szépirodalmi. társadalmi é kös ,z gazdasági hetilap.talvak km szatócsa is a, midői an ottauz...
TRANSCRIPT
Kőszeg, 1904. január hó 24-*n>.
E l ő f i z e t é s i a r :
Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre íi korona, egyes szám ára
2 0 fillér.
Nyiltter sora 40 flller.
H i r d e t e s n a g y s a y s z e r i n t .
Szépirodalmi. társadalmi, és köz
gazdasági hetilap.
Megjelenik minden vasárnap.
A lap szellemi részét illető közlemények
a szerkesztőséghez iutézendók.
Előfizetési pénzek és rek l amác i ók ,
P e i g 1 O y n l a
kiadó elmére küldendők.
XXIV. évfolyam. Kelelós szerkesztő :
F K I G I * ö Y U I i A . 4. szám. A kumalnélküli kölcsön.
A legújabb szociális eszme : a kauiatnélküli
kölcsön. Eisu pillanatra ez hihetetlennek 'atszik,
épen napjainkban, a midőn az egesz hitelművelet
a kamaiozason alapszik. 11a ez megvalósulhat, ez
az Uj korszaknak legfontosabb szociális vívmány a.
A mai anyagias korszakban nehéz elkepzeliu
a/t, hogy kölcsön egyáltalában kamat nélkül iegyeu.
De ha ez m-'gis lehetséges, — oriasi jelentőségű
dolog.
Sajnosan tapasztaljuk a mai hitelezés nehéz-
ségeit.
Hegelitől lógva érthetetlen volt az agrikullur
Magyarországon, hogy míg a/, ingatlannal biro
gazdák s birtokosoknak nem volt hueie, vagy csak
nagy nehezen tudta hitelét kielégíteni, ugyanakkor
a kereskedő világ minden tagjának, bármilyen va-
gyontalan is lett légyen, ha eiouáblája volt, azon-
nal hueie is volt. Ezen hitellel éltek a felre eső
talvak km szatócsai is, a midőn az ottaui birtokos
vagy épen a parasztgazda, vagy a kisebb emberek
hitelhez nem juthattak.
Nagyot kellett a földnek fordului, hogy ma
már a kamatnélküli kölcsön eszméje áll előttünk,
s vannak, a kik megvalósítani törekednek.
Ezen kamainélkün kölcsön enzimjei a Magyar
Védő Egyesület (Budapest, Jozset-korul l i l . ) ezen
hazafias önzetlen szervezet kiv.inja a hazai mezo-
gazda.sagi ee ipari termelcs olomozdiiaeára es TÓ-
delmere étetbelépletni eh megvalósítani, amivel egesa
kőzaliapotainkat javítaná.
A M. V. E. teljes ludaiaban van annak, hogy
a hazafias telbuzduiae meliett bármily nagy nem-
aeti célok Csttk akkor lesznek állandóak es mara-
dandók, ha azok mellett az anyagi erdekek is ki-
eiegtiest taialnak. Ezért nagy nemzeti céljainak
sok, kereskedők és iparosoktól, a mivel ezek a
hiielezé8tól és a vele járó kellemetlenségektől s •
kintlévőségek behajtása és költségeitől menekülnek
u e g ; mig ellenértékül: uj és nagy verő közönsé-
get nyernek, miudazokat, a kik mint a M. V. E.
tagjai, — hazai árukat — és a fenti kedvezmény
mellett vásárolni akarnak.
A kamatuélkUli kölcsönt élvezők, bár nem
részesíthetők az 5°/»-os péuatári engedraéuyben, —
mégis hitelszükségletük eddig el nem ért, soha
nem álmodott — előnyökkel nyer kielégítést. Azon
tény, hogy egy nagy rétege a fogyasztóknak, áru-
szükségleteit — vagyis háztartásának és gazdasá-
gának kellékét — kamatuélkUli kölesönnel képes
minden időben — vagy épen akkor, a mikor arra
szüksége van, vagy mikor annak ára neki a leg-
megfelelőbb, — olyan előnyösen beszerezni, —
olyan vívmány, hogy ea valóban megragadja min-
den ember, s minden szociologos figyelmét, mert
teljesen alkalmas arra, hogy a magyar termelők
és fogyasztók táborát egyesítse és a magyar : pénz-
nélküli gazdáknak a kellő pillanatban a vásárló-
képességet megszerezze.
Méltó arra, hogy mindenki e nagy eszme
megvalósítására siessen, s hogy a bankba az el-
érhető b'/o-os jövedelem mellett minél többeu részt
véve — a m i milliók álljanak ezen valóban nem-
zeti iparpáriolás szolgálatára, melylyel népünk
erőgyűjtése biztosíttatik.
Az áru-csek kibocsájtása egymagabau is óriási
jelentőségű dolog a hazai iparpáriolás emelésire.
Az áru-csekkel kapcsolathau a legszerencsé-
sebb gondolat, a magyar származású árukat a M
V. E. védjegyével, mint országos és egyöntetű
védjegygyei ellátni és megjelölni. Ezen védjegy a
régi vitézségi érem, a hajdani védegylet jelvénye,
hármas halmon kettős kereszt, eserko*aoruval övezve.
megvalósítására : egy országos iparpártolasi bankot
kivan létesíteni részvényekre, a mely részvények
a tisztajövedelembol 6%-os kamatot élveauak.
E/.eu ipirpártolási b.tuk a hazai ipari termé-
kek vasarlasara, minden postatakarékpénztár utján,1
vagy a kó/.pouibsu : vásanóíapokat — áru cseket !
ad készpénz eileneben, melyiyei minden vevő, a
hazai árut kószito gyarbau, iparosnál vapy keres-
kedőnél teljes értékbeu vasárolja be szükségletét
a legalkalmasabb — megfelelő időben. — E/.en
vasariólapok után az egyletbe belepett gyárosok,
ipai'Oaok es kereskedőkkel való egyezmény alapján
a vevők 5"s-os pénztári eugeduieuyt nyernek. —
Vagyis ezen 6J/«-os tiszia megtakaritás ; olyan
előny, unt készpénz vásárlás melleit sem erheiünk
ei, de kulőnoseu nem, a kicsibeu vásárló és vi-
déki nép.
Hogy a ha/.ai áru vásárlását az egész vonalon
országszerte előmozdítsa a M V. E., vagyis hogy'
a ha/.ai áruforgalmat nag)ban emelje es kiterjesz- j
sze, azou vidéki leieknek, fogyaszióknak s vevők-
nek, a kik *zouuat a uifgteieio kes/.p Miz/.el nem
rendelkeznek a vásárló lapok megszerzésére : ka-
matiiélkiili kölcsönt uyuji egy fel evi időtartamra,
ha a fél huelképessege ket jótaliovai — valiofe-
dezet mellet — igazoUst nyer. A kölcsön liavou-
kenu resztetekben fizettetik vissaa.
Oiyan va.a i ió telekuek, a kik fi hónapon tuti
hitelt óhajtanak, a vasarloiap 3" o kamat fizetés
mellett nyujtatik a megtelelő Hitelbiztosítás ellené-
ben ; esetleg beiabiazas mellett.
