vázlatkészítés - docs.plm.automation.siemens.com · vázlatkészítés...

SIEMENSSIEMENSSIEMENS

VázlatkészítésSaját ütemezésű gyakorlat

spse01510

Tartalom

Jogvédelmi és jogi korlátozásokkap kapcsolatos figyelmeztetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

A kurzus bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Vázlatkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-1

Szinkronmodellezési vázlatkészítés áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-2Vázlatkészítés munkafolyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-3Gyakorlat: Egyszerű vázlat rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-3

Tevékenység: Egyszerű vázlat rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-3Alkatrész fájl megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-5Egy vázlat parancs kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-6Vázlatalak megrajzolása vonal szegmensekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-7Kör hozzáadása a vázlathoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-10Vázlat kényszerek elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-11Vázlat méretek megadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-12Vázlat befejezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-13Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-14Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-15

Vázlatsík rögzítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2-1

Vázlatsík rögzítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2-2

Szinkronmodellezési vázlatok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3-1

Régiók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3-13Gyakorlat: Régiók létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3-14

Nyitott vázlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3-19Szinkronmodellezési vázlat viselkedés hagyományos környezetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3-20

Hagyományos vázlatok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4-1

Hagyományos vázlatok rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4-2

Rajz parancsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5-1

2D-s elemek rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5-2Hatászónák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5-7Szerkesztő geometriai elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5-112D-s elemek módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5-12Zárt részek színezése és kitöltése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5-21

Geometriai vázlat kényszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6-1

Geometriai kényszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6-2Rajzeszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6-9

spse01510 Vázlatkészítés 3

Tartalom

Munka rácsokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6-10IntelliSketch . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6-16Vetítési vonalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6-23

Távolság és terület mérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6-24Példa: Vonal hosszának mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6-28

Vázlatok méretezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7-1

Rögzített méretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7-2Méret elhelyezkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7-3Méretstílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7-4

Szöveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8-1

Profilok készítése szöveggel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8-2Szöveg profil parancs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8-3Szöveg profilként való elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8-8

PMI szöveg méret és szín . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8-10Szöveg parancs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8-11

Feliratmező vagy szöveg beszúrása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8-13

Vázlatok a Modelltörténetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9-1

Vázlatok helyi menü a Modelltörténetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9-2Felhasznált vázlatok helyi menü használata a Modelltörténetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9-3

Vázlatsík középpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10-1

Origó helyének megadása parancs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10-2Origó alaphelyzetbe parancs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10-3Origó helyének megadása munkafolyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10-4Vázlat nézet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10-5

Vázlat felhasználás és méret átvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11-1

Munka egyesíthető vázlatokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11-4

Vázlatok mozgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12-1

Vázlat elemek manipulálása 2D-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12-2Vázlat mozgatásának és másolásának a munkafolyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12-32D vázlat kezelési parancsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12-4

Vázlat elemek mozgatása és másolása 3D környezetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12-5Munkafolyamat 3D szinkron vázlat elemek mozgatásához vagy forgatásához . . . . . . . . . 12-6

Vázlat elemek másolása, kivágása és beillesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12-8

Elemek vetítése a vázlatsíkra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13-1

Vázlatra vetítés parancs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13-2

Vázlatotkészítés bemutató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-1

Gyakorlat: Vázlatkészítés (1. rész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-1Tevékenység: Vázlatkészítés (1. rész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-1

4 Vázlatkészítés spse01510

Tartalom

Tartalom

Alkatrész fájl megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-2Vázlatkészítési folyamat elkezdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-3Vázlat geometria rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-4Régiók kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-6Geometriai kényszerek elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-7Méretek hozzáadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-11Vázlat kikapcsolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-12Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-13

Gyakorlat: Vázlatkészítés (2. rész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-13Tevékenység: Vázlatkészítés (2. rész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-13Alkatrész fájl megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-14Vázlatsík létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-15Vázlatkészítés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-17Rajz asszociativitás megfigyelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-19Vázlat geometria rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-21Megjelenítés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-23Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-24

Gyakorlat: Vázlatkészítés (3. rész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-24Tevékenység: Vázlatkészítés (3. rész) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-24Alkatrész fájl megnyitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-25Létező vázlat megjelenítésének a bekapcsolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-26Vázlat másolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-27Vázlat beillesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-28Másolt vázlat forgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-29Másolt vázlat mozgatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-31Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14-34

Gyakorló feladatok vázlatkészítéshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15-1

A Rajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15-2B Rajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15-3C Rajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15-4D Rajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15-5E Rajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15-6

3D vázlatkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-1

3D vázlatkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-2Gyakorlat: 3D vázlat készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-3

Tevékenység: 3D vázlat készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-33D vonal elem rajzolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-5Eredményül kapott vonal tanulmányozása, illetve méret elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . 16-7Egytengelyű kényszer elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-8Vonal elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-9Vonalak rajzolása kulcspontok és triád tengelyek segítségével . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-10További vonalak rajzolása és méretezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-153D lekerekítés elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-17Vázlat befejezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-18

Kurzus ellenőrző kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17-1


Tartalom

Tartalom

Tanfolyam összefoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18-1

6 Vázlatkészítés spse01510

Tartalom

Jogvédelmi és jogi korlátozásokkap kapcsolatos figyelmeztetés

Ez a szoftver és a kapcsolódó dokumentáció a Siemens Product Lifecycle Management Software Inctulajdona.

© 2016 Siemens Product Lifecycle Management Software Inc.


A kurzus bemutatása

Üdvözöljük a Solid Edge önállóan elvégezhető képzéseinél! Ennek a kurzusnak az a célja, hogymegtanítsa Önt a Solid Edge használatára. A kurzus saját ütemben végezhető el, és instrukciókat istartalmaz a gyakorlatokhoz.

Kezdje az oktatóleckékkel

Az egyénileg végezhető gyakorlat ott kezdődik, ahol az oktatólecke véget ér. Az oktatóleckékelvégzése a leggyorsabb módja annak, hogy a Solid Edge alapjaival megismerkedjen. Ha még nincstapasztalata a Solid Edge programmal, kezdje azzal, hogy teljesíti az alapszintű alkatrész-modellezésiés -módosítási oktatóleckéket, mielőtt elkezdené a saját ütemben elvégezhető gyakorlatokat.

Oktatóleckék

A videókhoz és szimulációkhoz Adobe Flash Player szükséges

Videók és szimulációk megtekintéséhez rendelkeznie kell az Adobe Flash Player 10-es verziójával,amit plug-in-ként telepíthet a böngészőjéhez. A Flash Player szoftvert (ingyenesen) letöltheti ahttp://get.adobe.com/flashplayer webhelyről.


http://get.adobe.com/flashplayer

1Feladat: Vázlatkészítés

spse01510 Vázlatkészítés 1-1


Szinkronmodellezési vázlatkészítés áttekintés

A 2D vázlat geometria meghatározza a bázis test létrehozásához használt keresztmetszeti alakot,vagy alakelem létrehozásához használt alakot egy létező testen. A vázlatokat vagy egy sík felületre,vagy pedig egy referenciasíkra rajzolja. A vázlat geometriájának megrajzolása során egy síkfelülethez, vagy egy referenciasíkhoz történik a rögzítés.

Használhat nyitott, illetve zárt vázlatokat az alakelem modell létrehozására. Az olyan vázlat, amelyegy zárt területet formál (vázlat elemekből, vagy vázlat elemek és vázlatsíkon található modell élekkombinációjából), egy kiválasztható régiót hoz létre. Amikor kiválaszt egy régiót, az alakelemkihúzása parancs elindul. Egy nyitott vázlat használatához válassza ki a kihúzás parancsot (Kihúzás,vagy Forgatás) a Testek csoportban, mely során az egyik lépésben meg kell határoznia az anyagoldalát a nyitott vázlaton.

A vázlatok nem vezetnek alakelemeket. Vázlat geometriához alkalmazott geometriai kényszereknem lesznek átvive a létrehozott alakelemekre. A rendszer képes érzékelni a létrejött alakelemenérintőt, párhuzamos, egy síkba eső és koncentrikus felületeket. A Méret kényszerek át lesznek vévea vázlat geometriáról a test éleire, amint az alakelem létrejött.

Az alakelem létrehozásához felhasznált vázlat geometria áthelyezésre kerül a "Felhasznált vázlatok"gyűjtőbe a Modelltörténetben. Minden megmaradt vázlat geometria, mely nem tűnt el, a "Vázlatok"gyűjtőben marad.

Alapértelmezetten minden vázlat geometria mely egy síkon található, össze lesz vonva egy vázlattá.Ezt az "Összevonás az azonos síkon lévő vázlatokkal" vázlat opció határozza meg. Ha különállóvázlatok szükségesek egy vázlatsíkon, az "Összevonás az azonos síkon lévő vázlatokkal" opciókikapcsolható.

1-2 Vázlatkészítés spse01510


Vázlatkészítés

Vázlatkészítés munkafolyamata1. Válasszon ki a Vázlat lap→Rajz csoportjából egy vázlatkészítési parancsot.

2. Kezdjen el rajzolni, vagy rögzítsen egy vázlatsíkot (referenciasík, vagy sík felület), amelyre avázlat geometriát meg kívánja rajzolni.

3. (Opcionális) Rajzoljon egy vázlatot az aktív nézetben, vagy forgassa be a nézetet merőlegesen

a vázlatsíkra a Nézet lap→Nézetek csoport→Vázlat nézet parancsával . A Ctrl+hbillentyűkombinációt is használhatja.

4. Rajzoljon egy vázlatgeometriát, vagy hajtson végre valamilyen vázlattal kapcsolatos műveletet(például kényszerek, méretek elhelyezése).

5. Fejezze be a vázlatot, vagy rajzoljon egy következőt. Ha a vázlatsík rögzített és még egyvázlatsíkra van szüksége, oldja fel a síkot. Ismételje meg a 2-4 lépéseket.

Ha az új vázlat terület ugyanazon a síkon található, akkor folytassa a vázlat geometria rajzolását.

Megjegyzés

Csak egy vázlat lehet egy síkon, de egy vázlat több régiót és különálló elemekettartalmazhat. Ha különálló vázlatok szükségesek egy vázlatsíkon, kapcsolja ki aÖsszevonás az azonos síkon lévő vázlatokkal opciót.

Gyakorlat: Egyszerű vázlat rajzolása

Tevékenység: Egyszerű vázlat rajzolása

Ez a gyakorlat végigvezeti Önt egy egyszerű vázlat készítésének a folyamatán. Kényszereket ésméreteket fog alkalmazni.


Vázlatkészítés

Vázlatkészítés

Alkatrész fájl megnyitása

▸ Indítsa el a Solid Edge programot.

▸ Az Alkalmazás menüben kattintson az →Új→ISO metrikus alkatrész lehetőségre.


Vázlatkészítés


Egy vázlat parancs kiválasztása

▸ Válassza a Vázlat panel→Rajz csoport→Vonal parancsát .

▸ Úgy pozícionálja a kurzort, ahogy az az ábrán látható, a vonal első pontjához.



Vázlatkészítés

Vázlatalak megrajzolása vonal szegmensekkel

▸ A vonal parancsnál két pontot kell megadni, hogy a vonalat azok között hozza létre. Kattintsonaz első vonalpont elhelyezéséhez.

Megjegyzés

Ebben a gyakorlatban az ábrák nem mutatják a szerkesztési fogókat (1), melyek avázlat elemekhez vannak kapcsolva.

Megfigyelheti, hogy az igazítási vonalak a kurzorhoz kapcsolódnak. Ezek a vonalak segítenek avázlatgeometriát megrajzolni.


Vázlatkészítés


Amikor egy igazítási vonal vízszintes, láthatja a vízszintesség jelzőt.

Amikor egy igazítási vonal függőleges, láthatja a függőlegesség jelzőt.

Amikor egy másik vonal vége fölött található a kurzor, láthatja a végpont jelzőt.

▸ Rajzoljon nyolc vonalat, hogy azokból álljon össze a kiinduló alak, ahogy az ábrán látható.Bizonyosodjon meg róla, hogy minden vonal vagy vízszintes, vagy függőleges, de a vonalakhosszával egyelőre ne foglalkozzon.



Vázlatkészítés

▸ A Modelltörténetben kattintson a Vázlat jelölőnégyzetre (1) a koordináta-rendszerekmegjelenítésének kikapcsolásához.


Vázlatkészítés


Kör hozzáadása a vázlathoz

▸ Válassza a Vázlat panel→Rajz csoporton belül a Kör középpontjával parancsot .

▸ Helyezzen el egy kört, ahogy itt látható.



Vázlatkészítés

Vázlat kényszerek elhelyezése

▸ Válassza a Vázlat lap→ Kényszerek csoport → Vízszintes/függőleges parancsát .

▸ Igazítsa a (2) felezőpontot az (1) felezőponthoz. Bizonyosodjon meg róla, hogy megjelenik afelezőpontot jelző szimbólum , mielőtt kattint.

▸ Igazítsa a (3) kör középpontját a (1) felezőponthoz. Bizonyosodjon meg, hogy megjelenik aközéppontot jelző szimbólum , mielőtt kattint.

▸ Igazítsa a kör középpontját (3) a felezőponttal (4). Bizonyosodjon meg, hogy megjelenik aközéppontot jelző szimbólum , mielőtt kattint.

▸ Igazítsa az (5) pontot a (6) ponthoz.


Vázlatkészítés


Vázlat méretek megadása

Számok jelölik a méretezés kiválasztásának helyét a vázlat elemeknél.

▸ A Vázlat lap→Méret csoporton belül válassza ki a Gyorsméretezés parancsot .

▸ Méretezze a kört úgy, hogy rákattint a (3)-ra.

A méret érték szerkesztési dobozba írjon be 25-öt.

▸ Méretezze a (4) vonal hosszát úgy, hogy rákattint.

A méret érték szerkesztési dobozba írjon be 50-et.

▸ Méretezz a vonal hosszát (1) úgy, hogy rákattint.


▸ A Vázlat lap→Méret csoport parancsai közül válassza ki a Távolságméret parancsot .

▸ Méretezze a vonal (1) és a vonal (2) közti távolságot úgy, hogy előbb az egyikre (1), majda másikra (2) kattint.


▸ Nyomja meg a jobb egérgombot a méretezés parancs újrakezdéséhez.

▸ Méretezze a távolságot a vonal (5) és a vonal (6) között úgy, hogy előbb az egyikre (5), majda másikra (6) kattint.

A méret érték szerkesztési dobozba írjon be 15-öt.



Vázlatkészítés

Vázlat befejezése

A vázlat elkészült. Kapcsolja be a kényszer fogók megjelenítését, hogy megtekintse a vázlatkényszereket.

▸ Válassza a Vázlat lap → Kényszerek csoport → Kényszer fogók parancsát.

Ezzel kikapcsolja a kényszer fogók megjelenítését.


Vázlatkészítés


Összefoglalás

Ebben a gyakorlatban megtanulta, hogyan készítsen vázlatot. Méret és geometriai kényszereketa vázlatkészítés során bármikor hozzáadhat. A Solid Edge programban kihúzott és forgáskivágásalakelemek elkészítéséhez vázlat szükséges.



Vázlatkészítés

Gyakorlás

▸ Tetszés szerint változtassa a méreteket, és hozzon létre vázlat geometriákat gyakorlásképpen.Utána zárja be a fájlt mentés nélkül.


Vázlatkészítés

2Feladat: Vázlatsík rögzítése



Vázlatsík rögzítéseA Solid Edge programban számos parancs használ 2D síkot a geometriák 3D modelltérbe történőelhelyezéséhez. Például ha 2D vázlat elemeket rajzol (pl. vonalakat, köríveket vagy köröket),akkor a 2D elemek egy koordinátarendszer síkon, referenciasíkon, vagy a modell egy sík felületénhelyezkednek el. Ez a 2D sík a vázlatsík. Egyszerre csak egy vázlatsíkot használhat.

Kétféleképpen rögzítheti a vázlatsíkot:

• Automatikus rögzítéssel, mely során az aktív parancs rögzíti a vázlatsíkot, és feloldja a rögzítést,ha újraindítja a parancsot, vagy egy új parancsot indít.

• Manuális rögzítéssel, mely során Ön rögzíti a vázlatsíkot, és Ön is oldja fel a rögzítést később.

A vázlatsík rögzítése megkönnyíti a különböző referenciasíkokra vagy sík felületekre történő gyorsrajzolást.

Automatikus vázlatsík rögzítés

Ha olyan parancsot indít, melyhez vázlatsík megadása szükséges, majd egy referenciasík, vagy síkfelület fölé helyezi a kurzort, akkor a sík, vagy a sík felület kiemelődik (1), és a síkon található egyikél (2) is kiemelődik, jelezve, hogy melyik a jelenlegi vázlatsík x tengelye. A kurzorból kifelé mutatóigazítási vonalak szintén a kurzor alatt található síkhoz igazodnak. Egy lakat ikon (3) is megjelenik,arra az esetre, ha manuálisan szeretné rögzíteni a síkot. (Erről a későbbiekben lesz szó.)



Vázlatsík rögzítése

Ha a vázlat elem kezdőpontjának elhelyezéséhez kattint, akkor a vázlatsík automatikusan rögzítésrekerül a kijelölt síkhoz, vagy felülethez. Az igazítási vonalak (1) (2) láthatóak maradnak, mutatva azaktuális vázlatsík X és Y tengelyét.

A vázlatsík mindaddig rögzített marad, míg a jobb egérgombbal nem kattint az aktuális parancsújraindításához, vagy egy új parancsot nem indít. Ez biztosítja, hogy az összes vázlatelem azaktuális vázlatsíkra essen.

A vázlatsík rögzítése megkönnyíti a modell különböző felületeire történő gyors rajzolást. Példáulaz első kör megrajzolása után, a jobb egérgombbal kattinthat a parancs újraindításához, majdmegrajzolhat egy kört a második felületen, újra kattinthat a jobb egérgombbal, és megrajzolhategy kört a harmadik felületen.




Manuális vázlatsík rögzítés

Manuálisan is rögzítheti a vázlat síkot. Ez akkor hasznos, ha a vázlat geometria összetett, illetve ha avázlat a referenciasík, vagy a sík felület határoló élén kívülre nyúlik.

Ha olyan parancsot használ, mely támogatja a manuális vázlat rögzítést, akkor egy lakat ikon jelenikmeg a kurzor mellett (1), ha egy sík felületre, vagy egy referenciasíkra helyezi a kurzort. Erre aszimbólumra kattintva manuálisan rögzítheti a vázlatsíkot.

Tipp

A vázlatsíkot az F3 billentyű lenyomásával is rögzítheti, illetve feloldhatja a rögzítettséget,ha bármely olyan parancsot használ, amely támogatja a sík rögzítést.

Megjegyzés

A rögzített síkok élei barna színnel vannak megjelenítve. Ezek a barna élek csak akkorjelennek meg, amikor a vázlat parancs aktív.

A vázlatsík egészen addig rögzített marad - függetlenül a kurzor helyzetétől - ameddig manuálisan felnem oldja a sík rögzítettségét. Ez megkönnyíti a sík felület külső élein kívülre történő rajzolást.




Ha a vázlatsíkot manuálisan rögzítette, akkor a rögzített sík szimbólum (1) megjelenik a grafikusablak jobb felső sarkában.

Ha fel szeretné oldani a vázlatsík rögzítettségét, akkor rákattinthat a rögzített síkot jelző szimbólumraa grafikus ablakban, vagy használhatja az F3 billentyűt.

Sík rögzítettség és a Modelltörténet

Akár automatikusan, akár manuálisan rögzítette a vázlatsíkot, egy jel (1) jelenik meg aModelltörténetben a rögzített sík mellett.

Ha már meglévő vázlatok találhatók a modellben, akkor a vázlatsíkot úgy is rögzítheti (vagyfeloldhatja a rögzítettséget), ha a Modelltörténet helyi menüjéből a Vázlatsík rögzítése parancsotválasztja, amikor a kurzor egy vázlat tétel fölött van.



3Feladat: Szinkronmodellezési vázlatok rajzolása

Szinkronmodellezési vázlatok rajzolásával lehetőség van rá, hogy meghatározza az alkatrészalapvető alapját az egyes alakelemek elkészítése előtt. Szinkronmodellezési vázlatot a báziskoordináta-rendszer egy fősíkjára, a modell egyik sík felületére vagy egy referenciasíkra rajzolhat.Ezután ezekkel a vázlatokkal létrehozhat vázlat-alapú alakelemeket, például kihúzásokat vagykivágásokat.

Vizuális vázlat készítési segítségek

Számos vizuális vázlat készítési segítség áll rendelkezésre. A grafikus ablak közepén található triáda bázis koordinátarendszer.



A bázis koordináta-rendszer fősíkjai jellemzően a bázisalakelem első vázlatának megrajzolásárahasználhatók az új alkatrészekben.

Egymástól függetlenül is megjelenítheti a rácsot, az igazítási vonalakat és a koordinátaértékeket aRács jellemzői paranccsal.

Vizuális vázlat készítési segítségek

Számos vizuális vázlat készítési segítség áll rendelkezésre. A grafikus ablak közepén található triáda bázis koordinátarendszer.



Szinkronmodellezési vázlatok rajzolása

A bázis koordináta-rendszer fősíkjai jellemzően a bázisalakelem első vázlatának megrajzolásárahasználhatók az új alkatrészekben.

Egymástól függetlenül is megjelenítheti a rácsot, az igazítási vonalakat és a koordinátaértékeket aRács jellemzői paranccsal.




Ismerkedés a rács használatával

A rács használatának megismerése egyszerű. Amikor elemeket rajzol a vázlat készítéskor, akkorazok közvetlenül a kurzor alatt található koordinátarendszer síkra, sík felületre, vagy referenciasíkrakerülnek az elem megrajzolásának kezdetekor.

Egy új alkatrész elkezdésekor tipikusan a bázis koordinátarendszer három fő síkjának egyikérerajzol egy vázlatot. Például egy új alkatrész első vázlatát megrajzolhatja a bázis koordinátarendszerXZ fő síkjára (1).

