tanmenetjavaslatofi.hu/sites/default/files/termeszetismeret_6_tanmenet_nat2012_1.pdf · vadrózsa...

Tanmenetjavaslat a természetismeret tanításához

a 6. évfolyam számára

Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

A 6. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY

TANMENETJAVASLATA

A 6. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben

Évi óraszám: 72 (heti 2)

6. évfolyam

Témakör Leckék száma

Az erdő életközössége 13

Kölcsönhatások. Az energia 9

A Föld bolygó 9

A természet erői 9

Hazai tájakon 11

A füves területek életközössége. Termesztett növényeink 9

Vizek, vízpartok életközössége 12

A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre,

kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is.

7

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

8

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés

AZ ERDŐ

ÉLETKÖZÖSSÉGE 1. Hazánk erdői Az életközösség fogalma.

Az erdő és az élettelen környezet

kapcsolata.

Az erdő és annak élőlényei kö-

zötti kapcsolatok.

A természetes és a telepített erdő

fogalma, főbb jellemzői.

Hazánk főbb erdőtípusai: töl-

gyesek, bükkösök, fenyvesek.

Életközösség, önmegúju-

lási képesség, élettelen

környezeti tényezők,

természetes erdő, telepített

erdő

Környezetismeret

4. évfolyam: a fa

részei, a hazai erdők

élete

Természetismeret

5. évfolyam: a hő-

mérséklet és mérése,

a hőmérséklet vál-

tozásai, tájékozódás

hazánk domborzati

térképén, az időjárás

elemei

Interaktív tananyag hazánk

erdőiről

Magyarország domborzati

térképe

Egy-egy élő hajtásrészlet ha-

zánk leggyakoribb fafajairól

Képek, videofilmrészletek

hazánk természetes és tele-

pített erdőiről, a tankönyv

képei és rajzai

2. Erdőt alkotó fáink:

a tölgy és a bükk

A tölgyerdők jellegzetes fafajai,

az erdő szintezettsége.

A növényzet fényigény szerinti

elhelyezkedése.

A tölgyfa és a bükkfa főbb jel-

lemzői: törzsük, lombkoronájuk,

a lombkorona összehasonlítása,

virágjuk, virágzatuk, termésük.

Az egylaki növény fogalma.

A természetes erdőfelújulás

folyamata.

Kocsányos és kocsánytalan

tölgy, csertölgy, bükkfa,

gyepszint, cserjeszint,

lombkoronaszint, porzós

virágzat, termős virágok,

makktermés, természetes

erdőfelújulás – fenntart-

ható fejlődés, nyílt és zárt

lombkorona

Környezetismeret

1–4. évfolyam: a

gazdálkodó ember

természeti és épített

környezete

Természetismeret

5. évfolyam: ter-

mesztett gyü-

mölcsfáink főbb

jellegzetességei, a

virágok megporzása,

tájékozódás hazánk

domborzati térké-

pén, tájékozódás a

természetben

Interaktív tananyag a tölgy-

és a bükkerdőről

Képek és élő növényi hajtá-

sok a tölgyekről és bükkről

Makktermések, makktermé-

sek csíráztatása tanterem-

ben

Képek a gyümölcsfák met-

széssel kialakított lombko-

ronáiról

Kéreglenyomatok a tölgyfa

és a bükkfa törzséről

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

9


Matematika 5–6. év-

folyam: összeha-

sonlítás, azonosítás,

megkülönböztetés;

különbségek, azonos-

ságok megállapítása

Magyar irodalom

5. évfolyam: az erdő

életének bemutatása

irodalmi alkotások-

ban

Természetismeret

5. évfolyam: az

anyag fogalma, élő

és élettelen anyagok

tulajdonságai

3. Az erdeifenyő.

Gombák az erdő-

ben

Az őshonos fenyvesek elhelyez-

kedése hazánkban.

A fenyőerdők szintjei.

Az erdei fenyő törzse, lombko-

ronája, virágzatai.

A nyitvatermő növény megpor-

zása, a mag kialakulása.

A kalapos gombák közös tulaj-

donságai.

A gombák és a fák együttélése.

A gyilkos galóca és az erdei

csiperke fő tulajdonságai.

A gombák jelentősége az anya-

gok körforgásában.

Őshonos növény, egylaki,

nyitvatermő, lomblevél,

tűlevél, hártyás mag, zárt

lombkorona, korhadékevő,

gombafonalak, termőtest,

spóra, gyilkos galóca, erdei

csiperke

Környezetismeret

1–4. évfolyam: leg-

fontosabb gyümölcs-

termő fáink élete

Természetismeret

5. évfolyam: a met-

széssel kialakított

lombkorona, a gyü-

mölcsök gombakár-

tevői, egyes gyümölcs-

fák igényei a talaj

típusa és tápanyagtar-

talma iránt, az időjárás

és az éghajlat elemei

Interaktív tananyag az er-

deifenyőről és a gombákról

Élő hajtások különböző fe-

nyőfajokról, erdeifenyő-to-

boz és egyéb fenyőfajok

tobozai

Élő gombafajok

A tankönyv képei és rajzai

a fenyők beporzásáról és a

gombák fejlődéséről

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

10


A környezeti tényezők és az

élőlények szervezeti felépítése

közötti kapcsolat bemutatása.

Az emberi tevékenységek hatása

az erdők életére.

Matematika 5–6. év-

folyam: osztályozás

egy és több szem-

pont alapján

Gyanta; a tankönyvben

leírt gyantával kapcsolatos

vizsgálatok, megfigyelések

elvégzése

Különböző fenyőfajok tobo-

zai, hártyás magok

4. A cserjék és a

gyepszint virágos

növényei

A cserjék közös tulajdonságai.

A kökény, a mogyoró és a

vadrózsa szervezeti felépítése,

termésük.

A cserjék jelentősége az erdő

életközösségében (fészkelőhely,

búvóhely, táplálék, a szél- és

a páratartalom

befolyásolása, stb.).

A zárvatermő növények jellem-

zői: a megporzás folyamata, a

termőből termés, a magkezde-

ményből mag lesz.

A gyepszintben élő növények.

A hóvirág szervezeti felépítése,

alkalmazkodási a környezeti

feltételekhez (fény- és hőmér-

séklet).

Fásszárú, cserje, cserje-

szint, kökény, mogyoró,

vadrózsa, csipkebogyóter-

més, áltermés, csonthéjas

termés, ágtövis, tüske,

gyepszint, hagyma

Környezetismeret

1–4. évfolyam: lágy

szárú és fás szárú

növények, a növé-

nyek alkalmazko-

dása a környezeti

tényezőkhöz, a nö-

vények tápanyagai.

Természetismeret

5. évfolyam: a vörös-

hagyma és a fok-

hagyma, a sárgarépa

raktározó főgyökere,

termős és porzós

virágok, makkter-

més és egyéb húsos

és száraz termések, a

hőmérséklet válto-

zásai

Interaktív tananyag a cser-

jékről és a gyepszint virágos

növényeiről

Élő hajtások és termések a

leggyakoribb cserjékről

A tankönyvi magyarázó

rajzok a megporzásról és a

termés kialakulásáról

Különböző hagymás növé-

nyek (tulipán, jácint, vörös-

hagyma, fokhagyma stb.)

hagymájának bemutatása

Vizsgálat: valamilyen hagy-

más növény hajtatása cse-

répben, folyamatos megfi-

gyelés a növény fejlődéséről

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

11


5. Virágtalan növé-

nyek az erdőben

A zuzmók, mohák és a páfrá-

nyok virágtalan növények,

spórákkal szaporodnak.

A zuzmótelepekben gombafo-

nalak és moszatok élnek együtt.

Spórákkal szaporodnak.

A mohák is telepes növények,

nincsenek valódi szerveik,

gyökérszerű fonalakkal rögzül-

nek, szár- és levélszerű kép-

ződményeikben zöld színtestek

vannak, bennük készül a növény

tápláléka.

A mohák és zuzmók fontosak a

talajképződésben, a talaj megkö-

tésében és a táplálkozási láncok-

ban.

Az erdei pajzsikának valódi

szervei vannak. Spórákkal sza-

porodik.

Virágtalan növény, spó-

ra, előtelep, ivarszervek,

hímivarsejt, petesejt,

együttélés, telepes növény,

gyöktörzs, évelő növény

Környezetismeret

1–4. évfolyam: a

virágos növények

szervei, a növények

tápanyagai

Természetismeret

5. évfolyam: egynyá-

ri, kétnyári és évelő

növények, a növé-

nyek megporzása

Interaktív tananyag az er-

dőben élő virágtalan növé-

nyekről

Élő mohák, zuzmók és er-

deipajzsika-növény

Kézinagyító: a spóratartó

tokok megfigyelése

Mikroszkóp: a zuzmók

telepes felépítésének megfi-

gyelése, rajzok készítése

Mohanövény levélkéjének

mikroszkópos megfigyelése

6. A gímszarvas, az

őz és a vaddisznó

A gímszarvas és az őz párosuj-

jú patás, növényevő, összetett

gyomrú, kérődző állat.

Fogazatuk növényevő, zápfogaik

felülete redős.

A hím szarvasnak és őznek

agancsa van, mely a homlok-

csont csapjából fejlődik.

A vaddisznó is párosujjú patás,

mindenevő állat, növényi és ál-

lati eredetű táplálékot fogyaszt.

