vÍzbÁzisvÉdelem · 2013-11-18 · zala megye 5 már talajvízbôl szinte sehol sem vesznek ki...

VÍZBÁZISVÉDELEM

ZALA MEGYE

Zalamegye1:Layout 1 9/24/07 10:47 AM

VÍZBÁZISVÉDELEM

ZALA MEGYE


Vízbázisok és védelmük

Víz a föld alatt, víz a föld alól

Akárhová megyünk az országban, több és külön-bözô fajta víz van a terepfelszín alatt, mint gon-dolnánk. Valamikor minden portán ott volt agémeskút vagy a kerekes kút. A bennük látszó víz-tükör a talajvíz felszíne az adott helyen. Hamélyebbre fúrunk, tapasztaljuk, hogy a vízrekesz-tô rétegek alatt szintén vizet találunk, ez a réteg-víz. A víztartó rétegek általában homok anyagúak,szemcsések. A szemcsék közötti pórusokban nagymennyiségû víz van.A Bakonyban kirándulva gondoljunk arra, hogyezeknek a hegységeknek a kôzetei repedezettek ésezek a repedések vízzel vannak telve. Ez a karszt víz.A patakok, folyók által lerakott durvaszemûkavicsrétegek mintegy megszûrik a folyóvizet. Azitt tárolt vizet partiszûrésû víznek nevezzük.Egyes területeken a víztükröt közvetlenül éri aföldbe beszivárgó csapadékvíz, máshol a vízre-kesztô rétegek akadályozzák az átszivárgást. A fel-szín alatti víz nincs nyugalomban! Mozog a víz-tartó kôzetben, áramlik egyik közegbôl a másikba.Van olyan fajtája, amely csak néhány éve tartóz-kodik a felszín alatt, mások tíz, száz vagy akártöbb ezer éve szivárogtak a felszín alá. A víztartóés vízvezetô rétegek többé-kevésbé összefüggôrendszerében helyezkednek el, általunk nem lát-ható módon.

Érték-e a víz?

Igen, érték. Hazánkban szinte mindenütt jelenvan a felszín alatti víz valamilyen típusa. Ennekkövetkezménye, hogy a vezetékes vízellátás – másországokhoz képest szinte egyedülálló módon -csaknem száz százalékban felszín alatti vizet juttata lakásokba.Érték, mert fontos szerepet játszik az életünkben.Ezt az értéket azonban könnyen elveszíthetjük!Azért, mert:• A felszín alatti vizek léte számunkra termé sze -

tes, s ami természetes, arra nem vigyázunk!

• A felszín alatti vizek szemünk elôl rejtve lé tez -nek, mozognak, gyarapodnak, fogynak,szennye zôdnek. Az említett folyamatok lassanjátszódnak le, mert a felszín alatti vizek mozgá-sa is lassú, ezért a következményeket is csakhosszú idô elteltével tapasztaljuk.

• A felszín alatti víztömegbôl csak óriási költséggel,hosszú idô alatt távolíthatóak el a szennye -zôanyagok és akkor sem teljes mértékben.

Mi veszélyezteti az ivóvizünket ?

Ember és víz kapcsolata a legtöbbször nem válik afelszín alatti víz javára. Csak egy kicsit kell körül-néznünk és akár közvetlen közelünkben többolyan tevékenységgel, vagy tevékenységek nyo mai -val lehet találkozni, ami veszélyezteti a felszín alat-ti vizet:• Nem kell messzire menni, hogy az ember bele-

botoljon valamilyen hulladék halomba.• Ma már minden településen ott a vezetékes víz,

vele a vízöblítéses WC, mosogató és mo só gép.A szennyvíz szikkasztása során a megtöbbszörö-zôdött vízfogyasztás felhígítja a szennyezôanya-got és meggyorsítja azok talajvízbe jutását. Mégmindig sok az olyan település, ahol a vezetékesvízellátás mellôl hiányzik a szennyvízelvezetés.Így szinte valamennyi te l epülésünk alatt látha-tatlan szennyvízdomb van.

• Nézzen be egy mezôgazdasági üzem udvarára:trágyatárolás gödörben, acélhordók (amelyekrozsdásodnak, kilyukadnak), az egyikben olaj agépek számára, a másikban vegyszer a gyomir-táshoz.

• A mezôgazdaságban – különösen régen – hatal-mas mennyiségû mûtrágyát és gyomirtó-rovar -irtó vegyszert használtak fel. Amit nem használtfel a növényzet, az a talajvízbe került és nagyrésze ma is ott van…

• És akkor még nem beszéltünk az iparterületek-rôl, a felhagyott bányákról, a bányák közelébenlevô meddôhányókról, a kohókról…

Ne tévesszen meg minket az a gondolat, hogy ma

4 V Í Z B Á Z I S V É D E L E M


5Z A L A M E G Y E

már talajvízbôl szinte sehol sem vesznek ki vizet azivóvízellátás céljára. A mélyebben találhatóvízkész leteket a vízrekesztô rétegek csak egy ideigképesek megvédeni a szennyezôdésektôl. A bizton-ság addig tart, amíg biztonságban van az a termé-szetben elôforduló víztömeg, amit kutakkal, kút-csoportokkal a felszínre hoznak és vezetékrend-szerrel a fogyasztó csapjáig juttatnak.

Hogyan védhetjük meg ivóvízbázisainkat?

A kutak, kútcsoportok felszíni és mélységbeli kör-nyezetét nevezzük vízbázisnak.

A biztonság fokozását, szükség esetén megteremté-sét szolgálja a 123/1997 (VII. 18.)Kormányrendelet. A rendelet szerint védôterüle-tet, védôidomot kell kialakítani a vízbázisok biz-tonsága érdekében. Ehhez a vízbázist kellô részle-tességgel – kutató fúrásokkal, geofizikai-, izotó-pos és vízkémiai vizsgálatokkal – fel kell tárni ésaz így szerzett ismeretek alapján kell méretezni a

védôterületeket, védôidomokat. Részletes elôíráso-kat ad a rendelet ahhoz, hogy milyen szennyezô-,vagy potenciális szennyezô tevékenységek végzésetilos a védôterületen. Ennek nyomán a valóbankáros szennyezô tevékenységeket meg kell szüntet-ni, újabbakat pedig nem szabad elkezdeni. Avízmû üzemeltetése során figyelôkút rendszerrelellenôrizni kell a víz minôségét, még mielôtt azelérné a kutakat, hogy látni lehessen, mennyireeredményesek a védelmi intézkedések.

Ha mindez megtörténik, elmondhatjuk, hogy víz-ellátásunk biztonságba került. A jogszabályérvényre juttatása érdekében a Nyugat-dunántúliKörnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mûkö-dési területén a vízbázisvédelmi kormányzati cél-program keretében 24 sérülékeny vízbázis vízbá-zisvédelmi munkái fejezôdtek be.

A befejezett vízbázisvédelmi munkák eredményé-rôl a következô oldalakon rövid összefoglaló tájé-koztatást adunk.

A kút vagy egyéb vízkivételi hely közvetlen környezete a belsôvédôterülethez tartozik. Méretezésénél 20 nap elérési idôvelszámol nak, tehát a belsô védôterület az a kút körüli terület,ahonnan 20 napon belül a kút vizébe kerülhet a szennyezôanyag vagy a szennyezett víz. Biztonsági okokból akkor is leg-alább 10 méter sugarú kört kell figyelembe venni, ha a számí-tások szerint a kút közvetlen közelében is több 20 napnál aleszivárgási idô. Ivóvízkút esetében tehát belsô védôterületnekminden esetben kell lennie. A belsô védôterülethez igen szigo-rú elôírások tartoznak: pl. be kell keríteni, oda csak a kezelôszemélyzet léphet be, stb. Ebbôl is következik, hogy a területtulajdon jogával is kell rendelkeznie a vízmû tulajdonosának.

A belsô védôterületet a külsôvédôterület veszi körül. Akülsô védôterülethez tartozóelérési idô 6 hónap. A külsôvédôterületen szigorú korlá-tok között van szabályozvaaz építés, a közlekedés, aföldhasználat és mindenolyan egyéb tevékenység,ami a talaj természetes védô-képességét ronthatja (pl.bányászat).

A védelem további fokozata a hidrogeoló-giai védôterület, aminek ’A’, ’B’ és ’C’zónája lehet. Az ’A’ jelû az 5 éves, a ’B’ jelûaz 50 éves elérési idôhöz kötôdik, míg a ’C’jelû annak a teljes vízgyûjtô területnek ahatárait jelzi, ahonnan a felszínre hullócsapadék egyáltalán eljuthat a vízkivételihelyhez. A hidrogeológiai védôterületen azelérési idô növekedésével arányosan az ’A’zónától a ’C’ zóna felé fokozatosan enyhül-nek a korlátozások.


A vízmû környezetének vízföldtani jellemzése

Balatongyörök – Erzsébet forráscsoport vízbázisa aKeszt helyi-hegység déli elôterében, a 71. sz. fôút D-ioldalán, a Balatontól É-ra, mintegy 1 km-re található.

A Keszthelyi-hegység fô tömegét alkotó, tektonikaivetôkkel tagolt felsô-triász dolomitra a hegység déliperemének hegylábi elôterében, illetve az eróziós völ-gyekben különbözô vastagságban és kiterjedésbenpannóniai homokos, kavicsos rétegek és pleisztocénlejtôtörmelékek települnek. A hegység nyílt karsztosterületein beszivárgó csapadékvíz ezeket a fiatal üledé-keket áttörve a déli hegylábfelszín területén forrásokformájában jut a felszínre.

A térségben a talajvíz mélységbeli elhelyezkedése éshorizontális elterjedése igen változatos a morfológiábólés rétegtani kifejlôdésbôl adódóan, rétegvizek csak azelôtéri me den ceterületeken találhatóak. Talajvizet elsô-sorban a pleisztocén törmelékes üledékek tárolnak, mígrétegvíz a pannóniai homokos-kavicsos képzôdmé-

nyekben fordul elô.A hegység pereména triász dolomitratelepülô fedôkép-zôdményekben táro-lódó víz közvetlenhidraulikai kapcso-latban van a karszt-vízzel.

