Szalagszov6 t6bl dk, val am i nt a szalagszov6shez szLi ks6geseszkozok 6s fonalak beszerezhet6k:

LORINCZ TEXTILES MUHELY8500 Pdpa, Korona u. 3. . TeL/Fax: 891322-771

E-mai |: i nfo@keziszoves. huHonlao: www. keziszoves.h u

SZALAGSZOVO TANFOTYAMmegrendelhetd a kotet szerzoj6tol:

P6lyaZoltin2066 Ujbarok, F6 u.94. . Iel.: 221705-084

E-mail: balivera@freemail.hu

lfj. P6lya Zoltdm

nsrTllr>'/rtTd

Budapest,2005

Szerz6t i\. P6Iya zaltAn

Fot6k: Keb Attila

Rajzok: Beke Andr:is

A szalasok kdszit6je: Viig6 (ata

Lektoriilta: csdkos VarSa cyorgyi

A sorozatot szerkeszti: Guliizsi Aurdlia

O ifi. P61ya zoltdn 6s a csER Kiad6, Budapest, 2005

Minden jog fenntartva.Jelen kiinlvet, i11. annal r6szeit tilos reprodukilni, adatrdgzit6 rendszerben tdrclni,bdrmilyen fomdban vagy eszkdzzel elektronikus, mechanikus, fdnykdp6szeti (ton

vagy mds mddon k6zdlni a kiadd enged6lye n6lkii1.

A kdzdlt hirdetdsek anyagddn a hirdet6 cdgek felelnek.

A kdnyvben ismertetett tanecsokat a szerz6 6s a kiad6gondosan e11en6dzte, garanciet azonban nem tud vellalni azok6rt.

A kiad6 semmif6le szemdlyi,anyagi vagy vagyoni termiszet( kardft nem viillal fe1el6ss6get.

A mintiik 6s az iibriik iparszerii hasznositdsa tilos.

rsBN 963 7418 s4 7ISSN 1585 7646

Kiadja a CSER Kiad6Felel6s kiad6: a ldad6 vezet6je

1114 Budapest, Kiroli G6sptu t& 3. Telefoni 386 9079, 209'3909, 209-2982; FaI: 385-6684E mail: cser@che11o.hu; Honlap: www.cserkiado.huj www.szinesodelek.hu

T6rdelds 6s k6pfeldolgoziis: N6meth JenosBorit6grafi ka: Pet6 Erzsdbet

Rekliimmenedzser: Faggyas KrisztinaNyomta ds k6tdfte: Palatia Nyomda Kft., Gy6r

Felel6s nyomdavezet6: Radek J6zsef iiglvezet6 igazgatri

A kdnly alapjdn elsajdtithatjuk a mintdsszalagszdv€st- A mintds szdv6s - bdrmenynyire is rljnak tfnik - legaliibb olyan 6si,mint a sz6v6s mds, ismeftebb valtozatai,a takar6- ds sz6nyegszdves. Az ut6bbiathoz elengedheteden a szdv6szdk, mig aszalagszdv€shez mindaissze sziiv6iibldravan szr.lkdg. Ezzel elsajdtifiaguk a szd-vds alapjait, 6s meStanulhaquk a mintizds! amely djabb lehet6sdgeket adhat sziimunha. Az elk6szrllt szalagokathaszniilhatjxk ijniill6 darabk6nl, p6ldAulkarkdt6, fejpiint, der6kdv, tarisznyapiint,

vagy k6szithetiinl be161iik miis hasznalatitdrgyakat is, pdldaul pdnztaircii! tarsollt,szemiivegtokot. A szalagokat eg]'nashozis varrhatjuL igy leher bel6liik tarisznya,piirna, s6t akir asztalterit6 is.A kijteret ajiinljuk iskoleknak is, mert ak6nw rdszletesen bemutatja a technikdt,igy az k6nnyen megtanithat6 gyerekeknek is, akik drdmmel k6szitenek majdbardtaiknal vagy maguknak kark6t6ket,dveket stb.A szalagszdvdshez j6 sz6rakozdst kivrn

a Szert6

dA szalagszovdshez a kdv€tkez6 anyagokfa ds eszk{jz6ke lesz szriksegink:. Szdv6tdbla (31-es 6s 85 ds). Ver6fa' Farudak. szed6pdlciik. Er6sre sodort gyapjd ds parnudonal

cy.tpji 6s parnulfonalA szdvott szaLag elkdszit6s€rek egyik legfontosabb k€ll6ke a megfelel6 fonal. Sajnosa hazai fonalkereskeddsekben a szalagszov6shez sziik6ges alapanyag a himz6fonalkivdteldvel nehezen ds csak r€szbenszerezhet6 be. Keskeny rivek k6szitdsdhezj6l haszndlhar6 az Nm 16/3 as gyapjdfonalegy- 6s kEtszdi vdltozata. Tdbb mint 40-50 szil haszndlatator a fonalak egl,ndshoztapadnak, 6s ez megneheziti a sz6v6st. Azer6sebb sodranr fonallal k6nnyebb a mun

ka €s szebb az eredm6ny. Sernmikdppen neh:szniljurk szalagszdv6sre kdt6f onalat!A kdtetben szerepl6 tiirgyat egy r6sz6tn68y68u Nm 16/3 as er6s sodratu gyapjtfonalb6l kdszitettiik. Ebb6l az alaparyag-b61 k6sziilt a n6i 6v, a tarisznya, a pdma,a szemiivegtok ds a tolltart6. f.arkdt6k dskisebb hasznillati tdrgyah szdvdsehez j6lhaszniilhat6 a fdnyes hinz6fonal is. Szalag-sz{jvdsre kivril6an megfelel a szines pamut-fonai is, biir ennek szine fal6 6s nyers.Az igazdn szdp szalagok szines ds er6s sod-rdsi Syapjdfonalbdl sz6het6k.

