Szervezetfejlesztési Program

TUDÁSMENEDZSMENT

Előadó: Fekete Zoltán

2013. november 13.

Tudásmenedzsment

ÁROP 1.2.18. „Szervezetfejlesztési program”

Állami működés hatékonyságának növelése

Közszolgáltatások színvonalának emelése

Hatékony belső működés megteremtése

Szervezet működésének javítása , optimalizálása

Mindehhez nélkülözhetetlen

• Személyi tudás

• Szervezeti tudás

T U D Á S M E N E D ZS M E N T

Tudásmenedzsment

Tudás meghatározása

Személyi vagy szervezeti• Egyénhez kötött vs. egyénektől független tudás

• Tudáskörnyezet függőség szemben a megosztott tudással

Tacit vagy explicit• Tapasztalat útján szerzet, nem formalizált vs. formalizált tudás

• Nehezen kinyerhető - közvetlenül hozzáférhető

• Probléma: Felhasználási, adaptálási nehézségek

Mi a tudásmenedzsment?

•A tudástőke létrehozásának, megtartásának, megosztásának, számontartásának és

felhasználásának alapvetően új módja.

•A tudásalapú szervezeti kultúra kialakításának és megtartásának szervezett keretek között zajló

rendszere.

Mik a tudásmenedzsment lépései?

Tudásmenedzsment

Tudásmenedzsment lépései

Tudásmenedzsment – 5 módszertani szakaszban

I. szakasz:A szervezet érettségi szintjének meghatározása

• munkacsoport felállítása

• tudásmenedzsment definiálása, megismertetése

• létező tudás és tudásmenedzsment folyamatok beazonosítása

II. szakasz:A tudás architektúra létrehozása

• szervezeti célok megismerése, problémák feltérképezése

• tudásfolyamatok meghatározása és kialakítása

• tudásmenedzsment célok és szervezeti célok összhangja

III. szakasz:A tudás tárolása

• tudásmegosztó folyamatok informatikai háttérének kialakítása

• Szervezeti tudás összesítése és rendszerezése

Tudásmenedzsment – 5 módszertani szakaszban

IV. szakasz:

Tudás megosztása

• formális és informális tudásmegosztási folyamatok kialakítása

• a szervezeti tudásmegosztási rendszer kiépítése és megerősítése

• eredményesség (folyamatban épített) előzetes vizsgálata

V. szakasz:

Tudás alkalmazása/felhasználása

• tudásmegosztó folyamatok gyakorlati alkalmazása

• a tudásmegosztás eredményességének mérésé, kontroll

• tájékoztatás az elért eredményekről

Tesztelési tapasztalatok

Két tesztelési csoport eltérő szervezetekben:

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – Nemzetpolitikáért Felelős

Államtitkárság

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

Részvétel a módszertan kialakításában

Folyamatos visszacsatolási lehetősége és korrekciós javaslatok

A módszertan alkalmazhatóságának vizsgálata mellett deklarált cél,

hogy a tesztelő szervezetek számára is hasznosuljanak az eredmények

A két tesztelés eltérő területre került lefolytatásra

KIM – nagy létszámú szervezeti egység, konkrét folyamat (beléptetés)

KIH – szervezet egésze, a szervezet általános tudásmenedzsmentje

Tesztelési tapasztalatok

Javaslat a módszertan felhasználóinak

gondos előzetes tervezés

munkacsoport tagok kiválasztása (alapos felkészültség, motiváltság)

kérdőív testre szabása és módszertan szervezeti adaptálása

a módszertan általános elvi útmutatás, ellenben a gyakorlati alkalmazás

mindig szervezet specifikus

Már a tesztelés közben megmutatkoztak egyes jótékony hatások

Szervezeti működés hatékonyságának növelése már a teszt ideje alatt

Kézzel fogható és a szervezet egésze számára látható eredmények születtek

A megvalósítás során cél, hogy ne csak a projekt keretében felhasználható,

hanem hosszú távú, fenntartható eredményeket érjenek el a szervezetek

Tudásmenedzsment

Mottó

„Ahhoz azonban, hogy ezeket a szervezetben dolgozók valóban használják,

szükséges, hogy ismerjék is őket, értsék mi a céljuk, milyen tudás nyerhető ki

belőlük, és mindez hogyan működik.”

Tudásmenedzsment

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!