Vasárnap, 1962. .november DÉL-MAGYARORSZÁG 7

T ö u n i o * . N O I Á 1 EGMONT Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban

Szöveg nélkül (Kereasy Sándor ra jza ' )

— Rendben van, pontosan kétszáz méter

Hordozható elektronikus delektor Qbawnk Régi kívánság

teljesült

A Román Szakszervezetek Tanácsának munkásvédelmi tudományos kutató intézeté-be' az elektronikai laborató-

• riumi munkaközössége hor-dozható elektronikus detek-tort szerkesztett, amely kü-lönböző munkahelyeken (tár-nák mélyén, a kőolaj-, vegyi és. kohászati üzemekben stb.) automatikusan jelzi a gázok

és gyúlékony gőzök koncent-rációját. A készülék állandó ellenőrzést gyakorol és ri-asztó szirénával vagy lámpá-val jelzi, amikor a gőzök, vagy gázok elérik a minimá-lis gyúlékonysági fokot. A szirénák vagy a lámpák a készüléktől nagyobb távol-ságra is elhelyezhetők.

Új mongol város épül A mongóliai Darhan kör-

zetében a közeljövőben íel-cpül a . népi Mongólia máso-dik legnagyobb ipari városa. A körzetben 1961—1965 években szovjet segítséggel óriási hőerőművet építenek, s olyan szénbányát tárnak fel, amely évente egymillió tonna kőszenet biztosít az országnak. A darhani kör-zet ezenkívül hatalmas ga-bonatárolóval, új vasútvonal-lal, magasfeszültségű villany-vezetékkel és egyéb fontos

termelési berendezéssel gaz-dagodik. Az új gazdasági kör-zet felépítésében több mint 10 szovjet tudományos kuta-tóintézet vesz részt.

Jelenleg Darhan város fel-építésének területén befeje-ződtek a geológiai munkála-tok. Csaknem 4 ezer négyzet-méternyi területen elvégez-ték a szükséges topográfiai munkálatokat. A város la-kossága egy év alatt ötszörö-sére növekedett, s 1980-ig meghaladja a 10 ezer f ő t

Már régi óhajuk volt az újszegedi lakosoknak, hogy területükön délután is legyen fogászati rendelés. Eddig csak délelőtt volt és fogpót-lást sem végeztek. Ezért a délelőtti műszakban dolgo-zóknak be kellett járniuk az SZTK-ba, ami nem kis fá-radságot és időveszteséget jelentett. Október 12-én a ta-nácstag-beszámolón azzal a kéréssel fordultunk tanács-tagunkhoz és a kerületi párt-szervezethez, hogy segítsék kérésünk teljesítését. Alig telt el egy hét és bevezették Űjszegeden a délutáni fogá-szati rendelést, és most mái-fogpótlást is biztosítanak. Szeretnénk megköszönni ezt a segítségnyújtást mindazok-nak, akik kérésünk elintézé-sében fáradoztak.

Bullás Mária

l u É a , előadói verseny az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál

Immár a negyedik számú üzemi híradó látott napvi-lágot a Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat ki-adásában. A steneiles kis új-ság beszámol arról, hogy a -Tegyük szebbé, csinosabbá boltjainkat* mozgalom ered-ményei során a KlSZ-fiata-lok segítségével 28 ezer fo-rint értékű társadalmi mun-kát végeztek é ! eddig a kü-lönböző üzletekben. A tisz-tasági versenyben az ezer-forintos első dijat a Széche-nyi téri 8-as számü áruda nyerte, második lett a 3!>-as számú üzlet . (Lenin korút), a harmadik helyezést pedig a Jókai utcai 57-es számú bolt érte el. A három leg-

jobb kirakatfelelős sorrend-ben Bartucz József, Volka Éva és Szőlósi Lászlóné.