A kiadott vásariólapokat a Magyar Védő
Egyesület országos iparpártolasi bankja, nyomban
a l>eiuutaláskor keszpsn/. ellen vallja be a kötelé-
kébe lepett gyarosoktol, iparosokioi es kereskedők-
től : 8°<* os levonással. Vagyis 3" o-ert valiaija ál
a M. V. E. iparp. bankja a kockazatot a gyáro-
T á r c a . Orfeus elváltozásai.
A ,K ' i « zo f é« V i d ék . * eredeti l á rcá ja .
Irta ü ag á • j i M
Orteus, a zene hatásának személyesitóje, a my-thosz szerint lauljának hangjaival még az alvilágba is bejutott és kieszközölte, hogy elhalt nejét visszaveret-hette az élók sorába.
Szegény Orteus ! — Zenéje oly hatásos veit, hogy a vadállatokat megszelídítette, a köveket megpuhította, az alvilag szellemeit meggyőzte, az enyészet törvényeit kizökkentette: de gyenge és erőtlennek bizonyulta lantpengetés nejével szemben. — Hiába volt Orteus miudeu táradsaga !
áyy leltételt kötött ki az alvilag ura: azt, hogy Orteus neje az élók vilagaba vezető útról ne tekintsen vissza. Ez az <gy teltétel neiu tartatott üe, mert bi-zony Orteusue u Nagysaga csak épen oly kíváncsi volt, uiiut Éva anyánk, s mint Lotlt telesége : visszatekin-tett, — a elnyelte ÍMiiét az alvilág enyészete.
Szegény Urteus azóta itt kesereg folyton, siratja másodszor is elveszett nejét, s uieg az & vigasztalása sem maradt, aiui Lollinak: inert ez nejének sóbálvány-nyá változott anyagabol legalább elsózhatja a levest.
Idók mullavat Oiteus szive eltasull, hangja meg-ércesedett, lantja hozzanótl, úgyannyira, hogy emberi alakjából kivetkőzve élettelen lényuyé változott át. Csak arról ismerünk reá, hogy lolylon zenél, és zeuéje telette hatásos.
Azelőtt kerülte az embereket s a magányban ke-sergett; niH)d, hogy emberi lényéből kivetkőzött, Ut-ott találkoztunk vele az emberek között.
Eleinte csak egyes hazaknál volt található, később több helyen és uiiud sűrűbben látogatta az emberlakta helyeket.
Mintha valami ellenállhallan erő hajtana: folyton zenélt es zenéjével gyönyörűséget okozott az emberek-uek. —
A tudósok behatóan tanulmányozták Orfeus átvál-tozását, s arra a meggyőződésre jutottak, hogy Orfeus-ból, a kesergő térjból valóságos gépezet lett, mely aulomatice működik. Csekély súlya és nagy terjedelmit hangja miall uj nevet is adtak neki, mert ez már a tudományunk egyik sarkalatos joga.
Orteus elváltozott — most ugy nevezik, hogy „kilotou". —
Kiloton, a/.elótt Orteus, mióta az emberek közé keveredett, nagy jeieutósógie tett szert. Nem csoda, hisz zeuejének hatása párját ritkítja.
Abban a házban, ahol Kilotou hallatta zenéjét, megváltozott az egész házireud. Kilotou zeuéje meg-szelídítette a legliázsártosabb anyóst, megdöntötte a papucskormáuyokat, tuibékoló galambbá változtatta a házi zsarnokot, jó barátokká varázsolta az ádáz elieu-ségeket, sőt elnémította az emberiség fóátkát — a pletykát.
Azok, akik előbb összejártak mások teleti pálcát törni, — otí Ülnek némán meghatottan és hallgatják Kilofon zeuéjét.
Azok, kik előbb a korcsmai dorbézolásban találtak ölömet, otthon ülnek Kiloton körül gyönyörk<Hlve bűvös zenéjében.
Kiloton zenéje valóságos áldásnak mutatkozott és
a legszebb kilátások voltak arra uézve, hogy boldoggá teendi az emberiséget.
Sajnos, hogy nem így lett! A vég/.et nem engedte !
Lotliué és Orfeusné végzetes példája neiu volt
képes elijeszteni az emberi nem gyengébb felét, — az asszonyt.
Hiába volt a Kiloton szép zenéje! hiába volt a zenének nemesítő hatása: inert akadlak, akik vissza-tekintettek, — visszatekintettek a régi életmódra.
Legelsőnek a pletyka kezdett újból tért hódítani. „Egy hibája van a Kilotoonak, — hogy nem lehel
a zeuéje mellett beszélgetni!* —
.Milyen unalmas utiudig ugyanazokat a darabokat hallani. Nem tudom, mért olyau takarékos A.-né, hogy neiu szerez uj nótákat!"
Kezdődött a reakció !
Elóször egyenkint, majd meg sűrűbben látogatták azokat s házakat, ahova Kiloton még nem tudott be-hatolni, s ott nevették azokat, akik a zene hatásának hódoltak.
Aztán akadtak olyan árulók akik wattás fülekkel mentek Kiloton zenéjéhez, igy tevén nevetségessé a zene hatását.
Természetes, hogy a rossz példa vonzott, ugy hogy a hallgatók száma mindinkább megcsappant.
Azok a házak, ahol Kilofou szállást vett, legtovább maradtak hivek; sőt erónek-erejével igyekeztek ar. em beriséget a zene élvezetében megtartani. Akit csak meg-tolhattak, azt behúzták Kiloton zenéjéuek meghallga-tására. >
A pletyka azalatt szakadatlanul működött, ugy hogy az emberek már kerülgették azokat a házakat, ahol Kiloton tany ázott. Csend váltotta föl az utcák for-galmát, ahol Kiloton megszállt. Csak néha néha hallat-szott az ablakokon át Kilofon egy-egy nyekkenése.
Kilotou házigazdái, mikor az emberi hallgatóság szátua igen megtogyott, az állatokon akarták kipróbálni a zene hatását.
Hi) luiuJeti tevő ezen védjegyre figyel, s
c*..ki& az ez/.el ellátott magyar származású áruk
mik ml előnyt u kü'földi előtt, hazai iparunk, me
/ógazdaságunk fejlődésének ja várit meg ran meni Te
Azon kereskedők, iparosok éH gyárosok, a kik ilyen
magyar szérmazásu árukat előállítanak H forgalomba
hoznak, kirakati üzleti t áb lákka l lesznek ellátva a
vevő kő/«it!H*;g előtt va'ó ig i /olásrs. így minden
vevő u j á t maga ellenőrzi a ha/ai áruk szárma-
zási t . Milliók ke/.álien ez a legsikeresebb békén
testvér ama 900 ról 1200 mil l ió k.-ig menő ff*z-
c/.eg vishzasxerzésére, mit ina a külföld viszen k
tőlQnk — szükségtelenül évenkint.
Sajátos pénzügyi hely/.etünkben koronája e/en
mélyreható u| hitelszervezetnek : a kainatnólküli
köb'sótl.