Láthatja, hogy a koordinátarendszer melyik síkjára fog rajzolni, hiszen a kurzor alatti sík színe ésaz igazítási vonalak, melyek a kurzortól kifelé mutatnak, dinamikusan változnak aszerint, hogy akurzor épp melyik sík fölött van.

Amikor egy elem, például egy vonal első végpontjához kattint, akkor a vázlat rögzítésre kerül ajelenlegi síkra.

Megjegyzés

• Ha a kurzor alatt nincs koordinátarendszer sík, modell felület vagy referenciasík, akkoraz elem a dokumentum három fő síkjának egyikére fog esni. A rendszer automatikusanválasztja ki azt, amelyik a legközelebb áll az aktuális nézethez.

• A kezdéshez olvassa el a Vázlat indítása témát a súgóban.


Sok vázlatkészítési parancshoz szükség van egy rögzített vázlatsíkra, amely a 2D geometriák 3Dmodelltérbe helyezésére szolgál.

Kétféleképpen rögzítheti a vázlatsíkot:




• Automatikus rögzítéssel, mely során az aktív parancs rögzíti a vázlatsíkot, és feloldja a rögzítést,ha egy új parancsot indít. Ez megkönnyíti a funkció megismerését.

• Manuális rögzítéssel, mely során Ön rögzíti a vázlatsíkot, és Ön is oldja fel a rögzítést később. Ezösszetett vázlatok esetében lehet hasznos, vagy olyan vázlatoknál, ahol a vázlat geometriának avázlatsík határa mögött kell elhelyezkednie.

Megjegyzés

További tudnivalók a Vázlatsík rögzítése című témakörben találhatók.

Szinkronmodellezési vázlatok rögzítése felületekhez

Egy modell felületére megrajzolt szinkronmodellezési vázlat automatikusan rögzítésre kerül afelülethez. Ha arrébb mozgatja a felületet, a vázlat is a felülettel együtt mozog. Alapértelmezésszerint a További Tervezési szándék panel Vázlatok figyelembevétele opciója be van kapcsolva.További információkért olvassa el A Speciális geometriai szabályok panel használata témakört.

Ha meg szeretné szüntetni a vázlat modell felülethez kötöttségét, akkor kapcsolja ki a Vázlatokfigyelembevétele geometriai szabályt a További Tervezési szándék panelen.

Ha olyan modell felületre rajzolja meg a vázlatot, mely egy síkba esik egy bázis referenciasíkkal,akkor a vázlat nem kerül rögzítésre a modell felületéhez.

Vázlatsík X tengelyének orientációja

Amikor kijelöl egy koordinátarendszert, sík felületet vagy egy referenciasíkot, melyre a vázlatot megkívánja rajzolni, az alapértelmezett X tengely orientáció automatikusan megjelenik (1).




A vázlatsík megadása során, miközben az alapértelmezett X tengely színe megváltozik (1),használhatja a billentyűkombinációkat az X tengely orientációjának módosításához. Például az Nbillentyű megnyomásával kiválaszthatja a következő egyenes élt (2), a B billentyű lenyomásávalpedig az előzőt (3).

A vázlatsík X tengely orientációjának megadására szolgáló gyorsbillentyűk a Tippsorban olvashatóka vázlatsík megadásakor.

A vázlat X tengely orientációja (1) (2) szabályozza a méretezés igazítását és a vízszintes ésfüggőleges tengelyeket a vízszintes és függőleges kényszereknél.




Vázlat régiók

Alkatrész- vagy lemezalkatrész-dokumentumokban a zárt területet alkotó 2D vázlatelemekrajzolásakor a zárt rész automatikusan vázlatrégióként jelenik meg (1). Árnyékolt nézetben a zártrégiók árnyékoltként jelennek meg.

Az alkatrész vagy lemezalkatrész dokumentumoknál a vázlat régiókból alakelemek hozhatók létre aKiválasztás eszköz segítségével. Vázlat régiók automatikusan jönnek létre, ha vázlat elemek sorozataönmagába záródik (1) vagy ha a vázlat elemek és a modell egy vagy több éle zárt területet formál (2).

A rajzolás közben előfordulhat, hogy ki szeretné kapcsolni a régiókat. Ezt a Régiók engedélyezéseparancskikapcsolásával teheti meg, amely a helyi menüből érhető el, ha kiválaszt egy vázlatota Modelltörténetben.

A Régiók engedélyezése paranccsal kapcsolhatja vissza a régiók kijelölhetőségét.

A Régiók engedélyezése parancs nem érhető el szerelési dokumentumok esetében.




Méretek és geometriai kényszerek

Méretek és geometriai kényszerek hozzáadásával szabályozhatja a vázlatelemek méretét, alakjátés pozícióját. A koordinátarendszer főtengelyeihez is méretezhet vagy helyezhet el geometriaikényszereket. Ez különösen szimmetrikus alkatrészeknél lehet hasznos a későbbi módosításoknál.Például a 10 mm-es és a 22.5 mm-es méretek a bázis koordinátarendszer X és Z tengelyeihezképest lettek elhelyezve.

Megjegyzés

A geometriai kényszerek jelei megjeleníthetők, illetve elrejthetők a Kényszer fogókmutatása paranccsal.

Függvénykapcsolatokat is tudunk definiálni, ha a Változók parancsot használjuk.

Méretek vízszintesen vagy függőlegesen tartása a vázlat geometriához képest

A méreteknek a vázlat geometriához képest történő vízszintesen vagy függőlegesen tartásáhozáthelyezheti a vázlatsík origóját, és megváltoztathatja az X tengely irányultságát a Vázlat panel Origóhelyének megadása parancsával. Ez lehetővé teszi, hogy különböző egy síkba eső felületekenrajzoljon és méretezzen ugyan abban a vázlatban, úgy hogy a felület egy éléhez igazítva méretezzenés kényszerezzen, amint azt az ábra mutatja.




Vázlatok használata alakelemek készítéséhez

Ha egy vázlatot használ fel egy alakelem létrehozásához egy alkatrész, vagy lemezalkatrészdokumentumban, akkor a vázlat elemek alapértelmezés szerint automatikusan felhasználásrakerülnek, és átkerülnek a Modelltörténet Felhasznált vázlatok gyűjtőjébe, a vázlaton találhatóméretek pedig automatikusan átvételre kerülnek a megfelelő modell élekre, ha ez lehetséges.

Megjegyzés

Miután létrehozott egy alakelemet egy szinkron modellen, az eredeti vázlat geometriamár nem vezérli az alakelemet.

A Modelltörténetben a vázlatok helyi menüjében található Geometria és méretek átvétele parancssegítségével meghatározhatja, hogy a vázlatelemek és a méretek átkerüljenek-e a testmodellre, ha avázlat felhasználásával hoz létre alakelemeket.

Vázlatok szerkesztése

A vázlat elemeket a Kiválasztás eszközzel tud áthelyezni és átméretezni. A vázlat elemek aKövetkezőig meghosszabbít, Levág, Tükrözés, Forgatás, Megnyújtás, stb parancsokkal módosíthat.Ezeknél a parancsoknál először válassza ki a parancsot, majd kövesse az utasításokat a vázlatelemek módosításához.




Vázlatkészítés és a Modelltörténet

A megrajzolt vázlatok a Modelltörténetben vannak felsorolva. A Modelltörténetben a báziskoordináta-rendszerek, a PMI méretek, a bázis referenciasíkok, a létrehozott alakelemek és afelhasznált vázlatok szerepelnek.

Egyes vázlatokat, vagy a dokumentumban található összes vázlatot elrejtheti, vagy megjelenítheti aModelltörténet jelölőnégyzetei, vagy a Modelltörténet helyi menüjének a segítségével.

Ha egy vázlat név ki van jelölve a Modelltörténetben, akkor a helyi menü parancsaival a következőketteheti meg:

• Vázlat törlése.

• Vázlat kivágása, másolása és beillesztése

• Vázlat átnevezése.




Vázlatok mozgatása

Előfordulhat, hogy át szeretné helyezni, vagy el szeretné forgatni az egész vázlatot egy új pozícióba atérben. Alapértelmezetten ha a Kiválasztás eszközzel választ ki vázlat elemeket a grafikus ablakban,akkor csak egy vázlat régió vagy a kiválasztott vázlat elem választható ki.

Az egész vázlat kiválasztásához kiválaszthatja a vázlat tételt a Modelltörténetben, vagy a QuickPicksegítségével a vázlatot a grafikus ablakban.

Ezután a kormánykerékkel mozgassa, vagy forgassa el a vázlatot egy helyzetbe.

Megjegyzés

Ha meg szeretné jeleníteni a mozgást, kapcsolja ki az Egy síkba eső beállítást a Tervezésiszándék vagy a További Tervezési szándék panelen. Ha ezt nem teszi meg, a felület és avázlat együtt kerülnek mozgatásra, mivel egy síkba eső kényszer van alkalmazva rajtuk.

Ha a vázlat úgy kerül áthelyezésre, hogy az egy síkba eső lesz egy másik vázlattal, akkor a két vázlategy vázlattá lesz összevonva, hacsak nem volt kikapcsolva az Összevonás egy síkon találhatóvázlatokkal opció az egyik vázlatnál.




Vázlatok és asszociativitás

A vázlat geometria nem közvetlenül asszociatív a síkkal vagy a felülettel, melyen az meg lett rajzolva.Ha elmozgatja a síkot vagy a felületet, melyen a vázlat meg lett rajzolva, akkor a vázlat geometrianem mozdul el, hacsak az is nem része a kiválasztási csoportnak. Ez nem vonatkozik a báziskoordinátarendszer fő síkjaira vagy a bázis referenciasíkokra, mivel ezek a síkok rögzítettek a térben.

2D geometriai kényszereket alkalmazhat a vázlat elemek és a modell élek között. Ha a modell élelmozdul, a vázlat elemek és a geometriai kényszerek frissülnek.

Vázlatok visszaállítása

A vázlatok modellen belüli, eredeti helyén történő visszaállításához használja a Visszaállít parancsota helyi menüből, ha egy felhasznált vázlat ki van jelölve. Ez akkor lehet hasznos, ha a vázlattal egymásik alakelemet szeretne létrehozni valahol a modellen, vagy ha letörölte azt az alakelemet, melya felhasznált vázlatból származott.

Elemek vetítése egy vázlatra

A Vázlat panel Vázlatra vetítés parancsával a modell éleit vagy vázlatelemeket vetíthet az aktuálisvázlatsíkra. A vetített (átvett) vázlatelemek asszociatívak a szülő elemmel. Ha a szülő elem módosul,az átvett elem is frissül.

Megjegyzés

Az asszociatív kapcsolat megszűnik a szülő elem és a vetített elem között, ha a vetítettelemekből alakelemet hoz létre.




Régiók

Definíció

A régió egy vázlat elemek által határolt terület vagy vázlat elemek és alkatrész szélek kombinációja.Sík, és nem sík felületekből álló test alakelem létrehozására használja a régiókat.

A régiók 2D vázlat geometria vázlatsíkokon, vagy alkatrész felületeken történő elhelyezésévelalakulnak ki. A régiókat a Solid Edge hozza létre, amikor vázlat elemek vagy modell élek csoportjaegy zárt területet alkot. A régiók zárt vázlatok járulékos elemei. A kijelöletlen régiók árnyékoltvilágoskék színben jelennek meg.

Régió példák

Régió kiválasztása

Amint a kurzor egy régió fölött mozgatja, a régió árnyékolt, sárgásbarna színre vált.




Mikor a régió ki van jelölve, árnyékolt zöld színben jelenik meg.

A régiók kijelölhetőek objektum-akció és akció-objektum munkafolyamatokkal is.

Gyakorlat: Régiók létrehozása

Tevékenység: Régiók létrehozása

Ezen gyakorlat végigvezeti a régiók létrehozásához szükséges vázlat rajzolásának folyamatán. Arégiók kijelölését is megtanulja.



▸ Az Alkalmazás menüben kattintson az →Új→ISO metrikus alkatrész lehetőségre.

Téglalap rajzolása

▸ Válassza a Vázlat panel→Rajz csoport→Vonal parancsát .

▸ Rajzoljon egy téglalapot. Figyelje meg, hogy amint az utolsó vonal hozzákapcsolódik az elsőhöz,egy régió jön létre. Az (1) jelöli az első pontot.




Régió kiválasztása

▸ A Kezdőlap lap →Kiválasztás csoportban válassza a Kiválasztási eszköz parancsot .




▸ Mozgassa a kurzort a téglalap fölé, és láthatja, hogy a színe megváltozik. Zárt vázlatok (régiók)és felületek kiemelődnek, ahogy a kurzort föléjük mozgatjuk.

▸ Válassza ki a régiót, és láthatja, hogy a színe megváltozik. Ez a régió felhasználható kihúzás,vagy forgáskihúzás létrehozásához. Ez már bemutatásra került a Bázis alakelemek készítésetanfolyamrészben. Nyomja le az Esc billentyűt a Kiválasztás parancs befejezéséhez.

Egymásba ágyazott régiók készítése

▸ A Vázlat panel→Rajz csoportban válassza ki a Téglalap parancsot .

▸ Rajzoljon egy másik téglalapot, mely átfedésben van az első téglalappal, az ábrán látható módon.




Többszörös régiók kijelölése

A két metsző téglalap három régiót hozott létre.

▸ Mozgassa a kurzort a metsző téglalapok fölé, és figyelje meg a létrejött régiókat.

▸ Jelöljön ki minden egyes régiót egyenként, majd figyelje meg, hogy az előbb kiválasztott régiókiválasztása megszűnik.

▸ Több régió kiválasztásához válassza ki az egyiket, majd nyomja meg a Szóköz billentyűt.

Megjegyzés

A Szóköz billentyű bekapcsolja a hozzáadás/eltávolítás kijelölési módot . Haegy már kiválasztott elemet kiválaszt, a kiválasztás megszűnik. Ha egy még nemkiválasztott elemet választ ki, az kiválasztásra kerül.




▸ Hozza létre a következő kiválasztási csoportokat. Nyomja meg az Esc billentyűt, miutánmindegyik kijelölt csoport létre lett hozva.

Összefoglalás

Ebben a gyakorlatban megtanulta, hogyan készítsen és jelöljön ki régiókat. A Solid Edge-benszinkronmodellezési alakelem készítéséhez szüksége lesz régióra.

Gyakorlás

▸ Próbáljon meg további régiókat létrehozni gyakorlásként. Ha végzett a gyakorlással, zárja bea fájlt mentés nélkül.




Nyitott vázlatok

Egy nyitott vázlat, amely nem esik egy síkba test felülettel, vagy egy síkba esik test felülettel de nemérinti, vagy keresztez egy felület élt, nem hoz létre régiót. Egy régió jön létre, ha egy nyitott vázlatkapcsolódik, vagy keresztezi egy egy síkba eső felület éleit.

Megjegyzés

Nyitott vázlatoknál a kihúzás parancsot használják test alakelem létrehozásához. Határozzameg a nyitott vázlat oldalát anyag hozzáadásához, és a vázlat automatikusan kiterjed akövetkező felületre test alakelem létrehozásához.




Szinkronmodellezési vázlat viselkedés hagyományos környezetbenHasználhat szinkronmodellezési vázlatokat a szinkronmodellezési, és a hagyományos alakelemeklétrehozásához is. Hagyományos vázlatok nem használhatók szinkronmodellezési alakelemeklétrehozásához, mert szinkronmodellezési környezetben a hagyományos elemek nem választhatók ki.

Szinkronmodellezési vázlatokat csak akkor választhat ki, ha a Profil lépésben a Kiválasztásvázlatból opciót használja egy hagyományos alakelem létrehozásakor.

Hagyományos modellezés esetén a teljesen kényszerezett rajzok segítenek a kiszámíthatóságfenntartásában, miközben alakelemek hozzáadásával és kényszerek szerkesztésével módosítjaa modellt. A szinkronmodellezés során a vázlatokat a rájuk épülő alakelemek használják fel, akésőbbiekben azonban a vázlatok nem befolyásolják a modell alakját és működését. Tehát ahagyományos modellezés során fontos, a szinkronmodellezés során viszont nem fontos a teljesenkényszerezett vázlatok létrehozása. Szinkronmodellezésnél fontos, hogy a vázlat pontosan adja megaz alakot, amikor a vázlat segítségével új alakelemeket hoz létre. Az alak teljes kényszerezettségenem szükséges az alak megfelelőségének biztosításához. Mivel a vázlatban definiált kényszereket azalakzat felhasználja a létrehozáskor, azok nem befolyásolják az eredményül létrejövő alakelemeket.

Egy szinkronmodellezési vázlatból létrehozott hagyományos alakelem szerkesztése

A hagyományos alakelemeket vázlatok vezetik. Egy hagyományos alakelem keresztmetszeténekszerkesztéséhez a vázlatot kell szerkesztenie, mely az alakelemet vezeti.

A következőkben egy hagyományos alakelemet vezető szinkronmodellezési vázlat szerkesztéséneklehetséges módszereiről olvashat.

Szinkronmodellezési vázlat közvetlen szerkesztése

1. Lépés Kapcsolja be a vezető szinkronmodellezési vázlat mutatását.

2. Lépés Válassza ki a szerkeszteni kívánt vázlat elemet.

Arrébb mozgathatja a kiválasztott vázlat elemet és/vagy módosíthatja az elemtulajdonságait a szalagsoron.

3. Lépés Módosítsa a vázlat méreteket.

Megjegyzés

Ezzel a módszerrel nem szerkeszthet, vagy adhat hozzá vázlat kényszereket.

Megjegyzés

Ahogy a szinkronmodellezési vázlatot szerkeszti, a hagyományos alakelem automatikusanfrissítésre kerül.

Alakelem szerkesztés (Profil szerkesztés)

1. Lépés Válassza ki a szerkeszteni kívánt alakelemet.

2. Lépés Válassza a Profil szerkesztése parancsot az Alakelem szerkesztése fogón.




3. Lépés A modellezési környezet átvált szinkronmodellezésire. Most teljes mértékbenszerkesztheti a szinkron vázlatot.

4. Lépés Ha a szinkron vázlat módosítással kész van, váltson át hagyományos környezetre azalakelemen történt módosítások megfigyeléséhez.

Alakelem szerkesztés (Dinamikus szerkesztés)

1. Lépés Válassza ki a szerkeszteni kívánt alakelemet.

2. Lépés Válassza a Dinamikus szerkesztés parancsot az Alakelem szerkesztése fogón.

3. Lépés Megjelenik a vezető szinkronmodellezési vázlat. Tegye meg a szükségesszerkesztéseket a vázlaton.

A szinkronmodellezési vázlat viselkedése hagyományos modellezési környezetben

• A szinkron vázlat méretek nem kerülnek átvételre a hagyományos alakelemekre.

• Amikor vázlatokból alakelemet hoz létre, a szinkronmodellezési vázlatok nem kerülnek aFelhasznált vázlatok gyűjtőbe.

• Szinkronmodellezési vázlatok hagyományos alakelemeket is vezethetnek.

• A szinkronmodellezési vázlatok megjelennek a hagyományos környezetben is.

• A régiók ki vannak kapcsolva.

• A szinkron vázlatok szinkronmodellezési vázlat stílusban és színekkel ábrázolva jelennek meg.

• Ha a Kiválasztás eszközt használja hagyományos környezetben, akkor a szinkron vázlat elemekkülönálló elemekként jelölhetők ki.

• A szinkron vázlatok a kormánykerék fogójával mozgathatók. Az egész vázlat mozog (nem azegyes elemek).

• Hagyományos környezetben a szinkronmodellezési vázlat geometriai vagy kényszer parancsoknem érhetők el.

• Hagyományos környezetben nem másolhat szinkron- és hagyományos vázlatokat.



4Feladat: Hagyományos vázlatok rajzolása



Hagyományos vázlatok rajzolásaA hagyományos vázlatok rajzolása lehetővé teszi az alkatrészek alapvető funkcionális előnézeténekelkészítését még azelőtt, hogy bármilyen alakelemet létrehozna. Bármely referenciasíkon leheta Vázlat parancs segítségével vázlatot rajzolni a Vázlat parancs használatával az alkatrész ésa lemezalkatrész környezetben. Ezeket a vázlatokat profil alapú alakelemek készítésére lehethasználni.

A modellkészítés előtt az alkatrész felvázolása számos előnyt kínál:

• Lehetővé teszi, hogy több profilt rajzoljunk egy referenciasíkban.

• Lehetővé teszi, hogy kényszereket határozzon meg, mint például az érintőlegesség, vagy azegyenlőség, különböző referenciasíkokon található profilok között.

• Lehetővé teszi, hogy olyan profilt rajzoljunk, amilyet akarunk, anélkül hogy az azt követőjellemzőket a továbbiakig elkészítsük.

Hagyományos vázlatok rajzolása

Ha a Vázlat gombra kattintunk és utána kiválasztunk egy referencia síkot vagy egy sík felületet, akkora profil nézet nyílik meg, amely a kiválasztott referencia síkhoz vagy sík felülethez igazodik. Ezután arajz parancsokat használhatja a 2D geometria megrajzolásához.

A rajzolt vázlatelemek az aktív fóliára kerülnek. Például ha bonyolult vázlatokat készítünk átmenetialakelemekhez, hasznos lehet az elemeket különböző fóliákon tárolni.

Megjegyzés

A 2D rajzolásról további információkat a Rajzolás a Solid Edge programban és a Profilokrajzolása című témakör tartalmaz.

A profilok méretének és helyzetének megadására méretek és kényszerek használhatók.Függvénykapcsolatokat is tudunk definiálni, ha a Változók parancsot használjuk. A Mentés és aMent mindent parancsot a vázlatkészítés során is használhatjuk. Ha befejezte a rajzolást, zárja be aprofil nézetet a parancs menüben találhatóVázlat bezárása paranccsal, vagy kattintson a Vázlat

bezárása gombra az ablakban.

A vázlatok rajzolásával kapcsolatban a 2D elemek rajzolása súgótémakörben találhat továbbiinformációkat.