Növényevő, mindenevő,

redős zápfog, összetett

gyomor, kérődzés,

agancs, párosujjú patás,

vadgazdálkodás

Természetismeret

5. évfolyam: a szar-

vasmarha, a házi ló

és a házi sertés test-

felépítése, életmódja,

szaporodása

Interaktív tananyag a gím-

szarvasról és a vaddisznóról

Mindenevő, növényevő és

ragadozó állatok koponyái,

zápfogai

A tülkös szarv és agancs

bemutatása és összehason-

lítása

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

12


Zápfogai gumósak, szemfogai

agyarrá fejlődnek.

A tankönyv magyarázó rajzai

az összetett gyomor műkö-

déséről és a tülkös szarv és az

agancs összehasonlításáról

7. A róka, a sün és a

mókus

A vörös róka testfelépítése,

életmódja, szaporodása. A rókák

alkalmazkodása a környezethez.

A veszettség és a betegség tüne-

tei a vadon élő és a háziállato-

kon.

A sün testfelépítése, életmódja,

alkalmazkodása a környezethez.

A téli álom.

A mókus testfelépítése, életmód-

ja. A megszakított téli álom.

Összefüggések keresése a testfel-

építés és életmód között.

Ragadozó életmód, raga-

dozó fogazat, alkalmazko-

dás az élőhelyhez és az élő

környezethez, szarutüske,

rovarevő fogazat, téli álom,

rágcsáló fogazat, megsza-

kított téli álom

Környezetismeret

1–4. évfolyam: az

élőlények alkalmaz-

kodása az élettelen

környezethez, táplál-

kozási kapcsolatok

az élőlények között

Természetismeret

5. évfolyam: a házi

egér és a vándorpat-

kány testfelépítése,

életmódja

Magyar nyelv és iro-

dalom: szövegértés

– a szöveg egységei

közötti tartalmi meg-

felelés felismerése; a

szövegben megfogal-

mazott információk

azonosítása, össze-

kapcsolása, rendezé-

se; a szöveg elemei

közötti ok-okozati,

általános-egyes vagy

kategóriaelem vi-

szony magyarázata

Interaktív tananyag a gím-

szarvasról és a vaddisznóról

Növényevő, mindenevő,

ragadozó állatok koponyája,

a fogazatok megfigyeltetése

Kutya- és macskafélék vég-

tagjainak bemutatása

A tankönyv magyarázó

rajzainak megfigyelése (táp-

lálék-összetétel, téli álom)

Ismereterjesztő irodalomból

szemelvények a különböző

állatfajok felkészüléséről a

téli álomra

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

13


8. Harkályok és

énekesmadarak

az erdőben

Az erdő élőlényei. Táplálékuk

összetétele alapján felosztják

egymás között az erdő élőhe-

lyeit. Az elkülönülés biztosítja,

hogy sokféle faj tud azonos

élőhelyen megélni.

A harkályoknak kúszólábuk van,

farktollaik erősek, véső alakú

csőrük és hosszú kiölthető

nyelvük van. A kéreg alatt meg-

búvó rovarokkal táplálkoznak.

Tojásaikat odúkban költik ki.

A széncinege a lomkoroná-

ban keresi táplálékát. Az örvös

légykapó a levegőben fogja el

a repülő rovarokat, a csuszka a

kéregrepedésekből csipegeti ki

őket, a fekete rigó az avarban

keresi táplálékát.

Versengés a táplálékért,

kiölthető nyelv, véső alakú

csőr, kúszóláb, odúlakó,

énekesmadár, kapaszkodó-

láb, fészeklakó

Természetismeret

5. évfolyam: a fecs-

kék és a házi veréb,

a házi tyúk és a

pulyka testfelépítése,

életmódja, szaporo-

dása

Madárvédelem és

madártelepítés,

tolltípusok, kapir-

gálóláb, állandó és

költöző madár

Interaktív tananyag a harká-

lyokról és az énekesmada-

rakról

A tankönyv ábráinak elem-

zése (kiölthető nyelv, kúszó-

láb)

Videó a hazai erdők mada-

rairól és hangjukról

9. Ragadozó mada-

rak az erdőben

A ragadozó állatok szabályozzák

táplálékállataik egyedszámát.

A héjának és az erdei fülesba-

golynak horgas hegyes csőre és

erős, hegyes karmokban végző-

dő fogólába van.

A héja nappali, az erdei fülesba-

goly éjszakai ragadozó. A héja

kiválóan repül, éles látása van.

A fülesbaglyot hallása segíti

tápláléka megszerzésében.

Markolóláb, horgas, hegyes

tépőcsőr, vetélőujj, érzék-

szervek, telelő madárcso-

portok

Természetismeret


tyúk testfelépítése,

táplálkozása, a fecs-

kék és a házi veréb,

állandó és költöző

madarak

Interaktív tananyag az erdei

ragadozó madarakról

A tankönyv képeinek

(fogóláb, ragadozó csőr)

megfigyelése, a héja zsák-

mányszerző mozgásának

elemzése

Bagolyköpetek vizsgálata

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

14


A héja énekesmadarakkal, egerek-

kel, pockokkal, mókusokkal, fácá-

nokkal, galambokkal táplálkozik.

A bagoly főleg egereket, pockokat

zsákmányol. A madár zsákmány-

szerzésének összehasonlítása.

Mindkét madár állandó mada-

runk.

Képek, rajzok bemutatása az

eddig megismert madarak

csőr- és lábtípusairól

10. Ízeltlábúak az

erdőben

Az ízeltlábúak sokféleségének

megismertetése.

A gyapjaslepke, a szarvasbogár

és a koronás keresztespók test-

felépítése, életmódja és szaporo-

dása.

A teljes átalakulás és átalakulás

nélküli fejlődés összehasonlí-

tása.

A kullancsok okozta fertőző

betegségek.

Teljes átalakulás, átalaku-

lás nélküli fejlődés, bogár,

rágó, csáprágó, fejtor, pot-

roh, méregmirigy

Természetismeret

5. évfolyam: a má-

jusi cserebogár, a

burgonyabogár és az

almamoly testfelépí-

tése, táplálkozása és

szaporodása (a teljes

átalakulás szakaszai)

A természetes nö-

vényvédelem

A tankönyv diagramjának

elemzése az állatvilág egyed-

számának megoszlásáról

Interaktív tananyag az ízelt-

lábúakról

Valamely könnyen tartható

ízeltlábú állat (lisztbogár,

házi légy) egyedfejlődésének

folyamatos megfigyelése

11. Az erdő életközös-

sége

Az élőhely fogalma.

Az élőhely környezeti feltételei.

Az életközösség és annak főbb

összetevői az erdőben.

Példák az élőlények közötti kap-

csolatokra.

A táplálkozási lánc és táplálko-

zási hálózat az erdőben.

A növények jelentősége az ösz-

szetett anyagok képzésében.

A termelő, a fogyasztó és a le-

bontó szervezetek.

Élőhely, életközösség,

környezeti tényezők, ter-

melő, fogyasztó, lebontó

szervezetek, viszonylagos

egyensúly, az élőlények

sokfélesége

Természetismeret

5. évfolyam: az idő-

járás és az éghajlat,

a napsugárzás és a

hőmérséklet, hazánk

éghajlati jellemzői

Növényevő, min-

denevő, ragadozó

életmód

Interaktív tananyag az erdő

életközösségéről

Képek, videofilmek isme-

retterjesztő irodalomból,

szemelvények a lombhullató

erdők csúcsragadozóiról

A tankönyv táplálékháló-

zatot bemutató ábrájának

megfigyelése és elemzése

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

15


A termelők és a fogyasztók

közötti viszonylagos egyensúly

fontossága.

A ház körül élő álla-

tok közötti táplálko-

zási kapcsolatok

Magyar nyelv és

irodalom: szövegér-

tés, szövegelemzés,

a lényeges elemek

kiemelése szóban és

írásban

Az erdők védelme Az erdők védelméről törvény

rendelkezik.

A környezetkímélő erdőművelés

célja az erdő fennmaradása, az

önmegújító képességének,

a természetes erdőfelújulásnak

a biztosítása.

Az erdők jelentősége a légkör

oxigénkészletének megújítá-

sában, a talajvédelemben és a

fenntartható fejlődésben.

Az erdőrezervátumok jelentő-

sége.

Erdővédelmi törvény, kör-

nyezetkímélő fakitermelés,

természetes erdőfelújulás,

fenntartható fejlődés

Természetismeret

5. évfolyam: a talaj

fogalma (képződése,

összetevői)

Az anyag fogalma,

élő és élettelen,

természetes és

mesterséges anyagok

tulajdonságai

Matematika 5. év-

folyam: osztályozás

egy és egyszerre két

(több) saját szem-

pont alapján

Technika, életvitel és

gyakorlat 5. évfo-

lyam: állati eredetű

táplálékok szerepe, a

fa megmunkálása

Interaktív tananyag az erdők

védelméről és az erdőrezer-

vátumokról

Ismeretterjesztő irodalom-

ból szemelvények a hazai

erdőrezervátumokban folyó

munkákról

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

16


Informatika 5. évfo-

lyam: információke-

resés az interneten

12. Rendszerezzük

ismereteinket!

A témakörben szereplő legfon-

tosabb fogalmak, folyamatok és

összefüggések átismétlése.

A témakörben tanult fo-

galmak

Válogatás a témakör feldol-

gozásánál használt legjel-

lemzőbb szemléltetőeszkö-

zökből

13. A témazáró fel-

adatlap megoldása

A témazáró feladatlap A és/vagy B

változat feladatainak a megoldása.

A témazáró feladatlapokat

külön füzet tartalmazza

KÖLCSÖNHATÁSOK. AZ

ENERGIA 14. A mechanikai

kölcsönhatás

A hely- és a helyzetváltoztatás

megkülönböztetése.

