x. Évfolyam 2018 1

2018 1X. ÉVFOLYAM

SZILÁGYI PÉTER: A Verfassungslehre, mint különös és különleges államelmélet II. A modern alkotmányok politikai alkotórészeJOSEF KOTÁSEK: Excessive formalism in the Czech Bill of Exchange Case Law KISS LAJOS ANDRÁS: A geopolitika misztikus megalapozása Alekszandr Dugin politika- és államelméletébenLACZÓ JÓZSEF: Az aszebeia – istentelenség bűncselekménye „a vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet”SZOBOSZLAI-KISS KATALIN: Az erkölcsi tapasztalat fenoménje Az erkölcsi érzékrőlVÁRADI-TORNYOS BÁLINT: A megújult közigazgatási eljárásról jogelméleti megközelítésben

1JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT2018 X. ÉVFOLYAM

TARTALOM

TANULMÁNYOK 3 SZILÁGYIPÉTER:AVerfassungslehre,mintkülönösés

különlegesállamelméletII.Amodernalkotmányokpolitikaialkotórésze

59 JOSEFKOTÁSEK:ExcessiveformalismintheCzechBillofExchangeCaseLaw

73 KISSLAJOSANDRÁS:AgeopolitikamisztikusmegalapozásaAlekszandrDuginpolitika-ésállamelméletében

MŰHELY 135 LACZÓJÓZSEF:Azaszebeia–istentelenségbűncselekménye

„avizsgálódásnélküliéletnememberhezméltóélet”

167 SZOBOSZLAI-KISSKATALIN:AzerkölcsitapasztalatfenoménjeAzerkölcsiérzékről

FÓRUM 177 VÁRADI-TORNYOSBÁLINT:Amegújultközigazgatásieljárásról

jogelméletimegközelítésben

192 ESZÁMUNKSZERZŐI

193 SZERZŐINKHEZ

EszámunkatSchimaA.Bandikarikatúravázlatai(Németország,1920-asévek)díszítikaRómerFlórisMűvészetiésTörténetiMúzeumHelytörténetigyűjteményéből.

3

SZILÁGYIPÉTER

A VERFASSUNGSLEHRE, MINT KÜLÖNÖS ÉS KÜLÖNLEGES ÁLLAMELMÉLET II.

A Verfassungslehre,mintkülönöséskülönlegesállamelméletII.

A modern alkotmányok politikai alkotórésze[1] AVerfassungslehreharmadikrésze„Amodernalkotmánypolitikaialko-tórésze”címetviseli,melynekkiindulópontjaazazállítás,hogyapoliti-kai formának, vagyis a politikai egység meghatározásának két elvelehetséges. „Az államformák különbsége azon nyugszik, hogy kétegymássalszembenállópolitikaialakítóelvvan”,azidentitásésrepre-zentáció,amelyekből„mindenpolitikaiegységmegkapjakonkrétformá-ját”.[2]Azállammintpolitikaiegységekétellentétesalakítóelvkapcso-lódásán nyugszik. Az identitás elve a jelenlévő népnek mint politikaiegységnekazönmagávalvalóazonosságátfejeziki:annaksajátpolitikaitudatánál és nemzeti akaratánál fogva megvan az a képessége, hogybarátésellenségközöttkülönbségettegyen.Areprezentációelveszerintanéppolitikaegységétakormányzatjelenítimeg

A modern alkotmányokra és ezzel a modern államra azonbannemcsak a politikai és a jogállami elem különbsége jellemző, hanema polgári-jogállami elveknek politikai formaelvekkel való összekap-csolása és keveredése is. Ebből következik a harmadik rész feladatai-nakameghatározása:„Ezértamaipolgárijogállamalkotmánytanánakamodernalkotmánymásodikalkotórészénbelül,apolitikaiformaele-meken belül először is ezeket a formákat, demokráciát, monarchiátés arisztokráciát kell sorban egyenként megvitatnia, hogy felismerjeaformakeveredéselemeit,éshogyazutánazoktipikusösszekapcsolá-sát,aparlamentirendszertamagasajátosságábanhelyesenmegértse.”[3]

A harmadik főrészt négy további részre bontja, de ez közvetlenülcsak a tartalomjegyzékből tűnik ki. Ezek a következők: (1) demokrá-cia, (2)monarchia, (3)arisztokrácia, (4)parlamentáris rendszer. Igentanulságosakaterjedelmiadatok:ademokráciarészthatvanoldalon,amonarchiátésazarisztokráciátmintegytíz-tízoldalontárgyalja,majdaparlamentáris rendszer ábrázolásának és elemzésének ötvenhat oldaltszentel. A monarchia és az arisztokrácia rövid bemutatására szerinte

[1]AtanulmányaKÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001azonosítószámú,A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztéscíműkiemeltprojektLudovikaKiemeltKutatóműhelyProgramjának Államelméleti alapkutatás 2016-2018 (2016/86 NKE-AKFI) elnevezésű al-programjánakkeretébenaNemzetiKözszolgálatiEgyetemmegbízásábólkészült.[2]Schmitt:Verfassungslehre,1928a,204.[3]I.m.,220.

tan

ulm

án

y

4

TA

NU

LM

ÁN

Y

S Z I L Á G Y I P É T E R

azért volt szükség, hogy a parlamentáris rendszer elemzését megalapozza.Schmitt,ellentétbenatörténelmilegeljáróHellerrel,deduktívejutelademokrá-ciaproblémájához.

Azemlítettnégyrészkapcsolata,tárgyalásuksorrendjekettőslogikátkövet.Egyfelőlakétpolitikaialakítóelvnekmegfelelőkéttisztaformát,ademokráciátésamonarchiáttárgyalja,amitakeveredésükbőlelőállóvegyesformák,azarisz-tokrácia és a parlamentarizmus követnek. Másfelől viszont az első három részlényegébenArisztotelészállamformatanátköveti,anegyedikvagykülönösvagyinkábbazelsőháromkeveréke.Akifejtéssoránkétdologtűnikproblematikus-nak,illetvekövetkezetlennek.AzállamotSchmittmodernjelenségnektartja,deademokráciaelemzésétazantikvitássalkezdi,valamintazis,hogyazelőbbiekbenkét legitimitás-formátkülönböztetmeg, ittviszontháromállamformát,deezekközülcsakkettőtekinthetőtisztaformának.

Ademokráciarészelemzéseiisazabsztrakttólakonkrétfeléhaladásmódsze-rével jellemezhetőek, szerkezete első pillantásra nagyon is logikusnak tűnik: afogalommeghatározást (identitástézis) (17. §) a lényeges mozzanatnak, a népidentitásánakakifejtéseköveti(18.§),majdazebbőlfakadóelméletikövetkezte-téseket(19.§),illetőlegazokalkalmazásaittárgyalja(20.§),végülademokráciahatáraitvizsgálja(21.§).Deeza logikamárnemilyentiszta,hamegnézzükarészleteket,mivelváltogatjaazalkotmányfogalmakat,anépfogalmát,éskevered-nekazállamelméletiésazalkotmányjogirészletkérdések.

I.DEMOKRÁCIA

„A demokrácia elmélete, alapfogalmak” címet viselő 17. §-ban Schmitt előszörnéhányfogalommeghatározásttekintát,majdademokráciaalapelvénektekintettegyenlőséget elemzi, végül a demokrácia definícióját adja. Az elemzést azzalindítja,hogy„ademokráciaazidentitáselvének(akonkrétanadottnépazonosmagával,mintpolitikaiegységgel)megfelelőállamforma.Anépazalkotmányozóhatalom (Gewalt) hordozója és maga adja magának alkotmányát. Emellett ademokráciakifejezésjelölhetimeghatározottállamitevékenységekgyakorlásánakazegyikmódszerét.Ekkorkormányformátvagytörvényhozásformátjelöl,ésaztjelenti,hogyahatalommegkülönböztetés(Gewaltunterscheidung)rendszerébenegyvagytöbbilyenhatalom,példáulatörvényhozásvagyakormány,azállampol-gárok lehető legteljesebb részvétele demokratikus elvének megfelelően vanmegszervezve.”[4]

Ebbenaszövegbenkétfigyelemreméltóelemvan.Azegyikazegyértelműállás-foglalásademokráciaidentitáselvűmeghatározásamellett,amásikazállamformaés kormányforma határozott megkülönböztetése. Ez utóbbi kiemelése azért is

[4]I.m.223.

5A V E R FA S S U NG S L E H R E , M I N T K Ü LÖNÖ S É S K Ü LÖN L E G E S Á L L A M E L M É L E T I I .

fontos,mertahazaiszakirodalombangyakranösszemossákeztakettőt,különösenazokapolitológusok,akikkorábbanatudományosszocializmusművelőivoltak.

Azállamformaéskormányformaviszonyátilletőenazonbancsakutalásokattesz,aztfogalmilagnemtisztázza.Ezakettősségaztánlehetővétesziszámára,hogyademokráciakapcsánholazegyikről,holamásikrólbeszéljen.Alényegesittaz,hogyademokráciamintállamformaegyegészrendszer,mintkormány-forma viszont több-kevesebb demokratikus elem meglétét jelenti.[5] Számomrakérdéses,hogytekinthető-eademokráciaállamformának,pontosabban:megfe-lelőenelemezhető-eazállamformakategóriájánakasegítségével.Jobbnaktűnika politikai rendszer fajtájaként, illetőleg egyik ideáltípusaként felfogni, amelytöbbféle hatalommegosztó államformában is megnyilvánulhat, és még többkormányformában.Véleményemszerintademokráciaabsztraktmegközelítésbenazapolitikaiberendezkedés,amelyikmegfelelanépszuverenitáselvének.Ebbőlkövetkezikakérdés,hogymitjelent,hogyanértelmezhetőanépszuverenitáselveáltalánosan és a politikai rendszer egyes területein. Megjegyzendő, hogy magaSchmitt a népszuverenitás kifejezést viszonylag ritkán használja, inkább a népalkotmányozóhatalmáról,illetőleganépakaratrólbeszél.[6]

Schmitt és Heller államelméletének közös vonása, hogy Rousseau nyománelfogadjákareálisvolonté générale létezését.Akérdéselmélettörténetihátteréhezazishozzátartozik,hogya19.századjog-ésállamelméletébeneléggéelterjedtekvoltak az akaratelméletek, Hegeltől Marxon át Stammlerig. Az akaratelméletekbehatókritikájátKelsenvégezteel.Énéskortársaimjelentősrészeazosztályaka-ratkörüliviták[7]ésfőlegannakapologetikusértelmezésemiattazegészkérdéstmeddőnekésálproblémánaktartottuk.Haabbólavitathatatlanténybőlindulunkki,hogymásértelembenlehetcsakbeszélniaz individuálisésakollektívvagyáltalánosakaratról,vagyisazáltalánosvagynépakaratesetébennempszicholó-giaiértelembenvettakaratrólvagyakarásrólvanszó,akkorértelmesenfellehet,sőt fel iskell tenniakérdést,hogyakollektívakarattalösszefüggésbenmilyenvalódi problémák vannak. Ebben az összefüggésben az egyik legjelentősebbkérdésaközvetlenésaképviseletidemokráciaviszonya.

AvázoltmegkülönböztetésalapjánSchmittelutasítjaademokráciaésaköztár-saságfogalmainakegybemosását,valamintademokráciaideálfogalomkéntvalóhasználatátésparttalankiterjesztését.Fölveti a többségiuralom többféleértel-

[5]AzállamformaéskormányformakülönbségérőllásdSzilágyi,2011,226–228.[6] Ehhez lásda teljesség igényenélkülaVerfassungslehre,1928a,10.,80.,83–85.,146–147.,247.,250–251., 259., 262. oldalait. Jelen tanulmányban minden kritikai megjegyzés nélkül használom a„népakarat”terminust,nohaaznemproblémamentes,méghozzátúlaRousseaukritikákbanmegfo-galmazottellenvetéseken.[7]Vö.SzotáczkyMihály:Ajogiakaratosztálytartalma.Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata.Budapest,1959;PeschkaVilmos:Jogforrás és jogalkotás.AkadémiaiKiadó,Budapest,1965,362–418.; Szabó Imre: A szocialista jog. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 27–47.;SzotáczkyMihály:A jog lényege.KözgazdaságiésJogiKönyvkiadó,Budapest,1970,105–172.Aszocia-listajogelméletértelmezéshezlásdSzilágyiPéter:SzabóImreszocialistanormativizmusa.Világosság,2004/4,29–33.

6

TA

NU

LM

ÁN

Y


mezésénekalehetőségét,[8]deebbenakérdésbenittnemfoglalállást.Úgyvéli,hogyezésademokráciatovábbikörülírásai—mint„anépkormányzásaanépáltal”,„aközvéleményuralma”,„államforma,amelybenazáltalánosválasztójogafundamentumaazegésznek”—azegyenlőségdemokratikuselvénekcsakegyesmozzanataitvagyhatásaitemelikki,mígazegyesmozzanatoktulajdonképpenijelentősége csak a demokratikus fundamentális fogalomnak, nevezetesen azegyenlőségnekaszisztematikuselemzésébőlállapíthatómeg.[9]

Mivelszerinteazegyenlőségdemokratikusalapfogalom,bírálja,hogydemok-ratikuselvekkéntgyakranegymásmelléhelyezikazegyenlőségetésaszabadsá-got,avalóságbanazonbanezakételvelőfeltételeikben,tartalmábanéshatásaibankülönbözőésgyakranellentétbenáll.Helyesen felfogvabelpolitikailag csakazegyenlőség-elvdemokratikuselv,abelpolitikaiszabadságapolgárijogállamelve,amiapolitikai formaelvekhezkapcsolódikésmódosítjaazokat.Egyikfogalmatsem szabad közelebbi logikai és történeti megkülönböztetések nélkül használ-ni.[10]„Azindividuálisszabadságelveliberáliselv”,[11]aszabadságésegyenlőségmegkülönböztetésealiberalizmusésademokráciamegkülönböztetésétjelenti.

Azegyenlőség-elvértelmezésétilletőenSchmittkiindulógondolataaz,hogyademokráciasajátosállamformájaazegyenlőségnekcsakegysajátosésszubsztan-ciálisfogalmánalapulhat.Azáltalánosemberiegyenlőségnemképesmegalapoznisemegyállamot,semegyállamformát,semegykormányformát.[12]Ezamegállapí-tásszorosankapcsolódikapolitikaifogalmához:azértnemképeserreamegalapo-zásra,mertezenazalaponnemlehetségesabarátésellenségmegkülönböztetése.[13]

Ademokratikusegyenlőségsohasemmatematikai,számszerűvagystatiszti-kai;[14] az egyenlőség demokratikus fogalma politikai fogalom, és mint mindenpolitikai fogalom,figyelembevesziamegkülönböztetés lehetőségét.Apolitikaidemokrácia ezért mindig csak egy meghatározott néphez tartozáson nyugod-hat, és ezt a néphez tartozást rendkívül különböző mozzanatok határozhatjákmeg,aközösfajelképzelése,közöshitek,közössorséstradíció.Ademokrácialényegétjelentőegyenlőségezértcsakbefeléirányulhat,dekifelénem.Ademok-ratikus államon belül minden állampolgár (Staatsangehörige) egyenlő, amibőlaz következik a politikai és államjogi szemlélet számára, hogy aki nem állam-polgár(Staatsangehörige),annakaszámáraezademokratikusegyenlőségnem

[8]„Ademokrácialegtöbbdefiníciójaatöbbséguralmárólbeszél.Ezatöbbségazaktívpolgároktöbb-sége,nemkellhozzáfeltétlenülazállamhoztartozókvagyalakosságtöbbsége.Napjainkbansokszorhozzáteszik,hogyanépességtöbbségénekaktívpolgárnakkelllennie.”(Schmitt,Verfassungslehre,1928a,224.)[9]I.m.,225.[10]I.m.,224.[11]I.m.,225.[12]I.m.,226.[13]ADer Begriff des PolitischenésaVerfassungslehreszóhasználataközöttittszorosazösszhang,aparlamentarizmusrésznélazonbannagyazeltérés.[14]I.m.,236.


jön szóba.[15]Ezademokratikusegyenlőségelőfeltételeminden további egyen-lőségeknek.Ademokratikusegyenlőségezértszubsztanciálisegyenlőség.Mivelminden állampolgár részesül ebben a szubsztanciában, őket egyenlőként lehetkezelni,egyenlőválasztójoguk,szavazatijogukstb.lehet.Azegyenlőségszubsz-tanciájaakülönböződemokráciákbanéskülönbözőkorokbankülönbözőlehet.Schmittebbőlaszempontbóltekintiátakülönböződemokrácia-felfogásokatazantikvitástólazújkorig,éskitéranemzetihomogenitásosztály-homogenitássalpótlásánakbolsevikkísérletéreis.[16]

A demokrácia újkori értelmezési változataival szemben Schmitt számára anemzetidemokráciaahelyeséskövetendő.„Ademokratikusegyenlőséglénye-gében azonosneműség (Gleichartigkeit), mégpedig a nép azonosneműsége.Ademokráciaközpontifogalmaanépésnemazemberiség.Haademokráciaálta-lábanvéveegypolitikaiforma,akkorazcsakanépdemokráciájalehet,éssoha-semazemberiségdemokráciája.Azosztályfogalmasempótolhatjaanépfogal-mát…Azegyenlőségszubsztanciájaittanemzetibenrejlik.Ademokráciaezenfajtájánakelőfeltételeanemzetihomogenitás.Anemzetanépáltalánosfogalmá-valszembenakülönöspolitikaitudatáltalindividualizáltnép.Ehhezazegység-hezésannaktudatáhozkülönbözőelemekjárulhatnakhozzá:közösnyelv,közöstörténelmisors,tradíciókésemlékezések,közöspolitikaicélokésremények.”[17]Eszerintademokráciaközpontifogalmaanép,szubsztanciájaviszontanemzet.

Ebből a demokrácia felfogásból „sajátos politikai következtetések adód-nak.Azademokratikusállam,amelyikpolgárainaknemzeti azonosneműsé-gében(Gleichartigkeit)lelimegdemokráciájánakelőfeltételeit,azún.nemzetielvnek(Nationalitätsprinzip)felelmeg,amelyszerintegynemzetegyállamotképez,egyállamegynemzetetfogát.Anemzetileghomogénállamjelenikmegnormálisként,egyolyanállamban,aholezahomogenitáshiányzik,vanvalamiabnormis,békétveszélyeztető.Anemzetielvilymódonabékeelőfeltételeésanemzetközijogalapja.”[18]

Haapolitikaivalóságbannincsmegezanemzetipolitikaihomogenitás,akkoraztmegkellteremteni,amirekülönfélemegoldásilehetőségekadódnak.Előszörabékéskiegyezéskísérlete,vagyisbékéselválasztásvagyasszimiláció.Azállam„anemzetikisebbségetnemnemzetkéntvédi,nincseneknemzetkéntpolitikaijogaikazuralkodónemzettelszemben,mertkülönbenanemzetielvvelegyüttmagánakademokratikusállamnakazalapelvétisfölszámolnák.Ajelenlegikisebbségvé-delmetazindividuálisjogokvédelménekaszempontjahatározzameg,azegyé-neknekbiztosítjákazegyenlőséget,szabadságot,tulajdontésazanyanyelvhasz-nálatát.Ittanyíltanbevallottgondolat,hogybékésútonhozzáklétreanemzeti

[15]I.m.,227.[16]I.m.,228–231.;233–234.[17]I.m.231.[18]Uo.231.

8

TA

NU

LM

ÁN

Y


homogenitástésezáltalademokráciaelőfeltételét.”[19]Ehhezképestmásmódsze-rek,mintazelnyomáséskitelepítés,gyorsabbakéserőszakosabbak.Errepéldaagörög-töröklakosságcsere,amitSchmittvégüliselfogad;feltételezhetőenaszlo-vák-magyarlakosságcserétisörömmelüdvözöltevolna.

Anemzetihomogenitástbiztosítóvagymegvalósítómódszerekhezanemzetihomogenitáselvénekmégtovábbikonzekvenciáijárulnak.(1)Abevándorlásellen-őrzéseéskorlátozása.(2)Aheterogénnépességűországokellenőrzésénekkülö-nös formái és módszerei. (3) Törvények az idegen befolyás ellen, iparvédelem,védelemakülföldi tőkévelszemben, földtulajdonnacionalizálása.(4)Azállam-polgársági jog újabb gyakorlata. (5) Az 1920. februári csehszlovák alkotmányo-zásanemszláv lakosságkizárásával.[20]„Ademokratikushomogenitásnakezekakonzekvenciáimutatjákademokráciának,mintpolitikaiformaelvnekazellen-tététamindenemberegyenlőségénekésszabadságánakliberáliseszméivel.Egydemokratikusállamazáltalánosemberiegyenlőségnekaközéletésaközjogterü-leténtörténőáltalánoselismerésévelsajátszubsztanciájátólfosztanámegmagát.”[21]

Schmittgondolatmenetétúgylehetösszefoglalni,hogyademokráciahomo-genitásttételezföl,amivagymindenemberliberálisegyenlőségénekhomogeni-tása,vagyanemzetihomogenitás,vagyazosztályhomogenitáslehet.Ezekközülaliberálisútjárhatatlan,[22]azosztályhomogenitáskövetkezményeifelvállalhatat-lanok,maradtehátanemzetihomogenitásavázoltkövetkezményeivel.Ésehhezméghozzátehetjükavallásihomogenitástésannakkövetkezményeitis.Amiittnyilvánvaló,hogySchmittelfogadjaanacionalistahomogenizálásésasszimilá-ciópolitikáját,hogynincsnálaelvialapjaatámadóésavédekezőnacionalizmusmegkülönböztetésének,azpusztánszituatívlehet,továbbáhogyabevándorlásiésaz idegenbefolyáselleni törvényekugyanabbólazelvből, felfogásból fakad-nak,mintazasszimilációstörekvésekésakollektívkisebbségijogokelutasítása.Ígyaz,akiabevándorlásipolitikábanésagazdaságpolitikábananemzetihomo-genitáshíve,elkötelezettje,aznemtámogathatjaahatárontúlimagyarokautonó-miatörekvéseitésNicolaeCeausescutkimagaslóállamférfiúnakkelltekintenie.

A szakasz harmadik pontjában a demokrácia fogalmát a már bemutatotthomogenitásésidentitásalapjánhatározzameg,majdelemziakormányzókéskormányzottak viszonyát. „A demokrácia (mint államforma, és mint kormány-vagytörvényhozásiforma)azuralmonlévőkésazuralomalattállók,akormány-zók és kormányzottak, parancsolók és engedelmeskedők azonossága”, ami aszubsztanciális egyenlőségből adódik.[23] Ebből egy sajátos probléma követ-kezik: a kormányzók és kormányzottak egyfelől azonosak, másfelől külön-böznek egymástól. A kormányzók és kormányzottak között nem lehet minő-

[19]I.m.,230–231[20]I.m.,232–233.[21]I.m.,233.[22]I.m.,226.[23]I.m.,234–235.


ségi különbség,[24] de valamilyen formában a nem-minőségi különbségek léteelkerülhetetlen.[25]Ademokráciábanazonfordulmegadolog,hogyakormány-zók és kormányzottak elkerülhetetlen tárgyi különbözősége nem mehet át akormányzó személyek minőségi megkülönböztetésébe és elkülönülésébe.[26]Akérdésakkoraz,„hogyanszabadakormányzóknakéskormányzottaknakanépváltozatlanul megmaradó egyneműségén belül differenciálódniuk.”[27] Máskéntmegfogalmazva:demokráciábanmelyeklehetnekakormányzókéskormányzot-takmegkülönböztetéséneka legitimmódjaiés formái. IttSchmittcsaknéhányáltalánoselvet,illetőlegszempontotrögzít,előszörtagadó,majdállítóformában,arészletekrekésőbb,a19.éskülönösena20.§-bantérki.

Eszerintademokráciábanakormányzókhatalmavagyautoritásanemalapul-hat valamilyen magasabb, a nép számára megközelíthetetlen minőségen; ademokráciaakormányzókéskormányzottakközöttmásállamformákbanfönn-álló különbségeknek, így a kormányzók elkülönülésének a tagadását jelenti; ademokráciában a reprezentálás és reprezentáltság különbsége nem jön tekin-tetbe,mertnemakormányzókreprezentáltatnak,hanemapolitikaiegységmintegész.A tisztademokráciábancsakavalójában jelenlévőnépönmagábanvalóegységelétezik,tehátnincsreprezentáció.[28]

Ezutóbbiakmegértéséhezemlékeztetnünkkellarra,hogySchmittnélarepre-zentációazazonossággalellentétespolitikaiformaalakítóelv,nohaazteljesmérték-bensohasemkerülhetőel,ezértírjaSchmitt,hogy„nemjöntekintetbe.”Aképvise-letkritikájátSchmittakésőbbiekbenfejtiki,ittmostcsakannyitbocsátunkelőre,hogy Schmitt fogalomrendszerében a reprezentáció és a képviselet különbözikegymástól,areprezentációazegészrevonatkozik,aképviseletviszontpartikuláris.

Ademokráciánaknemelemeésnemfeltétele,hogy„azállamhatalmátellen-őrzésekésfékekrendszerébenmérsékeljékéslegyöngítsék.Ademokrácia,mintpolitikaiformaszámáraezatendencianemlényeges,sőt,tőleidegen.Egydikta-túrakiváltképpendemokratikusalaponlehetséges”,nohaazaliberálisjogállami-ságelveinekellentmond.[29]

A Schmitt által fölvázolt demokrácia-felfogás alapvető sajátossága, illető-leg kategóriája az immanencia és az egzisztencialitás, valamint a népakarat

[24] A demokrácia „kizárja, hogy a demokratikus államon belül az uralmon lévők és uralom alattállók,kormányzókéskormányzottakmegkülönböztetéseminőségikülönbségetfejezzenkivagyidéz-zenelő.Uralomvagykormányzásademokráciábannemnyugodhategyenlőtlenségen,akormányzókvagyuralmonlévőkfölényén,tehátazon,hogyakormányzókminőségilegjobbak,mintakormány-zottak.Azuralomnakvagykormányzásnakszubsztanciájaszerintademokratikusegyenlőségenéshomogenitásonbelülkellmaradnia.Azáltal,hogyvalakiuralkodikvagykormányoz,nemléphetkianépáltalánosidentitásábóléshomogenitásából.”(I.m.,235.)[25]„Kormányzókéskormányzottakkülönbségeugyanismindaddigmegmarad,amígademokrati-kusállamállammarad.”(I.m.,236.)[26]I.m.,237.[27]I.m.,236.[28]I.m.,235.[29]I.m.,238.

10

TA

NU

LM

ÁN

Y


korlátlanságánaka tétele.Az immanenciakritériumaanép számáramegköze-líthetetlen magasabb minőség elutasításából következik. „Minden demokrati-kus gondolkodás nyilvánvaló szükségszerűséggel immanencia-elképzelésekbenmozog.Azimmanenciábólvalómindenkilépésazidentitástagadásátjelentené.Atranszcendenciamindenfajtája,amelyetegynéppolitikaiéletébebevezetnek,a felsőésalsó, fentés lent,kiválasztottakéskinemválasztottakstb.minőségimegkülönböztetéseihez vezet, míg egy demokráciában az államhatalomnak anéptőlkellerednie,ésnemeredhetegynépenkívülvagyfölöttállószemélytőlvagy helytől. Istentől sem eredhet... Az Isten akaratára való hivatkozás antide-mokratikustendenciamozzanatáttartalmazza.”[30]

Azimmanenciaéstranszcendenciaszembeállításánakittsajátostartalmavan.Elsősorbanazállamhatalomeredetérőlvanszó,scsakmásodsorbanvonatkozikavisszavezetésre,illetvemegalapozottságra.[31]Ademokratikusimmanencia-elkép-zelésközponti eleme tehátanépakarata.Viszont „anépakaratközvetlenségé-hez tartozik, hogy független minden előírt procedúrától.”[32] Ezért, és a koráb-banvázoltakszerint,az immanencianemvezethetsemreprezentációhoz,semképviselethez,azokhelyétajóvalnehezebbenmegállapíthatóbizalom,illetveazakklamációfoglaljael.

Schmitt abból a helyes és empirikusan igazolható megállapításból, hogy anépakarat minden procedurális kötöttségtől függetlenül is megnyilvánulhat,vagyishogyapolitikaihatáséscselekvőképességnemkötődik jogiértelembenvett hatáskörökhöz, először ahhoz a megalapozatlan állításhoz jut el, hogy anépakaratmindenesetbenfüggetlenmindenféleeljárásbelikötöttségtől,majdeztazállításttagadásbafordítjaát:amiprocesszuálisankötött,amijogihatáskörökgyakorlásábanfejeződikki,aznemnépakarat,amiviszontmáregyértelműenésnyilvánvalóan alaptalan. Ehhez még annyit tehetünk hozzá, hogy a népakarateljárási kötöttségektől mentes megnyilvánulásaira rendszerint akkor kerül sor,amikorazadotteljárási-jogikeretekenbelülaznemtudérvényesülni.

Az immanencia megalapozását szolgálja, vagy inkább szolgálná azegzisztencialitás.Ademokráciameghatározópolitikaielveazidentitás,azidenti-tásszóvalpediganéppolitikaiegységénekazegzisztenciálisát(dasExistenzielle)jelölik.EzösszhangbanvanaDer Begriff des Politischenelemzéseivel,azállamotmegelőzőpolitikaifogalmáhozvezet,végülpedigegyirracionálismagyarázathoz.

[30]Aszövegígyfolytatódik:„Eztjelenti‘anépszavaIstenszava’mondás...Aznempusztaszófordu-lat,szólásmondás…hanempolémikusértelmevan:mindenmásésidegeninstanciaelutasítása,ame-lyikIstennevébenanépreakarjakényszeríteniamagaakaratát,vagyismindenpolitikaibefolyásnakésbehatásnakazelutasítása,aminemmagánakanépnekaszubsztanciálishomogenitásábólfakad.”(I.m.,237–238.)EhhezlásdamagyarAlaptörvényt.Atranszcendensés immanensállamelméletekproblematikájárólbővebbenSzilágyi,2017,328–342.[31]HellerhezhasonlóanSchmittnélisnagyszerepetjátszikaweimarialkotmány1.§:„Anémetnépeztazalkotmánytadtamagának.”[32]Schmitt,1928,83.


A népakarat korlátlanságának a tételét Schmitt ilyen formában kifejezettennem fogalmazta itt meg, de számos megállapítása, mindenekelőtt az alkotmá-nyosdemokráciakritikájaaztfeltételezi.[33]Schmittszámáraazigazidemokráciakorlátlantöbbségiuralom,pontosabbantalán:korlátozásnélkülinemzetidemok-rácia,szembenazalkotmányosdemokráciával.Megkívánomitt jegyezni,hogyezakorlátlanságtételnemszükségszerűkövetkezményeazazonosságtézisnek,mintaztHellerpéldájaisjelzi.Azittmeghúzódóelvikérdésanépszuverenitásésahatalommegosztásviszonya.Erreakésőbbiekbenmégvisszatérek.

Anépésademokratikusalkotmánycímetviselő18.§-hozvilágoslogikavezet,ameghatározásutánjönnealényegesmozzanat,anépidentitása.Decsaklátszó-lag van így, és csak az I. pontig. Itt még a nép mint nemzet, mint politikailagmegszervezettnépésazalkotmánymintpozitívalkotmányvanmeghatározva,aII.ésaIII.pontbanviszontmármásleszafogalmakjelentése.Azalapvetődöntésazitttárgyaltesetekbennemalkalmazható,azalkotmányrelatívalkotmány,azazalkotmánytörvények halmaza, a nép pedig az állampolgárok halmaza lesz. Ezta fogalmakkalvalóbűvészkedésta „nép”esetébenkönnyebbmegtenni,minta„nemzet”esetében.Talánezért isoperálazegyébként„nemzeti”Schmittgyak-rabbana„nép”kifejezéssel.[34]

AszakaszI.pontja(Anépazalkotmányelőttésfölött)mindösszeakövetkezőlapidáris meghatározást tartalmazza: „Minden demokráciában a nép az alkotmá-nyozóhatalomalanya.Ademokratikusfelfogásszerintmindenalkotmány,jogállamialkotórészébenis,apolitikailagcselekvőképesnépkonkrétpolitikaidöntésénnyug-szik.Mindendemokratikusalkotmányfeltételezegyilyencselekvőképesnépet.”[35]

AII.ponttárgyaanépazalkotmányonbelül,vagyisazalkotmánytörvények-kel szabályozott hatáskörök gyakorlása során. Itt a képviseleti és a közvetlendemokráciárólvanszó.Azegyesjogintézményekrevonatkozóelemzésekbemu-tatásátmellőzöm,deszükségesnektartombemutatniazokállamelméletialapjait.

[33]„Ademokrácialényegébenpolitikaijellegébőlazonbanaköz(össégi)nekapriváttalszembeniföltétlen fölényekövetkezik.Amennyibenazonbanagazdasági egyenlőtlenségekvagyamagánbir-toklástársadalmihatalmazavarjavagyveszélyeztetiapolitikaiegyenlőséget,politikailagszükségesséválhat,hogyazilyenzavarokatvagyveszélyeztetésekettörvényvagyintézkedésekútjánfölszámolják.Ezzelszembenamagántulajdonszentségérehivatkozninemlennedemokratikus,hanemapolgárijogállamelveinekfelelnemeg,amelynekazértelmeéppenabbanvan,hogyegypolitikaielvnek,ademokráciánakakövetkezményeit fékezze,ésademokráciátegyalkotmánytörvénybenkorlátozottalkotmányosdemokráciáváalakítsaát.”(I.m.256.)„Ademokratikustörvényfogalompolitikai,nemjogállamitörvényfogalom.Aztmondjaki,hogytörvénymindaz,amitanépakar.Ezzelazakarattalszembenademokratikuselvekbőlnemkövetkeznekkorlátok(Hemmungen).Igazságtalanságok,sőtegyenlőtlenségekislehetségesek.Csakajogállamitörvényfogalom,amelyikademokráciátalkotmá-nyosdemokráciáváalakítjaát,teszittlehetővégaranciákatazigazságtalansággalszemben.Azteszilehetővéatörvényekésmásállamiaktusokmegkülönböztetésétis,mertazabszolútdemokráciábananépakarataszuverén,ésnemcsaka legfőbb törvény,hanema legfelsőbíróidöntés is,a legfelsőközigazgatásihatóságaktusa,stb.”(I.m.,258–259.)[34]AVerfassungslehremutatójaa„Nation”esetébenháromutalásttartalmaz,a„Volk”esetébenti-zenötöt,ésezekközülnéhánytöbboldalas.[35]I.m.,238. •

12

TA

NU

LM

ÁN

Y


A képviseleti demokrácia intézményeit, vagyis a választásokat azon az alaponkritizálja,hogyanépetnemlehetreprezentálni,[36]éshogy„atitkosegyéniszava-zás nem demokratikus, hanem a liberális individualizmus kifejeződése… és ademokráciapolitikaielvénekellentmond.Azazállampolgárt,acitoyentegysajá-tosandemokratikus,azazpolitikaifigurátmagánemberréalakítjaát,aszavazásdöntőpillanatábanelszigeteli…Azösszegyűltnépkapcsolataésaszavazástelje-senelvanszakítvaegymástól.Anépnemmintnépválasztésszavaz.”[37]

Aközvetlendemokratikusformákkiterjesztéséreirányulótörekvésekademok-ratikus identitásmegvalósításávalmagyarázhatók,[38]azegyesformákat illetőenazonban kritikai megjegyzései dominálnak. Ezek elméleti alapja az a schmittitétel,melyszerint„anépazonbansemmifélerendeshatáskörtnemgyakorolhatanélkül,hogymegneszűnnenéplenni”.[39]Ezittjópéldájaannak,hogyanková-csolSchmittérvetsajátosfogalomképzései,esetünkbenanépfogalmasegítségé-vel.Aközvetlendemokratikusformákvalójábannemezértnemlehetnek„rendesformák” mert gyakorlásuk során megszűnik a nép sajátos politikai minősége,hanemakormányozhatatlanságveszélyemiatt,amimagánakanépnekazérde-keivelésanépszuverenitáselvévelisellentétes.Schmittfejtegetéseiaközvetlendemokráciárólminimumellentmondásosak,azokbólvéleményemszerintantide-mokratikuskövetkeztetéseketvonle,amelyekazonbanennekellenérevagytánéppenazértfölöttébbtanulságosak.

NagyonfigyelemreéselemzésreméltóaszakaszIII.pontja,amelyik„Anépazalkotmánytörvényiszabályozásmellett(közvélemény)”címetviseli,nohaazsemmentesazellentmondásoktólésavitathatómegállapításoktól.Ennekapontnakajelentőségétazadjameg,hogyaQuis custodiet custodesklasszikusproblémája,amelyma isdöntőpolitikaikérdés,ebbenakontextusbanvizsgálhatógyümöl-csözőmódon.Schmittkiindulógondolataazalkotmányozóhatalomnálkifejtet-tekkelösszhangbananépnek,mintpolitikaitényezőnekazállandójelenléte,[40]

[36]I.m.,262.„Ittismegmutatkozik,hogyanépetnemlehetreprezentálni,mintaztRousseaujoggalemelteki.Anépvagyjelenvanéshat,vagypolitikailagegyáltalánnemlétezik,ésnemanépetrepre-zentálják,hanemapolitikaiegységet,mintegészet.(Volkistentwederganzanwesendundgegenwärtigoderüberhauptnichtvorhanden,undrepräsentiertwirdnichtdasVolk,sonderndiepolitischeEinheitalsGanzes.)Areprezentációgondolataellentmondazidentitásdemokratikuselvének,apolitikaiegy-séggondolatánakésanépszubsztanciálishomogenitásademokratikusalapelőfeltételezésének.”(I.m.262.)„Areprezentációazidentitásdemokratikuselvévelszembenisajátosellentétettartalmazza;azúgynevezettreprezentatívdemokráciaezérttipikuskeverék-éskompromisszumforma.Ezértnagyonispontatlanaztademokráciaegyikfajtájakénttárgyalni,mintThomateszi(MaxWeberErinnerungkötet,1923,II.39.ff.)Areprezentatív(dasRepräsentative)ugyaniséppenanem-demokratikusat(dasNichtdemokratische)tartalmazzaebbena’demokráciában’”.(I.m.218.)[37]I.m.,244–245.[38]I.m.,252.[39]I.m.,259.[40]„Anépalkotmányozóhatalmárólszólódemokratikuselméletszerintanépmintazalkotmányo-zóhatalomhordozójakívülésfölöttevanmindenalkotmánytörvényiszabályozásnak.Habizonyoshatásköröket alkotmánytörvényileg anépre ruháznak, ademokráciábanezzelmégegyáltalán nemmerülkiésnincselintézveanéppolitikaicselekvésilehetősége.Mindenilyenszabályozásmellettés

•


amibenszinténegyetértaSpinozagondolatátsokszoridézőHellerrel:oboedentia facit imperantem. Ezt a nép különböző meghatározásai követik, ahol Schmittdöntő mozzanatként emeli ki a nép és a nyilvánosság elválaszthatatlanságát.„Anépésnyilvánosságegyüttállnakfönn,nincsnépnyilvánosságnélkül,ésnincsnyilvánosságnépnélkül.Anépanyilvánosságotjelenléteáltalhozzalétre.Csakajelenlévő,valóságosanösszegyűltnépanép,éshozzalétreanyilvánosságot.”[41]Ennekamegállapításnaktöbbvitathatóelemeisvan.Aznyilvánvaló,hogyegyvalóságosan összegyűlt sokaság politikai tényező, de az a modern nemzetálla-mokesetébennemazonosazegésznéppel,annakcsakegyrészétképezi.Anépközvetlen politikai cselekvéseinek a példájaként emlegetett forradalmi esemé-nyek(1789–1793,1848,1917,1956)esetébenislényegébencsakafővárosi(Párizs,Berlin,Bécs,Pest,Pétervár,Budapest)„nép”játszottközvetlenülaktívpolitikaala-kítószerepet.DeutalhatunkittakáraDunajegéreis.

Amásik,a tömegkommunikációésaz internetkorábanmárnemtarthatóelemeennekafejtegetésnekanyilvánosságnakésaközvéleménynekafeltét-len összekapcsolása a valóságosan összegyűlt néppel. A technikai közvetíté-sekáltalkialakultközvéleménypolitikaitényezőszerepétnemlehettagadni,felvetődikviszontamanipulációproblémája.Ezpedigaztjelenti,hogyaquis custodietkérdésetovábbtolódik:hogyanlehetellenőrizniaközvéleményalakí-tóit, netán manipulátorait. Schmitt bár felveti a problémát,[42] azt azonban anép szubsztantíve felfogott homogenitásával megoldottnak véli: itt „mindendemokrácialényegeselőfeltételébenrejlikaválaszaproblémára.Amígszubsz-tancia demokratikus egyneműsége fennáll, és a népnek megvan a politikaitudata,azazbarátotésellenségetmegtudkülönböztetni,aveszélynemnagy.”[43]Ezzel kapcsolatban megkockáztatom azt a feltevést, hogy a behatóbb elem-zésSchmittnélazérthiányzik,mertazgyöngítettevolnaakklamációravona-tozó álláspontjának meggyőző erejét. Szerinte ugyanis valóságosan össze-gyűlt nép csak mint akklamáló nép létezik. „Csak a valóságosan összegyűltnép nép, és csak a valóságosan összegyűlt nép teheti meg azt, ami ennek anépnekatevékenységéhezspecifikusanhozzátartozik:aztudakklamálni,azazegyszerű felkiáltással egyetértését vagy elutasítását kifejezésre juttatni, Föl-tvagyLe-t(HochoderNieder)[44]kiáltani,egyvezértvagyegyjavaslatotünne-pelni,akirálytvagyvalakimástéltetni,vagyhallgatással,vagyzúgolódássalazakklamációtmegtagadni…Haanépegyáltalánvalóságosanösszegyűlik,mind-egyhogymilyencéllal,amennyibennemszervezettérdekcsoportkéntjelenik

azontúlanépmintközvetlenüljelenlévővalóságostényező(Größe)marad.”(I.m.,242.)[41]I.m.,243.[42]„Mindendemokráciábanvannakpártok,szónokok,demagógok,továbbásajtó,filmésatöme-gek pszichotechnikai befolyásolásának más eszközei. Mindezek kivonják magukat a maradéktalanszabályozásalól.Ezértmindigfönnállazaveszély,hogyláthatatlanésfelelőtlentársadalmi(sozial)hatalmakaközvéleménytésanépakaratotdirigálják.”(I.m.,247.)[43]Uo.[44]Ezamaimagyaremelkedettpolitikaikultúranyelvén„Hajrát”vagy„Takarodj”-tjelent.

•

14

TA

NU

LM

ÁN

Y


meg,akárutcaitüntetésen,nyilvánosünnepségen,színházban,versenypályánvagy stadionban, ez az akklamáló nép van jelen, és legalábbis potenciálisanpolitikaitényező.”[45]

Schmittszámáraademokráciakívánatosformájaazakklamációraalapozottdemokrácia. „A nép és a közvélemény összefüggéséről szóló fejtegetések utánigazoltnak tűnik a demokráciát, mint a közvélemény uralmát (government ofpublic opinion) jellemezni. Titkos szavazás útján nem jön létre közvélemény.Aközvéleményazakklamációmodernfajtája.Azegydiffúzvalami,ésproblé-májasemszociológiailag,semállamjogilagnincsmegoldva.Lényegeéspolitikaijelentőségeabbanrejlik,hogyakklamációkéntértelmezhető.[46]Ezaközvéleménytermészetesennemlehetazonosaközvélemény-kutatásokáltalvizsgáltközvéle-ménnyel,hiszenazcsakmagánvéleményekösszessége.Eztagondolatmenetet,azakklamatóriusdemokráciakívánatosságáttámasztjaaláatitkosszavazássalvaló—éséppenittkifejtett—szembeállításis,mivelazelszigeteliazállampolgártésmagánemberréalakítjaát,és„ilymódonnemközakaratkeletkezik,nemvolonté générale,hanemcsakazegyesakaratokösszege,egyvolontédetous”.[47]Ezazérvelés a contrario azt sugallja, hogy akklamáció útján valódi volonté généralejönlétre.Ezzelszembenláthattuk,hogyazakklamációszükségképpenpartiku-láris,manipulálhatóésellenőrizhetetlen,azkevésbéfejezikiavolonté générale-t,mintazáltalánosválasztójogésaplebiscitumoktitkosszavazásútjángyakoroltrendszere.Schmittezennézeténekazazalapvetőhibája,hogyösszemossaavéle-ményekkialakulásánakközösségijellegétésavéleménynyilvánításnyilvánossá-gát,illetőlegmegfordítva,avéleménynyilvánítástitkosságátavéleményképződésvalamiféle világtól elszigetelt folyamatával. Ezért az akklamatórius demokráciaSchmitt féle eszménye nem lehet valamiféle kívánatos organikus demokráciamodell,azlényegébenantidemokratikus,szerzőjeszándékátólfüggetlenülobjek-tíve a weimari demokrácia gyöngítéséhez és a nemzetiszocialista vezérállam(Führerstaat)előkészítéséhezjárulthozzá.[48]

[45]I.m.,243–244.Ittlátható,hogyamunkás-,agrár-vagyfogyasztóikövetelésekethangoztatótömegnemazakklamálónép,hiszenazmárszervezettérdekcsoportkéntjelenikmeg.Hasonlókorlátozáspároldallalkésőbb.„Kérdés,hogyaközvélemény,mintegységes tényező továbbra is fönnállhat-e,haazosztályfogalmakomolyanversenganépfogalmávalésveszélyeztetiahomogenitást.Aközvé-leményhordozójaproblematikussáválik.Korábbanazutcaemberérőlbeszéltek,amintezazemberosztálytudatosproletárráválhat,megváltozikatermészete.Ugyanezérvényesennekazelképzelésnekmástípusaira,mintaz„egyszerűmunkás”,JacquesBonhomme,ésígytovább.Azilyenfigurákegyéb-kéntkönnyenvalamiromantikus-idillikusszínezetetkapnakésezáltaldepolitizáljákésdemokratikusjellegüktőlmegfosztjákőket.”(I.m.249–250.)[46]I.m.,246–247.Pároldallalelőbbezzelszembenelutasítjaademokráciánakaközvéleményural-makéntvalómeghatározását(vö.i.m.,225.).[47]I.m.,247.[48]KarácsonyAndrásneveziSchmittnézeteitorganikusdemokráciafölfogásnakésabbólaztata-nulságot vonja le, hogy „Schmitt demokrácia megközelítésének legfontosabb üzenete: ne keverjükösszeademokráciaésaliberalizmusszempontjait.”(Karácsony,2010,122.)Ezzelamegállapításávalegyetértek,denemmindegy,hogyankülönböztetjükmegademokráciátésaliberalizmust.Sajátál-láspontomatlásdSzilágyi,2016,164–166.Aszakirodalombanszámostekintélyesszerzővanazona

•


A demokrácia további vizsgálata során Schmitt a 19. §-ban a demokráci-ára alapozott vagy hivatkozó politikai törekvéseket, a 20. §-ban pedig az ezek-nek megfelelő egyes jogintézményeket és pozitív jogi szabályozási változato-kat tárgyaljaazállamiéletegyes területei szerint.EzekközülaDemokráciaéskormány(zat)részt[49]tartomkülönösenfigyelemreméltónak.Ittelőszöraválasz-tott népképviselet és a kormány viszonyát, majd a nép és a kormány közöttikapcsolatlehetőségeitvizsgálja.A„dologtermészete”rákényszerítetteSchmitt-et,hogyakonkrétkérdéseketmárnemazakklamáció-eszmeszemszögéből,hanemamoderndemokráciaegyikalapproblémája,aképviseletiésközvetlendemok-ratikus elemek szempontjából tárgyalja. A népképviselet és kormány viszonyakapcsán írottak szorosan kapcsolódnak Schmitt parlamentarizmus-kritikájáhozés ugyanakkor árnyalják a hatalommegosztás kapcsán tett megfogalmazásait.IttjólláthatóSchmittegyikerénye,apolitikaiésjogielemekreflektálásáravalótörekvés,ajogintézményekpolitikaifeltételeinekavizsgálata.Azitttárgyaltegyesrészletekreaparlamentarizmuskapcsántérekvissza.

Ademokráciarészutolsó,21.szakaszaaDemokráciahatáraicímetviseli.Anégypontratagoltelemzéshárompontjában(ezSchmitttárgyalásisorrendjébenazI.,II.ésIV.pont)ademokráciatermészeteshatárairólvanszó.„Ademokráciaelső természeteshatára”,vagyis„az identitásdemokratikuselveabszolútérvé-nyesítésénekahatáraabbóladódik,hogyakétállamiformaadóelvnek–azidenti-tásnakésareprezentációnakazegyoldalúéskizárólagosérvényesítéselehetetlen,ésegyetlenállamsemalakíthatóazidentitáselveszerintmindenreprezentációnélkül.(16.§II.)Azidentitáselvénekazelméletikövetkezményeademokráciá-banugyanmindigérvényrejut,ésvalamimegvilágítónakésmagátólértetődőnektűnik;ennekellenéreegyetlendemokratikusállamsemmondhatlemaradékta-lanulmindenreprezentációról.”Ittfelvetődikazakérdés,hogymilyenreprezen-tációróllehetszó,haanépetnemlehetreprezentálni.Afeltehetőválaszaz,hogyaválasztópolgárokösszességétlehet,mivelaznemanép.Ezviszontpartikulárisésígyhipotetikuslenne,mintazegészreprezentálásánakahipotézise.Amáso-dikhatármintkorlátanéptermészetébőladódik,amitrövidenúgyfoglalhatunkössze,hogyanépakklamálnitud,titkosegyéniszavazássalcsakanekiprezen-táltjelölteketválaszthatjamegésegyeléjeterjesztett,pontosanmegfogalmazottkérdésreigennelvagynemmelválaszolhat.Aharmadikhatáratöbbségidöntések

véleményen,hogySchmittaszembeállítássalnemjobbdemokráciátalapozottmeg,hanemaweimaridemokrácia fölszámolását. (Vö.Sontheimer,1962,47–69.)Robbersszerint„Schmittelméleteszük-ségszerűen az állam és a jog egységének a szétzúzásához vezet, a demokrácia helyébe diktatúrátállít”.(Robbers,1993,50.)„Abirodalmielnökésakormányháromlegfontosabbtagjafelvállalhatónaktartotta,haazzalazindokolássalsértimegabirodalomalkotmányát,hogyazállamszükséghelyzetemiattnincsmásválasztása.Voltakolyannémetalkotmányjogászok,akikultimaratiokéntelfogadtakegyilyenlépést.KözülükalegismertebbCarlSchmittvolt.”(Winkler,2005)Aszakirodalombanebbenaz összefüggésben Ingeborg Maus Bürgerliche Rechtstheorie und Faschismus. Zur soziale Funktion und aktuelle Wirkung der Theorie Carl Schmitts(1976,1980)címűmunkájáttartjákalapvetőnek.[49]Schmitt,1928,265–279.

•

16

TA

NU

LM

ÁN

Y


természetébőladódik,vagyisabból,hogykülönösennagyobblétszámútestülete-tekesetébenatöbbségidöntésvalójábanegyaktívabbésrendszerintkompeten-sebbkisebbségnekadöntése.

Negyedikként(aszakaszIII.pontjában)Schmittademokráciamaigyakorla-tábanjelentkezőhatárokatvizsgálja.Ezeklényegétabbanlátja,hogy„amoderndemokrácia gyakorlata a hatalmak megkülönböztetése elvének segítségével ademokratikuselvetatörvényhozásszervezetielvévérelativizálta.”Emelletttöbbekközöttmegemlítimég„azún.közvetlendemokráciakizárásátvagykorlátozását”is.Azelsőnekemlítettesetekbenértelmezésemszerintademokratikuskormány-formákatkorlátozótényezőkrőlvanszó,amikorisavalódiprobléma,hogyezek-nekakorlátoknakapolitikaijelentőségétmilyeneljárásifeltételekkeléspolitikaigaranciákkal lehetminimalizálni.Amegoldásútjaszerintemamegfelelő intéz-ményes formákbanrejlikésnemazamorfésellenőrizhetetlenakklamációban.Anegyediknekemlített esetbenviszontademokráciamintállamforma,azazanépszuverenitáskonstruálthatárairólvanszó.Ezekrészbenademokrácialiberá-lisértelmezéseáltalkonstruálthatárok(különösenilyenaközvetlendemokráciaerőskorlátozása),részbenpedigminthatárokSchmittkonstrukciói,amiszerinta hatalommegosztás elve és az abból eredő jogintézmények szükségképpen ademokráciakorlátozásátsőtfölszámolásátjelentik.Emögöttahatalommegosz-táselvénekésanépszuverenitásnakahamiséskonstruáltellentétehúzódikmeg.[50]

II.MONARCHIA

A demokrácia elemzését a modern alkotmány másik politikai alkotórésze, amonarchiaköveti.Ennekajelentőségeegyrésztabbanvan,hogyérthetőbbétesziSchmittdemokráciaésállamformaelméletét,valamintjogállamfelfogásátésigentanulságosazállamfőihatalommibenlétetekintetébenis.AmonarchiaSchmitt(ésHeller)számáraademokráciaellentettje.„Amonarchiaésademokráciaellen-téteakétpolitikaiformaelvnek,areprezentációnakésazidentitásnakazellenté-tén nyugszik. A monarchia politikai elve a politikai egység reprezentációjábanrejlik”,[51] tehát abban, hogy a politikai egység nem jelenik meg közvetlenül,hanemaztamonarchareprezentálja.Schmittszámáraazalkotmányosmonarchianemvalódimonarchiaésállamforma,aparlamentárismonarchiamegvégképpnemaz.Ezekben„amonarchátbeillesztettékahatalmakmegkülönböztetésénekjogállami rendszerébe, a monarchiából puszta kormányformát csináltak… Azalkotmányosmonarchiaazonnyugszik,hogyamonarchikuselvahatalmiágakmegkülönböztetéseáltalvisszaszorulésamonarchaavégrehajtóhatalomönállóés független fejeként a politikai egységet reprezentálja, míg a reprezentatív

[50]ErrőlbővebbenSzilágyi,i.m.,166–173.[51]Schmitt,1928a,282.Ehhezlásdmégamonarchiaésademokráciaközöttielvipolitikaiellentéttárgyalását(i.m.,289.).


népképviseletmásodikreprezentánskéntszembenállvele.Ilymódonmegvalósulegy megkülönböztetés (Unterscheidung) és egyensúly (Balancierung), ami apolgári jogállam szervezeti elvének felel meg.”[52] Ez a „visszaszorulás” külön-bözőmértékűlehet,ezértSchmittszerintaszervszuverenitáskéntfölfogottszuve-renitáskérdésenincseldöntve,smivelnyitottmarad,azalkotmányosmonarchiaparlamentárissáalakulhatát.Ennekkapcsánkiemeliazalkotmányosésaparla-mentárismonarchiakülönbségét,amivelahazaiállam-ésjogtudománybansokannincsenektisztában:„Stahlfejtettekianémetalkotmányosmonarchiaelméletét,ellentétbenaparlamentárissal.Eszerintazalkotmányosmonarchialényegeabbanvan,hogyamonarchánakmégvalóságoshatalmavan, személyesakaratamégérvényesülvalamiképpenésnemoldódikfölaparlamentben.”[53]Schmittszerintajogállamszerepehasonlóamonarchiaésademokráciaesetében,mivelegyarántkorlátozza a monarchikus szuverenitást és a népszuverenitást.[54] A monarchiaazértválikpusztakormányformává,márazértnemmonarchikusazállamforma,mertapolitikaivezetésésezzelazuralkodóhatalmaaparlamenttöbbségénekazegyetértésétől függ,azazareprezentánselvesztetteönállóságát, tehátmárnemreprezentáns.Aliberalizmusajogállamésakonstitucionalizmusútjánazalkot-mányosmonarchia formájábanamonarchikuselvetkorlátozta,a jogállamésaparlamentarizmus útján pedig a demokratikus elvet, illetve a demokráciát. Azalkotmányosmonarchiatárgyalásánakmaazajelentősége,hogyittfogalmazód-nak meg a hatalmi ágak egyensúlyával kapcsolatos kérdések, így az államfőiúgynevezettsemlegeshatalomkérdése,azonbelülazerősvagyközepesenerősköztársaságielnökszerepe,helyeaparlamentárisköztársaságban.EzértSchmittisamonarchiaelemzésesorántárgyaljabehatóanazállamelnökhelyétegyrepub-likánusalkotmányban.[55]EzakérdésköraközeljövőbenMagyarországonisfoko-zottaktualitástkaphat.

III.PARLAMENTÁRISRENDSZER

Schmitt a modern alkotmányok politikai alkotórészeinek sorában utolsóként aparlamentárisrendszerttárgyaljaötvenötoldalon,ötszakaszratagolva.[56]Ezeketa

[52]I.m.,286–289.[53]I.m.289.[54]„Das„Konstitutionelle”,d.h.dasBürgerlich-Rechtstaatliche, trittalsselbständigerBestandteilzubeidenpolitischenFormprinzipienhinzu,suchtsiezuverwertenundzubalancierenundsichmitihnenzuverbinden.”(I.m.,289.)[55]I.m.,22.§IV.290-292.Az„Arisztokratikuselemekamodernjogállamialkotmányokban”címűszakaszban(23.§)Schmittafelsőházak,amásodikkamarákkérdésköréttárgyaljaazonazelméletialapon,hogyazarisztokratikuselvmagaisahatalommegkülönböztetéseszköze.Mivelezmanemaktuális,részletezőbbbemutatásátmellőzöm.[56]24.§Aparlamentárisrendszer25.§Történetiáttekintésaparlamentirendszerfejlődéséről.26.§Áttekintésaparlamentirendszeralakításilehetőségeiről27.§AWRVparlamentirendszere28.§.Aparlamentföloszlatása.303-359.old.

18

TA

NU

LM

ÁN

Y


szakaszokatisazabsztrakttólakonkrétfeléhaladásjellemzi.Aparlamentárisrend-szeráltalánosjellemzését(24.§)akonkretizálásnégylépéseköveti:történetikonk-retizálás(25.§),alehetőségekfölvázolásávaltörténőkonkretizálás(26.§),aweimarialkotmányparlamentirendszerénekatárgyalása(27.§),aparlamentföloszlatásá-nakavizsgálata.Ezutóbbiaweimariköztársaságesetébensorsdöntőkérdésnekbizonyult.Akonkretizálásegyúttalajogállamisággalvalószoroskapcsolatmiattahatalommegosztás15.§-bantárgyaltmodelljeinekakonkretizálásátisjelenti.

1.Aparlamentárisrendszeráltalánosjellemzéseésváltozatai

Államelméletiszempontbóla24.§-ttartomalegjelentősebbnek,ezértaztrészle-teibenisbemutatom.Schmittvizsgálódásaitaparlamentarizmusváltozatainakamegkülönböztetésével kezdi. „Különböző, gyakran közelebbi meghatározásnélkül használt kifejezésekkel találkozunk: parlamentarizmus, parlamentikormányzás,felelőskormány,pártkormány(zás),többségikormány(zás),ésígytovább.Ezekaparlament,azazatörvényhozótestületésakormányviszonyánakvalamintapolitikaivezetésnek(rulingpower)különbözőfajtáiravonatkoznak.”Aparlamentszóhasználataangolhatásraterjedtel,deaközöspéldaképellenérelényegesellentétekalakultakki,amiahhozvezetett,hogya„parlamentarizmus”döntőismérvekéntkülönbözőjegyeketemelnekki.Azitthasználatosszavaknakakülönbözőországokbanésidőszakokbaneltérőazértelmük.[57]Ehheztegyükhozzá,hogyakülönbözőjelentésekmögöttazhúzódikmeg,hogyaparlamenta-rizmus politikai követelményként fogalmazódott meg, és a konkrét társadalmi-politikaihelyzeteltéréseibőladódóankülönbözőmódokbanvalósultmeg,mivelazegyesországokbanakövetelésekéskövetelményektekintetébenmásokvoltakahangsúlyok.Aparlamentarizmusnemelvifogalomvolt,hanemgyakorlati,azazszituatív törekvések és kompromisszumok kifejeződése. Itt azonban nem foly-tatjaStahl289.oldalonjelzettgondolatmenetét,nemderülki,miaparlamentárisrendszerlényege.Ígyaztánazsemegyértelmű,hogyminekaváltozatairólvanszó,amiaztánteretengedegyolyanfölfogásnak,miszerintaparlamentarizmusottvan,aholvanparlament.Ezazonbannincsígy.[58]

[57]I.m.,303–304.[58]Atöbbféleértelmezéslehetőségétjelzi,hogyaPolitikatudományi enciklopédia(2001)megkülön-böztetiaparlamentáriskormányzatotésaparlamentárisrendszertésezutóbbinakiskétfőváltozatát.„Táganértelmezveafogalmatidesorolunkmindenolyanpolitikairendszert,amelybenanépáltalválasz-tottképviselőktestületeelvbenés/vagyagyakorlatbanjelentősmértékbenfelelősatörvényhozásért.”Köznapibbértelembenazonbanaztarendszertnevezzükparlamentárisnak,amelyegyrészteltérazamerikai(ésegyéb)prezidenciálisrendszerektől,másrésztaszovjettípusúrendszerektől.”(Politikatu-dományi enciklopédia,2001,451.)Ebbenarövidszövegbenaparlamentárisrendszernekhárommeg-határozásarejlik:legtágabbértelemben,az„elvben”alapjánidesorolandóaMagyarNépköztársaságis;a„gyakorlatban”szempontszerintiszűkebbmeghatározásszerintidetartozikazEgyesültÁllamokis.Aköznapinaknevezettértelembenviszontaparlamentárisrendszerekköremégszűkebb,ésakkormégnemvettükfigyelembeazún.félprezidenciálisrendszerekbesorolásánakakérdését.


A parlamentarizmus változatait Schmitt történeti és analitikus-szisztema-tikus megközelítésben tárgyalja. Ezt a magam részéről a kifejtés erényénektartom,azonbanakétmegközelítésnincs teljesenösszhangbanegymással.Atörténetivizsgálódásszerint„azeurópaikontinensena19.századbanazvoltadöntő,hogyaválasztottnépképviseletkiterjesszepolitikaibefolyásátamonar-chikuskormányzattalszemben.Aparlamentarratörekedett,hogyhatalmátatörvényhozásontúlakormányraiskiterjessze,akáraformálistörvényfogalomkiterjesztésével, akár a kormánytevékenység ellenőrzésével, mindenek előttazonban a politikai vezető kiválasztására gyakorolt mértékadó befolyásával.Ebbőleredtazazelképzelés,miszerintaparlamentarizmusaparlamentural-mát jelentené. Akkor a hatalommegosztás elvét fölszámolták volna egyfajtaparlamenti abszolutizmus javára, és a parlamentáris kormányzás követelésetisztándemokratikuskövetelésséváltvolna.”[59]Deafeltételesmódbólnemlettvalóság.Eza törekvésannyibansikerült,hogyaparlamentdominanciára tettszertamonarchikuskormányzattalszemben,aztánafolyamatátcsapottamagaellentétébe,aparlamentvezéreilegyőztékmagátaparlamentet.

Ademokratizálássalszembenahatalmakmegkülönböztetésénekagondo-lata a polgári jogállam parlamentarizmusához vezetett. Itt Schmitt átvesziRedslobnak a valódi és nem valódi parlamentarizmus között tett megkülön-böztetését,[60]deaztnemfogadjael,a„valódiparlamentarizmus”nálakritikaifunkcióttöltbe.Eszerint„avalódiparlamentarizmuslényegeéppenaz,hogyavégrehajtóhatalomnemaparlamentiakaratnakalárendelteszköz,hanemhogyakéthatalmiág(Gewalt)közöttegyensúlyvan.Azegyensúlytkülönbözőmódo-konérikel…Ezafelfogásvalamilényegesetmond.Mertaparlamentárisrend-szernemkövetkezménye,nemalkalmazásaazidentitásdemokratikuselvének,hanem a modern polgári jogállami alkotmányhoz tartozik, mint annak tulaj-donképpenikormányzatirendszere.Különböző,sőt,ellentétespolitikaielemekalkalmazásán és vegyítésén nyugszik. Felhasználja a monarchikus konstruk-ciókat,hogyakormányterősítseésaparlamenttelszembenkiegyensúlyozza;alkalmazza egy reprezentatív testület arisztokratikus gondolatát, felhasználjaanemreprezentált,hanemaközvetlenülszavazónépdöntőhatalmárólkiala-kítottdemokratikuselképzeléseket,mindenekelőttazért,hogyaparlamentésa kormány közötti konfliktus esetén annak eldöntését a közvetlenül szavazónépreruházza,amiáltalanépaparlamenttelszembenmintfelsőbbharmadik,ésmintazegyensúlyhordozójajelenikmeg.Ezarendszerhozzalétreaztatipi-kuséssajátoskeveréket,amelyapolgárijogállamlényegéheztartozik,ezcsakannakakiteljesítése.Nemönállópolitikai forma,senemsajátosállamforma,senemsajátoskormányforma.Különbözőkormány-éstörvényhozási formákalkalmazásaéskeverékeegylabilisegyensúlyszolgálatában.”[61]

[59]I.m.,304.[60]Vö.Pócza,2010,132.[61]I.m.,304–305.

20

TA

NU

LM

ÁN

Y


EzazelemzésSchmittparlamentarizmusésjogállamkritikájánakamegalapo-zásátszolgálja.A„valódi”parlamentarizmuskritikájátugyanismegkönnyíti,haazta„demokratikusparlamentarizmus”kísérletével,törekvéseivelállítjaszembe,mivel a kritikának az a politikai mondanivalója, hogy a parlamentarizmus ésa jogállam ellentétesek a demokráciával, méghozzá minél valódibbak, annálinkább.Eztapolitikaimondanivalótviszontgyöngíti,hogyebbenabírált„valódi”parlamentarizmusban a nép felsőbb harmadikként és az egyensúly hordozója-ként jelenikmeg.ErreazellenvetésreSchmittvalószínűlegaztmondaná,hogyezanépnem„valódi”nép.AparlamentarizmuskritikájánakeztamegalapozásátkiegészítiSmendbírálatával,akitcsakannyibantudkövetni,amennyibenaparla-mentárisrendszerazállamforma-elemeknekapolgárijogállamrajellemzőegyen-súlyozását és relativizálását jelenti. Ebben az összefüggésben a parlamentárisrendszer,mintvalamidinamikus(Dynamisches)jelenhetmegésellentétbeállít-hatóastatikussal(dasStatische),mertapolitikaielemeklabilisegyensúlyánakamegvalósításáratörekszik;denemdinamikus(dasDynamische)abbanazérte-lemben,hogymintapolitikaiegységintegrációjaegykülönösformaelvettartal-maznamásállamiformaelvekkelszemben.Asajátosakülönbözőformaelemekösszekapcsolásában és egyensúlyozásában rejlik, a polgári jogállami elveknekvalamintapolgárságnakamonarchikusállambavalóintegrálásaszolgálatában.[62]

Figyelemreméltóahivatkozottszövegvége.Schmittittaztmondjaki,hogyennekaparlamentarizmusnakésjogállamnaknemazállamintegrációjavoltazalapvető teljesítménye, hanem a polgárság integrálása a monarchiába, vagyishogymegteremtetteaburzsoáziaésa földbirtokososztálykompromisszumá-nakközjogikereteit.[63]

Eza„valódiparlamentarizmus”„különösmódonmegfelelaliberálispolgárságésapolgárijogállampolitikaitendenciáinak,amelyekmegakadályoznakminden-féleabszolutizmust,legyenazamonarchiáé,ademokráciáévagyakármagáéaparlamenté,vagyisegyarisztokráciáévagyoligarchiáé.Ebbenvanmegalapozvasajátosösszefüggéseapolgárijogállammal,ésebbenajogállameszmehordozója,aliberálispolgárságpolitikaiszituációjánakismegfelel.Eztehátaliberálisjogál-lamnakapolitikairendszere,éscsakabbanahiányosságbanszenved,amiennekajogállamieszménekáltalábanasajátja,hogymegakarjakerülniavégsőpoliti-kaidöntéstésapolitikaiformaelvekkonzekvenciáit.”[64]Schmittszerinttehátademokratikusabszolutizmusnak,akorlátozásoknélkülinemzetidemokráciánaka megakadályozása a parlamentarizmus nem demokratikus jellegének a másikfontoselemeésbizonyítéka,ajogállamiságmáselemeimellett.

A parlamentarizmus változatainak analitikus-szisztematikus elemzése soránSchmittaprezidenciálisrendszert,aszűkebbértelembenvettparlamentarizmust,

[62]Uo.[63]Helleraszociálisjogállamköveteléséveléppenazállamnakeztazelmaradtintegrációjátkívántamegvalósítani.[64]I.m.,305.


a miniszterelnöki rendszert (Premiersystem) és a kabinetrendszert különböztetimeg azon az alapon, hogy „a különböző politikai formaelemek fölhasználásá-nakmegfelelőenaparlamentárisrendszerapolitikaiirányításésvezetés(„rulingpower”,„politiquegénérale”,„RichtlinienderPolitik”)különbözőfajtáitvalósíthatjameg.”[65] A prezidenciális rendszerben a monarchikus elem és a politikai egységreprezentációjánakagondolatatúlsúlyos,apolitikaivezetésazállamfőkezében,akiavégrehajtóhatalomfejeis.Aszűkebbértelembenvettparlamentarizmusesetébenazarisztokratikusvagyoligarchikuselematúlsúlyos,apolitikaiirányítástaparla-mentitöbbséggyakorolja,azhatározzamegapolitikafőirányát.Aminiszterelnökirendszeresetébenaparlamentitöbbségvezetőjekezébenvanapolitikaivezetésésirányítás,amiszinténareprezentációmozzanatát juttatjaerősenérvényre.Kabi-netrendszeresetébeneztapolitikaiirányítástaminiszterekkollégiumagyakorolja,ez rendszerint koalíciós kabinet. Ezeknek a változatoknak a megkülönböztetésenélkülözhetetlenaparlamentarizmusmegértéséhezáltalábanvéveis,dekülönö-senaweimarialkotmánynehézéskevéssévilágosszabályozásátilletően.[66]

Atovábbielemzéseketezekreakategóriákraalapozza,ésnemavalódiésnemvalódi parlamentarizmus különbségére. A két elemzés között nincs összhang,ugyaniskülönbségüklényegeaz,hogyazelőbbibenaparlamentarizmuspoliti-kaifunkciójaésazaztszolgálóegyensúlyvoltavizsgálódásmeghatározószem-pontja, itt viszont a hatalommegosztás rendszerében jelentkező túlsúly. MivelSchmittaszuverenitástazelemzéssoránmindenüttszervszuverenitáskéntköze-lítimeg,ahatalommegosztásrendszereibeniskelllennieszámáraegytúlsúlyoselemnek, ezért a hatalommegosztáson alapuló rendszerek körében kizárólag avalamelyikállamiszervtúlsúlyávaljellemezhetőaszimmetrikusberendezkedése-kettárgyalja,smellőziakiegyensúlyozottrendszereket.Ennekelméletialapjaaz,hogykiegyensúlyozottrendszerekbennemlehetszervszuverenitásrólbeszélni.[67]Ebbenatekintetbeneltéra15.§elemzéseitőlis,aholajogállamonbelülelemziaparlamentszerepét,ennekmegfelelőenahatalommegosztás,azegyensúlypers-pektívájában vizsgálódik, itt viszont az alkotmány politikai alkotórészéről vanszó, ezért a politikai vezetés a meghatározó szempont, aminek az államformavonatkozásábanatúlsúlyfelelmeg.

A parlamentarizmus kritikát „A parlamentáris rendszer eszmei alapjai” címűpontbanfolytatja,ésazelsőmondatbanleszögezi,hogy„mindazalkotmányjogiszabályozássajátosságai,mindpedigapolgárijogállamésaparlamentárisrendszerösszekapcsolódásacsakennekarendszernekazeszmeialapjábólésigazolásábólérthetőmeg.”[68]Ehhezperszehozzákelltenni:ezazállításSchmittparlamenta-rizmus-kritikájáranézveisérvényes.Azangoléskontinentálisfejlődéskülönbsé-génekbemutatásautánfejtikia liberalizmusésdemokráciaellentéténektézisét.

[65]I.m.,306.[66]I.m.,306–307.[67]Vö.Kriele,1981,224.[68]Schmitt,Verfassungslehre,1928a,307.

22

TA

NU

LM

ÁN

Y


Aliberalizmusésademokráciaellentéte—tegyükhozzá:holrelatív,holabszolútellentéte — a liberális polgárság sajátos történelmi helyzetén alapult, amely azabszolútmonarchiaésaliberálisparlamentarizmus,valamintazutánanyomulóproletár demokrácia között állt. Schmitt részletesen elemzi ezt a sajátos törté-nelmihelyzetet,[69]ésösszegezéskéntarraamegállapításrajut,hogyeza„közteshelyzet két különböző előfeltevésen nyugszik, a műveltségen és a tulajdonon.Akettőegyüttteszilehetővééshordozzaaparlamentárisrendszert.Haezektörté-nelmilegszétválnak,apolitikaiformákkeverékénekéslabilisegyensúlyánakezaművi(kunstvoll)konstrukciójaelesik(entfällt).”[70]Ezakéttulajdonságalkot-mányelméletilegkülönbözőkövetkezményekhezvezet,amelyekapolgárijogál-lamialkotmánybanjutnakérvényre.Ennekakülönbözőségnekazalapjaaz,hogya műveltség reprezentálható, a tulajdon viszont nem. A műveltség személyesminőség,ésezértképesarra,hogya reprezentáció rendszerébenalkalmazzák.A 19. századi polgári parlament eszméje szerint művelt emberek gyülekezete,akikaműveltségetésazésztreprezentálják,mégpedigazegésznemzetművelt-ségétéseszét.Anemzetfogalmaisműveltségifogalom(Bildungsbegriff).Csakazolyanminőségekreprezentálhatók,mintazemberiakaratésemberiöntudatértelmébenvettműveltnép,illetvenemzet,mígegyteljesenképzetlenésezérttörténelemnélkülinépnemrendelkezikilyenminőséggel.[71]

Aparlamentarizmustehátanépéskormányzatdemokratikusazonosságátareprezentációvalpótolja,illetvecseréliföl,méghozzáaműveltnemzetreprezen-tációjával,aholareprezentánsokiscsakműveltembereklehetnek.Aparlamen-tarizmusezértazarisztokratikus,eltorzultváltozataibanazoligarchikus repre-zentációrendszere.EnnekkapcsánSchmittRenant idézi,akiszerinta többségvéleményéneknincs jogaarra,hogymagátmindenkirerákényszerítveérvénye-süljön,haezatöbbségnemazÉsztésafölvilágosultvéleménytreprezentálja.

Ezzel szembena tulajdonnemolyanminőség, amelyet reprezentálni lehet,a tulajdonanyagiérdekek formájában jelenikmeg,aparlamenta tulajdonosokérdekeitképviseli.Errőlaképviseletrőlgondoskodikacenzusosválasztójog.Ezál-talazonbanaparlamentanemzetireprezentációmellettegyérdekeketképviselőbizottság jellegét kapja, amely elsősorban a vagyonos polgárság érdekeit jele-nítimeg.Azonban„haegytestületmárnemreprezentáció,hanemcsakérdeket

[69] „Akritikus1848-asévszembetűnőenmutattaeztahelyzetet.Apolgárságazerősmonarchiaigényeivelszembenaparlament,azazanépképviseletjogait,tehátademokratikuskövetelményeketjuttattaérvényre; aproletárdemokráciával szembenerősmonarchikuskormánynálkeresett védel-met, hogy megmentse a polgári szabadságot és magántulajdont. A monarchiával és az arisztokrá-ciával szemben a szabadság és egyenlőség elveire hivatkozott, a kispolgári vagy proletár tömegde-mokráciával szemben a magántulajdon szentségére és a jogállami törvényfogalomra.” Egyetértőenidézi előbbLorenzvonSteint („aburzsoázia fokozatosanelvesztettevonzalmáta forradalomelvé-velszemben”)majdMarxotésJuliusStahlt(„Aforradalomelveinekezafélig/felemásérvényesítése(Halbdurchführung)jellemzialiberálisokpártállását.”(I.m.,309–310.)[70]I.m.,310.[71]Vö.i.m.,310–311.


képvisel,anemképviseltérdekeknek,legálisanvagyillegálisan,érvényesülniükkell(müssen);azokatvagyfelkellvenni,vagyelkellnyomni.Ademokratikuselvkövetkezményeezáltalaválasztójogkiterjesztéselett.Aparlamentmegszűntegymeghatározottműveltségreprezentánsalenni.Részbenérdekképviseletlett,rész-benaközvéleménykifejezésieszköze,ésezáltalfunkcionálisfüggőségbekerültválasztóitól. Az lett, amit az utóbbi évtizedek angol parlamentjéről mondtak:pusztaregisztrációsmasinaaválasztókésakabinetkormányzásközött.”[72]

Ezzelafolyamattalpárhuzamosan,„abbanamértékben,amelybenapolgár-ságapolitikaiharcotcsakgazdaságiérdekeiszempontjábólfolytatta,ésarepre-zentatív jellegbevetetthiteltűnt,megelégedettazzal,hogyaztapolitikaibefo-lyást,amelyreszükségevolt,gazdaságihatalmasegítségévelérvényrejuttassa,ésegyébkéntkiegyezettalegkülönbözőbbkormányokkal:bonapartizmussal,németstílusúalkotmányosmonarchiávalésdemokratikusköztársasággal,amennyibenaz nem fenyegette a magántulajdont és gazdasági érdekeinek a népképviseletösszetételéregyakoroltbefolyását.”[73]Eztúgyösszegezhetjük,hogyareprezentá-cióésazérdekképviseletkettőssége,azérdekképviseletlogikájaareprezentációmegszűnéséhezvezetett.Mintarrólmárvoltszó,areprezentációazegészrevonat-kozik, szembenaképviselettel, ígyazakkorhatékony,havalóbanéshihetőenmegtestesítiazegészet,azazparsprototo,mintakirálykétteste.Ebbőlkövetke-zikareprezentációba,areprezentatívjellegbe,minőségbevetetthitfontossága,ami viszont a bizalom függvénye. A népképviseletbe vetett bizalom kezdetbenazonalapult,hogyanemzetapolitikailagmegszervezettésegybenműveltnép,természetes volt, hogy ezt a népet és nemzetet művelt férfiak reprezentálják.Azérdekképviseletijellegeztabizalmatástaalá.Schmittszerintaparlamenta-rizmuscsakis„atulajdonésműveltségpolgárifogalmaialapján”működhet,ezért„nagyonkérdéses,hogyugyanezazintegrációsrendszeraziparimunkástömegekállamaszámáraegyáltalánszóbajöhet-e”.[74]

EzamegfogalmazásLenintjuttatjaazembereszébe,amiaztsugallhatja,hogySchmitt felvetése aktualitását vesztette. Ez azonban nincs így. Kétségtelen, hogya nagy ipari munkástömegek létszáma és társadalmi-politikai súlya jelentősenmérséklődött,deaproblémamaganemszűntmeg,hanemsúlyosabbávált:hogyanlehetatőkésújratermelésrendszerébőlkirekesztetttömegeketintegrálni?Hogyanjelentkezikazintegrációnakezaproblémájaaglobalizációviszonyaiközött?

FeltehetőenabizalomfontosságamiattSchmittáttekintiaparlamentárisrend-szermelletti,1848utánitipikusérveléseketMohltólGneistenésWeberenátHugoPreussig.Mindebbőlazkövetkezik,nohaezt ígySchmittnemmondjaki,hogymindareprezentációválsága,mindpedigademokratikusazonosságavezérki-

[72]I.m.,312.[73]Uo.[74]I.m.,313.SchmittittSmendintegráció-elméletéhezkapcsolódik,deebbenakérdésbenszkepti-kus.Helleramegoldástkeresiésaszociálisjogállambanvélimegtalálni,mígKelsenszámáraeznemtudományosprobléma.

24

TA

NU

LM

ÁN

Y


választáshozvezet.[75]Vagyisaparlamentmárnemképesreprezentálni,avezérviszontigen.Dekitreprezentál,haanépetmárnemlehet?

Schmittaparlamentárisrendszereszmeialapjairavonatkozófejtegetéseitakkéntfoglaljaössze,hogy„apolgárijogállamparlamentjeeszméjeszerintazahely,aholapolitikaivéleményeknyilvánosvitájalezajlik.Többségéskisebbség,kormánypártésellenzékérvekésellenérvekmegvitatásaútjánkeresikahelyesdöntést.Amígaparlamentanemzetiműveltségetésésztreprezentálja,ésabbananépegészintel-ligenciájaegyesül,valódivitajöhetlétre,azaznyilvánosbeszédekésellenbeszédeksorán létrejöhet a nép valódi összakarata mint volonté générale... A nép, azaz aközvetlendemokráciamódszerei,ésakormány,azazakatonaságraéshivatalno-kokratámaszkodóállamhatalomközöttapolgáriparlamentfölényeazonnyugszik,hogyazazértelmesvitahelye...Akettőközöttésamindkettőfölöttáll,mintvalódiközép, az értelmes normát és az igazságos normát nyilvános vitában megtalálóparlament.Avitaahumánus,abékés,ahaladó,mindenfélediktatúraéserőszakellentéte.Hogyracionálisvitaútjánmindenelképzelhetőellentétetéskonfliktustbékésenésigazságosanellehetintézni,hogymindenrőllehetbeszélni,ésbeszélnihagyni,ezennekaliberálisparlamentarizmusnakavilágnézetszerűalapja.”[76]

Schmittállamelméleteszempontjábóllényegesebbparlamentarizmus-kritiká-jánakazazalapgondolata,miszerinta20.századbanmegszűntekaparlamentariz-museszmeielőfeltételei.Ennekakritikánakakiindulópontjaaparlamentlénye-génekameghatározása.Előszörisleszögezi,hogy„aparlamentarizmustjoggalnevezikgyakrangovernmentbydiscussion-nak”.[77]Emondathelyesértelmezé-séhez figyelembe kell vennünk a hozzáfűzött hivatkozásokat. Schmitt ugyanisittsajátsajátparlamentarizmuscikkének[78]négyhelyérehivatkozik,aztánMarxLouis Bonaparte Brumaire tizennyolcadikájátidézi,végülA parlamentarizmus és a modern tömegdemokrácia ellentétecíműírásárahivatkozik.

Azelsőhivatkozás„avitaáltalikormányzás”megfogalmazásttámasztjaalá:„A parlament rációja Smend találó kifejezésével a „dinamikus-dialektikusban”rejlik,azazazellentétekésvéleményekvitájában(Auseinandersetzung),amiből

[75] „A kései német liberálisoknál, akiket megkülönböztetés nélkül demokratáknak neveznek (Fr.Naumann,MaxWeberésHugoPreuss)…hatásos(wirksam)azapolitikaifelismerés,hogymegkell(müssen)teremteni a nemzeti reprezentáció új formáit, egy olyan gondolat, amelyet a „vezérkivá-lasztás”problémájakéntérzékeltek...Mertaparlamentmegszűnikapolitikaiegységreprezentánsalenni,aválasztóitömegekérdekeinekéshangulatainakazexponensévéválik,ésapolitikaivezérek(Führertum)kiválasztásánakgondolatanemigazolsemmilyennéhányszázpártfunkcionáriusbólállóparlamentetsem,hanemahhozvezet,hogyközvetlenüla tömegekbizalmátélvezőpolitikaivezér-ségetésvezetést(FührungundLeitung)keressenek.Hasikerülilyenvezetésttalálni,akkoregyúj,erőteljesreprezentációthoznaklétre.Ezazonbanakkoraparlamenttelszembenireprezentáció.”(I.m.,314–315.)[76]I.m.,315.AtovábbiakbanSchmittaparlamentárisrendszereszmeialapjábóladódókövetkezte-tésekettárgyalja,vagyisazt,hogyaparlamentárisrendszersajátosságaibólmilyenpozitívjogiszabá-lyokkövetkeznek.(Vö.i.m.,24.§III.FolgerungenausdemGrundgedankendesparlamentarischenSystems.316–318.)[77]I.m.,316.[78]Vö.Schmitt,1926,43.,57.,61.,62.,9.


eredménykéntahelyesállamiakaratadódik.Aparlamentlényegetehátazérvekésellenérveknyilvánosmegtárgyalásában,anyilvánosvitábanésmegvitatásban(Debatte und Diskussion), tárgyalásban (Parlamentieren) van, amelynek soránkezdetben még nem volt szükség arra, hogy a demokráciára gondoljanak. Azabszolút tipikusgondolatmenetaparlamentarizmusabszolút tipikus reprezen-tánsánál,Guizot-nál található.Guizot a jog fogalmábólkiindulvaa joguralmátbiztosítórendszerlényegesjegyeitsoroljaföl:1.a„pouvoirs”arravannakkény-szerítve,hogyvitatkozzanak,ésezáltalközösenkeressékazigazságot;2.hogyazegészállamiéletnyilvánosságaa„pouvoirs”-tapolgárokellenőrzésealáhelyezi;3.hogyasajtószabadságarraösztönziapolgárokat,hogymagukiskeressékazigazságotésaztapouvoirnakmegmondják.”[79]

Amásodikhivatkozásaparlamenthatárairavonatkozik.Eszerint„ajogállamegészelméleteazáltalános törvényésakonkrétparancsellentéténnyugszik…Azalkotmányos(azazaparlamentáris:Sz.P.)ésabszolutistagondolkodáspróba-köveatörvényfogalom,deperszenemLabandformálistörvényfogalmaszerint.Adöntőmegkülönböztetésaz,hogyatörvényáltalános,racionálistétel-e,vagypedig egy parancs. A népképviselet törvényhozásban való részvételének az azértelme,hogyaparlamentdöntéseitazérveketésellenérveketmérlegelvehozzameg.” Ezzel a törvényfogalommal szemben antitézis Hobbes, vele szembenviszont„Bolingbrokeazegyensúlyelméletképviselője,aVeritasversusAuctoritasellentétét, mint a Government by constitution – Government by will ellentététfogalmazzameg,különbségetteszaconstitutionésGovernmentközött,azalkot-mányatalltimesérvényes,akormányzatcsakaz,amiatanytimevalóbantörté-nik.”Ezzelszemben„Condorcetafölvilágosultradikalizmustipikusképviselője.Számáraazállammindentevékenysége,azegészállamiéletföloldódikatörvény-benésannakalkalmazásában,avégrehajtóhatalomfunkciójaiscsakatörvény-alkalmazás.”[80]EzSchmittszerintaparlamenttevékenységénekéshatalmánakatúlzottkiterjesztése,ezértaThe Federalist Papersrehivatkozik,ésHamiltonnalért egyet, aki szerint a törvényhozást egy nagyobbgyűlésnekkell gyakorolnia,a végrehajtó hatalmat viszont egy embernek. Ezt az eszmetörténeti áttekintéstkövetiSchmittkonklúziója:„AFöderalistaezenérthetőfejtegetésébenlépalegvi-lágosabban elő, hogy milyen kevéssé gondoltak az egyensúlyelméletek soránarra,hogyatörvényhozásésaparlamenttekintetébenirányadóracionalizmustavégrehajtóhatalomraiskiterjesszékésaztisvitákbanoldjákföl.Ennekagondol-kodásnak a racionalizmusa tudja, hogy a racionális és az irracionális között isegyensúlyt kell tartani, itt is közvetítés és bizonyos értelemben kompromisz-szumvan,ahogyadeizmusmetafizikaikompromisszumkéntfoghatóföl.Ezzelszemben Condorcet abszolút racionalizmusa fölszámolja a hatalommegosztást(Teilung der Gewalten) és megsemmisíti mind az államhatalmak abban rejlő

[79]I.m.,43.[80]I.m.,53–55.

