970-es évek ipari építészetére jellemző anyaghasználat, építészeti szerkesztés és épület

elhelyezése (különösen a mellvédje) konfrontálódik a hagyományos városias építészeti

környezettel. Túl azon, hogy a teret beszűkítő telepítése nem szerencsés, építészeti

arculatának darabossága elüt a központi terek amúgy nagyvárosias arculatától.

A közlekedési rendszer átalakításával párhuzamosan szükséges a járdák burkolatának

részleges cseréjére, kerékpárutak kialakítására, az éjszakai világítás modernizálására, mert e-

nélkül az akcióterületből nehezen válik igazán attraktív centrum.

Az akcióterület szomszédságában megelőző városrehabilitációs tevékenységek pontszerűen

zajlottak az elmúlt évek során. Az ezredfordulón átépítésre kerültek a ligeti Strand kiszolgáló

helyiségei, új élménymedencék létesültek.

A városközponti fejlesztésekkel párhuzamosan ezzel egy időben az egész városra kiterjedően

nagyarányú szennyvízhálózat kiépítések voltak, amelyek 2009-ben befejeződtek.

A város területein lévő panel épületek energiatakarékos felújítása, esztétikusabbá tételének

folyamata, az ingatlanok tulajdonosainak és egyéb pályázati források bevonásával már több

éve zajlik.

2002-2005. között 52 önkormányzati bérlakás épült az akcióterület közvetlen közelében.

47

Összességében elmondható, hogy az akcióterületen és környezetében megvalósult

városrehabilitációs fejlesztések az elmúlt tíz évben, a történeti belváros funkcióinak

megőrzése és bővítése érdekében zajlottak le. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat

korábban a regionális pályázatok alkották, melyek a közeljövőben további

beavatkozásokra adnak lehetőséget. Az akcióterület nagysága és funkcióinak sokfélesége

további beavatkozásokat kíván.

Megvalósult beruházások az Akcióterületen 1993-2008 9. számú térkép

48

15. számú táblázat Az elmúlt 10 évben megvalósult beruházások az akcióterületen

AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN

PROJEKT

MEGNEVEZÉSE CÍM HRSZ

MEG-

VALÓSU

LÁS ÉVE

FORRÁS BERUHÁZÓ

Iparosított épületek

energiatakarékos felújítása

Kossuth tér 5. 828/1 2005 Magán,

Önkormányzati és

BM támogatás

Önkormányzat

Útépítések: Ady E.,

Horváth M.,

Petőfi u. és

Ifjúsági stny

2003-

2006.

Területfejl. + önkorm. Önkormányzat

Horváth M.Gimn. könyvtár

építése

Szent Imre

herceg u. 2.

5651 1998. Önkormányzatok:

városi, megyei

Önkormányzat

Vármegyeháza külső belső

felújítás

Kossuth tér 1 1 2000 Címzett támogatás és

önkormányzati saját erő

Önkormányzat

Kossuth tér újjáépítése,

Horváth Mihály szobor

áthelyezése

Kossuth tér 22 2001 Területfejlesztés és


Önkormányzat

Városháza külső

homlokzatának és kupolájának

felújítása

Kossuth tér 6. 5623 2001 Területfejlesztés és


Önkormányzat

Játszótér építése (Mici-Mackó) Rózsa Gábor

tér

828/4 2001. Önkormányzati saját

forrás

Önkormányzat

Gólyásház helyreállítása Petőfi u. 4-6. 5600/2 2004-

2005

PHARE CBC és


Önkormányzat

Szt. Miklós tér díszburkolat Szt. Miklós tér 828/4 2005 Területfejlesztésés


Önkormányzat

Nagy Ferenc utca

díszburkolat, közvilágítás

Nagy Ferenc u. 385 2005 Területfejlesztés

és önkormányzati saját

erő

Önkormányzat

Chicago Étterem építés Nagy F. u 2. 833 2005 Magánberuházás Spectrum 2002 Kft.

I. Világháborús emlékmű

felújítás

Erzsébet tér 5626/1 2005 Önkormányzati saját erő Önkormányzat

Művelődési Központ

homlokzat felújítás

Tóth J. utca 12. 123 2005. Területfejl. + önk. Önkormányzat

Autóbusz pályaudvar felújítása Szabadság tér 5582 2005-

2006

Tisza Volán Tisza Volán

Horváth M 4-6. üzletek,

lakások építése

Horváth

Mihály u. 4-6.

831/1 2006 Magánberuházás Társasház

Kiss B utca-Munkácsy sarok

lakásépítés

Kiss B. u.12.-

Munkácsy 3.

15/1 2006 Magánberuházás Társasház

Mozi felújítása Nagy F. u. 3. 837 2006. NKÖM + önkorm. Önkormányzat

Kurcán úszóműves

levegőztető (szökőkút)

Városi szakasz 0214 2008 Önkormányzati saját erő Önkormányzat

Református Nagytemplom

teljes felújítása

Kossuth tér 3. 21 2005-

2008

ROP, BM önerő


erő

Szentes Nagytemplomi

Református

Egyházközség és

Önkormányzat

Református Idősek otthona

kialakítás

Kossuth tér 4. 24 2005-

2008

ROP, BM önerő


erő

Szentes Nagytemplomi

Református

Egyházközség és

Önkormányzat

Kiss Bálint utca burkolat és

közvilágítás felújítás

Kiss Bálint

utca

23 2005-

2008

ROP, BM önerőés


Önkormányzat

Buszöblök, buszvárók Szentes,

Kistérség

2010 DAOP Önkormányzat

49

Kossuth u. Szegvári út és

Nagyhegyszéli út felújítása

Kossuth u.

Szegvári út és

Nagyhegyszéli

út

1154/2

4660/2

3963/1

3636

4414

01357/

1

2010 DAOP+EU önerő Önkormányzat

Farkas M. utca felújítása Farkas M. u. 825

826

2010 TEUT Önkormányzat

Kossuth u. „D” oldal járda

felújítása

Kossuth u. 4660/3 2010 TEKI Önkormányzat

Kossuth u. „É” oldal járda

felújítása

Kossuth u. 1147/

24

2010 TEKI Önkormányzat

Klauzál Gábor Általános

Iskola felújítása

Klauzál u. 12-

18.

1133 2010 ROP, ÖM önerő és


Önkormányzat

16. számú táblázat 2000 előtt megvalósult beruházások az akcióterületen

2000 ELŐTT MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN

PROJEKT


MEG-

VALÓSU

LÁS ÉVE

FORRÁS BERUHÁZÓ

Szent Erzsébet Általános

Iskola tornaterem

Erzsébet tér 1. 5624,

5623

1993 Céltámogatás


erő

Önkormányzat

Kiss Bálint Általános Iskola

tornaterem

Kossuth tér 2. 2 1993 Céltámogatás

és önkormányzati saját erő

Önkormányzat

Erzsébet tér felújítása Erzsébet tér 5626/1 1998 Területfejlesztés


erő

Önkormányzat

Vállalkozói Központ

kialakítása

Kossuth tér 5. 828/1 1996. Önkormányzat Önkormányzat

Szentes első ártézi kútjának

újjáépítése

Luther tér 1998 Önkormányzati saját erő Önkormányzat

Kurca rehabilitáció, kotrás és

partrendezés

Városi szakasz 0214 1998-

1999

KKA és Önkormányzat Önkormányzat

Forrás: Szentes Város Önkormányzat

50

Megvalósult beruházások az akcióterületen környezetében 1993-2008

10. számú térkép

Megvalósult beruházások listáját lásd a 15-16. sz. táblázatban.

51

3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek

bemutatása, problémák feltárása

3.3.1.Demográfiai helyzet

Népesség számának alakulása

Szentes demográfiai viszonyait csak a várost körbevevő kistérség településeinek demográfiai

helyzetének figyelembe vételével együtt érdemes vizsgálni. A szentesi kistérség és a város

lakossága is lassan csökken. A kistérség lakosságszáma 1990-ben még 48.344 fő volt, míg

2008-ban 42.888 fő élt a kistérség nyolc településében.

A szentesi kistérség településeinek népességszáma

17. számú táblázat Szentesi kistérség településeinek népességszáma

Település 1990 2002 2005 2008 2009 *

Árpádhalom 676 604 578 547 538

Eperjes 840 683 607 567 575

Derekegyház 1949 1833 1771 1708 1688

Nagymágocs 3719 3471 3436 3237 3130

Fábiánsebestyén 2422 2317 2220 2177 2167

Nagytőke 587 520 488 473 440

Szentes 32891 30862 30001 29444 29551

Szegvár 5260 4937 4810 4735 4761

Összesen 48344 45644 44461 42888 42850

Forrás:KSH

*:Forrás: Népességnyilvántartás Szentes Város Önkormányzata PMH.

A szentesi kistérséghez tartozó települések népességszámának csökkenése 1990 és 2008

között (%) 3. számú ábra

32,50

19,42 19,08

12,96 12,3710,48 10,12 9,98

0

5

10

15

20

25

30

35

Eper

jes

Nag

ytőke

Árp

ádhal

om

Nag

ymágo

cs

Der

ekegy

ház

Sze

ntes

Fábiá

nsebest

yén

Sze

gvár

52

3/A számú ábra a Szentesi Kistérség településeinek népességszáma 1990-2009 között

Forrás: Népességnyilvántartás Szentes Város Önkormányzata PMH.

Szentes városának népességszáma is csökkenőben van, jelenleg nem éri el a 30.000 főt. A

népességcsökkenés eredményeként a kistérség a népesség csaknem 12%-át elvesztette az

elmúlt 20 év alatt, elsősorban a munkaképes korúak elvándorlása következtében.

A régiós és megyei adatok figyelembe vételével még erőteljesebben rajzolódik ki a Szentesi

kistérség és Szentes városának helyzete: régiós összehasonlításban a kistérség és a város is a

legjelentősebb népességfogyást átélő területek közé sorolhatóak az elmúlt 10 év adatai alapján

(a Szentesi kistérség lakónépességének fogyása háromszorosa a megyei értéknek a vizsgált

időszakban).

E tény jelentőségét növeli az is, hogy a megyében található 9 város közül csak Csongrádot

érintette súlyosabban a népességveszteség az elmúlt 10 évben (5%), míg Szentes a második

legkedvezőtlenebb helyzetben van a 4,2%-os csökkenéssel.

Bár a lakónépesség csökkenése általános tendencia a városokban is, a fenti adatok

figyelmeztetőek. A településnek különös figyelmet kell fordítani a népességet érintő

változásokra és lehetőség szerint lépéseket kell tenni a kedvezőtlen folyamatok lassítása,

megfordítása érdekében.

A kistérség belső perifériára szorulásának megakadályozása érdekében van szükség átgondolt

városfejlesztési stratégiára. A megalapozott városfejlesztési beavatkozásokkal növelhető a

települése népességmegtartó és vonzereje, ennek eredményeként megállítható a népességszám

további fogyása.

53

Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói

18. számú táblázat

Szentes, a Belváros és a Városközpont Akcióterület népességének főbb mutatói

Mutató megnevezése Szentes összesen Belváros Városközpont

Akcióterület

Lakónépesség száma 31 638 fő 7 785 fő 1 125 fő* (PH 2010)

Állandó népesség száma 30 997 fő 7 551 fő 1 069 fő* (PH 2010)

Migráció 641 fő 234 fő 31 fő

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,5 % 17,3 % 22,1 %

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 62,4 % 64,2 % 59,0 %

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 21,1 % 18,5 % 18,8 %

Népsűrűség 89 fő/km2

6 711 fő/km2

3 131 fő/km2

Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás adatok, Polgármesteri Hivatal Népesség nyilvántartás 2010.

A belváros, és azon belül különösen az akcióterület a városi átlagnál jobb társadalmi-

demográfiai mutatókkal rendelkezik (18. táblázat, 3. és 3/A sz. ábra). A szentesi városközpont

megújításának szükségességét demográfiai szempontból éppen az támasztja alá, hogy a

városközpontban – mint a város gazdasági és társadalmi megújulásának lehetőségét magában

hordozója városrész – megvalósuló fejlesztések nemcsak gazdaságilag fejtenek ki katalizátor-

hatást a város többi részére. A város egésze által nyújtott kedvezőbb lakhatási feltételek

kedvezően hatnak Szentes népességmegtartó erejére. A kedvezőbb demográfiai helyzet -

munkaképes korú népesség számának és arányának növekedése, pozitív vándorlási egyenleg,

stb. - szükséges feltétel a fenntartható városfejlődés szempontjából.

Szentes város össznépességének 3,5 %-a, az akcióterületet is magában foglaló Belváros 7.785

fős lakó népességének 11,7%-a lakik az akcióterületen. Az akcióterület népsűrűsége magas

(3138 fő/km2), ami alföldi, hatalmas és ritkán lakott határral bíró településről lévén szó,

kimondottan előnyösnek mondható.

A terület vándorlási egyenlege pozitív, ami a városra jellemző népességcsökkenés

ismeretében rendkívül pozitívnak mondható. A lakónépesség száma 2001-ben 908 fő volt,

2011-ben pedig 1125 fő. Tehát tíz év alatt évi 23,9%-kal nőtt a népesség. A pozitív vándorlási

egyenleg mögött részben az utóbbi 15 évben megvalósult lakásépítési projektek állnak,

aminek köszönhetően fiatalabb, magasan kvalifikált népesség költözött be a területre.

Az akcióterület népességének korösszetétele kissé fiatalosabb, mint a Belváros vagy Szentes

egészében, a gyermekkorúak aránya valamivel nagyobb, a 60 éven felülieké kissé

alacsonyabb a városi átlagnál (2. ábra). Mindez annak köszönhető, hogy a belváros és azon

belül az akcióterület meglehetősen vonzó a fiatalok számára (funkciógazdagág (közeli iskolák

és munkahelyek), magasabb presztízsű lakókörnyezet stb.).

54

4. számú ábra

Az akcióterület demográfiai helyzete jobb a városi átlaghoz képest. A fiatal korcsoport

magasabb arányú jelenléte, a lakásépítések következtében beköltöző középkorú

korcsoport mind a városközpont vonzerejének bizonyítéka. A további beavatkozás a

lakónépesség szempontjából kedvező az akcióterület és a városközpont

népességmegtartó erejének megtartása érdekében.

3.3.2. Gazdasági helyzet

Az akcióterület egy nagy hagyományokkal rendelkező, és már a 19. század végén – hazai

viszonylatban – jelentős népességgel bíró város közigazgatási, oktatási és részben gazdasági

központját öleli fel. Ebből kifolyólag a többi városrészhez képest nagyobb funkciógazdagság

jellemző a területre. A gazdasági helyzet tehát relatív értelemben kedvezőbb, mint a város

egészében.

Az akcióterület gazdasági helyzetének megértéséhez első lépésben szükséges megvizsgálnunk

azt, hogy hol helyezkedik el Szentes nagyobb térségi szinten belül, továbbá melyek annak a

városnak a gazdasági jellemzői, amelynek a fejleszteni kívánt akcióterület az igazgatási és

részint gazdasági központja.

55

A szentesi kistérség gazdasági helyzete

A szegedi és a hódmezővásárhelyi után a szentesi kistérségben működik a legtöbb regisztrált

vállalkozás. Az ezer lakosra vetített mutató tekintetében a kistérség ugyancsak a harmadik

helyen áll a megyében.

A regisztrált- és működő vállalkozások számában a kistérségben tapasztalható tendencia a

térségi központban is tetten érhető. Ennek megfelelően a vizsgált időszak végén, 2003-2005-

ben mind kistérségi mind pedig városi szinten a vállalkozások számának közel stagnálásáról

beszélhetünk.

A lezajló folyamatok párhuzamossága különösen szembeötlő, ha a 2005-2006-os időszakban

a regisztrált illetve működő vállalkozások számában végbemenő folyamatot vizsgáljuk. Míg

ugyanis 2005-ben a kistérségben 4044 darab, Szentesen pedig 3292 darab regisztrált

vállalkozásról beszélhetünk, addig egy évvel később a KSH adatbázisa szerint ez az érték

3840 darab illetve 3119 darab.

Miközben tehát kistérségi szinten a csökkenés közel 10 százalékos, addig Szentesen csupán

ennek fele, valamivel több mint 5 százalék. Ennek egyik oka, hogy a térségben relatív magas

a közfoglalkoztatásúak rétege, amelyeknél szabályozási okok miatt az alapmunkakörön túli

túlmunkát kényszervállalkozás keretében látták el. A szabályozás megváltoztatása miatt ezek

a kényszervállalkozások megszűntek és a tevékenységeket munkaviszonyban látják el.

Ez egyrészt a makrogazdasági környezetben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok (magas

vállalkozói terhek, nyersanyagárak emelkedése, növekvő bérkiáramlás) miatt alakulhatott így,

de Románia 2004-es Európai Uniós csatlakozása is a regionális verseny erősödésével

járhatott. Az összes regisztrált vállalkozáson belül a társas vállalkozások aránya Szentesen

elmarad a megyei átlagtól, hiszen míg a megyei átlag e mutató tekintetében 34,2%, addig

Szentesen a regisztrált vállalkozásoknak csupán 29 %-a tartozik a társas vállalkozások körébe.

E negatív képet árnyalja ugyanakkor a Szentesen a működő vállalkozások száma kapcsán

bizonyos ágazatok esetében bemutatott tendencia, vagyis a vizsgált időszakban tapasztalt

kiemelkedően dinamikus bővülés.

Szentes gazdasági helyzete

Az ezer lakosra jutó adózók száma Szentesen 453 fő, ami Szegedével megegyezik, és jóval

magasabb a megyei városok átlagánál. Az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem

és személyi jövedelemadó tekintetében csak a két megyei jogú város mutat kedvezőbb képet.

56

Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban

19. számú táblázat Személyi jövedelemadó-adatok Csongrád megye városaiban

Város

Az ezer

lakosra

jutó

adózók

száma

Egy adófizetőre jutó

személyi

jövedelemadó-

alapot képező

jövedelem

személyi

jövedelemadó

Ft

Szeged 453 1 858 843 398 713

Hódmezővásárhely 442 1 503 944 295 350

Csongrád 422 1 466 705 249 241

Kistelek 401 1 264 257 198 259

Makó 419 1 429 181 244 322

Mindszent 378 1 263 439 184 130

Mórahalom 419 1 237 193 199 529

Sándorfalva 424 1 373 920 218 297

Szentes (2007 évi) 453 1 494 817 264 018

Szentes (2008 évi) 467 1 567 293 268 665

Átlag 424 1 432 478 250 207

Forrás: Szentes Város Önkormányzata

Szentes és környékének gazdasági struktúrája az 1990-es évek elején átalakult. A régi

nagyobb vállalatok kisebb gazdasági társaságokká alakultak, így a kistérségre többnyire

főként a kis- és középvállalkozások a jellemzőek.

A regisztrált vállalakozások számának alakulásának adatsorait böngészve látható, hogy a

tercier (szolgáltató)szektor abszolút vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a városban, de a

helyi adottságok által meghatározott mezőgazdasági termelés sem elhanyagolható. 2007-ben

az áfa törvény változásával összefüggésben szembeötlő a mezőgazdasági vállalkozások

számának bővülése. A szentesi iparra a stagnálás jellemző, míg a szolgáltatás kategóriájába

tartozó vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat (20. sz. táblázat).

Szentes város vállalkozásainak általános adatai

20. számú táblázat Szentes város vállalkozásainak általános adatai

Év

Regisztrált vállalkozások száma

mezőgazdaság ipar,

építőipar szolgáltatás

összesen ebből:

társas

ezer

lakosra ágban

2006 266 377 2 476 3 119 906 105

2007 641 376 2 597 3 614 945 123

2008 1895 208 2 771 4 874 2 023 165

2009 1960 364 2 639 4 963 1 070 167

Forrás: VÁTI.TEIR Rendszer

A szentesi vállalkozások által befizetett iparűzési adó mennyisége folyamatosan növekszik.

Míg ez az összeg 2004-ben közel 561 millió forint volt, addig 2007-ben már mintegy 862

millió Forint értékben fizettek a városban működő vállalkozások helyi iparűzési adót. A

növekedés mértéke meghaladja az 50 százalékot.

57

Érdemes megvizsgálnunk, hogy ugyanebben az időszakban hogyan alakult az iparűzési adót

fizető vállalkozások száma. Az önkormányzat adatbázisa alapján a cégek száma a 2004-es

1085 darabról 2007-re 1434 darabra nőtt, vagyis jelentősen bővült a helyi iparűzési adót

fizetők köre.

A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft

21. számú táblázat A helyi adók összege az elmúlt öt esztendőben Szentesen, ezer Ft

Megnevezés 2005 2006 2007 2008 2009

Építményadó 64.015 69.352 72.291 97 867 97 556

Idegenforgalmi adó 1.728 2.125 2.148 4 008 4 047

Magánszemélyek

kommunális adója

18.816 18.519 18.968 45 543 45 000

Iparűzési adó 694.977 807.154 861.692 954 723 911 057

Összesen 779.536 897.150 955.099 1 102 141 1 057 660


A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen (2004-2009)

22. számú táblázat Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft)

Adóév Kivetett iparűzési adó értéke Szentesen (ezer Ft)

2004 560 904

2005 694 977

2006 807 154

2007 861 692

2008 954 723

2009 911 057

Forrás: Önkormányzati adatbázis

Belváros Városrész

A Belváros városrész a város szolgáltató-kereskedelmi központja, az idelátogató turisták

elsődleges célpontja. A tercier szektoron belül is elsősorban a pénzügyi szolgáltatások

(bankok), a turizmus és a kiskereskedelmi üzletek, valamint a vendéglátóhelyek képviseltetik

magukat itt nagyobb számban. 2007-es önkormányzati adatok alapján fontos ágazatok

továbbá a mezőgazdaság és az építőipar.

Belváros városrészi adatok – gazdaság

23. számú táblázat Belváros városrészi gazdasági adatai

Megnevezés Érték

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán

gyógyszertárak nélkül 86 db

Vendéglátóhelyek száma 17 db

Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból

vállalkozás, ha igen mennyi 2 db


58

Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás közül kettő működik, és igen

jelentős a kiskereskedelmi üzletek száma, hiszen a Belváros városrészben működik Szentes

összes kiskereskedelmi üzletének több, mint fele, közel 52 százaléka. Amint az alábbi ábrából

is látható, a városrészben működő vállalkozások száma 2004 és 2007 között dinamikusan

bővült. 2008-2009-ben ez a változás lényegesen emelkedett. Vélelmezzük, hogy ennek

hátterében a gazdasági társaságokról szóló törvény változása áll, amely a cégalapítást

jelentősen leegyszerűsítette. További magyarázatot jelenthet, hogy a reálkeresetek országos

alakulása a társadalmat kiegészítő jövedelemszerzésre inspirálja, melynek következtében az

alternatív jövedelmek szerzéséhez szükséges vállalkozás indítások állhatnak.

5. számú ábra

Működő vállalkozások száma


Míg 2004-ben kevesebb, mint 700 vállalkozás működött a Belvárosban, addig ez a szám

2009-ben már 2321 darab volt, a növekedés tehát mintegy 335 százalékos. Az iparűzési adót

fizető vállalkozások száma ugyancsak jelentősen emelkedett a vizsgált időszakban, hiszen

míg 2004-ben 321 darab cég fizetett helyi iparűzési adót a Belvárosban, addig ez a szám

2007-re 445 darabra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a Belvárosban működő cégek

által befizetett helyi iparűzési adó 175 millió forintról közel 242 millióra nőtt.

Bankok:

o OTP Bank Zrt.,

o Kereskedelmi Bank Zrt.,

o Postabank Zrt.,

o ERSTE Bank Hungary Zrt.,

o Raiffeisen Bank Zrt.,

o CIB Bank Zrt.,

o UniCredit Bank Hungary Zrt.,

o Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet,

o Szentesi Hitelszövetkezet,

o Provident Pénzügyi Zrt.

59

Biztosítók

o Allianz Hungária Biztosító Zrt.,

o Generali Providencia Biztosító Zrt.,

o ING Biztosító Zrt.,

o Groupama Garancia Biztosító Zrt.

Térségi szinten a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint az Árpád Agrár Zrt.

székhelyén működő Szentesi Hitelszövetkezet van jelen. Biztosítók: ÁB Aegon Biztosító Rt.,

Providencia, Generali, ING Biztosító Rt., Hungária Biztosító Rt., UniCredit Bank.

Az akcióterület gazdasági helyzete

Az akcióterület vállalkozásait tekintve megállapíthatjuk, hogy azok közt legnagyobbrészt

szolgáltató jellegű vállalakozásokat találunk. A vállalkozások száma az akcióterületen 2009-

ben 381 db volt, ami a településen működő összes vállalkozás 16,4 %-a. A vállalkozások

száma az akcióterületen 2004-2008 években növekedett, ezt követően visszaesés, majd újbóli

növekedő tendencia volt tapasztalható.

A vállalkozások száma az akcióterületen

24. számú táblázat Szentes Város vállalkozásainak száma

Év Működő Társas Egyéni

2004 693 na na

2005 749 na na

2006 838 na na

2007 921 na na

2008 *TEIR 1959 752 1207

2009 *TEIR 2321 1070 1251

24/A számú táblázat Az akcióterület vállalkozásainak száma, és növekedési üteme

Év Vállalkozások száma Növekedés

üteme %

2004 186 n.a.

2005 202 8,6

2006 220 8,9

2007 227 3,1

2008 396 74,4

2009 381 -3,9

2010 424 11,3

Forrás Önkormányzati adatbázis

A TEÁOR 2009. évi- adatok alapján elmondható, hogy gazdasági szolgáltatást 14 vállalkozás

nyújt, ingatlanügyekkel és pénzügyi közvetítéssel 12-12 vállalkozás foglalkozik. A kiterjedt,

sűrű beépítésű belvárosi zóna nem teszi lehetővé mezőgazdasági és jelentősebb ipari

tevékenység megtelepedését.

60

Az akcióterület vállalkozásai egyre nagyobb adóalappal rendelkeznek, és ebből kifolyólag

egyre nagyobb a befizetett helyi iparűzési adó értéke is, ami 2007-ben csaknem 90 millió Ft

volt.

Az akcióterület legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozásai a szolgáltató szektorba

tartoznak, amelyek közül a legfontosabbak a távközlés, a pénzügyi szolgáltatás valamint az

ingatlanügyek. A város tíz legnagyobb helyi adófizető vállalkozásából 1 működik az

akcióterületen (Invitel). Ennek a cégnek a befizetett iparűzési adója 2007-ben 19 449 699.- Ft

volt, így ez a vállalkozás adja a befizetett iparűzési adó 21,8%-át.

Az akcióterület vállalkozásainak száma, az összes adóalap, és a befizetett iparűzési adó

mértéke valamint ennek növekedési üteme

25. számú táblázat Az akcióterület vállalkozásainak pénzügyi mutatói és annak növekedési üteme

2004 2005 2006 2007 2008 2009

Vállalkozás (db) 186 202 220 227 255 286

Összes adóalap (Ft)

3 255 962

161

3 543 255

481

4 198 148

489

4 502 974

657

3 939 977

763

3 806 638

316

Összes helyi

iparűzési adó 64 115 999 69 713 799 82 692 600 89 166 603 77 384 268 74 713 749

Az iparűzési adó

növekedési üteme - 8,7 18,6 7,8 -13,2 -3,5


A táblázatból megállapíthatjuk, hogy az iparűzési adóbevételek bővülése folyamatos, évről

évre látjuk annak bővülését. Kiemelkedő esztendő volt a 2006. évi, amikor az iparűzési

adóbevételek 18,6%-kal nőttek. 2007-re azonban több mint 10 százalékpontos visszaesés volt

megfigyelhető. A csökkenő tendencia a világgazdasági recesszió hatására a 2008, 2009.

években is folytatódik, bár a csökkenés mértéke 2009-re javuló tendenciát mutat. E tendencia

figyelmeztető jel lehet a közeljövőre nézve is, és a stratégia szükségességét emeli ki. Az

akcióterület gazdasági fontosságát mi sem mutatja jobban, hogy az akcióterület vállalkozásai

által befizetett iparűzési adó az egész városban beszedett iparűzési adónak több mint 10%-a.

Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma a városban

26. számú táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma Szentesen

(2006 - 2009)

Év

Kiskereske

delmi üzlet

összesen

Ebből

Kiskereskedel

mi üzlet

tízezer lakosra

Gyógy-

szertár

Vendég-

látóhely

Ebből:

étterem-

cukrászda

Vendég

látóhely

tízezer

lakosra

élelmi-

szerüzlet

és áruház

összesen

ruházati

üzlet

festékek,

vasáruk,

barkács és

építési

anyagok

üzlete

jármű

üzlet és

üzem-

anyag

telep

2006 513 142 56 46 30 172 5 139 86 47

2007 502 133 56 45 31 170 5 137 78 47

2008 475 130 73 43 30 163 5 135 81 46

2009 456 122 70 40 33 157 5 138 86 47


61

26/A számú táblázat Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek és az irodák száma az akcióterületen

(2006-2009)

Év

Kiskeres

kedelmi

üzlet

összesen

Ebből

Kiskeres

-kedelmi

üzlet

tízezer

lakosra

Gyógy

-

szertár

Vendég-

látóhely

Ebből:

étterem-

cukrász-

da

Vendég

látóhely

tízezer

lakosra

élelmi-

szerüzlet

és

áruház

összesen

ruházat

i üzlet

festékek,

vasáruk,

barkács-

és építési

anyagok

üzlete

jármű

üzlet és

üzem-

anyag

telep

2006 85 10 27 3 1 29 1 15 13 5

2007 87 11 27 3 1 30 1 15 13 5

2008 87 11 27 3 1 30 1 15 13 5

2009 86 11 25 3 1 30 1 17 15 6


Megállapítható, hogy Szentesen 2006-tól 2009-ig mindösszesen 57 kiskereskedelmi üzlettel

lett kevesebb, ami jelentős csökkenés, és az akcióterületen is található üres üzlet, ahol

megszűnt a tevékenység.

A csökkenést jelentős mértékben indokolja, hogy a korábbi tradíciók, amelyek az ún.

kisboltokat helyezték a bevásárlási preferencia élére, mára átrendeződtek a multinacionális

üzletek betelepedésével. Az ilyen jellegű vásárlói igény csökkenése lokálisan természetes

módon vezet az üzletek bezárásához. A kereskedelmi egységek tartalmát tekintve pozitív

elmozdulás tapasztalható a kereskedelem irányából a vendéglátás felé. E jelenség a város

egészére és az akcióterületre is igaz. E trend alátámasztja az élhető városközpont

kialakításának ideológiáját, hiszen a gazdasági átrendeződés természetes folyamatát erősítik

tovább a tervezett beavatkozások is.

Szentes belvárosa hagyományosan helyet ad a gazdasági irányító funkcióknak. Az

akcióterületen 18 iroda működik a legváltozatosabb profillal (bankok, biztosítók, média,

illetve egyéb magánvállalkozások irodái). A sűrű beépítés miatt csak egyetlen raktár található

a vizsgált városrészben.

A következő térképen látható, hogy a kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatók az Akcióterület

keleti részére koncentrálódnak, elsősorban a Petőfi Sándor és az Ady Endre utca észak-dél

irányú tengelyben vannak jelen, valamint az arra merőleges Nagy Ferenc sétálóutcában és a

Kossuth utca Szent Miklós tér körüli részén.

62

A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek, irodák: 11. számú térkép

A Belváros a jövőben a turizmus igazi központja lehet, ugyanis turisztikai látnivalókban

meglehetősen gazdag. A templomok és középületek építészeti együttese jelentős vonzerőt

képez. Ugyanakkor az idegenforgalom infrastruktúrája jelenleg még hiányos, a városnak

nincs igazán magas színvonalú szállodája, és alacsony a szálláshelyek száma is.

Az akcióterület ma még nem turisztikai célpont annak ellenére, hogy adottságai kedvezőek.

Hiányzik a szállodai kapacitás, ami a Petőfi Szálló magas színvonalú felújításával a jövőben,

az önkormányzat által menedzselt akcióterületi fejlesztés eredményeinek hatására létrejön.

63

Összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterület gazdasági szerepe a városon belül nagy,

jelentős súlyt képvisel a város gazdaságában, a kiskereskedelem igen fontos központja.

Ugyanakkor a gazdaság nem kellően diverzifikált, kevés a nagy hozzáadott értéket képviselő

szolgáltatás és számottevő hányadot tesz ki az alapvető cikkek (élelmiszerek, ruházat)

kereskedelme.

Napjainkban az idegenforgalom háttérbázisa gyakorlatilag teljesen hiányzik, amiben változást

hozhat a turisztikai funkció megerősödése. Jelenleg kevés a színvonalas szálláshelyek száma

is, de ez a szám szintén változhat a gazdaságfejlesztést célul kitűző városfejlesztés

eredményeként.

A pályázati projekt megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy Szentes belvárosa a

számottevőbb turizmus számára alkalmassá váljon. Az egységes, műemlékekben gazdag

vonzó épített környezet, a kiszolgáló funkciók bővítése, megerősítése szükséges alapfeltétel a

szállásférőhelyek, vendéglátóhelyi kapacitásbővítés számára.

Az akcióterület Szentes igazi city-jévé azonban csak akkor válhat, ha a jelenleginél magasabb

hozzáadott értékű kiskereskedelem telepszik meg a területen, ha nő az irodák száma és ezáltal

a szentesi gazdaság igazi központjává válik a terület. Ehhez azonban újabb funkciókra, a

népesség- és tőkevonzó képesség növelésére van szükség.

A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek:

27. számú táblázat A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek

ÉPÜLET CÍME HRSZ JELLEGE FUNKCIÓ TULAJDONOS ÜZEMELTETŐ

Kossuth L. u. 1. 5598/3 vendéglátó Páterház panzió és étterem magán magán

Nagy Ferenc u. 2. 833 vendéglátó Chicago étterem magán magán

Nagy Ferenc u. 1. 838 vendéglátó Kávéház magán magán

Petőfi S. u. 7/a 5618 vendéglátó Galéria Kávézó és Étterem magán magán

Szent Imre H. u. 12-14 5665 vendéglátó Pizzéria magán magán

Ady E. u. 2. 26/2 vendéglátó Belvárosi Klub Étterem magán magán

Forrás: Szentes Város Polgármesteri Hivatal

Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák:

28. számú táblázat Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák 2010-ben

MEGNEVEZÉS TULAJDONOS MENNYISÉG (db)

üzletek önkormányzat 21 db

Magán 82 db

irodák önkormányzat 18 db

Magán 10 db

Forrás: Szentes Város Polgármesteri Hivatal

64

3.3.3. A turizmus helyzete

Szentes turisztikai adottságai a hazai átlagnál jobbak, a település – és azon belül az

akcióterület – turisztikai látnivalókban gazdagnak mondható. Ugyanakkor az idegenforgalom

infrastruktúrája felettébb hiányos, a városnak nincs igazán magas színvonalú szállodája, és

alacsony a vendéglátó egységek (éttermek, vendéglők) száma is. Az akcióterület nem

turisztikai célpont annak ellenére, hogy adottságai nem mondhatók kedvezőtlennek. Itt is

hiányzik a szállodai kapacitás, ami nélkül egyetlen belváros sem képes igazi települési, sőt

térségi központtá fejlődni.

A város egészében többfajta olyan turisztikai adottság van, ami kedvező feltételeket kínálhat a

szabadidő eltöltéséhez. Szentes melegvizes gyógyfürdővel, attraktív belvárosi

épületegyüttessel rendelkezik, a város környéke igazi alföldi táj, az itt levő vízi – és

tanyavilág a jövő turizmusának letéteményese lehet.

Szentes legvonzóbb turisztikai célpontjai részben az akcióterületen kívül, de ahhoz nagyon

közel helyezkednek el. Kiemelkedő turisztikai vonzerőt képvisel a Termál Gyógyfürdő. A 350

fő befogadóképességű fürdőt 2004-ben jelentősen modernizálták, napjainkban a

vendégforgalom újra növekszik. A természeti látványosságok közül kiemelendő az 1953-ban

helyi természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi-liget, amely a város szívében fekszik,

alig 500 méterre a központtól. A Kurca által övezett liget 1869-ben készült el. Itt található a

városi strandfürdő, aminek jelentősége a Termálfürdőnél is nagyobb. A vendégforgalom

dinamikus növeléséhez elengedhetetlen magas színvonalú szálláskapacitás kiépítése, és a

fürdő vonzerejének növekedése szorosan összekapcsolódik Szentes és környéke más

idegenforgalmi adottságának megfelelő fejlesztésével.

Az akcióterület építészeti látványosságai közül kiemelendő a római katolikus barokk Szent

Anna templom, a nemrégiben gyönyörűen felújított klasszicista református nagytemplom, ami

egyben hazánk második legnagyobb befogadóképességű kálvinista temploma. A belváros

jellegzetes épülete a szecessziós, átépítés alatt álló Petőfi Szálló illetve a volt Megyeháza, ami

jelenleg konferenciaközpontként működik (a műemlékek listáját lásd a környezeti értékek

bemutatását taglaló 3.3.5. fejezetben)..

A részben az akcióterületre koncentrálódó turisztikai lehetőségeket jelenleg nem megfelelően

aknázza ki a város. Az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma csak

lassan növekszik. 1999-ben a városban összesen 230 db férőhely volt, míg 2006-ban ez a

szám 359, 2007-ben 363 db volt. (29. sz. táblázat).

Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen 29. számú táblázat Kereskedelmi szálláshelyek és magánszálláshelyek jellemző adatai Szentesen

Év

Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely

férőhely Vendég-

éjszaka

ebből:

külföldi

átlagos

tartózkodási

idő, éjszaka

Egy

férőhelyre

jutó

vendég

éjszaka

férőhely Vendég-

éjszaka

ebből:

külföldi

átlagos

tartózkod

ási idő,

éjszaka

egy

szállásadó

ra jutó

vendég-

éjszaka

2006 359 26 066 7 985 2,7 72,6 40 1 085 24 2,5 180,8

2007 363 23 252 8 507 2,9 64,1 48 1 564 16 1,4 260,7

Forrás:KSH, Önkormányzat

65

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1999 és 2006 között 10 608

éjszakáról 26 066 éjszakára nőtt, vagyis a bővülés közel két és félszeres. Ugyanakkor 2007-re

már csökkent a vendégéjszakák száma, mégpedig jelentősen, csaknem 3000 éjszakával.

A szentesi idegenforgalom fejlesztésre szorul annak érdekében, hogy az akcióterület

gazdasági élete diverzifikálódjék. E célt szolgálja a Petőfi Szálló felújítása. Ugyanakkor

az ATT-ben foglalt tevékenységek (zöldterület-fejlesztés, homlokzat felújítás, forgalom-

csillapítás stb.) együttesen eredményezhetik azt, hogy a látnivalókban gazdag belváros

vonzó turisztikai célponttá váljék.

3.3.4.Társadalmi helyzet

A következő fejezetekben bemutatásra kerül a társadalom több olyan jellemzője, amely

közvetetten alkalmas arra, hogy következtetéseket vonjunk le a társadalom helyzetére,

státuszára vonatkozóan.

A helyi társadalom állapotát leíró mutatók alapján megállapítható, hogy Szentes városközpont

akcióterület helyi társadalmi állapota a Belváros presztízsének megfelelően kedvezőbb képet

mutat, mint akár a teljes Belváros, és különösen, mint amit a város más részeinek átlagos

társadalmi állapota mutat. Árnyalja azonban a képet a segélyezettek magas aránya, amely

rávilágítja a figyelmet a további fejlesztések szükségességére.

Mint bármelyik más város belvárosának, Szentesnek is a kvalifikált, magas iskolai

végzettséggel rendelkező, tehetősebb társadalmi csoportok lakhelye az akcióterület, amely

magában hordozza a megújulás lehetőségét, kedvező alapot biztosít a fejlesztések számára. A

gazdaságilag aktív népesség aránya sokkal magasabb, mint Szentes más városrészeiben.

66

Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatokat a következő táblázat

tartalmazza, összehasonlításban a Belváros és Szentes egészével.

30. számú táblázat Az akcióterület társadalmi helyzetére vonatkozó adatok

Mutató megnevezése Szentes Belváros Akcióterület

Lakónépesség száma 31 638 7 785 908

(1125*)

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők

aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 28,2 21,8 20,7

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség

arányában 10,4 15,6 22,2

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25,5 8,1 12,2

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők

aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40,2 39,2 34,1

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők

és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők

aránya az aktív korúakon belül

16,3 13,2 10,5

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 55,5 57,3 61,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 40,8 37,0 38,9

Állandó népesség száma 30 997 7 551 877

(*1069)

Forrás: KSH 2001. Népszámlálás adat, *Szentes Város Önkormányzata Népesség nyilvántartás 2010

3.3.5. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet

Az akcióterület társadalmi helyzetének meghatározása szempontjából közvetlen indikátorként

használhatók a társadalom oktatási, iskolázottsági helyzetére vonatkozó adatok. A

városközpont népességén belül az alacsony iskolai végzettségűek – azaz a legfeljebb általános

iskolát végzettek – aránya kedvezőbb nemcsak Szentes, de a belváros egészénél, a felsőfokú

végzettséggel rendelkezők aránya jóval magasabb a városi átlagnál, ugyanis a felsőfokú

végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességből a település egészét tekintve 10,4%,

míg az akcióterületen 22,2% (6. ábra).

6. számú ábra 7. számú ábra

Forrás: KSH 2001. Népszámlálás adat

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányába n

10,4

15,6

22,2

0

10

20

30

Szentes 1 . Belváros Akcióterület

Aktív korúak ( 15 - 59 évesek ) mutatói

40,2 39,2

34,1 28,2

21,8 20,7

16,3 13,2

10,5

0 5

10 15 20 25 30 35 40 45 50

Szentes 1 . Belváros Akcióterület

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya

67

A gazdasági aktivitás mutatója magasabb a városi átlagnál, míg a munkanélküliség

szempontjából kedvezőbb helyzetben van az akcióterület, mint Szentes egésze. A rendszeres

munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a 15-59 éveseken belül csupán 34,1%, szemben

a 40,2%-os városi átlaggal. A munkanélküliségi ráta is alacsonyabb (5,5%), mint a városi

átlag (5,8%). Az egyedül élő idősek aránya nem magas, a foglalkoztatott nélküli háztartások

aránya a városra jellemző aránynál alacsonyabb.

Foglalkoztatottsági mutatók Szentesen, a Belvárosban és a Városközpont Akcióterületen 8. számú ábra

Foglalkoztatási helyzet az aktív korcsoporton belül

55,5 57,3 61,9

40,2 39,2 34,1

0

20

40

60

80

100

120

Szentes 1. Belváros Akcióterület

Rendszeres


rendelkezők aránya

Foglalkoztatottak aránya a 15-

64 éves népességen belül

Forrás: KSH 2001. Népszámlálás adat

68

3.3.6. Jövedelmi helyzet

Az akcióterület lakosságának jövedelmi helyzete a foglalkoztatottak magas arányának,

valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők alacsony arányának

köszönhetően, a városi átlagnál kedvezőbb.

A 100 főre jutó segélyesek aránya 30 fő, ami a belvárosi és a városi átlaghoz képest (20 fő)

rosszabb, azonban az akcióterületen a segélyek mértéke 10-15%-kal magasabb, mint a város

többi részén. (aktív korú nem foglalkoztatott segélye: az akció területen 25 725 Ft; a város

egészében 23 666 Ft).

Segélyek darabszáma:

31. számú táblázat Segélyek száma

Város összesen Belváros Akcióterület

Aktív korú nem fogl. rendszeres szociális segélye 311 88 15

Átmeneti (szociális) segély 740 183 25

Egészségkárosodottak rendszeres szociális 34 9 4

Idős korúak járadéka 47 11 3

Közgyógyellátás 1 095 244 40

Lakásfennt. támogatás DÉGÁZ 88 23 1

Lakásfenntartási támogatás kp 229 41 7

Lakásfennt. támogatás Városi Szolgáltató 61 49 7

Napközi 618 161 41

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 1 232 317 63

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 1 270 298 54

Halmozottan hátrányos helyzetűek 332 57 13

Összesen 6 057 1 481 273

Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2008

Segélyek összege:

32. számú táblázat Segélyek összege

Város összesen Belváros Akcióterület

Aktív korú nem fogl. rendszeres szociális segélye 7 360 066 2 015 819 385 870

Átmeneti (szociális) segély 7 460 600 1 990 067 247 617

Egészségkárosodottak rendszeres szociális 966 108 268 760 120 968

Idős korúak járadéka 1 348 906 319 200 91 200

Lakásfennt. támogatás DÉGÁZ 310 600 80 900 2 700

Lakásfenntartási támogatás kp 78 800 161 100 30 300

Lakásfennt. támogatás Városi Szolgáltató 206 700 165 300 25 700

Napközi 11 923 990 3 198 700 789 000

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 11 250 775 3 005 465 513 500

Összesen 40 906 545 11 205 311 2 206 855

Forrás: Polgármesteri Hivatal, 2008

69

3.3.7.A környezeti értékek bemutatása

Az akcióterület Szentes „szíve”, ez a legrégebben lakott rész, és itt találhatók a város

legértékesebb épületei.

A teljes akcióterület régészeti érdekű terület, valamint 13 db nyilvántartott régészeti érték

található a területen. A régészeti lelőhelyek listája az 1. sz. függelékben található.

A régészeti lelőhelyek közül a legérdekesebb a Tóth József utca legelején lévő késő középkori

templom emlékei. Ez esetleg bemutatható lenne megfelelő feltételek esetén. Állapota

bolygatott, részben elpusztult, a pontos helyzetet részletes feltárás tisztázhatja.

70

A Városközpont Akcióterületen található régészeti lelőhelyek 12. számú térkép

Az akcióterületen található Szentes 13 db műemlékéből 9 db. Mindegyik épület eredeti

funkciójának megfelelően használnak, kivétel a közelmúltban felújított Megyeháza, amelyben

konferenciaközpont, levéltár és a Koszta Múzeum működik. A Petőfi Szálló rekonstrukciója

megkezdődött.

71

Az akcióterületen található értékes épületek és egyedi tájértékek


72

33. számú táblázat Az akcióterületen található műemlékek

AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ MŰEMLÉKEK

ÉPÜLET


TZS.

SZÁM STÍLUS

ÉPÍTÉSI

ÉV TÖMB ÁLLAPOT

Református lelkészlak Kiss Bálint u. 2. 20 2749 Klasszicista 1836 2 felújítandó

Megyeháza Kossuth tér 1. 1 2750 Neoreneszánsz 1882-1883 3 felújított

Református templom Kossuth tér 3. 21 2751 Klasszicista 1808-1826 2 felújított

Magyar Ortodox templom Kossuth u. 4. 827 2752 Copf 1786 6 megfelelő

Szent Anna Római

katolikus templom

Erzsébet tér 2. 5629/2 2753 Barokk

(klasszicizáló) 1764-1768 10 megfelelő

Gólyás ház, ma

Művészetek háza

Petőfi u. 4-6. 5600/2 2754 Klasszicista 1840 7 felújított

Szentháromság szobor Erzsébet tér 5626/2 8623 Neoreneszánsz 1886 10 jó

Péter Pál-féle Polgárház Petőfi u. 9 5612 9443 Klasszicista 1830 8 felújított

Petőfi Szálló és Tóth

József színház

Petőfi u. 2 5599 11063 Magyaros

szecesszió 1899 7

Rekonstruk-

ció

folyamatban

Forrás:KÖH

Református lelkészlak

Megyeháza Református templom

Ortodox templom Szent Anna Katolikus Templom Gólyás ház, művészetek háza

Szentháromság szobor Péter-Pál ház Petőfi Szálló

73

34.sz. táblázat Az akcióterületen található helyileg védett utcaképek

AZ AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT UTCAKÉPEK

UTCA MEGNEVEZÉSE HRSZ TÖMB

Ady Endre utca nyugati oldala (2-8.) 26/2, 27, 30 4

Ady Endre utca keleti oldala (1-11.) 840/2, 841, 842, 844, 845/1, 847 5

Kiss Bálint utca nyugati oldala (2-10.) 17/1, 18, 19, 20, 21 2

Kiss Bálint utca keleti oldala (1-9.) 24, 26/1, 28, 29/1, 31 4

Petőfi Sándor utca nyugati oldala (1-15.) 5622, 5621, 5620, 5619, 5618, 5612, 5608,

5607, 5604 8

Petőfi Sándor utca keleti oldala (2-8.) 5599, 5600/2, 5601 7

Forrás: Szentes Város Szerkezeti terve

Ady Endre u. Nyugati oldal Ady Endre u. Keleti oldal

Református lelkészlak Kiss Bálint u. Keleti oldal

Református lelkészlak Petőfi Sándor u. Keleti oldal Petőfi Sándor u. Nyugati oldal

Kiss Bálint u. Nyugati oldal

74

A Kurca és partja a település zöldterületi rendszerének igen értékes eleme, ritka növény-,

valamint vízi és nádi madárfajok otthona. Természeti szépsége, gazdag növényzete és

állatvilága is nagyban hozzájárul Szentes egyedülálló adottságaihoz.

A város legtöbb építészetileg is értékes épülete a belvárosban található.

Az Erzsébet téren található a Városi Bíróság épülete, a Szent Erzsébet Katolikus Általános

Iskola, a Szent Anna Katolikus Templom, mellette a Római Katolikus Plébánia és az előtte

álló műemléki védettséget élvező Szentháromság szobor (1886, Jablonszky Vince). A

plébániai hivatalt árkádsor kapcsolja össze a műemlék templommal. Az Erzsébet tér közepén

található az I. Világháborús emlékmű (1926, Pásztor János).

A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola épülete (1912) magyaros, szecessziós stílusú.

A homlokzat eredeti díszítése színes mozaik volt, melyeket falfestéssel pótoltak. 1993-ban a

városháza felől modern, rézkupolával díszített tornaterem épült. Az iskola a folyamatos

karbantartás mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzata került felújításra.

A Kossuth téren a kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom, a Kiss Bálint

Református Általános Iskola, a volt Megyeháza méltóságteljes, neo reneszánsz épülete várja a

látogatókat. A barokk stílusjegyeket hordozó és megújult Városháza szintén a Kossuth téren

látható.

A kora klasszicista stílusú Református Nagytemplom (1808-1826) Szentes jellegzetes

épülete, a Kossuth tér északi oldalán helyezkedik el. Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó

része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú

temploma (52 méter). Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb

befogadóképességű épülete. Benne egyházközséget bemutató templomi galéria, és

információs pont is működött. A templom rehabilitációja 2008-ban fejeződött be az EU-s

források segítségével az önkormányzat és az egyház együttműködésének eredményeként.

Kiss Bálint Református Általános Iskola: Az eredeti népiskola épülete 1803-ban épült,

klasszicista stílusban, melyet 1920-ban lebontottak, majd helyébe Dobovszky József István

tervezett mértéktartó, eklektikus saroképületet tervezett. Az épület a folyamatos karbantartás

mellett jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt.

A templom mögött elhelyezkedő Kiss Bálint utca számos épülete védett. A műemléki

környezetben fekvő utca a városközpont korhű rehabilitációja keretében EU-s források

segítségével felújításra került. A klasszicista református lelkészlak (1836) nyújtott

menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint

(1772-1853) református lelkész korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. A

lelkészlak felújítására a közelmúltban került sor.

Megyeháza: közép rizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épület (Makay Endre, 1883.),

Szentes legszebb főtéri középülete, neo reneszánsz stílusú, 67 évig szolgálta Csongrád megye

székhelyét. Attikáján a megye címere látható, Justicia és Minerva alakjával. Kőrácsos

ablakainak oszlopsorát a mesterségek allegorikus nőalakjai (a mezőgazdaság, a háziipar, a

hajózás, a vadászat, a kereskedelem és a halászat) díszítik.

A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja. Bohn Alajos tervei

alapján emelték 1911-ben. Az épület jó állapotú, legutóbb a tetőszerkezete és a homlokzata

került felújításra.

A Kossuth utcán tekinthető meg a volt Szentesi Takarék Székháza, a Szent Miklós magyar

ortodox templom, az Evangélikus Templom és a Luther téri Díszkút. Az utca végén (túl az

Akcióterületen) pedig a megújult Zsinagóga áll, melyben a város könyvtárát helyezték el.

75

A Szentesi Takarék a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928). Az ingatlan

folyamatos karbantartás mellett jó állapotban van.

Nyugat felől a városi bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával.

A Városi Bíróság 1911-ben épült szecessziós-eklektikus stílusban Dobovszky József István

tervei alapján. Az épületek jó állapotban vannak

A tér sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna

Templom áll. Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével

lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó

színhelye. A templom jó állapotban van, legutóbb a homlokzat részleges felújítása történt

meg.

A Szent Miklós magyar ortodox templom a város főutcáján áll. 1786-ban épült, késő

barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel, külső falfülkéjében

Szent Miklóst ábrázoló freskóval (Kéri László). Az elmúlt években a tetőfedése és a

homlokzata felújításra került.

Szintén a város főutcáján található az Evangélikus Templom. 1904-1905-ben épült

neogótikus stílusban Francsek Imre tervei alapján. Az oltárképet Hegedűs László festőművész

készítette. Az orgonát özvegy Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékére. A

toronyórát a város ajándékozta a templomnak.

A Petőfi Sándor utcában található a Péter Pál Polgárház és az úgynevezett „Gólyás ház”. Az

előbbi folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó állapotban van, az utóbbi pályázati

támogatás segítségével teljes körűen felújításra került, és ma a Művészetek Házának ad

otthont.

A város szívében épült a Petőfi Szálló (Petőfi u. 2., szecessziós stílus, Komor Marcell és

Jakab Dezső, 1897-99). Először a Kossuth utcai, majd a Petőfi utcai szárny készült el. Jól

kivehetők a lechneri iskola stílusjegyei: történelmi stílusoktól független, sajátos tér- és

tömegképzés, a népi építészet formaelemeinek alapján álló architektúra, az új építőanyagok

(kovácsoltvas, kerámia, nyerstégla) használata. Az oromzatos kupola bádogdíszei, csipkézett

balluszteres erkélyei, tégla-szalagdíszes udvara, homlokzatos tulipános városcímerdíszei, a

pártás kőfaragványok a századforduló magyar építészetének jelentős alkotásává tették az

épületet. Színháztermét a város szülöttéről, Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről nevezték

el. Jelenleg folyik az épületegyüttes teljes rekonstrukciója.

Az akcióterületen 28 db helyileg védett épület található. Közülük a város 7 középület esetében

javasolja a műemlékké nyilvánítást az Örökségvédelmi Hivatalnak.

35. számú táblázat Műemlékké nyilvánításra javasolt épületek az akcióterületen

ÉPÜLET MEGNEVEZÉSE UTCA HRSZ

Evangélikus templom Kossuth u. 9. 5590

Városháza Kossuth u. 6. 5623

Városi bíróság volt Járásbíróság és Fogház Erzsébet tér 4 5627

Szent Erzsébet Katolikus Általános iskola Erzsébet tér 1 5624

Református iskola Kossuth L. tér 2

Városi Gyermekkönyvtár, lakóház, üzletek (volt

Szentesi Takarék és Bérház)

Petőfi S. u. 1 5622

Horváth Mihály Gimnázium Szt. Imre herceg u. 2 5651

Forrás: Szentes Településszerkezeti Terv 2009

76

36. számú táblázat Az akcióterületen található helyileg védett épületek

AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK

ÉPÜLET MEGNEVEZÉSE UTCA HRSZ STÍLUS ÉPÍTÉSI

ÉV TÖMB

Zsoldos ház Tóth J. 7 9 Polgári 2

Lakóház (kocsma) Hajdú L. u. 1. 4 Paraszti XIX. sz. e 2

Református Imaház Kiss Bálint u. 8. 17/1 1906 2

Földhivatal épülete Kossuth u. 8. 829/1 1909-10 6

Fridrich –féle fényírda Kossuth u. 6. 829/2 1905 6

Páter-ház panzió, étterem Kossuth u. 1. 5598/3 1880 7

Francia Pékség József A. u. 1. 5591/3 1914 7

Evangélikus templom Kossuth u. 9. 5590 Neogótikus 1905 7

Városháza Kossuth u. 6. 5623 Késő barokk 1911 8

Városi bíróság volt Járásbíróság és

Fogház

Erzsébet tér 4 5627 Szecesszió –

eklektikus

1910-11 10

Szent Erzsébet Katolikus Általános

iskola

Erzsébet tér 1 5624 Magyaros –

szecesszió

1912 8

Református iskola Kossuth L.tér 2 Eklektikus 1928 3

Városi Gyermekkönyvtár, lakóház,

üzletek volt Szentesi Takarék és Bérház

Petőfi S. u. 1 5622 Eklektikus 1929 8

Idősek otthona Kiss Bálint u 1 24 1887-88 4

Horváth Mihály Gimnázium Szt. Imre herceg u. 2 5651 Eklektikus 1888

1915-18 9

Petőfi S. Általános Iskola volt

Polgári leányiskola

Petőfi S. u.15 5604 Eklektikus 1913 8

MSZP Pártiroda és Cigány

Kisebbségi Önkormányzat

Kiss Bálint u 3 26/1 1904 4

Társasház Kiss Bálint u 5 28 1913 4

Társasház Kiss Bálint u 9 31 4

Társasház Tóth J 8 122 2

Lakóház Petőfi S. u.7 5619 8

Üzletek volt Postaállomás, Petőfi S. u.8 5601 Klasszicizáló 1888 7

Társasház Petőfi S. u.5 5620 8

Galéria kávéház és étterem Petőfi S. u.7/a 5618 8

Üzletek Petőfi S. u.11 5608 8

Üzletek Petőfi S. u.13 5607 8

Társasház Szt. Imre herceg u. 16 5668/2 9

Forrás: Szentes Város Helyi Építési Szabályzata 2009.

77

3.3.8.Közterületek értékelése

37. sz. táblázat Közterületek értékelése

Terület

sorszáma

Terület

megnevezése

Értékelés Javaslat

előnyök hátrányok

1 Kurca-part

Városközpont és vízpart-

természeti környezet

attraktív találkozása.

Rekreációs tengely (séta,

kerékpározás,

csónakázás). Városi

zöldfolyosó.

Kiépítetlen, kevés

növényzet,

alulhasznosított

Sétány kiépítése igényes térkő

burkolattal, utcabútorzat,

térvilágítás, vízparthoz kapcsolódó

kiülők, vízparti növényzet

fajgazdagítása, ismertető táblák

kihelyezése, vendéglátás

lehetősége, kerékpárút.

2 Kossuth Lajos utca

Városi fő tengely,

hagyományos igazgatási,

kereskedelmi funkciók

fűződnek rá.

Térkapcsolatok (Kossuth

Lajos, Erzsébet, Szt.

Miklós terek)

Gyalogos felületek,

parkolás

szervezetlensége,

kialakulatlan,

leromlott utcakép.

Gyalogos burkolatok cseréje

(térkő), sétány jellegű kialakítása.

Kerékpáros közlekedés

lehetőségének megteremtése. Utca

menti zöldsávok felújítása (fasorok

telepítése, felújítása). Parkolás.

Díszvilágítás (kandeláberek

cseréje). Az utcához kapcsolódó

apró teresedéseken utcabútorok

cseréje, elhelyezése (pl.: Posta

előtt, Evangélikus templom körül).

3 Erzsébet tér

Rendezett, szép,

környezetbe illő, jól

karbantartott

Rendszeres, alapos fenntartás,

helyi védelem alá helyezés (jogi

beavatkozás)

4 Szent Imre herceg

út északi torkolata

Szép meglévő növényzet,

műemléki szobor, árkádos

térfalak

Zavaros forgalmi rend,

szigetszerű

zöldfelületek

Gyalogos dominanciájú, vegyes

forgalmú díszburkolat, korlátozott

parkolási lehetőséggel

5

Szent Imre herceg

út 2.-vel szemközti

tér és utca

Jó gyalogos kapcsolat az

intézmények között és a

Kurca felől. Díszkút

Kialakítatlan, alul

hasznosított, nincs

térszervező ereje, nem

elég hangsúlyos.

Sétány kiépítése a Kurca felől,

találkozó pont kialakítása,

utcabútorok, díszkút felújítása,

vízgépészeti felülvizsgálat,

középiskola előtti zöldfelület

felújítása

6 Szent Imre herceg

út déli vége

Védett tölgy és

pihenőhely, emléktábla Műszakilag leromlott

Eredeti tervek alapján, vagy

felmérés alapján felújítandó

7 Petőfi Sándor utca

A szentesi városszerkezet

szempontjából kiemelt

jelentőségű, a

városközponthoz

kapcsolódó utca

Kedvezőtlen utcakép,

kialakulatlan építészeti

arculat, nem egységes,

leromlott állapotú

fasor

Járdakorszerűsítés, egységes új

fasor telepítés, Kossuth L. utcával

harmonizáló új utcavilágítás

8 Kossuth Lajos tér

Városközpontban elfoglalt

kitüntetett hely,

várostörténeti

hagyományok, kapcsolódó

közintézmények, szobrok,

növényzet, jó műszaki

állapot.

Eldarabolt

területkialakítás, a

szabdaltság miatt

nagyobb közösségi

események

megtartására nehezen

használható.

A közlekedésfejlesztés által érintett

területi átalakítás függvényében a

térhasználat átértékelése,

átalakítás, funkcióbővítés, a

szökőkút korszerűsítésével együtt

víztechnikai és díszvilágítás

korszerűsítés.

9 Kiss Bálint utca

Fontos gyalogos kapcsolat

a Kossuth tér felé.

Kedvező arculat, igényes

kialakítás, jó műszaki

állapot

Rendszeres karbantartás, fenntartás

10 Tóth József utca

Városközponthoz közel

van, fontos kulturális

intézmény kapcsolódik rá.

Szűk, jellegtelen. Járdák és fasorok felújítása,

rendezett parkolás.

78

Terület

sorszáma

Terület

megnevezése Értékelés Javaslat

11 Kurca sor a Tóth

József utcáig

Fontos összekötő kapocs a

Kurca menti sétány és a

híd, valamint a belváros

között.

Rendezetlen lépcső,

parkoló, rossz

forgalmi kapcsolat,

leromlott gyalogoshíd.

Új híd építése kerékpáros sáv

kialakításával, lépcső és parkoló

átépítése. Gyalogos burkolatok

kialakítása a Kurca parti sétánnyal

azonos anyaghasználattal.

12 Hajdú Lajos utca

Református templomhoz,

szoborkerthez jó

kapcsolat.

Zavaros forgalmi

helyzet.

Vegyes forgalmú burkolat,

rendezett parkolók kialakítása a

meglévő fák megtartásával.

13 Nagy Ferenc utca

Fontos gyalogos bevásárló

utca, jól kialakított

utcabútorozott.

Karbantartás, folyamatos kezelés.

14 Szent Mikós tér

Kitüntetett pozícióban

lévő, műemlék templom

környezete.

Közintézményekhez,

kereskedelemhez,

vendéglátáshoz

kapcsolódik.

A templom beszorított

pozícióban van. A

nagy közös használatú

terület rosszul

funkcionál,

feldarabolt,

szervezetlen gyalogos

hálózatú.

A templom kiszabadítása

nyomasztó építészeti

környezetéből, bekapcsolása a tér

egészébe. Gyalogos irányok,

térhasználat, vízhasználat

(szökőkút), vendéglátó teraszok

egységes rendszerbe szervezése.

15

Kossuth Lajos utca -

Evangélikus

templom környéke

Kitüntetett pozícióban

lévő építészeti alkotás a

főutca mellett.

Elhanyagolt környezet

a belvárosi pozícióhoz

képest, ezért

kedvezőtlen városképi

megjelenés.

Templom körül gyalogos burkolat

kialakítása a teljes körüljárhatóság

biztosításával, a meglévő értékes

faállomány megtartásával,

utcabútorokkal.

16 Posta előtti tér

Értékes, szép szobor, zöld

környezetben a főutca

mellett.

Felújítás, rendszeres karbantarás.

38.számú táblázat Az akcióterületen található helyileg védett szoliter fák

AKCIÓTERÜLETEN TALÁLHATÓ HELYILEG VÉDETT SZOLITER FÁK

MEGNEVEZÉS HRSZ CÍM

olimpiai bajnok tölgyfája 5625; 5603/2 Szent Imre herceg út

3 db oszlopos tölgy 22 Kossuth tér

cukorjuhar 32 Munkácsy Mihály

1 db platán 5541/67 Petőfi S. utca – Szabadság téri platán

3 db platán 5650 Szent Anna utca

8 db mocsári ciprus Kurca part

2 db császárfa 5599; 5598/3 Petőfi szálló mellett

1 db idős császárfa 5612; 5603/2 Páter ház mellett

5 db platán 5644 Liget sor, Kurca part

Forrás:Szentes Város Helyi Építési Szabályzata

79

3.3.9.A környezeti károk bemutatása és feltárása

Az akcióterületen semmilyen szennyezett terület nincs a FAVI-KÁRINFÓ - VITUKI Kht.

Országos Környezeti Kármentesítési Program - adatbázisa szerint.

Forrás: Szentes Szerkezeti Terve (2007.) Környezeti Vizsgálat

Levegő

A levegő minősége a belvárosban a viszonylag nagy forgalom ellenére kiváló, illetve jó.

39. számú táblázat A levegő minősége a belvárosban

Mérési eredmények utolsó mérés időpontja 2008. 02. 12 13:00

SO2

12

µg/m3

NO2

42.4

µg/m3

Ox

58.5

µg/m3

CO

433

µg/m3

Ózon

7.9

µg/m3

PM10

29.9

µg/m3

kiváló jó

megfelelő szennyezett

erősen szennyezett

Forrás: Szentes Város Környezetvédelmi Programja 2008.

Felszíni vizek

Meg kell említeni, hogy a Kurca-főcsatorna vizének minősítése a IV. illetve az V.

vízminőségi osztályba nyert besorolást, ami a szennyezett illetve az erősen szennyezett

kategóriának felel meg. Ez a tény a belváros hosszú távú fejlesztésére negatív hatást

gyakorolhat.

A legnagyobb vízszennyezők az állattartó telepek, ezen belül is a sertéstelepek. Több helyen a

hígtrágyát földmedrű medencében tárolják a termőföldre való kijuttatásig. Nagy intenzitású

esőzések során a tárolók megtelnek és jelentős mennyiségű hígtrágya jut a csatornákba, majd

végül a befogadóba (Kurca - főcsatornába).

A Kurca - főcsatorna vízminőségi állapotát az alábbi tényezők határozzák meg:

- Hármas-Körös folyóból érkező öntözővíz

- vízgyűjtő-területen összegyülekező belvizek (ammónium és nitrát bemosódás),

- Kurca - menti települések területeiről származó használt vizek (pontszerű és diffúz)

- állattartó telepeken keletkező trágyalé bejutása a mellékcsatornákba

- tározott termál csurgalékvizek időszakos bevezetése (relatíve nagy

- sótartalom, nagy PH, nagy nátriumion tartalom, ammónium, fenol)

- kommunális eredetű vizek (illegális szennyvíz bevezetések)

- csapadékvíz-gyűjtő rendszerből befolyó vizek (sós hólé, olaj, kemikáliák).

Forrás: Szentes Város Környezetvédelmi Programja

Felszín alatti vizek

Az akcióterületen teljesen kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat.

80

3.3.10. Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte

Az akcióterület a város kitüntetett helyszíne, amely magán viseli az egykori vármegyei

székhely élénk közéleti jellegét. Az akcióterület egy nagy hagyományokkal rendelkező, és

már a 19. század végén – hazai viszonylatban – jelentős népességgel bíró város kereskedelmi

és közigazgatási központját öleli fel, az akcióterület a szentesi közszféra (közigazgatás,

oktatás, művelődés stb.) igazi központja.

Néhány kivételtől eltekintve a város legfontosabb közintézményei az akcióterületen

összpontosulnak. A város centruma a közintézmények számát és nagyságát tekintve

gazdagabb, mint jó néhány megyeszékhely (pl. Zalaegerszeg, Salgótarján, Szekszárd,

Békéscsaba) városközpontja, és építészeti értelemben az ország egyik legértékesebb

belvárosa. Ez kiválóan visszatükröződik az alábbi táblázatok alapján.

Az akcióterület nagy közterekkel, patinás, műemlék épületekkel rendelkezik. Szinte az összes

városi funkció egy helyen, kis távolságon belül megtalálható.

Külön értéke az akcióterületnek, hogy négy egyház temploma és intézményei találhatók a

térrendszerben. A négy egyház mellett több közép- és alapfokú oktatási intézmény, továbbá

könyvtár, színház, mozi, ifjúsági ház, stb. működik sajátos kulturális közeget alkotva.

Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és


40.számú táblázat: Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról és a közlekedési, távközlési és


GAZDASÁG, INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG,

KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, KÖZÖSSÉGI

FUNKCIÓK

MENNYISÉG ADATFORRÁS (2008)

Gazdasági funkciók

Ipartelep 0 Önkormányzat

Kereskedelmi központ 0 Önkormányzat

Szolgáltató központ 1 Önkormányzat

Kiskereskedelmi üzletek 86 Önkormányzat+ saját

felmérés

Bankok,

takarékpénztárak 4 Önkormányzat

Irodák 34 Önkormányzat+ saját

felmérés

Vendéglátóhelyek 17 Önkormányzat+ saját

felmérés

Szálláshely-szolgáltatók 2 Önkormányzat

Közlekedés, távközlés

Közösségi közlekedés

Helyi autóbuszmegállók

(3)

Távolsági autóbusz-

végállomás

Térkép

Postahivatal 1 Önkormányzat

Közösségi funkciók

Konferenciaközpont 1 Önkormányzat

Közösségi sportpálya 1 Önkormányzat

Könyvtár 1 Önkormányzat

81

GAZDASÁG, INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG,

KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, KÖZÖSSÉGI

FUNKCIÓK

MENNYISÉG ADATFORRÁS (2008)

Levéltár 1 Önkormányzat

Ifjúsági közösségi

centrum 2 Önkormányzat

Művelődés

Múzeum 5 Önkormányzat

színház 1 (rekonstrukció alatt) Önkormányzat

Mozi 1 Önkormányzat

Állami, igazgatási, hatósági,

igazságszolgáltatási,

közigazgatási funkciók

Polgármesteri Hivatal 1 Önkormányzat

Rendőrség 0 Önkormányzat

Bíróság 1 Önkormányzat

Ügyészség 1 Önkormányzat

Humánszolgáltatási

funkciók

Házi orvosi székhely 0 Önkormányzat

Gyógyszertár 1 Önkormányzat

Járóbeteg szakellátás 0 Önkormányzat

Kórház 0 Önkormányzat

Időskorúak otthona 1 Önkormányzat

Nappali ellátó idősek

otthona 1 Önkormányzat

Bölcsőde 1 db Önkormányzati

nyilvántartás

Óvoda

1 db önkormányzati

fenntartású tagóvoda

1 db egyházi fenntartású

óvoda

Önkormányzati

nyilvántartás

Általános iskola

1 db önkormányzati

fenntartású

2 db egyházi fenntartású

Önkormányzati

nyilvántartás

Középiskola 3 db Önkormányzati

nyilvántartás

Felsőoktatási intézmény,

K+F funkció,

kutatóintézet

0 Önkormányzat

82

A Városközpont Akcióterület közintézményeinek listája

41.számú táblázat: Az akcióterület közintézményeinek listája

SZAKRÁLIS

INTÉZMÉNYEK CÍM

HELYRAJZI

SZÁM

KAPACITÁS

KIHASZNÁLTSÁG TULAJDONOS SPECIÁLIS

Református templom Kossuth L. tér 3 21 Református

egyház

Református Imaház Kiss B. u. 8 17/1 Református

egyház

Református Paplak Kiss B. u. 2 20 Református

egyház

Szent Anna római katolikus

Templom + Plébánia Erzsébet tér 2 5629/2

Római

Katolikus

egyház

Evangélikus templom Kossuth L. u. 9. 5590 Evangélikus

Egyház

Ortodox Templom Kossuth L. u. 4. 827 Ortodox

Egyház

OKTATÁSI

INTÉZMÉNYEK CÍM

HELYRAJZI

SZÁM

KAPACITÁS


Óvodák

Szent Anna utcai óvoda Szent Anna u. 1. 5630 100 férőhelyre 92

gyermek 4

csoportban Önkormányzat

Szent Erzsébet Katolikus

óvoda

Erzsébet tér 1. 5624 50 férőhelyre 47

gyermek 2

csoportban

Katolikus

egyház

Általános iskolák

Kiss Bálint Református

Általános Iskola

Kossuth L. tér 2. 2 25 tanterem

431 fő

1 tornaterem

Református

egyház

Szent Erzsébet Katolikus

Általános Iskola

Erzsébet tér 1. 5624 24 tanterem

345 fő

1 torrnaterem

1 tornaszoba

Katolikus

egyház

Petőfi Sándor Általános

iskola, volt Polgári

leányiskola

Petőfi S. u. 15 5604 18 tanterem

246 fő

1 tornaterem

1 tornaszoba

Önkormányzat

Középiskolák

Boros Sámuel

Közgazdasági

Szakközépiskola

Ady E. u. 6-8. 30 16 tanterem

397 fő

1 tornaterem

Önkormányzat esti tagozat is

Horváth Mihály

Gimnázium

Szent Imre H. u.

2.

5651 33 tanterem

663 fő

1 tornaterem

Önkormányzat Dráma

Zsoldos Ferenc

Középiskola és Szakiskola

Tóth J. u. 9

Szent Imre H. u.

1.

11

5614

26 tanterem

858 fő nappali

tagozaton

+106 fő esti

tagozaton

1 tornaterem

Önkormányzat

MŰVELŐDÉSI

INTÉZMÉNYEK CÍM

HELYRAJZI

-SZÁM

KAPACITÁS


83

Művelődési és Ifjúsági ház Tóth J. u. 10-14 123

100 fő előadóterem

200 fő pódiumterem

5 db 20 fő terem

1 db 35 fő terem

Önkormányzat

Őze Lajos Filmszínház Nagy Ferenc u. 3 837 300 férőhely Önkormányzat

Tóth József Színházterem Petőfi S. u. 2 5599 átépítés alatt Önkormányzat átépítés alatt

Városi Gyermekkönyvtár Volt Takarék Pénztár

Petőfi S. u. 1 5622

25 ezer kötet

látogató 27 ezer

fő/év

Önkormányzat

Konferencia és Kulturális

Központ

Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete

1

díszterem 250 fő

vörös-terem 70 fő

zöld-terem 70 fő

galéria 70 fő

udvar 1260 m2

Önkormányzat

Levéltár Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete

1 1420 m2

Önkormányzat ma is működő

HM Honvéd Kulturális

Szolgáltató Kht. Hegedűs

László Helyőrségi klub

Ady E. u. 2. 26/2

Állami

tulajdon,

Kezelője a

Honvédség

MÚZEUMOK CÍM HELYRAJZI

-SZÁM

KAPACITÁS

KIHASZNÁLT-SÁG TULAJDONOS SPECIÁLIS

Városi Galéria, Fehérház Kossuth L. tér 5.

I. emelet 828/1 évente 11 kiállítás Önkormányzat

Koszta József Múzeum Kossuth L. tér 1. volt megyeháza épülete

1

600 m

2 Önkormányzat

Péter Pál Polgárház

Múzeum Petőfi S. u. 9 5612 Önkormányzat

Fridrich – féle Fényírda Kossuth L. u. 6 829/2 Önkormányzat

Művészetek háza, Gólyás

ház Petőfi S. u. 4-6 5600/2 Önkormányzat + üzlet

EGÉSZSÉGÜGYI

INTÉZMÉNY CÍM

HELYRAJZI

-SZÁM

KAPACITÁS

KIHASZNÁLT-

SÁG

TULAJDONOS SPECIÁLIS

Dr. Bugyi István

Gyógyszertár Kossuth tér 5. 828/1 Magán

Gyermekorvosi rendelő Nagy Ferenc u. 840/1 Magán

Fogorvosi rendelő Nagy Ferenc u. 840/1 Magán

Fogorvosi rendelő Szent Imre H. u.

12-14. 5665 Magán

SZOCIÁLIS

INTÉZMÉNY CÍM

HELYRAJZI

-SZÁM

KAPACITÁS

KIHASZNÁLT-

SÁG


Bölcsőde Vásárhelyi út 2 5670 70 fh. 84 ellátott

100% felett Önkormányzat

Gondozási Központ és

Idősek Klubja, NOSZA

2005 Szociália Alapellátó

Horváth M. u. 10 839 100% felett Önkormányzat 24 órás felügyelet

Idősek Otthona Kiss B. u. 1 24 Református

egyház

Szentesi Családsegítő

Központ Gyermekek

Átmeneti Otthona

Munkácsy Mihály

u. 3 15/1 100% felett

84

Krízis otthon Liget sor 7. 5629/1 MEGSZŰNT

IGAZGATÁSI

INTÉZMÉNYEK CÍM

HELYRAJZI

-SZÁM

KAPACITÁS

KIHASZNÁLT-

SÁG


Bíróság Erzsébet tér 4 5627 Önkormányzat

Városháza Kossuth L tér 6 5624 2076 m

2 en ~ 92

helyíség Önkormányzat

Civil Ház Kiss B. u. 3 26/1 Önkormányzat

MSZP Pártiroda Kiss B. u. 3 26/1 Önkormányzat

Cigány kisebbségi

önkormányzat Kiss B. u. 3 26/1 Önkormányzat

Posta Kossuth L. u. 3a 5592/1 Magyar Posta + Invitel

Földhivatal Kossuth L. u. 8 829/1 Önkormányzat

Szentes Városi Szolgáltató

Kft. Petőfi u. 1 5622

Forrás Szentes Város Önkormányzata

85

Amint az alábbi ábra alapján is kitűnik, a Városközpont Akcióterületen található a

város meghatározó intézményeinek túlnyomó többsége.

14. sz. térkép

86

3.3.11. Közbiztonság helyzete

Az akcióterület közbiztonsági helyzete hasonló Szentes egészének közbiztonsági helyzetéhez.

Általánosságban elmondható, hogy az összes bűncselekmények száma az elmúlt egy évtized

során negyedével csökkent. A bűnmegelőző szervek munkájának eredményét tükrözi a

bűncselekmények felderítésének aránya, hiszen ez nemcsak a megyei, hanem az országos

átlaghoz képest is kiemelkedő.

A város vezetésének elsődleges célja a hivatásos és nem hivatásos rendvédelmi szervek

(rendőrség – tűzoltóság – katasztrófavédelem - polgárőrség - közterület-felügyelet) közötti

együttműködés elősegítése, a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében. Ennek eszközét

a Védelmi Operatív Ellenőrző Bizottság (VOEB) létrehozásában látja, amelynek célja a

szervek közötti kommunikáció hiányának orvoslása, valamint a feladatok koordinálása.

Feladatának tekinti a fiatalkorúak figyelemfelkeltését a bűnmegelőzés terén (preventív

programok; DADA program, iskolai fogadóórák), az önkormányzati és állami jogszabályok

ismertetése és betartatása. Mindemellett a havaria helyzetek kezelésének elősegítése

(lakossági tájékoztatás-tájékozottság; lakossági teendők).

Forrás: Szentes Város Bűnmegelőzési koncepciója (2003)

42. sz. táblázat Ismerté vált bűncselekmények száma 2009-ben az Akcióterületen

Forrás: Rendőrkapitányság Szentes

2009-ben, Szentes városában 1372 bűncselekmény vált ismertté, melyek 20,99 %-a (288 db)

az akcióterületen belül történt. Ebből 46 lopás, 1 rongálás, 7 esetben garázdaság, további 4

esetben testi sértés, és 1 esetben rablás miatt indult nyomozás.

A közúti baleseteket tekintve a 2009-ban az akcióterületen 39 baleset történt, mely13%-al

kevesebb, mint a megelőző évben. A balesetek többsége a Kossuth utcán a gépjármű

UTCANÉV

ISMERTÉ VÁLT

BŰNCSELEK-

MÉNYEK

SZÁMA

KÖZÚTI

BALESETEK

SZÁMA

Arany János utca 4 2

Tóth József utca 7 2

Horváth Mihály utca 11 2

József Attila utca 12 3

Szabadság tér 64 1

Petőfi utca 4 2

Vásárhelyi út 58 10

Nyíri köz 2 0

Kisér utca 5 1

Szent Anna utca 2 1

Kurca 2 0

Szent Miklós tér 33 3

Fogoly utca 46 2

Munkácsy Mihály utca 15 0

5631 sz. közterület 23 10

ÖSSZESEN 288 39

87

forgalommal együtt közlekedő kerékpárosok szabálysértéséből adódott. Szentes Város

Rendőrkapitánysága tapasztalatai szerint, ennek csökkenését biztosítja a megépült kerékpárút

(kerékpársáv) a Kossuth utcán.

A balesetek oksági szerkezetének vizsgálata során megállapítható, hogy a balesetek főbb okai

továbbra is a sebesség helytelen megválasztása (25,7 %), az elsőbbségi jog meg nem adása

(35,7 %), valamint a kanyarodás (7,4 %) szabályainak megszegései voltak. A balesetek

okozóinak aránya lényegében nem változott, ezen belül a gépjármű vezetők és a kétkerekű

járművezetők 88,5 %-t tesznek ki.

A fentiek alapján elmondható, hogy kívánatos az Akció Terület további forgalomcsillapítása a

balesetek számának további csökkenése érdekében.

Az akcióterület közbiztonsági helyzetének erősítése érdekében az önkormányzat

térfigyelő rendszer kiépítését tervezi a jövőben. A védendő területek lefednék a

forgalmas közlekedési csomópontként funkcionáló buszpályaudvart, az ehhez

kapcsolódó jelentősebb gyalogosforgalmat bonyolító sétáló utcát, és a Kossuth teret. A

megfigyelő rendszer a bűnmegelőzés mellett javítja az elkövetett bűncselekmények

felderíthetőségét is.

3.4.Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek

bemutatása, problémák feltárása

3.4.1. Településszerkezeti elemzés

15. sz. térkép

A közterület struktúra térképen

látszik, hogy míg az Erzsébet tér és

Kossuth tér közvetlen

környezetében megmaradt az eredeti

településszövet (ideértve a modern

„Fehér Házat” is, addig a Posta

épülete idegenül áll a kibontott

területen.

16. sz. térkép

A város-szerkezet különlegessége, hogy központját

terek láncolata alkotja. A Kurcától indulva:

- Szent Anna tér

- Erzsébet tér

- Kossuth tér

- Szent Miklós tér

- Luther tér

- Szabadság tér

További érdekesség a Kossuth és az Erzsébet terek

átlós, éppen csak érintkező elhelyezkedése.

88

A Városközpont kialakulása

17. sz. térkép

Már a Monarchia első katonai felmérésén a XVIII sz.

második felében beépített terület volt a mai

Városközpont. Ám a mai a Kossuth tér, és a hozzá

átlósan illeszkedő Erzsébet tér helyén a XVIII.

században mocsaras tó volt.

A kurcai átkelő nem a mai Kossuth utcai híd helyén

található, hanem attól délre volt átkelő.