A karsztvíz áramlási iránya a térségben D-DNy-i. Akarsztvíz nyomásviszonyait a vízmû környezetében kismértékû feláramlás jellemzi, melyet alátámaszt akarsztvízben mért alacsony trícium érték is (1-4 TU),ami 50 évnél idôsebb víz hozzákeveredését jelzi.A vízbázis kútjai a felsô-triász dolomitban tárolódókarsztvizet hozzák a felszínre, vízutánpótlás a vízmûtôlÉ-ÉK-re lévô nyílt karsztos területek felôl érkezik.

A forráscsoport tagjai 1967-ig Vonyarcvashegy ésBalatongyörök határában, mintegy 800-900 m hossz-ban természetes kilépési helyeiken fakadtak. Ezt követô-en került sor a vízbázis kiépítésére. 1967-ben 3 db kútmélyült (I.; II.; III. számú kutak), majd második ütem-ben 1971-ben újabb három kút (IV.; V.; VI. kutak)került lemélyítésre. A kutak pozitívak, a túlfolyó vizekazonban nem a kútszerkezeten, hanem a források termé-szetes vízkilépési helyein jutnak a felszínre. A vízbázisonjelenleg négy kút üzemel (I.; II.; III.; IV. sz. kutak).A kutak mellett a vízmûterületen szivárgó galériai isépült, mely az eredeti forráshálózat és annak elfolyó rend-szerét követi a felszín alatt 1,0 – 1,5 m mélységben. Agaléria által összegyûjtött vizet a Malom-patak fogadja be.

Vízbázis neve Nyugat-balatoni Regionális Vízmû Balatonygyörök Erzsébet-forráscsoport kútjai

Vízbázis típusa Karsztvíz

Vízbázis üzemeltetôje Dunántúli RegionálisVízmû Zrt. Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság, Keszthely

Megbízó Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi

Igazgatóság, Szombathely

Kivitelezô Envicom Kft. Budapest

A munka ideje 1999 – 2002

Termelôkutak száma, 5 db: 7 – 35 mszûrôzési mélysége

Beruházás keretében fúrt 13 dbfigyelôkutak száma

Figyelôkutak 15 dbszáma összesen

Átlagos termelés 711 220 m3/év; 1 949 m3/nap

Javasolt védendô termelés 1 190 484 m3/év;


A vízbázis fôbb adatai

Vízmûtelep

Balatongyörök Erzsébet forrás


7Z A L A M E G Y E – B A L A T O N G Y Ö R Ö K

3261 m3/nap

Vízbázisról ellátott 4 db: Balatongyörök, települések száma, neve Gyenesdiás, Keszthely,

Vonyarcvashegy

Vízbázisról ellátott 26 807 fôlakosok száma

Kiépített vízkezelési vastalanítástechnológia

Védôterület mérete 17,5 km2

A vízbázis állapotának bemutatása

Kiépítésekor a vízbázis maximális kapacitása 5200m3/nap volt. Az elmúlt tíz év adatait vizsgálva a leg-több vizet 2001-ben termelték, az átlagosan kitermeltvízmennyiség 2180 m3/nap volt. A 2005. évi termelé-si adatok alapján a vízbázis jelenleg kitermelt átlagosvízmennyisége 1949 m3/nap.

A talajvíz gyakorlatilag a vízbázis teljes területén nitráttalszennyezett, emellett helyenként megjelenik az ammóni-um, klorid, szulfát, melyek mind szerves eredetû szeny-nyezésre utalnak. Mindezek mellett a talajvíz bakterioló-giai szempontból is kifogás alá esik. A rétegvíz sem men-tes a felszíni eredetû kommunális jellegû szennyezôdé-sektôl, és az utánpótlódási területen a karszt vízben is

kimutatható helyenként a felszíni eredetû bakteriálisszennyezôdés, elsôsorban a Felsôhegyi településrész csa-tornázatlan üdülôterületének környékén.A vízbázis termelôkútjai azonban sem bakteriológiai,sem egyéb vízkémiai szempontból nem esnek kifogásalá. Említést érdemel azonban a termelôkutakban mért10 mg/l körüli nitrát érték, mely a hatáértéktôl (50mg/l) jóval elmarad ugyan, de mindenképpen jelzésértékû.

Az elvégzett szennyezôforrás feltárás alapján ki kellemelni a vízbázis termelôkútjaihoz legközelebb fekvôvolt szennyvíztisztító telepet, mely 1998 óta szennyvízátemelô állomásként mûködik. A környezetébenmélyült sekélyfúrásokból vett vízmintákban egyér-telmûen kimutatható a talajvíz szennyvíz eredetûelszennyezôdése. Emellett a vízbázis teljesvédôterületén ki mu tatható az egyes településrészekrészbeni, vagy teljes csatornázatlanságának kommuná-lis jellegû szennyezô hatása. Potenciális szennyezôfor-rásként megemlíthetôk még az utánpótlási területenlévô felhagyott kôbányák, valamint a települési hulla-déklerakó, illetve több illegális hulladéklerakó.

Az elvégzett vizsgálatok alapján a vízbázis az elôzeteselvárásoknak megfelelôen sérülékenynek minôsül, ígykijelölésre került a vízbázis belsô (20 napos), külsô (6hónapos), valamint hidrogeológiai ’A’, illetve ’B’ védô-területe.

A vízbázis biztonságban tartásához szüksé-ges intézkedések:

-Meg kell akadályozni a szennyvíz átemelô környeze-tében a további szennyvíz elszivárgást.- A település szennyvízcsatorna rendszerét teljeskörûen ki kell építeni, minden lakóingatlant rá kellkötni a csatornahálózatra. Ennek megvalósulásáig acsatornázatlan településrészeken csak zárt szenny-vízgyûjtô engedélyezhetô.- Az illegális hulladéklerakókat fel kell számolni.- A mezôgazdasági növénytermesztésben használtmûtrágya és növényvédô szerek mennyiségét a lehetôlegkisebb mértékig le kell csökkenteni.- A kiépített monitoring rendszert a vízbázis védelmé-nek érdekében folyamatosan üzemeltetni kell.




A vízbázis a Keszthelyi-hegység nyugati szélén aCserszegtomaji Dobogó hegy felhagyott bányaudva-rában a Gyöngyös-patak bal partján létesült 1947-ben Hévíz és Cserszegtomaj vízellátására.

A karsztakna nem forrásfoglalás, hanem egy 9,2 mmély 2,7 x 2,7 m alapterületû, talpi beáramlásúbetonakna. A karsztakna vízadó képzôdménye felsô-triász dolomit, amely a vízmûtôl keletre néhány hek-

táros területen a felszínre bukkan, egyébként pedig 20– 100 méterre a felszín alatt található a vízmû távo-labbi környezetében.

A dolomit összlet felszínére közvetlenül települnek apliocén – felsô-pannon homokköves, homokos, agya-gos rétegek. A pannon homok – homokkô szintekbentárolt víz horizontálisan, szerkezeti törések menténvertikálisan kapcsolatban áll a karsztvízzel. A triász éspannon kibúvások környékén a felszínt néhány mvastag pleisztocén lösz üledék, különféle vegyes anya-gú lejtôtörmelék borítja. Talajvizet ezek a laza felszíni– felszínközeli üledékek csak a völgyfenéken, a patak-meder környékén tartalmaznak. A vízbázis utánpótlá-sát a Keszthelyi hegység nyíltkarsztos területe biztosít-ja. A beszivárgási terület egy kisebb része a közvetlenkörnyéken található (Dobogó hegy, Biked tetô).

A területen a karsztvíz áramlási iránya délnyugati,tehát a Hévízi-tó irányába mutat.

Vízbázis neve Nyugat-balatoni Regionális Vízmû Cserszegtomaj Dobogói Karsztakna


Vízbázis üzemeltetôje Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság, Keszthely



Kivitelezô Hydrosys Kft. Budapest


Termelôkutak száma 1 db, 9,2 m mély aknakút, mely talpi beáramlású



Átlagos termelés 24 746 m3/év; 68 m3/nap

Javasolt védendô termelés 262 800 m3/év; 720 m3/nap

Cserszegtomaj Dobogói karsztakna

Cserszegtomaj - Dobogó karsztakna



9Z A L A M E G Y E – C S E R S Z E G T O M A J

Vízbázisról ellátott 8 db: Cserszegtomaj, települések száma, neve Alsópáhok, Felsôpáhok,

Hévíz, Karmacs, Rezi, Sármellék, Vindornyafok


Kiépített vízkezelési Nincstechnológia



A karsztaknából 1990-ig átlagosan 450 m3/nap vizettermeltek. A vízbázis lényegesen több víz termeléséreis alkalmas lenne. A Hévízi-tó regenerálódásánakelôsegítése érdekében azonban 1990 – 1993 közöttcsak idényjelleggel üzemelt, 1994 óta tartalék kútkénttartják nyilván és csak szükség esetben kerül bekap-csolásra. A vízbázis vízminôsége jó minôségû karsztvíz. A vízközepes keménységû kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos víz, aminek szulfáttartalma magasabb akarsztvizekben megszokottnál. A karsztakna vizében

üzemen kívüli állapotban megjelenik a Dobogó hegykörnyékén beszivárgott víz. Tartós termelés hatásáraazonban ennek az aránya alárendelt szerepet játszik.Az izotópos vizsgálatok alapján a felszínközeli háttér-bôl származó vizek aránya 10 – 20 %.A karsztakna környezetében a mezôgazdaság, a közle-kedés és a kommunális szennyezés hatása csak nyo-mokban mutatható ki. Az elvégzett vizsgálatok alap-

ján a belsô, külsô, hidrogeológiai„A” és „B” védôterületet egyaránt kikellett jelölni. A teljes védôterület avízbázistól kiindulva északkeletiirányban 1 km széles, 7 km hosszúsávot foglal magába.

A vízbázis biztonságban tar tá -sához szük séges in téz ke dé sek:

- A Dobogó heggyel érintkezô szaka-szon a közutak árkát a védôterületenbelül vízzáróan kell burkolni.- A védôterületen belül mindeningatlant rá kell kötni a csatornára.Ki emel ten fontos a Cserszegtomaj–Keszthely Kertváros határvonalábanlévô utca, valamint a Dobogó hegykörnyezetében lévô ingatlanok. - A Dobogó hegy területén az illegá-lis szemétlerakást meg kell akadá-lyozni, a szemetet el kell távolítani.

