t. litovkina, anna...a feldolgozott szólás- és közmondásgyűjtemények, ... (1851), o. nagy...
TRANSCRIPT
-
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Magyar közmondások nagyszótára
T. Litovkina, Anna
-
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Magyar közmondások nagyszótára: T. Litovkina, Anna
Publication date 2005
-
iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Tartalom
1. ........................................................................................................................................................ 1 1. Magyar közmondások nagyszótára ....................................................................................... 1
2. ........................................................................................................................................................ 3 1. Előszó .................................................................................................................................... 3
1.1. I. Kinek ajánljuk a Magyar közmondások nagyszótárát? ......................................... 3 1.2. II. A szótár anyagának kiválasztása .......................................................................... 3 1.3. III. A szótár anyagának összeállìtásához felhasznált források .................................. 4 1.4. IV. A Magyar közmondások nagyszótárának felépìtése ........................................... 4
1.4.1. 1. A közmondások elhelyezése a szótárban ................................................. 4 1.4.2. 2. Utalások ................................................................................................... 5 1.4.3. 3. Szómutató ................................................................................................. 5
1.5. V. A Szótári cikkek felépìtése .................................................................................. 5 1.5.1. 1. A közmondás legnépszerűbb alakja ......................................................... 6 1.5.2. 2. Változatok ................................................................................................ 6 1.5.3. 3. Jelentésmagyarázat és minősìtés .............................................................. 7 1.5.4. 4. Eredet ....................................................................................................... 8 1.5.5. 5. Előfordulási (alkalmazási) példák ............................................................ 8 1.5.6. 6. A szinonimabokor .................................................................................. 10 1.5.7. 7. Antonimák .............................................................................................. 10 1.5.8. 8. Más módon összekapcsolható közmondások ......................................... 10 1.5.9. 9. Szólások, szóláshasonlatok és más állandósult szókapcsolatok ............. 11
1.6. Köszönetnyilvánìtás ................................................................................................ 12 1.6.1. A szerző kérése az olvasóhoz ..................................................................... 12
3. ...................................................................................................................................................... 13 1. A, Á ..................................................................................................................................... 13
4. ...................................................................................................................................................... 57 1. B .......................................................................................................................................... 57
5. .................................................................................................................................................... 113 1. C ........................................................................................................................................ 113
6. .................................................................................................................................................... 119 1. CS ...................................................................................................................................... 119
7. .................................................................................................................................................... 130 1. D ........................................................................................................................................ 130
8. .................................................................................................................................................... 148 1. E, É .................................................................................................................................... 148
9. .................................................................................................................................................... 213 1. F ........................................................................................................................................ 213
10. .................................................................................................................................................. 261 1. G ........................................................................................................................................ 261
11. .................................................................................................................................................. 274 1. GY ..................................................................................................................................... 274
12. .................................................................................................................................................. 284 1. H ........................................................................................................................................ 284
13. .................................................................................................................................................. 330 1. I, Í ...................................................................................................................................... 330
14. .................................................................................................................................................. 364 1. J ......................................................................................................................................... 364
15. .................................................................................................................................................. 376 1. K ........................................................................................................................................ 376
16. .................................................................................................................................................. 465 1. L ........................................................................................................................................ 465
17. .................................................................................................................................................. 491 1. LY ..................................................................................................................................... 491
18. .................................................................................................................................................. 492 1. M ....................................................................................................................................... 492
19. .................................................................................................................................................. 536
-
Magyar közmondások nagyszótára
iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.
1. N ........................................................................................................................................ 536 20. .................................................................................................................................................. 550
1. NY ..................................................................................................................................... 550 21. .................................................................................................................................................. 560
1. O, Ó ................................................................................................................................... 560 22. .................................................................................................................................................. 570
1. Ö ........................................................................................................................................ 570 23. .................................................................................................................................................. 582
1. P ........................................................................................................................................ 582 24. .................................................................................................................................................. 612
1. R ........................................................................................................................................ 612 25. .................................................................................................................................................. 634
1. S ........................................................................................................................................ 634 26. .................................................................................................................................................. 652
1. SZ ...................................................................................................................................... 652 27. .................................................................................................................................................. 723
1. T ........................................................................................................................................ 723 28. .................................................................................................................................................. 762
1. TY ..................................................................................................................................... 762 29. .................................................................................................................................................. 764
1. U, Ú ................................................................................................................................... 764 30. .................................................................................................................................................. 776
1. Ü ........................................................................................................................................ 776 31. .................................................................................................................................................. 779
1. V ........................................................................................................................................ 779 32. .................................................................................................................................................. 807
1. Z ........................................................................................................................................ 807 33. .................................................................................................................................................. 809
1. ZS ...................................................................................................................................... 809 34. .................................................................................................................................................. 813
1. Szómutató ......................................................................................................................... 813 35. .................................................................................................................................................. 814
1. A, Á ................................................................................................................................... 814 36. .................................................................................................................................................. 824
1. B ........................................................................................................................................ 824 37. .................................................................................................................................................. 835
1. C ........................................................................................................................................ 835 38. .................................................................................................................................................. 836
1. CS ...................................................................................................................................... 836 39. .................................................................................................................................................. 840
1. D ........................................................................................................................................ 840 40. .................................................................................................................................................. 844
1. E, É .................................................................................................................................... 844 41. .................................................................................................................................................. 860
1. F ........................................................................................................................................ 860 42. .................................................................................................................................................. 872
1. G ........................................................................................................................................ 872 43. .................................................................................................................................................. 875
1. GY ..................................................................................................................................... 875 44. .................................................................................................................................................. 878
1. H ........................................................................................................................................ 878 45. .................................................................................................................................................. 891
1. I, Í ...................................................................................................................................... 891 46. .................................................................................................................................................. 896
1. J ......................................................................................................................................... 896 47. .................................................................................................................................................. 901
1. K ........................................................................................................................................ 901 48. .................................................................................................................................................. 920
1. L ........................................................................................................................................ 920 49. .................................................................................................................................................. 932
-
Magyar közmondások nagyszótára
v Created by XMLmind XSL-FO Converter.
1. LY ..................................................................................................................................... 932 50. .................................................................................................................................................. 933
1. M ....................................................................................................................................... 933 51. .................................................................................................................................................. 954
1. N ........................................................................................................................................ 954 52. .................................................................................................................................................. 959
1. NY ..................................................................................................................................... 959 53. .................................................................................................................................................. 962
1. O, Ó ................................................................................................................................... 962 54. .................................................................................................................................................. 966
1. Ö, Ő ................................................................................................................................... 966 55. .................................................................................................................................................. 969
1. P ........................................................................................................................................ 969 56. .................................................................................................................................................. 975
1. R ........................................................................................................................................ 975 57. .................................................................................................................................................. 980
1. S ........................................................................................................................................ 980 58. .................................................................................................................................................. 986
1. SZ ...................................................................................................................................... 986 59. .................................................................................................................................................. 997
1. T ........................................................................................................................................ 997 60. ................................................................................................................................................ 1008
1. TY ................................................................................................................................... 1008 61. ................................................................................................................................................ 1009
1. U, Ú ................................................................................................................................. 1009 62. ................................................................................................................................................ 1012
1. Ü, Ű ................................................................................................................................. 1012 63. ................................................................................................................................................ 1014
1. V ...................................................................................................................................... 1014 64. ................................................................................................................................................ 1023
1. Z ...................................................................................................................................... 1023 65. ................................................................................................................................................ 1024
1. ZS .................................................................................................................................... 1024 66. ................................................................................................................................................ 1025
1. Irodalom .......................................................................................................................... 1025 1.1. A példák forrásai ................................................................................................ 1025 1.2. Internetes források rövidìtéseinek feloldásai ...................................................... 1038
-
1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
1. fejezet -
1. Magyar közmondások nagyszótára
T. Litovkina Anna
A magyar nyelv kézikönyvei X.
Sorozatszerkesztő:
Kiss Gábor
A Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottsága által a 2007. évben Kiváló Magyar Szótár dìjjal
jutalmazott szótár
TINTA KÖNYVKIADÓ
BUDAPEST
Lektorálta
Daczi Margit
Szakmai konzulens
Bárdosi Vilmos
egyetemi tanár
A latin szövegeket ellenőrizte és fordìtotta
Gesztesi Enikő
Szerkesztette
Hidalmási Anna
Lexikográfiai tanácsadó
Kiss Gábor
A szómutatót összeállìtotta
Hidalmási Anna, Temesi Viola
Számìtástechnikai munkatárs
Kiss Márton
ISSN 1589-4371
ISBN 978 963 9902 59 6
© T. Litovkina Anna
© Tinta Könyvkiadó
Első kiadás: 2005
Második kiadás: 2010
A Magyar közmondások nagyszótára 2005-ben Magyar közmondástár cìmen jelent meg.
-
2 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Minden jog fenntartva. A mű sem részleteiben, sem egészében nem reprodukálható semmilyen eljárással a
jogtulajdonosok előzetes engedélye nélkül.
-
3 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
2. fejezet -
1. Előszó
1.1. I. Kinek ajánljuk a Magyar közmondások nagyszótárát?
A Magyar közmondások nagyszótára a legszélesebb körű magyar anyanyelvű közönség számára készült. A
nyelvészek, irodalmárok, újságìrók, fordìtók, parömiológusok (közmondáskutatók), parömiográfusok
(közmondásgyűjtők), frazeológusok, szerkesztők és a magyar nyelv tanárai mellett iskolások, egyetemisták, a
magyar irodalom és nyelv szerelmesei vehetik hasznát. Ezt a szótárt nemcsak a magyar nyelv tudatos és igényes
használatára törekvő anyanyelvűek forgathatják haszonnal, hanem a magyarul tanuló olvasók is, akik a magyar
műveket eredetiben olvassák, magyar nyelven folyékonyan beszélnek, és közmondások elsajátìtásával kìvánják
gyarapìtani nyelvtudásukat.