A mikor miu'cgy 1000 miil ió k. kénytelen
a takarék pénztárakban. 3%-ra vagy 3 2 % - r a tét-
lenül heverni, mivel a tők'vel bírók jövedelme is
mege«appaul, H vásárló képességük is csökkent, —
a nemzet legnagyobb réaza épenséggel nem tud
jo^os hitelhez jutni : — ezen milliók tömegére a
kamatnélkül i kölcsön igazi megváltán.
Sajnos, hogy idáig minden p.'iiz és hitelmű-
velet a tömegek kizsákmányolásának elvén alapult.
Igv állott elő a nagy szegénység, s igy torlódott
ö-sze a sok nagy töke.
Ezen uj hitelszervezet forduló pontot jelent.
Főifltekvése a tár-adalom szélen rétegeinek itt jut-
tatni vagyont ama siirii 5°/o os megtakarítás és a
kis emliernek is a kftmatnélkUli kölcsön u i j án . A
gyárosok, iparosok és kereskedők eddig is kiadták
ugyanezen engedményeket, sőt többet, do nem a
közvetlen fogyasztók j avá ra : ezért érdekeik nem
voltak megvédve, mii folyton rontott az osztrák
verseny. Mo-tan maguknak is, a vevő közönség-
nek * a fogyasz'ók mil l ióinak is javára szolgál
ezen uj hitelozervezet, különösen a részvényeseknek.
A mit a törvény a megrendelés gyiij ét; eltil-
tásával használni vélt, a/, áru foigalomi>an rontott.
Ezt is reparálja alaposan az uj hitelszet ve/.et.
A kainatnélküli kö'csön megvalósítható. Ál-
tala nyer a fogyasztók és vevők mil l iónyi rétege,
l i ter a hazai gyáros, iparos és kereskedő; és nyer
a részvényes pén/es ember, mert ma az elérhető
6 ' .-os kamatot sem ál lam, sem bank, sem papir
nem nyuji ja.
Egy-Zerre felszabadulhat ama lekötött 1000
mill ió ha/ai töke nagy része, mely ha az iparpár-
tolás részérő fordítható, vele ilyen módon a leg-
fokozottabb hiteligények is kielégitheiök.
Ezen az utón lehet boldog és gazdaságilag
lüggetlen a magyar !
Ezen tőkegyűjtés legyen alapja az önál ló
ra igyar nemien banknak !
V á r o s i ü g y e l s .
7s w i . m. Árverési hirdetmeny. A »áro»i folaó «'r l"> In'({»i vá<á«bitn f. hó 26-£n ti. «
V órakor util*áuo< ár«ar«i«u Ugiubbet n*r u«k k «*'.|>ant tWeun uiellet kövatkeió f»ii"iuütik fújnak eladató* :
t iiflr, 14 parcella igU. 2 atur, 89 darab 04«S ni>) |6lf jhaiwmfa K5m«k, 1VU4. január hé 22-íu.
Kowict Antml, • CHII1TO&
H í r e k .
— Személyi hírek. Glas$r Ferenc cs és kir. mér-
nökkari őrnagy, az V. hadtest építészeti osztályának
főnöke f. hó 19-én a huszárszázad elhelyezése ügyében
városunkban tartózkodott. Mózi, ringelbert dr. fögyrn-
náziumi igazgató f. hó 21-én Pannon hal inát a utazott,
hogy a tend főapátjának a főgimnázium ügyében jeleu-
tést tegyen.
— A vasút ügyében. Markovitt József elnök, Frry-ler Lajos alelnök, igazg. tagok, dr. Üt úr Lajos, Cttkt (iusztáv a múlt év végén Budapestre utaztak, hogy a
déli vasúttal a szerződés ponto/.atait megállapítsák.
— A huszárszázad elhelyezése immár végre biz-
tosítottnak vehető. Frigyes főherceg ő cs. és kir. fen-
ségének jóvoltából rendelték el, hogy a huszárszázad
ideiglenesen Kőszegre kerüljön, s midőn most tudomására
jutott, hogy az. elhelyezés anyagi okokból nehézségbe
ütközik, azonnal leküldte az építészeti osztály vezetőjét
a vonatkozó miniszteri leirattal, hogy határozott infor-
mációt szerezzen a városnál. A kiküldött őrnagy 19-éti
a reggeli vonattal érkezett és fölkereste a polgármes-
tert. Ez utóbbi azonnal intézkedett a tanács és a kép
viselótestület tagjainak összehívásai ól, s a Sopronba
útban levő laktanyatulajdonost telefon utján Szombat-
helyről visszaliivatta. A tanács délelőtt */• órától
délután i / i 2 óráig tartó alkudozás után a gőzmalom-
laktanya tulajdonosával végié oly eredményt ért el,
amely a város túlságos megterhelése nélkül a huszár-
század elhelyezését biztosította. Délután a képviselőtes-
tület értekezletben intézte «1 az ügyet.
— Értekezlet. Kedden, f. hó 19-én délután 3
órára a város képviselői értekezletre gyűltek össze a
várokház közgyűlési termébe. Az értekezletet a polgár-
mester megnyitván előadta, hogy a hadtestparancsnok-
ság egy kiküldöttje érkezett azzal a föladattal, hogy
határozott választ nyerjen, valljon az idejövendő hu-
szárszázad a yőtmalom'akfartyiiban elhelyezhető-e vagy
netu. Az eredeti iniuiszteri leirat szerint nemleges eset-
ben a század Sopron vagy Uyórszabadhegy s kornyékét!
lesz elszállásolandó. A laktanya tulajdonosa hajlandó a
lelyiség átengedésére, ha a város a 9000 korona be-
fektetést igéin ló átalakításokhoz 45<i0 koronával hoz-
zájárul. Minthogy ettől függ az ügy kedvező eldöntése,
s a tulajdonosnak ez már az utolsó szava, a képviselő-
testület jelenlevő tagjai nyilatkozzanak, hajlandók-e a
mszárszázad idejövetele esetén remélhető forgalom élén-
íülés és nagyobb fogyasztás kedvéért ily összeget ál-
dozni P A jelenlevő képviselők Freyler Lajos, K6*zeyi József és Kincs István fölszólalást után Kincs István
azon véleményével szemben, hogy kisebb összeg volna
csak méltányos, próbaszavazással a kívánt 45<H) korona
megadása mellett foglaltak állást, R így a legközelebbi
közgyűlés - föltehető -- ily értelemben fog határozni.
A megszavazott összeg 1905. évi május I-jéu lesz fize-
tendő A hadtestparancsnokság kiküldöttje örömmel vette
tudomásul a végleges választ, mely a haszárszázad itteni
elhelyezésének akadályait megszüntette. A vasút, a
helypénz, és a fogyasztás révén remélhető bevételi
többlet némikép ellensúlyozza majd az áldozatot.
— Megvan! — Mi P - a pénzügyi biztosság. Az
19'4. év jól kezdődik. A pénzügyminiszter t. hó 10-én
kelt 73532 1903. sz. rendeletével a biztosságot Kősze-
geu helyezte el. A péuzügyigazgatóság föl is hívta már
a város polgármesterét, hogy a biztosság s a szakasz
Ennek az volt az eredménye, hogy az egerek
kivándorlása miatt amúgy is szűkölködő macskák föl-'
csaptak mezei nyulaknak, a kutyák veszettségbe estek,
az éneklő madarak szélhüdést kaptak.
i la jd el is felejtettem, hogy már hónapok óta nem
volt cseléd kaphaté oly házba, amelybeu Kilofon létezett.