A mechanikai kölcsönhatás

fogalmának kialakítása; az erő-

hatás.

A gravitációs kölcsönhatás fo-

galmának kialakítása, a gravitá-

ciós mező elemi szintű ismerete.

Mozgásállapot, hely- és

helyzetváltoztatás, mozgás-

állapot-változás, erőhatás,

mechanikai kölcsönhatás,

gravitációs kölcsönhatás,

gravitációs mező

Mindennapi élet

Közlekedés, sport,

labdajátékok

Csillagászat, űrku-

tatás

Tudománytörténet:

Eötvös Loránd

Egy kiszemelt tárgy helyé-

nek és helyzetének megvál-

toztatása

Ütközési kísérletek pénzda-

rabokkal

Egy kiszemelt tárgy leejtése,

eldobása

A tankönyv 50–52. oldalá-

nak ábrái

15. A termikus köl-

csönhatás

A termikus kölcsönhatás fogal-

mának kialakítása.

Kísérleti adatok táblázatos

rögzítése, grafikon készítése az

adatok alapján.

A grafikon értelmezése.

Termikus kölcsönhatás,

közös hőmérséklet

Mindennapi élet

Matematika

Belső koncentráció:

a hőmérséklet és

mérése

Tanári vagy tanulói kísér-

lethez: két, azonos méretű

főzőpohár, két tanulókísér-

leti hőmérő, egy nagyobb

üvegedény, hideg és meleg

víz, keverőpálca


nak ábrái

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

17


16. Az elektromos és a

mágneses köl-

csönhatás

Az elektromos állapot kísérleti

vizsgálata; a kísérleti tapaszta-

latok értelmezése az elektromos

mező segítségével.

Mágneses jelenségek kísérleti

vizsgálata, a kísérleti tapaszta-

latok értelmezése a mágneses

mező segítségével.

Elektromos állapot, elekt-

romos mező, mágneses

pólus, mágneses mező

Mindennapi élet

Időjárás

Természetismeret

5. évfolyam: tájéko-

zódás

Közlekedés

Tudomány- és tech-

nikatörténet

Dörzselektromos kísérletekre

alkalmas tárgyak (példá-

ul műanyag cső, műanyag

vonalzó, selyempapír, szőrme,

üvegbot vagy felfújt luftballon)

Készlet az elektromos mező

bemutatásához vagy a

Javaslatokban leírt módon

elkészített saját eszköz

Étolaj, búzadara

Írásvetítő, üveg- vagy plexi-

lap, vasreszelék


nak ábrái

17. Az energia I. A mechanikai energia kísérleti

vizsgálata, az energia fogalmá-

nak kialakítása.

A mechanikai energiák átalakí-

tása.

A víz- és szélerőművek műkö-

dése.

Energia, a mechanikai

energia mint gyűjtőfo-

galom, energiaátalakítás,

vízikerék, vízerőmű,

szélkerék, szélerőmű, kör-

nyezetbarát erőmű

Mindennapi élet

Technika

Történelem

Technikatörténet


mozgás, mechanikai

kölcsönhatás

Könnyen mozgó kiskocsi;

ütközővel ellátott sín, a

kocsihoz illeszthető rugó a

mechanikai készletből

A sín végére vagy az asztal

szélére szerelhető állócsiga,

fonal, nehezék

Lehetőség szerint: vízikerék-

és szélkerékmodell


nak ábrái

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

18


18. Az energia II. A belső energia fogalmának ki-

alakítása termikus kölcsönhatás

kísérleti vizsgálatával.

Energiaátalakulás az égés során.

Hőerőművek, atomerőművek.

Belső energia, égés, belső-

energia-változás, hőerőmű,

atomerőmű

Mindennapi élet

Technika Ipar

Környezetvédelem


a mozgás, a termi-

kus kölcsönhatás,


mérése

Főzőpohár, borszeszégő,

anyagfogó, nagyobb (200-

as) vasszeg vagy hasonló

méretű vasdarab

Tanulókísérleti hőmérő

Víz


nak ábrái

19. A Nap és a nap-

energia

A Nap legfontosabb fizikai

jellemzőinek megismerése, a

Nap működésének alapszintű

tárgyalása.

A Nap és a földi élet kapcsolata.

Nap, napsugárzás, nap-

energia, fotoszintézis,

kőszén, kőolaj; földgáz,

vízenergia, szélenergia

Mindennapi élet

Mezőgazdaság

Időjárás

Csillagászat


természetismeret,

az időjárás és az

éghajlat

Lehetőség szerint:

Naprendszer-modell vagy

a Naprendszert bemutató

tabló

A Napról készült felvételek

az internetről

Élő szervezetek felismerhető

maradványait tartalmazó

széndarabok


nak ábrái

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

19


20. Energiafelhaszná-

lás, energiatakaré-

kosság

A napsugárzás közvetlen fel-

használása: a napkollektor és a

napelem.

Megújuló és nem megújuló

energiaforrások megismertetése.

Energiatakarékosság.

Napsugárzás, napkollektor,

napelem, megújuló és nem

megújuló energiaforrások,

energiafelhasználás, ener-

giatakarékosság

Mindennapi élet

Technika

Mezőgazdaság

Időjárás

Hírközlés

Űrkutatás


természetismeret


nak ábrái

Lehetőség szerint: napkol-

lektor- és napelemmodell

Munkafüzet 32. oldalának

2. feladata: 1 darab matt

fekete tartályú és 1 darab

fényes tartályú tanulókísér-

leti hőmérő, napsugárzás

vagy erős fényű izzólámpa

(infralámpa)

Fényelem és kéziműszer (a

fizikaszertárból), erős fényű

izzólámpa a napelem műkö-

déséhez

Lehetőség szerint: pellet

bemutatása

21. Rendszerezzük

ismereteinket!





galmak




zökből


adatlap megoldása

A témazáró feladatlap A és/vagy

B változat feladatainak a megol-

dása.



Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

20


A FÖLD

BOLYGÓ 23. Együtt a

Naprendszerben

A Föld helye a Naprendszerben.

A Naprendszer helye a világ-

egyetemben.

A Naprendszer részei.

A Naprendszer bolygói.

A bolygók jellemzői.

A csillagok jellemzői.

A bolygók és a csillagok össze-

hasonlítása.

Az északi irány meghatározása

éjszaka.

A Föld jellemzői.

Az óceán és a kontinensek fo-

galmának kialakítása.

Óceánok és kontinensek elhe-

lyezkedése.

Európa elhelyezkedése a Földön.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi

ábrák elemzése.

Gondolattérkép elemzése.

Interaktív feladatok megoldása.

Naprendszer, világegye-

tem, bolygók, Merkúr,

Vénusz, Mars, Jupiter,

Szaturnusz, Uránusz,

Neptunusz, csillag,

Sarkcsillag, Göncölszekér,

óceán, Atlanti-óceán,

Indiai-óceán, Csendes-

óceán, kontinens,

Ázsia, Amerika, Afrika,

Antarktisz, Európa,

Ausztrália

Környezetismeret

3–4. évfolyam:

Mennyi időnk van?

című kerettantervi

témakör

Bemutató földgömb, tanulói

földgömb, applikációs csí-

kok, transzparensek, képek,

filmek

24. Tájékozódás

a gömb alakú

Földön

A szélességi kör fogalma.

A szélességi körök jellemzői,

legfontosabb adatok.

A szélességi körök hossza és a

Föld gömb alakja közötti össze-

függés.

A hosszúsági kör fogalma.

Földrajzi fokhálózat, szé-

lességi kör, hosszúsági kör,

földrajzi szélesség, déli

félgömb, északi félgömb,

északi szélesség, déli szé-

lesség, nevezetes szélességi

körök, Ráktérítő, Baktérítő,

Természetismeret

6. évfolyam: az

éghajlati övezetek

kialakulása

Bemutató földgömb, tanu-

lói földgömb, applikációs

csíkok, transzparensek,

képek, filmek, pingponglab-

da, alma, kés, mérőszalag,

interaktív tananyag

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

21


A hosszúsági körök jellemzői,

legfontosabb adatok.

A hosszúsági körök hossza és

iránya, valamint a Föld alakja

közötti összefüggés.


ábrák elemzése.


Tantárgyi miniprojekt: Hol

járunk?

északi sarkkör, déli sark-

kör, Északi-sark, Déli-sark,

kezdő hosszúsági kör,

keleti félgömb, nyugati

félgömb

London, Greenwich

25. A Föld forgása Az égitestek látszólagos elmoz-

dulása – a Nap járása.

A Föld tengely körüli forgása és

annak következményei.

A nappalok és éjszakák (napsza-

kok) váltakozása.

A nap fogalmának kialakítása.

A térszemlélet fejlesztése. Az

ismert tér fokozatos kitágítása.


ábrák elemzése.


Föld forgástengelye, nap,

időzóna, zónaidő

Környezetismeret

3–4. évfolyam:

Mennyi időnk van?


témakör


földgömb, képek,


26. A Föld keringése a

Nap körül

A Föld útja a Nap körül.

A Nap keringési pályája.

A keringési idő.

A földtengely ferdesége.

A keringés és a tengelyferdeség

következményei.

Napforduló, nap-éj egyen-

lőség, tavaszi és őszi nap-éj

egyenlőség, a nyári és téli

napforduló, év

Környezetismeret

3–4. évfolyam:

Mennyi időnk van?


témakör

Bemutató földgömb,

tanulói földgömb, tellúrium,

képek, interaktív tananyag

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

22


A napfordulók és a nap-éj egyen-

lőségek.

