2013. január

VÉRTANÚINK - HITVALLÓINK

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

A tartalomból

HÍREINKHabsburg-Lotharingiai Mihály: Hálaadás • 2

KÖRKÉPDr. Lipthay Erzsébet: Születésnapi ajándék a hercegprímásnak • 6

„Hogy hányan voltunk? Azt csak a jó Isten tudja. »Ha ketten egyetértenekközületek a földön bármely dologban, mindent, amit csak kérnek, megkap-nak atyámtól, aki a mennyben van. Ahol ketten, vagy hárman összegyűlnekaz én nevemben, ott vagyok közöttük.« (Mt 18,19-20)”

Dr. Kovács József: Apor Vilmos Gyulán • 7

„Gyulán vértanúságáról értesülve a város a németvárosi Szent József temp-

lom körüli teret Apor Vilmos térnek nevezte el. A tér elnevezése még a kom-

munista időben is megmaradt, ahogyan a napközi otthon falán elhelyezett

márványtábla is.”

KITEKINTÉSKovács Gergely: Szentek és galambok • 17

„A galambok és gerlék felajánlásának szokására ma már csak néhány meg-

maradt díszes kalitka emlékeztet a Lateráni Pápai Történeti Múzeumban.

Az ősi szertartásrendből mégis sokat megőrzött az Anyaszentegyház, hogy

hívei elé állítsa a Krisztust követő életek tündöklő példáját.”

AJÁNLÓDr. Szabó Ferenc SJ: A Vatikán keleti politikája közelről • 18

„A kommunista rendszer idején a »diplomácia egyháza« mellett létezett a

»vértanúk egyháza«, amelyet egy idő után mintha feledtek volna az Ostpoli-

tik egyházi képviselői. Erről a kettősségről nem feledkezhet meg a tárgyila-

gos történetírás.”

FELHÍVÁSVan egymillió imádkozó magyar! • 19

Híreink

Habsburg-Lotharingiai Mihály: Hálaadás

Isten bőséges áldását kívánom a több mint harmincezer hűségesolvasónknak, hogy a Szentatya által meghirdetett Hit Éve mindannyiunkszámára valódi kegyelmi esztendő lehessen. A Szentatya ebben az évbenkülönösen is felhívja figyelmünket hitünk elmélyítésére, amelyben segít-ségünkre lehet nagy magyar hitvallóink élete.

Magyarország különleges módon szemlélte Mindszenty bíboros életétszületésének 120. évfordulóján. Külföldön is ünnepélyes szentmisék, zarán-doklatok, kiállítások és konferenciák emlékeztek meg róla. Mindez aztbizonyítja, hogy emléke ma is élő a magyar nép szívében. Példaként áll előttünkrendíthetetlen hite, hűsége és áldozatkészsége, és arra bátorít, hogy ma isfélelem nélkül merjünk kiállni a keresztény értékek mellett. A számos megem-lékezés közül néhány nagy hatást gyakorolt rám. Az esztergomi Bazilikában tar-tott zarándokmisére oly sok ember jött el, amennyi már régen nem volt együtt.Caraffa bíboros, bolognai érsek prédikációja mélyen megérintett:

„A jelenlévők nagy száma jelzi népetek nemes voltát, amely nem akarja elfe-lejteni azt, aki az igazság tanúja volt egy hazugságra épített rendszerben. Méggyermekkoromban ismertem meg Mindszenty bíboros nevét. Édesapám folytonróla beszélt, és a Krisztus iránti hűség példájaként állította őt elénk. Megvagyok hatva, hogy itt imádkozhatom a XX. századi Egyház e vértanújának éshitvallójának a sírja fölött, aki a papság felé vezető első lépéseimet útmu-tatóként kísérte.”

Számos kiállításhoz rendelkezésre bocsátottunk tárgyakat Mindszenty

bíboros hagyatékából. Kétség kívül a Terror Háza Múzeumban volt az emlékévcsúcspontja. A bíborosról rendezett kiállítás és konferencia megnyitóján fel-szólalt többek között Áder János államfő, Erdő Péter bíboros, Semjén Zsoltminiszterelnök-helyettes, és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius:„Mindszenty József ma is szól hozzánk, mint az egyház hitének védelmezője.Azt mutatja meg, hogy az egyház iránti szeretet és a hazaszeretet nem állnakellentétben egymással, épp ellenkezőleg, táplálják egymást. Mindszentybíboros egy nagy európai keresztény példáját mutatja fel számunkra. Hosszúküzdelme során arra törekedett, hogy megőrizze mindazt, ami a legértékesebbe földrész emberei számára! Azt kívánom, hogy a magyar nép és Európa népeitekintsenek rá, merítsenek reményt és bátorságot életéből és példájából!”

Az elmúlt évben minden szinten megemlékeztek a hercegprímásról: a sokezer máriaremetei gyalogos zarándok éppúgy, mint az ország és az Egyház

2

Híreink

3

legfelsőbb vezetői. E csodálatos események tükrében arra hívom Önöket, újult erővel imádkoz-

zunk Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért. A Positio (a boldoggáavatásieljáráshoz szükséges teljes írásos anyag) ez év közepére elkészül, így a sza-kértői bizottságok megállapíthatják, hogy Isten Szolgája hősies fokon gyako-rolta-e az erényeket. Ez egy nagy lépés, ezért még inkább kérem Önöket, hogybizalommal imádkozzunk további csodákért, melyeknek a bíboros közben-járására kell megtörténni, és amelyek döntő jelentőségűek a római eljárásban.

Mivel kérésünket mindannyian az imában egyesítjük, bizonnyal meghall-gatásra találunk!

Kovács Gergely: Újévi visszatekintés

Cserháti Ferenc püspök atya nyitotta meg Bécsben a jubileumi Mind-szenty-kiállítást, Habsburg Mihály a Szent István-bazilikai és a szombathelyiállandó tárlatot, ezekről előző lapszámunkban már beszámoltunk. Örömmelteszem hozzá, hogy a bécsi kiállítást Veszprém után Hévíz és az idei évbenPécs városa is befogadja. Számos Mindszenty-megemlékezésen vettünk résztés szólaltunk fel, ezek közül kiemelkednek az Újpesti Városházán, a TerrorHáza Múzeumban, az esztergomi Szent Adalbert Központban és a Parlamentfelsőházi termében rendezett konferenciák.