26

TA

NU

LM

ÁN

Y


közvetítését(VermittlungundMediierungderStaatsgewalt),mindpedigafelek(Parteien)önállóságát.Radikalizmusaszámáraazamerikaialkotmányokbonyo-lultegyensúlyozásakörmönfontésnehézkes,egyolyanországsajátosságainaktettkoncesszió,aholazáltalánosemberilégislationraisonnable-tföláldozzákazegyesnépekelőítéleteinekésbalgaságainakazoltárán.”[81]IsmétláthatóSchmittellentmondásossága:ittlényegébenahatalommegosztásmellettvan,másholmegantidemokratikuskéntelutasítjaazt.

A harmadik hivatkozás jelzi, hogy Schmitt bizonyos távolságot tart ettől afelfogástól:Anyilvánosságésavita „azakételv, amelyenegymesszemenőenkövetkezetesésátfogórendszerbenakonstitucionálisgondolkodásésparlamen-tarizmus nyugszik. Egy egész korszak igazságosságérzése számára lényeges-nek és megkerülhetetlennek tűntek. Amit a nyilvánosság és vita által garantáltegyensúlynakelőkellettvolnaidéznie,aznemkevesebb,mintazigazságésigaz-ságosság maga. Egyedül a nyilvánosság és vita által tartották leküzdhetőnek apuszta,ténylegeshatalmatéserőszakot(MachtundGewalt)—aliberálisjogál-lamigondolkodásszámáraönmagábangonoszat,thewayofbeats,ahogyLockemondta—éslehetségesnekajoggyőzelmétahatalomfölött.Erreagondolkodás-módrafölöttébbjellemzőapolgárkirályságtipikusképviselőjének,Forcade-nakamondása:ladiscussionsubstituéeàlaforce.[82]Forcadefogalmaztamegazegészkonstitucionalistaésparlamentárishitvégkövetkeztetésétis:Mindenszabadság,aszociálishaladásisaképviseletiintézményekútján,azazaszabályozottszabad-ságáltal—nyilvánosvitákútján,azazazértelemáltalvalósulmeg.”[83]

Anegyedikhivatkozássalmárnyilvánvalóváválik,hogyittakritikamegala-pozásáról van szó: „A parlamenti és pártpolitikai élet valósága és az általánosmeggyőződés messze eltávolodott az ilyen hittől. Nagy politikai és gazdaságidöntések,amelyektőlmaazembereksorsafügg,márnemanyilvánosbeszédek-benésriposztokbanmegjelenővéleményekkiegyenlítésének(Balancierung)ésnemaparlamentivitának(Debatte)azeredményei—méghaezállítólagvalahaígy is volt. Éppen a népképviselet részvétele a kormányzásban, a parlamentá-ris kormányzás, ez mutatkozik a legfontosabb eszköznek, amelyik a hatalmakmegosztását (Teilung der Gewalten) és vele a parlamentarizmus régi eszméjétfölszámolja.Természetesen, ahogymaadolgok ténylegesenállnak,gyakorlati-lagegészenlehetetlenmáskéntdolgozni,mintbizottságokkalésmindszűkebbbizottságokkal,ésvégülaparlamentplénuma,azaznyilvánosságaelidegenedikcéljátólésezáltalszükségképpenpusztahomlokzattáválik.Lehetséges,hogyeznemismehetmásként.Azonbana történetiszituáció tudatából legalábbannyikell(muß),hogylegyennekünk,hogylássuk,ezzelaparlamentarizmuselveszí-tetteszellemibázisát,ésaszólás-,gyülekezésiéssajtószabadságnakvalaminta

[81]I.m.,57–58.[82]„Avitalépazerőszakhelyébe.”[83]„AllerFortschritt,auchdersozialeFortschritt,verwirklichtsich»parlesinstitutionsreprésentativesc’est-à-direparlalibertérégulière–pardesdiscussionspubliques,c’està-direparlaraison«.”(I.m.61.)


parlamentiimmunitásoknakésprivilégiumoknakazegészrendszereelvesztetterációját.Pártokvagypártkoalíciókszűkésmégszűkebbbizottságaidöntenekzártajtókmögött,ésamibenanagytőkésekérdekképviseleteialegszűkebbbizottsá-gokbanmegállapodnak,emberekmillióinakamindennapiéleteéssorsaszámáratalánmégfontosabb,mintazemlítettpolitikaidöntések.Amodernparlamenta-rizmusgondolata,azellenőrzéskövetelése,anyilvánosságbaésnyilvánosságrahozatalbavetetthitazabszolútfejedelmektitkospolitikájávalszembenjöttlétre;az emberek szabadság- és igazságérzete föllázadt egy olyan titkos gyakorlat(Arkanpraxis)ellen,amelyiktitkoshatározatokbandöntöttnépeksorsáról.”[84]

A Marx-idézet[85] eleje az első önhivatkozásban mondottakat támasztja alá,annak vége viszont már a kritikát. A parlamentarizmus és a modern tömegde-mokráciaellentétecíműírásárahivatkozvaSchmittegyújabbérvvelegészítikiparlamentarizmus kritikáját, a racionális vita és az érdekképviselet meg üzletitárgyaláskülönbségével.[86]

Schmitt parlamentarizmus kritikája kapcsán indokolt megjegyezni, hogykülönbség van a parlamentarizmus lényege és a parlament lényege között.Aparlamentarizmuslényegeapolitikaikontrollésatörvényhozás,aparlamentéaképviselet.Haaparlamentreprezentálninemképes,csakképviselni,akkorakérdésaz,hogyaképviseletnekmilyenváltozataivannak,ésazokhogyanérté-kelhetők.Adódikakérdés,hogyaparlamentarizmusvanválságban,vagyannaktechnikája (Heller). Ha a reprezentáció, a művelt nemzet reprezentációja alényeg,akkoraproblémaahelyesreprezentációmegtalálása,aztcsakmegkelltalálni,mintRousseaunálavolonté génerale-t.Aképviseleterrenemképes,dekompromisszumok kimunkálására igen. Az identitásfelfogás alapján és a barát/ellenség sémából következően van egy nemzeti érdek, amit meg kell találni,errevolt jóaparlamentivita,deazáltalánosválasztójoggalaparlament„fölhí-gult”,ilyenértelmesvitáramárnemképes,aztazérdekérvényesítéskiszorította.EztSchmittmeggyőzőenmutatjabe.Amirőlnemnagyonbeszél,csakutalások-ban,hogyennekazértelmesdiskurzusnakavilága isérdekérvényesítésvolt,aliberálisburzsoáziaérdekeinekazérvényesítéseahomogénnemzetiérdeklátsza-tával szemben.A20. századraanemzetiérdekhomogenitása tűntel.Ebbenahelyzetbenalapvetőenhárommegoldáslehetséges:azegyikaburzsoáziáraalapo-zottnemzetiegységlátszatánakafölváltásaaproletariátusalapúnemzetiegységlátszatával,azazproletárdiktatúraésszovjetköztársaság;amásikaburzsoáziáraalapozottnemzetiegység látszatánakamegőrzésenacionalistaalaponabarát/ellenségkategóriáinakasegítségével,melynekadekvátformájaazakklamatórius

[84]I.m.,62[85]„Aparlamentárisrezsimavitábólél,hogyantiltsahátelavitát?Mindenérdeket,mindentársa-dalmi intézményt ittáltalánosgondolatokkáváltoztatnak,gondolatokkéntkezelnek.”(I.m.,63.)ASchmittáltalidézettszövegKarlMarxLouis Bonaparte brumaire tizennyolcadikájacíműírásábólvaló(In:Karl Marx – Friedrich Engels Válogatott Művek.Elsőkötet.Budapest,1963,KossuthKiadó,296.)[86]Vö.Schmitt:A politikai fogalma, 2002,194–195.Ahivatkozottszövegbenviszontnemszerepela„geschäftlicheVerhandlug”,csakahivatkozószövegben.

28

TA

NU

LM

ÁN

Y


demokrácia;aharmadikazérdekkonfliktusoktudomásulvétele,annakbelátása,hogy a nemzeti egység időről időre teremthető meg kompromisszumok útján(Renan),ennekadekvátformájaaparlamentarizmustechnikájánakahozzáiga-zításaamegváltozottkörülményekhez,anépszuverenitásésahatalommegosztásvalamintaszociálisjogállamelveialapján.

GondolatmenetevégénSchmittösszefoglaljaazokatajegyeket,amelyekalapjánaparlamentarizmuseszmeielőfeltételeinekamegszűnésétigazolja.Ezekröviden:(a)Megszűnikavita.Apártfegyelemmegszüntetiameggyőzéstésameggyőzhetőséget.Abizottságokbanésaparlamentenkívülimegbeszéléseknemviták,hanemüzletitárgyalások.Aszólásszabadságprivilégiumaelveszítetteelőfeltevéseit.(b)Megszű-nikanyilvánosság.Aparlamentegyfajtahatósággáválik,amelyiktitkostanácskozás-banhatároz,ésadöntéseredményétnyilvánosülésenszavazásformájábanhirdetiki.Aszűkbizottságok,amelyekbenaténylegesdöntésmegszületik,mégcsaknemismagánakaparlamentnekabizottságai,hanempártvezetőkösszejövetelei,bizal-masfrakcióközimegbeszélések,azérdekképviseletekkeltörténőegyeztetések.(c)Megszűnikaparlamentésaképviselőkreprezentatívjellege.Ennekkövetkeztébenaparlamentmárnemazahely,aholapolitikaidöntésekethozzák.Alényegesdönté-seketaparlamentenkívülhozzákmeg.Aparlamentazállamihatóságiapparátusbavalótechnikaiátkapcsolás(Umschaltung)irodájakéntműködik.

Ezeka jegyekugyanannaka folyamatnakakülönbözőoldalai,mozzanatai.Azérvelésnekazalényege,azazalapvetőmondanivalója,hogyaparlamentariz-musbanvalamikorvoltvalamikorlátozottanésföltételesendemokratikuselem,deezolyan feltételekhezkapcsolódott, amelyekmáramegszűntek.EzhasonlóHellerliberalizmuskritikájához,denemugyanaz.Schmittösszekapcsoljaalibe-ralizmustésaparlamentarizmust,ezzelszembenHellernem.Schmittnélezekajegyekmagánakaparlamentarizmusnakaválságátjelentik,Hellernélaparlamen-tarizmustechnikájának[87]aválságát.[88]

Az „Áttekintés a parlamenti rendszer alakítási lehetőségeiről” címet viselőrövidszakasz(26.§)nagyongyümölcsözőlehetajelenlegihazaialkotmányvál-

[87]Ittjegyzemmeg,defontosésSchmittgondolatmeneténekegészérejellemző,hogyparlamenta-rizmuskritikájasoránnemveszifigyelembe,hogyazéjjeliőrliberalizmuskorábanaparlamentaligtárgyaltszakpolitikaikérdéseket,mígnapjainkbanalegtöbbtárgyalttémaszakpolitikaijellegű,ésazáltalánospolitikaikérdéseket isátszövikszakpolitikaivonatkozások,ésatörvényhozásdogmatikaiösszefüggéseiisbonyolultabbáváltak.EhhezjönmégnapjainkbanazEurópaiUniójogharmonizációsproblémája.AválságbajutottparlamentarizmushelyettSchmittazakklamatóriusdemokráciátkínál-ja,deannakesetlegestechnokrataeleméről,vagyisaszakpolitikaikérdésekhatékonyabbkezelésérőlnincsszó.Sőt,ebbenazesetbenazakklamációisésavezérdominanciájaisaszakmapolitikaikérdé-sekháttérbeszorulásairányábahat.(Ezenapontonutalnilehetanácikésazsidófizikusok,Sztálinésagenetika,illetvekibernetikaviszonyára.)Hellermegközelítése,miszerintnemaparlamentarizmusmagavanválságban,hanemannaktechnikája,lehetővétesziviszontaszakpolitikaproblematikájánakabevonásátis.[88]SchmittaVerfassungslehre25.§-ábanaparlamentirendszerangol,francia,belgiumiésnémet-országitörténetifejlődésérőladáttekintést.Ennekbemutatásáranemtérekki,viszontmegjegyzem,hogyhasznoslenneennekarésznekazösszevetéseamagyarnyelvűjogtörténettankönyvekkel.


toztatási elképzelések vizsgálata tekintetében, legyen szó akár az Alaptörvényprezidenciális iránybantörténőmódosításárólvagyegyújalkotmányról.Ehhezviszontaparlamentarizmus,kormányformaésállamformafogalmainakatisztá-zása,elemzéseszükséges.

Schmitt először azt az általános megállapítást teszi, hogy a parlamentárisberendezkedés döntő sajátossága a parlamentnek és a kormánynak az össz-hangja.Ezakonkrétvalóságbanazonbankülönböződolgokatjelenthet.Schmittábrázolásából ezeknek a különbözőségnek legalább három dimenziója bont-ható ki kérdésformában: (a) Hol helyezhető el ez a viszony a „szoros kapcso-lat” (festerZusammenhang)[89] és azegészébenvettpolitikaiharmóniapólusaiközött?(b)Tekinthető-eezenkétszervvalamelyiketúlsúlyosnak,dominánsnak,és ha igen, melyik? (c) A kölcsönös függőségek alakításának milyen eszközeivannak? A három kérdésre adott válaszokkal, mint „különböző, sőt, ellentétes(widersprechend)politikai lehetőségekkel” írjáklea„parlamentárisrendszert”.Ezafogalmibizonytalanságindokoljaatovábbirészletezőelemzést,méghozzáakapcsolatotmindkétoldalárólszemügyrevéve.Schmittaproblémátelőszörcsakaparlamentszemszögébőltárgyalja,mintazösszhangkialakításánakeszközeit,amásikpóluslehetőségeinekavizsgálatáraakövetkezőszakaszokbankerülsor.

Előszöraparlamentetkifejezettenmegilletőjogosítványokatsoroljaföl(nyilat-kozattétel, interpelláció, miniszteri jelenlét, illetve nyilatkozat megkövetelése),eztazalkotmánytörvénybenrögzítettegyébhatáskörökfölhasználásávaltörténőközvetettbefolyásolásilehetőségekkövetik(kormányjavaslatok,köztükaköltség-vetés leszavazása,vizsgálóbizottságalakítása).Azelsőcsoportkapcsánmegál-lapítja, hogy ezek az eszközök önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy akormányt„parlamentarizálják”.Tegyükhozzá:ezekajogosítványokaparlamen-tárisrendszerminimumátjelentik,vagyisszükséges,denemelégségesföltételek.Azún.közvetettbefolyásolásilehetőségekfontospolitikaieszközök,deezekazalkotmányosmonarchiákbanésaprezidenciálisdemokráciákbanis léteznekésSchmittszerintezekNémetországbannemvoltakkielégítőek.

Eztkövetiatulajdonképpeniértelembenvettparlamentárisrendszerkét,azalkotmánytörvényekben is rögzített jellemző vonása: az ellenjegyző miniszterparlamentelőttifelelősségrevonhatósága,ésaparlamentbizalmátólvalófüggésbemutatása.Azelőbbiekkonkretizálásakéntkülönpontbanmutatjabeatágérte-lembenvettparlamentárisfelelősségrevonhatóság„eseteit”.Ezekatényállások,amelyekhez ennek a felelősségre vonhatóságnak vagy függésnek a következ-ményei, azaz a visszalépés kötelessége kapcsolódik, nagyon eltérőek lehetnek.Ilyen„esetként”tizenháromcsoportotvesztekintetbealegerősebbésleginkább

[89]„Azösszhangakonkrétvalóságbanvalamikülönbözőtjelenthet.Azlehetegy„szoroskapcsolat”,ahogyanaztPreussaWRVtanácskozásain(Protokoll300.old.)megfogalmazta,vagycsakazegészé-benvettpolitikaiharmóniája; továbbáazakormányparlamentalá rendeléséhezvagyaparlamentkormányalárendeléséhezvezethet.A„parlamentárisrendszer”elnevezésseljelölikmindezeketakü-lönböző,sőtellentétespolitikailehetőségeket.”(Schmitt,Verfassungslehre,1928a,338.)

30

TA

NU

LM

ÁN

Y


kifejező esettől (parlamenti határozattal történő direkt visszahívás) a leggyön-gébbkörülményekig,vagyisaparlamentolyanmáshatározataiig,amelyekbizal-matlanságravagyhelytelenítésreengednekkövetkeztetni,mintvizsgálóbizottságfölállítása,dokumentumokbemutatásánakköveteléseésmáshasonlóesetek.

Ennek az elemzésnek gyöngéje, hogy túl tág a vizsgált kör. Szövegszerűenisazonosítja felelősségrevonhatóságotésa függést,nohaa felelősségrevonha-tóság(ésazonbelülapolitikaiésa jogifelelősségrevonhatóságmegállapítása)csakafüggéskülönösesete.Politikailagigenkülönbözőesetekválthatjákkiazelsőnek említett tényállást, mai terminológiával a konstruktív bizalmatlanságiindítványt, kezdve az alkotmánysértéstől a politikai normák (például koalíciósmegállapodás)megsértésénátanépszerűségvesztéselőidézteszemélycserékig.MáselemzéseitőleltérőenajogitényállásoknakéspolitikaiszituációknakeztakülönbségétittSchmittnemveszifigyelembe.Erényeviszont,hogyrámutatarra,aparlamentdominanciájátbiztosítanihivatotteszközhogyancsaphatátamagaellentétébe:„Akabinetmindenügyet»kabinetkérdéssé«tehet,ezzelkikényszerít-hetiaparlamentállásfoglalását.Egyolyanparlamenttelszemben,amelyiknekazállásfoglalásanemegységesészárt,akormánynakolyanfegyverrenyíliklehető-sége,hogyafüggéseszközétazönállóságinstrumentumáváalakítsaát.”[90]

2.Aweimariköztársaságparlamentárisrendszere

a) Aparlamentárisrendszerelemei

Aweimarialkotmányparlamentirendszerénekabehatóelemzésérea27.§-bankerülsor.Schmittelőszörazalkotmánykeletkezéséreutal,azzalamegjegyzéssel,hogyanemzetgyűléstanácskozásainszándékosanelkerültékaparlamentirend-szerpontosítását.Aweimarialkotmánymegalkotásasoránnégytörekvés[91]jelent

[90]ErreaPoincarékormányszolgálpéldával(vö.i.m.,340.,330.).[91] Egyrészt„szoroskapcsolatot”akartakaparlamentésakormányközött,másrésztennekavi-szonynak„rugalmasnak”kellettvolna lennie,ahogyaztPreußmondta.Elsősorbanazonbanakor-mányellen folytatottévtizedesharcutóhatásaimutatkoztakmeg;parlamentáriskormányzásonso-kanaztértették,hogyakormányaparlamentbizottsága,magánakaparlamentnekavezetésealatt.EgyidejűlegazonbanerősenhatottakWebergondolatai,akkorazvoltazegyedüliparlamentarizmusmellettihatásosideológia.Ezekagondolatokademokratikusvezérkiválasztásgondolatánnyugodtak.Ezkövetvefoglaltállástaweimarialkotmány56.§-aminiszterelnökirendszermellett,ésmondtaki:„Apolitikaiirányvonalatabirodalmikancellárhatározzameg.”Abirodalmikancellártpolitikaivezér-ként(Führer)képzeltékel;ugyanakkornemakartakmegmaradniabismarckialkotmánykancellárirendszerénél,aminagyonakorábbibirodalomviszonyaitésBismarckszemélyiségétvettefigyelembe,ésgyakorlatilagsemvoltmárazlehetséges.Tehátabirodalmikormánytkollégiumkénthoztáklétreabirodalmikancellárelsőbbségéveléselnökletealatt,úgyazonban,hogyazelsőbbségellenéresemszűntmegakollegialitás,másrésztazonbanakollégiummégsemrendelkezettelsőbbséggeléspoli-tikaivezetőszereppel.Akollegialitásnakazonban„politikaikollegialitásnak”kellett lennie,ésnemhivatalnokinak,ahogyabirodalmikancellárelsőbbségesemjelentetteazt,hogybürokratikusérte-lembenvettelöljárólenne.Abirodalmikancellárnakkellmeghatározniaapolitikaiirányvonalat,dea

•


meg, úgymint parlamenti, kancellári, kabinet és prezidenciális túlsúlyra valótörekvés,amiazutánazalkotmánynégyelemébenöltötttestet.

Ha Schmitt következetes lenne önmagához, az alkotmányozó hatalom és azalkotmánytörvényt hozó hatalom megkülönböztetéséhez, akkor nem a nemzet-gyűlés tanácskozásaihozkellenecsakvisszamennie,hanemanépalkotmányozóhatalmához,azaz1918novemberéhez,decemberéhez,ésonnankellenekiindul-nia.Emlékeztetveaweimarialkotmánykeletkezésekapcsánírottakra:aparlamen-tárisköztársaságanépnekmintalkotmányozóhatalomnakadöntésevolt,amihezértelemszerűenvalamilyenelnökishozzátartozik.Azelnökihatáskörökrőlviszontmáranemzetgyűlésdöntött,„pótcsászárt”anemzetgyűléskreált.[92]Schmitttermi-nológiájaszerinttehátaparlamentitúlsúlyapozitívalkotmányeleme,a„pótcsá-szár”elnökviszontarelatívalkotmányintézménye.Alaptételéből,azalkotmányozóhatalom és az alkotmánytörvényt hozó hatalom megkülönböztetéséből eredőenreflektálnia kellene azokra az eseményekre, amelyek során a weimari nemzet-gyűléseltávolodott,sőtszembekerültaforradalminépalkotmányozóhatalmával.ErrőlCristophGusyakövetkezőket írja: „Aszakjogászokvitáiraa forradalomtólvalótávolságtartásésafolyamatosságérdekébenvalófáradozásnyomtarábélye-gét…Bizalmatlanságvoltanépáltalválasztottparlamenttelszemben.Kétáramlattalálkozott:akonzervatívokfélelmeegyszocialistatöbbségűparlamenttőlésalibe-rálisoknakamonarchiábólmagukkalvonszoltelképzelései.Anépakarattalszem-ben nyíltan nem legitimálhatták magukat, ezért ellensúlyokat kerestek… RobertRedslobalighanemlegbefolyásosabbtanulmányaaparlamentáriskormánytamagalényegiformájábana„végrehajtóésatörvényhozóhatalomközöttiegyensúlyrend-szerévelazonosította...Mások,ígyMaxWeber,azellensúlytazállamfőbentalál-tákmeg,akinekehhezkielégítőlegitimációvalkellett(müsse)rendelkeznie.Ezértgyakorlatilagcsakanépáltalválasztottbirodalmielnökjötttekintetbe…azUSPDésMSPDkövetőinekforradalmábólegycsaknemkizárólagpolgáriliberálisalkotmány-tervezetszületett.”[93]Schmittkétesetbenlettvolnakövetkezetes:vagyfenntartjaapozitívalkotmányésazalkotmánytörvénykiindulópontként rögzítettmegkülön-böztetésétésabbólarrakövetkeztet,hogyazalkotmánytörvénybefoglaltnégyelemközülaparlamentitúlsúlyeleménekvanelsőbbsége,aprezidenciáliselemannakvanalárendelve;vagyrevideálja,relativizáljaazalkotmányozóhatalomésazalkot-mánytörvényt hozó hatalom határozott elválasztását. Schmitt a következetességhelyettaszituativitástválasztotta.Egyébkéntisezanégyelemesparlamentarizmusnemazonosazzalaparlamentarizmusmodellel,amitkorábbanfölvázoltésbírált.

közigazgatásbanemavatkozhatbe.Emellettaprezidenciálisrendszertisbeletettékazalkotmányba,ésabirodalmielnökbenellensúlytképeztekaparlamenthatalmávalszemben.Ezáltalakormányzástmegosztottákazelnökésabirodalmikormányközött (ehhez lásda198.oldalonvázolt sémát).Aprezidenciálisrendszerbevonásávalaparlamentárisrendszernekmindanégyszóbajöhetőalrend-szerételismerték.(Vö.i.m.342.)[92] A birodalmi elnöki intézmény létrehozásáról részletesen lásd: Richter, 1998a, 1–26.; Richter1998b,221–247.[93]Gusy,1997,64–65.,73.

•

32

TA

NU

LM

ÁN

Y


Eztanégyanalitikaiváltozatot,amelyekneksaját„vezérelve”van,Schmittaweimarialkotmányalrendszereineknevezi,mertazalkotmányozáskompromisz-szumaiegyrendszerbeolvasztottákezeketaváltozatokat.[94]Vizsgálódásatörté-netileg isalátámasztottanalitikaielemzés,a26.§ I.pontjában jelzett függőségkonkretizálása[95] abból a szempontból, hogy melyik a túlsúlyos elem. Joggalszögezi le, hogy ezeknek a különböző lehetőségeknek a viszonya a parlamen-táris kormányzás tulajdonképpeni problémája a weimari alkotmány viszonyaiközött.Vagyisnemáltalában,hanemittésmost.Általánosabbanmegfogalmazva:hatalommegosztó kormányformák esetében az a döntő kérdés, hogy kiegyen-súlyozott-e a hatalommegosztás, vagy a hatalommegosztás ellenére érvénye-sül-evalamelyikszervtúlsúlya.[96]Aweimarialkotmány„atyái”úgypróbáltákakiegyensúlyozottságotbiztosítani,hogyvegyítettékakülönbözőelemeket.

Schmitteztkövetőenazalkotmányosnormákalapjánegytáblázatbanadátte-kintéstanégyelemviszonyáról,besorolvahozzájukaweimarialkotmányegyesszakaszait,néholegyszakaszttöbbelemhezis,amivelismételtenazalkotmányellentmondásosságát jelzi. Ezt a jogdogmatikai vázlatot a weimari köztársaságparlamentárisgyakorlatánakazalaposelemzésekonkretizálja.Ezarészpéldaér-tékűapolitikaiésajogielemek,mozzanatokegymásravonatkoztatásaszempont-jából.Azelméletikérdésittajogikategóriákésapolitikaieseményekviszonya,apolitikaieseményekalkotmányjogiminősítésénekaproblémája:mit,éshogyan„szubszumálok”.Elvilegapolitikaieseményeketajoginormatörvényitényállása,ahipotézisésadiszpozícióalákellenerendelni,deezteseményekkelnemlehetmegtenni,csakmagatartásokkal,amagatartásokatviszontnemlehetazesemé-nyektőlfüggetlenülmegítélni.Ebbenazösszefüggésbenmegkellvizsgálni,hogyaSchmittnélésmásoknálhasználtterminusokközülmelyekajogi(tételesjogiésdogmatikai)ésmelyekapolitikaikategóriák,ésmelyekazok,amelyekapusztán

[94]Tekintettelarra,hogya„rendszer”fogalmaidővelmegváltozott,precízebbévált,helyesebblen-ne négy elemről beszélni, kivéve persze az idézeteket. A „vezérelv” Schmittnél nem szerepel, aztén vettem át Montesquieu-től, aki különbséget tesz a kormányzat természete és vezérelve között.„Akormányzattermészeteésvezérelveközöttazakülönbség,hogytermészeténekaztnevezzük,amiolyannáteszi,amilyen;vezérelvénekviszontazt,amiműködésrekészteti.Azegyikakormányzatsa-játosalkata,amásodikatazokazemberiszenvedélyekalkotják,amelyekakormányzatotmozgásbantartják.”(Montesquieu,2000,71.)Eztamegkülönböztetésténcélszerűnektartom,azzalakülönb-séggel,hogyamozgatórugókatittnemazemberiszenvedélyekbenlátom,hanemazadottelemvagyintézményrendeltetésébenvagyfeladatában,abbanapolitikaicélszerűségimegfontolásban,amelyalapjánaztazalkotmánybabeillesztették.VéleményemszerintSchmitt fejtegetéseiben is errőlvanszó. Eszerint a szűkebb értelemben vett parlamenti rendszernek, a parlamenti túlsúly elemének avezérelve,hogyakormányaparlamentbizalmaalapjánműködik;aminiszterelnökielemvezérelveakormányzásegységeéshatékonysága;akabinetrendszervezérelveaminiszterelnökitúlhatalomkor-látozása;aprezidenciáliselemvezérelveazalkotmányvédelmeésvédelemaparlamentitöbbségön-kényévelszemben,továbbáazállamműködőképességének,akormányozhatóságnakabiztosítása.Akésőbbiekfolyamánaweimariparlamentarizmusgyakorlataellentétbekerültezekkelavezérelvekkel.[95]Ezakonkretizálásisazabsztrakttólakonkrétfeléhaladásjegyébentörténik,egymástkövetikagenetikus,analitikusésempirikusrészek.[96]Vö.Szilágyi,2011,226–227.


mindennapinyelvkifejezései.Óvatosságraint[97]viszontaz,hogyamikorSchmittapolitikaieseményeketéskörülményeket,nagyonhelyesen,bevonjavizsgálódá-saikörébe,aztnagyonszelektíventeszi.Tájékozottságátésképességeitismervealappal feltételezhető, hogy bizonyos összefüggésekről nem akart beszélni.Schmittértelmezéséheztehátnemcsakaztkellnézni,hogymitmondott,hanemaztis,mirőlhallgatott.Ugyanakkorfigyelemreméltó,hogyavégrehajtóhatalmonbelüli viszonyokat részletezi a leginkább, figyelmen kívül hagy a hatalommeg-osztásszempontjábóljelentőskérdéseket,mintaBirodalmiTanácshatásköre,aparlamentikisebbségjogai,[98]ésanépszavazásravonatkozószabályokatiscsakazelnököterősítőösszefüggésbentárgyalja.

Aparlamentitúlsúlyrendszerénekalényege,hogyazirányadópolitikaivezetésaparlamentitöbbségáltaltörténik,döntőelemeaReichstagbizalmánakamegkö-vetelése.[99]Ennekadöntőelemnekavizsgálatátannakrögzítésévelindítja,hogyaweimarialkotmány54.§kétmondatotvagyjogtételt(Sätze)[100]tartalmaz,amelyekkülönbözőgyakorlatikövetkezményekhezvezethetnekaszerint,hogyazelsőtvagymásodikathangsúlyozzák.[101]Azelsőmondatban szereplő bizalom„látszólaga

[97]Schmittelemzéseinek jobbmegértéseérdekébenúgy jártamel,hogyezeketösszevetettemazadott időszak politikai eseményeinek történettudományi szakirodalmi ábrázolásával. Ez a munkanagyonidőigényesnekbizonyult,továbbifolytatásáravanszükség.Eddigivizsgálódásaimalapjánismegalapozottanmondhatom,hogyapolitikaieseményekrevalóutalásaierősenszelektívekésgyak-ranellentétbenállnakatörténetiszakirodalomténymegállapításaivalis.Azegyesrészletkérdésekkap-csánerrerövidenvisszafogoktérni,általánosságbanittmostcsakannyitjegyzekmeg,hogySchmittteljesenfigyelmenkívülhagyjaanemzetközikörülményeket,nohaazokjelentősmértékbenmegha-tároztákabelpolitikamozgásterét.[98]Ehhezlásdaweimarialkotmány72–73.§-ait.[99]Aweimarialkotmányitthivatkozottszakaszai:50.cikkely*Abirodalmielnökmindenrendelke-zésénekésintézkedésénekérvényességéhez,avéderőrevonatkozóanis,abirodalmikancellárvagyazilletékesbirodalmiminiszterellenjegyzéseszükséges.Azellenjegyzőminiszterezzelafelelősségetátvállalja.54.cikkely:ABirodalmiKancellárnakésabirodalmiminisztereknekhivatalvezetésükhözaBirodalmiGyűlésbizalmátkellbírniuk.Bármelyikükneklekellmondania,haaBirodalmiGyűlés—kifejezettenerreirányulóhatározattal—abizalmatmegvonja.59.cikkely:ABirodalmiGyűlésnekjogábanállaBirodalomElnökét,aBirodalmiKancellárt,valamintabirodalmiminisztereketaNémetBirodalom Állambírósága előtt vád alá helyezni, amennyiben azok a Birodalom Alkotmányát vagyvalamelybirodalmitörvénytbűnösmódonmegsértették.Avádindítványtakkorlehetszavazásrabo-csátani,haaBirodalmiGyűléslegalábbszáztagjaaláírta,elfogadásáhozpedigazalkotmánymódosításesetéreelőírt többségszükséges.ArészleteketazÁllambíróságrólszólóbirodalmitörvényrendezi.(SzabóIstvánfordításáltalában,a*-galjelzettszakaszokatátírtam.)[100]ARechtsatzilletőlegaSatzjelentéseanémetjoginyelvbekettős,joginormátésjogtételtisjelent(vö.Szilágyi,2011,256–258.).AmegkülönböztetésfontosságáthangsúlyozzaPeschkaVilmosésaztKarlBindingálláspontjáravezetivissza(vö.Peschka,1979,39.;Binding,1872).Anémetszakiroda-lombannemmindenkivetteáteztamegkülönböztetést,ésSchmittnélishiányzik,akiittkövetkeze-tesena„Satz”kifejezésthasználja,a„Rechtsnorm”kifejezéstnem.A„Satz” fordításánakannyibanvantartalmijelentősége:hanormánakfordítjuk,akkorazazt jelenti,hogyakétmondatkétkülönnormátfejezki;hajogtételnek,akkorviszontegynormakétösszetevőjévelállunkszemben.Énezérttöbbnyirea„mondat”vagy„rendelkezés”kifejezésttartomindokoltnak,legalábbisazidézetekben,aznemimplikáljaegyikértelmezéstsem,eléggéközömbös.[101]Ehhezannyitfűznékhozzá,politikaikérdés,helyesebbenpolitikaimegközelítés,hogymelyikethangsúlyozzák.A jogtudományi-jogdogmatikai elemzéskérdéseaz,hogymiahipotézis, azmikorvalósulmeg,ahhozmilyendiszpozíciókapcsolódik,ésaztánmelyeka jogkövetkezmények.Ehhez

•

34

TA

NU

LM

ÁN

Y


Reichstagtöbbségénekabizalmát jelenti.Ebbenazesetbenazonbankisebbségikormánynemvolnamegengedett.Aparlamentipárterőviszonyokazteredményez-ték,hogyamásodikmondatváltdöntővéazelsővelszemben,nohaazteredetilegcsak az első következményének és pontosításának gondolták. Az eredeti elkép-zelésegytöbbséggelrendelkezőpártottételezettföl,amiviszontmanemlétezikésakoalícióksemszilárdak,különbözőpolitikaiszempontokszerintmegosztot-tak.Ilyenpártpolitikaiösszetételmellettaparlamentárisrendszergyakorlatánakamásodikrendelkezésrekell támaszkodnia,amelyikszerinta lemondáskötele-zettségecsakakkoráll fönn,haaparlamentkifejezett,ún.pozitívbizalmatlan-ságihatározataforogfenn.”[102]Korábbankiismondták,hogyakormányélveziaReichstagbizalmát.[103] „Apozitívbizalomnyilvánításokfolyamatosgyakorlatátakisebbségiéskoalícióskormányokmaipraxisánakfelkellettszámolnia.”[104]Akétjogtételközötttehátellentétvan:azelsőfolyamatosbizalmatírelő,amásodikcsakakifejezettbizalmatlanságihatározathiányát.Eztazellentétet jogértelmezésselkíséreltékmegföloldani.Schmittennekkapcsánaztírja,hogy„kitaláltákazegyet-értés(Billigung)fogalmát,amelyiknemtartalmaztasemabizalomnak,sempedigabizalmatlanságnakakinyilvánítását.Az54.§elsőmondatánakmárnincsolyanjelentése,amelyikmegfelelnilátszikaszószerintiértelemnek.”[105]

Azidézettrendelkezésekelemzésnélittkétszempontotkellfigyelembevenni.Azegyikapolitikai valósághozvalóviszony, amásikanormataniösszefüggé-sektisztázása.Gusyabizalomnyilvánításésmegvonáseseteitjobbanrészletezi.[106]Schmittlényegébenésvilágosanháromesetetkülönböztetmeg,akifejezettpozi-tívbizalomnyilvánítást,akifejezettbizalmatlanságihatározatot,ésaharmadikbatesziazösszestöbbit.Alényegaz,hogyellentétvanakétmondat,helyesebbenjogtétel között. (Itt is látszik a jogtétel és jogi norma megkülönböztetésének afontossága.)Azelsőfolyamatosbizalmatírelő,amásodikcsakakifejezettbizal-matlanságihatározathiányát.

viszontértelmeznikellajogtételbenszereplőkifejezéseket,fogalmakat.[102]Schmitt,1928a,343.[103]Stresemannesetében1923októberében,Lutheresetében1926januárjában(vö.i.m.uo.)[104] I. m., 343–344. Az idézet folytatása: „Ameddig ezekkel szemben nem követelik meg a pozi-tív bizalmi szavazást, és kielégítő az egyes nyilatkozatokkal vagy cselekményekkel való egyetértés(Billigung,beschränkterBilligkeitserklärung),addiglehetségesegykisebbségikormányésátvehetiakormányzástegykoalícióskabinet,mégakoalícióbizonytalanjellegeeseténis.Olyankormányjöhetlétre és maradhat hivatalban, amelyik nem élvezi a Reichstag többségének bizalmát.” (I. m. 344.)SchmittittLuther1926januárjábanhivatalbalépettmásodikkormányárautal.„Luther1926.január28-án160szavazatotkapott,ellene150,csomótartózkodással,vagyiskifejezettenmegtagadtáktőleabizalmat.Elképzelhetőlettvolnaegy,aReichstagtöbbségeáltalhallgatólagosanésbármikorvissza-vonhatóaneltűrt,tolerálttisztánhivatalnokkormány,bizalmivagybizalmatlanságihatározatnélkül.”(I. m., 344.) Ehhez annyit fűzünk hozzá, hogy Hindenburg nem hivatalnokkormányt, hanem egyjobboldalikormánytakart(vö.Winkler,2005,310.)EzekrőlSchmittföltehetőentudott.Továbbáegyhivatalnokkormánylétrehozásasemmentkönnyen,1923őszénEbertpróbálkozottvelesikertelenül(vö.i.m.,241.).[105]Schmitt,1928a,344.[106]Gusy,1997,131–132.

•


Azalapvetőértelmezésikérdésittaz,mitjelentaReichstagbizalma:apozitívkinyilvánítást, vagy azt, hogy az ellenkezőjéről nem nyilatkoztak, amit a biza-lom hallgatólagos kifejezésének lehetne nevezni. A bizalom itt jogi kategória,értelmezéseanormaszerkezettőlfügg.Haakétmondatotegynormakétjogté-telének tekintem, akkor a második mondat pontosítás, azaz a kifejezetten erreirányulóhatározatabizalomhiányánakcsakazegyikesete.Ekkorjoghézaggalállunkszemben,amitanalógiasegítségévellehetkitölteni,megállapítvaabizalomhiányánakmáseseteit,amelyeknekajogkövetkezményeszinténalemondásköte-lezettsége.(Hamagátólnemmondle,azelnökelmozdítja.)Hakétkülönnormá-naktekintjükakétmondatot,akkoralemondáskötelezettségétcsakamásodiknormaírjaelő,mégpedigkifejezettenerreirányulóhatározatesetében,amibőla contrariokövetkezik,hogyilyenhatározathiányábanaReichstagbizalmátvélel-meznikell.Abizalomésbizalmatlanságjogikategóriák,mintilyenekdichotómjellegűek,azazvagyvanbizalom,vagynincs.Akormánypártiságésazellenzé-kiség,akisebbségivagytöbbségikormányzásbizonytalanabbpolitikaifogalmak,egykormánytámogatásavagyelutasításakontinuuspolitikaijelenség,amelynekegyeseseteitmegkell feleltetniabizalomésbizalmatlanságjogikategóriáinak,azokalákell„szubszumálni”.Anormaszerkezetkétfélefelfogásánalapulókétféleértelmezés viszont politikailag közvetlenül releváns, mind politikai hátterét,mindkövetkezményeit tekintve.Azelsőértelmezésszűkebbenfogja fölabiza-lom fönnállását, ezért könnyebben eredményezheti a kormány bukását. EzértmondjaaztSchmitt,hogyazegyértelműtöbbségéskisebbségviszonyánalapulópártstruktúrát tételezett fel, annak felelt meg. Ilyen politikai háttér hiányábanviszontamásodikértelmezéstkellalapulvenni.Ezapolitikailagindokoltértel-mezésjogilagvagyazzaligazolható,hogyazelsőmondatnemalkalmazhatóvagyazért,mertahipotézisnemvalósulmeg,mertabizalmikérdésbenvalószava-zást rendre elkerülik (kiüresedés), vagy azért, mert nemkívánatos és a kormá-nyozhatóságelvébeütközőkövetkezményekhezvezet,amitfigyelembekellvenni(alkalmazásmellőzéseszükséghelyzetrevagyjogelvrehivatkozással).Amásodikértelmezéslazábbankezelia„bírjákaReichstagbizalmát”kritériumot,nagyobbpolitikaimozgásteretadakormánynakésapártokközöttialkuknak,ennyibenjobbanmegfelel a sokpártra széttöredezettségkörülményeinek.Schmitt joggalemeliki,hogyelszaporodtakabizalomvagybizalmatlanságegyértelműkinyil-vánításaközéesőpolitikainyilatkozatok,amelyeketavázoltakszerintajognakminősíteniekell.Gusyennekkapcsánazakárrelatívtöbbséggeltörténőegyetér-tésnek (Billigung), a tolerálásnak, bizalmatlansági indítvány leszavazásának éstörvényjavaslatelfogadásánakazeseteitkülönböztettemeg.Aziselőfordult,hogyatöbbség„tudomásulvette”akormánynyilatkozatotéselvárásokatfogalmazottmegakormánnyalszemben.[107]HuberaWeimariKöztársaság20kormányának

[107]I.m.,131–132.

36

TA

NU

LM

ÁN

Y


abukásátnyolccsoportratagolja.[108]Schmittmegállapításaihozazonbannéhánymegjegyzéstkelltennünk.Azemlített„langyos”határozatokalapvetőokaazvolt—éserrőlSchmittmégemlítéstsemtesz—,hogysajátosanésellentmondásosanfonódott össze a bel- és a külpolitika. A külpolitikai helyzet (megszállt terüle-tek,jóvátétel,Dawesterv,fegyverzetellenőrzésitárgyalásoklocarnoiszerződés)apártokatnémiegyüttműködésrekényszerítette,ugyanakkorbelpolitikaikérdé-sekbenigenélesenszembenálltakegymással.Ezértazellenzékbenlévőpártoknem vállalták a kormány buktatását, a külpolitikai okokból nélkülözhetetlen,esetenkéntalkotmánymódosítótörvényeketmegszavazták,desajátválasztóikratekintettelnemvoltakhajlandóakbizalmatszavazniakormánynak.

Arraisfölkellhívnunkafigyelmet,hogyaSchmittáltalistámogatott,ittmáso-diknaknevezettértelmezéselfogadhatóságánakvoltegylényegespolitikaifelté-tele.Ezazértelmezésvélelmezteakormányirántibizalmat,mertnemnyilvání-tottakveleszembenbizalmatlanságot.Ezavélelemviszontcsakakkorfogadhatóel,haaReichstagnaklehetőségevanvagyvoltbizalmatlanságánakkinyilvánítá-sára.Ezértnem leheta (később részletezett)preventívházfeloszlatásesetébenhallgatólagosbizalomrólbeszélni,ezértilyenkorakormánynemvihetitovábbazügyeket,lekellmondania.Ezenazalapontehátazún.preventívReichstagfölosz-latásokalkotmányosságanemigazolható.[109]

Ezen túlmenően az 54. § „második mondatának jelentése is megváltozott.A koalíciós kormányok kapcsán kifejezett bizalmatlansági határozat nem jöttlétre,akormányakkormondott le,haakoalíciófölbomlott.Akormányválságokkoalíciós válságok voltak, a kormányzóképes pártot helyettesítő pártblokk válsá-gai.Amértékadó politikaidöntésekaparlamentnyilvánosságán kívül születtek.Aweimarialkotmánykidolgozóinakeredetielképzelésenemérvényesült,az54.§egészenmásértelmetkapott.Ezamásodikjogtételazonbancsakakkorhat,hanemkerülalkalmazásra,vagyisnemvezetkifejezettbizalmatlanságiszavazáshoz.”[110]

[108]Huber,1991,183–184.[109]Ezzelazértelmezésselszembenjogértelmezés-elméletialaponislehetettvolnaellenvetésekettenni,amiremostnemtérekki.[110]Schmitt,1928a,344.Ehhezhozzákell fűznünk,hogyakormányválságokcsakrészbenvoltakkoalíciósválságok,azokgyakranakülsőtámogatásmegvonásavagyfölmondásavolt,mertmárnemvoltrászükség.Stresemannnagykoalícióskormánya1923októberébenazértbukottmeg,mertaDVP-nbelülajobbszárnykerültfölénybe,ésbefolyásosnagytőkéspolitikusának,aRDI(ReichsverbandderDeutschenIndustrie)elnökségitagjának,GeorgeGroszkarikatúrájántitkoscsászárnak(DerheimlicheKaiser)nevezettHugoStinnesnekazálláspontjáttettemagáévá.HugoStinnesszerintanagykoalícióapasszívellenállásbeszüntetésévelelértecélját,aszükséges,denépszerűtlenintézkedésekértazSPDisviseliafelelősséget;abelpolitikaiproblémákatcsakazSPDellenébenlehetmegoldani”(itta8órásmunkaidőkörülivitákrautalt).(Vö.Winkler,2005,216.).AmásikoldalonpedigazSPD1925-benalocarnoiszerződésmegszavazásátahhoza feltételhezkötötte,hogyaszerződésaláírásautánakor-mány lemond (vö. i. m. 311.). Mindkét esetben a jelszó: eddig eltűrtünk, de tovább nem! A pártokilyenmagatartásánakviszontazvoltazoka,hogynemalaptalanultartottakattól,hogyengedékenyebbpolitikaeseténválasztóikjelentősrészeátpártolahozzájukvilágnézetilegközelálló,deradikálisabbpárthoz,azSPD-tőlaKPD-hez,aDVP-tőlaDNVP-hoz,onnétpedigaszélsőjobbhoz.Ebbenazössze-függésbenSchmittelemzéseteljesenmegfeleltavalóságoshelyzetnek.Arrólviszonthallgat,hogyszá-

•


Föl kell hívni a figyelmet itt a normaszerkezet elemzésének fontosságára,amitSchmittpolitológuselemzőirendszerintfigyelmenkívülhagynak.Mintlátnifogjuk,az54.§-bafoglaltkétnormaellentéte,ellentmondásatettelehetővéaztaSchmittáltal isalátámasztott,éssokakáltalosztottfölfogást,miszerintHitlerhatalomrajutásaalkotmányosútontörtént.Általánosanfogalmazvaittarrólvanszó,hogyezekapolitikaihatalmiviszonyokajogállambanszükségképpenjogvi-szonykéntjelennekmeg,amiviszontcsakjoginormákalapjánlehetséges.

FigyelemreméltóSchmitttovábbigondolatmeneteis.Abizalmatlanságiindít-vány megszavazása esetén az eredeti gondolat további módosulása figyelhetőmeg.Abizalmatlanságotkifejező,megszavazótöbbségheterogénésmindigeset-leges.Perszeakormányt támogatótöbbségsemegységes,amiattól függ,hogyéppenmilyenpolitikaicéltpreferálnak.Anegatívumbanmintatagadásbanvalómegegyezés,amilogikailag, jogilagéspolitikailagalegtöbbesetbenértéktelen,ittdöntőállamjogijelentőségreteszszert.[111]Fölvetődikakérdés,vajonmindenesetbenközömbös-eennekatöbbségnekazösszetétele,motívumaikkülönböző-sége.Haamotívumoknyilvánellentmondóak,mintamikoranémetnemzetiekés a kommunisták a bizalmatlansági indítvány mellett szavaznak, az kizárja abizalmatlanságihatározatszükségszerűésésszerűkorrelátumát,abizalomnakésegyújkormánytöbbségnekalehetőségét.Akkorabizalmatlanságihatározatcsakpuszta obstrukció. Itt nem állhat fönn a visszalépés kötelessége, mindenesetreakkornem,haegyidejűlegelrendelikaReichstagföloszlatását.[112]

Első pillantásra úgy tűnik, mintha itt az alkotmányos gyakorlat alkotmány-módosítószerepérőllenneszó,defigyelmesebbolvasásrakiderül,hogySchmitt

mosesetbenkülpolitikaiokokvezettekkormányválsághoz:abelpolitikaitámadásokveszélye,a„hátbaszúrás”legendafelelevenítésemiattakormányoknemvállaltákafelelősségetaszükséges,denépsze-rűtlenintézkedésekmeghozataláért(vö.i.m.198,207.)AVerfassungslehremegírásáigregnálótizenötkormánybólnégybukottmegígykülpolitikaiokokmiatt:Scheidemann1919-ben,FehrenbachésWirthelsőkormánya1921-ben,Cuno1923-ban.(Gusy,1997,166.;Winkler,i.m.,196–198.).Közvetveszintemindenkormányválságmögöttmeghúzódottvalamilyenkülpolitikaiösszefüggés,mivelazegészné-metbelpolitika,azosztály-ésideológiaikonfliktusokkezeléseésazalapvetőfontosságúvalutareformajóvátételekalakulásátólfüggött,azviszontahitelező(ésakkoréppenizolacionistapolitikátfolytató)USApolitikájától.SőtaKPD-nkeresztülaszovjetpolitikaisjelentősenbefolyásoltaanémetbelpolitikát.[111]Vagyisnagyhangsúlytkapapolitikaitaktika.Schmittmegállapításáttámasztjaaláazún.zász-lóügy,ami1926-banLuthermásodikkormányánakabukásáhozvezetett.Akormányhozzáakartjárulniahhoz,hogyakülképviseletekenarégicsászárizászlótiskitűzzék.1926.május6-ánazSPDbizalmatlanságiindítványtterjesztettelő,amiugyannemkapotttöbbséget,deaDDPegyetnemér-tési indítványa (Mißbilligungsantrag) 176 szavazatot kapott 146 ellenében 103 tartózkodás mellett.(Winkler,2005,311–312.).AkorábbanbemutatottértelmezésszerintaMißbilligungsantragnemtettevolnakötelezővéalemondást,ezértcsináltaígyaDDP,hogyegyetnemértésétkifejezésrejuttassa,denebuktassamegakormányt.Azmégislemondott.Amiittkülönösenfigyelemreméltó:aleginkábbmonarchistapárt,aDNVPazérttartózkodott,mertnemakartatámogatniakormányt,aHohenzollernelleneskatolikusCentrummegazértszavazottazindítványellen,mertakormánytakartatámogatni,nohakésőbbéppenaköztársaságiszimbólumokfenntartásoknélkülitiszteletéttetteakormányalakí-tásfeltételévé(vö.i.m.320.).NémiképpenhasonlóvoltaBVPhelyzeteis.AjobboldaloncsakaDVPvoltkövetkezetes.Azilyenéshasonlóesetekkapcsánóhatatlanulfölvetődik,hogyazokmennyibenragadhatóakmegSchmitt„politikai”fogalmával.[112]Schmitt,1928a,344–345.

•

38

TA

NU

LM

ÁN

Y


szerintcsakazeredetigondolatváltozásárólvanszó,amimégnemalkotmány-módosulás.Ezazálláspontviszontcsakakkorhelytálló,haelfogadjuk,hogyaweimarialkotmányparlamentarizmusánakazitttárgyaltnégyelemeegyenrangú.Korábbanjeleztük,hogyezkérdéseslehet.Haviszontaparlamentitúlsúlyelsőbb-ségételfogadjuk,akkorittalkotmányváltozásrólvanszó.

A negatív kormánybuktató többség problémáját észleli,[113] de a megoldásnála nem a konstruktív bizalmatlansági indítvány, mint Hellernél, hanem aházföloszlatás.Ennekazlehetamegindokolása,hogyanéphezfordulásfelül-írjaaparlamenttel szembenikötelezettséget, sez implicit jogviszony-elméletiérvelés.

Amásodikelem,akancellármeghatározószerepe[114]kapcsánSchmittelsőkérdése,hogy„kivelszembenhatározzamegazáltalánospolitikaiirányvonalat.Aminiszterekkel,aReichstaggalvagyaReichspräsidenttelszemben?”Válaszaszerint mindhárommal szemben, mivel ez az előírás „általánosan érvényes,annakatörekvésnekakifejeződése,hogyakancellártparlamentárisanfelelősvezetővé tegyék.AReichstagakancellártmegbuktathatja,éspolitikáját lehe-tetlennéteheti,demaganemvezetheti,ésnemirányíthatjaapolitikát.Vezetésésparlamentárisfelelősségszoroskapcsolatátazonbanaprezidenciáliselemekmiattnemvittékvégig.”[115]

Ajogdogmatikaivizsgálódástittisapolitikaivalósággalvalóösszevetésköveti,ésittfigyelembekellvenni,hogyaszöveg1927-benszületett,mégazún.elnökikormányokelőtt. „Lehetséges,hogyakancellárnem töltibeezt a szerepet, ésténylegesenaparlamentitöbbségvagyakabinetvagyazelnökvesziátapoliti-kaivezetést.Azalkotmányjogiszabályozásittnemtehetmást,minthogyformá-lisan rögzíti amozgástérkereteit, amit aztán formálisan figyelembekell venni.Az ezeken a kereteken belül sokféle lehetőség adott és széles játéktér marad.Módszertanihibavolna,ha itt az alkotmányellenességvagyalkotmányváltozáskérdésétvetnénkföl.Apolitikaifejlődésmáskéntzajlott,mintaztaweimarialkot-mányatyáielgondolták.Hamegállapítják,hogymapolitikailagnemakancellár

[113]HuberadataiszerintaWeimariKöztársaságidejénháromilyenkülönbözőmotívumokbólfaka-dókormánybuktatástörtént(vö.Huber,1991,183–184.).Azelső,Stresemann1923.novemberimeg-buktatásamentvégbeaSchmittáltalittvázoltmódon,amásodikamáremlítettzászlóügyvolt,ésilyenvoltmégaharmadikMarxkormánybukása,valamintidesorolhatóaz1932.szeptemberiPapenelleniföllépésis.[114]Aweimarialkotmányitthivatkozottszakaszai:53.cikkely:ABirodalmiKancellártsazőjavaslatáraabirodalmiminisztereketaBirodalomElnökenevezikiésmentifel.55.cikkely:ABirodalmiKancellárelnökölaBirodalmiKormányban,ésvezetiannakügyeit,aBirodal-miKormányáltal—aBirodalomElnökénekjóváhagyásával—elfogadottügyrendalapján.56.cikkely:ABirodalmiKancellárhatározzamegazáltalánospolitikaiirányvonalat,sezértviseliaBirodalmiGyűléselőttafelelősséget.Ezenirányvonalonbelülmindenbirodalmiminiszterönállóanvezetiarábízottügyköröket,sezértafelelősségetisönállóanviseliaBirodalmiGyűlésselszemben.58.cikkely:ABirodalmiKormányszótöbbséggelhozzahatározatait.Szavazategyenlőségeseténazelnökszavazatadönt.[115]Schmitt,1928a,346.


vezet,hanemmástényezőameghatározó,eznemjelentsemalkotmányellenes-séget,semalkotmányváltozást.”[116]

Aweimarialkotmányezenkívülaminiszterelnökirendszertnemvittekövet-kezetesenvégig,hanemmásrendszerekkelkapcsoltaösszeésvegyítette.Minda négy rendszer nyitva maradt a politikai gyakorlat számára, ezek közül egyiksem alkotmányellenes. Itt megmutathatjuk, hogy a kancellár jelenlegi helyzetemennyireeltérMaxWebereredetieszményétől.Nemszabadazonbanfigyelmenkívülhagyni,hogyaweimarialkotmánykétilyenpolitikaivezetőtismer.

A mai szabályozás a parlamentáris rendszer négy változata közötti komp-romisszum eredménye, azon kívül egyéb, egymásnak ellentmondó törekvésekközötti kompromisszumok eredménye is. A politikailag befolyásos államfőbenmegőrizték az alkotmányos monarchia maradványát. Mindezek a tendenciák apolitikai valóságban különböző időszakokban különböző erősséggel juthatnakérvényreésazalkotmányszövegmegváltozásanélkülaszóhasználatotaszövegszoros,szószerintiértelmétegészenújfénybentüntethetikföl.Ittmégcsakjele-nésváltozásrólsembeszélhetünk,mertasokfélejelentéstazalkotmánytörvényiszabályozásmárkezdettőlfogvatartalmazta.[117]

Megint szembetűnik Schmitt analitikus erénye, a politikai és jogi elemekviszonyának,azalkotmányjogiszabályozáskorlátainak,azalkotmányosszabá-lyozáséspolitikaifejlődésviszonyaeltéréseinekavizsgálatasorán.Elemzésébőlkiderül,hogyazeredetialkotmánypolitikaikompromisszumokmellékormány-zási kompromisszumok járultak, ami az alkotmánypolitikai kompromisszumotis megváltoztatta. A politika jogot áttörő szerepének a realista elismerése nemazonosannakahelyeslésével,akauzális leíráséselemzésmégnemértékelés,nohailyentmegisalapozhat.Anormativizmusnemveszifigyelembeanorma-tivitás társadalmi beágyazottságát és feltételezettségét, a szociologizmus pedigannak relatív kiemelkedését, önállósodását. Carl Schmitt (és Hermann Heller)mindkéthibátelkerüli.

Akabinetrendszerbemutatását[118]Schmittazzalkezdi,hogy„azittkövetkező

[116] I.m.,347–348.EzenapontonegyetértekSchmittel,mivelaminiszterelnöki,akabinet-ésaprezidenciáliselemegyenrangú,ezekazelemekmindaweimarinemzetgyűléstermékei,egyiküksemvezethetővisszaközvetlenülanépalkotmányozóhatalmára,eltérőenaparlamentitúlsúlyelemétől.[117]Vö.i.m.,347–348.[118]Aweimarialkotmányitthivatkozottszakaszai:53.cikkely:ABirodalmiKancellártsazőjavaslatáraabirodalmiminisztereketaBirodalomElnökenevezikiésmentifel.54.cikkely:Abirodalmikancellárnakésabirodalmiminisztereknekhivatalvezetésükhözabirodalmigyűlésbizalmátkellbírniuk.Bármelyikükneklekellmondania,haaBirodalmiGyűlés—kifejezettenerreirányulóhatározattal—abizalmatmegvonja.56.cikkely:ABirodalmiKancellárhatározzamegazáltalánospolitikaiirányvonalat,sezértviseliaBirodalmiGyűléselőttafelelősséget.Ezenirányvonalonbelülmindenbirodalmiminiszterönállóanvezetiarábízottügyköröket,sezértafelelősségetisönállóanviseliaBirodalmiGyűlésselszemben.57.cikkely:Abirodalmiminisztereknekmindentörvényjavaslatot—továbbáazonügyeket,amelyekreeztazalkotmányvagytörvényelőírja,illetőlegabirodalmiminiszterekközöttfelmerülthatáskörivitá-kat—tárgyaláséshatározathozatalvégettaBirodalmiKormányelékellterjeszteniük.

•

40

TA

NU

LM

ÁN

Y


fejtegetésekazértszükségesekaweimariköztársaságparlamentárisrendszerénekalkotmányjogimegítéléséhez,mertakoalícióskormányokjelenlegigyakorlataaminiszterelnökirendszertlátszólagfölszámolta.Maakormánynemúgyalakulmeg, hogy egy határozott programmal rendelkező pártvezető többséget szerezennekaprogramnakésirányítjaaBirodalompolitikáját,hanemakormányprog-ramazonfrakciókegyezségénnyugszik,amelyekúgydöntöttek,hogyrésztvesz-nekakormánybanésehhezfeltételeketszabnak.Azilyenfrakcióközimegállapo-dásokeredményeképeziaztánapolitikaáltalánosirányvonalát.”[119]

„Akancellárazilyenirányvonalakhozkötvevan,hahivatalbanakarmaradni.Az irányvonaltólvalóeltéréshezakoalícióspártokegyetértésérevanszükség;akormányfrakciókmegegyezésekabinethatározatformájábanjönlétre.Ezértlehe-tettképviselniaztanézetet,hogyagyakorlatmegszüntetteaz56.§-tésaminisz-terelnökirendszert,ésakancellárralszembenakabinet,mintolyanegyfelsőbbfórummá vált a politika irányvonala tekintetében.”[120] „Ez a tévedés mindenek-előttazonalapul,hogyfélreismerik,hogyaweimarialkotmányalkotmánytörvényiszabályozásamilyenmértékben teszi lehetővééshagyjanyitvaaparlamentárisrendszernégyalrendszerét.Hogyakoalícióskormányzásmaigyakorlataakabi-netrendszernekfelelmeg,azhelyeslehet,csakhogyazegyáltalánnemjelentiazalkotmánytörvényi rendelkezések megsértését. Éppoly kevéssé lenne az alkot-mányellenes, ha egy szilárd programmal rendelkező kancellárt a frakciókkalvalóelőzetestárgyalásésmegállapodáslétrejöttenélkülneveznénekki,éshaezakancellárprogramjáhozaparlamentitöbbségetcsakkinevezéseutánpróbálnámegszerezni, és amennyiben ez a többség nem jönne létre, a birodalmi elnökföloszlatnáaReichstagot.”[121]Aminiszterelnökirendszeramásikháromrendszer

58.cikkely:ABirodalmiKormányszótöbbséggelhozzahatározatait.Szavazategyenlőségeseténazelnökszavazatadönt.[119]Schmitt,i.m.,348.SchmittittaMarxkormány1927.januárimegalakulásárautal,annakrész-leteireis.EzvoltaVerfassungslehremegjelenéseelőttiutolsókormány.EnnekmegalakulásárólGusyeltérőenszámolbe:ApolitikaiésazalkotmányjogihangsúlyokeltolódásaHindenburgalattkövetke-zettbe,akijelöltjeinekamegbízássalegyüttgyakranirányelveketadottakormányalakításésakoalí-ciókötéstekintetébenis.Az1926/27-eskormányválságsorániktatottbeelőszörkisebbségikabinetet.Akkorjelentekmegazelnökikormányokkontúrjai.(Gusy,1997,106.)HubernélszerepelHindenburgMarxhozírtlevele(vö.Huber,1991,433.),vagyisSchmittállításávalellentétbenittnempártközimeg-állapodásrólvoltszó,hanemHindenburgnyomásáról.[120]Schmitt,i.m.,248.[121] Ezmáraza „kinevezem-föloszlatom”változat, amielőszöraPapenkormány,majdHitleresetébenvalósultmeg.Azún.elnökikormány,amelyikelőször1930-banaBrüningkormánnyaljöttlétre, elképzelések formájában már a korábbi kormányválságok esetén megfogalmazódott (Gusy,1997,106.,392.,404.,407.,415.;Winkler,2005,185.,231.,320.,325.)Anapipolitikairántérdek-lődő, tájékozottSchmittnekerről feltehetőlegvolt tudomása.A„kinevezem-föloszlatom”változatazáltalamismertszakirodalomszerintazonbankorábbanmégelképzeléskéntsemfogalmazódottmeg, ez az „újítás” Schmittnek köszönhető. Schmitt tehát nemcsak a korábbi antiparlamentáristörekvésekalkotmányjogimegalapozásátvégezteelaweimariparlamentarizmusnégyeleménekamegkülönböztetésévelésazokerősenvitathatóegyenlőértékűneknyilvánításával,hanemazoknakaztaradikálisabbváltozatátisalkotmányosnakminősítette,amelyekPapen,majdHitlerkinevezé-sévelvalósultakmeg.Ezazegyikdöntőpontannakavéleménynekazalátámasztásához,miszerint

•

•


mellettmegőrziamagajelentőségét,ésaweimarialkotmányalkotmánytörvényirendelkezéseinek nincs más pozitív tartalma, mint hogy lehetővé teszik a négyalrendszer közötti labilis egyensúlyozást. A különböző lehetőségeknek számoskülönböző kezelése létezik, amelyek mind az alkotmánytörvényi szabályozástág játékterén belül maradnak, és nincs alkotmányellenesség vagy alkotmány-módosulás,haazegyikilyenlehetőséghelyettegymásikvalósulmeg.Macsakaztállapíthatjukmeg,hogyaweimarialkotmánymegalkotóiszerint ideáliskéntelgondolt miniszterelnöki rendszer átmenetileg nem jut érvényre. Ez azonbannemalkotmánytörvényilegelrendelt abszolútparancs,mert aztnemparancsol-hatjákmeg,hogylegyenekpolitikaivezetők.Azalkotmánytörvénycsupánaparla-mentáris rendszeregyikelemét teszi lehetővéa többimellett.”[122]Schmittezenapontonhangsúlyozzaaleginkábbaweimarialkotmánykülönbözőirányokbanvalónyitottságát.Miveleztáltalánosérvényűmegállapításkéntteszi,ezakésőbbielnökitúlsúlymegalapozásátisszolgálhatjaésazittfelvázoltlehetőségisarrautal.

a)Aprezidenciáliselemaweimarialkotmánybanésaházföloszlatáskérdése

Aweimarialkotmányparlamentarizmusánakazelemzésétazelnökitúlsúly,a„prezidenciálisrendszer”vizsgálatazárjale,majdahhozkapcsolódóantárgyaljaabirodalmielnökházföloszlatásijogát.MegítélésemszerintaVerfassungslehrenekezekazokarészei,aholleginkábbszembetűnőaschmittiállamelméletpolitikaiirányultságaésaweimariköztársaságfelbomlasztásábanjátszottszerepe.

Schmitt leírása szerint az elnök politikai vezető szerepét az egész nép általiválasztás, aReichstag föloszlatásának,anépszavazáselrendelésének,valamintakancellárkinevezésénekéselbocsátásánakajogateszilehetővé.Figyelemreméltó,hogy a weimari alkotmány ebből a szempontból politikailag legjelentősebb, 48.§-átnememlíti,[123]anépszavazástpedigcsakazelnököterősítőösszefüggésben,

Schmittnek jelentős szerepe volt az autokratikus elemek erősítésében és a Weimari Köztársaságdestabilizálásában.[122]Schmitt,1928a,348–349.Sőtszerinte„1924decemberébenegyhatározottkormányaReichsta-gotmásodszorföloszlathattavolna,hogymegfelelőtöbbségetteremtsen.Ezmesszemenőenalkotmá-nyoslettvolna;egypolitikaivezetőittérvényrejuttathattavolnaaminiszterelnökirendszert.Hanemeztörtént,aznemvoltalkotmányellenes.”(I.m.349.)Ittmegkelljegyeznünk,hogy1924-benEbertkétszeroszlattafölaReichstagot,március13-ánésoktóber30-án,azújválasztásramájus4-énoktóber30-ánkerültsor.SchmittszerintadecemberiválasztásutánazonnalföllehetettvolnamegintoszlatniaReichstagot,nohaazalkotmány25.§(1)szerinteztabirodalmielnök„ugyanazonokbólcsakegyalkalommal”tehettemeg.[123]Aweimarialkotmányitthivatkozottszakaszai:Aweimarialkotmányitthivatkozottszakaszai:25.cikkely:(1)ABirodalomElnökeaBirodalmiGyűléstfeloszlathatja,deazonosokbólcsakegyalka-lommal.(2)Azújjáválasztásnakafeloszlatástkövetőhatvanadiknaponbelülmegkelltörténnie.41.cikkely:(1) A Birodalom Elnökét az egész német nép választja.(2) Minden német megválasztható, aki 35. életévét betöltötte. (3) A továbbiakat birodalmi törvényszabályozza. 53. cikkely: A Birodalmi Kancellárt s az ő javaslatára a birodalmi minisztereket a Bi-rodalomElnökenevezikiésmentifel.73.cikkely:(1)ABirodalmiGyűlésáltalelfogadotttörvénytnépszavazásrakellbocsátani,haaztaBirodalomElnökeegyhónaponbelülelrendeli.(2)Azontör-

•

•

42

TA

NU

LM

ÁN

Y


mellőzveanépikezdeményezéseseteit,nohaannakkülöntanulmánytisszentelt.[124]

Abirodalmielnökjogállásaamonarchikuselemennyugszik,amitamodernjogállamialkotmánybanatörvényhozóésavégrehajtóhatalomközöttiegyensúlykonstrukciójárahasználnakföl.Azelnökirendszerbevezetésénélazegyensúlyjogállami konstrukciója mellett a közvetlen demokrácia gondolata is hatott. Abirodalmielnökötazegésznémetnépválasztja.”A25.és73.§rendelkezéseilehe-tőségetadnakszámára,hogyközvetlenülanéphezfellebbezzenésaparlamenttelszembenközvetlenkapcsolatothozzonlétreaválasztópolgárokkal.A„nép”egyfelsőbbdöntőharmadikaparlamenttelésakormánnyalszembenis,abirodalmielnökpedigközvetlenkapcsolatbanvananéppel.Azelnököt,eszméjéttekintveolyanembernekgondolták,akiapártszerveződésekéspártbürokráciákkorlátainéskereteintúlemelkedveképesszemélyébenegyesíteniazegésznépbizalmát.Azelnöknempártpolitikus,hanemazegésznépbizalmiembere.Egybirodalmielnökválasztás,amelyikvalóbanmegfelelazalkotmányoselőírásnak,többlenne,mintegydemokratikusállambanlétezősokválasztásvalamelyike.Ezaválasztásanémetnépnagyszerűakklamációjakéntazzalazellenállhatatlanerővelrendel-kezne,amiazilyenakklamációkategydemokráciábanmegilleti.Schmittjoggalállítja,hogyabirodalmielnökígymegalapozottjogállásánakazértelmeéscélja,hogyapolitikaivezetésrészeselegyen.Havalóbanegyetlenemberbenegyesülazegésznépbizalma,akkoreznemazérttörténik,hogypolitikailagjelentéktelenmaradjon,ünnepibeszédekettartson,ésmásokdöntéseialábiggyesszeanevét.Kézenfekvő,ésmesszemenőenmegfelelaweimarialkotmány41.§-nak,hogyabirodalmielnökpolitikaivezér.Azalkotmányáltalráruházottkormányzásihatás-körök(hadseregfőparancsnoka,kivételesállapotintézkedései,kegyelmezésijog)mindegyik esetben azt mutatják, hogy nem politikamentes pozícióról van szó,méghaazokgyakorlásaminiszteriellenjegyzéshezkötöttis.Schmittitteltérsaját,egyébként általában következetesen alkalmazott terminológiájától, itt az alkot-mány kifejezés a relatív alkotmányfogalomnak, azaz az alkotmánytörvénynekfelelmeg,ésagyakranelőforduló„politikai”kifejezéstisnehézabarát/ellenségmegkülönböztetésekéntértelmezni.

Aközvetlenelnökválasztásszerinteolyan,minthaakklamációlenne,aközvet-len elnökválasztásból az elnök széles hatáskörére, erős jogosítványaira követ-

vényt,amelynekkihirdetésétaBirodalmiGyűléslegalábbegyharmadánakjavaslatáraelhalasztották,népszavazásrakellbocsátani,haaztaválasztójoggalrendelkezőpolgárokegyhuszadaindítványozza.(3)Népszavazástkellakkoriskiírni,haaválasztójoggalrendelkezőpolgárokegytizedénektámoga-tásávaltörvényjavaslatotterjesztenekelő.Ehhezanépikezdeményezéshezkidolgozotttörvényterve-zetetkellcsatolni.EztaBirodalmiKormány—véleményénekkifejtésemellett—kötelesaBirodalmiGyűlésnekbenyújtani.Anépszavazástnemkellmegtartani,haaBirodalmiGyűlésakezdeményezetttörvényjavaslatotváltoztatásnélkülelfogadja.(4)Aköltségvetésre,azadókraésazilletményekrevo-natkozóancsakaBirodalomElnökerendelhetelnépszavazást.(5)Anépszavazásraésanépikezde-ményezésrevonatkozóeljárástbirodalmitörvényszabályozza.[124]Schmitt,1927.Ennekbevezetőmegjegyzésébenazírja,hogyazalkotmányértelmezése„szük-ségképpenademokráciaalapvetőkérdéseihezvezet,amibőlazáltalánosállamtanegyikolyanfejeze-ténekatárgyalásakövetkezett,amelyetNémetországbaneddigegészébenelhanyagoltak.”(I.m.,5.)

•


keztet,hasonlóannéhányhazaiszerzőhöz.Schmittérveléselogikailaghibás,azpedig,hogypolitikailagmennyiretaláló,helytálló,akörülményektőlfügg.EzagondolatmenetegyébkéntSchmittreprezentációfelfogásávalsincsösszhangban.[125]

AweimarialkotmányszabályozásánakSchmittszerintazakövetkezménye,hogya két politikai vezető jöhet szóba: a birodalmi kancellár és a birodalmi elnök.Ennekakétlehetségespolitikaivezetőnekazazonosközjogisúlyátpolitikailagveszélyesdualizmusnaktekinti,[126]ezértkettőjükközülazegyiknekkellatény-legesvezetőneklennie.Abirodalmielnököt[127]azérttartjaalkalmasabbpolitikaivezetőnek,mertakancellárpozíciója,vezetőszerepeegyváltozóésmegbízhatat-lankoalíciónakabizalmánnyugszik.Abirodalmielnökezzelszembenazegésznépbizalmátbírja,méghozzánemapártokraszakadozottReichstagközvetítésé-vel,hanema„népet”közvetlenülsajátszemélyébenegyesítve.

Schmittabból indulki,hogyaválasztottelnökesetébenapártokfölöttállósemlegeshatalomelképzelése irreális,enyhébben fogalmazvacsakritkánvaló-sulmeg.[128]IttEbertetemlíti,amihezviszontfigyelembekellenevenniEbertnekaz szociáldemokrata párton belüli, itt nem vizsgálható helyzetét. Érvelésénekazalényege,hogyhaazelnökötanépválasztja,akkorpolitikaivezetőlesz,hamegaparlament,akkorvagypártkatona,vagyjelentéktelenésmindentekintélytnélkülöző,nemsokvizetzavarószemély.Azalternatívavilágos,főlegaközvetlenelnökválasztásellenzőiszámáratanulságos.[129]

[125]„Ezenazigazságonnyugszikazahelyesgondolat,amelyikRousseauhírestéziséthordozza,hogyanépetnemlehetreprezentálni”.(Schmitt,Verfassungslehre.1928a,18.§III.2.,243.)[126]„Hogyígyegynépnekkétpolitikaivezetőjelegyen(habensoll),veszélyeskonfliktusokhozve-zethet,hamindkettővalóbanpolitikaivezető(politischerFührer)ésnemugyanaztapolitikaiiránytképviselik.Ezolyanadualizmuslenne(wäre),amiveszélyesebb(schlimmere)következményekhezvezethetne(könnte),mintazalkotmányosmonarchiadualizmusa.Azittadódókonfliktusokatnemlehetegyszerűenanéphez fordulássaleldönteni,mertaza reálplebiscitumok tartósgyakorlatáhozvezetne,aminem-demokratikuséslehetetlenis.Mertanépazértválasztjamegvezetőit,hogyazokve-zessék,ésnemazért,hogyavezetőknehézségeitésvéleményeltéréseitfolyamatosanmagadöntseel.”(I.m.,351.)UgyanakkorezzelnémilegellentmondásbanSchmittszerintanépállandóanjelenvan.[127]1927-benvagyunk,Hindenburgazelnök.AszövegbőlkitűnőenSchmittmárekkorerősenelnök-párti,hamégnemisolyanmértékben,mintaDer Hüter der Verfassungtólkezdve.[128]„HaazonbanaBirodalmielnöknemvezető,hanempártoktólfüggetlen(unparteimäßige),sem-legestényező,»objektív«férfiú,akkormintegysemlegeshatalomnak,egypouvoirneutre-nekahor-dozójaközvetítőfórum,pouvoirmodérateur,egyeztető(Schlichter),akinemdönt,hanemösszehozzaapártokat,annálatekintélynélésbizalomnálfogva,amelyetapártoknálélvez,megteremtiamegegye-zés(Verständigung)légkörét.Ebert,nohaőtmégnemazegésznépválasztotta,eztafeladatotellátta...Egyébkéntezatevékenységadologtermészeténélfogvamentesmindenfeltűnéstől,sőtláthatatlanéselőfeltételezi,hogyazelnökneksikerülmagátmegszabadítaniaegypártigényeitől”.Ebbenkedvezőbbarégidinasztiauralkodójánakahelyzete:„Egyolyanuralkodó,akiöröklésútjánnyerteeljogállását,mintegyrégidinasztiatagja,általábananélkül(is)könnyenmegtudjaőriznisemlegestartását,hogypolitikai jelentéktelenségbe süllyedne.Ezzel szembenegyválasztott elnökötvagyvalóbanazegésznép választotta, és akkor ő egy különösen határozott és intenzív értelemben politikus és politikaivezetőlesz,ésnemcsaksemlegesharmadik,mivelazegésznépszükségszerűenpolitikai tényező(politischeGröße).”(Schmitt,Verfassungslehre,1928a,352.)[129]„Vagypedigegypártkoalíciópártmegegyezésealapjánválasztjákmeg,ésakkornemtudjaköny-nyengyakorolniasemlegeshatalomkülönös funkcióját.Apártszervezetekugyanisvagyegymeg-

•

44

TA

NU

LM

ÁN

Y


Hindenburg pártok fölötti tekintélyének a hangoztatása után teszi azt anémiképpeneltérőhangsúlyú,deszerintemreálismegállapítást,hogy„normá-lis parlamentáris pártpolitika esetén ezzel szemben minden, a politikai nyilvá-nosságban fellépő személy igen gyorsan pártpolitikailag elkötelezetté válik.[130]Aweimaribirodalmialkotmányszerintabirodalmielnökhatásköreitazellenjegy-zésmiatt(50.§)csakakormánnyalegyüttgyakorolhatja.Haegyetértenek,akkoravégrehajtóhatalomdualizmusamegszűnikésegyerőskormányállszembenaReichstaggal.Hakonfliktus támadközöttük,akkora„néphezvaló fellebbezés”különböző lehetőségei maradnak meg: a Reichstag föloszlatása, népszavazáselrendelése,abirodalmielnökelmozdításánakakezdeményezése.Valamennyi,akormányésaparlamentviszonyáravonatkozóalkotmánytörvényiszabályozáscsakelehetőségekáltalkapjamegtulajdonképpenitartalmátésezértnemszabadőketelszigetelveszemlélni,hanemcsakazegészrendszerösszefüggésében.Ezértmaaföloszlatáslehetőségeésannakgyakorlatikezelésedöntőmindáltalábanaparlamentárisrendszerszempontjából,mindabbólaszempontból,hogyanégyalváltozatközülmelyikérvényesülmeg.[131]

Ennek a szövegnek azért van döntő jelentősége, mert itt világos, hogy azalapvetőkérdésaképviseleti ésaközvetlendemokráciaelemeinekaviszonya.Schmittazemlítettháromlehetőségközülaföloszlatásttekintialeginkábbmegfe-lelő megoldásnak, ezért annak szenteli műve 28. §-át. Kiinduló megállapítása,hogyaházfeloszlatásihatásköramaiparlamentárisrendszersarkpontja.Ezálta-lábanisérvényes,aweimarialkotmányesetébenkülönösen.Vizsgálódásaitkétrészrebontja.Azelsőfogalomelemzőésfunkcionálisrészbenáltalábantárgyaljaafeloszlatásfajtáit.Abirodalmielnökfeloszlatásijogátrészletesenelemzőmáso-dikrészpozitívjogiésjogpolitikaijellegű,bárnemnélkülöziteljesenafogalom-elemző-dogmatikaielemeketsem.

A parlament feloszlatásának hat esetét különbözteti meg. A monarchikusfeloszlatásijogaparlamenttelszembenifegyver,azalkotmányosmonarchiábanmegengedett,parlamentárisrendszerbennem.Azelnökifeloszlatásijogszerinteazegyensúlymegteremtésénekésanéphezvalófellebbezésnekanormáliseszkö-ze.[132]Ehhezhasonlóanaminiszteriálisföloszlatásijogisnéphezvalófellebbezés

bízható pártkatonát vagy egy jámbor embert tesznek elnökké, aki nem áll az útjukban. Akkor azáltalagyakoroltsemleges,közvetítőésegyeztetőtevékenységelveszítiértékétéshatását;akkornincsnekisempolitikaidöntésiszerepe,semsemlegeshatalma,hanemcsakaparlamentvagyakormányfüggelékévéválik.Haezbekövetkezik,aztsemnevezhetjük(man)alkotmányellenesnek,mertazal-kotmányeztalehetőségetisnyitvahagyja”,éshanetánezalehetőségvalósulnameg,azsemlennealkotmányellenes.(I.m.,uo.)[130]Egyébkéntritkaazapártokáltalválasztottelnök,akiapártoktólfüggetlenlesz.Ezmaradékta-lanulmégGönczÁrpádrólésSólyomLászlórólsemmondhatóel,mivelaződöntéseikbeniskifejező-döttpártpolitikaiszimpátiájuk.Göncznél1990–1991-ben,aztánvisszafogottabblett,SólyomnálmegHornésGyurcsánykapcsán.Hindenburgnál isaz jöttbe,amitaKPDhirdetett:„AkiHindenburgotválasztja,Hitlertválasztja!”(Vö.Németh,2002,170.)[131]Schmitt,i.m.,352–353.[132]Schmittafeloszlatásijogot,hasonlóanatöbbijogintézményhez,apolitikaikörnyezetbehelyez-

•


egyikesete.Bemutatjaazangolgyakorlatot,dearrólnemszól,hogyanváltezazintézményAngliábanapolitikaitaktikaeszközévé.Afeloszlatásháromtovábbiesetétaparlamentönfeloszlatása,anépikezdeményezésre,valamintaszenátusközreműködéséveltörténőföloszlatásképezi.Ezekrőlérdembennemír.[133]

Azelméletihatlehetőségközülaweimarialkotmánycsakabirodalmielnökfeloszlatásijogátismeri,aztSchmitthárompontbantárgyalja.Elsőkéntaztrögzíti,hogyaweimarialkotmánycsaka25.§-banszabályozottegyetlenformátismer,ennekazonbanmégiskülönbözőeseteivannak.

Ennekkapcsánaztkellkiemelnünk,hogyaweimarialkotmány25.és54.§-aijogi-lagfüggetlenekegymástól,akormánybukásánaknemjogkövetkezményeafölosz-latás,ésazelnökmásesetbenis,sajátbelátásaszerintföloszlathatjaaReichstagot.Schmittelemzésesoránaalkotmányszerkezetétkövetiés(Gusyhozhasonlóanésapolitikatörténetiábrázolásoktóleltérően)szétválasztjaa25.ésaz54.§-t,nohaakétrendelkezésközöttpolitikailagésfunkcióikattekintveszorosakapcsolat.Afölosz-latás értelme, funkciója elméletileg kétirányú: elsődlegesen a kormányzóképességbiztosítása,másodlagosanakonfliktusmegoldásaanéphezvalófellebbezésútján.Anépszuverenitásbólegyarántkövetkezikahatalommegosztásésakormányozható-ság,máskifejezésselaműködőképességbiztosítása,valamintanéphezvaló„felleb-bezés”lehetősége.Schmittaweimarialkotmányalkotmánypolitikaielemzésesoránnem foglalállástabban,hogyszerinteelsődlegesenmiaházföloszlatás funkciója.Aparlamentarizmusáltalábantörténőtárgyalásasoránazidentitás-elmélet,aweimarialkotmány egyes rendelkezései kapcsán pedig az egyensúlyelmélet álláspontjárahelyezkedik.Azegyensúlyelméleteknek,aRedslobféleigaziparlamentarizmusnaka„fellebbezés”ésakormányönállóságafelelmeg,azidentitásdemokráciánakinkábbaműködőképesség.Ennekmegfelelőenszerintenormálisesetbentartalmilag isésformailagiselnökifeloszlatásrólvanszó,melynekcéljaabirodalmielnökpozíció-jának,önállóságánakamegvédéseaReichstaggalszemben,aReichspräsidentésaReichstagközöttikonfliktuseldöntéseanépáltal.Emellettkülönösenfontosesetaformailagelnöki,tartalmilagminiszteriálisfeloszlatás.Ezakormányönállóságánakamegőrzésétszolgáljaésannakanormánakakorlátozásátjelenti,amelyszerintakormányamindenkoriReichstagtöbbségétőlfügg.Lehetségesolyanformailagelnökifeloszlatás,amelyiktartalmilagönfeloszlatás.[134]Végülelképzelhetőazahelyzetis,hogyabirodalmielnökafeloszlatássalegykisebbségakaratánakfelelmeg,ésamiadologérdeméttekintvenépikezdeményezésretörténőfeloszlatásnakfelelnemeg,azazelnökiföloszlatásformájátölti.„Efeloszlatásifajtáknakamegkülönböztetésenagyjelentőséggelbírazalkotmány25.§értelmezésetekintetében,méghanemisállrendelkezésremásforma,mintazelnökiföloszlatásésaReichspräsidentetnemlehet

vevizsgálja,mivelajogintézményfunkciójaéstartalmaapolitikaikontextustólfügg.[133]Itt,afélreértésekelkerüléseérdekében,ahatalommegosztásrendszerébebeillesztettközvetlendemokratikuselemekhatározotthívekéntmegjegyzem,hogyanépikezdeményezésretörténőfelosz-latásakormányozhatóságotveszélyezteti,nemilleszthetőbeahatalommegosztásrendszerébe.[134]I.m.,356.