Vázlatok és a Modelltörténet

A vázlatok éppúgy szerepelnek a Modelltörténetben, mint az alakelemek. Ezeket a Modelltörténethelyi menüjének Megjelenítés: Vázlatok parancsával megjelenítheti, illetve elrejtheti az alakelemfában. A Modelltörténetben a vázlatokat átnevezhetjük, vagy sorrendjüket átrendezhetjük, hasonlóanmás alakelemekhez.

Vázlatok megjelenítése

A vázlatok megjelenítését be lehet állítani a dokumentum összes vázlatára, vagy egyes vázlatokrakülön-külön. Az összes vázlat megjelenítéséhez használja a Mindent mutat: Vázlatok, illetveaz összes vázlat elrejtéséhez a Mindent elrejt: Vázlatok parancsot. Külön-külön is elrejthetők,vagy megjeleníthetők a vázlatok a modelltörténetben a vázlat kiválasztása után, a jobb egérgomblenyomására megjelenő helyi menü Mutat és Elrejt parancsával.

A vázlat elemeinek megjelenítése beállítható a vázlat elemeinek logikus rendszer szerinti fóliákhozrendelésével, illetve utána a fóliák megjelenítésének, vagy elrejtésének a megadásával.

Amikor egy vázlat aktív, akkor a profil színnel jelenik meg. Ha a vázlat nem aktív, akkor a konstrukcióselemek színével kerül kirajzolásra. Beállíthatja a színeket, melyeket használni kíván a Beállításokparancs segítségével.

Vázlatok használata alakelemek készítéséhez

A vázlatok alakelem létrehozásra az alábbi módokon használhatók:

• Közvetlenül, a Kiválasztás vázlatból gomb megnyomása után az alakelemhez tartozószalagsoron.

• Közvetve, a Rajzolás gombra kattintással a szalagsoron és utána ezzel együtt a vázlatgeometriájának bemásolása az aktív profil-síkra az Átvesz parancs használatával.

Vázlatok közvetlen használata

A profil-vázlatokat közvetlenül is lehet használni, ha a profilon nincs szükség módosításra. Haegy hagyományos alakelemet szerkesztünk, kattintsunk a Kiválasztás vázlatból gombra aszalagsoron. Ekkor egy vagy több profil-vázlatot tudunk kiválasztani. Ha rákattintunk az Elfogadgombra a szalagsoron, akkor a kiválasztott profilokat ellenőrzi a rendszer, hogy azok érvényesek-earra a típusú alakelemre, amelyet szerkesztünk. Például, ha egy hagyományos bázis alakelemetszerkesztünk, akkor a kiválasztott profilnak zártnak kell lennie. Ha nyitott profilt vagy egynél többprofilt választunk, akkor hibaüzenet jelenik meg. Ekkor a Kiválasztásból kivesz (x) gombothasználhatja a szalagsoron, hogy elvesse a kiválasztott profilt.




Azok a hagyományos alakelemek, melyek vázlat profilok segítségével lettek létrehozva, asszociatívankapcsolódnak a vázlatokhoz, így ha a vázlatokat módosítja, az alakelemek is frissülnek.

Vázlatok közvetett használata

Ha a profil-vázlaton módosítást kell végrehajtani, mielőtt az alakelem szerkesztéséhez használnánk,először az Átvesz parancs használatával át kell azt másolni az aktív profil síkjára. Ha a szalagsoronrákattintunk a Profil rajzolása gombra, és definiáljuk a használni kívánt síkot, a profil nézetnyílik meg. Ekkor használhatjuk az Átvesz parancsot, hogy a profil-vázlatban található elemeketátmásoljuk az aktív profil síkba.

Az átmásolt elemek módosítására használhatók a rajzolási parancsok. Például elképzelhető, hogynéhány olyan elemet kell a profilhoz adni, amelyet a vázlat nem tartalmaz. Méretek és kényszerekszintén megadhatók az aktív profil ablak elemei és a vázlat között.

Az átmásolt elem-vázlatok hozzákapcsolódnak a vázlathoz, és ezek frissítődnek, ha a vázlat méreteitátszerkesztjük.

Vázlatok szerkesztése, módosítása

A rajzelemek szerkeszthetők a szalagsoron paramétereikkel, vagy elemeinek fogóival. Egy elemmódosítása magával vonhatja más elemek változását is.




Elemek kiválasztása

Ha a Kiválasztás eszköz aktív, számos módon lehet kijelölni elemeket.

• Különálló elemek kiválaszthatók az egér bal gombjával az elemre kattintva.

• Több elem kiválasztható az egér bal gombjával az elemre kattintva és közben a Ctrl vagyShift billentyűt lenyomva.

• Az összes 2D-s elem kiválasztásához nyomja le a Ctrl+A billentyűkombinációt. Ehhez amunkához a nem kell, hogy a Kiválasztás eszköz parancs aktív legyen.

• Elem kivehető a kiválasztásból az egér bal gombjával az elemre kattintva és közben a Ctrlvagy Shift billentyűt lenyomva.

• Több elem ablakkal is kiválasztható. A Kiválasztás eszköz szalagsorán lévő Kiválasztásbeállításai gomb használható a kívánt kiválasztási feltételek megadására.

Szalagsorok

Egy elem kiválasztása után a szalagsoron lehet módosítani a hozzá tartozó értékeket. Példáulegy vonal hossza megváltoztatható a szalagsoron a Hossz mezőben található érték átírásával.

Elem fogók

Az elemek fogóit használhatjuk az elemek módosítására. Az elem fogók tömör négyzetkéntjelennek meg az elemen, mint például egy vonal vége, vagy egy kör közepe. Ezek a fogókdinamikusan húzhatók az elem módosításához. Először válasszuk ki az elemet, majd húzzuka fogóját a módosításhoz.

• Vonalak – A fogó húzásával a vonal hossza vagy szöge módosítható.

• Körívek – A fogó húzásával a végpont, a felező és a középpont módosítható.

• Lekerekítések és letörések – A fogókkal a lekerekítések és letörések mérete módosítható.

Vázlatok és forgás alakelemek

Azoknak a vázlatoknak, amelyeket hagyományos forgástestek szerkesztésére használunk, avázlatban definiált tengelyüknek kell lenniük. Ha olyan profil-vázlatot választunk, amelynek nincstengelye, akkor hibaüzenet jelenik meg. Ekkor törölni kell a forgástestet, amelyet szerkesztünk, majdmeg kell nyitni a vázlatot, hogy definiáljuk a tengelyt.

Vázlatok és a vezetett alakelemek

Vázlatok rajzolása különösen hasznos, ha vezetett alakelemet készítünk. Mivel a Vázlat parancslehetővé teszi, hogy kényszereket határozzon meg a különálló síkokon található profilok között, ígysokkal könnyebben lehet meghatározni azokat az kényszereket, amelyekre az alakelem tervezéseközben szüksége lehet. Ezen túlmenően az a lehetőség, hogy a profil vázlat ablakból kiléphet azalakelem létrehozása nélkül különösen hasznos lehet, ha komplex vezetett alakelemeket rajzol.

2D rajznézet adatok konvertálása 3D vázlattá

A 3D készítése parancs használható a 2D rajzok adatainak térbeli vázlatokká alakítására.




A parancs megjeleníti a 3D készítése párbeszédablakot, melyben megadhatók azok a rajzelemek,amelyeket a vázlatba át kíván venni.

Mielőtt az elemeket kiválasztjuk, ki kell választani, hogy melyik sablont akarjuk használni alkatrész,szerelés vagy lemezalkatrész készítésére. A sablon kiválasztása után, meg kell adni a vetítésivonalat, amelyet a vázlat készítésére használni szeretnénk az új dokumentumban. A vetítési iránymegadása után, meg kell adni a nézettípusát az elemeknek, amelyek a vázlatban szerepelnek majd.

• A vetített nézetek ortogonálisak vagy az alapnézethez igazítottak. Kiválasztható az alapnézettípusa.

• A beforgatott nézetek valódi beforgatott nézetek, amelyek a főnézetekből származnak, ésszükség van hozzájuk egy vetítési vonalhoz, amely a beforgatás élét vagy tengelyét határozzameg.

• A nézet másolatok nem ortogonálisak, és nem igazodnak a főnézethez. Ezek a nézetekvázlatként készülnek el ugyanazon a síkon, ahol a legutóbbi nézet volt a rajzfájlban.

Ezen információk megadása után meg kell adni a vázlatokhoz a geometriát. Lehetnek bennevonalak, körívek, körök, görbék és vonalláncok az importált adatokból. Az elemek kiválaszthatóktéglalap kijelöléssel, vagy a Shift billentyűt lenyomva tartva az egyes elemeket kiválasztva.

Ha a Vetített főnézetek vagy a Vetített vagy beforgatott nézetek opciót választja, és ez nem afőnézet, az elemek kiválasztása után lehet kattintani a Vetítési sík vonala gombra. A Vetítésisík vonala gombbal megadható a vetítés síkjához kapcsolódó pont vagy vonal.




Ha további nézeteket kíván megadni, kattintson az Új nézet gombra, és válassza ki a következőnézetet.

Folytassa ezt a folyamatot a további nézetek megadásához.

Ha megadta az összes nézetet, kattintson a Befejez gombra az Alkatrész vagy Lemezalkatrészkörnyezet elindításához, a modell elkészítéséhez, ahol a kijelölt nézetek vázlatokként készülnekel.



5Feladat: Rajz parancsok

A vázlat elemek készítéséhez és változtatásához használt parancsok a következő helyen találhatók:Vázlat panel→Rajz csoport.



2D-s elemek rajzolásaA Solid Edge programban számtalan feladat elvégzésére rajzolhat 2D-s elemeket. Például 2D-selemek segítségével hozhat létre alakelemeket alkatrész környezetben, vagy éppen elrendezésivázlatokat rajzolhat szerelés környezetben.

Rajz környezetben 2D rajzeszközök használhatók számos feladat végrehajtására, mint példáulvázlatok rajzolása 2D modell lapon vagy 2D nézeteken, illetve grafikák készítése háttérlapon, vagymetszősíkok rajzolása. A rajzolási parancsok, geometriai kényszerek és a méretezési parancsokaz összes környezetben hasonlóan működnek.

Rajzolási parancsok és eszközök

Tetszőleges típusú 2D rajzelemeket lehet készíteni a Solid Edge programban – például vonalakat,köríveket, köröket, b-szplájn görbéket, téglalapokat és sokszögeket.

A Solid Edge programot a következőkre is lehet használni:

• Elemek mozgatása, forgatása, átméretezése, tükrözése

• Elemek levágása és meghosszabbítása

• Letörések és lekerekítések készítése

• Pontos rajzok készítése szabadkézi vázlatok alapján

• Elemek színének módosítása

A rajzi parancsokhoz tartozó segédeszközök – az IntelliSketch, az Érzékelési zónák és a Rács –segítenek a rajzelemek egymáshoz viszonyított helyzetének megadásában, a rajzolási szándékokmegadásában a vázlatkészítés során, illetve a pontos koordináta megadásban a rajz egy tetszőlegespontjához képest.



Rajz parancsok

Rajzolási dinamikák

Rajzolás közben a szoftver ideiglenesen dinamikusan megjeleníti azt a rajzelemet, amit éppenrajzolunk (1). Ez a megjelenítés a rajzelemet abban az állapotban mutatja, ahogy a rajzelemelhelyezkedne az egér kattintásakor az aktuális kurzorpozícióban. A kényszer ikonok is megjelenneka kurzor helyén.

Egészen addig, amíg a kívánt pontra nem kattint, ami egyértelműen meghatározza a rajzelempozícióját, az egérkurzor mozogatása során a szerkesztődobozok értékei dinamikusan mutatják azaktuális rajzelem jellemzőinek értékeit. Ez állandó visszajelzést nyújt önnek az elem méretéről ésalakjáról, amit éppen rajzol. A szalagsor (2) egy részleges vázlat parancshoz további opciókattartalmaz a vázlatelem karakterisztikájának megadásához.

Abban az esetben, amikor egy értéket beír egy szerkesztődobozba, akkor a beírt érték leköti arajzelem egyik tulajdonságát. Például, ha lekötjük a vonal hosszát, a vonal hossza nem változikmiközben a vonal hajlásszögét beállítjuk az egérkurzor mozgatásával. Ha a lekötést meg kívánjaszüntetni, csak törölje ki a kiemelt szerkesztődobozból az értéket a Backspace vagy a Deletebillentyűkkel.

A geometria kényszerek alkalmazása és megjelenítése

Rajzolás közben az IntelliSketch felismeri és felhasználja a 2D-s geometriai kényszereket, amelyekmeghatározzák a rajzelemek méretét, alakját, és pozícióját. Változtatáskor a geometriai kényszereksegítenek megtartani a rajz karakterisztikáját.


Rajz parancsok


Ha a geometriai kényszer jele megjelenik az egér kurzornál, akkor egy kattintással elfogadhatjukazt a kényszert. Például, ha a vízszintes geometriai kényszer látható amikor az egérrel kattintunk,akkor az a vonal vízszintes helyzetű lesz. A rajzelemek geometriai kényszereit megrajzolásuk után ismeg lehet adni.

Kényszer fogók a 2D-s geometrián jelennek meg, jelezve azt, hogy az elemek között milyen kapcsolatvan. Bármely kényszert le lehet törölni jelének törlésével. A kényszerek jelei elrejthetők az Eszközökpanel Kényszer fogók mutatása parancsával.

Geometriai kényszerek követése

Solid Edge lehetőséget biztosít arra, hogy 2D elemeket rajzoljunk és módosítsunk olyan módon,ami a tervezési munkához a legközelebb áll. A Szerelés környezetben a geometriai kényszerekfelvételével lehetőség nyílik az elrendezési vázlatok és rajzok összekapcsolására, kényszerek nélkül.Ha alkatrész dokumentumban rajzol 2D-s elemeket, akkor 2D-s kényszerek kerülnek alkalmazásra.

Ha 2D elemek között geometriai kényszerek alkalmazunk, akkor a rajzelemek asszociatívak lesznekegymáshoz képest. Ha egy olyan 2D-s elemet módosítunk, amely kapcsolatban áll egy másik 2D-selemmel, akkor a másik elem automatikusan módosul. Például, ha egy kört elmozgatunk, amelyhezegy egyenes az érintő kényszerrel csatlakozik, akkor az egyenes úgy mozdul el, hogy továbbra isérintő egyenes marad.

Rajzelemet rajzolhatunk asszociatív vagy nem asszociatív módon. Amikor egy szerelési vázlatnakolyan rajzelemét módosítjuk, amely nem asszociatív akkor a módosítás nem terjed ki az egészvázlatra, hanem csak a módosított elemre. Például, ha egy körhöz egy egyenes érintőlegesencsatlakozik azonban az érintő kényszer nincs rajta az egyenesen, akkor a kör mozgatása során azegyenes nem változik meg.

A Szerelés és a Rajz környezetben az Eszközök menüben található Kényszerek követéseparanccsal lehet a nem asszociatív vagy asszociatív rajzolás típusát beállítani.



Rajz parancsok

Megjegyzés

Ha szinkronmodellezési elemekkel hoz létre egy 3D-s alakelemet, akkor a vázlat elemekátkerülnek a Modelltörténetben a Felhasznált vázlatok gyűjtő alá.

Hogyan működnek a 2D-s kényszerek

Ha egy rajzelemen nincs geometriai kényszer, akkor annak mozgatása és megváltozásasokféleképpen történhet. Például, ha nincs geometriai kényszer a két vonal között (1), akkor avonalakat el lehet mozgatni és meg lehet változtatni úgy, hogy az a másik vonalra nincs hatással.Ha a két vonalra egy merőlegesség kényszert tesz (2), és elmozdítja az egyik vonalat, akkor amásik vonal merőleges marad hozzá képest.

Ha a rajzelemek között geometriai kényszereket alkalmazunk, akkor bármelyik rajzelemen történőváltoztatás a többi rajzelemre is átterjed. Például:

• Ha egy egyenes és egy kör között érintő kényszer van, akkor az egyenes mindig a kör érintőjemarad akármelyik rajzelemet is változtatjuk meg.

• Ha egy egyenes és egy körív között kapcsolódás kényszer van, akkor a kör és a körív mindigkapcsolódni fog egymáshoz akármelyik elemet is változtatjuk meg.


Rajz parancsok


A kényszerek olyan tulajdonságokat is le tudnak kötni, mint a méret, helyzet és a pozíció.

• Két kör sugara egyenlővé tehető az egyenlőség kényszerrel.

• Két egyenes helyzete párhuzamossá tehető a párhuzamos kényszerrel.

• Egyenest és körívet összeköthetünk a kapcsol kényszerrel.

A kényszer egy különálló rajzelem tulajdonságát is meg tudja adni. Például, egy egyenestvízszintessé tehetünk. Az egyenes vízszintes marad ha a helyzetét vagy a hosszát megváltoztatjuk.

Konstrukciós elemek

Az alkatrész vagy szerelés környezetben létrehozott 2D-s elemek megrajzolásakor meghatározhatja,

hogy azok szerkesztési elemek legyenek-e. A Vázlat panelen lévő Szerkesztő paranccsal akiválasztott vázlat elemek konstrukciós elemekké kapcsolhatók át. A szerkesztő elemek nemkerülnek felhasználásra az alakelem létrehozásakor, hanem azok csak a rajzolást segítik. Akonstrukciós elemek vonalstílusa a szaggatott.

Konstrukciós elemek létrehozása

A Vázlat panelen lévő Létrehozás konstrukciósként paranccsal konstrukciósra váltható át amód. Az ebben a módban létrehozott összes vázlat elem konstrukciós elem lesz. A parancsgombismételt lenyomásával visszatérhet profil elem módba.



Rajz parancsok

Hatászónák

A Solid Edge hatászónákat használ arra, hogy értelmezze a felhasználó szándékát az elemekrajzolása és módosítása során. A hatászónák lehetővé teszik, hogy rajzelemeket sokféleképpenrajzolhassunk és szerkeszthessünk néhány parancs segítségével. Nincs szükségünk különbözőparancsok kiválasztására különböző típusú rajzelemek esetén.

Hogyan működik a hatászóna

Amikor egy rajzelemet elkezdünk rajzolni a szoftver hatászónákra osztja azt a részt, ahovakattintottunk. Például egy körhöz kapcsolódó vonal rajzolásakor a négy hatászóna a kattintott pontkörül jelenik meg (1).

A hatászónák közül kettő a körhöz érintőleges vonal rajzolását teszi lehetővé. A másik két hatászónaa merőleges vonalrajzolást vagy más helyzetben történő rajzolást tesz lehetővé.


Rajz parancsok


Ha az egérkurzort az egyik aktív zónába mozgatjuk, akkor a szoftver tudni fogja a következőkattintásnál, hogy mit akarunk csinálni a következőkben. Így kontrollálható, hogy a egy vonalérintőleges a körhöz (1), merőleges a körre (2) vagy általános helyzetben található (3).

Az utolsó hatászóna, amiben az egeret mozgattuk, az aktív zóna. Az aktív hatászóna módosításáhoza kurzort a zóna körbe kell vinni, és át kell mozgatni azon a negyeden, amelyre szükség van

Hatászóna méret

A kijelölési zóna nagyságát az IntelliSketch paranccsal lehet beállítani. Az IntelliSketchpárbeszédablak Kurzor fülén a Hatászóna mérete megadható.

Egyenes rajzolása érintőlegesen vagy egy körívhez csatlakoztatva

A Vonal paranccsal a hatászóna használatával rajzolhatunk egy egyenest érintőlegesen egy körhözvagy egy körívhez. Úgy is megrajzolhatjuk ez egyenest, hogy az csatlakozzon a körhöz, de nelegyen érintőleges.



Rajz parancsok

Ahhoz, hogy egy vonalat érintőlegesen rajzoljunk egy körhöz, először kattintsunk valahol a körre(1), ezzel letettük a vonal kezdőpontját. Utána a kurzort érintőlegesen keresztül kell mozgatni ahatászónán. A kurzor mozgatásával a vonal érintőleges marad a körhöz. Mozgassa a kurzort a vonalkívánt végpontjához (2), és kattintson a második pont megadásához.

Ha nem akarja, hogy a vonal érintőlegesen csatlakozzon a körívhez, akkor húzza vissza azegérkurzort a hatászóna területére és húzza ki az egeret a merőleges hatászóna (1) területénkeresztül mielőtt kattintana az egérrel. A kurzort a merőleges hatászónán mozgatva keresztül nemmerőleges vonal is rajzolható a körhöz (2) (3).

A Vonal parancs lehetővé teszi kapcsolódó vonalak és körívek láncának rajzolását. A billentyűzetL és A gombja használható a vonal és körív mód közötti átkapcsoláshoz. Az üzemmódok közöttiátkapcsoláskor a hatászónák (1) és (2) a legutóbbi pontban jelennek meg.

A hatászónákkal megadható, hogy az új elem érintőleges, merőleges vagy azonos helyzetű, mint alegutóbbi elem.


Rajz parancsok


Érintőleges vagy merőleges körívek rajzolása

A hatászónát használhatjuk arra, hogy megváltoztassuk az Érintőleges körív parancs eredményét.Ahhoz, hogy egy körívet érintőlegesen rajzoljunk egy vonalhoz, először kattintsunk valahol a vonalra,ezzel letettük a körív kezdőpontját. Ezután mozgassuk az egeret az érintő hatászónáján át éskattintsunk az egérrel, hogy letegyük a körív második pontját.

Ha nem akarjuk, hogy a körív érintőlegesen csatlakozzon az egyeneshez, akkor húzzuk vissza azegérkurzort a hatászóna területére és húzzuk ki az egeret a merőleges hatászóna területén keresztülmielőtt kattintanánk az egérrel.

Kör rajzolása annak három pontjával

Amikor Körív 3 pontjával parancsot használjuk, akkor a hatászóna lehetővé teszi, hogy a körív 3pontját tetszőleges sorrendben adjuk meg. A hatászóna arra is használható, hogy a körív irányításátis megváltoztassuk. A Körív 3 ponttal parancs hatászónája nem oszlik negyedekre.



Rajz parancsok

Szerkesztő geometriai elemek

A szerkesztő elemek profil készítésére használhatók, de nem részei a végleges profilnak az alakelemkészítésekor. Amikor az alakelem létrejött, a szerkesztő elemeket az ellenőrzés kihagyja.