Kiemelkedő élmény volt számomra az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szö-vetség középiskolások számára meghirdetett irodalmi és rajz pályázata, mely-nek zsűrijébe meghívást kaptam.

A pályázati kiírásban nem volt formai megkötés, a versek, novellák, esszékmellett még dalszöveg is készült (ún. rap műfajban). Jó volt olvasni a her-cegprímás sokszor nagyon személyes hangvételű megidézését. A fiatalok közelhozták őt saját életükhöz, problémáikhoz, nagyon finoman átérezték hitvallószemélyiségét és megértették történelmi küldetését. A díjátadóra Budapestenkerült sor Lezsák Sándor parlamenti alelnök (a Mindszenty Társaság veze-tője) védnökségével.

A lezárult Emlékév egyik legnagyobb eredményének azt tartom, hogy sokalkalmunk volt a találkozásra és a közös ünneplésre. Sok maradandó alkotásszületett: emlékművek, kiállítások, kiadványok. Úgy tudjuk meghosszabbíta-ni ezeket a szép élményeket, ha folytatjuk ezt az összefogást, az egymás köztigyümölcsöző párbeszédet. A felhívásunkra érkezett beszámolók közül az újcsehimindszenti plébános és a Szilágyi Erzsébet Nőegylet vezetőjének írásátszeretném megosztani Olvasóinkkal.

Körkép

Mindszenty bíboros szülőfaluja

születése után 120 évvel

Korunk emberéről sokat mondják, hogyreményvesztett, nincsenek eszményképei, ezértpesszimista. E miatt fontos lenne, hogy olyan pél-daképeket állítsunk mindegyikünk elé, akik meg-mutatják számunkra, hogy a legnehezebb helyze-tekben sem lehet feladni, hogy minden erőnketmegfeszítve kell küzdeni. Az idei év pontosan egyilyen hazájáért élő és minden áldozatot vállalóembert állított elénk Mindszenty József bíborosszemélyében, akiről számtalan konferencián ésünnepségen megemlékeztünk születésének 120.évfordulója alkalmából.

Nagyon fontos, hogy az ő lelkiségét továbbvigyük és megismertessük az emberekkel. Nekem,mint Csehimindszent plébánosának úgy gondolomez még inkább feladatom. Ez erősített meg abbanaz elhatározásomban, hogy minden hónap 29-ik napján a hercegprímás úrraemlékezzünk, amely megemlékezéseket széles körben meghirdettük és min-den jószándékú embert szeretettel várunk.

Így indítottam el a 29-ei Mindszenty Engesztelő Imaesteket, amelyekenimádkozunk falunk híres szülötte, Mindszenty József szentté avatásáért. Úgygondoltam, hogy nemcsak a szentté avatásáért kell imádkoznunk, hanem az őszellemiségében kell eltöltenünk ezeket az imádságos estéket.

Jól tudjuk, hogy a hercegprímás úr nagy tisztelettel fordult égi Édesa-nyánk, a Világ Győzelmes Királynője felé és nagyon fontosnak tartotta azengesztelést. Mint Magyarország hercegprímása 1946. január 25-én főpászto-ri áldását adta a Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra. Nemcsakáldását adta, hanem kifejezetten szorgalmazta egy engesztelő kápolna felépí-tését a Normafánál.

1947-ben ezt írta Dr. Molnár László apát úrnak, aki az engesztelő kápolnaügyében írt hozzá levelet:

„Főtisztelendő Apát Úr! Szívesen olvastam a Világ Királynője EngesztelőKápolna ügyéről a május 3-án felterjesztett beszámolójában.

Az Alapítvány közrejöttével

Csehimindszentre került

Babusa János budaörsi szob-

rának mérethű gipszmintája

4

A magyar püspöki kar 1946. december 26-i körlevele szellemében akaromaz engesztelésnek ezt a szentélyét, mint az engesztelés évének maradandóemlékét, és az arra való elkötelezettség folytonos emlékeztetőjét. A mozgalmatújra elindítom.”

Hiszem, hogy Mindszenty bíboros úr a szentek seregében van már, és ígyszavai örök érvényűek, azt jelentik, hogy minden időben ezek szerint kell élniés cselekedni. Úgy gondoltam, hogy mint ennek a vidéknek a lakói nemengedhetjük meg magunknak, hogy nem úgy élünk, amint azt a szentéletűbíboros hirdette.

Ahhoz, hogy a közösségünk újból visszataláljon ősei hitéhez és buzgó val-lásgyakorlatához, ahhoz rengeteget kell imádkoznunk és engesztelnünk. Ma,amikor az emberek szívéből kezd kiveszni az őszinte, érdek nélküli szeretet, aközösségért vállalt áldozatok, akkor már csak az imádság ereje segíthet raj-tunk.

A 29-ei estjeink így, imádságban és engesztelésben telnek el, hogy vidé-künk megszentelődjön könyörgéseink és áldozatvállalásaink által. Ez egyhosszú és nagy kitartást igénylő feladat lesz, de tudom, nem marad majd gyü-mölcsök nélkül!

Örül a szívünk, hogy egyre többen vannak ezeken az engesztelő estjeinken,de örömünket beárnyékolja, hogy nagyon méltatlan körülmények vannak ahercegprímás szülőfalujában. Szeretnénk Csehimindszenten egy „Mindszentyszentélyt” kialakítani, de sajnos a bíboros úr szülői háza romokban hever,mert évek óta nem nyernek a felújítására beadott pályázatok. Szeretnénk aszülői házból egy, az ő emlékét őrző múzeumot kialakítani, valamint a régi gaz-dasági épületeket úgy átalakítani, hogy ott ifjúsági táborokat tudjunk szer-vezni, és így még közelebb tudjuk vinni életpéldáját a felnövekvő nemzedé-kekhez.

Hasonló helyzetben van a bíboros úr keresztelési temploma is, vizes,dohos, omlik a vakolat. Kicsi egyházközségünk minden tőle telhetőt próbálmegtenni önerőből. Így sikerült az ősz folyamán levernünk a vizes vakolatot,hogy száradhassanak a falak. Szeretnénk a templom előtt egy parkot is kiala-kítani, ahol több ezer ember elfér egy-egy nagyobb zarándoklat alkalmával.

Feladataink bőséggel vannak, csak az ehhez szükséges anyagi fedezet nincsmeg. Bízunk abban, hogy hamarosan lesznek olyan jószándékú emberek, akik-nek fontos Mindszenty bíboros úr és szívesen támogatják templomunkat,hogy ott valóban méltó körülményeket tudjunk biztosítani az imádkozni ésengesztelni vágyóknak és azoknak a zarándokoknak, akik eljönnek a bíborosúr szülőfalujába.

