takarék · takarék 2011. szeptember–október címlapsztori vállalásunk növelésére. az...

XX. évfolyam 5. szám2011. szeptember–október Takarék

A Takarék szövetkezeti Integrációk L apja

Önkormányzati finanszírozás belülrőlAz új, illetve módosítani kívánt önkormányzati törvény „előestéjén” gondoltunk arra, hogy kerekasztal beszélgetést hívjunk össze az önkor-mányzati üzletágról.

Növekvő bizonytalanságokA nyár végétől fokozottan romlottak a nemzetközi és hazai gazdasági kilátások, a bizonytalanság jelentős mértékben nőtt. A nyár végétől már egyes esetekben a recesszió előszele is megjelent.

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásáértAz MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) azzal a céllal alakult, hogy a magyarországi mikro-, kis-, és középvállalati szektor, finanszí-rozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki, és működtessen.

„Megerősíteni az intézmény- védelem alapstruktúráit…”Interjú Bodnár Ottóval, az OTIVA régi/új ügyvezető igazgatójával.

Kitüntetések a 2011. évi Takarékossági VilágnaponOktóber 26-án hetvenen vették át a szövetke-zeti mozgalom végzett kimagasló munkáért az elismerést.

•

•

•

•

• Dr. Herczegh András igazgató (AVHGA):„Az agrárhitelezés pedig már elképzelhe-tetlen az alapítvány garanciavállalása nél-kül, s ezt a gazdálkodók is jó néven veszik.”

• Kedvező díjak• Gyors helyi ügyintézés• Extra termékcsomag a KKV-knak

KÉRJE

AJÁNLATUNKAT

ITT!

S I G N A L B iz tos í tó Zr t .

06 40 405 405

[email protected] www.signal.hu

Contact Center

Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás

Kötelező, takarékosan!

sig_kgfb_a4_2012_gyártási.indd 1 2011.10.17. 16:21

Takarék 2011. szeptember–október 3

Szerkesztői üzenet

Tartalom

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapjaA lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti SzövetségFőszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány GyörgyOlvasó szerkesztő: Hajtun GyörgyA szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ.Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász AndrásA szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6.Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38.Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

az elmúlt hetekben olyan mértékű felfokozott médiaérdeklődés övezte szektorunkat, melyet az eddig itt töl-tött – örömteli, ám néha küzdelmes – 17 évem során még nem tapasztaltam. A devizahitel végtörlesztési láz során joggal merült fel a kérdés, hogy melyik bank kezdi majd el a forinthitel kamat-versenyt. Ki lesz az, aki szembeszállva a többiekkel elvállalja az „áruló” sze-repét, és kijön egy kedvező feltételű deviza-kiváltó hitel termékkel? Ki lesz az, aki felvállalja az ezzel járó szakmai ellenérzést és minden kritikát, ami a koncepció megszületésével jár? Sokan megdöbbenve olvas-ták, hogy elsőként egy kereskedel-mi bankokhoz viszonyítva aprónak tűnő pénzintézet vette fel a kesztyűt, amelyhez sorban csatlakozott a többi takarék is. Az OTSZ, az OTIVA, és a Ta-karékBank által közösen kiadott sajtó kommüniké végleg megerősítette a hírt, hogy a takarékszövetkezeti hitel-intézetek készek arra, hogy forinthitelt nyújtsanak akkor, amikor a kereske-delmi bankok ennek ellenkezőjéről tettek tanúbizonyságot. Mindeköz-ben lázasan készült az integrációs termék. Kollégáim talán még soha ilyen gyorsan nem írtak ügyrendeket, nem specifikáltak, nem egyeztettek az érintettekkel, nem fejlesztettek honlapot, mint ez alkalomból. „Történelmi lehetőség nyílt arra, hogy visszaszerezzük az elmúlt évek során elveszített piaci részesedésün-ket. Ebből csak győztesen jöhetünk ki!”

Győztesek lehetünk!– hallom egyre több felől. Ez azonnal magyarázatot ad a fenti „áruló” ma-gatartásra is. A szektor szándéka nem az, hogy hátrányos helyzetbe hozza a többi bankot, sőt az sem, hogy jó fényben tűnjön fel a politikai elit előtt, még csak az sem, hogy barátságos Teréz Anyaként megmentse a lakos-ságot a – mostanában sokat szidott, de egyértelműen nélkülözhetetlen és szükséges – külföldi tőke hatalmától. Szándékunk és kötelességünk a pia-con keletkezett rés kihasználása által rendelkezésünkre álló tőke legbizton-ságosabb és legjövedelmezőbb fel-használása. Egyszerűen fogalmazva

– nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne próbáljuk meg visszaszerezni elveszített piacaink egy részét akkor, ha erre lehetőség nyílik. Győztesek vagyunk? Lehetünk. Őszintén hiszem, hogy a szektorban felhalmozott szellemi tőke bárhol a világon megállná a helyét. Ötven éve harcolunk a frontvonalon, vesztettünk csatákat, temettek minket megannyi-szor, de itt vagyunk, és ötven év múl-va is itt akarunk lenni. Meggyőződé-sem ugyanakkor, hogy ez csak akkor lehetséges, ha sikerül összefognunk az üzleti érdekeink mentén. Az nem lehet hosszútávú üzleti érdek, hogy külön-külön próbáljuk bebizonyítani: a szolgáltatási színvonalunk kiváló, a termékeink kedvezőek. Amikor itt ál-lunk, egy ilyen lehetőség küszöbén, ak-kor nem értem, hogy miért nem lehet most az egyszer egységesen fellépni, ugyanazzal a standard, egyszerű ter-mékkel. Nem értem, miért nem akar-juk kihasználni az ebből adódó kom-munikációs előnyöket? Egy lehetőség mindig hordoz magával veszélyeket is. Amennyiben az derül ki, hogy a kondí-cióink sok helyen nem is annyira ked-vezőek, vagy esetleg az, hogy nem mindenhol érhető el a termék, akkor a jelenlegi pozitív média hátszél egy szempillantás alatt megfordulhat. Erőt, és egységet kell mutatnunk, ha ezt a csatát is meg akarjuk nyerni.

Csicsáky Péter

CímlapsztoriKezesség új ritmusban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 Kerekasztal-beszélgetésÖnkormányzati finanszírozás belülről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 BeszámolóÚj utakon a globális betétbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 GazdaságNövekvő bizonytalanságok… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14Szabályozottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Devizahitelek törlesztésével kapcsolatos illeték szabályok változása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Társasági adóval kapcsolatos kedvezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18Indul a GFB kampány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19Hozzuk ki a maximumot! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásáért . . . . .22 TakarékBank híreiÚj Széchenyi hiteltermékek a hálózatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 Integráció

„Megerősíteni az intézményvédelem alapstruktúráit…” . . . . . . . . . . 27Jövőre is mindenkit visszavárunk! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29 TKSZ FigyelőKápolnásnyéken ragaszkodnak a szövetkezeti formához . . . . . . . . . .30 Átlépték a Rubicont?! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Egy stabilan működő takarékszövetkezet a szerb határ mentén . . . .36 Takarék AkadémiaHitelintézeti Ügyvezetők Képzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40 KitekintésSzövetkezeti pénzintézetek Olaszországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Tanulmányút a sziléziai Takarék Bankoknál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46Mezőgazdasági hitelszövetkezetek Törökországban . . . . . . . . . . . . . . 47SportA 2011. évi Országos Takarékszövetkezeti Focikupa eredményei . . . .49A 2011. évi Országos Takarékszövetkezeti Horgászkupa eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50 Személyi hírekÚj elnök a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet élén. . . . . . . . . . . . 51

„A lelkünk összeért, amikor az indulót énekeltük ” . . . . . . . . . . . . . . . .53Kitüntetések 2011. évi Takarékossági Világnapon . . . . . . . . . . . . . . . .56 Rólunk írtákVégtörlesztők serege ostromolhatja a takarékokat? . . . . . . . . . . . . . . 65

Csicsáky Péter, a TakarékBank vezérigazgatója

Takarék 2011. szeptember–október4

Címlapsztori

Kezesség, új ritmusbanSzerző: Hajtun György

Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt (AVHGA) – a PHARE-program ke-retében – 1991-ben hozta létre a Földművelésügyi Minisztérium, valamint öt pénzintézet. Ekkor jött létre Magyarország első hitelgarancia intézménye, meg-könnyítve a magyar vidéki vállalkozók előtt a hitelfelvétel lehetőségét. Az alaku-lás óta eltelt két évtized során igen sok sikeres programhoz csatlakozott az intéz-mény, és közben egyre markánsabban nyit a vidéki, nem agrár KKV-k irányába. Az agrárhitelezés pedig már elképzelhetetlen az alapítvány garanciavállalása nél-kül, s ezt a gazdálkodók is jó néven veszik. Idén június óta új ügyvezető igazga-tó áll a szervezet élén, mégpedig dr. Herczegh András személyében. A tartalmas beszélgetésből kiderül, hogy Herczegh András – fiatal kora ellenére – nem ta-pasztalat nélkül kapta a kinevezést. S arról is szót ejtettünk, hogy milyen terve-ket kíván megvalósítani az elkövetkezendő rövid- és középtávú időszakban.

Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány

igazgató úr, öt éve dolgozik már az alapítványnál, így korántsem ismeretlen az Ön számára ez a tevékenység. Amikor kinevezték, mi volt az első gondolata, amin mindenképpen változtatni sze-retne?

– Ha nem haragszik, kicsit mesz-szebbről kezdem a válaszadást. Az alapítvány egy olyan szervezet, amely az állami és a banki szférához egyaránt kötődve végzi a munkáját. Ez a kapcsolatrendszer – különösen mostanában – nagy felelősséget

tesz a vállunkra. Ám a lehetősége-ink a KKV szektor finanszírozásában és támogatásában széles skálán mutatkoznak. A vállalkozókat több pénzhez juttathatjuk, mivel a garan-cia a hitelezéshez kapcsolódik, de az uniós projektfinanszírozás miatt a vissza nem térítendő támogatá-sok eredményes felhasználásához is hozzá tudunk járulni. Ami a kér-dését illeti: az alapítvány vagyoná-ból, tevékenységéből adódóan még aktívabb szerepvállalásra hivatott. Növelni kell az aktivitásunkat a vi-dékfejlesztésben, de az agrárhite-lezésben is. Utóbbi terén kötöttebb a pálya, mivel az agrártámogatások mértékét meghatározzák az uniós szabályok. S az is igaz, hogy az ala-pítvány éves szinten mintegy 30-35 milliárd forint agrár célú hitelhez ad garanciát, ami a teljes agrárhi-telezés kb. 12-13 százalékát teszi ki. Igaz, a KKV körben lényegesen magasabb az Alapítvány által ga-rantált hitelek állománya. A nor-mál vállalati hitelállomány 7 ezer milliárd forint, és annak 10 száza-léka biztosított garanciával, amely-ben ugyan mi kisebb arányban va-gyunk jelen, de a vidéki térséghez kapcsolódó kezességi állományunk hasonló méretű. Ez mutatja, hogy két lehetőségünk van a kezesség-

Dr. Herczegh András


Címlapsztori

vállalásunk növelésére. Az egyik, hogy a meglévő hitelállományon belül növeljük a garantált részt, így a portfólió szemlélet erősödik, ami a kockázatok jobb megoszlása mi-att valamennyi szereplőnek kedve-ző. Másik, hogy elősegítjük minél szélesebb vállalkozói kör hitelhez jutását, a KKV hitelállomány nö-velését. Ez utóbbi nyilván számos külső tényezőtől függő folyamat, amelyben a kormányzati intézke-déseknek kiemelt jelentősége van. De bízom abban, hogy mi is egyre többet tudunk hozzá tenni.