S mi lett a vége P
Legelőször is az óriási Kilofontk pusztultak el,
melyek nagy termekben nagyszámú közönség mulattatá-
sára szolgáltak ; s Így lefelé a többi.
I)e nem pusztult ám el !
Oríeus ismét elváltozott.
Aminthogy elváltozott az élő Oríeus felesége
utáni keservében Kiloton nevü géppé. — épugy válto-
zott át a Kiloton gép élő és kesergő alakká.
Megszűnt a Kilofon és — kesereg Orfeusként az,
akinek meg kellett fizetni a sok kis s nagy ,plattni"
árát.
Ez volt Orteus legutolsó elváltozásai
közös elhelyezésére nézve 8 nap alatt tegye meg javas-
latát. Köszönettel tartozunk ezért S»ájbfly Gyula m.
kir. udvari tauácsos, orsz. képviselőnknek, kinek köz-
bejárása a sikeres döntést kieszközölte.
— A közgyűlés. Vasvármegye törvényhatósági
bizottsága évnegyedes közgyűlését f. hó Uő-én tartja
Szombathelyen a megyeház nagy termében. A közgyűlés
reggel 9 órakor kezdődik.
— Jurista bál. Társadaltnuuk egyetlen elite báljára
már nagybau folynak az előkészületek. A r^ud. bizottság
mely a meghívók szétküldésének nagy munkájával ugyan-
csak el vau foglalva, zagábau foglalja jogasz ifjúságunk
összes fiatal és agilis tagjait. Az alig par napja tartott
értekezletükön elhatározták, hogy a bálra katona zeiiet
is hozatnak. A csárdásokat és a szüuóra alatti zeneszá-
mokat pedig tiali'us Lajos helybeli zenekarával fogjak
szolgáltatni. A ligyelmes rendezőség a bálon elóre lát-
hatólag uagy Hzambaii megjelenő vendégei számára az
az emeleten buüet-et alittat tel, ezeukivul egy a tanéban
magukat kevésbbé kitüntetni akarok számára berendez
egy külön kártyaszobát, hova azoubau (a hölgyek meg-
nyugtatása céljából mondjuk) csak többszörös csalad
apák nyerhetnek bebocsájtast. Minthogy a katona banda
a terem hátsó banyilójat igenybe togja venni, e célból
a cukrász helyisége u a női teilette szoba szintén al
első emeleten s külön szobákban lesz elhelyezve. \
meghívókat a rendező bizottság már jórészt kiküldötte
s a bal bizottság titkári hivatalához már napról-napra
érkeznek a megye minden részéből a belépti jegyeire
vonatkozó előjegyzések és adományok. A tiszta jíjvö-
delmet a T. E. V. V. E-nek adják, azon célból hogy
a létesítendő szanatóriumban egy tüdővészes és vasme-
gyei származású jogász teljeson díjtalanul ápoltassék.
A jótékony és humánus célra való tekiutettei úgyaiio-uk
elhatározta a rendező bizottság, miszerint a megkül-
dendő báli belépő jegy megváltása céljából, megkeresik
\ asvái megyének összes s a jogi pályán működé tagjait,
kik ha az igazán csekélyre szabott négy korona belé-
pődíjat megfizetik, ugy a bál anyagi sikere, illetve a
neiues célra szánt tiszta jövedelem, már eleve biztosítva
leeud. Előre láthatólag tehát, farsangi mulatságaink
legfényesebb leglátogatottabb vigalma lesz a Jurista
bal, mely jótékonyság nemes eszmélyélöl athatva egye-
síteni fogja, politikai és felekezeti külöuibség nélkül
megyénknek egész inteligeus társadalmát.
— Vöröskereszt-egylet. Az országos vöröskereszt-
egylet igazgatósága megkereste a vármegye alispánjai,
hogy a megszűnt vármegyei választmányt újjászervezze.
tieterédj István dr. alispán meg is indította e tárgyban
a mozgalmat, tolhivau a közigazgatás hatósagok tejeit,
kísértsék meg fiók egyletek megalakítását s az ered-
ményről tegyenek jeleutést. Ha a közönség az ügyet
kellően fölkarolja, akkor közpouti értekezlet fog tartatul
a vármegyei választmány szervezése eredkéóeu.
— Vadászat. Miexky Ferenc gróf csoói vadászte-
rületén t. hó 22 éu vadászat volt, melyen városunk Nim-
ródjai nagyrészt resztvettek. A vadászát utáu, melyen
29 nyúl és 6 fácán került teríték, illetve aggatékra,
fényes vadászebéd volt Vtőröt István uemes-csoói kas-
télyaban.
— Estély. A kath. polgári kór tua, január J4-én
este a Mulató helyisegeibeu tartja a már általunk jel-
zett estélyét. Nem kelt4kedünk, hogy a már közölt mű-
sor a közönséget uagy számbau fogja osszehozui s hogy
az estély kiválóan tog .-ikerttlni
— Mikor jönnek a huszárok ? A 9-ik huszárezred
3 százada t. é. április hó 6 ikán indul el Serajevoból s
utazási menetben Bródig vonul, ahol vasútra val lanak.
Kőszegre l s és 20 ika között tog érkezni. A szazad
állománya 5 tiszt, 18 altiszt és 143 legény. A loál-
B ó k a v e r n e n y .
A versenyek és fogadások nagymesterei, az an-
golok, a legnagyobb rekordot érték el mostauáhaii a
btkartrtenytk létrehozatalával. A sok lóverseny, kutya-
verseny, majom verseny, macska verseny, tnadárverseny
és kakasviadal kezdetben idegfeszítő, később uualmassá
való látása ntáu valóságos piradicsomt élvezet lehet
egy békartrttnp. Kgy Páriában alakult Békarészvény társaság (nem
tévesztendő össze a békekongresszussal) nagy azámban
szallitja Londonba a zöld békákat. Egy ilyen kicsike
zöld beka ara 8- i . frank között változik. Az ügyesebb
b»»ka jobb áron kel el, a kevésbbé ügyes meg olcsóbb.
A kis hékácskákat kitanítják arra, hogy egymás
mögé helyezett gyűrűkön hogy kell átugrani.
A békák sorba állíttatnak föl a startnál, s mind-
egyik elé egyforma számú gyűrűt tesznek.
Adott jelre a békák megkezdik a gyűrű ugrást, s
melyik elsőnek érkezik át az utolsó gyűrűn, az a
nyertes
Az ánglius urak és hölgyek óriási összegekbe fo-
gadnak, hogy ez vagy az a béka érkezik be elsőnek.