Körkép

5

A távolabbról érkezőknek egész évben tudunk a plébániai zarándokházbanszállást biztosítani.

Déri Péter

plébános

E-mail: deri.peter@martinus.hu Tel: 06 30/ 514-30-54

A Bíboros Szülőfalujának Templomáért Alapítvány bankszámlaszáma:

11747075-20009018

Születésnapi ajándék a hercegprímásnak

Imára hívtunk egymillió magyart a hercegprímás 120. születésnapján,2012. március 29-én, 20.00 órakor! Hogy legyen egyszerre egymillió imádko-zó magyar a Kárpát-medencében, néhány percig egyesültünk lélekben. Imánkszállt a Mária Rádión, terjedt az interneten.

A Szilágyi Erzsébet Nőegylet húsz éve alakult, a Felsőpetényben és Rétsá-gon megtartott első Mindszenty emléknap után. Megalakulása óta mindenévben megrendezi az ünnepséget október utolsó vasárnapján, Mindszenty her-cegprímás 1956-os kiszabadulására emlékezve. Felsőpetény Mindszenty bör-tönének utolsó állomása volt, ahonnan hőn szeretett magyar népe szabadítot-ta ki. Hagyományt teremtettünk. A májusi esztergomi zarándoklaton kívül ezaz egyetlen olyan megemlékezés, amelyet minden évben megtartanak.

Idén a hercegprímás születésének 120. évében ezt az ima ajándékot készí-tettük, csatlakozva a Mária Rádió felhívásához, a Kiáltás című közös imához,Jánosa Domokos atya vezetésével. A születésnapi ajándékot több civil szer-vezettel, intézménnyel, mint a Budavári Lakosok Szövetsége, Assisi SzentFerenc Cserkész Alapítvány, a Történelmi Vitézi Rend, a Budapesti EgyetemiKatolikus Gimnázium, Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, BarankovicsAlapítvány, együttműködve szerveztük. Felhívásunkat az interneten keresztülterjesztettük, plakátokat küldtünk, és helyeztünk el sokfelé. Elküldtük meg-hívónkat a hercegprímás családja leszármazottainak Csehimindszentre. PehmJózsefet születése után néhány órával, 1982. március 29-én keresztelték meg.Keresztelő templomában 20.00 órakor velünk imádkozott családja, és a cse-himindszenti hívek.

Az Egyetemi Gimnázium diákjainak szép műsora után dr. Tóth ZoltánJózsef emlékezett a hercegprímás zalaegerszegi éveire: „Élete első felében akeresztény térítésért és a nemzet megtartásáért végzett munkája a templom-

Körkép

6

Körkép

és iskolaépítés, az aktív szociális munka és amindezekért végzett racionálisgazdálkodás és közélet jegyében tellett.”

20.00 órakor létrejött a kapcsolat a Mária Rádióval, meggyújtottuk gyer-tyáinkat, és a helyszíni közvetítés, a közös imádság elkezdődött. Könyörög-jünk Magyarország, Szűz Mária országának feltámadásáért! ImádkozzunkMindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása szándékára, hogylegyen egymillió imádkozó magyar, és az ima ereje segítsen minket a krisztu-si úton! Könyörögjünk, hogy édes hazánk, Magyarország népének hite azimádság által erősödjék!

Hogy hányan voltunk? Azt csak a jó Isten tudja. „Ha ketten egyetértenekközületek a földön bármely dologban, mindent, amit csak kérnek, megkapnakatyámtól, aki a mennyben van. Ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az énnevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,19-20) Az ima után jól esett a koc-cintás, és a születésnapi torta, és még sokáig beszélgettünk közös dolgaink-ról.

Dr. Lipthay Erzsébet

a Szilágyi Erzsébet Nőegylet tb. elnöke

Apor Vilmos Gyulán

2012. november 9-én az Apor Vilmos Emlékbizott-ság jubileumi konferenciát rendezett a Budai SzentMargit Gimnáziumban. Kérésemre az egyik felszólaló,Dr. Kovács József rektor atya, olvasóinkkal is meg-osztotta megemlékezésének főbb gondolatait.

Tizenöt éve annak, hogy Apor Vilmost boldoggáavatta II. János Pál pápa Rómában. Életútjának meg-határozó állomása volt Gyula. Pappá szentelését köve-tően itt töltött két kápláni évet, majd egy évig a nagy-váradi szeminárium prefektusa volt és a világháborúvégéhez közeledve püspöke újból Gyulára küldte, mostmár plébánosnak. Életszentsége Gyulán kezdett kibontakozni. Mit kapottGyulától és mit adott Gyulának?

Apor Vilmos ebben a városban káplánként és plébánosként megtapasztal-

7

Körkép

ta az emberi élet minden dimenzióját. A régi történelmi múlttal rendelkezőváros a világháború fergetegében, a diktatúra napjaiban, majd a román meg-szállás idején, a trianoni békediktátum tragédiájában a magyar élet fájdalmá-ban részesítette őt is.

Meg kellett tapasztalnia a nemzet és az egyes emberek szenvedéseit. Ígyalapozta meg vértanúságát az ott töltött 25 év alatt. Győrben erre az életretette föl a koronát, amikor védelmére kelt a kiszolgáltatottaknak. Mit kapottGyulától és mit adott Gyulának? Erre a kérdésre egy személlyel lehet vála-szolni: Jézus Krisztust. Őt kapta a rászorulókban, amikor sorban álltak éle-lemért és segítségért, amikor napközi otthont építtetett a Mária-falvi és aGalbács-kerti híveknek. Amikor pótolta a világháborúban elhurcolt haran-gokat, amikor megrendezte Gyulán a III. Alföldi Katolikus Naggyűlést. Ami-kor egyházközségi lapot szerkesztett, amikor gondoskodott a tanyán élők lel-kipásztori ellátásáról, valamint szerzetesnők letelepítéséről a József FőhercegSzanatóriumban. Különös figyelme volt a katolikus iskolák működésére, azárvaházra, majd a Szalézi szerzetesrend letelepítésére, akik fiú kollégiumotműködtettek a megszűnt árvaház helyén. Nem tett mást, csak amit mesteré-től, Jézustól tanult, mindenkinek mindene lett. Nagyon szerette városát és abenne élő embereket vallási hovatartozástól függetlenül. Ezért kérte, hogypüspökké szentelése Gyulán legyen.