– Hogyan tudják ezt elérni? – Az agrárfinanszírozás speciális terület, sokféle finanszírozási forma létezik, mint például az integrátori, a támogatás-előfinanszírozás, vagy a közraktári hitelezés. Ezeknél a fi-nanszírozási formáknál különféle garanciális megoldásokat kellett ki-dolgoznunk. A beruházásoknál pél-dául kívánatosnak tartanám, hogy jó intézményi együttműködés jöj-jön létre a Mezőgazdasági és Vi-dékfejlesztési Hivatallal, amelynek az volna a lényege, hogy a beruhá-zási hitelek, támogatások mögött is nagyobb arányban legyen ott a garancia. Az alanyi jogon járó tá-mogatásoknál is van előfinanszí-rozási igény, hiszen a kormányzat is arra törekszik, hogy a termelők-höz minél hamarabb eljussanak a támogatások. Ez a törekvés azon-ban gyakran uniós jogi akadályba ütközik, s ezért is fontos, hogy a bankok előfinanszírozzák a terme-lőket. A másik speciális termék az integrátorok finanszírozása, ahol szintén erősödik a banki szerepvál-lalás. Ez esetben külön megállapo-dás jön létre a bank, az integrátor és a vállalkozás, valamint a bank és az Alapítvány között. Említhetem a közraktári finanszírozást, amellyel sok probléma van, amíg bizton-ságos volt, nem is igényelték az alapítvány közreműködését. Most azonban már megfogalmazódott a bankok részéről, hogy dolgozzuk ki a kezességvállalás speciális feltét-

eleit. A termék megszületett és bár a bankok érdeklődése még csekély, de remélem, hogy ez a helyzet év végére változik. A vidékfejlesztés-hez kötődően ugyanakkor gyakor-latilag bármely KKV hitelügylethez tudunk kezességet vállalni, és élel-mesebb pénzügyi partnereink ki is használják ezt a lehetőséget.

– Ha már ennyire belementünk a részletekbe, szóljunk külön is a Gazdakártya, és az Agrár Széche-nyi Kártya programokról. Annál is inkább, mert e két terméknél a takarékszövetkezetek is meg-határozó szerepet vállaltak. Azt szokták mondani, hogy a Gazda-kártya program sikertörténet a takarékoknál… – És az alapítványnál is! A si-ker ugyanis közös, és úgy gon-dolom, hogy az Agrár Széchenyi Kártya program is az lesz. A Szé-chenyi Kártya program 2001-ben indult, mégpedig úgy, hogy ebből az agrárvállalkozások kimaradtak. Ezért az alapítvány 2007-ben – a TakarékBankkal és a takarékszövet-kezetekkel közösen – kezdeményez-te, hogy az agrárvállalkozások szá-mára is nyíljon hasonló lehetőség. Ebből lett a Gazdakártya. Újabb három évnek kellett eltelnie, mire a Széchenyi Kártya program kiter-jesztéséről döntött az új kormány-zat. Az Agrár Széchenyi Kártya ré-vén 25 millió forint forgóeszköz hitel vehető igénybe, 15 millió forintig kiegészítő fedezet nélkül. A kártya használata 15 millió forintig kizáró-lag készfizető kezességhez kapcso-lódik, vagyis könnyített fedezetű hitelről van szó. Nyilvánvaló, hogy ennek sokkal nagyobb a kockázata a bankok és az alapítvány számára is, mert nem fizetés esetén a megtérü-lés is bizonytalanabb. Mi azonban bízunk az agráriumban, a vidékben. A vidékért kezeskedünk. A Gazda-kártya sikere mögött az is húzódik, hogy az Alapítvány lényegesen a pi-aci díj alatt, s az üzletszabályzathoz képest is kedvezőbb díjon nyújtja a garanciát, így nem nőtt a hiteltör-

lesztés olyan mértékben, mint más szabad felhasználású hiteleknél a magas kamatok következtében. És könnyen juthattak hozzá a vállalko-zások, amelyben a takarékszövet-

kezetek óriási szerepet vállaltak, és sikeres munkát végeztek. Megjegy-zem, minden kártya mögött ott van az alapítvány garanciavállalása. és ez az Agrár Széchenyi Kártyánál is így lesz. Az Agrár Széchenyi Kártyánál

Folytatás a 6. oldalon

dr. herczegh andrás (37 éves) az ELTE jogi karán 2000-ben summa cum laude szerzett diplomát, de két évet elvégzett a bölcsész karon is. Történelmet és kommunikációt ta-nult. Az egyetem elvégzése után azonban a gazdaságban helyezkedett el, pontosab-ban a Gazdasági Minisztériumban. Munka-társaival a Széchenyi Terv kialakításával és működtetésével, vállalkozásfinanszírozási kérdésekkel foglalkozott, majd a Kereske-delmi és Vendéglátóipari Főosztályt vezette. Ezen a területen négy évig elsősorban uni-ós szabályozás adaptálásával foglalkozott. Az alapítványhoz 2006-ban lépett be, így a gazdasági és a pénzügyi szféra állami és pi-aci oldalát egyaránt megismerhette. Az egyre kevesebb szabad idejében a sportolást (fiatalabb korában csatár posz-ton focizott, de kapusként is kipróbálták) helyezi előtérbe. A tenisz mellett jól meg-fér a horgászat is. Az utazás pedig már nem hobbi, hanem szenvedély: az országon belül és kívül egyaránt kíváncsi a látnivalókra.

Névjegy

Az alapítvány egy olyan szervezet, amely az állami és a banki szférához egyaránt kötőd-

ve végzi a munkáját. Ez a kapcso-latrendszer – különösen mostanában

– nagy felelősséget tesz a vállunk-ra. Ám a lehetőségeink a KKV szek-tor finanszírozásában és támogatá-sában széles skálán mutatkoznak.


Címlapsztori

Folytatás az 5. oldalrólugyanakkor állami kamat és kezes-ségi díj támogatás is megjelenik.

– És milyen a beváltási arány ezen termék esetében? – Nagyon jó! A Gazdakártyánál nem éri el az 1 százalékot, pedig évente 5-7 milliárd forint hitelt vettek igénybe a kártyával! S itt hadd mond-jam el, hogy az elmúlt években a me-zőgazdasági hiteleknél is csökkent a beváltás, szemben az építőiparral, kereskedelemmel, ahol viszont nőtt. Azt is meg kell említeni, hogy a taka-

rékszövetkezeteknél sokkal nagyobb arányú a mezőgazdasági hitelezés, mint a kereskedelmi bankoknál. Vé-leményem szerint ez abból adódik, hogy a takarékszövetkezetek hely-ben vannak, jól ismerik a szűkebb környezetüket, a vállalkozókat, így a bizalom is sokkal erősebb. De azt is tapasztaltuk, hogy az agrárvállalkozó sokkal becsületesebben gondolkodik, s a felvett hitelét mindenáron időben akarja törleszteni, visszafizetni. A bu-kások aránya ugyanakkor azért ösz-szességében jelentősen növekedett az elmúlt években. Az Alapítvány

sem nyújthatná ilyen feltételekkel a kezességet, ha nem volna mögöt-tünk az állami viszont-garanciaválla-lás. A viszont-garanciából adódóan az a feladatunk, hogy pénzügyi vál-lalkozásként ugyan, de támogatást nyújtsunk. A támogatás maga a ga-ranciavállalás.

– Itt egy kis ellentmondást vélek felfedezni: ha a vagyon és az álla-mi viszont-garancia adja a fede-zetet, akkor az elmúlt húsz évben hogyan gyűlt össze az alapítvány 22 milliárdos vagyona?

a rendszerváltás számos új lehe-tőséget hozott Magyarországon, ám a vidéken, és különösen az agráriumban tevékenykedő kis- és középvállalkozók finanszírozási le-hetőségei korlátozottak maradtak. A kialakulóban lévő bankrendszer, és a vállalkozások kezdeti problé-mái, fedezeti nehézségei miatt a források nem jutottak el a meg-felelő helyekre. Ezt a helyzetet is-merte fel az Európai Unió, és 1991-ben a PHARE-program keretében jelentős tőkével kezdeményezte az Agrár-vállalkozási Hitelgaran-cia Alapítvány (AVHGA) létreho-zását. Az alapításban részt vállalt a Földművelésügyi Minisztérium, valamint öt pénzintézet: • AgrobankRt. • BudapestBankRt. • MagyarHitelbankRt. • MezőbankRt. • OrszágosKereskedelmiésHi-telbank Rt. 1993–tól napjainkig bankok, hitelintézetek, független takarék-szövetkezetek, valamint a taka-rékszövetkezeti integrációkhoz (OTSZ, TÉSZ, REPIVA) tartozó ta-karékszövetkezetek jelentős ré-sze csatlakozott az Alapítvány-hoz. 2006-tól pénzügyi lízing és faktoring tevékenységet végző pénzügyi vállalkozások számára is lehetőség van az Alapítvánnyal

való együttműködésre. Az Ag-rár-vállalkozási Hitelgarancia Ala-pítvány 2008. január 1. óta pénz-ügyi vállalkozásként működik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Fel-ügyelete – engedélyezési eljárást követően – állapította meg az Ala-pítványról, mint pénzügyi vállalko-zásról, hogy működése megfelel a hitelintézetekre vonatkozó fel-tételeknek, így 2011-től engedé-lyezte „hitelintézetekkel egyenér-tékű, prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás"- ként való működésüket. A szervezet működésének első szakaszában jellemzőbb volt az agrártermeléshez kapcsolódó hitelekhez nyújtott kezességek aránya, a központi támogatás-hoz kapcsolódó konstrukciók mi-att. Az Európai Uniós csatlakozást követően, az Unió vidékfejlesztési fókuszú intézkedéseinek köszön-hetően a portfóliójukban egy-re nagyobb arányban jelentek meg a vidékfejlesztési ügyek is. 1998 óta a magyar állam teljes körű viszontgaranciát nyújt az Alapítvány által beváltott kezes-ségek után. A piaci kihívásokra válaszolva, a vállalkozók részére teljes körű szolgáltatást kínálva 2007-től elindították a tanács-adási tevékenységüket, amelyet 2007. október 1-től az Alapítvány

egyszemélyes tulajdonát képező AVHA Kft végzi. A szervezet az Ala-pítvány tevékenységét kiegészít-ve a gazdálkodók, vállalkozások gazdasági, pénzügyi üzletmenet-ét, döntéseit segítő szakmai tevé-kenységét végez. Az Agrár-vállalkozási Hitelga-rancia Alapítvány célja a vidéki és agrárágazatban működő kis-és középvállalkozások kötelezettség-vállalásaihoz – úgymint hitelek, bankgaranciák, faktoring és pénz-ügyi lízing ügyletek – nem megfe-lelő biztosítéki háttér esetén kész-fizető kezességet nyújtása, ezáltal lehetővé téve a vállalkozás mű-ködőképességének javítását. Az Alapítvány nem csak agrárvállal-kozások, hanem minden vidékfej-lesztéshez kapcsolódó tevékeny-séget végző vállalkozás számára nyújt kezességet. Az Alapítvány minden olyan tevékenységet is vidékfejlesztési tevékenységnek tekint, amely – szállítók, vevők, munkavállalók, tulajdonosok ré-vén vagy egyéb módon – vidéki térséghez kapcsolódik. (Vidéki térség: Magyarország egész te-rülete Budapest és a megyei jogú városok kivételével.) Az AVHGA készfizető kezességi szolgáltatá-sához csaknem 150 pénzintéze-ten keresztül juthatnak hozzá a vállalkozók.