Vízbázis környezete



Gyenesdiás János-forrás vízmû a környezô településekvízellátására 1960-1962-ben létesült, közvetlenül atelepülést keresztül szelô 70-es számú fôút D-i oldalántalálható forrásréten, a Balatontól kb. 1 km-re északra.

A forrás vízgyûjtôterületének fô vízadó képzôdményea felsô-triász korban képzôdött, összetöredezett, kivá-ló karsztvíztároló dolomit. Ez a kôzet a GyenesdiástólÉ-ra esô, hegyvidéki területeken a felszínen van (ez azún. nyíltkarsztos terület), míg a forrás környezetébenmár a felszín alatt, törmelékes üledékekkel fedettentalálható meg. A fedô réteg a forrás közvetlen környe-zetében agyagos, kôzetlisztes, homokos összlet, mely aBalaton felé egyre tôzegesebbé válik.A János forrás vízutánpótlása részben a Keszthelyi –hegység Gyenesdiástól É-ÉK felé esô karsztos kibúvá-sai felôl érkezik. Ez a karsztvíz nagyobb mélységbenáramlik D-i irányba és a hegység lábánál nyomás alat-tivá válik. A karsztvíznek egy része átfejtôdik a fedôüledékbe, majd a vízvezetô törmelékes zónában szin-

tén a forrásterület felé áramlik. A forrásterületen ez anyílt karsztos területek felôl érkezô víz keveredik aforrásterület alól feláramló karsztvízzel. A fôforráselsôsorban a 40-50 m-es mélységbôl feláramló karszt-vizet hozza a felszínre.

A fôforrásra egy kb. 7 m mély, 3 m átmérôjû aknakialakítású gyûjtôkút települ, melybe a kúttalpon és akútgyûrûk perforált oldalain áramlik be a víz.

A forrásterület többi részérôl a vizet a NY – K-i irány-ban elhelyezett 7 db, 13-16 m mélységû ún. foglaló-kút, valamint a gyûjtôkúttól É-ra létesített kb. 350 mhosszú, 1 m mély foglaló galéria gyûjti össze és egyfelszín alatti csôvezetékben vezeti be a gyûjtôkútba.

Vízbázis neve Gyenesdiás – János forrás


Vízbázis üzemeltetôje DRV Rt. Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság, Keszthely

Megbízó Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely

Kivitelezô Aquifer Kft. Pomáz

A munka ideje 1998 - 2001

Termelôkutak száma 7 db foglalókút, 1 db 3 m átmérôjû gyûjtô kút,1 db 350 m hosszú galéria






Vonyarcvashegy






Gyenesdiás – János forrás

Gyenesdiás - János forrás monitoring kút


11Z A L A M E G Y E – G Y E N E S D I Á S


A János-forrás vízmû mûködése a mesterségesenkialakított forrásfoglalás ellenére természetestúlfolyásúnak te kint hetô. A vizsgálatok alapján a víz-hozam a legaszályosabb idôszakban is 600 – 700m3/napra becsülhetô, míg a sokéves átlagban kiter-melhetô vízhozam kb. 1 300 m3/nap ra tehetô.Jelenleg a vízmû termelése 674 m3/nap.

A vízkémiai vizsgálatok alapján a János-forrás vize jóminôségû, közepes keménységû, kalcium-magnézi-um-hidrogénkarbonátos víz, melynek összes kemény-sége, klorid és szulfáttartalma kissé magasabb a közép-hegységi karsztvizekben szokásos értéknél. A maga-sabb oldott anyag tartalom arra utal, hogy a János-for-rás vízrendszerébe nem karsztos réteggel érintkezô vízkeveredik. A forrás vízébôl vett vízmintákban a nitrátértéke 20-30 mg/l körüli volt. A vizsgálatok alapján anitrát szennyezés nagy valószínûséggel nem a karsztosutánpótlódási terület felôl érkezik, hanem a karszttalhidraulikai kapcsolatba került fedôrétegbôl származik.Ezt támasztja alá az a tény, hogy a vízmûterületenbelül lévô É-i galéria, valamint a 6. sz. foglalókút vizé-nek nitrát tartalma 45 – 60 mg/l körüli, mely határér-ték (50 mg/l) körüli, illetve azt meghaladó érték.

A forrásvízmû által termelt víz tehát nem tisztánkarsztvíz, hanem ún. kevert víz. A trícium vizsgálatokalapján a János-forrás kevert vize 15-25 év közötti tar-tózkodási idôvel jellemezhetô.

A közvetlen beszivárgásra alkalmas utánpótlódási terü-let nagy részén nem ismert olyan szennyezôforrás,amely havária szerû szennyezôdést okozhatna. Azutánpótlódási területen elhelyezkedô településrészek,az egyre csökkenô mértékben folyó erdô-, és mezôgaz-dasági tevékenység, a közlekedési utak, illetve a felha-gyott kôbányák területén történô illegális hulladékle-rakások jelenthetnek potenciális szennyezôforrást.

Fentiek közül kimutatható hatása a kommunális jel-legû szennyezôforrásnak tekinthetô, nem teljeskörûcsatornázottságnak van. A csatornarendszer kb. 90%-os kiépítettsége ellenére a rákötések száma nem éri elaz 50%-ot. A csatornahálózatra rá nem kötött ingatla-nokon keletkezô szennyvíz jelentôs része a területenelszikkad, mely veszélyezteti a vízbázis utánpótlódóvízkészletének minôségét.

Az elvégzett vizsgálatok alapján a vízbázis az elôzeteselvárásoknak megfelelôen sérülékenynek minôsül, ígykijelölésre került a vízbázis belsô (20 napos), külsô (6hónapos), valamint hidrogeológiai ’A’, illetve ’B’védôterülete.


- A belsô védôterületen lévô É-i galériát, valamint a 6.sz. foglalókutat le kell választani a rendszerrôl rosszvízminôségük miatt.- A vízbázis védôterülettel érintett lakott ré szén bizto-sítani kell a teljes csatornázottságot, minden ingatlantrá kell kötni a csatornára.- A szennyvízcsatorna rendszer mindenkori hatékonyés mûszakilag kifogástalan állapotának fenntartásáraés a csapadékvíz megfelelô elvezetésére kiemelt figyel-met kell fordítani.- A kiépített monitoring rendszer üzemeltetésével avízbázis állapota folyamatosan nyomon követhetô, azesetleges mennyiségi vagy minôségi változások idôbenészlelhetôk. Mindez elôsegíti a szükséges beavatkozá-sok idôben történô megtételét.



A vízbázis a Zalai-dombság déli peremén, a Mura-folyó völgyében, a folyótól mintegy 2 km-re, Letenyeváros DK-i szélén helyezkedik el.

vízbázis környezetében a talajvizet a Mura folyóteraszképzôdményét alkotó pleisztocén korú, durva-törmelékes kavicsos összlet tárolja, melynek vastagsá-ga a vízmûkutak környezetében eléri a 10-15 m-t.Ezen vízadó összlet fedôjét holocén korú, 1,0 – 5,0 mvastagságú, féligát eresztô homokos-kavicsos – agya-gos rétegek váltakozásából álló rétegcsoport alkotja.A pleisztocén összlet feküjét alkotó felsô-pannonhomokos rétegcsoport tárolja a térség rétegvizeit.Ezen homokos rétegek az összleten belül több szint-ben helyezkednek el, az egyes szinteket agyagos-isza-pos vízrekesztô rétegek választják el egymástól.

A talajvíz mélysége 1,5 – 6,0 m, áramlási iránya DK-i, a Mura-folyó irányába mutat. Egy esetleges árhul-lám idején a Mura-folyó duzzasztó hatása a vízmûku-takban a nagy távolság miatt már nem érvényesül,tehát a Murának már nincs közvetlen hidraulikaihatása a vízbázis kútjaira.

A vízbázis környezetében a felszín alatti vizek nyugal-mi nyomásszintje 30 – 40 m mélységig csökken, eztkövetôen azonban nô. A mélyebb, felsô-pannonrétegvízre telepített vízmûkutak nyomásszintje márpozitív, kb. +0,3 m.

A vízbázis 4 db kútja közül két kút a pleisztocénkavicsréteget csapolja meg 3,5 – 12,0 m közötti mély-ségközben. A másik 2 db kút az 50 – 100 m közöttifelsô-pannon homokrétegeket tárja fel több szintben.A vízmûtelepen csak az 1. sz. (K-12) vízmûkút üze-mel, a másik három tartalék kút.Tárgyi vízbázisvédelmi beruházási munka célja a felszínközeli talajvizes rétegekre telepített termelôkutak álla -po tának és biztonságban tartásának vizsgálata volt, a kétmé lyebb kút vizsgálata nem képezte ezen munka tárgyát.

Vízbázis neve Letenye Körzeti vízbázis

Vízbázis típusa Talajvíz

Vízbázis üzemeltetôje Dél-zalai Víz-, Csatornamû és Fürdô Zrt., Nagykanizsa


Kivitelezô Bányászat és Környezete Mérnöki Iroda Kft. Budapest



Beruházás keretében 8 dbfúrt figyelôkutak száma



Javasolt védendô termelés 584 000 m3/év; 1 600 m3/nap

Vízbázisról ellátott 1 db: Letenyetelepülések száma, neve


Kiépített vízkezelési Savtalanítástechnológia

Védôterület mérete 4.0 km2



Letenye Körzeti Vízbázis

Vizmu telep


13Z A L A M E G Y E - L E T E N Y E


A vízbázis jelenleg kitermelt átlagos vízmennyisége 478 m3/nap. Az elmúlt tíz év adatai alapján a vízbázis2003. évben termelt a legtöbbet, 612 m3/nap vízmeny-nyiséget, azóta a termelés csökkenô tendenciát mutat.Figyelembe véve a vízbázis 1 600 m3/napos védendô víz-termelését és a jelenleg jelentkezô vízigényeket, kijelent-hetjük, hogy a vízbázis a jövôben esetlegesen jelentkezônagyobb vízigényeket is biztonsággal ki tudja elégíteni.

