Szakképzési rendszer és munkaerő-piac

Az állami felsőoktatási férőhely-allokáció hatékonysága a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének tükrében

Varga JúliaBCE – MTA KTI

SZMM –MTA KTI Konferencia, 2008. június 19.

(1) A felsőfokú végzettségek szintek, szakirányok, intézmények szerinti munkaerő-piaci hozamának alakulása és az állami finanszírozású férőhelyek elosztása között van-e kapcsolat?

(2) A pályakezdő diplomások további felsőfokú tanulmányai mennyiben magyarázhatók azzal, hogy a fiatal diplomások első végzettségének szakiránya nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő ?

(3) Meghatározható-e, hogy a munkaerő-piaci sikeresség alapján mely szakcsoportokban tekinthető indokoltnak a kínálatbővítés/ szűkítés?

(4) A felsőoktatás állami finanszírozású férőhely allokációjának hazai gyakorlata lehetőséget ad-e arra, hogy a felsőoktatás kínálata alkalmazkodjon a munkaerő-piac hosszú távú igényeihez?

Felsőoktatásban végzettek száma (ezer fő)

0

10

20

30

40

50

60

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

összesen

nem nappali tagozat

nappali tagozat

Forrás: OKM

1520

2530

35

%

23-34 35-44 45-54 55-64

Korcsoport

Magyarország EU19

OECD

A felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon, az EU és az OECD országok átlagában, 2005

Forrás:Education at a Glance 2007 – OECD Indicators

020

0004

0000

6000

0800

0010

0000

fő

1990 1995 2000 2005Év

Felsőfokú szakképzés FőiskolaEgyetem

1. évesek száma a felsőoktatásban képzési szintenkén

Forrás: OKM

Képzési kínálat szintek szerint

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

140,0

160,0

1989 1992 1995 1998 2001 2004

hoza

m (%

)

szakmunkásképző érettségi felsőfok

Az iskolai végzettség százalékos bérhozama, 30 év alatti korosztály

Azonos nemű, azonos munkaerőpiaci tapasztalattal rendelkező, azonos régióban, településtípusban és ágazatban dolgozók átlagos nettó kereseti különbségei

Forrás:Kézdi (2004).

02

46

810

%

2000 2002 2004 2006 2008Év

Főiskolai végzettségű Egyetemi végzettségű

A felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája a képzettség szintje szerint, 30 év alatti korosztály

Forrás: KSH Munkaerő-felvételek

Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint1.

52

2.5

33.

54

%

1996 1998 2000 2002 2004Év

1. jelentkezésekenbelüli arány

Összes jelentkezésekenbelüli arány

Állami finanszírozásúhelyre felvettekenbelüli arány

Agrár egyetemi

1.5

22.

53

3.5

%

1996 1998 2000 2002 2004Év

1. jelentkezésekenbelüli arány

Összes jelentkezésekenbelüli arány

Állami finanszírozásúhelyre felvettekenbelüli arány

Agrár főiskolai

78

910

1112

%

1996 1998 2000 2002 2004Év

1. jelentkezésekenbelüli arány

Összes jelentkezésekenbelüli arány

Állami finanszírozásúhelyre felvettekenbelüli arány

Bölcsész egyetemi

24

68

10%

1996 1998 2000 2002 2004Év

1. jelentkezésekenbelüli arány

Összes jelentkezésekenbelüli arány

Állami finanszírozásúhelyre felvettekenbelüli arány

Bölcsész főiskolai

Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint2

2.5

33.

54

4.5

%

1996 1998 2000 2002 2004Év

1. jelentkezésekenbelüli arány

Összes jelentkezésekenbelüli arány

Állami finanszírozásúhelyre felvettekenbelüli arány

Informatikai egyetemi

23

45

6%

1996 1998 2000 2002 2004Év

1. jelentkezésekenbelüli arány

Összes jelentkezésekenbelüli arány

Állami finanszírozásúhelyre felvettekenbelüli arány

Informatikai főiskolai

34

56

7%

1996 1998 2000 2002 2004Év

1. jelentkezésekenbelüli arány

Összes jelentkezésekenbelüli arány

Állami finanszírozásúhelyre felvettekenbelüli arány

Műszaki egyetemi

46

810

%

1996 1998 2000 2002 2004Év

1. jelentkezésekenbelüli arány

Összes jelentkezésekenbelüli arány

Állami finanszírozásúhelyre felvettekenbelüli arány

Műszaki főiskolai

Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint

■ Az állami finanszírozású felvételeken belüli arányok a szakcsoportok többségében követte a jelentkezési arányokon belüli változásokat, de változások üteme kisebb volt, mint a jelentkezési arányokon belüli változásoké

■ A munkaerő-piacra lépő felsőfokú végzettséget szereztek szakcsoportok szerinti megoszlása különbözik a nappali tagozatos képzésre felvettek szakcsoportok szerinti megoszlásától, jobban követi a hallgatói kereslet szakcsoportok szerinti megoszlását

■ A nem nappali képzésben azokban a szakcsoportokban szereznek végzettséget a hallgatók, melyekben a képzési kínálat szűkös volt és/vagy, ahol az oktatáspolitika korlátozni kívánta volna a részvételt

Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése FIDÉV felvételek adatai alapján Galasi (2006) eredményei

• A szakcsoport -szint-intézmény kombinációk munkaerő-piaci teljesítményük szerinti értékelése (relativ keresetek, különböző munkaerő-piaci státuszokba kerülés relatív esélyei).

• A munkaerő-piaci teljesítmény összehasonlítása a relatív felvételi arányokkal (állami finanszírozású helyekre felvett és 1. helyen jelentkezettek aránya).

