Tudománytörténet

3. Előadás

Középkor és reneszánsz

Középkor

• I.sz. 476 – 1492

• „Sötét” középkor

– Inkvizíció

• Dante, Boccaccio

• Gótika

• Leonardo da Vinci

• Könyvnyomtatás

Hit vagy tudomány

• Nem folytatták a tudomány addigi útját

• Új értékrend: túlvilági boldogság; Isten

• Patrisztika: A tudást alárendelt a hittel szemben: természeti jelenségek magyarázata… – Iskolák: teológia + hét szabad

művészet

Hit vagy tudomány

• IX. századtól: skolasztika • Már nem ítélték el a

tudományos érdeklődést • Kolostorok, egyetemek,

könyvtárak • Mo: Géza fejedelem 996 –

első kolostor (Pannonhalma)

• Egyetemek: egyházi iskolákból fejlődtek (Bologna 1119, Párizs, Oxford, Pádua, Cambridge)

Hit vagy tudomány

• Albertus Magnus (1193-1280): német természet-filozófus, alkimista – Görögök eredményeit átülteti – Leírta: puskapor, iránytű használata – Elnevezte a salétromsavat – Jellemezte az arzént – Könyvet írt a növényekről és az

állatokról – „A megismerés alapja a

tapasztalat”

Hit vagy tudomány

• Roger Bacon (1214-1292): angol természettudós, szerzetes

– Asztrológia, alkímia, mágia

– Kísérleti tudományok meghirdetője

– A tudományt a gyakorlati élet szolgálatába igyekezett állítani

Hit vagy tudomány

• Leonardo Fibonacci (1170-1250): olasz matematikus

– Arab számok

– Fibonacci sor

Hit vagy tudomány

• Aquinói Tamás (1225-1274): teológus, filozófus

– Összhangba igyekszik hozni Arisztotelész filozófiáját a keresztény tanítással

– „A megismerés végső céljának is magának az Istennek kell lenni.”

Alkímia

• Egyiptomi kultúrában gyökerezik

• II-XVI. század

• Cél:

– arany előállítása más elemekből

– mindenható életelixír előállítása

– bölcsek kövének megtalálása

• Sok kémiai módszer és elem felfedezése

Alkímia

• Gerber (721-815): az anyagok higanyból és kénből állnak

• Avicenna (980-1037): ásványvizek gyógyító hatása

• Albertus Magnus: a fémek higanyból, kénből és vízből állnak

Jatrokémia

• Paracelsus (1493-1541): svájci tudós

– Kémia valódi célja a gyógyítás

– Kemoterápia, gyógyszerkémia atyja

– Higany-, arzén-, antimonvegyületek, ópium, borszesz

Jatrokémia

• Libavius (1540-1616) német kémikus:

– Sók és ásványvizek gyógyító hatása

– Ásványvizeket analizált

– Első kémia könyv: Alkímia (1597)

Jatrokémia

• Kialakul a tudományos kémia

• Nagy a visszaesés az ókorhoz képest

• Orvosi iskolák: élettan, diagnosztika, anatómia,

• Az ókorihoz képest elenyésző volt az orvosok száma → csecsemőhalandóság 70%, járványok

Arabok szerepe

• Az ókori tudományt átvették és átmentették Európába

• Jelentős szerep a matematikában, természettudományokban, filozófiában

• Bagdad: Tudomány Háza (IX. sz) – görögök műveit fordították arabra, összegyűjtötték

• Spanyolország: X-XI. század – arab kalifátus, tudományos központok, Sevilla: 500 000 kötetes könyvtár

Arabok szerepe

• Arab fordítások: jól körülhatárolt szókincs, tudományos stílus

• Az európai középkor tudományos nyelve: latin → arab tudósok fordítottak latinra arabról

• Mohammed Ibd Al-Khwarizmi: algebra elnevezés, tízes számrendszer, arab számok, nulla

A reneszánsz mérnökei

• Az ókor tudományának újjáéledése: 1300-as évek közepétől

• A reneszánsz visszahozza a tudományba a matematikát

• Mérnöki feladatok: fegyverek, gépek, erdők, ágyuk, kastélyok

A reneszánsz mérnökei

• Leonardo da Vinci – Kísérletekkel támasztotta alá következtetéseit

– Mechanikai, aero- és hidrodinamikai, optikai felfedezések

– Légnemű közeg ellenállása, felhajtóerő

– Fénytörés

– Hullámjelenségek: fény, hang, víz

– Kapilláris jelenség

– Hőmérő

– Tervek: repülőgép, ejtőernyő, robbanómotor

A reneszánsz mérnökei

• Hajó: iránytű, óra, szél kontrolálása, hullámzás, csillagok ismerete

• Kopernikusz, Kepler, Newton, Galilei: a földi és az égi törvények nem különböznek

Erdőirtás, legelők feltörése

• Nagybirtokok kialakulása folytatódik

• Jobbágyok étkezése → gabonatermelés → művelt területek növelése → erdőirtás, legelők feltörése

• Nehézeke, szügyhám

Erdőirtás, legelők feltörése

• Ipar fellendül → növekvő energiaigény → vízi és szélmalmok

• XIII-XIV. század: papírmalmok, fűrészmalmok, stb.

• Malmok építése: rengeteg fa (Anglia XI. sz. 35%-a marad meg a füves és erdő területeknek)

• Nagy faigény: építkezések, fűtés, faszén, hamulúg, közlekedési eszközök

• Talaj károsodáása: tápanyagtartalom csökken, erózió, árvizek, belvizek

Levegőszennyezés

• XIV. század, London: kőszén égetése tilos – káros a lovak egészségére

• Nagymértékű növénypusztulás

• Por és kosz

Megújuló energiák

• Taposómalmok

Megújuló energiák

• Szél: európai szélmalmok XI. századtól (↔ Egyiptom i.e. 1200!)

• Vízimalom: fűrész- és olvasztóművek, bányászati szállítóberendezések

• Korlátozottan álltak rendelkezésre → kőszén: mészégetés, kohászat, fűtés

Vízszennyezés és a hulladék

• Városokban jelentkező problémák • Hulladékkezelés: amit nem evett

meg a disznó → utca → eső elmosta (vagy nem…)

• Fekália: nyitott árkok és vízmosások → patakok és folyók

• Emésztőgödrök (nem szigeteltek) • Intézkedések:

– 1366. Párizs – mészárosok hulladékainak elhelyezése a városon kívül

– Madrid takarítása: utcák mosása

Járványok

• Hulladékok → patkányok elszaporodnak

• Pestis: baktérium, bolhacsípéssel kerülhet az emberi szervezetbe, köztesgazdája a patkány

• A lakosság éhezett, legyengült → XIV. sz. közepén a lakosság 30 %-a elpusztult