Szaiv6tdbl.lKeskeny szalaSok szdvds'hez 29-31 fel-vet6szdl bef(zds6re alkalmas t6bldthaszndljunk, mig sz6les dvek kdszitdse-kor legaliibb 65-85 fonal egybeszijvdserealkalmas szersz6m szriksdges.

ao; ̂a-N-/.

Az .ldbbiatban az ovszdvds kdt vdltozatiit mutatjuk be, a mint:izds nElkiili csilcminrds 6s a szedett mint.is sz6v6st. A szalagszrjv6s elsajiltitisiihoz fontos e sonendbetaniisa, men a mintiizris tanuldsrhoz elengedhetetlen az egyszer(, csftmintdstechnika ismerete. Mcg kel tanulnur* azeldkdszit6 miiveletekel a nintarajzolnst,a felvetdst, a beftiz6st is a szo\'€s r6gzitds6t, kifeszit6s6t, valamint magdt a szctvdsldpdseiris. Fonros, hogy a k€zdeti l€p6sek-rdl ponrosan kdvessilk a b€nutatoft €s l€ir miiveletehetI

A mintdteruetesLdtsz6lag egyszed feladalnak tiinik az,hogy szalagszdvdskor ndh6ny szines fonalat eg]'rnds mell6 szd\.iink. Mindenekel6ttmeg hel tervezniinl( a minidi. A csfl{min-tiis szalagok szdvds6n6l (1.16.,28. A\ 3A.oldal) eg,v hangsr yos wint viilasztotflt ra csikok hdfterdnek. Ma$rkar a cslkokat ds

mds eglrzer(en sz6het6 mintaelemeket ahdtt6ft61 kn16nb6z6, dc azzal harmonizdldszin( fonalal<kal szdttik meg. igy p61driu1a kis rarisznyijniil (1.28. rtdall a sdt6&dkalapszinben az egyszerii, szed6s ndlkrilimintiit siirgiival ds kdkkel, nig a pernennla sziirkdsz6ld hiift6rben v6r6ssel6s fehdrrel sz6ttiik meg (1.30. oldal).Ne feledji.ik, hogy egy onmageban szdpszalag nem feltddenill rnutat ji,1 tdbb szalaggal risszeva rri':a ISzedettes szalagok k6szit6sekor a mintasz6r.es6hez tdbbnyire kdt szint haszniilunl.Ezt jdl megfigyelhetjrlk mintap6ldiiin-kon is (1. 73., 15. oldaD. A minta k6szi6sdn6l az egyes mintael€meket szalGszon-kdm ism6teljiik meg. Kr:ildnbsdget csupdnaz €gyes mintaelemek szindben taldlunl,fomdjeban nem. Val6jdban a k6t egyenletesen viltal(oz6 szin adia meg a mintdzottszalag dtrus.ii. A szalaS szdlein6l minden esetben a kdr l6sziniinkt6l eltdr6 sziniifelvet6t haszruiljunk. Ezek mintdz.lis ndlkLilszdv6dnek bel€ szalagxr*ba.Amintatenez6s azdrt tbnlos, meit mdr afeh'€teskor pontossn tudnunk kell, hogyhdnt' szdl 6s milyen szinii fonal sziik6-ges a szalagszdvdshez, illetl,e azok melybefiizdsi he\re kenlljenek.A szcdcftcs szalagok sz6vdse e16tt nemcsakbeldzdsi dtmutatiisra lesz sztksdgiinl{, hanem az el6re megrajzolt mintdra is. Tehdta sz6vds megkezd6se el6tt feltdtleniil rajzoljuk m€g a mintdt.

szajv6ttibltA szdv6tiibliin lFrkakat ds r6seket taldlunk.Ebbe lizzuk bele a szines felvet6szdlakat.A sz6\'€sh€z sziilsiges sz6r.6nld1dst (szddni'iles, l. I I� olddl) a tebh fdl-l€ mozgat6-

sa adja. Ekkor az egynds mellett iill6 szii-1ak (\,rk ds rdssor szllail att6l fiigg6enmozdulnal e1 az ellentdtes ir:inyba, hogya rAbHt le, illetve felfel6 mozgatjuk. A teb-]a lefel6 nyomdsakor a rdsbe fiizdtt fonalakvannak fent, mig a 1i'ukba ftizdfi: fonalaklent helyezkednek el (1. dbrr). Ha a tiibldt felhdzzuk, atkor a ry'Lrkba fiiz.jft sziilat lesznek fent, mig a r6sben ldv6k lent(2. dbrd). Vrlrds utdn a szrjv6nlldst rdg-ziteni kell egy keresztidnfi fonal1al, a verilldkkel.

