vilap hagyomány és...

A közelmúltban megkereste a városvezetéstSági István, a Pápai Szakképzési Centrum fő-igazgatója személyes találkozó céljából. Azegyeztetésre október 24-én sor is került.

A főigazgató tájékoztatta Végh László pol-gármestert arról, hogy olyan tartalmú meg-egyezés született, mely szerint a Pápai Cent-rumhoz fog tartozni a tapolcai-sümegi és pápaitérség szakképzése.

Tapolcán és Ajkán a szakképző iskolák egy-házi fenntartásúak, a baptista egyház illetve aHit gyülekezete működteti őket, így az államiszakképzésre szánt fejlesztési pénzekből ezekkisebb mértékben részesülhetnek. Emiatt le-hetőség nyílhat a sümegi szakképzés elindítására.

Természetesen ennek több feltététele is van,például a megfelelően nagy vonzáskörzet, azönkormányzat fogadókészsége, amiben bennefoglaltatik a megfelelő oktatási helyszín kije-lölése bérleti konstrukcióban, a vállalkozók

igényei végül pedig a gyakorlati képzési helyekbiztosítása is.

Végh László kijelentette, hogy a sümegi ön-kormányzat minden segítséget meg fog adni azelőkészítő munkákhoz, és a megfelelő helyszínmegtalálása sem jelent gondot.

A felek megállapodtak arról, hogy egy vállalkozóifórum mindenképp szükséges ahhoz, hogy a hi-ányzó szakmákat fel lehessen térképezni, illetvemeg lehessen határozni a gyakorlati képzésekhelyszíneit.

Így az október 26-ára már eleve meghirdetettvállalkozói fórumra meghívást kapott a SzakképzésiCentrum főigazgatója és Fenyvesi Zoltán a MegyeiKözgyűlés alelnöke. A találkozó nagy vállalkozóiérdeklődés mellett 25 fő részvételével zajlott le.

Körvonalazódott a hiányszakmák köre: avendéglátás területe (ezen belül a pincér és aszakács), illetve az asztalos, a hegesztő és agépi forgácsoló szakmák.

A néhány nappal korábban lezajlott Hab-üveggyár alapkőletételre utalva a polgármesterfelhívta a figyelmet arra, hogy a most betelepülő,betelepülni szándékozó, és valószínűleg 1-2éven belül a termelést elkezdő üzemekre isgondolni kellene, így például az építőipari szi-getelőanyag-gyártáshoz kapcsolódó szakmákatis meg lehetne hirdetni.

A fórum végén Kovács László alpolgármestera Sümeg Térségi Vállalkozók Egyesületének el-nöke ígéretet tett arra, hogy a következő kéthétben a vállalkozóktól teljes körben begyűjti aszükséges adatokat (kívánt szakmák és lehetségesgyakorlati képzési helyek), és az anyagot eljuttatjaSági főigazgató úrhoz.

A gyorsaság azért fontos, mert ha a határidőkettartjuk, akkor a decemberben megjelenő országosjegyzékben már szerepelhet Sümeg, mint olyanszakképzési helyszín, ahol 2017 szeptemberétőlelindulnak a képzések.

Újra szakképzés lehet Sümegen

Év elején a Város Napja igazi ünnep lesz azokszámára, akiknek fontos Sümeg történelme.A tervek szerint ekkorra jelenik Miklósi-SikesCsaba könyve, Sümeg életrajzi lexikonja.

A hivatalos címe „Sümegi ismeretek tára. I.kötet. Életrajzok és családtörténetek” lesz. Esorok írójának volt alkalma végigolvasni akéziratot, és bizton állíthatja: igazi úttörő vál-lalkozás. Úttörő és hiánypótló, mert egy kö-zösség emlékezete ölt benne testet emberisorsok, családi históriák formájában. Sümegpazarul gazdag múltja elevenedik meg lapjain,és a könyv legfőbb érdeme – a filológiailagkorrekt, megbízhatóan magas színvonalú for-ráskezelés mellett -, hogy tényleg átélhetővéválnak a történelmi hétköznapok.

Finom kézzel megrajzolt portrékat találhatunka város nagy alakjairól, Bíró Mártontól Vázsonyiig,Kisfaludytól Szabó Dezsőig, de felvonulnakelőttünk a Sümegen kezük nyomát rajta hagyóközépkori várnagyok, városbírák, tanárok, orvosok,újságírók, kőfaragók, fazekasok, ferences szer-zetesek, a zsidó közösség tagjai, ’48-as tisztekés közkatonák és még sok mindenki más. Érdekestörténeteket olvashatunk a török korból, a Rá-kóczi-felkelés, a barokk virágzás idejéből. Jönneksorra a sümegi reformkor és a boldog békeidőkitteni főszereplői és epizodistái. Akár húszkomplett családregényre elegendő anyag.

Egy teljes várostörténet bontakozik ki előttünkés ráadásul egy biográfiai lexikontól szokatlanmódon roppant olvasmányosan. Rengeteg egy-háztörténeti művelődéstörténeti és művészethis-tóriai adalékot találunk a szócikkekben, úgyhogy Sümeg történetét a lexikon szervesen be-

kapcsolja az országos szintű folyamatokba.A jeles művelődéstörténésszel, aki lapunk ál-

landó szerzője is, interjút találnak a Sümeg ésVidéke mostani számában. Amikor először be-szélgettünk a kéziratról azt mondta: ha ez akönyv megjelenik, akkor letett valamit az asztalra.Nos, ez megtörtént. Sümeg múltja újra igaziközkincs lehet, és ennek a lexikonnak ott a helyeminden magára valamit is adó sümegi polgár, ésa város minden barátjának könyvespolcán.

Még valami történt októberben, amit bátranpéldaértékűnek nevezhetünk. A közszolgálati te-levízió október 23-án sugárzott esti híradója tu-dósított a sümegi ünnepről a következő szavakkal:: „Ez pedig már Sümeg, ahol korhű ruhákban,zászlókkal a kezükben vonultak az emberek,pont úgy mint elődeik hatvan évvel ezelőtt.”

A megemlékezés utcaszínházzal nagyon jóötlet, nem csoda, hogy felfigyeltek rá országszerte.Sümeg számára kulcsfontosságú, hogy az országosmédia tudósítson az itteni eseményekről, azérthogy számon tartsák, azért, hogy igazán fölkerüljöna térképre.

Nem elég, ha valami értékes, érdekesnek iskell lennie. Nagyon jó, hogy vannak fesztiválok,de akkor lesznek igazán átütőek és sikeresek, havalami különlegeset tudnak megmutatni. Kiválóötlet a szépségverseny, de kell, hogy legyenbenne olyasmi, ami másutt nincs. Mondjuk ne-vezzük el Szegedy Rózáról és csak szőke és kékszemű hölgyek indulhassanak rajta. Erre ide-csődülne a média, jönnének a látogatók.

Hagyomány és kreativitás, sőt a hagyományraépülő kreativitás – ez emelheti fel Sümeget. Bi-zakodjunk, mert úgy tűnik elindultunk ebbe azirányba. A szerk.

Hagyomány és kreativitás

KÖZÉRDEKŰ ÖNKORMÁNYZATI HAVILAPÚJ FOLYAM I. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2016. OKTÓBER-NOVEMBER

HÍREK

2 2016. OKTÓBER-NOVEMBER

Október 21-én ünnepélyes keretek között kerültsor a sümegi habüveg-granulátum gyár alapkő-letételére. Elhelyezték az időkapszulát, meglapozottvárakozások szerint az új üzem egy év múlvamár termelni fog. Mint emlékezetes beruházástSümegnek Tapolca „orra elől” sikerült elhoznia.

A projekt teljes elnevezése: Sümegi InnovációsKözpont és Habüveg Gyártó Komplexum.

A mihályfai úton a régi mészégető helyén va-lójában három üzemcsarnok épül fel. Az úthozlegközelebb eső telken innovációs és technológiaiközpont létesül. A mögötte lévő két telkenegyrészt a hulladék üveg válogatása és porítása,másrészt a végtermék előállítása történik majd.A próbaüzemet nyárra tervezik. Végh László atelepülés polgármestere köszöntőjében elmondta,fontos mérföldkő ez az esemény a két éve el-kezdődött ipartelepítésben. Sok munkát és kitartástigényelt a projekt megvalósítása az önkormányzat,Papp Zoltán Tamás főépítész és Marczin Zsoltügyvezető részéről is, míg eljutottak idáig.Marczin Zsolt ügyvezető a befektető képvisele-tében kiemelte, hogy Sümeg városától mindensegítséget megkaptak, és a városnak nagy esélyevan a hazai építőipari szigetelőanyag-gyártásegyik fellegvárává válni. Közölte cégük mező-gazdasági gépek nagykereskedelmével foglalkozikfőtevékenységként, melynek székhelyét szinténSümegre kívánják telepíteni. Az új üzem azonfelül, hogy 1 év múlva 35 munkahelyet teremt atervek szerint, egy olyan új technológiát hoz avárosba, mely Magyarországon egyedülálló. Azidőkapszula elhelyezésénél közreműködő PappZoltán Tamás főépítész, akinek Végh Lászlópolgármester és Marczin Zsolt ügyvezető szerint

is elévülhetetlen érdemei vannak a fejlesztésben,elmondta, hogy nagyon jó adottságokkal ren-delkezik a terület, mivel logisztikailag nagyonjó helyen van. A projekt megvalósításával köz-vetlenül 35-40 új munkahely teremtésére nyíliklehetőség, közvetve 45-60 munkahely létesülheta régióban a hulladékválogatás magasabb szintreemelésével. Évi szinten 3-4.000 tonna tisztítotttörtüveg, ás 15-17.000 t üvegliszt előállítása acél, mintegy 20-22.000 t hulladék felhasználásával,mely hulladék tömeg így a lerakó helyett újra-hasznosításra kerül. Sümeg a szigeteléstechnikaigyártás központi helye lesz. Az építkezést rövididőn belül elkezdődik, a gyár két év alatt éri elteljes kapacitását. A beruházó cég T-Oriens a főprofilja a mezőgazdasági gépkereskedelem, azttervezik, hogy ide helyezik nyugat-magyarországiértékesítési központjukat is. A Sümeg és Vidékeúgy tudja, hogy az alapkő letétel apropóján VéghLászló polgármester a közeljövőben tájékoztatnikívánja a lakosságot a két éve hivatalba lépettvárosvezetés gazdaságfejlesztési eredményeiről,a kulcsprojektek jelenlegi státusáról és a jövőterveiről.

Képviselő helyet keres

Letették a habüveggyár alapkövét

Az Oktatási Hivatal törölte a felsőoktatási képzési központokról vezetettnyilvántartásból a sümegi John Henry Newman Oktatási Központ Kft-t -közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.Rétvári Bence egyúttal jelezte: az Edutus Főiskola nyilvántartásba vételikérelmének vizsgálata folyamatban van.

Az Edutus Főiskola 2016. szeptember 30-án nyújtotta be kérelmét azOktatási Hivatalhoz a Sümegi Közszolgáltató Kft. közösségi felsőoktatásiképzési központként történő működésének, valamint az ott indítandóképzés indításának engedélyezésére és nyilvántartásba vételére. Az eljárásfolyamatban van.

Aki települési hulladékot a közterületen engedélynélkül lerak, elhelyez, vagy nem a kijelölt lera-kóhelyen rak le az szabálysértést követ el és avonatkozó kormányrendelet szerint akár százezerforintra is büntethető. - figyelmeztet KovácsLászló alpolgármester.

- Országos probléma a szemetelés, ami sajnosnem kerüli el városunkat sem. Főként háztartási,elektronikai-, és zöldhulladékot helyeznek el,legtöbbször a szelektív hulladékgyűjtő szigetekre,illetve a külterületi dűlőutak menti árkokba. Ne-hezen tudjuk tetten érni a szemetelőket, de arrakérjük a sümegieket, ne csúfítsuk el városunkat,és másoknak se hagyjuk, hogy ezt tegyék! A vá-rosvezetés és a Polgármesteri Hivatal fokozottfigyelmet fordít a közterületen történő szemetelésmegakadályozására, visszaszorítására. Ennek ér-dekében kérjük együttműködő segítségüket, hogyaz ilyen jellegű cselekmények felderítésre ke-rülhessenek – nyilatkozta lapunknak az alpol-gármester.

Engedélyezés alatt a közösségifőiskola új működési modellje

A régi malom épületének a hasznosításáról is tárgyalt a képviselő-testületaz október 27- ülésén.

A város még március végén hagyta jóvá az addigi tulajdonossal adás-vételi szerződést a malom ingatlan megvásárlására. A szerződés szerint azingatlan vételárának megfizetése két részletben történt. Az ingatlanbirtokba adása a vételár teljes összege megfizetésének időpontjábantörtént meg. A második részletet az önkormányzat 2016. szeptember 28-án fizette ki. Sümeg ettől az időponttól kezdve jogosult az ingatlanthasználni, hasznait szedni, illetve hasznosítani. Mint emlékezetes: felmerült,hogy az épületet egy uniós projekt keretében turisztikai célra lehetnehasznosítani.

A város birtokába került a régi malom épülete

Ne csúfítsuk el városunkat!

A két mellékelt képet lapunk nem azért közli, hogy hírverést csináljonRig Lajos képviselő úrnak, hanem a könnyebb felismerhetőség érdekében.A Sümeg és Vidéke információi szerint e hónaptól kezdve a képviselőfogadóóráit immár nem a városházán, hanem más, ismeretlen helyszínentartja. Az ok: kiéleződött a viszony a városvezetéssel. Ha tehát olvasóinkközül bárki, bárhol a város területén felbukkanni látja az alant ábrázoltférfit bármelyik formájában, akár hajasan, akár egészséges fejbőrrel,ne ijedjen meg, nem valamely hajnövesztő- vagy paróka reklámmal,hanem a nemzeti radikálisok, valamint Tapolca, Ajka és Sümeg városokegyéni országgyűlési képviselőjével van dolga, aki vélhetően szóbaakar elegyedni a lakossággal. Kérjük viselkedjenek vele udvariasan, desemmiképp se ingereljék!