46

TA

NU

LM

ÁN

Y


rákényszeríteniarra,hogyakarataellenéreelrendeljeaföloszlatást.”[135]

Apolitikaiésjogimozzanatokegymásravonatkoztatása,azazonosjogitény-állások különböző politikai változatainak a megkülönböztetése itt is Schmitterénye.Apolitikaiváltozatokközülazonbancsakamotívumok,helyesebbenakezdeményezés kérdését részletezi, a politikai következményeket (kormányoz-hatóság)csakazún.destruktívbizalmatlanságiszavazáseseténvonjabe.Amitkülönösen jelentősnek tart, az a formai azonosság és a tartalmi különbözőségegyüttese.Afeloszlatásformailagmindigelnöki,tartalmilagviszontnégyválto-zatavan:(1)tartalmilagiselnöki;(2)miniszteriális,azazkancellárkezdeménye-zésére;(3)önfeloszlatás;(4)akisebbségakaratánakmegfelelő.Következtetéseiviszontmárproblematikusak.Ígyazemlítettnegyedikváltozatnálnemvilágos,milyen kisebbségről van szó, parlamenti vagy más kisebbségről; de akármely-ikreisgondolt,ittlényegébenaz1933-asReichstag-feloszlatásalkotmányosságátelőlegeztemeg,azaznolens volensHitlerhatalomrajutásának,anemzetiszocia-listahatalomátvételnekazalkotmányosságát.Hindenburg1933-banaReichstagföloszlatásávalegykisebbségakaratánakfeleltmeg,ésHitlerúgylehetettkancel-lár,hogynemkaptamegaReichstagbizalmát.Úgyvélem,ez isadalékahhoz,hogyanjárulthozzáSchmittaweimariköztársaságbukásához.Aminiszteriálisfeloszlatáskapcsánmegjegyzi,hogyezaz54.§korlátozásávaljárt.HaazonbanolyankormánykezdeményeziaReichstagföloszlatását,amelyikkorábbannemélvezteannakbizalmát,azmárnemaz54.§korlátozása,hanemannakmegsér-tése.Hafigyelembevesszük,amitSchmitttöbbszörismond,hogynemszabadelszigetelten értelmezni, akkor nyilvánvaló, hogy ez a „kinevezem, és azonnalföloszlatom”gyakorlatalkotmányellenes.EztviszontSchmittnemmondja,sőt,támogatja.Erre tekintettel tévesaza felfogás,amitKerekesésmásokképvisel-nek,[136]miszerintHitleralkotmányosanjutotthatalomra.Eztazérveléstnemcsak

[135]Uo.[136]„AmikorHitlerHindenburgelnöktőlmegbízástkapottazújkormánymegalakítására,ezazak-tus—bármilyen furcsánhangzik—aweimarialkotmányalapján történt…Éppenenneka ténynekaz ismeretébenszakítunkaweimariköztársaság történetét tárgyalóművekáltalánosgyakorlatával,azzal,hogy1933.január30-ánvégérvényesténynektekintsükaköztársaságbukását.Vitathatatlan,hogyHitlerkancellárikinevezésedöntőfordulatvoltafasisztadiktatúramegteremtéseszempontjá-ból.Néhányhónapigmégistovábbkövetjükazeseményeket,amelyekarróltanúskodnak,hogyHitleramárciusiválasztásonmégakancellárihatalombirtokábansemtudtamagamögéállítanianémetnép többségét.” (Kerekes, 1985,322.)Még továbbmentKaltenbach Jenő, akiA hamis népbarátokcíműírásában(Népszabadság,2014.december3.)Hitlerválasztásigyőzelmétemlíti,mintannakalegkatasztrofálisabbpéldáját,amikor„anépbeszavazzaahatalombasajátmegrontóit”.Aszakiroda-lombaneltérővéleményekkeltalálkozunk.Köznyelvenszólvaakérdésazlehet,hogymeddigtartottaweimariköztársaság.Erretudományosigénnyelcsakaztlehetválaszolni,hogyattólfügg.Aweimariköztársaság megszűnése egy folyamat volt, ami 1930-ban kezdődött és 1933 végén fejeződött be.Aszakirodalombanegyesekide,másokodateszikacezúrátésvan,akiettőltartózkodik,mintNé-methIstvánidézettkönyvében.Apolitikatörténetrekoncentrálóésanagyközönségnekszólónépsze-rűábrázolásokáltalábana1933.január30-rateszikaweimariköztársaságvégét(vö.Ormost,2008).Ajogászimegközelítésűmunkáktöbbnyireafolyamatjellegethangsúlyozzák.„Aweimariköztársaságtörténeteavégrehajtóhatalomnakaköztársaságellenségeiszámáravalókiszolgáltatásávalfejeződöttbe.Eztöbblépcsőbenmentvégbe.Hitlerkinevezéseazalkotmánybanelőírtformákszerinttörtént.

•


azelőbbialkotmányjogimegfontolásokcáfolják,hanemaz1933.februári-márci-usiválasztásiterrorésamárciusiReichstagalakulóülésis.[137]

A birodalmi elnök feloszlatási jogának a tárgyalása során Schmitt másodiklényegesgondolataaz,hogyaminiszteriellenjegyzésrelativizáljaazelőzőmegkü-lönböztetéseket.Mivelcsakabirodalmielnökrendelhetielaföloszlatást,éscsakakancellárellenjegyzésével,afeloszlatáskétlegfontosabbfajtájaelválaszthatatlanulösszekapcsolódik.Ebbőlsajátosértelmezésiproblémákadódnak,mindenekelőttaz,hogyanértelmezikaReichstagbizalmától való függést. Itt adöntőkérdésaweimarialkotmány54.§és53.§-ának,illetveaz54.§korábbantárgyaltkétrendel-kezésének a viszonya, ami a kisebbségi kormányzás alkotmányosságának értel-mezésétilletőenvetfelkérdéseket.„Lehetségesugyanisolyankormány,amelyikanélkülvisziazügyeket,azazanélkülkormányoz,hogybírnáaReichstagtöbbsé-génekbizalmát.Lényegébenmindenkisebbségikormányebbenahelyzetbenvan.HaabirodalmielnökkinevezegykancellártésannakellenjegyzésévelfeloszlatjaaReichstagot,mielőttegykifejezettbizalmatlanságiindítványmegszületettvolna,az nem jelenti az alkotmány 54. §-ának a megsértését, mert különben mindenkisebbségi kormány ilyen alkotmánysértést valósítana meg. Ez a kormányalakí-

Ezvoltaz,amitkésőbbanemzetiszocialistauralomlegitimitásánakneveztek.Legföljebbazonbanaformavoltlegális.1933végénaweimarialkotmánytmárformálisanfelsemkellettszámolni:hiányzottneki a tárgya, amelyet általa meg lehetett volna alkotni.” (Gusy, 1997, 416–419.) Theodor Schiederszerint„azelnökikabinetátmenetimegoldásából„atotálisállamhozvezetőátmenetifok”lettésnem„ellenőrzött szükségállapot-diktatúraademokráciaújrakonszolidálásánakútján. (Bracher)AHitlerkabinet létrejöttéhez az alkotmányjognak már kevés köze volt. Ha az formálisan is jött létre, nemvoltmás,mintazelnökautoriterkörnyezeténekazállamcsínye,amelybőla„nationalsozialistischeMachtergreifung”kifejlődött.”(WeimarerRepublik.In:Staatslexikon,1963,513.,516.)[137]HitlerkancellárikinevezéseutánföloszlattákaReichstagotésmárcius5-éntartottákakövetke-ző,szabadnakmárnemnevezhetőválasztásokat.Aválasztásanáciterrorkörülményeiközöttzajlott,akommunistaésszociáldemokrataújságokatésgyűléseketbetiltották,aPoroszországbansegédrend-őrséggékinevezettSAgarázdálkodottazutcákon,aköztársasághíveinekgyűléseitmegrohamoztákésösszevertékarésztvevőket.Számosszociáldemokrataéscsaknemvalamennyikommunistafunk-cionáriustletartóztatták,aweimarialkotmánybanbiztosítottszabadságjogokatfelfüggesztették,min-denüttharsogottanácipropaganda.Aterrorintézkedéseketméghosszanlehetnetovábbrészletezni.AzNSDAPazonbanilyenkörülményekközöttsemkaptamegegyedülaszavazatoktöbbségét,csak43,9%-át,koalícióspartnere(DNVP)pedig8%-át.Atöbbipárteredményeakövetkezővolt:SPD18,3%KPD12,3%katolikuspártok13,5%liberálispártok2%.AzújBirodalmiGyűlésünnepélyesmegnyi-tásánHindenburgsegítségévellegitimáltákHitlertés„akétnagykeresztényegyháztevékenyrészvé-telévelvégképpeltemettékWeimart”.(Winkler,2005,18.)Aválasztásieredményekalapjánazonbannemjöttösszeazigényeltfölhatalmazásitörvényhezszükségeskétharmadostöbbség.Ennekérdeké-benamegválasztott(egyébkéntletartóztatásbanvagyillegalitásbanlévő)kommunistaképviselőketmegfosztottákmandátumuktól,ésezáltalakétharmadszámításánakalapjáulszolgálóképviselőilét-számot81fővelcsökkentettéktovábbámegváltoztattákaházszabályt.26szociáldemokrataképviselőis letartóztatásbanültvagykórházbanvoltazSAbántalmazásaimiattés ígyazülésennemtudottrésztvenni.Ezsemvoltazonbanelég,szükségvoltakatolikusCentrumszavazatairais,amitaznémialkudozásutánmegistett.1933.március24-énaReichstag444igenés94nemszavazattalazalkot-mánymódosításhozszükségesfelhatalmazásitörvénytelfogadta.Ellenekizárólagaszociáldemokra-tákszavaztak,akonzervatív,katolikusés liberálispártokaztannakellenéremegszavazták,hogyanáciterrortmármegtapasztalhatták.

•

48

TA

NU

LM

ÁN

Y


tásokeddigigyakorlataszerintvitathatatlankell,hogylegyen,”—állítjaSchmitt.[138]

Megítélésemszerintakisebbségikormányzásalkotmányosságávalkapcsola-tosérveléstéves,mertSchmitt,módszerétőleltérően,ittnemtérkiakisebbségikormányokkeletkezésének(bizalommalrendelkezőkormánykisebbségivéválásavagyelevekisebbségikormány)ésműködésénekkülönbözőpolitikaiváltozataira(külsőtámogatás,tolerálás,kisebbségikormányzáskülsőtámogatásvagytolerá-lásnélkül,pusztánelnökikinevezésselésazonnaliföloszlatással,sőtnyilvánva-lóanaReichstagtöbbségeellenérevalókinevezéssel,amitatörténetiirodalom-ban„Kampfregierungnak”neveznek[139]),azokategykalapaláveszi.Eza„mertkülönbenmindenkisebbségikormány”érvcsakakkorhelytálló,haelutasítjukaz54.§alapjántettmegkülönböztetésekrelevanciáját.Azittjelzettkülönbségekfigyelembevétele viszont megalapozhatna egy álláspontjától eltérő értelmezést.Schmittittlényegébenelőrevetítiamajdanielnökikormányoklehetőségét,sőtaztazeljárástis,ahogyHitlerhatalomrajutott,mindeztalkotmányosnakminősítve.Ennyibenobjektíveaweimariköztársaságdestabilizálásáhozjárulthozzá.[140]

[138]Schmitt,1928a,357.[139]„Aköztársaságmásodikfelébenjöttlétrea»harcikormány»(Kampfregierung)gondolata.Azteszerintegyedülazelnökválasztottakiésállítottaösszeszakemberekbőlpártkötődéseiktőlfügget-lenül,ésaparlamentbizalmatlanságátszükségeseténaföloszlatássalvagyazzalvalófenyegetésselelőztemeg(vö.HerrfahrdtinZeitschriftfürPolitik1929,733.)Ezmeghatároztaapolitikaivalóságot,különösenPapenalatt.”Aköztársaságmásodikfelébenazegyensúly-koncepciótkritizálták.Megje-lenta„harcikormányok”tana,aweimarialkotmány25.§és48.§-ratámaszkodva,föloszlatásutánpedigaz„alkotmányosszükséghelyzetre”(Verfassungsnotstand)hivatkozva.Eztaszükséghelyzetetmagaazelnök idézteelő, ésolyankormányellenjegyeztea föloszlatást, amelyiknincsparlamentikontrollalatt.AKampfregierungkoncepciópróbájaaPapenkormányvolt,éselképzelésekvoltakazújválasztáskiírásanélküliföloszlatásra.(Gusy,1997,106–107.,134–135.)[140]Schmittésanácizmusviszonyánakkérdéseaszakirodalombanagyontárgyalttéma,azábrázolá-sokatalegtöbbesetbenaszerzőkpolitikaiszimpátiáiéselőítéleteihatározzákmeg.Részletesen,számosszerzőtföldolgozvatárgyaltaeztPethőSándor.(Pethő,1993)Ebbőlszámomranyilvánvalóvávált,hogyösszetettkérdésrőlvanszó,amelyneklegalábbháromdimenziójátkellmegkülönböztetni.AzelsőSchmittszándékainakakérdése,ezszámomraérdektelen,megkülönbensemreleváns.Nemakaromazonbanelkerülnia„forrókását”,ezértfélreértésekelkerülésevégettannyitazértmegjegyzek,hogySchmitt-től1927–1928-bantávolálltbármifélenácivagyprofasisztaszándék.EkkorőaWeimariKöztársaságpolitikaigyakorlatánakkonzervatíviránybantörténőmódosításátkívánta,alkotmányértelmezéseieztszolgáltákésobjektíveisebbenaziránybanhatottak.1931végéneznémiképpenmegváltozott,kapcsolatbakerültvonSchleichertábornoktanácsadóikörével,konzervatívpolitikaitörekvéseikonkrétabbakkáváltakéspolitikaibefolyásratettszert,amiaztánaPreußenschlagperbenjátszottszerepéhezvezetett.(Errőlbő-vebbenPyta–Seiberth,1999)Ekkormégszembenálltanácizmussal.AmásodikdimenzióSchmittésanáciértelmezésekközöttifogalmikapcsolatokésideológiaiösszefüggésekterülete,anáciuralomteoreti-kuselőkészítésénekavádja(Fijalkowski).Pethőennekszentelialegtöbbfigyelmet(vö.Pethő,1993,18.,175.,195.).Számomraezsemérdekes,relevanciájaeléggébelterjes.Eszmeilegelőkészítettevagynem,ezértelmezésdolga.Amiszerintemlényeges,azaharmadikdimenzió,azobjektívhatáskérdése,hogyazelnökikormányokelméletitámogatásávalhozzájárult-eSchmittaweimariköztársaságbukásához.Ittmegalapozottabbanlehetföltennia„megelőlegezte-e”kérdését.Azeddigielemzésekalapjánésakésőb-bitörténésekismeretébenmegalapozottanállítható,hogySchmitt1927-benelméletilegmegalapoztaazelnökikormányok1930-bankezdődőésa„harcikormányok”1932-benmegjelenőgyakorlatát.Ebbőlaténybőlkövetkezikakkorannakakérdésnekarelevanciája,hogymivoltazelnökikormányokobjektívszerepeaweimariköztársaságfölbomlasztásábanésHitlerhatalomrajuttatásában.Énazzal,atörténetiszakirodalombansokakáltalképviseltnézettelértekegyet,hogyazelnökikormányokezekbenafolyama-

•


EnnélazonbanSchmittszámáraisnehezebbazahelyzet,amikor„aReichs-tagkifejezettbizalmatlanságihatározatamegtörtént(vorliegt). Ilyenesetbenazelnökifeloszlatásolymódonmehetvégbe,hogyazeddigikabinetlemond,abiro-dalmi elnök egy új kabinetet nevez ki, és ennek ellenjegyzésével oszlatja föl aReichstagot,mielőttegykifejezettújbizalmatlanságiindítványtellehetfogadni.Ezzel szembenebbenazesetbenaminiszteriális feloszlatásegészenkizártnaktűnik,nohaazéppenaz ilyenesetszámára jönkülönösentekintetbe.Anémetalkotmányjogászokformalistahajlamaimellettvalószínűlegaz54.§szószerintiszövegéhezragaszkodnakmajd,ésmegfogjáktagadniakormánytólaztalehető-séget,hogyegykifejezettbizalmatlanságihatározattalszembenanéphezfelleb-bezzenek.Azonbanmegkellenekülönböztetni,hogymilyentöbbségaz,amelyika kormánytól bizalmatlansági határozattal megvonta a bizalmat. Ha az szilárdtöbbségetképez,amelyikkészarra,hogyvilágospolitikaiirányvonalúkormánythozzonlétre,akkorugyannemlenneértelmetlen,hanemislennekényszerűaminiszteriálisfeloszlatáselutasítása,nohaaminiszteriálisfeloszlatásijogéppenebbenazesetbenvolnaaleginkábbindokolt.”[141]Pároldallalkésőbbméghatá-rozottabbanfejtikiálláspontját:„Afeloszlatásnakugyaniséppenazacélja,hogyannakakormánynak,amelyikaparlamentbenelvesztetteatöbbséget,lehetőségetadjonarra,hogyaparlamentitöbbséggelésazazzaljáróvéletlenésváltozófrak-ciócsoportosulásokkal szembena szavazásra jogosult választók többségedönt-sön.”[142]„Haazonbanabizalmatlanságiindítványtmeghozótöbbségnemegysé-gesésahatározatmotívumaifelismerhetőenellentmondásosak,mintpéldáulegy,aDNVP,aKPDésaDVPáltaltámogatottbizalmatlanságihatározatesetén,akkorértelmetlenvolnaaminiszteriálisfeloszlatástmegnemengedettényilvánítaniésabirodalmielnöktőlaztkövetelni,hogyaddigneoszlassafelaparlamentet,amígnemalakítanakújkormányt.Ekkorvalójábanaztkövetelnékazelnöktől,hogya kormányzásképtelenség állapotát vagy a Reichstag kormányzási ellenkezésétalkotmánytörvényilegvédettjogtárgykéntkezelje.”[143]

Ez a részletesen ismertetett pont nagyon tanulságos, jól jelzi Schmitt elem-zésénekerényeit ésközvetett, ittmég rejtettpolitikaiösszefüggéseit.Előszörafogalomelemzés szintjén megkülönbözteti a feloszlatás négy fajtáját, kiemelveközülükakétlegfontosabbat.Aztánmegállapítja,hogyezakettőagyakorlatbanelválaszthatatlanulösszefonódik.Ezértújmegkülönböztetéstvezetbe,abizal-matlanságiindítványtmegelőzőpreventívésazaztkövetőfeloszlatásmegkülön-

tokbandöntőszerepetjátszottak,függetlenülSchleicher,Hindenburg,PapenvagySchmittszándékaitól,ezértobjektíveSchmittisszerepetjátszottaweimariköztársaságfölbomlasztásában.Schmittugyannemanácizmustelőlegeztemeg,ebbenPethőnekteljesenigazavan,hanemazelnökikormányokat,azáltalazonbanőisobjektíve„Hitlerszálláscsinálójává”vált.Nemtudta,detette.[141]Schmitt,1928a,357–358.[142]I.m.,358–359.Schmitta357.oldalonmégcsakfeltételesenutasítjaelazuralkodóvéleményt,a359.oldalonteleologikusértelmezésselmárkategorikusan.[143]I.m.,357–358.

•

50

TA

NU

LM

ÁN

Y


böztetését.[144] A preventív föloszlatást minden további aggály nélkül alkotmá-nyosnakminősítiaz54.§erősenbetűszerinti, textualistaértelmezésénalapulódogmatikaielemzéssel,nohakorábbanőmagahívjafölafigyelmetaz54.§ellent-mondásosságára,amibőlanyelvtaniértelmezésenvaló túllépés,a rendszertaniértelmezés szükségessége következne, amire szintén utalt. Ez azt jelenti, hogyrákellkérdezniazegyesnormáknakaparlamentarizmusrendszerébenbetöltöttszerepére,vagyRonaldDworkinnormaésjogelvközöttimegkülönböztetését[145]alapul véve: igénybe kell venni a jogelvek értelmező-megvilágító erejét. Ennekalapjánérthetővéválik,hogyaz54.§kétrendelkezéseközülazelsőnekvanlogi-kai primátusa, a második pontosító-konkretizáló jellegű; ebből az következik,hogyaReichstagotnemlehetalkotmányosanmegfosztaniabizalomésbizalmat-lanságkérdésébenvalódöntéslehetőségétől.Ezkövetkezikegyébkéntatörténetiértelmezésbőlis,amireSchmittszinténutalt.

Fölvetődikittazakérdésis,hogyaminiszteriálisfeloszlatásijogmiértéppenebbenazesetbenvolnaaleginkábbindokolt.Miértvanalkotmányjogiprioritásaakorábbikormánynakazújkormányzóképestöbbséggelszemben?Ezakormá-nyozhatóságelvébőlnemkövetkezik,viszontazzallehetérvelnimellette,hogyakorábbitöbbségfejeztekiaválasztókakaratát.[146]Haviszontakorábbikormányiskisebbségikormányvolt,akkorezazérvelesik.

ASchmittértelmezésénekmegfelelőgyakorlatakésőbbielnökikormányok-kal a weimari alkotmány gondosan kimért, vagy inkább kimérni szándékozottegyensúlyrendszerétabirodalmielnökésakancellártúlsúlyávalváltottaföl.Léte-zikolyanértelmezésis,melyszerintaweimarialkotmányaBrüning-kormánnyalszűnt meg.[147] Figyelemreméltó, hogy Schmitt, a találó megkülönböztetések

[144]Ezakétesetazonbannemfogjaátnemcsakalehetséges,deaweimariköztársasággyakorla-tában előfordult eseteket sem. A Reichstag föloszlatására a Verfassungslehre megjelenéséig kétszerkerültsor(1924.március13.és1924.október30.),ezekközülegyiksembizalmatlanságiszavazás-nakvagyazzalvalófenyegetésnekvoltakövetkezménye,sőt,mégaz1928.március31-i,sorrendbenharmadikföloszlatássemilyenvolt.Ezekbenazesetekbenakülpolitikaihelyzet(megszálltterületek,jóvátétel,Dawesterv,fegyverzetellenőrzésitárgyalásoklocarnoiszerződés)apártokatnémiegyütt-működésrekényszerítette,deamintalegsürgetőbbkülpolitikaiproblémákatvalamennyireésátme-netileg megoldották, a belpolitikai ellentétek miatt ez az együttműködés fölbomlott. (Vö. Winkler,1997,247–253.,264–268.)Afeloszlatásratehátanema„néphezvalófellebbezés”jegyébenkerültsor,hanemakormányozhatóságbiztosításaérdekében.1924márciusában„Ebertrenyilvánazazérveléshatott,hogyazadórendeletekmegváltoztatásaazújvalutátveszélyeztetné.”(I.m.,253.)Preventívföloszlatásracsak1932-benés1933-bankerültsor,PapenésHitlerkancellárikinevezésétkövetően.[145]Vö.Dworkin,1996,27–38.[146]Ehhezaproblémáhozlásdaz1982.októberikormányváltást(HelmutSchmidtversusHelmutKohl)követőalkotmányjogivitákatisaNémetSzövetségiKöztársaságban.Ebbenazesetbenelméle-tilegazafigyelemreméltó,hogyegypolitikaimozzanat,akancellárjelöltekmegnevezéseaválasztásikampánysoránhogyanhatottazalkotmánynormáinakértelmezésére.[147]„Azelnökirendszermegerősítésétnéhánytörténészannyirasúlyosnakérezte,hogy1930.októ-ber18-átjelöltékmegaweimariköztársaságvégeként.(Rosenberg:Entstehung und Geschichte der WR.1936/1988,Bracher,K.D.:Die Auflösung der WR. 1984)Ezttúlzónaktartjuk,deaztnemlehetkétség-bevonni,hogy1930.október18.Weimar„tökéletlendemokráciájának”afordulópontjavolt.(Gusy,i.m.407.)Gusyazérttartottafordulópontnak,mert„akisebbségikabinetnemvoltszokatlan,alegtöbb

•


mestere, itt nem tesz különbséget a már korábban bizalmat kapott és az ilyenbizalomnélkülhivatalbanlévőkormányokközött,sőta357.oldalonelismossaeztakülönbséget,nohaaz54.§elsőmondatábólezamegkülönböztetéskövet-kezne.[148] Schmittet parlamentarizmuskritikája, a liberális parlamentarizmussalszembenifenntartásaiésautokratikuskonzervatívbeállítottságaazittismertetettértelmezésrepredesztinálta.Ezalapoztamegelméletilegazelnökikormányokatésvezetett1933.január30-hoz,február1-hezésmárcius5-höz.

AbizalmatlanságihatározatutánifeloszlatásesetébenviszontSchmitttovábbdifferenciál,visszatérakorábbanalkalmazhatatlannaktartottelnökiésminiszte-riálisfeloszlatáskülönbségéhez,demostittazakérdés,hogyamárleszavazottkancellárellenjegyezheti-eaföloszlatást.Ezt—ismétszövegheztapadóértelme-zésrealapozvaéshivatkozva—elutasítja,derögtönmegtaláljaazelnökitúlsúly-nakmegfelelőmegoldást:ügyestrükkelvisszakanyarodikapreventívföloszlatásalkotmányossá nyilvánított útjára. Ezzel némiképpen szembefordulva megálla-pítja,hogya feloszlatás funkciójának,anéphez fordulásnak leginkábba lesza-vazott kancellár által kezdeményezett és ellenjegyzett feloszlatás felelne meg.Ennekamegállapításnakaz irányadó jellegétakövetkezőkben továbbdifferen-ciálja,ezúttaljogpolitikaialapon,abizalmatlanságihatározattámogatóinakhete-rogenitásaésvárhatókormányzóképességealapján. Itt figyelembevesziapoli-tikaiváltozatokat, sőt,azta jogértelmezésszempontjából is relevánsnak tartja.A357–358.oldalakonazáltalahirdetettszituációfüggőértelmezés[149]módszerétalkalmazvaakormányozhatóságottekintidöntőszempontnak,anépszuverenitáskérdésétebbenakontextusbannememlíti.Vagyis,haa„bizalmatlanok”táboraheterogén,akkoraleszavazottkancellárszámáraismegkellengedniazellenjegy-zést,hapedig a „bizalmatlanok” homogénnekéskormányzóképesnek tűnnek,akkorjöhetapreventívfeloszlatáskerülőútja.SchmittnekezatételeaWeimariKöztársaságszakirodalmábanisélénkvitákatváltottki.[150]

kisebbségivolt.ABrüningkormánymégislényegesenkülönbözöttelődeitől.KinevezéstmegelőzteHin-denburgdöntéseegyelnökikabinetkísérletemellett.MegbízásátBrüningmagáévátette.A tulajdon-képpeniújBrüningkisebbségikabinetjébenazvolt,hogymárnemegyaddigtartóparlamentnélküliprovizóriumvoltacél,amígegytöbbségikormánylétrenemjön,hanemeleveaztkalkuláltákbe,hogyszükségeseténparlamentnélkülvagyannakellenérekormányozzanak.Azelnökikabineteszméje,ame-lyetrégótafontolgattak,mostreálisopciókéntjelentmeg.…Aparlamentetmindjobbankikapcsolták,megerősödöttabirodalmielnökszerepeéstanácsadóinakbefolyása.Aszeptemberiválasztássalmeg-kezdődöttapermanensszükségállapotkora…AReichstaggyakorlatikikapcsolásaazállamiakaratkép-ződésfolyamatábólaköztársaságmesszehatótranszformációjáteredményezte.”(I.m.,404.,407–408.)[148]„HivatalvezetésükhözaReichstagbizalmátkellbírniuk”.Afeloszlatásellenjegyzésevitathatatlanulebbeakörbetartozik;a„kinevezem-föloszlatom”gyakorlata„Vertrauen”„Billigunggá”valókiterjesztőértelmezésénalapul,amelyikatartózkodásthallgatólagosbizalomnyilvánításnakfogjaföl.Ezazértel-mezésazonbantarthatatlan,haabizalomvagybizalmatlanságkinyilvánításáranemisvoltlehetőség.[149]Vö.Schmitt,1931b.[150]„AWRV54.§körülipolitikaiharcokmellettazutóbbiidőbenállamjogifejtegetésekjelentekmegabizalmatlanságiindítványkérdésében.Errerészbenazénkorábbiírásom(Die Kabinettsbildung nach der WRV,1927)adottalkalmat.TőlemfüggetlenülVerfassungslehrejébenCarlSchmittisrészbenhasonlóered-ményrejutott,különösenazzal,hogyaz54.§ellenérenemkelllemondaniaakormánynak,haabizalmat-

•

•

52

TA

NU

LM

ÁN

Y


Apolitikaihomogenitásésheterogenitás,kormányzásképtelenségéskormány-zóképesség megkülönböztetései fontos szempontot jelentenek az alkotmány-elméletiérvelésben.Hellernélezaszempontválikfontossá,éseztérvényesítikmajdabonniGrundgesetzben,akonstruktívbizalmatlanságiindítványintézmé-nyében.EzzelszembenSchmittmásutatkeres,ésúgyvélem,hogyazérvelésesántít.Ha„bizalmatlanok”táboraheterogén,akkorvalóbanafeloszlatásjelenthetkiutat,deittegy-kétnapnemszámít,jogpolitikailagnincsjelentőségeazutóla-gosésapreventívföloszlatásmegkülönböztetésének.Kivéveaztazesetet,haapreventív feloszlatás révén a terror kerül kormányra, mint 1933. január 30-án.Hapediga„bizalmatlanok”táborakormányzóképesnektűnik,akkoraparlamen-tarizmuslogikájaszerintvitathatóafeloszlatásbármilyenformája,sőtilyeneset-benaparlamentföloszlatásanélkülikormányváltásanormálismegoldás.

AbirodalmielnökfeloszlatásijogáttárgyalvavégülSchmittismételtenelutasítjaazalkotmánytörvényinormákelszigeteltértelmezését.„Aparlamentárisrendszer-rőlszólóalkotmánytörvényirendelkezéseknekésaföloszlatásijognakamegítélé-sénélfigyelembekellvenniennekakétintézménynekazösszefüggésétésakülön-bözőalkotmánytörvényirendelkezéseketnemszabadizoláltanésaztántúlzóéskizárólagosmódonhangsúlyozni.Ezekarendelkezésekegyrugalmasrendszertképeznek, amelyik a legkülönbözőbb lehetőségeket hagyja nyitva.”[151] Ezekneka rendelkezéseknek „a középpontjában a Reichspräsident föloszlatási joga áll,mint az egész rendszert hordozó és minden más alkotmánytörvényi rendelke-zéstmódosítónormálisintézmény,amelynekazacélja,hogyhagyja,hogyanépakaratadöntsön,akáraparlamenttöbbségévelszembenis.”Schmittittnemcsakazelszigetelőértelmezéstutasítjael(szerintemhelyesen),hanemegybenrangsortállapítmegazalkotmányosrendelkezésekközött,amieléggévitatható,sőteléggéönkényes.Errealapozvaakorábbiaknálméghatározottabbanérvelamegbukta-tottkormányföloszlatásijoga,helyesebbenellenjegyzésemellett.[152]

lanságiindítványtolyanszélsőpártokszavaztákmeg,amelyekegyüttnemképesekkormánytalakítani.Azilyenbizalmatlanságiszavazástpusztaobstrukciónakkelltekinteni.Aparlamentjogainakarendezettállamélet rovására történő túlfeszítéseellenHellpachésDohnaelőadásaiaDeutscheHochschullehrerweimarikonferenciáján(1927).AmásikoldalonRothenbücher(Zeitschrift für öffentliches RechtBd.VII.S.329.)ésGlum(Archiv des öffentlichen RechtsBd.XV.S.442.)amunkámrólszólóismertetésükbenaz54.§szószerintiértelmezésemellett,hozzájukcsatlakozottWolgastegyátfogótanulmánnyal(Zum deutschen Parlamentarizmus.1929),elutasítvaaSchmittésáltalamképviseltfölfogást.Aszerző(Wolgast)főtéziseúgyszól,hogyazakormány,amelyiktőlaReichstagmegvontaabizalmat,mindenkörülményekközöttmielőbblekell,hogymondjon,éskülönösennempróbálkozhatazzal,hogyaReichstagföloszlatásarévénmentesüljönettőlakövetkezménytől.Abbólacélkitűzésbőlviszont,hogyafelelőtlenhatalmakatkikellkapcsolni,éshaeztminta54.§előfeltevésétfogjukföl,nemazkövetkezik,hogyabizalmatlan-ságiszavazássalérintettkormánynepróbálkozhassonújválasztásokkal,hiszenazéppena„szuverén”néphezvalófellebbezéstjelenti.”(Herrfahrdt,1929,733–741.)[151]Schmitt,Verfassungslehre,1928a,358.[152]„Aminiszteriálisföloszlatáspolitikaiésállamjogicéljamegszűnne,haaz54.§-ta25.§-ratekintetnélkülakarnákértelmezniésahhozragaszkodnának,hogyamaibirodalmikormánysemmimás,minta naponta változó frakciócsoportosulások automatikusan változó fityegője (Anhängsel). Én ezért úgygondolom,hogyazabirodalmikormány,amelyiktőlkifejezettbizalmatlanságihatározattalmegvontáka

•

•


IRODALOM

• BibóIstván(1986a):Amagyardemokráciaválsága.In:BibóIstván: Válogatott tanulmá-nyok.1945–1949.2.kötet.Budapest,MagvetőKönyvkiadó,13–79.• BibóIstván(1986b):Azállamhatalmiágakelválasztásaegykorésmost.In:BibóIstván: Válogatott tanulmányok. 1945–1949.2.kötet.Budapest,MagvetőKönyvkiadó,397–397.• Bilfinger, Carl (1929): Verfassungsrecht als politisches Recht. Zeitschrift für Politik,XVIII,280–298.• Binding, Karl (1872): Die Normen und ihre Übertretung. Eine Untersuchung über die rechtsmässige Handlung und die Arten des Delikts. Erster Band. Leipzig, Verlag vonWilhelmEngelmann.• Böckenförde, Ernst-Wolfgang (1991): Der Begriff des Politischen als Schlüssel zumstaatsrechtlichen Werk Carl Schmitts. In: Böckenförde, Ernst-Wolfgang: Recht, Staat, Freiheit Studien zur Rechtsphilosophie, Staatstheorie und Verfassungsgeschichte.FrankfurtamMain,SuhrkampVerlag,344–366.• Böckenförde, Ernst-Wolfgang (1991): Die verfassunggebende Gewalt des Volkes –Ein Grenzbegriff des Verfassungsrechts (1986) In: Böckenförde, Ernst-Wolfgang: Staat, Verfassung, Demokratie Studien zur Veffassungstheorie und zum Verfassungsrecht.Frank-furtamMain,SuhrkampVerlag,90–111.• Bracher, Karl Dietrich – Sauer, Wolfgang – Schulz, Gerhard (Hrsg.) (1962):Die nationalsozialistische Machtergreifung. Studien zur Errichtung des totalitären Herrschaftssystems in Deutschland 1933/34. Zweite, durchgesehene Auflage. Köln undOpladen,WestdeutscherVerlag.• Bracher,KarlDietrich(1962):Die·TechnikdernationalsozialistischenMachtergreifung.In:Der Weg in die Diktatur 1919-1933.ZehnBeiträge.München,R.Piper&Co.Verlag.• Bragyova András – Gárdos-Orosz Fruzsina (2016): Vannak-e megváltoztathatatlannormákazAlaptörvényben?Állam- és jogtudomány,3.szám,35–63.• Cs.KissLajos(szerk.)(2004):Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmitt-ről.Budapest,GondolatKiadó.• Cs. Kiss Lajos (2004): Találkozások Carl Schmittel. In: Cs. Kiss Lajos (szerk.): Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről.Budapest,GondolatKiadó,19–143.• Cs.KissLajos(2010):Atotálisállamelméleteésmítosza.Világosság,2010ősz,19–40.• DrinócziTímea(2016):Azalkotmányosidentitásról.Milehetazértelmeazalkotmányosidentitásalkotmányjogifogalmának?MTA Law Working Papers,2016/15.1–42.http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/2016_15_Drinoczi.pdf• DrinócziTímea(2017):A22/2016(XII.5.)ABhatározat:mit (nem) tartalmaz,ésmikövetkezikbelőle.Azidentitásvizsgálatésazultraviresközöshatáskörgyakorlásösszeha-

bizalmat,magaellenjegyezhetiabirodalmielnökReichstagotföloszlatórendeletét.Az54.§-banmegha-tározottlemondásikötelezettségtermészetesenfönnáll,ilyenesetbenazonbanmegkellenevárnianépdöntésétaReichstagösszetételéről.Alemondásikötelezettségakkorjönlétre,haazújválasztásnemadjamegakormánynakaparlamentitöbbségetésazújReichstagmegvonjaakormánytólabizalmat.”(I.m.359.)Akorábbanidézett357.oldalonmégcsakfeltételesenutasítjaelazuralkodóvéleményt,ittmárka-tegorikusan.

•

54

TA

NU

LM

ÁN

Y


sonlítóelemzésben.MTA Law Working Papers2017/1.1–19.http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/2017_01_Drinoczi.pdf• Dworkin, Ronald (1996): A szabályok modellje. In: Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések.Szerk.SzabadfalviJózsef.Miskolc,BíborKiadó,17–56.• Hashagen, Julius (1929): Zwei Neuerscheinungen zu Verfassungstheorie undVerfassungsrecht.Schmollers Jahrbuch,53/1,127–139.• Heller,Hermann(1926):Die politischen Ideenkreise der Gegenwart.Breslau,FerdinandHirt.• Heller,Hermann(2003):Atörvényfogalmaabirodalmialkotmányban.Ford.GyarmatiFranciska.In:TakácsPéter(szerk.):Államtan. Írások a XX. századi általános államtudo-mány köréből.Budapest,SzentIstvánTársulat,224–259.• Gusy,Christoph(1997):Die Weimarer Reichsverfassung. Tübingen,MohrSiebeck,• Heller,Hermann(1934):Staatslehre.Leiden,A.W.Sijthoff’sUitgeversmaatschappijN.V.• Henke, Wilhelm (1968): Die verfassunggebende Gewalt des Volkes in Lehre undWirklichkeit.Der Staat,2.szám,165–182.• Hensel,Albert(1929):StaatslehreundVerfassung.Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik,Band61,168–197.• Huber,Ernst-Rudolf(1991):Dokumente zur deutschen Verfassungsgeschichte. Band4.1919–1933DritteAuflage.Stuttgart–Berlin–Köln,W.KohlhammerVerlag.• Herrfahrdt, Heinrich (1929): Der Sinn des parlamentarischen Prinzips in derReichsverfassungZeitschrift für Politik,BandXVIII,733–741.• Hofmann,Hasso(1992):LegitimitätgegenLegalität. Der Weg der politischen Philosophie Carl Schmitts. Zweite Auflage, ergänzt durch eine Vorbemerkung. Berlin, Duncker &Humblot.• JakabAndrás–SonnevedtPál(2013):Kontinuitáshiányosságokkal:AzújmagyarAlap-törvény.In:Zsuzsanna–KovácsEndreMiklós–PaczolayPéter–TóthJ.Zoltán(szerk.):Állam és jog – kodifikációs kihívások napjainkban. Szeged–Budapest, Magyar Jog- ésÁllamtudományiTársaság–GondolatKiadó,117–154.• Georg Jellinek (1922):Allgemeine Staatslehre.DritterAuflage.UnterVerwertungdeshandschriftlichenNachlasses.Durchgesehenundergänztvondr.WalterJellinek.Berlin,VerlagvonJuliusSpringer,XVI.• KarácsonyAndrás(2004):MegjegyzésekCarlSchmittpolitikaiantropológiájáról.In:Cs.KissLajos(szerk.):Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről.379–389.• KarácsonyAndrás(2010):Organikusdemokráciakontraliberálisjogállam.Világosság,2010ősz,117–122.• KerekesLajos(1985):A weimari köztársaság.Budapest,KossuthKönyvkiadó.• KörösényiAndrás(2004):CarlSchmittállam-éspolitikaelméletialapfogalmai.In:Cs.KissLajos(szerk.):Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről.147–167.• Kraft-Fuchs, Margit (1929–30): Prinzipielle Bemerkungen zu Carl SchmittsVerfassungslehre.Zeitschrift für öffentliches Recht,IX,511–541.• Kriele, Martin (1981): Einführung in die Staatslehre. Die geschichtlichen Legitimitätsgrundlagen des demokratischen Verfassungsstaates. 2. Auflage Opladen,WestdeutscherVerlag.• LáncziAndrás(2004):CarlSchmittésaliberalizmus.In:Cs.KissLajos(szerk.):Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről.390–401.• Lotz, Andreas (2012): Carl Schmitts blinder Fleck: Zur absoluten Feindschaft ausImperientheoretischen Perspektive. In: Eva Marlene Hausteiner – Löser, C. Rezension


Carl Schmitt Verfassungslehre http://www.cloeser.org/ext/Rezension_Carl_Schmitt_Verfassungslehre.pdf(201406.10.)• Marx,Karl(1963):LouisBonapartebrumairetizennyolcadikája.In: Karl Marx – Fried-rich Engels Válogatott Művek. Első kötet.Budapest,KossuthKiadó,252–349.• Maus,Ingeborg(1980):Bürgerliche Rechtstheorie und Faschismus. Zur soziale Funktion und aktuelle Wirkung der Theorie Carl Schmitts.München,1976,1980,WilhelmFinkVerlag.• Montesquieu (2000): A törvények szelleméről. (Szerk. Gyurgyák János, Boros Gábor,Ford.CsécsyImre,SebestyénPál.)Budapest,Osiris–Attraktor,(SapientiaHumana).• Müller, Christoph (1984): Kritische Bemerkungen zur Kelsen-Rezeption HermannHellers.In:Müller,Christoph–Staff,Ilse(Hrsg.):Der soziale Rechtsstaat. Gedächtnisschrift für Hermann Heller 1891–1933.Baden-Baden,NomosVerlagsgesellschaft,693–722.• Münkler,Herfried(Hrsg.):Die Legitimation von Imperien: Strategien und Motive im 19. und 20. Jahrhundert.FrankfurtamMain–NewYork,CampusVerlag,145–172.• NémethIstván(2002):Németország története. Egységtől az egységig.Budapest,Aula.• OrmosMária(2008):Németország története a 20. században.Budapest,Rubicon-HátBt.• PaczolayPéter (2004):Ki azalkotmányőre? In:Cs.KissLajos (szerk.):Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről.358–371.• PeschkaVilmos(1979):A jogszabályok elmélete. Budapest,AkadémiaiKiadó.• PethőSándor(1993):Norma és kivétel. Carl Schmitt útja a totális állam felé. Budapest,MTAFilozófiaiIntézete.• PetréteiJózsef:Azalkotmányozóhatalomról.Jura2008/1,124-137.• Petrétei József: Az alkotmányozó hatalom és az alkotmányosság. In: Gárdos-OroszFruzsina–SzenteZoltán(szerk.):Alkotmányozás, alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon.Budapest,1914,NKEKözigazgatás-tudományiKar,49–68.• PóczaKálmán(2010):Aparlamentarizmuskritikája.Világosság,2010ősz,129–135.• Pócza Kálmán (2014): Parlamentarismus und politische Repräsentation. Carl Schmitt kontextualisiert.Baden-Baden,NomosVerlag.• Pyta, Wolfram – Seiberth, Gabriel (1999): Die Staatskrise der Weimerer Republik imSpiegeldesTagebuchsvonCarlSchmitt.Der Staat 3.szám,423–448;4.szám,594–610.)• Richter,Ludwig(1998a):DieVorgeschichtedesArt.48derWeimarerReichsverfassung.Der Staat1.szám,1–26• Richter, Ludwig (1998b): Reichspräsident und Ausnahmegewalt. Die Genese desArtikels48.Der Staat2.szám,221–247.• Robbers,Gerhard(1993):DieStaatslehrederWeimarerRepublik.Jura2.szám,69–73.• Schmitt,Carl(1914):Der Wert des Staates und die Bedeutung des Einzelnen.Tübingen,VerlagvonJ.C.B.Mohr(PaulSiebeck).• Schmitt, Carl (1926): Die geistesgeschichtliche Lage des heutigen Parlamentarismus. MünchenundLeipzig,VerlagvonDuncker&Humblot.• Schmitt,Carl(1927):Volksentscheid und Volksbegehren: ein Beitrag zur Auslegung der Weimarer Verfassung und zur Lehre von der unmittelbaren Demokratie.BerlinundLeipzig,WalterdeGruyter.• Schmitt,Carl(1928a):Verfassungslehre.MünchenundLeipzig,VerlagvonDuncker&Humblot.• Schmitt, Carl (1928b): Die Diktatur. Von den Anfängen des modernen Souve- ränitätsgedankens bis zum proletarischen Klassenkampf.München–Leipzig,VerlagvonDuncker&Humblot

http://www.cloeser.org/ext/Rezension_Carl_Schmitt_Verfassungslehre.pdf

http://www.cloeser.org/ext/Rezension_Carl_Schmitt_Verfassungslehre.pdf

56

TA

NU

LM

ÁN

Y


• Schmitt, Carl (1928c): Der Begriff des Politischen. Politische Wissenschaft. Heft 5,ProblemederDemokratie.Berlin–Grunewald,Dr.WalterRothschild,1–34.• Schmitt,Carl(1930):Hugo Preuss und die deutsche Staatslehre. Tübingen,VerlagvonJ.C.B.Mohr(PaulSiebeck).• Schmitt,Carl(1931a):Der Hüter der Verfassung. Tübingen,J.C.B.Mohr(PaulSiebeck).• Schmitt,Carl(1931b):SituationsgemäßeAuslegung.Deutsche Richterzeitung1931/1.• Schmitt, Carl (1932): Gesunde Wirtschaft im starken Staat. Mitteilungen des Vereins zur Wahrung der gemeinsamen wirtschaftlichen lnteressen in Rheinland und Westfalen(Langnamverein),N.F.21,I.• Schmitt,Carl(1933):Staat, Bewegung, Volk. Die Dreigliederung der politischen Einheit.Hamburg,HanseatischeVerlagsanstalt.• Schmitt,Carl(1934a):Politische Theologie. Vier Kapitel zur Lehre von der Souveränität.München–Leipzig,VerlagvonDuncker&Humblot• Schmitt, Carl (1934b): Über die drei Arten des rechtswissenschaftlichen Denkens. Hamburg,HanseatischeVerlagsanstalt.• Schmitt,Carl(1935a):DieVerfassungderFreiheit.Deutschen Juristen-Zeitung,1935/40,1133–1135.• Schmitt,Carl(1935b):WasbedeutetderStreitumden»Rechtsstaat«?Zeitschrift für die gesamte StaatswissenschaftBd.95,H.2.196–199.• Schmitt,Carl(1936):DiedeutscheRechtswissenschaftimKampfgegendenjüdischenGeist.Deutschen Juristen-Zeitung,41.szám,1193–1199.• Schmitt,Carl(1985):Verfassungsrechtliche Aufsätze aus den Jahren 1924–1954.Berlin,Duncker&Humblot.• Schmitt,Carl(1992):Politikai teológia.Ford.,bev.,bibliogr.PaczolayPéter.Budapest,ELTEÁllam-ésJogtudományiKar,TempusProgram.• Schmitt,Carl(2002):A politikai fogalma. Válogatott politika- és államelméleti tanulmá-nyok.Ford.vál.szerk.Cs.KissLajos.Budapest,Osiris–PallasStúdió–Attraktor.• Schmitt, Carl (2002a): A fordulat a totális állam felé. In: Carl Schmitt: A politikai fogalma. Válogatott politika- és államelméleti tanulmányok.210–221.• Schmitt,Carl(2002b):AtotálisállamtovábbfejlődéseNémetországban.In:CarlSchmitt:A politikai fogalma. Válogatott politika- és államelméleti tanulmányok. 221–226.• Schmitt,Carl(2002c):AFühreroltalmazzaajogot.In:CarlSchmitt:A politikai fogalma. Válogatott politika- és államelméleti tanulmányok.227–231.• Schmitt, Carl (2006): Legalitás és legitimitás. Ford. Mulicza Katalin, Füzesi Péter,HolczerMárton,SzabóBéla.Máriabesnyő–Gödöllő,Attraktor.• Sontheimer, Kurt (1962): Antidemokratisches Denken in der Weimarer Republik. In:Der Weg in die Diktatur 1919–1933.ZehnBeiträge.R.Piper&Co.Verlag,München,47–69.• Staatslexikon (1963) Recht Wirtschaft Gesellschaft. Herausgegeben von der Görres-Gesellschaft.Band8.SechsteAuflage.Freiburg,VerlagHerder.• Staff,Ilse(1981):Lehren vom Staat.Baden-Baden,NomosVerlagsgesellschaft.• SzabóIstván(2000):Az államfő jogállása a Weimari Köztársaságban.Budapest,OsirisKiadó.• SzékelyGábor(1983):Hitler hatalomra jutása.Budapest,KossuthKiadó.• SzigetiPéter(2004):AdecizionizmuskétterepeCarlSchmittnél–aszuverenitásmakro-és a bírói ítélet mikroszintjén. In: Cs. Kiss Lajos (szerk.): Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmányok Carl Schmittről.338–357.


• SzilágyiPéter(1994):Előszó.In:GeorgJellinek:Általános államtan.Budapest,Osiris-Századvég,7–21.• Szilágyi Péter (2007): Köztársasági eszme és államelmélet – a Weimari Köztársaságállamelméletivitáiról.In:FeitlIstván(szerk.):Köztársaság a modern történelem fényében. Budapest,NapvilágKiadó,106–125.• SzilágyiPéter(2011):Jogi alaptan. 4.,átdolgozottkiadás,Budapest,EötvösKiadó.• Szilágyi Péter (2013a): Diktaturgewalt in einem demokratischen Staat (Die Auslegungdes Artikels 48 der Weimarer Reichsverfassung). Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Iuridica,Tom.LIV.Budapest,137–157.• SzilágyiPéter (2013b):Azalkotmányozásésazalkotmányozóhatalomállamelméletikérdéseiésannaktanulságai.In:DrinócziTímea–JakabAndrás(szerk.):Alkotmányozás Magyarországon 2010–2011. 2.kötet.93–136.• SzilágyiPéter(2016):Azalkotmánybíráskodásjogalkotásragyakorolthatásánakvázlataésvizsgálatának jog-ésállambölcseletielőkérdései. In:FejesZsuzsanna–TörökBernát(szerk.):Suum cuique. Ünnepi tanulmányok Paczolay Péter 60. születésnapja tiszteletére.Szeged,2016,PólayElemérAlapítvány,160–188.• SzilágyiPéter(2017):Atársadalomelméletiésapolitikaifilozófiaialapozásújogelmé-letekkülönbsége.In:Unitas multiplex. Ünnepi tanulmányok Szigeti Péter 65. születésnap-jára.Szerk.TakácsPéter.GondolatKiadó–SZEDFK,Budapest–Győr,328–342.• Pyta, Wolfram – Seiberth, Gabriel (1999): Die Staatskrise der WR im Spiegel desTagebuchsvonCarlSchmitt.Der Staat3.szám,423–448.;4.szám,594–610.• TakácsPéter(szerk.)(2003):Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest,SzentIstvánTársulat.• TakácsPéter(2010):Államtan. Fejezetek az állam általános elmélete köréből.Budapest,CorvinusEgyetemKözigazgatástudományiKar,JogtudományiTanszék.• TallárFerenc(2004):Sacruméspoliticum–CarlSchmittpolitikaiteológiájaésazuniver-zálisszeretetközösség.In:Cs.KissLajos(szerk.):Carl Schmitt jogtudománya. Tanulmá-nyok Carl Schmittről.242–259.• Voegelin, Erich (1924): Reine Rechtslehre und Staatslehre. Zeitschrift für öffentliches RechtBandIV,80–131.• Voegelin, Erich (1931): Die Verfassungslehre von Carl Schmitt. Versuch einerkonstruktiven Analyse ihrer staatstheoretischen Prinzipien. Zeitschrift für öffentliches RechtXI,89–100.• Winkler,HeinrichAugust(1997):Weimar 1918-1933. Die Geschichte der ersten deutschen Demokratie. 2.Auflage.München,VerlagC.H.Beck.• Winkler,HeinrichAugust(2005):Németország története a modern korban. Budapest,OsirisKiadó.

58

TA

NU

LM

ÁN

Y


59

JOSEFKOTÁSEK

EXCESSIVE FORMALISM IN THE CZECH BILL OF EXCHANGE CASE LAW.

Excessive formalism in the Czech Bill ofExchangeCaseLaw

I.INTRODUCTION

In most countries on the Continent the legal regulation of bills andchecksisbasedonthemodel„Geneva”law(TheUniformLawofBillsofExchange)whichwasoneoftheresultsoftheGenevaConferenceheldin1930.TheCzech,SlovakandHungarianlawsarenoexceptionsinthisregard. In these countries the relevant provisions concerning bills ofexchangeadopttheUniformLawofBillsofExchange(ortheUniformLawofChecks)anddifferencesarealmostnegligible.

It is remarkable how diametrically different interpretations ofthe scholarly literatureandcourtsmaybe in individual countriesofthe„Genevalaw”althoughthetextsoftherespectiveregulationsareessentially identical. It is also interesting to watch how the judicialdecisionsreflectthealreadycancellednationallegislation,whichhasbeenstubbornlymaintainedintheformofJuristenrechtevenaftertheadoptionofthe„Geneva”model,orhowabroadernationallegalregu-lationmakesitswayaffectingtheapplicationofaseemingly„isolated”specialprovisiononbillsofexchange.

A comparison with the foreign case law shows that both thedoctrineand judicialpracticeof thepost-communistcountriesadvo-cate more formal and rigid attitudes concerning many issues of thelawofbillsofexchange.Theaimof thispaper is to introducesomeinterestingdecisionsfromtheCzechRepublicandtheSlovakRepublicto Hungarian readers which concern in particular the formalities ofbillsofexchange.Mostly,theyareanexampleofexcessiveformalismwhich,intheopinionoftheauthor,shouldhavesomelimitseveninsuchapeculiarinstituteasthebillofexchangeis.

II.TOWARDSTHEINTERPRETATIONOFTHETEXTOFABILLOFEX-CHANGE–SHOULDITREALLYBESOSTRICT?

The term„strictnessofbillsofexchange”– rigorcambialis (inGermanWechselstrenge) has become very popular in the (not only Czech andSlovak)legaldoctrineandjurisprudence.Rigorcambialisisanarchetypewhichismentionedinalmostalltextbooksofexchangelaworcommen-

tan

ulm

án

y

60

TA

NU

LM

ÁN

Y

J O S E F K O TÁ S E K

tariesonthebillofexchangeregulations,usuallyintheintroductoryhistoricalorgeneralpassages.Itsoriginscanbefoundinprocedurallawandespeciallyintheprovisionsonpersonalbondwhichthreatenedeverydebtorfromabillofexchange.[1]

Normally,wecomeacrossthedistinctionbetweenthematerial[2]andformalrigorcambialis.Thematerialrigorcambialismeansthecharacteristicsthatdeter-minethequalityofthebillitself.ThekeyoneistheexclusionofobjectionsofbilldebtorsunderArt.17oftheUniformLawofBillsofExchange,ortheexclusionofobjectionsofdebtorsinotherspecialcases(withblankbillscf.Art.10,withavalscf.Art.32).Thisalsoincludesthewayinwhichthetextofabillis„read”.Theobligationsfromabillofexchangeareexclusivelygovernedbytheinstrument.Its interpretation is conducted objectively ignoring the circumstances that lieoutsidetheinstrument(quod non est in cambio non est in mundo).Inprinciple,whatisdecisiveisthetypicalandusualmeaningofthebillstatement,nottheaimsandobjectivesoftheparticipants.Whatiscrucialforaninterpretationisthebillofexchangeitselfandothercircumstancescanbetakenintoaccountonlyiftheyhadtobeknowntoanythirdparty,oronlyifthereisadisputebetweentheoriginalpartiestothecontractontheissuanceofthebillofexchange[3].[4]

„Rigorcambialis” isobviouslyratherametaphor,notadoctrinallycorrectgeneralizationofthepropertiesofthebillofexchangewhichwecouldsafelyrely on.[5] Using this metaphor is problematic, though, if we extend it to theformalrequirementsonthebillofexchange.Particularsofthebillofexchangecanhardlybeconsidered„strict”withoutalso labelingany legislation„strict”whichhasthatmisplacedambitiontoestablishforitsaddresseestherequire-mentsof a security. Inaddition, ifwecompare the requirements forabillofexchange with the formal requirements imposed in Slovak or Czech law oncertificatedbonds,amongothers,wemayconsider thebillofexchangetobeahighlyflexibleandbenevolentsecuritywithanextraordinarydegreeoftoler-anceformistakesandomissionsoftheirparticipants.

Whatother securitydrawn for themoneyperformancecanbevalidevenwithout stating thematuritydateand thenameof thedrawer,with thesumindicatedinonedocumentinthreedifferentnumericalandatthesametime

[1] Brožowsky,1857,p.6:„Die gesetzliche Bestimmung gegen einen Wechselverpflichteten im Falle der Nichterfüllung seiner Verbindlichkeit die persönliche Haft verhängen zu können, nennt man Wechselstrenge“[2]AccordingtoBaumbach–Hefermehl–Casper,2008,p.54.[3] Cf. thedecisionof theAustrianOGHfrom23February20098Ob18/09v„DerGrundsatzderWechselstrenge bedeutet, dass sich im Allgemeinen die Auslegung der Wechselurkunde daranzu orientieren hat, wie sie von einem am Wechselbegebungsvertrag nicht beteiligten Drittennachvollzogen werden kann. Davon kann dann abgewichen werden, wenn sich die Parteien desWechselbegebungsvertrags gegenüber stehen, da insofern dann auch auf außerhalb der UrkundeliegendeUmständezurückgegriffenwerdenkann.“[4]TowardsthisseePflug, +1984,Nr.148,pp.1-26.[5]Thereforethecritiqueof“rigorcambialis”isquitejustifiedinJoost, 1977,pp.1394-1351.

61E X C E S S I V E F OR M A L I S M I N T H E C Z E C H B I L L OF E X C H A N G E C A S E L AW.

verbalformsor–undercertaincircumstances–evenwithoutmentioningtheplaceofdrawingandmaturity?Yes,itisthebillofexchange.

Inwhat follows Iwill try todemonstrate,using examples from theCzechcaselaw,theabsurdityofsomeformalisticapproachestotheinterpretationofthetextofbillsofexchangeandIwillalsodealwiththoseambiguouscasesthathavenoclearsolutions.

III.FALSEINFORMATIONINTHETEXT

A relatively banal question whether the information in the bill must meet thecriterionoftruthfulnesshasalsobecomethesubjectofdiscussionsintheCzechandSlovaklaw.Theformalvalidityofthebillisnotinprinciplebarredbythefactthatsomeinformationinthebillisnottrue.If,forexample,thedateofthedraw-ingdiffersfromtheactualdateofsigningthebill,thisisirrelevanttothevalidityofthebill(inthecaseofchecksthis„untruth”isexpresslytakenintoconsidera-tion,cf.Art.28ofActonChecks),thesameappliestoanotherplaceofdrawing.

In2008,theSlovakSupremeCourt[6]declaredabillinvalidonthegroundsthatonthedayofitsdrawingthedrawer„wasclearlyabroad”andsohecouldnothavedrawnthebillonthegivendayatthegivenlocation(sic!).TheSlovakSupremeCourtclosedthecasewithabarelybelievablestatementthat„alegalrelationshipfromthebillcouldnotarisebetweentheparties.”Itisveryhardtofindargumentsforthisconclusionandthedecisioniscompletelyindefensible.Bythis,theSlovakSupreme Court also departed, for no clear reasons, from the existing case lawconciliatorytowardfalseinformationinbills.[7]

Suchanarbitraryandunjustifieddecisioncontrastswiththewell-reasonedconclusionoftheCzechSupremeCourtwhichin2010[8]judgedasimilarcase–itwasfoundthatthedrawerhadresidedabroadonthedayoftheallegeddraw-ingofthebill.Thecourtconcluded,amongothers,that„itisinconceivableforthecourttoexamine,basedonanobjectionofthedebtor,whethertheformallyindicateddateofdrawingisthedatewhenthebillwasactuallydrawn.Suchanexamination,whichhasnomeaningintermsoffunctionalityofthebill,wouldcreateuncertaintyas to theactualdateof issue,andthevalidityof thebill. Ifeachendorseehadtoexaminewhetherthebillwasactuallydrawnontheindi-cated day the circulation of bills would essentially be made impossible.” Thecourtfurtherrejectedthatthedateofdrawingabillwouldhavetobealsothedaywhenthebillwasactuallydrawn,statingthat„itissufficientthatonthatparticu-

[6]ThejudgmentoftheSlovakSupremeCourt,1Obo151/2007.Thetextofthejudgmentisavailableathttp://www.supcourt.gov.sk.[7]Cf.e.g.thejudgmentoftheSlovakSupremeCourt,1Mobdo13/2004.Thetextofthejudgmentisavailableathttp://www.supcourt.gov.sk.[8]ThejudgmentoftheSupremeCourt,28Cdo3071/2010.

62

TA

NU

LM

ÁN

Y


lardaythebillcouldhaveactuallybeendrawn(itmustthereforebeanexistingdate).Aninventeddateofdrawingdoesnotthereforemakethebillinvalid.”

Thedatainthebilldonothavetobetrue,then, it issufficientif theyarepossible. Generally, it also applies to substantive effects of the signature, ofcourse,ifweleaveasidethenon-standardcasessuchasthesigningofaprom-issorynotebyaminorwhopost-datesituntilafterreachingadulthood–thenofcourse,intermsofsubstantiveeffects,theactualdateofdrawingisdecisive(withoutthepost-datinghavinganyeffectonthevalidityofthebill).

IV.PROBLEMSWITHFORMS

Thetextofthebilloftenarisesbycompletingandsigningpreprintedbillforms.Thetransparentandstandardizeddesignoftheformsprovidestheparticipantswithagoodorientationinthetextandpreventsomissionsofessentialrequire-ments.Thecompressingofthedatainarelativelysmallareaandrequireddupli-cationoragreaterdetailofcertainrequirementsalsoprevents,tosomeextent,falsificationofthetextoraddingclausesandstatements.

Nevertheless, certain difficulties are associated with the use of bill forms.Formspreventmanydifficultiesbutsometimestheygaverisetothem.Forexam-ple,therearequestionablecaseswherethefilled-outtextcomesintoconflictwiththepre-printedwordsintheform.Atypicalexampleisthedrawer’santi-assign-mentclauseof(cf.Art.11oftheActonBillsofExchange).Ifabillcontainssuchaclause–usuallysaying„nottoorder”itbecomesasecuritytonameandisnottransferable by endorsements but by assigning the claim. If the drawer addedaclause into the textof the formwithoutstrikingoff thepreprintedwords„toorder”thentherearetwocontradictoryentriesinthebill:„toorder”and„nottoorder”,onepreprintedandtheotherinscribedorstampedinlater.

Somelegalexpertsconsidersuchbillsnullandvoidforvaguenessofthetrans-fer.Itisnotclearwhetheritisaregisteredsecurity(transferrablebycession),orasecuritytoorder(transferredbyendorsement[9]).However,theoppositeviewislogical,too,becausefromtheinscriptionitisclearthatthedrawer’saimwastomakethebillasecuritytoname(“rektasměnka”inCzech).Thetext istheninterpretedwithregardtothewillofthedrawerthatitisavalidsecuritytoname(“rektasměnka”).Inthepastthecaselawwasnotsettledinthatrespect,nowa-days a negative opinion seems to prevail: If the clauses „to order” and „not toorder”aresimultaneouslyindicatedinthebill,thenitisaninvalidbill.[10]

[9]Kotásek,2001,No.1.[10]Cf.thejudgmentoftheHighCourtinPrague,9Cmo342/2003.


TheCzechlaw,orgenerallytheGenevaLawofBillsofExchange,doesnotknowthesolutionthatcanbefoundintheUniform Commercial Code[11] intheUnitedStateswhichisbasedontheprinciplethatincaseofconflictingdatathehand-writtentexttakesprecedenceoverthepre-printedortypewrittentext.AccordingtotheUCC,insimilarproblemswithanti-assignmentclausestheinscribeddatawouldbedecisive,indirectlysubstitutingtheprintedone.

As a similar regulation is missing in the „Geneva Law of Bills of Exchange” aconclusionaboutthevalidityofabillwiththecombinedclauses„toorder/nottoorder”isatripontoasomewhatshakyground:ifwegivegreaterimportancetothehandwrittendatathantothepreprintedone,howthenwewillhandlebillscompletedtotheeuroandnothavingthepreprinted„CZK”(Czechcrown)struckoff,orothersimilarcases?Ifweholdtheopinionthattheformulation„toorder/nottoorder”isallowedinthebill,wewillhavetotakesuchbillsasvalid,ifwealwaysprefertheexplicitlyaddeddata.Forthereasonsstatedabove,itwillnotbereasonable,though.

Behindthemoreformalapproachthereisalsoanothermotive:toprotecttheborrowerssignedintheformwhowouldbelessprotectedagainstanunauthorizedalterationofthetextofthebill(iftheaddedtextwerealwayspreferredtotheform).

Inothercases,however, thereonlyseemstobeaconflictwiththeform.In2001[12] the Supreme Court dealt with a bill containing in the box of the dateofmaturity thefollowingpreprintedtext:On19.Theformer linewasfilledoutwiththetypewritten‘20thSeptember„andthelatteronewith„2001”followingthedataof19.Theparticipantsdidnotstriketheyearpreprintedintheformandthepreprinteddataof„19”wasfollowedby2001astheyearofmaturity2001.Thebillwasthen–atleastintheeyesoftheborrower–dueon‘20thSeptember192001”andbecauseofthatalegalactionwas(somewhat)premature.

TheCzechSupremeCourtdealtwiththiscomicalargumentgracefully:„[...]there is no room for consideration presented by the appellants according towhom the maturity of the bill was determined by the 20th day of September192001. It is evident that this not the case where a part of the data (19) waspreprintedand theotherpart (2001) inscribed inorder tomean thatonly thesumofthetwofiguresistheyearinwhichthebillistobepaidfor.Theconclu-sionthattheyearisnot192001butactuallyandonly2001isalsosupported(...)bythegraphicaldifferenceofthetextoftheformandthetextinscribedintheformwhenthebillwasdrawn,regardlessofthefactthatingeneralnopartytothebillcanbeassumed,alsoduetothegraphicalformofthedataofthematuritydateofthebill,tobelievethatthebillwillbecomedueinmorethan190,000years).”

[11]§3–114UCC(Contradictorytermsofinstrument)says:„Ifaninstrumentcontainscontradictoryterms,typewrittentermsprevailoverprintedterms,handwrittentermsprevailoverboth,andwordprevailovernumbers.“[12]Inthejudgment29Cdo945/2009.

64

TA

NU

LM

ÁN

Y


V.BOXESINBILLSOFEXCHANGE

Perhaps the most illustrious example in the Czech law of an overly formalisticapproachtothetextofbillsofexchangeisthedecisionsrelatingtoboxesinbillsofexchange.AcautionaryexamplemaybethejudgmentoftheHighCourtinPraguefrom2010.[13]TheCourtdeclaredabillofexchangeinvalidbecausesomeofthedataconstitutingthemandatorycontentofthebillwas„puttoseparateboxesformedbyuninterrupted lines.” The overall graphical breakdown of the instrument wasaccording to thecourt„unnecessarilyconfusingand illogical,breakingdownthegiven requirements of the bill of exchange to individual data that lack a mutualbond.”AccordingtotheHightCourt,whatismissingis„thebondofthedrawer’ssignatureto[...]thepromiseofthedrawertopaythebillmoney”.Putsimply:ifthereisanydataofthebillinaboxitisnotconsideredpartofthebill;theboxdisruptsthecontinuityofthetextandtherespectivedataislostinitasinablackhole.

Unfortunately, this was not a rare and isolated judicial decision as courtsintheCzechRepublicdecidedsimilarlyinothercases,too.However,onecancommonlyfindpreprintedforms[14] thathave,eitherfordecorativereasonsorforeasierorientation,boxesforsomerequirementsofthebills.Ascommonlyunderstood, these boxes in bills are never aimed at excluding a specific textfrom theentirebill context,on thecontrary, thebox integrates the text evenmoreintotheinstrument.Neithertheboxinterfereswiththecohesionofthetext,onthecontrary,inmostcases,itstreamlinesthetext.

A sensible participant, when filling out the bill, would not have dreamedthatperhapsthetextintheboxshouldnotbepartoftheentirebill–afterall,itclearlyisinthebill.Thesame–albeitlesssoresolutely–maybesaidaboutthebills thataremadebytheparticipants themselves, i.e.without theuseofpurchasedforms.Ifperhapsaboxextraordinarilymeanstheseparationoftheboxedtext,itwillfollowfromthedatacontentintheboxorfromthepractice,not from its actual use (an example can be the separation of the text of thecontractonfillingoutablankbillandthebillitself).

The above-mentioned decisions were unfortunately joined, even if onlypartly,bytheCzechSupremeCourt[15]whichjudgedthevalidityofabillthetextofwhichwasdivided into severalboxes: „although it cannotbe inferred fromthegraphicdesignofthebillthatthedrawer,byplacingtheindividualdataintoboxes,wantedthemtobeexcluded(exempted)fromthetextoftheinstrument,itisclearthatthedesignandlayoutoftheboxes(consistingofaseriesofverticalandhorizontallines),includingthepreprintedrequirementsofthebillandthedatainscribedintheseboxes,renderthetextofthebillstatement(...)incoherent,

[13]ThejudgmentoftheHighCourtinPrague,8Cmo84/2010.[14]TheCzechlawaswellastheHungarianorSlovaklawdonotprescribeusingaspecialformfordrawingbills.[15]ThejudgmentoftheCzechSupremeCourt,29Cdo5250/2009.


theconsequenceofwhichistheinevitableconclusionofinvalidityofthebill.”Asaresult, thisdecision looks likethesimilar formalisticdecisionsof the

HighCourt inPrague.Theabsurd„blackhole”argumentmaybegone,but itmaysurvive–disguisedunderamorerationallywordedrequirementof„cohe-sionofthetextofthebill”.

Against the above mentioned decision of the Supreme Court a constitu-tionalcomplaintwasfiledbytheplaintiff.Hopefully,theConstitutionalCourtjudgment[16] in this casemaybeconsidered thedefinitiveend to thepracticeofdownrightrejectingofboxesinbillsforformalreasons.TheConstitutionalCourtstated,amongothers,thefollowing:„Fromtheformofthejudgedbilltheoverallcohesionandlogicalsequenceofindividualclausesofthebillarequitecleardespiteaseriesofdividedverticalandhorizontallines,thebillcontainsall theparticularsrequiredbythelawanditundoubtedlyshowsthedrawer’sunconditionalpromisetopaytheownerofthebill,inaparticularplaceandataparticulartime,theamountindicatedinthebill.”

AccordingtotheConstitutionalCourt,thebillinquestionisnotanaccidentalbunchofindividualclauseswithoutamutuallinguisticcohesionbutacompre-hensivetextthecontentofwhichisthebillstatement.Fromthebillthedrawer’spromise„Iwillpayforthisbill”isquiteobvious,thepromisebeingincludedinthetextof the instrument,andthis instrumentalsocontainsthepreviousdataoftheplaceanddayofthebilldrawingaswellasthefollowingdataofmaturity,thenameofthepersontowhompaymentistobemade,thebillamountandthedrawer’ssignature(includingthenamesandaddressesofthedrawer).

AstheCourtalsostatedinthereasoningofthejudgment,„fromthefactthattheabovementioneddataareplacedin‘boxes’onecannotconcludethatthemeaningoftheseboxesistheelimination(exclusion)ofthesedatafromthetextoftheinstru-ment. In thegivenmatter theconditionofcovering the functionof thedrawer’ssignatureisalsometsincethecorrespondenceofthesignaturewiththebilltextresultsfromitslocation,inaccordancewiththelaw,belowalltheclausesofthebill,andthecorrespondenceofthedrawer’ssignatureisestablishedbytheouterbound-aryofthebill.ThejudgmentoftheHighCourtontheinvalidityofthebillbecauseoftheincoherenttextofthebillstatementisconsideredbytheConstitutionalCourttobea formalisticone. [...] It is true that inaccordancewith the lawofbillsofexchangetheConstitutionalCourtconsidersitimpropertodivideexcessivelythetextintoindividualboxesbuttodrawtheconclusionofinvalidityofthebillonlyfor thesereasons isconsideredpossibleonly in theevent thatsuch interventioncompletelyremoves–cancels–themeaningofthecoherentbillstatementandtheresultingtext loses itsunambiguousmeaning.Even insuchastrictly formalizedlegalactsuchasabillofexchangeitisnotpossibletooverlookentirelytheactualcontentofone’swilldeclaredinthisform.”

[16]ThejudgmentoftheCzechConstitutionalCourt,III.ÚS3660/11.•

66

TA

NU

LM

ÁN

Y


VI.MULTILINGUALISMOFBILLS

The legal regulation of bills within the Geneva system requires that the billshould contain in its text a clause that is to be expressed in the language inwhichtheinstrumentiswritten.Thedesignationoftheinstrumenttobeabillmustbe formulated in the language inwhich theentiredocument iswritten.Fromthesingular(„language”)itisevidentthatthebillistobedrawnonlyinonelanguage,butthequestionishowrigidwewillbewiththisrequirementinthecurrentcosmopolitanworld.

ThelegislationoftheFirstCzechoslovakRepublic(TheCzechoslovakLawofBillsofExchangeno.1/1928Sb.z.an.)reasonablytamedgreaterlinguisticambitionswhen it established, in§3, that thedesignationof the instrumentasabillhastobeexpressedonlyin„thelanguagewhichisusedfordeclaringthepaymentorder”.Languagecompliancewasthenlimitedtotwokeyrequire-ments–thebillclauseandtheorder–andtherestofthetextcouldthereforebeinotherlanguageswithoutanyproblem.[17]

The„GenevaLaw”isnotsobenevolent,ontheotherhand,itisthetaskofthecourtstofindreasonablelimitsforlinguisticdemandsputonthebilltext.Agoodsignalcanbemultilingualformsusedmainlyinbankingpracticewhich,strictlyspeaking,includemultiplelanguagesbuttheCzechcourtsacceptthem.

However,itisnotpermissibletocombinemultiple,evenifsimilar,languagesinoneinstrument.[18]Unfortunately,thisalsoappliestosocloselanguagessuchasCzechandSlovak.AddingaCzechtexttoaSlovakform(andviceversa)willdisrupttheunityofthetext.Whetherthiswillleadtoatotaldisqualificationoftheinstrumentasabillisamatterforfurtherconsideration.Pettyandirrel-evant linguistic diversions will perhaps be considered irrelevant by sensiblejudges.

In2010,theSupremeCourt[19]dealtwiththevalidityofabillwhichwaswrit-ten in theCzech language, thebillwas for the „CHF”currency, and inwordsthecurrencywasformulatedinEnglish–„swissfranks”(i.ewithagrammaticalmistake).TheSupremeCourtdidnotfindthe„CHF”designationproblematicasitcorrespondedtothecodefortheSwissfrancinaccordancewiththeČSOISO4217currencyandfundcodesissuedinDecemberof2002,whichistheCzechversionoftheInternationalStandardISO4217:2001.However,the„swissfranks”designationinthebillwritteninCzechwasrefusedbythecourtandthebillwasdeclaredinvalidduetodisruptionofthelinguisticunity.Idonotagreewiththisdecision.Itisapitythatthecourtdidnotdealinmoredetailwiththeobjectionoftheappellantwhoarguedwiththeadmissibilityofmultilingualbills(thisobjec-tionwasassessedbythecourttobe„legallyirrelevant”because„itisnotthecase

[17]ExceptforabilldrawnintheHebrewlanguageorwriting,cf.§109ofthisAct.[18]ThejudgmentoftheSupremeCourt,29Cdo427/2009.[19]Ibid.


whereacontinuoustextofthebillwaswritteninonelanguageandinthesameinstrumenttherewasatranslationofthetextintoanotherlanguage”).

WeintuitivelyattributethesamemeaningtoadatainEnglish–itisaredun-dantinformativewordinglikeanothertextinamultilingualform.Itisthereforea false multilingual bill where the recourse to the (bad) English language wasredundant because the currency was already determined by the abbreviation„CHF”.Theterm„swissfranks”couldhavebeeneasilyconsideredaslegallyirrel-evantquirkofthedrawer.WecanonlyhopethattheCzechcourtswillgoinadifferentdirectionwhendealingwithfalsemultilingualbills.

ThenegativeconclusionoftheCzechSupremeCourtsharplycontrastswiththebenevolenceofGermanorAustriancourtsthatalsoaccepttruemulti-lingualbills.Iusethistermforsuchbillswheretheexpressionsinaforeignlanguagearenotaduplication(i.e.thetranslationofanyoftheinformationwritteninthelanguageofthebill)buttheonlyexpressionofthegivendata.Theabovementionedcaselawinprincipleonlyinsistsonthebillhavingthetextofthepaymentorderandbillclausesinonelanguage.Thereforeabilllikethiswouldbepermissible:„AtOct14,1963paythisBillofexchangetotheorderaufeigeneSiebzehntausendDeutscheMark,”althoughtheclausetoorderispartlyexpressedinGermanandthedateofdrawingwasindicatedinthesamelanguage.[20]

AnexampleofamoreopenapproachtotruemultilingualbillsofexchangemaybethecasewhereaGermantextwasusedinanotherwiseSpanish-writtenbill.TheGermanBGH[21]approvedthisbillonthegroundswhichmaybeofinter-esttoCzechorHungarianreaders.ThecourtmentionedinsupportofitsopiniontheviewsexpressedattheGenevaConference[22]accordingtowhichtheArt.I,No.1andArt.75No.1,requiringthebillclausetobewritteninthelanguageinwhichtheinstrumentwasdrawnup,werecommonlyunderstoodinthewaythatitisthelanguagematchoftheclausewiththepaymentorderorpromisewhichisdecisive. In the restof the text the linguisticunity isnot aprerequisiteof aformallyvalidbillanymore.Aconclusiontothecontrarywouldlead,accordingto theparticipants in theGenevaconference, to the revocationofanumberofbills,whichcontradictstheneedsofthebusiness.

With regard to the above mentioned, one can only hope that the CzechSupremeCourtwillreconsideritsoverlystrictpracticeinthefutureandwhenthereappearinredundantdatainanotherlanguageinaCzech-writtenbillitwillnolongerconcludethatthebillisinvalid.

[20]Baumbach–Hefermehl–Casper,2008,p.113.[21]ThejudgmentofBGHfrom7December1981,BGHZ82,200.[22]Kupka,1930,No.18,p.128,andp.1177.

68

TA

NU

LM

ÁN

Y


VII.BILLSPLACEDTOCREDITORS

A big debate (which still continues) was caused in the Czech Republic by thequestionofhowyoucanmakethebillpayableatthecreditor’splace.Reasonsforchoosingsuchasiteareobvious,abillpayableattheheadquartersofthecreditorisverycomfortableforhimeliminatingthedifficultiesandproblemsassociatedwiththeneedtopresentorprotestthebillinanotherplace.Disputesareconductedontheadmissibilityofacircumlocutoryindicationoftheplaceofpaymentbythewords„attheheadquartersofthecreditor”,„attheheadquartersoftheowner”,„attheheadquartersoftheremitter”,etc.

Generally,itisnecessarytorefusesuchdeterminationoftheplaceofpaymentasitiscontrarytotheprincipleofunchangeabilityoftheplaceofpaymentandisalsoagainsttheprincipleofinterpretationofbillstatementsonlyfromtheinstru-mentitself.Soifweinterpret„attheheadquartersofthecreditor”inthewaythatitisanyseatofanyprospectivecreditor,or„attheheadquartersoftheremitter”thatitmeansany(includingthechanged)seatofthefirstcreditor,theinstrumentwillnotofcoursebeavalidbill.Inthisrespect,thereisnofundamentaldiffer-encebetween„payableatthecreditor’splace”or„payableattheremitter’splace”–bothcauseuncertaintyaboutwhethertheplaceofpaymentistobechangedandtheymustberejectedonprinciple.

However,theremaybeexceptions.Thematurityidentifiedbythewords„attheheadquartersoftheremitter”may,undercertainconditions,beacceptedinabill.Itiscertainlythecaseinasituationwherethebillispayableattheheadquartersoftheremitterandatthesametimethisplaceisindicatedinthesamesection(e.g.„paya-bleattheheadquartersoftheremitter,Václavskénám.1,Prague”).Itisthedetailedaddress indicatedafterorbelowthequestionableexpressionorwithin thesamesectionthatclearsallambiguitiesandthuscorrectseverything;theexpression„attheheadquartersofremitter’isthenactuallyredundantwithoutmakingnoharm.

Amorecomplicatedsituationiswhereaclause(oritsinterpretation)triestobeconnectedwithanotherlocationdatainthebill.Ifitispossible,withoutanytrouble,tofindoutthelocationfromotherdetailsinthebill,onemayinterpretthedatasothatitreferstothisparticularplaceindicatedinthebill.Theplaceofpaymentisthentheplaceindicatedinanotherpartofthebill(e.g.followingtheremitter)andthisplacethenremainsconstantregardlessofwhotheactualownerofthebillwillbe,orregardlessofwhethertheremittermeanwhilechangedhislocation.Forexample,thereisgivenaspecificseatoftheremitterinthebillandintheboxoftheplaceofpaymentitisstated:„theseatoftheremitter.”

Approving such a bill is not a violation of the principle of unchangeabilityoftheplaceofpaymentoroftheprincipleofquod non est in cambio non est in mundo.Thebasisofamorebenevolentapproachis„only”inthewillingnesstointerpret„attheseatoftheremitter”withinthecontextoftheentirebillandthedatainit.Itisofcourseaquestiontowhatextentthis„verbalabbreviation”isanartificialconstructaimedatmaintainingthevalidityofthebill–aconstructthat


triesnottoseetheeffortsandwillingnessoftheparticipants(impermissibly!)tolocalizetheplaceofpaymentcomfortablyalwaystothecurrentowner.[23]

Whilethelowercourtstakemainlyanegativestandtothevalidityofbillswithsuchlocations,theCzechSupremeCourt[24]inthesesituationscourageouslytendstotakeamorebenevolentapproach.Inthegivencasethebillcontainedthefollow-ingtext:„Iwillpayforthispromissorynote,whenbeingsubmitted,theamountofCZK54,544tothecompanyE.L.,s.r.o.,theseatofthecreditorbeingtheplaceofpayment.”Accordingtothecourt„ifthebillbearsanindication,certainlyandunderstandably,ofthecreditor’sseatandtheinformationthatthecreditor’sseatistheplacewherepaymentistobemade,thelegalconclusionthatthebillisinvalidduetothevaguenessoftheplaceofpaymentcannotbeupheld”.Onecannotdrawonlyon the text according towhich the creditor’s seat is theplaceofpaymentwithoutsimultaneouslytakingintoaccountthatthisseatisdirectlymentionedinthebill.Theabovementioneddecisioncanthereforebeconsideredcorrect.

VIII.PROBLEMATICDATACONCERNINGMATURITY

TheUniformActonBillsofExchangeprovides inArt.33anexhaustive listofoptionshowtodetermine thematurityofabill.Thegivenenumerationofbillmaturityoptionsisaclosedone.OtheroptionsthanthoselistedinArt.I,§33,Para.1,arenotpermitted.ErrorsindeterminingthematurityofbillsarerelativelycommonintheCzechRepublic,mostoftenbasedontheuseofthepreposition„to”. If a promissory note is payable within a certain period (e.g. by „30 June2003”)thenitisinvalidaccordingtotheCzechSupremeCourt.[25]

AccordingtotheCzechcaselaw,tooprecisedatamayalsoleadtoinvalidityofbills.Billswherethematurityisdeterminednotonlybyaparticulardaybutalsobyanhour(„Payon24December2013at12.00”)arethereforenotadmissible[26].AccordingtotheHighCourtinPraguethesmallestunitoftimeis,inaccordancewiththeActonBillsofExchangeandCheques,adayandanymoreaccuratedeter-minationofmaturity(e.g.anhour)isinadmissible.Thesebillsappearinpracticequiteoften,beinganunderstandableresultofthecommonhypercorrectionoflaypersonswhentheydrawbills.However,hourandminutedetailscouldalsobetakenasharmlessinformativedata–thislooserapproach,moretoleranttothepartici-pants’ mistakes, has not been established yet, unfortunately. The argument that„thesmallestunitoftime”isthedaymaywellbeusedinfavorofthebillvalidity.

[23]Kotásek,2013,No.65.[24]Inthejudgmentssp.zn.29Odo1053/2004andsp.zn.29Odo232/2006.[25]ThejudgmentoftheSupremeCourt,29Cdo3362/2010.[26]Cf.thejudgmentoftheSupremeCourtinPrague,5Cmo13/1997.

70

TA

NU

LM

ÁN

Y


ThequestioniswhetherwecanseeasignofturnoverintheSupremeCourtdecision of 2011[27] in which the Court reviewed the validity of a bill with thefollowing indicationof theplaceofpayment: „Brno,RosickáStreetNo.1, firstfloor,doorNo.1,”whichwas immediately followedby the timedetermination„9.00-16.00”.As for thedetailedtimedeterminationtheSupremeCourtarguedthatifitisconnectedonlytotheplaceofpayment(ordomicile)thereforeithasnoothermeaningthananinformativeone.Theabovementioneddecisionisthus,rather than a diversion, the confirmation of a negative opinion on the bills ofexchange with a more detailed (i.e. indicating hours or minutes) indication ofmaturity. As for hourly data indicating the maturity, the opinion of the Czechcourtsseemstobeconstant–billswithsuchdetailsarenotvalid.

IX.INDICATINGTHEREMITTER

Anindispensablerequirementofeachbill isan indicationof theremitter, i.e.apersontowhomortowhoseorderthemoneyistobepaid.Fromthatfollowsthatitisimpossibletodrawabillasabearersecurity;billswherethedrawerordersthedraweetopay„totheownerthereof”or„tothepayee”arenotinadmissible.AsthelawinsistsonindicatingthenameofthetransfereeitisexcludedthepossibilityintheGenevaLawofBillsthatthebillshouldtaketheformofabearersecurity.[28]

Ifanindicationofthecreditorismissing,theinstrumentcannotberegardedabill,whiletheremittercannotbealternativelyfoundoutinthefirstendorse-ment of the bill. The German case law is quite broadminded in this respectas it isexactlythewayinwhichitdeterminesthemissingremitter inbillsofexchangetoorderofthedrawerhimself[29]–providedthefirstendorsementwasundoubtedly the first one, of course. According to the German case law thisisapparente.g.whenthefirstendorsementisatthetopandthereisnospacebetweenthisandtheedgeofthedocument.

Thisconceptcanbecalled,withanexaggeration,„geometricnaivety”.Thefactthatthereisnospaceinfrontofthefirstendorsementdoesnotmeanthatitwasreallythefirstone.Inparticular,however,theendorsementisnotpartofthebasictextofthebillandthereforeitcannotbeusedforpatchingthemissingdatainit.

DisputesintheCzechRepublictraditionallyariseinthecaseofbillswithanalternativeclausetobearer,suchas“PaytoMr.KarelNovýortotheowner”.TheGermanandAustriancaselaw(inthepastaswellasatpresent)recognizethese

[27]Cf.thejudgmentoftheSupremeCourt,29Cdo2162/2010.[28]Adifferentsituationise.g.withchecks–cf.Art.II,§5,Para.1,Sub-para.c),orintheAnglo-Americanlawonbillsofexchangewhere“billstobearer“arecommon[§3–104(a)UCC].[29]ThejudgmentoftheGermanBGHWM 1977,1376,1377.AlsoBaumbach–Hefermehl–Casper,2008,p.113.


billsvalidsincetheytaketheclause„ortotheowner”asavariantoftheclause„toorder”,i.e.asaharmlessexpressionoftransferabilityofthebill.[30]

In it not surprising that Czech courts take the opposite, stricter, attitude,whichcanbedocumentedbyadecisionoftheHighCourtinPrague:„Aclause„ortothepayee”putafterthenameoftheremitterinthebillcausesabsolutenullityofsuchabillduetoitsvagueness.”[31]

Inanycase,Iconsiderbillswiththeclause„possiblytoanotherproperassigneeofthebill”afteranindicationoftheremittervalid;theclauseonlysaysthatthebillistransferable(thephrase„ortohisorder”afterthenameoftheremitterhasthesameeffect).Aclausesuchas„ortotheowner”couldthenbeassessedinthesamemanner.

X.THECONCLUSION

The above mentioned cases show that an interpretation based on the idea of„formalrigor”,accordingtowhichtheinterpretationofthedatainthebillistobe(oratleastcouldbe)stricterandmorerigidthanitisinconventionallegalacts,caneasilyresultinabsurdandfunnyconclusions.Ifwereallyshouldtakeformalrequirementsforbills„strictly”itwouldneedamoreconvincingargumentationthanjustrepeatingthemantraofrigorcambialisorapplyingitautomatically.

When interpreting the bill statements one should take into account theiroverall context and their typical meaning. An interpretation is to be done inprincipleobjectivelyfromtheviewofthepotentialacquirerofthebill.Itshouldnot,foritsownsake,„punish”smallformalerrorsordeficiencieswhichcanbe,withalittlegoodwill,resolvedbypreferringthebillvalidity(ifitisnotincon-sistentwithitsnatureofcourse).

