Atomenergia – pro és kontra:Paks kicsit közelebbrőlAtomenergiát az élreZsákutcában a nukleáris energia13-15. oldal

Szertár – a színfalak mögöttZsiros László Róberttel beszélgettünkt8-9. oldal

TétékásTétékásNyúzhttp://nyuz.elte.hu

http://issuu.com/tetekas_nyuz

HÖKTTKTTK

XLVII. félévfolyam 8. szám2013. december 11.

Plusz-Mínusz+-

47. félévfolyam 8. szám 2013. december 11.

Plusz-Mínusz

Karácsonyi koncert

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara 2013. december 15-én ad karácsonyi hangversenyt az Aula Magnában. Vezényel: Kovács László Liszt-díjas, érdemes művész.Program:

Händel: Concerto grosso op.6. nr.6.Twardowski: Hosanna II.Victoria: O Magnum MysteriumGyöngyösi Levente: Karácsonyi oratórium

Közreműködik: Ballabás Aliz szoprán, Szerekován János tenor, Csapó Johnny tenor, Blazsó Domonkos bariton, Labant Árpád Bence bariton, Kálmán László tenor, Silló György basszus, Pásztor Sándor basszus. Kon-certmester: Dúlfalvy Éva, hangképző: Dévity Zoltán.Belépőjegy: 1500 FtRegisztráció és jegyfoglalás a muvegy@zene.elte.hu címen.(2013. december 12-ig)Időpont: 2013. december 15. 19:00Helyszín: ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3. I. em.)Forrás: http://www.elte.hu

Továbbra is az élen

Az idei évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett a HVG Diploma kiadványában megjelent 2014-es felsőoktatási rangsor élén, amelyet az oktatói és hallgatói kiválóság alapján állítottak össze. Az ELTE a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Szegedi Tudományegye-temet, a Pécsi Tudományegyetemet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet megelőzve vezeti a listát. Az intézményi rangsor összeállításakor figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a nappali tagozatos képzésekre felvettek pont-átlagát, a nyelvvizsgával rendelkező felvettek számát, a középiskolai versenyeken helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, valamint az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók számát.Az összesített kari rangsor szerint a Bölcsészettudományi Kar hét éve őrzi elsőségét, a második helyre felzár-kózó Semmelweis Egyetem Általá-nos Orvostudományi Kar (SE ÁOK) előtt. Az ELTE Természettudományi Karát a harmadik helyen rangsorolták. A hallgatói kiválóság alapján az ország harmadik legjobb kara az Állam- és Jogtudományi Kar és a SE ÁOK lett, de az első tízben szerepel az ELTE Bölcsészettudományi Kara, Pedagógiai és Pszichológiai Kara és Természettudományi Kara is.A HVG rangsorai tíz képzésterület-re, illetve több mint negyven szakra készültek. Az idén kilencedszer megje-lent kiadványban ismertetik, milyenek jelenleg a végzettek elhelyezkedési mutatói, bemutatják az ágazatok mun-kaerő-piaci helyzetképét, illetve ada-tokkal szolgálnak az egyes képzéste-rületekről kikerülő pályakezdő diplo-mások által elérhető jövedelmekről is.A tavalyi eredményekről készített beszá-molónkat itt találja: http://ow.ly/rxV9I.Forrás: http://www.eduline.hu

ELTE Éjszakai Sport 2013

2013. december 13-án, a szorgalmi időszak utolsó napján az ELTE EHÖK és az ELTE-BEAC vár minden sportolni szerető és vágyó egyetemi hallgatót és dolgozót az ELTE Sporttelepen.A szokásos csapatsportágakon – és a III. ELTE Alumni focikupán – túl az egyéni sportok kedvelői az ELTE sportösztöndíjasainak és szervezőinek jóvoltából a közkedvelt TRX-et, aerobikot, sőt a Harry Potterből ismert kviddicset is kipró-bálhatják. Aerobic, spinning, kettlebell, jóga edzők, Éjszakai Fejlámpás Futás és TársasJátékBarlang is várják a vállalkozó szellemű érdeklődőket.Előzetesen jelentkezés az ELTE Éjszakai Sport hivatalos honlapján (http://ejszakaisport.elte.hu), de a helyszínen is lesz lehetőség a rendezvényen való részvételre.Időpont: 2013. december 13. 18:00–4:00Helyszín: ELTE Sporttelep (1117 Budapest, Bogdánfy Ödön utca 10.)Forrás: http://www.elte.hu

ELTE Hallgatói Ötletpályázat 2013

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központ az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal és az evopro Kft.-vel közösen innovatív ötletpályázatot hirdet az ELTE graduális vagy posztgra-duális képzésén résztvevő hallgatói számára.A pályázat célja egy innovatív, saját ötleten alapuló projekt beindításának elősegítése anyagi, illetve szakmai támogatás nyújtásával. A projekt az ELTE hallgatóinak és kutatóinak elképzeléseit piacképes termékké kívánja formálni, legyen az technológiai fejlesztés a biokémiában, műszaki, informatikai tudományokban vagy új kutatási módszer a szociológiában vagy akár a nyelvészetben. A pályázati felhívásra egyéni és csoportos pályázat benyújtására is lehetőség van. Csoportos pályázatot az Egyetem graduális és posztgraduális képzésén résztvevők oktatókkal közösen is benyújthatnak.Az ötletpályázat díjazottjai pénzjutalomban részesülnek az alábbiak szerint: I. helyezett – 400.000 Ft; II. helyezett – 200.000 Ft; III. helyezett – 100.000 Ft.Az ELTE Tudás- és Technológiatranszfer Iroda a támo-gatott pályázók számára a fenti, szabadon felhasználható pénzjutalmon túl segítséget nyújt ötletük megvalósításá-ban, üzleti partner keresésben, valamint lehetőséget nyújt a legjobbaknak abban, hogy projektjüket az ELTE Inno-vációs Napon széles érdeklődői kör előtt prezentálhassák (2014. február végén).A pályázat benyújtásának határideje: 2014. január 31. 16:00A pályázatokat e-mailben doc és pdf formátumban is kérik, a nyomtatott pályázatokat pedig postai úton az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központ (1056 Budapest, Szerb utca 21–23.) címre.Pályázati útmutató: http://pik.elte.hu/innovotletpalyForrás: http://www.elte.hu

TétékásNyúz

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle 3

TétékásNyúz XLVII. félévfolyam, VIII. szám.Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Béni Kornél. Főszerkesztő: Török Balázs.Vezetőszerkesztő: Saáry Ákos. Tördelőszerkesztő: Solymosi Emőke Olvasószerkesztők: Erdős-Anga Tímea, Vörös Évi.Címlap: Fodor Immanuel.Rovatok: Belszíni fejtés (subCsibe), Cooltér (Szalai Evelin), Helyvektor (Vörös Évi), Kritika (Karsai Richárd), Lágymányosi Portré (Törceee), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (Cili), Sport (Zakariás Barbara), TTT (Solymosi Emőke), Tudósítás (Béki Virág, Szalai Evelin).Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: nyuz@elte.hu. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomdában nyomdában 1200 példányban.A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (szerda 14:00-15:30) Déli Hali (00.732).

Szusszanásnyi idöZűrzavaros félévet tudhat maga mögött

a Szerkesztőség és az Tétékás Nyúz. Próbál-tunk az őszi félévben is a lehető legjobban dolgozni, csak sajnos ez nem mindig jött össze. A félév utolsó előtti lapszámát tartjá-tok a kezetekben, hiszen hátra van még egy tudományos különszám, amely viszont már csak a januárban jelenik majd meg.

Reméljük a következő félév során sike-rül megvalósítani azokat a terveket, amiket az elmúlt fél, egy év alatt nem igazán, vagy nem teljesen. Már most látszódnak, hogy lesznek valóban új dolgok az újság körül és akik hűséges olvasóink, azok tudják, hogy van, illetve volt pár olyan projekt amibe bele-bele vágtunk az elmúlt félévfolyamok során, de nem sikerült őket végig vinni. Ezeket is szeretnénk, ha tavasszal szépen, következetesen meg tudnánk őket valósítani.

A vizsgaidőszak is ránk esteledik már, így a szerkesztőségnek és nektek is sze-rencsés heteket kívánnék, ahogy BOLDOG KARÁCSONYT, szusszanásnyi kis időt a két ünnep és a vizsgák között, meg persze BOLDOG ÚJ ÉVET is!

Teljenek olyan jól az ünnepek, mint régen, amikor még nem vettük észre, hogy nincs elem a távirányítós autóban és a színes-zajos-világítós valamiből pedig a szülők direkt vették ki az elemet, hogy nekik is valóban kellemes legyen a Kará-csony. Mert ha nem figyelünk, hamar észrevesszük, hogy a Jézuska nem hozott elemet az autóhoz, onnan pedig csak pár év az, hogy nekünk kell beletenni azt.

Török BalázsFőszerkesztő

foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

Jelentkezz újságírónak a foszerkeszto@ttkhok.elte.hu-n próbacikkel és motivációs levéllel, vagy keress meg fogadóórámon

szerdánként 14:00 és 15:30 között a Déli Haliban!

Tartalomjegyzék

HÖK ..................................................4

(ELTE TTK DÖK)

TÁMOP .............................................5

(E-learning természettudományos tartalomfejlesztés az ELTE TTK-n)

Tudósítás .......................................6-7

(Újságíróklub az ELTE-n)

Interjú .............................................8-9

(Szertár a színfalak mögött)

Faliújság .....................................10-11

Tudósítás ...................................12-13

(Halálbüntetés pro és kontra; Paks kicsit közelebbről)

TTT .............................................14-15

(A paksi atomerőmű bővülése; Zsákutcában a nukleáris energia)

Helyvektor .....................................16

(Calgary)

Kritika ............................................16

(A zöld agy)

Cooltér ...........................................17

(Camus 100)

Belszíni fejtés ..................................18

Mozizóna ........................................18

(Adèle élete)

47. félévfolyam 8. szám 2013. december 11.

HÖK4ELTE TTK DÖKSikertelen doktorandusz önkor-mányzati választás a tétékán

A félév során sikeresen megalakult az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat, avagy az EDÖK, azonban a TTK kari választások sikertelenül záródtak. Ennek okairól, valamint a jövőbeni válasz-tásokról és úgy egyáltalán a Kari Doktorandusz Önkormányzatról szeretnék most nektek mesélni.

A 2011. évi új felsőoktatási tör-vényben a doktorandusz hallgatók képviseleti jogait elvették a HÖK-től, aki ezen túl csak a graduális kép-zésben részt vevők érdekképvisele-ti szervezeteként mőködik tovább. A doktoranduszok és doktorjelöltek nem maradnak azonban gyűjtőszer-vezet nélkül, hiszen a törvény azt is kimondja hogy az előbb tárgyalt hallgatók számára új önkormány-zatot kell létrehozni minden egye-temen.