Forrás: I. katonai felmérés

18. sz. térkép

A Monarchia második katonai felmérése során 1861-

ben készült Szentes térképe. Ez a város mai arculatát

meghatározó építkezések előtti pillanatot rögzítette.

A térképen látható a Csongrád felé vezető út a mai

nyomvonalon, és a Kurcán is a mai híd helyén lehetett

átkelni.

A Kurca túloldala még beépítetlen és lakatlan.

Forrás: II. katonai felmérés

19. sz. térkép

Az 1914-es térképen egy megyeszékhelyhez méltó

városközpont látható.

Látványosan kirajzolódik az Erzsébet tér és a Kossuth

tér különböző funkciója. (Nevük már akkor a mai.)

Az Erzsébet tér zöldterület, park, míg a Kossuth tér

városi tér. Itt hozták létre a város első kútját 1886-

ban.

Erre az időre megépülnek a két főtér köré szervezett

impozáns szecessziós épületei, a Petőfi Szálló, a

katolikus, református, valamint a Petőfi általános

iskola, a Városháza, a Vármegyeháza, a Bíróság és a

Földhivatal épületei.

1883-ban elkészült az első állandó belterületi híd a

Kurcán. A túloldalon látható a mai liget és a

sportpálya helyén az Erzsébet liget.

89

21. sz. térkép

Az 1970-ben készített topográfiai térkép a második

világháború után épült jelentős épületeket mutat.

Megjegyzendő, hogy ún. „Bauhaus-ház” nem épült a

második világháború előtt.

A hatvanas évek jelentős épületei az Ifjúsági ház és a

Kossuth téri „Fehér Ház”, amelyek tükrözik a kor

meghatározó építészeti irányvonalát.

Később épültek a Szent Imre utcai középiskolák.

Ezek az építkezések jelentős bontásokkal is jártak.

22. sz. térkép

A XXI sz. elején lévő beépítést mutatja a földhivatali

térképre készített beépítettség-struktúra.

A rendszerváltozás után a fejlesztések súlypontja a

rehabilitációra tevődött át. A korszerűtlen épületeket

már korábban elbontották.

Új társasházak épületek az Ifjúsági házzal szemben, a

Kiss Bálint u – Munkácsy M. u. sarkán, a Horváth

Mihály utcában, Szent Imre herceg utcában.

Illeszkedésük a meglévő utcaképbe változó.

Jelentős változás a buszpályaudvar megépítése

(Szabadság tér).

Átformálódott a Kossuth tér, funkcióját tekintve nem

piactér, több lett a zöldfelület. Elbontották a kutat, és

ide került a Kossuth szobron kívül a Horváth Mihály

szobor is. Az iskolákhoz tornatermek épültek.

20. sz. térkép

1914 és 1933 közötti 20 évben a már kialakult

városközpont nem fejlődött tovább. Ekkor épült a

Kurca túloldalán a sportközpont és sporttelep.

A „Szentes Megyei Város Belsőségeinek Térképén”

megfigyelhető a mai Gyerekkönyvtár épülete.

A Kossuth téren tartották a piacokat 1960-ig.

90

27. térkép

A térképen látszik a Városközpont földrajzilag is központ elhelyezkedése. A város sokáig csak

a Kurca keleti partján fejlődött. Ennek elsősorban az árvíz-, és belvízveszély volt az oka. Ekkor

a központ a város nyugati oldalán helyezkedett el. Itt épült a négy történelmi egyház temploma.

Ettől északra az Alföldre jellemző polgárházak épültek, míg délre szerényebb lakóházak.

Mára már a városközpont a város súlypontjába került. A Kurca túloldalán található nagy

kiterjedésű zöldfelületek

A város keleti oldalán épült ki a komoly iparterület (Zsoldos család), és ma is itt fejlődik az

Ipari Park.

Városstruktúra 23. számú térkép

91

Térkapcsolatok - 24. számú térkép

92

A térképen látható, hogy a Városközpont és az egész Belváros tengelye a Kossuth utca. Az

észak-déli irányú forgalom a Tóth- Szent Imre utcákon, illetve az Ady Endre utca- Petőfi

Sándor utcán halad. Az összefüggő térrendszert át-át szabdalja a forgalom, elválasztva a

funkcióban összefüggő területeket. Az akcióterületet belül körbejáró sétáló útvonal már

részben kiépült. Ez több helyen is kifut a Kurca partjára. Kurca part- Ifjúsági Ház- Hajdú

Lajos utca- Kossuth tér- Nagy Ferenc utca- Rózsa Gábor tér- Szent Miklós tér- Posta előtti

tér- Szabadság tér- Iskola utca- Kurca part.

Főterek térfalai


A Városközpontban az utóbbi másfél évtized következetes fejlesztései következtében a négy

templom által kijelölt területen az épületek nagy része Megújult.

A Kossuth tér nyugati oldalát alkotó református általános iskola homlokzatát 2006-ban

felújították, valamint egyik legjelentősebb fejlesztésként 2004-05-ben megtörtént a

Megyeháza teljes külső-belső felújítása, konferenciaközpont kialakítása, és odaköltözött a

Koszta Múzeum.

A Kossuth tér déli oldalán a Városháza külső homlokzattatarozása és kupola-felújítása 2001-

ben megtörtént. Ezzel egyidőben újjáépítették a Kossuth teret, és idehelyezték Horváth

Mihály szobrát. Szintén a déli oldalon áll a végre újjáépítés alatt lévő impozáns.„jobb napokat

megélt” Petőfi Szálló. Mellette a szerényebb Páterházat felújították.

A Kossuth tér északi oldalán nemrég fejeződött be a nagy értékű Református templom teljes

felújítása, valamint a Kossuth tér 4. sz. alatti egyházi épület idősek otthonává történő

átalakítása.

A Kossuth tér keleti oldalát jelentő – Szentesen csak „Fehérház”-ként hívott – modern 98

93

lakást és számtalan üzletet tartalmazó épület megújítására eddig még nem volt mód.

Az Erzsébet tér északi oldalán a felújított Megyeháza áll, keleti térfalát pedig a Városháza

alkotja.

Az Erzsébet tér Déli oldalán álló katolikus általános iskola szecessziós épülete szintén

felújított.

Az Erzsébet tér Nyugati oldalán még maradt felújítandó épület, a Bíróság és a plébánia felé

épült ún. promenád, mely régen vizuális kapcsolatot engedett a Kurca felé. Ezt azonban

igénytelen módon beépítették. A Bírósággal szemben méltatlan állapotban van a másik

saroképület is.

A Posta épület átlagos állapotú, ám városépítészetileg idegen eleme a központnak. A postával

szemben felújításra vár a Földhivatal épülete melynek tűzfala mellett található a Belváros

szinte egyetlen új épület elhelyezésére váró területe.

3.4.2. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat

helyzete

Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és felújítás évével, állapot besorolással és a

felújítási igényre vonatkozó megjegyzéssel:

43.számú táblázat: Utcajegyzék az Akcióterületre az építés és a felújítás évével

Utcanévjegyzék építve felújítás

éve

állapota felújítást igényel-e szennyvíz-

vezeték 5

éven belül

készült

(1-től - 5-

ig)

5 éven

belül 5 éven túl

BELVÁROS

Ady Endre u.

Kossuth tér - Arany J. u.

1976.

-

3

T

Arany János u

…Kurca –Tóth J. u.. 1964. 2006. 4 - - x

Erzsébet tér 1920. 2001. 5 - -

Hajdú Lajos u. 1930. 2001. 5 - -

Horváth Mihály u.

…Kossuth L u – Kígyó u. 1973. 2005. 5 - -

Ifjúsági sétány

… Arany J. u. – 126/4 köz 1975. 2006. 4 - - x

Iskola u. 1930. 2005. 4 - - x

József Attila u.

.. Kossuth L. u. – Szabadság tér 1960. 2004. 4 - -

Kígyó u.

... Horváth M. u – Ady E. u. 1980. 2005. 4 - - x

Kiss Bálint u.

… Kossuth L. tér –Munkácsy M.

u. 1926. 2007. 5 - - x

Kossuth Lajos u.

… Kurca – Horváth M. u. 1972. 2010 3 T -

Kossuth tér 1910. 2002. 4 - -

94

Liget sor

… Kossuth u. – 5631 köz 1976. 2005. 4 - - x

Luther tér 1920. 2004. 5 - -

Munkácsy Mihály u. 1926. 2006. 4 - -

Nagy Ferenc u. 1928. 2006. 5 - -

Nyíri köz

… Vásárhelyi u. – Kisér u. 1940. 2008. 4 - -

Petőfi Sándor u. 1920. 2007. 5 - -

Szabadság tér 1976. 2004. 5 - -

Szent Anna u.

… Kossuth u. - Kisér u 1928. 2005. 4 - - x

Szent Imre herceg u. 1972. 2004. 5 - -

Szt. Miklós tér 1971. 2007. 5 - -

Tóth József u.

… Kossuth u. – Arany J. u. 1928. 1984. 4 - - x

Forrás:IVS

A legrégebben felújított utcák a Kossuth Lajos, az Ady Endre és a Tóth József utcák.

A Kossuth Lajos utca rekonstrukciója hamarosan elkezdődik.

Az Ady Endre utca rehabilitációja szerepel a DAOP pályázat projektelemei között.

A Tóth József utca rekonstrukciója még egy kicsit várat magára, de később szükséges.

A Petőfi utca humanizálását a szálloda-fejlesztés indokolja.

Összességében megállapítható, hogy a Petőfi Sándor, Ady Endre utcák jelenlegi állapota az

értékelés szerint 5 pontot (azaz jó eredményt) kapott, ezzel szemben a városközpont

rehabilitációs tevékenység gerincét jelentő forgalomcsillapított övezet kialakítása a fenti utcák

rehabilitációba vonása mindenképpen szükséges az utcák pályaszerkezetének, geometriájának

átalakításával és a forgalomszabályozás megvalósításával. A forgalomszabályozás passzív

eszközeként kezeljük az útpályák átalakítását, valamint a gazdasági funkciók kiegészítő

megerősítéseként értelmezzük az új járdaburkolatok, a zöldfelületek kialakítását, melyekkel a

rehabilitációs tevékenységeket erősítjük meg. További fontos szempont a Petőfi Szálló

kapcsolódó, magántőkéből történő történő rekonstrukciója, aképpen, hogy a szállodai

funkciók megerősítésének, kiszolgálásának is jelentős tényezője a környező út és

járdafelületek szinkronicitásának a megteremtése. Ide tartozik a Kossuth tér 5 számú ún.

Fehér ház előtti tér kialakítása projektelem is, amelynek célja, hogy a megváltozott út és

járdafelületek kialakítását követve rendezze az épület meghatározó homlokzata előtt kialakuló

tér sorsát, újj teresedés létrehozásával, a burkolatok revitalizációjával. Fentiekkel szoros

összefüggést mutat a Kossuth utcai körforgalom kialakítása is, hiszen a

forgalomszabályozásra, a biztonságos közlekedésre e beavatkozási elem is jelentős hatással

bír. A Horváth Mihály utcai járda kialakításával a korábban megvalósult járdaszakasz hiányzó

részének kiegészítése valósul meg terveink szerint, ezzel megteremtve az egységes

járdahálózatot a Kossuth utca irányában.

95

Közlekedés helyzete 26. számú térkép

96

A belváros úthálózatában jelentős változást csak a területen kívül tervezett beavatkozások

eredményezhetnek, pl. új Kurca-hidak építése a hozzájuk tartozó, a belvárost elkerülő utakkal.

Az akcióterület a belvárosnak csak a nyugati részére terjed ki. Nyugatról a Kurca, északról a

Munkácsy Mihály utca, keletről a Horváth Mihály utca – József Attila utca, és délről a

Szabadság tér – Petőfi Sándor utca – Kisér utca határolja.

A vizsgált terület úthálózatában a Kossuth Lajos utca főútvonal, mely a város kelet – nyugat

irányú tengelye. Az Ady Endre utca – Petőfi Sándor utca illetve a Tóth József utca – Szent

Anna utca a belváros két fontos észak – dél irányú gyűjtőútja. Az előbbinek a Kossuth Lajos

utcai csomópontjában a forgalmat jelzőlámpa szabályozza, míg az utóbbi körforgalmú

kialakítású.

A Kossuth Lajos utca csúcsórai forgalma 1100 – 1200 J/óra, a Petőfi Sándor utca – Ady

Endre utca forgalma 600 – 700 J/óra. Jelentős még a Szent Anna utca felé irányuló forgalom,

mely eléri a 700 J/óra értéket.

A körforgalmú csomópontban a forgalom lefolyása egyenletes. A jelzőlámpás szabályozású

csomópontban keletkező kisebb torlódások nem kapacitáshiányra vezethetők vissza, hanem a

hosszú periódusidő miatt kénytelenek a járművek várakozni. Ennek egyik oka, hogy minden

irányú kapcsolat meg van adva a csomópontban.

A kiszolgáló utcák közül a Szent Imre herceg utca és a Kiss Bálint utca forgalomcsillapított

kialakítású, hogy azokat az átmenő forgalom minél kisebb mértékben terhelje. A Hajdú Lajos

utca zsákutca, csak az iskola és a templom közötti parkolók megközelítését szolgálják. Az

Iskola utca szintén zsákutca, mely gyalogútban folytatódik. Csupán néhány ingatlan

megközelítését szolgálja, forgalma igen csekély.

A gyalogosforgalmi létesítmények közül kiemelendő a Kurca parti sétány, mely a pihenést,

kikapcsolódást szolgálja. A belvárosban az üzletek és az intézmények közötti közvetlen

gyalogos kapcsolatot a gyalogút hálózat biztosítja. Önálló gyalogosutca a Nagy Ferenc utca,

ahonnan a református templom északi oldalán továbbhaladva lehet a Kurca parti sétányt

elérni.

A belváros déli részén a Szent Imre herceg utca és az Iskola utca közötti gyalogút a

Szabadság téri buszpályaudvar miatt egy kedvelt kapcsolat. Innen északi irányban a Nagy

Ferenc utcáig szintén kiépült a gyalogút.

A kerékpár forgalom átvezetése a belvároson megoldatlan. A Csongrádi úton és a Kurca jobb

partján a gyalogos hídig megépült a kerékpárút, a Vásárhelyi úton kerékpársávot jelöltek ki,

de ezek között nem létesült hálózati kapcsolat. Különösen az iskolák környékén nem csak a

kerékpáros forgalom nagy, de jelentős a tárolási igény is, amit nem szerencsés a közterületen

megoldani.

Az akcióterületen a személygépkocsik részére kb. 350 parkolóhely van. Ebből 150 az északi

oldalon, 110 a délin, a többi a fő- és gyűjtőutakon a szegély melletti parkolóhely. A nagyobb

forgalmú helyeken a fizető parkolás bevezetésével elérték, hogy a járművek ott rövid ideig

tartózkodnak, csak a tényleges ügyintézés idejére. Így akinek tényleg itt akad elintéznivalója,

az mindig talál itt szabad helyet.

A Városközpontban és a nagyobb forgalmú létesítmények környékén épültek nagy kapacitású

parkolók:

Erzsébet tér P40 + P23

Kossuth tér P22 + P10 + P20 + P48

Szabadság tér (autóbusz állomás) P 28

97

A helyi úthálózatban a Városközpontban főútvonali szerepet az alábbi útvonalak töltenek be:

Csongrádi út – Kossuth Lajos utca – Attila út

Petőfi Sándor utca – Vásárhelyi út

Gyűjtőt szerepük a belvárosban az alábbi útvonalaknak van:

Ady Endre utca – Sima Ferenc utca – Boros Sámuel utca

Arany János utca – Bajcsy-Zsilinszky utca

Szent Imre herceg utca

Szent Anna utca – Soós utca

Közlekedés-fejlesztés

A közlekedésfejlesztés célja, hogy a belvárosban a forgalmat csillapítsuk, az átmenő

forgalmat a határoló utakra terheljük, és a területre irányuló célforgalom minél rövidebb

útvonalat használjon.

A forgalomcsillapításnak vannak területi és lokális eszközei. Az előbbibe tartozik a

korlátozott sebességű, a lakó-pihenő, a gyalogos, és a parkolási övezet valamint a

súlykorlátozás. Az utóbbiba tarozik az egyirányusítás, a zsákutca, a csomópontok forgalmi

rendjének módosítása.

Ennek értelmében javasolt a korlátozott sebességű övezet és a parkolási övezet kijelölése. A

forgalom további csillapítása érdekében erre a területre a 3,5 t súlykorlátozás bevezetése is

javasolt. Megjegyezzük, hogy az övezetek határai nem kell, hogy megegyezzenek a tervezési

terület határával.

A Kossuth Lajos utcát és annak környékét a Széchenyi ligettől a József Attila utcáig

forgalomcsillapított úttá kell alakítani, ami elsősorban a csomópontok átépítésével valósítható

meg. Ezt a célt szolgálja a Tóth József utcai és a Petőfi Sándor utcai csomópontok

körforgalmúvá történő átépítése. A Petőfi Sándor utcai csomópont kialakítása jelen tervezett

beruházásoknak nem része, a későbbiekben az anyagi források rendelkezésre állásakor

azonban a csomópont kialakítható.

A városban az északra tartó forgalom a Petőfi Sándor utca – Ady Endre utca vonalon haladva,

míg a délre tartó forgalom a Tóth József utca – Szent Imre herceg utca vonalán halad. Az

előbbi esetben a jelen beavatkozások részeként a forgalom egyirányúsítása valósul meg.

A belvárosban közlekedési szempontból a legfontosabb feladatok:

A Kossuth Lajos utcai csomópontok végleges átépítése a folyamatos forgalom lefolyás

biztosításával

A kerékpárút hálózat kapcsolatainak kiépítése a belvároson keresztül

A város Önkormányzata megbízta a Pro Urbe Kft-t, hogy a Szentes városközpont

átalakításához kapcsolódó közlekedési koncepciót elkészítse. A tervet a Pro Urbe Kft. 54/09

számon leszállította. Az akcióterületi terv közlekedésfejlesztési javaslata az említett

tanulmány eredményét veszi figyelembe.

Az egyirányú úthálózat kialakításának több változatát vizsgálták meg, és az alábbiakat

állapították meg:

98

Biztosítani kell a kiséri városrész forgalmának szabad lebonyolódását, az autóbuszpályaudvar

csatlakozását és a kis utcák tehermentesítését.

Ennek megfelelően javasolt a Petőfi Sándor utca egyirányúsítása az autóbuszpályaudvartól

észak felé, és tovább az Ady utcáét a Munkácsy utcáig. Ezzel az autóbuszpályaudvar forgalmi

rendje továbbra is megtartható.

A Pro Urbe Kft. a részletes forgalomszámláláson alapuló vizsgálat és mikroszimuláció

elemzésével határozta meg a várható forgalmi átrendeződést. Ebből megállapítható, hogy az

egyirányúsítás első ütemű megvalósítása esetén is megvalósul a külső szakaszokon a forgalmi

átrendeződés. A vizsgált utakon a keresztmetszeti forgalom nem, vagy csak kis mértékben

növekszik.

Ezen kívül makroszimulációs eljárással is megvizsgálták a Kossuth Lajos utcai körforgalmú

csomópontok várható forgalmi viszonyait. Megállapították, hogy a Petőfi Sándor utca – Ady

Endre utca csomópontban a jelenlegi állapothoz képest csökken a sorképződés. Ezzel

szemben a Tóth József utca – Erzsébet tér csomópontban a Csongrádi út felől megnő a

sorképződés esélye, főként a reggeli csúcsórában torlódás várható.

A Pro Urbe Kft. tanulmányának a város forgalmi átalakítása egy jövőt érintő koncepcionális

munka, amelynek a későbbi fejlesztési irányok kijelölése a célja, nem pedig az önkormányzat

rövid távú vállalásainak a bemutatása. Így e koncepcionális elemeket a következő- 27,28,29.

számú térképeken szemléltetünk. E koncepcióba illeszthető a jelenlegi rehabilitációs

tevékenység során megvalósítani tervezett Petőfi és Ady Endre utcák egyirányúsítása,

forgalomcsillapított átalakítása.

A projektfejlesztés során az egyirányúsítás követelményeit figyelembe véve elkészültek az

engedélyezési és a kivitelezési tervek is, amelyek az akcióterület jelenlegi fejlesztésére

vonatkoznak. A tervezői feladat-meghatározás legfontosabb elemei a fenti megállapítások

figyelembe vétele mellett a forgalomcsillapítás, a biztonságos kerékpáros közlekedés

feltételeinek megteremtése, a parkolóhelyek megmaradásának az elősegítése, a zöldfelületek

létrehozása volt. Az elkészült tervek a műszaki megvalósíthatóság feltételeit is figyelembe

véve a lehető legnagyobb mértékben a fentieket támogatják.

99

Parkolás:

Jelenleg az akcióterületen, az útépítéssel érinteni tervezett szakaszon (Ady-Petőfi utcák,

Kossuth tér) 82 db parkolóhely található, a javasolt forgalmi változásokkal ebből 30 db szűnik

meg, tehát 52 db marad. A vizsgálat kiterjedt a parkolóhelyek kihasználtságára is. Mivel a

jelenlegi foglaltság általában 40 – 60% között van, a parkolóhelyek számának csökkenése a

kihasználtság növekedését fogja eredményezni, ennek ellenére telítettségi problémák nem

várhatók. Ennek az az oka, hogy a parkolási rendelet felülvizsgálata az akcióterületi terv

véglegesítésének idején folyamatban van, az akcióterület Munkácsy utcai határánál

megszüntetésre kerül a fizető parkolási rend.

A 2010. év során megvalósult a Kossuth utca rekonstrukciója. Ennek alkalmával sor került az

út és járdaburkolatok korszerűsítésére, új kerékpárút kialakítására, az egyes víznyelők, akna-

fedlapok szintbe helyezésére és az útpálya alatti szükséges közmű korszerűsítésekre. A

Kossuth utca rekonstrukciója a parkolóhelyek átrendeződését is eredményezte. Az Előzetes

Akcióterületi Tervhez a Pro Urbe Kft. által készített Ady-Petőfi utca elvi engedélyezési

terveiben lényegesen több parkoló megszüntetése szerepelt, azonban a projektfejlesztés során

az ingatlantulajdonosokkal és a vállalkozásokkal egyeztetve ez a szám mérsékelhető volt. Így

a 2011-ben a Makadám Kft. által elkészített engedélyezési és kiviteli tervekben ez a szám 30

db-ra változott, így parkolóhelyek őrizhetők meg.

Az összefoglaló táblázatban a Kossuth utcára vonatkozóan a már megvalósult értékek

szerepelnek, az Ady és Petőfi utcákra és a Kossuth térre vonatkozóan pedig az elkészült

kiviteli tervekben szereplő adatok találhatók.

A Kossuth utca rekonstrukciójával a parkoló forgalom részben átrendeződött, jelentősebb

telítettségi problémát a beavatkozás nem okozott.

Az Ady – Petőfi utcák átalakítása (forgalomcsillapító átépítése) után sem várható telítettségi

probléma, mivel a terület nagyobb parkolási tartalékkal rendelkezik, mint amennyi

parkolóhely megszűnik.

44.számú. táblázat Parkolási mutatók és azok változásai az Akcióterületen

100

Az útberuházás kapcsán a városközpont

rehabilitáció kapcsán érintett parkolóhelyek

alakulása

Jelenlegi

férőhely

Tervezett

férőhely Változás

Ady utca 22 18 -4

Kossuth tér keleti oldal 16 10 -6

Fehér Ház előtt 29 10 -19

Petőfi utca 15 14 -1

Összesen 82 52 -30

101

27. számú térkép: Közlekedés-fejlesztés

hosszabb távú koncepciója

102

Tömegközlekedés-fejlesztés


Kerékpárút-fejlesztés


103

3.4.3. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közműhálózat

értékelése a megvalósíthatóság szempontjából

Összefoglaló értékelés:

A pályázat első fordulója során a közműhálózatok vonatkozásában teljes helyzetfeltárást

kértünk. A helyzetfeltárással párhuzamosan valamennyi közműszolgáltatóval a kapcsolatot

felvettük és véleményüket kértük megállapításaink vonatkozásában. A helyzetfelméréssel

megbízott tervező cég középtávú (10-15 év) stratégiai célként fogalmazta meg az egyes

közművekkel kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket, kijelölte a közművek fejlesztésével

kapcsolatos stratégiai irányokat.

Jelenleg a közműszolgáltatókkal folytatott egyeztetéseink alapján megállapítható, hogy mind

az akcióterületen, mind pedig a város egészére vonatkozóan a közművek a lakossági és

közületi igényeket ki tudják elégíteni, így a közműrendszer átfogó rekonstrukciója nem

képezi a jelen- városközpont rehabilitációs beavatkozások tárgyát, hanem egyfajta

ajánlást fogalmaz meg a jövőt érintő fejlesztési koncepciók irányára vonatkozóan.

Az akcióterület Szentes belvárosában, annak is a központi részén található. A jelenlegi város

szerkezet meghatározza a közművek kiépítettségét, egyben jellegét is, melynek több

befolyásoló tényezője volt. A belváros, egyben az akcióterület tengelyében helyezkedik el a

Kossuth Lajos utca, mely egyben a város főutcájának. Közművesítés szempontjából is fő

utcának tekinthető, mivel elsőnek kerültek a közművek kiépítésre.

A Kossuth utcára csatlakozó utak közművesítése az elmúlt időszakoknak megfelelő igénnyel

és kapacitásokkal épültek ki. A közművek kiépítettsége hűen tükrözi a belváros koronkénti

megjelenését. Ennek megfelelően az akcióterületen a vízi-közművek már a közművesítés első

időszakában kiépültek, míg az energiaközművek, villamosenergia-ellátás, gáz-, és

távhőellátás az elmúlt 15-20 évben épült ki, illetve került átépítésre. A legfiatalabbnak

tekinthető hírközlés közművei.

Az akcióterületen belül megkezdődött a beépítés rehabilitációja és az utcák rekonstrukciója.

Ezt példázza a Kiss Bálint utca, Kossuth tér elkészült fejlesztése, megújítása. A két

rehabilitációs területen az út és a tér rekonstrukciójával együtt a közművek rekonstrukciója is

megtörtént.

Az akcióterületen belül a Kossuth Lajos utca rekonstrukciója várható első ütemként, ahol a

burkolatmódosítás miatt minimál programként a meglévő aknák fedlapjainak

szintbehelyezése, víznyelők áthelyezése, átépítése valósult meg 2010. évben.

Az akcióterületen a beépítés megújításával a közterületek, utcák, parkok jelentős részének

felújítására, korszerűsítésére is sort kell keríteni. Ennek értelmében a közterületek

rekonstrukciója során a közművek felújítása, szükség szerinti cseréje, kiváltása szükséges.

Az akcióterületen – Kossuth, Horváth M., Kígyó, Nagy F., Ady E., Munkácsy M., Kiss B.,

Kurca part, Tóth J., Hajdu L., Kossuth Lajos tér, József A., Szabadság tér, Petőfi S., Szent

Anna, Erzsébet tér, Szent Imre herceg, Kisér utcákban - teljes közművesítésről beszélhetünk,

a meglévő hálózatok a teljes közellátás lehetőségét biztosítják.

Szentes rehabilitációs területén a szabályozási tervben foglalkoznak a közművek helyzetével,

és ezeket e terv készítése során mint kiinduló pontot vettük figyelembe.

A közép távon- koncepcionálisan javasolt beavatkozások az alábbiakban foglalhatók

össze- közmű típusonként.

104

A koncepcionális javaslat összeállításához a város Önkormányzata rendelkezésre bocsátotta a

terület közmű-genplán digitális rajzát, melyből jól láthatók a közműelrendezés jelenlegi

helyzete, melyet a jövőbeni közterület rehabilitációs beavatkozások során, célszerű

módosítani, egyes vezetékeket felbővíteni, illetve a rekonstrukciókat végrehajtani. E

beruházások a jelenlegi beavatkozásoknak nem képezik részét, vélelmezhető, hogy a tervezett

projektelemek fenntartási ideje alatt a jelenlegi rendszerek működőképesek maradnak, a

közműszolgáltatókkal történt egyeztetések alapján a jelenlegi igényeket a rendszerkapacitások

fedezik.

Az 5 éven belül felújított utak közműrekonstrukcióját a következő időszaknál lehet

figyelembe venni javasolt fejlesztésekkel.

A tervezői észrevételek alapján az EATT és az ATT elkészítése közti időszakban az

egyeztetések megtörténtek, a területen található szolgáltatók a szükséges mértékben

gondoskodnak a hálózat esetleges fejlesztéséről.

Mindezek alapján az alábbiakban szakáganként részletezésre kerülnek a tervezési területen

kiépített vezetékek.

Vízellátás

Szentes város közüzemi vízellátása a városban szinte teljes körű. A belterületen a vezetékes

ivóvízhálózat körvezetékes formában épült ki. Az ingatlanok vízellátása közel 100 %-osnak

tekinthető a közvetlen belterületen.

A város vízfelhasználása nagymértékben lakossági célú, de jelentősnek mondható a

gazdasági, kereskedelmi szolgáltató, valamint az intézményi létesítmények vízfelhasználása

is.

A főhálózat gerincvezetéke NÁ 300 mm-es, mely a vízbázist köti össze a tározókkal, és

egyben szétosztja a körvezetékes elosztóhálózatán keresztül az ingatlanok vízellátását. A

Berekháti vízműtől a Vásárhelyi út, József A. utca nyomvonalon NÁ 300 méretű KM-PVC

fővezeték húzódik a városközpontig /Kossuth utcáig/, tehát érinti az akcióterületet. A

csomópont a Kossuth utca rekonstrukciója során (2010.) átépült. Szintén fővezetéknek

tekinthető NÁ 200 mm-es azbesztcement nyomócső üzemel a Szent Imre herceg utca Petőfi

S. utca Vásárhelyi út csomópont és a Kisér u. között.

A fővezetékekről az akcióterület vízellátása NÁ 150 mm-es KM-PVC., illetve NÁ 100 mm-es

elosztóhálózattal történik.

Az akcióterület úthálózata mentén utcánként az elosztóhálózat a következő, melynek jövőbeni

koncepcionális jelleggel javasolt átépítése az alábbi:

Kossuth utca – NÁ 100 mm-es acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv, áthelyezés

Horváth M. utca – NÁ 100, NÁ 125 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE

Kígyó utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE

Nagy F. utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE

Ady E. utca - NÁ 100 KM-PVC

Munkácsy M. utca - NÁ 100 mm-es acny, csere NÁ100 mm KPE

Kiss B. utca - NÁ 100 KM-PVC

105

Tóth J. utca - NÁ 100 acny csere NÁ100 mm KPE

Hajdu L. utca - NÁ 100 KM-PVC

Kossuth Lajos tér - NÁ 100 KM-PVC

Szabadság tér NÁ 150 KM-PVC összekötés, körvezetékesítés

Petőfi S. utca - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv, áthelyezés

Erzsébet tér - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv

Szent Anna utca - NÁ 100 acny, felbővítés NÁ 150mm KPE vagy göv

Szent Imre herceg utca NÁ 200 mm acny csere NÁ200 mm KPE

Kisér utca - NÁ 100 acny csere NÁ100 mm KPE

A hálózat anyagára, átmérőjére nézve vegyes képet mutat, tükrözi a koronként alkalmazott

csőanyagokat. Az elosztó-hálózat nagy része régi építésű acny vezeték. A legutóbbi

csőkiváltások, rekonstrukciók - Szabadság tér, József Attila utca, Ady E. utca - műanyag KM-

PVC csövekből épültek át.

A terület rehabilitációja során a közterületek burkolatának átépítésével, utca bútorozásával

egy időben a régi építés NÁ 100 mm-es acny. vezetékek minimum D100 mm-re korszerű

KPE vagy göv csövekre történő cseréjével célszerű számolni.

A kis átmérőjű és nem megfelelő anyagú, teherbírású vezetékek felbővítése, cseréje indokolt a

Kossuth Lajos , Petőfi Sándor utcáknál, - melyet már jeleztünk -, ahol az NÁ100 mm-es acny

vezetékek NÁ 150 KPE, vagy göv vezetékekre javasoljuk átépíteni.

A Kossuth Lajos (megvalósult beruházás), Petőfi Sándor utcák az akcióterület első fejlesztési

ütemének tekinthetők.

Szennyvízcsatornázás

A városban és ennek megfelelően elválasztott rendszerű csatornahálózat üzem.

A szennyvíz-elvezetés a városban 1964-ben kezdődött a szennyvíztisztító-telep I. ütemének

megvalósításával. A város szennyvízcsatorna ellátottsági mutatója 2002-ben 36 % volt. 2003-

ban a Városközpont és Szentes-Kisér pályázaton támogatást nyert szennyvízcsatorna-

hálózatának bővítésére. 2004-ben kezdődött a csatornaépítés kiviteli munkálatai az említett

területeken, és most 2006. év végén került befejezésre.

2006-ban befejeződő program eredményeként a szennyvíz-csatornázottsági mutatója 92,3 %-

osra nőtt.

A szennyvízcsatorna-hálózat gyűjtőrendszere gravitációs hálózat. Az egyes vízgyűjtő-

területek gravitációs csatornái által összegyűjtött szennyvizek befogadói a vízgyűjtő-területek

átemelői, melyek nyomóvezetéken továbbítják a szennyvizeket a központi átemelő felé, majd

a központi átemelő 2x400 mm-es nyomóvezetéken a szennyvíztisztító-telepre.

Az akcióterület terület szennyvízcsatorna-hálózata gravitációs rendszerű. A csatornák

befogadója az 1. számú átemelő, mely a Nyíri köz 5752 hrsz.-ú ingatlanán került kiépítésre.

Az átemelőhöz az Ady Endre u. Petőfi S. utca nyomvonalú területi főgyűjtő szállítja a

szennyvizeket. A főgyűjtőre csatlakozik az akcióterület gyűjtőcsatornái.

A szennyvízcsatorna az akcióterület valamennyi utcájában általában D 30 cm-es beton

csövekből kiépült ki.

106

Az akcióterület szennyvízcsatorna-hálózata a város első csatornarendszere, melynek későbbi

rekonstrukciója indokoltnak vehető.

A szennyvíz-csatorna Kossuth utcai szakasza a 2010. évi útrekonstrukció során fel lett újítva,

amelyet az üzemeltető korszerű technológiai eljárással valósított meg. Hasonlóan átépítésre

javasolható a D 30 cm beton főgyűjtő Petőfi Sándor utcai szakasza, melynél az átépítés

mellett, a csatorna felbővítése is indokolt.

Az akcióterület valamennyi utcájában kiépült a szennyvízcsatorna. A csatornák D 30 cm

betoncsövekből épültek. Ahogyan a már említett két fő út a Kossuth és a Petőfi utcai

csatornáknál a rekonstrukciót tartjuk szükségesnek, úgy a többi beton anyagú csatornák,

rekonstrukciója is indokolt, amennyiben az utcák szakaszos rekonstrukciója bekövetkezik.

A főgyűjtőre csatlakozó gyűjtőcsatornáknál átépítés esetén a műanyag D 200 mm-es átmérőjű

csatornák megfelelő vízszállító-képességgel rendelkeznek a szennyvízhozamok elszállítására.

A csatornahálózat rekonstrukcióját a terület rehabilitációja esetén kell elindítani.

Csapadékvíz elvezetés

A városban a csapadék-vízelvezetés a város terepadottságai és talajmechanikai adottságai

miatt mindig fontos feladat volt. A terep 80,5 - 85,0 mBf. szintek között váltakozik. A

terepadottságokból adódóan a terület több vízgyűjtőre tagolódik. Az összegyülekező

csapadékvizek a település területén közvetlenül, vagy a meglévő csapadékvíz

csatornahálózaton, illetve árokhálózaton keresztül jutnak a befogadó vízfolyásokba.

A városnak két nagy befogadója található, a nagyrészt É-D-i irányban húzódó Kurca és a

Nagy-völgy csatorna. Zárt csapadékcsatornák a belvárosban és a lakótelepeken került

kiépítésre, illetve bevásárlóközpontok, ipar-, és gazdasági területeknél.

Az akcióterületen, mint a város belváros belvárosában zárt csapadékcsatorna üzemel.

Az akcióterületen a szennyvízcsatornázáshoz hasonlóan a Kossuth Lajos (2010-ben

megvalósult) és a Petőfi Sándor utca csatornáinak koncepcionális jelleggel történő átépítését

felbővítését javasoljuk az elkészült vízjogi létesítési engedélyezési tervnek megfelelően.

Gázellátás

A város gázellátása több ütemben fejlődött, és jelen kiépítettsége a meglévő gázfogyasztás

mellett a távlati igények kiadására is alkalmas.

Szentes város a gázt DK-i és Ny-i irányból kapja két gázátadón az Algyő-Városföld

távvezetékről, egyrészt 46 baros NÁ 100 mm-es acélvezetéken keresztül, illetve a Szentes 1

gázátadótól 8,0 baros nagy-középnyomású vezetéken.

A Szentes 2 gázátadó állomás a Téglás u. mellett került kialakításra az előírt védőtávolságok

betartásával, A gázátadó a Mol Rt. kezelésében áll. A DÉGÁZ RT. részére a gáz átadása 6 bar

nyomáson történik.

A fogadóállomás mellé telepítették a KÖGÁZ 3000 tip. 6/3 baros nyomásszabályozót. A

nyomásszabályozóból kiinduló NÁ 200-as vezeték a város gázellátásának egyik gerince-

vezetéke. Itt megjegyezzük, hogy a nyomásszabályozótól indul ki az a nagy-középnyomású

vezeték, mely Mindszent és Szegvár gázellátását biztosítja. A másik gerincvezeték a

Nagyhegyi városrész felé északi területek biztonságos ellátására épült ki. Erről a 6 bar-os

gerincvezetékről került megtáplálásra a meglévő 3 bar-os hálózat a Koszta J.u-nál, valamint a

Dr. Berényi u. és a Dósai, Molnár u keresztezésében, a Wesselényi u.-i 6/3 bar nyomású

szabályozón keresztül. A város gázellátása teljes-körűnek tekinthető.

107

Az akcióterület a gázellátása a kisnyomású rendszerrel került megoldásra. Az akcióterület

középnyomású rendszerről kap gázellátást.

A területen üzemelő kisnyomású gázelosztó hálózat körvezetékesnek tekinthető, mely

nyomásszabályozók révén kétoldali betáplálással rendelkezik. A gázvezeték valamennyi

utcában kiépült. A gázhálózat rekonstrukcióját a terület fejlesztésénél szintén figyelembe kell

venni.

Villamosenergia-ellátás

A város villamosenergia-ellátása az egységes országos hálózati rendszerről kerül biztosításra.

A 120 kV-os nagy-feszültségű országos hálózati rendszerről a Szarvasi úti 120/20 kV-os al-

állomásból 20 kV-os feszültség szinten történik. Az elektromos energiával való ellátottság

Szentesen, a külterület kivételével teljesnek mondható.

Az akcióterületen a középfeszültségű hálózat földkábeles kialakítású.

A kisfeszültségű hálózat kialakítása megfelel a jelenlegi igényeknek. A kisfeszültségű

hálózat rekonstrukcióját a terület megújításánál a többi közműhez hasonlóan szintén

figyelembe kell venni.

A közvilágítási hálózat a kisfeszültségű hálózattal közös nyomvonalon halad, egyrészt

földkábeles, másrészt a kisfeszültségű tartóoszlopokra szerelt a világítótestekkel.

Az akcióterületen belül a korszerű közvilágítás, térvilágítás megoldása szükséges a Kossuth

Lajos és a Petőfi utcában, a várható első ütemként.

Az akcióterület többi közterületén a középfeszültségű földkábeles hálózathoz, korszerű kis- ,és

közvilágítási földkábeles hálózat kialakítása szükséges.

Távhőellátás

Szentes város távhőszolgáltató hálózatát, rendszerét a Szentes Városi Szolgáltató Kft.

üzemelteti.

A városi távhő-szolgáltató rendszer alapvetően öt nagy egymásra épülő objektumból és azok

szoros kapcsolatából áll, melyek közül a Kurca parti beépítés (teljesen földgáz üzemű), a

Debreceni utcai, a Kossuth utcai és a Kertvárosi lakótelepek fűtőművei földgáz és termálvíz

üzeműek.

A levegőtisztaság védelme érdekében a fűtési energiaellátást kötelezően távhővel kell

biztosítani a távhőellátást azon meghatározott területeken ahol a vezetékrendszer kiépült és

szabad kapacitással rendelkezik.

A jelenleg távhővel ellátott létesítmények hőellátását továbbra is távhővel kell biztosítani. Új

létesítménynél vagy felújítás esetén a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak

a hőszolgáltató írásos nyilatkozata alapján, vagy

a levegőtisztaság védelme szempontjából a távhővel egyenértékű műszaki megoldás

alkalmazásával (pl.: termálvíz napenergia, szélenergia stb.) lehet.

A városban termálvízre alapozott fejlesztések részére rendelkezésre áll a geotermikus energia.

Szorgalmazni kell a geotermikus hőellátást. A javasolható a fűtőművek geotermikus energiára

történő átalakítását.

108

Az akcióterületen - Kossuth téren - belül a távhőellátó vezeték átépítésre, korszerűsítésre

került.

A Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca rekonstrukciója során a távhő-ellátó vezetéknél a

szerkezeti aknák szintbehelyezése várható.

Távközlés

Az akcióterületen a távbeszélő kábelek nagy része földkábeles, kisebb része légkábeles,

melyeket a kisfeszültségű oszlopokra szereltek fel.

A Kossuth Lajos utca mindkét oldali – közterületi – járdájában van távközlési hálózat részére

alépítmény. A közterületi alépítményekből kapják az épületek az előfizetői hálózat föld alatti

csatlakozásait a tápszekrényig. Zömében minden ingatlannak van saját – önálló –

csatlakozása. A terület távbeszélő hálózata lehetőséget ad ISDN, ADSL állomások

telepítésére is.

A területen a hagyományos távbeszélő igényeken túlmenően az ISDN, ADSL (integrált), stb.

szolgáltatásokat is biztosítani tudja az INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. a kiépült optikai

hálózatról.

A területen azonban az INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. kívül más adatátviteli

szolgáltatók is jelen vannak.

Az akcióterületen kiépítették a Kábel TV hálózatot. A TV kábelek részben a kisfeszültségű

villamos hálózat tartóoszlopain haladnak, de a korszerűbb földkábeles hálózat is megtalálható.

A Kábel TV hálózat a magyar közszolgálati és kereskedelmi adások vételén kívül a népszerű

külföldi adók vételét is lehetővé teszi.

Az akcióterületen a Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utca rekonstrukciója során a hírközlés

hálózat alépítményeinek fedlapját kell várhatóan szintbe helyezni, illetve járda és

szegélymódosításnál kábelt kell kiváltani.

3.4.4. Lakáshelyzet

Az akcióterületen 722 lakás található, ami a szentesi lakásállomány 4,3%-a. Az egy lakásra

jutó lakosok száma 1,3 fő. A lakások minősége jónak nevezhető, alacsony komfortfokozatú a

lakások 12,2%-a, ez a mutató általában kedvezőbb, mint a város más részein.

Az akcióterület lakáshelyzetének adatai a Belváros és Szentes egészének viszonylatában

45. számú táblázat Lakáshelyzetének adatai

Mutató megnevezése Szentes

összesen 1. Belváros Akcióterület

Lakónépesség száma 31 638* 7 785* 908*

(1125**)

Lakásállomány (db) 16 694* 50 015* 722*

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25,5* 8,1* 12,2*

*KSH 2001. népszámlálás adatok, ** Szentes Város Önkormányzat Népesség nyilvántartás 2010.

109

9. számú ábra: A lakásállomány

10. számú ábra: Komfort fokozat

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

A belváros lakásainak túlnyomó része 1990 előtt épült. A területen régi építésű és új építésű

földszintes, illetve tetőtér-beépítéses lakóházak, illetve hagyományos és iparosított

technológiával épített többszintes lakóházak egyaránt találhatók. A lakásállomány kb. fele

származik 1945 előttről. A szocialista korszakban néhány tömbház épült (a Kossuth téren álló

„Fehér Ház” és a Szabadság téri autóbusz-pályaudvar mögötti tömbházak). A családi házak

(polgárházak) zöme a II. világháború előtt épült, de az akcióterület északi részén (pl.

Munkácsy M. u.) vannak fiatalabb családi házak is. A beépítés jellemzően zártsoros, a

szocialista korszak fejlesztései esetében szórt tömbös. A lakásállomány túlnyomó többsége

magántulajdonban van. A lakások jellemző fűtési energiaforrása a földgáz.

Az elmúlt 15 évben három nagyobb új lakóingatlan-fejlesztés valósult meg az akcióterületen.

A Horváth Mihály utcában, a Kiss B.- Munkácsy Mihály u. sarkán, míg a Szent Imre herceg

utcában egy szintén társasházi beruházás zajlott le.

110

Szentes Város Lakóépület-felújítási Programja, több terepszemle és ingatlanpiaci szakértőkkel

folytatott beszélgetések alapján megállapíthatjuk, hogy a magántulajdonban lévő családi

házak állapota az akcióterület északi részén általában kiváló, az akcióterület déli részén

vegyes. A családi házak (polgárházak) háromnegyedében történt korszerűsítés az elmúlt 10-

15 évben. A társasházak és a bennük lévő lakások (pl. Fehér ház – Kossuth tér 5.) állapota

nem megfelelő, így például a közművek elavultak, hiányzik a szigetelés, az épületek külső

fala piszkos, a vakolat vagy a burkolat nem egy helyen mállik. A társasházak felújítása a

közeljövőben elengedhetetlen.

111

Lakóépületek építési kora 30. számú térkép

112

Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája

46. számú táblázat: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok listája

31. számú térkép: Önkormányzati ingatlanok elhelyezkedése

100% - os Önkormányzati tulajdonban lévő családi lakóházak, hagyományos szerkezetű és iparosított

technológiával épült többlakásos társasházak

LAKÓHÁZ CÍME HRSZ ÉPÍTÉS LAKÁSOK

SZÁMA FELSZERELTSÉG

ÉVE ANYAGA

Kossuth u. 10 830 1910 vegyes 1 komfortos

Önkormányzati tulajdonú lakásokat is tartalmazó lakóházak (társasházak):

LAKÓHÁZ CÍME HRSZ ÉPÍTÉS LAKÁSOK

SZÁMA FELSZERELTSÉG

ÉVE ANYAGA

Ady Endre u. 7. 844 1915

hagyományos

tech. 2 1 komfortos

1 félkomfortos

Kossuth tér 5. 828/1 1973 vázas 22 22 összkomfortos

Petőfi u.1. 5622 1923

hagyományos

tech.

5

2 összkomfortos

2 komfortos

1 félkomfortos

Szent Imre H. u. 5 5606 1915

hagyományos

tech. 3 2 komfortos

1 komfort nélküli

Szent Imre H. u. 12-14 5665 1997

hagyományos

tech. 3

3 összkomfortos

113

3.4.5. Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota

A közigazgatási és közösségi szolgáltatások markáns jelenlétét mutatja, hogy a jogosultsági

feltételek minimálisan előírt célértékét (3 db) jóval meghaladó mértékű számban fordulnak

elő az akcióterületen (28 db), lásd részletesen a 3.3.10. sz. fejezetben.

A közigazgatási és közösségi célú épületek állapota néhány kivétellel általában megfelelőnek

mondható. jelentősebb felújítások történtek az elmúlt 15 év során, aminek következtében a

önkormányzati, szociális, egyházi és kulturális létesítmények újultak meg. Ezek a következők

voltak:

- a Szent Erzsébet és a Kiss Bálint utcai iskolák: tornatermek kialakítása (1993),

- a Városháza külső homlokzatának és kupolájának felújítása (2001)

- a Klauzál utcai orvosi rendelő teljes rekonstrukciója (2005).

- a volt Megyeháza külső és belső felújítása (2004-2005)

- a Gólyásház (Petőfi u. 4.) helyreállítása (2006) (Művészetek Háza)

- a Református Nagytemplom teljes felújítása (kivéve orgona) (2008)

- a Kossuth tér 4. szám alatti egyházi épület idősek otthonává történő átalakítása (2008)

- idősek otthona is (2008).

Mindezek mellett az akcióterületen elhelyezkedő közigazgatási és a közösségi épületek egy

része továbbra is felújításra vár. A létesítményeket és a felújítási igényt a következő

táblázatban foglaljuk össze.

A közigazgatási és közösségi célú létesítmények felújítása két lényeges célhoz igazodik,

egyrészt a városkép javítása és ezzel a terület vonzerejének növelése, másrészt a közösség

funkciók megerősítése, az identitást hordozó épületek megújítása célokhoz.

Annak ellenére, hogy a fenti felújítási beavatkozásokra az elmúlt években sor került, az

akcióterületen elhelyezkedő közigazgatási és a közösségi épületek egy része továbbra is

felújításra vár. A létesítményeket és a felújítási igényt a következő táblázatban foglaljuk

össze.

47. számú táblázat: Létesítmény Felújítási igény

Létesítmény Felújítási igény

Tokácsli (Városi) Galéria Korszerűsítés, felújítás

Ifjúsági Ház Teljes korszerűsítés, akadálymentesítés; 2

szinten

Szent Miklós templom Homlokzat-felújítás

Szent Anna templom Homlokzat-felújítás

Szentes Városi Bíróság és Ügyészség Homlokzat-felújítás

Városháza Akadálymentesítés

Az akcióterület közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítményekben

igen gazdag, a kapacitás az igényeknek megfelelő. 1950-ig Szentes városa megyeszékhely

volt, ezért sok a közcélú létesítmény, nagyobb városokban sem találunk a városközpontban

ennyire gazdag intézmény-hálózatot, valamint közcélú és közösségi épületegyüttest.

114

Kapacitásbővítésre nincs szükség, azonban a meglévő intézmény-hálózat felújítása,

funkcióinak erősítése fontos szempont.

3.5. Funkcióelemzés

A városközpont akcióterület területi alapú funkcióelemzését az egyes funkciótípusok szerint

külön-külön végezzük el.

Lakófunkció elemzése. Az akcióterületen a belvárosias funkcionális tagozódásnak

megfelelően a nem lakófunkciójú épületek vannak túlsúlyban, 87 ingatlan hordoz

lakófunkciót, amely 722 lakást jelent. Ebből mindössze 35 van önkormányzati tulajdonban,

amely nem éri el a lakásállomány 9%-át. A helyi lakásállomány a szentesi lakásállomány

4,3%-át teszi ki. A lakások minősége jónak nevezhető, alacsony komfortfokozatú a lakások

12,2%-a, ez a mutató általában kedvezőbb, mint a város más részein. A városközpont

rendelkezik a város egyik legértékesebb lakóterületével is.

A lakófunkció területi eloszlásáról elmondható, hogy a lakásállomány felét alkotó, 1945 előtt

épült lakások képezik a helyi lakásállomány vázát, területi koncentrációt, és ezzel együtt

egységes városképet alkotnak az akcióterület északi és déli részén fekvő tömbökben.

Minőségük területi megoszlásuk alapján ketté osztható; az északi részen kiváló, a déli

területen erősen vegyes. A szocialista korszak jellegzetes beépítését képviselő tömbházak az

akcióterület középső részén koncentrálódnak. Az elmúlt 20 év lakófunkciójú beruházásai

szétszórtan jelennek meg az akcióterületen.

Szentes Város Lakóépület-felújítási Programja, több terepszemle és ingatlanpiaci szakértőkkel

folytatott beszélgetések alapján megállapítható, hogy A családi házak (polgárházak)

háromnegyedében történt korszerűsítés az elmúlt 10-15 évben. A társasházak és a bennük

lévő lakások (pl. Fehér ház – Kossuth tér 5.) állapota nem megfelelő, a társasházak felújítása a

közeljövőben elengedhetetlen. Erre az igényre reagál az akcióterületi fejlesztés.

Az akcióterületen belül a lakófunkció további megerősítésére nincs szükség, viszont a

városképi és életminőségi szempontok alapján történő minőségi fejlesztése a következő évek

során nem maradhat el.

Városközponti funkció

Városközpont akkor nevezhető igazán városközpontnak, ha a társadalmi-közösségi és

gazdasági élet szervezését, irányítását ellátó intézmények jelentős koncentrációja, azaz, a

funkciógazdagság kimutatható a területen. Szentes Belvárosa, és ezen belül az akcióterület

városközponti funkciókban igen gazdag. A szerves településfejlődésnek köszönhetően

rendelkezik klasszikus városközponti funkciót hordozó épületállománnyal, intézményekkel,

valódi belvárossal, amelyek nem csupán Szentes, hanem tágabb térségének szervezését is

ellátják.

Az akcióterületen belül nagy számban, koncentráltan helyezkednek el a központi közösségi

funkcióknak otthont adó ingatlanok: oktatási intézmények, egészségügyi és művelődési

intézmények, egyházi ingatlanok, stb. (29 ingatlan). Hasonló mondható el a közigazgatási és

egyéb közszolgáltatást nyújtó funkcióról, Városháza, Bíróság, Földhivatal, stb. (18 ingatlan).

A városközpont egyben a gazdasági élet irányítását ellátó irodai, üzleti szolgáltató funkcióban

115

is erős, 38 bank, iroda és egyéb gazdasági szolgáltatás található a területen. A bemutatott

funkciók mindegyike túlnő a város határain.

A vendéglátóipari, rekreációs funkcióval rendelkező kapacitásokban tapasztalható egyedül

hiány. Különösen ebből a szempontból a közeljövő fontos feladata az idegenforgalmi és

vendéglátóipari funkció megerősítése, az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra fejlesztése.

Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe

48. számú táblázat Az egyes városközponti funkció meghatározó intézményének illetékességi területe

Intézmény neve Eljutási idő:/perc/ Távolság:/km/

Okmányiroda Árpádhalom 0:23 26

Nagytőke 0:15 16

Fábiánsebestyén 0:14 15

Derekegyház 0:15 13

Eperjes 0:24 26

Nagymágocs 0:21 21

Szegvár 0:13 11

ÁNTSZ Szentesi, Csongrádi, Kistelki Kistérségi Intézete

Árpádhalom 0:23 26



Eperjes 0:24 26

Nagymágocs 0:21 21

Szegvár 0:13 11

Nagytőke 0:15 16

Ópusztaszer 0:37 33

Csanytelek 0:38 30

Csongrád 0:25 21

Felgyő 0:29 22

Tömörkény 0:39 33

Baks 0:33 28

Balástya 0:51 46

Csengele 0:57 55

Kistelek 0:44 40

Pusztaszer 0:49 44

Tűzoltóság



Nagytőke 0:17 16

Szegvár 0:15 11

Regionális Munkaügyi Központ Kistérségi Kirendeltség


Nagytőke 0:17 16



Eperjes 0:26 26

Nagymágocs 0:23 21

116

Szegvár 0:15 11

Városi Bíróság

Árpádhalom. 0:23 26


Eperjes 0:24 26


Nagymágocs 0:21 21

Nagytőke 0:15 16

Szegvár 0:13 11

Szentesi Rendőrkapitányság

Árpádhalom. 0:24 26


Eperjes 0:26 26


Nagymágocs 0:23 21

Nagytőke 0:17 16

Szegvár 0:15 11

Polgári védelem


Csanytelek 0:38 30

Csongrád 0:25 21


Eperjes 0:24 26


Felgyő 0:29 22

Nagymágocs 0:21 21

Nagytőke 0:15 16

Szegvár 0:13 11

Tömörkény 0:39 33

117

A legjelentősebb illetékességi területtel rendelkező ÁNTSZ vonzáskörzete 32. számú térkép

Gazdasági funkció A városközpont a település gazdasági életében központi, irányító szerepet játszik elsősorban

kiskereskedelmi és irodafunkciója révén. 101 kiskereskedelmi egység található az

akcióterületen, amelyhez mindösszesen 6 vendéglátó egység csatlakozik. A pénzügyi

szolgáltatások terén 4 pénzintézet rendelkezik telephellyel az akcióterületen. A

kiskereskedelmi kínálat és különösen a banki szolgáltatások vonzáskörzete túlnő a

városhatáron is. Ettől függetlenül a gazdasági funkció terén jelentős tartalékai vannak az

akcióterületnek, amely a meglévő funkciók erősítésén túl a funkcióerősítő fejlesztések

szükségességét is felveti.

Kereskedelmi funkció

A városközpont gazdasági-társadalmi életének meghatározó eleme a kereskedelmi funkciók

jelenléte. A kiskereskedelmi funkció jelenléte megfelelőnek, de az adottságokhoz mérten

továbbfejlesztendőnek ítélhető az akcióterületen. A vendéglátóhelyi szolgáltatások esetében

mutatható ki alulfejlettség, amelyen azért is szükséges javítani, mert elsődleges ez az a

funkció, amely nem csak a helyi igények kielégítését szolgálja. A kereskedelmi funkció

megerősítése a szolgáltatásbővítést célzó fejlesztésekkel párhuzamosan várható.

Turisztikai-rekreációs funkció

A turisztikai funkció az akcióterületen rendkívüli mértékben elmarad az adottságok nyújtotta

lehetőségektől, amely megmutatkozik a gyér szállásférőhelyek számában, rekreációs

szolgáltatások alacsony kínálatában és a vendéglátóhelyi kapacitás hiányában. A funkció

bővítése az akcióterületi fejlesztések kiemelt célja, hiszen az akcióterület zászlóshajó

projektje, a Petőfi Szálló fejlesztése a legjelentősebb funkcióbővítő beavatkozás.

118

Városképi-közterületi funkció

Az akcióterület Szentes városképileg legértékesebb, legvonzóbb területe; itt helyezkednek el a

település legértékesebb épületei, polgárházai, egyházi épületei, és a sajátos közterületi

láncolat, amely különleges hangulatot ad a városnak. A terület adottságai megfelelő alapot

nyújtanak ahhoz, hogy a városkép egységesítésével, az elmaradt köz és magántulajdonú

épületfelújítások, és közterület-rehabilitáció eredményeként egy vonzó, további fejlesztések

számára alkalmas, a mai kor színvonalának megfelelő belvárosi környezet alakuljon ki. A

városkép és közterületi funkció megerősítésére azért van szükség, mert jele állapotában nem

felel meg a közösségi és gazdasági funkciók által keltett igényeknek.

Közösségi funkció

Az akcióterületen belül és közvetlen környezetében koncentrálódnak a város közösségi

életének meghatározó létesítményei, a kulturális élet meghatározó intézményei. Különleges

adottsága a területnek a markáns egyházi jelenlét, 6 ingatlan rendelkezik egyházi funkcióval.

Ezen felül a múzeumok, a galéria, a mozi és színház, a konferencia központ és más intézmény

erősíti a funkcionális gazdagságot, azonban a szolgáltatások színvonalának, az ingatlanok és

környezetük fejlesztése elengedhetetlen annak érdekében, hogy funkciójukat közösségi és

gazdasági szempontból eredményesebben végezhessék. Az akcióterületen helyezkednek el

templomok és intézményeik, múzeumok, a Színház, a mozi, a Konferenciaközpont és az

Ifjúsági ház.

Közszféra és közszolgáltató funkció

Az erős városközponti szerep nagyrészt a hangsúlyos közszféra és közszolgáltató funkciónak

köszönhető, ahol a korábbiakhoz hasonlóan a funkció erősítésére, a közszolgáltatási színvonal

emelésére van szükség, amelyhez elengedhetetlen bizonyos fizikai-műszaki felújítások

végrehajtása. Az akcióterületen található a Polgármesteri Hivatal, a Bíróság, a Levéltár, a

Gyerekkönyvtár, a Földhivatal, a Posta, a Cigány kisebbségi önkormányzat, pártirodák, a

Városellátó Intézmény, a Civil TV, Újság szerkesztőségek, Szentes Kistérség Többcélú

Társulása, Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (falugazdász),

Főállatorvos, Szentes Rádió.

Humán szolgáltatási funkció

A humán szolgáltatásokon belül a városközpontban koncentrálódik az oktatási intézmények

közül 3 általános iskola és három középiskola, valamint két óvoda és egy bölcsőde. A

szociális ellátó intézmények közül a családsegítő központ, idősek otthona, és gondozási

központ.

Kistérségi funkció

A városközpont nem csak Szentes szervezését látja el, jelentős számú térségi vonzáskörzettel

rendelkező intézmény található a területen. Itt helyezkedik el a Szentes Kistérség Többcélú

Társulása, Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (falugazdász),

Főállatorvos. Ezen felül az okmányiroda, munkaügyi központ és APEH helyi kirendeltsége,

az ÁNTSZ, vagy éppen a tűzoltóság, polgárvédelem jelentős vonzáskörzettel rendelkezik.

119

3.6. A tulajdonviszonyok értékelése 33. sz. térkép: Tulajdonviszonyok az akcióterületen


2011–es adatok alapján

120

A tulajdonviszonyok vizsgálata az egyes helyrajzi számokhoz tartozó ingatanok tulajdonlapjai

alapján készült. A fenti tematikus térkép áttekintést ad az akcióterület tulajdoni viszonyairól,

amelynek részletes ismerete elengedhetetlen a városrehabilitációs tevékenység alátámasztása

szempontjából.

Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok

34. sz. térkép: Az akcióterület DAOP pályázat során érintett ingatlanjainak tulajdonviszonya


2008-as adatok alapján

121

49. számú. táblázat Az akcióterület DAOP pályázat projektjeivel érintett ingatlanok

Projekt megnevezése

Az ingatlan

természetbeni

helye

Helyrajzi

száma

Funkciója

(lakás,

üzlet stb.)

Tulajdonosi szerkezet

Tokácsli (Városi) Galéria

felújítása Kossuth tér 5. 828/1/A/32 Szentes Város Önkormányzata

Közgé Kert felújítása

Ady Endre

utca 2. 26/2 kultúrház

tulajdonos: Magyar Állam

vagyonkezelő: Honvédelmi

Minisztérium

használó: HM Rekreációs és

Kultúrális Közhasznú Nonprofit

Kft.


konzorciumi partner volt, azonban

a második fordulóban a

partnerséget nem vállalta, így a

projektfejlesztés során kikerült a

konzorciumból.

Ady Endre

utca 4. 27

beépítetlen

terület,

közterület

Szentes Város Önkormányzata

Az ingatlan közterületté

átminősítése megtörtént, ezzel

eleget téve az első fordulós Bíráló

Bizottsági feltételnek.

Kiss Bálint

utca 3. 26/1 intézmény


A projektfejlesztés során a Közgé-

kert projektelem része az ingatlan

kertjének a felújítása.

Diákpince felújítása,


Kossuth Lajos

utca 8. 829/1/A/3 intézmény


Szolgalmi jog: elektromos kábel,

földgázvezeték

Kurca-híd felújítása és bővítése

gyalogos forgalom számára

Kurca híd

Kossuth Lajos

utca-

Csongrádi út

találkozásánál

7931/2 közterület,

híd


Vezetékjog: DÉMÁSZ

HÁLÓZATI ELOSZTÓ Kft.

Kossuth Lajos utca közvilágítás

korszerűsítés, Kurcától a

Horváth M. utcáig, körforgalom

megépítése

Kossuth Lajos

utca

5589/1,

5589/2,

5589/3,

5589/4,

5589/5

22

5621/1

848

közterület


Vezetékjog: INVITEL

TÁVKÖZLÉSI ZRt.

Távközlési vezeték szolgalmi jog:

MAGYAR TÁVKÖZLÉSI

BEFEKTETÉSI RT.

Használati jog: DÉMÁSZ

HÁLÓZATI ELOSZTÓ Kft.



Ortodox

templom

827

templom

Szent Miklós Magyar Ortodox

Egyházközség

A projektfejlesztés során az Egyház

a hozzájárulsát megadta,

partnerként történő bevonása nem

indokolt, mivel az épületet a

beruházás nem érinti, csupán az

épületnek helyet adó úszótelket.

Szent Miklós

tér 828/6 közterület Szentes Város Önkormányzata

Horváth Mihály utcai járda

építése

Horváth

Mihály utca 848 közterület Szentes Város Önkormányzata

122

Petőfi Sándor utca átalakítása a


térig

Petőfi Sándor

utca

5603/1,

5603/2,

5603/3

5589/2

5589/3

5589/4

közterület Szentes Város Önkormányzata

Evangélikus templom körüli

terület kertépítészete

Evangélikus

templom 5590 templom

egyházi

A tulajdonos a projektfejlesztés

során a hozzájárulását megadta.

Konzorciumi partnerként történő

bevonása nem indokolt, mivel a

templom épületét a beruházás nem

érinti, csupán az épületnek helyet

adó úszótelket.

5592/2 közterület Szentes Város Önkormányzata

Fehér ház előtti tér kialakítása Kossuth Lajos

tér 22 közterület Szentes Város Önkormányzata

Szabadság tér- autóbusz pu.

nem fedett kerékpártároló

kialakítása

Szabadség tér 5592/2;5587;

5541/67 közterület Szentes Város Önkormányzata

Ady Endre utca- bevásárló utca

kialakítása

Ady Endre

utca 826 közterület Szentes Város Önkormányzata

Ady Endre utca 1.-3. homlokzat

felújítása

Ady Endre

utca 1 840/2 üzlet

vegyes

Szentes Város Önkormányzata és

magán

A magántulajdonosok konzorciumi

partnerként történő bevonása

megtörtént, az első fordulós

konzorciumi részvétel megerősítése

mellett. Az épület projekt által nem

érintett részében lakás

hasznosítású ingatlan található, a

tulajdonos nem vesz részt a

projektben, hanem a rá eső

beruházási költséget maga viseli.

Ady Endre

utca 3 841

üzlet,

lakóház

magán

A projektfejlesztés során az

ingatlan tulajdonosa a

konzorciumba bevonásra került, a

konzorciumi tagságát

megerősítette a második

fordulóban is.

Fehérház üzleti portál felújítása

és belső udvar rendezése Kossuth tér 5.

828/1/A/3,

828/1/A/4,

828/1/A/5,

828/1/A/6,

828/1/A/8,

828/1/A/10,

828/1/A/11,

828/1/A/14,

828/1/A/15,

828/1/A/16,

828/1/A/18,

828/1/A/19,

828/1/A/20

828/1/A/22

828/1/A/23

828/1/A/24

intézmény

vegyes

Szentes Város Önkormányzata és

magán

A projektfejlesztés során a

magántulajdonosok közül új

belépőként a Méker Textilház Bt a

___/___hrsz alatt, a Hunor Coop

Zrt a ___/___hrsz alatt bevonásra

került a konzorciumba. A többi

magántulajdonos jogi és/vagy

pályázati feltételeknek nem

tud/akar eleget tenni, így nem

tudtak a konzorciumban részt

venni, a fejlesztés nem érinti ezeket

az ingatlanokat.

123




Erzsébet tér 4 5627 bíróság


vagyonkezelő: Országos

Igazságszolgáltatási Tanács

használó: Szentes városi Bíróság

A projektfejlesztés során a

konzorciumi partnerség

megerősítésre került.



Kossuth tér 5. 828/1/A/7 intézmény Szentes Város Önkormányzata

Civil TV Kossuth tér 5 828/1/A/7 intézmény Szentes Város Önkormányzata

A tervezési területen mindegyik tulajdonformával találkozhatunk:

Köztulajdont (város vagy megyei önkormányzat, állami) alkotnak:

o a városi közintézmények nagy része, a Pefőfi Szálló és Tóth József Színház

o megyei: Péter Pál ház, Fényírda

o állami: Bíróság, és a mellette lévő beépítetlen telek

Egyházi tulajdont alkotnak:

o a református egyház ingatlanjai

o a római katolikus egyház ingatlanjai

o az evangélikus templom

o ortodox templom

Magántulajdont jelentenek:

o Egy szövetkezeti társasház

o Magántulajdonban lévő lakóépületek

o Posta, Invitel

o Volán Buszpályaudvar

Vegyes tulajdont jelentenek:

o Társasházak, üzletek.

Az akcióterület épületei közül 27-ben található önkormányzati tulajdon. Ezek közül 3

beépítetlen terület van 100%-ban önkormányzati tulajdonban. Két lakóingatlan esetében (Ady

Endre u. 7., Horváth M. u. 12.) vegyes tulajdon áll fenn, az önkormányzati tulajdon mellett

magántulajdon is található ezekben az ingatlanokban. A köztulajdon további szereplői –

Csongrád Megye Önkormányzata, Magyar Állam – mindösszesen 5 ingatlant tulajdonolnak.

Sajátos helyi adottság, hogy az akcióterület épületei közül 11 egyházi tulajdon alá tartozik.

24 épület esetében áll fenn vegyes tulajdonviszony a városi önkormányzat és magántulajdon

között. Egy szövetkezeti tulajdonú ingatlan található az akcióterületen belül. 62 ingatlan, azaz

a felépítményes ingatlanok közel fele (48%) tisztán magántulajdonban van.

Az akcióterület lakásai 90%-ban magántulajdonban vannak.

A tulajdonviszonyok elemzése alapján kiemelhető a közszféra domináns jelenléte, és az

egyházi tulajdonon markáns jelenléte. A városközponti funkciónak megfelelően többségben

vannak a nem lakás céljára hasznosított épületek.

A 24 irodából 3 kivételével mindegyik önkormányzati tulajdonban van, az 54 üzletnek a 40%-

a van önkormányzati tulajdonban.

124

3.7.A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése

Az akcióterületen rendkívül sok közintézmény, egyházi létesítmény található. Valamint

jelentős a kiskereskedelmi és vendéglátó üzleteknek a száma. Ezekre mind, mint potenciális

partnerekre lehet számítani a fejlesztés során. Különösen az Ady Endre utca kiskereskedelmi

és vendéglátó egységei érintettek az utca humanizálásához kapcsolódóan. Az egyeztetések

során a projekthez való hozzáállásuk pozitív volt, támogatják a projektet mind anyagi, mind

egyéb eszközökkel.


o Fehérház, Vállalkozói központ, Tokácsli (Városi) Galéria

o Szentes Városi Bíróság és Ügyészség,

o Diákpince,

o Ady Endre utca páratlan oldal 1-3


o Kossuth L. u. körforgalom, közvilágítás,

o Szent Miklós templom környezetének rendezése

o Horváth Mihály utcai járda

o Petőfi Sándor utca a Kossuth utcától a Szabadság térig

o Evangélikus templom körüli terület

o Fehér ház előtti tér

o Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló

o Ady Endre utca

125

Közintézmény, mely nem önkormányzati tulajdon, és nem az önkormányzat működteti:

50. számú. táblázat Nem önkormányzati intézmények fejlesztési szándékai

Intézmény Szándék forrás

Szentes Városi

Bíróság és

Ügyészség

Bíróság épületének homlokzat- és tetőfelújítása

DAOP pályázat

51. számú táblázat Egyházi intézmények fejlesztési szándékai

Intézmény Szándék forrás

Ortodox Egyház

Szt Miklós templom környezetének átformálása,

akadálymentes megközelítésének biztosítása,

önkormányzati projekt

DAOP pályázat

Evangélikus

Egyház

Evangélikus templom környezetének kertépítészeti

kialakítása, önkormányzati projekt. /tetőfelújítás

befejeződött./

DAOP pályázat

Katolikus

Egyház

Szt Anna templom és kertjének felújítása (műemlék),

saját projekt. /Katolikus általános iskola felújítása

elkészült./

FVM pályázat

3.8. Piaci igények, lehetőségek felmérése

3.8.1 Általános megállapítások

Mint láttuk, a fejlesztés célterülete – összhangban Szentes Integrált Városfejlesztési

Stratégiájával – magában foglalja Szentes belvárosának legnagyobb részét, a legfontosabb

közintézményekkel, iskolákkal és a jellemző belvárosi kiskereskedelmi üzletekkel együtt.

Az akcióterület zászlóshajó-projektje, a Petőfi Szálló és közvetlen környezetének teljeskörű

rehabilitációja mellé a környező belvárosi terek, épületek egy részének rekonstrukciója társul.

Ezekhez különféle gazdaságfejlesztési, közterület-fejlesztési, ingatlanfejlesztési és nem

beruházási jellegű projektek is kapcsolódnak majd, mint például a Petőfi Szálló körüli és a

Kurca-menti terület rendezése, sétálóutcák kialakítása, vállalkozói központ fejlesztése, a

Kossuth tér közösségi célú továbbfejlesztése, az ún. Fehér Ház és közvetlen környezetének

gazdaságfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő humanizálása, a területen fekvő

templomok környezetének, kertjeinek rendezése stb. Az akcióterület fejlesztése a társadalmi

kohézió erősítését is szolgálja (pl. a Kossuth tér továbbfejlesztése: sétálóutcák (korzók)

kialakítása, nyári színház felépítése stb.; Kurca menti sétány fejlesztése) és közvetlen

gazdaságfejlesztő szerepe is van (pl. vállalkozók üzleteinek megújítása, üzletsor kialakítása a

Posta épületének keleti oldalán). A közösségi támogatással összhangban, de magánforrásból

megvalósul a Petőfi Szálló megújítása, ennek az egyik fő célja az idegenforgalom

infrastruktúrájának javítása, ami magában foglalja a városi környezet megújítását, egy vonzó,

a jelenleginél nyugodtabb, kisebb forgalmú belváros kialakítását. A piaci igények

kielégítésére tehát mind a köz- mind a magánszféra beruházásaira is szükség van.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy a fejlesztés egyes elemei összhangban vannak Szentes

történelmi adottságaival és társadalmi hagyományaival. A nagy zöldterületekkel, számos

műemlékkel és nevezetes templommal rendelkező akcióterület a közösségi-gazdasági jellegű

ingatlanfejlesztésnek ideális helyszíne. Szentes és az egész Alsó-Tisza-vidék látnivalói,

126

valamint a városban megrendezésre kerülő nagyszabású események (pl. a nyári

színháztalálkozók) igénylik a városi szálláshely-kapacitás növelését. Ez jelentős forgalom-

növekedést generál a belvárosban, de a projekt részeként megvalósítandó forgalomcsillapítás

(sétálóutca, kerékpárút építése), valamint mélygarázs építése az ebből származó kockázatokat

minimalizálja. Szentes belvárosának adottságaira alapozva megvalósítható az a cél, hogy a

fejlesztés egyszerre szolgálja a turizmus, a városi gazdaság és a helyi lakosság igényeit. A

továbbfejlesztendő zöldterületek, sétányok, korzók rendkívül kedvező helyszínt nyújtanak a

közösségi funkcióknak, amiből a területen működő és ide betelepítendő gazdasági szervezetek

is profitálhatnak.

Az elkövetkezendő évek beavatkozásainak eredményeként megerősödik a turizmus, a

vendéglátás, a rekreáció szerepe, ami javítja a városközpont imázsát. Ennek következében a

holtpontról elmozduló ingatlanárakkal, fejlődő gazdasági szektorral számolhatunk és ezzel

együtt a napjainkban gyorsan felértékelődő környezeti szempontok érvényesítésére is széles

lehetőség nyílik. Az akcióterület piaci igényeit, lehetőségeit önmagában sokszor nehéz lenne

értelmezni, ezért ahol ez szükségesnek mutatkozik, célszerű Szentes egészére történő

kitekintést, összehasonlítást tenni. Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy egy alföldi

kisváros esetén a belváros fejlesztése, dinamizálása az egész településre, sőt még a tágabb

térségre is kisugárzó jelentőséggel bír.

3.8.2 A fejlesztés gazdasági igényei

Az akcióterület a város gazdaságának egyik központja, kiskereskedelmi centrum,

mindemellett jelentős hiányosságok figyelhetők meg a gazdaság szerkezetében. Az nem

nevezhető hátrányosnak, hogy a terület ipari jelentősége elenyésző, de az már probléma, hogy

nagyon alacsony a város és környéke iparában játszott irányító szerep. Viszonylag kevés a

magáncégek által használt irodahelység, vagy irodának használt lakás is (összesen 10 db),

ennek hiányában a cégek központjai nem az akcióterületbe települnek. Az Önkormányzat

tulajdonában 24 iroda van, ezeknek egy részét magáncégek használják.

A gazdasági szereplőkkel folytatott egyeztetés alapján egyértelmű, hogy a belváros

gazdaságának dinamizálása érdekében szükség van a városközpont vonzóvá tételére. A

helyi kiskereskedelem számára nagy kihívást jelentő multinacionális vállalkozások

kedvezőtlen hatásait egy dinamikus, élő belvárossal lehet ellensúlyozni, ami a helyszínen

fogyasztani szándékozón népességet vonz.

A gazdaságfejlesztés a 2008. évi gazdasági-pénzügyi válság kezdete óta minden településen

létfontosságúvá vált. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a települési önkormányzatok alapigénye,

lételeme a helyi gazdaság erősítése, mert enélkül a település elveszíti hosszútávú

kibontakozási esélyeit. Ennek érdekében jelen ATT jelentős gazdaságfejlesztési célú

tevékenységet szorgalmaz a közszféra számára.

Fontos hiányossága Szentesnek, hogy gyakorlatilag hiányzik az idegenforgalom

infrastruktúrája, nincs szálloda, megfelelő számú vendéglő. A kereskedelmi és

magánszálláshelyek száma megyei összehasonlításban nagyon alacsonynak mondható, a város

vetélytársának számító Hódmezővásárhely és Csongrád is messze megelőzi a kereskedelmi és

magánszálláshelyek számában. Ezek létesítési feltételeinek megteremtése a városfejlesztés

egyik legfontosabb feladata, mivel az akcióterület a legkiválóbb adottságú városrész a

turizmus szervezéséhez és lebonyolításához.

127

Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, 2007

52. számú táblázat Idegenforgalmi adatok Csongrád megye városaiban, 2007

Város

Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely

férőhely vendégéjszaka ebből:

külföldi

átlagos

tartózkodási

idő, éjszaka

egy férőhelyre

jutó

vendégéjszaka

férőhely vendégéjszaka ebből:

külföldi

átlagos

tartózkodási

idő, éjszaka

egy szállásadóra

jutó

vendégéjszaka

Szeged 7 954 261 099 72 614 1,9 32,8 395 21 608 1 931 2,5 317,8

Hódmezővásárhely 818 31 175 17 894 3,8 38,1 139 3 724 91 4,2 149,0

Csongrád 1 012 11 771 1 883 2,3 11,6 108 1 453 616 2,7 90,8

Kistelek 150 5 970 2 468 1,6 39,8 96 1 569 180 1,8 313,8

Makó 295 7 029 4 079 1,6 23,8 41 595 355 1,5 85,0

Mindszent 125 362 – 1,5 2,9 35 225 30 2,9 45,0

Mórahalom 62 13 664 1 311 2,6 220,4 261 12 324 1 559 3,0 251,5

Sándorfalva – 844 – 1,1 – 8 – – – –

Szentes 363 23 252 8 507 2,9 64,1 48 1 564 16 1,4 260,7

Összesen 10 779 355 166 108 756 2,0 32,9 1 131 43 062 4 778 2,6 236,6

Forrás: KSH

Az akcióterületen tervezett beavatkozások egyik fontos feladata a helyi közintézményekhez

illetve gazdasági egységekhez való jobb hozzáférés biztosítása. Ezt a célt szolgálja a

gyalogos illetve kerékpáros infrastruktúra bővítése, ami dinamizálhatja a belváros és az

akcióterület kiskereskedelmét. Erre nagy igény mutatkozik, mert jelenleg az általános fizetős

parkolási rendszer miatt a belvárosi gazdasági szereplők gyakran érzik úgy, hogy hátrányban

vannak a belvároson kívüli versenytársaikkal szemben.

3.8.3 Lakáspiaci helyzet és igények

A fejlesztés egyik nagyon fontos célja egy olyan belvárosi városi környezet kialakítása, amely

vonzóvá teszi az akcióterületet, de magát az egész belvárost is, ezáltal sikerülhet növelni a

terület népességmegtartó erejét, s ezzel együtt sikerül dinamizálni a helyi gazdasági szektort

is.

Az egész szentesi ingatlanpiac nem túlzottan dinamikus, kevés az új építésű lakás, alacsony a

lakáskínálat, ennek következtében magasak az ingatlanárak. Mindezek kedvezőtlenül hatnak a

demográfiai folyamatokra, nő az elvándorlás mértéke, a fiatalok nem képesek a településen

saját lakást vásárolni. A kevés építési telek következtében a város nem vonzó célpont a

befektetőknek és az alacsony használtingatlan-kínálat miatt nem kínál lehetőséget az itt

letelepedni, illetve a környéken ingatlant vásárolni szándékozóknak sem. Mindennek

következménye a várost sújtó folyamatos elvándorlás. A belföldi vándorlási különbözet 2006-

ban -4,8 ezrelék, 2007-ben már -8,1 ezrelék volt, ami a megye városai közül az egyik

legrosszabb mutató. Az elmondottakból kikövetkeztethető, hogy az új építésű lakások száma

is rendkívül alacsony.

53.számú táblázat Vándorlási különbözet Csongrád megye városaiban, 2006; 2007

128

Város

Belföldi

vándorlási

különbözet

2006 (ezer

lakosra)

Belföldi

vándorlási

különbözet

2007 (ezer

lakosra)

Szeged 7,4 9,0

Hódmezővásárhely 1,4 -1,1

Csongrád -2,5 3,8

Kistelek -12,6 1,9

Makó -5,7 -9,1

Mindszent -4,0 -8,6

Mórahalom 6,5 6,9

Sándorfalva 2,9 2,6

Szentes -4,8 -8,1

Összesen 2,8 3,4

54. számú táblázat Új építésű lakások száma 2003-2007 (Szentes egésze)

Év 2003 2004 2005 2006 2007

Épített

lakások 21 34 12 21 18

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyvei

Ingatlanpiaci szakértőkkel folytatott mélyinterjúk alapján kiderült, hogy kevés építési telek és

a használt lakások kínálatának szűkössége miatt Szentes belvárosára magasabb ingatlanárak

jellemzők. A lakáspiaci helyzet tehát kedvezőtlen, jól mutatja ezt az a tény is, hogy a 2007.

évi lakásállomány százalékában megye városain belül Szentesen a legalacsonyabb (1,4%) a

2000–2007 között épült lakások aránya.

129

Lakáshelyzet, 2007

55. számú. táblázat Az épített lakások száma

Város Lakásállomán

y az év végén

Száz

lakásra

jutó lakos

Az épített lakások száma

Száz épített

lakásra

jutó megszűnt

lakás

2000–2007 között épült

lakások a

2007. évi lakásállomány

százalékában

összesen

ebből

átlagos

alapterülete

, m2

tízezer lakosra

4 és több szobás

jogi személyiség

ű vállalkozás

által építtetett

természetes

személy által

építtetett

aránya, %

Szeged 74 917 223 678 24,0 18,4 79,4 74 41 6 6,7

Hódmezővásárhely 19 560 242 67 49,3 26,9 71,6 97 14 19 2,8

Csongrád 8 500 211 12 41,7 – 100,0 131 7 – 1,9

Kistelek 3 391 216 22 59,1 – 100,0 113 30 27 3,5

Makó 11 401 216 64 28,1 70,3 29,7 87 26 8 2,3

Mindszent 3 191 220 7 42,9 – 100,0 129 10 14 2,2

Mórahalom 2 485 240 25 80,0 – 100,0 107 42 – 4,5

Sándorfalva 3 057 265 17 52,9 – 100,0 101 21 18 4,7

Szentes 12 703 232 18 44,4 – 100,0 110 6 39 1,4

Összesen 139 205 226 910 29,9 20,7 77,6 81 29 8 4,7

Forrás: KSH

Tágabb területi kitekintés és a végzett interjúk alapján elmondhatjuk, hogy az utóbbi 10 évben

a szentesi ingatlanárak leginkább a szegedihez hasonlíthatók, és messze magasabbak, mint

Csongrádon vagy Hódmezővásárhelyen.