A vízbázis által termeltetett talajvizes rétegek fedôjétvékony, többnyire vízáteresztô tulajdonságú rétegekalkotják, melynek következtében a vízadó kavicsösszletgyakorlatilag védtelen a felszín felôl induló szennyezô-désekkel szemben. Ennek következtében a talajvíz azoldalirányú áramlás mellett a felszín felôl beszivárgócsapadékvízbôl is kap utánpótlást. Ezt alátámasztja avízben mért 5,0 -12,0 TU trícium koncentráció is.Az elvégzett vízminôség vizsgálatok alapján a térségbena talajvíz minôsége megfelelô, a környezô területekmezôgazdasági mûvelése ellenére sem mértek a vízmin-tákban határérték feletti nitrát mennyiséget. Egyedül avas és mangán mennyisége határérték feletti, de ez aszennyezôdés réteg eredetû és egészségügyi kockázataezen elemek jelenlétének nincs. A vas és mangán a víz-bôl megfelelô tisztítási technológiával eltávolítható.

A vízmû által termelt víz jó minôségû, emberi fogyasz-tásra alkalmas, a határérték feletti vas és mangán eltá-volítását követôen ivóvíz célra hasznosítható.

A szennyezôforrás felmérés nem tárt fel a területenolyan létesítményt, illetve területhasználatot, mely avízbázis állapotát közvetlenül veszélyeztetné.Potenciális szennyezô forrásként azonban megemlíthe-tô a Letenye D-i részén található szennyvíz átemelôtelep, valamint figyelembe kell venni a környezô mezô-gazdasági területhasználatokat is. Bár Letenye település100 %-ban csatornázott, a rákötések aránya még nemteljes. Azokon a településrészeken, ahol még nemkötöttek rá a csatornahálózatra a szennyvízszikkasztás-ból eredô szennyezô hatással számolni kell.

Az elvégzett modellvizsgálatok alapján a vízmûkutakkörül a sérülékenységtôl függetlenül kötelezôen kiala-kítandó belsô (20 napos) védôterület kijelölésén túlme-nôen a hidrogeológiai ’A’ (5 éves), valamint a hidroge-ológiai ’B’ (50 éves) védôterületet került kijelölésre..A vízbázis biztonságban tartásához szükségesintézkedések:

- A településen minden lakóingatlant rá kell kötni a csa-tornahálózatra. Ennek megvalósulásáig a településencsak zárt szennyvízgyûjtô használata engedhetô meg.- A mezôgazdasági tevékenység hatásának ellenôrzésétaz észlelôhálózat üzemeltetésével kell biztosítani. Aszerves- és mûtrágya felhasználás mennyiségét 170kg/ha nitrogén tartalomra kell maximálni a 49/2001.(IV.03.) Kormányrendelet értelmében.- A védôterületet átszelô 7. sz. fôút csapadékvíz-elve-zetô árkát az ’A’ védôterületen belül vízzáró burkolat-tal kell ellátni.- A beruházási munkák keretében kiépített monito-ring hálózatot folyamatosan üzemeltetni szükséges.

Vizmu kutak



A vízbázis Molnáritól DK-i irányba, a településtôl min-tegy 1000 – 1200 m távolságra a Mura-völgyben talál-ható. A Mura-folyó bal partjára telepített termelôkutaka folyótól 250 – 800 m távolságra helyezkednek el.A vízbázis kútjai a Mura-folyó kavicsteraszának pleisz-tocén korú durvatörmelékes, fôként homokos kavics-ból álló összletét csapolják meg. A kavicsos összlet vas-tagsága a vízmûkutak környezetében 10-12 m, mely É-i irányba haladva egyre vékonyodik, vastagsága 3-5 m-re csökken. A vízadó összlet inhomogenitását jelzi,hogy a kútsor D-i tagjaiban a kavicsot 4-5 m vastaghomokréteg váltja fel. A vízadó összlet feküjét homo-kos, kôzetlisztes, agyagos képzôdmény alkotja. A fedô-összlet kifejlôdése szintén változatos, homok, agyag ésiszapos képzôdmények váltakozásából áll, vastagsága avízmûkutak környezetében 3,0 – 5,5 m.A vízadó összletben tárolódó víz szintje -1,5 – 5,2 m,melyet a Mura vízállása nagymértékben befolyásol,vagyis a folyó és a kavicsteraszban tárolt víz intenzívhidraulikai kapcsolatban van. Ez a kapcsolat a folyóhozközeli részeken a legintenzívebb. Ezt az intenzív kap-csolatot támasztja alá a termelt vízben mért magas, 12-14 TU közötti trícium tartalom, mely nagyarányú frissvíz betáplálására utal.

A vízbázis Murához közeli kútjai a folyó ún.partiszûrésû vi zét hasznosítják, míg a folyótól távolod-va, a háttér felé haladva a kutak egyre nagyobb arány-ban talajvizet termelnek.A vízadó összletben tárolt víz nyomásviszonyaira a fedôösszlet inhomogenitása következtében mind a nyomá-salatti, mind pedig a szabadtükrû állapot jellemzô.A kavicsösszletben tárolt víz áramlási iránya DK-i.A Mura völgyében lévô vízbázis 14 db kúttal üzemel.Az ÉNy – DK irányú, tíz tagból álló kútsort (I. – X.számú kutak) 1968-69-ben építették ki 16,0 – 18,1 mközötti talpmélységgel. 1978-ban a kútsortól 350 m-reÉNy-ra mélyítették az NA-1 és NA-2 jelû kutakat 15,0m és 12,8 m talpmélységgel. A kutaktól É-ra és D-retalálható a Cs-1 és Cs-2 jelû ún. csápos kút, melyek15,6 m és 16,1 m mélységûek.

Vízbázis neve Nagykanizsa Területi Vízmû Molnári Murai vízbázis

Vízbázis típusa Partiszûrésû

Vízbázis üzemeltetôje Dél-zalai Víz-, Csatornamû- és Fürdô ZRt., Nagykanizsa


Kivitelezô BKMI Kft. Budapest





Átlagos termelés 4 169 205 m3/év; 11 423 m3/nap

Javasolt védendô termelés 10 139 700 m3/év; 27 780 m3/nap

Vízbázisról ellátott 22 db: Nagykanizsa, Molnári, települések száma, neve Bagola, Bajcsa, Becsehely,

Bocska, Eszteregnye, Fityeháza, Fûzvölgy, Gelsesziget, Homokkomárom, Hosszúvölgy,Liszó, Magyarszerdahely, Murakeresztúr, Petrivente, Rigyác, Semjénháza, Sormás, Szepetnek, Tótszentmárton, Tótszerdahely




Molnári Murai vízbázis

Termelôkútsor a Mura kavicsteraszán


15Z A L A M E G Y E – M O L N Á R I

Kiépített vízkezelési Vas-, és mangántalanítástechnológia



A vízbázis jelenleg kitermelt átlagos vízmennyisége 11 423 m3/nap. Az elmúlt tíz év termelési adatait vizs-gálva a termelésben csökkenô tendencia figyelhetômeg. Az utóbbi két évben a termelés kiegyenlítetté vált.A vízbázis védendô víztermelési kapacitása 27 780m3/nap. Ez a vízmennyiség azonban csak a kutak fel-újításával biztosítható. Jelenleg a vízbázis kapacitását abeépített vastalanító kapacitása határozza meg, mely 21 000 m3/nap.A jelenlegi termelési adatokat figyelembe véve a vízbá-zisról ellátott települések vízellátását a vízbázis hosszútávon is biztonsággal ki tudja elégíteni.Az elvégzett vízminôség vizsgálatok alapján elmondha-tó, hogy a kavicsteraszban tárolt víz határérték felettimennyiségben tartalmaz vasat és mangánt, valamintegyértelmûen kimutatható az alumínium, illetvehelyenként az ammónium jelenléte. Ezek értéke azon-ban a vízbázis termelô kútjaiban jóval határérték alatti.Fenti elemek jelenléte a vízben réteg eredetû, az alumí-nium a Mura által lerakott üledékösszletbôl oldódik ki.A határérték feletti vas és mangán eltávolítására avízmûtelepen vastalanító üzemel. A kitermelt víz jó

minôségû, ivóvíz célú hasznosításra alkalmas.Mindezek mellett a figyelôkutak vízmintáiban helyen-ként nitrát, valamint növényvédôszer maradványok,illetve szerves CH-ek voltak kimutathatók. Ezen ele-mek jelenléte azonban nem általános a területen, egyér-telmûen szennyezôforrásokhoz köthetô (pl. volt Mura-menti MGTSz területe).A szennyezôforrás feltárás során nyert adatok alapjánpontszerû szennyezôforrásként meg kell említeni avízmûtelephez közeli illegális hulladéklerakót, benzin-kutat, az egykori TSz területén mûködô üzemeket,mindemellett potenciális szennyezôforrásként megem-líthetô a vízbázis területén általánosan jellemzô mezô-gazdasági területhasználat, illetve a Mura mentén léte-sült kavicsbányatavak.

Az elvégzett vizsgálatok alapján a vízbázis az elôzeteselvárásoknak megfelelôen sérülékenynek minôsül, ígykijelölésre került a vízbázis belsô (20 napos), külsô (6hónapos), valamint 5 éves hidrogeológiai ’A’, illetve az50 éves hidrogeológiai ’B’ védôterülete. Az ’A’ és ’B’védôterület déli része átnyúlik Horvát ország területére.

A vízbázis biztonságban tartásához szükségesintézkedések:

- A védôterülettel érintett csatornázatlan településré-szen a csatornahálózat kiépítését mielôbb meg kellvalósítani. A megvalósulásig csak zárt szennyvízgyûjtôakna engedélyezhetô.- A mezôgazdasági tevékenység hatásának ellenôrzését akiépített észlelôhálózat üzemeltetésével kell biztosítani.- A szerves trágyázás és mûtrágyázás mennyiségérevonatkozó felhasználást a 49/2001. (IV.03)Kormányrendeletben foglaltak alapján 170 kg/ha nit-rogén tartalomban kell maximálni.