Sümeg Város Önkor-mányzatának Képvi-selő testülete a 2014.október 12-ei válasz-tások után nem sza-vazott meg tisztelet-díjat sem a képvise-lő-testületi tagok, semaz alpolgármester ré-szére. A ciklus alatt(öt év) ezen össze-gekből, mintegy 90millió Ft. kerül meg-takarításra. Az eddigeltelt két év folyamána következő tételekkerültek kifizetésre:

Jelenleg 20.083 ezer Ft. a szabadon felhasználható pénzösszeg.A keret összeg várható felhasználása a jövőben a RAMASSETTER HÁZ felújítása.

Átvizsgáltatják a Ramassetter-ház tartószerkezetét, tető és afödém faanyagvédelmét – döntött a képviselő-testület alegutóbbi ülésen. A Deák Ferenc utca 8. szám alatti Ramasset-ter-ház műemléki védelem alatt álló épület. Sümeg Város Ön-kormányzata gazdasági programjában szerepel a Ramasset-ter-ház felújítása, és bevonása a gazdasági, közösségi életbe.A képviselő-testület még szeptemberben döntött arról, hogyelkészítteti a műemléki értékleltárát és építéstörténeti doku-mentációját. A folytatáshoz azonban szükséges az épület tar-tószerkezeti vizsgálata, valamint a vizsgálat alapján építésiműszaki szakértői szakvélemény készítése, melynek soránmeghatározásra kerül az épület szerkezeti rendszere. A szakértővizsgálja a tartószerkezeti elemeket, a feltárt meghibásodásokat,azok kiváltó okait, illetve javaslatot tesz a károsodásokkezelésére, a javítási lehetőségekre. A dokumentációk elké-szíttetésének fedezete a Képviselők-Sümegért elkülönítettbankszámlán rendelkezésre álló pénzeszköz.

HÍREK

32016. OKTÓBER-NOVEMBER

Egy éves a Sümegi Afrikárium

Büszkék vagyunk Sümeg történelmi és iroda-lomtörténeti emlékeire és meggyőződésünk, hogya magyar múltnak ezt a különleges és egyedülállódarabját mindenkinek látni kell.

Ez így is van rendjén.Ennek ellenére mindig is hiányzott a sümegi

turisztikai étlapról egy olyan kiegészítő látvá-nyosság, ami egyszerűen színes és érdekes, az isbátran betérhet oda, aki ilyen, vagy olyan okokbólnem érdeklődik az elmúlt évszázadok megmaradtértékei iránt. A véletlen sietett a sümegi város-vezetés segítségére. Itt a közelben „felszabadult”egy egyedülálló afrikai trófeagyűjtemény egyrejtélyes és ismeretlen vadász magánkollekciója.A gyűjtemény őrzését 2015 augusztusáig a VergaZrt. biztosította, de új méltó helyet kerestekneki. Sümeg lecsapott a lehetőségre, a városvállalta, hogy roppantul színes anyagot egységeskiállítássá szervezi és bemutatja a nagyközön-ségnek. Ebben a keszthelyi Balaton Múzeumszakemberei voltak segítségére. A művészienmegfestett dioráma a legmodernebb technikával

készült és a háttér hangokkalegyütt megteremti a valódi af-rikai élőhely illúzióját. A kol-lekció egy 15 éves letéti szer-ződés keretében került a sümegiönkormányzat birtokába. Azerre a célra átalakított egykorimozi épületben több, mint 220trófeát állít ki az önkormányzat.A kiállítás több életnagyságúés élethű preparátum formájá-ban mutatja be a fekete kontinens élővilágát. Atrófeák között találhatók egészen kis testű anti-lopok, de elefánt agyarak mellett gyönyörköd-hetnek a látogatók kitömött oroszlánokban, másmacskafélékben, különböző majomfajok példá-nyaiban, vízilovakban és orrszarvú preparátu-mokban is. Az új múzeum a “Sümegi Afrikárum”nevet pályázat útján kapta. A város hivatalos Fa-cebook oldalán névadó ötletpályázatot írt ki. Agyőztes egy sümegi lakos lett. Javaslatát a városképviselő testülete jóváhagyta.

„Ez a trófeagyűjtemény egy lépés ahhoz, hogya belváros idegenforgalmát is fellendítsük már

most télen, és különösen jövőnyáron – fogalmazta meg VéghLászló polgármester egy éve,a kiállítás megnyitóján. E célérdekében áldozott az önkor-mányzat 15 millió forintot agyűjteménynek otthont adó ki-állítótér magas színvonalú ki-alakítására. Az idő igazolta avárakozásokat. Sok-sok családlátogatta meg a kiállítást, ezt

ékesen bizonyítja a vendégkönyvbe beírt sok-sok bejegyzés. Nemrég a Sümeg Városi Televíziókezdeményezésére, széles körű városi összefo-gással valósult meg a „Tegyük élővé az Afriká-riumot” című rendezvény. Az ötlet közönségsikerthozott, sokan voltak kíváncsiak a programra.

Sümegnek további távlati tervei is vannakAfrikáriumával. Az a cél, hogy a kiállítás szer-vesen illeszkedjen, a város életébe ne csakmegtekinthető legyen, hanem igazi interaktívlátványossággá váljon és iskolai osztályok, lá-togatócsoportok számára programokat is le-hessen benne rendezni.

„Ide nekünk az oroszlánt is”

Seszták Miklós nemzeti fej-lesztési miniszter Pro Regio-díjat adományozott az Éltető Ba-laton-felvidékért Egyesületneka terület- és regionális fejlesztés,illetve a térségi együttműködéselőmozdítása területén végzettkiemelkedő tevékenységéért.

A díjat városunk egykori pol-gármestere, az egyesület elnöke,dr. Rédei Zsolt vette át a PestiVigadóban október 24-én meg-tartott ünnepi rendezvényen, megköszönve min-den volt és jelenlegi munkatársának, az elnökségiés egyesületi tagoknak a közös munkát.

A 2008-ban létrehozott ÉLTETŐ Balaton-felvidékért Egyesület napjainkra már a Bala-ton-felvidék egyik legjelentősebb társadalmi

szervezetévé nőtte ki magát.Az alakuláskor a fő tevékenységa Balaton-felvidék 60 települése7 évre szóló fejlesztési straté-giájának elkészítése és LEA-DER vidékfejlesztési pályázatilehetőségekkel való megvaló-sítása volt. Mára az elhivatottvezetőségnek, tagságnak ésmunkatársaknak, illetve segítőszakértőknek köszönhetően sok-kal szélesebbé vált az egyesület

működési területe.Az ÉLTETŐ a tagok és szakmai partnerek

összefogásával több olyan projektet valósítottmeg, amely nem csupán egy-egy, hanem egy-szerre több tucatnyi vállalkozó, önkormányzatés civil szervezet előrelépését segítette. Élen

járnak a Balaton-felvidéki kistermelői, kisipariés helyi vállalkozói szolgáltatások népszerűsí-tésében. Ennek kapcsán nemzetközi együttmű-ködésben csatlakoztak a Vidék Minősége er-nyővédjegyhez, további 3 vidékfejlesztési cso-porttal kialakították ennek a magyarországirendszerét és saját Éltető Balaton-felvidék véd-jegyüket. Ez a program az élelmiszer előállítókat,kézműveseket, egyedi termékeket is gyártó kis-ipari vállalkozásokat és a turisztikai, kereske-delmi, vendéglátó ipari vállalkozásokat helyezielőtérbe. Segíti tevékenységük fejlesztését, ke-reskedelmi lehetőségeik bővítését, közös kíná-latok kialakítását. Mára közel 100 vállalkozó,termelő, szolgáltató kaphatta meg a Vidék Mi-nősége – Éltető Balaton-felvidék védjegyet, je-lenleg vannak folyamatban a 2016-os minősí-tések.

Átvizsgálják a Ramassetter-házat

Díjat kapott az Éltető Balaton-felvidékért egyesület

Megnevezés ÖsszegIpari Park cím pályázathoz kapcsolódó költsége 2.250 ezer FtMága Zoltán újévi koncertjére történő utazás költsége 250 ezer FtI. Sümegi Gesztenyevirág fesztivál megrendezésének költsége 2.391 ezer FtSümeg, Deák Ferenc utca útburkolat felújítása 2.000 ezer FtKárpátaljai magyarok megsegítésére támogatás 200 ezer FtKülföldre történő átutalás bankköltsége 4 ezer FtMogyorósdomb felújítási költségek 600 ezer FtHirdetőszekrény 724 ezer FtHét vezér tere díszburkolata 2.500 ezer FtRómai Katolikus Plébánia Karitász –csoport támogatása 50 ezer FtSümegi Evangélikus és Református Gyülekezet támogatása 100 ezer FtIntegrált Településfejlesztési Stratégia részleges felülvizsgálata 571 ezer FtSzínházterem székeinek cseréje 3.010 ezer FtInformációs táblák 2.032 ezer FtÖsszesen: 16.689 ezer Ft

Az Aradi vértanúkra emlékeztünk október 6-án, Takács Sza-bolcs kormánymegbízott úr is részt vett az ünnepségen

KÉPES HÍREK


A Sümegi Innovációs Központ és Habüveg Gyártó Komp-lexum alapkőletétele

Az Országos Könyvtári Napok programsorozat keretében anagysikerű Hűvösvölgyi Suli könyvsorozat írója Maros Editvolt a vendégünk

A Művelődési Központ színháztermében nagysikerű kon-certet adott a Holló Együttes.

Egyéves születésnapját ünnepelte a Sümegi Afrikárium

INTERJÚ


Miklósi-Sikes Csaba a régi Sümeg két lábonjáró enciklopédiája. „Egy dolog nem más,mint önmaga története” – mondta egy híresnémet filozófus, és ha ez így van, most ő tud alegtöbbet Sümegről. Ennek hamarosan tárgyibizonyítékát is adja. Mielőtt azonban erről szóesnék, előbb saját, személyes múltjáról kérde-zem:

Lehet, hogy a régi sümegiek valamennyientudják, de én például nem: hogyan és milyenkörülmények között kerül egy kolozsvári műve-lődéstörténész Sümegre?

A szerencsés véletleneknek köszönhetően.1987 táján azt éreztem Kolozsváron: ahhozhogy ne csavarodjak – esetleg ne csavarjanak –be, belátható időn belül váltanom kell. Nagyonis elegem lett a folytonos megfigyelésből, aházkutatásokból, a besugósdiból, egyszóval akilátástalanságból. Az utolsó lökést apám halálaadta, akinek azért kellett fiatalon meghalnia,mert hatvan év felett Romániában senkit nemrészesítettek dialízis kezelésbe. Folytassam…megtehetném, de minek? Félreértés ne essék,nem hiszem, hogy „ellenálló” típus lennék,fényévre voltam (vagyok) a politikától, miközbenannyi történt, hogy a hozzám hasonló milliókkalegyütt, csöndesen, de kitartóan utáltuk az éppenregnáló rendszert.

Szakmailag nagyjából ugyanazt csináltam,amit Sümegen is teszek. A Kolozs Megyei Ter-vező és Kutató Intézet keretében településkuta-tásokat végeztem, előkészítve azt az adott (bel)te-rületet, ahová az építészek tervezni készültek.E mellett, éveken át – egy országos méretűakció keretében – én speciel Közép-Erdély népi-, világi- és egyházi építészet formai alakulásátkutattam. Óriási dolog volt, hiszen azt tehettem,amit a világon legjobban szerettem. Távol a fő-nökeimtől jártam Erdélyt, s egy pecsétes enge-déllyel a zsebemben olyan helyeken kutathattam,ahol addig nem is reméltem. A kollégák igényttartottak a munkámra, úgy a magyar, mint aromán barátaim gyakorta tartották az „éber elv-társakkal” szemben értem a hátukat. Megvallom,jó volt nemrégiben hallani, amikor egykori fő-nököm, a megye főépítésze, egy TV adásbanKolozsvárról szólva kijelentette, hogy mun-kámnak köszönhetően sikerült anno több régibelvárosi épületet, épületegyüttest a lebontástólmegmenteni. Arra is büszkén gondolok, hogy abelvárosi kutatásoknál lassan már négy évtizedehasznált módszertani rendszeremet kiegészítőtantárgyként használják az egyetemen, ami közeláll napjaink „értéktárának” lényegéhez.

Érthető módon többen voltak olyanok, akiknem lelkesedtek azért, hogy folyton a könyvtá-rakat és levéltárakat bújom, miközben az erdélyimúltat kutatom. Gyanítgattak ugyan azzal, hogyközöm volt a MTA kiadásában 1988-ban meg-jelent és a román körökben óriási cirkuszt kiváltóháromkötetes Erdély Története című kiadványhoz,de „kóstolgatásaik” ellenére azt szerencsésen

megúsztam. Várostörténeti írásaim közlését gya-korta letiltották, s azt sem díjazták, hogy sokana magyarországi (akkor) fiatal műemlékesekközül átjáró háznak nézték lakásunkat. Főleg abiztonságiaknak csípte a szemét az én szakállas,farmerruhás, fényképezőgépes pedigrém, nemszólva arról, hogy népes baráti társaságuksoraiban színészek, zenészek, képzőművészekmellett a kolozsvári magyar konzulátus alkal-mazottai is oszlopos tagok voltak.