Az ELTE-n az előző tanévben indult meg a szervezkedés, majd a tanév vége felé, 2013. május 27-én a Szenátus elfogadta az Egyetemi Dok-torandusz Önkormányzat (EDÖK) alapszabályát, amelyet alapvetően ideiglenesnek szántak. A konkrét lépések a szervezet megalakulásáért az idei évben indultak. A kari jelölt-állítás karunkon az augusztus 27. – szeptember 9. időtartamban zajlott. Mivel az időpont nem volt éppen szerencsés, valamint a kari kommu-nikációs csatornákat sem sikerült megfelelően kihasználni, összesen három jelöltet (köztük jómagam) sikerült állítani ahhoz képest, hogy az alapszabály átmeneti rendelke-zései összesen 30 fő megválasztását tette volna lehetővé.

Azon túl, hogy ilyen kevés jelölt volt, a háromból kettő azonos szak-ra is járt, így végképp elveszett a megfelelően diverzifikált jelöltlis-ta vonzereje. Nehezítő körülmény, hogy a küszöböt képző nappali doktorandusz létszámba beleszámí-tanak a passzív hallgatók is, vala-mint, hogy nagyon sokan külső intézetekben végzik napi kutatási munkájukat, így ha értesültek is a választásokról, nem feltétlenül volt motivációjuk csak ezért bejönni az egyetemre szavazni. A választások

során sajnos a kommunikáció nem ment gördülékenyen a választási bizottságnak, így a választási határ-idő meghosszabbításával sem sike-rült elérni a megalakuláshoz szük-séges alsó küszöböt. Végeredmény-ben a lehetséges 592 főből 129-en adtak le érvényes szavazatot, ami csak 21.8%-os részvételi arányhoz volt elég.

A végeredmény szomorú, már csak azért is, mert így az egyik leg-nagyobb karon nem alakult meg a képviselet, másrészt pedig mert

ugyanez mindegyik más karon sike-rült. Ugyan a beérkezett szavazatok nélkül a teljes egyetemi választás is érvénytelen lett volna, de egyetemi szinten a tétékás doktoranduszok-nak mégsincs képviselete, pedig a BTK-hoz hasonlóan három kép-viselőnk is lehetne a többi kar két főjével szemben az EDÖK küldött-gyűlésében. Talán a sors iróniája, hogy cserébe az egyetemi képviselet választott elnöke Ferdinandy Bence lett, aki jelenleg karunkon fizikus doktorandusz.

Persze más szemszögből megkö-zelítve egyáltalán nem volt meglepő a jelöltállítás és a választás sikerte-

lensége: az egész történet legfonto-sabb érintettjei, a kari doktorandu-szok nagy része valószínűleg semmi-féle információval nem rendelkezett arról, hogy mi is az a doktorandusz önkormányzat, miért kellene ebben neki résztvennie, és miért lenne jó neki, ha ő szavazna?!

Maga a doktorandusz önkor-mányzat léte mára tény, az értelme kapcsán pedig rövid gondolkodás után több érvet is találhatunk: fontos hogy jelen legyünk a kar különböző fórumain és testületeiben (Intézeti-, Kari-, Kari Doktori Tanács, Doktori Iskolák ülései, Kari Ösztöndíj Bizott-ság), ahol az elhangzó vélemények és döntések érintik a doktorandu-szokat és doktorjelölteket. Sokat tehetünk a képzésünk minőségéért, a munkakörnyezetünkért és egymá-sért, ha van egy olyan fórum, ahol meg lehet beszélni az adott program-hoz, intézethez, iskolához, vagy az egész karhoz tartozó, minket érintő problémákat és kérdéseket.

A DÖK egy lehetőség, hogy az egyetemi képzés tetejét alkotó dok-tori képzés hallgatói függetlenítsék magukat a graduális hallgatóktól, akiknek nyilván teljesen más igé-nyeik vannak az érdekképviselet terén. Itt már nincsen szó rendez-vényszervezésről, korrepetálásról, gólyatáborokról, a fókusz az oktatás minőségbiztosításán, a képzéssel kapcsolatos ügyintézés segítésén és gördülékenyebbé tételén, a szakmai lehetőségek kommunikálásán van.

A sikertelen választás természe-tesen magával vonja a megismétlé-sének szükségét is, erre pedig elő-reláthatóan a következő félév elején kerül sor, pontosabban február első két hetében (3–14.) a jelöltállításra, majd a következő két hétben (17–28.) a választásra. A cél az lenne hogy minden doktori iskolából érkezzen lehetőleg két fő jelölt, valamint hogy a választás végkimenetele sikeres legyen, azaz megfelelően sokan el is menjetek szavazni.

A közeljövőben frissülni fog a TTK DÖK honlapja, amit a ttkdok.elte.hu címen érhettek el. Amennyiben bár-milyen kérdésetek van, nyugod-tan forduljatok hozzám a ugyvivo@ttkdok.elte.hu címen keresztül!

Sándor Máté CsabaÜgyvivő

ELTE TTK DÖK

TétékásNyúz

HÖK TÁMOP 5E-learning természettudományos tar-talomfejlesztés az ELTE TTK-n

Az Eötvös Loránd Tudományegytem Természettudományi Kara és két konzorciális partnere, az iTStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- es Kutatóközpont Kft. (korábban Promt Számítástechnikai Oktatóközpont) és az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány 2011 végén elnyerte az „E-learning természettudományos tartalomfejlesztés” (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0073 sz.) pályázatot. A munka fő eredmé-nyei: digitális jegyzetek/könyvek, a képzési programok módszertani fejlesztése, az oktatók képzése az e-learning módszerek területén.

A projektben az ELTE Természettu-dományi Kar Földrajz- és Földtudomá-nyi, Matematikai és Biológiai Intézete, illetve a Tudománytörténeti és Tudo-mányelméleti Tanszék, valamint a Ter-mészettudományi Kommunikáció és Unesco Multimédia központ vett részt. Az említett tananyagokat is ezen oktatási egységek dolgozóihoz kötődnek írták. A tervezett 68 digitális mű szinte kivé-tel nélkül elkészült, ingyenesen letölthe-tőek a ttktamop.elte.hu és az elte.promt.hu oldalakról. A pályázat lezárása után ezek az anyagok a Nemzeti Tankönyvtárban is elérhetők lesznek, így még több hall-gatóhoz, érdeklődőhöz fognak eljutni. Aki végez olyan kurzust, ami köthető ezek közül bármelyikhez, annak érdemes átböngésznie a listát, hiszen számos tanu-lási segédletre lelhet. Ezek ugyanis nagy-részt hiánypótló munkák és a jelenlegi formájukban nagy segítséget nyújtanak a tanulásban, felkészülésben, számon-

kérésben. Nagy előnye az elektronikus tananyagoknak, hogy könnyen, akár napi szinten változhatnak a rendkívül gyorsan gyarapodó tudományos eredményeknek, valamint a változó oktatási igényeknek, képzési rendszereknek megfelelően. Ezt célként meg is fogalmazták a projekt résztvevői. Az e-tananyag adatbázis eléré-sére folyamatos változtatására, korsze-rűsítésére a TÁMOP pályázat lezárultát követően is lesz lehetőség.

A képzők képzése tekintetében összesen közel 183 oktató, 19 PhD hall-gató és 27 hallgató vállalta a tanfolyamo-kon való részvételt. A pályázat keretében szervezett 26 tanfolyamnak összesen 414 hallgatója volt, ami nagyban hozzájárult az oktatási tevékenységük új módszertani elemekkel való gyarapodásához. A tan-folyamokon elsősorban az elektronikus tananyagok előállításának és használatá-nak eljárásait ismertették, ezzel is hozzá-járulva a kor kívánalmainak megfelelő,

Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege:

197 049 000 FTA megvalósítás ideje: 2011.12.01. - 2013.09.30.

Kedvezményezett: Eötvös Loránd Tudományegyetem,iTStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- es Kutatóközpont Kft.

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány

E-LEARNINGTERMÉSZETTUDOMÁNYOS

TARTALOMFEJLESZTÉSAZ ELTE TTK-N

Nemzeti Fejlesztési Ügynökségwww.ujszechenyiterv.gov.hu

06 40 638 638

A projekt az Európai Unió támogatásával, az EurópaiSzociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

korszerű természettudományos oktatási anyagok megalkotásához. Az említett szervezeti egységekben már telepítésre került egy új, otthoni, egyéni felkészü-lést, tanulást támogató moodle felület. Reméljük, hogy ennek lesz gyakorlatban is mérhető, oktatás színvonalára közvet-lenül kiható eredménye.

Úgy érezzük, hogy a december 31-én lezáruló projekt nagyon sok új eredményt ért el. Megvalósult az eredeti célkitűzé-sünk: „segítséget adni ahhoz, hogy az egyetemeinkről kikerülő hallgatók a magyar értelmiség alkotó tagjává válja-nak és a megszerzett, nemzetközileg is magas szintű képzettségük alapján meg-találják és megállják a helyüket a munka-erőpiacon, az egész társadalom és a saját elvárásaiknak megfelelően.” Ez azonban rajtatok is múlik. Látogassatok el a projekt honlapjára, írjatok véleményeket, esetle-ges fejlesztendő területeket. Bármilyen észrevétellel, problémával forduljatok hozzánk bármelyik elérhetőségünkön. (l. alább és az alapitvany.elte.hu-n)

A projekt zárórendezvénye decem-ber 17-én (kedden) 11:30-kor lesz az Északi Tömb 0.81-es (Ortvay) termében, ide is várunk mindenkit, aki szeretne többet megtudni az eredményekről.

Dr. Sass MiklósSzakmai vezető, egyetemi tanár

miklos.sass@ttk.elte.hu Dukán András Ferenc

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány kuratóriumi elnök

elnok@alapitvany.elte.hu

47. félévfolyam 8. szám 2013. december 11.

Tudósítás6Újságíróklub az ELTE-nAz Index megmondta a frankót

Mégpedig most élőben, az ELTE TTK-n. A Tétékás Nyúz októ-ber 24-én tartott újságíróklubjának vendégei SzabóZ, Fiantok Dani és Mesterházi Dávid voltak, akik szerint néha szívás újságírónak lenni, de azért nagy buli.

Nem csak a közéletről, hanem az újságírásról is sokat meg lehet tanul-ni, ha valaki minden nap beleolvas egy-két Indexes cikkbe, de ennél még sokkal jobb, ha a saját fülével hall-ja az okosságokat, olyanoktól, akik benne vannak már pár éve a sűrűjé-ben. SzabóZ, Fiantok Dani és Mester-házi Dávid pontosan ilyenek, és most végre nem egysíkú történetvezetés-ről, tengerszint feletti magasságról vagy hengerűrtartalomról meséltek (na jó, arról is), hanem bevittek egy kicsit a kulisszák mögé is.