Figyelôkút magasított kútfejjel



A vízbázis Nagykapornaki forrásfoglalása a Foglárcsatornát keletrôl kísérô dombvonulat északi lábánáltalálható a Küllôi pataktól délre.A forrás vízgyûjtô területe ezen a Foglár csatornátkísérô dombháton található.

A felszínen a termôtalaj alatt néhány méter vastaghomokos lösz található, majd homokos agyag, agya-gos homok rétegek települtek. A forrás környezetébenfinomszemcsés homok a vízadó. A vízvezetô homokos

réteg alatt felsô-pannon agyagos vízzáró réteg tele-pült.A vízvezetô réteg felett a forrás környezetébenvékony, távolodva jelentôs vastagságú (átlagosan 20 –30 m) homokos-agyagos fedôréteg található. A mor-fológiai viszonyok és a helyi mérések alapján a vízbá-zis utánpótlási területén az északi irányú talajvízáram-lás a jellemzô.

A területen átfolyó vízfolyások idôszakosan, lokálisankommunikálnak a talajvízzel. A terület dinamikusvízforgalommal rendelkezik, melyet a csapadék hatá-sára gyors készletnövekedés és leürülés jellemez. Asekély víztartó réteg miatt a tározott készlet nemjelentôs.

Vízbázis neve Misefa-Nagykapornak Körzeti vízbázis

Vízbázis típusa Talajvíz

Vízbázis üzemeltetôje Észak-zalai Víz- és Csatornamû Zrt. Zalaegerszeg


Kivitelezô DHV Magyarország Kft. Budapest


Termelôkutak száma 2 db: 2,6 – 7,5 m





Vízbázisról ellátott 5 db: Nagykapornak, Misefa,települések száma, neve Bezeréd, Orbányosfa, Padár






Misefa-Nagykapornak vízbázis

Vízmû telep


17Z A L A M E G Y E – M I S E F A - N A G Y K A P O R N A K


A vízbázist egy szivárgó övdrénrendszer csapolja meg2 db fúrt gyûjtôkút segítségével. A kitermelhetô vízmértékét az utánpótlódás határozza meg.Tapasztalatok szerint a kitermelhetô vízmennyiség acsapadékviszonyok függvényében 80 – 170 m3/nap.A vízbázisról jelenleg átlagosan 60 m3/nap vízmeny-nyiséget termelnek ki. A 105 m3/nap védendô vízho-zam tartósan kitermelhetô. (A vízellátó rendszerheztartozik még a Misefán található 2 db fúrt kút.)

A vízgyûjtô terület legnagyobb része dombhát, amijelentôs természetes védelmet nyújt a felszínre kerülôszennyezôdésekkel szemben, azok talajvízbe kerülésé-nek lehetôségét nagy mértékben lecsökkentve. Azutánpótlódási területen gyümölcsös zárt kert és szán-tóföldi mûvelés folyik.

A kitermelt víz minôsége jó, a nitrát csupán nyomok-ban van jelen a vízben. A vízbázisvédelmi beruházás diagnosztikai munkáisorán elvégzett vizsgálatok alapján a vízbázis sérülé-

kenynek minôsül. A vízbáziskörül ki kell jelölni a belsô,külsô, hidrogeológiai „A” és„B” védôterületeket.

A vízbázis biztonságbantartásához szükséges intéz-kedések:

- A vízbázis védôterületén min-den ingatlant a közmûhálózat-ra kell csatlakoztatni.- A mezôgazdasági mûvelésalatt álló területen mûtrágyát ésnövényvédô szereket csak aszükséges legkisebb mértékbenszabad használni, azonbanhosszú távon kívánatos lenne abiogazdálkodásra való áttérés.- A temetôt a forrásfoglalás irá-nyában nem lehet bôvíteni. A vízbázis kiépült monitoringrendszerének üzemeltetésével avízbázis állapota folyamatosannyomon követhetô.

Vízbázis környezete



Pacsa a Zalaapáti-hát nyugati részén, a Principális-völgy keleti határán terül el. A vízbázis a település K-i szélén található, mely két vízmû telepbôl áll. Az ún.belsô vízmû terület közvetlenül a település határában,míg a külsô vízmû terület a Pacsatüttös felé vezetô útbal oldalán helyezkedik el.

A vízmû kutak a felsô-pannon homokrétegeket csa-polják meg különbözô mélységközben. Az egyes víza-dószinteket agyagos, vízrekesztô rétegek választják elegymástól. A felsô-pannon rétegek fedôképzôdményepleisztocén homok, melybe agyagos betelepülésekszintén megtalálhatók. Ezen agyagrétegek azonbanhorizontálisan nem egységes kifejlôdésûek, így a fel-szín közeli homokos rétegekben tárolódó rétegvíz afelszíni szennyezôdésekkel szemben sérülékeny.

A talajvizet a pleisztocén homokos rétegek tározzák.A talajvíz nyugalmi nyomás szintje 6,0 – 10,0 m,áramlási iránya É – ÉNy-i.A rétegvíz áramlási iránya a talajvízzel megegyezô. Arétegvizek nyugalmi nyomás szintje a talajvíznél ala-csonyabban van, így a térségben a felszín alatti vizek-re a lefelé történô áramlás a jellemzô.

A vízbázis legsekélyebb I/a. jelû kútja az ún. belsôvízmû telepen található. A kút a 27,0 – 33,0 m közöt-ti mélységtartományra került kiképzésre. Itt találhatómég a II/a. jelû kút, mely 128,0 – 135,0 m közöttszûrôzött.A külsô vízmûtelepen szintén két kút van, a III. sz. kúta vízmû legmélyebb kútja 230,0 – 270,0 m közöttiszûrôzéssel, illetve a IV/a. jelû kút, mely az 50,0 – 60,0m közötti mélységtartományt csapolja meg.

Vízbázis neve Pacsa Körzeti vízbázis

Vízbázis típusa Rétegvíz

Vízbázis üzemeltetôje Észak-zalai Víz,- és Csatornamû Zrt. Zalaegerszeg


Kivitelezô Marketing és Vízgazdálkodás Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Budapest

A munka ideje 2002-2004

Termelôkutak száma 4 db




Javasolt védendô termelés 401 500 m3/év; 1 100 m3/nap

Vízbázisról ellátott 4 db: Pacsa, Szentpéterúr, települések száma, neve Zalaigrice, Zalaszentmárton


Kiépített vízkezelési Vastalanítástechnológia

Védôterület mérete kb. 0,5 km2



Pacsa Körzeti vízbázisa

Vizmu telep


19Z A L A M E G Y E – P A C S A


A vízmû termelési adatai alapján az elmúlt tíz év átla-gos víztermelése 350 m3/nap. Ez az érték az 1100m3/nap védendô kapacitásnak kb. egyharmad része.A csúcstermelés 2003. évben jelentkezett, ekkor anapi átlagos termelés 500 m3 volt. 2003 óta a terme-lés visszaesett, 2005. évben 320 m3/nap volt.Az elmúlt évek termelési tendenciái alapján kijelent-hetjük, hogy a vízbázis a jövôben esetlegesen jelentke-zô többlet vízigényeket is biztonsággal képes kielégí-teni.

A vízbázis környezetében a talajvíz nitrát tekintetébenbizonyult szennyezettnek. A település alatti területena nitrát értéke 110 – 160 mg/l. Ez a szennyezôdés ama már csatornázott település egykori kommunálisjellegû szennyezésébôl adódik.A vízmû által termelt víz a határérték feletti vas, man-gán, valamint ammónia tartalom miatt kezelést igé-nyel. Ezek a szennyezôdések nem idegen eredetû,külsô szennyezôdésbôl adódnak, hanem természetes,úgynevezett réteg eredetû szennyezôdések. A vas ésmangán eltávolítására a belsô vízmû területen vízke-

zelô berendezés üzemel. A vízkezelést követôen akitermelt víz ivóvízcélú hasznosításra alkalmas.A szennyezôforrás felmérés nem tárt fel a területenolyan létesítményt, illetve területhasználatot, mely avízbázis állapotát közvetlenül veszélyeztetné.Potenciális szennyezô forrásként azonban megemlít-hetô a vízbázis szempontjából az áramlási háttérbenelhelyezkedô Pacsatüttös csatornázatlan településrész.

Az elvégzett modellvizsgálatok eredménye a legkisebbmélységû I/a. jelû vízmûkút esetében igazolta a sérü-

lékenységet, így a vízmûkutak körül a sérülé-kenységtôl függetlenül kötelezôen kialakítan-dó belsô (20 napos) védôterület kijelöléséntúlmenôen a legsekélyebb I/a. jelû kút eseté-ben kell kijelölni a hidrogeológiai ’B’ (50éves) védôterületet. A védôterület közel ellip-szis alakú, melynek hossztengelye kb. 900 m,a rövidebb tengely hossza pedig kb. 750 m.

A vízbázis biztonságban tartásáhozszükséges intézkedések:

- A vízbázis utánpótlódási területén lévôPacsatüttös csatornázatlan településrész mie-lôbbi közmûhálózatba kapcsolása.- A termelt víz ammónia mentesítését 2009.december 31-ig meg kell oldani.- A beruházási munkák keretében kiépítettmonitoring hálózat folyamatos üzemeleteté-se. Egy jól üzemeltetett figyelô hálózat a víz-bázis állapotában bekövetkezô változásokatidôben képes jelezni, így a szükséges beavat-kozások idejében megtehetôk.

Kútjavítas termelôkúton



A vízbázis Zala megye É-i részén található,Pókaszepetk község ÉK-i részén a Zala széles völgytal-pán. A völgy jellemzô szerkezeti, morfológiai vonásaaz aszimmetrikus teraszos árok jelleg, melyet külön-bözô magasságokban kavicsterasz maradványok sze-gélyeznek. A Zala jobb partját meredek völgyekkel,csuszamlásokkal erôsen tagolt lejtôk szegélyezik, míga bal partra a hosszú, lankás, tagolatlan lejtôk jellem-zôek. A folyó további jellegzetessége, hogy a völgytalpa folyás irányában fokozatosan kiszélesedik, és a vetô-dések keresztezôdéseiben 1-2 km-es völgytágulatokkáfejlôdik.