Az alapítványról


Címlapsztori

– A 22 milliárd abból van, hogy – s ez az előző vezetés érdeme – meg-őrizte a szervezet a vagyonát. De ne-künk az alaptevékenységre kell még nagyobb hangsúlyt helyeznünk, va-gyis a garancia vállalására, mert az a cél, hogy a vállalkozások finanszíro-zása javuljon. A vagyon azért is fon-tos, mert ez biztosítja az alapítványi tőkemegfelelést. Partnereink tőke-megfelelésében viszont hangsúlyos szerepe van az állami viszont-garanci-ának, amelyet a költségvetés eddig is biztosított. Az állami viszont-garancia mértéke eddig 70 százalék volt, júli-us vége óta viszont a költségvetési törvény módosításával 85 százalékra növelték. Így több hitelkihelyezésre lesz mód, ami a takarékszövetkezetek számára különösen fontos. A törvény-módosítás azért is volt elkerülhetetlen, mert más garanciaszervezetnél már korábban bevezették a magasabb viszont-garanciát, így végül az agrár-vállalkozások is ugyanolyan feltéte-lekkel jutnak hitelhez a piacon, mint mások. Itt tehát látunk lehetőséget a portfoliónk bővítésére, miként a vi-dékfejlesztési hitelekhez kapcsolódó-an is. Ez utóbbi már sokkal szélesebb kört érint, mint az agrárvállalkozásoké. Arra nem vállalkozom, hogy a piaci részvételünk arányainak az alakulását

megjósoljam, de annyit mondhatok, hogy míg tavaly 54 milliárd forintra vállaltunk kezességet, addig idén az első három negyedévben már meg-haladtuk a 45 milliárd forintot. Nos, ezt a növekedési tendenciát szeret-nénk tartani. Remélem, hogy a külső körülmények is lehetővé teszik majd céljaink elérését.

– Már egyszer belefogtunk e kér-dés megválaszolásába, de ismét megkérdezem: mi szükséges ah-hoz, hogy ez a növekedési tenden-cia ne álljon meg? – Teljesen más partner-politikát kell képviselnünk a hitelintézetekkel, a legfontosabb partnereinkkel. Köz-vetlen, rendszeres munkakapcsolat kívánunk kiépíteni, s az állandóan változó piaci igényeknek közösen kell megfelelnünk. Belső szabályo-zottságban, adminisztratív folya-matokban nagyobb kiszámítható-ságra törekszünk. Mondhatnám úgy is, hogy nyitni szeretnénk, s ennek keretében a takarékszövet-kezeteknél is minőségi és intenzív kapcsolatok jönnének létre. A part-nerkapcsolatok nem maradhatnak a protokoll szintjén. A munkatársai-mat is erre ösztönzöm, mert ez lesz az egyik mérőfoka a munkavégzés

az európai közösségek Taná csa (Council of European Communi-ties) 1989 decemberében döntött 300 millió ECU gazdasági segítség folyósításáról Magyarországnak és Lengyelországnak 1990. dec. 31-ig. Ez jelentette a PHARE-program létrejöttét, jóllehet az azóta közis-mertté vált elnevezés csak később született. A találékony európai bürokrácia hamarosan olyan be-tűszót alkotott, amely röviden ki-fejezte a program lényegét, emel-lett önálló jelentése is volt. A P oland H ungary A ssistance for the R econstruction of the Economy (segély Lengyelország és Magyar-ország gazdaságának átalakításá-

hoz) elnevezésű program kezdő-betűinek összeolvasásából adódik a görög eredetű, francia, angol, phare főnév, amelynek jelenté-se: világítótorony, fényszóró. Az 1990 szeptemberében elfogadott újabb szabályzat az Európai Kö-zösségek segítségét a gazdasá-gi és társadalmi reformfolyamat támogatásaként határozta meg, s ennek érvényességét kiterjesz-tette Bulgáriára, Csehszlovákiára, a Német Demokratikus Köztársa-ságra, Romániára és Jugoszláviára. Ettől kezdve az egyszeri juttatás helyett az EK éves költségvetése biztosít forrásokat a program vég-rehajtásához.

PHARE program hatékonyságának. Ugyanakkor a dolgok elébe is kívánunk menni, vagyis a fejlesztési javaslatokat is elvárom a kollégáktól.

– Értesültek-e a partnerek erről a szándékról? – Természetesen. A termékfej-lesztési intézkedéseinket már em-lítettem, de más gyakorlatias meg-oldásaink is lesznek. Most éppen egy olyan füzetet állítottunk össze, amellyel segítjük a banki dolgozó-kat a tevékenységünk jobb megis-merésében.

– Ahogy beszélgetünk, egyre in-kább az a meggyőződésem, hogy nehéz a munkatársainak Önt kö-vetni. – Ne gondolja, hogy szeretek túl sokat beszélni, de tény, hogy sokszor másoktól is a maximumot várom el. Egy vezetőnek tisztában kell lennie a saját területével, dol-gaival, és nem különben a külső körülményekkel. A vezetőnek ezt a kettőt össze kell tudni hoznia, és megszabnia a szervezetének az irányt, vagyis a stratégiát. Nem vi-tatom, szokniuk kell ezt a stílust a

kollégáimnak is, de nem látok más utat a fejlődéshez, mint azt, hogy nyitunk a világ felé. Ehhez kommu-nikációra, kapcsolatépítésre van szükség. S ha már a belső ügye-inket boncolgatjuk, megjegyzem, hogy a felesleges belső bürokrá-cia leépítése ugyancsak központi feladat. Muszáj egyszerűsíteni a munkafolyamatokat, s ebben el-várom a munkatársak kreatív ötle-teit is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szabályokat közben nem kell precízen betartani …

De nekünk az alaptevé-kenységre kell még nagyobb hangsúlyt helyeznünk, vagyis a garan-cia vállalására, mert az a cél, hogy a vállalkozások finanszírozása javuljon.


Önkormányzati finanszírozás belülről

Szerkesztő: Csépány

György

Az új, illetve módosítani kívánt önkormányzati törvény „előestéjén” gondol-tunk arra, hogy Ifju Péterrel (IP), a Magyar Takarékbank Zrt. Önkormányzati Osz-tályának vezetőjével, Dr. Kiss Endrével (Dr.KE), a Szigetvári Takarékszövetkezet el-nök–ügyvezetőjével és Kriston Nándorral (KN), a Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnök–ügyvezetőjével próbáljuk meg áttekinteni az önkormányzati finanszíro-zás általánosabb és az egyes takarékszövetkezet szempontjából említésre mél-tó kérdéseit. Távolról sem törekedhettünk a teljes átvilágításra, inkább egyfajta látleletet kívántunk készíteni.

Kerekasztal-beszélgetés az önkormányzati üzletágról

Kerekasztal-beszélgetés

állapítsuk meg a kiinduló állapotot. Hol tart a Takarékszövetkezeti In-tegráció illetve hol tartanak a neve-zett Takarékok az önkormányzati finanszírozás területén? Az OTP-nek folyamatos a térvesz-tése, a kereskedelmi bankok és a ta-karékszövetkezetek folyamatosan növekvő darabszámmal vezették az önkormányzati számlákat. 2011 év eleje az első olyan állapot, ami-kor már nem csak az OTP veszített a számlavezetett önkormányzataiból, hanem a kereskedelmi banki szektor-nál is térvesztés tapasztalható, bár ez még csak 3 db-ot jelent, de 2000 óta most fordult elő először csökkenés. A válság éveiben megjelent az MFB is, mint közvetlen finanszírozó. IP: Az önkormányzati adósságál-lomány hitel/kötvény (továbbiak-ban együtt: hitelek) jelentős részét

a nagybankok jegyzik, ez legfőképp abból ered, hogy a deviza kötvények kibocsátásában elsősorban ők voltak az aktívak. A takarékszövetkezetek-nél növekedés volt tapasztalható. 2004-ben volt a legmagasabb 2,42 %, majd a közbeszerzések indulásá-val az állomány minimálisan csökkeni kezdett, mivel sok pályázaton nem tudtak elindulni a takarékszövetke-zetek. A kötvények megjelenésével hirtelen csökkent és 1,29 %-ra esett vissza a piaci részarányuk, ez a válság óta folyamatos növekedést mutat. A jelenlegi részarány 1,48 %. Ez a rész-arány nagyobb részesedést mutatna, ha a deviza hitelekből eredő árfo-lyamváltozással korrigálnánk a teljes állományt, így akár a 2 %-ot megha-ladná ismét a részesedés. Szektor-ra képzett céltartalék alacsonynak mondható arányait tekintve és más

szektorokkal összehasonlítva szinte a nullával egyenlő, mivel kb. 7-10 ‰ a hitelek állományára vetítve. Dr.KE: A Szigetvári Takarékszövet-kezet 11 fiókjában jelenleg 53 tele-pülési önkormányzat, 35 kisebbségi önkormányzat (fő- és alszámla), 11 körjegyzőség, 6 önálló intézmény és 6 önkormányzati társulás – ebből két többcélú társulás – számlaveze-tése folyik. A megnyitott számlák száma 732 db, 98 db a költségve-tési pénzforgalmi számla és 634 db az elkülönített számla (beszedési, helyi adó, egyéb célra elkülönített). További 4 települési önkormányzat testülete már meghozta döntését. Az Ő számlanyitásuk december vé-géig megtörténik. Az önkormány-zati hiteleink koncentrációja magas: a Takarékszövetkezet 2011 07. 31-én nyilvántartott önkormányzati hitelál-lománya 93 db hitelre nézve 1500 M Ft. (nem tartalmazza a vízi közmű be-ruházáshoz tartozó hiteleket). Ezen hitelállomány 75%- át, azaz 1,2 Mrd Ft -ot teszi ki azon 4 Önkormányzat-nak nyújtott hitel, melyek nem a Ta-karékszövetkezetnél vezetik a pénz-forgalmi számlájukat. Ezek közül a Szigetvári Önkormányzat hiteleire 5 %, míg a Harkány hiteleire 1 % ér-tékvesztés került megképzésre (ösz-szesen 27,7 M Ft). A többi hitelre nem képeztünk értékvesztést. Mindebből