Így jött el 1989. június 14-ike, amikor sok-sok bizonytalansággal, kétellyel és bűntudattala lelkemben, feleségemmel, négy gyermekemmel,egy snauzer kutyakölyökkel, egy sárga kanárivalés öt liter szilvapálinkával a nyugatiban leszálltunka vonatról. Minket Szentendre fogadott be, deállásajánlatot az esztergomi, illetve a tatai mű-emlékesek adtak. Csakhogy lakást sehol nemtudtak biztosítani, négy gyerekkel nem mertemalbérletbe menni. Indulás előtt egy héttel mégnyakig álltunk a bizonytalanságba, hiszen aztsem tudtuk, hogy merre küldjük a vasúti vagonbafelpakolt személyes holminkat. Ma is őrzömazt a „rejtjeles” táviratot, amit indulásunk előttHann Ferenc, a szentendrei művészeti életegykori legendás irányítója küldött, ami a kö-vetkezőképpen hangzott: „Tata beteg, Esztergyengélkedik, a cuccaitokat küldjétek Sümegre,a múzeum címére”. Ezt követően kerestük mega térképen, hogy merre is van Sümeg, s akönyvtáramban talált útikalauzból szereztük avárosról az első ismereteinket. Amikor megér-keztünk egy fél-, esetleg egy sümegi évről voltszó, ami úgy is alakult, hiszen a következő évtavaszán állással vártak az akkor alakult Ma-gyarságkutató Intézetbe (Később Teleki Intézet),de akkorra már nem akartam Sümegről elmenniés – mint a mellékelt ábra is igazolja – immár27 éve annak, hogy ez nem változott.

Immár nyugdíjasként mit tartanál a legfőbbteendőnek Sümeg kulturális értékeinek megőr-zésében?

Olyan kérdés, amire nehéz felelősségteljesenválaszolni. Kisváros vagyunk, méretéhez képestpáratlanul értékes épített és kultúrtörténeti örök-séggel. Kétszáz húsz éven át egyházi székhely,komoly irodalmi munkásságot (is) magukénaktudó katolikus főpapok, plébánosok emlékével,párját ritkító, mára zömmel csak emlékeinkbenlétező könyvtáraikkal. Három évszázada a bú-csújáról híres ferencesek egyik Dunántúli bázisa,és az sem mellékes, hogy az egykoron itt szolgálótudós rabbik és protestáns lelkészek szellemihagyatéka máig kitapinthatók a település életében.Jövőre ünnepeljük a sümegi középszintű oktatásszázhatvan évét, amikor olyan tanárokról és di-ákokról fogunk megemlékezni, akik munkásságukrévén a hazai tudományos, illetve művészetiéletünk nagyjai közé emelkedtek. Szellemi örö-kösei vagyunk két akadémikusnak (KisfaludySándor, Krajner Imre), a sümegi kulturális életmindenesének (Darnay Kálmán), a „biotechno-

lógia” megteremtőjének(Ereky Károly), a rosszemlékű trianoni tárgya-lások magyar titkárának (Barkóczy György), amodern hazai közigazgatás megteremtőjének(Ereky István), a pezsgőgyártás magyarországiúttörőjének (Rosty Lajos), a balatoni hajógyártáseurópai hírű mesterének (Bori Antal), a dunántúliborkereskedelem megteremtőjének (RamassetterVince), a térség pénzügyi rendszerének kiagya-lójának (Eitner József), a pálos rend emlékeinekleghíresebb kutatójának (Ádám Iván), az európaibarokk falképfestészet nagymesterének (Anton,Maulbertsch)… Mellettük neves orvosok, tanárok,iparosok, írók, jókezű fazekasok, kőfaragók,stb. sokasága teszi teljesebbé a képet. Lámcsupán néhány kiemelt példa, ha úgy tetszikegy kis ízelítő abból a széles választékból,amely a város szellemi öröksége kincsestáráhoztartozik, s amit az mostani és a minket követőgeneráció méltó módon gondozni tartozik.

Mindennek – és még mennyi minden másnak– méltó keretet biztosító város a várral koronázottsziluettje, önmagában is urbanisztikai érték hor-dozója. A történelmi Magyarország területénnem sok olyan példát ismerni, ahol a város ésszőlőhegye egy összefüggő egységet alkot, ahola falakkal kerített történelmi (nemesi) belvárosegyedülálló térszerkezettel bír, olyannal, aholaz úthálózat mindössze három térből (Udvarbíró,Kisfaludy, Szent István) áll. Van három nemakármilyen templomunk, szépséges palotánk,immár ország-világ által ismert várunk, többmint 20 kisnemesi kúriánk, rajtuk a barokk,illetve a klasszicizmus építés stílusjegyei keve-rednek, nagyon is sajátos hangulatot teremtveaz itt lakóknak, illetve az ide látogatóknak.

Szükség lenne egy alapos számbavételre, egy-fajta sillabuszra, ami „rendet vág” ebben azirigylésre méltó, ugyanakkor kissé kusza hal-mazban. Súlyozni kellene a feladatokat, kiemelveazokat, melyek a „tűzoltás” kategóriába tartoznak,illetve azokat melyek, ha azonnal elkezdenénk,akkor is csak évek múlva érnének be. Naivnakbizonyultam, amikor az 1990-es évek elejénúgy hittem, mire nyugdíjba megyek a felújítottpüspöki palota látványától fogok megválni.Meggyőződésem, hogy a város kulturális életébenradikális változást fog hozni a „teljes gőzzel”működő, megújult épület, amihez – biztosvagyok benne – a palota mögé „megálmodott”4-500 férőhelyes közösségi terem megvalósításais szükséges. A palota adottságai nem teszi le-hetővé nagyobb számú közösség egy helyiségbentörténő befogadását (legnagyobb szobája is alig90 m2), nem szólva arról, hogy a városbansincs 200-250 nézőnél többet befogadni képesnagyterem (Művelődési Ház), ami gazdaságilagis ráfizetésesnek bizonyul akkor, amikor egynépesebb társulat jön Sümegre. Szintén megol-dásra vár a Kisfaludy Emlékház működtetésénekátgondolása, profiljának megtisztítása. Jó volna

„Befejezni soha, csak abbahagyni lehet”Interjú Miklósi-Sikes Csabával

INTERJÚ


az épületet meghagyni kizárólag a költő emlé-kének, egy olyan helynek, ahol életútja és mun-kássága kellő súllyal kerülhet bemutatásra.

Megint csak azt kérdem: folytassam?A most megjelenés alatt álló életrajzi lexikonod

a helytörténet alapműve lesz. Hogyan és mikorjutott eszedbe, hogy ekkora fába vágd a fejszé-det?

A kezdet valamikor az 1970-es évek legvégéntörtént, amikor Gaál Györggyel hozzáfogtunk aHázsongárdi temető felméréséhez, amit a ko-lozsvári Korunk Évkönyv 1980-ban meg is je-lentetett. Múltunk emlékeinek azon pusztítása,amivel ott és akkor szembesültem ébresztett ráarra, hogy milyen gyarló az ember, hiszen aligkét-három generáció távlatában, mekkora szor-galommal tünteti el az elődök nyomait. Ko-lozsváron ezt egy „második honfoglalással”magyaráztam, ahol a magyar és német hangzásúneveket hordozó sírjeleket folyamatosan a román„betelepülők” neveit megörökítő sírjelekkel vál-tottak fel. De arra, hogy az anyaországban(Sümeg sem kivétel) a régi sírjelek szisztematikuspusztítása mire jó, csak sejtem, amit bölcsebb,ha megőrzök magamnak. Ezek a tapasztalatokvezettek engem erre a kutatási területre. Sümegreérkezésünk után, hamarosan a városi temetőfelmérésén dolgoztam. (Emlékszem, hogy 1989decemberében a temetőt járva hallottam a rá-dióban, hogy Romániában kitört a forradalom).A sümegi temetőről szóló könyvem 2002-benjelent meg, s az ott elkezdett életrajz-kutatásokataz óta is folyamatosan végzem. Ez egy olyanmunka, amit befejezni soha, csak abbahagynilehet.

Mik voltak a lexikon szerkesztési alapelvei?Milyen forrásbázisra tudtál támaszkodni?

Őszintén mondva, alapelvekre nem igen gon-doltam, munkám során alakult ki olyanná amilyenlett. Azt már induláskor tudtam, hogy a szárazadatoknál valamivel többet szeretnék adni azolvasónak, e mellett igyekeztem a lehető leg-teljesebb irodalmi jegyzéket is közreadni. Majdeldönti az idő, hogy mennyire alapos a gyűjtés,

avagy mennyire nem. Akkor fogom elérni célom,ha ezt a kiadványt valaki(k) még sok, általamkifelejtett névvel egészíti(k) ki. Kérded, hogymilyen forrásanyagokra támaszkodtam? Az évekfolyamán igyekeztem minden Sümegről szóló,nyomtatásban elérhető anyagot beszerezni éselolvasni. Következett a levéltárak átböngészése,illetve a helyszíni bejárások megejtése, majd azadatközlők megkeresése. Az utóbbi években azinternet az, ami csodákra képes.

Milyen újabb sümegi vonatkozású terveid van-nak?

A nyomtatás alatt álló, s remélem a városnapjára megjelenő könyvem címe: „Sümegi is-meretek tára. I. kötet. Életrajzok és családtörté-netek”, ami azt jelzi, hogy szándékom szerint –és ha az élet is úgy akarja – lesz ennek folytatásais. A második kötet a település kialakulását,építészetét, illetve épített örökségét kívánja be-mutatni, míg egy harmadik kötetben egy idő-utazást tervezek megtenni a kezdetektől napja-inkig, ahol időrendben felsorolásra kerül a várostörténéseinek fontosabb adatai és eseményei.Úgy gondolom ez a három kötet egyfajta ke-resztmetszetét fogja adni annak, amit Sümegkéntismerünk.

Kisfaludy Sándor az utóbbi évtizedekben sajnoskikerült a hivatalos irodalmi kánonból. Hogylátod, vissza lehetne oda hozni?

Biztos vagyok benne, hogy igen. A hazai iro-dalomtörténetből (főleg 1945 után) történt kire-kesztése elsősorban az adott kor szemléletvilá-gának köszönhető. Kisfaludy tipikusan a nemesivilág elvárásai szerint élt és annak szellemisé-gében alkotott. Csakhogy felette (is) eljárt azidő. Már Kazinczyval lefolytatott vitája is ezttükrözte, aki az írói tettet művészi gesztusnaktekintette (lényegében azt vallotta: van jó ésvan rossz irodalom). Ez ellentétben állt Kisfaludynézetével, aki az író munkásságát elsősorbanolyan hazafias cselekedetnek látta, melyet ahozzá hasonlóknak nem illik megkritizálni (egynemesember nem kritizál egy másik nemesem-bert). Azt is tudjuk, hogy 1945 után, az „új

típusú emberke” kialakításának lázában, ez afajta nemesi világszemlélet maga volt az elvetendőfertő. Ez azonban a felszín, ami hála Istennek,már a múlté. A sümegi költő alapjában véveegy, a magyarság iránt elkötelezett, annak nyelvétmélységesen tisztelő íróegyéniségnek számítottés számít ma is, akinek munkássága egy újfajtagondolkodást, a hazai irodalomban egy olyanújszerű szemléletet hozott létre, ami a romantikakibontakozásához vezetett.

Az utóbbi években több jeles irodalomtörténészrukkolt elő rangosabbnál-rangosabb Kisfaludykutatással. 1997-ben Debreczeni Atilla szépprózaiműveiről állított össze egy vaskos méretű, nagy-szerűen szerkesztett kötetet. Az elmúlt év őszén,Balatonfüreden A két Kisfaludy címmel rangoskonferenciát rendeztek, ahol a MTA Bölcsé-szettudományi Kutatóközpontja, az OSzK, azEötvös Loránd Tudományegyetem, a SzegediTudományegyetem és a rendező Károli GáspárReformátus Egyetem kutatóinak előadásai hang-zottak el, s melyek írásban is megjelentek. Gon-dolok továbbá Barsi Ernő és Karakas Zoltánzenetörténészekre, akik a sümegi költő és Beet-hoven kapcsolatáról írtak le, illetve mondottakigencsak jelentős dolgokat.

Hogy mit tehetünk mi ez ügy érdekében ittSümegen? Lehetőségeink tudatában, nehezentudnék elképzelni többet annál, amit Tóth Tamásáltal kiagyalt, Hunyadi Szabolcs által „kifőzött”,a Sümegi Kata által koreografált Polgári-estékKisfaludy-vacsorái jelentenek a sümegi költőszellemisége által átitatott Várcsárda családiaslégkörében. Minden tiszteletem azoké a sümegitanároké, akik az idejekorán betáplált írói isme-retek segítségével a helyi Kisfaludy-kultuszmegteremtésén fáradoznak. Említeni kell a helyisajtóban rendszeresen megjelenő Kisfaludyrólszóló írásokat, a költő szülőházában, OszkaiRéka szervezésében megtartott megemlékezé-seket. Mindenekelőtt a helyi lakosságot emelnémki, akik dicséretes módon teszik dolgukat akkor,amikor oly szép számban vesznek részt ezekena rendezvényeken. Bóra Zsolt

Minden héten szerdán este hét órakorfriss és aktuális műsorokkal.

Ismétlések szombaton reggel 8 órakor és este 19 órakor, valamint hétfőn este 19 órakor.

24 órás Képújság szolgáltatást nyújtunk, a hirdetéseket már várjuk:

[email protected]; 06 30 29 64 695.