1.2. II. A szótár anyagának kiválasztása
Bár a gyűjtemény cìme Magyar közmondások nagyszótára, nem csak közmondások találhatók benne. A
szótárban helyet kaptak szólásmondások, jeles mondások, példabeszédek, szállóigék, közhelyszerű szólások,
szójárások, szentenciák, maximák, bölcsességek, klisék, „aranyköpések”, szólásmódok, aforizmák, parabolák,
időjárási és gazdaregulák, egészségügyre vonatkozó szabályok és más mondatjellegű proverbiumok. A nem
mondatjellegű szólásokat, szóláshasonlatokat vagy más állandósult szókapcsolatokat csak akkor vettem be a
szótárba, ha azok a szóban forgó proverbiumnak az elemei, és annak mondatszerkezetéből kibontva is önálló
életük van.
Ez a válogatás az áttételes (metaforikus, pl. (A) vér nem válik vízzé; Lassú víz partot mos) és egyenes
szemantikájú (nem metaforikus, szó szerint értelmezhető, pl. Minden kezdet nehéz;Könnyen ad, akinek van)
proverbiumokat egyaránt tartalmazza.
A szótárban közölt közmondások többsége a korábbi közmondás- és szólásgyűjteményekben feljegyzésre került
(lásd a felhasznált forrásokat). De a szótárakban azonosìtott adatokat bővìtettem, elsősorban az utóbbi
negyedszázadban a mindennapi beszédben használatos, illetve a szépirodalmi művekben vagy a médiumok
nyelvében talált proverbiumokkal is.
A legfontosabb kritérium az volt, hogy lehetőleg csak olyan közmondásokat vegyek fel, amelyekre illusztratìv
példát sikerült találnom a XVI–XXI. (de főleg az utolsó három) századi magyar szépirodalomban és az utóbbi
negyedszázad publicisztikájában (a gyűjtemény összeállìtásához felhasznált irodalmi műveket és publicisztikai
forrásokat a könyv végén található bibliográfiai jegyzék foglalja össze). Ezért általában mellőztem azoknak a
közmondásoknak a felvételét, amelyekre nem találtam előfordulási példákat. Kivételt képeznek azok az esetek,
amikor egy adott proverbiumra ugyan nem sikerült illusztratìv példát találnom, de az a Magyar közmondások
nagyszótára más szótári cikkében szereplő, példákkal rendelkező közmondásnak az antonim, szinonim vagy
más módon összekapcsolható közmondása. Néhány más szótártól eltérően (Kunin 1984; Forgács 2003) nem
akartam magam gyártani példákat, inkább arra várok, hogy rájuk bukkanjak, és a szótár későbbi kiadásait
kiegészìthessem velük.
A közmondások eredetét tekintve nagyon változatos a kép: van, amelyik magyar földön keletkezett,
népalkotásként (ismeretlen a szerzője) vagy szállóigeként (ismert a szerzője vagy forrása), pl. Meghalt Mátyás
király, oda az igazság; Egyszer volt Budán kutyavásár; Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet; Ember
küzdj és bízva bízzál! A gyűjtemény sok idegen eredetű, de a magyar nyelvben már meghonosodott, a magyar
közmondáskincs szerves részévé vált közmondást is tartalmaz (főleg a Bibliából, illetve latin, görög, angol,
német és francia eredetűeket), pl. Aki nem dolgozik, ne is egyék (Újszövetség, 2Thessz 3,10–12); Szemet
szemért, fogat fogért (Ószövetség, 3Móz 24,19–20; 5Móz 19,21; 2Móz 21,24; Újszövetség, Mt 5,38–39); A nép
szava Isten szava {lat. Vox populi, vox Dei}; A szerelem vak {lat. Amor est caecus}; Borban az igazság {lat. In
vino veritas}; A legjobb védekezés a támadás {ang. The best defense is a good offense}; Az üzlet az üzlet {ang.
Business is business}; Élni és élni hagyni {ném. Leben und leben lassen};Meghalt a király! Éljen a király! {fr.
Le rois est mort! Vive le rois!}.
A szótár elsősorban az országszerte legjobban ismert proverbiumokat tartalmazza. Közülük több közmondást fél
évezreddel ezelőtt vagy még annál is korábban jegyeztek le, ismertek voltak számos országban. Ilyenek például:
-
4 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A falnak is füle van; Nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik; Jobb későn, mint soha; Lassú víz partot
mos (Paczolay 1997). A magyar nyelv ősi, évszázadok óta a mai napig használatos közmondásai mellett szép
számmal találhatóak a szótárban Magyarországon vagy külföldön napjainkban keletkezett mondások is (pl. Az
élet nem habostorta; Szeretkezz, ne háborúzz {ang. Make love not war}; Ami elromolhat, az el is romlik {ang. If
something [anything] can go wrong, it will}). A közismert proverbiumokon kìvül sok napjainkra már-már
feledésbe merült, elavult, ma már ritkábban használt (pl. Keserves anyának potrohos (a) gyermeke; Derék
állapot a szerencsén feküdni; ilyenkor „régi” minősìtéssel láttam el) vagy csupán egyes vidékeken használt
közmondást is közöl a gyűjtemény. A szótárba való felvételüket ilyenkor az tette indokolttá, hogy
megtalálhatóak a régi szépirodalmi szövegekben, illetve helyi publicisztikában. Nem maradt ki a gyűjteményből
néhány („durva” minősìtéssel ellátott) vulgáris, obszcén, a nemi élettel kapcsolatos közmondás sem, pl. Ahol
[amíg] lószar van, ott [addig] veréb is van; Ne csinálj a szádból segget; Akkor öreg az asszony, ha a lábát nem
tudja szíjjelrakni.
1.3. III. A szótár anyagának összeállításához felhasznált források
A szótár a nyelvészet, azon belül is a parömiológia (közmondás- és szólástudomány), parömiográfia
(közmondás- és szólásgyűjtés), frazeológia, jelentéstan és a lexikológia legújabb eredményeinek
figyelembevételével készìtett tudományos igényű munka. A közmondások túlnyomó többsége a magyar
proverbiumkutatás legismertebb gyűjteményeiben található. A feldolgozott szólás- és közmondásgyűjtemények,
a gyűjtéshez felhasznált lexikográfiai munkák, illetve más szakirodalmi munkák jegyzéke az Előszó végén
található (néhány közülük a könyv végén lévő irodalomjegyzékben, a példákat tartalmazó művek között is
szerepel).
A munkám során nemcsak magyar forrásokat használtam, hanem más országokban, más nyelveken (főleg angol,
orosz és német) megjelenteket is. A gyűjtemény anyagának összeállìtásakor a proverbiumkutatás alapvető
nemzetközi munkái voltak a példáim.
1.4. IV. A Magyar közmondások nagyszótárának felépítése
1.4.1. 1. A közmondások elhelyezése a szótárban
A Magyar közmondások nagyszótárában Erdélyi János (1851), O. Nagy Gábor (1966) és más magyar és
nemzetközi közmondásgyűjtemények hagyományának megfelelően a közmondások a vezérszavak (kulcsszók,
cìmszók) ábécésorrendjében találhatók. A vastag nagybetűvel szedett cìmszavak alatt a tipográfiailag kiemelt
közmondások a kezdőszavuk betűrendjében következnek egymás után. Ilyenkor figyelembe vettem a névelőt és
a zárójelezést (valamint a szóközt) is:
(A) pénz beszél (, (a) kutya ugat); A pénz mindent megtesz; A pénz nagy úr.
A róka a szőrét változtatja, de nem a bőrét; Alvó róka nem fog nyulat.
Vezérszónak általában a közmondás első főnevét tekintettem; kivételt azok a közmondások képeznek,
amelyekben tulajdonnevek szerepelnek. Például az Ökör ökörmarad, ha Bécsbe hajtják is közmondásban a
vezérszó Bécs lesz, annak ellenére, hogy nem az első főnévi, ám sokkal jellemzőbb eleme a közmondásnak.
Főnév hiányában általában a proverbium első igéje lett a vezérszó; amennyiben az sincs, akkor a közmondás
valamely más, a legjellemzőbbnek tekinthető eleme (a melléknév, a névmás vagy a határozószó) alatt kap helyet
a szótárban.
A cìmszóként szereplő azonos alakú szavakat (homonimákat) külön vezérszóként kezeltem, a szóhoz illesztett
arab indexszámmal különböztetve meg őket. Amennyiben egy cìmszó több szófaji csoporthoz tartozik, a kerek
zárójelben megadtam a szófaji kategóriát (a köztük levő sorrend: főnév, melléknév, egyéb szófaj),pl.:
ROSSZ 1 (fn)
ROSSZ 2 (mn)
MA 1 (fn)
MA 2 (hsz)
-
5 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Az azonos alakú és szófajú – de különböző jelentéstartalmú – cìmszavakat is indexszámmal választottam el
egymástól, s kerek zárójelben megadtam röviden az illető szó jelentését, pl.:
NAP 1 (’égitest’)
NAP 2 (’időszak’)
ÚR 1 (’valamely hatalom birtokosa’)
ÚR 2 (’Isten’)
Ha a cìmszónak van alakváltozata, az a virgula (/) után áll:
SEPRŐ/SEPRŰ
GYEREK/GYERMEK
A másik (többi) szóalaknál utalás található arra az (általában gyakoribb) alakra, ahol a vezérszóval kapcsolatos
közmondásokat megadom, pl.:
KATA l. KATALIN
KATÓ l. KATALIN
KATI l. KATALIN
Így KATALIN/KATA/KATI/KATÓ alatt Katalin, Kata, Kati, Kató szavakat tartalmazó közmondások is
találhatók:
Ha Katalin kopog, karácsony locsog; Könnyű Katót [Katit; Katát] táncba vinni(, ha ő [maga] is akarja).