100%90%80%70%60%50%40%30%20%10%

0%2006 2007 2008 2009 2010 2011

Egyéb Takarékszövetkezeti integráció OTP

A számlavezetés összetétel 2006-2011

Forrás: MÁK

248 288 331 370 386 383

2 308 2 218 2 1322 041 1 960 1 930

638 688 731783 850 883




kitűnően az 53 kistelepülési önkor-mányzat finanszírozása kockázat-mentes. Az Önkormányzati hitelek a teljes hitelállomány (27 959 M Ft) 4,78 %- át teszik ki, mely az orszá-gos átlag (2,23 %) duplája. Mivel az önkormányzati és nonprofit szerep-lőket mindeddig csak forint alapon hitelezzük, az árfolyamkockázattal nem kell számolnunk. Önkormány-zati hitelportfóliónkban kizárólag HUF-követelés szerepel. KN: A Sajóvölgye Takarékszövetke-zet az elmúlt másfél évtizedben aktív önkormányzati szerepvállalást muta-tott, ennek következtében jelenleg 52 önkormányzatnak – 1 városnak és 51 községnek – vezeti a számlá-ját. Az üzleti kapcsolat, a termékeink igénybe vétele rendkívül sokrétű. A számlavezetésen kívül a hitelezés – a pályázatok önrészének hitelezé-se, a pályázatok előfinanszírozása, a működési hitelek, a bérhitelek, – amelyek összesen kb. 1 milliárd Ft állományt jelentenek – mellett gya-kori részükről a betételhelyezés is. A hitel portfólió minősége jobb, mint a vállalkozói hitelek átlagminősége, deviza hitelt nem adtunk az önkor-mányzatainknak, és kötvényük sincs. Az önkormányzatok számunkra azért is fontosak, mert amely önkormány-zat nálunk vezeti a számláját, annak a lakossága, a település vállalkozói is nagyobb bizalommal fordulnak hozzánk, és ezzel jelentősen tudjuk növelni ügyfeleink számát.

– Mekkora az önkormányzati piac?

IP: Jelenleg Magyarországon 3194 önkormányzat található, melyeken a hazai GDP 12-13 %-a keresztülfo-lyik. Az önkormányzatok majdnem 90%-a község vagy nagyközség. A települések több mint 50%-a 1000 fő lélekszám alatti település, ameny-nyiben 2000 fő lélekszám alattiakat nézzük, úgy ez a szám már több, mint 70%. Ez utóbbi kategóriában már né-hány város rangú település is talál-ható. Ez azért érdekes, mivel az Ötv. koncepció tartalmazza, hogy a 3000 fő lélekszámot meg nem haladó te-lepüléseken az önálló polgármesteri hivatal megszűnne, helyette közös/egyesített hivatal jönne létre. Ez tu-lajdonképpen azt jelentené, hogy körjegyzőségek alakulnának, és a kisebb településeken nem minden-hol maradna meg a polgármesteri hivatal, de a település önállósága nem szűnne meg. Az önkormány-zatok nagy többségének pár tízmil-lió forinttól a 100-200 millió forintig terjed a költségvetési főösszege. Dr.KE: Települési önkormányza-taink zöme kistelepülés, leginkább ezer fő alatti, csökkenő lélekszámú, elöregedő korfájú település. Mind-össze három településünk lépi át az 1000 fős lélekszámot. Jelenlegi szám-latulajdonosaink közül Hosszúhetény a legnagyobb lélekszámú, több mint háromezer fővel. Nem számlatulajdo-nos (csak finanszírozott) önkormány-zataink közül Harkány közel három és félezer, Siklós közel tízezer, Sziget-vár majdnem tizenegyezer állandó lakosú vidéki kisváros. A költségve-tés is ennek megfelelően a 30 milli-

ótól, a négymilliárd forintig mozog. Bár számlatulajdonos településeink költségvetési főösszege zömében 60 és 300 millió forint között van. A települési önkormányzatok évek óta romló pénzügyi helyzete 2011. évben is tovább súlyosbodott: a 2011. évi költségvetési törvény normatívái a legtöbb esetben abszolút, vagy rela-tív (inflációt el nem érő) csökkenése újabb terhet ró ezen szereplőkre. A beruházások visszafogása, korláto-zó kényszerintézkedések (feladat-elhagyás) egyre általánosabbá válik. Ennek ellenére a kistelepüléseken tipikusak az EMVA-forrásból támo-gatott fejlesztések megvalósítása (falubusz, IKSZT, templomfelújítás, és egyéb falukép javítása).

– Mely pénzügyi szolgáltatások, milyen termékek jellemzőek ön-kormányzati viszonylatban? IP: Tulajdonképpen a banki ter-mékek teljes palettája megtalálható az önkormányzati finanszírozásban is. Mindig van slágertermék, hogy ez az adott pillanatban melyik, sok mindentől függ. Most talán a nem teljesen önkormányzati, de önkor-mányzati kockázatra jóváhagyott vízi közmű hitelek a legnépszerűb-bek. Ennek az oka, hogy most kerül-nek jóváhagyásra a KEOP pályázatok, mely a települési szennyvízhálóza-tok kiépítésére, bővítésére kerültek

Ifju Péter

Az önkormányzati adósságállomány megoszlása a szektorok között millió Ft-ban

1000 000900 000800 000700 000600 000500 000400 000300 000200 000100 000

0%2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Nagybankok Kis- és középbankok Szövetkezetek Spec. püi. int.


Folytatás a 9. oldalról


kiírásra. 2006-tól a kötvények voltak, mivel e finanszírozási forma esetében nem volt szükség a közbeszerzés le-bonyolítására. Még mindig megta-lálható a piacon, azonban jelentősen visszaesett, ugyanis a legtöbb önkor-mányzat már túl van a kötvénykibo-csátáson. Még korábban (2004-től) az MFB hitelek voltak, majd a kötvény kibocsátási korszak kezdetével e for-mája a forrásszerzésnek visszaesett, de a pénzpiaci válság hatására újra keresett lett. Nyilván a kedvező kon-díciók tudják sikeressé tenni az adott terméket, illetve a rugalmasság, mind felhasználás, mind egyéb területen. 2004-ben kedvező volt a kamata az MFB hitelnek, majd a 2006-ban meg-jelent kötvény is kedvező kamattal bírt és önkormányzati oldalról ru-galmasnak volt tekinthető. Jelenleg is így lehet egy termék sikeres, bár a kedvező kamatozás már nem jelent olyan alacsony kamatszintet, mint korábban.

Dr.KE: Az önkormányzati üzletág-ba tartozó ügyfélkört meglévő ter-mékeinkkel teljes körűen ki tudjuk szolgálni. Továbbra is rendelkezésre állnak az önkormányzataink számára mind működési, mind pedig fejlesz-tési célú hiteltermékeink. A működési célú hiteleink között a munkabér-hi-tel, a folyószámla-hitel, a rulírozó és az eseti forgóeszközhitel, egyaránt megtalálható, és ezeket önkormány-zataink rendszeresen igénybe is ve-szik. Fejlesztési célú hiteleink között a saját forrású hitelkonstrukció mellett az MFB Önkormányzati Infrastruktú-

ra Fejlesztési Hitelprogram termékei is megtalálhatók. Egyedül kötvény-kibocsátásban nem vettünk részt, és azt nem is tervezzük a jövőben sem. A folyószámlahitel, a munka-bér hitel, és a támogatás-megelőle-gező hitel a legkeresettebb termé-künk Eddig öt önkormányzati Vizi közmű beruházást finanszíroztunk, most indul további két új. Amíg s ahol lesz állami/EU-s/támogatás, addig a Fundamenta termékkel párosítva kis kockázattal jó üzlet. Vidékfejlesztés-sel kapcsolatos szerepvállalásunk vál-tozatlanul jelentős, gondolok a helyi akciócsoportok/HACS-ok/, s LEADER közösségek vonatkozásában. KN: Az önkormányzatok többsége

– főleg az utóbbi években – főleg hi-telek felvételében érdekelt. Egyrészt az állam jelentősen alulfinanszírozta őket az elmúlt években, és a fenn-maradásukhoz hitelre volt szükség, másrészt gyakorlatilag egy önkor-mányzat csak pályázat útján képes fejleszteni, amely fejlesztések még 100%-os támogatás esetén is utó-finanszírozásúak, amelyeket csak hitelből tudnak megoldani. Egyre többször tapasztaljuk, hogy az ön-kormányzati vezetők „besegítenek” a marketing munkánkba is, mert a közös munka eredményeképpen jó hírünket keltik, sőt meggyőzik más községek polgármestereit, hogy jöj-jenek hozzánk a számlájukkal.

– Melyek az önkormányzati finan-szírozás kockázatosabb termé-kei, melyek a veszélyei, főbb buk-tatói? IP: A leginkább kockázatos termék a nem árfolyamvédett deviza alapú hitel/kötvény. Mivel az önkormány-zatok minden bevétele (egy-két vál-lalkozó önkormányzatot kivéve, de ezek száma elenyésző) forint alapon képződik. Konkrétan a hosszú lejá-ratú deviza alapú működési hitelt emelném ki. Főleg abban az eset-ben, ha egy reorganizációs terv ke-retében veszi fel az önkormányzat a folyószámla hitelének kiváltásá-ra. Amikor a tervezett intézkedései nem váltják be a hozzájuk fűzött re-

ményeket, vagy adott esetben meg sem hozza ezen intézkedéseket, így továbbra is szüksége lesz folyószám-la hitelre, és a működési hiánya egy-általán nem csökken. A másik veszély az, hogy a pénzügyi kultúra még mindig elmarad az elvárt szinttől. Bár a legtöbb magánszemélynél fel-készültebb apparátus van az önkor-mányzatoknál, de az önkormányzati hitelügyletekhez ez sokszor nem ele-gendő. Ha egy önkormányzat tudta, hogy hitelt nem vehet fel, mert a szá-mai alapján nem hitelképes (és nem eladósodottsága miatt), kötvényki-bocsátással próbálkozott, mivel az nem hitel… A legnagyobb veszély azonban az, hogy önkormányzat-ok hosszú lejáratú adósságállomá-nyának közel 70%-a devizában van, sőt a teljes adósság állomány több mint 55%-a eurón kívüli devizában áll fenn. Ez utóbbi megoszlása nem ismert, de vélhetően szinte ezen rész közel 100%-a CHF-ben áll fenn, mert a korábbi kötvény kibocsátások szin-te mindegyike CHF alapon történt. IP: A végére maradt az önkor-mányzati szektorban jelenleg leg-nagyobb figyelmet kapó, finanszí-rozást befolyásoló tényező, az Ötv. reformja, amely alapvető változá-sokat hozhat. Dr.KE: Számottevő kockázatot a nem számlatulajdonos önkormány-zatok finanszírozásában tapasztal-tunk meg, mivel a számlaforgalmat, bevételi források változását nem lát-juk. A nem számlatulajdonos telepü-lési önkormányzatok működésének finanszírozását tekintjük legmaga-sabb szintűnek. A támogatás-meg-előlegező hitelek egy részénél a tel-jesítési kockázatot is mi viseljük. KN: Az önkormányzati finanszíro-zásnak szerintem két komoly kocká-zata van: egyik a politika, nem igazán látható, hogy mi lesz az önkormány-zatok sorsa – vadásznyelven szólva: az önkormányzatok finanszírozása-kor sötétben célozgatunk -, másik pedig természetesen a működésük finanszírozása. A feladatuk túlmére-tezett a pénzügyi lehetőségeikhez képest – főleg oktatási, egészség-

Dr. Kiss Endre



ügyi és adminisztratív téren – emi-att folyamatosan növekszik az ela-dósodottságuk, ami egy határ fölött már kezelhetetlen lenne a számukra. Ezért nagy figyelmet igényel, hogy úgy finanszírozzuk az önkormány-zatok működését, hogy érzékeljük, hol a határ, meddig lehet elmenni, és esetleg mikor kell köntörfalazás nélkül nemet mondani.

