szines jobb agyfeltekes

8/20/2019 Szines Jobb Agyfeltekes

1/224

B dwdA Jobb gyf oA ú obb gyf o ufüőő


2/224

Be Edwads

bb gyféekés jzás


3/224

B Ew

SZÍNESJbb agyféltekés rajzolás

Sajátítsa e a színkeveés művészetét!

Budapest, 20 1 0


4/224

A mű eedeti címe: CooA couse in masteing the at of mixing cos

A mű eedetieg a Jeemy P ache Penguin(a Penguin Goup (USA) Inc taga) kadó gondozá-

sában eent meg.

Copyight © 2004 by Betty Edwads© Bioenegetic K 2 0 1 0

Kiada a Bioenegetic KtFeeős kiadó: Schneide Gábo

Fodította: Kovács Gegey Káoy

Főszekesztő: KatáSchneide KisztnaFeeős szekesztő: BottyánLengye Gabiea

Botótev: Németh Katain

Nyomdai munka:Reászisztéma Dabasi Nyomda Z,

Dabas

Feeős vezető: Vagó Magdonavezeigazgató

www.dabasinyomda.hu

ISBN 978 96 3 910 819


5/224

Unokáimnak Sohi-nak és Francscának ajánom


6/224

artalom

Köszönetnyvánítás ....... ....... ...... ....... ...... ....... ...... .Bevezetés A színek jelentősége .... .. .. ... .. ... .. .. ... .. . Színek a Földön .. ....... ....... ...... ....... ....... ....... ....... ..

EJEZET Rajzolás színek festés és az agyműködés ássuk a színeket értéként! 3Mért fontosak az értékek? A nyelv szerepe a színeken és a festészeten 6Állandóságok átn és hnn 8A méretállandóság hatama 8Ahogy a fény módosítja a színeket ....................... Ahogy a színek hatnak egymásra. 12

2 EJEZETA színelméet értelmezése és akalmazása............ Elméletek a színekrő 5A színelméet alkamazása a művészeten 17

EJEZET A színek szókészete .0A három esődleges szín.. 21A három másodagos szín.. A hat harmadlagos szín 3Analóg sz ín ek 5Komplementer színek . 5A színek enevezésea Bmód szerepe a színkeverésen 6A szín három tuajdonságaAz árnyalat érték és ntenztás 8Az enevezéstől a keverésg 32Áttérés az elméletről a gyakorlatra 33


7/224

FEJEZETFestékek és esetek vásárása és használata 36Az eszközök eszerzése 37A festés kezdete 0Egy szn kkeverése 3 gyakorlat: szujektív színek Eszközök tsztítása 6

5 FEJEZEA sznárnyaat megértése színkerékke...8 gyakorlat: Sznkeréksalon késztése 9 gyakorlat: A sznkerék megfestése 5 gyakorlat: A sznárnyaatok fesmerése 56Színkeverés 56Színakotás:hogyan lesz négy festékől tö száz szín? 57

FEEZETAz érték megértése színkeréke60

Érték

6 gyakorlat: A szrke árnyalata "értékkerék árnyaatrkésző" készítése 6 1A z értékkerék árnyalatrkésző használata 63Hogyan lesz a szn vlágosa és sötéte? 6 gyakorlat: Két sznes értékkerékFehértől a tszta árnyaatg, tszta árnyalattóa feketég 65Sznek vágosításának és sötétítésénekegyé módszere 68A színsötétítés másk módja 70Összefogaás 70

7 FEJEZETAz ntenztás megértése sznkerékkel72 gyakorlat: Esődleges színekkela színmentességért 73 gyakorlat: Intenztáskerék késztése sztaszínárnyalattó a sznmentességg és vssza 779 gyakorlat: A színárnyalat, értékés ntenztás megnevezésének gyakorlása 7A színtomptás egyé módszere 80


8/224

FEEZE

FEEZE

Miől áll a színharmónia? 8széikai válasz a harmonikus színekre 85Az uóképjelenség 86Uóképek és a színek ulajdonságai 90Aler Munsell színegyensúlyonalapuló harmóniaelmélee 92A színegyensúly jelenése 93

Alkossunk színharmóniá! 96 gyakorlat: Színek áalakíásakomplemenerekkel és a szín háromariúumával (árnyala, érék, inenziás 96anácsok a 2ól a 6. erleig 102

10 FEEZE

A fény a színállandóság és a szimulánkonrasz haásanak felismerése 1 1 2

A kövekező lépés Hogyan ha a fénya éreli formák színére? 1 13Miér nehéz megfigyelni a fény haásai? 1 1A fény efolyásol színek ponos zlel i mja 1 16A színárnyala megfigyelésénekhárom módszere 1 16A kövekező lépésAz inenziásszin megállapíása . .. . . . . .. .. 1 1 9A fesés háromlépcsős folyamaa 1 2 1Az első lépcső 120A második lépcső 120A harmadik lépcső 120 gyakorlat: Csendéle fesése 1 2 1

FEEZEMegláni a ermésze csodaszép színei. 13A virágok színharmóniája 135Virágok fesése a művészeen 136A ermészei színei mások,min az emer alkoa árgyaké 139 gyakorlat Virágcsendéle fesése 10Színeke anulni a ermészeől 155


9/224

1 2 EJEZETA színek jelentése és jelképrendszere 56Színek elnevezése 57elentések közvetíése színekkel 58 gyakolat: Az emer érzelmek színe 6 A kedven színenk és ezek jelenése 68Színprefereniák 69A színprefereniák éskifejezésmódunk ismerete 7 A színek szmolkus jelentése 72A színjelenés érelmezésének gyakorlása 88Használjuk színsmereünket 90

KEJEZÉSE MAYAÁZAA 93AM 96


10/224

Köszönetnyilvánítás

Szeretnék köszönetet mondan:

Anne Farrenek aki pótolhatatan segítségemre vot a

kézrat eőkészítése során, a kutatásban, a szerkesztés-ben és a nagyszerű ötetek felvetésében.

Brian Bomeslernek, aki avasataiva felismeréseivelnagyban hozzáárult a színeméet skeres oktatásáhozötnapos közös színes razkurzusankon.

Jeremy archernek, amért bátortott és támogatta ezta munká

Robert Barnettnek és partnerének Katheen Ryannekkörütekintő ogi segítségükért és tanácsaikér

Joe Mooynak a könyv nagyszerű tervezéséér

Rache hieenek a szépművészet munkák repro-dukciós engedéyeinek megszerzésében nytott segítségéért és rendítheteten támogatásáér

Mary Nadernek sasszeméért és a kézirat szerkesztése

során nyútott böcs avasatokérWendy Hubertnek szerkesztői képességeért, küönösen a könyv szerkezet feépítésének megakotásáér

ony Davsnek a nagyszerű nyomdai eőkészítésér

Don Damenek színekke kapcsoatos szaktudásáértés a bátorításért amit azokban az években kaptamtőe amko a Caifornia State Universityn (Long

Beach) oktattam színeméeteMnden tanítványomnak, akik az ötnapos színes kur-zuson avasatokka, ötetekkel segítettek.

öszöeyvánítás xi


11/224

Csaádomna Annenak és Johnnak Royának ésBiannnek tüemükét és hűséges, odaadó támoga-tásuké

A kön készítése soán nagyon sok színekke kapcso

atos anyagot eovastam; ezek közü küönösen nagyhatássa vot ám Abet Munse Johannes Itten, EnidVeity Haze Rosstti munkássága. Küön kiemenémAthu Ste Ho o S Coor and ain (Színekvizsgáata és festése) cmű, ma má sanos nem kapható könyvét, meyben Chaes Hawthone tanításaitmagyaázza

k


12/224

evezetés:

A színek jelentősége

Nemzedékek tapostak, tapostak tapostak.Mindent megperzselt a kereskedés; mindent összezavart

bemocskolt az iparAz ember piszka bűze Jelgyűt mindenen kopasz már a földÉs a láb sem érzi mert ipőbe bújtDe mindezek ellenére a természet sosem merül kiA dolgok mélyén ott él a legdrágább frissességÉs ha a sötét Nyugaton elenyészik az utolsó fénysugáOh a barna meredélyen túl keleten közeleg a reel (Gead Maey Hopks ( 888 se sősége

Sznek a öldön

A szín ezi az éete A Napendsze boygóin és hod-aikon végzet vizsgáataink soán még nem sikeütaz éet nyomaia bukkanni így a színpompás Födküönösen a növényzet zöde és a víz kéke számunkaegyedi Az éettő nyüzsgő teüetek az ősedők, az

óceánok a síkságok bővekednek temészetes színekben meyek gyönyöűsége nyútanak a szemnek ésfevidíták a eket. Ha temészeti katasztófák vagyaz embe pusztíása miatt vaaho megszűnik az éetés etűnnek a színek a természet Gerad ManeyHopkins ango kötő szavaiva éve ott sem fáad kiés a megúuó éete a színek is visszatének.

Nagyon nehezen tudunk sznek néküi viágot

eképzeni. Időnk ó észében azonban ugyanoyanemészetesnek vesszük a bennünke köüvevő szí-neket mint a evegőt. Főeg moden váosainkbanmegyünk e az embe áta akoott engözően

Bevezetés a szíek eleősége xiii


13/224

2002en a errorveszélymé ékének jelzéséreaz amerikai kormány egysznkódo vezee e a zöldjelzi a legkise veszély,

innen halad a rendszer akéken, sárgán és narancsoná a legsúlyosa, pirosjelzésig.

Min az várhaó vol, azakaszófahumor irán fogékony újságírók, komikusokés karikaurisák arolakaznap. gyikük szerin ez

a "error színkereke"

David Marin a New Yorkimes újságírója az javasola, hogy növeljék a sznekszámá, hogy a fenyegeésméréké még preczeenki lehessen fejezni

Szerine e kellene vezeni a

ürkizkéke, a pávakéke, aszürké a sziénaarná,a fukszinvörös, a rózsa-szín, és végül a fekeé,amelynek jelenése

"úl késő pánikolniNe meneküljünka végzeünk elől'

xiv

gazdag és vátozatos színek meett. aán má gyeekkounktó hozzászoktunk a színek áta nyútottgyönyöhöz, hiszen annyi szín vesz köü bennünketEnnek a színtengenek sok esetben nincs más unkci-óa, mint a figyeemfeketés A temészetben mindenszín úgy aakut ki az idők foyamán, hogy vaamiyenhasznos cét szogáon, a töténemi időkben pediga pompás színeket (p . a bíbot) csak a gazdagok vise-hették, és ugyanoyan meghatáozott eentésse bí-tak, mint a dágakövek. Ma ezze szemben szóukmagunk köü a színeket, met szeetük, met hoz-záféhetők, met késk agyunk á. Mai viágunk-ban éekbe keü, hogy a kisuunkbó színek mi-

ióit ázzuk ki Az a döntés, hogy egy faat, cégtábátvagy botkiakatot befessünk, mindössze ennyibő á:

"udod mit? Legyen sága (vagy ia, vagy tükiz, vagyamazöd)!" A moden kutúák többségében uhavásáásko szabadon váogathatunk oyan agyogó szí-nek között meyek koábban megfizethetetenek, sőt,a nagyhatamú vezetkön kívü mindenki számáa -ak votak. Ez a cészeűségtő és eentéstő függet

en színbőség egész biztosan etompította a bennünkevő ősi, öökött, színek eentőségéve tisztában evőézemi eakciókat.