Használja a következő módszerek egyikét konstrukciós geometria létrehozásához:

• A Létrehozás konstrukciósként parancs kétállású. Ha a parancs be van kapcsolva, akkoraz összes vázlat elem konstrukciós elemként jön létre. Ha még egyszer az ikonra kattint, akkoraz összes vázlat elem profil elemként jön létre.

• A Konstrukciós parancs egy profilelem vagy egy vázlat elem konstrukciós elemméalakítására használható.

• A szerkesztő elemek kétpontvonallal jelennek meg, hogy könnyen megkülönböztethetőklegyenek más elemektől.

• Például az ábrán látható módon a 45 fokos szerkesztővonalak használhatók a fülek helyzeténekmegadásához.

• A szerkesztővonalak segítenek a fülek helyzetének megadásához, de nem lesznek benne avégleges kihúzás profiljában.


Rajz parancsok


2D-s elemek módosítása

A Solid Edge lehetőségek széles tárházát biztosítja a 2D-s elemek módosításához. A 2D-s rajzolásiés szerkesztési eszközök zökkenőmentesen működnek egymás mellet, így a rajzolt vázlatunkat,profilunkat vagy 2D-s rajzainkat könnyedén tudjuk módosítani a munka folyamán.

Rajzelem fogók használata

A rajzelemek mérete, helyzete és pozíciója módosítható a mutató segítségével. A rajzelemkiválasztásakor a Kiválasztás eszközzel a fogóik megjelennek a kulcspozíciókban.

Megváltoztathatjuk a kiválasztott rajzelem alakját a fogóik elmozdításával. Az első ábra a körívvégpontja elmozdításának az eredményét mutatja. A második ábra a körív középpont elmozdításánakaz eredményét mutatja.



Rajz parancsok

Rajzelemek mozgatása és másolása az egér segítségével

Egy rajzelemet elmozdíthatunk anélkül, hogy az alakját megváltoztatnánk. Mozgassa a kurzort úgy,hogy az ne egy fogó fölött legyen, és húzza arrébb az elemet egy másik helyre.

Másoláshoz nyomjuk le a CTRL billentyűt, miközben húzzuk a rajzelemet.

Kényszerek felvétele rajzelemek között

A geometriai kényszereket rajzolás közben és rajzolás után is felvehetünk. Geometriai kényszerekmeglévő elemre történő alkalmazásához válasszon ki egy kényszer parancsot, majd az elemet,melyre a kényszert alkalmazni szeretné. Amikor egy kényszert alkalmaz egy elemre, akkor az elemmódosul a kényszernek megfelelően.

Ha egy egyenes nem érintőlegesen kapcsolódik egy körívhez (A), akkor az érintő kényszertalkalmazva az egyenes érintője lesz a körívnek (B).

Amikor kényszereket alkalmazunk rajzelemekre a szoftver csak azokat a rajzelemeket engedikiválasztani amelyek megfelelőek a kényszernek. Például, ha a koncentrikus kényszert használjuk,akkor a szoftver csak két kört, körívet vagy ellipszist enged kiválasztani.


Rajz parancsok


Kényszerek megváltoztatása

A kényszerek más rajzelemekhez hasonlóan törölhetők is a kényszer fogó kiválasztásával, majda Delete billentyű megnyomásával.

Méretek mint kényszerek

A vezető méretek olyan kényszerek, amelyek révén fenntarthatók az elemek jellemzői, például améret, a helyzet és a pozíció. Amikor vezető méretet helyezünk el két elemre vagy két elem közé,akkor megváltoztathatjuk a beméretezett elemet átszerkesztve a rajzelem méretének értékét. Nemszükséges letörölni és újrarajzolni a rajzelemet a jó mérettel.

Például, egy sugár beméretezése meghatározza a méretét. A méret értékének megváltoztatásávalmegváltozik a sugár méretet is (A, B).

Méret kényszer létrehozásához válasszunk ki egy méretezési parancsot és kattintsunk arra azelemre, amire a kényszert rá akarjuk tenni.

A rajzelemek megváltoztatása a kényszerek segítségével

Ha módosítunk a 2D-s elemeken, akkor a rajzelemek a rajtuk levő kényszerek hatásáraautomatikusan megváltoznak. Például, ha egy olyan elemet változtatunk meg amelyen párhuzamoskényszer van, akkor a másik rajzelem úgy mozdul el, hogy a párhuzamos kényszer megmarad. Haegy egyenes és egy kör között érintő kényszer van, akkor az egyenes mindig a kör érintője maradakármelyik rajzelemet is változtatjuk meg.

Ha egy rajzelemet meg akarunk változtatni úgy, hogy ráteszünk vagy letörlünk kényszert, de arajzelem nem változik meg, akkor valószínű, hogy a rajzelemet egy vezető méret határozza meg. Améretet vezetett méretté alakíthatjuk, hogy kövesse a szükséges változást.



Rajz parancsok

Rajzelemek megváltoztatása: levágás, következőig meghosszabbítás, szétvágás, lekerekítés,letörés, ofszetelés és megnyújtás

Akár olyan a rajzolási technikánk, hogy elkezdjük valami naggyal és abból farigcsálunk, akár kicsivelkezdjük és ahhoz építkezünk, a kényszerek lehetővé teszik, hogy rajzoljunk és utána pontosítsunk,azzal szemben, hogy minden elemet a pontos méretében azonnal megrajzolnánk. A Solid Edgeeszköztára lehetőséget biztosít a vázlatok módosítására a kényszerek figyelembe vételével.

A Solid Edge külön parancsot biztosít rajzelemek levágásához, meghosszabbításhoz ésszétvágásához.

A Levág parancs egy elemnek a másik rajzelemen túlnyúló részét levágja. A parancs használatakora levágandó részre kell kattintani.

Egy vagy több elem is levágható az egérnek a levágandó részeken való keresztülhúzásával.

Az is megadható, hogy melyik elemig akarunk levágni. Ez felülírja azt az alapbeállítást, hogy csaka következő elemig lehet levágni. A vágóelem kiválasztásához le kell nyomni a Ctrl billentyűt avágóelem kiválasztása közben. Például alaphelyzetben a vonal (A) kiválasztásával az a következőelemek határáig (B) kerül levágásra. Azonban kiválasztva az éleket (C) és (D) vágóelemként,a vonalat a vágóelemekig vágja le a parancs.


Rajz parancsok


A Sarok levágás parancs két elemet hosszabbít meg a közös metszéspontjukig.

A Következőig meghosszabbít parancs a kiválasztott elemet a következő rajzelemig hosszabbítjameg. Ehhez ki kell választani az elemet a meghosszabbítás irányához közelebbi végén.

Az is megadható, hogy melyik elemig legyen meghosszabbítva a kiválasztott elem. Ez akiválasztás felülírja az alapértelmezést, hogy a következő elemig történjen a meghosszabbítás. Ameghosszabbítás célelemének kiválasztásához le kell nyomni a Ctrl billentyűt a meghosszabbításcélelemének kiválasztása közben. Például alaphelyzetben a vonal (A) a következő elemighosszabbítódik meg (B). Azonban megadva az élet (C) addig az elemig történik a meghosszabbítás.

A Szétvágás parancs egy nyitott vagy zárt elemet a kiválasztott helyen szétvág külön elemekre.Elemek szétvágásakor a megfelelő geometriai kényszerek automatikusan elkészülnek az elemekre.Például, ha egy körívet vágunk szét, a kapcsolódás kényszer kerül (A) a szétvágási pontba, és akoncentrikusság kényszer (B) kerül mindkét körív középpontjára.



Rajz parancsok

A Lekerekítés és Letörés parancsok rajzolási és levágási parancsok is egyben.

Az Ofszet parancs a kiválasztott rajzelemekről egy másolatot készít adott távolsággal eltolva.

Ennél a parancsnél modell élei nem használhatók. Ha modellélből szeretne ofszetet készíteni,használja az Átvesz parancsot.

A Szimmetrikus ofszet a megadott középvonaltól szimmetrikusan eltolva készít rajzelemeket.

A Megnyújtás parancs az adott bekerített területen belüli elemeket helyezi át és nyújtja meg.


Rajz parancsok


Kényszerek szükség szerint hozzáadódnak vagy letörlődnek a rajzelemekről a változtatást követően.Ha egy körből darabokat vágunk ki a levág paranccsal és több mint egy körív marad, akkorkoncentrikus és egyenlőség kényszer marad a megmaradt köríveken.

Lehetséges, hogy a tervezést csak néhány kulcsfontosságú paraméterrel kezdjük el. Rendszerintismert rajzelemeket rajzolunk más rajzelemek vonatkozásában (A) és azután további elemekkelegészítjük ki a rajzot (B).

Rajzolás közben néha olyan elemeket hozunk létre, amit meg kellene változtatni, hogy jó profilkapjunk vagy, hogy a profil úgy nézzen ki, ahogy szeretnénk (C-F). Az elemek megváltoztatásáhozmódosító parancsokat használunk, mint például a Levág és Meghosszabbít. A kényszereket arendszer figyelembe veszi és további kényszereket alkalmaz.



Rajz parancsok

Elemek manipulálása: forgatás, skálázás, tükrözés, másolás és törlés

A különböző eszközök lehetőséget biztosítanak rajzelemek mozgatására, elforgatására, skálázására,és tükrözésére. Ezek az eszközök másolásra is alkalmasak. Például, tükrözéskor másolhatunkis egyben, vagy kivághatunk vagy másolhatunk 2D rajzelemeket más alkalmazásokból ésbeilleszthetjük őket a profil környezetbe a szerelési vázlatba, vagy a rajzba.

Rajzelemek változtatásakor a rajtuk lévő kényszerek megmaradnak, ha ez lehetséges. Például, hakét kényszerrel kapcsolt elemet másolunk, akkor a kényszereket is átmásoljuk. Azonban ha két elemközül csak az egyiket másoljuk, akkor a rajtuk lévő kényszer nem másolódik.

Az a kényszer, ami a változtatás után feleslegessé válik automatikusan letörlődik. Például, ha kétpárhuzamos egyenes közül az egyiket letöröljük, akkor a párhuzamosság kényszer is letörlődik.

A Forgatás paranccsal egy tengely körül forgathat vagy másolva forgathat 2D rajzelemeket. Aparancs használatakor meg kell adni a forgatás középpontját (A), a forgatás kezdőpontját (B), ésvégpontját (C),


Rajz parancsok


Az Arány parancs 2D rajzelemek adott arányú méretezésére vagy méretezésére és másolásáraszolgál.

A Tükrözés parancs 2 pont által meghatározott tengelyre vagy egy egyenesre tükröz vagy tükrözvemásol 2D rajzelemeket.

A Törlés parancs 2D rajzelemeket töröl a profilból vagy a vázlatból.



Rajz parancsok

Zárt részek színezése és kitöltése

A Solid Edge rajzokon, vázlatokon vagy profilokon a zárt területek mintával vagy színnel tölthetők ki.

A kitöltés a többi elemhez hasonlóan formázható, de mindig a határgörbéhez kapcsolódik. Ahatárgörbe több elemből is állhat.

Kitöltés módosítása

A kitöltés csak zárt rész belsejében lehet. A kitöltés asszociatív, ami azt jelenti, hogy követi az eredetielemekhez képest helyzetét, attól függetlenül, hogy a határelemek hogyan változnak. Például, hamozgatjuk a határgörbét, a kitöltés vele mozog. Ha változtatjuk a határgörbét, a kitöltés úgy módosul,hogy az új alakot is kitöltse. A kitöltés úgy törölhető, ahogy bármely más elem.

Kitöltés beszúrási pont

• Ha egy objektum belsejébe kattint a kitöltéshez, a kurzor helye mutatja a kitöltés beszúrási pontot.

• A kitöltés beszúrási pont egyben a kitöltés fogója is. A kitöltési fogóra kattintva és áthúzvaazt, egy másik objektum is kitölthető.


Rajz parancsok


• Ha az Újra kitöltés opciót használja egy új objektum kitöltésére, akkor a beszúrási pont jelöli ki,hogy az objektum melyik oldala kerül kitöltésre.

Kitöltés formázása

A formázás ugyanúgy történik, mint ahogy bármely elemhez formátumot lehet rendelni. Egyediformátumokat is alkalmazhat kitöltésekre a Tulajdonságok paranccsal, vagy a Kitöltés parancstáronlévő beállításokkal. Ha több kitöltést szeretnénk egyformára készíteni, akkor kitöltési stílustalkalmazhatunk a szalagsoron lévő listából kiválasztva a stílust.

A szoftver számos mérnöki kitöltési stílust tartalmaz, ilyenek például az ANSI, ISO, és AIA. A létezőstílusok módosíthatók, vagy új stílusok készíthetők a Stílus parancs segítségével.



6Feladat: Geometriai vázlat kényszerek

A vázlatkényszer parancsok a Vázlatkészítés lapon (1) találhatók a Kényszerek csoportban (2).

Szinkronmodellezési környezetben a vázlat kényszerek nem kerülnek alkalmazásra arra azalakelemre, mely létrejött a kényszerek megadásával. A rendszer automatikusan ismeri fel, hogy afelületek hogyan kerüljenek kényszerezésre egymáshoz.



Geometriai kényszerekA geometriai kényszerek határozzák meg a rajzelemek egymáshoz és a referenciasíkokhozkacsolódó viszonyát. Például készíthető egy érintőlegesség kapcsolat egy vonal és egy körív között.Ha a csatlakozó elemek változnak, az érintőlegesség kényszer megmarad.

A geometriai kényszerek szabják meg, hogyan változik egy vázlat amikor módosítjuk. AzIntelliSketch megjeleníti és elkészíti a rajzolás közben a geometriai kényszereket. Ha kész avázlat, a különböző kényszerparancsok és a Kényszerasszisztens használatával újabb kényszerekalkalmazhatók.



Geometriai vázlat kényszerek

Kényszer fogók

A kényszer fogók olyan szimbólumok, amelyek az elemek, kulcspontok és méretek közötti geometriaikényszereket szimbolizálják. A kényszer fogó megmutatja, hogy az adott kényszer követésre kerül.

Kényszer FogóEgybeeső

Csatlakozás (1 szabadságfok)

Csatlakozás (2 szabadságfok)

KoncentrikusEgyenlőVízszintes/függőleges

ÉrintőÉrintőleges (érintőleges + megegyező görbület)

Érintőleges (párhuzamos érintőlegességi vektorok)

Érintőleges (párhuzamos érintőlegességi vektorok + megegyező görbület)

Szimmetrikus

Párhuzamos

Merőleges

Lekerekítés

Letörés

Csatolás (helyi)Csatolás (egyenrangú)Csatolás (vázlat vázlathoz)Merev csoport (2D elemeké)

Bizonyos esetekben több, mint egy kényszer is megjelenhet egy helyen egy profilelemre. Példáulegy csatlakozás és egy érintőlegesség kényszer egyszerre jelenhet meg egy körív és egy egyenestalálkozásánál.




Kényszerek szülőinek megjelenítése

Profilok vagy vázlatok módosításakor hasznos lehet, ha egy kényszer szülőit meg lehet találni.Kiválasztva egy geometriai kényszert, a szülők színe is megváltozik. Például egy vízszintességkényszert kiválasztva az ábrán látható módon a bal oldali függőleges vonal és a kör színe ismegváltozik, mint szülő elemeké.

Ez nagyon hasznos akkor, amikor egy helyen több kényszer is található, és ezekből csak egyetkellene letörölni. Ebben az esetben a QuickPick használható a kényszer megjelenítéséhez, és aszülők pedig szaggatott vonallal megjelennek.

Egybeeső

Az Egybeeső parancs két egyenest egy vonalba esővé tesz. Ha valamelyik vonal szögét, helyzetétváltoztatni kell, akkor a másodikként kiválasztott fog változni az elsőhöz.




Kapcsolódás

A Csatlakozás parancs elemek végpontjait, kulcspontjait csatlakoztatja egymáshoz. Például acsatlakozás kényszer használható két végpont összekapcsolásához. Az elemek közötti csatlakozáskényszer segít a zárt profilok rajzolásában. A csatlakozó végpontok közötti jel egy téglalap közepénegy ponttal.

A Csatlakozás parancs használható elem végpontjának és egy másik elem tetszőleges pontjánakegymáshoz kapcsolására is. Ezt a kényszert csatlakozó pont kényszernek hívják, és egy X jelszimbolizálja. Például a felső vízszintes egyenes végpontja a profil jobb oldalán a függőlegesvonalhoz csatlakozik, de nem végpontban.

Profilok rajzolásakor figyelni kell azokra a jelekre, amelyeket az IntelliSketch megjelenít, és megkell próbálni annyira pontosan megrajzolni az elemeket, amennyire lehetséges. Máskülönben acsatlakozás kényszer rossz helyre kerülhet, ami érvénytelen profilt eredményezhet. Például egybázis alakelemhez nyitott profil készül a szükséges zárt profil helyett.

Érintő

Az Érintőleges parancs két elem vagy elemcsoport között érintőleges kapcsolatot készít.

Az Érintőleges kényszer esetében a szalagsoron lehet megadni a kívánt érintőlegesség fajtáját.

• Érintő

• Érintő + azonos görbület

• Párhuzamos érintőlegességi vektorok

• Párhuzamos érintő vektorok + azonos görbület




Az egyszerű érintőlegesség akkor hasznos, ha vonalat és körívet, vagy két körívet akar érintőlegessétenni. A további opciók akkor hasznosak, ha egy b-szplájn görbét kell folytonosan összekapcsolnimás elemekkel. Az Érintőleges (érintőleges + megegyező görbület), Párhuzamos érintőlegességivektorok és Érintőleges (párhuzamos érintőlegességi vektorok + megegyező görbület) opciókhoz azelsőként kiválasztott elemnek b-szplájnnak kell lennie.

Megjegyzés

Alkalmazhat érintőleges és csatlakozás kényszereket a végpontokban csatlakozóelemekre a profilcsoportok definiálásához. További információk profilcsoportokról a Munkaprofilcsoportokkal fejezetben olvasható.

Merőleges

A Merőleges parancs 90 fokos szögkényszert létesít két vonal között.

Vízszintes/függőleges

A Függőleges/vízszintes parancs két üzemmódban dolgozik. Az elsőben egy pont (ami nem végpontvagy felezőpont) kiválasztásával megadható egy vonalra, hogy az függőleges vagy vízszintes legyen.

A másodikban függőleges/vízszintes kényszer készíthető rajzelemek között felező, közép vagyvégpontjaik egymáshoz illesztésével.




Egyenlő

Az Egyenlő parancs hasonló elemek közötti méretegyenlőséget hoz létre. Két vonalra használva akét vonal hossza egyenlő lesz. Két körívre vagy körre alkalmazva a sugaruk lesz egyenlő.

Párhuzamos

A Párhuzamos parancs hatására két egyenes azonos szögben fog állni.

Koncentrikus

A Koncentrikus parancs két körív vagy kör között egytengelyűséget hoz létre.

Szimmetrikus

A Szimmetrikus paranccsal rajzelemek egy tengelyre vagy referenciasíkra szimmetrikussá tehetők.A Szimmetrikus parancs méretre és helyzetre is vonatkozik.




Merev csoport

A Merev csoport parancs 2D elemek csoportjából egy merev csoportot készít.




RajzeszközökA Solid Edge számos eszközt tartalmaz, amelyek segítenek a gyors és pontos rajzolásban.

RácsRács segít a pontos rajzolásban, amikor a rajzelemek végpontjai adott intervallumokhozilleszkednek.

IntelliSketchAz IntelliSketch segít az elemek közötti kényszerek elkészítésében. A rajzolás közben azIntelliSketch felismeri a lehetőséget az új elemek meglévő elemekhez kapcsolására, és vizuálisvisszajelzést ad, amely megkönnyíti az elemek egymáshoz kapcsolását, érintőlegessé vagypárhuzamossá tételét, stb.

A Solid Edge a preferenciáknak megfelelően vagy követi a kényszereket, amelyeket azIntelliSketch létrehoz, vagy csak arra használja az IntelliSketch-et, hogy segítsen létrehozni azelemeket a változások követése nélkül a geometria módosítása során.

Szabadkézi vázlat és görbe

A Szabadkézi vázlat parancs elindít egy szabadkézi rajzolót, amellyel vonalakat, köríveket,köröket és téglalapokat rajzolhat. Az egér gomb lenyomásával és az egér mozgatásával egynagyjábóli rajz keletkezik. Amikor elengedi az egér gombját a szoftver felismeri a rajzolt alakotés pontos rajzzá alakítja a vázlatot.

További információk: Rajzolás a Szabadkézi vázlat paranccsal.

Vetítési vonalakA vetítési vonalak segítenek a kulcspontok közötti igazítás megadásában és követésében példáulegy modell 2D rajznézetei esetében. A vetítési vonalak lefedik a négyzetek, háromszögek éspárhuzamosok területét a klasszikus rajzolásban.

Vázlat tisztításaA Rajz csoportban található Vázlat tisztítása paranccsal eltávolíthatóak a vázlat redundáns vagynem kívánt elemei.




Munka rácsokkal

A rács segít az elemek rajzolásában és módosításában a munkaablakban lévő pozíciójukhozképest. Egymást metsző vonalak és pontok sorozatát jeleníti meg, valamint X és Y koordinátákat,melyek lehetővé teszik, hogy 2D-s elemeket pontosan tudjon megrajzolni. A rácsot minden vázlatkészítési, méretezési és rajzi jelölési funkcióval használhatja. Együttműködik az IntelliSketch és aKiválasztás paranccsal is.

A rácsot például a következőkre használhatja:

• Elemeknek ismert pozíciókba történő rajzolásához, elemeknek egymáshoz képest ismerttávolságra történő rajzolásához, és így tovább. Ha a Rács mutatása opció be van kapcsolva,akkor a rács mindig megjelenik, ha 2D elemeket hoz létre vagy módosít. Erre példát a Vonalrajzolása rács segítségével súgótémakörben talál.