A kdtsot'os szdNf sze&ezcti rdjzrl(A wilak a szdv1tdbla mazsdsi iftnyit jelzlk)

Nagyon fonros, hogy a szdvdtt sorok szorosan illeszkedjenek eg],r1es mel€, ezena venil6ket vedfiival tomdritsiih a szdver-be, tovebbi a vetiil6ket szov6s kdzb€n j6lhrjzzuk meg, hogy a feh€i6szd1ak hoszszanti idnyban is szorosan keniljenek egy-mi{s mel16. Ez naSyon fontos, merr a minrit minden esetben a felvet6szdlak szdvdseadja, ellentdtben az ismertcbb takal6 6svdszonszdv6ssel, ahol a minta alakuldsri'ban a r'€tril6hek van els6dleges szerepe.A sz:ilat szdvds k6zben nindig feszesen Le

gyenek. A szilv6s egyik v6g6t valamilyenbiztosan 616 t:irgyhoz (Idlincs, (it6lest, ne-h6z bitor) r6gzitsiik. Miutdn rijgzitetriika szdvdsie vdr6 fonalunkat, ki kell feszltentn]{ Ligy, hogy a felvet6s mrsik vdg6t" .r"."1-,,"Lh." ", A(,;nL-

A felvetdsA fonalakat olyan hosszrisdgban ke11 felvet-niinh, amilyen hosszr.i szalagot szeretndnkk6sziteni. Ne feledjr.ll! hogy szdv6s kijzbena fonalunk hossza rdvidril! Vegynk figye-lembe tovibb6, hogy a sz6v6tdbla is felveszvalamennyi fonalat, valamint a szdvdgekeldolgozris loz is sziik6g lesz fonalra, pl.ha bojttal zdiuk a szalagot. Tehet riihagydssai dolgozzunk, ha pdlddrl3 m esszalagot sz€reh6rk kdsziteni, akLor4,5 m hosszan l€szitsiik e1a felvet6st.Amenniben tdbb ugyanolyan szalagor ki-vilnunk sz6ni, akkor azokat egy felvet6sselis elk6szi$etjilk.Ldtszdlag kdnnyii 6s gyors megolddsnakthik a szilak bvegdsa 6s befiiz6se egyes6vel, de ezt mdg idvid szalagok felvet6s€korsem ajenljuk. A felvet6szdlal kezelheret-lennd vdlnak 6s dssz€$banco16dnak.A 8 9. old{rlon lilthat6 k€peken az asztalhozer6sitett vet6rudakon val6 felvetds ldpdseit mutatjuk be.

'wa,.- r { / . .

a

Felvet6skor az egtrndshoz k6zelebb d116 mdak kdz6tt k€resztezzuk a fonaiakat.A k€resztek sorban ttu-tdk a fonalakat, tovdbbd a kdzdps6 kereszttel a befiiz6sr is e1'v6gezheiiik. Vet6k oknak hasznAlhatunksz6kldbatat is, vagy a szabadban veiunk af6idbe kar6kat.Felvetds sodn iigyeljr:ink a kctvetkez6ke:. a vet6st mindig mintarajz alapjen vdgez-ziik, a mintiit balr6ljobbra olvassuk 0. pl.ls. olddl). hosszn fonalak (5...10 m) felvet€sekorsegits6ggel dol8ozzu*; a segifdtiirs olvassa a mintdt, 6s mondja, melll fonalbdlhdny szilat kell vetni. a vedkar6k kdzoft mindig eSyedeles feszess6ggel hdzzuk a fonalahat, ne hr.izzlker6vel a szdlat, men a vetdsilnk nem leszeSyedetes

. a vet6kar6kat vagy szdkek€r j6l rogzit-srlk; haszn.ilhatunl< pdldiiul pillanairzori-tdr; a szabadban vdgzeft fclvedskor a kihegyezett vdgil kardkat legaldbb 30-..40 cnnElyen ussnk a fdldbc. a laza sodratu fonal kdnnyen n}1ilik,nig az cr6sre sodort felvet6 nem, ez6n ezut6bbival a vetds is kjnnyebb. a kdzips6 ke$zftand pillciikat sziilrendez6s rtdn ne hagyjukkdzdpen, hanem htz-zuk a felvetds egyik r'€g€hez, csak annyihelyet haglunk (30...40 cm). amennyi akdnyelmes b€fiiz6shez szuks6g€sA mirvelet \''696n kdssiik :ir a k€r€szteketegl, laza kdtdssel, maid hel,vezznnk belevastag ds vdkony farudakat, csdppilcdkat.Hosszabb lelvetdskor j6, ha a feir.ctds v6-g6be vasrag 6s hosszrl rudakat hehezrlnk.EzeLm6rete kb. 60 x 3 cm lehet. Ha szdk