A pódiumbeszélgetés-temati-kájú klubesemény kicsit nehezen indult, egyrészt azért, mert a kérdező Boldi-zsár Mártonnak kellett pár perc, hogy belerá-zódjon a dologba, – nem kötözködésképp, olyan emberektől, akiknek töb-bek között az a munkája, hogy kérdéseket tesz-nek fel, biztosan nagyon nehéz jól kérdezni – más-részt pedig SzabóZ, aki később mindenre 10 per-ces választ adott, nem volt hajlandó bekapcso-lódni, amíg twitterre, vagy facebook-ra vagy tumblr-re (meg amik még vannak) ki nem posztolt valami nagyon fontosat. Aztán pont ő húzta fel a dolgokat a kicsit izgalmasból a wow-ba, amikor választ adott arra, hogy mennyire van még verseny-ben a “hagyományos újságírás” az Index-szel és társaival szemben.

A későbbiekben árnyalta a dol-gokat, mesélt a nyomtatott újsá-gokról is, számokkal megerősítve a tényt, amit az átlag médiafogyasztó már csak a saját szokásait megfi-gyelve is sejthet, hogy hónapról-hónapra drasztikusan csökken a print-eladás.

Mesterházi Dávid, akinek a pontos pozícióját nem jegyeztem

fel, mert hosszú, és úgyse mondana sokat, ennek kapcsán a sales-oldalról mesélt, meg arról, hogy hogyan kell az Indexnek megélnie a hirdetőkből. Szerinte kifutóban van a banner-biz-nisz, sok cég már nem is az olvasók, vagy a reklámcsík megjelenésével, hanem csak az átkattintásokkal, sőt néhány partner csak a hírportálon keresztül kötött szerződésekkel ará-nyosan fizet. Ez egyre jellemzőbb, így Dávid szerint nem lehetetlen, hogy pár éven belül lesz az Indexnek fizetős része. Ez rosszul hangzik, de ahogy mondta, ez nem annyira dur-va, mivel sok amerikai és angol por-

tálon is bevezették már ezt, és tény-leg nem kell magas árakra gondolni.

Abban mindhárman egyetértet-tek, hogy a fizetősség felé mutatnak a dolgok, példának a Netflix-et hoz-ták, ami egy amolyan á lá carte tévé-csatorna, és tök jól működik nem csak a legfejlettebb országokban .

Ez hülyeség, gondoltam én ekkor, hiszen ugyanaz a tartalom jobb, ha nem kell érte fizetni. De SzabóZ-nek elég jó ellenérve volt, pedig nem is tiltakoztam hangosan. Mégpedig az, hogy ő is Netflixezik, meg iTunes-ozik is, és van ugyan torrent, de ott kb. 10-ből 6-szor nem azt a tartalmat kapja meg, amit szeretne. Ha meg kifizet érte mondjuk 1 dollárt, akkor nagyobb az esély, hogy azt kapja,

amit várt. Jogos! Mondjuk nálam az arány tízből inkább négy, de az olcsó és minőségi szolgáltatás sokszor csá-bítóbb lehet az ingyen-gagyinál.

Fiantok Dani főleg a videókról, az IndexVideóról beszélt. Elmondta, ami persze nyilvánvaló, hogy a vide-ókat rengeteg pénzbe és időbe kerül leforgatni, és ezek általában nem hoz-zák vissza az árukat, de szerencsé-re a vezetés nem olyan, hogy emiatt lehúznák a rolót, és elküldenének 10-20 embert. Tényleg nagyon sokan szeretik hallani, látni is, hogy mi van a karakterek mögött, de míg ez a sta-tisztikában igen, a bevételben nem igazán látszik meg. A moderátor kér-dezte Danit a Bakancslistás (felmá-szós, megmászós, lecsúszós, kipró-bálós stb.) videókról is, s kiderült,

hogy ez egy különleges sikersztori, ugyanis egy nagy cég, a HTC látott fantáziát a kisfilmekben, s beszállt, mint szpon-zor. Cserébe nem is kell a nézők arcába tolni, hogy mennyire jó a legújabb mobiljuk, meg mennyi funkciója van.

Itt ért vissza valahol a beszélgetés a korábbi témához, azaz hogy a bevételszerzések egyik jó módja a termékel-

helyezés. Például Dani szerint a Bakancslista-széria esetében sokkal hitelesebb tud lenni egy mobilcég támogatása, mintha a Columbia csi-nálná ugyanezt. Azt is fontosnak tar-totta hangsúlyozni, hogy a szponzor sosem szólhat bele, hogy mi legyen a videóban.

A moderátor után a közönség is kérdezhetett, és mivel az újságíróklub-ba nagyrészt újságírók, vagy a szakma iránt érdeklődőt járnak, gyorsan arra terelődött a szó, hogy hogyan lehet bejutni például az Indexbe, meg hogy mennyit is lehet ezzel keresni. Tök jó volt ilyen őszinte kérdéseket, és főleg ilyen őszinte válaszokat hallani. SzabóZ szerint az első időszak nagy szívás, egy kezdőnek be kell írni magát

„Lehet termékelhe-lyezés, de hiteles-

nek kell maradni.”

TétékásNyúz

Tudósítás Tudósítás 7a szakmába, és ez beletelhet akár 4-5 évbe is, de ebben is időszakban is lehet annyit keresni, mint mondjuk egy pedagógus. Utána viszont azért kezd nagy buli lenni, ahogy meséli, az Index Flórián téri székházában elég-gé jó a hangulat, mindenki beszélget, kajál meg zenét hallgat. Dolgozni nem is mindig lehet, szóval a komolyabb, utánajárósabb cikkek inkább otthon születnek.

De azért vannak árnyoldalak még ilyenkor is, Dávid szerint pél-dául eléggé nehéz beleszokni, hogy nincsen percre meghatározott mun-kaidő, neki volt már 30 órás munka-napja is, amikor az ügyelet lejárta

előtt pár perccel jött a hír Michael Jackson haláláról. Olyankor persze nem lehet otthagyni a történéseket, hanem menni kell utána, olvasni, keresgélni még pár órát.

A kérdezők a web2-re is gyor-san ráterelték a szót. A srácok azt mesélték, hogy sajnos az Index kicsit lassan reagál a legújabb dol-gokra, facebook-ja is csak május óta van, miközben a NYTimes már snapchattel nyomul, de igyekeznek ezen változtatni, meg majd az app-ot is kipofozzák.

A konkurenciát sem lehetett meg-kerülni, de teljesen jó volt hallgatni, hogy nem a szokásos, erőltetett tiszte-letkörök futása ment, hanem a valódi lelkesedés a többiek iránt. SzabóZ elmesélte, hogy igen, eléggé rossz volt, amikor egy nagy csapat lelépett Uj Péterhez (444), de az kifejezetten

jó, hogy végre lehet versenyezni, lehet valakivel harcolni az olvasókért, lájkokért, mert az elmúlt években ez nem igazán adatott meg.

Az utolsó jó kérdések egyike arról érdeklődött, hogy mik a legközelebbi tervek, lesznek-e nagy változások, és hogy mi most az aktuális nagy pro-jekt. Kiderült, hogy nagy projekt nincs (vagy csak nagyon ügyesen eltitkol-ták, ahogyan a nagy projekteket szo-kás?), az Indexnél volt már újítás, volt már forradalom (blogketrec, Index2 stb.) most az a cél, hogy ismerősek maradjanak, megbízható, egyenlete-sen jó színvonalat tartsanak.

Izgi volt, ügyesen kérdeztünk, a vendégek pedig ügyesen válaszol-tak, köze sem volt egy sajtótájékoz-tatóhoz. Köszi a Tétékás Nyúznak, várjuk a folytatást!

Szőke Dániel

„Van 444, vég-re van ellenfél!”

Pályázat – Út a diplomához összefoglalóA pályázat célja:

Az esélyteremtő ösztöndíj- és önköltség-támogatási program célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyze-tű, kiemelten a roma hallgatók felsőoktatási esélyegyenlőségének javítása, felsőfokú tanulmányaik megkezdésének folytatásának támogatása.

Támogatás– Vissza nem térítendő, előfinanszírozásos.– A komponens: max. 200.000 Ft ösztöndíj 10 hónapra 2013. szeptember 2 – 2014. június 30. között.– B komponens: max. 220.000 Ft / félév önköltség támogatás (önköltség min 60%-a, max 85%-a lehet!).– Akkor jogosult a második félévben is megkapni, ha teljesíti a mintatanterv 50%-ának megfelelő kreditértéket és

hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

Pályázók köre:– 2013. őszi és tavaszi félévében magyarországi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban lévő önkölt-

séges magyar állampolgár hallgató (alap, mester, osztatlan, nappali, esti, levelező).– A komponens: hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű (nemzeti felsőoktatási törvény alap-

ján) vagy utógondozásban részesül; ha 25 év feletti akkor ha havi jövedelme nem haladja meg a minimálbért vagy regisztrált álláskereső vagy ha nem munkavállaló/álláskereső, akkor jövedelme nem haladja meg a 114.000 Ft-ot.

– B komponens: önköltséges ÉS (lásd A komponensnél) – ha más program fedezi az önköltséget, nem pályázhat!– Támogatott hallgatók legalább 50%-ának romának kell lennie!Határidő: 2013. december 23. 24:00; Benyújtás: elektronikusanBővebb információ: http://www.emet.gov.hu/_userfiles/felhivasok/ut_a_diplomahoz/2013/felhivas

47. félévfolyam 8. szám 2013. december 11.

Interjú8Szertár – a színfalak mögöttZsiros László Róberttel beszélgettünk

Ez alkalommal a Szertár (http://www.szertar.com) névre hallgató blog készítőjével, Zsiros László Róberttel csevegtünk. A blogot bizo-nyára sokan ismeritek és követitek az izgalmasabbnál izgalmasabb kísérletek miatt; most ennek hátterébe és a készítő életébe nyerhet-tek egy apró betekintést.

Milyen célközönségnek találtad ki a Szertárat? Ki(k)nek ajánlod főképp a blog követését?

Korábban az volt az elképzelésem, hogy bizonyára huszonévesek, egyete-misták nézik majd a videókat. Hamar kiderült viszont, hogy sokkal fiata-labbak is rákattantak, sőt, több hely-ről hallottam vissza, hogy fizikaórán vesznek elő kísérleteket a blogomról. Ez egyrészt nagyon jólesik, másrészt azóta a nyelvezetre és a szóhasználatra is jobban oda kell figyelnem. Vannak visszajelzések arról is, hogy egész kicsi gyerekekkel is kísérleteznek szülők, nagyszülők a videók alapján. Igyek-szem néha-néha olyan videókat is fel-tenni, ami kifejezetten nekik szól.