Műsoraink hiteles keresztmetszetet nyújtanak Sümeg közéleti eseményeiről, kulturális, gazdasági,

vallási, oktatási híreiről. Adásaink első felében híradóval jelentkezünk,

ezt követően az Ablak, a város magazinja következik.A PR Telecom kábelszolgáltató S9-es csatornáján látható adásunk, illetve a

www. sumegtv.hu weboldalon is megnézhetik legfrissebb híreinket.

Sümeg Televízió szerkesztősége

ÜNNEPÜNK


Nemcsak felidézni lehet a múltat, hanem kö-zösen újra át is lehet élni.

Ez volt az alapgondolata a „60 éve történt Sü-megen - 1956-os forradalom és szabadságharcemlékére” című programnak, melynek keretébenoktóber 23-án különleges nagyszabású, szabadtéri,interaktív rendezvényt tartott Sümeg Város Ön-kormányzata együttműködve Gadácsi – SzíjjártóKanadai- Magyar Képzőművészeti Alapítvánnyala Sümeg Kisfaludy Sándor Művelődési Központszervezésében.

Sümegen történt események megelevenítéséta Gadácsi- Szijjártó Kanadai Magyar Képző-művészeti Alapítvány segítette egy elnyert pá-lyázattal, amelyet a Magyar Művészeti Akadémiatámogatott.

A rendezvény a hagyományos koszorúzássalkezdődött a Városi temetőben, ahol Nagy Józseffőesperes-kanonok mondott fohászt.

Ami ezután következett az alaposan túllépetta megszokott kereteken. Az eredeti helyszíneken,a Kossuth utcán a Posta majd a Ramassetterszobor előtt végül pedig a Kisfaludy téren ele-venednek meg a sümegi történések, ezzel is em-léket állítva a 60. évfordulónak. Az előadásbanmindenki szereplőnek érezhette magát, az egyszerűbámészkodók is aktívan részt vettek benne ahelyi és térségi lakosok, a civil szervezetek, ahagyományőrzők, a néptáncosok, a diákok,

Az 1956-os forradalom és szabadságharc em-lékének ébren tartására azt igazán különlegeseszközt választották az idén Sümegen, eredetihelyszíneken, korhű ruhákba öltözve, lódenka-bátban és svájci sapkában mintegy népfelke-lés-szerűen elevenítették meg a hatvan évvel ez-előtti október sümegi eseményeit.

Nagyon jó volt látni a résztvevők és szemlélődőksokaságát, nagyon ritka, hogy egy nemzeti ünnepekkora tömeget legyen képes megmozgatni ésbevonni az emlékezésbe.

Az ezer fős tömeg pontról-pontra izgatottankövette a megemlékezés eseményeit. Olyan voltaz egész, mint egy időutazás. Az illúzióhozpersze előbb nagyon sok munka kellett.

Bókkon Gyula tanár úr, a Rami színkör vezetőjeírta meg az 1956-os sümegi forradalmi meg-mozdulások forgatókönyvét. Aztán óriási lelke-sedéssel látott a szervezéshez, a megvalósításhoz.Szerencsésen párosult ehhez a tervhez egy pá-lyázat, az önkormányzat támogatása és a műve-lődési intézmény szakmai szervezete. És sorrajelentkeztek a civilek, felnőttek és gyerekek,akik részesei akartak lenni a nem mindennapieseménynek. Megidézték a történelmet, a városhelyszínein megelevenedtek a 60 évvel ezelőttiesemények. Itt volt a bazsi hírhozó, KisfaludyIstván, a forradalmi tanács elnöke, lelkesen azügy mellé álltak a gimnazisták, és a helybéliforradalmárok. Korabeli ruhákban, járművekkel,teljes átéléssel. Minden pont úgy, mint akkor.

A rendezvényen közreműködtek Kőrösi Csabaés Módri Györgyi a Veszprémi Petőfi Színházművészei, valamint Pintér Zoltán a 202. Lövész-hadosztály Szovjet hagyományőrző baráti kör,Rami –színkör, Balance tánccsoport, a KisfaludySándor Gimnázium tanulói, Sümeg és Bazsi la-kosságának képviselői. A rendezvény fővédnökeMiller Lajos Kossuth-díjas operaénekes volt.

Az utcaszínházi műsort követően a KisfaludySándor Emlékházban „1956-os Emlékkiállítással”várták az érdeklődőket. A meghitt hangulatú tár-laton a Magyar Emlékekért a Világban Egyesülettablókiállítása, a kort megidéző fotók, versek éskönyvek kaptak helyet.

Utcaszínházzal emlékezett Sümeg 1956-ra

ÜNNEPÜNK


Hölgyeim és uraim, Tisztelt emlékezők!

Minden nemzetnek megvannak a maga nagypillanatai. Olyan pillanatok, amelyekre mindenkiemlékszik. Fel tudja idézni, mit is csinált éppenakkor, amikor az a bizonyos nagy esemény éppenbekövetkezett. Honnan hová utazott, kit hívottfel, kivel futott össze az utcán, és más efféle aprórészletet. Az Amerikai Egyesült Államokban pél-dául ilyen volt a Kennedy-gyilkosság, vagy szep-tember 11-e. A mi történelmünkben az utolsóilyen nagy esemény, amely beleégett az akkor éltnemzedékek tudatába. 1956. októbere volt.

Egyetértenek a beszámolók abban, hogy 23-án, azon a reggelen gyönyörű szépen sütött snap, de a természet jókedve, a ragyogó idő semtudta feledtetni az iszonyatos terheket, az iszo-nyatos megpróbáltatásokat, amiket az országnakés benne a mi városunknak is az előző évekbenki kellett állnia. Sümegnek különösen, hiszenklerikális reakció fellegvárának számított.

Érezte mindenki azon a reggelen, hogy valamitörténni fog.

Hölgyeim és uraim!Azt hiszem, október 23-ára emlékezni azt

jelenti, hogy nemzeti emlékezet egy darabjátfelidézzük. Egy olyan darabját, amely a nemzethitét és akaratát egyetlen történeti képben őriztemeg. Az ilyen közös képek adják a lelki közös-séget, amely összeköt minket.

Érdemes megnézni a régi filmfelvételeket ésfotókat. Érdemes végignézni az arcokat a tüntetőtömegben. A sok tiszta szemből sugárzik a meg-könnyebbülés. Az újra megtalált igazság, az újramegtalált közösség tudata. Az látszik belőlük,hogy ez a nemzet megesküdött, történjen bármi,letépi magáról a hazugságot.

A képet talán látjuk magunk előtt, és egy kisképzelőerővel még a hangokat is hallhatjuk.

Feljegyezték az október 23-i budapesti tömeg-tüntetésen skandált rigmusokat.

Ezek a korabeli népi folklór alkotásai voltak:„Ne csináljunk mindent késve, / Nagy Imrét a

vezetésbe!”, „Munkás, diák egyet akar: / jöjjön velünk, aki

magyar!”; „Lengyelország példát mutat, / kövessük a

magyar utat!; Bem apó és Kossuth népe, / menjünk együtt,

kéz a kézbe!”;„Magyar urán, magyar kincs, / hozzá másnak

joga nincs!”;Nem állunk meg félúton, / sztálinizmus pusz-

tuljon!” (Ez utóbbi a kommunista párt 1946-os jelsza-

vának - „Nem állunk meg félúton, / reakciópusztuljon!” - a kommunisták ellen fordított vál-tozata.)

A Gerőről szóló mondóka a népi igazságérzetmegfogalmazása:

„Gerő Ernő, gyere elő, / Legyen benned annyierő, / Állj magad a bitó elé! // Elárultad magyarnépünk, / Miattad folyt drága vérünk. / Nemvaló vagy semmi másra, / Megértél az akasztás-

ra.”Ilyen volt akkoriban Pesten a nép hangja.Az, hogy Sümegen milyen volt, megtudható

ebből a mai rendhagyó ünnepünkből.Nagyon hálásak lehetünk az ötletgazdának és

a megvalósítóknak.Mert október 23 igazi szelleméhez ez a nép-

felkelés-szerű ünneplés áll igazán közel.Kedves barátaim,1956-ot is örök időkre vállalhatja bármikor és

bárki, mert az emléke tisztító és lelkesítő Nemcsak a mártírok miatt, nemcsak az egyéni

hősiesség példái nyomán, hanem elsősorban aközösség miatt.

„Akkor a hatalmas erkölcsi forrásnak egyegész nép válta a részesévé. Szinte egyik napróla másikra egy egész ország vált erkölcsössé.Törött kirakatok, utcára kirakott pénzesládákmaradhattak őrizetlenül, és senki nem nyúlt hoz-zájuk. Ez az a különös nagy erő, amire mind-nyájunknak emlékeznünk kell, hogy egy nemzetképes egyik pillanatról a másikra megtisztulni,és minden egyes ember kívánja ezt a tisztulást.1956-ban a magyarság a szabadságküzdelemmelléket ütött a zsarnokság hajóján, amelyiket ugyanbe lehetett tömni, és vízen tudott maradni, de ezta léket soha többé nem tudták igazán megfoltozni.A részt vevők úgy érezték – a bukás napjaibanis, november 4-e után, hogy most elbukunk,–deel kell jönnie az időnek, amikor a céljaink megfognak valósulni.”

Antall József, a későbbi miniszterelnök -fiatalon a forradalom aktív részese - emlékezettígy 35 év után.

A mi dolgunk is az, hogy emlékezzünk éstiszteletet adjunk.

Elsősorban a sümegi hősöknek. Kisfaludy Ist-vánnak, aki méltónak bizonyult a család legjobbhagyományaihoz. A 27-iki tüntetés összes részt-

vevőjére. Emlékeznünk kell a forradalmi ese-mények egyetlen sümegi származású áldozatáraNémet Józsefre is, aki Veszprémben halt megkatonai szolgálatot teljesítése közben. A nov. 4-iszovjet támadás hírére katonatársaival kivonultaka régi vasúti töltés mellé. Comblövést kapott,még hordágyon bevitték a laktanyába és ott el-vérzett.

Emlékeznünk kell 1956-os forradalmat követőesztelen megtorlásra is, amikor a harcokban ele-settek, a sorban állók, az egyszerű áldozatok ésa sortüzek megannyi áldozata után még százakatküldtek halálba fondorlatos bírósági komédiák-kal.

Köszönetet kell mondanunk azoknak, akikmegőrizték 1956 tiszta emlékét,és továbbadtákutódaiknak az igaz képet. Bennük élt továbbhétköznapok igaz magyar történelme, az egyszerűmagyarok millióinak története.

Felhívom a fiatalokat, hogy figyeljenek a régimesékre, mert akkor meg fogják érteni azt, hogymit jelent a történelmi, politikai és családi foly-tonosság. Az emlékezés nem szakadhat meg.Mert ez tesz minket igazi közösséggé. Igazinemzetté.

Ma is olyan időket élünk, hogy új értemetkell, hogy nyerjenek a régi szavak.

„Keresztény Magyarországot akartam, mertcsak ennek van jövője.+

A már idézett Antall József, Magyarország 40év után első szabadon választott miniszterelnökemondta ezeket a szavakat a halálos ágyán.

Ma mindez azt jelenti, hogy ragaszkodunkkell a keresztény gyökerű Európához. Mindenfélerégi és új pogányokkal szemben. Nem azértmert felsőbbrendűnek tartjuk, hanem azért, merta miénk, és mi vagyunk benne otthon. Ide kötminket ’56 tisztán ragyogó emléke is.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Végh László polgármester ünnepi beszéde október 23-án

INTERJÚ


Interjú Szerencse Károlynéval2.részTöbb ötletet is hallani a könyvtár új elhelye-

zéséről. Mi volna az ideális helyszín? Milyenelveket követnek az állomány gyarapításában?

A városi könyvtár fenntartása, az intézmény-egység működtetése, méltó helyre történő elhe-lyezése az intézmény fenntartójának, SümegVáros Önkormányzat Képviselő-testületének akompetenciája. Sümeg város vezetése komolyszándékkal keresi a lehetőséget a problémamegoldására. Az állomány gyarapítására vonat-kozóan: Sümeg város könyvtára a helyiek éskörnyékbeliek általános gyűjtőkörű, nyilvánosközkönyvtára, a város és térsége információsközpontja is egyben. Gyűjteményépítési kon-cepció kidolgozásakor az alapszintű nyilvánoskönyvtári ellátás szükségletrendszere mellettminden korosztályra kiterjedően figyelembevesszük az olvasók igényeit, és a településenműködő oktatási intézmények kéréseit. A do-kumentumtípusok napi szintű szükséges aktua-lizálása, folyamatos kötelezettség.

A település és vonzáskörzete demográfiai, gaz-dasági és kulturális jellemzői egyaránt meghatá-rozzák a gyűjtemény összetételét. Beszerzéskornagy figyelmet szentelünk arra, hogy akár iskolaifeladatok megoldásához, vagy szakdolgozat el-készítéséhez is találjanak ismeretterjesztő – tu-dományos szakirodalmat az olvasók. Ha a sajátkönyvtárunkban a kért könyv nem található,könyvtárközi kölcsönzéssel minden könyvet megtudunk szerezni. Törekszünk arra is, hogy aszépirodalmat kedvelő olvasók minél előbb hoz-zájussanak az újonnan megjelent könyvekhezpl. bestsellerekhez, kortárs magyar írók írásaihoz.

Nagyon népszerűek a hangos könyvek, azelektronikus dokumentumok, a DVD filmgyűj-temények, és a zenei anyagok gyűjteményei is.