A színeknek azonban, ha titokzatos módon is, detovábba is van szeepük az éetünkben. Bioógiaiöökségünk tudataattiként működik, és bizonyos szí-nek vonzóak vagy undot ketenek, hasznos infomá-ciókat vagy figyemeztetéseket közvetítene ietvekieönek bizonyos hatáokat. Bandaháboúktó sútott negyedekben egy iváis banda teüetén "ossz"színt viseni igen veszéyes ehet Ameikában azünnepeknek vaódi színkóduk van: pios, ózsaszínés fehé; pios, fehé és kék; naancssága és fekete;pios és zöd. Rózsaszínbe még ma is a ánycsecsemőtötöztetik, kékbe pedig a út. A pios, sága és zödszínek embei feügyeet nékü is képesek az utcaifogamat iányítani . Mindezeken tú a színeket tudat-

aatti módon is hasznáuk Van vaami oka, hogy ezta kék búzt vettem fe ma egge? Miét a sága kancsótvásáotam meg, és miét nem a fehéet? Gondouk

ík


14/224

végig: statisztikailag a sötétvörös autók minden msszínnél többször szenvednek végzetes kimenetelű balesetet. És az efféle balesetekben legkisebb arnybanszereplő autók színe? Vilgoskék.

A tudósokat mindig is nyugtaanította a színek

problematikja, ezért a témnak könyvtrnyi irodalma van Az emberiség legnagyobb gondolkodói islzasan próbltk megérteni a színeket Arisztotelész,ókori görög tdós és lozófus, Sir Isaac Newton, angoltudós és Johann W Goethe, német író és tudós Goethe 1810ben hatalmas tanulmnyt publiklt Színancímmel, amely jeentőségében még mesterművét, aot is feülmúlja k, iletve a sok egyéb tdós

és flozófus vastag köteteket írtak tele, melyben azta kérdést feszegetik "Mi az a szín ?

" Erre a ltszólagegyszerű kérdésre nem létezik hasonlóan egyszerű,trgyilagos vlasz.

A szótrak magyarzatai nem sok segítséget nyúj-tana Az ncara Word ngsh conary a színcoor szó első jelentésénél ezt rja: "Vizulis érzéstkető jeegzetesség Trgyak azon jellegzetessége,

mely az ltaluk visszavert fénytől gg, és amit piros,kék, zöd vagy ms rnyalatú színekként érzékelünkDe mi az, hogy "jellegzetesség

"? Hogy néznek ki valójban a trgyak? A szótr még tizennyoc egyéb jelentést magyarz, melyek szintén nem magyarzzk mega színt, de érdekes prhuzamba helyezkednek a rajzols dra szóval Mindkét szónak szmtalan jelentésevan, ami jól mutatja, mennyire fontos dolgokról vanszó. Az ango nyelvben mindkettőt hasznljuk főnév-

ként és igeként is, képezhetünk belőlük jelzőt.Ha az első denícót vizsgljuk ("vizulis érzést

keltő jellegzetesség"): jelentheti mindez azt, hogya szín nem is egy önmagban létező valami, csupna megfigyelő agyban keletkező érzés, amt egy rejté-lyes, kifürkészhetetlen feüetre eső fény okoz? Vajona citrom ényg srga, vagy a srga csak az agyabankeletkező érzés eredménye? A kutatók véleménye sze-

rint tejesen lényegtelen a citrom valódi színe (lehet,hogy színn! de a felülete oyan tulajdonsgokkalrendelkezik, amely minden hullmhosszúsgú fény

Bés sk jősé

Sokfée magyarázat ehetarra, hogy a legtö haáosaleset miért sötétvörösautókkal történik, a legkeve-se pedig miért a világos-kékekke

Éjjel a vöröset nehezeészrevenni, mint a viá-goskéket

A vörös a atalok köré-en népszerű, mg a ké-ket inká az időse,tapasztata vezetőkváasztják

A piros a nagy telje-sítményű sportautókgyakori színe mg azegyszerű szedánok sok-szor világoskéke

A vörös hagyomá-nyosan a veszéy ésaz izgalom szne, ezért

az iyen autók vonzzáka kaandot kereső ke-vésé óvatos vezetőket

"A szín titokzatos meg-határozhatatlan deníió;szujektív émény, agymű-ködésse összeüggő érzet,amelyhez három egymássaösszeüggő és alapvetőtényező szükséges fény egy

tárgy és egy meggyelőnid Verity Color Oserved(Meggyet sznek 1980

X


15/224

"Soha nem fogjuk közvetlen ü érzékeni a küső világtárgait Éppen ellenkezőeg csak azt érzékeljük,hog ezek a tárgak milen

hatássa vannak idegrendszerünkre; ez szüetésünkelső percétől fogva íg van'

Hermann HelmholtzHuman Vision (meriátás, 1 855

"Nem száe varázs,Ha hozzáér hideg

gondolkodás?Roppant szivárván vot

egszer az égenszövetét tudjuk

számontartja régen

a mindennapi dolgoklajstroma

Angalszárnat leníra lozóa,

rejtét szaála tör,s szeemakott

eget kifoszt és kincsesgnómakot

szivárvánt ont

John Keats amia I rész 88 (Nemes Nag Ágnesfordítása

xvi

elnyel kvéve egyet azt a hullmhosszt ver vsszaa szememhez/agyamhoz/elmémbe. Ez az adott hul-lmhossz eredményez hogy a vzuls rendszerem-ben ngerület keletkezk ezt a típusú érzést nevezemúgy hogy

srga

A meggyelt színrnyalat ugyan-

akkor a meggyelő személytől s ügg. Ugyanazta trgyat vajon két ember ugyanolyan színűnek ltjaMt lt egy színvak Ezek a kérdések évszzadok ótazgatjk az emberséget de megfejtésük kutatók éslakusok szmra egyformn nehéz ugyans nemtudunk klépn sajt vzuls agy rendszerünkből éselménkbő Egyszerűen maguna maradunk a színekttokzatossgval és a rjuk adott egyedül mentls és

érzelm vlaszankkaHagyuk s meg ezeket a megoldhatatlan kérdé-

seket a tudósoknak és flozófusoknak m azt udjukhogy szeretjük a színeket brmk s azok és néha arravgyunk hogy jobban megértsük a színek csodjtészlelésüket kombncójukat hasznlatuka Mnd-annyan érezzük hogy egyes színösszetételek szokat-lanul kedvesek a szemnek de nem tudjuk az okokat.

Nem smerjük a módjt hogy egy papírlapon ruh-zatunkon vagy környezetünkben lyen csodlatosszínösszellítsokat kreljunk.

m mndeközben attól s tartunk hogy ha túl sokattudunk a sznekről akkor elszll a varzs a szvrvny szürkévé fakul mnt Keats verse oly kfejezőengyelmeztet. Véleményem szernt azonban az örömnem tűnk el a tuds hatsra. Mndannyunknakszüksége van arra hogy a mndennapok sorn szí-nekkel kapcsolatos döntéseket hozzon. Természetesenaz ösztönenk s rnyítanak bennünket m a tudssalötvözött ösztön még nagyobb erő

Ebben a könyvben megkísérlem óvatosan kbontan a színekkel kapcsolatos szövevényes nformcóhalmazt hogy az olvasó bztos színsmerettel rendel-kezzen hogyan lssuk hogyan hasznljuk a színe-ket a színekkel dolgozók hogyan ötvözzék hogyan

vegyítsék úgy az rnyalatokat hogy skerüljön elérnaz oly nehezen megfogható célt : a színek harmónjt .A hétköznapbb sznten érdekődk a színek rnt

zk


16/224

egyszerű gyakoratokkal elérheti hogy joan meg-értse és méyeen télje azokat

A könyv első részéen megprólom a színek-ről felhalmozott mérhetetlen mennyiségű ismeretetleszűrni és tömör mégis összefüggő rendszert alkotnia színek jelentéséről a színelméletről és a színek nyel-véről

A msodik részen gyakorlati informciókka ésfeladatokkal szoglok melyek megvilgítjk az elmé-letet és a definíciókat

Végül a harmadik részen a harmonikus színkom-inciókról a színek jelentéséről szimolizmusróllesz szó és ötleteket adok ahhoz hogy ezzel a tuds

sal a színek élvezete hogyan vlhat a mindennapokrészévé

"Ha öntudatlanul meste-rien ánunk a színekkelakkor ez az öntudatlansága módszerünk lényege Haazonan az öntudatlanól

kilépve már képtelenekvagyunk színes remekműveket alkotni akkor megkell szereznünk a színekkelkapcsolatos tudást'

ohannes Itten színekművészete 9 6

Btés sínk lnősé vii


17/224


18/224


19/224

J

Rajzolás, színek, festés és azagyműködés

A színek smeete tkn szeepel a közok-tatsban, kvéve valam csenevész színel-

méletet az ltalnos skolban. Ezt követően azonbancsak a specls művészet skolk oktatjk a színekételmezését, a színekkel kapcsolatos tudatossgot

m a művészpalntk még ekko s gyakan csakmellékesen, a festés észeként tanulnak a színekől, ésa ajzolst s sokszo magban, a festéstől és színektőlelkülönítve oktatjk. Pedg ezeket az alapvető sme-eteket a legjobb soban megtanuln: első a ajzols,utna a színek, végül a festés

B az agyfolyamatok szosan összekapcsoljkezeket a témkat, mégs sokban különböznek egy-

mstól. A ajzols és a festés között legalapvetőbbeltéés az, hogy a színekkel a festést kapcsoljuk össze,nem a ajzolst. Kevésbé egyételmű különbség, hogya festés észét képez a ajzols (kvéve taln bzonyosabsztakt és nonfguatív festészet stílusokat), ma ajzolshoz nem szükséges a festés. A dkoknakezét édemes előbb megtanuln ajzoln , és csak azu-tn festen. A hamadk alapsmeethez, a színekhezkonkét tanuls szükséges (ennek a neve ltalban

a "színelmélet"), ennek dels dőpontja a ajzols ésa festés között van. A hom tananyagban közös az,hogy a tanulók különböző technkkkal smekednek

2 ík


20/224

meg, témk sokasgt brzojk, de mindenekelőttmegtanuljk a művészi ltsmódokat Az egyik ilyenrajzolst, festést és színeket sszektő ltsmód azértékek (vilgos és stét rnyalatok) észlelése

Jobb agyfékés rajzoás című knyvemben is ezta művészeti tanmenetet vzoltam fel előszr meg kellltni és vonalak segtségével meg kell rajzolni a széleket, majd egymssal arnyosan brzolni kell a for-mkat és az üres tereke Ezt kvetően megtanuljukltni és rajzolni az értékeket, és elsajtítuk a színekészlelését és keverését ezutn kvetkezhet a rajzolsés színismeret tvzése, a festés Ez a sorrend azértidelis, mert egy bonyolult kép festésénél hasznos

a korbban megszerzett "ltni és rajzolni" ismeret, ésaz is előnys, ha a festés előtt mr tisztban vagyunka sznekkel és keverésükke Érdemes megemlíteni,hogy a holland festőóris, Vincent van Gogh, akijórészt autodidakta volt, eldnttte, hogy csak azutnnyúl a színekhez, hogy megtanult rajzolni A knyvgyakorlatai azonban zmmel csak a színekre sszpontosítanak, így a rajzismeret hasznos ugyan, de nem

létfontossgú Egyetlen kivétel az értékek észlelése,amely a 6. fejezetben olvasható

Lássuk a szneket értékként!

A színek birodalmba újonnan belépők szmra azegyik legnehezebb feladat a színek értékként trténőészlelése Mivel a legtbb rajz a szürke külnbzőrnyalataival készül, a rajzolni tanuló dikok egyút-

tal azt is megtanuljk, hogyan alakítsk t a színkérékkké Megtanuljk ltni, megítélni és lerajzolnia színeket a szürke külnbző rnyalataiként, ami a

"szürkesklnak" nevezett, fehértől feketéig terjedő

sznsorozattal rokon Próbljuk ki ezt az 1 . brnAz ot t ltható szürkeskla melyik szintjén helyeznénkel a srgt? Melyik szintre tennénk a lilt? Stétebbaz egyik a msiknl, vagy kzel azonos értékűek?