A talajvíz a Zala völgytalpán 1-2 m mélyen, míg alankásan emelkedô É-i területen 5-20 m mélységbentalálható. A talajvízszint részben követi a domborzatváltozásait, áramlása D - DK felé irányul. A talajvíztárolója a pleisztocén korú folyóvízi homokos, kavi-csos réteg. A vízmû kútjai a felsô-pannon korúhomokrétegekbôl termelik a vizet 38 - 54 m mélység-közbôl. A regionális utánpótlódási irány ÉNy – DKés így a regionálisan jobb kifejlôdésû rétegeket a völ-gyek területén megcsapoló kutak általában pozitívak.A rétegvizek természetes nyomásállapotára a semlegesés gyengén pozitív vertikális gradiens a jellemzô.A felszínalatti vizekre természetes állapotban a DK-iáramlási irány a jellemzô.

Vízbázis neve Pókaszepetk Körzeti Vízbázis


Vízbázis üzemeltetôje Észak-zalai Víz- és Csatornamû Zrt. Zalaegerszeg



Kivitelezô Golder Associates Kft. Budapest




Figyelôkutak száma 6 db



Vízbázisról ellátott 4 db: Pókaszepetk, települések száma, neve Kemendollár, Vöckönd,

Zalaistvánd

Vízbázisról ellátott 2175 fôlakosok száma

Kiépített vízkezelési Vastalanító, gáztalanító technológia berendezés




Pókaszepetk Körzeti Vízbázis

Vízmû telep


21Z A L A M E G Y E – P Ó K A S Z E P E T K


A vízbázis jelenleg kitermelt átlagos vízmennyisége225 m3/nap. 1995 – 2003 évek között folyamatosannövekedô vízfelhasználás (2003-ban 328 m3/nap),azóta csökkenô tendencia a jellemzô. A vízkezelô tele-pen lévô két kutat már korábban eltömték, jelenleg atelepen lévô 4. számú kút biztosítja a vízellátást. A 3.számú tartalékkút a kezelôteleptôl DK-i irányban,mintegy 500 m távolságra található.Pókaszepetk térségében a víztartó pannon homokokfölött nincs regionálisan elterjedt vízzáró réteg, így -a kutak víztermelése következtében elôálló negatívnyomásgradiens miatt – a felszíni szennyezôdésekkelterhelt talajvíz lejuthat a sekély rétegvíz tartóba.

A talajvíz jellemzôen a mezôgazdasági területen és alakott területen nitráttal, nitrittel, ammóniummal,foszfáttal szennyezett. A 3. számú vízmû kút esetébenaz összes keménység, a szulfát tartalom és a vastarta-lom határérték feletti. A 4-es számú kút vize csak vas-tartalom tekintetében haladja meg az elôírt határérté-ket. Mindkét kút vizének természetes eredetû ammó-nium tartalma azonban csak 2009-ig érvényes átme-neti határértéknek felel meg. A kutakban szennyezés-

re utaló komponens nem mutatható ki. A vízmûfolyamatosan csak a 4. számú kutat hasznosítja, a 3.számú kút – annak rossz vízminôsége miatt - csaktartalékként szolgál. Szükséges egy új kút fúrásával a3. számú kút kiváltása. A vizsgálat megállapította,hogy a gyakori lakossági panaszok közvetlen oka nema termelt nyers víz minôsége. A jelenlegi vízkezelésitechnológia az adott nyers víz minôségi összetételéheznem megfelelô, annak lecserélésére van szükség.

A vízbázisvédelmi beruházás diagnosztikai munkáisorán elvégzett vizsgálatok alapján a vízbázis sérülé-kenynek minôsül. A vízbázison az 50 éves elérési idô-höz tartozó hidrogeológiai ’B’ védôterület kerültmeghatározásra. A védôterület szokatlan módon avízmû kutaktól 5-6 km távolságra található.

Az utánpótlódási terület nagy részén mezôgazdaságimûvelés folyik.


- csatornázatlan épületek közmûhálózatra kötése- illegális hulladéklerakók mi elôbbi felszámolása- a védôterületen mezôgazdasági növénytermesztéshezhasznált mûtrágya és növényvédô szerek mennyiségé-nek megengedett mértékben történô alkalmazása,azonban hosszú távon kívánatos lenne a biogazdálko-dásra való áttérés

A vízbázis kiépült monitoring rendszerének üzemelte-tésével a vízbázis állapota folyamatosan nyomonkövethetô.

Vízmû kút



A vállusi vízbázis a Keszthelyi-hegység É-i peremvidé-kén, a Csetényi-patak völgyében, Vállus É-részén, atelepülést Várvölggyel összekötô út K-i oldalán talál-ható.

A Keszthelyi-hegység fô tömegét alkotó karsztos kifej-lôdésû dolomit Vállustól Ny-ra és DK-re a Láz-tetônközvetlenül a felszínen van, a településtôl É-ra, avízmûkutak környezetében azonban már fedett hely-zetben, a felszín alatt kb. 65 – 70 m mélyen található.Ezen a területen a dolomit fedô képzôdménye egy 40-60 m vastag felsô-pannon korú, uralkodóan finom-szemcsés törmelékes összlet, melybe a felszín közelé-ben egy kb. 15-20 m vastag agyagos rétegcsoport tele-pül. Ennek felszínén változatos kifejlôdésû vékonypleisztocén - holocén rétegösszlet helyezkedik el.A vízbázis 2 db kútja a repedezett dolomitban tároló-dó karsztvizet csapolja meg 115-150 m mélységköz-

ben. A vízbázis környezetében a karsztvíz nyugalminyomásszintje a terepszint alatt 105 – 110 m, áram-lási iránya a regionális áramlási képnek megfelelôenD-DK-i.A térség felsô-pannon homokos rétegeiben tárolódórétegvíz nyugalmi vízszintje kb. 60 m-rel a karsztvíz-szint felett van (a terepszint alatt 50 m-rel). A talajvíznyugalmi vízszintje a térségben a felszín alatt 2-5méterre található. Az egyes vízadó szintek között lévônagy nyomáskülönbség gyenge függôleges irányúlefelé áramlást valószínûsít.

Vízbázis neve Vállusi Vízbázis




Kivitelezô Hydrosys Kft. Csobánka







Vízbázisról ellátott 2 db: Vállus, Várvölgytelepülések száma, neve

Vízbázisról ellátott 1256 fôlakosok száma




A vízbázis 2 db termelôkútja közül jelenleg csak a 2. sz.(B-5) vízmû kút üzemel, melynek termelése átlagosan110 m3/nap. A vízbázis termelésében az elmúlt tíz évettekintve kis mértékû ingadozás mellett csökkenô ten-dencia figyelhetô meg.



Vállusi Vízbázis

Monitoring kút vízszintmérôvel


23Z A L A M E G Y E – V Á L L U S

A vízbázis 475 m3/napos védendô termelési kapacitá-sával szemben a jelenlegi termelést, illetve a csökkenôvízigényeket figyelembe véve mennyiségi problémávalhosszú távon sem kell számolni.

A vízbázis környezetében a karsztos víztároló fedett, afelszíni szennyezôdésekkel szemben a terület túlnyomórészén egy kb. 20 m vastag agyagos vízrekesztô rétegnyújt védelmet. Az elvégzett trícium izotópos vízvizs-gálat alapján azonban megállapítható, hogy a vízmûkút a fedettség ellenére a távolabbi fedetlen karsztterü-letek felôl érkezô, felszínrôl beszivárgó, rövid felszínalatti tartózkodási idejû vízkészletet is hasznosít, vagyisa vízbázis sérülékenynek tekinthetô.

A vízbázis környezetében a talajvíz minôségérôlelmondható, hogy elsôsorban a település alatt magas anitrát tartalom, mely a község egykori kommunálisszennyezésébôl adódik. A terület egyéb részein a talaj-víz nitrát tartalma jóval határérték alatti.A vízmû kutak vízében szintén megjelent a nitrát 2-3mg/l értékben. Ez is bizonyítja a nyílt karszton keresz-tüli felszíni beszivárgás tényét a karsztvíztárolóba.A vízmû kutak által termelt víz minôségében üzemelte-tésük óta vízminôség romlás nem állapítható meg, akitermelt víz ivóvíz minôségû, emberi fogyasztásraalkalmas.

A szennyezôforrás felmérés során a vízbázis vízminôsé-gét közvetlenül és károsan befolyásoló létesítménytnem találtak. Figyelmet érdemel azonban a község kommunálisszennyvíztisztítójából a Csetényi – patakba eresztetttisztított szennyvíz, ami a patak medrébôl leszivárogvaszennyezheti a karsztvíztárolót.

Az elvégzett vizsgálatok alapján a vízbázis sérülékeny-nek minôsül, ezért kijelölésre került a sérülékenységtôlfüggetlenül, kötelezôen kialakítandó belsô (20 napos)védôterületen kívül a vízbázis 5 éves elérési idejû hidro-geológiai ’A’, valamint az 50 éves elérési idôhöz tarto-zó hidrogeológiai ’B’ védôterület.


- Minden lakóingatlant rá kell kötni a csatornára.- A hidrogeológiai ’A’ védôterület felszínét erdô borít-ja, a hidrogeológiai ’B’ védôterületet túlnyomórészterdô, kisebb részben szántó és zártkert területhaszná-lat jellemzi. A vízbázis tartós biztonságban tartásaérdekében szükséges, hogy a karsztos utánpótlódásiterületen a területhasználatok jellege és minôsége ajelenlegi állapothoz képest ne változzék.- A mezôgazdasági területhasználatok esetében a táp-anyagpótlás, növény-, és gyomirtó szerek használatacsak az elôírásoknak megfelelôen történhet.- A vízmû kutakban, valamint észlelô kutakban elvég-zett rendszeres mérések, a mérési eredmények értéke-lése nagymértékben segíti a vízbázis biztonságban tar-tását.

Összeségében elmondható, hogy a vízbázis jelenlegmegfelelô környezeti állapotban van, károsodás eddignem érte, a további biztonságban tartása azonnalibeavatkozást nem igényel.

Vizmû kút



A Festetics-forrás 1895-ben létesült, a Vonyar c -vashegyet keresztül szelô 71. sz. fôúttól D-re, aBalaton és a fôút közötti lapályon, a Balaton partjátólkb. 600 m-re É-ra. A vízmû az egykori forrásrét leg-nagyobb fakadási helyének befoglalásával létesült.

