tartalom - rokus-ii.sulinet.hu · az iskola nevelési programja ... céljai, feladatai, értékei,...
TRANSCRIPT
2017.
Pedagógiai program
Rókusvárosi II.
Számú Általános
Iskola
és
Alapfokú Művészeti
Iskola
A pedagógiai program hatályba lépése:
2017. november 1.
Jóváhagyta: Kiss László int. vez.
2
Tartalom
Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola ................................................................................ 1
és ................................................................................................................................................. 1
Alapfokú Művészeti Iskola ...................................................................................................... 1
1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 4
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, értékei, eszközei,
eljárásai ............................................................................................................................... 4
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 14
1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és környezeti
nevelési program .............................................................................................................. 17
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 23
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai és az önértékelés ............. 25
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi
rendje ................................................................................................................................ 61
1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának
rendje ................................................................................................................................ 71
1.8 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. a szülő, a tanuló, a
pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................................... 72
1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................... 76
1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 78
1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........ 81
2. Helyi tanterv ................................................................................................................... 83
2.1 A kerettanterv és a foglalkozások megnevezése, óraszáma ....................................... 83
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 86
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei ........................................................................................................ 87
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.
Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás. ....................... 88
2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................... 93
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai .................................................... 94
2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történõ
ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái. Az otthoni,
napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................. 95
2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................. 99
2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 103
2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................. 104
2.11 A a tanuló jutalmazásával összefüggõ, a tanuló magatartásának, szorgalmának
értékeléséhez, minõsítéséhez kapcsolódó elvek ............................................................. 106
3. Alapfokú művészeti iskola ........................................................................................... 107
3.1 Pedagógiai alapelveink, értékeink, cél- és feladatrendszer ...................................... 107
3
3.2. A képzés rendje ....................................................................................................... 110
3.3. A tanulók értékelési rendszere, a művészeti alapvizsga követelményei ................. 110
3.4. A művészeti oktatás tantervének választása, egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a
kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai ................................. 114
4. A pedagógiai program érvényessége és nyilvánossága. A pedagógiai program
elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok .................................................. 116
4
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon
tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje
a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás
izgalmát, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog”
/Szent-Györgyi Albert/
1. Az iskola nevelési programja
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, értékei, eszközei, eljárásai
Alapelveink:
Elfogadás, bizalom és szeretet
Legyen az iskola egy olyan hely, amely őrzi az értékeket, és szeretetteljes, a pozitív énképet
gazdagító közösségi élményeket ad.
Egyéni bánásmódra való törekvés, a tanuló elfogadása, az életkornak megfelelő
követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése, a tanuló fejlődését biztosító
sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés a legfontosabb alapelvünk, amely az
elfogadás, a bizalom és szeretet légkörében valósul meg.
Cselekvőképes tudás, kompetencia Az Európai Unió által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését fontosnak tartjuk, mert
ezekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív
állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán
fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.
Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi
cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
A kompetencia alapú oktatást a TÁMOP 3.1.4 projekt keretében vezettük be. .Kompetencia
alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba
helyező oktatást értjük. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani
kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a
cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és
tevékenységen alapuló fejlesztés. A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és
az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. A
kompetencia az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást sikeres
problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.
Tanulási esélyegyenlőség
Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, képességekkel, készségekkel rendelkező
tanulók fogadására, az integrált oktatás-nevelés lehetőségét is biztosítva.
A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai
nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területen jelen van.
A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók
személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása.
Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges
bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal,
magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.
5
Motiváció
A motiváció fontos előfeltétele a tanulási sikernek. Megfelelő érzelmi alapozás nélkül nincs
tartós tanulás. Az iskola lehetőségeit tekintve a tanulás iránti motiváció kialakításának két fő
területét jelöli meg: az iskolai tevékenységrendszert, és a tantárgyi tanulást. Minél többféle,
változatos tartalmú tanulási lehetőséget kínálunk tanítványainknak, annál több esély van arra,
hogy a közömbös tanulókat is érdeklődővé tudjuk tenni. A tantárgyi tanulás motivációs
hatását a tananyag jellege és a tanár személye meghatározza. A motiválás fontos
tanulásszervezési feladat. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és
tanulási képességek kialakítása váljon alapvető jelentőségűvé. Olyan szervezési megoldásokat
kell alkalmazni, amelyek elősegítik a tanulás belső motivációinak kialakítását, fejlesztését.
Differenciálás
A differenciálás során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyerekek egyéni
szükségleteihez igazítja.
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális
kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes
ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, az esetleges tévedések korrekciójára legyen
lehetőség.
Együttműködő (kooperatív) tanulás
A tolerancia növelésére és a segítő kapcsolatok fejlesztése érdekében társas tanulással
megvalósuló munkaformákat alkalmazunk. A kooperatív tanulásszervezés alapelvei:
az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, egyenlő részvétel, párhuzamos interakciók
elve. A kooperatív tanulás megtanítja a gyerekeknek, hogyan kell egymást segíteniük,
elfogadni egymást, toleránsan viselkedni, háttérbe szorul a versengés, nem engedi mások
kiszorítását a munkából. A módszer fejleszti a gyermekek figyelmét, empátiáját,
felelősségvállalását, önzetlen segítőkészségét, kommunikációját, szervezőkészségét,
toleranciáját, tehát elengedhetetlen a későbbi munkára való felkészítéshez. A kooperatív
tanulási módszerek nem csupán a tanórán alkalmazhatóak, hanem a tanórán kívüli
tevékenységekbe is tökéletesen beépíthetőek. A tanulásszervezés követelménye az egyéni
foglalkoztatás mellett a páros munka és a differenciált, kooperációs munka (ritkábban
homogén, inkább heterogén csoportban).
Adaptivitás
Az adaptív tanulásszervezés – elfogadva a tanulók közti különbségeket- három alapvető
szükségletre összpontosít.
minden gyermek tartozzék valahová, ahol fontos és számítanak rá / KAPCSOLAT/
valamit legyen képes megtenni, bízzon meglévő tudásában /KOMPETENCIA/
tudja szabályozni cselekedeteit, bizonyos önállósággal rendelkezzen /AUTONÓMIA/
A három alapszükséglet – kapcsolat, kompetencia, autonómia jelenti az adaptív oktatás
pedagógiai környezetének alapvető alkotóelemeit. Központi szerep a pedagógusé, aki e három
alapszükséglet köré szervezi mindennapi tevékenységét a tanulás-tanítás folyamatában.
Az adaptív pedagógia azt vallja, hogy meg kell tapasztalni a tanulóknak az autonómia
élményét ahhoz, hogy a tanulásban motiváltak legyenek. A választás és a döntés lehetősége
motiválja őket.
A tanuló önállósága
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális
kibontakoztatása. A tanulók öntevékenységét egész élettevékenységükre igyekszünk
kiterjeszteni. Minél önállóbb tanulásra ösztönözzük őket, biztosítva ennek feltételeit. Aki
6
önállóan tud tanulni, jobban le tudja küzdeni a hátrányokat, és jobban tud az érdeklődésének
megfelelő irányban fejlődni. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép
felhasználása nagy lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító
tanulásszervezés számára.
A pedagógus megváltozott szerepe
A pedagógus szerepe megváltozott. A tanulási folyamat kísérője lett. Felszabadult a
hagyományos ismeretközlő szerep alól és egyfelől segítő- támogató, a tanulókkal együtt
dolgozó „munkatársként” vesz részt a munkában, másrészt koordinátorként irányítja azt. A
facilitátori szerep - segítő magatartás – sokféle eszköz, módszer segítségével a tanulási
motiváció felkeltésére, megtartására irányul. A tanár már nem kívülálló, hanem résztvevője a
közös munkának. Az eredmény mindkettőjüké. Tekintélye nem külső-, hanem belső erőből
fakadó, kölcsönös kapcsolatot, tiszteletet feltételez. Az egyenrangúság elvével összhangban a
pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának
kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének
támogatásában.
Művészet és mozgás
A művészeti nevelés az általános nevelés fontos része. Mivel a személyiségformálás fontos
eszköze, lényeges, hogy a pedagógus alaposan ismerje növendékei személyiségét, képességét,
tehetségét. Az oktatás módszerét a kívánalmaknak megfelelően tanulónként kell
megválasztania. A jó nevelőmunka során elsősorban meg kell kedveltetni a művészeteket.
Mindez hozzájárul a harmonikus személyiség kialakításához.
A művészet és mozgás – a megértés és a teljes emberi élet nélkülözhetetlen elemei.
Hagyományaink alapján folytatjuk a személyiségfejlesztésben nagy szerepet játszó sport és
művészeti tevékenységünket. A művészeti nevelés során megalapozzuk a művészi
kifejezőkészségeket, és speciális művészeti ismereteket nyújtunk, melynek birtokában a
gyermek képes lesz a valódi értékeket felismerni. Fontosnak tartjuk, hogy a művészeti
tevékenységek szerepet játszanak a gyermekek érzelmi nevelésében, fejlődésében.
Az élet tisztelete és védelme
Az egészségnevelést és a környezeti nevelést az élet tiszteletének és védelmének érdekében
folytatjuk. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlyának
összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását.
Értékeink
A „jó” iskola
Cselekvőképes tudás, kompetencia
Korszerű tudás, műveltség
Harmóniát teremtő művészeti tudatosság
Harmonikus, nyitott, változásokhoz alkalmazkodó, autonóm személyiség
Együttműködés, tolerancia
Egészséges környezet
Egészséges életmód
Demokrácia
Nemzeti hagyományok
Sikeres életpálya
Esélyegyenlőség
Tehetség
Az élet tisztelete és védelme
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka érték- ,cél-, feladat-, eljárás-, eszközrendszere, sikerkritériumok
Értékek Célok Feladatok
Tevékenységek
Sikerkritériumok
Módszerek
Eljárások
Eszközök
Átfogó cél
A „jó” iskola
Tanulóink szeressenek
iskolába járni.
Nyugodt, kiegyensúlyozott
légkör biztosítása
- A partneri mérések,
klímavizsgálatok
során az erre
vonatkozó válaszok,
értékek javuló vagy nem
romló
tendenciát mutatnak.
Technikák az önismeret
fejlesztéséhez:- fejlesztő
beszélgetések
Szociális készségfejlesztő
technikák:
minta, modellnyújtás,
megerősítés szerepjáték,
drámapedagógia
A magatartást befolyásoló,
ösztönző módszerek
Oktatási területen megfogalmazott célok
Cselekvőképes tudás,
kompetencia
Az egész életen át tartó
tanulás megalapozását
szolgáló képességek
fejlesztése, a kompetencia
alapú oktatás intézményi
alapjainak lerakása,
kiterjesztése.
- A kompetencia alapú
oktatás módszertanának és
eszközeinek elterjesztése,
az ehhez szükséges újszerű
tanulásszervezési eljárások
bevezetése
- A pedagógusok
módszertani kultúrájának
korszerűsítése
- A tanulók képességeinek
és kulcskompetenciáinak
Tanévről-tanévre l0 %-kal
növekszik azon kollégák
aránya, akik az adott tanév
során legalább 1
alkalommal kipróbálnak
valamilyen újszerű
tanulásszervezési technikát
és a tapasztalatokat
megosztják az adott
tagozaton (alsó-felső)
tanító pedagógusokkal.
Projektek - témahetek
Differenciált
tanulásszervezés
Páros- és csoportmunkák
IKT
8
Értékek Célok Feladatok
Tevékenységek
Sikerkritériumok
Módszerek
Eljárások
Eszközök
egyénre szabott fejlesztése
- Esélyegyenlőség javítása:
SNI,HH,HHH,BTMN
szegregációmentesség
- A digitális írástudás
elterjesztése, mindennapi
gyakorlattá válásának
támogatása
Korszerű tudás, műveltség
Színvonalas, következetes
oktatás, sokoldalú
műveltség megalapozása,
az országos
kompetenciamérés-
eredményeinek folyamatos
javítása.
- Bevezető és a kezdő
szakaszban a tanítás-
tanulás megszervezése
játékos formában.
- Érdeklődés felkeltése, a
problémák megoldásának
keresésre.
- Az alapozó és a fejlesztő
szakaszban a tanulói
terhelés - tanulói
képességekhez igazított -
növelése.
- Kompetenciamérés során
a felmért évfolyamokra
meghatározott 1.
képességszintet *a tanulók
legalább 75%-a eléri
szövegértésből és
matematikából.
- Tanulóink 90%-a sikeres
vizsgát tesz
a választott és
kötelező tantárgyakból.
Az iskola tanulmányi
eredménye (év végi
tantárgyi átlagok átlaga)
nem romlik.
- Az évfolyamismétlések
száma nem növekszik
Korszerű tanítási-tanulási
technikák
Tanórán kívüli
foglalkozások –napközi
differenciált
tanulásszervezés
- szabadidős
tevékenységek:
Játék, sport
Manuális tevékenység
Komplex foglalkozás
Nevelési beszélgetés
Iskolán kívüli programok:
/célséta, múzeum-
kiállítás-, mozi-és
színházlátogatások stb./
Tanulmányi
eredményesség fejlesztése,
felzárkóztatás, egyéni
képességfejlesztés.
Differenciálás,
9
Értékek Célok Feladatok
Tevékenységek
Sikerkritériumok
Módszerek
Eljárások
Eszközök
csoportbontás
Belső vizsgarendszer
Harmóniát teremtő
művészeti tudatosság
Alapfokú művészeti
nevelés-oktatás területén
elért városi pozíciónk
megtartása
- Kultúra iránti nyitott
magatartás, esztétikai
érzékenység, művészetek
befogadására, értésére,
művelésére nevelés
- Választott szakon belül
speciális művészeti
ismeretek nyújtása
művészeti tanszakok
működése
hangversenyek látogatása
egyéni foglalkozások
kiscsoportos foglalkozások
színházlátogatások
művészeti bemutatók,
kiállítások
szakkörök
Nevelési területen megfogalmazott célok
Harmonikus,
nyitott, változásokhoz
alkalmazkodó, autonóm
személyiség
Kreativitás, tanulás iránti
érdeklődés és nyitottság
megőrzése és
továbbfejlesztése
tanulóinkban.
- Tanulás tanítása
A tanulási motiváció
fenntartásával kitartó
munkára ösztönzés.
- Időtálló erkölcsi,
egyetemes emberi
értékeket közvetítése
Partneri igény-és
elégedettségmérés során a
tantárgyak „tetszési
indexe” javul/nem romlik.
Kötelező és választható
tanórai foglalkozások
Az IKT- eszközök
használata
Differenciált és egyénre
szabott tanulási módszerek
Iskolai rendezvények,
ünnepélyek, város-,
országismereti
kirándulások
Hitoktatás, a tanulók
vallási ismereteinek
bővítése
10
Értékek Célok Feladatok
Tevékenységek
Sikerkritériumok
Módszerek
Eljárások
Eszközök
Együttműködés, tolerancia Az egyéni és a közösségi
érdek összehangolása, a
tanulók viselkedési
kultúrájának fejlesztése.
A neveltségi szint emelése,
a tanulók viselkedési
kultúrájának, közösségi
magatartásának fejlesztése
Szociális kompetenciák
fejlesztése
- Egy tanulóra jutó
igazolatlanul hiányzott
órák száma tanévről-
tanévre nem romlik.
- Egy tanulóra jutó
fegyelmező bejegyzések
száma tanévről tanévre
csökken
Segítő beszélgetések
Szituációs gyakorlatok
Önismereti tréning,
szorongásoldás
Kooperatív
tanulásszervezési módok
alkalmazása
iskolapszichológus
Egészséges környezet A tanulók
környezettudatos
gondolkodásának
kialakítása.
A helyi környezeti
problémák megismertetése,
a helyi értékek megóvása.
- A környezetvédelmi
rendezvényekbe, akciókba,
megmozdulásokba
bekapcsolódó tanulók
száma tanévről tanévre
növekszik.
Tanulmányi kirándulások
Erdei iskola önkéntes
részvétellel. Célja a tanítás
helyszínével szervesen
összefüggő kiegészítő
tananyag bemutatása.
Komplex környezeti
nevelési projekt
Iskolai és városi
rendezvények a jeles
napokon
Környezetszépítő akciók
Vadasparki látogatások-
Egészséges életmód
Testi és lelki egészség
megóvása, fontosságának
felismertetése,
a játék és mozgás iránti
igény felkeltése
Az egészség megőrzéséhez
szükséges készségek,
jártasságok elsajátítása
-A tanulók
szemléletmódjában
felismerhető értékként
jelenik meg az
egészség.
Egészségvédelemmel
kapcsolatos
Komplex egészségnevelési
projekt
Drog- és bűnmegelőzési
előadások
Védőnő által tartott
foglalkozások
Orvosi szűrővizsgálatok
Testnevelési óra keretében
11
Értékek Célok Feladatok
Tevékenységek
Sikerkritériumok
Módszerek
Eljárások
Eszközök
rendezvényekbe, akciókba,
megmozdulásokba
bekapcsolódó tanulók
száma tanévről-tanévre
növekszik.
-A tanulóink többségének
szokásává válik a személyi
tisztaság és ápoltság, és ha
kialakul a rendszeres
fizikai aktivitás igénye.
ingyenes uszoda-
használat, úszásoktatás
Tömegsport-foglalkozások
mindennapos testnevelés
sportkörök, szakági
sportfoglalkozások
házi- városi- megyei-
országos bajnokságok
sportversenyek
családi sportnap
Demokrácia Aktív állampolgárrá válás
megalapozása a
nevelésben-oktatásban
rejlő eszközökkel
Lehetőség biztosítása a
jogok és kötelességek
gyakorlására az iskolában.
- Ha a gyermekek 90 %-a
végez közösségi
feladatokat
az osztályban és/vagy a
diákönkormányzatban/
az iskola egyéb
közösségében.
A Diákönkormányzat
keretet biztosít a vélemény
nyilvánítási jog
gyakorlására, a diákélet
szervezésére.
Közösségi megbízatások,
felelősi rendszer
működtetése, diákügyelet,
hetesi rendszer,
diákközgyűlés,
diákönkormányzat napja
Nemzeti hagyományok
Hagyományőrzés,
hagyománytisztelet,
nemzeti öntudat, mint a
stabil értékrendi alap
megbecsülésére nevelés
Zenei, népzenei, irodalmi
és képzőművészeti értékek
megismertetése és
megszerettetése
- Hagyományápolással
kapcsolatos
rendezvényekbe, akciókba,
megmozdulásokba
tanulóink egyre nagyobb
számban vesznek részt.
Iskolai foglalkozások
Tanulmányi kirándulások
Iskolai projektek
Ünnepségek
Múzeumlátogatások
12
Értékek Célok Feladatok
Tevékenységek
Sikerkritériumok
Módszerek
Eljárások
Eszközök
Neveléssel-oktatással összefüggő célok
Tehetség Tehetséggondozás A tehetség felismerése,
irányítása, versenyeztetése
A művészetoktatással a
tehetség kibontakoztatása.
- Részvétel a házi, városi,
megyei, országos
versenyeken.
Különböző szintű
tanulmányi- és egyéb
versenyeken,
megmérettetésen
megszerzett 1-5.
helyezések száma
tanévről-tanévre 10%-nál
nagyobb mértékben nem
változik.
Tanulmányi, kulturális
versenyek
Művészeti bemutatók,
színdarabok,
Kiállítások
Szakkörök
Az információs és
kommunikációs
technika felhasználása
Esélyegyenlőség Esélyteremtés
Esélyteremtő
tevékenységeink
hatékonyságának
növelése, műveltségi és
neveltségi hátrányok
enyhítése
Integrált nevelés és oktatás,
sajátos nevelési igényű
(SNI) és hátrányos helyzetű
(HH), (HHH) és BTMN
tanulók ellátása
- Ha a rászoruló tanulók
75 %-a részt vesz a
felkínált felzárkóztató
foglalkozásokon,
korrepetálásokon.