A gyulai hívek nagyon szerették plébánosukat és örültek, hogy győripüpökké nevezte ki őt a szentatya. A kapcsolat nem szakadt meg, mert rend-szeresen látogatták volt plébánosukat Győrben, sokszor a segítségét is kérve.Ő is több alkalommal látogatott vissza Gyulára. Még plébános korában min-denki báró úrnak szólította őt. Ez a megszólítás a hívek szemében egyenlő volta plébános szó jelentésével. Mint volt utóda 13 évig a plébánosságban eztmagam is megtapasztaltam, mikor egy idős gyónó férfit kérdezetem, hogymikor gyónt utoljára, ő azt válaszolta: „Tudja báró úr még az Apor bárónál,amikor megesküdtünk.”

Gyulán vértanúságáról értesülve a város a Szent József templom körüliteret Apor Vilmos térnek nevezte el. A tér elnevezése még a kommunista idő-ben is megmaradt, ahogyan a napközi otthon falán elhelyezett márványtáblais. A halálát követően azonnal elkezdődött a boldoggáavatási eljárás. Gyulánis fölállították az egyházi bíróságot, melynek feladata volt kihallgatni a ta-núkat. Sajnos a jegyzőkönyvek hosszú évtizedekig páncélszekrénybe kerültek.1984-ben Patay László a Szent József templom mennyezetén Apor Vilmos a-lakját is megfestette a jelentős gyulai személyek sorában. A belvárosi temp-

8

Körkép

lom mennyezetén pedig úgy, amint cipőjét leveti, és odaadja egy koldusnak. Szép emléket állított Apor Vilmosnak keresztfia Gáli József, Szúnyogok és

nemeskócsagok című könyvében. A gyulai költő Simonyi Imre 1978-ban a„Kis”-Blanár és a Gyónás ezerkilencszáznegyvenben című versében emlékezikApor Vilmosra. A rendszerváltáskor Bakos Ildikó bronz domborművét helyez-

ték el a belvárosi Nádi Boldogasszonytemplom falán. A plébános Apor Vil-mos Díjat alapított a Karácsonyi JánosKatolikus Iskola hitéletben élenjáródiákjai számára. Az induló katolikusóvoda is a vértanú püspök nevét kapta.A boldoggá avatását megelőzően SimonM. Veronika festménye került elhelye-zésre szintén a belvárosi templomban,ahova később a vértanú püspök erek-lyéje is került.

A boldoggá avatáson a gyulai hívekkét autóbusszal vettek részt. 1998-bana belvárosi templom előtt BocskayVince szobrászművész egész alakosbronz Apor szobra került felállításra.2000-ben a Szent József templombana vértanú püspököt ábrázoló ikon

került elhelyezésre, valamint a plébánia falán márványtábla hirdeti, hogy ittműködött Apor Vilmos plébánosként.

2004-ben, az Apor búcsú alkalmával Erdő Péter bíboros a II. világháború-ban elhurcolt harangokat pótolva egy 325 kg-os harangot szentelt föl BoldogApor Vilmos tiszteletére, másik két haranggal együtt.

A szeretett város Gyula nem feledkezett meg tehát vértanú plébánosáról.Ma is kérik közbenjárását és imádkoznak szentté avatásáért. A szentek, és ígyApor Vilmos vértanú is, Krisztust nyújtják nekünk. Bemutatva az evangéliumtanítását, hogyan kell tettekre váltani, hogy mi is Krisztus hordozókkáváljunk.

Dr. Kovács József

a szegedi Szent Gellért Szeminárium rektora

9

Károly-herma a Szent István Bazilikában

Liturgikus ünnepnapján, 2012. október 21-én a budapesti Szent István Bazilikában meg-kezdődött Boldog Károly magyar király legran-gosabb hazai kultuszhelyének kialakítása,melynek jelentőségéről és folyamatáról első-ként a Vértanúink-Hitvallóink olvasóinak szá-molok be.

Bécsben az Ágostonosok templomában alakí-tották ki Boldog Károly központi osztrák

emlékhelyét. Az egyik mellékoltáron, a boldogoknak fenntartott helyre –vagyis az oltárkép alatti falmezőre – kisebb méretű modern portrét készítet-tek, ez alá, az oltárkereszt helyére állított üveg fülkébe került egy ezüst erek-lyetartóba foglalt kb. 3 centiméteres bordacsont-ereklye. 2004-ben a világszámos pontjáról érkezett kérelmek alapján két teljes bordacsontot emeltekki az uralkodó madeirai koporsójából, ezekből 300 apró csontszilánkot tége-lyekbe foglaltak, ezeket osztották szét, többek között Magyarország számosvidéki templomába.

A magyar főváros fáradozásaink nyomán két olyan nagyméretű csontrésztkapott, melyhez fogható se Rómába, se Bécsbe, se máshova nem került.Közel 9 centiméteres annak a két hátsó bordarésznek a fesztávolsága, melya Bazilika és a budavári Nagyboldogasszony Koronázó Főtemplom tulajdonalett.

A budavári főtemplom a belső felújítás befejezése utánra tervezi a bir-tokában lévő ereklye végleges elhelyezését, a Bazilikában a tervek szerint2013. április 1-én, Károly király égi születésnapján – mely idén húsvét hét-főre esik – kerül sor a modern korunkban különlegesnek számító hermábafoglalásra és a herma elhelyezésére. Aki felkeresi a bazilikai Szent Adalbertoltárt, már most is láthatja a Babusa János szobrászművész műhelyébenkészülő bronz szobor gipszmintáját. A Mindszenty Alapítványt szakértőkéntképviselem a herma tervezésének és elhelyezésének folyamatában.

Az ereklyetartó mellszobor kialakításakor több szempontot kellett érvé-nyesítsünk. A Szent Koronát nem szerepeltethettük, mert a BazilikábanSzent István királyunkat se így ábrázolták a korábbi művészek. Az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának kétféle hivatalos magyar viselete volt. Ezek

Körkép

A herma gipszmintája

10

közül a huszártábornoki egyen-ruha nem alkalmas az ereklyetar-tó funkció betöltésére, mertnincs alkalmas központi hely asujtásos ruhán, és a katonai jel-lege nem illeszkedik az alkotásszakrális jellegéhez. Mindenpraktikus és eszmei célnak meg-felelt azonban a másik magyaruralkodói viselet, mely a SzentIstván Rend nagymesterekéntillette meg Boldog Károly királyt.A rendi öltözék jellegzetesen magyar, a Rendet ugyanis 1764-ben Mária Teré-zia királynő alapította, maga a kitüntetés idén lesz először újra adományozvamint Magyarország első számú hivatalos elismerése.

