szervezeti És mŰkÖdÉsi szabÁlyzat - ujoldal.palffy.hu · vizsga, továbbá az országos...

GYŐRI SZOLGÁLTATÁSI SZC

PÁLFFY MIKLÓS

KERESKEDELMI ÉS LOGISZTIKAI

SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

(9023 Győr, Földes Gábor utca 34-36.)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZAT

2017

Szervezeti és Működési Szabályzat 2. oldal

Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ....................................................................................................................... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma ..............................................................5 1.2. Jogszabályi háttér ...................................................................................................................5 1.3. A SZMSZ hatálya, érvényesség és elfogadási eljárások ........................................................5

2. Intézményi alapadatok .................................................................................................. 6 2.1. Intézményi azonosítók ............................................................................................................6 2.2. Az iskola jogállása, gazdálkodási jogköre ...............................................................................6 2.3. Az intézmény tevékenysége: ..................................................................................................6 2.4. A képviselet szabályai .............................................................................................................7 2.5. A kiadmányozás szabályai ......................................................................................................7 2.6. Az intézmény szervezeti egységei: .........................................................................................7

2.6.1. Szakgimnázium (korábban szakközépiskola) .................................................................7 2.6.2. Szakközépiskola (korábban szakiskola) .........................................................................8 2.6.3. Felnőttoktatás .................................................................................................................9 2.6.4. Felnőttképzés ..................................................................................................................9

3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ................................................................. 10 3.1. Az iskola vezetése ............................................................................................................... 10

3.1.1. Az igazgató .................................................................................................................. 10 3.1.2. Az általános igazgatóhelyettes .................................................................................... 14 3.1.3. A szakmai igazgatóhelyettes ....................................................................................... 16 3.1.4. A gyakorlati oktatásvezető ........................................................................................... 19 3.1.5. A helyettesítés rendje: ................................................................................................. 21

3.2. A pedagógusok .................................................................................................................... 22 3.2.1. Az osztályfőnök ............................................................................................................ 23

3.3. Az iskola nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottai .......................................................... 24 3.4. Az iskola egyéb munkakörökben foglalkoztatott alkalmazottai ............................................ 25 3.5. Az iskola szervezetének vázlata .......................................................................................... 25

4. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel ........................ 26 4.1. Az iskolaközösség ................................................................................................................ 26 4.2. Az iskolaszék........................................................................................................................ 26 4.3. Az iskolai alkalmazottak /közalkalmazottak/ közössége ...................................................... 26 4.4. A pedagógusok közösségei ................................................................................................. 26

4.4.1. A nevelőtestület ........................................................................................................... 26 4.4.2. A pedagógusok szakmai munkaközösségei ................................................................ 28 4.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok................................................................ 29

4.5. A szülők közösségei ............................................................................................................. 30 4.5.1. Az osztályok szülői munkaközösségei ......................................................................... 30 4.5.2. A szülői munkaközösség választmánya és vezetősége .............................................. 30

4.6. A tanulók közösségei ........................................................................................................... 31 4.6.1. Az osztályközösségek.................................................................................................. 31 4.6.2. A diákkörök .................................................................................................................. 31 4.6.3. A diákönkormányzat .................................................................................................... 31

4.7. A szakmai tanácsadó testület .............................................................................................. 32 4.8. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ........................................................................... 32

4.8.1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület ........................................................................... 32 4.8.2. A pedagógusok és a tanulók ....................................................................................... 33 4.8.3. A pedagógusok és a szülők ......................................................................................... 33

5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai .................................... 35 5.1. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás formája, módja, rendje ........................... 35 5.2. Kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetekkel, gyakorlati munkahelyekkel, kamarával ...... 35 5.3. Az iskola kapcsolatai más iskolákkal ................................................................................... 36 5.4. Az iskola nemzetközi kapcsolatai......................................................................................... 36 5.5. A kapcsolattartás formái ....................................................................................................... 37



6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje .......................... 40

7. Az iskola működésének rendje ................................................................................... 42 7.1. Az iskola dolgozóira és tanulóira vonatkozó szabályok ....................................................... 42 7.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az

iskolával ............................................................................................................................... 44

8. A tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................... 45 8.1. A tanórán kívüli foglalkozások formái .................................................................................. 45 8.2. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok ........................................ 45

9. Az iskolai könyvtár működési rendje ......................................................................... 46 9.1. Azonosító adatok ................................................................................................................. 46 9.2. Az iskolai könyvtár alapfeladatai .......................................................................................... 46 9.3. Az iskolai könyvtár működési feltételei ................................................................................ 46 9.4. Az iskolai könyvtár kapcsolatai ............................................................................................ 47 9.5. Állománygondozás, állományvédelem ................................................................................. 47 9.6. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása ................................................................ 47 9.7. Az iskolai könyvtár használói ............................................................................................... 47 9.8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai......................................................................................... 48

9.8.1. Helyben biztosított szolgáltatások: .............................................................................. 48 9.8.2. Kölcsönzés: .................................................................................................................. 48

9.9. Beiratkozás a könyvtárba ..................................................................................................... 48 9.10. Az olvasók jogai ................................................................................................................... 49 9.11. Az olvasók kötelességei ....................................................................................................... 49 9.12. A könyvtár nyitva tartása ...................................................................................................... 49

10. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör működésének rendje ............. 50

11. A fegyelmi eljárás ........................................................................................................ 50 11.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ................................ 50

11.1.1. A fegyelmi eljárás célja ................................................................................................ 50 11.1.2. A fegyelmi jogkör gyakorlása ....................................................................................... 50 11.1.3. 4. A fegyelmi eljárás megindításának feltételei ........................................................... 51 11.1.4. 6. Értesítés fegyelmi eljárás megindításáról ................................................................ 51 11.1.5. Az eljárás résztvevőinek tájékozódása, vélemény nyilvánítása, bizonyítási javaslata 52 11.1.6. A fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása ........................................................... 53 11.1.7. A fegyelmi tárgyalás ..................................................................................................... 54 11.1.8. A fegyelmi határozat .................................................................................................... 56 11.1.9. Jogorvoslat a fegyelmi határozat ellen ........................................................................ 58 11.1.10. A fegyelmi eljárás megszüntetése ............................................................................... 59 11.1.11. A fegyelmi büntetés végrehajtása ............................................................................... 59 11.1.12. Egyéb eljárási szabályok ............................................................................................. 59

11.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................... 60 11.3. Károkozás az intézménynek, gyakorlati képzés szervezőjének .......................................... 61

12. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása .................................... 62

13. Intézményi védő óvó előírások ................................................................................... 64 13.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve

baleset esetén ..................................................................................................................... 64 13.2. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével

összefüggő tevékenységek rendje ...................................................................................... 66 13.3. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai ............................ 66 13.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai ................................................ 67

14. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység ................................................................. 68

15. A felnőttoktatás és felnőttképzés ............................................................................... 69 15.1. Az oktatás formái ................................................................................................................. 69 15.2. Az oktatás irányítása ............................................................................................................ 70

15.2.1. A nevelőtestület ........................................................................................................... 70 15.3. A felnőtt tagozat tanulói ........................................................................................................ 71

15.3.1. A felvétel feltételei: ....................................................................................................... 71



15.3.2. A felvételi eljárás .......................................................................................................... 71 15.3.3. A tanuló jogai és kötelezettségei ................................................................................. 72 15.3.4. A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................................ 72

15.4. A képzés rendje ................................................................................................................... 73 15.5. Szervezési kérdések ............................................................................................................ 73

16. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................................................................................... 74

17. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .............................. 78 17.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .......... 78 17.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje .................... 78

17.2.1. Elektronikus napló (E-napló) ........................................................................................ 78

18. Záró rendelkezések ..................................................................................................... 80

Mellékletek



1. Bevezetés

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.), valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása, az iskola jogszerű működésének biztosítása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók, pedagógusok és gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolat erősítése, az iskolai működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája nevelőtestülete a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el.

A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa az intézmény működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása, feladata és kötelessége az iskola valamennyi alkalmazottjának, tanulójának, továbbá azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik az intézmény szolgáltatásait.

1.2. Jogszabályi háttér

A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

2013. évi CCXXXII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

26/1997. (IX.3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsga-szabályzatának kiadásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

1.3. A SZMSZ hatálya, érvényesség és elfogadási eljárások

A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.



Az iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület a jogszabálynak megfelelő módon és formában fogadja el, a szülői szervezet, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével.

Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ nyilvános.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik munkaidőben az igazgatói irodában, továbbá az intézmény honlapján.

2. Intézményi alapadatok

2.1. Intézményi azonosítók

Az intézmény neve: Győri Szolgáltatási SZC Pálffy Miklós Kereskedelmi és Logisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Az intézmény székhelye: 9023 Győr, Földes Gábor utca 34-36.

OM azonosító: 203038

Feladatellátási hely kódja: 004

2.2. Az iskola jogállása, gazdálkodási jogköre

Az iskola 2015. július 1-jétől a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum tagintézményévé vált, szakmailag önálló, de nem minősül költségvetési szervnek, nem rendelkezik gazdasági önállósággal, nem önálló jogi személy.

2.3. Az intézmény tevékenysége:

Az intézmény alapfeladata: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti köznevelési és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerinti szakképzési feladatok ellátása.

Az intézmény szakágazati besorolása:

853200 Szakmai középfokú oktatás Az intézmény szakfeladatai:

081043 Iskolai, diáksport - tevékenység és támogatása

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

082044 Könyvtári szolgáltatások

092150 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ -s képzés

092221 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban



092222 Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban

092231 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban

092232 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban

092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok

092270 Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működési gyakorlatok

092290 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés

093020 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés

095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

095040 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások

105020 Foglalkoztatást elsegítő képzések és egyéb támogatások 2.4. A képviselet szabályai

Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre.

A képviseleti jog átruházásáról szóló szóbeli vagy írásbeli nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az igazgató helyett történő eljárásra feljogosítanak.

2.5. A kiadmányozás szabályai

Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az igazgató jogosult. Az átruházott jogkörökben az iskolavezetés tagjai is jogosultak a kiadmányozásra. Az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az általános igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén a szakmai igazgatóhelyettes.

2.6. Az intézmény szervezeti egységei:

2.6.1. Szakgimnázium (korábban szakközépiskola)

2016.szeptember 1-jétől kifutó rendszerben:

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.



A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. Iskolánkban a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig a kereskedelem ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Egy szakközépiskolai osztályban a 9. évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzi meg.

2016.szeptember 1-jétől felmenő rendszerben:

A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben iskolánk a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. Egy szakgimnáziumi osztályban a 9. évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzi meg.

2.6.2. Szakközépiskola (korábban szakiskola)

2016.szeptember 1-jétől kifutó rendszerben:

A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyik szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik.



2016.szeptember 1-jétől felmenő rendszerben:

A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből

három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint

további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyik a szakképzés. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett a tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon az államilag elismert szakképesítés megszerzése után.

2.6.3. Felnőttoktatás

Az iskolában a felnőttoktatás a szakgimnáziumi és/vagy szakközépiskolai keretek között, nappali, esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint is szervezhető.

2.6.4. Felnőttképzés

Az iskolában az iskolarendszeren kívüli képzés keretében szakmai vagy egyéb képzés folyhat.

A képzés rendje az egyes konkrét képzésekhez igazodik, az a képzések meghirdetésekor illetve indításakor kerül meghatározásra.



3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása

3.1. Az iskola vezetése

Az iskolavezetőség tagjai:

a tagintézmény-vezető (a továbbiakban: igazgató)

az általános tagintézmény-vezető helyettes (a továbbiakban: általános igazgatóhelyettes)

a szakmai tagintézmény-vezető helyettes (a továbbiakban: szakmai igazgatóhelyettes)

a gyakorlati oktatásvezető

A tagintézmény élén az igazgató áll.

Az iskolai tagintézmény-vezetője vezetői tevékenységét az iskolavezetőség közreműködésével látja el.

Az iskolavezetőség tagjai vezető beosztású közalkalmazottak

Az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.

Tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, kölcsönösen együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látják el.

Az iskolavezetőség tanácskozásainak időpontját az éves munkaterv tartalmazza.

3.1.1. Az igazgató

Felelős:

a tagintézmény pedagógiai munkájáért, és adminisztratív feladatainak ellátásáért

nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért

tanulóbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

a tagintézmény nevelő-oktató munkája egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

tagintézményben az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködés kialakításáért,

pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért,

pedagógus helyi továbbképzésének megszervezéséért

a tagintézmény feladatai ellátásához vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért,

a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményinek érvényesítéséért,



tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor az abban való közreműködéséért, annak teljességéért, és hitességéért,

a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka – és tűzvédelmi és HAPPC szabályzatban előírt ellenőrzések elvégzéséért,

a tagintézményi szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, elvégzéséért, vagy elvégeztetéséért,

a nemdohányzók védelmére előírt törvényi feltételek biztosításáért.

Feladat és hatásköre:

a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően, a főigazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló tagintézményt

dönt minden olyan, a tagintézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe,

gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a kiadmányozási jogot, különösen a tagintézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntése és feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében, jogszabályokban meghatározott kiadmányozási jogát átruházhatja a tagintézmény közalkalmazottjára, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható,

koordinálja a tagintézmény gyermek és ifjúságvédelmi feladatainak megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagintézményhez kapcsolódó feladatait,

elkészíti a tagintézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását,

előkészíti a tagintézményi nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket,

jóváhagyásra előkészíti a házirendet és az éves munkatervet,

jóváhagyja a tagintézmény pedagógiai programját, amennyiben az a fenntartóra nem ró többlet kötelezettséget,

szervezi és ellenőrzi a tagintézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését,

kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges – feladatkörébe nem tartozó – intézkedések megtételét,

dönt a tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben,

gyakorolja az e szabályzatban és a centrum egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a tagintézmény közalkalmazottai és munkavállalói felett,

évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat a centrum beszámolójának, jelentésének, költségvetésének elkészítéséhez,

adatot szolgáltat, és legalább évente írásos tájékoztatást ad a főigazgató részére a tagintézmény tevékenységéről

véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó – a köznevelési intézményt, illetve a tagintézmény közalkalmazottját érintő – döntést (ideértve a tagintézményt érintő beiskolázást, a tagintézményt érintő költségvetés tervezését, pályázatok beadását, a helyi tanterv és házirend összeállítását), e kérdésekben javaslattételi jogkörrel rendelkezik,

teljesíti a fenntartói, valamint a szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló centrum főigazgatója által kért adatszolgáltatást,



szakmai értekezletet hív össze a tagintézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerésére, operatív feladatok irányítása céljából,

önálló kiadmányozási joggal rendelkezik az Nkt. –ban meghatározott önálló hatáskörei tekintetében,

Nkt. – ban meghatározott saját hatáskörben ellátandó feladatainak végrehajtása a kötelezettségvállalásról szóló szabályzatban foglaltak szerint,

képviseli a tagintézményt a hatáskörébe tartozó ügyekben,

javaslatot tesz az irányítása alá tartozó munkavállalók elismerésére,

gyakorolja az egyetértési jogot a tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázatok elbírálásakor,

közreműködik a pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítésében, a teljesítés nyilvántartásában, a gyakornoki rendszer működésében,

közreműködik a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében,

az eredményes gazdálkodás érdekében közreműködik az éves költségvetés tervezésében, és annak teljesítésében,

megszervezi, ellenőrzi a tagintézmény működését érintő döntések, állásfoglalások végrehajtását.