(Az, hogy kzel azonos értékszinten vannak, mégnehezebbé teszi a dolgot, mert sztnsen vilgo-sabbnak tartjuk a srga sznt és stétebbnek a lilt )

Raoás sínk fstés és a ayműködés

"Már megpróálkozamvele a feséssel] januáran,

de aa kelle hagynom mégpedig ö kise jelenőségű körülmény melleazér, mer rajzkészségemúlságosan haározalanvol Mos ha hónapom elel, ez az dőszako eljesegészéen a rajzolásnakszenelem Nagy jelenősége ulajdonok a rajzolásnak és folyani s fogom,mer ez jelen a fesészegerncé az a váza, amia öi eleme arja

Vncen van Goghe Complete etters of VanGogh (Van Gogh összes levele köe, 223-224 oldal.

3


21/224

ehér

Nagonvilágos szin

Világos2. szin

Középérék3 szin

Söé4 érék

Nagon

söé5. érék

ekee

1 1 ára

4

Miért ontosak az értékek?

A színek értékszintje azért lényeges, mert a sötét ésvilgos kontrasztok a jó kompozíció alapjai Utóbbiazt jelenti, hogy milyen a trgyak és a terek, illetve

a fények és rnyékok elrendezése a rajzon vagy a festményen A kontrasztproblémk szinte magtól értetődően kompozíciós gondokat is okoznak. Vegyükpéldaként egy 1 895ös angol festményt, az Aranyhajúány ( 1 .2 bra) A művész, Lord rederic Leightona fiata lny csodaszép aranybarna hajnak brzolsra egy sor értéket felhasznlt, a tiszta aranytól csak-nem egészen a feketéig, és mivel megmutatja nekünk

ezt a soksok értéket, a lny hajt ravasz módon csodaszép aranyszínűnek érzékeljük. Ha ord Leightonnem ltta volna a hajszín sötét és vilgos vltozst,és csak egyetlen értéket festett volna le (mondjuka fejtetőn ltható tiszta aranyszínt), a teljes kompozíció széteső és vaószerűtlen lenne

A tizenkiencedik szzad közepén a művészek úgyvédték ki ezt a probémt, hogy a tejes kompozícótmegfestették a szürke különféle rnyalataival, a legvgosabbtól a legsötétebbig, és csak azutn adtkhozz a színeket A francia gris (szürke) szó alapjna módszer neve grisai Az 1 3 bra a Leightonképfeketefehér fotója: így nézhetett k a festmény grsaillealfestése.

A grisaille alfestés ( 1.4. bra) alapvetően rajza fsménybn ismét egy kapcsolat a rajzols, a festésés a színek között. Ha a művész a színértékeket tala

ktotta a szürke rnyalataiv, akkor a színek foko-zatait mr kikeverette (mndjuk a kék színt a fe-sőruhzaton) úgy, hogy a vilgos és sötét megfeleőlegyen: a szürke alfestés útmutatóul szoglt ahhoz,hogy a ruha vigos és sötét területen a kék megfeleőértékét alkalmazza. Egyértelmű, hogy ez a módszerbonyolult és dőrabló volt, a grisaille alfestést ezérta tzenkilencedk szzad végére a egtöbb művész mr

ehagyta m ez a történemi kitekintés rmutat arra,hogy mennyire fontos a színek értékszintjének pontosészleése.

ík


22/224

.2. ára eighton Aranyhajú lány .3 ára.

4 ára Martin JosefGeeraerts {707791):A művészeek allegóriája(részlet, vászon, olaj,45 x 52 cm Raphael VallsGallery, ondon, gyesültKirályság

Rajoás sík sés és a ayműködés 5


23/224

Donald S Chrisiansen, aWashingoni geem sporpszichológiai szakérője gsorolja el a "csúcsforma�más néven "a zóna

" jellegze-ességei

A sporolózikálsan ellazul,menálisan ngod,összponos,éer,magaizos,uralja önmagá,poziív,örömö éreznem érez erőfeszíés,

"auomaikus�a jelere koncenrál

6

nyev szere e sznekbenés estészetben

A rajzolást a színeket és a festészetet összekötő újabbkapocs az agyi folyamatokkal fgg össze Egy tárgy

lerajzolása átszólag csak az agy jobb oldali vizuálisészlelő felének feladata melybe a bal oldal verbálisrendszere csak bezavar A színeez és a festéshezis ugyanazon vizuálisészlelő funkciók kellenek áma színek keveréséhez szkség van a bal agyfélteke ver-bális sorrendet követő gondolkodásmódjára is

Életem során több ezer tanítvánnyal dolgoztamegytt és arra jutottam hogy a megfigyelések ábrá

zolásához félre kell tenni a szóban forgó jeenséggelkapcsolatos szóbeli tudást Más szavakkal: el kellfelejteni a dolgok nvé át kel épni B-módbó (ígynevezem az agy domináns szóbeli többnyire a balféltekében elhelyezkedő funkcióját) a ]-módba (ez aszubdomináns vzuálisészlelő mód melynek heyeátaában a jobb félteke)

A vizuális módok közötti mentális lépés hatá-

sára a tudatállapot jelentős mértékben megváltozika hétköznapihoz képest ezt az elmeállapotot mástevékenységek során gyakran tapasztaljuk. Ha pél-dául valamiyen sportot űzve belépnk "a zónábidőérzéknket elveszítjk csak a feadatra összpontosítunk nehezen vagy egyáltalán nem tudunk verbálisan kommunikálni. A természet után rajzoló művészis gyakran átéi ezt eggyé válik a rajzoló a meggyelttárgy illetve a folyamatosan késző rajz. Ezt a tudat

áapotváltozást úgy nevezem hogy kognitív átépésa "Jmód állapotába estéskor a rajzoláshoz hason-óan szintén szkség van erre az átlépésre hiszena művésznek nem csupán a tárgy formáját hanema színeket klönösen a színek viszonyait is tisztánészlelne kell A jobb agyéltekéének egyik fő feladataaz efféle viszonyok felismerése

A Jmódra támaszkodk tehát a rajzolás és a fes-

tés is ám utóbbi vaahogyan mégis más agyállapototkövetel meg és szerintem ehhez hozzájárul a festészetieszközök bonyolult volta A rajzeszközök egyszerűekszámuk kevés papír valam amivel rajzolni lehet és

ík


24/224

egy radír Rajzols sorn a művész mentlis llapo-tt nem efolysolja ez a néhny eszz így a módműdése téevésé zavartalan. A legt festészeti technihoz (vízfestés olajfestés, aril) azon-ban ell szmos ecset nyolc tíz húsz vagy még tfestéfoltú paletta hígító anyag (víz, olaj terpentin),illetve a színeverés ismerete. Radsul a színeverésülnsen a ezdő szmra egy szóan memorizlttlépéses folyamat, ami miatt az agyműdésnevissza ell térnie a jora a al agyfélhez tőd,verlis elemző Bmóda. Igen jellegzetes, hogya művészne festésor gyaran ell szünetet tartaniaa színeverés miatt és eor a Jmód minden eseten

megszaad.A festés mentlis folyamata teht a vetezőép-

pen műdi: a művész festéssel Jmódba "ringatjamagt és fest addig, amíg i nem ell evernie egyadott rnyalato Eor elhagyja a Jmódot és tgondolja a everés menetét gyaran hangosan i nemmondott cselevési tervet megfogalmazva ( "Kze-pesen stét tompa é szín ell. Ultramarin éet és

admiumsrgt evere ssze egy is fehérre. Nemez túl vilgos. Tegyün hozz egy is éet. Tú élén.Még egy is srga. Prólju i. Ez nagyjól jó)Eor trténi meg a visszatérés a Jmóda, ami tartis amíg nincs szüség úja színeverésre.

A festés leli llapota teht egy ilyen "inn isvagyo enn is vagyo ideoda ugrls a szmunraoly edves vizulisérzéelő Jmód és a megszootthétznapi verliselemző B mód ztt. A gyaor-lott festő szmra a színeverés miatt szüséges ideoda ugrls leli llapot teljesen ntudatlanul megyvége. A ezdőne azonan egy nagyon is tudatoslépés, amit aaposan e ell gyaorolni. Ha mr valaimegtanulta a színeverés folyamata egyszerű és gyorslesz radsul soan élvezi is a festés eme leli ettősségét

"Valójáan a sznek terüleevalahol a tudományok ésa művészetek, illeve a zikaés a pszichológia határmezs-gyéjén terl el; maga a sznjeleni tehát az összekötőkapcso eme különálló kul-túrák közöt

nnek eredményekéntármelyik oldal áll elő egyeszm ével, az ködösnektűnhe és a másik fél könnycélpontjává válik; a könnygyőzelmek vidéke ez, aholsem az analitikai, sema gyakorlati módszerek nemegyed uralkodók

Manlio Brusatin Histor of Colors(A sznek törénete, 991

Rajoás sínk fstés é s a aymködés 7


25/224

-

5 ára

Állandságok: látni és hinni

A rajzolással, festéssel és színekkel kapcsolatban a legfontosabb kívánalom a pontos megfgyelés, ám külön-böző agy folyamatok nagyban befolyásolják, hogy

tényleg azt érzékeljüke, amt látunk; más szóval a re-tnára jutó valód adatokat lássuk, ne pedg azt amtelőítéletünk vagy meggyőződésünk szernt látnunkkellene. A "méretállandóságnak

" nevezett agyi folya-mat összekuszálhatja megfgyelésünket, mert felülírjaa retnára jutó közvetlen informácót, így pedg olyanképet "látunk am megfelel korább smeretenkneHa egy kezdő rajzolónak szemből kell ábrázolna

egy széket, gyakran "meghamsítja"

a retina képét,és kereknek vagy szögletesnek ábrázolja az ülőrészt,holott a retna képén az csupán egy keskeny, vízszin-tes alak ( 1 5. ábra) . Ennek a torzításnak az a magyarázata, hogy a tanuló tudja: az ülőkének elég szélesnekkell lenne ahhoz, hogy ráülhess ünk. Egy másk példa:egy olyan embercsoportot kell lerajzoln, akk eltérőtávolságban állnak. Az újonc ekkor mndenkt egy-forma magasnak ábrázol, az agy ugyans vsszautasítjaa retna azon észlelését, hogy egy távolabb személycsupán ötödakkora, mnt egy közelebb levő.

méretállandság hatalma

Eme urcsa jelenség gyors demonstrálásához álljunkegy karny távolságra egy tükör előtt, és fgyeljük meg,hogy a fejünk tükörképe életnagyságúe. Ha előrenyú-

lunk, és leérjük a kezünkkel, érzékeln fogjuk, hogya fejünk a tükörben mndössze centméter körül,a valód nagyságának a fele Ha azonban a kezünketvsszahúzzuk, a fej képe smét vaóságos méretűnektűnk! Az agyunk tudja, hogy a fejnek mekkoránakkell lenne, és a tükörben észlelt képet úgy formáljaát, hogy az smeretenkek, tudásunknak megfelelőlegyen. Az agy azonban nem árulja el, hogy módosí-totta a képet, ezt csak a mérés alapján tudjuk. A méret-

állandóság folyamatosan zajlk, anékül hogy tudnánkróla, nnen ered a mondás: "Ahhoz, hogy megtanuljrajzoln, először meg kell tanulnod látn

8 zk


26/224

Szíáadóság

Ugyanilyen fucsaság történk a színekkel is. A festő-nek nem csak a méretállandósággal kell megbrkózna,hanem egy ahhoz hasonló, színállandóságnak neve-

zett jelenséggel s; ekkor az agy a retna által észleltszíneket írja felül . Az agynk "tudja", hogy az ég kék,

a felhők fehérek, a szőke haj sárga, a fa pedg zöld,a törzse barna. Ezek a kötött elvek jórészt gyermek-korban alakulnak k és nagyon nehéz őket félretenn.gy aztán valak ránéz egy fára anélkül, hogy tényle-gesen látná azt.