S z dLv ez e td s wt6 kar 6 k kb zd t t

A mitxa:o ,zalc,k IelNe tete A kdzdps6 kereszl

<N

helyen dolgoz r ! 6s nincs lehet6s6giintszdv6s kdzben a felvet6st teljes hossz6-bar kifesziteni, akkor a felvetdst iel€rjilkfel a hiits6 farudakra. A fdltekeft nagy fo-nalmenn,'rsdg tdroliisiiioz hossni faludathaszn6ljr'*.A felver6s befejezdsdvel vegyijk le a felve-t6siinket a kar6k61, iletve a szdlddbakdl.Termdszetesen € miivelet11dl dolgozhatru (segits6ggel. EzLrLin feszitsilk ki a felvet6st,majd a szdlah elrendezds6hez htizzuk v6gig a kdzdps6 cs6pp:ilcdtat a felvet6sen,majd helyezziik el a mozgathat6 csdpeket

a felvetds egyik vdgdhez tgy, hogy a kereszteket tart6 p cak40...50 cm tdvol's{gra legyenek e8lmdst61. K6ssi.1k ossze afelvetdst, majd azt tekerjijk fel a hdtsd rudakra.

A befiitesA beftzds elkezddse e16n: vrgjuk el a felve-r€s mdsik v6gdt. Ift mer a farudakat is kivehetjiik.A l€t v6kony pdlcdval r6gzitett kereszt segits€gdvel a fonalakat egyes6vel kivdlasz!hatjuk. A fonalakat fiizznk be egyes6vela tdbldba. Ha nil vastag a fona1, haszniiljunk horgol6tiit vagy v6kony drotot abeftiz6shez.A bellizds befejez€sekor fo&juk 6ssze az 6Fhirzott szdlakat. Esetleg ossze is kdl\eqrikazoka! hogy ne htu6djanak ki a helyiil<r61.

A ker esztek bizta sitdsa A felvetds kiJeszitdse

A Jonalak kivdlasztdsa a keresztbA Bqhires v€konl dt orcal a keresztbol

A felvetas rdgtitase,kifeszitise ds d Bzdvatibldhelyenek bedllittis<rA befdz6s utiin 6vatosan teke4iik ki rel-jes hosszdbar a felvetdsiinket, nehogy aszdv6tdbldb6l kihdz6djanak a szdlal.A farudaHroz rdgzitett vdgeket kdssiik ajt6 -ragy ablal&ilinGhez, Iiit6test csrjvehez.A felvet6s beiizds fel6li v6gdt kdssiik cso-m6b4 majd he\.ezziil bele az dve! ds kcjssiik a derekn aa. tjljiirlk olyen hellzetbe,hogy a fonalak szijv6s kozben mindig feszesek legymek.

VetiiL& kihltzd:a a fun ilbobdb6l

szdv6s kdzbm a szdv6tabla mindig kar-ndj&isnyira legyen t61ilnh. A szcjvdsel6rchaladtd\d a tdbldt toluk el amyira,hogy azt mdg 6ppen k6nyelmesen elerjiik.

A vetiilak elkdszitdseA vetillek elkdszitdsdnek k6t m6dja is van.A \,€tilleket tekefieqdk vel6ftira vagy k6sziL\etiink vetiildkbabat.A kdt m6dszer kdziil az ut6bbit jarasol-julr mert a szdvds menei6t kdnnyebb6 te-szi, ha a vetiildket folyamatosan tudjr (hrizni. Vetiil6kbaba hasmiilatakor arra kelliigyelniirir, hogy a fonal kihriziisakor min-dig csak a sziiksEges vetiilekmeinyis6gethrizzuk ki. Ugl"nis ha eg]szene tdbb hur-kot hrizu.k ki a vetiildkbabiibdl, akl<or azhasznilhatadannd \,'dlikE m6dszer el6n},€, hogy a vetiilEket nemkell fognunk, nem bomlik sz6t, 6s szaba-don l6ghat munka k6zben. Az el6k€szit6mriveletek elvdgz6se uairl elkezdheqift aszalagszdvest.vetiil&baba k^zitdse

; ,

A mintazas ndlkilli sziivesA szdvds kezddsdnek l6p6sei:. a rrbla nyrgalmi helyzetben legyen

(.1. 7. oLlal, 1. dbro). keznnld(el vagy a ver6fiival k6pez

ziink szedn/lest a felver6szilak kozott(1. dbra)

. helyezzi.ik be a nlilSsba a venil6ket(l dbra)

. viiltsunk a szov6tlbldval (1. Z oidol,2. dbra)

A, els6 leszdvdtt sor ut6n a kdverkez6ndgy ldpds ism6d6dik sz:idkdpz6s, leve-r6s a ver6fiival, sz6lbehtzas vagy igzltds 6s a vetiildk bevet6se. Ezutiin dt6dikl6p6skdnt mindig vdltjuk a szdv6tiibldt(1.7. oldal , 1-2dbra).