Amikor épp nem blogolsz, mivel töltöd az időd? Mi a szakterületed/szakmád, ami-vel a mindennapokban foglalkozol?

A papírjaim szerint kertészmérnök vagyok és jogász, illetve növényi mole-kuláris biológiai témában csináltam a doktorimat. Jelenleg egy olyan ügy-nökségnél dolgozom, ami természet-tudományos és műszaki szemléletet hivatott széles körben megismertetni.

A jogász szakma eléggé eltér a másik természettudományos végzettségedtől. Milyen megfontolásból szereztél egy ilyen irányultságú diplomát is?

Féltem, hogy unatkoznék hétvé-genként. Viccet félretéve, érdekelt a jog is és az a gondolkodásmód is, ami a társadalomtudományokkal foglalko-zókat jellemzi. Egyáltalán nem bántam meg azt az öt évet. Rengeteg izgalmas dolgot tanultam, remek tanáraim vol-tak, akik a tanítási módszerekkel is inspiráltak.

Olvasható az oldalon, hogy a Csodák Palotájában dolgoztál. Mikor és hogyan kerültél ide? Szeretted az ottani munkát? Mit kellett pontosan csinálnod? Létezik-e

olyan, hogy „álmaid munkája” és ha igen, mi volna az?

A CsoPa, vagyis Csodák Palotá-ja egy nagyon fontos állomás volt az életemben. Körülbelül hét évet dol-goztam ott – eleinte diákmunkában, majd főállásban. Voltam kiállítótéri demonstrátor, előadó, később pedig kiállításvezető. A Csodák Palotájá-nak mottója nagyon régóta az, hogy „a világ érdekes” – tök mindegy, ki milyen munkakörben dolgozik a CsoPában, a cél az, hogy ezt bizo-nyítsuk a magunk játékos módján. A CsoPa nem csak azért egy álommun-ka, mert vannak szakmai kihívások, hanem azért is, mert egy nagysze-rű közösség kovácsolódik ott össze. Egyébként nehezen tudom definiál-ni az álommunkát. Ha valamit nem tudok élvezettel csinálni, akkor nem is csinálom.

Milyen szakmai múlttal rendelkezett a többi munkatársad a CsoPában?

A legváltozatosabb háttérrel jöttek diákok. Természetesen sokan termé-szettudományos, műszaki területeken tanultak, de sokan voltak leendő taná-rok, gyógypedagógusok is. Sokszínű volt a társaság ebből a szempontból is, ami szerintem rengeteget segített abban, hogy tanuljunk egymástól, és élvezetesebb legyen a munka. Ennek pedig végső soron a látogatók is haszonélvezői.

Említetted, hogy Lisszabonban élsz. Munkaügyben költözték ki esetleg? Mesél-nél arról, hogy mi csábított ki? Jártál már más országokban is a karriered kapcsán?

A Csodák Palotája után egy ideig „szabadúsztam” Magyaror-szágon. Részben vittem tovább az ismeretterjesztő-innovációs műso-romat a Klubrádióban (három évig szerkesztettem és vezettem), részben pedig ráfeküdtem a disszertációmra.

A védés után nem sokkal futottam bele egy álláshirdetésbe, amit úgy éreztem, rám szabtak. Bár akkor még egyálta-lán nem tudtam portugálul, a szakmai anyagom meggyőzte őket és felvettek. Korábban EU-s projektek kapcsán dol-goztunk már együtt többször is ezzel az intézménnyel. Fura most belülről látni és tapasztalni, hogyan működik egy olyan intézmény, amelyhez Portu-gália-szerte húsz „csodák palotája” tar-tozik. Teljesen mások a dimenziók akár más országokkal is összehasonlítva. Elég sok helyen megfordultam eddig szerte Európában, az Emírségekben és Ausztráliában.

Mit kell most konkrétan csinálnod? Mi a feladatod?

A Ciencia Viva (http://cienciaviva.pt) feladatai sokkal összetettebbek, mint amit eddig bárhol láttam hasonló intézmé-nyeknél. Igen nagy szerepet vállalunk az általános iskolai oktatásban, részben taná-rok továbbképzése révén, részben pedig azzal, hogy egy múzeumi iskolát tartunk fenn, ahová alsó tagozatos osztályok jön-nek tanulni meghatározott időre. Renge-teg kiscsoportos foglalkozást, műhely-munkát rakunk össze gyerekeknek óvodástól középiskolás korig. Ezeknek a szervezése nem hozzám tartozik, viszont közvetve, a foglalkozások kidolgozá-sán keresztül szerepet vállalok benne. Az utóbbi időszakban azonban felme-rült, hogy a kiállítóterünk méltatlanul elhanyagolt. Bár a látogatók maguk is fel tudnák fedezni a maguktól értetődő, jól megtervezett játékokat, azonban fel-merült az igény, hogy próbáljuk meg ezt is „személyre szabni”. A kiállítótéri csa-pattal így azon dolgozom, hogy minél teljesebb élményt nyújthassunk az egyedi látogatóknak is.

Kerestek már meg médiumok együtt-működési szándékkal? Mennyire nagy az

FOT

Ó: V

ER

A M

EN

INO

, CIE

NC

IA V

IVA

TétékásNyúz

Interjú Interjú 9ilyen felkérések és szereplések gyakorisága az életedben?

Nemrég csináltam magamnak egy kis statisztikát, amiből kijött, hogy átlagosan kéthavonta jön megkeresés kisebb-nagyobb-legnagyobb produk-ciós cégektől, tévéktől, honlapoktól. Ha most egyben kinyomtatnám az összes eddig elkészített ismeretterjesz-tő műsortervet, jó vaskos anyag repül-ne a kukába. Magyarország kicsi piac, és a tudomány iránt érdeklődő réteg még szűkebb. Dicséretes, hogy ennek ellenére most vannak csatornák, akik belefognak saját gyártású műsorokba.

Melyik volt a kedvenc kísérleted és melyik a legnehezebb, amit megcsináltál eddig?

Nagyon gyakran kapom ezt a kérdést, de nincs kedvenc kísérletem. Amikor bemutatok másoknak kísér-leteket, igyekszem ahhoz igazodni, hogy mi tetszhet nekik, mivel tudom az érdeklődésüket felkelteni. Amikor magam ügyködök valamin, akkor az mindig valami kihívásra adott válasz. Azt élvezem, ha van egy – bármi-lyen triviálisnak tűnő – kérdés, és azt sikerül valahogy igazolni. Pláne, ha viszonylag kevés csúsztatással sike-rül úgy megfogalmazni, hogy mások is megértsék. Szerintem ez az igazán

nehéz. Gyakran el is vérzem rajta. De ebből lehet tanulni!

Részben a tudományos ismeretter-jesztés fontossága miatt jött létre a Szer-tár? Honnan meríted az ötleteket, illetve vannak-e kísérletek, amiket egyedileg találtál ki; milyen az arány ezek között? Tudsz olyanról, amikor tőled vettek át valamilyen ötletet?

Nem tudom, mennyire fontos a tudományos ismeretterjesztés. Nyilván az, de erősen túl van ez az egész misztifikálva. Nyilván kelle-nek olyan anyagok, ahonnan lehet meríteni, ha egy kicsit a dolgok mögé akarunk pillantani, és ehhez próbálok egy eszközt biztosítani a Szertáron. A jelenségek léteznek, azokat nem tudom kitalálni, de nem is ez a cél. A bemutatásban talán tudok eredetit, vagy legalábbis rám jellemzőt adni. Annak pedig örülök, hogy megje-lentek „Szertár-klónok”. Különösen, hogy fiatalok csinálják. Volt már olyanra is példa viszont, hogy egy srác egy iskolai versenyre egy az egy-ben az én videómból vágta ki az anya-gokat, felmondta hozzá szó szerint az én szövegemet, majd a logómat a sajátjával kitakarva adta le a kisfilm-jét. Ez, fogalmazzunk úgy, bosszan-tott. Még akkor is, ha jó helyezést ért

el vele… Ellenben legalább tudom, hogy jó volt, amit csináltam.

Mely ilyen saját blogodhoz hasonló „Szertár-klónokat” ismersz? Kérlek, nevezz meg néhányat, amely szerinted jó! Érdemes ezeket is követni? Mutatnak be egyedi és külön-leges kísérleteket?

Egyedi vagy különle-ges kísérlet?! Nincs ilyen. Vannak ritkán látottak, van-nak masszív előkészületet igénylők, nagyon alapos magyarázattal ellátottak; de az, hogy kinek mi a külön-leges, egyedileg dől el. Az, hogy vannak kísérle-tezős blogok, nem hiszem, hogy ebből a szempont-ból fontos. Nagyon jó, hogy a diákok foglalkoz-nak a témával, inspirálják egymást. Így lényegében tapasztalat útján, szóra-kozva tanulnak. Ha nem

is tudományokat, de módszertant mindenképpen. Van, ahol erős taná-ri mentorálással rögzítenek kísér-leteket (ilyen például a debreceni Jókísérlet csapata), van, ahol diákok maguk álltak össze (pl. a Garázs). Az efféle videós projektek abban is segítik a készítőiket, hogy ki merje-nek állni, és elő tudják adni a mon-dandójukat. Ez később az egyetemen, pláne kutatóként nagy hasznukra fog válni.

Vannak jövőbeli terveid újításról vagy valami változtatásról a blogon?

A legnagyobb újítás a bloggal kapcsolatban talán az lenne, ha neki tudnék állni újra rendszeresen csi-nálni a videókat. Sajnos a technika és az idő is hiányzik hozzá. Meg persze vannak más projektjeim, más kihí-vások, amik rengeteg időt vesznek el. Nehéz egyensúlyt tartani. Pedig tudom, hogy sokan hiányolják a rendszeres kísérleteket...

Milyen projektekben veszel épp részt és milyen kihívások várnak rád a közeljövőben? Az ezekben való részvétel folyamán szoktál olyan inspirációt kapni, amelyből még egy izgalmas kísérlet és blogbejegyzés születhet később?

Bár volt egy listám, hogy milyen kísérleteket szeretnék rögzíteni, a Szertáron lévő kísérletek nagy része mégis külső inspiráció eredménye. Láttam valahol valamit, kérdeztek valahol valamit, eszembe jutott vala-miről valami és így tovább. Ráadásul az inspirációk nem mindig tudomá-nyos területről érkeznek. Például egy pénzmosásról szóló büntetőjog óra után csináltam azt a videót, ahol alkohol-víz elegyben átöblítem a pénzt, majd meggyújtom. Érdekes-sége ennek a videónak, hogy egy büntetőjogi speckollon a tanárnő ezt a videót hozta fel példának humoros kezdésként, amelyben is a következő mondatom hangzik el: „na, most nem erről a fajta pénzmosásról lesz szó”. Szerintem nem tudta, hogy én is a teremben ülök.