A település egészére és az akcióterületre egyaránt elmondható, hogy az utóbbi években az

ingatlanárak jelentősen nem változtak. A használt téglalakások piaci ára az akcióterületen

magasabb vidéki, sőt még az országos átlagnál is. Az akcióterületen a téglaépítésű lakások ára

felszereltségtől függően 160 000 – 240 000 Ft/m2 közötti, míg az ipari technológiával épült

telepszerű lakások ára (pl. a Kossuth téren álló „Fehér házban”) ennél valamivel alacsonyabb,

150 000 – 170 000 Ft/m2 között alakul. Ennek az épületnek alacsony a presztízse a helyi

társadalom szemében, a tehetős lakásvásárlók inkább elkerülik.

A téglaépítésű családi ház kategóriában igen jelentős szórás mutatkozik az építési idő, az

épület felszereltsége és az épülethez tartozó telek nagysága szerint. Az alsó kategóriát a

megosztott polgári házak lakásai jelentik, ezekben a négyzetméterár 100-110 000 Ft körül

alakul. A másik végletet a modern, jól felszerelt családi házak jelentik, amelyekből nagy a

hiány. Ezek évek óta ismerősök, rokonok között cserélnek gazdát, az árak 250 000 Ft/m2 felett

alakulnak.

56. számú táblázat Használt lakás átlagárak 2007-2008

Társasházi téglalakás Ipari technológiával

épült lakás

Családi ház

Szentes 200 000

(akcióterület)

160 000

(akcióterület)

190 000 (egész

település)

Vidéki átlag

(források alapján

becsült adat)

170 000 160 000 170 000

Országos átlag

(források alapján

becsült adat)

190 000 188 000 200 000

Kővári Ingatlaniroda; www.realio.hu; www.ingatlan.com, KSH és a SZE-NA House Ingatlanközvetítő Kft.

adatai alapján számítva

A telekárak nagy szórást mutatnak a városban, 6 000 Ft/m2-től 20 000 Ft/m

2-ig terjednek. Az

ár a közművesítettség foka és felépítmény megléte vagy hiánya függvényében változik. A

130

kevés építési telek következtében elterjedt gyakorlat, hogy az építeni szándékozók

gyakorlatilag lakhatatlan vályogházakat vásárolnak meg, majd azokat lebontva építenek új

családi házat. Ez a szűkösség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a leromlott állapotú, 800 m2

körüli telekkel rendelkező vályogházak is gyakorlatilag lakásáron, 8-10 millió forintért kelnek

el a városban. Az akcióterületen azonban még az ilyen típusú telekkialakítás is

elképzelhetetlen, lebontható régi vályogházak hiánya miatt.

Az akcióterület ingatlanárait a lakás- és telekszűkösség mellett az a folyamat is növeli, hogy a

lakosság határozottan a centrum felé törekszik, a legmagasabb presztízsű lakások a

belvárosban találhatók. Szentesre nem igazán jellemző az, hogy a lakosság a város határán túl,

a külterületre költözne. Ennek racionális és tradicionális okai egyaránt lehetnek. A városnak

nincs agglomerációja, a városi népesség számára egyáltalán nem vonzó rideg alföldi

tanyavilág a város határában kezdődik. Ezzel szemben a városközpont évszázadokon

keresztül a biztonságot, a gazdasági-társadalmi-kulturális sokszínűséget jelentette.

Gyakorlatilag a városközpont ezen karakterének megőrzése a tervezett beavatkozások egyik

fontos célja.

A belvárosi fejlesztések – fizetőképes kereslet hiányában – várhatóan nem emelik tovább az

ingatlanárakat, ugyanakkor hosszú távon továbbra is biztosítják a belváros magas presztízsét.

Az akcióterület szempontjából igen fontos szerepe lenne a további ingatlanfejlesztésnek, mert

lakások egy része iparosított technológiával épített épületben („Fehér ház”), illetve – főleg az

akcióterület féli részén (Szt. Imre herceg u. – Kisér u.) régi építésű téglaépületben van,

amelyek a szűkös kínálat miatt felülértékeltek. Az akcióterület lakásállományának jelentős

része 50 évnél régebben épült, ez pedig azt a potenciális veszélyt rejti magában, hogy a nem

megfelelő minőségű lakóépület-állomány az elkövetkezendő években romlásnak indulhat, ami

néhány helyen (pl. a földszintes épületek ill. a Fehér ház esetében) látványos társadalmi

degradációt indukálhat.

3.8.4 A fejlesztés társadalmi igényei

Mint azt már említettük, a városközpontban fekvő akcióterületen 908 ember élt 2001-ben, a

korösszetétel kedvezőnek mondható: a 14 éven aluliak aránya 22,1%, míg a 60 éven felülieké

18,8% volt. A képzettség tekintetében is az átlagosnál kedvezőbb a kép, ugyanis a 25 éven

felüli népesség 22, 2 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és a legfeljebb általános iskolát

végzettek aránya a 15-59 évesek között csak alig több mint 20%. Ugyanakkor a városközpont

funkcióbővítést szolgáló fejlesztése nem csak az itt lakók, hanem az egész városi népesség

számára kiemelkedően fontos, ezért a társadalmi igények városi szinten jelentkeznek.

A fejlesztés célja a környéknél kedvezőbb társadalmi állapot megőrzése, a belváros

népességnövekedése feltételeinek megteremtése. Fontos ez azért is, mert a város többi

részének adatai korántsem kedvezőek, és félő, hogy dinamikus, attraktív városközpont

hiányában a város más részeinek helyzete tovább fog romlani.

A lakáspiaci, demográfiai és társadalmi helyzetből is következtethetünk arra, hogy a

városközpont megújítására, mint a város dinamizálásának egyik eszközére nagy szükség van.

A népesség elvándorlásának megakadályozását, a város társadalmi-gazdasági helyzetének

stabilizálását csak célzott, tudatos fejlesztési tevékenységek eredményeként lehetséges elérni.

A fejlesztés társadalmi igényeinek számbavételekor figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy

a városban tekintélyes a munkanélküliek száma. Annak ellenére, hogy a statisztika az elmúlt

esztendőkben némileg javult, 2008-től az egész világgazdaságot sújtó gazdasági recesszió

miatt súlyosbodó helyzettel kell számolnunk. Különösen aggasztóak a magasabb

végzettségűek (szellemi foglalkozásúak, frissdiplomások) növekvő munkanélküliségi adatai,

131

aminek következtében a magasabb státuszú népesség által lakott városrészekben is súlyos

válságtünetek jelentkezhetnek.

Bár az akcióterület társadalmi-gazdasági mutatói (korszerkezet, képzettségi, foglalkoztatási

adatok) az átlagosnál némileg kedvezőbb helyzetű városközpont képét rajzolják elénk, de

mindez egy alföldi kisváros esetében elégtelen a város társadalmi-gazdasági fejlődésének

megindítására, s lényegében az egész város dinamizálására. Az akcióterület kedvező

munkaerőpiaci adottságai nem feltétlenül tükrözik vissza a város helyzetét. Jól mutatja ezt az,

ha megvizsgáljuk Szentes megyén belüli helyzetét a munkanélküliség tekintetében.

57.számú táblázat Nyilvántartott álláskeresők, 2007

Forrás: Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ:

Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád Megye 2011. február

132

A táblázatból látható, hogy az álláskeresők aránya Szentesen (14,3 %) magasabb, mint a

megyei átlag (13,6%) (amit nyilván Szeged kedvező adata húz felfelé), és magasnak

mondható ezen belül az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők (28,16%) és a 8 általános

iskolánál alacsonyabb végzettségűek aránya (34,7 %) az összes álláskeresőből. Mindez a

város társadalmi-gazdasági sebezhetőségét is mutatja, és a fejlesztés iránti társadalmi igények

egyik oka.

A városfejlesztés egyik legfontosabb eszköze egy vonzó, dinamikus városközpont kialakítása,

aminek attraktív külső megjelenése, valamint a gazdasági fejlődés gyorsulása kisugárzik az

egész településre. A fejlesztés hozzájárul a városközpont leromlásának, s ezáltal a társadalmi

szegregáció veszélyének minimalizálásához azáltal, hogy korszerű, élhető és vonzó közösségi

terek jön létre. A megújító tevékenység pozitív hatást gyakorol a népesség demográfiai

helyzetére, segíti a belváros népességmegtartó erejét. Nemzetközi tapasztalat, hogy a felújított

környezetben általában fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű népesség él, amely

dinamizálhatja az egész települést is. Ez elősegítheti a helyi társadalmi kohéziót, az elköltözés

helyett a kvalifikáltabb rétegek beköltözése válik jellemzővé. A szentesi városfejlesztés ezt a

filozófiát követi.

Az akcióterület megújításának fontos mozgatórugója a városközpont jelenlegi használatával

való társadalmi elégedetlenség. Szentesen a belvárosi terek jelenleg funkcióhiányosak, kevés

közösségi rendezvénynek adnak otthont, ezen a téren történő előrelépést célozza a

nagyszabású közterület-rendezés valamint a Kurca-sétány humanizálása, ami igen pozitív

társadalmi hatásokkal jár. A helyben lakók életminősége nő, az épített környezet állapota

javul, s ezáltal a hagyományos kiskereskedelem is erősödik. Meg kell említenünk, hogy a

Contex Mérnöki Iroda Kkt. 2005-ben készült felmérésének adatai alapján a lakosság az

életminőség javítása szempontjából a leginkább kiemelendőnek a természeti környezet

minőségének javítását és a gazdaságfejlesztést tartja. Az akcióterületen megvalósítandó

projektek mindkettőt célozzák. A fejlesztés a jelenlegi zsúfolt autóközlekedés, a nehézkes

parkolás problémáit integráltan kezeli. A forgalomcsillapítás, a kerékpárút megépítése, a

Kurcán átívelő új gyalogoshíd ezen a téren jelentős változásokat eredményezhet. Részlegesen

megszűnik a központ személygépkocsik általi túlzsúfoltsága, ami a társadalom

komfortérzetének irányába hat, és a közösségi funkciót ellátó terek gyarapodása erősíti a helyi

társadalom kohézióját.

3.8.5 A fejlesztés környezeti igényei

A tervezett beavatkozások egyik legfontosabb célja a városi környezeti minőség javítása, ami

elősegíti a fenntartható gazdaságfejlesztést is. Ehhez hozzátartozik a zöldterület-fejlesztés (pl.

a Kossuth tér Fehérház előtti része, az evangélikus templom kertje, az ortodox templom körüli

terület). Fontos leszögezni, hogy a zöldterület-fejlesztés önmagán túlmutató megújító

tevékenység, továbbgyűrűző hatásai minden területen jelentkeznek. Az élhető városi

környezet iránti igény nemcsak a térhasználók, illetve az akcióterületen élők felől

fogalmazódik meg; a jó minőségű zöldfelületek jelenléte minden állampolgár komfortérzetét

növeli, és így áttételesen kedvezően hat a városközpont társadalmi-gazdasági funkcióira is.

Nagyon fontos környezeti igény a lég- és zajszennyezés csökkentése, ami sétálóutcák és

kerékpárutak kialakításával, a parkolási lehetőségek csökkentésével, illetve az új

ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó mélygarázs építésével érhető el. A forgalomcsillapítással

párhuzamosan előtérbe kerül a napjainkban egyre fontosabbá váló gyalogos

megközelíthetőség és az akadálymentesítés megoldása. A helyzet tényleges javítását szolgálja

133

a gyalogos és kerékpárosok számára építendő híd a Kurcán, ezen kívül a Petőfi utca, a Hajdú

utca, valamint a Kossuth utca az Erzsébet tértől a Kurcáig húzódó szakaszának rendezése.

A zöldterületfejlesztés és az élhető környezetminőség kialakítása a befektetői környezetre is

jelentős hatással van. Ez ma már nem csupán a vonzó telephely-kínálatról szól, hanem egy

olyan magas igényszintű városi miliőről, ahol a munkaidőn kívüli tevékenységek,

szolgáltatások széles skálája hozzáférhető, ahol megvannak az üzleti partnerekkel való

informális kapcsolatépítés legváltozatosabb lehetőségei, a munkahelyhez közeli vonzó

lakáskínálat és a gyors, kényelmes és környezetbarát közlekedés többféle lehetősége közül

lehet választani. Szentesen ehhez jelentős segítséget nyújthat a belvárosi akcióterület

megújítása.

134

A következő térképen a területen megoldandó problémákat lehet látni. 35. számú térkép

135

A már megkezdett közterület fejlesztések folytatása elsődleges célként kell, hogy megjelenjen

a belváros humanizálása során. A már megújult Erzsébet tér, Kossuth Lajos tér és Szent

Miklós tér után, a Rózsa Gábor tér és Evangélikus templom terének felújítása is időszerű.

A megújult közterületek ugyanakkor pontként jelennek meg a városszövetben. Nincs meg a

megfelelő vizuális, és gyalogosforgalmi összeköttetés. A városi élet színtere inkább a Szent

Miklós tér és Rózsa Gábor tér együttesére tevődik át, az üzleteknek, éttermeknek és

játszóterének köszönhetően. A terület azonban elszigetelődik a környező terektől. A Kossuth

tér felé a „Fehér Ház” lépcsős terasza, a Fortuna szobor felől az ortodox templom előtt álló

trafik teremt vizuális falat. A gyalogosforgalom áramlásának gátja a gyalogos csomópont

hiánya a Kossuth utcán a Posta és a templom között.

A Kurca partjának kihasználatlansága is a fent okokra vezethető vissza. Az Erzsébet térről

nézve, mind a hőközpont, mind a Bíróság és a Plébánia között húzódó üzletsor akadályozza a

Kurca elérését.

Az észak-déli irányú Petőfi Sándor utca, Ady Endre utca, a Tóth József utca és a gyalogos

hídra felvezető Munkácsy Mihály utca járdái keskenyek, zöldfelülettel borított részük

minimálisak. A parkolás rendezésével és zöldfelület becsempészésével a gyalogos forgalom

számára optimálisabb körülményeket eredményezne. A parkolás kérdése további problémákat

okoz a Szent Anna téren és az Ifjúsági ház környékén.

A területen fekvő jelentősebb épületek javarészt szintén megújultak. A Bíróság épülete, a

Fehér ház a hozzá tartozó Szolgáltató házzal és a Petőfi Szálló még várat magára.

Igényfelmérés

Az igényfelmérés folyamata: az igényfelmérés 2008-ban vette kezdetét és a teljes 2009. évet

átfogta, párhuzamosan haladt a tervezés folyamatával. A program megalkotása során az

önkormányzat végig törekedett arra, hogy megismerje, és a szakmai szempontokat mérlegelve

beépítse a gazdasági és civil szereplők, a lakosság véleményeit, építő javaslatait.

A célcsoportok meghatározása a Belváros fejlesztésének céljaival és értékeivel összhangban

történt. A célcsoportok meghatározásának szempontjai között szerepelt az, hogy az

önkormányzat megismerje a helyi intézmények és gazdasági szereplők véleményét, igényét;

megismerje a területen lakók és a városrészt használók véleményét, valamint az ifjúság

bevonásának célja az volt, hogy megismerjük a jövő generációjának belvárosról alkotott

képét, a jövőbeli területhasználat alakítása szempontjából. Az igényfelmérés jó eszköz ahhoz,

hogy felkeltsük a leendő partnerek érdeklődését a projekttel kapcsolatban, különösen fontos

ez az önkormányzat, mint projektgazda számára a magánszféra tagjaira vonatkozóan. Az

igényfelméréssel az önkormányzat mintegy 500 főt ért el.

Célcsoportok: az igényfelmérés számára négy markáns célcsoport került meghatározásra:

1. Intézmények – interjúk készítése,

2. Városfejlesztési koncepció kérdőívezésének értékelése a jelen projektre vonatkoztatva

3. Az akcióterületen működő vállalkozások – kérdőívezés 50 üzlet, interjúk készítése,

fórumok tartása

4. A belvárosban lakók és a belvárost használók köre – kérdőívezés 100 fő, civil

fórumok

5. Korcsoportok szerint az ifjúság tagjai – kérdőívezés 45 fő

6. Civil felmérés 87 fő

136

Módszerek: az akcióterület szereplőinek igényeinek megismerése szempontjából a személyes

megkeresés bizonyult a legcélravezetőbbnek és a leghatékonyabbnak. A primer kutatási

módszerek közül a kvantitatív vizsgálatok csoportjába tartozó személyes megkérdezést

választottuk, mert így számszerűsíthető adatokhoz juthattunk hozzá.

Az intézmények, a lakosság és a városközpont-használók, valamint a vállalkozások igényeit

kérdőívek lekérdezésével és lakossági találkozók, fórumok segítségével, az ifjúság

véleményét kérdőívvel, valamint rajzpályázat segítségével mérte fel az önkormányzat. A

kutatásban részt vevőket azzal a céllal kereste meg az önkormányzat, hogy mint a lehetséges

igénybevevők szükségleteit megismerje.

A kérdőívben szereplő kérdéseknél nyílt kérdéseket alkalmaztunk. A nyílt kérdéseknél a

válaszadók szabadon dönthetnek, így alkalmas árnyalatok, érzelmi szempontok

megismerésére is, továbbá a szubjektivitás is jobban érvényesül.

1.Az intézmények vezetőivel készített interjúk

Az intézmények vezetőivel készített interjúk természetesen elsősorban az adott projektelemre

vonatkoztak, és azt minden esetben beépítettük a Kihasználtsági tervbe, valamint a konkrét

műszaki és pénzügyi tervezés során figyelembe vettük.

2.Településfejlesztési koncepció feldolgozása

Intézményi felmérés a vezetői interjúkon kívül igényeinek felmérése a Településfejlesztési

Koncepció kapcsán történt meg. Az intézmények véleményéből egyértelműen kitűnt, hogy a

szentesiek életminőségük javulását leginkább a gazdaság fejlesztésétől várják. Fontossági

sorrendben ezt követi az épített környezet, valamint a város természeti környezet állapotának

és minőségének javítása.

Az intézményi ellátási viszonyok javítására a legtöbben négyes (közel 50%), illetve közepes

osztályzatot adtak, tehát az életminőség javítása szempontjából fontos illetve kevésbé fontos

feladatnak tartják. Hasonló válaszok születtek a város térségi együttműködésének

fejlesztésére, illetve a szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére vonatkozóan is.

A kérdésre kapott válaszok nagyon sokszínűek voltak. Azonban rendszerezésük után négy

nagy fejlesztési célcsoportot lehetett felállítani (zárójelben a fejlesztési csoportba tartozó

válaszok száma van feltüntetve).

58. számú táblázat Fejlesztési csoportok

1. A város gazdaságának,

GDP termelő

képességének fejlesztése

(26db)

2. Épített környezet

állapotának javítása

(20db)

3. Oktatási,

egészségügyi, szociális

intézményi ellátás

javítása (14db)

4. Természeti

környezet állapotának

javítása (4db)

o GDP termelő

képesség fejlesztése

o Munkahelyteremtés

növelése, bővítése

o Turizmus

fellendítése

o Szolgáltatások

fejlesztése (TESCO,

LIDL)

o Családok anyagi

o Épített környezet

állapotának,

minőségének javítása

o Petőfi Szálló

rendezése

o Körforgalom

kialakítása

o Tervezett városkép

megteremtése (ipar-

lakókörnyezet

o Eü-i, szociális


javítása (pl.: öregek

otthona, szociális

otthon építése)

o szociális

támogatások bővítése

o Minőségi iskolák

o Felsőfokú oktatás

fejlesztése

o Természeti

környezet


o Tisza part

rendezése

137

1. A város gazdaságának,

GDP termelő

képességének fejlesztése

(26db)

2. Épített környezet


(20db)

3. Oktatási,

egészségügyi, szociális


javítása (14db)

4. Természeti

környezet állapotának

javítása (4db)

megélhetésének

biztonsága

o Termálfürdő,

termálvíz jobb

hasznosítása

o (Gyógy, illetve 4*)

szálloda építése,

o Petőfi –Komplexum

kialakítása

o Mezőgazdaság

fejlesztése

o Mezőgazdaságra

épülő gazdaságfejlesztés

(élelmiszeripar)

o Fiatal képzett

munkaerő megtartása

o Ipartelepítés

o Idegenforgalom

fejlesztése

o Vállalkozásfejleszté

s

szétválasztása)

o Elkerülő utak

építése

o Kórház felújítása

o Teljes

csatornahálózat kiépítése

o Járda és úthálózat

karbantartása, javítása

o Parkolási problémák

megoldása (pl.:Kossuth

utcai, zöldségpiac)

o Infrastruktúra

fejlesztés

o Közterek

karbantartása, bővítése

o Építési telkek

kijelölésével az

ingatlanárak leszorítása

o Tömegközlekedés

fejlesztése

Forrás: Szentes város településfejlesztési koncepciója

138

A település gazdasági életének fellendülését a elsődlegesen (a válaszadók 70%-a) az

idegenforgalom, illetve az ipar (61%) és a mezőgazdaság (61%) fejlesztésétől remélik. A

válaszadók véleménye alapján fontossági sorrendben ezeket követi a város szolgáltatásainak,

illetve K+F tevékenységeinek fejlesztése.

A kérdőívet kitöltők 30%-a kifejezetten a munkahelyteremtő beruházásokat adta válaszként,

azzal indokolva, hogy Szentes városban nagyon sok a munkanélküli, magas a

munkanélküliség aránya, ennek következtében pedig főleg a fiatal lakosság elhagyja a

települést. A beruházások jellegét tekintve négy csoportba lehetett szétválasztani az kapott

javaslatokat:

59.számú táblázat Beruházások fajtái

Infrastukturális Gazdasági Egészségügyi, szociális,

oktatási Turizmus

o Árkok

beszintezése,

rendbetétele

o Mirhók

tisztítása

o Járdák,

utak javítása

o Petőfi

Szálló felújítása

o Parkoló

kialakítása

(strand körül)

o Városkapu

k kialakítása

Mezőgazdaság

fejlesztése

Ipar

fejlesztése

o Egészségügy

fejlesztése

o Kisnyugdíjasok

rehabilitációs

munkalehetőségeinek

bővítése

o Felsőfokú

oktatás kialakítása

(főiskola létrehozása)

o Öregek otthona

vagy szociális otthon

létesítése

o Gyógyturizm

us fejlesztése

(szolgáltatások

színvonalának

emelése)

o Petőfi Szálló

szállodakánt való

hasznosítása

o Európai

színvonalú 4*

szálloda építése

o Konferencia

központ kialakítása

o Hagyományőr

zés

o Primőrök termesztése, feldolgozása, szállításának megszervezése

o Mg-i termékek Helyi feldolgozása

o Feldolgozás kapcsán hűtő- illetve terménytároló kapacitás bővítése

o Élel

miszeripa

r

fejlesztése

o Helyi

képzésre

alapozott

speciális

ipari

beruházás

ok

Forrás: Szentes város településfejlesztési koncepciója

3. Vállalkozói felmérés

Konkrétan az IVS-hez kapcsolódó igényfelmérés első fázisában az akcióterületen található

gazdasági tevékenységet végző kiskereskedelmi és szolgáltatói üzlethelységeket jelöltük meg

célcsoportként, mivel a városközpont gazdasági pozíciójának és funkcióinak megőrzését az itt

működő szervekkel közösen kell végrehajtani.

Az akcióterületen található vállalkozások problémáit, igényeit, véleményét kérdőíves

kikérdezéssel tártuk fel. A Kossuth tér 5 szám alatt található közel 30 üzletvezető, az Ady

Endre és Petőfi Sándor utca 20 üzlethelységét kérdeztük, azonban a válaszadással nem

mindenki élt.

A kérdőíves kikérdezés egy rövid ideig tartó, komplex-, összefüggő témaköröket érintő,

kérdéseket tartalmazott. A kérdések a dolgozók és a vásárlókör közlekedési szokásairól, a

városközpont helyzetéről, valamint a használt bérleményt érintő tulajdonosi és felújítási

munkálatairól kívánt információt beszerezni.

A városközpontról alkotott vélemény vegyes képet mutat. Az értékek jelenlétét minden

megkérdezett azonosan látta (hangulatos közterek, történeti városmag műemléki környezete),

azonban a problémák nem egységesek. A városközpont legnagyobb problémájának a

parkolási rendszert tekintik. A vásárlókör drasztikus visszaesését tapasztalják, a parkolási díj

bevezetése óta, emellett a parkolók és számával és az elhelyezkedésével is elégedetlenek.

A belváros megközelíthetőségét a megkérdezettek egyharmada véli előnynek, a többség nem

tekinti jobbnak a pozícióját, a város más területeihez képest. A gazdasági működés terén

139

nemcsak a parkolási díj jelent szűkülést, hanem az akcióterületen kívül, a Csongrádi út

mellett, létesült multinacionális bevásárló árházak is komoly szerepet játszanak a vásárlókör

csökkenésében. 11. számú. ábra 12. számú. ábra

A kérdőív kitért a városközpont környezetének megújítására, és eszközeire. A leggyakoribb

beavatkozásnak a zöldfelületek növelését tekintik, mindamellett nagy hangsúlyt fektetnének a

közterületek tisztaságának javítására. Nem egy esetben problémaként merült fel a kerékpáros

közlekedés rendezetlen helyzete. Több kerékpártároló elhelyezését és külön kerékpársávot

javasoltak az üzletvezetők.

A kérdőív egyik legfontosabb célja az volt, hogy felmérje a potenciális, magánszférából

bevonható partnereket, a felújítási munkálatokba. Az eredmények azt mutatják, hogy az

üzlethelységek egyharmadán az elmúlt pár évben végeztek felújítási munkálatokat. A még fel

nem újított épületek közül csupán egy tizedük jelezte, hogy részt venne egy, a város

vezetésével közösen megvalósított felújításban. Nagy probléma, hogy a megkérdezettek

egynegyede egyáltalán nem tervez felújítást. Ennek oka a tulajdonlásban keresendő. A

megkérdezettek több mint fele bérlőként használja az üzlethelységét (leggyakoribb

tulajdonos: önkormányzat), míg a saját tulajdonú üzlethelységgel rendelkezők aránya csak 10

%.

A nagyszámú bérlemények miatt az üzletvezetők nem érdekeltek a felújítási munkálatokban.

Arra hivatkoznak, hogy a kért ráfordítás nem termel a későbbiekben profitot, főleg ha a

bérleményét megszüntetik.

13. számú. ábra 14. számú ábra

Városközpont hátrányai

42%

32%39% 39%

65%

16%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

forgalmas

csp

forgalmas

utcák

sok autó kevés

parkoló

parkolási

díj

elhanyagolt

közterel

Környezet rendezése

44%

25%

13%

35%

52%

21%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

nagyobb

tisztaság

több terasz új szökőkút t bicikli-

tároló

t zöld-

felület

t kiülési

lehetőség

Bérlemények tulajdonlási megoszlása

58% 28

10% 5

31% 15

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Arány Darab

NINCS ADAT

TULAJDONOS

BÉRLŐ

Tervezett építési fejlesztések megoszlása

8% 4

25% 12

38% 18

29% 14

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Arány Darab

nincs adat

felújított

nem tervez

tervezi

140

A lakossági találkozók és a fiatalok megkérdezésének tapasztalatai a fentiekhez képest nem

tartalmaznak új elemeket, ezért eltekintünk azok összefoglalásától. A pályázati programba

bevont közösségi funkciót ellátó ingatlanok olyan egyedi szolgáltatással rendelkeznek,

amelyek nem rendelkeznek versenytárssal (Városi Bíróság, Diákpince), felújításuk illeszkedik

az igényfelmérésben megfogalmazott javaslatokhoz.

4.A belvárosban lakók és a belvárost használók köre

Az igényfelmérés módszertana

A Pályázó részben telefonos, részben utcai igényfelmérést készített az alább felsorolt

kérdésekkel.

A mintavételezés nem volt teljes körű ennek okai a következők:

Az akcióterületen ezer fő lakik, akinek egyenkénti megkeresése technikai

nehézségekbe ütközött volna, továbbá az igényfelmérés hozadéka eltörpül a teljes körű

igényfelmérés költségéhez képest. Ezen kívül egy városközpont rehabilitáció esetén

nem csupán az ott élők, hanem az egész város, sőt a kistérség lakosságát kellene

megszólítani.

További problémát jelentett az igényfelmérés negatív hatásainak minimalizálása,

tudniillik az megkérdezetek sok esetben „zaklatásnak” értelmezik a jóhiszemű

kérdezők rendkívül fontos és tanulságos munkáját. Elzárkóznak tőlük, és előre negatív

előítéletek jelennek meg a város-rehabilitációs projekttel szemben, ami koránt sem

kívánatos

Az igényfelmérés kiválasztott módszere

Az internetes kérdőív, bár gyorsan elemezhető, viszont életszínvonal, korosztály, érdeklődés

szerinti csoportokat részesít előnyben, vagy zár ki a megkérdezhetők köréből. Ezért telefonos

és személyes kérdezős felmérés készült.

Célcsoport:

100 főt kérdeztünk meg:

A célcsoport fele az akcióterületen lakik, a negyede a Belvárosban az akcióterületen

kívül, hatoda a város egyéb részein, és tizede a kistérség egyéb településein.

A megkérdezettek 60%-a nő volt, 40%- a pedig férfi.

A megkérdezettek 38%-a 16-30 éves, 29%-a 31-45 éves, 24%-a 46-60 éves, 9%-a

pedig 61 évesnél idősebb.

Az elemzés módszere

A kérdések tendenciája: Az egyszerű kérdésekre adott válaszok értékelésben mindig fontos a

tendencia, az, hogy a válasz a kérdező céljait mennyire támasztja alá. Növekvőnek mondjuk a

tendenciát, ha a válaszokban megadott nagyobb pontszám támogatja a fejlesztési terveket,

koncepciót, és „csökkenőnek”, ha a válaszokban megadott kisebb pontszám jelenti a

fejlesztés(ek) támogatását.

Nem szerencsés, ha a kérdések tendenciája egységesen növekvő, vagy csökkenő, mert a

válaszadót ez befolyásolja, (megérzi, hogy mi a kérdező célja). Ennek okán a kérdéseket

vegyes tendenciával állítottuk össze.

141

Az igényfelmérés során feltett kérdések és értékelésük

60. számú. táblázat Az igényfelmérés számszerű kiértékelése

Sor-

szám Kérdés A kérdés célzata Tendencia

Számított

átlag

0-k

darabszáma

Növekvő

átlag

0.a Hol lakik: 1: Akcióterület, 2: Belváros, 3: Szentes más, 4:

Szentes kistérség Lakóhely - - - -

0.b. Nő vagy férfi (N, F) Férfi vagy nő - - - -

0.c. Életkor: 1: 16-30, 2: 31-45, 3: 46-60, 4: 61 fölött Életkor - - - -

1

Milyen véleménnyel van arról, hogy a szentesiek problémáit

a helyieknek kell megoldani, nem pedig Budapesttől várni a

segítséget?

Központi (ROP)

fejlesztések iránti bizalom Csökkenő 3,78 3 3,22

2

Milyen véleménnyel van a városban lezajló fejlesztésekkel

kapcsolatos tájékoztató csatornákról (tud-e egyáltalán a

fejlesztésekről)?

Informáltság Növekvő 3,80 - 3,80

3 Mennyire tartja kielégítőnek Szentes méretéhez és

jelentőségéhez a város központjának fejlettségét?

Városközponti funkció

igénye Növekvő 3,36 - 3,36

4 Mennyire támogatja, hogy a Kossuth utca – Petőfi Sándor

utca kereszteződésében körforgalmat alakítsanak ki? Kötődés Csökkenő 2,19 2 3,79

5 Mennyire támogatja, a Kossuth tér és a Szent Miklós tér

összenyitását?

Közösségi/városi funkció

igénye Növekvő 2,73 4 2,73

6

Menyire tartja leromlottnak és funkciójához méltatlannak

Szentesi Városi Bíróság és Ügyészség épületének külső

állapotát?

Szolgáltatások igénye Növekvő 4,08 - 4,08

7

Mennyire tartja jó megoldásnak, ha a Petőfi utcát és Ady

Endre utcát humanizálják, azaz leszűkítik a járműforgalmat

és növelik a zöldfelületet és a kerékpáros és gyalogos sávot.

Városi funkció igénye Növekvő 3,29 5 3,29

142

Sor-

szám Kérdés A kérdés célzata Tendencia

Számított

átlag

0-k

darabszáma

Növekvő

átlag

8 Mennyire tartja kedvezőtlennek a közlekedés szempontjából

az alábbiakat?

Városi közterület funkció

igénye Növekvő - - -

8/1 Szabadság tér- autóbusz pályaudvar kerékpártároló

hiánya? Növekvő 3,11 11 3,11

8/2 Horváth Mihály utcai járda jelenlegi állapota a

Kossuth utcánál? Növekvő 4,15 3 4,15

8/3 Kossuth Lajos utca közvilágítás állapota a Kurcától a

Horváth M. utcáig? Növekvő 3,11 8 3,11

8/4 Kurca-híd alkalmassága a gyalogos forgalom

számára? Növekvő 4,25 4 4,25

9 Mennyire igényli, hogy közösségi épületek megújuljanak?

Pontozza a következő lehetőségek fontosságát! Közösségi funkció igénye Növekvő - - -

9/1 Hegedűs László Helyőrségi (Tiszti) Klub épületének

belső akadálymentesítése és a homlokzat-felújítása? Növekvő 3,87 2 3,87

9/2

Városi Galéria felújítása, korszerűsítése,

légkondicionálás megoldása a nyári nyitva tartás

érdekében?

Növekvő 3,63 2 3,63

9/3

Diákpince felújítása, akadálymentesítése, (a

Földhivatal egyemeletes épülete alatt húzódó 400m2

pincerész)?

Növekvő 3,66 14 3,66

10

Mennyire tartja leromlottnak Szentes közterületeinek, az azt

határoló épületeinek, parkjainak állapotát, különös tekintettel

a Szent Miklós templom, az Evangélikus templom, és a Fehér

ház előtti térre valamint az Ady Endre utca 1-3 épületek

állapotára?

Városi funkció igénye Csökkenő 3,23 - 3,77

11 Mennyire tartja fontosnak, hogy a Városközpont üzletei

szépek és korszerűek legyenek? Pl. Ady E. utcában. Városi funkció igénye Csökkenő 3,08 - 3,92

12 Mennyire hiányolja a rendezett közterületeket a belvárosban? Városi funkció igénye Csökkenő 2,76 - 4,24

143

Értékelés:

A kérdésekre adott válaszok alapján a Belváros megítélése jó, de sok megoldandó feladat van

ezen a területen. A problémák megoldását inkább Budapesttől várják, mint hogy helyben

kellene megoldani, de ez nem mindenki gondolja így. A városban lezajló fejlesztésekkel

kapcsolatos tájékoztatást jónak találják. Szentes központjának fejlettségét is elég jónak

találják. Azonban a rendezett közterületeket igen sokan hiányolják a Belvárosban.

A konkrét projektelemek támogatottsága jónak mondható. A következő sorrendet lehet

felállítani:

Legtámogatottabb (növekvő érték > 4)

1. Kurca híd bővítése eredeti kialakítása mellett gyalogos és kerékpáros forgalom számára

2. Horváth Mihály utcai járda megépítése

3. Városi Bíróság homlokzat-felújítása

Támogatottak (3 > növekvő érték > 4)

4. Ady Endre utca üzleteinek korszerűsítése, szépítése

5. Hegedűs László Helyőrségi (Tiszti) Klub épületének belső akadálymentesítése és a

homlokzat-felújítása

6. Kossuth utca – Petőfi Sándor utca kereszteződésében körforgalom kialakítása

7. Diákpince felújítása, akadálymentesítése

8. Városi Galéria felújítása, korszerűsítése, légkondicionálás megoldása a nyári nyitva

tartás érdekében

9. Petőfi utcát és Ady Endre utcák humanizálása

10. Szabadság tér- autóbusz pályaudvar kerékpártároló létesítése

11. Kossuth Lajos utca közvilágításának korszerűsítése

Kevésbé támogatottak (3 > növekvő érték > 3)

12. Szent Miklós tér rendezése

Legkevésbé a Diákpince ismert (14 „nem tudom” válasz), magyarázható ez azzal, hogy

vegyes korosztályokat kérdeztünk, és az idősebbek nyilván nem ismerhetik.

A Szabadság téri autóbusz pályaudvaron létesítendő kerékpártárolók szintén sok – 11 - „nem

tudom” válasz érkezett, azok válasza, akik nem használnak kerékpárt.

144

5.Középiskolások igénye

Az igények, hatókörök és kihasználtságok felméréséhez fontosnak tartjuk a fiatalabb

korcsoportok (középiskolások) véleményének felkutatását. Legtöbbjük Szentesen kíván

maradni felnőtt korára is.

A megkérdezett végzős középiskolások 40 %-a szomszédos településekről jár iskolába. A

leggyakoribb utazás a helyközi busszal történik a településre, míg Szentesen belül gyalogosan

közlekednek. A szentesi lakosú középiskolások 2/3-a gyalogosan közelíti meg az iskoláját,

míg 1/3-uk kerékpáron, vagy helyi buszjáraton.

A kérdőívvel felmértük a középiskolások véleményét Szentes belvárosának köztereiről.

Szembeötlő az a tény, hogy nincs olyan kiemelkedő köztér, amit jónak tartanának. (1-5-ös

skálán értékelték a köztereket). Mindazonáltal a legszebbnek vélt köztér a nemrégiben

felújított Kossuth tér, sok időt töltenek a buszpályaudvar környékén, ott beszélgetnek,

kikapcsolódnak. Kedvencük a Gödör az Ifjúsági Ház mellett. A legelhanyagoltabbnak a Szent

Miklós templom és a Fehérház környezetét találják. Ritkán használják a Nagy Ferenc

sétálóutcát.

A kérdések során próbáltunk választ keresni, arra a kérdésre, a diákok milyen eszközökkel

javítanának belváros közterein. A kiértékelés szerint legtöbben a zöldfelületek növelésében

látják a megoldást. Emellett jobb-újabb burkolatokkal, víz architektúra megjelenésével

javítanának a megítélésen.

Környezet rendezése

58%

29%

40%

29%

40%

51% 49%

56%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

több zöld több biciklitár. több utcabútor közvilágí-tás kevesebb autó új üzlet víz megjel. jobb utcaburk

Új funkciók elhelyezésére is kitértünk kérdőívünk során. A legtöbben a gyorséttermi funkciók

hiányát jelölték meg. (Mc Donald’s-t a városközpontba!) Szeretnének a Belvárosba éjszakai

szórakozóhelyet, csakúgy, mint az extrémsport boltot, valamint a színvonalasabb ruházati

üzleteket.

145

6.Civil felmérés

A kutatás nem reprezentatív. Önkéntesek kérdezték meg a városlakókat a Szeretethíd

Önkéntes Napon, a Magyar Református Egyház szervezésében. Bevonva ebbe a programba

minden korosztályt: időseket, fiatalokat egyaránt. Elsősorban a református intézményekben

hirdették meg az eseményt, de sokan csatlakoztak már világi szervezetektől, illetve

szimpatizánsok is.

Különböző, forgalmasabb helyeken kérdeztek csoportokban (Lidl, Tesco, Penny, Központi

ABC és a városközpont: Kossuth tér, sétálóutca környéke, buszmegálló).

ALAPADATOK

1. Szentesi lakos?

igen 77

nem 10

Összesen 87

2. Neme:

férfi 35 Nem szentesi: 8

nő 52 Nem szentesi:2

Összesen 87 10

3. Kora:

Válaszadó neme nő férfi

14 év alatt 2

14-18 év 6 4

19-30 év 4 12

30-40 év 7 4

40-50 év 7 1

50 év felett 23 13

Nincs adat 3 1

Összesen 52 35

4. Képzettsége:

Válaszadó neme nő férfi Összesen

Főiskola/egyetem 9 6 15

Középiskola 26 19 45

8 általános 16 10 26

Egyéb - -

Nincs adat 1 - 1

Összesen 52 35 87

1. Hallott-e már az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról?

Igen 19+11=30

Igen, de nem tudom, mit jelent 9+6=15

Nem 23+18=41

Nincs adat 1

Összesen 52+35=87

146

2. Érdeklik-e Önt a város fejlesztésére vonatkozó hosszú távú elképzelések?

Igen 42+32=74

Nem 10+3=13 (ffi 54,32,22 éves; nő

2X13, 14, 16, 40,43,

51, 2X55, 71 éves )

Összesen 52+35=87 13

3. Milyen formában tartaná célszerűnek az IVS megismertetését a lakossággal?

Több válasz lehetséges!


Lakossági fórum 23 12 35

Kiállítás a látványtervekből 25 10 35

Lakókörzetenkénti véleményezési

lehetőség

15 11 26

Interneten 15 15 30

Műhelymunka saját szűkebb

csoportomban, szervezetemben

1 1

Egyéb, éspedig: Szórólapok, tv,

rádió, újság

újság

Nincs adat 1 - 1

Összesen 79 49 128

A férfiak jellemzően egy lehetőséget jelöltek meg, a nők szinte mindannyian többet.

4. Részt venne-e:

Több válasz lehetséges!


Lakossági fórumon 22 12 34

Kiállításon, amely a látványtervekből

készült

24 19 43

Lakókörzetenkénti véleményezési

lehetőségben

16 10 26

Véleményezné-e Interneten az IVS-t? 9 9 18

Műhelymunkán saját szűkebb

csoportjában, szervezetében

3 3 6

Egyéb, éspedig:

Nem 1 1

Nincs adat 4 4

Összesen 79 53 132

5. Amennyiben ismeri az IVS-t, van-e olyan pontja, amellyel nem ért egyet?


Igen, éspedig: 5 4 9

Nem 18 14 32

Nem ismerem 28 16 44

Nincs adat 1 1 2

Összesen 52 35 87

147

Konkrétumok:

2 említés: több körforgalom kellene,

Petőfi szálló ügye,

2 említés: kevés a jelzőlámpa,

több játszótér kellene,

több szórakozási lehetőség kellene ,

az elosztással vannak bajok,

külterületet kellene fejleszteni,

logikátlan fejlesztések (aszfaltozás aztán felbontás),

kevés a bicikliút,

kevés a sétálóutca.

Összesen 87 fő töltötte ki a kérdőíveket: 52 nő és 35 férfi. A nemek szerinti megoszlás

valószínűleg abból adódik, hogy egy szombati nap délelőttjén többségében

bevásárlóközpontok környékén történt a lekérdezés, amikor a nők bevásárlásaikat intézik.

Többségében szentesiek válaszoltak, de néhány nem szentesi lakos (10 fő) is vállalkozott a

válaszadásra. Többségükben középkorúakat és idősebbeket kérdeztek, és a válaszokból

kiderült, hogy ők azok, akiket leginkább érdekelnek a városfejlesztésre vonatkozó

elképzelések. Az iskolai végzettség nem befolyásolta ezt az érdeklődést (bár a felsőfokú

végzettségűek kivétel nélkül mind érdeklődőnek mutatkoztak).

A válaszadók több, mint fele nem hallott az IVS-ről, vagy nem tudja mit jelent, de 85

százalékukat érdekelnék az ezzel kapcsolatos információk.

E megállapítás folytán a 20-40 éves korosztály igényeit alapul véve a város hivatalos

honlapján közzétételre került az IVS, illetve a végleges Akcióterületi Tervet is meg

szeretnénk jeleníteni. Továbbá a program ismertségének javulásához fog hozzájárulni a

tervezett beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó „Soft” tevékenységek megvalósítása is. A

vállalkozói körről elmondható, hogy az akcióterületen a Kossuth tér és az Ady Endre utcák

vonatkozásában a projektfejlesztés során valamennyi vállalkozással megismertettük a

terveinket. Azokban az esetekben, ahol lehetőség nyílt a partnerség kialakítására, ez

megtörtént.

Érdekes azonban, hogy bár a korosztályi megoszlás a nem érdeklődők esetében nagyon

vegyes, a fiatalok (13-22 éves korig) teszik ki ennek a csoportnak több, mint egyharmadát.

A megismerés lehetőségei közül leginkább a lakossági fórumot és a látványtervekből

rendezett kiállítást tartják célravezetőnek, de nagyon sokan említették az Internetet és a

lakókörzetenkénti véleményezés szükségességét is.

Arra a kérdésre, hogy ő maga melyiken venne részt, szintén a fenti 4 lehetőség a leggyakoribb

válasz. Magasan kiemelkedik a látványtervekből rendezett kiállítás, második-harmadik helyre

szorul a lakossági fórum és a lakókörzetenkénti véleményezés, és viszonylag kevesen

(mindössze 13 %-ban) jelölték meg az Interneten való véleményezés eshetőségét. Ez arra utal,

hogy csoportban, közösségben szívesebben ismerkednének a tervekkel, mert ez magában

hordozza annak az esélyét, hogy egymás között megvitassák, véleményüket – egymást

erősítve – kifejthessék, és kérdéseikre helyben rögtön adekvát válaszokat, visszajelzéseket

kaphassanak.

Kiderült, hogy sokaknak azért nincs véleményük, mert egyáltalán nem ismerik az IVS-t,

másoknak nincs kiegészítésük hozzá. A legkevesebben (10 %) azok vannak, akik ismerik és

van véleményük a dokumentum munkaanyagával kapcsolatban.

148

Kihasználtsági terv

A Kurca-híd, a Horváth Mihály utcai járda felújítása, a Bíróság homlokzat felújítása és

tetőjavítása, a templomok (Evangélikus és Ortodox) körüli közterület rendezése, stb. esetében

a kihasználtság vizsgálata, tervezése nem releváns. Nem releváns, mert nincs közvetlen

összefüggés a felújítás és a kihasználtság változása között. A kapcsolat nem mérhető, mivel

döntően közterületekről, középületek műszaki felújításáról van szó.

Az akcióterület fejlesztése, és a fejlesztés hatása vonatkozásában viszont a felújítás és a

kihasználtság között erős, de közvetett kapcsolat jön létre. A megújuló Főtér és környéke

ugyanis jelentősen javítják a Belváros városképi megjelenését, erősítik közéleti szerepét, a

megszépülő közterületek és középületek pedig növelik a vonzerőt, ezáltal a látogatottságot. A

vonzerő és a látogatottság növekedése javítja a kereskedelem, a vendéglátóipar, a kultúra és a

szolgáltatások kínálatai iránti keresletet. Az akcióterület nyújtotta funkciógazdagodás

növekvő igénybevétele egyben növeli az üzletek, intézmények kihasználtságát, ami javítja a

megtérülési, ezáltal a fenntarthatósági kondíciókat.

Jelen esetekben az egyes felújítások és kihasználtságok között létrejövő közvetlen és

közvetett kapcsolat, valamint az e kapcsolatot generáló magán- és közcélú beavatkozások

együttesen, tartós, a város fejlődését pozitívan meghatározó szinergikus hatást

eredményeznek.

T1 Tokácsli (Városi) Galéria felújítása

Az igényfelmérés számszerű kiértékelése után kijelenthető, hogy a Tokácsli Galéria felújítása,

korszerűsítése az érintett lakosság által támogatott projektelemek közé sorolható. A

válaszadók jelentős többsége (98 %-a) ismeri az érintett intézményt, és véleményt is formált

annak fejlesztéséről. A megkérdezettek csupán 2 %-ától érkezett „nem tudom” válasz a

projekttel kapcsolatos telefonos, illetve személyes igényfelmérés során. Ez alapján

megállapítható, hogy a helyiek számára fontos a Tokácsli Galéria működése.

Az ország egyik olyan kiállító terméről van szó, amely kifejezetten galéria céljára épült, így

megvilágítása és elhelyezkedése kiválóan alkalmas a képzőművészeti értékek bemutatására.

Évente 11 kiállításra kerül sor, amelyek mind színvonalasak, országos érdeklődésre is számot

tarthatnak. Többek között olyan nagy művészek állítottak itt ki, mint Derkovits Gyula,

Tornyai János, Endre Béla, Koszta József, Gadányi Jenő a teljesség igénye nélkül. A kortárs

alkotók közül pl.: Csete Ildikó, Kő Pál, Dienes Gábor, Szántó Piroska művei voltak láthatók.

Jó a kapcsolat a különböző művészi szerveződésekkel pl.: a Vízfestők Társaságával, a Magyar

Művészeti Műhellyel, a különböző művésztelepekkel pl.: a makóival, a diósgyőrivel, a

barcsival.

Minden évben egyszer sor kerül néprajzi kiállításra is. Gondot fordítanak arra is, hogy

szentesi és Szentesről elszármazott művészek évente bemutatkozhassanak a Galériában.

Kétévente kerül megrendezésre az Országos Aktfotó-kiállítás, ami szintén szentesi

kezdeményezésre indult el. Ehhez hasonló a dél-alföldi régiót összefogó Alföldi Fotószalon.

A Galéria kistermében inkább a történelmi évfordulóknak, aktualitásoknak megfelelő

kiállítások kapnak helyet.

149

A Galéria kiállításainak 2010. évi programjait, azok látogatottságát, valamint a 2011. évi

kiállítási tervet az 6. és 7. sz. függelék tartalmazza.

A 2010. évben 10 kiállítás megrendezésére került sor, minden hónapra jutott egy, de

kimaradtak a július és augusztus hónapok. Ebben az évben a látogatók száma 2.755 volt. Egy-

egy kiállítást átlagosan 100-230 fő tekintette meg, kiugróan magas volt a látogatottsága a

Csongrád- Bács-Kiskun, Békés és Jász- Nagykun Szolnok megyei Alkotó Pedagógusok

tárlatának. A 2011. évben is 10 tárlatot tervez az intézmény vezetése, és 3000 fő látogatóra

számítanak. A legsikeresebb kiállítás ez évi tárlatát ismét megrendezik. Valamennyi kiállítás

megnyitása ünnepélyes keretek között zajlik.

A felújítás során a nyílászárók korszerűsítésére, hőszigetelt nyílászárók beépítésére kerül sor,

illetve az elektromos hálózat megújítása mellett klímaberendezés is beépítésre kerül. A galéria

ezzel komfortosabbá válik, szolgáltatásait jobb minőséggel lesz képes nyújtani.

Vendégforgalma ezek által emelkedni fog, így nagyobb létszámú közönség lesz elérhető a

galéria által nyújtott kulturális szolgáltatások közül. A fent említett kiállításokon,

rendezvényeken felül a galéria meglévő és új partnerek bevonásával további rendezvényeknek

ad otthont, bekapcsolódik a Belvárost érintő megújítási program szoft tevékenységeibe.

A galéria működése a jelenlegi feltételek között eredményesnek, megfelelőnek ítélhető,

azonban a Belváros megújulásával a galéria szolgáltatásai iránti igény is megváltozik,

magasabb minőségű szolgáltatásokat, szélesebb tevékenységi kört szükséges a jövőben ellátni

az intézménynek, ehhez szükséges az intézmény korszerűsítése. A légkondicionálás

megépítésével a nyári hónapokban is nyitva tart majd a Galéria, így a kiállítások száma 12-

14-re emelkedik. Megvalósulhat az a logikus igény, hogy az idegenforgalmi szezonban

fogadjon vendégeket a kiállítóhely. A terasz árnyékolásának megoldásával lehetőség nyílik

ott kiállítások és rendezvények megvalósítására, így a programkínálat gazdagabbá válik. A

Galériát akadálymentesen is meg lehet majd közelíteni, ezzel biztosítható, hogy a

rendezvények, kiállítások szélesebb társadalmi rétegek számára legyenek elérhetők. A

kapacitáskihasználtságban vannak tartalékok, így elvárható, hogy a látogatók száma 10-15%-

kal emelkedjen.

T2 Diákpince felújítása, akadálymentesítése

A belvárosban lakók és a belvárost használók körében tett igényfelmérés során kapott

eredmény alapján – a többi projektelemhez viszonyítva - kevésbé ismert a Diákpince

működése. Az igényfelmérés kiértékelése szerint a kapott eredmény azzal magyarázható,

hogy a megkérdezés vegyes korosztályokat érintett, és az idősebbek nyilvánvalóan nem

ismerhetik az intézményt. A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a Diákpince

felújítása, akadálymentesítése a lakosság által támogatott projektelemek közé tartozik.

A Diákpince kialakítója és üzemeltetője a 31 éves ifjúsági, közhasznú civil szervezet, a VE-

GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség, melynek országos központja Szentesen található. Hat

regionális központja, hatvannégy csoportja, 1.800 fős tagsága van. A felnőtt segítőinek száma

127 fő.

A szervezet célja a polgári lét kialakításának segítése, a társadalmi béke megvalósítása, a

környezet megóvása, illetve a harmonikus, fenntartható környezet kialakítása. Célja a

segítségért hozzáforduló fiatalok érdekeinek védelme, az ifjúsági közélet fejlődésének

segítése, együttműködve a civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal és kormányzati

150

szervekkel. A VE-GA rendelkezik az ifjúsági közéletfejlesztés illetve a települési párbeszéd

fórumok, valamint az ifjúsági szolgáltatások fejlesztése intézményi és szakember hátterével.

A szervezet által ellátott legfőbb tevékenységek:

- helyi, megyei, regionális, országos és európai közéleti tevékenységek

- ifjúságszakmai alkotótevékenységek, részvétel ifjúságszakmai műhelyekben

- ifjúsági önkormányzat- és közéletfejlesztés, a szükséges képzésekkel

- továbbképzések tanároknak és felnőtt segítőknek

- kortárssegítők képzése

- drámajátékok; kézműves műhelyek

- túrák, vízitúrák; környezetvédelmi őrjáratok

- kétoldalú (és többoldalú) nemzetközi kapcsolatok építése

- nyári táborok szervezése, bonyolítása (évente 600-700 főnek).

A Diákpince használók alapvetően három csoportba oszthatók. Vannak olyan szervezetek

melyek állandó használói a Diákpincének. Ezek a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség

felnőtt és kortárs segítő köre - vagyis az üzemeltető. Létszámuk 15-20 fő. Rendszeres

használója a helyiségeknek a Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat (a SZIDÖK) képviselő-

testülete illetve bizottságai általában 20-60 fő részvételével.

Itt működik a “TÖRŐDÉS” Szentesi Gyermek és Diák Alapítvány 3-12 fővel. Az Alapítvány

által üzemeltetett Szentesi Ifjúsági és Információs Pont is itt található (a SZIIP).

Az állandó használók heti rendszerességgel élik itt a saját életüket, a SZIDÖK erőteljes

túlsúlyával.

Itt tevékenykedik az ún. Alternatív Játszóház. Önálló szervezetei, csoportjai, együttesei és

baráti körei vannak, ezek működését az Alternatív Játszóházi Fórum hangolja össze. Az

elmúlt években átlagosan 15 csoport vett részt heti, havi, illetve negyedéves rendszerességgel

a játszóház keretén belül rendezvényeken. A csoportok létszáma alkalmanként 8 és 22 fő

között változott.

A SZIDÖK 2011 évben is havi rendszerességgel tartja a Képviselő-testületi, Bizottsági illetve

a Küldött-gyűléseit szeptember és június hónap között, lehetőség szerint alkalmazkodva a

felnőtt Önkormányzat ülésrendjéhez.

A többi programpont illetve ezek időpontjai a használók pályázatai, belső egyeztetései illetve

a köztük lévő egyeztetések eredményeként alakulnak ki. A közösségi térnek előre

meghatározott éves program-terve nincs és ez nem is lehetséges.

Az állandó használók mellett a közösségi teret esetenként Baráti körök, osztályok, stabilabb

és alkalmi csoportok, szervező körök (stb.) is használják, kulcsos-ház jelleggel. Ilyen

rendezvényre havi egy-két alkalommal kerül sor, különösen különféle ünnepek kapcsán. A

résztvevők számáról azonban a használat jellege miatt nem rendelkezünk adatokkal.

Az állandó programok - melyek elsősorban a SZIDÖK, a ”TÖRŐDÉS” és a SZIIP által

szervezettek, de nyitottak bárkinek, a következők:

1. Kézműves Műhely (12-24 fő részvételével alkalmanként):

Programjuk 2010. évben ékszerkészítés, agyagozás, bőrözés, 2011. évben pedig teatasak

hajtogatás táblakép-készítéssel, filcvarrások készítése, origamizás. Ezek általában

kapcsolódnak konkrét feladatokhoz illetve a műhely vállal egyedi megrendeléseket is.

2. Kép és média műhely (4-12 fő részvételével alkalmanként)

3. Marionett és drámajáték műhely (15-28 fő alkalmanként)

4. Kutatások (8-116 fő alkalmanként)

2010 évben Részvétel előzetes javaslatok kidolgozásában a készülő közoktatási törvény

tervezetéshez.

151

2011 évben Részvétel az új közoktatási törvény tervezetének véleményezésében illetve az azt

megalapozó szociológiai vizsgálat kidolgozásában.

5. Képzési Műhely (11-18 fő részvételével alkalmanként)

2010 évben Interaktív képzés valósult meg a “Magyar Népmese Napja”, valamint az “Állatok

Világnapja” alkalmából. Csapatépítő tréninget tartott a SZIDÖK tagjainak összesen 4

alkalommal.

2011 évben az alábbi képzéseket tervezzük megvalósítani

a gyermeki jogokról I.-II.

Az önkéntesség Európai Éve”címmel

“Párkapcsolataink” címmel

Az emberi, állampolgári jogokról

A “Jövőkép I.-II.” képzés

A “Forrásteremtés”

A fentiek mellett vannak többé-kevésbé állandónak mondható nagyrendezvények, amelyek

részben saját jellegűek, bár nyitottak, részben pedig városi rendezvényekhez kapcsolódnak.

A saját jellegű rendezvények, melyek minden évben megrendezésre kerülnek a következők:

SZIDÖK Télapó a Kórház Gyermekosztályon.

Városi Leg-diák választások.

Graffiti Pályázat.

Origami Pályázat.

Művészeti Pályázat.

A Pince csoportjai a VE-GA segítőinek koordinálásában szervező partnerek illetve önálló

programok megvalósítói, Ezek a következők a városi rendezvények közül:

Télűző

Civil Nap

Bűnmegelőző Nap

Gyermeknap

“A mi városunk” - városi nagytakarítás

Parlagfű mentés

“Autómentes Nap”

Vannak olyan egyedi nagyrendezvények, amelyek a VE-GA regionális illetve országos

életéhez kapcsolódnak. Ezek a regionális tavaszi és őszi találkozó, ahol a Pince csoportjai a

vendéglátók.

A Diák Pince felújítása a fent felsorolt tevékenységek zavartalan lebonyolításához és

fejlesztéséhez szükséges, ami szervesen kapcsolódik a Belváros megújítási folyamatába.

A szervezet a jelenlegi Diák Pincében nem képes eleget tenni a szolgáltatásokat igénybe

vevők széles körének, amely meghaladja a jelenlegi közösségi hely kapacitásait (non formális

képzések esetében az mintegy 30 fő, közösségi rendezvények esetében – azok típusától

függően – 50-70 fő). Az akcióterületi fejlesztések eredményeként, a számos közösségi

rendezvénynek, ifjúsági programnak köszönhetően a Diák Pince látogatottságának további

emelkedése várható, ezért különösen fontos, hogy a szervezet tevékenységét megfelelő

minőséggel rendelkező fizikai keretek között végezhesse.

A körülmények javításával a Diákpincét látogató fiatok száma várhatóan jelentősen

emelkedik, a heti 70 látogató helyett számíthatunk 85-100 főre.

152

Civil Központ korszerűsítése, felújítása

A Civil Központ helyiségei az Önkormányzat tulajdonában vannak. Jelenlegi bérlői a

következők:

Civil TV

Szentes Kistérsége Többcélú Társulás

Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi

Igazgatóság Szentesi Körzeti Iroda

5. Alkusz Kft.

Az érintett helyiségeket bérlők eltérő városrehabilitációs funkciókat látnak el, ez alapján az

alábbi két projektelem keretében valósul meg a teljes Civil Központ felújítása:

KSZ2 Civil TV korszerűsítése, felújítása

G3 Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása

KSZ 2 - Civil TV

A legjelentősebb bérlő a Civil Tv. Vételkörzete: Szentes, Csongrád, Mindszent,

Kunszentmárton és térségük. Tehát 4 kistérségben vehető az adás. A műsoridő a hét 6 napján

minimálisan 1 óra naponta, négy óránkénti ismétléssel. A hetedik napon ismétlés van az

adásban. Csütörtökönként élő adással jelentkeznek. Cél, hogy valós idejű interaktív műsorok

készülhessenek.

4 éve a Horváth Mihály Gimnázium mozgókép és média ismeret c. tantárgy gyakorlati óráit

itt tartják. Ezt a tantárgyat a többi középiskola diákjai is felvehetik. A 2011/12. tanévben

média és kommunikációs szak is indul, amely képzéseinek szintén gyakorlati helye lesz a

Civil Televízió, megnövekedett műszaki és egyéb feltételekkel.

Határokon átnyúló kapcsolatok kiépítésével már lehetővé vált rendszeres kölcsönös kétnyelvű

műsorok sugárzása. Folyamatos műszaki, informatikai és távközlési fejlesztések történnek

önerős és pályázati forrásokból.

A Tv jelenleg 70 m2-en működik, igen szerény műszaki feltételekkel. Korszerűsítés

szükséges az épületet és a technikát tekintve is. Ennek első lépése az elektromos rendszer

korszerűsítése és a hűtés-szellőztetés megoldása. Az épület teraszának felújítása lehetővé

teszi szabadtéri, a teraszon forgatott műsorok készítését, melyre már történtek kísérletek.

Akadálymentesítés megvalósításával a helységek könnyebben megközelíthetők, a

szolgáltatások szélesebb társadalmi rétegek számára válnak elérhetővé.

Az infrastruktúra kiépítésével a Civil TV alkalmassá válik, hogy régiós televízió legyen.

Adásait három megye lakossága nézheti, ez 600 ezer nézőt jelenthet. Mivel a televíziózás az

egyik leginnovatívabb, ez digitális közvetítést jelent.

A Civil Tv felújításával, az infrastruktúra kiépítésével a Civil TV fejlődéséhez szükséges

keretek biztosíthatók. Így bővíthető a filmes és TV-s képzés a közép- és felsőoktatásban

tanulók számára, a TV régiós televízióvá válhat, vételkörzete megtöbbszöröződik, a nézőszám

elérheti a 600 ezer főt. A projektelemet közszféra funkcióba soroltuk, mivel a pályázati

útmutató funkciónkénti meghatározásai szerint ez a besorolás áll legközelebb hozzá. E

megállapításunkat az indokolja, hogy a helyi Képviselő-testület üléseinek élő közvetítését, a

választási műsorok közvetítéseit, a helyi közélet nyilvánosságot érintő ügyeinek a

lakossághoz történő eljuttatásában nélkülözhetetlen tényezővé nőtte ki magát a televízió. E

tekintetben közszolgáltatás jellegű tevékenységet lát el, hiszen az aktuális információkat,

153

felhívásokat, eseményekről készített tudósításokat, és nem utolsó sorban a jelen projektet

érintő információkat juttatja el a televízió nézői felé.

G3 Vállalkozói központ korszerűsítése, felújítása

A Szentes Város Önkormányzat tulajdonában lévő irodákat bérbeadás útján hasznosítja. Az

Önkormányzat elsődleges célja, hogy a város érdekében non-profit információs, adatgyűjtő,

kapcsolatépítő tevékenységet ellátó szervezetek számára biztosítani tudjon frekventált helyen

található irodahelyiségeket, ezzel segítve az azok által képviselt közszféra szolgáltatások

intézményi-, ügyfélbarát megjelenését.

Mivel részben a jelenlegi bérlők nem feleltek meg a fenti funkciónak, illetve mivel az öt éves

fenntartási időszaki működésüket nem képesek vállalni, így nem került biztosításra, hogy az

adott projektelem a közszféra funkciónak megerősítését szolgálja.

Az irodák nagysága megfelelő, infrastrukturális ellátottsága, kialakítása azonban nem.

Lényeges az energiahatékonyság szempontjából a nyílászárók cseréje, az árnyékolás

megoldása.

Az akadálymentesítés megvalósításával a helység könnyebben megközelíthető, a

szolgáltatások szélesebb társadalmi rétegek számára válnak elérhetővé.

K6 - Szabadságtéri nem fedett kerékpártárolók kialakítása

Az igényfelmérés eredményeként megállapítható, hogy a támogatott projektek közé sorolható

a nem fedett kerékpártárolók elhelyezése.

Meg kell említeni, hogy a Szabadság téri autóbusz pályaudvaron létesítendő kerékpártárolók

esetében viszonylag sok (11) „nem tudom” válasz érkezett. Valószínűleg ez azoknak a

válasza, akik nem használnak kerékpárt.

A Szentes Város Egységes Közterület fejlesztési Stratégiai Tervében szereplő közterületi

arculat kialakítási javaslatban szerepel az autóbusz pályaudvar esetében a Szabadság téren

kerékpár tárolás megoldatlanságának problémája és nagy kapacitású kerékpártároló rendszer

telepítésének javaslata.

Az új kerékpártárolók kialakításának szükségességét e két tény megerősíti és alátámasztja. A

kerékpártárolók kialakításával megoldódik a Szabadság tér rendezetlen kerékpár tárolási

problémája.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia által meghatározott prioritások között szerepel az

élhetőbb város kialakításához kapcsolódó kerékpárút- hálózat fejlesztése, valamint ezekhez

kapcsolódó kiszolgáló bővítmények megteremtése is.

Szentesen a kerékpáros közlekedés kiemelt jelentőségű közlekedési forma. A kerékpár-út

hálózat fejlesztése szükségessé teszi tömeges kerékpártárolásra alkalmas helyszínek

kialakítását.

A kapacitásbővítés indokoltságát támasztja alá, hogy a jelenlegi kerékpártárolók rossz

állapotúak és a felmerülő igényeket mennyiségi okok miatt nem képes kiszolgálni.

Megvizsgálva a fejlesztéssel érintett helyszínt (péntek és hétfői nap délelőtt) 140 db kerékpárt

számoltunk meg.

154

A 140 db kerékpár, mint a fenti képeken látható, rendszerezetlenül, sokszor a gyalogos

forgalmat és az épületek állagát károsítva kerülnek elhelyezésre.

A fejlesztési szükségletet tovább indokolja, hogy a nagyszámú kerékpár őrzése nem

biztosított, illetve az elhelyezetlenség miatt számos közlekedésszervezési probléma is

felmerül.

A helyszínen megszámolt kerékpár mennyiség kizárólag az autóbusz pályaudvar területén

került megvizsgálásra, azonban az elhelyezés megoldatlansága miatt számos kerékpár

található még a szomszédos épületek falainak támasztva, illetve a környező járdákon.

További fontos igényfelmérésnek tekinthető, hogy a város korábbi fejlesztésének nyomán

(Kossuth utca út és járdaburkolat rekonstrukció, valamint kerékpárút építés 2010.) a

kerékpáros közlekedés feltételrendszere nagymértékben javult, így megnövekedett a kerékpárt

használók száma is. E tevékenységet tovább kívánjuk folytatni az Ady-Petőfi utcák

vonatkozásában is, kerékpársávok kialakításával. A Szabadság téri kerékpártárolókkal a

városközpontban, rendezetten alakítható ki egy kerékpár parkoló centrum.

A jelen fejezet összegzése: az EATT megállapításai továbbra is helytállóak. A

dokumentáció felülvizsgálatakor az EATT-ben szereplő statisztikai adatokat a

rendelkezésünkre álló legfrissebb adatokkal kiegészítettük. Az egyes tevékenységek

bemutatásánál a Hegedűs László Helyőrségi Klubra vonatkozó adatokat töröltük, az

ebből beálló változásokat átvezettük a teljes dokumentáción. A törlés indoka a

Helyőrségi Klub vonatkozásában, hogy az EATT elkészítésekor fennálló partnerség az

ATT készítésének idején már nem állt fenn.

155

4.Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai

A fejezetben bemutatjuk a tervezett fejlesztés átfogó, „városfilozófiai” gondolati alapjait, az

akcióterületi fejlesztések céljait és részcéljait, ismertetjük a projektelemeket, kifejtjük a

megvalósítás módját, menetét.

4.1.A tervezett fejlesztés rövid bemutatása

A tervezett fejlesztés alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a Városközpont funkcionális

gazdagítása révén erősödjön a szentesi és a kistérségi emberek – különösen a fiatalok –

lokálpatriotizmusa, hogy helyben képzeljék, tervezzék el és valósítsák is meg a jövőjüket. Az

identitás tudati és érzelmi tényezőit nemcsak a természeti adottságok határozzák meg, hanem

legalább annyira az épített környezet minősége is. Az épített környezet századok óta

formálódó, sajátos arculatú, emblematikus helyszíne a szentesi Erzsébet tér és Kossuth tér,

valamint a hozzájuk csatlakozó kisebb teresedések.

A Főtér és Főutca mindig is a város szellemi, gazdasági, kulturális és közéleti fóruma volt,

amely vezérmotívumokat adott a város és térsége fejlődésének. Mindezt egyedi módon

testesíti meg a városközpont történelmileg kialakult komplexitása: a közigazgatási és az

egyházi intézmények együttese, a patinás szálloda a színházzal, a számos iskola és diákjaik

jelenléte, a mozi, a könyvtár, az Ifjúsági Ház, a közterek, a különböző üzletek, irodák,

vendéglátóhelyek, szolgáltatások koncentrálódása, a Kurca-part rekreációs területei, stb.

Fő cél ennek a komplexitásnak a tartalmi és térbeli-fizikai megújítása, hogy olyan közösségi

és kulturális hatásmechanizmus induljon el, amely fenntartható gazdasági élénkülést,

kulturális megújulást, intenzív közéletet eredményez, felkeltse a befektetők és a turisták

érdeklődését a város és térsége iránt.

A városrész fejlődésében gyakorlatilag a város és a kistérség – részben az egész régió – teljes

lakossága érintett, ezért a városközpontot minden szentesi és térségi lakos számára élhetővé

kell tenni. Az akcióterület megújítása tehát együtt kell, hogy járjon a társadalmi kohézió

erősítésével, ami a terület fenntartható társadalom- és gazdaságfejlesztésének a lényege.

A terület sajátossága, hogy lineáris rendszer alkot a Kossuth utca – a város főutcája – mentén.

A fejlesztés a Petőfi Szálló környékén indul el, és fokozatosan éri el a Kurca-parti területeket.

A ROP pályázat keretében tervezett közterület-fejlesztési, épület felújítási, gazdaságfejlesztési

és közösségi projektelemek, valamint a kiegészítő közszféra beavatkozások összehangolt

megvalósítása arra irányul, hogy Szentes belvárosát alkalmassá tegye arra, hogy a

zászlóshajónak tekinthető szálloda illeszkedjen a településszövetbe, a város társadalmi-

közösségi életébe, ezáltal a szinergiák megfelelő módon érvényesülhessenek.

A tervezett program erőssége a széleskörű partnerség. Az önkormányzat más közfeladatot

ellátó szervezet mellett, a gazdaság és a civil társadalom szereplőinek bevonásával, szoros

együttműködésben valósítja meg.

A következő fejezetekben részletesen taglaljuk a tervezett akcióterületi fejlesztések céljait és

részcéljait, a projektelemeket, a megvalósítást.

156

Az alábbi vázlaton a tervezett beavatkozások helyszíneit tüntettük fel. 36. sz. térkép

157

4.2.Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai

61.számú táblázat Akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai

Cél/részcél Mutató megnevezése Adatmérés

forrása

Kiinduló érték

(2009) Célérték (2013)

ÁTFOGÓ CÉL:

A belvárosi közterületek,

lakó- és üzleti ingatlanok

megújulása a város

kulturális színvonalának

emelése, a társadalmi

kohézió erősödése és a

fenntartható gazdasági

fejlődés elősegítése

érdekében

Felújítás mutatója (az

utolsó felújítástól, építéstől

számított évek átlagos

száma) javulása

Önkormányzati

nyilvántartás nem releváns 10 %

RÉSZCÉL I:

Akcióterület nagyobb

gazdasági-turisztikai

fejlettsége

Megújított és újonnan

létrejött üzletek, irodák

száma

Önkormányzati

nyilvántartás

101 db

kiskereskedelmi

üzlet,

34 db iroda, 0

szálloda

25 db megújított

kereskedelmi

egység (Kossuth

tér 5 (15 db) (Ady

1: 8 db) (Ady E. u.

3: 2 db),

Megújított

irodahelység (Kossuth tér I. em.:

10 db),

1 db megújított

szálloda az

akcióterületen

(Petőfi Szálló-

nem a jelen projekt

része),

100 új munkahely

(szállodánál, nem a

projekt része)

RÉSZCÉL II: Magas

minőségű közösségi és

rekreációs terek

Átalakított városi

közterületek

Önkormányzati

nyilvántartás nem releváns 3396 m

2

RÉSZCÉL III. Fejlett

közlekedési

infrastruktúra

Az átalakított útszakaszok

hossza; gyalogos zónák

nagysága, kerékpárutak

hossza

Önkormányzati

nyilvántartás Nem releváns 14 330 m

2

RÉSZCÉL IV: Emelt

szintű kulturális és

közszolgáltatási

körülmények

Megújult közszolgáltatási

és kulturális célú épületek

száma

Önkormányzati

nyilvántartás

nem releváns

4 db

1: Bíróság

2: Városi Galéria

3: Diákpince

4: Civil TV

RÉSZCÉL V:

Társadalmi kohézió, a

kapcsolatok szorossá

válása

Új közösségi rendezvények

száma éves szinten

Önkormányzati

nyilvántartás nem releváns

Összesen: 32 db

1 db

közösségfejlesztő

tréning;

3 db szabadidős

foglalkozás ifjúság

részére;

3 db előadás

ifjúság részére

közbiztonság

témakörben;

4 db lakossági

158

akció

környezettudatos

szemléletformálás-

ra;

1 db

környezetvédelmi

tréning;

2 db szabadtéri

nagyrendezvény;

1 db fotópályázat;

10 db várost

bemutató séta

5 db program a

vallások közötti

párbeszéd

generálására;

1 db Szabadtéri

fotókiállítás;

1 db Kertfenntartó

képzés

4.3.A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján

62.számú táblázat A projektelemek rövid bemutatása a részcélok alapján

Részcél Tevékenység, finanszírozó, célcsoport

RÉSZCÉL I: Akcióterület

nagyobb gazdasági-turisztikai

fejlettsége

Tevékenység jellemző tevékenysége:

gazdaságfejlesztés

Finanszírozó: magánszféra, ERFA

Célcsoport: akcióterület vállalkozásai

RÉSZCÉL II: Magas minőségű

közösségi és rekreációs terek

Tevékenység jellemző tevékenysége: közterület-

fejlesztés

Finanszírozó: ERFA, magánszféra

Célcsoport: akcióterület közterület-használói,

lakossága

RÉSZCÉL III. Fejlett

közlekedési infrastruktúra


közlekedésfejlesztés

Finanszírozó: ERFA, ESZA

Célcsoport: belvárosi közterület-használók

RÉSZCÉL IV: Emelt szintű

kulturális és közszolgáltatási

körülmények


közszolgáltatás, kulturális létesítmények

fejlesztése

Finanszírozó: ERFA, ESZA

Célcsoport: Szentes város lakossága

RÉSZCÉL V: Társadalmi

kohézió, a kapcsolatok szorossá

válása

Tevékenység jellemző funkciója:

közösségfejlesztés

Finanszírozó: ESZA, ERFA

Célcsoport: Szentes város, különösen az

akcióterület lakossága

159

4.4.Az akcióterület beavatkozásai

Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, amelyek megvalósításával a

kitőzött célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az

elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai,

társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében.

A beavatkozások az alábbi típusokba sorolhatók:

a) A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami

támogatás (pályázat) keretében az önkormányzat kíván többféle partnerrel

együttműködve (pl. saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkozások,

civil szervezetek) megvalósítani. (közvetlenül ROP által támogatott projekt).

1 Tokácsli (Városi) Galéria felújítása

2 Közgé Kert felújítása

3 Diák Pince (Kossuth u. 8.) VEGA pincefelújítás

4 Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók

5 Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára

6 Kossuth L. u. díszkivilágítása a Kurcától a Horváth M. utcáig, körforg. építése

7 Szent Miklós templom környezetének rendezése

8 Horváth Mihály utcai járda építése

9 Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig

10 Evangélikus templom körüli terület kertépítészete

11 Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló kialakítása

12 Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése

13 Ady Endre utca 1.-3. homlokzat felújítása

14 Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése

15 Bíróság tető- és homlokzat felújítása

16 Vállalkozói központ korszerűsítése, felújítása

17 Civil Tv korszerűsítése, felújítása

18 Képzési és foglalkoztatási program

b) Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán.

1 Petőfi Szálló rekonstrukciója-négycsillagos szálloda kialakítása 4.800 millió Ft

2 Fehérház lakószintjeinek homlokzat felújítása 80 millió Ft

3 Református parókia épületének felújítása 52 millió Ft

4 Horváth Mihály utca foghíj beépítése 315 millió Ft

5 Petőfi Sándor u. üzletek, portálok felújítása, profilváltás 14 millió Ft

6 Kiss Bálint utca 5. homlokzat felújítás 4 millió Ft

7 Kiss Bálint utca 6. homlokzat felújítás 4 millió Ft

8 Tóth József utca 2/a homlokzat felújítás 9 millió Ft

9 Szent Miklós templom homlokzat felújítása 30 millió Ft

10 Római Katolikus plébánia homlokzat felújítása 50 millió Ft

11 Római katolikus templom kert rendezése 42 millió Ft

160

c) Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: (nem a ROP

támogatott projekt része).

1 Napház építése 540 millió Ft

2 Bölcsőde bővítése 147 millió Ft

3 Városháza akadálymentesítés 60 millió Ft

4 Városháza vendéglátó funkció bővítés 36 millió Ft

5 Városháza udvar rendezés, gépkocsitárolás megoldása 42 millió Ft

6 Fehérház tetőterasz, zöldtető, kilátó, szórakozóhely kialakítása, lift 220 millió Ft

7 Kossuth utca. 8 portálok, homlokzatok felújítása 26 millió Ft

8 Kossuth utca 10. üzlethelyiségek felújítása 26 millió Ft

9 Ifjúsági ház korszerűsítése, akadálymentesítés, udvar rekonstrukciója 460 millió Ft

10 Civil ház felújítása 60 millió Ft

11 Őze Lajos Filmszínház udvar, terasz kialakítása 6 millió Ft

12 Péter Pál ház terasz kialakítása, belső átalakítás, szálláshely 7 millió Ft

13 Városi térfigyelő-rendszer 7 millió Ft

14 Promenád felújítása, kapcsolat megteremtése a Kurcával, kisajátítás 24 millió Ft

15 Új híd az Arany János utcánál 480 millió Ft

16 Gyalogos híd felújítása az ifjúsági háznál 36 millió Ft

17 Kossuth Lajos utca átépítése a Horváth Mihály utcáig 184 millió Ft

18 Kossuth Lajos téri zenepavilon és utcabútorok 25 millió Ft

19 Rózsa Gábor tér kertépítészeti kialakítása 47 millió Ft

20 Petőfi Sándor utca rehabilitációja a Szabadság tértől a Vásárhelyi útig 36 millió Ft

21 Iskola utca humanizálása 30 millió Ft

22 Szőlősy Géza tér kertépítészeti kialakítása 2 millió Ft

23 Horváth Mihály Gimnázium előtti tér megnyitása 16 millió Ft

24 Szent Imre Herceg út humanizálása 90 millió Ft

25 Olimpiai tölgy környezetének rehabilitációja 4 millió Ft

26 Vásárhelyi utca közterületi rehabilitációja 42 millió Ft

27 Szentháromság szobor körüli terület rendezése 20 millió Ft

28 Déli Kurca-part 17 millió Ft

29 Északi Kurca-part 46 millió Ft

30 Tóth József utca megújítása 9 millió Ft

31 Munkácsy Mihály közterületi rehabilitációja 26 millió Ft

32 Kígyó utca humanizálása 10 millió Ft

33 Fortuna szobor környékének rendezése 9 millió Ft

34 Nyíri köz szélesítése 13 millió Ft

35 Posta mögötti sétány rendezése 18 millió Ft

161

4.5.Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem

beruházási jellegű tevékenysége

Szentes Önkormányzata esetében a városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási

típusú tevékenységek tekintetében az alábbi főbb eszközök különböztethetők meg:

Beépítési javaslat

Az akcióterület teljes egészére beépítési javaslat - környezetalakítási terv – készült. Ábrázolja

a terület építési -, zöldfelületi, közlekedési fejlesztéseit. Szemlélteti a beruházások térbeli

elhelyezkedését, volumenét, egységes programot alkotva a kialakult városi szövetben.

Tervalku intézménye

Az akcióterületen tervalku keretében szabályozási engedmények biztosítására nem kerül sor.

Műszaki támogatás

A Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat (2009.) különös hangsúlyt fektet az épített

értékek védelmére, így a szabályozás paramétereinek meghatározása is a városkép

védelmében került meghatározásra. Valamint előírja ezen területen a kötelező elemeken kívül

anyaghasználat, színkezelés, tömegformálás, illeszkedés szabályait is. A projektek elkészült

tervei ezeknek maradéktalanul megfelelnek.

Szentes Város Önkormányzata 2005. decemberben készíttette el a város Településfejlesztési

Koncepcióját. A városfejlesztés helyi céljait megvalósító beavatkozások konzekvens, tudatos

felépítését jelzi, hogy a koncepció szolgált alapul a település rendezési tervének

kidolgozásához.

2007-ben fogadta el az önkormányzat a település Idegenforgalmi Koncepcióját, amely

prioritásai között a pályázati projektbe integrált intézkedések zömét tartalmazza (egyházi

létesítmények és környezetük megújítása, intenzívebb bekapcsolása a helyi közösségi-

kulturális életbe; épített örökség értékeit hordozó épületek megújítása; Petőfi Szálló

idegenforgalmi hasznosítása; stb.)

Ezzel egyidőben hagyta jóvá a település Szentes Város Környezetvédelmi Programját a 2008-

2013 közötti időszakra. Az Idegenforgalmi Koncepcióhoz hasonlóan a környezetvédelmi célú

programjavaslatok szervesen kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs projekt

beavatkozásaihoz. Ezek közül kiemelendő többek között a közlekedésfejlesztés (benne pl.: a

Kossuth Lajos utca és a teljes városközpont forgalomcsillapítása, kerékpárút-hálózat bővítése,

forgalmi csomópontok átépítése, stb.), vagy éppen a zöldterület-gazdálkodás (belső

zöldterületek mennyiségi és minőségi javítása, zöldsávok, fásított utcakép kialakítása, stb.).