Mikor ezt a dolgot olvastam, gondolkozóba estem,
hogy ugyan ezeknek az apró békaugrásoknak van-e
valami jelentősége P lesznek-e következményei a világ
színpadján ? - — Hány eiuber van a világon, aki sok
jegygyűrűn ugrál át, inig végre az utolsóban megakad Y
Ha ilyen gyürüugró versenyeket rendeznének az ang-
liusok, bizony kevesen akadnának fönn : a tények bizo-
nyít,ák, hogy sok ember igen könnyen ugrál át a gyű-
rűkön. —
Mért ue tudná hát a zöld béka ezt megtenni P Meg is teszi, de mi lesz ebből P 1
Egy zöld béka s frank, sőt 20 frankra is emel-
kedik ; tehát nagy érték. Igyekezui kell tehát a zöld
békákat a pusztulástól megóvni, de másrészt nagy szám-
ban elevenen összefoldozni.
Mindennek meg van a maga természetes fejlődése.
A lóverseny fejlesztette a lótenyésztést, a lova-goló és kocsikázó sportot, a lőidomitást, és a — sze-rencsejátékot.
A békaversenyiiek is meg lesz a maga természetes következménye.
íme megalakult már a békarészvénytársaság, mely
értékesili a békákat, tehát igyekezni tog azok tenyé-
szetét előmozdítani. Létesítenek majd békaligeteket,
üvegházakat,; gondoskodnak békaapaállatok beszerzésé-
ről ; szervezik majd a békavédelmet és alkalmaznak
külön akadémiai képzettségű békaorvosokat.
Azután tartanak majd meghatározott napokon és
helyeken békavásárokat, sőt a töld békát tőzsdén is
fogják jegyezni, i.hol sűrűen csinálnak inajd kötéseket
waggonszámu békákra.
— Cifra világ lesz az.
A törvényhozásnak is pártfogásába kell majd venni
a közgazdaságilag auynyira fontos békatenyészstet, és
külön kiméleti időt megállapítani, amelyben még eleve-
nen sem szabad zöld békát fogni és forgalomba hozni.
Természetesen jó jövedelmi forrás lesz az államra
nézve is a békászat (békavadászatj után fizetendő va-
dászati- és hald-adó. A békát persze csak kézzel vagy
hálóval szabad fogni.
Szinte elképzelem, hogy cirkálnak a kertekben és
berkekben az állami békaörök, idóközönkíiil ellenőriztet-
vén az állami főbékamester ur által.
Drága lesz a békacomb ára is, mert hát a neme-
sítés folytán a békák mind megzöldülnek; már pedig
közönséges polgári házba a magas ar iniatt .alig jut
néha elvétve egy-egy gavalléroktól levetett, versenyben
kitört és elidomitutt béka combja.
És szegéuy gólyák P A gólyák csakis házaknál
tartózkodhatnak és el lesz rendelve, hogy gólyák csakis
szájkosárral ellátva s pórázon vezetve jöhetnek az ut-
cára. Ez a sok teue gólya inilyeu gabajodáat esiuál
majd a házakban I P
De annál jobb dolguk lesz a szúnyogoknak; már
ameuynyire jó dolognak nevezhető a hizlalás más gyomra
részére. A szúnyogokat mesterségesen fogják hizlalni,
hogy a békák jól táplálkozhassanak. Természetes, hogy
a szúnyog, mint a versenyző békának fdtápláléka, ér-
tékessé lesz, és külöu czuuyogkereskedések fogják azo-
kat elevenen és konzerválva is raktáron tartani.
Azt már igazán uetu tudom, hogy mi lesz az
idővel I
Hogy ki fog aztán esőért brekegui a békák he-
lyett P
Már régóta gondolkozom alfeiett.
— No de, most jut eszembei hiszen vannak rae-
teorologusok, majd ezek pótolják a hiányt. — Végül
többet nem írok, inert hátha valamelyik
gélya megtudja! — Még utóbb meginterjúvolná az embert I
J unttá.
lomány pedig 156 14. Az eddigi kilát átok szerint & század legalább 3 évig lesz itt. De minden esetre addig inig a Koinárombau egy huszárezred resrére építendő laktanya meglesz. Az építés pedig uiég bizonytalan."
— A kőszegi kisdedovo egylet közgyűlése i. é. január 31-én tog tartani a városház közgyűlési termében.
— Állatvásár. Holnap, t. hó 25-én lesz a január havi állat vásárunk. A múlt évben ilyen váaárt a nagy hófúvás annyira semmivé tett, hogy pótváaárt kellett kérni. Reméljük, hogy az idén szerencsésebbek leszünk.
— Fatermelés. A szabóhegyi vagásbau a városi erdömestar jeleutése szerint a fatermelés befejeztetett. A termelés eredménye 77 ms I. oszt., 73 uia II, uwtt., •j2 m* I I I . oszt. tölgy hasáb, 3o7 m1 dorongta, 2 in1
kardia, 39 darab épiiletta, IHJ darab szerszámfa, 41 rakás bolta. A hulladékta 14 parcellára osztva legkö-zelebb árverésen tog eladatni.
— Mikor lesz az újoncozás ? A honvédelmi mi-uiszter által legutóbb kibocsátott utazási s működési tervezet szerint, — ha az országgyűlés addig az ujouc-megajánlási törvényt meghozza, az I90J. évról elmaradt újoncozás Kőszeg városra uézve február 13- és 14-én, a kőszegi járásra uézve tebruár 15-, 16-, 17-én tog megtartatni. Kőszeg területéről 135, a járásból pedig 573 ujouc lesz fölhívandó.