A nagykeresztes lovagok ruhájának díszgallérja alkalmasnak bizonyult aherma céljaira, hímzésmintája szép keretet ad a centrálisan elhelyezhető és akitüntetés csillagsugaraival övezett ereklyetartó rész számára. A gallér íves,glóriaszerű arany hímzésmintája szakrális keretbe fogalja a herma fejrészét,amely Károly király magyaros bajuszviseletét és tiszta, sugárzó arcát portré-szerűen örökíti meg. Ez szinte egyedülálló ábrázolás, mert az uralkodónakebben az érettebb időszakában, élete utolsó négy évében már nem készültekróla művészi ábrázolások. A herma formája párhuzamot teremt a főoltár szin-tén galléros ruhát viselő Szent István szobrának formavilágával (Stróbl Ala-jos alkotása), és így állítja a hívek elé Magyarország első és utolsó szentéle-tű uralkodóját.

Babusa Jánossal volt alkalmunk közösen megtekinteni a Nemzeti Múze-umban őrzött összes Károly király portrét, hogy a lehető legéletszerűbblegyen a készülő mellszobor. Érdekes volt végig követni a herma elkészülé-sének eddigi munkafolyamatát. Először az anatómiailag arányos testforma,utána a bajusz és a gallér került megmintázásra. Az ereklye befoglalását Pan-dula Attila segíti, aki a Szent István Rend újra alapításának és a magyarkitüntetés-történetnek a legjelentősebb szakértője, a főegyházmegye egyház-történeti bizottságának tagja.

A szép és méltó bazilikai emlékhelyen Boldog Károly király hermája az ittimádkozók és a számos külföldi vendég elé állítja a magyarsággal a legmé-lyebb közösséget vállaló Habsburg uralkodót és a magyar szentek európaisá-gát, sokszínűségét.

Körkép

11

Jó hír Bálint Sándor ügyében

Ruppert József posztulátor atya örömmel tájékoz-tatott, hogy elkészült Isten Szolgája Bálint Sándornéprajztudós szenttéavatási eljárásának rómaiösszegzése, az ún. Positio, melynek többlépcsős kon-gregációs vizsgálata így lehetővé vált. A 700 oldalasPositio az ügy relátorának bevezetőjével kezdődik(1), ezt követi az ún. Informatio, az anyag leglénye-gesebb elemeiből összeállított életrajz a hősies erény-gyakorlás és Isten Szolgája tiszteletének bemutatásá-val (2). A szám szerint 24 tanúvallomást (3) az egy-házmegyei eljárás érvényességét igazoló kongregációs határozat vezeti be. Adokumentáció élén a személyes dokumentumokat találjuk (4), ezeket követiaz ún. kritikai életrajz (5), a történész bizottság közös szakvéleménye (6), ateológus cenzorok különálló szakvéleménye (7), a tiltott (megelőlegezett) kul-tusz hiányának igazolása (8), végül a név-, helységnév- és tárgymutató.

Megköszönve a jó hírt, örömmel teszek eleget posztulátor atya kérésének,hogy még az idei évben részletesen is beszámolhasson a Vértanúink-Hitvalló-ink olvasóinak Bálint Sándor Positio-járól és szenttéavatási ügyének állásáról,hogy minél többen kísérjük azt továbbra is imádságainkkal.

Hám János püspök: Isten „tiszteletreméltó” szolgája?

A budapesti Szent István Bazilika egyik kis kupolamozaikján a magyarszentek sorában láthatjuk Hám János szatmári püspököt, latin felirata sze-rint: Venerabilis, vagyis Tiszteletreméltó. Hám János 1848-49-ben esztergomiérsekként működött, 1857-ben Szatmáron szentnek kijáró temetése volt.1896 és 1898 között már lefolytatták szenttéavatási eljárásának az akkorérvényben lévő szabályok szerinti első szakaszát. Idén januárban, Schönber-ger Jenő szatmári püspök novemberi határozatának megfelelően, újraindul afélbe maradt eljárás, melyben püspöki szakértőként közreműködöm. A Bazili-ka felirata tehát helytelen, a XIX. század végén tévesen vonták össze az IstenSzolgája és a Tiszteletreméltó címet, megelőlegezve az életszentség máig megnem történt hivatalos elismerését. Isten Szolgája Hám János különleges eljá-rásának menetéről – amely ún. történeti ügy – részletesen is beszámolok majdolvasóinknak.

Körkép

12

Budapesten teret neveztek el Kalkuttai Boldog Teréz anyáról

Teréz anya boldoggá avatásának emléknapja (október19.) alkalmából Boldog II. János Pál pápa liturgikusemléknapján (október 22-én) a Szeretet Misszionári-usai Rend alapítójáról teret neveztek el Budapesten.A Boldog Teréz anya teret a XII. kerületben AlbertoBottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusaáldotta meg.Teréz anya egyik kedves imája volt Boldog JohnHenry Newman bíboros „Krisztust sugározni” címűkönyörgése. Teréz anya ezt az imát választotta ki aSzeretet Misszionáriusainak a szentáldozás utánmondott imájukként, hiszen olyan gyönyörűségesenfejezi ki a Jézussal való egység vágyát, és azt a szán-dékot, hogy „egyedül csak Jézust” sugározzákmások felé.

Édes Jézus, segíts, hogy a Te illatodat árasszammindenütt, ahol csak járok.

Áraszd el lelkemet szellemeddel és életeddel!Költözz belém, és vedd birtokodba egész lényemet,

olyannyira, hogy életem csak a te életed kisugárzása legyen.Ragyogj át rajtam és tölts el úgy,

hogy a velem találkozók megérezzék lelkemben a te jelenlétedet.Rám tekintve már ne engem lássanak, hanem egyedül Jézust.

Maradj velem, hogy úgy ragyoghassak, ahogy te, és úgy, hogy világossága lehessek másoknak.

Ez a világosság a te fényed Jézusom, semmi részem nem lesz benne.Te leszel az, aki rajtam keresztül mások fényévé válsz.