L dbra

2. dbra

A l'etiilak vdgdnek eldolgozdsaA v€tiil6kvdgz6d6st a szriv6s kezd€sekor,6s abbar az esetben is, ha Lij venil6kbabahaszn:ilata vrilik sznkdgessd, el kel dol-

Soan'nK.Ehhez a kidl6 v6get hajtsuk a sz0v6sbe,majd helyezziink ugyanebbe a szdvdsi sorba egy ij venil6l(sz:ilatl A kdvetkez6 sor-bm az rij vetdl6k vdg6t ugyaniSy hajtsukbe a sz6vdstnkbe- A kd116 v6gz6deseketndhdny centimdter megszov6se utiin lev6g-haguk.

Szelgazitds

S^idkdpzes

. . ; :

Leterdt

S zalags zdv 6 s mintdzas s aIcsat alkor fogjunk hozzii a mintis szalagszov6shez, ha nir biztosan elsajetitottuk amintdzds n6lkilli szalagszd\,es alapjait.

A leb e gdstdlas min�tdttisMintdzds sonin a felvet6sziilat hdrom szd-vdtt soron kereszdjl emeljiik ki az a1apb6l.A kiemelt vagy szedett felvet6szAl j61 ht}latdan elkilldniil a szd\dtt fehilett6l. A szdlatkiemeldsdnekm6dszer6t1ebe86sz6las mintizdsi elj6nisnah nevezziik.Szdv6s kdzben a mintdzdst k6t l6pdsbenval6sitjuk meg:

1. A sziilak felszedEse szed6p6lcdra:

2. A szalak vdlnis kdzbeni kiemel6se:Mintiis szalag szdv6sekor az aldbbimtveleti l6p6seket ism€teljiik: szedk6pz6s, leverds, sz6iigazltiis, bevet6s,mintaszed6s 6s vdltds. Ne feledjiik, aszekiemel6s nehezebbd teszi a szddkdpz6sq a vetiil6k helyenek megkeres6sdt.A 2. dbrdn a sz'dns4les hely6t a sz6dbahelyezeft ver6fa mutatja.

Szedett mintds szalaa sth)Ae

A ]#rom vetiilFlbevetdsen keresztul sze-dett szehk kiemeldsdt piros6\,€1 vaSy hdrrnasdvel odt n"gy h6romszdla5 dssze-fogrissal) v6gezzril. Ldnyeges szab6l'? emint4zrisnak az is, hogy az ugyarabbana szd\.€si sorban eg],rnds melett d[6 pd-rokat soha nem emelhetjilk ki. A szedettfonalpdrok kdzdtt mindig kell lenni egyszededetulek is, mivel u8yanabb6l a szin-b61 az eg]'rniist kdret6 szed6seket csak,,eltol6ssall', ferde vonalszenien sz6hetjiikmecA ferde vonald szed6sndl sajiitos mintizottfeliiletet nlerhetiinh amellnek kiildn drdekessdge, hogy a vilegosan szedett szjlak

s'kdzdtt a szededenril meradt sotet sor pont-szeni alakzarban jelenik meI Q. 15. olddl).A mint{zds mriveletdt az teszi bonyolulttd, hoSy eSyszerae kell figyelniinh a mriveleti l6p6seke 6s a minta alakuHs6ra.A minra alakitrisdnah megdn6sdt segiti amintaelem megrajzoldsa. Rajzoliiskor gyakorolhaljut a szed6s menei€t, 6s ez segitsdgiinl{re lehet abbaq hogy szdvdskor kevesebb hibdval dolgoznrnl. Mivel a mintdsszalagok kdszit6s€hez uglanolyarl szrjv6tilbliit hasznrilunl, mint a k6tsoros sz6vdsndl, e.nek megfelel6en a mintiik szin6dek teFezdsekor kdt eg),rndst6l j61elkiildnithet6vaSy eSl,ndssalhalmonizd16 szint vilasszunk. Az eSyik szinson a rdsbe, a mdsikat pedig a l]ukakba frizznk. Aszalag sz6l6t szedds ndlkiil sz6jtk. Asz6-lek oldalaihoz legaldbb k6t lit szdlat hasz-niljurk. Tem€szetesen lehet rdbbet is, havan eldg b€ftizEsi heb{iil( a szov6tilbliln.A szalag szdLdnek szine ne legyen ug]anolyaq mint a mintihoz haszn6lt szinek Vil6gos 6myelani mirtdhoz sdt6t szinii sz6lszdvdse ajinlatos, mig a sotdt mintil<hozviliigosar kdszitsiinh.

MintatipusokA lebeg6szdlas mint6z6s mintatipusai a keret, a n!'i1ds az itl6. Ezekb6l az e1eme16ii16pifietrink fel kisebb vagy nagyobb minta-egys6geket aszerint, hog] hiiry felvet6sziillal dolgozurt. Keskeny szalagol! karkdt6kkdszltdsdhez megfelel a ldsebb sztjv6tdbla(min. 31 befrizdsi hely), mig a szeles szalagok szdr'6s6hez legalibb 65 I sz6l szov6-sdre alkalmas eszkdzzel dolgozzmk. A hrirom mintatipus szdvdsdhez kdszltsiik elaz alebbi felv€tdst. Frnrk hossza legalilbb2 m leg_ven.Ha elk6sziiLrnni a felvet6ssel, iizzuk a tiibliiba a szillakat. Fogju*hozzd a szdvdsh€2, sz6jibt meg legahbb 3 4 cm + minti -

zns n6]|iil (1. I L olddl) .