Éves szinten szép számmal - pályázati támo-gatásokkal megerősítve - közel 700 megvásároltdokumentummal gazdagítjuk a városunk - könyv-

tárunk vagyonát. Komoly hangsúlyt fektetünka helyismereti és helytörténeti gyűjtemény ápo-lására és bővítésére. Sümeg város könyvtáraigen népszerű a lakosság körében. Mi sem bi-zonyítja ezt jobban, mint hogy a könyvtár hasz-nálók egy évben átlagosan 5000 db dokumen-tumot kölcsönöznek ki, a helyben használt do-kumentumok száma pedig 2000 db.

Örömmel számolhatok be arról is, hogykönyvtárunkban kiemelkedően óriási a vá-laszték a folyóiratok tekintetében is, hiszenaz NKA támogatásának is köszönhetően 102féle újság áll az olvasók rendelkezésére. Na-gyon fontos, hogy a könyvtár nem csak aváros szolgáltató könyvtára, hanem Könyv-tárellátási Szolgáltató Rendszeren keresztüla térség 12 kistelepülésének ellátó könyvtárais. Büszkék vagyunk arra, hogy Sümeg városkönyvtára a kifogástalan feladatellátás és asikeres programszervezői munkája által amegye egyik elismert könyvtára lett.

Hogyan foglalna állást abban a szakmai vi-tában, hogy kiszolgálni kell a közönséget, vagynevelni?

Kulturális intézmény vezetőjeként azt vallom,hogy egy település közművelődési intézmé-nyének a nevelési-oktatási intézmények és acsaládok nevelőmunkáját segíteni, kiegészítenikötelesség!

Hozzá kell járulni a tehetséges gyermekekegyéni kezdeményezéséhez, fejleszteni kell ak-tivitásukat, önművelési igényüket. Tájékoztatóelőadások szervezésével szükséges pl. résztvállalni a gyermekek pályaválasztásának elő-készítésében is. A szabadidő hasznos eltöltésecéljából folyamatosan kell biztosítani számukraértékes programokat - mozgásfejlesztő trénin-geket, tánctanfolyamokat, játékos vetélkedőket,kézműves foglalkozásokat, játszóházakat, te-matikus táborokat stb. Értékes programok szer-vezése által rendkívül fontosnak tartom mind agyermekek - az ifjúság, mind pedig a felnőttek– testi, lelki, szellemi - egészséges életmódra

nevelését is!A kultúra a művelődésre való folyamatos

igény. A kultúrát, mint értéket kell közvetíteni a

hétköznapokban. Tehát fontos, hogy a kulturálisszolgáltatások során a gyermekek, és a felnőttekfelé is jelezzük, hogy mi az érték? Ezért mindenesetben, a programok tervezésénél, kiválasztá-sánál is a minőség, az igényesség kell, hogylegyen a fő szempont.

Milyen intézményvezetői filozófiával éskonkrét tervekkel vág neki a következő 5 évesidőszaknak?

Célom az intézmény magas szakmai színvo-nalon történő működtetése, az intézmény töretlenfolyamatos fejlesztése, az esztétikus környezet,a korszerű technikai – informatikai eszköz-rendszer tovább építése. Fő célkitűzésem, hogySümeg kulturális intézménye a városhatár falaittúllépve – kiemelkedő, gazdag, színvonalaskulturális tevékenysége által - a térség, a megye,a régió meghatározó ismert és elismert kulturálisközpontja legyen. Ezáltal célom Sümeg városnépszerűsítése, jó hírnevének gazdagítása. Azelképzelések megvalósításához számítok mindenmunkatársam lelkiismeretes, gondos munkájára,a fenntartó önkormányzat, az intézmények,partner-és civilszervezetek, vállalkozók segítőtámogató együttműködésére, a lakosság a kö-zönség aktív érdeklődésére.

„A gazdag kulturális élet növelheti Sümeg vonzerejét”

ADVENTI PROGRAMAJÁNLÓ - KARÁCSONYI ÜNNEPVÁRÁS SÜMEGEN

SÜMEG ANNO


„Kisfaludy” nevére keresztelt balatoni gőzhajó története

Miklósi-Sikes Csaba

Mottó: A múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, hiszen a jelen történéseinek gyökerei onnan táplálkoznak

A 19. század első felében a balatonfüredigyógyfürdőhöz két olyan nemzeti ügyet kapcsolaz utókor melyek megvalósításában a sümegiekis kivették részüket. Ezek nevezetesen a KisfaludySándor vezette magyar nyelvű színjátszás hajlé-kának megépítése és felavatása 1831. júl. 3-án,illetve az első, „Kisfaludy” névre kereszteltbalatoni gőzhajó vízre bocsájtása 1846. szept.21-én. A névadás Széchenyi István ötlete volt,aki Kisfaludy névre gondolt, mint írta: „legyenaz aztán Sándor vagy Károly, kiket egyarántillet a halhatatlanság koszorúja”. Néhány évvelkésőbb a kortársak már csak a sümegi költővelazonosították a névadót, mert Károlynak kevésközé volt Balatonfüredhez, míg Sándort egykoronszoros szálak fűzték a Balaton-parti városhoz.Ezt látszik igazolni az 1861-63 között, a fürdőidényhónapjaiban hetente kétszer, Györök Györgyszerkesztésében megjelenő Balaton-Füredi Napló,melynek fejlécén megjelenik a Kisfaludy gőzös,háttérben a település látképével, míg középenmedálionban foglalva Kisfaludy Sándor arcképelátható.

A balatoni hajózás megteremtésének gondolataHertelendy Károlytól (1784–1861) ered, aki

1837-ben a füredi savanyúkút mellé kihelyezettun. panaszkönyvben azt írta, hogy „Gözhajóelevenittené Fűredet, Balatont, a’ Kereskedést…ha még egy gőzhajótska Kenesétűl a hidvégihídig járna s ut közben hol a Zalai, hol a Somogyipartokon utasok és kereskedők s portékák bevételevéget állapodásokat tartana, nem tsak Füred éke-sítését... de számolhatlan nyereségét is adná”.Ötletét egy olyan időszakban vetette fel, amikora Balaton jövője kapcsán megoszlottak a véle-mények. Voltak, akik a 19. század hajnalán meg-indult erőteljes gazdasági fejlődés következtében,a közlekedési viszonyok korszerűsítését és bő-vítését követelték. Az 1830-as években a dunaigőzhajózás már rohamos fejlődésnek indult,ugyanakkor a Balaton vizén a Festetics-családjóvoltából a 18. században virágzó hajózás szinteteljesen elsorvadt, s csak néhány fontosabb ré-vátkelő hely őrizte meg jelentőségét. Mindez

hozzájárult ahhoz, hogyegyesek a tó vizéneklecsapolását követeljék.A Társalkodó 1836. febr.27-én olyan „gyilkos-nak” nevezi „a nyere-séget alig hozó, haszon-talan nagy vizet”, ami„csak az elmúlt évben34 embert fosztott megaz élettől”. A viták éve-ken át folytatódtak, még1842 januárjában is arrólolvashatunk a Társal-kodóban, hogy „nincsmessze az idő, amikorle fog csapoltatni ez anagy víz”, melynek következtében közel 93 ezerhold földet lehetne nyerni, nem szólva arról,hogy a lápos mocsaras részek kiszáradásával, aföldnyerésen kívül „a tó környékének egészsé-gesebbé válása is be fog következni”. Ezekből azavaros ötletekből, a haladó szellemű zalai bir-tokosoknak és politikusoknak köszönhetően,nem lett semmi. Hertelendy is ez utóbbiak közé

tartozott. Mint inszur-gens százados – Kisfa-ludy Sándorhoz hason-lóan – részt vett a Na-póleon elleni csatábanés erről könyvet írt "Ne-mes felkelő ezredek az1809. évi győri csatá-ban" címmel. 1810-től1819-ig az egerszegi já-rás főszolgabírója,1831-től 1834-ig pedigmásodalispán volt.1834–36-ban és 1839–40-ben Deák Ferencmellett Zala vm.-ét kép-viselte a pozsonyi or-szággyűlésen, amikor

már a zalai konzervatívok vezetőjének tekintették.A szabadságharc leverése után visszavonult aközélettől. Lesencetomaji birtokán élt és ott ishunyt el 1861. nov. 5-én.

Hertelendy ötletét sokan felkarolták. A Bala-ton-melléki birtokosok mellett, John Paget, DeákFerenc, Széchenyi István és Kossuth Lajos álltennek élére. Ez utóbbi a Pesti Hírlap 1842. aug.7-i számában szorgalmazta a balatoni gőzhajózáslétrehozását. 1844-ben egy Fletscher nevű bécsivállalkozó próbált monopóliumot szerezni a Ba-latonon való gőzhajózásra, mire Hertelendy eztmegelőzendő vágott bele 1845-ben abba a mun-kába, mely végül megteremtette hajózás feltételeit.Ennek nyitányát a „Gőzöst a Balatonra” címűröpirata jelentette, amivel az élére állt annak abalatoni csoportnak, akik felvállalták e cél elérését.Rendkívül erőteljes szervezőmunkája révén mégazon év végén, 1845. dec. 27-én, sor került a

Balaton Gőzhajózási Társaság alakuló ülésére,ahol megválasztották az előkészítő ideiglenesbizottság 17 tagját, közöttük a Sümeg és környékirészvényesek toborzását felvállaló RamassetterVince nevével is találkozunk. Miután Széchenyielfogadta azt a felkérést, mellyel a vállalkozásttámogatok élére állt, a "Balatoni Gőzhajózás"című röpiratában részletesen bemutatta a várhatónehézségeket, felhívta a figyelmet a kikötők épí-tésének szükségességére, kitért a hajózásnak azidegenforgalommal, a halászattal, a vízszabá-lyozással, az iparosodással és a munkahelyte-remtéssel való összefüggéseire.

A Társaság alapszabályának tervezetét Her¬te-lendy Károly állította össze, de az 1846. ápr. 5-i

A Kisfaludy gőzös ábrázolása Szerelmey Miklós 1848-bankiadott „Balaton Album”-ában

A Balatoni Gőzhajózási Társaságrészvénye 1846-ból

A Balaton-Füredi Napló fejléce 1862-ből

közgyűlésen azt nem fogadták el, s annakmeg¬szerkesztését a korábban ügyvédi praxistfolytató Kossuth Lajosra bízták, aki ápr. 9-re elis készült vele. A Társaság első elnökének grófSzéchenyi Istvánt, alelnöknek Hertelendyt vá-lasztották meg.

A „Kisfaludy” gőzhajó fatestét az 1845. febr.1-én tartott közgyűlés határozata alapján, azÓbudai Hajógyárban kezdték építeni, míg 40lóerős gőzgépét a legelőnyösebb ajánlatot tevőangliai Penn cégtől szerezték be. A hajótestet1846 júliusában, nagy darabokra szedve, „ménesnyiigásállat által”, szekereken vontatták le Füredre.A gőzgépet Triesztig hajón, onnan – amint Eötvösírja – „nagy termetes német lovakon szállítottákFüredre. A száz meg ezer darab hajó- és géprészletott volt elrakva a parti gyepen”, míg azok össze-szerelését komáromi, óbudai és trieszti szakmun-kások végezték. A hajót a „legnagyobb magyar”55. születésnapján, 1846. szept. 21-én bocsátottáka Balaton vízére. A hajó okt. 18. és 22. közötttöbb próbautat tett Füred, Kenese, Keszthely,Badacsony, Alsóörs, Siófok érintésével, a lakosságkíváncsi tekintetei által követve, ami a választmány22-ik ülésével fejeződött be.

A lapátkerékkel hajtott, háromszáz férőhelyesutasszállító gőzösön ebédlő és könyvtár is volt.Anyagáról és méreteiről egyetlen hiteles forrásmaradt fenn, történetesen John Masjon, a hajógyárholland származású igazgatójának 1847-ben Szé-chenyihez írt levele, melyben megadta a hajóméreteit (50,29 m hosszú, 4,88 m széles és 2,74m magas) és arról is említést tett, hogy előállítá-sához 20,62 tonna vasat és 27,77 m3 fát használtakfel, ennek megfelelően a hajótest vasból, a fel-építmény fából készült.

Az első kinyomtatott menetrend szerint a gőz-hajó-közlekedés elindítását a pesti József-napivásár miatt 1847. márc. 10.-re tervezték, azonban„a 27 év óta nem tapasztalt hideg tél miatt a Ba-laton jege nem olvadt el”, ezért a balatoni gőz-hajózás első menetrend szerinti útja 1847. márc.29-én történt, amikor csak Füred, Alsóörs, Kenese,Keszthely kikötők és Boglár, Fülöp, Badacsony,Fonyód feltételes megállók vannak feltüntetve,míg az 1847. májusi és június-júliusi menetrendbenmár Szántód is szerepelt. Ahol nem készültek elidőben a kikötővel, ott ladikon szálltak be és kiaz utasok.

A Balaton Gőzhajózási Társaság 1847-ben kishaszonnal kezdte meg a működését, majd vesz-teségessé vált. Érthető, hogy a részvényesekegyik része a Kisfaludynak a Dunára való elvitelétkövetelte. Számukra a haszon volt a fontosabb,ezzel szemben Hertelendyék számára a Balatonés a Kisfaludy elválaszthatatlan volt. Hertelendysejtette: gőzhajózás lesz a Balatonon, osztalékaligha. Tovább tetézte a gőzhajózás nehézségeit,hogy a szabadságharc ideje alatt a menetrendszerinti járat nem üzemelt, a hajót kizárólag ha-dászati célokra engedték használni, majd az1860-as évektől a kiépülő Déli vasút orozta el ahajótól a balatoni kereskedelem fellendítőjénekszerepét. 1863-tól a Kisfaludy már csak Siófokés Balatonfüred között ingázott, a vasútonérkezett vendégek nagy része nem igen akartmár továbbmenni Siófok városából. A Balaton

hajózás egyre kevésbégazdasági célokat szol-gált, jelentősége foko-zatosan a szórakozás, asportvitorlázás és a tu-rizmus terére terelődöttát. Ehhez kapcsolódikegy másik nevezetesszárazföldi hajószállítás,amit 1866-ban jegyeztekfel. Ebben az évbenugyanis a nagy gróf fia,Széchenyi Béla, a se-kélyesedő Fertő tóról aBalatonhoz szállíttattaapja Kisfaludy Sándorversbeli Himfyjéről el-nevezett vitorlását, me-lyet a szakma a sport-vitorlázás kezdeténektekint. (A különös, tízlovas menet képét egyősfotó is megőrizte).