A nappalok és éjszakák hosszá-

nak változásai a csillagászati év

során.


ábrák elemzése.


Természetismeret

6. évfolyam: az

éghajlati övezetek

kialakulása

27. Az éghajlati öve-

zetek

A gömb alakú Föld

felmelegedése. A gömb alak és a

felmelegedés mértéke közötti

összefüggés.

Az éghajlati övezetek és a gömb

alak közötti összefüggés.

Az éghajlati övezetek kialakulása.

Az egyes éghajlati övezetek

elhelyezkedése a Földön.

Az egyes éghajlati övezetek

jellemzése.


ábrák elemzése.

Tematikus térképek elemzése.


Éghajlati övezet, északi és

déli hideg övezet, északi és

déli mérsékelt övezet, forró

vagy trópusi övezet

Természetismeret

5. évfolyam:

Az időjárás és az ég

hajlat című témakör

Földrajz 7. évfolyam:

a kontinensek éghaj-

lata

Biológia 7. évfolyam:

a távoli tájak élővi-

lága

Applikációs csíkok, transz-

parensek, képek, filmek,

földgömb (lehetőség szerint

tanulói földgömb is), térké-

pek:

– a Föld domborzata

– a Föld éghajlata tematikus

térképek

28. A Föld éghajlatát

alakító tényezők

Hogyan módosítja az éghajlatot

a földrajzi szélesség, az óceánok-

tól való távolság és a domborzat?

Az Egyenlítőtől való távolság és

az éghajlat.

Az óceánoktól való távolság és

az éghajlat.

Az óceánok hűtő-fűtő

hatása

Természetismeret

5–6. évfolyam:

Magyarország ég-

hajlata

Transzparensek, képek,

filmek, földgömb, térképek:

a Föld domborzata, Európa

domborzata, a Föld éghajla-

ta tematikus térképek

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

23


A domborzat és az éghajlat kö-

zötti összefüggés.

Az óceánok közelsége és a csa-

padék mennyisége.

Az óceán közelsége és a

hőmérséklet közötti összefüggés.

Az óceánok hűtő-fűtő hatása.

A tengerszint feletti magasság és

a hőmérséklet.

A tengerszint feletti magasság és

a csapadék közötti összefüggés.


ábrák elemzése.




a kontinensek éghaj-

lata


Európa éghajlata

A levegő védel

me, az emberiség

védelme

29. A Hold A Hold mint a Földhöz legköze-

lebbi égitest jellemzői.

Mozgásai: forgás, keringés jel-

lemzői.

A Hold fényváltozásai.

Holdfázisok.

Holdfogyatkozás.

Napfogyatkozás.


ábrák elemzése.

Hold, újhold, első negyed,

holdtölte, telihold, utolsó

negyed, holdfogyatkozás,

napfogyatkozás, teljes

napfogyatkozás, részleges

napfogyatkozás

Környezetismeret

3–4. évfolyam:

Mennyi időnk van?


témakör


földgömb, applikációs csí-

kok, transzparensek, képek,

filmek

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

24


30. Rendszerezzük

ismereteinket!





galmak




zökből


adatlap megoldása





A TERMÉSZET

ERŐI 32. A vulkánok A vulkánok keletkezése.

A kitörés egyes fázisainak jel-

lemzése.

A vulkánműködés során kiala-

kuló kőzetek.

A vulkáni hegységek.

A vulkánkitörés folyamata. A

földkéreg mozgásai és a vulkáni

működés közötti össze- függés.

A vulkánkitörés fázisai és a

keletkezett kőzet közötti össze-

függés.


ábrák elemzése.

Modellezés.


Vulkán, magma, magma-

kamra, láva, kürtő, kráter,

vulkáni kőzet, andezit,

bazalt, vulkáni tufák, ré-

tegvulkán, vulkáni hegy-

ség, Visegrádi-hegység,

Börzsöny, Cserhát, Mátra,

Zempléni-hegység,

Badacsony

Környezetismeret

1–4. évfolyam: a te-

lepülés és környéke

felszínformái

Transzparensek, képek,

film, atlasz, falitérképek,

terepasztal, vulkáni modell,

kálium-permanganát, glice-

rin, andezit, bazalt, andezit-

tufa, bazalttufa, interaktív

tananyag

33. Hogyan keletkez-

nek a hegységek?

A gyűrődés és a vetődés fogal-

mának a kialakítása.

A törésvonal fogalmának a

kialakítása.

A gyűrthegységek kialakulása.

Gyűrődés, gyűrt hegység,

törésvonal, vetődés, emel-

kedés, süllyedés

Környezetismeret



felszínformái

Transzparensek, képek, film,

atlasz, falitérképek, terep-

asztal, gyűrődésmodell,

vetődésmodell,


Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

25


A gyűrthegységek rögökre dara-

bolódása vetődés következtében.

A gyűrődés és vetődés közben

kialakuló felszínformák.

A külső erők hatása a hegységek

külső képének alakulásában.

A gyűrődés folyamata.

A vetődés folyamata.

A kialakulásuk módja és a hegy-

ség szerkezete közötti összefüggés.

A külső erők hatása és a hegységek

formakincse közötti kapcsolat.


ábrák elemzése.

Modellezés.


34. A külső erők

felszínformáló

munkája

A külső erők.

Az aprózódás fogalma:

– a nagy napi hőingás hatására,

– fagyaprózódás.

A szél pusztító, szállító és építő

tevékenysége.

A futóhomok jellemzése.

A futóhomok megkötése.

Védekezés a homok ellen.

Az aprózódás folyamata.

A hőmérséklet-változások

és a felszín anyagának az apró-

zódása közötti kapcsolat.

Külső erők, aprózódás,

fagyaprózódás, pusztí-

tó, anyagszállító, feltöltő

munka, sziget, zátony, del-

tatorkolat, V alakú völgy,

gleccser, U alakú völgy

Környezetismeret



felszínformái

Természetismeret


járás elemei


Afrika – Szahara

Környezetismeret

1–4. évfolyam és

természetismeret 5–

6. évfolyam: a folyók


atlasz, falitérképek, üveg a

vízfagyasztáshoz, terepasz-

tal, mohapárna, hajszárító,

locsolókanna, kemény,

illetve puha fa, különböző

szemcsenagyságú dörzspa-

pír

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

26


A futóhomok mozgása.

A szél sebessége és munkája


A kőzetek keménysége és a szél

csiszoló tevékenysége közötti

összefüggés.

A folyóvíz tevékenységének

jellemzése a sík- és a hegyvidé-

keken.

A deltatorkolat kialakulása,

jellemzése.

A folyóvíz felszínalakító te-

vékenysége, építő, szállító és

romboló munkája.

A völgy kialakulása, szigetek,

zátonyok anyagának a lerakása.

A folyóvíz munkavégző képes-

sége és a domborzat közötti

összefüggés.

A felszín anyaga és a folyóvíz

munkavégző képessége közötti

összefüggés.

A gleccser fogalmának kialakí-

tása.

A gleccser munkája.

Fagyaprózódás a magashegysé-

gekben.

A jég pusztító, szállító és építő

tevékenysége. A jég munkájának

az eredménye.

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

27


A lejtő nagysága, a felépítő

kőzetek keménysége, a jégréteg

vastagsága, a megtett út hossza

és a gleccserbe fagyott kőzetek

mennyisége, illetve milyensége

és a jég munkája közötti össze-

függés.

A külső erők és a felszín állandó

változása közötti kapcsolat.


ábrák elemzése.

Modellezés.


35. A kőzetek és a fel-

szín formakincse

A kőzetcsoportok jellemzése

kialakulásuk szerint:

– magmás kőzetek,

– üledékes kőzetek,

– átalakult kőzetek.

Az egyes kőzetcsoportokban

található kőzetek kialakulása.

Az egyes kőzetek tulajdonságai

és a felszín formakincse közötti

kapcsolat.

Hogyan befolyásolja az építőkő-

zet a táj formakincsét?

A kőzetek gazdasági jelentősége.


ábrák elemzése.

Modellezés.

Magmás kőzetek, gránit,

üledékes kőzetek, mészkő,

lösz, átalakult kőzetek,

márvány

Környezetismeret

1–4. évfolyam: a

település és környé-

kének felszínformái


atlasz, falitérképek, gránit,

andezit, bazalt, andezittufa,

bazalttufa, kavics, homok,

agyag, lösz, mészkőfélesé-

gek, palás kőzetek, márvány,


Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

28


Vizsgáljunk kőzete

ket! (gyakorlat)

A munkafüzeti megfigyelések,

kísérletek elvégzése.

Projekt: a lakóhely környékének

bányászata.

Természetismeret

5. évfolyam: a

kőzetek és a felszín

formakincse

Mészkő, homok, agyag,

lösz, bauxit, andezit, bazalt,

tufák, kémcsövek, nagyító,

borszeszégő, szemcseppen-

tő, ecet, sósav, desztillált víz

36. A lánchegységek

és a röghegységek

formakincse

A gyűrthegységek jellemzői.

A vetődéssel kialakult hegységek

jellemzői.

A középhegységek formakincse.

A magashegységek formakincse.

A hegységek kialakulásának

módja és a szerkezeti elemei


A tengerszint feletti magas- ság

és a külső erők, valamint a

hegységek formakincse közötti

kapcsolat.

A hegységek anyaga és a forma-

kincse közötti kapcsolat.


ábrák elemzése. Modellezés.

Röghegységek, gyűrthegy-

ségek

Környezetismeret

1–4. évfolyam: a



Természetismeret


járás elemei

Természetismeret

6. évfolyam: a külső

erők, hazánk tájai, az

erdők jelentősége, az

erdők legjellemzőbb

növényei


atlasz, falitérképek, terep-

asztal

37. Hogyan alakultak

ki alföldjeink?