A forrásfoglalások vízadó képzôdménye felsô-triászdolomit, mely a vízmûtôl É-ra kb. 1 km-re a felszín-re bukkan. A vízmû szûkebb környezetében ez a kép-zôdmény tôzeges, kôzetlisztes, homokos összlettelfedetten helyezkedik el, kb. 30 – 100 m közötti mély-ségben. A vízmûtôl É-i irányba haladva a fedôbenhomoklisztes, agyagos, homokos patak üledék találha-tó a hegylábak felé egyre durvább szemcseméretben.Ezen törmelékkúpok egészen a karsztos kibúvásokigfelnyúlnak.

A vízbázis vízutánpótlása a Vonyarcvashegytôl É-ÉK-iirányban elhelyezkedô nyílt karsztos területek felôl érke-zik. A forrásvízmû felé, D-DNy-i irányba áramló nyílttükrû karsztvíz áramlása során nyomás alattivá válik. Akialakult nyomásviszonyok megakadályozzák a fedôré-tegben tárolódó víz karsztvízzel történô keveredését.

A vízmû létesítményei 3 db, összesen kb. 250 m2alapterületû, négyszög alakú, dongaboltozatos,téglafalazatú galéria szerû forrásfoglalásból, valamint 3db, kb. 1,0 m átmérôjû kútgyûrûs foglalásból áll. Avízkivétel helye az ún. gyûjtôkút, mely egy 3,0 mátmérôjû, 5,2 m mély kör alakú beton akna. A’galériák’ vize gravitációsan jut a gyûjtôkútba, ahon-nan a vízkivétel szivattyúval történik.

Vízbázis neve Vonyarcvashegy – Festetics forrás




Kivitelezô Aquifer Kft. Pomáz

A munka ideje 1998 - 2000

Termelôkutak száma 3 db galériás foglalás, valamint 3 db kútgyûrûs foglalás




Javasolt védendô 401 500 m3/év; termelés 1 100 m3/nap


Vonyarcvashegy






Vonyarcvashegy – Festetics forrás

Vízmû telep


25Z A L A M E G Y E – V O N Y A R C V A S H E G Y


A Festetics – forrás termelése a kitermelhetô készlet-nek csak elenyészô része. A modellvizsgálatok alapjána forrásvízmûbôl átlagosan kitermelhetô vízmennyi-ség 1 100 m3/nap. Ehhez képest az elmúlt tíz év átla-gos termelése 270 m3/nap volt, 2005. évben nem érteel a 200 m3/nap vízmennyiséget. A vízbázis kis kapacitással történô üzemeltetése abbóladódik, hogy a környezô települések vízellátása a nyi-rádi regionális rendszerrôl történik, a forrásvízmûcsupán a helyi, valamint az idôszakosan jelentkezôcsúcsigények kielégítését szolgálja.

Az elvégzett vízminôségi vizsgálatok alapján a kiter-melt víz jó minôségû, közepes keménységû, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos karsztvíz. A víz nit-rát tartalma 5 – 8 mg/l körüli. Az idôszakosan bakte-riológiailag kifogásolható értékek a gyûjtôkút nemmegfelelô vízzáró szigetelésére vezethetôk vissza.A víz alacsony trícium tartalma alapján megállapítha-tó, hogy a vízgyûjtô karsztkibúvásainak beszivárgóvize, valamint a fedô rétegben tárolódó víz nem keve-redik a forrás vizével.

A forrásvízmû által termelt víz átlagosan 50 évnélnagyobb tartózkodási idôvel jellemezhetô, ami lassúáramlásra és nagy tározótérre utal.

A szennyezôforrás felmérés alapján megállapítható,hogy a vízbázis utánpótlódási területén nincs olyanlétesítmény, illetve nem folytatnak olyan tevékenysé-get, mely a kitermelt víz minôségére közvetlenveszélyt jelentene.Az utánpótlódási terület nyílt karsztos kibúvásai erdôsterületek. A település csaknem teljes mértékben csa-tornázott. A mezôgazdasági területhasználatok egyreinkább háttérbe szorulnak, helyüket a település pere-mén üdülô jellegû beépítés veszi át.

Az elvégzett vizsgálatok alapján a vízbázis sérülékeny-nek minôsül, ezért kijelölésre került a sérülékenység-tôl függetlenül, kötelezôen kialakítandó belsô (20napos) védôterületen kívül a vízbázis 5 éves hidroge-ológiai ’A’, valamint az 50 éves hidrogeológiai ’B’védôterülete.


- a kitermelt víz elszennyezôdésének elkerülése érde-kében a gyûjtôkút vízzáró szigetelésének felújításaszükséges- a három foglalókutat célszerû a víztermelésbôl kikap-csolni, mivel ezekben pangó vizek alakulhatnak ki- a vízbázis védôterülettel érintett lakott részén bizto-sítani kell a teljes csatornázottságot, minden ingatlantrá kel kötni a csatornahálózatra- a védôterület nagy részét borító erdôterületen azerdômûvelést lehetôség szerint vegyszermentesen kellvégezni

Monitoring kút



A Zalalövôi Körzeti Vízmû Zalalövô két része közötta Zala völgyében található. A terület vízföldtaniadottságait változatos morfológiájú és uralkodóanfelsô-pannon képzôdményekbôl álló felépítése hatá-rozza meg. A terület lankás völgyekkel tagolt domb-vidék, összefüggô talajvízrendszerrôl csak a Zala völ-gyében beszélhetünk. A Zala völgyet kísérô dombokbeszivárgási területek, a Zala völgy pedig feláramlásiterület. A talajvíz mélysége nagyon változatos.Összességében elmondható, hogy minél magasabbtérszínen vagyunk, annál mélyebben van a talajvíz.Ezt a szabályt azonban számos tényezô módosítja. A

talajvizet a pleisztocén-holocén durvatörmelékes fia-tal üledék tárolja, de magasabb térszíneken az idôsebbfelsô-pannon a talajvíztároló.A terület fô rétegvíztartója a felsô-pannon korú üle-dék. A felsô-pannon összletben nagy kiterjedésû regi-onális rétegvíztartó szintek a tektonizáltság miatt nemalakulhattak ki. A Zala völgyben a rétegvíz pozitívnyomásállapotú, a kutak nyugalmi nyomása néhányméterrel a terepszint felett van. A völgyoldalakban atalajvíz a patakmeder felé, a Zala völgyi összefüggôtalajvíz a Zala folyásirányával megegyezôen keletiirányban áramlik.

.Vízbázis neve Zalalövô Körzeti Vízbázis


Vízbázis üzemeltetôje Aquaplus Kft., Sándorfalva


Kivitelezô Smaragd-GSH Kft. Budapest


Termelôkutak száma 5 db: 21 – 128 mszûrôzési mélysége


Figyelôkutak száma 8 db


Javasolt védendô 755 550 m3/év; termelés 2 070 m3/nap

Vízbázisról ellátott 3 db: Zalalövô, Csöde, települések száma, neve Felsôjánosfa


Kiépített vízkezelési nincstechnológia

Védôterület mérete nincs felszíni védôterület


A vízmû elsô kútját 1969-ben fúrták, a legújabbat, azötödiket 2004-ben. Az öt kút különbözô vízadó szin-tet csapol meg. A két rendszert körülbelül 70 m vas-tag rossz vízvezetô agyagos képzôdmények választják



Zalalövô Körzeti Vízbázis

Vízmû telep


27Z A L A M E G Y E – Z A L A L Ö V Ô

el. A két vízadó rendszer teljesen eltérô hidrogeológiaitulajdonságokkal rendelkezik. Ugyancsak függetlenmindkét rendszertôl a talajvíz.A vízbázis víztermelése 1996-tól 2000-ig növekedett,majd azóta 600 m3/nap alatti átlagos termelés a jel-lemzô. A termelés nagyobb részét a mélyebb kutakadják. A vízmû a jelenlegi vízigényeknél lényegesennagyobb vízkivételre is alkalmas.A vízbázis termelt vízének minôsége felszíni szennye-zés mentes, jó ivóvíz. A határértéket egyedül a VI.számú mély kút ólomtartalma lépi túl, nikkel tartalmamegközelíti azt. Minden kút esetében a kitermelt vízrejellemzô a határérték alatti, de figyelemre méltóásványolaj tartalom. A vizsgálat során bizonyítástnyert ezek a paraméterek természetes eredetûek. Anehézfémek a víztároló kôzetbôl származnak, a szén-hidrogén származékok az összletben megôrzött bioló-giai maradványok szerves átalakulásának következmé-nyei. Megemlíthetô még az alacsony fluorid tartalom,ami elmarad a kívánatostól. A víz izotópos vizsgálatabizonyította, hogy a mélyebb kutak vize feláramlómély rétegvíz, amely a jégkorszakban, mintegy 12 000

évvel ezelôtt került a felszín alá. A sekélyebb kutak vizea jégkorszaki víz és a fiatalabb vizek keveréke.A szennyezôforrás vizsgálat a Zalalövôi csatornabekö-tések hiányát és az állattartó telepek talajvizet szeny-nyezô hatását mutatta ki. A kommunális szennyvízalig több mint fele jut el a szennyvíztisztítóba. Akommunális szennyvíz szikkasztása és a környezet-szennyezô trágyatárolás következményeként a telepü-

lés alatt áramló talajvíz nitráttal erô-sen szennyezett. Szerencsére a talajvizet a termeltrétegvíztôl elválasztó agyagos réteg-nek köszönhetôen ez a szennyezésnem jelent közvetlen veszélyt a vízbá-zisra, mivel a szennyezôanyagokegyenlôre nem érik el a vízbázist. Akedvezô vízföldtani helyzetnekköszönhetôen védôterület kijelölésé-re nincs szükség.

A vízbázis biztonságban tartásá-hoz szükséges intézkedések:

- A legfontosabb lépés minden ingat-lan csatornahálózatra történô ráköté-se.- Az állattenyésztésbôl származó trá-gya és trágyalé kezelését meg kelloldani.- A Zala völgyében a termelôkutakközvetlen környezetében kerülni kella mezôgazdasági termelést, vagy átkell állni biogazdálkodásra.