A szíáladóság hataa

A színállandóság erejét, megfgyelésre gyakorolhatását jól példázza a következő eset. Egy rajzta-nár smerősöm kísérletezett azzal, hogy kezdő festőtanítványanál mennyre jellemző a színállandóság.Az óa előtti napon elendezett egy csendéletet, zöm-mel fehér hungarocell testekből kocka, henger, gömb,stb.). Ezt követően eme semleges, azaz semmlyenszínhez nem köthető tárgyak közé tett egy toástartót,

benne fehér héjú tojásokkal. Színes lámpával megvlágította az asztalt, így a csendélet mnden tárgya élénkrózsáspros színű lett. Másnap találkozott a dákokkal,megkérte őket, hogy fessék le a csendéletet, de semmegyéb utasítást nem mondott .

Az eredmény fgyelemreméltó volt. A hungarocellfomákat mndenk rózsás színűre festette, pon úgy,ahogy a lámpa megvágította őket. A tojásokat azon-ban nem! Azokat kvétel nélkül mndenk, nem nehézktalálni, fehérnek ábázolta. A "tojás színe fehér" elvfelülíta a színes fény miatt külső megjelenést. Mégérdekesebb, hogy amikor a tanár felhívta erre a dákokgyelmét, azok ránéztek a csendéletre, és közölté

"Márpedg a tojás fehér!" Csak a 10 fejezetben smer

tetett eszköz segítségével látták meg a pros fénnyelmegvlágított tojások tényleges színét. A következőfejezetekben olyan technkákról lesz szó, melyekkel a

berögzült meggyőződések félretehetőek, és élvezhet-jük a színek valód gazdagságát és változatosságát.

Razolá zk té é az ayműködé

"Nem is szaad meglepődnünk azon hogya színállandóság prolémátokoz a művészeti iskoláktanulóina A gyerekeke

szinte eleverik a színállandóságot a kiestők az iskolaimásolások és a elnőttekeéle reakciói "Színezd afád zöldre Színezd az egetkékre egyen az autó pirosÓ nem! A levelek nem lilák!"

zekkel a stratégiákkal agyerek csakugyan megtanulja a tárgyak társadalmilag

elfogadott színét de közenelátortalanodik nem leszérzékeny a környezet színeire és nem is tudja élveznia retina által észlelt színeket'

Carolyn M Bloomere Principles of VisualPerception (A vizuális észlelés alapelvei 976

9


27/224

"gyetlen színt sem látunktisztán mnd össze vankeveredve a töi színnel; hanincs sszekeveredve másszínekkel, akkor összekeve-

redik a fénysugarakkal vagyárnyékokkal ezér nem úgynéz ki mint valójáanPlaton; orrás Mary AnnRouse és Richard H Rouse"e Text Called Lumennimae (A Lumen nimaecímű szöveg rhvumFratrum Pradiaorum 41 97 )

z álladóságok rdlttés

Az állandóságok rendelteése a haékonyság. Az agynem akar azzal pepecselni, hogy mnden köülmény,fényvszony, távolság vagy szkatlan szög megvál

toztassa egy smet dolog megjelenését vagy méetét. A narancsot akkor s naancssárgának látjuk, hakék fény vlágíta meg Egy auó nagyobb ávolságrólis teljes méretűnek látszk, és egy asztalt az aszalokközö komoly különbségek ellenére s felsmerünÁltalában azt lájuk, amt megtanultunk látn . Ahhoz,hogy belenyúljunk az agyműködésünkbe és átörjük az állandóságokat, újfaa módon kell lánunk: és

ez csak egyke azoknak a fonos képességekne amelyek a könyv gyakorlataból elsajáíthaók

hogy a ény módosítja a színeket

Az állandóság még nem elég, a színek észlelését továbbnehezít a fény változása. Ha a Nap beesés szögea öld mozgása miatt a nap során változik, akkoa tárgy lászólagos színe s válozk. A délelő sárgás

fények ma a pros tárgy színe naancssárgásnak,a nap vége felé apasztalható kékesebb fény ma ásabbnak tűnk. Agyunk azonban nem hajlandó elfogadn ezeke a változásokat, ezét egy piros vrágotegész nap ugyanolyan prosnak látunk.

Claude Mone 8401926 francia művész ellenállhaalan vágya ézet, hogy lássa és megértse azeléő fényvszonyok színekre gyakorolt hatásait.Buzgón fesette ugyanazokat a témákat szénakazlak,emplom homlokzatok) ugyanabból a szögből, akárnapokon keesztül folyamaosan. Minden nap kmentnapkelekor az adott helye íz vagy még öbb vászonnal, és festett naplementéig. Mnden órában, ahogya fény hajnalól délig, majd szürküleig változk, félretee a félg kész vásznat, é s vee a következőt, hogybenyomásat lefesse. Másnap hajnalban vsszatérugyanazokkal a vásznakkal, és smét egész nap dol

gozot, ugyanabban a sorrendben festve a vásznakra.Az így készült képek megdöbbenőe A téma egyforma, de a múlékony mpressziónak megvan a sajátszínvilága 1 .6 . ábra) Monet munkája felája előt

0 k


28/224

ünk, hogy minden percben mcsoda varázslatoskomplextásban tárulnak elénk az egyed, nom színárnyaatok ha képesek vagyunk félretenn a színérzé-

kelésünket korlátozó eőítéletenke

Raoás sík fstés és a ayműködés

16 ára Claude Monet840-1926): Chailli szénakazlak, 1865 olaj, vászon,30 x 60 cmSan Diego Museum of rt

e Bridgeman rt Library.


29/224

.7. á

8 á

2

hogy a színek hatnak egymásra

Nemcsak az eltérő fényvszonyok befolyásolják a szí-nek érzékelését, hanem az s, hogy az adott színfoltot mlyen más színek veszk krül. A szomszédos

színek hatása nem mndg ósolható meg előre, amaz egész elenséget valóban zgalmassá és elbűvlőenbonyolulttá tesz; lehetséges, hogy nncs a ldn kétember, ak egyformán látná ezeket a hatásokat Sosemtudhatjuk, mlyen lesz, ha két színárnyalatot egymásmellé helyezünk. Az 1 7 . ábrán például látható, hogyugyanaz a szín akár három külnbző színnek tűn-het, ha három eltérő szín a háttere. A színes négyzetek

kzepében elhelyezett kék mndg ugyanaz, de sárgaháttér előtt stétebbnek tűnk, mnt zld háttér előtt,narancssárga háttér előtt pedg a másk kettőnél élénkebbnek látjuk A színeknek odavssza hatásuk vanegymásra, lletve az általunk megfgyelt vszonyukra,ennek a hatásnak "szmultán kontraszt

" a neve.

A szmultán kontraszt néhány jellegzetessége gen-csak meglepő. Ha élénk prosat élénk zld vesz krül,

a két szín találkozásánál vbrálást észlelünk 1 .8. ábra) .A pros és a zld gen kontrasztos sznek, kigészíővagy komlmn színpárnak nevezzük őket. Ezzela fontos fogalommal a 3 fejezetben fogunk megs-merkedn. Ha kegészítő színeket teszünk egymásmellé, az erőteljes kontraszt kvetkeztében látszólagosvbrálást érzékelünk. Sőt, ha egy adott árnyalatú, feke-téből és fehérből kkevert szürkét külnbző színek-

kel veszünk krül, a szürke mntha egy gyenge színe-zést kapna az őt krülvevő sznárnyalattól 9 ábra) .A hagyományos ázsa művészetben a tájképfestészetegyk kedvelt trükke a szmultán kontraszt alkalma

k


30/224

zása. Ha egy a Napot vagy a Holdat jelképező festetlenkört az égen szürke tónus vesz körül akkor a festetlenkör mnha belső fénnyel ragyogna azaz fehérebbneklászk mnt a papír színe 1 . 1 0. ábra)

jesztő lehet a színekkel smerkedő számára eza sok nehézség a színek ttokatossága defnálásukészlelésük bonyolult volta és az hogyan alkalmaz-zuk fizológia pszichológia és érzelm hatásuka.an azonban egy komoly gyakorlat smereanyaga színek érzékeléséről keveréséről kombnálásárólamt a művészek dolgoztak k évszázadok során Eza tudásmag bár a hatalmas teredelmű színelméletrodalmon alapul a színnel való munka gyakorlatoldalára helyez a hangsúlyt így egyértelmű és köny-

nyen felfogható. Az ezután kövekező fejezetekbenelőször rövden összefoglalom a jelenleg elfogadottszínelméleteket majd következnek a látás és a színhasználat gyakorlat aspektusa. A modern életünkbenés a udományban a színeknek hatalmas a jelenősé-gük a színek örömet okoznak nekünk ez a tanulástehát nagyon hasznos lesz mndenk számára

19 ára

Dr . Garwood a SantaMonicai St John Kórházszemész őorvosa szerintminden nyolcadik amerikaiér valamilyen színtű színvakságan szenved

10 ára Sadao HiiTánclegyezők. orrás SadaoHii e Colors of Japan(Japán színei} 2001 .

Raoás szk sés és a ayműködés 1 3


31/224

Charles M Scuz Peanuts958 augusztus 4 ©

Unted Feature SyndiateInc

4

2 J

színelmélet értelmezése ésalkalmazása

ö mn bu

o

i

l

b ny lult

o n

' �· := ; • -

Aszínek ránt érzett csodálatunk márnagyon hamar kalaku alóban, szntemnden gyerek feltesz a kérdést: "Mért

kék az ég?" Azért, hogy legyen válasz erre és a szám-talan, színekkel kapcsolatos több kérdésre, a tudósokmegalkották a "színelméletnek

" nevezett tudáshalaz A színelmélet a színekkel kapcsolatos szabá-lyokkal, eszmékkel, elvekkel foglalkozk független

attól, hogy egy művész hogyan s használ lyen vagyolyan festékeke Ebben a könyvben a fő cél megta-nítan az olvasót arra, hogyan kell látn és keverna színeket ahhoz hogy a végeredmény megegyezzena megfgyelt színárnyalattal, lletve, hogyan kell ha-monkusan kombnáln a színeke Ehhez gen hasznos ném nformácó egyes hagyományos és modernszínelméletekről, amkor ugyans festékkel dolgo-zunk, több évszázadny képzőművészet gyakorlatbólmerítünk ezt a tudást a művészek a színelméletekbőlszűrték le

ík


32/224

Elméletek a színekrő

nyugati világan a színekkel összefggő elméleteknek jól megfogható töténete van, mely az ókoigöögökkel kezdődött; ők azt vallották, hogy a színek

a fény és a sötétség kzdelméől szletnek. isztotelész szeint a pios a fehé és a fekete szín között pontfélúton van, míg a sága a fehéhez közele, a kékpedig a feketéhez. színeket tehát inárisan endezteel, a tiszta színányalatok világos vagy sötét mivoltaalapján; ez a színelmélet közel kéteze éven át kitatott, az időszámtásunk előtti hatodik századtól egé-szen az időszámítás szeinti tizenhetedik századig

Eko, az 1600as évek végén Si saac Newtonüvegpizmát használt, mellyel a napfény fehé színétlegyező alakú színes hullámhosszoka ontotta fel,ennek a skrum nevet adta, ami a latinan mnés áhaóá áás jelent (2 . 1 . áa Newton név-vel látta el a színeket iolya, indigó, kék, zöld, sága,naancs, pios. spektm hét színét zát köenáázolta, melyen a színek úgy követik egymást, minta spektumon vagy a sziváványan; ezáltal megal-

kotta az első színkrk kö középpontj áa helyeztea fehéet, ezzel jelezve, hogy minden szín összekeveésével fehéet nyenk fekete nem kapott helyetNewton köéen (22 áa