TheCzechcourtsonlystarttodeviategraduallyfromtheformalist„dances”ofthepasttwodecades.Onecanonlyhopethatmostofthedecisionspresentedabovewillbecomearemembrancetothefactthat„rigorcambialis”concerningformalrequire-mentsofbillswasnotanappropriatemetaphorforthecharacteristicsofthebillsbutaconfusinganduncleartermthatcouldjustifyeventhemostabsurdconclusions.

[30]Kapfer,1969,p.39;Stranz,1952,p.50.[31]TheHighCourtinPrague,9Cmo240/97.

72

TA

NU

LM

ÁN

Y


LITERATURE

• Baumbach,A.–Hefermehl,W.–Casper,M.(2008):Wechselgesetz und Scheckgesetz.München,C.H.Beck.• Brožowsky,W.J.(1857):Die Lehre von den Wechseln und dem Wechselgeschäfte. 2ndedition.Wien,Seidel.• Joost, D. (1977): Wechselauslegung und Wechselstrenge. Wertpapiermitteilungen č.51/1977,pp.1394-1351.• Kapfer,H.(1969):Handkommentar zum Wechselgesetz.Wien,ManzVerlag.• Kotásek,J.(2013):Zákonsměnečnýašekový.Komentář, Kluwer2013,No.65.• Kotásek,J.(2001):Spornévariantyrektadoložekvýstavcesměnkyzpohleduteorieajudikatury.Právní zpravodaj2001,No.1.• Kupka,S.(1930):DaseinheitlicheWechselrechtderGenferVerträge,Comptes rendus de la Conference internationale pour l’unification du droit en matiere de lettres de change, billets a ordre et cheques, tenue a Geneve, 1930,No.18.• Pflug, H. J. (1984): ZurAuslegungwechselmäßigerErklärungengegenüberdemerstenWechselnehmerundgegenüberweiterenErwerberndesPapiers.Zeitschrift für das gesa-mte Handels- und Wirtschaftsrecht,1984,Nr.148,pp.1-26.• Stranz,M.(1952):Wechselgesetz.Berlin,WalterdeGruyter.

73

KISSLAJOSANDRÁS

A GEOPOLITIKA MISZTIKUS MEGALAPOZÁSA ALEKSZANDR DUGIN .. .

AgeopolitikamisztikusmegalapozásaAlek-szandrDuginpolitika-ésállamelméletében[1]

I.BEVEZETÉS

ÍrásomcentrumábanazAlekszandrDugináltalkidolgozottÚj Eurázsia-eszmeállamelméleti,politikafilozófiai/geopolitikaiaspektusainakkriti-kai elemzése áll. Az orosz nemzetiségű Alekszandr Geljevics Duginkorunk egyik legismertebb szélsőjobboldali teoretikusa, aki az eddigmegjelentközelötvenmunkájábanújraésújraegyolyanmultipoláris világrend létrehozása mellett érvel, amelynek központi tengelyét egyOroszországvezetteszárazföldi„eurázsiaibirodalmimag”képezné,sezatellulokratikuserőközpontegyszerésmindenkorravégetvetneajelen-legi, az Egyesült Államok által irányított (s Dugin által thalasszokra-tikusnaknevezett)egypólusú világrendnek.Duginegyikekorunkazonmonstruózus figuráinak, akiben a hatalmas szellemtudományi/filozó-fiaiműveltség(kilencnyelvenolvas!)alegelképesztőbbtévképzetekkelésszintekövethetetlenülbizarrasszociációkkaltársul.Azoroszfilozó-fus egyszerre tradicionalista, modern és posztmodern, illetve, sajátszavaival élve,olykorarcheo-modern.Eszmei forrásai szerteágazókéssokfélék,kimerítőfelsorolásukoldalakatvenneigénybe. Ízelítőülcsaknéhány e végeláthatatlan katalógusból: Julius Evola, René Guénon,Oswald Spengler, Martin Heidegger, Carl Schmitt, Karl Haushofer,Frobenius,aJüngerfivérek,ArthurMoellervandenBruckésáltalábana német konzervatív forradalmárok. Továbbá az orosz vallásfilozófiaszintemindenjelentősalakja.Denemhiányoznakasorbólahuszadikszázad első felének olyan jelentős nyugati filozófusai, szociológusai,antropológusai sem, mint Emil Durkheim, Marcel Mauss, Georges,GeorgesDumézil,GastonBachelard.Ugyancsakgyakranhivatkozikaziszlámkutató Henri Corbin könyveire, a kultúraszociológus GilbertDurandimaginációselméletére,továbbáaholbaloldalinak,holjobbol-dalinaktekintettfranciaszociológus,MichelMaffesolimunkáira,illetveGillesDeleuzegeofilozófiájára.Duginelsősorbanmégisaklasszikusorosz„eurázsiaizmus” eszmei örökségének folytatójaként tekint önmagára.

[1]AtanulmányaKÖFOP-2.12-VEKOP-15-2016-00001azonosítószámú,„Ajókormány-zástmegalapozóközszolgálati-fejlesztés”címűkiemeltprojektLudovikaKiemeltKutató-műhelyProgramjánakÁllamelméletialapkutatás2016-2018(2016/86NKE-AKFI)elneve-zésűalprogramjánakkeretébenaNemzetiKözszolgálatiEgyetemmegbízásábólkészült.

tan

ulm

án

y

74

TA

NU

LM

ÁN

Y

K I S S L A J O S A N D R Á S

Éppenezértcélszerűnektűnik,hogyírásomelsőrészébenrövidenbemutassamaz„Eurázsia-eszme”—mintegysajátosanorosz„harmadikutasprojekt”—legfon-tosabb téziseit, illetve néhány szót ejtsek e meglehetősen heterogén szellemimozgalomlegfontosabbképviselőiről.Abemutatássoránerősszelekciórakény-szerülök,sezértelemzésemetinkábbcsakaklasszikuseurázsiaizmusállam-éspolitikaelméletére koncentrálom. A mozgalom néhány nagy befolyással bíróképviselője(elsősorbanNyikolajTrubeckoj,NyikolajAlekszejev)egy-egyírásá-nak rekapitulációján keresztül — legalábbis reményeim szerint — átfogó képetkaphatunk a mozgalom politikai és társadalmi víziójáról, törekvésének belsőellentmondásairól.Ugyanakkorazt is szeretnémérzékeltetni,hogyazemigránsoroszgondolkodók,mindenrájukjellemzőkövetkezetlenséggel(pl.agyakoriáltu-dományos érvelés, a különféle diskurzusfajták önkényes egymásba csúsztatásastb.) együtt figyelemre méltó innovatív képességekről tettek tanúbizonyságot.Elegendőnek tűnik,hacsakazökológiaietika,aholisztikus látásmód,asziner-getikusgondolkodásvagyazéppennapjainkbandivatossáválókollapszológia és túlélés-tanproblémafelvetéseireésérvelésmódjairautalok—ezeknekazúj„szinte-tikus”tudományoknaknemkisrészbenéppenazEurázsia-mozgalomképviselőiraktákleazalapjait.

AtanulmánymásodikrészébenDugin„ÚjEurázsia-elméletét”veszemgórcsőalá, elsősorban a Csitvjortaja Polityicseszjaka Tyeorija, a Geopolitiyka és azEtnoszociologijacíműmunkáira,illetveaNoomahijacímmelfolyamatosanmegje-lenő(eddiglegalábbhúszkötetlátottnapvilágot)hatalmasopuszanémelyrész-letéretámaszkodva.KülönalfejezetetszánokDuginFiloszofija vojnicíműköny-vének,amelynempusztánelméletimunka,mertazebbenkifejtettekenkeresztülbetekintéstnyerhetünkekülönösgondolkodó„agresszívtudatalattijába”is.

Aharmadik részDugin„aktívpolitikai tevékenységét”ésa franciaÚj Jobb-oldalhozfűződőellentmondásosviszonyánakérdekesebbepizódjaitmutatjabe.Ezzelazacélom,hogyazolvasóteljesebbképetalkothassonmagánaknapjainkegyik„monstruózus”politikaigondolkodójánakösszetettszemélyiségéről.

II.A„TÉRIFORDULAT”(SPATIALTURN)ÉSAZEURÁZSIA-ESZME—AHU-SZADIKSZÁZADIOROSZGEOPOLITIKAÉSÁLLAMELMÉLETNÉHÁNYSPE-CIFIKUMA

1.Akétpólusúvilágrendszermegszűnéseésageopolitikavisszatérése(1990-?)

Amásodikvilágháborútkövetőévtizedekben—egészenaz1980-asévekvégéig— a geopolitikai kutatásokban legfeljebb az államok feltételezett territoriális ésideológiai szempontjaiból kiindulva foglalkoztak a térproblémájával. Az okokérthetőek:anácipropagandaáltalunos-untalanemlegetettLebensraumkifejezésmeglehetősenrosszulcsengett,segyönmagáravalamit isadótudóskerülteaz

75A G E OP OL I T I K A M I S Z T I K U S M E G A L A P O Z Á S A A L E K S Z A N D R D U G I N . . .

effajta kifejezéseket. Talán ebből a túlzott óvatosságból fakadt az is, hogy —mikéntSusiK.Frankjoggaljegyzimegazeurázsiaizmusrólszólótanulmányában—azok,akiknemvagycsaknagyonfelületesenismerikahuszadikszázadioroszeszmetörténetet, az ilyen fogalmak hallatán, mint „eurázsiaiak” vagy „eurázsi-ánusok”,akulturálisemlékezetükfiókjaibólrögvestanáciidőszakgeopolitikaifogalomkészletéthúzzákelő.[2]

A hidegháború végével, azaz az 1990-es évek elejétől, mindez alapvetőenmegváltozott,mertettőlkezdvea társdalom-ésszellemtudományokképviselőia teret nemcsak bizonyos államok ideológiai és territoriális érdekeinek szem-pontjaira való tekintettel vették figyelembe, hanem „mint államilag decentrali-zált, a nemzetek ön-megkülönböztetésének és identitásképzésének folyamatá-banmegjelenőszociális,kulturálisés történelmi faktort.”[3]Akilencvenesévekelejétőlkezdvegombamódraszaporodtakazolyanúj„résztudományok,mintakulturális geográfia,művészetföldrajzvagyéppenageokulturológia.[4]Nemlehetvéletlen,hogypéldáulNémetországbanakézezresévekelejénegysor,atérprob-lematika kultúratudományi, szociológiai és filozófiai kérdéseivel foglalkozókönyvlátottnapvilágot,amelyek—aklasszikusalapszövegekkiadásamellett—leginkábbaposztmodernvilágtereinektematizálásilehetőségeitmutatjákbe.[5]ARaumtheorie címmelmegjelentkötetben található „politikai-geográfiai terek”címűtematikusegységéhezJörgDünneírtaabevezetőtanulmányt,amelybenaszerzőarrahívjafelazolvasófigyelmét,hogya„térpermanenciája”végigkísériazeurópaieszmetörténettöbbmintkétezerévestradícióját.Arisztotelészklíma-elméletében a hellén/barbár megkülönböztetés alapjául szolgáló antropológiaiéskulturáliskülönbségekösszekapcsolódnakaföldrajziviszonyokkal,majdazújkorbanMontesquieuésHerderpolitikafilozófiáibanújrahangsúlyosszerephezjutnakageográfiaideterminizmusok.[6]Azonbanamodernértelembenelső„térifordulat” születési dátumát mégis azokhoz a társadalom- és szellemtudományiváltozásokhoz,radikálisújítótörekvésekhezérdemeskötnünk,amelyekatizen-

[2]Frank,2003,197.[3]Klitsche-Sowitzki,2011,82.[4]Klitsche-Sowitzki,i.m.,82.[5]Néhánypélda,elsősorbanaSuhrkampVerlaggondozásábanmegjelentmunkákköréből:Maresch,Rudolf – Werber, Niels (Hgg.): Raum Wissen, Macht. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main. 2002;Dünne, Jörg – Günzel, Stéphan (Hgg.): Raumtheorie. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 2006.Egyimmáronklasszikusmunkánaktekinthetőszöveggyűjtemény,amelyahuszadikszázadlegfonto-sabbgeopolitikusainakműveibőlvettválogatás,1977-benjelentmegJosefMatznettergondozásában.LásdMatznetter,Josef:Politische Geographie.WissenschaftlicheBuchgesellschaft,Darmstadt,1977;Schlögel,Karl: Im Raume lesen wir die Zeit. FischerTaschebuchVerlag,Frankfurt amMain.2007.AbaloldaligeopolitikatörténetérőllásdBrinkTobiasten:Staatenkonflikte.ZurAnalysevonGeopolitikundImperialismus−einÜberblick.UTB,Lucius&Lucius,Stuttgart,2008.Franciaországbanazismertpárizsifenomenológus,JocelynBenoistgondozásábanjelentmegatörténetiségésatérbeliségkortársproblematikájátbemutatógyűjtemény.Benoist,Joclelyn/MerliniFabio(Éd.):Historicité et spatialité.Leprobl−medel’espacedanslapenséecontemporaine.J.Vrin,Paris,2001.[6]LásdpéldáulReimarMüllerMontesquieu über Umwelt und Gesellschaft − Klimatheorie und ihre Folgecíműtanulmányát.In:Müller,2008,139–151.

76

TA

NU

LM

ÁN

Y


kilencedikszázadvégén,illetveahuszadikszázadelejénmentekvége.Aszocio-lógiábanEmilDurkheimegymásfajta—azújkorifizikamechanikusésneutrálistérfelfogásával szemben álló — társadalmi vagy kulturális térkonstrukció szük-ségességemellettérvelt.A vallási élet elemi formáicíműmunkájábanDurkheimminderrőlakövetkezőketmondja:„Ugyanezahelyzeta térrel(vagyis,mintazidővel—K.L.A.).MintHamelinkimutatta,a térnemazhomályosésmeghatá-rozatlan közeg, aminek Kant képzelte: ha tisztán, abszolút módon homogénlenne,akkorsemmireseszolgálna,sagondolkodásnemtalálnafogódzótbenne.Lényegét tekintvea térképzetazérzéki tapasztalásáltalszerzettadatoklegelsőkoordinálása.Ezakoordinációazonbanlehetetlenvolna,haatérrészeiminősé-gilegegyeznének;havalóbankölcsönösenfelcserélhetőkvolnának.Ahhoz,hogytérbelileg el tudjuk helyezni a dolgokat, különbözőképpen kell tudnunk elhe-lyezniőket; az egyiket jobbra, amásikatbalra, ezt fölfelé, azt lefelé, északnakvagy délnek, keletnek vagy nyugatnak stb., amiként a tudatállapotokat is csakúgy tudjukelrendezni az időben,hameghatározott időpontokhozkötjükőket.Ezzelaztállítjuk,hogyatérnemlehetnetér,haazidőhözhasonlóannemlennefelosztvaésdifferenciálva.Dehonnanvanalényegheztartozófelosztás?Magátólnincsenbennesemjobb,sembal,semfönt,semlent,semészakésdélstb.Ezekakülönbségtételeknyilvánvalóanonnanszármaznak,hogyazegyesrégióknakmásésmásérzelmiértékettulajdonítottak.Smivelazugyanabbanacivilizációbanélőemberekugyanolyanmódonképzelikelateret,azérzelmiértékeknekésabelő-lük fakadó különbségtételeknek is közöseknek kell lenniük; ez pedig csaknemszükségszerűenaztfeltételezi,hogytársadalmieredetűek.”[7]

Ugyancsakatértapasztalattársadalmi„morfológiája”jelenikmegMarcelMaussszociál-antropológiaimunkáibanis.„Atisztánföldrajzihelyzet,írjaMauss,távolrólsemazalényegivalami,amelyretekintetünketcsaknemkizárólagosanirányítanunkkell:egyikecsupánazoknakafeltételeknek,amelyektőlazembericsoportosulásokanyagiformájafügg;sőthatásaitaleggyakrabbancsakszámostársadalmiállapotonkeresztülfejtiki,amelyeketérintenikezd,savégsőeredménytegyedülezekmagya-rázzák.Egyszóval,aföldrajzitényezőtkapcsolatbakellhozniatársadalmikörnye-zettel, a maga teljességében és összetettségében. Nem lehet elszigetelni tőle. Mitöbb,amikorhatásaitvizsgáljuk,visszahatásaitaközösségiéletmindenkategóriájá-bannyomonkellkövetnünk.Mindezenkérdésektehátnemföldrajziak,hanemtisz-tánszociológiaiak(…).”[8]DuginaGeopolityikacíműmunkájábanjoggalmutatrá,hogyhuszadikszázadelsőévtizedénekszociológusaiés(kulturális)antropológusai(Durkheim,Maussstb.)amagukdifferenciáltabbtársadalmitér-felfogásukattuda-tosanütköztettékageopolitikusokelsőnemzedékének(Ratzel,Kjellén)szimplifi-kálógeográfiaideterminizmusával.[9]Lentebbtermészetesenmégrészletesebbenis

[7]Durkheim,2003,21.[8]Mauss,2000,453–454.[9]Dugin,2011,12–15.Másrésztviszont,szólDuginértékelése,éppenageopolitikusokvoltakazok,akik„mélyebben”gondolkodtak,mintaszociológusok.


megvizsgálomeztaproblémát,saziméntipéldákkaléppencsakjelezniszerettemvolna,hogyatizenkilencedikszázadutolsóésahuszadikszázadelsőévtizedeibenatársadalmi/politikaitérértelmezésilehetőségeiazakkoribanmegszületőtársada-lomtudományokközpontijelentőségűkérdésévévált,saszociológiábanmegjelenő„térifordulattal”szintepárhuzamosanjöttlétreamoderngeopolitikais.Mégpedigegyolyankülönlegeshatártudományként,amely—akétségtelenülközpontijelen-tőségűgeográfiairányításával—egyesíteni,illetveszintetizálniigyekezettapoliti-katudomány,adiplomácia,azállam-ésjogtudomány,ahadtudomány,akulturálisantropológiaésmégszámosmástudomány„gondolat-javait”

Tény,hogyanemzetköziszakirodalomahuszadikszázadelsőévtizedeibentörténteketcsaka„valódi”térifordulatelőzményénektekinti,saszorosabbérte-lembenvettspatial turnmárazezerkilencszáznyolcvanasévek„terméke”,smintilyenszorosankapcsolódikakétpólusúvilágrendmegszűnéséhez.Magamúgylátom,hogyaglobálispolitikaiváltozásokugyanfontos,denemkizárólagosszere-pet játszottak abbana folyamatban,hogy ageopolitika „posztmodern testben”születhetettújjá.Tudniillikageopolitika„reinkarnációjában”nemelhanyagolhatószerepet játszott a szellem- és társadalomtudományok utóbbi évtizedek végbe-ment önfejlődése is, amelyet olyan művek fémjeleznek, mint Fernand BraudelLa Méditerrannéecíműtöbbkötetesmunkája,GillesDeleuze/FélixGuattariMille plateaux,illetveAntonioNegri/MichaelHardtEmpir ésMultitudecímmelmegje-lentkönyvei.Azutóbbiévtizedekbenanemzetközitudományosvilágszereplőiszámáraéppenezekamunkákhatározzákmeg,hogymitésmilyenkonceptuáliskeretetérdemesgondolkodniésírniaglobálisvilágproblémáiról(ökológiaprob-lémák,helyiháborúk,terrorizmusstb.).[10]PéldáulNegriésHardtazeredetileg2000-benmegjelentBirodalom címűkönyvükelőszavábankifejtik,hogyazEgye-sültÁllamok—nohaazeffajtaszándéknemidegentőle—immáronnemképesegyhagyományosimperialistabirodalomkénturalniaglóbuszt.„AzEgyesültÁlla-moknemképezhetiegyimperialistaprojektcentrumát,éstöbbéegyetlennemzet-államsincsabbanahelyzetben,hogyilyencentrumlegyen.”[11]Majdakövetkezőállítást fogalmazzákmeg: „Apolitikakövetelménye— így szól tézisünk—nemegyszerűenabbanáll,hogyellenállástfejtsenkiezellen(mármintazegypólusúglobalizációs törekvésekkel szemben − K.L.A.), hanem hogy átformálja ezeketa törekvéseket, és más célok felé fordítsa azokat. A multitude és a tömeg ama

[10]PéldáulFranciaországbanYvesLacoste1976-banalapítottamegaHerodotecíműrangosgeopoliti-kaifolyóiratot,illetve1989-benPárizsban(Sorbonne8)létrejöttazelsőgeo-politikatudományidoktoriiskola. (LásdEncel,2009,15.)DeageopolitikaszámoskérdésemegjelenikRaymondAronPaix et guerre entre les nationscíműkapitálismunkájábanis(1962).Németül:Aron,Raymond:Eine Theorie der Staatenwelt.S.FischerVerlag,FrankfurtamMain,1986.[11]Hardt–Negri,2003,12.(Aszerzőkkiemelése)Azigazságaz,hogyezt—vagylegalábbisezzelrokon—gondolatotjófélévszázaddalkorábbanageopolitikaegyik„klasszikusának”tekinthetőCarlSchmittismegfogalmazta.„EzértaFöldön,ameddigegyáltalánállamfennáll,mindigtöbbállamlé-tezik,ésnemlétezhetazegészföldkerekségetésazegészemberiségetátfogóvilágállam.Apolitikaivilágpluriverzum,nemuniverzum.”(Schmitt,2002,36).ADugináltalbevezetet„multipolárisvilág-rend”fogalmaakárCarlSchmittiméntidézettálláspontjarekapitulációjakéntisértelmezhető.

78

TA

NU

LM

ÁN

Y


teremtőképességében,amelyabirodalombanrejlik,hasonlóképpenmegtalálhatóazaképességis,amellyelfellehetépíteniegyolyanellen-birodalmat,amelymáspolitikaiformátkölcsönözavilágméretekbenzajlófolyamatoknakéscsereviszo-nyoknak.”[12]Majdlentebblátnifogjuk,hogymagaDugin,azÚjEurázsia-elmé-let legismertebbképviselője,ugyanasaját ízléséhez igazítva,deehheznagyonhasonlómegfogalmazásokkalél.VégezetülfontosnaktartommegemlíteniMichelFoucaultnéhányírását,kiváltképpenazegyikutolsótanulmányát,amelyszinténhozzájárultatérproblematikaújszerűértelmezéséhez.[13]

Mindezekalapján,legalábbisénúgylátom,bizonyoskorrekcióraszorulPaulViriloazonkijelentése,hogymiutána„történelemfolyamataimmáronnemlokálisterekben,nemlokálisidőben,illetvenemrégiókbanésnemzetállamokbanmegyvégbe,ageopolitikaésageostratégiavéglegesenidőszerűtlennéváltak”.[14]Nemarrólvanszó,hogyezekafogalmakvagyszemléletmódokimmáronkorszerűtle-nek,ésageopolitika„tudományával”együttpusztáncsakatörténelmiemlékezetrészekéntkellrájuktekinteni,hanemhogyjelentősenátalakultak,újtartalmakkaltöltődtek fel, illetveúj jelzőketkaptak. (Kretzschmaraz imént idézett írásábanaztmondja,hogykommunikációshálóáltal„foglyulejtett”világtársadalombanbármikor jelentős szerepet kaphatnak a „hagyományos” rögzített terek és térireprezentációsformák.Gondoljunkcsaka2011.szeptember11-étkövetőpolitikaiéskommunikációs történésekre,amikorazthallottuk,ésazóta isazthalljuk—főképpenazEgyesültÁllamokból—,hogyavilágtársadalom„latorállamok”általirányítottéstámogatottellenségeinemcsakavilágtársadalomgazdasági,kommu-nikációsésinformációs„idegrendszerét”támadtákmeg,hanemveszélyeztetikazUSA/Nyugatnemzeti,kulturálisésterritoriálisbiztonságátis.)[15]

Azezerkilencszáznyolcvanasévekvégétőla„térvisszatéréséről”beszélhetünkOroszországbanis.Ezavisszatéréstermészetesenspecifikusformábanvalósultmeg, mert a „térproblematika ürügyén” alapvetően az „eurázsiaizmus újjászü-letése”valósultmeg. „A territoriálisveszteségek,aposztkommunista identitás-vákuum,amúltirántinosztalgia,deavita-ésvéleményszabadságújformáinakmegjelenéseegyidejűlegtettéklehetővé,hogymindreceptíve,mindpedigkrea-tív formákbanvissza lehessen térniazEurázsia-eszméhezésazeurázsiaielve-ken nyugvó identitás-konstrukciókhoz.”[16] Ez az újfaja eurázsiaizmus sokfélekomponensselrendelkezik,smikéntKlitsche-Sowitzkimegjegyzi,jelenlegifejlő-désfázisaiban folyamatos elhatárolási és definíciós problémákat kell megolda-nia.AmaiOroszországbanszéleskörbenhasználjákezta fogalmat,a tudomá-nyoséletbencsakúgy,mintapublicisztikában;egyszerreszinonimájaazoroszgeokultorológiának,deviszonylagideológiamentestérfogalomkéntislétezik.Egy

[12]I.m.,13.[13]Foucault,1972–1988,1571–1582.[14]IdéziKretzschmar,2002,263.[15]I.m.,263–264.[16]Klitsche-Sowitzki,i.m.,82.


továbbielemeazÚjEurázsia-eszménekaművészetiesztétikaiszférábantörténőalkalmazása,amelyazorosztéridentitásjátékos,kreatívaspektusánaklehetősé-geitmutatjafel.AzÚjEurázsia-mozgalomkutatásánaktalánlegnagyobbnehéz-ségévelakkorszembesülhetatudományembere,amikoraszóbanforgóeszmeiirányzatikonjánakszámtóAlekszandrDuginmunkáitpróbáljamegelemezni,aki„önmagátholtudósnakésideológusnak,holposztmodernperformerkéntállítjaszínpadra,olyanemberként,akimindenttudésmindenreképes,deakinekvalódiszándékai mindig a homályos háttérben maradnak”.[17] Ezért aztán, amíg azeurázsiaizmustradicionálisformáitlehetségesatudományoselemzésekkelszem-benelvárhatóelfogulatlansággalkutatni,addigaDugin-féle„újeurázsiaizmus”esetébenszintelehetetlenennekanormatívkövetelménynekelegettenni.

Mindenesetre, mondja Klitsche-Sowitzki, az elemzés során abból kell kiin-dulni, hogy az orosz térdiszkussziót nem lehet leválasztani az európai és azamerikaivitáktól,mert „ezmaga is terméke, sőt,egyenesenúttörőjeaculturalvagyspatial turn-nek.”[18]

2.AzÚjEurázsia-eszmetörténelmielőzményei

Mikéntabevezetésbenmáremlítettem,jeleníráselsődlegescélkitűzéseazoroszeurázsiaizmustradicionálisváltozatának,illetveazÚjEurázsia-eszmegeopolitikaiésállamelméletifelfogásánakkritikaibemutatása.Természetesenegyilyenátfogóvállalkozásesetébenmégegyviszonylagterjedelmes(nagyjábólhárom/négyívetmagábanfoglaló)tanulmánybaniserőteljesszelekciórakényszerülaszerző.Ezértjómagam azt az utat választom, hogy az eurázsiaizmus néhány — elsősorbanállamelméleti szempontból — kiemelkedő képviselőjének bemutatását a primerszövegretámaszkodvavégzemel,mígesokrétű,részbentársadalomtudományi,részben ideológiai „irányzatcsalád” által kidolgozott általánosabb problémákismertetése során a nemzetközi szakirodalom legismertebb és legalaposabbmunkáitrekapitulálom.ElsőkéntNyikolajTrubeckojEurópa és az emberiség(1918)címűhosszabblélegzetűírásánakközpontigondolatairareflektálok.Anemzetköziszakirodalombanszinteáltalánosakonszenzus,hogyezatanulmánytekinthetőazeurázsiaizmusmanifesztumánakésalapvetésének.EmellettérinteniszeretnémTrubeckoj 1925-ben megjelent Mi és Ők című, rövidebb dolgozatát is, amelytovábbiszempontokkalegészítikiaszerzőEurázsiávalkapcsolatosálláspontját.Eztkövetőena jogfilozófusNyikolajAlekszejevegy-egy,azeurázsiaimozgalomállam-ésjogelméletifelfogásábabepillantástengedőírásátmutatombe.

Azeurázsiaizmusmintmozgalomkeletkezéstörténetétkutatószakirodalomegységesenhangsúlyozzaazoknaka történelmikörülményekneka fontosságát,amelyekfeltételéülszolgáltakaszóbanforgómozgalomlétrejöttének.Voltakép-

[17]I.m.,83.[18]I.m.,83.

80

TA

NU

LM

ÁN

Y


penmára19. századiorosz történelemelőkészítetteamozgalom létrejöttének„szellemi talaját”.[19] A mozgalom előtörténetéhez szokás számítani NyikolajDanyilevszkijésKonsztantyinLeontyevtörténelemfilozófiaimunkáit.Azúgyne-vezett„Vosztoknyici”(Keletiek)akrímiháborúelvesztését(ésazehhezkapcso-lódó jelentős területveszteséget)követőévekben,évtizedekbenújragondoltáka„HolvanOroszországhelyeaNapalatt?”kérdést.Addig,amígaz1848-asforradal-makatmegelőzőévtizedekbenaszlavofilekapánszlávizmusbanbetöltöttvezetőszerephezkapcsoltákazoroszjövőt,Leontyevmáregyszélesebbperspektívábangondolkodott,sazoroszidentitásgyökereitabizantizmusbanéskisebbrészbenatürknépekkultúrájábankereste.Elismerte,hogyazorosznemzettudatbanjelenvan a „turáni komponens”, s ő maga is valamilyen keletről jövő termékenyítőeszme erejében reménykedett. Leontyev azonban még távol állt a „klasszikus”eurázsiaizmus „keletimádatától”, voltaképpen keresztény és erősen konzerva-tívgondolkodóvolt;nézeteinemálltaktávolJuanDonosoCortésésJosephdeMaistre katolikus integrizmusától. Ideálját sokkal inkább a középkori keresz-ténymonarchiákstratifikálttársadalmaibantalálhatjukmeg,mintsemDzsingiszkán mongol birodalmában. Szimpátiája tehát elsősorban nem Ázsiának szólt,hanem a szemében végérvényesen letűnni látszó feudális-arisztokratikus világvertikálisértékeitszerettevolnamegmenteniamodern(horizontális)kapitaliz-musmindentnivellálóértékrombolásától.[20]Nohaa róla írottmonográfiájábanNyikolajBergyajevinkábbakonkrétéserősen„esztétizáltfogalmakat”kedvelő,sametafizikairántkevésérzékenységetmutatógondolkodónakláttattaLeontyevet,magam mégis úgy gondolom, hogy a Leontyev monarchikus/arisztokratikusértékrendje komoly ontológiai előfeltevéseken nyugszik. Az orosz filozófus amodernnyugatidemokráciákegalitáriusszemléletét—egyfajtanaivmegsejtésrehagyatkozva—akésőbbCurie-elvkéntismerttéváltargumentumontológiaiérvé-nyessége„nevében”vetetteel.ACurie-elvszerintegyabszolútkiegyensúlyozottés homogén rendszer képtelen a folyamatos önreprodukcióra, mivel a tökéle-tesszimmetriavilágábanszükségszerűenbekövetkezika rendszerkollapszusa.NietzschéhezhasonlóanLeontyevisúgylátta,hogycsakahierarchikus,vertiká-lisésaszimmetrikuselvekennyugvórendszereklehetnekéletképesek.Leontyev„proto-eurázsiai”eszméinekkiformálódásátjelentősenbefolyásoltaDanyilevszkijOroszoszág és Európacíműmunkája,melyetsokanazOswaldSpenglerésPityirimSzorokináltalkidolgozott„ciklikustörténelemfelfogás”előképénektekintenek.[21]

[19]Vö.Klitsche-Sowitzki,i.m.,87.TovábbáLjuksz,1993,105–114.[20]„Atársadalmi,kulturálisésvallásiértékrendjeszükségszerűenvezetteelLeontyevetOroszor-szágkülönlegeshivatásánakfelismeréshez.Ebbőlfakadóanszilárdmeggyőződésévévált,hogyéppenOroszországhivatottarra,hogymegmentőjelegyenafranciaforradalomáltalnyomorbadöntöttEuró-pának.Oroszországezenvilágméretűszerepeegyfajtaakadálytképezanyugativilághalálostechnikaiésegalitáriusfolyamatainakkiteljesedéseelőtt.DeOroszországmindeztcsakakkorképesmegvalósí-tani,hamegőrziésmegerősítiabizánciéletkonzervatívhagyományait.”(Novikov–Grogorjeva,1991,299.LásdmégBerdiajev,1991.Főként62–91.)[21]Érdekességkéntérdemesmegemlíteni,hogy1922-ben,azakkormárhatalmiésideológiaiszem-•


AszóbanforgómunkábanDanyilevszkijösszehasonlítjaNyugat-Európamaga-tartását az 1864-ben Dánia ellen folytatott osztrák-porosz, illetve az 1853–1856közöttzajlóorosz-török(azúgynevezettkrimi)háborúkapcsán.Ezutóbbihábo-rúbanAngliaésFranciaországhadatüzentOroszországnak,nohaazoroszokakeresztény Európa nevében és értékrendszere alapján harcoltak az muzulmántörök birodalom ellen, támogatva a balkáni szláv népek önállósági törekvéseit.Ennek ellenére mégis az oroszok lettek a „rossz fiúk”. Mégpedig azért, mertOroszországvisszautasításanemegyegyszeripolitikaidöntésvolt,hanemennekfundamentumáulNyugat-Európa„konstans”sovinisztakozmopolitizmusaszol-gált, amely mindig is kizárólag a latin-germán civilizációt tekintette értéknek.Danyilevszkij a következőképpen fogalmaz: „Arról van szó, hogy Európa nemismerelbennünketazövéinek.Oroszországbanésáltalábanaszlávokbanvalamitőleidegentlát,samiráadásulnemazafajtaegyszerűmatériaaszámára,amely-bőlhasznothúzhatna,mintKínából,Indiából,Afrikából,Amerikanagyobbrészé-bőlésmáshonnan,nemolyananyag,amelyetamagaképéreéshasonlatosságáragyúrhatnaésátalakíthatna,ahogyanaztkorábbanreméltevolt,amintolysajátsá-gosanreméltekanémetekis,függetlenülolymagasztoskozmopolitizmusoktólazegyedülüdvözítőgermáncivilizációtólvárjákavilágmegváltását.EurópaOrosz-országbanésaszlávságbantehátnemcsupánidegent,hanemellenségetislát.”[22]

Néhány oldallal később még az előbbi ítéleténél is szigorúbban fogalmaz:„DehátmiisezazEurópaebbenakulturáliséstörténelmiértelemben?Európaa germán-latin civilizáció színtere, nem több, nem kevesebb; illetve a szoká-sosmetaforikuskifejezésmóddalélveEurópamagaalatin-germáncivilizáció.”[23]Ugyanakkor,mikénterreKlitsche-Sowitzkiisutal,Danyilevszkijmégismáskövet-keztetésrejut,mintegyfélévszázaddalkésőbbaklasszikuseurázsiaizmusképvi-selő.Őmégmegelégszikazzala javaslattal,hogyaszlávésazortodoxvallásúnépek összefogásával kell megtörni a latin-germán kultúra-típus mindenhatóerejét,snemgondolkodottegyhatalmaseurázsiaibirodalom(Németországhatá-ráigterjedő)létrehozásában.

pontbólhegemónpozíciókkalrendelkezőszovjethatalom,többmintszázötvenbefolyásosoroszér-telmiségitszáműzöttazországból(ezvoltazúgynevezett„filozófushajó”).AszáműzöttekközöttvoltafilozófusNyikolajBergyajevésakésőbbAmerikábannagykarriertbefutottszociológus,PityirimSzorokin is. Állítólag a száműzetést maga Lenin rendelte el, akit nagyon felbőszített egy — éppenBergyajevésSzorokináltalszerkesztett—OswaldSpenglermunkásságátbemutatókötet.[22] Danyilevszkij,2004,77.Majdkésőbblátnifogjuk,hogyNyikolajTrubeckojszinteszószerintismétlimegDanyilevszkijfentidézettmondatát.[23]I.m.,81. •

•

82

TA

NU

LM

ÁN

Y


3. Az „Eurázsia-eszme” és az orosz értelmiségi emigráció identitásválsága(1917–1930)

Amint a fentiekben igyekeztem röviden bemutatni, az „Eurázsia-eszme” egyhosszú szellemi tradícióba ágyazódik, amely mögött Oroszország és Nyugat-Európarendkívülérzékenyésellentmondásoskapcsolatrendszerehúzódikmeg.AklasszikusEurázsia-mozgalomkeletkezéseésműködéséneknagyjábólegyévti-zedetmagábanfoglalóidőszakaennekafolyamatnakazegyikkicsúcsosodása,smintilyenalighaválaszthatóelazelsővilágháborútkövetőzavarospolitikaiéstársadalmieseményektől.Az1917-esoktóberioroszforradalomésazaztkövetővérespolgárháborúnagyonsúlyoskövetkezményekkeljártazorosztársadalom,kiváltképpen az orosz humánértelmiség számára. A fokozatosan stabilizálódóbolsevikrendszerleginkábbaművészekésaszellemtudományokterületénalkotótudósokszámáraváltegyreelviselhetetlenebbközeggé,ésazidőelőrehaladtávalfőkéntahumántudományokművelőiésaművészekdöntöttekjelentősszámbanazemigrációmellett.Amigrációfőirányaianyugat-európaiországokszellemi/politikaicentrumai(Berlin,Párizs), illetveazakkoribanmegalakultszláv/orto-doxállamokfővárosaivoltak(Szófia,Belgrád,Prága).[24]

A klasszikus Eurázsia-mozgalom történetét a szakirodalom általában kétszakaszraosztja.„Azelsőt,amely1921-benkezdődött,geokulturológiaszakasz-nak lehetnenevezni,amásodikat—amely1926/27-benvettekezdetét—pedigpolitikaiszakasznak.Ageokulturológiafogalmánegy—meglehetősentágérte-lembenvett—kultúraelméleti tézist szokásérteni, amelya térnekésgeográfi-ánakközpontiszerepettulajdonítatörténelmi/gazdaságifolyamatokalakulásá-ban.[25]Ageokulturológia(ésakülönbözőklímaelméletek)szerepétapremoderntörténelmi/politikai gondolkodásban röviden már magam is említettem írásomelején. A tizenkilencedik század végén (elsősorban Németországban) új életrekeltekezekazelképzelések,ésamoderngeográfiaifogalomrendszerébeágyazva„kvázi-tudományos” értékre tettek szert. Az „environ-mentalista” elképzelésekprotagonistájakéntFriedrichRatzelt,alipcseiegyetemföldrajzprofesszorátszokásszámontartani.A föld és az embercíműkönyveegyébként1887-benmagyarnyel-ven is megjelent.[26] Figyelemre méltó, hogy a Ratzel antropogeográfiája irántiérdeklődés magában Németországban is az első világháborút követő években

[24]Érdekes,hogysokanBécsetválasztottákazideiglenesnekhittújhazájukhelyszínéül,aminekmagyarázatalehet,hogyAusztriát,illetveBécsetnemválasztottaelnagytávolságPrágátólvagyBel-grádtól,ugyanakkorazemigránsokOroszországhozisközelebbmaradtak,minthaLondonbanvagyNewYorkbanrendezkedtekvolnabe.EgyébkéntLeonyidLjukszkétszakaszrabontjaaz1917utánioroszemigrációeszmei fejlődéstörténet.Azelsőemigrációshullám1917-től 1921-ig tartott, ideért-ve a „belső emigrációt” is. A második hullám már csak a külföldi orosz emigrációt foglalja magá-ban,ésaz1921–1926közöttiidőszakratejedki.AtémakutatásánakfőnehézségeabbanállmondjaLjuksz,hogy„azemigránsokEurópaszámosországábanszóródtakszét,politikailagmeglehetősenfragmentálódtak,ésközöttükalig-aligvoltpostaikapcsolat.”(Ljuksz,1992,160.)[25]Frank,i.m.,198.[26]Ratzel,1887.


erősödött fel, elsősorban a „konzervatív forradalmárok”, illetve az ő eszmeisé-gük iránt affinitást mutató értelmiségi csoportok körében. Németországbanugyanelbukottaz1918novemberébenkezdődött, radikálisanbaloldali forrada-lom kísérlete (Novemberrevolution), amely pandantja lehetett volna az oroszbolsevikforradalomnak,deavalódi társadalminyugalomnemtértvissza. Igazugyan,hogyaz1920-asévekelejétőlkezdődően—nagyjábólegyévtizedre—a„szuper-demokratikus”weimarialkotmánykonszolidáltaanémetpolitikaiélet,de az vesztes háborút követő, s a Németországra rendkívül megalázó feltétele-ket rákényszerítőpárizsibékeszerződéseke látszólagnyugalmas időszakban isfolyamatosan táplálták a német revánsszellemet. „A német parlamentarizmusellenségeiszámára,mondjaLeonyidLjuksz,ademokrácia ’lovagiatlan’ sziszté-mánakminősült.Az1918-asnovemberi forradalomképtelenvoltanémetérde-keket megvédeni, írta Ernst Jünger. A demokraták visszafordították a frontróla katonákat. A férfias bátorság és az állhatatosság ismeretlen fogalmak voltakszámukra.OswaldSpenglermegvetésselíranovemberiesemények’leírhatatlanocsmányságáról’.”[27]Akonzervatívforradalombajnokai(aJüngerfivérek,ArthurMoeller van den Bruck, Carl Schmitt stb.) mégsem annyira a bolsevikokban,hanemaliberálisokbanláttákkonzervatívszínezetűaktivizmusukfőellenségeit.Aliberalizmusszétzúzzaaközösségiösszetartozásérzületét,ésmindentazindi-viduumegoisztikustörekvésénekrendelalá—mondtákakonzervatívforradal-márok.MikéntLeonyidLjukszmondja,anémetkonzervatívokkijelentéseiszinteszószerintmegegyeznekazoroszEurázsia-mozgalomképviselőinekdeklaráció-ival.PéldáulNyikolajAlekszejev liberalizmuskritikájával,akimagaisanyugatiindividualizmuselleniharcottekintettea„eurázsiaiak”főfeladatának.[28]EurópabelsőmeghasadtságávalazEurázsia-mozgalomhozközelállóoroszemigránsokazorosztársadalom„eredendőharmóniáját”állítottákszembe,amelyszerintükjórésztapravoszlávhitirenikuserébőlfakadt.Őkúgylátták,hogyapravoszlávvallásimiliőbennemaz individuumokegoisztikusmarakodása,nemakonflik-tuskeresés uralkodik, hanem ez a világ az általános emberi szolidaritás terré-numaként jelenik meg. Másrészt persze, miként azt joggal jegyzi meg Ljuksz,a német konzervatív forradalmárok a Weimari Köztársaság viszonylag békéscsendjébenismegőriztékavilágháborúbankiformálódottháborúsentuziazmu-sokat,sezakombattánsattitűdvégsősoronmégiscsakmegkülönböztetteőketazeurázsiaizmushíveinek—legalábbiselvi—pacifizmusától.AJüngerfivérekés

[27]Ljuksz,1992,63.„Anovemberinapokleírhatatlangyűlöletességepéldanélküli.Nemvoltebbenegyetlenfelemelőpillantat,nemvoltsemmilelkesítő;akáregyetlennagyember,maradandószó,me-részgaztettsem,csakkisszerűség,undorítódolgok,ostobaságok.”(Spengler,2013,17.)[28]IgazavanKolontáriAttilánakamikoraztmondja:„Azeurázsiaigondolattörténelmilegjólkö-rülhatárolhatóidőbenésszituációbankeletkezett.Abolsevikhatalomátvételtkövetőenemigrációbaszorultértelmiségegyrészénekszellemi-ideológiaitermékevolt.Hatágabbkontextusbakívánjukhe-lyezni,akkorazazúgynevezett’harmadik-utas’irányzatokhoztartozott,azonkísérletekközé,melyekmegpróbáltákmeghaladniaforradalomésapolgárháborúidejénkialakultfront-éstörésvonalakat,avörös-fehérdichotómiát.”(Kolontári,2012,85.)

84

TA

NU

LM

ÁN

Y


CarlSchmittaz1920-asévekbenisatöretlenháborússzellemigézetébenalkot-tak.„CarlSchmittszámáraaweimariliberálisintermezzolényegébennemisvoltállamnaktekinthető.Atársadalomegyesszegmentumai(apártok,szövetségek,különféleérdekcsoportokstb.)Németországbanmagukhozragadtákahatalmat,seztkizárólagasajátérdeküknekmegfelelőenhasználták.”[29]

A német konzervatív forradalmárok és az orosz Eurázsia-mozgalomtörekvéseiben egy újabb párhuzamra lelhetünk, ha kezünkbe vesszük KarlHaushofernekaz1920-asévekmásodikfelétőlmegjelenőgeopolitikaimunkáit,amelyekkésőbbanáciLebensraum-elméletegyiklegfontosabbelméletifunda-mentumáváváltak(részbenokkal,részbenanélkül).[30]

Ugyanakkor, mondja Ljuksz, nem lévén hazai talaj a talpuk alatt, az oroszEurázsia-eszmemintszellemimozgalomszintesemmilyenkapcsolatotnemtudottkialakítaniazideológiaiszempontbólrokontörekvéseketképviselőnémetkonzer-vatív forradalmárokkal.Talánanyelvikorlátokálltakakapcsolatfelvételútjában?Ezazopcióalegkevésbévalószínű,mondjaLjuksz.AzEurázsia-mozgalomvezér-egyéniségei rendkívülműveltemberekvoltak, soknyelvenbeszéltek, smikéntakésőbbiekbenmég leszrólaszó, többenközülük—asaját tudományterületükön—nemzetközilegiselismerttudósoklettek.Többfontosmunkájukatnémetül(ésfranciául) is kiadták, s például Nyikolaj Trubeckoj kapcsán elmondható, hogynemcsakafonológiaimunkáijelentekmeganagyobbvilágnyelveken(amiperszetermészetes), de 1922-ben az Európa és az emberiség című könyvét is lefordítot-táknémetre.Továbbáegynémet szerző (HansvonRimscha)1927-benRussland jenseins der Grenzen 1921–1926címmelegytanulmánytjelentetettmegazEurázsia-mozgalom törekvéseiről, amely persze visszhangtalan maradt.[31] Az emigránsEurázsia-mozgalomnémetországi sikertelenségénekésamozgalom legfontosabbszereplőinek(szellemi)izolációjáttehátnemanyelviakadályokbankellkeresnünk.„Az Eurázsia-mozgalom sikertelensége inkább azzal volt kapcsolatban, mondjaLeonyid Ljuksz, hogy az ’emigráns Oroszország’ sokkal kevésbé érdeklődött aznémet konzervatív forradalmárok tevékenysége, mint az új szovjet állam iránt.Másrészt a német konzervatív forradalmárokat (miként az Eurázsia-mozgalomképviselőiközültöbbeket)úgyszinténhipnotizáltaabolsevikkísérlet;’tanulniakar-takaszovjetállamsikereiből,hogymagukismegtaníthassákgyőzniaNyugatot’.”[32]

1929-benazEurázsia-mozgalomkétrészreszakadt,settőlkezdveazegymás-sal is rivalizáló frakciók egyre kisebb mértékben befolyásolták a nyugati oroszemigráció szellemi törekvéseit. A szakirodalomban rendre megemlítik azt is,

[29]Ljuksz,1992,63.[30]HaushoferrőllásdHipler,1996.Akönyv,aHaushofferrőlmegtudhatósokhasznosinformációmellett,meglehetősenelfogultan,olykorkifejezettenellenségesszemlélettelíródott.EgyébkéntamaiOroszországbanCarlSchmittmellettKarlHaushoferisaradikálisjobboldalikörökikonikusszerző-jénekszámít.2016-banegyvaskoskötet látottoroszulnapvilágot,amely jórésztHaushofer fentebbemlítettmunkáittartalmazza.(Vö.Hauszhofer,2016.)[31]Lásd,Ljuksz,1992,67.[32]I.m.,67.AweimariNémetországésakoraiSzovjetuniókapcsolatáhozlásdmégLjuksz,2008,16–28.


hogyazújszovjetállamtitkosrendőrsége(OGPU)mindentmegtett,hogybelül-rőlbomlasszaamozgalmat.[33]Ebbenbiztosansok igazságvan,deahanyatláselsődlegesokátmégsemakonspirációsháttérvilághomályostörténéseibenkellkeresni,hanemabbanaszimplaigazságban,hogyatartósemigrációslétkörül-ményeiközöttszintemindenértelmiségiszubkultúrasorvadásraítéltetik.Ahazaikörnyezet anyagi és szellemi hátterének hiányában ezek a mozgalmak előbb-utóbblégürestérbentaláljákmagukat;egyszerűenképtelenekkitörniazintellek-tuálisbeltenyészetekreáltalábanisjellemzőfrakciózások,szakadások,majd„újraegymásratalálások”ördögispiráljából.

4.Azalapító:NyikolajSzegejevicsTrubeckojprogramadóműve

Az Eurázsia-mozgalom történetét tárgyaló szakirodalom egyöntetűen NyikolajSzergejevicsTrubeckojhercegettekintiazirányzatvezéralakjának.[34]Őfogalmaztamegelsőkéntazeurázsiaiideológialegfontosabbalapelveit,ésnevéhezfűződnekamozgalomlegismertebbmanifesztumaiis.Azalapvetőenklasszikusképzettséggelrendelkező Trubeckoj a nyelvtudományra (fonológia) specializálódott. Az ezenaterületenkifejtettmunkásságaalapjánahuszadikszázadegyikmeghatározónyelv-tudósakénttartjákszámon.Aforradalomutánegyideigaszófiaiegyetemendocens-ként tevékenykedik,de1922-benvéglegesenazemigrációmellettdönt,sabécsiegyetementanítszlavisztikát,ugyanakkoraktívtagjaaPrágaiNyelvészetiKörnekis.RomanJakobsonmellettastrukturalistanyelvészetegyikmegteremtőjelesz.AzAnschlusst követő hónapokban a Gestapo folyamatosan zaklatja; letartóztatják,majd az átélt meghurcoltatások következtében hamarosan meghal (egy hirtelenszívinfarktuskövetkeztében).Az1920-asévekelejétőlkezdveTrubeckoj,aszűkebbértelembenvettnyelvtudományikutatásaivalpárhuzamosan,egyreintenzívebbenfoglakozik az Eurázsia-eszme teoretikus megalapozásának kérdéseivel is, samozgalomtöbbiképviselőjehamarosanőttekintiamozgalomspritusrectorának.

[33]AzEurázsia-mozgalomrólszólómonográfiájábanStefanWiederkehraszakadáselsődlegesokaitabbanlátja,hogyrészbenbizonyospénzügyivitákszemélyesellentétekkéfordultakát,illetvehogyamozgalomkétszárnya(aprágaiésapárizsi)1928/29-től,fokozatosaneltávolodottegymástól.Apári-zsiakegyújfolyóiratotadtakki(Jevrazsia),ésegyreközelebbkerültekazakkoramárnemzetközilegstabilizálódottSzovjetunióhoz.Apárizsiaknéhányképviselője1928elejénSorrentóbanmeglátogat-taazakkoréppenotttartózkodóMakszimGorkijt,akimegpróbáltaelőkészíteniamozgalomtagjai-nakaSzovjetunióbavalóvisszatérésétis.Aközeledésideológiaialapjául—többekközött—NyikolajFjodorovicsFjodorovegyreerősödőkapitalizmuskritikája szolgált. (LásdWiederkehr,2009,58–64.LásdmégKolontári,i.m.,92.)[34] Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj ősrégi arisztokrata és értelmiségi család sarja. Apja, SzergejTrubeckoj,amoszkvaiegyetemelsőválasztottrektora.Anagybátyja,JevgenyijTrubeckoj,híresfilo-zófusvolt,akinekaVlagyimirSzolovjovrólszólókétkötetesmonográfiájátafilozófusszakmaamainapigalapmunkánaktekinti.Helyhiányábanlemondokarról,hogyrészletesebbéletrajzzalszolgáljakNyikolajTrubeckojról.MagyarulaGazdagIstvánszerkesztetteoroszgeopolitikaiszöveggyűjtemény-ben magáról Trubeckojról és az mozgalom néhány más képviselőjéről megtalálható egy-egy rövidéletrajz.Lásdjelenírás21.jegyzetét.

86

TA

NU

LM

ÁN

Y


Nemlévénnyelvész,eredetilegnemálltszándékomban,hogyaszűkebbérte-lemben nyelvtudományi az aspektusból is érintsem Trubeckoj munkásságát,azonban jelen tanulmányegyik főszereplője,AlekszandrDugin,aGeopolityikacíműmunkájábanorganikusösszefüggéstigyekszikkimutatniTrubeckojstruktu-ralistaihletésűnyelvfelfogásaésazoroszeurázsiaizmuspolitika-ésállamelméletitéziseiközött.Éppenezértúgyvélem,mégsemteljesenhaszontalanvállalkozás,ha megkísérelem röviden összefoglalni a Trubeckoj-féle nyelvi strukturalizmuséspolitikaistrukturalizmusközöttmeglévőösszefüggéseklényegét(−laDugin).

Astrukturalistanyelvészetegyikfontosalapvetése,hogykülönbségettételez,egyrésztanyelv,másrésztaszó,abeszédésakijelentésekközött.Astruktura-listanyelvészekaztmondják,hogyanyelvaz,amimeghatározzaakijelentéseket,amígahagyományosnyelvészet—afilozófiai„nominalizmus”szellemében—aszóértelmétavelekölcsönviszonybanállójelentésbenlátja,azazakülvilágazontárgyávalvagy jelenségévelkapcsoljaössze,amelyreaszó(jel,üzenet)utal.Astrukturalizmusszerint„(…)azértelemnemabeszélőszemélyhezképestobjek-tív,külsővilágbantalálható,hanemanyelvmélystruktúráiban,annakparadigmái-ban.Ezértmindennyelvközösséget,amelyetaközösnyelvtartegybe,egysajátos,különértelemvilágkéntkelltekintetbevenni.Ezekazértelemegységekanyelvbenfejeződnekki,ésanyelvnekköszönhetőenválnakfogalmakká.Magaajelentés(akülsőtárgy,amelyreamegnevezésutal)másodlagosaz’értelemmelbíróbeszéd-hez’ képest, és az eltérő történelmi szituációkban különféleképpen variálódik,viszonta fogalomszemantikaimagjaugyanazmarad.A nyelv mint paradigma változatlan, csak a beszéd az, ami változik.”[35]Duginúgylátja,ezeketanyelv-tudományi struktúrákatkönnyedénalkalmazni lehetazeurázsiaizmusvilágné-zetielőfeltevéseire.Ugyanisanyelvetegyszerűenazonosítanikellatársadalomparadigmájánaktekintettcivilizációval,illetvefordítva.Atársadalmiváltozásokatbármikorepifenomenálisjelentőségűekneklehetnevezni,haezeknemérintikacivilizációsmélystruktúrákat.Ebbőlanyelvészetimegközelítésbőlkönnyedénellehetjutniegyolyantársadaloméscivilizációselmélethez,amelyneklényegétacivilizációk összemérhetetlensége(inkommerzuralitása)tesziki.[36]

DuginnégypontbanfoglaljaösszeaTrubeckoj-féleEurázsia-elméletlényegét.1.)Atörténelmiésatársadalmieseményekcsakabbanatársadalombanrendel-keznekértelemmel,amelybenvégbemennek.2.)Anyugat-európaikultúrauniver-zalizmusraésnormatívérvényességrevalóigényeelfogadhatatlanazemberiségegészeszámára.3.)Anyugat-európaikultúrábanuralkodóazonnézet,amelyatörténelmetésazidőtcsakszintagmatikusszintenelemzi,szükségszerűenképte-

[35]Dugin,2011,162.[36]Érdemesmegjegyezni,hogyDuginacivilizációésakultúrafogalmáttöbbé-kevésbéegymásszinonimájakénthasználja. Illetvejellemzőentöbbesszámbanhasználjanemcsakakultúra,deacivilizáció fogalmát is. Mások nem így gondolkodnak. Például Tzvetan Tororov, aki maga is ere-dendően nyelvész volt, azt mondja, hogy a civilizációt csak egyes számban kell használni, s en-nekellenfogalmaabarbárság.Azegységesembericivilizációmellettsokfélekultúralétezik,sezekmindegyikerészeavilágcivilizációnak.


lenaparadigmatikuslátásmódakceptálására.4.)Oroszországésazorosznépegyönállóparadigma,slényegenemérthetőmeganyugat-európaikultúraleegysze-rűsítő„szemantikaiszintjén”.

NyikolajTrubeckojEurópa és az emberiségcíműprogramadókönyveerede-tileg1920-banjelentmegegyszinteismeretlenszófiaikiadónál.Hafigyelmesenelolvassukamunkacímadótanulmányát,jórésztelfogadhatjukDuginTrubeckojálláspontjátösszegzőállításait.

ÍrásabevezetőrészébenTrubeckoj—nyelvtudományiképzettségéhezhűen—bizonyosfogalomértelmezésikérdésektisztázásátvégziel.Abból indulki,hogyEurópábananemzetiéscivilizációskérdésekhezkétfajtaalapbeállítódásfigyelhetőmeg.Azelsőváltozatotsovinizmusnak,amásodikatkozmopolitizmusnaknevez-hetjük.Látszólag,mondjaTrubeckoj,ittegymástkizáró,úgynevezettkulturális/civilizációs/politikaiellenfogalmakrólvanszó,azonbanegy figyelmesebbelem-zésvégénettőlteljeseneltérőeredményrejutunk.„Asovinisztaabbólazaprioritételbőlindulki,hogyigenisazőnépelegjobbavilágon,amihezőmagaistarto-zik.Azőnépeáltalteremtettkultúrajobb,tökéletesebbmindenmáskultúránál.Egyedülazőnépénekvanjogaélenjárniésuralkodnimásnépekfölött,amelyekkötelesek engedelmeskedni neki, elfogadni hitét, nyelvét és kultúráját, valamintegybeolvadnivele.Mindazt,amienagynépvégsődiadalánakútjábanáll,erővelelkellsöpörni. Ígygondolkodik,ésennekmegfelelőencselekszikasoviniszta.”Ezzel„ellentétben”akozmopolitaakövetkezőképpenokoskodik:„Akozmopolitatagadjaanépekközöttikülönbségeket.Havolnánakisilyenkülönbségek,azokatmegkellszüntetni.Acivilizáltemberiségnekegységesnekkelllennie,ésegységeskultúrávalkellrendelkeznie.Acivilizálatlannépeknekazzal,hogycsatlakoznakacivilizáltnépekcsaládjáhozésegyütthaladnakvelükavilágfejlődésegyetlenútján,eztakultúrátkellelfogadniuk,ehhezakultúráhozkellidomulniuk.Acivilizációazalegfőbbáldás,amelynekanevébenfelkelláldoznianemzetijátosságokat.”[37]

Azonbanasovinisztaésakozmopolitaérvelése,legalábbisazeurópaikozmo-politák esetén, végső soron, nem különbözik egymástól. Tudniillik az euró-paikozmopolitizmusnemegyneutrális értékrend talaján sarjadzottki,hanemlényegében azonos a latin-germán civilizáció partikuláris értékrendjének egye-temes értékrenddé való stilizálásával. A kozmopolitizmus, mondja, Trubeckojegyspeciáliskollektív egocentrizmus,amelyavilágtörténelemben latin-germán etnocentrizmuskéntformálódottki.Trubeckojlesújtóítéleteígyhangzik:a sovi-nizmus és a kozmopolitizmus csak fokozataiban, de nem elvileg különbözik egymástól.[38]A latin-germáncivilizációselméletmögöttegyolyan teleologikustörténetfilozófiaifelfogáshúzódikmeg,amelyegyúttaltermékeisennekacivi-lizációsmodellnek.Trubeckojakétalapfogalom,az„evolúcióslétra”ésa„fejlő-désfokok”elemzésesoránakövetkezőmegállapításrajut:„’Azevolúcióslétra’,’a

[37]Trubeckoj,2011,7.[38]Vö.i.m.,9.

88

TA

NU

LM

ÁN

Y


fejlődéslépcsőfokai’—ezekmindmélyenegocentrikusfogalmak.Azonazelkép-zelésenalapulnak,hogyazemberifajfejlődéseazúgynevezett’általánoshaladás’útjátjártaésjárja.Egyeneskéntszokáselképzelnieztazutat,amelyetmindenkijólismer.Azemberiségazegyenesvonalmenténhalad,deegyesnépekkülön-böző pontjain megrekedtek, és jelenleg is ott állnak, egy helyben toporogva,miközbenmásnépekképesekvoltakegykicsittovábbmenni,majdegykövetkezőpontonálltakmeg,ésott ’toporognak’stb. Ígyhaegypillantástvetünka jelen-koriemberiségáltalánosképére,azegészevolúciótlátjuk,hiszenazemberiségáltalmegtettútösszesállomásánjelenlegisvanvalamilyenmegrekedtnép,ottállésegyhelyben’toporog’.Ajelenkoriemberiségilymódonamagaegészébenazevolúcióletekertésdarabokravágottfilmje,akülönfélenépekkultúráipedigúgytérnekelegymástól,mintazegységesevolúciókülönbözőfázisai,vagymintavilágáltalánoshaladásánakkülönbözőállomásai.”[39]

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen konceptuális keretben Oroszország és az orosztörténelem csakis vesztes lehet. Trubeckoj, Danyilevszkij és Leontyev hűségestanítványaként,egymásfajtatörténelemfilozófiaiéskultúraelméletimodellelfo-gadásátjavasolja:„Azevolúcióslétrakoncepciójávalmiahorizontálisfelszínelvétállítjukszembe.Anépekésakultúrákkulturálistökéletesedésegraduáliselvévelmiaföldgolyónélőnépekegyenrangúságánakésminőségiösszemérhetetlensé-génekújelvétállítjukszembe.Azértékelésmozzanatátegyszersmindenkorraszáműzni kell az etnológiából és a kultúrafilozófiából, mint ahogyan mindenmásevolúcióstudománybólis,mivelazértékelésmozzanatamindigvalamilyenegocentrikus előfeltevésen nyugszik. Nincsenek magasabb vagy alacsonyabbkultúrák,csakegymáshozhasonlóakvagyegymástóleltérőek.Magasabbrendű-nektartaniamiénkhezhasonlókat,ésalacsonyabbrendűnektekinteniamiénktőleltérőket—ezekönkényes,tudománytalan,naivésvégsősoronostobaállítások.”[40]Egymásikírásábanegészenkeményenfogalmaz,mertegyenesenaztállítja,hogy„hozzá kell szoknunk ahhoz a gondolathoz, hogy a latin-germán világ és az általa képviselt kultúra a legrosszabb ellenségünk.”[41]

VisszatérveazEurópa és az emberiségcíműtanulmányához,azolvasónémi-legmeglepődve tapasztalhatja,Trubeckojegyhelyütt—GabrielTarde imitációselméletéreutalva—minthabizonyosmértékbenenyhítenéakultúrákösszemérhe-tetlenségérevonatkozószigorútéziseit.Ugyanis,mondjaTrubeckoj,nemmindenesetbenelítélendőazagyakorlat,hogyegyeskultúrákátvesznekbizonyoseleme-ket a tőlük eltérő kultúrák köréből. Az átvétel vagy az utánzás (imitáció) csakakkorhasznos,haakolportálástnemakülsőerőszakprovokáljaki,illetvehogyaz

[39]I.m.,15.[40]Trubeckoj,2011,18.StefanWiederkehrisidéziezeketamondatokat(ésnagyonkifejezően)ami-nőségileg összemérhetetlen(kacsesztvennajanyeszoizmerimoszty)kifejezéstazInkommnesurabilitätfogalmávaladjavissza.[41]IdéziLaruelle,1999,94.


átvettkulturáliselemekharmonikusanbeépíthetőkabefogadókultúramiliőjébe.[42]

Ezeketasorokatolvasvanemlehetnemészrevenni,hogyTrubeckoja„proto-etno-pluralista” álláspontjával sok szempontból jó fél évszázaddal megelőztekorát.[43]Atanulmánynéhánymondataszinteszószerint„visszaköszön”CharlesTaylor Az elismerés politikája című írásában, amelyet a modern multikultura-lizmusprogramadóművénekszokás tekinteni.Amúltszázadmásodik felébenfokról fokra a „normáltudomány” részévé váló posztmodern irányzatokban(subaltern studies,cultural studies,gender studiesstb.)közöselőfeltevés,hogyelkellszakadniazEurópa-centrikusdogmátólvagydoxától,ésakülönbözőregioná-liskultúrákatasaját„belső”mércéjükszerintkellmérni.Aposztkolonialistaszer-zőkközétartozóEdwardW.Said,illetveanyomábanhaladólibanonitörténészésközgazdász,GeorgesCormlényegébenhasonlóérvekkelutasítjákelazEurópa-központúságot, mint egykor Nyikolaj Trubeckoj.[44] Az is igaz, hogy Trubeckojnem elégszik meg az „eurocentrizmus” szimpla kritikájával, hanem mint aztfentebbláttuk,bírálatátegykomplettNyugat-Európaellenesteóriávástilizálja,silyenformánmagaisaperformatívbelsőellentmondáscsapdájábakerül.(Azazasaját—szükségszerűenpartikuláris—„eurázsiai”ihletésűkulturálisnézőpontjaválikmindenmáskultúramegítélésénekmércéjévé.)Az1925-benMi és őkcímmelpublikált tanulmányábanTrubeckoj azEurázsia-eszmespecifikumait elemezveösszeveti egymással a bolsevizmus és az eurázsiaizmus álláspontját. Vannakolyanok, mondja Trubeckoj, akik bizonyos felületes analógiákkal operálva, azEurázsia-eszmét„pravoszlávbolsevizmusnak”vagya„szlavofil-eszmeésbolse-

[42]„Deönmagábannemelegendőakulturálisértékekközöskészlete.Fontos,hogymindezekazérté-kekéselemekatársadalomésazújítótudatábannagyjábólhasonlóanhelyezkedjenekel,akölcsönha-tásaikmindkéttudatbanugyanolyanoklegyenek.Ezpedigcsakaközöshagyományelsajátításarévénérhetőel.Vanmégegyelengedhetetlenfeltételeannak,hogyazadottinvenciótelfogadjamindenki,vagyatöbbség:afelfedezőízlése,vonzalmaiésvérmérsékletenemállhatnakellentétbenazadotttársadalomlelkialkatával—ehhezpedigközösörökségrevanszükség.” (Trubeckoj,2011,32.)Figyelemreméltótovábbá,hogyTrubeckojarraaGabrielTarde-rahivatkozik(nemmelleslega19.századegyiklegjelentő-sebbgondolkodójánaknevezi!),akirőlköztudott,hogyelveszítetteaztazEmileDurkheimmelfolytatottküzdelmet,amelyneka„kittekintsenazutókoramodernfranciaszociológiamegalapítójának”voltatét-je.Azonbana21.századelejénminthamegfordulnilátszanaezaviszony,sBrunoLatourFranciaország-ban,PeterSloterdijkpedigNémetországban„rehabilitálták”Tarde-ot,ésaLes lois de l’imitationcíműkönyvétamodernszociológiaéskulturálisantropológiamegkerülhetetlenmunkájánakminősítették.[43]ErreatényreegyébkéntStefanWiederkehrisfelhívjaafigyelmet.(I.m.119.,448.lábjegyzet.)[44] „A Kelet állítólag misztikus, irracionális és erőszakos; a Nyugat ellenben racionális, laikus,technicizált,materialistaésdemokratikus.Röviden:aKeletegyszerűenabarbárságmegtestesüléseaNyugatszemében.PerszeaKeletsemmaradadós.AkeletiekszámáramegéppenaNyugatabar-bárságparexellenceföldje,egylélekésvallásnélkülikontinens,aholmindentakalkulatívszellemerejemozgat(…).”(Corm,2005,27.)EgymásikkönyvébenCormakövetkezőképpenjellemziEurópa„mega-identitását”: „Hogyan lehetséges az, hogy ez a sokféleség egy olyan mega-identitásban valóösszetartozásérzéséneklátszatátprodukálja,amitNyugatnakszokásnevezni,samiképesatereket,asokféleségetésmúltgigantikuskonfliktusaittranszcendentálni?Valóbanúgyáll-eadolog,hogyaNyugategyvalóságostörténelmirealitás,azértékekésaviselkedésmódokkontinuuma,egészenaleg-távolabbikorokigvisszamenve?Vagyneminkábbegymitologikuskonstrukciórólvanittszó,mintsemavalóságról,deamelymintmindenmítoszelengedhetetlentartozékaamindennapiéletnek?”(Corm,2015,115.LásdmégTibi,1995.)

90

TA

NU

LM

ÁN

Y


vizmustörvénytelengyermekének”nevezik.[45]Habárlátszólagvalóbantalálha-tunk bizonyos analógiákat a bolsevizmus és az eurázsiaizmus között, mondjaTrubeckoj,azonbanekétszellemi/politikai irányzatközéegyenlőségjelettennivoltaképpen contradictio in adjecto, olyan, mintha valaki „pravoszláv bolseviz-musról”,vagy„fehérfeketeségről”beszélne.Ekétirányzatközösjellemzőjéneklehet tekinteni,hogymindkettőpária-létrevoltkényszerítvea forradalomelőttiOroszországban, s mindkét irányzat igazában a nyugat-európai emigrációbanfogalmazta meg legfontosabb téziseit.[46] Továbbá az „eurázsiaizmus annyibanközös a bolsevizmussal, hogy mindketten küzdenek Ázsia és Afrika népeinekfelszabadításáért, hogy megszabadulhassanak az őket rabságban tartó kolonia-listahatalmakelnyomásától”.[47]Azonbanezekahasonlóságokcsakkülsődlege-sekésformálisak,nemérintikalényeget.Tudniillikakétmozgalommotívumaidiametrálisanállnakszembenegymással.Azakultúra,amelyetabolsevikoka„burzsoá” jelzővel illetnek, az eurázsiaiak számára a „latin-germán” kultúrá-valazonos, samígabolsevikokazún. „proletár”kultúrát szeretnékaburzsoákultúrahelyéreültetni,addigazeurázsiasztáka„nemzeti”(Oroszországeseté-benaz„eurázsiai”)kultúráttennékalatin-germánkozmopolitakultúrahelyére.Amígamarxistákbizonyostársadalmiosztályokattekintenekkultúrahordozók-nak, addig az eurázsiaizmus meghatározott etnikai egységek, nemzetek vagynemzetcsoportoktermékénektekintiakultúrát.Ilyenformánszámáraaburzsoáésproletárkultúramarxistamegkülönböztetésesemmitmondóállítás,hiszenezamegkülönböztetésbelülmaradalatin-germánkultúraértékrendszerénésfoga-lomhasználatán. Az eurázsiaizmus számára minden kultúra egyfajta vertikálistengelymentén rendeződikel, azaz létezik „fenti” és „lenti”kultúra,nohaegyegészségeskulturálisközösségesetében(pl.egynemzet)nemválasztjaelszaka-dékegymástólazalsóésafelsőrégiót.Abolsevikokazonbanabszolútellenfogal-makkénthasználjákaburzsoáésaproletárkultúrafogalmait,sazamegoldás,hogyavalamikorifelső(azazburzsoákultúra)helyébeazegykorialsót(azazaproletárkultúráthelyezik, inkábbcsakazáltalánoskultúradegradációjáhozésvulgarizálódásáhozvezet.Emögöttperszemégazisottvan,hogynohaanyugat-európai (latin-germán) kultúra általában véve beteg, de talán ott az elitkultúra

[45]Trubeckoj,2015,68.(Pdf4e-kiadás).[46]Érdekes,hogybolsevizmusnakezakülönösértékelése,vagyisbenneazeredetioroszlélekhezvaló„visszatalálás”lehetőségétismeglehetlátni,nemvoltidegenOswaldSpenglertőlsem.ASpeng-ler-félepszeudomorfózisfogalmánakértelmezésekapcsánKovácsGáborakövetkezőketmondja:„akultúrákperszeszükségképpenkapcsolatbakerülnekegymással(…)Ezazt jelenti,hogyegyfiatalönállótlankultúráraráerőltetimagátegyelaggottcivilizációformavilága,ésmegakadályozzaazt,hogyazilletőkultúraasajátlelkületénekmegfelelőformavilágotépítsenföl,vagyisasajáttörténelmiútjátjárja.Ennekkétpéldájáttárgyaljarészletesen:azelsőaz,amikorazantikcivilizációformáirátelep-szenekafiatalarabvagymágikuskultúrára,eltorzítvaannakkifejlődését,mígamásikazoroszeset,amikorNagyPéterattólidegenformákaterőltetráazoroszlélekre.Spenglerszerintabolsevikforra-dalomezeknekazidegenformáknakazeltávolítása,ésvisszatérésasajátkultúrlélekáltaldetermináltútra.”(Kovács,2017,18–19.)[47]Trubeckoj,i.m.,68.


mégsemveszítetteelmindenkapcsolatátanemzeti/népikultúramélyrétegeivel.Azonnépekesetében,aholazelitkultúraegyfajtamesterségeskonstrukcióered-ménye(pl.azorosz),azazmásésidegenmintákutánzásávaljöttlétre,nemcsakmennyiségi(fokozati)különbségvanalentésafentközött,hanemminőségiis,azazvalóságosszakadéktátongafelsőésazalsórétegekközött.Demindehhezmégaztishozzákelltenni,hogyOroszországesetébenakulturálishelycseremárcsak azért sem változatna a dolgok állapotán, mert mindössze annyi történne,hogyalatin-germánkultúraegyikváltozatát(aNagyPéterutánlétrejöttidegenmodernizációt) ugyanennek a latin-germán kultúrának egy másik változata, amarxi szocializmus eszmény váltaná fel. Ezzel szemben az eurázsiaizmus aztvallja,hogyhaakultúraváltástolyannépekrealkalmazzuk,mintamilyenekközéaPéterutániésaforradalomelőttiOroszországistartozik,amagaskultúránakamélykultúraáltaltörténőfelcserélésrőllegfeljebbmetaforikusértelembenvanértelmebeszélni.Valójában,aszóbanforgóesetbennemamagaskultúránakamélykultúrábatörténő,elementárisanszükségszerűátfordulásárakellgondolni,hanem egy, a felsőbb rétegek által létrehozott kultúrára, noha ezen új kultúraésalentikultúraközöttikülönbségnemminőségi,hanemcsakfokozati.„Csakilyenfeltételekmellettlehetaközéprétegekkulturálatlanságátmegszüntetni,ésanemzetiorganizmuscsakígyválhategyegészségesésteljeskultúrává,scsakígy leszképesmindafelső,mindpedigazalsórétegekszámáraahosszútávúfejlődéstbiztosítani.Séppenezaz,amimellettazeurázsiaizmusérvelniszeret-ne.”[48]Ebbőlperszeaziskövetkezik,hogyittnemazosztályviszonyokatérintőváltozásról,hanemetno-kulturális fordulatrólvanszó. Ilyenformána„proletár-kultúra”,mondjaTrubeckoj,teljesenalkalmatlanarra,hogyvalamiújathozzonarégikultúrahelyébe.Aproletárkultúrafogalmamárcsakazértistartalmatlan,mertaproletariátusfogalmidefiníciójatisztángazdaságitermészetű,smegvanfosztva miden más magasabb rendű kulturális „konnotációtól.” (Véleményemszerint Trubeckoj szigorú ítélete némileg igazságtalan, ami vagy információhi-ányból, vagy a bolsevizmus/marxizmus iránt érzett erős ellenszenvéből fakad.MárMarx„kultúraelmélete”ismeghaladtaeztaszimplifikálóökonómiaideter-minizmust,hiszenMarxaproletariátustaz„egyetemesemberikultúraörökösé-nek” tekintette.Ugyanakkorazezerkilencszázhúszasévekvégéig, aharmincasévekelejéig—azazasztálinirendszerstabilizálódásig—Szovjet-Oroszországaművészi innováció eminens országának számított. Elegendő most csak Tatlin,Malevics,Ejzenstejn stb.nevére, illetveahúszasévekÚjÉpítészetéreutalni, srögtönlátható,hogymennyireegyoladúezazítélet.)

Mindez persze hidegen hagyja Trubeckojt, mert szilárd meggyőződése,hogy—„osztálykultúrákkal”ellentétben—anemzetikultúrákorganikusak,séppenezazokaannak,hogyamígabolsevizmuscsakatagadásmozzanatáigjut el, az eurázsiaizmus építeni is tud. S az, ami a bolsevizmusban látszólag

[48]I.m.,68.

92

TA

NU

LM

ÁN

Y


pozitív hozadékként jelenik meg (mint egyfajta utópikus vízió), az Eurázsia-mozgalomképviselőiszemébenméga legjobbesetben isa latin-germáncivi-lizáció egy újabb válságtünetének az orosz talajra való átültetéseként értel-mezhető.Amarxizmus (Oroszországban:bolsevizmus)azon törekvése,hogymegszabadítsa az alávetett osztályokat a gazdasági kizsákmányolástól, illetvehogyszeretnéfelszabadítania„harmadikvilág”népeitagyarmatiuralomalól,ugyan tartalmaz valami pozitív törekvést, de „ez a gazdasági emancipáció azeurázsiaizmusszámáranemlehetöncél;ezcsakegyikeazonszükségesfelté-teleknek, hogy meg lehessen szabadulni a latin-germán kultúrától. Vagyis afelszabadulásegyszerűenelképzelhetetlenanélkül,hogyneerősödnénekmeganemzetikultúraalapjai,mertcsakennekeredményképpenadottakatávlatosfejlődés lehetőségei.”[49] Összefoglalásként a következőket mondja Trubeckoj:amígabolsevizmuskizárólagromboló,addigazeurázsiaizmusépítőmozgalom.

5.AzEurázsia-eszmeésatotalitarizmusproblémája

A továbbiakban látni fogjuk, hogy az Eurázsia-mozgalom vezérfigurái milyen„könnyedén” fordították át a fentiekben felvázolt történelemfilozófiai éskulturológiaieszmefuttatásokatazállamtudományéspolitikafilozófiaterületeire.Mielőtthozzákezdenékemeglehetősenösszetettkéréskörbemutatásához,első-kéntamártöbbszöris idézettStefanWiederkehrfelvetéséhezszeretnékcsatla-kozni,amelyakövetkezőképpenhangzik:vajonalkalmazható-eaCarlJoachimFriedrich és Zbigniew Brzezinski által kidolgozott totalitarizmus modell azEurázsia-mozgalomképviselőinekállamfelfogására?FriedrichésBrzezinski—ahidegháborúéveiben—megpróbáltakegyolyantotalitarizmus-definíciótmegal-kotni,amelyetaztánjórésztazolaszfasizmusra,anémetnácizmusra,illetveazún. szovjet kommunizmusra alkalmaztak. Voltaképpen hat lényeges ismertetőjegyetsoroltakfel,amelyeketazutánmindentotalitáriusrendszerközösvonásai-ként határoztak meg: 1. Létezik egy általánosan kötelező hivatalos ideológia,amelyegyrésztkiterjedazéletmindenterületére,samelyegyúttalmeghirdetia„történelemvégét”mintegyfajtaparadicsomivégállapotot;2.Létrehozegyszigo-rúan hierarchikus alapon működő tömegpártot, amely a hatalom kizárólagosbirtokosa;3.Azéletmindenterületétkontrollálniképestitkosrendőrségetműköd-tet;4.Információséshírmonopóliummalrendelkezik;5.Fegyverviselésimono-póliumotvezetbe;6.Központilagirányítjaagazdaságot.

AmimármostazEurázsia-mozgalmatilleti,könnyenbelátható,hogymivelezamozgalom—szerencsére,mondjaWiederkehr—sohasemjutotthatalomra,empiri-kusanmegválaszolhatatlanakövetkezőkérdés:hatehettevolna,vajonazEurázsia-mozgalom is létrehozott volnaegyegypártrendszerű diktatúrát, az élet minden

[49]I.m.,69.


területétkontrollálniképestitkosrendőrségetstb.?Ugyanakkor,folytatjaeszmefut-tatásátWiederkehr,nohaaFriedrich/Brzezinki-félemodelláltalábandeficitesnekbizonyultazokbanazesetekben,amikoraztafasizmus,illetvea„kommunizmus”történelmialakzatairapróbáltákalkalmazni,ugyanakkor—legalábbisőúgyvéli—ezamodellacsak„fejben”létezőEurázsia-mozgalomállamfelfogásáranagyonisalkalmazhatónaktűnik.[50]Atotalitarizmus-fogalom„azeurázsiaiideokráciánakmint ideál-tipikus modellnek a vizsgálatára viszont nagyon is alkalmas lehet,hiszen ez tisztán csak agyszülemény maradt, és ennek az eszmének az ideoló-gusaisohasemjutottakabbahelyzetbe,hogyavalóságban isvizsgálni lehessenelképzeléseikgyakorlatikövetkezményeit”.[51]Ezértaztán,mondjaWiederkehr,azEurázsia-eszme totalitárius jellegére kétféleképpen is rákérdezhetünk, nevezete-senelsőként:vajonakülönbözőírásaikbanajevrazijcivalóbanegyolyanideál-tipi-kus államvíziójátvázolták-efel,amelyremindentovábbinélkülalkalmazhatónaktűnnekaziméntvázolttotalitáriusdiktatúraismertetőjegyei, illetvemásodszor:vajonazEurázsia-eszmeesetébenvalóbanegyfajtatotalitáriusideológiávalkell-eszembesülnünk.Haatotalitáriusideológiátúgyértelmezzük,mintaztFriedrichésBrzezinski tették,azaz,hogyazeffajta törekvés igyeksziktotálisanszétzúznia fennálló állapotokat, és nem riad vissza semmilyen erőszaktól, hogy a magaízléseszerint(mindenellenállástkiiktatva)egyteljesenújtársadalmatépítsenfel—ellentétbenazolyan„hagyományos”ideológiákkal,amelyekúgyszinténszeret-nékmegváltoztatniésmegjavítaniafennállóállapotokat,detekintettelvannakamegelőzőtársadalmakteljesítményeireis—,akkoregyilyenértelemzésfényébenakártotalitáriusideológiánakistekinthetjükazEurázsia-eszmét.

A totalitárius ideológia egy másik, Karl Popper-féle meghatározása ahistoricizmus és az aktivizmus kérdésével kapcsolatos. Popper szerint a totali-tárius ideológiák olyan eszmerendszerek, amelyek meghatározott cselekvésimódokatkövetelnekmeg,ésrendelkeznekamegvalósításhozszükségescselek-vési programmal, elképzelésekkel. Kérdés ezek után, hogy vajon a Eurázsia-eszmeállamfelfogásamegfelel-eezenkitériumoknak?Wiederkehrválaszaigenlő,mégpedigazért,mert„azeurázsiaizmusképviselőimaguksemkérdőjeleztékmegegyilyenösszehasonlításértelmét.Őkmagukisrámutattakajevrazijsztvoésaziméntemlítettmozgalmakközöttmeglévőpárhuzamokra,ésazthangsúlyozták,hogyközösenállnakszembenaliberalizmussalésaparlamentidemokráciával”.[52]

[50]LásdWiederkehr,i.m.,133.[51]I.m.,133.[52]I.m.,134.LeonyidLjukszszinténúgylátja,hogymagukazEurázsia-mozgalomképviselőisemtagadták a fasiszta ideológia és az ő nézeteik között meglévő „szellemi rokonságot”: vö. Ljuksz,2015, 115. http://www.1ku-eichstaett.de/ZIMOS/SchriftenreiheRuss2.html Valójában, miként aztnéhány oldallal fentebb Trubeckoj kapcsán láttuk, a mozgalom tagjai olykor mégis elhatároltákálláspontjukat mind a bolsevizmustól, mind pedig a fasizmustól. Ettől függetlenül persze StefanWiederkehrnek,LeonyidLjuksznak(éstöbbmáskutatónak)igazavan,amikor„totalitáriusvonáso-kat”mutatkiazEurázsia-eszmeállam-ésjogfelfogásában.

http://www.1ku-eichstaett.de/ZIMOS/SchriftenreiheRuss2.html

94

TA

NU

LM

ÁN

Y


Ezek után érdemes konkrétabban is szemügyre venni az Eurázsia-eszmeállamtanának alapfogalmait, hogy részleteiben is igazolni lehessen az iméntmegfogalmazott feltevést.AzEurázsia-eszmeállamtanánaklegfontosabbtéziseikét fogalom, nevezetesen az ideokrácia és a demotizmus fogalma köré szerve-ződnek. A Jevrazijszvo című emigráns kiadványban (Prága, 1932) az eurázsiaiideológiaszemszögébőlnézveazideokráciaúgyjelenikmeg,mintamindennapiéletvilágátteljesenátfogó,abszolútszabályozásiszükséglet,sazállamelsődle-gesfunkciójaabbanáll,hogyeztaszükségletetatársadalmiéletmindenterüle-ténrealizálnilehessen.„Azeurázsiasztákelsődlegesfeladatukatazéletésavilággyakorlati megszervezésében látják. Enneka szervezésnekazállama legfonto-sabbeszköze(…)Azeurázsiaiállamrendszertideokráciakéntlehetdefiniálni.”[53]Az ideokratikus államnak tehát más szerepet kell betöltenie, mint a liberális„éjjeliőrállamnak”,amellyelazEurázsia-gondolatképviselőiademokratikusnakmondottállamotazonosították.EztanézetetTrubeckojakövetkezőképpenfogal-mazzamegazegyiktanulmányában:„Azideokráciafogalmaegyfajtaállamimaxi-malizmussalfonódikegybe(…)azazazállamaktívmódonavatkozikbeagazda-ságiéletbeésakulturálisfejlődésbe,miáltalazideokráciaalapvetőenkülönbözikazállamiminimalizmussalegybefonódottdemokráciától".[54]Ezamegkülönböz-tetés aztán Trubeckoj későbbi szövegeiben is rendre felbukkan. Elsősorban Az ideokratikus állam irányításelvérőlcímmelmegjelenttanulmányábanfogalmazzamegkérlelhetetlenegyértelműséggelazEurázsia-eszmeállamtanának lényegét.„A demokratikus állam egy olyan állam, amelynek nincsenek saját meggyőző-dései(ugyanisazuralkodórétegtagjaialegkülönbözőbbpártokbólrekrutálód-nak), s ezért nem is képes a lakosság kulturális és gazdasági életét irányítani,továbbá éppen ezért a lehető legkisebb mértékben kíván beavatkozni a társa-daloméletébe(kereskedelmiszabadság,szabadsajtó,szabadművészetstb.),sátadjaazirányítástasemmilyenfelelőséggelnemrendelkezőaktoroknakésfakto-roknak(példáulmagántőke,sajtó).Ezzelellentétben,azideokratikusállamnaksajátmeggyőződésrendszereésuralkodóeszméjevan(amelynekhordozójaegyegységesállami-ideológiaiszervezetbenegyesült irányítóréteg),ésmindenkép-penennekarétegnekkellmegszerveznieésirányítaniaatársadalmiéletmindenoldalát.Ezazállamnemengedhetimeg,hogybármilyen,nekialárendelt,nemkontrolláltésfelelősségetnemvállalófaktorzavarjamegműködését—kiváltkép-penamagántőke—,séppenezértazideokratikusállamnakapolitikai,gazdaságiéskulturáliséletétmindenképpen’szocialisztikusmódon’kellmegszerveznie.”[55]

Azideokráciakérdéséttárgyalóésafentiekbenmáridézettprogramszerűírás-ban(Jevrazijszvo,1932)azahatározottszándékismegjelenik,hogyajövendőbelieurázsiaiállamneriadjonvisszaakényszerítőeszközökalkalmazásátólsem,hogy

[53]IdéziWiederkehr,i.m.,137.[54]IdéziWiederkehr,i.m.,138.[55]Trubeckoj,JevgenyijNyikolajevics:Ob ideje-pravitelnyice ideokratyicseszkogovo goszudarsztva.http://gumilevica.kulichki.net/TNS/tns16.htm(2017.09.01.)

http://gumilevica.kulichki.net/TNS/tns16.htm


kitűzöttcéljaitelérje.„Azeurázsiaiállamnakpozitívmissziójavan.Ezazállamcselekvésrehívatott, azaznemegyszerűenavédelemnegatívcéljaimozgatják,hanemmindenekelőttegytartóséspozitívépítőmunkaszükségességébenhatá-rozzamegcélját.Hogyeztapozitívésépítőmunkátkivitelezhesse,azeurázsiaiállamegysor teljesítendőkötelezettséget írelőazállamtagjaiszámára,sezenkötelezettségek figyelmenkívülhagyásátkényszerintézkedésekkelszankcionál-ja.”[56]MikéntarraWiederkehrisutal,Trubeckojaz1935-benmegjelenttanulmá-nyábanmárteljesegyértelműséggelfogalmazzameg,hogyazegyénnekmilyen„jogai” lesznekazeljövendő ideokratikusállamban.„Az ideokratikusállamban—többekközött—elkelltűnnieazindividualizmusutolsónyomainakis,ésazembernempusztánönmagát,hanemasajáttársadalmiosztályát,asajátnépétisegymeghatározottfunkcióvalrendelkezőorganikusegészrészekéntveszitekin-tetbe.Következésképpen,alákellhúzniaztis,hogymindeztnemcsakteoretikusigazságként kell akceptálni, hanem az eljövendő ideokratikus korszak emberepszichikumának mélyére kell beágyazni.”[57] Ugyanakkor az igazság kedvéérthozzákelltenni,hogyazegyénekkelszembengyakoroltfizikaierőszakszüksé-gességéről sohasembeszéltekazEurázsia-mozgalomképviselői.Egyébkéntezta ténytStefanWiderkehr iselismeri.AzEurázsia-eszmeképviselői leginkábbanarodnyik stratégiára jellemző nevelői/felvilágosító munka távlatos sikerébenreménykedtek. Ezért aztán, noha kétségtelenül szólnak érvek az ideokrácia ésaklasszikustotalitáriusrezsimek„azonossága”mellettis,azideokratikusállameszméjére maradéktalanul mégsem alkalmazhatók a Friedrich–Brzezinski-féletotalitarizmus-kritériumok.SzofiaBohanegyik,eredetileglitvánnyelvenmegje-lent írásban (1934), a következőképpen fogalmaz: „Az ideokráciát nem leheterőszaknak tekinteni, miként azt a nyugati demokrácia hívei gondolják. Ez azeszmenemszándékszikmindenpolgárraráerőszakolniamagaakaratát.Ellenke-zőleg,azideokráciaazállamiéletmegszervezésénekrendkívülracionálisformája,amelybenazállamhatalomamagalétében—együttműködveazegésznéppel—azadottnéptörténelmieszméjéttestesítimeg,ésilymódonanépakaratlegjobbkifejeződésiformájakéntjelenhetmeg.”[58]Akontinuitás/diszkontinuitásparadoxjátékaérhetőtettenazideokráciaazontörekvésébenis,hogya„majdanmeghala-dott”bolsevistaállamszervezetbőlegysorhasznosíthatóelemetkívánmegőrizni.Kiváltképpen a tanácsokat (szovjetek) és a föderalizmust. Ugyanis „mindkételemmegfelelazeurázsiaizmus’kollektívszemély’(szobornaja licsnoszty)elvé-nek.”[59]Atanácsrendszertovábbifenntartása—atöbbfokozatúválasztásirend-szerenkeresztül—garantáljaazelitésanép„organikus”kapcsolatát,illetveazállamegységét.Aföderalizmuspediganemzeti,nemzetiségikérdésmegoldásátbiztosítja.Ugyanakkorazideokráciateoretikusaiaztismondják,hogyaszovjet

[56]IdéziWiederkehr,i.m.,138.[57]Trubeckoj,Ob ideje-pravitelnyice…,i.k.[58]IdéziWiederkehr,i.m.,139.[59]Wiederkehr,i.m.,139.

