Szociálpszichológia

vizsgajegyzet

AZ ATTITŰDÖK JELENTŐSÉGE AZ ÜZLETI VLÁGBAN

1. Az attitűd fogalma

1.1. Az attitűdök az üzleti életben és a társadalomtudományokban az üzleti életben fontos tényező a társadalmi szereplők, a potenciális fogyasztók,

üzlettársak, ügyfelek stb. viselkedésének előrejelzése és befolyásolása attitűd: latin „aptus” → alkalmasság, mozdulat, testtartás, magatartás a szociálpszichológia negyede-fele az attitűd kérdéskörét érinti az attitűd összeköti az amúgy nehezen összeegyeztethető pszichológiai irányzatok

fogalmait rengeteg fogalmi meghatározás született rá az évek során

2. Az attitűd tengelyei az attitűddefiníciók leggyakoribb elemei:

o érzelmi (értékelő) viszonyuláso valamilyen ismeretet, véleményt, gondolatot, babonát tartalmaz az

attitűdtárgyra vonatkozóano egyfajta viselkedést jelent

ez alapján az attitűdnek 3 tengelye van:

az attitűd csak emberre jellemző, csak ember rendelkezhet vele

1

az attitűd maga az affektív (érzelmi), kognitív )ismereti) és konatív (viselkedéses) viszonyulás

attítűdtágy → amire a viszonyulás vonatkozik, bármi válhat attitűdtárggyá, amihez viszonyulni lehet

3. A viselkedés előrejelzése az attitűd fenti struktúrája lehetőséget biztosít a jövőbeli viselkedésmódok

predikciójára az emberi faj egyik leglényegesebb megkülönböztető tulajdonsága az állatvilágban

éppen az előrelátás szándéka és képessége pl. jóslás pszichoanalitkusok → a múlt történéseiből indokolták a jelent, de a jövő viselkedéseit

nem jósolják meg amennyiben az attitűd tengelyei harmonizációra hajlamosak, az érzelmekből és a

véleményekből lehetséges a viselkedésre következtetni a mindennapi tapasztalat megerősíti a kovarianciát (együttváltozás) → amely

attitűdtárgyat nem kedveljük, arról nem alakítunk ki kedvező véleményt

3.1. Az attitűd alkalmas a viselkedés előrejelzésére Milton kísérlete

o pártok iránti viszonyulás megváltoztatása hipnózis alatto z attitűd érzelmi tengelyének megváltozása az attitűdtárgyra vonatkozó

vélekedéseket is megváltoztatja → az attitűdtengelyek hajlamosak harmonizációra

Milgram kísérleteo a vizsgálat elején az asszisztens pozitívan viszonyul a diákhozo minél erősebb áramütéssel bünteti (viselkedés), annál inkább negatív irányba

változik az attitűd affektív és kognitív szinten → kizárólag a viselkedés megváltozása hatással van az attitűdtárgyra vonatkozó érzelmekre és vélekedésekre → az attitűd szintjei hajlamosak harmonizálni egymással

attitűd konszonancia → harmonizáció disszonancia → az attitűd szintjeinek ellentmondása, amely olyan feszültségeket kelt,

melyek a harmonizáció irányába hatnak disszonanciát okoz pl. ha olyat bántunk, akit szeretünk disszonancia redukció → feszültség feloldása (pl. nem bántjuk tovább akit szeretünk,

vagy leértékeljük, akit bántottunk) minél méltánytalanabbul viselkedünk valakivel, annál negatívabb lesz felé az

attitűdünk Daryl Bem → saját érzelmi állapotunkat és kognitív attitűdjeinket épp úgy ismerjük

meg, mint a többi emberét → megfigyeljük a viselkedést és ebből következtetünk az attitűd érzelmi és kognitív szintjeire

néhány megválaszolatlan kérdés:o vajon minden esetben negatívan viselkedünk azzal, akit nem szeretünk?o minden esetben teljesül a disszonancia redukció?o teljesül-e mindig az attitűdszintek változásának törvényszerűsége?o lehet-e egyértelműen anticipálni az affektív és kognitív szintből a jövőbeli

viselkedést?

2

3.2. Az attitűd nem mindig alkalmas a viselkedések előrejelzésére az attitűd és a viselkedés között összefüggés van, de az attitűd mégsem nyilvánul meg

mindig egyértelműen a viselkedésben La Piere kísérlete

o ázsiai személyekkel kapcsolatos attitűd vizsgálatao a konatív szint ellentmondott az affektív és kognitív szintnek

Hovland kísérleteo hazafiassággal kapcsolatos attitűdök vizsgálatao habár az egyes csoport tagjaiban affektív és kognitív szinten mérhető volt a

változás, a csatatéren nem különböztek a kontroll csoporttól ezekből a kísérletekből arra lehet követeztetni, hogy a mechanikus attitűdkutatások

tévesen jelzik előre a jövőbeli viselkedéseket

3.3. A viselkedés előrejelzését nehezítő tényezők

3.3.1. Az attitűdmérés és a tényleges viselkedés között eltelt időintervallum hosszú az attitűd hosszútávon változásra hajlamos minél hosszabb idő telik el a mérés és a viselkedés között, annál nagyobb az attitűd

megváltozásának lehetősége pl. szavazásoknál 8 nappal a választás előtt, majd exit pool vizsgálatoknál az