Felzárkóztató
foglalkozáson részt vett
tanulók között a bukások
száma tanévről-tanévre
csökken.
Egyéni és kiscsoportos
felzárkóztató
foglalkozások
Fejlesztő pedagógus és
gyógypedagógus
munkája,
fejlesztő órák biztosítása
Sajátos tanulásszervezési
megoldások
Egyéni fejlesztési tervek
készítése
13
Értékek Célok Feladatok
Tevékenységek
Sikerkritériumok
Módszerek
Eljárások
Eszközök
Az élet tisztelete és
védelme
Gyermek- és
ifjúságvédelem
Gyermek- és
ifjúságvédelemi munkánk
hatékonyságának növelése.
Lakókörnyezetünk
sajátosságainak, a családok
szociális helyzetének
feltérképezése
- Ha az érintett
családokkal a dokumentált
kapcsolatfelvételek,
kapcsolattartások száma
növekszik.
Gyermek és
ifjúságvédelmi feladatok
ellátása
Fogadóórák, szülői
értekezletek,
Családlátogatások szükség
szerint
Intézményi étkeztetés
Felvilágosítás szociális
támogatások
igénylési lehetőségeiről,
Egészségügyi vizsgálatok
Sikeres életpálya
Sikeres pályaorientáció,
pályaválasztás
megalapozása
Tanulóink felkészítése
érdeklődésüknek,
képességüknek és
tehetségüknek megfelelő
továbbtanulásra, a
társadalomba való majdani
beilleszkedésre.
-Ha a tanulók
érdeklődésüknek,
képességüknek és
tehetségüknek megfelelő
iskolába kerülnek.
Ha a tanulók többsége
érettségit adó
középiskolában folytatja
tanulmányait.
Pályaorientáció
osztályfőnöki órákon
Városi rendezvényeken
részvétel
Továbbtanulásra felkészítő
foglalkozások
14
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Alapvető feladatunk, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek
megszervezésével széleskörűen fejlesszük. A nevelés személyiségformálás és a kompetenciák
fejlődésének segítése. A tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív
életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása a cél, valamint a
magatartás – a viselkedéskultúra pozitív személyiségjegyeinek gazdagítása.
Az erkölcsi nevelés
A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre
törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden
körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más
társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló
erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a
társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és
véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló
megérti a normakövetés fontosságát.
Esztétikai nevelés
Az esztétikai szemlélődés, élménybefogadás és az esztétikai alkotás igénye; az esztétikai
jelenségek reprodukálásának igénye; az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos
esztétikai igényesség kialakítása. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a növendékekben a
művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi
alapképesség.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az
ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb
közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó
műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez
való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és
szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a
hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és
ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet
fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri,
hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy
magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet
beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai
kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus
technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés
képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában
alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári
jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel.
Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben
való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség
jobbítását szolgálják.
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és
egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis
cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz
15
és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok
természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a
személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések
egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő
jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni.
Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos
előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.
A családi életre nevelés
A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat,
megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai
funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során
előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni.
A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot.
Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel
kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről,
ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten
ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését.
A testi és lelki egészségre nevelés
A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a
tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait,
majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás
és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan
kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan
kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az
aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés
és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének
jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a
nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a
dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a
stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva.
Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a
környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült,
fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget
biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről,
amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és
a mindennapokban is.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges
szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és
minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél,
sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását
elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező
anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival
együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az
iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek
kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes,
újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és
16
energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság
fogalmát.
Pályaorientáció
A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési
körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő
ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal
kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet
felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése
között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását,
viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az
egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba.
Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a
fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai
ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy
különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány
összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.
Médiatudatosságra nevelés
A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik
elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes
mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak
megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió
elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy
magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai
érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.
A tanulás tanítása
A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével
hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény,
csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult
témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb
kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes
gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri
saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely
területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik
ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő
fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.
A tanulók munkára nevelése
Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és
környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
17
1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és környezeti
nevelési program
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását
szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából
legfontosabb ismeretekkel
- a táplálkozás,
- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
- a családi és kortárskapcsolatok,
- a környezet védelme,
- az aktív életmód, a sport,
- a személyes higiénia,
- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
- a szexuális fejlődés
Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi feltételei
Iskolaorvosi ellátás – az iskolaorvos heti egy alkalommal, a védőnő heti három lát el
szolgálatot az iskolában. Ebben az időben végzik a szűrővizsgálatokat, adják be a
védőoltásokat és végeznek egyéb ellenőrzéseket
Iskolafogászat: a fogászati szűrővizsgálatra évente egy alkalommal az első félév
során minden gyermekre sor kerül. A problémás esetek kiszűrését követően a fogak
kezelését is elvégzi a doktornő.
Beteg gyerek ellátása: a járványokat megelőzendően törekszünk a higiéné rendszeres
fenntartására és ellenőrzésére. A gyakori szellőztetéssel, a levegőztetés rendjének
kialakításával igyekszünk elkerülni a légúti fertőzések nagyobb mértékű elterjedését.
A rendszeres kézmosás betartatásával az egyéb fertőző betegségek kizárása a cél.
A személyi tisztaság és egészséges öltözködés fontosságát már kisgyermekkorban
megértetjük a gyermekekkel és szüleiktől is elvárjuk, hogy hasonló
következetességgel járjanak el ők is.
Ha a tanítás során valamely gyermek megbetegszik (láz, rosszullét), a szülőt
telefonon azonnal értesítjük, hogy minél hamarabb orvoshoz kerülhessen.
Kisebb balesetek, sérülések esetén elsősegélynyújtást követően járunk el ugyanígy.
A rendőrség felvilágosító programjait a káros szokások elkerülése érdekében vesszük
igénybe.
A témával kapcsolatos pályázati lehetőségeket kihasználjuk.
Az egészségre káros szokások megelőzésére egészség- és környezeti neveléssel összefüggő
feladatok
18
Céljaink:
Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális
fejlődését. A tanulók egészséges életvitelének, környezettudatos magatartásformáinak
kialakítása; az egészségkárosító szokások, anyagok élő szervezetre gyakorolt káros
hatásainak megismertetése, azok elutasíttatása. A prevenció fontossága, a betegségek
megelőzésének módjai. Tanulóink legyenek toleránsak és segítőkészek az eltérő fejlődésű
és fogyatékos emberekkel. A tanulók felkészítése arra, hogy az önálló életükben
életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. Tudatosítani az ifjúságban,
hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel a stressztől mentes, boldog, sikeres élet
nélkülözhetetlen feltétele.
Feladataink:
Az iskola tárgyi és személyi feltételeinek biztosításával megteremtjük a nevelőoktató
munka egészséges és biztonságos feltételeit (balesetmentesség, biztonságos, higiénikus
környezet). Törekszünk a helyes önismeretre; az eredményes tanulási módszerek, a
rendezett környezet, a hasznos- és helyes szabadidő eltöltési formák megismertetésére.
Megtanítani a tanulókat a helyes táplálkozásra, a higiéniai szokásokra, a mindennapi
testedzés fontosságára; felkészíteni őket a kamaszkorban bekövetkező változásokra, a nemi
szerepekhez kötődő helyes viselkedésformára, a bántalmazás és iskolai erőszak
megelőzésére. Megismertetjük a környezetünkben előforduló veszélyforrásait, a baleset-
megelőzés lehetőségeit, az elsősegélynyújtás fontosságát, módjait.
Módszerek:
Biztosítjuk a rendszeres iskolaorvosi és iskolafogászati vizsgálatok, egészségügyi és
higiéniai szűrővizsgálatok megszervezését; felvilágosító előadások, egészségnapok tartását
a tananyaghoz kapcsolódó csoportos gyakorlati foglalkozások szervezését. Az öko-
program részeként helyes életvezetési szokások kialakítását; szoros kapcsolattartást a
szülői házzal; a társintézmények képviselőivel (egészségügyi szolgálat, ÁNTSZ Magyar
Ifjúsági Vöröskereszt). Az iskolai tevékenységi formák mindegyikére kiterjesztjük az
egészségfejlesztés feladatait (tanórák, napközis foglalkozások, szakkörök, sportkörök,
iskolai alkalmi programok, versenyek)
Eljárások:
Az egészségnevelés folyamata: rávezetés, felvilágosítás, meggyőzés, modellépítés,
környezetalakítás, visszacsatolás, beépülés. Az életkor adta lehetőségeken alapuló
egészségfejlesztés.
Alsó tagozaton:
Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok testnevelési, környezetismeret órán, napközi
foglalkozásokon: pl. évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés, rendszeres és alapos
tisztálkodás, egészséges és kulturált étkezés (az étkező szünetek rendje).
A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen, sportversenyen, szakkörön: pl. a
kielégítő alvás és a fizikai aktivitás szerepe, az egészséges, szép test fontosságának
felismerése, az erő, gyorsaság, kitartás fejlesztése, a testi készenlét elemeinek megtanítása
(bemelegítés).
Családi életre nevelés magyar irodalom, idegen nyelv, ének, környezetismeret órán: pl.
másokról való gondoskodás, egymás kiszolgálása szerepjátékok formájában, empatikus
készségek fejlesztése (idősek, kisgyerekek, betegek ápolása, segítése).
19
Évente egy az egészséges táplálkozással, egészségnyújtással foglalkozó projektnapot
szervezünk
Felső tagozaton:
A kulturált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán, szakkörön stb.:
pl. az egészséges testápolás fontossága és a felesleges kozmetikumok használata, az
egészséges táplálkozás szerepe a pubertás korban (technika, egészségtan, biológia, kémia
tantárgy keretében), a fogyókúra veszélyeinek tudatosítása (biológia és kémia órán).
A testi átalakulásra való felkészülés (osztályfőnöki, természetismeret, biológia és kémia
órán): mozgáskultúra fejlesztése (tánc, torna, akrobatikus elemek), fizikai állóképesség,
erőnlét továbbfejlesztése (fizikai megterheléssel járó sporttevékenység), a szexuális érés
okozta változások tudatosítása (osztályfőnöki, biológia órán, felvilágosításon).
Segítségnyújtási képességek fejlesztése (osztályfőnöki, biológiaórán, elsősegély nyújtási
foglalkozásokon: pl. a rosszullét vagy baleset miatti elsősegélynyújtáshoz szükséges
ismeretek megtanulása, a mentők szakszerű hívása, az egyszerűbb betegségek felismerése
és a laikus gyógyítás alapjai, önismereti feladatok, polgárvédelmi és önmentési képességek
fejlesztése.
Évente egy az egészségvédelemmel, egészségnyújtással foglalkozó projektnapot
szervezünk. Az egészségnevelés érdekében évente szervezünk látogatást szakorvosi
rendelőbe, ahol szakorvosok felvilágosító előadását hallhatják a serdülő korú tanulók.
Eszközök:
Külső és belső segítők: szülői szervezet, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus,
pszichológiai szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, rendőrség,
egyházak, alapítványok, drogügyi koordinátor.
Az iskolai programok színterei a tanítási óra, órán kívüli munka, mely megvalósulhat az
iskolában és iskolán kívül is. A gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak szervezett
programokon kívül az egészségügyi prevenció, a tárgyi környezet közegészségügyi
feltételei, az egészségnevelési program része. A feladatok teljesítésében meghatározott
feladatköre van az iskola-egészségügyi szolgálat szakembereinek és az iskola
pedagógusainak.
Az iskolai egészségügyi szolgálat szakembereinek segítségére számítunk az ötödik és
nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában. A közegészségügyi
szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-
nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő
igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus
feladata.
Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden
területét fel kell ölelnie: egészséges táplálkozás, egészségtudatos testápolási
szokások, rendszeres testmozgás, lelki egészség, harmonikus életvitel, függőségre
vezető szokások (kávé, cigaretta, alkohol, drog) kerülése, emberi kapcsolatok
ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció), átgondolt szexuális magatartás,
családi életre nevelés, szándékos és véletlen balesetek megelőzése.
Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának
megszilárdításában fontos szerepet játszik az - iskolai és iskolán kívüli nevelés, a
prevenció, a nemekhez igazított pedagógia, a pozitív énkép kialakítása, az
egészséges életstílus-modell megteremtése, a hatékony kommunikáció (empátia,
tolerancia), a demokratikus környezet, az „élni tudás” elvének érvényesítése, a
20
konfliktuskezelési, illetve tanulás-módszertani ismeretek megléte, a felnőttek
példamutatása, a kortárs oktatók bevonása.
Az iskolai egészségfejlesztés történhet osztályfőnöki, környezetismeret,
egészségtan modul, biológia, kémia, ill. testnevelés órán; egészségnevelés, alkalmi
esemény (sportnap, akció, egészségnap, egészséghét), önfejlesztő tréningek,
kiscsoportos megbeszélések, rendszeresen ismétlődő foglalkozás vagy verseny,
mindennapos sporttevékenység, testnevelés óra, sportkör, szakkör, vagy egyéb
lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés, verseny) keretei között.
Tanórán kívüli (óraközi szünetekben vagy tanítás után folyó) egészségnevelő
módszerek alkalmazása: játéklehetőségek, fejlesztő eszközök biztosítása, az
érzékszervek működésének finomítása, lazítási technikák gyakoroltatása, a helyes
légzéstechnika megtanítása, kondicionáló eszközökkel és tevékenységekkel való
megismerkedés, mozgáskoordinációs képességek javítása, életvezetési modellek
gyűjtése és utánzása, stb.
Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek: felkészülés és
előadás az egészséges életmódra nevelés egyes témaköreiben, az
egészségfejlesztéshez, drogmegelőzéshez kapcsolódó témák és szaktárgyak
összekapcsolása, a kortárssegítés módszereinek elsajátítása és gyakorlása. Plakátok
és versenyfeladatok készítése iskolai rendezvényekhez-vetélkedőkhöz, minden
évben egy alkalommal a felső tagozatos osztályoknak.
1.3.2 Az iskola környezeti nevelési programja
1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel
elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő
szokásrendszer megalapozása;
- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához
szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi
környezet zavartalan működését elősegíthetik;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából
legfontosabb ismeretekkel:
a környezet fogalmával,
a földi rendszer egységével,
a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
a környezetvédelem lehetőségeivel,
lakóhelyünk természeti értékeivel,
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival
Célunk:
A természetet, a közvetlen környezetet ismerő gyermekek nevelése, akik harmóniában
élnek a természettel, környezetükkel és tudatosan cselekszenek minőségének védelmében.
A környezeti nevelés nem önmagában a természeti vagy a humán környezetről szól, hanem
az ember és a környezetének kapcsolatáról. Az életkori szakaszok által determináltan a
legfontosabb a helyes szokásrendszerek, magatartási formák kialakítása, amelyeket
elsősorban az érzelmekre, a tudatra és az akaratra ható módszerekben kívánunk
megvalósítani. Az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltésével, a megfigyeléssel, a közvetlen
21
tapasztalatszerzéssel, aktív cselekedtetéssel a környezetben kreatív módon élő,
környezettudatosan gondolkodó, kulturált magatartást, életvitelt tanúsító gyermeket
nevelünk.
Feladataink:
A környezeti nevelés során valóságos történéseket, jelenségeket és konfliktusokat
ismertetünk meg. A környezeti jelenségek értelmezése, a természet időbeli, térbeli,
számszerű, anyagi és működésbeli változásainak érzékelése, értelmezése, helyi, térségi,
majd globális szinten a kulcskompetenciák során. Az ember és a környezet kapcsolatai a
helyi és globális problémák tekintetében. A különböző technológiák környezetre gyakorolt
hatásai. A környezetkímélő, energiatakarékos technológiák.
Törekszünk: a helyes életviteli szokások megismertetésével a harmonikus
személyiségformálásra, a pozitív jövőkép kialakítására –és arra nevelünk, hogy az ember
és környezet kiegyensúlyozott kapcsolata az életminőséget meghatározó érték legyen.
A környezeti nevelés szakaszai:
Első alapszakasz: 1-6. évfolyam
A helyes szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítása, érzelmek,
érdeklődés, kíváncsiság felkeltése az élővilág, a természetben lezajló folyamatok iránt.
Környezetbarát aktív magatartás kialakítása spontán és irányított megfigyelésekkel, a
mindennapi életviteli szokások – vásárlás, takarékosság, hulladék, szemét-felhalmozódás,
újrahasznosítás problémáinak megismertetése. Az ivóvíz jelentősége, takarékos
vízfelhasználás módszerei, hagyományos (majdnem vegyszermentes) takarítási módszerek,
anyagok megismerése, az egészséges környezeti életvitel (szellőztetés, légzéstechnika,
egészséges táplálkozás, teljes értékű tápanyagok fogyasztása).
Második alapszakasz: 7-8. évfolyam
A kialakított szokásrendszerek működtetése, a környezettudatos gondolkodás és
magatartásformák fejlesztése (megfigyelés, megértés, rögzítés, alkalmazás, értékelés,
visszacsatolás viszonylatában). Az emberi tevékenység természetre és környezetre
gyakorolt hatásainak ismerete, az ökológiai szemléletmód kialakítása.
Adott témakörök:
településünk természeti értékei (növények, állatok, környezeti társulások);
településünk környezeti problémái: levegő, zaj, víz (ivóvíz, szennyvíz),
termőhelyek védelme (parkok, közterületek, környezetünk allergén tényezői,
növényvédő-szerek); hulladékkezelés (hulladékhasznosítás, szelektív
szemétkezelés);
velünk élő állatok tartásával kapcsolatos problémák kezelése (állattartási szokások,
állatvédelem);
ember által „felépített” környezetünk problémái (iparosítás, utak, közellátás, stb.)
A környezeti nevelés színterei:
Az iskola és követlen környezete. Tanórák: környezetismeret, természetismeret, biológia,
földrajz, kémia,osztályfőnöki órák, tanórán kívüli foglalkozások, szabadtéri oktatóbázison
tartott kültéri foglalkozások. Projekthét a természetvédelem „jeles napjainak” tárgykörében
Alsó- és felső tagozaton egyaránt.
Erdei iskola. A tanév során az 5-6. évfolyamon tanuló gyerekek egy hetet erdei
iskolában tölthetnek. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában az
22
oktatás meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Az erdei iskolában az
ismeretbővítés mellett feladat még az egészséges életmód biztosítása, a fizikai
állóképesség fejlesztése, a tanulók pszichés állapotának javítása. A nyugodt,
kiegyensúlyozott légkörben, vidám, játékos hangulatban együtt töltött napok közös
élmények pótolhatatlan emberi kapcsolatokat alakítanak ki a diákok és a tanárok
között. A program helyszínén konkrét példát láthatnak a korszerű
környezetgazdálkodás lehetőségeire is.
- Tanulmányi kirándulások, gyalogos, vagy kerékpártúra szervezése a környék
természeti értékeinek megismerésére. A jeles napokhoz kötődően minden évben
iskolai szintű rendezvényt (kiállítást, vetélkedőt) szervezünk, vagy kapcsolódunk
a város rendezvényeihez.
1.3.3 A Magyar Labdarúgó Szövetség Bozsik Intézményi programja
A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú
Művészeti Iskola között együttműködés jött létre.
Az együttműködés célja: Intézményünk pedagógiai programjához igazodva, a kisgyermekek
egészséges életmódra-nevelésének, testi-lelki fejlődésének, és a mindennapos testedzési
programjának elősegítése.
• A labdarúgás népszerűsítése, a sportág alapjainak szélesítése.
Az alábbiak szerint fejtjük ki közös tevékenységüket:
• A sportcsoportok az intézmény pedagógiai elvei és az MLSZ szakmai követelményei
figyelembe vételével szerveződnek és végzik tevékenységüket.
• A tevékenységi rendszerbe bevont fiúk és lányok foglalkoztatását az intézmény
létesítménybázisának igénybevételével felkészült szakemberek (testnevelő, labdarúgó edző)
végzik.
