k e d d , 1971, m a j u b 18. 3

Két óvodája van Röszké-ftek, téesz óvodának hívják az egyiket. N e m hivatalosan, csak megkülönbözte téskép-pen. Van, aki azt mondja, igazából semmi köze s incs a termelőszövetkezethez — maga az e lnökhelyet tes is ezzel kezdi —, de azt is hal lani lehet, hogy m é g m i n d i g van alapja a ritka névadásnak.

Amikor új irodaházába köl tözött a Kossuth Terme-lőszövetkezet , akkor adta á t — hivatalos okirattal ado-m á n y o z t a — a régi óvodá-nak.' Hogy mire l ehetne használni egy falu közepén l evő épületet , elsorolni is nehéz . Ha csupán fo l tos zsákok raktára maradt vo l -na . gazdasági embere ink akkor is gazdaságosabbnak mondhatnák . De mi haszna

óvodai személyzet nyújtott műszakos béréhez a szövet -kezet a maga forintjaiból m i n d e n hónapban ráadást fizet. Az indoklás igen e g y -szerű: megér i a gazdaság-nak.

Az óvónők azért szeret-nék, ha az eddiginél is szo-rosabbra fonódhatna a kap-csolat. A f iatalok társadal-mi munkájá t kérnék inkább. Ha fát ü l tetnének a lkalmas időben az udvarra, árnyéko-sabb lenne a gyerekek ját-szótere. Néhány egyszerű játék is k ikerülhetne köny-nyen a kezük közül. A z építőbrigádnak sz inte s em-mi munka lenne egy pan-csoló medence , a gyerekek-nek valóságos áldás.

Biztosan megérkez ik a se -gítség

H. D,

Játék az óvoda udvarán

könnyítése A Belkereskedelmi Mi-

nisztérium a nök é let - és munkakörülménye inek ja-vítására szé les körű intéz-kedési programot dolgozott ki, ame lyben meghatározta a belkereskedelem, a vál la-latok és a szövetkezetek fe ladatait a vásárlások kö-rü lménye inek javítására, a főzés, a mosás és a lakásta-karítás megkönnyítésére .

A minisztér ium egyebek közöt t szükségesnek tartja és elősegít i az önkiszolgálás szé lesebb körű elterjesztését .

A számítások szerint 1975-ig a je lenlegi 6300 helyett legalább S000 üzletben lesz önkiszolgálás. A Zöldért megháromszorozza az e lőre csomagolt áruk mennyiségét . A minisz tér ium ál lásfogla-lásában fe lh ívja a vál lala-tokat, hogy vevőszolgálat szervezésével és a tartós íogvasztási cikkek e lő jegy-zéséve l könnyítsék meg a vásárlásokat .

A kereskedelmi vál la la-toknak gondoskodniuk kell e legendő e lektromos háztar-tási készülékről. A minisz-térium a társ tárcákkal együt tműködve szorgalmazza új háztartási gépek — moso-gatógép, e lektromos ruha-szárító, gőz-, pára- és gazel-szívó berendezés — gyártá-sát.

Szükségesnek tartja a m i -nisztér ium' azt is, hogy a vendéglátó vál lalatok az ét -termekben, a bisztrókban és arra akalmas üzemi étter-mekben vezessék be a va-csoraszolgáltatást.

NEM KRIMI

wan egy szövetkezetnek ab-ból, hogy óvoda lett a házá-ból?

A m í g csak egy in tézmé-n y e volt a fa lunak az apró gyerekek nevelésére , bezsú-folással s e m lehetett he lyet csinálni mindenkinek. Nya-ranként nyí l t néhány hónap-ra egy kisegítő, de hirtelen k e v é s lett az is. Amikor tör-vénybe iktatták, hogy a szö-vetkezet tagjainak munkát kel l biztosítani, é s a köte-lező munkanapokhoz a nyá-ron túli hónapokat is hozzá kel let t adni. akkor merült fe l az addiginál is erősebben a kérdés: és a gyermekemet hová tegyem?

A kényszerűség hajtotta tehát oda a téesz vezetőit , hogy átadják épületüket . Lehetet t benne szubjekt ív tényező is va lamennyi , de a végső döntést a gazdaság számításai hozták meg.