eredmények eltérnek

3.3.2. A személyes kapcsolat hiányzik a kérdéseket absztrakt szinten teszik fel (pl. La Piere) a tényleges viselkedés az attitűdtárggyal való konkrét személyes kapcsolatban valósul

meg mindig figyelembe kell venni, hogy eltérés van az attitűdtárggyal való absztrakt és

személyes kapcsolat között

3

3.3.3. A viselkedés több attitűd eredője mechanikus felfogás → az attitűdtárggyal kapcsolatos viselkedés kizárólag a

rávonatkozó érzelmektől és a gondolatoktól függ valójában a viselkedés több attitűd eredője pl. La Piere → azt nem kérdezték meg, hogy az étteremtulajdonosok milyen

viszonyban vannak a pénzzel, pedig a pénz szeretete valószínűleg erősebb volt, mint a kínaiak elutasításapl. Hovland → nem vizsgálta, hogy a katonák milyen viszonyban vannak a halállal, valószínűleg a hazafiasság ellenére sokan nem szerettek volna meghalni

ez a fajta kutatási tévedés leginkább a viselkedés meghatározóinak kvalitatív vizsgálatai által védhető ki (mélyinterjú)

a kvalitatív vizsgálatok során kérdéseket tesznek fel annak megállapítására, hogy a viselkedés hátterében milyen szempontok húzódnak meg

a háttérben található attitűdstruktúra feltárását követően érdemes kvantitatív kutatást végezni

a kvalitatív vizsgálatból megtudható, hogyan gondolkodnak a célcsoport szereplői, míg a kvantitatív vizsgálat információt ad arról, hogy kik ők és hányan vannak

3.3.4. A viselkedést a társadalmi normák is befolyásolják valamennyi viselkedés a belső hajlamosító tényezők (perdiszpozíció) és a külső

befolyásoló erők (szituációs tényezők) kereszttüzében alakul ki az attitűd egyike a belső hajtóerőknek számos olyan érzelme és gondolata van az embereknek, amelyek külső vagy belső

gátló tényezők miatt nem valósulnak meg tényleges viselkedésben pl. szerethetünk valamit, aminek kimutatása szégyenérzetet keltene, vagy a társadalom

erkölcstelennek ítéli meg ilyenkor a külső-belső normatív tényezők letiltják a létező érzelem viselkedéses

kifejezését a viselkedést tehát nemcsak attitüdinális tényezők, hanem normatívak is

meghatározzák

pl. Orwell: 1984 → totálisan beszabályozott társadalom, minden érzelmet gondolatot, viselkedést, gondolatot ellenőriznek → a szituációs tényezők határozzák meg az emberek viselkedséét és életét

anarchikus társadalomban → csakis a belső hajtóerő irányítja a viselkedést, a társadalmi (külső) szabályzók leépülnek

demokratikus társadalom → sokféle attitűd megfér egymás mellett, és közben surlódnak is egymással → ez utóbbi olykor társadalmi feszültségeket okoz, hosszú távon viszont a társadalmi evolúciót szolgálja

4

amikor a társadalmi normák változóban vannak → nagyobb mozgástérre van szüksége az egyén attitűdjének

a társadalmi normák nem feltétlenül azonosak a személy belső normáival, számtalanszor előfordul, hogy egy személy nem tesz meg valamit, mert szégyent érezne miatta, pedig a társadalmi normák nem tiltják az adott viselkedést

3.3.5. A viselkedést helyzeti tényezők is befolyásolják az attitűddel nem kapcsolatos tényezők is befolyásolják a viselkedést, pl. a helyzeti

tényezők a viselkedés általában társadalmilag szabályozott helyzetben zajlik, ritkán elégíthető ki

maradéktalanul valamennyi vágy pl. lehet, hogy valaki szívesen járna kerékpárral, de ha esik az eső, a helyzeti tényezők

kizárják az attitűd viselkedéses megvalósulásátpl. az emberek szeretnének gazdagok lenni, általában mégsem rabolnak bankot

a különféle helyzetek az attitűd más-más összetevőit és aspektusait hozzák felszínre

3.3.6. Az attitűd intenzitása gyenge minél intenzívebb egy attitűd, annál erősebb az időbeli stabilitása, annál kevésbé

hajlamos a változásra, annál valószínűbb, hogy felülírja a helyzeti és normatív tényezőket → annál biztosabban következtethető általa a viselkedés

az alacsony intenzitású attitűd labilis, hajtóereje csekély → a helyzeti tényezők sokkal inkább befolyásolják a viselkedést

pl. közvélemény kutatás kínai étterem nyitásával kapcsolatosano alacsony intenzitású válaszok esetén az attitűd nem elég erős ahhoz, hogy a

viselkedést befolyásolja, külső tényezők (illat, ár stb.) inkább meghatározzák majd a viselkedést

3.3.7.Az attitűd inkonzisztens az attitűdön belül ellentmondások vannak az inkonzisztens attitűdök esetén bizonytalan a későbbi viselkedés előrejelzése

4. Az attitűd tulajdonságai

4.1. Az attitűd iránya vagy minősége az attitűdtárgy iránya lehet pozitív, vagy negatív az attitűdtárgy lehet vonzó, rokonszenves vagy éppen taszító, ellenszenves