Felvet€si ds bef&t6si rajz a mintatipusok-

:!b !z !r!:!b 6p 3vb

(eretminta Ad6ninra

srclil_t/n

iu.

[.

lilfjjr--+'.,.,,.0.'. o

iiinrinalniltisa N)ril'ninb

vL

IV

\rtr.

vt.

IV

III.

I .

x.

\1L

vL

TI.

u.

l .2 , 3 . .1 . s .6 .

1 . 2 . 1 . 4 5 6 .

'vk.,

Reretminta 1L. 13. Dldal)A mintaszeddst a tdbla n)'ugal,'ni hehzet€b61 kezdjilk. Tehdt a piros sor legyen majdfe16nk. V6gezziik el a negyedik m{veletildpdst isl Helyezzr:ik be a vetiil6ket, de mdgne vjltsunkl

A piros mintaelem szedeseSzedjiikf<i1a szed6prllcdra az 1.,2. 6s 5.,6. pircs sz:ilakat az L sorban. A P:ilcdt en-gedjiil el, hagluk rajta a felvet6sen.Emeljik fol a tdbld! v6Sezzr.ik el a v6ltdst1Viiltiis kcizben a szed6ilin 1dv6 pnos szahkkiemel6dnek az alapszdvdsb6l.A kcjvetkez6 k6t son szed€s ndlkill sz6jiik 1eA szovEs ntnete a tovebbiakban uSyal-az, mint az eg)szeni szalag6 (1. ll. oldal).A szed6pilc{t addig semmik6ppen ne hnz-zuk ki a szdlak kdziil, amig nem helyeztiikbe a \,€tiil6Let. Ebben 6s a kdvetkez6 sorban nem szedinh fcil szilakat. Szdlal a negyedi\ z61d szini sorban emeliink ki.

A z6ld mintaelem sz(deseSzedjiik fel a szedtiprilcdra az 1 , 2. 6s s ,6. zdld szilakat a IV. sorban.l oljuk lefbl6 a szdv6tibldt. Most a z6ldszdlak emel6dnek ki.A k6t mintaelem a \4. sorban k6sziil elMintdnl befejezdsekor megigyelhetjrik alebeg6sz6las minrizds sajitossdgdt a szedett minta kdzepdn a szededeniil hagyottsor szine jelenik meg pontszeriien. Pdidiinkban a piros keretben zdld ponto! miga zdldben piros pontot litharunk�

Atl6minta i. 13. aldal)A kcivetkez6 mintezds lehedvE teszi szd-munlra, hogy folyamatos, vonalszeni elalczatokat alakitsunh ki szaladainlon. Az e16

25 mintdb6l ez nem rEl6sithal6 nleg, menaz egy ziirt mintaelem. A ferde vonal sz6\,esdhez valamemyi sorban emeliink kiszilat. Az egynes me116 keriil6 piros 6szrjld fonalp&ok kiszed6s6t felvalt\,? vegezziik. E mintiizris tiltaldnos szab:ib€, hogymindig a hiiromsoroni{6nt lezdr6d6 szalakszomsz6dsriglbar kell v6gezniink a szed€stu&vanabb6l a szinii felvetdsi sorb6lA mi esetiinkben az L sorban kiemelt 5 6s6- piros szalak a III. sorban szov6dnek be,de i$ miir ki kel szedniil]k a 3- es 4- pirosfelvet6ket.Ne feledhezziink meg arr6l sen! hogy a IIsorban m6r el kell kezdeni.ink a ztild 1 es2. szilak kiemelds€t.

A minta iftirry dnak v dlais a (L 1 3 a IdaI)A minra irdnyvilLisakor egy sz6ls6 fonal-p6rt (pdlddntban a pirosat) a hamadikbevetds urin nem zii4uk le, nem sz6jiikbele a szalagb4 lunem m6g kdt soron kercsztr.il lebegni hagyj k. Csak ezutrh tud-juk a szedeft minta irdtydt megvilltoztatni. J6l kovethednk ezt a kotnin is (1. 13aldal).A minta iftinydnah rdltiisa a kdvetkez6kdppen rdrtdnik a IIl. sorban az7. es2 pircs

szilat szedjiik ki. A kdvetkez6 sorban kiemeliinl< egy zdld forulpdit (3. 6s 4.), majdaz V. sorban megism6telilk az e1626 sze-d6st, ami aztjelenti, hogy ugyanazt a palciit ki sem kell hr.iznunk dt bevetesen ke-

Ndminta 0. 13. oldal)A nyihninta hasonldan kdsziil, mint az dt-16, azzal a kLildnbsdSgel, hogy itt kdzdpl6lhifeld ellent€tes irinyba halad6 .,1d6kaf'hozunh l6ire.