104en Newton Oicks (Optika címen megjelentette színelméleti tanulmányát, ami hatalmas vihatkavat, hiszen szemement az évezedes aisztotelészilineáis színelmélettel Egy teles évszázaddal késő

ég Johann Goethe, a tudós és íó is így fakadt :Csak átan, hasogasd fel a fényt Mi nt oly gyakanteszed, kicsinyességeden megpóálod szétválasz-tani azt, ami egy és mindööke az is maad' Newtonelélete azonan végl teet nyet, és Goethe is kénytelen volt elismeni, hogy lehet a dologan valami

Newton színköének az a hatalmas előnyea koái lineáis elendezéshez képest, hogy felfedi

a színek kapcsolatát. művészek és a kutatók képe-sek áni hogy a szomszédos színek nem csupána világosság vagy sötétség, hanem maga a szín miattis okonságan vannak, illetve hogy a legnagyo

A smé émés és akamaása

2 . 1 . ábra. Newton vázlatraj-za a színekkel és a énnyelkapcsolatos egyik kísérle-térő

22 ábra. Newton színköre( Optic 706)

Newton hitt abban hogykapcsolat van a hangok ésa színek között Talán eza gondolat ösztökéte hogya szivárványban hét színtköztük kétféle kéket ásson:indigót és et

Így aztán párhuzamba tudta

álítani ezeket a zenei oktávhét hangjáva. Manapsága tudósok ismét kutatják ezta zeneszín analógiát

15


33/224

G

23a ábra. MichelEugneChevreul színfélgömbje 1861 ) .

R

R

Rw

G

B

v

23b ábra. Charpentier színkockája {1885)

w

G

K

2.3c ábra P. Otto Rungeszíngömbje { 180)

w

G

BK

23d ábra Wlhelm Oswaldszíntese 196)

1 6

kontaszt az egymással áellenen levő színek közöttvan. Newtont köveően a színemélet kutató nagyonsok színköváltozatot akottak meg; a kapcsolódóányalaok egy négyzeten, háomszögön vagy sokszögön ötszög, hatszög ell helyezkednek el, deegyesek a köt kiteeszették éevé 23ad áa .Sok kváló kön van, amelyek leíák a nagy színteoetkusok, fozóusok, eszéták életmvé Newtontólés Goethéő a késő kook udósaig Néhány névRunge, Cheveul, Rood, en, Wittgensten, Munsell,Ostwad, Ales. Mndannyian azt vzsgálták, hogymlyen kee vagy endsze lehet az, amelyől kdel a színek közötti kapcsoat háló, és amey évén

a mvészek számáa vlágosaá válnak a színekonyolult szaálya és alapeve.

A tudósok évszázadokon át az emeség kedvéétvizsgálák a színeket Az elmúl évizedek soán azonan a színeknek nagyon eenős szeepe ett a vlágegyeem színképelemzésen alapuló vzsgálatáan,ehhez a tudósok onyoult számítógépes színelemzőendszeeket használnak. A szakemeek nagyot lép

ek eőe a fény fzkáával kapcsoatosan az vzsgáák, hogy a fény hogyan alakul á a szemen degeekké. Az a kédés azonan továa s homályavész, hogy az agy hogyan tuda ezeket a eleket étel-mezni A színézékelés fzológáa egtöszö akkos egy endkívl tokzatos poléma, ha a legmodene eszközöket hívák segítségl, mellesleg az emeszem az összes léező gépné hatékonyaan sme fela színek közöt paány klönségeket

Am a színek mvészeen etöltött szeepét llet,a mvészek és tevezők számáa a eglényegesehuszadik század úítás a színek numekus és etees osztáyozás endszee, meyet elsősoan pa éskeeskedem célól akottak meg A kódolt színendsze egyk eedménye a moden éeen eőállíoszínek olyko sznte túzó sokasága. A színosztá-lyozás azonan sok előnnyel s á a mvészet és e

vezés ánt édekődk számáa A fesékek színezőanyagok, nták mnősége pédául megízhaó ésálandó, a mvészettöténet nagy akoásanak epodukcó olcsók és széles köen eléhetők, a tevezők

ík


34/224

pdig haszálpontosan mghatáozhaták gy ksk-dlmi fogaloma kő használati tágy színét.

A sznelmélet alkalmazása a művészetben

hivatásukat mgétni kívánó művészk mindigis sóváogva tanulmányozták és kövtték a mindn-é lmélti ndszkt, és alkalmazták is azokatművikn. Voltak olyanok, akik kizáólag gytlnndszt használtak a fstésztkn. yn volta tiznkincdik századi fancia fstő, Gogs S uat.ontiista (azaz a mgfigylő szmén összolvadótiszta színpontokól áló iányzatát óészt a fanciavgyész, MichlEugn Chvul 1 839s illusztáltkönyv színk szimultán kontasztának tövény,mad késő Ogdn Rood 1 879s munkáa (Modnkomatika alapán alkotta mg (24a és áa .

Mindn színlméltnk mgvoltak a maga hűségstámogatói a művészk között. Olyan mnk azon-an, aki maga sosm fsttt, a klasszikus színlmélt csöppt sm könnyn ltthtő át a gyakolata,a színk mindnnapos áa Szintm z-

kt a képsségkt a lgoan úgy lht lsaátítani,ha valóan színkkl dolgozunk; lőszö mgétka színk aapszkztét a tiznktts színköl(a színlmélt lgtdt szköz, mad mgta-nuuk azt, hogy a fstékkt hogyan k manipulálniahhoz, hogy hamonikus színkt nynk.

A símé értlmés és akalmaása

24a ábra Georges Sera(85181) : Vasárnap aLa Grande Jatteon 18841 88486 olaj vászo2076 x 308 cm HeleBirch Bartlett MemoriaCoectio he Art Istitteo Chicago

24b ábra SeratVasárnap a La GrandeJatteon (részet)

1 7


35/224

Egy tizenöt évvel ezelőtti tanítási élmény döen-tett á a színelméet és a festészet közötti kapcsolata.Olyan művészpalántákat oktattam a színelméete,akik má túutottak a azoáson, de még nem kezdtekel festeni A stúdiumnak volt egy hivataos tankönyveis, amelyen a fente ismetetett színelmélettöté-net meett klönféle gyakolatok voltak, példáu szí-nes papíszeletkék egymás meé agasztásával kellettillusztálni egyes elméleteket; ezt a módszet a nagyameikai művész, taná és színszakétő, Josef Alestaálta

Az áltaam vezetett kuzus sikees és népszeű vota hallgatók köéen, a színgyakolatok eedményei

pedig tetszetse a speciális papíon csak úgy tozódtak a szenél sze színányalatok. Egyik napazonan találkoztam egy tanítványommal, aki ó tel-esített az óáimon, és most kezd hozzá a festéshez.Megkédeztem tőle, hogy halad. Azt mondta "Rengeteg aom van Egyszeűen nem tudok színeketkeveni, a festményeim ozalmasan néznek ki

"De hát az óámon gyes voltál" váaszoltam.

"Nem segít atam"

felelte őMegdöentem, odamente más tanítványaim-

hoz is, de mindenkitől ugyanezt hallottam vissza.Egyételmű volt a kuzusom egy fontos szempontólmgbuko a színeméletet a diákok nem tudták átl-tetni a színek gyakolat akalmazásáa

aítam a tanmenetet, kihaítottam a hivata-los óavázlatot és a tankönyvet. Semmi agasztga-

tás, semmi színes papí. Színkeveéssel tanítottama színeméletet. Kitaláltam, hogy egy gyakolat hogyanképes felöelni a szín alapvető szekezetét, eleétvea színányalatok pontos ézékeését és a színek manipulálását a szín háom legfontosa tuladonsága, azányalat, az éték és az intenzitás mentén A feladatnehéz volt, de édekes; láttam a tanulókon, hogy való-an kezdik megéteni, hogyan kell átni és kevenia színeket.

A legnagyo megepetés azonan akko ét, ami-ko a csupán oktatási segédletnek szánt gakolatefeeződött. A diákok festményei megdöentően

8 k


36/224

szépek voltak csodáatos hamóniáan játszottaka színek meleket ööm vot nézni Engedélt kétemés kiállítottam a munkákat a művészeti éplet nilvános kiállításoknak helet adó halj áan. Két festméntmá a falól megvásáoltak ami diákok műveivel it-án töténik meg

festméneket tanulmánozva ájöttem hogszépségk miő eed. sznánalatok következe-tes logikus egsége fotak össze nem tatalmaz-tak egetlen oda nem illő vag diszhamonikus színtsem. Sőt a módszeel a tanulók a kis intenzitásúánalatokat is meték használni ami újoncok áltaá-an kelnek met fakónak tompának taták őket.

olott ha helesen kevejk őket az élénk vag tisztaszínekhez akko pontosan ezek az ánalatok jelentika színkompozícióan a féke a hogont'

Késő eszéltem a festést elkezdő hallgatókkamindenkinek pozitív véleméne vot z átalam kie-szelt módsze láthatóan működik a diákok felsza-adultan vetették ele magukat a színek felfedezésée (eleétve a diszhamoniks színeket is hiszen

iztos tudással endelkeztek a színhamóniákól következő fejezeteken alkamazni fogjuk a létezőszíneméleteket hiszen ezek észét képezik a gako-lati művészet hagomános elméleti tudásának áma hangsúl mindig azon lesz hog a színek alkalma-zásánál mi az ami működik következő lépéskéntszet tesznk aa a színne kapcsolatos szókészleteami elengedhetetlen szkséges ahhoz hog az előttnk levő színeket megássuk megnevezzk és kke-vejk.

A slél éés és alkalaása 19


37/224

"Delacrox a 19. századi fracia festő EgeDelacroix] tökéetesesmerte a komplemeterszíkört; 1839 körül azegyik rajzára fevázolt egyetés egy festett változatot mégélete vége felé s a műtermefalá tartott'M Plataer: ClassialQuarterly 192 .

20

J

A színek szókészlete

M ive a nyevnek fontos szeepe vana színek világáan, a színek észleléséen, egnevezéséen és kikeveéséen, óiási segítséget nyújt a velk kapcsolatos szókészlet iseete.A szókincs alapja a színeléletekől száazik, éstucatnál is kevese kifejezést tatalaz. Ezek eena fejezeten vannak, ezt indenki inél haaa

tanulja eg, vésse elékezetée. A cél az, hogy afejnken legyen a szín nyv szkzt aelyetűvészek és tdósok alkottak eg az évszázadoksoán. Ez segít ajd egéteni és gyakolata áttetni a színek alapelveit.

A göög itológiáan Mnéoszné volt az eékezet istennője A nevéől eed a mnmonkus szavunk, ainek jelentése elékezetet segítő A szín

keék nagyszeű eékeztetője a űvészeknek, akikgyakan kiakasztanak egyet a űtee faláa isA könyv továi észéen a sznkeék esz a ankó nk,az ötödik fejezeten el is készítnk egyet. Ez egyeseknek úgy hangzik, intha visszaennénk az áltaánosiskoláa, á ne feledjk a kiindulási pont Newtonzsenialitása.

A színekkel foglalkozó J ohn G age íta, hogy aikoNewton a szivávány színeit

felcsavata köé (3 1

áa, akko két hatalas eszét alkotott Előszö isa színek kapcsolata köe endezve sokal látványosa és könnyeen egjegyezhető. Másodszo ilyen

Színk


38/224

ndszn a színktől lválaszthatatlan kapcsolatokgyétlműk a szomszédos színk hasonóak azlntéts színk pdg érők Ezk az akko újdonságszáma mnő kapcsolatok alkották mg azt a szóészlt amt mág s használun.