– Milyen megoldások kínálkoznak az önkormányzati finanszírozás problémáira? A Takarékszövetke-zeti Integráció vagy az adott taka-rék milyen megoldási javaslattal tud élni? IP: A problémák megoldását befo-lyásolhatja, hogy jelenleg is partner önkormányzatunknál, vagy jövőbe-ni partnernél merülnek-e fel. Az új, megszerezni kívánt önkormányzatok esetében talán egyszerűbb kiszűrni a problémákat. A pénzügyi felkészült-ségük akár egyetlen látogatás során kideríthető. Nem feltétlenül, vagy nem csak a polgármesterrel kell ta-lálkozni, hanem fontos, hogy az ap-parátust is megismerjük, mert nem a polgármester végzi a napi munkát. Az önkormányzat eladósodottsága és gazdálkodása egy minősítés so-rán megállapítható, és eldönthető, hogy a kockázat, még elfogadható-e a számunkra. Egy ilyen vizsgálat so-rán fontos megnézni az adósságál-lományának összetételét, lejáratát, a gazdálkodásának mikéntjét, helyi adóbevételeit stb. Ezek azért fonto-sak, mivel a jelenlegi Ötv. egy nagyon laza szabályozást tartalmaz a hitelfel-vétellel kapcsolatban, így szinte nincs is olyan önkormányzat, amely ne len-ne hitelképes a törvény alapján, de egy mélyebb vizsgálat azonban sok esetben mást mutat. Hogy az új Ötv. miként befolyásolja a hitelezést, ne-héz megmondani. Egy ismert változás a körjegyzőségek. A másik, a megyei önkormányzatok tulajdonképpeni megszűnése, ami annyit jelent, hogy a területfejlesztési feladatokon túl nem marad jelen állapotban semmi a megyéknél, és kérdés még, hogy a felhalmozott adósságállománnyal

mi fog történi. Az iparűzési adó ön-kormányzati fennhatóság alatt ma-radhat, de várhatóan egy bizonyos mértéket meghaladó iparűzési adót realizáló önkormányzatnak kötelező-en hozzá kell járulnia a megyén belüli területfejlesztési célok megvalósítá-sához. Hasonlóan, mint az SZJA-nál számított adóerőképességet, azaz akinek több van, befizet, akinek ke-vesebb, ott meg a megye fejleszt ebből és az EU-s pénzekből. Minden bizonnyal szigorodni fog a hitelfelvé-teli korlát és a hitelfelvétel is – pl. az önkormányzat legfeljebb a saját be-vételeinek 50 százalékig vehet fel új hitelt –, bár ennek konkrétumai még kevéssé ismertek. IP: Egy meglévő önkormányzat esetében más a helyzet. Itt is figye-lembe kell vennünk az Ötv. módosí-tását. Amennyiben a gazdálkodással van probléma, úgy egy reorganizá-ciós terv kidolgozására kell felkérni az önkormányzatot. A kidolgozásban az aktív részvételünk is fontos. Első körben gyűjtsük össze azon feladato-kat, melyek nem kötelezőek és néz-zük meg, hogy ezek megszüntetése, csökkentése milyen hatással lenne az önkormányzat életére. Mivel ezen feladatokhoz normatíva nem kap-csolódik, így ha nem termel jelen-tős jövedelmet, akkor szinte biztos, hogy megtakarítás érhető el. Kötele-ző feladatok esetében érdemes meg-nézni, hogy hol lehet racionalizálni, esetleg kistérségi együttműködés keretében gazdaságosan üzemel-tetni. Végül pedig nézzük meg, hogy milyen bevételnövelő lehetőségei vannak adott önkormányzatnak. Ko-rábban szóba került, hogy hosszúle-járatú működési hitelt ne adjunk az önkormányzatoknak, azonban egy reorganizáció keretében már ez is megfontolandó. De csak abban az esetben, ha rövid lejáratú hitelei nem lesznek a jövőben az önkormányzat-nak és a megtakarításokkal ezen hi-tel kamat-, és tőketörlesztő részletei kitermelődnek. Ezt tényleg csak ak-kor alkalmazzuk, ha szorosan tudjuk fogni az önkormányzat gazdálkodá-sát, egyébként a rövid hitelhez pró-

báljunk meg valamilyen törlesztési rendszert rendelni. Dr.KE: Az új önkormányzati tör-vénynek kell egyértelműen rendezni a kötelező feladat-ellátási körbe tar-tozó tevékenységeket, azok kötele-ző tartalmát, és ehhez kell rendelni a szükséges forrásokat, a méretgaz-daságossági szempontok figyelem-be vételével. A képviselő-testületi döntések érvényességéhez, végre-hajtásához a pénzügyi forrás tényle-ges megléte legyen szükséges (nem elég „berajzolni” a bevételt). A hitel-felvételi korlát teljes újraszabályozá-sa szükséges. KN: A kisebb önkormányzatok fi-

nanszírozását a takarékszövetkezetek jelentős része fel tudja elvileg vállalni limit és szakmai ismeretek oldaláról is. Ez utóbbi azért fontos, mert egész más humán felkészültséget, kom-munikációs készséget igényel egy önkormányzat pénzügyi igényeinek kielégítése, egy kirendeltségi dolgo-zó részére, mint egy helyi vállalkozá-sé. A nagyobb önkormányzatok tel-jes pénzügyi kiszolgálásához – főleg nagy hitelek esetén – azonban ösz-szefogásra van szükség vagy a Ta-karékbankkal, esetleg más takarék-szövetkezettel konzorciumban. Az integrációban még nem alakult ki az önkormányzati finanszírozás banki kultúrája, sőt megosztottak a takarék-szövetkezet az önkormányzati számla-vezetés megítélésében is. Gondolom,

Kriston Nándor




hogy azok a takarékszövetkezetek, amelyek valamilyen ok miatt nem, vagy alig vezetnek önkormányzati számlát – magyarázva bizonyítvá-nyukat – ezt a tevékenységet túlsá-gosan kockázatosnak hirdetik, míg mások – köztük mi is – látunk víziót az önkormányzati számlavezetésben, illetve az ahhoz valamilyen módon kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások-ban, számolva azok kockázatával.

– A Hogyan hódíthatjuk meg az önkormányzatokat, hogyan ve-hetjük fel a versenyt a konkurens pénzintézetekkel? IP: A válság kialakulása (2008) óta, úgy gondolom, versenyelőnyünk van a piacon szereplőkkel szemben. A deviza hitelek korszaka leáldozott, a forint alapú hitelek kerültek előtér-be, és a külföldi tulajdonnal rendel-kező kereskedelmi bankok jelentő-sen visszafogták hitelezésüket. Olyan önkormányzatok is elsődleges part-nerként kezdenek gondolkodni a szektorban, akik korábban nem te-kintettek partnerként a takarékokra. Ezen helyzeti előnyöket kihasználva tudjuk továbbnövelni a pozíciónkat a számlavezetés és a hitelezés terü-letén is, ahol a növekvő árfolyam mellett is sikerült a piaci részesedé-sünket növelni. Nem szabad elfelej-teni a problémákat, figyelni kell az Ötv. módosításaira, és egyáltalán kellő óvatossággal keressük az ön-kormányzati partnereket! Dr.KE: Számos banki szolgáltatást díjmentesen kínálunk 2011-ben is az önkormányzati kör számára (pl. díjmentes készpénz befizetési és felvételi lehetőség saját fiókhálóza-tunkban; nincs hitelbírálati díj, nem számolunk fel szerződésmódosítási / prolongációs díjat). A saját forrású forint hitelek kapcsán az irányadó kamatmarge-ot a vállalkozói hite-leknél alacsonyabb szinten tartjuk. KN: Az önkormányzatok akvi-rálására, megszerzésére nincs uni-verzális módszer. Az a tapasztalatom, hogy ahány önkormányzat, annyi megoldás van. Az elmúlt 2-3 évben

megduplázódott a számlavezető ön-kormányzataink száma. Ez egyrészt köszönhető annak is, hogy a kereske-delmi bankok ezen a téren vagy nem akartak, vagy nem tudtak megújulni. Másrészt ma már a polgármesterek, jegyzők felkészültebbek, igényeseb-bek a banki szolgáltatások igénybevé-telénél. Szavatartást, hozzáértést, ru-galmasságot és gyorsaságot várnak el a számlavezető banktól, és azt, hogy együtt gondolkodjunk velük. Szerin-tem az utóbbi években, ezekben a paraméterekben vertük a kereske-delmi bankokat. Harmadrészt a je-lenlegi kormány azon sugallata, hogy a takarékszövetkezetek lehetnek a vidék bankjai, a magyar tulajdonosi mivoltunkkal együtt kívánatosabbá tette a takarékszövetkezeteket a piac számára. Negyedrészt, és nem utol-só sorban sok befektetett munka is van hatással az eredményekre – mert a nagy szám önkormányzati számla-vezetést eredménynek tekintem – és ma már gyakori, hogy nem mi keres-sük meg az önkormányzatokat szám-lavezetési ajánlatunkkal, hanem ők jönnek azzal a kéréssel, hogy nálunk szeretnék vezetni a számlájukat.

– Hogyan alakulhat a takarékok / Integráció önkormányzati finanszí-rozása a jövőben? Az önkormány-zati önállóság alakulása hogyan érinthet bennünket? IP: Ha kihasználjuk jelenlegi hely-zeti előnyünket, úgy jelentősen nő-het részesedésünk a piac minden területén. Dr.KE: Az iskolák államosítása, a járások újraszervezése vélhetően az ügyfélkör változását fogja eredmé-nyezni. KN: Tudjuk, hogy a politika dön-téseitől függően akár jelentősen csökkenhetnek is számban a nálunk bankoló önkormányzatok, azonban a vidéket nem lehet törölni a térkép-ről, nem is gondolom, hogy ez lenne a kormány szándéka, sőt a vidéket fejleszteni szükséges. A vidéki em-ber is igényli a kulturált környezetet, igényli az élhető településeket. Ezek-hez pedig működésre, sőt fejlesztésre

van szükség. Ezek egyben pénzügyi feladatokat is jelentenek, és ezeknek a pénzügyi feladatoknak a megol-dásában mi továbbra is szereplők kívánunk lenni. Mi tartani kívánjuk a kapcsolatainkat a települések ve-zetőivel, és együtt akarunk működni velük a vidék fejlesztésében. KN: Azt is tudjuk, hogy az ön-kormányzatokat, mint ügyfeleket nemcsak megszerezni nehéz, de megtartani is. Egyre több olyan ön-kormányzati számlavezetőnk van, akik már nem az OTP-től jöttek hoz-zánk, – akik ugye grátisz megkapták a kétszintű bankrendszer kialakítá-sakor az önkormányzatokat – ha-nem más kereskedelmi bankoktól, akik vélhetően az OTP-től akvirálták az önkormányzatokat, és amelyek együttműködésével nem voltak megelégedve, akik szerintük nem azt nyújtották nekik, amit ígértek. Ez a jelenség arra mindenképpen figyelmeztet bennünket, hogy, ha mi is félrevezetjük őket, minket is elhagynak, mert meg van a joguk a szabad bankválasztáshoz. A felelős-ségünk a tárgyalások elkezdésétől az, hogy őszinték legyünk, ne vezessük őket félre, és érezzék bennünk azt, hogy, ha problémájuk van és meg-keresnek, akkor először is nem ok-tatjuk ki őket, partnernek tekintjük őket, és nem azt magyarázzuk meg nekik, hogy valamit miért nem lehet megcsinálni, hanem igyekszünk kö-zös megoldást találni. Azt mondha-tom el, hogy az első önkormányzati számlavezetés megszerzése – 1997

– óta még egyetlen önkormányzat sem vitte el a Sajóvölgye Takarék-szövetkezettől a számláját.