sMintsvtiltozatokAbemutatott mintatipusokar (1. 13. olddl)vari6lhadul! b6vidretjilk tetszes szerint.Csup6n a mintizdsra hasznillt sz6laink szi-mrit kell megk€tszer€zniink \,?gy megsokszoroznunk. Mintaz6 szilaink megk€tszeiez6sdhez m68 elegend6 a 31es szijv6tibla.A sz3lag felvetdsdt ugyanr.igy vdgezztk,mint eddig. CsupSn azt ke1l tudnunk, melyik mintaelemihket, milyer m6dofl kivilnjul megviiltoztatni. Finnek megf e1e16en1ehet, hoSy vdltoztami kell a felvet6s befij

Akeretmintamegk6tszerrzds6vel salktiiblaszeni mirtdt hozhatunt 161fe. Ehheza beflizdsi rendiinket a kdvetkez6kdppenkel m6dositanur*:

E beiiz6si rcnddel a kdve&ez6 mintasorkdszir,\et6:

Tovdbbi b6\'1t6sse1 a kdvetkez6 mintizatotkapjuk (ennek elkdszitdsdhez mrir nem ele-. " " ,14 " L i . . " - . l r ;h l i l .

A keret €s az iid6mintill( szov6s6vel hoszszli sdvokat ds rcmbuszokar is k6szithe-hint:

!! ?.P

A k6verkez6 karkdt6k egyszeni, szed6sn6lkrili mintlval k6szulrek ugyanabbdl ak€t fe1vet6sb61. csr.tpiin annyi a kdlonb-sdg kdztiik, hogy egyet kdznliik a szalagszdlein gydngldkkel diszitettlink. Glrdngydkkel egyszeiien diszirhetjiik a sza-lagokat, minddssze a keskeny veliildk

Bc:rns.ksrkiit6

re kell iiket felnizniink. Az igy elkdszileltvetuldket vagy ver6flra tekerji:ih vagypedig gombolyagban tartjuk. Szdviskorminden egyes vetiildkbevet6s el6tt hiz-zunk egy gyongyctt a szalag sz6l€hez.Ezutiin tehetjiik be a sz:idnyildsba a veriil6ket.

Any4g(4 31b 15 x 2 cm?s karkijt6hi;z). 31€s szdv6tdbla. 16l3as gyapjlifonal. 2 m€s felvelds. Gydngy a vetiildkfonalra

Elkasz�{tesAz aldbbi dbrrik alapj:in dolgozzu r. A kark6t6 v6g6t fonrissal vagyfdmkapoccsal zilrhatjuk. A fdmkapocsfelvarresa e16tt szegjnk le a szalasl'ege

I

!! t9 ?! l! ?! 14 2u .!r !D6b l n l n 1 r

,l'i;):,lt!)iltt,:;trt ' l*:i':,,11'r:"

l1

II

/ t : ' . , " t t ' :

, ' , , , ' , , i l ,

i .

: , : " '

. , , l .

!

/ "

baQL

/i:]1!ct !:itnr,ll,1irJ o *" *atkiitohiin

fr1ir JnS Pl r f l ! rona. 2 nl€s felv€tds

rt

A kotta alapjdn dolgozzunk. A karkot6v6g6r rdbbf6lekdpper ztirhatjuk: va gvbefonjuk, vrgl besodoriuk.

!j :lrz :+ti l i 1:z 3t lt 3i

i:

FejpdntAnydg. 2 m-es felvet€s. 2x €s 16/3 ler6sre sodort) gyapjdfonal. Szdlak szima: 52! Sz6tt szalag m6rete: 40 x 3 cm. 12 x 3 cm gumipiint

Elkiszitds

ket 12 cm€n hajtsuh vissza, szegjr:ikbe, es

rdgzitsiik hozzdjuk a gumipiintot.

A fejpint h6rom mintebdl k6sziilt:1. Univerzum2. Urhaj6k3. CsillagokA . a r o m m i n t r F ' p - t e ' ' . e ' F b _ t i z a . L o l -

tdja a kdverkez6:

Mi ttu megsz6ttiik a fejpirtot, a szalagv€8e f

...\ : : ,

..t!at,

:-l

.iifiaRE& _:ti

,.�lirlilr

rtfrE3,: nl€s reh etes.+xis 1ar, '3 i i er6sr. sodort lz inesgvaPtLii[]nalSzdlak szilnar 6.+A m€gs?6hctd ]narc. 26ll x i cm

.\ szalag !igein il0 clll szov€! neLkulirojror iraStuir. anel\ei kenjbb eldol

Sozherunl i ionissal 1 'agr sodrissi l .a \ r - l , - u " . 1 ! ( - , r : 1 . p i . l o . r : .

aihal]nazhaijul r kepen Lit|atLi' mesDldisr. Az osszef.rgoii ro,jtfr szi]r-.i(a|ritelieflinLr 2 3rzfrl]s srin( lihel.i. " r t r n r ; r " . t . 1 - : . f h - F . r r t P r

hurokba.

Gesztenyafirdg-ffrttttas ovAnydg

. 4x €s 16l3ns edsre sodort szines Syapjffonal

. Sz61ak sz6ma: 85

. A megsz6het6 mdret: 360 cm

ELKegrltesEsl'felvet6sb6l akdr hiirom, kb. 73 cm hossz/r\ a p . 6 . 5 1 - , . , - r l n _ ' \ . e b b l _ J / l a l s l L g y a -

kat h6szithetrink. Az elkdszult szalagot v:i&iuk de-rF\Un x, n_Fgt- le o me 'ru.e -a o a - ' 2Fagehet szegjrik le, 6s rrjgzirsiink riijuk dvcsatot.

th !! l! l!