1.4.2. 2. Utalások
A közmondások egymás melletti rendszerben való bemutatása és a szótár könnyebb kezelhetősége érdekében
kiterjedt utalásrendszert alkalmazok: a hasonló értelmű (szinonim) (lásd V. 6.), az ellentétes értelmű (antonim)
(lásd V. 7.), illetve a más módon (tartalmi, szerkezeti vagy egyéb hasonlóságuk révén) összekapcsolható (lásd
V. 8.) közmondások esetében. Ez a kiterjedt utalási rendszer, amellett, hogy jobban megvilágìtja a szóban forgó
közmondás jelentését, a különböző közmondások között bizonyos összefüggéseket is teremt a gyűjteményben.
1.4.3. 3. Szómutató
A könyv végén levő szómutató abban nyújt segìtséget, hogy az olvasó a keresett közmondást akkor is könnyen
megtalálhassa, ha csak egy szavát ismeri. A szómutató arra is alkalmas, hogy csokorban lássuk együtt azokat a
közmondásokat, melyekben egy adott szó (pl. pénz) előfordul.
1.5. V. A Szótári cikkek felépítése
A cikk élén tipográfiailag kiugratva a közmondás legnépszerűbb alakja helyezkedik el, vastag betűtìpussal
szedve. Ezt követhetik a variánsok, majd a közmondás rövid értelmezése. Egyes közmondások esetében
előfordul egy-egy, a közmondás eredetét illető rövid magyarázat is (E: jelzés után). A szótári cikkek túlnyomó
többségében vannak az adott közmondást tartalmazó illusztratìv példák ◊ jellel elkülönìtve. Ezek után az olvasó
megtalálhatja a közmondás szinonimáit (R:), antonimáit (A:) vagy más módon összekapcsolható (L:)
proverbiumok sorát. A szótári cikk végén (D: jelzés után) szólások, szóláshasonlatok és más állandósult
szókapcsolatok találhatók, amelyek a közmondás alakjának egy részét képezik, és önálló életet élnek a magyar
nyelvben. A proverbiumok ilyen összefüggésekben való földolgozása eddig még nem jelent meg
Magyarországon. Íme egy példa egy szótári cikk felépìtésére:
Az igazságot nem lehet véka alá rejteni [elfedni; eltemetni; elrejteni]
E: Biblia, Újszövetség, Mk 4,21–22: És monda nékik: Avagy azért hozzák-é elő a gyertyát, hogy véka alá
tegyék, vagy az ágy alá? És nem azért-é, hogy a gyertyatartóba tegyék? Mert nincs semmi rejtett dolog, a mi
meg ne jelentetnék; és semmi sem volt eltitkolva, hanem hogy nyilvánosságra jusson.
-
6 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
◊ Ez az igazság. Értsd meg: ez az igazság. Itt az igazságot senki se rejti véka alá. Az önbìrálat ebben a városban
oly magas fokra hágott, hogy ilyesmire nincs többé szükség. (Kosztolányi D.: Esti Kornél 70)
◊ – Hogy a nagyságos úrnak esze ágába se volt, hogy maga-magát megölje… Inkább, hogy ő akart volna…
mást… Mert az emberek úgy mondják, hogy van itt valami, amiről senki se beszél… De hát ez olyan dolog,
hogy a tyúk is kikaparja… Nem lehet az igazságot elfedni, mert az Isten ujja megmutatja… (Móricz Zs.: Forró
mezők 74)
◊ – Én engedtem eltemetni! Engedtem, hogy a hazugság betakarja. Pedig elmondtam a papnak is, ő is felelős, ő
is hazudott, ő is mindent tud, ő is gazember, mindenki gazember, de én vagyok a legnagyobb bűnös.
– Az igazságot nem lehet eltemetni – mondta a főszolgabìró –, nyugodjon meg, nagyságos asszony, az igazság
napfényre kerül… (Móricz Zs.: Forró mezők 84)
◊ Arról nem tehetek, hogy a lámpa leszakadt. Rosszul volt feltéve – a csavar nem működött. Azt pedig
természetesnek találom, hogy a hálátlan és meg nem értő bìrák vacsora helyett kilöktek a cselédszobába, és rám
zárták az ajtót. Galileivel is pont ezt csinálták. De az igazságot nem lehet véka alá rejteni. (Karinthy Fr.: Tanár
úr kérem 51)
R: Az igazságot a tyúk is kikaparja; Az igazság mindig a napfényre jön [kiderül].
A: Az igazság odaát van.
L: Kibújik a szeg a zsákból; Az idő mindent kiderìt; Nincs az a titkos dolog, amit az idő ki nem forog; A titkot
a tyúk is kikaparja; Nincs az a titok, ami ki ne derülne; A titkot nem lehet véka alá rejteni; Hamarabb utolérik
[könnyebb utolérni] a hazug embert, mint a sánta kutyát; (A) hamis embert előbb megfogják a hamisságban,
mint sánta ebet a lopásban; Nem messze mehetni a hazugsággal.
D: Véka alá rejt valamit
◊ – Mért hazudott nekem?
– Nehogy má! Én nem rejtettem véka alá, hogy a Miklóska bácsika válságos állapotban van… azaz volt. Miért
engem hibáztat, Ignác? (Vámos M.: főmozi, l. bár 152)
◊ – Jelcin úr, ön arról nevezetes, hogy sohasem rejti véka alá a véleményét. Mivel magyarázza ezt?
– A krónikus vékahiánnyal. (Népsz, 1992. márc. 14. 11)
◊ És azt sem rejti véka alá, hogy egyik-másik minisztertársa stìlusa, érdekérvényesìtése „elemzés tárgyát
képezheti”. (168 óra, 2000. okt. 12. 8)
A szótári cikk felépìtésének rövid bemutatása után lássuk kissé részletesebben a komponenseit.
1.5.1. 1. A közmondás legnépszerűbb alakja
A közmondás legnépszerűbb (szótári) alakja mindig félkövér betűtìpussal van szedve, pl. Kétszer ad, (a)ki
gyorsan ad. A mostanában közismert közmondások esetében ilyen szótári formának a legáltalánosabban ismert
változatot fogadtam el, a saját gyűjtéseim (Tóthné Litovkina 1993), Vöő Gabriella a tìpusvariációk
összehasonlìtására is módot nyújtó könyve (Vöő 1989) és az előfordulási példáim alapján. Amennyiben a
közmondás a magyar parömiológiai minimumhoz (a 158 legnépszerűbb magyar közmondás) tartozik (Tóthné
Litovkina 1993, 1996b), a legnépszerűbb alakja után(közismert) szó található. Az elavult, régi, ritka vagy néha
tájszólási közmondások esetében a más szótárakban található, illetve a példákban előforduló leggyakoribb
változat figyelembevételével állapìtottam meg a szótári alakot.
1.5.2. 2. Változatok
A gyűjteményemben a közmondás legnépszerűbb alakja mellett helyet kapnak a változatai is (szögletes
zárójelben [ ]). Néha egy egész mondat áll szögletes zárójelben (ilyenkor a változat első szava nagybetűvel
kezdődik), pl. Az alma nem esik messze a fájátóllegnépszerűbb alak mellett[Nem esik messze az alma a
fájától]változat található. Jóval gyakrabban azonban nem kell az egész változatot megismételnünk, elég, ha
csupán az eltérő szót állìtjuk szögletes zárójelbe, pl. Az nevet igazán [legjobban], aki utoljára [a végén]
-
7 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
nevet. Ha ugyanannyira elterjedt a szögletes zárójelben álló változat használata, akkor az is vastag betűkkel van
szedve. Amennyiben a szögletes zárójelben álló eltérő elem váltakozhat ugyan az előtte állóval, de használatát
tekintve ritkábban fordul elő, akkor normál betűtìpussal van szedve. Ha több változat is lehetséges, ezeket
pontosvessző különìti el egymástól, mint pl. Bajban ismerni meg a (jó) barátot [az embert; egymást; a
másikat]közmondás esetében: [Bajban ismerszik meg a jó barát; Bajban ismeri meg az ember a barátját;
Nyomorúság mutatja meg a jó barátot].
A közmondásba beilleszthető, de tetszés szerint el is hagyható rész kerek zárójelben áll, pl. (A) Pénz beszél (,
(a) kutya ugat). A hellyel való takarékosság végett, a változatok felsorolásánál a példákban való
előfordulásukat és a köznyelvben való elterjedtségüket vettem tekintetbe, nem volt módom arra, hogy az összes
létező változatot közöljem.