96

TA

NU

LM

ÁN

Y


rendszer csak deficites formában képes megvalósítani az ő állameszményüket.Ezértisnevezikolykor„pszeudokráciának”mindakommunizmust,mindpedigafasizmust.Értelemszerűeninkábbaszovjetkommunizmussalnincsenekkibé-külve, mivel szerintük a „materialista marximus” eo ipso tagadja az ideológiaautonómiáját. Egy másik kifogásuk a szovjet marxizmus „parvenü-jellegével”kapcsolatos:amarxizmusnem„eurázsiaitalajból”fakad,igazábólugyanúgyújkeletűnyugatiimport,mintaliberalizmus.

Másrészt, miként azt Wiederkehr írja, az Eurázsia-mozgalomnak valójábannem állt szándékában, hogy totálisan szakítson a forradalom előtti társadalmiberendezkedéssel.Apravoszlávortodoxiaajövőbenisazeurázsiaiállamszellemi/kulturális fundamentumául fogszolgálni. „Nemmeghaladnia tradíciót,hanemazt—akétévszázadoseurópaizációután—újravisszaállítani:ezajevrazijciigazicélja”[60]Azonperszeérdemeselgondolkodni,hogyazEurázsia-mozgalomképvi-selőinekezakettősszemléletiirányultságára(mármintaz,hogyegyszerrepillan-tanakajövőbeésvisszaamúltba)érvényes-eaFriedrich/Brzezinki-féletotalitariz-mus-definíció?Voltaképpennem,mivelaszóbanforgószerzőpáros—ellentétbenazEurázsia-mozgalomképviselőivel—amúlttotálismegtagadásáttekintiatotálisrendszerekegyiklegfontosabbismertetőjegyének.Valójábanpersze,mikéntarraegyébkéntWiederkehrhelyesenmutatrá,anémetnácizmussemfelelmegFried-rich/Brzezinski-féledefiníciónak,hiszenagermánmitológiaaktualizálásaésaz„ősrassz-kutatás”mániájamagátanáciideológiátisegyfajtamontsruózus„elmé-letté”(azazamúltatésajövőtegybenlátóvízióvá)transzformálja.Hapedigezígyvan,akkormeglehetősengyengelábakonállazolyantotalitarizmus-elmélet,amelyméganácizmusrasemalkalmazható.Ezzelaz izgalmasproblémával ittésmostnemkívánok tovább foglalkozni,ehelyettaztakérdéstszeretnémújrafeltenni,hogyvégülistotalitáriuseszmerendszerneklehet-etekinteniazeurázsiaiideokráciát,vagypedignem?Aválasztegyelőreprolongálnomkell,mertelőszörazeurázsiaiállamelméletmásikkulcskategóráját,ademotizmustszeretnémrövi-denbemutatni.

A demotizmus fogalmának egyik legjobb kifejtését Nyikolaj NyikolajevicsAlekszejevJevrazijci i goszodarsztvo(Eurázsiasztákésazállam)című,eredetileg1927-benmegjelent tanulmányábantalájukmeg.[61]Alekszejev(1879–1964)egynagyhagyományokkalrendelkezőjogászcsaládsarja.AhuszadikszázadelejénaMoszkvaiEgyetemjogikaránhabilitál.Alekszejev,mintafilozófiaésazállam-elméletprofesszora,1922-benmeghívástkapaprágaiKárolyEgyetemre.1927-tőlpublikálrendszeresenazEurázsia-mozgalomkülönbözőkiadványaiban.Ettőlazidőszaktólkezdvekiemelkedőszerepetjátszikamozgalomállamtanánakkidol-

[60]I.m.,140.Ezekagondolatokmégiscsakaztpéldázzák,hogyazEurázsia-eszme„államtanában”megjelenikahegeli filozófiából ismertAufhebungkategória is:azaza jevrazijcimégsemakarjáka„múltatvéglegeltörölni”,haneminkábbújértelmetszeretnénekadniatradícionálisnak.[61]Alekszejev,N.N.:Evrazijci i goszudarsztvo.http://hrono.ru/proekty/russia/Author/Russ/A/Alekseev/state.html(2017.08.13.)

http://hrono.ru/proekty/russia/Author/Russ/A/Alekseev/state.html



gozásában.Alaposantanulmányozzaafiatalszovjetállamjogi-szervezetistruk-túráját,snemriadvisszaattólsem,hogyegysorelemetátvegyenabolsevikállamműködésielveiből(azállamszerepénekabszolutizálásastb.)Szavickijjalegyütthűséges marad a mozgalomhoz annak hanyatló szakaszában is (a harmincasévekben),deazaktívszerepvállalástólvisszavonul.1945utánfokozatosanköze-ledikaSzovjetunióhoz,mégaszovjetállampolgárságotisfelveszi.EztkövetőennéhányévigJugoszláviábanél,deaSztálinésTitoközöttiszakítástkövetőévben(1948)Svájcbaemigrál.

AkikezébevesziAlekszejeviméntemlített,Eurázsia-eszme és az államcímmelmegjelentírását,annakmárazelsőoldalakelolvasásautánvilágossáválik:ittegyvalóbankomolyjogelméletiéspolitikafilozófiaiműveltséggelrendelkezőszerző-rőlvanszó.Alekszejevírásabevezetőrészébenakövetkezőkézenfekvőkérdéstteszifel:voltaképpenmiféleszervezetezazEurázsia-mozgalom,ésmilyenpoliti-kaieszmékmozgatjákamozgalomhíveit.Pártnaktekinthető-eezamozgalom?Haaz,akkorszükséges-e,hogyvalamifélehomogénegységkéntjelenjenmegapoli-tikaiéletszínpadán,avagyhelytadhatapolitikainézeteksokféleségénekis?„Dehanemvagyunkpárt,akkorvoltaképpenkikvagyunk?Holvanahelyünkabbanazállamban,amelyetamagunkénaktekintünk,azaznormáliseurázsiaiállam-ban(…)?”[62]Hogymegválaszolhassaamagaáltalfeltettkérdéseket,Alekszejevrövidenbemutatjaazúgynevezettliberálisdemokráciákpolitikaiberendezkedé-séneklényegivonásait,illetveszótejtazéppenakkorformálódóolaszfasizmus„alternatív”államfelfogásáról.Aszerzőszerintamodernértelmbenvettpolitikaipártok a pártagok és szimpatizánsok szabad akaratából születtek (nem államiakaratfolytánjötteklétre).Vagyaközöscél,vagypedigacélokeléréséhezszük-ségeseszközöktekintetébenvanegyetértésapárthoztartozószemélyekközött.Példáulabolsevikokésamensevikekesetébencsakacélhozszükségeseszkö-zöktekintetébenvankülönbségakétpártközött,mígaszocialistaésapolgáripártokegymástólradikálisaneltérőelérendőcélokattűznekmagukelé.„Mindenpolitikai párt az államhatalom apparátusának birtokba vételét tekinti legfonto-sabbfeladatának,mégpedigazért,hogymegvalósíthassaamagaalapvetőcéljait(eztnevezzük’politikaicselekvésnek’).”[63]Ugyanakkoraztismeglehetfigyelnia modern politikai életben, hogy nem minden parlamenti párt célozza meg apolitikaihatalommegszerzését.Vannak,amelyekaz„örökellenzékiszerepére”rendezkednekbe,mintpéldáulanyugat-európaiszociáldemokratapártoknéme-lyike.Eznagyonkényelmesszerepkör:afolytonosanoppozícióbanlévőpártoknyugodt lelkiismerettel bírálhatják az éppen fennálló hatalmat, mert nem kellsemmiféle felelősséget vállalniuk döntéseikért. A többpártrendszerű demokrá-ciában a legtöbb szavazatot elnyerő párt (vagy pártok) kerülnek hatalomra, atöbbipártnakalákellvetniemagátagyőztesekakaratának,sapolitikaihangulat

[62]Alekszejev,i.m.,1.[63]Uo.

98

TA

NU

LM

ÁN

Y


megváltozásigelkellfogadniukeztahelyzetet.Vannakpártok,amelyekneknincstürelmük ahhoz, hogy „kivárják a dolgok normális menetét”, és egy diktatóri-kusfordulatútjánszeretnénekhatalomrakerülni.Ezazazeset,amikoregypártúgyjuthatalomra,ésúgyakarjamegvalósítaniamagaprogramját,hogyehheznincsmegaparlamentitöbbsége.„Adiktatúralehet’lágy’,amikorisegypártúgyragadjamegahatalmat,hogynemsemmisítimegatöbbit,sbizonyoshatárokközöttbiztosítjaszámukraatovábbitevékenységet.Vagylehet’kemény’,amikorisahatalmatmegragadópártegyszerűenmegsemmisítiarajtakívülipártokat,ésazállambankizárólagegyetlenuralkodócsoportkezébekerülahatalom(példáulezt mutatja a fasizmus fejlődése, kezdeti és későbbi szakaszában).”[64] Törté-nelmileg nézve a nyugati demokratikus rezsimek a pártrendszerek két fajtájátdolgoztákki,melyekhatáraiolykoregybecsúsznak.Azelsőváltozatotalapvetőenazjellemzi,hogypárttagjaitnemegyjólkidolgozotttársadalompolitikaidokt-rína (ideológia) vagy dogmarendszer szervezi „cselekvő közösséggé”, hanemvalamilyenpraktikuspolitikaikérdésmegoldásáraadandóválaszokhasonlósága(pl. milyen legyen az adórendszer, a választójog vagy éppen az agrárpolitikastb.).Ezeketapártokatplatformpártoknakvagyligáknaklehetnevezni,mondjaAlekszejev.AlegjobbpéldaerreazUSA-banműködőpártszisztéma,deazangolpártrendszersemkülönbözikettőllényegesen.Amodernpártrendszerekmásikfajtájáta„tisztánideokratikuspártok”jelenítikmeg,kiváltképpenaszocialistapártok.„Ajelenlegiszocialistapártokfundamentumátegyjólismerttársadalmidoktrínaképezi(…)vagyinkábbvalamiféletársadalomfilozófia.Ilyenpéldánakokáértamarximus.”[65]Az,amia„platformpártok”számáraapolitikaicselekvéscélja,aza„programpártok”számáranemtöbb,mintazelérendőideológiaicélokegy lehetséges eszköze. Volt idő, amikor a szocialista pártok csak „eszméketgyártottak”,denemvettekrésztaparlamentipolitikaiküzdelmekben.LassalleésMarxótamegváltozottezazattitűd.Igazpersze,hogyaparlamentipolitizá-láscsak„mellékesen”érdekliezeketapártokat,mert igazi feladatukata társa-dalmigondolkodásátformálásbanlátják,vagyisatársadalompolitikai/ideológiaidoktrínájukatmintegyújfajta„vallást”szeretnékatömegkörébenelterjeszteni.Egyfajta„társadalmivallás”ez,amelyláthatómódonegyrenépszerűbbanyugatitársadalompolgárai,kiváltképpena„proletariátus”körében.Deapártrendszerkérdésétszociológiaimetszetbenisérdemesmegvizsgálni,mondjaaszerző.Ígytekintveadolgotazttapasztaljuk,hogyolykorapártelnevezése(munkáspárt),apárttagokéspártszimpatizánsoktársadalmi-szociológiaistátuszajórésztegybe-esik. Ez a helyzet például Nagy-Britanniában (elsősorban a brit Munkáspártraérdemesgondolni).Deamodernpolitikaipártoktöbbségénélnemtalálunkilyenegybeesést. Kiváltképpen az orosz szocialista (bolsevik) párt esetén tapasztal-ható,hogynohaa„proletariátusképviselőjeként”állítjabemagát,avalóságban

[64]Alekszejev,i.m.,2.[65]Uo.


viszonta„deklasszálódottvárosiértelmiség” jelentiavalódibázisát.Ezapártegyúttalaparasztságképviseletétismagáraszeretnévállalni,pedigmégapárt-tagságtízszázalékátsemteszikiafalusilakosság.Mindeztúgylehetneössze-foglalni,mondjaaszerző,hogyamodernpolitikaipártolyan„egyesület”,amelynemannyiraennekvagyannaka társadalmiosztálynak, rétegnekaképvisele-tétszeretnéellátni—ellentétbenaszakszervezetekkel,atradeunionokkalésakülönféle szakmai szervezetekkel—,hanemsaját „autonóm”politikai céljainakeléréséretörekszik.Különkategóriátjelentenekazegyházak(főkéntakatolikus),illetve a különböző titkos vagy félig titkos társaságok, mint például a szabad-kőművesek. Ezeknek a szervezeteknek is vannak politikai céljaik, ugyanakkorezekacélokcsakátmenetetvagyközbülsőlépcsőfokotképeznekegy„magasabbrendű”,ún.transzcendenscéleléréséhez.„Aszabadkőművességalapvetőfelada-taialegkevésbésemfedhetőkleatársadalmiproblémákáltalukjavasoltmegol-dásaival.Aszabadkőműveseknekvallásiéserkölcsifeladataikvannak,amelyeketszámukrameglehetősenrégitörténelmitradíciókírnakelő,sazőszemükbenapolitikacsakazegyiklehetségescselekvésformátjelenti.”[66]

EzekutánAlekszejevfeltesziakérdést:aziméntvázoltkonceptuáliskeretetalapulvéve,voltaképpenmilyen„párttípushoz”tartozikazEurázsia-mozgalom?Azmárrögtönvilágosan látható,mondjaszerző,hogynemplatformvagy liga,hiszen a mozgalom valamilyen ideológiai eszmerendszer képviseletére szerve-ződött. „Nekünknemcsakprogramunkvan,hanemaközösenvallottdoktrína,dogmarendszer, komplett világnézet és filozófia egyesít bennünket.”[67] Ilyenszempontból,legalábbisformálisan,azeurázsiaieszmerendszernagyonközelálla marxizmushoz. Ugyanakkor a nyugati szocialista mozgalmakkal ellentétben,azEurázsia-mozgalomnemtekintimagátvalamiféle„társadalmivallásnak”,nemgondoljaazt,hogybármilyentársadalmieszmerendszerrelmeglehetneoldaniazemberiségvégsőproblémáit,azazegyfajtaföldiparadicsomotlehetnelétrehozni.Az„evilágban”meglévőtársadalmiproblémákmegoldásáratörekedniugyannemteljesenfeleslegesvállalkozás,deezena„platformon”csakrészsikereketérhetelazember.Ezértaztánazeurázsiaieszmevilág,legalábbisformálisan,sokkalköze-lebbállavallásiintézmények(rendek)vagyaszabadkőművességvilágához,mintanyugat-európaipolitikaipártokhoz.Másrésztezamozgalom jelentőseneltérajezsuitákvagyprotestánsszabadgondolkodók(példáulJakobBöhmeValentinWeigelstb.)antidogmatikusés„privatizált”vallásimozgalmaitólis.Az„eurázsiaipolitikaieszme”akeletikereszténységbengyökeredzik,s—legalábbisAlekszejevúgy véli — a „sztarec-kultúrában” lehetne a mozgalom eredetét föllelni. Végsősoronkilehetjelenteni,hogyeztamozgalmatinkábbvalamiféle(vallási)rendnekkellelképzelni,mintsemmodernpolitikaipártnak.EztkövetőenAlekszejevarrólmorfondírozik, hogy a jövőben milyen lehetőségek állnak a bolsevik párt által

[66]I.m.3.[67]Uo.

100

TA

NU

LM

ÁN

Y


vezetett Oroszország előtt, és ebben a lehetséges jövőben hogyan alakulhat azEurázsia-mozgalompolitikaiszerepe.Egylehetségesváltozat,hogy—egylassúevolúciósútonvégighaladva—aszovjetrendszertöbbpártrendszerűdemokráci-áváalakulát,éslegalizáljákamensevikeketésazeszereketstb.Ezperszeolyan„másodragú”demokrácialenne,mintamelyenjelenlegSzerbiábanésBulgáriábanfigyelhetőmeg.Egyilyenhelyzetbennemlenneközvetlenteendőjeademotizmushíveinek,hiszenazígykialakultszisztémaneméppenakedvükrevalópolitikairendszer lenne, ezért inkább csak az események folyamatos nyomon követéseés a lankadatlan szervező munka lenne a feladatuk — hasonlón a katolikus ésaszocialistamozgalmakhoz.„Nemtekinthetjükseazegyik,seamásikcsopor-tot[vagyiskatolikusésszocialistamozgalmakat—K.L.A.]apolgáridemokráciaelkötelezetthívének,apolgáridemokráciátezekaszervezetekmégismeglehetőseredményességgelhasználjákfelcéljaikszámára.”[68]

De az is lehetséges, hogy a bolsevik forradalom rövidesen kifullad, s elkö-vetkezik a pangás kora. Ugyanakkor az eurázsiai mozgalomnak még ebben azesetbensemkellrögvestpártotalapítania,ésbeszállniaanapipolitikaicsatáro-zásokba.Amozgalomnaknemrövidtávra,hanemhosszúévtizedekreelőrekellterveznie,sinkábbatársadalmiközgondolkodáslassúátformálásárakelltöreked-nie.[69]Egymásikopciólehetneabolsevikrendszererőszakos(belsőerőkáltali)megdöntése. Azonban az eurázsiai mozgalomnak ebben az esetben sem kellazeseményekaktívrésztvevőjévéválnia.Egyilyenfordulatvalamifélekollektívbonapartizmushozlennehasonlatos,amelymegőriznéakorábbirendszerfraze-ológiáját és ideológiájának lényeges elemeit. „Végezetül nem elképzelhetetlen,hogyafordulatotolyancsoporthajtjavégre,amelynekideológiájanemálltávolazeurázsiaimozgalomcéljaitól,vagyegyenesenemozgalomtagjaihajtjákvégreafordulatot.Egyilyenhelyzetszükségessétenné,hogyhaladéktalanulelőálljunka saját tervünkkel. Milyen viszonyt alakítunk ki ekkor a pártrendszer kérdésé-hez?Vajon„pártként”létezünk-easajátállamunkkiépítésében,ésmegőrizzük-eapártjelleget,midőnezazállamteljesenkiépül?”[70]

Alekszejev azt mondja, hogy a demotikus állam mindenekelőtt spirituálisképződmény,amelynemcsakhogymegfelelanemzetésanemzetáltalvallottvallásirendszerkarakterének,hanemúgyszólvánmagaisvallásifenomén.[71]„Azeurázsiai állam politikai képződmény, de miképpen mondottuk, demotikustermészetű.Ezzelaztszeretnénkmondani,hogyállamunkmélynemzetialapo-konnyugszik,ésa’népakaratnak’felelmeg.”[72]Hanépszuverenitásfogalmátnemjárattákvolnaleanyugatidemokráciák,mondjaAlekszejev,akkorakárezzela

[68]Alekszejev,i.m.,5.[69]Jómagamúgylátom,hogyAlekszejevezengondolatainemállnaktávolAntonioGramscihege-mónia-elméletétől,amelyetéppenekkoribandolgozottkiazolaszgondolkodó.Ittésmosttermésze-teseneltekintekegyalaposabbösszehasonlítóelemzéstől.[70]Alekszejev,i.m.,6.[71]LásdLaruelle,1999,126.[72]Alekszejev,i.m.,7.


fogalommalisleírhatólenneazeurázsiaidemotizmus.Csakhogylejáratták,mertanyugatidemokráciáknak immáronsemmiközükazorganikusnépakarathoz!Azilyenpolitikairendszerekadezorganizáltésanarchikuserőkszuverenitását,akülönféleparciálistörekvésekmechanikusaggregátumátjelenítikmeg.Anyugatidemokráciaaz„amorftömeg”veszélyesillúziójávalhelyettesítiavalódinépaka-ratot. „Mia ’népet’vagya ’nemzetet’nemapolgárokvéletlenszerűenösszeállthalmazánaktekintjük,amelyetkielégít,hogymindannyianáltalánosválasztójog-galrendelkeznek,hanemamúlt,a jelenésa jövőtörténelmilegmeghatározottnemzedékeiegységének,amelyetazállamésakultúrahozottlétre.”[73]MarlèneLaruelleszerintezekanézetekfeltűnőhasonlóságokatmutatnakazolaszfasiz-mus és a korabeli francia szélsőjobb (Barrès és Maurras) államfelfogásával.[74]Anemzetheztartozástnemapolgárimivolt(citoyenneté)absztraktjogikötelékefejeziki,hanema „földésaholtak”geográfiai, történelmiésgenetikai transz-missziója. Az Eurázsia-eszme képviselői számára létezik a kultúra szféráinakjóldefiniálhatóhierarchiája is.Legalulhelyezkedikelazanyagikultúra, fölötteazállam,legfelülpedigaspirituálisjavakszférája.Azállammégisatársadalmikonstrukciócsúcsánhelyezkedikel,mertavalódiállamanemzeteszenciáját—mintistenielvet—fejeziki.Laruelleúgylátja,hogyazeurázsiaidemotizmusbanegyfajtaszélsőségesenetatistaálláspontjutkifejeződésre.Azállamabszolutizá-lásánakegyúttalajogimonizmusdoktrínájafeleltethetőmeg.Ezaztjelenti,hogyazeurázsiaiállammegpróbáljakombinálni,illetve„szintetizálni”ajogi,erkölcsiésvallásiszférát.„Amonizmusfogalma—amelyetAlekszejevelőszeretettelhasz-nál — egyfajta jogi formulát kínál fel az organicista filozófiának. Ha a politikaorganikus,akkorezaztjelenti,hogyspontánmódon,önmagaáltalszabályozvajönlétre;belsődinamizmushívjaéletre,továbbászabadsnempedigmesterségescsinálmány.Egyúttalszingulárisis,azazönmagátfejeziki, illetvemanifesztáci-óiban totalizáló erővel rendelkezik.”[75] Ezeket a gondolatokat részbenanémetromantikaképviselőitől(pl.Müller)kölcsönöztékazeurázsiaielméletképviselői,mondjaLaruelle.Eszerinttehátazállamegyideálisszféra,atisztatotalitáselmé-letiterepe,egymindentmagábanfoglalóésatársadalomáltalnemdifferenciáltszféra.Azegyénnemtudkilépniebbőlaszférából;azindividuumelsemképzel-hetőazállamonkívüllétezőentitásként,másrésztazállamamúgysincsalávetveazemberi intervenciónak.Azeurázsiaiorganicizmusbanavallás,a társadalomésapolitikaszorosanösszetartoznak,legfeljebbazanalitikuselemzésszámárakülöníthetőekelegymástól.Mikéntfentebbláttuk,ademokratikusállamenneképpenazellenkezője:akülönfélepártokésszervezetekamaguk„különösigazsá-gait”szeretnékérvényrejuttatni.

E közbevetett megjegyzések után szeretnék visszatérni az Alekszejev általfeltett kérdéshez, hogy tudniillik miként is gondolkodnak az Eurázsia-eszme

[73]I.m.,7.[74]Laruelle,i.m.,126.[75]Laruelle,i.m.,127.

102

TA

NU

LM

ÁN

Y


képviselőiapártokjövőjérőlazáltalukelképzeltdemotikusrendszerben.„Ezazúj államtípus megköveteli — mondja Alekszejev —, hogy az a társadalmi réteg,amelyazeurópaiértelembenvettpolitikaipártokáltalstabilizálttársadalmivéle-ményhordozójakéntlépfel,immáronazújállamorganikusrészévéváljon(…)Azirányítópártnakúgyszólvánazorganikusállam-eszmehordozójávákellátlénye-gülnie.”[76]Mindebbőlpedigazkövetkezik,hogyademotikusállambananyugatidemokráciákbanlétezőpártokfeleslegesséválnak.Anyugatidemokrácialényegé-ben„prezentokrácia”.Mégpedigazért,mertazaktuálisanszavazóképesnemze-dékmagánakvindikálmindenhatalmat,vagyisegyarántúrakar lenniaz„élőkésaholtak”fölött.Ráadásulanyugatidemokráciákbana„közvélemény”megle-hetősen illékony jelenség.Apolitikaipropagandaésareklám(maúgymonda-nánk: média) befolyása alatt bármire és bárminek az ellenkezőjére hajlandókszavazniazemberek.Apártokvégnélkülicsatározásaibólnemjönkisemmijó,ezértlegjobblennefelhagyniazegésszel.Mikéntezafordulatademotizmusbanmegistörténik,hiszenittmára„kollektívbölcsességetbirtoklóelit”vesziátazállamirányítását.Azeurázsiaipártvoltaképpenegyfajta„pártokontúlipártként”irányítjaazállamot.Demiképpenkerülkiválasztásraegyapártokfölöttállóelit?Könnyenbelátható,hogyezzelakérdésselademotizmusAchilles-sarkáhozérkez-tünkel.[77]Azonbanademotizmuselméletemégezenasikamlósterepenisügyeskibúvót talál magának. Ha megkíséreljük definiálni ezt az uralkodó osztályt —legalábbisazEurázsia-mozgalomképviselőiszerint—ennekameghatározásnaknemlehetpolitikai tétje.Ugyanis,mondjaAlekszejev,az individuumokgondo-latai,döntéseiésválasztásaimindigvalamilyenszupra-individuálistudatbanésakaratbangyökereznek.Igazezacsalád,atörzs,valamilyentársadalmicsoportvagyéppenanemzetesetébenis.Egyfajtaorganikuskötelékfűziegybealakos-ságtömeget.Éppenezértmagaaközösségiösszetartozáshiteaz,amiavezető elitmegteremtődésénekszelekcióselvekéntműködik!(?)A„vezetettek”,akikazértvalamiképpenmégis„egylényegűek”azuralkodóelit tagjaival,elfogadjákezta„természetesszelekciót”,hiszenademotikusállamkiegyensúlyozottműködéseigazoljaaszelekcióhasznosságát,másrésztazilymódonmegteremthetőkollektívharmónia(haazeurázsiaimozgalomteoretikusaiáltalhasználtfogalomkészletre

[76]Alekszejev,i.m.,10.[77] IgazavanKolontáriAttilának,amikorminderrőlakövetkezőketmondja:„Az ideokratikusál-lamban az elit kiválasztásának alapja az állam vezéreszméje iránti szolidaritás. Még a politológusivénávalrendelkezőAlekszejevnélismeglehetősenzavarosazelképzeltpolitikaiberendezésjellege.Azőelgondolásaibólisleginkábbanyugatitípusúparlamentárisdemokráciakritikájaolvashatóki,valamintaz,hogyezazútmennyirenemjárhatóajövőeurázsiaiállamaszámára.Nyomokbanmegta-lálhatóbenneEdmundBurkekonzervatívtársadalmi-szerződéselmélete(…)AzállamnakanépakaratállandóságánkellnyugodniaEztazállandóságotpedigastabilizálódottésazeurázsiaieszmeirántelkötelezett irányító réteg biztosítja. Ennek az elitnek ugyanakkor a kiválasztódás, a politika és azideológiaterénszoroskapcsolatbankellállniaanéppel.Amodellleginkábbasajátfarkábaharapókígyóalakjátidézi.”(Kolontári,i.m.91.)Mindeztazzallehetnekiegészíteni,hogyAlekszejevállam-éspolitikaelméletében—anémetromantikaképviselőimellett—JuanDonosoCortésésJosephdeMaistrehatásaisérzékelhető.


támaszkodnánk,akkorinkábbaszimfonikusharmóniakifejezéslenneamegfe-lelőbb)részbenatömegeket isavezetőrétegmagasságábaemeli.Amozgalomegyikkevésbéismertalakja,JakovSzadovszkij,rendkívülelegánsanfogalmazzamegennekaparadoxonnakalényegét:„MintszervezettkisebbségtestesítimegazuralkodóRétegazEgésztudattalanakaratát.”[78]

A jövendőbeli eurázsiai állam kiépítésének egyik speciális, de nagyon islényegbevágó kérdése az új tulajdonviszonyok kialakításával kapcsolatos. Milegyenabolsevik rendszeráltal létrehozottállami tulajdon jövője?Azoroszésabizáncijogrendszertörténetétkutatónémetjogtörténész,FriedrichvonHalemaz egyik 2000-ben megjelent terjedelmes tanulmányában elsősorban NyikolajAlekszejev e tárgyban írott tanulmányait veszi górcső alá.[79] Az egyik, 1926-banmegjelent,azeurázsiaieszme jogfilozófiainézeteitbemutatókiadványbantalálható egy valószínűleg Alekszejevtől származó írás, amelyben a következő-ketolvashatjuk:„Nálunk,Oroszországban,acáriegyetemekmindenfáradozásaellenére sem tudott a római jog igazán gyökeret verni. A római jog alaptételeimeglehetősen távol estek az orosz jogérzék szellemiségétől. Ez leginkább egyigen fontosproblématerületenmutatkozottmeg,nevezetesena tulajdonkérdé-sében… Az a fanatizmus, amellyel az az álláspont lépett fel, amely szerint azorosz’mir’voltaképpenanakronizmusvagyinkábbcsakegykiagyaltelmélet,éshogyazoroszparasztvalójában—amagasajátlagostermészeteszerint—önzőmagántulajdonos,igazábólcsakegyideológiaielőítéletrőltanúskodik,denematényekről(…)Azoroszjogérzékben,mikénteztaténytaszóbanforgóálláspontképviselőimindig isa lehető legjobbanéselőítéletmenetesenmegfogalmazták,és miként ez a paraszti társadalomban manapság is élő valóságként létezik, atulajdon mindig az egész iránti kötelezettséggel összofonódva létezik, és csak így rendelkezik funkcionális jelentéssel.TermészetesenlehetségesazókoriRómávalésaközépkori feudálisEurópávalösszehasonlításokat tenni,dehavalaki ilyenpárhuzamokatvon,akkorkifejezettenakülönbségekrekellhangsúlytfektetnie.”[80]AtovábbiakbanAlekszejevaztfejtegeti,hogyaközépkoriEurópábanmindenaszemélyközi viszonyokon alapult, s az állam is úgy rendelkezett a földjéről ésjogairól, mintha maga is személy lenne. Az ilyen típusú összehasonlításoknálmégisszemelőttkelltartani,hogy„Rómában és Európában a ’tulajdon’ fogalma a személyből kiindulva konstituálódott, és hogy a szimfonikus személy, az állam vagy a közösség minden joga a magánjogi tulajdonfogalomból fejlődött ki.”[81]

[78]IdéziWiederkehr,i.m.,136.[79]Halem,2000,7–47.[80]I.m.,28.[81]Uo.MikéntHalemismegjegyzi,a„szimfonikusszemély”egykomplikáltvallásfilozófiaifogalom.„Erősenleegyszerűsítveennektartalmátúgylehetneösszefoglalni,hogya’szimfonikusszemély’fogal-maegyhatározottértékrendáltaluraltközösségbenlelimegahelyét,amelyetNyugatona’jogiszemély’fogalmakénthasználnak.Deezazutóbbitólelsősorbanabbankülönbözik,hogya ’szimfonikus’sze-mélyelőfeltételeziegykommunálisközösségmeglétét.Ott,aholcivakodás(pluralizmus)uralkodik,a’szimfonikusszemély’semmivéfoszlik.Abizánciteológiábanakereszténységegységemindigközponti•

104

TA

NU

LM

ÁN

Y


Akésőbbiekbenennekafejlődésnekazeredményeitrögzítettékatulajdonszent-ségénekésaszemélyérinthetetlenségének jogaiként.Haazállammégiskorlá-toznáeztajogot,akkoreztolyansajátlagosállamiszükségszerűségnekkelltekin-teni,amelynekalapjaibanegyjogállapot(Rechtspositinon)megsértésetalálható.Mégaszocialistáksemaztmondják,hogyittazállamvalamijogszerűlépéstvaló-sítmeg,hanemazt,hogy„kisajátít”,tehátvégsősoronmegsértegyfennállójogál-lapotot. „Aszocializmuscsakazellenkezőjébe fordítjaátamagánjogilagértetttulajdonjogot,mikéntezanormáliseurópaijogtudatbólaszemélyrealkalmazvafejlődöttki.Oroszországban a tulajdont mindig az állam nézőpontjából szemlél-ték,sebbőlkiindulvaerkölcsi-vallásidimenzióbanértelmezték.”[82]

Ezt követően Alekszejev az eurázsiai „tulajdon-értelmezés” kérdését össze-kapcsolja azzal a ténnyel,hogyabolsevik forradalomazállamszerepétújraafigyelem középpontjába emelte, noha azt — az eurázsiai felfogástól eltérően —a szocialista, azaz végső soron az európai típusú gondolkodásmódra alapozta.Ennekellenéreezaz„államközpontú fordulat” részbenmégishasznáravanazeurázsiaimozgalomsajátlagostörekvéseinekis,hiszenabolsevikforradalomamagántulajdonengedélyezésétújraazállamhatáskörébeutalta—azazatulajdonbármikorvisszavehetővévált—ésa tulajdonlástazállammalszembenikötele-zettséggelkapcsoltaössze.Másrészt,mondjaAlekszejev,amoderngazdaságajogbiztonságotismegköveteli,azazazállamnakvédeniekellatulajdontakülsőtámadásokkal szemben. Viszont — az általa nyújtott biztonságért cserébe — avállalkozónakmindigmagánkelléreznieazállam„figyelőtekintetét”.Mindazon-által:„Amagántulajdonfeltételességéneknemszabadegyállandóésbizonytalanfenyegetésbe átcsapnia: A feltételeket pontosan meghatározott törvények közékellszorítani,ésezeknekatörvényeknekalehetőlegcsekélyebbkorlátokatkelltartalmazniuk(…)”[83]Ezeknekakérdéseknekakezelésesoránazállamnakillikóvatosnak mutatkoznia, és türelmesen ki kell várnia, hogy néhány generációmúlvamikéntstabilizálódnakadolgok.[84]

Az imént vázolt „államjogi” elképzelések mögött bizonyos geopolitikaimegfontolásokismeghúzódnak:azeurázsiaimozgalomhíveiazeurázsiai„autarkkontinentálisgazdaság”kialakításátúgyképzeltékel,hogyarészterületekközöttikoordinációta„nagytér-alapú”munkamegosztásvégziel,seztafeladatottermé-szetesen „központilag és államilag” kell megszervezni. Ezért aztán, mint azWiederkehr írja,azeurázsiaimozgalomképviselőielsődlegesennemisaszov-jettervgazdaságotkritizálták,haneminkábbcsakaszovjetgazdaságfilozófiánakazt az egyoldalúságát, amely kizárólag a minden áron való indusztrializációra

szerepetjátszott.Azeurázsiaigondolataztánkölcsönvetteeztafogalmatazkeletiortodoxiától.Azáltalunkhasználtharmóniakifejezéscsaktökéletlenüladjavisszaennekafogalomnakatartalmát.”(I.m.,46.)[82]I.m.,29.[83]IdéziHalem,i.m.,29.[84]LásdHalem,i.m.,29.

•


irányult. „Mert ez a törekvés megsértette az eurázsiai gazdaságpolitika egyiklegfontosabbalapelvét,nevezetesena’részekharmóniáját’.Azeurázsiaiakvalójá-bannemkívántákamagángazdaságotfelszámolni.Céljukinkábbabbanállt,hogyegy kevert ’állami-magán gazdasági rendszerben’ (goszudarsztvenno-csasztnaja szisztema hozjajtszva)azindividuálisteremtőenergiákatatervgazdálkodásszol-gálatábaállítsák.Másszavakkalmegfogalmazva:úgyvélték,hogyazegyesembe-rekszemélyesérdekeitagazdaságmotorjakéntkell tekintetbevenni,deezeketazérdekeketazállami tervnekkellahelyes iránybakormányoznia.”[85]Miutánaz ideokratikus rendszer a részek és az egész interdependenciáján alapul, amozgalomképviselőiben fel semmerült,hogymegoldhatatlanellentmondásokkeletkeznénekazegyénekésközösségkooperációjában.AzEurázsia-mozgalomhíveitehátfolyamatosanszemmelkövették,hogymifolyikaSzovjetunióban,ésreagáltakazottanifejleményekre.„Akapitalizmustmintanyugat-európaitörté-nelemproduktumátkövetkezetesenvisszautasították.Deatervgazdaságeszméjeannakmegszületésepillanatától,vagyisazelsőötévestervbeindulásátólkezdve,központiszerepetjátszottazőelképzeléseikbenis.”[86]Ugyankritizáltákaszovjettervgazdaság káros kinövéseit, mégis a saját ideológiájuk részévé tették annaklegfontosabb vízióit. Mindezek alapján úgy vélem, hogy a klasszikus Eurázsia-eszmét nem tisztán totalitárius, hanem egy archeo-modern, kvázi-totalitáriusideológiánaklehettekinteni.

III. ALEKSZANDR DUGIN ÁLLAMFELFOGÁSA, ÉS AZ ÚJ EURÁZSIA-ESZMEGEOPOLITIKÁJA

1.Multipluralizmusésorganikusdemokrácia:azújvilágrendkulcskategóriái

Dugin államelméleti és politikafilozófiai nézetei sohasem jelennek meg önál-lóan kutatható és értelmezhető tárgyterületként, számára mindezen kérdésekcsakageopolitikai dimenziómelléktermékekéntérdekesek.Abbanisegyetértésvanatémakutatóiközött,hogyDuginamúltszázadkilencveneséveielejétőlkezdődően egyre alaposabban tanulmányozza a nyugat-európai új jobboldalideológiáját,kiváltképpenafranciaAlaindeBenoist-valápoljókapcsolatokat.Azújeurázsiaimozgalomlegfontosabbkánonjamégisahagyományoseurázsiaimozgalomirodalmábólépítkezik.Azonbantörténtegyfontos fordulat: immá-ron nem a Trubeckoj-féle „latin-germán kulturimperializmus” a fő ellenfél,hanemazatranszatlanti tallaszokratikusvilágrend,amelyetazEgyesültÁlla-mok (Leviatán) testesíti meg. Az új konceptuális keretben Németországúgymonda„jóoldalra”kerül,mertazújtörésvonalimmáronaNémetországot

[85]Wiederkehr,i.m.,142–143.[86]I.m.,143.

106

TA

NU

LM

ÁN

Y


ismagábanfoglalóeurázsiaiHeartland(magföld)ésazangol-amerikaicivilizá-ciót magában foglaló Seeland vagy Sea Power (tengeri hatalmak) között talál-ható.(DuginbeszélmégegyRimlandnak,peremvidékneknevezettköztesterü-letről is, amelynek nincs igazi szubsztanciája, hanem valamilyen „mediátorfunkcióval”rendelkezik,mertafölöttevalóuralomjelentiaelőbbemlítettcivi-lizációserőkküzdelménekegyiklegfontosabbtétjét.)„AzUSAegykiméraszerűantiorganikus,transzplanetáriscivilizáció,amelyneknincssemmilyenszakrálishagyományaésvalódicivilizációsfundamentuma.Ezazellencivilizációmégismegpróbálja rákényszeríteni a maga antietnikai, antitradicionalista ’babilonimodelljét’atöbbikontinensre.”[87]Látható,hogyDuginnálapolitikai,erkölcsiésjogiuniverzalizmusvisszautasításaegyértelműengeopolitikaifundamentumo-kon nyugszik. „Az ’atlantista mondializmussal’ egy globális eurázsiai unióprincipiumaállszemben,a’nagyterekautarkiájának’teóriája.”[88]

Dugin úgynevezett „multipoláris világrend” elméletéhez rövidesen visszaté-rek,előzőlegmégisaz„államtani”nézeteitésazáltala„negyedikpolitikaielmélet-hez”kapcsolódóvízióitszeretnémbemutatni.Dugintársadalom-ésállamfilozó-fiájátáltalábananacionál-bolsevistajelzővelszokásilletni.Ezafelfogás,mikéntarramagaDuginisutal,diametriálisellentéteaPopper-féle„nyitotttársadalom”koncepciónak.Mintmeglehetősenközismert,Popperanyugatidemokráciafejlő-déséta„nyitott társadalom”versus „zárt társadalom”dichotómiájakéntmutatjabe. A zárt társadalmak a mágikus, törzsi vagy kollektivista eszmék igézetébenélnek,ellenbenanyitotttársadalmakolyantársadalmi/politikairendetpreferál-nak, amelynek működése a szabad individuumok személyes döntésein alapul.PopperPlatonÁllamát tekintiazárt társadalomideáltipikusmodelljének,mertszintemindenkésőbbi,úgynevezetttotalitáriusállameszményaplatonimodell-ből indulki.Duginjól ismeriPopperszóbanforgómunkáját,sérdekesmódonazttekintilegnagyobbhibájának,hogyPopperalegkülönbözőbbpolitikainéze-tekképviselőitsoroljaegyetlenkategóriaalá,vagyisabelsőkülönbségektőlelte-kintve,minden—legalábbisaszámáraantipatikus—politikafilozófiaiálláspontotanyitotttársadalomellenségénektekint,azazajobboldaliakat,abaloldaliakat,areakciósokatésaprogresszíveketegyaránt.Ilyenformánamarxistákat,akonzer-vatívokat,afasisztákatésaszociáldemokratákategykéntbelehetsorolnianyílttársadalomellenségeiközé,mígaVoltaire-féleliberálistípustugyanúgyanyitotttársadalombarátaiközöttlehetszámontartani,mintaSchopenhauer-félereakcióspesszimistákat.Ezzelszembenadugininacionál-bolsevizmus„büszkén”vállalja,hogy a „nyitott társadalommal” szemben a „zárt társadalom” eszméjét hirdeti.Anacionál-bolsevizmusegyfajtapolitikafilozófiaiésvilágnézetibricolage,mondjaMarl−neLaruelle.Anacionál-bolsevizmusegyaránttámaszkodikazírásomelejénmár rövidenmegemlítettnémetkonzervatív forradalmárokra (Spengler,Arthur

[87]Dugin,1992,(18-19),3.IdéziWiederkehr,i.m.,235.JórésztugyanezekazeszmékjelennekmegAlaindeBenoistnemrégibenmegjelentmunkájábanis.(Benoist,2015)[88]Wiederkehr,i.m.,235.


Moeller van den Bruck, a Jünger fivérek, Martin Heidegger, Ernst Niekisch,Armin Mohler stb.), olykor a primordiális tradíció képviselőire (René Guénon,JuliusEvola)ésazoroszkonzervativizmuskülönbözőváltozataira.

MikéntAlexanderHöllwerthmegjegyzi,aDugin-féletársadalom-ésállamfi-lozófialeglényegesebbvonásaazorganicizmus/holizmus,illetveazindividualiz-mus/atomizmusdichotómiájánakcentrumbahelyezése.[89]Írásomelsőfejezeté-benmárviszonylagrészletesenbemutattamNyikolajAlekszejevállamelméletét.1998-banegyreprezentatívválogatásjelentmegMoszkvábanAlekszejevjogfilo-zófiai és államelméleti munkáiból, amelyhez Dugin írta az előszót. Alekszejevnézeteihezcsatlakozva,Duginatársadalomésatörténelemkétfelfogásátkülön-böztetimeg.Azelsőesetbenholisztikusésorganikusmegközelítésrőlvanszó,mígamásodikesetbenatomisztikus, individualista és szerződés-alapúmegkö-zelítésről.Az„organicista”vagyholisztikusértelmezésatörténelminépeket,azállamokatésatársadalmat„organikuslényeknek”tekinti,sezekolyantermésze-teslényegiségek,amelyeka„szellemből”ésa„talajból”,azazegyszubjektívésegyobjektívfaktorkombinációjábóljönneklétre.„Amásodikesetbenatomiszti-kusmegközelítésrőlvanszó,amelyazösszestársadalomtörténetiképződményt(etnikumok, államok, osztályok) elmagányosodott, atomizált személyek önké-nyesmegegyezésénekkövetkezményekéntértelmezi,ésaztállítja,hogyaszóbanforgómegegyezésekkonszenzusonalapulószervezetikeretekbenműködnek.”[90]Dugin„nemhazai”eszmei,ideológiaiforrásaiközöttanémetkonzervatívforra-dalmárokállnakazelsőhelyen.Azorganicizmus/mechanicizmusoppozícórend-kívül impulzív kidolgozásával szolgál Oswald Spengler korábban már idézettPoroszság és szocializmus című írása, amelybenSpengler egyértelműellentétettételezazindividualistaangolszellemésa„poroszszocializmus”kollektivizmusaközött. A „porosz stílus” organikus és kollektivista princípiumra épül: „Nincssemmiféle’én’,hanem’mi’van,egyközösérzés,amelybenmindenkifeloldódika maga egész létében. Az egyes ember nem számít, fel kell áldoznia magát azegészjavára.Ittsenkisincsönmagáért,hanemmindenkimindenkiértvan,amazeminensértelembenvettbensőszabadsággal—ezalibertas oboedientae,azenge-delmeskedésben való szabadság —, amely mindig is kitüntető módon jellemzővoltaaporoszneveléslegjobbpéldányaira.”[91]

Voltaképpen ugyanez az oppozíció jelenik meg Dugin „nyugati individua-lizmus/atomizmus” versus „keleti holizmus/organicizmus” sematizációjábanis. De hivatkozni lehetne Moeller van den Bruckra is, aki Spenglerhez hason-lóan úgyszintén mestere a különféle manicheus oppozíciók gyártásának.Az ezerkilenszázharmincas évek elején írt munkájában Moller van den Bruckis úgy véli, hogy kibékíthetetlen ellentét feszül a modern individualista libera-lizmusésaközépkori„népközösség”organikuskapcsolatrendszerérealapozott

[89]Höllwerth,2007,328.[90]I.m.,328.[91]Spengler,im.,37.

108

TA

NU

LM

ÁN

Y


világa között.[92] Dugin legfontosabb német forrása mégis inkább Carl Schmitt,aki szintén a liberális individualizmusban találja meg az első számú „politikaiellenségét”.Sőt,mintazamagyarszellemtudományiközéletbenmeglehetősenközismert,Schmittnemistekintipolitikaieszménekaliberalizmust,mertalibe-ralizmus,mintkonzekvensindividualizmus,egyenesena„politikainegációja”.[93]

UgyanakkoraDugin-féleorganicizmus-teóriajelentősmértékbenhazaitalajbólfakad, nem kétséges, hogy jórészt szlavofil és eurázsiai gyökerei vannak. MikéntHöllwerth írja, Dugin organikus állam- és társadalomfilozófiája nem individuu-mokból (mint atomokból) indul ki, hanem személyekből (perszoni, licsnosztyi).„A személyeket — mondja Dugin — mindazonáltal inkább ’funkciókként’, ’masz-kokként’ nem pedig szuverén és autonóm egységekként kell tekintetbe venni.Aszemély-maszkokanagyEgység(közösség,népállam)diszkrétkifejezésformái.”[94]Igaz ugyan, hogy hasonló gondolatokra lelhetünk René Guénon és Julius Evolaantiindividualizmusábanésantiegalitariánizmusábanis;Duginmeglehetősengyak-ranhivatkozikrájuk,deelsődlegesenmégisazoroszkollektivistatradícióraépít.

Amintaztmárakorábbikbanisérintettem,azoroszgondolkodásbanazegészésarészekoppozíciójaaz(organikus)kollektivitásésa(mechanikus)individuali-tásszembenállásakéntinterpretálódik.Aharmonikusanműködőegészminőségétnemegyindividuumhoz,nemegyszemélyhez(mintahogyanaztpéldáulanémetromantikateszi)rendelikhozzá,hanemakollektivitáshoz,azazaközösséghez.Azorosznemzetidiskurzusbanszobornosztynakhívjákeztaközösséget.Aszóegyhá-ziasságot,egyházigyülekezetetjelent,amelybennemazintézményiségamegha-tározó,hanemalelki-egisztenciálisösszetartozás.Aszobornosztybanmegszűnikakollektivitásésazindividualitásellentéte—legalábbisaszlavofilekésazőnéze-teiketkövetőkképzeletében.[95]Aszlavofilszobornyoszt-eszmemellettaVlagyimirSzolovjováltalkidolgozottegyetemes egység(szvjejegyinsztvo)víziójánakiskitün-tetett szerepe a Dugin-féle társadalom- és államelmélet kiformálódásában. A 19.századmásodikfeléneknagyoroszfilozófusa,VlagyimirSzolovjovavalóságotegymindigmegújulóegységneklátja,amelyazemberitevékenységenkeresztülközve-títődik.„Azembervagyazemberiségegyolyanlény,akimagában(…)egyistenieszmétazazazegyetemesegységetvagyalétabszolútteljességéttartalmazza,ésez

[92]MollervandenBruck,Arthur:Das Dritte Reich(elektronikusverzió).„Aliberalizmusaláástaakultúrákat.Megsemmisítetteavallást.Szétzúztaahazát.Nemmásez,mintazemberiségönmegsem-misítése.”Aszóbanforgó,tehátaliberalizmusrólszólófejezet,megtalálhatóSebastianMaasMoellervandenBruckrólszólómonográfiájánakfüggelékébenis.(Maas,2010,148.)[93]EzzelkapcsolatbanlásdSchmitt,2002.Schmittakövetkezőketmondja:„Aliberálisok,hasonlóana többiemberhez,szinténpolitizálnakmindenországban(…)Akérdésazonbanaz,hogyaz indi-vidualista liberalizmus tiszta és következetes fogalmából vajon nyerhető-e valamilyen specifikusanpolitikaieszme.Errenemmelkellválaszolni.”(I.m.48.)[94]IdéziHöllwerth,i.m.,331.Fontosirodalomaszemély-problémaorosztradíciójánakmegértésé-hezHaardt,2008.[95]BoisGroysúgytekintaszobornosztyra,mintamiKierkegaardegzisztenciafogalma,Schopenhau-erWeltwillé-jeésMarxtermelési viszonyaimellettaztudatalattiegyikelsődeklarációjaaHegelutánieurópaifilozófiában.LásdGroys,1991,188.


azeszme(…)azértelmesszabadságsegítségévelvalósulmegazanyagivilágban.”[96]

Ennek a folyamatnak a történeti kibontakozása a következőképpen megyvégbe:1)Aszabadteozófiában,amelymagábanfoglaljaapozitívtudományo-kat,afilozófiátésateológiát.SzolovjovHegelhezhasonlóankedvelteatriadikusmegoldásokat,spéldáulafilozófiátújraháromrészrebontotta:empirizmusra,racionalizmusra és miszticizmusra; így kívánta érzékeltetni, hogy a filozófiamárönmagábanisegység,egyelőzetesenadottszintézis.2)Aszabadteokrácia,Szolovjov erkölcs- és társadalomfilozófiája, egy újabb hármasság, az egyház,azállamésatársadalom(szlavofilterminológiávalkifejezve:zemscsina)egysé-génekmegvalósulásátjelenti.3)Aszabadteurgia,azigaz,ajóésaszépinteg-rációja,teózis,azazazIstenemberréválásvégsőkiteljesedése,egyszersmindapozitívegyetemesegységmegvalósulása.Ezahármasvagyegyetemesegységmárképesarra,hogymagába foglaljaavalóságmindendimenzióját,sebbenazegységbenegyiklénysemszorítjakiamásikat,haneméppena„másikban”valósítjameg„sajátléteteljességét”.

Dugin társadalom- és államelméletében is megjelenik az egyetemes egységfogalma, azonban az általa adott értelmezésben már csak „romjaiban” ismer-hetőfelafogalomeredeti(szolovjovi)intenciója.Egyrésztazért,mertSzolovjov,Hegelhez hasonlóan, dialektikus gondolkodó volt, s nála az ellentétek mindigvalamilyenszintézisbenoldódnakfel.Veleellentétben,Duginszintemegszállot-tan„manicheuselme”.Olykorugyannálaismegjelennektriadikusszerkezetek,de a lényeg mégis mindig a kibékíthetetlen oppozíciókban van (pl. organikus/mechanikus, szárazföldi hatalmak/tengeri hatalmak stb.). Továbbá, amint aztrövidesenlátnifoguk,azegységkialakításanemazindividuumokszabaddönté-seinekeredményképpenállelő(mintaztaszlavofilekésSzolovjovelképzelték),hanemazállamierőszakigénybevételével.

Amásikfontos—ésDuginszemébenegyértelműenvállalhatóhagyomány—a tradicionalistaszerzőkmunkáibantalálhatópolitikaiés társadalomszervezésieszmékhez kapcsolódik. Ami a primordiális tradíció képviselőinek a „politika-filozófiai” felfogásait illeti, túlzás nélkül elmondható, hogy ezek meglehetősenkompatibilisek a Dugin-féle társadalom- és állameszménnyel. Abból érdemeskiindulni, hogy a holisztikus-organicisztikus metafizikáknak általában véve isolyantársadalom-ésállamfilozófiafelelmeg,amelyahatalomszubjektumátmintegészetkonstruáljameg.Ezaztjelenti,hogyazindividuumsohasemléphetfelazegészfölöttlétező„hatalomhordozóként”;azindividuumlegfeljebbazegészszolgálatábangyakorolhatjaahatalmat.Ebbőlapozícióbólegyértelműenkövet-kezikademokráciavisszautasítása.

RenéGuénonakövetkezőképpenlátjaademokrácialényegét:„Amennyibena’demokrácia’szótanépönkormányzásakéntdefiniálják,teljeslehetetlenségetfejezki,amineksemma,semmáskorde factolétesemlehetséges.Óvakodnikell

[96]Wenzler,1985.IX.

110

TA

NU

LM

ÁN

Y


attól, hogy a szavak félrevezessenek; ellentmondás ugyanis azt állítani, hogyugyanazok azemberek, egyidőben kormányzók éskormányzottak is lehetnek,ugyanis ugyanaz a létező az összefüggéseknek egyazon körében nem lehetegyszerre—arisztotelészikifejezésselélve—’ténylegességben’és’lehetőségében’is.”[97]Guénonszerintademokráciábanatöbbség,azazamennyiséguralkodikaminőségfelett,silyenformánademokráciaegyúttalamaterializmusprincípiumátis érvényre juttatja. De a demokrácia materializmusa egyúttal individualizmusis,merteztapolitikaiszisztémátazegésztőlvalóleszakadásszellememozgatja,azaztagadjaatársadalmiságlényegét:aszupraindividualizmust.Apolgáritársa-dalmak sokat dicsért individualizmusa „Egyszerűen az anyag, a brutális erőtörvénye, ugyanaz a törvény, ami által a tömeg a saját súlya által vonszoltatvaszétzúzza mindazt, ami elé kerül.”[98] Természetesen az is igaz, hogy hasonlógondolatokatszázévvelkorábbanmárSchelling,ésaSchellingnyomábanhaladószlavofilekismegfogalmaztak:azindividualizációalapjaazeredeti„isteniegység-től”valóbűnöselszakadás.Guénonamennyiség-elvetérvényrejuttatódemokra-tikusrenddelaminőség-elvűarisztokratikusrendetálltjaszembe.(Guénonjaváralegyenírva,hogynálaaszelekcióselvnemfajialaponműködik,mintpéldáulanáciknál,hanemtisztánszellemi/intellektuálistermészetű.)

Alexander Höllwerth — könyve Dugin politikai filozófiáját bemutató fejeze-teiben—meggyőzőenbizonyítja,hogyazoroszfilozófustnemlehetegyszerűencsak a primordiális tradíció imitátorának tekinteni. Dugin jelentősen átalakítjaGuénonpolitikainézeteit, s rámutatannakgyengepontjaira is. „Dugina tradi-cionalisták demokrácia-elképzeléseit is kifogásolja: A demokrácia hirdetői ésannakellenségeivalójábanugyanabbólapremisszábólindulnakki,nevezetesena társadalommennyiségikarakteréből,akonkrétautonómindividuumokvisel-kedési mechanizmusából, továbbá a nép és a tömegek tökéletes identitásából.Ademokrácia,alighogygyőzelemrejut,márisegyelitista,kvázi-arisztokratikusuralmirendszerthívéletre,smindeközbenazarisztokratikus,illetvemonarchi-kusrendgyorsütembenatömegekközépszerűképviselőinekuralmáváválik.Ademokrácia’jobboldali’kritikusaiakaratlanulisademokráciasegítőivélesznek,mivelezekakritikusoka társadalomkvantitatívviszonyainak legitimitásátegy’narcisztikusszubjektumokból’és’atomisztikusindividuumokból’állómatema-tikaikonglomerátumkénthatározzákmeg.Azáltal,hogya’nép=tömeg’formulát

[97] Guénon, 2008, 87. Véleményem szerint Guénon félremagyarázza az arisztotelészi demokrá-cia-fogalom értelmét. Arisztotelész szerint a demokrácia lényegét az teszi ki, hogy az, aki T1 idő-pontban vezető, T2 időpontban már vezetett lehet. A temporalitás maga „végzi el” a különbségté-telt. Persze a primordiális tradíció hívei, valamilyen kasztrendszer érvényességéhez ragaszkodva,„szubsztancializálják”azirányítóiésazirányítottiszerepeket,ésezértszámukraellentmondástrejtmagábanakettősmeghatározottság.Aztermészetesenmáskérdés,hogyamoderndemokráciákbanjelenvanapolitikaimanipuláció,éssokszorvalóbancsakarrólvanszó,hogy„ahatalmonlévőkfelet-tébbügyeseneltudjákhitetni,hogyazemberekönmagukatkormányozzák;azemberekpedignagyonszeretikeztelhinni”.(Guénon,i.m.,88.)[98]I.m.,90.


alkalmazzák,csakmegkönnyítikademokratáknak,hogyanépeketvalóbanegydifferenciálatlanmasszáváváltoztassákát.”[99]Vagyis,mondjaDugin,hanéptö-megeket egy kvantitatív tömeg szintjére süllyesztjük le, akkor automatikusanadódikakérdés:hogyan lehetebbőlazsákutcábólkiutat találni?A tradiciona-listákottkövetikelahibát,hogyalegkevésbésemtradicionálisangondoljákáta demokrácia-problematikát, mivel a „tradíciószerűségnek” pontosan a minő-ségelv felelne meg, miközben a mennyiségelvű gondolkodás a modern, újkoriindividualizmusésmaterializmussajátja.Dugin,miközbenegyszerrekritizáljaademokráciaapologetáitéskritikusait,egymásikperspektívábóligyekszikmegvi-lágítaniademokráciakérdést,mégpedigolymódon,hogycsatlakozikazAlaindeBenoistáltalkidolgozottademokrácia-tipológiához,amelyademokráciaháromeltérőtípusánakmegkülönböztetésénalapul.Voltaképpenafranciaforradalom-bólismertliberté,égalité, fraternitéhármasságáról,illetveezenjelszavaktovábbi„hasznosíthatóságáról”beszélőis.Konkrétabbanfogalmazva,Duginszerintmind-háromkomponensköréegyjóldefiniálhatódemokráciatípustlehetszervezni.Azelsődemokráciatípustaszabadságkörészerveződőliberálisdemokráciajelenti.„Ennekközéppontjábana’narcisztikusindividuum’áll,ésműködésikeretéülaz’egyember—egyszavazat’kvantitatívelveszolgál.Amásiktípusazegyenlőségelvénnyugszik,ésezazegalitáriusdemokráciáthirdeti.Azilyentípusúdemok-rácia a totális rezsimekre jellemző (német nemzetiszocializmus, keleti szocia-lizmus),ésatársadalmat ’atomisztikusindividuumokból’állótömegnektekinti(ilyenformán ez a demokráciatípus úgyszintén a kvantitatív elvet preferálja).E két negatív módon minősített demokráciatípussal egy harmadik demokrácia-típusállszemben,nevezetesenatestvériségelvénnyugvó’organikusdemokrá-cia’”.[100]Jóllátható,hogyezenhármastipológiamögöttegymasszívdichotómiaáll: valójában a „hamis” liberális demokrácia áll szemben az „igaz” organikusdemokráciával.Kérdés:azEurázsia-eszmeoroszklasszikusaintúl,milyenegyébtradícióratámaszkodikDuginaz„organikusdemokrácia”elméleténekmegkom-ponálásasorán?VéleményemszerintigazavanAlexanderHöllwerthnek,amikora hinduista kasztrendszer és a militarista államszervezés Platón-féle változatá-nakbizarrkombinációjábanvélifelfedezniaDugin-féleorganikus„demokrácia-elmélet” valódi eszenciáját. Mielőtt részletesebben elemezném a szóban forgóproblémakört, úgy vélem, mindenképpen hasznosnak tűnhet néhány bevezetőgondolatotelőrebocsátani,amelymegfelelőkontextusbahelyezhetieztamegle-hetősenérzékeny„tudásterületet”.Amiazún.primordiális tradíció „elméletét”illeti,akadémiaikörökbenáltalábankínosanügyelnekrá,hogylehetőlegkerüljékazolyanszerzőkidézését,mintRenéGuénonvagyJuliusEvola,sőt,némelyekmégMirceaEliadevagyéppenamagyarKerényiKárolymunkásságátisazavaroséstudománytalanezotériavilágábautalják.Ráadásul,alegtöbbenJuliusEvoláta

[99]Höllwerth,i.m.,340.[100]I.m.,340.(Későbblátnifoguk,hogyDuginA negyedik politikai elméletcíműmunkájábanto-vábbfinomítjaezeketamegkülönböztetéseket.)

112

TA

NU

LM

ÁN

Y


kifejezettenfasisztagondolkodókközésorolják,következésképpenazegészélet-művétegypatologikuselmeemanációjánaktekintik.Ahelyzetazértkorántsemilyenegyszerű.Nemérzemhivatottnakmagamatarra,hogyszakértőkéntállástfoglaljak ebben a kérdésben, mindössze csak azt szeretném érzékeltetni, hogya tudomány/áltudományhatárait,kiváltképpenahumántudományokterületén,nemkönnyűmegvonni.PéldáulafranciaDavidBisson—azezoterikusirodalomszakértője—RenéGuénonrólírottötszázoldalasmonográfiájábantalálhatóegyérdekesfejezet,amelynekCarl Schmitt okkult elhajlásaacíme.BissonidéziCarlSchmittnek egy 1942-ből származó megjegyzését, amely szerint a német jogfi-lozófusúgydefiniáljaGuénont,mintaki„korunkegyiklegérdekesebbalakja”.[101]NéhányévtizeddelkésőbbArminMohler—Schmittegyikhűségestanítványa—arrólszámolbe,hogyamikorelkezdettSchmittnekbeszélniaguénoniezoteriká-ról,

"(…)fénycsillantaszemében,ésarrakért,hogyvilágosítsamfelalaposab-

banerrőlazirányzatról,mertnagyonsajnálja,hogycsakigenkevesettudróla.”[102]Ezekamegjegyzéseklátszólagnembizonyítanaksemmit,deaztmégisjólmutat-ják,hogypéldáulanémetkonzervatívforradalmárok(Jünger,Schmitt,Mohler)ésaprimordiálistradícióképviselőineknézeteiközöttigenisvan„átjárás”.

Ami mármost Dugint illeti, teljesen egyértelmű, hogy kifejezetten vonzódikazezotérikaésamisztikumiránt.Főképpenapályájaelsőszakaszában(akétez-resévekelejéig)egysorkönyvetéstanulmánytszenteltazokkultizmusfeldol-gozásnak és népszerűsítésének. Az ilyen jellegű írásai java része megtalálhatóA tradicionalizmus filozófiájacíműkötetében.[103]Azezoterikuseszmékvoltakép-penamainapigerősenbefolyásoljákDugin„filozófiainézeteinek”alakulását,skiváltképpérvényesezazállításpolitikaiésállamelméletifejtegetéseire.

Ami a Dugin-féle „organicista demokrácia-felfogást” illeti, mint az iméntemlítettem,annakelméletimagvátahinduistahagyományésplatóniállamutó-piaképezi.Ahinduistatradíciószerintavilágegyetemrendezettegészésminda természetet, mind a társadalmat az univerzális érvényességű világtörvény(dharma)kormányozza.Nemcsakazállatfajokrendezőnekelegyhierarchikusrendlogikájaszerint,deazemberiségenbelülisszámtalanrendlétezik.Ahierar-chialegfelsőbbrégiójábanazokhelyezkednekel,akikmindfizikai,minderkölcsiszempontból a legtisztábbak, s ezért az istenek közelében laknak. „Az emberinemnekezeka legmagasabb rendűképviselői,abrahmanák,mertőkszellemidolgokkal foglakoznak (…) Utána, a második rendként a harcosok (ksatriják)következnek, akik a társadalmi rend védelmét látják el; közülük kerülnek kirendszerintakirályokis.(…)Atanítóésharcosrenddelellentétbenatulajdon-képpenidolgozórendetavaisjákalkotják.Állattenyésztés,földművelésésipar:ezekazokahasznothajtótevékenységek,amelyeksegítségéveltestüktáplálásáról

[101]Bisson,2013,278.[102]I.m.,278.[103]Dugin,2002.


éséletszükségletekkielégítésérőlgondoskodnak.”[104]Anegyedik—mégéppenemlítésreméltó—kasztbaapiszkosésaljamunkátvégzőéslényegébenszolgastátuszban lévő sudrák tartoznak. A többi kaszt szinte alig érdemel figyelmet,létükaligbírnagyobbértékkel,mintazállatoké.

Dugin A háború filozófiája című, 2004-ben megjelent könyve egyik feje-zetében (A ksatriják újjászületése) lényegében a hindu kasztrendszer „oroszfeltámasztása”mellettérvel.[105]Magaakönyv láthatóanaz immáronprofesszi-onálisanszervezettoroszhadseregszámárakészített„kézikönyv”,amelymeta-fizikaiéspolitikafilozófiaiköntösbeöltöztetiapropagandisztikusmondanivalót.„Harcosnaklenni,eznemegyszerűencsakhivatás.Sokkalinkábbelhivatottság.Harcosnak születni kell.”[106] Az igazi harcosok, s ez minden történelmi korraigaz, nem közönséges pszichikummal és morális tartással vannak „megáldva”.Dumézil etnológiai kutatásaira hivatkozva Dugin azt mondja, az indoeurópai/árjakultúráknapjainkigmegőriztékaháromprivilegizáltkaszturalmánalapulópolitikaiszisztémájukat,következésképpena„aharcosokkasztjábankelllátnunkazállamiés társadalmi rendegyik legfontosabbkomponensét”.[107]CsakhogyatovábbiakbanDuginegyaligészrevehetőváltoztatástvégezelahindukasztrend-szereredetiszerkezetén,ésaztmondja:„egyoldalróligaz,hogyaksatrijákkasztjaa második helyet foglalja el, mivel a harcosok a brahmánok, azaz a papok alávannakrendelve,deazeffajtahierarchiátnemkellbetűszerintvenni”.[108]Mostnemkívánomkülönvizsgálniaztakérdést,hogyegyolyangondolkodó,akierőselkötelezettségetérezazúgynevezetttradicionalizmusiránt,milyenkönnyedénalakítja át az állítólag örök időkre szánt szakrális szöveget. Nyilvánvaló, hogyDugin,minta„katonaidemokráciát”ésaharciaserényeketpreferálógondolkodó,nemigentehetmást,minthogykorszerűsítiazősiszövegeket.Perszeúgyérvel,hogy a tradicionális társadalmakban a papi kaszt prioritása csak a láthatatlan,transzcendensviláglegfőbbelveinekértelmezésérekorlátozódik,aláthatóvilághatárainbelülmáraksatrijákéavezetőszerep.Aharcosok,akatonaiarisztok-rácia tagjaia saját soraikbólválasztjákkiakirályokat,acsászárokatésacáro-kat,tehátazállamszervezésikérdésekbenazőszavukadöntő.Mivelaharcosokvédtékazállamotésanépet,továbbáazállamiadminisztrációmegszervezéseisrájukhárult,szükségszerű,hogyatársadalmirendszergerincétlássukbennük.[109]

[104]Glasenapp,1987,20.[105]Dugin,2004,124–142.[106]Dugin,i.m.,125.[107]I.m.,126.[108]Uo.[109]SziliSándorAz„eurázsiai”történetiparadigmacíműtanulmányábanakövetkezőképpenfoglal-jaösszeamozgalomegyikvezéralakjának(aföldrajztudósPjotrSzavickijnek)azállamelmélettelkap-csolatosnézeteit:„Szavickijszerintcsakakatonailagéspolitikailagerőscivilizációkképesekatúlélés-re,azaztékokésazinkáksorsánakelkerülésére.Anagyhatalmistátuszazidentitásfennmaradásánakzáloga.’TatárhódoltságnélkülnemlétezneOroszország’—szögeztele.AKijeviRuszfölaprózódottéselveszítettefüggetlenségét.Szerencséreamongolbirodalomkereteiközékerültoroszokatvallási-lagsemlegesközegfogadta,amelybenmegőrizhettékkulturálisönazonosságukatéselsajátíthattáka

•

114

TA

NU

LM

ÁN

Y


Azorosztörténelembenafejedelmidruzsiatagjaibólkerültkiazarisztokráciajórésze,sőkfoglaltákelazállamszervezetkulcspozíciót.„Éppenséggelaharcosok,snempedigaszínészek,humoristákvagyakerületipárttitkárokalkottákOrosz-országotésazorosztársadalmat.”[110]

Azértkellazárjaállamszervezethezvisszaérni,mondjaDugin,mertezarendaszakrálistökéletességlenyomata:abrahmánokésaksatrijákavertikálisrendet,mígavaisjákahorizontálisrendetképviselik.Aharcosokazagresszívésimpul-zívenergiákhordozói,ésáltalábanvéveisaférfiaserőmegtestesítői.„Aférfias,agresszívhódító,skiváltképpenazerő-elv,azazazönkontroll,adominancia,azén-elvhatárainakmaximális kitágítására irányuló törekvés…Vagyis aharcosok’totalizálni’akarjákmagukat,továbbájelenlétüketatársadalmiésgeográfiaitérbenalehetőlegnagyobbmértékbenszeretnékkiterjeszteni.Az’akarat’(zselanyije)—ezaharcoslegnagyobbtitka,akaratánakizzótüze,sazavágy,hogyabennerejlőenergiatöbbletetkiárasszaakülvilágba.LevGumiljov’passzionaritás”terminusapontosanjellemziaksatrijatípusát,sazakaratbennemegjelenőtisztaéstöké-letes formáját.’[111] A ksatriják kiváltképpen azért alkalmasak a politikai vezetőszerepre,mertakockázatvállalásésaszenvedélyesidealizmusigézetébenélnek.Apolitikaa„hősökügye”—mondjaDugin.Aharcosoknemazelvontspiritua-litásirántvonzódnak.Tetteinekgyümölcseiugyanéterimagasságokbaemelked-nek, de fogalmilag nehezen megragadhatók. „A harcos az egyház, az állam, anemzetésatársadalomkonkrétformáitszolgálja.Aharcosper definitionem zoon politikon. A becsületért és a dicséretért, vagyis azért, hogy a polisz dicsfényétmagasba emelje, a harcos mindenre képes, még bűncselekményre, összeeskü-vésreészsarnokságrais.Abennemunkálóvágyegyarántvezethetjóraésrosszra.Deazeffajtairányultsághiányaszükségszerűenpacifizmushoz,gyávasághozésakomfortoséletutánivágyakozáshozvezet.Sezegyigaziharcosszámáraveszé-lyesebbésvisszataszítóbb,mintgonoszésdicsvágyóparvenüneklenni.”[112]

Ebbőlaziskövetkezik,hogyatradicionáliskatonaitársadalmakbaneltérő,akasztok„szubsztanciájához”igazodóerkölcsirendszerekrevanszükség.Amígapapokszámáraaszigorúaszkézis,avilágidolgoktólvalóteljeselfordulástekinthe-tőkazalapvetőéskövetendőnormáknak(illetveazagresszívcselekedetektőlvaló

hatékonyállam-,valaminthadvezetésfortélyait.Amoszkvaicárokennekköszönhetőenléptekanagykánoknyomdokaiba,amikoregyesítettékakeletiszlávföldeketésazAranyhordaegykoribirtokait.”(Aetas, 2003/1.39.) IsmereteimszerintSzili tanulmányaa legjobbmagyarnyelvűösszefoglalásaaklasszikusEurázsia-mozgalom—ésamozgalom„középsőszakaszához”tartozóLevGumiljov—tö-rekvéseinek.[110]I.m.,128.[111]Dugin,i.m.,129.Sziliaztírjaerrőlakülönösfogalomról:„EzaGumiljovkreáltaműszóbio-kémiaienergiatöbbletetjelöl,amelyfölfokozottlelkiésfizikaiállapot,céltudatoscselekvésresarkallóbelső feszültség formájában jelentkezik a Homo Sapiens egyedeiben. Egyfajta késztetés a földrajzikörnyezetésatradicionáliskonvenciókátalakítására.”(Szili,i.m.47.)Látható,hogyDuginértelme-zésébeneza„belsőfeszültség”éppenséggelazállítólagtradicionálisrendvisszaállításárairányul—természetesenbizonyosmodifikációval.[112]Höllwerth,i.m.,360.

•


tartózkodás),addigaharcosokszámáramindenfordítvavan.Haaharcosdöntés-képtelen,tutyi-mutyi,passzívésakaratnélkülilény,akkorellentmondásbakerülkasztjaarchetípusával,ésilyenkorszükségszerűenkitaszítjamagábólközössége.A harcos számára kifizetődőbb „először ütni, s csak aztán gondolkodni”. Egymásikfontoserényeaharcosoknakakockázatvállalás.Mikéntaziméntmáremlí-tettem,Duginállhatatosankitartazonnézetemellett,hogyapolitikaelsődlegesenahősökügye.Aharcosokszámáraahazaazegyedülirealitás,ambícióikegyetlenhitelesnek tekinthető zsinórmértéke. Ami a harmadik kaszt, a vaisják szerepétilleti,Duginaztmondja,hogytermészetesenrájukisszükségvanazegészsége-senműködő(azaza tradicionáliselvekennyugvó) társadalombanésállamban.Külsőlegsokbanemlékeztetnekaharcosokra,csakmindenfontoserénytekinteté-ben„csökkentettértékűlényeknekbizonyulnak”.Kevésbébátrak,kevésbé„ráme-nősek”,kevésbéelkötelezettekaszentügyekvédelmében,mintaharcosok(ezértpéldául az új orosz hadseregben „csak tiszthelyettesek” lehetnek). A polgárifoglalkozások(mezőgazdaság,ipar,kereskedelem)túlzottanpragmatikusügyek-hezkötikőket,seidejük,seenergiájukazállamvezetésmagasztosabbfeladataivalfoglalkozni.AzállambanbetöltöttszerepükemlékeztetaPlatón-féleideálpolisz„dolgozóinak”szerepére:személyükbenugyanszabadok,denemárthatjákbelemagukatapolitikába.„Haolykorpatriótákis,deegoisztikus,ökonómiaiésraci-onálismegfontolásokbólfakadóanazok.”[113]EzekamorfondírozásokjóalkalmatszolgáltatnakDuginnakarra,hogyelverjeaporta„nyugatikapitalistavilágprimi-tív ökonomizmusán”. A szabadkőműves páholyoktól kezdve a modern sport-egyesületekenát,egészenanépszórakoztatástszolgálóakciófilmekig,amodern„demokratikusrendszerek”mindentmegtesznek,hogypacifikáljákésfogyaszt-hatóvátegyékaharcosokkasztjánakerényeit,miáltaltermészetesenkiisherélikannaklényegét,mertavégénmindigvalamilyenksatrija-szimulákrummalszol-gálnak.Ugyanisaharcosokkasztjánakerénykatalógusaaprioriinkompatibilisaliberálisdemokráciaésapiaciszellem„petyhüdtésegoistaértékrendjével”.

Amiakasztoktársadalmi/államifunkcióitilleti,mondjaDugin,elsőmegkö-zelítésbenúgytűnhet,hogyeztasajátos„munkamegosztást”csakarchetipikusszintenrealizálhatóigazságnakkelltekinteni.„Eztermészetesennemaztjelenti,mondjaaszerző,hogymindeztegyúttalnelehetneavalóságosélethezkötni.Azarchetipikusegybenvalóságosis,nohacsakakkorválikláthatóvá,haelvonatkoz-tatunkakonkréttörténelmikörülményekesetlegességeitől.Atörténelmifolyama-tokkonkrétmegjelenésiformáigyakrancsakdélibábok,amelyekelfedikazigaz-ságot.Deazállamnemvalamilyenabsztrakt,ideálisképződmény,nem,azállamnagyoniskonkrét,történelmilegrögzítettlétező,folyamatosanésszakadatlanulalakulazatársadalmiforma,amelybenmaisélünk—éseztaharcosokhoztáklétre,aharcosokirányították,újraésújraaharcosokharcoltákki.Ahadseregnemegyszerűencsakazállamegyikattribútuma.Ahadseregazállamlényege.”[114]

[113]Dugin,2002,134.[114]I.m.,136.

116

TA

NU

LM

ÁN

Y


AzonbanaSzovjetunióutolsóévtizedeibenésazújjászületettOroszországelső éveiben az orosz hadsereg önmaga karikatúrájává vált. Az úgynevezettenyhülésésaperesztrojkaidőszakábanahadseregirányításafokozatosanátcsú-szott egy bürokratákból, hadtáptisztekből, civilekből és pacifista megmondó-emberekbőlállókompániakezébe.Azoroszhadseregéskiváltképpenahiva-tásostisztikarletértamegszokottútról,olyanszokásokat,viselkedésimódokatsajátítottel,amelyekapolgárihivatalnok-rétegrejellemzőek.Ahadsereg„elve-szítette ksatrija minőségét — az expanziós akaratot, a bátorság szenvedélyesimpulzusát,azagresszivitást,végsősoronmagátakatonaierkölcsöt.”[115]Vajonnormális harcosok békés egykedvűséggel tűrték volna, hogy hazájuk néhányhónapalattelveszíti területének jelentősrészét?Vajonegynormálishadseregnyugodtanelviseltevolna,hogykritikus történelmipillanatokbanközépszerűhivatalnokok kezébe kerüljön az ország irányítása? Megtörtént a hadseregkasztrálásaéslefejezése—ebbenarettenetesdiagnózisbanfoglalhatóösszeaszóbanforgóévtizedeklényege,mondjaDugin.Azonbanmindenrosszbanvanvalamijó:azösszeomlásegyúttalmindigegyújkezdetreményévelkecsegtet.Azoroszhadseregnekújrafontospolitikaitényezővékellválnia,serreimmáronmegvanmindenesélye,állítjaaszerző.„Akatonaimivoltlegfontosabbjellem-vonásátújraaférfias,agresszívexpanziósszellembenkellmegtalálni.Expanzióapolitikában, expanzióa társadalmi szférában, expanzióazállami ideológiá-ban,expanzióatervezésésdöntésmindenszférájában.Anormálisharcosköte-lezőnekérzimagára,hogybefolyássallegyenazideológiáraésageopolitikára.Nemzsoldos,hanemfelelősségetérezazállamésanemzetiránt.”[116]

2.Anegyedikpolitikaielmélet„államtana”

Mikéntmáreddigisláttuk,Duginazúgynevezettjogállamésaciviltársadalomesküdtellensége.Apolitikaitradicionálisformáinakkihalásátólegyenesútvezetazemberiközösségekmegszerveződésénekújformájához:aliberális jogállam-hozésacivil társadalomhoz.Duginszerintezapszeudo-politikai végsősoronnem más, mint atomizált individuumok konglomerátuma; a konglomerátumelemeitpedigadhocésönkényeskötelékekfűzikössze.„Ebbenatársadalombannincsenek határok, sem társadalmi rétegek, kasztok és osztályok. Mindenatomáris(sic!)polgárasajátegoisztikustörekvéseitköveti,amelyetakomfortosés elégedett élet utáni vágy mozgat. A polgár törekvéseinek kizárólag az szabkorlátokat,hasajátérdekeikeresztezikatöbbipolgárhasonlóérdekeit.Aciviltár-sadalomfeladataabbanáll,hogyhogyapolgárokcselekvésiszabadságátmaximá-lisankiterjessze,sazokonaterületeken,aholadivergálóérdekekütközhetnek,olyanjogikereteketteremtsen,ahollehetőségszerintelkerülhetőkakonfliktus-

[115]I.m.,137.[116]I.m.,140.


szituációkerőszakosmegoldásai.”[117]Duginszerintaliberalizmusésaliberálisdemokráciaazemberiséglegnagyobbátka,sazoroszgondolkodómindenlehető-ségetmegragad,hogyostorozzaezta„sátánifenomént”.UgyanakkorDuginlibe-ralizmuskritikájábanalig-alig találhatóeredeti felismerés.Mintmáremlítettem,jórésztanémetkonzervatívforradalmárokésAlaindeBenoistérveitismétlimeg.A liberalizmus kritikájacíműtanulmányábanAlaindeBenois-t—LouisDumont-rautalva—szinténarrólbeszél,hogyanyugatikereszténységgelvettekezdetétamodernindividualizmusdiadalmenete;atradicionálistársadalmakholizmusávalellentétbenakereszténységa„individuummetafizikáját”hirdettemeg.Istenazemberértékét individuumkéntrögzítette,sezolyanérték,amelyhezképestazindividuumon kívüli világ szükségszerűen leértékelődik.[118] A holisztikus ésorganikus társadalmi forma semmivé foszlott, a közösségből (Gemeinschaft)társadalom(Gesellschaft)lett.„Innentőlkezdvenemcsakaztörtént,hogyatársa-dalmiegészelveszítetteelőjogát,hanemaszemélyesjogokkalrendelkezőindivi-duumok kizárólag racionális (és a magántulajdonra alapozott) szerződésekenkeresztülkötődtekegymáshoz.”[119]Amodernkorradikalizáltaakereszténymeta-fizikaiindividualizmust,satársadalmiéletetagazdaságiracionalitásuralmaalárendelte.Afelvilágosodástólkezdveapolitikai(dasPolitische)kizárólagatársa-dalomszakszerűműködtetésére(Verwaltung)korlátozódott.

MindazonáltalDuginA negyedik politikai elméletcíműkönyvébenigyekezetttovábbfejleszteniésszisztematizálniliberalizmuskritikáját,ésmegpróbáltaegytöbbé-kevésbékoherenselméletikeretbeilleszteniazújeurázsiaizmuspolitika-ésállamelméletét.[120]Dugin szerinta20. századbanháromuralkodópolitikai„ideologéma”határoztamegagondolkodást:a liberalizmus (jobbésbaloldaliváltozatban), a kommunizmus (beleérve a marxizmust, a szocializmust és aszociáldemokráciát),illetveafasizmus(olaszfasizmus,nácizmus,frankoizmus,peronizmus stb.). Először a fasizmus tűnt el a történelem süllyesztőjében(1945),majdeztkövetteakommunizmusösszeomlása(1989).Ahuszonegyedikszázadracsakaliberalizmusmaradttalponakorábbikorszakvezetőideológiáiközül,deezisújformátöltöttmagára:immáronposztliberalizmuskéntlétezik.A hagyományos liberalizmus alapértékei (racionalizmus, a tudomány erejébevetetthit)fokozatosansemmivéfoszlottak,mertmárabennükcsaka„totalitárius”és„represszív”stratégiák(demokratikusnakmaszkírozott)továbbélésétlátták.„Ebbenakorszakbanaliberalizmusmegszűnikelsőpolitikai elméletlenni,deaz

[117]LásdHöllwerth,im.,365.[118]NohaBenoistésDuginliberalizmuskritikájalényegéttekintvenemkülönbözikegymástól,ake-reszténységhezvalóviszonyukbanmárlényegeseltérésekmutatkoznak.AmígBenoistteljesenszem-befordul a kereszténységgel, és egy újpogány tradicionalista világnézet revitalizálása mellett érvel,addigDugininkábbcsakanyugatikereszténységet(kiváltképpenaprotestantizmust)utasítjael,mígakeletikereszténységben(kiváltképpenazóhitű„változatban”)erősszövetségestlátanyugatilibera-lizmusellenfolytatandótellurgikusküzdelemben.[119]Benoist,2011,72.[120]Dugin,2001.