Köz- és magánszféra együttműködése

A város jövőképének teljesítése érdekében az önkormányzat által generált belvárost érintő

integrált városrehabilitációs projekt eredményeire épülve, a kedvező hatásoknak

köszönhetően több magánerős beruházás megvalósítása érdekében bontakozott ki szoros

együttműködés a köz- és magánszféra tagjai között a kölcsönös szinergiák kiaknázása

162

érdekében. A városképet és a helyi gazdaság feltételeit minőségileg javító beavatkozások

erőteljesen építenek a Petőfi Szálló magánerős beruházás megvalósítására, amely további

magánerős befektetéseket vonz a településre, az önkormányzat fejlesztési szándékaival

összhangban.

Településmarketing

A szentesi önkormányzat az Idegenforgalmi Koncepcióval összhangban jóváhagyta a város

településmarketing tervét. A városrehabilitációs beavatkozások koncepcionális megalapozása

szempontjából meghatározó jelentőségű prioritások, célok fogalmazódnak meg a stratégiában,

úgy mint az új vállalkozások letelepítése, folyamatos életminőség javítás, amelyeket a

stratégia konkrét intézkedésekre bont fel. A pályázatra javasolt városrehabilitációs projekt az

intézkedésekkel szoros összhangban került kialakításra.

Szentes Városközpont átalakításához kapcsolódó közlekedési koncepció és

mikroszimulációs szemléltető film

A Szentes Városközpont átalakításához kapcsolódó közlekedési koncepció része az egész

város közlekedésfejlesztését meghatározó, jelenleg kidolgozás alatt lévő

közlekedéskoncepciónak. Az átfogó és a Városközpontra vonatkozó dokumentumnak is része

a parkolási fejezet. Szentes városközpont akcióterületi fejlesztés keretében olyan, a város

teljes közlekedési szerkezetére kiható változtatások történnek, melyek részletes vizsgálata

mindenképp szükségessé vált.

A közlekedési területen létrejövő fejlesztések között kiemelendő a Kossuth utca egyes

csomópontjainak tervezett átépítése, valamint a Petőfi – Ady utca forgalomcsillapítása, illetve

ehhez kapcsolódóan létrejövő egyirányúsítása. Ezzel párhuzamosan szükségessé válik a

környező utcahálózat forgalmi rendjének felülvizsgálata is, mellyel már a város szerkezeti

terve is foglakozott. A terv az egyirányúsítás hatásaival foglakozik, a forgalmi lebonyolódást

makroszimulációs eljárással is igazolva.

A mikroszimulációs folyamatok elemzésével lehetőség nyílik a lehetséges változások jobb

értékelésére, és bemutatására. A forgalmi körülmények jobb megismeréséhez Szentes

belvárosában részletes forgalomszámlálást tartottak több csomópontban.

Szabadtérépítészeti arculati kódex

A kódex meghatározza a szabadtérépítészeti beavatkozások célrendszerét. Valamint a

városrehabilitációs tevékenységek területi elemeit és az egyes tevékenységek egymásra

épülését. A korábbi városrendezési és városfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódóan

megjelent arculati elemekre építve ad javaslatot, figyelembe véve az egyes beavatkozásokhoz

kapcsolódó funkcionális és átfogó arculati szempontokat. Így a közúti, kerékpáros és

gyalogos közlekedési felületek szervezésére, a zöldfelületi rendszer kialakítására, egyéb

térfunkciók (pihenés, rendezvények) területeire.

A kódex javaslatot tesz a térburkolatok anyagaira raszterméreteire, funkcionális és

hierarchikus rendszerben, az alkalmazható növények listájára (fafajok, cserjefajok és

lágyszárúak) a telepíthető utcaberendezési tárgyakra és az arculat szempontjából meghatározó

egyéb berendezésekkel szemben meghatározott követelményekre (kvázi terméklista), pl. az

alkalmazható padok, szemetesek, pollerek, lámpaoszlopok, egyedi tervezett tárgyak-

berendezések, stb.

163

Szervezeti háttér megteremtése

A városfejlesztési projektek lebonyolítására Szentes Önkormányzata Városfejlesztő

Társaságot hoz létre, amelyet a pályázat sikeres első fordulóját követően, 2010. év közepén

tervez felállítani. Erről bővebben az akcióterületi terv városrehabilitáció szervezeti hátterét

bemutató fejezetében.

A Városfejlesztő Társaság kialakítása a projektfejlesztési időszakban megtörtént. A

Képviselő-testület döntése értelmében az Önkormányzat tulajdonában lévő Szentes Városi

Szolgáltató Kft-n belül, elkülönült Csoportként látja el a feladatát. A Városfejlesztő

Társaságra vonatkozó útmutató feltételrendszerének a csoport személyi összetétele, a

szervezeti kerete eleget tesznek. A csoport költségvetése a Kft. üzleti tervében jelenik meg. A

csoport működését az Önkormányzat és a Kft. között létrejött alapszerződés határozza meg.

Helyi partnerség

Az önkormányzat helyi partnerség kialakítása iránti határozott elkötelezettségét tükrözi a

2005-ben elfogadott civil stratégia, amelynek teljesülése 2007-ben került felülvizsgálatra. A

stratégia alapján megindított helyi partnerség fokozására indított intézkedéssorozat szerves

részét képezik a pályázati projektjavaslat elemei, a tervezett beavatkozások épülnek a korábbi

években elért eredményekre.

Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek

Tulajdonszerzés. Az önkormányzati tulajdon az akcióterület tulajdoni viszonyait tekintve

domináns. A városrész kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából lényeges a közösségi

tulajdon értékhordozó elemeinek önkormányzati tulajdonban tartása, amennyiben a közösségi

érdek úgy kívánja egyes vagyonelemek magánosítása, másrészt állami vagy egyéb

tulajdonból önkormányzati tulajdonba vétele.

Terület-előkészítés. A további ütemek beavatkozásainak előkészítési tevékenységei keretében

releváns elemként merül fel a terület előkészítés, amely szintén a nem fejlesztési, beruházási

jellegű tevékenységek közé tartozik, azonban a fejlesztések szükséges velejárója, lényeges

előkészítő tevékenység. Ennek keretében sor kerülhet kisajátításra, hasznosított-lakott

ingatlan esetén a kiürítésre, az épület bontására, és akár tereprendezésre is. Az előző pontban

konkretizált ingatlan esetében a Nyíri utca szélesítése kapcsán kerülhetnek képbe a felsorolt

tevékenységek.

Telekalakítás. A fejlesztésekhez szorosan kapcsolódó, szintén előkészítő, elsősorban az

engedélyezéshez kötődő tevékenység a telekalakítás, hiszen minden engedélyköteles építés

tevékenység megkezdésének előfeltétele a hivatalos földmérő által készített telekalakítási

vázrajz. Jelen esetben a Napház telkének kialakítása esetén.

A lakosság vagy bizonyos lakossági célcsoportok bevonásának intézményesítése. A tervezés

és végrehajtás során konzultációs fórumok, vagy kontroll testületek létrehozására kerül sor

véleménynyilvánítási joggal, annak érdekében, hogy a partnerségi eljárás hatékonyabbá és

fenntarthatóvá tegye a városrehabilitációs eredményeket.

164

4.6.Beavatkozási típusok

Az alábbi fejezet áttekintést ad az akcióterületen az önkormányzat által az egyes partnerek

bevonása révén a fent meghatározott célok teljesülése érdekében 2013-ig tervezett

városrehabilitációs tevékenységekről.

Az integrált beavatkozás sorozat részét képező beavatkozások az alábbi három csoportban

kerülnek bemutatásra:

- A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami

támogatás keretében az önkormányzat által megvalósuló beavatkozások

- A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

- A pályázaton kívül, a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek

A következő táblázat összefoglalást ad az egyes tevékenységtípusokhoz tartozó

beavatkozásokról, a tevékenységek és az egyes célok közötti összhangról, a beavatkozások

közötti logikai kapcsolatról mindhárom projektcsoport esetén és a táblázat áttekintést ad a

projektelemek időbeli kifutásáról is.

63. sz. táblázat Projektek időbeli ütemezése

Projekt neve Melyik

specifikus

célhoz

tartozik

2010 2011 2012 2013

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

Reg

ion

áli

s O

per

atí

v P

rog

ram

tá

mo

ga

tásá

va

l m

egva

lósu

ló p

roje

kte

k

1 Tokácsli (Városi) Galéria

felújítása Részcél

IV.

2 Közgé Kert felújítása Részcél

II.

3 Diák Pince (Kossuth u. 8.)

VEGA pincefelújítás Részcél

IV.

4

Kulturális és szabadidős

közösségi rendezvények,

városmarketing akciók Részcél

V.

5 Kurca-híd felújítása és bővítése

gyalogos forgalom számára Részcél

III.

6

Kossuth Lajos utca

díszkivilágítás kialakítása a

Kurcától a Horváth M. utcáig,

körforgalom megépítése Részcél

II.

7 Szent Miklós templom

környezetének rendezése Részcél

II.

8 Horváth Mihály utcai járda

építése Részcél

III.

9



térig Részcél I.

10 Evangélikus templom körüli

terület kertépítészete Részcél

II.

11



kialakítása Részcél

III.

165

12

Ady Endre utca - bevásárló

utca kialakítása, Fehérház előtti

tér rendezése Részcél I.

13 Ady Endre utca 1.-3.

homlokzat felújítása Részcél I.

14 Fehérház üzletportál felújítása

és belső udvar rendezése Részcél I.

15 Bíróság tető- és homlokzat


IV.

16 Vállalkozói központ

korszerűsítése, felújítása Részcél

IV.

17 Civil Tv korszerűsítése,


IV.

18 Képzési, foglalkoztatási

program Részcél I.

Ma

gá

nsz

féra

pro

jek

tjei

a k

özs

zfér

a f

ejle

szté

sei

ny

om

án

1

Petőfi Szálló rekonstrukciója -

négycsillagos szálloda

kialakítása Részcél I.

2 Fehérház lakószintjeinek

homlokzat felújítása Részcél

VI.

3 Református parókia épületének


IV.

4 Horváth Mihály utca foghíj

beépítése Részcél I.

és VI.

5 Petőfi Sándor u. üzletek,

portálok felújítása, profilváltás Részcél I.

6 Kiss Bálint utca 5. homlokzat

felújítás Részcél

VI.

7 Kiss Bálint utca 6. homlokzat


VI.

8 Tóth József utca 2/a homlokzat


VI.

9 Szent Miklós templom


IV.

10 Római Katolikus plébánia


IV.

11 Római katolikus templom kert

rendezése Részcél

II.

Az

ak

ció

terü

leti

fej

lesz

tés

ha

tása

kén

t a

kö

zszf

éra

ber

uh

ázá

sai

1 Napház építése Részcél

II.

2 Bölcsőde bővítése Részcél I.

3 Városháza akadálymentesítés Részcél

IV.

4 Városháza vendéglátó funkció

bővítés Részcél

IV.

5 Városháza udvar rendezés,

gépkocsitárolás megoldása Részcél

VI.

6

Fehérház tetőterasz, zöldtető,

kilátó, szórakozóhely

kialakítása, lift Részcél I.

7 Kossuth utca. 8 portálok,

homlokzatok felújítása Részcél I.

8 Kossuth utca 10.

üzlethelyiségek felújítása Részcél I.

166

9

Ifjúsági ház korszerűsítése,

akadálymentesítés, udvar

rekonstrukciója Részcél

IV.

10 Civil ház felújítása Részcél

V.

11 Őze Lajos Filmszínház udvar,

terasz kialakítása Részcél

II.

12 Péter Pál ház terasz kialakítása,

belső átalakítás, szálláshely Részcél

V.

13 Városi térfigyelő-rendszer Részcél I.

14

Promenád felújítása, kapcsolat

megteremtése a Kurcával,

kisajátítás Részcél

III.

15 Új híd az Arany János utcánál Részcél

III.

16 Gyalogos híd felújítása az

ifjúsági háznál Részcél

III.

17 Kossuth Lajos utca átépítése a

Horváth Mihály utcáig Részcél I.

18 Kossuth Lajos téri zenepavilon

és utcabútorok Részcél

II.

19 Rózsa Gábor tér kertépítészeti


II.

20

Petőfis Sándor utca

rehabilitációja a Szabadság

tértől a Vásárhelyi útig Részcél I.

21 Iskola utca humanizálása Részcél

II.

22 Szőlősy Géza tér kerépítészeti


II.

23 Horváth Mihály Gimnázium

előtti tér megnyitása Részcél

II.

24 Szent Imre Herceg út

humanizálása Részcél I.

25 Olimpiai tölgy környezetének

rehabilitációja Részcél

II.

26 Vásárhelyi út közterületi

rehabilitációja Részcél

II.

27 Szentháromság szobor körüli

terület rendezése Részcél

II.

28 Déli Kurca-part Részcél

II.

29 Északi Kurca-part Részcél

II.

30 Tóth József utca megújítása Részcél

II.

31 Munkácsy Mihály utca

közterületi rehabilitációja Részcél

II.

32 Kígyó utca humanizálása Részcél I.

33 Fortuna szobor környékének

rendezése Részcél

III.

34 Nyíri köz szélesítése Részcél

III.

35 Posta mögötti sétány rendezése Részcél

II.

167

Projektek logikai kapcsolata

Szentes Belváros akcióterületi fejlesztésének célja: a városközpont impozáns tereinek és

középületeinek funkcióerősítése, így a szellemi és gazdasági élet meglévő koncentrációjának

élénkítése.

A közterületrehabilitáció projektelemeinek időbeni ütemezésnél vezérfonal, hogy a már

megkezdett Kossuth utca rehabilitációjára épül, csatlakozva a már elkészült felújításokhoz. A

Petőfi Sándor utca, a Kossuth Lajos utca és az Ady Endre utca összehangolt átalakítása a

közterületek egységesítését, a gyalogos zónák, a gépjárműforgalom mentes és

forgalomkorlátozott közterületek kiterjesztését célozzák.

A Fehér Ház előtti terület rendezése, a Közgé Kert, az Szent Miklós és az Evangélikus

templom körüli terület rendezése szervesen kapcsolódik az egyes „főutcák” közterületi

rehabilitációjához, ezzel komplexé válik a fő terek közötti közterület-hálózat megújítása.

A pályázati projekt és a kísérő közterületi beavatkozások szervesen kapcsolódnak a

gazdaságfejlesztési, közösségfejlesztési beavatkozásokhoz. A megújított közterületek

szükséges előfeltételéi a közösségi és gazdasági funkciót erősítő beavatkozásoknak, mert

általuk az üzletek biztonságosan megközelíthetővé válnak, kitelepülési lehetőséget

biztosítanak, rendezvényekre teszik alkalmassá őket és közösségi funkcióik révén tovább

gazdagítják a belváros funkcióit.

A magánberuházások közül a legjelentősebb a Petőfi Szálló és Tóth József Színház

épületének komplex felújítása. A közterületi és más városképi, illetve gazdaságfejlesztési

beavatkozás feladata, hogy alkalmassá tegye a belvárost a beruházás során megszülető új

intézmény befogadására. A Szállótól és az épület más kulturális szolgáltatásitól elvárható,

hogy a pályázat keretében és ahhoz kapcsolódóan végrehajtott beavatkozások számára többlet

keresletet indukál, ezzel megalapozza a tervezett fejlesztések indokoltságát és gazdasági

fenntarthatóságát.

A pályázat projekt beavatkozásait időben követi Napház projekt, amely az eklektikus

történelmi környezetben izgalmas önálló elemként jelenik meg a XXI. század elején, egyfajta

válaszként az új kihívásokra. Ehhez csatlakoznak elsősorban az első ütem fejlesztései. Ezek

közül egyik legjelentősebb a Kossuth tér 5. sz. „Fehérház” alsó két szintjének felújítása,

amely folytatásaként várhatóan felújítják a lakószinteket. Érdekes elem lehet a 7 szintes

épület lapos tetejének hasznosítása közösségi célra, kihasználva a remek kilátás nyújtotta

előnyöket.

A ROP pályázattal egy-időben futó pályázatokra beadott projektek is szerves részét képzik az

első ütemnek. Az első ütem elhatározásai között található néhány olyan elem is, mely az

utóbbi évek fejlesztéséhez szorosan csatlakoznak.

A következő ütemeknek több fontos fejlesztése lehet, amelyek épülnek a pályázati projekt

keretében végrehajtott beavatkozások eredményeire. Új hangsúlyt képez a jövőben a

buszpályaudvar - Fortuna tér Napház – Őze Lajos filmszínház gyalogostengely, amely metszi

a Kossuth utcát a Napház és a Petőfi Szálló között. II. ütemben sorra kerül a városháza

épülete, melynek homlokzata felújított, de akadálymentesítése, udvarának rendezése, alagsori

helységeinek hasznosítása még hátra van.

168

A későbbi ütembe kerülnek a Kurca-parti területek, a Tóth József utca - Szt Imre utca

humanizálása, a Szt. Anna templom és a Horváth Mihály Gimnázium előtti terek

nagyvonalúbb megnyitása, valamint az északi oldalon az Ifjúsági ház.

Szentes Város Önkormányzata a projekt ütemezését a kétfordulós pályázati program

előírásainak megfelelően készítette.

A projektfejlesztés tervezett indítását illetően figyelembe vettük, hogy a 2010. év a

választások éve. A hiánypótlási és bírálati időszakot követően 2010. júniusában indult a

projektfejlesztési időszak. Ekkor a legfontosabb feladat volt, hogy az elvi engedélyezési

szintű tervdokumentációk a tervezők engedélyes és kiviteli terv követelményeinek

megfelelően kerüljenek továbbdolgozásra. A tervezési időszakot illetően 6 hónapot vesz

igénybe, amely magában fogalja az engedélyeztetési eljárások lefolytatását. Az

engedélyezések során a műemléki védelem alatt álló épületek eljárásainak elhúzódása

jelentette a legnagyobb időkockázatot. A tervezés mellett az EATT ATT-vé történő

átdolgozása és az egyéb projektelemek részletes kidolgozása történt, a projektfejlesztési

mérföldkövek teljesítésével.

A közbeszerzéseket illetően 2010. évben kötünk szerződést azzal a hivatalos közbeszerzési

szakértővel, aki a beruházások kivitelezőinek kiválasztására kiírt eljárásokat lebonyolítja,

továbbá a projektmenedzsment- és műszaki ellenőr szervezet megbízását tervezzük erre az

évre. Ez utóbbi két szervezet kiválasztása azért indokolt, hogy aktívan bekapcsolódhassanak

a projekt és a kivitelezők közbeszerzési eljárásainak előkészítésébe.

A kivitelezői közbeszerzési eljárások lefolytatását az Ady Endre utca, Kossuth utcai

Körforgalom- Petőfi Sándor utca útépítés és a Fehré-ház előtti tér kialakítása projektelemek,

valamint a Kurca híd építése projektelem esetében 2011 őszén tervezzük. Ennek az az indoka,

hogy ismereteink szerint a Petőfi Szálló 2012 tavaszán vendégeket kíván fogadni, így a nagy

zajjal, porral és forgalomkorlátozással járó munkálatokat a Szálló tervezett nyitásáig el kell

végezni. A többi projektelem esetében pozitív támogatói döntés esetén a támogatási szerződés

megkötését követően kívánjuk az eljárásokat lefolytatni, így az egyes eljárások függvényében

folyamatosan tudunk területet adni a vállalkozásoknak. Célunk, hogy a 2012. évi beruházások

esetében azokat az eljárásokat indítsuk el leghamarabb, amelyek belső átalakítási munkákat

tartalmaznak, így az időjárási viszonyoktól függetlenül elkezdődhetnek a munkálatok. A

kültéri fejlesztések esetében 2012 tavaszán, a lehető legkorábbi időpontban területet kívánunk

adni a vállalkozóknak. Az egyes kertépítészeti beavatkozások megvalósítását az építéseket

követően 2012 őszére tervezzük, így a telepítendő növények biológiai igényei is figyelembe

vannak véve. Így terveink szerint a projekt műszaki tevékenységeit 2012-ben, illetve 2012 IV.

negyedévével lehet befejezni, így 2013-ban a projekt szakmai és pénzügyi zárása is

realizálható.

169

37.számú térkép

170

A magánszféra beruházásai 38. számú térkép

171

A közszféra tervezett építési beruházásai 39. számú térkép

172

Közösségi infrastruktúra és közterület fejlesztés 40. számú térkép.

173

4.7.A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú

állami támogatás keretében az önkormányzat által megvalósuló

beavatkozások

64. számú. táblázat A tervezett fejlesztés specifikus programjainak összefoglaló táblázata

Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő

beavatkozások)

T1 Tokácsli (Városi) Galéria felújítása

T2 Diák Pince felújítása, akadálymentesítése

Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő

beavatkozások)

K1 Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos

forgalom számára

K2

Kossuth Lajos utca közvilágítás

korszerűsítés, Kurcától a Horváth M.


K3 Horváth Mihály utca járda építése

K4 Közgé kert felújítása

K5 Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth

utcától a szabadság térig

K6 Szabadság tér – autóbusz pályaudvar nem

fedett kerékpártárolók kialakítása

K7 Ady Endre utca - bevásárló utca

kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése

K8 Evangélikus templom körüli terület

kertépítészete

K9 Szent Miklós templom környezetének

rendezése

Gazdasági alapprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót

erősítő beavatkozások)

G1 Fehérház üzleti portál felújítása és belső

udvar rendezése G2 Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok

homlokzat és portálfelújítása G3 Vállalkozói Központ korszerűsítése,

felújítása

Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra

funkciót erősítő beavatkozások)

KSZ1 Szentes Városi Bíróság és Ügyészség

épületének tető- és homlokzat felújítása

KSZ2 Civil Tv korszerűsítése, felújítása

Kiegészítő szoft tevékenységek

S1 Kulturális és szabadidős közösségi

rendezvények, városmarketing akciók

S2 Képzési és foglalkoztatási program

174

Tervezett fejlesztések beavatkozási típusok szerint


175

4.7.1 Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót


T1 – Tokácsli (Városi Galéria) korszerűsítése

Cél. Közösségi hely korszerűsítése, attraktívabbá tétele, ezzel a létesítmény vonzerejének

növelése, a kulturális funkció megerősítése.

A projekt indokoltsága, leírása. A kiállító-terem klimatizálásával és nyílászáró cseréjével a

létesítmény gazdaságosabban működtethetővé és ügyfélbaráttá válik, ezáltal jobban képes

megfelelni a kulturális, művelődési és közösségszervező funkcióval szemben elvárt

igényeknek. A galéria programjainak szervezését jelenleg erősen korlátozza a helyiségek

klimatizálatlansága, amely kedvezőtlenül hat a látogatottságra is. Jelenleg a látogatók éves

létszáma átlagosan 2.700 fő.

Kapcsolódás más projektelemhez. A galéria korszerűsítése illeszkedik az akcióterület

közösségi, kulturális funkcióinak megerősítését, vonzerejének növelését célzó épület

felújítási, korszerűsítési és közterület megújítási, közösségfejlesztési és kulturális

tevékenységeihez.

Bevonandó partnerek. Város Galéria, Művelődési Központ, baráti körök, művészeti

csoportok.

Tervezett építési költségvetés: 8.629.893,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 10.787.366,- Ft.

T2 – Diák Pince felújítása, akadálymentesítése

Cél. Közösségi funkció bővítése a meglévő Diák Pince felújításával, a látogatók számának

megduplázása

A projekt indoklása, leírása. A Földhivatal egy emeletes épülete felújításra szorul. A

megújításra az ott működő üzletek részéről jelentős szándék mutatkozik. A projekt keretében

az épület alatt húzódó 340m2 pincerészben diákszervezet – az 1978-ban alakult VE-GA

Gyermek és Ifjúsági Szövetség – működik. A jelenleg nyirkos, dohos Diák Pince felújítása

közösségi célokat szolgál. A beruházás eredményeként megújuló létesítmény a fiatalok

közösségépítését szolgálja.

Bevonandó partnerek. Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat, "TÖRŐDÉS" Szentesi

Gyermek és Diák Alapítvány.

Tervezett építési költségvetés. 14.724.782,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 18.405.978,- Ft.

S1 - Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók

Cél. A beruházási típusú tevékenységekhez kapcsolódó szoft elem célja, az épületek,

közterületek átalakításának nyilvánosságának, a helyi szereplők bevonásának helyet adó

események biztosítása, a helyi közösség szervezése. A közösségi akciók célja, Szentes

sajátosságának, egyediségének erősítése, hirdetése.

A projekt indokoltsága, leírása. Az infrastrukturális beruházások, különösen mert közösségi

funkciók megerősítése vagy/és bővítése céljából valósulnak meg, csak akkor válnak teljessé,

ha melléjük párosulnak olyan szoft tevékenységek, amelyek részben biztosítják a

megújításban való közösségi részvételt, részben hozzájárulnak a folyamat nyilvánosságához,

az értékék és az eredmények közvetítéséhez.

A közösségfejlesztési programok akciók formájában valósulnak meg, melyeket az

alábbiakban részletesen bemutatunk. Ebből látható, hogy a fenntartható városfejlesztés

területén Szentes milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat

kíván megszervezni.

Általános jellemzők: Mindegyik rendezvény és tevékenység jellemzője, hogy az

önkormányzati, civil és vállalkozói szféra összefogásán alapul. Az akciók elsősorban a tavaszi

176

- nyári turistaszezonban kínálnak turisztikai attrakciót. A rendezvények helyszíne a megújuló

városközpont. A tervezett látogatók száma a kiemelkedő eseményeken: 1500-2000 fő.

1.) Közösség - hálózat

A Diák Pince szolgáltatásainak kiterjesztése, újabb ifjúsági csoportok bevonása a létrejövő új

közösségi háló népszerűsítésének és fennmaradásának érdekében.

Ezek olyan az ifjúsági korosztály számára szervezett programok, amelyek tartalmaznak

különféle rendszeres foglalkozásokat. Például: demokráciára nevelés, közbiztonsági

előadások megszervezése és versenyek meghirdetése; Környezetvédelmi tréning

lebonyolítása, ehhez kiállítás megszervezése ifjúsági alkotók hulladék anyagokból készült

műveiből, stb.

Közösségfejlesztő modulrendszerű képzés megvalósítása a helyi civil szervezetek

tevékenységének ez irányba történő kiterjesztése érdekében. Elősegítve a non-formális

közösségek formalizálódását, a civil szervezetek erősödését, a lakosság önkéntes

tevékenységekbe való bevonását – egyszóval a város lakosságának aktívabb közösségi

részvételét, a közösségi gazdaságfejlesztés lehetőségét.

2.) Miénk itt a tér! – Szabadtéri rendezvények

Kurca Kaleidoszkóp.

Ifjúsági rendezvény és hídavató. Helyszín: a megújult Kurca-híd és a főcsatorna sétányai,

Dózsa-ház közösségi tér és a Kurca-part.

Ability nap – (Fogyatékkal élők és egészségesek közös sporttevékenysége)

A felújított Ady Endre utcán olyan sportnap szervezése, amely a fogyatékkal élők és az

egészséges, sportot kedvelő emberek különböző korosztályainak nyújt tartalmas szórakozást.

A szervező biztosítja a koordinációt, szervező tevékenységet, szakembergárdát, és a

projektidőszak alatt továbbvihető tevékenységek működését. Ezek a következők lehetnek:

különféle táborok sport –, és egyéb témában a felújított helyszíneken (Diák Pince, stb.), a

projektidőszak alatt évente min. egy hasonló jellegű sportnap, megjelenés az akcióterület

különböző pontjain (Ady Endre utca, gyalogostengely, Közgé-kert, stb.)

3.) Régi- Új Szentes programsorozat

A felújított épületek szakszerű, idegenforgalmi szemléletű bemutatása a város lakosságának

és a városba érkező turistáknak (bíróság, templomok, stb.) – vallások közötti párbeszéd

generálása különböző rendezvények megvalósításával.

A programsorozat keretében egy ifjúsági fotópályázat megvalósítása Szentesről, az innováció

jegyében (Virtuálisan szervezett fotópályázat az ifjúság különböző korosztályainak közösségi

oldalak kínálta lehetőségek felhasználásával (pl. Facebook) az e-demokrácia jegyében).

Emellett a megújult Fehérház előtti téren és a Fehérház megújult üzletportáljaiban „Régi-új

Szentes” fotókiállítás megrendezése.

4.) Városmarketing tevékenységek:

a.) Ismertető, népszerűsítő kiadványok turisták részére

A város értékei eddig nem kerültek egyetlen kiadványban sem összefűzésre, oly módon, hogy

az minden célcsoport számára megfelelő legyen. Ennek a kiadványnak éppen az a célja, hogy

ezt hiányt betöltse.

Az ismertető füzet létrehozásával egy kézzelfogható összegző reprezentációs anyag áll a

rendelkezésre a város értékeinek méltó bemutatására.

b.) Kerékpáros térkép

A megújult és újonnan kialakított kerékpáros sávok feltüntetésével, egyben az

akadálymentesített épületeket, útszakaszok bemutatásával.

c.) Utazás kiállítás installáció

A kiállításokon való részvétel elősegíti a város ismertségét. A kiállítás(ok)on való részvétellel

közvetlenül a célcsoporthoz jutnak el a városról elkészült ismertető anyagok.

Egy az Utazás - Kiállításon való részvételhez szükséges installáció összeállításával az

eredményes megjelenés biztosítása a feladat a fentebb leírt célok megvalósítása érdekében.

177

Kapcsolódás más projektelemhez. A projektelem szervesen kapcsolódik az egyes

beruházási típusú tevékenységhez. Az akciók illeszkednek Szentes városmarketing

koncepciójában foglalt intézkedésekhez.

Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, más helyi közösségek.

Tervezett költségvetés. 17.200.000,- Ft + ÁFA, azaz 21.500.000,- Ft.

178

4.7.2. Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót


K1 - Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára

Cél. A Kurca folyón átívelő híd esztétikai és funkcionális átalakítása, bővítése.

A projekt indokoltsága, leírása. A Kurcán átívelő, meglévő híd komplex felújításra kerül, az

építmény meglévő értékeinek megőrzésével, látványelemek létesítésével. A Csongrádi út

mentén futó kerékpárút folytatásában a híd bővítésével új kerékpársáv létesül.

Kapcsolódás más projektelemhez. a híd felújítása és a hozzá kapcsolódó kerékpárút

kialakítása kapcsolódik az akcióterületet érintő közterület-rehabilitációs projektelemekhez, a

belváros vonzerejét növelő beavatkozásokhoz, különös tekintettel a városi környezet

megújítását célzó fejlesztésekhez.

Bevonandó partnerek: St. Jupát Sportegyesület, más társadalmi szervezetek.

Tervezett költségvetés: 39.128.980,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 48.911.225,- Ft.

K2 - Kossuth Lajos utca díszkivilágítás kialakítása a Kurcától a Horváth M. utcáig,

körforgalom megépítése

Cél. Vonzó, minőségi, közösségi funkciókban gazdag települési környezet kialakítása.

A projekt indokoltsága, leírása. A Kossuth utca forgalomcsillapítása és átépítése az

akcióterület fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca melletti közlekedési

sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és

járdák is megújulnak a Kurcától a Petőfi Sándor utcáig. Ennek részeként a Petőfi Sándor utcai

csomópontban körforgalom kerül kialakításra. A projektelem végrehajtása nélkülözhetetlen a

projekt többi elemének megvalósításához.

Az új körforgalom kialakításával lehetőség nyílik a Kossuth tér forgalom csillapítására, a tér

biztonságosabb, jobb megközelítésére. A beavatkozás a teret esztétikailag is meghatározó

színfoltjává teszi Szentes Város központjának. A Kossuth tér rendezvények lebonyolítására

még inkább alkalmassá válik.

Kapcsolódás más projektelemhez. az akcióterület főutcájának közterületi rehabilitációja

kapcsolódik a városrész további közterületi és épületi megújításához, összefogja a projekt

társadalmi, környezeti és gazdasági elemét.

Bevonandó partnerek. Intézmények, vállalkozások, civil szervezetek.

Tervezett költségvetés. 79.930.613,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 99.913.266,- Ft.

179

K9 - Szent Miklós templom környezetének rendezése

Cél. Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele.

A projekt indokoltsága, leírása. Az ortodox templom környezetének kertépítészeti felújítása

a meglévő mellvédfal elbontásával. Mivel az évszázadok alatt a templom környezete

feltöltődött (mint általában sok helyen ezt megfigyelhetjük), a bejárati és padlósíkjához

teraszokon keresztül kényelmesen lehet lejutni, így optikailag összekapcsolja a templomot a

környezetével. Templom melletti rész városi térként burkoltan kerül kialakításra

növénykazettákkal tagoltan. A templom bejárata rámpa segítségével mozgáskorlátozottak

számára is elérhető. Új burkolatok és lépcső kerül kialakításra szimmetrikus elrendezésben

visszafogott architektúrával, illeszkedve a kicsi régi templom adta hangulathoz. A megoldás

kedvezően befolyásolja a belvárosi turizmust, kapcsolódik a Petőfi Szálló fejlesztéséhez.

Kapcsolódás más projektelemhez. A közterület rendezés szervesen kapcsolódik a projekt

keretében megvalósuló közterület-megújítási beavatkozásokhoz, a közterületi közösségi

helyek kialakításához és a gazdasági funkciót erősítő fejlesztésekhez.

Bevonandó partnerek. Egyház, vállalkozások, civil szervezetek.

Tervezett költségvetés: 13 471 488,00 Ft + ÁFA, azaz 16 839 360,00 Ft.

180

K3 - Horváth Mihály utcai járda építése

Cél. Vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi lakókörnyezet megteremtése.

A projekt indokoltsága, leírása. A korábban megkezdett közterület rehabilitáció

befejezéseként, azt teljessé téve az akcióterületbe eső oldal járdáinak és fasorainak felújítására

kerül sor.

Kapcsolódás más projektelemhez. A tér megújítása illeszkedik a városi funkciót erősítő

beavatkozások közé.

Bevonandó partnerek. nincs.

Tervezett költségvetés. 1 171 524,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 1 464 405,00 Ft.

K5 - Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig

Cél. Komplex közterület-rehabilitáció, vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi

lakókörnyezet megteremtése.

A projekt indokoltsága, leírása. A Petőfi szálló felújításához kapcsolódóan az épület

környezetének megfelelő átalakítására is szükség van. A Petőfi Szálló előtti kiszélesedő

járdaszakaszon vendéglátóhelyek létesülnek. A Petőfi utca projektbe bevont szakaszán sok

gyalogos felület kerül kialakításra díszburkolattal, fásítással, egyirányú forgalommal.

A projektelem keretében az utca közösségi – vendéglátó funkciójának erősítésére, a forgalom

csökkentésére, egyirányúsítására kerül sor, a meglévő és a Petőfi szállóhoz tervezett

vendéglátóhelyekhez tervezett teraszok kialakításával. A Gólyás ház előtt pihenőterület

létrehozásával. A Petőfi Szálló előtt szélesebb járda adja a közösségi terek előterét

Kapcsolódás más projektelemhez. A közterület megújítása kapcsolódik a belváros

közterület-rehabilitációs beavatkozásaihoz, a közszféra és a magánszféra közösségi és

gazdasági funkciót erősítő tevékenységeihez.

Bevonandó partnerek. Intézmények, vállalkozások, civil szervezetek.


181

K8 - Evangélikus templom körüli terület kertépítészete

Cél. A közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe.

A projekt indokoltsága, leírása. Szükséges a templom körüli közterület illesztése az

akcióterület más városképjavító beavatkozásaihoz. A gyalogos felületek burkolatainak

kiegészítésére, újra alakítására kerül sor. A templomot övező zöldfelületet sík gyepfelületté

alakítjuk, az elöregedett faállomány helyett ezüsthársfákat telepítünk. A Posta oldalánál

díszburkolattal ellátott gyalogút létesül.

Kapcsolódás más projektelemhez. a beavatkozás szerves része a projekt komplex

közterület-rehabilitációs tevékenységeinek.

Bevonandó partnerek. Evangélikus egyház, társadalmi szervezetek.


K6 - Autóbusz-pályaudvar nem fedett kerékpártárolók kialakítása

Cél. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a kerékpáros közlekedés ösztönzése.

A projekt indokoltsága, leírása. A bővülő kerékpárút-hálózathoz és a közterületek

átalakulásához kapcsolódóan szükséges a kerékpártárolás kapacitásának bővítése. A

beavatkozás keretében 250 db kerékpárhely kerül kialakításra.

Kapcsolódás más projektelemhez. A kerékpártároló kialakítása kapcsolódik a projekt

közterület-megújítási elemeihez.

Bevonandó partnerek: nemleges.


K7 - Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása a Fehérház előtti tér rendezésével

együtt

Cél. Az Ady Endre utca vállalkozásélénkítése, egységes arculatú, minőségi települési és

vállalkozási környezet kialakítása, üzletutca létesítése.

A Fehérház előtti tér, mint közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe,

közterületi rendszerbe.

A projekt indokoltsága, leírása.

Ady Endre utca:

Az itt található üzletek számára több kitelepülési lehetőséget biztosító szélesebb járda kerül

kialakításra új díszburkolattal, a forgalom egyirányúsításával. Az egyirányusítás

következtében módosulnak az útszegélyek, kiszélesednek a járdaszakaszok. A felújítás során

egységesülnek az üzletportálok.

Fehérház előtti tér

A Kossuth tér Fehérház előtti területének rendezése, új burkolatok és zöldfelület építése,

növénytelepítés.

Kapcsolódás más projektelemhez. A bevásárló utca szerves része a megelőző és a jelenlegi

városrehabilitációs folyamatnak, a városkép javítása, a gazdasági funkciók bővítése.

A fehérház előtti tér esetében a beavatkozás szerves része a projekt komplex közterület-

rehabilitációs tevékenységeinek.

Bevonandó partnerek. Vállalkozások, civil szervezetek


182

K-4 - Közgé kert felújítása

Cél. A közösségi területek kialakítása illetve megújítása, lehetővé teszi a közösségi-kulturális

élet minőségi helyeinek kialakítását, az életminőség feltételeinek javítását.

A projekt indokoltsága, leírása. A középiskola melletti jelenleg beépítetlen üres telek, a

Tiszti Klub udvara, valamint a Civil Ház udvara. Ezek a terek jelenlegi állapotukban nem

teszik lehetővé a közösségi funkciók megfelelő színvonalú működését, ezért szükséges a

közösségi tér helyi közösség bevonásával történő átalakítása. Az ingatlan tulajdonviszonyai

rendezettek, a 27-es hrsz önkormányzati tulajdonban van, a 26/2 a Magyar Állam, a 26/1

Önkormányzati tulajdon. A pályázat második fordulójának nyertessége esetén használati

megállapodást kell kötni a Magyar Állam Vagyonkezelőjével, a tulajdonosi hozzájárulás a

fejlesztés megvalósításához és fenntartásához rendelkezésre áll.

183

Kapcsolódás más projektelemhez. A létesítmény felújítása egyszerre illeszkedik a

közösségfejlesztési és gazdasági célú beavatkozásokhoz.

Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, más helyi közösségek.


4.7.3. Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót


G2 - Ady Endre utca 1 - 3. portál-homlokzatfelújítás

Cél: Ady Endre és Nagy Ferenc utca sarkán lévő épület homlokzatának megújításával a

városkép vonzóbbá tétele, a kiskereskedelmi, gazdasági hasznosítás ösztönzése, az Ady Endre

bevásárló utca teljesebbé tétele.

A projekt indoklása, leírása. Az Ady Endre utca 1-3. szám alatt található épületek

homlokzata és üzletportálja lepusztult, az ingatlanok jelenlegi állapotukban megfelelő

minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozás működtetésére alkalmatlanok. A városkép egységes,

vonzó megjelenése szempontjából szükséges a központban elhelyezkedő épületek arculatának

megújítása, jövőbeni gazdasági hasznosítás számára.

A komplex város rehabilitációs pályázati projekt keretében a homlokzatok megújítására,

annak keretében az üzletportálok felújítására, valamint az Ady Endre u 1. szám alatti épület

esetében a tető felújítására is sor kerül.

Kapcsolódás más projektelemhez. Az Ady Endre utca 1-3. szám alatt található épületek

homlokzati és portál rehabilitációja szervesen illeszkedik a közterület megújítására irányuló

beavatkozásokhoz, különösen az Ady Endre bevásárló utca kialakítását tartalmazó

projektelemhez. A homlokzatok és a portálok felújítása szorosan kapcsolódik a

gazdaságfejlesztés további üzletportál, helyiség és homlokzat-felújítási beavatkozásainak

sorába, amellyel a kor színvonalának megfelelő, magas színvonalú vállalkozói környezet

kialakítására nyílik lehetőség.

Bevonandó partnerek. Vállalkozók.

Tervezett költségvetés. nettó 18.457.085,- Ft, ebből 4.282.614 Ft az önkormányzati forrás

és nettó 14.228.426,- Ft- a vállalkozások hozzájárulása.

G1 - Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése

Cél. A városkép minőségi fejlesztése, vonzóbb környezet kialakítása, az üzletek egységes

megjelenésének biztosítása, az udvar funkcionális átalakítása, a felmerülő igényekhez

illesztése.

A projekt indoklása, leírása. A Kossuth tér térfalainak a Fehérház homlokzata az egyetlen

eleme, amely a megelőző város rehabilitáció során nem újult meg, ezzel jelentősen rontja a

főtér vizuális képét. A projekt keretében sor kerül az épület földszinti és első emeleti

homlokzatának és üzletportáljaiank felújítására. A közelmúltban kialakított Nagy Ferenc

sétálóutca északi oldala végig felújított, ugyanakkor a déli része a Fehérház környékén

elhanyagolt állapotban van. A projekt keretében a Fehérház mellett fekvő szolgáltatóház

gazdasági udvara kerül rendezése a kapu kicserélésével együtt.

Az épület földszinti kirakatsorának egységesítésével, korszerűsítésével, az üzletportálok

karakterének megváltoztatásával elegáns vásárló funkcióval használt térfal alakul ki.

Kapcsolódás más projektelemhez. Az épület arculatát érintő beavatkozások szervesen több

szálon kapcsolódnak az akcióterületet érintő beavatkozásokhoz. Közvetlenül kapcsolódik a

Fehérházat érintő más típusú (pl.: lift) beavatkozásokhoz, közterület rendezéshez, de legalább

ilyen fontos, hogy a projektelem integrálódik a Kossuth tér és környezetének egységes

városképi, gazdasági funkcióit erősítő tevékenységek közé.

184

Bevonandó partnerek. Vállalkozások.

Tervezett költségvetés: összesen nettó: 119.954.277 Ft, amelyből önkormányzati forrás

nettó 115 605 277,00 Ft és nettó 4.349.000,- Ft- a vállalkozások hozzájárulása.

185

G3 – Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása, akadálymentesítése

Cél. Az intézmény korszerűsítése, gazdasági hasznosítás céljára.

A projekt indokoltsága, leírása. Az itt található irodák használhatóságát befolyásolja az

épületrész avultsága. A Kossuth tér 5. sz. alatti Fehérházban, az első emeletén található

helyiségek belső padló és falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat

korszerűsítése, akadálymentes lift építése a földszint és a Vállalkozói Központ között valósul

meg.

Kapcsolódás más projektelemhez. A városkép egységes, vonzó megjelenése szempontjából

szükséges a központban elhelyezkedő épületek arculatának megújítása, jövőbeni gazdasági

hasznosítás számára. A komplex városrehabilitációs pályázati projekt keretében az épületrész

felújítására kerül sor.

Bevonandó partnerek. Nincs.


S2 - Képzési, foglalkoztatási program

Cél. A projektelemekhez kapcsolódóan, a fenntartást, állagmegóvást biztosító képzések

lebonyolítása, a képzettségi színvonal emelése, és munkalehetőség biztosítása.

A projekt indoklása, leírása. A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére, a tevékenység

professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének emelése, a fejlesztések

fenntarthatósága érdekében.

Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos

helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű

fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben,

közintézmények környezetének tisztántartásában történik.

Kertészeti (parkgondozó, kertfenntartó) OKJ-s képzés:

A közmunka programban foglalkoztatott tartós munkanélküliek részére szakképesítést adó,

OKJ-s képzés lebonyolítása.

Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű

irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, közintézmények környezetének

tisztántartásában történik.

Hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli vagy jelenleg közmunka programban

foglalkoztatott, szakképesítés nélküli lakos OKJ-s, kertfenntartó/parkgondozó képzése és

foglalkoztatása a szakképzettség megszerzése után 5 hónapon keresztül a Belvárost érintő

városrehabilitációs munkák közterület-fejlesztési projektelemeiben.

A képzési és foglalkoztatási programban résztvevők számára a szakképzés mellett a projekt

azt a lehetőséget kínálja, hogy a megvalósítás ideje alatt lehetőség nyílik számukra a nyílt

munkaerőpiacon továbbfoglalkoztatási lehetőséget keresni, továbbá az önkormányzat az

aktuális anyagi lehetőségeinek függvényében, a rendelkezésre álló foglalkoztatási struktúrák

valamelyikében foglalkoztatja tovább.

Tervezett költségvetés. 2 800 000,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 3 500 000,- Ft.

186

4.7.4 Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra

funkcióinak megerősítését szolgáló beavatkozások)

KSZ1 - Bíróság épületének tető- és homlokzat felújítása

Cél. Az épületben lévő kiemelt jelentőségű közszolgáltatások miatt a beavatkozás célja a

műemléki épület állagának javítása, a városkép minőségi fejlesztése.

A projekt indokoltsága, leírása. Az épületben üzemelő kiemelt jelentőségű közfunkciók

miatt szükséges az épület állagának, esztétikai megjelenésének javítása.

Kapcsolódás más projektelemhez. A belváros városképének meghatározó eleme a városi

bíróság épülete, amelynek megújítása kapcsolódik mind a közterület-fejlesztési

beavatkozásokhoz, mind a közösségi és gazdasági célú épület-felújítási tevékenységekhez.

Bevonandó partnerek. Magyar Állam.


KSZ2 - Civil Tv korszerűsítése, felújítása, akadálymentesítése

Cél. A közösségi intézmény korszerűsítése, ezzel a létesítmény közösségi funkciójának

erősítése.

A projekt indokoltsága, leírása. A Civil TV munkáját korlátozza az épületrész avultsága. A

Kossuth tér 5. sz. alatti Fehérházban, az első emeletén található helyiségek belső padló és

falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat korszerűsítés.

Kapcsolódás más projektelemhez. A Civil Tv helyiségeinek felújítása illeszkedik az

akcióterület közösségi, kulturális funkcióinak megerősítését, vonzerejének növelést célzó

épület felújítási, korszerűsítési és közterület megújítási tevékenységeihez.

Bevonandó partnerek. Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete.

Tervezett költségvetés. 11 046 662,00 Ft + ÁFA, azaz bruttó 13 808 328,00 Ft

A pályázat két fordulója között a projektfejlesztés időszakában jelentős változás állt be a

közszféra funkció esetében.

A Tiszti Klub épülete (Hegedűs László Helyőrségi Klub, Szentes- Ady E. u. 2.) az első

fordulós beadványban szerepelt homlokzat felújítással, nyílászáró cserével és az

akadálymentes bejutás feltételeinek a megteremtésével. Az épülettel kapcsolatban az első

fordulós konzorciumnak a HM Nonprofit Kft tagja volt, majd a projektfejlesztési időszakban

a konzorciumból ki kellett zárni, mivel nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a majdani

megvalósításhoz szükséges önerő rendelkezésre áll.

Továbbá az első fordulóhoz képest változás, hogy a projektfejlesztés során felülvizsgálatra

került a korábban Civil Központként nevezett projektelem. Ennek eredményeként a korábbi

projektelem megbontásával új projektelemként kerül be a Civil TV felújítása közszféra

funkcióba, illetve a vele egy épületrészben található Vállalkozói Központ gazdasági funkcióba

történő átsorolása megtörtént. Műszaki tartalmat tekintve a Civil TV projektelem esetében

bagyobb arányú belső átalakítás vált szükségessé a projektelem hosszú távú működtetésének

és a televízió szakmai igényeinek megfelelően. E vonatkozásban a konzorciumi partnerség is

kibővült a szegváriak Szegvárért Egyesület bevonásával, akik a Televíziót működtetik.

187

Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról

65. számú táblázat Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról

A tervezett beavatkozások összefoglaló táblázata

Tevékenység

típusa

Gazdasági célú

Városi funkciót

erősítő Közösségi célú

Közszféra funkciót

erősítő

Lakás

célú „Soft” tevékenység

ESZA-típusú

tevékenység

Magánberuházás a

projekttel

párhuzamosan

Finanszírozó

strukturális alap ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Nem támogatott

Projektelem

neve



rendezése

Kurca-híd felújítása

és bővítése gyalogos

forgalom számára

Tokácsli (Városi)

Galéria

korszerűsítése

Szentes Városi

Bíróság és

Ügyészség

épületének tető- és


Kulturális és

szabadidős

közösségi

rendezvények,

városmarketing

akciók

Petőfi Szálló

rekonstrukciója

Projektelem

helyszíne

Kossuth tér 5. (hrsz.:

828/1/A/3, 828/1/A/4,

828/1/A/5, 828/1/A/6,

828/1/A/8, 828/1/A/10,

828/1/A/11, 828/1/A/14,

828/1/A/15, 828/1/A/16,

828/1/A/18, 828/1/A/19,

828/1/A/20, 828/1/A/22;

828/1/A/23, 828/1/A/24)

Kurca híd (

hrsz.:7931/2)

Kossuth tér 5.

(hrsz.: 828/1/A/32)

Erzsébet tér 4.

(hrsz.: 5627)

Teljes akcióterület Petőfi Sándor utca 2.

(hrsz.: 5599)

Projektelem

neve

Ady Endre utca 1-3.


Kossuth Lajos utca

közvilágítás

korszerűsítése,

Kurcától a Horváth

M. utcáig,

körforgalom

megépítése

Diák Pince

felújítása,


Civil Tv felújítása

Képzési,

foglalkoztatási

program

188

Projektelem

helyszíne

Ady Endre utca 1-3. (hrsz.:

840/2, 841)

Kossuth L. utca

(hrsz.:5589/1, 5589/2

5589/3, 5589/4,

5589/5, 22, 5626/1,

848)

Kossuth L. u. 8.

(hrsz.:829/1/A/3

Kossuth tér 5.

(hrsz.: 828/1/A/7)

Teljes

akcióterület

Projektelem

neve



Horváth Mihály utca

járda építése

Projektelem

helyszíne

828/1/A/7 Horváth Mihály utca

(hrsz.: 848)

Projektelem

neve


Projektelem

helyszíne

Ady E. u. 2-4., Kiss

B. utca 3 között

(hrsz.: 26/1, 26/2, 27)

Projektelem

neve


átalakítása a Kossuth

utcától a Szabadság

térig

Projektelem

helyszíne

Petőti Sándor u.

(hrsz.:5603/1-2-3,

5589/2-3-4

Projektelem

neve

Szabadság tér -

autóbusz pályaudvar

nem fedett

kerékpártárolók

kialakítása

Projektelem

helyszíne

5592/2, 5587,

5541/67

189

Projektelem

neve

Ady Endre utca -

bevásárló utca

kialakítása, Fehérház


Projektelem

helyszíne

Ady Endre utca,

Kossuth tér

(hrsz.:826, 22

Projektelem

neve


körüli terület

kertépítészete

Projektelem

helyszíne

József Attila u. 1.

(hrsz.: 5590, 5592/2)

Projektelem

neve

Szent Miklós

templom

környezetének

rendezése

Projektelem

helyszíne

Szent Miklós tér

(hrsz.: 827, 828/6)

190

Összefoglaló indikátor táblázat

A projekt közvetlen és közvetett eredményeinek valamint kimeneteinek, outputjainak indikátorai 66. számú táblázat: Kötelező szakmai indikátorok

Az

ak

ció

terü

leti

fej

lesz

tés

sza

km

ai

ind

iká

tora

i

Indikátor megnevezése Típus:

(output/

eredmény)

Bázis

érték

Mérték-

egység

Minimálisan

elvárt célérték

Célérték

elérésének

időpontja

Célérték a

megvalósítási

időszak végén

Célérték az

5 éves kötelező

fenntartási

időszak végén

Mutató forrása Mérés

módszere és

gyakorisága

A támogatással érintett

területen telephellyel

rendelkező vállalkozások

számának növekedése

(db)

eredmény 357 db 357 2012. 12.31. 357 357 Szentesi Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Projekt

zárásakor

adatkéréssel

Városrehabilitációs

beavatkozások által

érintett terület nagysága

(ha)

output 29,5 ha 29,5 2012. 12.31 29,5 29,5 Akcióterületi

Terv

Projekt

zárásakor

adatkéréssel

Támogatással érintett

lakosok száma a

rehabilitált

településrészeken (fő)

output 1125 fő 1125 2012. 12.31 1125 1125 Népesség

nyilvántartás

2010.

Projekt

zárásakor

adatkéréssel,

2013 egyszeri

Megőrzött munkahelyek

száma (db)

eredmény 101 fő Szentes PH:101

SZVSZ Kft:

2012. 12.31 101 101 Szentesi Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Projekt

zárásakor

adatkéréssel

Teremtett munkahelyek

száma (db)

eredmény

Szentes PH: 59

SZVSZ Kft.: 5

59 fő 64 2012. 12.31 64 64 Akcióterületi

Terv – Szentes

PH, SZVSZ Kft.

2013 egyszeri


száma - nők(db)

eredmény

Szentes PH: 0

SZVSZ Kft.: 2

0 fő Szentes PH: 0

SZVSZ Kft.: 2

2012. 12.31 Szentes PH: 0

SZVSZ Kft.: 2

Szentes PH: 0

SZVSZ Kft.: 2

Akcióterületi

Terv – Szentes

PH, SZVSZ Kft.

2013 egyszeri


száma – hátrányos

helyzetűek

eredmény 0 fő 0 2012.12.31. 0 0 Akcióterületi

Terv

Nem releváns

Új városi funkciók

betelepedés / a fejlesztés

nyomán elérhető (köz- és

profitorientált) új típusú

szolgáltatások száma a

projekt által érintett

eredmény 0 db 0 2012.12.31. 0 0 Akcióterületi

Terv

Nem releváns

191

településrészen (db). Az új

funkciók, szolgáltatások

megnevezésével

A támogatott projektek

eredményeként elért

energia megtakarítás

eredmény 0 GJ 3 042,36 2017.12.31. 3 042,36 3 042,36 CBA-elemzés

naturália mátrix

2013. évi fűtési

időszak végén

A támogatott projektek

eredményeként elért

energia megtakarítás

eredmény 0 kWh 7 738,5 2017.12.31. 7 738,5 7 738,5 CBA-elemzés

naturália mátrix

2013. évi fűtési

időszak végén

66/a. számú táblázat További szakmai indikátor táblázat

Indikátor megnevezése Mérték-

egység

Típus:

output v.

eredmén

y

Bázis

érték

Minimáli

san elvárt

célérték

Célérték

elérésének

éve

Célérték a

megvalósí

tási

időszak

végén

Célérték az 5

éves kötelező

fenntartási

időszak

végén

Mutató

forrása

Mérés

módszere és

gyakorisága

Az

ak

ció

terü

leti

fej

lesz

tés

tov

áb

bi

átf

ogó

in

dik

áto

rai

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma az

akcióterületen db eredmény - - 2013. 37 37

Szentes

Önk.

Polgármeste

ri Hivatal

Önkormányza

ti

nyilvántartás,

egyszeri,

2013. év vége

Megerősített városi funkció (10 db): Kurca-

híd;Kossuth u.;Kossuth u. körforgalom; Horváth

M.u.; Közgé-kert; Petőfi u.; Szabadság téri

kerékpártárolók; Ady E.u.; Ortodox; Evangélikus

Megerősített gazdasági funkció(23 db): Fehérház

üzletportálok (14 db üzlet); Ady E. u. (9 db)

Megerősített közösségi funkció( 3 db): galéria;

Diák Pince; Civil Tv.

Megerősített Közszolg. intézm (1 db): Bíróság

A fejlesztés nyomán létrehozott munkavégzésre

használt szintterület nagysága nm output - - 2013. 211 211

Szentes

Önk.

Polgármeste

ri Hivatal

Önkormányza

ti

nyilvántartás,

egyszeri,

2013. év vége

Gazdasági funkcióba tartozó átalakított

munkavégre alkalmas helyiség:

Vállalkozói Központ irodái211 nm

192

Létrehozott közösségi szintterület nagysága nm output - - 2013. 340 340

Szentes

Önk.

Polgármeste

ri Hivatal

Önkormányza

ti

nyilvántartás,

egyszeri,

2013. év vége

Közösségi funkciót erősítő beavatkozás átalakított

intézmény:

Diák Pince 340 nm

A fejlesztés nyomán újrahasznosított, korábban

felhagyott ingatlanok száma a projekt által érintett

akcióterületen

db output - - 2013. 1 1

Szentes

Önk.

Polgármeste

ri Hivatal

Önkormányza

ti

nyilvántartás,

egyszeri,

2013. év vége

Lakossági elégedettség % eredmény - 75 2014. 75 75

KSH,

Szentes

Önk.

Polgármeste

ri Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés,

2014.

Beruházásba bevont magántőke nagysága Millió

Ft output - - 2013. 4.823 4.823

Szentes

Önk.

Polgármeste

ri Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés,

2013.

A városrehabilitációs projekttel párhuzamosan 3

fejlesztés eredményező magántőkés- beruházás

valósul meg várhatóan (70. számú táblázat 1;7; és

8-as pontjai tartalmazzák):4.813 millió Ft.

A konzorciumi partnerek hozzájárulása Ady E. u.

1-3. szám esetében:7,825 millió Ft

A konzorciumi partnerek hozzájárulása Kossuth tér

5. szám esetében:2,175 millió Ft

Teremtett munkahelyek száma, állandó és

időszakos, közvetett és közvetlen db eredmény 160 165 2017. 165 165

Szentes

Önk.

Polgármeste

ri Hivatal

Önkormányza

ti

nyilvántartás

évente az év

elején.

A második fordulós pályázati anyag

összeállításához, illetve a projektfejlesztés

időszakában szükséges volt a városfejlesztő társaság

felállítása az SZVSZ Kft-n belül.

193

A bázisérték tartalmazza az Önkormányzat és az

SZVSZ Kft. létszámát is.

Akcióterületen letelepedő KKV-k száma db eredmény 357 357 2013. 357 357

KSH,

Szentes

Önk.

Polgármeste

ri Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés,

2013.

Az akció keretében képzési – foglalkoztatási

programban részt vevők száma

fő eredmény 0 0 2013. 15 15

Szentes

Önk.

Polgármeste

ri Hivatal,

valamint a

képzési

dokumentác

ió (jelenléti

ív; stb.)

Egyszeri,

utólagos

felmérés,

2013.

Fenntartható városmarketing és társadalmi akciók

száma db output 0 0 2017. 2 2

Szentes

Önk.

Polgármeste

ri Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés,

2017.

194

67. számú táblázat Az egyes projektelemek eredményességét mutató output indikátorok

Projektelem

megnevezése

Indikátor

megnevezése

Mérték-

egység

Típus:

output v.

eredmény

Bázis

érték

Minimálisan

elvárt

célérték

Célérték

elérésének

éve

Célérték a

megvalósítá

si időszak

végén

Célérték az 5

éves kötelező

fenntartási

időszak végén

Mutató forrása

Mérés

módszere és

gyakorisága

Kö

zöss

égi

fun

kci

ót

erő

sítő

pro

jek

tele

mek

Tokácsli (Városi) Galéria

korszerűsítése


épületet látogatók

száma évenként Fő/év output 2700 - 2014 3300 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2014.

Diák Pince felújítása,


Felújított

munkahelyteremtő

és közösségi

szintterület nagysága

m2 output - - 2013 340 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.


rendezvények,


Társadalmi akciók

száma db output - - 2013 32 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

Vá

rosi

fu

nk

ció

t er

ősí

tő p

roje

kte

lem

ek


bővítése gyalogos

forgalom számára

Létrehozott köz- és

kerékpárút felület

nagysága m2 output - - 2013 120 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

Kossuth Lajos utca

díszkivilágítása,

körforgalom megépítése

Kandeláberek száma

db output - - 2013 46 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

Horváth Mihály utcai

járda



Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

Közgé Kert Felújított közösségi

kert nagysága m2 output - - 2013 2043 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.


humanizálása



Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

Szabadság tér - autóbusz-


kerékpártárolók

kialakítása

Az új létesítmény

nagysága db output - - 2013 250 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

Ady Endre utca -

bevásárló utca

kialakítása, Fehér-ház




Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

195


körüli terület

kertépítészete



Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.





Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

Ga

zda

sági

fun

kci

ók

erő

sítő

bea

vatk

ozá

sok



rendezése

Megújított

üzletportálok száma db output - - 2013 28 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

Ady Endre utca 1-3

számú ingatlanok

homlokzat és


Megújított

homlokzati felület


Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.




szintterület nagysága m2 output - - 2013 211,33 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

Képzési, foglalkoztatási

program

A projekt keretében

szakképesítést

szerzett új

munkavállalók

száma

fő eredmény - - 2017 15 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2017.

Kö

zszf

éra

fu

nk

ció

t

erő

sítő

bea

va

tko

záso

k Szentes Városi Bíróság

és Ügyészség épületének

tető- és homlokzat

felújítása

Megújított tető- és

homlokzati felület

nagysága tető m2

output - - 2013

1378

-

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

homl. m2 1800

Civil TV korszerűsítése,

felújítása


szintterület nagysága m2 output - - 2013 161,52 -

Szentes Önk.

Polgármesteri

Hivatal

Egyszeri,

utólagos

felmérés, 2013.

196

A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása

68. számú. táblázat

Tevékenység neve T1 – Tokácsli (Városi) Galéria felújítása

Tevékenység gazdájának megnevezése Szentes Város Önkormányzata

Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth tér Házszám: 5 Hrsz.: 828/1/A/32

A tevékenység helyszínének tulajdoni

viszonyai

100% önkormányzati tulajdon. A Kossuth tér 5. sz. épület "Fehérház"első emeletének egyik épületszárnya.

A Szentesi Művelődési Központ egyik intézménye.

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott

támogatható tevékenységekhez

Kiállító terem külső és belső átalakítása, felújítása támogatható.

Tevékenység besorolása funkció szerint Közösségi funkciót erősítő beavatkozás

ERFA vagy ESZA típusú tevékenység ERFA típusú tevékenység

Tevékenység célja Közösségi hely korszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele, ezzel a létesítmény vonzerejének növelése, a kulturális funkció megerősítése.

A kiállító-terem klimatizálásával és nyílászáró cseréjével a létesítmény gazdaságosabban működtethetővé és ügyfélbarátabbá válik,

ezáltal jobban képes lesz megfelelni a kulturális, művelődési és közösségszervező funkcióval szemben elvárt igényeknek.

Megvalósulást mérő indikátor

(megnevezés, mértékegység, célérték)

Felújított közösségi szintterület nagysága nm 120

Tevékenység szakmai leírása ATT szakmai tartalma: világítás és az ehhez szükséges elektromos hálózat korszerűsítése, vakolat javítással, festéssel,kiállító

termek klimatizálása split klímával, tető kupolák cseréje, épület elé mobil árnyékoló telepítése, szélfogó elbontása.

Eltérés indoklása: a kiviteli tervek készítése során a meglévő elektromos hálózat pontos vizsgálata alapján annak teljes felújítása

elengedhetetlen, tekintettel a hálózat elavult voltára, ez többletköltséget jelent, az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán

adódnak.

EATT szakmai tartalma: Az épületrészben a világítás korszerűsítése, klimatizálás (split klíma), tető kupola cseréje, indukciós hurok

beépítése, illetve az épület rész előtt mobil árnyékoló építése. Akadálymentesítés.

Célcsoport bemutatása Szentes lakossága, és a városba érkező turisták. A projekt első működési évében 3300 Fő.

Tevékenység iránti igény bemutatása,

indokoltsága

A kiállító-terem klimatizálásával és nyílászáró cseréjével a létesítmény gazdaságosabban működtethetővé és látogatóbarátabbá válik,

ezáltal jobban képes megfelelni a kulturális, művelődési és közösségszervező funkcióval szemben elvárt igényeknek, bővülhet a

nyitvatartási idő heti és szezonális szinten. A terasz alkalmassá válik rendezvények tartására. A teraszt részleges burkolatcsere is

érinti, illetve az épületbe biztosított az akadálymentes bejutás mozgássérültek részére.

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: június Nap: 1.

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: október Nap: 30.

Tervezett teljes költségvetés összege az adott

tevékenységre vonatkozóan (Ft)

12.162.166 Ft ATT

9.995.360 EATT

Elszámolható költségek nagysága (Ft) 12.162.166 Ft ATT

9.995.360 EATT

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás 10.337.841,- Ft ATT

197

nagysága (Ft) 8.496.056 EATT

Támogatás aránya az összes elszámolható

költségből (Támogatás összege/összes

elszámolható költség) (%)

85%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) 1.824.325 Ft ATT

1.274.408 Ft EATT

Biztosított saját forrás aránya az összes

elszámolható költségből (Saját forrás

összege/összes elszámolható költség) (%)

15%

További források (Ft) 0

További források megnevezése Nincs

Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési szintű terv és kivitelezési terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van.

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség

Tevékenység neve T2 - Diák Pince felújítása, akadálymentesítése


Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth Lajos utca Házszám: 8 Hrsz.: 829/1/A/3


viszonyai

Az ingatlan tulajdonosa Szentes Város Önkormányzata és Magyar Állam (vagyonkezelő: Csongrád Megyei Földhivatal)

A Diák Pince Szentes Város tulajdona. Bérlő: VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség (közhasznú egyesület)



A helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése

Tevékenység besorolása funkció szerint Közösségi funkciót erősítő tevékenység


Tevékenység célja A városkép minőségi fejlesztése, közösségi funkció bővítése új közösségi hely kialakításával.

A projekt célja a Földhivatal egyemeletes épülete alatt húzódó 400m2 pincerész felújítása. Ebben a pincerészben az 1978-ban alakult

VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség elnevezésű, Szentes város ifjúsági és civil életében meghatározó szerepet játszó diákszervezet

működik. Az ingatlan felújítása közösségi célokat szolgál. A beruházás eredményeként megújuló létesítmény a fiatalok

közösségépítésére lesz kiemelkedő hatással.



Közösségi szintterület nagysága nm 340

Tevékenység szakmai leírása ATT: A pincei betonpadló cseréje homokágyba fektetett tömör téglaburkolatra, A pincei salétromos téglafalazatok kifugázása,

felületkezelése, festése, A pincei vakolt falfelületek újravakolása vizesedő felületekre lélegző vakolattal, Kétszárnyú ajtó beépítése a

pincei főlejáró aljába, szélfogótér létrehozására, A két lépcsőlejáró lépcsőjének teljes burkolása csúszásmentes kerámia burkolattal, A

volt kazánház romos hátsó téglafalának kigrúzolása, szigetelése és szigetelésvédő kmt. falazattal való ellátása, Új monolit gipszkarton

álmennyezet készítése hőszigeteléssel a toldaléképületben , A földszinti vakolt felületek glettelése, festése, csempézése az átalakított

vizesblokkban (férfi- és akadálymentes wc), A toldaléképület vizesblokkjainak átalakítása, új mozgássérült wc kiépítése,

Mozgássérült korlátlift felszerelése a belső pincelejáró lépcsőre (akadálymentesítés), A terveken jelölt egyes belső ajtók cseréje, A

198

földszinti toldaléképület hullámpalafedésének cseréje hornyolt cserépfedésre, Fémlemezfedésű előtető építése a toldaléképület mellé,

A fedett külső pincelejáró fémlemezfedésének cseréje, Külső vízbekötő vezeték cseréje 2"-ra, a 60 cm-es vastag téglaalap átfúrásával,

A pincefolyosón lévő keleti oldali vízelosztó vezeték cseréje 1 1/2" vízvezetékre, 2 db főcsappal , A folyosó keleti végében lévő

szennyvíz-ejtőcső (a földszinti WC-től), könyök és kivezető cső cseréje, NA 100 KG PVC csőre ,A főépület teljes északi oldalán a

tetőereszek, ejtőcsövek és bekötések cseréje, Az elavult lámpatestek teljes cseréje, Az elavult fűtőtestek és szerelvényeik cseréje a

nagyobbik közösségi térben, A szellőzési problémák megoldása: ventillátor beépítése a Rózsa Gábor tér felőli “légó ablak”

helyén,ventillátor beépítése a folyosó keleti végén lévő szellőzőablakba, A volt kazánház füst illetve szellőző csövének elbontása és

légmentes lezárása vízleeresztési lehetőség kialakításával, Mozgássérült parkoló kialakítása (külső burkolás és jelzés felfestése),

Alapozás/szigetelés : A meglévő alapozás megtartásával a vizesedési problémák megoldására a pince belső beton burkolatait

elbontjuk és homokágyba fektetett téglaburkolatra cseréljük, aminek következtében csökken a pincefalakba jutó nedvesség

mennyisége. , Tartószerkezeti rendszer:Nem változik. Válaszfalak: 10 cm vtg. válaszfallapból. Hőszigetelés/hanggátlás: A tetőben az

új álmennyezet fölé 15 cm üveggyapot hőszigetelést kell beépíteni. Burkolatok: A pincében mindenhol tégla padlóburkolat készül. A

két lépcsőt új csúszásmentes mázas kerámia vagy kőporcelán burkolattal kell ellátni. Az átalakított vizesblokkok is új mázas kerámia

vagy kőporcelán burkolatot kapnak. Tető: A meglévő 32,8°-os tető szerkezete megfelelő, a meglévő hullámpala fedést cserépfedésre

cseréljük. Az új előtető 5%-os hajlásszögű fémlemezfedésű tető fa és acél tartószerkezeten. A pincelejáró elöregedett fedését szintén

új fémlemezfedésre cseréljük. Bádogos szerkezetek: Kör-, ill. félkör-szelvényű függő eresz- ill. lefolyó-csatornarendszer készül a

főépület hátsó homlokzatán és az új előtető külső oldalán.

Eltérés indoklása: a meglévő elektromos hálózat pontos vizsgálata alapján annak teljes felújítása elengedhetetlen, tekintettel a

hálózat életveszélyes voltára. Nem elég az épületen belüli akadálymentesítés, meg kell oldani az akadálymentes megközelítést is,

ezért szükséges akadálymentesített parkoló kialakítása. A meglévő öntöttvas radiátorok állapotuk miatt nem megfelelőek, ezek cseréje

javasolt. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.

EATT: A Kossuth utca 8 szám alatti épület pincéjében működik a Diák Pince néven ismert ifjúsági szervezet. Az épület múlt század eleji,

tömör téglából épült, részben alápincézett többszintes épület. Szerkezeti állapota megfelelő. A Diák Pince két szintből áll, a pincéből,

ahol a közösségi terek találhatók és egy földszinti toldaléképületből, amely a főépület hátsó (északi) homlokzatához csatlakozik, és

egy belső lépcső köti össze a pincével. Ebben a toldaléképületben helyezték el a vizesblokkokat, egy irodát, tárolót, és itt van a

mindkét szint fűtését biztosító gázkazán is. A pince kétféle képen közelíthető meg, egyrészt a földszinti toldaléképületen keresztül,

másrészt a főépület középső tengelyében elhelyezett külső fedett pincelejárón át.

A pinceszint eredeti tömör tégla falairól nagyrészt már eltávolították a vakolatot, ami az állandó vizesedés miatt a legtöbb helyen

tönkrement. A pince padlóját mindenhol utólag lebetonozták, a két lépcsővel együtt (ezek eredetileg tégla lépcsők voltak). A falakat

és a mennyezetet lemeszelték. Az eredeti pinceablakok többségét lezárták hőszigetelő lapokkal, csak kettőt használnak jelenleg

szellőztetésre. A régi kazánházat már nem használják, de a kazánok és a fűtési rendszer csövei és szivattyúi még a helyükön vannak.

A földszinten a vizesblokkok működnek, de kialakításuk csak részben megfelelő. Ide tervezünk egy akadálymentes wc-t, a meglévő

vizesblokk átépítésével. Ennek az épületszárnynak a fedése elöregedett hullámpala. A toldaléképületben mindenhol műanyag

álmennyezet van, ami sok helyen hiányos. A födém és a fedélszék jó állapotú, a fedésként használt hullámpala rossz állapotú.

A főépület hátsó homlokzata az ereszcsatornák rossz állapota miatt mindenhol ázik, és az itt lefolyó csapadék áztatja a pincét is. Ezért

a főépület ereszeinek felújítása elengedhetetlen a pince vizesedésének megállításához.

A felújítás a következő tételekből áll:

-pincei betonpadló cseréje homokágyba fektetett tömör téglaburkolatra

-pincei salétromos téglafalazatok kifugázása, felületkezelése, festése

199

-pincei vakolt falfelületek újravakolása vizesedő felületekre lélegző vakolattal

-kétszárnyú ajtó beépítése a pincei főlejáró aljába, szélfogótér létrehozására

-két lépcsőlejáró lépcsőjének teljes burkolása csúszásmentes kerámia burkolattal

-a volt kazánház romos hátsó téglafalának kigrúzolása, szigetelése és szigetelésvédő kmt. falazattal való ellátása

-új monolit gipszkarton álmennyezet készítése hőszigeteléssel a toldaléképületben

-földszinti vakolt felületek glettelése, festése, csempézése

-toldaléképület vizesblokkjainak átalakítása, új mozgássérült wc kiépítése

-mozgássérült korlátlift felszerelése a belső pincelejáró lépcsőre (akadálymentesítés)

-a terveken jelölt egyes belső ajtók cseréje

-a földszinti toldaléképület hullámpalafedésének cseréje

-fémlemezfedésű előtető építése a toldaléképület és a Földhivatal lift-tornya közé

-külső vízbekötő vezeték cseréje 2"-ra, a 60 cm-es vastag téglaalap átfúrásával

-a pincefolyosón lévő keleti oldali vízelosztó vezeték cseréje 1 1/2" vízvezetékre, 2 db főcsappal

-a folyosó keleti végében lévő szennyvíz-ejtőcső (a földszinti WC-től), könyök és kivezető cső cseréje, NA 100 KG PVC csőre

-a főépület teljes északi oldalán a tetőereszek, ejtőcsövek és bekötések cseréje

-az elavult lámpatestek teljes cseréje

-az elavult fűtőtestek és szerelvényeik cseréje a nagyobbik közösségi térben

-a szellőzési problémák megoldása: ventillátor beépítése a Rózsa Gábor tér felőli "légó ablak" helyén, ventillátor beépítése a folyosó

keleti végén lévő szellőzőablakba

-a volt kazánház füst illetve szellőző csövének elbontása és légmentes lezárása vízleeresztési lehetőség kialakításával.

A főépületben működő Földhivatal akadály-mentesítésére a hivatal egy liftet fog építeni a főépület északi oldalán, a jelenlegi

pincelejáró mellé, annak falainak és fedésének elbontásával, amelyre építési engedélyük van. Ennek figyelembe vételével készült a

Diák Pince terve.

Célcsoport bemutatása Ifjúság, helyi diákság, többi helyi ifjúsági szervezet - Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat, "TÖRÕDÉS" Szentesi Gyermek és

Diák Alapítvány -.


indokoltsága

A Földhivatal egyemeletes épülete - amelyhez a későbbiek során csatlakozik majd a Napház -, felújításra szorul. Megfelelő

infrastruktúrájú diákpincére a helyi fiatalság részéről jogos igény jelentkezik, ehhez hasonló közösségi helyek kialakítására a város

más területein is szükség van.

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: július Nap: 01.

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: szeptember Nap: 01.



ATT: 23.160.978 Ft

EATT: 18.314.233 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 23.160.978 Ft

EATT: 18.314.233 Ft

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás

nagysága (Ft)

ATT: 19.686.831 Ft

EATT: 15.567.098 Ft




EATT és ATT: 85%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 3.474.147 Ft

200

EATT: 2.747.135 Ft




15%



Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban.

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség.

Tevékenység neve S1 - Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing akciók


Tevékenység helyszíne Utca: akcióterület Házszám: - Helyrajzi szám: -


viszonyai

A tevékenység megvalósítása szempontjából nem releváns



Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó, szoft típusú, infrastrukturális beavatkozások kiegészítő tevékenységei



Tevékenység célja A beruházási típusú tevékenységekhez kapcsolódó szoft elem célja, az épületek, közterületek átalakításának nyilvánosságának, a helyi

szereplők bevonásának helyet adó események biztosítása, a helyi közösség szervezése, Szentes egyediségének erősítése.

A kiegészítő tevékenységek céljai:

1. A lakosság, különösen a fiatalok bevonása a projekt megvalósításába, azzal a céllal, hogy helyi identitás tudatukat fejlesszük.

2. A fejlesztés keretében megvalósított beruházások átadásához kapcsolódóan szervezet programok célja, hogy megismertesse

a szentesiekkel a fejlesztés eredményeit, illetve szemlélet formáló akciók segítségével bővítse ismereteiket,

3. A városmarketing tevékenységek megvalósításával a szentesi értékek megfelelő bemutatása a célunk, ezáltal az

idegenforgalom ösztönzése



Társadalmi akciók száma db 32

Tevékenység szakmai leírása ATT: A beruházási típusú tevékenységet kísérő kulturális, szabadidős, ifjúsági programokra kerül sor. Mindegyik rendezvény és

tevékenység jellemzője, hogy az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra összefogásán alapul.

Az infrastrukturális beruházások, különösen mert közösségi funkciók megerősítése vagy/és bővítése céljából valósulnak meg, csak

akkor válnak teljessé, ha melléjük párosulnak olyan szoft tevékenységek, amelyek részben biztosítják a megújításban való közösségi

részvételt, részben hozzájárulnak a folyamat nyilvánosságához, az értékék és az eredmények közvetítéséhez.

A közösségfejlesztési programok akciók formájában valósulnak meg, melyeket az alábbiakban részletesen bemutatunk. Ebből látható,

hogy a fenntartható városfejlesztés területén Szentes milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván

megszervezni.

Általános jellemzők: Mindegyik rendezvény és tevékenység jellemzője, hogy az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra

201

összefogásán alapul. Az akciók elsősorban a tavaszi - nyári turistaszezonban kínálnak turisztikai attrakciót. A rendezvények helyszíne

a megújuló városközpont. A tervezett látogatók száma a kiemelkedő eseményeken: 1500-2000 fő.

Közvetett támogatásokkal megvalósításra kerülő tevékenységek:

1.) Közösség - hálózat

A Diák Pince szolgáltatásainak kiterjesztése, újabb ifjúsági csoportok bevonása a létrejövő új közösségi háló népszerűsítésének és

fennmaradásának érdekében.

Ezek olyan az ifjúsági korosztály számára szervezett programok, amelyek tartalmaznak különféle rendszeres foglalkozásokat.

Például: demokráciára nevelés, közbiztonsági előadások megszervezése és versenyek meghirdetése; Környezetvédelmi tréning

lebonyolítása, ehhez kiállítás megszervezése ifjúsági alkotók hulladék anyagokból készült műveiből, stb.

Közösségfejlesztő modulrendszerű képzés megvalósítása a helyi civil szervezetek tevékenységének ez irányba történő kiterjesztése

érdekében. Elősegítve a non-formális közösségek formalizálódását, a civil szervezetek erősödését, a lakosság önkéntes

tevékenységekbe való bevonását – egyszóval a város lakosságának aktívabb közösségi részvételét, a közösségi gazdaságfejlesztés

lehetőségét.

2.) Miénk itt a tér! – Szabadtéri rendezvények

Kurca Kaleidoszkóp.

Ifjúsági rendezvény és hídavató. Helyszín: a megújult Kurca-híd és a főcsatorna sétányai, Dózsa-ház közösségi tér és a Kurca-part.

Ability nap – (Fogyatékkal élők és egészségesek közös sporttevékenysége)

A felújított Ady Endre utcán olyan sportnap szervezése, amely a fogyatékkal élők és az egészséges, sportot kedvelő emberek

különböző korosztályainak nyújt tartalmas szórakozást.

A szervező biztosítja a koordinációt, szervező tevékenységet, szakembergárdát, és a projektidőszak alatt továbbvihető tevékenységek

működését. Ezek a következők lehetnek: különféle táborok sport –, és egyéb témában a felújított helyszíneken (Diák Pince, stb.), a

projektidőszak alatt évente min. egy hasonló jellegű sportnap, megjelenés az akcióterület különböző pontjain (Ady Endre utca,

gyalogostengely, Közgé-kert, stb.)

3.) Régi- Új Szentes programsorozat

A felújított épületek szakszerű, idegenforgalmi szemléletű bemutatása a város lakosságának és a városba érkező turistáknak (bíróság,

templomok, stb.) – vallások közötti párbeszéd generálása különböző rendezvények megvalósításával.

A programsorozat keretében egy ifjúsági fotópályázat megvalósítása Szentesről, az innováció jegyében (Virtuálisan szervezett

fotópályázat az ifjúság különböző korosztályainak közösségi oldalak kínálta lehetőségek felhasználásával (pl. Facebook) az e-

demokrácia jegyében). Emellett a megújult Fehérház előtti téren és a Fehérház megújult üzletportáljaiban „Régi-új Szentes”

fotókiállítás megrendezése.

Nem közvetett támogatással megvalósított tevékenységek

Nem közvetett támogatási rendszer keretében két tevékenységet kívánunk megvalósítani:

Városmarketing tevékenységet

Képzési , oktatási tevékenység megvalósítását. (Ennek részletes leírását a táblázat S2-jelű része tartalmazza a 240. oldalon.)

Városmarketing tevékenységek:

a.) Ismertető, népszerűsítő kiadványok turisták részére

A város értékei eddig nem kerültek egyetlen kiadványban sem összefűzésre, oly módon, hogy az minden célcsoport számára

megfelelő legyen. Ennek a kiadványnak éppen az a célja, hogy ezt hiányt betöltse.

Az ismertető füzet létrehozásával egy kézzelfogható összegző reprezentációs anyag áll a rendelkezésre a város értékeinek méltó

202

bemutatására.

b.) Kerékpáros térkép

A megújult és újonnan kialakított kerékpáros sávok feltüntetésével, egyben az akadálymentesített épületeket, útszakaszok

bemutatásával.

c.) Utazás kiállítás installáció

A kiállításokon való részvétel elősegíti a város ismertségét. A kiállítás(ok)on való részvétellel közvetlenül a célcsoporthoz jutnak el a

városról elkészült ismertető anyagok.

Egy az Utazás - Kiállításon való részvételhez szükséges installáció összeállításával az eredményes megjelenés biztosítása a feladat a

fentebb leírt célok megvalósítása érdekében.

Eltérés indoklása: Az EATT 10. számú mellékletében meghatározott programok figyelembevételével és a civil szervezetekkel

történt egyeztetés alapján kerültek meghatározásra a megvalósítandó tevékenységek. Az eltéréseket az EATT-ben és az ATT-

ben meghatározott tevékenységek között a Tiszti Klub felújításának elmaradása okozza. A programok megvalósítási

helyszínei közül emiatt nagyobb hangsúlyt kapott a Városi (Tokácsli) Galéria és a Diák Pince. Ennek megfelelően változtak a

megvalósítandó programok tartalmi elemei is.

A meghatározott célok azonban a megváltozott feltételek mellett is teljesülnek.