• A tanévben rendszeres foglalkozás- és játéklehetőség biztosításával, egységes képzési,
pedagógiai, egészség-nevelési, és szervezési elvek alapján működtetjük a programot.
• Elősegítjük a nevelési-közoktatási intézményen belüli rendszeres foglalkozások
megszervezését, az intézmények és diáksport egyesületek csapatai közötti mérkőzések
lebonyolítását.
Vállaljuk:
• Labdarúgó sportcsoportok szervezését az intézményében tanuló 5-14 éves fiúk és leányok
számára.
• Sportcsoportonként (minimum 10 fő) heti kétszer egy órában biztosítjuk a gyerekek
rendszeres, szakszerű foglalkoztatását, a megfelelő sportlétesítmények használatát.
• Regisztrált sportcsoportokkal részt veszünk az MLSZ őszi, téli, tavaszi körzeti tornákon,
grassroots fesztiválokon.
• Biztosítjuk a regisztrált gyermek iskolaorvosi vizsgálaton való részvételét a tanév folyamán.
• Az alsós osztályok bevonásával sulibajnokságot rendezünk, amelyről informatikai
nyilvántartást készítünk.
• Elősegítjük a kiválasztott tehetséges gyermekek labdarúgó egyesülethez/klubhoz irányítását.
• Segítjük a labdarúgásban tehetséges, a tanulásban lemaradó regisztrált gyermekek
felzárkóztatását.
23
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása
iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A nevelés eszköztárát gazdagítani kell
az együttműködés és a kooperáció módszereivel. A tanár és a diák munkakapcsolatát új
alapokra kell helyezni. Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket
elfogadja, és a három alapvető szükségletekre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek:
tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat)
legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia)
legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia)
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli
tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének
tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az
életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek
elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm –
önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,
hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért
összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a
közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a
tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók
a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt
vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési
formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési
normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
A közösségnevelés direkt módon az osztályfőnöki órán az osztályfőnök vezetésével valósul
meg. Osztályfőnöki órák keretében az iskola pedagógusai személyes, értékorientációs,
interperszonális, szociális és állampolgári kompetenciákat fejlesztenek, testi-lelki egészségre
nevelnek és felkészítenek a felnőttlét szerepeire.
24
A közösség szerkezetének folyamatos fejlesztése és a követelmények beépítése, a
szokásrendszer kialakítása az iskolába lépéstől minden nevelőnek kiemelt feladata.
1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
A közösség fejlesztését nagyban segítik az iskolai és évfolyamszintű projektek, témahetek,
amelyben a munkamegosztás, kooperáció fontos szerepet kap. Erősíti a közösség kohézióját.
1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:
A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat. Az
osztályközösségek képviselőit évenkénti választással az osztályok delegálják. Az információ
áramlása rajtuk keresztül is történik. Az iskolai közösség – tanulók által is elfogadott
szabályainak (házirend) betartását és betartatását a diákügyeletesek segítik.
A közösségek élhetnek azzal a jogukkal, hogy panaszuk esetén kérjék a diáktanács segítségét.
A diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal az iskola vezetése és pedagógusai,
illetőleg a tanulók közösen meg tudják beszélni a tanulói jogok érvényesülését, az esetleges
problémákat, megkeresve a továbblépés lehetőségeit.
Évente egy alkalommal megrendezzük a diákönkormányzat napját, amely tanítás nélküli
munkanap. A szülők, tanulók és pedagógusok jó kapcsolatának alakítása érdekében ez a nap a
családi sportnap. A diákönkormányzat kezdeményezhet és szervezhet osztály- és iskolai
rendezvényeket, pl. farsang.
1.4.4 A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör
Az iskola pedagógusainak munkáját, a tanulók szabadidő-szervezését, a közösségi élet
kialakítását segítik a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatottak.
25
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai és az önértékelés
1.5.1 A pedagógusok alapvető feladatai
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési
szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt
pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által
meghatározott feladatok ellátásával töltse.
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött
munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidő feletti részében a nevelést-
oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet,
továbbá eseti helyettesítést lásson el.
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek
munkájában.
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai
szakszerűségének figyelemmel kísérése.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek,
éves programok).
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási
órákon
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,
szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a
különféle iskolai foglalkozásokon.
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási
órákon.
A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
A tehetséges tanulók gondozása
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló
szervezése, segítség a szervezésben.
Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli
versenyekre, vetélkedőkre stb.
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli
versenyekre, vetélkedőkre stb.
26
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló
tanulók gondozása, eredményes fejlesztése
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan
hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő
tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű,
valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a
felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók
korrepetálása, segítése, mentorálása.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,
magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók
felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan
hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő
tanulók körében.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok
szervezésében, részvétel a programokon.
Iskolai szintű kirándulások önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a
kirándulásokon.
Munkafegyelem, a munkához való viszony
A munkaköri kötelességek teljesítése.
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség
tevékenységében
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
Továbbképzéseken való részvétel.
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
Az iskolai munka feltételeinek javítása
Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
27
Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
Az iskolai alapítvány működésének segítése.
Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.
Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és
végrehajtásában
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
Aktív részvétel a tantestület életében
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,
beilleszkedésének segítése.
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek
szervezésében, a szervezés segítése.
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
Az iskola képviselete
A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil
szervezeteiben.
A vezetői feladatok ellátása
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés,
értékelés) lelkiismeretes ellátása.
A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók,
a szülők és a pedagógus kollégák felé.
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus
kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
28
1.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai
Az osztályfőnök feladatai
Az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív
osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és
elfogadását.
Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős
programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők
és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább
havonta – tájékoztatja a szülőket.
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban
értesíti.
Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja
a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése
érdekében intézkedést tart szükségesnek.
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez.
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi
felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és
erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek,
fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
Figyelemmel követi a magatartásfüzetbe beirt bejegyzéseket és azt minden hónapban értékeli.
Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás
és szorgalom osztályzatára.
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi
munkájának dicsérettel történő elismerésére.
A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben,
majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot
tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az
osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt
rendelkezések alapján jár el.
29
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat,
azokra előre felkészül.
Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási
és továbbtanulási lehetőségekkel.
A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai
jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki
tanmenet).
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal
szemben.
Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén
gondoskodik azok pótlásáról.
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató
füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
Az osztályfőnöki munka tervezése
Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított
osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.
Az osztályfőnöki munkaterv felépítése
A tanév elején összeállított munkaterv
Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).
Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.
Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek
tervezett témái.
Az osztály diákközösségének vezetői.
Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.
Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán
Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.
Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.
Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról:
Tanulók száma, ebből leány
Állami nevelt (gondozott)
Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
Sajátos nevelési igényű tanuló
Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló
Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanuló
Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)
Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók
Más településről bejáró tanuló
30
Nem magyar állampolgár
Évfolyamismétlő
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról:
Tanulók száma
Osztályozott tanulók száma és aránya
Osztályozatlan tanulók száma és aránya
Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga
Az osztály tanulmányi átlaga
Kitűnő tanulók száma és aránya
Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén
Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén
Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén
Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya
A bukások száma tantárgyanként
A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért
helyezések)
Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és
az elért helyezések)
Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői
A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar,
matematika)
Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján
A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és
aránya
A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és
aránya
A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és
aránya
Továbbtanulás iskolatípusok szerint
Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya
Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya
Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya
Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési
szempontjai az első félév és a tanév végén
Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új
tanulók, távozók).
Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai,
hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).
A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók,
a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).
Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.
Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel
küzdő tanulók).
31
A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények
felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).
A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a
szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).
Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
Az osztályfőnöki órák témái
Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki
óráin:
A házirend szabályainak megbeszélése.
Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.
Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.
Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.
Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.
A kerékpáros közlekedés szabályai.
Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák:
Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és
kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a
szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének
igénybe vételével.
Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás
baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.
Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása
céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.
Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak
emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról
és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.
Osztálykirándulás előkészítése.
32
1.5.3 Az önértékelés szempontjai és intézményi elvárásai -PEDAGÓGUSOK
1.Pedagógiai módszertani felkészültség
Önértékelési
szempont
Intézményi elvárás
Milyen a módszertani
felkészültsége?
Milyen módszereket
alkalmaz a tanítási
órákon és egyéb
foglalkozásokon?
Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya
sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési, tanítási
módszereket, eszközöket.
Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos tudást tükröz.
Ismeri és alkalmazza-
e a
tanulócsoportoknak,
különleges
bánásmódot
igénylőknek
megfelelő, változatos
módszereket?
Ismeri a szakterülete, tantárgya szempontjából fontos
információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit,
megbízhatóságát, etikus alkalmazását.
Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot
igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.
Hogyan értékeli az
alkalmazott
módszerek beválását?
Hogyan használja fel
a mérési és értékelési
eredményeket saját
pedagógiai
gyakorlatában?
Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai
gyakorlatában.
Hogyan, mennyire
illeszkednek az általa
alkalmazott
módszerek a
tananyaghoz?
Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi
meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a
Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi
szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai
programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait.
Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez
igazodó..
Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcsolatait
más műveltségterületekkel, tantárgyakkal.
33
2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges
önreflexiók
Önértékelési szempont Intézményi elvárás
Milyen a pedagógiai
tervezőmunkája:
tervezésidokumentumok,
tervezési módszerek,
nyomonkövethetőség,
megvalósíthatóság,
realitás?
A gyermekek, a tanulók fejlettségére is figyelemmel bevonja őket
a nevelés-oktatás és a tanulás-tanítás tervezésébe.
Hogyan viszonyul
egymáshoz a tervezés és
megvalósítás?
Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott pedagógiai céloknak
megfelelő stratégiát, folyamatot, munkaformát, módszereket,
eszközöket.
Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a
foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési
lehetőségeket.
Terveiben szerepet kap a gyermekek, tanulók motiválása,
motivációjuk fejlesztése.
Megtervezi a gyermekek, a tanulók és nevelt, oktatott csoportok
értékelésének módszereit, eszközeit.
A tervezés során hogyan
érvényesíti a Nemzeti
alaptanterv és a
pedagógiai program
nevelési céljait, hogyan
határoz meg pedagógiai
célokat, fejlesztendő
kompetenciákat?
Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye
vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi
belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és
csoportok fejlesztési céljait.
Hogyan épít tervező
munkája során a tanulók
előzetes tudására és a
tanulócsoport
jellemzőire?
Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a gyermekek,
tanulók tevékenységeinek fejlesztése.
Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő
lehetőségekre.
A gyermekek, tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni
fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanítási-tanulási
folyamatot tervez.
.
34
3. A tanulás támogatása
Önértékelési szempont Intézményi elvárás
Mennyire tudatosan, az
adott helyzetnek
mennyire megfelelően
választja meg és
alkalmazza a
tanulásszervezési
eljárásokat?
Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát.
Hogyan motiválja a
tanulókat? Hogyan kelti
fel a tanulók
érdeklődését, és hogyan
köti le, tartja fenn a
tanulók figyelmét,
érdeklődését?
Felkelti és fenntartja a gyermekek, a tanulók érdeklődését.
A tanulás támogatása során épít a gyermekek, tanulók egyéni
céljaira és szükségleteire, a gyermek- és tanulócsoport
sajátosságaira.
Hogyan fejleszti a
tanulók gondolkodási,
probléma- megoldási és
együttműködési
képességét?
Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt
megértési nehézségeket.
Fejleszti a gyermekek, a tanulók tanulási képességeit.
Milyen tanulási teret,
tanulási környezetet hoz
létre a tanulási
folyamathoz?
A gyermekek, a tanulók hibázásait, tévesztéseit a tanulási
folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést elősegítő módon
reagál rájuk.
Támogatja a gyermekek, a tanulók önálló gondolkodását, elismeri,
és a tanítás-tanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és
ötleteiket.
Nyugodt és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt.
Hogyan alkalmazza a
tanulási folyamatban az
információ-
kommunikációs
technikákra épülő
eszközöket, a digitális
tananyagokat? Hogyan
sikerül a helyes arányt
kialakítania a
hagyományos és az
információ-
kommunikációs
technológiák között?
Ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és az info-
kommunikációs eszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a
tanulás folyamatában.
Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási
eszközöket biztosít.
35
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos
helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez,
oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
Önértékelési szempont Intézményi elvárás
Hogyan méri fel a
tanulók értelmi, érzelmi,
szociális és erkölcsi
állapotát? Milyen
hatékony tanuló-
megismerési technikákat
alkalmaz?
Tudatosan alkalmazza a gyermekek, a tanulók sokoldalú
megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket.
Hogyan jelenik meg az
egyéni fejlesztés, a
személyiségfejlesztés a
pedagógiai munkájában,
a tervezésben (egyéni
képességek, adottságok,
fejlődési ütem,
szociokulturális háttér)?
Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a
gyermekek, a tanulók komplex személyiségfejlődését.
Tiszteletben tartja a gyermekek, a tanulók személyiségét,
tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a gyermekekhez, a
tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul.
A nevelés-oktatás folyamatában a gyermekek, a tanulók értelmi,
érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt
figyelmet fordít.
Megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal az érintett
korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott
egyetemes emberi, európai és nemzeti értékeket és azok
tiszteletére neveli őket.
Milyen módon
differenciál, hogyan
alkalmazza az adaptív
oktatás gyakorlatát?
Az együttnevelés keretei között is módot talál a gyermekek, a
tanulók esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek
megteremtésére.
Milyen terv alapján,
hogyan foglalkozik a
kiemelt figyelmet
igénylő tanulókkal, ezen
belül a sajátos nevelési
igényű, a beilleszkedési,
tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő, a
kiemelten tehetséges
tanulókkal, illetve a
hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű
tanulókkal?
Felismeri a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődési – és az
esetleg jelentkező tanulási nehézségeit - s képes számukra
hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más
szakembertől segítséget kérni.
Tudatos értékválasztásra és a saját értékrendjük kialakítására
ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat.
Felismeri a gyermekekben, a tanulókban a tehetség ígéretét, és
tudatosan segíti annak kibontakozását.
36
5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,
nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,
osztályfőnöki tevékenység
Önértékelési szempont Intézményi elvárás
Milyen módszereket,
eszközöket alkalmaz a
közösség belső
struktúrájának feltárására?
Pedagógiai tevékenységében a nevelt, oktatott gyermekek,
tanulók életkorából következő fejlődés-lélektani jellemzőik
ismerete tükröződik.
Hogyan képes olyan
nevelési, tanulási
környezet kialakítására,
amelyben a tanulók
értékesnek, elfogadottnak
érezhetik magukat,
amelyben megtanulják
tisztelni, elfogadni a
különböző kulturális
közegből, a különböző
társadalmi rétegekből jött
társaikat, a különleges
bánásmódot igénylő, és a
hátrányos helyzetű
tanulókat is?
A gyermekeket, tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére,
kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli.
Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként
közvetíti a gyermekek, a tanulók és tanulóközösségek eltérő
kulturális, társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat.
Ösztönzi a gyermekek, a tanulók közötti véleménycserét,
fejleszti kommunikációs képességeiket, fejleszti a tanulókban az
érvelési kultúrát.
A pedagógus az általa vezetett, fejlesztett gyermek- és
tanulócsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának
ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos
szükségleteire, sajátosságaira alapozza.
Hogyan jelenik meg a
közösségfejlesztés a
pedagógiai munkájában
(helyzetek teremtése,
eszközök, az intézmény
szabadidős
tevékenységeiben való
részvétel)?
Megteremti az általa irányított nevelési, oktatási folyamat során
az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges
feltételeket.
A gyermekek, a tanulók nevelése, oktatása során a közösség
iránti szerepvállalást erősítő pedagógiai helyzeteket teremt.
Melyek azok a probléma-
megoldási és
konfliktuskezelési
stratégiák, amelyeket
sikeresen alkalmaz?
Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok
megelőzésének és kezelésének módszereit.
.
37
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,
elemzése
Önértékelési szempont Intézményi elvárás
Milyen ellenőrzési és
értékelési formákat
alkalmaz?
Változatos, a szakterülete, a tantárgya sajátosságainak és az adott
nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési-értékelési módszereket
használ.
Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket
választ vagy készít.
Változatos pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a
nevelési-oktatási folyamatban célzottan alkalmazza a
diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési formákat.
.
Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok
várható hatását a gyermekek, a tanulók személyiségének
fejlődésére.
Mennyire támogató,
fejlesztő szándékú az
értékelése?
A tantervi tartalmakat a gyermekek, a tanulók egyéni pedagógiai-
pszichológiai szükségleteihez is igazodva eredményesen és
adaptívan alkalmazza.
A gyermeki, a tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének
eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen
felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében.
Milyen visszajelzéseket
ad a tanulóknak?
Visszajelzései
támogatják-e a tanulók
önértékelésének
fejlődését?
A gyermekeknek, a tanulóknak személyre szabott értékelést ad.
A gyermekek, a tanulók számára adott visszajelzései
rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak.
Elősegíti a gyermekek, a tanulók önértékelési képességének
kialakulását, fejlődését.
Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott
pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket,
azok szempontjait az általa megkezdett nevelési-oktatási folyamat
elején megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal, a szülőkkel.
38
7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
Önértékelési szempont Intézményi elvárás
Szakmai és nyelvi
szempontból igényes-e a
nyelvhasználata (a
tanulók életkorának
megfelelő szókészlet,
artikuláció,
beszédsebesség stb.)?
Tevékenysége során az intézményi pedagógiai programhoz
igazodóan és a pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és
hitelesen kommunikál.
Milyen a tanulókkal az
osztályteremben (és azon
kívül) a
kommunikációja,
együttműködése?
A gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés elveit és
formáit az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi
dokumentumok keretei között a gyermekek, a tanulók
személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg.
Milyen módon működik
együtt pedagógusokkal
és a pedagógiai munkát
segítő más felnőttekkel a
pedagógiai folyamatban?
A gyermekek, a tanulók nevelése-oktatása érdekében
kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai
munkát segítő szakemberekkel és szülőkkel.
Reális önismerettel
rendelkezik-e? Jellemző-
e rá a reflektív
szemlélet? Hogyan
fogadja a
visszajelzéseket?
Képes-e önreflexióra?
Képes-e önfejlesztésre?
Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli az álláspontját, képes
másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.
Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos rendszeres
visszajelzéseket, nyitott azok befogadására.
39
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
Önértékelési szempont Intézményi elvárás
Saját magára
vonatkozóan hogyan
érvényesíti a folyamatos
értékelés, fejlődés,
továbblépés igényét?
Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik
a szerepelvárásokhoz.
Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi.
Mennyire tájékozott
pedagógiai kérdésekben,
hogyan követi a
szakmában történteket?
Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, a
megszerzett tudását a pedagógiai gyakorlatában eredményesen
alkalmazza.
Hogyan nyilvánul meg
kezdeményezőképessége,
felelősségvállalása a
munkájában?
A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik
pedagógustársaival, munkaközösségeivel, a nevelő-oktató munkát
segítő munkatársaival, a gyermek, tanuló fejlődését támogató más
szakemberekkel.
Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel,
javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.
40
1.5.4 Az önértékelés szempontjai és intézményi elvárásai -VEZETŐ
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Milyen módon biztosítja, hogy
a tanulás a tanulói eredmények
javulását eredményezze?
Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő
nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok
meghatározásában.
A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a
kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz
igazítja.
A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai
folyamatként kezeli.
Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak
érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre
vonatkozó deklarált céljait.
Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a
tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt.
A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító
nevelő–oktató munkát vár el.
Hogyan biztosítja a mérési,
értékelési eredmények
beépítését a tanulási-tanítási
folyamatba?
Az intézményi működést befolyásoló azonosított,
összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket
felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az
intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében,
különösen a tanulás és tanítás szervezésében és
irányításában.
A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló
információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és
levonja a szükséges szakmai tanulságokat.
Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén
alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról,
változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a
tanuló fejlesztése érdekében.