Az alföld fogalma.

Az alföldek jellemzése és gazda-

sági jelentősége.

A lösz jellemzői.

Az alföldek kialakulásának

folyamata.

A lösz keletkezése.

Az alföldek gazdasági jelentő-

sége.

Alföld, lösz Környezetismeret

1–4. évfolyam: a



Természetismeret


járás elemei


atlasz, falitérképek, homok,

lösz, interaktív tananyag

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

29



ábrák elemzése.

Modellezés.


Természetismeret


erők, hazánk tájai

Legértékesebb

természeti erőfor-

rásunk: a talaj

A talaj jelentősége.

A talaj kialakulása.

A talaj alkotóelemei.

A talaj állapotának romlása.

A talajpusztulás.

A talaj védelme.

A talaj képződése.

A talaj humusztartalma és a

termőképessége közötti össze-

függés.

Az éghajlat, a természetes nö-

vénytakaró és az egyes talajféle-

ségek közötti összefüggés.


ábrák elemzése.

Modellezés.


Projekt: talajszennyezési tabló

készítése

Talaj, humusz (televény),

talajnedvesség, talajpusztu-

lás (erózió)

Környezetismeret

1–4. évfolyam: a


kének felszínformái,

élettelen környe-

zetünk, a talaj és

védelme

Természetismeret


járás elemei

Természetismeret


erők, hazánk tájai


atlasz, falitérképek, különfé-

le talajtípusok, borszeszégő,

kémcső, óraüveg, interaktív

tananyag

Hogyan alakítja át

az ember a környe

zetét?

Projekt

38. Rendszerezzük

ismereteinket!





galmak




zökből

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

30

Óra Azóraanyaga Oktatási-képzésifeladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés


adatlap megoldása





HAZAI

TÁJAKON 40. A Kárpát-

medence országa

Hazánk helye Európában.

Elhelyezkedése a Földön.

Magyarország mint szárazföldi

ország jellemzői.

Természetes határai.

Határoló országok.

Tájai.

Tájai mint felszínformák.

Szövegfeldolgozás, a tankönyvi

ábrák elemzése.

Térképészeti gyakorlat – a to-

pográfiai fogalmak gyakorlása.




Kárpát-medence, száraz-

földi ország, Szlovákia,

Ukrajna, Románia,

Szerbia, Szlovénia,

Horvátország, Ausztria


Magyarország

Applikációs csíkok, képek

és filmrészlet ha- zánk egy-

egy tájrészletéről, térképek:

Európa domborzata, a

Kárpát-medence,

Magyarország domborzata,

Magyarország kontúr-

térképe

41. Az Alföld tenger-

sík vidékein

Az Alföld földrajzi helyzete,

határai, részei.

Felszínének kialakulása.

Jellegzetes felszínformái – lösz-

vidékek, homokvidékek, töké-

letesen sík vidékek – és ezek

kialakulása.

Az Alföld éghajlatának jellem-

zői: napfénytartam, hőmérsékle-

ti és csapadékviszonyok.

Fő folyói: a Tisza és a Duna.


Aszály, Mezőföld, Duna–

Tisza köze, Tiszántúl,

Nagykunság, Hortobágy,

Kiskunság, Nyírség,

Kiskunsági, Hortobágyi,

Körös–Maros, Duna–

Dráva Nemzeti Park

Környezetismeret


országismeret téma-

körei

Természetismeret

5. évfolyam: hazánk

éghajlatának jellem-

zése, a nedves és a

száraz kontinentális

éghajlat

Applikációs csíkok, képek és

filmrészlet az Alföld ter-

mészeti viszonyairól, inter-

net, interaktív tananyagok:

Természetismeret 5. (Az

alföldek kialakulása), Földrajz

8. (Az Alföld természeti

viszonyai), térképek: a Kárpát-

medence, Magyarország

domborzata, Magyarország

tematikus térképei,

Magyarország kontúrtérképe

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

31


Védett természeti értékek az

Alföldön.


ábrák elemzése.



Az Alföld kialakulása című ani-

máció elemzése.

Természetismeret

6. évfolyam: az

alföldek kialakulása,

az éghajlat-módo-

sító tényezők, hazai

életközösségek témái

Magyar nyelv és iro-

dalom: az Alfölddel

foglalkozó költők,

írók munkássága

42. Hazánk éléstára Az Alföld mezőgazdaságának és

iparának jellemzői.

A természeti viszonyok és a me-

zőgazdaság közötti összefüggések.

Az éghajlat és a növénytermesz-

tés közötti összefüggések.

A természeti viszonyok és az

állattenyésztés közötti kapcsolat.

A növénytermesztés és az ál-

lattenyésztés közötti kapcsolat

felépítése.

A feldolgozóipar és a mezőgaz-

daság közötti kapcsolat.

A természeti erőforrások és az

ipar közötti kapcsolat.


idegenforgalom közötti kapcsolat.


ábrák elemzése.

Primőrzöldség-termesztés,

gyógy-idegenforgalom,

Szeged, Kalocsa, Debrecen

Környezetismeret



körei

Természetismeret





éghajlat

Természetismeret

6. évfolyam: az

Alföld természeti

viszonyai, a hazai



és filmrészlet az Alföld

gazdasági életéről, internet,

interaktív tananyag: Az

Alföld – interaktív felada-

tok/kérdések, térképek:


Magyarország tematikus

térképei, Magyarország

kontúrtérképe

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

32







Tantárgyi miniprojekt

(Hungarikumok az Alföldről).

Projekt-csoportmunka.

Matematika: rend-

szerezést segítő

eszközök és algo-

ritmusok ismerete,

összehasonlítás

43. Duna menti tá-

junk, a Kisalföld

A Kisalföld földrajzi helyzete,

határai, részei.

Felszínének kialakulása és jel-

lemzői.

A Kisalföld éghajlata.

A földrajzi fekvés és az éghajlati

jellemzők közötti összefüggés.

A Kisalföld mezőgazdaságának

és iparának jellemzői.

A természeti viszonyok és a gaz-

dasági élet közötti összefüggések.

A gazdaság egyes ágai és ágaza-

tai közötti kapcsolat.


ábrák elemzése.




Összehasonlító elemzés – az

Alföld és a Kisalföld éghajlatá-

nak összehasonlítása.

Gondolattérkép felépítése.


Szigetköz, Rába, Fertő,

Fertő–Hanság Nemzeti

Park, Győr

Környezetismeret



körei

Természetismeret





éghajlat

Természetismeret

6. évfolyam: az

Alföld természeti

viszonyai, hazai élet-

közösségek témái


és filmrészlet a Kisalföld

természeti viszonyairól és

a gazdasági életéről, inter-

net, interaktív tananyag:

A Kisalföld – interaktív fel-

adatok/kérdések, térképek:


Magyarország tematikus

térképei, Magyarország

kontúrtérképe

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

33


44. Dombvidék a

Dunántúlon

A Dunántúli-domb- és hegyvi-

dék határai, földrajzi helyzete.

Kialakulása.

Felszínük jellegzetességei. A

Mecsek és a dombság közötti

természetföldrajzi kü-

lönbségek.

A Dunántúl déli részének az

éghajlata, vízrajza,

természetes növénytakaró.

A földrajzi fekvés és az éghajlat


A Dél-Dunántúl nyugati és kele-

ti része éghajlatának az összeha-

sonlítása.

Természeti értékei.

Gyógyvizei.

A dombvidék mezőgazdasága,

bányászata és ipara.


zőgazdaság közötti összefüggés.

A növénytermesztés és az


A mezőgazdaság és a feldolgo-

zóipar közötti kapcsolat.



Pécs bemutatása.

A táj idegenforgalma.


ábrák elemzése.

Dunántúli-domb- és hegy-

vidék, Zalai-, Somogyi-,

Tolnai-, Baranyai-

dombság, Mecsek,

Villányi-hegység, Harkány,

Zalakaros, Gunaras, Duna–

Dráva Nemzeti

Park, Zalaegerszeg,

Kaposvár, Pécs, Villány,

Szekszárd

Környezetismeret

1–4. évfolyam: or-

szágismeret téma-

körei

Magyar nyelv és

irodalom: e tájjal

foglalkozó szerzők

és műveik

Történelem:

Magyarországgal

kapcsolatos téma-

körök

Természetismeret

6. évfolyam: hazai



Magyarország föld-

rajza


parensek, képek, film,

interaktív tananyag: inter-

aktív feladatok/kérdések,

térképek:


Magyarország köz-

igazgatása, Magyarország

kontúrtérképe,

lösz, agyag, mészkő

szénfélék, kőolaj

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

34







Projekt: Törökvilág a Dél-

Dunántúlon


45. Hazánk nyugati

peremvidéke

A táj földrajzi helyzete, határai,

részei.

Felszínének kialakulása és jel-

lemzői.

Éghajlatának jellemzői.


jellemzői közötti összefüggés.

A terület vízrajza.

Védett természeti értékek.

Gazdasági élete.


zőgazdaság közötti összefüggések.

A növénytermesztés és az







idegenforgalom közötti kapcsolat.

A táj történelmi és néprajzi

vonatkozásai.