— Az ujavi gyűjtés eredménye. A városi hatosig által eszközolt gyűjtés alkaiuiaval a szegények resztre következő újévi adományok folytak be : özv. Dondouné Öü fillér, Perkovits 1 k., Paulinschek János 60 tillér, Mohi Mihály 2 k., N. M. 1 k., Uuger K. -1 k., Frey-berger Sándor l k., Art Ferencné 1 k., Deuiach La-josné I k., Waisbecker iieurikné 1 k. Brezovits Fe-rencué 1 k., M. N. 60 tillér, Roth Sáudor 1 k., Daiuui llugóné 2 k., Karner Matyas l k., báró Babarczyne 2 k., Hercz ^dön 1 k., N. N. 2o fillér, Gyömöreyné iü k , G. Pulz 4 k., Bíró Aulai 2 k., (juetl Manó 1 k., Zemliczka Lajos 4 k., Rogan Fal 1 k., Csizmazia Fe-renc 4 < fillér, N. N. 40 fillér, Gratzl János t k., Ra dicke Laura I k , Grossmauu József tillér, Pratscher Dániel I k., Hollósiué bO tillér, Heufiel Rezső 1 k., Sissovicsné 2 k., Pallér Audrás l k., Blazovits Ferenc 40 fillér, N. N. 4i» fillér, Fuchs János 1 k., özv. Beue-dek Ernőné I k., Márkus »o fillér, Nabicht l k., Cieke 2 k., Stájer Istvánné 1 k., Bíró Iguácué 2 k., Torok Jáuos 1 k., Gaál Istvánné 40 fillér, Horváth Béla 2 k., Dóra Lajos öo tillér, Szova Ferenc 1 k., Auguszt liure 4«» fillér, Baits Mihály 1 k., Halper Mária 40 tillér, Krötzl 4 i fillér, Wurst Kamill 4>» fillér, Lauriuger Fe-renc 1 k., Linzer 60 tillér, M. Szép 1 k., Arustein I k., Matzner őrnagy 4 k., Dohual Péter 6 • flllér, Németh Fereucné 40 fillér, Toluay Jánosué t k , Schaar J . 1 k., ,'vováts 40 fillér, Plechl istvánné őu tilier, Plechl Istváu &o fillér, Plechl Irén 50 tillér, Horváth Lajos bérkocsis 50 tillér, Hegedűs Jánosué 2 k., Matits I k., Roseustiugl Sándor 1 k., Pollák Sáudorné 1 k., Waisbecker Jáuos 2 k., Csikós Ede 1 k., dr. Waisbecker Antal 2 k., Mayer Gyula 1 k., Szeybold Frigyes 1 k., Küliu 1 k., dr. Hott-ner Imre 1 k., Hacker Samu 1 k., Kőszegi ált. takarp. 10 k., Krausz József 1 k., Koczor Kai oly ué 1 k., Gint-nei Mihály 1 k , Pfefiel Jáuos 2 k., Borhi János 40 fillér, Schneller Ernő 40 fillér, Hackar Dávid 1 k , Vidt 40 fillér, P. L. 1 k., Szeybold Káliuau 1 k., Skriba Sándor 1 k., Dreisziger Ferenc 1 k., Tangel Adolf 4" f., Siiuou Jáuos 40 t., Mederl Jáuos 1 k., Bun Lipót 1 k., Krötzl Adolf 20 t., Appel 2 k„ Uckermann 2 k., Pallér Maria 00 f., Balikó József 40 f., Schwarcz Jo hanna 2 k., Schöll Júlia 1 k., Kiss Antal i k , Mikáts Mátyás 1 k., Brull Emil és neje 10 k.f dr. Stür 2 k., Farkas József 30 f., Töpfer Samu 1 k., Wurst Fereuc 40 f.. Gerentsér Uzor k., Kukuljevic József 1 k., Bé-kássy E. 2 k. Andráskay 1 k.p Terplán 5 k., Törzs Istváu 6o f , Schultz Imrené 60 t., M. Kalkbreuuer l k., Pusch 1 k., Csupor l k., hí. M. 50 f., Szovják I k., grót Schiuidegg Jáuos 4 k., Waisbeckei Mária 1 k., Szenekovits Károly 40 t., Görtz József 1 k., Kindl J .
1 k., Souktip és Korb 10 k., Zerthofer Mihály né 1 k., Kincs István 5 k., dr. Török Sáudorné 2 k., Markovits József 5 k., Haunibal Móric 1 k , baró Miske Kálmán 5 k., Cheruel István lu k., Miske barones ö k., Kobel-rausch 1 k., Leop. Wierer I k., Schehák Anna 1 k., Stettner 1 k., Beyer 1 k., Wöltel V. 1 k., dr. Mázy Migelbert 10 k., Frankenberger János 1 k., Vörös 2 k., Frankenberger Károly 1 k., Blücher Ignác 2 k., Niehod
2 k , dr. Lauriugerné 2 k., Schindler V. 2 k., N. N. 1 k., Stegiuüller Mái la 2 k , Slawik őrnagy 2 k., Gainpert Lajos 1 k., Schátter Gusztáv 1 k., Jánosa 1 k., Adler Simon 1 k., kirchkuopt Mihály 1 k., dr. Thoinas La-josné 2 k., Freyler 1 k., Prőhle Henrik 1 k., Beyer Theophil 1 k., Izák M. 2 k., Schönbauer 5 k., Martin-kovits 2 k., grót Schönfeld 10 k., grófné Schouteld 10 k., Nouser Joseta 2 k , Freyler József 1 k., Biberauer W. 1 k.f Eltner Gusztáv 2 k., Eisner testvérek 4 k., Mick Berthold I k , Keglovich József 1 k., Popper I. 1 k., Deutsch 1 k., Michaelis Izidor 2 k., özv. Tuczen-ta'.ler Lajosné 1 k., Dellin Gusztáv 1 k., Waisbecker Mária 1 k., Feigl Gyula 1 k., Rőth Jeuő 1 k , Pier*
3 k., Sörfőzde 2 k., Kőszegi József 2 k , Auguszt J . 1 k.. Fugh Károly 2 k., N. N. 1 k., Katonai alreális-kola tisztikara 20 k. Ezen nemes adományokért a sze-genyék nevében köszönetemet tejesem ki a jóságos ada-kozóknak, As elszámolás ugyaucsak e hirlap utján tog közzététetni.
Kőszeg, 1904. január 21. , Dr.
|>ol|árra*«Ur.
— Dr . H A V A M G y u l a folt budapesti kórliái alorvos Kőszegen letelepedett.
Lakás: Várkör, a Jánosa- féle házban. — Tették csak a Kőszegen gyártott mosétzap-
pant hasznalui I A i első próba megfogja gyözui arról,
liogy ép olyau jó uiint bármely más gyártmányú sza?
Különfélék. * Az elzüllött gyermek msgmentese Aradon. Var-
jassy Árpád aradi kir. tanflflgyelő igen pratikus indiványt tett a inult évben a városi közgyüléssu arra vonatkozó-lag, hogy az iskolakerülők legszegényebbjeit miként kellene munkára, kenyérkeresetre nevelni iskolák segít-ségével. A közgyűlés megértvén az indítvány áldásos voltát, megszavazta az ehhez szükséges költség és a leghagyottabb részén iskolát állított részükre, hol két tanító vezetése alatt d. e. eméleti — d. u. pedig gya-korlati munkaoktatásban részesulnek. A gyermekek — fiuk és leányok — délben ott is maradnak egyszeri ebédet (sót télen ruhát is) kapnak, sióval a csavargás, koplalás és az ezzel járó züllés helyet a rendes, erköl-csös, munkás életmódhoz szoktatnak.
* A gyermek. Párisi újságok irják ezt a bájos tör-ténetet A város szélének egyik utcáján kigyuladt a minap egy kis földszintes ház. Mire a tűzoltók odajöttek, az egész épület laugban állott. A tüz körül összegyűlt tömegből kétségbeesett jajgatás hallatszott :
— Meuuék ki a fiamat, az «tu egyetlen kis fiacs-kámat !
AZ égő ház lakója kiabált, egy fiatal őzvegyasz-szony, a ki nem volt otthon, amikor a tüz támadt. A
szerencsétlen asszony háromszor is be akart rontani a hasba, de visszatartották, közbeu azonban kiabáltak egyesek :
— Be kell menni a gyerekért! — Hozza ki valaki! — Ne engedjék ott veszni! Bemenni azonban senki sem mert. Ekkor kijött a
szomszédos házból egy ötesztendős leányka. Megállt és u*gy gyönyörűséggel nézegette a tüzet, a tűzoltók fé-nyes sisakjat, a fecskendőket és a nézőket. Hirtelen eszébe jutott valami s mielőtt valaki észrevette volna, bent volt az égő ház kapuja alatt. Kiabáltak utána, hivtak vissza, de nem hallgatott senkire. Eltűnt. Alig telt el néhány kinos másodperc, a kis leány megjeleni az utcán egy vele egykorú fiucskával, akit a karjaiul fogva húzott magával. Az emberek megkönnyebbült lé-lekkel, az auyak boldogan tutotiak hozzájuk.