Hogyan biztosítja a fejlesztő
célú értékelést, visszajelzést,
reflektivitást az intézmény
napi gyakorlatában?
Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók
értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben
hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.
Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés
beépül a pedagógiai kultúrába.
A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési
gyakorlatában is.
41
Hogyan gondoskodik arról,
hogy a helyi tanterv, a
tanmenetek, az alkalmazott
módszerek a tanulói
igényeknek megfeleljenek, és
hozzájáruljanak a
továbbhaladáshoz?
Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak
érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv
követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.
Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának
vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony
nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit
biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére.
Hogyan működik a
differenciálás és az adaptív
oktatás az intézményben és
saját tanítási gyakorlatában?
Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását
célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni
fejlesztést.
Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók
speciális támogatást kapjanak.
Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett
tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a
lemorzsolódás megelőzése érdekében.
42
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan vesz részt az
intézmény jövőképének
kialakításában?
A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az
intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és
várható változásokat.
Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének,
értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek
megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.
Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei,
célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott
jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.
Hogyan képes reagálni az
intézményt érő kihívásokra,
változásokra?
Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat,
konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások
szükségességének okait.
A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint
a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja
kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.
Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni,
értékelni és végrehajtani.
Hogyan azonosítja azokat a
területeket, amelyek stratégiai
és operatív szempontból
fejlesztésre szorulnak?
Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.
Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és
gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a
belső és a külső intézményértékelés eredményét.
Milyen lépéseket tesz az
intézmény stratégiai céljainak
elérése érdekében?
Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek
lebontását és összehangolását, biztosítja azok
megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.
A stratégiai célok eléréséhez szükséges
feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok
végrehajthatók.
A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a
célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket
meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít.
Hogyan teremt a környezete
felé és a változásokra nyitott
szervezetet?
Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit
a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az
önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb
források).
A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás- tanítás
eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket,
innovációkat, fejlesztéseket.
43
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan azonosítja erősségeit,
vezetői munkájának
fejlesztendő területeit, milyen
az önreflexiója?
Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit,
felhasználja az eredményeit.
Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák
véleményére.
Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri
erősségeit és korlátait.
Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a
tanulási folyamat részeként értékeli.
Hogyan fejleszti saját vezetői
tevékenységét, hatékonyságát?
Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy
tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok
eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat.
Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések,
saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti.
Milyen mértékű
elkötelezettséget mutat önmaga
képzése és fejlesztése iránt?
A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új
szakmai információkat és elsajátítja azokat.
Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői
képességeit.
Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja,
magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.)
Időarányosan hogyan
teljesülnek a vezetői
programjában leírt célok
feladatok? Mi indokolja az
esetleges változásokat,
átütemezéseket?
A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe
veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.
Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat
tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a
nevelőtestület és valamennyi érintett számára.
44
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan osztja meg a vezetési
feladatokat a vezetőtársaival,
kollégáival.
A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét
egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.
A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai
munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és
hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.
Hogyan vesz részt személyesen
a humán erőforrás
ellenőrzésében és
értékelésében?
Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi
ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos
önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és
működtetésében.
Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában,
megbeszélésében.
A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő
szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.
Hogyan inspirálja, motiválja és
bátorítja az intézményvezető a
munkatársakat?
Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.
Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.
Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik
megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének
erősségeire épít.
Hogyan tud kialakítani
együttműködést, hatékony
csapatmunkát a kollégák
között?
Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb
csoportokat (projektcsoport például intézményi
önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának
tükrében részt vesz a team munkában.
Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli
együttműködéseket.
A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot
működtet (törzskar, tágabb körű vezetés – például
munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői
képviselők stb. bevonásával).
Milyen módon biztosítja és
támogatja az érintettek, a
nevelőtestület, az intézmény
igényei, elvárásai alapján
kollégái szakmai fejlődését?
Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra
van szüksége az intézménynek.
A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja
össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak,
valamint a munkatársak szakmai karriertervének.
Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.
Hogyan gazdálkodik a
rendelkezésére álló
humánerőforrással, hogyan
kezeli a szükséges változásokat
(bővítés, leépítés, átszervezés)?
Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek
alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki.
Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés)
személyesen vesz részt az intézményi folyamatok,
változások alakításában, irányításában.
45
Hogyan vonja be a vezető az
intézményi döntéshozatali
folyamatba a pedagógusokat?
Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő
döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény
munkatársait és partnereit
A döntésekhez szükséges információkat megosztja az
érintettekkel.
Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe
véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.
Mit tesz a nyugodt
munkavégzésre alkalmas,
pozitív klíma és támogató
kultúra megteremtése
érdekében?
Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi
körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.
Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a
konfliktushelyzeteket.
Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény
szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot
támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és
betartott szabályok betartatása).
Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást,
az újszerű ötleteket.
46
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan történik a
jogszabályok figyelemmel
kísérése?
Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését
befolyásoló jogi szabályozók változásait.
A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges
jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja.
Hogyan tesz eleget az
intézményvezető a
tájékoztatási
kötelezettségének?
Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs
eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus,
közösségi média stb.) működtet.
A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű
kommunikáción alapul.
Hogyan történik az intézményi
erőforrások elemzése, kezelése
(emberek, tárgyak és eszközök,
fizikai környezet)?
Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg.
(egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülése, stb.)
Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint
létesítmény, és a használt eszközök biztonságos
működtetésének megszervezése (például tanműhelyek,
sportlétesítmények eszközei, taneszközök).
Hogyan biztosítja az
intézményvezető az intézményi
működés nyilvánosságát, az
intézmény pozitív arculatának
kialakítását?
Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak
megfelelően hozza nyilvánosságra.
A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás
érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat
működtet.
Hogyan biztosítja az
intézményi folyamatok,
döntések átláthatóságát?
Szabályozással biztosítja a folyamatok
nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét.
Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.
Milyen, a célok elérését
támogató kapcsolatrendszert
alakított ki az
intézményvezető?
Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének
azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és
elégedettségének megismerésében.
Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a
partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK,
iskolaszék, intézményi tanács, szülői szervezet) történő
kapcsolattartásban.
Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően
hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi,
pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.
47
1.5.5 Az önértékelés szempontjai és intézményi elvárásai - INTÉZMÉNY
1. Pedagógiai folyamatok - Tervezés
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan valósul meg a
stratégiai és operatív tervezés?
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és
operatív dokumentumainak koherens kialakítását.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az
intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények
értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai,
munkaerőpiaci és más külső mutatók (például
szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése,
feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az
intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.
A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az
intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben
megtörténik
Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti
együttműködés.
Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a
korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további
ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk
feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az
önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe.
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai
dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
Milyen az intézményi stratégiai
terv és az oktatáspolitikai
köznevelési célok viszonya; az
operatív tervezés és az
intézményi stratégiai célok
viszonya?
Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak
oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony
megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon
követhető.
48
1. Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan történik a tervek
megvalósítása?
A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott,
amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei.
(Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési
terv stb. aktuális céljai, feladatai.)
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves
intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai
munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati
megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a
diákönkormányzat bevonásával történik.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a
módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre,
tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a
személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási
eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak
elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését
szolgálják.
Milyen az intézmény
működését irányító éves tervek
és a beszámolók viszonya,
hogyan épülnek egymásra?
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek
A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a
következő tanév tervezése.
A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi
önértékelési rendszerhez.
Milyen a pedagógusok éves
tervezésének, és a terv
tényleges megvalósulásának a
viszonya?
A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott
célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési
igényű tanulók adottságait figyelembe véve – megjelennek a
pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben
foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a
naplókban, valamint a tanulói produktumokban.
49
1. Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan működik az ellenőrzés
az intézményben?
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az
intézményben belső ellenőrzést végeznek.
Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal,
milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.
Az intézmény azonosítja az egyes feladatok
eredményességének és hatékonyságának méréséhez,
értékeléséhez szükséges mutatókat.
A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi,
elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.
Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi
önértékelésben.
Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések
megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek)
megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges
feladatokat ütemezi és végrehajtja.
50
1. Pedagógiai folyamatok - Értékelés
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan történik az
intézményben az értékelés?
Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és
objektíven történik.
Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény
munkacsoportot szervez.
Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a
nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével
összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket.
Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak
elégedettségméréseinek eredményeit.
Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket
elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület).
Milyen a pedagógiai
programban meghatározott
tanulói értékelés működése a
gyakorlatban?
Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a
tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére
vonatkozó mérési rendszer működik.
A tanulók értékelése az intézmény szabályzó
dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös
alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján
folyik.
Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan
követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik,
és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják,
szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.
A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési
terveknek megfelelően történik az egyénre szabott
értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.
A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan
visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.
51
1. Pedagógiai folyamatok - Korrekció
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Mi történik az ellenőrzés
eredményeivel?
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak
elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések
során feltárt információk felhasználása.
Mi történik a mérési, értékelési
eredményekkel?
(Elégedettségmérés,
intézményi önértékelés,
pedagógus-értékelés, tanulói
kompetenciamérés, egyéb
mérések.)
Ötévente megtörténik az önértékelés keretében a mérési
eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések
meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési-
értékelési eredmények függvényében szükség esetén
korrekciót végez.
Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló
információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív
terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő
tanulók ellátására.
A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó
gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni
erősségek) és külső erőforrások (például pályázati
lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és
bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.
52
2. Személyiségfejlesztés
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan valósulnak meg a pedagógiai
programban rögzített
személyiségfejlesztési feladatok?
A beszámolókban és az intézményi önértékelésben
követhetők az eredmények (különös tekintettel az
osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati
munkára, egyéni fejlesztésre).
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az
iskolát.
Hogyan ismerik meg az egyes tanulók
személyes és szociális készségeit,
képességeit?
A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket,
technikákat használnak az intézményben erre a célra.
Hogyan fejlesztik az egyes tanulók
személyes és szociális képességeit
(különös tekintettel a kiemelt
figyelmet igénylő tanulókra)?
A figyelem középpontjában a tanulók
kulcskompetenciáinak fejlesztése áll.
A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a
személyes és szociális képességek fejlesztésére.
A pedagógusok megosztják egymással ezirányú
módszertani tudásukat.
A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon
követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat
hajtanak végre.
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető
az intézmény dokumentumaiban,
a mindennapi gyakorlatban (tanórai, tanórán
kívüli foglalkozásokon),
DÖK programokban.
Hogyan történik a tanulók szociális
hátrányainak enyhítése?
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél
rendelkeznek a pedagógusok megfelelő
információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő,
fejlesztő és oktató munkájukban.
Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa
információkkal rendelkezik minden tanuló
szociális helyzetéről.
Az intézmény támogató rendszert működtet:
Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást
szervez.
Integrációs oktatási módszereket alkalmaz.
Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai
támogató hálózattal.
53
Hogyan támogatják az önálló tanulást,
hogyan tanítják a tanulást?
Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény
pedagógiai programjával összhangban történik a
nevelési- oktatási módszerek, eljárások kiválasztása
vagy kidolgozása, és azok bevezetésének
megtervezése.
Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és
sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett
figyelmet kapnak.
Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai
programjával összhangban alkalmaznak korszerű
nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat,
technikákat; használják a tanulás tanításának
módszertanát.
Hogyan történik az egyes tanulói
teljesítmények értékelése?
Az intézményben a tanulók teljesítményének
értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai
programban megfogalmazottak alapján egyedi és
fejlesztésközpontú.
Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban
meghatározottak szerint – számon kéri a tanulói
teljesítmények pontos feldolgozását és nyomon
követését is.
A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést
a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik.
Hogyan történik a tanulók egészséges
és környezettudatos életmódra
nevelése?
Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés
elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban
előírtak szerint a munkatervben szerepel, a
beszámolókból követhető.
A téma megjelenik a tervezésben és a
tanórákon/foglalkozásokon, nyomon követhető a
tanulói dokumentumokban.
A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók
a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.
54
2. Közösségfejlesztés
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan segíti az intézmény a tanulók
együttműködését?
A stratégiai programokban és az operatív tervekben
szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja
az intézmény.
A beszámolókból követhetők az alapelvek és a
feladatok megvalósításának eredményei, különös
tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat
tevékenységére.
Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint
a tanulók közötti folyamatos információcseréről és
együttműködésről.
Az intézmény közösségépítő
tevékenységei hogyan, milyen keretek
között valósulnak meg?
Az intézmény közösségi programokat szervez.
Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.
A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek
a közösségfejlesztésben.
55
1. Eredmények
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Milyen eredményességi mutatókat
tartanak nyilván az intézményben?
Az intézmény pedagógiai programjának egyik
prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.
Nyilvántartják és elemzik az intézményi
eredményeket:
kompetenciamérések eredményei
tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre
vonatkozóan
versenyeredmények: országos szint, megyei
szint, tankerületi szint, települési szint
továbbtanulási mutatók
vizsgaeredmények
elismerések
lemorzsolódási mutatók (évismétlők,
magántanulók, kimaradók, lemaradók)
Milyen szervezeti eredményeket tud
felmutatni az intézmény?
Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó
eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.
Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez
kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása
eredményes.
Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy
többsége hozzájárul.
Az intézmény rendelkezik valamilyen külső
elismeréssel.
Hogyan hasznosítják a belső és külső
mérési eredményeket?
Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási
eredményességről szóló információk belső
nyilvánosságáról.
Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai
tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi
feladat.
A belső és külső mérési eredmények elemzését
felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit
és fejleszthető területeit.
A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési
terveket fogalmaz meg.
Hogyan kísérik figyelemmel a
tanulók további tanulási útját?
A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.
Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás
kiépítésére és az információcsere fenntartására.
56
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Milyen pedagógus szakmai
közösségek működnek az
intézményben, melyek a fő
tevékenységeik?
Az intézményben a különböző szakmai
pedagóguscsoportok együttműködése jellemző
(munkaközösségek, egy osztályban tanító
pedagógusok közössége).
A pedagógusok szakmai csoportjai maguk
alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv
szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi
célok figyelembe vételével határozzák meg.
A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre
tisztázott.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az
intézményen belüli együttműködéseket, és az
intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a
munkájukra.
A munkaközösségek bevonásával történik a
pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése,
értékelése.
Hogyan történik a belső
tudásmegosztás az intézményben?
Az intézményben rendszeres, szervezett a belső
továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése,
támogatása.
A belső tudásmegosztás működtetésében a
munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.
Hogyan történik az információátadás
az intézményben?
Kétirányú információáramlást támogató
kommunikációs rendszert alakítottak ki.
Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony
az információáramlás és a kommunikáció.
Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális
és papíralapú eszközeivel.
Az intézmény munkatársai számára biztosított a
munkájukhoz szükséges információkhoz és
ismeretekhez való hozzáférés.
Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon
történik, résztvevői a témában érdekeltek.
A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos
információk szóban vagy írásban folyamatosan
eljutnak a munkatársakhoz.
57
5. Az intézmény külső kapcsolatai
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Melyek az intézmény legfontosabb
partnerei?
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban
a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek
azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek
kijelölése.
Mi az egyes partneri kapcsolatok
tartalma?
A külső partnerek köre ismert az intézmény
munkavállalói számára
Hogyan kapnak tájékoztatást a
partnerek az intézmény
eredményeiről?
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon
eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
Az intézmény a helyben szokásos módon
tájékoztatja külső partereit (az információátadás
szóbeli, digitális vagy papíralapú).
Hogyan vesz részt az intézmény a
közéletben (települési szint,
járási/tankerületi szint, megyei szint,
országos szint)?
Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi,
szakmai szervezetek munkájában és a helyi
közéletben.
A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a
különböző helyi/regionális rendezvényeken.
.
58
6. A pedagógiai munka feltételei - Tárgyi, infrastrukturális feltételek
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan felel meg az infrastruktúra az
intézmény képzési struktúrájának,
pedagógiai értékeinek, céljainak?
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai
program megvalósításához szükséges
infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
A környezet kialakításában hogyan
érvényesülnek a környezettudatosság,
környezetvédelem szempontjai? (Pl.
szelektív hulladékgyűjtés.)
A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló
fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint
tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet
kialakítását.
Hogyan felel meg az intézményi
tárgyi környezet a különleges
bánásmódot igénylő tanulók
nevelésének, oktatásának?
Arra törekszik, hogy a fejlesztés megtörténjen, és
ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi
eszközök.
Milyen az IKT-eszközök
kihasználtsága?
Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen
alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök
kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon
követhető.
6. A pedagógiai munka feltételei – Személyi feltételek
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan felel meg a humán erőforrás
az intézmény képzési struktúrájának,
pedagógiai értékeinek, céljainak?
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket,
reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka
humánerőforrás szükségletéről.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt,
a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó
számára.
A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok
elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés
kiemelt hangsúlyt kap.
A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a
nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény
deklarált céljainak.
A vezetők felkészültek a pedagógiai munka
irányításának, ellenőrzésének feladataira.
59
6. A pedagógiai munka feltételei – Szervezeti feltételek
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Melyek a pedagógus-továbbképzés
preferált irányai?
Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal,
melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az
intézményi szükségletek és az egyéni életpálya
figyelembe vételével történt.
Az intézmény követi a továbbképzési programban,
beiskolázási tervben leírtakat.
Milyen szervezeti kultúrája van az
intézménynek, milyen
szervezetfejlesztési eljárásokat,
módszereket alkalmaz?
Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt
vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a
közösen meghozott, elfogadott és betartott normák,
szabályok jellemzik.
Az intézményi tervek elkészítése az intézmény
munkatársainak és partnereinek bevonásával történik.
Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára,
együttműködésére a magas szintű belső igényesség,
hatékonyság jellemző.
Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó
tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az
intézményen belül és kívül.
Az intézmények munkatársai a továbbképzések
tapasztalatait megosztják egymással, belső
továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.
Milyen az intézmény
hagyományápoló,
hagyományteremtő munkája?
Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok
megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban,
tetten érhetők a szervezet működésében és a nevelő-
oktató munka részét képezik.
Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik
és ápolják az intézmény múltját, hagyományait,
nyitottak új hagyományok teremtésére.
Hogyan történik az intézményben a
feladatmegosztás, felelősség- és
hatáskörmegosztás?
A munkatársak felelősségének és hatáskörének
meghatározása egyértelmű, az eredményekről
rendszeresen beszámolnak.
A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes
terhelés alapján történik.
A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény
helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és
támogatják az adott feladat megvalósulását.
60
Hogyan történik a munkatársak
bevonása a döntés-előkészítésbe (és
milyen témákban), valamint a
fejlesztésekbe?
Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok
döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük,
szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
Ennek rendje kialakított és dokumentált.
Milyen a pedagógusok viszonya az
innovációhoz?
Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük,
érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült
ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a
fejlesztési folyamatokba.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a
kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra,
fórumokra.
A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására,
követésére, alkalmazására nyitott a testület és az
intézményvezetés.
7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és
a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
Önértékelési szempontok Intézményi elvárások
Hogyan jelennek meg a Nemzeti
alaptanterv céljai a pedagógiai
programban?
Az intézmény pedagógiai programja koherens a
Nemzeti alaptantervvel.
A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi
elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az
intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.
Hogyan történik a pedagógiai
programban szereplő kiemelt
stratégiai célok operacionalizálása,
megvalósítása?
Az intézmény folyamatosan nyomon követi a
pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.
Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény
tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves
munkatervben és más fejlesztési, intézkedési
tervekben rögzítésre is kerül.
A tervek nyilvánossága biztosított.
61
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók:
1. különleges bánásmódot igénylő tanulók:
1.1. sajátos nevelési igényű(SNI) tanulók
1.2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók
1.3. kiemelten tehetséges tanulók (KT)
2. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos
(HH)és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a
szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként
tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának
tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az
időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
1.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Sajátos nevelési igényű tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői
bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-
vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Az SNI tanulók jogai:
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban
részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges
bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak
szerint kell biztosítani.