A járási hivatal emberei mondják, hogy mostanáig n e m találták párját a rösz-kei példának. Ennyire át té-telesen m é g ritkán számolnak szövetkezeteink, hogy maguk j a m a k jól. ha a műve lő -désügyet támogatják. Rösz-kén azt is hozzátették a kalkulációhoz, hogy még jobb lenne, ha n e m kel lene délután hazasietniök az asszonyoknak, mert hátha kiteszik a gyereket az óvo-dából. Reggel 6-tól este 6- ig nyugodtan dolgoz-hatnak, ha összezsúfoló-dik a munka. Paprikaül-tetestöl paprikaszedésig itt mind ig összezsúfolódik. Az

Elhunyt Gombás Pál Kossuth-díjas akadémikus

Gombás Pál kétszeres Kossuth-dí jas akadémikus, a Magyar Tudományos A k a -démia e lmélet i - f iz ikai ku-tatócsoportjának igazgatója, a Budapest i Műszaki Egye-tem v i l lamosmérnöki kara fizikai intézetének vezető-je hétfőn. 62 é v e s korában tragikus hirte lenséggel e l -hunyt. Gombás Pált az Aka-démia saját halottjának te-kinti. Temetéséről később intézkednek.

*

Gombás Pál, a magyar e l -méleti f iz ika k imagas ló egyénisége 1909-ben szüle-tett. 1939-ben egyetemi ta-nárrá nevezik ki. 1947 óta a Magyar Tudományos Aka-démia tagja, hosszú ideig alelnöke.

Üttörő szerepet játszott a hazai e lmélet i f izikai kuta-tások megindításában. Mun-kássága az e lmélet i a tomfi -zika. sz i lárdtest- f iz ika és magf iz ika terén nagy nem-zetközi e l i smerésse l kísért eredményekke l gazdagítot-ta a tudományt . 12 könyve e s t ö b b m i n t 130 tudomá-

nyos dolgozata jelent meg idehaza és külföldön. Tudo-mányos működése mel let t ki-magasló eredményeket ért el a tudományos n e v e l ő m u n -kában is. Korai halálával pótolhatatlan veszteség ér-te a magyar tudományt .

Hét esz tendő után tönkre-ment Szeged mini -épi tővál -lalata. a TÖVALL. Vesz-teségét mil l iókban számol-

j iák. Manapság csöd;be me-j het egy építőcég? Mikor a ! beruházók, a megrendelők I versengenek minden vál la l -

kozóért, kőművesért , mikor az országban mindenütt új ürémek, Lakótelepek szület-nek? Furcsa eset, amely mögött óhatat lanul közön-séges krimit sej tünk . . .

Átvizs -gálták a

j főköny-veket, a

bizonylatokat. s kiderült, hogy a T Ö V Á L L - t nem kö-zönséges bűncse lekmények rendítették meg. Hát akkor mi? A kérdésit, a vál la lkozás vezetőjének te t tem fel. A válasza:

— Ellenünk dolgozott sok minden, hirte len nem is tudnék jól válogatni , mérle-gelni az okok között. A kér-dés viszont jogos: miért n e m sikerült é letben marad-nunk. rendesen dolgoznunk? Feladatunk bőven akadt, válogathattunk is. Miután a termelőszövetkezetek — alapító tagjaink —, annak idején, 1963-ban megalakí -tották a TÖVÁLL-t , a mun-kát a mezőgazdasági szer-fás épületekkel kezdtük. Az e l ső esz tendőben 156; 1969-ben m á r 280 dolgozónk volt. Aztán nvugtalanitó je-leket tapasztaltunk, jobban mondva amikor én a cég-hez jöttem, ész le l tem. Ügy láttuk,' n e m megfe le lő a gazdasági háttér. Kevés a pénzünk anyagra, m u n k a -bérre. A z ál landó tőkesze-génység miatt „sorban ál l -tunk" a bankban, nem hite-leztek az építőanyagot szál-lító cégek sem. Kényte lenek voltunk rendre rossz kompromisszumokat kötni a partnerekkel, a megrende-lőkkel, hogy nagy erőfeszí -tések árán szerezzünk m u n -k a b é r r e v a l ó t . . . A késedel -mek miatt tavaly fé lmi l l ió forintot f izettünk ki kötbér-re, perköltségre, kamatra.

— Tehát az anyagi ne-hézségek?