4.2. Az attitűd intenzitása a pozitív vagy negatív viszonyulás mennyire kifejezett minél több érzelemmel, indulati elemmel töltött az attitűd, annál intenzívebb elvileg a neutrális attitűd nem is attitűd → az attitűd lényege az affektív viszonyulás vannak olyan viszonyulások, amelyek nem tartalmaznak érzelmi elemeket, ezért nem

is tekinthetjük őket attitűdöknek:o beállítódás → tiszta, érzelem nélküli kognitív viszonyulás pl. ma kedd vano szokás → érzelmileg kiürült viselkedéso ismeret → annak tudása, hogy ki írt egy verset (az attitűdben megjelenik az

érzelmi értékelés arra vonatkozóan, hogy szép-e a vers)4.3. Az attitűd stabilitása

5

minél intenzívebb egy attitűd, annál erősebb az elköteleződés iránta, annál inkább ellenáll az ellenérveknek, nehezebb megváltoztatni → annál stabilabb

a jelenség neuropszichológiai okai:o az intenzitást meghatározó érzelmek a mély agyi részből erednek →

jellegzetessége ezeknek az idegsejteknek, hogy nehezen ingerelhetőek, de ha egyszer aktivizálódnak, neheze fáradnak el

o más szavakkal az érzelmek nehezen keletkeznek, de nem könnyű tőlük megszabadulni → az érzelmek jelenléte időben stabilizálja az attitűdöt

o a gondolatok, vélemények az új agykéreg működéséből erednek → gyorsan ingerületbe hozhatóak, és a gátlásokra is gyorsan reagál

o a gondolatokat sokkal könnyebb megváltoztatni, mint az érzelmeket, érzelmeink megváltozása viszont sokkal stabilabb attitűdváltozást eredményez

nagyon intenzív és stabil attitűd → érték → együtt járó értékek → értékrendszero az értékrendszer egyes elemei a személyiségben is megmutatkoznak

az attitűd intenzitása és stabilitása mentén az alábbi dimenzióba rendezhetők a lelki jelenségek

beállítódás → attitűd → érték → értékrendszer → személyiség

a viszonyulás intenzitásának növelésével egyre nehezebb megváltoztatni, s egyre pontosabban lehet előre jelezni az általa kiváltott viselkedést

minél intenzívebb a viszonyulás, annál én-közelibb lelki rétegeket mozgat meg

4.4. Az attitűd relevanciája az attitűdtárgy tulajdonsága minél intenzívebb az attitűd, annál stabilabb, a viszonyulásnak annál erősebb az

érzelmi töltete, és annál fontosabbnak (relevánsnak érezzük az attitűdtárgyat pl. akiknek nincs kifejezett politikai attitűdje, azok nem is tartják érdemes dolognak a

politikai élettel való foglalkozást ennek ellentéte a státusz szimbólum jelensége

4.5. Az attitűd perzisztenciája perzisztens → kitartás, folytonosság, tartósság

6

az intenzív értékek hajlamosak viselkedést kiváltani, folyamatosan próbálnak a viselkedésben megmutatkozni

pl. az a személy, akinek erős vallási meggyőződése van, a hitének magatartásbeli jegyeit gyakran kifejezi viselkedésében

4.6. Az attitűd konzisztenciája a konzisztens attitűd ellentmondásmentes, ez a természetes állapot ha egy attitűd inkonzisztens → az attitűd affektív, kognitív és konatív szintjei között

vagy pedig a szinten belül ellentmondás van

4.6.1. Ellentmondás az attitűd szintjei között szintek közötti ellentmondást okoz, ha mást mond a szív, mint amit az ész diktál pl. valaki tudja, hogy a dohányzás káros, mégis rágyújt

4.6.2. Ellentmondás az attitűd szintjein belül ambivalens attitűd

o ambivalencia → az affektív tengelyen belül lép fel inkonzisztencia → az attitűdtárggyal kapcsolatos érzelmek keverednek

o pl. Bill Clinton esete az attitűd komplexitása

o kognitív tengelyen belül vet fel ellentmondásokato annál komplexebb egy attitűd, minél több kognitív összetevőt tartalmazo pl. autóvásárlásra vonatkozó attitűdo minél komplexebb egy attitűd, annál több belső konfliktus adódik a döntés

soráno minél több kognitív szempont keveredik az attitűdben, annál több pro és kontra

érv merül fel, melyek kioltják egymást → mindez az attitűd intenzitását csökkenti

o a szimpla attitűdök (egy szempont) attitűdök könnyen válnak szélsőségessé

4.6.3. Az attitűd inkonzisztencia hatásai az inkonzisztencia érzékelése lelki feszültséget, disszonanciát vált ki a disszonancia feloldható lenne viselkedésváltozással → mégsem történik mindig így

→ a disszonancia enyhíthető köztes kognitív elemek felvételével (pl. light címkéjű cigarettát szívni)

a disszonancia leginkább a releváns attitűdök összhangtalansága esetén lép fel számos attitűd lehet ellentmondásos → amennyiben a személy nem észleli az attitűdje

inkonzisztenciáját, disszonanciát sem él át → ellenben feszült lesz, ha mások felhívják a figyelmét az ellentmondásokra

az inkonzisztencia bármelyik formája csökkenti az attitűd intenzitását, és megnehezíti a viselkedés előrejelzését

4.7. Az attitűdök funkciói

7

az attitűd különféle okok miatt jöhet létre az attitűdök egészen eltérő okokból eredhetnek, ezért nem tekinthetőek azonos

attitűdnek az attitűd funkciója azt mutatja meg, hogy egy adott attitűd milyen okból jön létre akkor hasznos azonosítani, ha a cél az attitűdök megváltoztatása az attitűd funkciója leginkább kvalitatív módszerekkel (interjú) tárható fel, skálázással

leginkább az attitűd minőségét és intenzitását lehet mérni Daniel Katz → az 5 attitűd funkció:

4.7.1. Az instrumentális kiegyenlítési funkció a legtöbb lelki jelenség, így az attitűd is tanulás útján jön létre, mely folyamatban a

jutalmazásnak és a büntetésnek van szerepe szeretjük azokat az attitűdtárgyakat, amelyek jutalmaznak, nem szeretjük, amelyek

büntetnek, vagy ezzel kecsegtetnek számos dolog rendelkezhet jutalomértékkel → pozitív érzelmi állapotok, a

szükségletek kielégülése, státusz emelkedése, énkép javulása, anyagi haszon, boldogságbüntetést jelenthet → negatív érzelmi állapot, önbizalomvesztés, bűntudat, anyagi ráfordítás

ha a tanárt azért szeretik, mert jó jegyet ad, és azért utasítják el, mert rosszabb jegyet ad a vártnál, akkor instrumentális attitűdfunkciók alapján értékelik

az ilyen funkciójú attitűdök akkor változnak, ha az attitűdtárgy jutalmazási és büntetési tevékenysége megváltozik

4.7.2. A szociális adaptív, avagy társas igazodási funkció itt is a jutalmazás és büntetés alakítja az attitűdöt nem az attitűdtárgy, hanem a személy szociális terében fontos ideáli csoport jutalmaz

vagy büntet hozzájuk szeretne tartozni, ezért készen átveszi az attitűdjeiket → a referenciacsoport

mivel felfedezi a saját attitűdjeit, befogadja a személyt, aki ezt jutalomként éli meg ellenben a példakép elutasítja a tőle idegen attitűdöt, kirekeszti a személyt, aki ezt

büntetésként éli meg különösképpen a serdülőkorúak körében figyelhető meg a jelenség Andrews és Kandell → középiskolás drogfogyasztás a példaképek hatására a szociális adaptív funkciót legalább két módon lehet megváltoztatni

8

o a referenciacsoport attitűdöt vált (pl. megváltozik a divat)o a személy új referenciát talál magának

az instrumentális és a szociális adaptív funkció között jelentős különbség van → nem szerencsés a két funkciót összemosni

o instrumentális → az attitűdtárgy jutalmaz vagy büntet, a személy direkt kapcsolatban áll az attitűdtárggyal

o szociális → mintaadó csoport, a személy készen veszi át valaki más attitűdjét az instrumentális funkció elképzelhetetlen előzetes tapasztalat nélkül

o pl. ha valaki skinhead szeretne lenni, akkor utálnia kell a kisebbséget, hiszen a többi skinheadre is ez a jellemző → maga is utálni fogja a kisebbséget, pedig elképzelhető, hogy nincs semmi előzetes rossz tapasztalata

o ha valakit jól megvernek, ő kerülni fogja az ilyen helyzeteket → instrumentális az előítélet nem azonos a negatív attitűddel, előfordul pozitív előítélet is pl. márkázott

sörök

4.7.3. Az értékkifejező, önmegvalósító funkció érték → nagyon intenzív, nagyon én-közeli, erős érzelmi töltet idői stabilitás az értékek erős perzisztenciával rendelkeznek, hajlamosak a viselkedésben megjelenni az értékek az identitást is kifejezik ebben az esetben is jelen van a jutalmazási és büntetési rendszer → ezek ilyenkor

belülről fakadnak → bűntudat keletkezik a saját értékekkel ellentétes érzelmek, gondolatok, cselekedetek eseten + az értékkel megfelelő attitűd esetén a személy büszkeséget él át (önmegvalósítás)

az intenzív attitűd erős viselkedésdetermináló erővel rendelkezik, a helyzeti tényezők hatása gyengül

az értékek tartást és gerincet adnak a személy számára aki rendelkezik értékekkel azt az adott területen nehezebb manipulálni ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy az érték társadalmilag hasznos jelenség, de ez

nem így van → az érték szociálpszichológiai értelemben nem más, mint intenzív attitűd

o megfigyelhetők olyan intenzív attitűdök, amelyek tágabb társadalmi perspektívában antiszociálisak pl. fasisztoid attitűd, iszlám dzsihád → az ezekhez kapcsolódó dogmákat követő személy ezeket értéknek éli meg

korábban egy zárt társadalomban sokkal kifejezettebbek voltak az értékek az alacsony bizonytalanságtűrő képességgel rendelkező egyénnél erős a hajlam, hogy

megtalálja a biztos pontokat, értékeket, melyek vezérletével érdemes élni → veszélyeztetettek a szekták által

a szekták terjedése összefüggésben van azzal, hogy a modern társadalomban az alapértékek relatívvá váltak