Néha nehéz volt eldönteni, hogy az adott közmondások egymás variánsai, szinonimái vagy más módon
kapcsolhatók össze. Például a Rossz fejsze nem vész el közmondást a Rossz pénz nem vész el közmondásnak a
jóval ritkábban előforduló változataként kezeltem, ìgy a PÉNZ vezérszó alatt, a Rossz pénz [fejsze]nem vész el
szótári cikkben közlöm. A következő három közmondást azonban már nem variánsoknak, hanem
szinonimáknak tartom, és különböző szótári cikkekben tárgyalom: Varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét;
Holló a hollónak nem vájja ki a szemét; Csóka a csókának nem vájja ki a szemét. Így ezek a varjú,hollóés
csóka vezérszók alatt találhatók. Nem tekintettem variánsnak a következő közmondáspárt sem: Három a
magyar igazság és Három a magyar igazság, negyedik a ráadás [és egy a ráadás]. Ugyanez vonatkozik a
két, Bibliából származó szállóigére, ezek is különböző szótári cikkekben találhatók: Aki nincs ellenünk, (az)
velünk van (Lk 9,49–50; Mk 9,40) és Aki nincs velünk, (az) ellenünk van(Lk 11,23; Mt 12,30). Az utóbbi két
közmondáspár esetében L: jelzéssel bevezetett utalás hìvja fel az olvasó figyelmét arra, hogy az adott
közmondásnak a szótárban van egy tartalmi, szerkezeti vagy egyéb hasonlóság révén összekapcsolható
közmondása.
1.5.3. 3. Jelentésmagyarázat és minősítés
A gyűjtemény a közmondás legnépszerűbb alakja (és változatai) után általában a jelentésmagyarázatát,
értelmezését, használati körét is közli, amelyek elmaradhattak az egyenes szemantikájú, szó szerint értelmezhető
proverbiumok esetén, illetve akkor is, ha a példában van elegendő magyarázat. A közmondás megértéséhez
Késő bánat ebgondolat .
A közmondások jelentésének megfogalmazásakor főleg az illusztratìv példák és a saját kutatásaim vezéreltek.
Ám többször nélkülözhetetlen volt O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások feljebb már idézett
munkája, mely gyakorlatilag az első, közmondások jelentéseit közlő magyar szótár volt. Az azóta napvilágot
látott néhány, szintén jelentéseket közlő közmondásgyűjteményt is felhasználtam. (Lásd az Előszót követő
irodalomjegyzéket.)
A közmondásgyűjteményekben nem szereplő közmondásokat magam értelmeztem a szövegkörnyezetükből,
illetve a kutatásaim adataiból. Ez azokra az esetekre is vonatkozott, amikor nem értettem egyet a fent emlìtett
közmondásgyűjteményekben közölt jelentésmagyarázatokkal (különösen sok hiányossággal ezen a téren O.
Nagy Gábor munkájában találkozhatunk).
Sajnálatos módon a régi szépirodalmi művekben előforduló közmondások nem csekély része a XXI. század
elején élő ember számára már teljesen homályos jelentésű vagy különbözőképpen érthető, ami azzal is
összefügg, hogy a régi szótárak alig adták meg a közmondások értelmezését. Így néhány közmondásnak a
jelentését nem sikerült teljes bizonyossággal megállapìtanom. Ez főleg az elavult vagy ritkán használt
közmondásokra vonatkozik, amelyek a fent emlìtett közmondásgyűjteményekben nem találhatók, és abból az
egy-két példából, amelyben előfordultak az adattáramban, nem lehetett kinyomozni a jelentésüket. Ezért néhány
közmondásnál értelmezést nem adtam meg, ilyenkor kerek zárójelbe tett kérdőjel áll a tompa zárójelben .
Ha bizonytalan voltam a közmondás jelentésében, az értelmezése után kerek zárójelbe tett kérdőjellel (?)
jeleztem.
Amennyiben egy-egy közmondásnak több jelentése van, csak a leggyakrabban használatosakat (maximum
hármat) szerepeltettem a szótárban, az egyes jelentéseket kerek zárójelbe tett arab számmal elkülönìtetve
egymástól. Pl.:
Közelebb az ing a subánál
-
8 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
(1)
(2)
(3)
Ilyenkor a közmondás eredetére vonatkozó adatok, más szótári cikkektől eltérően, a jelentések előtt, nem pedig
után találhatóak.
Kettős, illetve hármas jelentésű közmondásoknál a példák, illetve utalások (szinonim, antonim vagy más módon
összekapcsolható közmondások) felsorolása jelentésenként következik.
Egyes közmondásokat stìlusminősìtéssel is elláttam (a közmondás értelmezése után kerek zárójelben), ìgy
jelöltem a durva alakokat (durva), az elavult közmondásokat (régi minősìtéssel). Ahol szükségesnek látszott,
egyes szavakat, különösen régies vagy tájnyelvi szavakat, elláttam magyarázattal, pl.: szerdék (’aludttej’),
kalán (’kanál’).
1.5.4. 4. Eredet
Több szótári cikkben a jelentésmagyarázatot követően (E: jelzéssel bevezetve) következnek a közmondás
eredetével, keletkezésével kapcsolatos adatok, utalások. Ha a közmondás, mielőtt a magyar nyelvben elterjedt,
létezett más nyelven, és erre bizonyìtékaim vannak, megadtam az eredeti nyelven, utána a szó szerinti magyar
fordìtását {} zárójelben:
E: ang. Hell [The road to hell] is paved with good intentions {A pokol [A pokol országútja/A pokolba vezető
út] jó szándékkal van kikövezve}.
Amennyiben a proverbiumnak több forrását is sikerült megállapìtani (leginkább latin, görög és bibliai eredetű
szövegek esetében), a közmondás keletkezésére vonatkozó magyarázatoknak a sorrendje a következő: először a
latin (klasszikus és/vagy középkori), utána a görög és csak a legvégén a bibliai szövegek. A latin szövegek után
a szó szerinti magyar fordìtás áll, néhol műfordìtás. (Gesztesi Enikő ellenőrizte, egészìtette ki, illetve olykor
fordìtotta.) A görög mondást nem közlöm az eredeti nyelven, csak a szerzőjét, és néha a mű cìmét. A bibliai
idézeteknél Károli Gáspár bibliafordìtását használtam. Néhány esetben azonban a katolikus Bibliából is idézek
(ezt mindig jelzem). Lássuk az egyik több forrással rendelkező közmondás, a Bajban ismerni meg a(jó)
barátoteredetére vonatkozó adatokat:
E: lat. Ennius, Fragmenta incerta XLIV. és Cicero, De amicitia XVII.64: Amicus certus in re incerta cernitur
{Bizonytalan helyzetben dől el, ki a biztos barát}; Petronius Arbiter, Satyricon 61.9: In angustiis amici apparent
{Szükségben mutatkoznak meg a jó barátok}; Ovidius, Tristia 1.9.5–6: Donec eris felix, multos numerabis
amicos; tempora si fuerint nubila, solus eris {Amìg a sorsod kedvező, számtalan barátod lesz, ámde magadra
maradsz, ha az ég beborul feletted}; Seneca, De moribus 51: Amicos secundae res parant, adversae probant {A
jó sors vonzza, a baj próbára teszi a barátokat}; gör. Euripidész, Hecuba 1226; Euripidész, Electra 605;
katolikus Biblia, Ószövetség, Jézusnak, Sirák fiának könyve 12, 8–9: Jó sorsban nem tudjuk, ki a jó barátunk,
balsorsban kiderül, ki az ellenségünk. Hogyha jól megy sorod, ellenséged mérges, barátod is elhagy, mikor
bajba kerülsz; Jézusnak, Sirák fiának könyve 37, 4–5: A (rossz) barát kihasznál, amìg jól megy sorod, de mikor
bajban vagy, ellenséggé válik. A (rossz) barát haszonlesésből mutatja részvétét, de a harc idején a pajzs mögé
bújik.
1.5.5. 5. Előfordulási (alkalmazási) példák
A közmondások, szólások szövegkörnyezetbe való illeszkedése az esetek többségében a formájuk
megváltoztatásával, módosìtásával is jár. A jelentésük is csak az adott kontextusokban elemezhető, hiszen
egyazon proverbium értelme különböző szituációkban módosulhat. Éppen azért gyakran hibásak O. Nagy Gábor
értelmezései, illetve azokéi, akik átvették tőle. Hiszen szövegkörnyezet nélkül közlik azokat. Ezeket a
hiányosságokat próbálják pótolni a közmondások előfordulását szemléltető példáim, amelyek a
jelentésmagyarázatot és a közmondás eredetét követve ◊ jel után következnek a szótárban. Az amerikai, az
angol és az orosz hagyományokkal ellentétben (lásd Felicina 1988; Simpson 1988; Taylor–Whiting 1958;
Titelman 1996; Whiting 1977; Wilson 1970; Zsukov 1991 stb.) Magyarországon 2003-ig nem létezett olyan
szólás- és közmondásgyűjtemény, amely példákkal szemléltette volna a proverbiumokat. 2003-ban Forgács
Tamás már emlìtett szótára (amely szintén a Tinta Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot) végre megtörte
a jeget a magyar lexikográfiában, közölve napjaink népszerű proverbiumait (főleg szólásokat, de olykor
-
9 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
közmondásokat is) alkalmazási példákkal együtt. Forgács Tamás adatai majdnem kizárólagosan az utóbbi 10 év
publicisztikájából (többségében a Magyar Hírlap, Népszabadság, Magyar Nemzet és a HVG cikkeiből) kerültek
feljegyzésre. A Magyar közmondások nagyszótára azonban a közmondások előfordulását az utóbbi majd fél
évezredben szemlélteti.