Add, hogy a számodra legkedvesebb módon dicsőítselek: másokra ragyogtatva téged.

Add, hogy hirdetni tudjalak, anélkül, hogy hirdetnélek, nem szóval, hanem példával, magával ragadó erővel,

rokonszenvet keltő tetteimmel, a szívemet egészen betöltőnyilvánvaló szereteteddel. Ámen.

Domokos Mónika fordítása

Körkép

13

Különleges szentavatás

Május 10-én a rendes szentté avatással egyenértékű, ám nagyon ritka és kü-lönleges pápai kanonizációra került sor (canonizatio equipollente): XVI. Benedek pápa nem ünnepélyes avatással, hanem egy pápai dekrétummalBingeni Szent Hildegárd nevét beírta a Szentek Lajstromába és ünnepnapjátaz egyetemes egyház kalendáriumába. Utoljára 1960-ban Boldog XXIII.János gyakorolta ezt a pápai jogot, amely a szenttéavatási eljárások egyedüliés legfőbb bírójaként illeti meg a mindenkori pápát. Mi magyarok nem is olyanrégen, 1943-ban részesültünk ilyen különleges kegyben, amikor XII. Piuszpápa hasonló módon avatta szentté Árpádházi Boldog Margitot. Kevesentudják, hogy Szent István királyunkat sem 1083, hanem 1686 óta tiszteli azegyetemes egyház, XI. Ince pápa ehhez hasonló, „egyenértékű” szenttéavatá-si dekrétuma óta.

A középkori bencés apátnő, Szent Hildegárd teo-lógiai munkásságát Benedek pápa nagyon fontos-nak és fennmaradt írásait nagyon aktuálisnak tart-ja. Őt október 7-én az egyháztanítók sorába iktat-ta, a harmincöt közül – Sziénai Katalin, AvilaiTerézia és Lisieux-i Teréz után – ő a negyedik nőebben a tekintélyes közösségben.

A középkori tanúságok szerint „ez az apáca min-den földi mérték fölött állt. Értelme, gondolkodá-sa és beszéde nem ebből a világból való volt. Úgybánt a nyomorékokkal és koldusokkal, mintha azanyjuk lenne. Az alázatosság olyan méltósággal ésfenséggel párosult benne, hogy olykor a legszíve-sebben térdet hajtottunk volna előtte, hogy a tisz-teletünket méltó módon kifejezzük.”

A „tizenkettedik század csodájának” és „rajnai szibillának” is nevezett szent-ről szólva Benedek pápa kifejtette, hogy „a teológiai gondolkodáshoz a nők isjelentősen hozzájárulnak, mivel képesek Istenről és a hit misztériumairól sa-játos érzékenységük és intelligenciájuk alapján beszélni. Mindenkit, aki ezena fontos területen tevékenykedik, arra bátorítok, hogy elmélyült, egyházias és

Kitekintés

Szent Hildegard ún.

standardképe a vatikáni Szent

Péter bazilika homlokzatán

14

„Az olyan föld, amit az eke össze-vissza szabdal,

aligha fog rendes termést hozni.

A túlságosan szigorú aszkézis megfosztja erejüktől az erényeket,

és nem terem mást, csak büszkeséget.

Mindent úgy kell elrendezni és szabályozni,

hogy közben a szív öröme meg ne szökjék.”

(Bingeni Szent Hildegárd)

Kitekintés

Te Deum az Örök Városban

„A szenteket nevelő Anyaszentegyház mindig megőrizte az ő szentjei

emlékét, és hívei elé állította életszentségüket, mint a Krisztus követéspéldáját. Az évszázadok során a Római Pápák nagy gondot fordítottak arra,hogy ebben az Egyház számára oly fontos ügyben hatékony szabályokat alkos-sanak.” Szabad fordításban így kezdődik a Sanctorum Mater kezdetű instruk-

ció (utasítás), amely öt éve szabályozza nagy részletességgel a kanonizáció

folyamatát. XVI. Benedek pápa ezt a legfőbb pásztori igyekezetét egyik

katekézisében személyes szavakkal magyarázta: „a szentek a szeretetrőltesznek tanúságot. Egész életük – bár ezer és ezer formában – a szeretet Istenétdicsőítő himnusz. Valójában az egyház egész története életszentségektörténete, amelyet az egyetlen, Istenből forrásozó szeretet vezérel. Csak ez atermészetfeletti szeretet, amely mindig megújulva tör elő Krisztus szívéből,csak ez magyarázhatja a szentek életének csodálatos virágzását azévszázadokon át. Őket Krisztus Lelke alakította, és tette az evangéliumiodaadás példaképeivé, és ez minden korban rávilágít az Istennek szentelt élet,

mint a szeretet iskolája jelentőségére.” (2006.I.30.)

Benedek pápa sokat fáradozik a szent liturgia tisztaságának megőrzésén is,

hogy a mennyei liturgia földi mása valóban hitéletünk forrása és csúcspontja

15

imádságos lelkülettel folytassa munkáját és ismerje meg a középkori miszti-kus hagyományt és annak csodálatos képviselőit, mint amilyen Bingeni Szent Hildegárd is volt.”

lehessen a hétköznapokban és a ritka ünnepekenegyaránt. Ilyen ritka ünnep a szentté avatás,melynek rítusát Rómában most újra szabályozták.Ez szerves folytatása a boldoggá avatások 2005-ösmegújításának, hogy a két különböző szertartás-rend újra kifejezze a kettő között fennálló különb-

séget: a boldogként való tisztelet engedélyezését

egy helyi közösség számára és a szentek példájánakaz egyetemes egyház elé állítását és tiszteletük elren -delését.

Mostantól a kanonizáció szertartása a szent-misén kívül zajlik, azt megelőzi, természeténélfogva ugyanis – mint jogi-egyházkormányzati aktus –

különbözik attól. Így jobban megőrizhető a szentmise egysége, melyet a II.vatikáni zsinat rendelkezései is megkívántak. A szentté avatás szertartásai hételemre tagolódnak, ami Isten jelenlétét szimbolizáló szent szám. A Minden-szentek Litániája és a Te Deum fogják közre a szertartást. Az Egyház három-szor megismételt kérését a Szenttéavatási Kongregáció bíboros prefektusatolmácsolja, a második petitio után a Szentlélek segítségét kérik a Veni Creatorhimnusz eléneklésével. A harmadik petitio után következik maga az avatás, azereklyék kihelyezése és hódolata, majd legvégül a jogi aktus írásba foglalásá-nak elrendelése.