Írsz esetleg másik nem-videós blogot is? Ha igen, ez miről szól? Van más hob-bid is ezen kívül?

Nem írok. Nagyon sok minden érdekel, mindig rápörgök valamire. Most épp az Arduinoval barátkozom.

Solymosi Emőke

Csatlakoznál a szerkesztőséghez?Írj a foszerkeszto@ttkhok.elte.hu-ra!

Jelentkezz újságírónak vagy

szerkesztőnek! FOT

O: H

TT

PS:

//WW

W.F

AC

EB

OO

K.C

OM

/IM

MA

NU

EL

60

XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia

Részvételi felhívás

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT), az Emberi Erőforrások Miniszté-riuma és a Magyar Tudományos Akadémia fővédnökségével, továbbá a felsőoktatásban érintett minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, szervezetek, alapítványok erkölcsi, szakmai, valamint anyagi támogatásával 2015 tavaszára meghirdeti a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (XXXII. OTDK).

A tudományos diákköri (TDK) mozgalom a magyar felsőoktatás legszélesebb bázisú, legát-fogóbb tehetséggondozási formája, az önképzés, az elitképzés és a tudósképzés színtere. A mes-terek körül kialakuló TDK műhelyek ösztönző légkörében születtek és születnek meg a legtöbb tehetséges diák első tudományos élményei, sikerei is ezekhez a műhelyekhez kötődnek.

Az OTDT a XXXII. OTDK meghirdetésével felhívja az egyetemi és főiskolai diákságot, hogy színvonalas pályamunkáikkal, alkotásaikkal nevezzenek az intézményi minősítő TDK konferenciákra, ahol megszerezhetik a XXXII. OTDK-n való indulás jogát, és így az országos konferencián pályatársaik és szakterületük legkiválóbb szakemberei előtt is bemutathatják eredményeiket. Az OTDT egyidejűleg arra kéri a felsőoktatásban, a tu-dományban, illetve a gyakorlatban dolgozó oktatókat, kutatókat és fejlesztőket, hogy mesterként, bírálóként segítsék az új nemzedék szakmai kibontakozását.

ELTE HALLGATÓI ÖTLETPÁLYÁZAT 2013

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központ az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal és az evopro Kft-vel közösen innovatív ötletpályázatot hirdet az ELTE

graduális vagy posztgraduális képzésén résztvevő hallgatói számára

Pályázati felhívás A pályázat célja egy innovatív, saját ötleten alapuló projekt beindításának elősegítése anyagi, illetve szakmai támogatás nyújtásával. Ne feledd, hogy az innovatív ötletek hatalmas karrier lehetőséggel kecsegtetnek. Most megkaphatsz minden segítséget a megvalósításhoz!

Projektünk célja, hogy az ELTE hallgatóinak és kutatóinak elképzeléseit piacképes termékké formáljuk, legyen az technológiai fejlesztés a biokémiában, műszaki, informatikai tudományokban vagy új kutatási módszer a szociológiában vagy akár a nyelvészetben.

Pályázói kör A pályázati felhívásra egyéni és csoportos pályázat benyújtására is lehetőség van. Csoportos pályázatot az Egyetem graduális és posztgraduális képzésén résztvevők oktatókkal közösen is benyújthatják.

A díjazás mértéke: Az ötletpályázat díjazottjai pénzjutalomban részesülnek az alábbiak szerint:

I. helyezett: 400.000 Ft II. helyezett: 200.000 Ft III. helyezett: 100.000 Ft

Az ELTE Tudás- és Technológiatranszfer Iroda a támogatott pályázók számára a fenti, szabadon felhasználható pénzjutalmon túl segítséget nyújt ötletük megvalósításában, üzleti partner keresésben, valamint lehetőséget nyújt a legjobbaknak abban, hogy projektjüket az ELTE Innovációs Napon széles érdeklődői kör előtt prezentálhassák (2014. február végén). A díjazott pályázatok száma: Várhatóan összesen 3 db

Pályaművek benyújtása A pályázat benyújtásának határideje: 2014. január 31. 16:00 óra A pályázatokat e-mailben és papíron is be kell nyújtani. E-mailben doc és pdf formátumban is kérjük a jokan.anita@rekthiv.elte.hu e-mail címre, a nyomtatott pályázatokat pedig postai úton az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központ, 1056 Budapest, Szerb utca 21-23. címre várjuk.

A PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓT MEGTALÁLOD A http://pik.elte.hu/innovotletpaly CÍMEN!

47. félévfolyam 8. szám 2013. december 11.

Tudósítás12Halálbüntetés pro és kontraDr. Tóth J. Zoltán előadása

A Be aware and share programsorozat első alkalmán Dr. Tóth J. Zoltán büntetőjogász a halálbüntetés helyzetéről és a téves bírói ítéletekről tartott előadást. A Forum Corvinumtól szokatlanul, a programot kifejezetten kis létszámra tervezték.

Elrettentő erőAz előadás egyik célja az volt, hogy

színteret adjon a halálbüntetést ille-tő vitáknak, ezért is egy nagy körben helyezkedtünk el, egymással szemben. A vita sajnos az utolsó percekben kibon-takozó kérdésfeltevésre redukálódott, a megosztó téma és az előadó elhivatott-sága ellenére.

Sok büntetési formának, így a halál-büntetésnek sem mindig érvényesül a visszatartó ereje, éppen ezért a módszer elfogadása szempontjából két csoportra oszthatjuk az ítélkező szaktekintélye-ket és laikusokat. A retencionisták a legsúlyosabb szankció mellett érvelnek, mondván, minél végzetesebb a büntetés, annál több embert tart vissza a bűncse-lekmény elkövetésétől. A másik oldalon az abolicionisták állnak, akik azt vallják, hogy a halálra ítélésnek nem lehet igazi

elrettentő ereje. Ennek bebizonyítására a büntetőjogász több érvet is felvezet. Ha valaki gyilkosságot akar elkövetni, akkor vagy hirtelen felindulásból, egy úgynevezett pszichológiai drive hatása alatt, vagy pedig előre mérlegelve, szá-molva minden következménnyel cselek-szik. A rögtönzött gyilkosságok legtöbb-ször egymáshoz közel állók között törté-nik, alkohol befolyása és a pszichológiai drive köde alatt, tehát nem megelőzhető.

Az előre kitervelt bűntettek esetén pedig az elkövetők eszesebbnek hiszik magu-kat a hatóságoknál, így nagy részüknél szintén nem hatásos a büntetés vissza-tartó ereje.

A rendszerváltás hatásaMagyarországon a rendszerváltás

után, a kommunista időszak véget értével megszűnt a halálbüntetés. Ahhoz, hogy eldönthessük, melyik oldalra állunk, tud-nunk kell, hogyan is alakult az elmúlt húsz évben az elkövetések száma.

1991–92-ben másfélszeresére nőtt a ráta, amit az abolicionisták a politikai és társadalmi változások okozta feszült-ségeknek tulajdonítanak. Megszűnt az állam gondoskodása, a munkanélkü-liek száma jelentősen megnövekedett. Megjelentek a különböző társadalmi devianciák, az emberek nagyobb része

fordult alkoholhoz, illetve kábítószerhez. Jókora valószínűséggel a társadalomban bekövetkezett értékválságnak köszönhe-tő ez a változás. A gyilkosságok mellett az összesített bűncselekmények száma, főleg a vagyon elleni elkövetések szintén megsokszorozódtak.

Amennyiben a feltételezésünk helytálló, az értékválság elhomályoso-dásával a trendnek fordított irányt kel-lene vennie. Azonban az összbűnözés

nem mérséklődött különösebben, 450-500 ezer körüli éves átlag jellemző. Ezzel szemben sokkal kevesebb az életel-lenes bűncselekmények elkövetésének a száma, az ugyanis elérte az eddig tapasz-talt minimumot.

A büntetőjogász szerint csak akkor tudnánk megállapítani, hogy van-e értelme a szankció alkalmazásának, ha létezett volna egy rendszerváltás utáni időszak, ahol engedélyezett a halálbün-tetés, így viszont csak feltételezésekkel gazdálkodhatunk.

Juszticmord Mindezek után a juszticmord kérdése,

vagyis a téves bírói ítéletek kerültek terí-tékre. Viszonylag gyakori eset, azonban általában titokban marad, hiszen valójában senkinek sem érdeke, hogy a helytelen bíró döntések napvilágra jussanak.

Egyrészt nem lehet jóvátenni, hiába kapnak pénzbeli kártérítést a hozzátar-tozók, miután szélmalomharcot vívtak ártatlan szerettükért. A börtönben töl-tött éveket sem tudja senki visszaadni. Emellett a hatóságok általában nem küz-denek azért, hogy bebizonyítsák saját alkalmatlanságukat, habár volt rá példa Magyarországon, hogy felülvizsgáltak egy lezárt ügyet, méghozzá a móri gyil-kosság esetét.

Vegyük sorra, mi vezethet jusztic-mordhoz. Ha már a nyomozó rendőr hibázik, akkor képtelenség igazságosan ítélkezni. Emellett a bíró, ügyész és pszi-chológiai szakértő felületessége vagy pedig a kirendelt ügyvéd érdektelensége vezethet jogtalan ítélethez.

Az előadó Pusoma Dénes esetét emelte ki, aki ártatlansága ellenére beismerő vallomást tett saját kezűleg írt levelében. Pusomát egy idős asszony gyilkosságával vádolták meg, akinél kerti munkákat végzett délutánonként. Az ügyvéd nem nyújtott be fellebbe-zést, ráadásul előkerült a tárgyaláson egy úgynevezett vamzer, Pusoma cel-latársa, akit az ügyész tanúskodásra biztatott különböző enyhítések ellené-ben. Kiderült, hogy nem vettek figye-lembe minden vallomást, de akkor már késő volt, a vádlott öngyilkos lett.

Az előadás végén, a különböző juszticmord-történetek elmesélése után a szervezők három példányban kisorsolták Dr. Tóth J. Zoltán újonnan megjelent könyvét, ami „A halálbünte-tés egyetemes és magyarországi jogtörténe-te” címet viseli.

Béki Virág

TétékásNyúz

Tudósítás Tudósítás 13

tunk sugárkaput, 400 és 120 kW-os megszakítót, lecserélt műszereket és berendezéseket, például a Szimulá-tor korábbi számítógépét, ami szin-tén akkora méretváltozásokon ment keresztül, mint minden más elektroni-ka. Megtudtuk, hogy milyen szerepet vállal az Erőmű a környező települések életében.

Szimulátor KözpontBár a Szimulátor Központba már

nem vihettünk be semmilyen telefont vagy fényképezőgépet, az utolsó képen az eredeti kontrollszobát láthatjátok, aminek ugyan így néz ki a másolata is a Központban, ahol kipróbáltunk

különböző vészhelyzeteket. Megéztük, milyen az, amikor leáll az egyik pri-merköri keringető szivattyú. Ilyenkor a biztonsági programok egyensúlyi álla-potba hozzák az erőmű többi részét, hogy ne kerülhessen sor balestre.