Az alkalmazási példáim túlnyomó többsége a XVIII–XX. századból való. Több mint 300 ismert és ismeretlen
szerzőtől, 80 folyóiratból és újságból idézek (lásd a kötet végén található bibliográfiai jegyzéket). A
válogatásomban Pázmány Péter, Bornemisza Péter, Heltai Gáspár, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Jókai
Mór, Mikszáth Kálmán, Arany János, Petőfi Sándor, Madách Imre és sok más magyar klasszikus található. A
XX. századot többek között Móricz Zsigmond, Veres Péter, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Szabó Pál,
Móra Ferenc, Moldova György, Esterházy Péter, Vámos Miklós képviseli. A főleg újságok és folyóiratok
oldalain közölt közmondás-elferdìtéseket néha kiegészìtettem az Interneten megjelent adatokkal, amelyeket
Vargha Katalin bocsátott rendelkezésemre (lásd bővebben T. Litovkina–Vargha 2005a, b).
Az alkalmazási példák rendkìvül fontos tartozékai a gyűjteménynek. Nemcsak egy adott közmondás létezését
bizonyìtják, és a megértését segìtik értelmét és használati körét megvilágìtva, hanem szemléltetik azt is, hogy
milyen változatokban élnek (éltek) ezek a közmondások.
Már szóba került, hogy a gyűjteménybe általában csak azokat a proverbiumokat vettem fel, amelyekre sikerült
adatot találnom a XVI–XXI. századi magyar szépirodalomban és az utóbbi negyedszázad publicisztikájában.
Kivételt képeznek azok a proverbiumok, amelyek nem rendelkeznek alkalmazási példákkal, de amelyek
antonim, szinonim vagy más módon összekapcsolható viszonyban vannak a kötet más szótári cikkeiben
szereplő, példákkal rendelkező közmondásokkal.
A közmondások összes előfordulásának közlése a gyűjteményt zsúfolttá tenné. Ezért lemondtam arról, hogy
minden egyes adatot közöljek (némely közmondásnál 60–100 példát is találtam). A példák válogatásában arra
törekedtem, hogy különböző szerzők, különböző korszakok, illetve a közmondás különböző változatai és
szituatìv jelentései legyenek képviselve. Azokban az esetekben, amikor csak néhány példám volt az adattárban,
az összeset közlöm, néha annak ellenére is, hogy egy szerzőtől származnak vagy csak publicisztikából. Amikor
nem állt rendelkezésemre irodalmi vagy publicisztikai adat, néha a néprajzi vagy nyelvészeti könyvekben talált
példákat is közlöm. Jobb adatok hiányában a proverbium alkalmazását egy regény, elbeszélés, vicc,
könyvfejezet, vers vagy bármilyen más mű cìmeként is az olvasó rendelkezésére bocsátom (a kifejezés után:
[cìm]). A szótárban az egyes közmondások után közzétett, az irodalmi vagy publicisztikai művekben talált
előfordulási példák száma átlagosan 3–5. Ám néhány esetben nem tudtam lemondani arról, hogy akár 7–9-et is
közöljek. Ez főleg akkor fordult elő, amikor több évszázados adatokból választhattam; illetve a többjelentésű
és/vagy több variánssal rendelkező közmondások esetében. A terjedelem korlátozottsága miatt maximum 5, egy
mondatnyi közmondás-paródiát vettem fel.
Az illusztratìv példák elhelyezkedése egy szótári cikkben a következő: először jönnek az irodalmi művekből
való idézetek, amelyeket a publicisztikai példák követnek, illetve ezek után a közmondás-paródiák (P: jel után).
Időbeli sorrendben próbáltam rendszerezni az anyagot, ám nem minden szótári cikkben adódott rá lehetőség,
főleg a művek kiadási dátumaira vonatkozó hiányos adataim miatt. A közmondás-ferdìtéseket ábécésorrendben
helyeztem el. Többjelentésű közmondásoknál a példák az egyes jelentések felsorolása után következnek.
A régi szövegeknél nem változtattam meg a forrás helyesìrását. Az idézett szövegeket mindig szó szerint
közöltem. A közmondások szövegét nem tisztìtottam meg a hozzájuk tapadó szavaktól, nemcsak a közmondást
tartalmazó mondatot, hanem a közmondás megértéséhez szükséges kontextust is közzétettem, hiszen ez azt a
célt szolgálja, hogy a közmondás szövegbe épìtettségét szemléltesse. Amennyiben a környező szöveget
rövidìtettem, ezt kerek zárójelben három pont (…) jelzi. A közmondásokat a szövegkörnyezetben dőlt szedéssel
emeltem ki, ám a szövegbe szerkesztettségük miatt ez nem volt mindig könnyű feladat, főleg a bevezető vagy
befejező szavak, a közmondás belsejébe beépült elemek miatt. Azokat nem kurziváltam. Elhagytam a
kurziválást azokban a ritka esetekben is, amikor a közmondás alkalmi alakja annyira eltért a szótári alakjától,
hogy lehetetlen lett volna elkülönìteni néhány szóból álló nyelvi egységet. Néhány esetben jobb adatok
hiányában alkalmaztam olyan példákat is, amelyekben ugyan nem a szócikkben szereplő közmondás fordul elő,
hanem amelyik rávilágìt az adott közmondás jelentésére.
Amennyiben egy kontextusban két vagy esetleg több közmondás is együtt szerepel egymás mellett, ezeket nem
választottam szét egymástól, együtt közöltem. Ilyenkor egy idézet több szótári cikkben is megtalálható, ám csak
a szótári cikkhez illő közmondás van dőlt betűvel szedve. Például A kutya ugat, a karaván halad szótári
cikkben a következő kiemeléssel találkozik az olvasó:
-
10 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
◊ E párbeszéd után megszüntette a cseléddel való érintkezést. A kutyára pedig jóakaratú közönnyel pillantott.
Közmondásokkal erősìtette önérzetét. A kutya ugat, a karaván halad. Kutyaugatás nem hallatszik a
mennyországba.
Ez a közöny azonban egyoldalú volt. Aztán, ha a kutyaugatás nem is hallatszik a mennyországba, elhallatszik
máshová. (Kosztolányi D.: Alfa, I. Hét kövér esztendő 69)
A Kutyaugatás nem hallatszik az égbe [az égig; a mennyországba; a holdig] szótári cikkben azonban az
adott idézetben már nem A kutya ugat, a karaván halad, hanem Kutyaugatás nem hallatszik a mennyországba
van kiemelve dőlt betűkkel.
Az alkalmazási példák túlnyomó többségében feltüntettem a pontos forrást (lehetőleg oldalszámmal együtt) (a
felhasznált művek listája a bibliográfiai jegyzékben található), néhány helyen azonban elhagytam az
oldalszámot, főleg az adatok hiányossága miatt.
1.5.6. 6. A szinonimabokor
A Magyar közmondások nagyszótára a nyelvi formában eltérő, de értelmükben azonos vagy hasonló
közmondásokat (szinonimák) bokrokba rendezve adja meg. A szinonimabokrot az R: rövidìtés után, az
áttekinthetőség kedvéért mindig új bekezdésben helyeztem el. A szinonimákat pontosvessző választja el
egymástól, a kövérrel kiemelt szavuk azt jelzi, hogy az adott közmondás a kiemelt vezérszó alatti szótári
cikkben megkereshető, pl. Az alma nem esik messze a fájátólszótári cikkben a következő szinonimák
találhatóak:
R: Amilyen a fa, olyan a gyümölcse (2); Amilyen az anya, olyan a lánya; Amilyen az apja, olyan a fia; Jó fa jó
gyümölcsöt terem; Rossz fának férges [rossz] a gyümölcse; Nem lesz a bagolynak sólyom fia; Rossz atyának
ritka jó fia; Szép asszonynak szép a lánya; Kutyának kutya [eb] a kölyke; Rókának róka (a) fia (, farkasnak
farkas); Hollónak holló a fia (, rókának róka); Varjúnak varjú a fia; A sólyommadárnak nem lesz galamb fia;
Farkasnak farkas a fia; Sasnak sas a fia; Párduc nem szül gyáva nyulat; Keserves anyának potrohos (a)
gyermeke; Ebnek eb a fia; Rossz anyának ritka jó leánya; Nem lesz farkasnak bárány fia.
1.5.7. 7. Antonimák
Nem minden közmondás föltétlenül életszabály, és csak önmagában, szövegkörnyezet nélkül nem ìtélhető
„igaznak” vagy „hamisnak” (az antonimákról lásd Tóthné Litovkina 1989: 66–68; 1993: 88–93; T. Litovkina–
Mieder 2005). Az ellentétes értelmű közmondások egymás mellett való közlése jobban megvilágìtja ezeket, és
bizonyìtja, hogy a proverbium jelentése mindig a helyzet függvénye. A magyar parömiográfia mind ez ideig
nélkülözött bármiféle közmondás-ellentétszótárt. A Magyar közmondások nagyszótára elsőként tesz kìsérletet a
magyar közmondások ellentétes értelmű közmondásainak (antonimáinak) felsorolására.
Az ellentétes jelentésű közmondásokat a rokon értelmű közmondások felsorolása után, A: jelzéssel bevezetve
adom meg, új bekezdésben elhelyezve: pl. az Akasztófát is megszokhatni közmondásnál a következő
ellentétjét találja az olvasó: (A) cigány is addig szoktatta a lovát a koplaláshoz, mìg megdöglött. Néha egy
közmondásnak több ellentétes értelmű közmondása is van, ilyenkor pontosvessző választja el őket egymástól.
Lásd az Ember tesz(en) fogadást, eb, aki megállja közmondásnak az antonimabokrát: Ura légy szódnak;
Fogadást okosan tégy, az adott szónak ura légy; Hit nem szellő; Ne csinálj a szádból segget; Az ígéret szép szó
(, ha megtartják (,) úgy jó).