A Szentatya mielőtt elvégezné péteri szolgálatának ezt a fontos cselekedetét,az Úr Jézushoz imádkozik és a Szentlélek segítségét kéri. Amikor kihirdeti azAnyaszentegyház új szentjeit, egyedül ő ül tanító székében, mindenki mástérdel, vagy állva mélyen meghajol, végül az ereklyés körmenet útvonalalehetővé teszi a pápa személyes imádságát és hódolatát. A szertartások közülkimaradt az életrajzok felolvasása, hiszen éppen erről beszél a Szentatyahomíliájában, és a posztulátorok helyett újra a bíboros prefektus lép hozzászemélyes köszönetet mondani és békecsókot váltani.

„Fogjátok a hit pajzsát, ezzel elháríthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát.”(Ef 6,16) Szentatyánk a hittételek kihirdetéséhez hasonló október 21-i szent-té avatáson újra vállára vette azt a pápai liturgikus díszt, a zsidó eredetű ésfanon elnevezésű gallért, mely színeivel a nyugati és a keleti egyház egységét,és kerek, pajzsszerű formájával a keresztény hit védelmét jelképezi. Legyen ezbuzdítás mindannyiunk számára, hogy minél nyitottabb szívvel éljük éskegyelmekben gazdagodva ünnepeljük a Benedek pápa által meghirdetett HitEsztendejét.

Kitekintés

16

Kitekintés

Szentek és galambokA szenttéavatási szertartások története

A liturgiatörténet sokáig nem szentelt különösebb figyelmet a szentté avatásszertartásainak. 1938-ban Theodor Klauser barátja egy ősi szokásra figyelt föla vatikáni Szent Péter Bazilikában, a kenyér és a bor mellett díszes gyertyák éskét galamb felajánlására a kanonizációt követő szentmisében. Ennek eredetérőlkérdezte a nagy liturgia kutatót, aki gondosan utána járt a szokás és a teljesszertartásrend kialakulásának.

Theodor Klauser kutatásai megkezdése előtt újra részt vett egy szenttéavatáson, hogy gondosan megfigyelhesse az akkori, és az idei évtől ismét élővétett pápai gyakorlatot. A szertartásrend két különálló liturgikus részre tagoló-dott: az avatásra és a hálaadó szentmisére. A szentavatás részei: a három peti-tio, a három pápai könyörgés és a kapcsolódó énekek (a MindenszentekLitániája, a Miserere zsoltár és a Veni Creator himnusz), az avatási formula, abíbornoki kérés, a Te Deum és végül az új szent közbenjárását kérő pápaikönyörgés. A kanonizációt követő szentmise három sajátos eleme: a pápaihomília, a megkettőzött bűnbánati imádságba az új szent nevének beemelése,és végül a már említett felajánlási rész a turbékoló galambokkal és búgó ger-licékkel.

Theodor Klauser a középkori forrásokban – az ún. római ordókban – ke-reste e szertartáselemek első írásos említését. XII-XIII. századi részletelemekután az első teljes leírásra Szent Brigitta 1391-es kanonizációja kapcsán talált(XV. ordó). Ezt megelőzően Szent Gotthárd szentté avatásán (1131) márénekelték a Te Deumot, Assisi Szent Ferencén megemlékeznek a források apápai formuláról és homíliáról, Pietro del Morrone (az egyetlen leköszöntpápa, Szent V. Celesztin) kanonizálása kapcsán pedig a Veni Creator himnuszénekléséről és az említett könyörgések egy részéről. Szent Brigitta 1391-esszentté avatásán bukkant fel a három petitiót kiegészítő negyedik bíbornokikérés és a felajánlási körmenetben a gyertyák, egy font viasz (fehér és vörösvirágokkal és rózsákkal díszítve) és a zöld ketrecbe zárt két-két galamb és gerleajándékozásának szokása. Ez a középkori szertartásrend aztán érintetlenmaradt egészen a XX. század derekáig.

Theodor Klauser feltételezése szerint ezt a különleges felajánlásikörmenetet a püspökszentelés rítusa befolyásolhatta, hogy a XII. századbankiteljesedésnek induló pápai szentavatások liturgiája a közösség elé idézhesseazokat az erényeket, melyeket az új szent hősiesen gyakorolt: a hit (égő

17

gyertya), a remény (kenyér) és a szeretet (bor) isteni erényeit, valamint azokosság, az igazságosság, az erősség és a mértékletesség négy madárka általjelképezett sarkalatos erényeit.

A galambok és gerlék felajánlásának szokására ma már csak néhány meg-maradt díszes kalitka emlékeztet a Lateráni Pápai Történeti Múzeumban. Azősi szertartásrendből mégis sokat megőrzött az Anyaszentegyház, hogy híveielé állítsa a Krisztust követő életek tündöklő példáját.

Ajánló

Dr. Szabó Ferenc SJ: A Vatikán keleti politikája közelről- Az Ostpolitik színe és visszája -

„Az Ostpolitik emlékezete” - Ezt a címet is adhatnám kis könyvemnek,amely személyes élményekkel átszőtt vázlat az elmúlt félévszázad egy-háztörténetének egy szűk szeletéről: a Szentszék ún. keleti politikájánakfelidézése, úgy, ahogyan én láttam közelről Rómából, majd 1992 után a hazaitörténeti kutatásokat is figyelve. Egy negyedszázadig (1967–1992) a VatikániRádió munkatársaként, a magyar tagozat vezetőjeként a világegyház szívébenfigyelhettem a II. Vatikáni Zsinat utáni „nyitást” a kommunista országok felé:a keresztény-marxista párbeszédet és a vatikáni diplomácia modus vivendikeresését a kommunista rezsim képviselőivel.

A világegyház központjában meglehetősen sok és hiteles információtszereztem a kommunista elnyomás alatt szenvedő, üldözött magyar egyházról.Voltak aztán „bizalmas” forrásaim is. Sokszor voltam VI. Pál és II. János Pálpápák, valamint az Ostpolitik főszereplője, Agostino Casaroli bíborosállamtitkár tolmácsa a magyar politikai vezetők vatikáni tárgyalásai alkalmával;így egy kicsit az Ostpolitik visszáját is láthattam.

Könyvemben igyekszem tárgyilagosan rekonstruálni az eseményeket.Egyébként, miután 1992-ben hazatértem, már viszonylag szabadabbanelmondhattam véleményemet az Ostpolitikról itthoni lapokba, kötetekbe írttanulmányaimban, legtöbbször e politika egyik központi problémája, a „Mind-szenty-ügy” összefüggésében.