Nwton hasonlóságá és ltéését szaknylvn anaóg színknk a kön gymás mlltt lhlyzkdőányalato) és kommnr kgészítő) színka ön gymással szmn lhlyzkdő színk)nvzzk Ezk a hasznos fjzésk kulcsfonosságúak mgétéskhöz azonan lőszö azt a háomszínsoozatot kll mgsmnn amlyk a tznkts színköt alkotják zk az lsődlgs másodagos

és hamadlagos színk.

A három esődeges szín

spktum háom szín a sága a pos és a kékgynlő ávolsága hlyzkdnk gymásól a színékn. hhoz hogy hlyztkt mgjgyzzkés könnyn fl tudjuk dézn össk össz őkt ígygy gynlő oldalú háomszög kapunk 32 áa) .

művésznk z a háom szín a színvés háom főépítőm zk az alapszín k mt mndnt vlk klkzdn. A skrumban szrő sárgá kék és irosanm kvrhk ki más színkfhasznáásáva

Elméltg zn háom szín flhasználásával mndn más szín aká tznhatmó vagy még tö)kkvhő. Gyakolatan azonan a fstékk vgykoláta zt a számo jócskán lfaagják jó példa z

aa hogy az mélt és a gyakolat hogyan klönöz gymástól. lá majd látn fogjuk hogy a művészk szín nm fltétlnl a valód spktumlszínk. Könösn a pos és a kék fsték a nyomokanmglvő gyé vgyszk ma a fény máséppnv vssza mnt a sza zét az gyé fstékkklvaló vés polémás lht. művészknk zét kll pótolnuk a háom lsődlgs színű fsték olyantová fstéanyagokal mlyk vgy össztétlvégl a kvés után tszta színt dményz.

Ezn a ponton gy kssé lkalandozom szó sztnék ugyans jtn gy évk óta taó vtáó

A sk sókésl

3 1 ábra. Newo szíköre Opti című művéből kötet I rész Lodo04

32 ábra Fgyejük meg: a

három aapszít egy egyelőodaú háromszög köti összea körö belül

2


39/224

33 ábra Cán (kékeszöd)sárga és magenta (bíbor-vörös) : a nyomtatás háromaapszíne

Hogy a színek viága ég

bonyoutabb egyena három esődeges színűény (az úgynevezett addtívszínek) a zöd a pros ésa kék Caroyn Boomeraz érzékeés szakértője ígyír errő:"A számítógépes ésvdeóképeken ietvea színház vágításná add-tív színeket hasznánakA színes teevízó képernyője vagy a számítógép mon-torja parány énypontokbóá (ezek neve oszor) me-yek pros/zöd/kék csopor-tokba rendeződnek (nevükpxe) A oszorok eektro-nok gerjesztésének hatására

színes ényt bocsátanak k;a kadott énymennységa becsapódó eektronokmennységének üggvényeA pxeen beü vátakozópros zöd és kék gerjesztéskombnácóiva mnden színeőáítható A tévé vagymontor képernyőjén evőpxeek erős nagyítóensén

át tanumányozhatók'Boomer: e Priniples ofVisual Pereption (A vzuásészeés aapeve)

22

E szeint van háom elsődlegesfsék a festők számáa,amely egyttal az alaptinta, a színező és a vegysze anyomtatásban és a színezésben Ez a háom festék acián (mély zöldeskék, a sárga és a magna (élénklás ózsaszín, meyek tozíás nélk veik viszsza a sza spekum huámhosszokon a fényt ( 33ába. A cán, a sága és a magenta összhangban vanaz embei színézékeléssel; a nyomtatásban mndenszín kkevehető ebből a háomból. A festők életekönnyebb lenne, ha volnának hozzáféhető, tatósanélénk, megbízható, mégező anyagot nem tatalmazó,vaód spekumaapszínű festékek, klönösen oajfestékben, vízfestékben és akiban, melyekkel min

den más szín kkevehető volna.Eddig ez még nem valósult meg. Az tény, hogy

sok művészellátó kataógusában van spekum cián

spektum magenta és spektum sága' Kpóbál

am má ezeket a festékeke, de minden esetben viszszatétem ahhoz a hagyományos paettához, amimajd a 4. feezetben ismetetek. Megtöténhe pesze,hogy az olvasó később kedvet kap a kpóbálásuka,

és sokkal jobb eedményt é el, mnt ame én képesvoltam.Nincs kétségem afelől, hogy a kémikusok előbb

utóbb képesek esznek t iszta kék, pios és sága fesékeket eőálítani . Jeenleg azonban az egyeten valóban iszta alapszínű festéknk a sága. A pios festékpoblémái miat a festőnek kéféle possal kel kezdenie a munkát; ideáis elsődleges kék festék pedignincsen.

három másodagos szín

A naancs, a lia és a zöld a másodlagos színek.

Csakúgy mint az elsődleges színek, ezek is egyenőtávolsága vannak egymástól a színköben Azétmásodlagosak, met elméletileg mindegyikk elsődleges színekből eed a naancs piosból és ságából,a lila piosból és kékből a zöd pedig ságából és

kékbő Elméetileg az elsődleges színekből ki kelltudnunk keven a másodagos színt. A gyakolatban ez megleheősen fakó ányalaokat eedményez.

Sk


40/224

Ez azonan megnt csak a festékek vegy összetételematt van így elen pllanatan ezzel nem tudunk mttenn a festő úgy segít magán hogy a háom másodagos színt küön festékként megvásáoja

A hat harmadlagos szín hamadlagos színek "hamadk geneácós

színányalatok mndegyk egy elsődleges és egy másodagosszín keveéséől jön éte Mndegyk neve összetettamely utal az eedetée sárgaaracs piros-aracspiros-lila kk-lila kk-zld és sárgazld

3. 5. áán látható színköön megfgyelhető hogy

a ságanaancs (hamadlagos) a sága (elsődleges) ésa naancs (másodagos) között található. gyelükmeg az elnevezéseken mndg az esődleges szín vanelső helyen sára-naancs piros-lla zöld st

Anaóg színek

nalóg színeknek hívunk ámlyen a színkeékenegymás mellett elhelyezkedő színt például lyen a

naancs a posnaancs és a pos. Az analóg színekhamonkusak mvel a hasonló fényhullámokat vekssza. Számuk általáan háom például a kék a kékzöld és a zöld negyedk (mondjuk a ságazöd)efogadható és még szóa jöhet az ötödk a ságamnt ahogyan a 3.6. áán látható. kö következőszíne azonan (ságanaancs) megszakítja az analógsot a enne levő naancs ugyans a kékkel szemenhelyezkedk el a köön és ellentétes hullámhosszúfényt ve vssza

z analóg színeket úgy s felfoghatjuk mnta színkeék vékony szeletet háom négy de legfejeöt ányalatot (3.7 áa) od Leghton festményeaz Arayhajú láy 1 .2. áa az 5. oldalon) vaójáanegy tanulmány amey ságát ságanaancsot naan-csot és posnaancsot lletve a komplemente kontaszt édekéen egy eheletny kékeszöldet tatamaz.

A sznek szókészlee

34 ábra A háro ásodagos színt egy súsáraordított egyenő oldalúhároszög köti összeAz esődleges és ásodagos színek együtt hatszögűsiagot alkotnak

35 ábra A hat haradagos szín

23


41/224

36 ábra Érdees eg-gyeli hogy a hat haradlagos szí degyike azelsődleges és ásodagosszek által alkotott hat-szögű csllag csúcsa közöttheyezkedk el

24 Sk


42/224

Kompementer színek

kompementeek azok a színpáok, ameyeka színkeéken egymással szemen vannak. komplemente jelentése kompletté tevő' azaz kegészítő,

tökéletesítő. színek vlágáan az elsődleges színekjelentk az összes szín elmélet knduló pontját éseedetét; ezt a fontos szeepe vég a komplemeneszínek efejezk, tökéletesítk. Kt kiegszítő szí tartalmazza midhárom elsődleges szít Mnt koáanáttuk, az elsődeges színű festékek nem tökéletesek,ám a következő állítások attól még eméletleg gazak 24 oldalon levő színkeéken 36 áa keessk

eg a szóan fogó színeket; ellenőzzk az állításokeyességé

sága és komplementee a a posól éskékől á kegészít az esődeges színámastsága, pos, kék.

pos és kompemenee, a zöld ságáólés kékő áll kegészít az elsődleges színámast

kék és komplementee, a naancs ságáólés posól áll kegészít az elsődleges színámast

aadlagos színek és kegészítők pontosanugyanezt a szaályszeűséget követk. A amadlagoskomplementepáok tatalmazzák mndáom aapszín. ságászöd kegészítője például a poslla 3 .8 .áa a alaposan átgondojuk, látn fogjuk, ogy

a ságazöld ságáól és zöldő ál am kékől pluszságáól tevődk össze. Ennek kegészíője a poslla, am posat és lát tatalmaz a la pedg posaplusz kéket. A amadlagos komplementepáokanteát szntén megalálató a áom esődleges színsága kék, pos, a ová tökéletesít az aapszínámas

Látjuk, ogy mnden kegészítő színpáan ennevan mndáom alapszín. Valójáan azonan mndenszínányalatan megvannak ezek Nem számít, hogya szí látszólag meyire táoliak tűik a szíkerke szereplő kktől, pirostól s sárgától, agy alószí-

A sek sókéslete

3 ábra Anaóg színeka sárgától a kékg

A művészek estékének színeattól gg hogy az elnyeldés tán vsszamaradóénymennység hámhosz

sza mlyen. A színkeveréstehát az elnyelődés gg:am marad az lesz a szín.

A sárga esték példál oyananyag amely mnden énytenye kvéve azt az adotthámhosszú vsszavert tartományt amt m sárgakéntészlelnk

Carolyn Boomer szernt:

". a estékek nem egyetlenhllámhosszt vernek vssza,hanem a spektrm egy szélesebb tartományát . . Valójában mnden estékszín színek keveréke A művészeknek keverék anyagokka ke kséreteznk'

e Priniples of VisualPereption (A vzás észeés alapelve)

25


43/224

űsggel midhármat tartalmazza Vegyk példáula papízacskó világosana színét . Ez az ányalat való-jáan halvány, tompa naancs a naancs tompításávalkapunk anát). Előszö ságát és piosat kevenkössze, ezt fehéel kifakítjuk, majd a naancs komplementeével, a kékkel tompítjuk 3 .9. áa) .

Összegezve az eddigieket a színkeveés első titkaaz, hogy megésk a színek közti kapcsolatokat,az elsődleges, másodagos és hamadlagos, analógés komplemente színeket következő lépéskéntmegismekednk a színek háom fő tulajdonságávalával) az ányalatta, az étéel és azintenzitássa

színek elnevezése: a B-mód szerepe aszínkeverésben

színek kikeveéséhez előszö is néven ke tudnunknevezni az adott színt meg kel hatáoznunk háomtulajdonságát az ányalatot, az étéket és az intenzitást. színek ilyesfajta elnevezésének az az oka, hogyaz általunk látott színek, ietve a keveéshez használttiszta festékek színe között szinte sosincs megegye-zés. Tö száz, esetleg tö eze festéktus kelleneahhoz, hogy a közvetlen egyezés ehetséges egyen. gyakolatan az általunk használt tiszta színű tuu-sok száma általáan nyolctíz a háom elsődlegesés háom másodagos szín, plusz a fekete és a fehé,esetleg kétháom továi gyakoi szín Ha a művészolyan színeel találkozik, mint a felhős égolt vagy

egy aackszínű ózsa, nem fogja megkeesni az iyenszínű festéke színek kikeveése egy háomlépcsősfolyamat, ennek soán kapjuk meg az adott ányalateceptjét

.