— Nemcsak azok. Azt hi-szem. szervezet lenségünk, a létfontosságú adminisztrá-

ció gyengesége miatt vesz-tettünk! Sajnos későn, a fe l -számolásnál derült ki, hogy legjobban a főkönyvünk ve-zetett félre bennünket: nem kaptuk f igye lmeztető jelzést vagyoni helyzetünkről . a valóságos kiadásról, bevé-telről. Tény, amikor már veszteségre álltunk. magas munkabért f izettünk ki. A műszaki vezető nem fogta össze a termelést, gyenge volt az el lenőrzés. N e m -egyszer megesett , hogy az „egész vonat" fé lrevezette a TÖVÁLL-t : a művezetők papíron „építettek" — azaz vastagon számoltak el. s mi f izettük az e l s e m vegzett m u n k á é r t . . .

kedtünk a pénzért. Persze kint a területen se ment minden normál isan: az em-berek egvkettóre rákaptak a lógásra. Na. de ezek után n e m csodálom!

A kőműves : — Igaz. a T Ö V A L L ga-

val lér módon fizetett. Ebből a szempontból a legjobb vá l -lalat Szegeden, még a ma-gasépítőnél s e m kerestem ennyit .

— És most hova megy dolgozni ?

— Egy téesz-üzemágba. Azt mondják, ott is jó a ke-r e s e t

CSAK A PÉNZ?

II körzeti orvosok szerepe az egészségügyben

A Magyar Általános Or-vosok Tudományos Egyesü-lete — MÁOTE — rende-zésében vasárnap Siófokon befejeződött a körzeti orvo-sok első országos kongresz-szusa. A háromnapos ta-nácskozáson az ország min-den részéből egybegyúlt mintegy hatszázötven orvos vitatta meg a biztosítottak egészségügyi és szociálpol i -tikai kérdéséit .

A kongresszuson leszögez-

ték, hogy a szocialista egészségügyben k iemelkedő szerepe van a körzeti orvos-nak, nemcsak a betegségek gyógyításában. hanem az egyén és a társadalom szá-mára ugyanolyan fontos megelőzés, gondozás és re-habil itáció terén is. Ezeket a feladatokat csak szakszerű-en képzett, és az orvossal jól együttműködő asszisz-tencia segitsegevel lehet megvalós í tani . ( M I D

Az igaz-gató f ia -tal e m -ber, ta-

va ly nyár e le jén — megbí -zatása második esztendejé-ben — idegszanatóriumba került. Rövid idő múlva visszatért — mint mondja — „Nem akartam feladni, abban bíztam, hogy a ká-tyúból kisegíthetjük a vá l -lalkozást. De a bajok hal-mozódtak. egyre gyakrabban kel let t „külön tornát" v ívn i azért, hogy a T Ö V A L L f ize-tést adhasson embereinek".

A hivatalnoknő: — A számvite lünk sosem

állt rendben, én ekkora összevisszaságot nem tapasz-taltam még. És azok, akiket mi összeszedtünk! Végig-hal lgattam a fe lvéte lre je-lentkezőket, legtöbbjük az-zal kezdte „Mit f izetnek?" —, hogy mit kel l érte csi-nálni. azt e l fe lej tet ték m e g -tudakolni. És a lkudtak a z órabérre, mint a piacon! Mi, mert nem tehettünk mást — fe lvet tük őket. Ma-gas órabérekért. A rendes, becsületes munkások erre mérgesek lettek; joggal kérdezték: ha a jöt tmen-tek ennyit kapnak, mennyi t érdemelnek ők? Így kú-szott mind magasabbra az órabér — te l jes í tés nélkül.

A technikus: — Valahogy nálunk nem

alakult ki a fegyelem, az a légkör. ame lyben érvényt szerezhettünk volna az uta-sításnak. Csak pénzzel ope-ráltunk. A régén már sz inte mindenért pénzt ajánlot-tunk.