• Méretek és rajzi jelölések rácspontokhoz vagy rácsvonalakhoz igazításához. Csak az osztókörökés a középvonal jelek nem igazíthatók rácshoz. Erre példát a Méret vagy rajzi jelölés elhelyezéserács segítségével súgótémakörben talál.

szinkronmodellezési környezet

hagyományos környezet




Rács megjelenítése és beállítások megadása

A Rács jellemzők parancs segítségével megnyithatja a Rács jellemzők párbeszédablakot, aholbeállíthatja a rács megjelenését, illetve be- vagy kikapcsolhatja a rácsmegjelenítési beállításokat. Azegyszerű hozzáférés érdekében egyes beállítások parancsként is elérhetők a menüszalagon.

Mire használható A beállítások használata apárbeszédablakban

Vagy a parancs kiválasztása amenüszalagon

Megjeleníti a rácsot. Rács megjelenítése, plusz akövetkezők lehetőségek egyike:

• Vonalakkal

• Pontokkal

Rács mutatása

Ki- és bekapcsolhatja az igazításvonalakat.

Igazítás vonalak mutatása Nem elérhető

Ki- és bekapcsolhatja a rácshozigazítást.

Rács megjelenítése, plusz akövetkezők lehetőségek egyike:

• Vonalakkal

• Pontokkal

Rácshoz illesztés

Ki- és bekapcsolhatja akoordináta megjelenítést.

Értékek mutatása Nem elérhető

Megváltoztathatja a rácsvonalakosztásközét.

Szög

Rácsvonalak osztásköze

Köztes osztás vonalanként

Nem elérhető

Megadja a következő pont X ésY koordinátáit.

Bevitel (X,Y) engedélyezése XY koordináták begépelése

Az X és az Y igazítási vonalmegjelenítése

Igazítás vonalak mutatása Nem elérhető

Megváltoztathatja a rácsvonalakszínét.

Rácsvonal színe

Köztes vonal színe

Nem elérhető

A rács alapvonalainak színénekmegváltoztatása

A Solid Edge Beállításokpárbeszédablakának Színeklapján módosítsa a Kijelölés éskiemelés színei beállítást.

Nem elérhető




Rács kezelési gyorsbillentyűk

A következő gyorsbillentyűk használhatók a rácsokkal történő munka során:

Mire használható Melyik gyorsbillentyűRács újrapozicionálása az aktuális kurzorpozícióban.

F8

Ki- és bekapcsolhatja a rácshoz igazítást. F9Rács origójának visszahelyezése a nullába. F12X és Y koordináta bemeneti mezők mutatása akurzort az X mezőbe helyezve.

Alt+X

X és Y koordináta bemeneti mezők mutatása akurzort az Y mezőbe helyezve.

Alt+Y

Rács használata hagyományos környezetben

A rács Rajz környezetben, illetve profil és vázlat módban jelenik meg rajzolás és 2D-s elemekjelölésekkel történő ellátása közben. A megjelenő X és Y koordináták egy origóhoz (A)viszonyítva jelennek meg, amely bárhova helyezhető az ablakban. Az origó az X és Y tengelyekmetszéspontjában helyezkedik el.

A kurzor mozgatásával a kurzor és az origó közötti vízszintes és függőleges távolság dinamikusanmegjelenik (B).

Ha a Rácshoz igazítás opció be van kapcsolva méretek és rajzi jelölések hozzáadásakor, akkorazok a rácsvonalakhoz és -pontokhoz fognak igazodni.




Rács használata szinkronmodellezési környezetben

A rács 2D-s elemek rajzolásához és módosításához érhető el, valamint 2D-s méretek és rajzijelölések hozzáadásához.

A rács láthatósága valamelyest más a Rajz környezetben, mint a szinkronmodellezésikörnyezetekben. Rajz környezetben, ha a rács be van kapcsolva, az mindig látható.Szinkronmodellezési környezeteknél a rács csak akkor látható, ha a vázlat sík le van rögzítve.

3D-s környezetekben a rács segít a vízszintes és függőleges rajzolásban az alkatrész élekhez ésmodell felületekhez képest, egymást metsző vonalak és pontok és igazítási vonalak megjelenítésével.A rács a precíziós rajzolásban is segít azáltal, hogy X és Y koordinátákat jelenít meg egy origóhozviszonyítva, amely bárhova helyezhető az ablakban.

A kurzor mozgatásával látható lesz és frissítésre kerül a kurzor és az origó közötti vízszintes ésfüggőleges távolság (B).

Ha a Rácshoz igazítás opció be van kapcsolva méretek és rajzi jelölések hozzáadásakor, akkorazok a rácsvonalakhoz és -pontokhoz fognak igazodni.




Rács origójának felismerése

A rács origója az X és Y tengelyek metszéspontjában helyezkedik el.

• Hagyományos, profil és vázlat módban az alapértelmezett megjelenítési mód szerint az X tengelyegy szaggatott piros vonalként, az Y tengely pedig egy zöld színű szaggatott vonalként jelenikmeg. A felhasználói rács origóját egy kör és egy pont jelöli. Az alapértelmezett origó profil vagyvázlat referenciasík középpontjában helyezkedik el.

• Rajzi környezetben az alapértelmezett megjelenítési mód szerint az X tengely egy szaggatottpiros vonalként, az Y tengely pedig egy magenta színű szaggatott vonalként jelenik meg. Afelhasználói rács origóját egy koncentrikus kör és egy pont jelöli. Az origó alapértelmezett helye arajzlap (0,0) pontja.

• Szinkronmodellezési környezetben az alapértelmezett megjelenítési szín séma a képernyőközepén lévő felhasználói helyzetjelölő triád színei alapján alakul. Az X tengely piros színű, azY pedig zöld. Ezek a vonalak a pozitív irányba tömör vonalakként, a negatív irányba pedigszaggatottként jelennek meg. A felhasználói origó nincs jelölve. Az alapértelmezett origó a0,0,0-ban, az aktuálisan rögzített sík középpontjában helyezkedik el.




Rács origójának áthelyezése

A rács origóját az alábbi parancsok egyikével helyezheti át:

• Az Origó helyének megadása parancs segítségével az origó áthelyezhető a felhasználó általmeghatározott helyre. Ez akkor lehet hasznos, ha a következők valamelyikét szeretné megtenni:

o A modell éléhez képest vízszintes vagy függőleges méretek vagy kényszerek hozzáadása.

o Egy másik elemtől adott távolságra lévő vonalak és más elemek rajzolása egy ismert helyen.

o Elemek sorozatának eltolása ofszettel azonos távolságra egy ismert helytől.

• Az origó rajzlap vagy a munkasík origójába történő automatikus visszaállításához használja azOrigó alaphelyzetbe parancsot .

Megjegyzés

Az Origó helyének megadása és az Origó alaphelyzetbe parancsok csak akkor érhetőkel szinkronmodellezési környezetekben, ha a vázlatsík zárolva van.

További információt a Rács origójának áthelyezése című súgótémakörben talál.

A rács orientációjának megváltoztatása

Hagyományos, profil és vázlat módban a rács x tengelyének alapértelmezett orientációja vízszintes aprofil vagy vázlat referenciasíkhoz képest. Az x tengely helyzete módosítható bármely szögre a Rácsjellemzők párbeszédablak Szög beállításával.

Szinkronmodellezési környezetben a rácstengelyek iránya a jelenleg rögzített vázlatsík kezdőpontitengelyeinek az irányához igazodik. Amint egy másik vázlat síkot rögzít le, az origó tengelyeinekirányultsága az új síkhoz rendeződik át. Az Origó helyének megadása az alábbiakra használható:

• Rács szögének módosítása. További információt a Vázlatsík origójának áthelyezése címűsúgótémakörben talál.

• Annak biztosítása, hogy az egy síkba eső geometriára helyezett méretek vízszintesek ésfüggőlegesek legyenek. További információt a Vázlatsík vízszintessé vagy függőlegessé tételeméretezéshez című súgótémakörben talál.

Rajzi környezetben a rács alapértelmezett X tengelye vízszintes. Az X tengely helyzete módosíthatóbármely szögre a Rács jellemzők párbeszédablak Szög beállítása segítségével.




IntelliSketch

Az IntelliSketch egy dinamikus rajzolási eszköz, amely vázlatok készítésére valamint rajzelemekmódosítására alkalmas. Az IntelliSketch lehetővé teszi, hogy pontosan felvázoljuk annak azalkatrésznek a jellegét, alakját, amit éppen tervezünk.

Például, az IntelliSketch lehetővé teszi, hogy felvázoljunk egy függőleges vagy vízszintes egyenest,olyat, ami párhuzamos egy másik egyenessel vagy merőleges egy másik egyenesre vagy éppen érintegy kört. Olyan körívet is rajzolhatunk, amely egy már létező egyenes végpontjához kapcsolódik,vagy koncentrikus egy másik körrel esetleg egy egyenest érint—többet a lehetőségek nagy számamiatt nem is érdemes felsorolni.

Az IntelliSketch méret- és geometriai kényszereket helyez el az újonnan rajzolt 2D rajzelemekre.Egy másik eszközt, a Kényszer asszisztenst is használhatja a méret- és geometriai kényszerekautomatikus létrehozására már meglévő profil elemeken.

Hogyan működik az IntelliSketch

Ahogy rajzolunk, az IntelliSketch nyomon követi az egér kurzor mozgását és ideiglenesen,dinamikusan mutatja a rajzelemet amit éppen rajzolunk. Az ideiglenes kijelzés a rajzelemet abban azállapotban mutatja, amiben akkor lenne, ha kattintanánk az egér aktuális pozíciójában.

Az IntelliSketch több információt nyújt arról a rajzelemről, amit éppen rajzolunk, mivel a dinamikusanváltozó ideiglenes rajzelemek kapcsolatát mutatja a következőkkel:

• A rajzban szereplő más rajzelemekkel

• Vízszintes és függőleges elhelyezkedéseket

• A rajzolt elem kezdőpontját

Amikor az IntelliSketch felismeri a geometriai kényszert, kijelzi azt egy ikon formájában az egérkurzoránál. Amikor mozgatjuk az egeret, akkor az IntelliSketch az aktuális kényszerrel frissíti akijelzést. Amikor a kijelző mutatja a geometriai kényszert és kattintunk az egérrel, a szoftver arajzelemre alkalmazza azt a geometriai kényszert. Például, ha a vízszintes geometria kényszert jelziaz IntelliSketch miközben az egyenesnek a másik végénél kattintunk, akkor az egyenes vízszinteslesz.




IntelliSketch kényszerek

Az IntelliSketch párbeszédablak Kényszerek oldalán beállíthatók azok a kényszerek, amelyeket felszeretne ismertetni az IntelliSketch használatával. Az IntelliSketch egyszerre egy vagy két kényszertismer fel. Amikor az IntelliSketch két kényszert ismer fel, akkor mind a kettőt kijelzi a kurzornál.

IntelliSketch kijelölési zóna

Az egér kurzort nem kell egészen pontosan a rajzelemhez mozgatni ahhoz, hogy az IntelliSketchfelismerje a geometriai kényszert. Az IntelliSketch felismeri az egérmutató kijelölési zónáján belültalálható objektumokra vonatkozó kényszereket. A kurzor körül található kör, szálkereszt, vagy akurzor nyíl végpontja mutatja az aktív zónát. Módosíthatja a kijelölési zóna méretét az IntelliSketchbeállítások párbeszédablakban.

Helyzet azonosítók

Az IntelliSketch egy ideiglenes szaggatott vonallal jelzi, amikor a kurzor vízszintes vagyfüggőleges elhelyezkedésű egy elem kulcspontjaihoz képest.




Meghosszabbított elemek

Az IntelliSketch felismeri a Csatlakozó pont geometriai kényszert egy egyenesen vagy egy köríven,ha a pont a rajzelemek folytatásában van. A következő példában, az IntelliSketch felismeri aCsatlakozó pont kényszert, amikor a kurzor közvetlenül az egyenes felett van, és amikor a kurzortelmozgatjuk az egyenes fölül de egyvonalban az egyenessel.

Kör és körív kulcspontok

Az IntelliSketch megjelenít mutatókat a középpontoknál, határpontoknál, és egy körívközéppontjánál. Egy kör megjelenít mutatókat a középpontnál és határpontoknál. Ez egyszerűvéteszi a kulcspontok megtalálását.

Ponthoz igazítás

2D rajzelemek rajzolásakor és használatakor a gyorsbillentyűk és a QuickPick segítségévelkulcspontokhoz és metszéspontokhoz illeszthet. Ez a folyamatban lévő parancs bemeneti értékénekadja meg a pont koordinátáit.

Miután az egérmutatót a rajzelem fölé vitte, a következő gyorsbillentyűket használhatja a ponthozvaló igazításhoz:

• Felezőpont - nyomja le az M billentyűt.

• Metszéspont - nyomja le az I billentyűt.

• Középpont - nyomja le a C billentyűt.

• Végpont - nyomja le az E billentyűt.

További információ: Ponthoz illesztés és kiválasztás.




Nevezetes szögek rögzítése köríveknél

Amikor egy érintő vagy merőleges görbét rajzolunk a görbe nyílásszöge körnegyedenként, azaz 0,90, 180, 270 fokonként záródik. Ez lehetővé teszi a körívek egyszerű megrajzolását anélkül, hogy agörbe nyílásszögét begépelnénk a szalagsorba.

Automatikus méretezés

Az IntelliSketch párbeszédablak Auto-méretezés oldalán beállítható az új geometria méreteinekautomatikus létrehozása. Ezen a fülön számos opciót be lehet állítani a méretek felhelyezésekor,például azt is, hogy használjon-e méretstílus összerendelést vagy ne.

Az Auto-méretezés parancs az automatikus méretezés gyors ki- és bekapcsolására is használható.




Példa: Vízszintes vonal rajzolása

Vízszintes vonal rajzolásához használhatja az Intelli Sketch-et. A vízszintes kényszer elkészíthető avonal rajzolásakor, vagy megrajzolható a vonal a vízszintes kényszer nélkül is.

1. Válassza az IntelliSketch parancsot a Kezdőlap vagy a Vázlat panelen.

2. Az IntelliSketch párbeszédablak Kényszerek fülén állítsa be a Vízszintes vagy Függőlegesopciót, majd kattintson az OK gombra.

3. Válassza a Vonal parancsot.

4. Kattintson bárhol a vonal első pontjának megadásához, bárhol az alkalmazás ablakában (1).

5. Mozgassa a kurzort az ablakban (2). Figyelje meg, hogy a vonal dinamikusan a kezdőponttólrajzolódik a kurzor aktuális pozíciójáig. A kurzor mellett megjelenhetnek az IntelliSketchkényszer jelölései.

6. Mozgassa a kurzort, amíg a dinamikus vonal körülbelül vízszintes lesz.

7. Amikor az IntelliSketch vízszintes kényszer jelölése megjelenik a kurzor mellett (3), kattintson amásodik végpont elhelyezéséhez.

Az IntelliSketch elhelyezi a vízszintes kényszert az új vonalon (4).

Tipp

A kényszerek mutathatók vagy elrejthetők a Kényszer fogók mutatása paranccsal.




Tipp

Metszésponthoz vagy kulcsponthoz való igazításhoz vigye az egérmutatót a rajzelem fölé,majd nyomja le a következő gyorsbillentyűk egyikét.

• Egy vonal vagy egy körív felezőpontjához: nyomja le az M billentyűt.

• Vonalak, körök, görbék és körívek metszéspontjához: nyomja le az I billentyűt.

• Egy kör vagy körív középpontjához: nyomja le a C billentyűt.

• Egy vonal, egy körív vagy egy görbe végpontjához: nyomja le az E billentyűt.

A metszéspontoknál - ha több is adódik, akkor a QuickPick megjelenik és felsorolja ezeket.A QuickPickben kattintson a megfelelő ponthoz.

Példa: Másik vonalhoz kapcsolódó vonal rajzolása

Az IntelliSketch használható egy éppen rajzolt elem már meglévő elemhez csatlakoztatására. Akapcsolódás kényszer elkészíthető a vonal rajzolásakor, vagy megrajzolható a vonal a kapcsolódáskényszer nélkül is.

1. Válassza az IntelliSketch parancsot .

2. Az IntelliSketch párbeszédablak Kényszerek fülén állítsa be a Kulcspont kapcsolódás opciót,majd kattintson az OK gombra.

3. Válassza a Vonal parancsot.




4. Mozgassa a kurzort a vonal végéhez az alkalmazás ablakában. Amint fölé mozgatja a kurzort, avonal színe kijelöltre változik, és az IntelliSketch megjeleníti a Végpont jele a kurzornál.

5. Amint az IntelliSketch megjeleníti a kényszer jelölést, kattintson az új vonal első végpontjánakelhelyezéséhez (1). Ez a végpont az előző vonal végpontjához csatlakozik.

Tipp

A kattintás helyett használhatja a ponthoz illesztést a vonal kurzorhoz közelebb esővégéhez az E billentyű lenyomásával

6. Kattintson ahol a második végpontját el akarja helyezni az új vonalnak. Beírhat értékeket ahosszúság és szög mezőkbe.

7. Az új vonal és ez előző vonal végpontjaikban csatlakoznak (2).

Az IntelliSketch a két vonal csatlakozásánál elhelyezi a kapcsolódás kényszer jelét (3).

Tipp

A kényszerek mutathatók vagy elrejthetők a Kényszer fogók mutatása paranccsal.

Tipp

A kényszerek csak akkor lesznek figyelembe véve, ha a Kényszerek követése parancsbe van kapcsolva.

Tipp

Metszésponthoz vagy kulcsponthoz való igazításhoz vigye az egérmutatót a rajzelem fölé,majd nyomja le a következő gyorsbillentyűk egyikét.

• Egy vonal vagy egy körív felezőpontjához: nyomja le az M billentyűt.

• Vonalak, körök, görbék és körívek metszéspontjához: nyomja le az I billentyűt.

• Egy kör vagy körív középpontjához: nyomja le a C billentyűt.

• Egy vonal, egy körív vagy egy görbe végpontjához: nyomja le az E billentyűt.

A metszéspontoknál - ha több is adódik, akkor a QuickPick megjelenik és felsorolja ezeket.A QuickPickben kattintson a megfelelő ponthoz.




Vetítési vonalak

A vetítési vonalak a vonalak olyan meghosszabbításai, amelyek segítenek a 2D rajzolásban.

• A vetítési vonalak segítségül szolgálnak új geometriai elemek vagy kényszerek készítéséhez,amelyek attól függetlenül megmaradnak, hogy a vetítési vonalak be vagy ki vannak kapcsolva.Egy rajzon például használhatja egy beforgatott nézet vetítési vonalait, hogy ezáltal megfelelőigazítással és méretben hozhasson létre további nézeteket.

• A vonalakat a vetítési vonalak beállítás be- vagy kikapcsolt állapotában is létrehozhatja vagyszerkesztheti, és a vetítési vonal tulajdonságot beállíthatja később.

• A vetítési vonalakra méreteket és jelöléseket is helyezhet. A méretek és a rajzi jelölések a vonaldefiniáló részéhez kapcsolódnak (az eredeti 2D vonal, amelyen a vetítési vonal alapszik).

A vetítési vonalak a Vonal szalagsoron és az Elem tulajdonságai párbeszédablak Formátum oldalánérhetők el vonaltulajdonságként.




Távolság és terület mérésA Solid Edge lehetővé teszi távolságok vagy területek mérését, akár egy másik parancs közbenis. A távolságok vagy területek mértékegységét az Alkalmazás menü Tulajdonságok→Adatlapparancsával állíthatja be.

Távolságmérés 2D-ben

A Rajz környezetben a Távolságmérés parancs segítségével mérheti le a távolságot. Ezekkel aparancsokkal távolságokat mérhet, vagy kumulatív távolságokat pontok sorozata mentén. Az elsőkiválasztott pont a mérés origója (A). Ez után bármely kulcspontot kiválasztva látható lesz a távolságaaz origótól, valamint az egyes főtengelyektől (B).

Egy kulcspont a kiválasztásakor bekerül a mérési pontok közé. Ez után kiválasztható egy másikpont az új lineáris távolság és a főtengelyi távolság (C) megjelenítésére, vagy az utolsó két pontközötti távolság, illetve az utolsó pont és az origó közötti teljes távolság megjelenítésére (D). A jobbegérgombbal kattintva alaphelyzetbe állíthatja a parancsot.




Távolságok és szögek mérése 3D-ben

Az Alkatrész, Lemezalkatrész és Szerelés környezetekben a Távolságmérés parancs szolgála lineáris távolságok mérésére. Az első kiválasztott pont a mérés origója (A). Ezután bármelykulcspontra (B) kattintva megjelenítheti a Távolságmérés párbeszédablakot, amely megjeleníti akulcspont kiválasztás típusát, a valós távolságot és a képernyőn mért távolságot, illetve az egyesfőtengelyek mentén mért távolságot.

Az Alkatrész, Lemezalkatrész és Szerelés környezetekben a Szög mérése parancs szolgál aszögek mérésére. Mérés végezhető bármely két felület vagy bármely három pont között.

Minimális távolság mérése

Az Alkatrész, Lemezalkatrész és Szerelés környezetekben a Minimális távolság mérése parancsszolgál két elem vagy kulcspont minimális távolságának mérésére. Az elemtípus listából a Minimálistávolság mérése szalagsoron a Típus kiválasztása opcióval kiválasztható, hogy milyen típusúelemet kíván kiválasztani. Szerelésen belüli munka során az Alkatrész aktivizálása parancshasználható a mérni kívánt alkatrészek aktivizálására.

Normálirányú távolság mérése

Az Alkatrész, Lemezalkatrész és Szerelés környezetekben a Normálirányú távolság méréseparancs szolgál egy sík elem vagy vonal és egy kulcspont közötti normálirányú távolság mérésére.Az elemtípus listából a Normálirányú távolság mérése szalagsoron kiválasztható, hogy milyentípusú elemet kíván kiválasztani. A Kulcspont opcióval megadható a méréshez kiválasztani kívántkulcspont típusa. A Koordinátarendszer opcióval megadható az a koordinátarendszer, amelybena pontok definiálása történik. Ha koordinátarendszert használ, akkor a visszaadott értékek amegadott koordinátarendszerben lesznek értelmezve. Szerelésen belüli munka során az Alkatrészaktivizálása parancs használható a mérni kívánt alkatrészek aktivizálására.