4.7.4. Én-védő funkció az attitűd képes megvédeni az énre vonatkozó kínos és fenyegető információktól a pszichoanalitikus elméletben nagy szerepe van a tudattalannak → elfojtott vágyak az eredeti vágyakat a társadalom korlátozni kénytelen → elfojtás a vágyakat meg kell tanulnunk megfékezni, társadalmilag elfogadhatóbb mederbe

terelni

9

elfojtás → a vágyak kibüntetődnek a tudatból, egy jelentős részük tudattalanná válik ezt követően elutasító attitűddel reagálunk azokra a helyzetekre és személyekre,

melyek az eredeti vágyakkal szembesítenek Milgram kutatása → én-védelem, a szenvedő fél leértékelése, mert szembesül azzal,

hogy saját maga rosszat tesz az attitűdöket több okból is nagyon nehéz megváltoztatni

o elsődlegesen nem az attitűdtárgy tulajdonságaiból fakadnak, hanem a személy lelki traumáiból, gyengeségeiből → az attitűdtárgyra vonatkozó új információkat meg sem hallja a személy

o mindenkinek van egy árnyékszemélyisége, melyben letiltott, elfeledett vágyak vannak → minden személynek vannak elfojtásai, és ezért én-védő attitűdje → mivel saját elfojtásainkat magunk sem ismerjük, ezért magunk sem szembesülünk azzal, hogy valakit/valamit azért utasítunk el, mert a már elfojtott vágyainkkal szembesít minket

ilyen esetben az önismeret növelésével, traumák feldolgozásával meg lehet szabadulni az elfojtott, fel nem dolgozott traumáktól

4.7.5. Az ismereti, gazdaságossági, vagy ökonómiai funkció kognitív pszichológiai megközelítés hozadéka az attitűd segít az amúgy kaotikus világban eligazodni, értelmet adni a világnak,

befogadni a sokféle információt segít megállapítani, hogy mi a jó, mi a rossz, mi a kedvező és kedvezőtlen, a kellemes

és kellemetlen stb. attitűdök nélkül nehéz lenne eligazodni és minden esetben mérlegelni a már meglévő attitűdjeink leegyszerűsíti, kategorizálja, áttekinthetővé teszi a

bonyolult világot segít határozott véleményt kialakítani disszonanciaoldás → a kedvelt pártról inkább a jót, a nem kedveltről a rosszat hallják

meg az emberek ez a funkció leginkább klasszikus kondicionálás útján jön létre

o az attitűdtárgy negatív attitűdöt vált ki, ha korábban negatív ingerrel társítottáko az attitűd révén a dolgok megközelítendő és elkerülendő kategóriákba kerülneko ez a mechanizmus segíti a túlélést

néha még pozitív élmények társulása sem feltétlen szükséges a kedvező attitűdök kialakításához → minél gyakoribb egy semleges attitűdtárggyal való találkozás, annál inkább javul annak megítélése

az idegen, ismeretlen attitűdtárgyak kezdetben negatív attitűdöt váltanak ki → xenofóbia

hasonló kategóriába eső attitűdtárgyak közöttit tulajdonságok összemosódnak → homogenizáció

a konkurens attitűdtárgyak közötti különbségek felerősödnek → heterogenizáció az attitűdtárgyak teljes megismerésére nincs elég kognitív kapacitás → a dominánsnak

vélt tulajdonságok alapján ítéljük meg őket → stigmatizáció az ismereti funkció racionális úton módosítható, ha a személy belátja, hogy bizonyos

attitűdjei tévedéshez vezetnek, alkalmazkodási zavarokat okoznak, nem igazítanak el helyesen a világban, és általuk pontatlanul ítéli meg az attitűdtárgyakat

10

5. Az attitűdmérés lehetőségei az attitűd társadalomtudományi népszerűsége három tényezőből fakad

1. lehetővé teszi a társadalmi mozgások trendjeinek előrejelzését2. az attitűd olyan lelki viszonyulás, ami stabilitása ellenére olcsón és hatékonyan

formálható (befolyásolás)3. az attitűd mérhető lelki jelenség

5.1. Az attitűdvizsgálatok rendszerezése

5.1.1. Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok kvantitatív eljárások → objektív, tényszerű, számszerűsített adatok → zárt, eldöntendő

kérdések kvalitatív eljárások → az attitűd strukturális tényezőit, a viselkedés helyzeti és

normatív (nem attitüdinális) meghatározóit tárja fel → nyitott, kifejtendő kérdések

5.1.2. Validitás és realitás magas validitás → az eljárás azt méri, amit mérni szeretne invalid eljárás → irreleváns tényezőt mér az attitűdmérés invaliddá válhat, ha a válaszadásba más tényezők is beszűrődnek, pl.

megfelelés a társadalmi elvárásoknak invalid a vizsgálat akkor is, ha a viselkedést kívánják előre jelezni, és belső

hajtóerőket mérnek, pedig adott esetben inkább a külső tényezők (helyzet, társadalmi normák) határozzák meg inkább a tényleges viselkedést

a megbízható vizsgálat többször megismételve is ugyanazt az eredményt adja, még akkor is, ha más alkalmazza ugyanazt a módszert → ha nem, akkor a vizsgálat eredménye a vizsgálat vezetőjére vagy a helyzetre vonatkozik, nem pedig az attitűdre

a vizsgálat validitása és reliabilitása növelhető több vizsgálati technika párhuzamos alkalmazásával