I If , l l

I

?! !?.l!b

I II I

Il

Il r

f,I

I f ,I T

f , -f , I

s , E

A}\' '\19\ " " '\

wtobittelefon-tart6 tok

Atlydg. 1 db 40 cm hosszri mint:is szalag. 2 db barna piint, 12 x 2 cm. 5 cm€s t6p6zdr

ElkeszitdsAbana pdntot magunk is megsz6hetjiik 31€s sz6v6tdbliin Nm 1613as bamagyapjtfonalb6l. Term6szetesen 6rdemeslegaliibb 2 m+ felvetni. Igy egyszefre megsz6hetjiik a sziiks6ges p:intokat atdbbi tdrSyhoz is.A megsz6t szalagb6l vdgjunk 1e kb.40 cm'es darabot. A v6geket hajtsukvissza ds szegiiik el. A szalag egyik v6gdthajtsuk fe1 12 cm€n tgy, hogy a mintafeldnk n6zzen. A szalag sz6leihez varrjukhozzd a 12 cm hosszr.i bama pentot- Atok kihajthatd r6sz6nek dgzitdsdre varr-jurk patentokat vagy t6p6zarat.

:-:::=-*_ ,*-: - --___.''-+- --;=::.::::-'_:-_

----: ">-- =".-*

1 db :rll ci:l hossTLL szareg

: : 16 cnr hosszr l t i ] l tr . 5 . m e s i e l o z a :.+0 ), 7 .rn prha xnlagdxrrrD

.\ szrnrr:lrcgr.rLot ulrirrxbbo, I sz:.la:l

rioL lia5ziterriik, mirt a :epcsos .reh.t es

a i:obiliarlo i.ikoi.E, isr i r rani l l i ra rz i rn i rg! l : f3ro i a

szal rg i rn: i lo L ieL: i r r . nra id : r r t i r h i ! t

5lrk 1ilsll1 a l ageliet. as iLzoli:i s!e!lii i Ls

c l . r \ r ssz i r l r r i to t i r i57re I tLr- j ! l i r : r a Le

Lrdzrlr:.1. !lort mxf fa Lr€hqilr:L .r i .r ile

l i rgor . \ :a I r i ! i i os5ze i7 cLdt i l , r i : I a f , r f r r :

:-:f-<Lq&-*,,**"Eo

Az itt ben1uratorr (nfisznlat harom icLletisbail Ldsziiherjilli cl. I(eii6 hasonlo mjntlzarir es uglaroh.an \z6Lesszalagbol ill a iafisznl'e :nt'ega, miF a hanadik hcslie

t . ,

At oldalcLkhoz: db feh.eids rr oldal3khoz,2,2 rn.:l: €s 16.,:l szires gr,apinrbnal €r,rsrc sodona

. . " , d L2l .rr rritror L{eLL haglnunkl52 r 26 c]n fc l iete. puha.r, !3gdarebI0 cm hosszir tep,: ,zar

A vd\panthoz1 dLr Lelictis a rzilLpiinthozi 2,2 rn.+).=s 16,3 szines $apj i r fonaL err isre sodonaSziilak szinlai 23

. . : : : ..\z I� is 2. szalag.ri kiTepen l'lgjuLr j lbe lgr zl darab

? t /ngt. hogr a rojtos tigck eg),iritnrbsn l€gteneh. Ezurinki / ,e1, esede8 Seppel, 1 'aduk ossze I szr lagokal a 5ze-leiknal. A7 €h'agotr r6sznil hajisuDk vissz. les!llbb

- ' l b ;. I f , n . r l - h r n

dsrnta belsfj risze esih VanJuk ft]1 a bilisin|ag kdr |i-g€re a riprlzirakat Hajtsuk lel e tafisznla als6 reLet lz

, I ' i| o . o , ojuk egl ' haLodik sziLai. turnak !dget ledig h t iTzLrl i beleaz ig].leirehorott holLba. A boitok 1.agit r.igjr i eg\tor

-EL',:\ li 11 !l!

l!! L!1: l!: lr! l!l!

:!

:f -rL

lrL

? l ';!L

PdrnqArTJt4g" 3,5 m€s feh.elds" 3 m hosszli szedds nilkilli szalag' Sz6lak szima: 85" 2 db 30 x 2 cn szedett szalag

(1. mintalipusok, 13. oldal). 4x es 16/3 €r6sfe sodort szires

gt'apiifonal

ELlN6szitas\ri&jul fdl a nleg5z6tt szalagot60 cri hosszil darabolda. malcl aszala$6geket szeginh el A szalagokal az oldalain:il van-iuli ossze Ezutiin veriuk bele a tdp6zdrat. A szov6tt aniJagunkai hajtsuk f€lbe. Azoldalakhoz \.arrjuk hozzii a 30 cn1hosszir szedett csikokar.

irLr*l- , =j;,:-.i -.i--

i,

30

"":a