1869-ben a Kisfaludymég vastestet kapott, deígy is csak 1887-ig bírtaa szolgálatot, amikorműszaki állapotára hivatkozva, kivonták a for-galomból, ami hanyatlást hozott a turizmusra,aminek leginkább Balatonfüred és a Tihanyi-apátság volt a vesztese. Igaz, akkor már szerve-ződőt az 1888-ban megalakult a BalatontaviGőzhajózási RT., amely hamarosan több hajót isüzemeltett a tavon.

Emléke élénken élt a Balaton szerelmesei kö-reiben, mígnem 2012 tavaszán megfogant azötlet, hogy megépítik a Kisfaludy gőzös mását.Az újjászületett Kisfaludy első alkalommal 2015.júl. 6.-án futott ki utasokkal a fedélzetén a bala-tonfüredi kikötőből. A Duna Múzeum vetítőjében,pedig megtalálható a Kisfaludy 1:50-hez méret-arányú makettje.

A Kisfaludy gőzösről fennmaradt legkorábbi

ábrázolások az 1846-1852 közötti évekből a Ga-ray- és Szerelmey Miklós-féle metszeteken kívül,néhány kezdetleges ábrázolás is fennmaradt. Azegyik a Balatoni Gőzhajózási társaság 1846-tólhasznált pecsétjén, illetve az akkor kiadott rész-vényeken láthatók. Hasonlóak a gőzhajó menet-rendjén, vitelbér-táblázatán és meghívóján láthatóminiatúrák. A Szerelmey-féle metszetet használtafel Raimann Rudolf az általa az 1860-as éveklegelején kiadott albumának egyik Füredet áb-rázoló metszetén, ahol a kőnyomatot romantikus,díszes keret övezi. Balra magyar nemes, jobbraegy paraszt áll. A négynyelvű címszalagok in-dákkal és levelekkel díszítve. Alul koronásmagyar címerrel, felül Zala vármegye és a tihanyiapátság címerével.

Balatonfüred látképe. Raimann Rudolf kőnyomata 1860-as évek elejéről

SÜMEG ANNO


A Kisfaludy gőzös kicsinyített modellje a Duna Múzeumgyűjteményében


A sümegi Kisfaludy Sándor Gimnáziumban évek óta magas szintű ide-gennyelvi oktatás folyik. Sok diák választja a nyelvi előkészítő évfolyammalinduló képzést ebben a nagy múlttal rendelkező intézményben. Az utóbbiidőben az angol nyelv fokozott érdeklődést kapott, a diákok nagy számbanszereznek középfokú vagy akár felsőfokú nyelvvizsgát is, vagy vállalják azemelt szintű angol érettségi vizsgát. Szakköri keretben lehetőség vanspanyol vagy akár olasz nyelv tanulására is, de a második fő nyelv a német,amely kissé háttérbe szorul az angol mellett. A gimnázium tanárai úgygondolták, hogy szükség van a német nyelv népszerűsítésére.

Vargáné Czobor Andrea tanárnő ötletét egy „oktoberfest” rendezvény

szervezésére az iskolavezetés szívesen támogatta. A programban németanyanyelvi segítő, Herbert Shale is részt vállalt. A német nyelvi országismeretifeladatok mellett az igazi német oktoberfest fesztiválhangulatot idézte aziskola udvarán elhelyezett sátor, sörpadok, kapható volt virsli-kolbász ter-mészetesen alkoholmentes sörrel, és mindezt a német folklór megjelenítésévelélő zene és tánc is kísérte. Harmonikán közreműködött Monostori István,az intézmény zeneiskolai intézményvezető-helyettese. A program elsődlegescélja, hogy közelebb hozza a diákokhoz a német nyelvet, hiszen az iskolanem titkolt célja, hogy a tehetséges tanulók angol és német nyelvvizsgávalzárják sümegi gimnáziumi tanulmányaikat.

Oktoberfest a gimiben

Otthonában játszott október 22-én a Sümegi Röplabda Egyesületférfi csapata. Első technikai időnél még csak 8:6 volt az állás, de ahazaiak 2 jó blokkal és Soós nagyszerű nyitássorozatával 14:6ranövelték előnyüket. A pontgyártásba Vlad Kotin is beszállt, DolgosAttila pedig ász értékű nyitásaival 19: 9-re változtatta a pontarányt. Asümegiek lendületesen játszottak, Madár jó védekezése, Kaposi bombaütése, majd Iván blokkja után a Pécs végleg megadta magát. Első szettSzabó sáncával ért véget: 25:12

A második részben magabiztosan folytatta és saját játékát játszhattaa hazai csapat. Első technikai időnél 8:2. Dolgos és Soós itt ismagabiztosan jól nyitott, Kaposi már a hátsó sorból is támadott.16:8-nál már a fiatalok is szerephez juthattak. Nagy feladó, Dóber center,Sárközi átló poszton bizonyíthatott. A vendégek fogadásai egyre bi-zonytalanabbak lettek, és Soós nyitásban ismét nem ismert kegyelmet,így a második etap is 25:12 végződött.

A harmadik játszma elejét hosszú labda menetek és kissé visszaesetttámadójáték jellemezte.8:6 után Kaposi bal kézzel ütött, majd Dolgosmásodik érintésre kétszer is beütötte a labdát. 16:10 a PEAC remény-vesztetten küzdött, de Soós Újabb nyitássorozata után Iván blokkjávalvéget ért a mérkőzés. 25:13

Sümegi RE-PEAC 3:0 (12, 12, 13)Sümeg: Kaposi Tamás, Soós András, Vlad Kotin, Dolgos Attila,

Szabó Gergely, Iván Bence Csere: Madár Máté, Hartinger Zoltán(liberók), Nagy Péter, Sárközi Kálmán, Dóber Kristóf, Illés Tamás,Óhidi Roland Edző: Mészáros Péter

Mészáros Péter: a meccs előtt azt kértem, hogy figyeljünk a nyitásraés a fogadásra. Ebben most magabiztosak voltunk és rá tudtuk erőltetni

saját játékunkat az ellenfélre. Jó volt a mezőnymunka, sokat fejlődötttámadójátékunk. A csapat elindult egy jó úton. Jó szellemben, maga-biztosan játszott. Köszönjük a szurkolók segítségét, nagyszerű hangulatotteremtettek számunkra.

Juniorcsapat tovább folytatta nagyszerű sorozatát. Sümeg -PEAC3:1

Sümeg: Nagy Péter, Madár Máté, Illés Tamás, Dóber Kristóf, ÓhidiRoland, Iván Bence, Sárközi Kálmán (liberó) Edző: Kaposi Tamás

Szombaton a sümegiek női csapata is pályára lépett a DunántúliAmatőr Bajnokság első fordulóján. Sümeg-ZTE 3:2

Sümeg-Tata 3:0

Kitűnő játék, fölényes győzelem

2016 januárban elnyerte az ökoiskola címet a sümegi KisfaludySándor Gimnázium. Ennek megfelelően minden évben megrendezésrekerül egy többnapos rendezvénysorozat, amely a környezetvédelmet,egészséges életmódra való figyelemfelkeltést célozza meg.

Idén októberben három napon keresztül lehettek részesei a diákokilyen jellegű rendezvényeknek. Volt egészségnevelési, környezetvédelmiverseny és tanulmányi kirándulás. Felhívtuk a figyelmet a helyestáplálkozás fontosságára, az egészséges ételekre, a klímaváltozásveszélyeire, valamint a lokális problémákra. A tanulmányi kiránduláskeretén belül Gönyűre látogatott el 39 diák, ahol a kombináltciklusúgázerőművel ismerkedtek meg, majd belülről is megfigyelték aBőny melletti 14-es szélerőművet. A kirándulást egy kenutúrávalzárták a Dunaszigeten, ahol egy 4 km-es „vadvízi” evezés utánsikeresen szárazon partot ért mindenki. Tavasszal újabb versenyekkel,kirándulásokkal, előadásokkal bizonyítjuk majd, hogy méltóakvagyunk az ökoiskola cím elnyerésére. Köszönet a szervezésbennyújtott segítségért Gombási András és Nagy Balázs kollégáimnak,A. Tóth Lajosnak, a Zöld béka újság szerkesztőjének, Szalai Editintézményvezető-helyettesnek, valamint az összes szponzornak,akik támogatták rendezvényeinket.

Újabb ökohét a Kisfaludyban

INZÉZMÉNY HÍREK

INZÉZMÉNY HÍREK


Caritas Hungarica Díjat kapott a segélyszervezet országos ünnepségénNémeth Imréné, a karitász sümegi csoportjának a vezetője.

Elismerés a Caritas sümegicsoportvezetőjének

A naptári ősz szeptember elsején kezdődik és három hónapot foglalmagába (szeptember, október, november). Az ősz a színek évszaka. Ebbenaz időszakban a nappalok rövidülnek és az időjárás fokozatosan fordulegyre hidegebbre, szelesebbre és csapadékosabbra Az októberi hónap arégi nyelvezet szerint a Magvető illetve a begyűjtés havának számított.

A lombhullató növények levelei elsárgulnak, elvörösödnek, átmenetileggyönyörű színpompába borítva a természetet, mielőtt elszáradnak és le-hullanak a fákról. Míg tavasszal a zöld, a kék és a harsányabb színek ér-vényesülnek, addig ősszel a legdominánsabb a vörös, a barna és a sárga.Ezek a szenvedély, a termékenység és a föld színei. Az őszi évszaknyugodt, de korántsem mondható unalmasnak. A nagy kirándulások ésegyben felfedezések ideje, a természet ilyenkor új „ruhát ölt”, beérik aszőlő és ezáltal a borospincék is megtelnek élettel. Ételeinkben isfolyamatosan fellelhetők az őszi évszak jellegzetességei. A sütőtök, szőlő,alma, gomba, cékla, dió, szilva, gesztenye, mind-mind olyan alapanyagok,amelyekből igazi egészséges, vitamindús ételek készíthetők. Ilyenkor vanideje a befőzésnek és lekvárkészítésnek is, hiszen egyes gyümölcsökekkor érnek be. Októberben érkezik meg a vénasszonyok nyara –másképpen indián nyárnak is nevezik – ami egy nagyon szép időszakminden évben. Intézményünk minden nevelési évben az évszakok válta-kozásával Galéria megnyitót szervez. 2016. október 13-án, csütörtököndélelőtt zajlott a Napocska csoport tagjainak a szereplésével az ősziGaléria megnyitó. A rendezvény kiállítását az óvoda csoportjainakmunkáiból állították össze. Az évszakot bemutató, utánzó mozdulatokkalkísért versek, mondókák és dalok sorakoztak fel a műsorban. Az óvodás

gyermekcsoportot Szántó Ferencné és Balogh Ildikó óvodapedagógusokkészítették fel.

A megnyitó szervezői minden alkalommal felkérnek egy személyt,hogy mutassa be egy rövid kiállítás erejéig az egyéni saját kezűlegkészített munkáit. Ez alkalomból Szász Ildikó volt a meghívott vendég,aki a gyöngyékszerein és egyéb kézműves termékein keresztül ismertettemeg a gyermekeket az általa oly kedvelt időtöltéssel! A kis csoport aműsor végén a kiállítónak virággal köszönte meg a részvételt és avendégeket gyümölcstálas kóstolóval kínálta!

Őszi Galéria megnyitó a Kompanik Zsófia Óvodában

Operakaland - kultúrkaland2016. október 4-én Budapestre utaztunk az Erkel Színházba. Puccini

Bohémélet című operáját néztük meg, ami a szerelemről, a szeretett emberelvesztéséről szólt. A színészek végig olaszul énekeltek, de ez nem voltprobléma, mert kivetítőn mutatták a magyar szöveget, illetve a házmestertjátszó színész az előadás előtt elmondta, hogy mit fogunk látni. Úgy tűnt,övé a házigazda szerepe is, egy picit „ráhangolt” mindenkit az előadásra. Adíszlet nagyon ötletes volt, kifejezően mutatta a korabeli bohém Párizst. Afőszereplőkön kívül egy gyerekkórus is énekelt, ezzel nagyon mozgalmassátették a felvonást, igazi karácsonyi vásárt varázsoltak elénk. Érdekes volt,hogy mennyire modernizálták a darabot a könnyebb érthetőség kedvéért,például az énekekben szereplő szerelmi zálog főkötő helyett egy kalapothasználtak. Az opera végén az egész színház őrjöngött, fütyült és tapsolt. Aszíndarab mindenkinek nagyon tetszett. Úgy gondolom, hogy ez a kirándulása kulturális programon felül egy jó kis "csapatépítő" lehetőség is volt,hiszen négy különböző osztályból mentünk (9.Ny, 9.C, 10.A, 11.A), de akirándulás végére megismertük egymást. A hosszú utazás, a sok nevetés, aszabad program délután szintén sok élménnyel gazdagított minket.