– Mivel egészítenétek ki az eddigi mondandót? IP: A benyújtott 2012-es költség-vetés alapján az látszik, hogy nor-matív támogatásként több marad az önkormányzatoknál, azonban SZJA bevételeik csökkeni fognak, mivel az önkormányzatokat mindig a két év-vel korábbi településekre bevallott SZJA illeti meg, így a válság hatása most jelentkezik e bevételekben.



Beszámoló

Összességében azonban 102,6%-os finanszírozási aránnyal számolnak, tehát növekvő költségvetési támo-gatást kaphatnak az önkormányzat-ok. Azért van a feltételes mód, mivel jelenleg még a megyei önkormány-zatok is benne vannak a költségve-tésben, amelyek elvileg a jövő évtől már nem az önkormányzati szektort terhelik.

IP: Az Ötv. koncepció azt tartalmaz-za, hogy „a rendszer alulfinanszíro-zottsága különösen 2002 és 2010 kö-zött volt jelentős. Ez alatt az idő alatt közel 1000 Mrd forintot vettek ki az előző kormányok az önkormányzatok zsebéből.” Ha megnézzük a 2. ábrát, úgy látható, hogy az önkormányza-ti hitelek állománya ezen összeggel megegyezik. Ebből akár az is leve-

zethető, hogy a finanszírozók biz-tosították az önkormányzati szektor működését, és tartották életben. IP: Az önkormányzatok eladóso-dottsága európai viszonylatban a kö-zépmezőnyben található, és jelenleg az EU-s átlag alatt van. 2009-ről 2010-re történő növekedést elsősorban a devizában történő eladósodottságból eredő árfolyamváltozás okozta.

a szervezők azzal a céllal rendez-ték meg a szemináriumot, hogy a jelenlévő – a betétbiztosítási szab-ványok implementálásáért, illetve azok betartásáért felelős – döntően bankfelügyeleti és betétbiztosítási tisztségviselőkkel megismertessék az új betétbiztosítási szabványok ér-tékelésére kidolgozott módszertant. További célja volt a rendezvény-nek, hogy a résztvevők képesek legyenek a saját jogi környezetük keretei között az önértékelés el-végzésére. Ennek keretében, sor került a 18 úgynevezett alapelvből álló betét-biztosítási szabványok, valamint azok ellenőrzésére kidolgozott módszertan hátterének bemuta-tására. Ezt követően a hatékony be-tétbiztosítási rendszerek működési kereteit adó szakkérdésekre, mint pl. az intézményi célok, jogkörök, tagsági ügyek, finanszírozási és a betétbiztosítók válságkezelésben való részvételére kidolgozott alap-

elvek ismertetésével folytatódott a tanácskozás. A 2008 óta tartó pénzügyi válság több jelentős tanulságot hordoz az egyes országok pénzügyi védőhá-lóját alkotó szervezetek, köztük a betétbiztosítás számára. A tanács-kozás előadói, kivétel nélkül, azt hangsúlyozták, hogy a pénzügyi stabilitás megkerülhetetlen elemé-vé lépett elő a betétbiztosítás. Első-sorban régiós szinten, de a globális pénzügyi stabilitás – annak hosszú távon való fenntarthatósága érde-kében – szükséges a szabályrend-szerek mielőbbi harmonizációja, de legalábbis azok egymáshoz való közelítése. Ezt szolgálják az új betétbiztosítási szabványok, amelyek bekerültek a G20-ak keretében működő Pénzügyi Stabilitási Tanács által gondozott 20 legfontosabb globális pénzügyi szabványok közé. Lényeges tanul-ság továbbá, hogy a betétbiztosí-tás szerepvállalása az eddigi betétes

kártalanításra korlátozódó szerepén túllépve célszerűen ki kell, hogy bő-vüljön a bankválság megelőzését hivatott jogkörökkel és eszköztárral, ami az említett alapelvek között is hangsúlyosan szerepel. Erre részben a közpénzfelhasználás elkerülése, részben abból a célból is szükség van, hogy kártalanítás során a végső veszteségeket elviselő betétbiztosí-tó – a felügyeleti szervekkel szoro-san és kellő időben együttműködve

– kisebb ráfordítással úszhassa meg a bankcsődöket. Ehhez főként Euró-pában, azon belül Magyarországon is új válságkezelési mechanizmusra, eszköztárra van szükség. A rendezvényen való részvételünk egyik fő útravalója az volt, hogy a nemzetközi tapasztalatok tükrében a betétbiztosítást finanszírozó hitel-intézetek is feltétlenül jobban járnak a kibővülő eszköztárral, hiszen a be-tétbiztosításnak a kisebb ráfordítás révén kisebb hozzájárulásra lenne szüksége a tagintézeteitől.

Új utakon a globális betétbiztosítás

A pénzügyi válság margójára

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) egyik háttérintézményeként működő bázeli Pénz-ügyi Stabilitási Intézet (FSI), valamint a Betétbiztosítók Nemzetközi Szövetsége (IADI) szakmai szemináriumot rendezett a hatékony betétbiztosítási rendszerek számára ki-dolgozott szabványok ellenőrzési módszertanáról. A BIS székhelyén, 2011. szeptember 6-8 között, Bázelban megtartott rendezvényen az OBA képviseletében Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője, és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára vett részt.

Szerző: Varga Antal


Gazdaság

Növekvő bizonytalanságok TakarékBanki előrejelzés

A nyár végétől fokozottan romlottak a nemzetközi és hazai gazdasági kilátások, a bizonytalanság jelentős mértékben nőtt. Míg a konjunktúramutatók a nyár közepén csupán jelentős lassulást jeleztek előre, a nyár végétől már egyes ese-tekben a recesszió előszele is megjelent. A konjunktúramutatók többnyire az üzleti, a gazdasági, a befektetői, ill. a fogyasztói bizalmat tükrözik, amelyek az euró-övezeti adósságválság terjedésére, annak nem megfelelően határozott és egységes kezelésére, valamint az amerikai adósságplafon körüli vitákra adott re-akcióknak is tekinthetők.

a gazdasági élet szereplőinek bi-zalomvesztése nagyrészt a politiká-ba, a gazdaságpolitikai irányításba vetett bizalmi válságnak köszönhe-tő. A bizalmi válság pedig a reál-gazdaságra is egyre erősebb féke-ző hatással lehet, mivel visszaesik a bankok közötti, ill. ügyfelek felé történő hitelezés, a vállalatok ke-vesebb megrendelést adnak fel, halogatják beruházásaikat, ill. a háztartások is óvatosabbá válnak fogyasztásukban. A recessziós előjelek ellenére az Egyesült Államokban és egyes európai országokban, így Német-országban további növekedésre utalnak a reálgazdasági mutatók. Negyedéves alapon még a növe-kedés gyorsulása sem kizárt a har-madik negyedév során a kiábrán-dítóan gyenge második negyedév után. Azonban a válságot követő kilábalást jellemző viszonylag gyors növekedési pálya nem lesz tartható. A nemzetközi pénzpiaci hangulat drámai romlása miatt egyes orszá-gok a szükségesnél nagyobb költ-ségvetési kiigazításokra kényszerül-tek, így a külső kereslet alakulása a legjobb esetben is visszafogott le-het. Az euró-övezeti adósságvál-ság megoldására az európai veze-tők egyre határozottabb lépések megtételére hajlandóak, azonban a válságnak még koránt sincs vége, és még az sem biztos, hogy a fertő-zés az európai bankrendszer igen mély összefonódása miatt meg-

állítható. Így továbbra is kérdéses, hogy milyen növekedés várható a főbb gazdaságokban a közeljövőt illetően. Ami biztosnak tűnik, hogy a gazdasági kilátások jelentős mér-tékben bizonytalanabbá váltak. Igen erőteljesen romlottak a ha-zai gazdasági kilátások is, amelyre ugyancsak a bizonytalanság fokozó-dása jellemző. Ennek egy része külső eredetű. A korábbi várakozásokhoz képest lényegesen kedvezőtlenebb külső konjunktúrára lehet számítani. A külső kereslet megtorpanását az ipari kivitel már látványosan tükrözi. Mivel a válság kitörése óta a hazai gazdaság kizárólagos húzóereje az export (ehhez társult 2011-ben az időjárás), a növekedési kilátások érdemben behatárolódtak. A kül-ső kereslet lassulását csupán a kö-vetkező években tudják részben ellensúlyozni a nagy autóipari be-ruházások által teremtett hatalmas kapacitások. Részben külső eredetű okokra vezethető vissza a kockázati felárak meredek emelkedése, vala-mint a forint gyengülése, azonban ezek a meglevő hazai kockázatokat, ill. egyes kormányzati intézkedések nem igazán pozitív megítélését is tükrözik. A forint gyengülése pe-dig a háztartások kimagasló mér-tékű devizaadósságán keresztül a háztartások fogyasztását is hátrál-tatja. A vártnál lényegesen gyengébb növekedési kilátások miatt a hazai költségvetésben további kiigazítá-

sokat kell végrehajtani ahhoz, hogy a hiánycélok tarthatóak legyenek. A jövő évi költségvetést ezen kí-vül terheli, hogy egyes átmeneti intézkedéseket is fel kell váltani tartós kiigazító lépésekkel, így pl. jövőre az államháztartás már nem számíthat a magánnyugdíj pénz-tárakból származó vagyon átvé-teléből származó bevételekkel. A kiigazítási szükséglet eléri az 1000 milliárd forintos nagyságrendet, ami érdemben visszafoghatja az amúgy is évek óta folyamatosan visszaeső belső keresletet. Nem kedvez a fogyasztás, a fog-lalkoztatás és a beruházások bővü-lésének az szja rendszer átalakítása sem, mivel az alacsony jövedelmű, alacsony termelékenységű társa-dalmi csoportot érinti a leghátrá-nyosabban, éppen azt a réteget, ahol az alacsony foglalkoztatás je-lenti a legnagyobb problémát. A minimálbér jelentős növelése így éppen ellentétes a foglalkoztatás növelését célul kitűző kormányza-ti szándékokkal. Az szja átalakítása egyelőre nem eredményezte azon várakozásokat, hogy a magasabb jövedelműek növelnék fogyasztá-sukat, mivel ezen társadalmi cso-port megtakarítási hajlandósága lényegesen magasabb, mint az ala-csonyabb jövedelműeké. Azonban az elmaradt fogyasztásnövekedés legalább ilyen mértékben a svájci frank árfolyam alakulásának is kö-szönhető.