26 Sznek


44/224

38 ábra Mnden komp-ementer színpár így asárgazöd proslla párs tartalmazza a háromaapszínt a prosat sárgátés kéket.

3.9 ábra. Még a barnapapírzacskó színében smegvan a három elsődegessz ín

A sk sókéslt 2


45/224

szín három tulajdonsáa: árnyalat,érték és intenzitás

Ahhoz, hogy a művész képes legyen kikeveni az általamegfigyelt színt előszö meg kell tanulnia úgy látni

azt, hogy képes legyen meghatáozni az áryalatot 2 az et és 3 az itezitás. A keveés utánaezen ecept alapján zajlik A világon minden színmeghatáozható ezen háomlépcsős folyamat évén.A szín megnevezéséhez eőszö megadjuk az áryalaot meghatáozzuk hogy mi a szn fő foása (a szín-kö tizenkét elemének valamelyike) . Utána megadjukaz et ez a szín világosságát vagy sötétségét jelzi.

Végl következik az itezitás a szín élénksége vagytompasága.Egy szín attiútmokka töténő megnevezése

sokan hasonlít egy tágy felismeésének folyama-tához. Eőszö megkédezzk magunktól Miféletágy ez? majd Milyen alakú és mekkoa méetű?

és végl Milyen anyagól van? A tágy ehet mond-

jk egy dooz méete 20 cm hosszú alakja szögletes, anyaga fa Lehet henge alakú váza, amely 15 cmmagas és vegől készt. Ezek a leíások eléggé pontosak ahhoz, hogy képet alkossunk óuk. Ugyaneza kédésfetevés a sznek elnevezésénél is működik.Egy festő alkotás közen egészen a kép elkészltéig újaés úja szemesl a polémával Milyen szín ez?

Az árnyalat elnevezése

A kédés megválaszolásához a művésznek eőszö meg

kell hatáoznia az első tuajdonságot az áryalatA 310 áán átunk egy színt, amit nevezhetnkmályvának

vagy levendulának' Ezek a divatne-vek nem segítenek a szín kikeveéséné A következőképpen kel gondokodnunk Tegyk féle egykicsit a szín világos és sötét votát, iletve élénkségétvagy tompaságát; a színkeék tizenkét eeme közlmelyik lehetett a 3 1 0 áa színányalatához a kiin-duló pont?'' Ee a heyes válasz az hogy a kiindlásialap a hamadlagos pioslila.

28 Szk


46/224

Az érék mgnvzés

második ladonság mghatáozásához szogálókédés így hangzik "Mnnyi világos vagy söét za pioslila a fhétől kéig ató hélépcsős skálán?"

Ehhz a lépéshz hasonlítsuk össz a 3.10. ábán lvőszínt a 3. 1 1 . ába étékskálájához. Döntésünk szinz a piosia világos (2 szin A háom tulajdonságból má mghatáoznk kttőt.

Fehér

Nagyonvilágos szint

Világos

2 szint

Középérték3 szint

Sötét

4 érték

Nagyonsötét5. érték

Fekete

3 0 ábra. A "mályvaszín".

Az elnevezés első lépésemeghatározni a szín helyéta színkeréken; ebben azesetben piroslila.

Érdemes meggyelni hogy

a szín "divatos" neve (azaza mályva) a keverést nemsegíti ugyanis ilyen színűestékünk nincsen.

3 ábra. Értékskálaa mályva mellett

Figyeljük meg hogy a eh értől a eketéig csupán hétlépésben jutunk el Az in-tenzitásskálán 3 2 . ábra)ugyancsak hét lépés vezeta spektrum egyik árnyalatá-tól például a narancstóla színmentes tompaságigha olyamatosan tompítjuk

a színt a komplementerszínével azaz a kékkel).

A gyakorlatban sok százapró lépésben haladhatunka ehértől a eketéig illetveaz intenzitásban a tisztaszíntől a színmentességig

A kutatások azonban azt

bizonyítják hogy nagyjábólhét az a maximális értékamit az ember képes vizuálismemóriájában tárolni.

A sk sókésl 29


47/224

3. 12 ábra ntenziásskálaa mályva mellett

Az intenzitás megnevezése

Tisztaárnyala

Nagyonéénk . szint

Élénk2 szint

Közepesinenzitás3. szint

Tompa4 érték

Nagyon

ompa5 érték

Színmentes-ség

A hamadik tulajdonság az intenziás, amely a színéénkségét vagy omaságát fejezi ki. Az ide vonat-kzó kédésnk a következő "Mennyie éénk vagyoma ez a szín az inenziásskáához kéest, ameya ehető egéénke ányaattól az egyik színkeékenszeelő tiszta ányalat a leheő egomáig a színannyia oma, hogy má egyelen ányaatot semtudunk ata felfedezni tejed?' A 3.12. áa inenzitásskáláját segíség véve megáaíju hogy az

ányaat toma szint. ly módon meghatáoztuka színt háom ulajdonsága événÁryalat: ÉrtkPiosia Viágos

30 Sínk

tezitás:Toma


48/224

Ezt követően má nekiláthatunk a szín kikeveésén eka pioslilát fehéel vegyítjük, majd a pioslila kompleenteével, ságazöldde tompítuk, ez ugyanis azintenzitás csökkentésének egjo móda.

Az elnevezéstől a keverésgKépzeljünk el egy festményen dogozó művészt, ésaz ő példáján keesztül vizsgáljuk meg a folyamatot,amíg a szókészlet elsajátításátó eljutunk addig, hogyezt a szókincset a átásnál és a színek meghatáozá-sánál alkalmazni tudjuk. Művészünk egy tájképetfest, melynek észe egy vihavet, máadozó téglafal. nap a fa egy észét süti, a festő most tat ott, hogyennek a észletnek a színét kikeveje. elteszi háta kédést "Miyen színű az a napsütötte faész? Elő-szö és elsősoan meg kell azt a színt, utána elkel neveznie, végül kell kevenie.

művész figyelmesen vizsgálja a faat, és taláneg is lepődik azon, hogy az élénk napsütés megvátoztatta az általa nek tatott tégaszínt(a színállandóság ételméen az egész falnak téglavö-

ösnek "kellene ennie". ki újonc a színek világáan, esetleg ézsnek hvná ezt az ányalatot, a tapasz-talt festő azonan tudja, hogy ez a leíás nem njtelegendő infomációt a szín kikeveéséhez. művész-nek előszö tudnia kel, hogy a színányalat aapjáta színkeék melyik tiszta eleme jeenti, ezek a színekvannak ugyanis a palettáján Bá a szín igen haványés tompa, látja, hogy ez az ányalat piosas és n aan

csos, így aztán a kiinduási pont a színkeék egyikhamadlagos tagja, a piosnaancs. (Mindez onyo-ultanak hangzik, mint amennyie valójáan az.e feedjük, hogy a színkeéken csupán t izenkét színvan, és mindegyik kikevehető a háom alapszínől,a ságáól, piosó és kékől

Ezután a művésznek meg kel hatáoznia az étékszintet és az intenzitásszintet. ejen összehasonlítjaa fal színének étékét egy elképzelt étékskáával, ígyeldönti, hogy az éték nagyon világos szint, köz-vetlenl a fehé alatt. Ezt követően összeveti az inten-zitást egy képzeleteli skálával, meyen a piosna

A sk sókésl

A színekel kapcsolatos kiejezések között sok változatis van, ami a helyzetet mégtovább bonyoltja

Az alábbi lista tartamaznéhányat a leggyakoribbakközül

Érték:

ÁrnyékolásSzínezetFényerősségFényintenzitás

ntenzitás telítettség:SzínértékSzínességTelítettség

Szürkeskála árnyalatai:

SemlegesAromatikus

A sznek három tulaj-donságára alkalmazottleggyakoribb legáltalánosabb kiejezések azonbanmindenképpen az árnyalatérték és az ntenzitás.

3 1


49/224

313 ábra Érték és teztásskáa.

Ha az átaluk keverikívát szí haváy értékemagas akkor érdemes a keverést a ehérrel kezdei ésahhoz adagol a szükséges

estékeket.

Fordított sorredbe ugyas esetleg agy meységűehér esték ke ahhozhogy az "erős

" áryalatokathatékoya kakítsa Ígyazo vesszük észre magukat hogy a paettáko egyhatalmas kupac esték vahoott ekük csak egy ksmeységre volt szükségük.

32

Fehér

Nagyovlágos szt

Vlágos2 szit

Középérték3 szt

Sötét4 érték

Nagyo

sötét5 érték

Fekete

Tisztaáryalat

Nagyoélék szt

Élék2 szt

Közepesteztás3 szt

Tompa4 érték

Nagyo

tompa5 érték

Szímetesség

rancs tszta árnyalata, majd az egyre tompá árnya-

lata szerepenek Így jut arra a következetésre, hogya fal színe közepes ntenztású (3 sznt körli Mostmár neve tud adn a megfgyelt színnek "az árnyalatprosnarancs, az érték nagyon viágos értékszn,az ntenztás közepes (3 sznt' A 33 árán példákláhatók az érék és ntenztásskáára

Mután skerlt felfedne a fal színé és meghatá-rozn a szín három attrútumá, a művész elkezd-het kikeverni a színt, esetleg efféle, hangosan nemmondo mondatokat gondova "Először s ke fehér,hozzá kadmumvörös és kadmiumsárga, hogy kapak egy halvány narancsot Uána e kell tompítanom

Snk


50/224

a színt. Lássuk csak, a posnaancs ellentéte a kékzöld. emanent zöldhöz ultaman kéket keveek, ésaz így kapott kékzölddel tompít el a halvány posas naancso'

Amiko a keveék megfeleőnek tűnk vagysprosaracs agyo lágos és közepese tezía festő kpóbála azt egy daab papíon, vagy magána festményen. Látván, hogy a szín túlságosan tompáaskelt, egy cseppny ságával kjavítja a színtelenséget, amt a posnaancs fehéel töténő kfaktásaeedményezett. Eő a következő fejezetben lesz szóészletesen. Ha má megfelelő a kikevet szín, a festőúja a kép feé fodul, hogy smét belépjen a Jmódba

és folytassa a munkát. Fontos megemlíten, hogy eza teljes folyamat szín megfgyelése, megnevezése,kikeveése nem több, mint egy pec, legfejebb kettő.

Áttérés az elméletről a gyakorlatra

ost má endelkeznk azzal az alapvető nfomácómennyiséggel, am ahhoz kell, hogy a színekő tanultakat kpóbáljuk a gyakolatban. Melőtt azonban

ehagynánk a színek nyelvközpontú elemet, megismétlem mndenk póbála memozán a színekszókészletét a háom elsődleges, a háom másodagosés a hat hamadlagos szín nevét ; az analóg és komplemente szín jelentését; a színek attbútumait, azaz azányalatot, étéket és ntenztást . Az s lényeges, hogytsztában legynk a színátás 2 fejezetben smetetettnehézségevel a színállandóságga csak azt a színt

átjuk, ame számítunk, a szmultán kontaszttalszomszédos színek egymása gyakoolt hatása ésa fény színeke gyakoolt, nem vát hatásava A festéssel foglalkozó elkövetkező fejezetekben jó hasznátvesszk majd ennek a szókncsnek; új látásmóddalfoduunk majd a színek feé.