Az SNI tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek:
a gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és
súlyosságának megfelelő, a (utazó) gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és
oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,
a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.
külön fejlesztő szoba biztosítása
fejlesztő játékok, segédeszközök biztosítása a fejlesztő tevékenység során
Célok:
az inkluzív nevelés oktatás megvalósítása, az együttnevelés tárgyi, személyi
feltételeinek biztosításával intézményi együttműködés keretein belül
az SNI tanulók szocializációja, integrációja, a fogyatékosságból eredő hátrányok
csökkentésének segítése
pozitív szemléletváltás megvalósítása, pedagógusok személyes példamutatása a
többségi tanulók felé
a befogadásra, segítőkészségre, toleranciára, az emberi jogok tiszteletben tartására, a
hagyománytiszteletre nevelés
62
Feladatok:
az SNI tanulók együttnevelésére alkalmas pedagógiai környezet kialakítása, az
együttneveléshez szükséges elfogadó magatartás, szemléletváltás kialakítása
pedagógus, szülő, diák esetében egyaránt.
a hátrányok csökkentése
szakmaközi kooperáció megvalósítása az inklúzió sikerének biztosítása érdekében.
a korszerű tanulási technikák, módszerek megismerése, alkalmazása
együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal
Tevékenységek:
szak- és szakmai szolgáltatások igénybevétele
tárgyi feltételek megteremtése, eszközbeszerzés
a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozások biztosítása
a képesség- és személyiségfejlesztés
differenciálás
motiválás
tevékenység-központúság
tantárgyi integráció
törvény biztosította esetleges kedvezmények a tanuló részére:
o tantárgyak, tantárgyrészek minősítése és értékelése alóli mentesítés
o egyéni fejlettséghez igazodó továbbhaladás
o kevesebb elemszámú feladat biztosítása órán és a számonkérés során
o több idő biztosítása a feladatmegoldáskor az órai munka során, valamint a
számonkéréskor
o írásbeli számonkérés helyett a szóbeli számonkérés, illetve szóbeli számonkérés
helyett írásbeli számonkérés előtérbe helyezése
o segédeszköz biztosítása
szabadidős tevékenységek (sport, kulturális, tanulmányi foglalkozások, napközis,
tanulószobai foglalkozások, szakkörök stb.) szervezése
az SNI tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban
is részesül
Az utazó gyógypedagógus tevékenysége:
szakmai dokumentáció vezetése (egyéni fejlődési lap, egyéni fejlesztési terv,
kontrollvizsgálati anyagok, haladási napló, csoportnapló)
az SNI tanulók megfigyelése
speciális fejlesztő tevékenység a tanulókkal való közvetlen foglalkozásokon
a tanulók képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása
a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele
a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása
az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése
speciális segédeszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása
az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése
a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése
a szülővel, pedagógusokkal való kapcsolattartás, tanácsadás
javaslat további vizsgálatokra
segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében
tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről
63
rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan
javaslattétel az együttműködési módokra
javaslattétel a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan
segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában
az utazó szakember az általa ellátott SNI tanulók szüleit fogadóóra keretében
tájékoztatja a habilitációs/rehabilitációs tevékenységről
támogató együttműködés a szülővel, a fejlesztő pedagógussal, szakmai szervezetekkel
.
Módszerek, eljárások:
kooperatív tanítás-tanulás
kiscsoportos, páros, egyéni tanulás
együttműködés a problémamegoldásban (szülő-pedagógusok-tanuló)
rugalmas, differenciált, egyéni képességekhez igazodó tanulás-szervezés
folyamatos mérés és nyomon követés, visszajelzés
egyéni és csoportos felzárkóztatás
1.6.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal
kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges
bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az
életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási,
magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá
személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos
nevelési igényűnek.
A BTMN tanulók jogai:
Ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra
jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai
nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
A BTMN tanulók fejlesztéséhez szükséges feltételek:
szakvizsgázott fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus alkalmazása
külön fejlesztő szoba biztosítása
fejlesztő játékok, segédeszközök biztosítása a fejlesztés során
A fejlesztés formája:
egyéni vagy kiscsoportos formában történik
a szakvéleményben foglalt fejlesztési területek figyelembe vételével valósul meg a
fejlesztés, egyéni fejlesztési terv mentén
tanulási gyengeség esetén a szaktanár korrepetálásban, felzárkóztatásban részesíti a
tanulót
A fejlesztés területei:
mozgások (nagymozgás, finommozgás, grafomotorika)
beszéd és nyelvi készség
kognitív funkciók, gondolkodási műveletek
64
általános ismeretek
testéma, testkép, testtudat
orientáció (téri, síkbeli, idői)
érzékelés (vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás)
észlelés (vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás)
figyelem (auditív, vizuális)
differenciálás/tagolás (auditív, vizuális)
emlékezet (auditív, vizuális)
szerialitás (vizuális, auditív)
intermodalitás
matematikai, olvasási, szövegértési, írás-helyesírási készségek fejlesztése
Célok
a BTMN tanulók eredményes nevelésének, oktatásának megvalósítása,
szocializációjuk, az eredményes társadalmi integrációjuk elősegítése
a tanulási és/vagy magatartási nehézségből eredő hátrányok csökkentésének segítése
szemléletváltás megvalósítása, a pedagógusok felkészítése a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő tanulók fogadására
befogadásra, segítőkészségre, toleranciára, az emberi jogok tiszteletben tartására
nevelés
Feladatok
a BTMN tanulók együttnevelésére alkalmas pedagógiai környezet kialakítása, az
együttneveléshez szükséges elfogadó magatartás, szemléletváltás kialakítása
pedagógus, szülő, diák esetében egyaránt
a hátrányok csökkentése
szakmaközi kooperáció megvalósítása az inklúzió sikerének biztosítása érdekében
a korszerű tanulási technikák, módszerek megismerése, alkalmazása
a pedagógusok szakmai együttműködése a megelőzés, egyéni fejlesztés,
felzárkóztatás, tanórai differenciálás, korrepetálás területén
együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal
Tevékenységek
szak- és szakmai szolgáltatások igénybevétele
tárgyi feltételek megteremtése, eszközbeszerzés
a képesség- és személyiségfejlesztés
differenciálás
motiválás
tevékenység-központúság
tantárgyi integráció elősegítése
törvény biztosította esetleges kedvezmények a tanuló részére:
o tantárgyak, tantárgyrészek minősítése és értékelése alóli mentesítés
o egyéni fejlettséghez igazodó továbbhaladás
o kevesebb elemszámú feladat biztosítása órán és a számonkérés során
o több idő biztosítása a feladatmegoldáskor az órai munka során, valamint a
számonkéréskor
o írásbeli számonkérés helyett a szóbeli számonkérés, illetve szóbeli számonkérés
helyett írásbeli számonkérés előtérbe helyezése
65
o segédeszköz biztosítása
szabadidős tevékenységek (sport, kulturális, tanulmányi foglalkozások, napközis,
tanulószobai foglalkozások, szakkörök stb.) szervezése
a BTMN tanuló fejlesztő foglalkozásokon való részvétele
A fejlesztő pedagógus/gyógypedagógus tevékenysége:
szakmai dokumentáció vezetése (egyéni fejlődési lap, beírási napló, csoportnapló,
éves egyéni fejlesztési terv, háromhavi fejlesztési terv, tematikus tervek, bemeneti és
kimeneti mérések, tanulói portfólió, óravázlat, kontrollvizsgálati anyagok)
a BTMN tanulók fejlesztése a szakvéleményben kijelölt fejlesztési területek mentén
differenciáló fejlesztő tevékenység a tanulókkal való közvetlen foglalkozásokon
a tanulók képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása
a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele
a tanuló szorgalmának, magatartásának figyelemmel kísérése
szükség esetén javaslat soron kívüli kontrollvizsgálatra
segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében
tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről
konzultáció a tanuló fejlődésével kapcsolatosan tanítóval, osztályfőnökkel (szükség
szerint)
javaslattétel a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására
megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan
támogató együttműködés a szülővel, pedagógusokkal, szakmai szervezetekkel
Módszerek, eljárások:
kooperatív tanítás-tanulás
kiscsoportos, páros, egyéni tanulás
együttműködés a problémamegoldásban (szülő-pedagógusok-tanuló)
rugalmas, differenciált, egyéni képességekhez igazodó tanulás-szervezés
folyamatos mérés és nyomon követés, visszajelzés
egyéni és csoportos felzárkóztatás, korrepetálás ( szükség szerint)
a tanulás érzelmi oldalának megerősítése: - speciális segítségnyújtás, motiválás,
sikerélmény, dicséret, bátorítás, gyakori pozitív megerősítés
pontos szabályok, elvárások, utasítások megfogalmazása
utasítások többszöri megismétlése
a figyelem és az emlékezet fejlesztése
vizuális és auditív csatornák megerősítése
A differenciálás szintjei:
1. önállóság mértéke szerint is lehet
2. adott témához fűződő érdeklődés mértéke szerint
3. munkatempó alapján
4. együttműködési képesség szerint
5. aktivitási szint szerint
6. tanulási készenlét szerint
7. előzetes tudás mértéke
8. személyre szabottan, mindenkinek más feladat/ kompetencia alapú oktatás/
9. gyerekek eltérő szociokulturális háttere szerint
10. a szocializáció szintje szerint
11. alkalmazott módszerek közötti differenciálás alapján
66
12. tananyag tekintetében: - tartalma
- felosztása
- szintje szerint
13. az óra szervezése szerint
14. a számonkérés típusa szerint
15. a segítségadásban
16. a feladatok szintjén
17. a tanulási stílus szerint
18. célok szintjén
19. az értékelésben
Differenciált tanulásszervezés:
Olyan speciális szervezés és irányítás, amely biztosítja az egyéni sajátosságokhoz,
jellemzőkhöz való igazodást
Problémát sajátosságként kezeli
Nem hiányt pótol, hanem a meglévő szinthez igazodik
A tanulót helyezi a középpontba, lehetőséget teremt sajátosságai, attitűdje
megnyilvánulására – ezekre épít. Kulcsfogalma az adaptivitás.
Differenciálás a követelményekben:
A különbségeket nem csökkenteni kell
A csökkentett követelmények csak növelik a különbségeket
A továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi minimum követelményeknek való megfelelés
nyomon követése tantárgyi egyéni fejlesztési terv készítésével (háromhavi terv)
Elvárható eredmények:
Nő a tanuló önállósága a tanulásban
Nő a tanuló motiváltsága, feladattudata, feladattartása
Csökken a kudarcélmény, a lemaradás, az osztályismétlések száma
Eredményesebb a tanuló-tanár kapcsolata
Erősödik a tanuló önbizalma, kudarctűrő képessége
Házi feladatait rendszeresen elkészíti
Magatartásában pozitív változások állnak be
1.6.3. A tehetség, a kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti
általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és
felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.
A tehetséggondozás, a képességfejlesztés feltételei:
A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti
Tehetség Alap támogat
napi kapcsolattartás az azonos növendékeket oktatók, nevelők között
olyan alkotó légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitás akadályait (pl.
elmagányosodás, hibáktól való szorongás, túlzott önbizalom jelentkezése, stb.)
a tanulók megfelelő, egyéni adottságait is figyelembe vevő napi, heti terhelés
a sikeres, az „extra teljesítményre” felkészítő pedagógusok elismerése
67
a tehetséges tanulók, a tehetséggondozó folyamatot irányító pedagógusok
menedzselése, stb.
Célok és feladatok:
felismerni a tehetséget
megérteni a tehetséget és a megjelenési formáit
segíteni és motiválni a képességfejlesztést
ösztönözni a tanuló intellektusát és a kreativitását
bevonni a környezetünk, az iskola és egyéb területen jelentkező problémák
észrevételébe, a megoldáskeresésbe
erősíteni és felkészíteni a tanulót arra, hogy kreatív és tehetséges, elképzeléseit
megvalósítani tudó felnőtté válhasson
személyiségfejlesztés
a kreativitás felismerése, fejlesztése
motiváció növelése
a tehetséges tanuló erős oldalának fejlesztése – átlagon felüli képességek
beazonosítása, fejlesztése
Tevékenységek:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
differenciált terhelés az órai munkában és az órára való felkészülésben
alapfokú művészeti képzésben való részvétel
emelt óraszámú idegen nyelvi képzés (választható tanóra)
nem kötelező (választható) tanítási órák a tehetség kibontakoztatása céljából
csoportbontások, (idegen nyelvi, informatikai, technika, testnevelés) biztosítva az
átjárhatóságot (egyéni elbírálással szülői kérelemre)
tanórán kívüli tehetséggondozó, képességfejlesztő foglalkozások: szakkörök, iskolai
sportkör stb.
egyéb lehetőségek: tanulók versenyeztetése, bemutatókon, kiállításokon való
részvétel, intézményi és a külföldi testvériskolák honlapjain való megjelenés, a hazai
sajtónyilvánosság előtti publikálás lehetősége
kulturális, tanulmányi, sport és egyéb versenyeken, pályázatokon való részvétel
Módszerek és eljárások
egyéni képességekhez igazodó differenciált, kreatív tanórai és tanórán kívüli
tanítástanulás
alkalmazása, irányított otthoni munkáltatás
a szülővel, tanulóval történt megbeszélés alapján a kimagasló tehetségek érdekében
(az alapképzés mellett külön egyéni felkészítés) az évugratás lehetőségének felajánlása
a művészeti iskolai képzésben
a tehetség felismerése utáni tanulói motiválás, rendszeres alkotótevékenységre
ösztönzés, a sikerélmény biztosítása
tehetség-, képességvizsgálat követéses módszerrel, tesztekkel, teljesítményméréssel
a pedagógusok személyes követendő alkotó tevékenységének bemutatása, illetve a
pedagógiai munkásságának, példamutató emberi magatartásának hangsúlyozása
az iskolai könyvtár és az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és
csoportos használata
68
tanulmányi, kulturális, művészeti, sport, diákolimpia és egyéb versenyekre,
pályázatokra való felkészítés és részvétel (városi, megyei, országos, nemzetközi
szinten)
külső rendezvényeken való fellépés, szereplés (más iskola, városi, külföldi lehetőség)
iskolai, diák-önkormányzati rendezvényeken, illetve helyi tárlatokon való
bemutatkozás
alkotó szaktáborban való részvétel (iskolai alapítványi és családi támogatás
biztosításával)
az iskolai honlap és a sajtó, TV lehetőségeinek felhasználása a siker, az elismertség, az
ismertség, a bizonyítás érdekében
középiskolai továbbtanulásra felkészítés; sikeres pályaorientáció differenciáló sávos
csoportbontás egyes tantárgyak esetében
kiselőadások, személyre szabott egyéni felkészülés
tevékenységközpontú pedagógiai módszerek
kooperatív technikák
projektmódszer
differenciált tanulásszervezés
korszerű képességfejlesztő módszerek adaptálása
1.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Hátrányos helyzetű tanuló: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult tanuló,
aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket
együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám
legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a
kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik)
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket
nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak
ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély)
jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül
legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az
alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi)
a gyermek az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort
nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol
korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek.
Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség;
alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll.
A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló
eljárás során- az ügyfél erre irányuló kérelme esetén- megvizsgálja a hátrányos, halmozottan
hátrányos helyzet fennállását is.
Tevékenységek a hátrányok enyhítésére:
felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése
motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön
a diákétkeztetés
69
a felzárkóztató foglalkozások és tehetséggondozó programok szervezése
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata
pályaorientációs tevékenység
önismereti csoportok létrehozása, működtetése
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai
a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése
az iskolai alapítványi támogatás igénybevétele
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége
ösztöndíjak lehetőségeinek kihasználása
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és
gyermekjóléti szolgálattal
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata
a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése
iskolai sportkör, szakkörök
családi életre nevelés
mentálhigiéné, egészségprogram
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok)
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)
családlátogatások
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk
együttműködik a területileg illetékes:
Gyermekjóléti Szolgálattal,
Családsegítő Szolgálattal,
Polgármesteri Hivatallal,
gyermekorvossal, iskolavédőnővel,
továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal.
1.6.5. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Veszélyeztetett helyzetű tanuló: akinek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését
környezetük károsan befolyásolja vagy akadályozza.
A veszélyeztetettség okai, tényezői:
Környezeti, szociális okok
o családi konfliktusok, nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, elemi
szokásrendszer kialakulatlansága stb.)
o munkanélküli, alkoholista szülő, kifogásolható szülői életvitel, anyagi okok, a
gyermek elhanyagolása, testi fejletlenség, a család szétesése.
A gyermek személyiségéből eredő okok
o értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás, kóros hazudozás stb.
70
Egészségügyi ok
o született betegségek, érzékszervi fogyatékosság
Kiemelt feladatok a gyermekvédelem terén
A gyermek- és ifjúságvédelem célja a magyar és nem magyar állampolgárságú
gyermekek védelme, a családban történő nevelésük elősegítése, veszélyeztetettségük
megelőzése, feltárása, megszüntetése.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézmény
vezetője felel, de köteles közreműködni valamennyi pedagógus a gyermek- és
ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit
meg kell keresni a problémák okait
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek
A szülői kapcsolattartás formái
fogadóóra, lehetőség szerint családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, véletlen
találkozás, személyes (szervezett) találkozás, levelezés, tájékoztató füzet, telefon,
iskolaszéki, szülői szervezeti tevékenység, tanácsadás szülőknek
a gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik, hogy tanulóinkat megóvjuk a
szenvedélybetegségek kialakulásától, illetőleg felismertetjük azt az utat, amely a
szenvedélybetegség kialakulásához vezet
Kapcsolattartás a gyermekvédelmi feladatot ellátó és segítő intézményekkel:
a Gyermekjóléti Központtal
a Pedagógiai Szakszolgálattal
a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalával
a Városi, Megyei Rendőrkapitánysággal
a Mentálhigiénés programirodával
az egyházakkal
az iskolaorvosi, védőnői hálózattal stb.
civil szervezetekkel
71
1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának
rendje
A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók
érdekében eljárjon.
A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán
kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
a tanulók tájékoztatása.
Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a
diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a
nevelőtestület és az igazgató felé.
A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
a házirend elfogadása előtt.
A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső
szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a
diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a
diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.
72
1.8 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. a szülő, a tanuló, a
pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
1.8.1 Az iskola közösségeinek együttműködése
Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése
A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a
megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.
Az együttműködés fórumai:
az igazgatóság ülései,
az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,
a különböző értekezletek, megbeszélések.
Az igazgatóság az aktuális feladatokról tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint e-
mailben értesíti a nevelőket.
Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek:
az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó
pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az
igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az
iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal).
Az éves tervezés a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az intézmény
vezetése az iskolát érintő külső és belső mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak
összegzése alapján, meghatározza az éves feladatokat, valamint a javítandó, fejlesztendő
területeket. A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját.
Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. . A tervezésnél figyelembe
vesszük: A tantárgyfelosztást, az elmúlt tanév értékelő beszámolóját, a munkaközösségek
tanév végi beszámolóit, az adott év munkarendjéről szóló rendeletet.
Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és
oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól.
Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről, a tárgyi
és szervezeti feltételeket is ismerteti.
A szakmai munkaközösségek együttműködése
Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és
kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.
A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása
előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat.
A munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. A
munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a
feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok
ellenőrzéséhez, értékeléséhez.
Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi
terveket.
Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola
feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. Ugyanakkor a
munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely
73
tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. Ezzel egy időben az igazgató
összeállítja a tanévben várható események naptárát.
Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.
A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról.