118

TA

NU

LM

ÁN

Y


egyetlenlétezőposztpolitikai praxissá válik.Bekövetkezika’történelemvége’,apolitikátfelváltjaagazdaság(avilágpiac),azállamokésanemzetekfeloldódnakavilágméretűglobalizációolvasztótégelyében.Miután győzelmet aratott, eltűnik a liberalizmus, és valami egészen mássá válik: posztliberalizmussá.Márnincse-nekpolitikaidimenziói,nemszabadválasztáseredményeképpenállelő,hanema’végzet’egynemekéntjelenikmeg.Inneneredaposztindusztriálistársadalomjelszava: ’gazdaság — ez a sorsunk’.”[121] Ilyenformán a huszonegyedik századelejérevégetértazideológiákkora.Azelsőnagyideológiamég„ifjúként”bevé-gezte,amásodik„végelgyengülésben”hunytel,mígaharmadik„mutálódott”.Deazelsőhárom nagy politikai elméletvéglegeseltűnéseegyúttalanegyedik politikai elmélet megszületésének a pillanata is. A negyedik politikai elméletlétrejötte voltaképpen kontingens: nem szükségszerű, de nem is lehetetlen.Halétrejön,akkorafennállóállapotoktagadása,aposztliberálisviláglogikájávalvalóegyetnemértés(nyeszoglaszije)impetuszahozzalétre.Ugyanisazaktuá-lisstatusquomindencsaknempolitikai.Apolitikaimegoldásokatfelváltottaatisztatechnikaiirányítás(AlaindeBenoistkifejezésévelélve:„lagouvernance”);voltaképpen a menedzserek és a szakértők idejét éljük. „A negyedik politikaielméletetaposztliberalizmusalternatívájakéntkellelgondolni,denemmintegyeszmeiirányultságotatöbbieszmeiirányultságközött,hanemolyaneszmeként, amely szemben áll az anyagisággal;eztehátsokkalinkábbalehetséges,amelykonfliktusbanállavalóságossal;egyolyanmégnemlétező,amelyarravállal-kozik, hogy megrohamozza a létezőt.”[122] A posztmodern vagy posztliberáliskorszakadekvátteoretikusanalízisenemegyszerűfeladat:legalábbolyanmély-ségűvalóságfeltárómunkátigényel,mintamilyenegykoramarxi(!?)volt,amelyaiparikapitalizmusstruktúrájánaklogikájáttártafel.

EzenapontonDuginegyfigyelemreméltókitérőttesz.TudniillikutalástteszHeidegger esemény(Ereignis)fogalmára,amelyneklényegétanémetfilozófusaharmincasévekközepénírottBeiträge zur Philosophiecíműmunkájábanbontottaki.Ebbenazutalásbanazameghökkentő,hogyeleddigéppenaradikálisbaloldaligondolkodók(AlainBadiou,SlavojŽižek,GiorgioAgambenésChantalMouffe)voltakazok,akikpolitikaifilozófiájukegyikalapkategóriájávátettékeztafogal-mat.AlainBadiouértelmezésébenazeseményalétellenfogalmánaktekintendő.„Badiouszerintazeseménymegtörténésénekpillanatábanegyidegentestlépbealétrendbe,mivelmagaazeseménynemtalálhatómegazadottszituációtörvény-szerűségénbelül.”[123]BadiouésŽižekszerintazeseményegyelőrenemkalkulál-ható,rendkívülitörténés,amelybrutáliserőveltörbealétrendaddigmegszokottmenetébe.Ezlehetmindindividuális,mindpedigkollektívtett.Ilyenesemény-nek tekinthető Krisztus, illetve Pál apostol fellépése, de esemény volt a franciaforradalomvagyaz1917-es,októberiforradalomis.Ezekazértvoltakesemények,

[121]Dugin,2001,13.[122]I.m.,15.[123]Finkelde,2009,27.


mertképesekvoltak„feltépni”atársadalomtesténekkülső„szövetét”,éslátha-tóvátettékazaddigjólleplezettmögötteshazugságokat.[124]

Duginishasonlómódonérvel,midőnaztmondja:anegyedikpolitikaielméletközpontjában—mintegyfajtamagnetikuscentrum—az„eseményhez”közeledővektorhelyezkedikel,amelybena„lét győzedelmes visszatéréseabbanapillanatbanölttestet,midőnazemberiségvégérvényesenésmegmásíthatatlanulelfeledkezikarról, aminek éppen most tűnnek el az utolsó nyomai”.[125] Nem kétséges, hogyDuginittaHeideggeráltalissokatidézettHölderlinversorrautal:„Deaholaveszélyfenyeget,fölmagaslikamenedékis.”AnegyedikpolitikaielméletáltalvizionáltújkezdetnektermészetesenOroszország leszaközpontja,hiszenazoroszokazok,akikalegtöbbettudnakakollektív-közösségicselekvések„eseményszerűségéről”.

Mikéntmáremlítettem,A negyedik politikai elméletszámoskérdésbenfino-mítottaés„elmélyítette”Duginnaka„politikairól”vallottkorábbinézeteit.Terje-delmi okokból fakadóan nem tudok beszélni a könyv minden nóvumáról, ígymost—apályázaticélokhozigazodva—csakazállammalkapcsolatosfejtegeté-seiretérekki.AkönyvSündisznó államcíműalfejezetébenakövetkezőketolvas-hatjuk:„Azállamvalójábannagyonaljasdolog.Eztnemajóéletcéljából(sic!)hoztáklétre.Abajottvan,hogyanépnemképesmindenkorcsakszeretni,csakaszeretetvilágábanélni,azazatisztaintimitásterébenügyködni,ésnemképesaszemlélődésextatikusterébensemlétezni.Időrőlidőrerátörvalakianépre,valakimegtámadja,rávetimagát.Séppenaziméntemlítettveszélyektőlvalóvédelemcéljábólvanszükségállamra.Ajelenlegiorosznemzetállamcéljaabbanáll,hogyelhatároljamagátmásállamoktól,azoktól,amelyekmostszemtelen,kövér,piacilegyekkéntzsongjákkörül.Azoroszállamnakagresszívnakkell lenniekívülre,olyanacélkeménynekkellmutatkoznia,mintamilyenapáncél.Belülrepedig—nagyon lágynak, hogy ne zavarja, ne nyugtalanítsa a nemzet szellemi/lelki éserotikuséleténekkibontakozását,amelyfolyamatosanésláthatatlanulműködiknépünkben.Nos,ebbenállazállamértelme.Önmagábanvéveazállamellensé-ges,gonoszdolog,hiszenteljesenformális,éstökéletesenhidegvalami.Ebbenaridegacélban,ebbenagépezetben,ebbenakegyetlenkínzóeszközbennemsokvonzótlehettalálni.Snekünkvalamiképpenmégiszöldágrakellvergődnünkazállammal.Azállamnakkifelészúrósnakkelllennie.Vagyislegyenamiállamunksündisznó-állam. Tüskés kívülről, lágy belülről, mint maga a sündisznó, amiköztudottannagyonélénk,könnyenmegriadó,bájoskisállatka.”[126]

A könyv további fejezeteiben valamivel feszesebb megfogalmazásokkalis találkozhatunk a állam szerepét és funkcióját illetően. Dugin Oroszország„szociogenezisének” bemutatását egy egyszerű sematizáció keretébe illesztve

[124]Anácizmusellenbennemvoltesemény,mondjaBadiouésŽižek,mivelanáciksemmitsemakartaklétrehozniakapitalizmusellenében,legfeljebbarasszhigiénénevébenkívánták„átprofilíroz-ni”afennállóhatalmiszerkezetet,illetvenémilegátrendezniatulajdonviszonyokat.[125]Dugin,2001,25.[126]Dugin,i.m.,205–251.

120

TA

NU

LM

ÁN

Y


végzi el. A sémának vannak konstans és változó elemei. 1) etnoszok (ahol aszlávmagtekinthetőakonstanselemnek,mígazetnikaikisebbségekaváltozóelemek).Ebbőljönlétreanép,amelyszinténkonstanselem.2)Anép(mintkons-tanselem)elvezetazállamhoz,amelyátmenetielem.3)Azállam(mintátmenetielem)civilizációvá válik (sezújfentkonstanselem).4.Acivilizáció (konstanselem)társadalmatalkot(átmenetielem).

Mindeztegykettősparadigmátmegjelenítőtáblázatbanisbelehetmutatni.

Konstansok Átmenetiek

Oroszok(szlávok) Etnikaikisebbségek

Nép Állam

Oroszcivilizáció Társadalom

„Azállam,mondjaDugin,konkrétésformalizáltszisztéma(aszisztematizálástajog,atörvények,ahatalom,aterületiegységvégziel);sazállamegysorkrité-riummalrendelkezik,elvonatkoztatvaakonkrétnépiösztönöktől.Ebbenazérte-lembenazállamközelkerülacivilizációhoz.Deacivilizációtóleltérőenazállamésabenne foglalt rendátmenetiés időleges,mindigváltozásraésátszervezésrekerülatörténelmikörülményekalakulásánakvagyanépakaratnakköszönhetően.Viszontacivilizációváltozatlan,slétenemfüggarövidtörténelmiciklusoktól.”[127]

Látható, hogy Dugin végő soron nem sokra becsüli az államot. Az államelsődlegesenanyugatiráció,snempedigazeurázsiailogoszterméke.Azorosztörténelemben — az időben előrehaladva — változatos államformák követ-ték egymást (Kijevi Rusz, Fejedelmi Oroszország, az Aranyhordába tagozódóOroszország,MoszkvaiOroszország,NagyPéterOroszországastb.),deazoroszcivilizációlényegétezekaváltozásokaligérintették.Az„orosztengely”esszen-ciájátazoroszság etnikai magja,azorosz népésazorosz civilizációalkotják.Sezek„transzhistorikus”ésörökérvényűprincípiumok,mondjaDugin.

III.AZOROSZÁLLAMTANFELOLDÓDÁSAAZÚJJOBBOLDALINTERNACIONA-LIZMUSÁBAN[128]

Dugin a kilencvenes évek elejétől napjainkig meglepő tudatossággal — és nemkevéssikerrel—igyekszikegyvilágméretűhálózatotkiépíteni,amelybenkiemeltszerepetszánazoroszújjobboldalnak.Sőt,azutóbbikétésfélévtizedbenfolyta-tott „konspirációs tevékenységének” ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogyDuginkifejezettcéljaegyfajta„feketeinternacionálé”megszervezése.Szándékai

[127]I.m.,286.[128]AIII.fejezetbenkifejtettgondolatmenetaLiget2015/5.számábanmegjelentAlekszandr Dugin és az új jobboldal nemzetközi hálózatac.tanulmányonalapul.


egyértelműenjelzik,hogymáraazújjobboldal,illetveszélsőjobboldalideológi-ájamesszemeghaladjaahagyományosnacionalizmusszűkkereteit,azazmagais„nemzetközimozgalomként” jelenikmeg.Lentebbérinteni fogomaDugin-féleszélsőjobboldalikonspirológiaamúgymeglehetősennehezenáttekinthetőkérdé-seitis,előbbazonbanazoroszújjobboldallegáliskapcsolatépítésitörténeténeknéhány mozzanatára mutatok, mert ezek ugyan publikus események, de sokmindentsejteniengednekaszínfalakmögöttjátszódófolyamatokrólis.

Azigazságaz,hogyDuginigengyakranazimmáronnemzetközikeretekközöttis működő új jobboldal főanimátorának szerepében tűnik fel. S ezen a pontonmindenképpenszótkellejteniazoroszgondolkodóideológiájánakegyérdekesésbizarreleméről,nevezetesenaziszlamofiliáról.Nehezenérthető,hogyakilencve-nesévekelejénújjászületettOroszországban,aholaziszlámintegrizmus,szepa-ratizmus és terrorizmus (lásd Csecsenföld) állandó veszélyforrás, miként lehetreménykedniazeffajtaeszmesikerében.Duginmindentársadalmi,ideológiaiéspolitikaikérdéstegymanicheus geopolitikai víziószerintértelmez,amelybenajóoldaltmegtestesítőszárazföldi erők(szusa,Heartland),ésagonosztképviselőtengeri hatalmak (SeelandvagySeaPower)kerülnekszembe.[129]Nos,ebbenakeretbenazegésziszlámvilág(Törökország,Iránésazarabországok)elvbenajóoldalonáll,hiszenaszakrálisgeográfianézőpontjából„metafizikailag”magukisazEurázsiaiBirodalomrészei,ráadásulazújiszlámvallásireneszánszszintúgyDuginéselvbarátaikedvérevan,mivelezamozgalomisegyesítenéakonzerva-tív-tradicionalista „világerőket”azatlanistaés individualista liberalizmusellen.(Kevéssé foglalkoztatja Dugint, hogyan illeszthetők az eurázsiai geopolitikamegavízióibaamoszkvaimetróbanrobbantgatócsecsenterroristák.)AlexanderHöllwerth,amártöbbszörisidézetthatalmasmonográfiájábanakövetkezőkép-penfoglaljaösszea„szakrálisgeopolitikaivízió” lényegét.Egy„naiv”,vagyisanapimédiahírekretámaszkodónézőpontbólkiindulvanemigenvitathatóakövet-keztetés, hogy az egyre erősödő pániszlamizmus — amely az OroszországhoztartozóKaukázusban,illetveKözép-Ázsiábanajórésztoroszellenesidentitáspo-litikaintegránsrésze—nemkevésfejfájástokozazoroszpolitikaformálóinakésazegyszerűoroszembereknekis.Ugyanakkor,egymagasabb,„transznacionális”szintenmindenazellenkezőjérefordítható,mivelanyugatiértékrendésAmerikaellen irányuló antiliberális és agresszív (iszlám és nem iszlám) vallási funda-mentalizmusbanrejlőpotenciáljólfelhasználhatóeszköznektűnikazEurázsia-eszme hívei számára. Az iszlám fundamentalizmusnak a nyugati demokráciákirántérzettharagjatöbbetnyomalatban,mintmondjukabeszlániiskolaellenivéresterrorakció.EzértazoroszországiiszlámtámogatásabeleillikaDugin-féle„etnopluralizmus” ideológiájába.Az is természetes,hogyDuginnemaz iszlámfelvilágosult, „nyugatbarátnak” mondott irányzataival szimpatizál, hanem a

[129] Ezeketakérdéseketrészletesebben is tárgyalomaKicsoda Ön, Alekszandr Dugin? (Korunk,2013/5.), illetve az Alekszandr Dugin és a szakrális összeesküvés teóriája (Liget, 2014/5.) címűírásaimban,amelyekrészbenazinternetenishozzáférhetők.

122

TA

NU

LM

ÁN

Y


csontkonzervatívvahábitairányzatotpreferálja,amelyacsecsenszélsőségesekésazAl-Kaidaterrorszervezetkörébenisnépszerű.Duginlegfontosabbvezérelve:„Mindegy,hogykivagy,alényeg,hogyfundamentalistalegyél!”Ezértérezszim-pátiátazsidóortodoxiairánt(nohaazantiszemitizmussemidegentőle),vállalközösséget a pravoszláv egyház óhitűjeivel (állítólag maga is egy óhitű közös-ségtagja,nohaazúj-pogányságotterjeszti),vagykiállazamerikaifehérfajvédőkmellett(nohaAmerikátáltalábanapokolbakívánja).

Duginnézeteinekmonstruózus jellegétemelikiVladimir Ivanov is, azAlek-szandr Dugin és a szélsőjobboldali hálózatok címűkönyvében.„MivelDuginazaktuálisan létezővilágbannemlátsemmilyenmegőrzésreméltót, logikus,hogymindennel rokonszenvezik,amieztavilágotegyszersmindenkorraszétzúzná.Ezzelmagyarázhatókazokabizarrszövetségek,amelyeketrendrefelvállal.Semmitsem jelent neki, hogy egyszerre szövetkezik Putyinnal és Putyin ellenfeleivel.Egyarántkapcsolatbanállatemplomizászlókkalfelvonulóóhitűekkelésaradiká-lisankeresztényellenesAlistairCrowleyval,csakúgy,mintMihailVerbickivelvagyChristian Bouchet-val. De nem jelent problémát számára az sem, hogy kapcso-latokatápoljonaRabin-gyilkoszsidóultra-ortodoxfundamentalistákkal,vagyazirániajatollahhal,továbbáarégivagyújhitűkommunistákkal,éséppenúgybarátiviszonybanvanacsecsenfalóoroszokkal,mintacsecsenhadurakkal.[130]

Ezértnemmeglepő,hogyDugin2001.augusztus13–17.közöttaziránikülügy-minisztériummeghívásáraTeheránbanvendégeskedett,éstalálkozottegySafarinevű politikussal, aki akkoriban Irán külügyi referense volt (Oroszország és aFÁK-tagállamok külügyi kapcsolatainak szervezése tartozott a feladatai közé),későbbpedigOroszországiráninagykövetelett.LényegébenegyMoszkva–Tehe-rán tengely létrehozásának előkészítésében állapodtak meg. Mindehhez fontosháttér-információ:azÚjEurázsia-eszmeelsőszámúgeopolitikaicéljaiközöttmárrégótaközpontiszerepevanvalamiféleTokió–Moszkva–Berlintengelylétrehozá-sának,sennekAnkaramellettTeheránlenneazegyik„délinyúlványa”.

Alexander Höllwerth felhívja a figyelmet Dugin gondolkodásának eklekti-cizmusára, ezen belül is az iszlám és az Eurázsia-eszme bizarr házasítására.„Összefoglalóanaztlehetnemondani,hogyaziszlám,Oroszországésazortodo-xiaviszonyameglehetősenkomplexésproblematikus.Azbiztos,hogyvanegycentrálispont,amelyreaz integrációs ideológiaésaDugin-féleEurázsia-eszmeiskoncentrál:vajonmennyibenésmilyenfeltételekmellettképesolyanfórumralelniazEurázsia-eszmeésazEurázsia-mozgalom,hogyazoroszállam,azorosznép,azoroszortodoxiaésazOroszFöderációterületéntalálhatóiszlám,illetveacélulkitűzött’Orosz-EurázsiaiBirodalom’céljaiharmonizáljanak.”[131]

AnyugativilágirántiengesztelhetetlengyűlölethoztaösszeDugintazorosz-országimuszlimokvezetőjénektekintettTalgatTadzsuddinnelésazorosziszlám

[130]Ivanov,2007.[131]Höllwerth,i.m.,488.


filozófiaelsőszámúgondolkodójakéntszámontartottGejdarDzsemallal.Ezeketa köröket minden valószínűség szerint hatalmas pénzekkel támogatják Szaúd-Arábiából,Törökországbólésmásiszlámállamokból.PerszeTadzsuddinolykorelítéli a szélsőséges vahábitizmust, miként a vallási fundamentalizmus másformáit is.Akölcsönöskompromisszumokelengedhetetlen feltételeiazegyütt-működéseknek—időlegesenéstaktikailagkifizetődőnekistűnnek.

A kétezres évek elejétől egy sor konferenciát rendeztek Oroszországban,amelyekenazÚjEurázsia-eszmeésaziszlámfundamentalizmusképviselőivettekrészt.Ezekközülkiemelkedika2001-benMoszkvában„Az iszlám fenyegetés, vagy az iszlám elleni fenyegetés”című,amelyenDuginisrésztvett.TadzsuddinésegyAntonyijnevűortodoxpaphangsúlyoztákott,hogynemaziszlámafőfenyege-tés,hanemamonoteistavallásokkalszembefordulóNewAge-mozgalmak,illetvemástotalitárius(jórésztneoprotestáns)szekták.LegfőképpenpedigazUSAáltalvezéreltunipolárisvilágrendésaneoliberálisglobalizáció.

Külön figyelmetérdemelDuginésa szinténnemzetközi ismertségreszerttettcsecsenhadúr,Hozs-AhmedNuhajevkapcsolata.AkalandoséletűNuhajev1954-benszületett,ésahetvenesévekbenjogottanultMoszkvában.Anyolcva-nas években hosszabb ideig ült börtönben, részben az akkoriban újjászületőcsecsen függetlenségi mozgalomban való részvételéért, részben köztörvényesbűncselekményekért. A csecsen maffia segítségével többször is megszökött abörtönből. 1994-től aktív részvevője az orosz–csecsen háborúnak. Bátorságátnehézkétségbevonni—1995-benkitüntettemagátaGroznijban folyó súlyosharcokban,amiértmegkaptaa„CsecsenKöztársaság”legmagasabbelismerését.Néhányévvelkésőbbőlettaz„eurázsiaivárosszövetség”létrehozásánakegyikfőszorgalmazója—ezahajdaniHansa-városszövetségettekintettemodelljének.AszövetségjórésztaKaukázus-vidékgazdaságiéleténekadottvolnaintézmé-nyi keretet, de Oroszország támogatását is élvezte. Az időközben meglehető-sengyanúsüzelmekrévénmilliárdossálettNuhajev2001-benlétrehoztaaZárt Társadalomnevűalapítványt(aSoros-féleNyílt Társadalomellenében),amelybőkezűentámogatottéstámogatmindenféleNyugat-ésAmerika-ellenesszel-lemi mozgalmat, konferenciát. Például az alapítvány 2003. november 24–28.közöttMoszkvábanrendezettkonferenciát Zárt Társadalom — Nyílt Társadalom / Konfliktus és dialógus címmel.ArendezvényenrésztvettNuhajevis,akiszál-lodájában testőreiésazorosz rendőrség (!)védelmétélvezte,pedigérvényeselfogatóparancsvoltelleneOroszországban.Egyébkénttöbbmintkétszázrészt-vevője volt a konferenciának, Oroszországból, Dagesztánból, Csecsenföldről,Örményországból,deavilágszintemindenrészébőljöttektudósokvagyinkábbkvázi-tudósok(Németország,Kanada,USA,Japánstb.).

Az egyik főelőadó természetesen Dugin volt, aki az eurázsiai jellegű (pl. acsecsen!) zárt és tradicionális társadalmak előnyeit és magasabb rendűségétecsetelte,szembeállítvaanyílt(globalizált)ésszétesőbenlévőatlantistavilággal.Önkéntelenüladódikakérdés:ahosszúévekigtartó,rendkívülvéreskonfliktustkövetőenhogyantudtakegyetértésrejutniazoroszésacsecsenszélsőségesek?

124

TA

NU

LM

ÁN

Y


AlexanderHöllwerthkönyvébenmegtaláljukaválaszt:„Eddigacsecsenkonf-liktust egyoldalúan mutatták be, mondta Tadzsuddin (aki szintén jelen volt akonferencián).Amegszokott interpretációkkalellentétbenTalgatTadzsuddinaztállította,hogyacsecsenekakülföldről irányítottvahábitamozgalom(!?)áldoza-taivoltak;a nem-eurázsiai iszlám szektáké.Voltaképpenacsecsenekellenioroszagressziómegsemtörtént.Azeffajtaértelmezésinkábbaztsugallta,hogyOroszor-szágcsaksegítségéresietettazatlantistafenyegetésáldozatáválettcsecsennépnek.Katonaisegítségetnyújtott,amiemberéleteketkövetelt.Etnopluralistaperspektívá-bólmindeztúgymondhatnánk:Oroszországasajátjogáhozsegítetteazatlantizmusáltalfenyegetettcsecsennépet.Hogymindezértemberekhaltakmeg—ezcsakaglobalizáltnyugativilágemberjogiideológiájábanjátszikszerepet.”[132]Nuhajev,azoroszokelleniháborúhősemélyenegyetértettezekkelagondolatokkal.

1.AfranciaésazoroszÚjJobboldalkooperációja

DuginnemzetközikapcsolatrendszerébenkitüntetettszerepetjátszikafranciaÚjJobboldalismertképviselőivel,kiváltképpenAlaindeBenoist-valápoltbarát-sága.Benoist,akia franciaÚjJobboldal„spirituszrektora”,először1992-benjártMoszkvában,mégpedigkifejezettenDuginmeghívására(akkoribanDuginaGyenycíműfolyóiratmunkatársavolt—afőszerkesztőAlekszandrProhanov).[133]Benoistegysororoszradikáliscsoporttal találkozott(„nacionalisták”/„patrió-ták”, „nacionál-bolsevikok”/„tradicionalisták” stb.), de hosszas beszélgetéstfolytatott „liberálisokkal”, „Jelcin-hívekkel”, „kapitalistákkal” stb. is. Az igaz-sághoz tartozik, hogy Benoist ugyanúgy, mint Franciaországban és Németor-szágban, Moszkvában is hevesen tiltakozott a „nacionalizmus” és „bolseviz-mus”összekapcsolása,vagyisegyfajta„vörös-barna”koalíciólehetőségeellen.Útjáraelkísérteabelga(francianyelvű)ÚjJobboldalikonikusfigurája,RobertSteuckersis.ErrőlalátogatásrólDuginrészletesenbeszámoltazáltalaalapítottElementyicíműfolyóiratelsőszámában.Duginnemsokkalezkövetőenmunka-társalettaVouloircíműbelgaszélsőjobboldalifolyóiratnakis.ÁllítólagBenoisttetszésétnemnyerteel,hogyDuginegyszerűen„elcsente”aGRECE(Groupement de recherche et d’études pour la civilisation européenne),azazafranciaÚjJobb-oldal„hivatalosfolyóiratának”címét(Éléments).

ValójábanDuginésBenoistismeretségerégebbikeletű,mertDuginmáregyévvelkorábban,1991-benrésztvettPárizsbanaGRECEáltalszervezett„Nemzetésbirodalom”címűkonferencián,aholazegzotikuselőadókegyikekéntjelentmeg(azéppenmegszűnőkeletiblokkból jött).Duginezenakonferenciánmondta:„Számomra, mint tradicionalista számára (vagyis mint aki a René Guénon ésJuliusEvolamunkáibanmegjelentvilágszemléletetképviseli)aBirodalom,vagy

[132]Höllwerth,i.m.,496.[133]Bővebbenlásd:Taguieff,2004,308–310.


abirodalmiEszmeatradicionálisÁllamszentéspozitívformája.Develükellen-tétbenremélem,hogyanacionalizmuscsakegyiktendenciájaamodernitásideo-lógiájának,amelyszubverzív,profán,laikus,ésamiaBirodalom(azökumeniz-musszupranacionálisrendjénekadekvátformája)egységeellenirányul.MásrésztnekemmintoroszembernekaBirodalomaszuverenitástjelenti,ezaleginkábbadaptálhatóanépeméseurópaitestvéreiáltalkövetettéletfelfogásszámára.Mertnekünkezatermészeteslétállapot.Lehetségespersze,hogymimagunk,ésatöbbiorosz,avilágutolsóbirodalminépevagyunk.”[134]

Taguieffmindeztazzalegészítiki,hogynohaBenoist részbenmaga iselfo-gadjaabirodalmieszmenemzetekfölöttiszupremáciáját,számáraatradiciona-listaeszmékinkábbcsakinstrumentálisjelentőségűek.

Benoist pontokba foglalta orosz tapasztalatait az Europa vorn című németszélsőjobboldalifolyóiratnakadottinterjújában:

(a)Oroszországbanegysorrendkívülérdekesentellektüellelismerkedettmeg,sigenhasznosbeszélgetéseketfolytatottazoroszújjobboldalvezetőfiguráival.

(b)Ugyanakkoraztismegkelletttapasztalnia,hogyoroszpartnereiolyaneszmé-ketéspolitikafilozófiaiálláspontotképviselnek,amelyekkelnemtudazonosulni.

(c)Továbbá,mondjaBenoist,„Kiváltképpengyűlöletesszámomraajakobiniz-musésazimperializmusmindenformája.Énsemmiképpensemkevernémösszeahagyományosbirodalomeszméjét (…)azolyanmodern imperializmusokkal,mint a francia, az angol, azoroszvagyanémet.Kiállokmindennépesetében(legyenekazokukránok,grúzok,csecsenek,észak-írek,bretonok,új-kaledónokstb.)azönmeghatározásjogáért.Amindenszintenmegjelenőéscselekvőpolgárilét(citoyenneté)talajánállok.Visszautasítomazösszeesküvés-elméletekmindenformáját,csakúgy,mintazeztinspirálótotalitarizmusmindenváltozatát.”

(d) Benoist Oroszországot olyannak látja, amiből bármi és bárminek azellenkezőjeislehet.

(e)Habárazorosz történelemnekvannakázsiaigyökerei is,az„Eurázsia-eszmét” ugyanolyan fantasztikus ötletnek tekinti, mint egy lehetséges kínai-amerikaiszövetséget.

(f)Végülmegemlíti,hogynemszívesenlátjanevétazoroszElementyicíműfolyó-irattanácsadótestületénektagjaisorában,ésmárfelszólítottaDugintnevetörlésére.

Mindeztazzalszeretnémkiegészíteni,hogyafranciaésazoroszÚjJobbol-dalközöttmeglévőkülönbségeknemjelentettekésmasemjelentenekakadályt„termékeny” együttműködésük kibontakozása előtt. Dugin műveit folyamato-sanfordítjákfranciára,ésolyanszélsőjobboldalikiadókadjákkikönyveit,mintazAvatarvagyazArs Magna.DugingyakranutazikFranciaországba,Olaszor-szágbaésmindenfeléEurópába,demegfordultmáraKözel-Keletenis.Konfe-renciák és workshopok állandó előadója, interjúkat készítenek vele, olykor őmagaisinterjúvol,példáulAlainBenoist-t.

[134]IdéziTaguieff,i.m.,310.

126

TA

NU

LM

ÁN

Y


Dugin sajátos történelemfilozófiájában meghatározó a különféle összeeskü-vés-elméletek iránti vonzódása. Mondhatni: Dugint igazából a konspirológiákmiszticizmusa vonzza. A történelmet az összeesküvések mozgatják. Számáraazösszeesküvésneknagyjábólugyanazaszerepe,mintamiMarxnálazosztály-harcnak.Ezértnemazösszeesküvésmegléteakérdés,hanemhogyjóvagyrosszösszeesküvésrőlvan-eéppenszó.Konspirológiacíműkönyve2005-öskiadásának6. fejezetében (A kontinensek nagy háborúja) érdekes adalékkal szolgál mind-ehhez.Általábanúgytudjuk,aszélsőjobb„teoretikusai”aszabadkőművességetrettenetesneklátják,mindenösszeesküvéseklegvisszataszítóbbikának.NemígyDugin. Ő ugyanis megkülönbözteti a hideg és a forró szabadkőművességet. Azatlantisták,apozitivistákésaliberálisokszabadkőművességehideg.Hideg,mertracionális, hisz a reformokban, fel akarja forgatni a tradicionális világrendet, ahaladásmegszállottjastb.Továbbáalogosztrációvásilányítja.Ezzelellentétbena forró szabadkőművesség irracionális, hisz a mítoszok erejében (nem állítjaegymássalszembealogosztésamítoszt,illetvealogosztértelmeziamítoszfelől,ésnemfordítva),őrziamiszticizmusésazarisztokratizmusértékeit,vagyistradi-cionális és konzervatív. A hideg szabadkőművesség centruma (és ideál-tipikusállama)Anglia,aforrószabadkőművességhazájaEurázsia.[135]

Ezért Dugin osztályozza az összeesküvéseket, a titkos társaságokat és atitkosszolgálatokat,hogyazokmennyibenmozdítjákelő,illetvemilyenmérték-benhátráltatjákazEurázsia-eszmemegvalósításánakszentügyét.Eztadualistaészjárástszinteaparanoiáigfokozza.KonspirológiacíműkönyvébenpéldáulazSSfőnöke,HeinrichHimmler,pusztánazonazalaponkerülajóoldalra,mertokkultistavonzalmaibólfakadóannagyvonalúantámogattaazAhnenerbenevűszervezetet, amely az ősi és „fajilag tiszta” indogermán civilizáció gyökereitpróbálta felkutatni. Ellenben az Abwehr anglofil vezetőjét, Wilhelm Canaristminden további nélkül a gonosz összeesküvők közé sorolja, noha köztudott,hogyatengernagyotaHitlerellenimerényletbenjátszottszerepemiattkoncent-rációstáborbahurcoltákéskivégezték.

Duginsajátos„szakrálispróféciájának”egyikállításaNostradamus jóslatá-hoz kapcsolódik, hogy 1999-ben megjelenik a földön egy hatalmas uralkodó,a „Rettenet Ura”, aki új irányt ad a történelemnek. Nos, Dugin szerint ez azember Vlagyimir Putyin, aki az orosz katonai titkosszolgálattal (GRU) együttéppenekkortájtkészítetteelőamásodikcsecsenháborút.Duginmegemlítiahollandfestő,JanvanEyck,Arnolfini menyegzőjecíműhíresképénláthatóvőle-génykinézetét is,azazmagánakArnolfinineka fizimiskáját.Havalakialapo-san szemügyre veszi (érdemes letakarni Arnolfini hatalmas kalapját, és csakaz arcára koncentrálni), akkor valóban megállapítható, milyen döbbenetes ahasonlóságaPutyinnal.Ezperszealegtöbb(ésnormális)emberszámáranemtöbbegyszerűvéletlennél,deDuginebbenisa„sorskezét”látja.

[135]LásdDugin,2005,537–543.


Nem az összeesküvések vagy általában a terrorizmus, csak a jó és a rosszterrorizmusmegkülönböztetésefoglalkoztatja.Szintenapontazengenekdicshim-nuszokatahozzáközelálló internetes fórumokonaszélsőjobbvéresakcióiról.AmikorakétezresévekelejénazUSA-bankivégeztékTimothyMcVeigh-t(azokla-homairobbantót),azArktogeja-fórumonmegjelentMcVeighutolsó,börtönbenírtverse,ésegy—tettétméltató—nekrológotisközzétettek.„TimMcVeighatibűne-itekérthaltmeg!”Ugyanebbenaszámbanatokióimetróbanelkövetett(gáztáma-dásos)terrorcselekményérőlelhíresültAumszektanagyszerűségérőlírtak.

Vladimir Ivanov külön fejezetet szentel Dugin és az orosz titkosszolgálatokkapcsolatának.Ezperszeérzékenyterület,aholavalóság,ahipotézisésalegendakülönösvegyületéveltalálkozunk.Tény,hogymagaDugindicsekszikapjaKGB-smúltjával.Máskorviszontaztállítja,hogyazapjaazoroszkatonaititkosszolgálat(GRU)alkalmazásábanállt.Tudnikell,hogyezakétszervezetnemcsakegyütt-működött a volt Szovjetunióban, de rivalizáltak is egymással. Leegyszerűsítettsémában fogalmazva: annyi volt a különbség, hogy a KGB a világszocializmusvagyvilágkommunizmuscéljainakeléréséértműködött,akatonaititkosszolgálat„eszmeiségét”pedigmégaszovjetidőkbenisinkábbanagyorosznacionalizmuseszméjehatottaát.Jellemzően.Apolgárháborúalatttöbbmintszázezercáritisztálltátavöröshadseregbe.Ezekatisztekúgygondolták,ahitelétvesztettmonar-chiamársohanemleszalkalmasazoroszgeopolitikaiérdekekérvényesítésére.Abolsevikokazonban,nohaelvbenfolytonavilágszocializmusmegteremtésérőlbeszélnek,agyakorlatbanazoroszvilághatalmiérdekekérvényesítéséértfognakküzdeni.Ezértaztánnagyonvalószínű,hogypéldáulaharmincasévekbeninten-zív kapcsolat létezett a náci Németország nacionál-bolsevik, vagyis alapvetőenangolellenes és az eurázsiai eszme iránt érzékeny konzervatív csoportjai és aszovjet titkosszolgálatok között. Az is valószínűsíthető, hogy az orosz katonaihírszerzésbizonyosemigránsoroszpolitikaikörökkeliskapcsolatbanállt.Duginmaga is gyakran utal rá, hogy valójában nem a Molotov–Ribbentrop paktum-mal volt probléma, hanem azzal, hogy az „anglofil” Hitler és szűkebb környe-zete felrúgtaeztazegyezményt,ahelyett,hogyanémetgeopolitikamegterem-tője,KarlHaushoferjavaslatárahallgatottvolna,akiantiliberálisésantiatlantistaorosz–németeurázsiaiszövetségbengondolkodott.

Amásodikvilágháborútkövetőévekbenlassankialakultakétpólusúvilágrend,ahidegháborúsévtizedekhátterével.Ivanovaztállítja,hogyanyugativilág,első-sorbanazEgyesültÁllamokmindennemháborúseszköztbevetettaSzovjetunióésszövetségeseiellen.Ennekkeretébenazamerikaititkosszolgálatokszámosegykorináciésszélsőjobboldalielkötelezettségűembert„rehabilitáltak”,azazmint„jószak-embereket”asajátszervezeteikalkalmazásábavettek.[136]Ezekazemberekazonbannemfelejtettékel,hogynemisolyanrégkikvoltak—kialakítottákamagukrejtett

[136]Mindehhezhasznosinformációkkalszolgál—jórésztazolaszországiésafranciaországiesemé-nyeketilletően:Laurent,2013.

128

TA

NU

LM

ÁN

Y


vagy nem is annyira rejtett belső hálózatait. Közöttük voltak németek, belgák,olaszok,hollandok,franciák,albánok—mégtatárokis.Afurcsanemzetköziségetanácikhívtákelő:1944-től szinte teljesen feladtákazeredetileg „szofisztikált”formábankidolgozottfajelméletüket,ésmindennemzetönkénteseitbevettékazSS-be—azsidókatkivéve.AzSSvilágát,serrőlszámosvisszaemlékezéstanúsko-dik,nohaszörnyűháborúsbűnöketkövetettel,sajátosbelsődemokratizmusésbajtársiasság jellemezte. Egyfajta „fekete internacionalizmusként” szokás leírnieztaszellemiséget.Ígyaháborúutánlétrehozottféligtitkos,féliglegálisszerve-zetük,azODESSA(OrganisationderehemaligenSS-Angehörigen),magyarulaz„EgykoriSS-tagokSzervezete”,legalábbisasajátszempontjából,nagyonhatéko-nyanműködött.

Az 1989-es kelet-európai fordulatot nemcsak a demokratikus intézményekkiépítéseésareprivatizációkezdetilépéseijellemzik,hanemazújjobboldalésszélsőjobboldalimmárvalóbannemzetközihálózatánaklétrejötteis.Atradicio-nalisták,neonácik,újfasisztákstb.Közép-ésKelet-Európábanszellemiéskultu-rális mozgalmakat, folyóiratokat, könyvkiadókat és nem utolsósorban politikaipártokathoztaklétre.Vicces,hogymindezsokkalnehezebbenjöhetettvolnalétreaCIA,későbbpediganyugat-európaiszélsőjobboldalaktívsegítségenélkül.

S hogy mindez több egyszerű fantáziálásnál, azt éppen Dugin igazolja.A konzervatív forradalom[137] című könyve egyik fejezetében méltatja a belga„nemzeti-kommunista” és meggyőződéses eurázsiaizmus-rajongó Jean Thiriartéletművét.AzegykoriSS-tagamásodikvilágháborútkövetőenváltigazánismerttéazUn empire de quatre cents millions d’hommes, l’Europecíműkönyvével,amely-ben egy orosz-német-francia vezetésű Európai Unió vízióját fogalmazta meg.Központiideológiájábanfontosaszembenállásésütközésazangolszásztengerihatalmakkal.ÁllítólagThiriartamúltszázadhatvanas/hetveneséveibenkísérle-tettett,hogymeggyőzzeaszovjet,románéskínaivezetést:legegyszerűbbenazőkoncepciójaalapján lehetneAmerikát térdrekényszeríteni.Csakegymonda-totidézekDuginírásból:„Thiriartgyűlöltea’Bibliát’mint’Amerikalegfontosabbkönyvét’,amelyetathalasszokratikusegzegétákarrahasználnak,hogyigazoljákplanetárisagressziójukat,konkrétanAmerikaagresszióját,amelyazÚjIzraelnektekintimagát,ésjogotformálavilágnépeinekmegítélésére.”[138]Dugin1992-ben—nemsokkalThiriarthalálaelőtt—meghívtaMoszkvábaaveteránszélsőjobb-oldali(ésolykorszélsőbaloldali)politikust.Améltatásegyébkéntúgyfejeződikbe, hogy Dugin a névsort olvasva eljut „az utolsó igazi európai”, azaz Thiriartnevéig:„Jean Thiriart? Présent!”,hangzikaválasz.Mindezszimbolikusis:végreegymásrataláltazeurópaiújjobboldalnyugatiéskeletiszárnya.

[137]Dugin,1994.[138]Dugin,i.m.,74.


IV.ÖSSZEGZÉS

Akortársbaloldalifilozófiakétikonikusalakja,AntonioNegriésMichaelHardtBirodalom című könyvükben azon elmélkednek, hogy hosszabb távon talán avilághálókínáljaalegjobbesélytazutóbbiévtizedekbenmegroggyantbaloldalitömegmozgalmakújjászületésére.Amexikóizapatistafelkelőkreisutalnak,akikállítólag sikeresen használják az internetet politikai nézeteik népszerűsítésére.Nekemmégisazabenyomásom,hogyNegriésHardttévedtek,mertvíziójukkalellentétben inkábbazúj jobboldalműködikezena területen is sikeresen.AmipedigDugintilleti,ővalóbanawebesmegjelenésnagymestere.MikéntHöllwerthírja, a Dugin-kör a kilencvenes évek elejétől az egymással kapcsolatban állówww-oldalakkomplexrendszeréthoztalétre.DuginszintemindenkönyveésazArktogejafolyóiratanyagaiingyenesenletölthetőkanetről.Ahttp//:evrazia.orghonlaprólkiindulvamindenfélenyelventalálhatunktovábbilinkeket,amelyekenaz Eurázsia-mozgalom immár világméretekben népszerűsíti nézeteit. Dugin ésmozgalmakapcsolatbanállaNew Dawnnevűausztrálinternetesmagazinnal,azEndkampf.net nevű szerb kiadvánnyal stb. Kétség sem fér hozzá, mára azEurázsia-mozgalom a világ legkiterjedtebb, valóban nemzetközi befolyássalrendelkezőújjobboldali(vagyinkábbszélsőjobboldali)mozgalmávávált.

Tanulmányomutolsókérdéseakövetkezőképpenhangzik:TénylegegyőrültfickóezazAlekszandrDugin?Amiaztilleti,némilegzavarbanvagyok,mertazeddigiekbőlolykorvalóbanúgytűnhetett,hogyAlekszandrDuginjóesetbeniscsakegyérdekescsodabogár,akinekmunkásságávalnincssemmidolgaatársa-dalomtudományoknak és filozófiának. De — vitatkozva az eddig kifejtettekkel—aztkellmondanom,hogyDuginéletműve,abennefoglaltvitathatóállításokellenére,általábanméltóaracionálisvitára.Néhánymunkájára,példáulaMartinHeideggerről írt három könyvére (Heidegger, egy másik Princípium filozófiája,Martin Heidegger: az orosz filozófia lehetősége, illetve Martin Heidegger − A lét eszkatológiájának metapolitikája)tekinthetünkúgyis,mintamelyeka„normáltudomány”határainbelülvannak.Dugin,szokásátóleltérően,ezekbenaköny-vekbenpontosan(oldalszámra)megadjaazidézetekhelyét,ésvalóbanimpozánsirodalmatvonultatfel.[139]VagymegemlíthetnémaKépzelőerő szociológiájacíműmunkáját,amelybenalternatívszociológiaelméletetdolgozottki.[140]FőteoretikusvonalaaGastonBachelard,GilbertDurandésMichelMaffesoliáltalleírt,erősenimaginatívszemléletűtársadalom-felfogáshozköthető.Nekemidegenezamisz-tikustársadalomértelmezés,denemzáromki,hogyracionálisvitátlehetnevelefolytatni.HakézbevesszükGeorgesBatailleAz elátkozott osztályrészcíműköny-

[139] Dugin, Alekszandr: Martin Hajdegger: filoszofija drugova Nacsala. Akademicseszkij Projekt,Moszkva,2010;Dugin,Alekszandr:Martin Hajdegger — Vozmozsnyoszty russzkoj filoszofii.Akade-micseszkijProjekt,Moszkva,2011.Dugin,Alekszandr:Martin Hajdegger − Metapolityika eszkatologija bityija.AkademicseszkijProjekt,Moszkva,2016.[140]Dugin,2014.

130

TA

NU

LM

ÁN

Y


vét,néhányoldalelolvasásátkövetőenmeglepődvetapasztaljuk,hogyezsokkalinkábbegyfajta„misztikusirányultságú”kultúr-ésvallástörténetimunka,mint-sema„keménytényszerűségen”ésaverifikálhatóállításokonalapulótársadalom-tudományimunka.[141]HaBatailleteheti,miértnetehetnéDugin?

Hogy munkásságának mely részei bizonyulnak időtállónak, és melyektűnnek el a történelmi emlékezet süllyesztőjében, ezt a kérdést valószínűlegcsakazelkövetkezőnemzedékekfogjáktudni megválaszolni.[142]

IRODALOM

• Alekszejev,N.N. :Evrazijci i goszudarsztvo.http://hrono.ru/proekty/russia/Author/Russ/A/Alekseev/state.html.(2017.08.13.)• Aron,Raymond(1986):Eine Theorie der Staatenwelt.S.FischerVerlag,FrankfurtamMain.• Aron,Raymond(1962):Paix et guerre entre les nations.Calmann-Lévy,Paris.• Bataille,Georges(2014):La Part maudite.LesEditionsdeMinuit,Paris.• Benoist, Alain de (2011): Aufstand der Kulturen. Europäisches Manifest für das 21.Jahrhundert.(Ford.ClaudeMichelésSilkeLührmann.)JungeFreiheitVerlag,Berlin.• Benoist,Alainde(2015):Le Traité transatlantique et autres menaces.PierreGuillaumedeRoux,Paris.• Benoist,Joclelyn–MerliniFabio(Éd.)(2001):Historicité et spatialité.Leproblèmedel’espacedanslapenséecontemporaine.J.Vrin,Paris.• Berdiajev,Nikolas(1991):Constantin Leontiev.Unpenseurreligieuxrussedudix-neuvième siècle.BergInternationalÉditeurs,Paris.• BissonDavid:Réné Guénon.Unepolitiquedel’esprit.Pierre-GuillaumedeRoux,Paris,2013.• Brink,Tobiasten(2008):Staatenkonflikte.ZurAnalysevonGeopolitikundImperialismus−einÜberblick.UTB,Lucius&Lucius,Stuttgart.• Corm,Georges(2005):Orient-Occident, La fracture imaginaire.ÉditonsLaDécouverte,Paris.• Corm,Georges(2015):Pour une lecture profane des conflicts.Surle„retourdureligieux”danslesconflictscontemporainsduMoyen-Orient.LaDécouverte,Paris.• Danyilevszkij,Nyikolaj(2004):OroszországésEurópa(részletek).In:LjubojSiselina–GazdagFerenc (szerk.):Oroszország és Európa.Oroszgeopolitikai szöveggyűjtemény.(Ford.BazsóMárton.)ZrínyiKiadó,Budapest,71–144.• Dugin,Alekszandr(1992):Jevrazsijszkojeszoprotyivlenyije,In:Gyeny,30.18–19.• Dugin,Alekszandr(1994):Konzervatyivnaja revoljucija.Arktogeja,Moszkva.• Dugin,Alekszandr(2001):Csetvjortaja polityicseszkaja tyeorija.Amfora,Szaktpetyerburg.

[141]Bataille,2014.PierrePrévostpéldául,akülönbségekhangsúlyozásamellettis,rokonlelkeknektekintiGeorgesBataille-tésRenéGuénont.(LásdPrévost,1992.)[142]Közismert,hogy2014tavaszánahallgatókésazoktatóktömegestiltakozásánakeredményekép-penazMGUrektoraeltávolítottaDugintaSzociológiaiFakultásról.Persze,mivelOroszországrólvanszó,ajövőbenbármimegtörténhet.




• Dugin,Alekszandr(2002):Filoszofija tragyicionalizma.Arktogeja-Centr,Moszkva.• Dugin,Alekszandr(2004):Filoszofija vojni.Jazua,Moszkva.• Dugin,Alekszandr(2005):Konszpirologija.ROF/„Jevrazija”,Moszkva.• Dugin, Alekszandr (2010): Martin Hajdegger: filoszofija drugova Nacsala. Akade-micseszkijProjekt,Moszkva.• Dugin, Alekszandr (2011a): Geopolityika. Akademicseszkij Projekt (Gaudeamus),Moszkva.• Dugin, Alekszandr (2011b): Martin Hajdegger — Vozmozsnyoszty russzkoj filoszofii.AkademicseszkijProjekt,Moszkva.• Dugin, Alekszandr (2014): Szociologija voobrozsenyija. Moszkva AkademicseszkijProjekt.• Dugin, Alekszandr(2016): Martin Hajdegger — Metapolityika eszkatologija bityija.AkademicseszkijProjekt,Moszkva.• Dünne,Jörg–Günzel,Stéphan(Hgg.)(2006):Raumtheorie.SuhrkampVerlag,Frank-furtamMain.• Durkheim,Emil(2003):A vallási élet elemi formái.(Ford.VargyasZoltán.)L’HarmattanKiadó,Budapest.• Encel,Frédéric(2009):Comprendre la géopolitique.ÉditionsduSeuil,Paris.• Finkelde, Dominik (2009): Politsche Eshatologie nach Paulus, Badious, Agamben, Žižek, Santner.VerlagTuria+Kant,Wien.• Foucault,Michel(1972–1988):Desespacesdesautres.In:Uő.:Dits ét écrits.VolumeII.Gallimard,Quarto,Paris,1571–1582.• Frank,SusiK. (2003):Eurasianismus:Projekt eines russischen „drittenWeges”1921undheute.In:Kaser,Karl(Hgg.):Europa und die Grenzen im Kopf.WieserVerlag,Klagen-furt,197–224.• Glasenapp,Helmuthvon(1987):Az öt világvallás. (Ford.PálvölgyiEndre.)GondolatKiadó,Budapest.• Groys,Boris(1991):OroszországmintaNyugattudatalattija.Orpheus,4.szám,182–197.• Guénon,René(2008):A modern világ válsága.(Ford.BaranyiTiborImre.)Kvintesszen-ciaKiadó,Debrecen.• Haardt,Alexander–Plotnikov,Sergei(Hrsg.)(2008):Diskurse der Personalität.WilhelmFinkVerlag,München.• Halem,Friedrichvon(2000):DieRechtsansichtenderEurasier—RechtsordnungoderWertordnung?Studies in East European Thought,52.2000,7–47.• Hardt, Michael – Negri, Antonio (2003): Empire — Die neue Weltordnung. CampusVerlag,Frankfurt/NewYork.• Hauszhofer,Karl(2016):O geopolityike.Pabotiraznihlet.Miszl,Moszkva.• Hipler,Bruno (1996):Hitlers Lehrmeister.KarlHaushofer alsVaterderNS-Ideologie.EOSVerlag,St.Ottiline.• Höllwerth, Alexander (2007): Das sakrale euraische Imperium des Aleksandr Dugin.EineDiskursanalysezumpostsowjetischenrussischenRechtsextremismus.ibidem-Verlag,Stuttgart.• Ivanov, Vladimir (2007): Alexander Dugin und die rechtsextremen Netzwerke. FaktenundHypothesenzuden internationalenVerflechtungender russischenNeuenRechten.ibidem-Verlag,Stuttgart.

132

TA

NU

LM

ÁN

Y


• Klitsche-Sowitzki,Ulrike(2011):Eurasismusund„Neoeurasismus”inRussland.Histo-rischerAbrissundFunktionsanalysedesRaumkonzeptesEurasien. In:Lehmann-Carli –Drosihn–Klitsche-Sowitzki,2011,81–145.• KolontáriAttila(2012):Azeurázsiaieszmeazoroszemigrációpolitikaigondolkodásá-ban.In:Acta Sci Soc36.83–94.• Kovács Gábor (2017): ANyugat alkonya újratöltve. In:Bakó RozáliaKlára –HorváthGizella (szerk.): Diskurzusok az alkonyról. Partium Kiadó–Debreceni Egyetemi Kiadó,Nagyvárad–Debrecen,13–34.• Kretzschmar, Dirk (2002): Region oder Imperium? Zur Semantik von Geopolitik. In:Maresch–Weber,2002,263–285.• Laruelle, Marl−ne (1999): L’idéologie eurasiste russe ou comment penser l’empire.L’Harmattan,Paris.• Laurent, Frédéric (2013): L’Orchestre noir. Enquête sur les réseaux néo-fascistes.NouveauMondeÉditions,Paris.• Lehmann-Carli, Gabriela – Drosihn, Yvonne – Klitsche-Sowitzki, Ulrike (2011): Russland zwischen Ost und West.GratwanderungennationalerIdentität.Frank&TimmeGmbH,Berlin.• Ljuksz,Leonyid(1992):Kvoproszuisztoriiidejnojrazvitija„pervoj”russzkoj”emigracii.Voproszi filoszofii,9.160–164.• Ljuksz,Leonyid(1993):Jevrazijsztvo.Voproszi filoszofii,3.105–114.• Ljuksz, Leonyid (2008): „Vejmarszkaja Rosszija?” — zametki ob odnom szpornomponyatyii.Voproszi filoszofii,2.16–28.• Ljuksz, Leonyid (2015): Szoblazni utopizma: szpori miszlityelej „pervoj” russzkoj emigracii o pricsinah i posztledszvijah totalitarnih revoljucij XX veka.Numero2.http://www.1ku-eichstaett.de/ZIMOS/SchriftenreiheRuss2.html• Maas,Sebastian(2010):Kämpfer um ein Drittes Reich.ArthurMoellervandenBruckundseinKreis.Regin-Verlag,Kiel.• Maresch,Rudolf–Werber,Niels(Hgg.)(2002):Raum Wissen, Macht.SuhrkampVerlag,FrankfurtamMain.• Matznetter, Josef (1977): Politische Geographie. Wissenschaftliche Buchgesellschaft,Darmstadt.• Mauss,Marcel(2000):Szociológia és antropológia.(Ford.VargyasGábor.)OsirisKiadó,Budapest.• MüllerReimar(2008):Aufklärung in Antike und Neuzeit.BerlinerWissenschafts-Ver-lag,Berlin.• Novikov, A. I. – Grogorjeva, T. Sz. (1991): Konzervatyivnaja utopija KonsztantyinaLeontyeva.In:Zamalejev,A.F.(Szerk.):Rosszija galzami russzkogo — Csaadajev, Leontyev, Szolovjov. Nauka,Szankt-Petyerburg.• Prévost,Pierre(1992):Georges Bataille & René Guénon.L’expériencesouveraine.Jean-MichelPlace,Paris.• RatzelFrigyes(1887):A föld és az ember.Anthropo-geographiaavagyaföldrajztörté-netialkalmazásánakalapvonalai.(Ford.SimonyiJenő.)AMagyarTudományosAkadémiaKiadóVállalata,Budapest.• Schlögel,Karl(2007):Im Raume lesen wir die Zeit.FischerTaschenbuchVerlag,Frank-furtamMain.• Schmitt,Carl(2002):A politikai fogalma.(Ford.Cs.KissLajos.)Osiris–PallasStúdió–Attraktor,Budapest.




• Spengler,Oswald (2013):Válságok árnyékában. (Ford.CsejteiDezső, JuhászAnikó.)NoranLibro,Budapest.• Taguieff,Pierre-André(2004):Sur la Nouvelle droite.Descartes&Cité,Paris.• Tibi,Bassam(1995):Krieg der Zivilisationen.PolitikundReligionzwischenVernunftundFundamentalismus.HoffmannundCampe,Hamburg.• Trubeckoj, Jevgenyij Nyikolajevics: Ob ideje-pravitelnyice ideokratyicseszkogovo goszudarsztva.http://gumilevica.kulichki.net/TNS/tns16.htm(2017.09.01.)• Trubeckoj,NyikolajSzergejevics(2011):Európaésazemberiség.In:Uő.:Dzsingisz kán hagyatéka.(Ford.TempfliPéter,BazsóMárton.)Attraktor,Máriabesnyő.• Trubeckoj,NyikolajSzergejevics(2015):Jevropa i Jevrazija.Algoritm,Moszkva.(Pdf4e-kiadás).• Wenzler,Ludwig(1985):Einleitung:Leidenschaft,dieGlaubewird.VladimirSolov’evsPhilosophie der Liebe. In: Solov’ev, Vladimir: Der Sinn der Liebe. Felix Meiner Verlag,Hamburg,VII–XXXVIII.• WiederkehrStefan(2009):Die eurasische Bewegung.WissenschaftundPolitik inderrussischenEmigrationderZwischenkriegszeitundimpostsowjetischenRussland.BöhlauVerlag,Köln,Weimar,Wien.

http://gumilevica.kulichki.net/TNS/tns16.htm

134

TA

NU

LM

ÁN

Y


135

LACZÓJÓZSEF

A Z A S Z E B E I A – I S T E N T E L E N S É G B Ű N C S E L E M É N Y E

AzAszebeia—istentelenségbűncselekménye[1]

„a vizsgálódás nélküli élet nem emberhez méltó élet”[2]

I.ELŐZETESMEGFONTOLÁSOK

Szókratész perének kutatása kapcsán írásom központi fogalma azaszebeiabűncselekménye,amelyetállamellenescselekmény-együttes-nektételezek,mivelAthénbanavallásközügynekszámítottésújisten-ségbeiktatásanépgyűlésihatáskörbeésilletékességbetartozott,továbbáúgy tűnik, hogy az aszebeia fogalma a hübrisszel közös tőről fakad.Ahübrisz,mintaz isteniésemberihatárvonalatátlépő féktelenségéselbizakodottság,gőgjelenikmegagörögkultúrkörben.Ahübrisznek abüntetéseisisteninektételeztetett.Általábaneljárásnélkül,hirtelenjönacsapásaközösségelképzeléseszerint.HasonlógondolatmenetetfejtkiahübriszésazaszebeiavonatkozásábanSzoboszlai-KissKatalin,Hérak-leitoszszövegeinekautentikusértelmezésesorán.Ígyír:„Abölcsellen-téte abalga,olyan személy, aki elfordul a logosztól, vétkek sokaságátkövetiel:hübriszt.Ahübriszagörögbölcseletbenabűn,avétek,ahibakifejezése,olyanjellegűbűn,amiazistenekellenivétketfedile,istenta-gadáskéntisszoktákfordítani.Hérakleitoszesetébenezutóbbiishelyt-állóhasználatlehet,hiszenazistentőlszármazótörvényellenvétkezniistentelenség,ezértalegnagyobbgátjaazösszhangbanélőknekabűn.”[3]Afentiekbőlisaztűnikszámomra,hogyahübriszésazaszebeiagyökereközösagörögkultúrkörben.Azaszebeiánakemberésközösségáltaliameghatározottjogkövetkezménye,amelyetatyaiszokásszerinti,általá-banjogszerűeljáráselőzmegésazállásfoglalást,mintigazságotmondjakiaközösség.Jogotszolgáltatvaegybenazigazságot iskimondja. Ígyválikajogszolgáltatásigazságszolgáltatássáahiedelemszerint.HorváthBarnaígyír:„…agörögvalláslényege,nemahittételekben,hanemazállami istenekkultuszábanvan.Ennekmegsértéseaz istenekharagjátzúdítjaazállamra,tehátazaszebeianemisannyiraavallás,mintinkább

[1]TanulmányomaJog – Állam – Politikacíműfolyóiratrészéreírtdolgozat.Nemistalál-hattamvolnajobbsajtóorgánumotesszémmegjelenésére.Azaszebeia,államellenibűn-cselekmény”,jogijellegét,államelleniélét,éspolitikaikonnotációitnehézlenneelvitatni.[2]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,38a7-8.103-104.[3]Szoboszlai-Kiss,2107,103.

MŰ

HELY

136

MŰ

HEL

Y

L A C Z Ó J Ó Z S E F

azállamellenibűntett.”[4]Azistenesség/istentelenség—jelenthetimindabelsőmeggyőződést,mindpedigazistenektiszteleténekkultuszátvagyannakhiányát,attól függően,hogymilyenelőjellelgondolunka fogalomraésannaktartalmára.Azaszebeia típusúbűnmegbüntetéséveléppenazisteniharagotlehet,éskellelke-rülni, a közösséget megvédeni és az ezzel kapcsolatos miaszmát megszüntetni,amelybenaközösségabüntetéskiszabásanélkül létezne.Abüntetés,megtorlásjellegét tételezem. Egyfelől a kultusz sérelmének megtorlása és helyreállítása,másfelőlaközösségikultuszmegerősítéseacél;ahelyesnek,azatyairendmegszi-lárdításánakaközösségfelévalóújraésújravalómegfogalmazása,megerősítése;annakkommunikálása,mindenki így jár,akivétkezikaközösségszokásaiellen.Ebbenagondolatmenetbenbennevanamegtorlás,aspeciálisésagenerálispreven-ció,valamintaközösségegységénekavédelme.Ezértilyenszélesazesetköreésafelhasználhatóságaazaszebeiacselekményének.Kísérletetteszekannakbizonyítá-sára,hogyacselekmény-együttesellenállatörvényitényálláskéntvalómegfogalma-zásnak, és mint ilyen, szükségképpen előítéletes szerkezetű. A meghatározásafordítottmódontörténhet.Aszebeiát —istentelenségetkövetelaz,akirőlaközösségbírósága, a Heliaia egy dikasztérionjában kimondja, hogy elkövette az aszebeiabűncselekményét és ezért őt büntetni rendeli. Ebben a vonatkozásban hübriszlenneelbizakodottanaztgondolniéscselekedni,hogyamegtorlásnélkülazistenibüntetéselmaradhat.Ezamozzanatsokszorpolitikaimegfontolásokrésze,amelya vele kapcsolatos kommunikációt szükségképpen lehetővé teszi és implikálja,egyfelőlaközösségikultuszvonatkozásában,másfelőlpedigapolitikusokmanipu-latív beszédeiben érhető „tetten”, amelyek az állam jövője szempontjából teszikszükségesséabélyeggelellátottszemélybűnösnekkimondásátésmegbüntetését.

II.AZASZEBEIA„TÖRVÉNYITÉNYÁLLÁSA”?

Azaszebeiaesetébena„bélyeg”avádiratbanésaközösségelőítéleteibentestesülmeg.Ajogialappal,vagyesetlegannakhiányávalistalálkozhatunk.Haajogialaphiányzik, akkor azt a közösség és a bírák meggyőződése pótolja. VizsgálatomeszmeiidőpontjaSzókratészperénekideje,amelymindenvalószínűségszerinti.e.399-bentörtént.AzaszebeiatényállásiesetköreésmegjelenéseszélesAthén-ban.Annakellenére,hogyagörögvallásbannincsdogma,aváltozásokranyitvaállatörténelmihelyzetektőlfüggően.Újistenségeketcsakanépgyűlésnekvanjogaéshatáskörebevezetniésezkizárólagosilletékességis.Azaszebeiakapcsánazállam a magánkultuszok felett is felügyeletet és ellenőrzést kívánt gyakorolni.Azalábbiakbanazismerteseteketfoglalomössze,amelyekafentieketvalószínű-sítik.

[4]Horváth,2003,24.

137A Z A S Z E B E I A – I S T E N T E L E N S É G B Ű N C S E L E M É N Y E

III.AZASZEBEIAESETKÖRE

Aiszkhülosz–misztériumokleleplezése,Diagorasz–misztériumokleleplezése,Protagorasz–tanításaimiatt,kételkedettazisteneklétében,Gorgiasz–tanításaimiatt,Alkibiadész–azeleusziszimisztériumokkigúnyolása,hermákmegrongálása,Kultuszhivatalnok–azáldozatbemutatásánál,azatyaigyakorlattólvalóeltérés,Meidiasz–aDionüszoszünnepenakarvezetőbántalmazása,Délosziak–azApollónszentélybenlévőamphüktionokellenvalóvétkezése,Andokidész–tilalomellenéreszentcselekményekbenvalórészvétele,Annaxagorasz–tanításaimiatt;ANapizzókő,Periklészbarátja,Püthagorasz–tanításaimiatt,Stilphon–Athénárólmondottfrivolélcmiatt,Phrüné–titkoskultuszokéserkölcstelenösszejövetelek,újistenbevezetése,Theorisz–titkoskultuszokéserkölcstelenösszejövetelek,Ninon–varázslatésméregkeverés,Aszpaszia–kerítés,erkölcstelenösszejövetelek,kerítés,[5]

Szókratész–isteneknemtisztelése,újistenségbehozatala,ésmásokerretanítása,ifjak,Arisztotelész–tanításaimiatt,Alexandroszistenítése,Démadész–Alexandroszistenítésemiatt.

A görög felvilágosodás ellenhatását tételezhetjük fel a cselekedetek megíté-lésében.Kr.e.437környékénDiopeithész,a jósanépgyűléseléterjesztettegyjavaslatot, amely nem lehetett törvény, mivel az athéni törvényalkotási szabá-lyokszerint, törvénytcsakaBulé, azötszázak tanácsakezdeményezettmegfe-lelőeljárási rendben.EbbőlkövetkezőenDiopeithész javaslata csaknéphatáro-zat, pszefizma meghozatalára vonatkozhatott, amelyet az athéni népgyűlés, azEkklésziaelfogadott,ési.e.403-banbekövetkezőalkotmány-ésjogireformsoránhelyezték hatályon kívül. A határozati javaslat azok ellen volt, akik nem hisz-nekistenekbenvagyazégijelenségekrőlfilozófiaiteóriákattanítanak.Ennekagyanújaeseténfeljelentéstírtelő.Azathéniaknézetemszerintúgygondolhatták,hogyazistentelenségsértiazisteneket,ésabosszújukatkockáztatjaaközösség.Az istentelenségezértahazaárulással lehetegyenrangú,mivelavallástalanságkollektívfelelősséggeljárt.Avallásikötelékekmeglazításaésmeglazulásaatársa-dalmatösszetartókötelékekmeglazulásáteredményezhetteésegybenazerköl-csiszabályok,azatyaiszokásokellenitámadásislehetett.IlyenvoltSzókratésztisztult istenfogalma is. Ezért vádolták álláspontom szerint Szókratészt az ifjú-ságmegrontásánakaszebeiabűncselekményével,mivelkapottfeladatátistentőleredeztette, módszerével együtt.Az, pedig tételezhető, hogy az aszebeia vádjamögöttpolitikaiszempontokésindulatokishúzódtak.Olyanszemélyekellenis

[5]Plutarkhosz,2005,Periklész,298.oldal2.;300.oldal4.

138

MŰ

HEL

Y


használhatóvoltazaszebeiaeljárás,akiknekcsupánanézeteitellenezték,denemkövettekelsemmilyenmáskifogásolnivalót.Apeloponnészosziháborúelvesz-téseután,úgytűnik,aközösségvallásosbuzgalmaintenzívebbévált,elmélyültésfelerősödött.Ezértnevezem„Délia-tervnek”aSzókratészelleniaszebaiaperpoli-tikaikoncepciójánakakialakulásátésazeljárást.Szókratészesetébenúgytűnik,hogy „tisztult-istenfogalma” is magára vonhatta azaszebeia eljárását és a pert.Akorabelipolitikusokmegítéléseszerintazarisztokrataifjakmiattállambizton-ságikockázatotisjelenthetett.

Az említett Diopeithész-féle pszefizma elsősorban Anaxagorasz és a szofis-ták ellen irányult közvetlenül, közvetetten pedig Periklész és köre ellen. Ezt agondolatmenetet Anaxagorasz aszebeia esetén kívül Aszpaszia és Pheidiaszelleni aszebeia perek tényére alapítom.Úgy tűnik Szókratész perének idejénnincs tételes szabály, amelyen az aszebeia alapulhatott, de az atyai szokás, azelőítéletésabírákesküjébenfoglaltlelkiismeret,ésmeggyőződésalapjánhozottdöntések megalapozták a közösség előtt ítéleteit. A bírák esküje így hangzott:„Ítéletemet a törvényekkel, valamint a népgyűlés és a tanács döntéseivel össz-hangban fogommeghozni.A törvényalkotóáltalnemszabályozottesetekbenalegigazságosabbmegoldásratörekszem,anélkül,hogyengednékakárapártolás,akár az ellenszenv kísértésének. Ítéletemet kizárólag a bíróság rendelkezéséreállótényekmérlegeléseutánhozommeg.Mindkétfeletugyanolyanfigyelmesenfogom meghallgatni. Esküszöm Zeuszra, Apollónra, Déméterre. Legyek egészéletemben boldog, ha megtartom eskümet; átok rám és egész családomra, haaztmegszegem.”[6]Mindenképpenmegjegyzendőazafurcsaság,hogyhovátűntebből a szövegből, vagy miért nincs benne a Pallasz Athéné, a városnak nevetadóésvédelmezőistenség?Apeloponnészosziháborúidejénaközösségképzeteszerintnemnyújthatottelégségesvédelmet,ésezértApollónrahelyeződöttafősúlyarestituálódóállamidején?Azbiztosanállítható,hogyatársaslélekfokozottizgalmiállapotbanvolt,ésnemkívánt„tüskét”vagy„bögölyt”,hogyfelserkentse.

Aszélesfogalmikörbőlislátszikazaszebeiavonatkozásában,hogysoktevé-kenység,vagymulasztásjelenikmegezekbenazesetekbenésszükségképpenaközösségmeggyőződéseleszadöntő,hogyezenajogcímenkiketkívánmagábólkivetni.Azigazságszolgáltatásésajogszolgáltatáskérdésköréreakésőbbiekbentérek ki. Az aszebeia vádja elleni védekezés nehéz, mert problematikus lenneaközösség jogátelvitatniabbólaszempontból,hogyeldöntse,kikkelakaregyközösségetalkotniéskikkelnem.Afentiekalapjánakorbanlehetetlenegyhipo-tetikus törvényi tényállástmegfogalmazni,különösenakkor,haeztaközösségnemisakarta.Mindezekértazadottkorraésfogalmiszintreazaszebeiatörvényitényállásánakakereséseálláspontomszerinthiábavaló.

[6]Kaufmann,2000,43.;Kaufmann,2001,43.


IV.AZELJÁRÁSASZEBEIAVÁDJAESETÉN

Egyetlenemberismegindíthatjaazaszebeiamiattieljárástatörvénybeidézéssel,agraphétimétoszpertípusmegindításával.Feltételeeljárásjogi,éshogyteljesjogúathénipolgárlegyenazillető,valamintapertípusmegindításánaklehetőségétőlneálljoneltiltáshatályaalatt.Azeltiltásarravonatkozott,akikorábbanaszebeiaperbenveszített,vagyisabírákszámánakhúszszázalékaszavazatiarányátnemkaptamegmintvádló.„Hogyelejétvegyékazalaptalanvagykönnyelműperbefogásoknak,azathénitörvényekelőírták,hogyhaabírákközüllegalább1/5rész-bennemszavaztakavádlottbűnösségére,avádlónak(vagyvádlóknak)jelentőspénzbírságotkellettfizetnie.”[7]Aszabályszerűvádiratalapjánazanakrisziszeljá-rásrakizárólagoshatásköreésilletékessége,akultuszértfelelősarkhónbaszileosz-nakvan.[8]Abíróságpedigmajdeldönti,hogymiakövetendőviszonyaazesethez.Szavaznakaz igazságkérdésébenés így leszaz igazságszolgáltatásaközösségáltaliállásfoglalás,mintjogszolgáltatás.Különösenakkor,hahiányzikatörvényitényállás pontos megfogalmazása illetve a jogszabályi alap is nagy részben.„Aharmadikszázadkezdeteótanincstöbbaszebeia-perrőlértesülésünk,valószí-nűleg azért nem, mivel a népvallás ereje alábbhagyott.”[9] Szókratész esetébenazonban a komoly előkészítés döntő mozzanata volt az eljárásnak. A vádirat,amely Diogenész Laertiosz szerint rendelkezésre áll, nem az eredeti vádirat,hanem annak kivonata volt, amelyet a táblákra ki kellett függeszteni, hogy aközvéleményt is értesítsék az eljárásról és annak tartalmáról. Horváth Barnaszerintsemazeredetivádindítványlehetettafelleltszöveg,ugyanakkormásállás-pontot foglalel. „Azthiszem,a filológusok tudósvitáiutánmegnyugodhatunkabban,hogyezahitelesvádszöveg.Mégpedignemazeredetivádindítványé(…)hanemazanakriszisz soránmárvéglegesenmegállapítottvádiraté.”[10]Aszöveg-korpusz nem tartalmazza az aszebeia kifejezést, de Platón Euthüphrón címűdialógusábólisegyértelmű,hogyaváderrevonatkozott.[11]Avádiratígyszólt:„APitthoszdémoszbólvalóMelétosz,Melétoszfia,eztavádiratotfoglaltaírásbaésemelteesküalatt azAllópekédémoszbólvalóSzókratész,Szóphroniszkosz fiaellen:Szókratészbűncselekménytkövetettel(…),amikoravárosállamáltaltisz-telt isteneket nem tiszteli (…), ellenben más daimoni dolgokat hoz be (…);bűncselekménytkövetelazzalis,hogyazifjakatmegrontja(…).Büntetésiindít-vány a halál.”[12] Tehát a vádat írásba foglalva adta be Melétosz, ahogyan agraphétimétoszpertípusamegkívánja.Agraphéegyébkéntisírásbelivádatjelent.Esküalatttetteabenyújtást,amelyfeltétele,hogyazarkhónbaszileoszlefolytassa

[7]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,100.MogyoródiEmese113.lábjegyzete.[8]Arisztotelész,1954,LVII.2.115.[9]Horváth,2003,23.[10]Uo.22.[11]Platón,2005,Euthüphrón,2a,15.oldal,és5c8,22.oldal.[12]Horváth,2003,22.

140

MŰ

HEL

Y


aziratalapjánaformaivizsgálatot,majdugyancsakazanakrisziszeljárásrésze-kéntavádlószemélyelőzetesvizsgálatátis.Álláspontomszerintamegtaláltirathivatkozásialapjaegymásikirat,amelynekabenyújtásamegtörtént.AbbanmárnemértekegyetHorváthBarnával,hogyezegyahatóságieljárásbanmegállapí-tottvádiratlenne,hanemegykivonat,amelyahatóságieljáráskötelezőelemeésanyilvánostáblákravalókifüggesztésrekészült.Azeredetihollétevonatkozásá-ban pedig csak a fantáziára és kombinációkra vagyunk bízva, mivel szövegeskorpuszebbenavonatkozásbansemállrendelkezésünkre.Aztbiztosnaktartom,hogy egy iratköteg keletkezett, amelyet a vonatkozó szabályok szerint a városlevéltárába, a Metroónban kellett leadni az eljárás befejeztével. Elképzelésemszerintazeredetiiratkötegbekerültaszabályoknakmegfelelőenavároslevéltá-rába,aMétroónban,deonnanmegszerezhettékéselvihették,akiknekeznyomó-sanérdekébenállhatott—Szókratészköréregondolok.Ha30mina előteremthetőa büntetés megfizetésére, az óvadék letételére rendelkezésre állt. Szókratészszökésemegszervezhetőabörtönbőlakárszükophantákmegvesztegetésévelis,mivelaszándékésazanyagieszközökvalóságosak:„SZÓKRATÉSZ:Csodálom,hogyabörtönőrhajlandóvoltbeengedni.KRITÓN:Jólismeremőt,Szókratész,hiszgyakranjárokide,ésmégegykisajándékotiskapotttőlem.”[13]Majdakövet-kezőszöveghelypontosanmegisjelöli,hogykiketkellmegfelelőmódonmegvesz-tegetniahhoz,hogySzókratészmegmeneküljönabörtönébőlésahalálelől.„IV.KRITÓN:Ámlegyen.Deáruldelnekem,Szókratész:taláncsaknemmiattamésatöbbibarátodmiattaggódsz,hogymiutánelmenekültél,aszükhophanták (12)minketvesznekmajdelő,amiértkicsempésztünktégedésa legjobbesetbenisegészvagyonunkkalvagyannaknagyrészévelésmégegyebekkelkellfelelnünkezért?”[14]AKritón-dialógusfordítója,Gelenczey-MiháltzAliránígymagyarázzaaszükhophantákmintállami„államibesúgók”fogalmát:„Talánalegmegfelelőbbmagyarkifejezés„államibesúgók”lenne(sokancsakegyszerűen»besúgó«-nakfordítják a szükophanta szót), de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a»besúgást«elsősorbannemmagántevékenységkéntfolytatták.Aszükhophantákeredetileg—mintarraanevük(szükhón=füge)isutal—azattikaifügekivitelérekiróttállami tilalombetartására felügyeltek.”[15]AzállamibesúgókmiattKritónnem aggódik, mert megvesztegethetőnek tart tartja őket. Még az is kiderül aszövegből—Platóntanúságaszerint—,hogyamegvesztegetésiösszegetKritónnemtartjatúlzottanmagasnakabarátjaszabadságáértcserébe:„KRITÓN:Dehátettől igazán ne félj, hiszen nem is nagy az az összeg, aminek fejében egyesekhajlandóaktégedmegmenteniéselengedniinnen.Megazutánnemlátod,hogymilyenolcsóakezekaszükhophanták,shogymilyenkevésselmeglehetnevásá-rolniőket?”[16]AztpedigSzókratésznyilvánvalóváteszi,hogyatörvényekkelvaló

[13]Platón,2005,Kritón,43a6-10.157.oldal.[14]U.o.44e–6.160.[15]U.o.2005,160.,Gelenczey-Miháltz,12.lábjegyzete.[16]U.o.Platón,2005,Kritón,45a8–13.


szembeszegülésistentelendolognak,aszebeiánakszámít,mivelSzókratészállás-pontjaisaz,hogyazistenekkedvébejárniavárostörvényeinekbetartásávallehet.

A továbbiak során különbséget kell tennünk abban a vonatkozásban is,hogya fentemlítettaszebeiavádiratikivonathánybűncselekményt tartalmaz.Avárosisteneineknemtisztelete,azújdaimónidolgokbehozatalaésazifjúságmegrontásahánybűncselekményttakarhatnak?

V.ADAIMÓNIDOLGOKMIBENLÉTE

Úgytűnik,hogyadaimónijelenségekmozzanataiazaszebeiaterületéretartoz-nakaközösségmegítéléseszerint.Elegendőcsakarrautalni,hogyazaszebeiaesetkörének felsorolásában a vallásújítás is ilyen bűncselekménynek minősült.MagaEuthüphrónisúgygondolja,hogyadaimonihangmiatt—amiidőnkéntjelentkezettSzókratésznél—lettvádlott.„II.EUTHÜPHRÓN:(…)Demondcsak,szerinte mivel rontod meg az ifjakat? SZÓKRATÉSZ: Furcsa dolgokkal, drágabarátom,legalábbisiselsőhallásra.Aztállítjaugyanis,hogyistencsinálóvagyok,ésúj isteneket csinálok, a régieketpedignem tisztelem,úgyhogyemiatt emeltvádatellenem,mintmondja,azifjakérdekében.[17]EUTHÜPHRÓN:Értem,Szók-ratész. Minden bizonnyal, mert azt állítod, időről időre jelentkezik neked az adaimónivalami.Úgyhogymintvallásújítóellenemelteazállamivádatellened,ésazértlépfelatörvényszéken,hogyrágalmakbakeverjen,tudván-tudva,hogyazilyesmivelkönnyűmegrágalmazni a tömegelőtt.”[18]Úgy tűnik, egybűncselek-ménnyel van megvádolva Szókratész, az aszebeia bűncselekményével, amelytöbbfordulatbóláll.Eltérésazistenekatyaigyakorlatszerintikultuszától,daimónijelenségekmintújszerűdolgok,ésajóslatbóllevezetettszemélyesviszonyApol-lónistennel,ezmindegytoposzbanállössze.EzaSzókratészellenivádmagjaéstartalma.Ennektermészetesentöbbfordulatalehetésvanis.Azisteneketaváros-banaközöskultuszbanvalórészvételhiányaésdaimonidolgokmiattnemtisz-teli.Ehelyettadaimonidolgokattiszteliésmásokatiserretanítvavégziatevé-kenységét.Azifjakmegrontásapedigabbanáll,hogySzókratészatanításaisoránamódszerével,azelenkhosszalazifjaknakeztsugallja.Ezzelkikerekedettmindazaszebeiatartalma,mindelemeinekösszekapcsolása,mivelajóslatértelmezéseszembenállazistenhezvalóközösségiviszonnyal.Ebbenagondolatmenetbenavádiratfentebbemlítettelemeiegyquasi„egybefoglalt”bűncselekménytmutat-nak, ha modern kategóriával akarnám megközelíteni — mint ahogyan nemszabad!—akérdést.Agörögfogalmakatsajáttartalmukalapjánkellmegérteni,

[17]Ebbőlagondolatmenetbőlvonomleaztakövetkeztetést,hogyazifjakmegrontásaisazistenek-kelkapcsolatostoposzonalapulésamaifogalmakalapjánamegrontásértelmezését,valamintazerrealapítottkombinációkatelkellfelejteni.Amegrontásaszocializációterületéreésadokimasziaeljárásmenetérevonatkozhatott.[18]Platón,2005,Euthüphrón,3a7-22.16-17.

142

MŰ

HEL

Y


nem pedig ahogyan azt mi gondoljuk jelenleg. Sui generis bűncselekmény-e?Összetettvagyösszefoglalt-eatörvényitényállás?Erreakérdésreismegtalálhatóaválasz.MogyoródiEmeseígyértelmeziadaimónijelzéseket.„Xenophón(Emlé-keim Szókratészról I. 1. 2.) hasonlóképp Szókratész daimóni jelzésére vezetivissza az ellene irányuló istentelenségi vád gyökerét, de mindjárt rá is világít,hogyebbennemlehetettsemmiféle„újítás”,minthogysenki,akihittajóslásban,nemtalálhatottebbensemmifélefurcsát.Euthüphrónmintjósajelenpasszusbantermészetes módon gondol a daimóni jelre. Szókratész ráadásul sajátlagosnaktekintimagáranézve(…),úgyhogynemlehetszóarról,hogyazttanítanáazifjak-nak,avárosisteneihelyettebbenhiggyenek.”[19]Ezenapontonérhetjüktettenaztaképlékenyszerkezetet,amelyavádiratmesterimegfogalmazásáraisutal:miveltételeziaközvélekedést,mintelőítéletet,alapoziserre.Szókratésziseztamozza-natottartjanehezebbnek.„Mertszámtalanazénvádlóm,ésmárrégóta,sok-sokévevádaskodnaknálatokteljességgel igaztalanulellenem.Tőlük jobbantartok,mintAnütoszéktól,nohaezekiselégfélelmetesek.”[20]Fontosegyfelőladaimónijelenségek,mintújistennekafelfogásaaközvéleményrészéről,másfelőlpedigaközvéleményszintjénannaklehetősége,hogyezttanítja,vagyeztaszokástátve-sziktőleafiatalok,mintaztazelenkhtikusmódszerekapcsántaglalom,amelyetSzókratészabizonyos jóslat értelmezésénél is alkalmazott.Lehetséges,hogyagondolat,miszerintamódszermellettezatartalombanismegjelenik,ésSzókra-tészközösségébenazistentelenségszintjéigjut,borzoltaaközvéleményt.Xeno-phónerrőlakérdéskörrőlígyír:„1.Mindigiscsodálkoztam,miféleérvekkelgyőz-tékmegazathéniakatSzókratészvádlói,[21]hogyállamérdekvolthalálraítélniőt.Azelleneemeltvádnagyjábólígyhangzott:Szókratészvétkes,mertnemtiszteliaz állam által tisztelt isteneket, hanem más, új daimonokat vezet be, vétkestovábbáazifjakmegrontásában.2.Demilyenbizonyítékaikvoltakrá,hogynemtiszteli azokat az isteneket, amelyeket az állam? Hiszen mindenki tudta, hogygyakranáldozottotthonésavárosnyilvánosoltárainál,sazsemvolttitok,hogyjóslássalisélt.AszóbeszédszerintSzókratészaztmondtamagáról,hogyjeleketkapadaimoniontól.Azthiszem,hogyleginkábbezértvádoltákmegvele,hogyújdaimonionokatvezetbe.”[22]Xenophónnemdaimonidolgokrólésjelenségekrőlbeszél,hanemDaimonról,főnévként,valamintkülönemeliazifjakmegrontásá-naktevékenységikörét.Errőla tevékenységikörrőlazonbannemmondjameg,mibenállazifjakmegrontása,deebbenakérdésbenmégtovábbigondolatmene-tekiskövetkeznekmajdadolgozatban.Szókratészazelsőbeszédébenadaimóni jelenségekkel kapcsolatosan is mint jelenségről beszél. Nem azt állítja, hogyDaimónhallatjaahangjátvele,hanemjelenséget,egy jelet,hangot,hall: „XIX.Mármost, joggal tűnhet különösnek, hogy én ezeket a tanácsokat magánúton

[19]Platón,2005,Euthüphrón,17.,MogyoródiEmese6.számúlábjegyzete.[20]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde:18b2–5.56.oldal.[21]Megjegyzem,hogySzókratésznekegyvádlójavoltcsak.Aszünégorosznemkategorosz.[22]Xenophón,2003,EmlékeimSzókratészről,I.1.2.107.oldal.


eljárvaosztogatom,ésígynyüzsgölődömkörülöttetek,nyilvánosanazonbannemmerekelébetek,aNépgyűléselé lépni,hogyavárosnak tanácsokatadjak. (73)Ennekazazoka,amirőlmársokszoréssokfeléhallottatokengembeszélni;velemugyanisrendszeresenmegtörténik,hogyjelentkezikegyisteniésdaimónivalami—amitkiforgatvaMelétosz ismegemlített avádiratában.(74)Ezadologvelemgyermekkoromtólfogvamegtörténik,hogyjelentkezikegybizonyoshang,éshamegszólal, mindig eltérít attól, amit éppen tenni szándékozom, de soha nemkésztetvalamire.”[23]MogyoródiEmeseazeddigiekkelösszhangbanésmélyebbenmagyarázzaadaimónijelenségeket.ÁllásfoglalásaaXenophónáltaliértelmezés-selszemben:„Azitthasználtkifejezésben(daimonionti)adaimonionnemfőnév,hanemjelző:(valami)»daimoniontólszármazó«,»daimóni«.Későbbhodaimonioszvagytodaimonionformábanfőnévkénthasználják(…)azonbanekkorsemjelentsem’démon’-t,sem’kisdaimón’-tvagyeffélét.Platónmeggondoltszóhasználataalapjánteháthelytelen»Szókratészdaimonion«-járólbeszélni,helyesebbSzókra-tész»daimóni jelzés«-érőlvagy»daimónihang«-járól, legfeljebb»daimón«-járól.– Itt Szókratész a vádban szereplő daimoniakaina („»új daimóni jelenségek«)kifejezést tekinthetiutalásnakdaimóni jelzésre.Panasza,hogyMelétosz»kifor-gatva«(epikómódón)utaltamindenkiáltaljólismertdaimónijelzésreavádban,mertarraapelláltabíráknál,hogyezvalamifélegyanús,vallásiújítás.Szókratésztehátrészletesebbenelmagyarázzaabíráknak,pontosanmirőlvanszó.”[24]Nagyavalószínűségeannak,hogyezaSzókratésszelszembenivádegyiknagy„csúsz-tatása”és„félremagyarázása”.Jóérzékkelapellálhatottavádabíráknak,mintazathénipolgárokközülvalókelőítéletéreazaszebeiaistenidolgainakavonatkozá-sában. Szókratész dialektikus dialógust végez Melétosszal a kérdésben: „Haviszontdaimónijelenségekbenhiszek,akkorszükségképpenfeltétlenülhinnemkelldaimónoklétezésébenis,nemígyvan?Ígyvanbizony.Felteszem,egyetér-tesz,hiszennemfelelsz.Ésugyebáradaimónokatisteneknekvagyistenekgyer-mekeinektartjuk(55)Egyetérteszvagysem?MELÉTOSZ:Nagyonisegyetértek.SZÓKRATÉSZ: Ha tehát daimónokban hiszek, amint állítod, és ha egyszer adaimónokvalamiféleistenek,akkorittvanaz,amireaztmondom:rejtvénytadszfeléscsakugratszbennünket,hiszenaztállítod,nemhiszekistenekben,másfelőlazonbanmégiscsakhiszek,haegyszerhiszekdaimónokban.”[25]Afordítótovábbmélyítiamegkezdettgondolatmenetet,amellyelegyetlehetérteni.„Agörögvallá-sos hagyományban ez a különbségtétel — ti. az istenek és istenek gyermekeiközött—nemennyirehatározott.Mindenesetreaközbeszédbenadaimónijelen-ségek,detöbbnyirenemkapcsolódikhozzájukkultusz,ezértvalamiképpalacso-nyabbrangúistenek,mintanagyOlümposziakak,akiketáltalábanatheoszkife-jezésseljelölnekmeg.Adaimónkifejezésazonbanatheoszszinonimájakéntishasználatos,olyanesetekben,amikorabeszélőnemtudja,nemakarjaközölni,

[23]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,31c5–16.87–88.[24]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,88.MogyoródiEmese74.lábjegyzete.[25]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,27d-9.79.oldal. •

144

MŰ

HEL

Y


vagy irrelevánsnaktartja,pontosanmelyik(Olümposzivagyegyéb) istenségrőlvanszó.”[26]Platóntanúságaszerintadaimónihangvagyjelenségnemmegparan-csolja Szókratésznek, hogy mit kell tennie, hanem egy cselekménysort, vagyannakfolytatásáttiltjameg,akárannakacselekedetnekaközepénis.[27]Szókra-tészPlatónÁllamcíműdialógusaalapjáncsaksajátjánaktekintia jelenséget,adaimónihangot. „Amiazénesetemet,adaimóni jeladást (28) illeti,arrólnemérdemesbeszélni,hiszenezakorábbifilozófusokközülaligvalakinéljelentke-zett, vagy éppen senkinél sem.”[28] Szókratész vonatkozásában közismertenvannak a daimoni jelenségeken kívül révületek és hosszabb elmerengések,amelyekezzelazértelmezésselteljesenegybevágnak.Adaimónijelenségeltérőértelmezésilehetőségealkalmasvoltarrais,hogyavádlókasajátnarrációjukaterősítveaztvallásiújításkéntértelmezveadjákelő.IlyenesetettalálunkaPotaidai-nálfolytküzdelemvonatkozásábanésPlatónA lakomacíműdialógusában.Előí-téletes közösséget feltételezve könnyebb volt elérni ezt a felszínesebb értelme-zést, mint a fentebb előadott gondolatmenetet. Ebből pedig a vád másodikfordulata is sajátosabban értelmezhető a vádnak megfelelőbb narrációt alkal-mazva: „nem tiszteli azokat az isteneket, akiket a város”. Szókratész a fentiekvonatkozásábanmagaadtaelő,hogymilyenmegfontolásból,azigazságosságratámaszkodva nem vesz részt a közéletben. Tekintettel arra is, hogy a daimonihangeltiltjaaközéletbenvalószereplést.Tehátaközösségi,politikaitevékeny-ségbenvalórészvételtahangésjelzésmegakadályozza.Szolónközösségitörvé-nyeviszontelőírja,hogymégviszályeseténispártotkellválasztani.Adaimonijelenség ezt megakadályozza. Egyfelől a közvélemény szemében Szolón „párt-választásitörvényét”gondolvaésösszefüggésbehozvaaközösügyekintézésétőleltiltóhanggal,negatívelőjellel levezethető,hogyamennyibenSzókratésznemveszrésztaközösségiéletben,szükségképpenkimaradakultuszbólis,ígynemveszrésztazistenektiszteletérerendezettszertartásokon,tehátazisteneketsemtiszteli,akiketaközösségavárostisztel.AzelőítéletszerintmozgóközvéleménySzókratészkellemetlenkedését,módszerénekazifjakáltaliátvételétésgyakorlá-sát,szofistának„ítélésével”együttmárszükségeséselegendőelemnektekintiazállam elleni aszebeia bűncselekményének megvalósulását és abban Szókratészbűnösségénekkimondását.Elegendőarragondolniuk,hogyadaimónokvonatko-zásábananépgyűlés ilyen javaslatotnemkapott azÖtszázakTanácsától, teháttörvénytsemhozhatott.Halettisvolnailyennépgyűlésihatározat,mintahogyannemvolt,akkoraztlegkésőbbazi.e.403-bankezdődő11.alkotmányreformkere-tébenmegsemmisítették,mintaDiopeithész-félepszefizmát.

