trÉnerkÉpzŐ program - cesie · tanulmányok sikeres elvégzésében valamint a veszélyeztetett...
TRANSCRIPT
TRÉNERKÉPZŐ PROGRAM
A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
Jelen kiadvány a szerző véleményét tükrözi, a Bizottság semmilyen formában nem felel a kiadványban található információk felhasználásáért.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 2 / 179
A programot a CAPE projekttel közösen hozták létre.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 3 / 179
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 4 / 179
Tartalom
1. MODUL - BEVEZETÉS .............................................................................................................. 8
1.1 fejezet A KÉPZÉSI PROGRAM ISMERTETÉSE ................................................................... 10
1. feladat: A képzési programmal kapcsolatos elvárások ................................................ 13
2. feladat: A saját erősségeid és gyengeségeid – egyéni feladat ..................................... 14
2. MODUL: KARRIERMENEDZSMENT KÉSZSÉGEK (KMK) ......................................................... 15
2.1 fejezet Karriermenedzsment készségek - bevezetés ..................................................... 16
Karriermenedzsment készségek - bevezetés ........................................................................... 17
2.2 fejezet Karriermenedzsment készségek ......................................................................... 24
Karriermenedzsment készségek........................................................................................... 25
1. feladat: Írd le, mennyire fontosak a karriermenedzsment készségek a te területeden!
.......................................................................................................................................... 27
2.3 fejezet A karriermenedzsment készségek főbb kategóriái ............................................ 28
2. feladat: Melyek a legfontosabb karriermenedzsment készségek a területeden? ....... 32
2.4 fejezet Kulcskompetenciák ............................................................................................. 33
A 8 kulcskompetencia .......................................................................................................... 34
3. feladat: A 8 kulcskompetencia fontossága a területeden............................................ 38
Szakirodalom .................................................................................................................... 39
3. MODUL MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK ................................................................................ 41
3.1 fejezet - Munkaerő-piaci ismeretek ............................................................................. 43
3.1 fejezet – Munkaerő-piaci ismeretek .............................................................................. 46
3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal .................................................................. 48
Mit árul el a munkaerő-piaci információ? ............................................................................ 50
1. feladat........................................................................................................................... 54
Mit várnak el a munkaadók egy alkalmazottól? ................................................................. 55
A diákok mely készségeit kell fejleszteni (az igényfelmérés alapján)? ................................ 61
1. feladat: Személyes készségek és jellemzők .................................................................. 68
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 5 / 179
2. feladat Egyéni profil ..................................................................................................... 70
3. feladat – Hogyan dicsérjünk és hogyan fogadjuk a dicséretet? ................................... 71
4. feladat: Munkaalkalmasság .......................................................................................... 72
Hogyan tud a munkavállaló megfelelni a piaci igényeknek? ............................................... 73
3. feladat: Karrierterv ....................................................................................................... 76
3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal .................................................................. 77
Hogyan lehet felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal – állásra jelentkezés módjai ........... 80
1. feladat........................................................................................................................... 86
A kapcsolatépítés jelentősége .............................................................................................. 87
2. feladat........................................................................................................................... 90
Mit tehetnek az iskolák azért, hogy áthidalják a távolságot a diákok és a munkaadók
között? .................................................................................................................................. 91
3. feladat........................................................................................................................... 95
Szakirodalom .................................................................................................................... 96
4. MODUL EGYÉNI ÉS TÁRSAS KÉSZSÉGEK ............................................................................... 98
4.1 fejezet – Egyéni és társas készségek ............................................................................ 100
1. feladat: “Miben vagyok jó?” ....................................................................................... 101
2. feladat: “Mely kompetenciákkal rendelkezem és melyekkel szeretnék rendelkezni?”
........................................................................................................................................ 102
4.2 fejezet – A szöveg tartalma .......................................................................................... 103
1. feladat: “Rajzolj egy négyzetrácsot” .......................................................................... 104
2. feladat: “Állásinterjú szimuláció” ............................................................................... 106
4.3 fejezet A csapatmunka fogalma ................................................................................... 107
1. feladat: “Építs hidat!” ................................................................................................. 109
2. feladat: “Útvonaltervezés” ......................................................................................... 110
5. MODUL SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK ......................................................................................... 111
5.1 fejezet A célkitűzés mint a tervezés-szervezés eleme ................................................. 113
1. feladat “A diák céljai” ................................................................................................. 116
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 6 / 179
Workshop 1. feladata “SMART cél vagy sem?” .............................................................. 117
Workshop 2. feladata “SMART cél kitűzése” ................................................................. 118
Workshop 3. feladata: “SMART karriercél” .................................................................... 119
5.2 fejezet Az időgazdálkodás mint a tervezés-szervezés kulcseleme ............................... 120
1. feladat: Egy héten keresztül jegyezd fel, mivel mennyi időt töltesz! ........................ 123
2. feladat Töltsd ki az alábbi, halogatásról szóló gyorstesztet: ...................................... 124
Workshop 1. feladata: “Időgazdálkodási eszközeim” .................................................... 125
Workshop 2. feladata: “Fontos és sürgős” ..................................................................... 126
Workshop 3. feladata: “A halogatás leküzdése” ............................................................ 128
5.3 fejezet Problémamegoldás ........................................................................................... 129
Problémamegoldás – áttekintés ........................................................................................ 131
1. feladat: ‘Írj le egy olyan helyzetet, amikor sikerrel oldottál meg egy komplex
problémát!’..................................................................................................................... 136
2. feladat A problémamegoldás “IDEAL” modellje ........................................................ 137
3. feladat: A mérges ügyfél ............................................................................................ 139
4. feladat: Versenytársak ............................................................................................... 140
5. feladat: Reflexiós feladat ............................................................................................ 142
6. feladat: Rajzold le a problémát! ................................................................................. 144
6. MODUL – GYAKORLATI ALKALMAZÁS: A “CAPE” BEÉPÍTÉSE A TANTERVBE ...................... 145
6.1 fejezet Reflexió a tantermi gyakorlatra ........................................................................ 147
6.1 fejezet: REFLEKTÁLÁS A TANTERMI GYAKORLATRA ..................................................... 148
6.1.1 feladat: Reflexió a tantermi gyakorlatra ............................................................... 150
6.1.2 feladat: Iskolai oktatás revíziója ............................................................................ 152
1. munkalap .................................................................................................................... 153
Folyamatos reflexió (formatív) ....................................................................................... 154
6.2 fejezet A “CAPE” terv kidolgozása ............................................................................... 155
6.2 fejezet: A CAPE terv kialakítása .................................................................................... 156
6.2.1 feladat: A karrierre nevelés újragondolása ........................................................... 158
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 7 / 179
2. munkalap .................................................................................................................... 159
3. munkalap .................................................................................................................... 160
6.2.2 feladat: Tematikus terv kidolgozása...................................................................... 161
4. munkalap: Tematikus terv elkészítése ....................................................................... 162
4. munkalap: A tanítás tematikus megtervezése (CAPE terv) ........................................ 163
Folyamatos reflexió (Formatív) ...................................................................................... 164
6.3 fejezet A karrierre nevelés beépítése a tananyagba ................................................... 165
6.3 fejezet: A KMK beépítése a tantervbe ......................................................................... 166
6.3.1 feladat A tanterv kidolgozása ................................................................................ 168
5. munkalap: Tanterv ..................................................................................................... 169
6.3.2 feladat: Tanóra megtervezése, CAPE beágyazása ................................................. 170
6. munkalap: Óravázlat .................................................................................................. 171
6.3.3 feladat: Óra megtartása ........................................................................................ 172
7. munkalap: Ismeretek beépítése a tanításba ............................................................. 173
6.3 fejezet Folyamatos reflexió (formatív) ......................................................................... 174
6.4 fejezet Reflexiós gyakorlat .......................................................................................... 175
6.4 fejezet: Reflexiós gyakorlat .......................................................................................... 176
6.4.1 feladat: Reflexiós gyakorlat ................................................................................... 177
6.4.2 feladat: Önreflexió (szummatív)............................................................................ 178
8. munkalap .................................................................................................................... 179
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 8 / 179
1. MODUL - BEVEZETÉS
IDŐTARTAM (óra) 1
Tanítási módszer személyesen
Leírás / összefoglalás
Értelme
A Cedefop (2010) kiemeli, hogy a karrier-tanácsadás segít a
tanulmányok sikeres elvégzésében valamint a veszélyeztetett
fiataloknak (korai iskolaelhagyók) a munkára való átmenetben,
továbbá hangsúlyozza a karrier-tanácsadás jelentőségét".
A megfelelő döntéshozatalhoz nem áll kellő mennyiségű információ
a fiatalok rendelkezésére ahhoz, hogy megtervezhessék karrierjüket.
A Bizottság ezért is emelte ki, hogy fontos, hogy a tanácsadás
szervezetten, folyamatosan és helyileg hozzáférhető legyen,
diverzifikált, nem formális valamint informális csatornákon is
hozzáférhető legyen a veszélyeztetett fiatalok számára (korai
iskolaelhagyók), hogy hatékonyabban lehessen elérni őket.
A szakképzésben nyújtó tanárok és trénerek mind-mind egy adott
terület szakértői, de hiányzik az ismeretük és a kompetenciájuk
ahhoz, hogy a diákok tanulási folyamatába be tudják építeni a
karrier-tanácsadást.
A konzorcium által végzett kutatás alapján a CAPE megalkotta ezt a
képzési programot a tanárok, trénerek és tanácsadók számára,
amivel megszerezhetik azokat a képességeket és eszközöket,
amelyek segítségével be tudják ágyazni a releváns karrier-
tanácsadást a tantervükbe valamint a diákok tanulási folyamatába.
A program haszonélvezői a fiatalok lesznek, különösen azok, akiknél
fennáll a korai iskolaelhagyás veszélye, mivel a program felhívja a
figyelmet azokra a képességeikre és készségeikre, amelyek javítják
munkavállalási esélyeiket illetve szociális beilleszkedésüket.
Céljai
A tanárok, trénerek és tanácsadók készségeinek fejlesztése,
hogy a karrier-tanácsadást beépíthessék a diákok élethosszig
tartó tanulási folyamatába.
A KMK megismerése
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 9 / 179
A korai iskolaelhagyók támogatásához szükséges készségek
megszerzése és fejlesztése
A diákokkal való együttműködés megtanítása, hogy a diákok
egyedül is nyomon követhessék fejlődésüket és
megtervezhessék karrierjüket
Tartalom
A program az alábbi modulokból ál:
Bevezetés
Karriermenedzsment készségek
Munkaerő-piaci ismeretek
Egyéni és társas készségek
Szervezési készségek
KMK gyakorlati alkalmazása
Eredményei
A program végeztével a résztvevők:
Alaptudással és készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy
karrier-tanácsadást nyújtsanak a diákjaik/tanulóik számára
Megismerik, hogyan lehet kialakítani egy KMK tervet
Megismerik a főbb egyéni és társas készségeket, ezek
fejlesztését
Elsajátítják, hogyan motiválják a diákokat arra, hogy
megismerjék saját készségeiket, képességeiket, erősségeiket
és gyengeségeiket, hogy jobb önmenedzselési készségekre
tegyenek szert
Hatásos módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére és
elkerülésére
A munkaerőpiac főbb jellegzetességei
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 10 / 179
1.1 fejezet A KÉPZÉSI PROGRAM ISMERTETÉSE
Előfeltétel Nem szükséges
Tartalom Hogyan alakul a képzési
program?
szükséges eszközök:
filc
papír
Források
Célcsoport tanárok, tanácsadók
Módszertan vegyes képzés, 25 óra
Felmérés módja Mindegyik fejezet végén felmérés
Feladatok
1. feladat: Mit várnak a képzési programtól? - csoportos
feladat
2. feladat: Erősségek és gyengeségek – egyéni feladat
1. fejezet felmérése
A csoport visszajelzést ad arról, milyen
erősségek/gyengeségek szükségesek ahhoz, hogy valaki
tanácsadó legyen
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 11 / 179
Bevezetés:
Az Erasmus+ “Karrier-tanácsadás és a foglalkoztatáshoz vezető út” projekt keretében
kidolgozott egy képzési programot tanárok, tanácsadók és trénerek számára, hogy
megtanítsák nekik azokat a készségeket és biztosítsák számukra az eszközöket, amelyekkel
be tudják építeni a tanácsadást és a tananyag részévé tudják tenni a diákjaik számára.
A résztvevők megismerkednek az alapfogalmakkal, úgymint “karriermenedzsment
készségek”, egyéni és társas készségek, munkavállalói készségek, munkaerő-piaci ismeretek,
célkitűzés, időgazdálkodás, stb.
Az iskola oktatási stratégiájának részét kell képeznie mindezeknek a fogalmaknak, hogy
beépüljön a karrier-tanácsadás oktatásába, a diákok tanulásába, valamint a készségek
felmérésébe. A tanárokra kulcsszerep hárul abban, hogy miként építik be a CAPE-et a
tantervbe.
A program ezért is tartalmazza azt a modult, melynek címe Gyakorlati alkalmazás: a CAPE
beépítése a tantermi gyakorlatba.
A képzés az alábbi 6 modulból áll:
1. Bevezetés
2. Karriermenedzsment készségek
Ez a modul mutatja be a karriermenedzsment készségeket. Többféle készséget is
bevezet: egyéni, társas és szervezési készségeket valamint kulcskompetenciákat,
azért, hogy megkönnyítse a megfelelő döntéshozatalt és több lehetőséget
biztosítson a munkavállalásra.
3. Munkaerő-piaci ismeretek
Magában foglalja a piac ismeretét, illetve megtanítja a résztvevőknek, hogyan
mutassák meg diákjaiknak, hogy elsősorban azokra a készségeikre koncentráljanak,
amelyekkel rendelkezniük kell a sikeres munkavállaláshoz.
A modul célja, hogy bővítse a diákok munkaerő-piaci ismereteit és felkészítse őket a
munka világára.
4. Egyéni és társas készségek
Megmutatja, hogyan lehet fejleszteni a diákok egyéni és társas készségeit, mint pl.
az önmenedzselés, kommunikáció vagy a csapatmunka.
A résztvevők megtanulják, miként ismerhetik fel és hogyan fejleszthetik diákjaik
készségeit.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 12 / 179
5. Szervezési készségek
A SMART (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns, időben behatárolt) fogalmának
és jellemzőinek ismertetése. Hogyan lehet részcélokat kitűzni, időgazdálkodás,
problémamegoldás.
6. KMK gyakorlati alkalmazása: ez egy gyakorlati modul, amely konkrét lépésekben
mutatja be, hogyan lehet a karriermenedzsment készségeket fokozatosan beépíteni a
tantervbe.
Hossz: A képzési program hossza 20-25 óra, vegyes módszerrel. A gyakorlati részét
személyesen tanítjuk meg.
Mindegyik fejezet egy felméréssel zárul, amely javítja az önreflexiót.
Tanmódszer: a modulokat vegyes módszerrel tanítjuk. A személyes részben tisztázzuk a
modul pontos tartalmát, illetve ekkor tanítjuk meg a gyakorlati elemeket.
A modulok szorosan összefüggenek, de külön-külön is teljesíthetőek.
Angol szójegyzék: https://europass.cedefop.europa.eu/en/education-and-training-glossary
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 13 / 179
1. feladat: A képzési programmal kapcsolatos elvárások
Csoportos feladat
Tudod, mit takarnak a karriermenedzsment
készségek?
Van bármilyen tapasztalatod a
karriermenedzsment készségekről?
Ha van, fejtsd ki bővebben!
Miért veszel részt a képzési programban?
Mit vársz ettől a képzési programtól?
Az első találkozó során fontos, hogy a résztvevők valamennyire megismerjék egymást,
feloldódjanak. Az alábbi címen számos példát találsz arra (angolul), hogyan segíthetsz mekik
feloldódni: http://www.icebreakers.ws.html
Fontos, hogy elegendő időt szánj arra, hogy felkészítsd a részvevőket arra, hogy mi fog
történni. Győződj meg arról, hogy mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy elmondja, mik
az elvárásai. A résztvevők számára a program elejétől kezdve egyértelműnek kell lennie, mit
nyújt ez a képzés, mit és hogyan fognak elsajátítani.
Az alábbi kérdések segítenek annak tisztázásában, miért vesznek részt a programban:
• Miért vagyunk itt?
Mit vársz ettől a képzési programtól?
• Milyen hatással lesz rád?
• Egymás megismerése és a bizalom megteremtése
A képzés szerkezete
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 14 / 179
2. feladat: A saját erősségeid és gyengeségeid – egyéni feladat
Erősségek Gyengeségek
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 15 / 179
2. MODUL: KARRIERMENEDZSMENT KÉSZSÉGEK (KMK)
IDŐTARTAM (óra) 4
TANÍTÁSI MÓDSZER online személyesen
LEÍRÁS / ÖSSZEFOGLALÁS
ÉRTELME
A modul célja, hogy a résztvevők (szakképzést nyújtó
tanárok) eredményesen be tudják építeni a
karriermenedzsment készségeket a tantervbe.
CÉLJAI
Megismerteti a résztvevőkkel a KMK részeit
Mélyebben megismerteti a résztvevőkkel, hogy
miért kulcsfontossságúak a KMK az egyéni
fejlődéshez és karrier-tanácsadáshoz
A résztvevők fel tudják ismerni a területükön
releváns karriermenedzsment készségeket
A résztvevők a legfontosabb karriermenedzsment
készségeket be tudják építeni a tantervükbe
TARTALMA
Bevezetés a karriermenedzsment készségekbe
Bevezetés az egyéni és társas készségekbe
Bevezetés a szervezési készségekbe
Munkaerő-piaci ismeretek - bevezetés
Kulcskompetenciák
EREDMÉNYE
A modul teljesítése után a résztvevő:
Felismeri a KMK főbb kategóriáit és le tudja írni a 8
kulcskompetenciát
Be tudja mutatni, hogyan kell beépíteni a
karriermenedzsment készségeket a tantervbe
El tudja mondani, miért fontosak a KMK a karrier-
tanácsadásban és -fejlesztésben
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 16 / 179
ELŐFELTÉTEL -----
TARTALOM
Definíció
Kategorizálás
Miért fontos az egyéni
fejlődéshez és a karrier-
tanácsadáshoz
szükséges eszközök:
számítógép/projektor
flipchart
FELADAT 1.Workshop: Írd le a KMK jelentőségét a saját területeden!
FORRÁSOK
Neary, S., Dodd, V. and Hooley, T. (2015). Understanding Career
Management Skills: Findings From the First Phase of the CMS Leader
Project, Derby: International Centre for Guidance Studies, University
of Derby.
Sultana, R. (2012). Learning Career Management Skills in Europe: A
critical review, Journal of Education and Work, Vol. 25, No. 2, pp. 225-
248.
FELMÉRÉS MÓDJA
Írj egy esszét arról, hogy miért fontosak a karriermenedzsment
készségek a saját területeden (nevezd meg a területed kulcskészségeit
és bőséges magyarázattal támaszd alá, miért ilyen fontosak)!
2.1 fejezet Karriermenedzsment készségek - bevezetés
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 17 / 179
Karriermenedzsment készségek - bevezetés
PRÓTEUSZI KARRIER
Milyen jellegű ismeretekre, készségekre és kompetenciákra van szüksége a fiataloknak
ahhoz, hogy tájékozott döntést hozzanak a karrierútjukkal kapcsolatban, melynek
eredményeképpen sikeres szakmai karriert futhatnak be?
Önmaguk megismerése
A munkaerőpiac megismerése
De mi a karrier?
A karrier az egyén által bejárt út, amely felöleli a tanulást, a munkát valamint az élet egyéb
területeit. Egy személy kronológiai sorrendben felhalmozott élet- és munkatapasztalata
(Hughes, 1958; Sullivan & Baruch, 2009). A 21. század karrierjének próteuszinak kell lennie;
fontos, hogy a kiindulópontja az egyén legyen, és időről időre megújuljon, mivel az egyén és
a dinamikusan átalakuló környezete is folyamatosan változik (Chin & Rasdi, 2014). Maga a
“próteuszi” szó a görög mitológiából, a tengeri isten Próteusz nevéből
ered, aki arról volt nevezetes, hogy előre látta a jövőt és alkalmazkodni
tudott a változásokhoz, hogy sikeresen élje túl azt a jövőt, amit előre
meglátott.
A próteuszi karrier egy fogalom, amelynek feltétele, hogy az egyén:
folyamatosan nyomon kövesse az aktuális trendeket és az
álláspiacot
előre lássa a közeljövő változásait, a trendeket, az iparági tendenciákat
megszerezze a szükséges kvalifikációt, készségeket és kompetenciákat, továbbá olyan
kapcsolatokat hozzon létre és ápoljon, amelyek segítségével meg tud felelni a
változásoknak és az aktuális elvárásoknak
gyorsan tudjon reagálni és alkalmazkodni korunk szüntelenül változó munkahelyi
környezetének állandó kihívásaihoz.
A próteuszi karrier-orientáció (PKO) azt jelenti, hogy az egyén a“saját karrierjének és
sorsának kovácsa” (Inkson & Baruch, 2008: 217) valamint azt is, hogy az egyénnek
(munkavállalónak) egy sor karrier- iletve önmenedzselési tevékenységet kell aktívan
végeznie ahhoz, hogy elérhesse az egyéni karriercéljait, továbbá, hogy biztosítsa
veresnyképességét a munkaerőpiacon (Briscoe & Hall, 2006). A PKO egyben azt is jelenti,
hogy az illető kapós a munkaerőpiacon, sikeres karriert tudhat a magáénak és megfelelő
egyensúlyt ér el a munka és a magánélet terén (De Vos & Soens, 2008). Ez az egyénnek azzal
a képességével hozható összefüggésbe, hogy képes belülről vezérelten, a saját maga által
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 18 / 179
vallott értékek alapján, proaktívan menedzselni a saját karrierjét, és szubjektív
sikerkritériumok szerint tudja felmérni karrierje sikerességét.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 19 / 179
A PKO két kritikus dimenzióval rendelkezik:
a karriermenedzsment megközelítése belülről vezérelt; az egyén irányítja a saját
karrierjének a fejlődését azáltal, hogy feltárja a karrierlehetőségeit és megfelelő
döntéseket hoz a karrierjével kapcsolatban
értékalapú orientáció; az egyén olyan célokat követ, amelyek számára fontos és
releváns értékekre épülnek. Ezek biztosítják azt az erőteljes motivációt, ami maga
után vonja a karrierdöntéseket, ezek határozzák meg, hogy milyen sikerkritériumokat
állít fel önmaga számára. (Direnzo et al, 2015)
A bölcsen meghozott karrierre vonatkozó döntéseket az alábbiak jellemzik:
1. az egyén kiváló önismerete: a képességeinek, készségeinek, érzékeinek,
érdeklődésének, vágyainak, erőforrásainak, korlátainak és mindezek okainak pontos
ismerete
2. a különböző munkakörök elvárásainak, sikerkritériumainak, előnyeinek és
hátrányainak, juttatásainak, lehetőségeinek és kilátásainak részletes ismerete
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 20 / 179
KARRIERMENEDZSMENT
“Ha nem tudod, hová tartasz, akkor valahol máshol fogsz kikötni…”
egy profi ex-baseball játékos
A karriermenedzsment egy élethosszig tartó, önszabályozott folyamat,
amely magában foglalja az egyéni célok kiválasztását, kitűzését és pontosítását, valamint a
célok eléréséhez szükséges stratégia megalkotását (Bridgstock, 2009). Egy proaktív folyamat,
amely során az egyén:
tudatosítja magában az érdeklődését, vágyait, erősségeit és gyengeségeit
információt gyűjt az álláslehetőségekről
kitűzi a karriercéljait
akciótervet dolgoz ki a karriercéljai elérésére
A Bill Law és a Tony Watts (1977, National Institute for Careers Education and Counselling)
által megalkotott DOTS modell szerint a karriertervezésnek 4 fázisa van:
Önismeret (S)
A lehetőségek felismerése (O)
Döntéshozatal megtanulása (D)
Átmenet megtanulása (T)
Az önismeret magában foglalja az alábbiak feltárását:
tényleges és potenciális egyéni erősségek, készségek, képességek, jártasság, tehetség
érdeklődés, egyéni igények és vágyak
személyes értékek és jellemvonások
A lehetőségek felismerése magában foglalja az alábbiakat:
Készségek
Miben vagyok jó?
Érdeklődés
Mit szeretek csinálni?
Személyiség
Mi illik hozzám?
Értékek
Mit tartok fontosnak?
Önismeret
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 21 / 179
a munkaerőpiac általános szerkezete
a munkaerőpiac jelenlegi lehetőségei
a különböző munkakörök feltételei és elvárásai
a különböző munkakörök előnyei és hátrányai
a különböző munkakörök juttatásai, sikerkritériumai és kilátásai
A döntéshozatal megtanulása felöleli:
a szükséges információ begyűjtését
a különböző alternatívák kiértékelését, az egyéni áldozatok és hasznok, előnyök és
hátrányok alapján,
a kockázatok és a lehetséges kimenetelek értékelése az alapján, hogy a különböző
kimenetelek vonzereje és a teljesülésének a valószínűsége egyensúlyba kerüljön
egymással.
Az átmenet megtanulása azoknak az ismereteknek és a készségeknek a megszerzésén
alapul, amelyek a kitűzött cél eléréséhez szükségesek. Ez javarészt abból áll, hogy a
résztvevők segíteni tudjanak a diákjaiknak reális képet alkotni a munkaerőpiacról, illetve
azokról a készségekről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy sikeresen teljesítsék az átmenetet
a tanulmányaikból a munkaerőpiac világába.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 22 / 179
A KARRIERMENEDZSMENT FOLYAMATA
A karriermenedzsment folyamata 4 fő fázisból áll:
1. Önértékelés: a résztvevők megnevezik, hogy mik a karrier kapcsán az érdeklődési
körük és azok az értékek, amelyeket fontosnak tartanak, továbbá mely erősségekkel
és gyengeségekkel kell szembenézniük.
2. Valós helyzet felmérése: a résztvevők felmérik a (működési) környezetüket,
felismerik a munkaerő-piaci elvárásokat és keresletet.
3. Célkitűzés: a SMART kritériumok alapján a résztvevők kitűzik a céljaikat és
meghatározzák, hogyan érhetik el ezeket a célokat.
4. Akciótervezés: a résztvevők megtervezik azokat a konkrét lépéseket, amelyek ahhoz
szükségesek, hogy előre lépjenek, meghatározzák a végső cél eléréséhez szükséges
részcélokat és határidőt rendelnek ezekhez.
A sikeres karriertervezéshez a résztvevőknek az alábbi 5 alapvető kérdésre kell válaszolniuk:
Hol tartanak most? (a résztvevőknek figyelembe kell venniük jelenlegi
karrierhelyzetüket, meg kell nevezniük meglévő készségeiket és kompetenciáikat)
Hova akarnak eljutni? (a résztvevőknek fel kell térképezniük az érdeklődésüket és a
vágyaikat, motivációikat és az elkötelezettségüket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy
meghatározzák egyéni jövőképüket valamint kitűzzék céljaikat)
Hogyan jutnak el oda? (a résztvevőknek meg kell nevezniük azokat az ismereteket és
készségeket, amelyek fejleszteniük kell vagy meg kell szerezniük, valamint egy
hatékony akciótervet kell kidolgozniuk, amelyek segítségével elérhetik céljaikat)
Milyen segítségre van szükségük? (a résztvevőknek meg kell nevezni, hogy mely
segítségre, milyen formában van szükségük ahhoz, hogy eljussanak a kívánt jövőbeli
állapotba)
Hogyan fejlődhetnek tovább? (a résztvevőknek meg kell találniuk a módját, hogy
személyes fejlődésük és karrierjük felívelése életük végéig tartson)
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 23 / 179
Az ötfázisú karriermodell
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 24 / 179
ELŐFELTÉTELE Karriermenedzsment készségek – bevezetés
TARTALMA
egyéni és társas
készségek
szervezési készségek
munkaerő-piaci
ismeretek
szükséges eszközök:
számítógép
projektor
flipchart
FELADAT
2. Workshop:
Nevezd meg, hogy melyek a legfontosabb készségek a
területeden! A válaszodat indokold meg!
Nevezd meg azokat a készségeket, amelyekkel a diákjaid
általában nem rendelkeznek!
FORRÁSOK
The Scottish Government (2009). Curriculum for excellence
building the curriculum 4 skills for learning, skills for life and skills
for work, Edinburgh. Available at:
http://www.educationscotland.gov.uk/Images/BtC4_Skills_tcm4-
569141.pdf [Accessed 2 August 2016].
FELMÉRÉS MÓDJA A workshop eredményeinek csoportos prezentációja
2.2 fejezet Karriermenedzsment készségek
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 25 / 179
Mai tudásalapú gazdaságunkban a karriermenedzsment
készségek (KMK) egyre fontosabb szerepet töltenek be a karrier-
tanácsadásban (Sultana, 2012). Egy európai szervezet (European
Lifelong Guidance Policy Network) szerint a KMK segít az
egyéneknek:
felismerni meglévő készségeiket
kitűzni a karrierjükre vonatkozó tanulási célokat
aktívan tenni a karrierjük kedvező alakulása érdekében
sikeresen tudják menedzselni saját szakmai karrierjüket
A karriermenedzsment készségek (KMK) egy sor kompetenciát felölelnek: önmagukra, az
oktatásra és a foglakoztatásra vonatkozó információ egyéni és csoportos strukturált
megszerzése, elemzése, szintetizálása és struktulálása, továbbá azokat a készségeket is,
amelyek a megfelelő döntések meghozatalához és gyakorlati megvalósításához, valamint az
átmenet sikeres végrehajtásához szükségesek.
A karriermenedzsment készségek körébe tartozik:
az egyén saját erősségeinek és gyengeségeinek, igényeinek és vágyainak ismerete
az egyén képes felismerni a releváns lehetőségeit
felmérni a karrierre vonatkozó információt
képes előkészíteni és meghozni a karrerjére vonatkozó döntéseket
határozott fellépéssel szerez érvényt akaratának, megteremti a lehetőséget
önmagának arra, hogy képzéseken vegyen részt, vagy állást kínáljanak neki.
képes kapcsolatot teremteni, ismerkedni, kapcsolati hálót működtetni
A sikeres karrier feltételei: i) egyéni és társas
készségek (soft skills), ii) technikai erősségek és
iii) a kemény munka. James és James (2004),
csakúgy, mint Mitchell és társai (2010) úgy
határozzák meg a “puha faktorokat” (soft
skills) mint azoknak a képességeknek, egyéni
vonásoknak, karrierjellemzőknek és egyéni
tehetségnek a halmaza, amiket a munkavállaló a munkája során hasznosíthat, mint például
a csapatmunka, a kommunikációs készség, a vezetői vagy a problémamegoldási készség.
Glenn (2008) kiemeli, hogy az üzleti versenyképesség kiemelt feltételévé kezd válni, hogy a
Karriermenedzsment készségek
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 26 / 179
munkaadók olyan egyéneket tudjanak felvenni, akik számos “puha faktorral” (soft skills)
rendelkeznek, Wilhelm pedig (2004) elismeri, hogy az alapvető egyéni és társas készségek
(soft skills) már gyakorlatilag az alkalmazás előfeltételévé léptek elő.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 27 / 179
1. feladat: Írd le, mennyire fontosak a karriermenedzsment készségek a te területeden!
Mennyire fontosak a karriermenedzsment készségek ahhoz,
hogy valaki sikeres szakmai karriert fusson be a te területeden?
A te diákjaid mennyire rendelkeznek karriermenedzsment
készségekkel?
Rendelkezésre álló idő: 20 perc
A résztvevők 4 fős csoportokban vitassák meg a fenti két kérdést.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 28 / 179
ELŐFELTÉTELE Karriermenedzsment készségek – bevezetés
TARTALMA
egyéni és társas
készségek
szervezési készségek
munkaerő-piaci
ismeretek
szükséges eszközök:
számítógép
projektor
flipchart
FELADAT
2. Workshop:
Nevezd meg a legfontosabb készségeket a területeden!
Indokold meg a válaszodat!
Nevezd meg azokat a készségeket, amelyekkel a diákjaid
általában nem rendelkeznek!
FORRÁSOK
The Scottish Government (2009). Curriculum for excellence
building the curriculum 4 skills for learning, skills for life and skills
for work, Edinburgh. Available at:
http://www.educationscotland.gov.uk/Images/BtC4_Skills_tcm4-
569141.pdf [Accessed 2 August 2016].
FELMÉRÉS MÓDJA A workshop eredményeinek csoportos prezentációja
2.3 fejezet A karriermenedzsment készségek főbb kategóriái
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 29 / 179
A karriermenedzsment készségeket az alábbi 4 fő kategóriába soroljuk:
egyéni és társas készségek
szervezési készségek
munkaerő-piaci ismeretek
a 8 kulcskompetencia
Az univerzális készségek azok a készségek, amelyek mindegyik munkakör betöltéséhez
szükségesek, amelyek lehetővé teszik az egyének számára, hogy helyet kapjanak mai
világunk dinamikusan változó (és labilis) munkaerő-piaci világában (Bennett, 2000). Ezek
kulcsfontosságú készségek, mivel ezel
szükségesek ahhoz, hogy a tanulmányait
befejező diák sikerrel lépjen a
munkaerőpiacra (Athiyaman, 2001). Az
univerzális készségek közé tartoznak az
egyéni és társas készségek; az önmenedzselés
és az önismeret, hogy valaki képes műkődő
kapcsolatokat létesíteni és fenntartani,
csakúgy, mint a kommunikáció vagy a
csapatmunkára való képesség.
Az önmenedzselési készségeket tartják a 21. század legalapvetőbb és mindent átható
készségeinek valamennyi közül; ugyanakkor még a legtehetségesebb diákok is hajlamosak
megfeledkezni ennek a készségnek a fejlesztéséről (Siegle & McCoach, 2005). Az
önmenedzselési készségeket legjobban úgy lehet megragadni, hogy ez annak a képessége,
hogy valaki bölcs döntéseket tud meghozni, melynek köszönhetően sikerekben gazdag és
örömteli életet él, valamint mind a szakmai, mind a magánéletében hatékonyan reagál a
kihívásokra és teljesíti kötelességeit (Coil, 2012). Magában foglalja és feltételezi, hogy az
egyén megfelelő magabiztosággal rendelkezik, felelősen gondolkozik, önállóan és
függetlenül boldogul, kitartó és elkötelezett a kitűzött céljai elérése iránt. Coil (2012) is
kiemeli, hogy az önbizalom akkor alakul ki, amikor a diákok felismerik, hogy döntéseikkel és
tetteikkel képesek befolyásolni saját életük alakulását, valamint, hogy képesek tanulni, meg
tudnak változni és új készségeket tudnak kifejleszteni céljaik elérése érdekében.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 30 / 179
Korunk üzleti életében a kommunikációs készségeket - annak a képessége, hogy valaki
írásban és szóban is el tudjon sajátítani és át tudjon adni információt- egyre inkább kezdik
létfontosságúnak tekinteni és egyre többre tartják a jelenlegi munkaadók. Az üzleti élet
szereplői is hangsúlyozzák a fontosságát annak, hogy valaki hatékonyan tud kommunikálni,
mivel ez kritikus tényezője a munkaerő-piaci sikerének vagy kudarcának. A kommunikációs
készségek közé tartozik, hogy valaki érthetően tud beszélni, figyelmesen tud hallgatni, képes
megérteni és másokkal információt megosztani, kellő empátiával rendelkezik és nonverbális
kommunikációra is képes – ezeket a tényezőket emelték ki a munkaadók mint a
legfontosabb jellemzők, amiket a frissen végzett jelölteknél elvárnak
(Archer & Davison, 2008).
A DEST (2002) szerint a csapatmunka is a munkaalkalmassági
készségek közé tartozik, mivel feltétele annak, hogy valaki a
munkaerőpiacra lépjen és aktív szereplőjévé váljon. Magában foglalja,
hogy valaki képes másokkal, más közegből vagy kultúrából érkező
emberekkel együttműködni, illetve hogy képes egy csapat tagjaként a
csapat céljainak elérésén fáradozni. A csapatmunka elősegíti az
emberek közötti szinergiát és felerősíti az egyének hozzájárulását, a csapatmunka révén a
csoport többre lesz képes, mint a tagjai külön-külön, megkönnyíti a gondolatok és ötletek
megosztását és a kedvez a közös célok elérésének is. Mai, tudásorientált gazdaságunkban a
csapatmunka valamint a jó kommunikációs és önmenedzselési készségek kombinációja
jelenti a munkavállalói és a szervezeti hatékonyság kulcsát (Brown et al, 2003).
“Ha veszni hagyod a felkészülést, akkor a vesztésre készülsz…” ∼ Benjamin Franklin
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 31 / 179
A fejlett tervezési-szervezési illetve problémamegoldási készség
kulcsjelentőségű feltétele a sikeres karriernek valamennyi iparágban
(Zinser, 2003). Az eddig felsorolt valamennyi készség kritikus
feltétele a munkavállalásnak, melyekkel rendelkeznie kell a mai
álláskeresőknek a mostani globalizált, fejlett technológiájú üzleti
világában (Shafie & Nayan, 2010). A hatékony munkavállalók
készségszinten rendelkeznek a hatékony időgazdálkodással, képesek prioritásokat felállítani,
célokat kitűzni és döntéseket hozni, megfelelően kezelik a kockázatokat és gazdálkodnak az
erőforrásokat (Rosenberg et al, 2010; Schermerhorn, 2008). A fejlett szervezési készség segít
az egyénnek:
hatékonyan hasznosítani az erőforrásokat
előre látni a felmerülő problémákat
reális célokat kitűzni és elérni
fontossági sorrendet felállítani
mérsékelni a “tűzoltást”
A fent említett valamennyi munkaalkalmassági készséget tanítani kellene az iskolákban, hogy
a diákok nagyobb eséllyel lehessenek sikeresek a munkaerőpiacon. Cranmer (2006)
rámutatott arra is, hogy az iskolákban illetve a munkaerőpiacon elvárt készségek nem fedik
egymást, nem illeszkednek egymáshoz. A diákoknak munkaerő-piaci ismereteket kell tanítani
ahhoz, hogy megkönnyítsék nekik a kapcsolatfelvételt a leendő munkaadókkal. Ismerniük
kell a jelenlegi piaci elvárásokat és trendeket, hogy ezekhez igazíthassák a lehetőségeiket, az
érdeklődésüket, az ambícióikat és ez alapján tűzhessék ki a karriercéljaikat. Ezen kívül, a
diákoknak segítséget kell nyújtani:
azonosítani és fejleszteni azokat a készségeket és kompetenciákat, amikre szükségük
lesz a karriercéljaik eléréséhez,
felmérni, hogy a személyes prioritásaik és korlátaik milyen hatást gyakorolnak a
karrierjükkel kapcsolatos döntéseikre
kialakítani egy akciótervet, amivel leérhetik karriercéljaikat
Megfelelő tanácsadással a fiatalok sokkal nagyobb valószínűséggel:
hoznak tájékozott döntést a leendő foglalkozásuk kiválasztása során
hatékonyan hangolják össze a készségeiket, érdeklődésüket és vágyaikat
felismerik, hogy melyek a legjobb képzési és oktatási intézmények
térképezik fel az adott szektorra vagy földrajzi területre jellemző trendeket
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 32 / 179
2. feladat: Melyek a legfontosabb karriermenedzsment készségek a területeden?
Melyek a legfontosabb karriermenedzsment készségek a területeden?
Válaszodat indokold.
Melyek azok a karriermenedzsment készségek, amikkel a
diákjaid általában nem rendelkeznek?
Rendelkezésre álló idő: 15 perc
A résztvevőknek négyfős csoportban kell feldolgozniuk a fenti két kérdést.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 33 / 179
ELŐFELTÉTELE Karriermenedzsment készségek – bevezetés
TARTALMA
Kommunikáció anyanyelven és
idegen nyelven
Matematikai jártasság
Digitális jártasság
A tanulás tanulása
Szociális kompetenciák
Kulturális érzékenység
szükséges eszközök:
számítógép
projektor
flipchart
FELADATOK
3. Workshop:
Határozd meg minden egyes kulcskompetencia fontosságát a
területeden! Válaszodat indokold.
Határozd meg, melyek azok a kulcskompetenciák, amiket
fejlesztened kell a diákjaid körében.
4. Workshop: GAPS elemzés
Célok (G): Hova akarsz eljutni?
Nevezd meg a karriercéljaidat!
Képességek (A): Mire vagy képes most?
Nevezd meg az erősségeidet, amelyek segítenek valóra váltani a
karriercéljaidat!
Nevezd meg, hogy miben, milyen téren kell fejlődnöd!
Érzékelés (P): Hogyan látnak téged mások?
Kérj visszajelzést a főnöködtől, társaidtól, kollégáidtól, diákjaidtól.
Elvárások (S): Mit vár el tőled a főnököd és a szervezeted?
Nevezd meg, mit vár el tőled a főnököd illetve a szervezeted!
FORRÁSOK
Education and Culture DG (2007). Key Competences for Lifelong Learning:
European Reference Framework.
Halász, G. & Michel, A. (2011). Key Competences in Europe:
interpretation, policy formulation and implementation, European Journal
of Education, Vol. 46, No. 3, pp. 289-306.
FELMÉRÉS
MÓDJA számítógépes teszt
2.4 fejezet Kulcskompetenciák
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 34 / 179
A 8 kulcskompetencia
Az európai referenciakeret (European Reference Framework, 2007) szerint mai tudásalapú
gazdaságunkban elengedhetetlen, hogy valaki szert tegyen az élethosszig tartó tanulásra
mint kulcskompetenciára, mivel ez a kompetencia szorosan összefügg az üzleti
versenyképességgel, a munkavállalók motivációs szintjével, elégedettségével és
termelékenységével. A 8 kulcskompetencia azt jelenti, hogy a karriermenedzsment
készségek közül a legfontosabb nyolcat emeltük ki.
A 8 kulcskompetencia
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 35 / 179
KOMMUNIKÁCIÓ ANYANYELVEN ÉS IDEGEN NYELVEN
A hatékony kommunikáció, mind anyanyelven, mind idegen
nyelveken meghatározó jelentőségű képzési terület. Az
anyanyelvi kommunikáció szintje összefügg azzal, hogy valaki
milyen mértékben képes tényeket, gondolatokat, eszméket,
érzéseket vagy véleményeket kifejezni és kifejteni, mind írásban,
mind szóban (aktív figyelem, beszéd, olvasás, írás), továbbá, hogy képes hatékony és
leleményes nyelvi interakcióra. A kommunikáció idegen nyelven körébe az anyanyelvi
kommunikáció készségein kívül beletartozik az is, hogy az egyén tájékozott más kultúrák
terén is, és képes arra, hogy az övétől eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberekkel
dolgozzon együtt.
MATEMATIKAI JÁRTASSÁG
A matematikai jártasság valamint az alapvető természettudományi és műszaki jártasság,
körébe beletartozik, hogy az egyén képes matematikai gondolkodást alkalmazni a
mindennapos problémák széles körére, valamint azt is, hogy az elsajátított magas szintű
tudást és módszereket alkalmazni is tudja, a természeti világot képes megragadni ezekkel.
Ezen kívül, ez a kompetencia magában foglalja azt is, hogy az egyén mélységében látja, hogy
az emberiség milyen hatást gyakorol a természeti környezetre, valamint az egyén mint
állampolgár felelősségét is mindebben.
DIGITÁLIS JÁRTASSÁG
A digitális jártasság azt jelenti, hogy magabiztosan, hatékonyan és kritikusan képes használni
az információs társadalom technológiáját munkavállalási, tanulási, önfejlesztési célra és arra,
hogy részt vegyen a társadalom életében. Továbbá, beletartozik az infokommunikációs
technológia (IKT) alapszintű ismerete, hogy információt tudjon létrehozni, bemutatni,
cserélni, tárolni és lehívni, valamint együttműködésre épülő internetes hálózatok
résztvevőjévé tudjon válni és kommunikálni tudjon a hálózat tagjaival. A kompetencia részét
képezi, hogy valaki ismeri a legfőbb számítógépes alkalmazásokat, tudatában van az
internetes és online kommunikáció veszélyeinek, tisztában van azzal, hogy a
modern technológia milyen mértékben fokozza a kreativitást és az
innovációt, fel tudja mérni az online információ hitelességét és
megbízhatósági szintjét, valamint tisztában van az új technológiai
megoldások jogi és etikai alapelveivel, törvényszerűségeivel is.
TANULÁS TANULÁSA
A tanulás tanulását úgy határozhatjuk meg, mint azt a képességet, amely lehetővé teszi az
egyén számára, hogy az egyéni vagy csoportos tanulását úgy tudja megszervezni, koordinálni
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 36 / 179
és véghez vinni, hogy az megfeleljen az igényeinek, vágyainak és a reális lehetőségeinek. Ez a
kompetencia jelentős mértékben függ attól, hogy valaki rendesen megtanul írni-olvasni,
számolni és megszerzi az alapvető IKT készségeket. Azt jelenti, hogy az egyén képes új
ismereteket és készségeket szerezni, feldolgozni és integrálni, továbbá, hogy segítséget tud
kérni és igénybe venni ahhoz, hogy optimálisan tudja felhasználni a megszerzett tudását és
készségeit. A tanulás tanulása magában foglalja azt is, hogy arra bátorítjuk az egyéneket,
hogy támaszkodjanak a korábban elsajátított ismereteikre és élettapasztalatukra, hogy a
meglévő tudásukat és készségeiket az élet számos területén alkalmazni tudják: otthon,
tanulás vagy képzés iletve a munkavégzés során is. A megfelelő szintű motiváció és
önbizalom elengedhetetlen feltételét képezi ennek a kompetenciának.
SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK
A szociális kompetenciák körébe tartozik az összes személyes, interperszonális és
interkulturális kompetencia, amelyekre az egyénnek szüksége van ahhoz, hogy aktívan,
hatékonyan, demokratikusan és gyümölcsöző formában vegyen részt a mindennapokban
mind a társas életben, mind a munkahelyén, egyre bonyolultabb és sokszínűbb
társadalmakkal lépjen interakcióba és meg tudjon birkózni az esetlegesen felmerülő
nézeteltérésekkel, konfliktusokkal. Ez a kompetencia megkönnyíti az egyének számára a
köözösségi életben való aktív részvételt és erősíti ezirányú elkötelezettségét. Feltételezi
annak képességét, hogy valaki konstruktívan tud részt venni a közösség életében, kialakít
egyfajta kötődést a társadalomhoz, tiszteletben tartja a demokratikus értékeket és a
sokszínűséget, ismeri a társadalmi és politikai fogalmakat és berendezkedést. A szociális
kompetenciák körébe beletartozik, hogy valaki képes hatékonyan kommunikálni különböző
környezetekben, ki tud fejezni, meg tud érteni, át tud érezni és képviselni tud az övétől
eltérő álláspontokat is. Ezen kívül, ez a kompetencia azt is magában foglalja, hogy valaki
képes megbírkózni a stresszel és a frusztrációval, valamint külön tudja választani a
magánéletét és a munkáját.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 37 / 179
KEZDEMÉNYEZŐ- ÉS VÁLLALKOZÓKÉSZSÉG
A kezdeményező- és vállalkozókészséget úgy írhatjuk le,
mint az a képesség, hogy valaki képes a gyakorlatba
átültetni az ötleteit. Kreativitás, újítókészség és
kockázatvállalás is szükséges hozzá, továbbá a projektek
megtervezésének és irányításának képessége, melyekkel
eléri kitűzött célját. Ez a kompetencia a magán- és a
szakmai életükben egyaránt segítik a diákokat, erősíti azt a
képességüket, hogy felismerjék és éljenek a lehetőségeikkel, megfelelően tervezzenek és
szervezzék életüket, delegálni tudják a feladatokat és másokkal együtt tudjanak működni a
kitűzött célok elérése érdekében. Valamint azt is meg kell említenünk, hogy a
kezdeményező- és vállalkozókészség feltétele, hogy valaki megfelelő erkölcsi, etikai elveket
valljon és kövessen és felelős vezetőként viselkedjen.
KULTURÁLIS NYITOTTSÁG
A kulturális nyitottságba beletartozik, hogy az egyén megérti és tiszteletben tarja az ötletek,
gondolatok, tapasztalatok és érzelmek kreatív kifejezésének rendkívüli jelentőségét, amit a
művészeti ágak, úgymint a zene, az előadóművészet, irodalom vagy a vizuális kultúra fejez ki.
Továbbá, ez a kompetencia feltételezi azt is, hogy az egyén ismeri lakhelyének, nemzeti és
nemzetközi kulturális történetét, örökségét.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 38 / 179
3. feladat: A 8 kulcskompetencia fontossága a területeden
Melyek a területed legjelentősebb kulcskompetenciái? Indokold meg a válaszodat!
Melyek azok a kulcskompetenciák, amikkel a diákok általában
nem rendelkeznek?
Rendelkezésre álló idő: 15 perc
A tanulóknak négyfős csoportokban kell megtárgyalniuk és
megválaszolniuk a fenti két kérdést.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 39 / 179
Szakirodalom
Archer, W. & Davison, J. (2008) Graduate employability: What do employers think and want?
Council for Industry and Higher Education, London.
Available at: http://aces.shu.ac.uk/employability/resources/0802grademployability.pdf
Athiyaman, A. (2001) “Graduates’ Perception about Business Education: an exploratory
research”, Journal of Further and Higher Education, Vol. 25, No. 1, pp. 5-17.
Bennett, R. (2002) “Employers’ Demands for Personal Transferable Skills in Graduates:
a content analysis of 1000 job advertisements and an associated empirical study”, Journal of
Vocational Education and Training, Vol. 54, No. 4, pp. 457-476.
Bridgstock, R. (2009) “The graduate attributes we’ve overlooked: enhancing graduate
employability through career management skills”, Higher Education Research &
Development, Vol. 28, No. 1, pp. 31-44.
Briscoe, J.P., Hall, D.T. & DeMuth, R.L.F. (2006) “Protean and boundaryless careers: An
empirical exploration”, Journal of Vocational Behavior, Vol. 69, pp. 30–47
Brown, P., Hesketh, A. & Williams, S. (2003) “Employability in a Knowledge-driven Economy”,
Journal of Education ad Work, Vol. 16, No. 2, pp. 107-126.
Chin, W.S. & Rasdi, R.M. (2014) “Protean Career Development: Exploring the Individuals,
Organizational and Job-related Factors”, Asian Social Science, Vol. 10, No. 21, pp. 203-215.
De Vos, A. & Soens, N. (2008) “Protean attitude and career success: The mediating role of
önmenedzselés”, Journal of Vocational Behavior, Vol. 73, pp. 449–456.
Direnzo, M.S., Greenhaus, J.H. & Weer, C.H. (2015) “Relationship between protean career
orientation and work–life balance: A resource perspective”, Journal of Organizational
Behaviour, Vol. 36, No. 4, pp. 538–560.
Coil, C. (2012) “Building Connections: Developing 21st Century Self-Management Skills for
Gifted Learners”, Tempo Magazine, Vol. XXXIII, No. 3, pp. 9-14.
Cranmer, S. (2006) “Enhancing graduate employability: Best intentions and mixed
outcomes”, Studies in Higher Education, Vol. 31, No. 2, pp. 169–184.
DEST (2002) Employability skills for the future, a report by the Australian Chamber of
Commerce and Industry and the Business Council of Australia for the Department of
Education, Science and Training, Canberra.
Glenn, J.L. (2008) “The "new" customer service model: Customer advocate, company
ambassador”, Business Education Forum, Vol. 62, No. 4, pp. 7-13.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 40 / 179
de Guzmana, A.B. & Kyoung Ok Choib. K.O. (2013) “The relations of employability skills to
career adaptability among technical school learners”, Journal of Vocational Behavior, Vol. 82,
No. 3, pp. 199–207.
James, R.F & James, M.L. (2004) “Teaching career and technical skills in a "mini" business
world”, Business Education Forum, Vol. 59, No. 2, pp. 39-41.
Inkson, K. & Baruch, Y. (2008) ”Organizational careers”, In S. Clegg, & C. L. Cooper (Eds.),
Handbook of macro-organizational behavior (pp. 209–223). Thousand Oaks: Sage.
Rosenberg, S., Heimler, R. & Morote, E.S. (2010) “Basic employability skills: a triangular
design approach”, Education + Training, Vol. 54, No. 1, pp. 7-20.
Shafie, L.A. & Nayan, S. (2010) “Employability Awareness among Malaysian
Undergraduates”, International Journal of Business and Management, Vol. 5, No. 8, pp. 119-
123.
Siegle, D., & McCoach, D. B. (2005) “Making a difference: Motivating gifted learners who are
not achieving”, Teaching Exceptional Children, Vol. 38, No. 1, pp. 22–27.
Sultana, R. (2012) “Learning Career Management Skills in Europe: A critical review”, Journal
of Education and Work, Vol. 25, No. 2, pp. 225-248.
Schermerhorn, J. (2008) Management, 9th ed., John Wiley & Sons Inc., Hoboken, NJ.
Sutton, N. (2002) “Why can't we all just get along?” Computing Canada, Vol. 28, No. 16, pp.
20.
Wilhelm, W. J. (2004) “Determinants of moral reasoning: Academic factors, gender, richness
of life experiences, and religious preferences”, The Delta Pi Epsilon Journal, Vol. XLVI, No. 2,
pp. 105-121.
Zinser, R. (2003) "Developing career and employability skills: a US case study", Education +
Training, Vol. 45, No.7, pp. 402-410.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 41 / 179
3. MODUL MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK
TANÍTÁSI MÓDSZER online - 2 óra személyesen - 3 óra
LEÍRÁS
Ennek a modulnak a fő célja, hogy segítsen a résztvevőknek megérteni, miért fontos
megismerni a munkaerő-piaci elvárásokat, hogy mely készségeket várnak el a
munkavállalóktól, hogyan lehet többféleképpen felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal.
Ebben a modulban tehát a résztvevők megtanulják, hogyan adják át a diákjaiknak, hogy
miért fontos nyomon követni a munkaerő-piaci elvárásokat, különösképpen az aktuálisan
elvárt készségeket.
A résztvevők megismerik, hogz jelenleg mely módokon vehetik fel a diákjaik a kapcsolatot
a leendő munkaadóikkal, különös tekintettel a közösségi oldalakra (kapcsolatépítés), hogy
követni tudják a munkakeresés modern formáit.
ÉRTELME
A modul célja, hogy segítsen a tanároknak és a
trénereknek (akiknek nincs karrier-tanácsadási
tapasztalata) abban, hogyan dolgozzanak a diákokkal
tantermi környezetben, hogyan ismertessék meg velük az
álláspiac jellemzőit. A tanárok megismerik, hogyan
tárhatják fel diákjaikkal a jelenlegi piaci igényeket, hogy a
különböző iparágakban mely készségeket várnak el,
hogyan lehet megfelelni a vállalatok elvárásainak és
miként lehet felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal
újszerű megközelítésben.
Ha a tanárok többet tudnak erről a területről, akkor a
diákjaikat is jobban fel tudják készíteni arra, hogy
felkészültebben lépjenek a munkaerőpiacra és nagyobb
esélyük legyen a szakmai sikerek elérésére.
CÉLOK
1. A piaci igények ismerete, a munkavállalók által elvárt
készségek, mely vállalatok keresnek új
munkavállalókat;
2. Hogyan lehet ezeket a készségeket fejleszteni a
tanteremben
3. Milyen módokon lehet felvenni a kapcsolatot
munkaadókkal (pl. kapcsolatépítés)
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 42 / 179
4. A jelenlegi programok megismerése, amelyekkel fel
lehet venni a kapcsolatot a különböző iparágakban
működő vállalatokkal.
TARTALOM 3.1 fejezet – A piaci igények ismerete
3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal
EREDMÉNYEI
A modul elvégzésével a résztvevők képesek lesznek:
Megérteni, hogy mit jelent a
regionális/hazai/európai munkaerőpiac ismerete
Leírni a diákok karrierútját és kapcsolatot ápolni az
iskolák és a munkaadók között
Felismerni a munkaadók és a diákok igényeit
konkrét, valós munkaerő-piaci helyzetben
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 43 / 179
ELŐFELTÉTEL Karriermenedzsment készségek ismerete
TARTALOM
Mit jelent számodra a munkaerő-piaci
információ?
Mit keresnek a munkaadók egy
munkavállalóban?
A diákok mely készségeit kell fejleszteni
(az igényfelmérés alapján)?
Hogyan tudnak a munkavállalók
megfelelni a piaci igényeknek?
szükséges eszközök:
flipchart
számítógép
hangszóró
internet kapcsolat
igényfelmérés
eredménye
FELADATOK
1. feladat Azoknak a szervezeteknek az azonosítása, amelyek
információt nyújtanak a munkaerőpiacról
Azoknak az intézményeknek, irodáknak és szervezeteknek az
azonosítása, amelyek információt nyújtanak a helyi és az
országos munkaerő-piaci igényekről, pl. az interneten.
Azoknak az intézményeknek, irodáknak és szervezeteknek az
azonosítása, amelyek információt nyújtanak az újonnan
létesült munkahelyekről.
Példaértékű állásajánlatok megkeresése a régióban.
2. feladat A feladat bevezetése
Munkaalkalmasság – Számos tényező kombinációja, amelyek lehetővé
teszik az egyén számára, hogy alkalmazásba lépjen, alkalmazásban
maradjon vagy továbblépjen a karrierjében.
Az egyén munkaalkalmassága az alábbi tényezőktől függ:
1. Személyes vonások (beleértve a megfelelő tudásszintet és elvárt
készségeket)
2. Hogyan jelennek meg ezek a személyes jellemzők a
munkaerőpiacon
3. A környezeti és a társadalmi kontextus (lehetőségek és ösztönzés az
ismereteik és készségeik frissítésére és érvényesítésére), valamint
4. A gazdasági helyzet (forrás: CEDEFOP, 2008, Scottish Executive,
3.1 fejezet - Munkaerő-piaci ismeretek
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 44 / 179
2007; The Institute for Employment Studies, 2007).
A 2. pontra összpontosítás: A kiválasztott (a régióban elérhető)
szakma körülírása a kínált pozíciók alapján (internet), ahol konkrét
végzettséget és kompetenciákat várnak el. Vesd össze az
igényfelmérés eredményeivel.
3. feladat: Alkosd meg egy diák karriertervét, pl. az alábbiak alapján:
- A helyi munkaerő-piaci elvárások,
- A szakma leírása,
- A munkaadók elvárásai,
- Jelenleg mely készségekkel és végzetsséggel rendelkezik a diák,
- Mit kell elsajátítania, fejlesztenie a diáknak stb.
- Mennyi időre lesz ehhez szüksége
FORRÁSOK
http://www.ilo.org/empelm/areas/employment-trends/lang--
en/index.htm
https://www2.warwick.ac.uk/fac/soc/ier/publications/2007/egreport
08.pdf
FELMÉRÉS
MÓDJA
A hatékonyság felmérése a diákok és a meghívott munkaadók visszajelzései alapján
1. Mit várnak el a munkaadókkal történő személyes találkozóktól és
mit nyújthat ez a diákok számára?
2. Értékeld a tanárod munkáját 1-5-ös skálán az alapján, hogy
mekkora hatást gyakorolt és mennyire volt hasznos az alábbi
területeken. Karikázd be azt a számot, amelyik a véleményedet
tükrözi.
1 = egyáltalán nem hasznos 5 = nagyon hasznos
terület 1 2 3 4 5
Hasznos a mindennapi munkám során (diákok és
munkaadók) 1 2 3 4 5
Fokozza a hajlandóságom, hogy képezzem magam és új
végzettséget szerezzek meg (diákok) 1 2 3 4 5
Fokozza a hajlandóságom, hogy iskolákkal működjek
együtt (munkaadók) 1 2 3 4 5
Önértékelés:
A feladatok, az anyag, a diákok igényeinek megértése, releváns
információ nyújtása.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 45 / 179
SZÓJEGYZÉK
Munkaerő-piaci információ, azaz kvantitatív és kvalitatív információ az állásokról
és bérekről, az iparági, városi és közösségi változásokról, a jövőbeli trendekről
valamint a munkavállalási statisztikai adatokról.
A munkaerő-piaci információ értelmezése.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 46 / 179
BEVEZETÉS
Az OECD (2011) szerint számos szakképzési programmal adódnak gondok, amiket helyre kell
tenni annak érdekében, hogy a diákok preferenciái és a munkaerő-piaci elvárások
egyensúlyba kerüljenek. Ebbe beletartozik, hogy a fiatalokat megfelelően fel kell készíteni a
munkavállalásra és a szakképzési programokat a modern gazdasági elvárásokhoz kell
igazítani.
A “munkaerőpiac” kifejezés a munkaadók, vagyis a munkaerőpiac keresleti oldala és a
munkavállalók közötti interakciót jelenti.
A munkaerőpiacon az elmúlt évek gazdasági, társadalmi, politikai és technológiai
változásainak hatására fokozódott a verseny. Ezek a változások megváltoztatták, hogy milyen
álláslehetőségek vannak jelenleg, milyen fizetést kínálnak és mely készségeket várják el a
jelöltektől.
Mára a szakma kiválasztása is rendkívül komplex feladattá vált, a fiataloknak alaposan
ismerniük kell önmagukat és azt a szektort is, ahol dolgozni szeretnének. Azt várják tőlük,
hogy kidolgozzák magánéleti és a szakmai projektjüket is, és arra is fel legyenek készülve,
hogy szükség esetén ezeket megfelelően módosítsák, a személyes, társadalmi és/vagy
szakmai változásoknak megfelelően. Továbbá azt is, hogy önértékelést tartsanak, amelyből
kiderül számukra, hogy milyen a személyiségük, mi az érdeklődésük, milyen értékeket
vallanak, mely készségekkel rendelkeznek.
Már elmúlt az a korszak, amikor egy szakma/munkakör egy életre szólt, a mai fiataloknak
meg kell tanulniuk alkalmazkodni az új valósághoz, amiben segítséget nyújt nekik a tanárok
által nyújtott karrier-tanácsadás, amelynek fontos szerepe van abban, hogy felkészítse a a
fiatalokat a munkaerőpiacra, felhívja a figyelmüket azokra a készségekre és arra a
hozzáállásra, amivel rendelkeznek, és azokra is, amikre szükségük lesz ahhoz, hogy sikeresek
lehessenek.
Fontos, hogy ebben a folyamatban maguknak a fiataloknak is aktív szerepet kell játszaniuk,
bár az is igaz, hogy segíti őket a karrier-tanácsadói szolgálat, amely akár pszichológiai
megközelítést is alkalmazhat (a diákok teljesítményének, viselkedésének és társadalmi-
gazdasági hátterének megfelelően nem pszichológiai alapú megközelítést kell alkalmazni a
szakmai, oktatási és szervezeti orientációs projektekben és programokban). Az iskoláknak is
a munkaerő-piaci elvárásokhoz kell(ene) igazítaniuk a tantervüket. A tanárokra és nevelőkre
fontos szerep hárul abban, hogy hozzásegítsék a diákokat ahhoz, hogy a tanulók fejleszteni
3.1 fejezet – Munkaerő-piaci ismeretek
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 47 / 179
tudják készségeiket, hogy megfelelhessenek a munkaerő-piaci elvárásoknak, ami aláhúzza
annak a jelentőségét is, hogy miért érdemes az oktatásba fektetni.
Egy gazdasági szaklap szerint az “Európai Unióban a fiatalok körében mért munkanélküliség
a 2016. májusi 18,7%-ról júniusra 18,5%-ra csökkent”. A csökkenés ellenére az arányszámok
továbbra is azt mutatják, hogy Európában a munkanélküliek legnagyobb csoportját a fiatalok
jelentik. Ha szembe akarunk szállni ezzel a trenddel, akkor a fiatok figyelmét fel kell hívni
arra, milyen fontos a készségeik fejlesztése, a tovább képzési lehetőségek igénybe vétele, a
tapasztalatok megszerzése, hogy a fiatalok belekostólhassanak a munka világába, hogy
ideiglenes munkahelyi elhelyezést szerezzenek, mindezek következtében pedig nagyobb
eséllyel szerezzenek maguknak állást.
A fiatalokat tájékoztatni kell a munkaerő-piaci elvárásokról és igényekről is, mind az elvárt
végzettség, mind az elvárt tapasztalatok tekintetében. A tanároknak és a karrier-tanácsadói
szolgálatnak köszönhetően a tanulók megtudják, hol férhetnek hozzá a releváns
információkhoz, és melyek azok a készségek, amelyekkel feltétlenül rendelkezniük kell
ahhoz, hogy megfeleljenek a munkaerő-piaci elvárásoknak, hogyan lehet fejleszteni a
diákokat, hogy a lehető leggyorsabban integrálódni tudjanak a munka világába.
Mindezeket fejben tartva, ennek a fejezetnek az a célja, hogy kifejtse, a munkaerő-piaci
információ hogyan segíti a tanulókat abban, hogy meg tudjanak felelni a cégek/munkaadók
által a jelölteknél elvárt készségeknek, továbbá, megtudják azt is, hogy a diákok mely
készségeit kell fejleszteni, a projekt elején elvégzett CAPE igényfelmérés alapján.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 48 / 179
3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal
ELŐFELTÉTEL A munkaerő-piaci elvárások és a különböző közösségi oldalak ismerete
TARTALOM
Hogyan lehet kapcsolatba lépni a
munkaadókkal – állásra jelentkezés
A kapcsolatépítés fontossága
Mit tehetnek az iskolák azért, hogy
hidat képezzenek a diákok és a
munkavállalók között?
szükséges eszközök:
flipchart
számítógép
hangszóró
internet kapcsolat
FELADATOK
1. feladat Azonosítani, mely módszerekkel lehet munkát keresni
Például: vállalatok felkeresése, jelentkezés leadása, hirdetés feladása,
internetes keresés - szerinted melyik a leginkább célravezető?
2. feladat Tervezd meg a kapcsolatépítést!
Például: hívd meg a vállalatképviselőjét az iskolába, hogy beszéljen a modern
toborzási módszerekről, kérjetek tőle tanácsot, vagy kérjétek meg arra, hogy
szervezzen meg egy látogatást a vállalathoz.
3. feladat Szervezz “állásbörzét” (szimulációt) az iskolában
Hívj meg amennyi munkaadót csak tudsz, kezdeményezd a párbeszéd
létrejöttét a munkaadók és a diákok között, bátorítsd a diákokat arra, hogy
emeljék ki az erősségeiket (önmenedzselés).
FORRÁSOK
honlapok:
https://careerservices.princeton.edu/undergraduate-learners/making-
connections/meeting-people/potential-employers;
http://www.leedsbeckett.ac.uk/connecting-with-employers/;
https://beam.stanford.edu/learners/connect-employers-and-alumni;
videók:
https://www.youtube.com/watch?v=RxizA3XzX9I;
https://www.youtube.com/watch?v=hNswremnpe8;
https://www.youtube.com/watch?v=ViHX3gzZCa8
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 49 / 179
FELMÉRÉS
MÓDJA
Mérd fel, mennyire voltál hatékony:
a diákoktól és a meghívott munkaadóktól kapott visszajelzés alapján.
1. Mik a legfontosabb dolgok, amiket elsajátítottál a feladatok során (diákok
és munkaadók)?
2. Értékeld a tanárod munkáját 1-5-ös skálán az alapján, hogy mekkora hatást
gyakorolt és mennyire volt hasznos az alábbi területeken. Karikázd be azt a
számot, amelyik a véleményedet tükrözi.
1 = egyáltalán nem hasznos 5 = nagyon hasznos
terület 1 2 3 4 5
Hasznos a mindennapi munkám során (diákok és
munkaadók) 1 2 3 4 5
Fokozza a hajlandóságom, hogy képezzem magam és új
végzettségeket szerezzek meg (diákok) 1 2 3 4 5
Fokozza a hajlandóságom, hogy iskolákkal működjek együtt
(munkaadók) 1 2 3 4 5
Önértékelés:
3. A feladatok, a tantárgyi anyag, a tanulók igényeinek megértése, releváns
információ nyújtása
4. Aktív kapcsolatépítés
SZÓCIKK Kapcsolatépítés, azaz egy szakmai kapcsolati háló létrehozása (minél nagyobb,
annél jobb) azért, hogy valaki nagyobb eséllyel értesüljön egy álláslehetőségről.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 50 / 179
“A tájékozott döntés meghozatalához szükséges, hogy az emberek kiváló minőségű, átfogó,
nem részrehajló információt szerezzenek a helyi képzési és álláslehetőségekről, valamint
arról is, hogy ez mennyire releváns a munkaerőpiacon”
forrás: “LMI Matters! Understanding Labour Market Information” (2004)
Elengedhetetlen, hogy a fiatalok tisztában legyenek saját érdeklődésükkel és készségeikkel
ahhoz, hogy megtervezhessék leendő karrierjüket. Ha ez megfelelő munkaerő-piaci
ismeretekkel is párosul, akkor a tanulók/fiatalok azt érezhetik, hogy készen állnak megfelelni
a piac igényeinek és elvárásainak.
Első lépésben önértékelést kell tartaniuk – mit tud a diák önmagáról? Mi érdekli? A rövid
önértékelést követően a diákok már egy kicsit többet fognak tudni arról, hogy milyen a
személyiségük, milyen érdeklődési körrel, készségekkel és értékekkel rendelkeznek. Ezáltal a
diákok azt is megtudják, hogy miben jók, miben kell fejlődniük és megkereshetik a számukra
érdekes területeket is, ami alapján el tudnak kezdeni arról gondolkozni, hogy milyen
karrierutat képzelnek el maguknak.
A második lépés a munkaerő-piaci információ begyűjtése. A munkaerőpiac megértése fontos
lépés abba az irányba, hogy valaki megértse, mely karrierek rejtik a legjobb
álláslehetőségeket. Olyan adatokkal is szolgál, amelyek alapján tájékozott döntést lehet
hozni, azáltal, hogy megválaszolják az alábbi kérdéseket:
Hol vannak álláslehetőségek?
Melyik cég vesz fel embereket? Mikor?
Milyenek a munkakörülmények?
Hogyan szerezhetik meg a jelöltek az elvárt végzettséget/képesítést?
Mely készségekkel kell a jelöltnek rendelkeznie ahhoz, hogy felvegyék?
A tanárok és tanácsadók felelőssége, hogy biztosítsák a diákoknak a lehetőséget az
önreflexióra: hogy elmélyedjenek a szakmai projektjük részleteiben, javuljon az önismeretük,
jobban megismerjék a saját érdeklődési körüket és megalkothassák a magánéleti
projektjüket.
A második lépésre kell összpontosítani – a munkaerő-piaci Információ megismerése – de
fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ezt a fogalmat kétféleképpen is értelmezik: az egyik a
munkaerő-piaci információ, a másik a munkaerő-piaci információ értelmezése.
Mit árul el a munkaerő-piaci információ?
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 51 / 179
Mindkét fogalmat a munkaerőpiac leírására használják, de vannak köztük különbségek:
Munkaerő-piaci információ Munkaerő-piaci információ értelmezése
Leíró
Statisztikai adatok
Táblázatok
Grafikonok, ábrák
Értelmező
A trendek leírása, összegzése, elemzése,
előrejelzése
Segít a munkaerő-piaci információ megértésében
Munkaerő-piaci információ
Ebbe beletartozik az összes, táblázatokban, ábrákon, grafikákon található kvantitatív és
kvalitatív információ, valamint a foglalkoztatáshoz és a munkavállalókhoz kapcsolódó
elemzések is. Információt nyújt az állásokról, bérekről, az iparági változásokról, a jövőbeli
trendekről és feltételekről, valamint a foglalkoztatási adatokról.
A kvantitatív információ számadatokra épül, amelyek az egész társadalmat, vagy csak egy
csoportját lefedő felmérésekből származik (pl. népszámlálás).
A kvalitatív információ olyan információt takar, amit mélyinterjúk vagy ún. fókuszcsoportos
beszélgetések során tárnak fel. Ez sokkal mélyebb információnak tekinthető, de a lakosság
egészére nézve nem reprezentatív (pl. interjú egy munkaadóval).
A karrier-tanácsadói szolgálat szintén segíthet a diákoknak abban, hogy összegezzék a fenti
információt és megállapíthassák, mennyire hasznos és mennyire alkalmazható az egyének
esetében.
A tanulók/fiatal munkavállalók előnyt kovácsolhatnak abból, ha a döntéseiket a munkaerő-
piaci információkra alapozzák. Vannak azonban kulcsfontosságú kérdések, amelyeket fel kell
tenni, hogy ellenőrizni lehessen az információ megbízhatóságát:
Mi a munkaerő-piaci információ forrása (kitől származik)?
Hogyan gyűjtötték? Milyen kérdéseket tettek fel?
Milyen kutatásról van szó? Aktuális-e még?
Megbízható forrásból származik a kutatás?
Mielőtt eljutnánk oda, hogy milyen jellegű értesülésekhez lehet jutni a munkaerő-piaci
információból, fontos megismerni, hogy hol lehet ezeket megtalálni helyi, regionális vagy
európai szinten.
Számos különféle szervezet gyűjt munkaerő-piaci információt: minisztériumok, helyi
önkormányzatok és állami intézmények is, munkaadói szervzeetek, szakszervezetek, oktatási
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 52 / 179
és kutatási intézmények. A nemzeti és nemzetközi foglalkoztatási honlapokon és az EURES
(európai szinten) honlapján szintén található erről információ.
Munkaerő-piaci információ értelmezése
Ez a fogalom “az információ részhalmazaira vonatkozik, amit további elemzésnek vetettek
alá” (LMI Matters! Understanding Munkaerőpiac Information, 2004), vagyis nem más, mint a
munkaerő-piaci információ értelmezése.
Egy példát említve: ha a diákok/álláskeresők képet akarnak kapi a helyi munkaerőpiacról,
akkor először az általános társadalmi-gazdasági helyzetet tekintik, figyelembe veszik a
trendeket, hogy mely cégek mely iparágakban működnek stb. Aztán az is kiderül számukra,
hogy vannak a közösség elvárásainak megfelelő lehetőségek is, és így jutnak el végül az
álláslehetőségekig.
Vagyis a kétféle munkaerő-piaci információ kombinációja az, ami igazán fontos ahhoz, hogy
átfogó képet kapjanak a munkaerő-piaci elvárásokról, ami nagyban függ azoktól a
tényezőktől, amelyek a munkaerőpiacot befolyásolják:
1. Demográfia – megmutatja a népesség átkagéletkorát, nagyságát,
gyarapodását/fogyását, sűrűségét, eloszlását. A megértésével könnyebben
felismerhető, hogy a jövőben melyik iparágban várható fellendülés (pl. egy korosodó
népességben várhatóan megnő az álláslehetőségek száma az egészségügyben és a
szociális ellátások terén).
2. Globalizáció – mivel vannak cégek, amelyek fejlődő országokba helyezik át a
mnkavégzés helyszínét. Ezáltal új álláslehetőségek nyíltak a globális vállalkozás,
marketing, pénzügy, forgalmazás és a nemzetközi kereskedelem terén (pl. több
európai call centert is bezártak és Indiába helyeztek át, mivel ott jelentősen olcsóbb a
munkaerő).
3. Oktatás és képzés – mindkettő jelentős hatást gyakorol a munkaerőpiacra, a kínálati
oldalra és az irányelvekre is. A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy
versenyképes tudással, készségekkel és hozzáállással rendelkezzenek a leendő
munkavállalóik ahhoz, hogy sikeresek lehessenek a saját szektorukban. A
fiataloknak/diákoknak azt is tudniuk kell, hogy a hosszú távon biztos munkahely
feltétele, hogy folyamatosan tanuljanak és képezzék magukat, fejlesszék készségeiket
és innovatív módon feleljenek meg a vállalatok változó igényeinek.
4. Technológia – az új technológia megjelenése megváltoztatta a munkaerőpiacot: pl. a
kézimunkát felváltották a gépek. Ugyanakkor a munkavállalóknak ahhoz, hogy
megtarthassák munkájukat, új készségeket kellett elsajátítaniuk ahhoz, hogy
továbbra is betölthessék ugyanazt a mukakört. A high-tech cégek megjelenésével
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 53 / 179
megnőtt az igény az olyan fiatalok/diákok iránt, akik adminisztrációs, pénzügyi,
logisztikai és értékesítési ismeretekkel rendelkeznek.
5. Politika – ha a kormány politikájának következtében megnő egy adott iparág
jelentősége, akkor jellemzően bővülnek az álláslehetőségek is az adott szektoron
belül. A kormányzati működés hatására előfordulhat az is, hogy bizonyos iparágakat
új területre helyeznek át azért, hogy felvegyék a harcot a munkanélküliség ellen.
Ezzel megmutattunk néhány, a munkaerőpiacot jelentősen befolyásoló tényezőt, illetve azt
is, hogy a fiataloknak/diákoknak mire kell odafigyelniük a munkaerő-piaci adatok
elemzésekor.
Ha képet akarnak kapni a helyi munkaerőpiacról, akkor érdemes figyelembe venni a tágabb
társadalmi-gazdasági helyzetet, az aktuális trendeket, vállalatokat és iparágakat.
A munkaerő-piaci információ segítséségével könnyebben lehet eldönteni, hogy valaki milyen
irányban folytatja tanulmányait, melyik oktatási intézményt választja, megismeri a
munkaerő-piaci elvárásokat, vagyis növeli a fiatalok/diákok esélyét arra, hogy megtalálják a
nekik való karriert, hogy ötvözni tudják mindezt az információt azzal, amit magukról tudnak.
A tanárok és tanácsadók segíthetnek nekik a munkaerő-piaci adatok gyűjtésében és az
információ értelmezésében is, hogy ki tudják dolgozni saját szakmai projektjüket.
Összefoglalva tehát, a munkaerő-piaci adatok információt és értesülést nyújtanak nekünk
arról, hogy melyek a munkaerő-piaci elvárások, milyen álláslehetőségek vannak, mely
földrajzi területen keresnek a vállalatok új munkaerőt, mely készségeket várnak el egy adott
munkakörhöz, mi a jellemző bérezés, mik a tipikus statisztikai mutatók. Mindezen információ
ismerete fontos lépést jelent a sikeres munkavállalás irányába.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 54 / 179
1. feladat
Célja: Azoknak a szervezeteknek a megismerése, amelyek információt nyújtanak a
munkaerőpiacról
A. Keress az interneten olyan intézményeket, hivatalokat, szervezeteket, amelyek
információt nyújtanak a helyi és az országos munkaerőpiacról!
B. Keress olyan intézményeket, hivatalokat, szervezeteket, amelyek információt
nyújtanak az új munkalehetőségekről!
C. Keress a régióra jellemző állásajánlatokat!
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 55 / 179
A munkaerő-piaci információ elemzése és a fiatalok/diákok érdeklődésének megfelelő
álláslehetőségek megtalálása után azt is fontos megismerni, hogy a munkaadók mit várnak el
a jelöltektől és az alkalmazottaiktól. Ezen információk ismeretében az egyén jelentős
előnnyel készítheti el szakmai projektjét, vagy, ha már előrébb tart, nagyobb eséllyel
teljesíthet sikeresen egy állásinterjún.
Az egyik legfontosabb szempont, hogy a jelölt rendkívül motivált legyen arra, hogy “el tudja
adni magát”, a készségeit a munkaadónak. Ezért is fontos megérteni, hogy a munkaadók
mely készségeket tartják kulcsfontosságúnak, hiszen ezek birtokában jóval nagyobb eséllyel
alkalmaznak valakit.
A Randstad “Rugalmasság a munka világában 2016. – A jövő munkái a digitális korban” című
jelentése alapján a munkaadók véleménye szerint még a magasan kvalifikált jelöltek sem
rendelkeznek a megfelelő készségekkel. Ez a HR ügynökség nem kevesebbet állít, mint hogy
az oktatási rendszereink a jövő szakembereit a letűnt iparágakhoz szükséges készségekkel
vértezik fel. A tanulmány szerint a munkaadók amiatt aggódnak, hogy a jelöltek nem
rendelkeznek elegendő “puha faktorral” (soft skills), konkrétan elégtelen interperszonális
kommunikáció jellemzi őket és nem rendelkeznek a problémamegoldáshoz szükséges
analitikai készségekkel sem.
A munkaalkalmassághoz szükséges legfontosabb “puha faktorok”
Nemcsak ún. technikai készségek szükségesek ahhoz, hogy egy jelölt megfeleljen egy
munkakör kívánalmainak. Számos esetben a legfontosabb készségek a viselkedéshez
kapcsolódnak – “soft skills” – és ezek jellemzően egyaránt hiányoznak a magasan és az
alacsonyan kvalifikált jelölteknél is.
Tehát fontos lépés, hogy megismerjük azopkat a tényezőket, amelyeket a munkaadók a
legfontosabbnak tartanak a jelölteknél:
1. Csapatmunka – Számos munkakör jellemzője, hogy legalább egy, de inkább több
munkacsoportban kell közreműködnie a munkaválallónak. Az a képesség, hogy valaki
színvonalas szakmai munkát tudjon végezni egy csoport tagjaként, úgy, hogy a közös
célok elérésén fáradozik, kiemelten fontos tényező.
2. Vezetői/vezetési képességek – A szakirodalomban sincs teljes egyetértés azzal
kapcsolatban, hogy ez veleszületett vagy elsajátítható készség-e, mindenestre fontos,
hogy valaki képes legyen irányítani és jól tudja vezetni a munkatársait.
Mit várnak el a munkaadók egy alkalmazottól?
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 56 / 179
3. Komplex problémák megoldása – Magában foglalja, hogy valaki képes a
rendelkezésére álló információ és erőforrások felhasználásával kreatívan, logikus
gondolatmenettel és a múltbeli tapasztalatai felhasználásával megoldást találni a
felmerülő problémákra.
4. Multikulti érzékenység és figyelem – Alighanem a jelenlegi munkahelyek legnagyobb
kihívást jelentő területe a sokszínűség. A mai álláskeresőknek be kell bizonyítaniuk,
hogy kellő érzékenységgel és figyelemmel tudnak viszonyulni az övékétől eltérő
kulturális háttérrel rendelkező vagy más nemzetiségű emberekhez.
5. Kommunikációs készségek – A munkaadók számára messze a legfontosabb készség,
hogy valaki figyelmesen meg tudjon hallgatni másokat és hatékonyan tudja magát
kifejezni mind írásban, mind szóban. A sikeres kommunikáció az üzleti élet
elengedhetetlen feltétele.
6. Tervezés-szervezés – Az a képesség, hogy valaki egy megadott időkereten belül képes
létrehozni, megtervezni, megszervezni és lebonyolítani egy projektet vagy feladatot.
Ide tartozik a megfelelő célkitűzés is.
Az eddig felsorolt készségeken kívül a kritikai szemlélet, a kreativitás, az érzelmi intelligencia,
a megfelelő ítéletalkotás és döntéshozatal, az ügyfélorientáció, a tárgyalóképesség és a
kognitív rugalmasság is jelentős szerepet játszik a munkaadóknál a leendő munkavállalók
kiválasztása során.
Amikor a diákok információt kezdenek gyűjteni magukról ahhoz, hogy elkészítsék
önéletrajzukat, akkor fontos, hogy kiemeljék ezeket a készségeiket ahhoz, hogy
kiemelkedjenek a többi jelölt közül.
Egyrészt rendkívül fontos szerepet töltenek be ezek a észségek a munkaadók választásában,
amikor a megfelelő jelöltet keresik, de más tényezőket is figyelembe vesznek a megfelelő
jelölt kiválasztása során. A munkaadók az egyéni tulajdonságokat és a személyiségjegyeket is
sokra tartják.
A www.livecareer.com oldalon olvasható cikk szerint az alábbi jellemzőket feltétlenül meg
kell említeni minden önéletrajzban, kísérőlevélben vagy állásinterjú során:
1. Őszinte/tisztességes/etikus – a biztos erkölcsi alapnál semmit nem becsülnek többre
a munkaadók
2. Alkalmazkodó/rugalmas – azt a képességet fedi, hogy valaki nyitott az új ötletek és
gondolatok iránt, képes az önálló munkavégzésre, valamint a csapatmunkára és a
megosztott figyelemre is
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 57 / 179
3. Elkötelezett/nagy munkabírású/kitartó/jó munkamorál – a munkaadók nagyra
értékelik azokat a jelölteket, akik elkötelezettek a problémák megoldása iránt,
akiknek kiemelten fontos, hogy a munkájukat elvégezzék
4. Megbízható/felelősségteljes - a munkaadók mindig azokat a jelölteket keresik,
akiknek fontos, hogy időre elvégezzék a munkájukat és felelősséget vállaljanak a
feladataik elvégzéséért.
5. Hűség – a vállalat iránti elkötelezettség
6. Pozitív hozzáállású/motivált/energikus/szenvedélyes - a munkaadók számára
fontos, hogy a jelölt lelkes legyen, ez érezhető legyen a szavain és a tettein is
7. Profi hozzáállású – felelős és igazságos viselkedés jellemzi a magánéletét és a
munkáját is, ami a jelölt érettségére és magabiztosságára utal
8. Magabiztos – a jelöltnek hinnie kell önmagában, a képzettségében és a készségeiben,
képességeiben is. Ha valaki magabiztosságot tud sugározni a munkaadó vagy a
vállalat felé, akkor ez a siker záloga egy állásinterjú vagy egy munkakör betöltése
során
9. Nyitott a tanulásra – mivel a gazdasági környezet szüntelen változáson megy
keresztül, ezért a jelölteknek és a munkavállalóknak is tisztában kell lenniük azzal,
hogy mennyire fontos az új készségek, technikák elsajátítása, függetlenül attól, hogy
egyénként mennyire számítanak jártasnak ezen a területen.
A munkaerő-piaci elvárások ismerete magában foglalja a munkaadók által támasztott
követelmények ismeretét is. A munkanélküliség legjobb ellenszere, ha valaki pontosan ismeri
a munkaadók elvárásait.
A tanárok és tanácsadók valamint a karrier-tanácsadói szolgálat rendelkezésére állnak azok
az eszközök, amelyekkel információt tudnak gyűjteni a munkaadók elvárásairól. A
munkaadók elvárásainak ismeretében a diákok és a fiatalok pontosan tudják, mire
számíthatnak és mivel fognak szembesülni, illetve, hogy mire kell felkészülniük a szakmai
projektjük során, ha sikeresek akarnak lenni a választott szakmájukban.
A szakképző intézmények képzési alapján a karrier-tanácsadói szolgálat felveheti a
kapcsolatot azokkal a cégekkel, amelyek potenciálisan képzési vagy álláslehetőséget tudnak
biztosítani a diákjaik számára, felmérést végezhetnek és elmagyarázhatják azt is, hogy a
vállalatok a részvételükkel nem csak a szakképzési intézményeket, hanem a jövőjükre
felkészülő diákokat is segítik.
Az alábbiakban felsoroltunk néhány kérdést, amit egy felmérés során fel lehet tenni a
munkaadóknak vagy a HR-es szakembernek, hogy fel lehessen mérni, mely munkavállalói
készségeket várnak el, illetve információt lehet gyűjteni a munkaerő-piaci elvárásokról egy
adott iparágon belül.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 58 / 179
A kérdések egy részét meg lehet találni a “Felhasználói útmutató a munkaadók által elvárt
készségek felméréséhez” című CEDEFOP kutatási dokumentumban is (2013). A felmérést
személyesen vagy telefonon is el lehet végezni, de melegen ajánljuk, hogy biztosítsák a
munkaadót arról, hogy a megszerzett információt bizalmasan kezelik:
KÉRDÉS VÁLASZ
Cég neve
Kapcsolattartó neve, elérhetősége (a válaszadás anonim)
A cég mely szektorban végzi
tevékenységét?
o állami
o magán
Üzletág
Az utóbbi 2 évben mely piacon érte el a
cég a legnagyobb forgalmat?
o helyi
o regionális
o EU
o más ország
o nem tudja
Összesen hány alkalmazottja van a
cégnek [az országban]?
o 1 - 4 alkalmazott;
o 5 - 9 alkalmazott;
o 10 - 49 alkalmazott;
o 50 - 200 alkalmazott;
o több, mint 200 alkalmazott
o nem tudja
Az alkalmazottak hány százaléka
fiatalabb 30 évesnél?
o nulla
o kevesebb, mint 10%
o 10% - 50%
o több, mint 50%
o nem tudja
Az alkalmazottak hány százaléka idősebb
50 évesnél?
o nulla
o kevesebb, mint 10%
o 10% - 50%
o több, mint 50%
o nem tudja
Mi a helyzet a készségekkel kapcsolatos o igen
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 59 / 179
elvárások terén: a cég rendszeresen
felméri az alkalmazottai egyéni
fejlesztési, képzési igényeit?
o nem
o részben (pl. az alkalmazottak egy
csoportjánál)
o nem tudja
Az elmúlt néhány évben részt vettek-e az
alkalmazottak bármiyen külső vagy belső
képzésen?
o igen
o nem
Részt vettek-e az alkalmazottak bármely
képzésen (munkaköri képzés,
munkaidőben végzett képzés,
helyettesítés, tanulási vagy minőségi kör)
o igen
o nem
o nem tudja
Vannak-e a cégnél jelenleg betöltetlen
állások, amikre nehezen találnak olyan
jelölteket, akik rendelkeznek az elvárt
képességekkel?
o igen
o nem
o nem tudja
Az alkalmazottak toborzása során
általában milyen végzettséget várnak el?
o alap szakképesítés
o közép- vagy felsőfokú szakképesítés
o középfokú
o felsőfokú
o egyéb:_________________
Mely készségek meglétét tartja
kulcsfontosságúnak egy új
alkalmazottnál?
o kommunikáció anyanyelven
o kommunikáció idegen nyelven
o matematikai, alap
természetudományi-műszaki jártasság
o digitális jártasság
o tanulás tanulása
o szociális kompetenciák
o kezdeményezőkészség,
vállalkozószellem
o kulturális érzékenység
o egyéb: ________________
A céghez jelentkező jelöltek jellemzően
mely készséggel/képességgel nem
rendelkeznek ?
o nyitott kérdés
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 60 / 179
A tanárok és a tanácsadók a diákokkal közösen végezhetik el a
kutatást, hogy megfelelő profilú cégeket találjanak és
elkészíthessenek egy ehhez hasonló kérdőívet, hogy
felmérhessék a munkaadók igényeit.
Az interjúk elvégzését követően az összegyűjtött információból egy jelentés készíthető, amit
a diákokkal meg lehet osztani a tanteremben vagy ismeretterjesztő rendezvényeken.
Kideríteni, hogy a helyi, az országos és az európai gazdaságot figyelembe véve általában mit
keresnek a munkaadók az alkalmazottakban – ezáltal megelőzhető, hogy egyenlőtlenség
vagy hiány alakuljon ki a készségek terén, ami hátrányosan érintené a gazdaság
versenyképességét mindhárom szinten.
A diákok számára pedig jelentős előnyt jelent, hogy tudják, mire számíthatnak az általuk
választott szakmában, feljeszthetik tudásukat, készségeiket és kompetenciáikat, hogy jobban
meg tudjanak felelni az elvárásoknak.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 61 / 179
A CAPE projekt egyik szellemi terméke az igényfelmérés, amely a projektben résztvevő
valamennyi partnertől gyűjtött információra épül, amit kérdőívekből, fókuszcsoportos
beszélgetésekből és interjúkból szűrtek le, amit számos országban végeztek a kormányzati
intézmények, szakképző iskolák, szakmunkásiskolák és ún. “második esély” iskolák
részvételével.
Az igényfelmérés az alábbiakat tartalmazza:
A tanárok és trénerek oktatási és képzési igényei ahhoz, hogy karrier-tanácsadást
nyújthassanak (egy kérdőív segítségével mértük fel a tanárok és trénerek
véleményét);
A korai iskolaelhagyással veszélyeztetett fiatalok karrierlehetőségeinek ismerete és a
nekik nyújtott karrier-tanácsadás (szakképzést nyújtó iskolák diákjaival tartott
fókuszcsoportos beszélgetésekkel);
A munkaadók által elvárt munkavállalói készségek (a munkaadókkal készített interjúk
alapján mértük fel a véleményüket a témáról).
Ezek az információk fontosak ahhoz, hogy azonosítani lehessen a célcsoport oktatási és
képzési igényeit, valamint segít megérteni, hogy a diákok mely készségeiket fejleszthetik,
illetve, hogy a tanárok és a trénerek miben tudnak segíteni nekik, hogy jobban megfeleljenek
a munkaadók elvárásainak.
Az oktatási intézmények töbsége karrier-tanácsadói szolgálatot nyújt diákjai számára. Az
összes résztvevő ország közül egyedül Portugáliában végzik pszichológusok ezt a
tanácsadást. A tanárok nem vesznek részt a karrier-tanácsadói szolgálat nyújtásában,
azonban pedagógiai tanácsadóként kivehetik a részüket a folyamatból.
Figyelembe véve a jelenlegi témát (A diákok mely készségeit kell fejéleszteni?), a tanárokra
és a trénerekre koncentrálunk, illetve a munkaadókra. Arra, hogy mi a véleményük arról,
hogy a karrier-tanácsadói szolgálat mely készségekkel foglalkozik és mely készségekkel
kellene foglalkoznia.
Tanárok és trénerek
A tanárok és trénerek véleménye szerint ezek a szolgáltatások számos területen jelentős
hatást gyakorolnak:
Fejlesztik a diákok képességeit és kompetenciáit, személyes fejlődését
Viselkedésére, érdeklődési körére és hozzáállására
Több állásajánlatot kapnak
A diákok mely készségeit kell fejleszteni (az igényfelmérés alapján)?
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 62 / 179
A diákok lelkiismeretesebben végzik kötelességeiket, jobban figyelnek a jövőjükre
és tanulmányaik folytatására
Újra megismerkednek az iskolai közösséggel és a tanulási folyamattal
Ugyanakkor, a tanárok és trénerek véleménye szerint még van mit javítani a jelenlegi
helyzeten. A fejlesztési javaslataikból soroltunk fel egy párat:
Több információval kéne ellátni a diákokat arról, hogyan készülhetnek fel a szakmai
életükre
Jobban kellene összpontosítani a “puha faktorokra” (soft skills)
Szakemberekkel való együttműködés
A diákok képességeit felmérő vizsgák
Szorosabb kapcsolat létrehozása a diákok és a tanárok között
Rendszeres, személyre szabott tanácsadás
Több ösztönzőt kínálni a diákoknak, hogy éljenek a felkínált munkalehetőségekkel, a
potenciális munkaadókat arra bátorítani, hogy vegyenek fel több gyakornokot/fiatal
munkavállalót, javítania a kapcsolatot a munkaerőpiac szereplőivel
Kísérleti workshopok megtartása, amelyek a személyes fejlődésre, az önismeretre, a
csapatszellemre és az együttműködésre tanítják a résztvevőket
Az igényfelmérésből az is kiderült, hogy a tanárok és trénerek szerint a karrier-tanácsadói
szolgálat elsősorban az egyéni és társas készségeket, a 8 kulcskompetenciát, a szervezetek és
a munkakörök ismeretét fejleszti:
a. Egyéni és társas készségek
Az igényfelmérésben résztvevő tanárok és trénerek szerint ide tartozik az önbizalom, a
problémamegoldási képesség, a csapatmunka, a stresszkezelés, a döntéshozatal, a
kezdeményezőkészség valamint az analitikus gondolkodás.
b. 8 kulcskompetencia
Ezek a kompetenciák azoknak az ismereteknek, készségeknek és attitűdöknek a
kombinációját takarja, amelyek kulcsfontosságúak a személyes fejlődéshez és
kiteljesedéshez, a befogadáshoz, az aktív állampolgári szerepvállaláshoz és a
munkavállaláshoz.
A résztvevő tanárok és trénerek számára ezek a kompetenciák az alábbi fontossági
sorrendbe rendezhetők: szociális kompetenciák, utána a digitális jártasság, kommunikáció
anyanyelven majd idegen nyelveken, kezdeményezőkészség és vállalkozó kedv, matematikai
jártasság illetve elemi természettudományos és műszaki jártasság, a tanulás tanulása és
végül, de nem utolsósorban a kulturális érzékenység.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 63 / 179
c. Szervezeti ismeretek – az iparágban elvárt készségek
A szervezeti ismeretek elengedhetetenek ahhoz, hogy az egyén megfelelően integrálódni
tudjon egy szervezetbe. Ha az egyén készségei nem megfelelő szintűek, akkor a munkaadó
dolgát is megnehezíti, mivel nehezebben hajtja végre a szervezetben a feladatát,
meglepődhet bizonyos szervezeti rendezvényeken, amiatt hibázhat, mert nem látja át a
szervezeti struktúrát, vagy úgy viselkedhet, amit a szervezet, egy csoport vagy egy kisebb
közösség nem tart megfelelőnek.
Az igényfelmérésben részt vevő tanárok és trénerek szerint a karrier-tanácsadói szolgálat a
diákoknak ezeket a készségeit fejleszti, hogy felkészítse őket arra, hogy mivel fognak
szembesülni akkor, amikor kilépnek a munkaerőpiacra. Szerintük a minőségre fordított
figyelem illetve a prioritások felállítása az a készség, amit a legjobban tud fejleszteni ez a
szolgálat, amit a felelősségvállalás követ, a munkavégzés módja és elvei, az
aktivitás/munkamorál, amit az időgazdálkodás és az erőforrásokkal gazdálkodás követ. A
diákok figyelmét felhívják a biztonsági előírások betartására és a szolgáltatási színvonal
fenntartására is.
d. Munkaköri ismeretek – munkahelyi eszközök
Ezek a készségek az IKT készségeket, az ügyfélorientációt, az irodai készülékek használatát
(telefon, fax...) és konkrét ismereteket (terminológia) ölel fel, vagyis olyan gyakorlati
dolgokat, amiket a fiatal alkalmazottnak ismernie kell ahhoz, hogy sikeres lehessen.
Vannak további készségek is, amik a véleményük szerint fejlesztésre szorulnak, például az
empátia, az önértékelés, a szóbeli készségek vagy a célkitűzés.
A karrier-tanácsadói szolgálatot nem nyújtó intézményekben dolgozó tanárok és trénerek is
részt vettek az igényfelmérésben és ők is egyetértettek azzal, hogy ezek azok a fő készségek,
amiket fejleszteni kell a diákoknál ahhoz, hogy jobban felkészítsék őket a munkaerő-piaci
elvárásokra.
A karrier-tanácsadói szolgálat által elvégzett munka alapján fontos megállapítani, hogy a
szakképzési intézményekben fejlesztett készségek egybeesnek-e azokkal, amit a munkaadók
várnak el a fiatal munkavállalóktól.
Munkaadók
Munkaadókat is meginterjúvoltak az igényfelmérés során, hogy feltárják az igényeiket illetve
azt, hogy mit várnak el a fiatal munkavállalóktól (ami jelen tanulmányban azt jelenti, hogy az
utóbbi 5 évben felvett munkavállalóktól).
A részt vevő munkaadók szerint a karrier-tanácsadói szolgálat létfontosságú lehet, ha
garantálni tudja, hogy a diákok a számukra megfelelő szakmai úton indulnak el, és olyan
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 64 / 179
információval látja el őket, amelyek segítenek nekik az ennek megfelelő döntések
meghozatalában.
Azon munkaadók szerint, akiknek szívmelengető tapasztalataik voltak az alkalmazottaikkal,
ezeknek a szolgálatoknak a munkavállalókra gyakorolt hatása rendkívül pozitív volt.
Ezek a munkavállalók jól tudtak integrálódni a szervezetekbe, nyitottak a tanulásra és
megfelelnek a munkahelyi interakciókkal szemben támasztott elemi követelményeknek.
Ezzel szemben a munkaadók úgy jellemezték azokat az alkalmazottakat, akik nem részesültek
karrier-tanácsadásban, hogy felkészületlenek voltak és elveszettnek tűntek, támogatásra,
segítségre szorultak.
Tehát kellő bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a karrier-tanácsadói szolgálatnak
köszönhetően nemcsak a diákok sikeres munkavállalásához szükséges készségeit sikerült
fejleszteni, hanem, hogy ezeket a készségeket a munkaadók és a vállalatok is sokra értékelik.
Az igényfelmérésből az is kiderült, hogy a munkaadók konkrét készségeket várnak el a fiatal
munkavállalóktól. Ezek a készségek fontossági sorrendben az alábbiak:
a 8 kulcskompetencia,
egyéni és társas készségek,
szervezeti ismeretek,
egyéb készségek,
munkaköri ismeretek.
Továbbra is eltérés van a között, amit a munkaadók elvárnak, illetve amivel a jelöltek
rendelkeznek.
Az igényfelmérésből az is kiderült, hogy a munkaadók többsége elvárja tőlük, hogy egyéni és
társas készségekkel is rendelkezzenek, továbbá a fenti 8 kulcskompetenciával is. A
beszámoló arra is rámutat, hogy szinte tökéletesen megegyeznek az elvárt kompetenciák
azokkal a kompetenciákkal, amikel a fiatal munkavállalók rendelkeznek.
A munkaadók fontosnak tartják, hogy a fiatal munkavállalókat kezdeményezőkészség
jellemezze, tudjanak csapatban dolgozni és jó problémamegoldó képességgel
rendelkezzenek. Továbbá, elvárják tőlük, hogy felelősségteljesen, elkötelezetten végezzék
munkájukat, megfelelő munkamorál mellett, megfelelő elveket valljanak és jól tudjanak
gazdálkodni az idejükkel (a szervezeti ismeretekhez kapcsolódik), továbbá rendelkezzenek
IKT készségekkel is és megfelelő ügyfélorientáltság jellemezze őket (a munkaköri
ismeretekhez kapcsolódik).
A 8 kulcskompetencián belül a munkaadók szerint a legfontosabb a kezdeményezőkészség és
vállalkozókedv és a szociális kompetenciák.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 65 / 179
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 66 / 179
Az alábbiakban felsoroltuk, hogy a munkaadók mely egyéb kompetenciákat tartanak
fontosnak, illetve felsoroltuk azt is, hogy az újonnan felvett munkavállalóik körében mely
kompetenciákat találták:
Munkaadóknak fontos Újonnan felvettek kompetenciái
Újdonságok iránti nyitottság Újdonságok iránti nyitottság
Gyakorlatias megoldások
kialakítása Gyakorlatias megoldások kialakítása
Kritikus gondolkodás Kritikus gondolkodás
Szóbeli készségek Szóbeli készségek
Íráskészség Íráskészség
Csapat sokszínűsége iránti
tolerancia Csapat sokszínűsége iránti tolerancia
Kockázatkezelés Kockázatkezelés
Empátia Empátia
Etikus magatartás Etikus magatartás
Információ megosztása Információ megosztása
Önértékelés Önértékelés
Célok kitűzése Célok kitűzése
Tárgyalóképesség Tárgyalóképesség
Kreativitás -
Rugalmasság -
forrás “IO2: Needs Analysis Report” (May, 2016)
Általában véve a munkaadók véleménye szerint a karrier-tanácsadói szolgálat nemcsak a
diákok elméleti készségeit fejleszti, hanem a gyakorlati készségeket is, mint például a
motiváció vagy az önismeret is, amit a diákok hasznosítani tudnak a karrierjük során.
Az igényfelmérésben részt vevő munkaadók 29%-a szerint a 8 kulcskompetencia releváns a
vállalata számára, illetve 27%-a sorolta ide az egyéni és társas készségeket is. A kreativitás és
a rugalmasság a fejlesztendő készségek közé tartozik.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 67 / 179
Ezek azok a készségek, amelyeket a diákoknál fejleszteni kell, ha sikeres karrierre akarjuk
felkészíteni őket.
Az alábbiakban olyan példafeladatokat adtunk meg, amelyekkel a diákok személyes
készségeit (forrás: www.career-guide.eu) és társas készségeit (forrás: http://w3.ualg.pt –
angol fordításban) lehet fejleszteni:
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 68 / 179
1. feladat: Személyes készségek és jellemzők
Célcsoport: 16 – 19 éves diákok
Feladat leírása: A diákokat arra kérjük, hogy vitassák meg a készségek és a jellemzők közötti
különbséget. Ezt követően sorolják fel a saját készségeiket és jellemzőiket, mondjanak példát
azokra a helyzetekre, amikor ezeket hasznosítani tudták. Végül nézzenek meg igazi
álláshirdetéseket és ismerjék fel, hogy várhatóan mely készségeket és jellemzőket várják
majd el tőlük.
Pedagógiai célja: A diákok tisztább önképpel rendelkezzenek, amely a számukra megfelelő
szakmai pálya kiválasztását teszi lehetővé.
Időkeret: 60 perc
Szükséges eszközök: fénymásoló, álláshirdetések helyi és országos újságokból/napilapokból,
tanári/tréneri jegyzetek:
1. Kérd meg az osztályt, hogy ötleteljenek az alábbiakról és vitassák meg ezeket:
a) készségnek számít a ……. – mondjanak rá példát
b) személyes jellemzőnek számít a ……. – mondjanak rá példát
c) Miért ilyen fontosak a személyes készségek és jellemzők? Kinek fontosak?
d) Menjetek végig a készségek és jellemzők listáján (mindegyik diáknak van a
csomagjában egy lista), magyarázzátok el azokat a szavakat, kifejezéseket, amiket
nem ismernek
2. Kérd meg a diákokat, hogy egyénileg töltsék ki a személyes profiljukat. Meg kell nevezniük
a négy legerősebb készségüket és jellemzőjüket, és példával kell alátámasztaniuk, hogy
mikor használták ezeket sikerrel.
3. Oszd fel az osztály tagjait kis csoportokra, mindegyik csoportnak adj 4 munkakört (lapot)
és kérd meg a csoportot arra, hogy azonosítsák azokat az egyéni készségeket és személyes
jellemzőket, amiket szerintük a munkaadók elvárnak a jelöltektől ezeknél a munkaköröknél.
Soroljanak fel minél több készséget, jellemzőt!
Kérd meg a csoportokat arra, hogy ismertessék, mire jutottak, és ezt a többi csoporttal
közösen vitassák meg.
Válaszok
1a. A személyes készség az a képesség, hogy valaki meg tud csinálni valamit – konkrét
példákhoz lásd a készségek és jellemzők listáját.
1b. A személyes jellemző egy jellemvonás - konkrét példákhoz lásd a készségek és jellemzők
listáját.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 69 / 179
1c. A személyes készségek és jellemzők fontosak a munkaadók, főiskolák, egyetemek és
gyakorlati munkavégzésre épülő oktatási intézmények számára. Manapság már sok
jelentkezési lapon arra kérik a jelöltet, hogy a végzettségen és tapasztalatokon kívül nevezze
meg a készségeit és a személyes jellemzőit is.
Készségek és személyiségjegyek (lehetséges válaszok):
Egyéni készségek/képességek Személyiségjegyek
információ elemzése nyugodt
sportolás magabiztos
térképolvasás érzékeny
kommunikáció pontos
tervezés/alkotás felelős
memória lelkiismeretes
gondoskodás erős akaratú
gépjavítás csapatjátékos
elsősegély elszánt
rajzolás/festés nagy munkabírású
éneklés megbízható
problémamegoldás szervezett
becslés vállalkozó szellemű
tények begyűjtése barátságos
kétnyelvűség jó vezető
IKT készségek lelkes
pénzgazdálkodás alkalmazkodó
fejszámolás türelmes
munkaszervezés (saját) megfontolt
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 70 / 179
2. feladat Egyéni profil
Írd le a négy legerősebb személyes készségedet és jellemződet és támaszd alá mindegyiket
példával is! Mutasd be, milyen helyzetben tudtad ezeket kamatoztatni.
Készségek Személyiségjegyek
1_____________________________
_______________________________
Indoklás_______________________
______________________________
______________________________
1 _____________________________
_______________________________
Indoklás________________________
______________________________
______________________________
2 _____________________________
_______________________________
Indoklás_______________________
______________________________
2 ____________________________
_______________________________
Indoklás_______________________
______________________________
______________________________
3 ______________________________
_______________________________
Indoklás_________________________
______________________________
______________________________
3 _____________________________
_______________________________
Indoklás_______________________
______________________________
______________________________
4 _____________________________
_______________________________
Indoklás ________________________
______________________________
______________________________
4 ____________________________
_______________________________
Indoklás _______________________
______________________________
______________________________
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 71 / 179
3. feladat – Hogyan dicsérjünk és hogyan fogadjuk a dicséretet?
Ez a téma az asszertivitási tréninghez jól illeszkedik, mivel lehetőséget biztosít a diákoknak
arra, hogy kifejezzék elégedettségüket kollégáikkal, elért eredményeikkel vagy a kiállított
tárgyakkal kapcsolatban, kifejlesszék a kritikus gondolkodás képességét és javuljon a
megfigyelőképességük.
Helyzet: “Milyen szép a cipőd!”
A diák megfigyeli a mellette álló társa öltözékének bizonyos jellemzőjét és megdicséri. A
megdicsért diák is ugyanezt teszi a mellette állóval, és így tovább, amíg mindenki sorra nem
kerül.
Amikor dicséretben részesülnek, akkor tudniuk kell, hogy ezt hogyan lehet megfelelően
fogadni.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 72 / 179
4. feladat: Munkaalkalmasság
Munkaalkalmasság – azoknak a tényezőknek a kombinációja, amelyek lehetővé teszik az
egyén számára, hogy elmozduljon a munkavállalás felé vagy munkába is álljon, megtartsa
munkáját illetve előrelépjen a karrierjében.
Az egyének munkaalkalmassága az alábbi tényezőktől függ:
1. Személyes jellemzők (beleértve a megfelelő ismereteket és készségeket)
2. Hogyan jelennek meg ezek a személyes jellemzők a munkaerőpiacon?
3. Környezeti és társadalmi kontextus (ösztönzők és lehetőségek arra, hogy felfrissítse
és továbbfejlessze meglévő ismereteit és készségeit)
4. A gazdasági helyzet
forrás: CEDEFOP, 2008, based on Scottish Executive, 2007; The Institute for
Employment Studies, 2007
A 2. pontra összpontosítunk (Hogyan jelennek meg ezek a személyes jellemzők a
munkaerőpiacon?):
Keresse meg a kiválasztott munkakör leírását (a régióban legyen elérhető), a foglalkozást
(internetes keresés), illetve, hogy milyen végzettséget és kompetenciákat várnak el az adott
pozícióhoz.
Vessék össze az igényelemzés eredményeivel.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 73 / 179
A Világgazdasági Fórum (WEF, 2016) szerint “a diákok csaknem egyötödének nem sikerül
elsajátítania az alapvető készségek minimális szintjét, ami a sikeres munkavállalás feltétele”.
Ez az aggasztó mutató elsősorban a 25 évnél fiatalabbakat érinti.
A McKinsey jelentés (2011) szerint pedig a vállalatok 64%-a számolt be arról, hogy azért nem
tudtak betölteni bizonyos pozíciókat, mert nem találtak megfelelő képzettségű/végzettségű
jelöltet.
A készségek egyenlőtlensége (ez a munkaadók elvárásai és a munkavállalók készségei közötti
eltérést jelenti) a gazdasági válságot követően megnőtt, lehet, hogy maga a válság is
súlysobította a már meglévő nehézségeket.
Egy másik lehetséges magyarázat lehet, hogy a végzettségek terén is egyenlőtlenség
tapasztalható, vagyis, hogy a munkavállalók végzettsége alacsonyabb vagy magasabb a
munkaadók által elvárt végzettségnél. Ez az egyenlőtlenség hosszú távon is fennállhat és
nem csak a munkavállalókra, de a vállalatokra és az egész gazdaságra is hatással lehet.
A gazdasági élet számos szereplője pártolja azt, hogy formálisan is előírják a szakmai
gyakorlatot vagy a munkahelyen történő képzést, ami megkönnyíti a fiatalok számára, hogy
kapcsolatot hozzanak létre a munkaerőpiac szereplőivel és a leendő munkájukhoz
kapcsolódó készségeket sajátítsanak el. Vannak egyéb javaslatok is, amelyek szerint
lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az oktatási rendszer által
tanított illetve a munkaadók által elvárt készségek közötti különbséget az oktatási rendszer
továbbfejlesztésével, hogy jobban tudjon reagálni a munkaerő-piaci elvárásokra, és
biztosítani tudja azt, hogy a diákok tanulmányaik elvégzését követően azokkal a készségekkel
rendelkezzenek, amikkel munkába is tudnak állni. Egyes vélemények szerint a teljes
munkavállalási életciklus alatt folyamatosan új készségekre kell szert tenniük és ezért
lépéseket kell tenni.
Tehát a humán tőke fejlesztésére van szükség, hogy a készségek továbbfejlesztésével
javuljon a munkaalmasságuk, amit úgy lehet biztosítani, ha a lehető legkisebbre csökken az
eltérés a jelöltek készségei és a munkaerő-piaci elvárások között. Kulcsfontosságú, hogy a
fiataloknak az iskolában olyan készségeket tanítsanak meg, amelyek relevánsak a
munkaerőpiacon, továbbá, hogy ezeket a készségeket a fiatal munkavállaló
továbbfejleszthesse a munkája során, hogy a munkaadóknak valóban hasznára legyen. A
dinamikus munkaerőpiacokon az embereket nemcsak a tanulmányaik végeztével állítják új
kihívások elé, amikor kilépnek a munkaerőpiacra, hanem minden egyes alkalommal, amikor
Hogyan tud a munkavállaló megfelelni a piaci igényeknek?
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 74 / 179
állást váltanak. A munkaadóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen fontos, hogy az
adott állás elvárásaihoz tudják igazítani a készségeiket.
Ahogy már korábban is leírtuk, az iskoláknak át kell alakítani az oktatási programjukat ahhoz,
hogy megfelelhessenek a munkaerő-piaci elvárásoknak. A tanárokra és a trénerekre pedig
kulcsszerep hárul ebben, mivel nekik kell megfelelően terelni a diákokat ahhoz, hogy a
munkaadók által elvárt készségeket fejlesszék, illetve nekik kell felhívni a diákok figyelmét
arra is, hogy milyen sokat nyerhetnek azzal, ha a saját tanulásukba fektetnek be.
Ha a hivatalos állásfoglalást nézzük, akkor bőven van mit tenni. De mit tehet a munkavállaló
azért, hogy meg tudjon felelni a munkaerő-piaci elvárásoknak és ezáltal mérsékelni tudja a
munkanélküliek arányát, ami jelenleg kimagaslóan magas a fiatal munkavállalók körében?
A fiataloknak és a diákoknak ismerniük kell arra az üzleti szektorra vonatkozó munkaerő-piaci
információkat, amelyikben dolgozni szeretnének (lásd. Mit lehet megtudni a munkaerő-piaci
információból? - 5. o.).
A diákoknak hatékonyabban és eredményesebben kell megkeresniük az álláslehetőségeket
és azt is meg kell tanulniuk, hogyan tekintsenek a muinkaerőpiaci információkra és hogyan
értelmezzék azt. Ha a tanulók/fiatal munkavállalók fel akarnak készülni arra, hogy kilépjenek
a munkaerőpiacra, akkor tudniuk kell, hogy melyik az a szakmai irány, ahol a legjobb
álláslehetőségeket kínálják, milyen állásokat hirdetnek, milyen bérezést kínálnak, milyen
végzettséget várnak el, valamint egyéb hasznos információkat is.
A fiatalok figyelmét külön fel kell hívni annak a fontosságára, hogy önállóan fejlesszék a
készségeiket, hogy keressék a plusz tanulási lehetőségeket és munkatapasztalatokat. Ha
belekóstolnak a munka világába, akkor a tanulók/fiatal munkavállalók többet tudnak meg a
saját személyiségükről, érdeklődésükről, készségeikről, arról, hogy milyen elveket vallanak,
illetve, hogy miben kell változniuk ahhoz, hogy sikeresek lehessenek. Ezzel ki tudják
egészíteni mindazt, amit az iskolában tanultak és gazdagítja az önéletrajzukat is.
Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága (2009) szerint a munkaerőpiac
folyamatosan változik, ezért a munkavállalóktól elvárt készségek is folyamatos átalakuláson
mennek keresztül, tehát egyre fontosabbá válik, hogy a munkavállalók transzverzális
kulcskompetenciákat sajátítsanak el, őket is élethosszig tartó tanulási folyamat jellemezze és
képesek legyenek új készségek kifejlesztésére. A meglévő készségek továbbfejlesztése is
kulcsfontosságú ahhoz, hogy mérsékelni lehessen a munkaerőpiacon tapasztalható krízist, ez
minden munkavállaló érdeke.
Ha a tanulók/fiatal munkavállalók a tanulmányaik vagy képzésük során már vettek részt
külföldi programokban (pl. Erasmus vagy Leonardo), akkor a munkávállalásuk idején is
nyitottabbak lesznek és nagyobb mobilitásra lesznek képesek. A munkaerő szabad áramlása
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 75 / 179
lehetővé teszi, hogy sokkal kisebb legyen az eltérés az emberek készségei és a felkínált
álláslehetőségek elvárásai között.
Ha világos, egyértelmű információ áll rendelkezésre a munkaerő-piaci elvárásokról és
készségekről, akkor ez fokozza az emberek mobilitását és csökken az eltérés a fiatal
munkavállalók készségei és a felkínált álláslehetőségek elvárásai között.
Tehát összegezve megállapíthatjuk, hogy ha a fiatal munkavállaló meg akar felelni a
munkaerő-piaci elvárásoknak, akkor:
Fel kell kutatnia és értelmeznie kell a munkaerő-piaci információt, hogy tudja, mely
szakmákban kínálnak jobb állásokat, milyen állásokat kínálnak, mi a jellemző bérezés,
milyen végzettséget és készségeket várnak el.
Mindig készen álljon arra, hogy továbbfejlessze meglévő készségeit és újakra
tegyen szert, hogy lépést tudjon tartani az iparág fejlődésével, ahol munkát szeretne
vállalni és kövesse a technika fejlődését is. A vállalatok mindig tárt karokkal fogadják
azokat az embereket, akik nyitottak a tanulás iránt.
Ún. “puha faktorokkal” rendelkezzen, úgymint kitartás, empátia,
problémamegoldás, időgazdálkodás és csapatmunka. Ezek a készségek segítenek a
munkavállalónak abban, hogy javítsa társas interakcióját kollégáival és a tágabb
környezetével is.
Legyen munkatapasztalata, hogy többet tudjon meg önmagáról és arról is, hogy mit
várnak el egy konkrét munkakör betöltéséhez, ami jól kiegészíti azt, amit az iskolában
sajátított el. Ez a munkatapasztalat lehet például önkéntes vagy nyári munka is.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 76 / 179
3. feladat: Karrierterv
A diákok az alábbi információk felhasználásával alkossák meg karriertervüket:
A helyi munkaerőpiac elvárásai
A szakma leírása
A munkaadók elvárásai
Jelenleg mely készségekkel és végzettséggel rendelkezik?
Mire kell szert tennie, megtanulnia, fejlesztenie stb.?
Mennyi időre van szüksége mindehhez?
A tanárok és a tanácsadók ezt a feladatot a tanteremben
is elvégezhetik diákjaikkal, segíteni tudnak nekik az
önértékelés elvégzésében és a munkaerő-piaci
információk megkeresésében.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 77 / 179
3.2 fejezet – Kapcsolatfelvétel a munkaadókkal
ELŐFELTÉTEL A munkaerő-piaci elvárások megértése; a különböző közösségi oldalak ismerete
TARTALOM
Hogyan lehet felvenni a kapcsolatot a
munkaadókkal – állásajánlatra
jelentkezés
A kapcsolatépítés fontossága
Mit tehetnek az iskolák azért, hogy
áthidalják a különbséget a diákok és a
munkavállalók között
szükséges eszközök:
flipchart
számítógép
hangszóró
internet kapcsolat
FELADATOK
1. feladat Hogyan lehet állást keresni?
Például: cégek felkeresése, jelentkezés leadása, saját hirdetés feladása,
internetes keresés - szerinted melyik a legjobb?
2. feladat A kapcsolatépítés megtervezése
Például: hívd meg a cég képviselőjét az iskolába, hogy beszéljen a toborzási
módszereikről, kérjetek tőle ötleteket vagy azt, hogy szervezze meg, hogy
felkereshessétek a céget.
3. feladat Szervezz “állásbörzét” (szimulációt) az iskolában
Hívj meg amennyi munkaadót csak tudsz, kezdeményezd a párbeszéd
megkezdését a munkaadók és a diákok között, bátorítsd a diákokat arra, hogy
kiemeljék erősségeiket (önmenedzselés).
FORRÁSOK
weboldalak:
https://careerservices.princeton.edu/undergraduate-learnerss/making-
connections/meeting-people/potential-employers;
http://www.leedsbeckett.ac.uk/connecting-with-employers/;
https://beam.stanford.edu/learners/connect-employers-and-alumni;
videók:
https://www.youtube.com/watch?v=RxizA3XzX9I;
https://www.youtube.com/watch?v=hNswremnpe8;
https://www.youtube.com/watch?v=ViHX3gzZCa8
FELMÉRÉS
MÓDJA
Mérd fel a tevékenység eredményességét:
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 78 / 179
a diákoktól és a meghívott munkaadóktól kapott visszajelzés alapján.
1. Mik a legfontosabb dolgok, amiket elsajátítottál a feladatok során (diákok
és munkaadók)?
3. Étékeld a tanárod munkáját 1-5-ös skálán az alapján, hogy mekkora hatást
gyakorolt és mennyire volt hasznos az alábbi területeken. Karikázd be azt a
számot, amelyik a véleményedet tükrözi.
1 = egyáltalán nem hasznos 5 = nagyon hasznos
terület 1 2 3 4 5
Hasznos a mindennapi munkában ( diákok és
munkaadók) 1 2 3 4 5
Arra ösztönöz, hogy tovább képezd magad, új
képesítéseket szerezz (diákok) 1 2 3 4 5
Az iskolákkal történő együttműködés elmélyítését
segíti elő (munkaadók) 1 2 3 4 5
Önértékelés:
- Releváns információ nyújtása, a feladatok és tartalmuk megértése, a
diákok igényeinek ismerete.
- Aktív részvétel a kapcsolatépítésben.
SZÓCIKK
Kapcsolatépítés, azaz szakmai kapcsolati háló kiépítése (minél nagyobb, annál
jobb), ami javítja annak az esélyét, hogy az egyént alkalmazzák a
munkerőpiacon.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 79 / 179
BEVEZETÉS
Most, hogy már egy kicsit többet tudunk a munkaerő-piaci elvárásokról, valamint arról, hogy
mennyire fontos, hogy valaki ezekkel tisztában legyen, azt is fontos megismerni a diákoknak,
hogy miként vehetik fel a kapcsolatot a munkaadókkal, hogy a tanulók/fiatal munkavállalók a
legmodernebb eszközök, lehetőségek használatával jelentkezhessenek egy álláslehetőségre.
A tanulóknak/fiatal munkavállalóknak ki kell tűnniük a többi jelölt közül, nemcsak a
készségeikkel, hanem azzal is, hogyan állnak az álláskeresés kihívásaihoz. Ez a hozzáállás
abban is megnyilvánul, ahogyan felveszik a kapcsolatot a munkaadókkal: a kísérőlevélben, a
LinkedIn profiljukban, milyen információt tüntetnek fel az önéletrajzukban, személyesen
felkeresik-e a céget, hogy bemutatkozzanak és megmutassák magukat stb.
A tanulók/fiatal munkavállalók számos módon felvehetik a kapcsolatot a munkaadókkal és
ebben az iskolák is jelentős szerepet játszhatnak, kapcsolati hálót építhetnek ki különböző
cégekkel és ezáltal hidat képezhetnek a diákok és a munkaadók között.
Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy ezt hogyan lehet megtenni, hogyan lehet ezzel
kapcsolatos tudást átadni a tanároknak és a trénereknek, amelyek felhasználásával –
reméletőleg – jobban tudják terelni a tanulókat/fiatal munkavállalókat, hogy eredményes
legyen az álláskeresésük és sikereket érhessenek el a választott területükön.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 80 / 179
Már elmúltak azok az idők, amikor egy jelölt írhatott egy levelet egy cégnek vagy csak úgy
besétálhatott hozzájuk, hogy bemutatkozzon és állásra jelentkezzen.
Manapság, a technológia fejlődésével és a közösségi oldalak térnyerésével már sokkal
könnyebben meg lehet ismerni egy iparág különböző vállalatait, sokkal könnyebb felvenni
velük a kapcsolatot és állásra is sokkal könnyebben lehet jelentkezni.
Mindazonáltal fontos, hogy ismerjék ezeket az eszközöket és azt is tudják, ezek segítségével
hogyan vehetik fel hatékonyan a kapcsolatot a munkaadókkal. A közösségi oldalak különféle
eszközeinek használata nem csak a jelölt motivációjáról árulkodik a munkaadónak, hanem
azt is megmutatja, hogy a jelölt az internetet is tudja megfelelően használni – amit a mai,
digitális világban nagyra értékelnek a cégek.
Mit kell tudnia a jelöltnek, mielőtt kapcsolatba lépne a munkaadókkal?
Azután, hogy elkészítette azoknak a vállalatoknak/munkaadóknak a listáját, amelyekkel
kapcsolatba akar lépni, de még mielőtt felvenné velük a kapcsolatot, a jelöltnek tudnia kell,
hogy az általuk kínált álláslehetőségek megfelelnek-e a karrierterveinek, illetve azt is, hogy
mely vállalatok/munkaadók keresnek új alkalmazottakat. Ezen információ megszerzéséhez a
diákok felhasználhatják a munkaerő-piaci információt vagy egyéb forrásokat is, mint a céges
honlapokat vagy az iparágban dolgozók véleményeit.
Az iskolákban történő kariertanácsadói szolgálatnak információt kell nyújtania a
munkahelyet vagy állást kereső diákoknak.
Rendkívül fontos, hogy a jelölt proaktívan álljon a kereséshez. Ha ő maga veszi fel a
kapcsolatot egy céggel és megmutatja a HR-esnek, hogy mivel rendelkezik, ahelyett, hogy
egy kínálkozó alkalomra várna, már önmagában jelentős előnyt jelenthet.
Ha személyesen mutatkozik be a HR vezetőnek, akkor a jelöltnek gondosan ügyelnie kell a
megjelenésére. Az első benyomás akkor is rendkívül fontos, ha csak az önéletrajzát vagy egy
motivációs levelet ad le, és jelentősen növelheti vagy ronthatja a jelölt esélyét arra, hogy
eljusson az állásinterjúig. A nonverbális kommunikáció rendkívül fontos, és sokkal több
információt árul el valakiről mintsem elsőre feltételeznék (ez az állásinterjúkra is érvényes).
Végül, amikor a jelölt megírja az önéletrajzát vagy a motivációs levelét, akkor fontos, hogy
ezzel fel tudja kelteni a munkaadók figyelmét. Még az sem jelent hátrányt, ha az illető nem
rendelkezik korábbi munkatapasztalattal. Az a fontos, hogy hatásos önéletrajzot/motivációs
Hogyan lehet felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal – állásra jelentkezés
módjai
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 81 / 179
levelet írjon. Egy általános motivációs levél nem elegendő. Közvetlenül a címzettnek kell
szólnia és különböznie kell az összes többitől.
Az önéletrajznak/motivációs levélnek egy rövid, 3-4 mondatos összegzéssel kell kezdődnie,
amiben a jelölt összefoglalja, hogy ő kicsoda, mi a célja és a jövőképe a vállalatnál, és azt is
alátámasztja, hogy miért tudna tökéletesen illeszkedni a vállalati kultúrához. A korábbi
munkatapasztalattal nem rendelkező jelöltnek a készségeit (csak azokat, amikkel valóban
rendelkezik) és az iskolai végzettségét kell kiemelnie.
Ami a tapasztalatok részt illeti, a szakértők azt javasolják a munkatapasztalattal nem
rendelkező jelöltek számára, hogy újra a készségeikre összpontosítsanak, hivatkozzanak a
munkaköri leírásban elvártakra és újra emeljék ki azokat a készségeket, amelyeket az
összegzésben is megemlítettek (pl. időgazdálkodás: az iskolai újságban soortszerkesztőként
minden héten el kellett készülnie lapzártáig). Fontos, hogy leírja azt is, milyen tanfolyamokon
vagy iskolai projektekben vett részt, önkéntes munkát vállalt vagy mit csinált az iskolai
feladatain kívül (ha volt ilyen) ami kapcsolódhat ahhoz az álláshoz, amire jelentkezik.
Egy jól megírt önéletrajz jól kiemeli a jelölt készségeit és valós potenciálját alkalmazottként.
Az állásra jelentkezés módjai
(forrás http://www.manpowergroupsolutions.com - Making the Connection: Best Practices in Candidate
Experience)
A ManPower Group szerint a közösségi oldalakat jelentik a jelöltek által leggyakrabban
használt álláskeresési eszközt, ezen a módon veszik fel a leggyakrabban a kapcsolatot a
jelenlegi vagy korábbi munkavállalókkal, így értesülhetnek azonnal az új álláslehetőségekről.
A munkaadók is arra használják, hogy többet megtudjanak a jelöltről. A közösségi oldalakon
található információ kiegészíti azt, amit a jelölt feltüntetett az önéletrajzában/motivációs
levelében és megkönnyíti a munkaadók jelöltek közötti választását (Forbes, 2013).
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 82 / 179
A CareerBuilder.com szerint a munkaadók 37%-a használja a közösségi oldalakat:
potenciális jelöltek felkutatására,
annak ellenőrzésére, hogy a jelölt megfelelő szakmai színvonalon mutatja-e be
önmagát
annak megismerésére, hogy a jelölt jól illeszkedik-e a vállalat kultúrájába
arra, hogy többet tudjanak meg a végzettségéről.
Kulcsfontosságú, hogy valaki kitűnjön a sorból, mivel csak így hívhatja fel magára a figyelmet,
így hívhatják be állásinterjúra, úgyhogy a jelölteknek különösen gondosan kell kiválasztaniuk,
hogy mit posztolnak a közösségi oldalakon – azt is, hogy mit posztolnak és azt is, hogyan.
Továbbá azt, hogy kikkel lépnek interakcióba, mivel ez komoly hatással van arra, hogy a
felvételért felelős vezető hogyan ítéli meg a jelöltet.
Mindegyik közösségi oldalnak megvan a maga jellegzetessége. Felsoroltuk a
legfontosabbakat és azt is összeszedtük, hogyan aknázhatják ki az ezekben rejlő
lehetőségeket a tanulók/álláskeresők:
(Minden negyedik toborzó talált már jelöltet a Facebookon – forrás: Kelly Services)
A diákok/álláskeresők körében a leggyakrabban használt közösségi oldal a Facebook. Egyesek
szerint a személyes profilt nem szabad összekeverni a szakmai profillal, úgyhogy vannak, akik
két különböző profilt is fenntartanak, különböző céllal. A felhasználók arra használhatják
szakmai profiljukat, hogy kapcsolatba lépjenek cégekkel, vagy velük megegyező érdeklődésű
emberekkel és kialakítsanak egy hálózatot, amin nagyobb eséllyel értesülnek az
álláslehetőségekről és az üzleti trendekről.
De ez nem feltétlenül szükséges, ha a felhasználó odafigyel arra, hogy mit posztol és
különválasztja, priváttá teszi a személyes tartalmakat (a megfelelő Facebook beállítások
megadásával) és csak a munkahelyét, lakhelyét, készségeit/érdeklődési körét osztja meg
mindenkivel.
Ha valaki aktív a közösségi oldalakon, akkor ez kulcsfontosságú része lehet önmaga előtérbe
helyezésének és/vagy annak, hogy megossza másokkal egy adott iparággal kapcsolatos
ismereteit. Fontos, hogy a jelöltek megfelelő tartalmat posztoljanak és pozitív, barátságos
képet fessenek magukról, mivel a munkaadók ezt értékelik. Óvakodjanak a túlzott
mennyiségű tartalomtól és a kendőzetlen kommentektől.
Az alábbiakban néhány javaslatot fogalmaztunk meg azzal kapcsolatban, hogy a jelöltek
hogyan hozhatnak létre egy olyan profilt, amit álláskeresésre használhatnak illetve
felhívhatják magukra a munkaadók figyelmét:
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 83 / 179
A profiladataid a szakmai karriered tényeivel töltsd ki – a Facebookon könnyen és
elegánsan lehet feltüntetni a munkahelyi tapasztalatokat, eredményeket. Kattints a
“profil szerkesztése” és a képernyő tetején meglátod a “munkahely és végzettség”
gombot, ahol a jelölt felsorolhatja eddigi feladatköreit, eredményeit
Ismerősök kategorizálása – a felhasználók az “ismerősök” gomb fölé helyezve a
kurzort egy szakmai ismerős neve mellett egy sor opció jelenik meg, köztük az “új
lista” létrehozása opció. A jelölt létrehozhat egy “szakmai” vagy “munka” nevű listát,
amire azokat az ismerőseit helyezheti el, akikkel szakmai kapcsolatban áll.
Tartalom posztolása és reakció mások posztjaira – A jelöltek személyes illetve szakmai
tartalmakat is posztolhatnak az érdeklődési körükről. A reciprocitás rendkívül fontos.
Egy szakmabeli ismerős kommentjének “like-olása” közelebb hozza az embereket
egymáshoz.
Kapcsolatépítés – Ha a felhasználó begépeli egy cég nevét a keresőbe és még egyszer
rákattint a kurzorral a keresőre, akkor egy leugró listában megjelenik az alábbi opció is
“az X cégnél dolgozó ismerőseim”. A menüpontra klikkeléssel megtekintheti azokat az
ismerőseit, akik ennél a cégnél dolgoznak. Ezen ismerős listája alatt egy másik opció is
feljön, az “ismerőseim ismerősei, akik ennél a cégnél dolgoznak”. Erre a pontra
klikkelve a felhasználó növelheti a kapcsolati hálóját.
(a toborzó cégek 93%-a használja a LinkedInt a tehetségek megtalálására – forrás: Kelly
Services)
A LinkedIn pont az a hálózat, ahol a szakemberek és a toborzók találkoznak, gyakorlatilag egy
online önéletrajz-gyűjtemény.
Ha a jelölt ütős profilt akar, hogy így vegye fel a munkaadókkal a kapcsolatot, akkor a lehető
legkevesebb mondatban írja le, rögtön térjen a tárgyra (a kevesebb több!).
Melegen ajánlott, hogy a profiljuk igazodjon az iparági elvárásokhoz és úgy alakítsák ki a
profilt, hogy az megfeleljen a keresett állás elvárásainak. Érdemes kiemelni a készségeket,
érdeklődést és a korábbi munkatapasztalatokat.
A jelölt profiljának gazdagításához fontos ajánlást kérni a kollégáktól, valamint kontextusba
helyezni a profilon felsorolt valamennyi végzettséget és tapasztalatot.
Ha a jelöltet egy adott munka érdekli, akkor megpróbálhatja felvenni a kapcsolatot
közvetlenül a felvételért felelős vezetővel a LinkedInen keresztül. Ha pedig már
megbeszéltek egy interjú időpontot, akkor a jelölt a LinkedInen többet tudhat meg azokról az
emberekről, akik az interjút fogják lefolytatni vele. A LinkedIn profillal rendelkező jelölteket
sokkal könnyeben találják meg a munkaadók.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 84 / 179
A LinkedIn lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy cikkeket posztoljanak vagy linkeket
osszanak meg, kommenteljék más felhasználók posztjait. A jelöltnek aktívnak kell lennie,
számos kapcsolattal kell rendelkeznie, követnie kell cégeket és felhasználói csoportokhoz kell
csatlakoznia. A jelölt aktivitásának intenzitása, különösen a LinkedInen, biztos, hogy szemet
szúr a munkaadóknak.
(a toborzók 54%-a használja a Twittert tehetségek felkutatására – forrás: Kelly Services)
Ez a legcsicsergősebb közösségi oldal az összes közül. A Businessnewsdaily.com szerint a
diákok/álláskeresők által követett márkák és emberek közvetlen hatással vannak arra,
ahogyan őket érzékelik, és azt is befolyásolhatja, hogy egy toborzásért felelős vezető
érdemesnek tartja-e őket arra, hogy a vállalatnál dolgozhassanak. A munkaadók arra is
használják a Twittert, hogy “találkozzanak és beszéljenek” a munkavállalókkal.
Amikor valaki állást keres, akkor a tweetjei, retweetjei és válaszainak jelentős részének arra a
témára kell összpontosítania, ami releváns azon cégek számára, ahol dolgozni szeretne. A
megfelelő kulcsszavak és hashtagek használata – amiket az adott szakmai terület képviselői
használnak – és követése rendkívül fontos.
Twitteren is kapcsolatba lehet lépni a toborzókkal, illetve azokkal az emberekkel is, akik már
a potenciális munkaadónál dolgoznak. Érdemes azzal kezdeni, hogy a jelölt ezeknek az
embereknek a tweetjeire, a tweetelt linkek kommentjeire, megosztott gondolataira kezd el
figyelni.
A készségek/képességek felhasználása, az ezekkel nyújtott segítség azt fogja alátámasztani,
hogy ez a diák/álláskereső igenis számba vehető a jelöltek közül.
Jelenleg a közösségi oldalak jelentik a legyakrabban használt eszközét a munkaadók és az
álláskeresők/munkavállalók közötti kapcsolatfelvételnek.
Kulcsfontosságú, hogy valaki tudja, hogyan kell megfelelő Facebook, LinkedIn és Twitter
profilt létrehozni, miként kell interakcióba lépni a többi felhasználóval, hiszen ezek jelentik a
kulcsát annak, hogy hasznos kapcsolatot építhessen ki a vállalatokkal, az ottani kultúrával, a
munkatársakkal, és azt is ki tudja deríteni, hogy mely készségek és milyen iskolai
végzettséget várnak el a jelöltektől.
Ahogy korábban is említettük, az álláskeresők bármikor felkereshetik a cégek honlapját vagy
közösségi oldalon lévő profilját azért, hogy mélyebben megismerjék a vállalatot, kapcsolatba
lépjenek a felvételért felelős vezetővel, jelentkezzenek egy álláshirdetésre vagy akár spontán
jelentkezzenek munkaerőnek.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 85 / 179
A munkaadókkal való kapcsolatfelvétel másik módja ha 15-30 perces informális interjút
készítenek egy olyan szakemberrel, aki az adott szakmai területen dolgozik, akinek egy sor
fontos kérdést tehetnek fel az iparágról és a munkakörről, és bennfentes válaszokat
kaphatnak. Ha a jelölt kiépít egy olyan hálót, amiben professzorok, tanácsadók és céges
honlapok szerepelnek, akkor a közösségi oldalán keresztül is felveheti a kapcsolatot azokkal a
szakemberekkel, akikkel egy efféle interjút szeretne elvégezni.
Melegen ajánlott a diákoknak/álláskeresőknek rendkívül óvatosan mérlegelni, hogy mit
posztolnak és ezt kikkel osztják meg, illetve mit írnak a kommentjeikben, mivel ezeket akár a
leendő/potenciális munkaadóik is láthatják.
A közösségi oldalak nyilvánossága és felhasználóinak száma (nemcsak országosan, hanem az
egész világon) miatt a munkaadókkal és a cégekkel történő kapcsolatfelvétel leginnovatívabb
módját jelentik.
Vannak jelöltek, akik vizuális önéletrajzot hoznak létre, amit feltöltenek a YouTube-ra, vagy
egyéb, innovatív és kreatív módon tálalják önéletrajzukat.
A legfontosabb, hogy a jelölt jól tájékozott legyen és kitűnjön a többiek közül. Ezekkel az
eszközökkel mindezt könnyen el lehet érni.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 86 / 179
1. feladat
Célja – Megtalálni a munkakeresés módjait
Példa – Cégek személyes felkeresése, jelentkezés leadása, saját hirdetés feladása, internetes
keresés. Válaszd ki a számodra legmegfelelőbbet!
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 87 / 179
A tanulmányok szerint az állásszerzés leggyakoribb módja, ha valaki ismer valakit egy cégnél,
vagy van valamilyen kapcsolata az adott céggel.
A Kelly Services állásközvetítő cég szerint iparágtól és országtól függően, akár az
álláslehetőségek 60%-80%-át meg sem hirdetik. “A kapcsolati hálón belül töltik fel az üres
pozíciókat” (Kelly Services).
Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a fiatal munkavállalónak/jelöltnek nem szabad
álláshirdetéseket keresnie. Azt viszont igenis jelenti, hogy minél intenzívebb kommunikációt
folytatnak az érdeklődési területükön dolgozó emberekkel, annál nagyobb eséllyel találnak
majd állást ezen a területen.
A modern technológia jelentősen megkönnyítette és jóval hatékonyabbá tette a
tanulók/fiatal munkavállalók számára egy saját kapcsolati háló kiépítését. A közösségi
oldalak használata komoly előnyöket kínál az álláskeresés során, ahogy azt már korábban
kifejtettük.
A kapcsolatépítésnek köszönhetően a jelölt előbb-utóbb találkozik egy olyan céggel,
amelyiknél van betöltetlen állás, amit meg sem hirdetnek, vagy lehet, hogy további ötleteket
kap arra, hogy mi a legmegfelelőbb módja az állásra jelentkezésnek, vagy az önéletrajzát úgy
tudja megírni, hogy az tökéletesen megfeleljen az adott cég elvárásainak. Az iparág
szakértőivel illetve az adott területen dolgozó szakemberekkel történő kapcsolattartás
segítségével azt is megtudhatják, hogy a meglévő készségeik, ismereteik, képességeik
elegendőek-e ahhoz, hogy jó eséllyel jelentkezzenek egy meghirdetett állásra.
A kapcsolati háló kiépítésének egyértelműen prioritást kell jelentenie az álláskereső
tanulók/fiatal munkavállalók számára.
A kapcsolatépítés olyan kapcsolatotokra épül, melyek alapja a bizalom. Ha valaki jó
kapcsolatot ápol egy ismerősével, akkor ő fog az eszébe jutni akkor, amikor segíteni tud neki
valamiben. Kölcsönös dologra épül, mindenki segít a másiknak, hogy ezáltal önmagát is
segítse.
Persze csak akkor működik, ha a jelölt hajlandó beszélgetésbe elegyedni másokkal, tehát
nem lehetnek gátlásai ezen a téren, de azért az is fontos, hogy mindig gondosan
megválogassa a szavait és figyeljen a testbeszédére is, hogy mindkettővel magabiztosságot
sugározzon.
A tanulóknak/fiatal munkavállalóknak proaktívan kell ismerkedniük másokkal. Ezt akár úgy is
megtehetik, hogy beszédbe elegyednek valakivel egy állásbörzén vagy egy szakmai
A kapcsolatépítés jelentősége
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 88 / 179
konferencián. Vagy online részt vehetnek LinkedIn rendezvényeken vagy szakmai
folyóiratokban is kereshetnek olyen rendezvényeket vagy csoportokat, ahol elkezdhetik
kiépíteni kapcsolati hálójukat.
Ha az álláskeresés nem alakul egyből pozitívan, a tanulóknak/fiatal munkavállalóknak akkor
is meg kell őrizniük pozitív hozzállásukat, mert csak így maradnak nyitottak, így maradnak
megközelíthetőek. A lényeg, hogy minden kapcsolatépítési alkalmat úgy kell felfogni, hogy ez
egy újabb alkalom arra, hogy valami újat vagy érdekeset tanuljanak.
Fontos az is, hogy kialakítsanak egy kapcsolatépítési stratégiát. A tanulók/fiatal
munkavállalók kialakíthatnak egy gyors bemutatkozást, amiben elmagyarázzák, kik is ők és
mit is akarnak csinálni, és aztán jól begyakorolják ezt a bemutatkozást, hogy a következő
rendezvényen vagy esményen már fesztelen természetességgel tudják prezentálni magukat.
Számos olyan kapcsolat van, ami nem személyesen, hanem a közösségi oldalakon keresztül
jön létre. A Twitter vagy a Facebook használatával a tanulók/fiatal munkavállalók továbbra is
tarthatják a kapcsolatot azokkal, akikkel már személyesen is találkoztak vagy azokkal, akikkel
közös az érdeklődési körük, céljuk.
Ha a diáknak van lehetősége bármely munkalehetőségre, függetlenül attól, hogy ez egy nyári
munka, részmunkaidős állás vagy önkéntes munka, vagy akár lehetősége van arra, hogy
külföldön szerezzen tapasztalatot Leonardo da Vinci vagy Erasmus programokkal, akkor
különösen fontos, hogy kapcsolati hálót építsen ki az itt megismert emberekkel, mivel rájuk
hivatkozhat a későbbiekben is.
Az alábbiakban felsoroltunk néhány javaslatot arra, hogyan lehet kapcsolati hálót kiépíteni:
Segíteni kell a tanulóknak/fiatal munkavállalóknak kitalálni, hogy mit is szeretnének,
mielőtt kapcsolatépítésbe fognak.
Segíteni kell nekik rájönni, hogy milyen referenciákkal rendelkeznek (család, barátok,
ismerősök) és meg kell kérni őket arra, hogy írják le, kiket ismernek fontos helyeken.
Magyarázd el nekik, hogyan kezdhetnek el kapcsolatokat kiépíteni (legyenek őszinték
és visszafogottak, tanácsot kérjenek, ne álláslehetőséget, pontosan fogalmazzák meg,
mit is szeretnének).
Ha a kezdeti kapcsolatépítést követően a diák/fiatal munkavállaló nem érzi úgy, hogy az
erőfeszítései kifizetődtek, akkor fontos kiértékelni, hogy min kell változtatnia ahhoz, hogy az
igényeinek megfelelően alakíthassa át a kapcsolati hálóját.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 89 / 179
Az alábbi változtatásokat lehet végrehajtani:
Szorosabb kapcsolatot ápolni a közeli ismerőseikkel, hogy pótolni tudja a kapcsolati
háló hiányosságait.
Olyan emberekkel bővítsék a hálójukat, akik az érdeklődési körükben, szakterületen,
iparágban dolgoznak vagy érintettek ezekben.
Készüljenek fel a szakirányra, vegyenek részt konferenciákon, olvassák a szakmai
folyóiratokat és ismerkedjenek meg az érdeklődési területük szakzsargonjával.
Váljon szokásukká az új kapcsolatok létesítése
A kapcsolati háló ápolása legalább annyira fontos, mint a kiépítése. Ennek a kulcsa is inkább
a minőség, mintsem a mennyiség. Ha oda tudnak figyelni arra, hogy kellő energiát
fordítsanak a meglévő kapcsolati hálójuk ápolására és fenntartására, akkor a jelöltek fontos
információk, ismeretek és szakértelem birtokába juthatnak és új lehetőségek tárulhatnak fel
előttük.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 90 / 179
2. feladat
Célja – A kapcsolatépítés megtervezése
Példa – Hívd meg egy cég képviselőjét az iskolába, hogy beszéljen a jelenlegi toborzási
módszereikről, adjon ötleteket vagy segítsen megszervezni, hogy a diákokkal
ellátogathassatok a céghez.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 91 / 179
A European Business Forum szakképzésről végzett 2014-es felmérése alapján a résztvevő
vállalatok véleménye szerint az országos szakképzési programokon végzett jelöltek általában
relevánsabb készségekkel rendelkeznek, mint például a felsőfokú végzettséggel rendelkező
jelöltek. Ezt meg is indokolták: számos országban a leendő munkaadóknak komoly
beleszólása van abba, hogy mit tanítsanak a szakképzési intézményekben.
Ezen cégek számára a szakképzési rendszert nagyfokú alkalmazkodóképesség jellemzi, mivel
folyamatosan leköveti a munkaerő-piaci elvárások változásait és az újonnan elvárt
készségeket. Ezért ezek a cégek úgy tekintenek a szakképzettséget szerzett jelöltekre, mint
akik a megfelelő munkavállalói készségekkel rendelkeznek, vagyis megfelelnek a cég
elvárásainak.
A szakképzési rendszerről és oktatási intézményekről alkotott vélemény kulcsfontosságú
annak megértésében, hogy a tanároknak és trénereknek mit kell elvégezni a diákokkal (a
leendő munkavállalókkal) a karrier-tanácsadói szolgálat során. Ennek az alapját kell, hogy
képezze bizonyos európai országok szakképzési intézményeinek oktatáspolitikája.
A CAPE projekt igényfelmérési jelentésében arról is megkérdeztek bizonyos cégeket, hogy a
karrier-tanácsadói szolgálat hogyan tudná javítani a szakképzési intézmények által nyújtott
képzést.
A javasalatok arra utalnak, hogy a vállalatok szorosabb kapcsolatot kívánnak ápolni az
iskolákkal és közvetlenül is szívesen részt vesznek az oktatási programok elkészítésében.
A karrier-tanácsadói szolgálatnak személyre szabottnak kell lennie és helyi szinten kell
kapcsolódnia a valós munkaerő-piaci helyzethez, nem elég, ha elméleti megközelítést
tanítanak és általános szintfelmérőket használnak. Fontos, hogy legyen olyan üzleti
szemléletű tanácsadó, aki propagálni tudja az alábbiakat:
Gyártó üzemek, boltok, irodák felkeresése, különböző szakemberek által tartott
előadások (ezeknek köszönhetően a diákok reálisabban fogják látni leendő
munkahelyüket),
Képzéseket, tréningeket tartanak a diákoknak, hogy erősítsék magabiztosságukat és
arra ösztönözzék őket, hogy fejlesszék szakmai kompetenciáikat,
Több mentorálási programot tartsanak a diákoknak.
A felmérésben részt vevő cégek szerint a szakképzési intézmények oktatáspolitikájának azt is
figyelembe kell vennie, hogy gyakorlatilag kötelező tantárggyá kell tenni a
Mit tehetnek az iskolák azért, hogy áthidalják a távolságot a diákok és a
munkaadók között?
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 92 / 179
“karrierorientációt”, amelyben a diákoknak meg lehet tanítani a munkavállaláshoz fontos
készségeket és a megfelelő munkahelyi viselkedést (fejlesztendő területek: pontos érkezés,
instrukciók betartása, önismeret).
Az igényfelmérés eredményei alapján az iskolák már az iskolaévek során bevezethetik a
szakmai gyakorlatszerzést, különféle állásokkal és ezek jellemzőivel ismertethetik meg a
diákokat és támogathatják az önkéntes munka vállalását a diákok körében (ami nemcsak a
készségeik fejlesztésében segít nekik, hanem az önéletrajzukat is gazdagítja).
A felmérésben részt vevő cégek szerint a szakképzési intézményekben erősíteni kell a diákok
tanuláshoz való pozitív hozzáállását, hogy mélyebb gyakorlati ismeretekkel és információval
rendelkezzenek a különféle szakmák jellemzőiről és elvárásairól valamint a különféle
iparágak elvárásairól is. A diákoknak közelebbről meg kell ismerkedni a megfelelő
munkamorállal és az érdeklődésüknek megfelelő szakterületen elvárt készségeket is
érdemes fejleszteni.
A “Mit tehetnek az iskolák azért, hogy áthidalják a távolságot a diákok és a munkaadók
között?” kérdésre egyszerű a válasz: változtassák meg az oktatási programjukat, vonják be a
vállalatokat az iskolai programok kialakításába, dolgozzanak együtt a tanárokkal és
trénerekkel, hogy többet tudjanak meg a munkaerő-piaci fejleményekről és jobban fel tudják
készíteni a diákjaikat arra, hogy megfeleljenek a vállalatok elvárásainak.
Az iskolák szervezhetnek “üzleti napot” is, amire meghívják a képzési programban érintett
munkaadókat, hogy beszélgessenek a diákokkal, válaszoljanak a kérdéseikre és tanácsokat
adjanak nekik arról, hogyan készülhetnek fel a munka világára.
Népszerűsíthetnek olyan állásbörzéket is, amire a tanárok és a trénerek el tudják vinni a
diákokat, hogy megismerjék, milyen szakmai lehetőségek állnak nyitva előttük a
szakképzésük alapján.
A szakképzési iskolák létrehozhatnak egy protokollt is azokkal a cégekkel, amelyek
kapcsolódnak a szakirányú képzéseikhez, amelyben előtérbe helyezik az iskola és a vállalatok
közötti kapcsolat elmélyítését, szakmai gyakorlati lehetőséget szereznek ezeknél a cégeknél
diákjaik számára. Egyes tanulmányok szerint a diákok a cégnél töltött szakmai gyakorlat
során felkelthetik a vállalat érdeklődését is. Gyakran előfordul, hogy a vállalat kéri meg a
diákot, hogy a tanulmányai elvégzése után náluk vállaljon munkát.
Vannak iskolák, amelyek nyílt adatbázist tartanak fenn a honlapjukon a cégek számára, ahol
a az összes végzős diákjuk önéletrajza megtalálható. Ezeken a honlapokon a diákok is
találnak kontaktokat a vállalatokkal, hogy fel tudják venni velük a kapcsolatot. Vagyis ezáltal
egy olyan platformot hoznak létre, amely összeköti a diákokat és a cégeket, és elősegíti
ezeknek a kapcsolatoknak az elmélyítését, hogy felhasználhassák ezeket a karrierjük során.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 93 / 179
Az iskolák jelentős hatást gyakorolhatnak a kapcsolatok kiépítésében és maguk az iskolák is
kezdeményezhetik a kapcsolat kiépítését a cégekkel és munkaadókkal, mivel ez nemcsak a
diákjaik helyzetét erősíti, hanem a saját kapcsolatrendszerüket is.
A tanárokat és a trénereket is arra kell bátorítani, hogy fejlesszék és tartsák napra készen az
ismereteiket az üzleti szereplők és a cégek elvárásaival kapcsolatosan, szorosan működjenek
együtt a munkaadókkal, hogy felvértezhessék a diákjaikat az elvárt készségekkel.
A diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan kell önéletrajzot és motivációs levelet írni, továbbá
hogy miként aknázhatják ki a közösségi oldalak kínálta előnyöket. Ezt tantermi környezetben
is megtehetik a tanárokkal és trénerekkel, ahol jóval gyakorlat-orientáltabb órák
megtartására is szükség van, mivel a diákok is belátják, hogy a gyakorlati tudásnak jóval
nagyobb haszna van, mint a szigorúan elméleti ismeretanyagnak.
Elméletben ennek a modulnak a célcsoportját a tanárok és trénerek képezik, nekik kell
segíteni abban, hogy megértsék, mit fontos átadni a diákjaiknak, hogy megfelelő rálátásuk
legyen a munkaerőpiacra, hogy megalkothassák a karrierterveiket és sikeresek lehessenek.
A modul során azt vettük végig, hogy a tanároknak és trénereknek mit kell elmagyarázni a
tanulóknak/fiatal munkavállalóknak, hogy miért fontos a tanulmányuk, képzésük, a
készségeik fejlesztése nemcsak az iskolában, hanem később, a szakmai életútjuk során is.
Arról is beszéltünk, hogy a mukaerőpiaci információ hogyan segít a tanulóknak/fiatal
munkavállalóknak képet kapni arról, hogy a vállalatok mit várnak el egy munkavállalótól. A
tanárok és trénerek arra használhatják ezt az információt, hogy felkészítsék őket arra, hogy
meg tudjanak felelni ezeknek az igényeknek és kitűnjenek a többi jelölt közül, hogyan tudják
felvenni a kapcsolatot a munkaadókkal a leghatékonyabban, nemcsak az önéletrajz vagy a
motivációs levél segítségével, hanem a közösségi oldalak használatával is.
Mindezen tényezők együttes hatásaként a diákok nagyobb energiát fektetnek a karrierjük
megtervezésébe és a munkaadókkal történő kapcsolatfelvételbe. A tanárokra és trénerekre
jelentős szerep hárul abban is, hogy arra ösztönözzék diákjaikat, hogy proaktívan keressék az
álláslehetőségeket és azzal is tisztában legyenek, mi kell ahhoz, hogy sikeresek legyenek a
szakterületükön.
Ugyanakkor mindez csak akkor lehetséges, ha az iskolák is olyan oktatáspolitikát vezetnek
be, ami megkönnyíti és elősegíti a közvetlen kapcsolat kiépítését a cégekkel és
munkaadókkal, és úgy módosítják az oktatási programjukat, hogy be tudják vonni és vinni a
cégeket az iskolába, hogy a diákok több közvetlen tapasztalatot szerezhessenek a
munkaerőpiacról, és a tanároknak és trénereknek is többet kell megtudniuk arról, hogy mit is
várnak el az üzleti szereplők az új munkavállalóktól.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 94 / 179
A szakképzési intézmények csak akkor tudják fenntartani a magas oktatási színvonalat és
akkor tudják a diákjaikat az elvárt készségek birtokába juttatni, ha szorosabb kapcsolatot
ápolnak a cégekkel. A diákjaikat csak így tudják helyzetbe hozni, hogy megfeleljenek az
aktuális munkaerő-piaci elvárásoknak és megfelelő karriertervet alakítsanak ki, sikerrel
munkát tudjanak vállalni.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 95 / 179
3. feladat
Célja – Szervezz “állásbörzét” (szimulációt) az iskolában
Példa – Hívj meg amennyi munkaadót csak tudsz, és kezdeményezd a párbeszéd létrejöttét a
munkaadók és a diákok között, bátorítsd diákjaidat, hogy emeljék ki erősségeiket
(önmenedzselés).
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 96 / 179
Szakirodalom
Adams, S. 4 Ways To Use Facebook To Find A Job. Forbes. 06/02/2016
http://www.forbes.com/sites/susanadams/2014/02/06/4-ways-to-use-facebook-to-find-a-
job/#471f8d2d7ce3
Adams, S. The 10 Skills Employers Most Want In 20-Something Employees. Forbes.
11/10/2013. http://www.forbes.com/sites/susanadams/2013/10/11/the-10-skills-
employers-most-want-in-20-something-employees/#56e7946a752d
Bimrose, J., Barnes, S. Navigating The Labour Market: Career Decision Making & The Role Of
Guidance. Institute for Employment Research, University of Warwick, 2007
CESIE. CAPE Needs Analysis Report. Italy, May 2016
CfEEBC (24/11/2014). Webinar: Making Sense of Career Labour Market Information (LMI)
[Vídeo File]. Retrieved from https://www.youtube.com/watch?v=oRzQ2DnL0tw
European Centre for the Development of Vocational Training (Cedefop). User guide to
developing an employer survey on skill needs. Luxembourg: Publications Office of the
European Union, 2013
Gausepohl, S. Social Media Success: A Guide for Job Seekers. Business News Daily.
17/06/2016. http://www.businessnewsdaily.com/7728-social-media-job-seeker-guide.html
Hansen, R., Hansen, K. What Do Employers Really Want? Top Skills and Values Employers
Seek from Job-Seekers. Quintessencial. (N/D).
https://www.livecareer.com/quintessential/job-skills-values
Huhman, H. The 10 Unique Soft Skills Employers Desire in New Hires. Entrepreneur.
18/06/2014. https://www.entrepreneur.com/article/234864
Lauritzen, J.R., Andersen, T., Secher, J. E. O., et al. Preparation of the European Business
Forum on Vocational Training: Final report. Danish Technological Institute, 2014
Lincoln, J. Getting the Job you Want – Tips to Engage the Best (Progressive) Employers. Kelly
Services, 2012
Martin, C. (08/04/2012). Labour Market Information [Video File]. Retrieved from
https://www.youtube.com/watch?v=leaEadHe3sg
Monster Government Solutions UK (05/02/2015). The Labour Market [Video File]. Retrieved
from https://www.youtube.com/watch?v=H894hRwJ1PE
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 97 / 179
N/A (05/02/2016). Tips to Increase Your Organizational Awareness. Careerevolution Enjoy
Your Success blog. http://www.careerevolutiongroup.com/tips-to-increase-your-
organizational-awareness/ (Accessed 08/16)
N/A. (30/12/2006). RECOMMENDATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE
COUNCIL of 18 December 2006 on key competences for lifelong learning Official Journal of
the European Union. Official Journal of the European Union. http://eur-lex.europa.eu/legal-
content/EN/TXT/?uri=celex:32006H0962
N/A. No Experience? Here's the Perfect Resume. Live Career. N/D.
https://www.livecareer.com/career-tips/resumes/no-experience-resume
N/A. OECD reviews of vocational education and training: Learning for Jobs, Pointers For
Policy Development. Directorate for Education, Education and Training Policy Division, 2011
New Brunswick / Nouveau-Brunswick (17/05/2016). Your Career Path and Labour Market
Information [Video File]. Retrieved from https://www.youtube.com/watch?v=VbuJsTzqdT4
Olson, L. 6 Networking Tips for Your Job Search. U.S. News & World Report. 18/10/2011.
http://money.usnews.com/money/blogs/outside-voices-careers/2011/10/18/6-networking-
tips-for-your-job-search
Renzewitz, S., Hunter, S., Bak, B. et al. Networking: Is It Your Career Insurance Policy? Kelly
Services, 2012
Robson, L., Saunders, V. LMI Matters! Understanding labour market information.
Nottingham: Department for Education and Skills, 2004
Scarpetta, S., Bernstein, Ann, Berry, M. et al. Matching Skills and Labour Market Needs
Building Social Partnerships for Better Skills and Better Jobs. World Economic Forum. Davos-
Klosters, Switzerland, 2014
Smith, J. How Social Media Can Help (Or Hurt) You In Your Job Search. Forbes. 16/04/2013.
http://www.forbes.com/sites/jacquelynsmith/2013/04/16/how-social-media-can-help-or-
hurt-your-job-search/#625d177324fd
Spidla, V., Figel’, J. New Skills for New Jobs: Anticipating and matching labour market and
skills needs. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2009
World Economic Forum (02/09/2016). The top jobs in 2025 - and the skills you'll need to get
them [Video File]. Retrieved from
https://www.facebook.com/worldeconomicforum/videos/10153715855506479/
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 98 / 179
3. MODUL EGYÉNI ÉS TÁRSAS KÉSZSÉGEK
Tanítás módja online:
4 óra
személyesen:
4 óra
Leírás /összefoglalás
Értelme
Az egyéni és társas készségek azok a készségek, amiket arra
használunk, hogy a többi emberrel kommunikáljunk vagy
együttműködjünk, akik lehetnek a rokonaink, kollégáink vagy az
ügyfeleink is.
A fejlett társas készségek konkrét előnyökkel járnak:
több és jobb emberi kapcsolatok
jobb kommunikáció
jobb hatékonyság
felívelő karrierút
könnyebb és jobb munkaerő-piaci integráció
A tananyagon és a gyakorlati feladatokon keresztül a tanárok is
elsajátíthatják, hogyan tudják segíteni és ösztönözni diákjaikat
abban, hogy megszerezzék és fejleszteni tudják ezeket az egyéni
és társas készségeket.
Célok
Ennek a modulnak az a célja, hogy fokozza és fejlessze a
tanárokban az egyéni és társas készségek fejlesztésének
fontosságát, hogy ezeket a készségeket meg tudják osztani a
diákokkal.
A modul célja, hogy kibővítse a tanárok oktatási portfólióját
azáltal, hogy a közreműködésükkel a diákjaik alábbi társas
kompetenciáit fejlesszék:
Önmenedzselési készségek
Kommunikáció
Csapatmunka
Ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése megkönnyíti a diákok
munkahelyi környezetbe történő integrációját.
Tartalom
Ez a modul 3 fejezetből áll:
1. fejezet - önmenedzselés
2. fejezet - kommunikáció
3. fejezet - csapatmunka
Mindegyik fejezet tartalmaz elméleti és gyakorlati
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 99 / 179
foglalkozásokat is.
Az elméleti foglalkozásokon áttekintést nyújtunk a fejezet
témáiról:
A jó önmenedzselés hatása az elhelyezkedésre
A társas kommunikáció általános fogalmai
A munkahelyi csapatmunka előnyei
A gyakorlati foglalkozás olyan feladatokból áll, amket a
tanteremben vagy képzésen lehet átadni azoknak a fiataloknak,
akik nehezebben tudnak beilleszkedni. Az alábbi információt
adjuk meg a feladatokhoz:
szükséges eszközök és anyagok listája
csoportméret (maximum)
a feladatra fordítható idő
a feladat leírása, javaslatok
Mindegyik fejezet egy informális értékelési feladattal zárul,
amellyel felmérjük, hogy a diákok mennyire voltak elégedettek
a feladattal.
Az 1. fejezet értékelésénél például: a résztvevők mindegyik
feladatot egy skálán értékelték, amik együttesen egy görbét
adnak ki: a fejezet ívét.
Eredményei
A modul elvégzésével a tanárok megértik, megismerik:
a csapatmunka/önmenedzselés alapelveit
a kommunikáció különböző formáit
(verbális/nonverbális)
az egyéni és társas készségek jelentőségét
Felismerik:
hogy a diákok mely egyéni és társas
készségeknek vannak híján
mely erőforrások szükségesek ahhoz, hogy
megerősítsék ezeket a készségek tantermi,
valamint az iskolán kívüli környezetben
Támogatják:
hogy a tanulók új készségeket sajátítsanak el
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 100 / 179
Az egyéni készségek olyan dolgok, amikben jók vagyunk – ezek az erősségeink,
képességeink, jellemzőink.
Ezek a készségek lehetnek velünk született adottságok, lehet olyan, amihez tehetségünk van,
és olyan is, amit tapasztalatok megszerzésével vagy kitartó gyakorlással sajátítunk el.
Függetlenül attól, hogy velünk született adottságról vagy kifejlesztett képességről van szó,
fontos ismernünk a saját készségeinket, mert ezeket nemcsak a magánéletünkben, hanem a
szakmai életünkben is hasznosíthatjuk.
Az önmenedzselés olyan készségeket ölel fel, amelyek egész életünkön át elkísérnek
bennünket. Beletartozik a célok kitűzése és a megfelelő időgazdálkodás is. A hatékony
önmenedzselés fejleszti a motivációt és a koncentrációs készséget is, melyekkel ellen tudunk
állni a halogatás kísértésének és megelőzhetjük a stresszt.
Az önmenedzselés egyik legfontosabb része az önszabályozás. Az önszabályozás azt jelenti,
hogy az egyén önmaga felügyeli, ellenőrzi és irányítja a saját tanulási folyamatát önmaga
számára.
A társas készségek közé tartozik minden olyan készség, amelyik megkönnyíti az interakciót,
kommunikációt a többiekkel. A társas szabályok és kapcsolatok verbális és nonverbális
módon jönnek létre, fejeződnek ki és változnak meg. Azt a folyamatot, amely során
elsajátítjuk ezeket a készségeket, szocializációnak nevezzük.
Az 1. és a 2. feladatban arra kérjük a tanulókat, hogy tudatosítsák magukban a személyes és
a társas kompetenciáikat, a magánéletükkel valamint a szakmai életükkel kapcsolatban is.
4.1 fejezet – Egyéni és társas készségek
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 101 / 179
1. feladat: “Miben vagyok jó?”
Időtartam: 10 - 30 perc
Csoportméret: 4 - 10 fő
Leírás: A résztvevőket arra kérjük, hogy reflektáljanak a kompetenciáikra. De hogyan?
A facilitátor 5 percet ad a résztvevőknek ara, hogy leírják azt a 3 kompetenciát egy post-itre,
amiben jónak tartják magukat. A háromból egynek igazából hamisnak kell lennie. Mindenki
megosztja a 3 kompetenciáját a többi résztvevővel, akiknek ki kell találniuk, hogy a 3
kompetencia közül melyik nem igaz.
A facilitátor felírja a felsorolt kompetenciákat a flipchartra, hogy a résztvevők egyben
láthassák az összeset.
Gyakran előfordul, hogy a hamis kompetencia igazából a tanuló óhaját vagy tanulási célját
tükrözi. A feladatot pont egy ilyen gyakorlat követi, amiben a résztvevők megtárgyalhatják és
reflektálhatnak arra, hogy mit szeretnének elsajátítani, mik a vágyaik, óhajaik.
A facilitátor arra kéri a tanulókat, hogy gondolják végig, mennyire elkötelezettek és mely
lépések megtételével szerezhetik meg a hőn áhított kompetenciákat.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 102 / 179
2. feladat: “Mely kompetenciákkal rendelkezem és melyekkel szeretnék rendelkezni?”
Időtartam: 10 - 30 perc
Csoportméret: 4 - 10 fő
Leírás: A résztvevők számba veszik a meglévő kompetenciáikat és azokat is, amelyeket
fejleszteni szeretnének vagy el akarnak sajátítani.
A facilitátor papírra kinyomtatott képekkel illusztrálja a különféle egyéni és társas
készségeket.
Egyéni kompetenciák: rajztudás, éneklés, zenélés, tánc stb.
Társas kompetenciák: kulturális készségek, szociabilitás, csapatmunka, stb.
A tanulókat arra kérik, hogy két különöző színnel jelöljék (karikázzák be) azokat a
kompetenciákat, amikkel szerintük rendelkeznek, és azokat, amikre szert akarnak tenni.
Összegzés, az eredmények megtárgyalása. A facilitátor arra kéri a tanulókat, hogy gondolják
végig, mely készségek szükségesek ahhoz hogy beilleszkedhessenek a munkaerőpiacra.
Javaslatok: A tanár/tréner kiválasztja, hogy mely kompetenciákat írnak le részletesen, a
diákok tanulási pályájának megfelelően. Természetesen, egyes kulcskompetenciákat át lehet
ugrani, hogy ezek helyett a diákok olyan kompetenciákat említhessenek meg, amik szerintük
fontosak.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 103 / 179
A fejezetben szereplő fogalmak definíciója, reflexió (verbális és nonverbális kommunikáció):
A kommunikáció azt jelenti, hogy érthető üzenetet akarunk eljuttatni a másik félhez szavakkal, gesztikulációval és/vagy képek használatával.
A kommunikáció során a szavakon kívül nagy figyelmet kell fordítanunk arra is, hogyan
mondjuk el a szavakat és ezeket milyen kifejezésekkel kísérjük.
Mindennapi nyelvi kommunikációnk 90%-a ugyanis nonverbális:
hangszín
gesztikuláció, testtartás, arckifejezések, szemkontaktus stb.
A beszéd egyrészt nonverbális elemeket is tartalmaz, amit paranyelv néven ismerünk. Ebbe
beletartozik a hangszín, tempó, hangmagasság, hangerő és a beszédstílus is, másrészt
prozódiai jellemzőkkel is rendelkezik, mint a ritmus, az intonáció vagy a hangsúly. A leírt
szöveg is tartalmaz “nonverbális” jellemzőket, mint például az íráskép, a szavak térbeli
elrendezése vagy egy oldal külalakja (kézírásnál). A nonverbális kommunikáció-kutatás
elsősorban mégis az emberek közötti interakcióra összpontosít, amelyet három nagy
területre lehet felosztani: a környezeti feltételek a kommunikáció helyszínén, a
kommunikátorok fizikai jellemzői és a kommunikátorok viselkedése az interakció során.
A hatékony kommunikáció tényezői:
1. Szemkontaktus: igyekezzünk szemkontaktust tartani a másikkal, a kollégával, az ügyféllel
2. Fogas mosoly: természetes és spontán
3. Gesztikuláció: az üzenetünket megerősíti egy nyugodt, spontán kézmodzulat
4. Testtartás és mozgás: biztonságot és erőt sugalljunk
5. Hangerő és hangszín: a megfelelő hangerővel változó hangszínnel beszéljünk
6. Személyiség - humor - lelkesedés: fejezzük ki egyéniségünk és lelkesedésünk
7. Nyelvezet: egyszerű, természetes, érthető nyelvezetet használjunk, kerüljük a káromkodást
8. Stresszkezelés: uraljuk érzelmeinket
Munkahelyi környezetben fontos, hogy megfelelő módon és hatékonyan kommunikáljunk, és
közben a nonverbális kommunikációnkra is odafigyeljünk. Ez különösen hasznos lehet az
állásinterjú során, ahogy ez a fejezet 2. feladatából ki is fog derülni.
4.2 fejezet – A szöveg tartalma
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 104 / 179
1. feladat: “Rajzolj egy négyzetrácsot”
Időtartam: 25 - 45 perc
Csoportméret: 6-12 fő
Leírás: A facilitátor két csoportra osztja a résztvevőket (maximum 5-6 fő csoportonként).
Először mindkét csapat tagjai lerajzolnak egy nagy papírra egy négyzetrácsot, amit a padlóra
ragasztanak, különösebb szabály vagy útmutatás nélkül. A facilitátor eközben megfigyeli a
résztvevők hozzáállását és kommunikációját.
A feladat második része már csapatmunka, melyben a két csoport nem dolgozhat össze, és
minden résztvevő csak a saját csoportjának tagjaival kommunikálhat. De a két csoport
ugyanazt a feladatot kapja.
A résztvevőknek rá kell találniuk egy előre meghatározott útvonalra, anélkül, hogy egyetlen
szót váltanának egymással. A facilitátor sem beszélhet velük. Mindkét csapatot egy-egy
facilitátor segíti, aki tudja, hogy a rácson mely útvonalon kell haladni.
A két csapat a rács ellentétes oldaláról vagy végéből indul el, akár ugyanazon az úton is
haladhatnak, csak annyi a fontos, hogy a két út megegyező hosszúságú legyen (ugyanannyi
lépésből álljon).
A csoportok felváltva lépnek, a csoporton belül az egyik tag a másik után. Minden egyes
lépés után meg kell várni a facilitátor visszajelzését (amit jelbeszéddel mutat el – mivel a
verbális kommunikáció nem engedélyezett). Ha a résztvevő rossz helyre lép, akkor vissza kell
lépnie a kiinduló kockára és a másik csapatnak kell kitalálnia, hogy merre menjen tovább.
Nyilván érdemes megjegyezni a csapattársak korábbi lépéseit.
Készíts egy útvonalat minkét csapatnak (és tartsd titokban a játék végéig). Írd le a flipchartra
a játékszabályokat: nem szabad beszélni – mindegyik csapat szabadon megválaszthatja,
hogyan kommunikáljanak egymással (ez maradjon szabad választás, ne javasolj semmit a
csapatoknak).
▪ ▪
▪ ▪
▪
▪ ▪
▪ ▪
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 105 / 179
Beszéljétek meg a feladatot, térjetek ki a csapatmunka színvonalára és a résztvevők által
választott kommunikációs formára is.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 106 / 179
2. feladat: “Állásinterjú szimuláció”
Időtartam: 40-75 perc
Csoportméret: 4-10 fő
Leírás: a résztvevők feladata, hogy szimulálják, mi történik egy állásinterjún
A facilitátor két csoportra osztja a diákokat. Mindkét csoportnak fel kell sorolnia azokat a
dolgokat, amire oda kell figyelni egy állásinterjú során, amik pozitívan vagy negatívan
befolyásolhatják az interjú kimenetelét, a verbális és a nonverbális kommunikáció hatásait is.
Ezután mindkét csoportnak állásinterjú szimulációt kell tartania a facilitátor aktív
részvételével – mivel ő lesz a munkaadó.
Az állásinterjún a csoportnak csak az egyik tagja vesz részt, a többieknek figyelniük és
jegyzetelniük kell.
Az interjúalany csapatának tagjai kézfeltétellel jelezhetik, ha szívesen leváltanák társukat és
folytatnák helyette az interjút (szabad a vásár).
Megbeszélés: a facilitátor arra kéri a résztvevőket, hogy osszák meg a többiekkel és beszéljék
meg az állásinterjú alatt készített jegyzeteiket. Természetesen minden interjúalanynak
lehetősége nyílik arra, hogy elmondja, milyen nehézségekkel szembesült, és ezeken hoygan
tudott felülemelkedni.
Javaslatok:
az állásinterjú témája kapcsolódjon a résztvevők tanulmányaihoz
a sikeres szerepjáték érdekében a tanárnak/trénernek izgalmas környezetet kell teremtenie, biztosítania kell, hogy a tanulók készen állnak a játékra, nincs ellenükre
tanuló is játszhatja a munkaadó szerepét
Győződj meg róla, hogy az összes diák aktívan részt vegyen a feladatban, akár résztvevőként, akár szerepléssel, megfigyeléssel vagy jegyzeteléssel.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 107 / 179
Egy cél elérése érdekében egy csoport tagjaival való együttműködés folyamata.
Ez azt jelenti, hogy az emberek megpróbálnak együttműködni, igyekeznek felhasználni
egyéni készségeiket, a személyes konfliktusok ellenére is próbálnak konstruktív visszajelzést
adni. Munkahelyi környezetben a csapatmunka sokszor elengedhetetlen ahhoz, hogy a
munkatársak jól együtt tudjanak dolgozni, meg kell próbálniuk minden körülmény között a
közös cél érdekében fáradozni, igyekezniük kell pozitív légkört megteremteni munkájuk
során és támogatniuk egymást, hogy mindenkinek fel tudják használni az egyéni erősségeit.
Munkahelyi környezetben a csapatmunka pozitív hatásai:
• fokozza a szervezet teljesítményét
• fokozza mindegyik tag teljesítményét
• segít a csapat tagjainak fejleszteni és a többiek javára fordítani egyéni készségeit
• a sikernek köszönhetően növeli a magabiztosságot
• enyhíti a stresszt és növeli a motivációt
• támogatja az innovációt és elégedettséghez vezet
A rossz hatékonyságú csapatmunka nehézségei és kockázatai:
• a csoport tagjai nem képesek megfelelő koordinációra
• mindenki a magáét mondja ahelyett, hogy odafigyelne a többiekre – nincs valódi kommunikáció
• senki nem kezdeményez
• lesznek, akik vezetők akarnak lenni
Okai:
• a csapat tagjai nem alkotnak valódi csapatot, csak elvárják tőlük, hogy akként működjenek
• a tagok nem értik vagy nem tudják alkalmazni a csapatmunka elveit
• a tagok egyszerűen nem tudják hogyan kell csoportban/csapatban dolgozni
Megoldások és fejlesztendő területek:
• csapatépítő feladatokkal egyúttműködő légkör megteremtése
• világosan meg kell határozni a csapat céljait
• biztosítani kell, hogy mindegyik tagnak legyen lehetősége fejleszteni a készségeit
4.3 fejezet A csapatmunka fogalma
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 108 / 179
• mindegyik tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyen a döntéshozatalban
• biztosítani kell a szabad kommunikációt, senki nem bitorolhatja el ezt a többiektől
• a tagok terhelése megegyező mértékű legyen
• problémák felmerülése esetén is pozitív hozzáállás megőrzése
• konkrét workshopok szervezése, amelyek elősegítik a csapatmunkát és tisztázzák a csoport stratégiáját
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 109 / 179
1. feladat: “Építs hidat!”
Időtartam: 30 perc
Csoportméret: 6 - 15 fő
Leírás: A facilitátor 2 csoportra osztja a résztvevőket. Mindkettő ugyanazt a feladatot kapja:
egyszerű anyagokból (papír és ragasztó) építsenek meg egy fél hidat 10 perc alatt. A két
csoport külön szobában készül, fontos, hogy ne lássák a másik csapat munkáját.
A 10 perc leteltével a két csoport találkozik és az a feladatuk, hogy 2 perc alatt a két fél
hídból egy hidat alkossanak.
A feladatot követő megbeszélést a facilitátor és a két megfigyelő irányítja, ők segítenek a
csapatoknak végiggondolni, hogy mit tapasztaltak a csoportos munka során.
Javaslatok: A feladatot nehezíteni is lehet: nem lehet beszélni. Ezáltal, a tanár/tréner a
nonverbális kommunikáció használatát erősíti a résztvevőkben. A megfigyelő szerepét a
csoport egyik tagja is betöltheti.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 110 / 179
2. feladat: “Útvonaltervezés”
Időtartam: 30 perc
Csoportméret: 6 - 15 fő
Leírás:
A résztvevőket két nagyjából egyenlő csoporta kell osztani. A tervezési feladat feltétele, hogy
a résztvevők rendelkezésére álljon papír, toll és egy térkép. A térkép lehet országos vagy
megyei térkép is. Nem is annyira a térképen megadott terület a fontos, hanem az, hogy
mindkét csoport egyforma térképet kapjon. A csoportok feladata a nyaralás megtervezése,
megadott feltételek mellett.
Mindegyik csoport megkapja az utazási feltételeket: mennyi pénzük van, milyen autóval
mennek, mekkor a kocsi benzintankja, milyen a fogyasztása, a benzin ára, a kiindulási hely és
a végcél és bármi egyéb, ami eszedbe jut.
Mindkét csoportnak le kell írnia az útvonaltervét. Az a csoport, amelyiknek elfogy a pénze
vagy kifogy a kocsijából a benzin, veszít. Érdemes megjutalmazni azt a csapatot, amelyik a
maximumot hozta ki a rendelkezésére álló erőforrásokból, vagy a legkalandosabb utat járja
be vagy a legnyugodtabbat stb. Az efféle csapatépítő feladatok célja, hogy rákényszerítsék a
kollégákat a közös munkára, adott esetben az útvonal megtervezésére. 30 perc áll a
rendelkezésükre a tervezéshez.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 111 / 179
5. MODUL SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK
KREDITPONTOK
IDŐTARTAM (óra) 6 óra
TANÍTÁSI MÓDSZER online: > 2 óra személyesen: > 2 óra
LEÍRÁS / ÖSSZEFOGLALÁS A modul fő célja, hogy segítsen a résztvevőknek felismerni a
konkrét (S), mérhető (M), teljesíthető (A), releváns (R) és időben behatárolt (T) - ún.
SMART célok kitűzésének jelentőségét, valamint problémamegoldási stratégiák
alkalmazását azokban a helyzetekben, amikor a célt nem sikerült elérni.
A résztvevők megismerik, hogy a SMART célok fokozzák a részvételt és a felelősséget,
felismerik, hogy a nagyobb célok részcélokra bontása növeli a hatékonyságot, miközben a
hatékony időgazdálkodás elveit is hasznosíthatják.
A résztvevők arról is ismeretet szereznek, hogy a késlekedés különböző formái negatívan
hatnak a szervezeti teljesítményre.
ÉRTELME
A modul célja, hogy a szakképzésben dolgozó tanárok új, a
célkitűzéshez kapcsolódó készségeket sajátítsanak el,
amelyek segítségével a nagyobb célokat részcélokra vagy
kisebb célokra bonthatják, vagy akár konkrét lépésekre.
Megismerjék, hogy a tervezés hatékonysága és a célok
teljesítése nagymértékben függ a problémamegoldási
készségektől és az időgazdálkodási szokásoktól.
Azáltal, hogy a tanárok többet tudnak meg ezekről a
területekről, felkészültebb lesznek és segíteni tudnak a
diákjaiknak abban, hogy kiküszöbölhessék a célkitűzés és az
időgazdálkodás leggyakoribb hibáit, amelyek negatívan
hatnak a szervezeti hatékonyságra és teljesítményre.
CÉLOK
1. Ismertesd a résztvevőkkel a SMART célkitűzési
módszert és az alapvető időgazdálkodási készségeket!
2. Ismertesd meg mélyebben a résztvevőkkel, hogy a
SMART célok és a jó időgazdálkodás miért fontosak a
karrierjük szempontjából.
3. Kérd meg a résztvevőket, hogy azonosítsák a
célkitűzés és az időgazdálkodás terén leggyakrabban
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 112 / 179
elkövetett hibákat, és adjanak javaslatot arra a
diákjaiknak, hogy miként kerülhetik el ezeket a
buktatókat.
4. Áttekintést nyújt a résztvevők számára a
problémamegoldási folyamatról és a lépéseiről,
lehetővé teszi számukra, hogy kreatív
problémamegoldási módszereket tudjanak
alkalmazni.
TARTALOM
I. fejezet A célkitűzés mint a tervezés-szervezés eleme
II. fejezet Az időgazdálkodás mint a tervezés-szervezés
kulcseleme
III. fejezet Problémamegoldás
EREDMÉNYEK
A modul elvégzésével a tanulók:
1. Megértik a SMART célok és a hatékony
időgazdálkodási készségek jelentőségét.
2. Meg tudnak nevezni hatékony célkitűzési és
időgazdálkodási stratégiákat.
3. Felismerik az akadályokat, alternatív megoldási
javaslatot tesznek arra, hogyan lehet hatékonyan
célokat kitűzni és javítani az időgazdálkodást.
4. Megértik, hogy a problémamegoldás egy
pszichológiai folyamat, megismerkednek a
legkreatívabb problémamegoldási technikákkal,
amelyek közvetlenül kapcsolódnak az álláskereséshez
és a munkahelyhez.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 113 / 179
ELŐFELTÉTEL Akár a KMK modul teljesítése előtt is lehet
TARTALOM
SMART célok: bevezetés és jellemzők
Célok iránti elkötelezettség
Részcélok megfogalmazása
Az időkeret betartásának fontossága
szükséges eszközök:
számítógép
projektor
internet kapcsolat
hangszóró
FELADATOK
Feladat: Kérd meg a diákokat, hogy írják le (egy papírra) azt a célt, amit
egy pár hónapon belül szeretnének elérni és egy hosszú távú karriercélt
– a nevüket ne írják rá a papírra. A workshop megkezdése előtt
ezeknek a papíroknak már rendelkezésre kell állniuk.
Workshop 1. feladata: Olvassák el a célokat és döntsék el, hogy
megfelelnek-e a SMART célkitűzés kritériumainak!
Workshop 2. feladata: Nevezzék meg egy szándékukat (fejlesztendő
területet), ami elég kicsi, viszont konkrét, vagy válasszák ki az egyik diák
által leírt rövid távú célt és tűzzék ki a célt a SMART módszerrel.
Workshop 3. feladata: Nevezd meg a diákjaid egy tipikus karriercélját.
Hajtsák végre a SMART célkitűzést – bontsák részcélokra is.
FORRÁSOK
http://professional.opcd.wfu.edu/files/2012/09/Smart-Goal-Setting.pdf
SMART célok: https://www.mindtools.com/pages/article/newHTE_90.htm
https://www.mindtools.com/pages/article/smart-goals.htm
SMART célok: https://youtu.be/aVstw9HYl-o
Célkitűzés visszafelé haladva:
https://www.mindtools.com/pages/article/newHTE_84.htm
FELMÉRÉS
MÓDJA
A résztvevők a tanulók karriercéljait a célkitűzési alapelvek megfelelő
alkalmazásával részcélokra bontják – vagyis elvégzik a 3. feladatot és
megmutatják, mire jutottak.
5.1 fejezet A célkitűzés mint a tervezés-szervezés eleme
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 114 / 179
Bevezetés
A tervezés során az egyik legfontosabb tényező, hogy meg kell határozni, mit is tervezünk: mi
is az a cél, amit el akarunk érni? Az ahogyan szavakba öntjük a szándékunk és célként
fogalmazzuk meg – nos, ezek is befolyásolják azt, hogy mekkora eséllyel tudjuk ezt a célt
megvalósítani. Ha az emberek alkalmazzák a célkitűzés alapelveit, akkor nagyobb eséllyel
járnak sikerrel.
Mik a SMART célok jellemzői?
A SMART cél:
S konkrét – A célt világosan és pontosan ki kell jelölni. A homályos cél túl soknak vagy
kevésnek is – és emiatt elérhetetlennek – bizonyulhat. Egy világosan meghatározott cél az
alábbi kérdések mindegyikére megadja a választ: Ki? – Mit? – Mikor? – Hol? és a szándékot is
tükrözi (Miért?).
M mérhető – Tudnod kell, hogy elérted-e a célod vagy sem. A mérhető azt jelenti, hogy arra
a kérdésre válaszol, hogy: Mennyi? – Milyen gyakran? (amelyik passzol). A kérdésre adott
válaszból kiderül, hogy elérted-e a kitűzött célt.
A teljesíthető – Fontos, hogy olyan célt tűzz ki magad elé, amit el is tudsz érni – lehet, hogy
erőfeszítést kell tenned érte, de nem haladja meg a képességeidet. Vagyis ebben az
értelemben reális. Ha felteszed magadnak a kérdést, hogy: “Elérhető?” vagy:
“Megvalósítható?” – tedd a szívedre a kezed. Az a jó, ha igennel tudsz rá felelni.
R releváns – Egy cél akkor releváns, ha személy szerint neked fontos. Egyértelműen
kapcsolódik a végcélodhoz; úgy érzed, hogy érdemes erőfeszítést tenned azért, hogy elérd a
célodat.
T időben behatárolt – Minden célhoz határidőt kell rendelni, azt a határidőt, amikorra
véghez kell vinned azt, amit elterveztél. Lehet egy konkrét dátum is (Mikorra?) vagy egy
időintervallum is (pl. 6 hónapon belül, a következő hónapban).
Célok iránti elkötelezettség
A célok iránti elkötelezettséget befolyásolja, hogy valaki hisz-e abban, hogy a cél elérhető-e
vagy sem. A célok eléréséhez szükséges aktivitás fokozódik, ha az egyén azt érzi, hogy
rendelkezik azokkal a képességekkel, készségekkel, amelyek lehetővé teszik a cél elérését
(hit, önbizalom: “Képes vagyok…, Meg tudom…”).
Ha egy cél az adott személy számára releváns és fontos, akkor biztosítja a kellő motivációt
ahhoz, hogy a a nehézségek ellenére se lankadjon az erőfeszítése és fokozza a cél eléréséért
érzett felelősségérzetet.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 115 / 179
Ha valaki hisz abban, hogy rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek a cél eléréséhez
szükségesek, aktív tud maradni és nem lankad az erőfeszítése, akkor mindezek kihatással
vannak arra is, hogy mennyire tartja nagy kihívásnak a cél elérését.
Részcélok megfogalmazása
A hosszú távú célok nyomasztóak tudnak lenni. Ezeket kisebb, kezelhetőbb részcélokra kell
felosztani, az egyén számára teljesíthető határidőkkel. Az emberek különböznek, egyénileg
eltérő, hogy adott időn belül egy bizonyos személy reálisan mit tud teljesíteni. Minél
fiatalabb valaki, általában annál rövidebb idő alatt tudja teljesíteni. A nagyobb, komplexebb
célokat részcélokra kell bontani – mindezt a SMART célkitűzés alapelveinek használatával
lehet elérni. A hosszú távú cél elérése érdekében fontos, hogy mindegyik részcél elérése is
megfelelő kihívást jelentsen. A részcéloknak elég nehéznek kell lenniük ahhoz, hogy
fenntartsák az érdeklődést, de ne legyenek túl nehezek – az egyénnek azt kell éreznie, hogy
némi erőfeszítéssel a cél teljesíthető.
Időkeret betartása
A cél elérésére meghatározott határidőnek illeszkednie kell az ehhez szükséges lépésekhez
szükséges időigényhez. Ha nem illeszkednek, akkor a cél teljesíthetetlenné vagy
elérhetetlenné válik. Például 3 hónap alatt nem lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Az 1 év
már reálisabb célnak tűnik, de csak akkor, ha az erőfeszítés is ezt tükrözi, tehát mondjuk havi
egy nyelvórával ez nem reális cél, de heti 2x2 órával már igen. Ha meghatároztuk az
időkeretet, akkor fontos az is, hogy kezelni tudjuk a zavaró tényezőket.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 116 / 179
1. feladat “A diák céljai”
Időtartam: 20 perc
Kérd meg a tanulókat arra, hogy írják le egy papírra egy olyan céljukat, amit néhány hónapon
belül szeretnének elérni, és írják le a hosszú távú karriercéljukat is – és ne írják rá a nevüket a
papírra. A tanulók nagy valószínűséggel inkább szándékokat fognak leírni mintsem célokat –
de ne avatkozz közbe. Az óra után olvassák végig a célokat és és mindkét fajtából válassz ki
hármat, amit fel szeretnél dolgozni a workshopon. Vidd el ezeket magaddal a workshopra.
Workshop 1. feladata: Olvasd fel a leírt célokat és határozzátok meg, hogy megfelelnek-e a
SMART célkitűzés elvárásainak!
Workshop 2. feladata: Azonosítsátok valakinek a szándékát (fejlesztendő területet), legyen
kicsi és konkrét, vagy válasszátok ki az egyik tanulónak a rövid távú célját és tűzzétek ki a célt
a SMART célkitűzési sablon segítségével.
Workshop 3. feladata: Válaszd ki a tanulóid egyik tipikus karriercélját. Hajtsátok végre a
SMART célkitűzést – a részcélokat is beleértve.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 117 / 179
Workshop 1. feladata “SMART cél vagy sem?”
Időtartam: 20 perc
Csoportméret: 6 – 15 fő
Leírás: A résztvevők párokat alkotnak. Az a feladatuk, hogy mindegyik cetlire írt célkitűzésnél
eldöntsék, mindegyik SMART alapelvnek megfelel-e, iiletve azt, hogy melyik elvet hagyták
figyelmen kívül. A trénernek úgy kell kiosztania a cetliket, hogy mindegyiket legalább kétszer
véleményezze a csoport.
10 perc elteltével a párok visszajelzést adnak mindegyik cetliről: melyik alapelvnek felel meg,
melyiknek nem. Kérd őket arra, hogy a válaszukat indokolják meg.
Cetlik:
Paulának jó a nyelvérzéke. Már alapfokon beszél olaszul. Erasmus ösztöndíjat nyert
el, amivel 6 hónap múlva Olaszországba utazik. Jobban szeretne beszélni olaszul – el
szeretne jutni középhaladó szintre. Nincs túl sok ideje, azt tervezi, hogy hetente 1x2
olasz nyelvórát vesz.
Tim izmosabb szeretne lenni nyárra. Nagyon vékony. Új étrendbe kezd, hogy súlyt
szedhessen fel. Heti 3 edzést tervez. Azt akarja, hogy 6 hónapon belül fel tudjon
emelni 100 kilót.
Sandra imád énekelni és csodás az énekhangja. Egy híres kórus tagja. Egyébként elég
félénk kislány, de a többi kórustaggal jól érzi magát. A kórus által előadott darabok
mindegyikét mindig lelkiismeretesen megtanulja – mivel gyakran ő énekli a szólót. A
szülei benevezték egy televíziós tehetségkutató műsorba.
Bob úszó, egy sportklub tagja. Ő akar lenni az új Michael Phelps. Mindent megtesz,
amire csak az edzője kéri, de nem tudja, hogy miért kell elvégeznie a különböző
edzésgyakorlatokat. Csak annyit tud, hogy az állóképességén kell javítania.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 118 / 179
Workshop 2. feladata “SMART cél kitűzése”
Időtartam: 20 perc
Csoportméret: 6 - 15 fő
Leírás: A trénerek döntik el, hogy a résztvevők a saját céljaikkal dolgozzanak-e vagy azokkal a
rövid távú célokkal, amiket a tanulóik írtak le.
Az a feladatuk, hogy azonosítsanak egy szándékot (fejlesztendő területet), ami elég kicsi, de
konkrét, vagy válasszák ki az egyik diákjuk részcélját és tűzzék ki a célt a SMART célkitűzési
sablon segítségével.
Mindegyik résztvevő kapjon egy SMART célkitűzési sablont
(forrás: http://professional.opcd.wfu.edu/files/2012/09/Smart-Goal-Setting.pdf)
Példa: Bill asztalos akar lenni #1 #2
szán
dék
Mit akarsz elérni? Karácsonyra meglepetést akar készíteni.
kon
krét
Ki? Mit? Mikor?
Miért? Hol?
Egy kis kártya/sakkasztalt akar csinálni a
szüleinek.
mér
het
ő Mennyit? Milyen
gyakran?
Hányszor?
Hetente egyszer vagy kétszer elmegy az
asztalosműhelybe.
telje
síth
ető
Elérhető? Reális?
Az eszközök és az anyagok használatáért
cserében az asztalosműhelyben
dolgozom. A mentorom fog segíteni
nekem.
rele
ván
s Fontos neked ez a
végcél?
Apa szeret sakkozni, anya szeret
kártyázni – mindketten örülnek egy ilyen
asztalnak.
idő
táv
Meddig? 6 hónapon belül, karácsony előtt.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 119 / 179
Workshop 3. feladata: “SMART karriercél”
Időtartam: 20 perc
Csoportméret: 6 – 15 fő
Leírás: A résztvevők párokban dolgozva határozzák meg egymás részcéljait. A résztvevők a
workshopra hozott mintacélok közül válasszanak egyet.
Feladat: Nevezd meg a tanulóid egyik tipikus karriercélját (szándékát). Tűzz ki SMART célt –
részcélokat is.
Karriercél 1. részcél 2. részcél
szán
dék
Mit akarsz elérni?
kon
krét
Ki? Mit? Mikor?
Miért? Hol?
mér
het
ő Mennyit? Milyen
gyakran? Hányszor?
telje
síth
ető
Elérhető? Reális?
rele
ván
s Fontos neked ez a
végcél?
idő
táv
Meddig?
Ha marad rá idő, akkor kérd meg, hogy a párok egyik tagja önként vállalja a SMART karriercél
ismertetését.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 120 / 179
ELŐFELTÉTEL A szervezési készségek modul I. fejezete
TARTALOM
Időgazdákodás és egyszerű
lépések
Prorizálás
Zavaró tényezők kezelése
Halogatás kezelése (késlekedés)
szükséges eszközök:
számítógép
projektor
internet kapcsolat
flipchart
hangszóró
FELADATOK
Feladat: egy héten keresztül írd le, hogy mire mennyi időt fordítasz.
Elemezd az eredményt.
Workshop 1. feladata: Ötleteljetek arról, hogy a résztvevők mely
eszközöket használják az időgazdálkodáshoz, mik a gyakori hibák.
Workshop 2. feladata: Végezzetek időgazdálkodási felmérést, az
eredményét vizsgáljátok meg az Eisenhower-elv szerint.
Workshop 3. feladata: A halogatási hajlam felismerése, kezelése.
FORRÁSOK
időgazdálkodásról:
https://www.mindtools.com/pages/main/newMN_HTE.htm
Eisenhower elvről:
https://www.mindtools.com/pages/article/newHTE_91.htm
halogatásról: https://www.psychologytoday.com/blog/fearless-
you/201506/9-reasons-you-procrastinate-and-9-ways-stop
halogatás leküzdéséről: https://youtu.be/TLsxJQ1Dn2Q
halogatási gyorsteszt:
https://www.mindtools.com/pages/article/newHTE_99.htm
FELMÉRÉS
MÓDJA
Önreflexió arról, hogy a résztvevő mely időgazdálkodási eszközt
szeretné kipróbálni és miért.
5.2 fejezet Az időgazdálkodás mint a tervezés-szervezés kulcseleme
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 121 / 179
Időgazdálkodás
Az időgazdálkodás azt jelenti, hogy beosztjuk az időnket, hogy elegendő időnk legyen a
különböző tevékenységeinkre. A tanulásra, a szabadidőre, pénzkeresetre, családra,
háztartásra és tisztálkodásra fordított idő egyensúlyban legyen. A gyakori módszerek közé
tartozik a tennivalók leírása, naptár vezetése, elektronikus emlékeztetők használata,
rendszeres időbeosztás, priorizálás, akciótervezés, a zavaró tényezők kezelése. Mindezek
csak akkor lehetnek eredményesek, ha időről időre áttekintjük és ellenőrizzük ezek
betartását.
Erre egy módszer, ha felírjuk, hogy mire mennyi időt fordítunk. Ez jelzi számunkra, hogy
valójában mennyi időt vesz igénybe a különböző feladatok végrehajtása, ami alapján
pontosíthatjuk az időbeosztásunkat.
Priorizálás
A legtöbb ember felírja a tennivalóit és naptárt vezet, de sokan megfeledkeznek a
priorizálásról – érdemes erre is egy bizonyos módszert használni. Az egyik leggyakrabban
használt priorizálási módszer az Eisenhower-elv. Az elv szerint a feladatokat két szempont
alapján kell értékelni: mennyire fontos és mennyire sürgős.
A fontos feladatok teljesítésével érhetjük el céljainkat, a szakmai és személyes céljainkat
egyaránt.
A sürgős feladatok azonnali figyelmet igényelnek és rendszerint valaki más céljainak az
elérésével hozhatók összefüggésbe.
A két tényező kombinációi alapján az alábbi priorizálást javasoljuk:
Az ABC módszer egy másik priorizálási módszer. A tennivalóinkon mindegyik tételt jelöljük
meg egy betűvel az alábbiak szerint:
A – muszáj megcsinálni
B – meg kéne csinálni
C – jó lenne megcsinálni
Fontos és sürgős
Fontos, nem sürgős
Sürgős, nem fontos
Nem sürgős, nem fontos
1
3
2
4 Pri
ori
zálá
s
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 122 / 179
Priorizáld betűnként a tételeket, az 1-es számot kapja a legfontosabb a kategórián
belül. Rendezd prioritási sorrendbe a tételeket A1-től Cx-ig.
Zavaró tényezők kezelése
Gyakran előfordul, hogy valami megzavar minket, elvonja figyelmünket a feladatunkról, pl.
telefonhívás, e-mail, szöveges üzenet, folyosói beszélgetés vagy bármi más. Ezek az apró
zavaró tényezők elrabolják az időnket azoknak a feladatoknak a végrehajtásától, amelyekkel
elérhetjük céljainkat. Megakasztják a figyelmünket és időt kell fordítanunk arra, hogy újból
felvegyük a fonalat. Idézd fel a tegnapi napodat – hányszor kellett zavaró tényezőt kezelned?
Elemezd a zavaró tényezőket! Ütemezz be egy “időblokkot” a sürgős vagy halaszthatatlan
zavaró tényezőkre. A többi esetben használj asszertív kommunikációt, hangpostát, vagy csak
mondjál nemet, tudasd mindenkivel, mikor vagy elérhető és mikor nem, hogy könnyebben
tudjál összpontosítani.
Minimalizáld azoknak a zavaró tényezőknek a számát, amikkel önmagadat sújtod. Kapcsold
be a hangpostádat, zárd be a közösségi oldalaidat és az összes messengeredet, jelölj ki egy
megadott időszakot az e-mailek megválaszolására. Ha szünetre van szükséged, állíts be
magadnak figyelmeztetést.
A halogatás az időzavar egyik leggyakoribb oka. A halogatás azt jelenti, hogy elhalasztod
valaminek az elvégzését, amit most kellene csinálnod. A halogatás oka lehet, hogy
túlbecsülöd azt, hogy mekkora szubjektív kellemetlenséggel jár számodra a feladat elvégzése
vagy tökéletesen akarod elégezni (perfekcionizmus). Ezáltal az alacsony önbecsülésssel
rendelkező személy túl sok időt tölt vele, hogy ne szembesüljön azzal, hogy kevés (ha nem
fordít rá energiát és kudarcot vall, akkor a kudarc nem a képességeit minősíti, ezáltal
megőrizheti önbecsülését). Ha azt érzed, hogy nem tudod elég hatékonyan végezni a
feladatot, vagy nem elég a rendelkezésre álló idő, akkor szorongani fogsz és csak romlik a
helyzet. Ha szembe akarsz szállni a halogatással, akkor a hosszú távú célokat, rövidebb,
kezelhető részcélokra kell bontani és a hosszú távú pozitív kifejletre kell koncentrálni, nem a
pillanatnyi kellemetlenségre. Előre oszd be, hogy mikor tartasz rövid szünetet, amikor
számodra kedves foglalatossággal ütöd el az időt. Határozz meg pontosan körülírt
részcélokat, rendelj mindegyikhez határidőt.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 123 / 179
1. feladat: Egy héten keresztül jegyezd fel, mivel mennyi időt töltesz!
Elemezd a kapott eredményt. Készíts kördiagramot a munkával, alvással, háztartási
teendőkkel, családdal, szabadidős tevékenységgel és tisztálkodással töltött időről.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 124 / 179
2. feladat Töltsd ki az alábbi, halogatásról szóló gyorstesztet:
https://www.mindtools.com/pages/article/newHTE_99.htm
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 125 / 179
Workshop 1. feladata: “Időgazdálkodási eszközeim”
Időtartam: 20 perc
Csoportméret: 6 – 15 fő
Leírás: Egy flipchart lapra írd fel, hogy a résztvevők az ötletelés során mely időgazdálkodási
eszközöket és módszereket azonosították (amiket ők használnak). A bal oldalon hagyjál
vastagabb margót, a jobb oldalon keskenyebbet. A résztvevők észrevetételeit a bal oldalra
írd.
Sorold fel a 10 leggyakoribb időgazdálkodási hibát és miközben sorolod, írd le a
kulcsszavakat a jobb oldalra.
A résztvevőknek kell megnevezniük azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel meg
lehet előzni ezeket a gyakori hibákat.
A 10 leggyakoribb hiba:
nem írja össze a tennivalóit
nem tűz ki személyes célokat
nem priorizál
nem tudja kezelni a zavaró tényezőket
túl sokat akar
fürdőzik abban, hogy “elfoglalt”
több mindent csinál egyszerre
nem tart szünetet
rossz időbeosztás
Kérd meg a résztvevőket arra, hogy mondják el, mely módszerek használatával lehet
kiküszöbölni ezeket a hibákat.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 126 / 179
Workshop 2. feladata: “Fontos és sürgős”
Időtartam: 25 perc
Csoportméret: 6 – 15 fő
Leírás: Kérd meg a résztvevőket, hogy írjanak le 10 dolgot, amit a következő 2 hét során
akarnak elvégezni. Írják le az első 10 dolgot, ami az eszükbe jut.
Mindegyik tételt osztályozzák 0-tól (nem fontos) 5-ig (nagyon fontos) terjedő skálán, az
alapján, hogy mennyire tartják fontosnak.
A fontossági osztályzat mellett a résztvevők osztályozzák azt is, hogy mennyire sürgős, 0-tól
(nem sürgős) 5-ig (nagyon sürgős) terjedő skálán.
Az alábbi táblázat alapján (rajzold fel a táblázatot a flipchartra vagy vetítsd ki egy dián), a
résztvevőknek mindegyiket el kell helyezni valamelyik negyedben és meg kell számolni,
melyikben hány feladat van.
Mérd fel a csoportban, hogy
kinek hány feladat jutott az egyes kategóriákba. Mindegyik negyednél számold össze,
összesen hány feladat került oda (a
flipcharton). Ábrázold a gyakorisági arányt az
alábbiak szerint:
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 127 / 179
Beszéljétek meg a negyedek jelentését! Az arányok alapján az illető használt időgazdálkodási
módszert vagy sem?
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 128 / 179
Workshop 3. feladata: “A halogatás leküzdése”
Időtartam: 15 perc
Csoportméret: 6 – 15 fő
Leírás: A résztvevők 3-4 fős csoportokban ötleteljenek arról, milyen módszerekkel szállnak
szembe a halogatással, mi segítene ebben a tanulóknak. Írják le a flipchartra. 10 perccel
később mutassátok meg mindenkinek a flipchartot. Minden résztvevő jelölje “i” betűvel azt,
amelyiket használja és “o” betűvel azt, amelyiket szeretné kipróbálni. Összegezd, hogy
melyek a leggyakrabban használt módszerek és melyiket találták a legérdekesebbnek.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 129 / 179
ELŐFELTÉTEL Karriermenedzsment készségek
TARTALOM
Problémamegoldás – áttekintés
Mi a probléma avagy mi számít
problémának?
Problémamegoldási folyamat
Karriermenedzsment & Problémamegoldás
Ügyfél problémájának megoldása
az ügyfelekkel való interakció
során felmerült problémák
az ügyfelekhez kapcsolódó
problémák, amik nem igényelnek
közvetlen interakciót
Bővebben a munkahelyi
problémamegoldásról
Kreatív technikák a problémák
felismerésére, meghatározására
inverz ötletelés
panaszok felsorolása
Camelot
Probléma lerajzolása
szükséges eszközök:
flipchart
számítógép internet
kapcsolattal
projektor
színes tollak, papír
(A4, A3)
FELADATOK
1. feladat Írj le egy olyan helyzetet, amikor sikerrel oldottál meg egy
komplex problémát!
2. feladat A problémamegoldás IDEAL modellje
3. feladat A mérges ügyfél
4. feladat Versenytársak
5. feladat Reflexiós feladat
6. feladat Rajzold le a problémát!
Opcionális: videóanimáció
Párbeszéd szimuláció
Interjú szimuláció (a diáknak választania kell a megadott
válaszlehetőségek közül, a válaszaira visszajelzést kap); osztályozni is lehet
FORRÁSOK
Janet E. Davidson, Robert J. Stenberg, The Psychology of Problem Solving,
2003, Cambridge University Press;
Kevin Dunbar, Problem Solving, Department of Psychology, McGill
5.3 fejezet Problémamegoldás
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 130 / 179
University, Montreal;
University of Kent, https://www.kent.ac.uk/careers/sk/problem-solving-
skills.htm;
Tim Hicks, Seven Steps for Effective Problem Solving in the Workplace, The
Business Journal of Sonoma/Marin;
James M. Higgins, 101 Creative Problem Solving Techniques, The
Handbook of New Business Ideas;
Carter McNamara, Problem Solving and Decision Making (Solving
Problems and Making Decisions), managementhelp.org;
Gregory Ciotti, How to Handle 8 Challenging Customer Service Scenarios,
2016, helpscout.net;
FELMÉRÉS
MÓDJA Önreflexió. Mit fogsz felmérni? Hogyan méred fel?
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 131 / 179
A kognitív pszichológia úgy definiálja a problémamegoldást mint az egyik alapvető
gondolkodási folyamatot, különösen, mivel ez a képesség csak akkor aktiválódik, amikor egy
‘problémás’ helyzet megoldás után kiált. Az a vicces az egészben, hogy a problémák az élet
szerves részét képezik1 és függetlenül attól, hogy mit csinálunk, gyakorlatilag mindenhez
szükséges a problémamegoldási készség. Ha valaki hatékonyan és kreatívan tudja áthidalni a
problémákat, akkor ezzel jelentősen javíthat az életszínvonalán.
Egyes pszichológusok még arra is hajlanak, hogy magát a gondolkodást is
problémamegoldássá redukálják, bár igaz, hogy a pszichológus társadalom nagyrésze nem
osztja ezt a nézetet. Ugyanakkor azt igaznak fogadhatjuk el, hogy a gondolkodás fázisai
felfoghatóak a problémamegoldás momentumai vagy lépéseiként. A megértés például
elengedhetetlen része a problémamegoldásnak, úgyanúgy, mint a kreativitás vagy a
fogalomalkotás.
Ha pontosabb képet szeretnénk alkotni arról, hogy a problémamegoldás hogyan kapcsolódik
a karriermenedzsmenthez, akkor édemes közelebbről is szemügyre venni az ehhez
kapcsolódó fogalmakat és megközelítéseket.
A problémamegoldásra különféle definíciók léteznek, mindegyik pszichológiai irányzat
másképpen határozza meg. A gestalt, a behaviourista, a genetikai és a kognitív pszichológiai
irányzatok világosan körvonalazzák és definiálják a problémamegoldást.
Mi a probléma avagy mi számít problémának?
A gestaltista iskola szerint a probléma ‘az alany és a környezete között fennálló egyensúly
hiánya, amely a viszonyítási alap különböző köreinek hiányaira, hiányosságaira vezethető
vissza2 ’.
Az irányzat szerint a megoldás ettől eltérő, zárt szerkezetet alkot. A problémamegoldás tehát
másként fogalmazva nem más, mint a megszakadt áramkör ‘zárása’, az egyik szerkezettől
való elmozdulás egy másik szerkezetre (átstrukturálás), azaz az észlelési mező átszervezése.
1 Janet E. Davidson, Robert J. Stenberg, The Psychology of Problem Solving, 2003, Cambridge University Press;
2 Kohler, 1927, cited by Mielu Zlate, Psihologia Mecanismelor Cognitive, 2004, Polirom;
Problémamegoldás – áttekintés
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 132 / 179
A behaviouristák szerint, a probléma `bármely olyan külső szituáció, amelyre a szervezetnek
mint egésznek nincsen kész, kondicionált válasza’.
Nagyon sokféle vita és vélemény kapcsolódik még a problémamegoldáshoz, amelyeket
érdemes és hasznos lenne megismerni. Itt most arra szorítkozunk, hogy a problémamegoldás
a legtöbb esetben nem azzal kezdődik, hogy pontosan meghatározzák a problémát. A
problémák nagyrésze pedig csak úgy küzdhető le, ha azonosítják a környezetét,
meghatározzák, és mentális képet alkotnak róla – ezek nélkül nem lehet eredményesen
megoldani a problémákat.
Természetesen vannak iskolai problémák, amik elég jól körül vannak írva, illetve vannak
problémák a való életben is, ez utóbbiak általában komplexebbek és bizonyos tényezők miatt
nehezebb pontosan meghatározni a problémát, nagyfokú bizonytalanság jellemzi, hogy
melyik a helyes megoldás, számtalan kritérium merül fel, és ami a legrosszabb: még a logika
használata sem elegendő minden esetben ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzunk.
A legtöbb, emberekhez kapcsolódó probléma nemcsak elvont gondolkodást és érvelést,
hanem térbeli, érzelmi és társas intelligenciát is igényel, a korábbi tapasztalatokról nem is
beszélve.
Ezen kívül az is fontos, hogy kifejlesszük azt a képességet, hogy ki tudjuk választani a
megoldáshoz releváns adatokat, és csak ezekkel foglalkozzunk, figyelmen kívül tudjuk hagyni
az összes redundáns információt. Az emberek rendszerint hajlamosak túlbonyolítani vagy
túlságosan leegyszerűsíteni a problémákat és igyekeznek mindenre ugyanazt a sémát,
modellt vagy módszert alkalmazni, ami nem minden esetben lehetséges. H.L. Mencken, a 20.
század neves amerikai újságírója, szatiristája, kritikusa és tudósa jegyezte meg, hogy ‘Minden
komplex problémára van egy egyszerű, világos és hibás megoldás’.
A problémamegoldási folyamat
A problémákat egyénileg vagy csoportosan is meg lehet oldani, ami jelentősen befolyásolja a
megoldás módját és folymatát. A szakirodalom egyértelműen leszögezi, hogy a csoportos
problémamegoldás hatékonyabb, mert a csoport tagjai interakcióba lépnek egymással,
kiegészítik egymást, bár a sikere azért függ egyéb tényezőktől is: az aktivitás szintjétől és a
hajlandóságuktól is.
Az elméleti szakemberek elsősorban a kognitív képességek jelentőségére koncentrálnak a
problémamegoldás során, és hajlamosak figyelmen kívül hagyni az öröklött vagy az oktatás
vagy a környezeti hatások eredményeként kialakuló egyéni eltérések jelentőségét. Még egy
mondat értelmezése is emberről emberre különbözhet.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 133 / 179
A problémamegoldás lépéseinek megértése sokat segít, de nincsen ‘csodarecept’, ami
mindenkinél működik.
A pszichológusoknak mindenesetre sikerült azonosítaniuk azokat a gyakran felmerülő
tényezőket, amelyek egyértelműen hatást gyakorolnak a problémamegoldási folyamat
kimenetelére. Ezeket jótanácsként igyekszünk megfogadni.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 134 / 179
Például az alábbi 5 javaslat megszívelésével3:
1. Mielőtt megpróbálnál megoldani egy problémát, győződj meg róla, hogy valóban
megértetted, mi a probléma. Ha sikerült tisztázni a problémát, akkor érdemes
leellenőrizni, hogy kellően tiszta-e, hogy pontosan mi is a gond.
2. A problémamegoldás számos esetben azért vall kudarcot, mert csak homályosan
tudják felidézni a problémát, és a legfontosabb tényezők helyett nagyobb figyelmet
fordítanak az irreleváns elemekre. Kétszer is ellenőrizd, hogy jól emlékszel, hogy
meggyőződj arról, hogy az elsődleges cél elérésén fáradozol.
3. A véletlen hipotézisek felállítása helyett csak néhány hipotézist állíts fel, de ezek
egytől egyig kivitelezhetőek legyenek.
4. Tanuld meg, hogyan kerekedj felül a problémamegoldási folyamat során felmerülő
nehézségeken, kudarcokon és bosszantó részleteken. Óvakodj a merevségtől, őrizd
meg rugalmasságodat.
5. Értékeld újra! Ha már döntöttél, még egyszer utoljára ellenőrizd döntésed
helyességét, mielőtt a tettek mezejére lépnél.
A való életben nem lesz mindig időd arra, hogy tudatosan végigmenjél a problémamegoldás
összes fázisán, mert lehet, hogy gyorsan kell cselekedned. Kellő gyakorlattal és megfelelően
pallérozott elmével azonban valamennyi fázison végig tud menni az ember, még akkor is, ha
szorítja az idő. Ez egyben egy további ok arra, hogy miért fontos, hogy tisztán lássuk a
problémát.
Természetesen magáról a problémamegoldási folyamatról is számos elméleti modell
született.
Egy egyszerűbb, leíró jellegű problémamegoldási ciklus modell4 szerint a probléma
megoldójának:
1. Fel kell ismerni és azonosítania kell a problémát.
2. Definiálnia kell és mentálisan meg kell jelenítenie a problémát.
3. Ki kell alakítania egy megoldási stratégiát.
4. Össze kell szednie a problémáról szerzett ismereteit.
3 Ellis, 1978, cited by Mielu Zlate, Psihologia Mecanismelor Cognitive, 2004, Polirom;
4 Janet E. Davidson, Robert J. Stenberg, The Psychology of Problem Solving, 2003, Cambridge University Press;
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 135 / 179
5. Mentális és fizikai erőforrásokat kell bevetnie a probléma megoldásához.
6. Nyomon kell követnie az útját a cél felé.
7. Értékelnie kell a megoldást pontosság szempontjából.
Egyik elméleti modell sem mondja ki, hogy lépésről lépésre, a megadott sorrendben végig
kell menni az összes fázison. A legfontosabb, hogy rugalmasak legyünk.
Karriermenedzsment és problémamegoldás
A problémamegoldási készséget az állásinterjúk és a jelentkezés során egyaránt sokra
tartják.
Mindegyik munkakörben felmerülnek problémák, már maga az álláskeresés is egy probléma.
A problémamegoldási készséget nemcsak a munkaadók, hanem általában véve a társadalom
is sokra tartja.
Ergyrészt igaz, hogy valamennyi területen, minden egyes probléma megoldásához konkrét
készségek szükségesek, ugyanakkor a legtöbb probléma megoldásához szükséges mind az
analitikus, mind a kreatív gondolkodás képessége.
Az algoritmusokat és az eljárásokat meg lehet tanulni, de egy fiatal problémamegoldási
készségének fejlesztésében pont az a legnehezebb, hogy erősnek kell lennie, mivel a
problémamegoldás folyamata kimondottan frusztráló is lehet, és eközben kell megtartania
rugalmasságát.
A munkaadók kifejezetten elvárják a jelöltektől a problémamegoldási készséget. Számtalan
példa utal erre az interjúkérdésektől kezdve a jelentkezési lapokon található kérdésekig.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 136 / 179
1. feladat: ‘Írj le egy olyan helyzetet, amikor sikerrel oldottál meg egy komplex problémát!’
Csoportméret: 1 - 9 fő
Időtartam: csoportmérettől függ
Leírás: Ezt a feladatot szóban és írásban is el lehet végezni, akár a kettő kombinációjában is.
A facilitátor az alábbi kérdést vezeti fel:
Jelentkezési nyomtatvány változat: Képzeld el, hogy álmaid állására töltöd ki a jelentkezési
lapot, amin az alábbit olvasod:
`Olyan jelölteket keresünk, akik képesek önállóan megoldani a problémákat. Írj le egy olyan
helyzetet, amikor sikeresen oldottál meg egy komplex problémát, sorold fel lépésenként,
hogyan oldottad meg.’
Interjú szimuláció változat: A facilitátor játssza a munkaadó, a diák pedig a jelölt szerepét.
Képzeld el, hogy álmaid állásáért veszel részt az interjún. Minden simán megy, a kérdező is
kimondottan kedvesnek tűnik. Már bemutatkoztál, beszéltél a végzettségedről, a
kvalifikációidról és röviden leírtad a munkatapasztalataidat (már, ha van). A kérdező az
alábbiakkal fordul hozzád:
`Olyan jelölteket keresünk, akik képesek önállóan megoldani a problémákat. Le tudnál írni
egy olyan helyzetet, amikor sikeresen oldottál meg egy komplex problémát? Arról is beszélj
nekünk, hogyan sikerült. El tudod mondani a lépéseit?
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 137 / 179
2. feladat A problémamegoldás “IDEAL” modellje
Csoportméret: 1 - 9 fő
Időtartam: a csoportmérettől függ
Előfeltétele: 1. feladat, ‘Írj le egy olyan helyzetet, amikor sikeresen oldottál meg egy
komplex problémát’
Leírás: Az 1. és a 2. feladat szorosan összefügg. A 2. feladat megismerteti a tanulókkal a
problémamegoldás IDEAL modelljét5. A tanulóknak emlékezniük kell arra, mit mondtak/írtak
az 1. feladatban.
A facilitátor felírja az IDEAL modell lépéseit a flipchartra:
I - a probléma azonosítása
D – a probléma meghatározása
E – a választási lehetőségek számba vétele
A – tervszerű cselekvés
L – a következmények elemzése
Új ügyfelek azonosítása
A forgalom növelése
A minőség növelése/a meglévő ügyfelek megtartása
Nem tudja, mit válaszoljon az ügyfél kérdésére
Hibás/nem működő termékek
Dühös/agresszív ügyfél
A tanulók egyesével kijönnek a flipcharthoz és megpróbálják azonosítani és koherensen leírni
az 1. feladatban bemutatott példa lépéseit. Mindegyik résztvevő aktívan kiveszi a részét,
segít társainak meghatározni a lépéseket.
Ügyfelekkel kapcsolatos problémamegoldás
A legtöbb munkaadó olyan jelölteket keres, akik önállóan tudnak dolgozni és egyedül is
hatékonyan meg tudják oldani az ügyfelek problémáit, anélkül, hogy minden alkalommal
felhívnák vagy megkérdeznék a főnöküket. Még az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba nem
kerülő munkavállalóknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy az egész lényege, hogy meg
tudják oldani az ügyfelek problémáit és ki tudják elégíteni az igényeiket. Gyakorlatilag
iparágtól függetlenül erről szólnak az üzleti vállalkozások, hogy csökkentsék az ügyfelek
5 University of Kent website, https://www.kent.ac.uk/careers/sk/problem-solving-skills.htm;
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 138 / 179
gondjait azáltal, hogy kielégítik az igényeiket, a kínált termékekkel, szolgáltatásokkal javítják
az életminőségüket.
Az ügyfelekkel kapcsolatos problémáknak több fajtája is van, és ha emberekkel dolgozik
valaki, akkor a helyes érvelésnél azért többre van szükség. Nagyfokú rugalmasságot és
stressztűrő képességet is igényel.
Az ügyfelekkel lévő közvetlen kapcsolatból felmerülő problémák
(Azonnali, hatékony reakciót igényel. Lacafacázásra nincs idő. Lehet, hogy vannak belső
előírások, de annyira sokféle helyzet adódhat, hogy ezeket képtelenség előre eltervezni.
Fokozott önkontrollt igényel.)
Ügyfelekhez kapcsolódó problémák, amelyek nem igényelnek velük közvetlen interakciót
(Csoportos problémamegoldási technikákat is lehet alkalmazni, valamint a
problémamegoldási technikák széles körét.)
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 139 / 179
3. feladat: A mérges ügyfél
Csoportméret: 3 – 8 fő
Időtartam: a csoportmérettől/helyzetek számától/helyzet fajtájától függ. 3-5 perc
szerepjátékonként; 10-15 perc/ötletelés
Leírás: Ötleteljetek és alkossatok 1-5 dühös ügyfél helyzetet, a diákok tevékenységi körének
és kvalifikációinak megfelelően. Az ötletelést a facilitátor moderálja. Amint megalkották a
helyzetet és körülírták, a tanulók töltik be az eladó/értékesítő/alkalmazott szerepét. A
‘dühös ügyfél’ pedig igyekszik majd a lehető legjobban felbosszantani az ‘alkalmazottat’.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 140 / 179
4. feladat: Versenytársak
Csoportméret: 3 – 8 fő
Időtartam: 45 perc
Leírás: szerepjáték: az egyik diák lesz a termelési vezető, egy másik lesz az ügyvezető, a többi
tanuló pedig különféle szerepet tölt be a szervezeten belül.
Helyzet: Képzeld el, hogy te vagy egy pékség termelési vezetője. A pékség a város egyik
felkapott részén üzemel. Te is tulajdonosa vagy a pékségnek, úgyhogy a nyereség
visszaesését közvetlenül érzed a zsebeden. Minden nap rengeteg vevő megfordul nálatok,
főleg reggelente, amikor munkába menet mindenki nálatok vásárolják meg a reggelijét.
Egy nap arra leszel figyelmes, hogy az utca másik oldalán egy pékséget készülnek nyitni. Azt
is megtudod, hogy egy héten belül megnyit és akár olyan termékeket is kínálni fog, amit ti
nem.
Az ügyvezetővel együtt aggódni kezdtek, hogy vevőket fogtok veszíteni és ezáltal csökkenni
fog a nyereség is.
Mit teszel azért, hogy mindezt megakadályozd?
Bővebben a munkahelyi problémamegoldásról
Egy kommunikációval, problémamegoldással és döntéshozatallal foglalkozó szakember6
szerint az emerek jellemzően 3 viselkedésminta egyikével reagálnak arra, amikor
szembesülnek egy problémával:
1. Megijednek vagy kellemetlenül érzik magukat, azt kívánják, bárcsak eltűnne a
probléma.
2. Azt érzik, hogy megoldást kell találniuk a problémára.
3. Keresnek egy bűnbakot.
Ez azért történik, mert a legtöbb ember konfliktuskerülő, nem szeretnének szembesülni
azokkal a konfliktusokkal, amik óhatatlanul is előkerülnek a legjobb megoldás megtalálása
során. Ahogy a fenti szakértő megjegyzi, a legtöbb ember ‘konfliktuskerülő’. Valójában a
megfelelően kezelt konfliktusokból olyan információhoz juthat az ember, aminek a
felhasználásával jobb megoldásra juthat.
6 Tim Hicks, Seven Steps for Effective Problem Solving in the Workplace, The Business Journal of Sonoma/Marin;
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 141 / 179
Fontos figyelembe venni, hogy az emberekkel kapcsolatos problémák megoldásához nem
elég a jó kognitív képesség, kell hozzá egy jó adag érzelmi intelligencia is.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 142 / 179
5. feladat: Reflexiós feladat
Résztvevők: 2-9 fő
Időtartam: a diákok számától függően fejenként 5-7 perc
Leírás: A facilitátor 3 viselkedési mintát mutat be a tanulóknak – azt a hármat ahogyan a
legtöbb ember reagál arra, ha szembekerül egy problémával:
1. Megijednek vagy kellemetlenül érzik magukat, azt kívánják, bárcsak eltűnne a
probléma.
2. Azt érzik, hogy megoldást kell találniuk a problémára.
3. Keresnek egy bűnbakot.
Ezt követően arra kéred őket, hogy idézzenek fel egy helyzetet, amikor szembesültek egy
problémával. Osszák meg a társaikkal és azt is mondják el, hogyan viselkedtek. Hogyan
érezték magukat? Kit hibáztattak? Hibáztatta-e őket valaki más akkor, amikor felmerült egy
probléma?
Kreatív technikák a problémák felismerésére és meghatározására
A szakirodalomban többszáz féle problémamegoldási technikát találunk.
Az alábbiakban felsoroltunk néhány problémafelismerési és – megoldási technikát. Ezek a
legérdekesebb és legkönnyebben használható módszerek a ‘101 kreatív problémamegoldási
technika’7című örökbecsű alapmű szerint.
Inverz ötletelés A klasszikus ötletelés úgy zajlik, hogy adott a probléma és arra igyekszünk
különféle megoldásokat találni. Az inverz ötletelésnél a megoldás a kiindulópont és az a cél,
hogy megtaláljuk a problémákat, amikre ez megoldás lehet. Ez roppant hasznos lehet
olyankor, amikor új, innovatív ötletekkel szembesülünk, új terméket akarunk piacra vinni,
változtatni akarunk a megközelítésünkön stb.
Panaszok összeírása Hatékony módja a termékekhez vagy a megközelítéshez kapcsolódó
problémák felismerésében. Le kell ülni ötletelni a munkavállalókkal, hogy felsorolhassák az
összes panaszt, amivel valaha szembesültek.
Camelot Képzeld el az ideális helyzetet és vesd össze az adott helyzettel. Mik a különbségek?
A probléma lerajzolása Ez a technika különösen hasznos a probléma meghatározása során.
Ha lerajzolják a problémát, akkor ez segít az embereknek felismerni, hogy tényleg azzal van-e
7James M. Higgins, 101 Creative Problem Solving Techniques, The Handbook of New Business Ideas;
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 143 / 179
a baj. A legtöbb ember vizuális beállítottságú, vagyis jobban fel tudja dolgozni a vizuális
információt. Ráadásul a jobb agyféltekét aktiválja, az agy kreatív felét, tehát megnöveli
annak az esélyét is, hogy merőben új megoldásra jussanak.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 144 / 179
6. feladat: Rajzold le a problémát!
Létszám: 1-9 fő
Időtartam: 20 perc a rajzolásra, fejenként max. 5 perc az ismertetésre
Leírás: A tanulóknak el kell képzelniük egy problémát, amivel szembesültek és az adott
pillanatban nem találtak rá kielégítő megoldást. A feladat során felvázolják (vizuálisan
reprezentálják) a problémát, átgondolják, és igyekeznek újfajta megoldásokat találni rá.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 145 / 179
6. MODUL – GYAKORLATI ALKALMAZÁS: A “CAPE” BEÉPÍTÉSE A TANTERVBE
Kreditpontok
IDŐTARTAM 5 óra
Tanítási módszer online személyesen
Leírás
Értelme
A karriermenedzsment készségek, csakúgy mint a vállalkozókedv is,
az egyénnek azt a képességét ragadja meg, hogy a gondolatait
cselekvéssé tudja változtatni. Ebbe beletartozik a
problémamegoldás, a csapatmunka és a kezdeményezőkészség, az
egész életet széltében lefedő és élethosszig tartó tanulás
megtervezése és végrehajtása is ahhoz, hogy valaki el is érje a
kitűzött céljait. A karriermenedzsment készségek kifejlesztése nem
pusztán annyiból áll, hogy valaki megszerzi a szükséges ismereteket
és talál egy munkát, hanem arról is, hogy a megfelelő hozzáállást
alakítja ki magában és úgy is viselkedik, hogy biztosítani tudja, hogy
alkalmazzák. Ezeket a kompetenciákat leginkább úgy lehet
elsajátítani, ha a tanulóban ég a tudásvágy és a tudászszomj és
elkötelezetten cselekvéssé tudja változtatni az elgondolásait.
Hagyományos tanítási módszerekkel ezeket nehezen lehet átadni,
mivel ezeknél a diák többé-kevésbé passzív szerepet tölt be, karrier-
tanácsokat kap egy tanácsadótól. Ezen készségek elsajátítása
diákközpontú pedagógiát és tanulási feladatokat igényel, amelyek a
gyakorlati tudás megszerzését a való életből vett helyzetekbe
ágyazva építi be a tantervbe. Mivel a karriermenedzsment készségek
transzverzális kompetenciák, ezért tematikusan valamennyi tanuló
számára hozzáférhetővé kéne tenni és a tananyagba ágyazva kellene
tanítani ezeket, és nem külön tantárgyként. A karriermenedzsment
készségek egy életre szólnak, helyzetbe hozzák a fiatalokat, akik
tájékozott döntést hozhatnak és az életük bármely szakaszában
kihozhatják magukból a maximumot. Ezért az iskolák tanítási
megközelítésének a részévé kell tenni a karrierre nevelést és a
felmérését is. A tanárokra kulcsszerep hárul a karriermenedzsment
készségek tananyagba ágyazásában.
Célok Segíteni felismerni a tanároknak, hogy mi a szerepük a
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 146 / 179
karrierre felkészülés propagálásában
Segíteni a tanároknak, hogy felismerjék a lehetőségeket arra,
hogy a tantárgyukat összekössék a karrierre neveléssel
Segíteni a tanároknak kialakítani egy tervet, amellyel
beépíthetik a karriermenedzsment készségeket a tantervbe.
Segíteni a tanároknak önreflexióval áttekinteni és átértékelni
a gyakorlati munkájukat
Tartalom
Reflexió a tantermi gyakorlatra
A CAPE terv kidolgozása
A karrierre nevelés beépítése a tantervbe
Reflexiós gyakorlat
Eredményei
A modul elvégzésével a résztvevők:
Megértik, hogy a kontextualizált, tantárgyba ágyazott tanulás
megkönnyíti a karrierre nevelést és a munkavállalást.
Megtanulják, hogyan tudnak körvonalazni, kialakítani és
kidolgozni egy tematikus megközelítést a karrierre nevelés
tantervbe ágyazására.
Felismerhetik a lehetőségeket arra, hogy támogatni tudják
számos készség, képesség, jellemvonás és viselkedés
kifejlesztését, amelyek elősegítik a sikeres tanulmányokat és
munkavégzést.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 147 / 179
ELŐFELTÉTEL
Modul: Bevezetés a képzési programba
Modul: Mik a karriermenedzsment készségek?
Modul: Munkaerő-piaci ismeretek
Modul: Személyes ismeretek
Modul: Szervezeti ismeretek
TARTALOM
Ez a fejezet a tanárok önreflexiójára
összpontosít. Reflektálniuk kell a jelenlegi
tanításukra és azonosítaniuk kell, hogy
milyen tanítási módszert alkalmaznak. A
kerettanterv megismerésével a tanárok
fel tudják mérni és értékelni tudják, hogy
jelenleg hogyan történik a karrierre
nevelés az iskolájukban.
szükséges eszközök:
vastag filcek filctollak
papír (A3)
a kerettanterv több
példányban
FELADATOK 1. feladat: Reflektálj a tantermi gyakorlatodra – egyéni feladat
2. feladat: Az iskolai oktatás revíziója - csoportos feladat
FORRÁSOK
“Good Careers Guidance” The Gatsby Foundation report 2014
www.gatsby.or.uk
“Framework for Careers, employability & Enterprise Education”
www.thecdi.net
FELMÉRÉS
MÓDJA
A fejezet felmérése önreflexióval történik. Az 1. fejezet formatív
felmérési kérdőíve azt a kérdést teszi fel, hogy mit tanultak, mi
jelentette a legnagyobb/legkisebb kihívást, továbbá nevesíti az
önreflexió hatását a gyakorlatra.
6.1 fejezet Reflexió a tantermi gyakorlatra
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 148 / 179
Bevezetés
A 6.1 fejezetben a tanárokat arra kérjük, hogy reflektáljanak a jelenlegi gyakorlatukra,
aszerint, hogy mennyire tartalmaz karrier-tanácsadást és mennyire vannak beépítve a
tananyagba a karriermenedzsment készségek.
A magas színvonalú karrierre nevelés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fiatalok nagy célokat
tűzzenek ki és maximálisan ki tudják aknázni az előttük nyíló lehetőségeket. A társadalmi
mobilitásukra is pozitív hatást gyakorol. Ha a fiatalok és a családjaik többet tudnak a
megfelelő végzettséggel rendelkező emberek előtt kínálkozó álláslehetőségekről, akkor jóval
pontosabban látják azt is, hogy mi az az út, ami a jobb állásokhoz vezet. Ha a tanulók és a
szüleik tudják, hogy milyen bérezés jár a különböző munkákért és azt is tudják, hogy hol van
több álláslehetőség, akkor máris jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy tájékozott döntést
hozzanak a folytatandó tanulmányi irányokról és képzésekről. Következésképpen jóval
nagyobb eséllyel hoznak olyan döntéseket, amelyek a társadalmi felemelkedésükhöz
vezetnek. A korai iskolaelhagyás veszélyének kitett fiatalok pedig eredményesebben tudnak
szembeszállni azokkal a sztereotípiákkal, hogy mások szerint mik a nekik megfelelő állások.
A technológiai és a munkaerő-piaci változások következtében a színvonalas karrierre nevelés
még soha nem volt fontosabb, mint manapság, mivel egyre több olyan munkakör van,
amelynek a betöltéséhez konkrét végzettség megszerzése vagy képzés elvégzése szükséges.
Ez új szakképzési lehetőségeket teremtett, amivel a fiatalok és a tanárok többsége nincsen
tisztában.
A 6.1 fejezetben arra kérjük a tanárokat, hogy tegyék fel maguknak a kérdést, mit tudnak a
karriermenedzsment készségekről és hogyan látják, mi az ő szerepük abban, hogy
felkészítsék a fiatalokat a munka világára.
Az első feladat egy önreflexió, amely segít a tanároknak felismerni a karrierre nevelésre és a
beágyazott karriermenedzsment készségekre vonatkozó ismereteiket, percepcióikat,
készségeiket. Arra kérjük a tanárokat, hogy reflektáljanak a tanítási módszerükre és mérjék
fel, hogy mik a jelenleg ajánlott, ún. követendő módszerek és hogy milyen módszertani
hiányosságokkal rendelkeznek. A kérdőív célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a tanítási
módszertanokra, amelyek elősegítik a magas színvonalú karrierre nevelést, hogy ezek
segítségével át tudják megfelelően akakítani a tantermi gyakorlatukat.
A 2. feladat egy csoportos feladat, amit a tanároknak a saját szervezetükben (iskolájukban)
kell elvégezniük. Ideális esetben a feladatot az egész szervezetet lefedve végzik el, amiben
6.1 fejezet: REFLEKTÁLÁS A TANTERMI GYAKORLATRA
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 149 / 179
részt vesznek az intézmény vezetői, tanárai, tanácsadói és karrier-tanácsadói is. Mindegyik
csoport a CAPE projekt kerettantervet fogja szamárvezetőként használni, ehhez fogja mérni
a szervezetében a karrierre nevelés oktatás jelenlegi helyzetét. A feladat végére a résztvevők
látni fogják, hogy mi az, amit jól csinálnak és azt is, hogy mit lehetne fejleszteni az oktatási
gyakorlatukban. A cél, hogy az egész szervezet (vezetés és tanárok) figyelmét felhívják arra,
hogy megfelelő stratégiát kell kidolgozni arra, hogy beépíthessék a karrierre nevelést a
tantervbe.
Az ajánlott irodalom információt nyújt a karrierre nevelés terén alkalmazott ajánlott
gyakorlatokról 6 ország ajánlása (Hollandia, Németország, Finnország, Kanada, Hong Kong –
Kína - és Írország) alapján. Ezek ajánlások a gyakorlati alkalmazásra, és ugyan országfüggők,
de rugalmasan fel lehet ezeket használni és hozzá lehet igazítani más országok és eltérő
oktatási rendszerek igényeihez is.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 150 / 179
6.1.1 feladat: Reflexió a tantermi gyakorlatra
A. Egyéni feladat
Mit értesz az alatt, hogy
tananyagba ágyazott karrier-
tanácsadás?
Szerinted a tanár feladata, hogy
elősegítse a karriermenedzsment
készségek elsajátítását?
Válaszodat indokold!
igen/nem
Véleményed szerint te felkészíted
a diákjaidat a munkavállalásra?
Ha igen, hogyan?
Ha nem, miért nem?
igen/nem
Válaszd ki, hogy melyik tanítási
módszer írja le legjobban a
tanításodat!
⃝ Rugalmasan tartom az óráimat, ha kell taktikát váltok.
⃝ Úgy tervezem és tartom meg az óráimat, hogy
hozzásegítsem a diákjaimat ahhoz, hogy hozzáférjenek a
a karrierre és a munkaerőpiacra vonatkozó
információhoz, ezeket használni és elmezni tudják.
⃝ A tanórák megtervezése során keresem a lehetőséget
arra, hogy összekapcsoljam a tananyagot a karrier-
tanácsadással.
⃝ Úgy tervezem és tartom meg az óráimat, hogy a
diákjaimnak lehetőséget biztosítsak arra, hogy
felkészüljenek a való életre.
⃝ Az óráim központi eleme az aktív részvétel, a legtöbb
órámon valamilyen csoportos feladat elvégzésével
tanulunk meg valami újat.
⃝ Megkönnyítem és elősegítem a csapatmunkát az
óráimon.
⃝ Kontextusba helyezem a tananyagot, mivel így tudom
a legnagyobb hatást gyakorolni a diákjaim karrierjére és
munkavállalási esélyeire.
⃝ Az óráim segítenek a tanulóknak döntést hozni a
követendő tanulmányi, képzési, munkavállalási
irányukról.
⃝ Az óráim felkészítik a tanulókat a tanulmányaik,
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 151 / 179
képzésük, munkavállalásuk soron következő fázisára.
Jellemezd magad bővebben
tanárként!
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 152 / 179
6.1.2 feladat: Iskolai oktatás revíziója
Csoportos feladat
Bevezetés
Ez a feladat lehetővé teszi a tanároknak, hogy revíziót tartsanak az iskolájukban folytatott
karrierre nevelés stratégiáról, amit a CAPE kerettantervvel való összevetéssel tehetnek
meg. A feladat végrehajtását követően jobban fel tudják hívni majd a figyelmet a
jelenlegi karrierre nevelésre és rá tudnak mutatni a hiányosságaira.
Szükséges anyagok
CAPE kerettanterv több példányban
nagy papírlapok (A3)
filctollak
Instrukciók
Az iskolád szaktanárait, karrier-tanácsadóit és tantervért felelős vezetőit oszd
minimum 2 csoportra.
Mindegyik csoportnak adj egy példányt a CAPE kerettantervből
Az 1. munkalapnak megfelelően a nagy papírlapot oszd 4 részre.
Mindegyik csoportnak mondd meg, mennyi idő áll a rendelkezésére ahhoz, hogy
felmérje az iskolában a jelenlegi karrierre nevelés helyzetét a kerettanterv
iránymutatásával.
Kérd meg mindegyik csoportot arra, hogy töltsék ki az 1. munkalap 4 rovatát.
A feladat elvégzése után mindegyik csoport ismertesse a többiekkel, hogy mire jutott.
Ezt követően nagy egyetértésben összesítsétek, hogy ki mire jutott.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 153 / 179
1. munkalap
Mi a karrierre nevelés?
Hogyan lehet ezt megtanítani?
Mik a karriermenedzsment készségek?
Hogyan lehet ezeket fejleszteni?
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 154 / 179
Folyamatos reflexió (formatív)
Mit tanultál ebben a fejezetben?
Mik voltak a fejezet legkönnyebb részei?
Miért?
Mik voltak a fejezet legnehezebb részei?
Miért?
Amit most tanultál az befolyásolja a
tanítási/vezetési stílusodat?
Ha igen, hogyan?
Ha nem, miért nem?
igen/nem
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 155 / 179
ELŐFELTÉTEL
Modul: Mik a karriermenedzsment készségek?
Modul: Munkaerő-piaci ismeretek
Modul: Személyes ismeretek
Modul: Szervezeti ismeretek
Modul: Gyakorlati megvalósítás 1. fejezete / Reflektálás a tantermi
gyakorlatra
TARTALOM
Ez a fejezet segít a tanároknak
végiggondolni a szervezetük által
nyújtott karrierre nevelés mélységét és
terjedelmét, azonosítani tudják a
karrierre nevelésnek azokat a részeit,
amiket be lehet építeni egy tematikus
tantervbe, azonosítani, hogyan lehet
előtérbe helyezni a kulcskompetenciák,
különösképpen a KMK fejlesztését
tantermi környezetben.
szükséges eszközök:
CAPE kerettanterv
nagy papírlapok (A3)
filctollak
Az 1. fejezet 2. feladatából az 1.
munkalap
Tematikus terv - sablon
2. munkalap
3. munkalap
FELADATOK 1. feladat: A karrierre nevelés újragondolása - csoportos és egyéni feladat
2. feladat: Tematikus terv kidolgozása - csoportos feladat
FORRÁSOK
“Careers Education in the classroom: The role of teachers in making
young people work ready” (Teach First 2014) www.teachfirst.org.uk
Hooley, T., Watts, A. & Andrews, D. (2014) “Teachers & Careers: The role
of school teachers in delivering career & employability learning”.
TeachFirst
“Access Toolkit 2016-17” TeachFirst www.teachfirst.org.uk
FELMÉRÉS
MÓDJA
A fejezet felmérése önreflexióval történik. A 2. fejezetben található
formatív felmérési kérdőív felteszi azt a kérdést, hogy mit tanultak, mi
jelentette számukra a legnagyobb/legkisebb kihívást, továbbá nevesíti az
önreflexió hatását a gyakorlatra.
6.2 fejezet A “CAPE” terv kidolgozása
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 156 / 179
Bevezetés
A munkaerőpiac szüntelenül változik és még a legtájékozottabb karrier-tanácsadási
szakember számára is lehetetlen – nemhogy egy óraadó tanárnak – hogy naprakészen
ismerje az összes releváns információt. A múltban az oktatási intézmények ennek úgy
próbáltak megfelelni, hogy egyrészt jól felszerelt könyvtárat tartottak fent, másrészt
személyes találkozókat szerveztek a munkaadókkal. Manapság azonban az internet nemcsak
új kihívásokat teremt, hanem egyben kiváló lehetőséget is nyújt arra, hogy kiváló
forrásokhoz férjünk hozzá.
A Gatsby Alapítvány “Színvonalas karrier-tanácsadás” című jelentése szerint kétféle eleme
van a tanácsadásnak – a “push” és a “pull” tényezők. A push tényezők közé tartoznak az
alábbi a tantermi tevékenységek: releváns információ átadása, színvonalas karrierre nevelés,
személyre szabott, az egyéni igényeknek megfelelő személyes tanácsadás és ihletet adó
tanári munka, melyek segítségével a tanulók megszerezhetik a megfelelő kvalifikációt. A
‘pull’ tényezők a munkaadói oldalról jelentkeznek, ezek mutatják meg a tanulóknak, hogy
milyen is egy munkahely, álláslehetőségeket tudnak kínálni számukra, akár közvetlen,
munkahelyi tapasztalatok megszerzését is, a munkaadók és munkavállalók személyes
találkozását. Az oktatási intézményeknek rendelkezniük kell(ene) a karrierre nevelésre
vonatkozó tervvel, ami a szervezet sajátja, amit a tanárok, a tanulók, a szülők és a
munkaadók is ismernek és megmutatják, hogy a push és pull tényezők hogyan tudnak
együttműködni egymással.
A tanárok is számos élményhez, tapasztalathoz juttathatják a tanulókat, amelyekkel
kapcsolatot tudnak teremteni a munkaadók és a munka világával. Például:
Vendégelőadók – akik előadást tartanak az ebldszünetben vagy külön e célra
szervezett rendezvényeken. Az oktatási intézményt felkereső előadók lehetnek junior
munkavállalók vagy gyakornokok is, akikkel a diákok jóval könnyeben tudnak
azonosulni. A korábbi vagy jelenlegi diákok is jelentős szerepet tölthetnek be ebben.
állásbörzék
rendezvények szervezése (pl. minirendezvények);
egyéb munkaszimulációk
mentori program a munkaadók bevonásával
próbainterjúk és önéletrajzírás
‘rapid randi’ jellegű események
6.2 fejezet: A CAPE terv kialakítása
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 157 / 179
Ezen kívül, a tanárok elősegíthetik a gyakorlati munkatapasztalatok megszerzését is az alábbi
módon:
munkahelyi “árnyék”: a tanulók árnyékként követnek egy munkavállalót egy
munkanapja során
‘Vidd el magaddal a gyerekedet a munkahelyedre’ napok megszervezése
hosszabb látogatások szervezése cégekhez
hosszabb időtávot lefedő, alkalmanként rövidebb munkatapasztalatok sorozata,
amiket tanulási időszakok tagolnak
A 6.2 fejezetben a tanárok felhasználhatják azt, amit az 1. fejezet során elsajátítottak az
egyéni és csoportos feladatok végrehajtása során. Ideális esetben a csoportos feladatokban
olyan szakemberek vesznek részt, akik különféle szerepet és felelősségi kört töltenek be az
oktatási intézményben, beleértve a tanárokat, a karrier koordinátorokat, tanácsadókat és a
tantervért felelős vezetőt is. Ezáltal lehet biztosítani, hogy az egész intézmény részt vegyen
annak az átgondolásában, hogy miről is kéne szólnia a karrierre nevelésnek és megfelelő
karrierre nevelésre vonatkozó tervet dolgozhassanak ki az intézmény számára. Ezen
túlmenően, a tanárok és pedagógusok egyénileg is felelősséget vállalnak majd a karrier-
tanácsadás helyzetéért, végigondolhatják, hogy ők személy szerint mit tehetnek ezért.
A 6.2 fejezetben a résztvevőknek át kell gondolniuk azt, hogyan tekintenek a karrierre
nevelésre valamint azt is, hogyan tanítják. Visszautalunk az 1. fejezetre is, ahol azonosították
a szervezetük jelenlegi oktatási gyakorlatának hiányosságait. A résztvevők most újra
visszatérnek erre, de ezúttal azon kezdik el törni a fejüket, hogy az egész intézmény
kreatívabban közelítse meg a karrier-tanácsadást, a CAPE kerettantervre alapozva, lépésről
lépsére haladva:
A karrier-tanácsadás területeinek és a sikeres munkavállalás felé vezető útnak az
azonosítása az intézmény számára releváns módon
A karrier-tanácsadás és a sikeres munkavállalás felé vezető út kontextusának
(témáinak) azonosítása, amiket be lehet építeni a tananyagba
Azoknak a kulcskompetenciáknak/karriermenedzsment készségeknek az azonosítása,
amiket fejleszteni lehet a diákokban
Releváns tantermi/tantermen kívüli feladatok, gyakorlatok
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 158 / 179
6.2.1 feladat: A karrierre nevelés újragondolása
Csoportos és egyéni feladat
Bevezetés
A feladatnak két része van: csoportos és egyéni. A feladatok segítségével a tanárok
könnyebben azonosítják a karrierre nevelés azon területeit, amiket be lehet építeni az
általános tantervbe, valamint a tantermi környezetben fejleszthető kompetenciákat.
Szükséges anyagok
a CAPE kerettanterv példányai
1. munkalap az 1. fejezet 2. feladatából
nagy papírlapok (A3)
filctollak
Instrukciók
Az iskolád szaktanárait és tantervért felelős vezetőit oszd legalább 2 csoportra!
Mindegyik csoport kapjon egy példányt az 1. fejezet 2. feladatában kitöltött 1.
munkalapból és a CAPE kerettantervből
A 2. munkalap szerint a nagy papírlapot osszák 4 részre
Csoportos feladat
Hivatkozz az 1. munkalapra és kérd meg a résztvevőket, hogy csoportosan válaszolják
meg a 2. munkalap kérdéseit az iskolátokra vonatkozóan. Mindegyik csoport
megosztja a többivel, hogy mire jutott.
Egyéni feladat
Hivatkozz a 3. munkalapra és azonosítsd azon kulcskompetenciák körét, amiket be tudsz
építeni a tantermi gyakorlatodba és azokat a feladatokat, amikkel elősegítheted ezeknek a
kompetenciáknak a fejlesztését. Rögzítsd gondolataidat a 3. munkalapon.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 159 / 179
2. munkalap
A karrierre nevelés mely területei relevánsak
az iskolád tantervében?
Az iskolában milyen mélységben
kontextualizáljátok a tananyagot?
Azonosítsd a CAPE kerettanterv
kulcskompetenciáit!
Azonosítsd azokat a feladatokat (tantermi
vagy azon kívüli), amelyek előtérbe helyezik
a kulcskompetenciák fejlesztését.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 160 / 179
3. munkalap
Kulcskompetencia Tantermi feladat Külső feladat
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 161 / 179
6.2.2 feladat: Tematikus terv kidolgozása
Csoportos feladat
Bevezetés
A feladat célja, hogy a tanárok és a tantervért felelős vezetők kidolgozzanak egy tematikus
oktatási tervet, ami az alapját képezi majd annak, hogy a karrierre nevelést és a CAPE
kulcskompetenciákat beépítsék a tananyagba. A tematikus oktatási terv is egy olyan séma,
aminek a segítségével a tanárok elkészíthetik az óravázlatukat.
Ez a feladat egyesíti a 2., 3., 4. és 5. modulokban elsajátítottakat, a modul pedig az 1. és 2.
fejezetben található tréningre épül.
Szükséges anyagok
több példány a CAPE kerettantervből
nagy papírlapok (A3)
filctollak
2. és 3. munkalap
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 162 / 179
4. munkalap: Tematikus terv elkészítése
Instrukciók
Az iskolád szaktanárait, vezetőit és tantervért felelős vezetőit oszd legalább 2
csoportra!
A csoportok idézzék fel a 2. és 3. munkalapot, valamint az iskola számára releváns
karrierre nevelés főbb elemeit, a tematikus terv fejlécének megfelelően. Írják le a
nagy lapokra, hogy mire jutottak, ezeket tegyék ki a falra.
Mindegyik csoport kiválaszt valakit, aki ismerteti a többi csoporttal a feladat
ereményeit.
A tantervért felelős vezetők összesítik az eredményeket, a résztvevők konszenzusra
jutnak.
Az egész csoport közösen tölti ki a tanítás tematikus megtervezése sablont az adott területre
vonatkozóan.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 163 / 179
4. munkalap: A tanítás tematikus megtervezése (CAPE terv)
Tananyagrész:
Tantárgy
témája
CAPE kulcs-
kompetencia
Tantermi feladat Külső feladat
készségek
fejlesztése
tudás
fejlesztése
készségek
fejlesztése
tudás
fejlesztése
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 164 / 179
Folyamatos reflexió (Formatív)
Mit tanultál ebben a fejezetben?
Mik voltak a fejezet legkönnyebb részei?
Miért?
Mik voltak a fejezet legnehezebb részei?
Miért?
Amit most tanultál az befolyásolja a
tanítási/vezetési stílusodat?
Ha igen, hogyan?
Ha nem, miért nem?
igen/nem
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 165 / 179
ELŐFELTÉTEL
Modul: Karriermenedzsment készségek
Modul: Munkaerőpiac ismerete
Modul: Személyes ismeretek
Modul: Szervezeti ismeretek
Modul: 1. és 2. fejezet gyakorlati alkalmazása
TARTALOM
Ez a fejezet arra összpontosít, hogy az
elsajátított ismereteket hogyan lehet
átültetni a gyakorlatba. A tanárok
létrehozzák a tantervet (tematikus
tanítási terv) a kiválasztott
tantárgyhoz, ami alapján kialakítják
az óravázlatot, amit ki is próbálnak a
tanulóikkal.
Szükséges eszközök
5. munkalap: Tanterv
6. munkalap: Óravázlat
7. munkalap
CAPE kerettanterv
FELADATOK
1. feladat: Tanterv kidolgozása
2. feladat: Óra megtervezése & CAPE beágyazása
3. feladat: Óra megtartása
FORRÁSOK “Access Toolkit 2016-17” TeachFirst www.teachfirst.org.uk
FELMÉRÉS MÓDJA
A fejezet felmérése önreflexióval történik. A 3. fejezet formatív
felmérési kérdőíve felteszi azt a kérdést, hogy mit tanultak, mi
jelentette a legnagyobb/legkisebb kihívást, továbbá nevesíti az
önreflexió hatását a gyakorlatra. A tanárok a próbaóra megtartását
követően önreflexióval felmérik, hogyan működik a gyakorlatban.
Elsősorban azt kell nézniük, hogy a tanári tevékenység milyen
hatással volt a diákok fejlődésére.
SZÓCIKK Éves tanterv – az egész éves tananyag terve
Óravázlat – egy tanóra részletes terve
6.3 fejezet A karrierre nevelés beépítése a tananyagba
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 166 / 179
Bevezetés
A szaktanárok sokkal gyakrabban találkoznak a diákokkal, mint a karrier-tanácsadók, és jóval
közelebbi kapcsolatban is állnak velük. A tanulók gyakrabban tekintenek rájuk példaképként,
ők azok, akik felkelthetik a diákok érdeklődését és vonzóvá tehetik számukra a témát és
ebből következően a karrier iránti érdeklődést is. A karriermenedzsment készségek
tananyagba építésével a tanárok nemcsak felismerik, de ki is használják a kínálkozó
lehetőségeket arra, hogy a karrierre való felkészítést beépítsék a tanóráikba.
Például a matematika vagy a kémia, fizika, biológia tanárok is fokozhatják a tantárgy iránti
érdeklődést azzal, hogy megmutatják, ez hogyan kapcsolódik a munka világához. Ezáltal a
tananyagot a munka területéről vett példákkal közvetlenül össze tudják kötni: röntgen
technikus (fizika), élelmiszervegyész (kémia), természetvédelem (biológia) vagy aktuárius
(matematika). (Gatsby 2014)
Tanulmányaik különböző fázisaiban a tanulók eltérő karrier-tanácsadási igényekkel
rendelkeznek, ezért fontos, hogy a tanácsadás és a támogatás mindig megfeleljen a
személyes igényeiknek. A megfelelően beágyazott karriermenedzsment készségek nem
nélkülözhetik az esélyegyenlőség és a sokszínűség témáit sem.
Korábban, a 6.2 fejezetben a résztvevők már kialakították az egész intézményre vonatkozó
karrier-tanácsadási tervet, illetve azt is, hogyan építsék be a tantervbe a diákok felkészítését
a munkavállalásra. A 6.3 fejezet célja már az, hogy a tanárok és a tantervért felelős vezetők
kialakítsák a tanítás tematikus tervét (vagyis az éves tantervét), mivel ez lesz az alapja a
karrierre nevelés valamint a CAPE kulcskompetenciák tantermi gyakorlatba történő
beépítésének. Az éves tanterv elkészítését követően a tanárok eljutnak egészen az óravázlat
megalkotásáig.
A 6.3 fejezet 3. feladata lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra, hogy a gyakorlatban is
kipróbálhassák mindazt, amit a képzési program során tanultak, lépésről lépésre haladva:
Tematikus/éves tanterv kialakítása, a KMK beépítése a tantárgy tanításába
Egy tantárgyi óravázlat elkészítése, ami kontextusba helyezi a karrier-tanácsadást és
beépíti az anyagba a karriermenedzsment készségeket
Próbaóra megtartása, visszajelzés gyűjtése a tanulóktól
A tanóra értékelése
Fontos látni, hogy a CAPE célkitűzések sikerének a kulcsa a 6.3 fejezetben rejlik. Az oktatási
intézményeken belül leginkább a tanárok képesek változást előidézni, ők azok, akik a
6.3 fejezet: A KMK beépítése a tantervbe
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 167 / 179
vezetőkre és a diákokra egyaránt hatást gyakorolhatnak. A tanárok az egész intézmény
megközelítésére hatással vannak, másfelől pedig ők azok, akik tevőlegesen is beépítik a
karriermenedzsment készségeket a tantermi oktatásba. A 3. fejezet a tananyagba ágyazott
KMK “próbaköre”, mivel ennek hatására lehet elérni, hogy az oktatási intézményekben teret
nyerjen a kontextualizált karrierre nevelés, amelynek köszönhetően a fiatalok
felkészültebben léphetnek ki a munkaerőpiacra.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 168 / 179
6.3.1 feladat A tanterv kidolgozása
Bevezetés
A feladat célja, hogy a tanárok egyénileg összesítsék mindazt, amit ebben a modulban
tanultak. A tanárok kidolgozzák az éves tantervüket, amely a tematikus megközelítést is
tartalmazza, hogy megfelelően beépíthessék, nemcsak a karrierre nevelést, de különösen a
CAPE kulcskompetenciákat is a tantárgy megtanításába. A tanterv elkészítésével a tanárok
egy hosszabb időtávra készítik el, hogy mivel fognak foglalkozni az órákon.
Ez a feladat egyesíti mindazt, amit a 2., 3., 4. és 5. modulokban tanultak, és ennek a
modulnak az 1., 2. és 3. fejezetére is épít.
Szükséges anyagok
CAPE kerettanterv
5. munkalap: Tanterv
Instrukciók
Egyénileg reflektálj a CAPE kerettantervre, azonosítsd a karrierre nevelés azon
területeit, amelyek relevánsak a tantárgyod belül.
A tanterv sablon fejlécének megfelelően azonosítsd a karrierre nevelés azon elemeit,
amelyeket kontextusba lehet helyezni a tantárgyadon belül.
Nevezd meg azokat a kulcskompetenciákat, amiket tantermi és/vagy tantermen kívüli
foglalkozásokkal lehet fejleszteni.
Nevezd meg, hogy mi az az ismeretanyag, ami a tanteremben is megszerezhető,
illetve mi az, amihez külső kapcsolatokra is szükség van.
Töltsd ki a Tantervet egy félévre.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 169 / 179
5. munkalap: Tanterv
Tananyagrész/tantárgy: Modul/Fejezet címe
Tanár: Órák vagy hetek száma
Eleje, vége:
Heti ___ óra vagy
alkalmanként ___ óra :
Összesen (óra):
Modul/fejezet céljai:
Kulcskompetenciák Eredmény
Dátum/
foglalkozás
Tartalom és
tanár feladata
Diákok feladata
(anyag alkalmazása)
Eredmény Felmérés
módja
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 170 / 179
6.3.2 feladat: Tanóra megtervezése, CAPE beágyazása
Bevezetés
Ennek a feladatnak az a célja, hogy a tanárok egyénileg összesítsék minazt, amit ebben a
képzési modulban tanultak. A tanárok az éves tanterv alapján kidolgozzák egy tanóra
óravázlatát.
Ez a feladat egyesíti mindazt, amit a 2., 3., 4. és 5. modulban tanultak, valamint a modul 1.,
2. és 3. fejezetében elsajátított ismeretekre épül.
Szükséges anyagok
5. munkalap: Tanterv
6. munkalap: Óravázlat
Instrukciók
Az 5. munkalalp alapján válassz ki a tantárgyadon belül egy területet, amihez
elkészíted az óravázlatot.
Jelöld ki az óra főbb céljait és azt, hogy mit fogsz megtanítani. Figyelj arra is, hogy
kontextusba helyezd a karrierre nevelést.
Nevezd meg a tantárgyon belül illetve a karriermendzsment készségek terén elért
eredményeket.
Nevezd meg azokat a feladatokat, amikkel megvalósítod a tanítási céljaidat,
biztosítod, hogy eléred a kívént eredményeket.
Jelöld ki, hogy milyen forrásból, milyen felmérési módszerrel fogod ellenőrizni, hogy a
diákok valóban elsajátították ezeket az ismereteket.
Töltsd ki az Óravázlatot!
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 171 / 179
6. munkalap: Óravázlat
….. óra Tantárgy
Az óra céljai, tartalma
Eredmények Beágyazott karrierre nevelés
Tanítási módszer
Tevékenységek, feladatok összefoglalása
Felhasznált anyagok, eszközök Tanulás felmérése
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 172 / 179
6.3.3 feladat: Óra megtartása
Bevezetés
Ennek a feladatnak az a célja, hogy az előző feladatban megtervezett órát a gyakorlatban is
kipróbálják. A feladat célja, hogy lemérje, sikerült-e beépíteni a karrierre nevelést a tananyag
egyik tantárgyába, továbbá lehetőséget biztosít a tanároknak arra, hogy a gyakorlatban is
kipróbálhassák mindazt, amit a ebben a modulban elsajátítottak.
Ez a feladat egyesíti mindazt, amit a 2., 3., 4. és 5. modulban tanultak, valamint a modul 1.,
2. és 3. fejezetében elsajátított ismeretekre épül.
Szükséges anyagok
6. munkalap: Óravázlat
7. munkalap: Értékelés
Instrukciók
Tartsd meg a 2. feladatban megtervezett órát.
Győződj meg arról, hogy a karrierre nevelést beépítetted a tantárgy anyagába, hogy
kontextualizáltad az ismereteket.
Biztosíts lehetőséget a diákjaidnak arra, hogy fejlesszék karriermenedzsment
készségeiket.
Az óra után kérj visszajelzést a diákoktól az óráról.
Töltsd ki a 7. munkalapot, az értékelés az önreflexió része.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 173 / 179
7. munkalap: Ismeretek beépítése a tanításba
Írd le, hogy a 3. fejezetben tanultakból
mit építettél be a tanításba!
A tanítási célok teljesültek?
Fejtsd ki!
Mindegyik tanuló aktívan részt vett a
tanulási folyamatban?
Ha nem, akkor magyarázd meg, miért?
igen/nem
Változtatnál bármin?
Ha igen, akkor fejtsd ki, mit változtatnál
és miért!
Mi ment jól?
Mi nem ment jól?
Miért?
A fejezet melyik részében szeretnél
jobban elmélyedni? Miért?
Hogyan vált mindez a diákok előnyére?
Mely kompetenciáikat fejlesztette?
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 174 / 179
6.3 fejezet Folyamatos reflexió (formatív)
Mit tanultál ebben a fejezetben?
Mik voltak a fejezet legkönnyebb
részei?
Miért?
Mik voltak a fejezet legnehezebb
részei?
Miért?
Amit most tanultál az befolyásolja a
tanítási/vezetési stílusodat?
Ha igen, hogyan?
Ha nem, miért nem?
igen/nem
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 175 / 179
ELŐFELTÉTEL
Modul: Mik a karriermenedzsment készségek?
Modul: Munkaerő-piaci ismeretek
Modul: Személyes ismeretek
Modul: Szervezeti ismeretek
Modul: Az 1., 2.,3. fejezet gyakorlati alkalmazása
TARTALOM
Ez a fejezet egyesíti a képzés összes
korábbi modulját, lehetőséget teremt
arra, hogy lemérd a képzés
eredményességét/hatását önreflexióval
illetve a csoportos reflexiós gyakorlattal.
szükséges eszközök:
8. munkalap: önreflexió
(szummatív)
FELADATOK 1. feladat: Reflexiós gyakorlat - csoportos feladat
2. feladat: Önreflexió - egyéni feladat
FORRÁSOK
FELMÉRÉS MÓDJA
A fejezet felmérése önreflexióval illetve csoportos reflexiós
gyakorlattal történik. A 4. fejezet szummatív felmérési kérdőíve
felteszi azt a kérdést, hogy mit sajátított el a résztvevő, ez milyen
hatással volt a tanítási gyakorlatára és ebből kifolyólag a diákok
fejlődésére.
6.4 fejezet Reflexiós gyakorlat
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 176 / 179
Bevezetés
A 6.4 fejezet nyomon követi, hogy a résztvevők mit tanultak meg, mit tudnak a gyakorlatban
is megfelelően kontextusba helyezve alkalmazni. Mindezt formatív és szummatív
önreflexióval tehetik meg.
A tanárok megosztják a többiekkel, hogy milyen ismereteket szereztek illetve milyen
készségeket sajátítottak el. Reflektálnak arra, hogy miként sikerült kontextualizálni az
ismereteket és mennyire sikerült beépíteni a karrierre nevelést az oktatási gyakorlatukba, az
intézmény mely gyakorlatot követ, illetve arra is, hogy a diákok mit értek el és milyen a
motivációs szintjük.
A reflexió részben csoportosan, részben egyénileg történik. A csoportos feladatban,
amelyben a résztvevők az oktatási intézmény valamennyi szintjét képviselik, reflektálnak az
egész intézmény képzési programjára, a tanárok oktatási munkájára és a diákok
eredményeire is. Mindennek az a célja, hogy mindenki előtt világos legyen, hogy a tanárok
továbbképzése nemcsak azzal jár, hogy elősegíti az egyéni szakmai fejlődést, hanem ezen
kívül számos előnnyel kecsegteti az egész intézményt (például hozzáadott érték
szempontjából, a tananyag gazdagításával, alacsonyabb fluktuációval, a korai iskolaelhagyók
számának mérséklésével, a magasabb diáklétszámmal, a diákoknak szóló útmutatással) és a
diákokat (például: nagyobb motiváció, reális karrierterv, továbbtanulás, továbbképzés,
hosszú távú társadalmi beilleszkedés és gazdasági felzárkózás) is.
Egyéni szinten a tanárok reflektálnak arra, hogy az ismeretek kontextualizálása és a karrierre
nevelés tananyagba illesztése hogyan hatott a tanításukra, az intézményi gyakorlatra,
valamint a diákok motivációs szintjére és teljesítményére.
Jó, ha a reflektív folyamat kvalitatív adatokra is támaszkodik, olyan adatokra, amelyek jól
tükrözik a tanár fejlődésének dinamikus voltát. A fejezet konkrétan az alábbiakra való
reflexiót segíti elő:
A tanárok készségeinek fejlesztése, ismereteinek bővítése, hogy be tudják építeni a
karriermenedzsment készségeket (KMK) a tananyagba
A tananyagba épített KMK tanítás hatása a tanár tantermi gyakorlatára
A tananyagba épített KMK tanítás hatása a tanulóra
A tananyagba épített KMK tanítás hatása az intézményre
6.4 fejezet: Reflexiós gyakorlat
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 177 / 179
6.4.1 feladat: Reflexiós gyakorlat
Csoportos feladat
Bevezetés
A feladat során a tanárok reflektálnak mindarra, amit elsajátítottak ebben a modulban. A
tanárok megosztják a többi résztvevővel, hogy milyen ismereteket és készségeket
sajátítottak el. Reflektálnak arra, hogy az ismeretek kontextualizálása valamint a karrierre
nevelés tananyagba építése hogyan hatott a tanítási gyakorlatukra, az iskola gyakorlatára,
valamint a tanulók motivációjára és teljesítményére.
Ez a feladat egyesíti mindazt, amit a 2., 3., 4. és 5. modulban tanultak, valamint a modul 1.,
2. és 3. fejezetében elsajátított ismeretekre épül.
Szükséges anyagok
nagy papírlapok (A3)
filctollak
Instrukciók
Az iskoládban a tanárokat, a vezetőket és a tantervért felelős vezetőket oszd legalább
2 csoportra.
Tekintsétek át a képzési programot, reflektáljatok a modulokra, a megszerzett
ismeretekre és készségekre.
Mérd fel a képzés hatását a tantermi gyakorlatra, hogy milyen hatást gyakorolt az
egész intézmény karrierre nevelés megközelítésére, és hogy miben fejlődtek a diákok.
Oszd fel a papírlapot 3 részre: “iskolai megközelítés”, “tantermi gyakorlat”, “diákok
céljai”
A megbeszélés eredményeit rögzítsd a megfelelő oszlopban.
Mindegyik csoport jelöljön ki egy embert, aki ismerteti a többi csoporttal, hogy mire jutottak.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 178 / 179
6.4.2 feladat: Önreflexió (szummatív)
Bevezetés
Ennek a feladatnak az a célja, hogy a tanárok egyénileg reflektáljanak mindarra, amit a
modul során elsajátítottak. A tanárok felmérik, hogy milyen ismereteket és készségeket
sajátítottak el. Arra is reflektálnak, hogy az ismeretek kontextualizálása valamint a karrierre
nevelés tananyagba építése hogyan hatott a tanítási gyakorlatukra, az iskola gyakorlatára,
valamint a tanulók motivációjára és teljesítményére.
Ez a feladat egyesíti mindazt, amit a 2., 3., 4. és 5. modulban tanultak, valamint a modul 1.,
2. és 3. fejezetében elsajátított ismeretekre épül.
Szükséges anyagok
8. munkalap: Értékelés (szummatív)
Instrukciók
Tekintsd át a képzési program mindegyik modulját és vedd sorra milyen ismereteket
és készségeket sajátítottál el.
Mérd fel, hogy a képzés milyen hatással volt a tantermi gyakorlatodra, hogyan
befolyásolta az intézmény karrierre nevelés megközelítését és hogy miben fejlődtek a
diákok.
Töltsd ki a 8. munkalapot, az önértékelés az önreflexió részét képezi.
CAPE – Careers Advice and
Pathways to Employment
2015-1-PL01-KA202-016802
http://cape-project.eu/ TRAINING PROGRAMME 179 / 179
8. munkalap
Mennyire ismered a
karriermenedzsment készségeket
(KMK)?
Most már beépíted a
karriermenedzsment készségeket és a
karrier-tanácsadást az óráidba?
Ha igen, hogyan?
Ha nem, miért nem?
igen/nem
Írd le, hogy ez a képzési program
hogyan változtatta meg a tanári
munkádat!
Milyen hatást gyakoroltak az iskoládra
az újonnan megszerzett ismereteid?
Mit nyertek a diákjaid azáltal, hogy
elvégezted ezt a képzést?