EATT:

A beruházási típusú tevékenységet kísérő kulturális, szabadidős, ifjúsági programokra kerül sor. Mindegyik rendezvény és

tevékenység jellemzője, hogy az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra összefogásán alapul.

1. Belváros útrekonstrukcióhoz és a közterület megújításokhoz kapcsolódóan:

"Miénk itt a tér!" elnevezésű sportnapot szervezünk a helyi fiatalok és lakosság számára, ahol különböző számokban versenyeztetjük

(futás, gördeszka, kerékpár, görkorcsolya, roller stb.) a fiatalokat az új utak átadása kapcsán.

"Szentesi veteránok" veterán autós és motoros bemutatkozása, felvonulása a helyszínen, az érdeklődők számára.

2. Civil központ kialakítása:

"Szentesi Civil Börze" a helyi civil szervezetek bemutatkozása, tevékenységük népszerűsítése, regionális konferencia szervezésének

keretében (forrásteremtés, tevékenységek, kapcsolatépítés, együttműködési lehetőségek, műhelymunkák, előadások, szekcióülések

stb.) kiegészítve: 3 napos "Együttműködés hatékonyság tréning" és "EU forrásfeltárás tréning" civilek számára.

"Nevezetes Szentes" helytörténeti, helyismereti vetélkedősorozat fiataloknak. Kiemelt cél a helyi öntudat és hovatartozás erősítése.

3. Diák Pince felújítása és akadálymentesítése

"Történelmi filmklub" történelmünket bemutató filmek vetítése, amely kapcsolódik az ifjúsági vetélkedő sorozathoz, majd a film után

beszélgetés, közös elemzés a helyi eseményekkel, emberekkel összekapcsoltan.

4. Városi Galéria felújítása

"Fejlődő Szentes" címmel különböző korosztályok számára képzőművészeti alkotó pályázat (rajz, fotó, kézműves stb. kategóriákban).

A legjobb pályaművek kiállításra kerülnek a Galériában.

5. A Belvárosi akcióterület kert és parképítési munkáihoz kapcsolódóan.

"Kertészeti OKJ-s képzés" a közmunka programban foglalkoztatott emberek részére, a tevékenység professzionalizálódása és a

lakosság képzettségi szintjének emelése, fenntarhatóság érdekében. (Tiszti Klub vagy Diák Pince)

"Civilek a környezetért" az önkéntes tevékenység népszerűsítése a lakosság körében, összekapcsolva a környezettudatos szemlélet

formálásával (pld: park tisztítása, virág ültetés, gazolás stb.). Kiegészítve: 3x1 napos "Környezetvédelem tréning" a fiatalok számára a

203

Diákpincében.

6. Templomok környezetének rendbehozatalához kapcsolódóan

"Vallások közti párbeszéd" a vallási kultúrák bemutatása, tolerancia erősítésének jegyében. A program keretében vallástörténeti

előadások, egyházi kórusok műsorai, helyi vallási közösségek bemutatkozása (sajátos ételek, hagyományok, szokások stb.) valósul

meg több estés programsorozat részeként.

7. Bíróság és a Tiszti Klub külső homlokzatának felújításához és akadálymentesítéséhez kapcsolódóan

"Ability nap", melynek célja az elfogadás erősítése az egészséges és fogyatékkal élő emberekben. "Rámpa rally" - kerekesszékkel,

"Vakszoba", stb elemekkel.

Kapcsolódóan Esélyegyenlőségi tréning 5 csoport számára a Diákpincében.

8. Tiszti Klub felújítása

"Honvédségi felvonulás"

Célcsoport bemutatása Partnerszervezetek, a település lakossága és az ide látogató turisták.

Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük,

foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet

fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik.


indokoltsága

A beruházások ideje alatt a fejlesztések nyilvánosságának biztosítása, a lakosság számára elfogadottabbá tétele érdekében is

szükséges olyan közösségi rendezvények megrendezése, amelyek összehozzák a partnerszervezeteket, illetve a helyben és távolabb

lakókat egyaránt.

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: január Nap: 1.

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: december Nap: 31.



ATT: 21.500.000

EATT: 20.000.000

Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 21.500.000

EATT: 20.000.000


nagysága (Ft)

ATT: 18.275.000

EATT: 17.000.000




EATT és ATT: 85%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 3.225.000

EATT: 3.000.000




EATT és ATT: 15%



Projekt-előkészítés helyzete Jövő évi rendezvénynaptár kész


204

Tevékenység neve K1 - Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára


Tevékenység helyszíne Utca: Csongrádi út Házszám: - Helyrajzi szám: 7931/2


viszonyai

100% önkormányzati tulajdon



Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenység, nagyműtárgyak létesítése, belterületi úthálózati elemek felújítása

Tevékenység besorolása funkció szerint Városi funkciót erősítő tevékenység


Tevékenység célja A Kurca folyón átívelő híd funkcionális és esztétikai átalakítása és bővítése kerékpáros és gyalogos forgalom számára.

A Kurcán átívelő, meglévő híd bővítésre kerül, az építmény meglévő értékeinek megőrzésével, látványelemek létesítésével. A

Csongrádi út mentén futó kerékpárút folytatásában a híd bővítésével új kerékpársáv létesül.



Létrehozott köz felület nagysága nm 120

Tevékenység szakmai leírása ATT: A hídról tervtári dokumentumok nem állnak rendelkezésre, a hidat 1894-ben építették. Szerkezeti rendszere boltozat, anyaga

falazott tömör tégla. A hidat 1927-ben szélesítették meg, ekkor a boltozathoz 2,40 m széles bordás vasbeton lemezt építettek a

befolyási oldalon. A szélesítésen gyalogos járda lett átvezetve.

A hidat a kerékpárút átvezetésére a kifolyási oldalon cca. 2,40 m-el meg kell szélesíteni, úgy hogy a híd megjelenése boltozati jellege

ne változzon, és a befolyási oldalon a korábbi bordás lemezszélesítést át kell építeni, (elbontani és új szerkezetet beépíteni) hogy a

befolyási oldal visszanyerje eredeti téglaboltozat megjelenését.

Az átépítéskor a befolyási oldalon 1927-ben épült 2,40 m széles bordás vb. lemezt elbontják, és egy téglával burkolt 2,40 m széles

vasbeton ívtartót építenek be, amelyhez vasbeton mellvéd-oszlopok és szárnyfalak kapcsolódnak ezáltal a híd befolyási oldali képe

visszanyeri a boltozati jellegét. A szélesítéskor a kifolyási oldalon is egy téglával burkolt 2,40 m széles vasbeton ívtartót építenek be,

amelyhez vasbeton mellvéd és szárnyfal kapcsolódik. A szélesítéssel a kifolyási oldali járda hasznos szélessége 3,80 m lesz, így a

kerékpárutat át lehet vezetni a hídon. A szélesítéssel híd kifolyási oldali képének boltozati jellege nem változik. A be és kifolyási

oldalon beépülő vasbeton íveket a meglévő boltozatra épülő

20 cm vastag vasbeton köpeny köti össze.

A beépített vasbeton ívtartók hasznos vastagsága 45 cm, az ívek látszó felületei kisméretű tömör téglával burkoltak. A téglával

„vastagított” ívtartók geometriája leköveti az eredeti boltozatot.

A beépítésre kerülő ívtartók illetve a meglevő téglaboltozatra épülő vasbeton köpeny háttöltés felőli felületén modifikált bitumenes

lemezszigetelés készül. A háttöltésben a boltozat és az ivek lábánál keresztszivárgó épül O110-es perforált, geotextiliával körbetekert

műanyag draincső elhelyezésével, melyeket a rézsűre kell kivezetni, külön beton élőfejjel kialakítva. A keresztszivárgók 1%-os

oldaleséssel vezetik el az összegyűlő vizeket.

A kifolyási oldal a kerékpárút átvezetése miatt 2,40 m-el meg kell szélesíteni. A szélesítést a kapcsolódó szárnyfalakon és járdákon is

tovább kell vezetni, ezért a meglévő ferde szárnyfalakat, és földrézsűket át kell építeni. A falazott szárnyfalak felső síkját át kell

építeni, hogy egy meredekebb esésű oldalrézsűt is meg tudjon támasztani. A kapcsolódó oldalrézsűt meredekebbre kell építeni, hogy

a rézsűláb minél kevesebbet tolódjon el. A meredekebb földrézsűt az állékonyság miatt terméskővel burkolni kell.

A szigetelés és keresztszivárgó elkészülése után lehet a háttöltést visszaépíteni.

A háttöltés elkészülése után a hídpálya új burkolatot kap, melyet tetőszelvénnyel kell kialakítani. A hídvégeken 10-10 m-es szakaszon

205

csatlakozik a meglévő útburkolatokhoz.

A járdákat beton térburkolókövekkel burkolják, amelyen külön színnel ki lehet emelni a kerékpársávot.

Valamennyi acél tartozékot és a korlátelemet, megfelelő felület-előkészítést követőn 3 réteg festékbevonattal kell ellátni. Mivel a

hídon az összes vasbeton szerkezeti elem téglaborítást kap, ezért a vasbeton szerkezeteket külön sóvédelmi bevonattal nem kell

ellátni. A sóhatásnak kitett látszó téglafelületeket színtelen impregnáló bevonattal kell ellátni.

A hídon a támaszok felett ill. mezőközépen mérőpontokat kell elhelyezni a híd szegélyeiben. A híd környezetét rendezni kell, illetve a

meglévő boltozatot hézagolással, illetve szükség szerint téglapótlással kell javítani, és a látszó felületeket tisztítani.

Az elkészült létesítmény a "nem tűzveszélyes", "E" kategóriába sorolható. Az alkalmazott megoldások eleget tesznek a tűzvédelmi

követelmények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseknek.

Eltérés indoklása: a városi út és közműfejlesztések kapcsán indokolt a Csongrádi út felújítás végétől a Kossuth L. utca elejéig

egységesíteni az út és járdaburkolatot. A híd átépítése lehetőséget biztosít a híd külső oldalán átvezetett vezetékek elrejtésére

(víznyomó-, szennyvíznyomó vezeték). Új védőcsövek elhelyezését terveztük a távlati gázhálózati és távhővezeték átvezetésére. A

kiviteli munkákkal kapcsolatos egyeztetések során pontosításra került az építés alatt a vízkizárás technológiája. A híd átépítése

indokolja a közvilágítás esztétikus kialakítását, valamint a híd környezetének kertészeti rendezését.

EATT: A hídról tervtári dokumentumok nem állnak rendelkezésre, a hidat 1894-ben építették. Szerkezeti rendszere boltozat, anyaga

falazott tömör tégla. A hidat 1927-ben szélesítették meg, ekkor a boltozathoz 2,40 m széles bordás vasbeton lemezt építettek a

befolyási oldalon. A szélesítésen gyalogos járda lett átvezetve.

A hidat a kerékpárút átvezetésére a kifolyási oldalon cca. 2,40 m-el meg kell szélesíteni, úgy hogy a híd megjelenése boltozati jellege

ne változzon, és a befolyási oldalon a korábbi bordás lemezszélesítést át kell építeni, (elbontani és új szerkezetet beépíteni) hogy a

befolyási oldal visszanyerje eredeti téglaboltozat megjelenését.

Az átépítéskor a befolyási oldalon 1927-ben épült 2,40 m széles bordás vb. lemezt elbontják, és egy téglával burkolt 2,40 m széles

vasbeton ívtartót építenek be, amelyhez vasbeton mellvéd-oszlopok és szárnyfalak kapcsolódnak ezáltal a híd befolyási oldali képe

visszanyeri a boltozati jellegét. A szélesítéskor a kifolyási oldalon is egy téglával burkolt 2,40 m széles vasbeton ívtartót építenek be,

amelyhez vasbeton mellvéd és szárnyfal kapcsolódik. A szélesítéssel a kifolyási oldali járda hasznos szélessége 3,80 m lesz, így a

kerékpárutat át lehet vezetni a hídon. A szélesítéssel híd kifolyási oldali képének boltozati jellege nem változik. A be és kifolyási

oldalon beépülő vasbeton íveket a meglévő boltozatra épülő

20 cm vastag vasbeton köpeny köti össze.

A beépített vasbeton ívtartók hasznos vastagsága 45 cm, az ívek látszó felületei kisméretű tömör téglával burkoltak. A téglával

„vastagított” ívtartók geometriája leköveti az eredeti boltozatot.

A beépitésre kerulő ivtartók illetve a meglevő téglaboltozatra épulő vasbeton köpeny háttöltés felőli felületén modifikált bitumenes

lemezszigetelés készül. A háttöltésben a boltozat és az ivek lábánál keresztszivárgó épül O110-es perforált, geotextiliával körbetekert

műanyag draincső elhelyezésével, melyeket a rézsűre kell kivezetni, külön beton előfejjel kialakitva. A keresztszivárgók 1%-os

oldaleséssel vezetik el az összegyűlő vizeket.

A kifolyási oldal a kerékpárút átvezetése miatt 2,40 m-el meg kell szélesíteni. A szélesítést a kapcsolódó szárnyfalakon és járdákon is

tovább kell vezetni, ezért a meglévő ferde szárnyfalakat, és földrézsűket át kell építeni. A falazott szárnyfalak felső síkját át kell

építeni, hogy egy meredekebb esésű oldalrézsűt is meg tudjon támasztani. A kapcsolódó oldalrézsűt meredekebbre kell építeni, hogy

a rézsűláb minél kevesebbet tolódjon el. A meredekebb földrézsűt az állékonyság miatt terméskővel burkolni kell.

A szigetelés és keresztszivárgó elkészülése után lehet a háttöltést visszaépíteni.

A háttöltés elkészülése után a hídpálya új burkolatot kap, melyet tetőszelvénnyel kell kialakítani. A hídvégeken 10-10 m-es szakaszon

206

csatlakozik a

meglévő útburkolatokhoz.

A járdákat beton térburkolókövekkel burkolják, amelyen külön színnel ki lehet emelni a kerékpársávot.

Valamennyi acél tartozékot és a korlátelemet, megfelelő felület-előkészítéstkövetőn 3 réteg festékbevonattal kell ellátni. Mivel a

hídon az összes vasbeton szerkezeti elem téglaborítást kap, ezért a vasbeton szerkezeteket külön sóvédelmi bevonattal nem kell

ellátni. A sóhatásnak kitett látszó téglafelületeket színtelen impregnáló bevonattal kell ellátni.

A hídon a támaszok felett ill. mezőközépen mérőpontokat kell elhelyezni a híd szegélyeiben. A híd környezetét rendezni kell, illetve a

meglévő boltozatot hézagolással, illetve szükség szerint téglapótlással kell javítani, és a látszó felületeket tisztítani.

Az elkészült létesítmény a "nem tűzveszélyes", "E" kategóriába sorolható. Az alkalmazott megoldások eleget tesznek a tűzvédelmi

követelmények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseknek.

Célcsoport bemutatása Szentes lakossága, turisták, valamint a kistérség lakosai.


indokoltsága

A híd műszaki és esztétikai állapota igényli a felújítást, a kerekpársávval történő bővítés javította a belváros megközelíthetőségét, a

gyalogos felületek megújítása hozzájárul a Városközpont használhatóságához.

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2011. Hónap: augusztus Nap: 1.

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2011. Hónap: november Nap: 30.



ATT: 48.911.225 Ft

EATT: 38.824.700


EATT: 38.824.700


nagysága (Ft)

ATT: 41.574.542 Ft

EATT: 33.000.994




85%


EATT: 5.823.705




15%



Projekt-előkészítés helyzete engedélyezési és kiviteli terv van, jogerős építési engedély rendelkezésre áll


Tevékenység neve K2 - Kossuth Lajos utca díszkivilágítás kialakítása a Kurcától a Horváth M. utcáig, körforgalom megépítése


Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth Lajos utca Házszám: - Helyrajzi szám: 5589/1-5; 22; 848;

5626/1

A tevékenység helyszínének tulajdoni 100% önkormányzati tulajdon

207

viszonyai



Közlekedési fejlesztések / forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása

Energiatakarékos közvilágítás kialakítása támogatható: rehabilitált közterület; gyalogos zónák, forgalomcsillapított közlekedési

övezetek; járdák, buszöblök és buszvárók; kerékpárutak, kerékpársávok, akcióterületre eső belterületi közúthálózat.



Tevékenység célja Elsődleges cél a vonzó, minőségi, közösségi funkciókban gazdag települési környezet kialakítása.

A Kossuth Lajos utca forgalomcsillapítása és átépítése az akcióterület fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca

melletti közlekedési sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és járdák is megújulnak

a Kurcától a Petőfi Sándor utcáig. A Petőfi Sándor utcai csomópontban körforgalom kerül kialakításra.

Az új körforgalom kialakításával lehetőség nyílik a Kossuth tér forgalom csillapítására, a tér biztonságosabb, jobb megközelítésére. A

beavatkozás a teret esztétikailag is meghatározó színfoltjává teszi Szentes Város központjának. A Kossuth tér rendezvények

lebonyolítására még inkább alkalmassá válik.



Kandeláberek száma 46 db.

Tevékenység szakmai leírása ATT:

Körforgalom: A 0+225 km szelvényben Rb=6,0 m sugarú négyágú körforgalmat terveztünk. Ebből a járható gyűrű 1,5 m. A

körforgalomban a pályaszélesség 6,0 m. A Kossuth Lajos utcai ágak kétirányú forgalmi rend szerint üzemelnek, a Petőfi utca felől

csak befelé, az Ady utca felé csak kifelé lehet közlekedni. A körforgalom keleti ágához csatlakozik az átépítés alatt álló Petőfi Hotel

előtti útszakasz. A Kossuth Lajos utca korábban készült díszburkolatos útpályája, 8 cm vastag KKBeton „Bázel” mixkő, agyag színű,

fog folytatódni a tervezett kijelölt gyalogátkelőhelyig.

Gyalogátkelőhelyek: A Petőfi utcában egy gyalogátkelőhelyet terveztünk, a 0+038 km szelvénynél, a Szabadság tér és az Iskola utca

között, 4,5 m szélességgel, kiemelve a burkolatszintből 6 cm-el. Az Ady Endre utcában a 0+337 km szelvényben, a Nagy Ferenc

utcánál, 3,0 m szélességgel, kiemelés nélkül. A 0+489,5 km szelvényben, a középiskola bejárata előtt, 4,5 m szélességben, 6 cm-el

kiemelve. A tervezett Kossuth Lajos utcai csomópont mind a négy ágán terveztünk gyalogos átvezetést.

Kerékpáros forgalom: Szentes Város sajátossága, hogy jelentős a kerékpáros forgalom. A tervezett egyirányú forgalmi rend

tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottunk a kerékpáros forgalomnak. Az délről –északra haladó kerékpáros forgalom, kerékpáros

nyom formájában a közúti forgalommal egy forgalmi sávban halad. A rendelkezésre álló sávszélesség, 4,5 m. Az ellenirányú

kerékpáros forgalom részére felfestéssel 1,5 m széles kerékpársávot biztosítottunk. A Kossuth utcai körforgalmi csomóponton a

kerékpáros átvezetés, a Kossuth utcai kerékpárúttal a kapcsolat megoldott. Kiemelt helyeken kerékpártárolókat terveztünk. Az Ady

Endre utcai párhuzamos parkolóhelyek, és a járda elválasztására olyan parkolásgátlókat, pollereket terveztünk, ami a járda felőli

oldalról használva kerékpártámasz is.

Tömegközlekedés: A tervezett útszakaszon üzemel tömegközlekedés, megállóhely nincs.

Gyalogos forgalom: A tervezési területen kiemelt fontosságú, a belvárosi jelleg hangsúlyozása, a gyalogosbarát, akadálymentesített

díszburkolatok kialakítása. A párhuzamos parkolóhelyek és a gyalogjárda elválasztása parkolás gátló oszlopokkal történik. amelyek

kerékpártámaszként is szolgálnak.

A 0+225 km szelvényben Rb=6,0 m sugarú négyágú körforgalmat terveztünk. Ebből a járható gyűrű 1,5 m. A körforgalomban a

pályaszélesség 6,0 m. A Kossuth Lajos utcai ágak kétirányú forgalmi rend szerint üzemelnek, a Petőfi utca felől csak befelé, az Ady

utca felé csak kifelé lehet közlekedni. A Kossuth Lajos utcai keleti ág kiépítés a középponttól 78 m hosszban, a szálloda telephatáráig

tart, csatlakozva a meglévő Kossuth utcai kiépítésig. Itt biztosítottunk a szálloda bejárata előtt ideiglenes megállóhelyet, a főpályától

208

szigettel elválasztva. Továbbá tűzoltó felvonulási területet is. A Kossuth Lajos utca ezen ágának az úrpálya burkolata megegyezik az

előző szakasz burkolatával, vagyis 8 cm vtg, KK beton „Bázel” mixkő, agyag színű, vagy azzal egyenértékű. A díszkő burkolat a

gyalogátkelőhelyig tart, attól süllyesztett útszegéllyel elhatárolva. A további burkolat aszfalt, a tervezett rétegrenddel.

Pályaszerkezetek: A pályaszerkezet tervezésénél 11,5 t tengelyterheléssel számoltunk. Tervezési élettartam 15 év. Tervezési előírás:

ÚT 2-1.202:2006 Útügyi Műszaki előírás. Forgalmi terhelés:”D” nehéz forgalmi terhelés TF(F115)= 2.150.000. A tervezett

aszfaltrétegek feleljenek meg az ÚT 2-3.302:2008 , Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek és az ÚT 2-3.301-1:2008 , Útépítési

aszfaltkeverékek (aszfaltbeton AC) Útügyi Műszaki Előírásoknak. Körforgalom, járható gyűrű: 8 cm téglavörös kiselemes

betonburkolat 3 cm 2/5 mm zúzalék ágyazat 20 cm Ckt útalap 20 cm szemcsés ágyazat.

Kossuth téri körforgalom- növényalkalmazásai:

A terület rövid története és bemutatás.

A Szentesi Kossuth tér 2001 évben került felújításra. A tervezett csomópont átépítés, megváltoztatja az eddigi közterületek alakját,

módosulnak a parkoló helyek, kerékpárút kerül kialakításra. A tervezett körforgalom közepén kialakuló belső kör meghatározó

zöldfelületi eleme az egész főtérnek. A tervezési feladat meghatározása A körforgalom belső körének kertépítészeti megformálása

Jelenlegi állapot Jelenleg nem létezik a tervezési feladat tárgyát képező zöldfelület, a Kossuth u.-Ady E. u. –Petőfi u. kereszteződése.

Tervezési koncepció A település központi teréhez, és az azt körülvevő műemléki környezethez illő, igényes, az év minden napján

látványos, könnyen kezelhető és fenntartható zöldfelület megtervezése. Épített elemek Burkolatok A körforgalom belső körét

körülvevő burkolat gyűrű anyaga 10x20x6cm vastag szürke Semmelrock Citytop térkő, K-szegéllyel szegéllyel. Központi díszítő

elemek A középső 4 körívből álló kiemelt részt gránit kockakő betongerendába történő Növényalkalmazás A kör közepén egy több

szintű gömb formára nyírt hamisciprus foglal helyet, formájával minden irányból és szögből kijelöli a körforgalom középpontját, és

nem zavarja a biztonságos közlekedést, a rendelkezésre álló helyet nem növi ki. A négy irányban elhelyezkedő –szecessziós szív

motívumok a Petőfi szálló homlokzat stukkóit idézik, törpe növekedésű puszpáng sövénnyel. A sziv alakú ágyások közepén 4x3 db

jukka helyezkedik el. A kör szegélyét deres csenkesz sor, és törpe sás csoportok zárják. Tereprendezés A kör alakú felület közepe +60

cm magasságba kerül a szegélyhez képest. Öntöző rendszer A terület öntözését automata öntöző berendezéssel kell biztosítani –

csepegtetőcső , amit a Kossuth tér meglévő hálózatának fejlesztésével alakítunk ki.

Közvilágítás: A tervezett kandeláberek típusa: acél kandeláber díszes lámpakarral Szentes típusú lámpatestekkel, Cosmowhite

fényforrással. A tervezett út-kerékpárút-közterület kialakítása miatt a meglévő közvilágítási hálózat nem megfelelő. A közvilágítás

átépítésével a kandeláberek cseréje valósul meg, az elektromos hálózat szükséges átalakítását az áramszolgáltató a tervezési területen

elvégezte. A meglévő kábeles-acél kandeláberes hálózat elbontásra kerül. A közvilágítási hálózat táppontjai változatlanok maradnak.

Az előzetes világítástechnikai méretezéseket az Önkormányzat Városfejlesztési Bizottsága által kiválasztott „EGER” típusú

lámpatestekből kialakított „SZENTES” típusú lámpatestekkel végeztük el, 1 méteres benyúlású, ún. „szentesi” kovácsoltvas díszes

oszlopkarokon. A fénypontmagasságokat az adott útszakaszon a szükséges megvilágítási szintek határozzák meg.

Eltérés indoklása: műszaki eltérés nincs, a tervek pontosításra kerültek.

EATT: A Kossuth utca forgalomcsillapítása és átépítése az akcióterület fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca

melletti közlekedési sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és járdák is megújulnak

a Kurcától a Petőfi Sándor utcáig. A Kossuth Lajos utca illetve a Petőfi Sándor utca kereszteződése által meghatározott csomópontban

körforgalom kerül kialakításra. A kerékpárosok átvezetése a Petőfi Szálló elkerülésével történik. A körforgalom közepének

kertépítészeti kialakítása dekoratív módon történik. A település központi teréhez, és az azt körülvevő műemléki környezethez illő,

igényes, az év minden napján látványos, könnyen kezelhető és fenntartható zöldfelület kerül kialakításra.

Körforgalom:

Az alábbi funkciókat kell feltétlenül biztosítani a tervezési szakaszon:

209

" városközpont bejárati helyek jelzése (körforgalmú csomópontokkal, pályaosztó szigettel), figyelemfelhívás és sebességcsökkentés,

" kerékpáros forgalom átvezetése (a közúti forgalomtól elválasztva),

" gyalogos átkelések számának és biztonságának növelése, (középszigetek),

" közforgalmú közlekedés, megállóhelyek elhelyezésének, komfortjának javítása,

" parkolás, rakodás megoldása,

A körforgalmú csomópont építésének előnyei:

" a teljes tervezési területen a jelzőlámpával történő szabályozás közlekedésszervezési szempontból nem indokolt, a szükséges

átbocsátóképesség és kapacitástartalék körforgalmú kialakítás esetén is biztosítható,

" a tervezett védőszigetek fokozzák a gyalogátkelőhelyeken való áthaladás, illetve a kerekpáros átvezetés biztonságát,

" a forgalmi áramlatok által indokolatlanul elszenvedett időveszteség csökkenthető,

" a folyamatosabb csomóponti átkelés következtében csökken a károsanyag kibocsátás a csomópont területén,

" az osztályozósávok megszűnésével lehetőség teremtődik többlet parkolóhelyek illetve zöldfelületek kialakítására,

" településképi szempontból összefogott és rendezett településszerkezeti megjelenést eredményez.

Növényalkalmazás

A kör közepén egy több szintű gömb formára nyírt hamisciprus foglal helyet, formájával minden irányból és szögből kijelöli a

körforgalom középpontját, és nem zavarja a biztonságos közlekedést, a rendelkezésre álló helyet nem növi ki. A négy irányban

elhelyezkedő -szecessziós szív motívumok a Petőfi szálló homlokzat stukkóit idézik, törpe növekedésű puszpáng sövénnyel. A sziv

alakú ágyások közepén 4x3 db jukka helyezkedik el. A kör szegélyét deres csenkesz sor, és törpe sás csoportok zárják.

Öntöző rendszer

A terület öntözését automata öntöző berendezéssel kell biztosítani -csepegtetőcső , amit a Kossuth tér meglévő hálózatának

fejlesztésével alakítunk ki.

Célcsoport bemutatása Szentes lakossága, idelátogató turisták, helyi vállalkozók.


indokoltsága

Az új körforgalom kialakításával lehetőség nyílik a Kossuth tér forgalom csillapítására, a tér biztonságosabb, jobb megközelítésére. A

beavatkozás a teret esztétikailag is meghatározó színfoltjává teszi.

Az esztétikus és energiatakarékos közvilágítás hozzájárul a városközponti rehabilitáció fenntarthatóságához.


Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: május Nap: 31.



ATT: 99.913.266 Ft

EATT: 104.625.000 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 99.913.266Ft

EATT: 104.625.000 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 84.926.274 Ft

EATT: 88.931.250 Ft




85%


EATT: 15.693.750 Ft

Biztosított saját forrás aránya az összes 15%

210





Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban van.


Tevékenység neve K9 - Szent Miklós templom környezetének rendezése


Tevékenység helyszíne Utca: Szent Miklós tér Tevékenység helyszíne. - Hrsz.: 827, 828/6


viszonyai

A projekt nagyobb részt az ortodox egyház tulajdonában lévő műemlék templom telkén valósul meg, hrsz.: 827,

Kisebb részt a körülötte lévő önkormányzati tulajdonú közterületen hrsz: 828/6.



Cél: Az élhető város- vagy városrészi központi területek megteremtése, a település épített környezete minőségének fejlesztése.

Közterek, szabadtéri közösségi terek felújítása, bővítése, kialakítása.

Az akcióterületen található, a település életében meghatározó, köztulajdonban lévő (funkció nélküli) építészeti, műemléki értékek

értékmegőrző felújítása, fejlesztése, új funkcióval (kivéve lakófunkció) történő felruházása, a műemlékhez méltó épített környezet

kialakítása.



Tevékenység célja Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, a közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe,

közterületi rendszerbe.

Az ortodox templom környezetének kertépítészeti felújítása a meglévő mellvédfal elbontásával.

Mivel az évszázadok alatt a templom környezete feltöltődött (mint általában sok helyen ezt megfigyelhetjük), a bejárati és

padlósíkjához teraszokon keresztül kényelmesen lehet lejutni, így optikailag összekapcsolja a templomot a környezetével. A templom

melletti rész városi térként burkoltan kerül kialakításra, növénykazettákkal tagoltan. A templom bejárata rámpa segítségével

mozgáskorlátozottak számára is elérhető. Új burkolatok és lépcső kerül kialakítása szimmetrikus elrendezésben visszafogott

architektúrával, illeszkedve a kicsi régi templom adta hangulathoz.



Felújított közterület nagysága nm 755

Tevékenység szakmai leírása ATT: Előzmények, tervezési program A megrendelő azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a meglévő templom környezetének

esztétikusabbá alakítását tervezzem meg - a meglévő építési engedély terv alapján - a kapcsolódó munkákkal együtt. Megbízónk a

tárgyi létesítményt, a meglévő funkciójának változatlanul hagyása mellett szeretné felújítani, hogy az épület és környezete az

elkövetkező évszázadban is megmaradjon az utókor számára.

Jelen kiviteli terv a templom környezetének átalakítására vonatkozik. A fenti beruházási munkák megvalósításához a szentesi

önkormányzat, pályázat útján elnyert anyagi erőforrásokat kíván használni.

A tervezői program összeállítása a megrendelő képviselőjével történt többszöri egyeztetések eredménye, amelyek az építési engedély

és kiviteli terv elkészítése előtt megtörténtek.

Adottságok, a tervezési helyszín ismertetése A tervezéssel érintett épület környezete, Szentes település szövetében, a település geometriai és közigazgatási központjában található.

211

A templom és környezete a város eredeti szintjén helyezkedik el, ami az évszázadok alatt feltöltött városszintből adódó

szintkülönbséget eredményezett.

Az érintett épület környezetét nagyobb részben burkolt, aszfaltozott területek veszik körbe. A közelben meglévő telepített fák,

növények is találhatók. A település ezen részén szilárd utak találhatók.

Tárgyi átalakítás a már évekkel ezelőtt megkezdődött város rehabilitáció része.

A területre jellemző beépítési paraméterek változnak, de így is a jelenleg érvényes HÉSZ előírásokon belül maradnak!

A telek beépítése Az érintett épület és környezete a település középpontjában található. Az épület környezete nagy részben átalakításra kerül.

A tervezett épület környezetének átalakítását a környezeti adottságok, az illetékes építés hatósági, szakhatósági egyeztetések, a HÉSZ

és az OTÉK előírások figyelembevételével alakítottuk ki.

A tervezett épületkörnyezet felújítását, az illetékes szakhatóságokkal, a település főépítészével előzetesen többször is leegyeztettük.

Az érintett épület és környezetének közterület kapcsolata, a környezetében lévő utakról van megoldva.

A templom kiszolgálásához szükséges parkolók, a közterületen belül vannak kialakítva.

A telek részleges közmű ellátottsággal rendelkezik, közterületről az összes közmű rákötés biztosítható (az épület csak elektromos

bekötéssel rendelkezik).

Jelen építési munka során új közterületi parkolók nem kerülnek kialakításra.

Épített környezet jelenlegi állapota Templom környezetleírása

Az épület közvetlen környezetében füvesített terület van, amelyet egy valószínűleg beton v. vasbetonból készült, klinker téglával

burkolt támfal vesz körül. A támfal felső felülete ülőalkalmatosság szempontjából padként van kialakítva a telek északi, keleti és

észak-nyugati oldalán. A déli és dél-nyugati oldalon, telepített virágágyást helyeztek el a párhuzamosan futó dupla támfalak közé.

A telek déli és nyugati oldalán a támfalat egy-egy feltételezett vasbeton anyagból készült lépcső szakítja meg a szintkülönbséget

áthidalva. A lépcsők és a templom között húzódó terület 40x40-es betonlapokkal van leburkolva.

Az épület körül fut egy kis szélességű járda.

Szerkezetek jelenlegi állapota

A támfal burkolata nagyon jó állapotban van, csak néhány helyen sérült egy-egy klinkertégla.

A padok esztétikusság szempontjából eléggé elavultak, illetve a faanyagok felújításra szorulnak.

A lépcsők jó állapotban vannak, nincsenek mozgások, vagy éghajlat által okozott repedések, törések, felületi sérülések.

Az épület körül lévő járda és burkolat sok helyen megsüllyedt, megrepedt, illetve a madárürülékek miatt szennyezett és a bennük lévő

káros anyagoktól rongálódott.

Tervezett környezet kialakítása A templom jelenlegi közvetlen környezetének tágítását próbáltuk kialakítani. A tervezett bővítés teljes területe: 884,20 m

2. A

meglévő burkolatokat, támfalakat illetve lépcsőket lebontásra javasoljuk.

Különböző színű díszburkolatok elhelyezésével úgy próbáljuk kialakítani a templom környezetét, mintha egy szárnyas oltár lenne,

mert az ortodox templomok egyik legjellegzetesebb eleme az ikonosztáz. Fontos szempont volt a környezet kialakításánál, hogy ne

egy gödör jelleg alakuljon ki, hanem egy átjárható tér rész legyen különböző szintű tereplépcsőkkel. Az épület környezetét így,

játékossá, de mégis rendezetté tennénk.

Kapcsolódó munkaként megneveznénk a vízelvezetés megoldását, mivel az épület állaga így megóvható. A templom területének

szintje a környező terepszinthez képest kb. 60 cm-rel lejjebb van, a víz természete útján ide folyna le, elvezetését folyókarácsokkal

alakítanánk ki.

212

A négy sarokra egy-egy növénykazetta kerülne, a kertészeti terv alapján ültetésre szánt cserjékkel, virágokkal és fákkal. Néhány pad

visszahelyezését terveztük, illetve egy információs tábla készítését, amelyen a templom és építtetőinek történeti háttere állna, érdekes

múltjukra tekintettel.

Az új térburkolat anyaga ugyanaz lenne, mint amit a 2006-os főtér átalakítás során használtak, a Wienerberger TERCA nevű

termékei. A templom körüli tér teljes mértékben ebből az anyagból lett kialakítva oly módon, hogy ezen díszburkolat - mint a

templom előtti tér sárga és vörösestarka klinkertégla „meander” mintája is -, bekerült a termékkatalógusba. Ennek a mintának egy kis

részletét behelyeztük az új, kialakítandó térburkolati textúrába.

Az egyeztetéseken megemlített ivókút alternatív megoldásként későbbiek során, minimális átalakítási munkákkal kialakítható. Jelen

tervezési fázis során pénzügyi nehézségek miatt nem került betervezésre.

Szerkezetek általános ismertetése és elvégzendő felújítási munkák

1. Bontási munkák

Utcabútorok (padok, növénytartók, kandelláberek ill. szemetesek) bontása ill. estleges elszállítása;

Meglévő burkolatok óvatos visszabontása (a külső részeken a meglévő burkolat kerül visszaépítésre kb.: 240 m2).

Meglévő támfal, lépcsők elbontása.

Meglévő vízelvezető rendszer elbontása.

2. Építési munkák

A + 0,00 = 84,11 m Bf.

Tervezett szintek durva kialakítása, meglévő feltöltések helyenkénti elbontásával, illetve ezek átcsoportosításával feltöltések

készítése. A feltöltések anyaga jól tömöríthető bányahomokból készül. Tömörségi fok Trρ= 85 %. A feltöltéseket rétegesen

kell elkészíteni.

A tartószerkezeti terv szerinti sávalapok számára földkiemelések elkészítése, ha a talaj omladékony akkor rézsűsen kell a

munkagödröket elkészíteni.

Alaptestek vasszerelése szükség szerint betonozása és azzal egy időben előre gyártott paliszád elemek beépítése

tartószerkezeti kiv. terv alapján.

A szintek durva kialakítása után a megfelelő tömörséget tömörítéssel, kell elérni.

Csapadékvíz csatorna alap csövezésének elkészítése szakági terv alapján.

A fagyvédő réteg készítése a tervezett új térburkolatok alatt mindenhol 2x10 cm vtg. tömörített zúzottkő ágyazat készüljön

(0-55). Tömörségi fok Trρ= 95 %.

A fagyvédő ágyazat elkészítése után max. 0-4 mm szemcseméretű zúzottkő ágyazó réteget kell készíteni, a rétegrendeknek

megfelelő vtg.-ban. A tervezett ágyazatott az alaprajzon látható lejtéssel kell kialakítani.

Az alaprajzon látható mintázatú térburkolat elkészítése, lejtés: 1,5%. A rámpánál és lépcsőnél fagyálló ragasztóba ragasztva.

A köztes térelemek lerakása zárja a térburkolásokat. A térburkolatokat ki kell ékelni fugázó kvarchomokkal és ezt követően

gumilapos lap vibrátorral kell tömöríteni.

A csapadékcsatorna rácsozatának elhelyezése.

Az alaprajzon látható helyen információs tábla ill. és ivókút elhelyezése.

Az előregyártott paliszád elemek föld felöli részén REHAU RAUMAT 300 g/m2 geotextiliát kell beépíteni, virágtartók

földfeltöltése.

A kertépítészeti terv szerint el kell készíteni a növénytelepítéseket, lásd szakági kiviteli tervet.

Az építési munkákat követően a meglévő padokat vissza kell helyezni, alaprajzon látható helyekre.

213

Szintén visszahelyezendők a meglévő, ideiglenesen elbontott növénytartók.

Az esetlegesen elbontott térburkolatok javítása.

Eltérés indoklása: a főbb szerkezeti raszterek méretei kismértékben változtak azért, hogy a járda szélessége biztosítható legyen a

megépült új kerékpárút mellett. A vasbeton támfalak helyett előre gyártott paliszád elemek lettek betervezve, ami egyszerűbb

kivitelezést tesz lehetővé. A hosszabb támfalrészeken virágvályú lett kialakítva, így a beton felületek látszó részei csökkennek. Az

ivókút és az információs tábla nem a pályázatban kerül elszámolásra, az Önkormányzat önerőből valósítja meg. Az egyéb eltérések a

tervek pontosítása folytán adódnak.

EATT: Az ortodox templom környezetének kertépítészeti felújítása a meglévő mellvédfal elbontásával. Mivel az évszázadok alatt a

templom környezete feltöltődött (mint általában sok helyen ezt megfigyelhetjük), a bejárati és padlósíkjához teraszokon keresztül

kényelmesen lehet lejutni, így optikailag összekapcsolja a templomot a környezetével. A templom bejárata rámpa segítségével

mozgáskorlátozottak számára is elérhető.

Az érintett épület és környezete a település középpontjában található. Az épület környezete nagy részben átalakításra kerül.

A tervezett épület környezetének átalakítását a környezeti adottságok, az illetékes építés hatósági, szakhatósági egyeztetések, a HÉSZ

és az OTÉK előírások figyelembevételével alakítottuk ki.

A tervezett épületkörnyezet felújítását, az illetékes szakhatóságokkal, a település főépítészével előzetesen leegyeztettük (2009.

november 2. ).

Az érintett épület és környezetének közterület kapcsolata, a környezetében lévő utakról van megoldva.

A templom kiszolgálásához szükséges parkolók, a közterületen belül vannak kialakítva.

A telek teljes közmű ellátottsága - közterületről - biztosítható (az épület csak elektromos bekötéssel rendelkezik).

Jelen építési munka során új közterületi parkolók nem kerülnek kialakításra.

A templom jelenlegi közvetlen környezetének tágítását próbáltuk kialakítani. A tervezett bővítés teljes területe: 884,20 m2. A

meglévő burkolatokat, támfalakat illetve lépcsőket lebontásra javasoljuk.

Különböző színű díszburkolatok elhelyezésével úgy próbáljuk kialakítani a templom környezetét, mintha egy szárnyas oltár lenne,

mert az ortodox templomok egyik legjellegzetesebb eleme az ikonosztáz. Fontos szempont volt a környezet kialakításánál, hogy ne

egy gödör jelleg alakuljon ki, hanem egy átjárható tér rész legyen különböző szintű tereplépcsőkkel. Az épület környezetét így,

játékossá, de mégis rendezetté tennénk.

Kapcsolódó munkaként megneveznénk a vízelvezetés megoldását, mivel az épület állaga így megóvható. A templom területének

szintje a környező terepszinthez képest kb. 56 cm-rel lejjebb van, a víz természete útján ide folyna le, elvezetését folyókarácsokkal

alakítanánk ki.

A négy sarokra egy-egy növénykazetta kerülne, a kertészeti terv alapján ültetésre szánt cserjékkel, virágokkal és fákkal. Néhány pad

elhelyezését terveztük, illetve egy információs tábla készítését, amelyen a templom és építtetőinek történeti háttere állna, érdekes

múltjukra tekintettel.

Bontási munkák:

-Meglévő burkolatok óvatos visszabontása (a külső részeken a meglévő burkolat kerül visszaépítésre kb.: 240 m2).

-Meglévő támfal, lépcsők elbontása.

-Meglévő vízelvezető rendszer elbontása.

Építési munkák:

- Tervezett szintek durva kialakítása, meglévő feltöltések helyenkénti elbontásával, illetve ezek átcsoportosításával feltöltések

készítése. A feltöltések anyaga bányahomokból készül.

-A rámpák oldalfala, illetve a támfalaknál pontalapok készülnek.

214

-A zsaluzás, vasszerelés után el kell készíteni a támfalak tartószerkezetét monolit vasbetonból.

-A szintek durva kialakítása után a megfelelő tömörséget tömörítéssel, kell elérni.

-El kell helyezni a vízelvezető rendszert.

-A térburkolatok alatt mindenhol kavicságyazat készül.

-A térburkolatok teherbíró szerkezete 5 cm vastag CKT-ból készül.

-A tervezett kialakítás szerint el kell készíteni a szürke sávok burkolatát.

-A köztes térelemek lerakása zárja a térburkolásokat. A térburkolatokat ki kell ékelni és gumilapos lapvibrátorral kell tömöríteni.

-A kertépítészeti terv szerint el kell készíteni a növénytelepítéseket.

Célcsoport bemutatása Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, valamint a Szentesre látogató turisták


indokoltsága

A Szent Miklós téren álló Ortodox templom körüli közterület átalakítása javítja a tér használhatóságát, a kicsi műemlék templom

közvetlen környezetét – ezáltal magát a templomot is bekapcsolja a Városközpont vérkeringésébe.





ATT: 20 839 360 Ft

EATT: 19.725.000


EATT: 19.725.000 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 17.713.456 Ft

EATT: 16.766.250




85%


EATT: 2.958.750




15%



Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás folyamatban.


Tevékenység neve K3 - Horváth Mihály utca járda építése


Tevékenység helyszíne Utca: Horváth Mihály utca Házszám: - Helyrajzi szám:848


viszonyai


Illeszkedés az útmutatóban meghatározott Közlekedési fejlesztések / Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása.

215




Tevékenység célja Vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi környezet megteremtése.

Az érintett járdaszakasz hiányzó láncszeme a Horváth Mihály utca ezen szakaszának, ami összeköti a forgalomcsillapított Kossuth

Lajos utcát a Nagy Ferenc sétálóutcával (mindkettő az Akcióterületen van.)

A korábban megkezdett közterület rehabilitációk befejezéseként, azt teljessé téve az akcióterületbe eső oldal járdáinak és fasorainak

felújítására kerül sor.




Tevékenység szakmai leírása ATT: a) a tervezési munka leírása, tervezési paraméterek, a tervezői döntések indokolása,

A Szentes Város Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal (6600.Szentes Kossuth tér 6.) megbízásából útépítési kiviteli tervet

készítettünk a Horváth Mihály utcában járdaépítésre, a Kossuth Lajos utca 10.szám és a Horváth Mihály utca 4. számú között.

A Horváth Mihály utcában jelenleg üzemel gyalogjárda, de állapota nem megfelelő, repedezett, kátyús, a Kossuth Lajos utcától, a

Horváth Mihály utca 4., számig. A továbbiakban jól kiépített járda van, natúr színű kiselemes betonburkolatból. A hiányzó szakasz

53,0 m. A jelen terv ennek a kiépítését tartalmazza. Szélessége 1,75 m. Oldalesése egyoldali, mértéke 1,5%.

A tervezett beavatkozás nem érint országos közutat, a helyi közutak, járdák, kerékpárutak és zöld területek kezelője Szentes Város

Önkormányzata.

b) az utak osztályba sorolása, az útszakasz leírása, a területrendezési és településrendezési tervekkel, a helyi építési szabályzattal való

összhang, illetve az azokkal történő megfelelőség igazolása,

Tervezett teljes járda 53 m hosszú, szélessége 1,75 m. Kezdőszelvénye a Horváth Mihály utca 4. számú ingatlan előtt meglevő járda,

végszelvénye a Kossuth Lajos utcai járda.

Útosztály: B.VIII Belterületi gyalogút. A tervezett belterületi járda összhangban van a helyi építési szabályzattal, a területrendezési és

településrendezési tervekkel.

c) a vízszintes és magassági vonalvezetés jellemző adatai és indokolása, keresztmetszeti elrendezés, földműtervezés,

HELYSZÍNRAJZI KIALAKÍTÁS A tervezett helyszínrajzi kialakítás követi a meglevő beépítést, csatlakozik a falsíkhoz, ill. a

telekhatáshoz. A 0+000-0+018 km szelvények között jelenleg nincs beépítés. A meglevő rövid hosszon jelentkező lejtős kialakítás

csökkentettük. Ezen a szakaszon a tervezett hosszirányú esés 3,0%. A 0+012-0+016 km szelvények között, a tervezett átjáró,

kapubejáró miatt erősített pályaszerkezetet terveztünk.

A 0+018-0+053 km szelvények között beépítés található, itt a tervezett kialakítás illeszkedik a falsíkhoz.

MAGASSÁGI KIALAKÍTÁS

Magassági alappont: 0607102-1 csap EOMA: 85,01 m. Található az Erzsébet tér 2. sz. RK templom tornyának, a Szent Imre herceg

utca felőli falában.

A tervezett létesítmény járda hossz irányú magassági kialakítása követi az adottságokat, de kiegyenlíti az alföldi viszonylatban

jelentősnek mondható magasság különbségeket. A 0+000-0+014 km szelvények között esik 3,0 %ot, majd emelkedik a végszelvényig

0,4%-ot. Itt jelentkezik a tervezett járda legmélyebb pontja. A csapadékvíz elvezetés a meglévő víznyelő aknán keresztül történi.

d) pályaszerkezetek,

A pályaszerkezet tervezésénél a járdák tervezésénél szokásos pályaszerkezetet terveztük, figyelembe véve a vonatkozó Útügyi

Műszaki Előírást. 6 cm natúr kiselemes betonburkolat, 3 cm NZ2/5 zúzalék, 15 cm Ckt útalap, 20 cm szemcsés ágyazat

Kapubejárónál: 6 cm natúr kiselemes betonburkolat, 3 cm NZ2/5 zúzalék, 20 cm Ckt útalap, 20 cm szemcsés ágyazat

216

Rakatkép: a falsíkra merőleges sorokban, kötésben. Járdaszegély:5*20*40(100) cm előregyártott betonszegély

Földmunka: A létesítmény megvalósítása a meglevő burkolatok bontásával történik, így a tényleges földmunka nem jelentős. Az

útpályaszerkezetek építése előtt a tükörfelületen tömörítéssel kell a teherbíró képességet biztosítani. Az elvárható teherbíró képességi

modulus E2= 40,0.


Eltérés indoklása: a tervezett járdafelújítás – mivel külön kertészeti szakági terv nem készült – tartalmazza a járda és az út közötti 2-

2,5 m szélességű zöld sáv felújítását. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.

EATT: A korábban megkezdett közterület rehabilitáció befejezéseként, azt teljessé téve az akcióterületbe eső oldal járdának a

felújítása.

A meglevő aszfaltos felületű járdaburkolat a Kossuth L. utca 10 szám saroktól a Horváth M. u. új társasház épület sarokig megépített

díszburkolatú járdájáig tart , mintegy 53 fm hosszban . A meglevő aszfaltburkolat összetöredezett , felgyűrődött . Tervezett járda

szélessége 1,6 m díszburkolat + egy , illetve kétoldali szegélykő betonágyazatban Meglevő szürke díszburkolattal megegyező térkő (

A Beton - Viacolor Borostyán )


indokoltsága

A belváros minőségi átalakítása érdekében, a megkezdett közterület-rehabilitáció befejezése szükséges.


Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: július Nap: 15.



ATT: 1.926.905 Ft

EATT: 1.734.125 Ft


EATT: 1.734.125 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 1.637.869 Ft

EATT: 1.474.006




85%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 289.036 Ft

EATT: 260.118




15%



Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, engedélyezési eljárás folyamatban.


Tevékenység neve K5 - Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a Szabadság térig


217

Tevékenység helyszíne Utca: Petőfi Sándor utca Házszám: - Helyrajzi szám: 5603/1-3; 5589/2-4


viszonyai




Közlekedési fejlesztések / Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása.



Tevékenység célja Komplex közterület-rehabilitáció, vállalkozásbarát, vonzóbb, egységes megjelenésű belvárosi lakókörnyezet megteremtése.

A Petőfi utca ezen szakaszán sok gyalogos felület kerül kialakításra díszburkolattal, fásítással, egyirányú forgalommal. A Szabadság

tértől a Vásárhelyi utcáig lényegesen több gyalogosfelület alakítható ki. Az utca egyirányúsítása és a parkolásfejlesztés miatt

módosuló útszegélyek mellett a teljes járdaszakasz és a fasori sávok átépítése és megújítása is célja a projektnek.



Felújított közterület nagysága nm 3.463

Tevékenység szakmai leírása ATT: A kezdőszelvény a Petőfi Sándor utcában, a Szabadság csatlakozó ívsugár elejétől indul. 31 m hosszon egyenes, majd R=77

m jobb ív, R=83 m bal ív, R=77 m ívekkel tengelyelhúzás terveztünk annak érdekében, hogy a Petőfi utca 7-7/a vendégváró helyek

előtt igény esetén a járdafelületek növelésével lehetőség legyen „kiülős helyek” alkalmi létesítésére.

A 0+038 km szelvényben a meglevő gyalogátkelőhelyet újraterveztük. Szélessége változatlan, 4,5 m széles, de 5,5 m szélességben 6

cm-el megemeltük, a „K” szegélyek felső szintjére, a forgalom csillapítás érdekében. A megemelt átkelőhely burkolata 8 cm vastag

natúr kiselemes betonburkolat. Erre kerül felfestésre tartós fehér burkolatjellel, a gyalogátkelőhely jelzés. A megemelés kifuttatása 1,0

m távolságon történik, és süllyesztett útszegéllyel határolt az aszfalt burkolattól.

A gyalogátkelőhely után 14 db párhuzamos parkolóhelyet terveztünk, szélességük 2,5 m. A párhuzamos parkolóhelyektől 0,5 m-re a

járdán parkolás megakadályozására kerti padokat terveztünk „korzó” típus, Alma – Rend Kft termék, vagy azzal egyenértékű. (lásd

kertész terv)

A párhuzamos parkolók a 0+171 km szelvényben megszűnnek, hogy a Petőfi Szálloda részére szélesebb járdafelület álljon

rendelkezésre.

A 0+225 km szelvényben Rb=6,0 m sugarú négyágú körforgalmat terveztünk. Ebből a járható gyűrű 1,5 m. A körforgalomban a

pályaszélesség 6,0 m. A Kossuth Lajos utcai ágak kétirányú forgalmi rend szerint üzemelnek, a Petőfi utca felől csak befelé, az Ady

utca felé csak kifelé lehet közlekedni. A Kossuth Lajos utcai keleti ág kiépítés a középponttól 78 m hosszban, a szálloda telephatáráig

tart, csatlakozva a meglévő Kossuth utcai kiépítésig. Itt biztosítottunk a szálloda bejárata előtt ideiglenes megállóhelyet, a főpályától

szigettel elválasztva. Továbbá tűzoltó felvonulási területet is. A Kossuth Lajos utca ezen ágának az úrpálya burkolata megegyezik az

előző szakasz burkolatával, vagyis 8 cm vtg, KKbeton „Bázel” mixkő, agyag színű, vagy azzal egyenértékű. A díszkő burkolat a

gyalogátkelőhelyig tart, attól süllyesztett útszegéllyel elhatárolva. A további burkolat aszfalt, a tervezett rétegrenddel.

A Kossuth téri szakaszon 0+265-0+306 km szelvények közötti szakaszon, kétoldali, összesen 20 db 45 fokos felállású

parkolóhelyeket terveztünk. Ebből mozgáskorlátozottak részére kialakított 4 db. Ezen a szakaszon a jobb oldalon lehetőséget

biztosítottunk sétálótér, díszburkolat, park kialakítására. A parkolók után R=65 m sugarú bal ívet terveztünk. A 0+337 km

szelvényben, a Nagy Ferenc utcánál, 3,0 m szélességgel, kiemelés nélkül beillesztettük a Szentes terv Kft által korábban tervezett

gyalogátkelőhelyet. A 0+345 km szelvénytől, a jobb oldalon folyamatosan párhuzamos parkolóhelyeket terveztünk, azzal, hogy a

Húsbolt, és a Hungerit mintabolt előtt egy-egy teherautó részére rakodóhelyet biztosítottunk, helyi parkolási tilalommal.. A 0+489,5

km szelvényben, a középiskola bejárata előtt, 4,5 m szélességben, 6 cm-el kiemelve. A forgalmi sávok keresztmetszeti elrendezése

218

tetőszelvényű, mértéke 2,5%, Kivéve a Petőfi Hotel előtt 0+125-0+200 szelvények között, ahol egyoldali, a bal oldal felé. Parkolók

egyoldali esésűek 2,5%. járda,1,5%. Növényalkalmazás: A fák elhelyezésének legfőbb meghatározója az utca közmű hálózata és a

Petőfi szálló körül tervezett közmű alagút volt. Így a fák az úttest és a parkolósáv határára kerültek ahol nincs közmű vezeték. A fákat

körül ölelő burkolatok miatt faverem rácsokat építünk be, és teszünk a gyalogos és gépkocsi forgalom számára jobban használhatóvá.

A tervezett fasor Fraxinus ornus Mecsek (Gömb kőris) 12-14 tkm 2x iskolázott fafajból áll, 18db. Az ültetéskor 1x1x1m ültető gödör

készítése javasolt, talajcserével, drain cső beépítéssel a gyökérzóna körül. A fákat körmart akác oszloppal kell 3oldalról karózni, az

állagmegóvás és a biztos eredés érdekében. Gyep: A Petőfi S. u és a Szabadság tér. sarkánál létesül egyedül gyepfelület. A fűmag-

vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni, begereblyézés után a talajt hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözésről

megfelelően gondoskodni kell, ami a kivitelező feladata.

Eltérés indoklása: az elvi tervekhez képest az út geometriai kialakítása teljesen megváltozott. Az út szélessége 5 méterről 6 méterre

változott. Az egyirányú forgalmi út és a kerékpársáv mellett parkolósáv is kialakításra kerül fák telepítésével együtt. Az utcai

párhuzamos parkolóhelyek és a járda elválasztására olyan parkolásgátlókat, pollereket terveztünk, melyek a járda felőli oldalról

kerékpártámasz is. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.

EATT: A Petőfi utca ezen szakaszán sok gyalogos felület kerül kialakításra díszburkolattal, fásítással, egyirányú forgalommal. A

Szabadság tértől a Vásárhelyi utcáig lényegesen több gyalogosfelület alakítható ki. Az utca egyirányúsítása és a parkolás-fejlesztés

miatt módosuló útszegélyei mellett a teljes járdaszakasz és fasori sávok átépítésével, megújításával számolunk. Az egységes utcaképet

a megnövekedett gyalogos felületek azonos típusú utcabútorokkal való berendezése tovább erősíti (padok, kerékpártárolók,

faveremrácsok, világító testek, szeméttárolók, stb.), aminek kiválasztott típusai az egyeztetések révén illeszkednek a város

arculattervébe. Az újonnan előálló egységes utcakép egyik leglényegesebb összetevője a fasor szabályos látványa, ezért azonos korú,

- állományú minőségű faanyagot kell beszerezni. A tervezett fásítás 9 m-es telepítési távolsága a világító testek elhelyezési

ritmusához alkalmazkodik. A burkolatok esetében az adottságokhoz való alkalmazkodás is cél volt, így használjuk a Nagy Ferenc

utcában és a Szent Miklós tér környékén alkalmazott (sárga és piros) tégla, és a nemrég felújított Kossuth téren megjelenő szürke

burkolóanyagot. az épületek bejáratánál, portálainál jelenleg található lépcsők, fellépők megszüntetésre kerülnek.

A Szabadság tértől kezdődően a Petőfi Sándor utcában a Kossuth tér irányába egyirányú forgalmi rend kerül kialakításra. Tekintettel

azonban a jelentős nagyságú kerékpáros forgalomra, az érintett szakaszon a terv ellenirányú kerékpársávot tartalmaz.

Az útburkolat szélessége 5,00 m, melyen belül kerül elhelyezésre a 3,50 m szélességű forgalmi sáv és az ellenirányú kerékpársáv.

Tekintettel arra, hogy eltérő használatú felületek szintben nem kerülnek elkülönítésre, az 5,00 m-es keresztmetszeti szélesség

alkalmas arra, hogy az esetlegesen műszaki problémák miatt elakadt járművek kikerülése biztosított legyen. A kerékpársáv az utca

NY-i, a gépjárműforgalom iránya szerinti bal oldalon kerül kialakításra. Keresztmetszeti szélessége 1,50 m, elválasztása a forgalmi

sávtól eltérő színű (piros) kopóréteggel, és sárga színű útburkolati jellel történik. A gépjárműforgalommal azonos irányban haladó

kerékpárosok részére önálló létesítmény nem kerül kialakításra, számukra a forgalmi sáv jobb szélén felfestendő fehér színű

kerékpáros piktogram jelzi az ún. kerékpáros nyom helyét.

A tervezési területtel érintett utcákra jellemző, hogy az üzletek, lakóépületek bejárati szintjei az utcaszintnél magasabban találhatók,

ezért a bejáratoknál jelenleg lépcsők, fellépők találhatók. Az akadálymentesített közlekedés biztosítása érdekében a terv vizsgálta a

bejáratoknál korláttal ellátott rámpák kialakításának a lehetőségét, azonban ez sem az utcakép -, sem a gyalogosfelületek

használatának szempontjából nem eredményezett kedvező kialakítást. Ezért a terv javaslata - tekintettel arra, hogy az

egyirányúsítással párhuzamosan az utca rekonstrukciójára is sor kerül, amelynek keretében az utca teljes szélességében burkolatcsere

történik- az út és a gyalogosfelületek szintjének megemelése oly módon, hogy az lehetővé tegye az épületek való szintbeli bejutást.

Ezáltal az épületek bejáratánál, portálainál jelenleg található lépcsők, fellépők megszüntetésre kerülnek.

A Petőfi utca 7. sz. ház előtti szakaszon, az út bal oldalán 3 férőhelyes párhuzamos parkoló kerül kialakításra.

219

A megnövekedett járdafelületek révén éltünk kétoldali fásítás lehetőségével. Nagyon fontos szempont, hogy azonos fajú, kisebb,

szabályos lombkoronát fejlesztő, jó minőségű, előnevelt fák kerüljenek felhasználásra. Az egységes összkép érdekében az érintett

útszakaszon meglévő vegyes kor, és fajösszetételű szórvány fákat tuskóikkal együtt el kell távolítani.

A tervezett fásítás 9 m-es telepítési távolsága a világító testek elhelyezési ritmusához alkalmazkodik.

Célcsoport bemutatása Közvetlenül a belvárosban élők, dolgozók, közvetetten a település és kistérsége lakossága, vállalkozások, turisták


indokoltsága

A Petőfi szálló felújításához kapcsolódóan az épület környezetének komplex átalakítására van szükség.





ATT: 83 243 835 Ft

EATT: 105.850.100 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 83 243 835 Ft

EATT: 105.850.100 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 69 892 356 Ft

EATT: 89.972.585




ATT: 83,961%

EATT: 85%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 13 351 479 Ft

EATT: 15.877.515




ATT: 16,039%

EATT: 15%



Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az engedélyezési eljárás megindítva.


Tevékenység neve K8 - Evangélikus templom körüli terület kertépítészete


Tevékenység helyszíne Utca: József Attila utca Házszám: 1. Helyrajzi szám: 5590, 5592/2


viszonyai




Közterek, közparkok, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása



220

Tevékenység célja A közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe.

Szükséges a templom körüli közterület illesztése az akcióterület más városképjavító beavatkozásaihoz.

A gyalogos felületek burkolatainak kiegészítésére, újra alakítására kerül sor.




Tevékenység szakmai leírása ATT: Növény vizsgálat

A terület faállományát a templom körül található fenyők, tuják, egy ezüstjuhar, egy kislevelű hárs jelenti. A cserjeszint főként a posta

oldalán helyezkedik el, takarva az egyenetlen közművekkel, aknákkal zsúfolt terepet. Jelentős cserje felület található a szolgáltató ház

Ny-i oldalán kialakított ágyásban. A gyepszint a gyalogos terhelés miatt mozaikszerű, és elöregedett.

Tervezési koncepció

A helyszíni szemle alkalmával és az illetékesekkel történt egyeztetések során kiderült, hogy a területen jelentős a gyalogos átmenő

forgalom, és a kerékpárosokra is számítani lehet, így kompromisszumos döntés született, melynek eredményeképp a szilárd burkolatú

sétányok szelvényszélességét úgy állapítottuk meg, hogy biztonságos legyen a vegyes közlekedés számára is.

A tervezett sétányok nyomvonala követi a meglévő burkolatok fő irányait, tehát nem új sétányokat alakítunk ki, hanem a meglévőket

felújítjuk, támogatva ezzel a legfontosabb átközlekedési és célforgalmú irányokat. A tervezett növényalkalmazások előnyösen

árnyalják a terület gyengeségeit és a templom építészeti értékeire fókuszálnak.

Burkolatok

A sétányokat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda

megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a

burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel kell megépíteni. A burkolat

2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő

kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 10x20x6cm vastag Semmelrock Citytop térkő, sárga szegéllyel illetve a templom főbejárata

előtt kialakított körkörös sárga dísztérrel, a burkolat mezőket vörös 20x20x6cm Citytop elemek alkotják. A tervezett burkolatok, és

közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A vízelvezetés a környező

zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A templom lábazata mellett 1 m szélességben kulé-kavics terítést alkalmazunk,

amelyet kerti szegély választ el a gyepfelülettől. Berendezési tárgyak A parkberendezési tárgyak minden eleme új, úgymint 6 pad és a

6 hulladék-gyűjtő.

Növényalkalmazás Fák:

Egészségügyi állapot alapján a templom Ny-i végénél lévő elöregedett tujákat és fenyőket 6 db és vadon kelt fiatal fákat 5db javaslom

kivágásra. A terv alapján 6 db ezüsthársfát (Tilia tomentosa), javaslok telepíteni. Az ültetéskor helyi talajjavítást kell végezni. A fákat

a későbbi sérülések rongálások elkerülése érdekében kétoldali karózással kell ellátni. Az ültetést követő 2 évben fokozottan oda kell

figyelni az öntözésre. Cserjék: A cserjék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan fajok kerüljenek a posta melletti területre

melyek árnyékkedvelők pl.: Berberis juliane, Viburnum pragense, Lonicera nitida Maigrün, Buxus sempervirens suffr és jól tűrik a

városi körülményeket, a trafóház köré pedig olyanok melyek optimálisan takarják a létesítményt pl.: Vitex angus-castus,

Symphoricarpus chenaultii. Emellett a növényfajták kiválasztásakor az alacsony gondozási igény, esztétikai érték, az adott helyen

megfelelő növekedési erély voltak a szempontok. Minden tervezett növény megfelel az éghajlati sajátosságok feltételeinek.

A területen található meglévő cserje állomány egészét ifjító metszéssel kell rendbe hozni. A tervezett növények a meglévők

kiegészítését szolgálják. A terven szereplő ágyások teljes egészében fakéreg vagy fa apríték takarással készülnek, így csökken az

évközi fenntartás költsége, kedvezően befolyásolja a talaj mikroklímáját, jelentős nedvességet visszatartva a talajban és végül, de nem

utolsó sorban esztétikus megjelenést biztosít. Gyep: A kivitelezés, tereprendezés során érintett területeket újra gyepesíteni kell. Közép

221

mély lazítást kell végezni, ásógép-talajmaró géplánc alkalmazásával, majd kézi finom tereprendezést kell végezni. Az öntözőcsövek,

földkábelek nyomvonalának visszatömörítésére külön figyelmet kell fordítani. A fűmag-vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni,

begereblyézés után a talajt hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözést megfelelően be kell állítani, a területre

vonatkozóan részletes öntözési terv készül.

Eltérés indoklása: Az elvi és a kiviteli tervek közötti műszaki tartalomváltozást a környezethez való tökéletesebb esztétikai

illeszkedés indokolta. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.

EATT:

Jelenlegi állapot:

A területen található sétányok aszfalt burkolatúak, töredezett rossz állapotban. A francia pékség és a szolgáltató ház körül elemes

térkő burkolat van az épületek közvetlen környezetében.

A közvilágítási rendszer van de hiányos és elavult. Öntözés célját szolgáló hálózat nincs. A területen távközlési vezetékek, elektromos

földkábel, vízvezeték, szennyvíz vezeték, gázvezeték található.

A területen található transzformátor ház nemrégiben lett felújítva, elfogadható megjelenésű. Több közmű akna fed lap szintje

emelkedik ki a terepszintből, ezek alapvetően meghatározzák a környezet alakítást.

A templom D-i oldalán található nagy méretű posta aknát a felszín alá vissza kell bontani (esetleg meg kell szüntetni) hogy a

zöldfelületben maximum a fed lap látszódjon.

A terület faállományát a templom körül található fenyők, tuják, egy ezüstjuhar, egy kislevelű hárs jelenti. A cserjeszint főként a posta

oldalán helyezkedik el, takarva az egyenetlen közművekkel, aknákkal zsúfolt terepet. Jelentős cserje felület található a szolgáltató ház

Ny-i oldalán kialakított ágyásban.

A gyepszint a gyalogos terhelés miatt mozaikszerű, és elöregedett.

Az evangélikus templomot körülvevő közterületet É-ról a Kossuth u., K-ről a József A. u., D-ről a volt gyermekkönyvtár (ma Francia

pékség) és szolgáltató ház alkotta épület együttes, Ny-ról a posta épülete határolja.

A területet borító növényanyag pótlása, illetve a sétányok, berendezési tárgyak felújítása szükséges. A gyalogos felületek

burkolatainak kiegészítésére, újra alakítására kerül sor. Kiemelt virágkazetták létesülnek a templomot határoló zöldfelületek szélén. A

templomot övező zöldfelületet sík gyepfelületté alakítjuk, megtartva benne a meglévő örökzöld és lombhullató faállományt. A Posta

oldalánál gyalogos díszburkolattal ellátott gyalogút létesül. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek

az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A templom

lábazata mellett 1 m szélességben kulé-kavics terítést alkalmazunk, amelyet kerti szegély választ el a gyepfelülettől, ebben a

kavicságyban foglalnak helyet, a homlokzatot megvilágító süllyesztett lámpatestek is. A parkberendezési tárgyak minden eleme új,

úgymint 6 pad és a 6 hulladék-gyűjtő.


megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a



kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 10x20x6cm vastag Semmelrock Citytop térkő, sárga szegéllyel illetve a templom főbejárata

előtt kialakított körkörös sárga dísztérrel, a burkolat mezőket vörös 20x20x6cm Citytop elemek alkotják.

A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek.

A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg.

A templom lábazata mellett 1 m szélességben kulé-kavics terítést alkalmazunk, amelyet kerti szegély választ el a gyepfelülettől,

ebben a kavicságyban foglalnak helyet, a homlokzatot megvilágító süllyesztett lámpatestek is.

222

A terv alapján 6 db ezüsthársfa telepítésére kerül sor. A cserjék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan fajok kerüljenek a

posta melletti területre melyek árnyékkedvelők.

A kivitelezés, tereprendezés során érintett területeket újra gyepesíteni kell, a zöldfelületek terepmagasságát mindenkor a szegélyező

kerti szegélyekkel egy szintbe kell állítani. A terület öntözését biztosítani kell a területen elhelyezett öntöző csap szekrénnyel.



indokoltsága

A zöldfelület erősen lehasznált állapotban van. Szükséges a templom körüli közterület illesztése az akcióterület más városképjavító

beavatkozásaihoz.

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: március Nap: 15.

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: május Nap: 15.



ATT: 13.161.836 Ft

EATT: 12.405.000 Ft


EATT: 12.405.000 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 11.187.561 Ft

EATT: 10.544.250 Ft




85%


EATT: 1.860.750 Ft




15%



Projekt-előkészítés helyzete Kivitelezési terv van, nem engedélyköteles beruházás.


Tevékenység neve K6 - Szabadság tér- autóbusz pu. nem fedett kerékpártároló kialakítása


Tevékenység helyszíne Utca: Szabadság tér Házszám: - Helyrajzi szám: 5541/67, 5587,5592/2


viszonyai




Közlekedési fejlesztések / Kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpártárolók kialakítása



223

Tevékenység célja A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a kerékpáros közlekedés ösztönzése.

A bővülő kerékpárút-hálózathoz és a közterületek átalakításához kapcsolódóan szükséges a kerékpártárolás kapacitásának bővítése. A

beavatkozás keretében 250 db kerékpárhely kerül kialakításra.



Megépült biciklitároló db 250

Tevékenység szakmai leírása ATT: Az autóbusz pályaudvar közelében kialakítani tervezett kerékpártárolók száma 250 darab, melyeket a helyszínrajzon jelölt

helyen és módon helyezünk el. A Kossuth utca rekonstrukciójánál használt típus, a Városszépítő Kft „Bicó” elnevezésű egy állásos

tárolóit soroljuk, két, egymástól elkülöníthető helyen. A kerékpártárolók általános ismertetése:

Az autóbusz pályaudvar József Attila utca felőli részén, a jelenleg nem használt buszkihajtóban most is vannak kerékpártárolók,

ezeket nem szüntetjük meg. A nem használt kihajtó és a Francia Pékség épülete között található egy kisebb füves, cserjés terület és a

pékség vásárlói számára egy parkoló. A füves területet és a parkolót kerítés választja el. A kihajtó és a kerítés közötti részen, a füves-

cserjés terület átalakításával, térkő burkolat kialakításával helyezünk el 52 darab kerékpárolót, középfolyosós rendszerben. A meglévő

kerítés egy részét el kell bontani, áthelyezni. A tároló így közvetlenül a járda felől, és a buszpályaudvar felől biztonságosan

megközelíthető. A Posta épülete mögött végigfutó járda mentén, és onnan a pályaudvar épületéhez vezető járda mellett összesen 198

darab kerékpártárolót helyezünk el: a végigfutó járda Posta felőli oldalán egy sorban 80 darabot, a járda pályaudvar épülete felé eső

oldalon 118 darabot. Mindkét helyen jelenleg füves-cserjés terület található, a pályaudvar felőli részen egy fa is a területen van, ez

megmarad, a cserjéket azonban ki kell szedni. A végigfutó járda mellett meglévő kerítés egy részét át kell helyezni a pályaudvar felőli

részre, hogy a gyalogos átközlekedés a járda vonalára korlátozódjon. A kerékpártárolókat egységesen burkolatra helyezzük el. A

burkolt felületeket szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit betongerenda

megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatok beton térkő burkolatot kapnak. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a burkolatszinttel

egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel kell megépíteni, illetve a zöldfelületek felé

egyoldali lejtéssel. A 6cm vastag burkolatot 2-4cm vastag homok ágyazó rétegre kell fektetni, kvarchomok besöpréssel, alatta

teherbíró rétegként 25cm vastag tömörített kavicságy helyezkedik el. A burkolatot lejtésben kell kialakítani, a tervrajzon jelölt

irányokba, 2%-os lejtést kell képezni. Egy helyen folyókát kell kiépíteni, a részletrajznak megfelelően. A burkolatok kialakításánál

figyelemmel kell lenni a közművek akna fedlapjaira, a talaj kiemelésénél a talajban fekvő közmű vezetékekre, ezért óvatos, kézi

fejtést kell alkalmazni. Közművek esetleges sérülésének megelőzése érdekében közműfelügyeletet kell kérni! A kerékpártárolók

anyaga egyszerű, hajlított acélcső, horganyzás után porfestve, ezért a felület kezelni nem kell. A tárolók rögzítése beton dűbellel

történik, egy-egy elemet 4-4 térkő elemhez kell rögzíteni, így megakadályozható, hogy a kerékpártárolók eltulajdoníthatók legyenek.

A kerékpártárolók közvetlen közelében 5 hulladék tárolókat is tervezünk elhelyezni, melyek típusa például a Városszépítő Kft

Jászberényi szemétgyűjtő I.

Eltérés indoklása: A kiviteli terv készítése során a megrendelővel és a közmű üzemeltetőkkel történt egyeztetés során a

kerékpártárolók elhelyezése módosult. A kerékpártárolók mindenhol beton térkő burkolatot kapnak. A jelenleg meglévő kerítéseket

részben át kell helyezni. A kerékpártárolók típusa módosult, a Kossuth utcán 2010-ben elhelyezett típussal megegyezik. Az egyéb

eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.

EATT:

A beavatkozás keretében 250 kerékpárhely kerül kialakításra. A kihelyezett és kihelyezendő kerékpártárolók száma nagy. A

kiválasztott típusnál fontos szempont a vagyonbiztonság, a vandálbiztonság, a könnyen kezelhetőség, az esztétikai szempontok, hogy

illeszkedjen a környezethez. A kerékpártárolók fém részeinek színválasztásánál a padvázak és hulladékgyűjtők esetében ismertetettek

érvényesek.

Célcsoport bemutatása Szentesi kerékpárosok, kistérségből érkezők, turisták. A városban több helyen működik kerékpárkölcsönző.

224


indokoltsága

Szentesen a kerékpározás kitüntetetten fontos közlekedési mód, ezért a közterületi kerékpártárolók funkciója nagyon lényeges. A

bővülő kerékpárút-hálózathoz és a közterületek átalakulásához kapcsolódóan szükséges a kerékpártárolás kapacitásának bővítése.

Különösen indokolt a buszpályaudvaron. Itt jelenleg is rengeteg kerékpár található napközben, csak rendezetlenül elhelyezve.

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: április Nap: 1.

Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: június Nap: 1.



ATT: 6.162.023 Ft

EATT: 6.687.500 Ft


EATT: 6.687.500Ft


nagysága (Ft)

ATT: 5.237.720Ft

EATT: 5.684.375Ft




85%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 924.303 Ft

EATT: 1.003.125 Ft




15%



Projekt-előkészítés helyzete Kiviteli terv rendelkezésre áll, nem engedélyköteles beruházás.


Tevékenység neve K7 - Ady Endre utca- bevásárló utca kialakítása és a Fehérház előtti tér rendezése


Tevékenység helyszíne Utca: Ady Endre utca és Kossuth tér Házszám: - Helyrajzi szám: 826; 22


viszonyai

Önkormányzati tulajdon



Forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása és köztere, közparkok, szabadtéri közösségi terek, településí zöldfelületek

felújítása, bővítése, kialakítása.



Tevékenység célja Az Ady Endre utca vállalkozásélénkítése, egységes arculatú, minőségi települési és vállalkozási környezet kialakítása, üzletutca

létesítése, az utca kereskedelmi célokra történő intenzívebb hasznosítása érdekében. Az utca funkciója az átépítést követően

gyalogosbarát funkciójú lesz. A felújítás során egységesülnek az üzletportálok is egy másik projektelem keretében.

A Fehérház előtti tér, mint közterületi elem integrálása az átalakuló városi környezetbe, közterületi rendszerbe, vonzóbb, egységes

225

megjelenésű belvárosi környezet megteremtése.



Felújított közterület nagysága nm 8.253

Tevékenység szakmai leírása ATT: Az Ady Endre utca kialakítása:

A 0+337 km szelvényben, a Nagy Ferenc utcánál, 3,0 m szélességgel, kiemelés nélkül beillesztettük a Szentes terv Kft által korábban

tervezett gyalogátkelőhelyet. A 0+345 km szelvénytől, a jobb oldalon folyamatosan párhuzamos parkolóhelyeket terveztünk, azzal,

hogy a Húsbolt, és a Hungerit mintabolt előtt egy-egy teherautó részére rakodóhelyet biztosítottunk, helyi parkolási tilalommal. A

0+489,5 km szelvényben, a középiskola bejárata előtt, 4,5 m szélességben, 6 cm-el kiemelve. A forgalmi sávok keresztmetszeti

elrendezése tetőszelvényű, mértéke 2,5%.

Magassági kialakítás: Magassági alappont: 0607102-1 csap EOMA: 85,01 m. Található az Erzsébet tér 2. sz. RK templom tornyának,

a Szent Imre herceg utca felőli falában. A tervezett létesítmény végig síkvidéki jellegű, jelentős szintkülönbségek nincsenek. A

magassági viszonyokat, küszöbszinteket a tervezésénél figyelembe vettük. A csapadékvíz elvezetést a tervezett szegélyek mellett

hossz eséssel, vagy burkolatszél hullámzással oldottuk meg. A minimálisan biztosítandó esés a csapadékvíz elvezetésére 0,4%.

Pályaszerkezetek: A pályaszerkezet tervezésénél 11,5 t tengelyterheléssel számoltunk. Tervezési élettartam 15 év. Tervezési előírás:

ÚT 2-1.202:2006 Útügyi Műszaki előírás. Forgalmi terhelés:”D” nehéz forgalmi terhelés TF(F115)= 2.150.000. A tervezett

aszfaltrétegek feleljenek meg az ÚT 2-3.302:2008 , Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek és az ÚT 2-3.301-1:2008 , Útépítési

aszfaltkeverékek (aszfaltbeton AC) Útügyi Műszaki Előírásoknak.

Útpálya burkolat: 5 cm AC-16/F aszfalt kopóréteg, 9 cm AC-22/F aszfalt kötőréteg; 20 cm Ckt útalap; 35 cm (20+15) szemcsés

ágyazat Parkolók: 6 cm natúr színű (világos szürke) kiselemes betonburkolat; 3 cm NZ2/5 zúzalék; 20 cm Ckt útalap; 20 cm szemcsés

ágyazat; Önálló kerékpárút: 3 cm AC-8 aszfalt kopóréteg; 3 cm AC-8 aszfalt kötőréteg; 20 cm Ckt útalap; 20 cm szemcsés

ágyazat Járdák, díszburkolatok: 6 cm színes kiselemes betonburkolat; 3 cm NZ2/5 zúzalék; 20 cm Ckt útalap; 20 cm szemcsés

ágyazat Rakatképek: A rakatképek kialakításánál a kertész és az építésztervekben előírtak az irányadók. A Petőfi Hotel körül

hangsúlyos szegélyminta készül, a többi járdafelületnél a járda a szegélyre-falra merőleges rakattal, a kapubejárónál a szegélyre-falra

párhuzamos rakattal. A tervezett szín világos homokszín, de ezt még a megbízó módosíthatja. A kiselemes betonburkolatok

hézagtömítésére, beseprésére folyami homokkal fokozott figyelmet kell fordítani, hogy a csapadékvíz ne tudjon a burkolat alá

szivárogni. Szegélyek: Kiemelt szegély: 30*15*25 cm előregyártott betonszegély; Lelépőmagasság útpályánál 15 cm; „K”

szegély 15*25*25 cm előregyártott betonszegély Süllyesztett szegély: 20*15*25 cm előregyártott betonszegély

Járdaszegély:5*20*40(100) cm előregyártott betonszegély Földmunka: A létesítmény megvalósítása a meglevő burkolatok bontásával

történik, így a tényleges földmunka nem jelentős. Az útpályaszerkezetek építése előtt a tükörfelületen tömörítéssel kell a teherbíró

képességet biztosítani. Az elvárható teherbíró képességi modulus E2= 40,0. Közúti csomópontok, útlejárók, párhuzamos utak,

kapubejárók, útcsatlakozások, szerviz utak A terv tartalmazza. Műtárgyak A csapadékvíz elvezetés a meglévő, elválasztott rendszerű

csatornahálózattal történik. A meglevő víznyelőket át kell építeni, 40*40 cm-es beton víznyelő aknákra, 32*32 cm öntöttvas nyitható

ráccsal. Ugyanilyen kialakítással új víznyelő aknák építése is szükséges. A tervezett új víznyelő bekötések D=200 mm KG cső. A

gerinc meghosszabbítások D=400 mm KG. A tervezett új rákötő, tisztító aknák mérete D=100 cm beton, 100/60/50 cm szűkítő

elemmel, D=600 mm öntöttvas fedlappal.

A fehérház előtti tér rendezése:

Burkolatok A sétányokat és járdákat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű, előre gyártott, kerti szegély határolja,

monolit betongerenda megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok és járdák beton térkő burkolatot kapnak, illetve

jelenleg meglévő klinker burkolat kerül helyreállításra. A burkolatok mellett a kerti szegélyt a burkolatszinttel egy szintben kell

elhelyezni (süllyesztett szegély). A burkolat 2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm

226

vastag CKT alaptest, 8cm vastag fagyvédő kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 6cm vastag Semmelrock Citytop térkő,

10x20x6cm homok sárga szegősorral ill. díszítő raszter csíkokkal, a burkolat mezőket vörös-barna 20x20x6cm Citytop elemek

alkotják. A terven feltüntetett helyeken, a fehér ház előtt meglévő klinkertégla burkolatokat felhasználva alakítjuk ki (450m2), mint

például a kör alakú központi térhez tartozó burkolatmező, és az attól K-re, ill. D-re lévő burkolatrészek. Az áthelyezett vörös

klinkertégla mezőket is a homok sárga Citytop 10x20x6 térkő keretezi, ill. osztja. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok

mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek.