— Miért mentéi he f - kérdezék a leánykától. — Meg akartam mutatni Pierreuek is a tüzet.
— És nem téltél semmitől ? A kis leány csodálkozó tekiuteiiel kérdezte : — Mitől féltem volna P A gyermek, a ki nesi ismerte a veszedelmet, el
követte azt a hőstettet, a melyre a nagyoknak nem volt bátorságuk.
sem a magyar, sem a külföldi irodalmakban aincaeu párja. A 3«4. szám. melyekről teljes jegyzékkel szíve-sen szolgál a kiadóhivatal, egyeukínt ia kapható Ifi k raj''Arjával akár a kiadónál Lampel Róbert, Woditner F. ás fia ra. és kir. udvari könyvkereskedése Budapest, Andrássy-út 21. sz.) akár bármely más könyvesboltbau AZ egész gyüjteméuy egyszerre is megszerezhető kis havi részletekre.
Irodalom es művészet. (*) Ooczi a „Magyar Könyvtár' ban A Wodianer
cég kiadasabau es Radó Antal szerkesztésében megjeleni i Magya> Köuyvtár'-ból most kaptuk kézhez a decem
ben sorozatot, a mely ismét öt telette értekes számum gazdagítja a vallalatot Ez az öl azani kedvn* alkaluiu szolgai laiiiulainuuk, k«%y a .Magyar Könyvtár" neiu szorítkozik, mint a hasonló külföldi vallalatok, csak, olyau tuuukak közlésóoe, melyeknek »/.erzói joga mar elévült melyeken lehat írói, tiszieieUlij ueiu flzeteudó; ellen kezőleg, a gyűjteuiony kiadója legjelesebb élő íróink iegnevezetesebb müveit is megszerzi koszébocsátja olyan olcsó áion, nituóeu kUltöldou a kiválóbb élő írók mun kait sehol sem árulják. Lgy adolt ki a .Magyar Könyv tar* mar egész s«reg Jókai-túzetet, Mikszáth féle regény és elbeszélést, valamint szerepelnek lajstromában többi nevesebb modern belletristáink is. Most megjelent soroza tában ájabb szinmüirodalmusk egyik legérdekesebb ter mékévol, Dóczi „Csók'-jávai lepi meg az olvasót, e/.ze az immár irodalomtoitéueti fontosságú munkával, mely eddig csak drága dlszkiadásban volt kapható fűzve négy koronáért, kötve hét koronáéit. A kiadó cég most e bolti árnak körQbelül egy hetedért, 30 krajcárért bocsát-ja árúba ezt a reiuek vígjátékot, ezzel a saját kiadásá-ban megjelent drágább kiadasnak ugyancsak erős ver-»enyl támasztva; de úgy látszik, a cég minden más szempontot alá rendel annak az egynek, hogy a ,Ma-gyar KuuvUr'nak általauoaaa eli*m«ri magas szinvona-lat ily mtmkák besorozásával is emelje. A szépirodalom mellett nem feledkezik meg a vállalat a programmjában foglalt ama másik ígéretéről seiu, hogy olcsó, tanulságos, ismeretterjesztő munkákat is adjon a magyar nép kezé-be. Ilyen a most megjelent, „A magyar fa] uralma" ctraü fnzet, melynek szerzője egyik legjelesebb magyar publicistánk, Balogh Pa!, nek hazánk népességi viszo-nyairól irt nagy munkája nemrég országszerte feltűnést keltet. Balogh Pál uagy alapossagal tárgyalja azt a-hazánkra uézve főként most aktuális kérdést, hogy ez orsságbau a magyar taj hegemóniája min alapszik és mily okoknál fogva kell ezenl&l is nemcsak teninaradnia, hanem folytou eió«b«»dHÍa. Fejtegetési és érvelései oly világosak és meggyőzök, stílusa oly lendületes, hogy gyö-nyörűséggel fogja olvasni uiiudeu magyar ember ezt az értekezést,mely oly olcsó,--csak 15 kiajcárbakerül — hogy mindenki megszerezheti. Végre a külföld legjobb szépiro-dalmi muukái közül is kapunk egyet; Jolin Hahberton-nak, a nagy amerikai humoristánsk egyik legnépszerűbb muukáját, Helén fiacskáit, mely gyermekélet humorának szinte klasszikus rajza. Mindenki, aki ssereti a gyer-mekeket, pompás mulatságot tog találni ebben a kedves, derűit világú regényben, meljnek fordítása is Gábor Andor munkaja — minden tekintetbeu siket ültnek mond-ható. — A .Magyar Könyvtár* e füzetekkel már a 364 ik számot érte el; olyan gyűjteményt adott a ma-gyar kozouseg kezébe, melynek bátran mondhatjuk, hogy
§ A kálltrágya hatisa a sörárpára. Franciaország ,Haute-Loire" tartomáuya arról híres, hegy ott terem a legjobb francia sorárpa. A tekintetben különösen azok a vidékek titntek ki, a hol a talaj gránitok elmálásáböi keletkezett. Utóbbi időbeu azouban ez a híres sftrárpa egyre rosszabb inimóségüvé vált. Miként a chemiai elemzésekből kitűnt, a minőség romlása abból áll, hogy az árpa fehérjetartalma növekedett. Legvalószínűbb volt az a töltevés, ennek okát bőséges nitrogént rágyázásban keressük. A kísérletek azonban azt mutatták, hogy az, árpaminóségének rjtnlása a talaj káliszükségletének tulajdonítandó.
A gránittalaj ugyan erdetileg nagyon gazdag volt káliban. A növény gyökérzete azonbau a nyerskálikész-lelből csak egy részt sajátíthat el AZ évek hosszú során át isinételt árpatermelés lassauként egyrejobbau tihasználta a kálikészlelet, a „Haute Loire" tartomány )an dívó kizárolagos istállótrágyázAssal a nitrogén kész elet egyre nagyobb mértékben pótolták vissza, miot a kálikészletet. Az eredméuv most az hogy az ottani talaj-okbau a nitrogén és kalikésztet között nincs meg a
szükséges arányosság. Nevezetesen pedig az egykor kálidus talajok most káliszegényekké váltak. &zt bizo-nyítják azok a kísérletek, melyeket J . Pelissier Yssin-geauxban 8 éven át végrehajtott. Kitűnt ugyanis, hogy alitrágyázással nemcsak azokon a talajokon javul meg
ár árpa minősége, hol káliirágya nélkül az árpa nitrogéu tartalma megengedett határon t«lül emelkedett, hanem kelló mennyiségű kaiitrágyái alkalmazva, a különben nitrogénben eum szegény lalajon hektáronként 300—400 Lg. chilisalélroiuot is alkalmazhattak anélkül, hogy ennek következtében a minőség megromlott volna. A nitrogén-iragya alkalmazása azért okszerű, mivel ez növeli leg-inkább az árpatermés mennyiségét. Jeleu esetben a kalitrágyának az hivatása, hogy a termés növekedésével egyszersmind a minőséget is biztosítsa Nevezett kísér-letező azt tapasztalta, hogy a klorkálium bizonyult leg-jobbnak a kálitragyák között. A nitrogén trágyák közül pedig a kénsavas ammoiiiakat nem ajánlhatja sörárpa alá. mert azt tapasztalta, hogy ez az árpa tisztességét csök-kenti és fehérje tartalmát legérzékenyebben növeli.