Vargáné Czobor Andrea

GASZTRO-SAROK


Ismét beköszöntöttek a borús, szomorkás, ko-rán sötétedős napok. Ilyenkor gyakrabban ül ösz-sze a család egy finom meleg tea, forralt bormellé beszélgetni, a gyerekekkel többet társas-játékozunk, kártyázunk. Ilyenkor esik igazán jóla puha, házi, egész lakást beillatosító kelt tészta.Nagyanyáink értették ennek az igazi művészetét,de azt gondolom, hogy egy csepp odafigyelésselés jól megválasztott alapanyagokkal mindenki akelt tészták királynője lehet. Mondanom semkell, hogy a kenyérsütő gép dagasztó programjaa legtökéletesebb választás, de ha valaki kézzeldolgozza ki a tésztát, az még nagyobb elismeréstérdemel. Amire mindig figyeljünk, hogy a hoz-závalók szobahőmérsékletűek legyenek, a ke-lesztést ne sürgessük, és a sütés hőfokát pontosanbetartsuk. Ha ezekre ügyelünk, biztosan sikertaratunk! A mostani alkalommal is, mint ahogyazt megszokták a kedves olvasók, családom ked-venc kelt finomságainak receptjét osztom megÖnökkel. Ismerjük meg a tökéletes bukta titkát,a legfinomabb kemencés lángos, avagy a tökipompos rejtelmeit, illetve a tökéletes parti kenyér,a melegszendvicskenyér receptjét (Limara re-ceptje nyomán).

Ízes bukta, ahogy mindig sikerül…Hozzávalók:

60 dkg finomliszt3 dl tej6 dkg olvasztott vaj (NEM margarin!!!)3 ek. kristálycukor2 tojás sárgája2,5 dkg élesztő, sóvágható, sütés álló lekvár kb. 25 dkg1 tojás a bukta lekenéséhez

Elkészítés: A tejet picit meglangyosítjuk és el-keverjük benne a cukrot, majd beletördeljük azélesztőt és hagyjuk 10-15 percet pihenni, addigelőkészítjük a többi hozzávalót. Ha van otthonkenyérsütőjük, abba beletehetik az összes többihozzávalót, ha nincs, egy nagyobb tálba készít-sünk össze mindent. Ha felfutott az élesztő, adjuka többi kimért alapanyaghoz és addig dagasszuk,amíg sima, tökéletesen egynemű tésztát nem ka-punk. Ha géppel dolgozunk, akkor könnyebb adolgunk, hiszen akkor csak bekapcsoljuk a da-gasztó programot, és készen is vagyunk. A tésztátradiátor közelében kelesszük duplájára (kb. egyóra). Lisztezett felületre borítsuk a tésztát, majdsodrófa segítségével nyújtsuk kb. 0,5-1 cm vas-tagságú négyzet, vagy téglalap alakúra. Dere-lyevágó segítségével vágjunk nagyjából 8x8 cm-es négyzeteket a kinyújtott tésztánkból. Alekvárunkat célszerű a felhasználás előtt felsze-letelni négyzetes hasábokra, hogy valamivel rö-videbb legyen a tölteni kívánt tésztánál. Mindenkis négyzetre helyezzünk egy-egy lekvár csíkot,majd egyszerűen csavarjuk fel, mint a rétest.Nem kell a végeit külön bezárni, nem fog kifolynia töltelék. Ebből a mennyiségből egy 25*35 cm-es tepsit fogunk megtölteni, amit használat előttalaposan bekenünk vajjal (itt sem margarint hasz-nálunk) és ebbe egymás mellé sorakoztatjuk abuktáinkat jó szorosan. Ha megtelt a tepsi, leta-karjuk újabb 30 perc pihenés erejéig. 10 perccel

a pihenés vége előtt kapcsoljuk be a sütőnket,hiszen fontos, hogy kellően felmelegedjen. 180fokra állítsuk és alsó-felső légkeverésre villany-sütőnél, gáztűzhely esetén 4-es fokozatra. Mielőttbetesszük a sütőbe, egy egész tojást verjünk fel,kenjük le vele a buktákat, amik szépen össze-keltek. 20-25 perc alatt arany barnára sül a teteje,és kész is a mennyei buktánk. Várjunk vele egykeveset, mert a lekvár nagyon forró a belsejében.Langyosan tálaljuk!

Töki pompos - avagy a legfinomabb kemen-cés lángos/langallóHozzávalók (tésztához):

60 dkg finomliszt3 db közepes méretű burgonya (kb. 35 dkg,nem kell mérlegen kimérni)2,5 dkg élesztő2,5 dl víz2 kk. só2 kockacukor5 dkg vaj és 3 ek. olaj a tepsi kikenéséhez

Feltéthez: (bármi, amit otthon találunk, illetveamit szeretünk)

2 nagy fej lilahagyma15 dkg kockázott bacon10 dkg füstölt kolbász3 gerezd fokhagyma1 nagy tejfölsó, bors20 dkg reszelt trappista, vagy füstölt sajt (deel is hagyható)További lehetőségek juhtúrós kapros tejföllelgazdagított feltét, esetleg csak baconnel vagycsak kolbásszal megszórva a hagymán és atejfölön kívül. Gyerekbarát módon tehetünkrá virslit, kukoricát, aki szereti gombával istovább gondolhatja a történetet.

Elkészítés: A burgonyákat héjában puhára főz-zük, majd melegében áttörjük krumplinyomónés hagyjuk kihűlni. (ezt akár előző nap is elké-szíthetjük) A vizet meglangyosítjuk, és a két cuk-rot oldódásig keverjük, majd beletördeljük azélesztőt. Hagyjuk 15 percig felfutni, addig egynagy tálba tesszük a lisztet, sót, és a krumplit,valamint előkészítjük a feltéteket. A fokhagymátmegtisztítjuk, és a tejfölhöz adjuk finomra re-szelve, sózzuk, borsozzuk. A hagymát a baconnelés a kolbásszal együtt elkezdjük egy serpenyőbenhevíteni. Pár perc után hozzáadjuk a fokhagymástejfölt, és azzal együtt is jól átmelegítjük. Fel-használásig pihentetjük. (Ezt is el tudjuk készítenielőző nap, ha vendég jön a házhoz) Az össze-melegítés teljesen el is hagyható, és minden nyer-sen is kerülhet a lángosunkra, a minőségén egyiklehetőség sem fog változtatni. Tehát felfutott köz-ben az élesztőnk, amit a lisztes, krumplis, sósszárazanyagokhoz öntünk. Addig dolgozzuk kikézzel a tésztát, míg szépen egyneművé, könnyenformázhatóvá válik. Ha vizesebb a burgonyánk,akkor lehet még lisztet adni hozzá, ha lisztesebba krumpli, akkor pár ek. vízzel lehet könnyítenia tészta textúráján. A lényeg, hogy sima, rugal-mas, könnyen formázható puha tésztánk legyen.

Ha ezzel megvolnánk, meleg helyen kétszeresérekelesszük. Ekkora mennyiségből vagy egy nagygáz tepsi méretű, vagy két kisebb tepsi langallónklesz. Én a sütőpapír híve vagyok, itt mégsemhasználom, hanem először kikenem vajjal a tep-siket, majd a biztonság kedvéért vékonyan olajjalis bekenem, így ropogósra sül az alja, és nemszárad ki a tészta. Ha megkelt a tésztánk, akkor atepsibe/tepsikbe egyenletesen belenyomkodjuk atésztánkat, villával megszurkáljuk, és gáz sütőesetében 4-es, villany sütő esetében 180 fokraelőmelegített sütőbe tesszük a tésztát 5-7 percre.Kivesszük, megkenjük a tejföllel, hagymával, ba-connel, kolbásszal, vagy az összemelegített fel-tétünkkel, a végén mehet rá a sajt, és visszatesszüka sütőbe újabb 10-15 percre. Langyosan tálaljuk!

Melegszendvicskenyér(http://www.limarapeksege.hu/2013/01/me-legszendvicskenyer.html)

Hozzávalók (tésztához):50 dkg finomliszt3 dl víz2,5 dkg élesztő3 dkg olvasztott vaj2 tk. só1 kockacukor

Töltelékhez: bármilyen szalámi, ami van otthon,amit szeretünk

kolbászsok-sok sajt (akár több féle is)de lehet bele tenni kukoricát, lesütöttgombát, bacon szeleteket, megmaradtsülteket vékonyra szelve, stb.

Elkészítés: A vizet meglangyosítjuk, elkeverjükbenne a cukrot, majd belemorzsoljuk az élesztőtés hagyjuk 10 percig felfutni. Az élesztős vizetösszekeverjük a liszttel, szükség esetén kevésliszt, vagy víz adható hozzá. A végén rugalmas,könnyen kezelhető, nagyjából pizzához hasonlótésztát kell kapnunk (természetesen itt is dolgoz-hatunk géppel is). Letakarva meleg helyen félórán át pihentetjük. Közben előkészítünk egykenyérsütő formát, és kibéleljük mindenhol sü-tőpapírral. A megkelt tésztát 2-3 mm vastagsá-gúra nyújtjuk lisztezett felületen, majd fogjuk aformánkat és a legkeskenyebb oldalára állítjuk,hogy felfele tudjunk benne építkezni. Egy rétegkenyértészta, arra rá egy szelet szalámi, sajt,majd ismét kenyértészta, kolbász, sajt, kenyér-tészta, … ezt addig folytatjuk, amíg tele nemlesz a formánk. Tetejét megkenjük felvert tojás-sal, megszórhatjuk magokkal, és újabb fél óránát pihentetjük szobahőmérsékleten. Ez után aszokásos 4-es fokozaton gáz sütőben, villanysütő esetén, 180 fokon, alsó-felső légkeverésensütjük 38-42 percig. Langyosan tálaljuk!

Remélem, a fenti receptek közül valamennyitkipróbálják, hiszen mindegyiket lehet a családízléséhez igazítani úgy, hogy bárki meglelje aneki leginkább megfelelőt! Legyen szó hétvégiközös uzsonnáról, vagy vendégségről akármelyikfenti recepttel siker és elismerés koronázza majda munkánkat. Jó sütögetést kívánok Önöknek éstermészetesen jó étvágyat hozzájuk!

Végh Beatrix

Pihe-puha kelt tésztacsodák a hűvös hónapokra

Miért nem akar a Jobbik főiskolát Sümegen?

A napokban olvastam Rig Lajos országgyűlési képviselőírásbeli kérdését, melyet Kövér Lászlónak az országgyűléselnökének nyújtott be, mely így szólt: „Mi folyik itt Sü-megen?”

Ennek tárgyaként a következőket tartalmazta:„Bízva abban, hogy a Kormányzat célja a felsőoktatásban

részt vevők igazi értékekhez és tudáshoz juttatása, a kö-vetkezőket kérdezném tisztelt Miniszter úrtól : Nyújtotte be - ha igen, mikor - a tatabányai székhelyű EDUTUSfőiskola és a Sümegi Közszolgáltató Kft. közösen nyil-vántartásba vétel és működési engedély kiadása céljábólkérelmet a sümegi székhelyű Közösségi FelsőoktatásiKépzési Központra vonatkozóan? Továbbá, rendelkez-nek-e az illetékes miniszter előzetes jóváhagyásával?Törölte-e az Oktatási Hivatal a Közösségi FelsőoktatásaiKépzési Központ nyilvántartásából a sümegi székhelyű(Kossuth u. 2.) John Henry Newman Felsőoktatási Köz-pontot, és a működési engedélyét visszavonta-e?”

Felmerül bennem a kérdés, hogy Rig Lajos, aki egész-ségügyi szakpolitikussá avanzsált, jelen pillanatban azoktatásügyi szakpolitikus címért lép e most ringbe. A fő-iskola körüli tevékenysége már abba az irányba mutat,hogy célja nem más, mint megakadályozni Sümegen egyfőiskolai képzés megvalósulását.

Mint az ismeretes Rig Lajos a térség országgyűlési képvi-selőjeként 2015 decemberében interpellációjában csatlakozvaa balliberális sajtó szintén áskálódó tevékenységéhez Ker-tész-Bakos Ferenc diplomájának hitelességét vonta kétségbea John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központ, Sü-megen tervezett közösségi főiskolai képzésével kapcsolatban,

holott a diplomától függetlenül működött volna az intézmény.Tehát már akkor is nyilvánvaló volt, hogy Sümeg és aképzés lejáratását célozza politikai indíttatásból.

Rig Lajos képviselőtől olvastam arra vonatkozólag in-ternetes fórumon hozzászólást a témához, hogy neki lettigaza, hiszen botrány alakult ki a képzést kivitelező in-tézmény körül. Vajon mi vezethetett idáig? Rig Lajosmár 2015 decemberében tudott arról, hogy 2016 júniusábanKertész-Bakos Ferencet feljelentik csalás és sikkasztásgyanújából? A sikkasztás ügyében pedig továbbra sincsbírósági ítélet legjobb tudomásom szerint.

Itt el is érkeztünk az Edutus főiskolához. Rig Lajosfőiskolai végzettség hiányában lehet egészségügyi szakpolitikus,minden szakmaiságot nélkülözve, mégis a felsőoktatásértékeiért aggódik? Nem álszent dolog ez? Néha felmerülbennem egy régi ígérete a képviselő úrnak, miszerint ő első-sorban az emberek érdekeit fogja képviselni, nem a pártjáét.Mégis mikor átvált oktatásért aggódó szakpolitikussá, felmerülbennem az is, hogy pártja által vezényelt leveleinek nagyrészét nem is érti, a pártoktatásban hallottakat közvetíti.

Nézzük az Edutust. Az államilag elismert nem államifelsőoktatási intézmény tatabányai székhelyén 1992-benkezdődött meg az oktatás. A Modern Üzleti TudományokFőiskoláját üzemeltető alapítványt pedig 1990-ben hívtákéletre, tehát több mint két évtizedes múlttal rendelkezik,Rig Lajosnak mégsem tetszik. Olyan kiváló személyeketképeztek az intézményben, mint Szabó Gabriella olimpiaibajnok kajakozó vagy épp Decker Ádám Európa bajnokvízilabdázó, de lehetne még sorolni.