1.5.8. 8. Más módon összekapcsolható közmondások
Számos szótári cikkben a szinonima- és antonimabokrok után L: jelzéssel bevezetett utalás található. Ezzel
azokra a proverbiumokra utalok, amelyek eltérő szóállományuk miatt nem kerülhettek a szóban forgó
közmondás variánsai közé, a jelentésüket nézve nem tekinthetők a szóban forgó közmondás szinonimájának
vagy ellentétjének, viszont tartalmi, szerkezeti vagy egyéb hasonlóságuk révén mégis összekapcsolhatók
egymással. E közmondások között legnagyobb a hasonló témájúak csoportja:
Tál, kanál nem esik (össze)csördülés [csörrenés; zördülés] nélkül; Barátságban egy kis veszekedés olyan jó,
mint étekben a bors.
Sötétben minden tehén fekete; Nincs csúnya nő, csak kevés a vodka [pálinka].
-
11 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A házasság rabság; Bolond, aki elhagyja a csordát egy tehénért.
A második legterjedelmesebb csoportot azok a proverbiumok teszik ki, amelyekben azonos nyelvi elemek
találhatóak:
Nem lesz a bagolynak (soha) sólyom fia; A bagoly is azt gondolja, hogy sólyom az ő fia.
Sok sas sok dög; Ahol dög van, oda gyűlnek a sasok.
Méz mellett fullánkot is találni; Hol a méz a legédesebb, a fullánk a legkeserűbb.
Kinek semmi dolga, akassza fel magát; Aki nem akar megöregedni, akassza fel magát.
Két szó is felcserélődhet, mint a következő példákban:
Fekete karácsony – fehér húsvét; Fehér karácsony – fekete húsvét.
Ha Katalin kopog, karácsony locsog; Ha Katalin locsog, karácsony kopog.
Aki nincs ellenünk, (az) velünk van; Aki nincs velünk, (az) ellenünk van.
Egy szóban különböznek az alábbi közmondáspárok:
Szemesnek áll a világ; Okosnak áll [okosé] a világ.
Előbb gondolkozz, aztán beszélj; Előbb gondolkozz, aztán cselekedj.
1.5.9. 9. Szólások, szóláshasonlatok és más állandósult szókapcsolatok
A szótár nemcsak a mondatnyi frazeológiai egységeket tartalmazza, hanem azokat a szólásokat,
szóláshasonlatokat és más állandósult szókapcsolatokat is, amelyek a közmondás alakjának egy részét képezik,
és önálló életet élnek a magyar nyelvben (lásd T. Litovkina–Mieder 2005). Ezek sorát és a zárójelbe tett
jelentésüket, a szinonimák, antonimák vagy a közmondáshoz egyéb módon hozzá szorosan kötődő megfelelők
után a D: rövidìtés vezeti be. Az esetek túlnyomó részében a nem mondatjellegű szólások, szóláshasonlatok
magyarázatuk után. A többjelentésűek esetében felsoroltam a leggyakrabban használatos jelentéseket, kerek
zárójelbe tett arab számmal elkülönìtve őket egymástól, pl.:
D: Szegre akaszt valamit
(1)
◊ Bár a politikában, azt mondják, minden lehetséges, legkevésbé az valószìnű, hogy az SZDSZ „szögre
akasztja” elveit, és beveszi a koalìcióba az MSZP-t. (Beszélő, 1989. dec. 18. 5)
(2)
◊ (…) végre szegre tudta akasztani huszonegy éve viselt igazgatói állását, és ìgy két évet kizárólag
nyelvtanulásnak szentelhet. (Lomb K.: Bábeli harmónia 109)
(3)
◊ Világ: (…) És ha özvegységednek más haszna nem volna, csak hogy a nagy szerelemféltéstől megmenekedtél,
tehát már elég oka volna, hogy bánatodat a szegre akasztanád. (Kónyi J.: A mindenkor nevető Demokritus 125)
Néha egy szótári cikkben több D: jelzéssel bevezetett egység található. Olykor megszámozva, külön
bekezdésekben megadom ezeket, mint pl. az Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni szótári
cikkben, amelyben két szólással is találkozhatunk:
D: 1. Akasztott ember házában kötelet emleget [a kötélről beszél]
-
12 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
◊ Ön milyen ember? Hamar rájön arra, hogy kinél mit nem illő szóba hozni, vagy éppen ellenkezőleg: akasztott
ember házában azonnal a kötélről kezd beszélni? (Ludas Magazin, 1989. december: 2)
◊ Volt valaki, aki nem járt médiatüntetésre, nem emlegetett kötelet a parlamentben, befejezetlen rendszerváltást
az MDF-piacon. (Magyar Narancs, 1993. jan. 14.)
2. Úgy kell (valakinek valami), mint akasztott embernek a kötél
◊ Hartot sok mindennek elnevezték – játékrontótól kezdve felelőtlenig. A párt egyik volt elnöke szerint ez a
visszatérés úgy kelletta demokratáknak,mint akasztott embernek a kötél. (Magyarország, 1988. jan. 8. 4)
1.6. Köszönetnyilvánítás
Amikor 1980-ban a Moszkvai Lomonoszov Egyetem Bölcsészkarán nekiláttam a magyar nyelv elsajátìtásának,
a legmerészebb álmomban se gondoltam volna, hogy majdnem negyedszázad múlva egy ilyen vaskos
gyűjteményt tehetek le az asztalra. Óriási öröm és élmény volt a Magyar közmondások nagyszótárán való
majdnem 20 éves munkám (az utolsó pillanatban is nagyon nehezen tudtam elbúcsúzni tőle), s merem remélni,
hogy nem kevesebb örömöt szerezhetek ezzel a gyűjteménnyel az olvasóknak is.
Őszinte hálával tartozom mindazoknak, akik segìtséget nyújtottak a többéves munkám során. Szeretném
megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a magyarnyelv-tanáraimnak: Antonina Petrovna
Guszjkovának és Mayer Klárának (Moszkva). Külön köszönet illeti Mayer Ritát (Budapest), a legkedvesebb
magyarnyelv-tanáromat, akivel az egyetem befejezése óta mély barátság is összeköt. Neki ajánlom ezt a szótárt,
szeretetből, barátságból, hálából. Hiszen ő volt az, aki elsőként ébresztette fel bennem, a harmadéves
hallgatóban, a magyar közmondások és szólások iránti érdeklődést, amikor velük szìnesìtette az óráit,
megmagyarázta ezeket, és minket arra kért, hogy keressük megfelelőiket az orosz nyelvben. Minden helyzetre
volt egy proverbium a tarsolyában. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy a magyar közmondások témájából
szakdolgozatot szeretnék ìrni, amit meg is tettem két év múlva. A diplomamunkámhoz nyújtott szakmai
segìtségért Ariadna Ivanovna Kuznyecova professzornak ezúton mondok köszönetet.
Köszönettel tartozom azoknak is, akik a kutatási pályám kezdetétől szárnyaik alá vettek, folyamatosan
bátorìtottak, és szakmai tanácsaikkal segìtettek. Különösen hálás vagyok Voigt Vilmos professzornak és Küllős
Imola docensnek (ELTE, Budapest), Földes Csaba professzornak (Veszprémi Egyetem), Paczolay Gyulának
(Veszprém), továbbá Katona Imrének és Thomas Sebeok professzornak, akik e szótár kiadását sajnos nem
érhették meg. Nagy köszönettel tartozom Wolfgang Mieder professzornak (Burlington), Peter Grzybek
professzornak (Graz), Dmitrij Dobrovoljszikj professzornak (Moszkva), John Simpson főszerkesztőnek (Oxford
University Press) értékes tanácsaikért, észrevételeikért és a cikkeik és könyveik rendelkezésemre bocsátásáért.
Őszinte köszönetemet fejezem ki Hidalmási Annának és Daczi Margitnakkönyvem lektorálásáért, Gesztesi
Enikőnek (Szekszárd) a latin fordìtások ellenőrzéséért, illetve a latin szövegek fordìtásáért. Vargha Katalinnak
köszönöm a rendelkezésemre bocsátott, az Interneten talált közmondás-paródiákat. Őszintén köszönöm Tóth
Veronika lányomnak, hogy évekig türelemmel viselte olykor hétvégékbe és hosszú estékbe vagy éjszakákba
nyúló elfoglaltságomat. Köszönettel tartozom Temesi Violának, a Tinta Könyvkiadó főmunkatársának a kötet
arculatának kialakìtásában való közreműködéséért és Kiss Gábornak, a kiadó igazgatójának többéves türelméért.
1.6.1. A szerző kérése az olvasóhoz
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Magyar közmondások nagyszótára nem teljes. Tudom, hogy szép
számmal élhetnek más magyar szótárakban a gyűjtésemben fel nem jegyzett közmondások. Főleg olyan
közmondások maradhattak ki az összeállìtásból, amelyekhez nem sikerült példákat találnom. Tisztában vagyok
azzal is, hogy a munkámban előfordulhatnak hiányosságok, hibák, éppen ezért arra kérem a kötet minden
olvasóját, hogy észrevételeit, kritikai megjegyzéseit, hiba- és hiányjelzéseit, új közmondásokra vonatkozó
javaslatait (illusztratìv példákkal) juttassa el hozzám az alábbi cìmre: Tinta Könyvkiadó, 1116 Budapest,
Kondorosi út 17., e-mail: [email protected]. Ezeket nagy köszönettel fogadom, és igyekszem felhasználni a
Magyar közmondások nagyszótára további kiadásaiban.