Nyugat-magyarországi-

peremvidék, Soproni-

hegység, Kőszegi-hegység,

Írott-kő, Sopron,

Szombathely, Kőszeg,

Őrség, Őrségi Nemzeti

Park, egyutcás falvak, sze-

res település

Környezetismeret



körei

Magyar nyelv és

irodalom: az e tájjal


és műveik

Történelem: az

Alpokalja történel-

mével kapcsolatos

események

Természetismeret

6. évfolyam: a hazai




rajza



tematikus térképek, palás

kőzetek, interaktív tan-

anyag: interaktív felada-

tok/kérdések, térképek:



térképe, tematikus térképek

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

35


Sopron, Szombathely, Kőszeg

bemutatása.


ábrák elemzése.





46. A Dunántúli-

középhegység

A Dunántúli-középhegység

határai, földrajzi helyzete.

Kialakulása.

Felszínének jellegzetességei.

A táj éghajlata, vízrajza.

A természetes növénytakaró

jellemzői.

A karsztvidékek és a felszíni

vízhálózat közötti összefüggés.



A domborzat éghajlat-módosító

szerepe.

Természeti értékei, gyógyvizei.

A Balaton-felvidéki és a Duna–

Ipoly Nemzeti Park.

A Dunántúli-középhegység

gazdasági élete (mezőgazdasága,

bányászata és ipara).


zőgazdaság közötti összefüggés.



Gyapjúzsák, tiszafa, ős-

honos, Bakony, Vértes,

Dunazug-hegység,

Velencei-hegység, Pilis

(csúcs), Móri-árok, Tatai-

árok, bauxit, mangán, tim-

föld, Veszprém, Esztergom,

Balaton-felvidéki Nemzeti

Park, Duna–Ipoly Nemzeti

Park

Környezetismeret



körei

Magyar nyelv és

irodalom: az e tájjal


és műveik

Történelem: a táj

történelmével kap-

csolatos események

Természetismeret

6. évfolyam: a hazai




rajza – a Dunántúli-

középhegység


parensek, képek,

képek, film, mészkő, gránit,

andezit, andezittufa, bazalt,

bazalttufa, lignit, barnaszén,

bauxit, mangán, interaktív

tananyag: interaktív fel-

adatok/kérdések, térképek:




Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

36


A karsztvíz mint ipari víz jelen-

tősége.

A gazdasági élet átalakulása.

Az ipari parkok jelentősége a

táj gazdasági életének az újra

fellendülésében.

Veszprém, Esztergom, Herend.

A táj idegenforgalma.


ábrák elemzése.





47. Legmagasabb

tájunk, az Északi-

középhegység

Az Északi-középhegység határai,

földrajzi helyzete.

Kialakulása.


A táj éghajlata, vízrajza.

A természetes növénytakaró

jellemzői.

A karsztvidékek és felszíni víz-

hálózat közötti összefüggés.



A domborzat éghajlat-módosító

szerepe.

Természeti értékei, gyógyvizei.

A Duna–Ipoly, a Bükki és az

Aggteleki Nemzeti Park.

Karsztjelenségek, víz-

nyelő, dolina, Börzsöny,

Cserhát, Mátra, Bükk,

Aggteleki-karszt, Cserehát,

Zempléni-hegység,

Baradla barlang, Ipoly,

Zagyva, Sajó, Bodrog,

Duna–Ipoly Nemzeti

Park, Bükki Nemzeti Park,

Aggteleki Nemzeti Park,

Miskolc, Eger

Környezetismeret



körei

Történelem: a táj

történelmével kap-

csolatos események

Természetismeret

6. évfolyam: hazai




rajza – az Északi-

középhegység



mészkő, andezit, ande-

zittufa, bazalt, bazalttufa,

riolit, barnaszén, lignit,

interaktív tananyag: inter-

aktív feladatok/kérdések,

térképek: Magyarország

domborzata, Magyarország

kontúrtérképek, tematikus

térképek

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

37


Az Északi-középhegység gazda-

sági élete (bányászata, ipara és

mezőgazdasága).



A karsztvíz mint ipari víz jelen-

tősége.

A gazdasági élet átalakulása.

A természeti viszonyok és a

mezőgazdaság közötti össze-

függés.

A történelmi borvidékek jelen-

tősége. A táj idegenforgalma.

A gyógyfürdők szerepe.

Miskolc, Eger.


ábrák elemzése.






Természeti öröksé

günk védelme

48. Hazánk fővárosa,

Budapest

A főváros földrajzi helyzete.

Határoló tájak.


A hévizek jelentősége a főváros

fejlődésében.

Pest, Buda, Óbudai-sziget,

Margit-sziget, Csepel-sziget,

János-hegy, Gellért-hegy,

Várhegy, Gellért-fürdő,

Nagykörút, Liszt Ferenc

Nemzetközi Repülőtér

Környezetismeret



körei



térképek: Budapest térképe,

Magyarország közigazgatási

térképe, Budapest kontúr-


Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

38


A főváros szerepe az ország

életében.

Gazdasági élet Budapesten.

Közlekedésének jellemzői.


ábrák elemzése.




Projekt: Budapestet bemutató

kiadvány tervezése

Történelem:

Budapest történel-

mével kapcsolatos

események



rajza – Budapest

Világörökségünk

Ismerd meg lakó

helyed!

Projekt

49. Rendszerezzük

ismereteinket!





galmak




zökből


adatlap megoldása





A FÜVES TERÜLETEK ÉLETKÖZÖSSÉGE. TERMESZTETT NÖVÉNYEINK

51. A füves puszták

kialakulása és

növényei

Az őshonos füves puszták kiala-

kulásának környezeti feltételei és

elhelyezkedésük hazánkban.

A másodlagos rétek fogalma. A

fűfélék közös tulajdonságai:

mellékgyökérzet, el nem ágazó

szár, szárölelő levél, szélbeporzá-

sú virágzat.

Füves puszta, másodlagos

rét, száraz-nedves rét, fűfé-

lék, mellékgyökérzet, szár-

ölelő levél, szélbeporzás,

szeldelt levél, pikkelyszerű

levelek, gyöktörzs

Természetismeret

5. évfolyam: tájé-

kozódás hazánk

domborzati térké-

pén, hazánk éghajla-

ti jellemzői, hazánk

jellegzetes felszíni

formái (hegységek,

Interaktív tananyag a füves

területekről

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

39


A száraz és nedves rétek jelleg-

zetes növényeinek (siskanád,

angolperje, mezei zsálya, réti

boglárka, mocsári zsurló) szer-

vezeti felépítése.

dombságok, alföl-

dek)

Természetismeret

5. évfolyam: a vörös-

hagyma, a paprika

és a paradicsom

szervezeti felépítése

Természetismeret

6. évfolyam: az erdei

pajzsika, a lombos-

moha szervezeti

felépítése és szapo-

rodása

Élő fűféle növény (siskanád,

angolperje), mezei zsálya,

réti boglárka, mocsári zsur-

ló bemutatása, főbb szervei-

nek megfigyeltetése, rajzok

készítése a gyökérzetükről,

leveleikről

52. Ízeltlábúak a füves

területeken

Az ízeltlábúak alkalmazkodá-

sa a füves területek környezeti

feltételeihez, jelentőségük az

életközösségben.

A sáskák, szöcskék, tücskök, a

fecskefarkú lepke testfelépítése,

életmódja, szaporodása.

A kifejlés és a teljes átalakulás

folyamata.

A kültakaró szerepe az ízeltlá-

búak életében.

Ugróláb, kifejlés, vedlés,

rágó szájszerv, összetett

szem, csáp, hangadás,

hallószerv

Természetismeret

5–6. évfolyam: ízelt-

lábú, rovar, bogár

fogalmak jelentése,

a rovarok testrészei,

a rágó szájszerv, a

teljes átalakulás sza-

kaszai: pete, lárva,

báb, kifejlett rovar, a

hártyás szárny és a

fedeles szárny


területeken élő ízeltlábúak-

ról

A tankönyv képeinek és ma-

gyarázó rajzainak megfigye-

lése a szájszervről, a kifejlés

folyamatáról

Valamely preparált ízelt lábú

állat testfelépítésének kézi-

nagyítós megfigyelése

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

40


53. A fürge gyík és a

vakond

A fürge gyík és a vakond testfel-

építése, életmódja, szaporodása,

jelentőségük a füves területek

életközösségében.

Összefüggések keresése a testfel-

építés és az életmód (táplálko-

zás) között.

Száraz szarupikkely, sza-

rupajzs, növekedés-vedlés,

téli álom, ásóláb, rovarevő

fogazat, lágy héjú tojás

Természetismeret


egér testfelépítése,

életmódja, szaporo-

dása Természetismeret

6. évfolyam: a sün

testfelépítése, élet-

módja Matematika 5–6. év-

folyam: a fogalmak

egymáshoz való

viszonya, összeha-

sonlítások, azonos-

ságok, különbségek,

osztályozás megadott

szempontok alapján

Interaktív tananyag a fürge

gyíkról és a vakondról

A tankönyv képeinek és

magyarázó rajzainak megfi-

gyelése a gyíkok testfelépíté-

séről, a rovarevő fogazatról

Videofilmek a füves terüle-

teken élő állatokról

54. A mezei nyúl és

a füves területek

rágcsáló kisem-

lősei

A mezei nyúl testfelépítése, élet-

módja, szaporodása, alkalmaz-

kodása a környezethez.

Az üregi nyúl a házinyúl-fajták

őse; élőhelye, társas életmódja.

A mezei pocok növényevő, rág-

csáló fogazatú, a talajban járato-

kat ásó kisemlős.

A közönséges hörcsög élőhelye,

táplálkozása.

A rágcsáló kisemlősök termé-

szetes ellenségei.