A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. Berendezési tárgyak A parkberendezési tárgyak

minden eleme új, úgymint 10 Korzó pad (Alma rend)4 egyedi íves pad és a 12 hulladék-gyűjtő. A padok és hulladékgyűjtőkről a

Padok-hulladékgyűjtők melléklet szolgál bővebb információval. Egyedi íves padok A kör alakú központi teret négy íves egyedi fém-

fa ülőbútor keretezi. Az egyedi padok fémrészei grafit szürke porfestéssel vannak ellátva, a tölgyfa elemek pedig kültéri

gesztenyeszínű lazúrral felület kezeltek. A központi Bugyi István gyógyszertár előtti kis téren kerül felavatásra a megyeháza

aulájában álló Báró Harruckern György szobra, a terven megjelölt helyen. Növényalkalmazás Fák: Egészségügyi állapot alapján

kivágásra javasolt fa nincs a területen. A parkolók mellett 1fa és 1 db oszlopos tölgy elhelyezkedését figyelembe véve burkolatba

kerülnek, melyeket faverem rácsokkal teszünk a gyalogos forgalom számára használhatóvá. Cserjék A cserjék kiválasztásánál fontos

szempont volt, hogy viszonylag alacsony, és olyan fajok legyenek melyek jól tűrik a városi körülményeket. Emellett az alacsony

gondozási igény, esztétikai érték, az adott helyen megfelelő növekedési erély voltak a szempontok. Minden tervezett növény megfelel

az éghajlati sajátosságok feltételeinek. (pl.:Lonicera nitida Maigrün, Rosa The Fairy, Cotoneaster horisonthalis, Berberis thunbergii

Fastigiata) A terven szereplő ágyások teljes egészében fakéreg vagy fa apríték takarással készülnek, így csökken az évközi fenntartás

költsége, kedvezően befolyásolja a talaj mikroklímáját, jelentős nedvességet visszatartva a talajban és végül, de nem utolsó sorban

esztétikus megjelenést biztosít. Gyep A kivitelezés, tereprendezés során érintett területeket újra gyepesíteni kell. Közép mély lazítást

kell végezni, talajmaró alkalmazásával, majd kézi finom tereprendezést kell végezni. Az öntözőcsövek, földkábelek nyomvonalának

visszatömörítésére külön figyelmet kell fordítani. A fűmag-vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni, begereblyézés után a talajt

hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözést megfelelően be kell állítani. A zöldfelület öntözési terve külön

dokumentációban. Tereprendezés A zöldfelületek terepmagasságát mindenkor a szegélyező kerti szegélyekkel egy szintbe kell

állítani. Az esetleges szintfeltöltéseket a szegélytől 2m távolságig kell végezni, összekötve a meglévő terepszinttel a szegélyek

szintjét.

Eltérés indoklása: az elvi tervekhez képest az út geometriai kialakítása teljesen megváltozott. Az út szélessége 5 méterről 6 méterre

változott. Az egyirányú forgalmi út és a kerékpársáv mellett parkolósáv is kialakításra kerül fák telepítésével együtt. Az utcai

párhuzamos parkolóhelyek és a járda elválasztására olyan parkolásgátlókat, pollereket terveztünk, melyek a járda felőli oldalról

kerékpártámasz is. Kiemelt helyeken kerékpártárolók kerülnek elhelyezésre. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.

EATT:

Az itt található üzletek számára több kitelepülési lehetőséget biztosító szélesebb járda kerül kialakításra új díszburkolattal, a forgalom

egyirányúsításával. Az egyirányúsítás következtében módosulnak az útszegélyek, kiszélesednek a járdaszakaszok. Ezért a teljes

járdafelület és fasorok megújításával, újjá alakításával számolunk. Az egységes utcaképet a megnövekedett gyalogos felületek azonos

típusú utcabútorokkal való berendezése tovább erősíti (padok, kerékpártárolók, faveremrácsok, világító testek, szeméttárolók, stb.),

aminek kiválasztott típusai az egyeztetések révén illeszkednek a város arculattervébe. Az újonnan előálló egységes utcakép egyik

leglényegesebb összetevője a fasor szabályos látványa, ezért azonos korú, - állományú minőségű faanyagot kell beszerezni. A

tervezett fásítás 9 m-es telepítési távolsága a világító testek elhelyezési ritmusához alkalmazkodik. A burkolatok esetében az

adottságokhoz való alkalmazkodás is cél volt, így használjuk a Nagy Ferenc utcában és a Szent Miklós tér környékén alkalmazott

(sárga és piros) tégla, és a nemrég felújított Kossuth téren megjelenő szürke burkolóanyagot. az épületek bejáratánál, portálainál

227

jelenleg található lépcsők, fellépők megszüntetésre kerülnek.

A Nagy Ferenc utcai csatlakozástól visszatér a Petőfi S. utcai szakaszon alkalmazott koncepció (az útburkolat szélessége 5,00 m, 3,50

m szélességű forgalmi sáv kerékpáros nyommal, és 1,50 m az ellenirányú kerékpársáv).

A református templomhoz vezető út és a Nagy Ferenc utcai útcsatlakozás közötti szakaszon 3,50 m szélességű gyalogos átkelőhely

kerül kialakításra, melynek megközelítéséhez a vakok és gyengén látók számára a taktilis mintázatú burkolat kialakítása szükséges.

A Nagy Ferenc utcát követően az utca K-i oldalán a gyalogos felület a jelenlegi állapothoz képest kiszélesedik, majd ezt követően az

útpálya a 0+376,51-0+427,96 szakaszon egy R45-R80-R45 hármas ívkombinációval áthúzódik az utca K-i oldalára, helyet adva a

Helyőrségi Művelődési otthon előtt elhelyezett 3 férőhelyes párhuzamos parkolónak, majd vissza a NY-i oldalra, biztosítva a

cukrászda előtti teresedés kialakíthatóságát. A középiskolával átellenes oldalon, az Ady E. u. 9. és 11. sz. épületek előtt szintén

párhuzamos parkoló épül, kapacitása 5 férőhely.

A Kígyó utca és a Munkácsy M. utca közötti szakaszon az ellenirányú kerékpársáv kialakításához kapcsolódóan a kerékpárosok

védelme és a járművezetők figyelmének felhívása miatt kiemelt szegéllyel határolt középsziget alakítandó ki. Ezen a szakaszon a 3,50

m-es forgalmi sáv elhúzásra kerül, csatlakoztatva a Munkácsy M. utcától kétirányú útpálya forgalmi sávjához.

A keresztmetszeti elrendezés kialakításánál fő szempontként az egyirányú gépjárműforgalom és az ellenirányú kerékpáros nyomvonal

elhelyezése mellett a gyalogosfelületek térnyerése és az utak felületének minimalizálása volt a cél. Az utca funkciója az átépítést

követően gyalogosbarát funkciójú.

Az egyirányúsítás következtében faltól falig átépülő É-D-i irányú belvárosi útszakaszon új egységes utcakép áll elő. Ezt az egységes

megjelenést következetesen végigvitt, játékosan - jellegzetes járdaburkolatok, azonos lámpatestek és utcabútorok, valamint szabályos

hatást keltő, növekedésünkben korlátozott, azonos fafajok alkalmazásával kívánjuk elérni.



indokoltsága

A belvárosi funkciók térbeli kiterjesztése hozzájárul a városközpont vonzerejének növeléséhez.

A fehérház előtti tér esetében pedig a terület jelenleg elsősorban gk. parkolásra szolgál. A meglévő kicsi zöldfelületek amortizáltak. A

belváros minőségi átalakítása érdekében, a megkezdett közterület-rehabilitáció befejezéséhez elengedhetetlen ennek a területnek a

megújítása


Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Év: 2012. Hónap: június Nap: 15.



ATT: 128 751 273 Ft

EATT: 117.576.438 Ft.


EATT: 117.576.438 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 106 661 417 Ft

EATT: 99.939.973Ft




ATT: 82,843 %

EATT: 85%


EATT: 17.636.466 Ft



ATT: 17,157 %

EATT: 15%

228




Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, az építési engedélyezési eljárás megindult.


Tevékenység neve K4 - Közgé kert felújítása


Tevékenység helyszíne Utca: Kiss B. utca 3, Ady E. u. 2 Helyszín: az épületek belső kertjei Helyrajzi szám: 26/1, 26/2, 27


viszonyai

Kiss B. u. 3. hrsz. 26/1 Civil ház udvara: 100% önkormányzati tulajdon

Ady E. u. 2. hrsz. 26/2 Tiszti Klub udvara: tulajdonos: Magyar Állam, vagyonkezelő: Honvédelmi Minisztérium, használó: HM

Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft.

Ady E. u. 4. hrsz. 27: 100% önkormányzati tulajdon, a közelmúltban vásárolta meg a Város a telket a Magyar Államtól. Közterület.



Közterek bővítése, felújítása - városi funkció erősítése



Tevékenység célja A közösségi területek kialakítása illetve megújítása, mely így lehetővé teszi a közösségi-kulturális élet lehetséges színtereinek

bővítését.

A középiskola melletti jelenleg beépítetlen üres telek, a Tiszti Klub udvara, valamint a Civil ház udvara jelenleg kihasználatlanok, a 3

rész összefüggő egységet alkot. Ezek a terek jelenlegi állapotukban nem teszi lehetővé a közösségi funkciók megfelelő színvonalú

működését, ezért szükséges a közösségi tér helyi közösség bevonásával történő átalakítása.



Felújított közösségi kert nagysága nm 2043

Tevékenység szakmai leírása ATT: Burkolatok: A sétányokat egységesen szürke színű, LEIER 100x25x5 cm méretű előre gyártott kerti szegély határolja, monolit

betongerenda megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burko-latok mellett a kerti

szegélyt a burkolatszinttel egy szintben kell elhelyezni (süllyesztett szegély), a burkolatot pedig két oldalra lejtéssel (2%) kell

megépíteni. A burkolat 2-3 cm vastag ágyazó rétegre van rakva, kvarchomok besöpréssel, a teherbíró 12cm vastag CKT alaptest, 8cm

vastag fagyvédő kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 6cm vastag Semmelrock Citytop vörös-barna tér-kő, homoksárga

szegéllyel illetve díszítő raszter csíkokkal, a burkolat mezőket vörös 10x20x6cm a keretező sorokat és csíkokat 10x10x6cm elemek

alkotják. A nyári Szabadtéri színpad előterében a térburkolat egy nagyobb kaviccsal fedett teret ölel körül, mely a használati

szezonban fa deszkaborítást kap, ezzel mintegy kiemelt területté válik, hangulatos kerthelységgé, vendéglátó terasszá. Télen a

deszkaborítást egyszerűen táblánként védett helyre lehet rakni, így sokkal tovább megőrizhető a minősége.

A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg.

A tiszti klub és a Civil ház udvarán viszonylag nagyobb szórt burkolatú részek egészítik ki a térkővel fedett felületeket az időszakos

használatnak megfelelően. A tervezett burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés

feltételeinek. A Tiszti klub telkén elhelyezett mozgás korlátozott gépkocsi megálló megközelítése a Kiss B. u.3. felől, a Civil ház

telkén keresztül valósítható meg. Berendezési tárgyak: A parkberendezési tárgyak minden eleme új. 8db Omega tipusú (Alma-rend)

kerékpár támasz,10db Kozó pad a 9db C-40 hulladék-gyűjtő.

229

Kerítések: A kerítések általános ismertetése: A Tiszti Klub és Civil Ház közötti kerítés vegyesen nagy és kisméretű téglából készült,

helyenként előregyártott vasbeton oszlopokkal merevítve, tetején előregyártott műkő fedlappal. A Civil Ház déli telekhatárán lévő,

szintén vegyesen kis és nagyméretű téglából falazott kerítés meglehetősen romos állapotú, azonban a pincelejáróhoz kapcsolódó része

jó állapotban van. A Civil Ház északi telekhatárán meglévő falazott téglakerítés jó állapotban van, ez is egy pincelejáróhoz

csatlakozik. A Tiszti Klub északi határán lévő drótkerítés semmilyen szempontból nem felel meg az új igényeknek és a

vagyonvédelemnek. A kialakítandó közpark nyugati telekhatárán lévő romos, tégla lábazatú, drótkerítés szintén nem felel meg az

igényeknek, az összedőlés határán van. Az üres telek és a szakközépiskola telekhatárán jelenleg nincs kerítés. Az üres telek utcai

részén jelenleg egy kb. 1m magas beton lábazatú, fémkerítés van, mely nem felel meg a kialakítandó közpark funkciójának, mely az

Ady Endre utca felé nyit. A tervezett kerítések ismertetése: Építési helyszín, organizáció:

Törekedni kell a legkisebb és leghatékonyabb felvonulási területre. Kijelölését a megbízó teszi. Közterület foglaláshoz engedélyt kell

kérni. Tégla kerítés: Bontott nagyméretű téglából készül, futó soros falazással. A kerítés merevítését Ø100x10mm-es falvastagságú

acél cső körbe, illetve kibetonozása adja, melyet élére állított téglával kell körbefalazni. A kerítés lábazata monolit vasbeton gerenda,

vasalása 2Ø14, alul-felül - szükséges helyen középen 1-2 sorban is - elhelyezve, kengyelezése Ø8/20. Az alapozást az oszlopok alatt

elkészített pontalapokkal kell megoldani, melybe már bebetonozásra kerül az acél cső. A monolit vasbeton lábazat alatt tömörített

kavicságy és szerelőbeton kialakítása szükséges. A kerítés tetején előregyártott finombeton műkő elemek vannak rögzítve. A terven

jelölt helyen, Ø12-es köracélra rögzített Haidekker hullámrács fém mezők kerülnek kialakításra. A hullámrács mérete: 50x50x3,8mm.

A fém mezők felületkezelése tűzihorganyzás. Fém kerítés: A tervezett közpark északi határán kerül kialakításra, monolit vasbeton

lábazattal. A kerítés alapozása pontalap, monolit betonból, Ø40cm átmérővel. A monolit vasbeton lábazati gerendák vasalása 2Ø14,

alul-felül - szükséges helyen középen 1-2 sorban is - elhelyezve, kengyelezése Ø8/20. A monolit vasbeton lábazat alatt tömörített

kavicságy és szerelőbeton kialakítása szükséges. A kerítés oszlopok 50x50x5-ös zártszelvényből készülnek, tetején dugózva. A

kerítésmezők Ø12-es köracélra rögzített Haidekker hullámrács, a hullámrács mérete 50x50x3,8mm. A fém kerítés felületkezelése

tüzihorganyzás. Kapuk: A Tiszti Klub és a Civil ház telke között tervezett tolókapu 50x50x5-ös zártszelvényből készülnek, a mezők

kialakítása megegyezik a kerítés fém mezőivel. A kapu alsó része tömör acéllemez kialakítású. A kapu alsó részén 3 görgőt kell

elhelyezni, melyek galvanizált acélból készülnek, „Y” profillal. A téglakerítés mellett, a kapu hosszában beton sávalapot kell

készíteni, hogy az alsó vezető sín elhelyezhető legyen. A kapu felső tetején vezetősínt kell kialakítani, a kapcsolódó kerítés oszlopra

vezetőgörgővel felszerelt állítható támasztószerkezetet kell ráépíteni. A kapu felületkezelése tűzihorganyzás. A Tiszti Klub sarkánál

kialakított nyílószárnyas kapu kialakítása megegyezik a tolókapuéval. Anyagminőségek: acél: S 235 JR, hegesztés után

tűzihorganyozva; beton: C20, min 4cm betontakarás, fagyálló módon tömörítve; betonacél: B60.50; hullámrács (Haidekker)

horganyzott acélhuzal ST, RST 37-2 DIN EN 10025; műkő: előregyártott finombeton műkő, min C40-es szilárdsággal, gömbölyű

élképzéssel.

Növényalkalmazás: Fák: A területen található fák nagy része kivágásra javasolt-kivéve a tiszti klub udvarán lévő idősebb

példányokat. A terv alapján 14 db díszfát javasolt telepíteni, melyből 7db a tervezett közparkban, 5db a tiszti klub udvarán, 2db pedig

a Civil ház udvarán kap helyet a terveknek megfelelően. Az ültetéskor helyi talajjavítást kell végezni. A fákat a későbbi sérülések

rongálások elkerülése érdekében kétoldali karózással kell ellátni. Az ültetést követő 2 évben fokozottan oda kell figyelni az öntözésre.

Cserjék: A cserjék kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy lehetőleg ne nőjék ki a rendelkezésre álló helyet, de ezzel együtt minél

gyorsabban takarják a perifériákat. Emellett a növényfajták kiválasztásakor az alacsony gondozási igény, esztétikai érték, az adott

helyen megfelelő növekedési erély voltak a szempontok. Minden tervezett növény megfelel az éghajlati sajátosságok feltételeinek. A

terven szereplő ágyások teljes egészében fakéreg vagy fa apríték takarással készülnek, így csökken az évközi fenntartás költsége,

kedvezően befolyásolja a talaj mikroklímáját, jelentős nedvességet visszatartva a talajban és végül, de nem utolsó sorban esztétikus

megjelenést biztosít. Gyep: A Civil ház udvarán és a tervezett közparkban hozunk létre gyepfelületeket. Közép mély lazítást kell

230

végezni, ásógép-talajmaró géplánc alkalmazásával, majd kézi finom tereprendezést kell végezni. Az öntözőcsövek, földkábelek

nyomvonalának visszatömörítésére külön figyelmet kell fordítani. A fűmag-vetést 35-40g/m2 arányban kell végezni, begereblyézés

után a talajt hengerezéssel kell betömöríteni. A csírázás idejére az öntözést megfelelően be kell állítani.

Eltérés indoklása: Az elvi és a kiviteli tervek közötti műszaki tartalomváltozást a környezethez való tökéletesebb esztétikai

illeszkedés indokolta. Az elvi tervben említett kerítés felújítása a kiviteli tervek készítése során pontosításra került. Az egyéb eltérések

a tervek pontosítása folytán adódnak.

EATT:

Jelenlegi állapot

Tiszti klub

A telken található burkolt felületek beton és aszfalt burkolatúak.

A térvilágítási rendszer van de hiányos és elavult. Öntözés célját szolgáló hálózat nincs. A terület részben a nyári szezonban működő

fedett színpad nézőteréül szolgál, részben pedig az épületben működő konyha gazdasági kiszolgálásának van alárendelve, mint

közlekedési út-a Kiss B. utca felé.

A kert kisebb része növényzettel borított, 2 tűzrakó hely található még, szórt felületű környezetben.

Civil ház

A Kiss Bálint u. 3.sz alatti ingatlan Önkormányzati tulajdonú, szárazkapu bejáratán keresztül járnak be a Tiszti klub belső udvarára.

Kertje elhanyagolt állapotban van. Növényzetét vadon kelt gyomfák alkotják. A két telket elválasztó falazott kerítés romos állapotú. A

burkolatok, beton járdák rossz állapotúak.

Közgé kert

A Tiszti klub és a Szakközépiskola által határolt terület-tulajdonilag a MH -hez tartozik, eddig nagyon mostoha állapotban volt, a

közelmúltban elvégzett bozótirtásnak köszönhetően már csak néhány vadon kelt gyomfa található rajta.

A területeket borító növény állomány jószerivel vadon kelt gyom, és gyomfa, kivétel a Tiszti klub udvarán található néhány tudatosan

telepített díszfa. A cserjeszint és a gyepszint szinte hiányzik, csak a borostyán alkot állományt.

A helyszíni szemle alkalmával és az illetékesekkel történt egyeztetések során kiderült, hogy a létrehozott közparkban a gyalogos

közlekedés mellett lehetőséget kell biztosítani a Tiszti klub udvarába történő gépkocsi behajtásra is, melyet az ott működő konyha

kiszolgálása megkíván.

A tervezett sétányok nyomvonala és az egész egységes kialakítás egy mai modern sallangoktól mentes stílust képvisel, amely

konfliktusmentesen illeszkedik a két fő épület műemléki jellegéhez. A tervezett növény-alkalmazások előnyösen árnyalják a terület

gyengeségeit, egyszerű, funkcionális, jól használható kertet nyújtva mind három félnek.


megtámasztással. A tervezett szilárd burkolatú sétányok beton térkő burkolatot kapnak. A burk-olatok mellett a kerti szegélyt a



kavicsrétegen fekszik. A burkolat anyaga 10x20x6cm vastag Semmelrock Citytop térkő, sárga szegéllyel illetve díszítő raszter

csíkokkal, a burkolat mezőket vörös 20x20x6cm Citytop elemek alkotják.

A nyári Szabadtéri színpad előterében a térburkolat egy nagyobb kaviccsal fedett teret ölel körül, mely a használati szezonban fa

deszkaborítást kap, ezzel mintegy kiemelt területté válik.

A vízelvezetés a környező zöldfelületeken történő szikkasztással valósul meg. A tiszti klub és a Civil ház udvarán viszonylag

nagyobb szórt burkolatú részek egészítik ki a térkővel fedett felületeket az időszakos használatnak megfelelően. A tervezett

burkolatok, és közlekedési kapcsolatok mindenütt megfelelnek az akadálymentes közlekedés feltételeinek.

231

Célcsoport bemutatása A Tiszti Klub és Civil Ház közönsége, Szentes lakossága, és a városba érkező turisták


indokoltsága

Mindhárom terület kifejezetten alulhasznosított:

Kiss B. u. 3. hrsz. 26/1 Civil ház udvara: kihasználatlan, funkciótlan.

Ady E. u. 2. hrsz. 26/2 Tiszti Klub udvara: szabadtéri rendezvényekre ma is használják, azonban kialakítása, minősége nem

megfelelő.

Ady E. u. 4. hrsz. 27: Beépítetlen kihasználatlan, üres telek.

Az ingatlanokon lévő közösségi funkciójú intézmények (Tiszti Klub és Civil Ház) szabadtéri programjai számára lesz megfelelően

kialakított és berendezett terület, melyek önállóan és együtt is használhatók.





ATT: 18.642.892 Ft

EATT: 17.064.250 Ft


EATT: 17.064.250 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 15.846.459 Ft

EATT: 14.504.613 Ft




85%


EATT: 2.559.638 Ft




15%





Tevékenység neve ATT: G1 - Ady Endre utca 1 - 3 számú ingatlanok homlokzat- portálfelújítása EATT: Ady Endre utca 1 - 11 számú

ingatlanok homlokzat- portálfelújítása


Tevékenység helyszíne Utca: Ady Endre utca Házszám: 1, 3. hrsz.: 840/2, 841,


viszonyai

Vegyes tulajdon (közterületek önkormányzati, üzletportálok magán)



A „bevásárló utca” kialakításához, felújításához kapcsolódóan forgalomcsillapított zóna kialakítása, közterület megújítása, az

utcaszakasz üzlethelyiségeinek külső, homlokzati megújítása során.

Tevékenység besorolása funkció szerint Gazdasági funkciót erősítő tevékenység

232


Tevékenység célja Az Ady Endre utca vállalkozásélénkítése, egységes arculatú, minőségi települési és vállalkozási környezet kialakítása, üzletutca

létesítése, az utca kereskedelmi célokra történő intenzívebb hasznosítása.

Az Ady Endre utca páratlan oldalán, az 1-3. házszámok alatti, gazdasági funkciónak helyet adó épületek homlokzata lepusztult, az

ingatlanok jelenlegi állapotában megfelelő minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozások működtetésére alkalmatlanok.

A városkép egységes, vonzó megjelenése szempontjából szükséges a központban elhelyezkedő épületek megújítása a gazdasági

hasznosítás számára.

A komplex városrehabilitációs pályázati projekt keretében a homlokzatok megújítására, annak keretében az üzletportálok felújítására

kerül sor.



Megújított homlokzati felület nagysága nm 430

Tevékenység szakmai leírása ATT: a./ Nagy Ferenc utcai rész

Az épületrész homlokzatán a vakolat javítása és festése szükséges. Az épületrészen egy üzletportált kell cserélni, az eredetivel

mindenben megegyezően kell legyártatni, a meglévő rács megtartásával. Az üzletportál anyaga hossztoldott borovi fenyő kell legyen,

felületkezelése minimum két rétegű UV-álló lazúr, üvegezése 4-16-4mm vastag argongázzal töltött hőszigetelő üveg. Az új

nyílászárók meg kell, hogy feleljenek az U=1,6 W/m2K értéknek, melyet tanúsítvánnyal kell igazolni. A nyílászáró cseréje után

javítani szükséges a vakolatot és a belső festést. A kapu nem szorul cserére, elegendő javítani és festeni, minimum két rétegben.

A külső vakolatot a szükséges helyen javítani kell. A homlokzati festést szintén el kell távolítani kaparással vagy marással, utána a

vakolat simítása szükséges. Az épület ezen szakaszán egységesíteni kell az előlépcsőket. A meglévő három, burkolt előlépcsőhöz

hasonlóan kell kialakítani a másik két beton lépcsőt.

b./Nagy Ferenc utca – Ady Endre utca sarka

Az épületrészen jelenleg meglévő oromdíszt le kell bontani, helyette a régi oromdíszt kell visszaállítani félköríves ablakkal, terv

szerint. A sarki bejárat fölött található fa szerkezetű előtetőt el kell bontani. A bejárati ajtót ki kell cserélni, helyette az egységes

megjelenést biztosító új fa bejárati ajtót szükséges elhelyezni, az új ajtószárny szabad nyílásszélessége min. 90cm legyen. A Nagy

Ferenc utcába benyúló részen az elöregedett fa ablakokat ki kell bontani. Az ablakok helyére a terven látható kialakítású

üzletportálokat kell elhelyezni. Az ablakok alatti parapetfalat ki kell bontani. A legszélső és a középső nyílást kis mértékben szűkíteni

kell, ezt kisméretű téglából kell falazni. A homlokzat e szakaszán az Ady Endre utcai részen meglévőhöz hasonló téglalábazat

kialakítása szükséges.

Az épületrész Ady Endre utcai szakaszán a műanyag nyílászárók megmaradnak. A nem használt parapet szellőzőt le kell szerelni,

helyét hőszigeteléssel kell elzárni. A műanyag ablak elé a meglévő ablakmélyedésbe hagyományos fa ablak kerül. A régi és az új

ablakszerkezet közé a kávába deszkaburkolatot kell kialakítani. A meglévő ablak egyik felső mezőjéből az üveget ki kell szerelni,

helyette 24mm vastag cellás polikarbonátot kell behelyezni, mely takarítás céljából kivehető. A megmaradó műanyag kijárati ajtó elé

hasonlóan hagyományos fa nyílászárót kell szerelni. Az új és a meglévő szerkezet közé deszkaburkolatot kell kialakítani, mely az ajtó

mellett kiszerelhető, hogy tisztítani lehessen az üveg felületeket.

A külső vakolatot a szükséges helyen javítani kell, a tervnek megfelelően ki kell alakítani az új homlokzati tagozatokat, melyek a

meglévőkkel megegyező kialakításúak, fagyálló szilikát kötésű anyagból kell legyen, polisztirol hab nem lehet!

A meglévő vásárlóutca színvonalának emelése, üzletutca kialakítása érdekében, a közterület humanizálásához csatlakozva az Ady

Endre utca 1-3 szám alatti, kereskedelmi funkciójú épületek homlokzatainak felújítása, egységes portálszerkezet kialakítása.Az

utcahomlokzat képét szükséges visszaállítani az 1900-as években kialakított külső kép mintájára. Ennek eredményeképpen az 1. szám

alatti épület külső falazatdíszeit, illetve nyílászáró portáljait nagymértékben megváltoztatjuk. A szomszédos épületek homlokzatai

233

nem változnak, csak felújításra szorulnak.

Az engedélyes terv alapján az épület tömege nem változik, csupán a meglévő homlokzatdíszek, homlokzatrészek lesznek

helyreállítva. A meglévő nyílászárók, ablakkeretek és párkányok formája és elrendezése is változik. Az épület belső funkciója nem

változik.

A homlokzati festést szintén el kell távolítani kaparással vagy marással, utána a vakolat simítása szükséges. A homlokzatot két

rétegben a színtervnek megfelelően kell festeni, festés előtt a Főépítésszel és Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal próbafestésen

színegyeztetés szükséges.

Az épületrész lábazata jelenleg előregyártott műkő lábazat, mely rossz állapotban van, helyenként töredezett, nem szép. A műkő

lábazatot el kell bontani, helyette az épület Ady Endre utcai részén látható lábazathoz hasonló téglalábazatot kell kialakítani,

kisméretű tömör téglából. A tervezés során a műkő mögötti rész feltárása nem történt meg, kivitelezés közben tervezői művezetés

szükséges! Az előlépcsők egységesítése is szükséges. A meglévő, nem egységes, beton, járólappal burkolt beton lépcsőket egységesen

kell kialakítani, műkő burkolattal. A régi lépcsők bontása után beton magot kell kialakítani. A lépcsőburkolat anyaga előre gyártott

finombeton műkő min C40 szilárdságú, gömbölyű élképzéssel. Az éleket csúszás mentesíteni kell. A műkő elemekhez gyártmányterv

szükséges, ennek elkészítése vagy a Kivitelező vagy a Gyártó feladata.

Tető

A tető fedését, a cserépléceket el kell bontani. A bádogos szerkezeteket, szegélyeket, az oromfal mögötti attikacsatornát,

ereszcsatornákat, lefolyócsöveket szintén el kell bontani. A törmeléket és a padláson lévő további szemetet el kell takarítani.

A tetőszerkezetet javítani kell a Tartószerkezeti Szakértői Vélemény alapján. A sarki bejárat fölötti részen a tető gerincét le kell

süllyeszteni, az új oromdísz magasságának megfelelő mértékben, statikus tervezői művezetés mellett.

A tető fa elemeit rovar-, gomba- és tűzmentesíteni kell. A szarufákon tetőfóliát kell elhelyezni, felette ellenlécet, új cserépléceket, és

új héjalást kell készíteni kettős hódfarkú cserépfedéssel.

A nem használt téglakéményeket a tető vonaláig vissza kell bontani, majd újrafalazni. A tűzfalon található átmenő repedést javítani

szükséges a tűzfal részleges visszabontásával.

Új bádogos szerkezeteket kell felszerelni, horganyzott acéllemezből. A lefolyócsövek alsó két méteres szakaszát acél béléscsőben kell

elhelyezni. A tetőn a jelenleg meglévő két bevilágító ablak helyett, a meglévő mintájára legyártott, új díszes bevilágítót kell

elhelyezni, a terv szerint, két új helyen is, horganylemezből. A tetőbevilágítókat időközben – a tető ideiglenes javítása miatt –

leszerelték, azonban a padláson mindkét darab megtalálható. Ennek pontos mintájára kell elkészíteni az bevilágító ablakokat.

A homlokzaton egyetlen látható, összképet zavaró klíma található, mely egy ablak helyén van. Ezt a klímát az ablaknyílásban beljebb

kell húzni, hogy elé egy rácsot lehessen elhelyezni, mely eltakarja. A felette lévő esővédőt le kell szerelni.

Az épületen található nem egységes reklámtáblákat le kell szerelni.

Az épület pincéje három rekeszből áll, melyből egynek van közvetlen szellőzése az utca felé, egynek pedig a korábbi átépítések során

a szellőző ablakát megszüntették, az Ady Endre utcai részen lépcsőt építettek. A tulajdonosok elmondása szerint emiatt a

pincerésznek jelenleg nincs szellőzése, a falak nedvesek, a pince használhatatlan. A pincerész szellőzését gravitációs szellőzéssel kell

megoldani, a pince feletti lépcső két oldalára a lábazatba be kell építeni egy-egy szellőzőnyílást, melyet ráccsal kell eltakarni. Az

esetlegesen felmerülő problémák esetén tervezői művezetés szükséges. A többi pincerekesz, és a pincelejáró ajtajába szellőző rácsot

kell beszerelni.

Ady utca 3.:

Előlépcsők:

A konszignációs terv alapján legyártott műkő lépcsőfokokat kell a terven jelölt helyen és módon beépíteni. A lépcsők anyaga

előregyártott finombeton műkő min C40 szilárdságú, gömbölyű élképzéssel. Az éleket csúszás mentesíteni kell. A régi lépcső bontása

234

után a részletrajzok szerinti beton magot kell készíteni.

Nagykapu rekonstrukciója:

Az épület nagykapuját az eredeti, helyszínen meglévő alapján kell legyártani. A jelenlegi nagykapu vasalatait lehetőség szerint, a

zárszerkezetet minden féleképp be kell építeni az új kapu szerkezetbe. Kivitelezés során a tulajdonossal egyeztetni kell!

Homlokzati szerelvények:

A homlokzati festést előtt a homlokzati szerelvényeket, reklámtáblákat le kell szerelni.

Bádogos szerkezetek:

A lefolyócsövek alsó szakaszát védő acélcsövet a meglévő bádogos szerkezethez hasonló színűre kell festeni.

Eltérés indoklása: Ady E. u. 1.: a kiviteli terv az épület Nagy Ferenc utcai szárnyával is foglalkozik, ennek felújítása az elvi

tervekben nem szerepelt. A teljes tető felújítása szükséges, műszakilag nem megoldható a tető egyoldali felújítása, az asszimetrikusan

fellépő terhelés miatt. A bádogozás teljes cseréje szükséges nem elég javítás. A tető utcai oldalán díszes bevilágító ablakokat

helyezünk el. Az épület műemléki területen helyezkedik el, ezért a nyílászárók kizárólag fából készülhetnek. Az oromdíszt és a

téglalábazatot korabeli fényképek alapján eredeti állapotára kívánjuk visszaállítani. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán

adódnak.

Ady E. u. 3.: a tulajdonosok kérésére az üzletek portáljait kicseréljük a mai igényeknek megfelelő, azonban korhű kialakítással. A

bádogos szerkezeteket nem szükséges javítani. A homlokzati vakolat javítása szintén nem szükséges, elegendő a festés. Az egyéb

eltérések a tervek pontosítása folytán adódnak.

EATT:

A meglévő vásárlóutca színvonalának emelése, üzletutca kialakítása érdekében, a közterület humanizálásához csatlakozva az Ady

Endre utca 1-11 szám alatti, kereskedelmi funkciójú épületek homlokzatainak felújítása, egységes portálszerkezet kialakítása.

Az utcahomlokzat képét szükséges visszaállítani az 1900-as években kialakított külső kép mintájára.

Ennek eredményeképpen az 1. és 7. sz. épület külső falazatdíszeit, illetve nyílászáró portáljait nagymértékben megváltoztatjuk. A

szomszédos épületek homlokzatai nem változnak, csak felújításra szorulnak.

Az engedélyes terv alapján az épület tömege nem változik, csupán a meglévő homlokzatdíszek, homlokzatrészek lesznek

helyreállítva. A meglévő nyílászárók, ablakkeretek és párkányok formája és elrendezése is változik. Az épület belsp funkciója nem

változik.

A külső járda illetve térburkolat módosítása jelen tervnek nem tartalma, de egyeztetve lett a szakági tervezővel, mivel a helységeket

akadálymentesíteni kellett, így a burkolatok szintje megemelkedik kb. 15-20 cm-rel.

Az Ady Endre utca 1 szám alatti sarki épületén kell héjazatot cserélni. A héjazat anyaga hódfarkú égetett agyag anyagú

tetőcserepekből készül, a megfelelő kiegészítő cserepek felhasználásával. A külső nyílászárók anyaga hossztoldott borovi fenyő,

egyedi méretben készítve.

Célcsoport bemutatása Szentesi lakosok, turisták


indokoltsága

A meglévő vásárlóutca színvonalának emelése, üzletutca kialakítása. A közterület humanizálásához csatlakozva az épületek

megújítása is szükséges





ATT: 26 676 300 Ft

EATT: 18.000.000 Ft

Elszámolható költségek nagysága (Ft) ATT: 24 540 644Ft

235

EATT: 18.000.000 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 12 270 324 Ft

EATT: 9.000.000 Ft




ATT: 50%

EATT: 50%


EATT: 9.000.000 Ft




ATT: 18,11 %

EATT: 50%

További források (Ft) 7 824 936 Ft

További források megnevezése partneri önerő

Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, jogerős építési engedély rendelkezésre áll az Ady E. 3. esetében, az Ady E. u. 1. szám

alatt folyamatban van az engedélyezési eljárás.


236

Tevékenység neve G1 - Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése


Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth tér Házszám: 5 Hrsz.: 828/1


viszonyai

Szentes Város Önkormányzata és magán




utcaszakasz üzlethelyiségeinek külső, homlokzati megújítása során



Tevékenység célja A városkép minőségi fejlesztése, vonzóbb környezet kialakítása, az üzletek egységes megjelenésének biztosítása, az udvar

funkcionális átalakítása, a felmerülő igényekhez illesztése:A Kossuth tér térfalainak a Fehérház homlokzata az egyetlen eleme, amely

a megelőző városrehabilitáció során nem újult meg, ezzel jelentősen rontja a főtér vizuális képét. A projekt keretében sor kerül az

épület földszinti és első emeleti homlokzatának és az üzletportáloknak a felújítására. A közelmúltban kialakított Nagy Ferenc

sétálóutca északi oldala végig felújított, ugyanakkor a déli része a "Fehérház" környékén elhanyagolt állapotban van. Az épület

földszinti kirakatsorának egységesítésével, korszerűsítésével elegáns vásárló funkcióval használt térfal alakul ki.



Megújított üzletportálok száma db 28

Tevékenység szakmai leírása ATT: Szentes főterének a Kossuth tér nyugati térfalát képező épületegyüttest 1969 évben tervezték, majd azt követő években

kivitelezték. Az épület együttes a főtér felé fszt. + VI. emeletes, mögötte az un. ,,Lepény" rész fszt., részben fszt. + I. emeletes. Az

épület körbe járható a földszinten, az I. emeleten üzletek, irodák működnek. A főtér felé néző üzletek közül az eredeti funkcióra

kialakított üzletek töretlenül működnek ( gyógyszertár, könyvesbolt, virágbolt, ékszer üzlet ).

Az épület déli végén levő nagy terasz részben zöldtetőként került átalakításra. Erre a teraszra felvezető, földszintről induló szép

plasztikájú csigalépcső köré épült utólag az un. Görög - sarok, mely bántóan más stílusú architektúrájával idegen test az

épületegyüttesben, és a főtér felöli átláthatóságot a műemlék kis templom felé megakadályozza.

Szentes Város Önkormányzata a belvárosi rehabilitáció részeként a Kossuth tér 5. sz. alatti épület részleges felújítását tervezi az

alábbiak szerint:

Az épület tartószerkezetét érintő átalakítások:

A lakóépület szárny déli részében a földszint és az első emelet között a civil központ és a városi galéria akadálymentes

megközelíthetősége céljából új lift tervezett.

A lepény épület rész dél-keleti sarkán meglévő egyenes karú lépcső elbontásra kerül, helyette a keleti oldalon új vasbeton kör lépcső

tervezett, üveg korláttal.

Az épület tartószerkezetét nem érintő átalakítások:

Tető szigetelés:

A terasz tető burkolat cseréje új szigeteléssel, a városi galéria előtti részen.

Földszint és I. emelet homlokzatának felújítása 8 cm Ps hőszigeteléssel (kivétel az első emelet belső udvari homlokzatának azon

része, ahol összefüggően lakások találhatóak):

reklám felületek, világítótestek, klímák, rácsok bontásával és visszahelyezésével, illetve szükség szerint cseréjével.

Nyílászáró csere:

237

Földszint és első emelet részbeni nyílászáró cseréje (műanyag szerkezetűre), külön egyeztetések alapján lettek meghatározva, hogy

mely nyílászárók kerüljenek cserére. (rácsok, redőnyök bontása, visszahelyezése, illetve szükség szerint cseréje). Gazdasági udvar

kapuinak cseréje.

Mellvédek felújítása:

Az épület déli oldalán az első emeleti mellvédeken az üvegezett elemek részbeni cseréje, illetve tömör felületek üveg szerkezetre

történő részbeni cseréje, ezáltal az átláthatóság növelése.

Városi Galéria korszerűsítése I. emelet lepény épület, (épületszerkezet változatlanul marad):

világítás és az ehhez szükséges elektromos hálózat korszerűsítése, vakolat javítással, festéssel,

kiállító termek klimatizálása split klímával, tető kupolák cseréje, épület elé mobil árnyékoló telepítése, szélfogó elbontása.

A földszint és első emelet akadálymentesítése:

Tervezési program szerint a támogatásokkal érintett ingatlan akadálymentesítése keretében teljesülni kell a „Segédlet a

közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez” c. dokumentumban foglalt minimum-követelményeknek.

A minimális feltételek a következők: az épületbe való akadálytalan bejutás az épület bejárati szintjén, illetve az I. emeleten felújított

két közszolgálati funkcióhoz (civil központ és városi galéria) való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, (új akadálymentes lift

építésével) ugyanezen az épületszinten akadálymentes mosdó-WC helyiség kialakítása.

Ez alapján az első emelet és földszint között akadálymentes lift tervezett. A két rendeltetés egység bejárata min. 0,9 m szabad

nyílással kerül kialakításra. A terasz új burkolatain vezető sávok tervezettek. A közhasználatú terek elérését tájékoztató táblák segítik.

Az emeleten, a civil központban, egy darab akadálymentes illemhely kialakítása tervezett.

A földszinti portál cserés kereskedelmi egységek esetében a bejárat akadálymentes kialakítása (min. 0,9 m szabad nyílással.), illetve

amennyiben az utca és az egység padlószintje között szintkülönbség van, az üzletek bejáratának akadálymentes megközelítése.

Az épület déli oldalán az első emeleti mellvédeken üvegezett elemek cseréje, illetve tömör felületek üveg szerkezetre történő cseréje,

ezáltal az átláthatóság növelése. A déli oldalon a térbe nyúló egykarú lépcső helyett acél üveg csigalépcső kialakítása. A földszint és

első emelet szükség szerinti akadálymentesítése. Az új burkolatokon vezető sávok kerülnek kialakításra. A közhasználatú terek

elérését tájékoztató táblák segítik. Az emeleten egy darab akadálymentes illemhely kialakítása tervezett. A galériában a hallássérültek

részére indukciós hurok kerül beépítésre.

Az épület külső nyílászárói cserére kerülnek a földszinten és az első emeleten a terv dokumentációban jelölt helyen. A nyílászárók

műanyag szerkezettel, hőszigetelő (portálok esetében biztonsági) üvegezéssel készülnek. Az alárendelt helyiségek, (gazdasági udvar,

kazánház, árufeltöltés) ajtói pedig acél tokkal és lappal készülnek. A jelenleg kopolit üveggel ellátott felületek, polikarbonát lapra

lesznek cserélve.

A közönség forgalom számára megnyitott helyiségek ajtói akadálymentesen kerülnek kialakításra. Az így kialakított nyílások szabad

nyílásmérete 90/195-nél kisebb nem lesz, és maximum 2cm magas legömbölyített küszöbbel kerülnek szerelésre. Az előbbiekben

említett ajtók előtt a térburkolat oly módon leszl kialakítva, hogy az akadálymentes közlekedés biztosított legyen.

Eltérés indoklása: Az épület D-i részén található terasz és a lépcső nem kerül elbontásra, így a terasz rész nem kerül átalakításra. Az

eddigiektől eltérően nem minden üzletportál kerül felújításra. A DK-i oldalon létesülő új lépcső szerkezete acél helyett vasbetonból

készül illeszkedve, a meglévő épület architektúrájához, a felújítandó műkő korlátok felülete növekszik, kevesebb új üvegkorlát

létesül. A lapos tető műkő attika felületei is felújításra kerülnek az egységes homlokzati megjelenés érdekében. A Galéria előtti

terasztető a szigetelési szakvélemény alapján új vízszigetelést és új burkolatot is kap. Az egyéb eltérések a tervek pontosítása folytán

adódnak.

EATT:

Szentes főterének a Kossuth tér nyugati térfalát képező épületegyüttest 1969 évben tervezték, majd azt követő években kivitelezték.

238

Az épület együttes a főtér felé fszt. + VI. emeletes, mögötte az un. ,,Lepény" rész fszt., részben fszt. + I. emeletes. Az épület körbe

járható a földszinten, az I. emeleten üzletek, irodák működnek. A főtér felé néző üzletek közül az eredeti funkcióra kialakított üzletek

töretlenül működnek ( gyógyszertár, könyvesbolt, virágbolt, ékszer üzlet ).

Az épület déli végén levő nagy terasz részben zöldtetőként került átalakításra. Erre a teraszra felvezető, földszintről induló szép

plasztikájú csigalépcső köré épült utólag az un. Görög - sarok, mely bántóan más stílusú architektúrájával idegen test az

épületegyüttesben, és a főtér felöli átláthatóságot a műemlék kis templom felé megakadályozza.

Szentes Város Önkormányzata a belvárosi rehabilitáció részeként a Kossuth tér 5. sz. alatti épület részleges felújítását tervezi az

alábbiak szerint:

1. Az épület dél-nyugati sarkán elhelyezkedő "Görög sarok" átalakítása az ingatlanrész megvásárlása után a földszinten lévő üzlet

elbontásával.

2. Az épület déli oldalán az első emeleti mellvédeken üvegezett elemek cseréje, illetve tömör felületek üveg szerkezetre történő

cseréje, ezáltal az átláthatóság növelése.

3. A déli oldalon a térbe nyúló egykarú lépcső helyett acél üveg csigalépcső kialakítása.

4. A földszint és első emelet szükség szerinti akadálymentesítése.

5. Az új burkolatokon vezető sávok kerülnek kialakításra. A közhasználatú terek elérését tájékoztató táblák segítik. Az emeleten egy

darab akadálymentes illemhely kialakítása tervezett. A galériában a hallássérültek részére indukciós hurok kerül beépítésre.

6. Földszint és első emelet részbeni nyílászáró cseréje.

7. Gazdasági udvar burkolatának felújítása és lezárásának tervei

A földszint és első emelet közé új akadálymentes kialakítású személylift kerül. A rendeltetési egységek bejáratai min. 0,9 m szabad

nyílással kerülnek kialakításra, az járdához ahol szükséges rámpás csatlakozás kialakítása, vagy épületen belüli rámpa tervezett.

Az épület külső nyílászárói cserére kerülnek a földszinten és az első emeleten a terv dokumentációban jelölt helyen. A nyílászárók

műanyag szerkezettel, hőszigetelő (portálok esetében biztonsági) üvegezéssel készülnek. Az alárendelt helyiségek, (gazdasági udvar,

kazánház, árufeltöltés) ajtói pedig acél tokkal és lappal készülnek. A jelenleg kopolit üveggel ellátott felületek, polikarbonát lapra

lesznek cserélve.

A közönség forgalom számára megnyitott helyiségek ajtói akadálymentesen kerülnek kialakításra. Az így kialakított nyílások szabad

nyílásmérete 90/195-nél kisebb nem lesz, és maximum 2cm magas legömbölyített küszöbbel kerülnek szerelésre. Az előbbiekben

említett ajtók előtt a térburkolat oly módon leszl kialakítva, hogy az akadálymentes közlekedés biztosított legyen.

Célcsoport bemutatása Ház lakói, üzlettulajdonosok


indokoltsága

A Kossuth tér térfalainak a Fehérház lakószintjeinek a homlokzata az egyetlen elem, amely a megelőző városrehabilitáció során nem

újult meg, ezzel jelentősen rontja a főtér vizuális képét.





ATT: 160 303 646 Ft

EATT: 151.125.000 Ft


EATT: 151.125.000 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 79 608 198 Ft

EATT: 75.562.500 Ft

Támogatás aránya az összes elszámolható 50 %

239




EATT: 75.562.500 Ft




ATT: 48,63 %

EATT: 50,0%

További források (Ft) ATT: 2 174 500Ft

EATT: 0 Ft

További források megnevezése Partneri Önerő



Tevékenység neve G3 – Vállalkozói központ korszerűsítése EATT: Civil Központ korszerűsítése


Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth tér Házszám: 5 hrsz.: 828/1/A/7,


viszonyai

100% önkormányzati tulajdon. A Kossuth tér 5. sz. épület „Fehérház”első emeletének egyik épületszárnya.

A bérlőkkel a Szentesi Városi Szolgáltató tartja a kapcsolatot.




utcaszakasz üzlethelyiségeinek külső, homlokzati megújítása során



Tevékenység célja A Kossuth tér 5. sz. alatti "Fehérház" első emeletén található intézmény korszerűsítése, a létesítmény gazdasági hasznosításának

céljára.



Megújított homlokzati felület nagysága 211,33 nm

Tevékenység szakmai leírása ATT: Vállalkozói központ felújítása I. em főépület (épületszerkezet változatlanul marad):

Az átalakított helyiségekben új burkolat, elektromos felújítás, festés, új vizesblokk kialakítása, a külső nyílászárók cseréje,

akadálymentes illemhely létrehozása, akadálymentes lift beépítése valósul meg.

Eltérés indoklása: A funkciók felülvizsgálata megtörtént a projektfejlesztés során, így az eltérő funkciók miatt a Civil Központ

korszerűsítése két elemre bomlott: Vállalkozói Központ korszerűsítésére és a Civil Tv felújítására. Az egyéb eltérések a tervek

pontosítása folytán adódnak.

EATT: Belső padló és falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat korszerűsítés. Akadálymentes megközelítés,

belső akadálymentes lift építése, akadálymentes WC kialakítása.

Célcsoport bemutatása Szentes lakossága


indokoltsága

Az épületrész jelenlegi terei elhanyagoltságuk, rossz állapota miatt nem képesek megfelelően ellátni feladatukat.


240




ATT: 21 664 252 Ft

EATT: 16.800.000 Ft


EATT: 16.800.000 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 10 832 126 Ft

EATT: 14.280.000 Ft




ATT: 50 %

EATT: 85%


EATT: 2.520.000




ATT: 50 %

EATT: 15%

További források (Ft) ATT: 0 Ft

EATT: 0 Ft


Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van.


Tevékenység neve S2 - Képzési és foglalkoztatási program


Tevékenység helyszíne Utca: akcióterület Házszám: - Helyrajzi szám: -


viszonyai

-



A programban foglalkoztatott, szakképesítés nélküli lakos OKJ-s parképítő képzése és foglalkoztatása a szakképzettség megszerzése

után a Belvárost érintő városrehabilitációs munkák közterület-fejlesztési projektelemeiben.



Tevékenység célja A projektelemekhez kapcsolódóan, a fenntartást, állagmegóvást biztosító képzések lebonyolítása, a képzettségi színvonal emelése, és

munkalehetőség biztosítása.



A projekt keretében szakképesítést szerzett új munkavállalók száma fő 15

Tevékenység szakmai leírása ATT: A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére (Városi Galériában és a Diákpincében), a tevékenység

professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének emelése, a fejlesztések fenntarhatósága érdekében. Célcsoport a

rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a

kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben,

241

közintézmények környezetének tisztántartásában történik.

Közös tudás – közös érték

Kertészeti (kertfenntartó/ parkgondozó) OKJ-s képzés:

A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére, a tevékenység professzionalizálódása és a lakosság képzettségi szintjének

emelése, a fejlesztések fenntarthatósága érdekében.

Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük,

foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet

fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik.

EATT: A közmunka programban foglalkoztatott emberek részére (IH-ban), a tevékenység professzionalizálódása és a lakosság

képzettségi szintjének emelése, a fejlesztések fenntarhatósága érdekében. Célcsoport a rendszeres, munkából származó jövedelemmel

nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában:

parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, közintézmények környezetének tisztántartásában történik.

Célcsoport bemutatása Szentes város lakói


indokoltsága

A projekt céljai, gazdasági célú fejlesztései indokolják a helyi szereplők, stakeholderek intenzív bevonását a városrehabilitáció

folyamatába a projekt időszaka alatt a projekt eredményeinek továbbvitelének fenntartása, fenntarthatósága érdekében.





ATT: 3.500.000 Ft

EATT: 5.000.000 Ft


EATT: 5.000.000 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 2.975.000 Ft

EATT: 4.250.000 Ft




ATT: 85%

EATT: 85%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 525.000Ft

EATT: 750.000 Ft




ATT: 15%

EATT: 15%



Projekt-előkészítés helyzete A releváns útmutató szerinti pályázati felhívás és kézikönyv tervezet elkészült.

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség

242

Tevékenység neve KSZ1 - Szentesi Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat felújítása

Tevékenység gazdájának megnevezése Csongrád Megyei Bíróság 6720 Szeged, Széchenyi tér 4.

Tevékenység helyszíne Utca: Erzsébet tér Házszám: 4. Helyrajzi szám: 5627


viszonyai


vagyonkezelő: Országos Igazságszolgáltatási Tanács

használó: Szentes városi Bíróság



Igazgatási és rendészeti szervek - többek között bíróság, ügyészség - épületének kizárólag külső felújítása támogatható.

Tevékenység besorolása funkció szerint Közszféra funkciót erősítő beavatkozás


Tevékenység célja Az épületben lévő kiemelt jelentőségű közszolgáltatások miatt a beavatkozás célja a műemléki épület állagának, esztétikai

megjelenésének javítása a városkép erősítése.

Az állagjavítás keretében megvalósítandó célok: az épület tetőszerkezetének teljes megújítása és az épület homlokzatának felújítása.



Megújított tető- és homlokzati felület nagysága nm 3.178

Tevékenység szakmai leírása ATT:

1. Tetőszerkezet:

Az épület több helyen a lecsúszott, szétfagyott cserepek miatt folyamatosan beázik, emellett a tetőszerkezetben több helyen fizikai

sérülések: hasadások, ácskötések szétcsúszása észlelhető. A biológiai károsodások miatt a tetőszerkezet fa elemeit több helyen

cserélni kell.

elvégzendő munkák: (1) Ács-szerkezetek javítása, egyes elemek cseréje, kb a teljes tető 30%-án;

(2) A teljes faszerkezet megszüntető-, a kicserélt elemek tekintetében megelőző faanyagvédelmi kezelés elkészítése; (3) A teljes

tetőfelület újra lécezése (4) az ereszdeszkázat cseréje; (5) Új, kettős-hódfarkú cserepek felrakása a szükséges tartozékokkal

2. Bádogozása:

A sok helyen lyukas, korrodálódott és avult bádogozásokat teljesen ki kell cserélni. Cserélendő szerkezetek: függőereszcsatornák,

lefolyók, vápák, párkánybádogozások, kéményszegélyek, díszbádogos szerkezetek, villámhárítók és tetőszellőző ablakok

3. Homlokzat felújítása:

A jelenlegi kőporos fröcskölt vakolat idegen a szecessziós épülettől. A lábazat illetve a földszint i ablakok magasságában a vakolat

jórészt kifagyott és tönkrement. A homlokzat teljes felújítása indokolt. A homlokzat felújítás érinti: lábazatot, falfelületeket, kaput,

kerítését és a kapu feletti feliratot.

Eltérés indoklása: a műszaki tartalomban nincs eltérés a költségekben jelentkező különbségek a tervek pontosítása folytán adódnak.

EATT:

1. Tetőszerkezet:

Az épület több helyen a lecsúszott, szétfagyott cserepek miatt folyamatosan beázik, emellett a tetőszerkezetben több helyen fizikai

sérülések: hasadások, ácskötések szétcsúszása észlelhető. A biológiai károsodások miatt a tetőszerkezet fa elemit több helyen cserélni

kell.

elvégzendő munkák: (1) Ács-szerkezetek javítása, egyes elemek cseréje, kb a teljes tető 30%-án;

(2) A teljes faszerkezet megszüntető-, a kicserélt elemek tekintetében megelőző faanyagvédelmi kezelés elkészítése; (3) A teljes

tetőfelület újra lécezése (4) az ereszdeszkázat cseréje; (5) Új, kettős-hódfarkú cserepek felrakása a szükséges tartozékokkal.

243

2. Bádogozása:

A sok helyen lyukas, korrodálódott és avult bádogozásokat teljesen ki kell cserélni. Cserélendő szerkezetek: függőereszcsatornák,

lefolyók, vápák, párkánybádogozások, kéményszegélyek, díszbádogos szerkezetek, villámhárítók és tetőszellőző ablakok.

3. Homlokzat felújítása:

A jelenlegi kőporos fröcskölt vakolat idegen a szecessziós épülettől. A lábazat illetve a földszint i ablakok magasságában a vakolat

jórészt kifagyott és tönkrement. A homlokzat teljes felújítása indokolt. A homlokzat felújítás érinti: lábazatot, falfelületeket, kaput,

kerítését és a kapu feletti feliratot.

Célcsoport bemutatása Az épületben dolgozók és a szolgáltatásokat igénybe vevők.


indokoltsága

Az épületben üzemelő kiemelt jelentőségű közfunkció miatt szükséges az épület állagának, esztétikai megjelenésének javítása.

Valamint az Erzsébet tér egyik legjelentősebb, helyi védelem alatt lévő épülete, A Kurca-híd déli hídfőjének is tekinthető.

Megvalósítás tervezett kezdete Év: 2012. Hónap: április Nap: 1.




ATT: 100 288 916 Ft

EATT: 100.726.663 Ft


EATT: 100.726.663 Ft


nagysága (Ft)

ATT: 85 245 579 Ft

EATT: 85.617.663 Ft




85%

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) 0 Ft




0 %

További források (Ft) ATT: 15 043 337 Ft

EATT: 15.109.000 Ft

További források megnevezése Bíróság

Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési és kivitelezési szintű terv van, jogerős építési engedély rendelkezésre áll.


Tevékenység neve ATT: KSZ2 - Civil Tv korszerűsítése, felújítása EATT: KSZ2 - Civil Központ korszerűsítése, felújítása


Tevékenység helyszíne Utca: Kossuth tér Házszám: 5 Hrsz.: 828/1/A/7


viszonyai

100% önkormányzati tulajdon. A Kossuth tér 5. sz. épület „Fehérház”első emeletének egyik épületszárnya.

A Vállalkozói központban egyik bérlő a Civil Tv-t működtető Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete.

A bérlőkkel a Szentesi Városi Szolgáltató tartja a kapcsolatot.

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott A Vállalkozói központban a város érdekében nonprofit információs, adatgyűjtő és kapcsolatépítő tevékenységeket ellátó szolgáltató

244

támogatható tevékenységekhez tevékenységet folytat a Civil Tv, mint bérlő. Így a közszféra funkcióba tartozik

Tevékenység besorolása funkció szerint Közszféra funkciót erősítő beavatkozás


Tevékenység célja A Kossuth tér 5. sz. alatti "Fehérház" első emeletén található közösségi intézmény korszerűsítése, új közösségi terek kialakítása, ezzel

a létesítmény közösségi funkciójának erősítése.



Felújított közösségi szintterület nagysága 161,52 m2

Tevékenység szakmai leírása ATT: Civil TV felújítása I. em főépület (épületszerkezet változatlanul marad):

Az átalakított helyiségekben (határoló közfalak átmozgatása) új burkolat, elektromos felújítás, festés, új vizesblokk kialakítása, a

külső nyílászárók cseréje, akadálymentes illemhely létrehozása.

Eltérés indoklása: A funkciók felülvizsgálata megtörtént a projektfejlesztés során, így az eltérő funkciók miatt a Civil Központ

korszerűsítése két elemre bomlott: Vállalkozói Központ korszerűsítésére és a Civil Tv felújítására. Az egyéb eltérések a tervek

pontosítása folytán adódnak.

EATT: Belső padló és falburkolat felújítás, vizesblokk felújítás, elektromos hálózat korszerűsítés. Akadálymentes megközelítés,

belső akadálymentes lift építése, akadálymentes WC kialakítása.

Célcsoport bemutatása Szentes lakossága


indokoltsága

Az épületrész jelenlegi terei elhanyagoltságuk, rossz állapota miatt nem képesek megfelelően ellátni feladatukat.





ATT: 13.808.328 Ft

EATT: 0


EATT: 0


nagysága (Ft)

ATT: 11.737.079 Ft

EATT: 0




ATT: 85%

EATT: 0

Biztosított saját forrás nagysága (Ft) ATT: 0 Ft

EATT: 0 Ft




ATT: 0 %

EATT: 0%

További források (Ft) 2.071.249 Ft

További források megnevezése Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete- partneri önerő



245

4.7.5. Szinergia-elemzés

A háromféle beavatkozás típus egymásra épülésével egy integrált városrehabilitáció

bontakozik ki az akcióterületen, amely hosszú évtizedekre meghatározza Szentes fejlődésének

irányait. A projektelemek egymásra hatásának tekintetében területi és ágazati szinergia

bontakozik ki. A beavatkozások területi elhelyezkedésében érvényesül a területi koncentráció

elve. A beruházások a Kossuth tér körül, a főtérből kiinduló közterületek mentén valósulnak

meg, új lendületet adva a belvárosnak.

A legfontosabb szinergia az önmagukban kisléptékű beruházásoknak tekinthető fejlesztések

között abban nyilvánul meg, hogy az egyedi projektelemek egymással összeadódva fejtik ki

azt a hatást, amelynek eredményeként a zászlóshajó-projektnek tekinthető Petőfi Szálló

rekonstrukciója megvalósulhat, növelve ezzel a helyi gazdaság potenciálját.

A területi szinergia abban nyilvánul meg, hogy önmagában a főtér, illetve önmagában a

főtérből kiinduló és oda befutó utcák sem működhetnek hatékonyan a másik elem fejlesztése

nélkül. 2010-ben megtörtént a Kossuth Lajos utca rekonstrukciója, melynek keretében új

kerékpárút létesült, körforgalmi csomópontok kerültek létrehozásra, a járda és útpálya

felületek megújultak. E beruházás szinergikusan, közvetlenül hatással bír az Ady és Petőfi

utcák egyirányúsítására, a Kossuth utcai körforgalom kialakítására, a Fehér ház előtti tér

rendezésére, a Kossuth utcai kerékpáros forgalom kétirányú kivezetésére az Ady és Petőfi

utcákban.

A közterületek és az azok mentén elhelyezkedő ingatlanmegújítási beavatkozásokkal abban az

esetben érhetők el a kitűzött célok, ha szerves egységnek tekintjük őket, amelyek

funkcionálásian is kiegészítik egymást, együttesen kerek egészek. Pl. az Ady Endre utca és a

Petőfi Sándor utca humanizálását célzó projektelemek olyan gazdaságfejlesztés-orientált

beavatkozások, amelyek a közterület és az azt övező ingatlanok fejlesztését egy egységként

kezelik, építenek a fizikai és gazdasági jellegű tevékenységek szinergiájára.

Az ágazatközi szinergiák kiaknázásának lehetősége abból adódik, hogy viszonylag kis területi

egységen belül egyidőben, esetenként (pl.: parókia, Fehérház, stb.) egy ingatlanon belül több

funkciót érintő beavatkozás valósul meg, a rendszerint a városi funkciót erősítő

beavatkozásokat közösségi, illetve gazdasági célú tevékenységek egészítik ki.

A sok kisebb beavatkozással az önkormányzat célja, éppen az, hogy az akcióterület

kulcsfontosságú ingatlanelemeinek a városrehabilitációba történő bevonásával a támogatást a

leghatékonyabban használja fel, a projekt révén a legtöbb szinergikus hatást érje el. Ezzel

érhető el, hogy Szentes belvárosa megfelelő versenytársává váljon a bevásárlóközpontoknak,

amit az igényfelmérés során a helyi vállalkozások a legnagyobb kihívásnak tartanak.

További szinergikus hatás, hogy a Kurca-híd felújításával, illetve a gyalogos forgalom hoz

szükséges kibővítésével jelen projekt szorosan illeszkedik a szintén DAOP pályázatból már

támogatott, de egy időben kivitelezésre kerülő kerékpárút fejlesztési- önkormányzati

projekttel. Az elkészült híd tervek maradéktalanul követik a jelen dokumentumban foglalt

elveket, miszerint forgalomcsillapított, humanizált városközpont kerüljön létrehozásra és

ezzel összefüggésben a városkapu szerepét betöltő híd mind funkcionálisan, mind

esztétikailag illeszthető legyen ezen elvekhez. E beavatkozás önállóan nem lenne elérhető,

mivel a jelenlegi környezetben, a projekt többi fejlesztése nélkül nem képezne egységes

egészet, a közlekedési funkciókat csak korlátozottan lenne képes ellátni.

246

4.7.6. Bevonandó partnerek

69. számú táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása a projektfejlesztést követően

Partner neve: Csongrád Megyei Bíróság

A partner gazdálkodási/jogi formája: Költségvetési szerv

A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 100 288 916 Ft

Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? igen

Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 85 245 579 Ft

Biztosit-e önerőt? igen

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 15 043 337 Ft

Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan

vesz részt a projektben?

Bíróság épületének tető- és homlokzat-

felújítása, akadálymentesítése

Partner szerepe a tervezésben: engedélyezési és kiviteli terv

készíttetése

Partner szerepe a végrehajtásban: A projektelem végrehajtásáért

közvetlenül felelős.

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Teljes körű fenntartás és üzemeltetés

Partner neve: Hunor-Coop Zrt.

A partner gazdálkodási/jogi formája: Zártkörűen működő részvénytársaság

A partner által végzett tevékenységek teljes

összege (Ft) 1 490 000 Ft

Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést

aláírta)?

igen

Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 745 000 Ft


Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 745 000 Ft



Kossuth tér 5. szám alatti Fehérház

üzletportálok- és homlokzat felújítása

Partner szerepe a tervezésben: folyamatos konzultáció

Partner szerepe a végrehajtásban: A végrehajtást önállóan valósítja meg.


Partner neve: Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási

Intézmény Nonprofit Közhasznú Kft.

A partner gazdálkodási/jogi formája: Korlátolt felelősségű társaság




aláírta)?

igen






A Szentes Ady Endre utca 1. szám

alatti ingatlanon található üzlethelyiség

homlokzati felújítása, portálok cseréje,

tetőhéjazat csere, csapadékvíz elvezető

247

rendszer cseréje




Partner neve: MÉKER Textilház Bt.

A partner gazdálkodási/jogi formája: Betéti Társaság




aláírta)?

igen






Fehérház üzletportálok- és homlokzat

felújítása




Partner neve: M.I.T Hungária Kereskedelmi és

Szolgáltató Kft.

A partner gazdálkodási/jogi formája: Korlátolt felelősségű társaság


összege (Ft)

7 228 206 Ft


aláírta)?

igen




Konkrétan mely tevékenység (ek)hez kapcsolódóan


A Szentes Ady Endre utca 1. szám

alatti ingatlanon található Szarvasi

Húsbolt megnevezésű élelmiszer bolt

homlokzati felújítása, portálok cseréje,

tetőhéjazat csere, csapadékvíz elvezető

rendszer cseréje

Partner szerepe a tervezésben: konzultáció

Partner szerepe a végrehajtásban: A partner a végrehajtásért felelős.


A partner neve: Szegváriak Szegvárért


A partner gazdálkodási/jogi formája: Egyesület

A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 13.808.328 Ft


Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 11.737.079 FT


248

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 2.071.249 Ft

Konkrétan mely tevékenység (ek)hez kapcsolódóan vesz

részt a projektben?

Civil Tv helyiségeinek felújítása,

korszerűsítése és akadálymentesítése


Partner szerepe a végrehajtásban: A partner a végrehajtásért felelős.


Partner neve: Bartha László József

A partner gazdálkodási/jogi formája: Egyéni vállalkozó






Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan vesz


Ady E. u. 1. sz. épület homlokzat- és

tetőfelújítása


Partner szerepe a végrehajtásban: A partner felelős a végrehajtásért.


Partner neve: Félegyházi Török János







Konkrétan mely tevékenyseg(ek)hez kapcsolódóan vesz


Kossuth tér 5. szám alatti Fehérház

üzletportálok- és homlokzat felújítása




Partner neve: Hajós Jánosné









Ady E. u. 1. sz. épület homlokzat- és

tetőfelújítása




Partner neve: Török József Imréné


A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) 3.064.539 Ft

249


Ha igen, akkor az igenyelt támogatás összege (Ft) 1.532.270 Ft


Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 1.532.269 Ft



Az Ady Endre utca 3. szám alatt

található mintabolt homlokzat

felújítása.




A konzorciumi partnerségen túl a lakosság bevonására az un. Soft projektek megvalósítása

tervezett, melyek az egyes beavatkozásokkal szorosan összefüggésben, azok mentén kerülnek

megszervezésre és lebonyolításra. A lakosság bevonását a projekt fenntartási időszakában is

folytatni kívánjuk, oly módon, hogy reményeink szerint a megszervezett rendezvények

folytatása is várható.

A Soft projektek ismertetése a helyi civil szervezetek számára megtörtént, a tervezett

pályázaton történő eredményes részvételükre számítunk.

A gazdaság szereplőivel történő kommunikáció a projektfejlesztés során mindennapos feladat

volt, az egyes műszaki tartalmak pontosítása ennek megfelelően történt meg, csakúgy, mint a

beruházások időbeli ütemezése.

A partnerségi egyeztetések dokumentumait az ATT 2. számú mellékleteként csatoljuk.

A Soft projekteken túl a pályázat nyilvánosságának biztosításával is hozzá kívánunk járulni a

tájékoztatás minél szélesebb körű megvalósításához, melyet egyfelől a városfejlesztési

csoport internetes felületén, a helyi médiák útján (Szentes Rádió, Civil Televízió, Szentesi

Élet hetilap, Városi Visszhang havilap, Délvilág megyei napilap) tervezünk megvalósítani.

A konzorciumi partnerség változása a projektfejlesztés során


szereplő tagok


projektelem

Tagok

státusza a

pályázat I.

fordulójában

Változás A változás indokolása


vállalkozó


2 Hajós Jánosné egyéni vállalkozó Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs -


Szolgáltató Kft.



vállalkozó




tag nincs -






tag nincs -

7 Szentes Városi Szolgáltató Kft. Kossuth tér 5. szám alatti ún.



nem tag van A DARFÜ NKft. 2010.08.06-án kelt

tájékoztatása szerint finanszírozási problémát

vet fel, ha a konzorciumi partner egy

személyben városfejlesztő társaság is. Ezen

iránymutatás alapján a tagságot megszüntettük,

a Szentes Városi Szolgáltató Kft.

városfejlesztési társaságként vesz részt a

projektben. Az érintett projektelem

vonatkozásában a tag szerepét a

konzorciumvezető Szentes Város

Önkormányzata tölti be.

A pályázat második

fordulójában szereplő tagok


projektelem megnevezése

Tagok

státusza a

pályázat II.

fordulójában

Változás



tag nincs






nem tag A pályázat II. fordulójában a konzorciumból kizárásra került,

mivel a pályázathoz szükséges önrész biztosításáról nem

nyilatkozott.

3 Hunor Coop Zrt. Kossuth tér 5. szám alatti ún.



új tag - A Hunor Coop Zrt. Üzlethelyisége a Kossuth tér

5. számú ingatlanban található. Az új partner a

saját üzlethelyiségére jutó beruházási költség


kialakítását. A partnerre jutó nettó építési


tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó

homlokzati hőszigetelés és a nyílászáró cserék.

(Érintett hrsz.: Szentes 828/1/A/8.)

4 Méker Textilház Kereskedelmi és

Szolgáltató Bt.

Kossuth tér 5. szám alatti ún.



új tag - A Méker Textilház Bt. Üzlethelyisége a

Kossuth tér 5. számú ingatlanban található. Az

új partner a saját üzlethelyiségére jutó

beruházási költség vonatkozásában







5 Szegváriak Szegvárért


Civil Központ felújítása új tag - A Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők

Egyesülete televízió stúdióját a Kossuth tér 5.

számú ingatlanban üzemelteti. Az új partner a

helyiségére jutó beruházási költség


kialakítását. A partnerre jutó építési költség:

13.808.328 Ft. Az érintett műszaki tartalom: a

stúdióhoz tartozó homlokzati hőszigetelés és a

nyílászáró cserék, belső terek kialakítása,

épületgépészeti felújítás. (Érintett hrsz.: Szentes

828/1/A/7.)

6 Jövőnkért Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény

Nonprofit Közhasznú Kft.

Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás új tag - A Jövőnkért Művészetoktatási Intézmény az

Ady E. u. 1. számú ingatlanban üzlethelyiséget

üzemeltet. Az új partner a helyiségére jutó

építési költség vonatkozásában kezdeményezi a

partnerség kialakítását. A partnerre jutó építési


tartalom: az üzlethelyiséghez tartozó homlokzat

felújítása, tetőhéjazat cseréje és nyílászáró

cserék. (Érintett hrsz.: Szentes 840/2/A/6.)


Szolgáltató Kft.






vállalkozó





9 Hajós Jánosné egyéni vállalkozó Ady E. u. 1-3. homlokzatfelújítás tag nincs A partnerség keretében nyílászáró csere,





vállalkozó





11 Félegyházi Török János Kossuth tér 5. szám alatti ún.



új tag - Félegyházi Török János üzlethelyisége a

Kossuth tér 5. számú ingatlan első emeletén

található. Az új partner a saját üzlethelyiségére

jutó beruházási költség vonatkozásában







253

A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok

Szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok

A Közgé-kert kialakításához a Város már megvásárolta az eredetileg állami

tulajdonban lévő Ady Endre u. 4. sz. alatti 27 hrsz-ú telket. Az itt kialakítandó

zöldfelület kapcsolódik a mellette lévő Tiszti Klub közösségi udvarához. A Bíráló

Bizottság értékelésének megfelelően a kialakítandó közparkhoz szükséges a telek

közterületté nyilvánítása, mely megtörtént a projektfejlesztés időszakában, ez a

tulajdoni lapra felvezetésre került. A fejlesztéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás

rendelkezésre áll, a második fordulós pályázat nyertessége esetén a használati

megállapodás megkötésre kerül, a megállapodás tervezete rendelkezésre áll.

Terület-előkészítési feladatok

Szentes városa igen gazdag régészeti lelőhelyekben, az akcióterület gyakorlatilag

teljes egészében régészeti érdekű terület. Ennek anyagi és időbeni feltételei nem

egyszerre, hanem projektenként jelentkeznek.

Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével

kapcsolatos feladatok

A fejlesztések jó része közterületeken valósul meg. Ennek oka, hogy a közterületek nem

csupán közlekedési funkciót látnak el, hanem a közösségi élet színterei is.

Az akcióterületet feltáró infrastruktúra felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos

feladatok

A városközpont infrastruktúrával jelenleg is jól ellátott terület.

A Kurca-híd szélesítése és felújítása már a Kossuth utca rekonstrukciójával megkezdődik. II.

ütemében, a ROP pályázati forrás igénybevételével fejeződik be.

Zöldterületek fejlesztése

1) Újonnan kiépített zöldfelületek

Az akcióterületi terv keretében átépül a Petőfi utca – Ady Endre utca közlekedési

tengely. Az útépítési beavatkozás forgalomcsillapítással és új járdafelület létesítéssel

humanizálja a Belvárost, így mód nyílik új zöldfelületek létrehozására is. A Petőfi utca

– Ady Endre utca tengely mentén fásításra kerül sor. A Kossuth Lajos utca

körforgalmában dekoratív díszkert létesül gömbformájú hamisciprus telepítésével

összekapcsolva.

A telepítendő új fák elhelyezése hely hiányában nem kiemelt zöldsávokban, hanem a

burkolatban kihagyott ültetőgödrökben, faveremrácsokkal lefedetten történik. A

telepítés azonos fajtájú, szabályos lombkoronát fejlesztő, jó minőségű, előnevelt fák

felhasználásával történik, 9-9 m-es ültetési táv betartása mellett. A Petőfi Sándor

utcában, ahol a közművesítés a telepített fák elhelyezését a szálloda térségében esetleg

gátolja, ott edényes fák kerülnek kihelyezésre.

254

A Fehér ház előtti átépülő közterületen a tervezett sétányok, járdák a tervezett parkolót

kapcsolják be a korforgalmi csomóponthoz ill. a fehér ház üzlet sora előtt húzódó

járdához, figyelembe véve ezzel a legfontosabb átközlekedési és célforgalmú

irányokat. A tervezett növényalkalmazások biztosítják a terület átláthatóságát.

Dominánsan a koronaszintben és gyepszintben, kevésbé cserjeszintben gazdagodik e

terület. Összesen 1200 m2 új zöldfelület létesül, vagy kerül felújításra.

A Tiszti Klub udvarán összesen 837,1m2 kert épül, melyből 395m

2 térkő

díszburkolat, 261,6m2 kavicsos sétány és 180,5m

2 cserjékkel, talajtakaró

örökzöldekkel beültetett zöldfelület. Ehhez közvetlenül csatlakozik a Közgé kert és a

Civil ház kertfelülete is. Előbbiben 217 m2 új térkő díszburkolat, 262 m

2 cserjékkel és

talajtakaró örökzöldekkel beültetett zöldfelület, 244,5m2 gyepfelület, utóbbiban

174m2 díszburkolat, 135 m

2 kavicsos kertfelület, 92,4m

2 gyep és 80,5 m

2 talajtakaró

örökzöld felület létesül.

Átépül az Evangélikus templom melletti közkert is. A telepítendő új fák száma 6 db,

fajtájuk ezüsthárs. A létesülő új térkő térburkolat területe 333m2, a füvesített felület

730m2, új cserje és talajtakaró területek 200m

2-en létesülnek.

2) Meglévő, fejlesztendő zöldfelületek

Az újonnan telepített és a meglévő, de fejlesztendő zöldfelületek egymással átfedésben

vannak, mert a közterületek átalakítása a kétféle zöldfelület egyértelmű szétválasztását

nem teszi lehetővé. Meglévő, de fejlesztendő az Evangélikus templom környezete, a

Tiszti Klub és a Civil ház belső udvara, valamint a Közgé kert. Részben meglévő, de

az útkorrekció miatt átalakuló a Fehér ház előtti zöldfelület, ahol a parkolók

átrendezése a zöldfelületek átrendezését, egyben újratelepítését, a meglévő-

megmaradó felületek teljes felújítását teszi szükségessé.

3) Felújítandó zöldfelületek

Az akcióterületen belül nincsenek csak felújításra kijelölt zöldfelületek, minden

érintett zöldfelület átépítésre kerül.

Kármentesítési tevékenység

A városközpont területén szennyezett terület nem található.

Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák)

rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok

A DAOP pályázat segítségével megvalósuló közcélú létesítmények:


o Tokácsli (Városi) Galéria

o Diák Pince


255

o Kurca-híd felújítása és bővítése gyalogos forgalom számára

o Kossuth L. u. közvilágítás korszerűsítése

o Horváth Mihály utca járda építése

o Szent Miklós templom környezetének rendezése

o Petőfi Sándor utca humanizálása a Kossuth utcától a Szabadság térig

o Evangélikus templom körüli terület kertépítészeti rendezése

o Ady Endre utca humanizálása, Fehér ház előtti tér kertépítészeti rendezése

Köz céljára átadott közösségi terület:

o Közgé kert kialakítása a Kiss Bálint és az Ady Endre utca között

Építési, telekalakítási feladatok

Az akcióterületi fejlesztés esetében nem releváns.

Akadálymentesítés

A Diák Pince kialakítása és a Vállalkozói Központ felújítása, korszerűsítése projektelemek

esetében kerül sor akadálymentesítési beavatkozásra, amelyek megfelelnek 253/2007.

Kormányrendelet előírásainak.

Azbesztmentesítés

Az akcióterületi fejlesztés esetében nem releváns.

Energiahatékonysági korszerűsítés

A Diák Pince létrehozása, a Vállalkozói Központ felújítása, a Fehér Ház és az Ady Endre utca

üzlethelyiségeinek felújítása, korszerűsítése, a Tokácsli (Városi) Galéria felújítása, és a

Kossuth L. utca közvilágítás korszerűsítése projektelemek tartalmaznak olyan felújítási

beavatkozásokat, amelyek megfelelnek az energiahatékonysági korszerűsítés kritériumának.

Az épületek homlokzati kialakítása a Kossuth tér 5. szám alatt tartalmazza a homlokzati

hőszigetelések elkészítését, illetve a nyílászáró cserék minden esetben korszerű hőátbocsátási

követelményeknek megfelelő nyílászárókra történő cserét írnak elő. A Vállalkozói Központ

rekonstrukciója, a Városi Galéria felújítása, valamint a Civil TV felújítása során fontosnak

tartjuk megemlíteni, hogy a fűtési hőenergiát távfűtéssel oldjuk meg. A távfűtés geotermális

energiahordozót nagy mértékben felhasznál, így az energiahatékonysági korszerűsítés a

hagyományos értelemben vett korszerűsítésektől magasabb hatékonyságú. Számos az ATT

készítését megelőző tevékenység az energiahatékonyságra pozitív hatást gyakorolt, jelentős

projekt a Norvég Alap beruházás, amely 10 önkormányzati közintézmény hatékonyság növelő

és károsanyag kibocsátás csökkentő felújítását foglalja magában. Továbbá a városi távhő

ellátás korszerűsítése is folyamatban van.

256

4.7.7. A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései

nyomán

A ROP pályázati támogatás által megvalósításra kerülő városrehabilitáció egyik fontos

küldetése, hogy megteremtse azt a minőségi belvárosi környezetet, amely vonzza a további

magánerős befektetéseket, ezzel is tovább gazdagítva az akcióterületen belüli funkciókat,

mennyiségileg és minőségileg is javítva a szolgáltatási színvonalat.

A közszféra fejlesztési projektével párhuzamosan, illetve az azt követő években várható nem

a közszféra által megvalósításra kerülő projekttervezeteket foglalja össze az alábbi táblázat, a

megvalósulás várható időintervallumának és a beruházás becsült összegének megadásával.

A magánszervezetek által megvalósuló projektek közül kiemelkedik az akcióterület

zászlóshajó-projektje, a Petőfi Szálló rehabilitációja. A szállodamegújítás azonban nem egy

szűk vállalkozói kör magánbefektetése, hanem a kimenetele alapvetően meghatározza a

belváros jövőbeni helyzetét. Egyrészt bővíti az idegenforgalom lehetőségeit, amire a városnak

elképesztően nagy szüksége van. Másrészt a Tóth József Színház teljes rekonstrukciója a

város legnagyobb kulturális beruházása, és méltó lesz Szentes kulturális hagyományaihoz. A

projekt hatása messze túlmutat nem csak az akcióterület, hanem a város határain is.

A közszféra fejlesztései elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a zászlóshajó-projekt

kellő komplexitásban megvalósulhasson, a belváros fizikai környezete képes legyen

befogadni az új létesítményeket, ezáltal a funkciók a lehető legjobb összhangban

működhessenek, ennek eredményeként pedig a legtöbb szinergikus hatás kiaknázható legyen.

Az előkészítés során az önkormányzat által végzett igényfelmérés alkalmával felmérésre

került a Kossuth tér környezetében működő vállalkozások felújítási törekvései. A válaszadók

mindössze 10%-a jelezte, hogy tervezi a bérlemény felújítását, körülbelül minden harmadik

válaszadó jelezte, hogy az elmúlt 1-2 évben felújította üzlethelyiségét.

Az akcióterületen elhelyezkedő üzlethelyiségek jelentős része (40%) önkormányzati

tulajdonban van, amelynek hosszú távon köztulajdonban tartása az önkormányzat stratégiai

érdeke.