Területek mérése

A Területszámítás parancs, amely csak a Rajz környezetben, valamint 2D profilok és vázlatokesetében érhető el, egy zárt határon belüli területet mér (A). Több zárt rész együttes területe ismérhető a Shift billentyű nyomva tartásával a kijelölés során (B). Minden kattintás az utolsóelem területét jeleníti meg a teljes területtel együtt. Visszaállíthatja a parancsot egy másik elemkiválasztásával a Shift billentyű lenyomása nélkül.

Hossz mérése

A Teljes hossz mérése parancs a kijelölt 2D geometriai elemek együttes hosszát méri.

Automatikus mérés

A különálló távolság-, terület, hossz- és szögmérési parancsokon kívül 2D és 3D környezetekbenhasználhatja a Gyorsmérés parancsot is automatikus mérésre az alapján, hogy mit választ ki:

• Válasszon ki egy 2D vagy 3D objektumot, melynek hosszát, szögét vagy sugarát szeretnémeghatározni.

• Válasszon ki kettő vagy több 2D vagy 3D objektumot, melynek hosszát, szögét vagy sugarát megszeretné határozni.

A Gyorsmérés parancs hasonlóan működik, mint a Gyorsméretezés parancs, azzal a különbséggel,hogy nem helyezi el az eredményül kapott méretet.

Mérési változók másolása

A kijelölt mérési értéket a Ctrl+C billentyűkombináció segítségével másolhatja a vágólapra.Ezután a kimásolt értéket bemenetként használhatja egy másik parancshoz. Például, a másoltérték bemásolható a Vonal szalagsoron a vonal hosszaként. A Tab billentyű használható másikérték kijelölésére.




Rajznézet geometria mérése

Ha egy rajznézeten található modell geometrián mér, vagy ha két rajznézet modell élei köztitávolságokat mér, akkor szalagsoron található Rajznézet méretarány használata opcióbekapcsolásával megadhatja, hogy a mért érték a modell valós méretarányában jelenjen meg.

A szalagsor Méretarány mezőjében akár egyéni méretarány értéket is alkalmazhat.

Ha rajznézetek között végez mérést, ugyanannak a modellnek legyenek a nézetei, és ugyanazt anézetforgatást és tájolást használják. Például mérheti a távolságot egy, az elölnézeten találhatóél és egy elölnézeti kiemelt részleten található él között, de nem mérheti egy elölnézeten és egyoldalnézeten elhelyezkedő él közötti távolságot.

Megjegyzés

• A rajznézet méretarányát a Rajznézet tulajdonságai párbeszédablak Általános lapjánjelenítheti meg.

• Az egyéni méretarányértékek a C:\Program Files\Solid Edge ST9\ Preferencesmappában található Custom.xml fájl Rajznézet méretaránya részében vannakmegadva. További információkért olvassa el az Egyéni rajzlapméretarányokhozzáadása a Solid Edge-hez című súgótémakört.




Példa: Vonal hosszának mérése

Ha egy másik parancsban van benne, akkor is tud mérni, például a Távolságmérés paranccsal.Példaként nézzük meg az alábbi munkafolyamatot:

1. A Vonal paranccsal rajzoljon egy vonalat (A).

2. A Vizsgálat panelen kattintson a Távolságmérés parancsra (B), és mérjen meg egy távolságot.

Megjegyzés

Nem szükséges kilépni a Vonal parancsból a távolság mérése előtt.

3. A Távolságméretezés parancsból való kilépéshez kattintson a jobb gombbal. A Vonal parancstovábbra is aktív - folytathatja ott, ahol abbahagyta.

4. Folytassa a Vonal paranccsal (C).



7Feladat: Vázlatok méretezése

A méretezési parancsot megtalálhatók aMéret csoportban a Kezdőlap, a Vázlat és a PMI paneleken.



Rögzített méretekA vázlat méretei vezető méretként lesznek elhelyezve. Egy vezető méret piros színű. A vezetőméretet rögzített méretnek is nevezzük. Egy rögzített méret nem változtatható meg, ha nemközvetlenül szerkeszti. Ha vázlat geometriát módosít, a rögzített méret nem változik.

Változtasson meg egy méretet vezetetté (vagy nem rögzítetté) úgy, hogy kijelöli a méretet, majdrákattint a lakatra a Méret szalagsoron. A vezetett méret kék színű. A vezetett méret értéke nemszerkeszthető. Át kell állítani rögzített méretté, hogy közvetlenül szerkeszthesse annak értékét.

Hogy megváltoztassa egy rögzített méret értékét, kattintson a méret értékre, és írjon be egy új értéket.



Vázlatok méretezése

Méret elhelyezkedésA vázlat méret elhelyezkedése a vázlatsík középpontjától függ. A vázlatsík középpontjameghatározza a Vízszintes/függőleges irányt.

A Vázlat nézet parancs (elindítható a Ctrl+H billentyű kombinációval is) úgy forgatja be anézetet, hogy a méret szöveg vízszintes legyen.


Vázlatok méretezése


MéretstílusVáltoztassa meg a méretstílus beállításokat a Stílus párbeszédablakban. A Stílus parancs aMegjelenítés panelen (1) található, a Stílus csoportban (2).



8Feladat: Szöveg


8Feladat: Szöveg

Profilok készítése szöveggel

A Szövegprofil paranccsal olyan profil vagy vázlat készíthető, amely szöveget tartalmaz.A Szöveg párbeszédablakban megadható a szöveg jellege, a betűtípusa és a betűmérete. ASzövegprofil szalagsoron adható meg a szöveg igazítására szolgáló pozicionálási pont.

Azokban az esetekben, amikor a szöveg a test egész mélységén keresztülmegy, mint például egylemezalkatrész esetében, használja a Solid Edge Stencil betűtípust Ez a betűtípus éppen ilyenestekre lett megalkotva: biztosítja, hogy az alkatrész megmunkálható legyen.


8Feladat: Szöveg

Szöveg

Szöveg profil parancs

A Szöveg profil paranccsal helyezhet el szöveget vázlatgeometriaként. Lehetővé teszi, hogyolyan alakelemeket hozzon létre, mellyel szöveget képes megjeleníteni az alkatrészeken, példáulcímkéket vagy bélyegzett számokat. Szöveg profilokat is használhat alakelemként elkészítettszövegként.

Szöveg profil elhelyezésekor, az alapértelmezetten egy keretben jelenik meg:

Ha egy analitikus geometria mentén helyezi el azt, mint például egy körív, akkor így viselkedik:

Görbe mentén is elhelyezheti azt, így:

Megjegyzés

A szövegprofil körív vagy görbe mentén történő elhelyezéséhez az IntelliSketchpárbeszédablak Kényszerek lapján a Csatlakozó pont beállításnak bekapcsolva kelllennie.

A szövegprofil létrehozása után a Kihúzás paranccsal 3D szöveg alakelemet hozhat létre.

Szöveg profil munkafolyamat

A Szöveg profil munkafolyamat két lépésből áll:

1. Szöveg és szöveg formázásának megadása.

2. A szöveg profil orientációjának és helyzetnek megadása.

A szöveg megadása

Egy szövegprofil létrehozásakor és szerkesztésekor a Szöveg párbeszédablakban kell beírni ésformázni az alakelemen megjeleníteni kívánt szöveget. A formátumnál meg lehet adni a betűtípust, a


Szöveg

8Feladat: Szöveg

betűméretet, a betűközt, a sorközt, és a vízszintes igazítást (bal, közép, jobb). Az Enter billentyűlenyomásával többsoros szövegeket (és különálló bekezdéseket) hozhat létre.

Font kiválasztása

• Azokban az esetekben, amikor a szöveg a test egész mélységén keresztülmegy, mint példáulegy lemezalkatrész esetében, használja a Solid Edge Stencil betűtípust. Ez a betűtípusmegmunkáláshoz készült.

• A lemezalkatrészekben egyvonalas betűtípus szöveg profilt használhat a gravírozáshoz.

A szöveg profil szélességét a leghosszabb sor hossza határozza meg. A magasságát pedig a beírtsorok száma. A szöveg és a szöveg profil közti távolságot a Margó értékének megváltoztatásávalmódosíthatja.

A szöveg orientáció és helyzet megadása

A szöveg profil a kilenc pozicionálásra szolgáló pont egyikének kiválasztásával, és a konkrét helyneka grafikus ablakban történő megadásával történik.

A szöveg alappontjának a beállításához használja a Szöveg profil parancstáron található Lerögzítgombot. A Pozicionáló pont bármelyik lehet a következők közül:

Alappont Hatás a szöveg profilra

Bal felső sarok


8Feladat: Szöveg

Szöveg


Felül középen

Jobb felső sarok

Bal oldalt középen

Középen


Szöveg

8Feladat: Szöveg


Jobb oldalt középen

Bal alsó sarok

Alul középen

Jobb alsó sarok

A kurzor célkeresztje a pozicionálásra szolgáló pontnak megfelelő helyen jelenik meg a szövegprofilhoz kapcsolva. Ha mozgatja a kurzort a grafikus ablakban, akkor a szöveg profil vele együttmozog. A kurzor kulcspontokhoz, vonalakhoz, igazítás jelölésekhez, középpontokhoz és élekhezkapcsolható. Hogy kiválasztható legyen, az adott elemnek ugyanabban a vázlatban kell lennie,mint a szöveg profil.


8Feladat: Szöveg

Szöveg

Amint a szöveg profil elhelyezéséhez kattint, a pozicionáló pont az elhelyezési ponthoz kerülillesztésre. Ha egy kulcspontra kattint, akkor a csatlakozás kényszer kerül alkalmazásra a szövegprofil doboz és az elem közé.

• Szöveg profil egy görbe vagy egy körív mentén történő elhelyezéséhez kattintson a görbe vagykörív kezdő vagy végpontjára.

• Függőleges szöveg profil létrehozásához kattintson egy függőleges vonalra a profilban vagyvázlatban.

Egy szöveg profil objektumot újrapozicionálhat úgy is, ha kijelöli és elmozgatja azt. 3D környezetbenelképzelhető, hogy a QuickPicket kell használnia, hogy ki tudja választani a szöveg profilt.

Ha a szöveg profil objektum be van kényszerezve, kattintson az Újrapozicionálás gombra a Szövegprofil parancstáron a pozicionálásra szolgáló pont kényszerének letörléséhez, majd mozgassaa szöveg profilt.

Szöveg elhelyezésének beállításai

Attól függően, hogy milyen típusú elemekhez kívánja hozzákötni a szöveget, a Tippsoronmegjelenhet egy vagy több további beállítási lehetőség. Például, mielőtt kattintana a szöveg profilelhelyezéséhez, a "t" billentyű megnyomásával megváltozhatja a szöveg orientációját.

Egy többsoros szövegnek egy görbéhez vagy körívhez történő elhelyezésekor, az N billentyűlenyomásával egy alternatív megjelenítési opciót választhat.

Megjegyzés

Úgy is eljárhat, hogy egy szöveget a profil vagy vázlat egy vonalához kapcsol, majd aForgatás parancs segítségével elforgatja a vonalat a hozzákapcsolt szöveggel együtt.


Szöveg

8Feladat: Szöveg

Szöveg profilként való elhelyezése

A Szöveg profil parancs segítségével szöveg formájú profilokat rajzolhat olyan alakelemekhez,amelyek segítségével szövegeket jeleníthetünk meg alkatrészeken, lemezalkatrészeken, hegesztettdokumentumokban és rajzokban.

1. A szinkronmodellezési környezetben válassza a Vázlat lap→Beszúrás csoport→Szövegprofil

parancsot.

A hagyományos környezetben vázlatmódban kell lennie. Rajzolja meg az alkatrész hagyományosvázlatát, vagy szerkesszen egy meglévő vázlatot, majd válassza az Eszközök lap→Beszúráscsoport→Szövegprofil parancsot.

Megjegyzés

A parancsot az aktuális környezetben a Parancskereső segítségével keresheti meg.

További információt a Parancs keresése a Parancskeresővel című súgótémakörbentalál.

2. Gépelje be a profilszöveget a Szöveg párbeszédablakban, vagy illessze be azt apárbeszédablakba egy másik forrásból. Állítsa be a formátumot, majd kattintson az OK gombra.

3. A Szövegprofil parancstáron a Szöveg megadása lépésben kattintson a Lerögzít gombra,majd kattintással jelölje ki a szövegprofil mező rögzítési pontjának helyét. Az alapértelmezettpozicionálási pont a bal felső sarok.

4. A grafikus ablakban vigye az egérmutatót a megfelelő helyre, és kattintson a szövegelhelyezéséhez.

Tipp

• Szinkronmodellezési alkatrész vagy lemezalkatrész környezetben a mutatót afölé asík vagy modell felület fölé viheti, amelyre a szöveg profilt el szeretné helyezni, majdmegnyomhatja az F3 billentyűt a rögzítéshez.

• Többsoros szövegnek a geometriához képest történő elhelyezésekor, továbbiorientációs beállításokról olvashat a Tippsoron. Például: nyomja le az N billentyűt atöbbsoros opciókért, vagy a T billentyűt a szöveg tájolásának átváltásához.

• A szövegprofil körív vagy görbe mentén történő elhelyezéséhez az IntelliSketchpárbeszédablak Kényszerek lapján a Csatlakozó pont beállításnak bekapcsolva kelllennie.

• Már meglévő szöveg módosításához: jelölje ki a szöveget, kattintson a Szövegmegadása lépésre a parancstáron, és módosítsa a szöveget a Szövegpárbeszédablakban. Ezzel kapcsolatban további információt a Szövegprofilokmódosítása című súgófejezetben talál.


8Feladat: Szöveg

Szöveg

• A szöveg újrapozicionálásához változtassa meg a pozicionáló pontot - Jelölje kia szöveget, Kattintson a Hely megadása gombra a parancstáron, és állítsa bea megfelelő helyzetet. Ezzel kapcsolatban további információt a Szövegprofilokmódosítása című súgófejezetben talál.


Szöveg

8Feladat: Szöveg

PMI szöveg méret és szín

A PMI szövegméretének beállítása

A PMI méretek és jelölések szövegmérete számos módon változtatható.

• Az összes PMI elemet és a hozzájuk tartozó grafikus elemeket (vonalak, mutatóvonalak ésnyilak) az alábbi parancsok egyikével módosíthatja egyszerre:

o Elemek automatikus skálázása. Ha a szövegméret meghatározásához a modell aktívstílusát használja, a PMI elemek automatikusan skálázódnak a nézet nagyításakor éskicsinyítésekor. Ez néha azt eredményezi, hogy a PMI túl nagy vagy túl kicsi lesz azalakelemhez vagy a komponenshez viszonyítva.

o Elemek méretének interaktív módosítása. A PMI betűtípusának növelése és a PMIbetűtípusának csökkentése gombok segítségével képpontméret alapján módosíthatja aPMI elemek méretét. Ennek az az előnye, hogy így interaktívan finomhangolhatja a méretet.

• Új elemek méretének módosítása a stílus szerkesztésével. A Méretezési stílus módosításapárbeszédablak Szöveg lapján megadhatja az összes új PMI elemre vonatkozó alapértelmezett

szövegméretet. A párbeszédablakhoz a Stílusok parancs segítségével férhet hozzá.

• Egyes PMI elemek méretének módosítása. A Tulajdonságok parancs segítségével felülírhatjaaz egyes kiválasztott elem alapértelmezett szövegméretét.

A méretstílus és a mérettulajdonságok Méretvonal lapján megadhatja a törésvonal hosszát és atörésvonal és a PMI szöveg közti távolságot.

A PMI szövegméretének módosításával kapcsolatban további információt a PMI szövegméreténekmódosítása súgótémakörben talál.

Globális PMI szín beállítása

A PMI méret színe gyors visszajelzést nyújt arról, hogy a méret rögzített-e. Módosíthatja a PMIméretekre vonatkozó globális színbeállítást. Ez a PMI jelölések színét is módosítja.

A globális PMI színbeállításokat a Solid Edge Beállítások párbeszédablakának Színek oldalánmódosíthatja.

• A nem rögzített PMI méretek alapértelmezett színe kék. Ugyanaz, mint az összes vázlatelemhezbeállított szín. Az ilyen elemekhez a Vázlat listából választhat új színt.

• A rögzített PMI méretek alapértelmezett színe vörös. Ugyanaz, mint az fogóelemekhez beállítottszín. Új színt választhat nekik a Fogó listából.

Nem módosíthatja az egyes PMI elemek színét.


8Feladat: Szöveg

Szöveg

Szöveg parancs

A Szöveg paranccsal helyezhet el feliratmezőt vagy szöveget egy Rajz dokumentumban,Alkatrész vázlaton vagy Lemezalkatrész vázlaton szereplő rajzon.

Feliratmező szerkesztési fogók

Ha kattintással és vonszolással rajzolja meg először a feliratmezőt, akkor a mező rögzített szélességűfeliratmezőként lesz megadva. A feliratmező méretét interaktívan állíthatja be a feliratmezőkiválasztása után megjelenő fogók segítségével.

Ha kattint, és szöveg begépelésével kezdi a tartalom megadását, akkor a feliratmező szélességetartalomhoz igazítottként lesz definiálva. Ez azt jelenti, hogy a feliratmező mérete a tartalomváltozásának megfelelően változik. A méretező fogók nem jelennek meg a feliratmezőn, hakiválasztja. A szöveg létrehozásakor az olvasás és formázás megkönnyítése érdekében érdemes akövetkező beállítások egyikére váltani, amelyeket a Szöveg parancstáron található Szöveg igazításaa keretben listáról választhat ki:

• Rögzített - Összehúzva

• Rögzített - Sortöréssel.

Szöveg formázási beállításai

Szöveg beírásakor vagy szerkesztésekor a Tört párbeszédablak és az Automatikus törtalakpárbeszédablak segítségével formázhat tört, felső és alsó index szöveget.

Egyes szövegformázási beállítások csak akkor érhetők el, ha a mutató a feliratmezőn belül van.Például nem tördelhet szöveget, adhat hozzá felsorolást vagy illeszthet be szimbólumokat, amígnem kattintott a feliratmezőbe.


Szöveg

8Feladat: Szöveg

Más szövegformázási beállításokat, például a félkövér, dőlt és aláhúzott betűtípusokat akkoralkalmazhat, ha a feliratmező szegélye ki van választva, és megjelennek a szerkesztési fogók.

Amikor megjelenik a szegély a feliratmező körül, beállíthatja a térközt a szegély és a szöveg közötta Bekezdés beállításai segítségével a Feliratmező tulajdonságai párbeszédablak Bekezdés éssorköz lapján.

Létrehozhat egy listát és kiválaszthat egy felsorolási stílust a Szöveg parancstár és a Feliratmezőtulajdonságai párbeszédablak Felsorolás és számozás lapjának beállításai segítségével.

Asszociatív szöveg szerkesztése

A feliratmezők az egyszerű szöveg, illetve a tulajdonságszövegként, hivatkozásszövegkéntés szimbólumkódokként beszúrt asszociatív szöveg bármilyen kombinációját tartalmazhatják.A szerkeszteni kívánt tulajdonságszöveg megkereséséhez a feliratmező helyi menüjénekTulajdonságszöveg kódjának mutatása parancsát használhatja. Így megjelenítheti afeliratmezőben található összes tulajdonság-karakterláncot. A kívánt karakterlánc szerkesztéséhezkattintson duplán arra.

A tulajdonságszöveg feloldott értékére a Értékek formázása párbeszédablak használatávalalkalmazhat formázást. További információkat a következő súgótémakör tartalmaz: Tulajdonságszöveg értékek formátumának megadása.

Üres feliratmezők megkeresése

Ha egy feliratmező létezik, de nem tartalmaz szöveget, a rajzlapon megjelenik az üresfeliratmező jelölés. Ez lehetővé teszi az üres feliratmezők megkeresését és törlését.

Az üres feliratmező szimbólum nem szerepel a kinyomtatott dokumentumon.

Megjegyzés

• A Solid Edge- beállítások párbeszédablak Általános lapjának Üres mutatóvonalak ésszövegdobozok mutatása beállításával vezérelheti az üres feliratmező szimbólumánaka megjelenítését.

• Rajzkörnyezetben az alapértelmezett szimbólumszínt a Solid Edge Beállításokpárbeszédablak Színek oldalán a Kiegészítő elemekhez beállított szín határozza meg.


8Feladat: Szöveg

Szöveg

Feliratmező vagy szöveg beszúrása

1. Válassza a Szöveg parancsot .

2. Tegye a következők egyikét:

• Feliratmező elhelyezéséhez kattintással és vonszolással meghatározhatja a feliratmezőhelyét és méretét. A feliratmező keretként jelenik meg.

• Feliratszöveg elhelyezéséhez kattintson arra a helyre a rajzban, ahol a szöveget el szeretnékezdeni. Megjelenik a mutató azon a helyen, ahol elkezdheti a szöveg beírását.

3. A szöveget a feliratmezőbe vagy a feliratszöveg kezdőpontjához írja be.

Tipp

• Interaktív módosításokat végezhet a szöveg méretén, színén, igazításán, forgatásánés egyéb tulajdonságain a szöveg kiválasztásával és a megfelelő beállításokalkalmazásával a Szöveg parancstárban.

• Feliratmező vagy szöveg létrehozása vagy szerkesztése során a parancstárTulajdonságok gombjára kattintva megnyithatja a Feliratmező tulajdonságaipárbeszédablakot.

• Ha kattint, és vonszolással rajzolja meg először a feliratmezőt, akkor a mező rögzítettszélességű feliratmezőként lesz definiálva. A feliratmező méretét interaktívan állíthatjabe a feliratmezőre való kattintás után megjelenő fogók segítségével.

A feliratmező méretét a Feliratmező tulajdonságai párbeszédablak Információ lapjántalálható Adott szélesség és Magasság mezők segítségével is módosíthatja.

• Ha kattint, és szöveg begépelésével kezdi a tartalom megadását, akkor a feliratmezőszélessége tartalomhoz igazítottként lesz definiálva. A méretező fogók nem jelennekmeg a feliratmezőn, ha kiválasztja. Ezt a parancstár Szöveg igazítása a keretbenbeállításával is módosíthatja.