Az igazgató munkáltatói jogköre kiterjed:

javaslattétel az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető személyére a nevelőtestület véleményezési jogának megtartása mellett,

javaslattétel a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásra, határozott vagy határozatlan idejű jogviszony létesítésére,

munkáltatói igazolások aláírása,

a nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak munkaköri besorolása,

alkalmazottak átsorolása,

pedagógusminősítő vizsga illetve eljárás során tagintézményi bizottsági tag delegálása,

szabadság engedélyezése az elfogadott szabadságolási terv alapján, döntés fizetés nélküli szabadság igénybevételére vonatkozó kérelmekről,

távollét engedélyezése,

munkaköri leírások elkészítése,

a munkavégzés ellenőrzése, értékelése, teljesítményértékelés,

a munka szervezése, a munkavégzésre vonatkozó utasítások kiadása,

javaslattétel az éves továbbképzési terv szerint a továbbképzésen való részvételre,

döntés a túlmunkáról, illetve a helyettesítés elrendeléséről,

a belföldi kiküldetések engedélyezése,

javaslattétel a főigazgató részére jutalmazásra,

javaslattételi és véleményezési jog a dolgozói kedvezmények, juttatások tárgyában benyújtott kérelmekre a főigazgató részére,

javaslattétel kitüntetésre a főigazgató részére.



Az igazgató feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök

Az igazgató hatásköréből átruházza:

az általános igazgatóhelyettesre:

a nevelési ügyekben az iskola képviseletét,

a közismereti oktató – nevelő munkát végzők közvetlen irányítását és ellenőrzését,

a magyar-történelem, a természettudományi, az informatikai, osztályfőnöki munkaközösségek irányítását és ellenőrzését,

tanulóbalesetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtételét, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését,

a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezését,

kiemelt figyelmet igénylő tanulók ügyeinek koordinálását, a szakmai igazgatóhelyettesre:

a szakmai elméleti oktató – nevelő munkát végzők közvetlen irányítását és ellenőrzését,

a szakmai és idegen nyelvi munkaközösségek irányítását és ellenőrzését,

felnőttképzés és felnőttoktatás irányítását. a gyakorlati oktatásvezetőre:

szakmai gyakorlati oktatással kapcsolatos ügyekben az iskola képviseletét,

az iskolán kívül történő gyakorlati foglalkozások szervezését, pedagógiai segítését, ellenőrzését,

a szakmai gyakorlati oktató – nevelő munkát végzők közvetlen irányítását és ellenőrzését,

az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusra:

a tagintézmény gyermek és ifjúságvédelmi feladatainak megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagintézményhez kapcsolódó feladatainak koordinálását.

a tagintézmény pedagógusaira:

az iskola által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében.

Az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető és a pedagógusok az átruházott hatáskörben végzett tevékenységekről kötelesek az igazgatót rendszeresen tájékoztatni és utasításait végrehajtani.



3.1.2. Az általános igazgatóhelyettes

Az igazgató közvetlen munkatársa. Az iskolavezetés tagjaként részt vesz az iskola munkájának tervezésében, munkarendjének kialakításában. Közreműködik a döntések előkészítésében, a döntéshozatalban, a feladatok végrehajtásában, a végrehajtás ellenőrzésében és értékelésében.

Az iskolai munka szervezésével, irányításával kapcsolatos feladatai:

Elkészíti az iskola órarendjét.

Elkészíti a helyettesítési rendet, a tanári és tanulói ügyeleti rendet és a terembeosztást.

Elvégzi az oktatási munka napi szervezésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

Gondoskodik a távollévő pedagógusok helyettesítéséről, ellenőrzi a helyettesítéseket és azok nyilvántartását.

Szervező, irányító munkája során gondoskodik az esélyegyenlőség érvényesüléséről, a kollégák egyenlő leterheléséről.

Összefogja a tantestület tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat (tájékoztató anyagok, munkamegbeszélések, körözvény, stb.).

Koordinálja a tanulmányi kirándulásokat.

Megszervezi a tanórán kívüli tevékenységeket.

Megszervezi a nevelőtestületi és nevelési értekezleteket, gondoskodik a szükséges jegyzőkönyvek elkészítéséről.

Megszervezi a szülőkkel való kapcsolattartás formáit (szülői értekezletek, fogadóórák, stb.)

Megszervezi az érettségi vizsgákat és közreműködik a szakmai vizsgák szervezésében.

Megszervezi a javító-, különbözeti- és pótlóvizsgákat, valamint az osztályozóvizsgákat.

Irányítja az iskola statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségével összefüggő tevékenységeket.

Irányítja a közismereti versenyekre való felkészülést, megszervezi a közismereti versenyek iskolai fordulóit, gondoskodik a tanulók nevezéséről a nem helyi szervezésű versenyekre, értékeli a versenyeken elért eredményeket.

Távollétében helyettesíti az intézmény vezetőjét.

Megbízás alapján helyettesíti a szakmai igazgatóhelyettest.

A szabadidőszervező és a történelem munkaközösség közreműködésével gondoskodik az iskolai ünnepségek és megemlékezések megszervezéséről.

Döntésre előkészíti a tanulói jogviszonnyal összefüggő határozatokat (szakgimnázium 9-12. évfolyamos és szakközépiskolai tanulók esetében).

Felügyeli az ARIZONA-programot, szervezi az ügyeleti rendet.

Az iskolában folyó nevelőmunkával kapcsolatos feladatai:

Irányítja, ellenőrzi és értékeli az osztályfőnöki munkaközösség munkáját. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével együttműködve koordinálja az osztályfőnöki tevékenységet.



Javaslatot tesz az osztályfőnöki megbízásokra.

Jóváhagyja az osztályfőnöki tanmeneteket.

Felelős irányítója a tanulók magatartásával, viselkedésével, külső megjelenésével összefüggő feladatoknak. Ellenőrzi és értékeli a fegyelmi helyzetet, szükség esetén intézkedéseket tesz ill. kezdeményez. Az iskolavezetés részéről irányítja a fegyelmi bizottság munkáját.

Ellátja a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos vezetői feladatokat.

Gondoskodik arról, hogy az iskola Házirendjét minden érintett megismerje, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását.

Irányítja, ellenőrzi és értékeli az iskolai testneveléssel és sportélettel kapcsolatos tevékenységeket.

Felelős a sport céljait szolgáló helyiségek rendjének kialakításáért, ellenőrzi azok szabályszerű használatát, szükség esetén intézkedéseket tesz a rendellenességek megszüntetése érdekében.

Szervezi a tanulók közösségi szolgálatát.

A 9. évfolyamra történő beiskolázással kapcsolatos feladatai:

Javaslatot tesz az indítandó osztályokra, a beiskolázandó tanulók létszámára vonatkozóan.

Elkészíti a beiskolázási tevékenységgel kapcsolatos intézkedési tervet.

Megszervezi az általános iskolai tanulók pályaválasztását segítő, az iskolánkban folyó képzési formákat népszerűsítő információs tevékenységet.

Kidolgozza és döntésre előkészíti a felvételi követelményrendszert.

Megszervezi a felvételi vizsgákat.

Irányítja a beiskolázással kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet.

Előkészíti a tanulók felvételére vonatkozó döntéseket.

Elkészíti a tanulók osztályba sorolását.

Megszervezi a tanulók beiratkozását.

Személyzeti és gazdálkodási feladatai:

Közvetlen felettesként irányítja, ellenőrzi és értékeli az irányítása alatt működő szakmai munkaközösségekhez tartozó pedagógusok munkáját:

- magyar nyelv és irodalom – történelem munkaközösség - természettudományi munkaközösség - osztályfőnöki munkaközösség - informatika munkaközösség

Látogatja az általa felügyelt szakmai munkaközösségekhez tartozó pedagógusok tanóráit, ellenőrzi és értékeli a tanórákon folyó munkát.

Közvetlen felettesként irányítja, ellenőrzi és értékeli a könyvtáros-tanár és az laboráns (oktatás-technikus) munkáját.

Munkaterületén ellenőrzi a társadalmi tulajdon védelmére vonatkozó szabályok, valamint a munka- és tűzvédelmi előírások betartását.

Közreműködik a pedagógusok részvételét is igénylő leltározási és selejtezési munkák szervezésében.

Közreműködik a pedagógusok kitüntetési javaslatainak, jutalmazásának előkészítésében, valamint fegyelmi ügyeinek intézésében.



Aláírási joga van a munkaterületéhez tartozó belső iratok, valamint a bizonyítványok, anyakönyvek vonatkozásában.

Közreműködik a teljesítésigazolások előkészítésében.

Gazdálkodással összefüggő ügyekben aláírási jogát a kötelezettségvállalási szabályzatban előírtaknak megfelelően gyakorolja.

Munkája során együttműködik a szakmai igazgatóhelyettessel és a gyakorlati oktatásvezetővel.

Az iskola külső kapcsolatainak ápolásával kapcsolatos feladatai:

Rendszeres kapcsolatot tart fenn az általános iskolákkal, más középiskolákkal ill. szakképző intézményekkel.

Egyedi megbízás alapján képviseli az iskolát a különböző fórumokon, rendezvényeken.

Az iskolai munkával kapcsolatos bármely kérdésről megbeszéléseket folytathat az irányító szervekkel, külső partnerekkel.

3.1.3. A szakmai igazgatóhelyettes


Feladatai a szakmai képzésben:

Felelős irányítója az iskola keretében folyó szakmai képzésnek. Ennek keretében :

o Irányítja, ellenőrzi és értékeli a szakmai elméleti képzést. o Irányítja és szervezi, ellenőrzi és értékeli a tanulók iskolai gyakorlati

képzését. o Javaslatot tesz az adott képzési formákban részvevő pedagógusokra,

döntésre előkészíti a tantárgyfelosztást. o Elkészíti az adott képzési formákra vonatkozó – a tanév rendjéhez

igazodó - képzési ütemterveket. o Irányítja a pedagógusok adminisztrációs munkáját (naplók, anyakönyv,

bizonyítvány, stb.). Ellenőrzi a tanügyi nyilvántartásokat. o Figyelemmel kíséri tanulói teljesítményeket, azok értékelését o Döntésre előkészíti a tanulói jogviszonnyal összefüggő

határozatokat (érettségi utáni szakképzésben és felnőttoktatásban részt vevő tanulók esetében).

o Irányítja a tehetséggondozást. o Irányítja a szakmai versenyekre való felkészülést, megszervezi a

szakmai versenyek iskolai fordulóit, gondoskodik a tanulók nevezéséről a nem helyi szervezésű versenyekre, értékeli a versenyeken elért eredményeket.



o Irányítja, ellenőrzi és értékeli a szakmai elméleti és gyakorlati képzésben részvevő pedagógusok munkáját, az adott szakképzési területen működő szakmai munkaközösségeket.

o Jóváhagyja a tanmeneteket. o Figyelemmel kíséri a szakmai képzés anyagi és tárgyi feltételeit, azok

felhasználását ill. kihasználását, javaslatot tesz a korszerűsítésre, fejlesztésre.

o Felelős a könyvtár szakmai anyagának fejlesztéséért, az iskola szakmai dekorációjának kialakításáért.

o Közreműködik a tankönyvrendelésben. o Figyelemmel kíséri a tanulók elhelyezkedését az iskolai képzést

követően. o Látogatja a szakmai elméleti és gyakorlati órákat, ellenőrzi és értékeli a

szakmai elméleti és gyakorlati tanórákon folyó munkát. o Kialakítja az adott szakképzési formákhoz kapcsolódó szaktantermek

használati rendjét, gondoskodik arról, hogy szaktantermek használata során betartásra kerüljenek a vagyonvédelmi, munka- és tűzvédelmi szabályok.

o A tanév végén átfogó értékelést készít a szakmai munkáról. o Tartalmilag előkészíti a tanulók OKJ-szerinti képesítő vizsgáit (írásbeli

és szóbeli tételjavaslatok), javaslatot tesz a vizsgák időpontjára. o Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a pedagógusok szakmai és érettségi

vizsgára felkészítő munkáját. o Szervezi és vezeti az adott képzési formával összefüggő

megbeszéléseket .

Szervezi és ellenőrzi a szakképzési ösztöndíjjal összefüggő iskolai munkát.

Irányítja, szervezi és ellenőrzi a felnőttoktatással és felnőttképzéssel összefüggő iskolai munkát.

Irányítja, ellenőrzi és értékeli a pedagógusok érettségi vizsgára felkészítő munkáját a szakmai tantárgyakból.

Kialakítja a szakmai képzés hosszabb távú helyi programját. Javaslatokat készít a szakmai képzés fejlesztésére, a különböző képzési irányokra vonatkozó döntésekhez

Elkészíti az iskola szakmai programját.

Szervezi a pedagógusok szakmai továbbképzését.

Szervezi és irányítja a szakmai jellegű programokat és a szakmai propagandát.

Részt vesz a szakmai vizsgák valamint az érettségi vizsgák lebonyolításában, azok szakmai értékelésében.