Természetesen önmagában a ROP-támogatással megvalósuló beavatkozások a közszféra

részéről is kevésnek bizonyulnak, ezért a közszféra nem fejlesztési típusú tevékenységein

kívül további kiegészítő közszféra által lebonyolított beruházásokra van szükséges, amelyeket

az alábbi fejezet foglal össze.

257

70. számú táblázat A magánszféra projektjeinek bemutatása

Projekt neve

Projekt

helyszíne

Projekt

gazda Előkészítettség

A

beruházás

becsült

értéke

(millió

Ft)

2010 2011 2012 2013

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

1 Petőfi Szálló rekonstrukciója –

négycsillagos szálloda kialakítása

Petőfi S. u. 2.

(hrsz.: 5599)

Befektető +

Önkor.

építési engedély

van 4.800

2 Fehérház lakószintek homlokzat

felújítása

Kossuth tér 5.

(hrsz.: 828/1) Társasház - 80

3 Református parókia épületének

felújítása

Kiss Bálint u. 2.

(hrsz.: 20)

Református

Egyház

engedélyezési

terv van 52

4 Horváth Mihály utcai foghíj

hasznosítása, beépítése

Horváth Mihály

utca (hrsz.: 830)

Befektető +

Önk.

tanulmámyterv

van 315

5 Petőfi Sándor u. üzletek, portálok

felújítása, profilváltás Petőfi S. u. Tulajdonosok - 14

6 Kiss Bálint u. 5. homlokzat felújítás

Kiss Bálint u. 5.

(hrsz.: 28) Tulajdonos - 4

7 Kiss Bálint u. 6. homlokzat felújítás

Kiss Bálint u. 6.

(hrsz.: 18) Tulajdonos - 4

8 Tóth József u. 2/A homlokzat

felújítás

Tóth J. u. 2/a

(hrsz.: 117) Társasház - 9

9 Szt Miklós templom homlokzat

felújítása (Hrsz. 827)

Ortodox

Egyház

engedélyezési

terv van 30

10 Római katolikus plébánia


Erzsébet tér 2.

(hrsz.: 5629/2)

Római

Katolikus

Egyház

költségbecslés

van 50

11 Római katolikus templom

felújítása, kert rendezése

Erzsébet tér 2.

(hrsz.: 5629/2)

Római

Katolikus

Egyház

engedélyezési

terv van 42

258

4.7.8. A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az

akcióterületen

Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani

71.sz. táblázat

Projekt neve A beruházás

becsült

értéke (FT)

2010 2011 2012 2013

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

1 Napház építése 540 000 000

2 Bölcsőde bővítése 147 000 000

3 Városháza akadálymentesítés 60 000 000

4 Városháza vendéglátó funkció

bővítés 36 000 000

5 Városháza udvar rendezés,

gépkocsitárolás megoldása 42 000 000

6 Fehérház tetőterasz, zöldtető, kilátó,

szórakozóhely kialakítása, lift 220 000 000

7 Kossuth utca. 8 portálok,

homlokzatok felújítása 26 000 000

8 Kossuth utca 10. üzlethelyiségek

felújítása 26 000 000

9

Ifjúsági ház korszerűsítése,

akadálymentesítés, udvar

rekonstrukciója 459 840 000

10 Civil ház felújítása 60 000 000

11 Őze Lajos Filmszínház udvar,

terasz kialakítása 6 000 000

12 Péter Pál ház terasz kialakítása,

belső átalakítás, szálláshely 7 200 000

13 Városi térfigyelő-rendszer 7 000 000

14

Promenád felújítása, kapcsolat

megteremtése a Kurcával,

kisajátítás 24 000 000

15 Új híd az Arany János utcánál 480 000 000

16 Gyalogos híd felújítása az ifjúsági

háznál 36 000 000

17 Kossuth Lajos utca átépítése a

Horváth Mihály utcáig 184 000 000

18 Kossuth Lajos téri zenepavilon és

utcabútorok 25 000 000

19 Rózsa Gábor tér kertépítészeti

kialakítása 47 000 000

20 Petőfi Sándor utca rehabilitációja a

Szabadság tértől a Vásárhelyi útig 36 000 000

21 Iskola utca humanizálása 30 000 000

22 Szőlősy Géza tér kerépítészeti

kialakítása 2 000 000

23 Horváth Mihály Gimnázium előtti

tér megnyitása 16 000 000

24 Szent Imre Herceg út humanizálása 90 000 000

259

25 Olimpiai tölgy környezetének

rehabilitációja 4 000 000

26 Vásárhelyi út közterületi


27 Szentháromság szobor körüli terület

rendezése 20 000 000

28 Déli Kurca-part 16 650 000

29 Északi Kurca-part 46 470 000

30 Tóth József utca megújítása 9 000 000

31 Munkácsy Mihály utca közterületi


32 Kígyó utca humanizálása 10 000 000

33 Fortuna szobor környékének

rendezése 9 000 000

34 Nyíri köz szélesítése 12 960 000

35 Posta mögötti sétány rendezése 18 000 000

A közszféra építési beruházásai között kétségkívül a legnagyobb volumenű beruházás a

Napház. A frekventált helyen lévő beépítésre váró területre egy a közösséget szolgáló, a helyi

gazdasági élet fellendüléséhez is hozzájáruló épület jön létre, mely alkalmas a helyi termékek

bemutatására, marketing tevékenységre, reprezentatív megjelenést biztosít a hely nagyobb

gazdasági résztvevőknek.

A közszféra nagy beruházásai közül a második legnagyobb volumenű projekt az Ifjúsági Ház

komplex felújítása. Az 1980-as években épült épület állaga jó, de pl. az épület fűtés-

korszerűsítése, a nyílászárók és az épület külső burkolatának teljes vagy részleges cseréje,

valamint az akadálymentesítés nem várathat magára.

Kiemelkedő még az ún. Fehérház megújítása, ami ugyan nem illik bele a város építészeti

képébe, de az épület városszerkezeti értelemben értékesnek mondható, hozzájárul az

akcióterület térrendszerének sokosztatúságához. A földszinten kialakított üzletek révén fontos

tényező a belváros gazdasági életében, és az épületben jelentős további gazdasági potenciál

rejlik. Mivel az épületállaga jó, illetve a ház értékes térelemnek nevezhető, ezért a város az

elbontás helyett a fejlesztés mellett döntött.

Alábbiakban részletes áttekintést adunk a megvalósítás fázisában lévő és a jövőben lehetséges

projektekről.

260

72.sz. táblázat Megvalósítás alatt lévő projektek

Projekt neve 2. Bölcsőde bővítése

Projekt rövid leírása A bölcsőde épületének bővítése, az utcával párhuzamos épülettel.

Projekt helyszíne Vásárhelyi út 2 (hrsz.:5670)

Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata

Előkészítettség Kivitelezés alatt van, várhatóan 2011. 1. negyedévében elkészül

Tervezett összköltség 147.000.000 + ÁFA

Megvalósítás tervezett kezdete és vége 2010-06/2011-03

Megvalósult projektek

Projekt neve 17. Kossuth Lajos utca átépítése a Horváth Mihály utcáig

Projekt rövid leírása A Kossuth utca forgalomcsillapítása és átépítése az akcióterület

fejlesztésének egyik oszlopa. A közművek rendezése, az utca

melletti közlekedési sávok átépítésével, kerékpárút létesítésével

együtt az utcát kísérő zöldsávok, utcabútorok és járdák is

megújulnak.

Projekt helyszíne Kossuth Lajos utca (hrsz.: 5589/1, 5589/2, 5589/3)


Előkészítettség megvalósult



Tervezett projektek Projekt neve 1. Napház építése

Projekt rövid leírása A frekventált helyen a közösséget szolgáló, a helyi gazdaságot

segítő attraktív épületet kell létrehozni. Alkalmas lehet a helyi cégek

bemutatkozására, üzleti reprezentatív terek elhelyezésére, a

Szentesre jellemző termékek népszerűsítésére. Az épület a

földhivatal oromfalához zártsorúan csatlakozik, begyógyítva a

Kossuth utca térfalán a hiányt.

Projekt helyszíne Kossuth L. utca 6. (hrsz.: 828/5)

Projekt gazda Önkormányzat

Előkészítettség engedélyezési terv készült



Projekt neve 3. Városháza akadálymentesítés

Projekt rövid leírása Városháza akadálymentesítése (mozgássérültek, idősek számára).

Projekt helyszíne Kossuth tér 6. (hrsz.: 5623)


Előkészítettség Tervezés előkészítési folyamatban



Projekt neve 4. Városháza funkcióbővítése

Projekt rövid leírása A projekt a helyi közösségi funkciók a jelenleginél tökéletesebb

betöltését szolgálja. Így pl. kialakításra kerülne egy

vendéglátóhelység (Rathauskeller).


261


Előkészítettség nincs



Projekt neve 5. Városháza udvarrendezés, parkolás

Projekt rövid leírása A projektjavaslat tartalmazza az elavult épületek bontását, új

garázsok építését, parkolóhelyek és zöldfelület kialakítását. Az

udvar déli harmadába lett tervezve a létesítmény működéséhez

szükséges teherforgalom, raktározás, parkolás, gépkocsi tárolás

burkolt felületeit. Az udvar további részén gyalogosfelületekkel

tagolt díszudvar kerül kialakításra, kiülő felületekkel,

parkbútorokkal berendezve.



Előkészítettség megkezdett



Projekt neve 6. Fehérház tetőterasz, zöldtető, kilátó. lift

Projekt rövid leírása A fejlesztés a gazdasági mellett közösségi célokat egyaránt szolgál.

A hatemeletes „Fehérház” tetejére a társasháztól független lift visz

fel. A panoráma innen a legszebb a városban. A projekt célja a lapos

tetőn egy szórakozó – vendéglátóhely a helyiek és a turisták

számára, valamint zöldtető és terasz kialakítása.

Projekt helyszíne Kossuth tér 5. (hrsz.: 828/1)

Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata + befektető




Projekt neve 7. Kossuth utca. 8 portálok, homlokzatok felújítása

Projekt rövid leírása A földhivatal egyemeletes épülete – amelyhez a későbbiek során

csatlakozik majd a Napház - felújításra szorul. A megújításra az ott

működő üzletek részéről jelentős szándék mutatkozik.

Projekt helyszíne Kossuth u. 8 (hrsz.:829/1)


Előkészítettség Elvi engedélyezési szintű terv van, forráskeresés



Projekt neve 8. Kossuth utca 10. üzlethelyiségek felújítása

Projekt rövid leírása A patinás épület a földhivatal szomszéd épülete. Az üzletek és

portálok kialakítását a Petőfi Szálló rekonstrukciójához méltóan kell

elvégezni. A megújításra az ott működő üzletek részéről jelentős

szándék mutatkozik.

Projekt helyszíne Kossuth u. 10 (hrsz.:830)





Projekt neve 9. Ifjúsági ház korszerűsítése, akadálymentesítés, udvar

rekonstrukciója

262

Projekt rövid leírása Az Ifjúsági Ház teljes korszerűsítése és akadálymentesítése. A

hatvanas évek végén épült, akkor modern és korszerű művelődési

ház mára felújításra szorul. Közvetlen kapcsolatot kell teremteni a

kerttel, és azon túl a Kurca parti zöldfelülettel, közösségi

funkciókkal megtöltve.

Projekt helyszíne Tóth József utca 10. (hrsz.: 123)


Előkészítettség Felmérési dokumentáció van, forráskeresés



Projekt neve 10. Civil ház felújítása

Projekt rövid leírása Civil ház déli épületszárnyának felújítása,

belső akadálymentesítése, átalakítása, gépészeti és elektromos felújítása, a pince felújítása, kazánházzá történő kialakítása.

Projekt helyszíne Kiss Bálint u. 3 (hrsz.: 26/1)


Előkészítettség Engedélyezési terv van, forráskeresés



Projekt neve 11. Őze Lajos Filmszínház udvar, terasz kialakítása

Projekt rövid leírása A mozi udvarának rendezése, kávézó, terasz kialakítása.

Projekt helyszíne Nagy Ferenc 3. (hrsz.:837)





Projekt neve 12. Péter Pál ház terasz kialakítása, belső átalakítás, szálláshely

Projekt rövid leírása A gyalogos tengelyhez kapcsolódóan kiülős terasz építése, a

funkcióját erősítő belső átalakítás és férőhelyek számának bővítését

lehetővé tevő belső átalakítások.

Projekt helyszíne Petőfi Sándor u. 9 (hrsz.: 5612)





Projekt neve 13. Városi térfigyelő-rendszer

Projekt rövid leírása Térfigyelő rendszer kiépítése a Kossuth téren és környékén.

Projekt helyszíne Kossuth tér, buszpályaudvar, sétáló utca


Előkészítettség Ajánlat van



Projekt neve 14. Promenád felújítása, kapcsolat megteremtése a Kurcával,

kisajátítás

Projekt rövid leírása A katolikus plébánia és a bíróság között feszülő promenádon

keresztül eredetileg át lehetett sétálni a Kurcához. Később az

árkádsor beépült üzletekkel. Az eredeti állapothoz hasonlóan meg

kell teremteni a kapcsolatot a Kurca felé.

263

Projekt helyszíne Erzsébet tér 3 (hrsz.: 5628/2)

Projekt gazda Szentes Város Önkormányzata, Csongrád Megyei Önkormányzat,

Római Katolikus Egyház



Projekt neve 15. Új híd az Arany János utcánál

Projekt rövid leírása A Városközpont Akcióterület északi közlekedési tehermentesítését

szolgálja, az Arany János gyűjtőút átvezetéseként.

Projekt helyszíne Kurca folyó




Projekt neve 16. Gyalogos híd felújítása az ifjúsági háznál

Projekt rövid leírása A gyalogos összeköttetés biztosítása a Széchenyi liget és az

akcióterület között közvetlenül az Ifjúsági Házhoz.

Projekt helyszíne Kurca folyó


Előkészítettség Nincs, forráskeresés



Projekt neve 18. Kossuth Lajos téri zenepavilon és utcabútorok

Projekt rövid leírása A tér környezetrendezési szempontból teljesen kialakultnak

tekinthető. Új elem a színpad fejlesztéseként épülő a

zenepavilon/söröző, valamint utcabútorok kihelyezése. A meglévő

szökőkút felújítása szükséges.

Projekt helyszíne Kossuth tér (hrsz.: 828/3)


Előkészítettség Vázlatterv van



Projekt neve 19. Rózsa Gábor tér kertépítészeti kialakítása

Projekt rövid leírása A Nagy Ferenc utcai sétáló zónához szélesebb gyalogosfelület

kapcsolódik, valódi korzóként szolgálva. Lehetőség nyílna a Nagy

Ferenc utcai, szintkülönbséggel elváló utcatorkolat kedvezőbb

kialakítására is.

Projekt helyszíne Rózsa Gábor tér (hrsz. 831/2)





Projekt neve 20. Petőfi Sándor utca rehabilitációja a Szabadság tértől a

Vásárhelyi útig

Projekt rövid leírása A Petőfi Sándor utca felújításának második ütemében folytatódik a

megkezdett gyalogos felületek rehabilitációja, új díszburkolattal,

fásítással kiegészítve. A bicikliút folytatása a Vásárhelyi út felé.

Projekt helyszíne Petőfi Sándor utca (5603/2)



264



Projekt neve 21. Iskola utca humanizálása

Projekt rövid leírása Ma is járható sétáló, illetve vegyes forgalmú út, A gyalogos

burkolatok, zöldfelületek (kiemelt növénykazetták) felújítását

terveztük. Projekt-tevékenységek: vegyes forgalmú út kialakítása,

díszburkolat, zöldfelület, pihenő.

Projekt helyszíne Iskola utca (hrsz..5613)





Projekt neve 22. Szőlősy Géza tér kertépítészeti kialakítása

Projekt rövid leírása Minimális ráfordítással korszerű kertészeti kialakítás érhető el. A

projekt keretében új zöldfelület kerül kialakításra és padokat

helyeznek ki.

Projekt helyszíne Szőlősy Géza tér (hrsz.:5613)





Projekt neve 23. Horváth Mihály Gimnázium előtti tér megnyitása

Projekt rövid leírása A gimnázium előkertjének megnyitásával használható közösségi

teret lehet létrehozni. A Horváth Mihály Gimnázium előtti tér

növelhető a telek előkertjével, ha a kerítést elbontják. Itt állt a

közelmúltig a Horváth Mihály szobor, amit a főtérre helyeztek át.

Projekt helyszíne Horváth Mihály utca 2 (hrsz.:5651)





Projekt neve 24. Szent Imre Herceg út humanizálása

Projekt rövid leírása Egyirányú forgalom mellett szélesebb járdák, bicikliút kialakítását

tervezzük az iskolákhoz. A közlekedésfejlesztéshez, útszegély

módosításokhoz kapcsolódóan a járdák, fasorok, utcabútorok

megújítását terveztük

Projekt helyszíne Szent Imre herceg utca (hrsz.: 5625)





Projekt neve 25. Olimpiai tölgy környezetének rehabilitációja

Projekt rövid leírása Petőfi utca kapuja, most nincs rossz állapotban, de gyorsuló

állagromlás kalkulálható. A védett olimpiai tölgyfa melletti

gyalogos díszburkolat, ülőfal és zöldfelület teljes – eredeti terv

szerinti – felújítását. A környezetrendezés során a leromlott fagyálló

klinkerburkolat pótlásával számolunk.

Projekt helyszíne Szent Imre herceg utca (hrsz.: 5625)

265





Projekt neve 26. Vásárhelyi út közterületi rehabilitációja

Projekt rövid leírása Az akcióterületre délről bevezető közút felújítása, a közművek

cseréje javasolt.

Projekt helyszíne Vásárhelyi út (hrsz.: 5522/4)


Előkészítettség nincs , forráskeresés



Projekt neve 27. Szentháromság szobor körüli terület rendezése

Projekt rövid leírása Szentháromság szobor környezetének kertészeti rendezése.

Projekt helyszíne Erzsébet tér (hrsz.: 5626/1)





Projekt neve 28. Déli Kurca-part

Projekt rövid leírása A térkő burkolatú sétány és lépcsők kiegészítését, szakaszonként

történő újraépítését terveztük. Utcabútorként háttámlás, jó minőségű

padok kihelyezését javasoljuk.

Projekt helyszíne Kurca-part (hrsz.: 182)


Előkészítettség nincs , forráskeresés



Projekt neve 29. Északi Kurca-part

Projekt rövid leírása A térkő burkolatú sétány és lépcsők kiegészítését, szakaszonként

történő újraépítését terveztük. Utcabútorként háttámlás, jó minőségű

padok kihelyezését javasoljuk. A meglévő, jó állapotú növényzetet

megtartva a zöldfelületek teljes felújítását terveztük az északi

partszakaszon vízjelző növényzet telepítésével, a természet közeli

flóra gazdagításával. Az idegenforgalmi kínálat javítása érdekében

vízparti stégek, kerékpárút, információs rendszer, csónakkikötő

létesítését is javasoljuk.

Projekt helyszíne Kurca-part (hrsz.: 176/4)



Tervezett összköltség 46.470.000 +ÁFA


Projekt neve 30. Tóth József utca megújítása

Projekt rövid leírása Egyirányúsítás, burkolatcsere, közműcsere. A járdaszakaszok

korrekcióját és a fasori sávok rendezését, kiegészítését terveztük.

Projekt helyszíne Tóth József utca (hrsz.: 116)


Előkészítettség Közlekedési koncepció, forráskeresés


266


Projekt neve 31. Munkácsy Mihály utca közterületi rehabilitációja

Projekt rövid leírása Burkolat- és közműcsere.

Projekt helyszíne Munkácsy Mihály utca (hrsz.: 32)





Projekt neve 32. Kígyó utca humanizálása

Projekt rövid leírása Burkolat- és közműcsere.

Projekt helyszíne Kígyó utca (hrsz.: 883/1)





Projekt neve 33. Fortuna szobor környékének rendezése

Projekt rövid leírása A posta előti területen, a Fortuna szobor környezetének, a belváros

közterületeinek rehabilitációjához illő térburkolattal történő

borítása, és zöldfelületek rendezése.

Projekt helyszíne hrsz.: 5592/2





Projekt neve 34. Nyíri köz szélesítése

Projekt rövid leírása Az Új utca gyűjtőútként való továbbvezetésének következő eleme a

Nyíri köz kiszélesítése. Ehhez épület kisajátítása és bontása

szükséges.

Projekt helyszíne Nyíri köz (hrsz.: 5750)


Előkészítettség Bontás megtörtént, terv nincs



Projekt neve 35. Posta mögötti sétány

Projekt rövid leírása A Posta épületének környezete jelentős gyalogos forgalmat bonyolít

le a Szabadság téri buszpályaudvar közelsége miatt. Emiatt

szükséges a gyalogos felületek átgondolása, a meglévők

rehabilitációja.

Projekt helyszíne hrsz.: 5592/2


Előkészítettség A sétány Kossuth utcai részéről elvi engedélyezési szintű terv van.



267

A jelen fejezet összegzése:

az EATT ide vonatkozó főbb megállapításai továbbra is helytállóak. A dokumentáció

felülvizsgálatakor az EATT-ben szereplő statisztikai adatokat a rendelkezésünkre álló

legfrissebb adatokkal kiegészítettük. Az egyes tevékenységek bemutatásánál a Hegedűs

László Helyőrségi Klubra vonatkozó adatokat töröltük, az ebből beálló változásokat

átvezettük a teljes dokumentáción. A törlés indoka a Helyőrségi Klub vonatkozásában, hogy

az EATT elkészítésekor fennálló partnerség az ATT készítésének idején már nem állt fenn.

A) A pályázat első fordulójában a Bíráló Bizottság által meghatározott feltételeknek

történő megfeleltetés:

7. A tulajdonviszonyok tekintetében problémaként jelent meg, hogy számos tulajdoni forma

magántulajdon és lakás minősítésű volt (a gazdasági elemek tekintetében).

A projektfejlesztés során tisztázásra került a tulajdonviszonyok rendezése; az összes

érintett tulajdonos hozzájárult a fejlesztéshez, továbbá ahol szükséges volt, ott megtörtént

a helyrajzi számok átminősítése kereskedelmi, szolgáltató célú hasznosítású ingatlanná.

8. A projektfejlesztési időszakban a megvalósítás tervezett ütemezése konzekvens módon

meghatározásra került, az ütemezés összhangba került a pályázati dokumentáció releváns

részeivel.

9. A Közgé kert projektelem területének átminősítése a pályázati kiírásnak megfelelően

került végrehajtásra. A Honvédelmi Minisztérium tulajdonosi hozzájárulása a

fejlesztéshez ellenjegyzésre került, valamint a Közhasználat céljára korlátozottan

megnyitott terület használati megállapodása tervezete elkészült.

10. Az alábbi indikátorok tisztázását tette szükségessé a Bíráló Bizottság:

- Lakosságszám: A Szentes Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2010. évi

Népességnyilvántartási adatai alapján az akcióterületen élő lakónépesség száma

1125 fő, ami megfelel a pályázati kiírás E.4. pontjában előírt monitoring

mutatónak: Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált

településrészeken 1000 fő fölött. A pályázati dokumentáció releváns részeiben

feltüntetésre került az aktuális adat, illetve annak forrása.

- A rehabilitált város nagysága az indikátor megadásra került az Útmutatóban

szereplő 4.sz. Összefoglaló indikátor tábla alapján.

- A fejlesztések során várható energia megtakarítás kimutatásra kerül a Költség-

haszon elemzés naturália mátrixban.

- munkahelymegőrzés tekintetében az indikátor tartalma pontosításra került, az

egyes indikátortáblákban a korrigált adatok átvezetése megtörtént.

- új városi funkciók megjelenése: nem jelenik meg új városi funkció.

11. A Civil Központ támogatási intenzitásának tisztázása okán a projektelem két külön

elemmé vált, mivel eltérő városrehabilitációs funkciót töltenek be:

- Vállalkozói Központ felújítása (projektgazda: Szentes Város Önkormányzat,

gazdasági funkció).

- Civil Tv helyiségeinek korszerűsítése (projektgazda: Szegváriak Szegvárért

Közösségfejlesztők Egyesülete, közszféra funkció, új partnerként történő bevonása

megtörtént).

Az intézmény építési költségének megosztása az alábbi módon történt:

A Civil Központ hasznos alapterülete: 372,85 m2.

Ebből - közszféra funkció 126,17 m2, ami a projekt 43,32 %-a;

- gazdasági funkció 165,08 m2, ami a projekt 56,68 %-a.

268

A közös használatú terek összesen: 81,60 m2, melyek a fenti százalékos arányban

kerültek megbontásra:

- közszféra funkcióhoz tartozik 126,17 m2 * 43,32 % = 35,35 m2-,

- gazdasági funkcióhoz tartozik 165,08 m2 * 56,68 %= 46,25 m2 közös

használatú tér.

Ez alapján a 31.875.180,- Ft elszámolható építési költség a következő összegekben

került beállításra a projekt költségvetésében:

- Vállalkozói Központ felújítása 18.066.852,- Ft (56,68 %)

- Civil Tv iroda korszerűsítése 13.808.328,- Ft (43,32 %).

Az előkészítés-, illetve a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások költsége

a Vállalkozói Központ felújítása projektelem költségvetésébe került beállításra.

12. A fenntartási költségek részletes, projektelemenként történő bemutatása a végleges

Akcióterületi terv mellékletét képező Költség-haszon elemzésben található.

A költségcsökkentés szöveges indokolása során az alábbi pontok kerültek kiemelésre:

5. Az IVS+EATT+ATT pályázati kiírás szerinti belső korlát (bruttó 10.000.000,- Ft.)

figyelembe vételével került beállításra a költségvetésbe: az Akcióterületi terv

elkészítésére elszámolható költség 6.532.700,- Ft helyett 5.400.000,- Ft-ra módosult.

6. Ingatlanvásárlás – kikerült a költségvetésből, így a továbbiakban nem releváns.

7. A körforgalom építésére a pályázat I. fordulós költségbecslésében bruttó 48.100.000,-

Ft értékű költsége – Bíráló Bizottsági döntés szerint - nem kellő mértékben került

alátámasztásra. A költség alátámasztás hiányossága miatt bruttó 6.833.713,- Ft-os

költségcsökkentés javasolt a Bíráló Bizottság. A II. fordulós pályázati dokumentáció

költségvetésében a Kossuth téri körforgalom út- és járda felújítása projektelem - a

MAKADÁM 2000 Úttervező Mérnöki Iroda Bt. tervezői költségvetése alapján – nettó

45.880.540,- Ft, le nem vonható ÁFA 11.470.135,- Ft, tehát összesen 57.350.675,- Ft

elszámolható építési költséggel kerül beállításra.

8. Az I. fordulóban az előkészítés költségei nem feleltek meg a belső arányoknak, ezért a

költségvetési táblázat elkészítésekor erre fokozottan figyeltünk. A projekt előkészítési

költségei az összes elszámolható költséghez viszonyítva 7,72 %, így a pályázati

kiírásban szereplő maximum 8 %-os érték alá került. A változások az alábbiak szerint

történtek:

- Akcióterületi terv elkészítése 6.532.700,- helyett 5.400.000,- Ft.

- Eng. kivit. terek elkészítése 45.756.250,- helyett 40.371.250,- Ft.

- Régészeti feltárás költsége 2.500.000,- helyett 0,- Ft.

- Közbeszerzési költségek 20.750.000,- helyett 18.750.000,- Ft.

- Ingatlanvásárlás 4.500.000,- helyett 0,- Ft.

Ez alapján összességében a teljes projekt előkészítési költségként 84.638.950,- Ft

helyett 69.121.250,- Ft került beállításra.

A költségcsökkentés vonzatán felüli, további Bíráló Bizottsági támogatás csökkentés:

269

2. A fizetős parkolók esetében 50 %-os támogatási intenzitás alkalmazása került

előírásra. Az adott projektelemekhez kapcsolódó előkészítési- valamint szolgáltatás

költségek a beszerzések arányában meghatározásra kerülő támogatási intenzitás

alapján kerültek megosztásra. A támogatási intenzitás az alábbi módon került

meghatározásra a Petőfi Sándor utca felújításához-, valamint az Ady E. utca

felújításához vonatkozóan:

- Petőfi Sándor utca felújításának teljes költsége nettó 60.221.518,- Ft.




Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85

%, a parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %.

- Út és járdára jutó beszerzések 90,0023 * 85 % = 76,5020 %,



A teljes támogatási intenzitás ennek összege, vagyis 83,96 %.

- Ady Endre utca felújítása-, Fehérház előtti tér projektelem teljes költsége nettó

93.151.401,- Ft.




Az útra és járdára, valamint a zöldfelületekre jutó költségek támogatási intenzitása 85

%, a parkolókra jutó költségek támogatási intenzitása 50 %.

- Út és járdára jutó beszerzések 83,4625* 85 % = 70,9431 %,



A teljes támogatási intenzitás ennek figyelembe vételével került megállapításra, vagyis

82,85 %.

B) A projekt partnerségi szerkezetének változása

A fentiekben teljes körűen bemutatásra kerültek a változások, aktualizálásra került a

konzorcium szerkezete.

A változások indokolásaként megállapítható, hogy a pályázati felhívás egyes jogosultsági

feltételei, valamint a projekt fenntartási kötelezettségei nem minden esetben tették lehetővé új

partnerek bevonását. Csak abban az esetben volt erre lehetőség, ahol a kógens szabályokat a

partnerek maradéktalanul el tudták fogadni.

C) A projekt ütemezése

A projekt tervezett ütemezésénél több körülmény együttes figyelembe vétele volt szükséges.

Ezek a következők voltak: a Petőfi Szálló beruházása 2012. tavaszára nyitást tervez. A Szálló

270

működésének elősegítése végett a közbeszerzési eljárásokat ennek megfelelően ütemeztük,

így a pozitív második fordulós pályázati döntés esetén az Ady-Petőfi, Kossuth utcai

körforgalom építése témájú beszerzést még 2011-ben szeretnénk megvalósítani, annak

érdekében, hogy 2012-re a beruházási elem meg is valósuljon. Hasonlóképpen szeretnénk

eljárni a Kurca-híd esetében is.

A további projektelemek közbeszerzési eljárásait a támogatási szerződés megkötését követően

tervezzük lefolytatni.

A projektelemek fizikai megvalósítását úgy tervezzük, hogy a munkaterületek átadását csak

épületbelsőt érintő projekt esetében a lehető legkorábban biztosítani kívánjuk, mivel a külső

időjárásnak e tevékenységek nem kitettek.

A homlokzati vakolásokat tartalmazó projektek tavaszi és őszi időpontokra tervezettek, mivel

a technológiai körülmények ezt kívánják meg. Az egyes projektelemek időszükségletét a

tervezőktől bekértük.

D) A projekt műszaki tartalmak véglegesítése

E tekintetben minden projektelem esetén pontosításra kerültek a műszaki tartalmak és az

elvárt eredmények, annak tükrében, hogy a fenntartási időszak alatt is biztosítható legyen a

megvalósított beruházások probléma nélküli fenntartása.

Több esetben nehézséget okozott, hogy az első forduló során elvi dokumentációk álltak

rendelkezésre, amelyek nem tartalmaztak (jellegükből adódóan nem tartalmazhattak) pontos

méret és mennyiség kimutatásokat. Az engedélyezési és a kivitelezési tervek ezeket az

adatokat részletesen kimunkálva tartalmazzák. Egyes esetekben (Pl.: Ady u. 1. homlokzat) az

első forduló tervezett műszaki tartalma nem volt elégséges a biztonságos fenntartáshoz, illetve

a részletes tervezés során építészeti, és egyéb szakágakat érintő műszaki szükségszerűségek

merültek fel, amelyeket az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén tudtunk kezelni. Így az 5.

sz. táblákban részletesen indokoljuk a műszaki tartalmak változást.

E) Városfejlesztő Társaság

A pályázat első fordulójában az EATT készítésekor külön szervezeti egységként került

definiálásra a társaság. A projektfejlesztés során a Képviselő-testület döntésének megfelelően

a Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül került kialakításra a Városfejlesztési Csoport, a

releváns útmutatásnak megfelelő kompetenciák és személyek foglalkoztatásával. A teljes

projektfejlesztést a Csoport koordinációjával, aktív közreműködésével valósítottuk meg.

271

5. Tervezett fejlesztések várható hatásai

5.1 Társadalmi hatások

Az akcióterület a város társadalmi értelemben abszolút centrális helyzetűnek mondható. A

Szentes belvárosában elhelyezkedő terület megújítása több pozitív társadalmi hatással jár, ami

nemcsak a projektek célterületére, hanem az egész városra kedvező kisugárzású lesz. A

városközpont igazgatási, kulturális, oktatási, turisztikai és közösségi infrastruktúrája

megerősödik, a beavatkozások révén javulnak az egyes funkciók működési keretei. Az

akcióterület egésze jelentősen felértékelődik mind a gazdaság, mind a városi társadalom

számára. Az ingatlanpiaci értéknövekedés és a turisztikai kínálat-bővülés mellett a szentesiek

számára kellemes, egyedi élményt nyújtó központi helyek láncolata alakul ki. A város

versenyképessége is növekszik a régióban, Szentes Dél-Alföldön belüli imázsa javul.

A belváros megújítása eredményeként az akcióterület új, illetve az eddigieknél nagyobb

méretű rendezvények befogadására lesz képes (pl. nyári színháztalálkozók, dráma tagozaton

végzettek éves találkozója, fesztiválok stb.), ami erősíti a város hagyományos kulturális

jellegét, a „Kultúra Városa” imázst és kedvezően hat a társadalmi kohézióra. Versenyképessé

válik a helyi kereskedelem, emelkedik a tercier szektorban dolgozók aránya, aminek szintén

kedvező kihatásai vannak. A Szentes központjában végrehajtandó projektek kedvezően

hatnak az életminőségre is a pozitív gazdasági-társadalmi következményekkel együtt, bár

ezek közül néhány csak közvetett módon jelentkezik.

A fejlesztés hatása a népességszámra

Az akcióterületen 2010-ben 1125 lakos él, a 25 évesnél idősebb népesség 742 fő. A

népszámlálás (2001) óta az akcióterület népességszáma növekedett, mert három új nagy

társasházat adtak át. Ez hazai viszonylatban jónak mondható. Az akcióterület fejlesztésének

célja a lakónépesség számának stabilizálása illetve enyhe növelése, a magas státuszú népesség

megtartása, és közvetetten a város lassú népességcsökkenésének megállítása.

A városközpontban elhelyezkedő akcióterület megújítása hozzájárul egy élhetőbb város

kialakulásához. Közismert tény, hogy Csongrád megye városain belül a népességszám

Szentesen csökken a leggyorsabban, ami egyrészt a fejlettebb központokba (elsősorban

Szegedre és Budapestre) irányuló migrációnak (negatív vándorlási egyenleg), másrészt pedig

a természetes fogyásnak köszönhető. A vonzóbb, magasabb presztízsű és minőségű települési

környezet és az attraktív és dinamikusan fejlődő belváros hatására a Szentes városából

elköltözők száma csökkenhet. A városközpont fejlesztése javítja az akcióterület demográfiai

mutatóit, megőrzi a lakó, a munkahelyi és a rekreációs célú területek egymáshoz viszonyított

kedvező arányát. Ez egyben az új fejlesztési területeken a magasabban képzett, jelentősebb

fizetőképes kereslettel rendelkezőknek az akcióterületre történő költözését ösztönző

ingatlanpolitikát és lakáspolitikát jelent. Így a fejlesztés hozzájárulhat Szentes

népességcsökkenésének megállításához, illetve a népességszám lassú növeléséhez.

Indikátorok: vándorlási egyenleg, népességszám alakulása

272

Pozitív környezeti hatások társadalmi vetületei

A városközpont megújítása pozitív környezeti változásokat eredményez. Ennek

következtében vonzóbbá válik a belváros a társadalom számára. Emelkednek az ingatlanárak,

ennek következtében a terület hosszútávon is megőrizheti az itt lakó magas státuszú

népességet. Jelentősebb forgalomcsillapítás következik be a forgalmi rend átalakításával, az

egyirányúsítással és a kerékpárutak fejlesztésével. Szentes városában jelenleg csaknem 8000

személygépjármű van regisztrálva, ami a tranzitforgalommal együtt nagy terhet jelent a

belváros számára. A projektek eredményeként megújulnak a zöldfelületek, ezáltal egy

vizuálisan is vonzóbb városközpont alakul ki, ami emeli a városközpont státuszát. A

környezeti beruházások már első szakaszban javítják az itt élők életminőségét, s csökkennek

az egészségügyi kockázatok. A gondozott, rendezett közterületek pozitív hatást gyakorolnak a

társadalom környzettudatosságára is.

Indikátorok: a mérhető légszennyezettségi tényezők javulása; a téren és környékén élő légúti

megbetegedések számának alakulása

Városkép-javítás társadalmi vetületei

Szentes belvárosa bővelkedik reprezentatív, jellegadó középületekben (pl. Megyeháza,

Városháza, Petőfi Szálló), itt található három nagy középiskola, illetve négy (katolikus,

református, evangélikus és ortodox) templom. A városközpont épített (műemléki) öröksége

hazai viszonylatban egészen unikálisnak mondható, a városközpont multifunkcionalitása már-

már nagyvárosra emlékeztet. A projekt fő célja ennek az egyedi hangulatot árasztó belvárosi

épületegyüttesnek a megújítása (elsősorban homlokzati-védelmi jellegű munkálatok

elvégzése), ami növeli a városkép értéként, a helyiek büszkeségét, fellendíti az

idegenforgalmat. A Kossuth tér szélén álló Fehér ház (a terület egyetlen, a szocialista

időszakban ipari technológiával épült lakóháza) felújítása is szerepel a tervekben.

Indikátorok: népességszám alakulása az akcióterületen, turisták számának változása

Társadalmi kohézió erősítése

A társadalmi kohézió erősítése a projektek fontos célja. Nem egy elitista megalapozottságú

városfejlesztésről van tehát szó, hanem a helybéli lakosság aktív részvételére, az identitásuk

erősítésére építő beavatkozás színhelye lesz a szentesi akcióterület. Az akcióterület az egész

városi lakosságra közösségfejlesztő hatással bír.

A Kossuth tér és néhány belső udvar (pl. Horváth Mihály utcai tömbbelső) agóra-jellegű

kialakítása a lokális társadalom identitásának és a társadalom kohéziójának növelésében

kiemelkedő szerepet játszik. A közösségi helyek megújítása és funkcionális bővítése (pl.

Városi Galéria, Ifjúsági ház), valamint az értéknövelő beruházások, rendezettebb közterületek

alapvetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az akcióterület a város és környéke igazi központja

legyen. A belvárosi tereket a projekt alkalmassá és méltóvá teszi az eddigieknél gazdagabb

kulturális eseményprogram elbonyolítására is. Az ifjúsági központ korszerűsítése és

funkcióbővítése komoly keretet biztosíthat a társadalmi kohézió növekedése számára.

Az akcióterület a végrehajtott beruházások eredményeként az összes szentesi polgár

közösségi összetartozás-érzetét erősíteni tudja azáltal, hogy találkozóhelyként, egyben

kikapcsolódási, szabadidő lehetőséget kínáló helyként funkcionál. A már meglévő

273

egyedülálló építészeti környezet, az újonnan megtelepedő funkciók (pl.: kávézók, éttermek)

mellett a megújított zöldterület emeli a városközpont vizuális értékét, ezzel növeli a szentesi

polgárok identitástudatát, pozitívan befolyásolja a városimázst. Ide tartozik a tervezett

térfigyelő rendszer működtetése is, ami biztonságosabbá teszi a belvárost a szabadidő

kellemes eltöltéséhez.

Indikátorok: a városközpont szabadidős használóinak száma; az életminőség terén

bekövetkező pozitív változások (kérdőívezés segítségével mérhetők)

Az akcióterületi projektek kulturális hatásai

Ez a pozitív hatás annak az eredménye, hogy a városfejlesztés jelentős új kulturális funkciókat

teremt a már meglévők mellé. Szentes kulturális központ: a belvárosban többek között a mozi

mellett színház fog újra működni, nagyon jelentős hírnevet szereznek a városnak a dráma-

tagozatos diákok is. Az ifjúsági ház és a színház rekonstrukciója jelentős kulturális hatással

jár. Az ehhez kapcsolódó soft projektek (közösségi rendezvények) erősíteni fogják ezt a

funkciót. Növelni fogja a belváros kulturális értékeinek az áttekinthetőségét a kulturális

kiadványok, műemléképületekre helyezendő táblák kollekciója is.

Az akcióterület egyházi illetve vallási funkcióját bővítik a templomrekonstrukciók,

homlokzat-felújítások, a közös zarándokhelyek kialakítása erősíti az ökumenizmust, de ennek

következtében újabb komoly turisztikai vonzereje keletkezhet a városnak. Az akcióterület

kiváló lehetőségekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ott az eddiginél több kulturális

rendezvényeket, kisebb fesztiválokat, egyéb szabadidős programokat tarthassanak.

Indikátorok: az akcióterületen megvalósított kulturális szabadidős programok számának

alakulása

Felelősségérzet növekedése

A projektek végrehajtása során kialakuló rendezett közösségi terek növelik a helybéli lakás-

és üzlettulajdonosok ingatlanjaikkal kapcsolatos felelősségérzetét. A városfejlesztés egyik

várható pozitív hatása a tulajdonosi kör szemléletének átalakulása lesz. Az akcióterület

jelenleg az átlagosnál magasabb városrész, az ott zajló folyamatok sok esetben

magatartásmintát adnak az egész városi lakosság számára A városközpont szépítése nyomán

a helyi társadalmi-gazdasági szféra a megfelelő ösztönző erők eredményeként maga is

megújítási tevékenységbe fog, mert a korábbinál gondozottabb környezetben fekvő

elhanyagolt ingatlan tulajdonosát a közösségi véleményalkotás is arra sarkallja, hogy

változtasson a tulajdonában álló épület állagán. Megállapíthatjuk, hogy a funkcióbővítő

beavatkozások összessége kisugárzó, multiplikátor hatása aránylag kisebb befektetéssel is

nagy eredményeket hoz.

Indikátorok: a participáció szintjének növekedése, a közösségi tevékenységek bővülése, a

lakóépületek, üzletek, illetve az előttük fekvő járdák, utak tisztán tartása

274

Oktatási intézmények vonzerejének további növekedése

Az akcióterület kiemelkedő alap- és középfokú oktatási központ, három általános iskola és

három középiskola működik itt. Ez szinte egyedülálló a magyar városok esetében. A tanulói

létszám megőrzése, sőt emelése az önkormányzat érdeke is. A rendezett, tiszta környezet, a

vonzó zöldfelületek, a funkciógazdag belváros hatására a szülők szívesen íratják ezekbe az

oktatási létesítményekbe a gyermekeiket, aminek következtében megőrződik a belváros

oktatási központ-jellege.

Indikátor: tanulói létszám alakulása.

Bűncselekmények számának csökkenése

A belváros fejlesztésének egyik soft projektje a rendőrségi térfigyelő-rendszer kiépítése. Erre

részben a beruházott nagy értékek megóvása miatt is szükség van. A térfigyelő rendszer

hatására javul az akcióterület bűnözési statisztikája.

Indikátorok: bűncselekmények számának alakulása

5.2 Gazdasági hatások

A szentesi városközpont – központi jellegéből adódóan – évszázadok óta gazdasági központja

a városnak. A zöldmezős beruházásként épült nagyobb külvárosi bevásárlóközpontok mellett

a kiskereskedelmi funkció mindmáig igen jelentős az akcióterületen, ahol nagyon változatos

profillal 101 kiskereskedelmi üzlet található, ami Szentes kiskereskedelmi üzleteinek 20%-a.

A városközpontban 34 iroda működik, jelentős az egyéb irányító funkció is, és az akcióterület

a város pénzügyi központja (bankfiókok). A városközpontban jelen van a turizmus, de a

Petőfi Szálló megújításával igazi minőségi fizetővendég-szolgáltatás jöhet létre, ami növeli a

turisták számát, megemeli a szentesi idegenforgalmi adók összegét.

A városközpontban elhelyezkedő akcióterület megújítása a Gazdaságfejlesztési stratégia

segítségével hozzájárul Szentes belvárosának gazdasági dinamizálására. A fejlesztési

tevékenységek meggyorsíthatják az egész város gazdaságfejlesztését is. A multiplikatív hatás

azt jelenti, hogy a közszféra egységnyi befektetése mennyi magántőke befektetését

eredményezi. Szentes esetében a belvárosi akcióterület megújulása számos, kisebb volumenű

ingatlanfejlesztési projekt elindítását eredményezheti (pl. üzletek felújítása), a téren jelenlévő

kereskedelmi egységek megújulnak, illetve a megtelepedő, illetve bővülő funkciók hatására

nő a vállalkozások száma és így a vállalkozássűrűség is.

A kiskereskedelmi szektor erősödése

Sokak által bizonyított tény, hogy a gondozott, ápolt közterület, a sétálóutcák fejlesztése

vonzza a magasabb presztízsű kiskereskedelmi üzleteket. Megújult, a prosperitás jegyeit

magán viselő városrészekbe szívesebben költöznek a magas hozzáadott értéket termelni képes

üzletek, mint a gondozatlan városnegyedekbe. Bár Szentesen a projekt eredményeként újabb

sétálóutca nem jön létre, a megújított közterületek, a felújított épületek, a több kerékpárút és

az idegenforgalom fellendülése együttesen a kiskereskedelmi szektor megélénküléséhez

vezet.

275

A városközpont funkcióbővítő fejlesztése a kiskereskedelmi üzleteket közvetlenül nem hoz

létre, viszont a megújuló épületekhez kapcsolódóan üzletportálok fejlesztésére is sor kerül.

Jelenleg a 101 kiskereskedelmi egység változatos profilú, de hiányoznak a magas színvonalú,

kimondottan igényes, jómódú közönségre számító üzletek, így ezeket a vásárlókat a

városperemre települt multinacionális kiskereskedelmi láncok szívják fel. Várható, hogy a

város központjában a projektek hatására újabb kiskereskedelmi üzletek nyílnak, amelyek

kielégítik a megnövekedett számú minőségi fogyasztókat is, és emellett bővülnek és

erősödnek a már meglévő, a helyiek által kedvelt és látogatott üzletek is. A funkcióbővítő

városfejlesztés következtében a kereskedelmi üzlethelységek száma kb. tízzel nő a projekt

befejezéséig.

Indikátorok: a kiskereskedelmi egységek számának alakulása. Célérték 2013: 104 darab

kiskereskedelmi üzlet; a kiskereskedelmi egységek profiljának változása

Munkahelyek létrehozása, versenyképesség javulása

A Petőfi Szálló rehabilitációja a városközpont fejlesztésének fontos projektje közvetlen

munkahely-teremtéssel jár. E projekt azonban nem része a jelenlegi DAOP pályázatnak, így

az itt keletkezett mutatókkal nem számolhatunk (kb. 100 új munkahely létesül 2013 végéig).

A projektek indirekt módon is teremtenek munkahelyeket, pl. a fellendülő turizmus hatására

nyíló szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó helységek számának emelkedése, a

szolgáltató profillal rendelkező vállalkozások számának növekedése, a kiskereskedelem

fellendülése útján stb. Azonban ezek az adatok a jelenlegi gazdasági környezet ismeretében

még óvatos jelleggel sem becsülhetők, bár a munkahelyteremtés irányában elmozduló

kormánypolitika nagymértékben befolyásoló tényező lehet. Bizonyított tény, hogy az ápolt,

tiszta közterületekkel és megújított, attraktív épületállománnyal rendelkező városnegyedek

vonzó tényezőnek számítanak a tercier (és a kvaterner) szektor vállalkozásai számára.

Megújult, a prosperitás jegyeit magán viselő városrészekbe szívesebben költöznek a

tudásintenzív vállalkozások is, amiben a központi fekvés komoly előnyt jelent. A rendezett

környezet, valamint a központi fekvés is javítja a vállalkozások versenyképességét.

Jelen projekt keretében a Városfejlesztő Társaságként a projekltfejlesztési időszakban a

Szentes Városi Szolgáltató Kft-ben kialakított városfejlesztési csoport állományi létszámát

vesszük figyelembe.

Indikátorok: a foglalkoztatottság alakulása a projekt érdekében, annak hatására. Célérték: 5

új munkahely.

Irodafunkciók bővülése

Az akcióterületen jelentős beruházások valósulnak meg, amelyek az iroda-ellátottságot

növelik, ezáltal szélesítik az irodafunkciót. Ez lehetőséget kínál új vállalkozásoknak, hogy a

területre települjenek. 2013 végéig várhatóan 3 felújított irodahelység kerül kialakításra a

közszféra projektjei nyomán.

Indikátorok: irodahelységek számának növekedése; szolgáltatási funkciók gyarapodása.

276

Vállalkozások számának növelése, bevételük növelése

Az akcióterület megújulásának velejárója a városközpont felértékelődése, ami újabb

vállalkozásokat vonzhat a területre. Az akcióterületen működő vállalkozások száma jelenleg

(2009-ben) 381, ami a Szentesen működő összes vállalkozásnak (2321 db) 16,4%-a. A

vállalkozások száma a megújításnak köszönhetően évente 1-2%-kal emelkedhet, három-öt év

alatt elérheti a 390 darabot.

A jelenleg 74 darab kereskedelmi és irodai célra hasznosított helység száma a fejlesztési

tevékenységeket követően növekedni fog, ami hozzájárul a városközpont, de egész Szentes

vállalkozássűrűségének növekedéséhez is. A bővülő funkciójú belváros látogatottsága

emelkedik, a jelenlegi, elsősorban átmenő forgalom helyett a helyi lakosok több időt töltenek

el ebben a városrészben. A nagyobb forgalom következtében a környékbeli kiskereskedelmi

profilú vállalkozások bevételei is növekednek.

Az önkormányzati terhek növekedésének korlátozása érdekében elsődleges fontosságú a

megújított közterület által növekvő bevételhez jutó kiskereskedők bevonása a megújításba. A

tér körüli ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a vagyonkezelésbe kerülnek

visszaforgatásra.

Indikátorok: a vállalkozások számának alakulása. Célérték: 8-10 új vállalkozás

Az idegenforgalom fellendülése

A Petőfi Szálló rehabilitációja eredményeként fellendül az idegenforgalom az akcióterületen.

A magas színvonalú szálloda magasabb státuszú turistákat vonz a városközpontba, akik a

korábbinál jelentősebb forgalmat generálnak. Meg kell jegyeznünk, hogy az akcióterületen

kívüli turisztikai fejlesztések (pl. termálfürdő, Széchenyi-liget felújítása, kerékpárutak

fejlesztése) kedvező hatásainak egy része is a belvárosban jelentkezik majd, a turisták

fokozott keresletet generálnak a belvárosban.

Az idegenforgalmi adóbevételek összege 2005-ben 1 728 000 Ft, 2006-ban 2 125 000 Ft és

2007-ben 2 148 000 Ft volt. A bevételek nagysága és jelentősége elenyésző méretű a városi

költségvetés egészét tekintve. Várható, hogy az idegenforgalom fellendülésével az

adóbevételek növekedni fognak.

A város egészét tekintve 2007-ben 23252 vendégéjszakát töltöttek a turisták kereskedelmi

szálláshelyen, ennek csak 36%-a volt külföldi. A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos

tartózkodási idő 2,9 éjszaka volt. Ezen mutatókban a Petőfi Szálló tervezett rehabilitációja

várhatóan jelentős elmozdulást fog eredményezni. A vendégéjszakák száma Szentesen

30 000 fölé, az átlagos tartózkodási idő 3,5 éjszaka fölé emelkedik a kereskedelmi

szálláshelyeken. A külföldi vendégforgalom is fellendül, a külföldiek aránya az összes

vendégéjszakából várhatóan 40% fölé emelkedik.

Indikátorok: vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken;

külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák aránya

Önkormányzati bevételek

Az idegenforgalom fellendülése és az akcióterületen működő vállalkozások fejlődése,

forgalmuk bővülése és az alkalmazotti létszám növekedése elsősorban a projekt közvetett

277

hatásaként jelentkezik. A turizmus növekedése, és a vendégéjszakák számának emelkedése

kapcsán növekszik az idegenforgalmi adók összege. Az akcióterület megújításának

következtében újabb, az eddiginél szélesebb és magasabb igényeket kielégítő vállalkozások

jelennek meg, ami komoly többletbevételt eredményezhet az önkormányzati költségvetés

számára, növelve ezzel a helyi adók összegét.

A beruházások eredményeként az idegenforgalmi adóbevételek akár 50%-kal

növekedhetnek. A többi adónem növekedésében is jelentős szerepet játszhat a

városfejlesztés, becslések szerint a növekmény 5-10%-a következik a megújítási

tevékenységből.

Indikátorok: a helyi iparűzési adó összegének alakulása.

A Petőfi Szálló felújítása

Az akcióterületi terv a szálló környezetének minőségi rendbetételével hozzájárul a

megvalósítás felgyorsításához, mert a minőségi környezet vonzó a magánbefektetők számára

is, meggyorsítja mind a szálloda-beruházást, mind a Kossuth tér környékének üzleti

hasznosítását (kiskereskedelem, szolgáltatások, rendezvények, vendéglátás, stb.).

A megújuló Petőfi Szálló műemléki felújítása a legnagyobb volumenű projekt, aminek

keretén belül egy 4 csillagos szálloda kerül kialakításra a hozzátartozó létesítményekkel

(apartmanok, 1 ágyas és 2 ágyas szobák, színházterem, éttermek, pub, borozó, kerthelyiség,

teremgarázs, törökfürdő, edző terem, squash fallabda, casino, gyermekmegőrző) (www.

petofiszallo.hu).

Indikátorok: Petőfi Szálló látogatottsága, vendégéjszakák száma, a működtető vállalakozás

piaci pozíciója

5.3 Esélyegyenlőségi hatások

Az akcióterületi fejlesztés legfontosabb küldetése a város társadalmi-kulturális és gazdasági

életének újraszervezése, a belső társadalmi-gazdasági kapcsolatok újraszövése, annak

érdekében, hogy erősödjön a helyi társadalmi kohézió, a szentesiek összetartozás érzése.

A pályázat keretében végrehajtásra kerülő városrehabilitációs beavatkozások többsége a helyi

társadalmi, kulturális élet intézményeinek, egyéb tereinek megújítására irányul, amely helyet

ad, támogatja a társadalmi, kulturális integrációt, segíti az alapvető szolgáltatások

hozzáférhetőségét a legkülönbözőbb társadalmi csoportok számára. Az alábbiakban

megvizsgáljuk az egyes esélyegyenlőségi alapelvek érvényesülését.

Térbeli kiszorítás és integráció

Szentes belvárosa jelenleg is jelentősebb presztízzsel rendelkezik, mint a város más részei. Az

akcióterületi beavatkozások nem okozzák a városrész gyors felértékelődését, és nem

indukálnak jelentős és radikális térbeli társadalmi folyamatokat. A városrehabilitációs

beavatkozások megerősítik a meglévő funkciókat, és megteremtik a funkcionális kereteit a

jövő beruházásainak, amelyek a belváros karakterét megerősítik, és kedvező kisugárzást

fejtenek ki a szomszédos városrészek irányába. A beavatkozások helyi gazdaságfejlesztő

hatása közvetlenül (munkahelyteremtése), és közvetetten (növekvő önkormányzati bevételek)

278

a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez járulnak hozzá, növekvő esélyt teremtenek a

lecsúszott társadalmi csoportok felzárkóztatása számára. A minimális lakossági mozgás,

amely elvárható a belváros funkcióbővüléséből nem eredményezi a szegregálódott területek

kiterjedésének növekedését, sőt az említett komplex folyamatoknak köszönhetően a lecsúszott

városrészek felzárkózásához teremtik meg a feltételeket.

Fizikai infrastruktúra és szociális ellátások hozzáférhetősége

A fejlesztési projektek elsősorban a fogyatékkal élők és a kerékpárosok közlekedési helyzetét

javítják, azaz hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület számukra is megfelelő közösségi

teret jelentsen. A szentesi városközpont a projektek eredményeként a hátrányos helyzetű,

fogyatékkal élők (elsősorban rokkantak, mozgássérültek), nagycsaládosok számára jó néhány

intézmény (pl. ifjúsági ház, városháza akadálymentesítése) könnyebben megközelíthető lesz,

mint korábban. Az akcióterület megújítása során fokozottan ügyelünk az akadálymentesítésre

a járdaszegélyek kialakításánál, a kerékpárutak tervezésénél. Fontos hogy a járdák

akadálymentesítése ne csak a mozgássérültek, hanem egyben a vakok és gyengénlátók

érdekeinek figyelembe vételével történjék.

A környék forgalmi rendjének átalakításával, a kerékpárutak kialakításával a projekt

preferálja a fenntartható közlekedési formákat. A belvárosi intézmények, iskolák és

kereskedelmi egységek az akadálymentesítés eredményeként a tolószékes mozgássérülteken

kívül a kerékpárral és babakocsival érkezők számára is könnyen megközelíthetők lesznek. A

belváros rehabilitációja tehát jelentősen javítja a mozgássérültek helyzetét, napi életvitelükben

könnyebbséget okoz.

Közösségi és képzési programok

A pályázat keretében tervezett szoft elemek tartalmazzák a közösség(fejlesztés)i célzatú

tevékenységeket, amelyek kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportok számára kerültek

kialakításra (munkanélküliek, alulképzettek, stb.).

A fenti alapelvek és egyben az esélyegyenlőségi kritériumok teljesülését a következő mérési

pontokon keresztül mutatjuk be.

A tervezett tevékenységek miként szolgálják az esélyegyenlőséget, értve ez alatt pl. a

hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását, társadalmi beilleszkedését, a fogyatékkal élők

közlekedését, napi életvitelét?

A szoft elemek között szerepelnek olyan beavatkozások, amelyek közvetetten megteremtik

azokat a feltételeket, amelyek révén jelentősen javulnak a hátrányos helyzetű csoportok

foglalkoztatási és ezen keresztül beilleszkedési esélyei. A közterületek átfogó fejlesztése,

akadálymentesítése, felhasználóbarát kialakítása minőségileg nagyban javítja a fogyatékkal

élők, idősek, kisgyermekesek napi életvitelét.

A tervezett beavatkozások megvalósításában hátrányos helyzetű (munkanélküliek, roma

lakosság) csoportok is részt vesznek foglalkoztatás, vagy társadalmi munka útján. (pl.

közhasznú foglalkoztatással)?

A projekt közvetlenül tartalmaz közhasznú foglalkoztatási elemet, a Közgé-kert kialkítása

esetében. A közösségi terek minőségének fenntartása a projekt elemi érdeke. Ennek keretében

279

a közterületek fenntartását, üzemeltetését végző közterület-fenntartó szervezeten keresztül

kiegészítő közhasznú foglalkoztatási program valósul meg.

Infokommunikációs akadálymentesítés valósul meg?

Az infokommunikációs akadálymentesítés számára az alapfeltételt biztosító fizikai környezet,

azaz az épületek és közterületek akadálymentesítése a projekt beavatkozásai által valósul

meg.

A projekt olyan szolgáltatást, képzéseket, akciókat és/vagy szolgáltatáson belüli speciális

elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére

tekintettel került kialakításra.

A Fehérház külső liftjének kialakítása, a közterületek akadálymentesítése és más közösségi

funkciót ellátó épületre, helyiségre irányuló fejlesztés a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal

élők különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítását szolgálják.

A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében

esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti az egyes társadalmi

csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.

A városfejlesztés átfogó mottója, üzenet, hogy „Szentes a Szentesieké!”, azaz az

önkormányzat a projekten keresztül is üzen a település legkülönbözőbb társadalmi csoportjai

számára, hogy a város hosszú távú fejlődése érdekében mindenki egy hajóban, egy irányban

evezzen, fogjon össze, segítse, támogassa egymást. Ez a koncepció maximálisan

esélytudatosságot, a meglévő előítéletek megszűntetését fejezi ki.

A beavatkozás eredményeként létrejött munkahelyek keretében lehetőség szerint

részmunkaidős/távmunkában történő foglalkoztatás is megvalósul (részmunkaidős

foglalkoztatottak száma vagy Távmunkában foglalkoztatottak száma).

A vállalkozói központ, olyan munkahelyeket teremthet, amely a részmunkaidős foglalkoztatás

lehetőségét teremtheti meg, illetve időszakosan a távmunka számára kínálnak lehetőséget.

Indikátorok: akadálymentesített létesítmények száma; akadálymentesített közterületek

kiterjedése

5.4 Környezeti hatások

A Szentes Városközpont Akcióterület fejlesztésének számos eleme közvetlen

környezetminőségi javulást céloz. A történelmi városközpont társadalmi-gazdasági

helyzetének javítása mellett a projekt legfontosabb célja a települési környezet állapotának

javítása. A kedvező hatások bekövetkezéséhez szükséges a projekt minden elemét

megvalósítani. A projektek célja Szentes esetében tehát kiegészül a belvárosi zöldterületek

állapotának javításával, az elsősorban a gépjárművek által okozott környezetszennyezés

csökkentésével, egy ökológiailag fenntartható városfejlesztéssel. Ennek számos pozitív hatása

van az akcióterület környezeti minőségére, mindemellett – főleg átmenetileg – néhány negatív

hatással is számolni kell, amelyek azonban megfelelő eszközökkel mérsékelhetők lesznek.

280

Mutató neve: Típus Mérték-

egység Érték

Célérték a

fenntartási

időszak

végén

Mutató forrása

A támogatott projektek eredményeként

elért energia megtakarítás

eredmén

y GJ 21491,6 3010,2

Útmutató szerint 35

évre számolva -

Költség-haszon

elemzés alapján.

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának

csökkentése (CO2-e) hatás tonna 2215,325 316,475

Útmutató szerint 35

évre számolva -

Költség-haszon

elemzés alapján.

Ártalmatlanításra kerülő hulladék

arányának csökkentése (amennyiben

releváns)

output tonna nem releváns nem

releváns -

A fenntarthatósággal kapcsolatos

tudásmegosztáson részt vettek száma output fő 15 15 -

Jobb összesített energetikai jellemzőkkel

(energiatanúsítvánnyal) rendelkező

épületek száma

output db 0 0 -

Pozitív hatások

A) Levegőminőség javulása

1. Porszennyezés csökkentése

Hazai városaink belső területeit figyelembe véve a szállópor-szennyezés az egyik

legsúlyosabb környezeti probléma, aminek a kezelését segíti a projekt megvalósulása. A

szállópor jelenléte hosszú távon jelentősen rontja az itt élők életminőségét. A pozitív

környezeti hatások között ez az egyik legfontosabb. A megújított, ápolt zöldfelület, a

gondozott parkok (pl. Kurca-part, templomkertek, a Petőfi Szálló előtti zöldterület rendezése),

valamint a díszburkolattal rendelkező felszínek fenntartása és a kerékpáros közlekedés

infrastruktúrájának magas színvonalú kiépítése csökkenti a szállópor-szennyezést.

A zöldterületek rendezése segíti a szállópor-szennyezés csökkentését, mivel a növényzet nagy

mennyiségű port köt meg. A légköri aeroszol-szennyezettség csökkenése már a fejlesztés első

stádiumának végén kimutatható eredményekkel jár, és a forgalomcsökkentéssel teljesedik ki.

Indikátor: a levegő portartalmának változása.

2. A szennyező gázok mennyiségének csökkenése

Ezt a következő okok segítik elő:

- a szennyező gázok mennyiségének csökkentését a személygépkocsi-forgalom csillapításától,

az egyirányúsítástól, a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezésétől, a fizetőparkolás

rendszerének továbbfejlesztésétől várhatjuk. Az autóforgalom csillapítása közvetlenül javítja

a levegő minőségét, ehhez szükség van arra is, hogy a fellendülő gazdasági funkció

következtében megélénkülő célirányos személygépjármű-forgalom számára a parkolási

281

lehetőségek megfelelően rendezve legyenek. A helybéliek számára a belváros egyértelműen

egészségesebbé válik, de mindennapjaik életét is megkönnyíti a forgalom csökkentése, így

számos pozitív hatás mellett pl.. lehetővé válik a lakások, kiskereskedelmi helységek

gyakoribb szellőztetése is.

- a megújult zöldterületek dúsabb, gazdagabb növénytársulásai az eddiginél több CO2-t

kötnek meg, és több oxigént juttatnak a levegőbe. Ezzel az akcióterületen javul a

levegőminőség, amely különösen a reggeli és esti órákban szinte azonnal érezhetővé válik.

Indikátor: a levegőben levő szennyezőanyagok (COx, NOx, SOx, ózon mennyisége).

B) A zajszennyezés csökkenése

A zaj olyan negatív környezeti hatás, ami a városközpontokban nagymértékben csökkenti az

életminőséget, rontja az ingatlanok értékét és jelentősen zavarja a közterületeket rekreációs

(pihenés, sétálás) céllal használókat, ezáltal csökkenti a forgalmas belvárosok

kiskereskedelmi üzleteinek forgalmát, emellett akadályozza az irodai funkció megtelepedését.

A gépjármű-forgalom Szentes belvárosában jelentős zajszennyezést okoz. A tervezett

városfejlesztési beavatkozások keretében létrejövő forgalomcsillapítás következtében a

zajszennyezés csökken, és ezáltal az akcióterületen elhelyezkedő ingatlanok értéke növekedik.

Indikátor: a zajszennyezés alakulása

C) Az ökoszisztéma gazdagodása, a fajgazdagság növekedése

A beavatkozás során kiemelt fontosságú az akcióterület számos zöldterületének (pl. Kurca-

part, templomkertek, Petőfi Szálló és a postahivatal körüli zöldfelületek) megújítása. Ennek

következtében egészséges, jó konzisztenciájú taxonokból álló növényállomány meghonosítása

megy végbe. Így ökológiai értelemben aktív hatást kifejtő, a mikroklímán túl a belvárosi

antropogén mezoklímára is kedvezőbb hatású, komfortérzetet növelő zöldterületek létesülnek.

A Kurca-parti sétány megújítása ökológiai folyosót képezhet a városhatáron kívüli területek, a

Széchenyi-liget és a város központi zöldterületei (pl. Kossuth tér, Erzsébet tér) között. Ennek

kézzelfogható eredménye lesz a vizes élőhelyeket kedvelő dús növényzet valamint nagyobb

gerincesek számának növekedése. A Kurca mentén a jelenleginél gyakrabban bukkannak fel

az alföldi vízivilágból ismert szárnyasok, a part közelében kiváló fészkelőhelyet találhatnak

az énekesmadarak, emellett kisebb gerinces állatok megjelenése is valószínűsíthető (pl.

mókusok, siklók).

Indikátorok: fajok számának növekedése

D) Hőszigetelés

A rehabilitálandó épületek egy részében a fűtési rendszer megújítását, a nyílászárók cseréjét

tervezik, ezzel az épületek fűtésére fordított költség, valamint a feleslegesen a szabadba

engedett (elveszített) hő mennyisége csökken. A fűtéskorszerűsítésben különleges szerepe

lehetne annak, hogy Szentes és környéke a geotermikus energia felhasználására kiváló

adottságokkal rendelkezik, így a fűtés-korszerűsítés megoldható helyi, környezetbarát energia

hasznosításával is.

Indikátorok: a fűtésmennyiség csökkentése, a hősszennyezés csökkenése

282

Negatív környezeti hatások

Mint minden emberi beavatkozás, a szentesi városfejlesztési tevékenységek is járhatnak

néhány negatív környezeti hatással, amelyek minimalizálása a belvárosi környezetminőség

megóvása szempontjából elsődleges jelentőségű. Mindemellett a belváros megújításának

egyik legfontosabb célja a települési környezet minőségének javítása, a megvalósítás során

jelentkező környezeti ártalmak zömmel ideiglenes jellegűek, nagyobb hányaduk a beruházás

befejezése után megszűnik.

A) Levegőszennyezés növekedése

1. Porszennyezés

A beruházás megvalósítása során jelentős porszennyezés következhet be. Magától értetődően

ez átmeneti szennyezés-növekedés, ami a bontással és építéssel járó tevékenységek

végeztével magától megszűnik. A szennyezés csökkentésére több módszer is szóba kerülhet,

így pl. a földmunkák során a kitermelt föld, a homlokzat-felújítások esetében magának a

homlokzatnak és a keletkező építési törmeléknek a vízzel történő locsolása. A porszennyezés

növekedésének megakadályozására különösen szeles időszakokban kell nagy gondot

fordítani.

2. A szennyező gázok mennyiségének növekedése

A városfejlesztés eredményeként megújuló belvárosi létesítmények, különösen a Petőfi Szálló

megújítása olyan helyeken is indukálhat személygépjármű-forgalmat, ahol az korábban nem

jelentkezett. A forgalomcsökkentéssel párhuzamosan tekintettel kell lenni arra, hogy az autók

elkerülő útvonalakat használnak, ahol nő a szennyezés. A forgalmi rend megváltoztatása ezért

különleges figyelmet igényel. Ennek a negatív hatásnak a mérséklésére kiváló esélyt jelent a

Szentes városát elkerülő utak fejlesztése, ami a tranzitforgalmat leveszi a belvárosról.

Az akcióterületen keresztül újabb autóbuszjáratok közlekedtetése is szerepel a középtávú

tervekben. A járatok nyomvonalát, különösen pedig a megállóhelyeket a növekvő

környezetterhelésre tekintettel szabad csak kijelölni.

A munkálatok során az alkalmazott munkagépek működésének hatására a szennyező gázok

mindegyike növekedhet. Ennek teljes kivédésére természetesen nincs lehetőség, de a

munkálatok megfelelő időbeli ütemezése, az ütemezés betartása (pl. éjszakai munkavégzés

kerülése) minimalizálhatja az ilyen jellegű ártalmakat.

B) Egyéb

Egyes negatív hatások ideiglenesen, a projektek végrehajtása idején jelentkeznek. Ilyen lehet

pl. az építkezések idején a zajszennyezés, illetve a talaj áthalmozásánál előforduló

talajszennyezés. Nem kellő körültekintéssel megvalósított zöldterület-fejlesztésnél

átmenetileg sérülhet az ökoszisztéma, a vadon élő állatok (elsősorban a madarak) elriadhatnak

a környékről. Ezek a negatívumok a projektek befejeztével megszűnnek.

Parkolás

A gazdasági szereplők hátrányosnak tartják a helyi parkolási rendszert, ezért annak -

legalábbis részleges – megváltoztatására törekszenek. Kétségtelen tény, hogy a jelenlegi

283

általános fizetős parkolási rend kedvezőtlenül érinti a belvárosi kiskereskedelmi üzletek

forgalmát. Ki kell dolgozni egy olyan parkolási rendet, ami a belvárosi autóforgalmat és a

parkolási igényeket nem, vagy nem számottevően növeli meg, de nem akadályozza a

belvárosi üzletek forgalmát. Szóba jöhető megoldás lehet a parkolási díj kereskedők általi

részleges átvállalása.

A fenntartható településfejlesztést elsősorban meghatározó területek a közlekedés,

környezetvédelem, területhasználat és városszerkezet, valamint a várospolitika stratégiai

iránya. Az alábbiakban a projekt hatásait különböző szempontok szerint értékeljük.

1.) Közlekedés: az akcióterületi fejlesztésről megállapítható, hogy

– Szentes belvárosának átmenő forgalma csökkentésre az elkerülő útvonalak és a belváros

forgalmi szabályozása révén;

– a gyalogosbarát, és kerékpáros közlekedést ösztönző fejlesztések révén a környezetbarát

közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesülnek;

– a városrehabilitáció eredményeként a gépkocsi használat csökken az akcióterületen;

2.) Környezeti minőség:

– a fizikai beruházások és az azokhoz kapcsolódó szoft elemek a környezettudatos magatartás

ösztönzésére irányulnak;

- a megújuláshoz kapcsolódóan a nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz

való hozzáférést az önkormányzat mindenki számára biztosítja;

– az épületek megújítása hozzájárul a létesítmények jobb energiagazdálkodásához, a

hatékonyabb hőellátáshoz és a hőveszteségek csökkentéséhez;

– a hulladékgazdálkodáson belül az önkormányzat hosszú távú célja a hasznosításra átadott

hulladék arányának növelése és az összes keletkezett települési hulladék mennyiségének

csökkentése.

Zöldfelület-gazdálkodás

– az akcióterületi beavatkozások a zöldfelületek átfogó minőségi fejlesztését eredményezi;

– a projekt révén humanizált, élő utcák jönnek létre;

– A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg

73. számú táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok

Mutató neve Mérték-

egység

Típus

(output /

eredmény)

Bázisérték Min. elvárt

célérték

Célérték

elérésének

időpontja

Célérték a

projekt

megvalósítási

időszak

végén

Célérték a

fenntartási

időszak

végén

Mutató forrása

Fajlagos

vízfelhasználás

Mértéke

Teljes

Vízfelhasználás Ezer m

3 Eredmény 1,214 - 2013 1,214 1,200

Szentes Város

Önkormányzat

Termelés v.

szolgáltatás

egysége

Változó fő Eredmény 101 - 2013 101 101

Szentes Város

Önkormányzat

Fajlagos

energiafelhasználás

Mértéke

Teljes villamos

energia felhasználás Ezer kWh Eredmény 123,172 - 2013 123,172 123,000

Szentes Város

Önkormányzat

Termelés v.

szolgáltatás

egysége

Változó fő Eredmény 101 - 2013 101 101

Szentes Város

Önkormányzat

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának

mértéke (CO2e) t/év Hatás 87 - 2013 87 85

Szentes Város

Önkormányzat

Ártalmatlanításra

kerülő

hulladék arányának

mértéke

Ártalmatlanításra

kerülő

hulladék

t Output 33 - 2013 32 30

Szentes Város

Önkormányzat

Összes

hulladék

mennyisége

t Output 47 - 2013 46 40

Szentes Város

Önkormányzat

A kistérségben élők

foglalkoztatottságának

mértéke

Saját

foglalkoztatottak

közül helyben lakik

fő Output 99 - 2013 99 99

KSH népszáml.

adatbázisa

(2001.) A foglalkoztatottak

száma* fő Output 101 - 2013 101 101

KSH népszáml.

(2001.)

A fenntarthatósággal

kapcsolatos

tudásmegosztáson

részt vett

munkavállalók száma

Tudásmegosztásban

résztvevők

száma

fő/év Output 0 - 2013 15 15

Szentes Város

Önkormányzat

Össz

munkavállalói

létszám

fő/év Output 101 - 2013 101 101

Szentes Város

Önkormányzat

Jobb összesített

energetikai

jellemzőkkel

rendelkező

épületek száma

db Output 0 - 2013 2 2

Szentes Város

Önkormányzat

Akadálymentesített

épületek

száma

db Output 0 - 2013 2 2

Szentes Város

Önkormányzat

286

Összegezve a városközpont környezetének minősége (elsősorban a közterületek, közterületi

zöldfelületek kiépítettségének, rendezettségének színvonala, állapota, gondozottsága) a város

és a város lakóinak kulturális színvonalát, a társadalom jóléti állapotát tükrözi.

A tervezett beavatkozások indokoltságát az adja, hogy a folyamatban lévő, szigetszerű

önkormányzati beruházások között kizárólag egy nagy volumenű projekt képes az egységet

megteremteni, a fejlesztéseket az előre eltervezett logika mentén összekapcsolni. Így

projektünk végeredményeként a régmúlt értékeinek részbeni helyreállításával visszaadjuk a

polgári öntudatot megtestesítő belváros régi pompáját és közösség formáló, központi szerepét.

Az egyedülálló "tér-lánc" szerkezet tudatos kihasználásával biztosítható lesz a gyalogos és

kerékpáros forgalom számára, hogy bizonyos szempontból irányított módon érje el a város

értékeit, így azok láthatóbbá, vonzóbbá és meghatározóbbá válhatnak. Ennek megfelelően az

egyes helyszínek között a közösségi-pihenést valóban szolgáló közterületek kerülnek

kialakításra.

A fejlesztés részeként megvalósított forgalomcsökkentő intézkedésekkel és a kerékpárutak

fejlesztésével nem csak a kor elvárásainak megfelelő alternatív közlekedési kapcsolat jön létre

a belvárosi akciók között, hanem a városra jellemző nagy kerékpárforgalom biztonságosabbá

tétele is elérhető, ezzel pedig növelhető a lakosság egészséges, aktív életmód iránti igénye.

A projekt számos egymásra épülő elemet tartalmaz, így például: a belvárosi

forgalomcsillapítás eredményeként növekvő gyalogos forgalom hatására a bevásárló utcában

érintett üzlethelyiségek versenyhelyzete javul, amit tovább erősít az egységes, a járókelők

figyelmét vonzó homlokzat kialakítása.

A projekt megvalósítása egyaránt hozzájárul a szentesi lakosság identitás tudatának

erősítéséhez és a belvárosi akcióterület gazdasági és turisztikai fejlődéséhez.

A projekt kertében elvégzett fejlesztések fenntartása részben az önkormányzat részben a

bevont partnerek felelősek. A felújítások során a karbantartási költségek csökkenek, az

esetlegesen szükséges pótló beruházások tíz éven túl várhatók.

A Bíróság homlokzat karbantartása alapvetően nem jelent sem többlet feladatot, sem többlet

költséget. A felmerülő költségek között egyedül a kb. 5 évente szükséges homlokzattisztítást

kell megemlíteni, amit mindkét szervezet saját működési költségeinek terhére vállal.

A közterület tekintetében jelenleg is Szentes Város Önkormányzata látja el a zöldfelületek és

burkolt felületek karbantartását. A megnövekedett zöldfelületek fenntartása ugyan többlet

költséget jelent a városnak, figyelembe véve azt, hogy ez a terület a legkiemeltebb

kategóriába tartozik. A szükséges forrásokat az önkormányzat éves költségvetésében különíti

el, míg a költségek csökkentése érdekében pedig növeli parkgondozásba bevont közcélú

foglalkoztatottak számát. A város céljai között szerepel az elindított önkéntes akciók

meghonosítása Szentesen, így ezek a programok szintén hozzájárulnak a létrehozott

eredmények hosszan tartó megóvásában.

287

A Fehér Ház portáljainak karbantartásáét az üzemeltetést végző szervezet, a Szentes Városi

Szolgáltató Kft. felelős. Mivel az épület teljes karbantartást és szükséges pótlási munkáit ez a

szervezet végzi, így a projekt eredményeinek fenntartása nem jelent többlet költséget az

önkormányzatnak. A homlokzati felújítások esetében szintén csak a tisztán tartási feladatokat

kell említeni a következő időszakban. Ezek ugyan többletköltséget jelentenek, de ennek

finanszírozását a Kft. vállalja. A projekt keretében elvégzett energetikai korszerűsítések

segítségével elért megtakarítások az üzleteket bérlő vállalkozásoknál jelentkeznek, ezáltal a

projekt hozzájárul jövedelemtermelő képességük javításához.

A projekt keretében elindított soft tevékenységek fenntartása elsősorban a közösségi tér

fejlesztésben érintett szervezetek (Diákpincét működtető VEGA) feladata. Ennek érdekében

az önkormányzat nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a hasonló témájú projektek kidolgozására,

illetve az ezek finanszírozását szolgáló, elsősorban TÁMOP és KEOP programok

megismerésére. Így a tevékenységek finanszírozását általában 100%-os intenzitású támogatás

segítségével tudják a partnerek, illetve az önkormányzat előteremteni.

A jelen fejezet összegzése: az EATT ide vonatkozó megállapításai továbbra is

helytállóak, az indikátorokat aktualizáltuk. Ennek indoka, hogy az EATT készítésekor a

projekt időbeli ütemezése nem volt teljes mértékben meghatározható, ehhez a második

fordulóban- az ATT elkészítése, véglegesítése volt szükséges, az egyes műszaki tartalmak

pontosításával.

288

6.Kockázatok elemzése

6.1 A kockázatok korai felismerésének szükségessége

A Szentes belvárosának szívében fekvő akcióterület megújítása komplex fejlesztési program,

amely tervezése és megvalósítása során jelentkezhetnek olyan tényezők, amelyek a fejlesztés

célját veszélyeztetik. A kockázatok egyrészt lehetnek az akcióterület, illetve a projektgazda, a

döntéshozó szervezet adottságaiból fakadó belső kockázatok. Ezeken kívül léteznek a

városfejlődési folyamatok természetéből (pl. a városi közlekedés jövőbeni jellege), vagy a

projekt megvalósítására hatást gyakorló szervezetek adottságaiból, döntéseiből, lépéseiből

következő külső kockázatok is. Az utóbbiak a projektgazda kompetenciáján kívül esnek, ezek

esetében inkább csak a hatások mérséklése tervezhető. Az immanens kockázatok ezzel

szemben a problémák időben történő diagnosztizálása esetén jórészt megoldhatók és a projekt

végrehajtását veszélyeztető kedvezőtlen folyamatok ilyen módon kiküszöbölhetők. A

koncepció-tervezés fázisában a belső kockázatok nagyobb része már láthatóvá válik, míg a

külső kockázatok inkább csak a projektgenerálási fázisban vagy a kivitelezés után

jelentkeznek. Az alábbiakban kifejtett kockázatok között sorrendiség nem állapítható meg,

mindegyik kezelése magas szintű odafigyelést igényel, mert bármelyik kockázat

bekövetkezése az egész projekt lényegét és értelmét meghiúsíthatja.

6.2 Külső kockázatok

1. Kockázat

A változó makrogazdasági környezet kihatásai

A hazai és a nemzetközi gazdasági tendenciák hirtelen változásai vagy romlása a program

eredményességét korlátozhatják. Ilyenek lehetnek az infláció növekedésével kialakuló

magasabb költségek, illetve a napjainkban tovagyűrűző nemzetközi hitelválság, ami az

ingatlanfejlesztési elképzelések végrehajtását és a magánszféra szereplőinek bevonását

megnehezítheti.

Megoldási javaslat. A városfelújítási program ütemezésében tekintettel kell lenni a jelenlegi

és a várható makrogazdasági tendenciákra. A pénzügyi terv alapos kidolgozása megtörtént.

2. Kockázat

Forgalomnövekedés, parkolási gondok

A városfejlesztési célú projektek hatására jelentősen megnövekedhet a gépjárműforgalom

Szentes belvárosában, illetve annak környékén. A gazdasági élet dinamizálódása és a

szállóvendégek nagy létszámban történő megjelenése gondokat okozhat a belvárosi

közlekedésben és megnöveli a parkolási igényeket, valamint zavarhatja az alföldi városokra

jellemző kerékpáros forgalmat is. Ez azzal fenyeget, hogy a megújított belvárosi

zöldterületeken, tereken megjelennek az illegálisan, fizetés nélkül parkoló járművek,

hasonlóan nagyobb városaink köztereihez.

289

Megoldási javaslat: a parkolási gondok kezelését a program céljaihoz illeszkedve kell kezelni.

Továbbra is fent kell tartani a fizetőparkolás rendszerét, aminek eredményeként elsősorban a

helyi lakosság és az áruszállítás használ belvárosi parkolóhelyeket. A szálloda környékén

keletkező parkolási gondokat úgy kell megoldani, hogy az ne okozza zöldfelületek elvesztését

(pl. mélygarázs).