Törceee

Paks kicsit közelebbrőlBarangolás az atomerőműben az EKSZ-szel

Az Energetikai Szakkollégiummal voltunk üzemlátogatáson Pak-son, ahol a Karbantartó és Gyakorló Központot, a Szimulátor Központot és végül az Atomenergetikai Múzeumot látogattuk meg. A fenti képen pedig a blokkonként 2-2 gőzturbinához tartozó forgórész előtt a csapat.

KGYKA Karbantartó és Gyakorló Köz-

pont létrehozásának terve az atomerő-mű vezetésében fogalmazódott meg, amit a Nemzetközi Atomenergia Ügy-nökség (IAEA) is támogatott, elindítva így az úgynevezett Oktatási Modell Projektet, amelynek Paks és a KGYK szolgált mintapéldául. 1997-ben jött létre, német és lengyel atomerőművi főberendezéseket használtak fel ben-ne, amelyeket sosem üzemeltek be, így inaktívak – nem sugároznak. Ez azért volt nagyon fontos, mind a hazai vezetőknek, mind az IAEA-nak mert így lehetővé vált a fiatal karban-tartó személyzet képzése is, valóságos környezetben.

Így láttunk valódi reaktortartályt, ahol az SZBV-elnyelő kazetták és az ÜA-42t urán töltet helyezkedik el, itt

megy végbe a reakció, melegszik fel a víz. A névleges állapotban 297oC-ra felmelegedett víz az ún. melegágon lép ki a reaktorból, és jut el a gőzfej-lesztőbe. A gőzfejlesztő hatalmas (3,2 m átmérőjű, 12 m hosszú – szerelőakna a képen), fekvő henger alakú hőcseré-lő, amelyben a víz hőjének egy részét átadja a szekunder kör vizének, miköz-ben a primer köri víz 267oC-ra hűl le. A radioaktív primer köri víz a gőz-fejlesztőben 5536 db 16 mm átmérőjű fűtőcsövön (harmadik kép) áramlik át, így forralva fel a gőzfejlesztőben lévő inaktív szekunder köri vizet.

Atomenergetikai MúzeumA múzeumban megtudtuk, hogy a

Kenton-hagyaték részeként, hatalmas szakirodalom áll rendelkezésre azok számára, akik kutatni szeretnének, lát-

47. félévfolyam 8. szám 2013. december 11.

Természet-Tudomány-Technika14Atomenergiát az élreA paksi erőmű bővülése

Az energiaellátás mai világunkban igen fontos téma, hiszen már elképzelni sem tudjuk napjainkat áram nélkül ebben a modern korban, amit élünk. Egyszerű példaként gondoljunk csak bele, milyen lenne egy este lámpafény nélkül – gyertyát maximum áramszünetkor gyújtunk kicsit megrémülve, a szabadban pedig csak szórakozásképp hajtjuk nyugovóra fejünket néha egy forró nyári estén.

Megújuló vs. nem megújulóEgyre vitatottabb témává válik

napjainkban az energia forrása, ahogy a nem megújuló forrásainkat fokoza-tosan emésztjük fel, s azok kifogyóban látszanak. Szénbányáink lassan már csak a történelemkönyvekben díszeleg-nek, s ma már a bányászvárosok felnö-vekvő nemzedékei is maximum a szob-rokból és emlékművekből szerez némi tudomást nagy- és dédszülei mestersé-géről. A kőolaj még kritikusabb pont, harcok is folynak érte, a pénzben mért értéke pedig rohamosan nő napról napra. Ez utóbbi a gázra is jellemző, gondoljatok csak a téli fűtésszámlákra. A legjobb becslések szerint földi kész-leteinket tekintve a kőszén 130 évre, kőolajkészleteink nagyjából 54 évre, a földgáz 60 évre és az atomenergiá-ban alapanyagul szolgáló urán 42 évre lehet elegendő. Ezen kis számok után könnyen belátható, hogy minél előbb új megoldást kell találnunk energia-szükségleteink fedezésére, ha ilyen életvitelt kívánunk folytatni.

Erre a válasz pedig nem más, mint a megújuló ener-giaforrások, amelyek felhasz-nálhatóságán és kivitelezé-sén egyre többen dolgoznak. Így mára fokozatosan teret nyernek, ámbár szükség is van rájuk a fentieket látva. Hozzá kell tenni azt is, hogy ezek ter-mészetkárosító hatása jóval cse-kélyebb, mint az előzőeké – nem fokozzák az üvegházhatást, nem szennyezik a levegőt vagy a tiszta vizeket, amelyek nem mellesleg rengeteg állat szaporodási helyét és élet-terét biztosítják. Szerencsére országunk-ban is terjedni látszanak ezek a források. Egyre több helyen láthatunk manapság napkollektort például. A vidékre, kertes családi házba költöző kicsit tehetősebb emberek, akik gondolnak a környeze-tükre és a technikai fejlődéssel is lépést

tartanak, biztosan felszereltetik a tetőre a messziről villódzó fekete téglalapokat. Ide tartozik még a víz- és a szélenergia is; utóbbi igen költséghatékony, így roha-mosan nő népszerűsége. Az osztrák határ felé autózva jó párat szemügyre vehetünk a szélforgó-óriásokból, vagy hivatalosabb nevükön szélturbinákból, amelyek a kitermelés eszközei.

Atomenergia hazánkban – PaksEzen fajta energiatermelés forrása

sajnos az előbbi kategóriába tartozik, mégis az összes oda tartozó típus közül az atomerőművek a legkevésbé kártéko-nyak (káros gázok, hulladék) és a legha-tékonyabb energiatermelők.

Kicsiny országunkban egyetlen atomerőmű található a Duna-menti Paks városában, amely jelenleg négy reaktor-ral üzemel. Ezen blokkok mindegyike 500 MW elektromos teljesítményű. s ezzel az ország áramtermelésének 46%-át, fogyasztásunknak pedig 37 %-át teszik ki. A tavalyi évben nagyjából 15 TW vil-lamos energiát köszönhettünk ezeknek.

Teljesítménynövelő és üzemidő-hosz-szabbítási projekt is folyamatban van a még nagyobb hatékonyság érdekében; utóbbi célja, hogy 30 év helyett akár 50-et is működhessenek a blokkok, amelyek életideje azonban véges: tervezett leállítá-suk 2032-2037 között esedékes. Az áram-termelés hátramaradó részét ma főleg az oroszoktól vásárolt gáz teszi ki. Megújuló

forrásaink egyelőre igen csekély hányadát teszik ki a termelésnek sajnos, még gyer-mekcipőben jár a dolog. Habár az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi tanszéke, a Károly Róbert Főiskola és a Szent István Egyetem kutatói által készített Erre van előre! című tanulmányban 2040-re már százalékos részvételt jósolnak a megújuló forrásoknak az energiatermelésben, sőt, állításuk szerint addigra mind az atom-energiát, mind a fosszilis tüzelőanyago-kat felválthatnák a természetkímélőbb források. Ezen ötletekről és tervekről a http://zemonline.hu oldalon még többet tudhattok meg.

Az energiaszükséglet fedezésének céljából jelenleg a paksi erőmű két új blokkal való bővítése lett a megoldás, amely feladat lépései gőzerővel folynak. Sok bonyodalom volt a felvetés körül, majd 2009 márciusában végül is az Országgyűlés megszavazta a tervezet létrejöttét és a munkálatok megkezdé-sét. A kétkedések és az ellenhang érthe-tő egyébként; az atomerőművek egyik hátránya ugyanis a hatalmas költség, a két új reaktor szakértők becslése szerint akár 3000 milliárd forintot is felemészt-het majd. A másik tényező pedig az emberi félelem. Elég csak a szomszédos Ukrajna egykori katasztrófájára visz-szaemlékezni, illetve figyelembe venni azt a tényt, miszerint az elhasználódott reaktorok radioaktív hulladéknak szá-mítanak, amelyek kezelése nem megol-dott a mai álláspont szerint.

Üzembe helyezésüket egyéb-ként 2025-re jósolják, amikor a jelen-leg meglévő négy reaktor még szin-

tén működőképes lesz, ezért ebben az átmeneti időszakban többlettermelés – körülbelül 26-28 TW-os évi teljesítmény – várható Pakstól, amelyet Szer-bia és Horvátország irányába tudnánk értékesíteni.

Veszélyek, balesetekMegkerülhetetlen az árny-

oldalak említése a téma kapcsán, hiszen ezek nagyban közreját-szanak terjedésük sebességében.

A fent említett Csernobil mellett legutóbb a japán Fukushima erőművének kataszt-rófája borzasztott el mindenkit. Sokak álláspontját változtatták meg ezek a való-ban nagyon elgondolkodtató balesetek, ezért a politikai, társadalmi és gazdasági tényezők egyre inkább befolyásolják az atomerőművek jövőjét.

Solymosi Emőkeí

TétékásNyúz

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika 15Zsákutcában a nukleáris energiaThree Mile Island, Чернобыль, 福島第一原子力発電所

A nukleáris baleseteknek köszönhetően radioaktív szennyező anya-gok árasztják el a világot, s ha ez még nem lenne elég, az erőművek szabályszerű működése mellett is keletkezik radioaktív hulladék, amit több évtizedre biztonságban kell tartani. Ez a feladat áthárul a következő generációra, azonban senki sem vágyik ilyen örökségre.

Kockázati tényezőkA korábbi nukleáris katasztrófákra

való tekintettel, úgy gondolom, tisztában kell lennünk e nagyon is kockázatos ener-giatermelési formának veszélyeivel. Ezt azonban nem segíti az atomipart körül-lengő titkolózás, a balesetekről terjengő manipulatív információk pedig csak rontanak az emberiség szemében amúgy is gyenge lábakon álló atomerőművek megítélésén. Az eltuso-lások listája nem rövid, ide tartozik a radioaktív anyagok illegális kiöntése, repedések a reaktorban, s ki tudja még mi.

A veszélyek már az urán kibányászásával kezdődnek. A szóban forgó radioaktív elem más sugárzó atomokra bomlik szét, míg végül stabil ólom lesz belőle. Ennek köszön-hetően a bányászott érckőzetek olyan atomokat is tartalmaznak, amelyek radioaktivitása jóval intenzívebb, ilyen például a tórium, a radon, és a rádium. Amikor ezeket a kőzeteket kibányász-szák, már ezzel is szennyező anyagokat juttatnak környezetünkbe, megmérge-zik vizeinket.

Az erőművekben évente tonnaszám keletkező hulladék még súlyosabb prob-lémát jelent. Ezeket raktározni kell, s mi több, óvni kell a jövő terroristáitól, hiszen számukra ez tűnhet a legkézenfekvőbb megfélemlítési módszernek. Jelenleg nincs olyan ország, ahol a rendkívül radioaktív hulladékok elhelyezése teljes mértékben megoldott lenne.

A növekvő energiaéhség csak fokoz-za a helyzet instabilitását, a beruházási költségekről nem is beszélve.

Végül van még egy tényező, amit sosem szabad figyelmen kívül hagy-nunk az atomenergiát illetően, és ez az emberi tévedés lehetősége. Ez természe-

tesen bármely technológiánál felróha-tó, mint kockázati elem, de a nukleáris technológia szempontjából azonban egy kisebb tévedés is rettenetes következ-ményekhez vezethet. Vegyük példá-ul a négyes számú reaktor mérnökeit Csernobylban, akiknek felelőtlen ügy-ködése balul ütött ki 1986. április 26-án.

Tiltakozó tömegekAz atomerő-

művek működ-tetését régóta szakmai és poli-tikai kereszttűz öleli, számos hozzáértő és lai-kus ellenzi az

ilyen létesítmények fenntartását és új erő-művek megépítését. Az ellenzők tábora csak gyarapodott a csernobili katasztrófa, illetve a Three Miles Island-i és a fukushi-mai baleset óta.

Két évvel a fukushimai atomerőmű baleset után tömegek tódultak Tokyo utcáira, hogy kifejezzék tiltakozásukat a japán kormány azon kijelentésével szemben, miszerint minél előbb újra kell indítani a leállított létesítményeket. Az előző kormány hiába ígérte, hogy 2030-ra teljesen felhagynak a nukleáris

energiatermeléssel, az új miniszterelnök más álláspontot képvisel. A katasztrófa előtt ötven blokk működött, most pedig csak kettő vesz részt az áramtermelésben. A szigetország földrajzi adottságait nézve nincs könnyű helyzetben energiatermelés szempontjából, tehát érhető a kormány sürgetése, az importált energiahordo-zók, a földgáz és kőolaj súlyos költségei nagy terhet jelentenek. Ennek ellenére nem fordítanak nagyobb hangsúlyt az alternatív energiaforrások kiaknázására, pedig a lehetőség adott a szél- és vízener-gia kihasználásának szélesítésére is.

A tiltakozás nem csak Japánban fajult tettlegességig, október végén a dél- koreai keresztények negyven napos böjtbe és imába kezdtek, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris katasztrófák globális veszélye-ire és persze a reaktoraik üzemzavarainak lokális problémáira.

Európai stratégiaFukushima után az egész világon fel-

erősödtek a vélemények, azt illetően, hogy az atomenergia termelés nem működhet biztonságosan, így Németország 2022-ig bezárni tervezi összes erőművét, emellett Svájcnak is hasonló tervei vannak.

Egyes európai országok, például a velünk szomszédos Ausztria nem épített sohasem erőművet, és nincs is szándé-kában. Ugyanez elmondható a szelek által uralt Dániáról is, de például Ang-liában még igen sokkal találkozhatunk, Franciaországban pedig az összáram-ter-melés 85%-át adják a nukleáris erőművek.

A kelet- európai régióban pedig továbbra sem jelentek meg ilyenfajta kezdeményezések. A 2008-ban bekö-

vetkezett gazdasági világválság, az állan-dósult energiaéhség megváltoztatja az emberek hozzáállá-sát, mondván, hogy megfelelő techno-lógiát alkalmazva gazdaságosan, és a környezetkímélő módon jutnak ener-giához. Több ország újabb blokkok építé-

sét tervezi, és hazánkban is ugyanez a cél motiválja a kormányt a paksi erőmű fenntartása és bővítése tárgyában.

Azonban az uránkészletek sem áll-nak rendelkezésre korlátlan mennyiség-ben, de ennek megoldása is a következő generációra fog hárulni.

Béki Virág

47. félévfolyam 8. szám 2013. december 11.

Helyvektor & Kritika16Calgary – egy rejtett kincsAhol a villamos kanyarodik

Minden nap erre járok haza, és sokszor fürkésztem a villamosról, vagy lestem be az ajtón, ám sosem tudtam eldönteni, hogy milyen hely lehet ez. Nem rég azonban végre rászántam magam, és belép-tem ebbe az eddig ismeretlen birodalomba.

Kívülről abszolút nem tudom eldön-teni a szűk bejáratról, mely fölött egy juharfa levéllel díszített felirat hirdeti alig kivehetően a hely nevét, hogy mi ez. Lehet akár egy puccos romkocsma-étterem, de a legolcsóbb talponálló is nézhet ki így. Ám a télen-nyáron kint levő asztalka, és a rajta levő mécsesek kedvesen hívogatnak: „térj be hozzánk!”

Belépve olyan ez az egész, mint-ha egy óriási lakást bezsúfoltak volna másfél szobába. Pontosan nem tudom mikori lakást, de az biztos, hogy én még akkor nem éltem, amikor az itt található holmik nagy része készült. Van itt minden: székek, kanapék, kis-asztalok egymás hegyén-hátán; vitrin teletömve bizsuval; képek a falon, egy szabad négyzetcentimétert sem hagy-va, tájképtől kezdve kiskutya fotóig; papagáj, kutya és pianínó.

A kínálat igen változatosnak tűnt, a gyönyörűséges sörcsap sajnos épp nem üzemelt, de nem is bántuk, mert egy finom forralt bort fogyasztottunk el 380 Forintért. Úgy tűnt, ezen a helyen

nem lehetne találni két egyforma bög-rét vagy poharat.

Később megérkezett egy idősebb hölgy, aki hangosan telefonált a házi vezetékes telefonon. Kicsit beszélget-tünk vele, elmesélte, hogy itt időnként az Operett Színház társulata szokott megfordulni, a pianínón maga Fáy And-rás játszott, amíg még élt. Ő szerezte

például Kovács Kati, vagy Harangozó Teri dalait. Később, némi utánaolvasás után beazonosítottam a hölgyet: ő a tulajdonos lehetett, Szabó Viktória, aki egykor topmodellként dolgozott.

Még a falon szépen lassan mellém leereszkedő pók sem tudta elrontani a hangulatomat. Ez is hozzátartozott az összképhez.

A hely Valentin napon tartja a szü-letésnapját – tavaly volt a huszadik – és a fent említett hírességeken kívül több-ször megfordult itt Cseh Tamás, de a mai napig jár erre Fenyő Iván, Péterffy Bori, vagy Bródy János.

Ha már a hírességeknél tartunk, és eljöttünk ide, a 17-es villamos Margit-hídi végállomásához, szálljunk is fel rá, és gyorsan menjünk el vele öt megállót, egészen a Katinyi mártírok parkjáig. Itt található a Gyertyás nevezetű kis kézműves bolt, ahol a Karthago együt-tes egykori dobosa gyárt szebbnél szebb gyertyákat. Amint belépünk, egy csengő jelzi az ajtónál jöttünket, és egy-ből előkerül a „Mester”, aki elkalauzol ebben a színes világban. Hagyomá-nyosan olyan helyekről szoktam írni, ahol kapható sör, kávé, vagy legalább süti: ezek itt is megvannak, csak mind viaszból, és meg is lehet őket gyújtani.

Szóval érdemes nyitott szemmel járni, és új helyeket felfedezni, mert számos csoda van elrejtve a mi gyönyö-rű fővárosunkban.

V. Évi

A zöld agySoha nem kapott még olyan figyel-

met a környezetvédelem, mint amelyre manapság példákat látni világszerte. A II. Világháború után ütötte fel legelő-ször a fejét a környezetszennyezés egyre növekvő problémája. Mivel a globalizá-ció folyamatának beindulása is ekkorra datálható, a tömegtermelés és a társada-lom nyomására a hulladékok felgyülem-lése is nőttön nő. Azonban még nem késő tenni Földünk megvédése érdekében – bár a környezetpusztítás veszélyére már ötven-hatvan éve is felhívták a figyel-münket az igazi szakemberek. Bár nem a WWF, hanem: a sci-fi írók.

Frank Herbert nevét sokan talán a mára kultikussá avanzsált Dűne (1965) kapcsán ismerhetjük, amely-ből készült filmfeldolgozás is, amo-lyan „egyszer nézhető” kategóriában. Persze nehéz egy olyan összetett és

kidolgozott történetet vászonra vin-ni – pláne pár órás intervallumban –, mint amit Herbert kiagyalt, viszont a sci-fi alapművét megalkotó író kreált még jópár említésre méltót.

A Zöld Agy (1966) történetében valahol a nem túl távoli jövőben járunk, amikor az emberiség totális kontroll alá vonta a Föld élővilágát, miközben lénye-gében kiirtotta a teljes rovarvilágot. Ugye ismerjük Einstein véleményét a méhek kipusztulásáról? Mivel a rovarvilág legstrapabíróbb élőlényei, ezért a méhek pusztulását tartják a legvégső figyelmez-tető jelnek egy visszafordíthatatlan vál-tozásról. A bolygó különböző zónákra osztott: az elnéptelenedett Vörös és a kontroll alatt álló Zöld zónákra. Ez utób-biakat az emberiség úgy gondolja, hogy fennhatósága alatt tartja, ám a dolgok akkor kezdenek érdekessé válni, ami-kor valahol Brazíliában egy rendkívüli élőlénnyel kerülnek szembe: egy gigan-

tikusra nőtt rovarral. Mivel értetlenül állnak a jelenséggel szemben, ezért egy tudóscsapat a még több furcsaságot rej-tő Brazíliába utazik, ahol megdöbbentő felfedezést tesznek.

A címszereplő nem más, mint egy hatalmas organizmus, amely a bolygó élővilágának egyfajta kollektív tudata-ként jelenik meg és aki – az emberrel ellentétben – nem dominanciára, hanem szimbiózisra törekszik. Több fejezetben is „megszólal” és kifejti véleményét az emberek növekvő dominanciaigényé-ről, valamint egy élhetőbb, utópisztikus jövőképet fest le.

A könyv rávilágíthat arra a koránt-sem elhanyagolandó tényre, hogy a természet erőivel szemben semmi esé-lyünk, és ha egyszer lakhatatlanná tet-tük Földünket, ezt az élő, lélegző óri-ás-organizmust, amely mindannyiunk otthona, akkor egyre csak kevesebb lesz.

Michael Kay

TétékásNyúz

Helyvektor & Kritika Cooltér 17Camus 100A konferenciasorozat záró darabja

Albert Camus Nobel-díjas író, filozófus 1913. november 7-én született. Idén lenne 100 éves. A híres francia emlékére szerveztek egy egész éven át tartó konferenciasorozatot, amely most, október 17–18-án zárult.

A megmozdulás az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének Francia Tan-széke, az Egyetemközi Francia Központ és a Paris 3 Sorbonne Nouvelle CIEH-CIEFi központja a Budapesti Francia Intézet támogatásával vehette kezdetét. Az első felvonásra május 31-én került sor a Párizsi Magyar Intézetben.

Ezt követte június 12–14-én egy doktorandusz konferencia az ELTE-BTK-n „Camus a 21. században” cím-mel. Ezt az ELTE BTK Irodalomtudo-mányi Doktori Iskolája, Francia Nyelv és Irodalom Tanszéke és az ELTE Egye-temközi Francia Központja (CIEF), valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem Művészetelméleti Tanszéke hirdette meg. Ezen minden BA-s, MA-s és PhD-s hallgató részt vehetett. A cél az volt, hogy mindenki lehetőséget kapjon arra, hogy megmutassa, hogyan tekintenek az íróra, mit látnak benne. A téma ennek megfelelően Camus volt, mint színházi személy, mint irodalmár, mint filozófus, mint közösségi ember. A köszöntő beszédet Kállay Géza, az ELTE Irodalomtudományi Doktoris-kola vezetője mondta, amelyből kitűnt mennyire odavan az író munkássá-gáért: „Úgy írt az élet leggyönyörűbb pillanatairól is, hogy közben minden gondolatot gyötrő fájdalommal vegyí-tett. Minden boldog pillanat mögött ott rejlett a kín is”. Károly Krisztina szerint ez egy fantasztikus lehetőség volt arra, hogy a jövő doktorai egy-más érveléseit, kutatásait meghallgatva bővíteni tudják saját területeiket nem-zetközi szinten is. Már ez a konferencia is nagysikerű volt, amelyet az is mutat, hogy nyolc ország doktoranduszai vet-tek részt rajta, sőt Hegedűs D.Géza is ott volt a Vígszínházból, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.

És most, október 17–18-án elérke-zett a záró rész, amelyre 30 nemzet-közileg elismert kutatót, tudóst vár-tak. A helyszín szintén az ELTE-BTK Trefort-kertje volt. A konferencia nyelve

francia, angol volt, de előfordult, hogy magyarul szólaltak fel az előadók.

Itt már azért komolyabb volt a téma: Camus európai fogadtatása, vagyis a különböző fordítások, kiad-ványok és magának a személynek a megítélése. Ebben a témában a legfon-tosabb Horváth Krisztina, a francia tanszék vezetője szerint, az író 1951-es A lázadó ember című írása, hiszen: “Ebben a műben számol le Camus a nyugati kommunista pártokkal, a kora-beli létező kommunizmussal, a dikta-túrával és a totalitárius rendszerekkel”.

Ez nem éppen pozitív megítélést ered-ményezett számára többek között Fran-ciaország felől. Magyarországgal már más volt a helyzet, hiszen támogatta az 1956-os forradalmat, kiállt mellette.

A kommunista államokkal szintén nem volt túl jó a „kapcsolata”. Ennek egyik fő oka, hogy mélységesen elítélte a halálbüntetéseket, amelyeket filozófiai érveléseivel támasztott alá.

A nemzetközi megítélése végül is megfordult. Erre a rendszerválto-zásokig kellett várni. Horváth Krisz-tina ezzel kapcsolatban így fogal-mazott: “Camus ekkor olyan ethosszá vált, akire következetes baloldali értékei

és antifasizmusa miatt a baloldaliak, a kommunizmus elleni bírálata miatt pedig a jobboldal egyaránt hivatkozhat”. Ez addig ment el, hogy pár éve a francia elnöknek az az ötlete támadt, hogy a Panthéonba kellene átvitetni Camus hamvait.

Erről a kettősségről tartottak elő-adásokat méltán elismert kutatók, Dezső Tamás köszöntő beszéde után, amelyek két teremben zajlottak. A konferencia egyik elnöke Horváth Krisztina volt. Két-három előadáson-ként tartották meg a vitákat, vetették fel a kérdéseiket.

Szó volt Camus és a mai filozó-fia összehasonlításáról, Wittgenstein osztrák filozófussal való kapcsolatba hozásáról. Roxana Zanea, aki Bukarest-ből érkezett, Camus romániai fogad-tatásáról beszélt. Még az Algériában megjelent irodalmi munkásságáról is akadt előadó, de szó volt az olasz, a spanyol, a finn, a lengyel, a magyar megítéléséről. Sőt a költészetéről, a színházi elfogadottságáról is. A Pécsi Tudományegyetemről érkezett Bene Adrián Mészöly Miklóst is szóba hoz-ta Camus kapcsán. Vitatkoztak arról, hogy ő valójában metafizikus vagy filo-zófus, író vagy filozófus.

Ezekből az előadásokból is lát-szik mennyire megosztotta a népet Camus alakja, életútja, voltak akik gyűlölték, voltak akik magasztalták, voltak, akik elítélték, de van, ahol még tananyagkén is oktatják.

A Budapesti Francia Intézet kitett magáért, méltón emlékeztek meg a világhírű író-filozófusról. A konferencián túl irodalmi remix előadással, amely a Közöny című regénye alapján készült, és interak-tív kiállítással is köszöntik Camus-t 100. születésnapja alkalmából . Az intézetnek a médiatárában nov-ember 30-ig megtekinthető a Párizsi Francia Intézet virtuális kiállítása is, amely az író életútját mutatja be.

A kettősség magában Camus-ban is benne rejlett, nem is mutatná ezt semmi jobban, mint saját szavai: „Akárhogy történt, a magamon végzett hosszú tanulmányok után felfedeztem az emberi lény feneketlen kettősségét. Akkor aztán megértettem – mert soká kutattam az emlékezetemben –, hogy a szerénység segített a csillogásban, az alázat a győzelmeimben és az erény a zsarnokságomban.”

Szalai Evelin

47. félévfolyam 8. szám 2013. december 11.

Belszíni fejtés & Mozizóna18

Adèle életeIgen, ez az a film, amiben két lány

szerelmes lesz egymásba, és minden olyasmit csinálnak a mozivásznon, amit a szerelmesek szoktak. Ha ezen felülemelkedtél, és megvetted a jegye-det, hogy megnézd, akkor biztosan nagyon tetszeni fog.

Egy olyan filmről van szó, amiben nagyon sok a bor, a cigaretta, és a tész-ta. Ezen kívül pedig a kék: kék a külö-nös lány haja, akin megakad a randira igyekező Adèle tekintete, a kapuk, a virágok, a festmények. Ahogy a bol-dogság, ez a szín is lassan eltűnik a főhős környezetéből, majd ezzel pró-bálja azt újra visszavarázsolni az éle-tébe – például egy ilyen színű ruhával.

De nem csak ezzel a színmágiá-val ragad magával a történet: végig közeli képeket láthatunk a szerep-lőkről, az arcuk összes rezdülését megfigyelhetjük. A rendezőnek igen nagy szerencséje volt, ugyanis Adèle Exarchopoulos kiválóan meg tudta nekünk mutatni az összes érzését, minden leolvasható volt róla.

A zene is fontos tényező: a már említett kulcsfontosságú randira igyek-vő résznél egy különleges hangszeren, a Hang Drum-on játszik egy utcaze-nész. Ugyanezt a dallamot halljuk később, hasonló szituációban.

Ágyjeleneteket is láthatunk bőven, amik szintén hitelesek – talán ezek adták a filmnek a legnagyobb hírve-rést, nem véletlenül. Nemcsak hogy

mindent (de tény- leg, szó szerint mindent) meg- mutatnak ekkor, de azt ráadásul jó sokáig. Ennek szükségességét úgy indokolták, hogy ha min-dent be akarunk mutatni egy sze-relemről, akkor miért pont ez maradna ki?

A történet igen egyszerű és meg-szokott: két ember megismeri egymást, szerelmesek lesznek, csúnya vitákkal elválnak útjaik, de mégis örökké hiá-nyoznak egymásnak, csak sajnos nem ugyanannyira.

Azért nehéz ebből filmet készíteni, mert minden egyes nézőnek van ilyes-miről tapasztalata, így könnyen hazug-gá válik a film, és a néző úgy megy ki a moziból, hogy nem volt életszagú, amit látott.

Ennek a filmnek mégis sikerült. Itt minden valódi volt: a könnyek, Emma fogai közti rés, ami a moso-lyainál látszott, és az indulat, ahogy kihajította a lakásból szerelmét, amikor megbántotta. Teljesen elsodort, és hiá-ba volt 3 órás, pont az utolsó jelenetnél jutott eszembe, hogy ugye még jó soká-ig tart? Így nem érhet véget! Pedig de. A végefőcím után én is úgy szaladtam el, mint a főhősnő az utolsó jelenetben, és a mozi után pár sarokkal még a sírás is utolért.

É.LA VIE D’ADÈLE (francia, 2013, 179 perc).Rendezte: Abdellatif Kechiche.Forgatókönyv: Abdellatif Kechiche, Ghalia Lacroix.Szereplők: Léa Seydoux (Emma), Adèle Exarchopoulos (Adèle), Salim Kechiouche (Samir), Benjamin Siksou (Antoine).Pontszám: 9/10.

SzámolósSzevasztok! Ez alkalommal egy

tematikus lapszámot tarthattok keze-tekben, amely az atomenergia téma-körére épül, így főképp Pakssal, kis hazánk atomfővárosával foglalkozik. Ennek kapcsán jutott eszembe egy városok nevét – köztük Paksot is – említő rejtvény, amelyben számokat kell az egyes betűkhöz társítanotok. Mindezt úgy, hogy az egyenlőségek helyesek legyenek; azaz a városok egyes betűit összeadva a jobb olda-lon feltüntetett összegeket kapjátok. Matekos hallgatótársaink előnyére szolgál kicsit mostani feladványunk, de rajtuk kívül is kellemes agytorná-zást nyújthat bárkinek.

A 6. szám logikai feladványának helyes megfejtői, vagyis a nyertesek: Jankó Zsuzsanna, Takács Kristóf és Németh Rita. Gratulálunk Nektek, csokijaitokat az Északi Haliban vehe-titek át! Kellemes számolgatást a hétre!

subCsibe

Aszód = 72Baja = 59

Csopak = 77Eger = 65Érd = 49

Farád = 72Göd = 31Gyál = 82Győr = 64

Gyula = 100Heves = 45Hévíz = 56

Kapolcs = 107Kőszeg = 79Makó = 45

Martfű = 99

Ózd = 41Őr = 33

Paks = 42Pápa = 38Pécs = 70

Prügy = 81Rönök = 81

Sály = 86Sáta = 64

Siklós = 138Solt = 79Tata = 38

Tokaj = 65Újszász = 155

Vác = 46Vésztő = 79

A Á B C D E É F G H I Í J K L M

N O Ó Ö Ő P R S T U Ú Ü Ű V Y Z

Belszíni fejtés & Mozizóna