Koordinálja az iskola szakmai jellegű pályázataival kapcsolatos tevékenységet.

Irányítja, ellenőrzi és értékeli az irányítása alatt működő szakmai munkaközösségek munkáját:

- Német nyelvi munkaközösség - Angol nyelvi munkaközösség - Szakmai érettségi tantárgyak munkaközössége - Eladó képzés szakmai munkaközössége - Kereskedelmi képzés szakmai munkaközössége - Logisztikai képzés szakmai munkaközössége



A beiskolázással kapcsolatos feladatai:

Irányítja, szervezi a szakképzési évfolyamra történő beiskolázást, a pedagógiai programban rögzített határidőre javaslatot készít az iskolavezetés számára a következő tanév szakképzési formáira.


Az iskolavezetés tagjaként részt vesz az egész iskolát érintő döntések előkészítésében, meghozatalában, azok végrehajtásában és ellenőrzésében.

Koordinálja az iskolai pályázatokat, projekteket, felelős azok végrehajtásáért.

Javaslattételi és véleményezési joga van az iskola szakmai tanárainak és szakoktatóinak kinevezésében, megbízásában és felmentésében. Értékeli a szakmai elméleti és gyakorlati képzésben résztvevő pedagógusok munkáját.

Az ügyeleti napokon általános ellenőrzést végez, rendkívüli események esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.

Megbízás alapján helyettesíti a távollévő általános igazgatóhelyettest, a gyakorlati oktatásvezetőt.


Képviseli az iskolát a különböző szakmai szervezetekben, részt vesz azok munkájában.

Szervezi az iskola külső információs tevékenységét, a sajtóval való kapcsolattartás különböző formáit.

A szakképzés kérdéseiről megbeszéléseket folytathat a szakmai irányító szervekkel, külső partnerekkel.

Rendszeres kapcsolatot tart fenn a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával és a Kormányhivatal illetékes szervezeti egységeivel.


Közvetlen felettesként irányítja, ellenőrzi és értékeli az irányítása alatt működő szakmai munkaközösségekhez tartozó pedagógusok munkáját.


Aláírási joga van a munkaterületéhez tartozó belső iratok vonatkozásában.





3.1.4. A gyakorlati oktatásvezető


Feladatai a szakmai képzésben:

Felelős irányítója az iskola keretében folyó külső szakmai gyakorlati képzéseknek. Ennek keretében az alapfokú iskolai képzésre épülő szakmai képzések tekintetében:

o Irányítja és szervezi, ellenőrzi és értékeli a tanulók gyakorlati képzését. Ennek keretében:

- Javaslatot tesz az iskola és a szakképzésben közreműködő gazdasági szervezetek együttműködésének kialakítására.

- Elkészíti a gyakorlati képzés tartalmára és szervezési formáira vonatkozó terveket, munkája során együttműködik az általános igazgatóhelyettessel és a szakmai igazgatóhelyettessel.

- Közreműködik a gazdasági szervezeteknél folyó gyakorlati képzés felügyeletében.

- Gondoskodik a gyakorlati munkahelyek oktatási dokumentumokkal való ellátásáról.

- Az illetékes kamara igénye esetén közreműködik abban az ellenőrzésben, amely a gyakorlati munkahelyek munka- és egészségvédelmi követelményeinek betartását, a munkakörülményeket vizsgálja.

- Figyelemmel kíséri a tanulószerződések alapján folyó gyakorlati képzést.

o Javaslatot tesz az adott képzési formákban részvevő pedagógusokra, döntésre előkészíti a tantárgyfelosztást.

o A szakmai gyakorlati képzéssel összefüggésben ellenőrzi a pedagógusok adminisztrációs munkáját (naplók, anyakönyv, bizonyítvány, stb.). Ellenőrzi a tanügyi nyilvántartásokat.

o Figyelemmel kíséri a tanulói gyakorlati teljesítményeket, azok értékelését

o Döntésre előkészíti a tanulói jogviszonnyal összefüggő határozatokat o A gyakorlati képzés vonatkozásában irányítja a szakmai versenyekre

való felkészülést, megszervezi a szakmai versenyek iskolai fordulóit, gondoskodik a tanulók nevezéséről a nem helyi szervezésű versenyekre, értékeli a versenyeken elért eredményeket.

o Irányítja, ellenőrzi és értékeli a szakmai gyakorlati képzésben részvevő pedagógusok munkáját.

o Közreműködik a tanmenetek jóváhagyásában. o Figyelemmel kíséri a szakmai képzés anyagi és tárgyi feltételeit, azok

felhasználását ill. kihasználását, javaslatot tesz a korszerűsítésre, fejlesztésre.



o Figyelemmel kíséri a tanulók elhelyezkedését az iskolai képzést követően.

o Látogatja a szakmai gyakorlati órákat, ellenőrzi és értékeli a szakmai gyakorlati tanórákon folyó munkát.

o Kialakítja az adott szakképzési formákhoz kapcsolódó szaktantermek használati rendjét, gondoskodik arról, hogy szaktantermek használata során betartásra kerüljenek a vagyonvédelmi, munka- és tűzvédelmi szabályok.

o A tanév végén átfogó értékelést készít a gyakorlati képzésről. o Szervezi a tanulók külső gyakorlati vizsgáit. o Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a pedagógusok szakmai gyakorlati

vizsgára felkészítő munkáját. o Részt vesz a szakmai vizsgák valamint az érettségi vizsgák

lebonyolításában, azok szakmai értékelésében. o Szervezi és vezeti a gyakorlati képzéssel összefüggő

megbeszéléseket.

Javaslatokat készít a szakmai képzés fejlesztésére, a különböző képzési irányokra vonatkozó döntésekhez

A szakmai igazgatóhelyettessel elkészíti az iskola szakmai programját.

Részt vesz a pedagógusok szakmai továbbképzésének szervezésében.

Részt vesz a szakmai jellegű programok és a szakmai propaganda szervezésében.

Részt vesz a különböző szakmai jellegű pályázatok elkészítésében, a pályázattal kapcsolatos tevékenységben.


Az iskolavezetés tagjaként részt vesz az egész iskolát érintő döntések előkészítésében, meghozatalában, azok végrehajtásában és ellenőrzésében.

Szervezi az iskolai szintvizsgákat.

Javaslattételi és véleményezési joga van az iskola szakmai tanárainak és szakoktatóinak kinevezésében, megbízásában és felmentésében. Értékeli a szakmai gyakorlati képzésben résztvevő pedagógusok munkáját.

Az ügyeleti napokon általános ellenőrzést végez, rendkívüli események esetén megteszi a szükséges intézkedéseket.

Megbízás alapján helyettesíti a távollévő szakmai igazgatóhelyettest.


Rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezetekkel, a gyakorlati munkahelyekkel, a gyakorlati oktatókkal.

Képviseli az iskolát a különböző szakmai szervezetekben, részt vesz azok munkájában.

A szakképzés kérdéseiről megbeszéléseket folytathat a szakmai irányító szervekkel, külső partnerekkel.

Rendszeres kapcsolatot tart fenn a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával.




Közvetlen felettesként irányítja, ellenőrzi és értékeli a szakmai gyakorlati képzést folytató pedagógusok munkáját.


Javaslatot tesz a szülőktől, gazdálkodó és egyéb szervezetektől befolyó támogatások felhasználására vonatkozóan.

Aláírási joga van a munkaterületéhez tartozó belső iratok vonatkozásában.



3.1.5. A helyettesítés rendje:

Az igazgatót akadályoztatása, távolléte esetén teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is.

Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai igazgatóhelyettes feladata.

Az igazgató és helyetteseinek egyidejű távollétében az operatív irányítást a gyakorlati oktatásvezető látja el.

A távollévő általános igazgatóhelyettest a szakmai igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettest a gyakorlati oktatásvezető, a gyakorlati oktatásvezetőt a szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető helyettesítését - tartós távollétük esetén- alkalmi megbízással is elláthatja az igazgató által arra kijelölt személy.

Tartós távollétnek a két hetet meghaladó távollét minősül.



3.2. A pedagógusok

A pedagógus fő feladata az oktatás és nevelés, a tanulókkal és tanulócsoportokkal való közvetlen foglalkozás.

Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, a Szakképzési törvény, a kerettantervek, képzési programok, az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, az igazgató utasításai valamint a munkaidő-beosztás alkotja. Munkáját az igazgató, a közvetlen felettes iskolavezetőségi tag valamint a munkaközösség-vezető utasításai szerint végzi.

A pedagógus kötelezettségei:

Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, - jogszabályok és helyi szabályok szabta kereteken belül - módszereinek szabad megválasztásával végzi.

Nevelő-oktató munkáját tervszerű, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezetőnek jóváhagyásra bemutatja.

Ha az alapdokumentum nem változik, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel - több éven át használhatja. (Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell.)

Határidőre eleget tesz adminisztrációs kötelezettségének a digitális naplóban.

Rendszeresen értékeli a tanulók teljesítményét.

Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 15 munkanapon belül kijavítja. A témazáró dolgozatok megíratását legalább 1 héttel korábban, előre jelzi.

A tanulók számára kiadott feladatok elvégzését ellenőrzi, az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról készített dolgozatokat értékeli.

A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri, azt lehetőségei szerint maximálisan fejleszti.

A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad.

Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtja.

Munkája során a tanulók és kollégái emberi méltóságát tiszteletben tartja.

Munkája minél hatékonyabb végzése érdekében együttműködik a nevelőtestület tagjaival.

Munkája során betartja és a tanulóktól is számon kéri az óvó- és védő rendszabályok betartását.

Feladata az önképzés, a továbbképzéseken és munkaközösségi munkában való aktív részvétel, a nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.

Javaslatot tesz taneszközök beszerzésére. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén a Munka Törvénykönyve szerint anyagi felelősséggel tartozik.



Külön beosztás szerint ügyeletet, helyettesítést lát el – a hatályos jogszabályokban meghatározott mértékig..

Részt vesz az iskola által szervezett rendezvényeken.

Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó óráin.

Elvégzi azokat az adminisztratív és szervezési feladatokat, melyeket az intézmény hatékony nevelő- oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. Ezen a területen különösen fontos feladata a megtartott órák valamint a hiányzó és késő tanulók beírása a digitális naplóba.

Munkahelyétől való távolmaradása esetén időben, előre értesíti az iskola általános igazgatóhelyettesét vagy az igazgatót.

Személyi adataiban történt változásokat (név, lakcím) a gazdasági irodában azonnal jelenti.

Igazgatói megbízás alapján osztályfőnöki munkát lát el, és részt vesz a tanórán kívüli tevékenységekben (diákkör, szakkör, korrepetálás, tanulmányi kirándulás).

Az utolsó óra után ellenőrzi a teremrendet.

Az igazgató megbízása alapján egyéb feladatokat is elláthat.

A pedagógus jogai:

Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.

A pedagógiai program és a helyi tanterv keretei között a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja.

Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját.

Minősítse a tanulók tudását.

Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez.

A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.

Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.

3.2.1. Az osztályfőnök

A pedagógus az igazgató megbízása alapján osztályfőnöki teendőket is ellát.

Osztályfőnöki feladatai:

Osztályfőnöki munkáját a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően, de azokkal össze-függésben végzi.

Osztályfőnöki tevékenységét osztályfőnöki tanmenet alapján folytatja.

Nevelési terve az osztályközösség fejlődését szolgálja.



A tanulók személyiségének megismerésére törekszik, hogy a nevelésükben adekvát eljárásokat alkalmazhasson.

Segíti a tanulókat az őket érő információk szelekciójában, a valódi értékek felismerésében.

Aktívan részt vállal a tanulók erkölcsi nevelésében és viselkedéskultúra fejlesztésében.

Az iskola pedagógiai programja szerint szülői értekezleteket, fogadóórákat tart.

Összehangolja az osztályban tanító pedagógusok nevelő tevékenységét.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, felzárkóztatására.

Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát.

Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív feladatokat (osztálynapló vezetése, statisztikák).

Az SZMSZ-ben meghatározott jogaival él.

Javaslatot tesz a tanulók iskolai szintű jutalmazására, segélyezésre, fegyelmi eljárás lebonyolítására.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

Saját hatáskörében maximum 3 nap illetve 3 alkalom távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának.

Osztályával részt vesz az iskolai rendezvényeken.

Az iskolai munkarend alapján - osztályával együtt - ellátja ügyeletesi munkáját, a rendellenességeket feljegyzi.

Figyelemmel kíséri a terem dekorációját.

Javaslatot tesz a munkaközösség-vezetőnek a technikai eszközpark fejlesztésére, szakkönyvek, oktatást segítő segédanyagok beszerzésére vonatkozóan.

Rendszeresen ellenőrzi és értékeli az általa vezetett osztály tanulóinak magatartását és szorgalmát.

Az osztályfőnök december 20-ig illetve április 30-ig (végzősöknél március 31-ig) írásban értesíti a szülőt, ha a tanuló bukásra áll.

Ellenőrzi, hogy az osztályban tanító tanárok beírják-e a hiányzó tanulókat.

Részt vesz a nevelőtestületi rendezvényeken, aktívan törekszik az iskola céljainak megvalósítására.

Osztálya tanulóinak szüleivel rendszeresen és kölcsönösen értékelik a közös tevékenységet.

Megválasztatja az osztály Szülői Munkaközösségét és segíti a tevékenységüket.

Kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal, a védőnővel, az iskolaorvossal valamint a diákmozgalmat segítő pedagógussal.

3.3. Az iskola nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottai

Az iskola nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottait a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum alkalmazza.

Munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.



A munkaköri leírások a SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók.

3.4. Az iskola egyéb munkakörökben foglalkoztatott alkalmazottai

Az iskola egyéb munkakörökben foglalkoztatott dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum alkalmazza.

Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

A munkaköri leírások a SZMSZ 1. sz. mellékletében találhatók.