Szekszárd, 2005 májusa
T. Litovkina Anna
-
13 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
3. fejezet -
1. A, Á
ABLAK
Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput szíveden [szívednek] (régi)
◊ Ugyan-azért (édös Fiam) néha kebeledbe-is bé-tekìncs. Mind-az-által: kaput ne nyiss szíveden, ha ablakkal bé-
éröd. (Dugonics A.: Etelka I. 354)
ABRAKOL
Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell [Késő a hegy alatt abrakolni] (régi)
◊ Ne akkor hizlallyad
Lovad, ’s abrakollyad,
Midőn hadban kell menned.
Kását addig fujjad, mìg meg-nem ég szájad,
Izetlen ki ne pökjed;
Mert ha meg-ver esső,
Tudgyad hogy már késő
Köpönyeget rád venned. (Beniczky P.: Magyar ritmusok 124)
R: Ne a hegy alján abrakold a lovat; Az okos ember nyáron szánt és télen szekeret vesz [csinál]; Nyáron
csináltass szánt, télen szalmakalapot vegyél.
ÁBRÁNDOZÁS
Ábrándozás az élet megrontója
E: Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója.
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. (Vörösmarty M.: A merengőhöz)
◊ Borzalom, hogy a memóriája mennyire megbìzhatatlan. És ő merészel érettségire jelentkezni… Eh, hagyjuk…
„Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul, festett egekbe néz”… Ezt legalább tudja, hogy Vörösmarty
ìrta… (Móricz Zs.: Forr a bor 579)
◊ Az eredeti egy bizonyos Vlagyimir Iljics Uljanovtól (Lenin) származik, hogy aszongya: „álmodozni kell”. Az
imázsolók jól tudják, honnan kell merìteniük.
-
14 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Lehetne mellesleg Vörösmartytól is: „Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz.”
Álmok és álmodozások eddig – sajnos – csakugyan nem hoztak még sok sikert e sokat szenvedett országnak.
(ÉI, 2002. ápr. 12. 11)
P: Morfondírozás az élet megrontója.(Hernádi 1985: 257)
AD
Aki nem akar adni, azt mondja, hogy nincs
◊ Morio:
Szép dolog a’ sok pénz, azt mindnyájan tudjuk,
Ha nints kedvünk adni, nintsen, azt hazudjuk. (Garas I.: Embert utálo Timon, l. RMDE 2. 1176)
Ha adsz, adj jó szívvel (, ha kérsz, vedd (el) jó kedvvel) (régi)
◊ Ha adsz, adgy jó szívvel,
Ha kérsz, vedd jó kedvel,
Hogy meg-ne útáltassál (…) (Beniczky P.: Magyar ritmusok 159)
Jobb adni, mint kapni (közismert)
E: Biblia, Újszövetség, ApCsel 20,35: Mindenestől megmutattam néktek, hogy ily módon munkálkodva kell az
erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondá: Jobb adni, mint venni.
◊ Jobb adni, mint kapni! – gondolta a rajtakapott feleség, és jól pofonütötte a férjét. (Kisbán Gy.–Meggyesi É.:
Jobbnál-jobb vicczek 46)
◊ Először is a jércekakasok kezdték a fáskamrában, amiket az évfordulóra hordtak össze azok az asszonyok,
akiknek gyermekét vagy magát a doktor meggyógyìtotta. Egyrészt. Másrészt pedig a puszta jó szóért is olyan
hálás tud lenni ez a nép. Hogyne lenne hálás a visszatért egészségért? S mindeneken túl: sokkal jobb adni, mint
kapni. (Szabó P.: Szereposztás, l. Macska az asztalon 496)
◊ „Jobb adni, mint kapni.” „Te is tudod, vöröském, hogy csak akkor lesz valamink, ha adunk!” – ép elme nem
enged ki a száján ilyesmit a matematika jelenlegi szintjén. (Czakó G.: Eufémia utolsó heteinek hiteles története
104)
◊ Legtöbbjének meg amúgy is egyetlen öröme, ha hébe-hóba dughat az onokáknak valamit. Egy kis pénzt, himi-
humi ajándékot. Biza, jobb adni, mint kapni! (Pető M.: Rozmaring ága 11)
◊ Szeretek kapni, de főleg adni. Fiatal, mindenre nyitott, 20 éves srác keresi 30–50 közötti hölgyek ismeretségét,
ápoltság, diszkréció fontos. (Képes Társkereső, 2000. szept. 14. 32)
P: Jobb adni, mint kapni pofont. (Tóthné Litovkina 1993: 170)
L: Jobb egy irigy, mint egy szánó.
Kétszer ad, (a)ki gyorsan ad
E: lat. Bis dat qui cito dat {Kétszer ad, aki gyorsan ad}; Bis dat qui cito dat; nil dat qui munera tardat {Kétszer
ad, aki gyorsan ad; semmit sem ad, aki késlelteti az adományokat}; Publilius Syrus, Sententiae 235: Inopi
beneficium bis dat qui dat celeriter {Aki a rászorulónak hamar ad, adománya kétszeres}; gör. Lukianosz, Epigr.
VII.
◊ Kétszer ad, aki gyorsan ad. Ez természetesen nem érvényes a pofonokra. (Ludas Matyi, 1978/ 9.)
-
15 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
◊ A „Máltaiak” sürgetik gyűjtésben részt vevő tagjaikat és a hazai elosztókat – a latin közmondásra emlékezve,
miszerint „kétszer ad, ki gyorsan ad”. (HVG, 1988. júl. 2. 2)
◊ Kétszer ad, aki gyorsan ad [cìm]
„Hamarosan üt az igazság órája, kiderül, hogy a vállveregetésen túl ki mit ad a kelet-európai
reformországoknak” – mondta a minap budapesti sajtóértekezletén Genscher nyugatnémet külügyminiszter. (A
Világ, 1989. dec. 7. 12)
◊ Kétszer ad, aki gyorsan ad, tartja a közismert szólás, s ez Szinapidisz Miklósra úgy is érvényes, hogy
kétszeresen, sokszorosan jót tesz, aki nemes célra, életmentésre ad. (Képes Újság, 1990. jún. 23. 16)
P: A jó bornak kétszer ad, ki maga esik bele. (Timár Gy. 1986: 132; móka 2001: #2786)
Kétszer ad, aki elfelejtette, hogy egyszer már adott. (Tóthné Litovkina 1993: 173)
Kétszer ad, aki gyorsan elad. (Népsz, 1990. okt. 19. 4)
Sült gesztenye, sült malac az újévre. „Kétszersült, ki gyorsan sült.” (Új Ludas, 1991. dec. 24. 7)
Könnyen ad, akinek van (régi)
◊ – Nem elég, hogy egy ökröt adott?
– Könnyű adni annak, akinek van. De azok leadták a pénzt, és ellógtak. Mi meg a bőrünket visszük a vásárra.
– Ha nincs egyebünk. (Móricz Zs.: Forr a bor 609)
Semmit se(m) adnak ingyen
◊ Igen, Péterkének olyan délelőttre volt kilátása, amely a férfias élvezetek nagy változatosságát fogja nyújtani,
nem is beszélve a Márika által kigondolandó örömekről. E földi életben azonban semmit se adnak ingyen. Szüle
megjelenik a küszöbön, és egy bögre van a kezében, amelyet Péterke hiába szeretne lekváros bögrének nézni,
egészen más jellege van. (Móra F.: Ének a búzamezőkről 158)
◊ Hogy nincs pénz a magyar filmre, ezért a magyar film mint olyan (régen olyan jó, mostanában olyan rossz)
meg fog szűnni. Hogy semmire nincs pénz, pedig manapság már a semmit sem adják ingyen. (MH, 1994. okt. 8.
7)
◊ Egy diktátor vagy egy teljhatalmú uralkodó elméletileg legalábbis kedvezhet a szìvének kedves szegényeknek.
A demokráciában azonban semmit sem adnak ingyen. Ebben a rendszerben mindenért fizetni kell valamivel.
Pénzzel, szavazattal, gazdasági vagy politikai súllyal. (MH, 1998. febr. 14. 6)
R: Akasztás sem esik ingyen; (A) Krisztus koporsóját se(m) őrizték ingyen.
ADAKOZIK
Könnyű a máséból adakozni [költeni; gazdálkodni]
◊ Noha ide feljebb azt mondám, hogy közönségesen az embereket illeti minden jószág, de abból nem
következik, hogy szabad legyen valakinek a másét elven-ni, mivel ha az osztás végbenmegyen, a természetnek
törvénye ellen volna a más jószágát bántani, mert maga a természet rendeli azt, ami a társaságnak jovára lehet.
Úgyannyira, hogy nem szabad a máséból alamizsnát adni; se az olyan, aki adósságba vagyon, nem adhat
jószágából a szegényeknek, mert olyanformán a másét adná, arra pedig nincsen hatalma. (Mikes K.: Az idő jól
eltöltésének módja 165)
◊ – Ehun van ni. Ez mind jófajta. Bangaféle. Levág négy dinnyét. Kettő a magáé, ezt a kettőt mög neköm adja.
– Én odaadhatom. Könnyű a másébul gazdálkodni. (Kiss L.: A szegény emberek élete I. 362)
-
16 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
L: Könnyű más faszával (a) csalánt verni; Könnyű más bőréből széles szìjat vágni [hasìtani]; Könnyű tele
hassal a böjtöt dicsérni [a böjtről papolni]; A kibicnek semmi se(m) drága.
ADJONISTEN
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten (közismert)
E: lat. Ut salutas, ita salutaberis {Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten}; Quintilianus, Institutio oratoria
5.13.42.
◊ Évek óta folyamatosan működnek vezetőképző tanfolyamok, oktatási igazgatóságok – éppen csak az
alaptudnivalókat sem ismeri sok vezető beosztású ember. Hogy például az adjonistenre fogadjisten a válasz.