Ugróláb, rejtőszín, folya-

matosan növő metszőfog,

redős zápfog, emésztést

segítő baktériumok

Természetismeret


egér és a vándorpat-

kány, növényevő és

mindenevő fogazat

Magyar nyelv és

irodalom 5–6.

évfolyam: verbá-

lis kommunikáció

fejlesztése, szöveg-

értés, szövegalkotás,

lényegkiemelés


területek rágcsáló állatairól

A tankönyvi ábrák megfi-

gyelése, elemzése, a fogaza-

tok összehasonlítása

Különböző koponyák foga-

zattípusainak megfigyelése

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

41


55. A fácán és a füves

területek ragadozó

madarai

A fácán nem őshonos faj, vadá-

szati célból telepítették be.

Kapirgálólába van. Csőre a mag-

vak és rovarok felcsipegetésére

alkalmas.

A földön fészkel.

Az egerészölyv a füves területek

csúcsragadozó madárfaja. Csőre

horgas, hegyes tépőcsőr, lába

erős fogóláb. Főleg egerekkel,

pockokkal, énekesmadarakkal,

dögökkel táplálkozik.

Kiválóan repül (vitorlázás, szi-

tálás, zuhanórepülés). Állandó

madarunk.

A vörös vércse kistestű ragado-

zó madár. Az egerek és pockok

mellett gyíkokkal, békákkal,

rovarokkal táplálkozik. Költöző

madár.

A füves területek élőlényei is

táplálkozási láncokkal kapcso-

lódnak egymáshoz. A táplál-

kozási piramis megmutatja a

táplálkozási láncokban részt

vevő élőlények számát.

Nem őshonos, betelepített

faj, tépőcsőr, fogóláb, vi-

torlázó-, szitáló-, zuhanó-

repülés, madarak röpképe,

állandó és költöző madár,

táplálkozási piramis

Természetismeret


tyúk testfelépítése és

életmódja

Természetismeret

6. évfolyam: az

erdő életközössége,

táplálkozási láncok a

lombhullató erdők-

ben

Termelő, fogyasztó

és lebontó szerveze-

tek az erdő életkö-

zösségében

A levegő mozgása,

a szél jelentősége az

élőlények életműkö-

déseiben (beporzás,

mozgás)


területek ragadozó mada-

rairól

A tankönyv képeinek és ma-

gyarázó rajzainak megfigye-

lése, elemzése (kapirgálóláb,

fogóláb, tépőcsőr, táplálko-

zási lánc, madarak röpképe,

táplálkozási piramis a füves

területeken)

Videofilmek a ragadozó ma-

darak életéről: táplálkozás,

fészkelés, utódokról való

gondoskodás

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

42


56. Termesztett növé-

nyeink: a búza és a

kukorica

A búza és a kukorica termesz-

tésének gazdasági jelentősége.

Felhasználásuk az élelmiszer-

iparban és az állattenyésztésben.

A búza és a kukorica szervezeti

felépítése (gyökérzet, szár, levél,

virágzatok, termések). A szem-

termés felépítése, összehason-

lítása a korábban megismert

terméstípusokkal.

Bojtos mellékgyökérzet,

szalmaszár, párhuzamos

erezetű levél, koronagyö-

kerek, kalászvirágzat,

kalászka, bugavirágzat,

torzsavirágzat, egyivarú

virágzat, szemtermés

Természetismeret

5. évfolyam: a talaj

fizikai vizsgálata,

a vöröshagyma, a

paprika és a paradi-

csom, hazánk dom-

borzata, tájékozódás

a természetben.

Természetismeret

6. évfolyam: a tölgy és

a bükk porzós virág-

zatai, termős virágai,

szél és rovar porozta

növények, a fűfélék

közös tulajdonságai

Élő egyszikű növények,

búza- és kukoricanövények

Csíráztatott és hajtatott egy-

és kétszikű növények (búza,

kukorica, borsó, bab)


rajzainak (búza, kukorica

felépítése, a búza fejlődése,

a szemtermés részei) megfi-

gyelése és elemzése

57. Termesztett növé-

nyeink: a napra-

forgó, a repce és a

lucerna

A napraforgó, a repce és a lucer-

na szervezeti felépítése, gazda-

sági jelentősége, ipari felhaszná-

lásuk.

A termesztett növények környe-

zeti igényei.

Fészekvirágzat, csöves és

nyelves virágok, kaszat-

termés, keresztes virág,

becőtermés, összetett levél,

hüvelytermés, gyökérgü-

mő, takarmánynövény

Természetismeret

5. évfolyam: ter-

mesztett zöldség-

féléink szervezeti

felépítése, főbb szer-

veik jellegzetességei,

a hőmérséklet és a

hőmérséklet mérése.

Természetismeret

6. évfolyam: a moz-

gás, hely- és helyzet-

változtató mozgás,

az erdő lágy szárú

növényeinek alkal-

mazkodása a kör-

nyezeti feltételekhez

Élő növények megfigyelése

Élelmiszer-ipari termékek,

melyek napraforgó és repce

felhasználásával készültek


rajzainak (szervezeti felépí-

tés, virág-virágzat, termés)

megfigyelése és elemzése

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

43


58. Rendszerezzük

ismereteinket!





galmak




zökből


adatlap megoldása

A témazáró feladatlap A és/vagy

B változat feladatainak a megol-

dása.



A VIZEK, VÍZPARTOK

ÉLETKÖZÖSSÉGE 60. A víz jelentősége.

A vizek parányi

élőlényei

A Föld felszíni vizeinek el-

helyezkedése és körforgása a

természetben.

A víz jelentősége a bioszférá-

ban (testépítő anyag, oldószer,

élőhely).

A planktonok fogalma és jelen-

tőségük a vízi életközösségek-

ben. A baktériumok jelentősége

az anyagok körforgásában.

A zöld szemesostoros moszat, a

papucsállatka, a vízibolha és az

óriásamőba testfelépítése, táplál-

kozásuk, szaporodásuk, jelentő-

ségük a vizek öntisztulásában és

a táplálkozási láncokban.

A víz körforgása, plankton,

lebegő életmód, anyagok

körforgása, öntisztulás,

osztódás, betokozódás,

csillók, emésztő- és lükte-

tőűröcske

Természetismeret

5. évfolyam: tájé-

kozódás hazánk

domborzati térké-

pén, tájékozódás

a természetben, a

folyók tulajdonságai,

az anyag fogalma,

élő és élettelen anya-

gok tulajdonságai:

szilárd, folyékony,

légnemű (gáz)

anyagok fogalma, a

keverékek és az ol-

datok, az oldószer és

az oldott anyag, leg-

fontosabb oldataink

a természetes vizek,

a vizek ábrázolása a

térképen

Interaktív tananyag a vizek

parányi élőlényeiről

Vízminták vizsgálata, a

planktonok sokféleségének

megfigyelése, vázlatrajzok

készítése


rajzainak (sejtosztódás, sejt-

szervecskék, bekebelezés)

megfigyelése

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

44


61. Lágyszárúak a víz-

ben és a vízparton

A vízi és vízparti növényzet

jelentősége a vizek életében (élő

szűrőberendezések, oxigénter-

melés, táplálékforrás, fészkelő-

és búvóhely biztosítása).

A hinarasok fogalma, jelentősége.

A fonalas zöldmoszatok, a

hínáros békaszőlő, a vízitök, a

tündérrózsa, apró békalencse

főbb tulajdonságai.

A közönséges nád és a gyékény

szervezeti felépítése, alkalmaz-

kodása a vízparti környezethez.

Hinaras, telepes testfelépí-

tés, üreges, bütykös szár,

bugavirágzat, torzsavi-

rágzat, porzós és termős

virágzat

Természetismeret

6. évfolyam: az erdő

lágy szárú növé-

nyeinek szervezeti

felépítése, a fűfélék

közös tulajdonságai,

termesztett növé-

nyeink: a kukorica

szervezeti felépítése,

virágzatai és termése

Interaktív tananyag a vízi,

vízparti növényekről

Élő vízi, vízparti lágy szárú

növények

„Élő” buga- és torzsavirág-

zatok

A tankönyv rajzainak

(fonalas zöldmoszat, nád,

gyékény) megfigyelése

A fonalas zöldmoszat tele-

pes testfelépítésének meg-

figyelése mikroszkóp alatt,

vázlatrajzok készítése

62. A ligeterdők és a

vízparti fák

A ligeterdők elhelyezkedése, az

élőhely sajátosságai. A növény-

zet alkalmazkodása az árterek-

hez. Az élő és élettelen környe-

zeti tényezők kapcsolatai.

A folyó és a ligeterdők sajátos

élete.

A láperdők jellemzői.

A fűz- és nyárfák szervezeti fel-

építése, virágzataik és termésük,

jelentőségük az életközösségben.

Az élő és élettelen környe-

zet kapcsolata, növényi

tápanyagok, egyivarú vi-

rág, barkavirágzat, kétlaki

növény, toktermés, szélbe-

porzás

Természetismeret

5. évfolyam: a belvíz

és árvíz, hazánk fő

folyói: a Duna és a

Tisza, hazánk tavai,

az almafa és szilvafa

virága, a megporzás,

a termés kialakulása

Természetismeret

6. évfolyam: a tölgy

és a bükkfa lombko-

ronája, virága, virág-

zata, megporzása és

termése

Interaktív tananyag a víz-

parti fákról

Hajtatott fűz- és nyárfavesz-

szők, barkavirágzat kézina-

gyítós megfigyelése


rajzainak (enyves éger)

megfigyeltetése

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

45


63. Az orvosi pióca.

Csigák és kagylók

a vízben.

Az orvosi pióca testfelépítése

és élősködő életmódja közötti

összefüggés bemutatása.