Legjobb tudomásom szerint az Edutus Főiskola 2016.

szeptember 30-án nyújtotta be kérelmét az Oktatási Hivatalhozés már csak az oktatásért felelős államtitkár jóváhagyásáravár a nyilvántartásba vételhez. A Sümegi Önkormányzatbiztosítja az épületet, és fizeti a rezsi egy részét, az Edutuspedig fizet a helyért és amennyiben az Oktatási Hivatal jó-váhagyja, megindulhat a jelentkeztetés. Ráadásul úgy tudom,hogy Sümegnek kifejezetten jó képzésformákat indítanának,mivel a gazdaság menedzsment egy kastélyturizmus spe-cifikációs képzéssel lenne egybekötve.

A leírtak alapján, csak arra tudok következtetni, hogyRig Lajost nem az emberek érdeke, hanem Önös politikaipártérdekek vezérlik, mikor ismételten szaktudás nélkül afőiskola ügyét egy ilyen félrevezető címmel bírált írásbelikérdéssel próbálja becsmérelni: „Mi folyik itt Sümegen?”

A fentiek tükrében meg tudom érteni Végh László pol-gármester urat, hogy egy olyan személynek, aki az általaképviselt város érdekeit figyelmen kívül hagyja, azt rosszszínben tűnteti fel, nem óhajt helyet biztosítani a városházán.

Rig Lajos országgyűlési képviselőnek mikor hívja felvalaki a figyelmét, ha beruházásokat, munkahelyeket,színvonalas programokat, sikeres pályázatokat, pénzt nemtud a térségbe hozni, akkor legalább ne akadályozzaazokat, akik helyette is elvégzik ezt a feladatot?

Rig Lajos országgyűlési képviselő, mikor óhajtja betartaniaz ígéretét, miszerint az embereket képviseli első sorban?Szeretnénk végre látni, hogy a parlamenti felszólalásokonkívül, kézzel fogható dolgokat is letesz az asztalra. Azértsenkinek nem jár vállveregetés, mert bejár a munkahelyére.Vegye tudomásul annak, aki bejár a munkahelyére, de nemtermel, nem veszi senki hasznát. Ezt hívják sajnos úgy, hogyjárulékos veszteség, de az nem működik hosszú távon.

Szakonyi Balázs, a Fidelitas tapolcai alelnöke

OLVASÓI LEVELEK


Tisztelt Szerkesztőség!

A szerződésbontás háttere c. Sümeg ésVidéke Új Évfolyam 2. szám 2016. augusz-tusi szám című cikkel kapcsolatban, kívánokreagálni a tények tükrében „Egy szerződés-bontás háttere a szolgáltató szemszögéből”címmel.

Tekintettel arra, hogy Önök pontokbaszedték a velem kapcsolatos kritikákat ígyén is valamilyen sorrendben pontokba szed-tem a válaszaimat.

- Járóbeteg szakrendelés pszichiátriaigondozási óraszámát, heti 29 óráról hirtelen– szakmai egyeztetés nélkül- a vezetés 6órára csökkentette.

- A szakorvos a MEP-el kötött szerződésórára való lebontás során 2013-tól 14 órátólkülső gondozást végzett és ebben az időbenírta meg a szakvéleményeket, ld. szerződésiMPT és szakma szerint.

- Úgy gondolom – mivel legkevesebbóradíjam volt a rendelőintézetben(2900Ft/óra) szemben a többi kolléga duplabérével és becsülettel elláttam a feladatomat– velem a páciensek elégedettek voltak, úgygondolom a fizetést megérdemeltem, de er-

ről az intézetvezetés tudott.- Ha az OEP túlteljesít és emiatt levont

illetve visszavont adott összeget, ezt közölnikellett volna a szolgáltatónak a szerződésszerint. Nem történt meg!

- Az bárki számára belátható, hogy egy-szerre egy programba lehet belépni, és hacsak gyógyszerírás történik (köszönés, kér-dés, írás, nyomtatás) az több mint 2-3 perc.

- A szakorvos nem ellenezte az óraszámváltozásokat, írásbelileg bizonyítani tudom,hogy 3x írásban tettem javaslatokat, meg-oldási lehetőségeket! Nem került válasza-dásra sem!

- A hosszú várólista az előkészítetlen in-tézkedések miatt jött létre. (jelenleg a tudo-másom szerint rosszabb a helyzet pl: neu-rológia) Nem értesítették időben sem abetegeket, sem a háziorvosokat.

- Mivel valóban – a párhuzamos előjegy-zések miatt – mivel az előjegyzés papírontörtént, meg gépen is, de a papíron való elő-jegyzés gyakran az igazgatói szobában volt(igazolni tudom) – hosszú volt az előjegy-zés, pár alkalommal reggel 8-tól 17 óráig

egyfolytában rendelés volt- kérdezném kidolgozik és vállal felelősséget ilyen esetbenbérmentesen? A munkavégzés megtörténtés az igazgatás tudott róla és beleegyezett.

- A területen kívüli betegek ellátása a ko-rábbi igazgatással való megegyezés kapcsánfolytatódott az új vezetésnél is. Érdekes ezkét évig nem volt probléma, nem tiltottákle. (ezt törvény szabályozza)

- A hisztérikus légkör a szülész- szemész– kardiológus – belgyógyász – diabetológus– orvosok távozása, a rtg. asszisztens fizi-oterápiás asszisztens, gyógytornászok,gasztroenterológus asszisztens, majd sze-mélyem távozása után összességében ala-kult ki.

- Örülök, hogy a betegeim nagy többségekiállt mellettem, ezúton is köszönöm. Ez isarra utal, hogy meg voltak elégedve velem.

- Valóban akadozott a betegellátás, mivela váltás itt sem volt előkészítve (ÁNTSZnem tudott a változásról, innen kellett volnakijelölni a helyettes orvos nevét, a betegel-látás helyét idejét). A vezetés részéről e fon-tos teendő „elfelejtődött” (ez is igazolható)

a felelősség az ellátás akadályoztatásáértegyértelműen a vezetést terheli.

- A sürgős esetek ellátása nem szenved-hetett kárt, hisz a háziorvos jogköre, hogy asürgős ellátást bárhol kezdeményezze (SBO,kórházi osztály).

- Az a véleményem, hogy könnyű nyilat-kozni, hogy „Együttműködés teljes hiánya”vezetett a szerződésbontáshoz, én úgy gon-dolom, hogy ez fennállt, de fordítva! A BTvezetése nem tudta – többszöri eredmény-telen (igazolt) kísérlet után sem felvenni akapcsolatot a rendelőintézet vezetésével. Akistérség általam ismert szabályzata szerinta rendelőintézet vezetésének a problémákróltájékoztatnia kellett volna a szolgáltatót ésa kistérség elnökét. Egyik sem történt meg!

Dr. Szalai MáriaA fenti olvasói levél átírásnak betűhív

pontosságáért a Sümeg és Vidéke nem tudgaranciát vállalni, ugyanis egy nehezen ol-vasható kézzel írott levél jutott el a hozzánk.Lapunk a doktornő állításait nem ellen-őrizte, ezért azok valóságtartalmáért semtud felelősséget vállalni. ( A szerk.)

„Egy szerződésbontás háttere a szolgáltató szemszögéből”

Elsőként a legfontosabbnak tartom tisz-tázni a tényt, miszerint az EgészségügyiSzolgáltatónak, sem korábban, sem jelen-leg nem állt volna szándékban, a fenti eseménnyel kapcso-latban bármilyen jellegű cikket, közlést megjelentetni, és amunkahelyi vitát a nyilvánosság elé vinni.

Ezek csupán reakciók voltak az intézmény részéről, miutána szakorvos és az őt foglalkoztató Medunipszicho Bt. képvi-seletében férje, Dr. Szijártó István szeptember 5-én és 8-ánis nyilatkozatott tett a megyei lapban.

Megítélésem szerint ezen események részleteinek, sem-miképpen nem kellene a média tudósításai között sorai köztszerepelnie. Személyes véleményem, hogy ez semmilyenformában nem szolgálja a közösség, lakosság vagy akár abetegek érdekeit. Számomra azonban teljességgel érthetetlenmódon, Dr. Szalai Mária, és férje Dr. Szijártó István, folya-matos késztetést érez arra, hogy minden lehetséges fórumonmegnyilvánuljon a témával kapcsolatban közléseket tegyen.Emiatt természetesen válaszadásra kényszerülök.

Mindenek előtt tisztázni szeretném. A kistérségben azegészségügyi szolgáltató a Járóbeteg Szakellátó Központ.Feltételezhető, hogy Dr. Szalai Mária nem a szolgáltató ne-vében kíván nyilatkozni.

Továbbiakban vádló hangnemű kijelentésként olvashatjuk,miszerint az óraszám változtatás „hirtelen – szakmai egyez-tetés nélkül-„ zajlott. Pár sorral lejjebb Dr. Szalai Mária leírja,miszerint „A szakorvos nem ellenezte az óraszám változáso-

kat” melyre írásos bizonyítékai is vannak. Ezen két állítássalkapcsolatban, értelmezhetetlenségének okán, nem kívánokvéleményt nyilvánítani.

A második állításra vonatkozólag pedig el kell mondani,hogy a Járóbeteg Szakellátó Központban tevékenykedő szak-orvosoknak, nincs az Országos Egészségbiztosítási Pénztárralközvetlen szerződése. Ezt az Egészségügyi Szolgáltatónakkell megkötnie a finanszírozó szervvel. Valószínűsíthető tehát,hogy Dr. Szalai Máriának magánrendelésre vonatkozóanlehet szerződése a finanszírozóval. Csak ebben a kontexusbanértelmezhető a Doktornő állítása. Ebben az estben viszontfelmerül a kérdés, hogy miért a lakosság adóforintjaiból kel-lene fizetnünk azt az ellátást, melyet vélhetően magánrendeléskeretein belül lát el a Doktornő?

A Doktornő soron következő állítását, melyben sérelmeziaz alacsony óradíját, a fentieket is figyelembe véve szinténnem kívánom minősíteni.

A következő állítás miszerint: „OEP túlteljesít” szinténnem értelmezhető. Az OEP, mint finanszírozó szerv vanjelen Magyarország egészségügyi rendszerében.

Levonást, büntetést viszont valóban eszközöl. Ezt meg istette éveken át, a Doktornő által vezetett szakrendelésekrevonatkozóan. Fentiek miatt a Kft. írásos és szóbeli formábanis felhívta erre Dr. Szalai Mária figyelmét. Ezen felül pedig,pontosan ennek okán történt a rendelések külön napra történő

helyezése,melyekkel –mint fent olvashat-juk- a szakorvos is egyetértett, bár a kö-vetkező állítása alapján elmondható, hogy

talán a probléma nem volt értelmezhető a Doktornő számára:„Az bárki számára belátható, hogy egyszerre egy prog-

ramba lehet belépni, és ha csak gyógyszerírás történik (kö-szönés, kérdés, írás, nyomtatás) az több mint 2-3 perc.”

Azt valóban jól látja a Doktornő, hogy egy betegre 2-3percnél több idő szükséges. Pontosan ezért volt teljességgelszabálytalan, hogy a dokumentációban ennyi idő alatt 3 betegvizsgálata is rögzítésre került.

A területen kívüli betegek ellátásával kapcsolatos állítások,korábbi vezetéssel történő megállapodásra és törvényre hi-vatkoznak. Ezen kijelentések számomra szintén értelmezhe-tetlennek minősülnek. Az viszont talán mindenki számáraegyértelmű, hogy Dr. Szalai Mária a Sümegi Kistérségbenélő betegek ellátására kötött szerződést. És habár büszkékvagyunk arra, hogy Budaörsről és Magyarország mindenszegmenséből látogatnak hozzánk betegek, ez laikus számárais felmérhető, hogy egy nem fenntartható állapotot eredmé-nyez. Többek között egyebekben ez vezetett a beteg elő-jegyzési akadozásokhoz is. Tetteink felelőssége, és azok kö-vetkezményei minket terhelnek. Nincs ez másként a valótlanállításokkal sem.

Szabó Krisztina ügyvezető, Járóbeteg Szakellátó KözpontA Sümeg és Vidéke a levélváltással a témát lezártnak

tekinti. A szerk.

Még egyszer a szerződésbontásról


Kiadja: Közművelődési és Információs Közalapítvány • Felelős szerkesztő: Bóra Zsolt • ISSN: 0866-0670Nyomdai munkák: Kölcsey Nyomda Kft. Tapolca • Felelős vezető: Kölcsey Norbert • Megjelenik havonta, 6.000 példányban, ingyenesen.

MH KIKNYP, 3. Toborzó és Érdekvédelmi Központ VeszprémElérhetőségünk:

Cím: 8200 Veszprém, Jutasi út 20. (Fenyves)Telefon: 06 (88) 576-650Fax: 06 (88) 576-652E-mail: [email protected] www.hadkiegeszites.hu

A jelentkezéshez hozza magával:- személyi igazolvány- lakcímkártya- TAJ kártya- ADÓ kártya- Jogosítvány- Iskolai végzettséget igazoló minden bizonyítvány

HKeSzCsPé

Ügyfétf :edd:zerda:sütörtök:éntek:

félszolg0800 – 1

0

0800 – 10

gálati id1200 és 130

0800 – 1200

zárva1200 és 130

0800 – 1200

d :00 – 18000

00 – 15300

vilap hagyomány és...

Documents