[26]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,79.MogyoródiEmese55.lábjegyzete.[27]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,40c4–5.108.oldal.[28]Platón,2014,Állam,496c3.329.oldal.


VI.AZASZEBEIAVÁDTARTALMAÉSTÖRVÉNYESALAPJA

A vitatott kérdések közül is kiemelkedik a vád tartalma és törvényes alapja.MogyoródiEmeseígyírerrőlakérdésről:„Avádmásodikpontjában(»nemtisz-teli[azokat]azisteneket,akiketaváros«)szereplőige(nomizien,»szokásszerűenhasznál,gyakorol«,»elismer,tart/hiszvalaminek«),egyarántutalavallásgyakor-latra (kultuszok, ünnepek, egyéb vallásos cselekmények), (orthopraxia) és abelsőhitéletre(hiedelmek,eszmék,érzelmek),(orthodoxia).Eztazértelmezésterősítimegaszövegbenaz,hogySzókratészésMelétoszmindentovábbinélkülszinonimáknaktekintikanomizeintheusz(»elismeri,tiszteliazisteneket«)ésanomizeineinaitheusz(»elismeri,hogyléteznekistenek,hiszistenekben«)kifeje-zéseket.A»nemtiszteliazisteneket«fordításteháteztakettősségethivatottkife-jezni.—Avádharmadikpontja(»ehelyettújdaimónijelenségekbenhisz«),úgytűnik,szándékosanhomályosanmegfogalmazott,ezértértelmezéseésfordításaegyaránt igen nehéz. Annyi bizonyos, hogy a hetera de daimoniakaina (sc.nomizonta)kifejezésbenadaimonianemfőnév(vagyisnemjelent»isteneket«,»istenségeket« vagy »daimónokat«, hanem melléknév (»isteni«, »daimóni«,»természetfölötti«), és — a nomizien ige kettős jelentését is figyelembe véve —körülbelül azt jelenti: »elismeri/hiszi az isteni/természetfölötti dolgokat«, ill.»vallástgyakorol«.Avádezenpontjánaktartalmatehátaz,hogySzókratészvala-miféleúj/idegen/furcsa)isteni(daimóni/természetfölötti)jelenségeket(erőket/hatalmakat)tisztel(ismerel, ill.hiszbennük).Adaimoniamelléknévazonbanmégiscsak tartalmaz homályos utalást Szókratész daimónjára (vö. 74. jegyz.)úgyhogyeztérdemesafordításbanérvényesíteni.”[29]

Horváth Barna gondolatmenetét, amely az alaki és az anyagi bűncselek-mény halmazatra vonatkozik az aszebeia bűncselekmény együttesével kapcso-latosan, nem tartom alkalmazhatónak az attikai, illetve az athéni büntető-jogra, mert a modern fogalmak visszavetítése lenne. Ugyanez a véleményem adelictumcompositum,vagyadelictumcomplexumvonatkozásábankifejtettgondo-latmenetére, minden tiszteletem ellenére nem alkalmazhatóak. Annak is ellentkell állnunk, hogy sui generis bűncselekmény esetleges léte után kutassunk avádirat tartalmikivonataalapján.Aztelkell ismernem,hogyezt,hamegtehet-nénk,könnyebbdolgunklehetne,ésnagyeleganciávalmutathatnánkbeajártas-ságunkatafogalmijogászatterületén,viszontTemisszel,Iustitiávalszembenelégnagy„hübriszt”követnénkel,amelynekabüntetéseisbekövetkezne,mertfogal-mainküreseklennének.HorváthBarnamagaiselismeri,hogy„Ezformalisztikusfogalmi jogászat.”[30] Az aszebeia bűncselekménye az istenekkel és a közösségkultuszával,tehátazállammalszembenicselekményéssértés,amelytevékeny-séggelésmulasztássalegyarántelkövethető,mindenképpenszándékosbűncse-lekményegyüttese.Célzatosis,mertazállamáltal,aközösségiatyaiszokásnak

[29]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,71.MogyoródiEmese40.lábjegyzete.[30]Horváth,2003,24.

146

MŰ

HEL

Y


megfelelőkultuszellenirányul.Aszándékosságésgondatlanságközöttikülönb-ségtételpedigDrakónvérbosszúravonatkozórendeleteótafontosismeretazatti-kaibüntetőjogkutatóiszámára.[31]SzókratészmagaisutalaMelétosszalfolytatottdialektikus„játék”során,hogyszándékosanvagygondatlanulkövetieelvajonavádtárgyávátettcselekményeket.

„Külónéstársailegyilkolásával,illetveazaztkövetőbelharcokkalmagyaráz-zákadrakónijogösszefoglalásnakaztaszabályát,hogyarokonokvérbosszúhozvalójogátaszándékosemberölésesetéreszűkítették,mígaszándékossághiányá-ban rendes bírói eljárásra került sor.”[32] Az aszebeia bűncselekmény-együtteseésesetköremindenképpenacselekménysornakakülvilágbanvalómegjelenésétragadjamegésebbőlkövetkeztetabelsőérzületre,nempedigfordítvacseleksziezt.Ebbőlazkövetkezik,hogyazaszebeia eseténakülsőmagatartástbüntették,mivelagörögökvallásánakjellemzőjeazistenekkultusza,nempedighittételekés dogmák együttese, a közvélekedésben és a kultuszban gyakorolt szabályokmegsértése.Ebbőlpedigaztakövetkeztetéstvonhatjukle,hogymegsértésükisteniharagothozhataközösségre,tehátatúlsúlyosmozzanatnemavallás-éskultusz-ellenesség, hanem állam elleni bűncselekménynek tételezhető, mivel közössé-getérintő,közösségiügyrőlvanszó.Azt elfogadom,hogyavallásugyanakkorközügy,ésmint ilyen,amegtámadásaazállami rendés szokás,kultuszelleniintervenció.Erreisalapítom,hogyállamellenbűncselekménnyelvandolgunk.

VII.AFILOZÓFIAMINTAZIFJAKMEGRONTÁSA

A megrontás mai, nemiséggel kapcsolatos fogalmához álláspontom szerint aSzókratészellenivádnaknincsemlítésreérdemesvonatkozása.ElsőlátásraSzók-ratésztevékenységeafilozófiaterületérőlisállamellenitevékenységnekminősül,illetveabbatorkollik,ésállamelleniéllelrendelkezik,mivelazifjakszocializációsgátjátésmódosításátjelentiatársadalmiközösségikultuszgyakorlásában.Ezúgyis leírható, hogy a közösségi nevelés és az egyéni nevelés konfliktusa volt. Apaidea mintnevelésésszocializáció,hasonlómódonközösségiügy,mintaziste-nekkultusza.Azifjakmindenállambanazállamjövőjétjelképezikésafolytonos-ságot, az állam szerinti kívánatos neveléstől való eltérés, eltérítés aszebeia, azistentelenségesetkörébetartozásatételezhetőéskönnyenbelátható.Ígyavádiratolvasataszerint,azhogySzókratésznemtiszteliavárosisteneit,ésazokhelyettmásistenekettisztel,azifjakvonatkozásábanpedigmegkérdőjelez,vizsgálatalávonmindent,amiavárosállambanelfogadott,aközösségfelfogásaszerinttehátnemistenes.EuthüphrónnakAnütoszaztaválaszttanácsolhattavolnaafogalommeghatározásikísérleteként;„istenesaz,amitahagyományésakultuszannak

[31]Kajtár–Herger,2013,28.[32]Uo.


gondol.Akipedignemeztgyakoroljaésnemveszrésztaközösségkultikuséleté-benazistentelen,haaztabíróságperbenkimondja.”[33]Aközvélekedésenszociali-zálódott, előítéletes polgárokból alakított bíróság pedig — Szókratész perénekszavazatiarányaeztapersoránmegmutatta—belátta,és„jogerősen”kimondta.Ettőlkezdveeztmindenkinekigaznakkellettelfogadnia.Rendesperorvoslattaladöntésnemtámadható.AHéliaia illetékesdikasztérionja Szókratészbűnösségétkimondta és büntetni rendelte. A továbbiakban Szókratész a jóslatból levezetetttevékenysége,módszerefelőlközelítekazaszebeia,mintállamellenibűncselek-ményfelé.

VIII.AFILOZÓFIAIÉLETMÓD,MINTASZEBEIA

Mutatjaennekamegközelítésimódnakazérvényességétaszofistákésafilozófu-sokellenindítottaszebeiaperekgyakoriságaéstárgya.Szókratészvonatkozásá-banisszofista„árnyalattal”rendelkezikazaszebeiagondolatmeneténekmásodikfordulata.Szókratészmásodikvallási„újítása”,hogyszemélyeskapcsolatottéte-lezegyistenséggel,Apollónnal,adaimónijelenségekmellett.SzembenApollónistennel, a közösségi kultuszból fakadó tisztelettel, külön feladatot kapott azistenségtől,amelyreaszemélyestevékenységétésmódszerétisalapította,mint-egylevezettebelőle.EzazéletmódSzókratészbizonyosbölcsességével,atudvanem tudásával függ össze és egy bizonyos jóslaton alapul. Platón erről így ír:„Gondolom, tudjátokkivoltKhairephón(25).Nekemő ifjúkoromótabarátomvolt,ésnektek,demokratáknakszinténbarátja:veletekegyüttmenekültőisamabizonyosfutásidején,ésveletektérthaza.(26)Mármosttudhatjátok,milyenvoltKhairephón, milyen szenvedélyes ember, bármihez fogott is (27). Így, azutánegyszer még Delphoiba is elment, és odáig merészkedett, hogy a következőtkérdezte a jósdától (…) azt kérdezte ugyanis, van-e bölcsebb ember nálamnál.Nos,aPüthiajelentetteki,hogynincs,akibölcsebbvolna.”[34]Szókratészennekajóslatnakazalapjángyakoroljaa„tudvanemtudásmódszerét”éserrealapítjaavizsgálat jogosságát, mivel a jóslat értelmét keresve folytatta a korábban mármegkezdettbeszélgetéseket.Nemabbólindulki,hogyazistenhazudik,mertezblaszfémiaésszinténaszebeiavolna,hanemabból,hogymilehetajóslatértelmeésmitisakarmondaniezzelazisten.Mivelajóslatoknakezatípusaazúgyneve-zettönbeteljesítőjóslat,ésgyakorlásasoránmegyteljesedésbeatartalma:atudvanemtudásjelentiabölcsességet,illetveannakszüntelenkeresése.AmennyibenSzókratész a jóslatot egyszerű kijelentésnek venné, és ebben megnyugodna, ajóslat azonnal megcáfolódna, és nem Szókratész lenne a legbölcsebb, mivel ajóslatnemténykijelentés.Merthatudónakésbölcsnekképzelnémagátésnem

[33]Eztermészetesenhipotetikustanács,avalóságbannemhangzottel.CsakutalniszeretnékAzEthüphróncíműdialógusra,amelybenacímszereplőnekfogalminehézségeiadódnak.[34]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,21a–10.64.oldal.

148

MŰ

HEL

Y


keresnéabölcsességet,akkormegszűnnefilozófusnaklenniésezzelegyüttbölcs-ként való létezése is megcáfolódna. Szókratész így értelmezi a jóslatot: „Mertmiutáneszavakatmeghallottam,mélyenelgondolkodtam,valahogyígy:»Mitismond isten, miféle rejtett értelme van a szavának? Hisz legjobb tudomásomszerinténbizonysemnagyon,semkicsitbölcsnemvagyok.–Akkorhátmitakarmondani,amikorkijelenti,hogyénvagyokalegbölcsebb?Mertgondolom,csaknemhazudik.Hiszeztaz isteni törvénynekimegnemengedi.«Aztán jó ideigkétségekközthányódtam,hogymitisakarmondani,mígvégülkiutattaláltam,hogy a dolgot megvizsgáljam.”[35] Szókratész elindul, vagy tovább folytat egykérdezve,vizsgálódvaalkalmazottbeszélgetéssorozatot,aholmindenkitkérdezés megvizsgál, akik tudónak és bölcsnek mondják magukat,illetve a közösségbölcsnek tételezi őket. „Elmentem azok egyikéhez, akik bölcs hírében állnak,hogyhavalahol,hátnálamegcáfoljamakijelentést,ésbebizonyítsamajóslatnak:»Lám, ittezazember,akibölcsebbnálam, tepedigaztmondtad,énvagyokalegbölcsebb.« Nos, miután jól megvizsgáltam ezt az embert, és elbeszélgettemvele—anevétnemisszükségesemlítenem,athéniférfiak,legyenelég,hogyegyállamférfivolt, akinélvizsgálódvavalahogy így jártam—,úgy láttam,bölcsnekvélikugyanmásokis,leginkábbpedigsajátmaga,devalójábannemaz.”[36]Szók-ratész vizsgálat alá vett mindenkit az államférfiak után, de úgy látta, annyivalmindenképpenbölcsebb,hogynemhiszi,hogytud.Ezzelszembenazállamfér-fiak,nemtudnak,deazthiszik,hogytudnak.Atudatlanságnakezalegmélyeb-bike,azamathia.Így,tudatlanságukalegszégyenletesebb.Szókratésznekavizs-gálódás fokozatosan életformájává, életmódjává vált. Az államférfiak után aköltőkhöz fordult a vizsgálattal, de náluk sem járt jobban. Viszont ugyanúgymeggyűlöltékavizsgálatmiattSzókratészt,mintazállamférfiak.Ezutánakézmű-vesekkövetkeztek,deezeksembizonyultakbölcsnekalegfontosabbdolgokban.Ittissokellenségetszerzettmagának.Szókratészazistentőlkapottfeladatamiattnemtudottésnemisakartavárosésasajátügyeivelsemfoglalkozni.Ezértnemvettrészaközösségiügyekben,éséltszegénységben,mertasajátügyeiresemfordított figyelmet az életmódja miatt. Ezért vonult vissza a közösség ügyeitől:„ezerszeresszegénységbenélekazistenszolgálatamiatt”.[37]Szókratésznakélet-módjává, fő tevékenységéválta filozófiaivizsgálódásebbenazértelmezésben,olyanmértékben,hogyszámáraazéletnekmármáskéntnincsisértelme.Azazéletformapedigafilozófiaiéletmód.Ígytulajdonképpenafilozófiaitevékenységválikállamellenesmagatartássá.Adolgozatmottójánakválasztottszövegrészletszerintúgyél,ahogyanaztPlatónanevezetesVII.levelébenírja,hogyanélegyfilozófus.[38]Akövetkezőidézetbőlvilágosanlátható,hogyazistenkisajátításaéskizárólagosértelmezéseutánazifjakiseztazéletmódottartjákkövetendőnekés

[35]Uo.21b4–12.64–65.oldal.[36]Uo.21c–d.[37]Uo.e23c.69.oldal.[38]Platón,2007,VII.levél,31.oldal.


ezzelafilozófiaiéletmódaszebeiába transzformálódik,másokatiserretanítva.Avádcsúsztatása,hogynemavárosisteneinekanemtisztelete,hanemaszemé-lyektudásánakvizsgálata,tanításafedilea„másokatiserretanítfordulatot”.„X.Ezenfelülahozzámönkéntcsatlakozóifjak—tehátakiknekalegtöbbráérőidejükvan,vagyisaleggazdagabbakfiai—nagyörömmelhallgatják,amintazembereketvizsgálom,ésmagukisutánoznikezdenek,ésmegpróbálnakmásokatmegvizs-gálni. Nos és gondolom, találnak is nagy bőségben olyanokat, akik azt hiszik,tudnakvalamit,miközbenaligvalamitvagysemmitsemtudnak.Mármost,akiketmegvizsgálnak,ahelyetthogysajátmagukralennénekdühösek,rámharagszanakmeg,éselterjesztik,hogylétezikegybizonyosSzókratész,akialegelvetemültebbgazemberésmegrontjaaz ifjúságot.”[39]Ezzelakétdologegybeért.Adaimonijelenségek és hang, a közösségi életben való részvétel hiánya és a jóslat révénismétcsakazistenséghez,istentelenséghezjutunkel,mertazistenaközösségé,mindenkiéakorabelifelfogásszerint.Aközösségmagánakvindikáljaistenértel-mezésénekjogátésazértelmezéshelyességét,annakhivatalosságátmintközös-ségtételezi.Ezbiztosítjaaközösségegységesszemléletétazistenesdolgokban,függetlenülattól,hogymegfelel-ebizonyosfogalmielvárásoknakvagysem.Azújistenesdolgoknépgyűlésihatáskörbetartoznak,amennyibenazokvagyújisten-ségre,vagya régiekmegújításáravonatkoznak.Azatyai szokástólvalóeltérés,mint az esetkörből látjuk, szintén aszebeiát valósít meg. Az ilyen kirekesztőszemélyes viszony istenhez nem a város közösségének elgondolását tételezi.Istent egyénileg nem lehet „kisajátítani”. Ez volt a közösség válasza, amelyetítéletben kimondott, mint igazságot, amely hiába volt csupán jogszolgáltatás,sajátfogalmaiszerintmégisigazságotszolgáltatott,mertkimondtaazáltalavéltet,igazságként.Különösen,havalakimásokatiserretanít,istentelennek,aszebeiánaktűnikfelatársasléleknek,különösenegyizgalmiállapotban,amelybenazállamilét újraépítése forgott kockán a peloponnészoszi háború elvesztésével. Ilyenesetekbenavallásosságiselmélyülhet,ésamiteltűregybirodalom,nemmindigtűri el egyvárosállam.Azaszebeiamintállamellenibűncselekménykeretei iskitágultak,ésateljeskultusztlefedték.Szükségképpenválikelőítéletesszerkeze-tűvéazemlítettegyütthatókkalakkoris,haazegyéninevelésésaközösségineve-lés feszültségi terében megmutatkozó törésvonal létezik. Minden aszebeiáváválhat, amelyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező dikasztérion annakminősít,bűnösségetállapítmegésbüntetni rendel.Az igazságszolgáltatásésajogszolgáltatásfedésbekerülésadöntésmintigazságostűnikfelaközösségelőtt.Szókratészfelfogásaezzelisszembenáll,mertszerinteazigazságnematanúkszámátólfügg,hanemegyemberiskimondhatja,haérthozzá,tekintettelarra,hogyazigazságnemtöbbségihatározaton,vagyszavazókövönalapul.

Avádindítványelkészítőiprofesszionálismunkátvégeztek.Kérdéslehetazon-ban,hogypragmatikus-ejogihelyzetbenfilozófuskéntviselkedni?Akövetkezők-

[39]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,23c–d4.69.oldal

150

MŰ

HEL

Y


bentovábbraisazaszebeiaésannakeljárásajogialapjaitvizsgálom.Azaszebeia–istentelenségegygyűjtőnév.Ilyentörvényitényállástnemfogunktalálniakár-meddigkutatunk.HorváthBarnaiscsaktételeziatörvényitényállástésúgyhivat-kozikrá,mintlétezőre.Álláspontomszerintazaszebeiaegygyűjtőnév,pontosab-banegyesetkör,egyfelsorolás,hogymelyszemélyekesetébenvoltilyeneljáráséspozitívdöntés.Nemtalálunktörvényitényállást,csakdöntést.Amittalálunk,azabírákesküjeésDiopeithészesetébenegy javaslatáraelfogadottnépgyűlésihatározat,egypszefizma,valamintakonkrétesetekbenbíróságidöntések,perbe-szédek,amelyeka„mindenkitudja”közvélekedésérehivatkoznak.Amitabíróságmegállapít, az az „igazság”. Ebben a felfogásban elemzem Platón: Euthüphróncíműdialógusát,amelyafentiekmiattisaporiábanvégződik.

IX.AZASZEBEIATÖRVÉNYITÉNYÁLLÁSÁNAKKERESÉSE?

A dialógusban egy törvényi tényállás fogalmi meghatározásának kísérletét islátom.Ajogireformegybenajogrendszerrevíziójais,éslényegébenaKleiszthe-nész/Ephialtészmoderáltésmérsékeltdemokráciájánakarestitúciójavoltakitű-zöttfőcél.Avizsgáltterület,amelyazaszebeiaszempontjábólkülönisérdekesséteszi ezt a tevékenységet számomra, hogy az összes néphatározat, pszefizmahatályonkívülhelyezésétjelentette.TöbbekközöttaDiopeithész,ajósáltaljava-soltésanevétviselőpszefizmahatályonkívülhelyezésétis,amelyazaszebeiaegyiktoposzánakmegjelenésiformájáravonatkozott.MogyoródiEmesePlatón:Eutüphrón című dialógusának fordításához fűzött lábjegyzete szerint: „kieme-lendő,hogyPlutarkhosznál(Párhuzamoséletrajzok–Periklész32.1.) fennma-radtazutalásegyDiopeithészjósáltalbeterjesztettnépgyűlésihatározatra,amelyszerintAthénban fel kellett jelenteni azokat, „»akiknemgyakorolják a vallást/nemhisznekistenekben,vagyégijelenségekrőlszólótanokathirdetnek«(tatheia mé nomizontasz é logusz peritón metarsziónpoiuntasz), amely AnaxagoraszszemélyénkeresztülPeriklészellenisirányult.Eztanépgyűlésihatározatotazon-ban,legkésőbbademokratahatalomváltástkövetőamnesztiaidején(Kr.e.403),érvénytelenítették,tehátefféléértsenkitnemlehetetttörvényesenbevádolni.”[40]Plutarkhoszesetünkbenannyibaniskiemeltjelentőségűforrás,mertnemcsupánarról szól, hogy a pszefizma fennmaradt, hanem egy államférfival kapcsolatosesetetismertet,hogyazaszebeiátapolitikusokegymásellenisfelhasználták.Eztehátazállamvédelmeérdekébenpolitikaieszközisvolt.Ebbenakontextusbanaz elemzett bűncselekmény-együttes hasonlóan került alkalmazásra a politikaiharcokban,mintazosztrakiszmosz.Álláspontomszerintezazaszebeiacselek-ményegyüttesétapolitikaimozzanatfeléhúzza,deezzelszükségképpenmutatjavalóditermészetétis,azaszebeiaállamellenesbűncselekmény.Akétintézmény

[40]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,71–72.MogyoródiEmese40.lábjegyzete,


azonbanabbankülönbözikalegmarkánsabban,hogyazosztrakiszmoszapoliti-kaiellenlábasokeltávolításáravoltalkalmas,apolitikaielitegymásellenijátéká-hozkapcsolódott.Szoboszlai-KissKatalinnakaNKEkonferenciájántartottreferá-tumateljesmértékbenésalaposanáttekintieztakérdést.[41]

Az aszebeia olyan személlyel szemben is alkalmazható, aki a közügyektőlkifejezettentávolságottart,mintamilyenSzókratészvoltasajátakaratából.Vanellenpéldais:Alkibiadészesete,aholarisztokratapolitikussalszembenalkalmaz-ták mindkét eljárását, mivel az osztrakiszmosz vele szemben nem volt sikeres,összefogott egy másik eljárás alá vonttal a harmadik ellen. A hermák megron-gálása miatt Kr. e. 415-ben aszebeia eljárást is kezdeményeztek vele szemben.Mintazköztudott,aperellenSpártábamenekült.Plutakhoszígyírazaszebeiárólés annak alkalmazásáról; „Pheidiaszt leginkább művészi alkotásainak hírnevemiatt irigyelték, elsősorbanazért,mert az istennőpajzsánazamazónok elleniháborútábrázolódomborművönmegmintáztasajátmagát,mintkopaszöregem-bert,akikövetemel felkétkezével,ésmertugyanott igensikerültenábrázoltaPeriklésztis,amintegyamazónnalharcol.Egylándzsáttartókézminthaügye-seneltakarnáPeriklészarcát,deazértmindkétoldalról jól fel lehetett ismerni.Pheidiaszt börtönbe vetették, s ott halt meg betegen, vagy pedig, mint másokmondják, Periklész ellenségei mérgezték meg, hogy így folytassák a Periklészellenirágalomhadjáratot.Afeljelentőnek,MenónnakGlaukónindítványáraanépadómentességetszavazottmeg,ésutasítottaavezéreket,hogyszemélyibizton-ságárólgondoskodjanak.”[42]AmirőlPeriklésszelkapcsolatosanírPlutarkhosz,beiskövetkezett,mindAnaxagoraszvonatkozásában,mindpedigAszpasziaeseté-ben.„32.UgyanebbenazidőbenállítottákAszpásziátisbíróságeléistentagadásvádjával, a vádat Hermipposz vígjátékíró emelte, és azzal is megvádolta a nőt,hogyPeriklészrészéreszabadszületésűathéninőketszerzett.Diopeithészezzelkapcsolatbanazt javasolta,hogy felkell jelenteniazokat, akiknemhisznekazistenekben,vagyégijelenségekrőlszólótanokathirdetnek,sezzelAnaxagoraszszemélyénkeresztülPeriklészreakartaterelniagyanút.Anépkészörömmeladotthiteltezeknekarágalmaknak,éselfogadtaDrakonidészindítványátis,amelynekértelmében Periklészt arra kötelezték, hogy a közpénz felhasználásáról szólójelentésétaprütaniszoknáltegyele,ésazesküdtekszavazatukatazAthénéoltá-rárólelvittszavazókövekkeladjákle.Hangónmódosítóindítványtterjesztettelő,hogyazügyetezerötszázesküdtjelenlétébenrendesbíróságieljárássaltárgyalják,mintsikkasztást,megvesztegetéstvagyaközvagyonhűtlenkezelését.Periklész,mint Aiszkhinész mondja, jogellenesen azzal mentette meg Aszpásziát, hogypere tárgyalásánkönnyekköztkérlelteazesküdteket,deAnaxagorasztannyiraféltette,hogykiszöktetteavárosból.Pheidiaszügyébenmárkorábbanösszetűzöttanéppel,ésamagadolgábanisféltazesküdtszékítéletétől;ezértlángralobban-

[41]Szoboszlai-KissKatalinreferátuma,NKE,2017.november22–23.közöttmegtartottkonferencián.Akötetmegjelenésalattáll,SzerkesztiCs.KissLajosésPongráczAlex.(Kéziratban.)[42]Plutarkhosz,2001,PeriklészI.31.397.oldal.

152

MŰ

HEL

Y


tottaakészülődőésaparázsalattmárizzóháborút,abbanareményben,hogyígyeloszlathatjaavádakat,éselfojthatjaazirigységet,mertmihelytkomoly,nagyveszélyfenyegetiavárost,úgyisrábízzákmagukatazőtekintélyéreéshatalmára.Ezekvoltakállítólagazokazokok,amelyekmiattmegakadályozta,hogyanépengedjenaspártaiaknak,deebbenazegészügybennemlehettisztánlátni,miazigazság.”[43]MiutánakérdésesDiopeithész-félepszefizmát azösszesnéphatá-rozattalegyütthatályonkívülhelyezték,acselekményhatározatbanfoglaltjogialapjamegszűnt.Ígyazaszebeiabűncselekményeaközvélekedésen,ahagyomá-nyonésabírákesküjénésmeggyőződésénalapul.Tehátszükségképpenelőíté-letesszerkezetű.EzérthivatkozzaSzókratészarégivádakat,hogyazelőítéletetfogalmilagaperbenmegragadhassa,valamintígytudvisszanyúlniazamnesztiaelőttiidőkreésazokatavédekezésébebeemelni.Ezértabűncselekmény-együttesmeghatározottesetkörétésgyűjtőkörétlehetségescsakfeltárni,detörvényitény-állást keresni hiábavaló fáradságnak tűnik. Horvát Barna koncepciója az, hogyvanilyentörvényitényállásésezenhorzsolódikagéniusz,éséleteígytorkollikavádformulába.[44]Vagymégegy lehetségesálláspont,hogyvolt ilyentörvényitényállás,csakelveszett.Erreutalószövegkorpuszazonbaneddignemkerültelő.

MásgondolatmenetenhaladSzoboszlai-KissKatalinSzókratészperérőlszólódolgozatában,anyagihalmazatottételezveavádakban.Azifjakmegrontásaeseté-ben a büntetési tétel pénzbírság, az istentelenség vonatkozásában halál. „Akitistentelenségvádjábanbűnösnekvéltek,aztszáműztékvagyhalálra ítélték.Azistentelenség,vagyisazaszebeiabűnénekmegnevezésévelazonnalmegsejthető,hogy a vádló nyilvánvalóan Szókratész halálra ítélését kérte. Szókratész vádló-inaktehátpontosantudniukkellett,haazathéni istenekiránti tiszteletlenségetamesterrebizonyítják,akkorazítélethalállesz.Azújvádezenmásodikelemepontosan ezzel a céllal szerepel a vádiratban. A megrontásért csupán pénzbír-ságot ítélt volna a bíróság, de a vallástalanságért már halál járt. Szókratész azifjakmegrontásamiattésnemegyébérthalállalfogfelelni.”[45]AzírásahalmazatvonatkozásábaninkábbHorváthBarna[46]felfogásáhozállközelebb,mígapénz-bírság, vagy pénzbüntetés esetén Mogyoródi Emese[47] megkülönböztetéséhezközelít.Atovábbikutatásokdöntikel,melyikgondolatmenetenkellmajdtovább-haladnunk,tekintettelarrais,hogySzoboszlai-KissKatalinfelvetéseiatárgybanigenfigyelemreméltóak.

Az aszebeia jogi alap nélküliségből pedig álláspontom szerint „genetika-ilag” levezethető az előítéletes szerkezet mellett a politikai koncepció. Különö-senarratekintettel,hogySzókratészperénektárgyalásátmegelőzőnaponvoltaDéloszbaindulóhajófelkoszorúzása,kultikusünnepe,szépbeszédekkel.Ebből

[43]Uo.I.32.329.oldal.[44]Horváth,2003,22.[45]Szoboszlai-Kiss,2013,546.[46]Horváth,2003,Szókratész–Johanna,22–23.[47]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,36b,100.oldal;37c.102.oldal.


azeseménybőlSzókratészmárkivoltrekesztveakitiltásamiatt.AzünnepségetaSzókratészanakrisziszeljárásátéstárgyalásátisazarkhónbaszileoszvezeti.Nemtételezekfeljóindulatotarészéről,atárgyalásnakerreahatárnapravalókitűzésé-vel.Szókratészavádiratátvételévelkivantiltvaaszenthelyekről.Tehátahatár-napapolitikaijátszmarészeéseleme.[48]

Avizsgáltidőszakban,úgytűnik,avalláshangsúlyaiismegváltoztak.Egyfelőlavallásostevékenységelmélyülésefigyelhetőmeg,mivelatársaslélekakudarctermészetéből adódóan így volt képes feldolgozni a traumát. Másfelől pedig ahangsúlyApollónfelétolódásalátszik.AzesküdtbírákesküjébőlmiérthiányzikPallaszAthéné,Zeusz,Démétér,ésApollónviszontelemeaszentszövegnek?[49]EzSzókratésztaközösséggelvalóösszeütközésfelétaszítja.Tételezem,hogyegykicsi,esetlegnemkifejezettelégedetlenségislehetettPallaszAthénéiránt,akimintvárostvédőistenség„nemadottelégségesvédelmet”aspártaiakellenviselthábo-rúban. (?) Ebben a vonatkozásban Thészeusz hajóján Délosz-szigetére Apollónszületésihelyérehajózniszakrálisünnepkeretében,komolykonfliktustjelentettaközösségikultusszalésannakértelmezésével,szakralitásávalszembenSzókra-tészvonatkozásában,akiabizonyosjóslatalapjánegyediésbensőségesviszonytképzeltésértelmezettApollónistennel,melymindaközösségiértelmezéssel,mindahivataloséselfogadottközösségiszokássalszembenállhatott.Szókratésztazon-banazünnepkörbőliskirekesztették.Azelőrehozottbüntetésmárittismegtetteahatását,elvetteavizsgálódássalteliéletlehetőségét,amelyetelbocsátásafeltételeeseténsemvolthajlandófeladni,éstöbbszöriskészvoltmeghalniérte.

X.KIASZOFISTA?–AKIASZEBEIABŰNÉBENVAN?

Ezacímegykörbenforgóítéletet,vagytautológiátfogalmazmeg,mertimpli-kálja,hogyakiszofistaazistentelen,akiistentelenazszofista.Természetesenazállításhibás.Aközvélekedéselőítéletesszerkezeténésapolitikaikoncepciónbelülnemidegenazilyentétel.Különösenakkornem,haahisztériakeltéseazamúgy is felszült társas lélekben magas szintet ért el. Úgy tűnik, nem kellbögöly,vagy„tüske”,hogyfelserkentse.HasonlókonfliktustmutataközösségiésazegyéninevelésgyakorlataéselméleteSzókratészésAnütoszvonatkozásá-ban,PlatónMenónc.dialógusábankifejtettpolémiárautalok.„XXXV.SZÓKRA-TÉSZ:NicsakMenónom,úgylátszikAnütoszfelhúztamagát!Nemcsoda,haegyszerazthiszi,hogyvalamirosszatmondtamezekrőlazemberekről,aztánsajátmagárólmegaztképzeli,hogyőisközéjüktartozik.”[50]

[48]Horváth,2003,16.[49]Kaufmann,2000,43.[50]Platón,2013,95a3.88.oldal.

154

MŰ

HEL

Y


Kerfeld[51]szerintnemlehetaszofistákatvallásellenességfelőlközelítveleírni.Nem a vallás ellenes lázadás emberei ők. A görög vallás sohasem volt annyiraegységes,hogydogmávámerevedettvolna.Agörögvallásevilágivoltésantro-pomorf több istenhit jellemezte, a mitikus világlátás bősége volt rá jellemző.MárXenophanésztámadtaahagyományosvallásossággalkapcsolatbanavallásmellettajóslástis.ValószínűlegPrótagoraszelőttmindenfajtatudástlehetetlen-nektartottazistenekről.Eznemtagadás,csakazítéletéskijelentésmegtételé-nekafelfüggesztésétjelenthettenála.[52]PlatónelőfutárakéntPindarosszalegyüttelvetetteazistenekettolvajnak,csalónak,házasságtörőnek,falánknakésnőcsá-básznakábrázolómítoszokat.Szókratészishasonlóálláspontotfoglalelaziste-nekkelkapcsolatosanPlatón:Euthülpróncíműdialógusaszerint.[53]Hérakleitosza tisztulási rítusokatésphallosz kultuszt támadta.Ennekellenéreaszofistákatamásikantiktradícióistentelenség(aszebeia)vádjávalilletteéssokukatfogtákperbe szofista mivoltuk vagy nézeteik és cselekedeteik alapján: Anaxagorasz,Prótagorasz, Szókratész, Pheidiasz, Euripidész, Theodórosz vannak a sorban.Sokesetbenszáműzetéssel,vagyegyenesenhalálosítélettelvégződöttazeljárás.Ezisazaszebeiaelőítéletesszerkezetétmutatja,éspolitikaivonatkozásaitmutatja.Mégfokozvaeztahisztériát,elrendeltékPrótagoraszkönyveinekbegyűjtésétésnyilvánoselégetését.Ezegydemokráciábannemelegánsmegoldás,hogyköny-vekégetésébekezdenek.Szókratészszerintanépsajnosilyen,sokszorahangula-taiésazötleteiszerinthajlamosdöntésthozni.[54]Ezismutatja,hogyaszofisták-kalszembenmilyenkomolyellenszenvmutatkozott,valószínűaháborúshelyzetis kiélezte az indulatokat, még működésük idején és az után is. Álláspontomszerintelsősorbanpolitikaiindíttatásbóltámadtákaszofistákat,amelynekazélevalószínűPeriklészésköreellenisirányult,valamintazokellen,akikaháborúutánfolytatnikívántákazőpolitikáját,vagyvalamilyenokbólközelálltakhozzáés tisztelték őt. Arisztotelész is azon az állásponton van, hogy a nép a tengerihatalom idején követte el a legtöbb hibát.[55] Az ellenszenvet Prótagorasz híreskijelentéseerősítette fel: „Az istenekrőlnemtudhatomsemazt,hogy[hogyan]vannak,semazthogy[hogyan]nincsenek,deaztsem,hogymilyenalakjukvan.Mertsokmindengátoljaarólukvalótudást,azefféledolgokhiányosságaésazemberiéletrövidsége.”[56]Ezenállításafélreértelmezéserévéntettszertazateistahírnévre.Aszövegazonbannemfejezkimást,mintazítéletalkotásfelfüggeszté-sét.Álláspontomszerintezlenneahelyesértelmezés.Haahomomensura tételfényébenvizsgáljukeztakijelentést,aztkellgondolnunk,hogyazisteneklétez-nek azok számára, akik hisznek bennük, és nem léteznek azoknak, akik nem

[51]Kerfeld,2003.[52]Diels–Kranz,1952,DK21B34.[53]Platón,2005,Euthüphrón,6a-c.24–25.oldal.[54]Platón,2005,Kritón,44d.160–161.oldal.[55]Arisztotelész,1954,LXI.2.87.oldal.[56]DK80B4.


hisznekbennük.Nincsadatunkarra,hogyPrótagoraszbármikoriskivontavolnamagátahomomensuratételérvényességealól.Defigyelnünkkellarra,hogynemaztmondjakimiazigazság,hanemazt,hogynemtudjukeldönteni.Ezérttartóz-kodottazítéletalkotástól.Periklészállítólagszinténkijelentette,hogyazistene-ketnemlátjuk,csakkövetkeztetünkalétükre.[57]Havalakitúlmesszirementavallássalkapcsolatbanakijelentésselvagyatréfával,akkorfellobbantavallásoshisztéria,mintahogyanKr.e.415-ben,aSzürakuszaiellenikockázatoshadjáratelőtt,amikoraHermész-szobrokmegcsonkításaváltottkiüldöztetéseket.Ezisaztmutatja,hogyahatárátlépés,ahübriszésazistentelenségközösgyökerű.

Prótagorasz egy másik munkája A Hádészban lévő dolgokról című könyvszerintistenekmárahalandókelőttléteztek,állítottaPlatónPrótagorasztanú-ságaszerint.MajdazembereknekPrométheuszésEpimétheuszsegítettésellát-tákőketafennmaradáshozszükségeseszközökkelésképességekkel.[58]Avallá-soshitszociológiaiinterpretációjaProdikosztanításárajellemző.Prótagoraszhozhasonlóanőisazősivalláseredetévelfoglalkozottazemberitársadalmakfejlő-désénekkoraiszakaszában.Azemberiéletetfenntartóésránézvehasznosdolgo-kattekintettékisteneknekésazokattisztelték:Nap,Hold,sillagok,folyók,tavak,források,anégyelem,akenyér,abor,avízésatűz.[59]Azokatazembereketisisteneknektartottákszerinte,akikvalamihasznosdolgotadtakazemberiségnek.Prodikoszeztavallásfejlődésmásodikszakaszánaktartotta.Állította,hogyezazistenfogalomforrásaazemberekközött.Azistenekkérdéseinemcsakahivatásosszofistákatfoglalkoztatták.Hérodotoszishosszanelmélkedikazistenekeredeté-ről,nevérőlésszerepköréről.[60]MagátEuripidésztisperbefogtákistentelenségvádjával,deazügyfelmentésselvégződött,mintritkaesetegyikeebbenapertí-pusban.Nemvéletlenülneveztékőtaszínpadfilozófusának.Nemállunkmesszeavalóságtól,amikorarragondolunk,hogyaszofistahatás felfedezhetőEuripi-dészmunkáiban.[61]Euripidészarraazeredményre jut,hogyagörögségbűnösisteneinemléteznek.Arisztophanészisezenagondolatmenetenhalad,amintaztaBékákcíműdarabjábanmegvallja:„Aether,kitáplálsz,snyelvemTengelye!/Ste Ész! S ti szagló finom Orrlikak!”[62] Euripidész szerint egy bölcs kifundáltaaz istenfélelmet, hogy az embereknek a titkos gondolatokat is uralni lehessen.Eztanézetetazonbanjoggalnevezzükateizmusnak,mintaszofistanézetrend-szeregyikszélsőelemét,delehet,hogyezmáraszofistamozgalmonkívülvan.

A szofisták kiűzése a peloponnészoszi háború és a polgárháború során,valamintannakvéglegesítéseajogireformbanazalkotmányreformelőttnagyjelen-tőséggel bír. Az alkotmányreform során a szofistákat mindenképpen korlátozni

[57]Plutarkhosz,1978,Periklészélete;8,9.[58]Platón,2005,Prótagorasz,322a3.[59]DK84B5.[60]Hérodotosz,1967,II.52.[61]Euripidész,1974,fr.2861-12.sor.[62]Euripidész,uo.126.

156

MŰ

HEL

Y


kívánták,deezenaterületen—amásodikgenerációjukmárathénipolgárislehe-tett—komolygondokvoltak.Egyébkéntisaszofistákszolgáltatásaitcsakatehe-tősek,legfőképpenazarisztokratákésnéhánygazdagdemokratafizethettemeg.

Szókratészanevelés területénegyfelőlmintegy„szofistapótlékot” jelenthe-tettahatalomszemében,másfelőlaközvélekedéséselőítéletszerintőisszofistavolt,mintmásodikgenerációstanítványratekintettekrá,akiéppenaharmadikgenerációképzésénmunkálkodikaz„ifjakmegrontásával”.Anevelésnekpedigaza formája,amelyetképviseltazerény tanításavonatkozásában,szükségkép-penszembenálltaközösségineveléseszméjévelésgyakorlatával.Ahagyomá-nyos nevelési ideál, amelyet a dokimaszia[63] eljárás keretében alapoztak meg,ahagyományokraésaszokásokraépült.Azalkotmányreformsoránkövetett főelv,aszofistákkiűzéseéstevékenységükkorlátozásaönmagábanisfeszültségetgenerált egy olyan közösséggel szemben, amely Szókratész köré szerveződött.Mertakitnemsikerültkiűzniaszofistákközülválogatottmódszerekkel,annaka tevékenysége korlátozásra kerülhetett, akár politikai módszerekkel és eszkö-zökkelis.PéldaerreKritiaszéstársairendelete,melybenkorlátoztákanyilvánosbeszédlehetőségét.Szókratészésazarisztokrataifjakbólállóköremindaresta-urációlehetősége,mindanevelés,mindaszofistákvonatkozásábantörésvonalatéskonfliktustjelzettahatalommal,bármilyenformájábanjelentkezettaz.Mindavallás,mindaközösségiésegyéninevelésvonatkozásábankomolykonfliktusttételezhetünk Anütosz és köre, valamint Szókratész és köre vonatkozásában.EztjelziisaszöveghelyaMenónncPlatóndialógusban.[64]Tehátaközösséggelvalószókratészikonfliktustöbbszintű,többterületűésrétegű.Csupánpolitikaikoncepciónakminősíteniafilozófussalszembenieljárástkorlátoznáateljespermegértését.Aperténylegesfeltárásapedigazinterdiszciplináriskutatásmellettjogialapottételez.ErrevalótekintettelishivatkozomSzókratészperénekdinami-kájátösszefoglalófolyamatábrámat(lásdamellékletet).

XI.AKITILTÁSJOGINTÉZMÉNYEMINTELŐREHOZOTTBÜNTETÉS

Úgytűnikazonban,hogySzókratészperétcsakjogiszempontokszerintésalap-jánnem lehet semmegismerni, sempedigmegközelítőleg feltárni.A filozófiaikizárólagosságsemjárhatóútegymagában,szükségesajogiszempontokmellettatörténelmihorizontis.Szükségszerűenadódikazinterdiszciplináriskutatásésazennekmegfelelőmódszeris.Azaszebeia kutatásábaniseztűnikalegjárha-tóbb útnak. Szókratész perének szinoptikus olvasata, amely Horváth Barnaperfelfogásátelemziésaszinoptikusmódszerlehetőségeit,erényeitéskorlátait

[63]Platón,2005,Kritón,175.Gelenczey-MiháltzAlirán63.lábjegyzete.[64]Platón,2013,Menón,89e–95a;76–87.oldal


tekinti,szinténerreazeredményreengedkövetkeztetni.[65]Atényésértékegyüt-tes szemlélete mint jogelméleti, jogbölcseleti módszer kiváló, de a korlátja isebbenvan:HorváthBarnaSzókratészperét,mintagéniuszperénekmintapéldá-nyát,Szókratészt,mintgéniuszttételeziésebbenaformájábanisszemléliésegypillanatrasajátvonatkozásokraistekintettel„elgyönyörködik”benne.Másútonkell a per teljességét megközelíteni és az aszebeia bűncselekményét a megis-merni. Horváth Barna szerint, annak ellenére, hogy tudhatja, a szent helyekvonatkozásábantilalomállfenn,merthivatkozza,Andokidészesetébenezvoltazaszebeia per alapja.[66] A másik korlát: Horváth Barna 501 fős bíróságot tételezSzókratész esetében, de ez afelmentést eredményezőszavazategyenlőséget és amitológiaisíkvonatkozásaitisérinti,ámszövegkorpuszhiányábannemtartható.IlletveArisztotelésznéligen,deSzókratészpereidejénmégnemlehetettazApoló-giatanúságaszerint.Ebbenakérdésbenajogászprofesszorálláspontjávalszem-benafilozófusMogyoródiEmeseálláspontjatűnikelfogadhatóbbnak.[67]Asíkokmódszerénekkidolgozásávalpedigajogisíkotcsakazegyikvonatkozásnak,nempedigaperteljesszükségeséselegendőszemléletisíkjánakvagyhorizontjánaktekintem.Természetesenegyperfeltárásasorántúlsúlyosmozzanatnaktartomajogiszabályokat,ésamódszeralkalmazásasoránajogisíkkalmetszematöbbisíkot,amelyeketazelgondolttérbenképezekamódszeremszerint.Természete-sen,HorváthBarnaszinoptikusmódszereésannakalkalmazásanagyjogbölcse-letimagasságotésmélységetjelent,amintarra„Atragédiametafizikájaajogban”címenírtmunkarámutat.[68]Viszonténnemcsupánagéniusztszeretnémmegér-teni,hanemhogymilyentörvényi,szabályozásikeretekközött,milyenjogszokásalapján,milyenindítékokkaléltekazegyesperbeliszemélyekazeljárásstációi-ban,ésmelyekazokafinomokok,amelyekeztaperbelivédekezéstindokolták,a„három”beszédközöttmilyentörésvonalakvannakésazokhogyanértelmezhe-tők.Avádatis,ésavédekezéstisjogimestermunkánaktartomésígyszemlélem.Azaszebeialényegétéstermészetétisezenahorizontonvizsgálom.

ArisztotelészAz athéni államc.munkájábanígyírésmegadjaszámunkraazegyikközelebbkerülésilehetőségútjátSzókratészperéhezazaszebeiavonatkozá-sábanis.„I.[…]4.Ezekbenazügyekbenkivéve,amelyekazAreiospagoselékerül-nek, a sorshúzással kiválasztottak mondanak ítéletet. A beterjesztést a basileusteszi,segyszenthelyenszabadégalattítélkeznek.Abasileus,mikortörvénykezik,leveszi[69] akoszorúját.Avádlottegyébkéntkivantiltvaaszenthelyekről,sőtmégapiacrasemszabadbetenniealábát;ekkorazonbanszenthelyrebelépvevédekezik.Haabasileusa tettestnemismeri, ismeretlentettesellenemelvádat.Abasileusésaphylobasileusokítélkeznekazélettelentárgyakésezenkívülazállatokelleni

[65]Laczó,2017,118–137.[66]Horváth,2003,Szókratész–Johanna,14.[67]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,73.MogyoródiEmese43.lábjegyzete.[68]Cs.Kiss,2003,210–231.[69]Kiemeléstőlem,mertmásfordításbanellentétesirányúcselekedetetfordítanak.

158

MŰ

HEL

Y


gyilkossági perekben is.”[70] „2. Hozzá kell benyújtani a keresetet istentelenségiügyben.”[71]Akorábbifordításazonbaneltérettőlaformától.Azértidézemeztaszöveghelyetis,mertakitiltásvonatkozásábanmindkétszövegegybehangzó,ésafordításbansincskülönbség,csakafelteszi/leveszifordulatban.

„II.[…]4.Ezekbenazügyekben,kivéve,amelyekazareioszpagoszelékerül-tek,asorshúzássalkiválasztottakmondanakítéletet.Abeterjesztéstabaszileuszteszi,segyszenthelyenszabadégalattítélkeznek.Abaszileusz,amikorítéletetmond,felteszi[72]akoszorúját.Avádlottegyébkéntkivantiltvaaszenthelyek-ről,sőtmégapiacrasemszabadbetenniealábát,ekkorazonbanszenthelyrebelépvevédekezik.Haabaszileuszatettestnemismeri,ismeretlentettesellenemelvádat.Abaszileuszésaphylobasileusokítélkeznekazélettelentárgyakésezenbelülazállatokellenigyilkosságiperekben.”[73]

Mint a fenti két fordítás is egyértelműen mutatja, a kitiltás intézményébennincslényegikülönbségközöttük.Akoszorúfeltétele,vagylevételepedigszakrá-liskérdés.Azttartomvalószínűbbnek,hogyfeltesziakoszorúját,mivelhivatalihatáskörébenjárel,ítéletetmondkiegyaszebeiaügyben.Haakitiltástartalmacsakannyi,hogynemléphetbeaszenthelyekreésistentelenségipertvonmagaután, ha ezt megszegi. Továbbá, az istentelen személy a miaszma állapotábanvan.Ezzelazinformációvalmársokatnyertünkaperstatikájánakésdinamikájá-nakafeltárásában.Amiaszmábanlévőszeméllyelérintkezveazemberbeszeny-nyeződikazógörögkultúrában.Közelebbkerültünkamegoldáshozaperfeltá-rásaútján.Azalábbiszöveghelyigazítelminketatovábbiakban:„2.Hozzákellbenyújtaniakeresetetistentelenségiügyben,éshavalakipapiméltóságügyébentámasztigénytvalakivelszemben.Ődöntmindanemzetségek,mindapolgárokközötti vallásikérdésekben támadtösszesviszályokban.Hozzákellbenyújtaniazemberölésügyében isavádat,sőhirdetikia törvényes jogokbólvalókizá-rást.3.Azemberölésivagymegsebesítésiperek,haagyilkosságvagymegsebzéselőremegfontoltszándékkaltörtént,[74]azAreioszpagoszelétartoznak,úgyszin-ténamérgezés,hahaláltokoz, továbbáagyújtogatás,egyedülezekben ítélke-zikazAreioszpagosztanácsa.Avéletlengyilkolásésgyilkosságiszándékfelett,továbbáolyanügyben,havalaki rabszolgát,metoikosztvagy idegentölmeg,aPalladionbírái ítélkeznek.Havalakielismeri,hogyölt,deaztállítja,hogyeljá-rásanemütköziktörvénybe,mintpl.hafeleségeelcsábítójáttettenérte,vagyhaharcbannemismertfelvalakit,vagyaversenyenküzdelemközbentörtént—azilyen felettaDelphinionban ítélkeznek;aki száműzetésbenvanmegbocsáthatógyilkosságért,ésmegvádolják,hogyvalakitmegsebzett,afelettaPhreatoscsar-

[70] Államéletrajzok,1994,49.LVII.4.[71]Uo.48.LVII.2.[72]Kiemeléstőlem;lásda69.lábjegyzetet.[73]Arisztotelész,1954,117.LVII.4.[74]Tehátazattikaijogbannemcsupánaszándékosságésgondatlanságkérdésébentesznekkülönb-séget,hanemaszándékosságonbelüliselkülönítiazelőremegfontoltszándékot.


nokbanítélkeznek,őpedigegylehorgonyzotthajóbanvédekezik.”[75]Nemlennehelyes,haazegyenesésazeshetőlegesszándékvonatkozásábanmaifogalmakszerintimegkülönböztetéstfogalmaznánkmeg,mertagörögökezeketamegkü-lönböztetőfogalmakatnemennyirekidolgozottanhasználták,éssemmiképpennem szeretnék túlterjeszkedni fogalmaik valóságos tartalmán, de tettek ehhezhasonlómegkülönböztetéseket.Azegyértelműnektűnik,hogyanapszámosáltalmegöltrabszolgaeseteazarkhónbaszileoszelétartozikanakrisziszeljárásszem-pontjából.AbíróságieljárásranemaHeliaia dikasztérionjának lehethatásköreésilletékessége.Mindezavizsgálateredményekéntállelő.HaEuthüphrónapjanyilvánvalóanszándékosanöltevolnameganapszámost,akkorazAreiszpagoszelékerülne,dePlatóngondosanállítottaösszea jogesetet.Ebbenazesetbenahatáskör és illetékesség vonatkozásában nincsenek aggályaink. Az anakrisziszeljárás tartozikazarkhónbaszileosz elé,mígmás-más fórumítélattól függően,hogyszándékos-e,vagygondatlan,vagymegbocsáthatóeseteállfennazember-ölésnek/gyilkosságnak.MogyoródiEmesemárhivatkozott lábjegyzete,hogyazógörögjognemteszkülönbségetaszándékosésgondatlanemberölésközött,úgytűnik,nemtartható,deezegymásikdolgozattémája.[76]

Továbbimegkülönböztetés,hogykinekasérelméreéskikövetteel,valamintamegbocsáthatóemberölésmegkülönböztetésesete is fennáll.TehátArisztote-lészmindakitiltás,mindazaszebeiaintézményében,mindpedigazemberölésalakzataiésalanyikörevonatkozásábaneligazítminketazógörögathénijogban.

XII.ELŐREHOZOTTBÜNTETÉSAZASZEBEIAPERBEN?

Mivel Szókratész számára az élet teljessége a vizsgálódással teli életet jelenti,amely önmaga és mások vizsgálatát foglalja magában,annak az életnek nincsértelme,amelyenélkülavizsgálódásnélkültelik.Újraezfolytatná,mégakkoris,ha többször halálra ítélnék. A választott mottó is ennek hangsúlyozása miattkerültadolgozatelejére.Vizsgálnomkell,hogyhipotetikusvagyténylegesentéte-lezhető,hogyesetébena szenthelyekről valókitiltás előrehozottbüntetésnekminősül-eatartalmáttekintve;„avizsgálódásnélküliéletnememberhezméltóélet.”[77] Szókratész a vádirat átvételétől, illetve az arkhónbaszileosz által kihir-detve,azArisztotelésztőlvettidézetazanakrisziszeljárástvalószínűsítikitiltásikihirdetési időnek. Inkább a vádirat átvételéhez kötöm, tekintettel az írásbelivédekezés benyújtási kötelezettség megjelölésének is.[78] Szókratész a vádiratátvételétőlkezdődőennemélhet teljes értékű, vizsgálódással teli életet.Ki vantiltvaaszenthelyekről,amelyaközösségitereketisjelenti.Emellettmégfertőz-

[75]Államéletrajzok,1994,LVII.2.3.48–49.[76]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,21.MogyoródiEmese11.lábjegyzete.[77]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,38a7-8.[78]Horváth,2003,14.;LaczóJózsef:Szókratészírás-toposza.(Kézirat.)

160

MŰ

HEL

Y


het is,mint istentelenséggelvádoltszemély.Egygörögszámáraakiközösítésa„meghalás”egyikformája.Szókratésztaperébenötszörtagadjamegaközösség.[79]Szókratész nem cselekedhet a jóslat általa értelmezett módja szerint. Istennektartott szolgálatát nem gyakorolhatja. Nem élhet istenes és jámbor életet az őértelmezéseszerint.Nemgyakorolhatjaafilozófiát,mintéletmódotéséletformát.Bekopogtathatnaegycserzővargához,egyfazekas-vagykovácsműhelybe,deamiaszmától való beszennyeződéses félelem miatt Szókratésszel egy légtérbentartózkodni is beszennyeződéssel jár.Ettől csak tisztítással, áldozattal, perrellehetne megtisztulni, amely per éppen most folyik ellene. Andokidész esete isalátámasztja,milyenveszélyekkeljár,akiaszenthelyeken,szentcselekmények-benvalótartózkodástilalmátmegszegi,annakhatályaalatt.Atilalommegszegőjeistentelenségi,aszebeiaeljárásalákerül.Mai fogalmakszerintaztmondanánk,hogy eljárás alattújabbhasonló, vagyugyanolyanbűncselekményt követett el,amelyhalmazatot eredményezhetne,haazokat egyeljárásbanbíráljákel és azógörög jogezzela fogalmirenddeldolgozna.Mindenképpenbüntetéskiszabásiszempontlenne.Errevalótekintettelkövetkeztetekarra,hogySzókratészeseté-ben a kitiltás intézménye és annak sajátos alkalmazása előre hozott büntetésteredményezett.Azősajátoshelyzetemiattvédekezésénektartalma,stílusaésavédekezésemódjaannakformájáraiskihat.Azelsőésamásodikbeszédközötti„törésvonal”ésannak feltárásaezalapján lehetséges.Nemcsupánabűnösnekkimondásafordulópont.Biztosannemmegfelelődöntésa30,vagyakár300minabírság/büntetés[80]semazőesetében,Szókratészszámáracsakafelmentéslenneazegyedülielfogadhatóítéleteabíróságnak.„Ezenkívülnemszoktammagamatsemmirosszraérdemesnektartani.”[81]Errevalótekintettelteszimega„formálisindítványát”,amelyaPrütaneionbanvalóétkezésjelent.Formálisaz indítvány,mertelegetteszatörvényszerintikötelezettségének.Nemtagadjamegazindít-ványtételi kötelezettségét, de az csak formális, mert nem szerepel a büntetésinemekközöttaPrütaneionbanvalóétkezés.Belátható,hogytermészeteszerintsem büntetés jellegű az államköltségen való ellátás. Az indítvány tartalma ésnemeszerintformális.Engedelmeskedikatörvénynek:„Mostpedigvédekeznemkell,athéniférfiak[…].”[82]Azelőrehozottbüntetésaz,amelyteherkéntavédeke-zésívétmeghatározza,azelsőszavazásigtart.Enélkülcsakabíróságbosszantásalátszikafelszínen,denemavalóságosindok.Szókratészkényszerítiabíróságotadöntésreabecslésieljárásban.Mindavád,mindavédekezésjogimestermunká-naktűnikamaganemében,akülsőtárgyilátszatszerintiséshozzásegítminketazaszebeiaesetkörénekésafogalmánakmegértéséhez.Érdekesmozzanat,hogy

[79]LaczóJózsef:Szókratészszületésének2500.évfordulójára.(Kézirat.)[80]ASzókratész védőbeszéde MogyoródiEmesefordításánakegyfordulata,aholmajdaztkellvizs-gálnom,hogyabírságésabüntetésmegkülönböztetésebüntetőjogitartalmatképvisel,vagystiliszti-kaimegkülönböztetés.[81]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,38b.[82]Uo.19a.


a kitiltás intézményét Szókratész perének 2004. évi újratárgyalása alkalmávalnem tartottákemlítésreméltónak,annakellenére,hogycentrális intézményésközpontielemSzókratészperében.[83]Érdekesmódonegyenlőszavazattaldöntöt-tekSzókratészügyében,amelyamitológiaialapúógörögszabályszerintSzókra-tészfelmentésétjelentette.Mivelfolytattavolnaafilozófusiéletet,amelyvizsgá-lódássalteliélet,csakidőkérdése,mikorállbíróságeléismételten,addig,amíga szavazatarány negatívba nem fordul. Tehát az újratárgyalás döntése nemmegoldjaazügyet,hanemcsakidőbenelnyújtja,denemjelentigazimegoldástSzókratészesetében.„Most felvolnékmentve…”[84]Ebből levezethetőapárosszámúbíróitanács,ésa30szavazatnyikülönbség.A280/220szavazatiarányésazegyenlőszavazatiarányeseténafelmentéstételezhető,mintjogiszabály.

XIII.AZEUTHÜPHRÓNGONDOLATMENETE

Eztaplatónidialógustúgyfogomfel,mintazaszebeia fogalmánakés törvényitényállásának első megfogalmazási kísérletét. Aporiába torkollik, amely azértnemkudarc,mert azútnehézségétmutatja.Adialógusazt is elárulja,hogyaközösségfelfogásanemtisztultfogalmakszerinttekinterreazállamellenibűncse-lekményre.Szókratészarégivádakmegszerkesztéséveléppenaztmutatjameg,hogymindazaszebeia,mindavád,ésazítéletiselőítéletenalapul.Ezértnehézavédekezés ellene. Euthüphrón és Szókratész találkoznak az arkhónbaszileoszcsarnoka előtt.[85] Szókratész tartózkodása jogcíme, hogy az arkhónbaszileoszbeidézteőtmeghallgatásra.Márátvetteavádiratot.Felhívástkapottírásbelivéde-kezésénekelőterjesztésikötelezettségére.Valamintazarkhónhatározatbanközli,hogyaszenthelyekrőlkivantiltva.Euthüphrónügyemagánper,dikéidia.Vádatszándékozikemelniazapjaellenemberölés jogcímén.[86]Euthüphrónszerintamegtorlatlangyilkosságbeszennyeziavárost,ésaztis,akiveleél.Tudónakvalljamagáta„mi istenesésmi istentelen”kérdésében.[87]Szókratészmegörül,hogylesz,akikitanítja,hiszenistentelenséggelvádolják.[88]Euthüphrónafogalmategypéldávalhatározzameg:ZeuszismegtoroltaKronoszvétkétUranosszalszemben.Az emberek önellentmondásban vannak, amikor helytelenítik az övét.[89]Anulladikdefiníciószerint:Szókratésznemhiszaz ilyenmítoszokban.Lehet,

[83]LaczóBarbara,2017/2018.(Kézirat)[84]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde:36a6.MogyoródiEmese112.lábjegyzete.[85]Adialógustfiktívnekvélem.Azidézésiszabályokalapjánígyebbenaformábannemtalálkozhat-takegymással.Szókratészkitiltáshatályaalattvanaszenthelyekrőlés miaszmában szenved,fertőzőa környezetére nézve. Öt évvel ezelőtti lehet csak az a tényállás, amely alapján Euthüphrón vádatkészülemelniazapjaellen.[86]Platón,2005,Euthüphrón,MogyoródiEmesevázlataalapján,aztfelhasználva.7–13.oldal.[87]Platón,2005,Euthüphrón:4b-4e.[88]Uo.4e-5c.[89]Uo.5d-6a

162

MŰ

HEL

Y


azértpereltékbe,mertnemhiszazilyenmítoszokban.Szókratészrámutat,hogyadefiníciónakáltalánosanérvényesnekkelllennie.[90]1.definíció:„Amikedvesazistenekelőtt,azistenes,amipedignemkedves,istentelen.”Azistenesésazisten-telenellentétbenállnakegymással.Fenntartjaaztis,istenekvitatkoznakajóésarosszkérdésében.[91]Szókratészszerintameghatározásnemkielégítő,mertazistenekmásakedves.[92]Euthüphrónjavítjaaz1.definíciót.Létezikolyanerköl-csikérdés,amelybenmindenistenegyetért:ajogtalankodótmegkellbüntetni.[93]Szókratészellenvetése,azisteneknemelvikérdésenvitatkoznak,hanemadottesetről,hogyjogtalan-evagysem.[94]Akonkrétesetnemárulelazistenestermé-szetéről semmit általában Az így módosított definíció: Az istenes az, amitmindenistenkedvel,azellentétepedig,amitmindenistengyűlöl,istentelen.[95]Adefiníciómegcáfolásrakerül,ahordozottésahordozó,alátottéslátópéldá-jával.Havalamiveltörténikvalami,akkorazoknakprioritásavanatörténéshezviszonyítva.Ebbőlanalógiáskövetkeztetés,hogyegykedveltdolgotsemazértkedvelnek,mertkedvelt,hanemazértkedvelik,mertkedvelt.[96]Haezigazésugyanekkor,akkorazistenesnemlehetazonosakedvelttel.[97]Majdegyaporiakövetkezik,mivelEuthüphrónkudarcotvallottameghatározáskísérletével.[98]A második definíció, az istenes neme meghatározása. Szókratész segítiEuthüphrónt,hogyanem(genus)ésamegkülönböztetőjegy(differentiaspecifica)menténhatározzamegazistenesfogalmát.Ezértelőszöranemésafaj(species)viszonyátelemziafélelemésaszégyenpéldájával.Azistenesbesorolhatóságá-hozazigazságosságerényétjavasolja.Megállapítja,hogyazistenesafaj,ésazigazságosságanem.[99]

Második definíció: az istenes megkülönböztető jegye szerinti első kijelen-tés.Apáros–páratlanszámanalógiájánaksegítségévelSzókratészkisegíti,hogyaz istenes meghatározásához meg kell találni azt a megkülönböztető jegyet,amelyelkülönítiaz igazságosság többi fajától.FormailaghelyesmeghatározásaEuthüphrónnak,hogyazistenesazarészeazigazságosságnak,amelyikaziste-nekgondozásávalállkapcsolatban.[100]AlovakgondozásánakanalógiájávalSzók-ratész mutatja, hogy a javasolt megkülönböztető jegy elfogadhatatlan, mert azemberekistenestettejobbátesziazisteneket.Euthüphrónnemakarjaeztállíta-ni.[101]Ajavítottkijelentésszerintamegkülönböztetőjegyetszolgálatracseréli.Az

[90]Uo.6a-6e[91]Uo.6a-7e.[92]Uo.7e-8b.[93]Uo.7e-8b.[94]Uo.8b-9e.[95]Uo.9c-9e.[96]Uo.9e-10c.[97]Uo.10d-11b.[98]Uo.11b–11e.[99]Uo.11e–12d.[100]Uo.12d–12e.[101]Uo.12e–13d.


istenesazafajtájaazigazságosságnak,amelyikazistenekszolgálata.Szókratészamesterségekanalógiájávalrávezeti,kelllenniegyműnekvagymunkának,amireaz istenektevékenységeutalésminket,mint teljesítésisegédeketalkalmaznak.Euthüphrónállítja,őmindenkinéljobbantudja,hogyezsokszépdolog.Meghatá-rozatlanmaradaszolgálatésadefinícióhiányoslesz.[102]

Aharmadikdefiníció,Euthüphrónzavarbajön,újabbdefiníciótad.Azisteneslényegétaz istenekhezvaló imádkozásésanekiknyújtottáldozásszakértelmeadja.Szókratészpontosít,hogyahelyeskérésésanekikvalóhelyesadástudo-mánya az istenes.[103]Szókratész szerint a helyes kérés, amire szükségünk van,adás, amire az isteneknek szükségük van. Ezért az istenes cserekereskedelem.Tudnunkkellene,mirevanszükségükaz isteneknek.Miahasznukaz istenek-nek? Euthüphrón felháborodik, hogy az istenek hasznot húznak. Felsorolja, ahagyományos görög vallás szerint mi jár az isteneknek: tisztelet, megbecsülés,dicsőség. Szókratész következtet, hogy az istenes sem nem hasznos, sem nemaz,amikedvesszámukra,hanemamiazistenekdicsőségéreszolgál.Euthüphrónkijelenti,amikedvesazistenekszámáraazistenes.[104]

Befejezésképpen Szókratész megállapítja, hogy visszakanyarodtak az elsődefinícióhoz.Azistenes,amiazisteneknekkedves.Azistenesésakedvesnemlehetugyanaz.EuthüphrónDaidalosz,szavakbaöntöttműveikörbenforognak.Vagyaz istenesésaz isteneknekkedvesnemugyanaz,vagyhanem,akkorajelenlegidefinícióhelytelen.[105]

Szókratészjavaslata,vizsgálódjanakújra,hiszenvádatkészülemelniazapjaellen.Euthüphrónnaksürgősdolgavan,Szókratészcsalódott.[106]

XIV.ÖSSZEGEZÉS

Azaszebeiávalésahübrisszelkapcsolatosanszigorúanőrizteahatártaközösségahagyománynakmegfelelőenéselőítéletesen,mertagörögökeléggyakorlatiasakvoltak.Ígyebbeaszerkezetbecselekedetetbeletenniéshatókörbevonni,abbólkivenni ugyanolyan elegánsan lehetett, mint a mitológiát alakítani, annakmegélése és gyakorlása során. Tehát az aszebeia természete a mitológia, mintvallástermészetéhezigazodik,ésszükségképpenállamellenescselekmény,mertavallásAthénbanközügy,smintilyenpolitikaikonnotációkkalisszükségképpenrendelkezik.Az is látható,hogyezelőítélet éspolitikaiok is,mivelmindkettőszintén közösségi természetű, megfelelő módszer és kezelési alap az aszebeia esetkörébe vonáshoz. Úgy hullámzik, ahogyan a társadalom, míg egyszer

[102]Uo.13d–14b.[103]Uo.14b–15b.[104]Uo.14d–15b.[105]Uo.15b–15c.[106]Uo.15c–16a.

164

MŰ

HEL

Y


csakSzókratészesetébenatűrésiküszöbalacsonyabblett.Tehát,hogypolitikai,vagyállamellenibűncselekmény-eazaszebeiaésaSzókratészellenivádpolitikaitermészetűvolt-e,ugyanannakadolognakakétoldala.Különtárgyalásuknemoldanámegakérdést,csakidőbenszétterítené.Aközösségszokásai,ésakultuszamérce,melyamitológiamozgása szerint cirkulál a társas lélekműködése során.Közösségitermészetűamérce,abíróságigazságszolgáltatásalényegébenjogszolgál-tatás,amelymintigazságszolgáltatástűnikfel,mivelazigazsághoznemelegendőebbenazesetbena szókratészi felfogás szerinti egyemberhelyesdöntése,és jólmegfontoltálláspontja,hanemazötszáztagúdikasztérionmondjakiazigazságotésajogosat,mintaközösségítéletét.Ajogiigazságegybecsúszottazáltalánosigazság-gal.Ellenenincsfellebbezésnekhelye.Azistenes,ajámbortett/életazemberiszoká-sok és kultuszok megtartása és a közösségi szokások elfogadása, gyakorlása, aközösségmegítéléseszerint.Aközösségenkívülazegyedüllétretteneteésahalálvárazokra,akiketkitaszítanak.EzértistartomszükségképpenelőrehozottbüntetésnekSzókratészvonatkozásábanakitiltáskoraijogintézményét,mertezzeladöntésselegybenaközösségiterekbőlkilökésrekerült,amelykitaszítottságnemalkalmasavizsgálódássalteliéletfolytatására,azértelemmelteliéletmegélésére.AkitiltássalSzókratészelteltazélettel,mintÁbrahám.Azútjátmagaválasztottaésabíróságnaknemhagyottmáslehetőséget,mintazismertdöntést.Csakafelmentéslettvolnaelfogadhatóaszámára,ésmintazApológiábanláttuk,Anütoszpontosaneztblok-koltanevezetesbeszédével,felhívvaabírákfigyelmétdöntésüksúlyára.[107]Ahübriszeseténhosszúésnemláthatóeljárásalapjánkövetkezikbehirtelenésváratlanulazistenibosszú,mintmegtorlóbüntetés.Ilyenaközfelfogásbanaperzsákbukásais,mintistenibüntetésahübriszmiatt.Aküzdelemishosszú,deazistenibüntetésnemmúlik,ésnemkésiksoha,mertmindigakkorjön,amikorittazideje.Azaszebeiaesetébenabíróságállapítjamegamegfelelőkövetkezményt,amelySzókratészeseté-benahalál.Szókratészazonbanmárakitiltásfoganatosításasoránbefejezteaztazéletet,ésahalálállapotaszámáramár„kigyógyulásazéletből”.EzértkellAszklépi-osznakkakastadniamegbízásából,amelyetKritónhajtvégre.[108]Van,amitaközös-ségnemtud,ésnemisakareltűrni,ezértacselekménysortazaszebeiaesetkörébevonja,azanakrisziszeljáráskeretébenmegvizsgáljaésazigazságotésjogosatabírákdöntésébenkimondja.Ezatársaslélekizgalmiállapotaeseténbekövetkezőtűrésiküszöbötlecsökkenti.Platónüzenete,Euthüphrónemlítettolvasataszerint:haúgyviselkedünk,mintazistenek,akikmegbüntetikazapjukat,akkorhübrisztkövethe-tünkel.Azért,hogyelkerüljükakörbenforgóítéletetavizsgáltkérdésköresetében,az istenest, azaszebeiátnegációval lehet „meghatározni”.Ezek szerint, aminemistenes,azistentelen,aszebeia.Abíróságdöntésénekazalapja,hogymiazistente-lenség,ésmiazaszebeia,aközösségelőítéletébentárgyiasul.Azaszebeiatermészetemár csak ilyen. Úgy tűnik, ennek elfogadása nem a géniuszt láttatja, hanem egy

[107]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde.[108]Platón,2012,Phaidón.59a.


közösségidöntést,amelyabűnösnekkimondásbólésabüntetnirendeltségfogalmá-bólépítkezik.Afelmagasztaláspedigazutókorfeladatavoltmindigis,hogygéniusztteremtsen,akáraPlatónhozfűzöttlábjegyzettel.

Azaszebeiatermészeténekvizsgálatasoránsemteljességre,sempedigbefe-jezettségrenemtörekedhettem.Egyszámomraelérhetőteljességreésbefejezett-ségresem.Számotvetettem,holtartokafogalomfeltárásában.Tisztelettelkérem,hogyfogadjákedolgozatotolyanjószívvel,ahogyanénaztajánlomésátenge-demajószándékúbírálatoknak,amelybőlalegnagyobbhaszonatanulás,amelyazálláspontvédelménekmegerősítésében,vagypedigannakfelülvizsgálatábannyerielajutalmat,mert:„avizsgálódásnélküliéletnememberhezméltóélet”.[109]

IRODALOM

• Államéletrajzok (1994):Aristotelés, Hérakleidés Lembos, Pseudo-Xenophón, Kritias és Héródés Attikos.Összeállította,ajegyzeteketésazutószótírtaNémethGyörgy.FordítottaRitoókZsigmond,NémethGyörgy.Osiris–SzázadvégKiadó,Budapest.• Arisztotelész(1954):Az athéni állam. Pszeudo Xenophón: Az athéni állam.Fordította,abevezetéstésamagyarázatokatírta:SarkadyJános.AkadémiaiKiadó,Budapest.• Cs.KissLajos(2003):Atragédiametafizikájaajogban.In:HorváthBarna:A géniusz pere. Szókratész – Johanna.AttraktorKiadó,Máriabesnyő–Gödöllő,201–238.• Diels,Herman–Kranz,Walther (1952):Die Fragmente der Vorsokratiker.WeidmannVerlag,Berlin.• Euripidész(1974):Belleroponthész.(Diákkönyvtár)Budapest.• Hérodotosz(1967):Görög perzsa háborúk.Gondolat,Budapest.• HorváthBarna(2003):A géniusz pere. Szókratész – Johanna.HorváthBarnaéletműso-rozatátésezenbelüleztakönyvetszerkesztette,valamintazutószótírtaCs.KissLajos.(HistoriaIncognita)AttraktorKiadó,Máriabesnyő–Gödöllő.• KajtárIstván–HergerCsabáné(2013):Egyetemes állam- és jogtörténet.4.átdolgozott,bővítettkiadás.DialógCampusKiadó,Pécs.• Kaufmann,Eva-Maria(2000):Socrates.DeutscherTaschenbuchVerlag,GmbH&CoKG,München.• Kaufmann, Eva-Maria (2001): Szókratész-portré. Fordította: Deréky Géza. MagyarKönyvklub,Budapest.• Kerfeld,G. B.(2003): A szofista mozgalom. Ford. Molnár Gábor. Osiris Könyvkiadó,Budapest.• LaczóBarbara(2017–2018):Szókratész perének 2004. évi újratárgyalása fordítása.Évfo-lyamdolgozat.ELTEÁJKnappalitagozat.Témavezető:Cs.KissLajos.2017/2018.év.(Kézirat)• LaczóJózsef(2017):Szókratészpereszinoptikusolvasatban.In:Horváth Barna emlék-könyv.(Szerkesztette:RévészBéla)IurisperitusKiadó,Szeged,118–137.• LaczóJózsef:Szókratész születésének 2500. évfordulójára.(Kézirat)• LaczóJózsef:Szókratész írás-toposza.(Kézirat)

[109]Platón,2005,Szókratészvédőbeszéde,38a7-8.103-104.oldalak.

166

MŰ

HEL

Y


• Platón (2012): Euthüphrón, Szókratész védekezése, Kritón, Phaidón. [ford. GyomlayGyula](Platónválogatottművei,2.)Fapadoskonyv.hu,Budapest.• Platón(2005):Platón összes művei kommentárokkal — Euthüphrón, Szókratész védő-beszéde, Kritón.Fordította,a jegyzeteketésakommentárt írta:Gelenczey-MiháltzAlirán(Kritón),MogyoródiEmese(Euthüphrón,Szókratészvédőbeszéde).Afordításokatellen-őrizte:HorváthJuditésSteigerKornél.AtlantiszKiadó,Budapest.• Platón(2007):Platón összes művei kommentárokkal — Levelek.FaragóLászlóésRitoókZsigmond fordításainak tekintetbevételével fordította, a jegyzeteket és az utószót írta:MészárosTamás.Afordítástazeredetiszöveggelegybevetette:BolonyaiGáborésHorváthJudit.AtlantiszKönyvkiadó,Budapest.• Platón(2014):Platón összes művei kommentárokkal — Állam.Fordította:SzabóMiklóskorábbifordításánaktekintetbevételévelSteigerKornél.AkísérőtanulmányokatNémethGyörgyésSteigerKornélírták.AjegyzeteketBárányIstván,BenczeÁgnes,KárpátiAndrásés Steiger Kornél írták. A fordítást az eredeti szöveggel egybevetette: Bárány István ésHorváthJudit.AtlantiszKönyvkiadó,Budapest.• Platón(2013):Platón összes művei kommentárokkal — Menón.Fordította,ajegyzeteketésazutószót írta:Bárány István.A fordítást azeredeti szöveggel egybevetette:HorváthJudit.AtlantiszKönyvkiadóBudapest.• Plutarkhosz(1978):Párhuzamos életrajzok,I-II.Fordította:MáthéElek.MagyarHelikonEurópaK.,Budapest.• Plutarkhosz(2001):Párhuzamos életrajzok.Elsőkötet.FordítottaMáthéElek.Ajegyze-teketésazutószótírtaHegyiDolores.OsirisKiadó,Budapest.• Plutarkhosz(2005):Párhuzamos életrajzok.Elsőkötet,OsirisKönyvkiadó,Budapest.• Szoboszlai-Kiss Katalin (2011): A hellenizmus filozófiai mozgalmainak gyökereiről.Akisebbszókratikusiskolák.Jog – Állam – Politika,4.szám,135–160.• Szoboszlai-KissKatalin(2013):AfelejthetetlenSzókratészpere.In.Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére.Szerk.:Szoboszlai-KissKatalin,DeliGergely.Universitas-GyőrNonprofitKft.,Győr,537–552.• Szoboszlai-KissKatalin(201b7):Bevezetésaklasszikusgörögállamtudományikutatás-hoz.Azantikgörögállamfejlődéslegkorábbiírottforrásai.Jog – Állam – Politika,2.szám,95–116.• Szoboszlai-Kiss,Katalin(2017a):TheAntecendentsofthefallofAtheniandemocracy-ThetrialofSocrates. Jog – Állam – Politika,3.szám,63–86.• Xenophón (2003): Xenophón filozófiai és egyéb írásai. Szerk. és a hivatkozott résztfordította,valamintazutószót írtaésanév-és tárgymutatótkészítetteNémethGyörgy.Afordítástazeredetivelegybevetette:SteigerKornél,ZsoltAngéla,HorváthJudit,FerencziAttila,KendeffyGáborésNémethGyörgy.OsirisKiadóBudapest.

167

SZOBOSZLAI-KISS KATALIN

A Z E R K Ö L C S I TA PA S Z TA L AT F E N O M É N J E

MŰ

HELY

Azerkölcsitapasztalatfenoménje

Az erkölcsi érzékről

I.BEVEZETŐ

A helyes és helytelen cselekedetek megkülönböztetésének problémájanemújkeletű,mindigisfontosrészétképezteamorálrólvalótudomá-nyos gondolkodásnak. Az erkölcsi érzék eredete és ismérve — vajonvelünkszületett-evagysem,hajlam-evagytisztánracionálisanmegho-zott döntéseinken alapul — az etika tudományának az egyik legfőbbkérdésköre. Különböző válaszokkal találkozhatunk: egyesek érzelme-ket,másokintellektuálisminőségetvéltekazerkölcsiérzékeredetekéntfelismerni.Arisztotelészszerintazatett,amelynemváltkiacselekvő-ben valamiféle jóleső érzést a végrehajtást követően, nem minősülhetmorális értelemben jónak,[1] a filozófus emotív elemmel indokolja azerkölcsiérzéket:haacselekvőbenmegjelenikazörömérzéseahelyestettmegtételétkövetően,azazetikaiértelembenvetthelyescselekvésismérve lesz. A morálfilozófia egyik legismertebb képviselője, Imma-nuel Kant viszont éppen kizárni kívánja az erkölcs ismérvei közül azérzelmeket.Aztállítja,hogyazerkölcsös tettetazész törvényeparan-csolja,haérzelemmelkeveredne,akkorazthajlamésösztönmotiválná,nemvolnaszabadtett,hahajlamalapjánkövetnénkelajótettet,akkorvalamifélejutalmazásvégetttennénk,amiazerényestettszabadéstisztaminőségétszüntetnémeg.[2]Azerényestettetkizárólagazészmozgat-hatja,magatörvényhatazészre,semmimás.Kanterkölcsitörvényneknevezi,másnévenkategorikusimperativusnak,melytörvénytacselekvősajátmagáraérvényesítésmegtételétőlnemvárelsemmilyenjutalmatvagyjóérzést,aszabadakaratönmagunkszámáraparancsolóerejeez.[3]

[1]„Alelkialkatismertetőjelénekaztakellemesvagykellemetlenérzéstkelltekintenünk,amelytetteinknyomábantámad:akiatestiélvezetektőltartózkodik,seztörömmelteszi,azmértékletesember;deakinekezrosszérzéstokoz,azmármértéktelen;akiszembeszállaveszélyekkel,seztörömmelteszi,vagylegalábbisnemesiknehezére,azbátorember;akibőlpedigezkellemetlenérzéstváltki,azgyáva.Azerkölcsierényugyaniskellemes,illetvekellemetlenérzésekkelfüggössze.”(ArisztotelészNE,1104b4-10.)[2] „Amorális törvény, tehátsemmiegyebetnemfejezki,minta tisztagyakorlatiész,vagyisaszabadságautónómiáját.”(Kant,1996.51.)[3]„Azerkölcsitörvényszubjektívenisatiszteletalapja…Ígyérthetjükmegmikéntlehet-ségesaprioribelátni:azerkölcsitörvény,amelykizárja,hogyahajlamokésahajlandóság,

•

168

MŰ

HEL

Y

S Z O B O S Z L A I - K I S S K ATA L I N

Ebből a két megfogalmazásból is jól látható, hogy a filozófusok köre két nagyosztálytképez,egyesekemotívminőséggel,másokpedigracionalitássalindokol-jákazerkölcsiérzékeredetét.Kétkülönetikaiirányzatislétrejöttennekeredmé-nyeképpen:azemotívetikaésazintellektuálisetika.Meglátásomszerintazerköl-csi érzéketnem lehetvagy-vagyalapondefiniálni, érzelemésész isazemberitermészetalapjátképezik,ahelyestettmotívumaitcsakazegyikminőségrekorlá-tozniazemberitermészetkorlátozásáhozvezethet.