Megemlítendő, hogy e kísérleteknél nagyrészt Cbe-valier-árpat használt, de a nálunk már meghonosított Hanna árpával is kitűnő eredményeket ért el. Ezek után azt mondhatjuk, hogy mivel nálunk is a jó sörárpa talajok természettől nem káliszegéuyek, káliszükséglet csak akkor fog beállani, ha már a talaj kálikészlete eléggé lumerűlt. Ezt azonban ez idő szerint csak trá-gyázasi kísérletekkel állapítjuk meg. Ha tehát sdrárpát termelő gazdáink azt tapasztalják, hogy termésük állandó rosszabbodást mutat akkor helyén való, hogy kálitrá-gyával. esetleg chilisalétreuimal kapcsolatban kísérle-tezzenek.
Gőz-, möfestészet és vegyi tisztító-intézet
Fölhívom az igen tisztelt közönség figyelmét
— a vidéken is — arra, hogy K ö « K e g e i i
V á r k ö r 7 3 . M Z . H . levő házamban, I f M K f t .
é v i n o v e m b r r h ó l - j é v e l
miifestö és vegyi tisztitó-intézstsmet gőire rendeztem be és új találmányú gépekkel
szereltem föl.
Mind niiein i szövőteket s ruhákat tisztításra
és hefostésre is elfogadok tetszés szerinti színre,
akár egészben, akár f«"»lfejive. továbbá futó és egyéb
szőnyegeket, asztalteritöket, szövet- és csipke-függönyöket, párnás székeket és pamlagokat — melyeket kívánatra a há ' tó l elhozatok és helyre-
állítva visszaszállítok. Selyemszövetek, posztó-ruhák, csipkefátyolok, ernyők, posztócipók, tollak, legyezők, nyakkendők stb. szintén tisztíttatnak
fóaiHtnek is. Arany- és ezüst zsinórok és paszo-mantokat megtisztítva újra aranyo/ok vagy e*Qs-
tönök, ngy hogy teljesen ujjá válnak. Szövetdarabok
kisimításra átvétetnek. A re un bízott munkákat
a legnagyobb gonddal rég/.ein szakértő személy te-
tein segítségével.
Kérem a tisztelt közönséget, liogy ajándékozzon
meg becses bizalmával, melynek mindig teljesen
meg fogok felelni.
Tisztelettel
MXLKTIT2 ISTVÁN, kékfestő, Kőszegen.
psn. Kapható minden fUszerkereskedésben a gyárosnál:
F r e y b e r g e r Sándor bórkere*kedésében Kőszegen.
Közgazdaság;.
A Rlchter-fóle
LINIHENTÜM CAPS. COHP. Horgony- Paln-Expeller
t'ffT kipróbált hiziszer, a mely már több mint S3 ér óu megbiahato l><«di;>rrsMéaftl alkahnaatahk kétzreoroH. etitill és acgtacukttf Intés. Sdányabh* utanzatok miatt beréaárUakor. " ' - "vatoaak legyünk ea oaakis eredeti a regek et dobozokban a,J#r|iif"vedjegyffyel m a..lkkNr"oaéc-i jegystwael fogadjunk el. — HO t, 1 k. 40 f. és 2 k.' arbao a lentibb gyúgyaaertirbaa kapható. Főraktár : Török József gyógyazereaaál Budapesten.
Rio liter F. AJ* éa tárom, eaSas. éa kir. udvart txaUitók-
. . . - RudolatncH
H e g b i v á s
a kőszegi bortermelők szövetkezete által I 0 O 4 . é v i f e b r u á r h ó 7 - é n d . e . l O ' f c é r a k o r
a „ H u l a t d " k i t termében megtahtar idó évi
r e n á e s k o s g y t l é s r ® .
T á r g y s o r o z a t :
1.) Igazgatósági jelentés.
2.) A felügyelő-bizottság jelentése.
3.) S/ámaJás és mérleg előterjesztése.
4.) Igazgatóság és felügyelő-bizottság választusa.
5.) Indí tványok.
A c I g a z g a t ó s á g .
I I
I
NACY üvec A R A : 2 K O R O N A
0 3 K I S UVEC Á R A : 1 K O R O N A
HASZNALATI UTASÍTÁS MNDCNÜVCCHEZ . . . • MCILÉKELVE VAN!.
• a . '» •
P ! e r n o l e Z t L d . t o r i p o f é i i j i i n i / . a legjobb fénymáz a világon és f é n y á r é u l világos én fekete cipőkhöz,
m i n d e n b ő r n e ra n e k a legszebb fényt adják és a b ő r t t a r t Ó M i á á t e á z i k .
Elviselt, folios eip/ik sárga vagy barna bőrből a I J Y O S I I V (diszfénymáz) által mintha
u jakká lennének.
Gyári raktár: Wien, I., Schulerstrasse 24. Kapható mindenütt.
Mosáshoz csak B r u n n e n-féle szappan veendő.
G - 3 T U L 1 s l k f t n y v n y o m d á i E
KŐMzegen, V á r k ö r 81. sz. Elvállal mindennemű nyomdász munkákat , kívánatra :
egyszerűbb, vagy díszesebb
I f f i é i l l l t é ,E "b SIZÍ a l e e o t c M Ó b b á r a k m e l l e t t .
Mimién vevő jogosítva van nz. drót (teredet* cso'naicolásbim) az alant *n»litett íntezetben (Wien IX . ) tfljrti'iiteseii megvizsgáltatni. * t l i | « N ü '5 ® m
í = ® M * = — T V -z.
w . — 3 -#S
* > x j2 —
|B K 5 7 V .fe ~ = s í 'já * ^
Az első Triesti Cognac párlati intézet (Destillerie.) CaW» éa Stock Barkódban Trieat mellett ajánlja
a 7 ó a T . a q a i T A O - j á t mely trancia mödszer szerint készült és az általános ausztriai Kyőjryszerész-afyesUlet kísérleti IHomáía ellenőrzése alatt áll.
»/, palaczk 6 korona */« palaezk 2*60.
a p h . a t ó K ő e z e g e n :
Schaar J ó z s e f és FollAk Sándor fúHzertí̂ Kkwtéséboii. . _ . . . t. )..; j.. .. . • • • r.
i l l í r t El»l«í m i i * f " l-f s -I f í l k r í í5- c. e £
M ind .n v.yf i jocowiiy • van w/. rut ( en deti c^oni*gola»hau) az Hlant említett itttevetben (Wien I X . ) d í jmentesen megTleegSkattti .
B R Á Z A Y m S SOSBORSZESZ
udvari szállító Császári ós királyi
Kiadóhivatala, a
„KŐSZEG ÉS VIDÉKE" ciraü lapnak, hol h i r d o t ó s e k » l a g j u t á n y o a a b b á t r o n
felvitetnek.
Nvomatott Keirl UvuU könvrnvoindAiáha* KAac^ea