A munkaverseny érté-keléséből- kitűnik, hogy a vállalat egyik felajánlását, miszerint az egy bolti dol-gozóra eső forgalmat 44 ezer forintra emelik, már túltel-jesítették: eddigi eredmé-nyük 46 ezer 670 forint. A tanboltok közötti munkaver-seny győztese a 116-os hús-tanbolt lett. A Belkereske-delmi Minisztérium által kezdeményezett hazai kakaó-eladási versenyben a 8-as számú áruda a második he-lyezést érte el. Ennek elis-meréséül Józsa János űru-davezető négynapos prágai jutalomutazásban vett részt.

M c4 02 JC c4 S

1 O N G O R

A

H A R

M 0 N 1 K A

P I

A N I N Ó

OTP-hite!re I s v á s á r o l h a t ó a

HANGSZERBOLTBAN Kárász utca 5.

•S 72 757

\ SZEGED a hazai

lapokban 35.

BÁTYAI Jenő: Beszámo-ló a Szegedi Élelmiszeripari Ankétról. (1962. jún. 20—21.] Élelmezési Ipar, október.

GRUBER László: A Sze-gedi Tudományegyetem fel-vette József Attila nevét Felsőoktatási Szemle, októ-ber.

GYÖRGY István: A Szege-di Szabadtéri Játékok sikere: kötelez! Idegenforgalom, ok-tóber.

H. K.: Mindenütt könyv . . . A Könyv, október. (A szegedi könyvterjesztés dicsérete.)

NOVAK István: Dávid La-jos (1889—1962). Gyógyszeré-szet, október.

FELLEGI István: Jelen-tem alássan . . . Ludas Matyi, okt. 25. (Anekdota a régi sza-badtéri játékok idejéből.)

[TAKÁCS] AKÁCZ László: Szegedi hírádó. Magyar I f j ú -ság, okt. 27. (Az ifjúsági klubok életéből.)

Akadémia a szegedi ter-melőszövetkezetekben. Nép-szabadság, okt. 30.

Odessza körút és lakóne-gyed Szegeden. TÖTH Béla felvétele. Népszabadság, okt. 31.

KÁLDOR Márton: Szabad-téri problémák. Muzsika, no-vember. (A szegediről is.)

PÉTER László—SZŐKE György: Juhász Gyula oroszul. Nagyvilág, novem-ber.

[SZENTHEGYI István] (szi): Szegedi vendégművész-n ő . . . ' F i l m , Színház. Muzsi-ka, nov. 2. (Ivánka Irén be-ugrása az Operaházban a Trubadúr Azucena-szerepé-ben.)

Üj ipari központ Dél-Ma-gyarországon. Esti Hírlap, nov. 2.

CSERHALMI Imre: A csengő: (Jegyzetek megyei pártértekezletekröl.) Népsza-badság, nov. 2. (A Csongrád megyeiről.)

Paprikarekord: 34 cső egy bokron. Népszabadság, nov. 2. (A Felszabadulás Tsz-ben.) ' CSERHALMI Imre: Szege-di ösz, Népszabadság, nov. 3.

Goethe, a legnagyobb német költők

egyike, a világirodalom ki-emelkedő alakja, elsősorban nem drámaírónak érezte és tartotta magát. Azt mondta, egész életében a színpad el-len írt: mindig a lírából in-dult ki. Ne cáfoljuk meg eb-ben Goethét. Az Egmont-ban például határozottan sok az epikus vonás. Ember- és ér-zelemábrázolásának gazdag-sága, színessége azonban mégis kétségtelenül a legna-gyobb drámaírók méltó tár-sává teszik a német költőfé-jedelmet. Bizonyára ez ve-zette Sebestyén Károlyt, a hajdani Országos Színművé-szeti Akadémia tanárát, ami-kor híres Dramaturgiájában ezt írta az Egmont-ról: »ez a tragédia erős és férfias, gyön-géd és megható, anélkül, hogy siránkozó volna, fö- és mellékalakjaiban egyazon tö-kéletes műgonddal készült, fennáll Goethe alkotásainak magaslatán, és ma is élő ré-sze a német dráma organiz-musának". A könyv, amely-ben ezek a sorok megjelen-tek, 1919-ben látott napvilá-got. Az azóta eltelt évtizedek ilyen szempontból nem je-lentettek sokat: úgy gondol-juk, Sebestyén Károly véle-ményén ma sem szükséges változtatni.