A brigád vezető: — N e írja b e a nevemet ,

úgyis ki lépek. N e k e m az a vé l eményem, hogy a veze-tőség nem jól irányított; sose volt. időben anyag, ké-sett az utánpótlás, ideges-

FELELÖSSÉG N É L K Ü L

Való-ban. a

TÖ-V A L L a

város legjobban f izető épí -tövál la lata volt, az át lagke-reset a f iz ikai dolgozóknál 2577—2850 forintot. (!) i s e lérte —. de akadt o lyan fútőszerelő, aki havonta 4000—4500 forintot vett fel. Személyenként e l lenőrizhe-tet len a produktum: összes-ségében azonban igen: a magas keresetek mögött nem állt i lyen értékű te l je-s í tmény. A T Ö V Á L L — a m e l y 1970-ben már csak-nem négyszáz dolgozót fog-lalkoztatott — végül nem kapott hitel t a banktól . A l egnehezebb időszakban a műszaki veze tő egyszerűen kilépett. Pé ldáját sokan kö-vették. márc ius közepén már 130 ember hiányzott, s ez fokozta a gondokat. „Ha a munkákat más vál la l -kozók fejezik be — az a la-pító tagoknak nagyobb lesz a veszteségük" — mondja végül Lemondóan az igaz-gató. Aztán hozzáteszi: „Még n e m kellett, volna felszá-molni, ta lán vol t lehető-ség . .

A páratlan szemlé lő azon-ban másként lát ja: a TÖ-V Á L L - n a k törvényszerűen a csődhöz vezetet t az útja. Esztendőről esztendőre csök-kent a fe le lősség a fe ladat-tal, a szakmával szemben. Ahogy az igazgató emi i te t -te: az egész vonalon. Becsü-letes m u n k a helyett lógást választó órabérvadászoktól kezdve, a hamisan számoló művezetőig , a gyenge mű-szaki vezetésig, e l lenőrzé-s i g . . .

A kongresszus így fogal-mazott nemrég: „Az anya-giasság tönkreteszi az a lkotó légkört." Hogy mennyire igaz ez. b izonyí ték rá a T Ö V Á L L sorsa. Egy építő-vál lalaté , amely hazánk ed-digi l egnagyobb építőipari konjunktúrájának idején befejezte pályafutását .

Matkó István

Távközlési világnap Tegnap délután a nemzet -

közi távközlési v i lágnap a l -kalmából ünnepséget tar-tottak a Posta vezérigazga-tóság tanácstermében, ahol Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes , a Magyar Posta vezérigaz-

gatója mondott ünnepi be-szédet. Tegnap a 4-es, a 62-es. a 114-es budapesti posta-hivatalban. va lamint Mis-kolcon. Debrecenben, Szege-den. Pécsett és Sopronban alkalmi belyegzót hasznait a posta. (MTD

Küldöttségünk a Szovjetunióban

Szül őfaj ujában:

Emlékművet állítottak Dobi Istvánnak

Szőny lakossága vasárnap Dobi Istvánra, az Elnöki Tanács e lhunyt e lnökére emlékezett . A tanácsházzal szembeni Hősök terén ben-sőséges ünnepség közepette fe lavatták a falu szülötté-nek, Dobi Is tvánnak e m l é k -művét . Ott vo l t az ünnepsé-gen Dobi István özvegye. Havasi Ferenc, az M S Z M P K B tagja, a Komárom m e -gyei pártbizottság első t it-kára, Barati József, a Ha-zaf ias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Be -resztóczy Miklós, az ország-gyűlés alelnöke, Kroszner László, a K o m á r o m megye i

tanács elnöke, va lamint az Elnöki Tanács képviselői , a m e g y e párt-, á l lami é le té-nek, tömegszervezete inek más vezetői. Eljöttek a kör-nyező községekből , sőt a tá-voli v idékekről is Dobi Ist-ván egykori barátai, t iszte-lői. Meghívták az avatóün-nepségre mindazokat az in-tézményeket , szerveket, bri-gádokat is, amelyek az El-nöki Tanács volt e lnökének a nevé t visel ik.

A z ünnepi beszédek után koszorúkkal, v irágcsokrok-kal borították be a szobor talapzatát.

A Szovje tunió K o m m u n i s -ta Pártja Központi Bizott-ságának meghívására hétfőn elutazott a Szovjetunióba a Magyar Szocial ista Munkás-párt pártmunkásküldöttsége, amelyet Nagy Tibor, a párt-és tömegszervezet i osztály helyettes vezetője vezet. A küldöttséget a Ferihegyi re-pülőtéren Háry Béla, a Köz-ponti Bizottság osztályveze-tő" helyettese búcsúztatta. Je-len volt Sz. Sz. Szatucsin, a szovjet nagykövetség taná-csosa. (MTI)

Óvoda Röszkén A második műszak