5.1.3. Beavatkozó és nem beavatkozó technikák beavatkozó (direkt) → közvetlen a személyt kérdezik meg az attitűdjéről → validitási

problémák (megfelelés a vizsgálatnak) → papír-ceruza eljárások nem beavatkozó (indirekt) → a személy nincs tudatában a megfigyelésnek, nem akar

megfelelni egy másik személynek → konatív eljárások

11

5.2. Fiziológiai reakciók mérése az attitűdök intenzitását az érzelmi bevonódás mértéke határozza meg az érzelmi hatásokra számos vegetatív változás figyelhető meg (elpirulás, izzadás,

vérnyomás ingadozás stb.) érzékeny műszerekkel a fiziológiai változások jól mérhetőek GBR

o a bőr elektromos ellenállását mério izzadás → a vezetőképesség nő

ezekkel a mérésekkel rendszerint az attitűd intenzitását lehet megállapítani, a minőséget nem → vannak kivételek:

o EMG → izomtevékenységet vizsgálo EEG → agyi elektromos tevékenység → bizonyos agyhullámok pozitív, míg

mások negatív attitűdtárgy hatására jelennek meg ezek az eljárások nagyon költségesek poligráfos hazugságvizsgálat

o hátránya, hogy a magas újdonságérzettel rendelkező vagy váratlan ingerek is fiziológiai reakciót váltanak ki

o a pszichopatákat nem tudja mérni

5.3. Papír-ceruza módszerek legismertebb attitűdmérő eljárások kvantitatív adatok biztosít sok ember attitűdje vizsgálható meg vele

5.3.1. Thurstone skála laikus személyek megkérdezése az attitűdtárggyal kapcsolatban → 100 db attitűd

összegyűjtése független zsűri megvizsgálja őket → 11 fokú skálára helyezik őket statisztikai módszerekkel meghatározzák, mely attitűdtárgyakat lehet kihagyni → kis

szórásúak maradnak megvizsgálják a zsűri ítéleteit a megmaradtakkal szemben → 11 állítás marad a

végére, amelyek egyenlő intervallumokat alkotnak, amikből felállítják a skálát a válaszadók pontszámát az elfogadott skálaértékek átlaga adja előnye: valóságosan létező, a célcsoport által megfogalmazott attitűdöket alkalmaznak

5.3.2. Likert skála általában ötfokú skálán kell bejelölni, hogy mennyire ért egyet az adott attitűdállítással méri az attitűd minőségét és intenzitását hátránya, hogy nem ad megfelelő információt az attitűd kialakulásával kapcsolatban

12

nem minden esetben attitűdöt mér, hanem bizonyos kutatási műtermékek is beszűrődhetnek (pl. személyiségtényezők) → alacsonyan iskolázottak szélsőségeket választanak, a magasabb végzettségűek túlkomplikálják és középre választanak

előfordulhat, hogy a válaszadási kényszer miatt olyan attitűdöt mérnek, amivel nem is rendelkezik a személy

5.3.3. A rangsorolási eljárás kivédhető a szélek preferenciája preferenciarendet állítanak fel 7 elemnél többet nem szabad megadni → ennél többre nem képes figyelni az ember

5.3.4. Páros összehasonlítás az attitűdtárgyat, attitűdtulajdonságot párokba rendezik, és el kell dönteni, hogy a

kettő közül melyik a preferált elem

5.3.5. Bogardus-féle szociális distancia skála egyszerű és praktikus a skála a szociális distancia mérésére készült

13

5.3.6. Osgood-féle szemantikus differenciálskála minden jelentés 3 független faktorba rendeződik

o értéko erőo aktivitás

ezek korrelálnak az attitűdtengelyekkel

az attitűdtárgyak szemantikai mérése alkalmas az attitűdök affektív és kognitív tengelyek mérésére

a szemantikus differenciálskálát minden mérés során újra kell alkotni az alábbi lépésekkel:

o az attitűdtárgyra vonatkozó legjelentősebb tulajdonságok összegyűjtéseo megkeresni az ellentétüketo ellentétpárok közé 5,7,9 fokú skálát helyezni

a vizsgált személynek azt kell megállapítania, hogy az ellentétpárok mennyire jellemzik az attitűdtárgyat

14

5.3.7. Hamis szonda eljárás az önbevalláson alapuló eljárások problémája, hogy a szociális kívánatosság

torzíthatja a vizsgálat validitását és reliabilitását → megfelelni vágyó személyek nem a saját attitűdjeiket mutatják be, hanem azokat, amelyekről úgy vélik, hogy megfelelnek a társadalmi elvárásoknak

hiba kivédésére → hamis szonda eljárás műszereket csatolnak a válaszadóra, aki azt hiszi, hogy a mérések jelzik, ha hazudik

5.4. Projektív technikák a vizsgált személy egy önmagában jelentés nélküli ingert kap, és az a feladata, hogy

strukturálja, jelentést adjon neki az alkalmazott inger valamilyen módon mindig érintkezik az attitűdtárggyal, a vizsgált

személy elkerülhetetlenül belekeveri a saját attitűdjeit az értelmezésbe leginkább az attitűd struktúráját, funkcióját, minőségi vonatkozásait képesek feltárni előnyei

o asszociáció → nem tud olyan választ adni a vizsgált személy, ami ne lenne része az attitűdjének

o szavakba nehezen önthető, nem tudatosodott attitűdök is feltárhatóako elengedhetetlen az attitűdfunkciók feltárásához

hátrányaio a vizsgálat eredménye nagyon függ a vizsgálatvezető hozzáértésétőlo kis mintán végezhető → nem biztosít reprezentatív adatokato a papír-ceruza eljárásokhoz képest drága

ingertípus alapján különféle projektív eljárások ismereteseko verbáliso vizuáliso imaginatív

15

5.4.1. Verbális projektív technikák valamilyen nyelvi inger képezi a projekciós felületet

fals adatok nyerhetőek, ha az instrukció sugall egyfajta válaszadást pl. az a baj a romákkal, hogy….