A sk sókésl 33


51/224


52/224


53/224

4 J

Festékek és ecsetek vásárlásaés használata

E en a fejezeten egy so feladat apotthelyet melyee úgy állítottam össze hogy

az álalam ismet leggyaolatiasa módon segítséa színe tanulását; a lényeg a színeveés és a festés.elételezem hogy az olvasó még sosem festett ezét

a legalapvető dolgoal ezdj mit vásáoljunhogyan észljn fel a munáa hogyan atsu azecsete hogyan endezz el a színeet a paletánmilyen papí használjun hogyan evej a szí-neet sőt hogyan tisztítsu az ecsetet. Ez övetőena lehető legegyszeű feladatnál színeé festése)má alalmazni fogju a színeveéshez oly lényegesszaszóincse Megtanulju ponosan megfigyelni és

ieveni a színeet majd úgy ominálni őe hogygyönyöű színompozícióat nyejn.

36 Sk


54/224

Az eszközök beszerzése

sékk

művészellátó oltok félelmetesek lehetnek egyesek-nek z aapanyagok száma nagyon magas áuk ésminőségk egyaánt igen változó. gyakolatokhozszkséges alapeszközöket igyekeztem úgy összeállí-tani hogy eszezésk minél egyszeű és olcsólegyen z olajjal vízfestékkel áttetsző vízfestékkelouache vagy plakátfestékkel szemen én az akiltjavaslom de temészetesen előiek is ók ha éppenvalakinek van ilyen otthon z akil viszonylag meg-ízható széles köen eltejedt olcsó nem mégező

áadásul az olajjal ellentéten vízzel kevehetőz akilfestékek színe száadás után kissé esötétedikám a töi festékfajtának is vannak ilyenolyan poé-ás ponai és neheze is velk a munka Kis vegeken 05 1 dl vagy tuusan kaphatók a festék minő-sége és az á nagáól egyfoma. z veges festéketvalamivel könnye kezelni hiszen máis használha-tók nem szkséges őket előzetesen vízzel hígítani Á

a tuusos festék a egeltejedte zt javaslom hogy jóminőségű "művészeknek szánt" festéket vegynk és

ne kezdők számáa gyátottat előien ugyanis töa színanyag így "eőse

" hatású a keveéskoTö tucat vagy aká tö száz színányalatú

akilfesték kapható de neknk csak kiene leszszkségnk

Titánfehé Elefántcsontfekete Kadmiumsága fakó Kadmiumnaancs Kadmiumvöös közepes lizain kámin Koaltkék Ultamain kék emanent zöld

gyekezznk csak ezt a kilencet vásáolni és ne csá-uljunk e a egimentny afinált "csöpögős

" színűfestékektő színgyátók ugyanezen alapfestékekő

Az akresték helyettesítésére eseteg k lehet próbálaz új vízaapú olajestékeket Bár em oyaköyű beszerez őketmt az akrt a vízaapúakrlestékekhez hasolóaem károsak az egészségrede oya kváló mőségűekmt az olajestéke

Fsé és cs vásálása és asnálaa 3


55/224

4 . 1 ábra.

38

keverik ki azokat a csodaszép (és borsos rú) festékeke, amiket különféle egzokus neveken dobnakpiacra (lagúnakék, avignoni srga, örményvörös) . gérem: a fen emlíett színek segítségéve sznte mndegyik rnyalaot ki udjuk majd keverni.

Idővel majd dönthet úgy brki, hogy a palettjn msszíneket is szeretne sok gyönyörű és hasznos színrnyalat van. Most azonban, a tanuls időszakban több festékfajta beszerzésével csak ggő viszonyba kerülnénkaz eőre l egyrto színekke. Később majd könnyebb leszeldönteni, hogy mely fesékek igazn hasznosak (kivlóminőségűek, vagy pedig a hagyomnyos módszerrelpalettn nehéz kikeverni) és melyek a nélkülözhetők

(magunk is egyszerűen, olcsón keverhejük)A "festékproblémva

" minden színekkel ismerkedő ember allkozik: a bolban kaphaó festékektisztasga nem megfeleő. Ez a fesésze szüleéseóta gondot okoz a művészeknek. A színek megértésének azonban a meglevő rnyalatok keverése a legjobb módja. A színek bonyoultak, és mint eső tanítvnyaim rjöttek, a színkeverés teljesen ms, jóval

összetettebb kérdés, mnt az, ha színes papírdarabkkegymshoz illesztéséve igyekszünk megérteni a színelmélet lényegé A nehézségeket természetesen brkiképes ehet thidani, m eközben vödörszm kellkevernie és pocsékolnia a festéke

Ecstk

Az ecseeke szmok és típusok alapjn osztlyozzk. Két vízfeséshez hasznlatos ecsetre lesz szükség:

az egyik legyen #8as kerek, a msik #2es lapos,utóbbi szélessége bő cm (4.. bra) . A festés zöméta #8assal végezzük, de a lapos #2es jól jön, hanagyobb felületeket kel befesteni. A vízfestésre valóecsetek szra rövidebb, mnt az olajfestőecseté, ezértmshogy kel tarani. Olajjal festő művészek talbanülve vagy llva dolgoznak a festőllvny előtt, melyena vszon függőlegesen ll. Az ecsetet a végén tartjk,

mert a függőeges helyzethez az k (42 . bra) .A vízfestő ecsetet a sörtéket egybetartó szorítógyűrűhöz közelebb fogjuk meg, és az egyensúly miatta nyelük eleve rövidebb. A könyv gyakorlaahoz nem

Sk


56/224

lesz szükség vnyra, hiszen vízszintes aszaapon,vagy legfeljebb egy ferde íróasztalon dolgozunk majd,ezeken pedig a hosszú olajfestő ecset kényemetlenés célszerűtlen: mintha egy negyven centis ceruzvalakarnnk írni vagy rajzoni. Azért említem meg ezt,mert korbban néhny tanívnyom tévedésből hoszszú ecsetet vsro, azt gondolvn, hogy minél hoszszabb, annl jobb

Azt javaslom, hogy anyagi lehetőségeinkhez képesa legjobb minőségű ecsetet szerezzük be, ezek ugyanisnagyon hosszú ideig hasznlhatók, míg az olcsó ecsetek nem. A legjobb ecsetek cobolyszőrből készülnek, de néhny szintetikus anyagú ecse is eég jó, és

az ruk is aacsonyabb. A jó ecse ismérve, hogy haaaposan benedvesítjü majd kivesszük a vízből, viszszanyeri alakjt, és hegyben végződik, a lapos ecsetpedig ében.

sőfü

A könyv gyakorlataihoz a legjobb feüle a fehér préset rajzlap, ami sok helyen kapható és viszonylag olcsó.

izenké 23

3 cmes, illetve egy 25

25 cmes keA művészelló bolokban a kívn mérere vgjk, denéha kapható eleve levgott is.

Paa

Palettnak megfelel brmilyen lapos felüet, melyenkikeverjük a szín, mielőtt rennénk a vszonra vagya papírra A művészelltók mindenféle aakú fehérműanyag palett rulnak, mindegyik alkamas a célra

Érdemes olyat venni, ameyiknek viszonylag nagya keverésre alkalmas feüete, illetve az egyes színekrekeszei mélyedései. Némelyik palettnak fedee isvan, amely tovbbi keverőfelüleként működhet, vagyéjszakra leborítva megóvja a festéket a kiszradstóAlternatív megodsként megfelelő lehe a hentesekltal hasznlt fémtlca, amit könnyebb tisztntartani,mint a műanyagot. Még egyszerűbb egy közönséges

porcentnyér, amely szintén egyszerűen tisztítható,br mérete kisebb és törékeny. A palettra szradtfesték lekaparshoz hasznos segítség a műanyagbókészült hlós konyhai súroló.

42. ábra A szerző énykép

után rajza Wnston Chur-chll olajjal est ForrásWnston Curchll Paintingas Pastime (A estés mntidőtötés) 1950

Fsé és cs vásárlása és asználaa 39


57/224

Küöfé ayagok

A gyakorlatokhoz a következő anyagok szükségesek: 23 x 30 cmes vastag papír (pl finom kartonlap)

melyből a gyakorlatokhoz szükséges körökhöz

kivgható a sablon Linóleumvgó a sablon kivgshoz Kis fém vagy műanyag kés a festék kivételéhez és

összekeveréséhez Néhny lap grafitpapír (az indigó modern vl

tozata) mellyel különböző mintk a rajzlapramsolhatók

Egy vagy két legalbb félliteres vizesedény a szín keveréshez és az ecsetek mosshoz

Papírtörlők vagy törlőkendők mindig ól jönnek Egy tekercs 2 cm széles kevéssé tapadó ragasztó

szalag Ceruza radír vonalzó Egy asztal ahol tudunk dolgozni vagy rajztbla

amit az asztal széléhez tmasztun Természetes fényt utnzó specilis villanykörte;

műszaki boltokban vagy lakberendezési ruh

zakban kapható Ha este vagy rosszul megvilgított helyiségben kell dolgoznunk egy ilyen körtejó befektetés

Egy munkaruhaként hasznlt régi ing; ne legyenélénk színű mert akkor a színt a munknkra vetvetorzítja a színérzékelésünket

Egy csomag 30 x 36 cmes vagy nagyobb színespapír

Egy darab tiszta műanyag 23x

30x

02 cmes

festés kezdete

Ehyzkdés

A festéshez az az idelis ha van egy sarok ahol a kellékeket otthagyhatjuk a következő alkalomig Ha eznem lehetséges rendezzünk be egy helyet az eszközök

trolsra és próblunk meg minden alkalommalugyanott dolgozni Ily módon a festéshez való előkészület rutinszerű és gyors lesz Mindenkinek megvan

40 Sík


58/224

a maga módszere az elhelyezkedéshez, de azért adoknéhny tppet:

A paletta, az ecsetek és a vizesedények a dominnskezünk felő helyezkedjenek el, hogy ne keljentnyúlnunk a nedves festmény föött Ha vaaknek mindkét keze egyformn ügyes, vassza ki,melyik oldal a kényelmesebbegyen hozznk minél közelebb az összesfestékesüveg vagy tubus, a papírtörlők vagy törőkendők, a ceruza, a radír és a vonalzó, illetvea befesteni kívnt rajzlap. A minmlsra kellszorítani mindent, ami Jmódú agyműködésünket megzavarhatja (ilyen példul egy elkallódott

festékestubus keresése). A színkeverés anélkül seléggé kemény dióA kevéssé tapadó ragasztószalaggal rögzítsük apapírlapot a rajztblra vagy a rajzasztalra. Ezmegakadyozza, hogy festés közben deodacsúszkljon. (A szalaggal szablyos képhatrolót is készíthetünk munka végén csak lehúzzuka papírró a szélekre ragasztott csíkokat.)

A kezünk ügyében egyen néhny papírszelet vagykimaradt rajzlapdarabka, amin kipróblhatjuka színeket.

A patta rdzés

inden festőnek van módszere a "paletta elrendezésére", pontosabban a festékek elrendezésére a palettn. dőve mndenki rjön majd, hogy neki milyenszínsorrend a egjobb (44 bra) ost azonban még

javaslok egy sorrendet a kilenc sznhez.A paletta tetejére knyomunk vagy a palettakéssel

kiveszünk félegy teskanlnyi festéket, és elhelyezzükőket a mélyedésekben, balról jobbra haladva az albbisorrendben (balkezeseknél fordtva) ( 44 bra) :

Kadmiumsrga fakóKadmiumnarancsKadmiumvörös közepes

Alizarin krmin Kobatlila

Ultramarnkék

Festékek és ecsetek vásárása és haszáata 4


59/224

43 ábra Vicet va Gogh(et) és Heri Matisse(let) vázata saját palettá-

járó Va Gogh 883as raj-zá kiec szí va Matisse37es skiccé tizehétközépe agy kpacokbaehér esték

42

Permanent zöldFehérFekete

A fehér és fekete legyen tvolabb a többi színtől a paletta

középső része így szabad marad a színkeveréshezAz cst hys tartása

Az esetkezelésse kapsolatos

szines jobb agyfeltekes

Documents