A csigák és a kagylók testfelépí-

tése (külső meszes váz, hasláb,

köpeny, kopoltyú, kezdetleges

tüdő), életmódja és szaporodása.

A csigák, kagylók jelentősége a

vizes élőhelyek életében: táp-

lálkozási kapcsolatok, a vizek

öntisztulása.

Bőrizomtömlő, hímnős,

féregmozgás, külső meszes

váz, záróizom, köpeny,

kezdetleges tüdő

Természetismeret


folyói és tavai, az

éticsiga és a földigi-

liszta testfelépítése,

szaporodása

Természetismeret

6. évfolyam: a ko-

ronás keresztespók

átalakulás nélküli

fejlődése

Interaktív tananyag a csi-

gákról és kagylókról

Külső meszes vázak bemu-

tatása, sokféleségük megfi-

gyeltetése

Élő csigák és kagylók be-

mutatása, a testfelépítés és

a mozgás megfigyeltetése

akváriumban

A tankönyv képei és rajzai

a tananyagban szereplő ge-

rinctelen állatok testfelépíté-

séről, belső szerveiről

64. Ízeltlábúak a víz-

ben és a vízparton

A folyami rák testfelépítése

(fejtor, potroh, 5 pár ízelt láb,

kitinpáncél), életmódja és sza-

porodása.

A vedlés.

A szitakötők és a szúnyogok

rovarok, három testrészük és

három pár ízelt lábuk van.

Az átváltozásos és a teljes átala-

kulásos fejlődés összehasonlítása.

Az ízeltlábúak jelentősége a

vizek életében.

Rák: fejtor, potroh, 5 pár

ízelt láb, kitinpáncél, ved-

lés, rovar, átváltozás,

szúró-szívó szájszerv,

öntisztulás

Természetismeret


légy és a cserebogár

testfelépítése, szapo-

rodása

Természetismeret

6. évfolyam: a szar-

vasbogár, a koronás

keresztespók, a füves

területek ízelt lábú

állatainak testfel-

építése, életmódja,

szaporodása

Interaktív tananyag a vizes

területek ízelt lábú állatairól


magyarázó rajzainak (átvál-

tozás, szájszerv) megfigyel-

tetése, megbeszélése

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

46


65. A hazai vizekben

élő halak

A halak testfelépítése, életmódja

és szaporodása. A testfelépítés

és az életmód összefüggése a

vizes élőhelyek eltérő környezeti

feltételeihez.

A tőponty és a lesőharcsa főbb

jellemzői: testük fejre, törzsre és

farokra tagolódik, az oldalvonal,

az úszók, az úszóhólyag szerepe

a mozgásban.

A ponty mindenevő, a lesőhar-

csa csúcsragadozó.

Fej, törzs, farok, oldal-

vonal, páros és páratlan

úszók, úszóhólyag, ko-

poltyú, kopoltyúfedő,

kopoltyúlemezek, csapatos

vermelés, mindenevő,

ragadozó

Természetismeret


fő folyóinak és ter-

mészetes tavainknak

az elhelyezkedése,

jellemzői

Természetismeret

6. évfolyam: a

planktonok fogalma,

a mindenevő és a

ragadozó életmód,

az átalakulás nélküli

fejlődés

Interaktív tananyag a hazai

vizek halairól

Egy akváriumi hal testfel-

építésének, mozgásának,

légzésének megfigyelése

Különböző halpikkelyek

kézinagyítós megfigyelése


rajzainak és képeinek a

megfigyeltetése

66. Békák a vízben és

vízparton

A kecskebéka és a barna va-

rangy testfelépítése, életmódja

és szaporodása.

A kültakaró jelentősége a légzés-

ben és a rejtőzködésben.

A külső megtermékenyítés és az

átalakulásos fejlődés szakaszai.

A lárvák fejlődése és a fejlődési

alakok jellemzői.

A kétéltűek védelme és jelentő-

ségük a vizes életközösségekben.

Kétéltű, légzés a kültaka-

rón keresztül, rejtőszín,

méregmirigy, külső meg-

termékenyítés, átalaku-

lásos fejlődés, gőték és

szalamandrák

Természetismeret

5–6. évfolyam: a

teljes átalakulással,

kifejléssel, átválto-

zással fejlődő állatok

felidézése

Interaktív tananyag a hazai

békafajokról

67. A vízisikló és a

mocsári teknős

A vízisikló és a mocsári teknős

testfelépítése, életmódja, alkal-

mazkodása a környezethez.

A száraz szarupikkelyek, szaru-

pajzsok, szarulemezek jelentő-

sége.

Szarupikkely, szarupajzs,

szarupáncél, változó

testhőmérséklet, kígyózó

mozgás, lágy héjú tojás,

téli álom

Természetismeret

5–6. évfolyam: a

megismert madárfa-

jok szaporodása


magyarázó rajzainak meg-

figyelése, összehasonlítá-

sok végzése (szarupikkely,

szarupajzs, mérges kígyó és

sikló koponyája)

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

47


A változó testhőmérséklet és a

téli álom közötti összefüggés

bemutatása.

A hazai mérges kígyók megis-

mertetése.

A kétéltűek és hüllők védelme.

Természetismeret

6. évfolyam: a fürge

gyík testfelépítése,

életmódja és szapo-

rodása

Egy tojás részeinek bemu-

tatása

Levedlett kígyóbőrök és

szarupáncél bemutatása

68. A vizek, vízpartok

madarai

A tőkés réce, a fehér gólya és

a barna rétihéja testfelépítése,

életmódja, szaporodása, alkal-

mazkodása az élő és élettelen

környezeti tényezőkhöz.

A testfelépítés és az életmód

közötti összefüggések megis-

mertetése.

A fészeklakó és a fészekhagyó

fiókák összehasonlítása.

Lemezes csőr, úszóhártyás

végtag, gázlóláb, fogóláb,

csüd, hosszú, hegyes csőr,

ragadozó (tépő-) csőr,

költöző madár

Természetismeret


eddig megismert

madárfajok (házi

tyúk, széncinege,

héja, sárgarigó,

nagy fakopáncs,

egerészölyv, fácán)

testfelépítése, jel-

legzetes mozgása és

életmódja

Interaktív tananyag a vizek,

vízpartok madarairól


rajzainak (úszóhártyás láb,

gázlóláb, vonulási útvonal,

röpkép) megfigyelése

Az eddig megismert madár-

fajok csőr- és lábtípusai

69. A vizek, vízpartok

életközössége

Az életközösség fogalmának

konkretizálása a vizes élőhelyekre.

Termelő, fogyasztó és lebon-

tó szervezetek a vizekben és a

vízparton.

A lebontó szervezetek jelentősé-

ge az anyagforgalomban.

Táplálkozási láncok a vizes élő-

helyeken.

Az élettelen környezeti tényezők

hatása az élőlények életműködé-

sére.

Életközösség, termelő, fo-

gyasztó, lebontó szervezet,

anyagforgalom, táplálkozá-

si lánc, élettelen környezeti

tényezők, tűrőképesség,

tág és szűk tűrőképességű

élőlények

Természetismeret

5. évfolyam: keve-

rékek és oldatok,


mérése, a halmazál-

lapot-változások és a

hőmérséklet válto-

zása, olvadás, fagyás,

párolgás, légneművé

válás, kísérletek a

vízzel

Interaktív tananyag a vizek,

vízpartok életközösségéről

A tankönyv ábráinak

megfigyeltetése a táplálko-

zási láncról és az élőlények

tűrőképességéről

Kézik

öny

v a T

ermészetism

eret 6. tan

ításáho

z

48


A tűrőképesség fogalma.

Példák a szűk és tág tűrőképes-

ségű fajokra.

Természetismeret

6. évfolyam: az ener-

gia fogalma és fajtái,

az erdő és füves

területek életközös-

ségeinek termelő és

fogyasztó szerveze-

tei, kapcsolatok az

élőlények és az élette-

len környezet között

70. A vizek szeny-

nyezése, a vizes

élőhelyek védelme

A vízszennyezések leggyakoribb

formái.

A tápanyag-feldúsulás folyamata

és következményei.

A háztartásban keletkező

szennyvíz mennyisége, a vízzel

való takarékoskodás lehetőségei.

A vizek öntisztuló képessége.

A Natura 2000 program lényege,

a vizes élőhelyek visszaállítása

(élőhely-rekonstrukció).

A vidra és a hód egyedszámának

növekedése a program sikerét

jelzi.

Tápanyag-feldúsulás,

ipari és háztartási eredetű

szennyvizek, a szenny-

víztisztítás, öntisztulási

folyamat,

Natura 2000 program,

őshonos faj visszatelepítése

Természetismeret

5. évfolyam: a dom-

borzat és a vizek áb-

rázolása a térképen

Természetismeret

6. évfolyam: a vizes

élőhelyek megismert

élőlényeinek alkal-

mazkodása az élő és

élettelen környezethez

Interaktív tananyag a vizek

szennyezéséről

A tankönyv képeinek meg-

figyelése, megbeszélése a

szennyezések formáiról és

következményeiről

Folyamatos megfigyelések a

lakóhely környéki vizes élő-

helyek környezeti állapotáról Mikroszkópos megfigye-

lések a vízben élő plank-

tonokról és egyéb „szűrő”

állatokról

71. Rendszerezzük

ismereteinket!





galmak


gozásánál használt legjellem-

zőbb szemléltetőeszközökből


adatlap megoldása





tanmenetjavaslatofi.hu/sites/default/files/termeszetismeret_6_tanmenet_nat2012_1.pdf · vadrózsa...

Documents