5.4.2. Vizuális projektív technikák képi inger képzi a projekciós felületet vagy egy kész képet mutatnak, vagy neki kell létrehoznia egy képi alkotást az

attitűdtárgyra vonatkozóan (rajzol, plakátot készít)

5.4.3. Imaginatív eljárások fantáziálás, képzelődés, álmodozás olyan helyzetet teremt, amiben a vizsgált személy úgy álmodik, hogy közben nem

alszik, lehet vele kommunikálni álomnyelv → attitűdtárgyra vonatkozó metaforák, szimbólumok magic door technika magic land technika

o az attitűdtárgyat állammá transzformáljáko jól alkalmazható szervezetekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatára

magic car technikao az attitűdtárgyat autómárkává transzformáljao olyan tulajdonságokra is fény derül, amire a korábbi vizsgálatok képtelenek

voltak

5.5. Konatív eljárások közvetlenül a viselkedést vizsgálják, a magatartás megfigyeléséből következtetnek

vissza az affektív és kognitív szintekre minden technika konatívnak tekinthető, amely viselkedéses aktivitást igényel megfigyeli a másik ember viselkedését, és következtet az érzelmi állapotra,

gondolatra, attitűdre

5.5.1. Színes póló technika mennyire keverednek a pólók?

16

5.5.2. Elveszett levél technika a címzett maga az attitűdtárgy minél több levelet juttatnak vissza, annál pozitívabb az attitűd számszerűsíthető eredmények

5.5.3. Internetes vírus kémprogram megfigyelés

5.5.4. Egyéb eljárások nonverbális kommunikáció testbeszéd nehezebb tudatosan kontrollálni

6. Az attitűd megváltoztatása a meggyőzés képessége központi jelentőségű a társadalomban Peitho → meggyőzés istennője, akinek az apja Prométheusz, előrelátás istene a befolyásolás összefügg az előrelátással, anticipációval ógörögöknél szofisták → fizetségért bármiről bebizonyítják, hogy igaz Platón → a meggyőzés egyenlő a megtévesztéssel Arisztotelész → amíg vannak tudatlanok, szükség van a meggyőzésre római kultúra → Ciceró középkor → szóbeli attitűdváltás a templomokban Volnay Palmer → első reklámcég

6.1. A szektásodás (totális szervezetek kialakulásának) okai, jelei és dinamikája

17

információáramlás korlátozása zsargonképződés erős ellenségkép vezető istenítése beavatás hittérítés

6.1.1. Az információáramlás korlátozása az ellentmondó külső forrásokat leértékelik egyértelmű direktívák arról, hogy mi a helyes attitűd a szabad információáramlást fizikailag (pl. szögesdrót, cenzúra) vagy szimbolikusan

elkülönülve (pl. egyenruha) valósítják meg agymosáshoz vezet → attitűdök és az értékek is átírhatóak vele az alacsony bizonytalanságtűréssel rendelkező személy nyitottá válik a zárt,

dogmatikus információkra, amiket mérlegelés nélkül elfogad és követ a szekta nemcsak vallási csoport lehet, hanem bármi ami emberi közösség pl. család,

nemzet stb. a mikroközösségben létrejövő szektát a csoportgondolkodás jellemzi

6.1.2. Zsargonképződés információáramlás korlátozása → különös valóságfelfogás és nyelvhasználat olyan szavakat használnak, amelyek mások számára értelmetlenek, jelentéstelenek serkenti a szekta elkülönülését másoktól a közös nyelv növeli a csoportkohéziót

6.1.3. Erős ellenségkép közös ellenség megjelenése saját csoport felértékelése, ellenség leértékelése

6.1.4. Vezető istenítése a vezető tévedhetetlen és megkérdőjelezhetetlen jó tulajdonságairól mítoszokat zengenek döntéseiben feltétel nélkül megbíznak még a legjobb vezető is hozhat hibás döntéseket → itt nem lesz népszerűtlen miatta

6.1.5. Beavatás a szektákba kisebb-nagyobb megpróbáltatások árán lehet belépni minél nagyobb áldozatot kell hozni a tagságért, annál pozitívabb attitűdök alakulnak ki

a csoporttal szemben

6.1.6. Hittérítés a beavatott tagokat gyakran hittéríteni küldik célja:

o új tagok toborzásao magukat is jobban meggyőzik

6.2. A reaktancia elmélete szektásítás → bárki bármire rávehető → ez nem igaz!

18

számos befolyásolásra vonatkozó félelmet és averziót figyelhetünk meg a túl direkt meggyőzés sérti az autonómiát, ami növeli a közléssel szembeni ellenállást paradox intervenció → nagyon merev beavatkozással előírnak egy viselkedést, amit

valójában szeretnének eltüntetni

6.3. Pszichoanalitikus meggyőzési technikák

6.3.1. Álomnyelv szimbolikus, imázs jellegű befolyásolás pl. csomagolás, szimbólumok

6.3.2. Szabadasszociáció vannak olyan nyerő szavak, amelyek minden termék eladhatóságát emelik

o újo akcióso olcsóo könnyűo mosto azonnalo gyors

minden célcsoportnak megvannak a maga felszólító ingerei, amelyek felkeltik az érdeklődést

o gyerekeknek mesefigurák, más gyerekek, állatoko férfiaknak lenge ruhás nők, verseny, harco nőknek érzelem és esztétikum

az érdeklődést érdemes időről időre szondázni a befolyásolásra szánt üzenet akkor hatékony, ha képes mobilizálni és egyszerre

enyhíteni a befogadó rejtett félelmeit és bűntudatát nem jó választás pl. a Molotov koktélbár, vagy a Soha Transz, mert ezek félelmet

kelthetnek

6.4. Behaviorista befolyásolási technikák a tanulás lélektani ismeretek felhasználásával befolyásolják az emberek viselkedését problémaketrec kísérlet