3. Kockázat

Gazdasági szereplők sikertelen bevonása, passzivitása

Az akcióterületen tevékenykedő gazdasági szereplők sikertelen bevonása a projekt céljának

meghiúsulását okozhatja. A vállalkozások passzivitása eredményeként a projekt nem fejti ki

azt a multiplikátor hatást, aminek eredményeként nem dinamizálódik a belváros gazdasági-

társadalmi élete.

Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása során tevőlegesen és ténylegesen be kell vonni a

helybeli gazdasági szereplőket. A projektnek ehhez a kidolgozott megfelelő kiegészítő-típusú

(„soft”) (pl. marketing, közösségépítés, partnerség építés, stb.) akciókat ténylegesen

működtetnie kell, illetve a gazdasági élet szereplőit kollaboratív módon kell bevonni a

megvalósításba.

4. Kockázat

A fejlesztések iránt ellenérdekelt helyi csoportok

A fejlesztések előtt, a munka alatt, de a projekt befejezése után is színre léphetnek olyan helyi

csoportok, amelyek vélt vagy valósnak tűnő indokból ellenérdekeltek a projekt

megvalósításában (pl. zöld szervezetek, helyi műemlékvédők, belvárosi lakosok). Ezek a

csoportok állampolgári jogaikkal élve zavarhatják, ill. hátráltathatják a futó munkákat.

Megoldási javaslat: Az önkormányzat és a lakosság között határozott konszenzust kell

kialakítani. A változatos kommunikációs eszközökkel, a legkülönbözőbb társadalmi

csoportok támogatásának megszerzésével, részvételi lehetőségének megteremtésével, a

különböző közösségi kezdeményezéseknek teret adva, a civil hálózat segítségével növelhető

az érintett csoportok közötti bizalom, fokozható a fejlesztés iránt nyitott, aktív csoportok

érdeklődése, és csökkenthető az ellenérdekelt csoportok hátráltató hatása.

5. Kockázat

Jelentős árfelhajtó hatás

A városfejlesztési célú beavatkozások eredményeként az akcióterületen lévő ingatlanárak, a

szolgáltatások árai olyan mértékben megemelkedhetnek, hogy elérhetetlenné válnak a helyi

társadalom számára. Ez hosszabb távon azt is eredményezheti, hogy a városközpont és a

város többi részének társadalma elkülönül egymástól, ami jelentős konfliktusokat is okozhat.

Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása során fokozottan kell ügyelni a gazdasági

szereplők teljes körű tájékoztatására. Tisztázni kell a helyi társadalom igényeit és elvárásait a

város központjában működő, és a centrumot használó szereplők számára, valamint

hangsúlyozni kell, hogy a fejlesztés a kívánt hatást nem éri el akkor, ha a helyi lakosság

számára elérhetetlen árszínvonal alakul ki.

290

6. Kockázat

Túlzott, a reálisnál gyorsabb és jelentősebb hatást remélő elvárások

A program megvalósítása során korlátozó tényezőként jelenhetnek meg az érintett lakosság és

a gazdasági élet részéről jelentkező, az akcióterület megújításának hatásaival összefüggő

elvárások (pl. a városközpont és közvetetten az egész város fejlődésének jelentős

felgyorsulása, a beavatkozás pozitív hatásait túlhangsúlyozó tévhitek. Az elvárások

meghiúsulása a lakosság kiábrándulásához vezethet, ami veszélyeztetheti a városban más,

közösség bevonásával zajló fejlesztés megvalósítását.

Megoldási javaslat. Rendszeres, részletes tájékoztatás a lakosság számára a fejlesztési

folyamatról; a fejlesztési folyamat időtávját, ütemezését és a várt hatásokat közérthetően be

kell mutatni. A nyilvánosság, és a közösségi bevonás eszközei révén az érintettek jobban

átláthatják a program céljait, menetét és ezáltal reálisabb képet alkothatnak a jövőről.

7. Kockázat

A szálloda-rehabilitáció esetén jelentkező befektetői kockázati csoport.

A Petőfi Szálló rehabilitációja az akcióterületi terv zászlóshajó projektje, az akcióterület

legnagyobb beruházása. Az ilyen nagyszabású beavatkozásnak hazánkban vannak kellemetlen

tapasztalatai, gondolhatunk itt például az elmúlt esztendőkben néhány nyugat-dunántúli

városunkban be nem fejezett mélygarázs-építésre, jelentős károkat okozva ezzel a

településeknek. A szállodai rekonstrukció esetén is kockázatot rejt magában az, hogy a

befektetők alapos kiválasztására és megbízhatóságuk ellenőrzésére hazánkban szinte alig akad

használható modell.

Megoldási javaslat: a potenciális befektetői kör megkeresését a lehető legkorábban érdemes

megkezdeni. Alapos előzetes mérlegelés után csak komoly referenciával és kellő tőkével

rendelkező vállalkozásokat szabad megbízni a kivitelezés végrehajtásával.

8. kockázat:

Környezeti kockázat

A projekt eredményeként a megélénkülő gazdaság következtében megnövekvő

gépjárműforgalom rontja a belváros környezeti minőségét. Növekszik a levegő- és a

zajszennyezés, és új parkolási igények lépnek fel. A parkoló autók degradálják a

zöldterületeket és a történelmi levegőt árasztó belváros turistacsalogató látványa fogyatékossá

válhat. Ennek eredményeként csökkenhet a belvárosi korzók vonzereje a helyi lakosság és a

gyalogos turisták számára.

Megoldási javaslat: az előző kockázathoz hasonló. A környezeti kockázatokra a magvalósítás

során kiemelt figyelmet kell fordítani. A tranzitforgalom figyelmét az elkerülési lehetőségekre

időben fel kell hívni.

291

9. Kockázat.

Elitista, nem a helyi lakosság érdekeit szolgáló városfejlesztés jön létre

Mivel a legnagyobb magánberuházás az akcióterületen egy magas színvonalú szálloda

létrehozása, joggal merülhet fel az, hogy a fejlesztés nem szolgálja a helyiek érdekeit. Ha a

tervezett magas státuszú vendégkör igényeit a város nem tudja kielégíteni, akkor a turisták

csak „aludni járnak” a szállodába, jelenlétük nem lesz tapasztalható a belvárosban, és nem

fogja számottevően élénkíteni a város gazdaságát.

Megoldási javaslat: a tervezés, kivitelezés során nagy hangsúlyt kell helyezni a rehabilitáció

komplexitására. A szálloda megújításának során nagy szerepet kell kapnia a helyi vállalkozók

és a lakosság bevonásának. Az önkormányzatnak támogatnia kell a magasabb színvonalú, de

a helybéliek számára is széles körben elérhető szolgáltató funkciók megtelepedését.

292

74.számú táblázat Kockázatok elemzése. Külső kockázatok

Kockázat megnevezése

Valószínűség

hetes skálán

(1: leggyengébb

– 7: legerősebb)

Hatása a

projekt céljaira

hetes skálán

(1: leggyengébb

– 7: legerősebb)

A kockázat kezelésének

módja

A projekt / tevékenység, amire

a kockázat vonatkozik

A változó

makrogazdasági

környezet kihatásai

4 6

Az ütemezésnél a gazdasági

ingadozások figyelembe

vétele

Fehér Ház, Ady Endre utca üzlet-

helyiségeinek megújítása, Petőfi

Szálló rekonstrukciója, Civil

Központ kialakítása, képzési,

foglalkoztatási program

A szálloda-rehabilitáció

esetén jelentkező

befektetői kockázati

csoport

1 4 A potenciális befektetői kör

gondos kiválasztása Petőfi Szálló rekonstrukciója

Forgalomnövekedés,

parkolási gondok 3 3

A fizetőparkolás rendszerének

fenntartása, a parkolási gondok

kezelése zöldfelület-veszteség

nélkül

Kossuth L. utca, Ady endre utca

és Petőfi S. utca beavatkozásai

Környezeti kockázat 1 3

A magvalósítás során

kiemelt figyelmet kell

fordítani rá, a

személygépkocsi-közlekedés

növekedését meg kell

akadályozni

Kossuth L. utca, Ady endre utca

és Petőfi S. utca beavatkozásai

Elitista, nem a helyi

lakosság érdekeit

szolgáló városfejlesztés

jön létre

2 4

Nagy szerepet kell kapnia a

helyi vállalkozók és a

lakosság bevonásának,

tekintettel kell lenni a helyi

közösség igényeire

Teljes projekt

Jelentős árfelhajtó hatás 3 3

Tisztázni kell a helyi

társadalom igényeit és

elvárásait a város

központjában működő és

azt használó szereplők

számára

Teljes projekt

A fejlesztések iránt

ellenérdekelt helyi

csoportok

1 4

Gondos előkészítés,

széleskörű konszenzus

létrehozása

Teljes projekt

Gazdasági szereplők

sikertelen bevonása,

passzivitása

3 5

A kidolgozott megfelelő

kiegészítő-típusú akciókat

ténylegesen működtetni kell,

illetve a gazdasági élet

szereplőit kollaboratív módon

kell bevonni a megvalósításba

Ady Endre utca

üzlethelyiségeinek megújítása,

Petőfi Szálló rekonstrukciója

Túlzott, a reálisnál

gyorsabb és jelentősebb

hatást remélő elvárások

3 3 Megfelelő tájékoztatás,

nyilvánosság-munka Teljes projekt

293

6.3 Belső kockázatok

1. Kockázat

A politikai és a gazdasági érdekek diszharmóniája

Az akcióterület megújításának legmarkánsabb elemei, így a Petőfi Szálló megújítása körül a

politikai és a gazdasági érdekek egymásnak feszülnek

Megoldási javaslat. A projekt megvalósítása politikai ciklusokon átívelő, közép- és hosszú

távú várospolitikát igényel. A tervezési-megvalósítási folyamat megfelelő átláthatósága,

nyilvánossága és szakmailag magas színvonala esetén a program minden politikai szereplőnek

vállalhatóvá válik. A projekt megvalósítása minden szereplőnek érdeke, és erre alapozva

könnyebben alakítható ki egyezség a nehezebb kérdésekben is.

2. Kockázat

A menedzsmentben felmerülő problémák

A projekt megvalósítása során az akcióterületi menedzsmentben jelentős működési zavarok

léphetnek fel személyi okokból (pl. szakemberhiány, személycserék stb.), de a menedzsment

belső szervezetlensége, gyengesége is hátráltatja az eredményes végrehajtást.

Megoldási javaslat. A projekt menedzsmentjébe csak a legalkalmasabb embereknek szabad

bekerülnie. A belső struktúra és szisztéma kialakításának előzetesen meg kell történnie. Az

ellenőrzési rendszer szavatolni fogja a feladatok megfelelő színvonalú teljesítését.

3. Kockázat

A kivitelezést módosító műszaki, régészeti, műemlékvédelem-jellegű problémák

A térfelújítás felszíni kivitelezési munkálatai során az alapos előkészítő, felmérő munka

ellenére felmerülhetnek olyan problémák (pl. a vezetékes infrastruktúra problémái, esetleges

régészeti munkálatok elhúzódása, műemlékvédelem), amelyek az előre programozott

felújítási munkálatokban időbeli/ténybeli módosulást eredményeznek.

Megoldási javaslat. A tervek számolnak az előre nem várt jelenségekkel, és a költségvetés is

lehetővé teszi az ilyen helyzetek esetén alkalmazandó átütemezést, illetve több megvalósítási

tervet kell kidolgozni a kritikusnak tartható helyzetekre.

4. Kockázat

Pénzügyi többletterhet jelentő problémák

Ilyen lehet pl. a belvízveszély, valamint nem várt földtani hatások (pl. homokfolyás)

jelentkezése.

Megoldási javaslat. Különös alapossággal kell eljárni a résztvevő partnerekkel kötendő

szerződésben a nem várt költségnövelő beruházások esetében, a potenciális veszélyforrásokat

fel kell tárni és a beruházókkal meg kell vitatni.

294

5. Kockázat

Későbbi ütemek megvalósulása a beláthatatlan jövőbe tolódhat

Az ütemekre bontás miatt a projekt befejezése elhúzódhat, ez veszélyezteti a fejlesztési

elképzelések megvalósulását és a szinergiákon alapuló fejlődést.

Megoldási javaslat. A stratégiai tervezés és programozás tökéletesítése, befejezése megfelelő,

végrehajtható ütemezéssel számol. A kockázatcsökkentés fontos eleme egy középtávú

gazdasági program kidolgozása, amelyben az önkormányzat 2015-ig rögzíti a programra

költhető költségvetési forrásokat.

75.számú táblázat Kockázatok elemzése. Belső kockázatok

Kockázat megnevezése

Valószínűség

hetes skálán

(1: leggyengébb –

7: legerősebb)

Hatása a

projekt céljaira

hetes skálán

(1: leggyengébb

– 7: legerősebb)

A kockázat kezelésének

módja

A projekt / tevékenység,

amire a kockázat

vonatkozik

A politikai és a gazdasági

érdekek diszharmóniája 3 6

A tervezési-

megvalósítási folyamat

megfelelő átláthatósága,

nyilvánossága és

szakmailag magas

színvonala, az előnyök

tudatosítása

Teljes projekt

A menedzsmentben

felmerülő problémák 2 6

Legalkalmasabb

emberek kiválasztása,

monitoring, szervezeti

rend rögzítése

Városfejlesztő társaság

A kivitelezést módosító

műszaki, régészeti,

műemlékvédelem-jellegű

problémák

1 4

A tervek számolnak az

előre nem várt

jelenségekkel, és a

költségvetés is lehetővé

teszi az ilyen helyzetek

esetén alkalmazandó

átütemezést

Közterület-fejlesztési és

épület-felújítási

beavatkozások

Pénzügyi többletterhet

jelentő problémák 3 6

Különös alapossággal

kell eljárni a résztvevő

partnerekkel kötendő

szerződésben a nem

várt költségnövelő

beruházások esetében, a

potenciális

veszélyforrásokat fel

kell tárni és a

beruházókkal meg kell

vitatni

Konzorciális keretek

között megvalósuló

beavatkozások

Az ütemekre bontás miatt

a későbbi ütem

megvalósulása a

beláthatatlan jövőbe

tolódhat

3 5

A stratégiai tervezés

és programozás

tökéletesítése,

befejezése megfelelő,

végrehajtható

ütemezéssel számol

IVS, ATT

295

76. számú táblázat Tevékenységek ütemezése

A tevékenységek ütemezése

Már

rendelkezésre

áll

2010 2011 2012 2013

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

Előkészítés

IVS, ATT IVS

Műszaki tervek

Tanulmányok, felmérések, üzleti terv

Feltételes közbeszerzés

Végrehajtás

A projekt egészének megvalósításához

szorosan kapcsolódó szolgáltatások

Projketmenedzsment

Gazdasági funkció

Fehérház üzletportál felújítása és belső

udvar rendezése

Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok

homlokzat és portálfelújítása

Vállalkozói Központ korszerűsítése

Közösségi funkció

Tokácsli (Városi) Galéria felújítása

Diákpince felújítása,


Városi funkció

Kurca-híd felújítása és bővítése


Kossuth Lajos utca díszkivilágítás

kialakítása a Kurcától a Horváth M.


Horváth Mihály utca járda építése



Kossuth utcától a Szabadság térig

296

Szabadság tér - autóbusz pályaudvar

nem fedett kerékpártárolók kialakítása

Ady Endre utca - bevásárló utca,

Fehérház előtti tér rendezése

Evangélikus templom körüli terület

kertépítészete

Szent Miklós templom környezetének

rendezése

Közszféra funkció

Szentes Városi Bíróság és Ügyészség

tető- és homlokzat felújítása

Civil Tv korszerűsítése, felújítása

Kiegészítő ("soft") elemek (ESZA típusú)

Képzési foglalkoztatási programok

Kiegészítő ("soft") elemek (ERFA típusú)


rendezvények, városmarketing akciók

Az EATT-hez képest a közbeszerzési eljárások lebonyolítását az út és járdaépítések esetében,

valamint a Kurca híd kivitelezése kapcsán 2011-ben tervezzük megvalósítani. Ennek okán a

fenti táblázat adatait frissítettük. Az időbeni változtatás indoka az, hogy a Petőfi Szálló

beruházása 2012. év tavaszára befejeződik, a Szálló vendégeket kíván fogadni. A Szálló

működését elősegítendő, ezen beruházásokat korábban szeretnénk megvalósítani.

A jelen fejezet összegzése: az EATT ide vonatkozó megállapításai továbbra is

helytállóak. A dokumentáció felülvizsgálatakor az EATT-ben szereplő adatokat,

ütemezéseket a rendelkezésünkre álló legfrissebb adatokkal frissítettük. Egyéb

változtatás nem történt.

297

7. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során

lezajlott partnerségi egyeztetések

7.1 Egyeztetések, tájékoztató fórumok

A projekt kommunikációs tevékenységeit előre megtervezett lépésekben hajtjuk végre az

ÚMFT arculati kézikönyve alapján. Célunk, hogy az érintett lakosság, vállalkozások és egyéb

szervezetek folyamatosan tájékoztatást kapjanak a projekt előrehaladásáról ezzel segítve

bevonásukat.

A beruházás előkészítését követően, amennyiben az első forduló eredményesnek bizonyul, a

célcsoportok tájékoztatása valamennyi kommunikációs csatornán keresztül elindul. Külön

hangsúlyt fordítunk a sajtóra, mind az írott, mind pedig az audiovizuális médiákra.

Ünnepélyes projekt nyitórendezvényt tervezünk sajtótájékoztatóval egybekötve, ahová a

helyi, megyei és országos médiumokat is meg kívánjuk hívni, természetesen a támogatók

jelenlétében. A sajtómegjelenéseket és sajtórendezvényeket dokumentáljuk, a kommunikációs

tevékenység hatékonyságát mérjük.

Ezt követően a projektfejlesztési időszakban a lakosságot, az érintett vállalkozásokat

folyamatosan tájékoztatni kívánjuk az egyes fizikai beavatkozások megkezdése előtt a projekt

előrehaladásáról, illetve hozzászólási lehetőséget biztosítunk a célcsoportok számára.

A kommunikációs tevékenység végrehajtója első sorban a városfejlesztési társaság lesz, aki

koordinálja a tevékenységeket és az operatív ügyviteli feladatokat ellátja. A projekt

helyszínein létesítményenként A, illetve B típusú hirdető és D típusú emlékeztető táblákat

helyezünk el.

A város hivatalos honlapján a támogatásról és a megvalósulás állapotáról folyamatos képi és

szöveges dokumentációval kívánjuk az érintetteket és az érdeklődőket tájékoztatni. A

beruházások időbeli, műszaki és pénzügyi koordinációja végett a partnerekkel, érintettekkel

folyamatos egyeztetéseket kívánunk végrehajtani. A városmarketing tevékenységünket a

kommunikációs tevékenységünkkel párhuzamosan kívánjuk végrehajtani, a rendelkezésünkre

álló valamennyi marketingeszköz használatával Szentes Város Önkormányzata a tervezés és a

megvalósítás során is törekszik a városrehabilitációs programban biztosítani a helyiek, a

társadalmi szervezetek és a magán szféra képviselőinek részvételét.

298

Lezajlott egyeztetések és fórumok:

1. 2009.01.08. IVS – EATT vállalkozói fórum Városháza

2. 2009.02.18 . IVS – EATT lakossági fórum Városháza

3. 2009.09.02. EATT vállalkozói fórum Vállalkozói Központ („Fehérház”)

4. 2009.09.21. EATT vállalkozói fórum Vállalkozói Központ („Fehérház”)

5. 2009.10.13. Lakossági fórum Városháza

6. 2009.10.26. EATT vállalkozói fórum Dr. Papp L. Városi Sportcsarnok

7. 2009.11.11. Civil műhelymunka Felsőpárti Ref. Köz. Ház

8. 2009.11.12 . TIT műhelymunka Műhelymunka és Ifjúsági Ház

9. 2009.11.12. Civil fórum diákjoknak és szülőknek Koszta József Általános Iskola

10. 2009.11.13. Városi Civil Fórum Helyőrségi (Tiszti) Klub

11. 2009.12.02. EATT vállalkozói megbeszélés Helyőrségi (Tiszti) Klub

12. 2010.07.15 Vállalkozói egyeztetés Szentes Városi Szolgáltató Kft.




16. 2011.02.02. Civil fórum Városháza

Az előkészítés, tervezés során több nyilvánosságot célzó intézkedésre került sor. 2009. január

8-án Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Kistanácskozó termében IVS-

fórumon vettek részt az önkormányzat vezetői és az akcióterületen belül telephellyel

rendelkező vállalkozások képviselői. A résztvevők oldaláról elhangzott észrevételeket,

javaslatokat, kéréseket az önkormányzat kiértékelte, és részben a pályázati projekt elemeibe,

részben a következő ütemek beavatkozásaiba beépítette őket.

Szentes város önkormányzata 2009. szeptember 2-án 17.00 órakor és 2009. szeptember 21-én

18.00 órakor az Integrált Városfejlesztési Stratégia kapcsán a Kossuth tér 5. szám alatti Fehér

Házban tartott lakossági fórumot. Mindhárom fórum lényeges tapasztalata volt, hogy a helyi

vállalkozók a későbbiekben is számítanak a folyamatos tájékoztatásra és nyitottak az aktív

szerepvállalásra, akár felújításról, akár szoft ügyekről van szó (forgalomszervezés, stb.).

Ezen felül Szentes város honlapján tette hozzáférhetővé az önkormányzat az

városrehabilitációs programmal kapcsolatos egyeztetési dokumentumokat. A helyi sajtóban

folyamatosan tájékoztatta az önkormányzat a helyieket a fejlesztések aktuális állásáról.

A partnerek bevonása, a projekt széles partnerség keretében történő megvalósítása az

önkormányzat által koordinált városmegújítás fontos eleme. Ehhez járul hozzá többek között,

hogy a pályázati projekt konzorciumi együttműködés keretében valósul meg. Másrészt a

pályázati program számos eleme intézményesíti a partneri együttműködést, az önkormányzat

ezzel arra törekszik, hogy a helyi társadalom legkülönbözőbb szereplőinek részvételi

lehetőségét biztosítsa.

A partnerség egyik területe a helyi gazdaságfejlesztés érdekében bontakozik ki, annak

érdekében, hogy a belvárost érintő rehabilitációs program eredményeként a városközpont

299

képes legyen felvenni a versenyt a bevásárló központokkal, ellensúlyozzák azok elszívó

hatását. A széles együttműködésben megvalósuló 2009. évi rendezvények is azt a célt

A civil szervezetek és egyének nagy kíváncsisággal, érdeklődéssel fogadták a lehetőséget,

amelynek újszerű módja nagy tetszést aratott. Fontos volt számukra, hogy a város főépítésze

is részt vett a legtöbb alkalmon, így kérdéseikkel, észrevételeikkel konkrétan hozzá

fordulhattak. A városlakóknak van véleményük, és ezt szeretik is megosztani a tervezőkkel,

döntéshozókkal, de nem mindig ismerik ennek a legjobb módját. Az, hogy (jelen esetben) az

IVS és a belváros akcióterületi terve a „helyükbe ment”, könnyebbé tette számukra, hogy

foglalkozzanak a közös ügyekkel.

Összességében a következő megállapítások adódtak:

A belváros infrastrukturális ellátottsága kiemelkedően jó, összehasonlítva más

városrészekkel. Azonban a más városrészekben élők számára is nagyon fontos

szempont, hogy a belváros, amelyben nagyon sok funkció sűrűsödik össze, szép, és jól

használható legyen. Szentesen sikk a belvárosban lakni is. Szeretik a városban, hogy

csendes, zöld és szépek az épületek.

Ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy más városrészekben is induljanak

fejlesztések, amelyek megkönnyítik azok életét, akik idősek, betegek, nehezebben

mozognak és mozdulnak állandó lakókörnyezetükből, ill. elősegítik a gyerekek,

fiatalok biztonságát.

Nagyon fontos szempont a közlekedés (autós és kerékpáros egyaránt), a kerékpárút-

hálózat fejlesztése mindenütt a prioritások között merült fel.

Az utak egyirányúsítása vegyes érzelmeket váltott ki: tetszik, mert csökken a belváros

forgalma és tisztább lesz a levegője, de nem tetszik, mert nehezebb lesz autóval átjárni

a várost és sokkal nehezebb lesz parkolni a belvárosban.

A Petőfi Szálló és a Fehér Ház meghatározó városképi objektumok, mindenkit

foglalkoztat a sorsuk.

A „Közgé-kert” helyén nem szeretnének épületet, minél kevésbé csökkenjen a

zöldterület a városban.

E fejezet összefoglalása: az EATT-hez képest az ATT-ben változtatás nem volt indokolt.

8.Pénzügyi terv

8.1. A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint

77.számú táblázat A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint

Tevékenységek megnevezése Nettó költség

Le nem vonható

ÁFA

Elszámolható

költség Támogatás Önrész

Támogatás-

intenzitás Belső arány

(Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) (%) (%)

1. Előkészítés

1.1. Tervezés, engedélyeztetés 55 417 000 13 704 250 69 121 250 54 533 175 14 588 075 78,895 7,666

2. Végrehajtás

2.1. Projektmegvalósításhoz kapcsolódó

szakmai szolg. 11024 000 2 756 000 13 780 000 10 220 218 3 559 782 74,167 1,528

2.2. Projektmegvalósításhoz kapcsolódó

egyéb szolg. 10 866 400 2 716 000 13 583 000 10 786 378 2 796 622 79,411 1,506

2.3. Projektmenedzsment 28 860 000 7 215 000 36 075 000 30 663 750 5 411 250 85,000 4,001

Végrehajtás és előkészítés összesen 106 167 400 26 391 850 132 559 250 106 203 521 26 355 729 80,118 14,702


beavatkozások

3.1. Tokácsli (Városi) Galéria

korszerűsítése 8 629 893 2 157 473 10 787 366 9 169 261 1 618 105 85,000 1,196

3.2. Diákpince felújítása,

akadálymentesítése 14 724 782 3 681 196 18 405 978 15 645 081 2 760 897 85,000 2,041

Közösségi funkció összesen 23 354 675 5 838 669 29 193 344 24 814 342 4 379 002 85,000 3,238


4.1. Kurca-híd felújítása és bővítése a

gyalogos forgalom számára 33 333 980 8 333 495 41 667 475 35 417 354 6 250 121 85,000 4,621

4.2. Kossuth Lajos utca közvilágítás

korszerűsítés, Kurcától a Horváth M.

utcáig, körforgalom megépítése 73 176 780 18 294 195 91 470 975 77 750 328 13 720 647 85,000 10,145

4.3. Horváth Mihály utca járda építése 1 171 524 292 881 1 464 405 1 244 744 219 661 85,000 0,162

4.4. Közgé kert felújítása 13 624 314 3 406 078 17 030 392 14 475 834 2 554 558 85,000 1,889

4.5. Petőfi Sándor utca átalakítása a

Kossuth utcától a Szabadság térig 60 221 518 15 055 379 75 276 897 63 203 235 12 073 662 83,961 8,349

4.6. Szabadság tér - autóbusz pályaudvar

nem fedett kerékpártárolók kialakítása 4 034 618 1 008 655 5 043 273 4 286 782 756 491 85,000 0,559

4.7. Ady Endre utca - bevásárló utca

kialakítása, Fehérház előtti tér

rendezése 93 151 401 23 287 851 116 439 252 96 461 769 19 977 483 82,843 12,914

4.8. Evangélikus templom körüli terület

kertépítészete 8 959 468 2 239 868 11 199 336 9 519 436 1 679 900 85,000 1,242

4.9. Szent Miklós templom környezetének

rendezése 13 471 488 3 367 872 16 839 360 14 313 456 2 525 904 85,000 1,868

Városi funkció összesen 301 145 093 75 286 272 376 431 365 316 672 939 59 758 426 84,125 41,750


5.1. Fehérház üzleti portál felújítása és

belső udvar rendezése 119 954 277 28 901 319 148 855 596 74 427 798 74 427 798 50,000 16,509

5.2. Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok

homlokzat és portál felújítása 18 511 040 2 492 104 21 003 144 10 501 572 10 501 570 50,000 2,329

5.3. Vállalkozói Központ korszerűsítése,

felújítása 14 453 482 3 613 370 18 066 852 9 033 426 9 033 426 50,000 2,004

Gazdasági funkció összesen 152 918 799 35 006 793 187 925 592 93 962 796 93 962 794 50,000 20,843


6.1. Szentes Városi Bíróság és Ügyészség

épületének tető- és homlokzat

felújítása 73 281 133 18 320 283 91 601 416 77 861 204 13 740 212 85,000 10,159

6.2. Civil TV korszerűsítése, felújítása 11 046 662 2 761 666 13 808 328 11 737 079 2 071 249 85,000 1,531

Közszféra funkció összesen 84 327 795 21 081 949 105 409 744 89 598 282 15 811 461 85,000 11,691

7. Önmagában nem támogatható

(kiegészítő) tevékenységek

7.1. "SOFT" elemek összesen 20 000 000 5 000 000 25 000 000 21 250 000 3 750 000 85,000 2,773

8. Tartalék

36 096 000 9 024 000 45 120 000 38 352 000 6 768 000 85,000 5,00

MINDÖSSZESEN: 724 009 760 177 629 535 901 639 295 690 853 882 210 785 413 76,622 100,000

303

A projektjavaslat költségvetésén belül az ERFA jellegű kiadások aránya 97,2 %-ot tesz ki, az

ESZA-típusú kiadások aránya 2,8%. A költségeken belül legjelentősebb a települési

környezetmegújítását célzó beavatkozások aránya, amely jóval meghaladja a teljes

költségvetés felét, hiszen 65,95%-ot tesz ki. A tevékenységek funkció szerinti belső

költségaránya tekintetében megállapítható, hogy a legjelentősebb tételt, a költségek 38,68%-át

lekötve a városképi funkciót erősítő épületfelújítási és közterület-rehabilitációs elemeket

tartalmazó projektcsoport jelenti.

Az előkészítési költségek - a pályázathoz szükséges engedélyezési és kiviteli tervek,

tanulmányok (IVS és ATT), és engedélyek előállításához kapcsolódó díjtételek közel 7%-át

teszik ki a költségvetésnek.

Előkészítéshez kapcsolódó költségek:

Az előkészítési költségek - a pályázathoz szükséges engedélyezési és kiviteli tervek,

tanulmányok (IVS és ATT), és engedélyek előállításához kapcsolódó díjtételek 8%-át teszik

ki a költségvetésnek.


Projektelem

Engedélyezési vagy

kiviteli

tervdokumentáció

Engedély

Tokácsli (Városi) Galéria felújítása X X

Diákpince felőjítása, akadálymentesítése X X

Kurca-híd rekonstrukciója X X

Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, körforgalom

megépítése X X

Horváth Mihály utca járda építése X

Közgé kert felújítása X X

Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a

Szabadság térig X X

Szabadság tér - autóbusz-pályaudvar nem fedett

kerékpártárolók kialakítása X

Ady Endre utca - bevásárlú utca kialakítása, Fehérház előtti

tér rendezése X X

Evangélikus templom körüli terület kertépítészete X

Szent Miklós templom környezetének rendezése X X

Fehérház üzletportál felújítása és belső udvar rendezése X X

Ady Endre utca 1-3. portál- és homlokzat felújítása X X

Vállalkozói központ korszerűsítése és felújítása X X

Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és

homlokzat felújítása X X

Civil Tv korszerűsítése, felújítása X X

Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények,


Képzési, foglalkoztatási program

304

A környezetmegújítási célú, városképi, gazdasági és közszféra funkciót erősítő beruházási

típusú tevékenységek költségvetési főösszegei az elkészült engedélyezési és kiviteli tervek

tételes, és árazott költségvetésein alapulnak.

A táblázatban szereplő terveket közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott tervezők

készítették el.

Megvalósításhoz kapcsolódó költségek:

A végrehajtás a Városfejlesztési Társaság projektmenedzseri tevékenységéhez kapcsolódóan,

a pályázati útmutató előírásai szerint 1 fő projektmenedzser, mivel a projekt hatósági

engedély köteles építést, és felújítást is tartalmaz, ezért 1 fő műszaki munkatárs, 1 fő

pénzügyes munkatárs költségeit, valamint 1 fő közbeszerzési referens (pl. bérköltség,

útiköltség, szállás, napidíj) tartalmazza, a teljes költségvetés 4 %-át teszi ki.

A pályázati projekt konzorciumi együttműködés keretében valósul meg. A fenti táblázat 5.1.

5.2. és 6.1. valamint 6.2. pontjaiban felsorolt projektelemek önrészét a konzorciumi partnerek

hozzájárulása egészíti ki. A konzorciális partnerek projektelemeinek összköltsége

134.096.120,-Ft, amely 14,87 %-a a teljes költségvetésnek. A partnerek hozzájárulása a

projekt önrészének 12,86 %-át teszik ki, azaz ekkora közvetlen külső forrás bevonását jelenti.

79.számú táblázat A pályázat költségvetésének bevételei, partnerek hozzájárulása

Megnevezés Összeg HUF

Az összes

(pénzügyi)

hozzájárulás %-ában

A pályázatot benyújtó szervezet és partnereinek pénzügyi

hozzájárulása (partnerenként és forrásonként - sajátforrás, hitel

stb.)

210 785 413 23,38 %

Főkedvezményezett pénzügyi hozzájárulása 183 671 387

Saját forrás 183 671 387

Egyéb

Partneri hozzájárulások összesen 27 114 026


Egyéb

Partner 1: Csongrád Megyei Bíróság 15 043 337


Egyéb

Partner 2: Hunor-Coop Zrt 745 000

Saját forrás 745 000

Egyéb

Partner 3: Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Nonprofit

Közhasznú Kft. 536 442

305


Egyéb

Partner 4: MÉKER Textilház Bt. 594 000


Egyéb

Partner 5: M.I.T Hungária Kft. 3 614 103


Egyéb

Partner 6: Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete 2 071 249


Egyéb

Partner 7: Bartha László József ev. 657 212


Egyéb

Partner 8: Félegyházi Török János ev. 835 500


Egyéb

Partner9: Hajós Jánosné ev. 1 484 913


Egyéb

Partner 10: Török Józsefné ev. 1 532 270


Egyéb

Igényelt támogatás 690 853 882 76,62 %

Partner 1: Csongrád Megyei Bíróság 85 245 579

Partner 2: Hunor-Coop Zrt. 745 000

Partner 3: Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Nonprofit Közhasznú

Kft. 536 442

Partner 4: MÉKER Textilház Bt. 594 000

Partner 5: M.I.T. Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 3 614 103

Partner 6: Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete 11 737 079

Partner 7: Bartha László József ev. 657 211

Partner 8: Félegyházi Török János ev. 835 500

306

Partner 9: Hajós Jánosné ev. 1 484 911

Partner 10: Török Józsefné ev. 1 532 269

Főkedvezményezett: Szentes Város Önkormányzat 584 235 785

Projekt forrásai összesen 901 639 295 100,00%

A pályázatot benyújtó szervezet és partnereinek pénzügyi

hozzájárulása (partnerenként és forrásonként: sajátforrás, hitel,

stb.)

210 785 413 76,62%

Igényelt támogatás 690 853 882 23,38 %

Projekt forrásai összesen 901 639 295 100,00%

Szentes Város Önkormányzata a saját forrást hitelfelvétel és kötvénykibocsátás nélkül

biztosítja.

8.2. A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása

80.számú táblázat A projekt költségeinek belső aránya és a támogatás intenzitása

Költségtípus

Útmutató

szerinti max.

belső arány

Pályázat

tevékenységeihez

tartozó költségek

belső aránya

Projekt előkészítési költségeinek aránya 18% 7,67 %

Ingatlanvásárlás költségeinek aránya 10% 0,00 %

Komplex terület előkészítési munkák költségeinek belső aránya 30% 0,00 %

Közterület-rehabilitációra vonatkozó költségek aránya 60% 41,19 %

Általános költségek aránya 0,5% 0,00 %

Projekt menedzsment költségek aránya 4% 4,00 %

Tatalék aránya 5% 5,00 %

Műszaki ellenőr költségének aránya 1,5% 1,50 %

Külön könyvvizsgálat költéségnek aránya 0,5% 0,50 %

Jogi szolgáltatások költségének aránya 0,5% 0,00 %

Nyilvánosság biztosításának költsége 1% 1,00 %

Tervellenőr költsége 0,5% 0,47 %

Közművek fejlesztése 10% 3,48 %

Közszféra funkcióba tartozó tevékenységek költsége 30% 12,65 %

ESZA-típusú (szoft) tevékenységek költségeinek összege 25 000 000

307

8.3. A projekt költségeinek ütemezése

81.számú. táblázat A projekt költségeinek ütemezése

2011.II.f.év.

ütemezett

kifizetési kérelem

kapcsán

elszámolandó

költségek

2012.I.f.év.

ütemezett

kifizetési

kérelem

kapcsán

elszámolandó

költségek

2012.II.f.év.

ütemezett

kifizetési

kérelem

kapcsán

elszámolandó

költségek

Összesen Ft

1. Előkészítés

1. 1. tervezés, engedélyeztetés 61 621 250 7 500 000 0 69 121 250

2. Végrehajtás

2. 1. projektmegvalósításhoz

kapcsolódó szakmai szolg. 6 750 000 2 500 000 4 530 000 13 780 000

2. 2. projektmegvalósításhoz

kapcsolódó egyéb szolg. 3 000 000 3 000 000 7 583 000 13 583 000

2. 3. projekt management 11 075 000 12 500 000 12 500 000 36 075 000

Végrehajtás és előkészítés

összesen 82 446 250 25 500 000 24 613 000 132 559 250


beavatkozások

3. 1. Tokácsli (Városi) Galéria

felújítása 0 0 10 787 366 10 787 366

3. 4. Diákpince felőjítása,

akadálymentesítése 0 0 18 405 978 18 405 978

Közösségi funkció összesen 0 0 29 193 344 29 193 344


4. 1. Kurca-híd rekonstrukciója 41 667 475 0 0 41 667 475

4. 2.

Kossuth Lajos utca

közvilágítás korszerűsítés,

körforgalom megépítése 60 135 975 31 335 000 0 91 470 975

4. 3. Horváth Mihály utca járda

építése 0 0 1 464 405 1 464 405

4. 4. Közgé kert felújítása 0 0 17 030 392 17 030 392

4. 5.



térig 75 276 897 0 0 75 276 897

4. 6.

Szabadság tér - autóbusz-


kerékpártárolók kialakítása 0 0 5 043 273 5 043 273

4. 7.

Ady Endre utca - bevásárlú

utca kialakítása, Fehérház előtti

tér rendezése 58 219 626 58 219 626 116 439 252

4. 8. Evangélikus templom körüli

terület kertépítészete 0 0 11 199 336 11 199 336

4. 9. Szent Miklós templom

környezetének rendezése 0 0 16 839 360 16 839 360

Városi funkció összesen 235 299 973 89 554 626 51 576 766 376 431 365


308

5. 1. Fehérház üzletportál felújítása

és belső udvar rendezése 0 0 148 855 596 148 855 596

5. 2. Ady Endre utca 1-3. portál- és

homlokzat felújítása 0 0 21 003 144 21 003 144

5. 3. Vállalkozói központ

korszerűsítése és felújítása 0 0 18 066 852 18 066 852

Gazdasági funkció összesen 0 0 187 925 592 187 925 592


6. 1.



homlokzat felújítása 0 45 800 000 45 801 416 91 601 416

6. 2. Civil Tv korszerűsítése,

felújítása 0 13 808 328 13 808 328

Közszféra funkció összesen 0 45 800 000 59 609 744 105 409 744

7. Önmagában nem

támogatható, szoft

programok

7. 1.


közösségi rendezvények,

városmarketing akciók 11 500 000 10 000 000 21 500 000

7. 2. Képzési, foglalkoztatási

program 0 3 500 000 3 500 000

Szoft összesen 0 11 500 000 13 500 000 25 000 000

8. Tartalék összege ( 5%) 0 22 560 000 22 560 000 45 120 000

Összesen 317 746 223 194 914 626 388 978 446 901 639 295

309

8.4.Költségek számviteli kategóriák szerint

82.számú táblázat Költségek számviteli kategóriák szerint

Tevékenységek-költségkategóriák (Ft)

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

113. Vagyoni értékű jogok

114. Szellemi termékek 40 371 250

TÁRGYI ESZKÖZÖK

12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

121. Földterület, termőföld

122. Telek, telkesítés

123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 685 015 606

124. Egyéb építmények

125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek

126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök

132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek

14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK

141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések

142. Egyéb járművek

143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések

144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek 13 944 439

RÁFORDÍTÁSOK

51. ANYAGKÖLTSÉG

511. Vásárolt anyagok költségei

513. Egyéb anyagköltség

519. Anyagköltség megtérülés

52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI

521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei

522. Bérleti díjak

523. Karbantartási költségek

524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 9 050 000

525. Oktatás és továbbképzés költségei

526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül)

529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 108 138 000

53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI

531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek

532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak

533. Biztosítási díj

310

534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj

539. Különféle egyéb költségek

54. BÉRKÖLTSÉG

55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK

551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések

552. Jóléti és kulturális költségek

559. Egyéb személyi jellegű kifizetések

56. BÉRJÁRULÉKOK

561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék

562. Egészségügyi hozzájárulás

563. Munkaadói járulék

564. Szakképzési hozzájárulás

569. Egyéb bérjárulék

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

ÉRTÉKCSÖKKENÉS

87 PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI

ÖSSZESEN

TARTALÉK 45 120 000

MINDÖSSZESEN 901 639 295

8.5. A Projekt finanszírozása (Cash-flow)

83.számú táblázat A Projekt finanszírozása (Cash-flow)

Cash-flow 2010. 2011. 2012.

Összesen: II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév

Kiadás összesen 33 131 250 Ft 17 240 000 Ft 267 374 973 Ft 194 914 626 Ft 388 978 446 Ft 901 639 295 Ft

Bevételek

Önkormányzati

(konzorciumi)

önrész

33 131 250 Ft 17 240 000 Ft 160 414 163 Ft 210 785 413 Ft

Önkormányzati

előleg 241 798 859 Ft 241 798 859 Ft

Támogatás

lehívása 25 576 114 Ft 194 914 626 Ft 228 564 283 Ft 449 055 023 Ft

Bevételek

összesen 33 131 250 Ft 17 240 000 Ft 267 374 973 Ft 194 914 626 Ft 388 978 446 Ft 901 639 295 Ft

Egyenleg 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

A teljes projektre vonatkozó pénzügyi elemzést elsődlegesen a pályázati útmutatókban

meghatározott városrehabilitációs funkciócsoportonként, és ezen belül konzorciumi

partnerenként készítettük el. Az Akcióterületi Terv 3. sz. mellékletét képező Költség-haszon

elemzésben található Működési bevételi és költségtervek fejlesztési különbözet módszere

szerinti pénzáramait a Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata tábla megfelelő soraiban

311

összesítettük. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatának célja, hogy a Kedvezményezettek

pénzáramainak a projekt megvalósulásának hatásának köszönhető változását számszerűsítse,

és egyben bemutassa az egész komplex városrehabilitációra vonatkozóan.

A támogatás nélküli pénzügyi nettó jelenértéknél kapott -741.172.610,- Ft-os összeg arra

világít rá, hogy támogatás nélkül a beruházás nem térül meg a referencia időszak alatt.

Megjegyzendő, hogy a városrehabilitációs beavatkozások esetében ez az érték jellemzően

negatív, hiszen jelentősek a közcélú beruházások, melyek nettó működési bevétele általában

negatív.

A támogatással számolt pénzügyi nettó jelenérték: -130.538.283,- Ft figyelembe veszi az

Európai Unió által biztosított támogatás összegét is. A kapott értékből megállapítható, hogy a

nettó jelenérték tekintetében a vizsgált referencia időszak alatt a beruházás több mint 82 %-

ban megtérül.

A projekt belső megtérülési rátája azt a diszkontrátát fejezi ki, melynél a pénzügyi nettó

jelenérték éppen nulla. Mivel a jelenérték negatív, a megtérülési ráta alacsonyabb az

alkalmazott pénzügyi diszkontrátánál. A belső megtérülési rátával szembeni elvárás teljesül,

mely bizonyítja a támogatás indokoltságát.

A közgazdasági elemzés során számszerűsített naturális hatásokkal kiegészítésre kerültek a

pénzügyi elemzés pénzáramai. Az így kapott teljes projektre vonatkozó nettó közgazdasági

pénzáram diszkontálásával meghatároztuk a teljes városrehabilitációs beavatkozás

közgazdasági nettó jelenértékét. A közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) értéke pozitív, mely

igazolja a projekt társadalmi megtérülését, kívánatosságát, és a projekt támogathatóságát.

E fejezet összegzése: az EATT-ben szereplő számszaki adatok, amelyek a

projektelemeknél elvi tervek alapján készített költségbecsléseken nyugodtak, az ATT

készítése során a részletesen kimunkált kiviteli tervek alapján frissítésre kerültek. A

Hegedűs László Helyőrségi klub partnerségének megszűnése miatt a „Tiszti Klub

homlokzati felújítása és akadálymentesítése” elnevezésű projektelem az ATT-ből

törlésre került.

312

9. A megvalósítás intézményi kerete

9.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása

9.1.1. A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér

A hivatal jelenleg az alábbi osztályokra tagolódik:

- Közigazgatási osztály

- Adóiroda

- Gyámhivatal

- Szociálpolitikai osztály

- Műszaki osztály

- Jegyzői Iroda

Műszaki osztály:

Fenti szervezeti egységek közül alapvetően a műszaki osztály lát el a városfejlesztéshez

kapcsolódó feladatokat.

2009-ben az osztály tevékenységi köre az alábbiakra terjed ki:

• Építésügyi hatósági engedélyek

o elvi építési engedély,

o Építési engedély

o bontási engedély,

o használatbavételi engedély,

o fennmaradási engedély,

o rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély

• Telekalakítási engedélyek

• Telepengedélyezés

• Közterület használati engedély

• Járdaépítés

• Forgalomszabályozás

• Útkezelői tevékenység

• Vízügyi igazgatás

• Stégek, mólók

• Belterületi csapadékvíz elvezetési ügyek

• Környezetvédelmi ügyek

• Természetvédelmi ügyek

• Fás szárú növényekkel kapcsolatos ügyek

A Műszaki Irodán 10 fő dolgozik, valamennyien felsőfokú végzettségűek, és közigazgatási

szakvizsgával rendelkeznek. 5 fő foglalkozik kizárólag a hatósági munkával.

313

Vagyongazdálkodási Iroda

Szervezeti felépítés szerint a Műszaki Osztály irodájaként működik

Feladatai:

Vagyonhasznosítás

Beruházás, felújítás

Közbeszerzések lebonyolítása

Vagyonhasznosítás:

Ingatlanvagyon-kataszter vezetése, a nyilvántartott vagyon folyamatos karbantartása,

statisztikai és az önkormányzat beszámolójának vagyon mérlegéhez adatszolgáltatás.

Az önkormányzat tulajdonában lévő hasznosítható ingatlanok (üzletek, telkek, épületek)

bérbeadása, elidegenítése, ehhez kapcsolódó testületi anyagok pályázati felhívások

elkészítése, versenytárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése, A vagyonnal

kapcsolatos követelések érvényesítése.

Tulajdonosi jogok gyakorlása a gazdasági társaságoknál, a vagyonjogi vitáknál az

önkormányzati érdekképviselet ellátása (bíróságoknál, más szerveknél).

Beruházás, felújítás:

Az önkormányzati költségvetések és beszámolók fejlesztési feladatainak összeállításában

előkészítés, közreműködés

Önkormányzati tulajdonú intézmények utak, járdák, beruházási, felújítási munkálatainak

előkészítése, lebonyolítása, koordinálása, esetenként műszaki ellenőrzése, elszámoltatása,

Részvétel a felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos pályázatok összeállításában a nyertes

pályázatok megvalósításában, használatbavételi, üzembe-helyezési okmányok összeállítása,

engedélyeztetése. Intézményi karbantartások ellenőrzése.

Közbeszerzések lebonyolítása:

Ellenőrzések során adatszolgáltatás.

A Közbeszerzési Bizottság és a Városfejlesztési, -rendezési és Környezetvédelmi Bizottság

munkájának koordinálása

Szervezeti felépítés szerint a Műszaki Osztály irodájaként működik

4 fő felsőfokú műszaki végzettségű,

1 fő jogász,

1 fő jogász-közgazdász végzettségű

(melyek közül 2 fő közbeszerzési referens, egy fő közbeszerzési menedzser és szakértő 2 fő

műszaki ellenőri végzettséggel is rendelkezik) valamint

1 fő adminisztrátor.

A fentieken túl a városfejlesztéshez kapcsolódóan feladatokat lát el a városi főépítész és a

városi főkertész.

314

9.1.2. A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák

A megfelelő feladatellátás érdekében a menedzsmentet ellátó szervezetnek az alábbi

kompetenciákkal kell rendelkeznie:

Megfelelő, komplex városrehabilitációs projektek, és a teljes program menedzselésére

alkalmas szakemberek alkalmazása;

A szervezetben lehetőség szerint szerepelniük kell műszaki, területfejlesztési,

pénzügyi, építészi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereknek;

A szervezetet vezető személynek az elengedhetetlen program- és/vagy

projektmenedzsment ismeretek mellett, a fenti kompetenciák közül legalább eggyel

rendelkeznie kell.

9.1.3. Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása

Szentes Város Önkormányzata az elmúlt évek során számos beruházást valósított meg

Európai Uniós források igénybe vételével. A jelenlegi gyakorlat szerint hivatalon belül a

projekt megvalósítása az egyes szakfeladatokhoz rendelt irodák és osztályok bevonásával

történik.

Jelen projekt megvalósításával kapcsolatosan a város képviselő testülete úgy döntött, hogy

városfejlesztő társaságot hoz létre annak érdekében, hogy az aktuálisan megnövekedett

pályázati projektek szakmai és pénzügyi irányítása egy helyen koncentrálódjon. A

városfejlesztő szervezet a hivatal szervezetétől elszakadva független helyzetbe kerül, azonban

a társaság ügyvezetője a Polgármesterrel együtt gyakorolja feladatát, ezáltal a városvezetők

közvetlen irányítása és befolyása biztosíthatóvá válik. A projekten belüli információáramlás a

városfejlesztő társaság és az önkormányzat célfeladatára delegált osztály és irodavezetők

rendszeres értekezletein keresztül közvetlenül biztosítható.

A funkcióbővítő városrehabilitációs projekt lebonyolítása céljából a pályázat nyertes első köre

után a Képviselő Testület 2010. április 27-én 85/2010 (IV.27.) Kt. határozattal döntött a

Szentesi Beruházó és Vagyonhasznosító Kft. beolvadásáról a Szentes Városi Szolgáltató Kft-

be, és az SZVSZ Kft. bővítésével létre hozta a városfejlesztő társaságot.

9.1.4. A projektmenedzsment szervezet tevékenysége

A projektmenedzsmentet ellátó szervezet tevékenysége kiterjed a projekttervezésre, a források

felkutatására és természetesen legfőképpen az operatív megvalósításra.

A stratégiaalkotásban a társaság tevékenysége kiterjed egyrészt a meglévő dokumentumok

felülvizsgálatára, módosítására, valamint új fejlesztési programok kidolgozására. A társaság

munkájának nagy része az operatív feladatokból áll. Az Önkormányzat nevében eljárva, vagy

megbízásából, végrehajtja a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott városfejlesztési

feladatokat. Nem csak feladata, hanem jogköre is van a társaságnak arra, hogy az

315

akcióterülethez tartozó ingatlanok hasznosításából származó bevételeket visszaforgassa a

fejlesztésekbe. Fontos összekötő szerep hárul rá a befektetők és az önkormányzat, valamint a

civil szféra közötti viszonylatban.

Amennyiben valamely városfejlesztési tevékenység, befektetői tőke bevonása esetén

indokolja (PPP) projekttársaság felállítását, minden esetben a társaság vesz ebben részt.

A városfejlesztő társaság elsődleges feladata a tervezett városfejlesztési beruházások, akciók

megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), koordinációja. A társaság az alábbi feladatok

elvégzéséért felelős:

a projektek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása;

egyeztetés, koordináció a városfejlesztési akciókban érintett lakossági, gazdasági,

civil, közigazgatási és államigazgatási partnerek és szervezetek között;

a beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési munkálatok

lebonyolítása;

az önkormányzati és nem-önkormányzati beavatkozások beruházóinak közbeszerzés

útján történő kiválasztása, az önkormányzati beruházások operatív irányítása, a

vállalkozói szerződések megkötésének előkészítése, a megvalósítás operatív nyomon

követése, ellenőrzése, stb.;

a projektek pénzügyi folyamat-menedzsmentje, a folyamatosan pozitív cash-flow

biztosítása;

a magánberuházókkal megkötendő együttműködési szerződések előkészítése, a

magánberuházások lebonyolításának figyelemmel kísérése;

adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása;

a jelen projekt keretén túlmutató magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a

befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása;

az esetlegesen értékesítésre kerülő ingatlanokból származó bevételek befektetésére

való javaslattétel

a fejlesztéshez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása;

a fejlesztéshez kapcsolódó közvélemény-kutatások és mérések végrehajtása

pénzügyi elszámolások bonyolítása a Közreműködő Szervezet felé.

A Szentes Városi Szolgáltató Kft-n belül működő Városfejlesztési Csoport az alábbi

munkatársakból áll:

1. Városfejlesztési Csoportvezető, projektmenedzser

2. Közbeszerzési referens

3. Gazdasági referens

4. Építész

5. Asszisztens

A munkatársak szakmai feladatai, illetve a felelősségi körei a következők szerint kerültek

meghatározásra:

A Városfejlesztési Csoportvezető, projektmenedzser feladatai az alábbiak:

- A városfejlesztési csoport képviselete, irányítása.

316

- A Kft. célkitűzéseinek és tervfeladatainak érvényesítése a városfejlesztési csoportra

vonatkozóan.

- A Városfejlesztési Csoporton belül a munkakörök meghatározása, létszámnormák

kialakítása.

- A beosztottak munkájának irányítása, értékelése.

- Feladatok megfogalmazása, rendszerezése, kiadása.

- Az alapító és a Kft. ügyvezetője részére rendszeres beszámolók készítése.

- Előkészítés, koncepcióalkotás.

- Javaslattétel és részvétel a fejlesztési stratégiák és koncepciók elkészítésében.

- További pályázati és egyéb (befektetői) források felkutatása, az alapító vagy a társaság

saját nevében benyújtandó pályázatok elkészítésének koordinálása, felügyelete.

- A megvalósítandó városfejlesztési a célok ismeretében definiálja a feladatokat,

megtervezi a projekt megvalósítását, megbecsüli a szükséges ráfordításokat,

időtartamot, költségkeretet.

- A projektek irányítása, előrehaladásának, minőségének ellenőrzése.

- Koordinálja a városfejlesztési csoport,(mint projekt-team), az alapító különböző

részlegeinek (osztályok) valamint a külső tanácsadók munkáját.

- A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek

koordinációja.

- Megvalósítási szakban lévő projektek esetén a pénzügyi és műszaki teljesítések

ellenőrzése, felügyelete.

A Városfejlesztési Csoportvezető, projektmenedzser felelős:

- a szervezet feladatait, működését szabályozó előírások betartásáért, betartatásáért;

- a munkafegyelem, bizonylati fegyelem, a feladatok elvégzése, határidőinek

betartásáért, betartatásáért;

- a munkafeladatok szakszerű elvégzéséért elvégeztetéséért, az adatszolgáltatások

valódiságáért, pontosságáért;

- a városfejlesztési csoport munkájára vonatkozó jogszabályok, egyéb normák, belső

szabályzatok megismertetéséért, ezek betartásáért, és végrehajtásáért;

- a városfejlesztési csoport munkájának eredményességéért,a csoport hatáskörébe utalt

feladatok színvonalas és hatékony elvégzéséért;

- a szervezeti egységek közötti együttműködés biztosításáért;

- a Kft. érdekeinek érvényesítéséért;

- a szolgálati és üzleti titok megőrzéséért;

- a Kft. vagyona megőrzéséért és a gyarapításban való hatékony közreműködésért;

- az irányítása alatt dolgozók szakmai fejlődéséért;

- a jó munkahelyi légkörért.

A közbeszerzési referens feladatai az alábbiak:

- Az éves költségvetés elfogadását követően a beszerzési terv elkészítése.

- Ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárások szakszerű, határidőben történő

végrehajtását.

- A szakmai igények alapján gondoskodik az ajánlati felhívás, és a bírálati szempontok

összeállításáról; az eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg az

317

EU Hivatalos Lapjában történő közzétételéről; valamint a közzététel díjának

átutalásáról; hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és hirdetmény közzététele

nélküli egyszerű eljárás esetén az ajánlattételi felhívásnak az ajánlattevő(k) részére

történő közvetlen megküldéséről.

- Gondoskodik a beérkezett ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, a bírálati munkáról

jegyzőkönyvet készít, szükség esetén gondoskodik a hiánypótlásra felszólításról.

- Gondoskodik a közbeszerzési eljárás során a Bíráló Bizottság tagjainak összehívásáról

és a teljes ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezésükre bocsátásáról,

összefoglaló jegyzőkönyv elkészítéséről.

- Összegzést készít az elbírálás befejezésekor az ajánlatokról és az eredmény kihirdetése

után 2 munkanapon belül gondoskodik annak megküldéséről az összes ajánlattevő

részére.

- Elkészíti az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és gondoskodik a Kbt. szerint

hirdetményben történő közzétételről.

- Előkészíti a szerződést a dokumentációban megadott szerződés-tervezet alapján, és

gondoskodik annak az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban történő

aláírásáról.

- Amennyiben a szerződés teljesítése során szerződésmódosításra kerül sor, tájékoztatót

készít, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétételről gondoskodik

- A szerződés teljesüléséről (egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött

szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként) tájékoztatót készít, és

hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

- Az éves beszerzésekről éves statisztikai összegezést készít, amelyet legkésőbb a

tárgyévet követő év május 31. napjáig megküld a Közbeszerzések Tanácsának.

- A beruházási projektekben műszaki koordinátorként részt vesz.

A közbeszerzési referens felelős továbbá:

- a feladatkörébe tartozó tevékenységeket köteles előírt határidőre, a tőle elvárható

legjobb képessége és szakértelme szerinti ellátásáért;

- a Kft. tulajdonának védelmével kapcsolatos előírások betartásáért.

- Köteles valamennyi feladatát a hatályos Közbeszerzési törvény szerint végezni.

- Köteles a jogszabályokkal ellentétes, a Kft. érdekét sértő intézkedések ellen tiltakozni

(az intézkedés, utasítás végrehajtása – bűncselekmény estét kivéve – nem tagható meg,

ha az illetékes vezető írásban is megerősíti, azonban erről az utasítást adó vezető

felettesét írásban haladéktalanul tájékoztatni kell).

- Felelős a szolgálati, üzleti, eljárási titok megtartásáért;

- a munkavégzés során észlelet hiányosságok feltárásáért.

- Köteles a munkahelyi vezető által részére meghatározott feladatokat elvégezni.

A gazdasági referens feladatai az alábbiak:

- A városfejlesztési csoport üzleti tervének előkészítése, létrehozása a Kft. üzleti

tervének külön fejezeteként.

- A város-rehabilitációs és városfejlesztési tevékenységek pénzügyi

megvalósíthatóságának előkészítése, koordinációja.

318

- A város-rehabilitációs és városfejlesztési tevékenységek több éves pénzügyi terve

alapján, éves és negyedéves pénzügyi tervek elkészítése, és azok megvalósulásának

nyomon követése.

- A projektek megvalósításához kapcsolódó pénzügyi vonatkozású feladatok elvégzése.

- A pályázati kiírásoknak megfelelően a projekt előrehaladási jelentések (PEJ), illetve a

záró projekt előrehaladási jelentés (ZPEJ) elkészítése.

- A Támogatási Szerződés, illetve annak mellékleteinek összeállítása, megkötésében

való részvétel.

- Támogatási előleg lehívása, kifizetési kérelmek elkészítése, nyomon követése.

- További pályázati és egyéb (befektetői) források felkutatása.

A gazdasági referens felelős továbbá:



- a Kft. tulajdonának és gazdasági érdekének védelmével kapcsolatos előírások

betartásáért.

- Köteles a jogszabályokkal ellentétes, a kft. érdekét sértő intézkedések ellen tiltakozni

(az intézkedés, utasítás végrehajtása – bűncselekmény estét kivéve – nem tagható meg,

ha az illetékes vezető írásban is megerősíti, azonban erről az utasítást adó vezető

felettesét írásban haladéktalanul tájékoztatni kell).

- Felelős a szolgálati, üzleti titok megtartásáért;


- Köteles a munkahelyi vezető által részére meghatározott feladatokat elvégezni.

Az építész feladatai az alábbiak:

- A város-rehabilitációs és városfejlesztési tevékenységek során megvalósuló

ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó terület előkészítési munkák koordinálása,

ellenőrzése.

- A városfejlesztési tevékenységek tervezési munkáinak koordinálása, bizonyos

esetekben a tervezési részfeladatok elvégzése.

- A pénzügyi megvalósíthatósági tervek elkészítéséhez szükséges kivitelezési-

megvalósíthatósági műszaki ütemtervek elkészítése.

- A projektek előkészítési szakaszában az akcióterületi terv elkészítéséhez szükséges

műszaki információk közvetítése, beszerzése, koordinációja.

- A projektek megvalósításához szükséges hatósági egyeztetésekben és engedélyezési

eljárásokban való aktív részvétel.

- A közbeszerzési eljárásban műszaki szakértőként részt vesz.

- A projektek végrehajtása során a műszaki tartalom biztosítása, a megvalósulás

nyomon követése.

- Tervezőkkel, bonyolítókkal, kivitelezőkkel való koordináció, kapcsolattartás.

Az építész felelős továbbá:



319

- a Kft. tulajdonának védelmével kapcsolatos előírások betartásáért;

- Felelős a szolgálati és üzleti titok megtartásáért;

- a munkavégzés során észlelet hiányosságok, nem szerződésszerű kivitelezés

feltárásáért.

Az asszisztens feladatai az alábbiak:

- A csoportvezető munkájának támogatása, akadályoztatása esetén helyettesítése.

- Kapcsolattartás ügyfelekkel, vállalkozókkal.

- Programok, tárgyalások egyeztetése, szervezése.

- Részt vesz a városfejlesztési csoport ügyviteli, illetve dokumentációs rendszerének

kialakításában, valamint fenntartásában.

- Adminisztratív feladatok ellátása: bejövő telefonok kezelése, levelezés, postázás

előkészítése.

- A csoport feladatkörébe tartozó projektek teljes körű adminisztrációja,

dokumentációja.

- Dokumentálja a projektek tervezését, végrehajtását és befejezését.

- Segíti a projekt működéséhez szükséges információáramlást és az információk

naprakész kezelését.

Az asszisztens felelős továbbá:

- A feladatkörébe tartozó tevékenységeket köteles előírt határidőre, a tőle elvárható

legjobb képessége és szakértelme szerinti ellátása.

- Felelős a Kft. tulajdonának, üzleti érdekeinek védelmével kapcsolatos előírások

betartásáért;


- Hatályos jogszabályok, útmutatások, eljárási rendek végrehajtásáért.

A városfejlesztő társaság munkája során az önkormányzat a munkatársait is be fogja vonni

eseti jelleggel a végrehajtásba, különösen esetleges szociális városrehabilitációs

kezdeményezések esetén.

Az önkormányzat közvetlenül vagy a menedzser társaságon keresztül közvetetten, a projektek

lebonyolításához külső szakértők közreműködését is igénybe kell, hogy vegye. Jelenlegi

tevékenysége során az Önkormányzat korábban számos szakemberrel együttműködött, így az

adott feladathoz megfelelő szakértő kiválasztása nem jelent nehézséget.

1. Jogi szakértő: feladata a támogatott projektek lebonyolításához, közbeszerzésekhez, illetve

a párhuzamos projekteket lebonyolító magánberuházókkal kötendő szerződések

kidolgozásához kapcsolódó jogi szakértői tevékenység ellátása.

2. Közbeszerzési szakértő: feladata a támogatott projektek közbeszerzési eljárás

előkészítésének és lebonyolításának szakértői támogatása.

3. Műszaki ellenőr - bonyolító: feladata az egyes beruházások műszaki tartalmának

meghatározása, a műszaki megvalósulás nyomon követése, a kivitelezést végző vállalkozók

320

munkájának számon kérése, ellenőrzése. A projektek lebonyolítása során vélhetően több

műszaki ellenőr-bonyolító munkájára is szükség lesz.

4. Belső ellenőr: a törvényességi szempontok szerint vizsgálja a pénzügyi folyamatokat.

Ellenőrzi, hogy a pénzügyi kifizetések mögött valós teljesítmények állnak-e, a benyújtott

számlák, elszámolások formailag megfelelő módon lettek-e kiállítva. Az alkalmazott

eljárásokat, gyakorlatokat összeveti a belső szabályzatokkal és az erre vonatkozó

jogszabályokkal.

5. Marketing szakértő: a menedzselt projekt(ek) kommunikációjával, a városmarketing

operatív lebonyolításával, a befektetés ösztönzéssel kapcsolatos feladatok ellátása.

6. Monitoring szakértő: feladata az egyes projektelemek megvalósulásának monitoringja.

Ennek keretében a fejlesztések tervezése és megvalósítása, illetve a fizikai megvalósulás és

annak dokumentálása közti összhangot vizsgálja. Ellenőrzi, hogy a jelentésekben megadott

indikátorok valóban teljesültek-e a valóságban, az indikátorok mérése megbízható források

felhasználásával, módszertanilag megfelelő módon történt-e. Megvizsgálja, hogy a társaság

belső monitoring rendszere megfelelően lett-e felállítva és működtetve.

9.1.5. A projektgazda kötelezettségvállalásai

Fentiek figyelembe vételével a város a 2009-2013 közötti időszakra elkészített Integrált

Városfejlesztési Stratégia végrehajtása érdekében olyan menedzsment szervezetet hoz létre,

amely nem csak a belvárost érintő városrehabilitációs projekt lebonyolításáért felelős, hanem

lehetőségek szerint a teljes stratégia lebonyolításában hathatós szerepet játszik.

A városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához elengedhetetlen a felkészült projekt

menedzsment-szervezet létrehozása, amely a delegálandó kompetencia körök miatt

alkalmassá tehető a városközpont rehabilitációs programjára és a jövőben a projekt hatására

multiplikálódó egyéb projektek szabályszerű, partnerségben való, az önkormányzat által

koordinált módon történő végrehajtására. Ezen túl a városfejlesztő társaságnak alkalmasnak

kell lennie új projektek generálására, tanulmányok, tervek, számítások és általánosságban a

projektek előkészítésére, a pályázati szakasz, a szerződéskötés, a projekt megvalósítására

(projekt menedzsment), majd a projekt működtetés lebonyolítására, szervezésére.

Egyik régi fő célkitűzése Szentes városvezetésének, hogy a városban új munkahelyek

szülessenek. A városfejlesztő társasággal szemben támasztott humánerőforrás igények

magasan kvalifikált, speciális szakismerettel és gyakorlattal rendelkező személyi állományt

várnak el a szervezet létrehozásakor.

A feladatok nagysága és összetettsége indokolja egy meglévő szervezet átalakítását, a

meglévő szervezeti keretek között ez a komplex tevékenység nem végezhető el hatékonyan.

Több, egymással párhuzamosan futó, helyenként egymást keresztező pályázat egy időben,

egymással pénzügyi és műszaki tartalmakat tekintve összefüggő megvalósítása szükséges,

melyekkel ezt követően el is kell számolni, a támogatásokat le kell hívni.

A létrehozandó társaság vezetés-szervezési tekintetben jól, a támogatók igényének és a város

érdekeinek megfelelően csak vállalatszerű működésre alkalmas menedzsmenttel képzelhető

el, így kijelenthető, hogy az önkormányzat jelenlegi köztisztviselői karának átalakítása,

megfeleltetése az elvárásoknak nem biztosítható. A tervezett városfejlesztő társaság

321

munkavégzése, az ellátandó operatív feladatok kiterjedése a jelenlegi szervezeti rendszer

keretein túlmutat.

Az önkormányzat kötelezettséget vállal a társaság tevékenységi körének fenntartására, illetve

a társaság más, az Alapító tulajdonában álló társaságoktól történő szuverén jogállásának

megőrzésére. Biztosítja az együttműködést és részvételt – azon belül a saját forrást – a

városfejlesztési források megszerzéséhez (pályázatokon történő részvétel). A városfejlesztési

tevékenység során keletkezett bevételeket nem vonja el a városfejlesztési társaságtól.

322

9.2. Üzemeltetés, működtetés

A belvárosi városrehabilitáció keretében végrehajtott fejlesztések által létrehozott eredmények

üzemeltetése, működtetése hosszú távon biztosított. Tulajdonviszonyok rendezettek, a

program jól körülhatárolható, a széles partnerség, konzorciális keretekben történő

megvalósítás javítja az üzemeltetés, a projekteredmények (outputok) fenntartásának

lehetőségeit. A projekt eredményeinek fenntartására, monitoringozására vonatkozó időszak 10

év. Jelen fejezet feladat, hogy az előzetes akcióterületi terv keretében számba vegye ROP-

pályázat részét képező egyes projektelemek üzemeltetési kérdéseit, azonosítsa a felelős

szervezetet, a projekt zárását követő 5 évben a várható bevételek és kiadások alakulását.

A pályázati projektjavaslat fejlesztési beavatkozásaival érintett ingatlanelemek többsége

önkormányzati tulajdonban van, és hosszú távon a fejlesztést követően is az marad. A

közterület-rehabilitációval, illetve közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel környezetmegújítási

programelemek tulajdonosa Szentes Város Önkormányzata, aki az üzemeltetést a legtöbb

esetben a Városellátó Intézményen keresztül látja el, kivételt képeznek az egyházi

ingatlanokhoz kapcsolódó közterületek, amelyeket az adott egyház tart fenn.

A közterületek, utcák humanizálásával érintett területeken az önkormányzat a kitelepülő

vendéglátó-ipari egységek, illetve rendezvények kapcsán közterület-használati díjbevételre

számíthat, amely a projekt zárását követően fedezi a fenntartás költségeit.

Jelenleg a közterület-használatból befolyó bevétel mindösszesen évi 65 822 Ft. A projekt

keretében megújításra kerülő közösségi terek a tervezett szomszédsági programokkal,

rendszeres rendezvényeikkel egyrészt növelik az Önkormányzat kiadásait (szemétgyűjtés,

gyorsabb amortizációs, stb.), ugyanakkor növelik a közterület-használatból befolyó

bevételeket is (több árusító, funkcióbővülés eredményeként növekvő parkolási díj bevételek

/jelenleg kb. évi 33.700Ft/parkoló, stb.). Mivel a bevételnövekmény fedezi az üzemelés

költségét, a közterület fenntartása, ha nem is nyereségessé, de gazdaságossá válik. A

közterületek fenntartása még gazdaságosabbá tehető, ha az egyházakon kívül más partnereket

is sikerül bevonni a fenntartásba, például a Közgé Kert esetében.

Ezzel át is léptünk a közösségi célú beruházások fenntartási, üzemeltetési kérdéseire. Az

Önkormányzat épületének fenntartója és üzemeltetője a Polgármesteri Hivatal, mely a

fejlesztést követően is változatlanul az marad. Az épületek, helyiségek korszerűsítésével az

ingatlanok üzemeltetése gazdaságosabbá válik, mert megújulnak a gépészeti, elektromos

hálózatok, és korszerű, hőszigetelt nyílászárók kerülnek beépítésre, amelyek csökkentik az

épület hőveszteségét. Ezzel elérhető, hogy a bővítés ellenére a fajlagos üzemeltetési költség

hosszú távon nem nő, amely jelenleg a Városi Galéria esetében évi 697 eFt (távhő és villany),

a Civil Központ esetében 945 eFt (fűtés és villany).

A diákpince, illetve a gazdasági célú beavatkozásokkal érintett üzlethelyiségek üzemeltetését

a bérleti díj fedezi. A Városi Bíróság épületének fenntartása, üzemeltetése pedig a tulajdonos

kompetenciájába tartozik.

323

A Városfejlesztő Társaság a hosszú távú fenntartás, és üzemeltetés megszervezésében

kulcsszerepet játszik. A pályázat társadalmi programjával kiegészülve feladata a hosszú távú

üzemelési terv kidolgozása a két éves periódus végére a helyi szereplők, kockázatvállalók

bevonásával. Az első ütem fejlesztésével párhuzamosan zajló magán és kapcsolódó

önkormányzati beavatkozásokhoz illeszkedően partnerségi alapon szükséges felülvizsgálni a

fenntartással és üzemeléssel kapcsolatos feladatokat.

A Városközponthoz szervesen kapcsolódó egyházi ingatlanok egyházi fenntartásban

maradnak, viszont az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok közösségi fenntartása

indokolt. A magánszektor javuló jövedelmezőségéhez igazodóan a helyi vállalkozások,

befektetők aktívabb szerepvállalását ösztönző üzemelési terv kidolgozása történik meg, mely

magában foglalja a későbbi kapcsolódó fejlesztéseket is, ezen felül megteremti azokat a

lehetőségeket, ahol a civil szervezetek, illetve a lakosság képviselői is kivehetik részüket az

üzemeltetésből.

Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások)

K1

Kurca-híd felújítása a


Személygépkocsi, és

kerékpáros közlekedési

infrastruktúra-

fejlesztés

Közterület fenntartás Kiterjedtebb

fenntartás Nincs Nincs

Közterület-

fenntartó

K2

Kossuth Lajos utca

díszkivilágítás kialakítása a

Kurcától a Horváth M.

utcáig, körforgalom

megépítése

Díszkivilágítás,

közlekedési

infrastruktúra-

fejlesztés



Közműszolgáltat

ó, ill. közterület-

fenntartó, mint

üzemeltető és

fenntartó

K3 Szent Miklós templom


Teljes közterület-

rekonstrukció, Közterület fenntartás

Kiterjedtebb


Ortodox Egyház,

mint fenntartó

K4

Horváth Mihály utcai járda

építése

Gyalogos közlekedési

infrastruktúra-

fejlesztés



Közterület-

fenntartó

K5

Petőfi Sándor utca átalakítása

a Kossuth utcától a

Szabadság térig Teljes közterület-


Kiterjedtebb

fenntartás

Közterület-

használati

díjbevétel, mely

megfelel az

üzemeltetés

költségének

Közterület-

használati

díj

Közterület-

fenntartó

K6

Evangélikus templom körüli

terület kertépítészete Teljes közterület-


Kiterjedtebb


Evangélikus

Egyház, mint

fenntartó

K7

Fehér ház előtti tér

kialakítása Teljes közterület-


Kiterjedtebb

fenntartás

Közterület-

használati

díjbevétel, mely

megfelel az

üzemeltetés

költségének

Közterület-

használati

díj

Közterület-

fenntartó

K8



kialakítása

Kerékpáros

közlekedési

infrastruktúra-



Volán társaság,

mint üzemeltető

84.számú táblázat: A projekt beruházásának és működtetésének a bemutatása tevékenységek szerint

fejlesztés

K9

Ady Endre utca- bevásárló

utca kialakítása Teljes közterület-


Kiterjedtebb

fenntartás

Közterület-

használati

díjbevétel, mely

megfelel az

üzemeltetés

költségének

Közterület-

használati

díj

Közterület-

fenntartó

K10 Közgé Kert felújítása

Komplex

tereprendezés,

kertépítészeti felújítás

Vendéglátó helyiség

fenntartásának,

állagmegóvásának

költsége

A közpark

fenntartása Nincs Nincs

Szentes Város

Önkormányzata,

mint tulajdonos

Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások)

G1

Ady Endre utca 1.-3.

homlokzat felújítása Üzletportálok felújítás

Üzlethelyiségek

fenntartásának költsége,

üzemeltetés,

karbantartás

Kiskereskedel

mi egységek

működtetése

bérleti díj, mely

megfelel az

üzemeltetési

költségnek

Bérleti díj Vállalkozók

G2



rendezése

Utcai portálok

felújítása, udvar

komplex rendezése

Üzlethelyiségek


üzemeltetés,

karbantartás

Kiskereskedel

mi egységek

működtetése

bérleti díj, mely

megfelel az

üzemeltetési

költségnek

Bérleti díj Önkormányzat

G3 Vállalkozói Központ

korszerűsítése felújítása

Helyiség teljes

felújítása, felvonó

kialakítása

A központ


üzemeltetés,

karbantartás

A központ

működtetése Nincs Nincs

Szentes

Kistérségi

Társulás

Csongrád

Megyei

Mezőgazdasági

Szakigazgatási

Hivatal

(falugazdász)

5Alkusz Kft

(könyvelő iroda)

S2 Képzési, foglalkoztatási

program Programok szervezése programok működtetése

Programok


Önkormányzat,

partnerek

Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra funkciót erősítő beavatkozások)

KSZ1 Bíróság tető- és homlokzat

felújítása

Tetőrekonstrukció,

utcai homlokzat

felújítása

Az épület fenntartása,

üzemeltetése

Az épület

működtetése Nincs Nincs Magyar Állam

KSZ2

Civil Tv korszerűsítése,

felújítása Helyiség teljes

felújítása, felvonó

kialakítása

A központ


üzemeltetés,

karbantartás

A központ


Civil Tv

Az előzetes akcióterületi tervnek nem feladata részletes költség-haszon elemzést készíteni, azonban szükséges bemutatni az egyes projektelemek

esetében azt, hogy melyek a veszteséges, nyereséges, vagy nullszaldós tevékenységek 5 éves időintervallumban.

327

85.számú táblázat A projektek jövedelemtermelésének összefoglaló táblázata

Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei

(közösségi funkciót erősítő beavatkozások)

Jövedelem-

termelés

(Igen/Nem)

T1 Tokácsli (Városi) Galéria felújítása N

T2 Diákpince felújítása, akadálymentesítése N

Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót


K1 Kurca-híd felújítása a gyalogos forgalom számára N

K2

Kossuth Lajos utca közvilágítás korszerűsítés, Kurcától a Horváth M.


N

K3 Horváth Mihály utca járda építése N

K4 Közgé kert felújítása N

K5 Petőfi Sándor utca átalakítása a Kossuth utcától a szabadság térig N

K6 Szabadság tér – autóbusz pályaudvar nem fedett kerékpártárolók

kialakítása N

K7 Ady Endre utca - bevásárló utca kialakítása, Fehérház előtti tér rendezése N

K8 Evangélikus templom körüli terület kertépítészete N

K9 Szent Miklós templom környezetének rendezése N

Gazdasági alapprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót


G1 Fehérház üzleti portál felújítása és belső udvar rendezése N

G2 Ady Endre utca 1-3 számú ingatlanok homlokzat és portálfelújítása N

G3 Vállalkozói Központ korszerűsítése, felújítása N

Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra

funkciót erősítő beavatkozások)

KSZ1 Szentes Városi Bíróság és Ügyészség épületének tető- és homlokzat

felújítása N

KSZ2 Civil Tv korszerűsítése, felújítása N

Kiegészítő szoft tevékenységek

S1 Kulturális és szabadidős közösségi rendezvények, városmarketing

akciók

N

S2 Képzési és foglalkoztatási program N

A teljes projektre vonatkozó pénzügyi elemzést elsődlegesen a pályázati útmutatókban

meghatározott városrehabilitációs funkciócsoportonként, és ezen belül konzorciumi

partnerenként készítettük el. Az Akcióterületi Terv 3. sz. mellékletét képező Költség-haszon

elemzésben található Működési bevételi és költségtervek fejlesztési különbözet módszere

szerinti pénzáramait a Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata tábla megfelelő soraiban

összesítettük. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatának célja, hogy a Kedvezményezettek

pénzáramainak a projekt megvalósulásának hatásának köszönhető változását számszerűsítse,

és egyben bemutassa az egész komplex városrehabilitációra vonatkozóan.

328

A támogatás nélküli pénzügyi nettó jelenértéknél kapott -741.172.610,- Ft-os összeg arra

világít rá, hogy támogatás nélkül a beruházás nem térül meg a referencia időszak alatt.

Megjegyzendő, hogy a városrehabilitációs beavatkozások esetében ez az érték jellemzően

negatív, hiszen jelentősek a közcélú beruházások, melyek nettó működési bevétele általában

negatív.

A támogatással számolt pénzügyi nettó jelenérték: -130.538.283,- Ft figyelembe veszi az

Európai Unió által biztosított támogatás összegét is. A kapott értékből megállapítható, hogy a

nettó jelenérték tekintetében a vizsgált referencia időszak alatt a beruházás több mint 82 %-

ban megtérül.

A projekt belső megtérülési rátája azt a diszkontrátát fejezi ki, melynél a pénzügyi nettó

jelenérték éppen nulla. Mivel a jelenérték negatív, a megtérülési ráta alacsonyabb az

alkalmazott pénzügyi diszkontrátánál. A belső megtérülési rátával szembeni elvárás teljesül,

mely bizonyítja a támogatás indokoltságát.

A közgazdasági elemzés során számszerűsített naturális hatásokkal kiegészítésre kerültek a

pénzügyi elemzés pénzáramai. Az így kapott teljes projektre vonatkozó nettó közgazdasági

pénzáram diszkontálásával meghatároztuk a teljes városrehabilitációs beavatkozás

közgazdasági nettó jelenértékét. A közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) értéke pozitív, mely

igazolja a projekt társadalmi megtérülését, kívánatosságát, és a projekt támogathatóságát.

E fejezet összegzése: az EATT megállapításai továbbra is helytállóak. Az ATT-ben

véglegesített tartalmi elemek rendelkezésre állását követően elkészültek a szükséges

költség-haszon elemzések projektelemenként és összességében is. Egyéb változtatás nem

indokolt.

329

86.számú táblázat Felhasznált dokumentumok

Felhasznált dokumentumok:

1. Szentes Város Településfejlesztési Koncepciója 2005.

2. Szentes Város Településszerkezeti terve 2007.

3. Szentes Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata 2009.

4. Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciója 2007.

5. Szentes Város Lakóépület-felújítási programja 2005.

6. Szentes Város Környezetvédelmi Programja (2008-2013) 2008.

7. Szentes Város szociális szolgálattervezési koncepciója 2004. és 2006.

8. Szentes Város Közművelődés ügyi koncepciója 2004.

9. Szentes Város sport Koncepciója 2008-2012 2008.

10. Szentes Város ifjúsági Koncepciója

11. Szentes Város Önk. Ifjúsági Cselekvési Terve 2008-2009 2008.

12. Szentes város bűnmegelőzési koncepciója 2003.

13. Szentes Város idősügyi Koncepciója 2005.

14. Szentes Város egészségmegőrző terve 2005.

15. Szentes Város minőségirányítási program 2006.

16. Feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv 2001.

17. A Kultúra Magyar Városa 2006. Törzsanyag 2006.

18. Szentes Város Önkormányzata civil stratégiája 2005.

19. Városmarketing Koncepció 2008.

szentes vÁros városközpont akcióterület ii. fordulós ... · 52. sz. táblázat idegenforgalmi...

Documents