Gazdaság


Szabályozottság OTIVA ellenőrzés

Az OTIVA, mint önkéntes intézményvédelmi alap, a közösség vagyonának vé-delme érdekében ellenőrzi tagjainak prudenciális működését, valamint jogsza-bályi megfelelősségüket.

Igen nagymértékben növeli a hazai gazdaság bizonytalanságait a kormány egyes esetekben várat-lan, kiszámíthatatlan intézkedései is. Ezen intézkedések a leglátványo-sabban a beruházások visszafogá-sán keresztül érhetik negatívan a gazdaságot, annak ellenére, hogy a néhány autóipari óriásberuházás és az EU által finanszírozott beruhá-zások felfutása miatt jövőre már a beruházások növekedését várjuk. A várakozásokat messze alulmúló második negyedéves GDP növeke-dési adat és a külső-belső feltételek meredek romlása miatt jelentősen mérsékeltük az idei és jövő évi növe-

kedési előrejelzésünket. Így idén 1,7, jövőre pedig 1,5%-os növekedésre számítunk. A fogyasztás enyhe mér-tékben tovább csökken, a beruházá-sok azonban háromévi visszaesés után jövőre már szerény növekedést mutathatnak, ami azonban csak az egyedi nagyberuházásoknak köszön-hető. A gazdaságot így továbbra is az export vezérli, igaz némileg mér-sékeltebb ütemben. A folyó fizetési mérleg, valamint a hazai gazdaság külső finanszírozási képessége to-vább növekszik, ami elengedhetet-lenül szükséges a külső adósság és így a gazdasági sérülékenység csök-kentéséhez. Az inflációt a jövedéki

adók, az áfa emelése, valamint más adóintézkedések átmenetileg újra 5% közelébe növelik 2012 első hó-napjaiban, így az MNB-nek tovább-ra sem lesz mozgástere a monetáris politika enyhítésére, amit a pénzügyi stabilitási kockázatok meredek növe-kedése amúgy is behatárol. Ez utóbbi drámai fokozódása esetén kell csak kamatemelésre számítani, a stabili-tási kockázatok enyhülése esetén pe-dig a jegybank arra figyelhet, hogy az infláció átmeneti megugrása után ne maradjanak magasak az inflációs várakozások, ami az ún. másodkörös inflációhoz vezethet.

Suppan Gergely

az otiva célja, hogy a helyszíni, il-letve helyszínen kívüli ellenőrzéssel növelje az Integrációban résztvevő tagintézmények működésének biz-tonságát, és ezáltal hozzájáruljon a tagintézmények és az ügyfelek tagintézmények iránti bizalmának erősödéséhez, az eredményesebb működéshez. Ebből adódóan az el-lenőrzés általános célja, hogy a tag-intézmény működésében megelő-ző jelleggel előre feltárja azokat a veszélytényezőket, amelyek a gaz-dálkodási eredmények romlásához, vagy válsághelyzet kialakulásához vezethetnek és ezekre segítő jelleg-gel, felhívja az érintett tagintézmény figyelmét, elősegítve ezáltal, hogy a tagintézményi csoport egésze biz-tonságosabb, tőkehelyzetében, illet-ve szolgáltatási színvonalában pedig erősebb legyen. Az OTIVA ellenőrzési munkája két területen zajlik: Helyszínen kívül: Megelőzés szem pontjából fontos szerepe van

a helyszínen kívüli ellenőrzésnek, hiszen kialakítva a figyelőrendszert (monitoring) és a különböző limite-ket, kontrollálva azok betartását, a helyszínen kívüli revízió támogatja a válságmegelőzést, valamint a hely-színi ellenőrzést előkészítő elemzé-seket készít. Helyszínen: Az effektív tényfeltá-rásra azonban a felülvizsgálatra kije-lölt tagintézménynél van lehetőség. Az OTIVA a takarékszövetkezet moni-toring minősítésétől függő gyakori-sággal minden tagjánál végez ellen-őrzést. Ide tartoznak az általános, a kockázatkezelési és forrásgyűjtési, valamint az ellenőrzés megállapítá-sainak végrehajtására, az intézkedé-si tervekben foglaltak realizálásának vizsgálatára irányuló utóvizsgálatok és a célvizsgálatok is. A helyszíni ellenőrzés valameny-nyi vizsgálati formája foglalkozik a szabályozottság kérdésével. Ezzel összefüggésben a revizori munka

célja a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltérés megelőző feltárása, jelen-tése, továbbá szükség esetén ja-vaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására, előírások betartásának, valamint elégségességének mér-legelesése. Ezen túlmenően a tag-intézmények törvényes előírásának, valamint a belső integrációs szabá-lyoknak való megfelelés biztosítása, elősegítése. A takarékszövetkezetek megala-kulását, prudenciális működését kö-telező érvényű törvények, kormány-rendeletek szabályozzák, továbbá felügyeleti (PSZÁF) útmutatók, aján-lások, vezetői körlevelek alkalmazása is szükségszerű a hitelintézeteknél. Mindezeket beépítve és alkalmazva a tagintézmények szabályozottsága a belső szabályzatokon, ügyrendeken, eljárási rendeken, ügyviteli utasításo-kon keresztül valósul meg. Továbbá


Gazdaság

Folytatás a 15. oldalrólaz OTIVA, a Magyar Takarékszövetke-zeti Bank Zrt. és a Nemzetközi Ban-kárképző Központ Zrt. által kidolgo-zott szabályzatok adaptálása és azok betartása/betartatása is hozzájárul a tagintézmények jogszerű működé-séhez. Mintaszabályzatokat a Pénz-ügyi Szervezetek Állami Felügyelete is készített elsősorban a panaszügy-intézéssel kapcsolatosan, valamint a pénzmosás megelőzésére és meg-akadályozására, de ezek nem jogi ter-mészetű dokumentumok, ezek csak iránymutatóul szolgálnak a pénzügyi intézményeknek. A Magyar Takarék-szövetkezeti Bank Zrt. üzletági ter-mékek forgalmazására vonatkozó minta ügyrendek kidolgozásával is hozzájárult a takarékszövetkezetek jogszerű működéséhez.

Az elmúlt egy év vizsgálati jegy-zőkönyveit feldolgozva általánosan megállapítható, hogy a hitelintéze-tekről és a pénzügyi vállalkozások-ról szóló 1996. évi CXII. törvény, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tör-vényben előírt szabályzatok mind-egyikével teljes körűen rendelkez-nek a takarékszövetkezetek. Azok aktualizálása, valamint a szabály-zatok összhangja, egységes szerke-zetbe foglalása azonban már nem mindenesetben valósult meg.

A szabályozottsággal kapcsolat-ban a leggyakoribb megállapítások a következők: Általános helyszíni ellenőrzésre néhány esetben került sor, ahol a legfontosabb törvényi követelmé-nyeknek való megfelelés vizsgálata mellett az irányítási, döntési és az el-lenőrzési mechanizmus felülvizsgá-latát is lefolyatatta a revízió. Az Alap-szabállyal kapcsolatban mindössze a Szervezeti és Működési Szabályzattal történő összhangi hiányosságot ész-revételezett az ellenőrzés, továbbá az Alapszabály nem mindig rendel-kezett az igazgatóság ülés nélküli határozathozatali lehetőségéről. Az SzMSz vizsgálata kapcsán javaslatté-telek a következők voltak: a közép-vezetői szintek kialakítását, illetve az igazgatósági ügyrend külön kezelé-sét szorgalmazták az ellenőrök. Kockázatvállalási szabályzat: a feldolgozott ellenőrzési jegyző-könyvekből megállapítható, hogy a takarékszövetkezetek döntően rendelkeznek kockázatkezelővel, bár a munkakör szabályozásának teljes körű kidolgozása néhány tagintéz-ménynél még szükségszerű lenne. Sok esetben megállapításként sze-repelt egy részletes kockázatkezelői standard bevezetése, amely mély-ségben taglalja és értékeli a pénzin-tézetnél előforduló összes lehetsé-ges kockázati típust a hitel kockázat szerinti értékelésénél. Néhány eset-ben a jogszabályi változások nem voltak időben a szabályzatba átve-zetve, aktualizálva. Hitelezés szabályozottságával kapcsolatos észrevételek: jogsza-bálykövetés hiányossága, összhan-gi probléma a kockázatvállalási sza-bályzattal, illetve nem egységes szerkezet. A szabályozás terén több tagintézménynél nincs kidolgozva az önkormányzati, az újrastruktu-rált és a belső hitelek kezelésének előírásai. Fedezetértékelési szabályzat: az opciós vételi joggal kapcsolatos jog-szabályváltozás átvezetése néhány esetben hiányzott a szabályzatok-ból, továbbá nem szabályozták a

fedezetek értékelésével megbízott harmadik féllel szemben megfogal-mazott minimális elvárásokat. Ügyfél és partnerminősítési, vala-mint ügyletminősítési és értékelési szabályzat: a minősítési gyakorlat újraszabályozása, valamint az egye-di minősítés átdolgozása vált indo-kolttá több tagintézménynél. Értékvesztési és céltartalék-kép-zési szabályzat: a várható veszte-ségszámítás újragondolása, átdol-gozása és egyértelműsítése gyakori ténymegállítás. Eszközök és források értékelési szabályzata: több esetben nem tar-talmazta a követkelések fejében át-vett eszközök bekerülési értékének meghatározását. Betétüzletág szabályozottsága: A üzletszabályzatok pontosítása vált szükségessé a pénzmosással, és az OBA betétvédelemmel összefüggő jogszabályi változásokkal kapcso-latban. Belső ellenőri szabályzat: Néhány jegyzőkönyvben megállapítást nyert az a tény is, hogy a tagintézmény működése nem felelt meg a bel-ső védelmi vonalakról szóló PSZÁF ajánlásnak, ezért indokolttá vált a szabályzat átdolgozása. A belső tőkeszámításhoz szüksé-ges integrációs szabályzatok adap-tálása megtörtént, azok teljes körű átdolgozása néhány tagintézmény-nél okozott csak problémát. Az ez évi PSZÁF ellenőrzések so-rán a Felügyelet tervezési szabályzat, illetve árazási szabályzat meglétét is hiányolta, amelyek azonban az eddigieken nem voltak jellemzőek a takarékszövetkezetek szabályzati struktúrájában. A takarékszövetkezetek pru den-ciális működését biztosító további szabályzatok vizsgálatakor rendsze-resen visszatérő szabálytalanságo-kat a revízió nem állapított meg, így általánosságban elmondható, hogy a tagintézmények szabályozottsága, kisebb hiányosságoktól, hibáktól el-tekintve teljes körű.