Továbbikérdéstvetfel,hogyvajonazemberi„természethez”tartozik-eazészvagynem,illetvehaérzelemikészségregondolunk,vajona„természet”mindenvelünkszületettemberihajlamotmagábafoglal-e,sezenkívülsemmiegyebet?Azerkölcsiérzékvalamiféleszerzettképességgelmagyarázható,éstalánakkorjárunkközelavalósághoz,haazemotívésaracionáliselemetisfelvesszükeképességeredeteként. Az erkölcsi érzék fenoménje meglátásom szerint tehát az emberitermészetérzelmiésértelmimozgásainakközös,egybefonódóegységébőlfakad.Érzék,teháttapasztalásfeltétele,ugyanakkorkognitív,hiszenahatókörea jóésarosszerkölcsiértékekmegkülönböztetéséreirányul.D.Hume,azemotívetikanagyképviselőjeeztegysajátosöröm,illetveegysajátosfájdalomérzetfelismeré-séveligazolt,[4]ugyanakkorazészhatásátatettmozgatórugóinakkörébőlkizárta,azésztugyanismindenmozgástólfüggetlenítettnek,passzívnaktekintette.[5]

II. AZEMEBERITERMÉSZETERKÖLCSIMINŐSÉGÉNEKEREDETE

Az„emberitermészet”erkölcsimegítéléséttekintvenégylogikailehetőségadódik.(a)Azemberi természetalapvetőenrossz, természetünkellenérevagyunk jók,

hogyazokatlegfőbbgyakorlatifeltétellétegyük—vagyisazönszeretetet—résztvegyenekalegfőbbtörvényhozásban,amiképeshatniazészre.”(Kant,1996.102.)Azészrekizárólagalegfőbbmorálistörvényvonatkozhat,ahajlamésahajlandóságnem.[4]„Ígymegintcsakvisszajutunkkiindulóállításunkhoz,hogyazerénytamabizonyosöröm,avétketama bizonyos fájdalom különbözteti meg, amely a cselekvések, kedélymegnyilvánulások vagy jel-lemvonásokpusztaészrevételérevagyelgondolásáratámadbennünk.Eznagyonelőnyöseredmény,mertígycsupánarraazegyszerűkérdésrekellválaszolnunk,hogymiért kelti bennünk ezt a bizonyos elégedettséget vagy rossz érzést valamely cselekvés vagy kedélymegnyilvánulás pusztán azáltal, hogy önmagában véve szemügyre vesszük vagy megvizsgáljuk, sezzelmáris sikerültkimutatnunk,hogymibőleredadologerkölcsileghelyesvagyaljasvolta;nemkellmégvalamifélefelfoghatatlanrelációkvagyminőségekutánkutatnunk,melyeksohasemfordulnakelőatermészetben,sőtmégamikép-zeletünkbensem,hatisztánésvilágosangondolkozunk.Azzalhízelgekmagamnak,hogyakérdésilyeténmegfogalmazásaáltal,melyszámomramindenkétértelműségtőléshomályosságtólmentesnektűnik,nagyrészételvégeztemamagamelétűzöttfeladatnak.”(Hume,1976,642.)[5]„Azerkölcsimegkülönböztetésektehátnemazészszármazékai.Azészegyáltalánnemtevékeny,éssohasemlehetforrásaolyantevékenyelvnek,mintamilyenalelkiismeretvagykötelességtudat.Detalánmégisaztlehetnemondani,hogybárazakaratvagycselekvésönmagábansohasemmondhatel-lentazésznek,acselekvésekbizonyosvelejárói,nevezetesenokaiésokozatai,mégisellentmondásbakerülhetnekvele.Acselekvésítéletnek,azítéletpedig,bárnemegyenesúton,cselekvésneklehetazoka,amennyibenvalamilyenszenvedéllyel.”(Hume,1976,642.)

•

169A Z E R K Ö L C S I TA PA S Z TA L AT F E N O M É N J E

(b)amásodikszerinteredendőenjó,(c)aharmadikszerinterkölcsilegközöm-bös,(d)anegyedikszerintazemberitermészetbenjóésrosszhajlamokegyenlőmértékbenvannak,akörülményekésösztönökhatásáracselekszünkmorálisanhelyesvagyhelytelenmódon.

(a)Azelsőálláspontszerintazemberitermészeteredendőenrosszéstermé-szetünkellenérevagyunkjók—ezakeresztényteológiaértelmezést tükrözi,azeredendőbűnmiattamaszületettcsecsemőisbűnbenfogant.Ebbenazesetbenazerkölcsazéletmegjavításáraszolgál,ajótettekazerényesélethezsegítikazembert,aboldogságviszontegytúlvilágibűntőlmenteslétbenérhetőcsupánel.Azemberitermészettökéletlenvoltát,azazrosszvoltátmárSzókratészetikájaistartalmazza,atudásnélküliéletetboldogtalanságnaktekintette,számosgátlótényezőnehezítiajó,aboldogéletcélját;valójábanéletünkfolyamánatudásbővítésévelközelebbjutunkugyanazerényhez,deavégsőmegnyugvástatesti,fizikaiéletutánérhetielalélek.Azantikvitásbanazerkölcsésatisztatudásbirtoklásaösszefonódott,az„akitudássalbír,azhelyesenisél”-elvmenténgondoltaezt.Szókratészegyet-lenerénytismertel:atudást;aléleknekegészemberilétünkalattokosodniakell,mindezt a nyugodt és boldog élet elérése végett. A rossz élet a tudatlan élet, aboldogéletatudássalmegteltélet,denevezhetjükezttartalommalmegteltéletnekis.Szókratész[6]etikájaazintellektuálisetikaegyiklegmeghatározóbbpéldája.[7]

(b) A második lehetőség az előzőnek szöges ellentéte, miszerint az emberitermészet eredendően jó, és természetünkkel összhangban vagyunk jók. Asztoikusfilozófiametafizikaiaxiómájaszerintakozmosz,annakmindentörté-nésével akár jó, akár rossz, a mindenség végcélját tekintve csak pozitív lehet.Azemberiéletegyilyenkozmikustökéletességbőlszemlélveméghanyomorúsá-gosésszenvedőis,jónakfogminősülni.Asztoikusértelmezésszerinthasonlóságvanamakroésmikrokozmoszközött.Haazuniverzumtökéletes, tehátannakkicsinyített másolata is az, az emberi természet alapvetően jó, a rossz tettek akozmoszösszhangjátzavarótettek lesznek,demagánakakozmosznakatöké-letességét nem bontják meg, csak az individuális életben okoznak szenvedést.Asztoikusetikaún.terápiaetika,hiszenazéletbenmegtörténtnegatívumokatazemberakozmikusvégcélszempontjábólpozitívan,beletörődésselfogjaértékelni.Asztoikusetikatermészetesenintellektuálisjellegű,[8]hiszenatörténésekelfoga-dása,aváltoztathatatlandolgokbavalóbeletörődésazészsegítségévellehetséges,mikéntahelyestettek,azerény,akötelességmotiválásais.

[6]SzókratészperénekjogtörténetielemzéséhezLaczó,2017,118–137.[7]„Dealighanemúgyálladolog,férfiak,hogyvalójábanegyedülazistenbölcs,ésevvelajósigévelaztmondta,hogyazemberibölcsességkevesetvagyéppenséggelsemmitnemér,éskitetszikazis,hogynemSzókratésztértette,csakfelhasználtaazénnevemet,példáulállítvaengem,minthacsakeztmondaná:»azközületeka legbölcsebb,emberek,aki,mintSzókratész, felismerte,hogybölcsességtekintetébenvalójábansemmitsemér«.”(Platón,Szókratészvédőbeszéde,23a-b.)[8] A lélek kizárólag racionális minőséggel rendelkezik, ennek alapján minden tettet kizárólag azeszeslélekindukálhat,jót,rosszatésközömbösetegyaránt.

170

MŰ

HEL

Y


(c) A harmadik álláspont szerint az emberi természet erkölcsileg közömbös,amelyjóváésrosszáisválhat,ezelsősorbanazempiristáketikája,Shaftesburyvezetibeanatural moral sensekifejezést.[9]Amegszerzetttapasztalatokrévénazemberképeskülönbséget tenni jóés rossz tettekközött.Hume tabula rasaelvee térenismegjelenik,azembertisztalappaljönavilágra,azérzelmeksegítségéveltudjaeldöntenimiahelyesésmiahelytelen,azészsegítségévelcsakazigazéshamisdolgokközötttudeligazodni,ezértezenetikaemotívetika.AtermészetesmorálisérzékkidolgozáskorSchaftesburyHobbestkritizáljaannakerkölcstanamiatt,mivelHobbesazemberekönérdekébenláttaa tettekvégsőmozgatórugóját,ezzelkire-kesztiajóságot,barátságotatársaséletszeretetét,atermészetesvonzalmat.[10]

(d)Anegyediklehetőségszerintazemberitermészetbenjóhajlamoképpúgyvannak, mint rosszak, ösztönző vagy gátló tényezők hatására vagyunk jók vagyrosszak.EzPlatónéstalánFichteálláspontjalehet,illetveKantidőskoriművébenistalálkozhatunkezzelatézissel,aholkifejti,hogyaszabadakartnemcsupánjóra,derosszraisirányulhat.Aplatónipszichológiaszerintjóésrosszképességekegyarántléteznekalélekben;racionálisésirracionálismozgásokrólbeszél,ezekjóésrossztettekresarkalljákacselekvőt.Aléleknekháromfőlélekrészevan:avezérlő,azindu-latosésavágyódó,csupánazelsőköréheztartozhatnakamorálisanhelyestettek.Enegyedikálláspontvalójábanszinténintellektuálisetikátfogeredményezni,hiszenaracionálisképességekműködtetéserévénvalósulnakmegaboldogsághozvezetőlegfőbberények.AlélekképességeinektanaArisztotelészetikájábaniskulcsfontos-ságúlesz,deesetébenarációmellettmegjelennekegyébtényezőkis,amelyeketaboldogéletetfeltételeineknevez,ilyenazegészségésazanyagijavak.

Alehetőségekalapjánazderülki,hogyacsupánészalapúerkölcsiségmegha-tározásakevésbéfordulelő,azérzelmek,ahajlamoksokkalinkábbmegjelennekaz erkölcsi motívumok meghatározóiként. Ez talán igazolni látszik azt a felis-merést, hogy az erkölcsiség nem velünk született, hanem szerzett minősége acselekvőnek, ha pedig szerzett, abban az esetben tanulható és tapasztalatainkrévénformálható.Ezelsősorbanazokelgondolásaiterősíti,akikszerintazembermorálisan javítható, nevelhető, változtatható. Lényegesnek találom leszögezniugyanakkor,hogynemzárhatókiaráció,azeszesség—amialattajózanészjárást

[9] Az erényt érdek nélkül kell követnünk, nem a jövőbeni büntetéstől való félelem, vagy az ígértjutalommiatt;ezméltatlanazemberhez.Azerkölcsalapjátmárnematúlvilágiszankcióban,hanemazemberitermészetben,azerkölcsiérzésbenkeresi.Shaftesburyszerintazemberhajlamaiésater-mészetrendjealapvetőenjófelémutatnak.Azembertermészettőlfogvatársaslény,hiszenacsaládtermészetesképződmény,tehátazállamisaz.(Shaftesbury,2004.)[10]Shaftesburyszerintazemberalegteljesebbörömötatársiasérzelmekbentaláljamegésnemafélelembenvagyahatalomvágyban;véleményeszerintazerőszakosérzelmeknemteremthetnekharmóniát, nem hozhatnak létre rendezett közösséget, ahogyan azt Hobbes a természeti állapotjellemzésekor elképzelte. Az erényt azért kell követnünk, mert ez okozza nekünk a legnagyobbboldogságot.Azerénytérdeknélkülkellkövetnünk,nemajövőbenibüntetéstőlvalófélelemmiatt,vagyazígértjutalommiatt;ezméltatlanazemberhez.Azerkölcsalapjátmárnematúlvilágiszank-cióban,hanemazemberi természetbenkeresi, erkölcsi érzésben.Schaftesburyszerintazemberhajlamaiésatermészetrendjealapvetőenjóiránybamutatnak.


értem—azerkölcsalapjánakdefiniálásból,azerkölcsmozgatóiközül.Azantikvi-tásbanaszándékfogalmáttekintettékazerkölcsimotívumlegfőbbmozgatójának,így tehát,amikoraszándékhelyesmagatartásformákkalmegegyező lelki tulaj-donságokformájábanmutatkozottmeg,azokerkölcsileghelyestetteketeredmé-nyeztek.Azészazerkölcsjavításánaklehetőségéttartogatja,afentvázoltmáso-dik,harmadikésnegyedikmegoldáséppenazerkölcsmegjavításánakracionálislehetőségét igazolja.Ezekakövetkezőkvoltak:Azemberi természeteredetilegjó, természetünkkelösszhangbanvagyunkjók;azemberi természeterkölcsilegközömbös,amelyjóváésrosszáisválhat;azemberitermészetbenjóhajlamoképpúgy vannak, mint rosszak. Azt tehát mindenképpen leszögezhetjük, hogyazerkölcsi tapasztalatkülönleges tapasztalat, amelyhezmorális élmény tapad,melynekmegjelenésekorazészönmagunkvizsgálatátvégzi,megismer.

III.AZERKÖLCSITAPASZTALAT

Mi tehát az erkölcsi tapasztalat? Az erkölcsiség ismérve érzelem és kognitívmozgás.Demilyentapasztalatrólvanszóatapasztalatoksokaságáttekintve?Nemegyszerű empirikus tapasztalat, mint az érzékelés, mert tapad hozzá mindentapasztalatnálerősebbenazauto-reflexió.Agörögségösztönösmódonéltemegazerkölcsi tapasztalatönvizsgáló,önmegismerőélményét.Héraklészvezeklésénektörténete a Parthenón metopéin minden Akropoliszra feltekintő szempárnakazonos üzenetet közvetített, a bűnösség felismerését, önként vállalt, eldöntött,választottvezeklést,ahibakéntmegéltbűn jóvátételénekállandó lehetőségét.Amegjelenítetttragikussorskülsőszemléleteerkölcsiönvizsgálatra,auto-reflexiórakésztetiatapasztalót.Abűnöstettfelismerése,avezeklésigényeaszemlélőbőlazegyüttérzéstváltjaki.Azerkölcsifenoméneknegatíveseményekkapcsánintenzí-vebbenbontakoznakkiazátélőszubjektumban.Afenoménfelidézéseönmagábanisarrasarkalljaacselekvőt,hogyerkölcsiítéletetalkosson.Azerkölcsiérzékfeno-ménjetehátösszetett,atapasztalásrévénérzelmimozgásjelentkezikalélekben,azönvizsgálattal,amelyetauto-reflexiónaknevezek,akognitívtartalomismegszü-letikönvizsgálat,együttérzésésegyerkölcsiítéletmegfogalmazásaformájában.

Idézzük fel Héraklész történetét. Héraklész az egyik legismertebb görögisteni származású hős, a legerősebb, az archaikus kor ideáltípusa, a legeré-nyesebbférfi,mivelaharcidicsőségbenközösségénbelülazelső,deelbukik,[11]féltékenységében meggyilkolja saját gyermekeit.[12] Delphibe megy jóslatotkérni,aSzküllaazt javasolja, legyenamükénéikirályszolgája:Eurüsztheusz12munkátbízrá,melyeketlehetetlenvállalkozásnaktűnikvégrehajtani.[13]

[11]Abűnfogalmaagörögvilágbannemvoltismert,azerkölcsirosszkategóriájánakmegjelöléséreahibakifejezésthasználták:hamartéma,olyantett,amelyethelyrelehet,sőthelyrekelligazítani.[12]Apollodórosz,1977,52.[13]Héraklész12munkájaakövetkező:nemeaioroszlán; lerneiviziszörny;kerüneiaiszarvasbika;

•

172

MŰ

HEL

Y


Héraklészvezekléseésannakképi,irodalmimegjelenítéseazerkölcsitapasz-talathétköznapiélményénekfenomenológiájátszemlélteti.Abűnöstettésannakfelismerése,elismerésemagautánvonjaazazonnalijobbításvágyát.Egyérzelemitöltésésamegfontolt jobbá tételvágya,egyszerreészésérzelemalapúerkölcsitudatoteredményez.HasonlómódonértelmezhetőKrisztusmegváltótette,Krisztustetteazonbanuniverzálisnaktekinthető,vezekléseazegészemberiségrekiterjed,nemmagánbűnemiattáldozzafelönmagát,hanemazemberiségvalahaelkövetettösszebűnöstettért.Héraklésszelpárhuzambaállítvatettemagaszatosabb,hiszenbűntelenülbűnhődikésnemönmagáértvezekel,hanemmásokért,sőtavalahaéltésélőemberért.Azerkölcsiélményuniverzálisminőségeakeresztényvalláshozköthető,alehetőségatisztaéletremindenemberszámáraelérhetővéválik.

Az erkölcsi tapasztalat nem velünk született, hiszen a tapasztalat élményetapadhozzá,ugyanakkorazerkölcsiségünkethatározzameg.Akérdés:hogyan?A válaszhoz meg kell vizsgálnunk e tapasztalat minőségét, azaz az erkölcsitapasztalatotatöbbitapasztalatközött.Atapasztalatmindigvalamiféletöbbleteteredményez,atudásesetébentöbbismeretet,amatematikaiismeretekesetébentöbbmatematikaiismeretet,ennekazakövetkezménye,hogyeterületbőlnyerttapasztalataink matematikai tudásunkat fogják gyarapítani. De vajon milyenjellegűélményekről,tapasztalatrólbeszélhetünkazerkölcsitapasztalatesetében?Kézenfekvőaválasz:erkölcsiről.Továbbiprobléma,hogyazerkölcsitapasztalatvajon erkölcsösebbé tesz-e bennünket, vagy sem? Esetleg az etika tudományá-ban járatosaketikusabbáválnak-eazerkölcsi tapasztalat révénvagysem?Nos,az erkölcsi tapasztalat nem hasonlítható sem a matematikai tapasztalatokhoz,semafizikaivagyegyébtudományokteréngyűjthetőtapasztalatokhoz.Amate-matikaiismereteketirányítottanésállandógyakorlássalsajátítjukel,azerkölcsi-ségviszontkinek-kinekmagánügye,nemirányított,azazautonóm,nemtudástbővítő jellegű.Azerkölcsi tapasztalatokatnemgyűjthetjükésgyakorolhatjukúgy,mikéntegynyelvet,vagyamatematikát,azilyenirányútapasztalatokgyűj-téséneklehetőségétmagaazéletszabja,rendezi.Anevelésselgyermekkorbanazértkisséirányított,decsakkismértékben.Azerkölcslegfőbbalapjaésformá-lójatehátazerkölcsi tapasztalat,amelyetpasszívésaktívformábanismegél-hetünk. Passzívan, amikor más-más (mások egymással való?) viszonyaibanmegnyilvánulóerkölcsiségrőlbeszélünk;aktív,amikorazénésmásviszonyai-rólbeszélünk.Mindkettőbenközös,hogyazén,aszemélyiségtapasztalatárólvanszó.Azerkölcsitapasztalatfenomenológiájakéntisleheteztértelmezni.

erümanthoszi vadkan; Augeiasz istállója; sztümphaloszi húsevő madár; krétai bika szelídítése;Diomédészemberevőlovai;Hippolütéöve—amazon;Gerüónbíbormarhái;Heszperiszekalmái;Ker-beroszazalvilágból.Atörténetetrészleteibennemelmesélvecsupánaztkívánomérzékeltetni,hogyamunkákelvégzéséreönkéntvállalkozik,legtöbbesetbenafizikaierejesegítielvégezniafeladatot,detöbbesetbenazeszességazegyetlen,amisikerhezsegíti,ilyenkorAthéné,azeszességistennőjete-religondolataitésleleményességgelalehetetlenvállalkozásokatrendresikerrelveszi.(Apollodórosz,Mitológia,V.-VIII.52-75.)

•


Atársadalom,avallás,ajog,azintézményeinkmindebbenaközegbenmozog-nak, így az erkölcsi tapasztalat szenvedői és generálói ismimagunk vagyunk.Az erkölcsi tapasztalat nem tudományos élmény, hanem a leghétköznapibb,ezzelaláistámasztottukáltalános,univerzálisjellegét.Mindenkiszámáraadott,azátélés intenzitása lehetváltozó,mikéntaszokásokésszabályokformájábantörténőobjektivizálódásais.[14]Mindenkorbanmegtalálhatókazerkölcsitapasz-talatokalapjánredukáltáltalánosnormákvagyszabályok.Akereszténységtízpa-rancsolataezenhétköznapierkölcsi tapasztalatokbólkövetkeztetett,szintetizáltésegyszerűsített,egyezményesnormákgyűjteménye.[15]

IV.AZUNIVERZÁLISERKÖLCSIÍTÉLETLEHETŐSÉGE

Kérdéstovábbá,hogylétezik-euniverzáliserkölcsitapasztalat,amialattaztértem,hogyabármikoriséltvagyélőemberhelyeslőenítélimeg.Valamelyetikaiszubsz-tanciaakkornevezhetőempirikusanuniverzálisnak,haugyanazakonkrétnormaérvényesmindentársadalomban.MaxWeberszerintpéldáulaz„embertársunk-kalvalószolidaritás”azilyenuniverzálisempirikusnormákegyike.Nemismer-hetjükazemberiszolidaritásvalahavoltösszesformáját,mégisvanfogalmunkróla,hogymia tartalma.Véleményemszerintaszolidaritás fogalmamellett „amentsd az életet mindenek felett” elvről is kijelenthetjük, hogy univerzálisanhelyeselhetőtétel,ezttovábblehetredukálniönmagában„azélet”fogalmára.[16]

Tanulmányom zárszavaként egy Heller Ágnes definíciót kívánok elemezniazerkölcs ismérvéről,melykissénehezenértelmezhetőésmeglátásomszerintpontatlanis.„Azerkölcsiség(Sittlichkeit)konkrétnormákatésszokásokat,illetveelvont normákat, erényformákat és elvont értékeket foglal magába, amelyekösszefonódnakegymássalésfeszültséggelterhesek.Akonkrétéselvontnormák,akonkrétéselvontértékek,aritualizáltviselkedésésazerényformákazonossá-gánakésnemazonosságánakazonosságaanormákhoz és a helyes magatartás szabályaihoz való egyéni viszony differenciálódásában és tudatossá válásában nyilvánul meg.Eztazegyéniviszonytazerkölcsiséghezmoralitásnaknevezem.”[17]Heller Ágnes erkölcsiség definíciójával vitatkozom: nem az erkölcsiségről admegfogalmazást, hanem a normákról, mégpedig formálisan. Ha csak normák

[14]Azempirikusetikaiuniverzáléklegváltozatosabbterületeazúgynevezett„kevert”univerzálékszélesköre,azelvontnormákéserényeksokasága.Azelvontnormákbanésazerényekrevonatkozónormákbantestesülmegazetikaiszubsztancia(tartalom)ésazetikaiformaegysége.Eformákmind-egyikébenvanvalamitartalmilagközös,mertvalamennyibizonyosfajtacselekedetetrendelelvagytiltmeg.Példáula„Nelopj”,a„Neölj”,stb.tiltásnemértelmezhetőpusztáncsakformaként,mertnemmindenfajtacselekedetrendelhetőezaláaformaalá.(Heller,1994,64.)[15]Mózes,2.14-20.[16]„Azélet”univerzálisanvédendőerkölcsiminőségkéntvalómegfogalmazásSzalayAndrásmá-sodévesjoghallgatótólszármazik,ahozzászólása2017/2018-asEtikakurzuselőadásonhangzottel.[17]Heller,1994,64.

174

MŰ

HEL

Y


összehangolt rendszerevolnaaz,miterkölcsnek,vagymoralitásnaknevezünk,azerkölcsnemvolna többegykártyajátékszabályainál.HellerÁgnesazerköl-csiség individuális jobbá tételiélményétkihagyjaadefinícióból,azönismereti,önvizsgálatiélménytúgyszintén,mikéntazészalapjánmegfogalmazotterkölcsiítéletetis,amelyalapjánegynormátpéldáulhelyesekfogadunkel,vagyakársajátnormátfogalmazunkmeg.Ritualizáltviselkedésselmegélniazerkölcsiminőségetlehetetlen,mertazmárirányítottnaktekinthető,haígyvolna,abbanazesetbenmorális tetteink kanti értelemben sem minősülnének szabadnak, autonómnak,hanemvalamiféle jutalom,vagyelvárásvégettvégrehajtottaknakkéne lenniük.Avallási szabályokat talán lehet ígyértelmezni,deazerkölcsieketsemmiként.A helyes magatartás szabályait a modern ember szubjektíven határozza meg,ezértnemismerülhetfelbennünk,hogy„a helyes magatartás szabályaihoz való egyéni viszony differenciálódásában és tudatossá válásában nyilvánul meg” azerkölcsiség.Ahelyesmagatartásiszabályokmegalkotásasohanemvoltolyindivi-duális,mintnapjainkban,kinek-kinekmagánügyeannakmegítélése,hogymorálisértelembenmittekinthelyesnek.Naturalistahibánakminősül,hakészenmegfo-galmazottéshelyesnekítéltmagatartásformákattételezünkfel,mintamelyekhezaz embernek csupán alkalmazkodnia kell. Az egyéni viszony differenciálódásá-valéstudatossáválásávalarrautalHeller,hogyazelfogadotthelyesnormákhozazemberalkalmazkodik,követi,mégpedigtudatosan.Ezviszontaztvonjamagaután, hogy a helyes magatartási normák körét „valakik” készen adják a cselek-vőnek,ezzelazegyéniésamorálisértelembenvettszabadságmindenlehetősé-gét megszünteti. Az erkölcsi tapasztalat fenoménje ilyen értelemben szerencsé-sebbdefiníciójalehetazerkölcsismérvének,mertindividuálisélmény,autonóm,szabad,azaznemirányított,nemalkalmazkodás,hanemönismeret,tisztaaprioriauto-refelxió.

Azerkölcsiszabadságtalánsohanemvoltannyirasajátjaazembernek,mintnapjainkban.Haahétköznapiságésnematudományoldalárólközelítjükmegazerkölcsiéletelemeit,azonnalbeláthatóváválik,hogyszubjektívélethelyze-tünketleginkábbazetikaidimenziójellemzi,acsaládiéletben,amunkavégzéssorán,azügyeinkintézéskor,aközéletiproblémákrafókuszáláskorvagyazokmegvitatásakor. Az etikai dimenzió a legközelebb áll embervoltunkhoz, nemszükségestudományoselőképzésahhoz,hogyamegítéljünkegymorálishely-zetet,hogyvéleménytalkossunkvagycselekedjünk.A21.századraafilozófiaistúdiumokmindönállósultak,ezértafilozófiátazavádéri,hogykiüresedett.Meglátásomszerinteztévesmegközelítés,azegyetlenágazat,amelyprobléma-kéntmindigmegmaradafilozófiaszámára,ahelyesésahelytelencselekvésekköre,amígleszcselekvőemberazuniverzumbana„miajó,miarossz”,„mikéntlehetekboldog”örökérvényűkérdésekmaradnak.Afilozófiaegyetlenágazata,amely túlélést biztosíthat a filozófia számára: az etika. Az erkölcsről valógondolkodás általános, mert minden cselekvőt érint és létmeghatározó, önis-meretresarkall.Amodernkoremberét,aztgondolom,legfőképpenezjellemzi,atudatosén-építésésannakobjektíveszközökkelvalókifejezése,jelzése,mint-


egy a közösségtől várva a visszaigazolást, hogy életét helyes irányba tereli.Adigitálisvilágembereazonnalireakciótvárkörnyezetétől,többnyirehelyes-lést, nem csupán esztétikai, de erkölcsi ítélet megfogalmazására is vágyik.Azembersohanemvoltolymértékbenerkölcsiönkifejező,mintnapjainkban.

IRODALOM

• Apollodórosz(1977):Mitológia,IV.Ford.HorváthJudit.EurópaKiadó,Budapest.• Arisztotelész(1987):Nikomakhoszi etika.EurópaKiadó,Budapest.• HellerÁgnes(1994):Általános etika.CserépfalviKiadó,Budapest.• Hume,David(1976):Az emberi természetről.Gondolat,Budapest.• Kant,Immanuel(1996):A gyakorlati ész kritikája.CserépfalviKiadó,Budapest.• Laczó József (2017): Szókratész pere szinoptikus olvasatban. In: A szegedi bölcseleti iskola alapítója. Horváth Barna emlékkönyv.(Szerk.RévészBéla.)Szeged,IurisperitusBt.(APólayElemérAlapítványKönyvtára;67.)118–137.• Platón(1984):Szókratész védőbeszéde, Platón összes.EurópaKiadó,Budapest.• Shaftesbury,Cooper–Ashley,Anthony(2004):Értekezés az erényről és érdemről.2.,jav.kiad.Ford.AniotJudit,utószó:SzencziMiklós.HelikonKiadó,Budapest.

176

MŰ

HEL

Y


177

VÁRADI-TORNYOS BÁLINT

A M E G Ú J U LT K Ö Z I G A Z G ATÁ S I E L J Á R Á S R Ó L . . .

Amegújultközigazgatásieljárásróljogelméletimegközelítésben

I.BEVEZETÉS

„A mai állam nemcsak a jogállam elért eredményeire és eredményei mellett állítja fel az eredményesség új követelményét, hanem az eredményességgel teljesen egy síkon és egyforma erővel kívánja a közigazgatás jogszerűségé-nek a legnagyobb mértékű erősítését is, mert hiszen a jogszerűség a szolgá-latszerűségnek […] az egyik leglényegesebb tényezője.”[1] Bibó István 74éveírtgondolatakétségtelenülmaisirányadónaktekinthető.Ajogalkotóelsődlegeskötelességetehátaközigazgatáshelyénekésfeladatainakolymódontörténőmeghatározása,melylehetővéteszia„Hivatal”számára,hogynecsakérvényesítse,hanemszolgáljaisközérdeket.Anyagijellegűszabályokkalbiztosítsaahatóságszámáraaszolgáltatásijellegű,proak-tív magatartás lehetőségét, ugyanakkor ne bénítsa meg a társadalomközigazgatásonkívüliszegmentumát,azazgondosanszelektálvaenged-jen teret az önkéntes jogkövetésnek. Mindezt pedig úgy szükségesszabályozni,hogyahatóságszigorújoghozkötöttségeisérvényesüljön.

A 2018. január 1-jével hatályba lépett, az általános közigazgatásirendtartásról szóló2016.éviCL. törvény(a továbbiakban:Ákr.),ezenelvekmellettakorábbi,aközigazgatásihatóságieljárásésszolgáltatásáltalános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:Ket.)koncepcionálismegfontolásaihozképestrészbeneltérőmegoldá-sokkalkívánjaregulálniahatóságijogalkalmazásfolyamatát.

ABibóáltal iskörülírt[2]követelményrendszermögöttugyanakkor—ahatásköriszabályokanyagijellegére,vagyéppenaregulációközvetleneszközétjelentőanyagijogokraéskötelezettségekregondolva—hajlamo-sak lehetünkaközigazgatási eljárásjogperifériárahelyezésére.Teljesenegyértelműnektűnik,hogyajogérvényesítésgaranciálisszabályaitkellazalakielőírásokközöttkeresnünk,hiszenezanormarendhivatottaható-ságijogalkalmazáskonkrétlefolyásátartikulálni.Etényreutalvaállapítjameg— többekközött—azalaki jogotvizsgálva JuhászZoltán is,hogya„közigazgatásjoghozkötöttségénekelveajogállamiságalapkövetelmé-nye, olyan [formális] jogállami minimum, amely a materiális jogállami

[1]Bibó,1986b,285.[2]Természetesensokmáskiválószerzőiselemezteaproblémát,ígypéldáulaz1944-estanulmánymegírásáhozalapotszolgáltatóMagyariZoltánésSzontághVilmos.

Fór

um

178

Fór

um

VÁ R A D I - T O R N Y O S B Á L I N T

követelményekérvényesülésénekelőfeltételeiközétartozik”.[3]Aszerzőugyanak-korRáczAttilátidézvenemmulasztjaelkiemelniaztsem,hogyazeljárásgyorsa-ságaérdekébenatúlzottalakijogikötöttségekkifejezettenhátrányosaklehetnek.[4]Miahelyzetazonban,haajogalkotófőkéntnemajogintézményekszámátkívánjamegváltoztatni,hanemsokkal inkábbjogintézményeketszabályozónormaszöve-getcsökkenti?Mi,ésmilyenmódonképeskitölteniazígykeletkezettűrt?Valóbanhatékonyabbanalkalmazkodhatígyajogszabályamegváltozóéletviszonyokhoz?

Jelen rövid tanulmányban e kérdésekre kísérlünk meg jogelméleti aspek-tusban,azélőjogközvetítőközegétfelhasználvaválasztkeresni.HipotézisünkszerintazÁkr.jelentősmértékbenéstudatosanépítarraajoggyakorlatra,melyaz absztrakt normaszöveg konkrét jogalkalmazói tárgyiasulását szabályozza,ésegybenteretengedanormákadaptációjának.Ajogalkotóazírottjogontúlitényezőkkel való operációja során azonban nemcsak a meglévő gyakorlatotveszifigyelembe,hanem—álláspontunkszerint—újügyféliemberképetkiala-kítva,azügyfélimagatartásformákközöttiskomolyszelekciótvégzett.

II.PERSPEKTÍVAÉSPROBLÉMA

1. Jogelméletikiindulópontéshipotézisek

Szűkebbhipotézisünkszerintaközigazgatásieljárásjogfejlődőképes.Abbanazesetbenugyanis,haatételesjogáltalánosabbrendelkezéseketfogalmazmeg,éskevesebbkonkrét,technikainormáthasznál,abíróigyakorlatszükségszerűenélőjogot érlel ki a hiátusok kitöltésére. Fontos kiemelni, hogy releváns szerepetjátszikafolyamatbanahatóságáltalieseti jogértelmezésis,hiszenazáltaláno-sabbszabályokújabbértelmezésévelalkalmazhatóakazújabbélethelyzetekreis.

Ahhoz,hogyhipotézisünketbizonyítanitudjuk,rövidenszükségesutalnunkazáltalunkhasznált jogfelfogásra,ésadolgozatbanfigyelembevettaxiómákra.Elsőkéntaztszükségeskiemelnünk,hogya joganyagmegváltozásátdinamikusfolyamat egységes egészeként fogjuk fel. A megközelítés alapján tehát nem azadott időpontokbanhatályos,tételes joganyag„pillanatfelvételei”közti,statikuskülönbségetigyekszünkmegragadni,hanemajogegészébenlezajlóformálódást.Vizsgálatunkcéljapredesztináljaannakmódszerét,ésalapfelfogásátis.

Abban az esetben ugyanis, ha el kívánjuk ismerni a joggyakorlat — írottnormákra rakódó — jogi jellegét, a jogot totalitas heterogeneaként, a sokféle-ség egységeként szükséges felfognunk,[5] így Szigeti Péter szintetikus jogelmé-lete megfelelő perspektívát biztosíthat a vizsgálódás elvi megalapozásához.

[3]Juhász,2016,38.[4]Uo.37.[5]Szigeti,2011,19.

179A MEGÚJULT K ÖZIGAZGATÁ SI EL JÁR Á SR ÓL JOGELMÉLETI . . .

Azáltalunkválasztottmegközelítéstehát(szembenaklasszikuspozitivistavagyszabadjogielméletekkel)együttesentételezifelajogírottésazanyagivilágbantárgyiasuló, gyakorlati jog jellemzőinek figyelembe vételét. Ezen aspektusbankönnyenkijelenthető,hogyajogmindigtételezettenalkalmazott.Tételezett,mert(a szabadjogi elméletektől eltérően) a jogiság minimális kritériumát valamiféleformálisjogimegalapozottsághozkötjük,ésalkalmazott,mertelismerjükaformá-lisjogonkívüli,joggyakorlatbanmegjelenősajátosságokjogiminőségét.HasonlóperspektívátválasztegyébkéntBibóIstvánis,aszabadságéskényszerelemzése-kor.Aszerzőavalóságésnormaszétválasztásátajogitapasztalattóleltérőfogalmiszétválasztásnakvéli,HorváthBarnagondolataintovábbhaladvapedigkimondja,hogy a valóság és norma kölcsönös kapcsolatban áll, azok együttes figyelembevételeelengedhetetlenajogésazegyéblétezőkviszonyánakfeltárásasorán.[6]

Ezen elméleti kikötés alapján felmerül a kérdés, miszerint, ha a joganyagmegváltozása mind a joggyakorlatban, mind a tételes jogban megfigyelhetővéválik, úgy mi az alapvető különbség a két jelenség között? A tanulmányban ajoganyagjogalkotóiaktusnélkülimegváltozásátnevezzükjogfejlődésnek,mígaténylegesjogalkotássaltörténőreformációtjogfejlesztésnek.[7]

Ajoggyakorlatelismeréséveltermészetesenazonnalelkell ismernünkazt is,hogyajogmindigavalóságbantárgyiasul,tehátarranem-jogitényezőkishatnak.SzigetiPéter—ontológiaimódszerrelmegalapozott—szintetikus jogelméleteetekintetbenismegfelelelemzésünkirányának,ésajogtársadalmivalóságbaágya-zottságátaxiómakéntfeltételezzük.Aszerzőálláspontjaszerintugyanis„[a]joga társadalmi totalitás komplexuma, tartalmait és terjedelmileg változó határaitközvetlenülazösszfejlődéstőlkapja,deatársadalmitartalmakjogitartalommátörténőátformálása, tételezéseazobjektivációra jellemzőtulajdonságok(…)ésszabályozásimódok(…)szerintalakul.”[8]Erendszerbentehátatételesjogfoly-tonoskölcsönhatásbanállavalósággal.

2. Avizsgáltproblémarendszerbehelyezése

AzÁkr.írottjogiteste,azazanormaszövegaKet.rendelkezéseihezképesttöredé-kérecsökkent.Atételesjogiszabályozásrövidítésetermészetesennemcélnélküli,azÁkr.miniszteriindokolásaegyértelműen,ajogalkotássoránfigyelembevett—éselkerülendő—aggálykéntrögzítette,hogyakorábbieljárásikódex„szövegeegyrebővült,ugyanakkorakoherenciájameggyengült,(pl.törvénybenemvalóügyvitelijellegű előírások is kerültek bele), és végül valamiféle »ügyintézői kézikönyvvé«

[6]Bibó,1986b,64–65.[7]Amegnevezésekkiválasztásatermészetesenmindigvalamelyestönkényesnektekinthető,ajelentanulmánybanhasználtfogalompárvoltaképpenkizárólagarrahivatott,hogyazaktív,„fejlesztői”ésapasszív,önállófejlődésnekteretengedőjogalkotóiattitűdközöttkülönbségetszemléltesse.[8]Szigeti,2011,31.

180

Fór

um


vált.”[9]Ahatóságiügyekköre,ésazazokkalkapcsolatoséletviszonyokkomplexszövedéke,egyszóvalavalóság,természetesen(legalábbismennyiségiviszonylat-ban)megmaradt.Azokbanakérdésekbentehát,aholsemazÁkr.,sempedigazadottágazatiszabálytételesrendelkezéstmárnemtartalmaz,ottajogalkalmazó-nakazelőttefelmerültproblémamegoldásaérdekébentovábbraisdönteniekell.

AzÁkr.normakoherenciájátésa jogalkotóicélt isszemelőtt tartva,ezen—tételes jogbólhiányzó,élő jogi—normacsoport legkézenfekvőbbenkétkategó-riára osztható. Megkülönböztethetjük egyrészt a jogalkotó által evidenciakéntkezelt,többnyireügyvitelijellegűszabályokat,másrésztazÁkr.egyébrendelke-zéseibőllevezethetőelőírásokat.Ezutóbbi—számunkrarelevánsabb—szegmen-tumkörvonalazásasoránjelentősszerepevanazegységeshatóságijogalkalma-zásban és a bírósági igazságszolgáltatásban végzett értelmező tevékenységnek,melyaweberi„jogászjog”kialakulásánakfeltétele.

Álláspontom szerint ez a látszólagos szabályozási deficitalapvetően nemjelentiazÁkr.hiányosságát,haelfogadjuka jogalkotóialapvetést,miszerintazÁkr.„[s]zámosrészletkérdésszabályozásahelyett teháta lényeghelyesmegfo-galmazásáratörekszik,felnőttnekésfelkészültnektekintimindazállampolgárt,mindpedigahatóságot,ésfeltételezi,hogyatömören,depontosanmegfogalma-zottáltalánosszabályokelégségesekazokhelyesésjogszerűalkalmazásához”.[10]Abbanazesetben,haa jogalkotókizárólagmindenrekiterjedő,konkrétparan-csokatadahatóságszámára,úgyaközigazgatásieljárásokrendszerenyilvánva-lóan megmerevedik, és a valóság, az objektivációs közeg megváltozása kizáró-lagjogfejlesztéstteszlehetővé.Akkorviszont,haanormaszövegkellőennyitottazéletviszonyoksokszínűségére,úgyazalapelvek,azabsztrakt fogalmakvagyéppen minimumkövetelmények bevezetésével (és az azok alkalmazására valórászorítással) az egyébként kógens normák adaptációját teszi lehetővé a jogal-kotó.Ezutóbbiesetbenazonbaneltűnnekajólismert„fogódzók”,ésahatóság-naknagyobbfelelősségetkellvállalniaameghozottdöntéséért.

Atanulmánykövetkezőrészében,hogyelméletifeltételezésünketbizonyít-hassuk,ezen—jogésvalóságközötti—kapcsolódásipontoknéhányÁkr.-belimegjelenésétszükségesfelvázolnunk.

[9]AzáltalánosközigazgatásirendtartásrólszólóT/12233.számútörvényjavaslat(atovábbiakban:Javaslat)http://www.parlament.hu/irom40/12233/12233.pdf2018.március25.51.[10]Javaslat52.


III.ALAPELVEK,ABSZTRAKTFOGALMAKÉSMINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1.Azalapelvekszerepeazadaptációban

Témánkszempontjábólazalapelvekésajogszabálybanhasználtabsztraktfogal-makanormaszövegbenmegjelenőnyitottság,értelmezésitérmeglétérehozhatókfelpéldaként.Megközelítésmódunkszerintazonbanalapvetőkülönbségkéntjele-nikmegazasajátosság,hogymígazelvont,önállóértelmezéstigénylőfogalmakhasználatával (mint például a közérdek) a jogalkotó egy konkrét rendelkezésvégrehajtásasoránnyitjamegazértelmezésiteretajogalkalmazószámára,addigaz alapelvek — többek közt — nemcsak megnyitják a szubszumpció kereteit,hanemazegyébnormákértelmezésihatáraitiskijelölik.

Általánosságbanelmondható,hogyazalapelvekmögöttmindigvalamianyagiértékáll,melynekérvényesülésétajogalkotótételesszabállyalkívánjabiztosítani.Ezenértékek természetesenáltalánosmódonazAlaptörvény rendelkezéseibengyökereznek,azonban,ahogyanaztBalogh-BékésiNóraiskiemeli,az„Alaptör-vényeljárásialapelveiazáltalánosak,mígakülönbözőeljárásikódexekbenfoglaltelvekakülönösszintjén jelenítikmegazadotteljárássajátosságait.A törvényialapelvek természetesen visszavezethetők az Alaptörvényre, így »ottlétük« azegyedi eljárásokban csillantják (csillanthatják meg) az alkotmányosságot.”[11]Azalapelvektehát,legalapvetőbbfunkciójukattekintve,voltaképpenazalkotmá-nyoseljárásiszabályokjogágirezonanciájakéntisfelfoghatók.

Felmerülakérdés,mennyiretekinthetőazadottkonkretizációhatékonynak?Abbanazesetbenugyanis,haezenelveketlényegébenatételes,konkrételjárásiszabályokbanfoglalt,ésazazokútjánérvényrejuttatnikívántértékekesszenci-ájakéntfogjukfelcsupán,afunkciókizárólagdeklaratív.Ilyenesetbenugyanisakonkrételjárásiszabálysérül,ésnemazalapelv.AzÁkr.1.§-aakérdésreegyér-telműválasztad:Aközigazgatásihatóságieljárásokban—összhangbanazAlap-törvényXXIV.ésXXVIII.cikkével—azeljárásmindenrésztvevőjearáirányadószabályoknak megfelelően és az eljárás minden szakaszában az e fejezetbenmeghatározottalapelvekésalapvetőszabályokérvényrejuttatásávaljárel.Külö-nösebbelvielemzésnélkül,pusztánnyelvtaniszempontokalapjánismegállapít-hatjuk,hogyajogszabálykétkülönállókövetelménytrögzít.

Az alapelvek második jellemzője tehát, hogy (adott esetben) közvetlenül isérvényesíthetők.Ittszükségesmegjegyezni,hogyaKúriamáraKet.alkalmazásatekintetébeniskiemelte,hogy„[t]örvényekbefoglaltalapelvirendelkezéseksérel-mére hivatkozás esetén a bíróságok nem háríthatják el a vizsgálatot. Törvényialapelvek megsértése is jogszabálysértés.”[12] A Kúria e döntésében rámutatottarrais,hogyazalapelvekközvetlenhivatkozhatóságuktekintetébenlényegében

[11]Balogh-Békési,2016,14.[12]40/2015.számúközigazgatásielvihatározat.

182

Fór

um


szubszidiáriusak. Abban az esetben, ha konkrét, tételes norma szabályozza azeljárásikérdést,úgyezen,parancs-jellegűrendelkezésérvényesülésénekvizsgá-lataabíróságfeladata.[13]

Egyalapelvérvényesülése természetesen lehetközvetett is.KálmánJánosafelsőbíróságigyakorlatotelemezveemelikiazegyikalapelv[14]kapcsán,hogy„atisztességesügyintézéséhezvalójogsérelmeakkorállapíthatómeg,haazössze-kapcsolódik egy további eljárási szabályszegéssel, és ezen keresztül kihat azügyérdemére.”[15]Aszerzőáltalfelhozottesetbentehátegytényleges—konkrétnormábanrögzített—eljárásiszabálysértésnyerminősítettrelevanciátazalapelvsérelmével,azazazadotteljárásiszabálytahatóságnemazalapelvnekmegfele-lőenalkalmazta.Ezekbenazesetekbenugyanisahatóságfelelőssége,hogyeljá-rásátazalapelvnekmegfelelőenfolytassa,azegyeseljárásiszabályokat(kétségeesetén)azalapelvnekmegfelelőenértelmezze.

Jó példa minderre egy közigazgatási elvi döntés alapjául szolgáló jogeset.Azelsőfokúhatóságegyértesítésalapjánesetleges jogszabálysértésről szerzetttudomást.Megközelítőlegháromhónapelteltéveleljárástindított,ésezenidőpont-tólszámítottháromnaponbelülmarasztalódöntésthozott.(Fontoslátnunk,hogyahatóságnakígylényegébenközel90napálltarendelkezésére,ámezalattazidőalatt nemhogy az ügyféli joggyakorlást nem tette lehetővé, de semmiféle tény-feltárásraalkalmasmagatartást[16] semtanúsított.)Határozatábanamarasztalásalapjátnemindokolta.Amásodfokúhatóságadöntésthelybenhagyta,kiemelve,hogyegytételeseljárásiszabály[17]folytánazelsőfokúhatóságnemvoltkötelesazeljárásmegindulásánaktényétazügyféltudomásárahozni.Azeljáróbíróságjogszabálysértőnektaláltaazindokoláshiány(osság)átésafeltáratlantényállást.Kiemeltetovábbá,hogyazértesítésmellőzéséreazegyszerűmegítélésűügyek-benvanokszerűindok.„Azelsőfokúhatóságegyszerűmegítélésűnektekintettejelenügyet,felperestazeljárásrólnemértesítetteésatényállástisztázásátelmu-lasztotta,bizonyításieljárástnemfolytatottle,ezáltalnemtettelehetővéfelpe-resszámáraanyilatkozattételt,bizonyításiindítványelőterjesztését,ígysérültatisztességeseljáráshozvalójoga.”[18]

[13]JópéldaerreaKúriaKfv.IV.37.197/2008/6.számúdöntése,melybenegyközbeszerzésiügytekin-tetébenrögzítette,hogyanyilvánosság,mintalapelvsérelmétkizárjaajogszabálybanfoglaltkivétel.Ebbenazesetbenugyanismárnemazabsztraktalapelv,hanemakonkrét,kivételtmegfogalmazórendelkezésjogszerűalkalmazásátszükségesvizsgálni.[14]Jelentanulmányban—figyelemmelatémaalapvetőenjogelméletijellegére—nemtehetünkkísér-letetsemazalapelvekrendszerszintűvizsgálatára,azonbanígyismegkellemlítenünkatisztességeseljáráshozvaló jogkitüntetett szerepét,melynek funkciója lényegébenakorábban„esszenciaként”megjelöltjellemzőbenkereshető.[15]Kálmán,2018,105.[16]Afurcsánaktűnőmegfogalmazásoka,hogyilyencselekményegyhatóságiellenőrzés is lehet,melynemtartozikahatóságieljárásfogalmaalá.[17]AKet.29.§(4)bekezdésénekb)pontjakimondja,hogya8naponbelülmeghozotteljárástlezáródöntéseseténazügyfélértesítésemellőzhető(ésközelsemmellőznikötelesahatóság).[18]36/2015.számúközigazgatásielvihatározat.


AhogyanKocsisDiánaésHulkóGábor fogalmazzameg,„ahatóságieljárásialapelveklegfőbbrendeltetéseaz,hogyatársadalomegészének—nemkülönb-séget téve a hatóságok és az ügyfelek között — olyan iránymutatást adjanak,amellyel a jogállamiság alapjait megteremtik, és ezzel egységesen hozzák létreaközérdekvédelemmagját.”[19]Témánkravonatkoztatva,azalapelvektehátelviiránymutatásontúl,értelmezésisegédletként,szakirodalmiszóhasználatszerint„zsinórmértékként”artikuláljákajogalkotókógensparancsait.Absztraktmegfo-galmazásukmiattmegfelelőenáltalánosakahhoz,hogyaváltozókonkrétélethely-zetek,azazavalóságminélszélesebbspektrumátolvasszákmagukba.Ezsinór-mértékek azonban élő joggá válásuk, gyakorlati alkalmazásuk során nemcsaksajátszubszumpciójukalatt„nyílnakki”,hanemmindatúlabsztraktfogalmak-nak,mindpedigazegyeskonkrétrendelkezéseknekiskeretetadnak.Akonkrétnormáktehátazalapelvekenkeresztülnemmerevednekmeg,elnyerhetikadaptá-ciósképességüket.AzÁkr.,elismerveabíróigyakorlatot,tételesenrögzítiközvetlenérvényesíthetőségüket,ésalerövidültnormaszöveghézagosságátiskitöltivelük.

2.Azabsztraktfogalmakjelentősége

Jelentanulmánybanazokatazelvont,közvetlenértelmezéstigénylő,alapvetőenmateriális jellegű, azaz értékhátterű[20] kifejezéseket értjük absztrakt fogalmakalatt, melyeknek konkrét interpretációja csak a norma funkciója, a jogszabály,vagyéppenséggelajogrendszeregészénekvizsgálatávallehetséges.Ezekafogal-mak és kifejezések nyitnak teret a jogalkalmazói értelmezés során az alájukilleszthetőkonkrétéletviszonyokminélszélesebbkörűregulációjához.

Azalapelvekhezképestfontoskülönbség,hogyezenfogalmakáltalunkfelvá-zoltkörenemértelmezésisegédletet,iránymutatástjelent,hanem„önmagában”közvetlenalkalmazástkövetelnekmeg.Fontoslátnunkaztis,hogy—megköze-lítésünkszerint—közösugyanazalapelvekésazabsztrakt fogalmakmateriá-lis,értékközvetítőjellege,azonbanéppafunkcionáliskülönbségfolytánevonáseltérőmódonjelenikmeg.Ameddigazalapelvekáltalánoshézagkitöltőfunkciójaajogszabályteljesalkalmazásiterületétölelifel,addiganormánálkisebbegység-bentestetöltőfogalmakközvetlenülazőketmagukbanfoglalóspeciálisrendelke-zésalkalmazásasoránfejthetikkihatásukat.

Különösebb elvi levezetés nélkül megállapítható, hogy e körben kiemeltszerepevanahatósággalszembenfennállóindokolásikötelezettségmaradéktalanteljesítésének.PéldakénthozhatófelazÁkr.84.§b)pontja,miszerinta„hatóság

[19]Kocsis-Hulkó,2017,523.[20]SzigetiPéterezértisneveziaközérdeketviszonytermészetűnek,melynekanyagátazértékelőértékítéleteadja.(Szigeti,2017,20.)Amimegközelítésünkbenazonbannemaközérdek,mintren-dezőelv jelentőségétésmatériáját, azaza jogalkotóioldalt igyekszünkvizsgálni,hanema fogalomhasználatánakjogalkalmazóivetületét.

184

Fór

um


adöntéstazonnalvégrehajthatónaknyilvánítja,ha(…)nemzetbiztonsági,honvé-delmivagyközbiztonságiérdekből,illetveaközérdekvédelmemiattszükséges”.[21]AKet.-benkülönkiemelt indokolásikötelezettségazÁkr.ezen§-ából tételesenhiányzik. Ez persze nem az indokolási kötelezettség visszaszorulását, hanemannakevidenciakénttörténőkezelésétjelenti.[22]Ahatóságnaktehátegyértelműenrögzíteniekelldöntésében,hogyakonkrétügybenmibenláttapéldáulaközér-dekvédelménekszükségességét,azazmilyenközérdeketérintettazügy,milyenmódon és mértékben került ez veszélybe, illetve milyen logikai lánc menténvezette lea(speciális)közérdekdominanciájátazáltalánosszabályokgaranciá-ivalszemben.[23]

A probléma azért is releváns a gyakorlat számára, mert komoly mértékűközigazgatási jogkörben okozott kár merülhet fel az azonnali végrehajthatóságfolytán.Ígypéldáulegytermeléstvégzővállalkozásgyárépületénekindokolatlanbezárásaeseténakiesettjövedelemmegtérítéseakártokozóhatóságotterheli.

A hatóságnak tehát döntéshozatala alatt értelmeznie és konkretizálnia kellazadottabsztraktfogalmat,melyneksorán—gyakran„kapaszkodók”nélkül—felnőttként felelősséget kell vállalnia az általa helyesnek ítélt megközelítésért.Természetesenlehetetlen,hogyazelvontfogalommindenügybenazonosértel-mezéstnyerjen,azonbanéppenezalehetségeseltérésbiztosítjaaközigazgatásijogalkalmazástól megkövetelhető rugalmasságot. Ahogy a Debreceni Ítélőtábla(Kúriaáltalhatályábanfenntartott)Pf.20.770/2015/4.számúhatározataisleszö-gezi:azegyértelmű,nyilvánvaló,mérlegeléstnemengedőrendelkezésekkivéte-lével az értelmezés eltérő álláspontjából adódó feltétlen kártérítési felelősség aközhatalomgyakorlásánaklényegétlehetetlenítenéel.

Érdemesmegemlíteni,hogyazÁkr.néhányhelyenazegyébkéntelvontfogal-mat vagy rendelkezést kis mértékben megváltoztatta. Ilyen az Ákr. 10. § (1)bekezdésébenhasználtügyfélfogalmának(legáltalánosabb)részelemeis,ugyanisa Ket.-tel ellentétben nem egyszerű, hanem közvetlen érintettséget ír elő. Bárelső pillantásra komoly szűkítésnek tűnhet, leszögezhető, hogy az élő jogban,abírói gyakorlatbanmár aKet. alkalmazása során ismegtalálható volt akrité-rium.AKúriának(azakkoriLegfelsőbbBíróságnak)ugyanisabbanakérdésben

[21]AkorábbiKet.szöveg—Ket.101.§(5)b)—azÁkr.kijelentőmódúmegfogalmazásáhozképest(vélhetőlegadiszkrecionálisjellegerősítéseérdekében)feltételesmódothasznált.Ezterősítetteahi-vatkozott§(6)bekezdéseis,amikülönelőírta,hogyahatóságadöntésébenafellebbezésretekintetnélkülivégrehajthatóságotkülönkimondja,ésmegindokolja,valamintadöntésbenrendelkezikavég-rehajtásrólésafoganatosításmódjáról.[22]AhogyLapsánszkyAndrásírjaahatóságidöntésekkiemeltszerepekapcsán,„azabsztraktjog-szabályoknakésazokközérdekűtartalmánakahatóságokhatóságieljárásaáltaliérvényesítésének,in-dividualizációjánakegyediesetekre,tényállásokra,társadalmiviszonyokravalóalkalmazásánakesz-köze”.(Lapsánszky,2017,647.)Adöntésformáliskötöttségeegyértelműenehhezacsúcspozícióhozkötődik, hiszen az írott döntésben válik megismerhetővé és rögzítetté a hatóság akarata, melynekhiányosságaiazegészeljárásrakihathatnak.[23] Az indokolás nélküli, tisztázatlan tényálláson alapuló azonnali végrehajtást kimondó döntéstermészetesennemcsakszűkebbközigazgatási-,hanemkárfelelősségikérdéseketisfelvet.


kellettállástfoglalnia,hogyegyszomszédosépítkezéssoránazügyféli jogállásmilyenmértékben illetimegaszomszédokat, ígypéldáulbeleszólhatnak-eegytetősíkbanelhelyezettablakkialakításába.AKúriaálláspontjaszerintkétségtelentény,hogyegyépítkezésbizonyoskérdésekben(ígypéldáulaközvetlenülfeléjüknyitottablakoktekintetében)érintiaszomszédokat,azonbaneznemjelentálta-lánosjogosultságot.Azügyfélijogállástmindenegyesrészkérdéseseténkonkre-tizálnikell.Ekörbenaztszükségesszemelőtttartani,hogy„valakinekajogát,jogosérdekétazügyakkorérinti,haközvetlenésnyilvánvalóérdekeltségefűző-dikahhoz,hogyazegyébkéntmásravonatkozójogotahatóságmegállapítja-e,éshaigen,akkormilyentartalommal”.[24]Ajogalkotótehát(apéldatekintetében)konkretizációjasoránazélőjogegyjelentőséskimunkáltkritériumáttételezte.

3.Minimumkövetelmény-jellegűszabályozás

AzÁkr.anormagazdaságosságjegyébenkerülniigyekszikajogalkalmazóieviden-ciákkülönrögzítését,éstudatosanépítazeljárásihagyományokraésamármeglévőgyakorlatra.Ekörbentehátcsakaztaminimumotigyekszikmegfogalmazni,amialapjánazezeketismerőésfelhasználójogalkalmazószámáraeldönthetővéválikazadotteljárásjogikérdés.Jópéldaleheterreadöntésekszerkezetétmeghatározórendelkezés.AzÁkr.ugyanisszűkszavúancsakaztrögzíti,hogya„döntéstartal-mazzaazeljáróhatóság,azügyfelekésazügyazonosításáhozszükségesmindenadatot,arendelkezőrészt—ahatóságdöntésével,aszakhatóságállásfoglalásával,a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárásiköltséggel—,továbbáamegállapítotttényállásra,abizonyítékokra,aszakhatóságiállásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az aztmegalapozójogszabályhelyekmegjelöléséreiskiterjedőindokolást.”[25]

A jogalkotó tehátaKet.-telellentétbennemtartottaszükségesnekpontosankörülírnipéldául,hogymilyenadatokszükségesekazügyazonosításához,mitértamérlegelésésadöntésindokain,vagyéppenszükséges-emegjelölniahatás-körtésilletékességetmegalapozójogszabályhelyet.Ekérdésekakorábbigyakor-lat alapján egyértelműen eldönthetőek. A miniszteri indokolás maga emeli ki,hogy nem kíván változtatni az eddigi gyakorlaton, a kihagyott tartalmi elemekegészen egyszerűen ügyviteli jellegűek, vagy ágazati jogszabályban rendezet-tek.[26]Számunkraazelőbbiazérdekesebb.Nyilvánvalóanahhoz,hogybíróságifelülvizsgálatraalkalmas,jogszerűdöntésszülessen,továbbraisrögzíteniekellahatóságnakpéldáuladöntéskeltét,vagyéppenséggelazügyféli(többekközöttbizonyítási)indítványoksorsát.Azélőjogbankimunkáltgyakorlattehátkonkrételőírás hiányában, absztraktabb fogalmakra alapozva él tovább. Természetesen

[24]Kfv.II.39.231/2008/6.számúbíróságihatározat.[25]Ákr.81.§(1)bekezdés.[26]Javaslat89. •

186

Fór

um


ezengyakorlattöbbelemenemcsakkonform,hanemlevezethetőisazÁkr.-ből.[27]

A „gyakorlat-elismerő” norma-racionalizáció mellett természetesen relevánsjogalkotóicélvoltazÁkr.valóbanáltalánossátétele,azazcsakazoknakaszabá-lyoknakameghagyása,melyeknemigényelnekjelentőseltéréstazágazatieljárá-sok tekintetében.Nohaazegyébkéntvalóban jelentős tanulságokkalkecsegtetőalternatív témaelemzésére—annakkifejezettenszakjogi jellege folytán— jelentanulmányban nem tehetünk kísérletet, célszerű kiemelni, hogy a jogalkotó ekörbenisépítanormákontúliértékekélőjogirendszerére.Ígypéldáulakiegészítőszabályoktekintetébenrögzíti,hogy„[m]iniszterirendeletkivételéveljogszabályetörvényszabályaivalösszhangbanálló,kiegészítőeljárásirendelkezéseketállapít-hatmeg.”Felmerülakérdés,mitekinthetőazÁkr.szabályaivalösszhangbanállórendelkezésnek?Álláspontunkszerint,ittazÁkr.teljesszabályozásikoncepciójátisfigyelembelehetvenni,beleértveatételesjogbankülönnemrögzítettelemeket,ígypéldáula„jóállam”vagyaszolgáltatás-szemléletkeretrendszerét.AhogyHajasBarnabás rögzíti, annyi azonban bizonyos, hogy „az Ákr. egy jogintézményrevonatkozóantartalmazrendelkezést,úgyzsinórmértékülszinténazalapelvekésazezekalapjáulszolgáló,azAlaptörvénybenrögzítettalapvetőjogokszolgálhat-nakazonkérdéseldöntésében,hogyazadottszabálykiegészítőszabálynakminő-sül-e,vagymegengedhetetlenmódoneltér-eatörvényrendelkezéseitől.”[28]

Afentiekalapjánmegállapítható,hogyaminimumkövetelményiszabályo-zásirendnemcsaklehetővéteszi,desokhelyenfeltételeziakimunkáltjoggya-korlathasználatát.AkiegészítőszabályokkeretbefoglalásapedigazÁkr.szel-lemiségénekáltalánosérvényesülésétteszilehetővéazágazatiszabályokban.Fontos kiemelnünk, hogy a Ket. ezzel szemben minél konkrétabb előírásokmegfogalmazására törekedett, ami — ahogy példáinkból is láttuk — a szélesalkalmazásikörfolytánszintelehetetlennekbizonyult.Azújjogszabály,felis-mervemindezt,sokkalkevesebbrendelkezésttartalmaz,ígyagyakorlatválto-zásávalésanormákújélethelyzetekrevalóalkalmazásával(vélhetőleg)keve-sebbjogalkotóibeavatkozást,„hozzáigazítást”teszszükségessé.

IV.AZÁKR.HATÓSÁGÉSÜGYFÉLKÉPEARELATÍVEOBJEKTÍVÜGYINTÉZÉSIHATÁRIDŐTÜKRÉBEN

Kiemelendő,hogyajogalkotóakonkrétnormákbanmegjelenőfogódzókmegszű-nését,azazafelnőttéválást,azeljárás-szervezésbenisérvényrekívánjajuttatni.

[27]Ígypéldáulazakérdésis,miszerintszükséges-efeltüntetniakiadmányozónevétadöntésben.Természetesenigen,azonbaneznemcsakabíróigyakorlatalapjánrögzíthető,hanemegyértelműenkövetkezikatörvényességalapelvébőlis.Megjegyzendő,hogyazegységesarculatielemeketrendezőközjogiszervezetszabályozóeszközök(melyekperszenemjogszabályok)szinténválasztadhatnakerre,azonbanálláspontunkszerintamegoldásgyökerenemitt,hanemazÁkr.-benkeresendő.[28]Hajas,2016,19.


Aparadigmaváltásokátaminiszteriindokolásazésszerűhatáridőnbelülieljárás-hoz való jog, valamint az eljárás kiszámíthatóságának biztosítása érdekébentartottaindokoltnak.Azutóbbiindoktekintetébenrögzítésrekerült,hogyaKet.„olyan mértékű kiszámíthatatlanságot okozott a hatósági jogalkalmazás során,amely az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében deklarált jogállamiság elvébőlfakadójogbiztonságkövetelményévelösszeegyeztethetetlennévált.”[29]

AzÁkr.azügyintézésiidőtlényegébenobjektívváteszi,ahatóságnaktehátmagánakkellgazdálkodniaazidővela„fix”határidőkereteinbelül.[30]Ajogal-kotó nem kívánja például a megkeresés határidejét maximalizálni, hanem 5napbanminimalizáljaahatóságáltalateljesítésremeghatározotthatáridőt.AzÁkr. az ügyintézési határidő túllépése esetén fizetési kötelezettséget telepít ahatóságra,illetveaKet.-hezképestújszabálykéntazautomatikusdöntéshozatalvagyasommáseljárásindokolatlanmellőzésétisszankcionálja.[31]Akoncepcióbanahatóságközvetlenülérdekelttéválikaminélhatékonyabbszervezésben,ugyanis(aszervetérintőfizetésikötelezettség,illetveaszervenbelülmegjelenőügyintézőifelelősségfolytán)rákényszerülarra,hogyminélgyorsabbanhozzondöntést.

Boros Anita az Európa Tanács égisze alatt született Jó közigazgatásról szólóajánlás alapján megfogalmazott javaslatai tekintetében több ponton támasztjaalá a jogalkotó által megfogalmazott aggályokat. Ugyanakkor azt sem mulasztjael kiemelni, hogy „az eljárás gyorsításával párhuzamosan vélhetően a döntésmegfelelőmegalapozottságaésatényálláskellőtisztázásakerülhetveszélybe”.[32]A szerző a koncepcióval és fentebb vázolt gondolatmenetünkkel párhuzamosanarraisrámutat,hogyahatóságokfelelősségénekerősítéseéstudatosításaegyértel-műenszükségeslenneaKet.szabályaihozképest,különösenatételesen,parancsjelleggelmegnemfogalmazottnormákéselvekérvényrejuttatásatekintetében.Ígyorvosolandóproblémakéntfogalmazzamegaztatényt,„hogyamagyarközigaz-gatásieljárásjogbanahatóságokcsakaztmerikmegtenni,amelyrekonkrétírásbeli

[29]Javaslat79.[30]Akoncepciócsakminimálisszámúkivételtnevesít,aminemszámítbeleazügyintézésiidőbe,ígypéldáulafüggőhatályúdöntésselérintettteljeseljárás60napjábacsakazeljárásfelfüggesztéseésszünetelésenemszámítbele.Ígyahatóság60naponbelüli(eljárástlezáró)döntéshozatalikötelezett-ségétnemérintiamegkeresés,aszakhatóságieljárásidőtartama,azesetlegkötelezőtényállás-tisztá-zásicselekményekkeleltöltöttidővagyahiánypótlásidőtartamasem.[31]Ákr.51.§c)pontja.(Akülönszankcionalizáltesetrea24órásilletve8naposügyintézésiidőmellőzése miatt kerül sor, ugyanis így az egyszerű megítélésű eljárásokat a hatóság contra legemintézné60napalatt.)[32] Boros, 2016, 5.; A gyakorlat alapján megkockáztathatjuk, hogy a hatóság nehezen, de a Ket.ügyintézési időbenemszámító időszakaivalegyütt is tartottaakéthónaposobjektívhatáridőt.AzÁkr.határidőszámításaeseténazonbana függőhatályúdöntéshatálybalépésenemazobjektív60naptól,hanemazügyintézésiidőhosszátólfügg,ígyakorábbikéthónapsokesetben15vagy20napracsökkent.Rögzíthető,hogyjelenlegmegválaszolhatatlanazakérdés,miszerintpéldáulegyszemélyesügyfélimegjelenéstkívánószakkérdésvizsgálatasoránmennyiretarthatóezahatáridő.Természe-tesenamennyibena tapasztalatokalapjánazaggályok részbenmegalapozottnakbizonyulnak,úgyálláspontom szerint nem a koncepció revíziója, hanem sokkal inkább az ágazati jogszabályokbanfoglaltspeciálishatáridőkfelülvizsgálatalehetindokolt.

188

Fór

um


lehetőségükvan,vagyisazaktívésproaktívhatóságimagatartásnemjellemző.”[33]

Ahatóságtóltehátproaktív,tudatosmagatartáslenneelvárható,melyetazÁkr.„hatóságképe” erősít. Kiemelendő természetesen, hogy a Bibó által is felvázoltharmóniát(azazahatékonyságmellettijogszerűségegyütteskibontakozását)többekközöttatényállásteljeskörűtisztázásánakésazügyfélijogokérvényrejuttatásánakelvebiztosítja.Aközigazgatásiszervtehátideálisesetbenúgyköteleseljárni,hogy(„saját”érdekében)aveleszembenérvényesítendőszankciókatelkerülje,ugyanak-koreljárásamégjogszerűmaradjon.Azügyfélijogokgaranciáiígyvalóbankorlát-kéntésfékkéntfunkcionálhatnakagyorsaságotpreferálóeljárásiközegben.

Érdekeskérdés,hogyahatóságekettőskritériumotmennyiretudjaérvényesí-tenipéldáulafüggőhatályúdöntésselérintetteljárásaiban,haazügyfélmulasztá-sánakvagykésedelménekidőtartama[34]ezekbenazeljárásokbanazügyintézésihatáridőbebeleszámít?Haajogalkotónemorvosolnápéldáuleztaproblémát,ésnembiztosítanaahatóságszámáramegfelelőeszközrendszert,úgyazeljárásoktovábbra isparttalannáválnának.AzÁkr. ígymegszüntetésiokkéntnevesítiazügyféli nyilatkozattétel elmulasztását,[35] vagy például általános többletköltség-térítésikötelezettségetéseljárásibírságolásilehetőségettelepítarraaki„aköte-lezettségétönhibájábólmegszegi”.[36]Ahatóságrákényszerülarra,hogyszükségesetén bírságoljon, vagy eljárást szüntessen meg azokban az esetekben, ha azügyfélfelróhatómódonnemképespartnerréválni.

Ez utóbbi alapján ismegkockáztathatjuk, hogy a hatóság felnőtté tétele(legalábbis az elmélet körében) egyértelműen maga után vonja az ügyfelekfelnőttéválását is.Ahatóságnakegészenegyszerűennincs lehetőségepaterna-lista módon „elnézni”[37] a felróható ügyféli mulasztásokat, ugyanis abban azesetbennekikellvállalniaahatáridőtúllépésénekkövetkezményeit.Ahatóság-nakígy(példáulanyilatkozattételelmaradásaesetén)mérlegelnikell,hogy—azügyfélszemélyéhezképestmegfelelőmódonkioktatva—biztosította-eszámáraazügyfélijoggyakorlást,őtteljeskörűentájékoztatta-e.Hamindezmegfelelőenmegtörtént,felelősállampolgárkéntkezelveakérelmezőt,azügyintézésiidőreisfigyelemmelmegszüntetiazeljárást.Abbanazesetben,haahatósághibázott,úgy—ajogszerűtlendöntéstelkerülendő—nekikellfelelnieahatáridőtúllépéséért.

[33]Uo.9.[34]HajasBarnabásazügyfélimulasztásokrelevanciájakéntkiemeli,hogyazokVallóJózsefmagán-tervezetébeniskivételkéntszerepeltek.(Hajas,i.m.22.)[35]Ákr.47.§(1)bekezdésénekb)pontja.[36]Ákr.77.§(1)bekezdés.Megemlítendő,hogyaKet.-bennemszerepeltkötelezőköltségáthárításés az eljárási bírság általános lehetősége körében az „egyébként rosszhiszeműen jár el” kifejezésthasználta(Ket.61.§(1)bekezdés).Ezutóbbibizonyításapedigagyakorlatbannyilvánvalóanmegle-hetősennehézvolt.[37] Természetesena felróhatóság,azönhibakérdésenyilvánmásmegítélésaláesikegyszociáliseljárásügyfeleésegykomolyjogikapacitásokkalbírókérelmezőtekintetében.


V.ÖSSZEGZÉS

Összegzéskéntelmondható,hogyazÁkr.absztraktabbnormaszövegenyitavaló-ságra, tudatosan használja az egyedi értelmezést igénylő absztrakt fogalmakat,melyekkelaparancs jellegűnormákhozképest szélesebbkörűéletviszonyokatképesátfogni.Aszabályozásirendszerazonbanfelnőttjogalkalmazótisfeltéte-lez,akiképesmagabiztosanélniarendelkezésérebocsátotteszközökkel,illetvefelnőttügyfelet, akiképesazÁkr. által ráosztott feladatokat saját érdekében, amegfelelőtájékoztatásmelletthatékonyanellátni.

Természetesenajogalkotóa jövőrenézvetűzhetcsakkicélokat, ígya jelenaspektusában több dilemma is felmerülhet. Ilyen például az esetleges contralegem hatósági jogértelmezés, melynek visszaszorítása tekintetében, a kimun-káltbíróigyakorlatkialakulásáig,afelügyeletiszerveknekvankiemeltfeladata.Kétségtelenülproblémátjelenthet,hogyazÁkr.szabályaitérintőegységesbíróijoggyakorlatkialakulásatöbbévetisigényelhet.[38]

Amiazonbana legnagyobbveszélyeket rejtimagában,aza jogiobjektivá-ciós közeg, a valóság (természettudományi értelemben vett) tehetetlensége.Ajogi,jogalkalmazóikultúramegváltozásáhozidőkell.Ígyazalapvetőkérdéstalánakkéntragadhatómeg,vajonajogalkotóiakaratlesz-eazerősebb,vagyazanyag,aminekaformálásárahivatott?

IRODALOM

• Balogh-BékésiNóra(2016):Alapelvekaközigazgatásihatóságieljárásban.Új magyar közigazgatás9.évf.4.szám,12–17.• Bibó István(1986): Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtóhatalom.In:VidaIstván–NagyEndre(szerk.):Válogatott tanulmányokI.kötet1935–1945.MagvetőKönyvkiadó,Budapest,273–294.• BibóIstván(1986):Kényszer,jog,szabadság.In:VidaIstván–NagyEndre(szerk.):Válo-gatott tanulmányokI.kötet1935–1945.MagvetőKönyvkiadó,Budapest,5–147.• BorosAnita(2016):Javaslatokaközigazgatásihatóságieljárás(újra)szabályozásához.Új magyar közigazgatás9.évf.4.szám,1–11.• HajasBarnabás(2016):Általánosközigazgatásirendtartás—Ket.kontraÁkr.Új magyar közigazgatás9.évf.4.szám,18–25.

[38]Perszenaivitáslenneaztképzelni,hogya(bírói)élőjogvalamifélecsodaszerlenne.Mögötteottlappang mindig a jogbizonytalanság lehetősége. Nyilvánvalóan külön hozzáfűzés nélkül elgondol-kodtatóakPokolBélaszavai,amikorajurisztokráciakapcsánkiemeli,hogy„különösenpedigakkortudnagymértékbenvégbemenniezazelszakadásatörvényekszövegétőlésrendelkezéseitől,haazokmagukisegyrekevésbészabályszintűpontossággalkerülnekmegfogalmazásraáltalánosjogelvekésabsztraktnormatívdeklarációkalakjában.”(Pokol,2017,30.)

190

Fór

um


• JuhászZoltán(2016):Aközigazgatásjoghozkötöttségénekelveésatörvényességelveaközigazgatásihatóságieljárásban(aKet.ésazÁkr.rendszerében).Új magyar közigazgatás9.évf.2.szám36-42.• KálmánJános(2018):Aszakkérdésvizsgálataamagyarközigazgatásihatóságieljárás-jogban.Jogtudományi közlöny73.évf.2.szám104–113.• KocsisDiána—HulkóGábor(2017):Eljárásialapelvekésközérdekvédelemamédiata-nácseljárásaiban.In:SmukPéter–LapsánszkyAndrás–SzigetiPéter(szerk.):Köz/érdek: Elméleti és szakjogi megoldások egy klasszikus problémára.Gondolat,Budapest.505–524.• LapsánszkyAndrás(2017):Összefoglalóáttekintés.Közigazgatásitanulmányokközér-dek tartalmának, eredményének összefoglalása. In: Smuk Péter– Lapsánszky András–SzigetiPéter (szerk.):Köz/érdek: Elméleti és szakjogi megoldások egy klasszikus problé-mára.Gondolat,Budapest.645–649.• PokolBéla(2017):A jurisztokratikus állam. DialógCampus,Budapest.• SzigetiPéter(2017):Amindenegyesakaratátólazáltalánosakaratigvezetőút—Para-digmatikusváltozatok:J.J.Rousseau–G.W.F.Hegel–R.Poundésapolitikaipiac(PublicChoice és a közjavak természetes monopóliuma). In: Smuk Péter – Lapsánszky András–SzigetiPéter(szerk.):Köz/érdek: Elméleti és szakjogi megoldások egy klasszikus problé-mára. Gondolat,Budapest,19–49.• SzigetiPéter(2011):Szintetikusjogfelfogásésajogállamiságérvényességtartománya.In:SzigetiPéter(szerk.):A valóság vonzásában.(PublicationesJaurinensisop.5.),SzéchenyiIstvánFőiskola,Győr,17–36.• Szoboszlai-KissKatalin(2017):LawandMorality.Jog – Állam – PolitikaIX.(3)169–173.• Szoboszlai-KissKatalin(2018):Azerkölcsitapasztalatfenoménje,Jog – Állam – Politika 1.szám,169–179.

EGYÉBFORRÁSOK

• AzáltalánosközigazgatásirendtartásrólszólóT/12233.számútörvényjavaslathttp://www.parlament.hu/irom40/12233/12233.pdf2018.március25.• 36/2015.számúközigazgatásielvihatározat• 40/2015.számúközigazgatásielvihatározat• Kfv.IV.37.197/2008/6.számúbíróságihatározat• Kfv.II.39.231/2008/6.számúbíróságihatározat• Pf.20.770/2015/4.számúbíróságihatározat

E S Z Á M U N K S Z E R Z Ő I

E S

ZÁ

MU

NK

SZ

ER

ZŐ

I

E S Z Á M U N K S Z E R Z Ő I

E S

ZÁ

MU

NK

SZ

ER

ZŐ

I •CSAPODYTAMÁSegyetemidocens SEÁltalánosOrvostudományiKar

•KISSLAJOSANDRÁSintézetigazgató,főiskolaitanár NyíregyháziEgyetem

•JOSEFKOTÁSEKDoc.JUDr.,Ph.D MasarykUniversityFacultyofLaw

•LACZÓJÓZSEFPhDhallgató ELTEDoktoriIskola

•SZILÁGYIPÉTERprofessoremeritus ELTEÁllam-ésJogtudományiKar

•SZOBOSZLAI-KISSKATALINegyetemidocens SZEDeákFerencÁllam-ésJogtudományiKar

•VÁRADI-TORNYOSBÁLINTPhDhallgató SZEDeákFerencÁllam-ésJogtudományiKar

193S Z E R Z Ő I N K H E Z

1.Jog Állam Politikacíműreferáltfolyóiratmagyarnyelvenbeküldöttkéziratokat–tanulmányokatéskönyv-recenziókat–fogadel.

2. A kézirat terjedelme tanulmányok esetén általában nem haladhatja meg az50000karaktert,recenziókeseténa20000karaktert.Kérjükszerzőinket,aterje-delmikereteketnagyonszigorúantartsákbe.Hosszabbkéziratokkalcsakkülön-legesenindokoltesetbenfoglalkozunk.

3.AszövegetA/4méretbenkinyomtatvakérjükleadni.Egyúttalszövegfájlban(azMSWordbármelyikváltozatában lementve) iskérjükmellékelni lemezenvagye-mailben.Aszerzőneveatanulmányfelettszerepeljen.

4.Szövegközbenikiemeléskéntdőltbetűalkalmazható;ritkítás,aláhúzás,vastagbetű,csupanagybetűcsakkivételesesetbenfogadhatóel.

5.Aközvetlenhivatkozásokatlábjegyzetekben,azoldalaljánkérjükfeltüntetni.

6.Kérjük,hogyirodalomjegyzéklehetőlegaténylegesenhivatkozottpublikáció-katésazonpublikációkattartalmazza,amelyetaszerzőfelhasznált.Azirodalom-jegyzéklegfeljebbmég10-15forrásmegjelölésttartalmazhat.

7.Azirodalomjegyzéketatanulmányvégénközöljük,akövetkezőképpenoldvafelaszövegköztiutalásokat:

a)Könyveknél:

Arendt,Hannah(1992):A totalitarizmus gyökerei.Budapest,Európa.

b)Tanulmánykötetben,gyűjteményeskötetbenmegjelentszövegekesetében:

Mickiewicz,Ellen(2000):InstitutionalIncapacity,theAttentivePublic,andMediaPluralisminRussia.In:RichardGuntherandAnthonyMughan(eds.):Democracy and the Media.CambridgeUniversityPress.

c)Folyóiratbanmegjelenttanulmányesetében:

Selck,J.Torsten(2004):OntheDintensionalityofEuropeanUnionLegislative.In: Journal of Theoretical Politics.Vol.16.No.2.April,203–222.pp.

8.Tanulmányokeseténkérünkaszerzőktőlelektronikusformábanegykb.150soros magyar és angol nyelvű összefoglalót (abstract). A tanulmány címét, al-címétiskérjüklefordítani.Továbbákérjükatanulmánylegfontosabbnakgondolt5-6kulcsszavátmagyarul.

9.A(fekete-fehér)táblázatokatésábrákatmegfelelőenformázva,azeredetüketfeltüntetveaszövegbeépítveéskülönfájlkéntiskérjükleadni.

10.Aszerkesztőségbebeérkezett–formailagmegfelelő–kéziratokataszerkesz-tőségelőzetesszűréseutánkétopponensnekküldjükki.Azopponensekaszer-

Szerzőinkhez (A publikálás feltételei)

194 S Z E R Z Ő I N K H E Z

zők nevének feltüntetése nélkül kapják meg a kéziratokat. A közlés feltétele akét opponens támogató véleménye. Az opponensek által javítandónak értékeltkéziratokat átdolgozásra visszajuttatjuk a szerzőkhöz. A két opponens egybe-hangzóelutasításaeseténakéziratotnempublikáljuk.Azopponensivéleményekbenemérkezéseeseténaszerkesztőségsajáthatáskörbendöntapublikálásról.

11.Aszerkesztőségabeérkezettkéziratokérthonoráriumotnemfizet.

12.Kérjükszerzőinket,hogyelektronikusútonadjákmeg,hogymilyenmódon(foglalkozástmunkahely,beosztás)szeretnénekszerepelnifolyóiratunkban.Kér-jük, a kapcsolattartás elősegítése érdekében közöljék elérhetőségeiket (telefon-szám,mobilszám,e-mailcím).

Köszönjük,hogymegfelelőenelőkészítettkéziratbeküldésévelsegítikmunkánkat.

A szerkesztőség

A demokratikus egyenlőség sohasem matematikai, számszerű vagy statisztikai; az egyenlőség demokratikus fogalma politikai fogalom, és mint minden politikai fogalom, figyelembe veszi a megkülönböztetés lehetőségét. A politikai demokrácia ezért mindig csak egy meghatározott néphez tartozáson nyugodhat, és ezt a néphez tartozást rendkívül különböző mozzanatok határozhatják meg, a közös faj elképzelése, közös hitek, közös sors és tradíció. A demokrácia lényegét jelentő egyenlőség ezért csak befelé irányulhat, de kifelé nem. A demokratikus államon belül minden állampolgár (Staatsangehörige) egyenlő, amiből az következik a politikai és államjogi szemlélet számára, hogy aki nem állampolgár (Staatsan-gehörige), annak a számára ez a demokratikus egyenlőség nem jön szóba. Ez a demokratikus egyenlőség előfeltétele minden további egyenlőségeknek. A demokratikus egyenlőség ezért szubsztanciális egyenlőség. Mivel minden állampolgár részesül ebben a szubsztanciában, őket egyenlőként lehet kezelni, egyenlő választójoguk, szavazati joguk stb. lehet. Az egyenlőség szubsztanciája a különböző demokráciákban és különböző korokban különböző lehet. Schmitt ebből a szempontból tekinti át a különböző demokrácia-felfogáso-kat az antikvitástól az újkorig, és kitér a nemzeti homogenitás osztály-homogenitással pótlásának bolsevik kísérletére is. | Szilágyi Péter

Szókratész perének kutatása kapcsán írásom központi fogalma az aszebeia bűncselekménye, amelyet állam ellenescselekmény-együttesnek tételezek, mivel Athénban a vallás közügynek számított és új istenség beiktatása népgyűlési hatáskörbe és illetékességbe tartozott, továbbá úgy tűnik, hogy az aszebeiafogalma ahübrisszel közös tőről fakad. A hübrisz, mint az isteni és emberi határvonalat átlépő féktelenség és elbizakodottság, gőg jelenik meg a görög kultúrkörben. A hübriszneka büntetése is isteninek tételeztetett.Általában eljárás nélkül, hirtelen jön a csapás a közösség elképzelése szerint. (…) Azaszebeiának ember és közösség általi a meghatározott jogkövetkezménye, amelyet atyai szokás szerinti, általában jogszerű eljárás előz meg és az állásfoglalást, mint igazságot mondja ki a közösség. Jogot szolgáltatva egyben az igazságot is kimondja.Így válik a jogszolgáltatás igazságszolgáltatássá a hiedelem szerint. | Laczó József

A helyes és helytelen cselekedetek megkülönböztetésének problémája nem újkeletű, mindig is fontos részét képezte a morálról való tudományos gondolkodásnak. Az erkölcsi érzék eredete és ismérve — vajon velünk született-e vagy sem, hajlam-e vagy tisztán racionálisan meghozott döntéseinken alapul — az etikatudományának az egyik legfőbb kérdésköre. Különböző válaszokkal találkozhatunk: egyesek érzelmeket, mások intellektuális minőséget véltek az erkölcsi érzék eredeteként felismerni. Arisztotelész szerint az a tett, amely nem vált ki a cselekvőben valamiféle jóleső érzést a végrehajtást követően, nem minősülhet morális értelemben jónak,a filozófus emotív elemmel indokolja az erkölcsi érzéket: ha a cselekvőben megjelenik az öröm érzése a helyes tett megtételét követően, az az etikai értelemben vett helyes cselekvés ismérve lesz. | Szoboszlai-Kiss Katalin

X. ÉVFOLYAM

2018 1

http://dfk-online.sze.hu/jog-allam-politika

x. Évfolyam 2018 1

Documents