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az
iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat
vezetőségének ülésén,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon a felső tagozaton,
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok
folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak
az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,
tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez,
a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a
nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése
Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük
neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége
van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a
tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért a következő fórumokat
működtetjük:
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az
iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének
ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
Egyéni megbeszélések
Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi
eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes,
összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.
Szülői értekezlet.
Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon szülői értekezletre várjuk a
szülőket az iskolába. Szükség esetén más alkalommal is tartható szülői értekezlet.
Feladata:
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők tájékoztatása
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
a helyi tanterv követelményeiről,
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
74
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola
igazgatósága felé.
Fogadóóra.
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy
tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes
eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
A fogadóórán minden pedagógusnak részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az
igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik előzetes kérelem alapján. Az
igazgatóhelyettes az általa készített terembeosztás rendjét a tanári szoba előtti folyosórészre és
a megfelelő helyekre kifüggeszti.
Nyílt nap.
Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba,
ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az
osztályközösség iskolai életéről.
Írásbeli tájékoztató.
Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő
eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.
A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv
évenként határozza meg.
A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban
biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy
választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben
érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az
intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,
nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.
Szülői szervezet és/vagy iskolaszék
Az iskola a szülőkkel közösen állapítja meg a helyi szükségleteket.
A szülői közösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka
eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet.
1.8.2 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai,
együttműködése iskolán kívüli intézményekkel
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó
munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
Az intézmény fenntartójával
Az intézmény működtetőjével
Az területileg illetékes önkormányzati képviselővel és polgármesteri hivatallal
A pedagógiai szakmai szolgáltatóval
75
A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel (óvodák, középiskolák)
Nevelési Tanácsadóval
Gyermekjóléti Szolgálattal
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal
SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportjával
A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány kuratóriumával.
A településen működő civil szervezetekkel
Sportegyesületekkel
Azokkal az egyházakkal, amelyek iskolánkban a hitoktatást tartják.
Az iskolaorvosi ellátással és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres
egészségügyi vizsgálatát.
A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az
igazgatóhelyettes a felelős.
76
1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
javítóvizsgákra
pótló vizsgára
vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az
előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a
kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát
tehet,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott
tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján
osztályozó vizsgát tehet.
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol
marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen
osztályzatot kapott.
A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)
közölni kell.
Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben)
szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok
állapítják meg.
77
Belső vizsgarendszerünk
Belső vizsgát tartunk a 8. évfolyamon, amely segíti a pályaorientációt, a középiskolai
felvételre való felkészülést.
A szaktanár feladata a vizsga meghirdetése és összeállítása év elején (követelmények,
forma meghatározása: írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
Kötelező vizsgatárgyak a 8. évfolyamon félévkor:
magyar nyelvi írásbeli vizsga
matematika írásbeli vizsga
idegen nyelvi vizsga az angol vagy német nyelvet emelt óraszámban tanulók számára
A vizsga időpontját az éves munkaterv határozza meg
A vizsganapokra a tanulók felmentést kapnak a tanítási órák látogatása alól.
A szóbeli vizsgákat ünnepélyes keretek között tartjuk, ezek a pedagógus kollégák részére
nyilvánosak, a szülők azonban nem látogathatják.
A vizsgabizottság tagjai (a munkaközösség-vezető felkérésére): legalább két szaktanár, az
iskolavezetés egyik képviselője vagy egy nem szakos kolléga.
A bizonyítványba kerülő osztályzatokat az évközi munka és a vizsgán nyújtott teljesítmény
egyaránt befolyásolja. Az évközi munka által kialakított jegyet a vizsga legfeljebb egy
jeggyel módosíthatja, de a sikertelen vizsga önmagában nem eredményezhet bukást.
A szóbeli vizsgákról feljegyzés és jegyzőkönyv készül, melyeket csatolunk az írásbeli
feladatokhoz.
78
1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Tanulói jogviszony, átjárhatóság
A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik.
Az iskola tanulói az iskolával tanulói jogviszonyban állnak, amely jogviszony a beírás napján
jön létre, és megszűnik az utolsó évfolyam elvégzésének napján, illetve – ha nem végezte el a
tanuló az általános iskolát – annak a tanévnek a végén, amelyben még tanköteles.
A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanuló
sikeresen befejezi az általános iskolát – az általános iskola utolsó évfolyamának
elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,
iskolát változtat:
elköltözik
más iskolatípusban folytatja tanulmányait – a jogviszony az átvétel napján szűnik meg,
a nevelőtestület eltanácsolja, – a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,
saját elhatározásából egyéb okból távozik.
Beiratkozás az első évfolyamra
Az iskola első évfolyamára való beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük
figyelembe. A beiratkozásra megjelölt időt a helyileg szokásos módon közzé kell tenni.
A tanuló felvételéről az igazgató dönt. Ehhez szükséges
a megfelelő életkor elérése (a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét
augusztus 31. napjáig betöltse)
az óvodai szakvélemény írásban történő bemutatása, amely tanúsítja, hogy a gyerek
normál első osztály megkezdésére alkalmas,
a gyermek adatait tartalmazó születési anyakönyvi kivonat,
a szülő személyi igazolványa,
a gyermek lakcímkártyája
a gyermek egészségügyi könyve a gyermekorvos felvételi javaslatával
szükség esetén a szakértői bizottság véleménye
Iskolaérettség igazolása
Iskolaérettségi papírt kiállíthat a Nevelési Tanácsadó és a gyerek vizsgálatát elvégző
Szakértői Bizottság is.
A felvételnél speciális feltételeink nincsenek.
Iskolánk az elkövetkező években valamennyi iskolaérett gyereket, akik az intézménybe
jelentkeznek, fogadni tud. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való
beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének
kikérésével – az igazgató dönt.
Elutasítás
Elutasításra csak akkor kerülhet sor, ha:
a fenntartó az induló osztályok számát korlátozza, személyi, tárgyi vagy egyéb
igények miatt,
az osztálylétszám a törvényestől nagymértékben eltér,
79
a beiskolázási körzetből – melyet a fenntartó határoz meg – beíratott tanulók
létszáma ezt indokolja.
Helyhiány miatti elutasításkor a szülő a határozat ellen első fokon az intézmény-
vezetőnél, másodfokon a fenntartónál írásban fellebbezhet.
Elutasításkor a beiskolázási körzeten kívül lakó gyerekek közül sorsolással választunk.
A tanulók magasabb évfolyamra lépése
Az intézményben az iskola magasabb évfolyamára léphetnek diákjaink, ha az előírt
tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból a tanítási év végéig
az előírtaknak megfelelően teljesítették. Az előírt követelményeket a tantárgyi programok
tartalmazzák.
Ha a tanuló a tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott
javítóvizsgát tehet
Az 1. évfolyamot csak abban az esetben kell ismételnie a tanulónak, ha az előírt
követelményeknek az igazolt és igazolatlan mulasztás magas óraszáma miatt nem tudott
eleget tenni, illetve a szülő kérésére vagy beleegyezésével ismételhet.
Ha 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészülése érdekében felzárkóztatásra
szorul, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon
vegyen részt.
Ha a tanuló az idegen nyelv tanulását az adott évfolyamon kezdte meg, és az előírt
követelményeknek nem felel meg a teljesítménye, csak abban az esetben utasítható
évismétlésre, ha ezt az igazolt és igazolatlan mulasztás magas óraszáma indokolja.
Az 1-4. évfolyamon a szülő írásban benyújtott kérelme alapján az évismétlést az
igazgató köteles engedélyezni.
5-8. évfolyamon írásbeli szülői kérelem alapján az igazgató határozhat az
évfolyamismétlés engedélyezéséről abban az esetben is, ha a tanuló az elért
teljesítménye alapján magasabb évfolyamba léphetne.
Annak az első évfolyamon tanuló gyermeknek, aki legkésőbb a hetedik életévében
megkezdte tanulmányait, munkája előkészítő jellegűnek minősül, ha:
- első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek
- a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői
véleménye alapján mentesül az értékelés és minősítés alól
- a szakértői vélemény alapján az igazgató számára egyéni továbbhaladást engedélyez
Ezekben az esetekben a tanuló tanulmányait a következő tanévben az első évfolyamon
folytatja. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig
átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.
Az egyéni továbbhaladás az igazgató írásbeli engedélye alapján minden tantárgyból a 4.
évfolyam végéig tarthat.
A magasabb évfolyamba lépéshez 2-8. évfolyamon a tanulónak osztályozó vizsgát kell
tennie, ha:
- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi
követelményeket az előírásnál rövidebb idő alatt teljesítse,
- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,
- mulasztása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladja, a
nevelőtestület engedélyezheti az osztályozó vizsga letételét,
- magántanuló volt – ebben az esetben a magántanulót mentesíthetjük a
készségtárgyak tanulása alól.
80
Az igazgató mentesítheti a tanulót a Szakértői Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó
véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
Erre az időre a tanuló számára a fejlesztő órák mellett tantárgyi szinten egyéni
foglalkozásokat kell szervezni, amelyek segítik a tanuló felzárkóztatását.
Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a törvényi előírások szerint.
Átvétel más intézményből
A második- nyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni:
a tanuló anyakönyvi kivonatát
a szülő személyi igazolványát
a gyermek lakcímkártyáját
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
a tanuló egészségügyi törzslapját
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételekor figyelembe vesszük:
a létszámhatárokra vonatkozó törvényi előírásokat.
a tanuló által tanult tantárgyakat.
az előző tanulmányi eredményt, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyet.
előnyben részesülnek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a törvényben
megadott százalékos arányok figyelembe vételével.
Az intézményen belül egy tanuló áthelyezése az adott évfolyam másik osztályába a szülő
kérésére vagy nevelőtestületi döntés alapján történhet.
Más tantervű iskolából érkező tanulók különbözeti vagy osztályozó vizsgával kerülhetnek
korosztályuknak megfelelő osztályba.
Az iskola pedagógusai felzárkóztató programmal segítik az érintetteket.
Külföldről érkezett tanulók felvétele
Ha külföldön járt eddig iskolába a gyermek, egyedi elbírálással különbözeti vagy
osztályozó vizsgát tehet az igazgató döntése alapján.
81
1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható
következményeit;
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)
foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos
legfontosabb alapismeretekkel.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának
elősegítése érdekében
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági
Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli
vetélkedőkbe;
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel
foglalkozó továbbképzésen.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák
szolgálják:a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi
ismeretek:
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI
ALAPISMERETEK
biológia
rovarcsípések
légúti akadály
artériás és ütőeres vérzés
komplex újraélesztés
kémia
mérgezések
vegyszer okozta sérülések
savmarás
égési sérülések
forrázás
szénmonoxid mérgezés
fizika égési sérülések
forrázás
testnevelés magasból esés
82
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-
nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a
mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai
egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy
alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az
elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak
az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági
Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók
számára.
83
2. Helyi tanterv
2.1 A kerettanterv és a foglalkozások megnevezése, óraszáma
Iskolánk helyi tanterve:
A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint
2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.
Heti kötelező óraszámok 1-4.évfolyamon
Tantárgyak
Óraszámok évfolyamonként
1. 2. 3. 4.
Magyar nyelv és irodalom 8,5 8,5 8 7
Angol/Német nyelv 2
Matematika 4,5 4,5 4,5 4,5
Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1,5 1,5
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Technika,életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Informatika 1
Összes heti kötelező óra 25 25 25 27
84
Heti kötelező óraszámok 5-8.évfolyamon
Tantárgyak Óraszámok évfolyamonként
5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv és irodalom
4,5 5 4 4,5
Angol nyelv/Német nyelv 3 3 3 3
Matematika 4,5 5 4 4,5
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1
Természetismeret 2 2
Biológia-egészségtan 2 1,5
Fizika 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5
Földrajz 2 1,5
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Dráma és tánc 1
Informatika 1 1 1 1
Technika,életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Összes heti kötelező óra 28 28 31 31
85
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és
követelményei teljes egészében megegyeznek a kerettantervekben meghatározott tananyaggal
és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára
rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz
százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények
elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák
fejlesztésére használják fel.
Iskolánk az ötödik évfolyamon választható tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat
tanítja.
A modern európai nyelv elsajátítása érdekében a 3. évfolyamtól választhatják tanulóink a
német és angol nyelvet, majd 5-8. évfolyamon emelt óraszámú német és angol oktatás
lehetősége biztosított a diákoknak.
Iskolánk a kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”)
kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV
1-4. évfolyam Ének-zene A változat
5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat
5-8. évfolyam Matematika A változat
5-8. évfolyam Biológia A változat
5-8. évfolyam Természetismeret B változat
5-8. évfolyam Fizika B változat
5-8. évfolyam Kémia B változat
5-8. évfolyam Ének-zene A változat
Lehetőség szerint élünk a 22/2016. (VIII.25) EMMI rendelet 1. mellékletében foglaltakkal-
„A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása, az 1-4. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás
1-4. évfolyam számára”, a „Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a
„Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv
ismeretanyaga is oktatható”, valamint a 2. mellékletben foglaltakkal - „A mindennapos
testnevelés két órájának kiváltása, az 5-8. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 5-8. évfolyam
számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható”
86
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám
A kerettanterv óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon
és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal azzal a céllal, hogy e tárgyból a
készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:
ÉVFOLYAM
Melyik tantárgy óraszáma
lett megnövelve a szabadon
tervezhető órák
óraszámából?
Hány órával lett
megnövelve a szabadon
tervezhető órák
óraszámából?
1. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1,5
1. évfolyam matematika 0,5
2. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1,5
2. évfolyam matematika 0,5
3. évfolyam magyar nyelv és irodalom 2
3. évfolyam matematika 0,5
3. évfolyam környezetismeret 0,5
4. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1
4. évfolyam matematika 0,5
4. évfolyam környezetismeret 0,5
5. évfolyam magyar nyelv és irodalom 0,5
5. évfolyam matematika 0,5
5. évfolyam informatika 1
6. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1
6. évfolyam matematika 2
6. évfolyam természetismeret 0
7. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1
7. évfolyam matematika 1
7. évfolyam fizika -0,5
7. évfolyam kémia 0,5
7. évfolyam földrajz 1
8. évfolyam magyar nyelv és irodalom 0,5
8. évfolyam matematika 1,5
8. évfolyam biológia-egészségtan 0,5
8. évfolyam fizika 0,5
8. évfolyam kémia -0,5
8. évfolyam földrajz -0,5
8. évfolyam technika 1
87
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei
A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát
is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a
tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése - az iskola
minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz valóhozzájutás lehetőségét.
Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével
bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e
rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen
tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a
tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.(Ezt a rendeletet a 2013/2014. tanév
tankönyvrendelésénél az első évfolyamon kell először alkalmazni, majd ezt követően felmenő
rendszerben.)
A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a
szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet - különösen a
tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - véleménynyilvánítási joggal
rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg
kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt
tankönyvvel kívánja megoldani.
Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban
használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók
heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek
tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra
beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - különösen a tankönyvek grammban
kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik.
Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak
a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai
könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai
évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az
iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi
rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi
területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv,
továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken.
Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató
az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban
elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola
házirendjében meghatározottak szerint.
A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.
88
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. Az
iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás.
Projektoktatás
Azokat a tanulásszervezési formákat értjük rajta, amelyek során a tanulók
közösen, együttműködve,
belső indíttatásból és
valamely a tágabb közösség érdekeit szolgáló produktum, termék létrehozása
érdekében dolgoznak.
Az alkalmazott tanulásszervezési eljárások időigénye teszi szükségessé a hagyományostól
eltérő oktatásszervezési forma alkalmazását.
A projekt módszer bevezetése áthangolja az iskola pedagógiai kultúráját:
a szaktárgyi ismeretalapú oktatást felváltja a tantárgyközi integrált tartalom,
a hagyományos 45 perces órák helyébe lépnek a hét adott napjára szervezett
projektnapok;
a projektekben való gondolkodás feltételezi a pedagógusok együttműködését.
Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka
elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek.
A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több
iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a
tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör
köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve.
Erdei iskola
Több napos, szorgalmi időben megvalósuló, iskolánk székhelyétől távol, különböző helyszínű
környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás
folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és az ismeretek bővítését – a tanulók aktív,
együttműködő-cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építjük. A
képességfejlesztő és ismeretbővítő folyamat egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a
választott helyszín természeti, emberek által létesített és szociokulturális környezetéhez.
Kiemelkedő nevelési feladatunk a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési
képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. A részvétel
önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolaszék meghatározhatja
azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem
ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.
A TIOP 1.1.1 projekt fenntartási kötelezettsége a 2016/2017. tanévig
A bevont tanulócsoportokban az IKT eszközökkel tartott tanítási órák aránya 30%.
Havonként 1 online mérés.
Tanári-tanulói laptop használata 1:1
A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartási kötelezettsége a 2015/2016. tanévig
A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek:
89
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
A tudás-és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
Képesség és személyiségfejlesztés
Új típusú tanári attitűd
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
Fokozatosság és folyamatosság
Valóságos tanulási környezet
Olyan tanulásszervezési eljárások, módszerek megjelenítése és további alkalmazása, mely
elősegíti, vagy lehetővé teszi a kompetencia alapú oktatás elterjedését, illetve az integrált
nevelés céljainak megvalósulását, (Pl.: projektmódszer, kooperatív módszerek)
Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban
A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos intézményi feladatok, célkitűzések
IKT eszközök készségszintű alkalmazásának kialakítása
a konstruktív munkaformákkal a kompetenciák fejlesztése
többszintű differenciálás
IKT-vel támogatott mérés-értékelés
Egységesség és differenciálás
Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a
tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési
képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való
azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.
A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása
és értékelése.
Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek
feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy
képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A
megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni
különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző
lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat,
figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.
A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő
tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,
megszüntetését.
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás
belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,
nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának
átrendeződésére.
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a
csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét,
önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a
feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben,
az értékelésben.
90
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a
hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt
vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez
szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a
tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –
módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási
ütemet biztosít.
Differenciált tervezés és tanulásszervezés
Differenciálás: folyamat, amelynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes
gyerekek egyéni szükségleteihez igazítja. Az egyéni adottságokra, irányultságra építve a
lehetőségek határáig fejlessze a személyiséget.
Önállóság mértéke szerint
Adott témához fűződő érdeklődés mértéke szerint
munkatempó alapján
együttműködési képesség, mérték szerinti differenciálás (csoportmunka)
aktivitási szint szerinti differenciálás
előzetes tudás mértéke szerinti differenciálás. személyre szabottan, mindenkinek más
feladat
gyerekek eltérő szociokulturális háttere /család, számítógép/ alapján
a szocializáció szintje / viselkedésformák: beszéd, észlelés, magatartás/ szerint
alkalmazott módszerek. alapján
tananyag tekintetében: tartalma szerint (mit?), felosztása szerint (hogyan?), szintje
szerint (mélységek)
óra szervezése szerint (frontális, csoport, pár, egyéni munka)
a számonkérés típusa szerint
a segítségadásban (intenzív, rásegítő, néha rásegítő, kontroll)
a feladatok szintjén (nehéz, közepes, könnyű)
a tanulási stílus szerint (egyéni, páros, auditív, vizuális, ill. mindkettő)
célok szintjén (mit szeretnék elérni?)
az értékelésben (egyéni teljesítmény)
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
Anyanyelvi kommunikáció
A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint
újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú
szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott
szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és
elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a
szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű
szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és
értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom
műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható
és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes
rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb
szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában,
91
törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges
interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására.
Idegen nyelvi kommunikáció
A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami
tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése
mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi
kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a
tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb
mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi
szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan,
világosan beszél és segítőkész.
Matematikai kompetencia
A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben
egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati
összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására.
Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek
összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű
algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján
az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok
megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.
Természettudományos és technikai kompetencia
A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb
technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza
az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és
megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind
önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is
tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre
önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi
tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően
végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a
környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések
meghozatalára.