Abban a korban,amik°r

Goethe ezt a történelmi tragédiát ír-ta, az Egmont — illetőleg író-jának színpadi alkotásai ez-zel a drámával együtt — fő-képpen abban jelentettek újat, hogy a felvilágosodás színpadi műveinek száraz ér-telmessége után, mintegy an-nak ellenhatásaként, a felfo-kozott szenvedélyek ábrázo-lása Goethe színpadi művei-ben jelentkezett először, né-hány kevésbé sikerült kísér-let után, világirodalmi szin-tű tolmácsolásban. Másrészt az ő darabjaiban kapott te-ret először a polgárság esz-me- és érzelemvilága, mint a feudalizmussal szembeszegü-lő, a kisfejedelmi önkénnyel szembeszálló erő. Az Egmont nem polgári tragédia ugyan, hanem történelmi dráma, az azonban mégis kétségtelen, hogy az említett vonások eb-ben az alkotásban is jelen vannak.

De mit mond mindez a mának, a ma emberének? Ebben a tekintetben minde-nekelőtt a mű humanitása emelendő ki. Azt hisszük, ez a következetes emberszeretet az, amely ezt a művet élet-bentartja. A feudális önkény ellen az ember szabadságáért harcoló Goethe a nézőt Eg-mont példájának humanista szemléletű bemutatásával rettenti el a zsarnokságtól.

Nagy feladatra vállalkozott a Szegedi Nemzeti Színház együttese, amikor elhatároz-ta az Egont színpadravitelét. A nehézségek nem abban je-lentkeztek, hogy a mű mon-danivalóját, tartalmát, lénye-gét közelítsék a mai nézők-höz. Ez adott dolog volt: benne van magában a mű-ben. A fő problémát az okoz-ta, hogy a művet . modern szellemű előadásban és anél-kül kellett színpadra vinni, hogy a bemutató stílustalan-ná váljék. A sok pátoszt, az érzelmeknek azt a felfoko-zottságál, amely ebben a tra-gédiában elemi erővel nyil-vánul meg, a mái néző már nem nagyon szereti. Az elő-adásnak tehát ebben a tekin-tetben bizonyos mérsékelt hangot kellett eltalálnia. Azt hisszük, ez lényegében sike-rült, noha bizonyos, az elő-adás ebből a szempontból nem teljesen egyenletes. Túl-zott pátosszal nagyon nem

(Llebinann felv.l

Mécs Károly cs Földi Teri

találkoztunk az előadásban, inkább a túlzott egyszerűség-re, bizonyos fokú szürkítésre szeretnénk figyelmeztetni. Alapjaiban azonban mégis jól eltalált az előadás hang-ja. Komor István rendezése úgy biztosította a modern já-tékstílust, hogy az előadáson, a színészi alakításokon érző-, dött a kor, amelyben a tragé-dia megszületett.

Vitatkoznunk k e l ! v i-'.".:' ' szont a

rendezéssel Egmont alakjá-nak megformálásával kap-csolatban. Egmont — Goethe szerint — kedves, vidám, szép és hódító lovag. S mit látunk ebből az emberből az előadáson? Végig komoran súlyos, nehéz és tragikus egyéniséget, akiből szinte minden könnyedség hiány-zik. A többi szereplő ugyan elmondja róla, hogy nem veti meg az élet könnyed örömeit, még a nehéz időkben sem.. Amikor azonban Egmont a színpadon megjelenik. Szinte nem is hisszük ezt el róla, vagv legalábbis nagyon cso-dálkozunk rajta, annyira fenségesen tragikus jelenség. S ilyen még a szerelmi je-lenetekben is. Szó se róla: Egmont okos és bátor embér. Azt hisszük azonban, hogy az alak komor tragikus vonásai-nak az a feltűnő hangsúlyo-zása bizonyos egyoldalúságot' okozott, s Egmont színes egyéniségének ez a szürkíté-se nem vált az előadás ja-vára.