• Ha létrehoz egy feliratmezőt, de nem ír bele szöveget, a rajzlapon megjelenik az üresfeliratmező jelölés. Ez lehetővé teszi a tartalom nélküli feliratmezők megkeresését éstörlését.


Szöveg

8Feladat: Szöveg

• Létrehozhat felső index, alsó index és tört szöveget, felsorolást, számozott listát ésbekezdéseket is.

o A Tört párbeszédablak segítségével meghatározhatja a felső index, alsó indexvagy tört szöveg tartalmát és formázását.

Az Automatikus törtalak párbeszédablak segítségével törtformázást alkalmazhat aszámokra és szimbólumokra, amikor beírja őket.

Ezzel kapcsolatos további tudnivalókat a Tört, felső vagy alsó index formázásacímű súgótémakörben találhat.

o A Szöveg parancstár és a Feliratmező tulajdonságai párbeszédablak Felsorolás ésszámozás lapjának opciói segítségével formázhatja a listákat.

További információt a Felsorolás vagy számozás formázása című súgótémakörbentalálhat.

o Más alkalmazásból is végezhet másolást és beillesztést, például a Microsoft Wordalkalmazásból. Emellett a Solid Edge feliratmezőből is másolhat és beilleszthetszöveget más alkalmazásba.

• A Szöveg parancstár Felsorolás és számozás menüjének opciói segítségévelszabályozhatja a listák számozását. Ezek a következők:

o Számozás folytatása

o Számozás újraindítása


8Feladat: Szöveg

9Feladat: Vázlatok a Modelltörténetben

• A Modelltörténet két vázlatgyűjtőt tartalmaz (Vázlatok és Felhasznált vázlatok).

• A vázlatokat egy test létrehozásához való felhasználásukig vagy törlésükig a Vázlatok gyűjtőtárolja.

• A ceruza szimbólum egy vázlat előtt jelzi, hogy a vázlatsík rögzített.

• Fel nem használt vázlatok megjeleníthetők, vagy elrejthetők egy jelölőnégyzettel. Minden vázlat,vagy egy kiválasztott vázlat elrejthető, vagy megjeleníthető.

• Az alakelemek létrehozásához felhasznált vázlatelemeket a rendszer eltávolítja a Vázlatokgyűjtőből, és a Felhasznált vázlatok gyűjtőbe helyezi őket.

• A Felhasznált vázlatok kijelölhetők, törölhetők, átnevezhetők, vagy visszaállíthatók.



Vázlatok helyi menü a Modelltörténetben

A vázlatok helyi menü tartalmazza a vázlat viselkedésének beállításait régiók és alakelemeklétrehozásakor. Ezek a beállítások vázlatonként külön megadhatók.

Jelölések mutatása

Be- vagy kikapcsolja a vázlat jelöléseinek (például a szöveges mutatóvonalak vagy blokkcímkék)megjelenítését. A hagyományos környezetben vázlatmódban mindig megjelennek a jelölések.

Összevonás az azonos síkon lévő vázlatokkal

• Ha egy vázlat található a rögzített vázlatsíkon, akkor minden új vázlatgeometria össze leszvonva a létező vázlattal.

Régiók engedélyezése

• Régiók, mint vázlatgeometria által bezárt terület(ek) megkeresése.

Geometria és méretek átvétele parancs

• Az alakelemek létrehozásához használt vázlatgeometria használatát követően a geometriátáthelyezheti a Felhasznált vázlatok gyűjtőbe.

• A PMI méreteket hozza létre a testen, mialatt a vázlat geometriából alakelemeket hoz létre.

Megjegyzés

Új szinkronmodellezési vázlatok létrehozásakor megadhatja a Régiókengedélyezése és a Geometria átvétele beállítást az Alkalmazás menü→Beállítá-sok→Beállítások→Általános lapján. Ezek a beállítások alapértelmezetten be vannakkapcsolva.



Vázlatok a Modelltörténetben

Felhasznált vázlatok helyi menü használata a Modelltörténetben

Klikkeljen a jobb egérgombbal egy felhasznált vázlatra, hogy megjelenítse a helyi menüt. AVisszaállít parancs visszaállítja a felhasznált vázlatot a Vázlatok gyűjtőbe. Ha egy már meglévővázlatsíkkal megegyezik a felhasznált vázlatsík, a visszaállított vázlat összevonásra kerül a mármeglévő vázlattal.


Vázlatok a Modelltörténetben

10Feladat: Vázlatsík középpontja

referenciasíkok

Egy referenciasík középpontja a rendszer által kerül meghatározásra. A vízszintes irány és aközéppont a referencia sík közepére kerülnek. A referencia kezdőpont módosításához használja azOrigó helyének megadása parancsot, és határozza meg az új kezdőpontot és a vízszintes irányt.

sík felületek

Egy sík felületen található vázlat középpontját a sík rögzítése előtt lehet definiálni. A rendszer megadegy vízszintes irányt és középpontot. A rendszer által megadott középpont megváltoztatásáhozmenjen végig a sík felület egyenes élein. Az élek zöld színnel jelennek meg. Az N billentyűlenyomásával a következő élre ugorhat, a B billentyűvel visszaléphet az előzőre, az F segítségévelmegfordíthatja az Y irányt, a T használatával pedig kiválaszthatja, hogy az él melyik végét használja.Ha megjelent a kívánt középpont, kattintson a rögzítésre, hogy rögzítse a vázlatsíkot.



Origó helyének megadása parancsEgy vázlatsík csak különálló vázlatelemeket tartalmazhat. Ugyanakkor, egy vázlatsíkon egynéltöbb vázlat terület is lehet. A példában két vázlatterület található (1 és 2). Az (1) vázlatterületvízszintes/függőleges irányai nem egyeznek a (2) vázlatterületével. A vázlatsík origójánakáthelyezésével újra meghatározhatóak a Vízszintes/függőleges irányok egy bizonyos vázlatterületen.



Vázlatsík középpontja

Origó alaphelyzetbe parancs

Az Origó alaphelyzetbe parancs használatával automatikusan visszaállíthatja az origót azalábbiaknak megfelelően:

• Rajz környezetben a rács kezdőpontja visszakerül a rajzlap (0,0) koordinátájú pontjára.

• Szinkronmodellezési környezetben mind a rács origója, mind a vázlatsík origója visszaállításrakerül a (0,0,0) koordinátába az aktuálisan lerögzített vázlatsík közepébe, és az orientációja iseszerint alakul.

Megjegyzés

Ez a parancs csak akkor érhető el, ha a vázlatsík rögzített.




Origó helyének megadása munkafolyamatMunkafolyamat a sík felület vázlatsíkként történő használata esetén.

1. Vázlatsík rögzítése.

2. Válassza a Rajz csoport Origó helyének megadása parancsát.

Az Origó helyének megadása fogó megjelenik a vázlatsík origójában a rögzített síkon (1).

3. Kattintson, és vonszolja a fogó kezdőpontját egy új csomópontba vagy élre.

Ez meghatározza az új origót.

4. Kattintson és vonszolja a tóruszt, hogy a vízszintes irányt megadja. Válasszon ki egy kulcspontot,vagy adjon meg egy szöget, hogy rögzítse az irányt.




Vázlat nézet

A Megjelenítés lap→Nézetek csoportjában a Vázlat nézet parancs az aktív nézetetbeforgatja a zárolt vázlatsík vízszintes/függőleges irányába. A Ctrl+H billentyűkombinációt islenyomhatja.



11Feladat: Vázlat felhasználás és méret átvétel

A szinkronmodellezési alkatrész és lemezalkatrész környezetben azért rajzol 2D vázlat geometriákat,hogy azokból egy testmodellen alakelemeket hozzon létre. Szinkronmodellezési környezetben havázlat elemekkel hoz létre egy alakelemet, akkor a vázlat elemek felhasználásra kerülnek, a vázlatraelhelyezett 2D méretek pedig vezetett méretként átkerülnek a testmodell megfelelő éleire, amikorlehetséges.

A Modelltörténetben a vázlat helyi menüjében található Geometria és méretek átvétele parancssegítségével meghatározhatja, hogy a vázlat elemek és a méretek átkerüljenek-e a testmodellre.

Automatikus vázlat felhasználás és méret átvétel

Alapértelmezés szerint a Geometria és méretek átvétele parancs aktív az új dokumentumok esetén.A vázlat elemek automatikusan felhasználásra, a 2D méretek pedig automatikusan átvételre kerülnek,amint alakelemek készülnek belőlük. Miután létrehozott egy alakelemet, a 2D vázlatgeometriát aSzereléstörténet Felhasznált vázlatok gyűjtőjébe helyezi át a szoftver, és a 2D méretek átvételevezetett 3D PMI-modellméretként történik.

A vázlatelemek automatikus felhasználását és a 2D méretek átvételét vázlatonként tilthatja le aGeometria és méretek átvétele parancs kijelölésének törlésével a helyi menüben egy vázlatnak aSzereléstörténetben való kiválasztásakor.

Az összes modell méret PMI méret, attól függetlenül, hogy azok vázlatokból kerültek át, vagyközvetlenül a 3D modell éleihez kerültek-e hozzáadásra. A PMI méretek a Modelltörténetben aPMI gyűjtő alatti Méretek részben jelennek meg.

További információkért PMI méretek létrehozásával és használatával kapcsolatban olvassa el a PMIMéretek és jelölések Súgó témakört.



Részben átvett vázlatok és méretek

Sok esetben egy vázlatnak csak néhány eleme kerül felhasználásra egy alakelem létrehozásához.Ebben az esetben csak a kiválasztott elemek és a hozzájuk kapcsolódó 2D méretek kerülnekátvételre.

A folyamat során a méretek és kényszerek mind test élekhez, mind pedig a megmaradó vázlatgeometriához kapcsolódhatnak. Ha a vázlat láncolt méreteket tartalmaz, akkor elképzelhető,hogy a méretláncban szereplő méretek közül csak néhány kerül átvételre. Más méretek, példáulkoordinátaméretek addig nem kerülnek átvételre, amíg az összes 2D geometria, melyhezkapcsolódnak, felhasználásra nem kerül egy alakelem létrehozásához.

Amint tovább folytatja az alakelemek létrehozását a többi vázlat elemmel, azok felhasználásra,a méretek pedig átvételre kerülnek.

Méret rögzítettségi állapot az átvétel után

A 2D méretek alapértelmezetten rögzítettek. Ha átveszi azokat a 3D modellre, akkor a rögzítettségükmegszűnik.



Vázlat felhasználás és méret átvétel

Megjegyzés

A méretszíneket a Beállítások párbeszédablak Színek lapján megadott beállításokhatározzák meg.




Munka egyesíthető vázlatokkalA helyi menüben lévő Összevonás az azonos síkon lévő vázlatokkal parancs segítségévelszabályozhatja, hogy egy vázlat össze lehet-e vonva a vele egy síkban lévő vázlatokkal egyszinkronmodellezési alkatrészben.

Ha egy vázlatnál bekapcsolja az Összevonás az azonos síkon lévő vázlatokkal opciót, akkor akövetkező szabályok lesznek érvényesek:

• A vázlattal egybeeső síkra rajzolt vázlat elemek hozzáadásra kerülnek a meglévő vázlathoz.Ahhoz, hogy az egy síkba eső új vázlat elemek külön vázlatra kerüljenek, válassza ki a meglévővázlatot, és kapcsolja ki az Összevonás az azonos síkon lévő vázlatokkal parancsot, mielőttmegrajzolja az új, egy síkba eső vázlatelemeket.

• A vázlat összevonásra kerül egy másik vázlattal, ha a két vázlat egy mozgatási művelet soránegy síkra kerülne.

• Az alkatrész és lemezalkatrész dokumentumoknál a vázlat régiókra automatikusan be vankapcsolva a vázlat összevonás. Ha a vázlat régiók engedélyezve vannak, akkor a Kiválasztáseszközzel létrehozhat egy alakelemet, a vázlat kiválasztásával. A helyi menü Régiókengedélyezése parancsának kikapcsolásával letilthatja a vázlatrégiókat.

• Az alkatrész- és lemezalkatrész-dokumentumoknál a vázlat felhasználása automatikusan be vankapcsolva az összevonható vázlatoknál. Ha a vázlat felhasználás be van kapcsolva, akkor avázlatok felhasználásra kerülnek, ha alakelemeket hoz létre a azokból. A helyi menü Geometriaés méretek átvétele parancsának kikapcsolásával letilthatja a vázlat felhasználását.

A Modelltörténetben/Modelltörténetben lévő szimbólumok jelzik, hogy egy adott vázlat összevonató,nem összevonható, vagy aktív-e.

Jelölés

Nem összevonható vázlat

Összevonható vázlatAktív vázlat (az ábrán egy összevonható aktív vázlat látszik)




Nem összevonható szinkronmodellezési vázlatok

A nem összevonható szinkronmodellezési vázlatok lehetővé teszik, hogy több, egy síkba esővázlatot hozzon létre.

További információt a Vázlatok rajzolása szerelésekben című SÚGÓ témakörben talál.



12Feladat: Vázlatok mozgatása

A vázlatokat 2D-ben és 3D-ben is lehet mozgatni/másolni. A vázlatokat 2D-ben és 3D-ben is lehettörölni vagy kivágni. Ebben a részben három módszer kerül bemutatásra, amelyekkel a vázlatgeometriáját alakíthatjuk.

• Vázlat elemek szerkesztése 2D-ben

• Vázlat elemek mozgatása és másolása 3D-ben

• Vázlat elemek másolása, kivágása, illetve beillesztése



Vázlat elemek manipulálása 2D-ben

Sík elemeket át tud helyezni vagy másolni a 2D-s mozgatás paranccsal , amelyet a Vázlatlap Rajz csoportjában talál.

A 2D vázlat elem műveletek a kijelölt vázlat elem síkjára korlátozódik. Hogyha a kiválasztásicsoportban található vázlat elemek különböző vázlatsíkokon helyezkednek el, akkor bármilyen vázlatművelet parancs kiválasztásakor hibaüzenet jelenik meg.

Hibaüzenet: A kiválasztott vázlat geometriának ugyanazon a síkon kell elhelyezkednie.




Vázlat mozgatásának és másolásának a munkafolyamata

1. Válassza ki a másolandó vagy mozgatandó vázlat elemeket az alkatrész ablakban egyenként,vagy kiválasztási dobozzal. Ha a vázlat elemek régiót alkotnak, tiltsa le a régiókat a kiválasztásidoboz használata előtt.

2. Válassza az Mozgatás parancsot .

3. Kattintson egy pontra (bármelyikre a kiválasztott vázlatelemeken) a mozgatás vagy másoláskezdőpontjaként. Kulcspontokat használhat a mozgatás vagy másolás kezdőpontjánakmegadásához.

4. Vegye figyelembe, hogy a Mozgatás (1) parancstáron különböző beállítások állnakrendelkezésre.

Ha mozgatni szeretne egy másolatot, válassza a Másolás opciót (2) . Beírhatja az X (4),Y (5) távolságokat a mozgatáshoz vagy másoláshoz. Ugyanígy beírhatja a lépéstávolságota Lépés mezőbe (3).

5. Kattintson egy pontra, ahová mozgatni vagy másolni szeretne. Ha mozgat, akkor a parancsnakvége, amint kiválaszt egy végpontot a mozgatáshoz. A Kiválasztás csoport továbbra is aktív. Hamásol, minden egyes kattintással elhelyez egy másolatot. A jobb egérgombbal történő kattintásmásolás közben befejezi a parancsot, de a kiválasztási csoport továbbra is aktív marad.

6. Nyomja meg az Esc billentyűt a kiválasztási csoport megszüntetéséhez.




2D vázlat kezelési parancsok

Két lista érhető el, amelyek 2D parancsokat tartalmaznak vázlat geometria műveletekhez.

Ezen művelet parancsok a mozgatás, forgatás, tükrözés, skálázás és megnyújtás.

Ezen parancsok mindegyike rendelkezik beállítási lehetőségekkel a szalagsoron. Minden parancshasználatakor létrehoznak egy másolatot az eredeti vázlat elemekből.




Vázlat elemek mozgatása és másolása 3D környezetbenVázlat elemeket mozgathat és másolhat 3D környezetben. A vázlat elemek kiválasztott csoportjábannem kell, hogy mindegyik egy síkon feküdjön. A 3D mozgatás egy grafikus fogó használatávaltörténik. Hogy megismerje a Grafikus fogó kezelésének módszereit, keresse fel a Grafikus fogó részta "Felületek mozgatása és forgatása" tanfolyamrészben.

A kiválasztott vázlat elemeket lehet:

• Mozgatni vagy másolni a vázlatsíkra

• Mozgatni vagy másolni egy párhuzamos síkra

• Forgatni vagy másolni és forgatni egy másik síkra




Munkafolyamat 3D szinkron vázlat elemek mozgatásához vagy forgatásához

1. Válassza ki a vázlat geometriát.

Kiválasztási módok

• Teljes vázlatok kiválasztása a Modelltörténetben

• Vázlat elemek kijelölése egyenként az alkatrész ablakban

• Vázlat elemek kijelölése az alkatrész ablakban kiválasztási dobozzal

Megjegyzés

Ha a vázlat elemek régiót alkotnak, tiltsa le a régiókat a kiválasztási doboz használataelőtt.

Megjegyzés

Egy kiválasztási csoport különböző síkokon található vázlat elemeket tartalmazhat.

2. Ha a Szereléstörténetben teljes szinkronmodellezési vázlatok vannak kijelölve, elindul azÁthelyezés parancs.

Használja a másodlagos tengelyt vagy a síkot hogy vázlat elemeket mozgasson egy síkon.

A forgatáshoz vonszolja a kezdőpont fogót egy olyan élhez, ami a forgatás tengelye lesz. Majdkattintson a tóruszra az elforgatás szögének megadásához.

Kattintson a Másolás opcióra a szalagsoron, hogy a kijelölt vázlat elemek egy másolatátmozgassa.




3. Ha az alkatrészablakban vannak kijelölve a vázlatelemek. a Módosítás szalagsoron válassza alegördülő lista Áthelyezés parancsát.

Használja a grafikus fogót az előző lépésben ismertetett módon a kijelölt vázlat elemekmozgatásához vagy forgatásához.

4. Miután a vázlatokat manipulálta és letiltotta a régiókat, ne felejtse el a régiók engedélyezését,hogy alakelemeket hozzon létre a vázlatokból.




Vázlat elemek másolása, kivágása és beillesztéseA vázlatelemek a Microsoft vágólap szerint viselkednek.

• A Ctrl+C billentyűparancs a kiválasztott vázlatelemeket a vágólapra másolja.

• A Ctrl+X billentyűparancs kitörli a kiválasztott vázlatelemeket a modellről, és hozzáadja azokata vágólaphoz.

• A Ctrl+V billentyűparancs beilleszti a modellbe a kiválasztott vázlatelemeket.

A beillesztés viselkedése

A beillesztés művelet elhelyezi a vázlatelemeket (vágólap) a rögzített vázlatsíkon a kattintás helyére.Ennél a pontnál a beillesztésre kerülő elemek az egér kurzorával együtt mozognak, és minden egyeskattintás egy további másolatot helyez el a rögzített síkon.

Ha nincsen rögzített vázlatsík, akkor a vázlatelemek a kurzor alatti kiemelődő síkra helyeződnek elkattintáskor. Ennél a pontnál a beillesztésre kerülő elemek a kurzorral együtt mozognak, és mindenegyes kattintás egy további másolatot helyez el a rögzített síkon.

Ahhoz, hogy kiválaszthasson egy másik síkot, melyre az elemeket be kívánja illeszteni, fejezze bea beillesztés műveletet az Esc billentyű lenyomásával. A Ctrl+V billentyűkombináció újra elindítjaa beillesztés műveletet, és ekkor ki kell választania az új síkot.



13Feladat: Elemek vetítése a vázlatsíkra

A felületi élei, a vázlat elemek és a bázis referenciasík élei rávetíthetőek egy rögzített vázlatsíkra.

• A Vázlatra vetítés parancs a Vázlat lap→ Rajz csoportjában található.

• A Vázlatra vetítés parancshoz egy zárolt vázlatsík szükséges.

• A Vázlatra vetítés szalagsoron finomítható, hogy mely elemeket kívánja vetíteni, és megadhatóka vetítési beállítások.



Vázlatra vetítés parancsAlkatrészélek vagy vázlat elemek az aktuális vázlatsíkra másolásához használja a Vázlatra vetítésparancsot . Például kiválaszthat egy alkatrész élt (1) az aktuális vázlatsíkra (2) történő vetítéshez.Ez a vetített él (3) ezután használható az aktuális vázlatban.

A kényszer szimbólum jelzi, hogy egy elem asszociatívan csatolva lett egy szülő elemhez. Azasszociatív csatolást megszüntetheti a vetített elemeknél, ha letörli a csatolás kényszer jelét.Levághatja és módosíthatja a vetített elemeket, és belefoglalhat asszociatív vetített elemeket avázlatba, mely újonnan készített nem asszociatív elemeket is tartalmaz.

Kényszereket és méreteket is hozzáadhat az asszociatívan vetített elemekhez, viszont, ha akényszer vagy méret ütközik a szülő elem asszociatív kényszerével, akkor egy figyelmeztető üzenetfog megjelenni.

Megjegyzés

Ha vázlat elemekkel hoz létre alakelemet egy alkatrész dokumentumban, akkor a vázlatelemek átkerülnek a Felhasznált vázlatok gyűjtő alá a Modelltörténetben. A vetítettelemeknél az asszociatív csatolás a szülő és a vetített elem között kikapcsolásra kerül.



14Feladat: Vázlatotkészítés bemutató gyakorlatok

Gyakorlat: Vázlatkészítés (1. rész)

Tevékenység: Vázlatkészítés (1. rész)

A gyakorlat ismerteti a sík rögzítést, vázlat elemek rajzolását, méretek elhelyezését, geometriaikényszerek alkalmazását, fogó kényszerek mutatását, vázlatsík kezdőpontjának újrapozícionálását,és vázlatok megjelenítésének kezelését.