Denke Anita

Helyszínen kívüli ellenőr

Denke Anita


Gazdaság


az országgyűlés döntését köve-tően kihirdetésre kerültek az devi-za-alapú kölcsönökkel kapcsolatos jogszabályok; – a deviza-alapú kölcsönök tör-lesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerérté-kesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (Rögzített árfo-lyam tv.), valamint – az otthonvédelemmel össze-függő egyes törvények módosítá-sáról szóló 2011. évi CXXI. törvény (Végtörlesztési tv.). A törvényi módosítások a hi-telintézetek által nyújtott deviza követelések elengedésével, meg-szűnésével kapcsolatban három

Devizahitelek törlesztésével kapcsolatos illeték szabályok változása

TAKINFO: törvényi módosítások

ajándékozási illetékmentességet, és egy lakásvásárláshoz kapcso-lódó visszterhes vagyonátruházá-si illetékmentességet állapítottak meg. Alábbiakban az illeték-változás-sal kapcsolatos NAV tájékoztatást adjuk közre, segítve a hitelezéssel foglalkozó kollégák munkáját, an-nak érdekében, hogy ügyfeleiket megfelelően tudják tájékoztatni a témában. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Itv.) új illetékmentességekkel egé-szítette ki az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények mó-dosításáról szóló 2011. évi CXXI.

törvény és az államháztartás sta-bilitását elősegítő egyes adótör-vények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény. A rendelkezések 2011. szeptember 29-én és 2011. október 3-án léptek hatályba.A módosítások a követelések el-engedésével, megszűnésével kap-csolatban három ajándékozási il-letékmentességet, továbbá egy lakásvásárláshoz kapcsolódó vissz-terhes vagyonátruházási illeték-mentességet állapított meg: Az Itv. 17. § (1) bekezdésének r) pontja értelmében mentes az aján-dékozási illeték alól a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásár-lásával összefüggésben, a szociáli-san rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosí-tásáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés. Az Itv. 17. § (1) bekezdésének s) pontja szerint mentes az ajándé-kozási illeték alól a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kö-tött, deviza alapú kölcsönszerző-désből származó követelés, ha az

Alexiné Sári Julianna, TAKINFO, Pénzügyi és számviteli Osztály, osztályvezető

A törvényi módosítások a hitelintézetek által nyúj-tott deviza követelések elengedésé-

vel, megszűnésével kapcsolatban há-rom ajándékozási illetékmentességet,

és egy lakásvásárláshoz kapcsoló-dó visszterhes vagyonátruházási il-letékmentességet állapítottak meg.


Gazdaság

a törvényben rögzített árfolya-mon végtörlesztő magánszemély-lyel szemben végérvényesen meg-szűnik. Az Itv. 17. § (1) bekezdésének t) pontja alapján mentes az ajándé-kozási illeték alól a pénzügyi intéz-mény által elengedett, lakóingatla-non alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszer-ződésből származó követelés fel-téve, hogy a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kötelezett nyilat-kozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjmi-nimum összegének kétszeresét vagy b) a követelés biztosítékául szol-gáló, a magánszemély tulajdoná-ban álló lakásra a követelés elen-gedését megelőzően végrehajtási

sport támogatása társasági adó kedvezményből. A látvány-csapatsportok támo-gatásának kedvező lehetősége nyílt meg a 2011. július 1. napján hatályba lépett törvénymódosítással. Adó-kedvezmény igénybevételével a vállalkozások a társasági adójuk terhére támogathatják a sport-fej-lesztési célokat. A kedvezmény mértékének felső határa a társasági adó 70 %-a.

Társasági adóval kapcsolatos kedvezmények

TAKINFO: adóváltozások

Az alábbi lehetőséget ajánljuk figyelmébe a hitelintézeteknek, és azoknak a hi-telintézeti ügyfeleknek (vállalkozásoknak), amelyek nyereségesen gazdálkodnak, így lehetőségük nyílik a sport, és főleg az utánpótlás-nevelés támogatására.

A kiemelt öt látvány-csapatsport: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, vízilabda, jégkorong. Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A látvány-csapatsportok pályázó és támogatással érintett kedvezmé-nyezettjei sportági szakszövetsé-gek, sportági szakszövetség tag-jaként működő sportszervezetek, vagy olyan közhasznú alapítványok lehetnek, amelyek célja látvány-csa-

patsport fejlesztése. A kedvezmé-nyezettek a támogatási igényükre vonatkozó pályázatokat az elbírálá-sért felelős országos szövetséghez nyújthatják be. A támogatás jogcímeinek részle-tes felsorolását a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény tartalmazza, ezek között kiemelt helyen szerepel az utánpótlás-nevelési feladatok el-látása.

eljárás keretében árverést folytat-tak le. A visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásá-nak biztosításáról szóló törvény által rögzített vételi jog érvénye-sítésével történik [Itv. 26. § (1) be-kezdésének u) pontja]. A módosítás érinti az Itv. 11. § (2) bekezdését is: az Itv. 17. § (1) bekezdésének r)-t) pontja szerin-ti ajándékozási illetékmentes va-gyonszerzést ennek megfelelően nem kell külön bejelenteni az ál-lami adóhatósághoz. A módosító törvény kiegészíti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igaz-gatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továb-biakban: Díjtv.) 32/C. § (1) bekez-désének a) pontját is. Ennek meg-felelően tárgyánál fogva mentes

az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja alól a Magyar Állam a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján történő lakásvá-sárlásával, valamint a devizában felvett lakáscélú hitelből származó követelés törvényben rögzített ár-folyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kezdeményezett jelzálogjog, végrehajtási jog, to-vábbá az elidegenítési és terhelé-si tilalom törlésére irányuló eljárás, a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerin-ti vételi jog bejegyzésére irányuló eljárás, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. javára történő vagyonkezelői jog bejegyzésére irányuló eljárás. A Díjtv. 32/C. § (2) bekezdése szerint a mentesség fennállásáról a kérelmező az eljárás megindítá-sakor köteles nyilatkozni.

Alexiné Sári Julianna, TAKINFO,

Pénzügyi és Számviteli Osztály, osztályvezető



Gazdaság

Indul a GFB kampány A SIGNAL a kötelezőben is versenyképes

A legtöbb autós számára eljött a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás újrakö-tésének időszaka. A biztosítóknak pedig éves kampányuk egyik legfontosabb csúcspontja. A SIGNAL Biztosító ajánlata kötelezőben sem megkerülhető. A kis-, és középvállalkozóknak készült SIGNAL csomagajánlatunk, illetve a lakossági dí-jaink a piacon idén minden bizonnyal a legkedvezőbbek közé tartoznak majd. A SIGNAL és a Takarékszövetkezetek együttműködése igazán sikeres novembert hozhat mindkét fél részére.

A gazdasági társaságok, társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozók által felajánlott és átadott pénzösz-szegről a kedvezményezett állítja ki a támogatási igazolást, amely az adókedvezmény igénybevételére jogosít. A kapott támogatás felhaszná-lásért, és elszámolásért az egyes sportszervezeteket terheli a fele-lősség. Az adományozó gazdasági társa-ságok, és vállalkozások – a törvény-ben meghatározott keretek között

– a támogatást az általuk választott sportág, sportszervezet, sportisko-la részére adhatják át. Az adomány összegének vissza-fizetésére a kedvezményezett nem köteles, és a támogatás ellenében a támogató vállalkozás a kedvezménye-zettől ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt. A támogatás marketing célo-kat is szolgálhat, amelyről az adomá-nyozónak egyedi megállapodást kell kötnie a kedvezményezettel. Törvényi hivatkozások: 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. Tv) 4. § 41-45. pont, 22/C. §, 29/M. §, 3. sz. mel-léklet B) fejezet 15. pont

bár 2010. óta nem az év vége, ha-nem az autó vásárlásának időpontja a kötelező biztosítás megkötésének ideje, ill. fordulónapja, még évekig a november lesz a GFB csúcsidőszaka. Kevesen vásárolnak ugyanis autót, ezért lassan fordul át az állomány az évközi váltásra.

Vagyis idén is várhatóan több mint egymillió biztosítás újrakö-tése történik meg novemberben. Mit jelent ez a Takarékszövetkeze-tek és a SIGNAL Biztosító számára? Új lehetőségek, piacszerzés és a jövő évi bevételek megalapozása várhat az együttműködőkre.

Friss felmérések szerint az autó tu-lajdonosok 47 százaléka 2-5 ezer forint közötti megtakarításért már váltana biztosítót. Az MTI tudósítása szerint évi kétezer forint alatti meg-takarításért pedig már az autósok 27 százaléka tenné ugyanezt.


A NAV tájékoztatása a TAO elő-legről [NAV Ügyfélkapcsolati és Tá-jékoztatási Főosztály] Tekintettel arra, hogy a Tao. tv. nem ír elő arányosítási kötelezett-séget az évközi hatályba lépés mi-att, az adókedvezmény a teljes adó-évi kötelezettség csökkentésére igénybe vehető a fizetendő adó 70 %-áig. Lényeges azonban, hogy az újonnan beiktatott szabályok nem eredményeznek automatikusan változást a 2011. évben fizetendő társasági adóelőleg tekintetében, figyelemmel a Tao. tv. 26. § (2) be-kezdésében foglaltakra, mely sze-rint a fizetendő adóelőleg az adó-évet megelőző adóév fizetendő adójának összegével egyezik meg, ha az adóévet megelőző adóév idő-tartama 12 hónap volt (illetve az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári nap-jai alapján 12 hónapra számított összegével minden más esetben). Természetesen az adózónak lehe-tősége nyílik arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tör-vény (Art.) 42. § (2) bekezdése értel-

mében az adóelőleg módosítását kérje az adóhatóságtól, ha számí-tásai szerint adója nem éri el az elő-ző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. A kérelem az esedékesség időpontjáig nyújtha-tó be.

Alexiné Sári Julianna, TAKINFO,

Pénzügyi és Számviteli Osztály, osztályvezető

A látvány-csapatspor-tok támogatásának ked-vező lehetősége nyílt meg a 2011. július 1. napján hatályba lépett törvénymódosítással. Adókedvez-mény igénybevételével a vállalko-zások a társasági adójuk terhére

támogathatják a sport-fejleszté-si célokat. A kedvezmény mértéké-

nek felső határa a társasági adó 70 %-a. A kiemelt öt látvány-csapat-sport: kosárlabda, labdarúgás, ké-

zilabda, vízilabda, jégkorong.


Optimális megoldások kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára

Korrekt, megbízható szolgáltatás, versenyképes díjak

Komplett vagyonbiztosítási csomagok kifejezetten a kis- és közepes vállalkozásokvagyonbiztosítási igényei szerint

A pénzügyi finanszírozók hitelfedezeti igényeihez igazított termékek

Offline - visszatölthető - komplett ajánlatkészítő programok

Önnek, mint biztosítási szakembernek sem mindegy kit választ! Személyes kapcsolattartás – ajánlat-kidolgozás alkuszpartnerek számára

Részletes termékinformáció: www.signal.hu • [email protected]

SIGNAL Vállalkozói vagyonbiztosítások

sig_Vállalkozói_vagyonbiztosítások_a4.indd 1 8/18/11 4:40:32 PM

Gaz

takarék · takarék 2011. szeptember–október címlapsztori vállalásunk növelésére. az...

Documents