3.5. Az iskola szervezetének vázlata

Diákmozgalmat segítő pedagógus

Fejlesztő pedagógus

Gyakorlati oktatásvezető

Testnevelő tanárok

Könyvtáros-tanár

Általános igazgatóhelyettes

Magyar-Történelem

munkaközösség

Természettudományi

munkaközösség

Informatika munkaközösség

Osztályfőnöki munkaközösség

GondnokGazdasági ügyintéző Iskolatitkárok

Oktatás-technikus

Ifjúságvédelmet segítő pedagógus

Német nyelvi munkaközösség

Angol nyelvi munkaközösség

Eladó képzés szakmai

munkaközössége

Szakmai érettségi tárgyak

munkaközössége

Szakmai igazgatóhelyettes

Igazgató

Gyakorlati képzésben részt vevőkLogisztikai képzés szakmai

munkaközössége

Kereskedelmi képzés szakmai

munkaközössége

Rendszergazdák Technikai dolgozók



4. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel

4.1. Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

4.2. Az iskolaszék

Az iskolában a SZMSZ megalkotásakor nem működik iskolaszék.

Az iskolaszék megalakítását kezdeményezheti bármelyik - a jogszabályokban meghatározott - fél, így:

a nevelőtestület

a szülők

az iskolai diákönkormányzat. Az iskolaszék megalakítására vonatkozó döntést minden érintett közösség a döntéshozatalra vonatkozó saját szabályok szerint hozza.

Ha bármelyik fél meghozza az iskolaszék megalakításának kezdeményezésére vonatkozó döntését a SZMSZ módosításával meg kell alkotni az iskolaszék tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat.

4.3. Az iskolai alkalmazottak /közalkalmazottak/ közössége

Az iskolai alkalmazottak közössége az intézményben közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze.

Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a jogszabályok határozzák meg.

4.4. A pedagógusok közösségei

4.4.1. A nevelőtestület

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő, és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítők közül a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja.

Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre.



Döntési jogköre a következőkre terjed ki:

a pedagógiai program elfogadása

az SZMSZ elfogadása

a házirend elfogadása

az iskola éves munkatervének elfogadása

az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása

a továbbképzési program elfogadása

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása

a tanulók fegyelmi ügyei

az intézményi programok szakmai véleményezése

az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma

saját feladatainak és jogainak átruházása

Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását.

A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:

tanévnyitó értekezlet

az I. félév munkáját értékelő értekezlet

tanévzáró értekezlet

félévi és év végi osztályozó értekezlet

nevelési értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezhetik:

az iskolavezetés tagjai

a munkaközösség-vezetők

a szakszervezet ill. a közalkalmazotti tanács képviselője

a nevelőtestület tagjainak legalább 20 %-a

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van.

A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, ill. maga a nevelőtestület másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet.

A félévzáró és a tanévzáró nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.



A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része vesz részt egy-egy értekezleten.

Ilyen értekezlet lehet:

az egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete

az egy évfolyamon tanító pedagógusok értekezlete

a felnőtt tagozat pedagógusainak értekezlete

egyfajta képzési formában oktató pedagógusok értekezlete, stb.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza a tantárgyfelosztás előtti véleményezés, továbbá a pedagógusok megbízásának és az iskola felvételi követelményeinek meghatározásának jogát; a szakmai munkaközösségek félévente beszámolót készítenek tevékenységükről.

A tanulók fegyelmi ügyeiben a nevelőtestület döntési jogkörét az egy osztályban tanító tanárok közössége gyakorolja.

Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására bizottságokat hozhat létre.

A bizottságok feladat- és hatásköréről a nevelőtestület megalakításukkal egyidejűleg dönt.

A bizottságok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választhatnak.

4.4.2. A pedagógusok szakmai munkaközösségei

Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

magyar nyelv és irodalom – történelem munkaközösség

természettudományi munkaközösség

osztályfőnöki munkaközösség

német idegen nyelvi munkaközösség

angol idegen nyelvi munkaközösség

informatika munkaközösség

logisztikai képzés szakmai munkaközössége

kereskedelmi képzés szakmai munkaközössége

szakközépiskolai képzés szakmai munkaközössége

szakmai alapozó képzések munkaközössége

A munkaközösségek feladatai:

Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzik az ezzel kapcsolatos feladatokat.

Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében.



Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira.

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.

Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére.

Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével.

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.

Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket.

Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

Közreműködnek a pedagógus továbbképzések szervezésében.

Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javítóvizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.

Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

Az intézménybe kerülő, nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézmény vezetőinek.

Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére.

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik.

A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja.

A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják és az igazgató bízza meg (1 éves időtartamra).

A munkaközösség-vezetők munkájukat a SZMSZ 1.sz. mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik.

4.4.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján.



Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet.

Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

4.5. A szülők közösségei

Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik.

4.5.1. Az osztályok szülői munkaközösségei

Az osztályok szülői munkaközösségei a szakgimnázium 9-12. évfolyamain, valamint a szakközépiskolában működnek. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

Az egy osztályba járó tanulók szülei maguk közül megválasztják az osztály szülői munkaközösségének elnökét.

Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály szülői munkaközösségének elnöke vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez.

4.5.2. A szülői munkaközösség választmánya és vezetősége

Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya.

Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei vehetnek részt.

Az iskolai SZMK választmánya 5 tagú vezetőséget választ, a vezetőség pedig megválasztja az iskolai SZMK elnökét.

Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával vagy az általános igazgatóhelyettessel tart kapcsolatot.

Az iskolai SZMK választmánya ill. vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az iskolai SZMK vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.



Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:

megválasztja saját tisztségviselőit

megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe

kialakítja saját működési rendjét

az iskolai munkatervhez igazodva elkészítheti saját munkatervét

képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében

véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak

véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

4.6. A tanulók közösségei

4.6.1. Az osztályközösségek

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg.

Az osztályközösség tagjaiból legalább 3 tagú vezetőséget választ, ebből 1 fő az osztálytitkár.

4.6.2. A diákkörök

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörökről a diákönkormányzat javaslatára az igazgató dönt.

4.6.3. A diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el.

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik.

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus is érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie.

Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg.



Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért a diákmozgalmat segítő pedagógus felelős.

A diákönkormányzat vezetőségének döntése alapján a diákközgyűlés diák-küldöttgyűlésként is megszervezhető.

4.7. A szakmai tanácsadó testület

Az iskolában folyó szakmai munka segítésére szakmai tanácsadó testület hozható létre.

A szakmai tanácsadó testület a gazdálkodó szervezetek és érdekképviseleti szerveik valamint a nevelőtestület képviselőiből áll.

A szakmai tanácsadó testület véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik az iskolában folyó szakmai képzést illetően.

A szakmai tanácsadó testület tagjait az iskola igazgatója kéri fel a testület munkájában való részvételre, a szakmai igazgatóhelyettes, valamint a gyakorlati oktatás-vezető javaslata alapján.

A szakmai tanácsadó testület évente legalább egyszer ülésezik.

A szakmai tanácsadó testület ülésein részt vesznek:

az iskola igazgatója

az igazgatóhelyettesek


az iskolavezetés által meghívott pedagógusok.

4.8. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

4.8.1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai lehetnek:

az iskolavezetőség ülései

az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők ülései

az igazgató (iskolavezetés) és a választott képviselők megbeszélései

egyéb alkalmi jellegű értekezletek és megbeszélések

A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, az iskola belső levelezési rendszerén, valamint a körözvényen keresztül, továbbá minden héten a szerdai nagyszünetben szóbeli tájékoztatással értesíti a pedagógusokat.

A körözvény minden szerdán a tanári szobában kerül elhelyezésre nyomtatott formában. A körözvényt a pedagógusok elektronikus levélben is megkapják.



Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés őket is érintő döntéseiről, határozatairól

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.

A nevelőtestület tagjai munkaköri feladataik ellátása során felmerült kérdéseikkel, problémáikkal közvetlen felettesükhöz fordulhatnak.

A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közvetlenül vagy munkaköri vezetőjük, választott képviselőik közvetítésével közölhetik az iskola igazgatójával, illetve vezetőségével.

4.8.2. A pedagógusok és a tanulók

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes

az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésein alkalmanként

a diákközgyűlésen (küldöttgyűlésen) évente legalább egy alkalommal valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon rendszeresen tájékoztatják a tanulókat.

A tanulót és a tanuló szüleit (a 13. és 14. szakképző évfolyamon a tanulót) a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban, írásban és az elektronikus naplón keresztül tájékoztatni kell.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel.

4.8.3. A pedagógusok és a szülők

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:

a szülői munkaközösség választmányi vagy vezetőségi ülésén alkalmanként

az osztályfőnökök:

az osztály szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

szülői értekezletek

fogadó órák

írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben illetve digitális formában

családlátogatások (indokolt esetben).



A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével.

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az iskolavezetőség tagjaitól az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya megtalálható:

az iskola irattárában,

az iskola könyvtárában,

az iskola tanári szobájában,

az iskola igazgatójánál és az iskolavezetés tagjainál. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje az iskola honlapján is olvasható.



5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

a szakképzési centrummal illetve a centrum többi tagintézményével,

a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamarával,

a Pedagógiai Oktatási Központtal, A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával

a tanulók gyakorlati képzését biztosító gazdálkodó szervezetekkel

a Kormányhivatal illetékes szerveivel

a helyi gyermek- ill. ifjúságvédelmi szervezetekkel

az iskola nemzetközi kapcsolataiban közreműködő külföldi iskolákkal

a régió oktatási, nevelési és művelődési intézményeivel

a helyi önkormányzattal

a rendőrség illetékes szerveivel

a pedagógusok érdekvédelmi szerveivel

végzett tanulóinkkal és az őket foglalkoztató gazdálkodó szervezetekkel, stb.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért - a munkaköri leírásokban meghatározottak szerint - az adott terület vezetői a felelősek.

5.1. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás formája, módja, rendje

A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusa rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi gyermekjóléti szolgálattal.

A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős.

5.2. Kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetekkel, gyakorlati munkahelyekkel, kamarával

Tanulóink gyakorlati képzése érdekében iskolánknak évente több egyéni vállalkozóval és gazdasági társasággal van rendszeres kapcsolata. A tanulók gyakorlati képzésére vonatkozóan a gazdálkodó szervezetek évenként benyújtják tanulószerződés-kötési igényüket a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamara és az iskola felé. A gyakorlati munkahelyek képzésre való alkalmasságának megállapítása - a hatályos jogszabályoknak való megfelelés



vizsgálatával - ezután történik helyszíni szemlével, a Kamarával karöltve. A gyakorlati képzésre alkalmas gazdálkodó szervezetek a tanulókkal tanulószerződést kötnek. Az iskola fontos törekvése a gyakorlati képzőhelyekkel való rendszeres kapcsolattartás, amely több formában valósul meg. Az operatív kérdésekben szinte mindennapos az érintkezés a tanulókat foglalkoztató cégekkel, azok képviselőivel. Ez a kapcsolat elsősorban a gyakorlati oktatás vezető közreműködésével valósul meg. A gazdálkodó szervezetek tevékenyen részt vesznek az iskola életében, pl.:

előadásokat tartanak a tanulóknak;

részt vesznek rendezvényeinken,

a „Kereskedők a jövőért” Keri Alapítványt támogatják,

segítik a szakmai vizsgák lebonyolítását,

a pályázatok megvalósítása során aktív segítséget nyújtanak. Az iskola folyamatosan tájékoztatást nyújt a gyakorlati képzést érintő jogszabályi változásokról. Minden tanév kezdetekor tájékoztatjuk a gazdasági egységeket a tanév rendjéről, a gyakorlatot érintő kérdésekről. 5.3. Az iskola kapcsolatai más iskolákkal

Hasonló, illetve kapcsolódó szakképzést folytató szakképző intézményekkel építettünk ki kapcsolatot a Közgazdasági és Üzleti Képzést Folytató Iskolák Szövetsége tagjaként. Győr város és Győr környékének általános iskoláival a beiskolázási tevékenység érdekében tartunk rendszeres kapcsolatot. 5.4. Az iskola nemzetközi kapcsolatai

A nemzetközi kapcsolatok célja:

Tanulóink általános és szakmai nyelvismeretének bővítése,

Szakmai ismeretek szerzése, a tanulók versenyképesebb tudásának biztosítása a külföldi gyakorlatokon.

Tapasztalatgyűjtés a partneriskoláknál és partnerszervezeteknél a szakképzés tartalmára és módszertanára vonatkozóan iskolánk versenyképességének javítása érdekében.



Partneriskoláink, intézményeink:

Németország: Robert Shumann Berufskolleg, Essen

Gustav-Stresemann-Institut, Bonn

Ausztria: Berufsförderungsinstitut der AK und des ÖGB Wien (BFI)

Fachschule der Stadt Wien für Mode und Bekleidungstechnik Wien Bundeshandelsschule und Handelsakademie Neusiedel

Románia: Tamási Áron Secondary School Székelyudvarhely

Szlovákia: Hotelova Akademia, Samorin

Franciaország: CEFIR d‘ Education et de Formation Interkulturel Rencontre

Lycée Racine Gimnázium A nemzetközi kapcsolatok magas szintű tartalmi megvalósítását és anyagi támogatását segíti pályázati tevékenységünk. 5.5. A kapcsolattartás formái

Külső partnerek Kapcsolattartás formái, módja

gyakorlati munkahelyek *A tanulókat foglalkoztató gyakorlati munkahelyekkel napi kapcsolatot tart a gyakorlati oktatásvezető.

*Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetén az osztályfőnök problémás esetekben kapcsolatba lép a munkahellyel.

*Csak nyári gyakorlaton együttműködési megállapodással foglalkoztatott tanulók esetén vállalati kérdőívet töltenek ki a foglalkoztatók.

kereskedelmi és iparkamara(ák)

*A tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással foglalkoztatott tanulók esetében a munkahely szerint illetékes kereskedelmi és iparkamarával napi munkakapcsolat van.

*A szakképzés területén nagyon intenzív a GYMSKIK-val

*Minden évben egy alkalommal a vállalkozások vezetőit és a GYMSKI szakképzési vezetőjével közös megbeszélést tartunk a következő tanévre szóló foglalkoztatás, illetve a jogszabályváltozások témakörében.

*A tanulókat foglalkoztató cégeknél gyakorolják jogszabály adta jogaikat. (minősítés, nyilvántartás, ellenőrzés)

*A kamarai útmutatás és jogszabályok alapján szintvizsgát szervezünk.



*Szervezi az SZKTV és OSZTV versenyeket

Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum

Mint intézmény, amelynek tagintézménye vagyunk, különböző információkat kér, irányít, ennek eleget teszünk a SZC elvárásainak megfelelően

alapfokú közoktatási intézmények

A beiskolázási tevékenység keretében A Győri Szolgáltatási SZC által meghatározott módon és időben tájékoztatjuk az intézményeket a nálunk folyó képzésekről.