▸ Indítsa el a Solid Edge-et.

▸ Az Alkalmazás menüben kattintson a Megnyitás lehetőségre.

▸ A Fájl megnyitás párbeszédablak Keresés mezőjében keresse ki a mappát, ahol a képzésifájlok találhatóak.

▸ Kattintson a sketch_A-ra, majd a Megnyitás gombra.



Vázlatotkészítés bemutató gyakorlatok

Vázlatkészítési folyamat elkezdése

▸ Válassza a Vonal parancsot.

▸ Adja meg a vázlatsíkot. Állítsa meg a kurzort a ferde vázlatsík felett. Nyomja le az N billentyűt,amíg a szoftver ki nem emeli a zöld élt az ábrán látható módon. Ez definiálja a vízszintes irányta vázlatsík számára.

Megjegyzés

Mialatt a sík ki van jelölődve, elkezdheti a vázlatkészítést síkhoz rögzítve. Ha elmozdítja akurzort a síkról, mielőtt geometriát helyezne el, akkor újra ki kell jelölnie azt. Rá is kattinthata lakatra a kijelölt felületen a sík rögzítéséhez. Ha kézzel rögzíti a síkot, akkor addig maradrögzített, amíg nem oldja fel a rögzítést.




Vázlat geometria rajzolása

▸ Rajzoljon egy két vonalból és két körívből álló lóversenypálya alakú vázlatot. Amíg a ferde sík kivan emelve, kattintson hogy elhelyezze a vonal első pontját.

▸ A vonal második pontjához bizonyosodjon meg, hogy megjelenik a vízszintes jelzés, majdkattintson.

▸ Helyezzen el egy érintő körívet. Nyomja le az A billentyűt a körív elhelyezése parancselindításához.

Pozícionálja az érzékelési zónát az ábrán látható módon.

Helyezze el a körív végpontját a kezdőponttól függőlegesen.




▸ Helyezze el a második vonalat az ábrán látható módon. Bizonyosodjon meg róla, hogymegjelenik az érintőleges igazítás és a függőleges igazítás jele a kezdővonal első pontjából.

▸ Helyezze el a második érintő körívet. Nyomja le az A billentyűt, majd fejezze be a körívet azelső vonal végpontjában.




Régiók kialakulása

Figyelje meg, hogy a felület kék színűre változik. Ez a régió meglétét jelenti. A vázlat, amely afelületre lett rajzolva, 2 régiót hozot létre.




Geometriai kényszerek elhelyezése

Horony vázlatának elhelyezése a felület közepére geometriai kényszerek használatával.

▸ Ha a kényszer fogók nem jelennek meg, válassza a Vázlat lap → Kényszerek csoport Kényszerfogók parancsát.

A fogók megmutatják, hogy a vonalak vízszintesek, és az ívek érintőlegesen kapcsolódnak avonalvégekhez.




▸ Az egyik vonal felezőpontját igazítsa a felület élének felezőpontjához. A Kényszerek csoportbanválassza ki a Vízszintes/függőleges parancsot. Kattintson a vonal felezőpontjára, majd afelület élének a középpontjára.




▸ Igazítsa a körív középpontját a felület él felezőpontjához. A Vízszintes/függőleges parancshasználatával, kattintson a körív középpontjára aztán a felület él felezőpontjára. A horony most afelület közepén található.




Méretek hozzáadása

Horony lekerekítési sugarának és a középpontok közötti távolságok méretezése.

▸ A Vázlat panel→Méret csoporton belül válassza ki a Gyorsméretezés parancsot. Kattintson azegyik ívre, és írjon be 5-öt a Méret érték párbeszédablakba.

▸ A Vázlat panel→Méret csoport parancsai közül válassza ki a Távolságméret parancsot.Válassza ki az egyes körök középpontját, és írjon be 30-at a szerkesztés dobozba.




Vázlat kikapcsolása

▸ Ha a vázlatsík manuálisan volt rögzítve, a jobb egérgombbal kattintson rá a Modelltörténetben. Ahelyi menüben válassza a Vázlatsík rögzítése lehetőséget.

▸ Vegye ki a pipát a jelölőnégyzetből, hogy kikapcsolja a vázlat megjelenítését.

▸ A gyakorlat kész. Lépjen ki a fájlból mentés nélkül.




Összefoglalás

Ebben a gyakorlatban megtanulta, hogyan készítsen vázlatot egy alkatrész felületén. Megtanulta,hogyan alkalmazza a kényszereket és a méreteket egy vázlaton.



Ez a gyakorlat bemutatja egy vázlat rajzolását egy referenciasíkra, alkatrész felületek éleinekhasználatával, vázlat asszociativitást az alkatrész modell éleihez, és a vázlat nézet parancsot.








▸ Kattintson a sketch_B-re, majd a Megnyitásra.




Vázlatsík létrehozása

▸ Válassza ki a Kezdőlap panel→Síkok csoport Egybevágó sík parancsát.

▸ Jelölje ki az itt látható alkatrész felületet.

▸ Kattintson az elsődleges tengelyre a grafikus mozgatási fogón.




▸ A távolság dobozba írjon be 20-at.




Vázlatkészítés folyamata

▸ Az alkatrész éleit fogja használni a vázlatban. A Vázlat lap→Rajz csoportjában válassza aVázlatra vetítés parancsot . A parancshoz szükséges egy rögzített sík.

▸ Rögzítse a vázlatsíkot. Állítsa meg a kurzort az előzőleg készített vázlatsík felett, majd kattintsona rögzítés gombra. Zárja be a Vázlatra vetítés jellemzői párbeszédablakot.

▸ Válassza ki az ábrán látható éleket.




▸ Figyelje meg, az élek hogyan lesznek rávetítve a rögzített vázlatsíkra.




Rajz asszociativitás megfigyelése

▸ Jelenítse meg a PMI méreteket. A Modelltörténetben kattintson a Méretek jelölőnégyzetre.

▸ A méreten kattintson a 60° értékre.

▸ Változtassa meg a méretet (45° és 75° között tetszőleges értékre) és figyelje meg, hogy avázlatsíkra vetített él hogyan követi felület hajlását. Bizonyosodjon meg, hogy a méreten anyíl iránya megegyezik az ábrán láthatóval. A Dinamikus szerkeszetés dobozban lévő nyílrakattintva megváltoztathatja annak irányát.




▸ Állítsa a méretet 60°-ra, majd kapcsolja ki a PMI méret láthatóságát.




Vázlat geometria rajzolása

Vázlat geometria hozzáadása és módosítása.

▸ Helyezze el a vázlat síkot merőlegesen a nézetre. A Megjelenítés panel→Nézet csoportbanválassza ki a Vázlat nézet parancsot (vagy használja a Ctrl+H billentyűkombinációt).

▸ Rajzolja meg vázlat geometriát, ahogy az ábrán látható. A vonalszakasz hossza és helyzetenem fontos.

▸ Vágja le a vonalszakaszokat. A Vázlat panel→Rajz csoportjában válassza a Levág parancsot

.




▸ Kattintson és mozgassa a kurzort a vonalszakaszokra, ahogy az ábrán látható.

▸ Kattintson és mozgassa a kurzort a három vonalszakaszra, ahogy az ábrán látható.




Megjelenítés módosítása

▸ Kapcsolja ki a Kényszerfogók megjelenítését.

▸ Váltson izometrikus nézetre. Nyomja le a Ctrl+I billentyűkombinációt.

▸ Zárja be a fájlt mentés nélkül.




Összefoglalás

Ebben a gyakorlatban megtanulta, hogyan rajzoljon vázlatot referenciasíkra, és hogyan használjonéleket az alkatrész felületeiről. Megfigyelte a vázlat asszociativitását alkatrész modell élekre, éshasználta a Vázlat nézet parancsot.



A gyakorlat ismerteti egy vázlat rajzolását egy felületen, vázlat másolását egy másik felületre,forgatását és mozgatását egy másolt vázlatnak.








▸ Kattintson a sketch_C-re, majd a Megnyitásra.




Létező vázlat megjelenítésének a bekapcsolása

▸ A Modelltörténetben kattintson a jelölőnégyzetbe a horony elnevezésű vázlat mellett.




Vázlat másolása

▸ Jelölje ki a horony elnevezésű vázlatot a Modelltörténetben

▸ Használja a Ctrl+C billentyűkombinációt a kiválasztott vázlat másolásához. A vázlat a vágólapralett helyezve.




Vázlat beillesztése

▸ Nyomja meg a Ctrl+V billentyűkombinációt. A másolt vázlat kapcsolódik a kurzorhoz. Állítsameg a kurzort a felület fölött, majd kattintson a vázlat jelzett helyen való elhelyezéséhez. Most avázlatot pozícionálni fogja.

Megjegyzés

A másolt vázlat tájolásának beállításához nyomja le az N vagy a B billentyűt. Ebben agyakorlatban viszont a Forgatás paranccsal fogjuk pozicionálni a vázlatot.

▸ Nyomja meg az Esc billentyűt a beillesztési művelet befejezéséhez.




Másolt vázlat forgatása

▸ A Modelltörténetben kattintson a jobb gombbal a másolt vázlatra, és válassza a Vázlatsíkrögzítése lehetőséget a helyi menüből.

▸ Válassza a Vázlat nézet parancsot (vagy használja a Ctrl+H billentyűkombinációt).

▸ A Mozgatás parancslistából válassza a Forgatás parancsot .

▸ Győződjön meg arról, hogy a parancssávon a Másolás opció nincs bekapcsolva.

▸ A Ctrl billentyűt lenyomva tartva kattintson a két vonalra és a két körívre. A kiválasztott elemekzöld színre váltanak.

▸ Válassza ki a körív középpontját, mint a forgatás középpontját.

▸ Válassza ki a másik körív középpontját, mint a forgatás kezdőpontját.




▸ Kattintson, mikor a vízszintes jelző ikon megjelenik. Ez elforgatja a vázlatot 90°-kal.




Másolt vázlat mozgatása

▸ Jelölje ki a négy elemet újra.

▸ Válassza a Mozgatás parancsot .

▸ A kezdőpontból történő mozgatáshoz jelölje ki a középpontját az egyik körívnek.

▸ A végponthoz mozgassa a kurzort a felső él középpontja fölé. Ez lesz a vázlat középpontja. Nekattintson még.




▸ Amíg a középponthoz igazító megjelenítés látható, mozgassa a kurzort lefelé az ábrázolt helyre,majd kattintson.




▸ Nyomja meg a Ctrl+I billentyűkombinációt.

▸ Ezzel befejezte a gyakorlatot. Zárja be a fájlt, és ne mentse el.




Összefoglalás

Ebben a gyakorlatban vázlatot rajzolt egy felületre, majd megtanulta, hogyan másolja át a vázlatotegy másik felületre. Azt is megtanulta, hogyan forgasson és mozgasson egy vázlatot.



15Feladat: Gyakorló feladatok vázlatkészítéshez



A Rajz



Gyakorló feladatok vázlatkészítéshez

B Rajz




C Rajz




D Rajz




E Rajz



16Feladat: 3D vázlatkészítés



3D vázlatkészítés

A 3D vázlatkészítés a leggyorsabb módja 3D átvezetés útvonalat, vagy 3D vezérgörbét használóalkatrészek létrehozásának. A 3D vázlatkészítés elérhető alkatrész, lemezalkatrész és szerelésmodellezés során. 3D vázlatokat létre tud hozni szinkronmodellezési és hagyományos környezetbenis. Használhatja 2D és 3D vázlatok kombinációját, hogy egy alkatrész létrehozásához útvonalakatés éleket határozzon meg.

Ebben a példában minden élet és vezérgörbét egyetlen 3D vázlat tartalmaz.




Megjegyzés

Hagyományos környezetben szinkronmodellezési és hagyományos 3D vázlatokat is tudhasználni. A szinkronmodellezési környezet nem ismeri fel a hagyományos 3D vázlatokat.De át tud mozgatni hagyományos 3D vázlatokat szinkronmodellezésibe az ÁtvételSzinkronmodellezési módba paranccsal.

Gyakorlat: 3D vázlat készítése

Tevékenység: 3D vázlat készítése

Ez a gyakorlat végigvezeti Önt az ábrán látható 3D vázlat elkészítésének a munkafolyamatán.

Ezt a 3D vázlatot felhasználhatja arra, hogy létrehozza az ábrán látható átvezetett kihúzás alakelemet.




3D vonal elem rajzolása




▸ Kattintson a 3d_sketch elemre, majd a Megnyitás gombra.

▸ Válassza ki a 3D vázlat panel→3D rajz csoport→3D vonal parancsát .

Megfigyelheti, hogy 3D igazítási vonalak csatlakoztak a kurzorhoz. Ezek az igazítási vonalak segítikÖnt abban, hogy az aktív koordinátarendszer mentén rajzolhasson az X, az Y, illetve a Z tengelyeken.A piros az X, a zöld az Y, illetve a kék az Z tengely.

Megjegyzés

A 3D-s igazítási vonalakat úgy kapcsolhatja ki, ha rákattint a 3D vázlatkészítés panel→3DIntellisketch csoport→ 3D igazítási vonalak mutatása parancsra .

▸ Kattintson nagyjából az ábrán látható helyre (1). Megfigyelheti, hogy amikor a kurzort mozgatja,és az illeszkedik az egyik tengelyhez, megjelenik egy párhuzamosságot jelző szimbólum (2).Azt is megfigyelheti, hogy mialatt a 3D vázlatkészítés parancs aktív, egy helyzetjelző triád (3) ismegjelenik. A triád azon tengelye, mellyel az elem párhuzamos, kiemelődik.




▸ Amikor a vonal igazításra kerül az Y tengellyel, és nagyjából 260 mm méretű, kattintson, hogymeghatározza a második pontot.




Eredményül kapott vonal tanulmányozása, illetve méret elhelyezése

Megfigyelheti, hogy a vonalon egy párhuzamos kényszert jelző szimbólum látható. Amikor pármásodpercre ráhelyezi a kurzort a szimbólumra, megfigyelheti, hogy a párhuzamos kényszerszimbólum a Bázis koordinátarendszer Y tengelyén kiemelődik. A vonal Y irányban kényszerezvevan.

▸ Helyezzen el egy 260 mm-es méretet a vonalon.




Egytengelyű kényszer elhelyezése

Most egy vonalat fog egytengelyűvé tenni egy kör alakú elemmel az alkatrészen. Az egytengelyűségkényszer arra kényszeríti a vonalat, hogy kövesse a hengeres felület tengelyét, illetve, hogymerőleges és koncentrikus legyen a kör alakú elemmel.

▸ Válassza ki a 3D vázlatkészítés lap→3D kényszerek csoport→Egytengelyű parancsát .

▸ Válassza ki a vonalat, majd válassza ki az ábrán látható kör alakú élet.

Megjegyzés

Meg is rajzolhatta volna az eredeti vonalat bármilyen elhelyezkedéssel, majd használhattavolna az egytengelyű kényszert, hogy megadja az irányt és a helyet.




Vonal elhelyezése

Helyezze el a vonalat úgy, hogy egyenlő hosszúságban nyúljon ki a henger mindkét oldalától. Ennekaz elvégzéséhez el kell helyeznie egy méretet.

▸ Helyezzen el egy 20 mm-es méretet a vonal (1) végpontja, és a hengeres él közepe (2) között.




Vonalak rajzolása kulcspontok és triád tengelyek segítségével

Most hat vonalat fog megrajzolni úgy, hogy azok hosszának a megadásához kulcspontokat, azirányuk megadásához pedig a triád tengelyeit fogja felhasználni.

▸ Válassza ki a 3D vázlat panel→3D rajz csoport→3D vonal parancsát .

▸ Jelölje ki az ábrán látható végpontot.

▸ Kattintson az X tengelyre (1) a triádon, hogy rögzítse az X irányt.




▸ A hossz megadásához válassza ki a henger középpontját. A henger bármelyik végén találhatóközéppontot kiválaszthatja.

▸ A triádon rögzítse az Y tengelyt, majd válassza ki az ábrán látható kulcspontot, hogy megadjaa hosszt.




▸ A triádon rögzítse az X tengelyt, majd válassza ki az ábrán látható kulcspontot, hogy megadjaa hosszt.





▸ A triádon rögzítse az X tengelyt, majd válassza ki az ábrán látható kulcspontot, hogy megadjaa hosszt.


Az eredménynek egyeznie kell az ábrán láthatóval.




További vonalak rajzolása és méretezése

Rajzolja meg az ábrán látható négy zöld vonalat. Alkalmazzon Egyenlő kényszereket, és adjonhozzá méreteket.

▸ Rajzolja meg a négy vonalat, és ne foglalkozzon egyelőre azok hosszával. A vonalak közül kettőa Z iránnyal párhuzamos, kettő pedig az Y iránnyal.

▸ Válassza ki a 3D vázlatkészítés panel→3D kényszerek csoport→Egyenlő parancsát .Módosítsa az (1) vonalakat, illetve a (2) vonalakat egyenlővé.




▸ Helyezze el az ábrán látható méreteket.




3D lekerekítés elhelyezése

Helyezzen el lekerekítéseket az össze összekapcsolt vonalon.

▸ Válassza ki a 3D vázlat lap→3D rajz csoport→3D lekerekítés parancsát .

▸ Helyezzen el 15 mm-es lekerekítéseket az összes összekapcsolt vonalon.




Vázlat befejezése

Ezzel befejezte a 3D vázlat létrehozását.

▸ Helyezze a kurzort pár másodpercre a 3D vázlatra a Modelltörténetben, és megfigyelheti, hogy a3D vázlat kiemelődik.

Példaképpen használhatja a 3D vázlatot arra, hogy létrehozza az ábrán látható átvezetett kihúzásalakelemet.

▸ Mentse el, és zárja be a fájlt.



17Feladat: Kurzus ellenőrző kérdések

Válaszoljon a következő kérdésekre:

1. Mi egy vázlat létrehozásának első lépése?

Egy parancs kiválasztása a Rajz csoportból.

Egy vázlatsík kijelölése.

Vázlat nézetre váltás.

Bázis koordinátarendszer kiválasztása.

2. Hogyan rögzít egy vázlatsíkot?

A rögzítés ikon kiválasztásával, miután a kurzor egy sík felület, vagy egy referenciasík fölélett mozgatva.

Az F3 billentyű lenyomásával, miután a kurzor egy sík felület, vagy egy referenciasík fölélett mozgatva.

Az egér jobb gombjával egy meglévő vázlatra kattintva a Modelltörténetben, majd a Vázlatsíkrögzítése parancs kiválasztásával.

Egyik sem a fentiek közül.

Mindegyik a fentiek közül.

3. Hogyan oldja fel egy vázlatsík rögzítését?

A lakat ikonra kattintva a képernyő jobb felső sarkában.

Az F3 billentyű lenyomásával.

Az egér jobb gombjával egy rögzített vázlatra kattintva a Modelltörténetben, majd a Vázlatsíkrögzítése parancsra kattintva.

Egyik sem a fentiek közül.

Mindegyik a fentiek közül.

4. Mi határozza meg a Vízszintes/függőleges irányát egy vázlatsíknak?

5. Honnan tudja, hogy mely vázlat kényszerek vannak alkalmazva?

6. Hogyan használná a kényszerek követése parancsot?

7. Mi a régió?



8. Tud-e nyitott vázlat régiót létrehozni?

9. Mire használható a Felhasznált vázlatok gyűjtő?

10. Hogyan pozícionálja újra a vázlatsík középpontját?

11. Magyarázza meg, hogy mire használható a Régiók engedélyezése parancs.

12. Magyarázza meg, hogy mire használható az Összevonás az azonos síkon lévő vázlatokkalparancs.



18Feladat: Tanfolyam összefoglalása

• A vázlatok zárt területeiből jönnek létre a régiók.

• Egy szinkronmodellezi alakelem keresztmetszetének elkészítéséhez régiók használhatók.

• A vázlatok nem vezérlik az alakelemet.

• Amikor vázlatokból alakelemet hozunk létre, a vázlatok a Felhasznált vázlatok gyűjtőbe kerülnek.

• Vázlat készítéséhez a vázlatsíkot rögzíteni kell.

• A vázlatokban található kényszerek nem kerülnek át az alakelemre. Mindazonáltal az egy síkbaeső, párhuzamos, merőleges stb. felületeket. a rendszer geometriai szabályként érzékeli, ésfelismeri azokat a szinkronmodellek felületének módosításakor. Ez után a Tervezési szándékpanel segítségével beállíthatja, hogy mozgatáskor mely kényszereket szeretné fenntartani, ésmelyeket szeretné mellőzni.


Siemens Industry Software

HeadquartersGranite Park One5800 Granite ParkwaySuite 600Plano, TX 75024USA+1 972 987 3000

AmericasGranite Park One5800 Granite ParkwaySuite 600Plano, TX 75024USA+1 314 264 8499

EuropeStephenson HouseSir William Siemens SquareFrimley, CamberleySurrey, GU16 8QD+44 (0) 1276 413200

Asia-PacificSuites 4301-4302, 43/FAIA Kowloon Tower, Landmark East100 How Ming StreetKwun Tong, KowloonHong Kong+852 2230 3308

About Siemens PLM Software

Siemens PLM Software, a business unit of the SiemensIndustry Automation Division, is a leading global providerof product lifecycle management (PLM) software andservices with 7 million licensed seats and 71,000 customersworldwide. Headquartered in Plano, Texas, SiemensPLM Software works collaboratively with companiesto deliver open solutions that help them turn moreideas into successful products. For more informationon Siemens PLM Software products and services, visitwww.siemens.com/plm.

© 2016 Siemens Product Lifecycle ManagementSoftware Inc. Siemens and the Siemens logo areregistered trademarks of Siemens AG. D-Cubed,Femap, Geolus, GO PLM, I-deas, Insight, JT, NX,Parasolid, Solid Edge, Teamcenter, Tecnomatix andVelocity Series are trademarks or registered trademarksof Siemens Product Lifecycle Management SoftwareInc. or its subsidiaries in the United States and in othercountries. All other trademarks, registered trademarksor service marks belong to their respective holders.

vázlatkészítés - docs.plm.automation.siemens.com · vázlatkészítés...

Documents