Monitoring kútpár

Felszíni védôterület kijelölése nem szükséges




A vízbázis Zalaszentgróttól északi irányban,Zalaszentgrót és Tüskeszentpéter településrész között,a Zala-folyó völgyében található.

A vízmû kutak felsô-pannon korú, több szintben elhe-lyezkedô homokos vízadórétegeket szûrôznek. Az egyeshomok rétegeket félig áteresztô agyagos képzôdményekválasztják el egymástól. A felsô-pannon rétegcsoportfedô képzôdménye pleisztocén korú, változatos kifejlô-désû agyagos-iszapos kavics és homok.A vízbázis által termeltetett felsô-pannon vízadó rétegeknyugalmi nyomásszintje pozitív. Mintegy 100 m-es mély-ségtartományig a rétegvíz nyugalmi nyomásszintjénekfolyamatos emelkedése figyelhetô meg, ez alatt azonbanmár a nyomásszintek csökkenô tendenciát mutatnak. A termelésbe kapcsolt rétegek – a felsô-pannonra jel-lemzô szendvicsszerkezet részeiként – jól fejlett, jólelkülöníthetô és szinttartó homoktestek, melyek fôutánpótlódása oldalirányú és valószínûleg távoli.Emiatt „öreg” vizeket tartalmaznak, melyekhez – avíztermelés okozta depresszió kiváltotta másodlagos

leszivárgás hatására – fiatalabb elszennyezôdött vizekkeveredhetnek.A vízbázis 9 db kútja közül 7 db kút üzemel, 2 db kút(V. és X/a.) üzemen kívül van. A kutak 20,0 – 175,0m mélységközben több szintben csapolják meg afelsô-pannon homokrétegeket.

Vízbázis neve Zalaszentgrót Területi Vízmû Zalaszentgróti vízbázis


Vízbázis üzemeltetôje Aquazala Kft. Zalaszentgrót


Kivitelezô Aquaprofit Zrt. Pécs




Figyelôkutak száma összesen 24 db

Átlagos termelés 1 149 750 m3/év; 3 150 m3/nap

Javasolt védendô termelés 1 978 300 m3/év; 5 420 m3/nap

Vízbázisról ellátott 27 db: Zalaszentgrót települések száma, neve (Tüskeszentpéter, Zalaudvarnok,

Tekenye, Zalakoppány, Csáford),Almásháza, Bazsi, Bókaháza, Döbröce, Esztergályhorváti (Nagyhorváti), Kallósd, Kehida -kustány, Kisgörbô, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbô, Nemesbük, Óhíd, Sénye, Sümeg csehi, Szalapa, Szentgyörgyvár, Tilaj (Tilajújhegy), Türje, Vindornyalak, Vindor nyaszôlôs, Zalaapáti, Zalacsány, Zalaszántó, Zalaszentlászló


Kiépített vízkezelési Vas- mangán- gáztalanítástechnológia



A vízbázis termelése az elmúlt tíz évben közel duplájáraemelkedett. Az 1996-ban termelt 1 760 m3/nap átlagostermeléshez képest 2005. évben a kitermelt átlagos víz-


Zalaszentgrót Körzeti Vízbázis

Vizmû irodaház


29Z A L A M E G Y E – Z A L A S Z E N T G R Ó T

mennyiség 3 150 m3/nap-ra növekedett. A termelés2001-ig folyamatosan nôtt, ekkor a napi víztermelés3 180 m3 volt, azóta a termelés kis ingadozássalkiegyenlítettnek mondható. A vízbázis környezetében a talajvíz állapotára vonatko-zóan általánosan jellemzô a réteg eredetû magas vas-,mangán tartalom. Felszíni eredetû szennyezésre utal ahatárértéket meghaladó nitrát-, illetve ammónia tarta-lom. A vizsgálatok egy esetben, konkrét szennyezôfor-ráshoz köthetôen (a védôterületen kívül esô KözútiIgazgatóság Üzemmérnökségének telephelyén) határér-téket jóval meghaladó olajszármazék mennyiséget mér-tek a talajvízben.

A vízmû kútjaiban szintén jelen van a réteg eredetû vasés mangán. Ezen túlmenôen a vizsgálatok az összes vizs-gált kútban határértékhez közeli, illetve helyenként aztkissé meghaladó ammónia tartalmat jeleztek. Emellettalacsony koncentrációban minden kútban mértekANA-detergenst. Mivel az izotópvizsgálatok nem jelzika rétegvízben friss víz beszivárgását, ezeknek az anya-goknak a földtani rétegbe való természetes elôfordulásavalószínûsíthetô.

A termelt víz vas-, és mangántalanítást követôen ivóvízcélú hasznosításra alkalmas.A szennyezôforrás felmérés a védôterületen belül többpotenciális szennyezôforrást tárt fel. Bár Zalaszentgrót100%-ban csatornázott, a rákötések aránya alacsony, avizsgálatok idején mindössze 32%-os volt. Ebbôl adó-dóan a település, valamint Aranyod településrész csator-názatlan hétvégi házas üdülôterülete, illetve illegális hul -ladék lerakója kommunális jellegû veszélyforrást jelent avízbázisra. Mezô gazdasági vonatkozásban meg kellemlíteni Tüskeszentpéter településrészen található puly-ka- és csirkenevelô telepet, illetve a környezô mezôgaz-dasági mûvelés alatt álló területeket. Ipari jellegû létesít-mény a Zala Volán Rt. telephelye, ahol mûhelyek ésüzemanyagtöltô állomás található.Az elvégzett vizsgálatok bizonyították a vízbázis sérülé-kenységét, így a vízmûkutak körül kötelezôen kialakí-tandó belsô (20 napos) védôterület mellett kijelölésrekerült a vízbázis 50 éves hidrogeológiai ’B’ védôterülete.


- Minden lakóingatlant rá kell kötni a csatornaháló-zatra, intézkedni kell a régi szennyvízgyûjtôk szak-szerû felszámolásáról.-Az illegális hulladéklerakót fel kell számolni.- A mezôgazdasági növénytermesztésben használtmûtrágya és növényvédô szerek mennyiségét a lehetôlegkisebb mértékig le kell csökkenteni.- Bár a védôterületen kívül esik, bizonyított szennye-zô hatása miatt javasolt a települési dögkút felszámo-lása, valamint a Közúti Igazgatóság telephelyének kár-mentesítése.- A kiépített monitoring rendszert a vízbázis védelmé-nek érdekében folyamatosan üzemeltetni kell.

Vizmu kut



Zalaegerszeg város és a környezetében elhelyezkedô 9db település vízellátását két Zalaegerszeg közelében kié-pült vízbázis biztosítja.Az egyik az ún. Keleti vízbázis Zalaegerszegtôl keletre –észak-keletre található a Felsô-Válicka patak és a Zalafolyó völgyében. A másik az ún. Nyugati vízbázis aváros nyugati szélén, Andráshidától délre található aZala völgyében.

A Keleti vízbázis az 1960-as évektôl északi iránybanhaladva folyamatosan épült ki, majd az 1970-es évekvégén megkezdték a Nyugati vízbázis kiépítését. AKeleti vízbázis vízellátásban betöltött szerepe a mainapig meghatározó. A felhasznált víz 80%-a errôl a víz-bázisról származik.

A Keleti vízbázis kútjainak többsége 50,0 m-nél seké-lyebb szûrôvel rendelkezô, sekély mélységû rétegvízkút.A Nyugati vízbázis kútjai túlnyomórészt közepes mély-ségûek.A vizsgálat alapján megállapítható, hogy mind a két víz-nyerô terület a sérülékeny vízbázisok közé tartozik.A Keleti vízbázis termelôkútjai az ivóvíz követelménye-inek megfelelô paraméterekkel rendelkeznek. A vízbá-zisra azonban a nyugati irányból történô felszín alattiáramlás következtében veszélyforrást jelent maga aVáros, valamint a déli- és keleti iparterület.Elôreláthatóan a Felsô-Válicka völgyében lévô kutakatnéhány éven belül le kell állítani, a kiesô vízhozamot újkutak fúrásával kell pótolni.

A Nyugati vízbázis kútjairól összességében megállapít-ható, hogy a termelôkutak egyikébôl sem nyerhetôolyan víz, amely valamennyi vízminôségi jellemzôttekintve a szabványt kielégíti, ez csak a vizek megfelelôarányú keverésével állítható elô.Mind a két vízbázis esetében a hidrogeológiai védôterü-let meghatározásra került. A védôterületen a károsszennyezô tevékenységeket meg kell szüntetni, újabba-kat pedig nem szabad engedélyezni.Figyelôkút rendszerrel ellenôrizni kell a védôterületalatti víz minôségét.A Zalaegerszegi vízbázisokat részletesen külön kiad-ványban ismertetjük.

Zalaegerszeg vízbázisai

Vízbázisok neve Zalaegerszeg – Kelet; Zalaegerszeg - NyugatVízbázisok típusa Rétegvíz Vízbázisok üzemeltetôje ZALAVÍZ ZRt. ZalaegerszegMegbízó Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és

Vízügyi Igazgatóság, SzombathelyKivitelezôk ZALAVÍZ ZRt. Zalaegerszeg (Keleti vb.)

Aquifer Kft. Pomáz (Nyugati vb.)A munka ideje 1997 – 2002Termelôkutak száma, szûrôzési mélysége 40 db; 18 - 241 mBeruházás során kiépített figyelôkutak száma 64 dbFigyelôkutak száma összesen 72 dbÁtlagos termelés 5 091 750 m3/év; 13 950 m3/nap Javasolt védendô termelés 10 862 400 m3/év; 29 760 m3/napVízbázisról ellátott települések száma, neve 10 db: Zalaegerszeg, Babosdöbréte,

Bocfölde, Böde, Csatár, Hottó, Kiskutas, Nagykutas, Sárhida, Teskánd

Vízbázisról ellátott lakosok száma 66 432 fôKiépített vízkezelési technológia Vas-mangántalanító és gáztalanító berendezésVédôterület mérete 44,14 km2



vÍzbÁzisvÉdelem · 2013-11-18 · zala megye 5 már talajvízbôl szinte sehol sem vesznek ki...

Documents