NGM – NSZFH *Mint szakmai irányítók, az általuk meghatározott módon és időben tartjuk a kapcsolatot.

*Irányítja az OKJ-s vizsgákat

*Irányítja a SZÉTV versenyeket

EMMI A közoktatás irányító szervével az EMMI által meghatározott módon és időben tartjuk a kapcsolatot.

Kormányhivatal A kapcsolat területei:

*érettségi vizsgák szervezése

*országos mérések szervezése

*Országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezése

*középfokú felvételi eljárás lefolytatása

*hatósági ellenőrzések

*független vizsgabizottság működtetése

*OKJ-s vizsgák központi vizsgatételeinek szétosztása

POK *Pedagógiai-szakmai szolgáltatási igények felmérése

*Közreműködik a hatósági ellenőrzési feladatokban

Oktatási Hivatal *Közoktatási hatósági ügyintézést végez (a rendszerében rögzítésre kerül a 8. osztályos jelentkezők adatai

*Pedagógus előmeneteli rendszer működtetéseg

végzett tanulók A végzett tanulóink véleményüket bármikor elmondhatják elektronikus levélben, vagy személyesen, közösségi portálokon és egyéb informális úton.

végzett tanulókat foglalkoztató munkahelyek

A kapcsolat eseti. A végzett tanulóinkat foglalkoztató cégek vagy a tanulókat foglalkoztató cégek körébe tartoznak, illetve olyan vállalkozások, ahova céglátogatásra visszük tanulóinkat, így szóban mondják el véleményüket.

Gyermek és ifjúságvédelmi szervezetek: Gyermekjóléti központ; családsegítő központ; megyei kormányhivatal járási hivatalának gyámhivatala; gyermekek és családok átmeneti otthona; drogambulancia; Magyar

Ifjúságvédelem és prevenció.



Máltai Szeretetszolgálat; HÍD Tanácsadó Iroda; Rendőrség; SzínStér;

WHO iroda

helyi média Amennyiben az iskola életében igen jelentős esemény történt, akkor kérjük, hogy a hír a helyi médiában is megjelenjen.

művelődési intézmények Amennyiben a különböző művelődési intézmények olyan programokat ajánlanak, amelyek a tanulóink számára megfizethető, és érdekes, akkor részt veszünk ezeken a programokon.

kollégium(ok) Az osztályfőnökök a kollégista tanulók ügyében kapcsolatot tartanak a kollégiumi nevelőtanárral.

felsőoktatási intézmények Lehetőséget biztosítunk a felsőfokú intézményeknek arra, hogy tájékoztatást tartsanak a továbbtanulni szándékozóknak.

pedagógusok érdekvédelmi szervei

Az érdekképviseleteknek lehetőséget biztosítunk a tájékoztatójuk megtartására.

különböző intézmények, szervezetek, alapítványok

Eseti jelleggel különböző szervezetek versenyfelhívást tesznek közzé gazdasági témákban. A tanulókat motiváljuk a versenyen való részvételre, illetve segítjük az eredményes felkészülésben a tanulókat.

Győr Megyei Jogú város Önkormányzata

Minden évben meghirdetett „24 órás” vetélkedőn részt veszünk.

társiskolák Más iskolák által meghirdetett versenyeken részt veszünk.

Az iskola által meghirdetett Országos Illemtani versenyt a regionális szervezésű Pálffy nyelvi versenyt anyagi források birtokában lebonyolítjuk.

Helyet adunk, és aktívan részt veszünk a Széchenyi István Egyetemmel közösen szervezett városi energetikai versenyen.

nemzetközi kapcsolatok Különböző nemzetek különböző iskoláival állunk kapcsolatban. Az együttműködésünk célja, a tanulóink nyelvtudásának, és kompetenciáiknak a fejlesztése. Az együttműködés formája a pályázatok közös megvalósítása.



6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékonyságának javítása. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, s hatékony működtetéséért a tagintézmény vezetője felelős.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:

az igazgató

az igazgatóhelyettesek


a munkaközösség-vezetők

Az ellenőrzés kiterjed

a munkafegyelemre (pontos órakezdés és befejezés, a munkaköri leírásban foglaltak betartása, adminisztrációs feladatok ellátása, és a munkatörvénykönyvben foglaltak)

a tartalmi pedagógiai munkára (az ismeretátadás mennyisége, minősége, módszerei; a tanórán kívüli tevékenységben való részvétel, innovativitás, stb.)

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei:

Az oktató-nevelő munka gyakorlatának ellenőrzése (óralátogatások),

Az oktató-nevelő munka írásos dokumentumainak ellenőrzése (törzskönyvek, bizonyítványok, jegyzőkönyvek, tanmenetek, elektronikus napló adminisztrációja, az értékelés folyamatosságának ellenőrzése),

Tanulói munkák vizsgálata.

Írásbeli, szóbeli beszámoltatás

Az ellenőrzés rendje:

A munkafegyelemre vonatkozó ellenőrzés folyamatos, a háromnál többszöri kisebb hiányosság, illetve egyszeri nagyobb hiányosság esetén feljegyzést kell készíteni, amit az ellenőrzött pedagógussal alá kell íratni. Az alkalmazott a feljegyzéshez véleményt fűzhet.

A pedagógiai munka tartalmi ellenőrzésének fő formája az óralátogatás. Új kollégáknál az első évben legalább 5 órát kell látogatni.

Az osztályfőnökök kötelessége a tudomásukra jutott hiányosságokról tájékoztatni az illetékes igazgatóhelyettest, aki fokozott ellenőrzési tevékenységével járul hozzá a probléma megoldásához.

A munkaközösségvezető az éves munkatervhez óralátogatási tervet csatol, a tapasztalatokról munkaközösségi megbeszélésen számol be.

A belső ellenőrzésen tapasztaltakat a pedagógusok anyagi és erkölcsi elismerésénél figyelembe kell venni.



Az ellenőrzés elvei:

Az ellenőrzés során minden esetben a kitűzött céllal, az elvárt magatartással kell összehasonlítani a tényeket, az ellenőrzés során tapasztaltakat.

Fontos elve az ellenőrzési tevékenységünknek, hogy az ne zavarja a munkavégzést, és célja a minőség és hatékonyság javítása legyen.

Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni, az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni.

A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató, vagy helyettese haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.



7. Az iskola működésének rendje

7.1. Az iskola dolgozóira és tanulóira vonatkozó szabályok

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 21 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.

Szorgalmi időben a tanítás ideje alatt az iskola igazgatójának vagy az iskolavezetés egyik tagjának az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni.

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az engedély alapján „0”-ik órát tartó pedagógus, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

Az iskolában folyó zavartalan oktató-nevelő munkát az ügyeletes vezető hivatott biztosítani. Hiányzó pedagógus helyettesítéséről az általános igazgatóhelyettes, illetve távollétében az ügyeletes vezető köteles gondoskodni.

Az elméleti oktatást 7,00 órától 20,05 óráig terjedő időszakon belül lehet tartani. Az elméleti órák száma napi 8 tanítási óránál nem lehet több.

Az elméleti oktatás 8 órakor kezdődik. Ennél korábbi időpontban tanítási órát, foglalkozást tartani csak az igazgató vagy helyettese előzetes engedélyével lehet.

Egy elméleti tanítási óra időtartama 45 perc, ettől eltérő időtartamot az igazgató megállapíthat.

Az egyes tanítási órákat általában 10 - tanítási naponként egy alkalommal 15 ill. egy alkalommal 5- perces szünetek közbeiktatásával kell megtartani. Az óraközi szünetekben a felügyeletet az ügyeletes tanárok és - az év elején megállapított rend szerint - az ügyeletes osztályok végzik. A tanítás befejeztével a termek rendjét is ők ellenőrzik és észrevételeiket feljegyzik.

A tanulók ügyintézésére az óraközi szünetekben kerül sor.



A felnőtt tagozaton a képzés hétfőtől péntekig délelőtt vagy délután folyik. A délelőtti oktatás a nappali tagozat munkarendjéhez igazodik, a délutáni oktatás legkorábban 12,30-kor kezdődhet és maximum 20,05-ig tart.

Az iskolában reggel 7,45 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

Az iskolában egyidejűleg 1 fő ügyeletvezető tanár és 3 fő ügyeletes tanár kerül beosztásra.

Az egyes ügyeletes tanárok felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki:

H1-es ügyeletes: földszint

H2-es ügyeletes: I. emelet

H3-as ügyeletes: II. emelet Az ügyletes osztályok beosztását az éves munkaterv, az ügyletes tanárok beosztását az órarend tartalmazza.

Az ügyeletes tanárok kötelezettségei:

A H1 ügyeletes tanár az óra alatt (amennyiben helyettesítésre nem osztották be) köteles a tanáriban tartózkodni. Kivétel a péntek 7. óra, ekkor csak az ügyeleti teendők ellátása a feladat.

A H2 és H3 ügyeletes, amennyiben helyettesítésre nem osztották be az óra első 10 percében köteles a tanáriban tartózkodni.

Valamennyi ügyeletesre vonatkozik, hogy a H órát megelőző szünetben a kijelölt épületrészben ügyeleti teendőket lát el. Halaszthatatlan elfoglaltsága esetén az általános igazgatóhelyettessel történt egyeztetés után helyettesítéséről gondoskodni köteles.

A tanuló a tanítási órák idején csak az osztályfőnök, a részére órát tartó szaktanár vagy az ügyletes iskolavezetőségi tag engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

A tanórán kívüli foglalkozásokat 13.30 órától 16.30 óráig lehet/kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.

Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskola titkárságán óraközi szünetekben az alábbiakban meghatározott időintervallumokban történik:

hétfőn: 8.00 - 15.30 kedden: 8.00 - 15.30 szerdán: 8.00 - 15.30 csütörtökön: 8.00 - 15.30 pénteken: 8.00 - 13.30

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és az iskola dolgozóinak tudomására hozza.

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért

a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért

az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Szaktanteremben, számítógépteremben a felszereléseket csak szaktanár irányításával lehet használni. Ezekben a tantermekben a tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak.

A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik.

Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak.

7.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

Általános szabályok:

Az intézménybe való belépés és bemutatkozás gyakoribb céljai az alábbiak lehetnek:

Munkavégzés (tárgyalások, felügyeleti-, hatósági ellenőrzések, karbantartási, felújítási munkálatok, szállítások stb.)

Meghívás alapján (intézményi társkapcsolatok, szülői értekezletek stb.)

Rendezvények (tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, konferencia, tanulmányi- és sportversenyek, zenés rendezvények stb.)

Helyiségek bérbeadása kapcsán (büféhelyiség, tanterem-, tornaterem használat, aula bérlet stb. )

Magánlátogatások (intézményi dolgozók).

Beléptetés rendje:

Tanítási időn belül 8.00-14.30-ig érkező látogatókat a portás dolgozó és a tanulói portaügyelet tagjai fogadják és a keresett dolgozóhoz kísérik (a munkaköri leírásban és a házirendben meghatározottak szerint).

Tanidőn kívül (6.00-8.00 és 14.30 - 21.00) érkezőket a portai szolgálat dolgozói fogadják és adnak tájékoztatást a megjelölt munkatárs tartózkodási helyéről

Az épületben a látogatás alatt az ún. külső személy felügyelet-, kísérő nélkül csak egyedi esetekben tartózkodhat.



Egyedi szabályok

Külső személyek nagyobb létszámát érintő benntartózkodása esetén az intézmény vezetősége külön eligazító csoportot szervezhet a dolgozók és tanulók köréből.

Szükség esetén az iskola igazgatója elrendelheti vagyonvédelmi szervezet alkalmazását egy-egy rendezvény időtartamára (pl. iskolabál)

Az épületek karbantartási, felújítási munkálatainak idejére az érintett helyiségekből a vagyontárgyakat biztonságosan elzárható helyre kell szállítani. Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy az intézményi felügyeletet biztosítani kell.

Külső személy benntartózkodásával kapcsolatos vagyonvédelmi teendőket a munkaidőn kívül és munkaszüneti napokon eseti szabályozással, ill. a helyiségek bérbeadási szabályzatának megfelelően kell ellátni.

8. A tanórán kívüli foglalkozások

8.1. A tanórán kívüli foglalkozások formái

Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:

szakkörök

diákkörök

diáksportkör

felzárkóztató foglalkoztatások

tehetségfejlesztő foglalkoztatások

továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

8.2. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkózató foglalkozások kivételével - önkéntes.

A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól.

A tanórán kívüli foglalkozásokat az éves munkaterv tartalmazza.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.

A tanórán kívüli foglalkozások órakeretét minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, pedagógusi igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését az általános igazgatóhelyettes végzi.

Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.



Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét, kísérőtanárok személyét az osztályfőnököknek egyeztetni kell az általános igazgatóhelyettessel.

Az iskola pedagógusai, és a szülők az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára kulturális programokat, túrákat, kirándulásokat, táborokat, stb. szervezhetnek.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

9. Az iskolai könyvtár működési rendje

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik.

9.1. Azonosító adatok

A könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola igazgatója gondoskodik.

A könyvtári munka közvetlen felügyelője az általános igazgatóhelyettes.

9.2. Az iskolai könyvtár alapfeladatai

Gyűjteményének folyamatos gondozásával és fejlesztésével, valamint tájékoztató jellegű tevékenységével segíti az intézményben folyó oktató-nevelő munkát; az iskola tanulói és dolgozói részére biztosítja az iskolai feladatok ellátásához szükséges könyveket, folyóiratokat és egyéb információhordozókat.

Központi szerepet tölt be az intézmény könyvtárpedagógiai tevékenységében; megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését; elősegíti az olvasási szokások kialakulását és fejlesztését.

9.3. Az iskolai könyvtár működési feltételei

Tárgyi feltételek: az iskolaépület földszintjén egy 53 m2-es kölcsönzőhelyiség és egy 70 m2-es olvasóterem található. Mindkettő szabadpolcos elrendezésű, s a könyvtári bútorzaton és dokumentumokon kívül rendelkezik AV-eszközökkel és számítógépekkel.