Ideiglenes mérlegem: A kommunista rendszer idején a „diplomácia egy-háza” mellett létezett a „vértanúk egyháza”, amelyet egy idő után mintha

18

Ajánló

feledtek volna az Ostpolitik egyházi képviselői. Erről a kettősségről nem feled-kezhet meg a tárgyilagos történetírás.

A kötet a „Jezsuita könyvek” Isten és tudomány sorozat legújabb darabja,szerzőjének szívből gratulálunk a Mindszenty-emlékéremmel történt kitün-tetéséhez is!

Az utolsó hegycsúcs címmel Magyarország több nagyvárosábankezdték el vetíteni azt a nagy hatású filmet, amelyet Pablo

Domínguez Prieto atya élete és halála ihletett. Egy sugárzó papiegyéniség és az üdvösség távlatai tárulnak fel a mozivásznon.

A film felér egy lelkigyakorlattal, és óriási sikert aratott Spanyol-országtól az amerikai kontinensig. Tanúi lehetünk a hozzánk oly

közeli években megvalósult életszentségnek, és az átlagosemberi emlékezetet meghaladó mégis nagyon közvetlen és

személyes tisztelet kibontakozásának.Páratlan élmény, szívből ajánlom mindenkinek!

Van egymillió imádkozó magyar!

Előző lapszámunk nyomán több olyan visszajelzést kaptunk, hogy nem voltelég egyértelmű a Mindszenty bíboros főpásztori óhaját valóra váltóimaközösségére vonatkozó felhívásunk.

Két dolog lebegett a szemünk előtt, amikor a szeptemberi hírt adtunk.Egyrészt nem szeretnénk úgy tovább számlálni a jelentkezőket, hogy közbensemmilyen friss kapcsolattartási lehetőséget nem biztosítunk azimaközösség tagjai számára. Elértük az egymilliót, és nem tekintjük célnak akétmilliót, mert ez nem egy jelentkezési verseny. Az imaközösség szándékátés rendeltetését meg nem értők szívesen viccelődtek azzal, hogy ki tudja kikélnek már a legkorábbi jelentkezők közül, és hogy valósak-e a közölt növekvőszámadatok. Szőke János atya bölcs választ adott erre a felvetésre: aki jelentkezett, és akinek szívügye a hercegprímás boldoggá avatása és a magyar

19

Felhívás

kereszténység ügye, az a Paradi-csomban sem szűnik meg imád-kozni ezekért a célokért – azimaközösség itt maradt tagjaiértsem!Mindezekre tekintettel szeretnénkfrissíteni az imaközösség tagjainakírásbeli elérhetőségeit, hogy avátozásokat dokumentálhassuk.Szeretnénk olyan címlistát össze-állítani, amely alkalmas arra, hogyha módunk nyílik közösségi prog-ramok szervezésére, akkor gyorsab-ban és hatékonyabban elérjükÖnöket, mint az évente három alkalommal megjelenő Vértanúink-Hitvallóinkhasábjain. Természetesen, akinél nincs semmilyen változás, vagy nem szeretnemás módon elérhetővé válni, nem szükséges újra jelentkeznie, és az is ter-mészetes, hogy továbbra is nagy örömmel fogadjuk, ha a számláló kikap-csolása ellenére is tovább gyarapodik az imádkozók és engesztelők népes tá-bora. Bízunk a magyar szentek és boldogok, a hitünk szerint üdvözült nagy-jaink és szeretteink égi seregében és imádságában, hozzájuk szeretnénk csat-lakozni mi is, akik a vándorúton nem felejtjük: „A mi hazánk a Mennyben van!”

A hercegprímás a budavári koronázófőtemplomban (1947. november 8.)

Aki adója 1%-át szeretné felajánlani a Magyarországi

Mindszenty Alapítvány számára, a rendelkező nyilatkozaton

az alábbi adatokat szükséges feltüntetnie:

Magyarországi Mindszenty Alapítvány

Adószám: 18063703-1-43

A felajánlásokat előre is szívből megköszönjük!

Minden kedves olvasónknakIstentől megáldott új esztendőt kívánunk!

Vértanúink-Hitvallóink

XIX. évfolyam 1. szám (70. szám)

2013. január

Kiadja: a Magyarországi Mindszenty Alapítvány

Alapította: † P. Szőke János SDB

H-1085 Budapest Horánszky u. 22.

Tel: +36 1 4451-548

www.mindszenty.katolikus.hu

ungmind@gmail.com

Szerkeszti:

Kovács Gergely

okl. posztulátor

A Vértanúink–Hitvallóink c. folyóirat ingyenes kiadását

és a Magyarországi Mindszenty Alapítvány működését

olvasóink önkéntes adományai biztosítják.

Erste Bank Hungary Zrt.

Számlaszám Magyarországon:11991102-02139889

Külföldön:IBAN HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000

SWIFT Kód: GIBAHUHB

Adószám: 18063703-1-43

Erdélyben az egyes egyházmegyei központok,

Felvidéken és a nyugati országokban

a magyar plébániák

közreműködésével lehet

adományokat eljuttatni.

Hálásan köszönjük

a hívek erkölcsi és anyagi támogatását!

A címlisták és az adományok kezelésénél betartjuk

a vonatkozó törvényi előírásokat.

Gloria Nyomda, Kolozsvár

Nagy Péter igazgató

Mennyei Atyánk!

Szívesen fogadod híveid áldozatait,

amelyeket Krisztus áldozatával egyesítve ajánlanak fel,

hogy kiegészítsék, „ami Krisztus szenvedésésből hiányzik

az Egyház javára” (Kol 1,24).

Fogadd kegyesen József bíboros szolgád megaláztatásait,

áldozatait, amelyeket földi életében

a magyar egyházért és a magyar népért ajánlott fel.

Szenvedése legyen napjainkban is előtted kedves áldozat

Egyházunkért, hazánkért.

Hozzá csatlakozva akarunk mi is imáinkkal,

áldozatainkkal engesztelni nemzetünk lelki megújulásáért.

Ha szent akaratoddal megegyezik,

add meg kérünk hívő magyar népednek,

hogy József bíboros szolgádat mielőbb

Egyházunk szentjei között tisztelhessük.

Krisztus a mi Urunk által. Ámen.