Digitális kompetencia
A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető
számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a
tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb
biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által
biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A
megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani
prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi
portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus
kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális
kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó
tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.
92
Szociális és állampolgári kompetencia
A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére,
megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az
állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai
és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott
közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó
problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért,
ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes
megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni
mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével
kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való
tartozás tudata.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései
következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező
lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként
segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a
végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és
kitartó.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus,
képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes
szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző
művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.
Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és
mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló
ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában,
alakításában is.
A hatékony, önálló tanulás
A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,
olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan
tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes
a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A
tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit,
egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy
saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt,
támogatást kérjen.
93
2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg a
kötelező órakereten belül.
Lehetőség szerint élünk a 22/2016. (VIII.25) EMMI rendelet 1. mellékletében foglaltakkal-
„A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása, az 1-4. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás
1-4. évfolyam számára”, a „Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a
„Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv
ismeretanyaga is oktatható”, valamint a 2. mellékletben foglaltakkal - „A mindennapos
testnevelés két órájának kiváltása, az 5-8. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 5-8. évfolyam
számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható”.
Úszásoktatás
Tanulóink a testnevelés órák keretében az ingyenes uszodahasználat lehetőségét kihasználva
két év alatt megtanulhatnak úszni.
94
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai
Az iskola választható tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés,
tehetséggondozás céljából:
emelt óraszámú oktatás német nyelvből 5. évfolyamtól
emelt óraszámú oktatás angol nyelvből 5. évfolyamtól
német nyelv, angol nyelv 1. évfolyamtól
habilitációs, rehabilitációs foglalkozások
fejlesztő foglalkozások
képességfejlesztés
A választható tanórai foglalkozások iskolánkban több funkciót töltenek be:
a tehetséges tanulóknak emelt óraszámú képzést tesznek lehetővé /német, angol nyelv/
lehetőséget adnak a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására
95
2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történõ
ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái. Az otthoni,
napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának
elvei és korlátai
Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme a visszacsatolás, a tanulók
munkájának ellenőrzése, tudásának értékelése. Az egyes tantárgyakból az értékelés
időpontjának meghatározása – a tematikus egységek figyelembevételével – a nevelők
kompetenciájába tartozik, de ki kell elégítenie az alábbi követelményeket
tájékoztassa a pedagógust, a tanulót és a szülőt a végzett munka eredményéről
a tanuló tudását tükrözze
a fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását
folyamatos legyen
ösztönző hatású legyen
feleljen meg az életkori sajátosságoknak
A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei
a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges tudása
egyéni eredmény viszonyítása korábbi teljesítményhez
részvétel országos méréseken
a csoport eredményeinek viszonyítása országos értékekhez
önértékelés
Az értékelés fajtái
Diagnosztikus/helyzetfeltáró értékelés. Az alapkészségek megismerése, a következő
időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. A diagnosztizáló, helyzetfeltáró,
tájékoztató mérések osztályzat nélküliek.
Fejlesztő/formatív értékelés. Formáló, segítő és interaktív értékelés, amely a fejlesztés
folyamatában történik, egyéni tanulási szükségletekhez igazítva. Elsődleges az aktív
tanulás közbeni értékelés. Osztályzat nélkül történik.
Szummatív/lezáró/minősítő/összegző értékelés. Osztályzattal történik.
Részvétel az országos méréseken
A tanulók kötelező jelleggel részt vesznek az országos méréseken, ezeken a tanítási napokon
a tanuló más tanórai foglalkozásokon való részvételre nem kötelezhető, a művészeti és a
testnevelés órák kivételével.
Bemeneti mérések
A bemeneti mérésnek azt a célt szánjuk, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat
megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ezt a célt szolgálja a
DIFER-mérés, melyet első osztályban a tanulási nehézséget mutató tanulók körében végzünk
el, amely jelzi az iskolaérettség fokát, a tanulók képességeinek fejlettségi szintjét, valamint
jelzésül szolgál az érkezők teljesítményfokáról.
96
Kimeneti mérések
A mérések formái: dolgozatírás, vizsgáztatás szóban és írásban, teszt, beszámoló, feladatlap,
kísérlet, önálló alkotás elkészítése. Gyakoriságát – kötelező esetekben – a pedagógiai program
fogalmazza meg. A munkaközösségek éves terveikben határozzák meg a tervezett szakmai és
nevelési ellenőrzéseiket, a nevelők a témaköri egységek lezárásakor győződnek meg a tanulók
tudásszintjének állapotáról.
Az értékelési – ellenőrzési rendszer kötelező alkalmai az oktató-nevelő munka során
Évfolyam Időpont Folyamatmérés területe
1. évfolyamon év végén matematika, magyar
2. évfolyamon ősszel az elemi készségek vizsgálata
2. évfolyamon tavasszal a hangos olvasás mérése
3. évfolyamon év végén matematika, értő néma olvasás
4. évfolyamon év végén helyesírás, matematika
5. évfolyamon év elején helyesírás, szövegértés, hangos olvasás
5. évfolyamon év végén helyesírás, szövegértés
6. évfolyamon év elején helyesírás, szövegértés
6. évfolyamon év végén helyesírás, szövegértés, idegen nyelv, matematika
7. évfolyamon év elején helyesírás, szövegértés, idegen nyelv - szövegértés
7. évfolyamon év végén helyesírás, szövegértés
8. évfolyamon év elején helyesírás, szövegértés
8. évfolyamon félévkor vizsga: magyar nyelv, matematika, idegen nyelv
Az ellenőrzés, értékelés formái
szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.
írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb.
gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény
órai munka
tanulói kísérlet
tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény
tanórán kívüli tevékenységben való részvétel
Fejlesztő értékelési lehetőségek:
Visszajelzés, folyamatos támogatás
A fejlődés nyomon követése
Értékelő megbeszélés
Tanulói önértékelés
Társértékelés
Csoporton belüli értékelés
Portfólió
Értékelőtáblázat
Tudáspróba
stb.
97
Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a
szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.
Az értékelés alapelvei
sokoldalú, tervezett és megbízható legyen
személyre szóló legyen
fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
folyamatosságot biztosítson
az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön
biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát
legyen tárgyszerű (melyek az erősségek, melyek a gyengeségek, hogyan
lehetséges a javítás)
szorongásmentes légkörben történjen
ismert legyen a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt.
Az értékelés módjai
szöveges értékelés
5 fokozatú skálával
Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a 2. évfolyamon félévkor a szöveges
minősítést kell alkalmazni: kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített a tanuló, illetve
felzárkóztatásra szorul.
A szöveges minősítés alapelvei:
Pontosan megfogalmazott követelményrendszer alapján történjen.
A pedagógus legyen tisztában az értékelés céljával.
Minimalizálja a tanári szubjektivitást.
Hasson pozitívan a tanulói személyiség fejlesztésére.
Törekedjen a sokféleségre (megfigyelés, szóbeli, írásbeli tevékenység, szocializáció).
Az értékelés alapjául szolgáló mérések legyenek megbízhatóak.
Legyen érthető annak számára, akinek szól.
Lehetőleg rövid, lényegre törő legyen.
személyre szóló legyen
fejlesztő, ösztönző legyen
legyen tárgyszerű (melyek az erősségek, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a
javítás)
Az „Etika/Hit-és erkölcstan” tantárgy értékelése 1-8. évfolyamon szöveges értékeléssel
történik. A dokumentumokba „megfelelt/ nem felelt meg” bejegyzés kerül.
A 2. évfolyamon év végén, valamint 3-8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal
történik a tanulói teljesítmény értékelése.
Az osztályzat (érdemjegy) akkor
Jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította,
tudását alkalmazni képes.
98
Jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb
bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.
Közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként
felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.
Elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz
szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló
feladatvégzésre.
Elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem
sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel.
A tantárgyi dicséretet félévkor 3-8. évfolyamon az osztályzat mellé írt „d” jelzéssel, év végén
kitűnő bejegyzéssel tüntetjük fel 2-8. évfolyamon. A „nevelőtestületi dicséret” szöveges
formában kerül bejegyzésre.
Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai
a feladatok kijelölésénél törekedni kell a differenciálásra (tananyag szerinti,
mennyiségi és minőségi)
a házi feladatok kiválasztásánál érvényesüljön az átgondoltság és a rendszeresség
az otthoni felkészüléshez meghatározott feladatok a gyakorlást, készségfejlesztést
szolgálják
csak begyakorolt, az órai tananyaghoz szorosan kapcsolódó gyakorlatok jelölhetők ki
házi feladatként
a kijelölt házi feladatok mennyisége és minősége nem lépheti túl az órai anyagot
az otthoni felkészüléshez meghatározott gyakorlatok mennyisége és minősége nem
alkalmazható fegyelmezési eszközként
hosszabb távon megoldható feladatok adására is törekedni kell
A projekttel, témahéttel kapcsolatban otthoni feladat, adható, az egyéb házi feladatok
figyelembe vételével, hogy az ne jelentsen túlzott megterhelést a tanulónak.
Figyelembe kell venni az otthoni lehetőségeket pl. nem mindegyik tanulónak van még
otthon internet elérési lehetősége, számítógépe.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának
értékelésében betöltött szerepe
a témazárók írását egy héttel a megíratás előtt a tanulók tudomására kell hozni, és az
osztálynaplóban időben jelezni
a napi tananyagból írásbeli számonkérés bármikor, bejelentés nélkül lehetséges
a félévi és az év végi érdemjegyek megállapításánál a témazárók osztályzata az egyes
részjegyeknél nagyobb hangsúlyt kapjon, ezt piros tollal írjuk az osztálynaplóba
az év során íratható témazárók számát a tantárgy és a tananyag függvényében a
szaktanár határozza meg a tanmenetben
a témazárók értékeléséhez a ponthatárok megállapítása, illetve a százalékos
teljesítmények osztályzatra váltása a munkaközösségek feladata
projektek, témahetek (erdei iskola) zárásakor a tanulói teljesítmények csak pozitív
irányban módosíthatják a projektek, témahetek tartalmához illeszkedő tantárgy félévi,
év végi osztályzatát.
99
2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Speciális képzéseket csoportokban biztosítunk.
A képességek szerinti csoportbontásról
a tanító, a szaktanár javaslata,
a tanuló képességei,
a szülő igénye, hozzájárulása
alapján az illetékes munkaközösség dönt, az iskola személyi és tárgyi feltételeinek
figyelembevételével.
5. évfolyamtól tanulóink emelt óraszámban tanulhatják a német és angol nyelvet. Az idegen
nyelvek oktatása csoportbontásban történik.
Felső tagozaton csoportbontás van technikából és informatikából, ahol a magas létszám ezt
indokolja.
Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek
fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az
értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni,
mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
A tanórán kívüli foglalkozások
A tanórán kívüli foglalkozások körébe tartoznak a
tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozások,
különösen
a környezeti nevelés színterei (szabadtéri oktatóbázisban tartott kültéri foglalkozások,
erdei iskola, tanulmányi kirándulások, jeles napok rendezvényei, akciók, pályázatok
stb.
a kulturális rendezvények
témahét, stb.
Így a tanórán kívüli foglalkozások két nagy csoportba oszthatók:
kötött tanórán kívüli foglalkozások /amelyek működtetése a törvényben előírt feltételek
mellett kötött/:
napközis illetve tanulószobai foglalkozás
sportkör
kötetlen, szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások /amelyek kiválasztásában jelentős
szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak, és formáiról a nevelőtestület dönt/. A döntésnél
figyelembe kell venni:
a tanulói és szülői igényeket /felmérés előző év végén/
a rendelkezésre álló szakemberek körét
az anyagi lehetőségeket
a tanulók leterheltségét
100
Iskolánk az alábbi tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat kínálja:
Napközi, tanulószoba
Napközibe, tanulószobára minden jelentkezőt felveszünk, hiszen a szülők részéről igen nagy
az igény arra, hogy koordináljuk gyermekeik délutáni programját, nyújtsunk minél több
segítséget a felkészüléshez. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis
csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.
A tanórán kívüli foglalkozások sokirányú funkciója, elvárása ötvöződik a napközis
foglalkozások rendszerében:
kulturált étkezés
szabadidős tevékenységek
játékfoglalkozás, sport
manuális tevékenységek
komplex foglalkozások
nevelési beszélgetések
iskolán kívüli programok (célséta, kiállítás, múzeumlátogatás, bábszínház)
tanulmányi munka
a gyerekek képességeihez, igényeire építve egyénre szabott tanulási technikák kialakítása
differenciált tanulásszervezéssel önálló csoportok, irányított és felzárkóztató csoportok
kialakítása.
A napköziben és a tanulószobán a felhasznált óraszámok a szülői igényekhez és a csoport
összetételéhez igazodnak, melyet minden évben felmérünk.
Sportkörök
Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai
testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a
tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli
sportversenyekre. Ezek a mindennapos testnevelés részei.
szakági sportfoglalkozások: futball, kézilabda, atlétika
tömegsport: az egészséges életmódra, az együttmozgás örömére nevel
napközis sport: a mozgás és a játék megszerettetése a cél
játékos sportversenyek szervezése
Szakkörök
Az indítandó szakkörök jellegéről és óraszámáról az iskola vezetősége dönt. A működés
konkrét formáit az iskola éves tantárgyfelosztása és munkaterve tartalmazza.
Előkészítik a tanulókat a felső tagozatos nyelvtanulásra: igény szerint kiscsoportban
tanulhatják a tanulók a német és angol nyelvet szakkör formájában.
Felkészítenek a továbbtanulásra
Egészségünk, valamint szűkebb és tágabb környezetünk védelmére, egészséges életmódra
nevelnek
Vállalkozási alapismeretek szakkör
Iskolánk csatlakozott a Junior Achievement Magyarország Alapítvány programjához.
A nyolcadik évfolyamon tanulók szakkör formájában gazdasági, vállalkozási
ismereteket tanulnak. Karácsonyi vásár szervezésével a tanulók gyakorlati
101
ismeretekre tesznek szert a vállalkozások világában. A bevételt iskolánk
alapítványának ajánlják fel.
Házi versenyek
Tanulmányi
Idegen nyelvi
Kulturális
Sport
Városi versenyek szervezése
Játékos természettudományi vetélkedő 7-8. évfolyam
Városi matematikaverseny 2-4. évfolyam
Városi helyesírási verseny 3. évfolyam
Nemzetközi verseny szervezése
Rókus Kupa Nemzetközi Labdarúgó Torna
Tanulmányi kirándulások
A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell
fedezniük.
Lehetnek:
osztály tanulmányi kirándulások
évfolyam tanulmányi kirándulások
iskolai szintű tanulmányi kirándulások
érdeklődési körhöz kötött tanulmányi kirándulások:
neves évfordulókra rendezett ünnepségeken részvétel
turisztikai kirándulások
Múzeumlátogatások, bábszínház és színházlátogatások
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal
felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat
szervez (pl. színház /bábszínház, filmszínház/ és múzeumlátogatások, kiállítások stb.)
Ezeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Tanulmányi út szervezése külföldi nyelvterületre
Igény és megfelelő anyagi támogatottság mellett, külföldi német és angol nyelvterületre
tanulmányi út szervezése, kísérőtanár, pedagógus biztosítása mellett. Segíti a gyermek
látókörének szélesítését és lehetővé teszi számára az idegen nyelv célországban történő
alkalmazását.
A külföldi tanulmányi kirándulások szervezésénél a 27/2017. (X.18.) EMMI rendelet szerint
kell eljárni.
102
Hit- és vallásoktatás
Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató
tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek a tanulók vallási
ismereteinek bővítésére. A részvétel a tanulók számára önkéntes, az iskola a feltételeket
biztosítja.
Kulturális rendezvények
A közösségformálást, a személyiségfejlesztést segíti hagyományaink ápolása, iskolai
ünnepségeink, rendezvényeink, melyeknek tanulóifjúságunk részesei, rendezői, szervezői,
szereplői.
Az évek során kialakuló és állandóan alakulóban lévő hagyományok a nevelési folyamat
leghatékonyabb elemei. Arra törekszünk, hogy a tanulók még aktívabb bevonásával ápoljuk
hagyományainkat. Az interaktív módszerek felhasználása színesebbé teszi a
megemlékezéseket. Ennek megvalósítására a projektmunka a legalkalmasabb.
tanévnyitó, elsősök fogadása
ballagás
tanévzáró
október 23.
március 15.
8. osztályosok bankettje
a végzősök búcsúzása a nevelőktől
idősek köszöntése
a magyar kultúra napja
a nemzeti összetartozás napja
művészeti (látványos, zenés, táncos) jellegű programjainkon iskolánk igen nagyszámú
diákjának nyílik lehetősége a szereplésre. Ilyenek a hagyományos musical-bemutatók.
karácsonyi koncertek – az egymás iránti szeretetre, megbecsülésre, összetartozásra
nevelnek.
az iskola fennállását megünneplő évfordulók, amelyeken nagy számban vesznek részt
volt tanítványaink is.
Iskolai könyvtár
Iskolánk könyvtára heti 10 órában biztosítja a kölcsönzést, illetve helyben használat
lehetőségét. E mellett könyvtári órák tartására is van mód. A tanórán megszerzett tudást és
ismeretanyagot - a könyvtári eszköztárra építve - számos háttér-információval bővíthetik a
tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a
tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában
megismert műveltségterületek tudásanyagának. Fontosnak tartjuk a tanulóknak a könyvtári
eszköztárra épülő önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktantárgyi
kutatómunkára nevelését. E cél megvalósítása érdekében törekszünk a könyvtár folyamatos
fejlesztésére a lehetőségeinkhez mérten.
103
2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT)
A rendszeres, élethosszig tartó fizikai aktivitás az egészségtudatos magatartás és életvezetés
alapvető feltétele. A rendszeres testmozgás és a sport igénye, értékeinek ösztönössé válása,
tervezett nevelési és oktatási hatásrendszer eredménye. Ebben a folyamatban nélkülözhetetlen
az iskolai testnevelés, amely a NAT 2012 alapelveinek megfelelően a primer prevenció
legfontosabb színtere.
Ebben a primer prevenciós feladatban a tanulók fizikai fittségének folyamatos fejlesztése, a
szervezet funkcionális állapotát tükröző képességek mérése és minősítése elengedhetetlen.
A hatályos jogszabályok alapján a tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérése és
értékelése, az 1-4. évfolyamán tanulók kivételével, a nappali rendszerű iskolai oktatásban
résztvevő tanulók esetén évente kötelező. Országos szinten egységes módszerrel és
mérőeszközökkel kell megvalósítani a fittségi felmérést. Ezért 2014 szeptemberétől
iskolánkban is bevezetésre kerül a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) -
mérési rendszer, amelynek ütemezett feladatait a helyi tanterv és a tanmenet tartalmazza.
A NETFIT-et alkotó tesztek Fittségi profil fittségi tesztfeladat vizsgált terület
Testösszetétel és tápláltsági profil
testtömeg mérés testtömeg index (BMI)
testmagasság mérés
testzsír százalékmérés testzsír százalék
Aerob fittség állóképességi ingafutás teszt aerob kapacitás
Vázizomzat fittségi profil
ütemezett hasizom teszt hasizmok erő-állóképessége törzsemelés teszt törzsfeszítő izmok ereje ütemezett fekvőtámasz teszt felsőtest izomereje kézi szorítóerő mérése kéz maximális szorító ereje helyből távolugrás teszt láb robbanékonysága
Hajlékonysági profil hajlékonysági teszt térdhajlító izmok nyújthatósága csípőízület mozgékonysága
A tanulók fittségi állapotának mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító
pedagógusa, illetve a védőnő végzi a hatályos rendeletben meghatározott időpontig.