6.5. Yale program a befolyásolási folyamatot az alábbi négy tényező függvényében vizsgálták

o befolyásolto befolyásolóo üzeneto kontextus

6.5.1. Befolyásolt (befogadó) demográfiai jellemzők érdeklődés

19

kielégítetlen szükségletek attitűdtárgyra vonatkozó előzetes érzelmek és szokások attitűdtárgy relevanciája

6.5.2. Befolyásoló (forrás) demográfiai jellemzők szavahihetőség szakértelem társadalmi hatalom ismertség befolyásokhoz való viszony manipulációs képesség

6.5.3. Az üzenet az üzenet helye

o milyen kommunikációs csatornán célszerű eljuttatni az üzeneteto a csatorna használatának gyakorisága → célcsoportonként változóo az üzenet vagy egyes elemei a közlés elején, közepén, vagy végén

helyezkednek el

egyoldalú és kétoldalú üzeneto egyoldalú → csak a kívánatos attitűd mellett szóló információkat tartalmazzao kétoldalú → felhívja a figyelmet az elérni kívánt attitűd ellen szóló

szempontokra iso az alábbi helyzetekben hatékonyabb a kétoldalú üzenet:

magasabb iskolai végzettségű befogadók komplex attitűdök esetén a befolyásolt eredetileg nem ért egyet, vagy ha már eleve egyet ért a

kommunikátor attitűdjével a befogadót várhatóan ellentétes üzenetek is elérik

a meggyőzés centrális és perifériális útjao két különböző befolyásolási technika az információfeldolgozás mélysége és

sebessége szerint

20

heurisztikus információfeldolgozáso az attitűdtárgy nem relevánso nem motivált az információ mélyebb elemzéséreo nincs elég mentális kapacitás az információk igazságtartalmának mérlegeléséreo nem elég kompetens a témábano önbizalomhiányo a tudatosság alacsony fokán van

szisztematikuso az üzenet központi magjának igazságtartalmát mérlegeliko a forrás, az elfogadók száma stb. nem olyan lényeges, mint a személyes

tapasztalaton átszűrt igazságtartalom

6.5.4. Kontextuális tényezők a viselkedést nemcsak prediszpozicionális (belső) tényezők, hanem szituációs

(helyzeti) tényezők is befolyásolják az attitűdöket számos szituációs hatás is éri a kis intenzitású attitűdökre sokkal nagyobb hatással vannak a helyzeti tényezők, mint

az értékekre számos helyzeti tényező befolyásolhatja a befolyásolás képességét:

o egyedül van-e a befogadó, vagy mások is jelen vannako ismerős, vagy ismeretlen a környezeto milyen hangulatot vált ki a környezet

6.6. A befolyásolás szintjei behódolás azonosulás belsővé válás

6.6.1. Behódolás a befolyásoló hatalmi eszközökkel rendelkezik, képes jutalmazni és büntetni a

befogadót minél erősebb eszközökkel rendelkezik, annál nagyobb hatással van a befolyásoltra a befolyásolt, hogy elkerülje a büntetést, vagy megkapja a jutalmat, illeszti az

attitűdjeit attitűd konfabuláció (hazudozás) történik, a tényleges attitűdök nem változnak, csak a

viselkedéssel próbál megfelelni a befolyásolt hatástalan a befolyásolás, ha a befolyásolt nem érzékeli fenyegetőnek a büntetést, vagy

az elérhető jutalom nem kecsegtető a behódoltatás csak addig tart, míg a befolyásoló fizikálisan jelen van

21

Stockholm szindróma → cél, hogy a túszejtő elégedett legyen

6.6.2. Azonosulás a befolyásoló vonzó a befolyásolt szeretne hasonlítani a befolyásolóra → átveszi az attitűdjeit pl. aktuális divat követése a szerzett attitűd sérülékeny, ha a befolyásoló attitűdje megváltozik, a befolyásolt is

attitűdöt vált

6.6.3. Belsővé válás hosszú távú és mély attitűdváltozás a befolyásoló által képviselt attitűd beleillik a befolyásolt meglévő attitűdstruktúrájába nem okoz disszonanciát az új információ a jövőben az információ független a forrástól, ellenálló a változásokkal szemben nem olyan sérülékeny, mint a behódolás (befolyásoló jelenléte szükséges) vagy mint

az azonosulás (alapfeltétel a vonzalom)

6.7. A befolyásolás kognitív folyamatmodellje

az attitűdváltozás első feltétele, hogy a rendszerbe új információ érkezzen befogadás → két változás zajlik le benne: megfigyelés és megértés minden fázisra szükség van, nem lehet egyet sem kihagyni

22

6.8. Tudatküszöb alatti ingerlés rövid expozíciós idejük miatt nem tudatosulnak, mégis befolyásolják a viselkedést a tudatban saját attitűdként jelennek meg, a befolyásolt személy nem tud védekezni

ellene igazoló tényezők

o kínai írásjelek kísérlete cáfoló tényezők

o azután reagáltak csak, hogy megtudták, hogy kísérletet végeztek rajtuk

23