A címszerepet ialsz6 r Mecs

Károly alakítása így, és ez-ért, kissé egyszínű. Az, amit a tragikus fenség megformá-lásában nyújt színvonalas, sőt helyenként határozottan kitűnő. Érzésünk és vélemé-nyünk szerint azonban Goethe több szálból fonta össze, több színből építette fel ezt az alakot.

Egmont szeretőjét, Klárát Földi Teri alakításában lát-tuk. A dráma alakja szélső-séges és ellentétes érzelmek viharai között vívódik. Földi Teri játéka azonban, sajnos, nem adta vissza'mindért tel-jes gazdaságában. A mérték-

Megnyílt a Szegedi Nöiszabó KSZ

4. sz. mértékutáni Marx tér 18. szám alatt, ahol női kabátok, kosztümök, ruhák, kalapok,.férfi és nöi fe-hérnemű ízléses kivitelben, egyéni elgondo-lás szeript készülnek. S 72 743

tartás a pátoszban, a mo-dernségre törekvés a stílus-ban — ez határozottan je-lentkezik az alakításban —, mintha több lenne a szüksé-gesnél. Klára alakja emiatt kissé színtelen.

Németalföld kormányzó-jának szerepét Miklós Klára játszotta. Jólsikerült, stílusos színészi munkája erőteljesen állította elénk Pármai Mar-git higgadt alakját. Pagonyi Nándor, Orániai Vilmosa hi-teles, szemleletes. Kiss Fe-renc Alba herceg szerepébén fáradtnak, erőtlennek lát-szott. Fiának. Ferdinándnak az alakját Király Levente mutatta be. Ügy tűnt, mint-ha kissé idegenül mozgott volna szerepében. Horváth József beugrása Vansen ír-nok szerepében, jól sikerült. Szép, kidolgozott szövegmon-dása különösen dicsérendő. Machievelli szerepét Kovács János rokonszenves egysze-rűséggel játszotta, Richárd alakját Csikós Gábor sikere-sen formálta meg. Jászai László romantikus felfogás-ban, erőteljes pátosszal mu-tatta be Brackenburg alak-ját.

Plasztikus, erőteljesen ka-rakterisztikus játékot láttunk a brüsszeli polgárokat alakí-tó Mentes Józseftől, Kátay Endrétől és Katona András-tól. Mindegyikük határozott, sajátos arculatú embert for-mált, nagyon gazdag, kifeje-ző színészi eszközökkel. Ala-kításuk az előadás legszebb teljesítményei közé tartozik.

Rövid szerepekben Gémesi Imrét, Marosi Károlyt, Kör-nj/ei Oszkárt! Almási Alber-tet, Radnóthy Évát és Har-maczi Józsefet láttuk.

Sándor Lajos díszletei si-kerültek: modernek, maiak, anélkül, hogy emiatt stílus-talanná váltak' volna.- Jó ke-letet biztosítottak a "tragé-dia történelmi atmoszférájá-nak felkeltéséhez. Kemenes Fanny színpompás jelmezei jól'szolgálták az előadás cél-jait.

Az előadás n a g y értéke volt,.hogy a

drámát Beethoven teljes kí-sérőzenéjével együtt mutat-ták be. A Goethe tragédiájá-val teljesen egyenrangú mu-zsika határozottan drámai funkciót képviselt az előadá-son, s jelentősége a tragédia mondanivalóinak kibontásá-ban jóval túlnőtt a kísérőze-nék általában megszokott ke-retein. A végig fegyelmezet-ten, pontosan és íartalmasan muzsikáló zenekart Vaszy Viktor, a drámai feladatokra koncentrálva, vezényelte. Különösen a nyitány előadá-sa" aratott szép i s megérde-melt sikert.

Ökrös László