9.4. Az iskolai könyvtár kapcsolatai

Kiterjednek a székhelyén működő iskolai és közkönyvtárakra, valamint esetenként az ország különböző helységeiben működő kereskedelmi vagy közgazdasági jellegű közép- és főiskolák könyvtáraira.

9.5. Állománygondozás, állományvédelem

A könyvtár köteles minden dokumentumot megérkezéskor, de legkésőbb egy héten belül nyilvántartásba venni, s a könyveket, brosúrákat a könyvtár tulajdonbélyegzőjével ellátni.

A könyvek számítógépes leltárba is kerülnek, ami egyben katalógus is, a többi dokumentum leltárkönyvbe, ezekről számítógépes adatbázis készül.

Az állomány kézikönyvtári és kölcsönözhető része, ezen belül a szépirodalmi és a szakirodalmi része egymástól elkülönítve van elhelyezve részben szabadpolcos elrendezésben, részben zárható szekrényrészekben Cutter-számos, illetve ETO-rendben.

A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A munkaközösségeknél lévő letétekért a munkaközösség vezetője a felelős, illetve - közös megegyezés alapján - a tagok egyetemleges felelősséget is vállalhatnak.

A könyvtárból könyvet, illetve más információhordozót csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A könyvtáros a kölcsönzésekről nyilvántartást vezet. A könyvtár által kikölcsönzött és a kölcsönzőnél elveszett vagy megrongálódott dokumentumok ellenértékét az olvasóval meg kell fizettetni, ha az nem tud helyette ugyanabból a fajta dokumentumból hibátlan példányt hozni.

A könyvtár állományának védelméért az ott dolgozó könyvtárostanár mind erkölcsileg, mind anyagilag felelős.

Az igazgató -a jogszabályoknak megfelelően- gondoskodik a könyvtári állomány szabályos időközönkénti ellenőrzéséről.

9.6. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása

A mellékletben található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelői munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik.

9.7. Az iskolai könyvtár használói

az iskola pedagógusai

az intézmény más dolgozói

a tanulók.



9.8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

9.8.1. Helyben biztosított szolgáltatások:

A könyvtár biztosítja állományának egyéni és csoportos használatát.

Lehetővé teszi tanítási órák és egyéb foglalkozások megtartását (a szaktanárokkal való előzetes megbeszélés alapján, kapcsolódva a szaktárgyhoz, illetve kifejezetten a könyvtár használatához, a könyvtárak ismertetéséhez), ezekhez szakmai segítséget nyújt.

Könyvtári rendezvényeket szervez és lebonyolít.

Számítógépes informatikai szolgáltatásokat biztosít (korlátozott mértékben)

9.8.2. Kölcsönzés:

A kézikönyveket a könyvtár nem kölcsönzi, esetleg egy-egy tanórára vagy egy hétvégére, vagy iskolai szünet időtartamára különösen indokolt esetben; általában a kézikönyvek a könyvtárban vehetők igénybe.

Ugyancsak nem kölcsönöz számítógépes szoftvereket és muzeális értékű dokumentumokat, valamint a tanulók szakdolgozatait.

A könyvtár kölcsönzi a többi könyvet, ismerethordozót.

A kölcsönzés időtartama 1 hónap, ami legfeljebb kétszer meghosszabbítható. (A tanároknak az általuk tanított tantárgyhoz kapcsolódó szakirodalmat ennél hosszabb időre is kölcsönözzük.)

Az ingyenes tankönyvre jogosultak egész tanévre kölcsönözhetik az osztály megrendelőlapján szereplő könyveket.

AV-dokumentumokból egyszerre legfeljebb 4 db kölcsönözhető, a kölcsönzés határideje ebben az esetben 2 hét.

A könyvtár tájékoztat, illetve ha nincs meg a keresett információhordozó, a megfelelő helyre irányítja az olvasót.

9.9. Beiratkozás a könyvtárba

A könyvtár használata ingyenes.

A beiratkozás egyénileg történik, és a képzési idő tartamára, illetve a dolgozók esetében munkaviszonyuk fennállásának idejére szól.

A beiratkozó személyi adatait a személyi vagy a diákigazolvány alapján a könyvtárostanár feljegyzi, kiállítja a kölcsönzőtasakot és az olvasójegyet. A továbbiakban a kölcsönzés során az olvasójegyet mindig be kell mutatni, s a változásokat azon átvezetni.



9.10. Az olvasók jogai

Az olvasó jogosult a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére.

A könyvtárhasználót ingyenesen illetik meg a könyvtári szolgáltatások.

A beiratkozott olvasó ingyenesen kölcsönözheti a kölcsönözhető könyvtári dokumentumokat.

9.11. Az olvasók kötelességei

A személyes adatok változását a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak.

Az olvasó köteles a könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat határidőre visszahozni.

Ha az olvasó a könyvtári dokumentumot elveszíti vagy megrongálja, köteles ugyanannak egy hibátlan példányát a könyvtárnak adni.

Amennyiben nem tudja beszerezni a művet, a könyv aktuális beszerzési árát be kell fizetnie a gazdasági irodában a könyvtáros-tanár feljegyzése alapján.

Ha az olvasó tanuló- vagy munkaviszonya megszűnik, távozás előtt elszámol tartozásaival a könyvtárral.

A tanév végén minden tanuló visszahozza a nála levő könyveket (kivéve a 9-11 évfolyamos ingyen tankönyvesek, akik ugyanazt a könyvet a következő tanévben is használják).

A végzős diákok könyvtári tartozásairól áprilisban értesítést kapnak az osztályfőnökök, hogy a már nem szükséges könyvek visszahozására ők is figyelmeztethessék a tanulókat. A tanulók könyvtári tartozásaikat legkésőbb a szóbeli vizsga megkezdéséig kötelesek rendezni. Amennyiben a tanuló a vizsga eredményhirdetéséig sem rendezi tartozását bizonyítványáról csak fénymásolatot kap. Az eredeti bizonyítvány kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a könyvtáros-tanár igazolja, hogy a tanulónak már nincs könyvtári tartozása.

9.12. A könyvtár nyitva tartása

A könyvtár nyitva tartás – a hatályos jogszabályok figyelembevételével – az éves munkatervben kerül meghatározásra.

A könyvtárhasználati foglalkozások tervezett rendjét a könyvtáros-tanár az érintett szaktanárokkal egyezteti.



10. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör működésének rendje

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.

A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy

őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, kisterem, az edzőterem

a téli időszakban: a tornaterem, kisterem, edzőterem a testnevelő tanár felügyelete mellett hétfőtől péntekig 14.30 óra és 16.30 óra között a tanulók számára nyitva legyen.

A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

11. A fegyelmi eljárás

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, akkor a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható.

11.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

11.1.1. A fegyelmi eljárás célja

A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.

A fegyelmi eljárás, valamint a fegyelmi tárgyaláson meghatározott büntetések segítik elő a tanulók szabálykövetését, a nem megfelelő magatartás kezelését.

11.1.2. A fegyelmi jogkör gyakorlása

A fegyelmi jogkör eredeti gyakorlója a nevelőtestület. A nevelőtestület a fegyelmi jogkör gyakorlására bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság tagjai iskolánkban:

· általános tagintézmény-vezető helyettes

· ifjúságvédelmi feladatok elvégzésével megbízott pedagógus

· a vizsgálatban résztvevő diák osztályfőnöke

· a DÖK képviselője

· a vizsgálatban résztvevő diák osztályának diák képviselője



a szakközépiskolai tanulók esetében a gyakorlati oktatásvezető.

A fegyelmi bizottság elnöke – ha a fegyelmi bizottság másképp nem határoz – az ifjúságvédelmi feladatok elvégzésével megbízott pedagógus.

A fegyelmi bizottságnak, mint a fegyelmi jogkör gyakorlójának feladata:

a fegyelmi eljárás megindítása feltételeinek vizsgálata,

az egyeztető eljárás sikeres lebonyolításának biztosítása,

a fegyelmi tárgyalás megtartására vonatkozó határidő betartása,

a fegyelmi eljárás megindítása érdekében az értesítések kiküldése,

a fegyelemi eljárás résztvevői számára:

a tájékozódás,

vélemény nyilvánítás, illetve

a bizonyítási javaslat adása lehetőségének biztosítása,

a fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása, ennek érdekében eljárási cselekmények lefolytatása,

a fegyelmi tárgyalás lefolytatása,

közreműködés a fegyelmi büntetés végrehajtásában.

11.1.3. A fegyelmi eljárás megindításának feltételei

A fegyelmi eljárás megindításánál vizsgálni kell, hogy:

a fegyelmi eljárás megindítására lehetőség van-e, azaz az ügy nem évült-e el,

a fegyelmi eljárás megindítása kötelező-e.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha:

a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt,

a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az

nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával). /Ez esetben az elévülési határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani./

A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha:

- a nagykorú tanuló maga ellen, illetve

- a kiskorú tanuló szülője a tanuló ellen kéri.

11.1.4. 6. Értesítés fegyelmi eljárás megindításáról

A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.



A fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell:

- a tanulót,

- a kiskorú tanuló szülőjét.

Az értesítésben fel kell tüntetni:

a kötelezettségszegés tartalmát,

azt, hogy a kötelezettnek joga van a fegyelmi eljárásban tájékozódni, véleményt nyilvánítani, bizonyítási javaslatot tenni,

a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét (ha már ismert),

az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve, ha a szülője ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg.

Az első értesítést, - ha az egyben a fegyelmi tárgyalásra vonatkozó értesítés is - oly módon kell kiküldeni, hogy:

azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja,

lehetőség legyen ismételt értesítés kiküldésére, ha az érintettek az első értesítésre nem jelennek meg.

Második értesítést kell küldeni akkor, ha az érintettek az első értesítésre nem jelentek meg, ezért a tárgyalás megtartásra nem került.

A második tárgyalásra vonatkozó értesítést is úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább a tárgyalás előtt nyolc nappal megkapják.

11.1.5. Az eljárás résztvevőinek tájékozódása, vélemény nyilvánítása, bizonyítási javaslata

Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

A tájékozódás során az érintett felek:

betekinthetnek a fegyelmi ügyben addig keletkezett iratokba,

a megszerzett információk, valamint saját ismereteik alapján véleményt nyilváníthatnak különösen a fegyelmi eljárás során addig megállapított kötelezettségszegés tartalmával, körülményeivel kapcsolatban,

bizonyítási indítványt nyújthatnak be, valamely olyan ténnyel, körülménnyel összefüggésben, mely jelentős hatást gyakorol a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés tartalmára.

A tájékozódás kérés során az érintettek az adatkezelési szabályzat alapján jogosultak a meglévő adatokat megtekintetni.



A fegyelmi bizottság elnöke:

köteles írásbeli jegyzőkönyvet felvenni, ha az eljárásban érintett személy kéri, hogy véleményét, bizonyítási indítványát írásba foglalják,

írásbeli jegyzőkönyvet, illetve feljegyzést készíthet akkor, ha az eljárásban érintett személy nem ragaszkodik az írásbeliséghez, de az ügy tisztázása érdekében az írásos formát indokoltnak tartja.

11.1.6. A fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása

A fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja.

A tényállás tisztázásának, mint eljárási cselekménysorozatnak a célja, hogy:

a tényállást oly módon tisztázza, hogy ne kelljen fegyelmi tárgyalást lefolytatni, illetve

fegyelmi tárgyalás lefolytatását előkészítse, segítse (ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy ha a tényállás tisztázása fegyelmi tárgyaláson azért kell, mert egyéb körülmény indokolja.)

A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

Ha a fegyelmi határozathoz szükséges tényállás nem egyértelmű, a tényállás tisztázása érdekében a fegyelmi jogkör gyakorlója kérelemre, vagy hivatalból bizonyítási eljárást folytat le.

A bizonyítási eljárás alkalmával sor kerülhet:

a tanuló és a szülő nyilatkozatának beszerzésére,

a tanuló meghallgatására,

az irat bekérésére,

egyéb tanú meghallgatására,

szemle lefolytatására,

szakértői vélemény beszerzésére.

A tanuló és a szülő nyilatkozata

A tanuló és a szülő nyilatkozatának beszerzése a nyilatkozattételre történő felhívással történik.

A felhívásnak tartalmaznia kell azt, hogy milyen tárgyban van szükség a nyilatkozatra, s hogy a nyilatkozat adásnak milyen lehetséges (szóbeli, írásbeli) formái, módjai vannak, mi a nyilatkozat tétel határideje.

Ha a tényállás tisztázásához elegendő az írásbeli nyilatkozat, akkor biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tanuló és a szülő a nyilatkozatot írásban tegye meg, és azt papír alapon juttassa el a fegyelmi eljárást lefolytató részére. (A szóbeli nyilatkozat tételről jegyzőkönyvet kell felvenni.)



Tanuló, tanú, szakértő meghallgatása

Amennyiben a tényállás tisztázása érdekében szükség van a tanuló, a tanú, illetve a szakértő személyes jelenlétét igénylő közreműködésre, az érintettet írásban értesíteni kell úgy, hogy a személyes megjelenését igénylő eljárási cselekmény időpontja előtt 8 nappal megkapja az értesítést.

Az értesítésben fel kell tüntetni azt, hogy a fegyelmi ügyben a tényállás tisztázása miatt szükséges a személyes jelenléte, mivel a fegyelmi eljárás alanyaként, illetve tanúként, szakértőként kerül meghallgatásra.

A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A tanuló meghallgatása során a tanulót nyilatkoztatni kell arról, hogy vitatja-e a terhére rótt kötelességszegést. Ha igen, akkor fegyelmi tárgyalást kell tartani.

Irat megszerzése

Az irat megszerzése az intézmény részéről az iratkezelési szabályzat követelményeinek megfelelően történik, melynek során az intézmény hivatalos úton kér meg valamely adatot, információt, dokumentumot.

Szemle lefolytatása

Szemle lefolytatása akkor lehet indokolt, ha a tényállás tisztázásához szükség van valamely helyszín, illetve nem a kötelezettségszegés miatt érintett tanuló birtokában lévő irat, mint szemletárgy megtekintésére.

A szemle lefolytatásáról értesíteni kell a szemletárgy birtokosát annak érdekében, hogy biztosítsa a szemle helyére történő bejutást.

Az értesítésben meg kell adni a szemle lefolytatásának időpontját, okát.

A szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Eljárási helyzet vizsgálata

Az eljárás ezen szakaszában vizsgálni kell, hogy az intézmény jogosult-e a fegyelmi büntetés megállapítására, mivel a tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg.

11.1.7. A fegyelmi tárgyalás

Fegyelmi tárgyalást akkor kell tartani, ha:

a fegyelmi eljárás tárgyalás előtti szakaszában a tanuló nem ismeri el a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy

a tényállást a fegyelmi eljárás során még nem sikerült megfelelő módon tisztázni.



A fegyelmi tárgyalásról értesíteni kell még:

- a tanulót,

- a kiskorú tanuló szülőjét.

a fegyelmi tárgyalás során meghallgatandó tanúkat,

a fegyelmi tárgyaláson meghallgatni kívánt szakértőt.

A fegyelmi tárgyalásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.

A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.

Az értesítésben fel kell tüntetni:

a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét,

az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve, ha a szülője ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg.

Az első értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy:

azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja,

lehetőség legyen ismételt értesítés kiküldésére, ha az érintettek az első értesítésre nem jelennek meg.

Második értesítést kell küldeni akkor, ha az érintettek az első értesítésre nem jelentek meg, ezért a tárgyalás megtartásra nem került.

A második tárgyalásra vonatkozó értesítést is úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább a tárgyalás előtt nyolc nappal megkapják.

A fegyelmi tárgyalás menete

A fegyelmi tárgyalás menete:

1. Meg kell állapítani, hogy a fegyelmi tárgyalásra meghívottak a tárgyaláson megjelentek-e, el kell végezni a szükséges személyazonosítást.

2. A tanulót figyelmeztetni kell jogaira.

3. Ismertetni kell a tanulóval a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

4. Le kell folytatni a tárgyalást, melynek során sor kerülhet:

o a tanuló meghallgatására, o tanú meghallgatására, o szakértő bevonására a szakértő írásos véleményének ismertetésével,

illetve a szakértő tárgyalás keretében történő meghallgatására, o a helyszíni szemle jegyzőkönyvének ismertetésére, o helyet kell adni a vélemények, javaslatok kifejtésére.



5. A tényállás meghatározására, annak alapján a fegyelmi határozat, illetve a fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó határozat meghozatalára.

6. Ha van ilyen kezdeményezés, a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó döntés.

7. A tárgyalás bezárása.

Jegyzőkönyv a fegyelmi tárgyalásról

A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság egyik tagja vezeti.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a tárgyalás helyét,

a tárgyalás idejét,

a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét,

az elhangzott tájékoztatásokat, a nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri,

a fegyelmi határozatot, illetve a fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó döntést,

a jegyzőkönyv hitelesítési kellékeit.

11.1.8. A fegyelmi határozat

A fegyelmi büntetés lehet:

a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az alábbi fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható:

eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

kizárás az iskolából.

Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, az illetékes hatóság hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára.

Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott.



A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást.

Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen.

A fegyelmi bizottságnak meg kell határozni a fegyelmi döntéssel egyidejűleg a fegyelmi büntetés időbeli hatályát.

Nincs időbeli hatálya a megrovásnak és a szigorú megrovásnak.

A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:

a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,

b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.

A fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni:

a tanuló életkorát,

a tanuló értelmi fejlettségét,

az elkövetett cselekmény súlyát,

a cselekmény egyszeri, vagy ismétlődő jellegét.

A fegyelmi határozat részei:

rendelkező rész,

indoklás,

záró rész.

A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a következőket:

a határozatot hozó szerv megjelölését,

a határozat számát és tárgyát,

a tanuló személyi adatait,

a fegyelmi büntetést,

a büntetés időtartamát,

a büntetés felfüggesztését,

az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.

A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza:



a kötelességszegés rövid leírását,

a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését,

a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.

A fegyelmi határozat záró része tartalmazza:

a határozat meghozatalának helyét és idejét,

a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését.

Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

A fegyelmi határozatot:

általában a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását,

ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek:

tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek),

ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

11.1.9. Jogorvoslat a fegyelmi határozat ellen

Az elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújthat be:

a nagykorú tanuló,

kiskorú tanuló esetén pedig a szülő.

A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.



A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

11.1.10. A fegyelmi eljárás megszüntetése

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha:

a tanuló nem követett el kötelességszegést,

a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,

a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,

a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy

nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi eljárás megszüntetésére sor kerülhet a fegyelmi eljárás minden szakaszában.

Az eljárás megszüntetéséről írásbeli határozatot kell hozni, és meg kell küldeni az érintett feleknek azaz azoknak az eljárás megindításáról szóló értesítést is meg kellett küldeni.

11.1.11. A fegyelmi büntetés végrehajtása

Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet.

Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

A határozatok jogerőre emelkedését a fegyelmi bizottság kíséri figyelemmel, és gondoskodik arról, hogy a jogerős határozatok végrehajtásra kerüljenek.

11.1.12. Egyéb eljárási szabályok

A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni.

A fegyelmi eljárás hatékony, eredményes lefolytatása érdekében a fegyelmi bizottság a fegyelmi ügyekről nyilvántartást vezet, melyben feltüntetni az ügyben végzett eljárási cselekményeket, ütemezi az ellátandó feladatokat.

A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt:

a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá

az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.



A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt:

a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója,

az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett,

aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá

az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.

A kizárási ok bejelentésére vonatkozó szabályok:

a kizárási ok bejelentésére köteles az, akivel szemben kizárási ok áll fenn,

a kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti.

A kizárási okot meg kell vizsgálni. A kizárási ok fenntartásáról:

az iskola igazgatója (kollégium igazgatója) dönt nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén

a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt egyéb személyek ellen bejelentett kizárási ok esetén.

A kivizsgálás eredményeként megállapítható a kizárásra vonatkozó bejelentés jogossága, illetve alaptalansága.

Amennyiben a kizárási bejelentés jogos, az eljárásba más személyt kell bevonni.

11.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg. Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről.

A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét.

A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza.

Nem tartunk egyeztető eljárást abban az esetben, ha a sértett személye konkrétan nem ismert, vagy a kötelezettségszegés a tanulók nagyobb csoportjának (pl. osztályközösség), vagy a pedagógusok egy csoportjának sérelmére történt.



Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket.

Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.

Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges.

A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza.

Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.

Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggeszti.

Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.

Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.

Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása.

Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

11.3. Károkozás az intézménynek, gyakorlati képzés szervezőjének

Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles:

a károkozás körülményeit megvizsgálni,

az okozott kár nagyságát felmérni, és

lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.



A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:

a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát,

b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.

12. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét a Győr Megyei Jogú Város Alapellátása által alkalmazott

iskolaorvos,

védőnő, látja el.

Feladatuk elsősorban preventív jellegű tevékenység és a betegellátás.

Betegellátás: az iskolában bekövetkezett sérülések, balesetek, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása.

Az iskola-egészségügyi ellátás keretében kell elvégezni:

A tanulók egészségügyi állapotának szűrését, követését.

A tanulók részletes vizsgálata kétévente. (fejlődés, érzékszervek, mozgásszervek, belszervi állapot stb.) Ennek alapján esetleges szakvizsgálatokkal kiegészítve.

A krónikus beteg gondozása, fokozott ellenőrzése.

Üdülés, táborozás, sportolók alkalmassági véleményezését.

A gyermekfogászati program segítését.

Szakmai alkalmassági vizsgálatok

előzetes (felvételt megelőző pályaalkalmassági vizsgálat)

szakmai alkalmassági (szakmai gyakorlat megkezdése előtt)

időszakos (évenkénti a szakközépiskolai tanulók esetében)

soron kívüli.

A szűrővizsgálatok alapján a testnevelés-csoportbeosztás elkészítését, normál, könnyített és gyógytestnevelés órára való besorolást. A tanuló részére a beosztásnak megfelelő testnevelés kötelező.

A kötelező és a fakultatív védőoltások szervezését, elvégzését.



Az iskola-egészségügyi szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a közegészségügyi-járványügyi előírások betartását. Szükség esetén javaslatot tesz a hiányosságok megszűntetésére, járvány esetén intézkedést tesz.

Az iskola egészségnevelő tevékenységében aktívan részt vesz.

A tanulók egészségügyi ellátásán kívül egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás) az iskolaorvos és a védőnő az iskola vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együtt végzi.



13. Intézményi védő óvó előírások

13.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói baleset megelőzésével kapcsolatosan:

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a SZMSZ 2. és 3. sz. mellékleteiben található munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi szabályzat rendelkezéseit.

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó,

természeti katasztrófa, stb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,

o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,

Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,

Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,

Rendkívüli események után,

A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét.



A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A pedagógusoknak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A tanulók aláírásukkal igazolják, hogy tudomásul vették az elhangzottakat.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, informatika) és a gyakorlati oktatást vezető pedagógusok baleset-megelőzési feladatait részletesen az SZMSZ 1. sz. mellékletében található munkaköri leírásuk vagy a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

Az iskola igazgatója, az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ 2. sz. mellékletében található munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén:

A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy az ügyeletes iskolavezetőnek.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi pedagógusnak is részt kell vennie.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.



A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:

A tanulóbalesetet az elektronikus felületen kell nyilvántartani,

A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

13.2. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ 2. sz. mellékletében található munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

13.3. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai

Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ 3. sz. mellékletében található tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:

a rendkívüli esemény jelzésének módjait,

a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,

a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság - értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),

az iskola helyszínrajzát,

az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.)



13.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

Az iskola épületében csak a tanulóknak szóló

az egészséges életmóddal,

a környezetvédelemmmel,

a társadalmi, közéleti tevékenységgel,

az oktatással-neveléssel,

a kulturális tevékenységgel összefüggő reklámtevékenység folytatható.

Az iskola területén gazdasági jellegű reklámtevékenység – kivételes esetben – az igazgató egyedi engedélye alapján végezhető.



14. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység

Az ifjúságvédelmi tevékenység keretében az iskola a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.

Az ifjúságvédelmi tevékenységet az ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógus (ifjúságvédelmi felelős) végzi.

Az intézmény pedagógusának - különösen az ifjúságvédelmi felelősnek - feladata, hogy

felismerjék a problémát,

keressék az okokat,

nyújtsanak segítséget, illetve

jelezzenek az illetékes szakembernek, illetve a Gyermekjóléti Szolgálatnak.

Cél: a gyerekek problémáit minél korábban felismerni, és minél hatékonyabban kezelni, hogy megelőzzük súlyosabbá válásukat.

Feladatok:

A veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése.

Szoros kapcsolat kialakítása iskolán belül: o az osztályfőnökkel o az iskolaorvossal o a védőnővel o a Gyermekjóléti Szolgálattal o Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadóval o az önkormányzatokkal o a rendőrség bűnmegelőzési csoportjával

Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kolléga szakmai továbbképzése.

Pályázatok figyelemmel kisérése.

A segélyek szétosztásakor a veszélyeztetett tanulók érdekeinek figyelembe vétele.

A veszélyeztetett gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése.

A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje

A Gyermekjóléti Szolgálat az iskola ifjúságvédelmi felelősével tartja a kapcsolatot.

Rendszeres az információcsere a Gyermekjóléti Szolgálat és az ifjúságvédelmi felelős között: - személyesen, - levélváltás útján, - telefonon.

A Gyermekjóléti Szolgálat pszichológusának rendelésén (az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével) tanulóink is megjelenhetnek, a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó pszichológusai is fogadják tanulóinkat (előzetes egyeztetés alapján).



15. A felnőttoktatás és felnőttképzés

15.1. Az oktatás formái

A felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva

nappali

esti

levelező

egyéb munkarendben folyhat.

A nappali rend szerint szervezett képzési formákban a foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező.

A levelező oktatás keretében a tanulók heti két alkalommal tanítási órákon vesznek részt, melyen a tanulók segítséget kapnak a következő időszakra az egyéni felkészüléshez. Igény szerint nem kötelező jelleggel konzultációs napokat is lehet tartani.

Az esti oktatás keretében a tanulók maximum heti 3 alkalommal tanítási órákon vesznek részt. A részvétel kötelező. Amennyiben a tanuló hiányzása meghaladja a tanítási órák 20 %- át, tanulmányait csak a következő évben, a képzésre történő újbóli beiratkozással folytathatja.



15.2. Az oktatás irányítása

A felnőtt tagozat (felnőttoktatás és felnőttképzés) vezetését az iskola szakmai igazgatóhelyettese végzi.

15.2.1. A nevelőtestület

A felnőtt tagozaton az oktatást külön szerződés alapján és külön díjazás ellenében az iskola pedagógusai, s - igény szerint - külső szakemberek végzik.

Az oktatásban közreműködők tevékenységüket munkaszerződés, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő szerződés alapján végzik.

Az iskola igazgatója a kötelező óraszám terhére is megbízhat pedagógust a felnőtt tagozaton történő oktatásra.

A szaktanárok feladatai:

A szaktanárok munkájukat a szakmai irányító szervek utasításai, javaslatai ill. az egyes képzési formákra rendelkezésre álló szakmai követelmények, valamint a szakmai igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők utasításai szerint végzik.

A szaktanári munka koordinálását a nappali tagozaton megalakult szakmai munkaközösségek ill. tantárgyfelelősök végzik.

A szaktanárok feladata a tanulók tudásának, felkészültségének ellenőrzése és értékelése is, a Pedagógiai Programban, a képzési programokban, ill. helyi tantervben előírt formában, illetve a szakmai igazgatóhelyettes által meghatározott időben.

A szaktanári munkához kapcsolódó adminisztratív teendők pontos és határidőre történő elvégzése (helyi tantervek készítése, foglalkozások vezetése a naplókban, hiányzók beírása, vizsgák, beszámolók eredményeinek beírása az előírt nyomtatványokra).

Minden szaktanár kötelessége (szaktárgytól függetlenül), hogy munkája során fejlessze a tanulók személyiségét, alakítsa erkölcsi felfogásukat is.



Az osztályfőnökök feladatai:

Az osztályfőnökök a tanulócsoportok felelős vezetői, munkájukat az előírások, illetve a szakmai igazgatóhelyettes utasításai szerint végzik.