(Gergély M.: Röpirat az öngyilkosságról 192)
◊ – (…) Rájöttem, hogy olyan a fogadjisten, amilyen az adjonisten. Még az üzletekben is. Ha jó kedéllyel, és
nyugodtan fordulunk az eladókhoz, remekül lehet boldogulni. (MH, 1989. ápr. 8. 6)
◊ Bush „bottal” indult ázsiai útjára
Ha a fogadjisten is olyan lesz, mint amilyen adjonistennel érkezik a jövő hét keddjén a hétfőn útnak indult
George Bush Tokióba, akkor az eredetileg az amerikai–japán partnerség megszilárdìtására szánt elnöki látogatás
akár a két – amúgy gazdaságilag nagyon egymásra utalt ország kìnos kereskedelmi kakaskodásának a kezdetét
jelentheti. (MN, 1991. dec. 31. 1)
P: Amilyen az adjondakota, olyan a fogadjdakota. (dakota 1999: 193)
Ha szolgád nincsen, olyan lesz a fogadjisten. (Timár Gy. 1986: 133; móka 2001: #2786)
R: Amilyen a mosdó, olyan a törülköző; Amilyen mértékkel te mérsz, oly mértékkel kapod vissza;
Kölcsönkenyér visszajár; (A) szép köszöntésnek szép a felelete; Jótett helyébe jót várj; Szemet szemért, fogat
fogért; Kéz kezet mos (2); A tromfot tromffal (szokták leütni); Ha te ütöd [vered] az én zsidómat, én is ütöm
[verem] a tiedet [a te zsidódat]; Ki milyen pohárral mér, olyannal adatik vissza; A jó elnyeri (a) (méltó)
jutalmát; Szeget szeggel; Amint köszönnek, úgy fogadják; Mit mással cselekszel, azt várjad fejedre; Amit nem
kívánsz magadnak, ne kìvánd másnak; Ne bánts senkit, nem bánt senki.
A: Jótett helyébe jót (soha) ne várj; Tégy jót az ördöggel, pokolba visz érte; Ki a forrásból eleget ivott, háttal
fordul felé [hozzá]; Ha a citromból a levet kifacsarták, elvetik; A jó elnyeri (a) (méltó) büntetését.
ADÓS
Adós (,) fizess! (közismert) [Adós (,) fizess, beteg nyögj!]
◊ Évekig tartott ez a búvósdi, végre elvesztette Buttler a türelmét és egyenesen a szeme közé vágta, hogy adós
fizess, a megsemmisìtés ki volt alkudva. (Mikszáth K.: Különös házasság)
◊ A vesztes fizess! bölcselet képviseletében ötven forintra taksálta a fejleményeket. (Czakó G.–Banga F.: 77
magyar rémmese 122)
◊ Abban azonban talán még sincs igazuk, hogy hosszabb távon járható út lenne az „adós fizess” elvének
intézményes megsértése, bármekkora teher is az 1320 milliárd dolláros összadósság, mely a Világbank szerint
1989-ben egyébként 1300 milliárdra csökkenhet. (HVG, 1989. jan. 7. 13)
◊ Adós, ne fizess? [cìm]
Nyìlt titok ma már, hogy a világ nagy adósai soha nem fogják maradéktalanul visszafizetni tartozásaikat.
(Beszélő, 1989. dec. 18. 32)
-
17 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
◊ Az adós, persze nem fizet. Régi jól bevált halogató taktikáját folytatja, ìgér, alkudozik, de fizetni, no, azt azért
mégse! Az adós a malmői illetőségű TM Transport International Spedition, a nemzetközi szállìtmányozási és
fuvarozási tevékenységgel foglalkozó cég. (Dátum, 1990. jan. 24. 4)
◊ – (…) Nyilvánvalóan áthidaló kölcsönre gondolhat a bankszövetség, amely lehetővé tenné a kölcsöntartozások
felgombolyìtását. De nem lehet a gazdaságban tartozást elengedni. Adós, fizess! – ez kikerülhetetlen. (Reform,
1990. ápr. 6. 19)
◊ Mi pedig, lovagias nemzet, csak azért szurkolunk, hogy megőrizzük a fizetőképességünket. Az adósságfizető
képességünket. Ami egyébként derék dolog. A vérünkben van; mintha csak holmi nemzetközi kártyaadósság,
becsületbeli adósság lenne – fizetünk, vagy főbe lőjük magunkat.
Nem is lázìtok. Adós, fizess – nemde? (Népsz, 1990. okt. 27. 20)
◊ „Adós, fizess”, tartja a mondás. Ám manapság sokan úgy vélik, egyszerűbb kibújni a tartozás alól, hiszen már
a késedelem is kamatnyereséget jelent. Nem beszélve arról, hogy a jogos követelést sem egyszerű manapság
behajtani. Ígérete szerint ennek veszi elejét a Sasszem Kft., amely – úgymond – legális eszközökkel bìrja jobb
belátásra a ravaszdi adósokat. (Vasárnapi Hìrek, 1990. dec. 16. 12)
L: Ígérni könnyű, megtartani [megtenni] nehéz; Az ígéret szép szó (, ha megtartják (,) úgy jó); Ura légy
szódnak!; Fogadást okosan tégy, az adott szónak ura légy; Ember tesz(en) fogadást, eb, aki megállja; Hit nem
szellő; Ne csinálj a szádból segget; Ígérd meg, ne add meg, nem szegényìt (az) meg.
AGGLEGÉNY
Az agglegény [a nőtlen ember] úgy él, mint a király, de úgy hal meg, mint a kutya; a házasember [a nős
ember] úgy él, mint a kutya, de úgy hal meg, mint a király
◊ Ágya előtt a földön fetrengve lehelte ki lelkét. Szerető feleség nem hajolt föléje, hogy letörölje homlokáról a
halálverìtéket. Siránkozó gyermekek nem állták körül. Szóval hiányzott minden, ami egy jóravaló meghalás
stìlszerű dekorációjához hozzátartozik. Egyedül élt, egyedül halt meg. Szilágyi Dezsőtől származik az a mondás,
hogy a nőtlen ember úgy él, mint egy király és úgy hal meg, mint egy kutya. Úgy látszik, ebben a cinikus
mondásban rejlik egy szemernyi igazság. E mondás másik fele, hogy a nős ember úgy él, mint a kutya, de úgy
hal meg, mint egy király, talán mégis messzebb jár az igazságtól. (Halász I.: Egy letűnt nemzedék, Nyugat 1911.
15. sz.)
◊ S bár a tréfás vőfélymondás szerint: A házasság kaloda, ne tedd a lábad oda!,a falusi közösség véleménye
szerint: Az agglegény úgy él, mint a király, de úgy hal meg, mint a kutya; a házasember úgy él, mint a kutya, de
úgy hal meg, mint a király. (Litovkina A.: Párosan szép az élet 201)
L: Döglött kutyának árok a helye.
ÁGY
Ki mint veti (az) ágyát, úgy alussza álmát (közismert)
E: lat. Ut strasti lectum, super hunc vade cubatum {Amint megvetetted az ágyad, erre lépj aludni}.
◊ Úr: (…) Így van a hálaadatlan világban. A szeretet gonoszsággal és a jó cselekedet bosszúsággal fizettetik
vissza.
Világ: Uram, minden prédikálásod haszontalan előttem, magamban eltökélettem, hogy azt a leányzót elveszem
akár jóra, akár balra fordul a kocka, s amint vetem az ágyat, úgy fekszem. (Kónyi J.: A mindenkor nevető
Demokritus 152)
◊ Paraszt: Tekintetes bìró uram! Ilyenformán tehát én sz…ba esem, becsülettel szólván?
-
18 Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Világ: Nem segìthetek rajtad! Amint veted az ágyat, úgy fekszel. (Kónyi J.: A mindenkor nevető Demokritus
157)
◊ Ágyak és pénztárcák
Ki mint veszi ágyát, úgy alussza álmát… (MH, 1991. dec. 11. 1)
P: Ki mint veti ágyát, addig ér a takarója. (móka 2001: #2788)
Ki mint veti ágyát, úgy bassza babáját. (Vargha Domokos szóbeli közlése, 2001. dec.)
Ki mint veti ágyát, maga esik bele. (Amstel söralátét, 2001. jún.)
Ki mint veti ágyát, más úgy gyűri össze. (kifacsart 1999: 65)
Ki mint veti ágyát, úgy arat. (Timár Gy. 1986: 133; egysoros; móka 2001: #2786)
R: Ki mennyit farag, annyi a forgácsa; Ki mint vet, úgy arat; Aki nem szánt, gazt arat; Aki jó magot vet, jó
aratást vár; Ritka vetésnek szegény az aratása; Jó vetésnek dús az aratása; Amint veted a pendelyhálót, úgy
fogod a keszeget; Aki nem vet, nem arat; Ki gyomot vet, gazt arat; Ki mint eszik, iszik [igyék] rá; Ki mit főz,
egye meg.
A: Nem mindig az arat, aki vet.
ÁGYÚ
Ágyúval nem lehet verebet lőni [verebet fogni; verébre lőni; nyulat lőni, nyulat fogni; Nem szoktak ágyúval
verebet lőni]
◊ A miniszter, Nikolaus Michalek arra hivatkozik, hogy a bolti szarkák 90 százaléka alkalmi tettes, „egyszeri
bűnöző”, s nem érdemes ágyúval lődözni – szarkára se. (HVG, 1993. márc. 6. 38–39)
L: (A) sas nem fogdos legye(ke)t; Nem lehet a tengert kanállal kimer