• A felvételi input és a munkaerő-piaci output illeszkedése megfelelő-e vagy sem?

• A nem megfelelő illeszkedést mutató esetek 2 csoportja: a felvett hallgatók a munkaerő-piaci outputhoz képest (1) „túl sokan”, (2) „túl kevesen” vannak.

Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése

■ A férőhelyek elosztása nem követte a felsőfokú képzések munkaerőpiac hozadékát, a relatív keresetekkel és a különböző munkaerőpiaci státuszokba kerülés relativ esélyeivel mérve

■ Csak „rosszul illeszkedő”

egyetemi szintű : bölcsész, a közgazdasági, a szociális főiskolai képzés: agrár, a jogi és szociális igazgatási, természettudományi

■ A felvett hallgatók arányában a munkaerő-piaci sikeresség idokolta arányoknál több hallgató: műszaki (főiskolai ); tanító, óvodapedagógus; agrár, főiskolai); közgazdasági (főiskolai); agrár(egyetemi).

■ Kevesebb hallgató : közgazdasági, egyetemi ; informatikai, főiskolai; jogi és szociális igazgatási, egyetemiszázalék); informatikai, egyetemi.

Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok

Nem szerzett Szerzett EgyüttMás szak-

csoportbanUgyanabban a szakcsoportban

Együtt 42.9 34.9 22.2 100

Férfi 45.3 31.0 23.7 100

Nő 41.2 37.8 21.0 100

1. Diploma főiskolai

44.0 33.4 22.6 100

1. Diploma egyetemi

41.3 37.0 21.7 100

A pályakezdők megoszlása a 2. végzettség megszerzése szerint %

Forrás: FIDÉV követéses adatfelvétel, 2004

Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok

1. Diploma szakcsoportja

Nem szerzett

Szerzett EgyüttMás szak-csoportban

Ugyanabban a szakcsoportban

Agrár 32.1 50.5 17.4 100Bölcsész, nyelvi 36.8 47.4 15.8 100

Műszaki, informatikai

50.2 26.8 23.0 100

Jogi, igazgatási 51.7 24.7 23.6 100Gazdasági 43.8 19.5 36.9 100Tanárképzés 48.1 41.0 10.9 100

Egyéb 32.1 59.3 8.6 100

Az 1. diploma szakcsoportjától különböző és azonos szakcsoportú 2. diploma valószínűségét befolyásoló tényezők (Multinomiális probit becslés)

1. diplomától különböző szakcsoportú diplomát szerzett

1. diplomával azonos szakcsoportú diplomát szerzett

Szignifikáns hatásFérfiElső diploma főiskolaiElső diploma felvételi arányElső diploma szakcsoportjaAgrár Bölcsész,NyelviTermészettudományi Óvó-, tanítóképző

FérfiElső megfigyeléskori keresetElső diploma főiskolaiElső diploma szakcsoportja:

Nincs szignifikáns hatás

1. megfigyeléskori (log) kereset 1. megfigyeléskor foglalkoztatott1. megfigyeléskori állása kapcsolódott végzettségéhez

1. megfigyeléskor foglalkoztatott1.

1. megfigyeléskori állása kapcsolódott végzettségéhez

• A szakcsoport-változtatások azokra a szakcsoportokra irányultak, ahol a központi keretszám-szabályozás törekedett arra, hogy megakadályozza a „túlképzést.

• A meghosszabbodott tanulmányi idő következtében a keretszámok korlátozása ahhoz vezet, hogy a fiatal diplomások „kerülő úton”, nagyobb költséggel tanulnak.

Változások a keretszámok elosztásában 2007-ben

• Az állami finanszírozású képzésbe felvehető hallgatók számának csökkentése (rögzítése az érettségizők 68 %-a)

• Az intézmény szintű szakcsoportonkénti keretszám-meghatározás megszünt

• Változások a képzési területek szerinti felvételi keretszámokban

• Műszaki, informatikai, természettudományi képzésbe felvehetők arányának növelése, gazdálkodás, jogi, tanári képzésbe felvehetők arányának csökkentése

Változások a keretszámok elosztásában 2007-ben0

510

1520

05

1015

200

510

1520

2006 2007 2006 2007 2006 2007 2006 2007

2006 2007 2006 2007 2006 2007 2006 2007

2006 2007 2006 2007 2006 2007

agrár bölcsész gazdálkodási orvosi

jogi informatikai műszaki pedagógus

sport társadalomtudományi természettudományi

%

Graphs by szakterulet

• Foglalkoztathatóság = fenntartható foglalkoztathatóság

nem a munkaerő-piac azonnali, rövid távú igényeire kell felkészíteni a végzetteket, a hosszabb távú foglalkoztathatóságot kell biztosítani

• a közvetlen beavatkozás a felsőfokú képzési kínálat összetélébe, a felvehetők létszámának korlátozása, meghatározása valamennyi szakcsoportban nagyon ritka a nemzetközi gyakorlatban

• rugalmatlanná teszi a képzési kínálatot

• hatékony információ-szolgáltatást, karrier-tanácsadás és irányítás

• megfelelő információs háttér kialakítása

Információs-háttér kialakítása:

● Felsőoktatási törvény előírja a felsőoktatási intézmények számára végzett hallgatóik munkaerő-piaci életpályájának követését

● TÁMOP 3..4.1. prioritása „Pályakövetés, alumni szolgáltatás, karriertanácsadás - hallgatók számára hatékony tanulmányi- és életpálya gondozási rendszer kidolgozása és bevezetése, átfogó, országos hallgatói pályakövetési rendszer kidolgozása és működtetése”

● 2008-ban elkészült „A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet-előrejelzése” a Humán Erőforrás Operatív Program 1.2 intézkedése „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése” keretében.