Koordinálja az osztályban folyó oktató-nevelő munkát:

együttműködik a szaktanárokkal és az osztálybizalmival;

kapcsolatot tart az igazgatóval és a szakmai igazgatóhelyettessel;

ellenőrzi a tanítási órákon való részvételt;

Ellátja az osztály munkájával kapcsolatos adminisztratív teendőket.

Ellenőrzi az osztálynapló bejegyzéseit, a beszámolók és vizsgák iratait.

Javaslatot tehet az érettségi és szakmai vizsga jegyzői teendőinek ellátására.

Igazgatói megbízás alapján jegyzői teendőket láthat el - külön díjazás ellenében - az érettségi, illetve szakmai vizsgán.

15.3. A felnőtt tagozat tanulói

15.3.1. A felvétel feltételei:

A felnőtt tagozatra csak olyan tanuló vehető fel, aki általános iskolai tanulmányait sikeresen befejezte, nem tanköteles, illetve megfelel az egyes képzési formákra előírt speciális követelményeknek.

Az egyes képzési formákra előírt speciális felvételi követelményeket:

jogszabályok,

központilag kiadott szakmai- és vizsga követelmények,

az iskola helyi tanterve határozza meg.

15.3.2. A felvételi eljárás

Az iskola minden év május 15-ig meghirdeti a következő tanévre tervezett képzési formákat. Ezt követően – augusztus 15-ig - az erre rendszeresített nyomtatványon nyújthatják be jelentkezésüket az érdeklődők.

Az iskola az egyes képzési formákra pótfelvételt is hirdethet.

A tanulók felvételéről a szakmai igazgatóhelyettes dönt. A döntésről augusztus 31-ig írásban értesíti a jelentkezőket.

Az iskolarendszeren kívüli képzés keretében indított tanfolyamok beiskolázási rendje az előzőekben leírtaktól eltérő is lehet. Az iskola a piaci igények figyelembe vételével a tanév közben is meghirdethet tanfolyamokat, a részvétel feltételeit, a jelentkezési határidőket iskolai honlapon, szórólapokon, napilapokban, folyóiratokban, egyéb helyi reklámeszközökben teszi közzé.



Az egyes iskolarendszerű képzési formákra felvett tanulók tanulói jogviszonya a beiratkozás napján jön létre. A beiratkozás időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.

Az iskolarendszeren kívüli képzési formákra beiratkozott tanulókkal az intézmény a felnőttképzési törvény alapján képzési szerződést köt.

Az egyes képzési formákra csak az a tanuló írható be, aki a felvételi követelményeknek megfelel és a szükséges előképzettséggel rendelkezik (ezt a szükséges okmányok bemutatásával igazolja).

15.3.3. A tanuló jogai és kötelezettségei

A tanuló joga, hogy

részt vegyen a konzultációs órákon, ill. tanórákon;

a tanulóközösség tagjaként osztálybizalmit választhat, ill. megválasztható osztálybizalminak;

a tanuló érdekeit szolgáló javaslatot tehet, kezdeményezhet;

észrevételeit, kéréseit közvetlenül, vagy az osztálybizalmi közvetítésével az osztályfőnöknek, a szakmai igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak elmondja;

az oktatás ideje alatt az iskola felszereléseit használja.

A tanuló kötelezettsége, hogy

eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének;

az iskolában betartsa a házirend előírásait;

betartsa a tanulmányi rendet;

védje az iskola berendezési és felszerelési tárgyait, az ezekben való károkozás esetén anyagi felelősséggel is tartozik;

a tanévre megállapított tandíjat ill. térítési díjat az előírt határidőre befizesse;

részt vegyen a tanítási órákon.

15.3.4. A tanulói jogviszony megszűnése

Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki

tanulmányait befejezte, illetve megszakította;

bejelentette, hogy nem kívánja folytatni tanulmányait;

beszámolási ill. vizsgakötelezettségének az előírt határidőig nem tett eleget;

a tandíjat ill. térítési díjat az előírt határidőig nem fizette be;

nappali rendszerű, levelező és esti tagozatos képzésben az igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a kötelező óraszám 20 % - át.



15.4. A képzés rendje

A felnőtt képzés délelőtt ill. délután folyhat.

Délelőtti képzés esetén a képzés rendje a nappali tagozat képzési rendjéhez igazodik.

Délutáni képzés esetén a tanítási órák 45 percesek, az óraközi szünetek 5 percesek. Az általános csengetési rend: 0. óra: 13.40 - 14.25 1. óra: 14.30 - 15.15 2. óra: 15.20 - 16.05 3. óra: 16.10 - 16.55 4. óra: 17.00 - 17.45 5. óra: 17.50 - 18.35 6. óra: 18.40 - 19.25

Az egyes képzési formák esetén oktatásszervezési okokból az általános csengetési rendtől el lehet térni.

A képzés órarend szerint folyik. Az egyes képzési formák órarendjét a szakmai igazgatóhelyettes készíti el.

15.5. Szervezési kérdések

A felnőtt - tagozat munkájában az iskolatitkár, adminisztrátor és gazdasági ügyintéző is részt vesz. Ellátják - a szakmai igazgatóhelyettes irányításával - a tagozat munkájával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet, az ügyiratkezelést és nyilvántartást, a statisztikai adatszolgáltatást, stb. valamint a tagozat gazdasági ügyeit.

A felnőtt tagozaton használható naplókat, osztályozóíveket, törzslapokat és egyéb nyomtatványokat a tanügyi nyilvántartásról szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell alkalmazni.

A tanulók beíratásáért az iskolatitkár, a naplók, törzslapok, vizsgajegyzőkönyvek és bizonyítványok kiállításáért és vezetéséért az osztályfőnök felelős.

A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolások kiadása az iskolatitkár feladata.



16. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

Az iskola emblémája: Az iskola fejlécét minden, az iskolából kikerülő hivatalos levélen fel kell tüntetni.

Az iskolai egyenruha: Az iskolai egyenruhára vonatkozó előírásokat és kötelező viselésének alkalmait a házirend tartalmazza.

Iskolai évkönyv: Évkönyvet a nevelőtestület döntése alapján adhat ki az iskola.

Megemlékezés a névadóról: Az iskola éves munkatervében meghatározottak szerint.

Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények: Társadalmi évfordulók: október 23., március 15.

Megemlékezések: - a kommunista diktatúra áldozatairól - a holocaust áldozatairól - az aradi vértanúkról - a nemzeti összetartozás napjáról

Iskolai ünnepségek: tanévnyitó gólyabál

diáknap ( Pálffy Nap) szalagavató ünnepség iskolabál ballagás tanévzáró (bizonyítvány-osztás)



Kitüntetések, címek:

Az iskola dolgozóinak kitüntetésre való felterjesztése az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezető, a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet egyetértésével az igazgató feladata.

Iskolai szinten elnyerhető elismerés:

„Pálffy-díj pedagógusoknak”

Odaítélésének szabályai:

Minden tanévben a nevelőtestület egy tagja kaphatja

Felterjesztési rendszer:

Valamennyi nevelőtestületi tag 1 főt terjeszthet fel

Minden osztály 3 főt terjeszthet fel ( a szavazatok összesítésénél figyelembe vesszük, hogy ki hány tanulót tanít )

o Lebonyolítás osztályfőnöki órán titkos szavazással

o Valamennyi tanuló 3 nevet ír fel a szavazólapra

o A szavazatokat az ODB titkárok összesítik és adják le az osztályfőnököknek zárt borítékban, azt is megjelölve, hogy hány szavazatot kapott az első három jelölt.

Az óraszámokból fakadó aránytalanságok csökkentése érdekében az 5. jelöltet az iskolavezetés állíthatja

A végső szavazásra csak a legtöbb jelölést kapott 4+1 dolgozó kerülhet

Felterjesztési szempontok:

munkaköri leírásban szereplő feladatok magas színvonalú ellátása hosszú időn keresztül

színvonalas munkavégzéssel hozzájárulás az iskola hírnevének öregbítéséhez

többletfeladat- vállalási készség

rábízott többletfeladatok teljesítése

oktató- nevelőmunka színvonala, eredményessége

munkatársakkal és a tanulókkal kialakított kapcsolat, együttműködési készség

Döntés:

A nevelőtestület a tanév végi osztályozóértekezlet elején titkos szavazással választ a legtöbb jelölést kapott 4+1 dolgozó közül.

Szavazategyenlőség esetén a jelölések száma dönt



Lebonyolítás:

A jelölések leadási határideje minden év április 30-a, az erre a célra rendszeresített szavazóládába (az osztályok jelöléseit az osztályfőnökök dobják be, zárt borítékban)

A jelölésösszesítők az erre a célra alakított team tagjai.

A szavazatszámlálókat az osztályozó értekezleten nyílt szavazással választjuk meg.

Átadás:

A díjat az igazgató adja át az iskolai tanévzáró ünnepélyen.

A díjazott Pálffy érmet, oklevelet kap, és – az intézmény anyagi lehetőségei függvényében - jutalomban részesül.

A tanulók számára meghirdetett és elnyerhető címek:

“Iskolánk legjobb tanulmányi átlagot elért osztálya”

Követelmény:

szakgimnáziumban 3,5 feletti,

szakközépiskolában 3,0 feletti átlag

A címet és a díjat egy nem végzős szakgimnáziumi és egy szakközépiskolai osztály nyerheti el.

Amennyiben több osztály is megfelel a követelményeknek, akkor a bukások minél kisebb száma a döntő.

„A legkevesebbet hiányzó osztály”

Díj: Egy szabadnap

A díjat az az osztály nyeri el, akinek:

- a legkevesebb az 1 főre jutó igazolt hiányzása

- és az igazolatlan mulasztás mértéke éves viszonylatban nem haladja meg a 12 órát.

Ezt a címet egy nem végzős osztály nyerheti el.

Pálffy díj (Pálffy érem)

Követelmény:

a díjazott tanuló jeles tanulmányi átlagot ér el

magatartása példás

a diákmozgalomban aktívan részt vesz

A cím és a velejáró kitűntetés évente egy tanulónak adható ki.



„Jó tanuló - jó sportoló”

Elnyerheti évente egy szakgimnáziumi vagy egy szakközépiskolai tanuló.

Az értékelés szempontjai:

tanulmányi eredmény

- a tanulmányi átlag legalább jórendű

- év végén közepesnél rosszabb tantárgyi osztályzata nincs.

minőségi sport

eredményes részvétel a DSK valamelyik csoportjában, vagy sportegyesületben vagy tömegsporton való rendszeres részvétel

A Kereskedők a Jövőért (Keri) Alapítvány díja

Osztályfőnöki javaslatra, a nevelőtestület egyetértésével a kuratórium ítéli oda évente annak a végzős 12. vagy 13. ill. 14. évfolyamos szakgimnáziumi vagy szakközépiskolai tanulónak, aki jó tanulmányi eredménye és egyéb tevékenysége (pl. verseny, sport, kulturális tevékenység, IDB stb.) alapján erre érdemes.

Az eredményhirdetés és a díjak kiosztása a ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen történik.

Különösen indokolt esetben a nevelőtestület a fenti szabályoktól eltérhet.

Iskolaújság, iskolarádió

Az iskolaújság – amennyiben a szükséges anyagi források rendelkezésre állnak - évente legalább két alkalommal jelenik meg a diákönkormányzat szerkesztésében, a diákmozgalmat segítő pedagógus és egy tanár felügyelete mellett.

Az iskolarádió a diákmozgalom szervezésében működhet a diákmozgalmat segítő pedagógus vezetésével a diákönkormányzat ötletének, javaslatainak figyelembe vételével. Az iskolarádió az év elején megállapított rend szerint, illetve egyéb alkalmakkor, valamilyen aktuális témához kapcsolódóan ad műsort.

Iskolatörténeti emlékek gyűjtése minden dolgozó joga és kötelessége, melynek megőrzése, rendezése a könyvtárosok feladata.



17. Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

17.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok

kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. 17.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési

rendje

Az iskolánkban használatos digitális naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket. Az elektronikus úton létrehozott naplókat a tanév végén ki kell nyomtatni. A kinyomtatott osztálynaplókat az igazgató aláírásával és az iskola körbélyegzőjével hitelesíti. A külső szervezethez, személyhez küldendő irat akkor hiteles kiadmány, ha szerepel

az illetékes kiadmányozó saját kezű aláírása

a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel

A nyomdai sokszorosítás esetén az irat akkor hiteles kiadmány, ha azon a kiadmányozó alakhű aláírásmintája és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata szerepel. Dokumentumok hitelesítésére jogosult személyek:

igazgató

igazgatóhelyettesek

gyakorlati oktatásvezető

17.2.1. Elektronikus napló (E-napló)

Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő.



A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését az iskola nappali tagozatán. Az elektronikus naplóban tárolt adatok bizonyos részeit meghatározott időközönként ki kell nyomtatni, hitelesíteni és irattárazni kell. Félévkor kell kinyomtatni:

a tanulók által elért félévi eredményeket (értesítő)

a tanulók igazolt és igazolatlan óráit,

a tanulmányi eredményeket tartalmazó statisztikai kimutatásokat. A félévi értesítőt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. Év végén kell kinyomtatni:

haladási naplókat

osztályozó naplókat

a tanulmányi eredményeket tartalmazó statisztikai kimutatásokat.

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni:

a tanuló által elért eredményeket,

az igazolt és igazolatlan órák számát, ha ezt valamely tanulói jogviszonnyal összefüggő esemény indokolja.



18. Záró rendelkezések

A Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola nevelőtestülete fogadta el 2017. február 2-án.

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásával egyetértett a szülői szervezet és a diákönkormányzat is. (Jegyzőkönyv csatolva)

A Szervezeti és Működési Szabályzat 2017. február 15-től határozatlan ideig hatályos.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti a nevelőtestület bármely tagja, az iskola bármely közössége. Ez esetben a módosítási eljárás megkezdéséhez a nevelőtestület többségének egyetértése szükséges.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák.

Ezen szabályzatok az SZMSZ mellékletei. E mellékleteket az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.

Az SZMSZ mellékleteit képezik a tartalomjegyzékben meghatározott szabályzatok.

Győr, 2017. február 2.

Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyom:

Andrássy Katalin

főigazgató

szervezeti És mŰkÖdÉsi szabÁlyzat - ujoldal.palffy.hu · vizsga, továbbá az országos...

Documents