A mérést végző pedagógus az eredményeket tanulónként, osztályonként és évfolyamonként
elektronikus formában rögzíti, majd a tanulóval, a testnevelés tantárgyat tanító
pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fejlődése szempontjából szükséges
intézkedéseket.
A NETFIT program segítségével kialakítható pozitív attitűdök, megszerezhető ismeretek,
valamint fejleszthető képességek és készségek hozzájárulnak az egészségtudatos,
jövőorientált életvezetés kialakulásához. A mérések során feltérképezhetők az egyes
területeken mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának
ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató
programok készítéséhez.
104
2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés
A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni
képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási,
továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.
Az osztályok kialakításának elvei
Iskolánkban évfolyamokra épített osztályok működnek. Kialakításuk az első évfolyamon
történik. Az alsós munkaközösség javaslata alapján az induló osztályok összetételéről az
igazgató dönt. Az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességektől függő szempontjai.
Az osztályok kialakításánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:
szülői (tanulói) igények a választott pedagógusra, vagy módszerre
az egy óvodából érkezett gyerekek egy osztályba sorolását
a köznevelési törvényben meghatározott maximális osztálylétszámot
az egyes osztályokon belül a nemek arányát
az SNI, BTMN és HHH tanulók arányát
Egy osztályközösség átalakítására csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor.
Az átmeneti problémák megoldása
Az átmenetek problémáinak megoldása kiemelkedő feladatunk, hiszen a megváltozott
körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni. Ez a fejlődésben megtorpanást,
zavart okozhat.
Az óvoda-iskola közötti átmenet segítésének helyi programja
az iskolába jövő gyerekek és szüleik számára „Nyílt napokat” szervezünk,
tájékoztató szülői értekezleten ismertetjük meg a leendő első osztályosok szüleit
iskolánk programjával
a nagycsoportos óvodások részére játékos iskola- előkészítő foglalkozásokat tartunk
a nagycsoportos óvodások részére nyílt órák látogatása
a leendő elsős tanító nénik bemutatják iskolánkat az óvodák szülői értekezletén
meghívjuk az óvodás gyerekeket és szüleiket különböző iskolai rendezvényeinkre
(Március 15. Karácsonyi műsor)
játékos ismerkedő délutánt szervezünk leendő elsőseinknek
Az alsó és felső tagozat közötti átmenet
a 4. évfolyam osztályfőnökei bemutatják osztályukat a leendő felsős osztály-
főnököknek
igyekszünk kihasználni a közös programok szervezéséből adódó pozitív lehetőségeket
105
Az általános iskola és a középiskola közötti átmenet
a 7-8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelő tehetséggondozó és
felzárkóztató programokat szervezünk,
továbbtanulásra előkészítő foglalkozásokat tartunk,
a középfokú intézményeket meglátogatják tanulóink,
a továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket,
tanulóink középiskolai előkészítő foglalkozásokra, szakkörökre jelentkeznek,
az eredményekről tájékoztatást kérünk a középfokú intézményektől.
106
2.11 A a tanuló jutalmazásával összefüggõ, a tanuló magatartásának, szorgalmának
értékeléséhez, minõsítéséhez kapcsolódó elvek
A magatartás és szorgalom értékelésének formája
Iskolánkban 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon félévkor a magatartást és szorgalmat
szövegesen értékeljük. A 2. évfolyamon év végén, valamint 3-8. évfolyamon félévkor és év
végén osztályzattal történik a magatartás és szorgalom értékelése.
Az értékelésünk szempontjai a következők:
Magatartásból:
A tanuló
viselkedéskultúrája
társas kapcsolatai
beszédstílusa, hangneme
közösségi munkája
iskolai környezethez való viszonya
Szorgalomból:
A tanuló
tanórai munkája
tanítási órákra való felkészülése
felszerelése
Élünk a dicséretek (nevelőtestületi, igazgatói, napközivezetői, ügyeletes tanári, szaktanári,
osztályfőnöki) és elmarasztalások (igazgatói, napközivezetői, ügyeletes tanári,
osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetés, valamint igazgatói és osztályfőnöki intés)
adásával.
Bármely dicséret és elmarasztalás adását a Diáktanács is kezdeményezheti.
Értékelésünk formája:
Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)
Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag(2)
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről
szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a
fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
107
3. Alapfokú művészeti iskola
3.1 Pedagógiai alapelveink, értékeink, cél- és feladatrendszer
A művészeti nevelés az általános nevelés fontos része:
Mivel a személyiségformálás fontos eszköze, lényeges, hogy a pedagógus alaposan
ismerje növendékei személyiségét, képességét, tehetségét. Az oktatás módszerét a
kívánalmaknak megfelelően tanulónként kell megválasztania.
A művészetek megkedveltetése:
Figyelembe kell venni, hogy a művészeti iskola növendékeinek többsége nem lesz
hivatásos művész. A jó nevelőmunka során elsősorban meg kell kedveltetni a zenét, a
művészeteket. Mindez hozzájárul a harmonikus személyiség kialakításához.
Elmélyült, tudatos művészeti tevékenység:
Fontos, hogy a művészeti iskolai tanulással ne terheljük túl a gyerekeket, és ne hajszoljuk
teljesíthetetlen, öncélú feladatokra, produkciókra. A tanulók fejlettségi szintjének
megfelelő darabokat, feladatokat adjunk, amelyek fejlesztik művészi ízlését,
stílusismeretét, látókörét.
Tehetséggondozás
Meg kell keresni a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek kiművelése a legtöbb
sikerélményhez juttatja el őket. Fontos alapelv, hogy minden tanulót el kell juttatnunk a
saját képességei maximumára.
A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkozni a művészeti pályákra készülő
fiatalokkal. Ismernie kell a továbbtanuláshoz szükséges követelményeket és segítenie kell
a felvételi vizsgára való felkészülést.
Követendő értékeink:
o Az egyén önmagához való viszonyával összefüggő és erkölcsi értékek közül:
- Megbízhatóság, következetesség, tisztelet, tisztesség, önismeret, önállóság,
önálló ismeretszerzés képessége, önnevelés, önértékelés, egyéni siker és
kudarc elviselésének képessége
o Társas kapcsolatokkal összefüggő értékek közül:
- Humanizmus, emberi méltóság tiszteletben tartása, példamutatás, egymás
segítése, együttműködés, együttérzés képessége (empátia), egészséges
nemzettudat, tolerancia, a másság elfogadása
o Testi-lelki egészség értékei közül:
- Pozitív életszemlélet, egészséges életvitel, egészséges táplálkozás, sport,
mozgás, játék szeretete, lelkierő, akarat, esztétikus megjelenés, a
nehézségek megoldása, feldolgozása (alkohol és drog nélkül)
o A környezet értékei közül:
- Esztétikus, az emberrel harmonizáló, otthonos, tiszta környezet, az
értékóvó magatartás
o A gyermekbarát környezet értékei közül:
- Tárgyi tudás, felkészültség, szorgalom, tudatosság, szervezettség,
önkiszolgálás, kezdeményező készség
o A tanulás, a tudás, a munka értékei közül:
108
- Tárgyi tudás, felkészültség, tudatosság, érdeklődés, aktivitás, szorgalom,
munkafegyelem, munkaszeretet, szervezettség, önálló tanulás, önképzés,
versenyszellem
o A kultúrához való viszony értékei:
- Készség a harmóniára, a szépség befogadására, megóvására, művelődési
igény, az emberiség kulturális örökségének tisztelete, nemzeti és európai
értékek közvetítése
109
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai:
Célok Feladatok Sikerkritériumok
A választott szakon belül
nyújtson speciális művészeti
ismereteket. Az alkotó
munkával együtt járó pozitív
élmények segítségével
járuljon hozzá a harmonikus
személyiség kialakításához,
érzelmi gazdagsághoz.
Ismertesse meg az egyes
művészeti ágak alapvető
ismeretanyagát és
technikáját. Alapozza meg a
művészeti kifejezőkészségek
kialakítását, bontakoztassa ki
a tanulók alkotó fantáziáját,
és fejlessze improvizációs
készségüket.
Készség a harmónia, szépség
befogadására, megóvására;
művelődési igény mértéke.
Kellő kreativitás.
A művészeti nevelés alakítsa
ki a kultúra iránti
magatartást, az esztétikai
érzékenységet, neveljen a
művészetek befogadására,
értésére, művelésére.
Készítse fel a tanulókat
művészeti önképzőkörök,
együttesek munkájába való
bekapcsolódására. Segítse elő
a művészi élmények átélését
hangversenyek, színházi
előadások, kiállítások
látogatásával. Ösztönözze a
növendékeket a művészeti
tárgyú könyvek olvasására,
zenei műsorok,
hangfelvételek hallgatására, a
művészeti élet figyelemmel
kísérésére.
Ha a tanuló ismeri az
alapvető értékeket, azt, hogy
mi a jó és mi a helytelen.
Sajátos eszközeivel
ösztönözzön a társadalmi
érintkezésben és
kommunikációban toleráns
magatartásra.
Törekedjen a
társművészetekkel való
együttműködésre,
kapcsolattartásra.
Ha a tanuló képes az
együttműködésre és az
emberi méltóság kellő
tiszteletben tartására.
Neveljen más művészetek
iránti érzékenységre.
Ismertesse meg a tanulókat a
főbb művészeti stílusok
sajátosságaival,
összefüggéseivel.
Ha a tanuló képes a
megfigyelt vagy ábrázolt
jelenségek ok-okozati
összefüggéseinek,
törvényszerűségeinek,
értelmezésére.
A siker és kudarc
megélésének feldolgozása az
egyéni produkciókon
keresztül.
Szoktassa tanulóit rendszeres,
céltudatos munkára. Növelje
kitartásukat és figyelmük
koncentrálóképességét.
Ha a tanuló részt vesz a
képességeinek,
felkészültségének megfelelő
produkció előadásában.
A nemzeti öntudat erősítése
zenei- népzenei, irodalmi és
képzőművészeti értékeink
megismertetésével és
megszerettetésével.
Megismertetni a tanulókat a
néprajzi, egyházi és nemzeti
ünnepekkel, hogy az élet
rohanásában tudjanak
ünnepelni.
Az emberiség és a nemzet
kulturális örökségének
tisztelete.
Készítse fel az átlagosnál
jobb képességű
növendékeket a szakirányú
továbbtanulásra.
A művészeti iskola sajátos
eszközeivel biztosítsa, hogy a
tehetséges gyermek élhessen
a tanulás lehetőségével.
A tanuló felkészültsége,
tudatossága, szorgalma,
munkafegyelme, kitartása és
tehetsége.
110
3.2. A képzés rendje
Beiskolázás
korhatára: a 6. évet a beíratás évének december 31-ig betöltött, és 22 évet be nem töltött
tanuló
képzési idő: 8 év
a képzés szakaszai
- előképző – 2 év
- alapfok – 6 év
a képzés formája valamennyi tanszakon: csoportos oktatás
a csoportalakítás szempontjai:
- a jelentkezők számának függvényében lehetőleg homogén csoportokat hozunk létre
- csoportlétszám: valamennyi tanszakon maximum 20 fő
a képzés kimenetele: művészeti alapvizsga az alapfok befejeztével
3.3. A tanulók értékelési rendszere, a művészeti alapvizsga követelményei
A magasabb évfolyamba lépés feltételei
A művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző
évfolyam követelményeit sikeresen teljesítette, arról bizonyítványt kapott. Az a tanuló, aki
évfolyama tantervi anyagát önhibáján kívül nem tudja elvégezni, az igazgatótól kérheti,
hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az évfolyamnak a tanulójaként
folytathassa.
A tanuló kérelmezheti, hogy több évfolyam tanulmányi követelményének egy
tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget osztályozó vizsga letételével.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés egyik alapfeltétele a foglalkozások rendszeres
látogatása, hiszen ezeken olyan gyakorlati tevékenység folyik, melyek nem iskolai
körülmények között nehezen biztosíthatók. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és
igazolatlan mulasztása a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanuló nem osztályozható,
kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanulók
mulasztásainak igazolásával kapcsolatos szabályozásokat az iskola szervezeti és működési
szabályzata és házirendje tartalmazza.
Egyéb esetekben az idevonatkozó hatályos jogszabályok a meghatározók.
Ha a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézményből kéri átvételét, akkor
bizonyítványába bejegyzett elvégzett évfolyamai alapján soroljuk be a megfelelő évfolyamba,
illetve csoportba. Ha a kötelezően, illetve a szabadon választott tantárgya módosul, a
tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie az iskola helyi tantervében az adott évfolyamokra
meghatározott követelmények alapján.
A tanulók felvételéről az igazgató dönt.
111
A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei
A követelményeket „Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak szakirányú feladatai,
követelményei, az előírt tananyag” című rész tartalmazza minden egyes tantárgyra
vonatkozóan.
A beszámoltatás formái
1. Év végi beszámoltatás (vizsga) lehet:
Nyilvános bemutató
csoportos gyakorlatsor
vagy
bemutató óra (tanári irányítással végrehajtott feladatok)
Gyakorlati feladat végrehajtása (önálló munka; pl.: gyűjtőmunkák)
Szóbeli vizsga (pl.: színházlátogatást követő szóbeli megbeszélés)
Önálló alkotások bemutatása
2. Művészeti alapvizsga
A beszámoltatási formák alkalmazásának szabályai
a) Az év végi beszámoltatás (vizsga)
az előképző évfolyamain nem kötelező,
az 1–6. alapfokú évfolyamokon a tanult valamennyi tantárgyból kötelező:
a szaktanárok választása alapján lehetőség van a kombinált beszámoltatásra: több
tantárgyból összevontan számolnak be a tanulók a tanév anyagából
b) Művészeti alapvizsga az utolsó alapfokú évfolyamra előírt követelmények teljesítését
követően tehető.
A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése
A tanulók értékelésének alapja a folyamatos teljesítmény, figyelembe véve a tanuló fejlődési
ütemét.
Az 1–6. évfolyamon
Tanév közben a tanuló teljesítményét minden tantárgyból a tanár rendszeresen – félévente
legalább három – érdemjeggyel értékeli. Az érdemjeggyel történő értékelés mellett a tanár a
tanév során folyamatosan alkalmazza a kifejtett szóbeli formát.
Egy tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár egy
érdemjeggyel értékeli.
Több tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a
tanár(ok) tantárgyanként külön érdemjeggyel értékeli(k).
Félévkor és év végén a tanuló teljesítményét a tanár osztályzattal minősíti.
A félévi osztályzatokat az év közben szerzett érdemjegyek alapján, az év végi osztályzatokat
az évközi érdemjegyek alapján kell megállapítani.
Az egyes tanulók osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és az
osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
112
A tanuló teljesítményének értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és
osztályzatok:
jeles (5);
jó (4);
közepes (3);
elégséges (2);
elégtelen (1).
A félévi és az év végi osztályzattal történő minősítést kifejtett szóbeli értékelés kíséri.
Az értékelést, minősítést tartalmazó dokumentumok: napló, törzslap,
bizonyítványkönyv.
A szorgalom értékelése, minősítése
A szorgalom értékelése a tanuló foglalkozásokon való aktivitása, feladatvégzésének
pontossága, kötelességtudata, képességeihez mért teljesítményének szintje, egyenletessége,
alapján történik.
Példás annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon folyamatosan aktívan
közreműködik, felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, a
feladatok végzésében önálló, a képességeihez mérten a legmagasabb teljesítményt nyújtja,
teljesítménye egyenletes, önművelése rendszeres.
Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon aktívan közreműködik, de
aktivitása nem folyamatos, rendszeresen készül, de nem pontos és alapos, a csoportmunkában
és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni.
Változó annak a tanulónak a szorgalma, akinek a foglalkozásokon aktivitása
egyenetlen, a tanórákra való felkészülése rendszertelen, feladatait váltakozó érdeklődéssel
végzi, önművelése rendszertelen, képességei alatt teljesít.
Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon nem mutat semmilyen
aktivitást, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi.
A tanuló szorgalmának értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és
osztályzatok:
példás (5);
jó (4);
változó (3);
hanyag (2).
A tanuló szorgalmát félévkor és év végén egy osztályzattal kell minősíteni.
A tanuló szorgalmának értékelését és minősítését félévkor és tanév végén a
csoportvezető tanár – a csoportban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.
A szorgalom osztályzattal történő minősítését kifejtett szóbeli értékelés kíséri.
Az értékelést, minősítést tartalmazó dokumentumok: napló, törzslap,
bizonyítványkönyv.
113
A művészeti alapvizsga általános követelményei
1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei
Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény
utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.
2. Az alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja
Az alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy
tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja
figyelembevételével kell meghatározni.
Az alapvizsgán és a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon.
Az alapvizsga feladatait a követelmények alapján az intézmény oly módon állítja
össze, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.
Az alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
3. Az alapvizsga egyes részei alóli felmentés
Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga
letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a
versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.
4. Az alapvizsga minősítése
Az intézmény a vizsgatárgyaknál meghatározott értékelési szempontsor alapján
minősíti a tanuló teljesítményét.
A tanuló teljesítményét az alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal
kell minősíteni.
Az iskola tanulói a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon kötelesek részt
venni művészeti próbákon és előadásokon.
114
3.4. A művészeti oktatás tantervének választása, egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a
kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai
Képzőművészeti tanszak
Óraszámok heti bontásban
TANTÁRGY
ÉVFOLYAMOK
Előképző Alapfok
1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10
Kötelező tantárgyak:
Vizuális alapozó
gyakorlatok
2 2
Vizuális alkotó
gyakorlat 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Grafika és festészet
alapjai
Választható
tantárgyak:
2 2 2
2 2 2 2 2 2 2
Összesen: 2 2 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
A képzés tantárgyai: A tanítási órák időtartama (heti)
Főtárgy:
Grafika és festészet alapjai 1.-10.évfolyam Min. 2x45perc (csoportos)
Kötelező tárgy:
Vizuális alkotó gyakorlat 1.-3. évfolyam Min .2x45perc(csoportos)
A 4. alapfokú évfolyamtól választható tanszakok és főtárgyaik:
1. Fém-és zománcműves tanszak 4.-10.évfolyam
Főtárgy:
Fém-és zománcműves tanszak műhelygyakorlat Min. 2x45perc(csoportos)
2.Grafika és festészet tanszak 4.-10.évfolyam
Főtárgy:
Grafika és festészet műhelygyakorlat Min. 2x45 perc(csoportos)
115
Színjáték tanszak
Óraszámok heti bontásban
TANTÁRGY
ÉVFOLYAMOK
Előképző Alapfok Továbbképző
1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Főtárgy:
Dráma és színjáték 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3
Kötelezően
választható tárgyak: 1 1
Beszéd és vers - - 2 2 2 2 2 2 2 2 - -
Összesen: 2-
(4)
2-
(4) 4-5 4-5 4-5 4-5 4-5 4-5 4-6 4-6 4-6 4-6
A képzés tantárgyai: A tanítási órák időtartama (heti):
Főtárgy:
Dráma és színjáték: előképző + alapfok 1 – 6. évfolyam Min. 2 × 45 perc (csoportos)
Kötelezően választható tárgyak:
Beszéd és vers: alapfok 1 – 6. évfolyam Min. 2× 45 perc (csoportos)
116
4. A pedagógiai program érvényessége és nyilvánossága. A pedagógiai program
elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok
A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola 2016. november 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai
program alapján.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
A pedagógiai program megtekinthető:
az iskola honlapján
az iskola irattárában
az iskola igazgatójánál
A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
pedagógiai programját a szülői közösség 2017. október 03-án elfogadásra javasolta.
A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
pedagógiai programját az intézményi tanács 2017. október 03-án elfogadásra javasolta.
A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
pedagógiai programját a diákönkormányzat 2017. október 03-án elfogadásra javasolta.
A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
pedagógiai programját a nevelőtestület 2017. október 03-án elfogadta.
A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
pedagógiai programját jóváhagytam.
Szeged, 2017.11. 01.
Kiss László
intézményvezető
117
Záradékok, aláírások: