Somogyvári Lajos PTE Neveléstudományi Intézet, „Oktatás és

Társadalom” Doktori IskolaPhD hallgató

Somogyi TISZK Rudnay Gyula Középiskola, TabKözépiskolai tanár

Munkára nevelés a képeken – antropológiai terek vizsgálata az 1960-as évek magyar pedagógiai szaksajtójában

Országos Neveléstudományi Konferencia2013. november 8.

Köznevelés, 1960/9, borító I.

A kutatás keretei

A tudásátadás tereinek összekapcsolása a fényképek értelmezésével

1960-1970 közötti, országos terjesztésű, minisztériumi fenntartásúképes pedagógiai szaklapok vizsgálata: Család ésIskola, Gyermekünk, Köznevelés, Óvodai Nevelés, A Tanító, A TanítóMunkája

5371 antropológiai fénykép képezi a forrásbázist

Ebből 1338 fotó egyértelműen beazonosíthatóan az oktatásiintézmények tereiről szól

Vizuális információk jelentősége

Interdiszciplináris módszertan:

- Antropológia

- Ikonográfia

- Oktatástörténet

- Narratológia

- A terek jelentősége

Tér és pedagógia

Pedagógiai terek tisztázatlansága (Jelich – Kemnitz, 2003, Hercz –

Sántha, 2009), megközelítések sokfélesége:

- A tér, mint iskolakörzet, régió - oktatásirányítás, rendszerszint(Forray, 1988, Forray - Kozma, 2011)

- Környezetpszichológia, iskolai eredményesség-vizsgálatok(Dúll, 2009, Meleg, 2005)

- Történeti antropológia: az osztályterem és a berendezés változásai(Boreczky, 1997, Géczi, 2010, Németh, 2004)

- Iskolaépítészet (Sanda, 2006, 2008, 2009, 2012)

- Pedagógiai terek és képek kapcsolatának, jelentéseinek középpontbaállítása ritka.

- Szükséges a vizsgálatok kiterjesztése – egyébintézménytípusokra, intézményen kívüli tudásátadási terekre - 782kép intézményen kívüli tudásátadás, 606 kép a munkára neveléskörébe tartozik, 189 fotó pedig a tudástermelés, -közvetítés folyamataitmutatja be

A szaksajtó szerepe

Pedagógiai sajtó funkciói: - tudás disszeminációja- oktatási szakértők legitimációja (Carvalho, 2003)

A tudományosság egyik kritériuma a szakmai kommunikáció, folyóiratok megléte – közösségképző, identitásformáló erő (Keller, 2010)

Pedagógia és neveléstudomány kései diszciplináris szerveződése (Németh és

Pukánszky, 2004) – a tudás és szakmaiság felértékelődéseEbben a folyamatban fontos szerepe van a képeknek – narratívák alkotóelemei

- csoportok jelölői (Lester - Ross, 2011)

Vizuális gondolkodás, kommunikáció és sztereotípiák kapcsolata (Dwyer -

Moore, 1994) – vizuális kommunikátorok szerepe (konvenciók, szimbólumok –képek és képzetek létrehozása)

Köznevelés, 1965/4., borító III.

Az 1960-as évek pedagógiai környezete Magyarországon

A korszak kezdete: 1961. évi III. törvény az oktatási rendszerről

- Kettősség: ideológiai harc, világnézeti nevelés hangsúlyozása

korszerű, sokoldalú műveltség, társadalmi modernizáció

• Általános és kötelező középfokú oktatás

• 16 éves tankötelezettség

• Középfokú oktatás differenciálódása (gimnázium, szakközépiskola, technikum, 3 éves szakmunkásképző)

• „5+1”-es (politechnikai) képzés: iskola és munka világainak közelebb hozása – „Közelebb az iskolát az élethez!” (Sáska, 2007)

Új tantárgyak, tankönyvek és módszertanok

A törvény többször is korrekcióra szorult, de jelezte a szakmaiság erőteljesebb jelentkezését – OPI (1962), MPT (1967), pszichológia, didaktika és oktatástechnológia (programozott oktatás)

• A korszak vége: V. Nevelésügyi Kongresszus (1970)

• Szakértői, professzionális rétegek és hang jelentkezése (Kelemen, 2007)

Összegezve: reformpróbálkozások és megtorpanások, a központi akarat és uralkodó ideológia fenntartásával

A munka fogalmának antropológiai megalapozása

A munkára nevelés jelenségének különböző megközelítései:

- közgazdaságtani, pragmatikus, munkaerő-piac elvárásai (Polónyi, 2011)

- nevelésfilozófiai, az emberi tudat önmagára eszmélése (Karikó, 2008)

- mentalitástörténet, belenevelődés fogalma (Vida, 1988)

- oktatástörténeti kontextus

- ideológiai premisszák, marxista antropológia: az ember történetiönmegalkotása, természet feletti uralom és átalakítás(Marx, 1962), politechnikai képzés – Krupszkaja, Makarenko

• Hipotézis:

- A munkára nevelés megjelenítése minden életszakaszt áthat akisgyermekkortól az iskola világának elhagyásáig

- Személyiségformálás eszköze, a közösségben élő, öntudatos szocialistaember eszménye

- 606 kép alkotja a korpuszt, 58 százaléka egyedi kép, 42 százaléka kép-szekvencia

A munkára nevelés kezdetei – családi szocializáció

Munka, játék és nevelés összetartozó tevékenységformák (Vág, 1965)

Hagyományos családi munkamegosztás felbomlása (Komlósi, 1971:51)

Az ellentmondások vizuális megjelenítése (tradíció vs. Modernizáció) – képi-retorikai szerkezet (Barthes, 2010)

A TV az 1960-as években kezdett behatolni a mindennapok világába és problémaként is jelentkezett

Problémáktól nem mentes átalakulásra való reakció

Gyermekünk, 1970/2, 15. oldalChochol Károly

Óvodai nevelés

97 kép alkotja az óvodai munkára nevelés korpuszát:

• Nincs pedagógus a képen – önálló munkavégzés

• Munka és játék hasonlóságai: belehelyezkedés, öröm-érzet, tevékenység belső logikája

• A kerti munka a kor pedagógiájában: testi-motoros fejlődés, természetismeret, materialista világnézet, munkaerkölcs, esztétikai ízlés fejlesztése (Kovács, 1965)

Óvodai Nevelés, 1960/9, 327. oldal

Kerti munka 52 %

Barkácsolás 17 %

Utánzásos játék 17 %

Házi munka 7 %

Szövés-fonás 7 %

A munkára nevelés intézményesülése

289 kép

Munkára nevelés differenciálódása (tevékenység és tér szempontjából): 5+1-es képzés, politechnika, szakkör, gyakorlat (1958-tól létezett a gyakorlati foglalkozás című tantárgy), tanműhelyi munka, gyárlátogatás, építőtábor, önkéntes munka

Dolgozó felnőtt képe vs. gyermeki sajátosságok (Ariès, 1987)

Szereprepertoár és státusok (Eriksen, 2006:70-73): utánzás –szerepjátszás – munka – tanulás összetett folyamata

Gép fontossága

Köznevelés, 1961/8, borító IV.Purth Gusztáv: XX. Vörösmarty utcai általános

iskola politechnikai szakkörében

Építőtáborok, mozgalmi élet

Komszomol rohammunka-táborainak mintája

Népgazdasági haszon és a szocialista nevelőmunka része (Megyeri, 1962)

Hanság lecsapolása, mezőgazdasági termelés, csatornaépítés és építkezések

KISZ-szervezés Ifjúság megnyerése, táborok

népszerűsége: különböző fiatalok találkozási lehetősége

1960-ban megtartott I. KISZ-kongresszus kiadta a jelszót: „Munkával és tanulással előre a szocializmus teljes győzelméért” (Gergely, 2008:54)

Romantikus felfogás: bajtársiasság és fizikai munka

Család és Iskola, 1962/7, 8. oldal

Pályaorientáció

229 fotó alkotja ezt a korpuszt

Külön rovatok: Pályaválasztási tanácsadó, Pályaválasztási posta (Család és Iskola, Gyermekünk) Olvasmányaink képekben (A Tanító Munkája, A Tanító)

Ábrázolt tevékenységek gazdasági ág szerint:

- Ipar, építőipar – 50,5%

- Mezőgazdaság – 18 %

- Egyéb – 31, 5 %

• A statisztika tükrében (Köpeczi, 1977:21)

A Tanító Munkája, 1966/4, 16. oldalFaragó László - MTI

Ipar Mezőgazdaság Egyéb

1960 34,4 % 38,7 % 26,9 %

1970 44,2 % 25,7 % 30,1 %

:

A pályaválasztás elősegítése

A pályaválasztást segítő-koordináló intézményrendszer kiépülése: a Munkaügyi Minisztériumban 1959-ben megalakult a Munkalélektani csoport, 1967-ben létrejött a Fővárosi Pályaválasztási Intézet, majd az egész országra kiterjedt a hálózat, mely az 1980-as évekig segítette az alkalmasság-vizsgálatokat és a pályaválasztást (Sipeki, 2005)

A Hazafias Népfront, a Nőtanács, a KISZ és egyes nagyüzemek is részt vettek a munkában, tanfolyamokat szerveztek (Hingyi, 1968)

Pályaválasztási tanácsadó füzetek

Család és Iskola, 1966/7, 30. oldal

Család és Iskola, 1964/4, 33. oldal

Befejezés

Munkáról szóló közvélekedéseink, hiteink és fogalmaink alapjaimegtalálhatóak a korszakban: ember és állat munka által valómegkülönböztetése, a szükségletek kielégítésére irányuló szándék és acéltudatos tevékenység, mely magában foglalja a természet átalakítását is.Valamennyi mai munkafogalom tartalmazza valamilyen formában ezeket anézeteket, csakhogy a munka fogalmába tartozónézetek, tartalmak, normák és értékek sokat változtak az évszázadok során(Kocka 2001), a munkára való nevelést a történetiség nézőpontján keresztül(is) kell szemlélni.

A marxista antropológia számára az emberi lényeget a munka, mintélettevékenység jelenti (Angelusz, 1984:19-20), ez jelzi a gondolkodás irányulásáttermészet és társadalom átalakítására. A munka központi filozófiai-nevelési kategóriaként az egész személyiség fejlődését átfogja (holisztikusszemlélet), minden életkorra kiterjedő feladat, erkölcsi dimenzióvalpárosul és ideológiailag megalapozott.

Akármennyire is megváltozott azonban a munka felfogása, néhány elemeállandó maradt, ilyen időt strukturáló szerepe, a társadalmi kapcsolatokatés viszonyokat rendező jellege és az identitás alkotóelemként valófunkcionálása (Deáky, 2011:243)

Szakirodalom

Angelusz Erzsébet: Antropológia és nevelés. Akadémiai, Budapest, 1984. Ariés, Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Budapest, 1987. Barthes, Roland: A kép retorikája. In.: Blaskó Ágnes – Margitházi Beja (szerk.):

Vizuális kommunikáció. Szöveggyűjtemény. Typotex, Budapest, 2010, 109-125. Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. In.: Németh András:

Nevelés, gyermek, iskola - Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei.Neveléselmélet és nevelésszociológiai bevezetés. Eötvös Kiadó, Budapest, 1997, 159-186.

Carvalho, Luis Miguel: Journals and Making of Experts and Educational Knowledge.Exploring a Portuguese Pedagogical Journal (1921-1932). In.: Beyond Empiricism: OnCriteria for Educational Research. Editors: Smeyers, Paul and DepaepeMarc, Leuven University Press, Leuven, 2003, 81-93.

Deáky Zita: „Jó kis fiúk és leánykák”. A kisgyermekkor történeti néprajzaMagyarországon. Századvég, Budapest, 2011.

Dúll Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései. Helyek, tárgyak, viselkedés.L’Harmattan, Budapest, 2009.

Dwyer, Francis M. - Moore, David M.: Visual Literacy: A Spectrum of Visual Learning.Educational Technology, New Jersey, 1994

Eriksen, Thomas Hylland: Kis helyek - nagy témák: bevezetés aszociálantropológiába. Gondolat, Budapest, 2006

Forray R. Katalin: Társadalmunk és középiskolája. AkadémiaiKiadó, Budapest, 1988.

Szakirodalom

Forray R. Katalin – Kozma Tamás: Az iskola térben, időben. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2011.

Géczi János: A térszimbolizáció megjelenítése a hazai szaksajtóban. 1960-as évek. In.: Uő.: Sajtó, kép, neveléstörténet. Veszprém-Budapest, 2010, 167-184.

Gergely Ferenc: KISZ. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története. 1957-1989. Holnap, Budapest, 2008.

Hercz Mária – Sántha Kálmán: Pedagógiai terek iskolai implementációja. In.: Iskolakultúra, 2009/9, 78-95.

Hingyi György: Egyéni érdek-helyi lehetőség. A budapesti Pályaválasztási Bizottságok munkájáról. In.: Család és Iskola, 1968/5, 31-32.

Jelich, Franz-Joseph – Kemnitz, Heidemarie (hg.): Die pädagogische Gestaltung des Raums. Geschichte und Modernität. Verlag Julius Klinkhardt, Bad Heilbrunn, 2003.

Karikó Sándor: A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai. In.: Világosság, 2008/6, 89-101. Kelemen Elemér: A tanító a történelem sodrában. Tanulmányok a magyar tanítóság 19-20. századi

történetéből. Iskolakultúra, Pécs, 2007.

Keller Márkus: A tanárok helye. A középiskolai tanárság professzionalizációja a 19. század második felében, magyar-porosz összehasonlításban. L’Harmattan-1956-os Intézet, Budapest, 2010.

Kocka, Jürgen: Az európai történelem egyik problémája: a munka. In.: Korall, 2001/5-6, 5-18.

Komlósi Sándor: Munkára nevelés a családban. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.

Kovács György: A kerti munka jelentősége a gyermekek személyiségfejlődésében. In.: Bakonyiné Vince Ágnes (szerk.): Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 171-219.

Köpeczi Béla: A magyar kultúra harminc éve. 1945-1975. Kossuth, Budapest, 1977.

Szakirodalom

Lester, Paul Martin - Ross, Susan Dente: Images that Injure: Pictorial Stereotypes in the Media. Praeger, Santa Barbara, 2011.

Marx, Karl: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Kossuth Kiadó, Budapest, 1962.

Megyeri Ferenc: A tábor mindig hív… In.: Család és Iskola, 1962/7, 8-9.

Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet. In.: Új Pedagógiai Szemle, 2005/11, 58-70.

Németh András: Az osztályterem és berendezésének történeti alakulása. In.: Németh András –Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004, 507-527.

Németh András – Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004. Polónyi István: Az ezredforduló hazai oktatása: háromnegyed évtized tanulmányai az oktatásról –

oktatásgazdasági, oktatáspolitikai nézőpontból. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2011.

Sanda István Dániel: Korszerű iskolaépítési törekvések Magyarországon. In.: Iskolakultúra, 2006/5, 128-135.

Sanda István Dániel: A reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési törekvései. In.: Iskolakultúra, 2008/9-10, 129-145.

Sanda István Dániel: A pedagógiai terek vizsgálata. Különös tekintettel a XX. századi magyar iskolára. Doktori disszertáció, Budapest, 2009.

Sanda István Dániel: A pedagógiai tér minőségi dimenziói. Értelmezési lehetőségek – elmélet és gyakorlat. In.: Képzés és Gyakorlat, 2012/1-2, 144-159.

Sáska Géza: Közműveltség és magántudás. Felsőoktatási Kutatóintézet - Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2007.

Sipeki Irén: A pályaválasztási tanácsadók tevékenységének és történetének áttekintése. In.: Neveléstörténet, 2005/1-2. Letöltés ideje, helye: 2013. 07. 14, 18:13

Szakirodalom

Vág Ottó: Az óvodai munkára nevelés történeti előzményei. In.: Bakonyiné Vince Ágnes (szerk.): Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 15-47.

Vida Gabriella: A munkára nevelés hagyományaihoz. In.: Dobrossy István, VigaGyula (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvy József tiszteletére. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1988, 723-735.